(navigation image)
Home American Libraries | Canadian Libraries | Universal Library | Community Texts | Project Gutenberg | Children's Library | Biodiversity Heritage Library | Additional Collections
Search: Advanced Search
Anonymous User (login or join us)
Upload
See other formats

Full text of "Századok"

Go ogle 



This is a digitaJ copy of a book that was preserved for generatioDS od library shelves before it was carefully scaoned by Google as part of a project 
to make the world's books discovernble online. 

Il has survived long enoiigh for the copyright to expire and the book to enier Ihe piiblic domain. A piiblic domain book is one Ihat was never subject 
to copyright or whose legal copyright term has expired. Whether a book is in the public domain may vmy counlry lo country. Public domain books 
are our gateways lo the pasi, representing a wealth of history, eullure and knowiedge thal's ofteo diRicull lo discover. 

Marks. nolalions and olher niaiginalia preseiit in the originál volume will appeai' in this filé - a reminder of this book's long journey from Ihe 
piiblisher lo a library and finally lo you. 

Usage guidelines 

Google is prolid to partner wilh librai'ies lo digilize public domain malerials and make them widely accessible. Public domain books belong to Ihe 
public and we Lue merely Iheir cuslodians. Neverlheless, Ihis work is expensive, so in order lo keep providing this resource, we have takeo steps to 
preveni abuse by commercial jiarlies, including piacing lechnical reslriclions on aulomated querying. 

We aJso ask thai you: 

+ Make non-cominercial iise of the files We designed Google Book Search for iise by individuals. and we reqiiesl Ihat you use Ihese files for 
personal. non-commercial purposes. 

+ Refrain fivm aiftomated querying Do not send automated queries of any sort to Google's system; IFyou are cotiducling research on machine 
transiation, optical character recognilion or other areas where access to a laige amounl of texi is helpfitl. please contact us. We encourage Ihe 
use of public domain malerials for these purposes and may be able tohelp. 

+ Maintain ntTribiitioit The Google "walermaik" you see on each filé is essential for informing people about ihis project and helping them find 
addilional malerials Ihrough Google Book Search. Please do nol remove il. 

+ Keep it legeli Whalever your use, remember thai you iire responsible for ensuring thai what you are doing is legal. Do not assume Ihat jiisl 
because we believe a book is in ihe public domain for users in Ihe United States. Ihat the work is alsó in ihe public domain for users in olher 
counlries. Whelher a book is still in copyright varies from country lo country. and we ean't offer guidance on whelher any specific use of 
any specific book is allowed. Please do nol assume that a book's appearance in Google Book Search means il can be used in any manner 
anywhere in the world. Copyright infringement liabihly can be quite severe. 

About Google Book Search 

Google's mission is lo organize Ihe world's informáljon and lo make il universally accessible and useful. Google Book Search heips readers 
discover Ihe world's books while helping aulhors and publishers reach new audiences. You can search llirough the full texl of Ihis book on the web 



at http: //books . google . com/ 



SZÁZADOK 



MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 
KÖZLÖNYE 



XX»I. ÉVFOLVM. 



A VÁLASZTMÁNY MEOBÍZÁ8ÁBÓL 8ZERÍCB8ZTETTE 



NAtíY GYULA 

TITKÁR. /) 



\J^tJ^ X '^fe^-e^ 




1902 EVi FOLYAM. 



BUDAPESTEN, 1902. 



■ IlDJl A MAOVAB TÍiHTtíKI.MI lÁllSII.AT. 



^^^^P TAUTAJiOM. ^ 


Up 1 


^^^^ BALLAtíl AI.ADÍJI. 


L Halamon VtttmcK amldkanta .... _ ^ . _ 


3*11 ^^B 


1 »Ai:MGAlt'l'VN FRItHNCZ. 


^H 


■ ft. n. m. IV. bei. köíl-t - l, Il-J, MO, 


iU ^^1 


1 nLKCKB JAKAB. 


^^1 


^^L Seheiin MibAlj- é)«l« ca mfivci it mnjfynr tfirUadem KeinpoatjAlKll. 
^H |1. U. 111. IV. V. VL licr. kűri.) . Sl, 131, 3ib, :<4T, 4«4, 


B4D fl 


DOUANOVSZKf SAXUOK. 


H 


A budai krúnikn. ^I. U. 111. bef. kiUL) _ . . .. B15, lao, 


810 H 


FERKNTEI ZOI.TAN. 


^^1 


Ktnauth é* WMBuUnfi t ax nrtiúr ngjr* ISte— ISil-boo. (L U. bef. 


^1 


kbakn6i ni,MOfi. 


1 


llfuiÉf *N|o- (evedéi f in.) ... 

JiUM kMi\y i» a t^muí ucDt-rtÜ. (1. II. m. bof. k&il.) flíT, 79R, 


SfiS ■ 


ILLfeSSY jAkOS. 


^J 


llSrekviíwtk » uémot iars^-nmil nugboDOfiUtAni BUsyaracaxágoa ... 


^^H 


KAKÁ(:SON IMRE. 


^^1 


.\ UrSk wrefc tlroBOlAiH Br-tfljvn idSl-Ixrti ... 


^^^1 


KAKÁÍ*1NYI JÁN()S, 


^^1 


Vélmrfsy t«M>iit Imre barcwg n«j4n?l 


^^H 


KOMÁRO,MV ASIiBÁH. 


^^M 


Hnvi lettnk Hwaii IAmIA rini4i t»'ki>*o^liAiAnak innkini.-am t . 


*vb ^^H 


^B olcovAbt üWiV. 


^H 


A toaiu anU. {L ü. IJl. bef. kíbl.) . 3«v, 41t, 


^^H 


l-ÖU AKTAL. 


^H 


Nag7 bt]<M kinUy babUűt betctpiáge 

A tigj MifcU*. (L n. bef. k^.) - n«i. 




BÍ02 (tUOS. 


aai ^^H 


IlICUTSn EDE. 


^^1 




tv-i ^^H 


^^H_ 


^^ 



I 



STESSEIi JÓZSEF. 

THCKY JÓZ8EP. 
Igmuág mer UT«dét! (IV.) 



Tfirtéitcti irodalom. 










Attay Ferr.nc: : A gyűri katb. MgynuiaaluiB KrUaeto, iCtt— l«0O. 

lam. Fitiiicxy BrnA _ - . - - 

BtÚKn Lajo* : A kercHtényi^ töHtíiMU litduk műi UrOletía ■ 

nuig^uruk l«tc(cpe<lriifÍ!Z. Iini. I.akinicti Imro - _...___ 
Unt Ődbnr: X hoiifoglnli* rovií.iíj*, vagyit a hiu, u^kely, ma- 
gyar, beipnyr. kun kérdv* li*Müxá**. Imn. — !— 1— - .. . . 
Bareaa Jdnvt : A XV)t-ik Máuil mHKj^r ti'<rt«ootJioilalina. Ism. A, D. 
Biirfai .4Nfa/ : A uuttyarüntAíjci lalintág a/AAr*. lam. D, F. 
Bikrfi Bnni-í: A pi«l<» ap&tsi« u.rUtneUi, 1103 - Igi4. — A pAsi. 

túi apAUáij Oklevílt&n, IMS— ISIS. Itm. AliU^y Aulai _ 
liidt Ittrdn: Adilok a Toleki-kday^tAr alap[tA«iuak Urt4a«tdlMa. 

Ibri. Nam^-ojri l.iio« . _ _.._.. .. . 

Bodor ItMn : A rimuseouibalt 4gy«xlllt jwot. fl^fmitaslain Urt4- 

nete. Isin. Bvkcii n«mi; .. „ .. 

Bor9o$ J»tráit : a pápai er, tel. r<Í«kola kSdj'vlAriiMik kaUlo^sa 

Í9 i^vid t^it^«(«, Itm. Naménji l.njm ^ . _ .. .. 

IJiwnyitav riiKTc. Bapaie* Bujmtmd, KarAdonfii Jifnot : Kgjrbwc' 
Urt^nolmi «Tnlék<!k a niai^;an>[MiiirÍ hítújltáii korából. I. kOI. 
iMn. B^Téw KMtníu - ,-. _ 
Cfemi Be'ta : AMlettÉr jiimtegjü t^rtáDülm* ii római korban, bm. 
TÍRliU (Jitor .. ... .... _ . ., . ... ... ^ 
Divald KonUt : A lif^ Ba4a 4« Ful mfivAmto a köt^pkurtan. 
Ins. — r— .......... - .. _ ...... 
Kiniard : Nagr lUrol? tíatt. I«tinb41 íord. i>4:%itN« Kálmán. Uva. 
-g— -. . 
Enhtl Coniadtu: Hierarchia «aUiolÍoii tn«dii mtí. VoL U. f«n. 
PrakD<''í VilnuM . .„ - 
GelricA (iiturppe : La Zedda e la diosstü dei Ilallidi. Ivm. — )'— t. 
,, ÖMÍjfo Bigiini: Note L'uetirkilie, I, II pncliA d'nnn "irif* oblÍi]iiH e 
^K di Mrrti TPr»i ilantCKlii. Iboi. — T— L 
^P (rj/őrg Tibor: Morbat biii>i;ariv-ti». Ind- ~t — «. . 
li Hajnik Inirt. : S niajíjar blrútAjrí wctV'JW't h p^)0([ a* Árpiil- 
éa n TofprpS'bJUi kirAly«k alaii lam. lllrá Ji'iuo? _ .. . , 
Bom K. HaiQto Úítabvlh do Hon);ei«. Um. Kropl Lajot ~ . .. . . 
Jagi^ totrofJiir .' itar i:nUt'i1iiiiit;*gt«clii'^iUi d«r kLrahooiIaviwbeD 

KfiTAulu'. l'Tii. MHkb MniM ... 
Jurkoiicii £mil : BeairratbAaja iunltjlUi<>L lem. t)«mk4 Kftluiáu 

IKardc'.'!- ■■'- /■■-..^•.- A |>r«t<*tHntÍfmn« oia^nmii^'Hromft^ lilT^UÍri' 
TOi !>^iU»ok blrilaUL Iim. ité\6»t KAIikAd .. ^ . 
Kolíií''^ 1 ..... A TtHitpnJRii pUfpOk kirMjQé-kOtWiAxAii íogiiuk 
tüiW.nfW. I«m. PiinliuBndT UaJMi .... 

Kí>vdtf FfrcHC! r Vyyxfi^ltatíS^-^rQntk^ áruForgaima a XV. uáíad- 
bon, H )wcioo;i liarmiiK-raiIkfinyv alapjJio. lam. M. t>. 
KrSnja'i Isa : Sün Nuubwiirt xu dco Mudien Ikbar <Iíl> BUIitrla 
Sálon ilfina. Iim. I*. (Jy, 



l^tKiji Julef : Nvt« nr la ^nd tvAia ut ti oanoniaatlm do C^Im- 
túl V. h propoa dó pablmiioiw r^eaota. bm. — 1- 



-I- 



3ST 

iti 
ATS 

«ss 

57T 

i«e 

<T5 



U4 
«TS 

J« 

M 

S«i 
531 

Sl> 
8ftS 

3S0 
110 

T«0 

310 

911 

«Bi> 

9A 



it JiiHtinn : Unt k- iinU k. Kri«]{nrchiv tob wioer Unilulunf 

bii tnai Jabn li*W. lam. 11 1.. ... 

Jjcfaivrt Albrrl .' Lc» riiteyiir* f^ürlaot la dominatioB Mtomaoe «(i 

nonfir(«, US6-)7í!. Ifiii. a P . .. . _ ^ _ 

£ujtii>ííA Imre: II SjhMIer [ii)'i. l"m. MirU Sándor . 

Mar^aíití E-\f : IlnrTjit t:>rli'n^ÍTtii r^)H'rl<iriuRi. Itni. KauiéUfi LafCM 

itdrki Sántl'jf : ilUjí* LiiAty Kiiil'^kk'''U]rT. Uin. — í--* 

XttHon Jv:iMf: MiiST*r Voiuiirp, in»KyM cotTciklop^dUták. hm. 

-y-». .. ....... 

Jtfol-od fíjptla: A It^i' ~'i tiHtionnIc lini. Mvi<u KálinAo ^ 

.V/ntrlA .ÍM^'Bti.' A :. iiitiAiijr-ak»'l^ti IJtoténcM, 1. II. rOn. 

Ilin. Bíkeli Remist -. .. _ . _ . .. _ _ 

KorDitonnifkiaH : Raciivil d^tet biUntationanx de r«nipln) Otumaiu 

Inm. IL U - . - 

jVgKi'r j Sá'fSor : A fteauochiami p&lo* k«l«tor i» «i»gfu múeiiüé- 

kei. líin. Cwásrái Elismer ._ ^., ., -. . 

illekrd'y ('Mön.- A ma-zyat fü:;g«UeM^gl hms 18M— lS4li-beii i 

dBlvidéken. lam. .Miirki í^áiidw _ ,. -. -. - ^ , _ ^, » .. _. 
l'iUmai/ Jiztef: lUmmKc^k vkraw^v netnM cSaUdtki. lm. E— i. 
l^ulut Dtaeanaa: A. kiogobácduk ÜrlÁiMiU. ('ord. Gombát F, JWn. 
Iitn. Uirki i'niiiIoT _ ___ .... — _ 

Pfta(^ JciiJ rr>«2>íryDÍtűii nonkál I. II. kíM. Ittn. V&cty Jíbm 113, 
ftiri M'T : PüUiiffy vAtImsJp inonoytaptuftja. I. kM, Ism. Laktoidi 

Iniic _ _ _ . _. ... _ _ .. 

ltodé froHo- Knjiga " uKiibuniii i ot>í{»iinia •kapítim! i tíltflae 

obikn LBítnra. I*m, Hnn^liu Biio _ . _ . ^ .. . 
Kjibatvr; Ln maaiijac ct ír* cIuDti d<-i tnurtiliiiiini OaralisD* iiv«c 

do rcmarqac* •□! I'vtji okiíiiI cIu cl-« ttibns. lam. — eh— J. , 
íildiullrtr Frirdrieí .- Suhriliilnilcr-l.uxikan d«r Siebenbilr^r I>BDt> 

■cbniL IV. Bd. Títii, lliirviktb lücdcK ^_-__ .„ ,_ 

&iJv KJJu'án : A iDijiTJT nyi-lvújilái ncítán. Ifin. — 87— Oh 
if^aiUn Kárfig: Ka|>)iit<in^rkvk ^ fol)i:|[yxét«k u lti48/40-iki 

■abadaá^birrmil. Iim. — ftj — ». ___ ^ - . — ... 

T<í}'i(< GáhoT : llanyiid vAniirii]ii.-( Knlnuc. Iim. p. Kaitn Oáai 
rcrntyiÍMjiijr í>*t*"- Kidui TcrutjinaiüEycmlid. T. rén. bni. 

-yj- . _ - ^ _ - - 

'Iltalttc Jnannft : MDnumoftu bi^Uinca lita. reg. «ÍTÍtaUs Z»gr»- 

biat VuL VI. líüi, llni^j-iiliti K.!b _...„,._. . _ _ 
'Airabrfiiy) Tui<tiii/r; Eri' ' ys aíproiri vinoDfM 

a tno' luM résx ulnlU ._ ... ,_ ,. 

Ch^^-ÍiiI ll£n : OiimbDrir i' i' i i<'i:.'lnú üutulnii&j SUtji* 

kiikly 1482 ári, lil. Ij . r ntiun \utá\ bu>l]iiniUtKtl. 

lm. M. L. . - _ - 

VarjH Kimfr : A nfilaicjútrilri BattbyAuy-kJSBfvUr. Iim. Namétiji 



Ibn-Ja'kQIi'i EU'isvbtriebt Qbct di« 

-yi- _ M 
I' ' idt Bítd dur 

.■1. l»in. li r , . . , _ ., . asu 

ti'.Tfa • U-0f>mli taktika)! SVm. 

' 4. Inn. UyanUiy liynla 34U 

Um. S. U - , - - ITÍ 

ihoU« vfuiuHtiyH t^v<:'lLiUúiuk. iMbieri rás ulAttí oklovelsi. Isid. 
-TI- - - - W4 



VI 



Titrcza. 



A. D. Fruicxiii Ui&ia'U) II. RAki^cu FeMDCc emlélíe oUcn 
Briqtl Ulván : Ad*Iitk Ikmltniui i\*Ae Uírtéoetcbei . 

lUktfi Remi'J : Snmt IitvAn kirAly ioMmci ^ _ . 

Bűitfi Hemig : Muciit [alTAa király íiitcliBeL (O.) Ctotoú vt& Sniit 

lilTin király intelmei ügyébon _ _ — 

Üörff Frrcitci r l^rrlck u iiserknxtiRiőx. í.ll)~ 

Dutiái Gfula: Hunyadi Jáoot, b ■i'i.-ji-ri lovag 

^níiy'Af'V' iím.vAifri : A >ícjír' lovng . . 

Offőrft Tibor : NuUiiiy ró u bnmí orroii tarUiwt ögyébuD 

Güvrtj Ttb"r : N'gy Laju* király halilua beUijnÍKC _ _ 

Karácnm Imre : A budui Itátyái-lemplotn gyi-rtyatarUt Sitnnbsl- 

b»a . - ... - - .._,._.- — 

Kardcooifi Jdnoi : I>üdU udut ■ Mokesny-fúlc hamis okI«vélrSI . 
Knriünonyi Jánot : UaKyaniáiiyok S)*dI ütvilii kinllyr/'l 
Ma'fsali ÍUnrik : l*vel h íierktMWböí 
/iíi- Aulai: Lcvíl n iizerkeuUh^i . . 

hindorkegyi : Albert a •oliycbely< bwn _ _ ,_.__. _ ., 

SrKönhfTi G)pila : J«gy3«t«lc Zai^mond kiTÚly ia ax t^ybii-naluilái 

törtíiwlébae . ,. . 

Srf. Makntí Beix<l«k .. _ .. _ 

Takdti Sííadúr: Híg trgytm Dobó liitváii <>kií ágj amttteracill 
Takiif-t Sdudor: VúrtAerg irirM Uaictt é« Mattyaroraiág 
Ter»!t!fdnn:ky DetiM : KMmÍ Tcratyántiky cnUd . 

HVóer S. A tz«pMÍ P«atbeoti . _ „ _ - 

jfímmírinnnN Ferefet: Levdek • É(erk<raU1bÜ£. (L) 

XoltrdHi, í--^tt: ÜMOt litván kiiily inMmiri. (1.) Tálán B6kc« 

ButnigMk . .... _ _ _ _ . .. 

Nebáiiy aú » msgyarurMá);! luliuúg oit^láru Ggyébao 

PAtlékok H iiumjtTiiniígi UliiiKág witAiábMt -^VS. CfOr :««, (iSÜ, 

Kfil(<il>ll tíirléoeii kfttfök an Aka'K'niUbMi .- „ - .... _ _ 

lta)uik Imro nekrológja „ _ _ _ 

' Ssüiii'iD Fereiioí wobrs - _.__._.. „ _ 

J«l«)i(va a 3tagyar Türt^neliBi TánuUt Ififti éri mniikáaigánM 
A U. Tud AkaiMnU t4rt^a«UitÍ jolaloniléMei .. .. „. .. . 



l-ff 

387 

98 

773 

S7Í 
.103 

»63 
181 

ts:. 

TTI 

HHS 

s«e 

T7K 
£31 
n7R 

Tee 

Bl 
8Ű4 
J8S 

S! 
3P2 

870 

i:» 

»«« 
3«S 
877 

n.'o 

nA4 



Vegyes kodéeek n*, i«3, 393, 4a«, ms, osi, 7Tb, e;s, ti&( 

Magjiir TuduiuAnyM Akadéniiii 94. 182, S»D, 488, 683, esi, 

874, SSS 

SIiigyiiT 'l'nilamáiiyM Akudtrniiii usgy-gyáléte _ . S8S 

Magjmr Tudonányt" Akadctnia kiMiyr kiadó váltnlnU (85 
4*b>ÍIA ./an«* Mo<n«Ua Bocmia Odakúinak a bűanyák foj 

nicKiiUkuláiára val6 iutátán^l ,„ . . . . _ 9í 
Baluth Je»S Mékioglaiá lirU-küiwe íW«h«nyi litván tutáiirdJ 

bűnvMÍ perjoKank átaUkul&wra . . _ liS 

BtitKy Xk'i' nil.iog\A\A £rl«l(ct^>e itt 184s-iki tnrT«nylKuA«nVl 915 

ÜMbor lli^íi uliIndáBk a pkni 'ttkcwutyén cubicnlumrAI . My 
Fasf*'' lA'ílú LTlekUE^e ■ kluralUiái és IulAlbiiat<it«i ali«ni 

kfi<dp|rii>t>^ }lai;yar<>rnáigön . . . - ni 

Knúc:y Enio rrti^ktHií-w ai i;7l évi Iltitra Edncationi* kolet- 

ke».S«r<l1 .. - , . - .. . _ .. - .- , ,. , . 3»5 

Frahuii VUtnőt érttk^eéie t<«eilt UmeU lenlMtl a iiiaiit«- 

cuiitia'''t iípdlLuí _ , _ _. ,. .. «4 

Prahifii Ti/iiov nolpkbeciMe 8iilá(ryi BániKirft'iI M 

GmSI JenS jejuolvM Utnxrkxj Ovrgtúj nmakiirúl W 



vn 



r>yiiHi/'iy O'jula •ÍTt«kiMéec Uí>lo) liM (RklUi&iáriil <» nniuk 

lionfujtlu Ilit kűri acblaitül ... _ ._ ... _ ... ... ibS, 

Hamptl Jötref relulmsáa tgy V>leriAb61 iiEánin»d IT. MáMdi 

röinai í*lÍrMtr>Jl„ _ ... .. ._ .. ._ .. ._ .. ., ._ ._ „ 

Ur^eAiis litván fclolvnaiKi DirtboloouMiU FooUat ia JUtfái 

királjr vlííi.iiyiivl .-.,._.__ ._ ... .. _ ,. .. 

Károljfi ÁrfA'i etuWkbewAle Anielh Atfrédrfl . . . 

Katona Lajft kiikii>g\a\6 *rtfkvi:v»v 'r«ino«virí Pdbirt pél- 

tUir/l ,. - - . .._...,-.-..-_.,,,_- 

KőröM SdHáor Uiia)mánx» ZriorJrOl ét HMhUrvUirdl 

Kvnof ' ' tolva«fu<« Shirsiori Knrakicht japáni tadi« 

tan , i1 

Ma"<irii' "v' '1 értckaE^ a kíi^korí iiiunkaMt«kr<^ 

MuntriMt Ittmtít t'rUk«ii^ a htia nrvIviiniIiilLokrCI »t6- 

liOMllllklK'l) .... 

t'tJeár Kdroti/ rlmariclt tírt«koMap ax ok-kspc>ol>i trrMlel^ 

rCI rongyor ''■<lí>t1é&n(i aitalÁkokkal kRpusalalbsn 
Rftktg-I'rikktl Márián i^rl<!koi^M> & PíST-codrurfll . 
Shiratori A'ufoitVAi japtVní tndA* íirU)ki>HÍii> a líJii^fdniiai 

rejmleliiií «li»vi'i6tefei\ll 
Titk-St^hú Pút Kl«ni<^*>' rúmiii botaliiair.'} 
ItVrlArtm^r Edt MotTatctoa > TnktMUdti bprcTC^r politikai 

illAaAWa „ ., . , ., 

Xtiliiiftks/ Mibtía érukei^w a nemitcMk aampiftSi \* omtNV 

ri»W[ l<lrtíiicicl>«i . _.-_._ _-.-...„., 

Alaúfnbitr-DM^w U-rl^Mlini, r^s^amti é* tvriBiKQttadominjri 

•eyiet ... 

RJIutr-iMirjret ét nagyTámli ri^lmAi i» UtrUMlmi oirrtat . 

Kpcriísi 8ÍíctiP6jÍ-kMt- . . ., - - 

HunyH't : ''M^ntiiiii fo rfiráxoti tAttmlat M| 8*S, MS, 

HsKTír <i fa Ü«noala4r)aÍ TArMiig ^ - » .. > ... 

KaRifar .>--<:i>i>iiLaiÍk>i Tánulat ... ... ... .- ^ 

ílimít orvot' ■■> ttTrii^ui.-ittxlAmfinr-iATtMiolmi Umtat „ 

UdVíi-boly vAr7iKí:yoi muiouiii-i'iiyi^ülí* 

Oy>'>ry Ti!x>r majnliiunnri pi-óba-KlOnilA'i' 

A VfiiaJi KoKntrjni (t\ kíndA^Mi 

Haí.'}-ttTnr«tiff i» AiisMrAlín 

Mnfryar eiimoraa mnl^kok 

TjrUoMUulMii lanfolymii 

tkw C«lnbrí(tK« iDodprn )ii*torj 

r^yntvmi matrAninnlLTok (Uáui Iajcm ú tichiíaberr Uyalni . 

JUAiyía htrAly waIwa ., _ 

t B«njevi«cy IMmiind 
t Krüko Ml ... ... 

t KrvDM IVrbgk ... .. ., 

t (Álirin iMWKttw Ooclkin 

Folyöimtok ,. ,, , , i8a, aw, 4W, asu, bbh, 

.Vrmoiia . . ... ..,....--..- IPO, 

lU-if-Dodros viiriueg7«i tiMéueJini tirmlat ^ktnjrvo 

BudBprstt Mnnilii 180, ; 

bliti^iyi ÜlDMom ...,-_. 
BtliouKraptiia _ ._ _ 
VAldrajii Kilxkanónyck 
ImiiaUinUrUiieli KOil«iiiény«k 



tl<4 



W4 



FORRASTA XULMAN YOK 
"nIgT LAJOS ÉS VELESCZE VISZOWA TVüíriÍKErÉlIEZ. 



>fagyAi-oru!ág kUlpoIitiksi érintlimxi^i az Anjou-háx 
IróuraJtptDvel irányi vitltoxtAtnak. A néinet &< gőrög pulitikui 
ü«Kzeküttetó$«k i^ el]unt<^t«k helyúbt- uz OliuuHir^/úggal vuló 
(•rintke/t-s líp. A Nápolyhoz ós \'«leiin!éhez t;»I(í tíszohv kíívet- 
ke/U^I>eii MAfU'aror>z&tt bcleaviukozik Olu^zorsnig Ugy«jl>e ép 
okkor, mikor ott a császári befolyils r^kép mcfjszfitiik 8 
frnnr^ia vagj' xpanyol bfifolyá.'* míg nem érvÍBye^űl. 

Ola.'ti^urKxág ogOsz a legújabb korig tobbé-k«vi?3«bb^ idegen, 
külföldi bstalmak befolyá-sa iilatt lillult. K* bu JxénK't. fratii-zia, 
iipaiiyol befolyás koráriíl tsxokttmk bcszúlni, iivm sznbiul elfelej- 
tenünk, liugy Tan egy korsüak. Xatiy liajwi kúra. — melyet 
a Duigynr befulyáx koráuak uevexhctíiDk. Ha iitriii volt is nly 
but»lina« és kíitáról^utt a magyar befolyás mint a többi luklal' 
niaké, mindazoniltaJ azon korhan a legcr^ebb. ozúrt illeti 
meg axDu kort » inagyai- befülyátt korának nevezete. 

A Xá]>olylyuI való érintkezés és (ísszeütköxés uriidiuéDye, 
bármily dicsc^séges, inkább o»ik pillanatnyi ere<im<^ny rolt, és 
inibdyest incgdítlt, az egí»z viszonynak alig volt többé írez- 
tiet^i hatása. 

A Velenczi-vel ralt> barátságos i!k ullcnségcs visKony. 
mÍTel nem dyuaslikus t-niekból hkadt, mint a mipülyi. hanem 
a dalmát kéiil^Hsel fíiggütt egybe, már a geographiat helvMliRíl 
fugra is nokkal lenntíszctAscbb, fontosabb és állandóbb vnlt az 
e|iÍRod«zerÖ mipolyi ÖsüzekÖttet^nél. 

Magyaix>rszág a Daliaácziálioz tartolt joga és Dalmá* 
SkiiAboi. 1902. I. FUsn. > 



BADIIOASTE5 FI3IBKCK. 



czía uiegíi'iiÜtáítu liltttl ftllonsi^ín' lette Vck-iiCKÍt, iitfly csak 
ji/ Alkalmat Tárta, liogy >ösi* birtokát viiwzaszcrfzzt'. Vclcncze 
hatalmáDuk g,vcngtili^ viij;^ enísiidKto ti*"!!) leliet«tt kdxömt>ii« 
Magyarországra néi[»«: visíwut :l magyar király liarczainuk 
8Ík«n^t tigTelemmel kisérték YeleurKe baríttai i'^s ellenséí^pí 
egyaránt; tizi^rí n magyar kíritly bcleuvutkonutt hí tilus^ Alla- 
iRokiiak Vokncxe «)l<m nVott b&bortíiba és az alasx állumuk 
vxííiiii>l viitfttek » magyar bii-i!ly Iiataliiiával és •tziiniftottnk reii. 
Nt-m tiiilcuhwtik tticg a U-gkist-bb íw^zi-ntkíijBÍs, hugy W-Iijiiicüu 
ue tai-tana a magyarok beavatkoxáüiHiS] és ellens^ei ne 
rvméliit^k azL 

A*alúban Magynmrhxág ax cgycllnu bat^loni. incly nike- 
tesen Hxemheexátl Veleacxével. Míg & ('arruták í-f Sralák 
\'cIiinfzét<Jl bujtogatva, Veleticatw öi-Öméru egymást Torik le, 
míg Vdcuciw iDiisik kút oüorivt-gi-. a/, osütnik berezeg <^ az 
aquilejni jMilriarcbft e}{yitiá->l i^yiMigítik, míg Vi-k-ncüi- v har- 
öicokban mi-gnyerí az i-gésx Marra Triviifianát és loreri 
(leniiiit : MnKyarorsxiig liarczait sikí'r komnáízo, elsxjikitjn 
Velenczéttil az ü uagygág&iiak. lintalmámik Htnjijál tvvú l)al- 
itutcxiát. 

MintlexcIciK'-I fogva Magyaror*Mg - n«in Íí- tekintve batnl- 
m.-ínak a lengyel ösKKekultetéi^fí) folyó nörckcdráél — v kor- 
ban oly fontos [lütitikai tényezó, miuá - Miityás király idejét 
kiréve - ulig voll eziitáit. Krd^iklildnt-k iránta nemcsak Voleii- 
cxébea és Dalniácziábau. bánom tio^v CHsk olasx államok.-it 
soruljiink fel — az «//t(iAyai /liűri'trrfta. az E^t't. VUcoiif iaí; 
Gomafiak. Sralál,: Carraifíi advarftban. Genaában ée Pirvn- 
ir^eii is. A minek ismét az a kÖTetkexinénye, liogy ni t^zeu 
mlvarok rá fiiroMok bcfolyiL'>a alatt Altó igen kífcjlAdőtt ulitsz 
históriai irodalom itt érdeklődik Magyarorsj^ág és külöitöseii 
^la^yarorsxágnak \'eIeDCzi^vel vívott bálmriii iránt a így Takihiiu 
blimulat^Ksan gazdag forráiuiiiyag áll rcjidelkiizvsüiikre a mugyar- 
Telencitei érintkezés megítéléíwre. 

^iucK kedvexóbb alkalom n kritikára, a bistóriai igiix^iíg 
megtudáeám. mint ba számos különboicó eredetfl és tendentiájú 
forris elbesxéléttét bírjuk. 

Ily kedrezö lielyx«tlK<n ragyunk a magyar-veleoczei 




KÚ«KABT*SIIIL11*9I lOK. 



Iiábtirúkitt illetilíle^. NtiHicAak hofty a <i(>lug t4;niii'nx(>téii<5i fogis 
liárotn különbűzű íé[ ran és hogr e liiiroui ig<>n IciiKiubriiM 
tuiídnn érdekelt fél a iiiní^ramk, velen<;it«iek é« dülmtttiik - 
ti>rtviictt inxlnluiu Mvtiii fojjliilkoxik i- Imborilkka]. hauein a 
köKTetteni'í) érdekelt felek körélwn keletkezett fmrások itint'-t 
kiilönlKÍzó itr&jralatokftt miiUtnak fel: a hívataluH iratok, akták 
ús (>kIer<>]ekeD kfvlll laUliink ei-^fi politikai tiíiiilcntiilt/il 
licfoJriiíMtlt, rifEy^zólriin fi^l)iivat»)iis i-lbi-Hzúlútckut, luüjt) iíiuiét 
födetlenebb, kevésbbé tBnilenti<>!iu& liixttJmi műveket, éa - » 
mi Ntint^ rendktvtl! fDnttei az enemétiyeket s iiagysxáiuú, 

kiízTL-tTc Rixickelt felrk flbirszt-lcséböl ii< ÍMinerjÍik. 

NcDirég ft Seáittífi'h oItjisúí sxcp. litU^'kiiitliutú elbeszélés- 
beu olraüliatlák Nagy Lajos király VelenC2« eU«D viselt eUü 
liábiirúj/iiiak iiai^'i-i-Nxt n iiitgyoniiliiyott források ala|>ji(D írt 
törti-ucti-t.'i 

MintlioKT {gy élénk emlékezetben vannak ex eaemények, 
nt-m li-'^ liilún ■'nli-kti-k-ii annak a kmatAsa, hogj' ineiinyibeti 
^<ilje» az ezen báboiii történetet tÁigyalii isiuerptes forrásitiiyay. 
és hegy ej(«n ftirráKuk adatni mennyiben fo^adliatók el liisttirjai 
ÍKft^sái; gyanánt. 

Ismeretes dolng. Jio^y mily Razdag történelmi anvas gyUIt 
tMMxe Vp|enci:^l>eu. A liUtnrikusok. ismerve a veleticíei tiirté- 
n»'ti forráKok nagy megbízhatúsúgál é* a velenczeí írók széles- 
körű lillamférüiii iníiTelt^éjjct, lm csak tehetik, velenczei mfi- 
vvkbw! fordulnak. \iv \v\\v^ lebeteílem^'^i; n nuigyar-vek-ucxvi 
nszooyokrdl, eme \'elenczét is ktizvetlenfil érdekM események- 
re) helye* V* U-\\v^ képet alkotni, ha a MxftksíaTrt magyar é» 
rÉsirehajIri daliu.-it fornisoktin kíviíl ueni méltatjuk kollö figye- 
lemre a velenczei historiographÜL 

A velvnczuí fornim>k nagy rnméiiek neui kunnjrií kniutA- 
ft-rhetAié}i;e okuxta a/t. hogy nálnuk ar. ezen escményekrfil 
sKtíli'i forrttsok mihdi.-(Idig kellő lip;yeleml>en nem r^sM^sültek. 

Azonban most ezéliiiikhor képvHt cs]ikÍ!« az clsÖ magyar* 
Telonczei háborúra vonatkozó logfontusabb két kiitfö — e^y 
/úrHí s q^ nálunk eddig ismei'etlen velenczei monographia — 

'f £>OMaMMwfAy Nándor fa Vírteny Jtnö: TíKgy Ia>cn elif ba4> 
jAnU Voitaem ellM. StAttiJ^. IMO. 178— TH, Ma~93B. II. 




luiTMiiAKiKK rrxwivft. 



uiéltAlisál kfsípeljBk mvg. maXíóiJo iniDdazoD i-i^zben uafiv- 
úrtvkil kittfűk ix-^.IeU^ tár^ynláíuil, iiii^lyek nemcsak <'/fín 
liábonirút szólnnk. 



OHSIDIONIS JAUUENSIS LIHIÍI DUO. 

A dalDiúcxiai rárwwkbaii sohasem vesxU'k ki egfaiiüfu ;i 
római kultnra nyomai. A vómiú mÜTíszet fe tudomány fejlö- 
Aéae itt íf^ iDej^-skiidt, mint a hogy megszakadt - 01aüX<ii-HZá- 
gnt -tem rété ki - egéíut Kurópáb&n; de a rrmmi kiiltiiia hat-isa 
« erediiu'iivp iWIeilivtri a városok iniiiiiciiJiili" «yci<i'/i'tt-»nk 
kiffjlt>d<''st'bi-D L-^ nifstuarudásábaD, n lnkusi>k })utitik.'ii vxi'lli;- 
mébuii 6» uiű%-GltHégi^bcn.'j E Tarosok önállóságukat bíajtiyos 
múrtékbeti feti tudták Lírtani Hzáüsdnkoti keresztül u Iior- 
v&t királyok, a toagrar királyok, M'it n<^iuil<!g Yelenczéfel szpin- 
hen ÍR. 

MÍDtbug>' a daluát károsok biíonyos önállúxággal bírtuk, 
a politikai kérdések köxelebb érintették és jobban cnliíki-Hiik 
<íket 1^ lakosaikat, mint iná-<i küz^pkori Tárotokat. Kiiu^lfuK^ii 
i-Iénk ]>i>litiki(i írditklóilt^ és szellem fejlndiitt ki ezen váro- 
sokban, niüiy ;t kiwt'pkori olasz városok i''let<'-iie ftmii-keítct. 
Mint Olaszon^ágban. úgy itl k u vánwok közt Mlen^,i-iiT 
vag,v baráts^ fejlddött ki, a mi csuk ott történhetik mvg. 
a hol a városok nincsenek teljeo szigorral egy kőzös hatalom 
alá rendéire, hanem i^ináitbau jiolitikaí versenytársakat lát- 
hatnak i't» liitnuk. Ha cgt' te«tuh-1uck vnjiv politikai swirvt- 
2«tufk külön sitjátlagos kvi'dések mt-goUláM'ni kiill fiíradoznia, 
azon szervezőiben kiUon mdreltitégnek kell kifejlődni, mcl; 
kezdetben a szUkMÍgesbAl indulva, csak a szükségesre t«rjesz-^ 
kedik ki, ideivel axonbaii a inttvelt-ség más ágaira is rsinyonija 
béljegét vs így krdőn helyi ktiltnni fejlődik nála. A daiiii:it 
Titrósokban ily Hajátlagtie holyi kultiirn rirágzoll. 

Knnek t^nultnáiijozáíta reánk magyarokra nézve két okból 
érdekes: el/!sw'»- mivel ugy M>k H/áxadoii kei-esztAl Magyar- 
ország ríwxét kéi>exö népeleni iiiüvcltségtJröl van szó, lai'iMidítxor 
loifcl j<>f:iink van folt4.-nni, hogy ezen városok kultunijti hatást 
gyakorolt a szoros kíizjogi kapcaolatban lévő Magyarország 
kultúrájának fejl/idé«ére, és a mindig némi tartózkodással és 
idegenkedése) fogailott némol kultitrával sxoiDbeD olasz kul- 
túra 1erj<!i lésének nyitott utat 



-' ■>01t. <uT<> voualkosóUg Uarciati Benrik ataukijíl: J>eJus&ezÍA ig 

uArpAflok. (fertek'-e^k n t^n. ludomioTok küríbűl. XVIL kCt. b. re.) 



G sajátságos dalnuít rárosi luúveltHégnek igon (^-rdrk^ü 
inxialmi nui^yilalkoxits^t kell lútniinlc e;j,> niWietuti íixÍDuk 
Zám l'Mn 4(i-iki o sí romit n'il ^gi'.ia lii^itúríui immká}!Íbaii.M 

Mír ubtKtu. Iw^y vgy h«|v<>u moiiugrapliúi keletkezik, 
bízonyüs fcjlfidütt tielvi kultiira jvUt kell látuunk. Ax oUő 
ig:izi Táni^i tuotiügrapbiák a népváiidnrláíi legeiül M/iiznulaí- 
ban itV V. Hzáxxiilj keletkeirtttk, iniiliíti a t^iiytv^CH ks)HiCN, 
mely a Tiíro«<ikat n kti/iX)ntlKi/ ÍHt'i. elMnkuiI, s így a vúrosiik- 
nuk iiii(){ukniik kell foanmnKlásnkról gumluMkudni. E korban 
itlukultiak meg mintegy a küz^]>kuri vAi-osok Os e kiilcin városi 
kultúra etsA termékei, a városi mouographiiik. luelyek ekkor 
remlesen le<;eiiilai fnmullu (aonak ÖltÖKtPtve. 

A kri2t-]>kuri uunalti^-k ritktiii ülelnck k-l c]y kix időközt 
«8 területet, bogy monograpbíáknak roltiának momlbattík ; 
iDég a legendákbau. melyek iiemcBak rokonságot miitatnalt, de 
igen kö/el :illnak a luonograpbíákhoi:, seui (alálbnt>i ft>] tiiIh- 
niely Kajitt^ágHs kiittiirit inüatkoxuta; iiemcíialí bogy i-gyeg 
bel.reknvk nincc küliln ji-IK^ge, — lijwten « kolostorok kis- 
ifxvrQ tcndeiitiáit. birtoksícrzi^Ikíl ós adakozásból foly<'> ellen- 
szeovót éí rokuitszeuvét iiem miiHJsítbetjUk ennek. - hant-m 
a kUlönbfiu) ueuixetek kőitt ír kim » különbnég ar.'ínrlag. Osnk 
Olauony.dgbiii fejlAdik pi/ibitc ni>>ii<>grn)iliial inri(ialoii). mdr- 
«fk (ertm-kci bíijiíllag"-^ <Tit''kki'l liini.tk, llyvii fujia mono- 
grapbiiií inKiitlommitl t;tlíUk()xunk Díiluilíc/iában. A két leg- 
fnntusabb magyar érdekli inouograpliia :iz Arpá^iok korából, 
dalmát eredetű : Jtotffrius éa Spalatói Tatná« műrei. Az 
Aujoti-knri raoivoifrapbiák sKiutt'ii iiim^t kerülnek ki: Mica 
Mailii' '!'•■ Hiirhmanin miiiikíJH. Marino A ('itiH.< i>ipu)ati>) 



■) Kbitta tíSftífr T.uiié JdniH 'úttiiiooi* -ladniiiki* I>ibri I>iio< 
cXtmen, indMintr* ([vúiii^inóiirBi mankkitbiin ; lir rrgno Dídmatinf r.t 
*'..,„.»,.,. iUri un.' Aiancloútmi. lOCU. 3:^7-442. II. tanít ípHu át 
'iirr: Ariptorjí* fínrum llungariatrum^ III. kAt. 60^—733. II. 
::--. ._.'iu-T M mü«tlniét im U-jfieU^k ttAmoaiakt OnkfnjrülcK niegTálU»< 
■tta. 01.V fcliilctc9Mg;gal jAn irt, hoKy pl. a I.ticiui liosilatéba bcová- 
^cott nromUt&ii bibdkat éa WvL-di'iekct, noItB I.uciu* miigii utólag bolyri'* 
ilotu uskat iH^criptioHtii X*aíino(iienr (Veoötiúi. l«;3.) cziiiiü miivé' 
ek Tu~7l. la^jnin. — u«lu javilolla ki. K kútfiít udiUv^l^ reltk i-jgy. u 
ítiMiűIrai nUjttca delta Dalmulia (diri>ttii An G. Gekiohi L>ÍHpi>D»« SÍI — 
XV'bva né^t«l(utűl iiiv^-)«l«Dl cMrik* «rl(<k<ité» l«tl« kritikai vLwírilödis 
tárgjlvi. SHJnot, e imgj noifjalointiial, Og^M i» cKogululluti kritikAvnl 
fcéMfilt írUífíenUMi ia • legfontotabb rdawk, t. í. ntok, iii«lyokbi'(i h nser- 
i5iwk » forrta ^rtékénpí i» liiflenég^rCI, kolctktwiw korárúi t» Ixijftröl 
k«Uett róluk nf«tlot«*obbru Hf^lniji, mtm ktoUltek vl. A mnKJclcnl n!üb«n 
■ mmS » rtnu ii^t«l«a «gf*», tnoin«1ietŰwai jelont^irtvleD adatiÍBak 
'iM«m<4rvt foiMe^B réulet«iéMi>l tárn-Rlja. 6fy ttogy « mnnkánsk igy- 
K>l«ib ion mi Inniiát f«iii reltttk. 



BAUKUAKTKN FEKEKCK. 



históriájii, Pítolo de .Rutli >uiemorÍBle*-ju éi * utóhau lorgú 
moDognphia. 

AiE tndÍTÍduBlÍ8tikuH sicíd bx. a mi kUlönös rar^xst kölusö- 
níiz e műnek. 

iií^ nemcsak a fuldolgoxáR és felfogás, hanem a/, i^se- 
inrni.v^k (^llie?u;ijli^e is érdekKáéstt t^-lireszt iriinta. 8/emiiiik eir>U 
lAtjuk a legDerexetesebh <lalni)it rároi^ vlctt^t, ttlk«lmunk vau 
axt üKKicefiiggö 6«<nnéiiyok iilvén kiérek képben réüzlvteson meg- 
ismerni, a mit m:ia fornisból iipm tehetünk. 

Süáinos felvilátíusítást uverlink e múbűl Záni |iolitik9 
áll:tsár(í) i^ mui)ioi|táU.'v sücrvezeti^n')! ; látjuk a f;yűlolt v«leaJ 
CKtíi Miiirniazíisrl grófot, oldalin a <áiai judesekkel, a wíraí 
ck'rn'üt, a zárni lu-iigytLlá't, a |>árli>k liarcicút, a \'eleii<:2i^rllcn«s 
arisztukrác/iál iW némileg Volcnczt-lit'x raíui néppártot. Tj:ítitik 
eR.vsiUival a xárai uépet uriimébon és bújában. 

Nem lehet itt <.-z41om, h«g,r üs^/e^ex/em axt, a mit ily 
^it«nipi>nthi)l e múbi'il taiiulliauink, csak a ktitf^ emi^ s.'ijátos- 
Hágára kellett utalnnin. Igax, hogy a kátfű legHZOiii«abb i-rte* 
lemben vett tnou^igrapliia s fgy t«rmiiiuetíX«rűl«g a ré«zÍolekru 
is kiterjeszkedik, mindjiüouáltal azon sajátosságát, hogy a 
vái'oti belső életébe n'Szlot«s betekintt'st enped tcnnilnk. különös 
érdemének k«rll betudni, illetőleg a várasi szervedet tö> kidtiira 
küvetkexiiit^nyéni^k tekinteni. 

Az elbeRK«íl<^!i itgye» ía érdekei. Hii cnMki« exeu furi-á^t 
isDMmdk. mégis aK itt elbeszélt f;**iin;ny«k egységes és szem- 
láletsH képét nyerniük belAle, Szerxője ért ast elbeszélés mcster- 
wgéhex. a mi oly egyszerűnek látszik, de valőfláRgal oly nelicn. 
A >ÖbRÍdi<> .Fadren^tfK két kiiriyvébe)! e tekintetben egyetlen 
egykorá magyar krónikát scui mérhetünk, a dubnicxi kríV 
nika i:)45— 135íi-ig lerjedö riísiiél s«m vév« ki. 

A lárai ostrom vhüzményvként Lindrai Miklüs bán 
1344-iki és I^jos király rUiViki horvát hadjáratai, majd 
Zára estriíma és a relenczeieknek a legyöitiitt Zára ellen 
fi^anatosított reniUxabályai rannak i.« mer tétre, ágy hogy e 
mft i(/ 1.144 ^eptemberét<.>l )347 uiároxiiii> 18-ig terjedő idő- 
kön ulatt turUínt esoménreket bciuíéli el 

Minden mouograplua künnyen, s6i majdnem ölkeriithe- 
t«lleni11 aKon hibába esik, bogj elszigetelten nézi ixx. esemé- 
nyeket, niím ves/i ésxre a/ általánoRahh i-s mesAzehb fekv/í. 
téiiyeMtkei, melyek aa általa tárgyalt eNemijnyeket eWidéztiík 
és ajcokra hittottak. A xáraj Névtelen sem ismeri azon »zámoK 
külpolitikai tényezőt, mely Zára ostrománál kozremáködött, 
&■ nincH tudomása a zárai ostixtmnak ebhOl f<Jyó, nagyobb 
kfirt érdekli fontonságárál. egysi/tval nem ismeri azon számon 



roHHÍHrii9iiii.)iXiiToi:. 



politikiii cun»tvlliitiút, miíly ZAva vulntxaával ösNKefüK^^sbeii 
folt, niflyrűl 3 TrlencKei államiiatokból ') rf*7.letes*n érte- 
sülünk, ál a melyről, mint majd látni fogjuk, egy Telenciuii 
hista'iríai tnfl k érdekes képet oyujt. 

Á. iuonogr»]>htAk oinUtelt liltalilnos fogyni koiásátől tehát 
B 2jirfti Xi-Tteli*n uifivo »vm uiviit ; mig a daluiácziai vároHoknak 
és borvíit főuruknak ííárdTul szemljcn eHoglalt állásánál is 
csak i^en béxsgosan van értés il Ive. 

A safír)t&, mint nzt az elbeA/i'li!^ i'^lete««»i^e t^s |ioiiti»- 
«!)[» (nt^j! as Arit i* lueg utnkta joliilni. mikor a velencxi-iek 
c8 xÁTsi'taí <3s8í<!C«a|>Utk ) ^ v^yt^ kift-jv/i^vi*) matatják. :ix 
iMtrum Íd<-j<ín !^rá)Min volt. vatiyis Turiiifrunt. » ml u ikrában 
törtánt események pontijs ismeretét Ifhetövé teazi, de egyszer- 
smind kizárja a X.;írán kívill történtekről valtl pontos érteslilás 
l«bet«>^ét. 

Ax egjeiiilli nent sxorusan vett x&rai et«emé»y nx nstmni 
■dfjv uImÍU mvlyrül n/. Anonymus rntgiMuIékexik ; Emlréuwk, 
Irftjoii ör^f.séuok nicggyilkoUatiis-t. ') Könnyen éezrevchftö, liugyau 
szerzv.lt emll tudoiná<^t a (*z(míw'>- .A xárai;ik Endréhez kílvo- 
tekét killdtek, hogy segítse tikét*) K követek szeptember l*i-án 
uyertek Endi'éo^l kíballgaU'iet s fgy gyiKxoK bitliiUnak is taniií 
vaUnak.^) 

A mii AZ Anon^-miLs mond. M lutgyréiist iwntns ^ 
(-■Ifogadbat^^ csak igen kevés, némi banyag-aíshól folyó vít- 
séget találunk elliesxéléselieii, noIia a velenrju-i álliuninikik 
igen részletes és kétoégtelen niegbíxbMt/) érttisftéséTei ellen- 
Arizlu'tjrik úllftásail. Bxen okiratok Velenczénok ax nstram 



') HuRBmuntB Sliivoriiui Uprídianuliuni. Ed. Simf Itjubié, 1— V. 
Zagnbin*. IWí -1*TS. Ida <aA} n II. m III. kütet. Ucg kell legyw- 
wnn. bogír a köt«Uiiiii meU»tt nMiiliwrri ■ Hartib- éa nőni h iHpwAmdt 

Certos QM rfddiuiut. OlMÍilio JHdr. II. tS. 



*t Certos QM r« 
'J r. o. l. W. 
■) ilbt. J»dr. I. 



30. 



*) Cl nint^arAix* nK?R<>m<>inil, ttogy a* ADonyDiut » iryilko*aAK 
iddjéNSl oly iionUiisn tkd 4rt«tUlv«. Knitra holálAt Tai&mapra, a nMpt. 
IS-ika utAni Jjjnlra b'iui, * l.lts (icptomb^r tS-ika MaknsyDii vawlniapra 
HMiU. Ae A«>«« forriiok küxül catk > tíbrMiiron .'íúu^iin (p. T.) jnlöli 
IBW ^y pODlDiMLirg^il (MontcmbcT is. Tnaárnap) ac id4I. Hoftf c datnm 
holfita, axt, cIlekintTc a CAroniam Sicuium, fttornitni tTZ/nm (XII. ^1.), 
Chroniam Sanf.*r (Maratorí. XV. 113.), Thibnie£i Krónika (Ponti» Iioim.-. 
•tici III. 144.) M Endre ilrwnéiick adatálAI, kf'-twfttelcnnc tcaii Johaa- 
itdmak a AnniMinkbet intráott loveU'. (ADjoiikorí dipl. KmUkck U. 90.) 
K Icy hdytctfnfíradno (Mupl. 34.) aititta. Gnrina (MBratiwi, XII. ^«9.) 
éjKI aU]int t«9d a KjrilkoMágDt ; cm aUl uk Ananymai u. Endre nwg. 
KyilkolUUaAt i«bát, u mi idO«Efcinfli>unk •XL-ríitt tzupt«n))PT IB-cri- kol) 
Icnnfiak- 




l^(»ek^)'«i)b luozxMDNtaire kil«rj««u'.ko<lií int42k«<ldi«eit ismer- 
letik ineg, a au AiiouTmuH eliw«ic^lé)t^tMtii k-|MWvl Iéjr^ítv ki»^r- 
Itetjnb ex ititézkudé^k vOgi-vliHJtJÍiiát. 

Amiiiyiniisunk ') anxíl ért<?slt. liogy a Zára feluientésére 
küldött MM-eg l.inilvai .Mikliis én Kotnmiauit Istviíu hánok 
TGíÍTictv uUn 1^40 III ivem lier *i-iín i-TÍfxfXX mejí Miijortiun 
Dtfbraváltn. Vi'lencicv u Diugynr »«reg küzdi^dt^ún*)! CMkugvsD 
november !S-i-ii értt^^iiílt kapitányai róv<^Q.*) ifivel e inugyar 
seivg megbékélt WlenciéreC'l » záraiak tWnr de Fai-.ftxfínH 
kiildtrk Ijajiishox, hogy badvezt^rei elj^r;<s.i miatt )ii»iiaiii[t 
tegyi-n a tuit^yar királynál.*) FntifiMjnánaí nikeriill rn/n;- 
TL-tieitiil kiueonni uz OAtromlotl v]ii-u«U>l. A v«]^nczei liUaiiii 
initokltúl tudjuk, hogy & iqguuríu nMigrótta vivért-it. a miórt 
az <>ralített kiiret«t oetu tartÚKtatták fel iitiiban» Hasotdti 
liiiVk'ii uvíT iiiej;eiitaíti>st az. mit az .Auniívmiis Humfmii rir'nnei 
ilnujtliiii iH'-kílii kÍM-rlet4-n'>l mond.'') i'ontosnn Íg]ii!<di4k ii/. 
iikiratok ít/A Í!>. a mit tu AnutiyiDus u íienf Kotmn-lÁimján 
kolostor elfo|rUkí»íról tnund, I. i. hogy « várad aü i-gyik 
kapitány árnbisa folytán jutott Velencze kezére, a miért in 
Vélenr/o kt^u'ibb az <>DU-ggel egylltt eIfof!»tt ánilii ka])i<ányt 
c^lekedet^ jiitaliu.4úl szaludon Imcintottíi.') Kx i'IWs/A-lf^" idb-ii 
cls^'i ]>ÍII»ni(1 bikii kt-ti'lyek itiiKlknltii^k. dd :ir ukinitok írloszlatják 
vzvk«t.''t A Záru me^iidiiKtri)! kíizölt e)bpsi!<L''tés"| it- ponttMan 
«g>-ezík a me^íelelfi okiratukkal.'"! mÍDdüfi.sze annyi a tévedés, 
hoKi' a zárai l>ékuki>vet»ég iiem decxcmher t4-án, linnem T-én 
válo.'utatott nie^.") aőt a Martini Aiidni.i szájába ndoti í^zavak 
itt «gye/H<ík it Wkf-ofcb'Vi.'l int«n(ii'>ival.>-) 

Jlinduxouiíltul ;t mi kiilíiiib«ti igen toruéüzi-'tes — a 
velenczei állumi iratok sjtánius |)oiitban kiept'szítik az Ano- 
nymuK ekladásit. 

Nagy szerencse, liog)' az Atwnymus elbesx^lé^t oly pou- 
tOHHn eilendrizb«tjiik, ui«rt Cgr tigyelnitsHi- luitztink a bonii« 



:i 



') Otaid. Jntlr. 1 au. 

>) Hon. í!l»T. U. 4T0. 

•) Ob«id. 1. IV. — Uoa. 8Ut. n. 481. 

•i ObiW, id. li- 

■oa. 8Uv. II. tW. 

ObM. I. Sl— 38. — Hon. Snv. B. «««. 

^> Otaid. Jadr. I. 34- 

't Uou. k\a*. n. 4»9. 108 iiiuUMiib cl düi^wnln- exa- 

ntinato uiűcfú p(T (|ii^ii cMtrunt H. Itamiaiii linbitam fidl, qaod dictiw 
mpiUunettt <iiii vocAliir ... lilierc r*Iim4ur-< 

•) <lb>i(l. JndT. II. 3t. 

") Mon. SUí. II. aai— eíl. 

■■> Moa. NUt. II. Ml. 

■•) ObtÜ. Jiutr. II. SS. — Hon. Otav. II. M4. 



k 



rORniSTAHrDliXTOK. 



uetaláo nyiUitkozii teiidontiiírA. A iiiOLi>gru|)bia. ilo (cülüiuisen 
TitroHi niouo|;npbiii ti>bb<!-k«vO«b)K- t«u(lcutiosu<« sxokott Ii>diií. 
AnoKvinasaiik aclKlait is kit anDjifék* érdok hd-hat ax ignx- 
sii: elhallíiatiÍNár^ oHen kell fli-izni. 

Klfiii!tiltn:ik. «!g.v<>lilaliínak az AtionyiiiHril i'-|H-it niitii 
tuorx Illatjuk. ]sitii^t4^lü-» kik<-l hontitár-sitiniik liib«U, ncvi-zfU-seii 
rlitixitkitittjtt.^águk í* üii&CM^ük üHen. NiMn liaUgatja el, hogr 
a záratuk ai; órdvkükheu harcxuló magyar sereg szorult hely- 
zetéi felbaMíiiálva. nTBi'es/.kecItek rajta; dráfia pénxen xdttík iíI 
rtieki iiii-^ :i Tiíet is.') Ily ronások a zárai NVvtelcii igaxs^- 
f Bzcr<-iot''tM'k liec^iili-tt'rn' válnak. Ik- nem niiiKÜf: tm) igazs^^- 
ezurutvtv úTJutliiiein g.vi}^i.Hlvliii«»ki*(liii. Kt^l t^rzi^luiti urulkodik 
rajta: a helyi píitriittisinun és a VelonCüe inint érzett éf-ü 
);:yflli>lt.'t. Kxek Iwfolvii-ának engedve, még az tgaísá^ ellen 
ia Tét. 

FeliiiriÖ, bogy ax Anmiyuius megeinl^exve a Itít Uncx- 
n'd. uielycl h x;lraiak a kikfibí elniirAsii cxvljáWil kifi.'Kjrftettok. 
nem említi, hogy e láiiczok Aneonáiiait készültek.*) holott 
tudjuk, hngy I34A (leczembeii'djeu Atuonában egy ilyen h-incj! 
k^alt a xáraiak wniniára.') 

l'ndjuk lorAbbú, bog}' Annoiia tettleg is segítette Zár&t : 
elesL^et kiildi3tt odu.*t mO( ej;y xÁvai lakn«, Vctitma dts 
Fateon KZiimára hajót készíttetett, hogy ez/cl b&tlKin tjimad- 
bas^ut az ostronilií relencxei sereget-'') N'elenczc tíiblKiziir panaszt 
Í> leli f.fjvV miiitt .^ll^oa■il)all.") Tudjuk azt is, hogy egy gciniai 
linjön»k sikuriiil Ziírft kikütójélw hcjiitní ') és hogy Vdciicze 
Deiuo-ak utt'il félt. hogy » gciitiiii hajók httjoi^t it taUln&k 
szállítaui Apidiába,'^) hanem hogy hát(t:m támadják osti-omló 
sMTegét.') 

>titM!i*rii>I. mit fíetiua és AneDna Kára érdekétíen tettek 
é* tenni ukartiik, «x Anonymus nem tesü em![té.sl, noha i-zcii 
miotlenesetro etdítésn- méltó t^iuyeket tndiiia kellett. Hogj- 



■) ObMd Jadi. ti- 11. 

') Ubsid. Jadr. I. li>, 3i, :ie, ?T, 

■) aiűo. Slav. II. &0I- ...•c*t«na, i(«hiii Jadrattni Sori f)i«iuiit in 
AuL-Aons.' Ax ABODyinn* aztriat (hL m. I. 3S.) 13«R janii&r SO-áu vgf új 
UiKixot Blkalmaatak a kikBlA eUfrMMira, ayilx-Ativalűan teblU amSI vaa 
ittü, moly Asconibaii k^iiUt. Ai eUO lAncs rnnél it na^robb ralt s (fO* 
bboornT^I *xint^ AnoonAban kteiUlt. 

•) HoB. Slav. II. 601. 

*) Hon. Klav. II. ST7. 

•> MOD. Nlnv. II. 4<l<, 501, »», &7S. 

^J MoD. Klnv. II. 63S. 

•> Moo. Síav. ri. sel, 572, S7J. 

•) MOB. Mav. II. S7&, 57«. 



l(t 



BAl'IKIAKTKK l'KIUM'E. 



ilout sXtW róluk, ennek ok» aligha nem belri ]iutríotbtuuHáhsu 
rejlik, uiel.v utegakiidAlroítza, hogjr ut<!gemlékejuc^ arról, mit 
küsKÜiiuok íi rÁVítiíik kUlfiíIili !^^ft.i^iii;k. » mi levonna valamit 
a <lic»<W(íliöl. mclv ígv a sfnkíUil scui st^gített y/iniiitkni IjiVi 
rédelmük által sugárzik. 

A liai-czoló felek haluttjaiviíl oly módon vxémvl hv. miül 
uzt a modern hivatalom jelenteik sxokták tenni. Ax t34r> 
Mxopt. :j8-iki us»K(<jjtk(>iC4^ alkitlniából ax Anonymus szerint ') 
5DII vclonc/fri vsiitl *■], iU> C!í*k liiíroui xíiriií. nrtck it* csak MijAt 
ügy<.'tlL-»H^^^ükm-k vullak áldouitiií. Hiisoulú arányt emlíl m<í« 
helyen is. *) l»4lí május Ui-án *) éjHfnséggei 80(mí n-leiiczci fsett 
el és 200 xárai. Villani sxerint*) p-k ulkalombú) csak 500 
Y«lencxei esett el. de ex is titlM>tt Wttn. miknr Velencitt- ei^ész 
bad«r('jo 4.i,0iH) ember.*) 

A ki itníiiylag kis dolgukhim vi>t iix. igHKsnK <.-11l-ii, n.iiiiiil 
inkább fog iitt<jl írltenii. ha n^i^vubb érdekről vnn szó. 

I^Utuk. liofiV ax Anonymus egészben vbtc iga/sáfiszeretii. 
|>onto». scit igen leikiinmerűteH tŐrtéiiet(ni, csak bixonyoc tendentia 
kedveért tfnx vii'ú'xukot a/ igazságon. Ha axt telilljiik, Imgy 
(unbt'wbb ti'nyck rli>}idá-s)(iuil is im-grontja lu ígazhú^ot. vztukat 
levon bitch-fiségébiíi é.s teiulentiusus író s/inóben tUnteti ft-I, 

A fó eltérés közte és má» források küzt ;i iiúi'cim ízben 
Zái-a segítségére sieti'i inugyar batleiií follé|iésr-nek erudmény- 
t«len!tégér>íi adott magyarázatban úU. ilig niáa killfdk nx ered> 
nM^MiytelcuM-^' <)k:il a magyarok vv^^n-itógébvn látják, ux Anonymus 
áni1á»uitk I ulajduuítiii. Annak i'ldöutése. vájjon igaz-e vzvti 
állítás, ueműiak e kútfő mejíítéléfvéiiek szempontjából, liancui 
a szóban forgó tény itilvoltátiál fogva nx általános magyar 
történet, a kor (Kditikai v* erkíilcKi életének megítélése sitempont- 
jából D«ZTe ix oly fontos, hogy érdvmi-i; rúla bővebben xzólani. 

l'.Hö no veni he r- havában Liiulttii MiílÁ" horvát és Kotív 
tfMitic IitlvÚH bobuyu Uiu tezérkte alatt magyar sereg köiíi> 
ledett Ziírábn/., hogy az ij«troiidoH város helyzetén lehetőiéi;; 
könnyítsen. <)e nem QtkiízÖll meg, hanem e;;yezséget kÖti'ítt a 
T«l(!nc/i-i«kkel. Auonymu^unk állílMau szerint") azért vuntilt 
lisMU, még mi«lótt megmérkőzött volna a veliinczoit-kkcl u 
magyar sereg, mert Velencze a két bánt megvesztegette. 

i;(4ii jun. 2-án i'gy lOu.Oiid főnyi magyar sereg Lajos 



■) Obddio Jadr. 1. 1«. 

>) Obvidio Juilr. 1. s;. 

'1 Olwidio Jinlr. II. 7. 

•) CronkB XII. AB. 

•) Obciaio laAr. Ii. it. 

•j Obiiilúi iaAt, I. S3. <<• S*. 



rORRiSTA a CLMiX y oc. 



ÍJ 



sxeuM^lytw *«zt;rltrte aliiU ütött táburl Zára közelében, liog>' a 
TárxMt üz ostruiu alul ffUzabiidftiia. de senimiiv ai-ju tiidott 
nu'tuii. A döntü piltanathan u^yaiiU a/ ,'\iii>iiyiiiiis sM-riiir 
— mivel Wlenc/e lupgvt-^í/leyettti Kiitfitnnmt- iuiiil r-s L<icí- 
kuricMft U^cztit), a uiagyar "luvg, a király pMruDosára nem 
IiAllgatva. m^ »*tui uiozdult és u«tu ütközött me%.') 

1 340 Byt-plvmlMíi-íbon «gy ók-lniet hozó magyai- sereg 
elj&t a T:trü6 kü;:vlcl><.-. de iii-m toljeafti feladatát é» nem jni- 
^tatja ax élelmet Zárálna.'l íme ily k^]ii^t adja a zAriii Xt-v- 
i*l«ii Magyanurs/jífímik Zjíra .^rd.'k^-lmu índítiitt liftdjiii'Uluirúl, 
Kuxös vodísii a iiiirum kiM^rU-liiek, liu|iy J^áru Magyamnzlití 
beavat kozHsáiiíik -summi túiiylugoK harcnál nem Ulla. 

Bmoljiik ki toviibbií, hogy az Anonymus két ÍJthen is 
ánilásnil hes/él. l'Mti és IH4*>-bian ia &i'abÍ!) okozta a niagyar 
v.illaiat kiidarczát. 

Ar^n.vliH; egyi^ati'i'ühh .1/ i:t4ri-ik) nniU.'s kúrdÚHi'-i'cl lix/- 
tába jüQiii. iíiXV'M (ts lítváH bánok had jii rutának crcdiuény- 
t«lcn«vg«t csuk ax Anonymus tulajdonítja a vülcnczvi arftuy 
betolyiisának, vagyis a háuok árulásának. 

Pór Altfűi áiUtá^a sxeiint '') ugjan a dubuiczi krónika is nxóI 
eziiii ánilásntl. a mi axoiiliiiii mái' iix{irt üem li^hcts^c». mert 
e krónika ux IM^-\ku 7Aru rolm<*iit4.'»ón; küldutt mr^g válla- 
latAröl vgy sxÓTal hciu i-mlék«2Ík mt-g s csak liuju« 1346-iki 
hadjáratáTal kezdi u z:írat hadjárat K\\K^.élfí4t. 

LaciuB '•) CayoMo-Tu liÍTatkozik a Néptelen állításának 
iga:<olá>akiii>0u. A mivel sxHUilien me^ kell jegyeznem, hog^' 
liut-id.t Liililtet m'ind,'') mint » utt-nnyt (':in>Monál van.*') 
luroldo Hilata tigyania, uiint láthatjuk, iiuni iih>|>sxik ralamí 
Teluncif«i >iUa»i-ol.'iiah'n, n ia<>g vem tvg etedre sKÍnt pénx kitizv 
^téaét elrcndold valamely tanácsi határozat juiövcgún. hanem 
teju más, a kifejexét is mtitatja. mint ax AnonymuH 

Hutásának -- kii Ciiroldo ixnxTt i'-Amá^^ lielyen is felliatixnált - 
■(tmvtli^iu!, i< igy nvni bi/.ouyít wmmit. 

Iguz, hogy a Uíhbi furriU hallgati-sa ntia biKOnyít sokat, 
kiilőnown uiivel közíilök c«ak MorcJli Nikifienje emlóksitik 



•) Obddio J»dT, II. 19. 

•) Obodio Jailr. II. lii. 

*í Nagy Lajoa, 80. I. 

*) Ve ngm) IXalmatUv ct (Trouliui:, Lib. IV. c. Ih. 

') 14. h. •lU rRn>MTii haCG jiucanúii' solutiotiiMn a Miuitu ootn- 
ineiiilahiiii i^fnt-* 

*) i.i <iiuili diedcro OTMwbiie n oetlu wicnpoaitioiu? io áeiuri 

' BiadiBtiti li qoali Otíf^arí »i IcaNTOno il luro opu. «i coine (i ritrouit, 
terilto mi il l)<itiu di CVoontw cOD ali.'uuí biiraiu Ongarí. Ml. biM. palai, 
viodob. <:od- eii3. i«4. v. 



12 



BArXaAATES FEBESn. 



uicg ix'SzleteseD a magjai- sereg I34r>-iki vállalatArril ; ouuck 
b&UgatiÍMít |i«(lig esetlet; tfüidenLiofiiianak tarthatnánk. 

Tcnj", ln<g,v Ví'lencm' eüyiytstítot kütwtt a hánokkal l>s ea 
egyezsésct Írcu ulőni iísiiek tartiitUi,'} de arról ncin törtt^ik 
eInlft1^ az okiratban, liogy ve*ztegctósiii'k ki's;!<*'iilti'ti azl.*) 
ííöt ftz egjeKség, melyet a bjnok W'leuczGTt'í kotutlek, 
— iui íícQutegeiuitik, a mit ax ogre-zs^g feltételeiről a/ okiratok 
gytJr 1-8 oWórt fldntAil"^! inegtiiilliiitiiuk, arrn enjced küvet- 
tceztet Ilii tik, bogy a biínok 1elje?'ít«tli;k külek^ségükct ; kiküt^ittvk 
iipyanis, Imi-y VelciKv.ií m.' b&nlsa IiJijt>s (ialiiiál-Wri'át birto- 
kait,*) Más citélja IM^dig. mint !i ilalmát i)irti>k'>k biztosítása, 
alig lebet<!lt e wü-pr killdelésónek. minthogy ily kis seregtől *) 
nt-Mi lotM-tett kiiTet«lnÍ. bugy 'i vHleit<^/ei seit^et megtiimuilja. 

Veleiiraie 134S febr, I3-áii elliiiláro/ta. IiOgy im-gnieri 
a Ijosoys luíu júukanitát.'') Ha Íe»z volna, a mit H£ Am>nymuK 
iii«n<I, erre már akkm- nem tolt süüksóg, hiszen acrinte a 
luin már i:i4J iioTPinbere <'■!» velenczei /soldhan fillott. 

Ha a liánok bAtlenAl jártak el. an-(il niiiideiiekelVítt n 
királynak kelleti rolna <'irt«!<nlnie ; Iin ni)ÍKk<''p nvin, mimlon* 
«t«ctrc n követ tUjiiti, kit u záraiuk punuiziikkAl LuJdsIidk 
intlftutt.tk. ") IVnylt-K aKonbaii t^cmmi uvoma <iine<i anmik, hogy 
a báliakat e gaztettükért a király megbüntette Toina, aöt a 
kÖTetkezó évben ugyanexen fi^iirak kiséretifbon iiuldl Vi'lent:ze 
ellen. 

Miiidez«k er6f gyanút ébrisxtuu«k a Ni^rt«)en igazmon- 
dása ollen. 

Az egyezHCj;, melyet a bánok kütiíttek, igen eliüiiyos volt 
Vclencüére és igen kárn« Xárára ni^zve. \'eleiicíe féli a 
magyar sereg táitiadáHátdl, Xiíra Mik:>l rem^^lt <■ ;>erug ».'gít- 
s^ét/il, mert uiindk<;tti'i túlbecsül (<■ a hiulerűt. Igen közvlfvkvil 
goiidolut. bogr juirui ember, lm látja, hogy a, magyar sereg 
iK'éri. aránylag keíés eredményiiyel. mely a2onfei(il Zárává 
nt^ZTC wnimi hssxuniuil nem jár, é» nem tvIjeítiU a feladulol. 



>) Mon. 81»T. n. 4»l. 

') S«6 *eiii l«lMil amül — a mit IrcAjnbbRO ftllitottnb _ (Hagy 
Lajcs tíf, btdiiraU T«|fiiaEe elleR. Sídiadok, leoo. Ms I.), hofrv " *>KTioriá 
dÍfn>).TdMH faj«Bt« ki kHpitAuyiihiiik utihrt, hogy n magyar M-r<>K<'t meg- 
voRtcKetti^k 4m TÍMMVMialicn bitták. Ac illutA oUordlbon (Anjnnkorí 
4ipl. Uml. II. I1». L — Moii. 8lHv. II. 4BI. I.) ■ risnoriM <Mk xlAnyAa mci>. 
•TfcytMtrSl bM»St. 

*i MoD. ítlnv. II. U)». 

*) Morclli Neetdeujt tt«rl«leii IfilxáMiü lO-OCO-re Usri MtámJit,, 
MoaonienU Vmauni, VII. I. 

•) Moo. sinr. II. 520. 

*) Obtidiu Jadr. 1. 38. 



roMKin Ax IT1. V i X lOK . 



l.( 



iDd;et 5 neki impulál, Velenczo gyóüelmét aielDek, $Uni ctialiV- 
áis&t pedi)! bfttlotiségnek tiilajttonftja. 

Sokkal ^azdaüalil) fon-iÍ.4anv.iggnl renrlflkeiíüiik « loáíiodik 
ároláx Icérdt^iiek eidoatósijre. 

Már rÉgeii vita tárgj'a, hogj Nagy Lajosnak 134(i jiUiu& 
l-^ii Zára iilatt luit'nTcdett ktidarciía Urulásnak tucland^e be. 
í»gy ueni? 

Fefffer') ulveli aj; Anonyiutis íílhci/ílí-tél. mert hiíih 

birja olképxdui. Ittigy n király, ha a/, finilii^ oakiigyau mcg- 

tört4Íi>t, biiiiUitlfiiCil lia^rja aic Árulókat, podig i-zvk ~ Miit/is 

íxliiTöu líiíu. /írfivÍM bosuya b&u is Ijaczft — lorálibra is Nagy 

Í^Í08 kitíititetA Inzaliiiát fe kegyét élvezÚk. Horváth Miliáhj-) 

akki^ot ifiyckszik an elloumondit fnrrá^kat össiteeíiyeztí-liii, iiogy 

áruláM-iíi W^i/Z-I, uiitit íu Aiiouyiiius, dt* iiH-gis lilliljn, ho(;y ii 

magyarok mi^gütktr/U-k ii Tck>ucxetekkel. Ktaic^} a >M<'n. Slar. 

Merídiuiiuliuni' (% gyUjt<.^mt^y ukiratainak adalitiban i^aJwUa 

látja a» AnonyiiHis cb^dilaát. Ilidier*) elfof^adja Klaií bizn- 

nrttását Velancze vh a hosnyii bán kSzti gyanús viszonyra 

vnnatk07/ilag, de «bbVíl hpiii k<>vi-tkt-/Ieti, mint Ktaic. Iiogy a 

tluegTt'«nesot«n filiirak csorix-n liai^yttík I^njoct. hanem exl 

i»ak mint l«Lvtüsi^ct i-mlití. Ebbvn követi IVi;'^) ki a dubniczi 

imHÜa ideffi^ó jwsstisát és egy áUft«ila^ es csetixll sjeiüIiV 

— Kofar/iich f'yÜ}teiüéoyé\*Íi\ vett formulái uUz az áru- 

láariSI szöli'i oHiesjíi'li's mi'i;eix'».(t4^s^rc, de mi^rt ii nitís forriÍ8ofc 

luejjiirndékH/ik a mai^yai-iik <> vcli-ncwiek vi'i-es ö*hxi'- 

II röl/'í tjabbiiu csuk a 'Bibliolcca sloricu* ^-mlítvtt értt- 

kvz4^ut;k nv-vtc'len irAja ^ Jft/w') vetették el teljeem lu &rti- 
lásról SEÓló elbeszélést 

Ez állításuk egyike sem foga(lliAt4Í el minden további 
lutatás nélkül, minthogy egyik sem ala(iill a frirrásanyag 
telje« limeretín. 

•Teg3'vxKfik ueg mÍQctent-kcl'^tt, bogy a ií'ttmtuetiia Sbi' 
rTrffím 3íri'i(IÍQnaiiiitu gyüjteménybi-ii köjtlött velencz«i állam- 



^ 



■t Oa*diieht« vou Cngum, 104. L 



■) 8«H>liÍclih> Bomieiu (übirneUt tdii Bofuifilé) 173. I. 
*} Ocaehicble UMlemnoht. II. 213. 

■) LcK^jsbbaa DomanMtikf/ Sándor 6» Virttfy J«t»Ö (ü«ffy Im\<» 
cJtfi bartiiniU Vnlcnexn oUeii. Siátaiok, lOM. «1T— 919. 1.) tirljcMn hito- 
MMWk IbSBilMk rl a Arai Névtelen iilMvAlMt 6» nrt poolranu kovrtik. 
rjabb biMtiyit^ot n (^Ibenél^■ mrtrerMUM^ n«m hocol: M. 

') La DalniBÖA >) tempi ili IimIotíco il (íranih-. Annukria iMlma. 
tieO. 1897. 34 — 30. 1. 



u 



KACMdARrSX PERímCZ. 



okiriLtiilí iii-iii IlixolívftjAk X zfirai Nértelen ignzmnnd&.<((lt. tiom 
bizunyítják. tio^v liriiti.^ I<irtéat, mituliíBne csak iinuyit mutat- 
nak, Íiii(iy Velencae btrátüá^os (>eszekftttet<(shen Tolt a bosiiya 
bánnal. 

|3-ir> felír. IH-án a releuczei laiiáo olhaUti'uxtu, li4i((y 
k^t Rx^r/etest ^illil n bosnyn bAnlio& liogr kü^ílnvl«t moiifi- 
jaiuil! jóakai-wtáíri »■* uyorjék luett barAtsAgiit Volenc/c szii- 
mltni. ') Pi-br. 2^>éRug> haniiudik követet kiildi-iii.^k ho;tz&, mvK- 
bagyva a követnek. Iii>íi>" mindenben Pi'ívflnH'iy -- a hosnya 
fívmciKkáutis ;!eiierálts iitasi'tlUaihciz szabja niagiit.*) 

Apriljx 8-itn » biín követe Velencxt'rWn'jitrt. A tJináCR 
etliatároxtri, liugj a biiunuk lOUO ftranyat érű, küíTct^uok pedig 
— iVit^'rinii'uial vnló elöxüti.-* mt^gbcezf'-léw után — 100 Jiranyat 
érö ajáudék'it ad.*l A bán liidattu VVlonczível, mikép véle- 
kedik a király Hifánilékáníl *) tV tanácsolta, hogy Velcncze 
köreteket küldjön J,aj<>slio/ b^ketár^yabíMik megkezdése c/i-l- 
jábál. VelenCíe késx íolt >t«fttri'Te í-x k-gkedvaíebh Imrátja* 
taniicsát niitcfocidDi. Pon^nnuftnak pedig jú >ixoIgáIatai<?tt 
ion ai-iiuyat éiö ajiínd^'kut adotl, *) Apr. l!)-6n megengt-dtt a 
tanácK hogy az említett 100 aranyon felül még :'(0 iiranrut 
<frü aj:indék atlassék a bottnya bán követének.") A)>r. lí'-t-n 
megengedik Sfhi-nirt váriiitÁnHÍ, lu^gy ajándékot küldjön a 
bánnak i« n trabi gri'ifnak. vk Itugy iÜi^ Iraíii kanonokul 
köTotítégbc kiíMje a báuliux.') Vi-ten€xc megijedt -t magyar 
király kÓKzul^ídésénok lifrt'i'e s kész volt most megfugailni a 
bosnya t>íln tanácsát; exért jiin. !!t-én elhatározta, hogy a 
békekötés fejtben, inelyiiek értelme Mterint liajo-i bántatlanul 
meghsjcyja Velt-nrzt'l dalmát birtokaiban. liMl,o(jii aranyat fog 
felajánlani » királynak; n lidnnaíré--- iHÍrtílciud- peiHg ^f/MK)'et, 
l'Of/y n tj^keköt^y (^rihii^m ittmttdUtxIjaTiak és rábcínéljék a 
királyt, b<^y ronuljnii visaza seregével.") 

Lajoí^ tndvaJE^vÖli^ nem fogadta el a ^ignoria békeajáii- 
UtáL, hanem sy«mliesxálH a Telenczci sierfggcl. .Itiliii^ eWjén 
történt s (löntA <wnta; jtil 4-ín VHoncw niogdicsíri Iiadve^iíreit 



V Uou. siaT. u. 9»0. 

•I Hun. SlHV. u. ass. 

■j Moa. Sla*. II. ím. 

>) QuoJ ■L'Dtiebit fia inti^iitioai.- r««tti llontifariai!. 

■) Mim. si«v. It. ÍM. 

') Jlun. SIbt. II. SM. 

') llun. ^Ur. II. AT4. 

•j Uuu. 8lsT. II. ÍSÖ. — Anjoiikori >1ipl. Ktul. II. 168. 1. Arii>l, hog; 
a Vűl«ncfi>i('k krmok voltak tSO,(>0C> umuyHl ■ bánok loegreKtegotéi^im 
fonlltani, mini itt PomamvtxJtg 6» Tírtten (SxáMdok, 1904. Slf . t.) Allit- 
j&k, wiD CMB okimtlMB, MID OmMmitU m4 sinca. 



FO«|[Í9Tl!lt7L>l í K TOK. 



ÍR 



■& 



fr.< 'tiniiníonifyt. inelvat » luiijtyar kiníly füliíll kivívtuk: 
eRrsEcrsminJ ■•nilítj, )i<^- t-rttísíiilt a lio*uya háuuiit frJyInloit 
t-iniifalásaik-rtH.') Hajluniló r^ésis Dftlmácisu bálKirítatUD 1>ir- 
Uikáért a. királynak loojioii, a liánnak és l>árókRak SO.Oon 
iu-Jitiyat tUetoi. Ha csak /árártíl akarna a király leiiioRdani, neki 
fiO.ÍMKl. Irtlníinak s « hAnimk pe.lig lO.OfMj aranyat a«I Vdeiiaic.') 

Veletifiiv továbbra i-i rb'iik <is«7.ckölt<;li3.''ÍKni van a bánnHl. 
I34ti nui;. íi-t^M í.lj/«nnw,v friiiicÍKkániiíi iinivinciálist 20 arany- 
Dval ajándékozEa meg, ni«i't hiHi^tjesen jArt el iiie;;bfí;áí«jtban a 
b(>''U\H híinnál. >} \'>lencüe miiidig igyekszik a h;íii keilvt^- 
ben jiirni wi fonU)«jibb jxilitikai l^iH-seiioi is i'rtexi'ti rüt. Így 
Mladenn^^l panat/t <tiiK-l. hogy uiiiVt viszály kuilik u biiuuiil:*) 
aa;;. 20-án pedig írtírsiti ttÍ?KtcI<^trciniJltő t^ kiváló barátját*, 
htigx- magyar követség jiirt nála s cunek folytán maga is 
k<<«et«ket kflMíitl MaityarniMxágba. Peregrinust ia ^rteaftette 
oiindonnM.'^ I 

Ügy Mtsxik ay^^nlmn. Iiogy a btín ki»«^ fílrciírtctlv a 
signoria mézes'tmx"* syiívfH, Midőn ugyanis Il/i'.if kiildtv 
Wlenczí'be, Iwgy nevében ■izü vétséget k üssön a signor iával, 
\'eletic/e nem állt rá exeii ajánlatra, nem tartotta alkalmaMiak 
lúgy mikor l.ajo«<sal a h^ke i'rdpkí'heu tárgyal, ellene kössön 
;örGl«(!get n bi>"iiya Immiiil; tiiiiiittw tuviíbbíí vcb- S]ci;|>t. 
-1-*ín. Itogv ki^í II mugyar kiríilylyjil békél kötni aivit liír- 
<)i/nláw'i- '-rielHii-beii. ntfihje/.ct unnak úfejni a Kcrtybeti a ftdn 
f^^h|iataU. Kllenben a bán többi kérésére kt^szségesen ráállott a 
Ttilírncíei taDáe.i. t. i. h<>gy Kurjnkovic (Ifirgeh/t. .Vdipic Jttito.*t, 
liiiili.'laf és üffrínü' gnifokat Togatlja kegyéin-, küldjön kövfil- 
v^et a B/L-rb czárbu/ a bj'in énkikébi-n stb,"! Még szepl, -1-én 
oakiigyan kegyébe bgudla a liignnría Kurj.tkovií íiergclyt,') 
fMpt. Í2-én pedig Mladent igyekszik a bánnal kibékíteni.") 

Ve]«nvicv ugynn nem volt hu}laii<lú a bánnal nyilt swivet- 
fiégre lépni, <tc azért swrellc vulna. bogy a bán m 6 politikáját 
<otcilgál}a. 

így szept. 26-áa NicoltHust a bánhoz kllldi, kérve, hogy 
aziiii i*ietlxen. tia it axlavón bán Zára segítségére jönne, akadá- 
lyodul Dieg tfbl>cn, Vulencxe U megsegítené a bánt szonill 



Uc tncUti) iMbitb oiim bnno Buniíi-. 
) Hon. 8Ut. II. a«S. 



^ (I. o. n. &«. 
M V. o, a. ««. 
•) u. o. a. 001. 
■j u. o. n. 6u. 
■) o. o. u. «so. 
*) i:. a. u. uia. 



16 



BAt'HHAUTiLx rmicscz. 



b«lyzet^l>en.') A Lnju:«nl folytiitnU l)i-koulkui1i»!áw>k nwg- 
biasuluk és így VílentM ctiakhamur UK'gbúota. hogy tissKa- 
uUsitottíi u báo ajánktát. Okt. 1 l-éa Niralinusi révéa értesf- 
tette A hánt, lio);y vü»xah(rta körebidfiét Magyanu'KZiigbtil, 
i>}:y!i7£rsmin(l oiegbíicta Nioolinuüt, tti<iaktiIJH lue^. vitjjoD Imj- 
luii^lij rolna-u ii U&o iiiu^t it K][ÖT«t»i^){i>t nM^kíilni, mclvi-t i^'löbb 
tflaiáiilotf:'*) 

Okt.l!8-;in Vek-ncíe Iwlecgyeíett, hogy u báu küzteéa X&ra 
koxt a béke kJnvctftését uie^kiscroljc'') Veloocxc niintli^ i^Áioi' 
tnti arra, bngy alkalomaiÜÁu majd jó hanxnát veli«ti a bTinonk ; 
eK/rt saéii íJiaTakkai lArti>tia il), 

NwT, HM'ii [Niuusxkuiiik ufki, bogy /licihliii lís L'ijritiic 
grófok, kiki't a kodróérl fogadotl kegyébi-. t-lcscgct gyűjtenek 
élt a sxlavői) bánual vállvetTe iinarkodnak azt Ziírálta juttatni.^) 

Midiin Nicoliiiu^ n'ri^n an-<íl í^i-l«»jiit V'rJeiicxe. hogy a 
jiáraiak » magyar iidvaniiil i-iig:ilu)a2£iik n bánt. i>i«twtt u 
xáraiak gnz )im-^/lvb-)^-Íii vulú □ii'{;tx>tn«uko/AsiU ktffj<^'itiit. 
cgyBWjrsmind mcgbíiíta követét, bogy ű muga vagy llléii üiiii"- 
nok kÖ3% njeg a bánnal a szolban f«rgó sxüvetséget.^} l'g>'anaz 
nap Velencéé febotrilftotta MIadent, hogy hajt.'^a T^'gi-e a biínnal 
kStSU békét/) K Ís«bb ügyekben Velenote fidyton kpdvt'bc n 
járt a b&Tiiiiik- 

Igy november :íl-éii úrtosítí a liAnt. Iiugy u sxerb 
fíár az ö közbenjiirása folytán bi^myos fi'ltt-telck akti kész 
a bánnal kibi^kíllui.') Ma a döntVi léikÉari;. a HxÖvetség mcgkít- 
t^Nére, nent buta magát a ugnoria elt^kélui. Mikor Illés kanonok 
besíAiDolt a rábízott (cladatról, V«leu<;z« örült tigyan a bán 
jöakunitáimk. dv a szűvctH^ nicgköti^t-t torábbra i>s fliggöbcíi 
tartotta; ellenlwn 1347 január 4-vn «lfog«lt» a bán ajánlaUlt, 
hogy IritjitAnál közlienjárjon Veleiu-ze erdekében.") Ax ájabb — 
nioüt már niásodfxhen ttirt^nt — TÍí«)>autasrtáfit Vekncao ki^obb 
»EfTess^-g«kk«] igyt'kejii'lt elf<'le<lt<?tni. Axírt április ;t-án felsüó- 

>) Hon. Hlav. H. eS3. 

•) V. o. U. 631. 

*S V. o. II. ««). Ax 4ni>uy III limait c bíkckAxvotltMi kí»^rl«lr4l ^ 
i'íjzv krllod tniJniiiiUKtl bímin, niÍDt a vicniu'i dauplini kinírlrti-rül. Hogy 
írt HíTii i'mllti, B»in ti^anut íhT«7ti, houy múrt nem tpttn, nwrt w n™i 
itlrtt a boinyn bAiinuk Altnla adott }i'llemnii»lba, a mi aic|tint ei^yértelmn 
luuil, hogy ir jollfwmjr lüDdentUiitii ív imiau. 

'I LT. o. II. 0411. Kx eKjvKTimiiiid mc!f[OJeAro)ja at .'Inonymua umiii^ 
ftllitAiAt, hogy- a vxIaMD bAn nem igen igyekcxctt m iildii>«l íUrúbu 
Hillftani. 

•1 0. o. n. fl»a. 

•) IJ. o. n. UlO. 

•) ü. o. IL 81.7. 

•) f o. )I. Ml, 



FOkKiBTlStVLHiünW. 



17 



litottii ft ]iá|>a iirlTArában tarttíxkodö uűtariiuftt, tiogj' » pápa 
t^Uitt dicsérje Hl*'.< küDonokot 6s igjokíMcz^k Kzámára egy 
. nagyolibn-ndű vf!yh&zt jaTailalmat kiesükiízöliii.*) Apr. ít-án 
rpídif; a pápa eltíbe teijesztötte a bosnya bán kérelmit, melyben 
«! Pfirf'jhttuy de Sa-ronia bosnya franci fit; á ti us gen«rálif« síá- 
miirit tíibbrendbeli ketlvt'xiiii'ny iiiegii<)4jsút ki-relmezlií.-) 1348 
nkt. IH-iiu podig n luin kérésiére l'vrpj{rinui^r bosnyu pUspő)^ 
nek ajánlotta, >iii<.-rt aiind u bánnak, mind Pev^rinaíinak 
najívon le van köteleuTe,**) 

VelenCKe és. a bosnya biín iwsíefeiittetftsénefc ilyen kípiít 
állítják elétik a Tnkncxei állami iratok.*) 

Annak, mit »z Aiionymns líllíl, bogy « btin m^vi>«xto- 
gelTo. nytll c»«(4Í>im elpártolt volna Lajostól, niindmekben 
nyuma aincMtn, s5t K«iDmÍ olyimnuk, mi csen fülterésre jogo- 
ítana. fNuik axt tudjuk meg, hogy Valenote mindig jíi barSt- 
Leágban toII a biinnal, do egyszersmind aicl, lio^y a jnlius 1-én 
TívutI csata eUIIt neui leliet szó a bosnya bánnak Vtílí-nccúvel 
kütolt MziiTCts^ér^. Tlyen szSrctxég gondolata OMtk i-z i^ 
szüptvmburélwu támitdt,") t<;uyli^ azonban sobaseiu jött létre. 
Pedig csak a Voiencxúvel kutíitt szöTotsi'g biztosíthatta volna a 
bosnya hánt. K biztosíték nétkül döntő lépésre, a magyar király- 
tá[ Toló nyiUánoK el)tárto]ásra az óvatos bán nem i;ondn Ihatott. 
Azok attzolgálatiA. nn^lyeknek ehitUaláíiánt a hiín ijíérke- 
zett és a molyvkct megtett, n csatát megelőző idübcn nem ji^lvu- 
tenek hűtlenséget a király ellen. Ertesftett« V'olonczét a király 
iiitenti(íján51 s — mint az Összeííiggésböi kitűnik — a föltételek- 
ről, melyeket I.ajos megbékélésének szab.*) Azntán sem érte- 
tüliink s«mini olya!<n'd, a nii a miigyar kirily Ír.inti hilsi-get 
tlagnins múdou mt-g^-rtette voluu. Nincs ugyaiiiü tudomásunk 
arról, bog}- a l)áu tviivHiluttc volna Vulencío fctfizóUtását, 
I hogy tartóztassa fel a borrát bánnak Zára segítségére sieUÍ 
'■■eregót Velenox^re nézve igen becses toU a bán siöretsége; 
mert ba nem is árulja el tényleg Lajost, elég, hn a ma^ 
júeKánláböl nem támadja iiiet^ Veleiioxét, hanem e helyett 
inkább a rakonvzálUn horvát fönrukat Íjet«z(ge1t. Érthel4l! 
tehát, hogy Velencze nag}- hátával viseltetik a bán. PerogrinuH 
éB Hlés iránt, ha nem is lehet szó árulásról 



>t Hon Blav. II. e»9. 
>) MOO. SUT. ni. TM. 
V Xaa. Star. lU. )e3. 

■) E> DdaUdi í»g7 Tv^t iu4r Klaif i» 0«McA11itott«. Iil. m. 
ITI— 1J7. IL 

') Moo. Kav. n. «I4. 
■) r. o. II. Mi, 

SústK-L 190-i. T. Fterr. ^ 



18 



BACMOAKTKK rERCXCX. 



Hsígonl erkölcsi ti74>in[Kintl><SI itélre nieft a ilolgr-t. a 
kúlkitlavsuK bo^uya Imíu cljiriUa samiiiii-sc-tn- míiu volt kifogiís* 
talun. A bán btztoKÍtotla magiit minden esbotdaégiv, »kár 
jobltru. akár balra dúl i-l a koczka; ép estért óvakodott, hogy 
egiik Mtel >*P- Hzakftson Tégképeii. iiiár pedig az árul.4R «/t 
jelentettél vwliia. 

Niimi Jiljip<il ud « g.v<iuutii, iirtgy \'fIoiicz« {itíii/t ii/fTt 
á bánnak i'-s bárúknak. tiondaljuk mvg itzunbau, bog/ feii<láli»i 
vilájíban moit^imk. ha) igen teriDé<iX(>tes, hog>- a fúnrak mint 
külíín ttínyezdk. &x ellenaéggel kj<tíitt békében is kílMti elő- 
nyükben itÍMWiilnek. Kenda-* luiokás, lnigy Vt^bmcKe ;i kiríily- 
n»k nt « bárvknalc igír ji/'H)!!,') Az Ígéri. iH-iiímviiiiyÍHég noiii 
arra Talú. bogy hűtlvui^éijrf bírja a fiSti rakat. Iiiknem csak 
urra. hogA* lohanzMia hadi kedviikut és hugy ne íUljiik a bék« 
titját, ha a király hajlandó azt elfggadni. Azon kürUlmény pedig, 
hogy \'f-Ieiioye ebbeli igéi-et^t « gi/ö; elein után i* ínw'fli, 
uiututja. bogy a biírók Mí-nimil »vm kaptak a «Hftta előtt.-) 

FeuDakadliatnáok ftxoii, h<j|fty u toIguczcí kapitányuk a 
magyar svreg Zára alatti tAb<)rüKii8akt)r tárgijaltak a hosui/a 
bánnal,") h« más helyrfil nem tudnánk, hogy ■' táni;/al4- 
sotitak nem volt má^ cn-lja. mint hogy a lián bfrja rá LaJ0!>t 
lU cmlUett hi^kufüi tett- lek elf'»gi»<lií*i'trii,'( Így t'-rti-^Ülvo arrú], 
hogy a vck'ucmi^<k a túborozdsknr tárgrullak u bánnal, meg- 
tudjuk unt ifi, nii szolgáltatott ala|iot a mcí!resj!ti?gBtésrűl szóié 
hamiii bír kelJetkezéiiénok. 

A *teggyanuí«abh< helyek sem l>ixouy(tják ax Anonymuíi 
állft^^iinnk igaxsiígát, de vannak olynuuk, melyek egyenesen 
ellene vallanak. 

Ni-m kúpzdliL-tö, bogy » hán, hn tényk-g áridáiit köve- 
tett «Í. kÖzvL-títönek ajánlkozxék Vek-Dozt- és Zára között, 
liÍ9)t«n ez esotben 6. a joggal gytllölt egyén, erre a legalkal- 
matlanabb azeniélyiHég ; még megfiig hálátlanabb volna, hogy 
Veleiir.zc őt, az dmUíf ixóUUm fel ii kö/te t-» a király közt 
kSt«iidő béke kiizretflójeiU 

A bAn p(iDn»zkodÍk, hogy a náraiak ül a magyar udvaiv 

') L. em voiutkacólaK pl. Mom, s|a*. M<iríd. V. Pöggclik, 30 A* 52. 

*) iVr (id. III. 98. 1.) alt Allltjn, tiofi.V VuUnoM a OMtd uMh uih 
péiKtt Ígéri • kútlynak, rniDt n c$ata tlött. é» ebbra annak ballfpitag 
bei(ni«r^iMÍt látja, bogy TvIchcm nem \fyttlM fcmrvcrret, tuminn cotilet, • 
így laptuitalva gi^OngníK^I, nagyobb áldoontm roll hajlandá. iJc u 
okaikod&< Hlupja nMn iXL Axon kiivnbbé ulSnyA* KJAuIut utAii, in«1*re Pút 
•.■(étdü (UOD. »luv. U. ^ti.), VcltuoK már u cutn olAtt, jutiíua 10-én 
ngyaiuut a^inlotla íti (Mon. Slav. ü. MIO.), a mit a caata utáa. 

•) Hoo. HUv. U. frgo. 

•^ TT. a U. tU. 



ruBHinixoLitiicroK. 



19 



n&l rágalmaüzák. Xem vu1dh-v éiibetetlen e pannsx, ha s vád 
igaz? KrthetetleD im oktalan, mivel azoknál t«i<2Í a |iAiia«iit, 
kiknek legjobban k<'II<^iu> tiithii, mily igaj; a vú<l h luih' jog- 
tnluii viiiirlfi'iív;! II |>iiiui»x. Svat ruina-o lucgfugliatatlau, hogv 
Vclei)C!2« »z letvnrL- luTStkozTa tiitaku/,ik a záraiuk iosiouatiiSja 
ellen ? holott ha igaz » rágalom, e tiltakozással c><ak nevet- 
•u^^ea.4^ tesüi niagát a hAa elAtt. Mi szilkst-^, hn^v titkon lére* 
lex^flklien alnkoi^kodjaiiak ? hiiucn inasuk kü:cl vaimuk! 

A juiiu* l-íii rívott. oifttSrúI V<;Íeiiczo ft'llvugzö szarak- 
■ bun uinli-kezik mui; u zúnii oíit romot inlv/At tÍ2encgy»s textil- 
Élethez intt'zelt Ifvdébcíi, llálaimát küld Istcnheü a dicAŐfléges 
éa tiagTNx«rú g.r Szelem ért, meljet népei a magfar ser^n 
aratta ; ') köszönetet iiion<l ttereg^nek ht^iett vtseikedfeeérí.*) 
Ai ()li«me)-<!> ituivakkul fukarkodó vt-lenti^i tauAos csak igen 
ÍDagy tc-ltet Ú8 nki-rt szokott jutalumzni Íly di«iiit.T(.^NoI. H nvm 
■íilna-*" az i'zen rógigünilű öriim üres ós czéltaliiu lottetL's, nz 
elismerés — ép a aüemtanukkal szemben — a legnagyobb 
haziigAÚg éf) nevetséf;, ha igii/. luit »x Anonyniu-t mond, liogy 
a oagy »elencíei »en^nek csak uebAny, ax outi-óm litrailalmaitól 
c]k<'-DT!íZ(-ri.-<li.-tf ziíniival kdk-lt mcgk üziU-ni, míg u Imtalmas 
Imagyar st-reg tétk-núl nézti- a csatiit? 

\'oleucze, niiíly a les kisebb sKÍvességut is meg szokta 
volt kiisxönni a liánnak, egy s/óval sem emlékszik meg a bán 
el{iártoliisiról, f dílnt^ fo»tOH<iAgú tetti-ül. 

8ci»mi Mém bizonyít annyint n zárai Nt^teleu ellen, 
BÜDt 6 maga. bis/on a július l-én folyt:it(itt csatáról adott 
ieU>e«zclése oly képtelenség, hogj" már e miatt sem adhatunk 
elitéit neki. S/eriiite ng>'anis a mmjijnrok efjyáltahihan neiii 
ültüilfi- Di«g, nem támo^attjjlk :i záraiakat, kik szemUk li(t- 
tíkFtL, miir elűbb sejjítsógükrc kttldütt ötven magyarral egyittt 
kétsiffjbecsottvD küzdöttek a veU-nczoit^kkol, nivrt u iHiHuyu 
báot ós Lacztit megvesztegették a velenczeiek. — liol mariid- 
nak a többi bárok? — a király pedig egyi'térteti velük, 

Xem kell említc-nem, imgy minc'i ki'pteleii ez utolsó állf- 
tíu*. Nemcsak h«g_v a király folyton biudította Zárát az 
ellen tál bíKra b így bajba dimtüttu. molyhöl kiiti'lessL-n<' vult 
kimentenie; nemcsak hogy zászlaját küldte el Xántba, melynek 
liecsület^t meg kellett védenie: nemcsak ho);y üiiuepélyv« foga- 
ilással fogadta, hogy ragy feUzabadftja ZÍirát, vagy annak 

*} NuTa fuU«iu de magnifiea et gleriosa vietoria »lit«ut« ptnr gm- 
ím noatna ooulm dumiuum Kgum Liuguriae. Mon. (ílav. II. iM. 

') BeoooMaiUiitoi magiiam probitatem «t ralorom niDm et g«ntiuin 
ooitntniin, qmm ín hí* el *lía nontrU üonoribuR o( terTÍtÜa bnlHie- 
mtL V. o, 

8* 



ao 



KACMŰAKTSIT PmBllCX. FOllllisTAItOtJlÁKIOK. 



romjai »lii temeti cs»ntjait. hun«in a legnagyobb politikai 
híbft lett Tolna, \m tieni gyámolítja teljes erAvel azokat, kik 
dHIh ollulnuil kíriísnek. mert ily viwelkfidi-í^iftl nyiivlínvAlíjvii 
tette Tolnii, iiosty >Ifigy:ti'orsx}igb)iii bí^ui nc-ni K*b<-t, I^lugyar- 
országid] féloi uom kell. nirudulmáiiak úrdoke. ncDtxetL^Dek és 
saj&t egyéntü^éDek bec&Ulete foigott koczkán. Meg lehetUok 
győződve ráitL, liOigy Nagy Lajon minilent megtett hadi táMh- 
lÁtának sikere i-rdekébeD. 

KüIouIk-u a sxerzö maga som lii»zi el. a mit mond. Müg 
Dgysnazou fej«z«tbOD felemlíti, hogy a király, kiriSl előbb azt 
mondotta, hogy egyetértett az árulókkal, Miklós bánt meg- 
büntette bűtleiuii^eért (.Mellesleg mondra, ez sem igaz.) Meg- 
ípjtik ex állítson, t. i. hogy a király i'gyetórtett az áriiMkkal, 
hogy a Gxcr/iÜ oSKvlte ki, bogjr vuluini képen elfogadhatóvá t«gye 
elbesxúlését, mi^ly sKcrínt a magyamk joL 1-én egyáltalában 
nem harczoltak. 



BEHBIMO MIHÁLY ÉLETK ÉS MÜVEI 
MAGYAR TÖRTÉNELEM SZKMPONTJABÓL. 



— MJfl KMUCHÍRT. — 



I. 
BXBDM MiniLY ÍLETK. 

Buheim Uiluily a XV'. sxázad egyik logt(!rmi^k<;ii)'ol)b 6s 
,;tjpiku!iabb ní-mct költÜji>H Az ti-OilalumtürU^noti kutatAs 
^m^B meglebet4^a ulhanyagolta öt is, meg mlÍTBit ie. Ptidii; 
pályája, é]>rigy mint kÖltöi mAkŐdése, irodalmi és mardMéa- 
tiirtt^ii'^ti s/empontbúl rttndkfvlll taniitwlgoA. Kgifnefaáoy kiiitt^ 
nu-nyiT kiiliíiiijBen n mi tiirtifnielinUiikie iii'/nt stániot t«vii kútfií. 
Az trscmt-nytikrül Koks/or mint KzvrnUraii Uid^sit, «?s tm iiom, 
mindig kü2T«tleu és Dii-gbíKliató furr^i^búl luerít. TClöadásiL nem 
pártatlan, 6 maga nem volt barátank, sót gyakran csak eszkíiK 
i>l)(!Ui<^geiiik k^z^ben; vgészben azonhan nem vnnhatjnk meg 
tülu mini puilherltíl rokonitKctiTUnkoL, ki>lt<'Ji iiniköil^^^vel iiniüg 
itííbb tckintvtben MUra kiit«lez. Életóiifk d* kiilt<irrn-iiy<ÍHL>k 
Tar »CD)|K)iilbi)l vftl" ismertet ómi- vei líilAii ními szolgálatot 
tehetek törtcneloii kutülásunkmik. Az alábbiakban vázolni 
fogom a kŐltő életmj/^t, azután bdrebbt-n fojtt.>gQt«m TÍHzouyát 
V. Lásicl/i udvarihoK én a ti>ri>k reíuiedeleniheK. végül egyenkint 
vizsgálat alá veHzi'in magyar vonatkn/ásri história.-' i'-n(>ki'it. 

líi'lji'ini M íliíily *) 1416 s/*|it. aí-í-n »i^iilett'll Wi-Jiisherg 

■) HwiinjaB, kiotUk NukI >[. W. u l>rutscii'tí»t. ÍÁUratttr^tí'-hi'ittt 
mrk«Ml^jc, ii7clT]4rÚ9Í okok ■lapjAn n Rrhaim alakot tnit)Alc 
1 ; Ab axonban, mire) a kézirntok ebben a tokbtetbiTii rappant 
«ltén!»cik iiiiatt nem adnak átbnigazltAit, ax iUnUnotmi el(<irj«dt Btheim 
sUkbM raguakodtam 

•) A Boheim ^ct^re voiwtkojtö adutokat Th. O. i. Karajui : MUkatí 
BfJutim'a Bvch wit rfen Wieten U6S—Ua6. (Déo*. 184S. útájni IMI.) 
«x. fDii*«bűl ál » klrHű kviiruUibál kóaiUt mAaiolattúmb^ merltim. 
fiotwim muvwt . aeni KurojuD, Min óu, ugásfikbuD át Mm taniilmáojáe- 
hattnli, rabolatantkban 6t w, engemet ia, owk a cifniek vehettek, é* 



SS 




inj:-%it» JAKAK. 



mellett a wtirttenibergi SUlübachb&u.') (l'üttUdjs Cselior^ághtll 
sxániuiZMtt,*) — innoD neve, — rokonigai, dgf Itttitzik, mÁ» 
□'■luet lArluiuiluYokbaD liiVben i'-^ gazdagoágban ma^aíini omo)- 
kcilt<fk. Költünk atrját tsár SíilübachbaD találjuk mint t:ikii- 
cwit. tia Mibálj- i^ ezt a meatoi-<<égct tanulta.^) De fosa iieui 
igen fúlt hojtxá. bál' ^voba sem !)iu^grenkezett miatta i^ később 
ÍH minilig lui]á.«an emlékezett viRsy.a a szöTAsxékre, melv i/Tekií; 
keuyeret iiJott ueki.'| NvugtjiUin t«rm6txett-iiek uviii felelt 
tuc^ ux. ilym foglalkoxás, v^zvrctte a mozgalmas ('leirt út oly 
kÖrnvi'zi-tbe vágiakoicott. bol k''>tUii hajlamát, mvly kurin uvi- 
latkoxotl. oemc^ak követhette, hannii isi'iiyeihez képest érU*- 
keHíthetle is. A vándorUt kedv, mely kalamlokat hnjbáiuíolt 
8 a szét i-oiigynliidott lo^-ngság í-s ax eltini'viilt minufiMHi/ csá- 
bots í(K<zláuyttil»i ku)>a»Kko(lott, a kor szi'licmélieii rolt, melynek 
költőink sKCfény tHitalmáTul i» i-gj'ik li'gjfllcgw1«Kcbb aUkja, 
magát fültetleníU átengediü játéksxorc vult. 

1'>(akh:imar kiiiálko/ott is ax arra való alkalom. Húbi-rnra, 
a hatalmas {■-■< U^nyiV/ft weimb«rgi Konntd. szomsjt^dairal 143í< 



így t«rra£«atcB, hogy mi-g Mik becHU* •njra^ cuarnlt kiakn&xatlan. tSu 
kiUOnbea > küits életnjKábuti Urolröl Mtn tSnkedtem teljwwigra, u 
inMKUi anyagot ú ctuk kÍToiuiUiiuu kOtlöm, bdvebbeu csak aion r^ssek- 
b*l foglal kcáam. ni«l<«k mínki-T kűtcelcbbrfil ntlokeliick : iuá*uluUim it 
I«^fiuigyobb rntzt cink oiMikt« uézw t.ítrUiltiulfiiHk üjhI. Tüxvt^iMlibMi 
isAliuk még It«beiiur>51 U, O. Uerviims : GetchichU lier deutstMm DieJt- 
(Hüv !■• kiad, It. k. 411-418. 1. K. Karuob : Mlg. IK Jli(fgr. II. k. 
MO— SSt. 1. t'* XI. k. Td3. 1. F. Boberlag: Krttíhltnili' lUcMungtn 
iea tpiUertn Mittttalten. aJfl~-2es. 1, (> KflrKUDtrr-r^k N»(. Lttiirator.) 
J. (iMpart: ^'(Mhr. dtt hUt Vereiiu für dat Kürtí. Frankén, 1878- 
X. k. III, í. IJT— 187. 1. Vairyiir wcmpontból lítinrkh (1. foglnlkotott 
rK(«xAt Keltőim mai, mini rnnjil niindr^aM, h mi rAnk imsto ántokm 
a QÉinet iroiUtombAn rlfifonlúl, ar. ö lilUr^ inű*ébeii : A n<'iii«( irwtalom 
tŰrl/ntir, II. k. 14A— 14?. 1. 6* ogyctnni cli]ad4«iiiban ; ax ff btudJUiAn 
fogtAin JRlitn tnnulniftnyomba. — ItcbcJm cclmero lAthatú a 312. rz. hDÍd«l- 
bnrgi ín » 3DI. >7. müiichmi k^iratakban ; ■ kettA egymlUIAl n^Ucg 
vltér : TuprodnkciiíVjuk Karaján id. tn. é» KooMke : fiiMcmfíiM lur GeiKk. 
der Hettitthfn lAteralnr ok. iiiűvi.'bi:n. V. ö> Zeittclir. de* lii»t, Verátt't 
fűr JnM ufűrlt. Frankén, 187^ X. k. I. f. 70-71. l. 134. 1. it 138. 1. 

■) Ett va több in^ D kAlti; QeUn rauatkoiA ndublt íüj&l ftVIjogy- 
jE4Íteibffl niiTiljök, md)-pk«<t ögyik kdniatáouk a v^-re irl. (Cod. pül. 
gtrm. Mií. SíJt-.} KóifölvH J^anvan W. m. XXVI. 1. 

*) Kzt » magú nioiidju ogjrilt, in^ tSbbíi^r idcietidS küll^nitey^ 
ben. (Cod. ím), germ. 3i3, 34M K6e91v« ■ Sammlunff ffír aiU. Littratur 
K. Kvaaf. hrg. n>n F. ff. it. (f. Hagen. B- J. J'ocf-n ttb. I8l3. I. k. 37. 1. 

•) L. ifiuUtelt kílWményi-t a Sammlung f. lüld. tit, «. Kvntí 
■tb. 38. 1. 

') '^ pl- *■ l) ■■ iiIÍMtt kmteiuéayjben is. — ItAbMoi iilAikéiit, 
Agy l&tattk, vima-TÚioatért ntMteraég^bei, Iiotry Msládj&t «Itartha«M. 
V. 0. Ad. Holitmmn cnkkét a (iermania III. h, 307. 1. i» Boheím kai- 
tcmteyét. K<>z4lTB OraoU : Liedtr Mu»liotlil(it'». Vfln, 1S6S. V— VI. I. 




BBUEU MBJÍl.y Íi.ttK ÜA UClKt. 



táján Iienw harcxokba kovt.'ri>d«lt, Huk-»>k kütotiára volt szOk- 
•^«, B«lH-ini !■« laulgHlatábft lillott.') Weinsbergi Koiirítd nxou- 
Ikiq uatncsak ihoMok liarcüosDak. haaeiu iidTari tiöKűnuk ík 
alkalmnztA. Ksrdilal és lanttitl Hzolgiílta néninek Öt, hanem 
ezpiittll minilon nrát e^<í-n/. i^hn vt-^i^jg; h viszonirokhux t^s ura 
ImjlaiiiAiliö/ ki-[i^t iiitijil cxzel iiiaj<l nxzal inkiiltb. O mags 
a >pciétii( criniro ymU k^ bihüki-bli. fciinyératlói azuiilian. tlgy 
látszik, inkíibb kardjáhuz szabták díjazását. Allan<l<í a iaiuihzo, 
hogy a mSTrázBtnek nincs már becsUlelf. 

Ugy Ut-sxik, ebben az irfíiben Hta|ittnU c^ládot ís. mert 
maga írja, h^^y 144<t máju«^ rí-W-ii nxült-ttjtt i-kú tia lÁzár.*) 
Máwilik lia Ivulomvn, ki a miiiuritiik szLTZvt«lM> lépett én n 
kivvl kültúnk késŰbb JII. Frigyei HZulf;ú tatában iljra taliíl- 
ki>»)tt Uécsb«n,*) 1443 nnv. S3-án RxUÍetett; harmadik tia 
Pál pwlig 1-1-14 ían. 2ft-iSn.*l ('saládja Miegt'tnysíftí't uagy uyíig- 
uek iíi'C7l« a kfiltí'í. metl nku<)ályi'xta n s/abail fa i^ondtalan 
Tándorlá^baii.'*! 

WeinsbiTgi Konrád kíséretében lioheim sokfelé miígíoi- 
liult förangii és fejodelmi iKtrarnkiiál, a miben n^)- kedrét 
lelte. Szolgálat:! bau rüvíd luegszakíliUnkkal így pl. 1447 

decx. Ih-iii )íiui<.1i«nl>eu IIL Albtat udvdi-ában találjuk 
vgvsrxt] íinnak haláláig lart^ixki>dutt.''l u mi I44H jaii. 18-áu 
ktivetkeüelt be. E/ a jtár év, áj^y lálszik. életének egyik leg- 
tKddogabb szaka rnlt, kéfffihb is mindig bálás sxfwei és jnagasx- 
Calií liangnn eniléke/ik meg «ls<S uránSI.') 

Wein^bergi Konr.id halála titán Bebcim >inag,i.sabhra 
ttirti minden árun. Liijit^ pfalxí válavxt^ loolg&latába akart 
jutni, de mielútt ez a kivánsiga tuljesedésbe mehetett Tolna, 

'; L. ax idiuAt kOltemíiijt a Hammlimg f. alld. Lit. k. KhhsI 
jtb. i-. (a kOv. 11. 

■) B«h<<iiniuk Qt a Rk, lm txnta ualiSdoni, tudúi pfclyftro l^'tt. A toSlli- 
eti«m ail*. kAnyvtAr egy vciiyci tatiDlmú (Gud. germ. monac SM.) kéc- 
iratAbNi «iO' bixo«i;«« LHurm Buchem-r* <t<ui SnltbMb, practiost in 
qoMlriini*) akadtam, kitűl u iMiüÍl«tl cod«x tgf >Toii d«a vflnkn^jan 
•l«r 7 iriaMtun and dcr Vi xaiiihcii< ok. mfiv«t lartalmax. A kéjifnit 
l4T7-bJt VB1&, É* igy vt » •LnanniK bMli«m* nér, «x3Iet^ licly 6* kor 
■xerint ú aeoaoaiul; látstik Bvhciin ultiWiilült Űával. 

•) Kanran : Jí. Bcheim'x B«ch der Wiener, aoa. 1. 

') Esen adatuk Seliciin L-alit«M fúljp;7Ki^«eÍbSI rannnh rive. 
KJSxftlw Karajait id. m. XSXII. óe XXSiV. 1. 

>) 6*iNrfc.t41 (lAeder iÍMkatblítt'i. V— VI. 1.) kJteölt k«lt«iniSDyébuti 
paauukodik róla. 

•) L. molHctl kfilt«m4nr4t Samwíwn^ ^ aííii. £ií. «t. KunH ílb. 
S7 éa kflv. U. 

') IST ' c<^- EVm. mouac 291, .t&3*. mAaolntaim kOsfltt ; a kM- 
tenéDj míg W«iiulMfrgi KoiuA4 élotébeu írMolt, de n báUUkodö c»jm 
kJaAbi. 



u 



KLKTKK JIKAB. 



Lajos l-M9-beii mecbalt.') A kííltó kénj-telenü^bijl elhagyta 
családjAt i^ »zűk<>1)l> ha/JÍját, mert dJAii vál««xtott hÍTAtjÍH&ho:c 
neoi nkftrt lifitclen 1<íiini, i» Albort Acbill«« brandenburgi 
Argróf K;K>lgiÍl»t!ilMi l<;))ett^') vils^ sürbnu mint kattiniL. Az drgrúf 
obbeii iiz idüben ftilytunos Tisz/ilvkodásltaii v]t Itothciiburg vXro- 
Báral, lípvliOgj- a k'goraber tel énebb kegyet leokedesek napirenden 
voltak. A költő mfigundonxlott ey.ektÓI, é< iiiiil<'>n \iOitxA in<^J 
fűgüágba is cnett, melyből csak nehezen siiubaíliilt, (íUingyu 
őrgróf uilvarAt aiuat n bÍztosítdu<«ul. liogy ismét ri^^iatfír, 
MZ cU«ni^ógcske<iésni'k vége )>i!ak«d.*J 1450 tavas/Ym ki-lbotctt 
útni, miután ciúhb még ücídelbergben, hnl Albert Achilles 
kiaéret^^ben járt. berezegek és lovagok elÖtt nyiltan kifeje/éüt 
adott mefbotránkozáftának a nemesség garáx(ljtlki>dii»tin.*) Kí 
a mof^otidolatlan RKi'ikimnndli.'^ mint később annytítzor, majd' 
D«m resztét okoíta. 

Az örgróí »zolgálut&t elhugyrAn. új ural keresott, óm 
mert sok dicséretet hallott Korcsztély dán királyról. KojK-n- 
hág&ba tartott. A királyt nem találta bon, neje axonban 
harátaágosan fogadta és kiváncsiao kérdev.ŰAkiid<>tt a nt^ntet 
haxárél, mert német fŰAroak, .Titnoft brandenburgi lírgrófnak 
Tolt a leinya. Ro is ajiiidotta i^tgy hajúskapitánytiak. ki m 
északi tengeren át Norvégiába, Di-ODtheini ráro^&ba magával 
rítte, a bol a király megkoronázta tása végett tartözkodott. 
A bossnu tengeri ftt nagyon megviselte a költiit. de bi'néges 
anyagot nyújtott egy ki'dteménylieí:, melyben az ország é» népei 
fur&oa«iágait írja le. A király a maga környezeti-bo fogadta 
«■» nagyoD megsxeretto, tigy bogy wdiaíiGm volt oly jó és meg-j 
tis^lvló bánásDHÍdbaD réiwc. Dulgait elvégoüvén Keresitt4!y. 
vis<<>»t£rt Dániálta, ép tigy a költő is^ ki megint sokat azen-^ 
védett a viharos tengeren. Még részt vett a király iij*zfilíitté-1 
nek keresztelőid alkalmából rcntlezett iinncpúlyckcn, ekkor 
azonban megtudta, bugy brandenburgi Albert megszimtctt*: 
elll'tlségO!^kvdé««t a vároMokkal. elbilesuzott tehát a kir.tlytiSl, 
ki gazdagon megajáiidékoKta, és visHxatért előbbeni urához 
a ft^ok földre.") 



■) A IMg?<ía pfalxi v&iuitór6l írl króDiUjAiiak 1. limébea (Ood., 
)(«nn. pnL ^i.) mA«oUf*ÍBi kAiOtt. 

•) Sammlung f. alté. lÁt. m. KwuI, Sí éa kÖT. I>. 

*} KrtfA llfiidin ogy mink. k>>It«inéDy^l)OD indútit. Köu^lve a Samm- 
iMng f. allJ. lAt. u. Kunft Mt, I. k. i*. 1. 

•) Rxi iDRKH tmuiUi cl cKj x^ kéxinttbao lévA koitomdiir^b 

god. pol. tpirm. A\1, stz*- 1 KiTODnU 0«rvÍnDi : (ítKh. der dtmUeh* 
idUtUig, b. kiuiL II. h. 41^^414. 1. 

*> L. aic umJ. kúltemínyt ■ ^uim/iuijr f. alld. Lit. M. Kuntt ittt. 
1. k. b-i CB köv. IL 



UniUM KUIÁUV ÉLCTB ts JlCvKI. 



Jí5 



Ho^T meddig mai-Hilt biatifleiibarf^i Albort sxult^tatá- 
bau. &x Mlilíg iünif^rl inivn^búl iit-ui k'h?t megállitpílani ; ii 
magit i^gvik kiM:üII küiii'iiióuyébeu csak anuyit mond. hogi- an 
flrgröftót III. AlWrt hajwr, és otíiiaD VI. Alb«i't oiizlrák bér- 
ez^ nclTarába került,') Künben I4ö2 jan. Il>-dii egyetlen 
leánya sxUletett, feliwége ))e<tig, ligy látjuk, egy-k^ évi-« ni 
meghalt.*) 

VI. Albert sxnlgálatábau sotu lunrudt i^ukáig: a h«i-<»ieg 
en'K<:uik<is>^águ megbotril okozta ttu u kültclt, a császár <^ idíd- 
>l^ii tiirTéoyes rend ulleo lázadó rísolkedéíiét nem tiidt.) iiéiiián 
szumlétiii. Becallletes öíuúnteaégében rtjra Rjiltnn túiuadtit 
keoycradtí urát «!« kt'rnyex(>tét^ minek fulttáii ájr» kt^-iiytt^len 
ToIt a riinilurbiilut kexé)>e tenui. bár Albcrtot MkoEOHÓgeth't 
késúbb i* dioííri.*) 

I45t>-bai] Tagyuiik. A tiirük elk-n TiUá fölbuzduláe 
Huiiyuiii Jánoe hőstetteinek és Ksfiisztrán .lános lelkesedéabül 
itxó beazóileinek hatása aiatt lusgaíiaD felláiigolt. lit^heini elűtt 
a rdinai e^yliáz i^nleke miudeuek fiilfitt síent volu Ivlko rajon- 
gott a kcrc»:ti;iiy valUiMi*rt in sxinto faiuitikusau gyűlölt iuin- 
deoi, a mi Kllensi^i.-^ tmluliittitl állott vele szcmbL-n. C»nk ter- 
mé8zet«6, hogy Albert udviirát elhagyván, azÍtí's öi'Öme^t áilutt, 
bizoDjára megint mint katona, a hatalmas Czillei Ulrik íuio)- 
gálatjiba,*) ki l4i>K gzeid. elej<^n^) Foiwonybaii c»ntluko2utt 
;> Kelgiiíd fvlv induló X. LúskIú királybo/. Vclo vidt kültúnk 
i-t, ki L'xea útját ugy al}U>b titigyuLindó kültemifnyf-buti rósz- 
letceeii írjii le. Midün pedig ura I4áií nov. y-én Nándoi- 
fi-'jérvámál meg'ílelett, nem vonult TÍ<Mxa hazájába a tiihbi 
kereío! tejekkel, hanem Ijáfixb') király szolgáhtláhu szegődött,'') 
a kihez vaM rokous^nvének már el<Sbb tübb, a turokük ellun 
(rl koltvméDvébvu adott kifL-ji^zú»t.') A (Jüilld mogolAté»át 
kí>vct*í /ararban a költőt in kifosztották, a mi bizonyára e^yik. 
■le mint látni fogjuk, korántsem lógj ele ntŰHebb oka a magya- 
rok •'» ^ Hiiuvadiak ellen láplált elieu-ségeü érzületének. 

■-■ .Sammliin^ f. altd. IÁI. u. Kmit ttíi. 1. k. B; £• kfiv. II. 

*i Ajc «inl. piljcityK^-'lx^ii. Kűoolvu Karaján iá, m. SLQ. L 

*) Karnjan ü. m. XI.II— \L11I. 1. 

*( Igj mucilja HcImíid tdbbmir íd. kúlteniéDj^ben a Santmlnitg 
{. a/td- Lit. n. KuHtt itb. I. k. .17 w kór. U. Béw vicow kasiani 
hivalaUimk iagjtAe msonban már 14M) ehil fvlében ia *K(<lulx) L(u«UI>) 
Itcbitrr'-Dck neveoi ficbeiinot. íJaArbtKh Jer kmutítittcrúeltei* Samm- 
ÍHngen d<* alterÜaehíten Kauf.r\autet, 18II«. érf. CLIX. l. lií!»«. tvg.) 
Uelwiiii Tngy Czilki mitúKtiDúlc^' eiáiiilékoiau tévc8St«tlA vixg • vAnm 
iaaá— ot, bogy a kAlt^ umál küimjt-bben kapha«*ou ajinddkM a v*KMrt4l. 

«> PalMsky: OnrAicAíe twn Sú'AMeri. IV. I. it'rt, l. 

■} 8am»lMitg f. aUd. Lit. u. Kumt itb. 37 di kör. II. 

*3 1*. Mv«bbeD ttUbb. 




26 



BLSTOt JARiB. 



Teiiii>!tvtítTA, tigy Utíi/ik, nem küTotle V. Ijimlút. li^^tf 
Uibb »z ciiilítclt költéiiiíuybeu mrníi i-y sy/ivtil Ncni iw/. i'mlí- 
t<!st. MidÓu azonlian a kiiiílv dccz. k5/e;)i! tAjáii ') Uudára 
érkezett, k(>ltőiik bizonyára kiirnyt-zetében volt. A riszony 
kJixIe és ui-H krixiJtI, niplyi-ill alább ttlz<!te>ien le;^ sxá, f^ltllniSeii 
beattől*^ ei*^ fc^jliiiliitt. Midnri V. Lils^lií n kiivi-tk<>y/> i't mAj. 
lianinak vógc [i'k- '1 liitild níl Hi-ckIio niviiU Helicíiii köTt^tt' fíi 
kísírotébou. sot vt-k- rumit -iKniit. ki'^^upL-n I'ri'igálMi i*."! Fllilinii 
alt idÖboD. n«m litkáti a király egyenes fi>U/úIilá«áru. i-k'-nk 
k»h<Si niflkcMlésI fejtett ki: a király Í7.e nzeriiit, ha a magvarok- , 
Tól énekelt, de iidvaronrxai i's hii>utita iiiaUraliíi tot^^ése cWe- 
nére, mikor luokni lifiteleii Kitfiirkodtt.siik, eitcket nx i>gylij'wttil 
vali'i eltiXMkadiisuk i-a LTi-tncksíjíÖk miatt uHloruzta. Vrfiül Í8 
kciiyteli-n Tult jó unit flliupviij, ^s a mi őt möd íelött elkese- 
rítette, Gpen i-gy földij^uek áriilkodáaára.*) Pr;igiíban tehát 
niindösAze nem mkáig tavUi/koiIott, mindenesetre mi'R bár 
nem ^iikkiil ■- iiov. ^3-ik,t elíill i/ivny.ott. mert V, íjászba 
babiláníl iiiJir i^ik Iiidloiiiás ut«íu eiiiÍék<-/Ík mc-g.'') 

Piiigábiíl IV'CsIm! iiiL-nt és flI. Frigyes >zutgá]at.-ÍbR szegő- 
dött,') fleinte miut katona Öt «IUnK heti zsoldéit. Ivösrtbb, 
Agy látszik, itt ÍK. mint előbbi urainál. in^SsneinQ bixalmaHabb 
teendőket is bíztak i-á, midőn iue);gyöződt«k az átiai^iMiiiU 
nagyobb im'iveU'u'ígrről lí* becsülete*. isŐI ilnMiildozó hüw'géröl, 
lui-lylycl minden ura iránt viscIleKíll, kini'k kényeién élt. 
A bcesickrífl szóló rímkróuikájában n, császái-né szolgájának 
nevezi magát, kit többször szokott énekeiéi gyönyiirködtetni.') 
Máskor meg estt a bUtake czíniet adja magának: »lTnttcrs 
ftüer genedigest«» hcrn des i-öniii<ic)ien kai^er ((íutsclifr [wet 
und ticiiler.*') Xyillan ócsártó köIt^-ménjeÍTol itt is csak- 
haniar sok elU'nsf'-gfl i-zerzett magának, a kiket mi% jobban 
feltüzelt az a körillniény, hogy szívvel-lélekkel a né|)raeríltlen, 

■) Tolabi : A Honpiilisk kora Ms^ftronxá^a, II. k. 48S. 1. 

*l V. 0. II. k. &3|. 1. 

*) V. o- II. k. M8. 1. 

•) Bnfll vgj nlAlih IArfE5»lBiid6, ra4«olataim kCzt létű kO]t«inényben 
tifivcn lúúl. 

') Sammluag f. altd. Lil. u. A'unat «tb. I. k. 37 it k-Sv. II. 
Ext kUlfinben U tintán moodjn atan kmtmaéayi'boa, melybRB líyüicik&d^ 
íflldijít pnllengérre illitja : nem AU tehAt, hof;y Ili>tarim cJitb V. lAutá 
haUU után hofjta el m királyi adrart, niiat Jari K. AllltJA : KaUer 
Frítdriek in. and Hfrzog Albreekt VI. 7*. l. {BStdtr't hitt. Bibliolhek 
far 4U Jngend. 11. k. IBTT.) 

•) SamnUting (. albt. lAt. «. A'iin«< ttb. 1. k. 31 m kSv. U. 

^1 Karaján iil. m. $3. 6t 133. 1. 

*) Ifry pt- ■> Coa- P*l- tcerm. 351. b«T(i2ei(éidtM!it. K. BkrUoh: Die 
altí. llamteiiriflen Jer Vittrertitát$. HibliotíuJc in IleidMerg. lO'.!. 1. 



BeBEIH HIHALy BLBTE >S MDVKL 



27 



sAt gTlilőlt csísx&r UgyiM sxo)g]iltR.M PnufiAxkoiIik in több költe- 
mt-iiviiWa*) FrigyCNUfk, bojív Ji hozxá való bŰHí'gúrt nie{pfct*st 
^ üldüzi^-sl kell túniie. 

A császárt udvarnál töltött szulgáluta egyáltatáii i^jc^a 
gazdag mit a le^kUlönMéhh si;envedé»(>kben. lU-íiZf vnlt nniiitk 
az ááAx (i^tmmimk k(^t>i-ü»>;^eihen is. tiiel,v«t a bt'Cxii-k Albort 
heiX2eg se^ílüif^i'Tel I4r>2 ukt. S-ikit<>l ilecx. 4-ig :i bécsi ceiíszári 
rár «]l«ii inteztrk. l-'niirk a tázud&Nuak U'irtcti«t«l tn«g ír éne- 
kelte piratlsD rwizletcsséggel a már tübbsKÖr említeti Wcsi 
krúnikábsu. melyben a maca süereplését ix pontosan raj/olja.'^ 
A bécsiek tíe Albert-pártisk gyitlJllt^^k a költcit nemcsak azvrt, 
Dsert ritéKfll hurcxolt ellenök. )inti«ni f<ükvii1 ni«rt lAiitjára 
iett4> tímU dolgitikat (^ kiiltcményvk«l írt rííluk. inclyi^k mvfiSKO 
rfí>l<lön ul voltak tt-rjtMlve vn mindi-nfel«'- iiugy kedr eltűritek 
őrTendeltek. Nyütaii fenvefít'ttt^k, ha tOTábh is ki|ielteagéi-i>/i 
őket. Illettre tiirnfk;*) sÖt aniiyiríi moutek, h««;y 4(Hi ilrli. 
ai-anynt tűztek a ffljvre, ft mi a költet lenii^»/otesi.'» ttaliUm 
Jiesztette. de el nvm nt'-míthiittit. A mindcnfeMl rrkezett 
fig]relmezt«b'-SQkrc nuj^yun iWatiMi l«lt, ú^ uiídáu a bé-cfiii^knck 
nem sikeriilt >'it úrtnlmatlanná tenni, luÍDdon áton-módon 
azon iparkodtak, ha^y a kniiiika ké;:irat3t, melyet a háborAíi- 
kodáí* folyaiiiáii irt, bataltniikba k«i-ft«ék. Wgill nagy díjat 
ígérlek Kelieininak miigánAk. Iia kiitteutviiy<ít iw;g9eiiimÍ8fti. 
Em Usrnxésxeteiíxm sumini ámti ni'vm állult rá.') 

Midüu a b(rC!ii vár az •»strom alól fokzabaduit, a császár 
Bécs II j hely be küttíkíÜtt, hol e/entúl állandóan tartózkodott,*) 
A kiiltíi ide i* kövíítte, 4» h&v még t.fibbsiföi' mit kínytelen 
f^yvKres sxolgiilntot toljesíteni, — püvid ideig egy ki*» várnak, 
Se bcubt-nKte innak kapitánya is volt,^) — általálmn lígy látszik, 



<) KSxIkii. úgy l&tMik. » liMtiÍ«k itj&iidékftkkal igyokectok t, künsi 
^m»gnk náinin iiioiruyi>ml vtigy lei-Hlíiltb elhallgat tatm. JahrbarÁ ifri* 
itiufAtcf. Sammltmgen ií«i aÜerhűcÁtten Kai^rrhaiut*. I89S. Cl.XX. I. 
153$4. rag. I4«l-li£l. 

*) Vtti. psL íKtta. :t|3, 170*-. I. mAnoUUtin k&il, ía a béccieltrfl 
■mUA tcrtDÍkilMa b^lib hvljrco. 

*) (ivhciiu aMTvplMt »* oatrom nl*tt i% u fcíiijbbi ifikben in, mltr 

oiAutr RBOlgAIatAtiaii illoU, mjAt hrónik&ja nlapjftn pontamn OhmAIK- 

ttottft Karnjam id. m. I> — I.VTI. I. MkicAt u oitnmot uintái a krónikn 

klMpj&a riatlxüun boitéli «1 Jarz IC. népcurű, de balint& ^ ni&r fniitcbb 

id. kűD/viAiM, 73— lOa. I. 

*) A b4eai«k R )riht]rroTSok iránt, úgj lAtwrik, külAnbun U igirn 
fnutkcuyok toIIiJe. S'. 0. Vapeg-btuh der gf.ma\im itat Wifn. KUilta 
£eibiK: yont. Htr. Auttr. II. onL T. k 73. I. 

■7 Hindut (oa^ tMuéli el % kr^uikAbun. Karaján id. n. 
*) V.&.Chinel: RtgerlachroH.dipittm. FriderieilV.iW á« 1 
>) KrrdI i> nutga tudi6ijt a b&BÍ«kr<n txólö krónikiiban. 



Stt 



KiJ(*f3t ;iK«i>. 



nyugatmM uajMikat UHtiÜtt » ctubixAri iidviirlmn. Kiilulí) iHükiV 
disv oliboti iiz i(Jdl>i*D igeo teriu<-k(?aj volt. legtüb)) ntugvur 
vDnatkozái>>iÍ mÜTél akkur azcreicto <^ bi/ony&ia ncttu egjut 
énekelt a csánxárné előtt íh, ki kedvelője rolt a kőltészetttek. 

Tíz etutendeig, az 1466 év régeÍR állott III. Krig.res 
iutolgálat&baii, a mint er. az 1466-iki oUmbergi birodalmi g.ríiiés 
Alkalmából írt ^s nl&bb n^-sxietcitcii tárg^alandú külb^u^-nyéből 
kivilügtik.') Hog.v mi^Tt távoxotl u őiiszArí udvarból. d«iu 
tudjuk biztosan; erre talán csak összes kul temen veinek pontos 
áttaDulmányozása ntán lehetne felelni. Knrajan ') úgy véli, 
hogy Jtelieim a csiifizár én a bécíiiek kin;ött kíltött békt^nek 
«fiett álduzatiil; régi ellt;ii»i^gei régi gyúlülnti'ikben Frigyestől 
s költő vlbocsátásHt kuvctulti^k. Lvbclst-f^i-s, bár tényleges 
adattal nem támogatható. Síit az említett krónik:i végén, lígy 
Utazik, mintha a kibékülés áltahínos lett volna. A költő sajnál- 
kozását fejeüi ki. hogy a b^MekrAI aiinyi rosszat kellett írnia, 
«gy máíiik énekében |)edig maga.txtiilja azokat, kik a oásKárrnl 
thIó kibi'^kiili.^t kurt-'^ütiÜvilt^k.') VulóMÍnübbDuk Uirloui, hogy 
Beliuim %TBMakívánkoirott hazájába, melytől 1449-ben is csak 
nehezen tudott megválni, és mid^n végre alkalma kínálkozott 
PrigyeH (ifalzi válaKxt^ szolgálatába lépni, azoimai távi>/on 
Auitíitriábi^l, n Imvá acMá-sxúr k<^y«sségéD kívül Agy sem fttxte 
íteutui. 1467-beu már Heidelbcrgbcn találjuk.*) 

KiN»í különös színben tttnik fel, hogy Ik-heim, ki egész 
ólet^n át lanttal és karddal védelmezte a német római cs^í.s^ári 
tekintélyt, III. Frigyes eg}'ik legádiizabb elleiiítégének üxolgd- 
latába flxeg<íiliitt. iiVit a fejedelem felszólítására Ki^mnatí Mátyáíi 
udvari t>ap krúuikája lüapjúu luwszu költeményben luug Íh 
frta a választó étettőrlénetct, melyben jellemét és tettvit liihe- 
tetleii DiagusxtaUiHokkal árasztja el.*) Dl' ne feledjük, hi^y a 
költő keserű tiijKisztalatokkal siíívélwn. már átlépte élete ÖO-ik 
eaittenflejét ; t-rkölcsi ei-ejc iinnyi viszontagság után nem csoibi, 
ba uiegiiirl. ValiítMin férh ritkán hojcott annyi ál(i<imU>t meg- 
gyözödéséuek. mint költőnk. Megérthetjük tcbát tudato^ni 
választott áj álláspontját: >Der fiirst mich hett tn knechtes 
miét — ich asz sein brot and sai^; sein liel.' ') Szomorrt tapasz- 

<) Esrajoa t«)i&t t«vud, mikur lut Ulftju, hogy fielMbn KOA^ben 
ItagjU ul H aAoAti udvart, td. m. LXVn. 

1 Id. m. id. h. 

>) Karaian: Zdm Gediehtt ií. BtAeim'g. (qutUen tind Far. 
adivngfit ntr vaUrláiidiMhtn OeMhitkU, Xift«iyilitr uná KMtut, ti*». 
U. l. IV. drb.) 

•> V. 6. Karajain: Sí. B*hei»t's Buch ton den Wirnem. I.XVlII.l. 

*) Kiadta V. Hoftuaitn : (jueOeH und Erórttrungtn tur baf/tri' 
í«'A«» nívt rfcutfcAm Gerc/iieíiiU, W3. III. k. t— US. 1. 

•) Hofmann id. u. 2S3. ). 




BEBEIll lUBlLt tUnv t» MŰrKÍ, 



sy 



tálatok ár&n tanúit mejtalkiKtni ux <^l«tt«l ^» Í(«3CtQ truniávaJ 
ajkán lemondani ii vilá^ nn-gjttvítjitttiról. I>í<Mi.n-ut«. hogy a kor 
é* *iijál TÍszonjai küxc'itt csak ily későn :ÍbrAni)ult ki ideá- 
ll); tuusá bú). 

YaldezJDŰleg 1472-it; m.iradt FrÍKí'eM ndvai-niul) ; iitulmV 
kéiirata 1474-bAl Taltí.') 1!^ lát-'uik, ebben ns úrbun Ím .ball 
niei;. mint !tztil<^falujiiiiiik Sühbaciinttk bírnja, lai pvdig i;rŰKzako». 
tnúilun ; legalább exl ulviui-'a ]v Caspart -) egy az id(ítöl meg- 
rungált kúkureeiílrAl. melyet aunak idwjén engesztelés ill állí- 
ti3ttak fői Siiizbacbbun az egyik országrit mentén. Hogy ki 
Ölt« meg és mién, nem tudjak; ligy tiitüKÍk, 8z<Íkimondá>«4ti&k, 
gúnydalainak eaett ftMozatili. V<^e t«hltt, mut« tragikus 
azint ad (lályiijának ; a viitszafujtott m^gydníd^ tiosnut Alii a 
li(ltel«na{g4;rt 

A költü jelleme, mint élet<- f«>lyamáu ebHtUnk megalaklU. 
félsze^M^ei és fogyat kcii'.ásai mellett is tekíntTe a kort, mely 
Magyarországot kiréve mindeniltl az evűüzakosság és erkfilon 
Rlvatliilás bélyogtU li^eli mag&D, és t«kitilve a visKonyokat, 
melyek között szegényes, nukat hányatott él<}t6t tcngctt«, alap- 
jáblut becsül rt«s t^vsx iiz ogyügyüségig. Kiviének b&lváoyu 
a költészet volt, melyet fogyatékos erejével befsiileíeí.cn szitlgált, 
melyet lelkesen megvédett a hÍTatlanok ellen és a melynek 
mindenkitől, a fejedelmekti'il első twrban, tiüztoletet, kííTetelt.*) 
A kél li!gKü«Diebb ow.me. melynek védelmébe sxegödött, lia 
kellett karddnl, ba ki-llvtt lanttal ; a némut római c^áozáreág 
a Tómai egyház volt. Azért küzdött gúnynyal iis haraggal 
a hnsxiták, lelkesedésíMíl ée elkeseredéssel a törökök ellen: 
Mxért támadott meg nikmerAen és kimélettenűl mindenkit, a 
ki ft laáuár batalnuit kii««)>l)i't«ni, tekintélyét megrontani igye- 
kezett A n. Prigym c^ásnárröl sxúló monda ka[)csá» IIL Fri- 
gyes aUtt Tárta teljes bizodalommal óh megható ruinénykv- 
déasel a német római császári ideál megujbudását; *) azoubíiu 
semmiben ^em csalédutt inkább, mint é|ren ezen várakozásá- 
bau. \)e azérl min<lig volt annyi t^rkiílo^t bátorsága, hogy 
Oiindkét iisxme ké|>rii<el6ivel, a császáiral, a j>á|>ával éir. a pai>- 

■I A ood. p«l- itma. 934. T. 6. Karaján iiL in. LXX. I. 

') J. Oaspttrt: J/idi<i«I Bdieim's Lthensende. Oermania, I8IÍ. 
412 '4>0. L ^ o. a. M\e},ael BbA<ím. Zeitieiir. de» hiH. Vcreiiu für 
itíu tnírtt. Fraaken. X. k. 1T7— 197. U. 

■) 3lit>dk«ttAt mv^flMci tok kOltnm^yf hfn : pl. ixkI. tp^rni. moa. 
3VI, »«>■. SO'.'*. 2«ft^. iii&n>la(«iiu kacj>lt. I~ ué^ Moiw : AnK^iger far 
Kumde der leutKKen Vortttí. 103n. itt. SR&— Süt. I. Crrmania, III. 
^V£ 309. <• 311. 1. Qr«ol«: LUder ifuslmtblül't, V— VI. 1. 

■) L. eirtfl «MI4 kíHlVTiiéDyitt : Vettiiflit //fi>iíf»i'A.ífll*i»j 
18BC. I. fc. SU^SOO. L 




30 



■X.KTUI JAKHIb 



sággitl wEcniben kifejvzébt mert adni elégütetlenfégénck. i)aaii- 
itiának, sűt inegbotránkozáíiának, ' ) oétia szinti' rtgv. hogy Hiit- 
lunt véljiilc Imílatii. 

Az u ki-iiK-iiy itcleU aielrlyel GvrvÍDU« éi U>bt> idiÍ^ 
ii-t>ilalomtörtt^iietíri> IVhoiuuit mint embert illütj. raldbaii mél* 
táiiylalan. I^az, lío^y ur:ult»z valií ragasxkoiliisábaii és túU 
CRa|ioDf;(^ lelkesedéNéhen ítokíixüi' liixelgVí hangon luaga-nz tálja 
éi'ileineiket, t-t^ oilaailó lifl^ógi-tói tiiÍQt«g}' elvakftva, ttifogiiltaii, 
n«iii ritkún Ígii/Kiiu;taluii tU tiitDiiilju (* ki»«bbfti «lk-iifeli.-ilcct: 
nníggyÖKödí-sínck !i/irabjin, uu-lyirt csak (.-gys^ri-r tugadult mvg, 
számialiOfattT áhluztü M nyugalmát, jólétét, cgésj; exÍKtcDtiáját. 
Ha kciltónket elitsljiík, modern ielfi>gás t^s nem aiton kor szel- 
leme Rüerint iiiiTlliik. melynek gyeviueke volt. Akkor jcUem- 
teloneknök kt-ll tnitíininik a köxépkor legnagyobb költ-őit, kik 
nem n mi ÍKl(-»iÍtik Hzurttit válogatttík mt-g i^iiitvukiit, iiiikur 
kcoyvrudö m-okról t-iieki-lttk. Ax így osítoll jgaxs;ig Talúban 
a legnagyobb igaztágtíilanság. »Wir . . . erkennen - mondja 
Karaján') - in ihni t^iiieii luann, der niis niederom standé 
liervoi-gogaugen, durcii g>>ii4tigi: hefiiliigmig his in dle hochsteo 
krei'íJiií driugt, bior iibcv íiir redfiolie oftVnhvit d<;n Iiiisn der 
groDJU-'U ernt*'t. wif trt'u w aiicb, selbst mit Icbt-nsgi-falir. st-Jnun 
pKichten nachKukoinmt^n liberall bemitbt ist; eudlith aber 
seinen eríahruugeii ei-lJegend und am ende seiner tagé dea 
«wigen kampfe» rnUde, gute niiene maciit zui» bÖ»en xpiel, 
uud wiis er wuHt hvrausrurdíTnd getadült, in bittrvr iionie 
niin liami^b lobi uud iiur nuch dichti-t um xa Icbou.* KÍti> 
téuek ezt az egy l^písét is, melyet meggyŰzödéKo uUenére tett, 
halálával engesztelte ki. 

Mint kJiltő Heheim a nt^mel irodalom egy átmeneti kólá- 
nak k«'']iTtitelöi küzú tartozik. Már a X.IU. háziul miÍKodík 
f«li'bon a toragi iuti'Kmónyuyel a lovag költvczvt is erősen 
hanyatlani kexdett. A Tarosok jelentösiígt' iitÍDdiukább ciuel- 
kedik. a polgái-ok batalnia robamoHan növekedik; a jólét, gaz- 
dagság, fénytlzi^ a lovagi váraklx^l leszáll a [lolgárok há/ába. 
A kÜltiWel i» odakültíütküdik. (.'sakht^y míg a váioNok intéz- 
niéuyo kultúrájuk legnagyobb rt^szébt'u a lovagiságtiil fitgg«t- 
Icuül, kt^HŐbb annak vllenérc kis magbÓ] önálltíaii íujliliiottT 
a költésxut tartalomban v^ alakban még sokáig, némely lekín- 
tétben vÉges-T^ig magán viselte eredetének bélyegét. A költiSk 



') 1^7 pl- '■'"'i- "K*a- Kfn-in. '^91. 3i3*. mámlataím kíieSlt (a Cod. 
pal. xeriB. 3is-ti<M kOcölve, Wackentagel: Kirekenlit4, II. k. 8TT. ac.) 
ia kttKaSMii a tlSri>kve«tA;rr5l oAló l[filt«ménT«ÍbeD, molyekrAl iiUbb 
bdrelibeo Imc hó. 

•) Id. m. I.XXI. I. 



bCBKIM XIUÍLT ÜLk-tK ÍM XCVXU 



81 



ttgjan nemesük szái-iuaziigukm, hsaem talajdonkjpeni biratá- 
^uki-a néxre is a iKflgársá;; kebelf^be tartoztak, áe ux^g já 
ideif; nem tudtak <otabadiilni a lovag költ^s/et liagvomii&jrainak 
TariixvU*>I. ÁhíTÍinljiik, ambitiójiik a ffjüilulmi í* f^raugú 
udvarok fíiiyérc c» WkezQsiígére T&gvott, és bár inostercmbi-iek 
luanidtak ull ii>. ók maguk a régi, ragyugú hirü daliiukok 
utüdainak sz«rettük maf^ukat tavt-iiti 4§ tartatni. A uicster- 
(lalnokok exen ehó naK>' cso|iiirtja a kolt^^szetet iiom a na|>i 
Diutika után Udilli-siiek <?s ik^rk^ sxúrakii/usiiak tttkiiilettD, 
mint a i-:lk<>vftki-xi'i >i:iÍ7.a(li>kI)an, liaottm litvatilsnak. úk-l)KÍlyn> 
mik. nielylvfl büszkón cseicltt- fol lufstcrsÖBét. A ícjedelniek 
1^ faurak meg is tfirték. bUI jól is tartották tíket udvarukban, 
kÍTált lia a kardfori^tásho;! is törtettek, de iniír iioni a inűvé- 
szet«Srt ralii linzetlen lelkeseilt^sbül, Imiiem a legjobb e.setl>6ii 
\» iwjál dicsűitt^kre, iicm ritktin ni'iis/^riisúgük és )>oIitÍkai 
i.dTKÍk pro]Mtgálásáru. A |xilgárí küllvs/vt vzvd vlsö kui'WBk&nak 
(-■gyik ii^jeltenixAbb ér. l^tcrmúkeiiyebb typusa épen Bob«im, 
ki származásához éti kora íi^oiiyeihe/. képest művelt ember 
volt: tudott írni és olvasni, 4rt«tt latinul és fölötte járatos 
vult a lixenti'nÍN iniiidki''l feléljen i!«i a legeDda-irodaloniluiik. de 
11 világi (dvtLM II ál ivókban i*. 

A tuaga kora iroda) mábjin Ikihvim c>lóki;ló iiL-lyi-t foglal 
el,') költtíi működé<>^iiek st^Htlmlikai értvke azonban igen cne- 
kéjy, vag}' épen semmi. Igaz, lio|i;y korának nincs is kííltője, 
kit abiMilut niértékktd mérhetnt'nk, a;, irodalomtüi-téiiet aiton- 
ban rég mi^MZÜnt a/ írrtk jí?li'iiWÍ8é(;iít Cinipán eínn szflk «zcm- 
pontböl uórlugolni. A luilycn na^y, ^ínte mi.'gható Bobfim 
i-3jungása a maga mrtvészctcL'rt, úp olyan i^zegény kÖltÖi fan- 
táziája és csekély művészi alkott) képessége. Ittnitt találko- 
aíttük ugyan eKy-eg>- elevenebb leírással, egy-«gy kfizvetlensé- 
gi-vel i'-s licu8Ű8égével ímetikusaii ható rév.lett*l, NÖt humora 
itt (^-két belyou jóizíien. többnyin; <tnui/likusuii fel-feloüUau, 
ile nyelve bárdolatlan, otdtéuykudí^srt-. sőt uröszakiH hajló, 
szerkezete sjtétfolyri, művéuietlen, vcrsalési* durva és bihotet- 
lefifil mesterkélt, eladásában 'nyoma sinci k(dtúi c»fnn&k és 
iKÍjnnk, A kiixt^pkuri kla<''xiku»i>k emléke és hatása ugyan még 
tvn^cti életéi, wt f» verifforma egyencswii u/ ő wriikw-gük, de 
luíg még vgy századdal illőbb i<i pl. Hucht-iiwirt Péter tuda* 
tosao az Cl utánxásukia törekszik, Behcininak ügyszölván már 
M)teJiJiQ euuos rúlu, mi művészetének lényege éü hivatása. 

*) Higa i* ludatAliHu vau «aii«k; «^ik kSltcmányiibcn bUaik^ 
|iMNuljft fOenmtima, III, au». I.), hogy *■ vpigoaok (nsehin«Ut«r) kOcU 
A«ia umtt olynt, ki f<>ti}it« ftlUns, MMkntblttt, HitTihír sil>. n*ni kúton- 



ds 



KLKTKK JAKAK. 



Mdveit naftyjábsn kéi csoportra ojthatjuk. Az egyilclie 
tulajdo II képen i nieaterdalai tarU>y.nAk, rf'-Nzbeit lTi'ikut> t.^ (Ii<lii- 
ktikuíi, r^H/lifii inornli/álö é» a ^i(«iitírjü( i-s legeiiiltlk utáii 
«lbií«/.('l*'j tarlalniiiTiuil; « iiiri8Ík osojiorlwl lio^-szabb-röritk-ljk his- 
turiiÍK ('■ui^koi ulki-itjúk, nirlyt^k u koi-uhiji netewlea és kevésbbé 
ameüutcs L'Sfiuiinyi'böi Hzólnak bftbpszédöeii és részleteHen, 
soks?^r a krónikák tei')ecIeln)eík>ié^t^Tel. Kseket is. nxokat is 
lu eleid iák kai látja el kéxirataiban, de a btWieki-Al szölá rími-'t 
krónikiijákiit iiiegjo^jy.i : ^dnK inan t^ lesoD inuji; ah oiuen 
spriicb, od<;r siDgon ^lU í^'iii livl.* *) MA^UTtlutftibuii a [ormánuk 
uiiuti üiigyobb meslfrkéltsi'géru Uíi'ekHzik, tőrU'neti énekeiben 
pedig mindenek fölött hilségre. Amaxok hf'>'elenire méltók, mei-t 
bopillantátit enKednek a fejlöd<> [iiesterkíilU^itet foknxatm kialn- 
kiiliLiáha. enn'xek i»edig miui. ejtykuni törti-uctí kiitftük fontosak, 
é* jelen tüségi^sok — mint luAr omifti-tttfm ^ a uu tíirténel- 
niünkuek i« több hitmúlyus fejezetére iiézve. 

líobeim morei több egj-konS ki'-zíratban maradtak ránk. 
Azuk köxftl egynehány u kbitií ke/iit/il s/iiniiazik; a legfrtnt<>- 
sabbak a heidelhergi egyetemi kcluyvtArbitn ílHíUanek.') A kiil- 
teniények legnagyubb rnizc inéi; kiadatlan, és iiagy mennyi* 
si^ök lÍK t4;rjcdeiinuk miatt nincs ib kilátás, bogy egéazükbcn 
egyhamar naprilágnt lásutnak-'V A cfidexeknek egymáHhoü 



■) Karaján id. m. 1. L 

*) Bmlltiitn) nfilUk s tuddetbergl «gyotemi hitn^ TtArból : u I.)(m1. 
gena. :iSV. Bcboimoftk ktei pMiláiiyH. uiely a nutr löbbioar említett 
bécni VI3-1C1I kitiniUt t>rl«InkU3a ; h <'oi1, rottii. 835, mnly m Fri|[yM 
pfalzi TtlaKzt^rál M&lA uiaUn vcmoi' hrónikit foftloljn inaf[ibi>n; a Cod. 
K«nn. 312, mely Hrh«iin kítcbb kCi|t«inéay«it lartaliano* ét uint^ kk 
6 kioélSl uármDiik. Lo^agyobb r^Mt ngfnnalynti turtalmóiik mint la 
Rt6bbi, n cod. Rcrm. 334, 3!>1, 37A 6* 383, Tiiamint ■ tnünoltuii advuri 
kÖayvtárbuQ a cod. ftnmi. 391, auílj ISII-tire ki-rull vdu ii DŰrubursi 
vinMt l>.-Tú]U[tiú!. «■ végül a CbciUmhBmbnn Anglübiiu lévti Uibliotheca 
PliillipiiÍL-H ■11*14. «L codexe. V. íí. Karajttm id. ro. LSXl-LXXVl, 1. 
Uotdeke: GVonrfríiu I', 314, I. Vftlkcn : GeteAicMe d«r Btidclbenjtr 
BaditTtammJungtit. lHlt. -MV ta kSv. lí. 413-414. I. 43S. 1. 4S»_44e l. 
459. h 46'^. t, K. DirUeh: I>U alffl. ilandschriften Jer Vnierr»itía»- 
SmiMAek in Seiddberg, ias7. s:— 68. l. 79-81. 1. lOÍ. I. 1U~U*. l. 
J18. I. 134. t. *» Hí. 1. A. Bchmelliír: JJU deattchen Handtdiri/íen 
der k. Sof- und StaaU- Oibliolhtk in Uinehtn. I. rítt. 1H6«. 40. l. 
R. l-rbbanti : DeuUcJir Uandi/hriflm ín Kngland. 18S«, 1. k. 131—114. 1. 

') NjomtaUaban iiKV(i.-lirut hí cmlltclt B}teh von dtn Víitnern, 
hrg. xvn Gfoty v. Karaján, if 4;!. éa 18';:. év eiinvk vuy réute KrirfWfiHÍ* 
Dicktungfn dra fpáteren SlitUlallerí. Arji. imJ trO'iutert r-m F. Bober- 
tttg Cl. műben !« KúrtcbDiir-fvl« Dcutf.h. Nat. /.í.-liati) ; a pfalxi iVigyo*- 
Tfii «Ató kr<;>iiika II. ni 11). rem-t kitidU C. llofinnnn : (iUf.Uen Miifí 
KtvrUrnngfK lur ba^riitken tuid detit»fien Gttcti'vhtf. III. k. 1803. 
á> «i«ti krOnika *1s]>)ÍD b<; iilftt«tohkel K. VMamanMtoril: IHe Kriie- 
hnng J'ritdrtcha des 8itigrtiehtn, KfrfSnten €im Í<r PftUt. UáArXberg, 



DEmuH nmiví tí-wn t^ m^tki. 



33 



___ TiszDRvál. a ktilteméuyek keletkexéHe idejét é», kftriúmíinyiút 
iWR Aenki sem visüigáita meg tüKetMebbeii. Csuk a bi^riteki-öl 
•*x»lá krúiiikii kúnnitait úuiertetb' Kumjan tübb>k(^TC»<^b)> 
rwM-k'tnv'.-^ge] a krónikáhu/ írt bervzcUW-ben. 



IL 
BEHKui viaxúBsx T. hisoAsox ts VVXXRÁaOX. 

Beheiii) Mrol^itLitának — in«lyit1 V. IA<7:1ú uilvariibait 
ka|iutt — kiil^'* kvivl«it már nx vlctrujzbctn vdzoltam. Itt i^zú- 
loni. cí*ti szulgálat belső tartaltuiit is kífejteDi, a iii«!in>'iro 
az eMttvm isutirt anvag alupján lohetsí^ges.') Axt biezem, hogy 
ez nemcsak mdreltíili^Uirtüiiieti s7.em|K)iitb(Íl tanulRáfios, hanem 
az^rt i* érdekes, iix^rt ni'mí Wlitkjnlt-sl engixi V. I.jís,jliíiii(k 
t^ kfiriiyejtttí-nok iK-DSöbb úictíli"' iíiküi abbuit az idöbfii, mely 
izgalmaK^jllMiu s legganlagabb é§ ténykedéseilwii a li''gJQlent<)- 
Bebb volt. 

Bdieiu V. Ijásr-lnt, még mielőtt íutoIgátalAba lépett volna, 
BOir el^i-e jdakaratiilag i'S iVjtiiit« mkoiiitzenvvcl npíxtrujib.'ílja 
tSbb, a tcirökfik clk-ii Íiit<.'z<Ht kiíltciiii.'nv'^beD, miiit ul!i!)b lútni 
foltjuk. ElvTV vuiizaluui ús rá néKru itzumorú ki5rüliD<^uyi-k sxv- 
rencséí íJakulása rczette Őt a király udvanlba, hol biüODyárs 
mint zsoldos katoim kai>ott atkalmaiást. A király azonban 
ls«$anki»t kf^yélx! fogadta. hizahnaH kiirnyeüetébe vonta és 
mikor ti)pf(tudta, it mit BehvJm H-iuiuit^Mutív sem titkolt, Itogy 
köllétuiettel Toglalkozik, ^íiúnikuzui és gyünyörkiMluí kiránt 
mtlT^retébco, ép úgy, mint kevés idő iimlva Frigyes császár 
ueje. )Iaga jelölt ki neki tárgyakat, melyekről énekeljen, mint 
k^Hűbb Frigyes pfalxi TiUasxtfí; mindenesetre jobb ízlésre mutat. 
hog7 D«in hi7.Ui Dieg oly fela<Iftt(>kkHl. melyek piis/táii éft egye- 

1688. — Ktwbb ItOltcmiinyek m^g^julontek : Zehn Oedidtte Michatl 
Sekeim'i rwr Getchichir OtrteTreiehn <ind UngamJi. Mit Brlaaierunatn 
non G. rxM Karaján. f(^u(Ile» untt Fitrsfhiiiu/tn mr \\ittrl/Snili*t)t<n 
GemAirJiU, Littrattír Hiik A'unW, tH19. ex. fÍLi«tbMi v« kniünl^'iiyoinat- 
bai>.) Sammlung für aíldetitscAe Literatnr itntl Kunat. Brg. von F. B. 
p. d. Bagen, B. J. Vúcen t\b. I, küt. 1. drb. Ull. lliíL. WaektniH^el : 
JMa deuUeJte Kirdtenlitd. 11. k. SiS—SSO. n. M6— as9. 1. Moiw : 
Ameiger fiir Kundé der Uutscken VorttU. Í9S>>. drf. 449—453. I. dl 
1839. évf. ieo— 5«l. L^STu. 1. ^V. WadcMiu^et: AltdeutKÁes Ltttinwh, 
I. ráw (3. ktad: I8T3.> 1409 4» hvv. I). Germania, UI. k. 309-311. I. 
é» 32T— 538, 1. GrooU : Lieder MufkathltUt, V— VI ,i, PricbMh : [fentutJK 
BandKkriftcn in Engiand, 1S96. 1. k. 30a— »O0. 1. 

*) KéUífUIeu, hogy Bebním któntaib«in ido fnantkoailuft még 
iele&lfi* anj«g UtMhaU ; a-t ill«tA k9lt«iiiAiijek mfrioUUi. melj ' 
tdfiUrtatiaim mAr csiniAklxSl b bixton Idiet köroUext;- 
r^wb^Q likcrflll mognoreuiom. 

Sii«*oo«. 1902. I. Vtan. 



84 



^UTU JJÜCAB- 



(lűl az ű dicsíiítését tutloütik. Bár Aeiieas SylTJiiM'-rtlvkliíiliMt 
nevelése iriínt, T. L:i.szláiiak uii^Ík íexfa érzékű toU u felk-ji- 
dUM humnuUmus ir&at,') fiatal korAnál év mfivelt«ég<<nét íorvh 
i<4 ioltább a liv^edíMük naiv fü]fogá»tí rá vaskor tartalmú 
mŰT^szett-bcD talált j^önjörilaéeet. A magyur tníniin utöda. 
Hunyadi ^látyiU m:lr a huniamamiiH tvpikus Kjeriiif^kc vuli, 
ki nem <}s(li h«g6<lAs(ikke1, liaiiein Imiiiauiiítákkal rijtettt.- mu);út 
körtll éti ulkalomiullári visHznutusftotlH » nénh.'t dalos liiKcIgé- 
seit, luolyck tiuuinult úlésít sértettek.*) 

A kirily és költő között valö órintkexéii módnak jellein/S 
példája egy költeméni, uielyncilc czfme: I)ies''i ffHilit nat/l '■(/»■ 
'Ireien rőten, die i/ah mir mein htrr túmj f^<íiinir nmi 
npraeh, ieh g^l int ein yeltht d" i-on mafíien.^i ttelieim a 
kinUjrtól kaiHttt bárum ráy.»a jelt^iitűségct a tusga módja Hze- 
rínt a követ kezű képen tnagyar:izxs : * Kgy rrizsatuáron hárnni 
rúztia nőtt Törtt'ut, )io^y t-gy Imjadon, ki mé^ jegybeu ueui 
járt, holyiingán kíizlien rjijuk jika<Il ■.■g> ityld moic^n ds lcl«pte 
/iket. Azután kuszunibu kütötti- v» ii lueiiyai^siionyi tiinczbau 
valaui«iiuyi Iiajadun fülé maRaaztaltatott. A három róZKa egy 
ssáron a Büenthárom^iágot, ek aty;it, a fíut é» a nzent lelket 
jelenti. Máriu, a gyöngéd üzi'i/. le^akax/totta a rÚKüákal «'» a 
kosxiinll iiinjd uegyviju lu-tig VtIi^-IUüiiií tií-elle, Istwn L-mberré 
lelt (•» Mária migis ^xilz iiiaiadl a szülés dótt é* utáii. <-ryÍi- 
i^ölcHu migsz!tbadit«tt benaünkot mindvn gyötrelem ttll, mely 
Ádám bukásával i'ánk szakadt.* *) Nyakatekert magyantzatát ii 
kültó önelégülten így végzi: 

bör, |!T<ie»m«btiger kingk. 
(ÍU3t liodlciii icli dir ningk. 
d«K luui ieb Kchnn gvtihtct. 
die rM«D aougonblvt. 
deínw groMmehtigkeil. 

Ue a király numcsak ilyeu ártatbtu thémákat adott 
fiebeimnak. hanem minden vatószínűs^ &2orint az 6 akarata- 



') P6t Antal: Acntan 8tfinti», IL Kiu pipa. iseo. 13&. L 

*) C4ÍDki: Maisé* kirélij uiíriira. (StitoAok, IB9.1. <Svr. Ubt. 1.) 
A <Hl«ottU61 omlltcu (Bamti .->. magg. kiad. 40—41. ].} némsl dalos 
jneko t«rtatoinni i* íonakn., » mint (ialMtti l«lria, ogimn ban-l lill 
B«beiBi kQlttaeiAiM ; a dalo* axonbui mi!^ tMn lebetott B«b«im, i» iwdi^ 
tSbh, ilt bfiT«bl>cii ki mm (ejtbiUS okbAl, 

') KöiOlTo 1-ti. WackeniAir«l : 1M» detttebe Kinhtnlied, U. k. nss. 1. 

•) Idi^í! jel kOtRtt oem adom > kOlteméityck tMAtter'mü (ortKtAa&t, 
liaMia na>l«t«rint enk kÍroi»tAt; taónmati JiűaigT* cmk a fotttoMbb 
rinleUkndl UtMkedlam ; rgyritxt aitírl, mirt igna Mk helyei foglalna ot, 
Kiáardat m«^ uert sliUria *MiupaDtb61 toljcaco élrcúiotctlen ralna. 



■MIKIN mníui ÉLwn-ét üCTKr. 



as 



h6\ Sk ax a folfo^Ha sxeríttt éunkette lueu Czillei roagj^eti^t 
éH Hunysili liAszlii kÍTt-geztetéí*ét ík, ni«l.v kíiiteménjWtl nliibb 
tii/(!!t4^<cii \(mi Wi. Keli4!Íiiinali: ez a idúvu mJntiluD ízt^boii 
V. LáKcIó kíini 5 «■?:■: U'ni^k litttáaát mututja: a lUHgjarokst g}'a- 
nasftja. pGUeoginTi- állítja, tt király tvttet igazolja, adt dícsdfti, 
a Hunyadi nevet bemocskolja. Szinte dgy ítezMk. miiitbn 
arcmnkha csapna ux -.i bftnöa levegő, mflly a hiidai r&rat 
Hauvadi lÁ^aVt Iffejextetiísi? idejében betÖlWjtte, ugyaEuu; a 
lcT«gd. iiielv V. Lá^dú bi'rliodl I4ö7 iiuircz. ai-Íki ukloreléb^t 
ind felénk.' I 

Heheininak a magyarok iránt táplált (tUeii^zeuve Nokkal 
kÖíTetl«iMibbQl uyilatkiKEÍk meg i^v unióik küllfiiit'iiycboit, mely 
iMtk Dic^írására Haját kcll«mvtleit lagHisztulata kúsKteltc. A köl- 
temiíny cít}-(>ne§on a királyhoz vjid iutézve^ a mi. tekintve ft 
kö/tük füDnállott bcu.s>> ri'ixonyl. Hemmiesetre oem pii!«:ct:i kMlt/íi 
ticti(^. Minden bi/onynyal a király elŐtt énekelt^ valt^nzínaieg 
tPtM*-*! is aratittl ve\f, mert V, I^áKzIú abban az időbt^u egó- 
NzuD iigyuuazun (hxvluukvt táplálta szívciwn a magyarok iránt, 
mint a melyek a kcillöméaybt'u kifejezésre jutnak. A kiüte- 
mény, tartaluiííböl kőretkextetve, kétségteleniil Kunyadi Ivi-tzlri 
kiv<^4^j!t«tiW után készUlt, mikm- ax i^giW tnagyai- köxTál«ii)(!-iiy 
felxúdult a kti-ály ellen éi gyitlülfttcl vÍH)il«t«tt minden h(n 
iránt. A ki3ltö elpaiiaM/iilJR, tiogy «gy t-lőkelö magyar ár udva- 
rából kÍDtaüitották, mert ii király czímorüt vitwlte. Uuuyadi 
Lászlct kÍTeí;ezt^tt-se elhitt ex aligha tűrtént volna meg Beheiui- 
maL*! Nvilránvalií, hog^' ez a fÖdr eifjbb a király híve vu|t, 
laert cjíak így n;int.^het«tt ti5!e Belieim, mint u. kirtUj- ístoi- 
gája. gaxdag itjáudékul. Hunyadi kivégeztotése vzt a föurat in, 
mint másokat, eltérítette a király pártjától, a mit Beheim 
csak akkor tudott meg, mikor miir udvarában megjelent. Knnek 
az eI|tártolása adott a költőnek <>kot és alkalmat a mag,vai-nk 
h&tien>e^i'n<-k liaDgozlaliÍKárM. Hogy ki volt ez a Kár, ;ixt 
hajow megállapítani, m«rl Hcbeim n«m u«v(u!Í m«g. 

A költemény czíme: Oiesí ixí von meiuem hern kutuj 
luf^tc itifl vofí fler behaii tmr vnd von di:r iingev tnlreir.*) 
Bchritn az intik beviu^eti^ü^lien ii királvlioz fordul; 



■) Teleki: A Bvas/adiak kora UagyarorKágon. X. k. 348— ^&3. 1. 

•; Qtei buaoDlii k«U«meU«iu»ée«t kMbb u Swutgryfti^i ^fok 
wdvBiAbaB kellett Meovednie coitrtrpArt w&gAért ; err^ a kfilt«ini!njTSl 
BMJd abtbti. 

') Kficflve lUniHu : Zehn Gt4ichte Michatt BeheJ m'* ntr .tí t- 
(cIkUí OttUmitía tntil U»gamti, 50—51. L • 
M. K. U. k. iSs— I8e. L 1. jegjrs. 



36 



RLEIr.R JAKKB, 



Hor, ([rdwiimtliti^rr küng, 
von iraiidorlicb«D 4 ingva 
no wil ich dir hi« singen 
eiu kleinee liedtein ii«v. 
Dú To^eiixcbeo tr«w 
wil ích dir kie berihleu. 

Arról 3k»rja neheim tuíKkítaui. Imgv »li"K_van járt eg>' 
iuag}iir griífnál, kirül axl hit.tH, lioj^y bőke/U. A király czfoie- 
r^vej jelent meg n íöúr udmrában é» azt hitte, bogy mint a 
lurálv KzülgllJK giudug aduuiányra Hz&mfthat. tfc bizoay neta 
sokat hederítettek niiivíszetírif. gúnynyal fogadták, a király 
czűnei-ének nem volt becBÜlete, Szígyynnö! kellett a gróf udvtt- 
rából távoznia, míg a többiek, bánnÜT cxfuiert viseltek, tiíuete- 
letb«n rfeit«atlltek.') Kbbfíl azt liitja, hog,v tübben -^m nem 
kedvelik a kinllj'tf nem hüifegal nooi viseltetnek iriiuyiibnQ. 
AK^rt DC liallgasson « kii'ály azokra, kik azt tan&cmtj&k, hugy 
Magyarországba menjen ; *) egyáltalán órakodjók a magyarok 
hamisságátóL Bár nem valaiuennyien hűtlenek, még sem leltet 
wcaTukban bízni, mori már »»k jel<-t adtjik álnokságtiknak. 
Nem egy uralkodót tutMk cl líib alól. v-*, V. László tityja in, 
ha távol turtotta rulna magát tőlük, még i^-Ietbcn lehetne.') 
A király axért legyen óvatos, ha valaha oda akarna menni, 
órizkedjirk a magyar levegÖtÁI, mert egészságteten. A legjobb 
orvofis/ig sbban líll, hogy vigyen magával két-három szekér- 
várat DÍ-metekkel t^a csehekkel, mert fx a két nemzet, a lovag- 
tól a .csatiósi);, hűséggel viseltetik iránta. A költü nem restellj 
a Cseheket dicsérni, mert biirkik legyenek, bizonyos, hogy alatt- 
valói hódolattal viseltetnek királyuk inínt. Snolgáit is jól tart- 
ják Priííáb.tn és mindenütt, mióta ubtian a kiriilyíi:ígban 
.tartózkodunk.'*) A dicséretre, melyet u kőlt/i nekik jitttat, 

>} EbMl a I:ím£ boinAlyo* fa»lybSl nz KfiVoUtMsék, hogy »* iU«US 
RMr ndrariban ■aimaa luiinot hojccilúi íonlalt mnif- 

') >l>arvinb du dir nit *olt gm aagcra Inntnn nitnn.< Rbb4l m 
«fy aUbbi hiiioal6 bnlylicíl ; •tUrumb aonícb ilich cbnn, wilt da ye 
BiebcB liin<, nx kftvctkciil:, hogy lAnlA u külteniiíiiy kcIcUcxciéank idu- 
jAbrrD m&r Dom voll UMgyarnniágoti, baueiti, niiat alAbb Utói fogjuk, 
vst^Híiiülcs Prtg&bnn. Ugj Ulaxtk, iaaea vuu; Itémbfil Mndolt Kvbuim 
V2Um«lyik bntánMli nugjar lánwbu. EliS tvkintctro ágy lAUxik, mintiM 
II killtominy » királyimk Futtokni é) IKriKTddbii ralö ntaaUn dűlt JUt 
voltM 14tT«, «inttk MEODban n kOllemíny tartalma, ép űgy mint n kúltd 
életkOríiliDcny«Í Czilk'í buUla el<Mt hutAnnottuii L-llmliDODilacMk. KfilSn- 
}>tt> V. Láaxlá UBcu alkHluinmil Rum j&rt tl»S ixbL-a MagjaronEágOB. 

*> VgytatiA a jgauAgot Kif«nberg<T ű Htemúkn vpli u mugyarok- 
nak. V. fi. 4M*kaAM(n«t : A magjr, twt. »^H tSH. n/^nektk lüSl-i^. 
KaivBDyom. a Phil. Köti. 1891 lÍTt folyama búi, 31. L 

*> Befaeiiu obb«D a ríraleUieR (70— *B. vert) nnlt íilM tannál, do 



! 



HKIIKIM Xlltil.Y tl.WTK É» MCVKt. 



87 



bccsiUpu.'scu r&szul^ltsk tetteikkel. Valóban lia vé^e Hitakadna 
a TÍKxákkmlá.'inak a Cüeh bifodalomban, Iiásiclií kiriily (niein 
faprer kting I.aK'^la) le^riliElietni^ »«l;ik az ogéne TÜiígol, mini 
Nagy Sándor «x ö gűrög Ní^ri-gúíirl, Ujalizat u pii rb^ikoilii^rii. 
ni>-Iy ily der«k iic'[)«t lut-^mut! Jaj a TÍss2«Tuná«Dak ! Hűnhőd- 
jenek értp azok. kik flAitlózték éi annji becaületcs embert 
ft^lrevexeftek. Ti nemes cseltok. becülllji^tek meg Asi Dereteket, 
iiozzalnk f^yetiírtiítt hiroiLilmatokb:!. (-.« ilio<Vl«é)t l&ix oüxtálr- 
rrtJM'ti'k ! öjíirgy iXiiirpsiak), K<>ii''t»<H 6« Poiijcbrad neiuu* 
ura. bü nuir kiiruiiiiyzúJH v:i^v vnni^k a bimdulumnak át aiui}'i 
jót mireUél aí ifju Láedó királylyal. törekedjél még na^^nbb 
dicsfiségre 4» boxz b^két az oi-wiáKbit. akkor niagaaEtaltatni 
fogiuc az e^éa kerekű ti^nysi^g ben.* 

Kx ur. e^vetleu koltemtiny, nielylieu Knlieiiu tÍRKt^D a 
ma^'srok jel li -ni); c-k- ve 1 — jMjr-ri' a/ ó jíilitHiionljAlH)! — f'igijil- 
ko^ik. de azért kÖKTctVL- vii^y küzvctlvnül szól rülnuk iiiiudcn 
alább tárgyalandó énekében. fdk<^nt és leghatáro>u>ttabban a 
a bé(»)ekrül iiziiló krónik^lian. ' I Mint látjuk, ebbó! a knlte- 
ni>^tiybrd igen nieli'g rokumuonr ^xiíinl meg a e-^ebek é^ kulíi- 
iHísf-i) Podjvbfjtd (_JyJir(£y inínt, kiről u béc-siekröl sküÍií kii^ni- 
kiiltaii is jóinduUtlfil (;uilt'ki>zik nii-g:') de azért, mint a 
katholikus ü^rliáz és ninmi •i/entsüíík biugó híve, már enSs^en 
én süeiarebitnyóiag czélox a csehek eretnekségére, a mi azután 
jEiWibb annyi ketlenietleníu'-get okoxott neki. Ileheim fnlfogái^a 
cbiMm a tukintetheu i;* tclji-suu t^yeíctt V. I/Wlú valiisiis 
u>L-i:|íyó/édiW-rLO. vs m crósebb, ^yuhíükudú hangot is, iiielyt^^t 
Bebeim később hasicnált, »/eretto volna, de kürnyeiete Uatáw 
alatt uem volt szabad belyeselnie. 

Még egy máíiik kiílteményében is — czíme: von iteham*) 
— Iin«>nl(> elitíiuer<Sti»i;l i^s ni.igai>zta!á»sal szól Keheim a csehek 
ji'i LTkiilesfinöl, i;gy«t(Vl'''Si'röI. vitéz>iég<;n'>l é* erejéről, de ebben 
már erős gúny ís jut kifejuxésre.** lonentt^i mindig hevewbben 

u 41«WM.'feg^Éab6]. ét lekialve u kMUi iuga'tQi'^, pongJ'olH é» ucm riltiiii 
brifteUn nyelvhaaználBlAt, nyilntavuld, bogj i<-ku iM étt«ii>l-!: njla. Hím 
-^í'-as ímIct^ keT«atiil in&Bodil: aemélyben tmiliiiii iii«l' V. Ldniót, 6* 
uíf mint éI4n^ vt mini uiiiAI \uaaé\ nSla. Cli^trujiti íüljoiQraMlMa 
pr<tig bar4i«u>llan nWDnlja. hogj oaak Onlki tol&la oUUi lépeti íAsüi 
kirU? BioIgiAlaUIiti. Tehál inínl n bírál)' »M\g&Íi mftakor D«in, v»»k 14iT 
ünéa tart/iikcIliaiiMI Prto&bnii. 

<> I~ alAbb. 

') V. ü. KamjtiH Vi. m. 147 Aa k4*. 11- 6*«iig tObbtxSr. Bbnn}-in 
uiitt « IMK7 dicséret, i»crt l'odjetincl Albort borovtl fllcn > c«inAr ic^lt- 
tigln (iet«tt. 

*) Cod. pa). fn<Ku- '11S. 1051- nifiMUuim v^nau. 

*) Skt Mm tndora RXatmUnnn vnatnnlni, ntcnrl oiAsoUUirnbu. úgy 
ttUtfk. t01ib liiba e«6>xú«t, 



88 



BLSTCS JÁKAK. 



é» kim^etlenebbűl fordlU a hnnziták ellen, kiknek eretnek- 
ségéfel uein luH megbariitkozni. Maró irontiival iámatlja líkist 
/>!>/ isi cin Hriderefffn w>íi (len Mtvrtt iii tteham ') uzftnú 
bekében : »Az tg&z római birodalomban süidják a cwhoket 
és szemökre rétik, hogy a kcn-sxtéDy tiUUs daliában engedet- 
lenüéget tauusftanak. 1-^ na^r igaiM^taJatiKig. mert bizony a 
ntmai va]liÍH lifvei nem hallgatnak rigy ii piijiiira, mint lík 
Uokyznnra; «rrAl mindenki meggyi'jMtdlK^tik PrágfUwii. AietJlii 
ftKzal ÍN sKuktíik líkfl Tildolni, liugy bitotb^iiGk, Ez )U!Ínti>D uem 
áll. mert több hitág&xatuk vait mini ux egész rifniai biro- 
dalomnak. A római ^yháxbau a vili^iak az oltári szentsi^^Qt 
oiak 6gy alakban veszik magnkboz, a. cseh eretnekek azimbait 
k«tlólioii, inMrisíTíki'ira lalán már h.-írombau vagy négybt'ii. 
A római vallás kürt-tói azt is íllUtj&k róluk, bogy uem ti^izto- 
lik a szenteket. Ez ís Ti)Iótlan>t-ifr, mt-rl Husz .Tánnst és Koky- 
zánt még magánál ax istennél is szentebbnek tartják. A/t in 
mondják, hogy nem iíitenentek ; ez rágalom, mert hiszen iitOg a 
cs«c«emót íh, a mint megsxiilctctt, n !<zent»éggel tiijilálják, a/. 
id^eobbck ]i';dig un|N>nkint két alakban ík magukhoz viwzik. 
így axtán miuden nohézoég oélkül egészen eltelnek u szent- 
ségtől, mert ligyszólrán mást sent e^.nek é^ isünak mint 
isteneket. (ír stoysz rnd ancb begir stet zu geiíftlichen stont 
=■ StaaU) Teni (dómokat építenok, nitilyeket széjten feldíxzí- 
tenck, a kelyhfket és sxvnttégtnrtókat nagy tíszt«l<>tbi;n tartják, 
ép úgy mint .1 miirCruhákat. iucly«kból kabátokat varrnak. 
Kolos torai kbuu csak ]ia)>i ruhák láthatók, ügy mint <<isak, 
mellvért, |>ánczél. Nem egy embert tettek ■szentté ezen a 
fiíldoQ és juttattak a lut-nnyors/ágba. lNii>ntisj!lelel<>ket :■ Tábcí- 
rou é-s Prágában tartják, mely majd csujm m;i dárdaiból 
ée ágyudórejból úil. Valamennyi néma svtu hirdothvti dicsóf^é- 
goket. mert az végtelen.* 

Mint a bnszita kt-rdósben, még egv m^isik irányban is 
folj'ton Qiivekedett Keheim hevessége és szókimondó szenvedélye. 
Ott tiirelinetlcn kathulicííiraiisa, itt uráhox raló büsége^ 
szeretutv ragadta magával. Ugy énMttt% mintlta uz ifjú király 
^Irizele reá volna hízva, mindenáron a javát akarta clómoz* 
dft«ni, ~ a maga módja szerint. Xeki már sok fejedelmi 
□Tft rolt, bíSs^eü ta|iasztalatokból tudni véHe, bog}-an kell a 
királynak iiraíki'Mlni, hogy nevének dicsösi^get szerezzen, de 
lelkének kárát no vallja, liogy ué(iéiiek ^tzeretetót megnyerje éR 
országát boldogságra ruzcssc Tanácsokkal <^zolgált tehát a 
liatal, tapasztalatlan király-nak, ily módon akarván tóle telhe- 
lAltíg az iránta tájilált jiisiígáért háláját leróni. Hogy hogyan 

') Pb. Waekemn^l : Jhu ityUteht Kirdktnlied, II. k. M2— 48S. 1. 



BmxM vnriLT ttxTc ts xftTEi. 



kell a királynak uralkodói himt-isát felftif^ni, »Uilc« iii«stt^rek 
tanft:Í!<a( ulapján bi'íveii kifejti exc^i kÖlteniéD.v^^bea : Dis s'Uft 
tne .-ÍN I.ÍÍUQ rfjifirn .W,') 

>N^y doloff sxUkségefi u jó kurmáDyzásbuz: i^Uiw fi^elnie, 

viXen siteretete, bölcs taiiácaomk <« xWéx katonnsáit. IsUin 

félelme a bölctesis^ kezilfiU>, mel.v iiiindon r(K>7.a1 tdvut lait. 

A rn»?ly f*?j«iliíltíin istíri fi'-lelnnU)eti jiir. u«iiic»»k itt a főldöii. 

liiui(.-Di TuIi- iiittlkoilik iiiujd ít mvi)n,>'okbeti is. Az ilyt^n király 

baaegQyt'ri alaltralúi tiMU-lctét és aiseretet^t éi ifltennfik jutaimiit 

*B máa világon, isten félelme uie^stanft arra, hogy semini Miiu a 

tiiieuk esten a frilílűn. hanem mimltint hfSlténH knptuuk a leg- 

Ljuigyoblt híibériírf'il. Kwn híiiKViir iráni raló k<ite1o><séj;eiiiket 

'*lelkiÍHnier(.ti?^-ii kell ItfljwíU'iii. m-hiígy íi-izcndíibii menjen kc^ye 

és bsragját magunkra vonjuk. 

Isten lUi-reietf nt-lkíil semuiifúl« owlckiMlvt, bármily jd 
li¥y«D. islpnuftk nem tet</li4ilik, mvrí isten maga a szeretet. 
A kinek szivében isten szeretete honol, annak elméje ineRviláso- 
sctilik. iiieí^telik isteni bi>l<.^!>en&<!ggel é« t-iiiberí iltilgukliiiii 
ebirclátit.'cial. X mini isten félelme niiiulen biiuuek útjál rtlljii. 
■stea sxvrviete műü a Itigkiiliiutx'udbb erényeket. Istttuni^k aeg- 
istuen-Héru vezet, a mennyin^ ember öt mi-gÍNmerhotL De a ma- 
gunk lu elismerésé re is vezet, <M ekként a fejedelmet aomik l>elá- 
ÜiAáni, iiogy M<imi>>ak ti?»tvt-li3lkét kÖMoiii í»tetiiivk, tuiDttm 
hatftliuát, m<-ltóHágál, ursKágát és mÍDdvnét. Az ilyen fejedelom 
igazságusan uralkodik, mert az igazságtalanság fáj neki. Ak 
fp^zdveta^et islon fttelmeiie; hasonlítják, az iij-siuivet!)ógl)en 
isten if^eréifilf nyili;íni11. lRt«n fi'Ielim- (x szeretett- töltsi- mtíg u 
fcje>l<dmeket, akkor Ifljeiwdésbi.' iiitgi az ó- és öj-szövBlíiíg. 

A fejeileleninek lef^enek bíUcH ir« htl tanácsii'sai, ■>« ba mibe 
kezd, hallgiis-ta meg szavukal. Mindig a legjobb taniksot 
köreeae^ A kik tanáCtiukkai nvmcHAk dicsiWgét. bauem javát 
is keresik, azokra faallgaíean. mert liív*-k és bölcH-k. A kík 
azonban pusztán dicsAségét akarják tanácsukkal gyara|>ítani, 
azoktól liviikodjék, mert a ^lin<<itiég szertelen viígya sokszor 
Uúart V* gyulázatru viuet. K|<eti úgy funiiiljon el azoktúl, a 
kik azt tanácsolják, hogy csak a magH javát kere^^, mert a 
fejedelem jó bíre nagy kincsesei ér fel. Arra is l«gj-i>u gondja, 
bogy tanácsad()i istent féljek és szeressék, mert csak az olya- 
nokat ruliázxa fel inteii úko»tdggal és bŰlcaesséegel. Legyenek 
kipróbált, bék«tarú. igazságom. kOnyJ^riiietes, elCrelátd, fiszínte 
emberek, kik Hraretettel ragaszkodnak nroÚioz, kiknek szeroök 



') A cod. piű. gorm. 3lü. i;i)^ ét kfiv. 11. mAMlatMin ktixűU. 



40 



BISVER JAKAB. 



Í6, felfogú«uk gjkoi-s, enil4<keiU!tiik ^n heliítá--<ijk nagy. BeaiédjÖk 
legyou kouiol}' vs mÍB<]ig utzbangiUt^bian )>zfTi)kkfil. Ijegyeoe 
er)cuIosüiii.'k (& jóságoH k-lküvk, iiv Icf^yt^nvk szurtoli^fik éa tud- 
janak halhatni. Evé§ben-ÍTíÍ8ban tartsanak luí^rtékct és fŰleg ue 
legyenek pai-áxnák. Mtidoruk legjen linoni fts elÖkeltV legyenek 
M^Liril jelleniilek, mímleiiha hazájok f» urok jarát é» tlicsi'í- 
né^^X lii^r^MÜk, lis jíuiidoljjík imíg, hog^' Illír a termií«tet luind- 
ny&junkHl cf;yformflii iiit^xlekmül üzúlt, Isten kegyelmi- az i-gyi- 
ket tuégis a másik fűM helyezi, a más riliií;on aücnbun érdemünk 
tu&rint jutalmax meg bennUnket A fejeilelem taniScH.-i egyfi>riiiiln 
gatda^ és »z«gi-ny imiWn^kböl /illjcm, nnn<le);yikiik |(>^yeii 
férfias b&lorságii. HiUmUitos; igyekvz».-k jó taD^c-sisul szolgálni, 
l«gjr«n rúlu luduiuá>^a. UR-onyí urának éri jüvudvlmL-, mít kült- 
bet el, hogy méltóságiit) cMtrba ne ensék ■. legyen gondja, hugy 
a kincstárba évenkiol ne CMak annyi folt-jon be, a mennyi az 
11 (t Tar tartáshoz épen szQkHégec, bordojcza mindig i^ iiiindenütt 
ura oi-MZitgAnak Térdekéit sxóvul (<« ti:l.l«I. A király uiindonkíiick 
a piiuHí^zjít liallgafiiui meg, a szuiuuriít ús eUiagyututlat viguíiz- 
talja, a garándúkat bunteese meg szigorúan. \'iÍlasz«itou orszil- 
gáből huszonnégy fiVtiat, kik j^ tanávücsal tudnak íurolgálni ; 
ex tegyen a >kUlsi!l tanács.* Axtán válastAznu tixenktH hntairnuü 
urat, a kikkel a h 111^.011 négyek ajánlatait tárgja])a; ez a 
>ral(}»)ig0í> lanács.' A kirAly exi'knok tanácsát baUga^'^a iiiug, 
a DiílkUl, hogy n maga ukamt/it elúttük kinyilránítuná. Aztán 
VíilaszsKou bárom hatalmas urat, kik a föntebb el«>surolt 
tulajdonsiigokkal Tannak felruházra. tízzel a luírnm iltTal 
kUlŐn illjön lanácíiot, li hol lelkÍtsnien't«H«n megbányják-Te>sék, 
hogy kiivet«ndök-v &x Hjánlat'>k, vugy m-iu ? Ezt u liárinat a 
király nagy ltoc!stÍl«tbfn tartja és Bzwretttébo fogadja ; tudtuk 
nélkül sommí jelenté ke nyi'hb dologlm ne fogjon; aztán ni'kik 
magoknak is légien annyi hatalmnk, hogy a királyt tettel Ía 
megüegílhessék annak kivitelében, mit sxi^val iRhá&tuItak. 

Arra is legjen » királynak guudja. hogy kellA fcgyveiv^ 
erőre tegyen szvrt. Igen niobó a világon a birtokü/omj. a 
király nem miheti meg fi-gyveres hatalom nélkül orniíágát. 
Üyüjtsiön kellő HKÍmlian Ugyos legényeket, mindegyiket jutal- 
mazza érdeme szerint; ily miklon megnyert szívókét, hogy 
hÚM^ggol s/olgálják. Gondolja meg, iiogy a Te^ély ))illanatában 
ezek védik meg Öl élctíikkel és verőkkel a trónon. Becsülje 
és szeresse őket, akkor majd axok i% megveretik. 

Ha a' fejedelem exen elvek íxerint uralkodik, bátran 
bfzltatik benne, liogy türekTtseit mindenben tiker fogja kisiírni, 
n nélktÜ, hogy teltének viigj lelkének kúrát rallnná.* 

Költeményét Bcbvim nkkénl í«jeiti l>e: 



ItOBÍl-r tLBTB <8 MÚnt. 



41 



icli miobel Wbaniur 
will e* hic -ichencken oitiinn 
rfcni kflnig liutdnw in«in«4u 
oller gnfldigBt«D b«rD. 

Valiibaa sím:|» ós üszíute laniicíiok, melyek süereíö sjtfrvcl 
tulnuicsulx-H, a szegény knltAnek. még ha noiu egéíuten eredetiek 
is, b(.-c»metére nilnak. Nem kcvr-slitiíí lifilcsek ís épen olyan 
júikanik. mint Afiiia> SvIfíuií iutuluei, ludyt-kcl K-t ívvel 
elfibli a t;yeriiiek-kÍrftly)iOK inU-zcll.*) Viíjdatoin, liogy e/vu 
intvluiek &* tanácKok b:tt^&a tieui inórkAzhetett a tragikusan 
nlakutl TÍszuoruk leküzdhetetlen erejÓT«]. 

Bobeimnak ex az öntiidutun, Mtor ^.-t ^lókiiuoiidó visel- 
keii^si^. mint a köTvtkexA kültcui^ay mutatja, !iitiil(ui:)« visw/a- 
ivt>ztS(l k'^itett AZ udfttr)>iiti. A cst'hck urftiinksr'-gít nagyon i<t 
liAQg(i7l;itla. sSt gúnyuU'Mhii íh rult bstorHá^:i: ii kiríilyn»k 
t;iiiáiMukkiil merészkedett szolgálni, lebát mintegy k<>U!>tatúlta, 
bfigy X. hászlAnak exeki-e nziika^gfi ran. mert nein a logjobb 
ki^rnyezethen fi {-9, magasztos pillyltjiin n«ni a It^helyesebb ilton 
imli'd. Kiiv-tkezményf az It-lt, hogy a csMiuk Ív. meg az ndvf^ri 
omtH^n-k is u kültö elballKat tatását követedték a ktrálytúL És 
neki bajt:ini kellett kéré^ki-e. azt tanác»ol(a tehát IV-Iii?tui< 
tUkkt — 8 követkexfl külieuiénybeti boízöli, — hogy ne i'nekel- 
jmi olyan nyjllun <« no wírt^^'gi'ívwn k-{>lL*zatlen sxrikimunditsáTal. 
Ik- Bobi'itn ueni vult az ax emlier. ki macába tu<l<a volna 
fHjt;tni a tzót. mikoi' jrinak látta Ite^zélni, It-hát páldázalokban. 
.If fi^li-i- nem érthelil |M^IiIiÍziiliikb«in i'rni-kelt. >Vnd sie must«a 
(rs dwh IWlrn-, bis^tyt-^Kti ducxututn a czim rígt'ri% mely ler- 
toészctcsen e»ak k^-sillib kcrUlt a kiiltvmény éléru: Oif ifi etn 
beitpfí. ttmeht irh nieiiiem kerrett küm/ Intfiaiv su brúiig in 
tteham vntl Mujt i»» den kecsmi uviun ieh nit öffenüch tvr 
• H hőrKt fingéit darumh tmicht irh <« m bei^peUnyi" tnif tiie 
fuHitfeH (W tiorh norli hfirn.'i 

■Volt t^Vízer i-gy kirúly, — (gy kt.'^ili Bobfiiui. — kinelc 
i^Iűk«liW^lM!n. gazdagHágb.tti. hatalomban nem volt )>árja. Két 
>>iro<Iabua i» volt. melyet a legjobban kormányzott. Tfirtént, 
iKígy az egvik birodalomban i^y alattvaln nii'jífel*idkez«>tl kőte- 
le» bllgégi-n'!, Wiregft gyiijlöll is tiírvt^uvt,-)* urH i.'llíin támadt. 
.-\ kiríUy niifjy vxüwX vunult ullenc lis vérvs ütközetben tflic- 
M^n nK^sfmmisi'tvttv : a ki Jetben nianidt. annak menekülnie 
kellett m urszágbdl. 

>) V. 0. AMoas HjriTtii.! múveinek biMli kiad &•&— t(fi2. t. — Púr 
Antal: Jchm* .SyfrtH*. //. l'itt pápA, 135. I. 

■) Qod. paL gOTiu. SI3, ]U>^«t kOr. U. mAMlataim kAfUt. 



4S 



BI.EVKn JAKAH. 



Nemsokára rá ;t lifltlou nUttviilú nji'H jvk-ntckoiiy svre- 
get tobor!U)tt. melylyel a király másik birodaliuAba ront«tL 
A Ukókal V'H'lírili'iilHíV "t'IkUl foííHá^lm liiii'CKüIlaKa ós kínoz- 
talta, miudütirt^lé i-ulioli, {)ii>):titott ú^ ^^yiijtiigalott. Miili'iii a 
király trriil iír(tsült. fiát .-i luvagsiíg junlvnl i's luigi' •ierí-ggi-l 
:t láxafló ellen küldte. lio)i;y hz oi'H/á^búl kiverje. A kírályti 
dtra kelt atyja paranraa szerint /■« hurcxba Mdllott az fUeii- 
MÍjíg*'!. Ax ügszetűzés Í»;ves Tolt. sokao hullottak el mindkét 
líiborból, maga ax ifjii király U kivetto ráixét a ktudelfiiiböl. 
Vi^rw int-gis siktiriilt i\z ftllfiDd'gel lijra l«í«rni ó^ .ix orMág- 
ből kíűxtii. Á£ ifju kiriily uztáu iizoti várak elleo vonult, 
uielyekbeo elhurczolt atattvalóí síolödtek; riivideisoa elfoglalt-i 
asHikat éfl füldií; roiiibolta. A visüirAfoglall onuiáfi erre lieniiitatta 
h(idolatát f:íi li'ltitte a tiűságeskUt, a király ))edig o^y várost 
fűvái-omtil jelűit ki »^« kineTczett eg> hclylíirult, ki n konuáiiy' 
xásbaD uz ö lív utyja kúi>(^t viscdtv. Míiidvii liiitulmut ránihá- 
3»tt «B mvgpsraucsolta, )w^y mind«tiki cagfdclmeskGdjík neki. 
hu pedig ralaki vétene az 6 tíirTönye ellen, azt jegyezíe föl. 
^ bn uiujd visszatér atyjától, a kihex iiidulandt) a gy/ízeluii 
liíri liidaiiii, türvt^iiyt Ilit f''>KittÍ>k é> bii ntt-K^Al nj n'ijuk 
vngudctk-ti«t'güki;rt. Midiin a/onlmn az ifju király vis^atért 
atyjához, nérncl}' várow iljru a iiártUtölto/ L-satliikoKott, a liely- 
tart^nak nem eugeduliueskcdett óh fölforgatta a királytól meg- 
:illapított rendet* 

Kddig tart Bdieim póMízata. Azután fel.^i;<)|ftJH Lásuló 
királyt, 'U. fíildni-k lo^iif^ineaebb ós legliatiilniasalib f^jcilcliinH', 
bugy gondolkouiilik a jit^ldii/atoii. >0 íh egyutleu tla apjának, ki 
Mik orssiigot, rái-üst CH várat hagyott rá. A koltó alázatusan 
kéri, mondja meg neki, mikép járna «] az olyanokkal, kik rá 
és helytartójára nem hallgatnak. Mit tenne, ha alattviilói biro- 
dalinainftk «gjikében annak a ka|iitánynak, kit h<'lytiirtújáv.i 
nevezc-tl ki, nem engedt-]iiie>«ki!dni^nefc, hanem más kormányzót 
rálaí'ztanának inAgokuak'í'* 

Ha a király megfelel a kőltó kírdésére, meg fogja fej- 
teni a példiiziit értelniót : 

würt mir iúd mtwirt g*«a^. 
al« icb uor hon gcfrogt, 
u> wil ich michel beliau 
aiuleffeu vu<l verioban. 
waniS die moÍnUDf( stct. 

Hofiy a költi) fobx('>lítására a kinily mit rÜatixolt, 
elntundjn Keheim a kövi>ikt:;><'i költemény czímOlMMi: AU ich 
ilits tfetihl fh'm künif gcfoiufeu het, tla »prac}i er, ich xolt 



BSHKIM UUiLV RlErB 6a NŰVKI. 



4» 



e* iffi iiHidettcn. uaa es Meüt; da nprueit irh. foami mir 
eiirer fiennd xagt, uls ü-fi hit (fauiiffen tiou. ívie envr fftnad 
sőícii haUfiH Hott. flie alfo viitjcJwrgam n-ertt ; da sprach er, 
er u^t in vtigeH'vlú/ íein ; da saru/ irh im die ftw^l^Htig 
v»d hvpt sifh al90 an.^) 

Á példázat megfojtése a könttkexő : >A király nem nuU 
mint Isten, kinek kt'-t biruduluin van : egy ax í-gbvii ^ úgy a 
fí>Írti'iii. Alattvnli'ii kürM LucziK^r (cU^'-iilt i'Uen*.- és Hokakiit 
tibur&ki Tout. KziVI Iston tár>aiv!il «.-g}*iitt a |iuklok mélyére 
taautotta. Kh idő mulvti Uten a másik birodnltuábá a 
Mdre szállott aiá. Itt i» garázdálkodott a juirtlUő alattvaki. 
Adániut és Kvát (a uünden nemüetix^goket a büriütiW kiir- 

iCzolta, a liol ütuzer t-vni.'l tovább M'nl<>dti;k. Bkkur I^tvn ax ő 

>fiát, Jiizuii Krisituüt küldötte a fÜldrc bugy utat tvu lóin sBgÍt~ 
Min. IstOQ tia nugy, luitalmaíi smugct hozott magárai, az aput>- 
tolokat és vértanukat, kik t'-letoket feláldozták a küzdelemben. 
A királyfi nem akart tétlen maradni, maga i* a kijxdfik wnlba 
lépett ríí iiiHga»an a kPi-CHKt.fáii li-gyíizt* nz ellenvet 6« kiverte 
a birod»luui))ú). A>!;tán rohiiiiiui'il bcviittv a (jukol turnácziit 
K» Ádámul '-.s Évűt ivadékaikkat ct^y^^t mi'gHZalHiditotUl a 
luilál b«-kóiböl, Vissíatérven [ledii; a f.ildre. szeut Pétei't hely- 
tartiíjává tette én s/ékhehiU liiiiiiát jelölte ki »xáittáva. Meg- 
mondi neki, hogyű Péter vn Lcigy i'i ii'A líp/ti iiuyn.«3entegyliáiát ; 
ínég a mennyei kirodulnui kulcisiiit ík nibízla, (-n a mit mi^küt 
a füldön, az mi*^ rati kütvc a mennyükben is, és a mit felold, aü 
fel ían oldva a meünyekben is. Mint Máténál olvassuk, még 

[egyebet is mondott ux Ur Nimon Péternek, így: ha megtudja, 
hog)- testvére ellene vátkeíett. menjen el egymagában boxzá, 
biinte^SK meg, és ha meghallgatjn, vti<:izauyerte testvérül. Ha 

fUEOnbMi nem fogad neki «K<>t. vegjen maga incUé még egy 
ra^ két embert tanukul, és ha akkor sem cngodclmeskedik, 
jelentse az i-gyliáznnk. Ha (ledig az egyház axaTára sem hall- 
gat, jelentse ki rtt nyílváno.-. bfiiiiknek, mint^y |)Ogánynak. 

Kzzel ))edíg [itten tudtunkra ndta, liogy az egyháznak 
•mgDtlelniinwéggel lartoxank. és a kik nem engedelmeT^keduek 
BómátUlk ée a pá))ának. a):uk a {tártütók. kikrúl a példázittbau 
B/ó V')1L Idű tartoznak az eretnekek, a zsidók, a pogányok, 
a tonikiik, a t.itárok és inimtii/ok. kik nem .ikarják magokat 
Kómának alávetni. Az ilyenek lázadók, kik az iüteni rendel- 
kezés ellen tumok. A ki megfogadja az 6 iszuvát, az Jtízus 
Krisztus testének tagja, de a ki ell«ne és az egyház elleti 
pártot bt, azt elmetszi az Ó testéből és elveti örökre. 



■) Cod. p»i. gma. SI», 31S^ ée k»v. U. miMlataiia kStMt. 





IU,KYKIt JAK Alt. 



I 



I 



I 



Midfin a kii-:tl>-fí eltArozutt orsjEá^bt^l é<« atvjábfw téri. 
ki jele II tette, hogy rixüiA fog ténii és tönrt'nyt fop látni a jók 
ús guuu:^xak fűlött, t^'' Ici-ki ax <« cu>leke(li;t«t A/4>riiit vitzi 4^1 
bérét. Ax ignxakHt jobbjára fi^jn tutidí. » gniio^okal b»lrii 
kitidi. A/ükl»)z így fug szólttui: Jcrtvk Tclvm atním oisxii- 
pába (irök buldogságra; ereknek pedig haragjábsa crt fogja 
mondani : T&voz;:atok t^lem, átkozottak, ax örök tfíicre ! 
Ks ének el fognak lAvozni a poklok ntt'lységére, a jOk azonban 
íülszAllnak Isten trúnjáho/ a ineniivek oreiigáb*, bora Islí-n 
mÍDdtivájunkat í^^gít-Müi. < 

Mint a lius);itáki'ül. épna úgy fi^jezi ki |>éldázatban 
rossxaló réletnény^t az advari emberekről ix, A költeiiK^ny 
cxíme perazft axintén c^ak kt^!<Ahb kprlllhét«lt a költemény 
éUrv, mikor Köbeim ki^-xiratbaii ö^xegyiljtötte milviMt: Dii^ i*t 
MOH tiieitief íut'-n kUtnj tas-ihiu' nnipÜeüt, nit uan den /V«ín«, 
» den cnyet reirtu imuÍ büacii.*) 

A példázat 3 köretkeiU)kt^peii sxol : >^y nomes oru&xlán 
erdAtien lakott, liol az állatok apraja-nagyja kétzüégeseii 
iixolgált^ .'IX 6 akaratát, mert igen féltek erejétől é» lnátorsá- 
gát<>l. A ki voii:»kodott iií-ki eiigi'ilelmi.-^skodni, m retteiitiVn 
megbutdiődött. Tőrtcnt luoDb.in, hogy jue orusxlán niegbalt ét 
egy tiatal ordszbiiücölyköt hagyott hátra, a ki. bár máüként 
eg&ucen az Öregre iltótt, tiatalsága miatt még ígoQ il^iyefogyott 
ToU. Kxt látra több állat, ö<i>ixegyUlekezett i^ tanács.>t íüt, 
bogy mit keUerje tenniök, liogj- a« orosKlánkülyök iflAvt-i ilgy 
iif nöjjön a fejökre, mint az a[jjn. A iiyi.*^t t'l|NiuasxolL'i, bogy 
a míg :^abadon járha tol tökeibe t«tl, tgon jól táplálkozott, 
ájjelenkint el-etsompolygutt fti néha tiz-tixenkét tyúkot vagy 
kakast is megkaparintott. Kn pedig sziSlt a farkas — 

űlnientein az országit lakra, hol kecskék és bárányok legelésxtek. 
lovuk, !szaiii:irítk, murtiák é^ disznök jártak, és ily módon 
guxditg ZHákmányb'i: jutottam. Knnek axonban tégo szakadt, 
luióta az oroszlán akarata szerint kell eligazodnánk. Ijegjiknk 
t«biit egy értelemmel rajta, hogy az (Ij oroszlánt, a míg tiatal, 
ártalnmtlanná tegyük, hogy két«<>bb meg ne (ii.'tzlhas.'iHn zNiik- 
tuányuiiklól '. A róka i* exvn a nézetűn vull és azt n taiiá<>ut 
adta. hogy i^zulidítsék m^i; az oroszlánt oly iiióilno. bn^y a 
lábiínU húzxák le a karmait. O maga késznek nyibitkozott. 
hogy az egyik karmát teka|ija. A hiúz csatlakozott a rókához 
[ás szintén ajánlkozóit, liogy íi ím leránt egyet. A medre i.4 bele- 
!vtt é« mogigél'tl^ bogy az oroHzláu sörényét vágja le (ich 
im scfaereu dic iöofc von seínor hrust). A többi i« i^yel- 



•} Oaa. p«l- fform. 311, aia^ it kSr. II. mkwlAtnim k«tiVtt. 



DEaEIN IDRÁLI ELETE ÉS MCtCJ. 



45 



értett é<> ajánlkozott, hogy «zt vagy iizt fogj^t ax oros7.1Arii-i^l 
lehüxiii. Ily nnHlijii «Uiatár02t&k, bogj- nrokut tvlóUJl-tulpij; 
uiiiKlenét^íl ni<'g(')sztják.< 

így áUváD a dolog, n kulUS kvrí a nemei) orofizláat, >legret) 
résen és Ttzsgáltassa meg, kik viseltetnek hoüzá hűséggel é» 
kik iietD, kiknek van relé jó éti kiknek gono^j: ^xántlúkuk. 
Ügveljfn j<íl niagiíra, míg uiiij<l Js,te» eniliii/ segfli, hogj' nieg- 
fogltiuiiut a kém umrkolaljíiilil, án akkor majd tegyen tfgy, s 
hogy atyja lett unnak ülöttc.< 

Így toki-tiüődik a költeiiiényekhonsxiote (Iramai mozgalmas- 
fiággal a költil vittzonyának alakulása V. LiUizlöhnz éfi udrarif- 
hogr. A király jó iiKÍilhan tart^tla. kegyelte, fogtalkowtt is vele 
ors/i^ON gondjui kit/'^^pettc. melyek é|>en i^bben az idöbea v^hriin 
toroyojultak feje fűlött. Beheiuinak azonbftn nem kellett u jó 
mdd, a fény és pompa, lia megg3'fii:ó<lÉHe elballgatáaáral kellett 
iaegvá«ám]DÍa. Így aztán NzUkHégképen bekövetkezett ax, a 
mit a kij-ály el akart hárítani, mikor méist'kletre intette, t. i. 
elbnctiáttatáiia a kinílyí Hzolgáliitból. Az udrari kíírnyeüettel 
való iaieinbe8záUúi< már előkelőbb in bcfolyásuHabb omberck- 
nuk ia bukását okozta, a husziták leozkéztetése és kígünyolása 
pedi^ Prágában valóban vakmerő vállalkozás volt. Klbocaáttatá- 
sának küzvetlen oka egy hivatalnoknak, ho?.zá még a kóltó 
földijének 'I úridkoiL'Ha volt, a mit kesi-rii kánirümmel panaszol 
«1 r^^yik kölleinéuvóheu, » melyet bizunyo»an kúsőbb, laliu 
Fri^y<.-s c»^á^úr udvarában <^erzutt, bár eg)* stóval som irmltti 
Y. Ijászlii halálát, mely a költő távoziisa után csakhamar 
bekövetkezett: Eni ejxtufiel von fíiuem schalk,de.r mxr mtítuid 
yegcn meitiem hern detu knmj la*siatv macM.') 

A kölló ujjongva ttírdeli, hogy >vi»»zauyert« biiralmát a 
vzvronisébv, mert vógrv megbűnhődött az ó ellonségo, ki mintl 
László király udvarát el kellett hagynia. Alnokságáról lehul- 
lott a lepel, a szamár megbotlott és elbukott. G^gjében 
megsláKtatott mint Luczifer. EícermeüterHége (alchyiniáju^ 
az^yeabe lioztA. Ké):h(ül aranyat, ólomból ezüstöt, kavie^thiM 
drágakörel ukurt csinálni.') De nem vuit elóg óvatos, gonosz- 
ság napfényre kcnili, szépen bekísérték abW az iskolába, 
h(u a többi gazemlier UL Ár. akasztófát is megérdemelte, mert 
o\j nagyot vét«tt a kJiltA és sok má.s derék ember ellen. 
£rŰsicukkal kitárta ót. t. i. Ikdieimot, olyan király ki^'yéból 

■) Olv. Cnapart boaínUtét u Anilk«d6 n«aiél]r£r« aécTc^ Oer- 

mánia. iSíT. évf. 4ie. L 

•) Cod. paL gprni. 3tS, 7&*- «« kit. 1, iniWalaluiin kűoMU 
■j Vk|;r<» u&nmoti értAlvinbeii veendfi-e mi Alig hiin" < 

Rtnnlcg iiamú 6i ilnok UrttaimMn voiiaUiM!Ík. 




éti uctrarábiíl. kiníl jobb ura soha sem Tolt. Hogy mi bírhatta 
ellenB^^t avreí a k-gn^e. a kííltö nem tudjn. <le ral<t!u:fiii!lri(!k 
tartja, hogy «x()kiiiK»)i)ií énükéivel hanigítottN niíigáni. Vogr 
talán az bántutla. hogy ftildijv Ti>lt, hugy rukünságiik Jó bur&t- 
tiásbaa élt és bricttuk alkalmával egvuiáHt meglátogatta, fh-c^- 
ap]a iGfaomazéásáfiáha,ü lakott annak a falunak, melyl)eii a 
kíill.; si:llletetU< 

Hf^hfim, hál- nagy nit^ltathinxijgot láti)tt elboc.«iíltalJíi<)Íban, 
lui^is miiuli): szervU-ttol izólutt V. LáNzlúról, <i» ii ui hit)át <Í8 
helrtelcnséji^-l vlküvctvtt, mind a taD&csadóirft és azokra hári- 
t4)tUL. kik köriilötte voltak. P.vek multán is a bik»iieki'At sucóló 
krünik.'íban 'l a rossz pazdálkiMtásf'rt nem At, hanem kapzai 
hfveit tevKÍ felelrtiffK^ : 'Ijászló király irfeji''bBn. ligyniond - a 
ki AuNzlriitiwn t-^ uraik odoll, mindenki ^/.ubadjára foglalta el ii 
r&roeokat ús várakat, mert a királyi pecnét ax ajtón lógott. 
I>e mit tehetett a király, mikiii- uiy tiatalon került a trónra 
és alig ?o!t 18 éves. így ii/után abittvalöi nngyon elhatal- 
iii.-tMxItak.' 

Kgy máí>ik, már tjlbhsxJíi' idézett énekben ') íh l»ínat(Hi 
mgUHzkodátisnl eniléke/ik meg a ^/erencM^ttlen ifjurijl és Moimírd 
végiiról. mclynt^k tennöszvlussi^éhen, úgy lát^uik, őís ki^telki-dtttt : 

Diirnncli (CxillciU)]) kttm ioh xo ineytti horrii kung Lnulnw, 

D«r kinng xii Ungara und lu Behoni wartt. 

Der leider int zii Prag verdorbeo daw, 

AIk luan daun «age(. got der meiíi- woL wi«; 

Der kvtig ffot yüvg ii«iner nol fnrbtusc. 

ITriI) l(RÍn«n lírrrcn iíMchscb mir Inidor nitt. 

Blkikk Jakab. 



') Saruján íd. m. SiT. I. I6—31. v>. «• 319. 1. I^fl. v*. 

•j Sammlung /, oiíii. l.it. und Aunif, I. k. A k.Mt-emény cxftne : 
Aber fin andcrt, dat »agt nm MicÁcl llcham gtbitrt uná nttcA von 
WHtm ArrA'iimmm. — h* clufl k6t vcn-iXBkban cltnmidjn, hogy 
■tnckét aicért Kzcrriti.-, inert Prágába, V. UuJ6 nctrurábn i^brar^Ji, lúkMl 
kcrilcnUik tillR, hogy baanan ran ai, hogf bár nyelvre némot, m^a 
•Bahatil* u aovv. .V kftltl aaliii nagy von&mkbaii ttlmondja nArmankaál 
<i« váudorLüait, n hogy (UDUbb tAbbizOr jdéitvin. Hiothogy Ilnhcini 
V. Lkttlb haláUrM i» rigaX Fri(,'y<» cniuáriuU valö izolgáUtáról i* rAI, 
njilvánratá, hogy iii líiMikuek lugfuljtilih el«d nwF kénült IJeuúá kiMUy 
nd Tatában. 



KOSSUTH ÉS WESSELÉNYI 
S AZ ITRBÉR ÜGYE 1846— 1847-TíEN. 

— xuMt KuiLSidtirr. — 



A biiriuinczav (-vL-kbi'ii iiálutik .1 icfümi szelleme tai'Je- 
di^zni kexdrén, kutÖDÜ»eD a &ópfe])^zabadftás Ugye vált elst'Srangti 
feladattá a sKalndelTfi^k elútt, r ez t«rni^B2etÁzerAen vetett fül 
két kírdíst : az úrbér, illetiileg a megvAltiis •'•» ax általiiuox 
ikdóxÁ.*. k<.^rdiW-t. [ti mi c««k ur. elsörűl kiriiuunk iiubADy :i(l»U>t 
cliiioDdnni. fíl>'^ KuvnutIi Cs \Vos§i'16nyi kti'loi kapcsain, mint 
kik e k^i'd(-«ck i-lwíraiigtí mcgvitatói voltak lH4t!|'47-ben. 

Mag>-aror8ságon az elsű úrbéri tőrvényt ax 183£,3(i-iki 
i>rszággyOléí> bnzta s «z vnlt i«nn«k 112 orsi/ággyQléHiiek leg- 
foiilonabb ercilroéDye. Nolm e törv«!ny a jobbi^yuak hxAiiiuii 

ajragi kt-dvcxményt biztosított a inuKlKi/ képi^tKt. uoba nti-^- 

■enk'ttv sziimuí önkúuytijl s MÍdigi iogaduzó iíUáíiábi:)! a tor- 

ij oltAlma al& lielyezte: axért mégsem tette polgárrá, mert 

főrendi ellentállisnak éft a kormány retxt-jáuak sikerült elbuk- 
tstui a legfontosiilib erktilcNt jitva»laiiikal. t. i. az (irifyX-k 
bírá^kiilisáauk vltürliW-t, az ür'ikTiÍlt*;igot s a jobbAgy sufniílye 
('•> vNgyumk bÍKtositiisál, mely utóbbi elrnek osak «gy türedckét 
birla tuegioenteni Deák ^íbersége, 

Kbbeo az időben kivált az örökv&]l»ágon függött a sza- 
badelvflek tigyiílme- Ennek hukái** a t*irTi.^oyjavaslal legfűbh 
elréaek bukását jelent4;tt«, s legyük lioxzii, bogi törvényliozá- 
"unk «o]ia»t!m vírott volna ki nagyobb dicHAHúgúU uiiutíut vzl 
törvényije bírta volmi iktatni, de csak, ha tőrv^^nybe iktatta 
Volna é]»n most, épen ekkor. E t^ívvényre nézve ex aii tdöpont 
voll az. mit a biblia ax idők telje^gének nevez. Fia elekor 
meghosxák. luttáKa *alú»zínúlcg iidrüs lett nÁiau SxámiM job- 
bigyki>z>»dg. mint már aiuilötl ix történt, i- t vz. hat&sa aiátt 
bizonyosan megváltotta volna magát, s eit — valljuk mi-g — 
^ szorgaliminak majtliiem baUilmasabb emeltyűje lett vulns, 
mint az 1848-iki iittéxkedéí>, tuely a jobbágyot egy csapásra. 



48 



nRKXOXI ÍM.TÍr. 



DiondhatDÍ rufiyen s/ulMidítottn fel; nohii teriuésaetflBen. ez 
szelib. er. na^yoMi^xcrn * ekkor már ^yéhként is az egj-etlen 
ni(^gnI<liÍ8 volt. K neíejietes pont flhiiktjíval az IK3t>>ikt Ulrn^ny 
öríik idtükro íiíh^eg iiiamdt * li XIX. n/Áznd jngúriMiU' «í» *ml»e- 
rW&égti már kevesebbet nem udliitl^ttt vulim, mint a mii atlutt 
e nélkQl. A s2al)!idflrflscg és valódi Imladásra törekvés kife- 
jezAje 8Z öi-ükv;Utsdf; lett volna, s mert e/ uiei^bukott. e törvény 
pngedményeit Xosjutb utóbb mi^ltán mi legkevesebbnél ií> keve- 
sebb<-»ek mondln. ígr nx IH^^Íuttí-Jki törviíiiy a iiibllett, bogy 
A jobb^yot ni>iu eliSgíthetK ki. n«m tetszett egj'Ctlvn földos- 
dmiik sem. A jubb&gyut a rt'gi hatalom hIúI kivonta réazbeu, 
de föl nem oxabadította. A földesilr hatalmát kisebbé tette. 
ho)!yseni a régi. patria rchálisnok álmodott vts/oiij megmarad- 
hatott volnn, <!e meghagyott beMle éjien annyit, bogy nem 
tudta,, mit kcxdjeu role. 

Épeu ezért HÍctctt az 18^9i'40-iki urszággyfiU^ mughoicni 
AK örökváltsági törvínyt, mint tisstán magánjogi intézkedést, 
mely megengedte e szerint az úrbéri terhek örökőe megvál- 
tását, ba mimikét f«^l niegegye/tk. Tebát nngyon ^xAk keretben 
cngedto meg. Deák 1636-ík) követi jeleuti^ben inéJt»n emli^> 
kezvtt mi'^ >v«rzfi !<zírvol' e törréuyczikk akkori vlbtiká«iírúl; 
most pedig, iwba esak nttgy ér járt le axóta, ebben a formá- 
ban már elkésett. K/t maga Deák is sejteti !84*J-iki követi 
jelentésében, midt'íii ajLt mondja, bo^'y e tiirrény > hatása lassn 
Ukí Lilán, do bixtoiiabb, « küvetkcKéRei nagyok i^ bíjtoiiyosak." 
Minifan inkább biztatás, ünmeguyugtulás, mint jóslat foglal- 
tatnék « szavakban; mert rövid időn a bitutlcnnck is meg 
kellett róla gyöíödni, hogy e tontény mellett századok kelle- 
nének arra. hogy hazánk :ix iirbéri viszonyokbtíl ki Imnta kőzzék. 
SAt mindenki eMtl. it ki nit^lyebbfii érexte nx idi'ik sj^elleiuét 
M n leTegÓb«^-u röpködni eszmék jok-nlöségél, világossá lutt 
mihuumr lu is, bogy még ha a törvény kimondta volna, hogy 
ha a jobbágy akarja a megváltást, a földesúr no akadályoK- 
hae^a meg: n>ég e formában is tübh mint száz esztendtl sem 
lelt volna e\f^ az urhérisi'^ telje* iiiegsxlinteti'-sére. Mfrt kiia- 
hen :i jobbági'ok és jobbágytclki nemc-iség kítzvélfniétiyóbítii 
egy más mi^győz/idés vert gyökeret, as! t. i, bogy az úrbéri 
viszony m^szüntötéséoek csak egyetlen igazságos módja a 
jobbágyra nézve a kiir|)ótlás nélküli eltorléft; ennek terhét 
nem a jobbágynak, hanem nx álUniiiak, a küzadóimk kell 
bordo/uia. Kz voH legfőbb oka annuk, hogy az 184U-iki tiir- 
vény jótékony liatáMi »Íig mutatkozott. 

Moflt már mindenki várt, mai-adt a régiben, leate az 
alkalmat s a jobbágyság lelke öntiidntlanál forra<latmi mag- 



KOMtimi t* wKNFKi.íKír t ÁZ crkík OarK. 



49 



T»k Urnudfüldje lett. M^rt ne feleiljiilc, bogy a forradalmnfc 
V koriban a dolgok roIiaii)ii<iait fejIiSilt«k s a Iinrtnitic/aH évek 
bözepétfil náluDk U az nr. ídA, mig uk liltiijtá-slKÍl iii^cv k el>b6l 
elhat^íni/áN lett. annjim iiicgröv idült, hogy nx eszmík éríwé- 
b^ii miiidi?u t-V tjz évet HjEJímított, 

I>e n ravgTúltáK o mwij:inak p^.iuéje nemcsak a iiépben 
terjedt ol. a «;!abade]rfleknek i» ej^yik mo^Rri'ÍTiídéíii' lett. 
Az igaxi szabatlplvfick már <íl<íl>b is kÍfoi^/ti'*k, hogy ur lírbvri- 
ség csak átjiíii' Ilid u fit]s/iit>udít4Ü»ra, k vz iiLi'ibbi a jidtbjígy- 
«ág tninl -i^ii/jidok idiitt fcjüiikn' nőtt udós^iiig. Ko»«utli, ki 
<« id/ibcD már nem ttgiszei- lett i^ynigj- nemzuti köwJhajlás 
«z<3«zóliJJáTit, Tagy mint maga mondja: >nem egysüer lioxott 
SKóba dolgukat, mik kürftl füls/iiklitiiát kí)icetizmesui'l(ídáA köreté. 
épen mert ntím ki-nykodv, baiicm h korii!m<*ii>'<!k intt^se Mietint 
választii elitiHlki>ilt^se tíigyiltf, milr a Í*c.«/» l{irhti> uliipítilsa 
iitAn ii>-m:^ikitru távolabbi progiammpo utjai eg}*ikiív<; TálaS/tA 
« köziavggi-ózúdés ez óhaját is, és csak alkalomra rávt. hog>' 
Örökváltsági tervivel fellépjen. Ki-re azonban, mint a fisaíí 
Birlap aserkesz tőjének, kell*^ alkuliim nem akailt íi cíuik &x 
|84fi év bn-aa, meg a koUü ulkalumt. Ekkor ugyanis íi-bruár 
kíizept'-ti feitiirt a giilicüiai (krakkóíl luiifiycl mozgalom « ubbou 
a parasztság oly terepet játszott a kornuiny mellett, hogy ez 
indíttatva éné magát a körülmények sillya alatt a jobbágyi 
terhek könnyítését, esítieg eltín-lését ki>niiány) fcezdeménynyel 
végi-ehajtani az urakkal sxomben. » «z állal :i pamsztos/tAlyt, 
véglf^c^^tu riiugához kapcisulnt niint Nzovetségest a ncmi.'sség 
ellen. A magyar lapok ct>ak vgész általánosságban eriiiti.-tf.-k 
I- nagy sályö kérdést s így a PuMi HirUip is, talán a censura 
miatt, csak elrejtve, a lap vé^én mond róla ennyit 1846 
Diárcz. 27-én: >Nagy tanulság («jlódi>tt ki tehát a lengyel 
mozgatiuakhi'il s n^igy tanulság külonö^-u ri-/iiik néxve, hol 
kö]«iulM.-u U sokukat foglalt Ic :tz örükváltús •.'.szmcj«.'.'< 

A kormány o törokvése Grdicy.iáhan nem alapult vak- 
hitcn 5 ennek előjele volt ax ápr. Il-iki rendelet, mely királyi 
parancsctial csíikugyan miigsziintettc a legterhesebb jobbágyi 
«olgá!atok néhányát a így a tigyclem nálunk is e kénliére 
irány ults 

Ekkor Kossuth elérkezettnek látta a kéwlés mcgboly- 
SMásának idejét ; de mint már gyakran szokása volt ez időben, 
aeméjét olűszür Wesselényivel kfízölte levélben, kinek úgy is 
i^lien Rem frt; s mert )84K májusában pihenni egy idAre 
Tniiiyétv, birtokára ment, innen idője és módja vult az akkori 
11'7^-iirokrúl L'^gy épi-n oly rés/letis, mint uagyfontossAgú lore- 
Irt imj t>. Wesselényinek Zsiböra, melyben a többek közt erre 
SuuK». 1902. L FCwr. 4 



so 



lUKKClU XOLTÍS. 



v(iniitkoa(t tervit Í8 kiíejtí. E levchii.*k ay. nrUvri tcrbok cltíir- 
líBÓröi s)!Óló lerv csak e^y részr ugyan, de nuigábaii iiz egísz 
oly kortör téneluii foutOKSii^ii, hogy kőzriljUk teljesen; i>z alku- 
Ktmmal azonban u ci6\6] kitaKütt k«^rd^i«ni.M nmi'aiiva. csak 
exl a ri^zt kinínjuk fejtegetni. A leiél a köretkeííi: 

'rinnyo, iiiAjiu ti. IBM- 
Tiixlclt. sxfrtiti-tt liiir&toiti ! 

Kgv hit i^tii falim vagyok csntúdoiiinui]. nii:1y<it lutonban u 
iiajMkbst) ma^ra kell IwgyDom. Jövú IiAtoii I'enten vAiAr Iév4n, 
hol UK Ipanuütfimak ekkorra határozóit niegnyitáMi, a védegyeeU- 
l«t váxári G^ei. DdAknak k több twrtl Iáinknak v4aii-ra ígért látó- 
gátion I xÉgve a |)UHti k&zgytil^t honmnbb jelenlétenict ÍKéDyeük. 

Noketn [>c(lig, ningviillom. u Postcn l^t u mint, tcrbcmi'ft 
van. 11^7 iiDdort i* okoi. 'iWhwnr*. mert ciTüény*!!! nem birJB a. 
[iMti lakúit. A vídegye»IUet azou uyüoiurú ])itr cxor foriutjAt, mely 
a félbvii-bui-uiiKUbuii bfikúlilfítt félliuM;a«okbúl. eUó évi ttg]rrite- 
Itn. tötnénlek nyoiiiUilviiiiTititink fcdoK^íii. ■ a rendehet6>6val 
jAr6 dldoxatokoti felül niamdt. ucgényvbb ipnriizöknck kihit«Ioz« 
vén. eB«<knek «gyiko in«^(raakik. máaika rs»Urdúl megbukik, har- 
uiudika balasstábt k^r. exeeutjúkhosi nyúl&at btilyEetikok nem 
enged; — a dolog vég«. hogy tix exyeiiölet {línxtára üreo, s én 
igasgabáí bonornritimomról lenioii<lani TDl<ík kiiiiyteleii. Engem min- 
dig kinioiiilhatutUnril urnxpirított h»gy Íuettet^omr5) mak «xa 
is valaL de a dolc^ okkint átlőtt, hogy vagy az igaKgabúgágot 
neoi fogadbatám el. vagy a lix«t«8l el kelleti fogaduoni. — nél- 
küle Pesten ueui lakkstvdn. — barútíuk moudák. Iiugy mdlbuttit- 
tunúl nxakségei ux igaxgatÚHágot etvállnliiuiii. McKlettL-ni. ii exen 
i]|iUa9Q. minthogy nx cgymilleLiii'k \>6axo nem lévi'-n. mindon nzttk- 
e^el. minden hi&nyt ill&aomnál fogva nekem kellett fedeinem. 
annyi kült^égbe kevert, hogy aligha kis birtokom uténna nem 
Tíea. ííáaíél év ahitt adóísAgoai 7000 ji. írttal aKaiiorodotl. — 
A ca&dök. úgy látMiik. ax oppo«tÍúufil dirutba jőnek. — Hohmz 
ilirat; inort tnUn ex agyik oku. hogy a jellemgyonge nyo* 
Diomlt ntnberok. kikbcíi annyi orÖ *ídc«, hogy a izegénységet meg- 
bli^ftk. eladtivii latraik lelk&ket a a basa Ügyét, melynek luost 
iukibb mint valaha, van t&utorithatUn védekre Bxilkiiége.*) 

Muudini. hogy undort is okon a pLiiti InkA.i. Igen. Mert 
úgy l&Uzik. Isten kiriiU-ixtotl minden giUirnnk. nlgalomnnk. b&n- 
talomnak, akadály ozAnDak titrgyAül. Legjon gyarlOsAg, de meg 
kelt vallanom, hogy tcelben. Iiflckbcn kifáradtam » csaknem vágy- 



■) iMiflU kfllflnitiwn a bnrsi RHloKb JAootra, ki keviteel el^b pár- 
tolt a korminyhot, nii^rt b. WainelfnyilAI kemény kortio!A«l kapott levél- 
ben, mejyn »>!ui*rin vAlaMoU. 



KOMCm ts WEStKliXn B AX CKBÍB CoTS- 



51 



lEúmAgifjr «rűMÍdik beuuem ax óbajUa. — miigáiiybik tiíhuIdí. eljiár* 
kúxiii ; mind«n«k felett p«lig felojtctni n viUglúL S(ilcsx»r vádol* 
lak arról i». Iwgy nngyrav Agyion hiii Tiigrok. KU18d9« atoat n 
biosl^nak. mely seoii vA^Imu &l\ : bárcsak lét«leniet so Tenud 
éatre senki U. bir felejtvuéuek unuyiru. Itofcy ui«k nevem «e 
legiyia) nnUtTe sobn U. Ha ex ík aiíKyrii.\Aiiy&t. m«^ k«lt legiiUbb 
vallani, bttgj ifttn etmtcat rxabútú. 

H«g foií«x botrAnkozni kadAlyen »x«n typtinún. MöIUn. D« 
hUbau. emb«r vagyok. kives2«a sodrombiil nniiak tapttMttaUksa. 
uiauo7Í «rdfMtilé8b« k«riU valumi jót niegteremteu«iii. s ka végre 
ériási küzilclnwk kSxt megttmaiém, aiiaö aUcsuny utakon ront- 
ják meg liker^t míndeoiM'k nlIenRÍnk. mioő lébn kÖxÖDy5u^gg«1 
bagynak mindent v«c7ni barátaink. Szegény, osog^ny bmtilm ! 

Uadd pletfkttsxak egy kisné. Pletykáim kOxopett Wbseviisstk 
ftt-ott egy vouáH. mely kűüií^yeiiik álláí^t Í9nii.'riii itegltendi élea 
fagalmll lelkedcL 

Elöwt&r a politikáról. B4c*i ilolgak1>a nciii rngyuk avatvu. 
D» furrsa hirck nxárnyalnak. Apjionyi et comji. (linvA n ciijiito Síé- 
fttcDvit számiisd) urgauumaik liltal miii<li;( tevók«nyeéget hirdet- 
uek, > mikiut fog a konitiiiy aüimk élin- éUní. — De iiemiuic 
Moi tmxiiak. Semmit aetn HpiTcilikiiInMk uíúmtokaíkbál s egyedüli 
tetékeoyiígök • vánntgyí-k (ÍRnioraliiintii'ijn. tÖbbMígi'xeniéa isme- 
ratlm GX^Iokrn; — ^ n gyávák odasdják mngokiit. tieni tudva 
inirs. rakno, jV^táo tégy e ucniíietbSl valamíl. AioDban rob««gfl- 
tik. hogj a galicani boi-Kulinuk. aiulyuk iiuuyi Meuvodéi^fll txir- 
lott Matfatniri sxavuidal oly irtó«atni>nti » irtóvalua ksiliar íga- 
aolák.M a kormányt iixon kfaytvlcnfrégbe tc.rík, bo^iy a jobbágy- 
TÍOMiyoktuik vígkiegrenlIt^Bérfil a raántársigban gandoKkodni 
ktntolati. Mikint oldják nMg bSlcseík a citomátV ki tudná m«g- 
mndani : de a kái)yteleu»£g iKax. — * hogy akkar nálunk aem 
Mtndbatnak a dolguk a niiui vantink. ax in igsx. Mondják bát, 
twglf az urbivi tár^ n kormány egyik dtuiguitU t^lrgya. Máaika 
u *d6 kősóméba. — — É« Appanyi minket mi^gi!> Qldíte! pár- 
táikat Mramivé t«inii igdrkezett. -^ Hái- astán kivel akarja e 
dolgát kuMzUi] TÍnni. ha velünk nem : a j<j Is(«d tudja. Ax 
(ügarckia már ciak e hiriTkri! in dühöng: a cleruat phren(«ie1>e 
botn ■ bír. kngy jÓHXágainiik rlri^tcl/^TÖl tnuámkucik Btdben a 
ImanMi* nznrull^ág. Oly sEép xavsr. melyben látánuak öröme 
liket; dp melynek, félek, a regény magyar alkoiraányon Üalt 
tUaan d&L — Ak akarandnak tenni vakmii kéts^tvloartl. m«rt 
■ W Mitkaég«i fejükrL'. (xivükre nőttek s mi a kor kiváiuttait 



'; lMUá« Weuelényinok IS34 ilecr.. »-iki Riuttinán bcnédcrr »x 
MMliiág Ogyébeu. Bi«Jyérl hölteuíégi p«rbo fOKtáh. 



53 



rnsvcn zoLtix. 



agitatidakktil jogkSvetelés [xilcitára emelók : — d* tModik Kxt az 
ttbaotutUniiu érdekében, ms alkotniiiiyoBsúK- > nemsetUég, a magyar 
SiiáUá* rov&súru. — Éi ha Dxt teimiök sikerül ! ! — — én 1^- 
nlAbb nom fuj(i>iD tadni tdjtftni ii nemzet ijngyitkoláiiáiink gyiiix* 
napját. 

Nem tudom. lutUottad-e. hogy Apponyi uz( indltvinyoztn, 
mikint miudeu KreiülmupiiuuaDt ') «1 kell caapui. a ki nem tudott 
megjéjébcD t<ibl»ég«t cüinátni: b as e1«s&pottakat a s«ptemvira- 
tutihox cMiptii. MajUthík olloiieKték. inondv&ii. hogy u Hcptutiivi- 
ratu* nom Itii in polkám mar, liovA minden hansioiit.BUii Mtirt ht^nzör- 
janak. — Éa MajUtb int^bnkotl. — Az opnrstiút p«dig elkezd- 
ték. \á1nuk Prúuayf itddig tolézlék tebetetleuségi sKeinrobány Ás- 
ni, aüg megunta ■ rwügnált. .\dfik fa«lyébe Fdlilviryl. De fnrceia 
ilotag történt. — A nliflor, mint tudod, kénye* helyzetére: a 
pesti föÍHpányiiAgot m»reti » oly JogAnnk nV^xi. tnelynt illettetni 
nem enged ; — aedrt eddig is ö vAltiaxtA helyetteseit. I^alább 
pi'o forma, A tudúaitdi rúla a megyét, ü kezeibe tették etikDjQket. 
mit ft a megyével tudatni saokott » Mispinyi ju)^iii:kk lelaxén 
Nscríntí g'ynkorliitdt mngiiniik feltúrta. Moirt a bói:>iek vxt nem 
renpnktilltAk. Tioirtiik h megyV^nek x ieküldtek egy ontolw cukíi- 
fonniit. melyben ilyenek voltak : *Ax ausxtriní hái barát^iinak 
barAtja, elleuségeinek ellentiége leíiaek< stb. mintha az admini- 
Dtrator ibühI íb hudrezér volna, a CarnSák, Schweudik »ul. idejé- 
ből, » nem in a miigynr kir&ly, hanem iiz niiaxtriai b&r. hadvezére. 
— Slí perrae azon nOtUt el nem fogadtuk volna t» lowt vnlu. 
barcE és hAbom: pedig szeretnénk jó lAbon úlinni b'üldrAryTal. 
mint Aliink FróoayvaL hüa tvbAt «rtekcz«» Küldvüryval. melynek 
kőveikeztébeu ex a nádorral értekezett; — jog") béntabnáuak 
>zfDél vette fel u dolog ; « olé^ nx hozsd, utoljArn in mentegetek ^ 
DHigakat Jiécaben. hogy nem tudtAk ■ xzokARt, hogy félreértekből B 
tSrtént. s az eskUformAt és decretumot vimKavették, mit Sxent- ^ 
kirAlyi *t csak r«»eifialÍ8 mellett adott ki. — a mo«t a dolog »lgy 
Ali, bogy FüMvAry a nádor k«zeibe eakiidijti, s ü erről érlelte a 
megyét régi módon egyxxerún. Tudom, hogy theoriábiin botrány 
nem a mogyo »zfne elAtt «k&dni ; de s nAdori levélben a Ksokotl 
MkQ lévAn emlftvo, praxisban alkalmat leltUnk megyénk nyugal- 
mát 8 er&egységét feutartaui. Nálunk tehát «? liíteí még baj nem 
l«n. 8 ex jA: mert Peat megye megzavarodAsu ctapAii volt volna 
a haxAra. 

M('>g egy«t a Kreishauptmanok trngioomoediAjAból. l^dod, 
mennyire öriiték a titkon konnAnyiak annak napfényre jutAsAt, 



I 



4 



■) Akkor Így nevettek ax aclminiitra torokat. 
'l Az aliipáu. 



KoeecTB te vti^melí^vi s az cskEr (Nite- 



53 



liogT enkuffjiiu új renilüxt^rt lioxtiik b« ax níl in iniHtrator oknál * 
Aispinynknát. Em ax n niipokbiiii tartott xólyomi g;iíli<««n Inkey 
gjtejftril iwivii&ggnl as t^^sx dolgot uApra b«Tslli. Haltd csak. 

lnk«jr tutfO'on hín. Tstsiik mag&oak s bÍtb«D. hog}' Zólyow 
Un DfpneriiaéKe ^Kn. A(lminMtr«li>rbúl füiüji&Dynyá levéti, mutt 
hbnirbao. bogy kiiu^ nimnou fo^a4taKti^k. lioi-illIptsxnTill ttdA 
BidTiiUKky JAxeinnk. hogy a IKrv^^nj'szi'Tkcii nem fog akarni elu5- 
\i\ti. — Installi Itatott. ^ ■ ■ . ■ •^uvát ixegé. ElnökSlI. Rad* 
TÍKtkj nm) adta ki oekt as actákat, niiK a i-ainerBUs fiacaliaok- 
U) tMMgjúrt grAvu B«dríu but&roitatilag rá aeia pamnnsoll, 
t Bl^kbkD 11 dolog grüKs ctibL' kurilll. RAdTiinictky oly hangon. 
tnitt b«c>Ul0lsxaTitt >^agt« «niih<irről xxiSlnni k«ll, vnntn %xégyen- 
jtén a ffiispányt : a megtAt kérréD, luondja ki. iiel^Mti-o. Iioj^y 
a Mtikat ki n«in adi ? Besxédébea tennésx«teseu vlöadá. miért 
íttt: * >iii okok közt ott. volt. liogy Inkey ncni oly füinjfáiL mint 
11 rddigink. kormány töl búx 6x«táit. tAm-tiytnlen új rt^ndunk 
aobtr* aat — fts mit felnit Inkoy? — HisnnyonokkA totla » 
Trttn K«Ddek«t. ho^ ő doiu .la ilj rendock kfivetkeitöben eliiö- 
Ült t tSrvéúyaxékta. mert neki az ilj reud&zert magAbaii foglattf 
ÍHtnidtd még csuk \'2 nap óta van kent^nílü hogy ó nem húx 
SxUit ■ koTminTtól. nivrt nxaa uvhiUiy ttxor frt. mit neki a kor- 
Mi^ ad. uem fisst^ hnncm gnitionnlt^, mnlyröl nzt «<!m tadja. 
negadják-v esitendAre i«. vagy monnyit adnnk y — hogy 6 neot 
11 i);írtiett« meg a nem elnSklést. mert hittxen 6 nem Is Ígérhet 
MBnút. ó Irónyleleu vakon teljeaitení. u mtt neki paranoolnak 
(eUMI tal. — U|iT-e gySnyiSru ? ZAlyoro batitruxatba tövé, hogy 
■ fóitipAn scdrialJK alnüktolét jOvnndÖre i« nnnúl kovéibbó fogadja 
eL mivel 6 miga diplomatice bevallA. bogy 6 Aj rcndsxorö. tehAt 
Mn tSrvényea (SispAn. — Bndftn már Írják a roudeliDAnyt, mely 
r batlroatot easíúlja. he&z belöte korleveles m-audalum. 

Tudod-e. bogy Jú*ika szert reaifiniilt. mivel a béviiiok <tllia< 
tárniik. Krdílynek iiom IQrvéoybox&n. bnnnni koriDányein|iiU útján 
adu nrbarioiuot. — elhit«tvén velük, vagy nzinlolvón n hitet, 
kngy dÍMta utján bebooini iehctetlen 'í — Sátáni MacbiavelligmuH ! 
Anlíken Kzathrnárt szavaidra, a mondd, nem érteaz-e velem egyeL 
h» gwadom, bogy EMély ne nrbúrrSl gondimkodjék. hanem arról, 
bogj srbiiTe nsükaégu nv legyen ? — Ax nrbúruk ideje lojárt. — 
A fendaliunuH romjaiiuik bukni kell; « ha a nomi-KKég fel nem 
fogj* halyz«tét, veexve van inenthet]«n(U. a eaett áldoiatúl nem a 
' ^bwbt g ittk. hanem a konnány kénynek, az abaolntismuanak. — 
Ih tiárt JAaikir^ ne ít^lj baniar. Aligha alkotmányos érxeleni 
Tcutte reajgnatiójában. — Aligha nem ig(<n fínnm játékot 6». 
A jfirend^ majd mt^mutatja. 



M 



rnicKcxi xOltíx. 



Mi R néi-elinck ttímeg^t AiazeMilA uiUt k&i-levél foljrtábnii ') 
arról tiinitcKlcaxuDiltmk Peulfaftii : mit k«U (eiioi, hogy alkulmányon 
^IrtUtikct n kormánj' ollenaéKai ÍDratiói vlloit me;[úvjiik, S fulele* 
lUiik olsö szAva \e»x: >HgyciiUliiünk k«ll •^ixlcktten n nip]>i!l. hogy 
er^ebbek l«gyQnk. DŰut^cm kormány kéor bUDtetlendI tnpodlinHiui 
l&rv£n.v«iuk«t.( 

ÁltaliUiOBáglMii nagy, de kSDD.vit asA; de h mikint? mily 
rei'tibfi ? 02 nefaéx k4rd4». 

üallii iiiieteimet : Ml^ ii fniidiilinuiun murnd ványaiból. » 
boldogulaD urliéri vbiEOU^okbóI ki nem hontnkoxunk. rrdrkr^gyo- 
sftí^rut nzó niHn l^liet. Itt van a kölcsönüs hixAlmflltHu»ftgii«k, « 
nép frjülüliaégélick kiagiailbatutlHü forráBa. — A magyai- türvíny- 
bnxá« ax urhéri vikznnyoknt mintltK fnuák Ezutiipontból tagUi fel ; 
t, i. juris privaii kérd^enrk tnkintcttc. bulott ax. lui vau is jurín' 
prívati oldala, fftképeii jurv^ pubUfi kénUs. — Rxen U-TodCiin^l 
fogTA riéxt» azt oly köUsönÖB küteleKette^gi visioaj-nnk, moly ~ 
mint uz ily tiMiniiiuccta iniiKáujo([Í ssertödéMk — csak Diindkét 
fél iiMigegyeKÍM áltnl ixüntothctik in«g. Inneti ax eu|[ed élv esti 
SrttkvAlteAg, nMlxnek BDonialiáját még ns liltal iti totÉüé n tűt- 
vényhosia. bogy itt i« ri Cllné a aipr* a knkorniiftg alacHonyitA 
bílycigél N * tttntUHnak gy&iusáKi lielybebagyA«At tartatta fel. — 
D« m kAvetkmi^tlíDiiéKekiiek Íb raegTau MJAt logikíja ; « ha n. 
történeti cv«ntuaUtáiiok csenilesen hu^rynak legombol yodiií b2&- 
x*dM jftverddn korewitiíl a mait iilük biliiijáuak funuUt. ii jub- 
btlgyni néxTe optiouali». » fKldMdrra u<isv« kütelixn) örAkvAUxlígi 
tfirvénynyeL vagy k^t ^íAsad alatt t«Mn ki lebvtett volna lion- 
lakoxni az urbAri rÍHKaay<^ gonoax liálójálxíl. — De kSxbojKtt & 
galicxiai NMironiMétlan xitmr k olr borzaaxtó jtilenetet idéxMt elé, 
ninly Orflk gyal&iMtkép 4igend uz uuiuttriiii konn&ny «iulékéD : do- 
mely egyasersmiDd kényreleniMt^é tevtí ott. n ha ott. 4 lUOoarckiA 
tSbbi ré««iben ú. vfgkép megoldani »« iirb4riség cai»ii(>jit. (Én 
tudjuk is. bo|[}- a miuiiit«riuiii f^ondjainak ez n föUrgtiu) i'^oti 
kikerSlhrtlen vttltoxi.-> n ^izanux^dbaii. íiniUiikal nem hagyhatja 
érintntli-nítl. cjit ax arW-ri ki'<rd<^i<t flUnnyiru liomloktéibe lüki^. 
hogy bn eiini-k v^megolddsával kditttnk. vng%- ki nem eléxitü fél' 
l^ptaekhez uyiduiik. a né|i itt is asxH le»«n a konnány kcKébcíi 
a nemeeeég elleniben, mivé GalicxiAlMii lelt s mivé Icnnd^iii^t m&r 
1834-ben m«fri<'>"'>hid. Ax úrbér ntaluabeteKS^gri IAd. Kuiek gyó- 
Kyftiicát neincMik a füldcxüriiak. d« m^g n jobbágynak tetsxdséttil 
vagy érüttxAgAt^l nem lehet fRiflIggeixtnni. Partiolin T&ltaág nem 
«eglt. Ma bcKE«Mi>k kdnyMerJtA vAltcftgi tOrvóBy (tnikint nevanű 
Hioktuk axt. iiogy a fOldeailr ne ellenezhewe a váltiiAgot), KÍt 



•) B aereEeta xalai körlevél a mcgyékhex. }M> wégMl vaM. 



KOSMTTII Cs WXeSCUKTI S AZ rRBÍR COVK. 



55 



I 

I 



aUcuUassék rAltiá^ Iwuk in, honnnn n johbAgjr bowsn t5r1cs<ztétrc 
firtat kjiphiMtDn TitlUitgn vtgfH, in^i« Ötven év sem voIds elég 
arra. hogy a ba««ni h gytklSIség ezéa hiDirjiliöl nt umig kibonto- 
koaék. Ki kell pedig gyonuiii. ki kell buUiléktalaiiiU iMiilukoxnia. 
UllobeD u uHtiiUH!^({ kasiiArii korul « e tor «g]rxxor«niÍDil u mufiymr 
tikutininy k inimyur ncaizirtin'fr hsUIrmpja )<M!. 

Ai nrbAri viraonyokiit tch*t in«<g kell faUnt«tni. A Dépot s 
á tftf földét u&baddA k«ll Unni as vgéBx tmiágban vgj^aerre. — 
bt pMÜg n«iu l«het nuginiogi elj&rAsokUíl f«lfQf[ge«ttenÍ. Ax 
tfdiglisDBk k«U Bxl kex4b« vvniii » mint >8tutKnwiU8r«Kelt« 
ktrtnrtdl vinni. — De »í. IA47-iki i>ni2itggyíili^9<, mint pittztán 
priTilcgÍBlii ülnmokböl AÍIji. nom Iwz, nem lehet liMfl-iki »ci»í.tÍí- 
taule.' A mugynr nrislocratia nem [ogja megCKáfölni n t«riné- 
ntel; inkább ve^iuii fo^. liügyB«tn ne urbérí jogokftt k&rpótU« 
■tlfcOl feUdjtt. Ex vtláKiw. Ttibát kánuentcift«ni kell a föMe«- 
Mikat. I>« kArriMntoflcní s m^gix az fgéxx or«zigban «gjnxerrL' 
rtgttn kerMxtlU vinni, itgy hogy a nép Tiselje • válttdg ogi^nx 
UtUt. nuit«ri»lis képteleuaég. A jobbágyi viexonyokAt még sehol 
ttoi HcUutetUk m«g in&dkép, uiint vagy revulationAlis caapdwa). 
Tt^ pedig úfty, bog}' u vftltHdg egy rémét a irtatiu vinelte. 
Ntfank in o! utiibbi kell. A •'tatn* vállalja el n vAltsig terhiének 
Mü: Ugynn végette ti niinm* ti « operatiút; fizeme ki ■ nniHwiég- 
má. egjntwn, bc^ jútix&g&t ÍD«trudlbawta ; a másik felét Iíi^i^nc 
B tabfafgr 10—13 év alatt; il« ax urbériaég rügtün ssOujék meg, 
nibeÍTt evalvilva > megbntArOKVa lenx a viltaftgi SuMg ax egé«x 

.Vsnntfan még. e másik felét is csak űgy füeÜieti a jobbAgy, 
ka aililjftbaii annyi kouuyiK^ ve«od. niírtzerint a váltaági tisfiU* 
ét kOndélag manipulál Utviin. nuiel együtt többet ne futeonen. mint 
mait adóba Gx«t. H(g a n«p maga n«iii hattlroz addja felett. 
^t«rUt nevelni annyi, mint neveim gyillUlségét a nemeeség cll«n. 

Tehát nx érdek egyes (t&nek s általa a nemzeti erP nevvM- 
■éaek cftncoiiDitaBB második edzküxe. ^(^'y^eniiitiul az úrbér meg- 
NtDtetfa«té««nek püntulutuma az. Iiu^y minden kü2 te rb ékben •>«*■ 
lenuok a nippet. Hasi ndii nnin elég. A viz ajkainkig ér. Aim 
RUBdolni többé, totazik-e valami a nemességnek vagy nem? nincs 
Hi; flibb tokintet: a nép«t megnyugtatni e vele egyesttlni. 

Ha minden terbekbeu oaxtoiuuk : a nép vállairól lehárdt 
■iaU^ !> milliij évenkínti teher. Ha ennvtt 13 éven át váttMgi 
Mbérűl fíiel: lexxcn 6i>.ti4)0.iK>(» i>frt. másik 60 milliót a lUtun 
Jzune tgynxvTTo a föMüsitmtik ; 8 ha fftvcsxem, hogy sok rontra- 
(tnalia bslyck vanank. hol a jobbágyi tartoxAs alig megyvn 4 — S 
btta ívenkint. hogy vannak váttaágolt helyek U. a canieralb és 
fapi javakban pedig csak I^ten va ember ignziiga izerínt lehclend 



M> 



rKBmcxi xa.TÍy. 



jól l«b«c9Ülui a ilftti&kat. azt hiszem. 130 milliá pfrt kSrtUbeUl 
rAlUáKitl >?16gelhetŐ. mert nem keii felejteni, bogy oem * telek 
vAltitik meg. hanem a datiAk : tcbAt kiluii<;x«d ^ köriübeldl 
4 pírt- fUatpénr. — l pfrt. * .^2 roInitnn[> =■ .'»2 huitxiu ^ 
14 pfrt. ünKesen mint^}* 20 pfrt; vagriii r>.tfil tixAxat sxániftva 
400 ]>frt t0ke egy telektíl. KSz^pezámmnl beszőlek. A t4t határ- 
málokeii nem ér anii7Ít, TorontAlbau t&bb«tv 

Bofcy ezvn iitatuKÍDt£:ekeil&> kereBxtül vitele védett az tirbéii 
rencltadiit in clktijlln&/é>ic íh h utatnfnak küll síuibutt i(li> íilatl 
kertBztűl'ríDni. » k«reeztülvit«Uvel, enjbltésül. a febixnhaiiititit 
fiMzekStni. hogy rendezOeekuél — ha a jobb&gynak t«tszik — a 
jobhá^i állomány vsfty legal&bl) n legeUi ill«tő»4K reductiója vált- 
Mkgbni) ulfogadbptá rtK magában <^rtetik. 

Tcrvnm iiprúl^ko* róralct^ibc loriflbou uein erewakedhotem. 
A k^rdfe bokros nehAudgű. De az reoillthetlendl áll iolkooiben. 
hogy ha ezt nem teíiuzOk. elveaetUuk. Lehet, bog; a oemesaég 
reá uem Ali. Nem tehetek róla. LegiiUbb lueDtüük [n«g a biatoriái. 
Axt {■edift M.'miiuo«etro te engedjük, bogy oxt a konuáDj* initíálja. 
hogy Ő vigye k«reiiztdl n D«m(mi>6g cllan. Megtwzi pedig, ha mi 
nem tofxszUk. firre esktLszSm. — mvrt kénytelen vele. 

Harmadik érdekeséé Itési postalatuEu, legalább » kOo^égek- 
nek adni képviseletet a megyókben. 

Ha a uemeai^g a gyülíilióg kövét a népué) elhárította, 
fjildjét. kcz^t iznlNid<lá tette, t<irhniben mogoaxtozott ■ brvittc u 
politikai jogálU>niftnyba : megtstte, n mivel tartozott. Kevesebbet 
l«Dnie nem lehet, lia veasDÍ oem akar. Többet nem kénytelen. 
Mert a mely népnek tehetőig udutott akaratát a ntatua mérlegébe 
vetni a dolgai felŰl iiit^xkcdbetiii, annak minden megadatott; ha 
■négi* elhagyná magát nyomni a kormány állal, nem Érdeioolné. 
hogy éljen, t élete nem in rolnn semmi gnlvani battériák által 
feltártba lú. 

Ez az íd hitem. Mit uoDdaex reá? 

Akarok még egyeiületi életünkrQl in írni valuinit. 

A kcreskciietmi támacág folyvánt gyunipodó úllnpotbait van. 
Amoetani irtóxato* linancziális kri»eb«n Í». melyhez hasonlót Biirópa 
30 iSv óta nem ért. e mely niár októbertől tart, h anoyi elHŰ- 
rendű házat dóntStl meg Európában, tárnnságiuik tiemcsak egyetlen 
egy faitelát »em venztelte el. sót újubb bi telki terjedést nyert. — 
A folyó félévben telje* kerenkedelmi pangán nralkndván. nem nagy 
munkálatokat tehetéok, de a nmlt félévből lU'i't pnont, diri- 
dondáok van, — A tongerhajózó társaságot egy hajóvali kezdetre 
Miamitok 6 kett6vel indítók meg : u kivitelt Uaztbtlö bánáti malomra 
az aláiráaok i>zintúgy fedezve vaunak ; B6val móg eddíg ouk igen 
kev6* helyütt ért nekély ve«zte«ég. — nii kerrnkftdémél egemen 



KOaBVTR te VES^KLÜSn a \t ckbAk ffltVK. 



íenilhototlnn. — i^ naaknvin inindnn vitlliilRtank *ik«rilU; — é« 
mi^ii>; onn k6pK«lheta6<) aixoD toméixlek rág«lm«t. ptetykdt. aU- 
vmíú biijtogatást, melylyet a pesti ker«ske<lHmi k^r ecceti njmj* 
rem^D^sélfA ínléEet liiUlél aUánni folyvá.il töreksxik. ^ Egy 
uyomorult 1800 frtm víllót e^ bdni háx nnin bonwAlt. niÍToIhogy 
pcMtnreDiletlnoiid^ miatt na btím « rtítt^vnl nem egy nnpoo jiitntt 
keséhez; * tnlr toI« l&rmiiták P««tDek inÍD<Ien xugát. hogy kül- 
fnldCii * M. K. Ur^asfig elveratelte míadeo bitelét : áuibAi- Síua 
ép akkor ioúlitii í«). Iii>{[y lépjünk velu öMKekött«téiil)c. Rotluchtld 
ptHÜ^ {>«iiasiMa leTe1«k«t irt. miért nen> fauMcniUjak nagyoMk imirték* 
ben B hitelt. Riarlyct nyitott : — Sxabó a finmoi vnxnt KonncKiilifi 
ri^xr*. ninmW arOkráltaági kSlc^n s ifgy ípnrbaDk ng>-« Tígett 
mi'gl>iz:t>iiink1>4l kUlfdlJre JniJüt. « uyombaa tele lüitik Pest éi Bévi 
miudeti íugát. hojíj ii tána.iáK bukú fflbuii van. mert « liirektor 
-a |>eati v&air «1ÜU inegxKökfitl ; — úgy faagy kénytelenek volnánk 
5t Dcgycdréfx útjAIx^l liaM li^rlleDÍ ; mi»K«rint ii vilsAr atntt itt 
It^en: t«rtn4isx«rt«s. hogy eaen Qi-SkUs pletyka. QríSkiSa gyannsitis 
k enmbinAini nem tndtV félénk mii^iyurru uem aiarad befolyás uél- 
kfll 8 a sxi adéltan II niv^rémJtvtt gy&vúktól 7ö pfcntjévnl veiuiik 
Tiiraxe kéz alatt iuí alAvulA onoriUok a réiix vényeket. T.* ex mind- 
addig így fog tnrlani, mfg ax actiák telj^pn boti xi^ ltot vén, a 
dividnnda nem takarökpénKtArlm tétetik, hauem ici fizettetik. Szabó- 
nak élot« Orukö« iuér«^ éa boMXiuiág. EiiKetii mfigumat Íb. raoDd- 
hatom. lelkem mélyében felláxznsxt ez Hrökö* aUvalási;f h ax általa 
folyvást tipliilt kebdingcrfiltKi'-g. — Unni ktu'.dom iix él«t e ny(im<i* 
mit B«Dét a gyakran merül fel keblemben a kérdén: koU<e. hogy 
én Brdkb boloodja tegyek a k&telewégérsetnek nkkor Í», mid&n 
gyalAsatOMk. kiknek kSzSii javiért fáradok, frűnyt. epét. ré^- 
al isdroak r«&m n utaiuat állják minden&tt? — TTuom. UDom; 
s lelkem vágyédík magány « clvonuhta f«lé. 

Az ipnregycKlllot, Iat«nnek h&la, fejlik naponta. Augitatuulmn 

nagy ipamiii-kiálilUlsnnk lesx. L^y. kérlek, te is gonddal, hogy 

aa erdélyi indnstria. a memiyibeii van. képviselve legyen. — Ezen 

kiállitás nagyazerűségét élelkérdéonvk kell moudunum. Bajom vau 

elég. Sok fortély után az Aj Max«nmbnn iidtak lokálét; 4ia aa 

alid ontály (kocsikra. gápre>. TMra iitb.l nem i-Ipgcntió, — *• 

nesiiyi mvgsxorltdkssal .'! — egy aseget uem szabad «ehol a falba 

nntfl&k!! kénytelen vagyok minden leremeket szabadon áll^. 

■mtcnégeaen üMzekötdtt gerendákra vert dviizkákkal. lécnekkel 

kibilleltetui : — i'Z mngii kö^el SODO pfrtba kerül — _ ■ 

Mkem az egyesület minden néven nereKett Ssmm íparmükiáUitáHi 

kiSUa«gekr« 1000 pfrtot r^^uddll ki; — tübbet nem l«hol«tt, 

mert nincs pénze, a sok cathodra ^okba kerül : már mo«t 10 tan- 

wtkOak van: u. ni. pfaynika-mrclinnika. chumia. számtan. 




n:Ki»(3i xmuiix. 



technolu^üii botanika. Mcbnologi&i minentogüi. építéssel és rajxo- 
láa, mngyiur kerMkedebni k&nj'Tvitel. m««terinui> Ukola. niag^ymr 
nyfflv. frnncxí* uvelv : de itxt tudom, hafiy ax ntuuiLriMi kortoány 
K héísi kiHllllá* költ«ígeirii HO.OOO ]>friol, n fmntiia a pArÍKÍr« 
300.000 fraokot ndott. s *a t«rnuteem ki llJOO fi-tbúl _ Dieg- 
eaxUl&k bel«; — Nag^sBArft eonjátékot r«udex<.-k áO.OOO )>fft 
értékig ípanii (ivekben, ~ ax e\sö nyereniéay leu 9fiy ^l^y* 
hálóimoba mii>il«n legkiiicbb kiinxii bittel riOOO pfrl írti^kbeu: 
miinlon szeg tnngynr mű. — n bt^cii kirillri Ink noni imitAthat 
baflonlót ; — meg aknroDi mittftlnt n ^nzijag magynr uraknak, 
liogy nem kell külf<>l(tr« meiiniúk palotAik biltorzatitért : • niásu- 
dik ByvT«méu\ egy fe<gyvert&r 1300 ptri értékbeu: — astAn 
cigy férfí <laliáii.vzd t«r«in 1000 frl ; — mxIhIÍ közület ^4 Hxeméljre, 
thck késxülot la axfaiilyTD mit. De l<^iilAbb HO.O'lO flomjcgynck 
kell elkcloi. Iii^y kijöjjek. 40 ezernek, hogy a kiftllitAsi k&lbté- 
)K6ket ícdwAii lixljam (egy jegr ét* vgj írt) : a UtogatAsi 

díjakat felemr^lí s iiiedaill« jutnbnuxáA. iii«rt egyetlen arany 
medaille 70 |>frt : (.'sak l'i aranyat adjuak. mitr 1050 frt, » 
OfttlO UtcxntÓ kell. hagy est fedcnto; hát a UtiDtírdek fclvigyásó 
MiMRii^lyiEet. nyomUtilx. kitrpátULa rait. — m^:ÖHilllOk bele. L'tal*6 
kiAlIltAs melyet én rendezek. 

A TédegyssUlet inegt«nnett» gyümőU-Hét : u liuuií ipuiuuk 
|[}ük«reit ffildbe boccitá kitrthstliuiúl. de köicvetleii aktív mükS- 
<láidbe» felakad — pénxe nincN — ■ a magyar ÍDdolentÍii. as 
ulhamvadA Kxalmaláng ! -~ senki nem segít, seoki nem enyhit 
gondjoiBiun. Oh bai-ftt«m ! beh gyáva nép vagyuitk. - Al ipar- 
műtArt mégis m<^t«reut4m : de mily caonkáti ezt ík : memtyit 
rin&nkodtam. bo^y »« aUpitvinyjegyek árit küldjek be ÁpriliH 
v^ei^. mÍBixerint a iDustun vítÁrrn Kortirozott gj'üjteliikkrl uyit> 
bawuk mog a tárt. Gondolod, trlttik ? X«m kflidtek bo 10,000 
Irtot; mmit v&«,Ar atstt. mikor mftr kH6, tán beküldenek iemdt 
v*fff 6 — 1> ezerét; de n lervei«tL 100,000 frt üoHze Deai jő két 
ér alatt U. Sikertúl lilgg<!sztik fel réüzrétökct. » felejtik, bufcy 
előleget réiavét u niker Feltétele. — Az<'nl>an cxt. mAr mcgxxokAm. 
Ar. ipnrmfitúrt a vAiiár micodik hétföjitn mégio mf^nyitom. 

OyárillltAsIn ta iáia nem fogok : oinM \>(nz. Nagy nz 
imég tavalyri"'! : ez idén még nagyobb lesz. ax Istenek i(i ellenUuk 
wkOaanek. l>e u f^áralupitó tátwuAgnil caiikugyHii reámentiink. 
Hogy már i-aakitgyau ^piti Budán a nagynzeri) gynpjufonó gj'árat. 

A tiumoi v«intnát van azonban u IcgirtÓKatoRb kUzdoliai 
Ut. Hzéchenyi b« nem éri azzni, hogy a hatalommal rendelkes- 
hetik ellenOnk ; ármányhoz Íh nyül. Ki gjtotiSD ellene? Kivált 
mÍBUn a gyáva fiumeiuk vakon IxJkoluuk tokintílyének. mely ökel 
veminivé leeadt. 



KOMtrrii És «E«4ta.£!tn n jtz imste to\K. 



69 



b«nyi i> excelleuliAJH komoly uMvakkal bkuiilt. Kofr,v u 

íi Sgjnek iMiritjn : ii«k«iRi sKÜrnyü jö buiActiokitt ailult ; intett. 

•ícnek II couoewió kérénict : ha ni^g oly f«liilct<<*«k ix nx etömui)* 

kik. nMtk nyniUun W; majd H«g(t ö. — Aionban mit t«axpii kéx 

alatt? B4cab«D a magyar urak küzt alálntsi ivet köHíst«t Sup- 

roB-trteaztí vasntra; AuMUtiban igfiime Blsckurolt által e^ty 

niNppát cirualáltat a financ^iúlJa viláj^luiit. nirlyoD a tnii.gyar(irHxiigi 

TMUtbAlómt \i! van rajitolTa. Ott van Sopivin'^ Vaniaii^-Marbui-fi;. 

Baktton— Marhiirg, Mohiícs- I'iíM^Kaniasft— ílarbwg. ViikOTiii- — 

JSágráb -Marbiirg; ntdra] van mindtu é? miud Trimstbai; & 

nugyar leogerpArtboe seiuiuj. Exen Utrvére ca|nUli utakat NZ(tr«E. 

alilráNokat cvlportiruxtat. a rp nxon báxaknál í*. nii'lyekkol mi 

tsgyiink iusxi!k<itt«tátb«n, argumentumtól hamnAlvítD, hogy torvün- 

kel 3 komiAny 9ii>Iuiii«ki fogja )>árt«liii. — Rbi miicl tány, — 

Urjok a niappAt Angli&búl. Mi tehAt terve ? Minket bel« akart 

vinni, bogy <»ak kéaulu-witik uiiu^l felül« lelebben az e!6iaL)iikiili)- 

lokal. miKurint azt a consiliuiu Által Ín n«nHU légin vÍ«»XR.v«Uet- 

ktua; axtlatt ■> AngltAban u |>éQzt n VakovAi''— ZAgrAb — Tritmti 

MUlra kic»iiidlia: a coBc«9Íót mngAiMk kömiy«D kiefmkUzölje » 

llj mi üK^bfiktuuk ; m«rt ba VnkovArKil ZAgrAbon ál IVieiatbM 

^nllel vooaU Iwk con<r«ErftionA)va : a mt alAfrAMÍuk H«iumit mui 

inA : nőm )mx oly bulond külföldi t6k«péRxe». a ki egy garaat 

s ktfizeascu- — A niagyar pedig ? hnl vcmcI Alugyarhonbnn 

lOOuDOn embvrt, a ki 20(i frtos actiát vegyonV bAr t<^h«ta<i, mórt 

Í-.8 «T alatt 10 pcent«« rAtAkban kellene c«ak befixetni. s ei 

tisMy ra«^ nem ültié. n uiugyar kereskedés üiiálbi jüvcudftje pedig 

Mg volna niontre : de mAs agyagliöl kellene gyúrva tennünk. 

bi^ megtegyük; Ámbár a trimixti vamit niAr nx idéti CÍlUÍg 

■MgDytlik; » ba még «gy évet Dlve^ztünk. ha a kemkodi^s <nEcn 

naabak Tett« dtjAt, egy iivukkdvaldt&g »em segit tübbd. l'oli- 

tílui reform-molautiüt íu caou p«ittimo egykori revotutíú orvo- 

Mlb*t. — Kxt xemmi. 

Xekeiu védtervom volt: míbelyl a vntial irgy n-nxcre la SxAva 
iu KAfolyvárxM kfisütt) elkfczílKInk az el ümunkAtn lókkal, axonoHt 
nanealAt kérni, feltártra a vouai továbbvitolil't ide V'uknTAríg a 
Drtn vSigyéu. hogy a KXumnxéd maf^yar megyék eympathiAjAt 
UibHttMik. amodit Fiumiíig; n liogy ax acdilís Jirectíól, melynek 
vis^latAblI függ a tervek jrivAbagyAiia, (írdekiíukbe vonjuk s a 
iD|MrTeTÍn<í HtadiaiDAt megkiméljQk : nagy ttgygyel- bajjal roAbirtuk 
■ tiomeiekeL. hogy magával ss aedilis directi6val •^nináltnaimk nx 
elAiDiiakákat ; — folyamodtunk — megtagadták n roiiHiliiimnAl : 
— Ajra folyamodtunk: a mcgbecsülhetlen derék Battbiányi KAe- 
mérrtl (sttMtunk, niA*7tunk, nnlioboiiibriroxtunk fünél-fáná). fenye- 
geldclünk, hízelegtünk a nAdornál, — i» megadták. (8«<ícheiiyÍ 



«0 



ntKKvoii iúltXk. 



nem volt Budán.) KirendeltiSk Kereké* fömémükőt : in rickIu xuui 
vottt HX oktiláUt. mvfifbAtározon) tix irftnyt. K«ivk^n«lc mAr dolng- 
boai kolloiic fojtni i> au;ruw!titóÍK kiísinAlnók s concicssirtt. vagy 
legalább ilpcourriroxnók b kinnuíny elleuaégei indnlatilt; ekkor 
Ssécheoji mogilljt kiiilt ! » Keokrvt ülveizi a Tia/.unxiibiilyuxA.i- 
lios; mintha már ez as ogyotlon cmbnr vpU rnlnii. Ui a TÍMciit 
megMlx^lba^a ; (NB. rixi «<xBbáIyozAst ^tltijbon nohBRom dolgnsott) 
— nekiink O1A0 embert belyéb« oeiti adoak : é* mi itt állunk a 
fak6pn<l!! JArliattiiik. kullietiíiik inírDÜk uliiu va^y 3 -4 hónu- 
jiig ; ox alatt ■ fininicxiiÍlÍK conjunrtur&k foly va.it tirbenőliiek ; 
VMiiti vállalat mindig nchcxcbb : mi tavaly k^nnyil volt, t^tztnadiire 
I«bet«tlon less, 4* — — fgy testinek xemmivA ! Da mi magyai-i>k 
Ml mind Klipen títrjalf. s én egyedCil állok, raak kevesek által 
lányuielt^Ki^" ifirtoltnlvii. meleg Uontaeretettel. 6riá« akarattal a 
niiitikakL>s»iJí(tiiel kvblciiibvn, ví-rköuvökBl sírva teliet«tleiiB«'gem 
felett, onnyi Arinitnynuk. nnnyi aknilálynak üllcnrbün. Oh! Iinr»> 
IMD I ex fáj, keservesen fáj. « féreg gyanánt rág gi,-nngn pintemen. 

É* most záradékul egy pletykát. Pletykát, mondom, mert 
annyim niégSMn hUzek emberi sülyedeltnek. liogy wt pletykánál 
tSbbnek vegytrni. inrlynck egyedüli <:T<3lp nyiiglalaaUiit telkemet, 
kcferllcni í^lrtitmet. Oc mini pletykát, rn^gm dmondoin. Diioru' 
tiádban bisom. nem fogod »em te, Kom titoknokod lovább mondani. 

Midún deuxemberben a pesti kUldöttit^ggel IWesben valék. 
levelet kapok olt Peatrúl. m«tybeii mondhatUnúI aggodalmat) 
kifej«sésekbeti intenek, ue bátjak meghitt lurál nélkül bécKi 
nxállúnn. Dl.' c^yom kituzer ugyniásiilán egy fogodcibuu. ne fognd- 
>Bk cl senkitől ssivnrt. bomAtot stb. m«rt veszély kSruyca; oUon- 
sjgeim, kik vesxtemre «gkOdt«k. nagyok H faatalmaMk. Én as ily 
leveleket r6g megszok&mi — eamuástill kapom érek <Vta. hol 
méreggel bot gólyával, hol tSrrol FenyegetSkct. - Nem zavarták 
Miha álQi»inat. Mert ki ilyest akar. meg nem frja, gondolám. 
A kIttfinSN caak ae volt. hogy esten utnlHíV levél nem volt névtelen 
mint a tSbbiek, a oly nevet láttam aláírva. melyrSl tndám. bogy 
SK^chenyivel hivatalos liáii riuiuujbaR állott. ■ - Azonbou fel »em 
vevém. Hasajflttem. A levél irdja meglátogatott. Éh esceket 

beffiéllé : 

Ö állásánál fogva hosczájutntt a Sxéehonyi i** Apponyi kBsti 
comipondentia olvasásából. Sxéchenyi (igymond — niidóu Deák 
eilon KE ismeretes oatolia leveleket Irta a Jeletücor-ha. ApjionyihuK 
levélben azon kérdhet teeKÍ : mint vau eseu OdtorozáaKal megolé- 
gedve? Kérdi: mit tegyen Deákkal tovább? figyelmezteti reám. 
mint oly eutierre, kit vagy. ntilixálni kell. vagy fel kell iikassitaDÍ. 
S atadtást kér. miként viselje ma^át irányombnn a tiumei vasút 
Sgjrébaa? 




KOsÜtlTH tS WKRSU^aTI S AZ CKUÍR toyK, 



61 



Erra Apponjit kűvelkosölcg vAltu^zoIIank mondja: I)«ák«t 
* baniM (U oppoeitiót jól uieKotitorozdii]. áxonLuo Deák oMk 
onsággyíIlte«n hnUlyiKi. tuionkivúl UL'm veaxedebuüH : denn er Kpricht 
weoig, Üiut nMh veniger. Hcbroibt eiÍo : ~ gt^nz maátn v«rbttlt 
es hÍcIi mit Koimitb ; dor iit tbVtíg, uDorniadlich. anergUch, (a mAr 
ftk aliBODiIom, a mint nokmn monilAlc) tnlontvoll und Imogrig. — 
Ptttt«ni liassci «r sicii vielleii'ht eiiii; seitlang. aber er wara luu 
nip treu. dettn er int eüi lelwil. — IJas midére (uuniüiiffeii) würo 
freilicb das bextu. uber Ividt^r ixt es bis j<<txt nicbt luQglich. 
inileuMin burubigD dirh. uiixvrc mittel lind reicbluiltig iiod 
uuMire anne reichon weit. Wann or fnrUJilirt einen modernen 
Zrínyi spielen eu wollen. wird aicli sdion fllr ihn eia WalleosMin 
findan. Wa^ die Bauuiuur eiftrnbuhii b^trifil: Hiiebi' dtcb Kvoauth xu 
niliern. «rUieile ibni gute ralWhUge. xoi uuibunorgt : e* wird niu 

W»a dartiaii wrrdnn 

MnaolyogVA baDgstAin a fui-c8a hirmondiat. PttlvoUm Fwalart, 
hol a Zrínyi t» Walleusteíu kOKti ell^n^égcskodéeek eUoroIáMt 
utáu ezek Állanak : >DieH komile ilun der Friedlünder uie ver- 
aeihn. und tuidtdein ibni melin-ru Riicheveniucbe au ítríiiyi mite»- 
lungi-n. lud. cr ihti zum Mablc : nitztc ibm zitr Vorkoit eine 
voTgiíteic llnttigvrnrztl Tor, wnvon der juogn Mnoii g!erig gnnom. 
nnd tiacb drey Tagén untar tmeeligen Scbmer^eu stnrb.* 

As tgíax dolog meoe ; d« mi uxélra koholják ? . . . H.vnemA 
>BtaatHtn«B«ar<ya]ek « kiniMit«k iminiir divatból » uoiu u axeigéiiy, 
UdieteUco KiKKtith LajovDok kcllotic lennem, liogy végettem istiiÉt 
divatba boKKák, AzUd Sx^h«Dj-i én Appciii}') InhetDck a rangok 
módia íxerinti kormány (értLak, kik eldtt sok dolog n«in siAOt, 
s kik taUn axivból hdl' Isteuiiek-et moudaoAnak. ha eugem aai 
&rd5g eiviuue; de pririit jclleniük Íly gy«lá£ato;< tteui lehet. As 
«gits e^ nevetM^gca compaotiira ; ila mi oxélra? — a ki ext nek«m 
■H^moodaná! 

Cnak egy kOlSnOii: »» t. i. bogy Ssiicbeuyi múlt akl<lb«r- 
liov<mb«rbeu valóban aeucbtc «ic]i mír xu oilherD. ertheilta niir 
gute ratha«hljiget, » kedvcncz utilíxilási eMtméinek tonaUu lüsel* 
géaek koKÜtt magamnak mond A. míkint Ijdjox bercx^^nek azt 
taaloolta, hogy «Dg«m vagj utíliiALii knll vag>- fclakiujil.-tni. — 
Axts mtnlbogy fin oladö nem vagyok, tebát aufhangeu! — Ugy-e 

aip u «ég kell, ilyftuiiit ux euiberuek olyform&u SEemba 

moádani. mintha valami hfxeígót azdluu. — Én ezekról mind nem 
•aíltain Honkitick; honnan lehAt ok a fnltUnÖ liaiixevágiit Apponyí 
iUUúUgoe IcTeUvel V ■) 

') Saéduoji mond&oii KaanoUiDalc, ignx ét rég isuert ; ea£rt nem 
ü btUganuk ftl ai egíM dolgut, Sx. említi nKp16ibaB. Naplók, *oo—*9i I. 
Ziebf Bem rtalvten « lte;r*VÍIi'E pleljk^ak mondja, a mint nem i> volt 



ti2 



rCRRSCXI XOLTÁS. 



Do ia tQb)> incgfoghatutLuiságot íh érteni ntir. 1C«x«l ii«tu 
tOl-Adiku. Mesánek tarUitn. .Inbh cmbor vagyok, niintaixu löbbnek 
turuuim mM4nöL Cuk azt bADom. hogy élig gondatlnn vkUk 
iiónuDel kSxleni » rum»«diát. ö tiugéuy aggödik kiiuondlMtUiiül. 
Rr bisoiiy tiem: de bánt ■». bu^y nincn egy milliá frtom; nieuuyi 
]4it tadnék v«l« tanní a huAiuk. míg mBgatti örönKut ráiiii^^k 
dxtlrAX kmif^héJBt — Egy*t*UI«t) itlon p^nx nélkül csakiigyno 
nem megytlnk wiuD)tr«. Ha ss^ozeren volnánk, kik íTenkiot 5 frtot 
jidD&uk. Modákat mfrelnéuk : de igy. mikor u véd«g}'letaek aonyi 
piituio nincK, hog%' ascgény SUillert a péaaUrnokitág4rl fixetjii tudja, 
kitől e. niialt llgrvMi piti-tolúi }ob)«dtÍD elröppentek. — i^'Hn kér- 
lek, mire meDJÜDk 'f « nc<iD mvgboRKáthaM-c, ha megndoRi magam n 
kpuyteleniiégiiek. s pokoluak dobva keblem haMfivá^nit, intvnlni 
me([yek picxi t«Ik«inet. mint kazAnklíaiuak mds milliöj. 

Talált iMui n«hezt«led lioosau leveleoiel. Ügy TCttaem. mintha 
<ild«Ud Bialtett- illoék. t<iiit%'éri kebledbe Sntre gondjaim t«axeríl. 
Áldjon ax ég. Nődet stlvwen tÍMEtelom. Aldixom gyerni<ik«K}re. 
Itlvn adjon boldogtibb idfikol, hn majd eléri a tc^lokvS haxnficAK 
korAt. 

bii li«Mtod 
Kowulb. 



Tm<^ a Xovxitli tui-^riVItási tvrrv, mvlynck kút tó xmm- 
punlja : uz lijlain k(izbL'j<)tli>Tc.-l egysu-rre viilú mPKv&llás és » koK- 
teherrisolés, McgjpgyKendó. Iiogy ba b. Wesselényinek Ktwsiith- 
lioz írt levelei kü/úl »/ l&4i> jaii. ^'-ikít elolvassuk.') lUonnal 
«](eiDl>e(>tlik, hogt' KusKutli nivgváliii.''i t«rTi> Toltiiképen e levél 
«gfik tísatíre vdluz, Knilíti l. i. W'wwlriiyi itt. Iiogy ii Jfleut-i>r 
1846 végén Erdélybdl czikket köüSU 'Az aJkotatuió erddffi 
nrhér eíöMjifW'at ex, alatt,-í mehiiek lényege a/, hogjr Dem kitÜ 
tirbér. b ebben Kossuthra hiviitkozik, miot tekintélyre. Wes- 
selényi felhívja li>liát 6i, hogy e nzikket cziifolja meg a 
HetHap-hmt. Ak itt iimlft«tl cxikk 184Ő d«CK. 18~ á4'<'n j«leat 
m*^ « ttnnck lényege c^^alcuiiys]] a*, bogj- nem kell úrbér: <le 
nt-m úgy, mint Wesselénri ixividen jelzi, huDvni a czikk azt 
uiuudja, bogy mind nagyobb levén liaxánkban a vágy, nevelni 
» nemzeti tet>l«(, k<íz(^ teuni n« érdekeket: ex helyes, <ta 
nx úrbér álbd cl nem érbet^. Ez alajHílvében ro**x, mert igaS' 
ságtaUui. mi¥'á'<i^<i'''^D ^ tnlajdont. s m*-rt c»vik méltányos' 

(tgvéb. Koitntli kUtúDbcn neinoMk WMtoléiiyiiiek irta mag, tniiiini pl. 
KJuinciy Oibornak b. C. o. 4B0. I. As a bíiMByo* kOiUI p«<liK 9i- ét 
A. ntyrikos tüfl leveleit fOntotkodva miaképen 4rti<lme(t«, h» ugyaa látta. 

■> A( mnldlyi moMum kSnyvtáribaa : Ih-. Wen^Mnyi Miklű« /.«<^- 
uiéMflati kSns/rei lS4«-njl. 

•) 1846. lül — 103. »». 



I 



Koctsotii £k wKí^iXLéXTi » íx i7br£r Cotc 



63 




.--JiységeD. iieui jogon alapsxik. h^/rt aohaaem lesz r«le 
t& sem megel^edve, bármint rf.niiexzÉV. Ö e Ikelyi'tt 
Itánaat ajánl : a robot lielrett a jobbitgy H földeíiár Mvabw] 
^ejc^'t bér)«1i reixbzvr ulapjAu, az i^zul ku[iC»uliitoti 
|l}es i>uibiiO kölUizkűilÚHt, régre :l nem nvinesek bfi-hat-ísi 
la Itgteljewbb mcgadáüát. 

Üthalá, bugr ez vslanii iuííl. mint a mit W«íiHeli^»yi )>ár 

íii*T&b/)1 érteni lehet, ki íí n.Aíe.i kivált iiiU-rt roNsxalja. in^rt 

ö inaga mindeiiiiron urb^rl, lué^ |>^g uiünlöl ui<^Jláiiyo«abb 

utWl akart Erdílybcn is, a mely foglalJH m:igiibaii a magyar- 

(intági törrény előnyeit ii helyi Tiazonyok szt-riul. de mellözae 

bimátvsit és hátrányait: tehát az erre valtt engedékenységre 

[(rinta rábírni nx erdi^lyieket, míiit clsi'i lépi^Hrt-. kik el voltak 

■»z »iirb<;r-Í8w)ny<-wya]. Valóban, vulljuk még, iiogy u fenti 

ni'k volt i*gy ktílíinöm-n nagy hiljiáia. s ex az. hogy krma 

ett. Must már. Iö46-hau. ilyesmire alapítani a jubbágyügy 

éséf, annyi lett volna, mint megnynKtatás helyett még 

fölizgatni a jobhájs'vokiil: ititrt ilk már kiirt hatatlanul 

iKTi-tt^k lelk'ikbe .s/t » ineggyőxikb^sl, liogy t<-lkeik. melye- 

kw n^í/»ilok útit M|iárü] titirn laknak, tulajduiuitk. » « 

robfttia csak oroszuk kényüzoríti őket. Kxenkivül a bérleti rcud- 

>i«n£l már csak azért íh reme$;ett a jobbágy, mert bonne — 8 

a^Ün — nem láthatott mást, mint i-obotot niái> néven, s az 

em alapult irl.t)idi nyomor <^ (eli^ö-olas/orit/.ági tarthatatlan 

álbfOtofc kíízismerel liírgyai voltak, amiii; főkrp EüIvikí te4(>-iki 

éTtBkitx6«éb41, emeií a iMx't 'V Ifc-rina c/., miivüo kívül a hfrUtp- 

in<kk>m l^gyéb adataiból, mely a megoldás módját kü:tÖtt 

oiDdkét állambeli viszonyokkal ismételve foglalkozott. A nép- 

leo ntalkodérá lett koxvrWiiK-iiy, »Al osictÖnK^erii iiieggyAzódéa 

nmt már nem iiyeHuiit kiviíiit. A jobbágynak maga a telek 

kelleti Ivgföli-bb u kárpótlás sziik»<^ét bírta volna még luvg- 

itUv: de miután telkében. ligysKólván mint sajátjában lakott 

ttát-iítvtáx ér óta, nÓt azt a magáénak is tartotta, mert som 

M. Teréjtia-féle tirbéri r«nd«zé«t, nem az |)4:i2i.^6-iki törvény 

'raaÍBt ót ok ix'-lkitl elmo-zdítani nem leh«t«tt, hogy inottt 

séfOH bérlw vcgie: vz :i t^rmésJECt «gyiuM;rü tikira nii'gfot;lia* 

latitin lett volna. Azt viszont mindönki ÉrezU-, ki a nép «or* 

ít t* gondolkodását ismerte, hogy az urber csak olt marad- 

Deg, bo) a nép üntutlatra még nem ébredt. Amdo hazáok- 

luüadás, izgatás öntudatra keltettek e itt a füldesári 

keoytén BXltr nem volt megnyugtató: n. n. jónzÍtÜ alu- 

mnmilkodiiKHal az úrbér keserfi kenyerét Himmi módon nem 

^)tlit4«tt többé megczuki-ozni 

llindezek a nézetek éü cl nem nyomltató bözérzéR a 




Wv^őtR'ii iii|ik'iilií-k s lioflj- ii|feii ubheii a/ iiklbeit. Ift45'46-ban. 
már a gitlic;íÍiLÍ lií/jiiltist iiie^iUőxriIe-j; is jobh-in kt-/i]ték lijni 
a közTL'letuéiijt fogLilkoictutiií, mint u iu«|i<.-lő/ű pár tWb«ii, 
ennek egjrik főuka az vult liogy 1845 nurumliui-^jbeii megjuleat 
a liobot íit Ikiima ez, nereimliw röpirat. Ugyanis gr. itatth.rány 
Káxiiiév e koiki^rdt^íick metioldásárs 1843-ban a pesti gaxila- 
»;igi eg,vft<iil^t litján eg)' 100 4^ k^l r>0 nranyas iKÍlyiuliíjat 
tazöll ki, mvivt-kro lí pálytiinú tírkezett, * tiároiii (Hetínyi 
.Túiiuii. Királyi Pál t>s PlouUc Adolí uiuukiÜI jiitulinat nyervén, 
ugyani-TMk I^tthyány költs^^n tigy kötetben tneg is jelent; a 
megyek ingyen kagitilk meg a e )>ályam(ÍTek igen alkalmasak 
viillak II kiixi!^r(leklti(l>!^s rölk<ílt(.'s(;re milr csiik koi-s2eri\ tartiil- 
miikuál fogva is. Miiiiluunyiun a gyorx uiogváltás nifUeti mó- 
luluiik fel; fényt-seu tiuitutjitk ki u ri>bul írs dézmu tarttiatat' 
lanságátf as 1832,'3ü-ÍkÍ és l84*)-iki m-bíri tíiiTények sajátságos, 
réssben szomorií, rásicben komikus hatását az életre, s miattuk 
feni és ftlaul M általános elégedetlenst-get. 

Míg tollát az IBItSl 4(t-Íki unikváhsági türv<iny m<;^alko- 
tásftkur s utána fokéul ax rult ;■ tíIil tárgy.t. Logy vuu-f !U 
úrbéri telkek megváltásának jövője a Joblwigyra núzre, vagyis 
a fÖldntírelA nsKtály a szabaddá lett földel niegtartja-e a nem 
ftigják-« nagybirtokosok és t<^ke]>énzesek össze vásárnl ni ? és nifg 
akkor ;i(-ine]yek » föld tultx'tgos dapníz/isán, ini'i.suk a nagy 
birtoktüsU'k If'rtrojöltéii Hggódva. küluntHízö orvussüen-kct jnva- 
sultak e két uemzctgazdasiígi veszély t-lU'u. «i'>t iiUásl w fuglftl- 
tak a megváltással szemben: most. mintbíi a Hezorédj István 
axelleme általúnussn vált volna, a kérdésnek en az ága többé 
!<enkit ftetii érdekelt. ct«ak az. bogy megváltás kell itUrgAsea, 
tiogy H földnek ízabuiidá kell lenni. » csak is ennek legjobb 
meguldásÜD löpreuglek ar. vlmék. Hozzájárult n nézvtek vz 
álalakutásiihoK az ia, hogy mint mindig, midőn a szabadelvú- 
HÓg bizonyos érüelrai túUAly kíséretében jelentkezik, figy most 
is a törtt^nelmi mnli'kony vagy vált^xö joguk lielyett a termé- 
szeti jog örök törvt'iiyeit hangoz taitJlk, mely az egyetlen bist- 
lo« és elég $zi-k-s iihiyt a jövű Magyarorszilg ^itámára.') 

A közmeggyö/ödís így py-orsan, egy iiáuyban s Latíro- 
zuttan alakult ki. Kgyszerre belátta mindenki, hogy a leg- 
enyhébb nrbéri liliajiot aem volna vf^glegeA. esak átmeneti álla- 
pftt, 8 most már uiímletdci így lúttn a szabadelvűek közAl az 
előbb tulzull engedő ke II ységök míutl enyhéknek ué/ett uibéri 
törrényfinket. Az ily orszúggyfllési atamÍKsuáskodás ideje lejárt. 

•) V. ü. Oit<F : A Jdeulun- Tár$aUmd6ja. 1843. ;». ;«. as. Polacky : 
Pttti Hírlap. ie<l. TI. M. Zábomky AIujos: A: urbfri Mkek érttet 
meytMIáídnai terr< (s hasztw. Pokíoot, lS4n. 



K(N»rTa te WESBELÉSVI « JlS VKMÍK ftOTE. 



6fi 



MiiHlenIci l>clÁtta. Inigy ily ii)>r(i Bogedoi^D.vcIc csak legyeitge- 
ttk a ioliliiig)-ut. ik> tOKg nem nyugtatják: as óhajtott ci6\rti 
nem jők. azonban alkalmasak a végleges mfiffoldáa, a tehzor 
haditás kt^'^leltet^re. Az lB4o-íki országgj-ülé^ nemmit fieui 
tflt, tiíJdőn !ii üriikTáltti^lgot iiiejiieti^edto * a fi>ltk-8ilr ^^bad 
tul?izt;!<ói tiiL-jjcIiagyla; c«ak axl adtii nic^, init a türrúuy ascclótt 
^ui tiltotL Kt'iiysKtíi-ítutt űrükváttság kell, luund a íferfí Hírlap 
lÖ4tí tuárcK. lü-éii. Erre a közvélemény egy lépéssel tuv&bb 
laeut: kénytizerített 'imkráltiüg kelt, de lUlami kíixbelépéssel, 
1. i. illaiui hitelintíJzet ragy '>HíkvAlt«(lgi kíi7.vetft/í )Htnziiit<^4et 
fotálUtása általJl E}iy»zvrn; «r. k-^x a l(%né)>szori1bb ibt^uia; 
a /Vyft ffifhtji vezére/.! kkck ben tér ki rá s majdnvm mindig 
tovább megy «gy lépessel a kÖí.Félenn'uy sxerint, egész a -itatua- 
kíilcaön tervéig; egyHxenimíiid vez^rc7.ikkb«ti kJúili a gróf 
Kuttbyiiny GusztáT 6n KíKiiK-r-. a Bezerédj István-féle ^m piir 
mais ktilíJDtwn eliíg gyér^^^n mutiitkozó iirökváítsági RzcncÖdé^ket. 
V^e 1846 június 8-án maga lUi elleuitéki naüy íVtckt-zlvt i» 
magává teveu az ür Ők váltságot ax állam k<>zl>eiiitt^vel, u uéite- 
ttik két ininybaD trulottak me$: egyik réüz ax líllam által fel- 
reenilfi £s a kinEadiíból feilez«nd<í állaniküloiőn Atjáu egy!UEerr« 
kivánU volna a (üldestimak kiadni a kiirpótlás üssz^^^t; a 
másik réfix államkölrényitk kllxictiátását jnvn<Kilta, melyek évi 
sorsoiá-'U&t és kauialjiit bi/UHfUná ax állam, s tudjuk, hogy «! 
U m9Qt kerewxtfli. E ri>kiututb«u ld4tí augu^xtusában a néxe- 
t«k már meg voltak ói-ve. 

Ámde WesiHlényí, noha végcxélnak elismerte az örök- 
Táltság ilyen megoldiUát. de az idt^zett ri'rpiratok elveit nem 
belyeíteltc inijal iii*g. Koivuthaak IHAti ináju^ T-éa frt levelé- 
ben tilágoüiAO ft'tltvén az erdélyi úrbéri türTi'ny ügyt't — 
a fUld trljes feltxabadftását moot, átmenet nélkül, ustobaság* 
oak s ajtóvtó) a ozobába beeaéanek nevezi, mely a vezetésen 
aggódtS nemexNéget csak elijeszti é* ingerli, a n^pet lehetetlen 
vágyakba izgatja, mi a gulicziai vt-re* f-semény«k li'itáHA alatt 
még Tewedeímesí'til). ..S mégis b«szt'lik, — U;szi buzzá — iKngy 
üzen (iktjklan, moudlintni vétkei javalliit még » {>eHti kÜzgyŰ* 
lésen ÍH mi^ fog [iendi'ttetni.< Krti a jun. 8-ikára kttfizött 
ellenzéki értekezletet. Pedig mikor e levelét irta, a terv már 
k^sKen volt; az eszmék, ntoudbatní márúl litilnapra ini'ir meg- 
érve, oly tisxtán Irptttk vtfi mint a sziklák vize !< n pe^ti érte- 
kezlet egy bóuHp múlva egyhangúlag feladta «Í a t«rvet. 
Ti-^tlk buuá, hugy ebb/il ;i |»ár évlWil kÖnnyU vulmi a lapok- 
ból 4U~6U vagy még t^ibb cxikket is ii^sitzesuedui e tárgyról, b 



') Petii Hiríap, 18411. ijir. 20, «6S. 
Stiupnc. ÍWi. I. Fosvr. 



66 



rniirxcti Xi»i.tXn. 



igen érdekeH íh vitloa bennük :u eszmék gyi>r> íVMt figjeletnnicl 
Kísérni, ha ex mostaoi HKAkebh ciccliinkkal mc^eftjeiniék ; én 
fibMI H Sülik czikkbfil nagvoD kfivéí< nz otvaii. mely az örük- 
vAltsiigot iK* tarUuA eMrcmlfi Mílkrfgiiek. » csak a nxídokrd] 
Folyt a vita. mvlyck u jnbbcígyU-lkvk vgy ri<'-sK^-uok riillviigban 
a ^desúroak való TÍvs/;iadá«a uii% ii t(>r|ps/t>>s Talanicly niúdjn 
íucerinti meRf-álláa külonbii/íí term közijii váltnkoüimk. A/ ily 
t«rTck ifombaintírlra terniett«k, mint valaoielr nügy járránykor 
H3 orTOsszerek, « a wetís KEüktM%i'Tfíí Fíy Aiulrás a Mcnkor- 
bau.* t ki 1! ki^rd^srŐ) u. u. uiár bűTeii í-rU-kcnott *) .Iltiim a]>u8tol 
B ncrcztlcM bibliai mondását idézi : »SziÍk8cg akidig ix-li-kod- 
Dilnk. mi'g nappal Tagyon; mert t^ljO az éjszaka. ni«lyen M-nki 
!<eDi cieleked hetik. < (U, 4.) 

Mindobbiül lfítb«t>S hugr Koxsulbiink füntebb kozJtlt 
máj. ^7>iki lerck- válasz, u ktúmvggy^lzödéíibdl f«ly<l r^Laiiz 
WesM^éuji lerelétv. hogy igenis, iirbér nem koU, i^nmíl m<iHl 
már több fc egr^b kell s hogy az i"in;k váltság elsó s«rl>an 
nem magánjogi, hanem ki))íjr<gi ki^rdén. 

Kosait t li « leTol^t l)i(^y Mitrlon vitu- «1 We-iselényinck ; 
ily le*-él akkor u jtoHtán biztfWHn olvc^KOtl rolna. Wesselínyi 
JUD. II -én rette s tartalma valwtággal iiicgdiilihi*iiti.'tti: 61. 
Ezt raost jiin. 13-iki válaiixábaii csak rfividon i'rl.H inog 
Kossuthnak; ih- i'lőre j«IeKtc, bo^iy írni fojí n kiírdtí-írűl n-^zk- 
t.-sBbb nii^fouloliU iitAn. * hoxzátt!tt«. \\i>g\ ha Ko^^uth meg- 
kajthalta roluii Wc-lcl u pesti gyűléx vlött, rügtön írt volna; 
>df rt-mvtli. mit ngcodalmak közt óhajt is, hogj- v tárgyban 
jiden g,rŰlréon imlítsáiiyt nem tettek ^ IntároKStot nem hoztuk. 
Szent az. mit K"ssiit!i tr; cl.- vaii annak epT kétes, kihtyot s 
iiiehélM>n vetsüi'-lyt Imrdhatti olditlH. Mielőtt nyilvános lépi5«'k 
lét^lni^nek. D)ig>'on » minden oldalml kuli a dolgot megiiányni 
1% vetni.' 

HiiHuntü szcUeniben frt miiNidtixor is juii. IWn. Ekkor 
sem felelt kimerítően ; hanem n'-Kzletoüebben fejtegette azt, 
hogy kfinilbíilöl egy é» ót;i a n^i ellvnzék az *nftxiígban kisebb- 
séggé Tiílt, hogy Appunyinak sikerült a/, clloitzék ^rait m^- 
ritkttni; oly terrrel fellépni tetiát. uiibez több^% kell, nem 
volna éitzsxerli s >lia ilyesmi oly terinészetA, — tesüi liozzit — 
minek megpendft^se vag,v megkeirdése siker vagy bev^vfe 
nélkül káro«i vitgv épen ^'Wx^lyeíi. ilyenbe nl^ni n^zlInkrAl 
hiba N vétek lenne.* Ezt az intését majdnem liusoiiló .'■zárakkal 
in^isDiétU levele végén, s ígj- e levelének czélzata. bogy t. i. 
Eossutbot viflszatartia minden elftieteti terrttll va^y fcllépé.ttA). 

•) iS4fl. ;, K. 

•) 1841.. ai—»A. ». 



KOMUTV tt wn^KLibiYi s xí tntKÍx Ogtb. 



87 



I 



luulynck Ó muHt tnég rilágoMa tarta)miÍTHl sem <irtett Cff^et. 
fáre nem értheUE. 

Aionban az id/í haladt. KÜKben ti. Kemvu> KhíkdiuiicI 
lueitt WtrssMiTDvi liiU)gul;«súru Zsibóru s fipriUs IH-ikAtóJ 
tff^ósz július iíV-ig ult nálii, folyton dolf;o2ra Gyulai PúJ ez. 
regényén. Kozlwu ogriitt [tulitikai v-» kUlŐníiíien urtMíri tlolgok- 
ról ért«ke]:<~M)vpD. KoRauth lerre éa lerele ib küxtiik ré^let«s 
tD(^l>e»zélés tárgv.-! volt: eg.vnK«-i-«iui»d na^ «Mké«tÍiletlel ugtViz 
4'^iiikkwi'i'juiliiii dolffozCnk az erdélyi urbci- Ulrg>'&ban s ebbva 
» kmk^bt-n \Vv8si>k-nyi sziinius lev^U-t írt )t>ni(.>rA<)eibex i>s ai: 
i-rdályi TBZúrfértiaklioz. RxaUtt nie^törtf'Ht .1 \y^ú ^yfilés U. 
Ugyanis ax ellenzék ve/érfi^i-tiai <>lliatáro2lik. bttsy a ni<!(itárdi 
p««ti váaár alkalmáén) egy iiagy oUeuxéki g.ral6<t loguak P<:«tvu 
tartani « toenilfik ii)egl>csxéli^ t^^utt. Bk az n gyűlívt, mulyre 
W'wseiényi fenf'bb cxéloz s mclyal iamételvu innlíténk. E^en 
az Ö fi}|t4?véfie eilesére is az orökváltság Ugy<>. úfíT a mint 
KiiHüuth lervezte, ncmntak táv^yat^'' alá került, tuinein a n^vttli^ 
Tiigy inkííiib >íis'*/eii>Tetei * mint akkur nevt-íU-k — noha 

(«rinnlt-< progrjiinniot uem aikolutU in^v hatArozottim i^ ogy- 
l^luuigalag invgiillHptKlott abban, bogr ax úrbéri viiuconroknak 
»l)es fm liltaÜuoK mofiszÜntetéH! otstÁ^of. iutéxkedi^ é» a föMes- 
'iirak kiii-m^ntcsitésfl owllett nemesik mülhftUttatKil sz1lk<i')E;es, 
liuui-m 11 le^síii-gt^bb; iS Íiu!u>ulóLi-pcn a k<iz- 61 miiitIi-n)M;ii 
kuxőN ttíht'rviKcli's Í£, iiiogffk-ló ulkottiiiinyos garaoliák Dwllutt. 
szintén mellözlif^tetlen szilkí^g: ilyennek ismerte el tovább& 
az ért^^kejilet 11/ -tltaláiini) n ép ktí)ivií« letet, e^yelAre legaliíbb a 
RWigyegyrili^sekeD. > vi'^n; 11 kiriil>i iilnisok i-i>ndexéíM^ fl^y<!t in. 
Ku^siilh illiÍN]>»ntjit Ivliiíl. li'^itlábli II t«rT iLltaliintis kör- 
analaiban. » küzYék'mtnyí lett ragy inkább volt inár ax«tAtt 
ellenzék körében. 3 & lurm kigondolta, csak kifvj««te. 

f^fCyszerre, in^^ |NKlig már áprilisban, egy más hír Járta 
ta. or'^'tgot: b(^> ;i kornuiny. mint <ialir/iában » az őrököN 
aányokb.'in t^üini ssuludt'kuxik. *í. iirbi'il Krdi'ilylMjn Íis 
iirszággii'áli« vlútt vagy n<-lkiil. reiidt-k-ti úton akiirju létosfti'oi. 
a mint ezt má). 27-iki levelében Jvoi^utb is megírta Wesiielényi- 
nvkf liozzákapcMlra. Ii4>gy .I<i«áka ezért mondott le az erdélyi 
kanczelUruifról, mert ezt elfugiidiii nem nkurta. A kormánynak 
ezicl az i'!j:ir4»*al czrlja »Ílúgir' rolt. Azt akiirta elérni Magjar- 
on N kivált Grdélylx-n. 11 mit €»akugyttu vl is i'-rU liugy 
paraaztttágot feUiaHználhaíWK a neuesa^ ellen uunak íi hit* 
ek (iilébi-esztésérel, mintha csak a kixárdlag tcllo Tárhatni 
j«ruljiíi)it. GaUcziában .iz iménti lázadáxhan a pamsztság 
nyleg a kormány melktr küzitütt a neiue«ij.'g ellen. Az ottani 
er t«hát c«alogatú volt. 



«8 



rRKtacn z. soBeorn u vtasu-tni s íx vKutM Cotb. 



Vilitgos lön. hogy KrJiílvbiíii urWr kell uu-iiiirl «Iűl)b, 
mi^ pedig nz oivxAg^rflli^^ álUil adva. Errűl u sxabsdelTtiuk 
mAr IHAH óta meg voltuk gt'6z(S(]v«, e valőban Jlagyaroi-sx&gtijl 
c tírgybao tíz évvel elmaradni káihoKatoB, nohu fájdaínin, 
Krdétrbön cgj-ebekbeii is i^aknri miil.'UíiitUí^ volt. An embeii 
jogok általános ktterjenxti'-^ek kora Erdt-Iri* i» cljütt, söt 
tdltialadta batárrotinÚt: a század viljigO!(sá{;a bclmtutt Krdély- 
ben ia a rejlottobb zugokig és baUisiit nem fujtbatta el a 
KKülgasng )udL>g lelielletp. Ez már több év óta meg!ucfl letett s 
napról-napra nyngtalanahhá vált vágtat ébresztett az ewlílyi 
jobbágyságban, hiigy ln'ly/eti' johliA Ic-gyen. ■* fi vágyiít nii;|í- 
t6st«Eiil)Te a/ urlmriutiiban, vagy most már inkiibli «/ urbrri 
turbek cltöHi'^biiD képzultc; mvrt nr. iirbariuiu fogalma Du»>t 
niAr itl is <^yt-iiesen enl jficntvtte ; oimd mint néhány évvel 
azelőtt. Kemény Zsigmond beszélte többek közt Wesselényi- 
nek, azalatt infg lft-l()-ti;in nála idiixött, Iiofty egy roicoiiA 184t 
nyarán Moga oláh {iiii<|ii>kkel hi^s/i^iiíetvéTi, a püspök nii^ty 
ilio»éretokk«l bnlmoxta cl Keményt mint olyiit, >ki az oláhok 
iigyábeo jól »!Z^lt és írt; vs kinyilatkozta tt:i, miszerint hálá- 
datosak is kttziick iránta ti ba valami kiUtt gomlnskodva van. 
hogy siíemélye és birtoka bántatlan maradjon.* ') 

Mindemellett is Wessebínyi annyira nitinni mint Kok- 
suth ja^-asolta, i-jjjíílőrn iií-hl kiviint: a vi-glegei* miguldást 
taktikai okokból, de mtigíira a nóprú uéxvv is oly KÍlrgűsaek 
nem tartotta; s mint látjuk, u tcr\-ct nom belyeselte a pesti 
ellenzéki értekezlet határozata daczára sem. Ő néüetét lÜzsa 
FUeknek I84(> jul. 17-én írt levelél>on, tehát az ellenzéki hatá- 
rozat ntán, így ífjey.te ki: >Hn a/ iirbérl Hoha«t!in tjirtottam 
t'-gyéhiiek, mint itzi;n maximum mégha tárox.'l'^ának. melynél több 
ba^ziinbért .1 földeedr a píiroszt keidében lévő földjéért nem 
v«küL fiogy pedig az állománynak (államnak) ezen maximum 
mefiha tarozására ji>f;a van : ax azon kötelességélHíl foly, niiítze- 
rínt tagjainak egymás ft'lelti 7:Harn(ikii!iko<lását, s ígv » füldi^t 
bíró kicsiny dámnak a földet m-m bíró nagy stáni rovására 
gy^ikorlitidi^ monopóliumai Í!s tfirnie nem )fzabad.< Kz tehát 
jóval k*;vi»ebb s egyéb volt, mint Kossuth terve, h nem más 
lényegileg, mint ax I8»(í-iki törvény Erdélyre alkalmazva. 

Fkhioczi Zoltín. 



*} Wn*«Jíoyi lov«l« gr. Toleki JAocsoflicx, 1S46. jns. 90. 



TÖRTÉNETI IRODALOM. 



A magyar bírósági uervetet éi perjog a* Árpád- Í9 a ve^yet-hdn 
királgok alaU. IrU H<vnik Imre. Badapeat, 18g». KUdju u &L T. 
Ahadémia. Athenveum kay. 8-r. Vll, 454 1. 

A kezdetleges társadalmi és állami !>x«rve7«t«n belfll ax 

alaiiyi értolenilK-n Tett j<>^ leg/ÍKibb jiMeDtkexési forniiUt it per- 

l>eu ItúwX íeltnlálni- Ax a jogi kiizdcliMii, uieiyvt a peres főlek 

folytatnak a jogcrl. ti^<nnúszcts2i-rü íuljtutása a valósa gOH, 

fí^íjTeris küzdelemnek. A legrépbl) pores eljárás nere miíg 

ihteUtim. liíiifiitm. lira. A jojíkírdést a bíró nem diinti t-1, íi 

iukább rs-tk au!inlél(ij<> i:s viu'.ett'ije a/ eljáriisnalc, atiunk mint- 

egy Váltó reudje fcleil lürkiklilc. A miiuáiibiiKxJiu kor&biin. a 

iHMitxelídgi kiiz^vtinvk kim-iietlr mv^ ntif; Icbct igaxán jogi'ól 

■ tzü; II Iiarcz mindi): c^iik az erds«bb juntát — ba nem inkább 

'hatalmát - biztosítju. Azért numdhutnánk, bofy a jog azc 

a fiigaliDÍ alkott) ekmt^t. mely Taliihun az^á teszi a mi. — 

itVkor nyiíTÍ el, mikor (•rr^Djesttés^iiek módja, a liarc^ bizonvoe 

•uihdlyuzásl uy^r. A xzabályuzott harczcxal. a |>erb«u sKületik 

m% t«hát tulajdonké)M!n a jog, 

Ax a tény. hogy a jog tört^-ncte a pürjoggal egybeoÍTadra, 
tde párhuzamosan inddl me^, ninyomja ax egi^x fejlildésre a 
Bif!> bAyegét, A pere* eljáriüi ttzabályo/á-sára fordítanak Icg- 
Bigjiibb gondot. Sli'g A jo$ többi Tidt^keirftl alig Idtet üssxi^ 
nedű DL^húny tix tvtclt, addig a pernek 0(.iktiainar i't^sztistcs 
tuláljai ksznuk. u bixanyítás kérdúsiL-i mi'glehct<»en complikált 
dnodeiéíben részefliíltií-'k. S a perjog síÖTevényos iiíiidHxei'fi 
itlwiji a jog egésK rendnzerét. A perjognak nagjutib ji^liíiil'i- 
ségel köloiti'inüz kölünhen az i», bogy a jog egi.^ erej« 6» léte- 
id — mint m6g nift is — a pcrliún tűnik ki. Vúgulomxéskeii 
* fa mutatja meg. Iiogy mi a jog. 

Csak ott, a hol tiilajdnnomat meg tudom rédeni az eni- 
tttibti a jobban szervezett nenuetséfi^el sxenibeii is, mert 
mefíllapftott xxahcílyok ittján TtsHxa«xerezhet«ni, ?ÍHsza|)ei:«t- 



70 



lAxTiíSKri iKOUAiiOM. 



hetein: a hol ii rajbim vlküwtvtt sérLiKiii iu«gtor]á»ál tslvr- 
het«[R, ha phfníkaila^ gyöngébb vag>*ok is. mert a jogi küzde- 
lemben i^n letttím a ^y('>y.te»: ott lehet ^zri jfixáii }<\grM. 

Ex iidja me^ a jog tiírt^^nett^ben n. |)erjogiiak azt .1 iiK^y 
ji'lvntőségél, A mely a mogfliijuMigal i-s n buiilvtöjoggtil Kztnnhiii 
mogíllcti 

KéWf{tel«ii, lit^y haicai jugt^írtvuetunknek is clsS, úgy- 
ssólváD elenKedheteUen Madatát oldotta niffí Hajnik Imre. 
midfín álete java iiuinkáját a iusg}*ar bd'iíi szervexet ^h pei'CH 
tíljAiis kítiu^pkofi töifénetiíiiek megfrásáni lUdozta. A IkotiiiAiiy- 
törtf-notünk. búr mtfg igen siok fontnts k»;rdi?«i.- \&r íeldnií- 
U'si-v. miír dicsvketl hetik alapvelő iiitinkíkksl. moljek iiagyohh- 
réHzt iig^an a koxtőrtÓDeiem, a |K)litikai hi.«torin birodn Imába 
tartoznak, ile WH'gis idevonhat ók. Sok alkotmányjogi ki-rdésit 
H mag.Tar töiVinetíi-áü XIX. száxadi monographíkits Jnidaliua 
már írintíítt. «öi meg is oldott. A magyar jogtörtÓTiot ajwiibjiii 
tplji>!> <;ötét)ii.S;bfD mara<lt. A közi^pkori mtigysr jogba i-sak 
Verbticai HArniaskönjTe világít be. Hogy mecldtgV at igen 
k^nléüe^ A perjogra néxve már Hajnik megállapítja, hogy a 
HáriiiaAkonyv nem mogr régibb múltba \'iii!txa, mint Mátyáü 
kir&]y urall<odá.sn. 

IV nmni^nk a uuigyar jogtöi'tvnvl wutiiipoiitjáliöl foutos 
a kőziípkori \».-n-*i cljárÚN ittiDcrcti.% han«in a ttirténolGni álta- 
lános, nagy sKompontjait is ügydeiube vóve. Az eimult életnek 
írásos iiiarad*ányai segélyével lehet megrajzolni a rígranlt 
képét. Kü o'A ax fráfloü hagyomány legnagyobii ri^xtílM'n nem 
A múlt feljvgyücHf a jövA kutató ^^j^ímára, hanem a jelen küxdel- 
mi^inck meg örökítése. Az «lért vrC(lm<:iiyck biztosítása, a kiví- 
vott lielyurtek állandásítátia, a megónlenK'lt kiráttnágok órnése 
végett keresik tel az íráftos formát. 

A közi'-pkori enrópai élet jóformán teljesen a levelekbe 
fuglalt privilegininok kiin'll forog. A jogvÍMZonyok míigött |)edig 
)u t-let rojlik. s így ux t*l<-l kittatöínuk til koll sxámolui axzal. 
hogy lépten-nyomon joggal, önnek kiffjezéscirel s kifojczt's- 
mrtdjaÍTiil fognak találkozni. A fenmaradt oklevelek lesmigyohh 
n-s/e jogi c/i'ira li»'>/iilt és az esetek jó résxóhen a jogi kilz- 
deimvt, it jogok érvínyesiílísét tárja fel. Középkori oklevelet 
alig lohct mcgúrli'Di a ni-lkül, hogy iümeniénk a [tcrus levelek 
killönféle fajait : a tittente evocaloriae. (tffirmatoriae. exhiln- 
torini' Htb. kózti különbségeket: a nélkül, hogy ismernénk hk 
oklíivelek ki;íllítóit, fíként a bíl-ói szervezetet. .\z oklevelek 
lerminoliigiájn még ott h, a hol nem pusztán jogról ran szó, 
tolve van a jogtól kölotónkért kifejozéjíekltel. K<i][tí>rténeti és 
kultúrtörténeti adataink nagy réwcél pedig onnét. » peres leve- 



lOntnn iiuwAbON. 



71 



lek jofi TÍtüibril kell kihalásgni. Így iienicHak n jogUii-t^u^ 
tekJDthftti nlapretiíiitík Hajnik nagy mnnkiíjííl. hMD«m » tört^- 
n<^t bármoly f^c&viil (uglulkuzú t'<. 

Néxziik mitiilt.-nvkolütt ktjzelebbrdl, hova vexetnek t>l 
Hajnik kutatásai s roinúk az ereduiénypk, a niplvekív s/iikfó- 
güitk Tiiu miiiilnyájuiikiiak. kik a magyar t/iriaiUlmi i-k álUuii 
•■l«t niultjávRl foglalkozunk. 

Ax egész mű nígy nagj^ részre oüzlik. Aj; I. nwz a bírú- 
f'Sáp szerTez«'^tt«l fugUiIkuitik, a II-IV. r^zek a tulajdonkíjieui 
per jogot adják e\6, 

A \nr6ffá(ii stxevvex^et tárg3'alá.'<át cigr annak e^éM. kö/^p- 
kori fcjlűdí'st't TÍliti;ci$^iu íisszi'fíigL'ilú kéji elöxi meg- Szükségiü! 
ez a borezi-tó", bogy ii fejlődd d}'niiiiiikii)( sx«iu))Ontja keUtüképLm 
érrényöBÜlbtsswn. lut-rt a tíibbi részoknél a rendek, tiiraadalmi 
. osztályok éa klilőn teriilplck bírósásainak feltün fétisében már 
■jnkiibb ii litatikai A/em)HiiiI az uralkodtí. A miigyivi- bínÜ sitftr- 
vezet fi^^gibb i>iínliiiak kii1aTiÍMÍn.4l >l»jník tartózkodik .'Ltti'il, 
bogy az u. d. 5á itztirrt-zvl nagyon iirubbmatiku?' tircdcti^íégL'iBcl 
biiNizai<sbban foglalkozzék. Művéiipk olószaTában már jelzi, 
hogy az oklevelM adatok (lositir talaján lűsar maradni s é|i 
<>>:i'rt, mivel (lerjogi, SMít mondhatná tik. .'íltiiiában joKi iMrtidniit 
Mkinitok sAriicbben osk a XIII. ^Yizadlól, ilU^lőleg ft tatár- 
járástól innt-u állanak rcndolkezósiinkrc, királóki-pen u XUJ. 
, századtól kezdve írja le i>«rjogi álla)iotaÍiikal. Itöriden vúgez 
(tehát a ffifulüi.- és harkdi- szereplésével, némileg bővebben 
tárgyalja a királjbínik. vagyiti királyi hilliMjok i^s a zsinati 
lörréofszékek maköditMt-r, niori itt már mi-g bízható adatok 
czwtgiltatoak alkalmat u komL>I,vuii mugLcbi'lö kövvlkoztetÉsukre. 
A XI n. Hzázwiuál küzdcítlik a fejlódé^ beható s rész- 
letes ismertetése. Az ekkor beálló nagy cetidi váltiuások 
dlőkáfltítik az ígaxöágszulgáltatás nagy átalakulást is. mely a 
T<^]r«( házakiteli királyok unilkuili't»i» akli a ui^mi^ség bírás- 
koditáuuk a kinílyi kúriában való rísz pun tositá sávul s annak 
kilályivi ^országossá válásiival megy Tiíglw: a megye, város, 
fSkltsIir és kisebb fokon a fiildcHúri községek pedig az ország 
teodes ridéki bfróság^ii leítziiek. 

K fejlt^és áttdkinti^'sc után küvcikezik az egyes bíróstlgi 
•z«rrek njszletes fvltünleti:^-. A királyi kuriu ós bíró>ságainak 
tigfiDMlKMt való Tisz4)nya, a kiiriában megalakulta bíróságok 
működése rendkívül érdekes képben tárái elénk. Különösen 
toDolsigos, hogy a király s/.emélyes bírá'tkoiUUa hogyan t«reuiti 
iBe| at 6x. h«lyette!(ít4Í külön szorvi.zi'iloket s hogyan szorul a 
fejlAdb fúlyauáji mindjobban háttérbe; az országbíró prae- 
wilíin r^'n-ját hogy váltja fel a kan<;zellár apcciafis prae- 



79 



TŰKrAllEn UtODAUH. 



aeníia m/í«-jíi » végfll hogtou Iww a titkom LaocMíIUrbi'il 
kir&lyi szcmi'l.vnök. « ki n pfnonaíi.* i>raA'*fntÍa rvgia-t tartju. 
Talán iu ogész ntűtick a {tjlőtlÓH szempontjából l(!gptastiku->ii)i- 
ban laeRírt fejenetei isnek. A nemessóg ridóki bírdfiágni leírá- 
winá! a nátlor által tartott birúsági löstjjiüU'^k (coDgregationi!)* 
geniü-nlev, (leneralia jiuücia) í« a inegyoi jiedtia (i<«(lc» judíciuria) 
kiiucrítö t8iiiurtvtJ.-slK'D ri;»í:i-MfÜiiek. A [wlgárí^ r&rusí bíró- 
ságainál fvl tannak dt^rftve h t^ínioki <-k xnemélynöki suték uitig- 
:ilakuláíuira vonatkozó Összes moyzanutok, s mindeEeket kiegészíti 
a fJtlilc-Niírí bíráükodáíi, a királts&golt Iié|)i3lein«k a kunok, 
benenvők, szászok, üsidók bfrdiRkodáHának Uírténote. Nem 

voloa teljes a kép, lia lui-^ nem cmlékozui^uk meg nzukról a 
fojeüetukrSl, melyek a sziint-H/<^kck világi bíráskodására, Erdély. 
DaliDiít-, Horíát- és S):la»ónországok, vitlaroint a y^gviílftki 
bánsitgok bfrdi ízertezetérfi rétnek TÍIAi;ot, 

A nitl máiiodik róflu^vcl kf'zdi'iiiík n tulajdonkt^pcni peres 
eljárás bemutatása. Innét kezdte nutr a jc^cászi itogmiitikus 
szempontok irányadók mind az anyag biiösztiiHánál, mind a 
tárgyabiti módjánál. Az egész peres eljárás központja a hizo- 
iiyftáít Hzaka, s (gy termw/otszerö caesiirál alkot, mely a/ egí^iw 
]ier folyamát ketté osztja. Klőbh kell tehát megUinerkednünk 
u perben szei-eplö ^xtrmélyckkel » oizeknek jogiing m(,-gk<">vetüli 
tuhíjdonságairaL A bíró és birótársak minüsége. az utóbbiak 
hiratali jellegének kifejlődése, a bíró st^édei, a por>wzlók és 
az ezeket ki^s^bb felváltó Iiitel<?s helyek, a felperes és al|)evee, 
a |>erbe!i képviselilk, a prókátorok -iLzerftpléw ím miSkfidt^ 
kíivetke/ik itiívmá^utún. niíj; i*lérünk az elsií raoz/anatlu'/, 
melylyol a már isuicrt felek kőzött megindul a perbeli kiixdu' 
lem, a mi az idézéssel történik. A legősibb alakon, a perstíknUIes 
fmi^io sigilli) intézményén kezdve régis tekintjük a )>erbebfváH 
H7.abály.iinaké4niód]aii!iik e^ész sor.it. H'ipyan kapcsolódik a per- 
iKiiiÍTásmá-*. piM-lx-li i-w-JckiiHÍnyekliez, pl, hx ikt:itás!io/ tstaliitio), 
tudomány véld he/ (iuqiiisitio), hogyan ismétlődik s lesz belőle 
a bárom vásáron raló kikiáltás, az úvoeatio cttm inginfialioue. 
a bm-iit rcocítíio. s minő jelentősége ran az idézési határnapok- 
nak. kfllön<>s«ti a iitVisági nyolczadoknak íoctavae judicinles). 
Ks iiie, miciólt cK-rnénk a bizoiiyítá* szakánnk jellemzési-ln'/, 
•"^ ^^y uagyjelenlús'-gfi fejezet ékelődik be, a mely azoubun 
wkkal liltalániisabb és a kérdések egészére kiterje<tőbb, <wniliogy 
itt ezen rövid áttekintés keretén lielöl végezhetnénk vele. A per 
folyaniiinak « bizonyításig lerjedfi egybefüggő képe ez, melyen 
bellii azonban az élethű és kütőnii^'n a jogászra nézve mnd- 
kívúl közvetlen érdekQ rt'-szletek között a magyar középkori 
lienw eljárás eredete és az enrápaj jogfcjlődtisbez való visztmyit 



TűnAntn irodalom, 



73 



van feWerítTe. ÁIt»lánott tfirtínolmi weiiipinitlHÍl iiC-zví i« Í^n 
becM-s «ruiiin<^iiv«k. inelyokkel iDMJd később kell külött fug- 
UlkuxDiink. 

Jogi 9ieu)K>Dtbúl a jwres fljái-áa legfontosabb réeate a 

tiizont/itáf szaka. A mi hazai bizonyítilsi jogtink is ralnmint 

a ke/deil^es iojtfejlötliSbeii iniiiilcniiit, foniiiilis voll, vagri* 

nem aí ao^ngi ígtutsAg kíderíUtse vull a fü ezél. buQoiD a mvg- 

timadoH szoüiíiyes UxcatiluttN^s^éiiuk megállapü&sa. A fojlödés 

iránya azonban az anyagi igazHág mennél teljesebb kiderf- 

téee feli^ muL-it. Ilyen TJüigfi-isban kell tekintenilnk azokat ax 

eszkiiz'iket, a luelynkkel a pcrbfili kii/ildem folyik a pei'e' 

felek költött. Ax üiteniMfM; kfilönoiíeu a próbtík, a liujvi'vú't 

éc az esl"ii Tannak hivatva n pur Moriáiuik eldöntőére. így 

látják, a Váradi Ít«gestrum tüzt-s Tasprdb&it. a perdöntő bajt 

hogyan ha-^oálhatták fel a pereskedő. f^doM (a sértett személyek 

ijK.-iiuiik kitiiutaiA^ira; a gifftlöDtő eskQ az axt megeh'ixi'i tanii- 

bt/ou y íUjuíxüI együti (Kilig nivetel arra uz útra. u iiiel>\-n a 

hunvtniim tcftiinonhiin-büi u tanubi»>uyítá?t á) formája, tu 

u. n. im/umtio. a tudományrétel lesü. Xagy résxk-tcsséggel fe 

kiuerítű ala]>o!iságg:i! írja le a munka a titdomáuvTétcl kiliön- 

(.. , 1 "it: az egyszertl, n köz-tudományt és n bíró««^i 

l -II mxkiiiui!t<tt, uitiltiiek helyibbe kiSi^bb a kiktiíltutt 

koigytiii-sírkt-B v('ght;/,m«iiő tudouiJlnyviílt-l léiic-tl. 

I>%kÖzclcbÍ> crdokli a törtcnt-szt, külunöseo a diploma* 

liktutt a koretkezű bixonyítási eszközökre], az oklevelekről szóld 

lejetet. Ár. oklevelek nemeinek megállapítása, a nntitia én earta 

■agyar líírtt'nete, :i )iitob>^<^g. n közhittel, as (iniie)Jt^tyes 

kÍTÜtsligi fiirmu, ;i t nitis^itm/ilá)^, a vaK'nlísjíjí t-s i;rTiínyessi'?g 

kénlúH'i iniud bvlináguíik az riltaláii<;« tort^-nolmi kutatás 

Kffdhe 5 jófonnáu nélküloihotutlen útmatatásokat adnak. 

Ennek a r»?sznek utols<í fejejfete, mely a bizonyítással ketté- 

tá^l |>er folyam:inak kövctkezmi^nyeit, a bizonyítás és v^itélet 

ijit. már átT«Kot a jKre^ kiixdelew nyiigvi't 

■tbcx- 

Llulsó, mgyudik része eic az vj^úük itiljnck. Az íti^let i% 

q;Teísq» nemeinek s az itílel köretkozménycm'k. a végrc- 

iu)Lúiiak tárgy,'tUÍsa után látjuk még a peres kiixdelem vúgsA 

Ilit. a* ü. n. perorviiNlatitkal. Az egt^sz munkál a [ler- 

ji;k és bírMlgok ÍfiimTt(it>?«e zárja he. 

A munkához függelékíil jiiriil még ax előforduló liitio 

i^ryigi músztJk összeállítása. KUlönűsen a joggal nvm foglalkozó 

törtpoiiwtrp és a diplonm tikosra m^re fontos ez a jegyzék. 

A \Mt\{^ jiig rendsícrt^bt^R járnilftn minden hossüabb keresés 

Beikül fi-liáhíljn it inegfek-ló hi'lrun aie illeti mQw/i magyar 



tCbtKseti mouiiÁiM. 



VAD nündcMuitt fc^IáUitra, torábbá jol4Mit<;«^-t fs tűrtt^m^lini fcjlfi- 
<lésít, Kiiiöiiíjsen tt mBgyarorsüági U-iminusDk jogilag is pontos 
ineKálla|>ítáíiára a*!zTe fontos, bogf bkteTált-íraitik kiattrii oieiin^t 
tfililKíör fargasHiik et.l » j«g Vitákét. 

A luíi tai-tiiliuiinak ilyvn rövithe fogott vtiutlásáral CHiik 
ftil akartuk hívni » tigyulint-t lixokrn a niigyfoTitusKágú kérdé- 
seka-. lueljoknek Imj tárgyalásával találkoxiiatik ajt én]«klO>d<> 
vagj- kutatá Xem lirinthetttlk teluít a perjng Mzánitslau aprrt 
ré»^leteit ; <Ie ha ezt meg i» kbereltUk Tottia, még akkor neiu 
derült volna kimerfteui a immka gaxdag t»rtaliiiát. Mert 
I«rniií«i>tc!s. hogy num lehelott (>»<íi'?«j'.öni a kiizi-pkuri magyar 
joguak eg^'odúl :< hirvi szerrvevtat é<i a (iítcs cljáráat ilktfi 
fonalait ^y- egészszö a ntílkül. hogy m- kelk'll volna ti^uttáüni 
a jífg többi, szervp'ípn összefüggő n^'i/einek kérdéseit is, A niiinkii 
nem egy niagiinjogi t^s liíin Tető jogi trtelt thiXáx, hogy a meg- 
fvl«I(i iwrjugi viiuouyt megTilágtlHU. Így uiiiideuekdútl mug 
kelb'tt álla|iílnni, hogy míufi Jogok azuk. a mely^kvl imrbe 
TÍnni lühet. ]<átjuk m^igiiiijuguDk föintízménycit : a hirtukjogo- 
kat (82. I.J, a it;ilog ügyöket, hithért, hoKományl, jegyajándfíkot 
(83, 115. L). kötelmi jogokat, köla-itíat, addssigi iigjekel (üm. 
316. 1.), KKrkjogokat [isi, 115, Slli. I.) » a. bűntettéig kőróbf'íl 
— bAr az elöttzi) u büntető igozsjígitzolgálttitái^sal együtt kirc> 
kes^-ti. áv a mü tui-gis ucm ugj' helyütt kitt-rjed an-a is — a 
bfintettvk (crimina) sxoreplfcct. Itt-ott nemcsak az illető jog- 
int^zmcnyek eletértíl nyerünk bizonyságul, hanon. már a/ok 
scerkexetét is megismerjflkj fgy pl. a 8zaTatoi>!o'tgot uiagií iijogi 
oldalltn')! (17:). I.), a>. okiraUikn')! 'oólü ri-^bcn a vallás Ifassio) 
ÖKlztíftiggésút a jogügyletek m(tgknti5si!vG) (34t>. L), a hatalma)^- 
kodás (poteiitía) vétségének kifejlődését, nemeit, (389. l.t 

Az alkotmányjog sem raaradliatoti tigyolnieii kívül, s így 
különösen a bfr<)sági sxervezetni'I i\ rendi viszonyok vitlloxásaí, 
a királyi tanácsnak nem [iiisztáu iguitöágKZolgáltaUuii luwroiJu, ft 
ncmeKÍ nirgye, n inxabnd kiiályi várü»ok, a föMesiiraiuíg megala- 
kul&sa stb. luind a peres wljáráa stnbályain tiilment^ tárgiyalásra 
találtak, 

^londhatjuk tehát, hogy Hajnik mtirének nemcsak mono- 
gra[ihikiir< jelen UíKt-gfi van, hanem alapveli-it a/, nem cg)' irány- 
ban a magyar aJkotiniiny* éa jogturtvnet egész titdomúnyára 
n^nvu. TauuI)«iigos <il>ből a szempoutbút küIöuüHeu az eredet 
és a haüai szokásjog, az approbala rc)/HÍ comtuetiido viszo- 
nyának kérdése. jM:ú' elóhb eroh'tettlik, hog}' a munka közepe 
táj&a (^14 és köv. \i.) megálla])iliíst uyer: bouuét eredt a 
kősókon magyar pereid eljárás. A btxoqyit^kok összvliason- 



Ttarinn ikio»ai/»i. 



7r, 



litáss és uiéi'Ie^elésG iitAn kftségti'leiiiipk liltt^cik, hogy ux 
Arpád-icori ii«r aniiAk n geruián \Kr*» fljiiniNiiuk formáit és 
«lTeit kürettc, mely » friiiik biroflalunibitu. kiilőnŰHea annak 
kArolÍDí;i korsKakábiin kíftijlüdutU A késúhhi umgyar )>erjog 
átttlakaUiuu »z Anjouk koi-iÍÍ)an a fraiic/ia, illotnlcg n iiá[K>l,vi 
ragy licilíai lt«halá.t alatl ineTit^k viS^be. Hajúik kutalá«iii 
tehát igazsi^iit '•/oljidliatiiiik VerbíVzi sokjit vÜHtoti tételé- 
nek (Trip. 11. •>. li. ^.), k'>f;y ki:«úbbi [icrünk funnái ds gyakor- 
lata kűztudoDiáH sKeriul >«x (jrulliiirum tiniliuü* sxáriu.ixutt it 
hozzánk. A i-ónmi }og ós a kánonjog kfizretleii liefnlyiíMl 
a uuifíTar {tei-jo^ nem érezte. 

IX- nemcsjik c hHjutt, ImnetD másutt is megtaláljuk a 
niiiidenkurí nyugat-eunSpai jogtSIetlel vatií os.sxefUggéft kapctut- 
Uidásait. Így a bíró min^gt^nek k'irUlf rácánál (147. 1.), a l>fnV 
bbvak HXttrejjli^^iM^I (1!>I. L). a ki')ivÍ!u:-Joini^l 1774.1). az idésnívn^l 
(186, 197. !.(, ;■/ i-íiktiiii-I (l'Tlí. Í.i. az ukli-*<-lfktit-I (34:1. L). nz 
itél«tai-l i'.iSl. L) stb. Világos utalásokat lelünk a magyar jíig 
ée a külföldi jogok niegLgy«;tésére. Söt arra io Tan eset, 
bogr nyiigat-eur<)|iia> intt^.nii'nynek aiialog fejlőilt^úit: akadunk 
nálunk: a ko/.)iyi'ib>!<«u liícncralis cüii^i-«gntii() s/rrz«tt tudu- 
íny. kiJxel rokon ax/,iil a bisonyíliis^ul, lUL-ly az itnglunor- 
mn jog vidékén utthonos é^ a melybi'il ké9i>bb az itéld- 
iury less. 

Mtg i^y oldnlról H^ijntk tirugniiilikuv iiiödon folytatóit 
fipoffltjv aJapoii álló kutal.-is;n níL-ggyőziifk íimíl. hogy a magyar 
jiffi a peres eljárás körén helül is mindig ére/te m követti^ ax 
•európai jogfejlMéttt, más oldalníl iigyaiu'sak ki^ttégt^ilenné 
tisjtik azt i», Íi>igy a szokás i'Jő i'rejp foiniAlta, fejWzt«tte ax 
.itrelt inti'-zniéiiyi'ikut áj ós <.T(;dcti ininyokbH. A s/i>káhjognak 
«ri\ -i tuAkJMléséról úgyszi'ilv.'ín i.' mii minrlun l^ipja tanus- 
kndiL Megmutatta tehát Hajnik, miként lebet é* koll in a 
■agyar jogtörténet fejliidéAi kévilóseit iga/áii tudományos ala- 
)na uitgoldaiii. Nem a Kaskiriáh^l vagy Lebi^diálx'il hozott 
('rüTnlvtii^gok kődki'poi lebcgnok .t kntalii szumo utötl. lian«in 
ai "klevclws bizonyiiigok (iüniiRik xzígorií egrbev«tí«évol nieg- 
áUiL|iíthatii tmiiimányos ig.^/'íúgi'k. Nem lehet a szokásjog Ösere- 
jére írni mindent, de visz^mt nem lehet egásx középkori fognn- 
Ical 'u?m u kUifrddi és idegen jogrendi^erekbe beotvasKtani. 

Ki hogy valóban az ukleveles adatok s/ilárd fúrnia iit<-Tit< >- 
Mára i.'píl<^tle Hajnik egész munkáját, elegendő, ha ralaki csjik 
egy lallantá^t vet a mii bármelyik lapjúra. Kendkívill tauul- 
sággt - D(>mcsak ii jugtörtiuészrc, lianeui minden bist4>rik 
Wgig böngésKoi a szerény ji^zetek sok itziízaíl. il' 



76 



TlMiníXKTI IKOIIAI.OM. 



bepillantást nyerni abba a műhelybe a bol évtiz«cli>ki>n át rakta 
íissío Hajjnik megirandó niiívének ÖsBXes alkotó ri^sxeit, az 
inti^iiK^iiyeket tartó nagy tt^nyektől ke/dve siv. afjvn mozaik ada- 
tokig. Nemcsak ax. ii«*ií#s iiiibiikfilt ukli^ví'ltiíriik kísz anya- 
giból m«rít^-M, baniMii Mkiitatla u/ archivuinaiitkban lievcrö é* 
még ismeretlen kiocseket i«. A Mu^cum k'VL'ltíirának kiilií- 
nSsen & családi okleveleket Örzö rósüéböl. ivi Országos Levél- 
tárból, sót ax e^yes virosok — Pozsony. Sopron, Kassa, Nagr- 
íiwDitMtt leTele« Ud&ibó), &?. egyes csabidi jratUrakból, pl. 
a hg. Efiterliázyak kiiinuLrloRi levúlt&riiból, as egyetemi könyv- 
tár kéíirati any^&bó) sok igen becses ad«t«t hozott a m&zadoii 
homályból napvilágra. Diplomatikai s/empuntból is alig eléggé 
méltányolható szolgálat ex, melynek a jogtörténet, illetóleg a 
perjog batánún tdlmenó jet^ntósége van. 

Lehets^es-e ma Hajnik munkájáról akár iix okleveles 
adatokat, akár az elírt eredményeket tekintTe, beható kritikát 
mondani? Azt tiiKZHzük, ma cxak ax ismertetés H méltánylát) 
bangjiiuak vau helye. Egj i^let érdemen munkája fekszik a 
magyar történet tuduniitiiy munkíWai elótt. Cwik évek kut;itáw(t, 
a Hajnik által követett európai szellem beii és okleveles 
módon folytatva, próbálhatja ki müve ügyes részeinek erejét. 
A magyar jogt^irténet tudományának íejlödésében kétségtelenül 
alapvetó. mert — ha ti'tL'l<'s eredményei tói eltekintünk is 
a legnagyobbat azzal érte el, hogy megoldott-a a ntngyar jog- 
törtónet létkérdését. Megoldotta azzal, bogj' nivfi;uiutjittft, tűiként 
lehet axt egész középkori folyamában feldi >lgozni. Nom ríaiutt- 
hat többé már vis&za az, hogy okleveleink publikácziója 
az Anjou-korfal ji'iformáti véget ér; nem az sem, hogy jog- 
tíírténeti muiiographikus ii-odaluiuuk ágyi<zólvá» nincsen. 

Korachich ^lárton György bámulatos adatgytljtó umu- 
Icánágft nem veszett kárba; megtennette gytlmölcseit egy 
század alatt laüsaa és iWrevétlenfll. Nem hiába idésti fel Hajnik 
művének «ló«zarában Kuracblch emlékét, mert a XVlII-ik 
ifzázad nagy kutatójiínak mimkáiwágát folytatja -^ n*szl>ün be 
is fejezi. Az adutok összegyűjtésében fiiradhatatluniU egy egész 
életen át kíivoti Ót, de megéri azt is, hogy az öjwzohordott 
anyagbiil vU^zaállílhassa középkori jrigunk legfoulosabb részé- 
nek egésu épületéi. 

IXL^ .lÓXSKf. 



TŰKrtKEn WODJUXIll. 



77 



A etamttodioteai jtálos-iolo^ttor és mai/j/ar müaaUkti. (Iic i^ouvcnt 

de* «naite8 de St. I'aal ii CxoDstoohowa et i!«i- monumcntd d'nrt 

IkimgroU.) Irta Xj/dri Sátutor. Unilnprai. Ii)01, Athenaenm kny. 

4-r. 4, 83 L Kép-m^l k-k letekkel. 

Piuoiu painrc^itu. pitxar nyomaival, uliíkelo killsiStiL'u jelent 

meg «ji a Uu^juinkileiic/. iiaf;y «a tiilili ki»t^hli iJliiny.ti'ácxUWat 

(liszttclt DiuulcH, magyarul i'^ fntncxiáiil, tiogy a ihütvIi nyugat 

ÍK tudum&Ht Tclitsscn rúlü. TurLilma Ajwobaii épen dviu mcltó 

« költséges kiáUftáshoK. Már létrejötte is nagr téredúsnek 

liöszöiihetA : Nyári a czenstochowai kolostor magyar mOemlé- 

lieit ftkarja hemiitatiti i^ Uitiertt^ttii ; «zi-rt kiizli a hii^KODkilencz 

kii{>rtí|ir<Mjiiciiijj:tt ■.■> leíni-jit, tiziirt fejt*'gt^IÍ how/u-mn ii koln^^tor 

türtétiittét ; jHjiltg e ki'pck épOg}' nvui niagyur m üomlékt-k, miut 

Raffaello frrákúja (AttUa Bónm <>lűtt) nem mai^ynr, Ututök-g u«m 

hall. vagy atbenei i<<kulája nem görög inúeiulék; rá a magyar 

iiiAv{'Hz«tt(>rt<^iiein«k ^]>dgy nÍDcs kii/e a czeiiRtochowai koloA- 

lor tiirlt-ii(^tt'-)it-/.. mint tiinai a v:itikiuii luilotiuiho/.. A czeDttto- 

chuwai ké)K'ki;t u^ymiix nem miigyiir képínik fu'stvIK-k. hanftiu 

- a siMfruő Túlemí-uyG BZiTÍnt — ralóHüiniikg leDgyelvk. s így 

reánk csak annyiban tartóinak, bngy a ké|>ek nagy n^süénok 

■i tárgya magyar: magyar kii'ályoknak, t-gyliázi fértiiiknak 

^rakíjx'i s wKtiik egy-egy mox/aniitiinak megjeletifU^ei. 

Ennyibc-u viilúbiiii vrtickvsek, lís iwl tckintrt*, hogy luilyeo 
k»»es niugyar tárgyii ábnixolat m^iradt fi>n a mull sKázuduk 
lest^^tpben. maguknak aü emlékeknek bemutatása kt'peklmn 
i-\ien nem czéltalíin. Nyári e képek köiclásével nagy bálára 
l;(II(:leKi« a kiilturhiátóriát. mert bár a ki^jipk müvesíii értéke 
nCDi fliigy, unmíl beceesubbok tárgyuknál fugva. Megüriikítik 
íX f^ywtlcn magyar S2erzet«s-renii egypár voaetö emberét, 
kÖvíttUk iilyanokat is, mint pL a bibliaforditö Uátburi László, 
a bbiek mtiködéüe me»»Ke kihatott a rendből, s ha ax arcxuk 
Toiiiiai titlán nem hfvek h a?, eredetihez, legalább >liagyomá- 
ut«iiit|i arcxki-tieket kúpunk r<}luk « a törtúnelem i'xeket iti 
ig«D oi^lMrc^uli ; megőrzik tuvábbil «.■ képek nt^liáiiy lürténeti 
moDuiat emlékét, é^ a mi a kübó jelleinifá vonásukat, rubá- 
al rtb. illeti, valóitan megbízható forrásokúi kínálkoznak. A ki 
Btsjd a magyar iiábis-rend tiirttínetjérel (oglalko/ik, tíibbüzör 
log <ktl(iüg(Uíilá?t keresni uz öl &e^kú th^ liu?«z< in bárom olaj- 
feUiiiroy ri'productiújánál. 

iti r^KZD Tan azonban a mag^'ariüágnak a CKen^tocbuwiu 
kukslor azon Mária-képében, melyet Nyári egy egé»! fejezeten 
«fig tárgjal? Kredet^re nézre hizancxi. Magván írsiágon m(*g 
ffií iKHi K Tolt, s jelenleg Oru«zurszág egyik t«mjilumát éke- 




7« 




TÖHI'falXTt IXODALOX. 



Hiti, Hn már laagukDNk a kt.')ivkiii-k ily kt'vi-s a kapcsulutuk 
a moffifar miivtfgzel történetével. menDvircI vékonyabb az a 
üzáJ, lueh' a templomnak ée kolostorának tiirtt^netét fAzi lirizz&! 
Meffinl n kiilturliisliii-iai nxenjjH^Dti-n ki^ll bivatkozuunk, bngy 
eK>' kit kaita^iiaU)! ral^íjjuuk a kuIoHtor és a mngyaiHáfc küzütt. 
A C7*ni»tociiowjiÍ kokiíitiirhi; lH8:í-bon magyar inilosokat tele- 
])ít»ttck is a l«»gy*íl rendtagok mindét; fimtartották asr imxe- 
köttctéüt H magyar teslrf^rokkcl. Kxzei a bennünket érdekli 
knrlilményBTol axonbati a szerzi'í «igyiUtaliín n«iii fogI.'ilk'iKÍk. 

Bármilyen érdekűnek, ^l (uttikesfeí reánk nózrc u képük. 
H ma^vttr (udumáDv nom éiiizto rolsu hiányát. )ia a repmdu- 
ctíúk bcv<.-zL-lés nélkül jelemnek meg én a czenRtocbowai tem- 
jilom meg kolostor r4í>zleteH története toráblira is megíratta iiiÜ 
marad magyar nvf^tTen. É!]>eu nem akarom axi nioiiilaní. hogy 
ii miinkn akkor is főlőslegi-s lett volna, lui ii tiíiünk iaesHy.e 
eWÍ tárgyat tudományú!^ színvonalon fejtegeti. Epon nem. Adha- 
tott volna a marzü i-rtéke- munkUt, de önnek is esak úgy lett 
volna kapawlata a magyar szellemi é]ett«l. ha axt írja meg, 
a mit melh'íxÖt) : a ni;igyar vomitku^cásnkat a kiilústor élett^hou. 

Azonhaii nem Így tort<?Dl. 

Azt II ki^ttÜTí fuliulatot, iDolyct maga i^lé trizűtt. a tör- 
ti^Dutfróét és a műtorléRégj'ét. egyikt't sem oldja meg keÜö ured- 
ménynyol. Már az is haj. hogy a kett/it mereven elválasztja 
egynuisttíl. semmi kapcitotatot wm tud taüUni kiiztiik.'l íSaját- 
.<-ig(>s jelen-vég, bogi- a icxenö, a ki m(i történél mi tanultnáuvok- 
kal foglalkozik, épen a mfirt^í^zi'ti rv93:»xci bánik ol oly mos- 
tohán. A mÜL'mhíkek történetével, a templom díszéve), az egy- 
házi v]:erok méltatásával m^ elég ré^Eletenen foglalkozik, de 
midtSn a tnlajdonki^peni mftTÍMOtUlrténeti rísz követkejiik, a 
képeknek, u magyur miieMl^íekuek iiyn«rt<'té»i\ akkor tuOk- 
racavává válik, uoui terjeszkedik ki egrébrv. mint ii kóp»k [luszta 
icírásárit. A levél egyik felén van a kép. a mtisikon a leltári- 
Ug süá)-;iz k.-ttalogiis-H:?erft lefráit. Meghatározza a kép méreteit 
ós anyagát, elmondja, mi látható a k<;peu. megnevexi a Reme- 
ket s kiiKÜ a kép (üliratát. A méretek és szin»ízéts mvgállapf- 
tásán kífUl a többi munkát minden olvasó maga is dvégez- 
hctné, Uh a re]>ro<luctii>k tisztábbak, élesebtwk viilnának. l'gyau 
ki érzi »tUk^gi-t annak, hogy magát a repruduetiiít látva, 
ilym leírást olvasson: 'KoItJog Dénes, Fehér Pálos-ruhában 
ül, kexeit iis>/i kulcsolja, haja. szakálla és bajusza sxöke. Előtte 
ax asxtaloii imakön>*T. ))ásztorbot és pUspőksuwg láthatö* stb. 



') Iit u f«atjnciin.'kre cEŐIxtA, m«Tt h templom b^Aivtát fiinx^fun 
u kolMtimÍTmI. 



TAKTlfxrn IRODALOM. 



T9 



K(>vetkeza«k a m^^retek, anyag, fölirat. (68. I.) Kxeken a ké|>- 
leírásokoD kÍTttl & beve2«tt^l)eii ÜO fiílsnmyi uiűv^xeti miílta- 
tás olvaaliat^i a képekriíl, cgy^b svjnmi; lu7i5ltJÍn kutittá.'Utkat 
A sífírzG neni rvg^-zliuttítt, >in(rrl a kolostor IcvéltSia ez idö 
tzerint tud urnán yos lia-i/uálatia hozi& nem férhető* (2. 1.J — 
pedig a kat^táí<nak. aul hinzem, lett volna eredménye; így a 
képek eredetére, :i mesterek ^xemt^tyí^re n^zve mlatokat nem 
^TÜjtött, mitii^i Hitem (Hint )h'>] milltatni ptxlifi n kt^pukct - 6gy 
L&tmik — nvui Volt k)^dvi.-. Iitinent e helyett inkábl) a tört^-net* 
íní V3tnp6ii^ rállalkozott. 

Már a kípek leírása kiiüben is teljesít törtínetínSi mun- 
kát nicfiadrán, ragy a föliral nyomán kíixíilvén egy-két élet- 
rajzi adatát ax ábráxolt egyházi ^Kemélyiiek : de egy csorad 
ktsi;bb-n3gTübb téretléít uem tud elkerülni. Mihály zágrábi 
}>iÍK)>ok (kéíijbl) (■•tztcr^onii érsek) í^orínte iü^J. b. lapj Í2ÍI&- 
161 W>«lti' hiralalát, holott Uaius íixerint 'I már Í295-ben 
tífuglalta; Jláfhori l^Ueltít megteszi )iils{i(>knek |73, l.), a 
vinll a történet seiiiniit üeiii Lud, mert egyíurerfl pálos itiitiv- 
«Mes íolt, ;i ki — uiint a Nyáritól közölt, de föl nem haan- 
nill fülirat is megewltti — közvctctlvnúl mimmondií.'t utáu 
(wtt őssKP (-S halt meg: *) Üomokos oyitnii piis|>ükrűl a foHrat- 
Wn 173n-;(<t kelet Tan, pedig Gams tanusiiga szurinl*) a 
DFÍtmi pU-'<pi>kí >i;(tlken CHak egy Domokos Ult, 137 3 --líUlt4-ig; 
PiUr, a )iál<>!s-sM-rxrt4.-!'bÖI uyitrai püHpükké lett egyliáxfA neve 
kUtl ax I405-ÖS érszúui olvushatfi (71. L), noha I39U-t01 
l'V>3-t); roll pÜH{>ok: uiir^.- voiiatk'izik tebál u ki-t úvrel ki^hbi 
öruám? Iitfetitt íiz«i-énií pÜKpÜk niuUé az 1547 érsKám Tan 
líie Í7". I.), ]>edig e pál<»-Bzer/et»* c.^ak ]5K4-hen lett szt-rémi 
l<ö<|i><kk^', e néven aí iitiidtk (íiteiiinvnn' V. de. Tyntnul. s 
t.ikniv «zerÍDt') ir><i3!-ig. niá««>k szoriut IftOoig kormányzott; 
Fraier Gjfőri/!/ÍH a fölirat nyomán megteszi veszprémi piÍ>(|M'ík- 
nek 1^7. 1,), hololt nagyváradi volt: Di'nes argai cxíinzctes 
pQqiök nevével meg valóbnn végzetes tévedés esik meg rajta : 
i, BBgyar nydvá ké)t-uláírás !si:eriiit >I>éR«s Argcn-plisjuik, az 
i^nlrlyiek '<ufrftganense< (így; t-gy /"-fei <» c»w végzettel), a 
fraacüi szurint >l>cius Argen év&iue ifuffragant des Tnntiyl- 
vuins< (t>8. b. lap): a magyarban tehát a képlvluQ 'Argen- 
pjitfiők' s);i.n-epel czímeként. s mint ilyen lett volna az erdtíyiek 
'"^fajiuvit/ai if). a mi non wns, hÍ!</en ellenkezőleg nz erdélyi 

') Serwi Bpisoupunim. Baliíbonac, I8TS. 4t. 38T I. 
'J ■Lüdülatit Bullioreiia . . . uiÍ««H« «aoro peracto i>flieio, in miiniliaa 
tnina Immu espinivit.< 
■) U. m. ST.'V. L 
" M. ni. S-.v. L 



i^ik 



80 



TtalASETI IKOUAMUi. 



pllRpők^ili vultak a kiUucwki i-rstk KufFraganeuMii ; a fraiiOKia 
fortifU) még jubban tudja: az 6 Mövv^e si«rÍDt Argeo a pÜB- 
|HÍk TRxeték neve é» hivatala szeríot erdélyi püspök volt. IJgy 
l&tHicik, UK oWasii tetíkzést^re van bfxva, liogy axt u i«ziiveget 
rálnitzszn a ktíttiü k<küi, a melyik jnbbau t«t»2Ík. A két uttíbbi 
esetben a (ölirat !wüv«g>í rvyvUe Nváiíl íólre, d« azl már csuk 
tudnia kellett volim. hogy Martíiiiuzi nem veszprémi püspök 
Tnlt.'> I>>iies ]iüt%|K)kn<'-I pedig érezbette volna, ha ntást Q«m. 
»z cltenniotidást a két szüveg között. 

A füliratok Intiu .'vr.íivegét Íü ^uki^xor ru«szril olvassa; p. ■>. 
PAOLINA-t oltaB PAFLINA hiivilt (57. 1.). VBIS-t VRI 8 
helyett (u. aj. EREMlTFITH-ot KIíKMlTJiíVM bclvutt ífin.lj. 
OVEM-et QVEM helvett ( u. o.j. SANCTITATJ&t SANCTITATfi 
Iwlyutt (711. 1.). MOKT/KHU-ot MOüTKrM beljett (70. l.|. 
E['lSCOP.\TF(m)H)t Ei'ISCOPATF helyett. (77. 1.) Egy-kctlfl- 
nél olyai) világusuD Rtbat^i a sitovfgben a hulyes betii, liugy 
«1 witi tudjuk Kundulnl, mint lehetett rossjtiil olvasni. Hogy 
Nyárinak nem tűnt föl. milyen érthetetlenné vált az ö <ilva- 
íáitábau a .szöveg ! ? 

Itt említem me^ azt a tévedéiél, hogj' a páki^ikat papi 
rviut-aiíí nevezi, podig ízerBeten rrtul voltak ; űgy Utazik, nem 
iíinieri a kél dolog között a külöubségot. Zavaros (rásniódja 
egy riiitüik helyen (8. 1.) meg arra enged következtetni, hogy 
Jóxsef cs,-iszár H81 pálos kolostort (!) törölt el. 

A miiit a tulajdonképeni bistóriiival foglalkozik, eiulítet- 
tUk. bdvebt) bes7.i'*ilílTi^ vAlik. ElmoD<lja öt f«^llA[K>D a magyar 
pillogok törtvncti-t ala])ítit»uktóí (liílö) a XIII. s:!ázud Ti%^ig. 
innen egy nagy ugrá.'wal II. Jóxsef császárnál folytatja és befe* 
je/í Scitovszky prímás risüzütelejtfUÜ kfeérletével. Hogy rijal 
nem mond. az természetes, nem i» volt czélja; nem kiíveteljiik 
tcbál, Imgy tanulmányozza át az Acta P/iiiiityiriit»i kt^íratus 
gyüjtemi-nyét ux Or^ziígOK I.evi;lt&rban, " a Muz«umbiin (?s az 
egyetemi köiirrlárbun laliilhittú írott foljegyKésekct. Uogy a 
magyar pálosokról írváo. nem ismeri sem Oivez Fennem kivo- 
natát.*) sem Uf^nger Mikftis év könyveit,') azon csodálkozom, 
do nitíg Talamiképen értem, mert mind a kettő régi munka; 



M Annál iiikAbb, meri aa 3o. L kfixSll kép fSlirau b v&mdi pib* 
liflknak ttBitai. 

*) Sjuopsii anuHliain .... Oid. S. Paoli Bt^. Soprou, IT47. tt-r. 
M«gTtiii a MuMDm k6a;vtárábau (KII. H. Ecd. 4S2S. g.^ *k ű^jetumi 
k^yvUrbno ine^ épen öl pél<t&ny vma beiSle. 

') Annalet. , - íntmm vr«iBÍlAnim vrd. tj. Tuuli, I'MMiiy. As 
l14S.lki fviét kia<U* KiAwdik kűt«t« BUgraa a MBMumban (3UI. H. 
tícvL. 61.1 éa u Eftirotem bSorvUrtteii 1*. 



MMtiAnn DMftAiiOM. 



Bl 



a^mitiitii \_vári úgy iií1»zik — K>iir£ Aitt'il tíireili^kes tör- 
téoHi uúvi-t *t 1^ B<tíonjfrárÍ JMefonx viizlAtOK, dv ti«m bézs- 
lus becses írteltPii^ít ■) sem ba!»;ii&1ta, — legalább nom utal 
rf.-iiiik. — hanem állaÚnoH «gj)uÍxtnrténet«kbA] dolgozik; ex 

Klmi'ndj.'i aíiiljín ri^üloli-stíii (nj'wIi-Jt f<-l)a|Hiu) ii <í«ri(lalcvö 
Msilonnn-kcji türt^iictét, a m«I.vbcz — mint mondtam — fwiu 
> tugyarbiÍKnak. sem a p&loe-rendnek semmi köze, de még 
tjiUcs evacgeliütának sem, a ki a ki^pet a monda szerint fes- 
ttUe s a ki "e szerint í'f) a?. fUft Vere^xU-ny festfi Tolt.< (ly. I.) 
\iirt oly batiíi-ii/oli v/.avukk:!! >^ »lv rvK/lol<:s<>n kiiy.li est a 
ifm>\y miinkiibit iivm ülü Ii^goiidát. Íiog>' az (>lvast)l>aD nzt a 
^TUKil kelti: talnn maga a sxcrzö is hiszi a mondát! 

Majd két fejezetben a czenstochowai templom lefi'ása és 
h kolostor története köTetkexik. Az utóbbi lengyel ás ómra 
fcrriünianVák tiliín kr-^/iilt, s N/inli'n minden ere<leii«ég nélkül 
•ixSkiilködik. Ax xliibbilK'ii unn:il ti>b)> ük uprútcko:* mo;iizAnat 
kiamelfiN.'. Hrázictesvn be§;!:tuiol azokról a kápoln&kröl, m«lye' 
k«l a lengyel urak építtettek ; lefi-ja diszít^üket, a fabikat 
ékeiít^ kp(ieket stK — itt még a mavéaxek netét is tudja — 
s régfll a knKMtorral ka(i<!!M)tfttii« ünnepélvt-krAI eniléküxik 
nS- ÉrteKülüiik tÖle, liogj- IVlT-bt-n a Miirra-kOp nn;gkoiif 
miaiM alkalmával nyolcz nap alatt '.Íib-2 ntisút mondtak, » 
I4S,3<MI luvú részesült lírvaíworában : hogy 1802 szcpt, 'J-én. 
mikor a rend titAzázadoa évfordtilttját Ünnepelte a kép bir- 
tokbi Tét«Iénok, 30ri,0(>i> zurándok fordult in«g (!zenstncho- 
wibaa, » több ilyen, a magyar tudoniAnyt — u sgenefi hite 
wml — igen érdokli'* kórdésr'íl. Ily<-ti az a mvgjcgyzt!^ Ú, 
begy a iwkrcstye oltára elútt csak egyszer egy évben, szapt. 
i^tí miséznek! 

Rnnyi az, a mit a czenstochowai koloi^tor tört4<netériSI 
6 magyar intl^^ndékoirAI me;; tudunk. Kiminidja azonkfrUl. 
iofj mk magyar iTnklye került a koloslwr kiiK-sttiriíliii; pl. a 
Btivig lengyel királyot^- hímezte casula — tegyük m<.-g magyar 
odéknek, bifizen Hedvig Nagy Ijajon leánya Tolt, — Báthory 
]dvAn kardja i» feszülete; de rajz it>luk nincs s a leírá&uk is 
Qi^ion laikas sz«ndél^n- vnll, ^pilgy mint a i'asiila méretei- 
ufi iDCghut.irozilsA: hat Hrivu^nyi magas, nt^gj' ams/nyi s/éles. 
{ié. l) Jó lett n>lnít a b(k'>znált arasz mérték -sxá miit \* 
mtgailnl 

'I A BiaK^nroiaiÁgi pdtlú>-r«Ii(t WlrUDctn, I. kAt. I31S— taSS. Boda- 
pot, IBBP. 8-r. 

'} X pAjifii hath. }[7tnDaiiÍDm a pálosuk idcjétiva. PápK, 16K, 8-r. 
(Al értek«aí« vlMI Mt> niftiráTal n pAlai>-r«iuJdeI roglnlkoxil;.) 

3tíuM.1902. LFe»r. « 



8S 



TOsTÉnn owoAbOii. 



ISzen enilékfiket n^iu x^ámftva, mért volna fonUis a magy; 
irodalomra nézve a kolostur (•* a AfadoDoa-lcép t<írtéuet«, bajos 
megérteni. Olrnn idcgeD minik-ri telünk, lu egész t«mploiii 
a maga dfezes k&polDúival. a kolustui- &x érte rtrott háborúk 
t&rténetével ; ennek bútóriai. annuk iDŰvéHüettÖrténeti érdu- 
k««SL^ét méf; Nyári lefrása után »eni tudjuk felfedexui. Ax 
érdekifidö nlvik-'M'> Hnkkal taUI<'i1)b <^» Yonz<Shb ké|>et kiip Vzen- 
iiUx:h.<Mií\r(A Kitllagi Aladiír riívtd CKÍkkcWu, mfíly a Fallas- 
Jjuxikoubati JL-Ivnt mog. 

A könyv kiilw5 formája — ueni a tv<:linikai kiállítását 
értem, banem a stiliiríát — nagyMii gyönga A sjterzű magyarul 
írni nem tu<), kÍHebb-nagyob)) botlás és vét«<^g a magyar nyelv 
níabélyai <-s Tütt^lleiiifí lUlen cgyitlt-'lában ni^cn ritkít. :i moii<lat> 
tani giiruiiiniomusDktúl ii bolyosiriVsi küluiKxtsi'gokig. Az ikos- 
ragozással nem sokat torúdik íemMethie. ailna. 22. I.); az 
tik és a£ok névmásokat üsiucezavarja (5. I.); nydct nap alalt, 
nála = nyolcé napon beiiil (37. L); nem érti a ran 
mqfvan kiixíítt ;i ktlIÜnlHt'fiet (!l. 1.); kedveli a lettek ^ft 
féle gvriuaiiisinu!<t : iioid tud a luagyar ^KÓit-nddvl mcgbarA 
ko/iii; a burától egyszer nit^tcssi tárgynak, i>zt mondván: 
Itt a négy barát, melyet stb. (9. L) Hát ez a mondat : » A kolon- 
tor építése lY. liászlé király idejében a az esztergomi egybáz- 
megyében tétezetL< (H. 1.) &Iegjegyxem még. bngy a magyar 
ember a [i^nxt talán mondja nnj/tu/i rezktíí-nak. dv már attyti^i- 
crfff-nak nem {2i. Ll; som fxahíiH patvart (3!). l.J, sem töt' 
friirkf hajat (46. 1.) n(.*m ismer. MegÜtkÖxtem azon a szoká- 
son is. bogy — egt!«zen németesen — igen sReret nagy kezd(> 
bettkvol élni, pl. Pálosruba, Iftt^-nftélet. a mi csak ^iia való, 
hogy boBsz-antAa a magyar orthograpbiátioz szokott olvasót. 
A|ir(>ságok lelietDc-k Víck. dt- miudi-ne'wlrc jellemz/i apróságok. 

Ax elöndá'^ módja hasonlóképen nem vonzó. A mondatok 
nem akarnak egymáslu fűzddni. majd minden |iont ittán érzUnk 
egy (ds zftkken<5t, annak a fejében, bogy niá-s tíigyra visz át 
bennilnket az f ni; a liasonlé fajA m«llékmon<latok csak úgy 
ömlenek egymás után otb. stb. A hangja sxáruK, sokszor szinte 
hivaiulos bidegségO és rideg^égO. Lukács evangélista az asszo- 
nyok kérísvück >helyt ad< (12. L); a kolotttor ostromlóit »bizo- 
nyoü fokú félelem szállja meg< (32. 1.), a mit a francüia for- 
dító hftségesen lefordít: >les assaillants furent pris d'une »orte 
ile terreur.< 

Legcsattanóbb » kíiny v el»ó mondata : > Uidón exen 
iiiunkíimLit » uiügytír kereszténység kilencxsxázados évfordnlóji 
alkalmából közre bocsájtom, tisztán ax a ftxándók vestet, 
a cxenstochowai Rilox-koloator magyar mfiemlékeit. megismer- 




TÖKTAKED lUOIiktMt. 



8S 



t c w W B, melrsk II. Jóxsei kolostor- tiltó cdictums foljrt&n kerül- 
tek Az idegenbe.* Okoskcxtjunk e^r kiflsé deductive. froposilum : 
Njári Sándor puiiztAn fis nem tisztán) axoknt » magrar mAem- 
lélceket akarja, <>z«n kiiiiyvi'lii^D iHincrtMai, Diclyok II. 3&tt4A 
csáftzúmsk a szerzetet rCDdsk nug,v ix'szét oltörlfi (éx nem 
kolitgtor-tillö) romlelpUf következtében kerültek ('üenstocho- 
wábs. S'ipffositum : Ámde a kJínyr taouBága sx«rint Oüenstocho- 
wában, a tUthorr-erekljéket kivéve, magyar eredetű mdeml^k 
egráltalábun nincsen, olyan tebJtt mí^g kcrésbbt! lohct, niely 
Magyaror«xAgon lett Tolna és ITHti utún került Toliia Leiigyel- 
nrszAgba, CohcÍmío: A könyv tehát »tisj!tiin* setnniit sem 
wmwrtet, QumI erat tlemonstrandum.'í 

CsiaÁR Kl.lEMtlt. 



T^rök-BMint tőrtittit is Mrása. Irtn Wittmser AntaL BiutapMt, 
IMOI. Uagú Márton és fia koy. Kis 8-r. 168 L 

Inkább lefrÚK raiut lurt<;n«t. Iníja - maga mondja — 
nem sxánift i>ul>6rra. csak sxillűfaiiija iránt táplAlt sxerctete 
adta kexúbv a ttillat. s fáradoziisának legs/ebb jutalmát abban 
kin*, ha jó földiéi kedíeseii fogadnák kin nidvét, A tulajdon- 
képeni történelmi r^^x igen kJM helyre Kzoriilt ííttüKe a könyvben. 
OlvasKatott u^tyan a rg:crzű uebáuy (urrá^tmunkát, kutatott ax 
l^rMuigos Levt'ltjírban. de biüony sovány eredm^íuy jatalmazta 
ttndozásit. Jete annak, hof^ s köirsc;; mindig jek-ntt^ktoIeD 
jObbigyíalD volt. kisebb birtokosai nem voltak, banem mindig 
hitalnus és vagyomw fiiblcniirakitt s/olgálL .A XV'l-ik száza- 
dig a Qnthi Or>c»iguktil, majd az Kuyíngi Töiököket; kési'íbb 
R«(U visitafuglaLisa után, ItíSlí-tól a jezsutta rendel, ennek 
eltirl^ (1'7'i) <^ta a Majlátb családot szolgálta, melynek 
ttsgikits réget ért tagja, -lánoa gröf, 1843-han elzálogoeította 
Ptstetics Antalnak, kinek tiától Agostiintíil, !fl6il-ben líochel 
Titiua gráczi bankár, illetőleg a mostítni birtokoK, líeittpr 
Rudolf ráttotta magához. 

E pár sorba foglalható, de századokra visszanyűló tött^- 
M( tolyama alatt kevés nevexetes e.aem«^nyt élt át a falu. 
Jrt ngyoni helyzetben levÖ, bíkt^s t^rmt^szetd fftldesura-ság 
•tilt neui is lehetett niá^ikóp. Hanem iwi^rt a gyászos idiük 

■) A foirúiUia ír^DCíiimágirdl dcid tartMik Öpnn ide véleio^yt 
wwiitoai. .Manyit asonban mnifllllHpUIuitnDk, hofcy a tolm&M t^bbuyire 
UfW bcdit, CMk a jcUOkfit • joluli mt^ilúkinnncíatokAt nn-reti elliHgyo- 
ptii, taUa hclynycré* CMÍljiböl. Olykor azoDban nem felel m«g «géewn 
■ ftnitU* ■( ercdotitiEk, aflt ellent i« taon«l, hol a fruicxia, bol h tuagfar 
Mnip TovéMLra. Kgy p«IilU m&r felluutam, in&>ik példa mindjtrt as el*C 
^tlUráM. Uagjarúl: A aodalevo Madonna kfpt ; Iraiieziiál haly«i- 
•n: Vimage miracvltMte dt Ja ritr-i/e. 



(ti 



tAfiTfedcn iKODAiAii. 



I 

I 



<nnyftnijiá;;ai iipm multak cl felctttf uTmntslanóL A miii Tíiror^ 
BilUnt :» lÍHtlH olfn<;lnlá^k4>r oly szomorri *nraVA jutott t:jgy- 
kori fíihiuKiiníti^l T«tte nevét. AxeMtt más hotyen tertilt el « 
máskíp íb ncvcztík a fülűt, t. i. Tórbáyiz-nak. így neveii a 
budai káptaliin 1469 mHj. ^-iki oklevele,'} moly Kin falu 
határánnk bejánt^árül szól ^ ft ft^lsorolt l)»t«iriivvek : Kikért 
és /omor )iiisKták, Dobogó hegy, Konczipot erdS, Nycrgifs 
hegy. KiSroly iipgye nipllett omlíti Ktyek, RotI, Bicske, Koz&r fe 
Torhátjy falukat'Kgy iiuisik. 14>)u jiii. 1(>-áii kelt oklevélben *> 
Thorhaijh-ivak irjti maga u rriklcsúr, Outlii Ortw/tgb IjiWló. 
niitlőu az ó-\)u<lai Kálmán Péternek a tűle kölcsöuTctl 2(Ki nrany 
bízt^mtékáül lekiiti. 

Kk adatokat a niono^raphia <>iterȒj(r n<^iti ismeri. Tahmiiiit 
axt a jelent^-kteleniiek liitMzú, de a tíirléncti íoirAsok héza- 
gossága mellett in<^is ligyvlmet •írdeinlfi adatol sem. hogy a 
XVIl-ik sxáz&d plején IHiie-ban) két élelmes i>mber — iwm 
ritka Dpi-cie^ .-> régi mai^yar birtukjo<;i viszonyok köxt — u. ni. 
Cgetéuyi .TánoH váozi hannioczados és Üllei .lánus. Króf 'rhuriM'> 
György belsi'i cselédje, magszakadás e/fmén Jiintli — Hia) éji 
Torbtbjij ])nsxtikat Pilis vármegyében, a nííilortél adománylian 
megMiurezU^k « biz<>iiyuí;iiu bclu is UlDvk valii, ha Hia urai, az 
KtyL-kivk meg noia iikiidályozziik.") Még júformún meg »ei» 
szabadultak az Etyekiek a betolakodó imiietrator-iklól, mikor 
egy hatalmas ember, nagyságú!< Ilosiiyiik Tamás ellen kell 
(lüas-lian) tiltakozuiok, a ki Torbáfn/, Barm-ft i*. TAki posses- 
sitikkal Mzervtt^; volna amúgy ís t«t«mcs vagyonát gyarapítAoi.*) 

Torbágy már okkor puszta volt. Minden bizouynyal a 
szörnyíl mohácsi ve^/eilelem, Iluda alattomo<» elfoglalása ásta 
meg sírját. Koinjaibiil új kózMÍg épült az áj főldesili' jávoltá- 
ból, de iiüiii « rógi helyiMi, nem ír a régi néven. T^rök-Büíint 
névvel éledett lel ájra. Ggy ideig a réginek folytutáwt^ de egy 
lijiibb veszedcloDi teljesen kiforgatja miToltáhól. Buda visuta- 
foglulásakor ép oly puszta, mint egykor Torbágy. A kiouttár, 
mely adja-veszi a falukat a JRxsiiiijiknak, azután meg a Maj- 
láthiiknak, újjá teremti, de rideg tiskálíti szemtant lnil. Nem 
magyiinAkal, hanem jövevény kidfőldiekkel lek-pítí be, miként 
az e^ész mewutu puszta vidéket. G jövevény n-áJb né[)«ég uttíd&i 
lakják Tőrük- Bálintot ma is. Szorgalmas, takarékos, sxánutó 
faj, de nemzetiaégéhej: Mllságosan ragnfizkodó. Magyar hazaH- 



■) Ont. Uki : ai]>l. OMt. 3^337. 
•) ti. o. ta«iii. 

>) Or«iL LUr: Neoreff. a«t. IMT. SS. ^ Rnt«rg«Ri>. UpC Lib. XII, 
•) BuUrs. kipt. Lib. XTI. fOl. 13B. 



i 



< 



TÓBTtXXn IXODAI^X. 



86 



Mua iiz lB4^i4'J-ikÍ szabuds&gbsrcxbau kííUlotU iigyau a !&£• 
Vnibát, azonban nyelvileg ^ sitokásaiban müg minilig avhismn 
aUiul a inagyi«T*ii^l>3. — tt — 



Stlt vtr le grand refiu tí la caH<miía(Íon de Célestin V. h propoi 

it fMieatioiu riceníg. Por U. Jules háueiy. profu*>etir & Vnni- 

itniU d« fiadapMt. Pftria, i»(W. Amwiul Oolin. H-t. -i'i l 

Ez u kis füzet kfliöntonyimiat &z 190U évi |)£risi ti«ui- 
(dküitt tiirtéiit'lmi congreesn-i elitö utixlálvánsk annalesoiből, Os 
IdDM}' elóadAsiit liirtikliim/i'.a, melyot <»! osxt^ílvban 1900 juliiiH 
;^u tartott. A itzurró Dant^-imk — kiut-k 6 u&lunk vgyik 
It^b istuorüjp ée mól túny lója — vere^bdl \» Pokol liurniMdik 
roek^n) intliíl ki. niílyben a. tfraii rifiuto. a iwgy lemuudáK 
nmii}líl bttja a |»ikiilbiiti i-n k:irlioiitatja. Dante ueni nevezi 
mtt; lu elkiii-bo/ntt U^lkit, t\n iiiitr i-égebben Nejti>k, i^h mnst miír 
iltiUwnuui •^b^tiirrík, hogy az: V. (-''K'l&^t ín ]tú|«i. lu HKketikus 
oent^tü buriíl. Morruov Fétvr, ki rürid piípu^iií^ után lukü- 
«ÖDt, Iwlyf^t engedw VIU. Hoaiticznak, s a kit UonifAcz 
ul^ V. Kelenten, épeu IXinte korában a szentek köv-é ikta- 
Mt Vjabb iililhen e »/et)t. dtt nem i^ vtlágrii valii pápával 
túUrcti fiiglalkii/tak. Láuozy i-ániiitiií e dolgozatok m i-k kon- 
italiljaH i'oiigrc^ssus dlűtt - *im'i*t ii ucmzvtközi coiigre»Hu»ok, 
BÍDt a régi fraocziu |iarluiDciutvk, hitatTik, tiogj bujcgyezzií- 
uek k&Iöttbüz<> tényeket vs jugczínieket< — hog>* e miiokiilato- 
kat megcló/őte^ m.ii- ls<l]-hen a M. Tudományos Akadémia 
«Ui[ ínekiTíiett V. ('o«k'*iiti leiiioiiiiá.iáii;i í-s VIU. Honifácf 
|iá|iai<ágáuiik kvüdt'lvn'il. KiídIÍ u küluulKi/j5 íi'áiiyt, niolyni-k 
V. CWfstiu és VIIL (kiüifác-i£ kiipvisfloi vullak; » ritát. 
Bth a felett folyt, leniondhatott-e V. C'^elestin a pápaságrúl? 
í iit a kt^rdést; inik<;p helyezhette nü ortbodox ÍMnte Coe- 
le&tint, ait egybá.c ^wuljíl a [lűkolba? «í-iiiely rígibb íróval 
iil<t^[i ••IdJM riifg, bogy u ^uDvitd<;ly<!M Dantét iiiú<l iiólkul 
nt^ragíluttu CouWsliii l«:kijHZoDL-»i;, mely a gyűlölt Giu:lani- 
Bak — fíouifócznak — nyitott utat a jiápai székre. 

Ax elÓterjeiizttV vagyis inkább besxéd. nem vaLiint rend- 
uwes íttftk«ziV. — iiri-u ^aerwíuek iiieje nem volt. — Iiuueiu 
iiilitiili rhuiKsodikiiTi caunerie, moly terjedflini'du-z aniuylag n-od- 
litTt:i iok tiirgjat ülel fel, s l>ante ls több kisebli-imgyobb 
(xmuuentatorai . mellett u líoUandistákkal s a Civiltá C'attu- 
lidtAl, (íladstone-nal é> ]>(>ltíngerrel is foglalkozik. Alapuíi 
Ildii, )eéle» látókor, s az a ^ujátHzeril, eróüt-u ÍDdiri<iuiUÍ!> 



86 




TORTKHETI IBOIUI.Oll. 



8tilo8, mely Liíiic/v Gyiilu niimlen <lolKO»iláluiii mc^ktipjii 
olvaMit, ezt a kiíi műrct ts tHDuli>}íf[os vs ^AvaxciiK ülrumánf* 
nyá ti^szik. i — l — 



La Zeéáa e la dinastia dei BaiHiii. Studi fttoríci doeunicnUti tiel 
prof. Oiuseppe OelcicJi. Spulsto. 1838. S-t. 335, R 1. 

Kitűnő forrásmíi. mely a (IcbxláTok s kiiliinüMCii BosiuiJu, 
Dulmáczta, Alliánia vs Moutvocgru türUmeU-t sok igen boc«e» 
adattal gazdagítja. Zfdda elnerezés alatt a Zeta folyű-meati 
terület, a rt^gi TMocha, vagyis a mai Monti>negro értendCi. 
Hogy mikor ka]>tA Dioclen a Zedda elnerex^Ht, nx/arttt nem 
bfrja in«gAlliq>ítuiii, csak azt konidaUiljit, íki^v ii Xlll-ik i>záziid 
elejéu múg a Diocica nigy DocJea név volt liusználutban ; 
habár vgy 123.'(-íki oklevélben már a Zdhta n»?T is elöfurdd). 
Et okleréllM-n ugyanÍH Sara szerbiai érsek fölmentette a. 
Tranjinai kolostort a xedilai |>ils]>Ök jurisdictiója aliíl. A XI V-ik 
sitiíxadbaii niúr gyaki-aliban taUlkoxuiik a jíe'liiu nfivvel, a 
midőn utc^aoÍK v tartutDány u Bal»ák uralma alú ki-riilt. 

A BnUii (Kaáa, HaUich ragy BaUié) család a XT\'-ik 
&y.adb«ii niitit föAri csalild szerepel a szerb udvarnál; a 
"zeddai urnlk^wlúliilz megalapíttíja t/ibornok volt l)iiS.tii István 
szi?rb ftijvdck'Ui liadHcregébeu. Vunuak, kik (■ ctwlildut a iiroveii- 
cei De Baiix usaláddal bozzik Ö8sz<.'küttetó»bi^ : liittilcü szurb 
források szerint azonban a Balsiik uöi ígon a Neaianida- 
dynaatiátiil vi^s/ik er<>deU)ket. 

Hx/erxö Mvtru ru|flalki>/ik e \iA/. t»rtt-net^rcl. melynek 
TultftkúpüD v^ési m&rc sxvntvlve ran. Arra (ii'/vi>, hogy mikor 
kezdűdőtl u család zi>ddai urMlmii. ndatokat n<.-m szolgáltat. 
Ljubié szerint kinek állítása azouban dídok bilirlcs adatokkal 
t^ogatva, ueni lehetetlen, hogy a Ralsák mint Duáan utiidat 
kerültek Zeddn trónjára, holott Orbini szerint l>iiSan idejében 
BaJia C»ak rgy ki^ zi-ddaí falu birtokosit volt. Mint egy i:)t>0-Íki 
oklcTólbŐl kitúmk. í^cdda :s cnofk ura vkkor már a szerb 
fejedelem ienliati^ga alatt állott. Utódai uzouban már uiint 
független fejetlelmek szerepelnek. CTvakrauüKszetfizavk u magyar 
kiníly feuhiit<>oíga alatt álló s3:omAzi<daikkat. ktllőnöeen Raguza 
és Cutluro városukkal, » nem ritkán vált szUks^g&'tsé a magyar 
király föllépése az i'gyik rogy a másik (él rrdekében. MidOn 
Bosznia királya Tvartko, 1383-ban hajókat rendelt Velenczébcu, 
nagy aggodalmat okozott nemcnak a mcmtenegrói feJiMlclcmuek 
s Oattoni út Uaguxa városoknak, de magának 3iáría király- 
nőnek is, ki attól tartván, hogy Trartko a horvát eléigfllet- 



lOutnn ibödjuxim. 



87 



kel találnu taQvetk«:ci]), euuek nieggátUsAra lovgbctle a 

int^kttléeeket. 

Uclcicb műre sok érdekes »d!ttut tartalmax aK albánok, 
kÜGo&sen a tört^ járom alul muneküh) a a ilalmiit tengerparti 
linNokbaa magtel epUU albánok torttinfítt^re né7.ve. Szerinte 
Dtlnuícxiii kultni'Aja siikat k^iixönliet n^ alhiín menckiiltekDek. 

— t -r. 



Du k. und k. Krieymrcltw vo» geinrr OrUndMiiif bi> zwt Jahre 
\SSO. Zwvite Antíngn. IJn)g«i>rheit«t otíil bi* auf di* Oegenwsrt 
tq|in>t von Juhaim Jjanger. Wien. 1900. Verlag den k. u. k. 
KriogsarciiÍTea. 8-r. 'iWi 1. 

K l«vél(Arí kaljiiu! dsú kitut&sit I878-Í)au jelunt meg, «« 
QÓTtdenűL Szeríöj*- — mint most már ttitijuk. Uechlxr- 
ifir ton Jteefiíyon ezretles igen hiisznns luiinkát féczett, 

ndyet az eliíttUnk fekvii nuÍ4i>iíik kkilAHbaii Ijitufer Jánox 
itíitó a leglijal)l> korÍK folytatott. A liadi K^vúltár t. Miksa 
aiaániiik k'>s2(>ui létrcjürctok-t, a ki 1.5i)i-ben udrari orvosát 
bíila m^; annak síerve^ésévcl s az okiratok i-endez^rel ; ez 
tzonban IBáíi-boii bekŐTetke^ett haLíMig igen hiányosan oldotta 
míg a reá niliá^ott ft-lad.'i(x>t. A It^vi'ltár «Iró rt-ndsx«re!< anya- 
it at 15S6-han felállított allandö fni/iitanácx — ktísűbb twírari 
htidiiainSai -— liivatoluH irataiból nyerte, s a kozdetben ug)- 
smi irattárnak tubijdonképeni teréltárrá ralit átalakítása csak 
1711-bon, Kugt^Q heri'xeg indítványára ment v^^be. A kalauz 
Koleteflen ixmorteti az i>gi^/ intt'):)ii<'?ny fojtfidés^l s nxt u 
nuakátaágiit, a mit a levi'-tlár a badlíirti-noti iro<Íalom terúu 
Umutathat. Iga^at^íi küxúl KiiroUj f7'lurrczeg volt az c]!s6, ki 
n In^ltár bvuies anyagát magán kutatók Hzániára is bozKá- 
líriKt^ró tette, mely tekintetben báró Saci-en ^s Wetser tábor- 
aemagjok kíivették a fi!ihercz<>g pt-ldáját. Ma a leTi'rltár 61,000 
köletM álló k'invTtárának é^ U(),Oni.i dur.<ibi>t száinlálö túrkt^i)- 
jtfiliteiaéujéDek basználatát Tiummi sem korlátozza; c)i;(kis nx 
IMI óta kelt okiratok közlése van az igaxgatóság klllön enge- 
<leIlii«Dek feltételéhez kötve. M. U 



TÁRGZA. 



ADALÉK 
BONKINIl'S ÉI.KTK l-íiHTÉN ETIÍKEK- 

Az elmiill ojrAron a iMvtiii hlrmi búiüujáró boly Icfisvottcu 
■BonifZédaágAbftn fekrö Secanati ncvfl £rilek«« városka levéltárinak 
némely k$Képki>rt jegyiökSujvuit kuUttntn ílt. 

£tCrv k«ll iKKMátatiotn. bugj u kÍ>Képkuri Olmaxatusiff kul- 
turtürl«nete s ii keleti purlvid^ki forgniom tukintutélKtn ig«D beuea 
1ev<!Uiii* l'IOn>-I5iíi> év't j<-^yxökaiiyv«Ítick >>oro(»t,ii fUlOttc béui- 
gof. Érdekes körtllmi^Dy, bogy n levéltár a XXX-ik szánul okjén 
majdDom teljwséggel bíáDytalauiÜ megvolt, a iiur« bixoDyaág. iiogy 
Monaldo Ltutpardi. u blrneres költfi rukuuH. a lev^lUi' Isjatrúuiát 
és tárh'yidututújAt ii iiMíftlevű unyii^ alupjáti ki^HXitotU) el. E bij> 
ütrinnbúl tiipg lubct áUiipitiini n jr^yxnkiinyTok biilDvitó köteteit ii. 

KiitatA*ninibflD fóleg Uoriiuatí vár<i«áii&k ak tulrini tikUó 
tmgarparttal valú, tebftl daliuát 6s ulbáu-tSrvk ötLsaekattetésQÍrv 
voltam figyelemmd. Becttoatí ugyoiiU hintevta itkadémiája s patri- 
ciui«)uak «x iinconai. peruKÍu! 6> riínmi kcrukedeliul foi-galom 
kJteretiUinúvcl szerxctt K^/duguJga lUtnl tüiit ki- Ide mcnrkflltek 
a tSrők «lál h dnlmmák. boxDyAkok, albánok, » n XV-ik nitixad 
folyamin dUbüngá pesti^járvAiiy küvotkeztébeu elnáptelenedett 
vidékeit telepedének meg. 

Kulntdaaiiu köxben itkndtam MútyA» király Í»umrt iievfl 
knitiikáia. Banfinius Antal ^lele türtünotiinck néhány — péxeteo) 
•zeríiil i-rdckcs -^ unlatAra. Limereteí dolog, hogy lloaüniuM, a ki 
AscolibítD 1434-ben niiUok exeriul 144 l-ben - uiUIetott. 

Kocsnatibau tanár i^ ai: odavalA iskoUk igaKgatúja lett. Bniifít 
jelez i-úla álUUiiuai>igb«H I<^jobb életirója, grúC Keménjf Jittef,^) 

■) Cj U. XíuztuM. U34. MG^2;o. u. - F«ltfinff, bogy a magyar 
UrlénetfráaBtk <xni. ha nem ü alapaaiágát, de a aenS é» uegbitúja 
nwnélyét tekinlTe, ptiudaoeoetre igen érdekM foriásit möduiareMn még 
wnU *eni Umevtette, Igait ugyan, hogy u M. Ta<l. Akarlétnin kiadátábma 



liKCXi. 



se 



Ltoiinnli leréltiri Uj^trvmúból lueKtiMljuk. hogy Uwnfiuiut 
1173 iprilis '29-ií% válttMUtuU m«« Kecjiii«tÍ)uii ÍHk<iluiueBt«m-. 
St^w- • jXKjr/ükŐiiyvckból épuu aauk a kÜt«tok htáuyuxiutk, 
nd^boD RoDÜuiun-ól vrd *»'». « Igy bo k«ll írnunk Leopardi 
rStÜ olui kivonftUiv»l. 

k lAJíti-oni áll-ik lapján ez% Írja: >Si el«u« niMsti-o di 
MWki Aalonto BunGuu <le PatrigDattu. ebe riuuocio.* 

T, uMtrint 1 473-bMn vAliuxUitUk iakoIiunesti'iTí- Btmliniiu 
AtiUh- a ki azoDbuD » vAlnaxlitxt iikkor n«Di fogiiillit ol. lícdokn*. 
itfj BoDÜníiis itt tniot i'alrígnHiioból való «iiilltutik, uohii 6 lungAt 
.Íjnili-U'linek AsiruíanMS-uak nioDdja. 

Hot Fvve] k^aübb. ItT'J-b^ii. aict alva^Biik Leopardinál. ku^y 
a Í«ra«T«B — itl itiiir Ani-oli-batiuvk uiuDddtt — Boiirmiu> AiiUl 
amtH. nehogy a vArinbúl rltiiviKOiiik, hiirtut) ivrr. ijotum tocgarönU 
itwlt h liHXteletdtjit 120 araDjrra viti«lt«t«tt, a mit Ö «) is fogadotL 
ií34 l.l Hegbizó Iev«téb<>ii niett, tau Írva. hogy mit kGtel«s tajif- 
Uai: a gűrü{{ ét latin ri<mekJi-ókaU gi-amuiatUUt vn kult^siiet«l. 
iQ tuoiwu niacstro Aiitoiiiu Rcniliiii di Asuoli [lerL'bé non par- 
ti«s da ijumU) cilti>. vtinnr rifermntD pci' trti nani, aaincti- 
taodM il »iio ODorario Üno a ducnti 120 ed agli accottó. üalU 
ttUfli* ü áiev ch« dovrá itwegmre l«tbere gr«ch« e latin». gram- 
aitita. rattorica 6 paeaía.* 

Ebb&l kitűnik, hvgy hoattows. noha HTS-buu vúsxautuKl* 
tuttt A kntbcdriit. l-l7'J>bcii t^iij'lng már ottan tunArkodolt. 
Uiatbugy jwdig l47U-b«n KAr»ni óvro vAlaeittottak iiii^ ilji-a. föl* 
id«lMxUb, hogjT DoAsodfxbeD t^rléut mogválaratása. melyet «lfi>ga- 
ilutl. 147tí-baQ türt^Dt s hArum évre nxúlt nkkor Í-. N-iha a R«ca- 
nilibrÜ föinkulu (akad ■'• 111 tu). tAniirKÍnuk. tucalóiniik Nxáuiil ún 
iMívcxeli^tiok iiiéret«it m-xvit. mikknl kisiibbizi^i'ii volt o tiagy 
«y;tUioickii^l. m ind uiiivl lett n virogi tatutnii mindent mcgtiHt, hogy 
ikaáraiAJa hlrvt-novít tőle ulhetAle^ «iuol}o.'J 

Kotitiniuí tanirkodisa 1486-ig tartott. Kecanatibau • log- 
ickisUlyeeebb veiérlü t^dniségek küxé tarloxott a az akadémiai 



mt^Ml Odtnár AgMtontuk Donfiniui jel!«ini6>£rdl iruti as lupm 
(njidC pél;sko«xor4> mnnkájii. mely cemuly ráuscibuD iuiwuMhiiló, de 
jtÜtuiii. bo^y gróf Ketni-tiy J&taeí maokikjAt nem ilmeri, kWiubea nOIfl- 
i** írtl ntni títii- vuliiu IIci;lur ntiu Uil-ra, banein Kvravay paulua 
in>í>UláiOzA«a alapján loiILa voIdh, boi^y Dooúniuii 14?4-bi.-ii !aüle1<^U é* 
Ijkt-bia BdiUh hNltints. ii bol sünt Úargil kipolD&i&bim ti?iiHTl(i-k cd. 
fOmlRjU méK. hogy Ztílioxky Uitálj: ])oiiiliiiu»>U, luiut Uírl^Detlrúról 
cnUf ieiteiDfvst kuzíjlt h Stáiadok IB74-Íki falvnniáliaii, dv 4l»t« Vífté- 
iwt«t kfin t«ri«*ElitHl«tl ki. 

■> tHVnA Etámig moHiaiiálMD inegjeleni jeles ért«k««tof a bolOínai 
fjtlm XIY^XV. ttéttvH DditHÍnmatnfl. fŐlmeDt att^.l, hoirjr a hOaipt 
k«ri nteM kümklati*! írerveitelrdl hoatuoblMB beKi^ljpk, \\ 



00 



TAXl-XA. 



roktnnAg, rulnniint monkéasAgn sxélesvbb k&rbeii. kaxiJB luUrAu 
túl M Rov«t bistmttott neki. Pol«a«g«t. cMlAdw en)b«r vnlt. Feneocx 
atrü HárAl van tudomAsuak. u ki orrwi ludam&nyokst végMtt 
■ H kit VU. KeI«tneB pápa » tnagk uilvarftníl alkalmasott- Ezt 
■K adktot Diego Caicúffni jeoniiU >Maauirie iatoríchu d«lls ciltk <li 
R»cftiut)4 Cl. mnnkájáböl (Usnana, 1711) tndjuk. E munku á'2-l-ik 
lapján iigfunts idézve rao öirolamo Angetita ^Iclnrin dnlln vcnatn 
<ielta 8*utik Casu* L-ximú líiráaa a lor«ldÍ osiuIAji Mária-kápolii^<>l. 
Aiifriili^- iniuUu leírja a Loretúban 148ÍI jul. IS-in ISrUol csodát, 
tgjr Kxól: *Hiu!c datn liercnt, adomt miiltiltiilu copion. eC praet^r 
preshjtsros et degontM in vicn civitnti* hajiiKw KAcbnnateun.i. giri- 
Dwteapcine oiddm iut«rfaer«, inter quos Joannes FrancÍ«oni> AngRlitn 
ftater meus. <|ui eu quud reipubtio«e Racka nateusia eeset a #<iteri>< 
tla. s aupreino cÍtíuUb niuf[iilrntu mtutu. nt videret <}uae üti- 
r«Dt «tG. L-aeterM antestabat, unacum Anbmic B<mfinw AMuIano 
rarao doctrínao viro. qui Accadsmiao RachaiiaUntrí oum prae- 
fai«et. aá sercnksinutm Matthiant Un^riar regem ab ip$o aeeer> 
aihtf, abiU. mi i-raeler auUra L'ngarícat monardtiat DtcaHet 
ÍNsmfWt/. Nkc uon ot filius «)iui Pi-aDCÍBCus. queai artium ei medi- 
cináé doctorctii novit paucio ab hinc anniic 8au«LÍtaa Toa, cwn 
ftpDíJ Mi FraDcisctim retinnorit lon^ t«inpAm.< 

Eb adalbó) az kUvetkozuék. Iiopy lionfiniuí 1481t-bcn Rom* 
natiban mifi rektoi- rolt. De Rotiliniu^tiak c* a BecaDatibaa valft 
idűxéüe aligha Ichntott 1 'IN't-b'iti. ^lAtyAo kirAlyljal való risKuaja 
uffjaDin t4Ki>-bsD vált b«nBÖbbi^. A. nagy kirá))' hlro, mmt iaitie- 
r«t«*, Olamom Ágban a legsxAlenbb kSrb«n o1l«rjwÍt * lionfiniu* 
bizonyosan mftr r^g«bb id6 dia lerelexétibei) Állott azokkal a huma- 
nitiUkkal. kik MityAsl környoKték. Leopardí InJutruuiAbau 1480 
vxept. t-rül axt nlTaamk, hitgj llonliniiui Antal, ox éken^xólitiinnk 
nyilvAoiu taiiAra. k^t havi siahadsAgor kl^rt, hogy a magyar kirAly- 
bo« metioMon. fülajAoIandó neki azon fit kStel«« mtmkijAt. mely- 
bSl Hecanali TAroeAra nagy timttttaé^M te dÍC8&s4g«t remélt. 
A riro« megadta a BKabudaágut hiroin li6nnpnt ia Boufíniuaiuik 
Aljára BC^élyt !■ utalványoxott. 

>Quaitc> pubblico profseaore d' eioquenia Antonio Rpn^ni 
donandn dtin mmi di congedo jter andare ad offorir« al re di 
Unghcria cinqne volumi da IdÍ cuiupwiti dalit qnali aaseriva 
rÍBBltaro onore « glória u qtiRrtn citti. H commune gli aocordu 
liceuza per tr« meni, • un aiuaidJo p«r ti TÍaggio.' (á5ií. L) 

Bonfinioi ti^nyleg 1486 vége feU érkcMtt Anwtlriáb«, a hol 
UityAatial Rhz városiban találkozóit. A IV-Ík Dekae 7-ik kCnyré- 
b«a emlékezik ezen Átjárói, éa uHakugyan Öt munkát adolt át akkor 
a királjuak ét klrálfBénak. >Tri» n^ dioavarat: Sermofftiiem et 
Btrodiaium. tjaa* e graeco in latinom ipaa tradmvrai. atque bre< 




TAKCZA. 



rem dt Corvina^ domn* originf. ttíteHum. ItegtiiKe duo ; Alt«nim de 
virffiniíate el pudiciiia canfugali, aHerum lie história AKUlana.* 
SaJBOB. hogy a vAroMÍ jegTXökímj-vekWn nem »k«dt«m egyék 
ffiljflgyxéare. n inp|;,-lM)1 kiderült volna, hogj- mikdp vált m^ a 
R«canati>b«lt fSúkoliitól. Valdiotitiiinnk k«i|l ugyan t«rtanoin, hogy 
Bonfinin* ligTnovezntt forriistAnuIminjok te Clgy«í nadmiav csel- 
jAböl tnbh Izbm elUtogathatoii KoL-auatibit. > az i« megtJSrUah«- 
Utt, hogy 148y supt. I6-&U u ott volt. de vnlönxiuittib. hogy 
lorelói [átugaUiui. mikor e^. a romx lóloklől nicgiixállott amaonyt 
exorciailfaik. HKtl-Uii tflriént. M4«I«hot, bog>- a lor(it/>i kr<iiii- 
kisiuü BX I-T lúvGit^j^lml korDIt U89 alá. 

Nem <^jtok munkájiiudt jeUeniS«»éh« boeH&tkoinL de annyi 
bisonyg*. hogy ha kritikailag kihU<rely«)t2ük helfile a«t a ]iarAny! 
USrténeti igaxwigot. mely a humaniiták ék<!!uxólA>dnak kérge alatt 
latipttng, a munkának talán «^v faatodréaze marad mrg törtékeinek. 
Vrilemányem ixerint agy igaxraoDdö naiv krónikás t9bb«t ir 
a lrf[el«gAiiMblmn Ini f«lfilflt«» humauiatánál. 

Bkmsl larriii. 



MÉG BOYSZER*) 
DORÓ LSTVÁN EGBI AGYUMESTERÉRÖL. 

A. Standok muK éri joniuu fUxet^bea kat eredeti oktev^t 
sl^güa inii«rtott«m Márton mertomck Eger vúrábiiu viseli dolgait.') 
MoDdottuB, hogy nomcsnk I. F<ii-dinitiKÍ király, hanem Castaldo 
ubonok, Kyáry li&riucx szolnoki föka[>itány, DobA éa H«koiey 
ii (lismerAleg nyilatko:ciiak Márton meater kiv&U 6rd«niciral ■ 
ieloi nolgálatairöl. Erre « Doreniberí fiíitetbea *) Szedarkinyi 
.Váidvr nekiront Márton ineNtemek. > jóllehet a reá vonatkoKó 
bit«U» okleTolak«t aohMem látta, baxug, dicMkedó németnek 
DHDdjt út i még fal ÍB ráfogja, hogy DobA fa. Mckcsey elimietriö 
nyilatkoutál (l>Íx»uyi(ó leT«l«t) liaiutuitotla. Ax ityon bungra 
díboi nit felelnem. A. hitelei uklercluk n>agiikban megcxáfoljAk 
fi M Ji t ényi minden sonit. nekem tehát uem kell Márton m*>9>ter 
IvátUbrfrc kelnem. KlIISnbon i>> rám n^xvc tcIJDnen köKÖmböe, mi 
a itítmiuye Baederkéuyinek a dolog fol6l. Minda«RO as 6 egyetlen 
húmjitékárv. ax egri katonák p^ykorú lajstromára voDatkonilag 
Maek aAáay megjegynéMt. 

Sxedcrki^nyi Kiorint Márton mester neve e lista kb«ii elö 
[Mn fordul, tvbát nem in lehetett Egerben. E!ic ax okoskodás 



*) fo nlolián. 

■) Státaditk. I9i>l. Wí. I. 

•) SrdttuMi. leoi. S44. L 



Sterk. 



ÍJÍÍ 



Tis<:>A. 



■uilQruu furi-au. Tudjuk u^fy^uin. hogy mz eSéle kaluuat üsas«ir&co)c 
ü* U^truinok >ütiaM'iii tolJMck. Sotix ét mix ok miatt hol ck, hoi 
nmitz Tunriidt ki n tiortiznttiál. I^' pitldAiU n kniiiz^ini vitéxekntik 
Idbb XVl-ik Hiáxadtieli lajstromát ÍBcíierjUb. Az eg)'ik lípcit > 
Titrf Gfih-gj líJSú baUla elótti id6bSl vatú. de ^em Túryniik. som 
a vule i^jriltt elvselt li&rum vujdájáunk nevét nem UlAljuk beons. 
MÁi'ciiiMit u Sxedcrkéuji <ik(iHk(idA'i> KXtti'int xmi Türv Oyöixy. huui 
ax ö tiirom viti;x vnjdAja néni iclicttok KuhímAd, tnivvl nt^vük 
nem sicrepel h kaiiix»ai vdi-órsiig listájában '. MirtoD iii««t(ir ooténél 
míK II UJBlpomok ilyetén biányossAffát ieux nKSkíége; tekintetbe 
veuiiünk. Ax ú iiev« nem lebct ux egri líntAklmu. mert ű önkínift, 
isotd iiélkill xxcgöiVóU he. Kgerbiin i'gy fillúrnyí fuioté^t k«iu .kapott, 
mnrt az 5 állomiUn. n honnan Íixet6s« jArt. nem Egrr. bnueiu 
Sxoln<ik volt. FoljtunodáaábaD éi*et) arra kiiri h királyt, bogi,- nx 
Egerben eltaltOtt idüi sxámitea be neki. s » ssolnoki bátrálékkfil 
egyetenibeu tia:ett«Me ki üt luivi xaoldjiit. Jutulout ó nem várt. 
1 II mitit (UE ostrom vi^gel ért. uttávniott Egerből. TermécneceH 
dolog, iikkiii- mi.'g nem tiidtii. Kogy minlntl. fi Egcrbvn vil^kodett. 
nmlnlt Hzninokon níiilúdja ^a vagyona elpusztult. Etek után (^!wk 
:knnyi mogjegystoem vau. bogy Márton ueeter nem nem hsstig. 
oem iieui dicHekedÖ. Abban Í« igaxa van. hogx* UlKértiMtt (hoxzá 
hiiaontd) nem volt Bgerben. O ugyan ín nem kÖ>8n»ége* tfixér, 
|iKn«in a wcotnoki tlk^r»<ig feji- (/eugwiirt. iituckbaupt.msiin) volt; 
fixoté<« egy biira több. mint nnoknak. kiket Saederkényi feliorol, 
*gé$X érre. Uint tUxírtiBxt bátran oktathatta tx Egerben levA 
magyitrokat éo alantasabb irizL-rpk«U 

T«KÁT> Síkodk. 



A SZEPESI P.4NTHB0N. 

E/trenMaHe tvrrfíeiwíi'oííer Zipnrr Í(* XÍX. JnbrhttHilr.rtíi. 

Escn cxlin alatt megjelent könyvemet Sváby Frigi/es « folyú* 
imt mnll oktáb«r-bavÍ aiámábau ') megbirálváD. kiemelte ucnuk 
egyea (ogyatkoitJuuiiU El(ini:ür i* kifc^>iUolla köuj'vumnok nímet 
iijelvep valú mc^elcnr^t. McgialloTn, nokcm i» kedve* eszméin 
vult. liogy magyar kAnyvei Írjak : ile tadom, bogy a Ssepeesög 
pulginágáiiak nagyobb r^axe uiiiideu kív^ő hasafisága éa magya- 
niiio<lá«a mellett sem bírja uyelvQuket annyira, hogy magyar tudo- 
mányos nmnkát haasouiial ulvnaluitiin. Búrinily bátrányon kSTÜl- 
mAos tehát könj'Tftunok m-mutaüge. kárpót láiill mt^ran uz ax 
eUíuye. bogy a mnnkának fxi-Wobb körben, söt a ktHiSldQn valá 
«lt«rjediii>6t i> lehetSvé lasxi. Hisieti nébai nagynevű ludÓ!<uuk 

■) StáuuM. IMII. TSG M kOT. II. 



TÍRCIJl. 



»8 



ii'jí Bü, lurAbbá • jelen ethuogruplios HermvtHii Antal, a 
TiajMHijukonk h kCUföldtlel vuliS in«(ri><uer tétén e réfcett ueni 
•g; tDiÍT«t irtnk n^nirt njetven'. n HctTrannti Atitnl tgy iiOniet 
fotyóinitnak i* » uierk«aztőie. n lU^lkUl, bogr n miatt bármely 
<ili)»lr(>l megtinuulutAtbiiD volna ré»ze. A. mngyar sttjlúbnu Allandlr 
B ]>«lMi>K. liofry H külföld iiKulukHt éd busái vÍMODyaiukat uetn 
ianwi. euDélfoftva nem in inéltAnyalJH küllői t>g Uirek veséinket. 
M4gi». hn nAniet nyelvű ititiRkAvnl láp fel nAlank valnki, hagy 
BSvdta^lak egy riuít é kOlfObt előtt kitárja: a <lolog >mog* 
QtkflitM; okos* » az [rót megrájják érte. Ext lu'm tartom k<ivet- 
kwet«e «ljárisoak. 

6rtlie(»Ü«ii továbbit ii bfrálfi eldtl küuyvvmuvk ri-iiilsxeri-. 
£u az egycM l^letnjzokal kivAlA (éríiuiuk lArkaclnlmi álláia. Íog- 
klkosáxa szeinnt tixenegy fcjeiiotben cBopí)rti»ltitttaro, moly fejezőte- 
kéi) belúl ismét a haUlozisi ev exerlnt k&vetkeziiek it liiogi-'i.phiitk. 
A« kiíiem. ez érthető reiiilajrer. — Hogj' miuö elv é» mérték 
■i«riul jirtaui «1 mx <>lctraj/.cik kívAlusxtáaáíiitn. luit bővebben 
■agyarácnom fclclugen ; felcIiiRk nrrö! mnjBnk az lilntriijitok. C*n- 
páa annyit kivAnok m«gjegyi>zui, hogy- ax oly fér6a. ki mint 
«i^b«nlt, alapítványok levűje. ki ax tpnr. kereekedés avagy 
ttrgiloin teréo kiliuit és tevékenységével a lukoNiáf' Tizellemi &t 
lava^ müvei taégét fdentíkiíHyitn elöaiozdit^itta. épen li^y lielyet 
Mtttdt könyvemben, mint ki oz cgyhAx. a tudomány vagy a 
politika ter^n szenet t érdemeket K^fZsAggel el ismer «i». hogy 
>fif* r^rfiaink kSzill tSbbekiiek élete b&vebb jellemzést kivint 
voba. de — mint k&nyveoi elűdxavábau emlitém * mint a birálú 
i) megjegyKi — .ixakféríiuk k<>xrumúködé«u iiélklSl leljuiwéget 
elénciB lebetctlcn volt. I'ltrn pomihilo iiemo obligatur. MnnkA- 
mat a felhoxott fog)-atkoiá*ok mellett i« mind a tsopesi kQzttnedg. 
niiiid a kUlfiSIdí kSr«k ét folyóiratok, mint a Meltzer Jakab-tói a 
l^«al( tiAsad élejéu megjelent > Biograpbíen burühmter Kipnej-* 
munka folyiaULiAt megelégudeMel fogadták, a mi MradoxA- 
Mtmnak legnubb jutalmasámt. 

WnKB S.>) 



'^fidvcmn iidtanJt lielyel ii i. k^ttiS viiilekKKéeéceh ; Bíreaeu <11»- 
n«Íik mBDkáJH (irilonívt v" m^ll:ii>yi1jak amiuk cM-liht; uzuutiua okait: 
nnéri kellett kflnyvM niimetút aicginii*, nem torijuk iuegg)r<^dkuek : » 
TJabcn tcbát a bfrálAval marlttlunk exy vtflem^nyeu. Setric. 




tíbcu. 



VEGYES KÖZIjÍISKK. 

— A Maoiaii Titdoxántob AMnttuix t\tÖ oezt&lfAiMk n 
iniiU november bó i-ún tiirtott Ölése alkatmáTul Munkácsi Strnát 
I«ve1ex6 Ug >Run n^vemWcek Kt^naUnkbent czlm abitt énleken 
tSrtrineti hAttcrú ^rtnkoxéit olvnnott fel.') Elfimltn. bogy ax ömkxo- 
UosoDlltá nycIvttidomAiiT t&bb oly rigi crndctü j&v«Téiijn6itak 
tftUlt uTbiQftra « magyai'ban, melynek pontosun egyeafi mAu k 
kelet-altaji iijelvágslcbau. néTaxerínt a mangol és mandau nyelr- 
ben muUtbatií kí. Ilyen jÖTevjnyaxók pL erkéleg. érdem, ildom. 
ige, kitctíH, hiílgy, liSgy, hagiftiia >tb, Mindüxek uf-aa IKríik nyelv 
líQxvelitásível horUllek nyolvünkbo. tunlyből nok tail* jövev^iny- 
azénk ia ssármaxott a a melyet oksHTÚen a biíJgAr, nn-agtír, uragnr 
trtb. Uit-xaeket laagában foglald u^r oépaég Dyelvének kell tar- 
tanunk. Tekintetbe véve. hoR?' Tbeujifaylaktoa, Menander ^ ralisok 
titAónftiiM Mserint o nópi^K- melynek nevével u nyngali frók a 
■iisgy»rokal » (ugor. tingor. ungnrui) tik-tik. ax alNé Votga é* » 
KankAsns TÍdíkC'n tnnyiiott : viltigra 'lolog, bogy u a nép, mely 
i>» ugur-türGkSk nyelvébe az altáji nyelvcsallUl távol keleti ágA- 
luk. a mouguUiak elemeit vegyítette. c«ak a hun lebetetu Hirtfa 
Frigyen kutatánai úta ugyani* nem vonható többé kétaégbe. bogy 
n khinni írók htunff-nu népe. melynrk Őni biizAjii Khíno éicznk- 
nyugati hntArán. a. mai mongol föMOn volt, a AuH-iiat iuiiiikm : *) e 
meltott asdl az ia, hogy a nyugati trék a bánokat a mongol bj 
SSHxea j«tlemE& von&aaival raJKotják. A mi mongol eredetű amvaijik 
tehát elö eoilékei a bunok egykori létének 6» lelkt vilég&nak, * 
tnnuUtgoN maradványai a liMri-mixffgar kapcMlatnak. ntelyrSl neoneti 
hagyomitnyniak regélnek. 

A második uuitily nov. ll-iki UlMén Fraknói Vümon r. tag 
t«Qertett« Stent Lásztá kvelit a m(mtt<assintí apáthoz, melyet 
már AZ év elején >Hagyaroraxág egyházi éa politikai QaaKek&tte- 
téxei a rúmaí axent-vxékkel* l-x. ninnkája ebiő kotetéuek függelé- 
kében tett volt kfixxé.^) Sxent LdoxIiS • levele egyetlen miaaili* 
levelünk a Xl-ik nitáxadbél, mely reánk maradt. A király kUlftoft* 
kc^elet^t uyilváoitja benne sKeot Ueuedek rendje iránt s arra 
kéri az apátot, bogy a rend alapítójának ereklyéiből kiitdjSu 
valamit orasiga isámdra. Nevexeten e levélben a IL Orbán pápá- 
hox küldfitt követaég felcnilitAin. továbbá politikai ttirtéoeti azem- 
)>ontl>ól az a réwz, a bol .SzUvi'inia megbéditáeánll é« t, magyar 
birodalomnak a tengerpartig valé kiterjesztéséről van tíA, IVaknAi 
megállapítja, hogy Sxent Láutlé hédftáaa Záráig jutott el; bogy 



\ 



>) V. (í. Síleti Szemle. l»l>l. IL évf. l»t é* kSv. II. 
') V. & Stdtadok, IMI. snz. L 
•) ütv. SiátadiA, 1»0I. 3U. I. 



TABCÍl. 



9S 



pMÜfl • leTél1>cti I.itnilií num irju nia)(-it Hi>rvitorusé^ t* Dnlmili^zia 

királyának, ennek okát sbbnn kenui nx i^rt«kei5. bogy « }>éi>« 

múft nem legitiinálU a lióditAst — KfiraÜc«x«tt Fajfer ItdsiU 

Irt. tag ért«k«fe« a kínvallatás is /UilálbUntetés tlUni küideientről 

Ma^tarortldgon, a mit ax 1843-iki bUutetüiogi javaaluUik unyng- 

g]rlijt«ményének nemMikára ni«gj«leuen<l5 negyedik kiiteléhez IH 

brrexetÍHÜl : bő alkaliDunk Icax tohát c kiv&lá érdekli kiiltiirlQrl^nati 

tárgyra még vÍRnatérnDnk. — Harmadik felolvn!)6 volt AtbáÜi 

JiMO» l«v. tag. a ki Botznia űslakéinak a b&snuák ft^j megalaku- 

Útára való haldsdi vimi^lta. VixegálatáDak eredniénye ax. bugjr 

a bcMnyák in nlhán fuj fejlSdésérti külöiiüot'u lialoll lur. őaiiíkú 

lUyr nép. Ez múveltobb vott u i^Uvuál. » mikor ÖMiuikorUltak. 

ilTctte a mlftvnk ny«lT4fl. do magát n fajt f«l«l váratott* magá- 

bui. átraházra reá phyaikai i» erk&lcei tulajdonságait ; iuneD Tan, 

hagy a bosnyák éa az albdu. bár %z\Av oyelven bwsíl. tasti éc 

Mki lekintetbeu m^i» ígon különbűíik a iSbbi xxláv fnjoktiSl. 

A nnv. 25-iki ümzw ü\6» eleje Sííliiififi SiÍKdor iikndíinÍAÍ 

mda tag rmb'kr«eti'n(^k volt •zentnlve. Fraknói Vilmos mondott 

Utligluuigil »£ép eniIi^kb<«Kédet iKl'hai tagtáraa fölStt, kih«K neot- 

rní 8 tSrtánelfnii pálya kSiiSsHége. hanem benső barátíág mtáUi 

b kStatt^k. Ax etiilíhbi>:«Kéd. inéMó befejexésafll axokuak a kegye- 

]«ta) Onnepléieknek. metyeklxü) Szilágyi Sándor emlékét inái tudó- 

ninjos ét irodalmi toítliletck. tisxtelői f.» haráUi egymáKiitán 

mM«it«!tt<íIc, nz elhunyt tud4s éleidnek é* Írói mi'ikOdétiének teljeti 

kt)<H fAJxolta meg. tÜA fSlIépéKétÓl ntoUA telielletéig kísérve a 

nseovedétyes niuukáa és fáradbuUltan irodulmi ugiutor pályáját. 

Deuxeuber 2>án innét lui uIkö oiiictály tartott illént, mclyno 

Kiriti Sándor núnt vendég tZrínjfi é» MuchiaveHi< oxiniti tnnul- 

rnánját mnlatin be a> Akndémiánnk. A taiiiilinAny bárom lésxbSI 

ál];ai rhv réax a pdlitikna, a második a katoun Zrfnyirül szét. 

> bumadik ^fnyi prőiáját ismerteti. A felel vasé párbuxamat 

TODTH Zrfnyi éx Mavbiiivelli küxL kifejti, mikép érréiiyciill Zrínyi- 

Ml fDkoxatonan a nagy olant mntter oknyomosá módniero. múvAsni 

«lő)idii«iiidjn él i>xerk«»t«, i> végűi mikép eroalkedik raénoki len- 

dlÜtL bea>ö er^ és batá» tekintetében az Asi ssabad^ágdt féltú 

Mantbet jsxinte meggy Axüdéasel axdlé Zrínyi a sem öuiinto 

HKiasTeUi fölé. 

A máaodtk oaxtály decx. l>-iki illésében Balogh JeníS levetexS 
tag foglalt Héket íSíMienyi István hálása biiívddi jmjogunk 
atahUUtara* mfmü Értrkoüée^Tel. Széchenyi az igazgágsaolgálta* 
\á» nformálásáuak kérd<««t — num theoretikiu dogmák, buuem 
tu>aililitti B fdlef[ ueuuietgaadaiiági sxempou tokbút — a St^útn^ 
han tirxyaltn legréxxleteiebben. mely munkáj&iutk elaü fejezetében 
tlMiM tSrviity ex. alntt foglnltu éiuxo egósK programmját, d* 



öli 



TiitnA. 



psak Rx első kileiicz törvíiiyt (ejtette ki. mert a Htáiüuin mS»ö^ 
(lik réüxét. niulyiittk liirlnltii* ii többi biii'om törvény l«tt r»lnK. 
xulia meg nitin jrfii. — A i>x^kfi>gLal(> iiliin fítuU Jenő Icv. ing 
mntiittii bn a most iTiogindulA K»sgazdasági HSnyvfár eh6 bOtetét. 
iDoly Berzeviciif Gergeiy életdt és jobbára Utiii n.velvbAI fur(lft(>tt 
mnukdit (ogltilja maf^iibnii. Az ulőaJi'- talAlii képet rajzolt Bcrsc«- 
vicKyrAl. kí mint tudúN nivRcluzte korilt, mint embrr iiRtnon «> 
bec^letun volt. knriáDiiii inégif untipstbiAr*!. *ai gyOlíílséggtil 
vÚMhottck imiiU. Oka ennek ■bbiin rojlik. bogr Herztiric^y az ó 
ko«inopolil« gűfldolkAii&MlTs) D«in lelkeMdetl nemsvté^rt. tJSt » 
iDAgyar nyelvet — épen akkor, mikor aaiMÜc jog«it kuaitík (lür- 
getiii II iiemxeti é\tl aÜDÁKa leriu — u^jfineten 1ia-->xutitnLiimuk. 
>fil kárufuuk liirdettt'. .\ ciitc^lagii<lott nutÍDniili<inuii< zütth t\ 
Ber/evicityt, btjgy Rí Ifbwst^ii "lynn regoncnlln hntá^al ai orezágrs. 
a minivel volt kda&bb k magyar t'nj <)s«retet41úl UngnlA Ivikd 
Ss^cfa«iiyi letrén. 

— A KcuTTACi-MEavBi TOsT&XBLaii £» \it.atsxx.Ti Tini(€LAi amit 
évi iprilÍB-bá íIO-Ad tartott ig. vál. Ql^iséii KreuD«i- MiklúH «. 
titkir felolvadta Doby Antal genealogi&i dolgomUt uz Osdolai 
'jr6f KtMn ouiládrúl. melynek uMoxedékrendjét DApjuinkig kv<!í«i) 
* H <»«]iid kiválóbb tngjainnk rlctrnjxAvHl Ín mttgbŐrfti. — Oktt^bei* 
6-áD, ft nyAri mUnot nUni A>^<> mds ulkiilmávnl II<Uav<U» tíyiíla. 
orssAgoH ÍAgeologna kailemónye került oapi rendre Keeskeméthy 
Biuás Jtaldís 9]!itHXvAroHÍ ret. papiwk é« erdélyi piiti]>(iktiek it 
sxúdKvái'usi ev. r«{. templomban levd •frkovéröl; ii mihez kiegó' 
níUffíú » pUnpök 4letr>jsÍ lulatait Piykúl}/ Jiistf kolnwirAri theo- 
logiai tiiii&r AllltAtta fl«Mt«. li'gy.inBson hx fllésen mut»1t« be a 
». titkdr Werin&r Mór ilolgoxatAt. mely Hunyad megye uIhü ism«- 
reted (diepáuj&nak. u XlV-ik saAsadb&u é\l Af Arlonnak uuIAiljárá] 
raúL Euaekul&un TégliU Odbor muxvum-igitKgatú jelenté, ho^ 
Hnny*il mvffyti monugrnpbiibjAtiiik oli<5 kötete elk^nzült K n gaitd>- 
gon illufixtritlt mii a legkSxelubbí kösgyűléire fog megjelenni ; 
egyúttal Iw^zániúlt a muneum ujabb gysnipodi«BÍrtiL V^^l rae^t- 
emliljQk, bogy Veress Endrt litk&v a maga rdmai éa bologuai 
tanulniáuyitt^ eredmfiuyetről tett jelent&it a válasxlmányDak. 

— NfcXET ORVOS- Cs IKaMÉSZEnCDQVjlKT-TAltníXKl.Mt TÁUICLAT. 

EnlitcttOlc m&r olvasóitiktiak. hogy a luult Hseptember-bú folyaro&B 
Haraborgban öiazegyült orvo«> é* terniéwrettudúifcaiigrMnMii tgy 
r^ea érxeit hiAnyt piitolni hivatott nemx«tk0dtt irAujd tArsulat 
létmftéoe keralt Múbii.') tnolyuek c7.élj« ni orvoKi (odominy a a 
lelrA, valamint alkabnaxoU t«nn4asettndományok t«rén a tSrténelnii 



>) Olv. StAtndOc, l«OI. se3 i» 8M. 1. 



Ti KOSA. 



97 



kalnUilok kSaponljáTll l«nni, tma knUUsokat «lSn>oziIfttini, u 
•mliiett tadumftiiyuk türténcltnc i&mertetésÉuek s ápoldfának hitsz- 
bAröI az inntw hivatott körüket azúval és tettel meggj'óxiii. ri^gűl 
« törUncImi büv&rko^N nrcdm^nycit a tndoioADy én gyakorlat 
di Íjaira boiziférhetfivé tenni. — Györj' Tibor t. t«giiÍr*uDk 
Bsfved k&zlőséböl ért«8Űllink riila. hogy a tiraiilnt ^DeitUcAt Gestlt- 
scAaft für (iesehifhte <!er Xedirín and der Xatarwissenschaflen* 
név alatt tiíuylcK mcfial'kult. A tánulat >nónmt< jelxüje axoiibau 
patxtin földrajzi fogalnin, melyr« ttxükníg volt annyibaii, hc^' 
««m1 a sajAt elönyéro Tal>^ S«sjt<fliggését a oAniPt orvosok éa 
t«rméesettU(li]<Mik évi gyűléseivel megtartsa. Míud^uki tudjn, a 
ki ralabu résit vett e pj uk-»ekeri. hogy a uimet gyliiínek lypí- 
ktuan nemifíkirtiek. melytki-c mind az St viUgrénibŐ) Hereglonek 
B nak««nborok. A. most mrgntnkult tAnalat u f(Ir»mngynrizhatat- 
lau jelét adta iuternationalis tendeut iáinak, luikor Sadhoff Károly- 
nak. a na él$ orvm-liis törik unok legmílyHkb siátHAsA képvigeUj4- 
k eluokloti! alatt mc-galakult vcxotötégét megváliiszlotla. Ennek 
anii tAgjni lottók : KMbaum OgSrgs, a olu-min ogyct. tHnira 
Baselben. Xeuiur^r Müisa, ax orvos tSrtén elem egyet, m- tanára 
Bécsben. H. F. A. Pejfpers, a íJanust et. tört, folyúirat Merk««- 
töje AmaterdainlMn 6# WahlteiU Emil Dheinikiu Hamburgban. 
A Tezetői^g QMXcáUftiMibBn azonban \ciír.jof.é*Ti! jut az is, bogy 
a lánulat nemcsak az orvosi tudomány, de i!<p oly nii^rtékhen a 
tcnoédsclcudomáDTok tCrt^nelm^t is úhajtja ápolni. Czéljainak 
■solftAlatára a Ur^ulat idöHzakt folyóiratot fog kiadni, mely a tagok- 
nak az ^vi dij fejében Ii)02 clejítíi! fog niegkuldetni. A mc^U- 
kolt tár«aUt *xAmtt reá, bogry már í* Dagriaámil tagjai xoriba 
*'"'*'(h fiai. valamint magyar tudományos tárHilataink testületileg 
beJépoek. Ezeknek küDDy«bbeég«re dr. Gyórn Tibar tagtárauakat 
(Bndapesten. IV. Zöldfa-u. SÍ.) bteta meg, mint Magyarortzág 
réaxéro kinevezett meghataUnuzottját. a .izilkii6gcs f el világon itáiok 
megadáaával. a ngyanőt a tagsági dtjnk átvétoUre ia feljogosította. 
A tagsági díj agy eezteodijre (oktáber l-tól szeptember 30-ig terje- 
d6l<it) 10 márka =* 13 korona, egysjier a mindeokorra 150 márka 
•^ 180 korona. Xagjr a munkakor, melyet a társaUt fel akar 
Bleln ; dn nagy óa évról-^vre nagyobb nitok vzáma i», kik abban 
dotfocni tórekessDok, Vegyük ki belőle részünket mi is, magyarok' 



StUuM. 1902. I. Vcar. 



ff8 



.tXkcia. 



SZLÁV TÖRTÉSETI SZEMLE, 
leoo. 

II. Mimin i.vNOEK nrtt !ÍEvf-KSKO-tÍBSELLscn*lT t>E» WiMEjf 
SCHArtEX IK Leicbkso. IX. ívf, I!H)0. Ili— \a (35 3S.) .zám. 

A« 18Ü9-iki kievi arcba eologiai cxinf^rcsnuiira k lemberffi 8«r- 
caenlíO-Uireaság i» jelentett b« íelolvaaásokat. motyf^lK^t axotiban 
nua tarthattak meff, inert a congreeuisrúl nx ukrajnai nyelv ki 
volt xiirva. Esírt n tiintauig clhiitAroxta, hogy ux v\ ueni fogadott 
dolgozatokat hivatalm közliiiiy6l>«n fc^a k&xr«A(lni. Kzuk trgy 
réaxe már a 31—33. axAinbaii Utotl nApviUgct. A 35—36. ItotUa 
foxetbeii küxSltek sorát Barvinszkif Sdntlor irtekcxéae nyitjft mag 
a stláv ujftivelí orrkantjjairál. Ax értekező kiemeli, hogy e haa- 
gok a holt ö-siiIoí*n nyelven kívúl cxakii a lejigjel nyelvben 
maradtak meg; a Uíbbi íixlftv nyelvekben, kúlüuHavn az ilj>«zlovéii 
éa uki^jiuii oriM2 nyetvbea a namlismusnak o^upAn nyi>n]AÍt lehet 
feUedexiii. — KoUsta SdnJor adalékokat kösöl a magj/ar-orosz 
uyelv ét irotlalom történrtéhez. Áttekititye a magj'arorsa^gi orcwzokra. 
ethaographiájtikru, iiyolt-0kr« H irodDlmukra vonatkuxá eddigi 
kutatatok eredményeit, n kűvetkexS Ujabb mlnliSkokat mutatja h« : 
k£t rauak&csi pergameu késirat- töredéket a XII —XIII. raAsadböl: 
c^ anyag-gyújteniényt a mngjar orusxuk lilurgiktiii könyTeibon 
«lÜor«tii)iS kSs^p'bolgir orthographinhos ; egy axint^n munkicai 
XV. sxilxadbeli pergamen - k^irn tot ; némely palaeotypikiu erangi- 
liomokat. miul pl. Uoldaviu FUlúp evangitliuioAt; ismerteti Stan- 
rovecxky Traiiquilliiu Cyríll kát magyar-oroes kéxiratftt; megjegy- 
xcMiket leiix a magyaronxági oroox nyelvre TouatJcoctú XVII — XVIIL 
Kxitxnilbeli gyűjtetninyekra ; t^üI beoiutatja Alexander Románnak 
egy XVIII. raAzfldbelí magyar-orotz niSregét. Mindebből i> Utaxik. 
hogy a !i«vcseDko-tár8ns&g mennyi hgyelmot fordít a magyaroracági 
orou történeti emlékek felkulalitiéra é> feldolgox&sftra. — 
Kokontdl Illés cxikkelye ugyanaxon fUxetben a népnyelvnek a ^aU' 
aiai rvihén nyelvben val4 kifejUdisérŰl nxöl. Kokortidz arra as 
ervdtnttiyre jut. bogy a galiraiiai ruthdn nyolvbnn kdt dialektus: 
a feliA-opoli (nyugat-galicEiai) ^ a wolhyn-galicziai fejltidStt ki; 
fejle^etéeeinek torAhbi folyamán ast bieonyitja. bogy » lachit 
táJHxáliU Icgküxelebb Üli a kÍ>-aroM uyelvhex és bofry ax A-sxtáT 
egyhixi nyelv nz oroat nyelvtr^rxsblía: tartosik. — l.cgérdekeaebb 
reAnk tiéive HwUiuií Viadimir tanalnxAnya as eperjtsi tgyhdz' 
megyt orotzairit éa dtaUktnsakrii. Eix«l a dolgozattal nemcMk 
általános 4rdeke«a4ge, hauem tévedéisei miatt íi érdeméé loes kUlitn 
foglalkosuL Itt CMik azt említjük meg. hug^' ax értekeső tanul- 
mányát kdt részre osxtja. Az egyikben rüvideu itiinerteti az eper- 
jesi <^háxmogye tűrténotot alapJtlUn óta, közli n lakosság 



TttCtX. 



99 



statÍAxlikaját. megjogyxécckot l»*x ax tffyiiiztaeftyo teríílotfre h 
« lakotw^nBk nomsctiség és fclokwictnk ^ztirinti bcosxUnlro ; » 
ruth^nrk kfut mstndk^kat éa tilovjdkokal kiili^nbözlet meg. kiknek 
clUrú jellem TonáKsit «ii dUlekUiaát i« Umerietí. A mástk réanben 
DéTH:«riul [elsornljn nx ngyhizmegyébcs twtaaó oiwee* kwoégekvt 
» ■aemdr én veket kOxAt s küIönbStó helyek iMSpujclv^bÜl. Meg- 
IttjOk m^ Koc20Vi2ky Vladimír doigouUl, niotyboD »2 Igor- 
a«k irodalom tor tv ne ti fs túrlé'ui'lmi liáltervi-úl ért«kexik ; továbbá 
'íVaitJco Iváu caikkflyöt, ki n kérjiílalji oioejwk XVII -X\Tn. 
4xázadbv1i irodalmival foglnlkoxik licbiitAan. — Stifiintskj/ azt a 
kérdőit tArgyalja. hogy ki rolt m löflii-beii megjelont 'Avil^(iriaif 
mfrt&JQ? Ex a kSuyv Broauiky KrístiSf herczegDek l597-b«u 
megjel^Dt Apokrísvi czimü |)ük-mikus iriit» ellvn kisült a táattApt 
'BrouBxky hcrri:cg orfboalox tiírukvúüeit. f!tudiiwzky bebÍzi>nyftJK, 
h"gy > timndtt irKt Poii/ iicvpüetii fn"! műre. 

A küvetkeod 37. izim elíú kftslemdiiyébeu Ilrustvxikt/ Sfihálf/ 
» inoderu kmüciUtant uúpek ligyiievexett kíevi typuaü fQlbevnliiirdl 
írtvkezik. A k«i>ekb«n Wuiuliitutt darabok óni eredetitek ugynn. 
de Mx iamortetett mUv befolyású változatban a kiiukiiy.iuí n(!|Ktk 
nt^moi tUruéu^l még ma i« divatban vsiiunk. — Franki ívin 
folytalja a kdrptíoiji ofossok XVll—KVÍIl. szdzetdbfli irodalma- 
rdt ttaóíó tAnuloiAny&t, Ezen fvlytati.i külCnSien ht-útÍ be<if«». mert 
a lArgj'alt irodalmi tcrnUlkeket lu: ugyanazon korban kéixült 
azUv liturgiku kOnyvek nyelveEet^vel haMnlitja OMnt. Kittia:ifa>ic<i 
Mitíát ngyanasoa axámban a kievi artMeologiai eomfrtsxvsrtSI k<'rz&] 
kimedtú kritikát. 

A ZH. sxámbao Hnucvsíky Mihály három darab Haücaban 
tatáit XIL Hiázadboli gSrOg felirata álompeceiitet ífiiiart«L — Kort' 
«« Dénes tSrtúiivtoii lauulmáuyt kü/ül Vj/hovaikg Iváa kozák 
kttmaMwak Lengydországgal vuírf ériiitkezés^risl, mely éi-dekes bela- 
kicté^t enged Orosxoraxág í* I.cngyelomzág XVII. railEadi viszo- 
ny ailia. — Franko Iván folytatja 6* befej exí a kárpátalji 
oTOswk XVII— XVni. SRáxadi irodalmának i*iuertet<íét. — 
A (Qxetek többi r&txét vegyesek, tadomáuyox kniuika ds kOnyv- 
iiiB«H<t^ck tüttik mag. P. Q. 



HAZAI hírlapok REPERTOJUtlMA. 

I»0I. jnaiiu— ili^cnointx^. 

ISPÁDOK KORA tS A VKOTCt KOIUZ&K 10:í6-lli. 

' hoygan alakúit dl a horrdt ftjedtlttnn/g királyságod í 
%%!■:. Magyar AlIam. ISOl. noT. ). 

áun J^f/U okifrttf. HadapMii Hírlap, IDŐI. ukt. 11. 

Pie Yerl<tbnHit und llríratfífeKMcliU riitf ungari^cket KSnigt- 
urilf. ímeon 'I^m reminca dana l'bitt«ire< ez. müve (Pária, IMI) 

1" 



100 




tXroeíi. 



nyotn^. U. lilocli. pMt«r LlojO, leOl. dMt. I3. — A csikk liArafiio 

Bagtuit és MagyaroTudg. KarevicU Auta). ItudApriü HirUp, lUOl- 
lOl. SS. 

J joiíJtt apátság. IrU Sx^hooyí NikK"' )(pJf, jaikt npAt. Jnuiaii. 
Budapeati Hirlap, lUOl. okt. 11. — Kvovriíiiierli-tés. 

UAIIKHVKHOK KOKJl I5S6 — 194^-19. 

Grilli LajoK éJefraj:a. Irtü Kn-tsohniiiyr Henrik- Juiiioi, Bml*- 
festí Hirlup, 1001. uov. U. — Nvni kudvmí binilul. 

Fráler György A utódjai. Kuchár Eridru. Hugyor AllsU) IVOl. 
dccs. 17— 1». 

Tmlnsclők li:tlé»e a tiirik hádiAUdg ktrrában. Kur&cBon Imre. 
Ha^Tsr Allum, li»oi. ouv. ii. 

Zrínyi Siiklús s:obra Gautit%gban. Zodior l>e«*S. Vvitü Nitpl<^ 
I90K nov. 14. - Kurcnun ludjik, hogy » njgetrArl Mtiwk a UlinciMin 
kSnlében Tekv^^uliugi (Brdfibeii is HiHtottiüt KBubtut. A 3B<> con. mnfisii 
MObor 17ST<bt!ii már utt állott n fünlő kdrtjúbt^u: isot-bua pedig » fOi^lü 
diMMmi^bo belxMt^k iX. Hu^au k«rait Uautiugba. mikor *• kiUTt kteflit 1 
DOni tudjuk. 

Majtkénj/i Ittcáii potsonyi katitara-daSk teslamentoma, ISM. 
Virttú A. HflzAuk. laoi. doct. ib. 

XHitf/i 6» MaehiaveÜi. KflrTiii S&ndor. BuiUpMti Birlap, iDUt.dccc. 3. 

Ihgy halt meg ZHmyi Mikli*f Seéchy K&roly. Magyar 6cA, IVOl. 
decx. aa. 

ITri ^«í a XYll-ik szátadban, Koráu i^&ndor. lludapcKlí Hírlap, 
IMI- auK- 94. 

«rá/ Estterkitjf Antal kuruei generdlt* tiShori kfinyvc. LoMloaK 
Klek. l'cstt KapM, 1901. oor. 12. — Salgú l':Tna. Ktryotrrt^, tiov. 14. — 
KOnjrr Unrntot^h . 

BdkArzi fül. Vnl\t KikAnl. Hiida^ti Mirlnp, I»OI. nov. 9. — 
A cnkkfnS llrfekiel roeínyiró nyomflo nioUD Üniut Unminin kalAndorrnl 
(UKmodtja RAk>:<cxi rwcnia Hit. 

Kgy híre» aaUdrS. Pioridor. Kjryctírtft. isoi. wsepl, 11. — ti»ól 
nt 1270 (ita Uptó rirmoKTÍbi^ TÍrfttnott ('tr.miesci Ctrmiesk;/ ualAdrúl, 
DovcHtoMS CHinicxkjr OAbonOI, (iiunalkOTÍch \iieiexog burttjAr^l £s l«re- 
tensUíKII. 

Siagyarek Btrlinl/fn Í40 ítíttl tsetÖH. BeRericsy Rgyeá. Uagyar- 
Dnaig, tfiOl. dtM. 13. 

A vámkotíti^g lOi a töríÍHríem. l'^ldm H£ln. Magyar Ilirinp, ISO). 
do«x. 9^. ^ Adaliik MárU Tnéxin ci II. .üt/ací konUiot. 

WetteUnyi Mikló» rcfcrtdtiM. Sdilintjky MiluUy. Magyar RcA, 
igoi. decx. :í:>. 

iSSkidcr.la maifyar líiltíjdlriók. Budspeiti Hirlup, IftOI. ukt. 3t. — 
Fek-mllU lut ITGA ts l'tS évi I&iiei, lii ni i;ti4 évi pc*li «I<^dH»)knt. 

I'ápay Üdmuel iratiára. Dninay K&lmin. Bndapciti Hirliip, I9111. 
ukt. 19. — Mpuy Sámuel irattAn tdbb reodbiill toaUm l«vrlct, capl^ 
Idrodéket fa piditikai iratot foglal magában ax ITIO— 1ü2t> évckliíll. 
A Kixiiicxy Fui.<inci éa Kisíulady í^áiidor kOxAtt Üx évig tajrtott liaraKr''>I <^ 
kibékűléi'>kr^ ii lartslmnx adutokul, iíeg viui benni.' 11. Jönennek miiiTyar 
uyelveo kiadott atulédtfirréuye éi II. Itákúcx! Fvrciici latin moniínitum*. 

At ISÍM.iki ori.-<jj)(;yii/^B mtgngildta. Vay Sitodor gr. MoK7"r 
airtap, leui. okt. Sfl. 

iíinta kttsiárok. Itudap<:»tí Uirlup, ISOl. aug. to. - Sadl Kovdá* 



TitCKA 



101 



Jjr kíkthnatArtuik én Caieli JJtnno oxrod -t rom bi lámák nz isi3-iki di<-x> 

lavtábttii taniuftMt hAs teltciriil: h Ktilo<r-biux»rak jabiunin ilkol- 

tnábúl mcffjelcDt miiiikB nymitlD. 

/. TViYiwj J(iic-t:tmUjt l'il'-btn Budán. Vmy titodar gr. Xag^ar 
HirUp, IMI. urpt. la. 

A^y ürmtreÜen ren VAs AndrtitlSI. A tnegg^^rvtiauráaij, ÍHÍS, 
Budapesti Kbi>(A. Ií>qI. ci«vx. 17. 

/fejti nUiixztÁtok. A: tb3T £ti megifti rt$íatíriczi4. Vny HAndor 
gr. UaiEjrar Uirlup, 1901. Hopl. 24. — Adelthuim Jobuma bAri^A Inveki 
kjamáu. Venprcm, Snbo^ i* Oőmér vcneg)'<it crdeklfl ailfttokkul. 

ifj. {"^ettti/ Jis*tf, a drbfKieni ISrUneHrí /n tióiuA. Dnlkúnjri 
Kálináu. BtidHpcslt Uirlup, ICOI. ang. 11. 

Kaloiia JSz&ef u(ÖM éieti. Janiiu. UnilApvalt Bírlup, leoi.nor. 19. 

u: ld48'4Ö*isi MiABjtMXonABCz korji. 

At f.lii magyar paHament M i/aiduramja. Vívdnav Károly. Itiiila- 
jmi nirínp, tgoi. okt. so. 

A *:iibadiHÍgliarct dtö (ríMcUctt} r^rlaitvja. Hararny 0<lSa. Biida- 
IBrtt Hitlap, 1901. akt. n, — cirtnny Norbert aroiti rciUinanak uánt torok. 

AAiier ^<fr>> íltt/b^. (i. Hlhí Víncxu. IV»ti Napló, 10O1. DOV. 
10. — BAraer VMni bonv&lélotábJl boaiMl «1 egy esetet. 

Zryk Domok»» ü a b^tfalvi koMvMetnt^li. Hnilcpniti Hirlap, 
IWl. okt ito. 

tmterritic Axtntir Üfrrrtil-val. PMli Hirlup, IBUI. iiov. 9, — 
A II éves Srvg oláh (l«niB](iÍKiit actn reg RnusAban rgy iSlulmru hirUptiVi 
nim WrU. A. S. matt in megmamdt a >Bc!ipiuiii< ck. mtiDkijábun fogtRli 
Uyii«i tUKllvti. TUgV'Ija, Hotcr Kiim'-EiiyL-d runiIAiiáL 5 okoxtti volDit. 
CMBlOFdról nécte a imixtaliiil, intlyi-t 'tulvni rnblL'k' uku/tak. tivhcionau 
■cn kapott megbízást, hogy fulkcljuD. EniU'kiratiii, iinni&iiyui mccsrnck. 

Bím /n a tiinhát. iltem lereld a kotooiivárt tuoácshuz IstS-ben.) 
BiApnli flirlap, l«OI. áeez. 20. 

Viiói r/ntleki <ii: BallA^ajf Lnjot tlfogatávának «W haldiának 
tÖAHtHUtrt. EütvAa K&rolr. GgTetérl<!t. l»OI. uov. 8-», — Ez a cakk 
gr. Kirolfl Gábor fe1}i-Sy»í>oi nyomác kéts^Kbe vouju as mv. Kiirolyj 
Gjárgjnf tlbeiüélfüén alnpulö iimeretm Irudicriú ixhány ré«sl«Ut, mvlfét 
tÚ( Oibor ia k6vet«lt. 

ilratAjr AlAt menekUUse VUdgot ufJn. RvilApeali Hirl&p, aug. 1>X 
V. i eúMMt, leoi. s:ia. L 

i.KKttfjina Kon. 

Gríf Tdcki lAulá trngocdiAja. Sigf«iivU», 1001. deex. Xk — 
P«t«iiikD5 exikk, mvly Lokáoi Mi'irioi:, Bekaica ét ULttaji MniiA munkAival 
rtcbütoik. 

t'ngaiK iw Suilitn. J'ntur Lluyíl, lUul. nor. o. >. tmiRrlAti Cciurc 
Alb« iToeBAii (Aiu tíoribaldi'i Peldxug rum J. ISflo. M«iii«tMi ford. 
Gvmai-Qoaxugt Ztüü*. Ikrlin, IMI.) maia magynrokat, n kik Gari- 
baMi «lalt réntvettck a nápolji tiAdjániUiaii. 

Siíll i» Ihák. Adatok Kain vánaegyv tdrt&otéliac Hagyvr BLriap, 
IMI. dKX. 1 b. 

Vtdk Ferencé paratit vérei. Eötv^ Károly. Egyulvrtcv, lUOl. lUieac. 8. 

^í/y i'idfikít-válauláii. Adalék at ISSI évi mimtiaji válautáa 
IMéwUkex. Üaisánk, 1901. aiepl. 33—88. 

Kvd/kecít PiUnkg Agottrtt. R>t*iS« lUtoly. EKyetértéa, leOl 
Olt 11-13. 



1U8 



tíkou. 



A IS-ilí huK4r-e:rtJ 300 ^vi fe-náüdtának lubileuma. Ploridur. 
I9gycl«rti». IBOI. aMipt. 30. 

ScilÁg^i Ittzaa ifJHkori Ir.ctiei Ís6.hhál. Cj idft, IBOI. akt. 6. éa 
n napi Inpokbitu. — siilá^ IlrMi^ek lI«ű«blU atyj&lias intéiiolt levelei. 

A ftevo* ft^tk *lakot4t' a:oltá»a. BaáayvaÜ Msplö, IBOI. dmue. ib. 

A rí/i magyar konyka. Koráes Sándor. Badiipexti nirUp, IPOl. 
tíkU a. 

A Solj/aiak naidtífdja. filiiv&ky OtAoiün. Bndap«<rli llirlap, 1901. 
jaL 28. 

A Itgartgebb tőKabirí. (Zioldoi IgnáoE 1iM)3— IHSa.) BMtA) KAruly. 
SgjvUrtía, IMI. oiy*. 19. 

A iiaqyar Xemztti Huitmm. Namiínyi Iinjo)i. BoiInpMti Kupli^, 
l8Ut. den. 2i. 

A fiailaí teehniha i* u edrbtli jUbánia /piUeíe. ItudapMti HirUp, 
IBui. uuj;. lu. — Emei a lürűk ki&ivUse at&n épüli. Nrtui'>k£r.i a jvttat- 
líA kkptiik meg Seéolmi.vi Gyötgj kf^yébAl « 11. löaeA^ LtrUk. A tech- 
bUm épülelu !i>)dia luvnokaaoiTDJv volt; obbc helyuxlvMl lsU7-bt-Q a 
megra&fcyuruBiluU iul^xcl, miKuem IBÍJ-beo u pvrti oldnlni vilték ki. 

A: t{f tfmesrári miUenniumi tempt»m. Samtklíxny JvdS. Bndnpuiili 
Hírlap, laoi. okt. II. 

üzchI Liitdé fürt. IrodalomUSrUiieti é* vrvoatQdatoiuyi oiikk, 
Budupetti airliip, ism. okt. SS. 

Da» vitterr. wn-iariwfce í^íger)i(\*pi: :u .7<fuiiW<fli uni űtustm 
WappengaitrU. níinmvl Heorík. Pmioc IJoyd, iflCl. di-cn. 2S. 

Maitoolo Lun*. 



UJ KÖNYVKK. 

— ARCinv für östuiTcicIiiiclii) íiMchii'htc. Htr. von dur ínr (■flcxo 
vaterlandiiL-ber GcKliíi^htu aafg'eiU.'lltcn rominíuíiin dcr kBÚRrlichen 
Akadnmie der WiuctKcbHÍlen. LXXXVIII. lld. Wíoa, ($89—1900. a 
tiurold'* Sohn. B-r. ,S80 I. 

— RaLio Lajús. a kcriHKtüayMS tSortioieta Itaxáak mui terük-tnn n 
nwgyarok buUlcpi-dúióift. Iladapoct, ISOI. Shiphuienin kny. S-r. 4, SÍD I. 
(A római katboltko* vuj'btix lOrtiSiiiito HagyiTonaigbui. Irta Balv-.t 
Lajoa. I. köt. 1. r«*x.l Ara ' kor. 

— Kartil AXTáL. A iiiHgyaroruigi latÜMÍK HEÓtim. (<11o«mritirii 
ni«dÍH« el iuünuiií Utinítalu rej^ai Iluiif^riiie.) .V M. Tud. AkadÓmia 
met^bii&i&bál ^ \(Ai»é^a M«rk«Mttetl« — . Budapwt, lOOI. Fnoklín-tAro. 
kny. Xh^ 4-r. XXX. 3, 113, « 1. An £0 kor. 

— BftKTUA Jó»Er. A magyar kMtholiknit énekkaitétMt • XVIII. 
MÍMdig. (FvlolvuHtatoll a iíxont IilvAu-T&nitlal tud. im itod. OMtAlyJuiak 
1»01. jaa. 4-éa tartott ei^aében.) Budapext, IBUl. 8t«pluuieum kny. S-r. 
40 1,) (A Ki«iMiitvin<'nnaIat tnd. «a írod. ont. felolv. 42. n.} Kn. 
1 kor. SO liU. 

— BteEPi Rgmiií. A bolognai tojri egy«t«>ii ^^> é> XV. niUadi 
•tetutumai. (l>lv. a M. l'ud. Akadémia U. OMt tuOl. okt. i&.<n tartott 
aiMn.) Büdapett, laoi Atbcnaratn kny. 8-r. SS, 3 1. (Érteket^ek a 
t«Tt. tudoniAnyok kMbOl, XIX. ki^t. 7. m.) Ara 1 kor. bO au. 



tjCrcU. 



103 



— Borsos Isrvis. A pApni er. raf. fdUkoltt leaartUtiiulc kata- 
lOgnn i* rSrid tArt^eU'. KcultrlU; — PAjia, lOOI. FdukoUi ko)-. S-e. 
JM, í l. 

— DrvALO KOB56L. A tvgi Badti ét Pett icúv^ei«t<) a k<«£pkor- 
ban. MntArt^elmi «9 toposradai tamilintDf. Budupeat, iVOi. Stvpbaneam 
knjr. 8-r. 1<'3 I- (A í^iejit-Iitviin-TAis. tud. ^ froil. OKt&l}-&ri>k íclol»i4 
üleaébA], 41. u.) Ara i kor. 00 tlll. 

— KULtseXETC (Bstmt btTAn kiiAlj- — ). Kíailja h llacrar Ttirtv< 
nelmi TtnalaL A rábiEttininy taegbináiábúl sicrketitoUa A'oyy ÖyuM 
tíUár. Bndapat. 1801. AUiuauciim kuy. «-r. -J, me, 2 1. lm 2 kor. 

— Kn-ÉKSOXTT (Míijit kirily — ). KüloMTiri RMbt&aak telep. 
leiéati uUiiImán azülCvAtUtiH Kalunv&r txabail kirdlyi v&nM aegbtafcltbAI 
un-kuiti^itc Mdrki Sáiulor. KoIomvAt ualiatl kirAlfi v&ros bi»z&]&iBU- 
Arti kuilfB an A(lieaa«uu iruil. vi ttj. r. t. Badapeil, 1»0$. AtUetuMnm 
kny- ^^ag? <*r. VUI, 3I« I. Két térki^pal, 13 [ii&melIÉklelUI in s-UÖteg- 
bon 13) nuciil- Am 24 kor. 

— BBTCfiriiMi: (A kúTiiiüosbinyai in. kir. Allnmi fiJreUukola liar* 
>itiK««vy<-'<I>k évi —), II»X>— IMI. K'^ixHterai Faiih Mdtyiít klr. igás- 
Cmbí. KunnÁkrzbiinya, tWl. i'axiier J, ^ Biron H. kn)-. S-t. Ig3, 2 I. 
fPkHoUa Ftrenc:: (>&igi'i AHIiut a bánya VftnMok ban, ltl49. 3— 5^. U.) 

— Kkctkhiií/i Jak<» gn.'<r, Aa EsitorhAzy c*«liiil dx oldtláff&Inak 
Mciaa. Irla — . Ki^xirat fTAuAat kisdja litroKPií fkUrháiy SiiíM*. 
Podaimt, 1901. Aili«naeuBi koy. s-t. XI, asi, 3 I. 4 •xfnra cxfmor-képpel 

11 ge»ea)oKÍi>i UibUiTal. 

— Bkz-ímiiijíky JÍNO« KT>Íf. Ax bzUn-íiAiT caaUd i* OldnlA^íoak 
> tan«(>h OklerölUr. O«*tdillltotta — . Kikirat gryatiitnt kiadja 

Etterhdiy 3lití4s. Kudaiwt, i»oi. Athcnacum kny. 8-r. IV, 
t.Ggy kaaonmAwal. 

— PutnPATAKV LiMELÓ. Unityar rj^mervi utnlúknk. (Monamonte 
Btmtariac HcraMÍM.) KSdi — . A M. Tud. Akaitúmiii UniniiaUitával 
kik4)* a 31. ftcTuld. ■■* GpDRnl. 'KrtutAg. I. rüzct. Uudapcit, 1001. Knuk- 
lia-Üt*. kny. Nagy 4-r. Kft, 3 I. Hiuusonűt wi[n«* tnct lük lőttel. Ara 20 kor. 

^ lt.L£d .lálíiEr. A magyiir wattSitíti jog ni Arpkduk korAban. 
ElMaiott ■ Ungi/ttr Jogdutgj/ltt ISOI ifi nur. v.fn tartott lUntte. 
Badtpat, l»oi. fVanklin-tán. koy. a-r. t4a, 2 1. (Magyar jogAtmicyleti 
trUkutek, IS4. XXIL k«. 4. rüc) Arn 3 kor. 

— KkKÍaOTí} JÁSOS. A loaityar a«mt«U£gek a SIV. aaiiad 
k3KpÜg. jAx issft-iki PécMly-JutalommiU kUúut«t«tt pályamű.) Háiodik 
kML Kiadja a H. Tud. Akadímis. Bedaptnt, 1901. Atbeoaentn kny. 
»-t. i, SOO I. Aru 9 kor. 

— KiKSAffT. A. Die L«^ion Klapka. Eiit« Epiaode aua d«m Jahrv 
iMt wd ibie Tiirge*ehíob(«. Wien, ISOO. h. W. íMdel u. Bolin. S-r. 
U, M( L E^y térképpel, » nell^klellel. 

— Kianr IUkoly. a magyar kdijog kéuk^nyvo. BnAapoti, IMO. 
pDtitwr ZsigniO«ul étfU. S-r. X, 3D9 1- Xi* 8 kor. 

" KOTica JJÍVOS. 8w^d fS népi-. Sx(>ic«'l otlinotrrnpbiAja. A DugO- 
Itkt-táriaiág iltal pAtyakoMorúxolt mii. Kiadja n ÍyuiitiHÍc*-tdr»aMg. 
Bngtl, HOl. EBdr«nyt Imre kny. Nagy- 8-r. 4, IV, 5lft l. Mat tnüinvl- 
IdlMM b a nSregbe oyomotl k^]wkk«l. Ára 10 kor. 

— KSEncuHATIi Ui»RiK. Grilti Ln]o« 1480 — 1S31. nodapoit, 1901, 
A IL Tlrl. Ttra. kiadáM. Atti«na«uiii kny. 8-r. 4, lb9 1. Uat üuUKt 
wlMklMUI ét a axüvegb* nvomolt képckkol. (Magyar Ttoténetí felet- 
njwl. XVIL ért. i. 3. íüi.) 

— hísczx (M. JulM — ), üoto tnr la grand refua et la etmoiiiaa- 
tan it» Céleitin V. k propo* d« pablicatiooi ríoeDla. (ComramDlottiom 




104 



TimCM. 



faitc an «oii)iTte intcmntjonn] illiHtoini cotnparfa i Pari*, le 34 JnÍll«t 
IMO.I i^rí«, IDOI. AnnaDtt (otín. Kii «-r. 32 1. 

— LkTtOBZ (■lohanii — ). Jtni te. u. k. KrtOfrnrcliiT von süiuct 
fíröndmiK bit cum Jkhro 1890. Kwcilc Aatlnfre. Umgoirbeitet unil bii 
nal die <t«g«uwnrt etffiatt tod — . Wün, ISOO. Verl«g <Im k. u. k, 
KTict'^nrcliira. 8-r. SOS I. 

— (Jli-UtAri 0. A magyar ffigxeUemégi hnrat 1S4S— lS4g-b<ni 
fl ASWiáiktíB, A cznrsfl •ajAtin. (ScabNdlt&ii, HenmNim Múr bUom&nyii.) 
BBdafitat, 1802. Uftitai t^nma kny. 8t. 335 I. Rjcy Áttekint^. ^ mkU- 
TádNttnl. An n kor. 

~ PoKoKicx ííisDoh. A magyaraág kelctkKiiúe é* AthiuAja. Tí>r- 
tébeti, nyvUéimtí ái ethnoloipai risUtok. BudaixMt, IRDl. HCttii KAImAo 
£• iwje kjiv. 8-r. XVirí. 3, 4S0 I. Ara 13 kor. 

— SzíciiT KíaoLY. r.pif Zrínyi MiklAi 1420— 1«64. IT. küt. 
BaaapMt, IUUC>. A U. Tört. Tiri. kiudáM. Kranklin-tárt. kny. H-r. 4, 
300 1. tlul -l-iiúll'j képpu] út a izílrdKbe nyomott kípvkkd. {Hagyar Tik- 
ttaoti Élrtrajfok, XVI. irt S—!>. fíix.) 

— Tii*i.Y Kj(lví\. GtóI Bnt«rh&zy AuU! kuiaot generllia Ubori 
kanyve, IToe -K-jS. Főjigelrk: Gr6f B»rtetli4ity 1>tiii«l Uboruok jegytó- 
kSnyvc IT08. A la. tml. Akndtoia türl. bíKutt^g'^uuk oic^bUArtbúI 
kOcU — Uudapcat, IKOl. AUi«tut«uiu kny. ü-r, KVIH. 3, 1032 I. 
Án tO kor. 



LWÁIÍÓ PÁf.YÁZAT. 

IL. ScizudDk, ItiOO. tSÍ. 2HM it 3^4. L) 



LudAnyi Itny Llonn ürnö aikfjyldlki'i ndomAnyAböl a Mngynr 
TCH^DOlmi Tdi-sulut pily&zatot hirdut II. SdktSczi Fcrexa feje- 
delem életrajüAia. 

A ptHyitinüiiuk ms eddig felkutatott türtéiiulmi adutok goudu* 
é« prngmntilcux fcIhaucnálAfAn koU ftIii{HilnÍn. h forinAjAbiiii éa 
■xelleiniSbeti a müvolt küxöntég, de kul&nSKcti a mindkét nomboli 
felnőtt ifjtuAg igényeit ssera előtt tartauia. 

A (orr&aok pontos uegjeialédéve) IrandA m(l teirJ«doIue 
aO— Só nyomUtott ív leket. 

A ]>Alyndlj 2000 korona. 

A pdlyn müvek idegen kéxxet frv«, lapezAmosv*. btkOtvo 
«8 ielifc^ levéllel elUtva, /ÍÍOV apníú 8-ig kaideudAk be u 
lániulut titkAri kivataldlioz. 

A julaliniixott miinkii a Magyar TftrI, Tánolut InUjdoiin, 
mely «Et « MAgy*r Tilrt. IvlctreJKnkbao — a sxokott tiwtteletdfj 
kisxolgáltntAca mellett - kiSili, s magiuak as cisú népe(«rü 
kiad&s jogAt is fe martja. 



VELEMKXr SZENT IMRE UKIKZIXJ .NKJÉiíOL. 



Valami eddig IsnK-i-elleu, ilj ilulgot ne várjt>ii i^ tiirgyimii 
t^etti u wtirftí ulriisú. Csak ax üit« Tonatkozú kiítíorrá sokat 
ukjuviD t!g\ kim- binilüt alá reiiuí h eonek alapjiin Télei»<^ny«- 
mct kimutidajii. 

K kiUfiim'i-'<ük kSzé ay^tiibuu ti<Mu itzaluid udii kttvi-rui azt 
n lumiiKíIváuyt, Dii-I^el .lánofí guricKai (giiercheif f^Niüjtere^uek 
tulajdonítanak h a melyet t«írt<SnetírüÍnk e^(»x lÁlV-ig valtí* 
iliiiak iartuttak. K kr<'>nik.-1uiik ni-vozott (lulgo/nt készfUüje 
már ittmerte üs fellia.ixiiiilta IVIa király N^vt^Ieu je^y/öjé&ek 
lT4ri-iian kinyuuitatotl iutlv<!-t í-s Kedrvnot^uak ii SxurútD8«^g 
meghiiditásávől uóló elbeaM^létiét, eiinélfugra c)> olyan XVUÍ-ik 
Tuáxailbeli kolmliiifiny, mint u csikí ^ékely ki-óuika. 

Ezt lóhát fúlit<lub»a, kút kátfoiráí^uuk tan, mely Szent 
Imre berezeg n«j<5röl böaél. 

Az ^*ik nz Arplul-híizbiili IwUtug Mitrgit lUHttyar i'let- 

njia. Fa (gy szól: »Es iU€g gundnlya vala zi-utb IdiivIi 

h«t<:li<¥ti9k eii «letyt es. eu z^ntitege^ Kiiz«í<ttefiet, kynek niykorun 

T'ihui Demuwwges je^i^e. geurek cbazamak Itiyirnya, IsCenlenl 

Dfky megjelent etet es ax eu jegesniiel xe|ilputelen mef^turtak az 

tyiU;i«gUjik zuutTts^et eu vletvknck mvndcn lutpibün, mike)i|>eit 

w en jegese ztmt Imrehoek lialala utau raegbyzonelihta.* *) 

Ha ez^n adatot boldog Mnrgit tjibbi ^letraJKaiTa] t^ze- 

Tiíjiik, azt láljiik, bogy niui-^ niu^c u^ lÜ7H-iki lannvallo- 

máíobiak ránk inaradt részében, nincs meg a nápulyi Miirgtt- 

lecenilibiii t-n a Ouarini-féle életrajzban sem. FjX arra mutat, 

7 Prii/: Vitu S. ElimtKtl) l-t Mirt'BiiiUiHF, 204. A NrHvenilóktAr 
VIIL ÚKU oein löréo kexcsiDcI. ank <.- icspbb LiuOí»l tilíxhiiMnu. 

SiiuM.. 1903. U. Ft)*CT. « 



106 



KABt<W)|CTI í.isoik. 



hogy a magj&r életr;ijx k(^.ítAj« e hel.Vfn nem :i taniiTHllo* 
írniuk niapjlin dot^iott, lutnem <liiállóan. l.eírja itt n laagyur 
«k>tnijx kCszítűjc DfinctUhk Sxfiit Imrének, haiiein Swiit l-«trítii- 
nitlc, S/ent I^xlóiiak é^ Swnt Krznóbetnek, tvbát valamennyi 
magyar izi-ntiick ínlumeit » azon Iirtii^s/etes lelki fnlyamatot, 
mely huldog Margit oUni-jóhoo ozi'ut elcHlei ('li-ti-'tifk hullutsirfl 
v^rriieiiient. RhbŰl axnuban ax ki^vetkeEik. hogy a magyar élet- 
rajz adata Szent Imn- hercxeg tH>J4^H!í[, csak Inln-tVil v»gt- 
rulainivel kurábbi idúbü) liicáriiumk. 

De tegyük föl. hog}- a magyar ^^letrajx adata niegrolt 
viiliiiiiL'lytk elrioz«tt lnnuvalloiiiáKban. Akkor is ei az adat 
I27ii-iijll nem régibb, Kmljlkk már must. rajjon az 1276-tki 
tanú hírbatutt-i- küxroti^^tk-n tiidoiiiÁMsal S».-nt luri' licrczi*^ 
ncjt'-röl':' Bi;!onyára nem. BíHiittott-e legaliibb kfizretetl tirdn- 
iuli>«<jd''' Ha S»>nt TutvAn rá Hzfnt T^^^xló uralkudifHR kírzú nt^ni 
esett rolnu a kettís pu^tftó forradalom (liMI és l(i4fi). ha 
eiiiir^k követkCKt^ben noin :<zak)Kltak rolna tueg a liagyomio}* 
wuilai Szent István uralkodási'tníl ét családiiíniL akkor tahin 
lehrtue állítani, hes^y valami bagyomitny ütjáu vérzett, tehát 
közvetett tndonuisa rult róla. de különben nnm. Imre élet- 
raj3!ának m&r Xll-ik száxadbeli készft<Sje is oly e)mo6ődutU oly 
hiilavitnv kíjiet ad u sxvut lifr<-/<;)írril. — mint (ut ('{tyik Itotlan- 
dista megjepyíi. — hugy élénkebb, bintos haiyromány Székes- 
Mxí-rriri, Hxení Inii-e sírjímil ümm <3t r/da, nem hogy Bndán 
éli fülnii. 

Hozzátehetjllk még ezekhez azt, hogy boldog Mai-git élet- 
rajiEának ií^xitíije űnmapihan vi^ve is hajii^an fogadttató el a 
liagyomáDy (isijcgyzöjének, mert íít téredéabe ejthette sí analu- 
gi&. tv. Iléláiiak Máriával, a gj^riig eíiA^7JÍi' leAnviíral kütfítt 
bázftí^ságu Allolt eldttii'. s mivul v liAx.if^sáf;üt nagyon előkelőnek 
lartotlAk, er. kJinnyen rábírhatta az életrajz friíját, bogy Sxent 
Imre jegyí^séI i» >a gíirí>g osászár teatnyár>nak mondja. 

>íindi.-/ek miir itia;;okban réve is megingatják Iraldoig 
.Mai-git élpttajxa készítőjének jrilértenliltségét. Aa e^korú 
adatokkal v«lt> összevetés p<^g teljesen tönkreteszi azt. Szemt 
Utrán kurtársiinaL IX. Konstantin güvög i>«ií»/éruak voltak 
Uj^van leilnyai. iMiuen.-1e«L-k it vib'i^tortéiielembeu is. de — 



vALCMtTiY ítxf.yt ixKC HKaosEO vki£ii6l. 



107 



iBíDck ^xapurítstik « sxút egyikek »em vntt Sxent Iini-i> 

kom n«F-'> 

A niii-iik. Síeiit Ifim- iii-j6i-fil 1»*'kzi5W krttfornis. a Kiclce 
tű»J^l>*n íckvö lyjia-gorHÍ swieto-krvílii iMtent-kerr^xli i momvi- 
tor ítkfinyre, ax s-Anitalf^s Mincliic criici» Ptiloiiíci* fgy 
^4- 'Ali itiinuiii i«i6. Stt-phaiiu^ r«\ neiitiil tiliuni Hirtiini 
tJKnch. et pttst Jccem aiinus ctmtraxit amiiH(i»H ctiin Mftsir- 
koM n^e Folonifi, íta qttod Ein«richiiH iluxit Hliuiu Ui-sükonis, 
.fan n ciitn[iiitKiib ptr {tatrem ■•( piT nobücs t«rre. qiii renk'iM 
in (imtittm ft IVi^niiniam cuiii iixort? virgine virgo manóit. 
Tiixleia ciiiiclo (ic Polonia e c-onwi-so TJig!iri'.im cum M«sz- 
bc«r. reoeriint in OíIícíhri t-ansa Tvnatíontx cerroruni. quj 
-. .^•tmK (lie iiiHtiiictii S)>iritiitt sntn'ti fi visúirit uti^^elicn renicn« 
luTc-mlitor ail Cíilvuni moiit*^'iu. doiinvil siitirUni cruccro, (iiijim 
m ptctore defei-ohat. ipni ec>c1eHÍi> et fratríbits Anncti llene- 

Vitsgáljuk meg in)ii-iii:>st vxea krtlforríi* hitelét. 
Rcg'Mi ki van iiiutittvs, lingy i> ktltfon-.ls csak 137" tiíjiin 
k«Dlt s a benne fogliilt iidatijk i-íszIk'U n'gi knikkHi lölji^y- 
f^wluu alapiiltink. A/oiil«ii ií|>en a Sxeut Tmrén'U sziltú rísz 
üiűDn " mci-n 127i>-Tii-l ueru r^ilh.") K szerint ezen ellic^x^ 
Itf ateri6)e sem közretetlen tsnu arra. ki volt Szent Imre 
lu csak kiKvetett. x iinlií'dinafc ftn-rása nerm t-gyktirrt 

ü. lüljfgyzí'sc, li.ineni isak wciu/.í'iirknM riprn/^ílí-kro txá' 

wl ilatlott értesíti*, awiü liagyomáiiy. 

)lint a hagyumányuk nagy r^fo/e, rtgr exeu elbeactíliV ís 
xüatflaTarja ax esyiievfi szeuif lypket : neTejfelesen IT. Meskót 
Éjj wenn-lyiiek tüszí Í. Jli-skíjval. EbMI folyik iiiAsik liW&- 
dr^e h. Azért fűzi ex oeeinényt a 96S-ik fvhvt, mert L Meskó 
DinU'MliKjlnuk kcirdoli^fil ext a;, t^ret tiultü. Kir nxeminel lát- 
'h'" t|i- naiíyon künoyvii »'rtheli5 é* meglicoAtliatú LtliíiJH i*xen 
. iníiiivnak. 



.l8brbtlcii«T d«* ilenloclitii Rviclit anlct Konrád II. 

■ j|'.itn:n''ii<.i rJorpnaoiiK!. Seríptore*, XIX. MT. HoonUKMIta Polo- 
M*. ni. K. 41. 

'> /eia«hpr;ir ; Irippcdni<clieGMchiotibB0hi«ib«ngdMlliltetelUar«,O. 

V 



1 Od KlKiCSOSVI jiXOS. 



I 




Azonban vit6\ titvkiutve. illetőleg &y. elbt^tizi^lM Sieotr 
IiítvAn kortiilfutnitk, 11. Xcskú IvD^el királynak urtilkwlása 
iilejérc Atti^vo, nx neiuniak semmi lehetetlent nem lartalnisz, 
Itanem elleokeiutlcg ax luSö — l<)3l étek ese»i^nyeiv<?l AtKzoiTjlg. 

IL Meskó lengyel kinily. mint líresslaii kimutatta. 
]U13*l}an kütütt hiuufit&gut líirheiiKúval, ;i |oili»rÍii}:tiiÍ [iuIh- 
tiniis leányával.') Föllívc, hogy v liáuuuágból Hüánntuott gyer- 
iiM'kek közt Ki>zmi>r rult az elsA^lllött. tné^ akkor in Mtran 
sztilvllicl^lt Mi!»k<t»nk leánya an Jiit'Vík eí«xt«iuli(li«it. s ex- 
|i):í8-luin már életének 13—14 eüxtendfijében járhatott. Kell-e 
magyarázuom, hogy a \iiiie\titor\ma 13 — 14 éve*, király hiányok 
már liázasüágra léptek, tehát TI. Meskónak loányu is 1028-bau 
vagy ] uay-bcu Sxent Inin- htrcai-ft nejv leheli-U ? 1 Ki'II-« 
biznuyfUnom, hogy az olyan negyetlfnkd Tán-okoiisát;. a minif 
Szent Iniiy <■» II. Mi>--<kóniik ii^itien-tMi m-rfi loány» ki>xl fenn- 
állott, a küitéijkitrban sem vult íöltétlen :ikaUálya i. liázasHá^- 
uak, mert a királyi cíalá<lok ex al<íl a ])á|>át431 gyakran fel- 
mentést nyert«ky! 

Hogy e házasHág egyrittal |iolítíkai sxövetfu^ mf^erfiof- 
X&se&l sxolgáll, azt lu elbeWl(-s világuHnn mouilja: ' Str|>hnniiti. 
. . . contnucit ainicitiiw oum Mvs/.kt>nv l'ulonie rege. itu i|uo<l 
Kmericliiui duxit tiliiim Meszkonis.* Ax események itt i)y 8XÍk> 
votsí'g létöt muUtjúk. 

Sxent Honrik, elaŰ királyunk snigora. 1024 jul. 13-án 
mohait. Utóda II. Konrád csiszár föle]«Tonft«tto hxI a szán- 
dékot, liogy u uyagati m keleti császán^g liázussági kötelék- 
kel erAeftett sxőxetségn lépjen, s e r^böl lt)£T-l>e» kiivetstíget 
U kUldiltt Koostantinápolyb)!. Sxvut Mrán királyunk föl- 
ismvrl« axt a vefzélyt. mely ehtx)! a két hatalmas vsámirnÁg 
közé ékelt magyar hazára liiiruk volna s tuért II. Konrád 
Oíásíár kíiveti^t a liatárról risiu;autas(tá, az álronulásl hazánk 
tertilptén m-ki meg nem engedte, ''í 

K tette után S/ent lütváuiiak si!ijvet»ég«íit keJl«tt kei-e!<ni«» 
B ki lett Tolaa jobb szörvt^égt^ mínt Lengyelország, a néntet 
hatalom terjeNzkedésének évtize<lek <íta Í6 akailályozója ? ! Szent 

') Bresdnu Ü. m. i>9~tD<i. 
•) BrttdoH id. Hl. 23». 



tXlexicxv kkmt ihkx orMtmtu xtJf:iiAi.. 



in<) 



Inirv ÍH-vc».'g luUituiira TeliW^tM koIli>ll kvresmv. s iuj«el Német- 
ursiághan és. iiön^oníí^ban az elfizinányek után «ein kati- 
linlittt, Fi-ancxiíuii-H/Ag |K>iltg távol ^jh^U IiuI ka^hntolt ri>lri» 
tlilMiz m^luibb raDgil felf^égt^'t, miiit Lengyelországbaa?! Ennek 
királyu In2ő<ttl| k^xdvp U>31-ig, Nniiennyirc mi^-rge1fidt«k bt n 
Di'nietuk minttA, m<!'^is csak koronás király volt. RtyúJiJi pro* 
íuij<ui-h^A szái-mn»)tt letinyl Makis ennek a házában találbn- 
t»tl » mugyai- királyi hvrcx<>g. 8 \m^y talált is, azt a ni^nieiel; 
10:;Q-iki fe |M:)<i-ikí magavifielote eléggé elárulja. 

A oémííl csímmít lOáít-heii tiJiRv Imdat itiíittott a len- 
gelek ellen s üstrODwitN, bár sikurtvltnitl. HjiutZKUt.') Aum- 
han itiryanakknr a iiétnetf-k meRtániadt-tk. mé^ pedig ax iidrarí 
króuifeiís sirerínt ík i>k műikül. k«u m o'Aji^ynmk vk^ö )M;tür6«e 
u^lktiL. Iiüxáukat is. Szent l^rán pedig a kölcsönt TisHza^idta.-} 
EztiD lúmitdásniik R«ak ilgy ran t'rtdiiie, ha a inftKyar i^ 
lengyel királyi c^aláilok kíízt MiőTet^-g »agy li^alább k családi 
•mzekiUtet^s volt s így a dllliüs nt^metek a lengyeleket akartiík 
ütni » niagyaruk mogtámidáKit liltiü i*, 

\ÁX»t6\^ furct^ i-1'tfaetetlen a néntetek niafiavíselcte 
lit:-t<)-lt«n i"-. Ez ér elejéit II. M«*kil Iw^tíir N<'mfttor!«iígba, 
rettenetes minbolif^t mínd ott. A császár a liajna-mentér/íl 
siet I<t>ogyeU>rizáf; felé; máj. M-iiA jun. l-ig Mer!<«liursbAn 
UtiácKkozik s akkor q^ysíenv megfordul, lemegy K«gcnfiburgb.i 
- juu. ^I<(-u már indtil hazánk ellen.*) Hazánkon áll boM^xut a 
liini^eluktül HKeiivKclvIt A^n.-lmuk miatt?' Ji>tlietutl«u ex. de 
Int l«-Jcinletbe vefixszitk a swieUvkryxki elbeszt^léabeii ériat«tt 
-■-.'■-■- :< t A lengyel és magyar királyi (.--laládok kőzött, nagyon 
1- '<. Előbl) a gyanútlan s n^tizben ki^lUetlen magyamtl 

aknit IL K«jnrá<l olbinnJ. miTt indtu. bugy a lengyel akkor 
á|E>'Í4 a kezeb« kerfll. 

Talán az itt elninndortak is eléggf^ i-nwlik a swietu- 
krtzki i'íkönvTBk elIwszéliWiivk ■■i-li-kt-t. do in£-gsem eíefc bfrnak 

<) hTtMiͻv \a. ta. S7T. 

'I Rtiehenan Utrmanu <caviii: >1030. Coanrndu* tmppntor Iiiin 
ifwiíWM miiilicitiú cttui Stepfaano regv Ilngunyrani cnnlliitU.* tt'jf>j» 
•H«M : ttnáati tnoipan' nmltaR diMüwinaos intn- írentem PauMUiiam ct 
lfai|a«ri(M. rMtjM tamrn B^oarionm íiuiUc tűnt.. Hrtulau »d. m. CDT, 

■i Brtulau id. m. 9Bo, 393. »«, 3fl8. 



llt) 



KABÍCU)5V1 JÜSOt. 



rá, liogy ast bitelesnck fngadjsni, luineni a lítbbi, ax clhe-«xél'» 
olóti t«lj«seD ismeretlt'U tuniikkul vulú i-^itxús. 

[sDieret«s dolog, hngy Szent Jiui-v herczeg ^iztixesHégi 
fo^nilaJiiui c<ak KuUIa iiUo |Mittani ki: >coi-)Hire <)i'u>oÍut>«... 
^puDsa HUa testimoutam riiigttuilis vite ei perliibiiit ot fanii- 
tiaria iniiii!«t«r. qui viderot fregueiitor et audierat. ultm 
iH>ti alK^uudÍL< ') 8zent iHtráii Hi21-hei\ jutl iKMXi-iíUiiizt'-'ibe 
n. Exinráddiil. Iná9-beti (lodig n iiéinetflk már i1jk.v iiMlkedtek 
Mngj'iii'ursuiggHl sxombcn. tuÍDt u)loti»t!t(uk siuí^'Ctsi^i'^vi;! kzi^hi- 
beo. K szerint u iizÜvetHégkcitéi) én ennek bánassággal ndi> 
iiiegerAKÍt^- 102»-I>iiü vjigy ina;t t-li^-jén UirU-nl. Mir must, 
lm Szeut Iinj-e li>2H-baii feiesi^íil Tvnxeo ogj" 13—14 íves 
leányt s azzal HziizexM-gWn é) K'31-ig, ragyin baUíliiig. naiivon 
(^'thfltií, liogy iiz G sKÍÍz«»si*gt fogiidaliDiit i-Iöbb »euki«-iii gyu- 
nítja, hiszen 13—16 vagy 1-t 17 t'vei, e«etleg fejletlen mtíA 
gyei-uickel iiii.^ scníi Mia rárlintolt h aonnk i-lmarudú^H tolcll 
józaDÚl tioaki üem kérdezriflköHbetett. 

Míg i^iiierowselib a )iilik-s))einii lÍTkílnyvek azon ffiíj«gy- 
leése, hog)- Szvnt luirt' bervxeg ólelt-t vadáüzut küiÍKa vadkan 
oltotta ki.-^ Eírzel ÍMuét piiiii|iáNan figyezik u i^n ieUi-kryzki 
vlbvsxiJlik luun adttla. lucly siuiritit Sx«tiI liure >ritii8ii veiiii- 
tjonis írervoriini* - szarvasradásiutt kedvéért — ment » L>^a- 
gora kiimyvki're. Kzvn niegegyeM!)*, «7ei) koxé|)k<iri felfogiis 
sxeriDt Hzent i^uboz alig iÜü foglalkozás (vsdá^M) följegtzfíse 
bizonyítja, bogjr a »wieto-kr>'ick) évkönyvek friljiinak .Sxeiit 
Imrénél biztos lírtosnleKe volU biztosabb, it-szlutc>«-bl>, mint 
a hei'vzi.'g Xll-ik ^»izadbeli magyar t^letírójának. 

)>e :iKt kénli ralaki. Iiogyan inunidliatolt fiiii vz ttz i*rte- 
Mülés, ez M liagj'nmány ]t)31-től 127o-ig, addig, mig bctiikkcl 
meg nem örökítették? Megtoondliatjuk, ha m(^viit»igáljuk. mi 
lehetett a ^wieto-kryxki úrkÖDyvfk vllie^éti^t-nek rzélju? Nem 
Ms, mit I'auler (lytila vél,") faogy t i. .Szent Imn- élvtraj;tinak 
liiáoyát iMítolja. Hiszen a s«fÍeto-kryzki lívköiiyvek k^üzftöje 
nem is Í!<merte a Vilti mtu-U &n«nci l«goiidilt, mert «vui 



■' ií. t'lúriafM. Hiai. HniiK- Kmtei Dodi. 1. IS5. 

■) Maa. f)etmaaÍa.o, Ul. »e. 

•) A ntnwrtr ROmxcl t<}itteeM> u ÁrpAd-hAu kintlrak atatl, t. íSO. 




VÉLXHÉSY SItBtT IMES iniBCZtaí XBJtUŐL. 



111 



Iiiir»'1. BPiii iiz atyjíiL nem uiomlja «i Hcífi.'-nafc, Az <i eHwszéltVe 
li^én pattan lii világosiin a (tílj^jiy/i^it cxt>]j)i. Az roll a c-z^íL 
bug}- lu uttkloknak tuill;h-a iidjn a tysa-gurai egj'háx «gTÍk 
rAgi iii(^ll)>ereiizt)ének t-i'^Hlet/^t. hlr. u C7.r-I, ii>ely I^7i> tájiín 
fdiegnrái-f. iDt^örokít^i-f biucdítulta sl swk-tu>kn'xki évkiínyvt-k 
bé»ítüjót. serktüitette a;: >> elödejl is. h<)gT a. mellkei-eszt Ük- 
lénetét ft2 ulódokoak )ízi3vil1 clmutiil)ák » ^{,v uzt az uutókc- 
üfitben ft'Dtiirt^ák. R|>i.'it nbban van e lii(;;y»uáuTnak fA Ir-cvi*. 
^rtiMíe, hogy toIi miluu: k"tiii s így minti'jjj' állai)dó(i(tHni ; 
Kxonkívül állandó, sz^ itmu szúrt testülol, «gy monotttor JiikoA- 
<iága Őriztt.' azt s ailta át ax utiídnknak. 

Miuile/ekui-l fojtva Hxt liÍMcm, nem okiid»tolatlan abbeli 
véleményem, hogr Szent Inin- ht'ifzfg Dcjc 11. Mvskrt lengyel 
király irtitieretleu nevű leitnyn vnla. Hogy uiily nagy luiercu- 
L^súlloiiM-g Tolt mind liHzáiikrii. míuil Ijcngy cl országra nt'xve 
« házasságnak oly hirtelen, t^yászu^ vége, ouimk ft-jto^clráe 
in&r nem iil« tartozik. 



FORRASTANULMA.NYOK 

NAGY LAJOS ÉS VELESCZE VlSZiONyá TÖBTÉNBTÉHEZ. 

— HiMXIIB KŰ«lJUitXT. - - 



0BS1D10ST8 .TADRENSIS LTBRI DÜO. 
(Voljftatás.) 

A xárai N<^rtelo» elbeMtél^* iuin<len képtelent^e mutlett 
uit^gís kövelVozftlc^ iii«rt csak ax esethfin írtlictö, htigv <^j'ál- 
t«lilbiiii ni-m volt litticz, h-t ti f6tin«k c/inku«tár»ii maga a 
királj: máskülöiiltfu lcaH)ii)>b i\z Ö lKin<l?ríuina cresxkpilett 
roloa (találka: s c-sak igy vulna me);f(igh»tó, hogy a királv neiii 
tilinlette ax áriil(')kat. 

bíxouv[l«ku íty&uáiit «xint<rii U-\ >zt>ktAk húzni — di<^ vt a 
követ t:c7«.>li!S!4i^f! is Iiiányztk. 

K kriinika Hz<>rint 'I l^ajup Zárs alatt a sticatiim ellen 
vt^eit*' seregét, miután buxdítií ít/avskkal bátorította; tle a 
iufgv<wzl«Kft<rtt i»in>k nem iiiO):<liillak. \MÍm büksau loc^' 
(ékcxtv toJiilum. ni^tii blintiíltv tav^ ii fóurukal. ncbogy mi^; 
viilutni rotsezabbut küTVSMnvk ol!? 

Ha ngráltalilno tioni volt tmszcUtköz&t. — IiiwEen az áru- 
Úti akkor tírrtént. mikor ii kir;íly twlroiuottatni akart-a n 
xíiriitninitt,') - mikor tortánt volna it nok oehí-x, s<U )uiláli>^ 
wbriiHltís 7Ara büai nlali, niiról üktwt-Ieink bc^zi'lnvk ? mikur 
esett volna el ^n'ni/i*) és iiarsandorferf*) mikor sebesült 
volna meg Mitlm bán — az áruló, hötlpn főiir! — és «stek 
Tolns el s/alRái?") raikcr kapott Tolna seWt l'o/idron PrÜitr 
abaujrári isgián'') i-s eseti volna el ^xiAgAja'f mikor tobti-föltfk 

■> .U. Fíorianiu: routM ItoHievlid, 111. 144— IM. II. 
■i Itci . . . sliotiim uit«baUir expugairv. ODm aat«iB üem at hóra 
]iTC(lioium rorMIÍ«it)Bn 4-x^piaiiilí adi-VDÍBaeL . . r. o. 14A. 1. 
■> Katona : HJaiorts i'ríiw*. tX. ^i9. 
') Haiai tikmAnvMr. VII. tni. - Ftjír : Cod, DipL IX. S. 310. 

-) CtXl. I>ipl. IX. I. J40. 4«D. 

íVjiaori Dkint V. i3J. ét C»d/. JÍ|>U .IX. 



KtCHGAKTKS FOtSSCX. rOSBiSTAXOLMiXIOK- 



113 



V'klna UH^ a A7i*-«ifiii lesliiH-űk : S£»ni*£lú, S^etfue, Wluf/í. Mii- 
/w i"-% /■<**//<;!" 1 kikol mAK'ilcal. iikitőlog v^iil/nljukat ii király 
n Zi'iru nlalti husi iiarczlKta IftnuitCUjtt viti-esi'gtik^rt, vcriik 
liullutátuiért Kaxdagon megsduniáo.voz ! fiikor enett volna e) 
az a sok tit^i. kinek hA»i halálát Sacli»nwirt énekelte roef;!') 

Ku)>>nbei) litlti>t«tlviinl o«ív h dubnicKÍ kr>>nika öIIh^w'- 
lé"'. Hu igftx i*, líwgy ft luinjk ntiviií nw-^ vunnftk rc-í/U-gotvc, 
ha uuD^i rálog&tutt vHvz köwítl nincs egy becsülutfu sum. — 
•>tt Ton a király saját banderiuniu. mely mindenesetre meg- 
fogadta Tolna sznTát. .Iellt^nii>/1 a kri'niika eit«n i-A^Kének szer- 
íöjír* nt^zTíf, hogy (ücsi'-ri ra »tk:i[umlMÍl Lwjo^ bülc-sessógíi. 
lucri iJii-gíODlolv^, ln>Ky mi giizsiígot kövotli«tnéni'k mi^ •'' 
Iwü-izubtil a fóuruk. nfin büntette őket. Azt hiszszUk. nüHsziib- 
bat alif! lehetne nion^iam liajo!«r(íl. mint bog; hoesznlatlaniil 
tiagyta e gaz dnilánt. 

A swr/íi tiaivitá-Jtt ci*«k tndntlanMga, a (mntw tírlestllt- 
RégiK'k biiuivíi midja Möl. M:is) nem is Hnl f>3Jt>s ba<ij)írjii»- 
üSl. mml at/. árulás töiténet^-t, de i.'Di]i;k kr>rUlni<'-nyetr<'<I, pL mi- 
kor történt? nem tud semmit. S ilyen, míivének e i-fenétieii 
Miiletüs, [lontatjanál érleattlt szerzőnek adjunk faitfilt? 

Az its^iXf* fiÍHrakat hil!«/e^«^9sel vádolja e kninika. Olt 
Tidt Miíttk é». K'ilromanie Itíin. lAjrifi, Fc/idrii" Péi'-y 
ispáR. mind oly emliei-ek. kiket l^ajos nemcsak nkkor. ile 
kifst'ihb i« elbaluKi/ kegyének jeleire!, kiket magas hivatalba 
liclvez; TAJjnn cjtak axéri, hogy adaudi^ slkalnmuial lijra 
t-lánilj&kl'' 

<' 'ii 'is bci;;y I^Jhn király, kii si>ri*í!i' o k'grrtlabb 
\áVi.x^' m cKiífiil cserlK-n biigyolt. nem tud femmit az 

HIlit<>ls(;<i- úrulásni). A fönt idózett oklevelekben megemlí- 
k<^'V.Ík e hadjárat n'il. fiztil arról, hogt' Miklö." /hí?i sz«iie láttára 
mttUM'tit^tlIt, megdicHéri /^dror Pt^eri, ki ni ellrrun^ tótti- 
jlc/tfí/rÜfT nyomult,') a K'irapa h-.tlv'reLet. kik vírilk hiilliitá- 
fuiral tartottíik föl az ellenscg rohamát,') a kii^y szeme liit- 
tini esett el az »oriiszUn bátorságú* Jiarmudorfer'-i stb, 
MÍikI üly kifejeztek, melyek cí>ak egt' nagy csatára alkalmaz- 
bat(>k. I^wk Aic^érii *7.6t hallunk a kirity snijálM^I nxnk ená- 



M ftjér; Cod. Iiipl. Hl. 3. a.1— 3S. 

'i J'riminfr A. I*ct4ir HnehcturirJ-* Wcrte. Wi.-o. !!■!;. XVI. db. 
l'aa gfif f.7rciVA«n ívm Ti'lli. OU. BIti/er Jakab: Mtgyar voaul- 
kotátat iíiiúticiiwirt ki'>ltriii'''ny<^ibcD. Stáíadi>k, tSSO. 90S. I. 

't la mrdiniu iixmiTri^/í/iuiii artbi0 ralidi*intnt reiitimtiutn, CoA. 
Iiípl. IX. t. aa-81. 

•I iVrf. DJ^- IX- r, 33—34. 

<) Ood. Ihpl. \K. V. 310. 



lU 




UVHOABmr FERSÜCK. 



inüra, kik sxorent^tlenNi-^ében is láiunijattÁk, ' t a ntihen 
egyuzerHiniml « n-tvsáj lieitniuri-^ rejlik. ')« u ifíigyimfifiWt 
czélt&a si'in türU-uik Hí iii'tilát<rii. 

Miklós liánt, kit az AnoDjmtM hűtlenütiggel vádol, lioK>tt 
Iajoí* lelkes sxarakkal dicséri a dalmát háborilban ^oT7.ett 
érduiucit,*) a kinily taéf, u^yAa&xoa óvben Zára segítnégére 
kQldi,") hvliy^ lirlyi^etl liizalinának iiylKánvalú jek-itl. Nem 
igax ti?hát HZ Auonyimis álli'távi, hogy n király MikliJnt lifltku 
tette miatt mi-gfosztolta tiivattiláUil.*^ 

Axt áJUlottúk. hofíy •nemcsak Lticitu, az Auoiiymui 
,/adrfrnitix ih az tilasx írOk iga]U)l}dk at. Artilá.4t. tűntem 
i>klttvL-lvk id.* ') 

Lii-iié Jáuus 'MHt lívvvl i( ki-rdt-v;* fM-iinriiVüb iitúii élu 
H re& tehát luinl Ümüó fuir.Ura hivatkw/ni mm lnhct. Uittiik. 
hogy az oklevelek e^tUtalában, de killönősen azok, melyekre 
itt cxélxás törtcnik,"} e/ iMnybiiii ^eiurait sem hUonyítamik. 
Az olttsz írók ni-ve aiiitl miiidüsicw ki^tti'i rejlik, kürülljelftl 
húu, cllvnk»:ű álUMi>ai)t<>D Icvó ulwz, u«ui«t és iDag>-nr iróv»] 
<ixeml>eii. 

Cntvlilora ia bivstk<aá8 történik aí említett helyen. J-J! 
(ró nyílutkíjzatának iga>!i i-rt«lmén)i hucius bami^ idéxt^s/^ve] 
sxADibcíi. ^ « lAiialuxoDViiág líi-t^kérűl már volt alkftlmttnk 
toólani; itt csuk lut kfll külün mvgji.^voxuiÍnk, liogy Caroltlo 
sxóban forgó állftása lJ45-re vonatkudk. nt^m i:i46-ra; hiszvD 
a jtilius 1-én történt elkeseredett csata lefolyását f'aroldo 
h^reii ell>o;v.óli, a nélkUl, hogy valamilyen lirtilAsriíl említési 
l«nm*.') 

Murád tdiát kvt olasz író, fríomt/rt) ViUani'^) rá e^ 
JiiuriywtíM**) tttnubizonysága. Ezek mi^í'-gjejüit-k a zárai Nír* 
t«leiinel é» a dubniczi krónikáTal az áru/ág kridáti^ iUclAleg, 
A/, árniáit ttKJdjának i>lheszi'lt's«!t>en iixnoban It-nyegeR eltírís 



*In divenit forinua atibn*.* Owl. JUipL IX. |. 160- »^ Í]MOa 
i'üttuii,- oaiibua expoiieddo. uotitiuaM iaborc* nt RollicíCudinof, cont* Ot 
■avi-rtBriorani ooűfMotua TiriliWr capportODtoa.* CocL tripl. [X. 3. .'>3 — 34. 

■> Cod I)i|il. IX. I. 4M— «8S, Mfl — 509. 

•> übíiil. Jflr, II. lO. 

') lifnoiniiuLiin ilfiecit- Obaid. Julr. 11. 13. 

*) J>0aMn»rii:£v •'^ÍMiJor ; \ dnbuituri krúníkn. Sídiadott IMv. 414. 1. 

*) ADJoiikori líipl. Kml. II. IM ia 107. — Múb. SIav. II. 6«l) 

<) M*- bibi. palát- VindobodeBiii. Cod. Al^.l. l'^roldo kiadntlftn 
kr^BÍkájánuk n xlrai l»4,'> — 4a-iki ixtromról nsóld rton ki rtn ai)vn 
itíiaiKAi: Antiehit« RomaiiF MidineTaJe dt Zára. iCiim. 1 883). Agy hogj 
RiftAltulAbuti netn iMmlonk l.urian iiihái « hiáavos idéiet«in!. 

'j XII. k. .'.8. ÍBj. 

•) Mnrotmri. XVI. 29b. 



hiteleiMé'gére nézTP, mint i- tlivttr^cut Li. 

A dabniczi krónika süerint I^jus egjállalában nem 
jltbSzütt meg a relenczetekkel. mert « ftturnk ii)in<l meg: 
Toltak TBflztefcetTe. A xársti Névtelen sxerínt IjUJOS k<-):<)ct)M>n 
mtromolta a Imstidát, de a juIiu!* IV-n folyt <i;intö CEciUib»ii 
rgyeirrtvt- II kt-l iJH');Te!v/!j>gi;t4-ti fóüiral. MiklÓK bAnotil is 
LiHCKtiTul. i'svriwn Iiagyla a záraiakat. Ár. ulasz Xérteli-ii 
szeríut Idjuf^ Deliány KiSr áriiláAa folyttn i>ag_v vesütenégeket 
üici>nve«lett s ezért m^mafordiitl. VtllNni fzeríitt uz úni1it» 
t-<4Ui annyilx'il Állott, liufty ay. iinik lebeuétt^k Liijost a 
Imi»1í<Iu o^flriimtirúl. 

ViHani ÍB érzi, h'igy nyihiíno^ el])árt4>lá^ formaijában 
tiem tört^nbfMt ax áruUs. A király <-kk<.ti-i i-» ktl^iüb)' taniiiif- 
totl vÍM>lkr>il<^ kixárja ezt, Villani WIj^hzi-Iíísp «;criiit u m^- 
Tpssitegelíl t biÍF<'ik nivt'tl/'k I.iijiist. In>»;y ii>rjVíM risiixa Mi4yar- 
(itBZágba. luprl :izuu útImíii •■iiinKég nmlkutloti Itáliiíban ^ nem 
ír rendelt faaiokat, bi>t!y átkelbeítsot] Apiili^ba. 

Mindenek i-li1tt hihA^ u FTiIUtvi^s, nidvnii <■•/. <ik«skottA» 
folépiiU. NÍD'*!* M-nimf :ii1utunk iirru vonalko/úliLg, li»^y LaJiM 
toAr i'iíoc akart voitia Apiilülui átkelni. Viílenc/e tartott 
ctCtl, k<'^xUÍI ■i felfletrt-, melyet adni log,, lm Ijajna biijiiknt 
kcmc,') b<>gy ő( iitn7JÍll(tsiik. IjnjoH tuonlMin netu kMe ti 
hajókat. Ha tényleg akkur akurt rulnu Apalüil>a menni, 
niebeteit volna; a getitiai liuj<ik ott jártak s ímfTesen át^zálU- 
tfittiik Tolna.') 

llp liis/en aho/, ho^y a kíMly mi-glndja, Itojiy ninrse- 
tiefc liHJ<'>k m'ílyek ól lit^/üllilnniik. t-^ liogy A[iii1íií)kíi) ■■biusé); 
Tan, netu kvU Vcli^nciu-nok a bárókat im^TBbzt^etui, Ixtgy 
lijidkt'íl >^rt(>sii])ön e küriilménvf-kr'il. 

l> luL míniletti'íl <-ltfkiiitiliik. Iia >>lfojíailnnk mindont. a 
mit Villani mond. :í/ •^^/•fii^jíi-^ un^ mindig <^rtheii.iileit. 
Abból, hogy ax Apuliába való átkel/^tiról a kealTPi:ótl«n küriiU 
menyek miatt nem lehet sz<í, míg éiK-nsóggel nem követke- 
zik, hof^ a király, ki uai^ Here);<;id í^ára alá Tonult. miulótt 
oj' f)íy rohamot is uw^ekís-M-elt volna, világ csúfjára 

ri- 1 iljim. 

Ilyen semmi t^-ny áltttl ntr^m táiuugulult. íinnuigáTal vlleii- 
fei-. ' ; LÍlyos és ^-rthetotlen mesíít c«ak irú a tugynk bo/xá 
fc! .■■-'i kidtliPt. tiOííV jii^lift Villani nem egysauir íi;t>ii 



') Hm. Klav. II. »-j. 

•) )tcik. SUv. II. GT2. 



uvxoARnis n.'REXiá. 



felQlvtfs. »/l Muljiil:,*) - & ralúsános nRszetüggéti d«iu IoIm.^ 

wtt ilj-™.*) 

Lvginkllbb pliiiivihilis m(^ ax íJo/ft yérieltn tilbeaz^lése.^) 
hogy \M}iy» ÖTüj árulása uimU isiii^tvltvQ rcrttsvgel szuriTOileU. 
öjM-rl liasyiítt fül Zára ostromával. A baj a^, hugy « ki-iíuí- 
kápak. inif*-) ez fsf^mt'-nyekröl igen fog\'at(-kn<iaD van értOHÜKi'. 
ker«'« kitelt ,-«1hatuuk. 

Pór Antal {üag}- Lajos, 96. K) a Kovnchicli grlljtem^' 
nyében (Formuláé ^lemnetii, 9. ).) kinccilt pci-dímlö (nArUajra 
Tonatkoj/t egyik okleT<-I-foriuulál>«n IStja a Zára aUll liJrtiínt 
iiniliÍA bixoiiyitiíkAt. F. furmiilábait aiTiíI tud szd, liogy I^j<s 
király nimuljjii ^y va(lá8y.at alknltnávul f<ílj«leiiiettek e^zy 
gróíol, húgjr Vidi-notétöl mCítTesztegijtTCtCmbereivel in-m t.-iiiia<Ít, 



') Oir.VSnHigtn: Kiilik derQuell«n fllrdíe Gctchiohte HeÍDrÍ«b dM]J 
VU. Berlin, 1S4I. lu;— i3i. 1. ti ájubbHii Benűtardg : tíMchíchui dnr 
italienüoheii LtU^rulur. 

•) IMjetaég kcdt^^rt tne)i;iiinU(e«a itl S. PHría (Ia nalituwia 
uMln iirinut ineUi il«l IMoto Xrv. Prcfframtnk d»Il' i. r. |riranMÍo <ntp. di 
< a [KM 1 Urna. AuQo (ooLutica l^'V— ho.) hypoÜic«l»él, ki nlfonAdJA Villani 
tihBt*ii4aét él «t(el * tár«l Xt'tirlert igumoiidteál U mrír akarja mcn.^ 
t«iii. SMrinU L«jo« etnk a»An nifut tMlmAontbH, )ir>K>- inn^'i iikrl>«a 
ApnliAbo; ininthCi)t7 p»dtg « itkoiAtbnn VirlanoM ^(tollistu vtílaa, aam 
nkarbi XAni ItatíialM WgATttBM*«1 iniL([ftra iMnKftani VnkucsA i i|rj 
tAtlvnűl DMtc A xArniak ittvtiffit. 

Mftr .VitÍK liil. in. 3<t~»7. I.; ItlUkOWit n fclfoint* «ll<^c. Ha Lajw 
nak «i lett voIiih uftndűhn, mit PntrU tllil, «;cTAItalibnD ocm mcBt 
vOlDa Zára alii, num kAtAttn volrui la uniat n lieiüuíct^ rwWM Uyoti 
b)tiu«Ké« rútAI bemuwkoU. t l^ry unok bor arTn ia IlfiTL-liDniút Hiti*, faogr 
Lajii*. RiiatáD olvonult 7An, aXül, — álttt^laK VcLcnnHi kcdviMrl — nimi 
tútt wiiunit bugjr líégTvliAitM tervét, mclt-nck lírdckóbcD fVUtdoxta 
Zitin vonatk(»4 jofoa iKt^oyeit. 

Tc^U ban&, — n mit m&r eimlÍI«Ufliik — \ti^j ntixa teBuiii 
ailatuiUi, bogjr Lufo* tkkor nkiirt toIdb Ap«liitba tutnai. Ba akart* ralaji, 
ino^ it telii>tl« rolbs, BtiDtbogy Vvleocec tncghantii kapiUajaiiuk, hogy 
ha L«i«tl a geoiiatnk át akaniik iiAlIilatii ÁpvOŰM, ott ne tikaililj«z- 
xAk. (Mon. HUv. n. ^T2.) 

Uindugn&ltal Jackmn (Dtliiialia, QoanMro and txtria. iXOMrd, 
ISST.) — ki noba non ttiiM'ria forrftMkal. uevewItiMn a Mou. Slnv. Sleri- 
diaoBliDm okmAityait é» lloreltí Ndrl«)«uiél, vagy tielyraclibon dkidiItji, 
in«Tt ii««n imcrí, etkOnik a tíini KArtolen niin>li>n (Karára, — «\tagaiÍUi 
B hypothcaist. (III. m. 1. 10&. I.) Ik«mUbúI rMlioua, boRy rViroMnAilliAo- 
Mcrist Volcncs^ lodatl* r kiráíyty«l, hegy ba Mnn hábnrcatjn /..i. 
OBtrom&bMt, vtunnt -T tQm foKJa háborfntni ApuÜába vnU> AUrk^' l 
lUratdo ÍM>. bibllothrciii^ jnUtidnH* VinilobnneiwM. Cod. fli.'-í. p. 10«. V.t 
a («at cmlltMt niinit (door. «oii*. ra^RI. lib. A. *t. »- Mno, Hla*. 
n. i7a.) kiriKiDlát k&üi. Arrdl, mil ./áriam (n»nd, ■eiu tuUa, mid 
LnoiauiU, kinél Jnoksou idiíxvc IáUa (^arotflo navait, Wi liuca. JaRlaoii 
l4 azokli<n tartoMk, kik Camldnra hivatkoxiMlc, a aÜkHL, bogy Ut 
<&k ruUui luQvi^t. 

') Anoovni Itali Bialoria. Milmtnríoál, XVI. Sü, 



FOIKAStAStX)tASVCi&. 



117 



DBU ufitronioHü kelkí liévrcl Seit^u:fi viiiiurti, iui»«k foljutu h 
királyi serei; tue^iu'^i^utt f* vzégyKn^eiaw abba kellett 
ba^cyni az lttkijxet«t. 

Hx ükli'Ti^l a teftei^IveBebbBti liltakwik a Kárai Návteteo. 
» iltilmicxi kmnika fe ViUani t'lh«wzi''K'W flll''ii, mert hi^ueti 
e Kifrifit volt haroc nuiii.vanik «'-* Ti'lt'inzeiH kii/i ZAm alatt 
s az elji&rtiiUU sem lehetett olr nvilvántaló i» rlüutit íuntufi- 
sAgiS, ha » királynak errfil apn'Mljai sxavibúl krtlctt órteiiiUtiw. 

Ha uz iimsi:^ Talaminó iu<~i(lun liruUUró] enilitéBt terff 
btrnÍM)kat — /drui At-cíc/Mi, o/híí AVrfe/oí, diihnic;i kró' 
nii'i. VUlani ~ me^ri2,s)tiíliiik, liitni fogjuk, Ik^v ti^ic van- 
nak a lesk^|)teleDvbb és «^YiÍ)^viibh állításukkal, molyekiiük elfi- 
Jidásn ax ilb^tit irók kritikáját és jujtaa it^otét ugyancsak 
nem kt^lvczti vlitulrÁI mutatja lie. 

(.)|t sok cgykorri forrás sziíl e/ esieniínyekríl. A* Ctmk 
né^T tudtiá 11 valtHiágut? Ax vgykorú velciicxui források — 
I 'iiresiHÍ,^) Morelh Ntvirletije — inint láliií fOftjitk. báuiu- 
laton poutoc«ígg») vannak értesfilrp a magyarokkal július 
1-^ rívult Téres coatán'il, roely e forrámk állítása ttzeríiit 
ufO^^l^Iban IMIN i'it-attitt. V.gy XVI. száxaili ir>V az iganág- 
sKeretA. U-:|kiÍ!<iuereU'«i é« pártallun Oiroiiio, ki nolm vdflncxm 
i-mbtT. elftivailja a xáraí XéTteleo adatát, Ivogv az r)4^-Wn 
Xáru »i.i|íit*t-m;re *ípU'í uiagvar sexeR Tezéreii Wlenryi? iu(^- 
veMKtegftte, a királyl^viil jiítl magyar serc^ liű»i ktticdvIiiK^riJl 
bcHZ^ taoDságáúl aouak. hogy Vvlenraébcn vaUmely árulás foly- 
uiu nyert gyA/elenin«^k log halványabb emléke sem maradt fen. 

Oi* a többi egykorrt va^iy kiíxelkorii relencz4*i forrást,*) 
hii m«g olv rt'xzrchajló i*. c-tak nem Ws/i^llitít v«rcí* o»atí- 
rOl. ha ilyun egyáltalábun nem vult. dtCHiSsirgm gyözplciu- 
tO\. Iia ez árulásnak. megve9zt«getá«nek rolt koiuuinhetA. Vs 
■kly naAy gyalázat volna V^leoRK^re néüve. bogy » uin^yar 
királyi liv^t elániUAk, hogy «nii«k <'l)>alá<«tt)láséra IciíjilWenAl 
hazug itif-HL-ki-t kvllctt kigondolni, iii<ityelii.-ii iiiiiKlt^iiekuIfitl ii 
velpDczfifk, kiknek jól kcllutt tsmcrniök az igaxi tényállást, jót 
nevetlek ralnaV Ilyen gyfizelem napját Unne[)«lte Tolna meg 
Velencze századukon át.*) én ilyen gyAzelniet öriSkfttetett volna 
in«%' Tinton-ilii ecwle által? 

IV nemeik a n-K-ncxei, hantim a magyar, olasx {» oitztrák 
krónikiik ím Lajin tcreT-i:!''! ht-MrA-lik eL h ni^lkUl, liugy rala- 
tn<'!ví.s óruUaról tudum^ii^uk volna. 



1 HuntMíuu. xn. 4ia — iio. I. 

■I X frot niűhiitii'k « l.aMrtntÍHt df Mniiaei: f'hreiucini. Ed. 
Flaminin* riiriwüa*. \-ui'.iiii. 1T;>S. IV. h. I0« im fc5T. II. 
•) U Suitiilo. MuntlnritKtl. XXII. aiü. E. 



118 




fiAUUdJkitTia tt.Kiíxcx. 



Kfiíülto J'íiios') l«irj;i ii Zűvii slatt vívott c-'Htát. 
Har^ndurfer ImtálJt. ús im^meri Ijajoe Teresépít, Ha tudo- 
niíUa lett Tolna »2 :(rulitfl»'il, bizonyára feleinlítettt* vulnn. 
Iliért így iiulMoknt fikolvii, elenvi^xtettielti^ n »tégy<-iifultot, 
lUülyvt li KArni vorvség uz /iltiiltt bálvíinyfuutt iÁjrw ktrdly 
dkitÚHÚ^i.'-ii ejtott. ICiikiilk-i tiullgHÍ'Íi«i m (><H3tb€ii — a zái-wj 
oatrumnil kzóIíÍ ffj<-zet inilít'in-'k Ic^pcmtosabb lészoihej; larUi- 
;!ik — csakagvan telj^sfri ellensillvQzxa a fl'ihmcíi kninikn 
Állítását. 

8 « többi ki-ónikát, a iidthiai,') modt-nai,^) ferrarai.*\ 
(ifJo^fiiiiif^) i'ifinjai'''i és ofttnik '■) írókat mi bírliatná az igitxsig 
eUiallgutáKtiii. kik - bolutt hat.'trowittHD [.ajatisal és Zárán] 
KikunszenTexnek — kÓDytcIrn-kejIetlen elbéorétik \Vleiicz« 
fínypB gyÖ7.clD]ét is LajoK vi^rejii^g^t. 

Ha «gy nagy hadi viilUlnt kuilai-cxül taH. Iiacgy luiUtl- 
mik- serof; nrni lui) ^y kÍHcbb sGri.'gg(!l elbAnni, ax omWreb 
-TjEurutik a Kzinte litlKtotU*!) tényt mupyariíxiit. s mi ^ly^je- 
rfibU niiol árulásról beszólni? 

Tudjuk, lingy :i báník m«gvet«tflgetés^Wi) sicáltS mi-nd«- 
monila - vnl(Ki/ínúU>g abh**!! kelfitki-xve ^* AUin tá))llíikozvl^ 
iiogy A vol(>iic2i'ick A \k\K\TtiiÁ£ idQJPii a bosnyA bníimul tár- 
gyaltak H t-niiL-k révún Í!C}'oki-zt«k a miM^ar királyt W'kckcitésre 
üírui — xárai frwtetfl.''t 

A zárui kKta.tztn'tfa után igen sok xái'ai, részint itzám- 
kivetT«, rt'szint m*'MGkiHve a v«íeiiczeiek bosszújától. jStl a 
uiagvAr udiMrba, - koxtiík uugu uz i-iv^ ík, ~ kiknek 
nugy rirfTM «g)^-sz a ziirat bvkv mi'gkött^ig (i:)58. febniár 18.) 
itt ntarailt. 

A uieDokiiltek kő;!t bizonyára sok szerzet«K is volt. uien 
Velí-nrate killi'iii'Heii c/eket Uldüzb*. Kzek c^yiktítíl vagy iohs 
ueuekUlttól ballott elbe^zéb^ .tzolítúltnlltatnlt alapul a dvif 
ttipti l-nínika minorita frújának elbvszúk-sélioz. Ax innca 
kizárra. hogj* a minorita lútla a zárai Nüvtelen műv^t. vagy 
önnek elbesxélésítöt tiefttiyásolt zárai uuibertfii kapta hd-oit. 

Mintbog>' nyiUáiivuln. liogy sem a stimi SciMen. weia 
a iiv}>nic2i kriínika áUilárait nem leliel (eljenHii i-I(tigadJli. 



■) TUrÓDcl: Par» Ul. c. h. 
•) fbrfti*;. M<ir«JOrl Xll. 91!i— >I0. I. 
') iStfonifon Mutio^íut. Mcraiari XV, 0O5. 
') tiininicjn E«te»»t, Stowtori XV. 420— 
Mnrntori XXIV. ISI. 1. 

') Hitíoriea .V.nyWd /fcm»niVtt. ílontori XVill. 8BB. J. 

•) Morie Piftoltti. JlUíílori X\\ .M5. 

*) Contin*talio Sovimontmri*, limt tíS. \1. «1S. 

•] Mo»- Slnv. 11. *iJ. 



Cili. SBB. 1. I 



riJÜAÍnASÜlMiS TOK. 



ll» 



sok iii-'<U>rikii», |rf. Hori-úth, Huhtr, iVi: dfty akaijilk lu^^^-ez- 
t4-tiii « (omViUfk ('ll)O^i^li^t 11 U>t»l)icki.^(;l. hugi' uiDüKok ts\hv 
(•zvIlVmíImíI (ilfogutlják. hofc.v voll wmlH. de La)o« renwé^t 
iruláscak tulajddiiitják. llyínriuán kiki^rüljük a kéi-dé>l. de 
iin'jí nem nldjuk. Kétfi^le oDfes/i^lánt .ikk^iit üss^ítcgye/Uítni. 
if>g\i k(ij«'')iutdt t^i-n'^iiiik. iixay- miiKiegyikhnl i-lfn^mlunk ■'■> 
L-lvvttitik riiliuuit. K ulv <;lh<.'\/tít<'->t ii<>/.uiik (i>i-g»l<>uiiiii. mdy 
i-e>ik furrzisiuil Ncni fq^vvzik, liuuviu Juímleg,víkkW '-llttnkexik. 
— kénvtJmvs, dv biKls t.<ljárá& 

Ki^iDdni at. olasz XpTtelen (xlaví-lett niegjf|;_vzísp j(igi>- 
sítliiitiui iii-iiiileg efftíV coiiibiniilióia, dft wni j« eiiilit«ll 
lii-torikii'uyk ítviD is liiv»lk<i;ítuik, i^ a fíilliozotl uknk k-^;- 
uuiiyobb r«««. DfTMt;tv*«u : liogj u kiríly soLa>(*ui umlúkitzik 
iite^ az ániU«rúl, hogy nata bünteti h hütleookvt, liugjr a ie^- 
tiíKb fitrr.is nt^in tud az árulÁ<ir(^ Htb. — ex elbettzélés liitclneaéi^' 
i'Ikti is Mbozliaíij ós uií-giümtí ait. 

Liitltik. hogy ití rinditíT-il *);iíli> i*lhfs/,éli^-sek vUeiil- 
luumliik: lálluk. bu){} a lurrÚMtk táliiyouiú tÜbbNi-gv v" úpun u 
l€^]iitele§piibek semmit sero tuduak :iz árutiisrút ; láttuk, mUy 
^>k és nyoRuitt ok sxiil az ártiláti t^Dye vllen; láttuk, mi KXid- 
z^dtaituitüll n]H|Kil o lifr ki-l<rtkoxés>-re ; kimoiidlialjiik tcMl. 
Ititg) a zűrfti Nívt^Ieii f!bi}s£«lési' i-it (.■^«méuyl illotíiltsd; hitoll 
nem (írdemlö tendentifísus koholmány. 

A ilnhi»'icii Jcrűinkántil. Villaniuái, aj. oln^í Anoni/iiiiii^ 
■MÍJ \n]iÁ» f^ hiiiiiyot^ <^rtt-?Uli^Hr«! vilieLt'i vis.iyjt az irulásii'il 
ftA<' liaoii^ hír, a i:ii*ui N^vtokn a/onban i^.ouitAnu, iiálii 
í^\ wi igazságnak leQd<.-ntiiiüUs eUinUgatMíiánJl lobft »zó. 

A Xévtelwu. mint tudjuk. küKiubi-n nem lufiit a ten- 
lU'DtiátóL Ij4ttuk, hnii} uiinijazt. a mi ax idegenek által 
QTiijtirtt uimogaliisra ^s M;gíiH>^^t« vouatkatik s így cwrbít- 
lüija & z&i-uiakrft hárumlú tUcsösiígiiL, « uindaxt. a mi a 
zirütk íiilyos riszltsr-gi-it mutstuá e igy a velroczi-it)): dicaő- 
^i Dűvelué, a N\'¥tfl(?ii i-lhall^atja. 

A luagyarok htl>i liiti'^i^a Záca alatl. le^kiviilúbh luc^- 
(■TÍlaUciutáu ax iibíjrcn M-^ítsi-jíiu-k: aí «gy«-«iilr magyarok í» 
íátaial; vi-rcí^ vtTcsii(c Velonfiv diCNÜK^éuck rmlékv. Mind a 
•ít órzolcm, melym-k befolyása alatt a Nírlflen ertísxakot 
■aokült tituta az igazHÚ|ioD. eim mértékl»eii és egyUtlc&eii 
KÖu«iaűkwlik abban, imíry :i július l-eii rííutl oiata i)^xJ 
l'-'£')Uiifiát eltiuUga'^^i ^^ lnlyi-tl.- un-.^i k^ilIsJiii. 

A liaxnAZcreU-t és ax vllvuKiHt i-lli-ni gyülöh-l níltiiigi- 
MW) faksdö orós tcnd^otia ^tokkal gyakoribb >!-j- trlbutőbb 
''''li imnts«n Mvcbbeo in igazolnunk kellene, bog; «z at 
't^ at igazMRnak Üyiieiiiil ui^finil^ftiisára bírhatja. 




BACIieABTKS VCKSIKZ. 



De csak a sterxő szeraélyisíiKéiiek, a mú IcpletJíPZése iilí* 
j«»ek é» c^^Jjániik ismerete aing.vnráxhntJH idi^ koll<>lf-K c 
tvndctitift ei^ kkloiulHfrn^M^t. 

* 

A mű pruIogasH után álló tcvé),') nn-lret a szerző ahot 
iiiti^jí, leinek Íírrés<5n' kiadta mílrét, némi felvíLigosítást iivtijt 
11 riifl (rújinak szemí'lyíiiíl, a mii terraípzeléi"fll is a cjcélriíl. 
melynek kiilvt^iirl ax kiadatott. 

Ax vix^lvti - auiü 11 /.uriuf kiitHAs&at^i iilupjYiiíl N/t>l> 
gált -— kéziratban a sxurző oi^vu is tncgvolt: u W(;l batá- 
mzottan hivatkoiíik pitp : praaningo Himiiiif mitlenlü. Aniiyi 
iiiosl ií( kiviláíílik a IcvéllMlI, hngj [rttja zilrai n^iue^ ember*) 
és bogy DifiTt^t, melyet már régebben írt, küxzétcszi. elfisxSr 
axört, liogy «í Uktö. ki öt nifiTe kiadiíí^ra buiC'lttotlA, értesülísl 
tizprexzeR tiz uk»król. mi>l}'t'k Zára baját clöid^ték. uiáitudHzor 
az^.rl. Irigy az utódok etött is élénk emlékeKetbeo legyen 
Vtk'iirKí rettenetes garázdálkodása. 

A kiazítítel egyik oka tebát a/, hogy a Velenoíc elleni 
gyfiltriet k^^bb se «ny4^HK»!i>n vl. Mogy nem lv»x említőit 
arról, bogy a bornasztó ki');yetlen>N^-g nVztct4.-s fcstiHípViJ a 
knrt-ir^k indnUtát akarja fötbcTÍtcni és Vi'lencze ellen 
izgatni, an'a enged köíetkeittetnllnk. hogy eire nincs ok. 
vagyis Zára e leTél iratUsa idejt'ben már nino^ Velencxe 
hatalmában, - a gyfilfílet nxi'rl i-liii fo^ nxok lelkt-ben, kik 
Cíiak ax imént sxaiuidultak Vcleni'zc it;ájáb<}l. — így <r levél 
13á7-beD szeptember 17-éü. Zárának a magyarok által való 
dfoglalása ") után kelt, mire a levdl czímzcse is utal : Ttetori^ 
/rtiptili niitis Jadfiar. 

De ha »iá«i nem íh, e l«vél xxövc^e mutatja, hogy n uifi 
a levál iratiwi *Wtt már n^ebben k&xen. Jtöt isroerett'* is 
Toll; Tagyis a levét nem képezi ii infi integráns részét, baiieni 
egyik speciális re»delt«tcssel is bfi-ó másolat elébe volt sziirva. 
Axonban ha nem is használhatjuk a levelet a mű keletkezik 
idejének meghatározására, ini^gis becsei átbiiigaxftást nyujt 
a oiű szerzőjének 6» az fi int«DtÍ<)já[iak kinyuniOzá»ára- 

A sxerzű ismételten a legnagyobb megvetés hangján 
SKŐl a népről: pi/u/iw^v plel>eia(i, erasgtim vulrfiis. propríae 
fMjli-iaf per/ldi prodiíon'n nerezetekkel illeti.*) lii'ilcs Siílaiiiou 
MiAva értelmében: qni fmtcit ih'jai' iitit frliiiiH, keli veiiik T'jn-m- 

«> Obiid. JB4r. r. 3- 

■) l^ooiilccGiii memcralAe nuatnie p«tr)i>«. . . . . Kx aaliiü ortiu 
prggirnM. 

') Oorton. XI. k. 10. fej. '• 

•) 4lt>ndii> Jndr. II. 14. 



I 




rOKKisTASCLHÁTVOK- 



ISI 



lÜb eljárni,') a oti j^I JÍMiieillJk nzxai, hngr a M/«rxiJ — mint 
a tev^l mondja ~ nemes i«»ÍrRi»xiÍiiA. A nvm«s»^ c^Vfizer- 
sutind a. Velenozí-olleniíí. a m'|> ii Wlcnow-lmrát párt. 

VL'lciírzvnvk uinlni^íl k-ginkálih » hataIiiiasokt<>l. ticfol^á- 
«ivíktül kellett [i.MteDÍt!. kik a VL-Ienewi sxái-mazáHii gníf alíi 
remlülvH. síríve m uieIIÓ<tTe (>re/tt^k mi^ukal. « a kiknek hnlal- 
laiifebaD állott nemtet.'ixt^i'iknek lilkalomniltán fi^gyvcrc" k^Kzul 
w kiiejfxé^t adni. FjMÍrt Vtíkncme míg jubbaii elnyomtii a 
nuniL'»'*ki^t, uxc-k g.r(ili'>liiu^ ix-'dig fokuzódott. Az en^e<ixUrllie- 
t«t]«^n aristokrácziáral siembcn Volencze a ne|ilien kei-es 
táinaKZi, mvly hajlik U felije, miittltu;^ a bWnlülidi TE-I<>iicxei 
uralom nem fenyefi^'ti nly elnyomássá], mim a vái-i)si i.ili)!Ui- 
chia. A tnibex az Í!t járd), hogy a n«'-)) tvugvré'zi.'ítd foglal* 
kőzik. Tvlenczoi hajókon KA>lgál >■ így ^'eleovzéhcz ragaszko- 
dik, niíg a nenii-««k inkább foldbirtukosok h f^r nincsetipk 
Vt-'lpncw érdekéhez fílzTe, 

Az (Mi/tv/it/ .Jivitfnn.i íníja is aristokrata pávtiUliÍKiÍnftk 
mcgfel^lőleg Velcncze vlleufi^e. K<>kU't''ii liara^: bálija meg, 
Tul»liány«xor Vel«nvzvr6l bviszi.^ Itóbvt^z/^ű, az ért4.-lmvtl«D> 
^gig kiczifrái^ott frázisait, ax apokaly{>«Í(íbü) vett r4m)ileie»i 
bstwnlatait luind arra haí<xnálja fel. h<>i:y grAlőletes ttzínl>en 
líhilíwse M Vt-lciu-zi; OHiilár(isfíg:it, kap/Mságát é.-i ko);v<;tloD- 
nt-g^-t. iii«lytól liHzúju annyit Nzour^'dvlt. Kgy núpiMirti cmbrr 
Zára szenn-déseit a neraecek t'lpártoUifának (ulHJdunítotla 
lolna s bukását a neine^i (lárt teljeti leverése és búnhödésw 
i^>aiiánt nt^zte volna. 

A mogyarokitl az .-\nonynni:* bizonyo>i rokonszenvvel 
\.v*én. A hurrát arak. kik WlencziVil bnjt<>f{atva, megta* 
eailták I-ia)u6tól az enged'.'lm^.'sMigol : relttHiow^ fJ fyuuiiv- 
trjüvjTM lUícro rcffio dindemitti : ■) Lajost az Ófni által ízer- 
BTtl jognál fogva Zára term4^azetet> urának mondja.*) Sxt^pen 
I«ti a* itmmíit, ^^^1ly^■l ii jráraiak tíreznek. valahányuzor 
Ilin; jr«ii. bogy a király sc-gílM-giikn- síel: biigvan lílzik fel 
"J(íií)iitjíik, Grisogonus napján a Ijiijostól ka]H)lt wísvl'^l,') 
■*rwliiU; feUwilítására mikép foglalják tniáiuklNi Lo^wl *» s 
Mily Icikewn fogadjAk megír kezi'-.iekor.'-) E)e azért téTe<lfe volna 
tt (rtít íellítl«n magyar-barátnak tiinnUnk. Kf'-sz Slagyarursitág- 
S«l larlftoi i>B Mugyarorsxág érdeki-it Ti^lt-ui, de cxik anoyi- 



■) iiL m. n. 14. 

') iiMiÜo Jadr. I. ti. 

*) XaMtalú DominiM. Id. m. 1. 3.1. 

•) Id. m. 1. S9. 

*l Id. m. II. 5. 

'I 14. «v. II. «!.>. 

iibbBOC 1902. IL Fcirr. 




lUtlIKkKTBX rnsiH'X. 

hau. a meun.rilxMt uKt itsját ér(lek« kívánja, 3 ciok azérL ineil 
Mogyaroi-Hiá^ban tal;1lja a k^biicUitinbh liiniaüzt és vé<lelniet 
Wlencxe ellen. Efiyike a kgkemíiivehl) kifnkA()á»(iknrtk, nielye- 
kfl valiilm Jlugvíiríirsííig ellcu írtuk, az Arimivuiits ihhvíIm^ 
tulálbatú. Xi-iii i^uii vf^ik vít i^xn: tút Katona, kj 1* lufi 
t5\}\> i-6szeit ttiljvHen kíizli, uemcíuik hogv kihagvja e ró»1, 
banem senmiinenill ('inUtéat aem tesz rúla. 

MegemlékeJEV« a jiiliu» l>én vírott csata gyantií) lefolyá- 
sáról, az Anoiiyntiis rittiliunil Lnjosm i» AÍAgyarüi-SKiern, kik 
iifltlenül c««rlM.-ii tlt^;ylák 11 várust, uívlyct uniiyj i^i'-rgol^- 
sul, L^küd'jzi^iwl íi.'liüvt'zottek. A kiriíJy pyonge ahuz, Imgy 
iu«gf«keit/e mcfi vesz tege telt, hlltlcn einbtíreit. siít maga is 
«gypt«^rt veink, s titkon .'uijvetkexTO V'elencx^rel, továbbra is 
bitt^güti a sKereiiR«^tIeii wirost,') »rbi itirauiCDtuni tutim, tiuwl 
panlÍ!>|)cr [KillicilabariK, jmiIíuk vnlvbis niurt^ui vügore, <]i)ant 
ilUxs tidck's cli.*>*;rert',-) ..... íjuod per iiniveisani rt^kiDvui 
I))Udiu1íhl> ÍDterrD^atíunDm ssactarum comitiva titubaliiattír: 
ab ira üungni-ornm Ülwra nits Domine. IJecet et nunc debe- 
ret pluB renovari et iteriiui in ooilice^ appooi .... mmue v» 
tu continue conoors c«m VeiHítis?* . . .*) 

Ily nyilatktizatok rilágUHau luulntják, liugy a luü akkor 
k«ictkvzotl, niikur 7Aiu mt>g n«ni volt magyar kúx«D, luikur 
Lajos igírctf nt-ni volt beváltva és némileg sz(> Ifhctt-tt Jjitjw 
és Velencüe e^etértéséröl va^s a második velenczei báboni 
(136G. ouljus — IS-'iS. február) elűtt Erre mntaínak k 
!. és II. kiinyv beveneiö fejezetei is. melyek Ziírának air erény 
Atján való bubidá-st i'-^ a bíjnökt^l ruló niugti'<zMili'iNl ajánlják, 
hogy nieg)tzab» dúljon ;t res^élylöl.*) A veb-nciíoick k>'gyctl«n- 
ségtfirdl mindig mint jelen bllntt<téHix>l, a föls/abuduldsról rnint 
jÖTŰ jutalomn'd van sx& 

Az esemtinyek az tÚbüidio JadreD&Í5«-l)en 1347 már* 
C2Íw 18<ig vAQuak elbe^éhe, így egyeliSre hz 1347 már- 
CKÍusa i». 135fi máju«a kíizti Íd<Ire kcUeuo a mft kelutkeeéítét 
t«niiiink. 

Xagy I41JOS öCöCsíröl István berczegnJl, e mü mint étö- 
ről emléktnik Jiicg,^) :i miből a/t lehetne követkextetni. bogy 
ennek lialálftf vagyií^ 1354 iLUgusztu« tt-ike eliltt*) keletke- 

'> OlMHl. Ja<lr. n. 13. tS. 

•tld. ni. H. IS. 

*) Id. BL II. IS. 

V >Doi*lii)quat ergo Impiui vian luau «t fKiRiiniM íptiut 

bilin-i (Id. ro. L S.) et.eriti rietiis til>i dinioBtíbiu íbu> dimi 

cimtM lir»nv»li>bU.< (11. I.) 

•) Id. m. I. i. 

•) OlT. «tne voQalkncálng OcnI. UipL IX. I. 4«. 



rom*ifTA*vt.nix tok • 



1S3 



zell; áa kitpzeüietS, bogr csak axért uam történik enilft^ 
István tuláláról, niart ez ax elbeuétéshoii felölelt idiSköxn^l 
kí-»i>iibrtt mik. k a kifi?)ei^g olyan, liogy >^iiroNHn tcth csak 
1344-n* TutiatkuKik. l^Iváti Íiuix';ívgrAl tuvúbbii azt niODdju a 
s/erzö. hofiy Uorvátoruzág liprcz«jívnek volt kUzemelT^.'! Minl- 
Ih'H.v »z Anoaymiií' István borr^t liercjfeKaégínSl mint i<'>Yt:inl<') 
ilolotfrtít beszél, ex i<lií|M>nt elé kellene a mft keletkezeiéit 
lenctink. ha az (i««;fefUgKé« puntosAbb rizítgíilau n<;m g^'flznu 
njvg lUTÚl. ltug,v a yiy'* tiiti cwtk hx i-lbi.<»x<'bVc idKJéUL^k sxctu- 
iwatjábül szerepet. 

f^' eldugott kis adat pontosabb tü-L-dméniTe vezet. 
EUbojiéli a/ AnonymnR, Iiogy I34ii nktóboréiieii a záraiak, 
tuiutiii iiiv^titk>>zti>k a velenczeiekkel és na^y kAri okoztak 
oekik, a szent Kn^nia-Damjin várad felú aii*nukült*^'k és 
ott húxúdtak mug ; . . . >ct in caatm dis moule SS, Cmmae 
e\ Daiuiani ad insulas m^í ««»<■ tominhium tenetur. sibi 
liM-^runl Htatuni.* ') A *nniicc annyit jelent, hogy a m(í iratán 
ídejéln-n neiu úUott tűbbé azon heljreii a kolatitor, a b<>I 
i:i4ti-baD, lU ostrom idején. 

Tudjak, bogy I34T márc'zius 8-án a Tclonczeiök (Jrendet- 

ték a Záráral ^zcmkifZt. I''i»mi'ii szigutt'n fekvó szent Kuzma- 

Diinijáii tiiraii felduláiuit, de n kclostur t-|iuletét húulatlunál 

hagyták,*,' ISáii-ben — ba ugyan igaz, mit livmrhi •! mond — 

a koltMtort ÍK feldolták. (jvrgt'ly ajiát erre iij háxat épft- 

^tetett a barátok sxáinára vs 13ű«>-bau panaszra mvnt Vl. Incze 

buz. brigy fi szeulnége a Fclenczeii'ket a kolostoron ejtett 

ek orro^ására bírja. A )iépa k<>xb<-iijárá--ui iizoiiban netn 

Üt. í^t H relenoxeick tuoM megburagudva, bogy az ajuít 

miatt szonirt-luinyásokal kclK-tt ballauiok a curiátál, feldalták 

ax ój ideigleop!) rendházat is. Az a{>át nem T<klekezhet«tt az 

vrósiiak ellen. Újra a pápáboz fordul), ki íucígoril TÍzsgábttot 

rendelt et t» ennek vezetéaéTel Andniyniiü clugnyi upiátot 

- igiui nettín Amlroniit de. In ííoche^t. u k>Vibbi uagylürfi 

c«idiMit«t — bízt:i me^ 1357 jnlius 30-án.'-) 

Az dj rendház feldulását 1357 legelejére ketl temünk, 
■ol 4 |)ápai lerét, mely ez ilg>'rt)l Kxdl, uwir 1357 juUiiií 

') 'CroktUc AioKtxnit entt dux eonMitufudiii' . . . . W. b. I3>0 
^U* iv-ia [«t*iU)Diár mint HorttbineftK iKTCfom iKvt^tMl. f Afr ^. Kigy 
la|M,a7s i.) 

') itb«id. Jadr. I- tn. 

1 Hon. ÜAi. II. «u3. 

•) FluU di Zan. 43. 1. 

') 1 moodoUakkt kűuiyro öww lehet AUÍUbi > pápának a Tín* 
^W «1ieikd«U tr^triiébta. KMUvu Moa. Sta«. XU. M», á» rteben 




■lo-rúl van kelltKvc Menuyiben Ti>h tn-flmóiiyc a i«íípa. 
ki>z Wit janiéi 1)11 k ? »2t Dt-m tudjuk. l<!<iküzl><!ii kiilönboD » 
magvarok kesébe jutiitt Zára ós (gj- legúdttzabb ellenscKeit/íl 
luef^süahsdult a kotoNtor. I)e még noká tArlott. niCg kilieTerle 
A Háreltiieket. Kógi tu'l.vi^ii iigyanU c<<iik i:íf>!t>beti é|mlt Uiu^t 
M, luitil axt A tcioplom olilulbcjAmta f(>k' vi^tt ffÜriU Isdd* 
sít ja. '1 

Ax Auonytiiiis szerint Diéfc /'etiiiiiti mlamHifFH rtindifát. 
de már dohi a régi helyen. Kk lulat elárulja, hogy az Annnr- 
tuiis mflvt<t 1350 (n r^i^ kolostor feldiiiá^a) és {."In? |a2 dj 
ki>lo8K).r feliiulá>yi) ki'-xii idöbeii írtti. 

Osíüt^'kupcs'flvu 4si% )ix eltübbi credmcn.voycl, az 135<>— 
I3f»6 májusa ktíxtí idtJküzbc tebetjük a mü keleikeicését. 

Ax Offs'tdio Jiidyeiifii tehát oly írlrthcn keletkezett, 
niidűii ííára niAp iit'mili?]^ fetocjiíldott a luigy voresf-g uliin (■» 
ittmvl bo!«»zura, sxabHduliiitrti guudolbatotl. A busszit goiidv 
lata. a szabadulás viigya li>Dgi át az Anonymus mürét, ez 
^riíelmek lelkesítik mílve [u«<glrósárK. MílYPuek cjfi^lja, hogy a 
xáraiak sxeme elé vigve a Aok méltatlaníutfiol, uielyet sxeuml- 
tek, bogy baragra loblnaiit.sa ígö szeiivediílyíiket ; a dioxi é» 
sokáig líjóíeleniun'l keiswígtetö ktiídi-lmct, bugy uílrcljf Ititor- 
ságukiit: ttz v^yeni'tl'.-okcdi^t. inulr annyi liajt okozott, bug; 
ez mtá és elriasztói példáál sztdKáljon, Kiíveteli a záraiakti'd. 
bogy tv^rjenek magukba, oltsak fel |iaiz» gyanánt az igaz- 
iiiondii^t, inellvéil gyanánt a ktinyürUlet<>Mti^et é» »\ssikk^ni az 
Ml^zal'Kvi^goi. i)ty uiajd gyűzHfclintr^kiHluek az ürdögiin, mely 
úki;! a vcli'nc/xri ué|i ki.'[iéb«n Mijtja.') 

Az említett tendeiitiának szolgál e uiű s eont-k kwdTw- 
ért ^ ftzokása ellenére — eltér az igaxsiígtóL 

Azt hi»z6m, hogy e temlentiában taUltuk ni^ igazi 
••kát annak, mii5rt hallgatja cl n Nt'^eliin niimlig u xiíi-aiak 
Ti^s/tesi^ít és lüJozM a velcnczeiekét : midrt nom eudók>zik 
mv{! A kÍilfö)dtokt<'Sl nyujtutt sL-gítscgntl és miért hallgatja el 
a juliils 1-én n'vutl csata igazi lefolyását. 

Zárát arra akarja bírni, hogy a legels>) alk:dounial. 
netD Tárva 8enimi idegen tiimogatást, felkeljen N'clencze ellen. 
Bz^rt kell elballgatui, íilcTűb^g úgrszóhiín ^mmi)<nek liiiitoiui 
fői miudazl. a mit Zára idegen fegyvernek küNZ(>idielbtt. Hátur- 
^ágol kell ébreszteni a záraiakban ; ezért el k«U raullüzni 
min<lent, a mi Velencze hatalmas, gy/iztes erejét túlságos 



L 



>t Farlati : Illyrknni Sxvram, V. «3ei kítv. II. ad ■. IS9S> Jíiandti; 
Znrn OiitlnaB, II. .13. Biancki .' Faítj di Tat*. \A. b. 
') (Ibridiu JadKiiJ)Í». II. 1. 



FOKBÍITAMTI.MX9irOK> 



125 



Bióiíkbeii festi s ktUőnüseti a Telencxeieknelt a magfnr-xárai 
rgmiilt sei-egen nyert Uayes gjr/íz«lin4^t 

fj Vünnyeu in m«ni. A Kiiraiak níg hitlék é^ vallntták. 
h,m> ni/rtíHÍ Hi'tili^ tTirlciit; »z Aimnyiiiu- [■■Ihíi-vxtiitltii c vél*- 
, .'„■:• üL'y udtH t'lű a t-üuta tiirtóucU^U uiíntlia n niHgyurok 
<m n«m rettck rotna részt a hai-czhan. 

H'iKy «!zl, MBi trinVIve a kortiírsak kritikiij/iTiit. \nivx- 
k;iíMtiii tiii-rti!, azou «zok, kik jíii'atí>s!ik .1 kii/i'pkor íii$l<'>riaf 
in.>lnlii>iilxin. iii.>ni f'j|};»ak dk^ titkolni. A kitörés a magyar 
f'liirsk t« a magyamk ellen azi-rt egtszcu üsüint*. mert hogj* 
tirj'íeX iiiegi"e«tegetlek, axt ax Anonymitíi űp ligv /líWfi. mini 
., ■ii,n«ik "i/i/dltnlüt/an. s így - ai; R üxeinponti^lM)! - teljfi* 
j(>íí.il Xáiii i[iiiiiK-i} szenvedéséért e/ckcl lette MHíi«sé. 
A tini] V flloiii kifHk;M]iÍ!' — ez igen fontos és jellirnuil ^ 
nen tiy heves. í^H, mint láttuk. <.>lleiiim>ti<liUban raa műve ináH 
IwImnL A kírálrt ugyanis a zárai liagyoniánr nem rágal- 
tnnla. t^ik ax Anouyniusnak kelMt elltos^él^tne kíivetkc^etei^ 
f^ itsí't '•k' üii'glonni ; m-m i* lelietetlen. hiig)' a kírály 
«ntii !iitm-tt támi\(l!Í--sHl épiti nx u ozélja, liugy vzt a nigaloni 
üii-.'i ;_;f' üsiiiii bírja ; annál több joggal tehetjük ezt fül. 
más kelyen ') elragad tatásán I hxóI Lajotivril. ki meg- 
^ hnxiÁ intt^ett kéré^ekot. ktbe a bil nlattvnliik 
!> <c )iely«zhetik. 

A szíivogbeii tlófonlulii -i/ánios íilézct. ktílöncisen Salamon 
(iéUilHsi>-i)eib4>l, .lei-eniiis besxcdcilM't]. üzent Pál leveleilM'il &» 
ax ap>t:Aly(»i$I)Al, a predikáczicíszerű lutng, inely nemcsak » 
litftMtú tej«tet«ken,») ih más helyieken dil. 1. 37. ÍI. i;(. .-s l<t.} 
ti tÜniL a Ktentfrás Melk-uiébtíl fukiidó 8 em cmlékvzt4.'tő 
• ' -."iloetti és allvguríkuN kiíejtziWk eliírulják, hugy e mü 
v.'tTíiije pap. A hadi ditsíiségiVíl, l)ármennyii"e hecsUli és 
iLicsiuti 1^ azt. azemben az istenes erényekkel hixonyoti meg- 
retíswl bfsxd, (//oWn wiuti^a/iit-iiak nevezi, hiszen minden 
^vtc^ lülen kegyelmének műve:*) u ki az cnibcn.'k hutai* 
ouilaii liúik. kárt rali. mint a záraink.*) A legniH^'obb nióltat- 
Iiuikoiláiíd! és megbotránkoxással kel ki a xáraiak ellen aztm 
t«tl<<k Diutl. hogy dominikánus sxerzet«!<eket megtámadtak éb 
kinbiiltak, a rablott javakat pedig u ré<Ii-lüm kült-M^gt^inek 
ÍMk-j^tY lordiiolták. A tette*eki*l czi-rt utoiérlv Isten bün- 
tetnie: luijul elrMztek a cKatálutn. Zárs pedig a sz. ICozina- 



■MiMdio Ja4T«Rtis. t. 3T. 
'jtJháA. Jadr. I. la. U. 1. 
') niiiu p<>rmiU«>nl« ^rttla. I. Sl. 

'i W ni. II, 13. 




&ictia*RTEX FEitr.xcir. 
I>aDijáD i*árii(l i-lreszUWTel búulitkltd mcK A {jaütt^tlbuti 

Mint kQicépküri emher inini)enl>en isodál. feÜM'iblj bo* 
avatkozást lAt; szent tírÍRogontiK ífli>»:e1 piisxtftja el a vplencKoj 
bastidAt't stU I)e claíMJkiis ihüviHI-m^c ri-vi'-ii l)ixítiiyít» piigány 
ké|]K<rtek üvi-rliik lu-lvi't k4kí'ÍK'n : iii5uii'I_vbnr ligi l>i'SZf'-l. ininlli:i 
hinne a oilUsok hatalm;iban^> cs egész kumoljun bfszél i-gv 
teogeri nymjilia uie^elenésénll, ki feltartÓKtatts a relvaczMttk 
uagf bajöjiit, úgy bogy exek n«in tiultak rissitaforilntiii.*) 

A siMTírt iiiúvcit «mber, luilomíuyát Í0;eii sKereti lit^- 
tatni. HÍT«tkf>JtÍk Arislolelesru é» I'oi'[iliyriii»rn,'i NaRf 
íSándur és Ili-ktur bőstutteirL-.'*) >A rulenozoivk azt bt»zik, 
liogy olv «ke»t7.(itrik mint Alánná, '•) és ol^* okusak mint 

Hyfuruián k«l ki a NA'lelen a záraink elbizakndnttsága 
eiivn. A v&vxe*k-liii«t, iiii-Iy Ziinít Kru\ biiiileti'tinnk t«kÍDti*) 
íixért, bcigy aeiu az <;k<r^ki-a, luiti<.*m it buluiitl^>kni l)í/.ták a 
város üfoeii,'") tliisoulúkéimn kííosá^vlja. boRj- az Ídei^i-Dvknck 
nem CDgedttik befolyást a város tígyeire. Míg a Táros ügyeit 
Vftzetfl fa^-rliak dözsHllck, a iioji ♦'Iiexett, 

A iiemosí/^ lUCgbÖuLüdött axért, liogy túlságba ment. 
oktabto niúdun Wytatta a v«lcltuét.") 



>) Obna. Jadr. I. Si. 

') r. 0- II. iB. 

•j M. n. 1. 39- 

■),... >rJnk c«t qniicilkm mali«r armaiA lucgue tut (triKtn ín 
nmrí lita ct in potentia dnonim iBcertciriiiu rcmam ffubornalom viol«nt«r 
cripniiir',* Obríit. J»ilr. I. 38. £■ tntgir erről u mfiiA Alllldttik (Kag? 
I<a]0« nlaA hadjAmta Velencéé ellen. ÜidiiMÍci:, tSOO. 790. I.l, ItoRy l"^ 
ffctpioiilti A kCKÖpkorí krónitűUok »ert«lea pfauitanája. 

'> II. <>. I. 2». 

■) IJ. o. ír. 7. 

') K]rilv4nvB!úui Alaittit de IitmJis oUtcvciUt ticrKtutie. ■ Urv 
tadAtrn gaoilol. 

•> H. Bt. I. 18. 

•) D. o. JT. 91. Kon pCTTUia aiuiih«ina «iipvnia» pracdeslianUoiii* 
in ipioa irniil eoruni exi^entí aL-«l«r«<. 

<*) Iá. m. II. SS. t^ mtÜMiaiuK Pi-üiecjw .... aon rívil íűm 
Jiulreouí, cjuamvib iliguiM nuiuo ío fincm aíu i-niilelitRr, nt puUtbHiiI dL-il^re. 
(|Dtdui obcoecHii trp^rQÍIitli ignor*ntia, dod cliiiuni, nec prs«ikiuDl n-g)ia> 
(orM jMtriae. i)tii !iHpii>(itin rH«t«r(a ptftrpoilrnt, spd potJM itioa. qsl 
anMDlu quani virlatt* dignitate vigtmnU 

•') .... >flt privntio Uulao itobititatii, qnao in ípwi UmpoM 
feliéi vig«i|>«t. iTbi DBDo corum p*llia morici colorit, ubi cornni iiido- 
menta rariia niiCTalU eutibii** c«rt« fadlitrr nupondotnr, sicut Fl«^(nriuit, 
vt qlMle («niNi woiiiiHriinl, Ikh: eJigiint, ct moUnt : habcnt rnim aipmri- 
ilinra caitKiiii, qní oorum TMlum iiMiue ad tma probnlmt Bc>|aÍM< 
iiiinimo íbmu) .... boo est illiid fi-^num, úv qao miacnibikt Jüderliat, 



F0ltE*«TABTLlU1IT0R. 



135 



aiih-T«kl)eu festi » kCliiuÖMii a relenciEeieknek u tnagj'ftr-xinú 
vgrvsiilt eeívgvD nywt fí-n,n's gyf^ja-luict. 

Ez könnveti is ment. A zárniuk rúfi liillék ís vallották. 
b<»ffy ívilítmi árulás tövli>Dt : az AnoDymii-v felhasználTií e véie- 
a<tta e\Ci a csatn ttirtt^iiet^t. iiiintli4 a iiingyiiink 
,^ 'I nem v«ir«k volna ixíszt a hArcxIuiu. 

Hogy ext. nem tőr^tdre a kortársak krilikájáfal, kocz- 
káztatni m^rte. azoo azok. kik j-iratos-ik a kö/i>|ikor históriai 
iroiIalDiálmi, ru^m fognak niegiitkő/ni. A kitt>n-s n iii&gy»r 
fritirok "'^ n uiagvaník *'llt'n u/i;rl i-gí^^wii iísíii]t"% meri luift* 
ezeket tii);gT*.-»zt<^uttvk, azt a/ Auunyuiiis t;|) úgy hilic, tnint 
n tfirniifi' ''i/tfáilahiljan. s így — ax 6 REumpontjábúI — teljes 
jf>^^] Zára luiutten ssenreiléseért ezeket tette felehÜRs^. 
A király űIIudÍ kífakadáa — ei igeii f<>ntoti ^ )ell'^iiizű 
nptii (ily heves Kiüt, mint láttak, ejleiimnniln-^luiii ma inftri- iiiá» 
]i<-lyt!ÍvrL A királyi ugyanis s zárai ba^vuiuány ucui rágal- 
mazta, csak az AnoDymusnak kellelt clbeszéléw? kövptkezetes- 
_s^l^ T^ett ezt megtenni: nem is lehetetlen, hogy a király 
Jen inUzett támadiSssal ^|ieit az a rjtélja, hogy ezt » níguloni 
(;?:iíí"lfL<lr,t hírjit : lUitiiíl Üitih joggal l^hvljük czl fűi, 
tliL^y más hülyon 'I ulragndtat-iwil *íól I^jusróL ki mi^- 
lk<illgat}:i a hozüá intézett k^ré«oket. kihe n hfi alattrali^k 
lüzAhnukut lielyexli«tik. 

A sziirogben iilőforiluló »zámos idézvt. ktilűnüfien Salamon 
jiéldabe^zéileiból. .íeremiú< lieszwleiböl. szent Pál leveleib>i! ét 
nz apukaly])si3h<ül. a predikáczitioxera hang, inely nemcsak u 
beTuzetf'i feje»eli-ken,»J de más helyeken (|)1. I. 37. \\. i:j. és Ifl.t 
!<> <>lánu), » xzentfrlú ifXcIlcm^'lMn fakadó a crrv cnilL^keztctö 
TTp«jlopiai é* alli-goriku" kif<:ji-zesi<k elát-nlják. Iwgj' e uiü 
pap. A hadi dicíiÜ9éf;rf)l, hárracunyíre hw-süÜ ('s 

. Í5 azt, üzemhen az ittteneíí erényekkel bizonyoM nieg- 
rütt^st^el besaél, íjhria jnufi/Zn/ü-nak nevezi, hiszen lutnHeii 
gyözcJeni Iitten k«gyclmt-nek müru:*) n ki lu omhurt-k haliil- 
málian bízik, kárt vall, mint a zárniak.'! A legnagyobb m<-Itít(- 

i "^sal és me^lmtránkozáüsal kel ki a zárniak ellen azon 

Liiiatt, ho^y dominiLiiius szerzeteseket megtámadtak é.'' 

kiriifxiiuk, a rabhitt javakat |K-dig a v<\U'kiu költAégein^k 

imlf-iánárr fonlftották. A tiittcsiikct ozL-rt ululórtv Istcu bun- 

tetiísc: miod ulvcsztek a csatában. Zára pedig a »z. Kozma- 



•) ObiMio Jaili«iiaL(. I. tT, 

•) ObmcL Jadr I. !>■ II. I. 

•) lUvina peniiittL-cit« gialta. L -Jl. 

•I l*. m. n. 13. 



128 




KaPMOMCTKÍC fesevcs 



ux»n kolostor soi'sa iMnt, ^ c kolustor tagjitiak annTÍtnan 
iüi volt jfit^A 4^ okn n lÁraiak elktn kikelni, a mennyibfJi 
saiát koliistui'iik U »okHt )tx«iiTV.dett n'^ebben a lakosmlg vrtí- 
szakor^ú^iitül.') 

lKyt^ki>xtiiiik i-!intalni jiz »OWdit) .latlronsisi kiváló 
tulajdonságaim és hiányaira. IgyckextUnk eüek latlia Tetősével 
igai»át(u!i it^lntet mondani « kellAlag kidoutbi^rftani e mfl 
«aj:iti># ji>li«g<-t. Az I.11TIÍI mlott ké|i nem volna tvlj<-s ha 
ncui ^^óh)liuk a m(i )itiliis;ir<'^. lÜstúriai Diűvck mufiitók-sim*) 
a Ktilu>it ni'iu igen szokták tekiiiletlw roatii; a Névtelen 
stílusa azonhan oly sajátos és oly woros visxonyban van a 
mA «gjéh jelleuuA ntniisaival, hony <' nélkül róla Iwlyes 
fogalmat ueni alkot halunk. 

lY/r A»t'U (Níigy l^joi, H7, I.) axt találjn, bogi- az Ano- 
ayniust >UH-£tÍtőUi> a rt'iiaitisanov 'uhJv.< 

Tény. hogy müve tnindcu tokintothen. miiid az anyag 
kksKemelúsének ^ (-sof)ortos(tá<uinak módjában, mind Feldoígo- 
sbáhati, (^lUt a kítzépkori históriát mflrek niegs/x>kott ty])tiMlt^L 
I>f> ^ját<)S jeU^^t it i-i^uais«nnce beíolydsií nak tulajdonítaui 
itciu k-liel. A komi n-uaÍ!'s:tDci.-Duk «)j;yjí Italában s különösen 
a liumam<ita mozgalomnak a lustoriograpbia leréo hiztinyois 
áltaUiKis formák, általános >*■» kÖ;:<>s ideálok felé törekedő, a 
Rajától formák ellon tJ^iri'i jellege ran. A i^naissanoe-kori liir- 
ti^neti mfivek a küztiiikoriaktól lényegt<M!n kiilőalMíxnek, de 
ugjmá^ibtn: iiagj'On basonlftanak. Az >ObHÍ<lto Jaitifn^is* kaJ(í> 
tossAgai u«m magysrázhatók a reoai^sanc-e bcfotyasiívul, mert 
é\wn saját-aígos jellege éles ellentétben van a humanista 
tÖrténetfriU hagyományai vaJ. Hngy is hatott volna el a ronais- 
Aance hatása már Pctranra korában Dalniárziába?! 

A nií luginkáhl) tiltakozik a humanista befolyáí) lch«tfi> 
riégi- ellen, nx itz Anonymus ftiliKw: c burlÁr. izléetelon, az 
értliet«tlcQ>»égÍg kieeifnizott, bizarr, egészen aajátOK jellegű 
stilas.-} 

A Névtelen stilusa teli van nem chissikiis, aÜl é|>euMé^- 
gel hat-bár ívzavakkal. Nem(»<ak az olasz média tattnitfi:! svo' 
kánHiK Kzartu, mint viafjiunt. ifuerra. NHiríjfornY/o. túttttta, banem 
u liykiilíiniisi'bb én rílkálib ftzavak. mint ischirM, coynutríum. 
caruMalug ^ürüw fordulnak elö hcnne. A kevéssé ismert 
terminus technikusoknak, melyek ;i hadviselésre, feU/ítrclísrí^ 
és k!ilíiuíi»cit a hnjólmdra vonatkoznak, egész suruíatával 

>) UotL Klttf. It. 243. 

') Knjfttatfw, tiof; e vnlúlMn tiujm«t««lrt0 latinti^ttaii ciaanktu 
tlilti*! látlak. (Ntgy Iajob elMt bHrij&rata VcIakmű ellen. Státadok. 
IWO. I»i. 1.) 



rOHaiSTAÜ VLV A H TOK. 



1 JV 



iaKftet m«K- Uy<^it).'k : fu'^cbiiJua, >«hi'iiuiuIÍu. l>ailiiUitÍ»s, iiR-gn* 

IKKtniiu. unKi'o>u3|!U& tMitifolliim. pluthus maotuiinitH, luam- 

aB> dlL A lei:k^'|)leleiicbb szi'igyUrtiuányokkal U találkozunk. 

mi[:- 'if-v (x-rtittiiíinaliler. <^t.iiit«i)i, oonileletiim stb. 

L(v- . ii)i)). iiugv üok ^i'Hi^ >üiH liasxiiál: xiílit^ ágon. 

)')'r. L-epliits, i!s hugy « purfi?<;tiiiiiut, elh'n'i- ii luttiitó), ii nuiiiúii 

n.vfln^ tutkljji ttx«rint. osszctctl igÓTi'l fejezi ki, ]»1. extitit 

'Icluetiiin.') 4>xtitit perpeti-atum 't stb. Szerkezetei nent ogy- 

^xn rétének a. grainiiiiitika íi»i1utl>'aí ellen. ^) Miír e kövlll- 

Wd! iijit^wbau i* igen in<!giiehe/.íti a nwígi-rtísi ; IioxjtAíiíníl. 

Ím^ ;t iSEeri:<í NcmiuJt hviu ^i^trct^t a luiigH ní-vúd inoi^iievvzni. 

fc'''nJlí'i* mindcBi. luintím rejlvfnyokbcu ki-llvuc bcsíéinie; az 

íretiielc ~ uHlvervUa/i^ fnixiJicae nbe/h/s. laten = mof/nag 

Tóii/iujT. a tyúk = ffr-iu^rtJ' pHlfonnii. Htifsy a xiiraiak fc^ny- 

i*í«n;|c ti'ltak mti>.'^k;ikiit t- efn-reket enni, aatt ttVk<^|ien fejt-zi 

líi-' Titrilii qui'Uni ittl'ilii ftnnvx in ijtíni i-iritnlf tunjiiH. •fiiid 

^Malirrc* tttiiritim ac pranloiuv: cattiTutn plurimi e/'fir>'-fi>iii- 

.A~ siilus erAsen rhetorik:ii jellege, luetiterk^lt 4e u/. t-ri- 
Iwtet l«* i-»»ArÍ!í kiexicjcouiilxiilt Igy az idűt is Igi-n vúltoziitos 
kíii ■ meg: pL »iV(i(|'/m'w it»tiirii!iii tíi/:K /iiinm eur- 

xw ■ ■ - ') VOKT- *l)ilticulo i^i{>lt(raul<! illins solemni- 

t«ti», i^Bia miltei- i'x;clesÍA Inude-. debit:tü huris ntnonicÍH mirí- 
fto! «xi» Jtationis sanctae crucis derntifiHimc decantat<*,) v«g>': 
»Tytai» tertiavuni Itoram pi-c<i«gneliint< stb, 

lOí^'/cfügg ejt nn/jd, bdgy tmtoniilnyiít szereti fil<^t:itni, 
azért IdU Tá1ugHt'>tt, tiitlümiítt. lvnnL-^i!t<.-llfni-s Ktiluüban 
hi=i/^Inic> s mimlenütt elténite a kíáünwgi-stúl. Au^UHütusl 
SrytHt.c* meiisijfnek. ' ) júliust <^uitifitiji-nek neveiii.") Teljexen 
ŰTtzbe Cftllen, 9)ít g:yttkr»R érthetetlen, ha olvasdit tbenlogiai 
Ilin ■ - .'i:éröl (iknrja iue$:gyiViii. Ilvenkur niimienf'^Ie iity>(tiku« 
d'tl . - . és őeszufüíJgL'srSl érleke/ik; |il. jnírbuziituul lát a 
le^ymiX- 1 Zái-a i» az Ábsoluu elöl in«u«küliü I>«vi<l kőiíatt.*) De 

<> ObúA. Jkdr. I. T. 
O *»M. JHdr. 1. Ifl. 

■> TL •in »bsBitiim olTÍt«ii> perv«DÍtv<. vagy tlllod iafoctaniuiii 
<s qno -Tmisiini lolenv^rtiot pn> avitlii «iipiiliiate, i|iiani ijmues et iU« 
4lU>-t» inIqaiUtis Rontfiisi* Baaii* pottiia 0|it«M9, quam tam KnaiJv 
fttwtf'i'iuxr. tiio i»lur«li inipendere DocaÍMO pliuinia* landaml** praviilrj> 
ne* pro rWpablicB »iiMt«Dlnni]g . , . proponnDt.i C o. 1. 24. 
•> t:. o. II. 23. 
O I'. o. I. 18. 
•> li. liL 1. 31. 
n lí. m. 11. 14. 
•) U. n. U. 10. 
*i Jd. ni. I. 15. 



130 



bjlvxoabtes fcrescz. rosnisTjt'ccutÁsxoE. 



nemcsak ezen r^Hzekbcu, baneu a tisetán ^besxúlőkbtn » 
találkoinak luonilatok. melj^-ek ax agyafúrt kifejeüt-inKVInál 
fogvft ülig, vagy e^TÚlL'ilában nem érthetlek. Pl. *K'ii1eiii ilie 
bút (iua« nariüt niftximse trium teciorum, qnihus nrlx^ Jadnu* 
(Ittliebat imimgiiMn, caiiHu cunliciftridi »>up«i' oá.* iDgcnioniiu 
itedilícia scopii)>> in:ili (iniKilii npt>tiairunt<.'> th^v : >(^uut iit»»ti- 
lee adhuc ubtre aliloi'imi rct-lc alitos snoriim moKtris casn 
TfttuftS |>^i" orbis gTnim aermnnando (tm^xerimt.*'* 

I^i^ka aznnbaii u c/ifra tixavak alatt igaic ér/eleni rejlik. 
(b s iD«lcg. |wicli«tikiis liíiiig. tii«iy igftM elül « kor ».?.Ar»T. 
knimka-stilu^túl, kcIlcud-^-u t^ríut. Hh aic i'ró <ígö ^yülüWltvl 
támad Velenczének. vas?' !'» lüizntias büszkesi^gel liii-it«ti a 
/.liraiak b^si tetteit, ha |ivilft^1ai harsftgal korbolja i]t>)>e 
liibAil. lia <ígv ino/^alina^ csataképet szfiuili-lett-Aeii fo^l. minket 
is utogiUvt Xi t-nreiciu, inelr a/ ínH lelkcKfli, i.^ elfelejtjOk 
egyíd^re stjlii»Anak f(i^y«t4Íko8SágAÍt. 

Minden fogyatékosság L'll«nóre. muly m-ra annyira tudat- 
lanaáglxt], mint ro«s7 úlésbiít folyik, a stilu^ határoxotl jelleget 
inutAt. Hajlaiiilúk v^kgyunk a fogyalékoeságnkat nem a s/erxt*) 
ttgyéniíógének, lianeni kora tv liazitja irodalmi úlét^nek rati- 
sára írni. Ax eg}-kurii dalmát luMtorikuM>k ittilusu ugyanis fel- 
tÜnMi emlékeztet a Névteltíniírt. Miea Madio de Barliazaniií 
t» Marino A Cutpis Htíliisahan fi-lismerjilk a Níívtelen ntilii- 
sáuuk jfileui/n tuliijiloiiHAgiiit. 

A Lütfra. tudiikoH, hoiuJllyoM ntiluis m«1y minden gyarb>- 
silga mellett arra törekszik, bogy bámtdutra ragad)on, mely, 
uiid^n oly d(ii7«k ntán t^ri magái, minőket a cKerzÁ kifejezni 
nem tudott, a sxibird talajt ve^itti el láb alól : volt aü. a rai 
azokat, kik e^ak e kiil!i^ tiilajdcnságokat vatUk fíxem'úiiyrc -t 
nem vvtiék é»xrtt a niü IZ-nyi^gtrt^ WIkA tulajdonságául alapultt 
érdirmót és fontosságát, oly kemény. n6i mvgri-tó itúlvlrv bírta.*) 
Lorene ( Deutüclilauds Gescbícbtsquellon, L 344. 1.) jo^sd kikel 
exen fídUltítes i^ egyoldalit italét ellen. 

Ha átkii/di'ltiik luugimkat a stiluüban rejlit akndálytw 
kou, ~ a mi m-m mindig kiiniivA iloloig - káriM'AÜl-tt fugunk 
nyt-mi ax Anonymus mtlvénck (;mlílvtl jido lulajdunságaihan 
és a gazdag tanuU:igban, melyet bet'ük- m«ntbeliink. 

lUcMOAnrEit Fekxscz. 



>> i:. «. II. 8- 

•) V. O, I. 2. 

■) JívvoMtown Han<-r: Scr'iftcrf* reram Uoii^ «t Tnntllv, I. 
3«_3;. 1. t» BŰ Mlj/áf > ScIiwandlDnr-r^l? kiadá* eMoavAbui. 
8ehavn4tnrr; ficriptoro Rnrura Hnnft. Tom. III. 33. L 



BEHELM MIHÁLY ELKTE E8 MÜVEI 
A MAGYAR TÖRTÉNELEM SZEMPONTJÁBÓL. 



~~- mímmx ■On.EH&iiT. — 



in. 

BKHDlf t* A tAbAK TRMKI>KI,K1I. 

A töríik elAiiyoiiiiiL-iíia minttjúrt keziliítUíl fofiva uemr^tc 
a kiavf wi leiiAl leniekéit Keli^tcl h. Magi-artirtuágot, tinnem 
egéu Eunipát. kko^-súgánnk tuiutleD cgfes réteget, sxázoilakoii 
kt-nuixtál államlú Ízi;aluiiilu>ii Urtutta. A nyugati néjH^k kőnfiL 
termi«íet»?sen a ix^metek ♦'rtlekliicli^ volt a legtll^nkebli. s mi- 
nek li'iiliivelih toliii:ifsjii ke/delheii :i Uivt^rieti ui'in'^iieki-k,') 
ké^'iMi i>c'li); lH;íiitluil.tllau Iöqk^){'>^'> <* iitiiifliuk;i)>b k'lji-iiilulö 
nJMgiruiluluin.'J Mindvnki, ki u tollút júl-ruftadl foi^atiii tiitlta. 
a l)e^«ddstől vfi laR<bkQecbtt(Íl a tadósig é» álUmfi^i-íiui^, iiozzA 
oúlnti a itaijT ki^ntéülii'Z. hoft;}' a bürök mikép voloa KutóiuíIm'iI 
k)(U!iet4^>. rs süítviiinak kÍHel)l>-naí;y'ihti eipji^vet uteiítöriii ÍK.ve- 
kcxott ii kiti-eszit'nvs.'-jilKüi iimlk^Hlií fj!vi;n«ili'iiM'-)j'-i »-> '•xi'tAtii 
a IuIkt■^«(l4^t, iHigy a kcrcíEttin}' luírulihtés jarai riktuli-nire 
taUljAtuik. 

Beheim lobbanékony leUcÖlete és erfis Rxinto rajongá 
ra^^aHifkii'iá'ia a rőnuii ft^ybáxhoz, termékeny lantja ^xámárn a 
Tfipik kr-i-iÍLrMiéI nlkniiunvilib tárgyal u^iii h títlálhatoti. Vog- 
lAlko»>ll volna relo, mint f/jiint-ilan m&i n«-iii«t kültö. liizony;Íra 
akkur a. lift Ani>xtriu biil4Írait sóba ;it nvm lépte Tolnft: így 
ajKinban olf közel tvrén az eHi>móEyek s/íuhelyéhes. a törűk 
retxély sínte uiáíifél é?tÍ7e<lig talán lee^llandóbb gonilolatáTá 



t£m€ti it^p^dtck JüSI-ig. (mi. KöiUhtj/', l«»T éri folyom ón kftUiiüc- 
niQUML) 

tnpdí a 3i. .V. .Wwtntim trrtoJUiwMi, leOO^lTlí-ig. (Mafgar Ki^ífnumtt, 
tMC>. *rí.,> 



1S8 



KUTiOiiutTK!! rtxtxa 




«zon kokstur wrsa iiKnt, ré v kolu^lor tiigjdoak Annyiban 
is vult jt«;ii i» olui » záraJiüc etlrn kikelni, ii menoji ben 
saját kolustonik U mkaX ütanfedett régebbeD s lako^^ erti- 
sxakossáftátöL' i 

Igi'ekeztUuk ráutalni az >01i«Í(li>i .lailreDM^< ktvúiii 
tuUjd•ln^ágaira f* liiánvnini. IgyekextQnk vnik Útba vetówW«l 
ig*3»ái(< i" it^letot iuouJhiií » ki-ll^^li^ kidomlKirítuü c mű 
ffijAt'iK jellegét. Az ctrfil jututt kúp ceui vulna teljes, lui 
ncin szúlnánk :í mú stílusárul. Histúmi uúrek ui«(;iti^lt^4^n^l 
3 stílust nvni ifiett !>/K>kták tekintetbe renni; a NérU-Ieu 
f^tilnsa axonban oi.r <iajiil0H tk oly azonM TÍszoDvbnn vun it 
luA egvt'b jelleiuzö vntuis.'uval, l>og\' f n^lknl rúbi belyvs 
fugalmiu iivui nlkotbntnnk. 

IVr ÁHlnl (Nugy l^jos. 87. l) azt találja, hogy az Abo- 
nvTuust > mtiKittőttd a i-poai<«aiice szele.< 

Tény. liogr műre minden tekintetben. mJBd az Aiiyag 
kiszemelésének «s oopurto^ftáitának mádjábaD, mind fddolgci- 
ziiftáhati. ttliit a ki\c''i>k(>rí histtJríai inQvi>k megsxofcott tyi^m<i;ítól. 
Ik- r^jáliiH jt;]l<r^t'I II i>-uuiiísin(% bi'Myásinak tulajdi>iiitaui 
D0ID Ifbcl. A kiirai r>-uai'>-^nix-nak egy .4 Italában s kill>'iniMten 
a bnmani'ita uMtzgiikunnak a hiütoríoeraphia Ifi-on liÍ2riuyo>!< 
általán'M formik, ültaláitos v» kizös ídedjt^ felé törekw)^ a 
5a}áto« fitriuák ellen tíítVi jellcKe tan. A renaÍ7<sanco-ki>ri tűr- 
t^n«tj luürek u ki>zir|>k úriak túl K-ny^i^wn külőobőznek. de 
ngvmáshox tiagyon luu)onUtanak. \r. 'iAtsiáin JadreD<>ÍBt aajá- 
toesáeai nem ui^rarázhatók a renaissance befolyásával, mert 
é|ien sajátH:Í{(us jetlege étes elkntetlien ran a hiiiiiaiiJHtii 
töfti-netfrá-i ItagyiimánjaiTal. Hogy is liatott roloa el a rvnaia- 
sauce lutlása már Petrarca korábau Dalniácxíába?! 

A mi b;)(Ínkiibb tJltakouk a baniantMta Iicfoljáa lelicttV 
sége ellen. ay. aí Anonymu? stílusa: v barbár. íztéBtelea, a^ 
érthetetleiuiésig kiczifráxott, bizarr, egéBzen sajátos jeilc^Q 
stílus.') 

A Nérteieu Mtílusa teli van nem clasaíkus, tSl ^-ds^- 
gel liarbdr hzarakkaL Xi'mCMik az olasz média lali»Ua« reo- 
\kA»m si&Ti\i. mint viofiuim, íjufrra. mangandla. totuUa, hanem 
a lügkfilőiüteebb és ritkább szárak, mint ixchtrot, rtumutrinni, 
cartAolatus sQrQn fordulnak elö l>enne. A keréeté i^ncrl 
terniinu" technikusoknak, mi'JyeJt ii bNdTÍwlÁr«, fclwerdésre 
és külÜniiMn it hajóltadra i-onatkuznak. egóíz sorozatával 

■> Mon. SUt, n. 3«3. 

'I S*Huigo», bofy « val6b«ii liaimen«rt0 latinaiEtMui dannknn 
fiihift MUak. i^aicT T«i(M el*d hmlriratB releaoK eUen. Siánutok. 



VOBBiSTAÜ ÜLHÁM'OK. 



1«9 



Í!^m*^rli-t mt'^. llyfm-k: [nsix^ntuu. itouraiuuliii. I>atluliiliiis, tucga- 
giiKDjuiD, uogi-omagu^. liatifuUutu. (ilathus mantUHiius. rnsra- 
na$ fttK. A leckét'teleuebb szógyártmüDj'okkal íh laláíkozitnk, 
uiut : v: :' _ oertituilioalite)'. etaiitem. coucteletiiiii sth. 
I^^Mtjií: I. Iiufcy «ok ^■>i'<i^ Miút liUK/iiiU: kvIun agoii. 

|i>r, <'i.-|iliiLt, i-s liu^x a pfi'ft^'Ctiimot, fltórrv H lutinlúl, ii runiáu 
nvelriílc lUMlja wscrint Ös«fli-tl igércl fejezi kL pl. estilit 
(leHuctiim.'.) extitit perpetratuin ') »tb. Szerkezetei nem egy- 
szer rutének a ^raniiiiatikn íutabályai ellen.^) Már e körlil- 
iitény tiiagúlian t-« igen nii^neb«zfti m nic)iMi^t; bo2zilj<írúl. 
hügy II sxerxd M^niniil sem rai-n-t u iiiiig:i ncvt-u me(cu«vczni. 
körülír niÍD(lcQt. oitDlha rejtt>'DV(rkb<;n kellene besKÓlliit:: AZ 
eretnek ^ rtnitTm/a/i.* ba^ilirar ríbeUn^. Isten ^ mmjnua 
Tftnnus, a tyiik ■= iffiieirLe pidlomm. Hngy a uiraink kény- 
telenek Ti'ltak niHeiskiikut <!« egereket i>diií, »zt i>kkv[K.-n fej<-ii 
kt : Tti'i/'i '/n'tlmi cííAV/u famc.^ itt ijvni cirUate Utrijuit, ii'nxf 
• riMtornf aiHri'iHi ar prat^loHfiS Cfitlorum pliirhui efficíeÍMtii- 
tttr eives.*) 

A 'ititiis er&>«n rlietorikiii jelle^ifl. meüterfc^ll ée ux 6tí- 

belet lens^uig; kiczic/.otnÍE(itt. l^.v hx időt itt íkwd ráltumtw 

"'■"meg; p\. »Noinlum nittHriilin ilie*' ,'i/Mnt cnr- 

'\ 'agy: »l>i]uculu Mp|>tir.-i tite Ulius solenmi- 

latív <|iia mater KcclefÚJt laiidcH debiLiü horis canoníciü niiri- 

áce exallatiiiuiü ^uctae crucií> devotissinte decantat*'',) rajjy: 

^Tjrtan tertíaruni hovani prosegnebat* rtb. 

U%z«fiigg ez szzmI. bugy tiidomitiiyAt szereti fitogtntni. 
HÚn kell *iilugntt>tt. táltütiiiill. I er lu ész v1 elli; at-s stiluübaii 
tiesz^ie s mindenütt eltmiie a küzÖnségeütAi. Au;;usztuHt 
Syíi/ií metisis-üeli,') júliust Qu>iiHlis-ae)í nerezi/) Teljesen 
élrwiii'i'-tli'ii. wit gyskran írthetetlen. ba olnisÓit tlienlugiui 
nütdtüígéröl akarja m^ggyó^ní. lUeukor niindeBÍéle niyH(ikii» 
'toKfról és üsszefiiggésröl értekezik; pl. |)dirliu]:amut bit a 
l^tútrrtl Zára H az Absolon elöl menekülő Diirid kozütt.'^t De 

<l ob«iA. Jaar. t. T. 

■)OlMÍd. Jailr I. le. 

*l n. •Id obHMim civitalit perresin", rtt^^ •Illnd inCorlanium 
•>* '{Ili Jii>|«rtiui tol«««voriuit |>ro *TÍ>la «>ipi<litMtt>. >|iMiit tyroset «l Ule 
■UMa ÍBiiiuitatiti Bo«n«iMÍs Baaaf potítis optaioio, qa»in Uiq irmadtT 
otMqaim Mo mtiit*]i inip«ador« Domiiio plnriniM Inuitaiulajt pinviaiix 
■MJ pro rcmublica *a*t«ntiinilii . , . pr»poimDt.< r, ». I. 24. 

•)f. 0. II. Sí. 

•) V. o. I. le. 

■I Id. m. I. 81. 

'I Id. m. II. U. 

'I Id. m. II. 10. 

') IiL m. I. i;. 



IW 



lOK. 



•3BÍ» 



M-Mvt 



dbcnOfiktn >> 

f«ikas nr)i«> Jaidr»^ 

ifcr ew ingt-ninniiu 

.*! «ag?' : >(^l iBwa- 

notorá cftsn 

éneleiu rejtik, 

igea dlt e kor uuínu 

B» 4S M égd gyfiliflf ll*-l 

la Tiiiiiimfnil liinirli k 

lígrbulia öi-cc 

fest. minket 

» elK^lejtjUk 



■Wn 
minM y&r mim 

OMAtA 
[tálnAd VdtTBczMKk- «i 
izirsUk Ma ttMát, 
' hibáit, h* ef[T 

tpidrOre ftihii^aiak 

Minden ín^alSaia^ dbaa*. adr aem Kniij-ini tudat' 
I tuniffhúL mint nHH triéiha faK^ » atÜK fa«timz»tt jülle^nt 

IcCTfaü^éDdt. hUHai kac» *» boijB iívdidiiií íeléKétiek ntrá- 
■ára írni Az egyfauri 4ab«át hzitaiftsiok rtiliiu ugraiiis fel- 
ISkoüea einl^ezt«t a XéfteleMre. Vka )(adio de BÁrlM/^niic 
^ Mitrtuo A rutei« stilnibaB fcli^awyi fc s Névt«lea stilti- 
satuk JL-UemzA tttUj4ooiágMl. 

A cTtlr^í. taáákot, iNMáhw 'VÜM, mek miinkn t];var}i*i- 
'KU>a mellett um tör^sft. hop bá^nbtni rmgaiJjon. id<-I>. 
mitiiln oly <tíszek után töri ma^t. niDökM a taseriÁ kifejezni 
nem tudott, a laiUrd talajt raszti d láb Ml: rolt az. a ini 
[azokat, kik t^^sak e kBM tolajdonaigokat Tették sKemtlííiTe •* 
nem vettek t'í'i^r^ a mú 1rn(«g«9t bebifi tulajdoDW^cmn ala|iul6| 
'fnlcmét t'-s fouto^ságát. i>1v kirmi-OT. -ót mtgvetó ilcli-ln^ )>írta.*) 
ÍAfrem I IkmtHchlaiids (;«^htriit»<]DBU€i). L S44. L) joggal kiköt 
lUK'ttM ^s e^voldalii ítélet ellpn. 

átkii/tliittiík lakgunkal a <ililuflhaii rejlő skadáljri^ 
a mi airm luindif; köuiiyíi iliilo^ — kitriiijttáíit fnguDl 
ax AiiDiiviiiuB iiiAvt^nt'k rmlflctt jcleH lul.'ijiloiií'ágailtAti 
Ecliig tannlaáglinn, melrct belőle merithetüuk. 

llACvu.uirEjí Ferbkcí. 



■> V. o. U. •. 

•■ V. o. L t. 

') NcftOL-tcaen Naif^r : eicríplora* rarura Bong. nt Tranaiiv. 
|T. I. ^ iiél 3ff(tyiti' a li«bw&DdtDn-/tie kisdia «l&niTitb«ii. 
•tmlt^rr - íMirij'í'iri.'--' Kcriini nunií. Tom, IH. 33. 1. 



BEHEIM MmÁLY ÉLETE ÉS MŰVEI 
A MAGYAR TÖIÍTÉNELEM SZEMi'OMJÁBÓL. 



KÍMMX KAXLIUtt«T. — 



m. 

A török elilujoiiiuliisa luimljárt. ke^ídotUil fogm nemcsak 

liÍMtviíUltcnri] iT<l'?k<ll KelnWI (s MufcyAruhfzágot, hum-iii 

'c«;<L-í'z Eiirúgút, luko'isiifíanuk uiiiiluu i.-^tc« n>t«gél. ^ixÁztulokon 

kvn»sílúl /lilaudtí ixtralumhun tikrtotta. A nyugati Dé)K.>k kö/öl 

Ivnucexetesen u nt^metek évdoklOdéw Tolt a legéléokeb)). a lui- 

oeli le$liíTet)l> totitiácHai kezdetben » tnrténHi Diipítnekek,') 

béwlbb pedij; bel;ÍttiaUtIau tom«gbeii a iiiÍDdtitkiÍb)> fvll*-iidnl<í 

"j'«á((iixHjalom.*) MiodcDki. ki tt toIUt jól-vussitiíl forgHtui tadta, 

» li^ed^tii] és IsndsknecbtUtl a ludó^iii fc állam ft^rtiiii;!. iiozzá 

■íöídlt a na);y kérdéshez, hogy a tórök mikép volna ÍCurtijíH bdl 

tiü^helf>, ^» íizarainak kj^hli-nagynbb erejéTol uiegtíimi ÍK.ve- 

keíett a kcresxU^nynúíibún tiralkoilt'i egyénét Ioiist5gi>t t'-s suftiiii 

^ íelkoswióst, Ik^v u kcrosztínv mfvfU'idi's jnvai n^Jeloiiin; 

Wjfjjaiiak. 

Behi'im lobbanékony lelkiílott- és erős. wiint* rajongó 
'"í't'ítMako.Lísa a római epylijlzhoK, termékeny lantja wcámára a 
''inilc Lt-nlésnél alkalmasabb t/ir^vat nem k tal&lhatott. Fog- 
lalkuatiilt robui velő, mint sK&mtfilan uiiLs német kólti'í, bixonriira 
•ikkor Íp. 1i« A[i!s/triu b;ttár»it *>tia !ÍI nt-m b'-jile volna; így 
Awiviljjii uly közi'l i'Síén az tíseményck SJttnlii.'lyóbea, a liin>k 
vftsíély ^inte misfét évtizedig talán lecállsndóbli gondulatiivá 

•\ Mvrbbvn i<i1olt«i^wiDbeii: A maffífar mnatkoidtii nímrl tör- 
timtti mipéittkek id^Sl-i;. (Mü. KiiVm^, IS9; évi rotjam ia kttl4nle< 
nyoRlM.) 

*) EMv«bboii drKtkesfavBiben : Magyar iwiuiUarrffri »itn<t njt&i' 
\a!ftk a U. .V. Mvtttiia InrUtkdban, 1600—iftUig. lilagyar KönfprattmU, 
l»0*>. Ma 



138 



BLCTKK JAKtn. 



lett. lífi &or*i3 önnek ír a/ »oH. mint Ilelieim It-gtübt) i'ís Icg- 
Szbbli };oii<)ulaUÍDak : lobogoll a lelkf^-ili'-^t/il. tiíjiiv belefulladt 
a lomuutliiiK kiíitnyt^-be. 

K helyiitt Bflieitiiniik c^k lixun költviuónrcivcl foglal- 
koiuiu). melrek niiiiüen mis történeti vonatkozás ut^lkii) szólóak 
a. tíii-nk \eHz^iyv6\ ; nz <!])ikai tartatmriakat. melyek a törökök 
ellen folytatott tiart^Mikri''! tudi'inftaDnk, alAbli egytüikíot t»iner- 
tct«m. Az uti^bbiak nn'nd :t mtnildrfvjérr&ri gjöiutlem ntÁn 
kolctk«2t>-k : az i>lAbbi<.-k, talAii k^ egy ntoi^ónnk kiv^-tclével. 
HZ umlftett gyiíz«Iem elölt jöttek létre. Kétstf'tvlen, hogy eaok 
majd mind abböl a hnn^iiIatlxU sxlllettpk, melyet Kapisztrán 
.Mdos a kiilfíiidön, kuirmítison A ii.sztri41>aK táitia.-iKtnt1. mielAtt 
I4Ö5 tuvii^xún MagyiiniriKílgba jíítt rulna.') A uiiiidorfejírTári 
^liadalröl Ot^ Czillvi haKililnil szólú kiil töményében líiíboim n 
legD^yubb maKafiiíli)lií»Kat sümI a kiTes/tet |irediká]ö s/crztr- 
tesrfil. Lángoló befgiédoit minden liixonynyal maga is hallotta 
lti'c^ii}li4^1yben és Kécshen; ezeknek liatá^a alatt sxegödött, 
mint fünl«hh említettem, a töriík ellen indnU < Viliéihez. 
Eaptsxti-á» sn-llomií töllütte H Bebeímot, kinek ttírelmetleii 
heve iiemi.'^^ik » [KigAav lömkök, huncm uk eretnek hu«xiták 
ellen írt költenit-nyciboii is fennen lobog. A félhold terjesKke- 
ilAiének legfiibh okát. mint a többi ín> és kiiltri rnlamennyi, n 
fejedelmek egyenetleiL-^r-gében és a paiKulf; erkölcsi NülyedésélMin 
tal&lja. A luajok mvgt^xúnleU'wérc Behcim mindon hangol nicg- 
vKÓlultal ; a níllii^o^ úliítjitot. :t lcIk(v<«^'di«U » {uiiuiKxt, a koi> 
holáHt, a megbotríiDko»ííit. :t giínyt, a remén>-telenséget. a 
kétaégboes&it. Termé-íjfeiesen Ó is, mint sok ezfli-en elíltte és 
titána, bsioctalanitl. 

A Kongta n ti Ilik jiuty eleTittJrút sxőlő köUi'iiiénv. lígy látszik, 
idiírendbea az eW, melyben llebeint a törökök ellen buzdítölag 
siVr-A HiráU. l^beLsiéges. ho^iy a költemény mindjárt 14r)í-l>an 
keletkezett. vali'EUÍnQbbnek Unom .ixonluin, hogy c^-két évvel 
kflsVibb jött létre, Kapittxtriinnak Auszlriábau mondott beszédei 
Iintjisa alatt, mert Konstantinápoly bnkása ugyan iu«grf- 
mfteltc. de kiUönbcD cgésitbcn véve hidegen ha^>*ta a Kyu- 
gat*tt.'l Késdbb, 1457-Iwn. költöuk még ejyrsiter saöl Kon- 
stantináiKtty elesti^iiíl, és |>edig a Czitlei halálára írt és fíintehb 



') V. ö. li. Voijri : Johuniteii TOii CapitttxíHO. eiu Briligrr det 
/HnftfJmtrn Jahríintutfrtt. Syb«l.«k í/wí. /íeiluhrift, X. k«t- (leaS.) 
75—73. J. 

•) Hcrtbortt: (it*fMidilt dtr Öipaittiner »»d da OrmaHi*clien 
R«idi*. «D3. L Olv. ^rtckcxéMfinct : Á ui. tvnatkvziM nt'ineí lürt. n4p- 
énrktk l'tSl-ig. Eiilúniiyomat, \tv. I. 



4 



aenRiM luiiiLY áLmc ta vf vki. 



188 



^.'wlitwtl ki>lt«iii(.'ti.vt:l»n. tuolyWii ueu lelki-sité* utéljábiU, 
lumetn miot ki'óRÍkás beszúlt el u véüzetes eseniént-t. 

A költemény crírae: Dis ifftieM mgt von tnrken iiwi 
nMu rfií^.'l >I4á3-liari kexdi n \lÍAx6 — & Uiríik cnínxiíi- 

■-If'rKltillji Kiiii>taniÍiiA)HiIyL Sttk kenvixtt^iiy Inillolt cl czoii 
.-vlkuJommitl: a r-iú.^lir k-'ilclvtt fértit. asszonyt vü Diimlvitkit. ki 
a iuit vyvt uiegbaUrlta. «s ily móiluu tagy 3i)u,i.nio ember pilía- 
tult cL Mic&KMJa vérengzt^H. micsoda nyoiuar ! Szé$;Ten a ]iápár8. 
rsiUxárm. inimleii kerEsxti^iiy királyra, fejiNleleuire «'« lava^rftf 
Ök ui«gak.vtál>u^mil)ik volnu. hi>Ky annyi ki-resxti'ny li-r ik- 
íiioöljék. Fuj ! — kíAlt VA iVhoiiii fdlmbm-oiKii — uz 6 rmik 
a. ú lelketekre száUI Mert a gürögök eslekló szóval mÍD(leii 
ui-üzághoz es minden uralkodiiltnü folyaiuoillak í«Ki'tsci;ért, de 
ttatztalan. H<'-^» loítyenek a feji^lelmek ce fiíiirak! H« nem 
•tziíllnak «ikni ^ |HrtC)iuy <-llvri, k>>iiny^ii iii«geKlittik, lt<>);y 
vesz<ftidüÍiG iDf^y h^tiilmuk. mely Nagy KAmtyrút sítíllutt 
reájok öröksígkípen, Annakelűtte a kere»atény iirulkodók mél- 
tóan uralkodtak, mert )ta birét vettek, hugy a kenKXtt-Dv 
Ttülá"! bántalmiuKák, rii^tiin oltalmára .iiett«k. I)e akkorában 
t■gyc^;^I4'rt iimlko<lott ktí/tnk. luOMt (M^di;; folyti>ti<<« rí-i/iílylmii, 
iildüklú jKtr1ii«ko<lHxl»!iti t-liick egyuwíit'tal niíndt-iifitt : Mugyar- 
ureuii!>iit. Ka.<>ztil ionban. Ijenf;yel-. í'seh-, Prantziam-szápban. 
Ar*g(>QÍáb;4n. A]iitliitlMiii, An^^liiihan, Skiícziiban. PoitiigHliá- 
biiű, Hv»Vli>r>wígban, I)ániAl>iiu. A nümet sas liiíjAvA válioKalI, 
s fnlr&k fülűit rüpkud é» tyiikokkal tá|ilálko/ik. Axvlútr a 
tátid rtngcti'gi'kben járt és a vadmadár szolgáltatta clcdelpt, 
A mióta a kei'esztény ft-jedeloiek egymással marakodnak, a 
k<^re</.t<>nr Talián maiikon jár! Nem i">oda, liojiy hteii clfordnll 
Lülank és megtagad inindeu sikert. IrgalTiia» Ixicti, (>r(Víi(tsd 
raeg kegy elmeddel a mt bitUukt't. morl bixuiiy ráK]airuÍtank![ 

A küT«tkc«fi kültfiuónyb(>n a baug még i'letwbb. a jMinaKz 
mi^^ ke«erfilib. külíintisen a {>a|i-iá^ ellen, mely ueni áll szent 
iiiratása maga^^tntan. f'/inn"': thn ijetiUt Miift roif<leii lürchh 
rnd slfitiiffi dir fürMi'n, ii<u xif nii ilur nt tmi.*) 

A költő iKtviihez fuhá«xkudik. bogy 'kunyurüljön iii«g a 
kttreszt^nyscKos ée <M>g(t9o meg a tőrük ellfn. Tekintsen le erre 
n nagy uromorra és arra a »ok ítsszaélésre. mely egybáxában 
lilbra kujMtt. Knnr'k |>edig ax egyház vezetni az ukai. mert 
elliK^ták a jámlMir élctoi, ilülyf vs kuii/^isiji; k<>liozJ>tt sziviikbe, 
hatiSs, p^tix- v* batAlum-^ivAr iiagyraváiK.vú'^ukbKi) HÍmnniát 
dxnek, riszályt lámaHztanak én butrüoyukat ukoniak, pedig 

'I K^tíílU- Ikarujau; QtiflteH u. Fortfhttigen :hi' catrrl. fimehiektt, 
LH. wni Kumtt. ^A—^ih. l. ]te^Ie[ln li<}1U'iDéiiy«iiii'k mUncbcni hnIdxüIx'iI. 
')CM. |«t. geriB. 31S. 61*- mJwolaMlni kíÍK^itt. 



1»4 



HkBYKH IAKáK. 



mindetiben jó píldit krllvne adtiiok. Nt-m twda, bugy » vilii- 
giak i» eltáiitoitxltak. boi;r » (%aÍMiár, a királ.vük és feJMlcI' 
otek oly sxégyi-nleteíten knrmánjoznak. Híre-haokva sídcn inir az 
ij{*zR&gO!i.«ágniik, eiVí^xak 4s jogtalanitiig gitrixdállcudik laiiuleit- 
felé. At ui-AÍkoiK'>k L-\ti(-zh4s fulyüiu « rabMk ^ fosztogiUók 
fucáma biLoti-tlonül (.-iMitiiurudutt, kik ;t (i^-Kéiiy oúpet nyöxxák 
ÍS'nyoriKTitják, Krejöket v^ batalnutkat a ktreszUJny fejotltimuk 
egymiUi ellen fnlrtalott faáborúkhau |)aznrolják el, a helyett, 
lioigy fegyvei'iík i-Ut-t n |iogiínyok ellen forilftamik. Kixoiiy t^rde- 
luvllondk nn-u a koronám, iiiclyft rÜH^lnck. AUnki^j) uralkodott 
Xagy Károly, Artiis km'ily. üutlfriod Lrabanti bcrcniig. Egye- 
süljenek Tegre valabára, szálljanak magokba ús \erjek vlssxN 
a )M>Káiiyt, mert klilonlK-n nlyan sorsra juttatja Isten u bei-csz- 
ti'-uyoket mint a írsidúkat. < 

Egy másik t^iiek<*lM^ti licheiui «gyeiikÍDt és néTazei-int 
fordú] a kvi%»ztéiiy világ valamennyi lialHlntuHs&gáhox kt^ré- 
síével, intelmei™!, szemrebányásaival, hogy nv a«ix4k t^lendl 
a török kegyelleii dúlását. ei-ejíuek folrtouus noTtkwlési-t. 
A kiiltemény czíme: Düt w( abrr etiií eon den turekeu untl 
strauffi deu íevtr vtul alt Critttn Adny.t) 

Bcheini >m«gfoddi a csAsziírt. a kirlUyokaC a fejedelmeket:, 
a ffiurakat és uiíndeu eg}'eHt, kit loragi cziuer ék«Hit. I1í*h- 
tásukut cKftk ligy teljeaCtik igazán, ha mioden errjökct Isten- 
nek é% az egyh^ak ^tzentelve, a tűf^k ellen indulnak. Ellvm- 
(ordftx&k vt-delnieri; [miziiukat i^ elleiie éle^tftsék loTagi kard- 
jukat, CNik Agy loMinok niiíltúk tltseik «zíuier^r^. Mert bízouy 
a iovugok niMsz« ti^edtvk urról az útról, miílyut nomes hiva- 
tánik számukra kijelöl: egyiná<ea] marakodnak, i-aholnak, 
gyojtogatnak. fosztogatnak. ílls a mi a legborzaszfjbb, ú[> nt 
ilyenek ré^e^Ulnek it cüHS/ár, a királyok & fejedelmek oltal- 
uiálmn. A'nlúbiiii a biínletÓH n«m maradhat el. hanem rettenetes 
u<5don uUíl fogja énit a in^Uivodl ncm«s.s^et.< 

Ezen Wve/.et«% után t)eh«im Mirjában fordiil a fejedel- 
mekhez a keresztínvK-g .tzent ügye órdekí-bcn.*) Elö«for i« 
m. Frígyeü csáaiirhoai, azutáit V. liászlöhoz. *A fekete Sfu 

■) Cod. paL tam. 313, «S-. mAaoIstMm kOMtt. 

•) Hamüákn kUlt f^el SbeiKtorfor T. (Ptr.li. k. 880. 1.) *. aándor. 
f^l^rrirl g^daelcm «lbescA£«« ntáu : •t'bi KOBwncmiin linp«riiua, quűJ 
olim oraMo tiarliüru nttfouM p«nloinait T ub) cliiHuimi ipiiu) IU«otot««. 
metnoBdi PrínoipM! ubi Fraiioiao K<ní, i|Ui m nhHirtUBb*Ímum TOdtari 
voluil f nbi K«9M Anglue. ]lacia«, .Vi>rrti{[ÍB«, sudcíuc, íVitoniae vt Solie> 
iiiiao • Ubi oroÖM pol«Dt«* ()eriik*aUc et ficotiacT Beoe incrmc* Dgríoolite, 
fabri fomrü, AiltODM, MrtorM qDO(|Dq nt tatoroi, artMuií vl <Kbot>rM 
mii* pnMttluit pro fldo dttftiidaád* ■ Itao \at enAibat) forlibus actibua 
ini]iírati, tn bac parlfl ainm oonmnidniK militinm!' 



4 



aSBEIU HIBJÍLT ÍLCtB fa NOTBt. 



i:i5 



{■ncckvlleu fisinak »xeurtMl4ísei iriVut. Mii liwuciuit, Itogy k^i 
íeje ét, oégT sKotiie nu, h* oeiu i&tju h siraliiiiié Állapotot. 
A /"é/i^V urostlán iCsehonxé^) sem mutatja cifjt't, tótorsága 
(•ttilnl. m'm Uajt i-r^inek s^ítségérx kiiltó szavár:i. A kiknek 
legtukiifíii kellotit- s/ívtikiin vUtiIniiik a tömk fillooi vi>dek(!zilii 
figyi'-i. Ji ixituai csiii-zár t-ts lÁ"!!') kir.41,v, «)t;)-niá.'i!.ul Tiwálv- 
kuilDuk ú» DCin g^indoliiak u Míigyiii'oruAglm «lüiiviiinulú 
pcigáaysággaL Pcdif! Iia ÍAazlá. az ifjú numes fi-jvilelviii. nem 
.■>/áll >(kra s török ellen, rumlia rUjlhet efíéw birudalma.* 

edler kunig bt* ermaot, 
UoM (Imii roirli tiil, xa tramincii; 
von Airni du hani ilcn li8rl>sl«n anm. 
o eáler k&nig meri^lc twI gnin. 
Isnia il^ioeu liucb gisbulii^teii at-um 
mit torneo nit verwachiteu. 

»A fraitcsda király sem vihelkwlik laéltöan a ierfkí-ress- 
trntfvhli kiniltf rzfniélM>2, mert Mmimil ft^m t<!N2 ü keresztiem- 
ticg *édeliiiére, lianem c helyott gyilkos wU6HM-geMk<:<)6>heii t^l 
»;i angol királyival. Anglia fL-jiMlolint^re 'tvia ántszt dicsőMígvl, 
hogy tútleniil szemléli a kfreszténys^'g veszedelmét ; ^p úgy 
L-lli^ii{ele, a sti/it kir.-íly. Koi'esitirly ilúu király is m^ffeji' for- 
Jitjii (^^v^•^^■s btt<:<hliiil ; ux ■"> Türökur^xága a ívédiík fűliljf; 
dt> Károly «vécl király ím 1>üoos, morl igiiziü^tiilun viszályt 
táiusszl, melyben oly sok kcresítény vér (olyik. Ép ily köeöm- 
IWÉ. KiL'uflilioD nemes és vitó ura. Afrika (afern?), Portn- 
-' ''y|iniü királyu. Aragónia fe)<'<lelme telhet^ticnöl niái^ 

:>ny or^íágolcra áliítui, NájHily királyát vlilxi i'-s Magyar- 
ország királyámik czfnK-xteti magát; vigj'ázxon. b«gy u koi-^íkji 
Tesztén- ne fonluljon. A lengyel kinüy pogány tabírokat 
éü oroszokat vezet Poro»:(irs]>ág ellen, mely Isten anyjának 
tiiliij<loD&, fti xf»7.tí-T(^ tJir a loTa^-n^mlnek. Kotuüiía királyát 
ktre^xti'-nynek niomlják, ]>edig n<'ui énk-iuli m>.-g uzt a utTUt, 
mert a<l<'it tixet a törökm^. 

Éh bul vannak — folytatja tovább a költő — a tühbi 
uralkodók és tartományok, mikor a kereszténys^ rédelméröl 
v»ii n2Ó; a uétuet válasxtti f<^j«<lelmek, a hirotlalmi TároHok, a 
liercztTíekV Biwjiiy meggyaláznák nevöket kozöubílea^gökkel. 
í>v ép ily Hz^^gyeu t'ri ii grúfukul, bárókat, nemesi^'kct. iMtvn 
súlyosan iu«g fúgja óki-t btiiitutni, mert uem teljesítik lovagi 
tiiztfiket, és a mit kötclesséiíök reájuk ró, axt kováraokra, 
fiiabdkra. szűcsökre ^ par&íüctokra bfzüák. Álagok pedig szép 
kövezett utakon lova^Dlituk ih- le^k. Iiol kíílnek számokra 
bokrétát Mint a Itevum vlwk, benyiíUiek l«:tli^afil én smrgalmat 



136 



DLKTEB J AKAII. 



csak alattvalóik kínuK^íhan i*s ai; e^miíssal valii c]íiviídá»han 
fejtoiiiik lei. H.i){jj»iiikk fel valaluti-H i^Uiiitelcii iHetiikkfl, epi-e- 
siiljvnck íi keivsjtníii.vsí^ »t'<li-lniíl)i-ii. i^ akkor I^tcn f^yt^xel^inni 
fogja őket vi-r/ctai, lutut ^lózijst, Júmaíu. KuUKtitnlJiit. Xiig,v 
Károlyt sth. Xe sstígyeljék íolvenni Krisítiis i-Kíinerét, éke- 
sítek vele }iaixsukat. támadjanak a. törökre, az iiteiii ke{iyelem 
nem fof; elinara<lin!< 

W'gftI a ki'ihíj lK£eitÍii>x könyöriig, hogy lekiiit-^ii i^l a 
kei-i.'«£lúay«k bűneitől is u« vugvtljo, hog}' u [)0g4u)' OK-grontiKa 
egyb&9»it. 

Hasonló tartatmd a köyi'tkeiö tcöltemóuy is, OHafcluigj- 
szúkeMi knrre -ixoi-Ctko/ik ós c<iak a Kahslnit^-báz taí;jai kíízt 
folyó t*sivHi-harciwt korliolja. ('KÍnie; A>)cr fíiií pűh f/ow tür- 
clen viui ein stnutff coh licn ticrrvn fon óttentich durch irer 
etmnú/leit wiüett.*) 

iBalgfl): — rigymond ~ a beivszt^^nyck, hogy közSm- 
Imsen n^ik a piifj:ln>s:íg elŐDToiuuIá^át. Iliáliü küldi a (uijia 
kürt'ts<'g4^t, hüiiiti li.'illatja intő mÁxatAt. Has/talan liirdeti 
KH|>i>j:trHti Jáuiiv « kei-csftct. két^ bux<lfti'> !<z<>xalúntik :vcuki 
sem nyitja mvg (iiU-t. A töríik tovÁbb is bt'wlítJH « k<.^resxtéay- 
ség caűfjiva az országot is öii a k«resztíny anyák gyi-rmvkeit. 
Ijegfőbh tika a tehetetJetuíégnek a vUat/i Lartl. a risiiálykwW 
iiiiztnlk liilz, Frigyet! cfA-sx&r és Mtu-ló király Iniein herr 
kiing Lft-'íílaw). *) HiilKiriiuigban élnek ejjynitissal, i^* így n«m 
moda. hogy az crő, melyet a türíik vlK-ii kvUviH^ fordítaniuk, 
ülbéniit. Ok !iz (ísyliliz világi n-ndjiiiek f«i«íi. ós ha ók nem 
állanak »7. ügy íláre, hasztsluu minden erőlködő Kütclessé- 
(jiik ToIii;i. hi>ííy epymAssal mc^jbík Üljenek és minden ellensí- 
g^skeili'st meg^Kíiiitevteuek. Hnnek ii»inh:iii fílnok taniíC!«r<iLÍk 
áUanak útjálNÉD. kiknek kvlleU-núl nagyobb (tefulyáNt (-ngi-d* 
nek. Ezek iiasoolók AchitofellMíz,') ki bíiuös tunáouival viszályt 
támuKütott Ttávid kíKíly i^ Absulun között, Aunxtria nemes 
UJr/ftt'-bex tiem m^ltA, bogy dgy járjon el mint Koboam ') király, 
ki szintt-i) « iMigiikra hallgatóit és megvetette igaz híreinek 
itináosilt. rtgy ln'gy Judca twt\-úrbnrcíl)a kwereikH. Ók w 
saját magoknak ártanak lögtöhbot, és bizony az a birodalom, 

■) Cod. pal. gemt. 3IS, Jl>. mAnlatBÍin kAgOU. 

') T.bhSl vfMcg nrrn IclMlnc kürelkeztetiii, Iiu^y a kollFUiéDf 
BbMl lu tilfibCl való, mikor BcIküb V. Lialú iiolgilalábaD vöK. Ii« wok- 
kal vtüóufnübb, ho^y Et ■ kife^cséa ránk nbliól a nkkunnMivb-íl erei!, 
raelyl^l ■ k<ilt« Lámö inüit rUeIU4Ht. ni^K ini«iatt nols&lalába lépett 
ttUaH. MAak^p alig tiiu^untxbatá. lueit tCapintUABcúl aiint étSrCÍ bevail 
éa költ«nvr[iyt-Q ii Kiipwsir&n bei«é(kin«k battis c^dtMa nyilvtovalú. 

■/ SAiDiMl n. kftnyve, lí. íei. 

•) ííMlarooD k'aUy at4d« b x»M tióum. KiiAljrak 1. kfinyve, 13. tej. 



^ 



uaBiN mULi tixn is kOtbl 



137 



tííeFrtínniajtAt i'nii'-s/lt. oiVibb-utMbb n>mtNi dűl. Kr/rt ne Iiail- 
gü^-siiiiJik itz>iki:i. kik Mborril taiiá<.'^iliiiik. Imnvni aznkrn. kik 
a békét hirdutik, Kettcjöket pedig kÖTcssék Allwrt <<s Zsig- 
niood bemu>gek, hisz mknti jt^r kering erőikben. Ha <^'(nií>»utl 
l»éki'bf>n ifTve^ftlD^k, wiiki mefc nem lillbnl rclük üzviiiIh-u. a 
hitrltvn fbi-k M-m.* 

fU-liuiniiiKk ciu-i) biucdítú kültotiiéD^Fvi után idfirendbcu 
lusíTyar-tiirők tárgrü IiistoriáM énekei koretkeznek. Dii>lyekb<51 
a lelke^edéh tenaésxeUrseu nzinU-u neni hiánjzik. I^iievngphb 
ée l^haiigoaabb «z h fclbiixdulii'* egy 146(>-b(il vaIi* i^ aLíbb 
tsaterteti'?u<ltj kiiltcniénybeD luvlv uz akknrib^iD tilésezü uiiro- 
IwTgi bincKliilnii grúltvlivz van intézve, melynek feUdaU volt 
a birodalomban tőrvénves viszonyokat létesíteni *^ h tőrük 
kéril»irAl úgv tanácskozni, hogy a taUiicskoxásb^Jl tettek mzü- 
le!«en«k. Akkor sem tfiiit^nt t«rnK'«xeti>^-n s«innii. 

Ug; üitMíik, nkkor, mikor nyilnínTaVirit lett, bogi' ii 
taaicskuzásnak ínmét, mint oly suksKor, meddiÍNég a régé, 
keletkezett a követkenó. keserít (jiínynyal teljes killtenií^ny, 
melyben atoljiíra uiól errVtl a tái^ynil : Aber i-tu inuli-ra itat 
myt tíMch in/H rffíi türkfn tnul isi a*'rh pÍ» truter ••ff'en.^) 
EzBD énekiiek kétsíígkííOl kívílri kurfestö és kiiUurtőrtéiieti 
becíte is van. é§ mint satjra ix Keheim legMkerllltehb alko- 
(Akbí ktwé tartozik. 

>Mii>. lij h(rt< akar a kötU niondiuii. >A lílrISk CMÍaxir 
fs »«r«ge fű! akarja vonni a kaní»zlény»éget. murt Itidom&sl 
<U!«rzett aiTól a nagy egyetértéBrŰl. mely a koresztényok közt 
araUtodik, éx arról az iüteoes életnSi. melyet a keresztények 
fiilTtatpak. A pápa belytín van. a patriart-ha nem nyugtalan- 
kodik. II bibon». a píi-'iHik. a, prépijxl jiíititior Ajtato<^gbaii 
éL Niin Uirnt'k nagy rung után. a g<%<>t nem it^mcrJk. nllii- 
z«tök a legócskibb fajtából való, nem kai>z>iiak. num áhítoznak 
viiriHtokra és várakra, mert önkényt szegények és lUEŰkölködAk. 
A papéig ment a képmut.'itá.st'il, a Mzorzt^tem^ és ap&cxák 
mi^tArtjiik i-egniáikat. .Az egyb^izi binik nem az aranv és 
tntist pengése szerint, h:tni-m [stcn ukurula szvrinl (^wztaD.-ik 
igseaágot A ki pt>nzét cwírgeti. még akkur is elwwzti peréi. 
lia különben igaza *aQ; Senki idmoniát nem fiz, és ba a bfiDöe 
n gytSntatilp^zékben a [lajMt meg akarja resztegetni, a pap fel 
nem i'Idjii, aktír nagyok akár kicsinyek a bflnei. A ki elhall- 
gatja, hogy •-■rre» vagj' arra a sücnl rzillra mennyit adakozott, 
MZ annál inbtbb részesül bt'inboL'sánatbHn. A iire<)iká torok 
níntlen tekintetben dfcséretre mélták, mert életök titizta, Isten 



'Olt paL ftona. 319, 17*^ oiáMttttaim kSíOtt. 



W 



1S8 



BLBTKB JJkUB. BKUU WHALV ItLETK £s xCteI. 



»su>lgilAU.hau M>i^nyck i^ syx>i-gnliiiatMski>il<ik, a mit iiui-toknnk 
prvdikilnak, .ízt niHgúk is inJad mi^lartjúk. 

A riÚgi rendet is cs«k magasztulni lehet. A csász&rDtik 
üKliutden való pündja, hogr a visitálykíKlást lueKsziínteíraG ; niin- 
dí-ii erejének Utbn vetési-vel s/embe száll a törökkel, solia egy 
|iiUaiiiitr» wiii vnjii'A ik-LÍ uyiigtot. E-i eblwn :i fcírálvok <'-s 
fcjvddut^k is dic%i*rftv» módoD Idinugutják, Msavánnk miiideu- 
ben Qugedeluivskodiiok, egyniiissa] iMUiiiöfgbfiii éluck, n tolrajt 
t^ útunállüt oeu) tflrik. Az uralkodtak ígaxtiigOBak, (UdSzik a 
joj;^'^"!*^^^, a sx«g^nyeken D«in erűflzakoskodaak, jogtalitn 
«d»ít !.•« vániiit iH-m K]i«dnuk. a piíní íi-cxértAp luiiulig teljes. 
A ({rúfiik. liári'ik ús lovagok Kolia nviii gurtixilií tkod mik. uemrai 
czíai>rűkwt meg nem bewitolunítik, aí özTt-gjekot és árriikul 
i>ltalniaz»ik és mindig segédkezet nyujtausk n hitotlüiiüég tildű- 
zéíiére. A palgiirenih«r Í!i fíiiűl illi inindeii gfíncson ; nem uznu- 
riltkQdik, nem tt-Aíi meg a j)iac5t íW^xes áruit, hogy drágán 
eladliAMHa Ifiirkaiir:'. nagy áron vásámt (■% gHirtékiiit oleiAn lís 
hitelbe vc^U-^uti- A kcrcHkedfi nyi-it-iukodi'^ núlkül i^ifárkoitik. 
nem él mézes-iuázoa hami» beszedői, Bookit ríi nem szúd, 
A lókupecz nem hazudik, a kereskedő mértéke hosszabb és 
sAlyosabh a kelteléiKíi. A cselédség é» a zsoldom, katona \iSren 
Mcolgil, ^nkt r«m ki^rmi a maga e^y^ni ha»xnát. A n.-i)iszáiiK>- 
aok nii-gbízbutók, a kert^Hz rá vinCKelkT ucm küvot d liiltK^n- 
üéget. A földmives nem süánt és kaszAI el Hommit szomuz^-d- 
jától, inkább még a magáéból enged. A szivekben nincs irígy- 
!)ég. mindenki yít liton halad, g<^nek, gyűlöletnek, l^etleu- 
Kf'gnek, haragnak liíre-hamTa Mocaen. 

Ez piaiig mind oly igaz, ii uiiut hogy Ijiiczjfer inegdfin- 
tÖtto uz eget és letaszította az angyalukat; liogy Kon»t«ncztt&l 
a budcni t^ ketté hasadt, és a halak belőle mind clröpültvk ; 
hogy az ni-düg fel vetle a keresztet éd kész megvédeni ax egy- 
házat. A ki e-xt nem hiszi, az hitetlen.* VégttI a kültű mégis 
bootánatiit k^-r. hogy olviuHíját rá-szedte. 

Mennyire meg kellett Bcheimnak hitúixin, retaéujeitKn, 
ragyáiban csalatkoznia, hogy mindig és núndenéi't oly hamar 
és oly uaivúi lelkei^ulií szivéliöl ekkora gúny, Uy megvetA 
lemondás törjiín magának utat. Bizonyos, hogy k<ilt«ményél»eii 
kt>ra legjobbjainak érzelmeit juttatja kifejezőre. 

Bletüb Jakab. 



KOSSUTH ES WESSELÉNYI 
S AZ ÜRBÉK ÜíiYE 1846— 1847-BEÍf. 

— luaoiiut ta BtnuuO KOcLmtxy. — 



Weit«eU-Dyi tm-íi kiTiiila itiagit m-iigtatoi a Kossuth leve- 
lűnek AZ arlx-rre Tonutko/^ n-it/ét 1H4fi jiil. SO-áu megkiUdte 
Deáknak is éft TéleDtényt kért b^lc. 'Mit uiondus/ - fr}a a 
KoaanÜ) tírőkráltRági terTéhia? Az Ői-íikTáltság üdrw* egy 
(lolo^, >l^ ttímt^nftelfin mk nnilorodik iiáluok attúl » a kénysie- 
rltűtl <>n>kr^l^>Ígnnl: csak nev^iv is borxad: hát ez undorodok 
számát B II boríadftlom tuM;y>!ágiit nem fogjon még inkáhli 
ndrelnt nxoa terr? KosNuth pvflltdtehb. hoKWm tÖlo *red("i Wr- 
minl lerr U kt'üz etfogadiisni ívz-áiiiítliatna ; hát még ha látaiid- 
ják. ~ mit pedig hrnjon It'u tiem látnink hogy ez«n teiT 
szerint jőr^t magunk fiijuk iiiiiguul<li'il a )ot)bág}-telket meg- 
ráltani az orbéres ssáinára. Erdvlyhcti ís t«r)C9(2tctik 8 terjed az 
lirökváltság eszméje: itt pt-di^ még bajosabb annak léíf^iiist^ 
Krdély kormánya kördl kiúuleiibr/il >iok m<»Kf;a]om vu)(: Jósika 
Samu h.'ír<ini!<A>r adta lic ri*-HÍgnatiiíiiÍi, mint Ók mondják, biüo- 
nyos trirv.'iijid lenes irúiiyok » oxúndi'-kok meggátlása c/eljáb<ij; 
v^T« gii-ó/dt t. Sx4-pt. 9-í-n mctgnyílik Kultrenirl ax oi-sná^gyfd^ 
E ktízdéKl>en ■Ti'iBika Apponyival i« vívott s mt Íh li^yözte aiinyi- 
baD, hfíffv a Partium m«! fog Erdély orsniggyAléeéru hivatni, 
8 f^y annak Ai'ii'iiiyi által hirlelt haladék nélküli mnvorpu- 
nittiíja hiheuV-n mej:int hal:iiliii íog, Y./.fn ei-délyi orazáKgyiUtM- 
nek tárgyai It-Mtuek: 1. Nchátír megüiült hivatalrai választás. 
2. A mait onutággyúliMmil íelkiUdüH t.-czikkwk lut^erósítv* 
törtÁneudű lekllldése és az nrbér. — Az errClí openitumot azon- 
ban mé^ nem ailták ki a megyéknek h fey utók könyv uúlkitl 
nwu lies/élliHViMi. h>ixzá ueni >xi>lhittnak. m(t{ velük ax noni 
küziÜtMtik. Ax. nrbúr Hleji sní lutjluni. tőt ifirekvés iíi .mutat- 
kozik; ui-lk-tte kivált valixU jit^vjcámiékuak *. a kinméii aoraán 
-rslAbaa segítni akarók kevesen vannak, h kik vannak, oly anfcat 

\0* 



140 



rcftacu lOLTAS. 



akttriiuk. Iio^y i'jm'ii tixi-rt tűi-ekvcsitk inklíbb axt, bog; ««iuiuj 
se törli-ujt'lw, uiüzflitja uVi.* 

Az eli^bl>iekbö) világűr (ehiít Weswlényi áUá<;putitja. Ö 
nem volt elrben a megváltás elleu, de nem tartotta a kértlést 
i(lfit'zei'ün«k K nem fOle^ Knlf^lyhen, a hol miilbatattanill jü 
urbt-rt ak^il '^ mái- cwik pjiI is sok mindentől kellett (i'lt^ni. 
Ekkor, uu^g luidldtt Di-Jik HvlvttH iit-várta roltiu, ism iiug. 
Ifi-án egy huHszu levélben irta mt-g ii^xvleit Kwraulliuak s c 
lereUt másolatban megküldte Deáknak iü. I>eák ez idöbca 
FUredei) l^<^n, c«ak augusutiií^ elej^i'e téi-t haza s ott eg,rsz«rr(> 
Tevén Wií»«eiíiiiyi bár<jm leveK't. aiig. 2-l-iín TiílaK/olt ugyan 
e tárgyban; de Tiílasziít oí tikkort gy;ikvi'la( »/A-rÍut a {Rr^tiin 
fi^lretetl^k vagy lefoglalták, mórt \\'usscléiiyi vohutiem kaptu 
meg, s így I>eák nézet^rAl besicámolnunk nem lehel. Wesse- 
lényi idéx«tt levele, mit Ko««ulh&ak (rt, a kÖTetkeüA: 

X»Í\>6. IMS. Ang'. IS. 

Sxeri-trtt Barátom! Tndooi, hu^y uioit se i])«rmakiAUitás s 
teritínk I'v^Iiid tSrtinÓ JMMO}Öttck(»r T<i ott \eM«a. Adja Iat«ii. 
hogy mind kettőnek úrvoDd<«l»tA * h*»xoM l«gy<D or«dni4Dy». 
Reméltem, talilkoztál Kemény i^igmomldal. (. Iiú 6-4n) nin- 
dékozatt P«itr«; tűte kUlilüttHiu D«kM) egy pár aurt é^ »ok pár 
Hxút. Elmoniltii a bixonyoton n«ked lui ürukvAlbiág iráati terved- 
röli Téloniény«ni«t> (Jrökváltiiigtiál in thi-ai UdvSicbb. kivAnnt<MiBbb 
ét aiEUkü^eeebb lutMm lob«t, de kivitolo Ditlnnk miDdnnwetrr bajos: 
rÜgtOn. bék^ itton — waeggyösöiésem szerint — lehvtlen. É|i«a 
«Eért n legkéuyettebb dolog ezt ilI«tÖle<g iiffatai a kisírletbez fogni. 
Ax urMri viszonyok mefiwúDtetéiiiDek itziikHéKe nagy ti oOvekuik : 
Jc niinyirs még korántiiefn nStt, Iiogy ax^rt erőaxaknlú kr4:rkk«l 
kelljen a hon g»;riliMAgi m titrM* Ut« axon nftvog^bo nyiilni. mely 
sBt jól n«in, maradandón nem. dt> naprál napra miSg c«ak íiuvc* 
Urtja. Lét«sik orbíreseink kSai vAgy jobbifii s tnlajdoo ntán, 
de igényeik még Di'ni oly nagyok (Magyarbont értem), bogy bely- 
««t4k vriltozutiiu » fiíki'rnt tulajdon nyei-ése uUni vigj-uk köze- 
lebbről és r&gUlii tAttben kiböreüdő 1<>nnc. A meguokátnak in 
baulnui nagy, s a Cerfaet. mely alatt smber nőtt » <lt. ba tillyoN 
i», caakhogy n« SregbtUmtdk. a uokáe hatnbna kSvetk«st4b«D is 
elbordja a t9«neg, tovább mini ast. ki bele ninci siokva, gonitol- 
batni. Igux, hog%- nemcsak crkülca, banemi ukoaság ía paraucnelja : 
«K«i> t^'bekrt. még mielőtt a azokáa hatalmát a lawnnkénl fcjlődű 
eennílpt 8 ax e nlllte Tigj foKilmalná, kSnnylteni. D« izintoly 
íiigonUn pHiancaolja okosság : •rsak annyi teherben nyúlui, mint 
leTchetö H l»T«i!i)d&híta mennyinek levebet^M bixunyoB ; mert meg- 
bolygabott » uiégit niegliagyott teher aalyowbbá válik a e megbuly- 



KOMVm t» WEKtELÍSVI S AK Vtt%tS (UTC- 



141 



» megaukás batatniAl semmire U»KÍ. Ha Srükviltaig. bkóvaI 
ax urhiri tuatonyak taiff-. mén V^'^'R rüfctiiní iiiB^'itIto»t>tl«4t 
nóaycKfB hoxzulc, ex biroByny*] kctUí vágwiuljii * dolgnk nuMUa 
létM6 » még diirnhig b4kéb«n Utrxhetfi folTBiait s i*lf Butlgti«t 
Jdéxeml H£. melf a jílen vÍMouvoknak bieomnyal rég«t retcDil-. 
tdM e wíg vír- és it»kkal lerbcive lehet a kvimyen leeixl nemxe- 
tliitrQ okaink ií ^'íRe. 

Tervedet illetőleg, ar.t bUzum. kett^ fontulunilá : (^tk, hogy 
kÍTihotő*«V' iMUík, hoigyhk az. hrlyon «* hMxnoR>o? 

Büanynral a kinhetOe^g a I«gfoa(Mabb -, mert inzaoy mon- 
dum. s tefcjobb. a logOdvüsb t«r«e4 is. ba azok kezdik meg. kik 
ki t)«iii vibetik. : akki>r. miclúu ki ueni vibetü. uuiguk > bon ellon! 
na^' biiat küvctJiek f\ ■ az eredm^nv vcjo'.rOj'diií le<!Q<l. 

Uogj »x urb«rri vinxonrolc Ri«^HiUntetM<aek bonunkban 
temérdek eok cIlciKégT' vmn. bizonfoa « tennéaKetea ií^ mert aokau 
mttgokat júl i&lálják Tagy legalább képotelik magakot jó) t^Iilní 
jMikbMn. ül; indoleiiB nép. mint mi. miként t> ne irtáxua ogéiu 
it. életmódját n miniluut viltoittAtm ? 8 hftt ni»k. kik 
lort SMii ludnak iSvedotm^kknl kijilniii. kiket addxság. tülra emelt 
^ínnka^ek « «r6 feletti kfill^ jfiv«<debi>ijk mÍDdeii fUlérjébex a 
Miéi ktasA aggodabnival kSt : s meg asük. kik egy-két' úrbére- 
seik 1 Ki<>lléreik nélkül nem >» képxrlik élhetni. — ■ mindvieknclc 
iirm legiii-R ixámuk V — fésoak bisMHiynynl » » vizuador egy 
oemévcl hortadmik a(r>n g<>ndolattö], bof^' an úrbéri visaoDyok 
tuegtiKtUijeAek. E mellett at. bvgy &x 5H>kr&ltság kdiiyiczerlt«tt 
legyen, ■ dolgot bimaynysl oagyou tcrfamlti. Kényuzoiiténtdl 
irtdznt * az eliten nig<ídozni ntrm a roHutabb k nem aljasabb tnbtj- 
d«DÍ káti- tiirtozik a/ ombornnk. ■ nem bilBulhatunk. begy bouo- 
ttnk i^ ■ kéuyaMriUat már inagáhan niiui b«k6t gyUiUik. Étz koll 
rkrra. bogy kéDyaserfté«D«k. meri belyi-n vagj- baaznoe. QrSnMMt 
bajtaunk fejet. Avagy nagyon Ím kelIomaRpk • édMoek k«U az 
I dárendöDek leuiii. bogy annak élvozéaét k««erfivé ne togye ■ 
|TÍf>qniutjuÍtilxni ne kéazt««««a ii k^uvenerl tettleg éne te. Ámde 
'••nwei viseliotank. erőesel b rSgxStleL ax iránt, mire 
|>' ■ K. béteégtelen az elleiiMEBgűlAiitek legfelrább fokmi 

RmvlkedéM. 

AI«g vagyok oxek kSvetknit^ban gyAxödvr. bogy Általában 
n nrbérí viazouynk megváltoKtatáMi, annyival inkább megsiClntw- 
' I - ''13 n kény-«cr1tett ürdkváltoág. több ellenazenvre 

< taliland bouuukbau ■ nagyobb és kUebb bírUi- 
kiMKknát, mint báziadé h minden eddig mtjgpettdltett reform ki>rdé». 
Ezim elleiuzenv ■ ellenfxegflléi épen axnk ré«x4rdl lóréo. 
kikaek nnigt^eKÉoQk » hoxzájArultok átul lebetne c^yedúl békéé 
é* térvénye* liton léteitülnie, miként lebet sikert remélleni 'f Kinek 



142 



FERCTcn ZOLTiX. 



l«b«tDe < kíiMtk k«)leue •■ ijxlitviínjt lenni t •^tální ? N^girm 
nitt « oiÍDilinkAbh o&velccdó icrgc u lijívtievi^ett coBScrvativeknek 
bisoDvnynl d«iii UtoaA a a«iii agitAlns mallelte, de ig«n Aid «Ue3W. 
Kik Ilonunk kormADj'B mellett odafent vágynak, mind kirUikoook 
a réesiut Dag^lnrtokütiok honunkban. Eicek. mint eddi};, úgy hkkií 
is, laég onft<^<l Dinnyékben aem bökrxüok. annjival kcvMbhí Inxxnok 
hajfanxiók av úrbéri viiKanyuknak — melyhes rs^nszkodtiak — 
inegnUot«U»4r«. GalicKÍában gyiltftlt vér béréfU 8ritkrAlt»Agot 
adtak, de kSsvetlen Demi magokét adtAk; mert fíaliezüt uem 
Kaliciiai birtokosok kormányosiák. A mi konuánjunk nnberei 
— mint mondám — aajit érdekökfrt H erüxéuyok^rt. éc mari 
irtúanak a tulajdonok kol btrók i jugokkul bironilók Bsa]Kirodási> 
tdl; karfloHsakadtái^ nllpnr.ondik ax nrbéri vimtonyok m«gisBDt«- 
t^sét s as Srftkvftltságnt : mivel ök est t«f(xik. ugyanazt t«eDitik » 
tdink fHgg^ fíldk 8 remöll^k senrum pecu*. £ caords ]até tartoxik 
p«di{T a bivalalt viselők a hivatalt l«*5k «ir«Ín * az exek által 
[elhtttznált müg több eMirekeB kivüt oligtircháink legnagyobb 
Téaxfí,ti rxcknttk azon rteiacakéje v, mely olykor, mint pl. moet, hara- 
gos gyermekként diMXoloi m«r, ebben épen nem lenne kormány 
ellen, ugyanaxt (Altvén * védvén mint amas. — Tűlünk, ax ellen- 
iektől kellene tehát ax inditváuyoak jöutú * nckfiuk kellentt 
agitálnunk. Mondtam már neked, miszerint — hitem azerint — 
nekUnk, n régi utlcnxék ínykor anitytia if bntályof tagjainak, 
j6r«8it lejárt időnk. Elleneink nnm gyiilAlnek kev&tbbí mint 
régen : de a mieink kevesebbé ragcaakodii^ hossiak. mint exel&tt. 
AiM>knát. kíkt61 megyei a onutágos határozatok fOggnok. fan bírunk 
atéif valami nÉ|»sxertiii^gel : hatály uttH&gunk ex«n mankdványát ia 
•emmivé tenné «i»n olöltttk oly kedvetlen indftvány. - .\kár nac 
ellnazék rfgfi tagjaitól, akár keletkcxott gyakran tillaó fiatal ellen- 
(éktAl eredne ax izgatás, lenne ám >y6rSe fonal a belluin nihil 
babentianK (eléli jajvtuzékelév e e jaJTeasékelésnek most tübb 
hatása lenne ám, mint eddig, mert számtolanok érexnék ncMt 
inkább mint czelóU. clovunjökel sértve. 

Igj ]>Artotá*t kevefüt. cllenntcgűiést temérdeket várbatván 
inditványnnk. iigatéfunknak viker bisonynjral nem. hancni ouik 
roppant reactió lenne eredménye, reavlío a Urtokoe^ág « neiBMaég 
rénsérol ellenünk > a paranxboíg ellen. Ennél pedig fel lenuéuek 
korháoolvB a vágyak. E mindkét ré^zNíli tAztlúlta állapul mit sxúl- 
hetna, mit kellene siAlnie: nem említem; — horxadvu i-rti ast minden, 
ki Indja. miexerínt embert tévedés n felébreMtetC de ki nem elégí- 
tett vágyak teixik leginkább n legtőbbsiür iis9rur<ik sxümyévá. 
Már a mi magát ii t«rvet illeti. el<ire liucHátom. mi»erint ax 
nrbÉrí viaxonyok cink oly megDxOntvtéitét a oak uly SrOkváltoágot 
t«rtok helyevnek * miért exabndnsk i* lanácnofotik. moly ill5 



KOMVTfl t» WESSiatJITI i XX tKKIÍK CttXt. 



143 



Icirtklanitá* mellett türtéuík. É* Mxfrt Utrtok otak ÜToiit helyesünk 
« ^«fttM(lniik. tniTcl e ntílkUl ■ uii'iMt rAbU>>. ax orednietiy nem 
jobb, mint milyirt hilbonit*!! vagy ellenaégte twnáaXtmilö) v4r- 
batni. TuUjdouuxk oty nd&>a. mely « tnlujdon Kieabcéfn aértt^oévot 
történik. » nyert bírlúkni u6xve U iufrat^f; abp. Csnk hol i* 
meddig a tulnjilou nérihut étlen, o^edúl ntt £a adilig lehetnek 
er&fek ■ támf étet békíj^^nek köteUkci. Tal«jdonnak kinnente* 
níté* nélknli olvitc vagy más ssATakkal, tulajdoQtáli megfovitá* 
Altal nld»ni (el h BSaggatní tnít aion kfiteUkeket. kivlH moatt, 
bot a tiiUjilonuak léte e k<)Hi«te ellen i* annyi maxgalnuik Car- 
jcoguek. belytcleiw4gn neUett dh^dd vciuEöly«* ■ iu6rt bizoDynyal 

i suhad Bem tenne, ' 

TnU)doatdlí ily megfofsUi pedig nálunk azírt seiu tani* 
ceofl. sAt vcazélyea. s ebbSl folyölsg aiért sem Hubad. mivel 

, ju Által Hik. mundbatiii cxakiieni as vtfi-ttx niuKtBiii birtokix nniiioB> 
»^ töakrc juttatnék. Xem Axaliad p«ilig fuleilntínk. bogy c 
n^mraréyhn Utesik mQ*t nemxetju^gOnk. Van DeiiMeeégllDkaek 
■•Méki e értelmi niinden fokozatain At elég hibdjs, a nem kevAi 
bűne ■■: de auuyi igás, hogy a luagyaroág ennek b ainte csak 
niioek Hiru közt léteiik. Ha a nemesek exerci tönkrcjutvin, lui 
jeltintöfégteienné (ilánytll. a belyélie lópeiulö milliiik legnagyobb 
réitxc uem Iwnd magyar. AbiM>rmi» helyzet a ■Mthematikaí kép- 
telenség, togy a kicsiny xxám tübb«t logyeu és nyomjon, mint 
a aa^. AMm iiálimki Uyfurma képteleniiéget, iMgy > Mikkal 
kioobb ■xámd magamak legyen nemxetÍM^gn ■ nyelvo a mft> fajok 
Mfkkal nagyobb tttbbe^n felett: csak ax tette » temi lohetAvé. 
faitg; uiluok ama nagy tsbbaég ^ 0, s <aak a nemeaség jeleutá 
azátn: e kOxl |i«dig bixoDynya) magyar a tőbbaég ■ oxért » CMik 
nsiSrt ncdo aWurduni. hugv az fl nyelve ■ netnzetivr^go álljon a 
tJtbliiéii fcljül : ilc megviilto7.ik ex. hn a nem majKynr milliék alko- 
taodjAk .IX i^gy nxiimi. mint joggal blrú tijbbs4get. Mortani 

^rístokratiauk ba elenyéwik. annyiban oran nagy k&r, taert nem 
nagymi aokat ér. Lépend aiií htrlyébe. értelem, pénx vagy birtok uUn. 
maly a roonlaniuAl btsuuynyal axímuitabb lo*x : ■ lehet «x ■ hihetőn 
le«od i> }obb, ért«lmc«b, de magyar nnm. Bit oly kSniUaény, mi 
nag7 figyotmei igényel. Ki ex ux. mi reAnk aéxve forradalmat még 
rés2t«lj«sflbl>é leszeti. mint mia nenUKteket iUotOleg. A fiaDonia 
furradaloni kiilite a uemes^éget : kelelkexett lij ás franczia. mtrl 
frsnexük köxúl lett. OalioKiiban leiildflvé a lengyel nemou éget a 
letigyvl para'xtaig; ■ a leBldnvOttek hetye akii UrvMU marad, 
ak&r a leOldnoök • ivadékaik l^ltendik be. lengyel maradand ac 
eitéaz. 3>U«k^nt Tan es nAluuk : itt akér c^ak tinta, akar vérfolyla 
kB«ti furradatum vetueu u mostani maggar ueweK«ég vagyoni s 
jiqiri jelanlSttégének vAgct. ráex. uUli. t<it loend ax atáilja, x exek- 



\u 




FEBEXTXI ZOLtXx. 



}}6l alsl(iiliiu<lv&u u jogokkal tt tukjdoDiial bfrúk neíDMte : ux K 
tíibhfifft, aKux *zUv le«D<). 

aí^ek a iiDn)o»MÍgl>on * n ii*ttiMi>4^ík n nonixettNígttrl. Ezek 
elAre bocsát4^a utáu lAsnik t«rvecl(<l. Ez«k«it irotl ; >a jolibdfiy- 
TÍnzouyokat még seliol üeui HXtiutették meg ináxkép, inint vagy 
roTulutiunilii cnapddaal. vti^- pedig úgy. hogy n ráltnitg egy riaxét 
B >tntu( vÍKeltc. Niluiik i* ex iit^liki költ. A utaton vdllalja «l u 
vAlUAg t«:rh«Íi)ok felét ; tcgy«n vi^olte tiiwDcxiil)" opoi-atiiit : fizM»« 
ki a il«lii«M4gnek egfCBArr^. hogy júsz&^t iiiatruAlkiUHa ; s loAstk 
felét fisene * jolthAg}- lU — 13 év alatt: de as vrbéruég riSfrUin 
szűnjék meg. mihelyt ertiilva h mttgluitáriMtva len « Tálta% ax 
«g6*z artxAgn. — Aznohan laig n másik felét is nak úgy liaet> 
heti II j«bl)égy, ha adójában annyi könnyltí^t Te«nd, mioserint a 
vAltKAgí llseté? is küKadiilag mauipiJillAtvéu. «kx«1 eíO'ült tübb«t 
ne Bsesneii. miut moal aduba tizet. ÍÍIk a nép maga nina liatán>K 
lutúja felett, lorhi^-t nevel ni nnnyi. mint nevelni j^yűlőUégét 
■ titaittt^g ellen. — Tuh4t nz i^nlek<^ri»'ltésnek t iltaU a 
nemxeti érti nevoléaének ooncDniit«n» nuUodik aaikSse » e^ysisr- 
HaiÍD<) an tirbér megHsUntetéoíuek pofttulatuoua hx. hogy mindé* 
küxterliekbeu eiuituKXuuk s néppel. H&xi adó nem eióif. A líx 
ajkunkig «r. Arra gundoioi töiilié: tetiixik-e Tatami n neiRMaégnek 
vágynom? — nincK iáH. Főbb tekintet: a n^pet megn^nigtatni a 
relé egyeíúlni. Ha minden terhekben oeitoaknKink, a ndp vAllairAl 
lekirill mtut«OT fit miltiú éveukéuti leber. Ha ennyit 12 étfii át 
T&lt>ági rtUérűl r>x«t: lé^en tiÚ.UOO.OOÜ exüt>( frt; iná*Ík liO milliót 
a utatui fiscsKP rgj-üxerre ii fiildeidniak ; h ha felveizeni. h<ig>' 
ointrnctiiali>i helyek VBgjiiak, bot a jobhdgyi tarloxiLi nlig racgyen 
4— & frtra öveolcttnt; hogy vágynak viltságolt helyek in; a csioe- 
raÜH éa papi javaklnu p«dig csak I«tea éa ember igaxoága ner^nt 
lelietead jól l>eva[tlni a dalukat, alít hiizeui. 130 millió peugS 
(rt körütbeli'il viiltü&gdi elégethcUi; mert nom kell felejteni, hn^ty 
nnni n telek viiltatik meg. hanem a datiitk ; tehát it-nl = kKrUl- 
belől 4 frt. fUetjWTDE -^ 1 pfrt » &2 robotnap = ÖÍ htuta* — i4 
pfrt, ÓTíveeen uiiutegy 20 peugű fi-l; vagyis öttjl ^záxat az4iDÍtvs 
40O frt tóke egj- telektől: köx^pxxiimmal beizülek : a tút hstánz^- 
Ickeo nom úr annyit. TnroittAlban többel. — Hott}' e/en ntiitu*- 
int^xkodifi keresztülvitele vt'gctt ax urbiTti reudex^t 6» elkUlünséat 
is A Blatusnak kell raaboti ida alatt keresxtolTiuiü h ker«»2tül vitelé- 
vel enyliiteHíil a febzabadft^at üAxvekiSüii. hi>g:y tendeife«ki>él. ha s 
>obbá^ynuk tetixik. a jobbágyi álliimány vagy legalább * legelői 
illetűiii'g redurtiója váltnágban olfogndbattf atb. magában értetik. 
Tervem aprúléko- W'^xleteit-e luvi^llien nem «r«*xk ed hetem < "tb. — 
Fel^t tebát a váltMignak s statiia (ii«f<se. De ki ex « vtatns? 



' 8 u CBBís corc- 



Kunarai iSredetineket. sót stb, azi Iií-zi-in. atna érlea alntu. 

HosT i:S<';lékb61i UrMést a kuruiátij' viiltaljuti írntfiiirii. goiidolni Mtm 

lebnL A joliIui^Tiiigru in tcrjt^dn nk^i' dircot. akir indiroct adA 

néni («>lo7.h«trt<^ c •taiUHtvrlift. mórt hi^xen nyjlvAn mondAd. ini«i^ 

r^nt a jofabAgyságra a DMMtaoíoAl Ulbb adut tiSdí nem kelleite. 

Tehát ttK«tué a taIib&k ^^u feli-uek t^y rémeo^k^jűt talAn a 

[■ilgArí Ttad. vafiyi> a. fiiutucxiilüi opemttA ilUl (elveendő tW 

nűlUá F)[T n^Hxc t<ib(fi'ül Fi^ktldni'k. Iing>y)ui ratt helynnek találtiAl: 

a ba •m' Hl ^rdokl<itl«k r^á iklUnftiiAk, a/ opoiHliA Ki ToltAt nom 

éi«M«xliS fol^ndg Tag7oi>^'i '■ iiagf "bb i'Ai^ze p«dig a neiiiesHégéit. 

a Igy ecen í«U-t nafiy ré>ixl>ea va^}- ei{mzaii a aeinaíBvi; &Ketdé. 

A mái> (elét. hofff a paranxtsáit lUetheHie. niaodod, minxe- 

Nnl fix««se ■ nemoiw^g hclyvtte köjwdfijáitak anoTÍ ri^nxAt. infny. 

nfit iMurn ax, mit pvcnkt^nt viilt^ág fejribon kell ÜMitaie.' Noro 

■fTUunnyit tess-e es- inintba a jobbAgynAg eddigi adAját ea«atil) 

í) wteben, ama váltnágj réoxl pedift helyette a aetaeiaéf; Üxetii^ V 

C másik fel^t ia teli&t a nemeuéK fieeteadené ■ ifrj ■ joIibAg}-tolket 

nfíit — mÍDt laoBdod — ux azon fekvő dntiAkat mügváltaití • 

a«w ttaÍMT naga laagAtbl, bog>- n jnbbOgynak adja ; s neki msradiui 

mniBi. I)y üríikTAItadg a ^eme^>ég«lt tiisoDynyal. legalább annak 

—tr núzéL k^Jdiulxitra juttatuá. Exeu villBig «xfinű mÍB2tirikicziit 

tltal mág •noyit svtn kopna n nnme<B^. minó «ÍlAnyiiágot a kor- 

*t*! keg7«l«iii-tiM>nM*lÜ v«t«tl. tíaliczUban az ottaDÍaknak. 

Egjélniial ba eien viluig neu maga a DMaeeség. kanem 
ibUo a jobbói^'a&jf vaítj- niá.i vaLnkt által vaj^y mú» vatafaiuwau 
^Mtetaék: ügy im fp|ctl4^ kiuinyrir raoniik a crapok beotUlrií. 
(■krtit upixámot ea}&t keoyorrin hot kaphatni egy hiuzai>AvHl ? 

A terv ki- vagy ki uem ?ibetd«4g^ről m^g egyet : oly dolog 
^>nUlél tni magiban nem kiváiialoa x nem (elasjl, ugyanU t«Uxü 
I aiO^QK kivánato* dnlogli'Ni kell kötui. ba sikert Hkarunk. Itt 
'*<^ tan. mit bizony nem •-okán kívánnak ■ mi ugyno keríti* 
**k tetniik. £gyik a kOstehanriteUs. a mA^k ezen Orűkválb-ág. 
^ ■ Un avréüt ca anuu-rA vao épilve b azsal «g}-b«k>Jtve, aü 
"■nyit t^s, mint az eaib9r«ket a kj>st«berttiielni elviUalát^ira, 
■■■UI baraadnak. »x ftrJ^cTált«áffbBÍ belwgyexívHal. mitjl irtúznak. 
""ami akarni. 

Mintán a tiegaliii terén — mely kDUlnben nem niczömt — 
<uiii tautoKik. azt fügud Ulio kdrdeuL b'>gy tubit mit kell 
^tvú't Bárt kell valauiinek történni, fgy mint raumik a dulgok. nem 
■>*nHlkatTán- Barátom ' valatnibnn a bajt Tiifiy hiányt teltelni 
""Uil kümiyahb, mint kiiKiiiltiioí. Hn valaki valnmiily niititában 
*^ fípben s hilntl Utyt. elhallgasn-e luit aaérl. inert hiUitlu* 
■oMi g4|iet kí4]citeni QMn tnd'^ Hogy mit ktlltM rttgt&n lütna- 
^*>d4« iduti. nem litdcm. « hugy ttMtU, kétlem. A (Sld rag>- AUo- 



146 




PSRSICSt XOLJiV. 



lu&ny «g>' ríKxének m tőbbiveli uitgv&IUdti — úgy míot Puroax- 
Ilonban — nxt hUzent. laéfi leKkivibetőbl) litnne. Rzt ha in tlie«t, 
vsgyix anonk allMUrixilfAt hu ki Ivhrta* Tinni, — mi remél)- 
hflt£ — - {vraktikii» kivitele vn^ig MtMitéM tUg gyortmn tÍ>rUn- 
lietndk. Igaz. bugy ai omAg eg; rémének Állományai ktnebbek. 
hagyMtü ttzukból ráltnájira el lehetne Tenni. Ily helyelcrt: néxve 
keUeii« vmlkoii c^ebet guiidutni : do olyat, bogj • HirtoktM na 
cuk axavnt (i iroy<Skot. hanotn valddi vAlteA^t » hirmi^ntesi* 
Ifct kapjon. 

E Urgy hoesiadalinos s mégis eredménytelen le- é> meg- 
(ir)6*« után engedd, bogy ErdélyrM sMltjsk. Tudod, miként aitepU 
^én nyiland meg ar)ueággyfilé*e. Kemény Zaigmoad bÍMinyonan 
mondtn neked ii konu&ny axnn niitnthatlen bibájit, micx«rént n 
rendizeru bisottmányiiak mitg n múlt t^Uo bevégxctt miinkiiját 
nem kKil&tte a tarvéiiyhatóüágokkal s igy maga az úrbér megint 
nem kerBlhel ax^uyegre ; n uxt. míuek annyira nem nxabad ^ uty- 
nyira Tusiélyea halaHXtáaa. megint hoJautani kell, oiík a törvéuyha* 
tiőiúffoV u munkábttot tiieg«*mérik x iitasitáHokat udhalnak • ndnak. 
BAtSd fogott Kemény biix>nyo«tn amit ií nólnni. bog;)- e mimkA- 
lat mennyire nem gyakorlati s mennyire hotmneg benne a fail>a a 
(ouákaág. Kétségen kfvfil nem ballgalta Ü el ason Bxvmorii val4t 
ts. miként itl Krdilyben azoknak axáma temérdek, kik iirbér 
léteaitéHc «lleii vugytwk * vannak asiírt, mert a létexő belyteleo> 
•égekbcz ragiurakmlnak. Mimilln Ö. tudom, hogy c Initatág' f as 
ettfil várliatA flllcniiéa' mi kétr-' vagyix inkább gyáfitOTi jSvend&t 
kéaiit elu ; miul&n ve»icélyeí>b midero lebet. mint a neiueeség elleni 
inogrOffsStt gy(il5bég4t a paratxtaágnak még nevelni — mit ]>edtg 
ezen ellenzett bisonynyal órifUilng te«nd — h mint ax úrbér ulAn 
epedő vágyakat még tovább kielégítetlen hagyni. Axoa axintoly 
aggnaztó mint botrányos tényt »«m hallgatta 6, hiszem, el. miként 
a kormány fóbb emberei agitálnak u melletts bogy neou kell aokat 
engedni s ka adatnak is eui^eil menyek, ux eaak bevea víták > 
kemény kllxdéo utAti történjék. De nem tadom. bi>xt«-e nekvd 
eló, hogy az úrbér elten ízgatAk még reád i« hivatkoznak s mond- 
ják: Ímhol Ko^itith ie azt mondja, hogy nem kell úrbér. * ax 
oetobAk vagy siemlelenek feledik vagy feledtetni akarjak, bogy tu, 
ki utt. bol úrbér van. ail mundja. hogy már nem kell úrbér, 
lianem KKubad főid s .-ucubad cmlwr kell. az binonyiiyul ott. bal 
még nrbér xincii. kiáltaná : latenért. adjatok legalább nrbért, fa* 
még nem lebol vagy nem akartok tobbet adni. 

Akarod tudni, barátom. Ivogy Erdély e fontoa h e oelekviit 
« L-selekv^ket igényli ptllanatálMn éu mit teioiek? í>emmit. bará* 
tnm G* nein azért semmit, mert tenni ne akarnék vugr ne taduék. 
Tudod t« azt, hogy kinek évek hMKXu Korán át akaratja mindég 



xottsimi is y!Btiia.txti * az muAit CaiK. 



147 



volt éü erü*. alibnn nz iikar«t űuk Hitkor »zUmk meg. luidüu 
.'zivc tAbb£ n«in v4tr. S tudod aiit U. hogjr kí crliseD akar h kiook 
(eje 111^ Usxtn. hftDgja m^ er<>>. •« t«bet ís m^K utt vAlamit. 
I]iul tviulliM a l«Tés fö (axköie. Igaz. ItOtfy a Taknsk valamint nnpiai 
élvezáa«)ctűl meililftk, dny minden, mit tehet 6» tasx«n. torlias. eift 
Kyaltraii fr>'<>^vltne>i ; do írznk magninlMii erőt a kbteltméf; titdata 
által e t^ytltrt'litiRktit ú lpg)'őzni : hanetn az<^rt aem teasek « uem 
ttvhvtek sttmmit is, m«rt I«ijdi't, harituin. idom; Mkkal iukilili 
DJArt aa u^kem itt. mint lejArt iiukUuk JfagyarlioiiLiDn. Ezt 
Ti>l«ai uum borult keiléty Íratja. I^iuí. hogy wtáinnclra Iriiin, nooi 
■sOn, miutba *»i<t«tt tekintélyitől atiin k<««r<-gn^k; ilrezteva én 
w(t aokáig in bŐ mértekben ii}cgelégtl)t«iu vele. ■ magilMii mint 
birtokol xévv ktnnyen tadum aélkUlösui. D« inivol a tekíttU-ty 
Tiili u, min hatA^m «pDlt, a « batis u eixkÖR. nielrlyul faiiKX- 
naltaiu. azárt íguoiii aajuilom. hogy régi takiiitélyein nini'H tübbA. 
Hvgy P«dÍK niuci. ax nntn kf|n(elrt. hnDMn t^inyekböl merltítt 
tmlat. Kilniiczcftffl ^r mtilva t/trhettom m«gÍRt Erdél}-b« visiixa. 
A tárna íH polf^ élet «<Uz«kftotl fonalait megkis^rt ettem űjrs 
fiocrakttttü: kisikamlottak hexeíiu közül. Felaxólituttain t kÍTtem 
ISbbizbeu r6g) ba ralimat. i.'gye> ülnénk tljru • i^ríckcxivtaénk 
ialgaink iránt. HéHiTctk-naégro x hidt^égrn taUltnm az U^- 
iránt t* uem^lyem irftnt. Ha nem vagyok vak i» bíiut. nyákokra 
|r«k. Iia k«II. luaa kódom ía. a talán ni kerül rtnniíÉKickelni 
r^gt belyactemiK!. De igy cmV lávntbiil czólhuttmn nz 
sberekbex. Ha fel«x6lltá«imm t kiirt^snmrn nem li-'uk, nem jttttek. 
■lasigetolrp kelte itt alnAm tcheteUenwtgemlál véve kíirtU. A r«giek 
•Ifel ej tettek, ax újak D*m e^meraek: » lg7 R«m mádom. bofry 
miként, sem Mteaívlyek. b»K>' kikre baaHak. nÍno«. Erdély * a 
r-^s2«k egyetlen egy tűr vény lialáiágáuak Rom jnt — n inMiDrira 
^todooi — oxébe engem kövcttii válaaxt«m. Lehel, hogy axi hiasik, 
iként nxt fI «cm vAlInlmkni, >• nagyon bíztiuy'jeoknak kell esen 
hiiAkben lenni. msK senki dem iiitéxelt ex iránt kird^vl buotxáui. 
VagT axt bisEÍk. bag\- miut vak é« Iténu nem kKTifteake<Íh«t«m. 
Ex tsethen i; Ím neoa Hxemélyouinek. dv az ügynek mntyot ké|>- 
víielteni, illii méltatáita volna engem caak megiihiteUTaböi is rálai^x- 
Uni. IKÍ^^bcn f iHll-bun aokkal beréebbé küveleekedb ettem, mint 
ti, meit BUkmiixfllt voltam tárol Erdélytől, h mégb két törvénr- 
atOu^; b TáUazttitt. Auide akkor nem járt volt még le időm; 
OMnl pedig már lejárt, No de «« baj. így kdl ennek tenni, ntcri igy 
Huit ran családod? Kérlek, irj mindenekelőtt erről n bogy- 
Ax 4o culádnm, liála az «gnek. j4l vau. Kereaittiad nÖ 
nafvAl napra ügyesedik ; b» van mibex hgóáxxék. Uid már n«m- 
áUaai. kanem járni íh.'J Beb kea«rfi apAműc baUaui, bogy gyér- 

■) VcMlfnyi ttUtenUHt flát, SlikUnt érti. 



UH 




rSKEÜCZI ioltXx. 



xuc\e uapnil ii»|irH uiiiil fejladik. uit Hx^pep jfiUKÍk, DiÍ Itájűsau 
Hfuriljog c miniÍDil nem lAtbiitni. Xo áv vnnrk i* ijiy k«U lenni. 
N6m i^ü R3frM«D kDsKOflt. Nédook, k^rlok. j*^lenWl k^xcst^koU- 
mmmt n Öleld bely«tt«in gyMiDekMdtit. írj. kérisk, ineDtöl eldbb : 
írj Hokat iMrátinki-úl « kSn)ol);aiak MM. Áldjon »z ég! barA- 
ioA . . . . 

KííKicSntsd, kérlek. barftUnkaL Ocitkkal ix kóxöltcm- u 3ríík- 
viUt«AgrAli OEOB oteeteinH)!. 



ÍAthatá. hofty e levíl tehát leljesun bifvjfxi azt. hogj- 
VV«üHelén,TÍ omk jioHtilati okciklxSl nyilatkozott a m^T:iltás vllcn : 
Hzouban kt'Un'Kt^len ra i*, hogy asRiíiinlnwi miatt a magyar- 
orszá);Í i'lliuzi^kLu)! k«;iN.-st inoHt uiiir nóx^itinlieu olmarnilottnak 
tUot fi-). 6 ve kiilőmx-fn kifuji-zi^i> jut. ha iii-zPt«Ít a juti. 8-Íki 
értekezlet batán>zatál>oz mérjUk. Noha az erdélyi luinguUtlKn: 
merre mi^ mindig a lefítaélsttbb ellen»lki volt e kéi-dé«ben, 
iiieit urIx'M't akai't ugyan, de a legszabadabb elrflt, s ax nrbért 
Enk'lyWn mi^ltiín ÍOitiíltt; niínd » m«grt^k i^xilkkebliÍMége, miníl 
u küzTi!'lemciiy clfoKulti-á^u miatt Uoxzil koll veiiní nzU Iiogy 
épBD ez időben, midőn az úrbér kérdése már égető lett, azon 
kezdtek Títatkoirni Krdélyben. hogy az urlN^ri rendezést meg 
kell eMznie az adi^rendf-xétinek, s az állandtt nrbi'ri biiottaág 
ozl bh JK Tvttí « jariislatba. ITgyanit* Krdílybcn ax adiltiíbli- 
zatuk nem onuággyűliituleg, mint Magyarorsz^on, liant-in 
aUcotnutuyiiyal elleneees, a mi-gyei batós^ukoak is moilűzów)- 
vei, bnreaukratikuB úton kéosUltek, még pedig <txitmo6 visüsa-' 
éléssel, H így ezek nem a |>arantRág által bfrt föld va\áái állását, 
Imiiem jŐTiil k«*e!sebbet tflntettek fel. Ax aggoilalimi tebát 
liármas vult: ha ö«szvkOlt«tik nx tirbér lu aiiiJkérdéíHel, akkor 
niegoldásA évekig kéHltetik. ixxiig éldki-rdés; lia az tirbérrondo- 
zés az adíítabel likban kimutatott jubbágy földek sxerint két^zd). 
a I>ar&s7.t megkáMstll; ha pedig végre megkapja Ín fi^djét mind, 
mit tényleg bfr, ^ oz után adóztatják meg, igt-n megterlwltetik. 

Nem írdeklebín UivAlilní niegti>;y<'Ini azt is, hogy Wosaelényi 
a maga DKglehetÖK vli^zigcli^t.^ú;:'.- iiiiiitt, mint levele k mutálja. 
^tliigyurorHxágot egy lényeges ái-nyalattal ebben az idölwn 
kevénbbé látta szabadelvúnek, mint valéban volt: mert azt 
hitte, hogy a haladta conserrativ irány nagyobb h<1dít'í3t, vaUmi 
olyanformát tett, mint Knlélylien. Másfelől vilígos az is, hngy 
midfln Kossuth arnt bi/tatt/i \V._>*iielénWt bugv Erdélyln-n ne 
ulkvt^Híiniik urbért. Iiauotu többet annál : Ö ée környezett' axt 
hitte, hogy Krdélyben sz lf<31-iien megindult ellenzéki szellem 
é^ reform-mozgalom, melynek Wesselényi oly nagy lökést adott. 



KOffitCTH tS WEtSIlíxn 8 t.% URBtX OOTB. 



14ít 



lUlWjJ'^ |HTigreíwir haladást telt, olyforiiiát, mint hoziink 

,yy,vobbil: fel«beii. » Iwgy ^^'eíí'eIt^IlJ■i vczi'i-szei-ope Knlí-ly köxtí- 

I«téÍK'i uvjciunnidt, é* oblicii u csalOdn^t in6g a Ko>ffiuthhuz írt 

fenti l***^^' ^^^ hirUt i-IoszUtiii. E/t bixaiiyitja az. hü};y 

Ygjij!siu*ftT. tutdün Kemcny Zsigmundtúl (?i-tesiilt, ugvanex 

id&t&i^"- mikor Wesselt^nyi váliUza kelt. az «rdéiyi urbéi' 

ilcvt*r<5l, ^ taUn olrasta e Kmsiuhhoz (rt le?el«t, eupck is 

liat:i>^ alalt, aug. 'iUéa »!Íui(''ii írt Wi.-s»i>U-[iyim<!k. >Kd azi 

bHxain, — numd — T*^ rügy eü i'li-tbc rágó iigynitk Prome- 

tlieiis* 9 ennél íugva Xfked suim hittrább nem sísbad maradnod, 

mini H inenayire józanon ez Ügynek kifejlwii fokát tűzni leíi^t.* 

j^t Itisíi. hogy Krdiílyhen égiszeire fej^t lehetne venni a 

bvdWinak n ax Qríík viUtüutgra lelietne ugnini el<<bb C^ iidcábh 

■áiot Mftgyorországoii, Itul nz urbt'r tnint4;gr uiL<gköTEÜt szcrko- 

j,(tír vilt, 5 egTfizersmiud érinti, hogy ÍLigyurorHíi^on ax 

fgatSt lis^tuláíU oda fejli'i<l<itt. hogy a kőzadó vgj résxe fnrdft^ 

jfffA a váltság ikv47.ege fedii/éí«ére. 

WesMlínyi 1846 íizept ál-í» felelt e leiéire, lényegében 
« <^u r^ridvu ogyanazt írván, mit Kutt-suthiiiik. Nem hisiu, 
IdgT MagyarorBKágun egyhaoiar s békés dbui a mvgráltüst 
lítwtiii lehessen : hogy pedig Erdélyben most nem lehet, azt 
Ivlki wtu *ak ^/.emeÍTel látja. Az őrokvált^got itt ia, ott i» 
nqtbakutjs » künüít ad('>xá.>< éit eiiiext az örök váltság, s Krdély- 
Iwt BÍg i.-gy clluniM^t^^ t/-uyexövel tobh van ; t. i. nagy, ro|i)>ant 
mfj tptt u jelen önkénybuz ragatizkodúk suiinii, u kik űrok- 
vilbágtól H közÖH adóT-ástÜ irtóioiak ; K-gfölvbb a jelenlogi jub- 
Mgyi iUapot megváltói-tatásába kénytelenEégbfll beleegyezek 
siíaa >Tiyerhet ki.-* nynnioi-u»:igos tübhüi^et.* Kijelenti egr- 
i«ennin<l. hogy az <ü liuiltnlá.'iu parányi vagy semmi, s a m^- 
Didtoratíggy Öléit haugulatn c4yan. hogy tx noba Udvarhvlysxék 
bin(B«k választotta, el sem niegy; ha azoubun az urbérnél 
■aUlkoEik talami eredmény, bármily neheizére esik, fel fog lépni. 
A Wesselényi álláspontja tehát világos volt; Ü Krdélyhen 
nWrt akart. » mert niáj^l, többet kivihetiünek uem urlMtt, 
tíhát etid lűl wm lójwtt. Kvissuth tovább e kéi-diisbeii uvm i» 
TTlatk'iiott Tele; de Vörösmarty vgy ukt. llnhi kelt gyönyörű 
fe»döben égést azentedélylyel kél az öWíkváltság védelmére, 
bUte nx nrber, mtut nem megoldás ellen, meh'et rosszabbnak 
iwd a mOKtani liely/etm-l. Wesselényi decz. 2tt-níl ii leg- 
iKggjdifibb itdfttukLiiI, n kiivt'ti iitJiattiiKnkkiil íetolt neki, 
k(^ ine. Erdélyben legfölobb val»milye» iirbérrúl lehet szö s 
hc^ u iirbér igen is szÜkHi^L'H. hogy a psrasztnyúi^ásDak végo 
kero i hogy a jobbágy íg}' megszalK'tt k<itelezett»ége alapúi 
W^ljcin uz örökráltságnak ; nitTt ha jt>leidegt tartoxiráit 




FEKraczr soviis- 



Teniiélt atiijii'il. ez egyértelmtl lenne a junniAxtiiak t«ljes rumUsIjH 
díintwsével.*) VüríísmBrtyt vígre W'estsolíiiyi «2 ukui hu nem 
g}'6zt«k ú meg, <!*; «lliuUgutttttUik. s egy ma iu<^g ÍHinerotleu 
liosszu loTelébcD. mint Wetsselényi 1847 máj. I.'í-iki lereléböl 
látjuk, belyeali, )iug,v ex az átmeneti úrbéri állapot, jobb híján, 
legalább egvelÁre létedül, s. Wesselényi törekTétteit cxélszerftek- 
nek mondja. 

A kérdé§ ez ágában Wesaelényinek csnkug^iin igasa toU ; 
mert Krdélvben a le^kÖiMilehbí évek alatt a szabadelíöwg rend- 
kívitl lianyatlott, íí az a haladó cOD.-«er¥ativ írátifxat, mely Magynr- 
oi-iU!águn is megalkotta ax n. d. funtolra halndií küicéppiártot 
:i nyargaló vllctiK^kiekkel szemben » nagy ptuutUti»t vitt rég- 
hez soraikban: Erdélylwn b. Jósika Súmttel rezet^ alatt 
teljes diadalt aratott i s míg a megelóxő három orsKággrftlésen 
az ellttnx^k volt tilUiílyban, de általában keráa volt hz ered- 
múny, uiOMt a con^i-rativek kerekedtek felül » így 4k dűntíH- 
tvk ai! urbérbon i*. 



i 



Míg ezek folytak. Erdíly helyzete » iw. «rWr U| 
Wesselényit folyton izgalumban larti'i, h Kemény Zitigmond- 
dal állandóan dolgoztak az említett czikkeki>n. Különőtien az 
Tolt most a kt'rdéé: minŐ állást foglaljon el Kniély közvéle- 
ménye azxal a híiTet ^ niándekknl szemlien, hot;y a kormány 
or*xággyöÍé:i m-lkiil akar urbért alk(ttniy Szerinte csak r^y 
lictyt;)^ írJK 1S4G máj. 13-án i;r. Teleki l.)<imokoHnak: a vis 
inertiae s a jóakaratii nK-gelózés: mert különben (íaliczia 
sonára jiitiuiiik a nélkül, hogy Kuró|» rokonsüenvét megnyer- 
nek. Pjtr nappal ezután ngyan e szellemben csikket is küldbtt 
az Erd^yi Hffxid'f'nnV gr. Ketblen .lánoshoz, melyet Kemény 
Zsif;u]ünddul együtt írtak. Knnek nyíltan ki nem mondhatt'^ 
de lojilczetten kifejeztttt alapMxmiije uz vult, hogy a kurnníuy 
tervének gátliUára sem tettleges, a«ro nemleges U\téit tenni 
nem kell; ezt kfvánjs a becstilet; mert a kormány czéhata ai^ 
iiogy e rendeleti itton behozantló urbérrel ellenszegülésre kénj- 
szerfbwaz erdélyi neme«i»éget » fgy a nó]>et a maga pártjára 
Tonja; ámde épen ezt kell moggátulni az által, hogy fogadja 
el az országgyűlés az akár ily módon nyert arbért ix. 



'> Olv. « IcveJrkul : Várőtnuirty AWAAónycf, 117— 131. U. — 
í'ereitMÍ Jí. Woj»o1iíiijí levelet VörüíraHrtjhui. IroJ. tái'í. KSd. 19úC. 
4<o. t. Riedi Frigytt: XOtüntuaiy H. IcrelMát^bO. C^' Xt. Stemtt, 
1900. febi'. 



Kossmt Cfi wtKELtNii a az ntatx Cavii. 



161 



A cjtiitk niejíj.'lí'iiryít ji ccn^um niegtiltütta. Ekkor fel- 
küldte jun. :í6-áii u I*eiti üirUtp-aak ts: de a ceosura luiatt 
i>tt wm )pl«iht.-tett meg. Ax erdélvi úrbér Ugyétwn csak 
IB-M'i oor. 2<>-ücátriI fosra jdont meg e^v czikks^i-nxHt Ki-ni^iiy 
ZAÍKinii&ilt<)l * IijéHiffeun nejetek at crd'lli/} nrfn'r iriínf' CJt. 
ulati. mely &/ii[i)»iii aligha ugyanAZ. mit Wi>>»oléDji küidött 
M. Ktini'jiiy czikksijrusiitáDak uU|m>1tu : >mj urbért akarunk* ; 
de ez cmk átmcntiti állapot az örokváltsdgi-a s ennek kidol^^o- 
tésa. T^«tt már mmt vÁlasHnutnr kUldend/í kt. K czikküoi-ouit 
annak s rendsseres erdélyi vií1»sí:i mányi iirWri munkálatnuk 
bínilaia, melyet n»5p 87 IH37-iki orszAgíiyaliíw kúitinttctolt : de 
u k<'ritt:íiiy vst i>h a UiMii riiliisztmjlnyt csHk IB-12 ré^én evÖ^U- 
rén itk«|{, uiutikálkudáiiát CNik ezután kérdhette meg. K muiiká- 
kútnak ^^ik legfőbb :iIa|ielTB. hogy ak urlx^r csuk az iMtizfv 
f&ldbirlnki Tiaxonynk rendexéHÁTel oldniidó ui«g. Kz nuiK szóval 
annyit tett votna, hogy EnIíK míg nrbírt is csuk 20--3i1iít 
alatt kajHitr volna. Kum<*ny küliínösfju i^z ellen klixd: mert ezt 
a kormány si-m fogadhatná «J h mert ez a nemeeaéget (<^lji-Ht<n 
népMzerfiÜetmé tennt^ a }obbágyfiág ehttt, mety ígj k4;nrHz<>rítvi> 
Tolna H kormány gyámoló karjaiba r«tni mng^t. Valóban ez 

CJU alapelv azt a bfiivomiUt telte, l»í;y a rálasztmány vagy 
^letn akart komolyan urhért, ragy bngy az idAk tU n galír^iaí 
eeeménvek tanulságaitól khinai alakkal zárkoiuttt el, mint 
Kemény kifejezte. A niagyarortzágí újabh cvzmc-áramlstokról 
tudniii^t mm lál-tzott venni 8 nem akartai látni, hogy I84'i 
vtn Enli^ybeu az ur)>ér úk-tkérdéH Ifin, hogy e miatt raUnii 
rettentő irizanyng lialmozódott fel. 

I-^ idö alatt Kossuth ih kiadta vex^rczikkhen 1846 jul. 
28-án ».4 teendSk hgf^Mikt* ciimme\ ii HetUajfhna azt. niít 
Wewial^nyinek máj. ái-t'm levélbtm megírt, hirutkoeva a tínzo- 
nyiik kúDyi^zerftií hatulmára. >melynek tiralko<l<') befolyiVsa aló] 
el nwm vouhatja magát az emlteri ^sz. bármennyire ki'vt''|yke<i- 
jék Í8 a aubjectiv flipifflleaMÍK ne(;í-iijeiben.* \Ve»>tcliínyi még 
nem utraHlii volt e cjiikki-t. midAii fniitvhht IcviiliJt írta KO!.^uth 
lervi'ról: (gy coüc szept. 3-án írja, h«igy olvadta >gyÖnynra 
43Íkkét< (m Ik^v majd megírja róla tTSzrerételeit; de ez utóbb 
régltigcseii elmaradt ; "öl Kossuth sem folytatta egyelőre nx 
agitatiút. mert a/ i;>>armúkiállílji.s titimei vasut, mnjd Sxalx't 
Pál i-kt. 21-iki m.->!s/"ké)M'! nnuyini clfoglultiík, h<j^y még a 
klntfá)eTfL-^\fyKf6\ ig^rt czikkt- id tolláhan maradU 

E közben m erdélyi oruúggyOléi) fisueült szvpt. 9-úu a 
WeaMiUnyit üdvarbelyiut^k válaNztotta kilTetéuek. Ezeu ax 
országgyűlésen mindaz b^itelje^detl. u mit Wesselényi jósolt. 
-''A mnjdaem ii'ihh .'unifil. Ax a hír, hogy u kitrinátiy rendeleti 



152 



rEREXCZI xoltíü- 



liliiii iikur urlK'rt lultii Erili!-lyiii-k. niiut tidoti Galic/ii'uiitV, 
ittUJE vult s ctiak Jósika 8ániu«l akud&lj'ozla uvg. E Unc>''>' 
tasok és hBboz&sok orediuénje l^n, ho^y taidöa ax ot^ágKydlva 
már «f^Utt flll, ft veniUzere^i vitlafuCtiuáDVi innnkáUt kinvoma- 
táaa el ^tii volt keziive. itnniil kovésblii.^ itlí/Aht^ ii iiie^jt'kkel 
utaxítii.sok uiliitta vZ-gott. MnKíii teliüt a kuritiiío.v Í<16k<jv.)K-n 
állá^iiuntját Júeika Sámuel tanácaám nit-gTHltozlutta. nem tultí 
luás mód, mint az CH^zággyfil^ elnapolása. Tiilóbnn «z törtünl 
H an orsziÍKS.vfíIís csak 1847 jan. 4-ín nvilt in?g újra: küiíbei 
iiie^tikt^nt sebtiboii az urb(f-ri miiukálAl kinvdmatáía ^ ai 
iiifgv*^k ipie^'inlbik ntii^ílá'^-iiknt «|i uly s<btilwii. Ez«k kü/.t 
rilvíirhol,ts/<.-k i« uly utasíthat adott, bugy Wi-sücli-ayi •-Ibu- 
tározta, bogj iiz orsKáfEg^űlfetv ily utasitáüítal be sein megy. 
s okait erre néíve egy hoAszu lovélhen fejtette ki, mely iiém 
uit^osftáHKal ils kiba^^'i^kliAl, nem itgjaii le\-4-i, linneni ^rte- 
\i-it-ii alakjában, tu Eiyi^l'ji Híradó l»4ti-)ki ául - - Üi>4. szjíma)- 
bau jel fitt nie^. 

Mimli-xt különben előre lehetett Ütni. Már 184<> )u:ept. 
24-íkéröl Wesselényi ent írta Deáknak: »Krdélynek oí-seí^- 
gyOlése föly. Hangutata. mint liallnm. riiganyofi.'iág n^lkflti (^ 
w)k tekinti'tben U-vAf. de alig i« leiiiítne iml-í. A kÖvrtvAlafo- 
Iás»kra a liutJiloiii vuibfrci iil'ui kis iM-folyá^l s num kövA 
«&k«rrel gyHkuix>ltuk. Királyt hiratabxsokliól pedig oly tvstiínd 
sereget alakítottuk, mely o^ intéseiki-e vár. Megrálik, milyenek 
lesznek 02en int^Bek. Most válanztásnk vagi'JH inkább választi'iMlí 
játékok folynak : annak ber^esl^Tel szfiiiet Icmz, mialatt a 
nyumtatáidMtn mvg mind m^ nem jelviit biiuttmányí munká< 
latot (az urlx-rl ilk- tökei) küzl>-tidik a megyékkeL Biceo muii' 
kálat uly ^rthi^tlen. oly gyukorlatiatlan, s a megyéklien oly 
kevés j<Sakarat van tenni azt, mit t^sz s örök igaxság parancsol 
ellenben annyi elfogultság, elleikszimv uralkodik, s eict a bataloni 
emberei is nonyínt <iivgbflik. hogy HÜg lebot még c«ak rala- 
mennyim jól n remélleui; )>odig biinitum. dorg<übb silóval koi 
s körtílmény szÍjkHéf;e tán solmsem juiraursolt, mint itt a; 
nrbér, m^ pedig legalább tfii-ltetó úrbér haladt'ktalan hehoxa' 
talál iUet^eg.*') 

K<ízl»en míg egyéb ig (örténL Mialatt a mcgj-ík s: 
iitiUiítji^ukkul fi^lalkoztuk. a kormánypárti regalíttták s sxinuM 
mvgyt-i követ Kolozsvárt elvi megáUa|Ki<lások végett g.vűlésekfl 
tartottak 3 ezeken többek közt ők Í8 a/t határozták, tnit l 
bizuttsági munkálat, hogy az urbéinck m mlfj-'Wzefni.s legyei 



') Kiarlnttaa l^ir^l b. WeMdléa^i lev^tniUtdatí hOoyvébfl. WettcUnyi 
lerítíár, az Erdélyi Muwambiui. 




xoMpni it wESRELbrrt s ax qrkék oote. 



alujO' ^ ^ iu' ^ jnbhágy exen fi^lűl bír, a fiilde^iír rcgyo 
Ti«m- ATnd«, mint liittuk, Erilf'lylwii az iiilóUiIwUákst 
rfi »$>4x>íír<i^ alujtján iniigit a kormíov csináltatta megyei va^y 
opíí^Sy^^^ bele«g}'Mrá iiélkol. s 1753 óta folyton fgy ment. 
^ir nio^l titkolrisok, bamU beva)láM>k » i^gy^b ily«« okok 
misifc mÍDilenütt >mkkal k«veíiehb< volt az íkt»zoírd.«i>kbau 
Adúd-£>-P''' f"tt'i^*fi. mint' mennyi a jobbiigy kvxvii volt, k tg}' hü 
,11 nt-lM^'ri földek ni<>g«c«bA«Íaak alapjául ex véMett Tolna, 
a ji.t>l)ágT, meí;8zfti)orodott kötelcx^ttségein kíriil, földjeinek 
aagTolüb részét í?]ve<izt«tte volna. >fcs exen oi-siágos d<«|M>lia- 
^ái — - írja Wesselényi egy kiadatlan levfli'hí-ii Deiiknak iw4t> 
ftkt. 1 ^^J> >i><'><t siUindi^lcoxnak e ^^ennyt-^ <.-rdi^!kök által 

i;lTakft'*lt balgák ti^nni. midűu nemosak ulri-tet. de még a nem 
mIí» va^ nom idt-g adás is már Tcszélyes kitörést szülhet, s 
tvnni akarják kormány emberei, mely annyira tet^ett mindig 
g t«tet?-ik magának a jobbágyvédiíi szerepben. Ha majd ai 
nt«xá^l^víi)<'-s^u sxiínyegi'e ker&l, cnak )x-vir(;t«>m magamat e 
JBrü^'k iK'kik t^vei fiilükW, liugy bajok szála cmulkcdjúk s 
lii>rta-«J<-'xxou hátuk.«') E sorokra íteák is kiíejezte mc^botrán- 
boi»H&t s szintén biztatta Wesselényit a fnllépésre; mert »xt a 
^nmlny sem akarhatja, hogy ano}! fmber fi'íl(lijnful<Jr& 

Ex ralóban úgy is tolt. A kormány ennyit és ilyest nem 
;• álüűában ez alkalommal is alapelve volt a jobbágy 
ax anyagi k ed vex menyek ben, s nem is ment 
'iX ■^3' *< országnyi ili^n. Oka ax ily mt-giillapndii soknak az 
folV bog}' a voixtt^Htól Erdt'lyiHrn míuduuki Mt, h i^. niiot 
Aki'tsselényi Bezerédj I^vánnak lí444> dccx. :í4'Íki lorvlt^beu 
jrtt, eltakarta elölök a közelgíi parasztUzadás rémítő vviue6- 
litl Ámde alig van orsKág, teszi hozxá, melynek nemesoége 
liti ueg^ny volna s mi-gi'< annyit kíiltem^. Az ilyen, ki eddig 
tt tübbet a*lotl ki mint Iwvwlt, retteg vnliimit vp^^íteni s >&/, 
tlj^nuk u fulduklóuak gőrcsöH félelmével ragaszkodnak mostani 
jóttdidinfikhöz* — a mint természetes, »YaÍóban oly szogt'uyek 
la^uak. hogy bizonyos neme is kell nálunk a hösi^-gnek 
atrs, miként eddigi hoIyeHítn vagy lielytelenfli, de létezett 
jünidelaiünkb^ valamit reláldnzxunk.' 

Ebez járult az, bogy Erdélyben valami jóxaiiiibb é-^ 
tnhadahl) elrS kcizrélemény nem alakulhatott még a hírlapuk 
ttjio sem ; mert már 184t> decz. közepén egy kormányi ren- 
ddet miitdeu úrbéri Czikk köxiését megtiltotta, ^ mint láttak, 



■i W(wrlínji.I«élUr. U. o. 

'I Dtik y. EmlAeteU. U. 1S4. 1. 

SuuiMa. 1902. n. FCvRT. 



II 



^ 




rCRKXCZI XOLTÍS. 



tlöbb is osak iiivgD.yirliálva engedte meg: csakis fgy ki*z<<llii.-1ti> 
Wesseltínyi lerelét az Erdélyi Híradó.*/ Ezért a llirailó kény- 
telen Tolt sx ürhe'ri ler^ek ez. Cüikkwrozfttilt » másocliknál 
nwiíMiakítani (Erd. Híradií, lft-16. S0n--aii6. sí.) s még cstak 
uetii tt igazulli»tlA ma^ÁU 4-h AVesMléovi újabb but urb«-ri 
<^kki>t nem adbatta ki 1B47 januárjfibttn sem vx, Mm vgj:-ctlen 
magyar Inp í^ni.') 

Ily v»kOKkodii!ibau kv«/HUek teliiit a megri^ken az urbéi-i 
utasítások. »ErJt']v gynlázalnl h»liuozott fejí'rí' - írja ezek- 
ről Wcssek-nyi IiuiiEtithnak l»4ti ilecz. ;í3-ik6D — s »«»zély- 
nek hintette gy<irsan czikázandó maíjrál, megjci gyOlí^ben 
úrbér felőli radiuil vadabb hatáixt/ataí s nyilatkazalai által: 
s U\6, bogi,- még inkribb trendi wtt az Qn«/ilggy ütésen, KlAre 
bittain cxt. Azért rettegtem az úrbér tárgyalil^t^^l s lUdásiiak 
tekintettem volna ni<^ azt i«, hii a kormány orSKá^ríilé«eu 
kiTfil létL-síti az iirbért. íf annyiral inkiibb azt. ha az ország 
rendéi által szükségesnek vallott s dakretáU urWrt, mint az 
Sr^kriilbuigra nálunk szük^^es liidat, ex siető lévén, az omzág- 
gyfllés rHhiitalmftiá«a h mc^bíz^isa következtében ideÍG:Iene<^n 
ö (t. t. a kormány) építi fol. Kbbeli czélomut huntiiiim nem 
értik vagy nem akarják érteni, s folynak és folyandsak a poktri 
örömére a ketvget adj és sokat kapj thémija feletti szám 
variati<'ik.« 

Ez előzmények után nyilt meg újra az erdélyi or«ííg^ 
gyűléo 1847 jan. 4-én s tartott nov. lO-ig, l^gfnnto^bb alko- 
tása az úrbéri tSrvénv volt, melyen tevábh dolgozott bét hónap- 
nál R (árgyaláiwit a szabadelvnek a legnagyobb elke»eredét(sel 
kisérték úgy Erdétybvii. niiut baziiuk nagyobb felében. 
A torvény czikkek felett majdnem kivétel nélkül a királyi 
hivatalosok o a bozzájok csatlakozott Tárosi és szász követek 
döntöttek, mi az eniélyi egi-kaniara i-end^íjMT mellett nem is 
volt nehéz. A királyi bivntalo^k, kik kílencz tized-részben 
voltak a kormány mellett, «z ontzággyfiléseu killöníísen azt 
vették szokásba, hogy a kovoti tanác^ozmányok atán ezek 
megállapodásait külön értekezletek tárgyává tették s ezeken 
elliatározták. hogy mit szavazatának meg, mit nem. (Mtdt és 
Jeieii, 1847. 76. sx.) Maiiéinak i\% országgyűlés küliinben ismert 



I pOKOI 

mtalu 



■'l Elffbb kiUSnbcn ■ Hirajó tMicy arÁmü cxikke uúl uc nrMrh^ 
') Whei SftoilMl, uit Erd. Iliriuió ir&jrk. IiMbI* W^MtldayillM, 1847 
ÍBbr. 12. TFe*«//«yj íx. Erd. Mue. V. o. W. l«v«le KoMdltuuk d»«„ 
2a-rAl. Hnarédj ti irtii WMKl^oyiiuik 184" tu&rc^. 1-éa, bog7 CMDiK«ryU51 
hnlMln, Ungy- W. 0AÍkketl Mm atlfaatjti, nwrl at enl^lyi omiKgylUte 
tiltott tirgy. (V. o.) 



itoaerai i9 wt^iKvtwxt s ax cbkír C<iTe. 



155 



't(ftr£^iiet4n«k i-lönilA-^A kívül '.sik uz úrtckvz^ koi'eU'ii ^ így 

inkább eask a kedí-lyokbcn ébvesxtett rivizlijuigrs szurítkozunlL 

Így Beierédj István raárcK. 1-rAl (Hídja. 1047) azt Ma Weo- 

wlétinnük, Iiogy iiK^-;;!!! csak kár az ö (!linar»dása, mert meg 

is liitíxik i'iTdiiii-iiye. »T<ihb baj, t-übb iiii^gl'Sn^s kell mi^ tnii> 

Iwn. úc.r Utíizik. c tiemzt.-tuclc liugv lu ífttu; útra (•'■rjvu. (.'^uk 

«l ct ktissék! — axok U'j^alAbb. kik most dolgíit vÍ«i{Ík, a 

pririie^áltAk t. i. aligha el nem kC-stek . . . Érdekkel, stúál 

iSbb iHiszúsiíggnl olvasom az úrbéri ríta L-t sokat. \em isiuerein 

KouUu » T&laettináuyi java«tlato1 : a koniiiliiy mit Ío^ tcani? 

Vi tudhatja? trs liji riiii 'f< igii/i jó sKitudi^k a sicgóny fuiberre 

iiéztív a lustmiia Muriam T/irrcfiam. tnvly már luiDáliiiűc a 

legclC-etkUlJinzéíi du!|;ábaa némileg máaodik nrázi^t találta, 

i,ítu [.mtiAt'i' Krd^lyben is bajMDló mi^t f» ajkaimat?**) 

t.iDitk voltál kihiiiltra, — feleli neki erre ápr. H-in 

'iMij Wtsscittnyí — uciii tudom, niiíltán-«í' de ha hx vi'dvl,vi 

'"^'^ÍTülés (olytábiíl tadsz (ürge mt'liként jelcuiv vagy jői-öre 

Tilaaii j<it kisKíTiti : lígy v!»I<m1í s arcbioptimbta vagy. Áron 

oruiggTúW gonosit szelleme folyváüt öi-egbülö enírel és sUker- 

rcl tadktHlüti. MajniíUndi> m. ott jelenlcvJí s jeleo lenni kellete 

jobb Érzésöek helyzete. Mái' i>n<Áiggyai(% elfitt tauui voltak 

awe wk sStí't iránynak, s e^ oi-»í^gTÜlés alatt körültök s 

Memtilc et6lt nÖtekeilvén, inkább boi;;^ s/oktak s belefásnllak. 

n^iu igen képe^^k kiállani. Kentéuy Dt^iies, a jók egjik 

l^bbika. baM meDt.«>) 

A;; orsKággyfilés e%f*x nienntét ktilönSsen jellemici az, 
Ixf? midAn b. Jásika Sámuelt erdélyi kancrelbiiTÁ kinevezték, 
■» nrszúggyOlés ^r. Nernss Jánus FelsŰ- Fejér mef^e f/Üspánja 
metese akttt, (idvi>iil.*ére efjy klÜdöttséget küldött Bícsbe. 
-Miiji^ ei IH4< márcz. m-^a Pestre érkezett, itt már annyira 
t'ilmJwnátíú volt az eidélyi országgyűlwt reaclionarius íráDyu. 
i-SJ az ifjusátf taacak&zcnét akart neki adnt s csak Deák 
Fítwcü közbelépésére mai-a<]t e!, ki ekkor az elleiuték érte- 
iKitete alkalwábril Festen id<ü/<itt s az ífjiiságnak azt mondta, 
baiy mc^ van ugyan gyúx<^lve, bojty a kiiId<itW^ben szjimcisaii 
niuuk, kik u maoskazcuét megt^rdendik ; azouban nem mint 
■Ufáaueiiiélyek, hanem mint Erdély küldiíttei szerepelvén, 
wtBe olyan, ki ezt a testvérbon megbántásának vehetné. 



■) \Vettttín]/i It. Bnl. Mui. •l.ii«iiuiM H. Tliercafam.' J&tnmk U. 
Vénb. KBi lenSak lAk, etig«iMh«nyi)k a jobbigj fainUA le^lfi rtkQ- 
)^í> Igyo eniyike *<Ht ■* lUSSa-lki ont. gy. l4«Mbbet vitatott káT<14- 
■^^, ■ v4fn« a IcgiiagyoUi cmgadi^keiiwág oj'erl ifibbiket a jobtitiry 
^Un. Em a oAttl. 

') o. 




HicVli-t iiiiirndt el a tfltit«tés.') Kécshen .1 külili'ilt^f^g I.a}u>i, 
FereDCZ-JúíraJv főhercsccgekm^l s MiHteruiclioiJl Ík ti$xte1gctt k 
ezek iuiu<l mvgc1^g«ilé!ükut nyiirtinították iik orezággytilÁ ("ddigt 
uiftirtével. tninok úi-tclme uem lehntott kvWgoH. Valóban, niid^o 
az 1H47 ápr. 22-iki orszáfiíis iili'sen öljáráBiikrí'il jelpntráit tet- 
tek,') mintl«^nki t'-i-t-zte, hogy~ li^c^ben nem ax úrbér nlkotóit, 
haii);ui ax ellenzi^k lefO'űzAil dtc-sii-rltilc m«g ax or^íAggyölúsi 
tűbbsaígbuD.*) Bitesben t. ■■ már ekkor jól ^rvztéfc. hugy sx 
tu-bórt 6gy, miot az (ir«zdggral6i mv^ fogja alkotni, meg neiu 
értesíthetik: de a. \tormAm Őríendett az ídkalumnak. hogy ax 
erdiilyi ni>u»e^g gyillö letesse váláiiáTal. tehát a nemeo^g rovii- 
>uira, majd aty&etkoilhatik. Kxt legalább tírdt^lybon :i lt>gjobb 
fejek, mint b. Kemény Douiokos. gr. Bethlen János éf Wes- 
selényi így értelmez t't-k » nem ík csAkultak bcDDC. Tovább& 
Bécsben tudták ant is, hugy a paraszt^ Erdélyben oly sok, 
termésíeteaen tőlsáf>o» reményt cmttolt ar urbérhez, hogy ennek 
mái' eddig mutatkozott és országuerte tudoiuilsra jutott ineg- 
hiussuIAsA a legnagyobb elkesererfí-st oko/.ta, melyei terniészc- 
teseu, kűlöuiiseu az oláh vidékeken, tervszerűen lufikodtH titkos 
és njilE agitutió ís turjt-'iutett én nüvítlt. Valósággal azt lehet 
Dtondani, ha a későbbi borialmaa eredményekre gondolunk, 
bog; erdélyi nemesséfjünk legnag)'obb résKe ekkor ai: iii:i?éde- 
lem legterniésüeteaebb fegyverét. &x engedékenysZ-gi-t. í^^ ellen- 
ség, t. i. a kormány kezébe adta vakon é^ meggomlolutlaniil. 

Termédzetasen Wesselényi eeak azt gondolhatta, hogy » 
para«xmg\' megoldása Krdélyben és Magyaronxágon ia egy 
távolabbi jör$ kezébe van iotéTe. így jött arra az eszmére^ 
hogy a közréleményi-e kellene batní egy olj mü ni^iratása 
által, mely legalább főbb roná.sniban adja eló a parasxtsátf 
tiírtéuetét Eui-ópában, fii tekintettel a jobbágyi helrüetból 
ki UK- iiek ülésének és mai állapotára jutájának kiiriii menyei re. 
Meg akarta ex által nemgetünk neme«s^ének mutattatni, 
hogy a jobbiigys&g elnyoniáíia >mín^ sorTuszlö b(.-ti^»égi anyag 
8 miná gátja volt mindig » mindeuütt a nwmzeli erű * jóllét 
kifejlődésének: hogy minő rázkódUktásuknt szült a meg:italk<>- 
dottság, uielylyel n kiváltságosok a már e»xmélní kezdó i>araszt- 
ságűt folyvást elfojtva tartották, és hogy a?, ui'bériségból raló 
kJbontakosás 9 ta örökráltság mint a kor po»tuliitunia kűT«t- 



■) Bettűeti Jánoa gr. levele WMtFtányibM. ISiT *fr. 13. V. -x 

•) JtfWt él JeUn, 1347. 101, 113. 1. 

*l IMIüen JftuM l«T. WeufUnrihei. 1841 ápr. 13. WMMlényi levalc 
IÜ4T máj. is-va i,'r. Betklun JiuMhoz é» iipr. 27<te gr. Teleki DoraoliM- 
hox. \Ve4tcltHyi It, KdUl^i HiLWum. 




Koeemi ts kehclCsyi » &x vkkík Oovi:- 



157 



ietíti be. tnég pedig iniudunutt bólcét s júUétet tvrjesütve h 

Ö e kérdést az Akndt'iuu .4Ita) akarta kitazfitni tiazáiikm 
aííPf; '!»' akart i^y iiouixetkö/i |>áI,vái:Alot i? ix'inet, (min^xiii. 
■pHi) ra^y oIasx nyelvű juUilniii7.:iiidt> iiiiiiikdrii gyitjt(-s utján, 
melm í-'i aranyat ujiíulott fd: tucrt. uiint Hstttiyáuy Idtjos- 
nat'irta 1B4T ápr. I-Vt^ti. >a parasztság iránt legtöbb tekin- 
ittíii bil&f ni ^ expiáláRHal tartozunk.^ Ezt az U^yet legelAször 
Ko*ílliiuik irt löTelébeií pendítette meg 1847 febr. l5-íu; 
ií K'Ksutli nem látszott ii-iiiita t-ick'Ulűdni t. piitr livtíg Wv^xe- 
Itiin ii abba hagytn: csuk ápr. 8-:iii. Ii>-<;u i^s utóbb írt e 
lái^iiui Fiezerédj iKtváunak, Eötrös Jozsefack, liajz:i József- 
tt\. Pul»cky Kereocznek, Lukács M<'>ricznak, BatthyiUiy 
Í«|(ijUBk. Tel<íki lAizliinak, Fap Kudréiiek, kik Tálas/aikbaD 
bfJTf«elték ; itznnbcm ar. Akiuióinia uagy-gyAlt^sc l-IiiiuU k kérdés 
tilil:>-^ nt'lki^l, a ucuiz).-! közi p»Iytiilfj»l iJtisz«gyüjU'ui ni^m Wlie- 
iett. Pfíiten az Ugrct Bt-iiki sttiu vi>it« k<.-zébe, miről uUíbb Wes- 
teláyi nem minden kee^riWt; nélkül ]iana.<i7.k<)(lott Teleki 
\isd6h-a. 1847 ttzept. 13-án írt levelében » még ink.-íbh neg- 
en'vótiri'.t ii)ib»u a íiítt^beii, bogy nx Ü ideje iiuír lejárt, » mi 
a iiilWll luveU'íuok i'dliitidú rofrilinjfr.*} 

Annak, hogy kiíKinüHen 18-47 k-br. küzqiu úta lij tvrreket 
gua(Íi>lt ki a jitbbágj^ság érdekében >■ a kÜKvéUmtényre raXó 
ha,tíi*n. Ki oka abWn az alapelvi eltérésben volt, mely az 6 
i nit i^viitt «z erdílyi ellenwk é* a b. .)<ÍHÍka I^ajos Dfiboka- 
nK^i ftiispiiin viixcti-^- alatl állil kormiiny[»írl fc'ltugá«ábaji 
kidesHiítt \V«ssc!iinyi Udvarbi-lyiíü^kliez írt nyílt lerclébeji*} 
kUlfiDtneu e három ]M)ntot emelte kí : Minden áron url>ér kell ; 
liiIiHéklaiaBiil úrbér kell; az úrbér CAak híd az Őrí>kvált- 
s';;nk Helyednek vélte Tolna, tiog}' minden ódium elkerAlése 
[<-.-':( :tlk(i^'<)t meg exl MZ idetglpoes urbi^rt a konuAiir s az 
ur-ii,.';; ül'Js kiddjijn ki ^y bizottsdtgot ax íirökváltság s a vol« 
kapcsolatom fi>ldbirtok-rendozési kérdések kidolgoxáaára. Ite 
mert Iqdta, bogy ez az iudítvánra késő. az urszággTflIé» idtal 
JiMUiidri >ideigleuei(( iirbér alnpelreiúl ezeket tűzte ki: Az 
i<lt-j$Í«DC^ iirlKFt lialn'<zthntatlaiiMága miatt ne tegyék függővé 

a füiilbirlok reudv/é^étiül. mJnt a bizottsági javitslat mondja: ne 

L ''•'fk iisKXe Et^iDiiii más jariuilattal s így megoróeítéiie elé :ika- 

M' ne gördítsenek fazaz ne legyen »junctim<): végül alapja 

: a Htatu.4qiio> azaz vegyék mindazt urhéri állontánynak. a 

uu j<:.(.-nk^ a jobbágyok kozt^n van. 



•■) Waueli^OT) l«T4!l<lé««. Erd. Alul. n'tU4ÍAtj/Í U. 
■< Krd/Jifi Iliradő, iS4a. 301— 304. ke. 




Mmdi-'ut-li felett ez az utolsú volt a l^léiiyfpesebb kér- 
dés s aü éleíien elr&lasKtó határvonal a két párt között ; luen 
eüen fordult meg a/ az emberies alapelv, mely » randekct 
IRSS H<><lmn liaxánk niMiyohb felében vexette, hogy m új úrbér 
líltal u jobbágy somi russiuibb nv Icgycu a régiaé), hsacin 
mindci!C«'tro jobI>. Volt már ugjaoiit szó róla e lapokoD. 
bogr a bizottfiági jaraHlat nvm a Ktatusqaot, hanem az ndri- 
tilblázati kimutatásokat kívánta alapttl rntetni, a mi annyit tett 
T*ilna. hogj' a jobbágy urln^ri fBldjei nagyobb i-ésxtít clTettzítTc, 
a kitwbb Icrulvtvrt tcgyv körfilbi-ldl ugyanuMiu Kxolffáltitukut 
s tizi-Tssc iigyntiazt vn%\ még nagyobb adót: mt-H az adótát)- 
liízatok vÍBSzaélés cs eltítkulás miatt jóval km-esebbet tüntettek 
fel a TaléHágnál, a ffítd birtokosoknak lirdekílklwu iíllván ax 
luhínlap kicítinyítése, hogy tíibbet kapluissanak a jobbáftytól. 

A kornuluy{ilirtÍ nézet e kél ellentét küzúl abban (lom- 
borodott ki. bugy igenis az urbért junclimtúl és földbirtuk- 
rendezést^l nem kell függővé tenni: de a rendezés alapjául 
• sem egyik, aem másik, hanem ax I8ig,2<>-iki Össsxeírás f<^a- 
dandó «l, níJdfín a kormány rend^'lettel némileg s/abiUyozta 
az iirbi'ri viszonyokat Krdélybon ; it a kormánypárt csak azt l«tte 
mi''^ liozzá, hogy a meniiyibon x a. hol a mostani törvény altul 
niigúlhipítaudó lelki ilk-tfiség nogjubb mint az itílít,2u-iki 
összeírás, ez kijMStolando a törvényes mértékre vagy a szolgálat 
leM:Hllítandó, de ha a rendezés után felesleg mai'ad, s ez volt 
a legtiibh ewtWn a helyzet, az a füldcsAré lesx kárp<5tl)i« nél- 
kül mint allodinm s n<-m tartozik bvtőlc jobbágvtclkvt alkotói. 
(1847. n". 6. S. 1.) Ez a kérdís véglegest-n ícbr. 2fi-íín d«lit 
el s ez világowtn sokkal rfWszabM tette a jobbágy helyzetét a 
mtdtnát; mert az lB19,:í>i-luvn ki-szUtt ílsxeírás nemcsajf keve- 
sebbet iiintatott a valénál, hai^em sok helyt kevesebbet ac 
adétáblázati kimutatáMná) i». Épva czéi't c ké]>t«l<yn hatá- 
ruzMt, valamint a fobr. IS-tki határozat luáuyusitága ellen 
báró Kemény Dénes mindent elpróbált a kisebbs^el ef^vQtt 
íehr, 26-án. de czéit nem ért, s a többség helyeslése kí>zt egy 
konuánypiírti királyi hivatalos jegyzúkünyvbe kivánta vétetni, 
hogy a kis«bb«ég. ha a tübbáég hutároxatával m«^u!i%edve 
ninc«, síftbjtm u maga jószágain lij törvíiiyt. 

Ez a kijelentés sxűlte meg \\'esHeIényi fejében «z elha- 
tárouist liátrán a kormánypárt .-ilUs]MiQtjiít s kUlönüsen e 
határozatát, ellenzéki barátjaí elií ápr. R-iín lio^^abb meg- 
íontuhís » tCbbekkel való ért«kez<$déit ulán a kuvetkezű java»> 
Utol terjesüUttte: Van egy lépés, melyni'k megtéteiévíd »ueoi- 
zcli éü üaját becsíiIetUnknek. lelkünk nyugalmának s bőrünk 
biz t'irií tilsára egyenlőn l.irlQi!nnk< (rja id. gr. llethlen János- 



KOdsiTu t» vnsKL^KTi s ÁX xtaitn Ooti:. 



159 



ijw. S-róI. mert Wi-sst-lt^uji mv^ volt gj-őzödTc. hogy ez nx 

p lorrénr Enlélylx'O })ai-as2tlázadást fog szölni ; a mit tenni 

it ax. )u>g>' tiiliWn aíljaiuik ki liatái'oufit tiTÍlatlco/atot, 

^jterini liárini l«gyei) az orszá^xy'^li^ ermlnii^uvcr, t^emini 

lolrat iii^m lír^Kuok jiísz&gaikon, mi a parasiit Íii^lvjwti.'t rósz- 

lúbitís; ^t szabud v^yi-zkedrá útjtln lubcti'ílFg jaTitjitk, h<>Ky 

iiqiköislítse a magysrurszági urMres helyzetét. K ayitaÜcoüat 

Km arsztlggyfilé^ clAtt. haueiu t;Íi-Hadalmi ilton te<>n<li5, s egy 

^-|fi Ug6 úrt«k»!lel <)i>lg<i^2a ki a iirograiniaot, iii«ly«l nem 

IjüoI e;y«isalvt, bHii«m mint m»giiii«i[«Di^lyek friuik ftk. Errv 

UHine i»(- (ír. IkitLluii Jiíuust. Ii. Kemény IK-ni'^t l^ Dumukuet. 

.ttuir Farkast. Zeyk .lúxseivi és Károlyt, ifj, gr. Uethlen 

liliOMt, X egyszerHutiiid kijeleat«tte, hof^ meglenne, ha — a 

BdlJl ngyao ii^in tart — epyedftl m.'iradna íh. Kgyt^)>kt^iit pedig 

tan fíír%í». uiKtnnal *L-}EreliiijlAii<lú; inort csuk fsy te^^x a még 

Utnlnó tái^yuláHokTH feut é» li^rit tidTijiv liutiL'<ii * i'icy Aöz- 

yök meg a kocmánrt abban, hogy »a ni'nHísrt'-K ncps/erűt- 

llntílríc által etuelje a parattzt elAtt a maga nimbu-tít h legyen 

lijenlrl ^ü tísxtelei tárgra.< Mnst. a töiT^nyoxikkek megalko- 

|i^ elútt kell tvnni e l^t>*'st, (rja Ziiyk Kiiiiilymik ti>: >Ke> 

i tru^luyúzáni "iwnnyLiii ment Iwnil. Mi'iitfsít'^ní togja 

i.rik talán, de csakis lalt'tu, szemc^lyeinkol s vagyonuu- 

|ka( i üép dtlbétöl, a Itügyba an oldökli'í angyal sziiguldani fog, 

q^méii talán a magokat liibátlanüknak binonyítottsk háxait, 

lAmile eteken k/vül roppani iM-küIi^i lialásn leeud * lebeteml 

anuk. mii Iwnni fi.igiink, Itugylm axt, a bulrus Íd6l nem luu- 

, 4aKtTa. most toL'ndjük.i így buzdította és lelkesítette, de 

is elvtiirsait, kik mind helyeselünk levTót, csak az ÍdÓ- 

Toltak k<-tfiégeik, s h. Kttmt^ny Domokosnak laéff ax ax 

gUta ks volt, lultiia e Dyilatknxat inintt n korniány üldözőt 

í nH% inkább nüveli a pitra.vxt-'ág kídi^'gítbctvtleu ragyáit. 

iMt tart cgyiklűl sem. íoleli Wej^sth-nyi máj. 13-án; 

bermiii^bau oly zsarnoki Imtulmat nem képzel: a paraszt- 

|)edig lefegyverzenék ezxel ■< ext tenni ax onvedeltfm is 

lucwlja.*) 

Ai tt tArgyban folytatott kit«rjcdt lűrelex^nck i» rábe- 
)c»iuk mtrglcll «.-riiluiéiiye. A pn^rammut 6 t-M lársaí kilio* 
'r^li>ti.ík s « karu)Hnyt e miatt épen oly aggodiilum fugtu cl, 
min 4 töhbséget. melyet (gy szaTán fogtak. ValíJszinűleg nem 
^naktWik Wtísseli^uyi, midón azt hÍA/i, hogy a kormány intést 
■jtt nwiiM^rvntiv tübb^^nek, Inigy kis»i' taniízko<Íiíl)b legyen; 
valóbuD «2 lett s a Wesselényi által sejtett morális 



'I Wcuoldnyi lcr«l«zw. KnlftTÍ UiuvaBi, WttteUHffi It. 



16" 



rnu:?! KI iultXn. 



hatás megtörtént. Midőn & tiir<téay)»ra>,\nt tágyalísiii ví>f!«t ^ 
s a latin forilítáHi vettek hfráUit alá. jiil. H-:in oiajia a tuin- 
serratiffik ve/i^i'e. h. .Jitsilca Lajcn, l>oboka filiKjutuja. a tír- 
gj'Aliíst ax2«j vezette bt.-, ki)g.v ö elfogadott fúelvekvl váltoxtAtiii 
nem kÍT&a ugyan, de n«iu oUg«diM>k meg csupán a fordftás átné- 
zésével sem: üsszcílleiueti'Df^ a i-észeket s javítana a hiányokat, 
ralamint bArebbcn kifejtené a megáUapítult elvekot. K czímeu, 
mintht^* az 1 791 : 2S. t'-.i ^0. t. ex. noha &7. inasokat az nrliér«» 
kezi^-ii aÜMdiiimniik u-kiiili, ux^is i-uvid űton el nvm v4-«eÍ, 
baneni bC-t 4)fi tLaladékut vnged; v t. czíkkek i'codolkfi^tíspt kittr- 
Í«tt3!teoi kiránja iiz I819i':í0-iki üssmráHun alapuló Hl. t. ex. 
6-ik pontjára íh. bogy t i. a telki iltettvwgek feleslege hét 
^TÍg itt i» n jobbágy kexen maradjon a földe.<>ilrral niegálla- 
pítaudó kitliin süutgáUtok foj^^beo, melyek axonban ax eddig 
ÍTtök tett Micolgálatoknt fclűl m^m nuilhntjiik. 

£z az adott viszonyok közt nerezet^ közcl(»lé«, azonbttu 
Tígre is csak egy ríszíeíre vonatkozti javítás rolt- Több eset- 
ben megtörtént, hogy aK országgylll^ még a biiiottsági javati- 
Iftlon is rontott; |il. midóu ápr, l-l-én elhatáiititliL bo^y a 
földoMúr a Hajút urbrrust; liltumániát úis biisxonvi-tvli't korlátlan 
mcnnyídégbcn megrebcssc, míból a földesurat a magj-arorszíi^i 
törvény és a bizottsági javaslat egyaránt kitárta, mert w 
egyeneaen ellenkezett az urbériség alapfogalmával és rend«l- 
tetésévek Blfendelte ugyan azt iís hogy véleUron tarto- 
zott volna átengedui máit urbéi-cünek; de er. oly rendelkezé* 
volt. mit csak az nom játszott ki, a ki ueui ukarla. A tör- 
vénynek ez az engedelmeskedés, raafc lia valami >l«lkiismeT«li 
katzenjammernek váratlan megjelenése nagylelkűségre bímá< a 
folde^ui-at, volna várhatií. de >ily betegségnek a magyar nemes 
gjuinor iiiiic* alávetve* — írja Wettselényi Miklós ápr. 23-iV!l 
\\' I -ssí;! i'- Dy i Furc ncz « e k. 

Kgészbcu az erdélyi törvciiy, noha tizenegy úvvel ki>s<íbbt u 
magyarországinál s noiia egészen nULs •^xellemi hatások múkcid- 
tek már: emennél aokkal hátrább lUl s a jobbágyra nézve jóval 
kedTezVítleiiebb. ' I 

Ij kuriiluéuy, «z elin»radá» hazánk nagyobbik felélőt, 
volt oka, btigy többen az ellenzék tagjai kirzfí] nx nrbér liefc- 
jfzéso után óvást adtak be, mint jul. 19-én ifj. Kemény Istran 
és Wesselényi Ferencx Alsó-Fehér, Zeyk Kán>ly KoIoüs megj-e 
követei, melyet Pap Jóisef kAvári, h. HánfVy Dániel, Ooorba 



') Mit ÍR lRÍict<4t VQlaa vAmi i Á coamervstivek r^yik veicvraUkjk 
VícneUayi ballaUrn urbcri ulv^ így li-jrate ki ; Jutnuja rvndre, toujonn 
prvn^M) ét enogrc pr^Crnilre- 



KOSSUTH £s vrsstíLtxn a jiz sskta CtaYF^ 



HU 



8x<f-k-T&rosÍ, ^ Fu^rft«i .^Ános rizAkoai köri'U-k is 

}) De legíüntosabb roll a gr. Teleki Doniokosí. ki 

fk remélhetii mttftuji /cifejtt^t^ a foldbirío/ci vigiontfoí 

trúfi/i tenileT^e áltaJf ez. a. üiép IK*l-l-l>eii (lályakí-id^al 

Stt ki. niHyot szinten Hetiítiyi .Miu's nyort <tl i>gy jó s»U)- 

ik teljewii AZ cluK'l^^t knrt'beo mozgó, conipÜiill, kvvf^s 

Btu«rett4.4 írl sigy tiiitii»lalati luűvérel,*) i-s a ki *Tei^rvr- 

&r}miamok< ez. czikksorouitii ban biilótiüseti inUiMe aa 

péket: » Maityarhoii lépi'seit ne csak szemlt'ljí^k. haiiPiii 

Tiiísgálatiik 1^ laiiiiIáHtik uírgyává i^ tevén, iuuikun 

bljínjk ix: nii'i-t Wó, hogy h IijiIüiIiIs üsvéuve ragv sok Í<iűre 

udik t-l6ttüuk, Tftgy iiDDak kiv&ufttai uly száiutabin 

an tünimduek fek hug>' axt scnt tudancljtik, mibex fogj»- 

£• A/, il jegyzőkönyvi urasainak <^rktétele. melyet rajta kívfli 

Beililen í>áu(loi-, b. Komt^ny Üoniokos, gr. Ilhédeí .iáiiDs, 

ET, H^thleii -Iiiiios gr. Cyiiliii Lajos. gr. Afikisi Jáno!*, 

p. Bvllik'ti Pál i'rlák tilit. iibbiiu AÜ, b^y e tórvOiiy tilu|>> 

dw ellenkednek az arbérí reudvztW tormái^tes aUpelreivcl 

uftk)»égeirel, b<)gy é|)en azért nemességre és jobbágyra, süt 

[^^ honra károH és veszélyes e mellett honuílyoíi és kuszált; 

ÜQ|(tt vQii xatart t^ elkeNt^redi'St oknicni nz »\ta.\, )u>gy s 

' jthUgT^ «orv)íi M •^■Ktigiiti'l i^ ^)kka] iiyoui&Mlúbb^l texjci ; 

Jbitnilr ncinositk «z iildigi szoká.'^okkul, hanvm vildigi tőr- 

itáireinkkel is, és tekintTe a uép áhilstos ragaszkodását edtiig 

mtvll föliljéliex., sa. egész orsziigban végreliajtandó megcsonkí- 

'lií kiros köv étkezni ényeiért senki felelrtss:éf;et nem Tállalhatna. 

£z »■/. óvás valiiili tóru'nclini i'^s közpolitikai okirat, mflyet 

St niDdcu törU-netílK'ii egósz Ui-rjfili'lniiiln'ii kcllvne kinyo- 

itni: tanulságai unnrira mélyek ks miH^döbbuutők annak 

pnigwtt és, higgadt előadásában. Eict^ úgy látsxik, mélyen érezto 

ki<rni:iny is, és midőn sziípt, 2S-án uiegenisítetto s okt. 1-én 

tküliitpa lürTényt, oeluiny Iruyege^ anyagi kedvezményi kívánt 

nne: n. di. 1.' a bolsó U-lok"iiiii\imiinilít fii.m-ról lá*">Oölre 

öTcIlt;^. a falok imztályozti^át ulküIÖtiftvtt« az úrbéri állumáDy 

Diyisrgének megszabását^il, s az állomány Ici-jvdcUnét általá- 

. nem belységeuként, és nagyobbra szabbi meg; 'A. a (eles- 

Mélelére a hét évet t2-re emelte: 4. a l>ollnyitás 

15. IM forintról általában h frtra sxiillttotta le s még 

i^iár kisebb javítást t«lt. Mindi.-nusi'tr^* H/atiadnbb v\fii 

» nemesBégnél, melj az idők sKellemét nem t^rtvttv mi.'g s 



*) A m& 184* ipr. krin-pértr épm u onziig^yiU^ derekiiii iiitont 
k Am hktáa DÉllciU. P. HMay. im;. «ltD. éa fnJ. iffroijtf, Sio, 341. a. 



162 



rEKEHczi z. BOMvra es wcaecLftxyi s tz txBüt eaiB. 



ft tjiiiiilii(^ i-veit el)iiiixai'olt.s: akkor íilelle fel a (x>iií>erTativ etíx- 
iDi-ket-, mnh'in liaxáuk ii.-)gv<)l)t)ik fel^Wii az ttltenivki <-s):iiii.-k oly 
ImUrOicoll több«éKlii?z jutottak, mint soha még. » az úk-iiküi^'g 
nagyobb rolt mint \-álH)ui; micltün pumpis vezértu^ikkekbim 
csak ax i>rökTált»áK luódjaÍDak alt«rnatÍTái fölött vitáztak, 
uieltiiek szUkíü'tg^t a cnnseiTativek íh kéa^oé^gel isiiierték el.*) 
\\\>**e?ényi kíllönlieii okt. ü'ft-u UeAU.nkk írt levijli'-hen i-zt (rja : 
>Az ordúh'i L'ÜUzIói, iiIÍilk iirb<T. miutáu u kuriuúnv rt-tt «1 
Taiamtt ured«tÍH^<Íb6l, Icí-vkczék lucgerösitv*^ Ma]d megválik, 
miként, s m^ az is, hogy mikor fogják léte<iítoni.< Hasonlóan. 
i)e m<^ élesebb gúnynyal frta Remény XHÍgiiion<)nak ugyao e 
na)iról: >Kr(líly országgytlK^ köxelühbnjl tírcud liftía, liogy 
baMr-tix^l máznák jaiu vagy deivkaljaíii uiuúgy uhí kéuyclciu- 
UK.-1 uyujtózüék*, s ll^[ll(•x«tlcQlU kiívjvzi Jóslatát a i>arasztlá>:a- 
áSa feML 

Kz az nrbérí törrény rolt oka annak íh, hogy nz erdé- 
lyiek számos éles me^jegyüéíi bírgyai lett«k elmaradoitsáj^uki-rt 
a [ipxMtDyi oi-«wlggy(ili''-t ahiit. mit nálamn.'íl fiijdalmasHbb i-nw?*- 
9el wuki **tía írLiitiiit mi^i:. Jolloiiizö vrrv nírevs ]>1. uz, hugy 
gr. Teleki L&hzIó IV^T dvci. 11 -t-n a felsőliázban a i-észck 
TiBSEakapcttoIása érdekében tartott beei^de soián többek közt 
ennek szükségét azzal indokolta, bogy kivánni kell a koi-iue- 
rúbb illoti jiÍi-<) f enWhlt Magtaror^xág etxteüdéM^t a ré^xek 
altul, s kivánalon *bogy Ki<d(Uy töI, liul » Kxabadság id«j« lojárt, 
«lvét4'$«!uvk vxeu lue^y^k.*') 

Lehetnem ennél ralaini fájdalmasan jellemzőbbet mon- 
danunk ? Erdély nem értrén meg az eseményekben rejl/í 
tanuUágot, niTA lön megint kárhoztatra, hogy n/X íin.'izenve<l^«ie 
/irán szerezze meg; mt;rt liogy \Vet«clényiék holyii^en jósollak 
« bogy aic elbibáxott áj urb^írt törvény ^ jóllf)ii>t subasoin 
bajtott&k régre — az 1848;4i^iki e»eményelmek Erdélyben 
«gyik előkészítője s a nemzetiségi aspirátiók mellett dönbü 
batásd volt: ezt már abban az idAben sem kellett bizonyítHni. 
ma pétiig fiíj/i ér/éx'*! k«ll ftiljegyeznii; a tort ••iiet írónak. 



<) <ilr. Faluky * nt&fok oikkeit « P. Hirtap Wi, «3&, «9e, B&S, 
DK, 076 Ktb. uAmnilMui. 

■> V. ö. i>tM\ Komíny Z*. nMgítfpMt: »Aí eniélyí lUAU, ItUnuek 
hU», el'r6g2/ai)i. Sbíjmd kirii)M>lvH na % aip, tí Mt, mial ballon. ^v«u> 
'li-tiL-k L- ruíomion, Cwk ao bAnjhk nl^b meg.' Ftrtnezi Z. BArű Ketnéoy 
Zí. l.-vpli'i, Ircxi. t-rt. Kő:l. Hit>0. 3«l. I. 



TOKTENETI IRODALOM. 



J'aulus Viacanti.t. A lougotwrduk türtéuete. (História Lungobar' 

ilorum.) For^ilutla, életrajzxnl t% mugjariíé jcgjriíctckkel olUttu. 

0<,mÍM» F. Atbiu. Bra*»ó, IfiOl. Kiadja s Braasiii Lapok kny. 

»-r. 2»(l 1. Kg>- melUkletMl, 

Már jdcKtUk nkasi'ijnknaic, hogr (íomhm Ffívnrí Alhin 
bra««ai fi1reiilis.knliij taiiiír a Kúr^pkorí KróniiAmk íj válla- 
Istát fncgin<líti>l1», 8 bog}- — laint 18!)ri Hzopt. :)-!Ib ft ciridalei 
tiírt<-i)«]iiii couf^i-tíSHUii Íh ti'tszéásvl fogadta T:il]alata e\a6 

kőtetéöl üz .ilíkor BRiie|i«lt i^tií/iw OinronifK krdnikíljílt 
szállta.') 

Irodalmunk vi<izonyaÍt jollciiui. hi^r ulyan gyajteméiiyt, 
u milyet »l>ie Geschichtsehreibcr <lcr dcutícbeii VoriWíil Íii 
ileiilscher B<?arbrituii);< crzímmel u néniftf-kui^l Berlinben 
1847-lten Perli, 0. Grimm, Ijachmnuii. Kanke és Ititter 
raak W. Frigyes Vilmos porosx kiríly ]i^rtfogásával indít- 
li&ttak meg, nilunk egy ti»t.il ridt^ki tftniir. saját Mki's«di'-N^n 
t^ flhatározásán kÍTfil egyi^bi-L- n<.'m támUMiíkddvM. miiiikatár> 
■ttinnk iogycnu^ baxaüas kuxrcmtikotlrác mellett is nugy tinyugi 
Icoczk^izattal torriízhett-tt. Mc^ a magyar kn^nikák fordítíísiii- 
aak sincs ek«; nagy olvas/í köxönségf ; az együtímai történplom 
ki^z>';>korí krnnik:ÍHaira) i>edig iiiiltiiik idííig egyáltalán n<>m 
UiriMllek. Az <tics4 KsmyrUir uoniníg (líHUj) adia ki az elsÖ 
idevágó küzlcm<hivt c sorok írójától >A köKépkor főbb krá* 
iiíkAsai* czfmiiK-l <1157-11S8. sj,) és Dékáni Kálmántól 
,lvii'i — !2H. sz.) Kiuhard »Xagy KAi-nly t'lete* ctímü kró- 
iiik.i.j:inak fordításiil: s a süprk(^í:t''isi''g szíve* volt megígérni, 
}('.'g\ ez''nt(íl egy-két esztendei idükóxökbeu cgj-i-gy krúniká«»iil 
folytatni í<^a a beniutatlhit 

Bxiifc Mtán Gombos Fercncz Albin méltán n«vezheti 
maflát és munkatáriHiit úttőiyiknek, kik a k'ké)>kori krónikások 

>> SiAiadok. ie»9. 4T4, L — IMI. SM. I. 



164 TÖHTtXKTI UU>DAI.»H. 

rendsjten's, gj-fljtenii'DVfH forilításával n'gen érzett hiányt akar- 
nak iiiitolni, mert >a mflrfit magj'ar ktúonség cKItt - úgy- 
luuiid - ' csnkncin egnazea iítinerGtlenek a kivSiiikiísok, nzok 
HZ i^nó foirásiik, kiitfejcokók, nmlrokiiek egyvHÍti^^ wlja s 
ni^|iuk, -A viiiig l(>rtíuel»-l. * 

lAtÍDb<)l, fiHiicüíAbi^, olaszUúl. ó-^cIárlKíl. om^zböl. Iit^ber- 
ImíI furdítTa » renu'Uietöleg a magjar króaikiíaokra is kit^r- 
je^kedve, ígér a raierkeiztA évenkt'-iit «gy-két k{it«tet, d^y 
hogy miuílen kJHet befejezett e^vsz legyen; ■] s lia a kíizi>Q»£g 
segíti ós [tártolja obbi'a a miinkAbnn. nnuyi iáő alalt. mtut n 
némcti-k. ú in szil/iiá] löbb kütotet adhat az ulvustík kezébu, 
mé? i)e(Ug — íejccicirui {tártfocás nélkül — sokkal szebb 
kiáilf^ibai). A BraffíH Lapok oerék éa jál i'öhxer^U nyoiu- 
iIAjával kStÖtt »zerxd(Ié«te egyeMre bixtoíiftani lát<^KÍk viillaiata 
s<>rsiit. mely irodalmi é» ludoiiuUiyus tekíntelbcn i» t«ljeHcn 
bvTálik, Ilit IX szvi'kesztt'í mi*^őrzi nüt a Kziarunalat, melyei 
saját kűtetébcD síkerUlt elérnie. Méltánylást érdemei már 
axért 1.4, hogy váHalatávttl a forrásokra figj'elmei^teti 112 egye- 
temeit t^rtéuelem luiitai munk&sait, kOlAo^n a küxépiskolák 
tanárait s magát a tűrt^^netolTa-só kíizí^ns£gct ; m«rt csak így 
t(.-lje!>c<dhutik az a mindcDütt [langoxtatott óhajtás, hogy törté- 
nott't ÍTTa és olvaara egyurtint onállójin, magyarosan gon<lol- 
knzzunk. 

A ttidtk az eredeti forriisokbi)! merft ugyan, de a tndomi- 
nyoft értékn f«rdítáí> inegköniiyíti mnukáját, a lattiitil kevi.->blMS 
vag}' ipKü nem úrtü müke<)vcl6t |H.>dig egi^sxeu (í^mvretlcn rilüg 
ntjtohuoibi', H tui'téuvtirás báiiyájába vezeti, hol nicgleixitre 
látja, h<^' a snáraznak és unalmasnak íélt krónika néha való- 
ban a regény érdi-'kea»égéTel bilincseli te tigyehnét. A vállalat 
sorsta teliát azon a kérdéaen fordlll meg, vájjon Gomb<i<i< magyar 
Pnultuia olyan tiidií" munka-o, mely a kiitatiít én olr»»ót ny- 
arául kivli:í;i'1lK-ti? 

A furditó, ki már az 14.H7 évi [laraszlláüadásról írt 
könyréíel tautiságot tett történetíi-ói képességéről,*) igazolja 
ezt a tfítulus élete éJi mnttkáitaága< czím alatt (9—72. II.) 
berexetésképen írt taDiiliaán>'ival is. Teljes kéftet ad az íróról 
ÍA arról a korról, a melyben &i. Mivel inkább a uQvolt 
közöns^ct tartja imia elótt, a kutatásuk ert-dméuy tűnek 
inkább szép és vonzó elbeszélésére törek^KÍk, de a íorrá-íokat 
sem hanyagotja el. Mégis jó fett vohia. ha (20, 1.) nem ciiiiuin 
a német feldolgozók ml einléksílk meg, biiiiem az olisxok küzül 

■} A legkőMüebbi kfiU-tek progruiBnjftt -más jelcitlik. Olv. fibf- 
jodak id. h. 

<) Olv. Siácadok, IS»S. 738—741. IL 



2 



if>«ttxKa iw>nu.i»c. 



165 



I 



pl pfi (iiudice (1SS9). Gn'on (1698) l^ a cii-iiUId üune- 
n^lvlyel kapcsolatos alkalmi t-rt<!kt>zéi«t: küzítl — Icgaliibl* 
2iiőt* Tauiassiii ^(íp üiiuiltoiiu várul i^ Mindt-nCHCtre Döv«)te 
roJna nmnkája t^rtiSkút, bn ttvm 4»;upán Burov^kynak egr tm^- 
j^v^t^' alapján s DH>Uúkeaeii taál a Nemzeti Miíjceiim XIT-ik 
jt^xadbeh Panlus-codiíxérrtl ÍCod. JfSS. lat. 82.), hanem a, 
fi2oveg foríUtásáiiAl t^nvlec tÍKVt'leiiilw; veszi aunak viíltx>7.atait 
s k:ill»'ii''''t'w a XVI-ik <.í:i/!iiit>«íi .■•»íriiiazi'i sw'Ijrgvíi.-toil, Mc-rt 
{la Vulluchnak a civldulei I'.mlu'i-ooilvx utúii legiijubban (lB9!t> 
ki»*í<**' teljes szövegét «gA,-fsek föliislfgesnek tartották is, a 
ifí^gynv i^odeiíDek az elsó magyar forchtánltan valtí felliaiucná- 
l&sn itiindenes^tre kÍTiÍnatos lett Tolnn. A vállalat jtivA k(^itet»í 
Vét^^^kívul tekititAttel lesznek a« illel'ü sxer;!rik niftgyaroi-Hitíi^i 
codextirc. 

Nébo) a ssexzü a sxabatwM^ ollen is rét ; pL nem kliet 

(1 5. L) ax újabb idők emberei közt emlegetni Muratorit, kt 

17 5(>ben halt meg; '»(!>' folyócskiínak uerezni (32. L) a 

TitTKiV'it. mi'ly iiiiír forrátántíi t>i> iii<^ter sírles, ha I>uiiinig 

— íi£ Adriai tvitgerig - külííiilKm rüvid utat te#/ Is meg. 

A longobard kiriljoknak fiiggelókúl adott gencxlt^iája élleo 

•ucÍDt^Q lehet kift^ást tenni. l'L Grímitaid halála (67J) után 

kihagj'ja a királyok sorábiíl fiát Garibaldöf. kit Perctarit 

iiiegcl/izfitt, Cuninepvrtei pedig 671-tíll sKereptílleti Peretarit 

társkirátyáúl. holott Paaltis ft 9,x6 Kxerint lefunlftott ^xiSveghtiu 

(V. 'Ah.) t>8fJ-nál ke/di a küzi3« iirulkudást. mely ha (215. 1.) 

tii esztendeig tartott, nem ü88-ban TÚgzödutt, mint s gcnuu- 

Ivgia mondja, hanem 69(>-b6tL 

A munka főr/^ze (73 259. 11.) magán loiuiohardok tőr- 
tínetéti^k fordüáta. A furdítú miiul a hat künyv i'lín feje- 
Ménként jotzi a tartiiimat. igen sx«udi!lt«t4Í módon (i»ztja 
bJBzetekre a szSreget s mindenütt bő jegyietekkel kiKih*!; 
i^eltneKtetjlIk azonban, hogy a helyneveket oe m^yarázgassa 
iimételteii. mert ex fólösl^eseu növeli könyve terjedelrot^t ; 
uitilii meg ~ de ez a megjegysésünk már inkább a könyv- 
nyoiiitatiíniik szúl — a jegywtekre utalií jclokfil bígczrdsüerfibb 
(^vi^zerflen folyú számukat Itasználni, nem pe<)ig kiiliínft'Iu 
jeleket, melyek csak a kercMlüt nehezítik. A fordításról álta- 
Ul>a.u vt'-ve elég annyit monilanunk, hogy nemeink hÜ, hanem 
tcánoK i*. magyarba \^A\^ — ní-mi kÍTét«llel — kífo^ástnlan. 
Aí. olvasó belycnkint — »k i^^nw'nyek össwífiggö tái^yalá- 
«án&l — ai érdekfeszitű korrajzok:!! zavartalan gyönyüiÖMl^ol 
és taoiiUággal olvashatja. Annál sajnosabban kell fogadnunk 
K fordítanak azon kijelentéüét (99. 1.), ht>gy a szövegben eló- 
Ittrdul') virrseket i-gráltalán elhagyta, meiI <^>zek a műnek nem- 




Ifit; 




TÖfErt:ifKn aiM>Át^>». 



CMik tel)B»ségé)ie]:. baoeiu imdalmi jeltegéhcz ín lartozDuk ; 
«xt Dem iHitalja, hog,r fordfUiiik ax éleU'ajzImn hőven f<)g- 
UUcozott rtlítk, söt néiDclrtküt cgúKK l>?i-j«<li^lint^h<-n in k(>u:i1te. 
A ieg>-»!tok Icljcssi^v és tai-talniu tckiDtuU-ljCD ^íat^n 
van egypár észrevételUok. PL ha megyjegyni (116. 1.), hogy 
PauIuíi eltéreíiiEti a királyok sorrendjót. mert a liclvdikovk 
mondott Titto s a nyulcüadiknak mondott Wulfari között ural- 
kodó Wae<~/u)( kifelejti, aliibb risíoni (101, I.) meg kellene 
említeuio, tio^y ott mvg Aiidifin után Aiifoint tjzen^yfidikoek 
tévén, egygy«l előre ugrotta tszámítAsbaa. Fortunáin* tour«i útjft 
lefrásának elleiifirzéHében (113. L) hasxonnal forgstkatta voIiiA 
Crivetucci lanulmdnyiit (Stiidi Htoi-íci, VIII. 4')1— 4i)2. l.j, kUlű- 
niÍMn abban o. vvBtxhfxi, bogy PauluHniii /•otum-Jniii a költA 
útjfLbu (h<ó Tiinrsok kÖKt az^-rt ticui t»li'(lliat<j, tuerl azt cttak 
Lip|M>inauu« v«ron&í puspok tuldta he. Iiogy városának ~ a 
mai Ciridalcnak — megszereüze Portnnatus oltjárta dícsúíégét. 
A longoluirdok itáliai honfogbilá.<iának évéh^K (133. 1.) sitinttJi) 
elk«It volna egy jegyzet, inert ex Paiiluít krónikájának legba- 
tAroxottabb Nüínben (vltfiuő ét ni^-gis legtöbbet *itatott dátuma. 
A bogy újabban Itovigliu kímutattu,') öf>8 április S-iku meg- 
marad ugjan a Magyurorsií^igbiil való kiköltözés idejének, ak 
itáliai bonfoglalás k^ete azonban csak S69 májusára tebel<S. 
Kzxel a kérdá<M<l fUgg íií)sz« Alboin veronai híres bikomájának 
Í8 jiz ö babiláiiiik ideje i», melyet Gombos (J2:i. 1.) 572-n' 
tesx. A fornivok 571—574 közt ingadoznak; dv Ita a hon- 
foglalás kczdiit« valóban I>f>9-ri> esHc. akkor — Alboin Itálián 
negyedfél esztendeig uralkodván — Titid + 3'/« már 573-ba esik. 
Kz annál bizonyosabb: i^iert 'íicinnm (Pavia) megBzállá&a csak 
irliUino eUogla]áí«n (569 szept. 5-Íkej után kezdődött; >három 
év é» néhány búnap uiiilvac történt bevétele (h nemmkára 
ozutAn AJboiu lmlála> teliát 573 t-lsü bónapjairaniiu'ad.*) Aííií/" 
uralkodásának kexdetéfil tiombos a genealógiában az 572-ik, ft 
szövegben (137. 1.) pedig az r)73-ik évet fogadja el; BovigUu 
xzerint (2%. I.) annyi bÍMiiiyoM, hogy senmiieiietre sem válasz- 
tották meg 57á .iují. 31-ncl liamarább » neai Slték meg 574 
aug. 31>nél későbben. A genealógiában tíonibos valóban lui 
G74-«t, a siövegben azonban az 673-at emUti halála évéCíl is. 
Ugyanitt, a barminoz berezeg inten-egnuma fölemlltés^él 
i^yzetbe jöhetett rolua, bogy auuak idejiH tiokan 13 esztendőre 
teeixik ugyan, de — a mint (_'ri\-elucci, Kovíglio stb. kimu- 
tatják — hi-lyt:sct)b Paulus időmeghatározása, a tíz tív. (127. L) 

tjopn alcuui dati otODotogi«i di etwi* LongobantiM, lUO. 5 — SO. , 
•) V. 0. Oír«lMcot; l.'aaao dOll* morte di Alboiao. Stndi ttoriei, 

II. aos—sos. 





tAKrexm iki>PAij)H. 



167 



BíO [őr ifijUt-niiífiik belrnéTnek a nissyanlzatil!ioi( i«, 

aÍT. bogf egyaluiábsn ríÍTÍ(l«n végei a hvlvnovt^kki^l s tiii>i>- 

BTÖ* bcíri a mai földrajzi név ottnjegy^iWvel. Xt-ha ox is a 

lubatott^^ r<trú.'<int líirtíiiik; pl. a .«;. Jnlianim-s^iyetet Agy 

f»tírozia mog (160. L). liogv a Lugu Maggiorc-tól nrugatra 

íekaik, Biz<mvára Sf. GiutiiU, sient .Tulius teniflkezrí Lelyíl 

^fii. niely ajuinhao attól a tótól délnyugatra, a l.ago irOrUihaii 

ua. C'trtiHntum vagy Cnrnntannm (201). 1.) bizonyosan OMji 

Altettljurg. hnacm Kariiühia. liol tömegesen laktuk a itzUrok, 

■íF púdig — a SEüreg szortnt is — Forum Jiilii közelében. 

4* *■ iímrtM, hol ezek a szlávfik tábort Utóttok, Gombos sze- 

™t fáOQ. L) a Xatisone foiTA^-íidt-ki-ii, vagy >iuílM>k szerint* 

Ciiidi^e ntfilott fi;kiidi. >M.-Vv)k<-iiak van igw»ríguk ; laorl 

<f? S88 úri Kdományli-rél iizci'tni — mint l9'MJ>)mn M»»ouÍ 

kiniutjit}!! — >Bn>xaH in linibus S. JoliunmK in Anttv* lévén, 

^ c^Ak brisia, »agy közönsógiis norén Bri«chig lehet : ne?* 

•'■'t nem enyészett el egészen, A Natieio (Xaliwne) folyónak 

8nbí«n a tjiuiadlUban {21m. 1.) említett lu'djiíni \\{-7.ii^ liombos 

* ^^fcilz miigyará/itt;ít tl'onle di Sobiiivi) fogudja t:l. Annyi 

oiz»Cttt)6. hogy a Pui'g<»-imo, PrcMiasco és Broaitana várak ciule- 

grUi lielyett helyesebb >lut=unival (a ciridalei congressus iro- 

'''**»yaib*in) aít mondaití, iK-gy Wecbtari hfC2«g meglepetésszerű 

"•^Bj^leiifee a St. Pietr>) viili;yt%.' tartoxó BruKhii küxftúlMin 

tfirt^Bt Es talán jó lelt volna ugyanott tigvGlmext^^'tm «z olva'=ót. 

»"^y PanluR ennéJ a 6ri3 évi eeeményoél oak anachronismu&sal 

""'Iftíwt civ idalei patriarchát, mert az aqiiilejai patriarchn 

^^ 737-ben tette ál székhelyét Oiíidiiléba, vagy inkább Forum 

■Inlii viírmába. — tí<inib«js m>m ncr«zi m«g 0)maci>M-.<tÍftetel 

*°* (217. \,), hová Cuninqiort monejciüt; csak wjt«nüak engedi 

^^ Pauliis azovege nyonián (219. L), mikor megjegyzi, hogy 

" «. Como-taváhan fekszik. 

A magyar oItasú alkalmasint 8Kíves«n vette volna, ha 

* J^^-telekb«n a longobarrlok (^ magyarok türtéuete kinct való 

j*®**>.«Jv hasonlóságra ligveliiieztuti u fordító. Pl. Alboin király- 

".■^Bi'i'ímonte del ívi?) és Árpád bánhidai swimléjére (110. L). 

jfP^ apert h í^'ilb^y megídeté^iének feltfinóen egyező körUUué- 

~m (191. LX í^iésiiald é* a kolozsvári Linozegh -Tíinos bátor 

-tíéndí tsUló voltára (a03. L), S-ino w Kemi'ny Simon 

^f'^íieí ÖnféláldozáHáuak kitnnó íjárhuzamoBdd^ára (Hál. 1.) »tb. 

Eet ngn, tndományoe, hanem az a paedagogiai szi^mjnnil j»tu- 

wl*« rnlna, hogy a kíizépisknlai tanárok ilyír* [iárkuz:i mokkái 

*'' '■■■ elóndásukat r-s lituílf anyaik emlékező tehetségét. 

^' ' - : ...-lea a tanárvizsgálat ííabályai megkívánják ugvfin a 

torráaok EíBmerelót és ösmertetéíét, a tanár-ígyesílletben s a 



168 



TSKMaiKn UtOOALOX. 



szaklapok bun in M>k v<i i.-^-Xi uíÁr ti>rl<'-[ieii olTa^iúkoiiyveklxS 
8 egy^bkéot való fL-l)i;isxniÍtásuki'úI, dv kumoly kÍM!i-li.'Ti-t alíg 
tett még veink valaki, a mint hogy nem iti igeti tehi-ti-tt. niBrt 
a iiépe^ u^xtAlyokbau források olvasta tására nem jut idő; 
aoiiál kiviDato«abb teb&t, hogy a tanárok bAvebWu tiasKuálják 
azokat Hfiad:(suk izíof^xí-^i'-re, mint eddig, a mire Gombom »uigyar 
Paulun^ é!> Dékáni Eiuhurdja mAr is onkónt kínálkozik. 

Még csak PhuIiis longobard szHTaii-a n<>xv« akarok uunyit 
loegje^pKni, hogj' a iif»-ik lapon felsorolt iizeuaégy sz<i masya- 
jlixaL-it, a mit Ünicknet' kÜnyTe (l)i« ííprach« iler Iiangoliár- 
don) amiigy in megki'iunyíl, iélség^kirül inituloii olvat/i szívesen 
fogadta vuliiit; ^y a fordító i^ «lkerúli. bog;- a lou^ob«rd 
alakjáluin fpumarudt t-xl&v scuMatis s2<>t (ü.')f>. 1.) n itij'liUvul 
vegye egrértelmflnek, holott legjobban gvlíésssxal fordíthatta 
volna, a miot hogy Itnickner is (31 1. L) wAn/f/iráK-nak 
fonlftja. 

EgyiibiriViil ilyCH kii<«bh kifogá.'^'ukat ak&rki könnyen teliét 
oly könyvben, mtily n gondo^^iiti ű»£eAltftott név- én tárgy- 
mutató szeiiut küriilbelól 110(1 fogalmat kénytelen in^gma- 
gyardmL Hiányaira és tévedéKeii-e TalamiTcl börcbbeu axért ' 
emlékeztettem a fnrdftcit, mert ezt egyetemi hallgatií korá- 
ban »em Tottc t^lem rosas né.yea, üjlt könyvét épeu mint tanít- 
Tányom rolt »zfve« ajánlani nekem. Én firőmniel fogadom ezt 
at ajánlást s rolem ugyiitt a kuxöns^ is a könyvet, melyet, 
ha valóban !<ikerül megalapítania vele a EÓl^pkori Kronilások 
gylkjteniéiiyét, batání7^)ttan irodalmi nyereségnek mondliatunk. 
A tudományos bensű i» kllMleg \» csinosan kiállított munkát | 
8 vele nx (%ész vállaUitot a legmelegebben ajánljuk a törté- 
nelem iránt érdeklfidiS köxöuség pártoHsába. 

Miaui SXimoB' 



A rimasiomlMiH esn/tsüU yrotettdit főgt/mHosium lörtétuU. Kádi 
Bodor István igugatú. Kimusombat, 1899. Báb«ly Miklúe kay. 

8-r. 2iS 1. 

Ö8i elv, bogy az iskola ae eg}'báz leánya. A prot«ittan- 
tismiis íb meg»:ltletése pillanatától mindig nagy gondot for- 
dított aK iskoliira. A Itol a hitiijitás esunéi elterjedtek, nyom- 
ban létrejíjtt, vagy a régibb átalakult az ükola i«, hogy legyen 
ax áj vallási «»ízmékuok i» veteményes kertje. így látjuk ezt 
Itimaszombittban is, a hol eleintu Luther és Kálvin követői 
egyiltteseu éltek, mígnem a reformátusak 1560 könll egyhá-j 
?.ukat siM^rvezt^k. Az ekkor megalakult iskolát kélüégkírUl I 
wittenbergi mintára rendezték be, mint akár a sárot<patakiak 



röBtfom utobAij)». 



169 




'%*■ a dnbri^czenídc. 1620 tájin azt látjtik, hogy a Tánisí 
utiiis u iskois kiadáji»it jórés/beo a köKva^onbril feilejti, 
i.ujdk'ii] i;iit]iif>k'.ilil(, lij^yeleiiiiiiel kii«éri u tantUUt h a k(il- 
'"liii il.iilt-iiu.lkv.i j.iru ifjiikiit -it-gíti. 

,\ XVlI-ik szíizinlluan a riiuas/onilíati iskola ia ittélte 

iivkal « «;ci'uvt!iti»>ekot. uielvek a pcilitikai i's tatlitsi ellentetek 

lon'-xiban miuil a Vét fúl életét sokszor iietiiicMliJkekre m«g- 

^öeritttték. A XVnr-ik >x:Uad i* enÍ3 kíi/.K-InM-kljün tiflt «1. 

^^H^c ÍJ. .Iiízsefiick 1T81-Íki türtilmi rvndt'letével. niajd az 

^^■■[Bl-iki törtéoTekki'l a protestnns oktatás ilg,viii-k s;ra)>Aiinl>h 

^^HmLu nyilt meg. Knnek előnyeivel íite, ^i;oÍgáttíi tiivaliisit 

1 KiiuKiitnttiati reforniáiuft iiTmunHÍuiu IdöS-íg;, midőn fujiA- 

wc^ii Italul maiban tuegont«bodntt. Rkkor történt, liu^ az 

M«WrNí Iqibcrániis gvimiasiam, melvRek alapjait Osgyún ffildes- 

• ■' iláf/or Iti t'i-lion nikta lt> s iv/Ani ^ik^xor iioliíx 

kű/ótt Ítí fi-»riii)r»dt, a rimii^xuinU'ili rvformiítit^ 8>ni' 

"Kinimiial c^wiilt. Vofío idö óta a« iskola — hazSnkban 

jTBlldi — ei/y^siiU prutcgidns hat oBSitálrii gTmnnAiuiii yolt 

i;, Diidön a ma^rar úllain tánK>^alá.-uÍraI fiífívtiiiiit^iumiiiA 

t. " 

'ÁT. előttütik fekió nmnku mindezen korszakokon twlfll 
i mind a két úkola kdiüií ti'irtéiietét ; megií'inerti'ti igiu- 
plwít. tönrényeit, tinrends/^in'-t, föU/ín-elé!^! ; nii.'gí»ui«rt«l 
•ináraitttl a ei^'k ti«ly/rU'vcl, ifjiivági kömvcl. aliipítvánTairal 
^ *ftei'i>Dúva1. Mindo/ckből ■ rdi'keH kéjie tárril (-biok liaxúnk 
'íüfk [olTÍdt'ki i-diulája életének, kflxdelmeint-k, uiiili}ii>ink éj 
r^leni^tok. 

Leginkjtttl) megúrdcnitik tigy«lmfinkot nx inkola törvó- 
^7% » tXKÍ kíizött is az 1715 évbfi! valók. Valóban kár, hog5 
"^■' l'irvénrKkft a i^mnasiuro tÖrtéiiPtében tsak mng^yar for- 
' ii;iD ultashaljuk. Ha eredeti bori, latin nyelven i* nlvax- 
Wmik, mily ke^lrezií atkaloiii nyilnék a szővi-g-kritikiíra wi 
3 Monsi^ tionto^ niegitllapitására! Annyit azonban a for- 
dafiJKQ b AllítliaLunk, bn^ a rimaszonibíití g>-mnasium 
i'i-i-iki líirvényei lényegükben, srtí sok lielyt ^i^avaikhan Lt 
Wfaen egyeznek a sároisfMiaki ev. rvv, főiskolának miíl'ikj, 
" nii',' ifikiil.l. a debrwiwrnini'k Hi'i? &« 1704-ikÍ törrényeivol.') 
^'"■li n>kiiíi-:iííntll foiíra különösen tauiil«íp(>»ak. Nem Ipsz 
óflpkttikli tartalmukkal röviden raegbtmerke<tiiank : 

Semmiféle emberi távsta^ft nem illDiiit fen tKttények 
i>^Itl; azért sxUkségw, liogy a/. i»kotál is törvények igazgassák. 

'j V. ft. BOcrfi Rémig: A atrwpaUki ev. id(. íSítktíi* iCILiki 
**nmi^. 44— T8. H. — A ilebrocmk) cv. wf. Mikoto XVIL fa XVUL 
**Buli Uwétijrtú, TQ— 134. 11- 




Az iskola é\6o olyan rettor álljon, ii kit a kotnol.v féi-fíalc 
ajánlanak s a tanács é<t a lelki|>á9ütoruk bírnak meg: a ki 
igazán kegjes, tierók, tiszt<wis4'g«», tnnuU, bú és s2on!&]iiu>^ 
enibvr s a ki sxírct laiiftnni. Ax líj taiiti!<it a rektor Teszi 
föl. Az iskola pol);iirai a tlicolof:Í!i. ijliiÍos()|iliia, logika és a 
szent nt/ehví kőróWl k-^alább az alapúkat t<iniilják meg. 
A i-ektor bavonként legalább egysjfiv tartan vitatkoiást; ax 
i.'gyc!< <K<i>:titl.V(>k»l szDrgaliuw>an látogassa, hogy a lanulAk niun- 
killkuiláeáról uii'ggyűzArlést Ez<;rvz)i(;ssrn. Iiti^'ji^-t ne pamrolja 
rendígek kijrében s rossz pétdiít íleli'Tt-l tw adjon. A reggeli 
fe esteli konvíirg^seken fe a biblia ítílolva^siiknr jelen legyen. 
Ha kiilclei'ti^iít lianjugril teljesíti, s lauiics »% az egyhiíí íelki- 
|)£«Ktorai ifniételton íntKt^k meg. Ba e2 ucni ba^ználna, dor- 
)^lj:ik nt(^. ^Is ha m^ ennek sem tenne foganatja, birataliit 
veszítse. 

A ki ax iüki^lu tagja kíván k'niii, uu'gi'rkez'^ után rgy 
liútms kérje a rektornál íiílTÚtelít. Ha ez nii-gtürt'ínl, » ne?#t 
aláírja ax iskola törrényeinek. bilikor elfiadás, kúi'dflzés »xó- 
uoklás. kiinyfirgés vagj" egyíb íi»is/.i»j!iTetfil Tan, mindegrik tanuló 
kíitcifri mcgjeU'imi- A latin tM-szílgi;t*-s <5s íníft gyokorlii.^ min- 
dcu tHim)i'>n;tk síii^onl kotelü^gv. >Az anviti 6x bazai iiyel- 
ii-ekul iDiudeii tautiii^u»k általában eltiltjuk ... a kit pedig 
rajtakapnak ax anyanyelv ha-^xnálatán, a nagyobbja minden 
ilyen küiágiísérl egy péuxt tizet, a kisebbeket egy ütéssel tsa)>- 
ják meg* — mondja a törvény. 

Az iskola elvárja a tanulót<Sl, hogy engedelmi-'-kedjók 
é6 a tiszteletet iiiindenkiiiek iiicgadja. Miditn a rektor jelen 
Tan a temetésen, a tanulúknak is ki kell voiiuloiok. A i'Cggeli 
ói esteli imádsiigra és a biblia okasisára mindnyájan meg- 
jelenni tart^Mtnak. 

A tillságosan cíifra. nlvid Tagy enSsen pr^'^nie/ett riiha 
viselése tilois. A hajat nem szabad Rsszunyi»>an vagy lühíkíiHeu 
Tisclní; niiért is a haj a fiilczim|i:iuál tovább nL'ni órhet. 

A tanulók as iskolából a templomba menet itlendóen. 
Iái-ma 1^ íaj nt^lkCil párosan baladjanak. Kik! helyire menjen 
éf! áhítattal kérje l!>teiit/>I a .Si!4>nt-b^lek adományát. A?, ebtrdet 
áldásíal kezdik <■« bilnadással vt^zik, Evt^s közben lalini'il 
bowiil gélnek. 

Lakmárojini és mértéktelenül mulatni nem szabad. Ha 
valaki rektorira megyén vagy ncvenapját üli meg, j<V bará- 
tait SKerényen és a yüxvtsig határai kOzÖtt megveiulégelheti. 

Ura elótt, alatt és atím tilos a lárma, a futko«á8. E\&- 
tuiÍÉ idej^ a városba senki sem mehet Esteli imádság után 
senki sem léphet ki a?, iskola kli-ijiíN^n, kivivé ha vacsorára 



r&Brb(Kri iuodaLom. 



171 



Tta htn « a rektur a tároz-Jst mogeogedi. Be ekkor se 
maraJjon kí kapuzárás után. Ax iskoia iDÍiideu n<}v«n(léko 
saer*^^*^ a Wkét ís fijívetíit.'-^t. A kt pírtutkoiIíUt is tit/ongiíst 
(j/t, HtáTolft}lik. A tidiuló é< a rái-osi polgár fgjiuás kÖKőtt 
ral«> ügjcs^liajoíí dul(;íiikst u maguk feje s/crint nem intézhetik 
fl^ hanem terje«9z«k a rektor el^. 

Az iüknla tÍHxUiitartájsa luinik-ii tnutiióniik kSIcIcsAŰgc. 

^ iskola anzLiilait, falaíl, ujtait í'h kcrtti5^t sonki so mn- 

g^jfl. Vigyázni kvU. h<^y tfiz no támadjon. A labfUxást és 

glf^l^ket meKcn};edi a tőrrénv; neiu szabad azonban nyilazni, 

^;k4izni. kóveX ilolKÍlni, egyniiis UM&n iDTagolni, n jt'^i'n csudz* 

k&ln-it szánkázni, liőigolyóviil dobálni, madai'At rugddsní. (alakon, 

tet^b^'i^' tornyokon és Fákon mászkálDÍ; kártyázni, kocükát 

f^fii . L'Vt^b nreréíizkedil játékot flzni. Keriilni ktílt aü 

6IV--IÍ : .a tere-feirt. Szigorúan liltja a Ifirvi-ny a vewtc- 

■leln**^ uMckálást a folyóban: a biu 6s Hztik^'t£tfk'n usküdözrát; 

• rrvl- fokos, lovófifíiyTcrck ét nyilak hordozását; a kertek is 

í megdézíimálá«át ; a rágalmazáftt, a topáftt é« a tívfgár 

(fiíitl' winálását. 

A rektor scfftMi^iW rálatsztfák az egi^sz c«elu»b<}l u 

IKfiúrl. <) a rektor jobb keze. A taDulők ballíptWit följegyzi; 
tigfit hogy az iskola falain IkIűI GsüzeeskUvés, oeszelűszélés 
TAgf tíuadá» ue kelctkexí^k. Sxélosztja ax alauiizanát a»zta- 
luokiat; az új tauulókuak átadja nx i»kola tön-i^nyeil ^ kijelöli 
rétKkro a lakást; «rre hivatott tár^rul itél a tanulók iigy6- 
ben; sít a rektor IwíIei'STeiicsr'vel Tégre is hajtjii a büntetést. 
Mií^ a rektornak si>k dolga vagyon, a törvény gondos- 
kodik nás segédekről i«. Ilyenek a kíiitnnitök (piibiici prae- 
o(ft«res). Ezek Ügyelnek arra, hogy a tanulók az vMadások 
lódéit éa Tágén énekeljenek éa intidkozüanak: ua]>jában 
L, ,..,- ,,,:..,i,,[ olvasnak, s a ki ok n^tklll hiányzik vagy cainyt 
.■:■;, lü iimí; verik, <lc- vjgvázníok keíl, bogy a verís kóvetkez- 
t«Wii a gyermek teste ki no si-bcKcdjék. murt >az inkola nem 
l?i» kamara, hanem a tanulmányok kedve* lM!lye,« A gram- 
I i-'^likat a /.p^er de prneerptig moriíni-ból, a syntasiítákat 
■i'ól, a jjoétiikat IVn/ÜíiM-hól, a rbetorokat meg a 
•jedii AlcAntidri Mmjtú ez. könytból tanítják. Stilu«- 
erikbrUttil a magyavb<íl latinra való ftirdítás rurolgül. Hzi.Tdáii 
ia xMinbatou kél órakor ^xáintann;ü foglalkoznak. A jó kiej- 
Usn kivábj gondot kell fordftaniok s vigyázniok, hogy a 
nőTeDd^k ne Mtlyitíteen. ne bcbi-gjen. nv <'-n<>k('Ijen. h tanflásnál 
ut kd) nézni, mi ha-<u'.nos a tanulóniik; » mi csak aiemf^^DV- 
rtíitéíre tairt, arni nem kell tlgyet vetni. 

A köztunftókun kívül vauiutk nmgántaniték is. Kötelea- 



172 




Tteitaen uodalom. 



vCg'óí i>íiron(U'k<-ikul a jó «rkük's<ikbeii oktatni, u K'<^zk^l>«t 
kikénlcztii és ibuiétcltotui. Ak ai«>stoli huvallníit és itx imad- 
)^$;(ikat (;l<>szbr anyaiiyülvíikiiii, hkuIAii tatinúi monilatják «1 
uöveu(U^keíkkd uiiu<luii Mont^nUm (■» va^ánia|i. Vigyú^ciialí, 
hogy D()Vi.-ii(l<^l:i.'ik a nrilviinus eli^atláKokon és ki'myörgíí^ííea 
ji-lcu k-gi'itnL'k, iatindl benüéljcnek, ne litkoxikljanak t-x ne 
s}:itko7iJdjau:tk. 

A/. ofconoHiiw U'len- nyári in Iiiínmi límkor ml jelt n föl- 
kvlésre; jvlxí nx vlíindáMuk. az ájtato^stig <.W » k-ft!kv«V tdcjét; 
SK citüulilsokról ^8 istciitJHxtekti-öt flnuira(l<>k DOTiit fiilj«g;zi; 
felilgypl :t tüi-rény pnntiw uiPKtartdSih-a. A mgyárák fííIírjAk 
a/okKt, .1 kik n tíirv<t|iy rciKlelki^xiWi olleu vétt>ii«l£. Az fíröt- 
ni'rvsiirt iilvasiiak s a liüíiíjzók T-s a ít-gyiíli-oi i-lli'ii víIVik 
noviít fiilji^zik. A "Z'Á/alan'il'ik lielyzt^tükbril fulyú {•.■ciidűkut 
vt^geziiffk. 

Kzea itlapnkból niítlck ki, a koi-TÍsKoiiyok i^iTlHiyontUéité- 
Td, ftx 1817, Jnr>;t «vi iw « logiijattb lHÍ»3-iki iNkuIiii tíinn- 
nyck is, iii<.-ly<;kki'1 ii iJiua^zumbuli f<jgytiina:«iiiiit t^uuK'i'kgoKaii 
ííKNK^allítiilt líirlt'nctélx'il s/.intt'ii me};)siiuTkedltetÍink. 



Péierftf Jeav ősstcggSjíóH munkdi. A Kiiiidieliksibpltványból kia<lja 

■ KiHfnlndx-UrtnJiif. Elsfi kötet. B(iiUi|)m(. 1901. Fi-mikUii-tiln. 

kny. Kii H-t. h\. 410 l 

KkcMU pAr )i<ina|i)Ktl ji^loiit meg Í*t;toríy Jvitö üjuue- 
f^'iijtütt munkiítuik clsü kűtot«, mely liírúl scdi keltelt olf 
ligycltUL't. a inilyet uéltáo m^érdeuii^lue. Xeliúnr Hetumit 
moDtlií fluorul emlilkeztek meg rwa tájijaink, niintlia a uiagyar 
kritiku^ik hitgyoiiiitnyoít í>xoui(>n) soivi im^j; a luA.* vilá^toii i» 
üMiíziu!- a Iragikii^ xvgíí ímt, l''>di(í az utwlw húw; (ÍT-nuigysr 
irvdalinában nolicxcn találunk valakit, a ki nagj tehetséggel 
mélyebb és tubboldslii tauulinányt pái-osltott ri>lna; a üi a 
lélektani elenizvítbi'D n K'gfim»nabb gji'ikrríticáUkig hatnlra, az 
egyén és müv)' kííKli kuiicsuiat ünzliaitgjiil wly óios •elmével hUta 
<•» in!igyarii/tu vi)lu:i. mint Pétcrfy. S<Üt e tt^kintctbt'ti tíKalíban 
ux vl»> niagyai- írúk kih.é soroxhatií : pliilosophus és kritikus, a ki 
sem annyira egyes nifirek iHmo/olatiihau, mint inkább lalauely 
írni cgí»z enzmeviliigának [ijli:'gcti.^'l>«!u kci-cste a krilikiiN fel- 
adatát. Goiidolkodúf A ki a KzvUeiu törti'ufli f^jIűdéNébcn lépi'í;- 
ről léfiésrL- kíst-ri az cgymáara liat*í tényezők k^ikájiít. s nem 
a kUliu'i adatok kapcsolata btíl rajiolja az irvik i^ ájlamférliak 
Hxdlemj arcikíipét, hanem értelmük és képzeletük sxiJklaíbúU 
KiiIonhüz<'> »zeia|ioi)tük uralkodnak acHtWtikai í^ twténcii fr'j- 



i 



TArrtsim inotyxhsnt. 



173 



elööben. Egjsuer »£ idkrttó k^iíítelom mdlielyébe veíct s az 
likiik píjcliulügiai élettl tünteti fel; niáíiHKor he t^yéu vslA 
|tt« 1.** költúíUECte kiiiúitti <i.-.^itofllt^g<'>ü Nzálnit kutatja s ax egyes 
itek hi^íioiiit^lc lelki vitiigiiM »7i-rke-<í:ti mug ax író j«lliíiu^t; 
MÍiiuor a törtúufli (oIviudhI ogyiiilíst f<-lriiltó léuy<'»5it 
jtí^clss logíkávül öüsz*!, i«>!iy a hSttt-rlii^l kiemelje n fejlditös 
íl. a kik koruki^a (-h nemxidtokre ány lialnltnk, mini 
su^nmí a tiiítt^lsi'^rn. l)e biirmilyen sxom|M)iitlnil 
pld] H ki kututij oluH^jo. iiiiudig uly tátiutbu iMlyuzkodik; 
pan TÍIitgot vetiii^t nx illotö író h«tJÍsán:ik titkos ni^itiira, 
Rn éjM-'n azt mulathatja meg, a mivel tárgyalt IhW 

Axi^iiluiii c livlyi'ii iiotii lehet czóluiik l'útvrfynvk v^wr. 
^íkódi^bun rcjlű kiviílú tehetsegét résuloti.'seii m<^ltat»i; csak 
i(!^E»tRÍról kiviinunk rÖTÍden mpgomlekt^xni, a iw-lyt-k 
tlmi vonat koxásúak, Tagy a inolyi'kiifk iiűsei a iieiiuct 
li r-lel/-ii(tk kiv.4!il ki/|iT irs^Oiji róttak. Xciii sirólunk n Jr>kiii 
gésTuiai-'k fi.'jlemli-M'i-ói, a nnílyK-ii .TtikHÍ l'-jiíeMt^nck alkata 
ny'üúin'il oly szigorilan igaxf4gü-< kt']>et fest; nii>ll<^>zzikk a 
txoiuy /üigmoRtlrúl mint reg^nytn'ir<íl tiíMílií (ülötK: Ikicm;^ la- 
lolmiaiiit is. melyÍKin a nagy írú Hkiíiutk "jugucziillnítö iiVsíct* 
"nncttst''gj;iil iili.-nixi s ritka jiéldájiit ndja. miké|i 
-i*aö az (ilvasíim iiéKve ax egvHi lelki íMetének 
^innuiKil ei^yene^ kÖveikc/t^tiÍNt Tonni mriTniiiek alakjaira h 
' dbknk lelki világiürii. Elliallgatjuk Arany JAnovról írt liol- 
itatt is mo)y«.-kbi>n a nag}' •■p;kn'<^ (ujlödi.Wuuk — a mint 
■ ^'j>/vi kul<>nli<i»> tíircíit'keiben föltűnik — egy 
; üly TitágtHan tís/rertíszi. l>e ki k>3ll t^matnitnk 
-l'jsfuff K-irúi'!)! A/,óI.l t-HSiiyjijt, » nti-Íybi?n ugyan cl*ö 
„..iti'-u a ri'gényíró jvUcnKtl tiikrvztoti Tissza, de cgy- 
Bil li'kinUittol van &x litlamférliit kii^dclineire is, Ikfaga 
h(«!y helytelen duloR volna KőtvösI [>uNZtitn ax alakít<í 
m M.i!ai|Kiutj.'tb<íl ití'lni meg. Hnniní «x egiW. eiidwrt 
\l alá vi-niii. A iioltliku" '■» i'dlamfvitiii idválaT^xlbn- 
Jie a koitwt^k A mit a líefoitn egyi'^ cüikkeÜKn 
tollával fejteget : axokat az enKmékot a kíiltA tol- 
íkíti meg a Paíu jetjíjíi^jf r/ínifi i-egíiiT»"ben. Jiil mondja 
hogy RiHvőí* >miiidig lídibft nynjtott, mini jiu^y-ia 
lUindig L'^zmi'kni.'k i->itLi]t |<i'(ii<a>::iudát n a numzi-t 
ttyt-re t«rekoilett hatni, akír rö|>Í!;iton dolgozott, akAr 
l^iyt irt^i R regt^ny juimttuii a magyar ri>géDy«tk kJíiiíitt. 
' ■'' ' ni, mint igaiíi börtónetí regúny hat, s a kiWíhbi 
1 és a liefurm czikkeiből fogja alkotmányunk 
i>>jiuiuk Hoknemú íogyatkoxá-sait megisnului. A lí'fonn- 



174 



lAtftntn motMjom. 



(fv neliAny sorban niustóri ollwit^btt 
ilisiiiitM h(vi-t, H » iii<>(^űi ri'QcIsiier Itaj- 



Ifrl niefféHiV a utuiticipiíliK rODtlnzi-r mi.v)uuiH0iu>iÍ1, lűlMüt; 
« Fiilo jniueirJK m«e uz a uiagikai tilkür Icsx. hm'IvIhíq mnak 

k.:, ■ ■ ■■ : 

áll ilisiiiitM hivt-t, f » 

itokiut, Ú8 t)zi*n.-ii<»i» kvi/.vX mulat tíí :i lícftinm-a. nvelviiek cxik- 
kttJIxítl ax eluii^let. euibei-e [lotitikai e«ziiii'rit tiija fi:L s i Fiiltéjetl}/- 
ífij'!re, taciyiien a ki'lltit atiia politikai ecrzmék ironikusi, sstfrikuíi. 
ín,v\m'^. [ii4tliiitikus áljiáxolríjiik)^)) :tl] L-iOtttink. (Isak ftajiiúluuak 
lulint. lt'>K} a Nzvr/6 l'^tvüsetl uiiiit iNilitikui írjvii] lir>r<'liWn 
Dvm foglalkozoLL Mert a mit tanuliuiluya vci;úu u XIS. s^á- 
tad HTtUkodú ejiítféirái rÜTÍd |»lr Mjrbaii mond, nlibiU látóik, 
faitgj- Pélirrfjr K 8z«niiiu»tbúl b <ík-ri eltnéTel TÍx)«giUt.i a iui;;3r 
MlaiiitudúiDiiuyi ffút, t^ nciiiosi<k im-gltítta, lianvin sokoldalú 
III üki'^ti^Hi'iiek c|ieu iilapjáiil Tett(> azt a ritka őszhangot, tucly 
y/AlÜmWn midi eiiilinrben, fníbaii t'4 lillittiifi'rliiiban eg,raránt 
uralk(Kl<jt1. BÍ2i>ii}'iírii alig iiiuiid)L:i1iiiiiik iiti>itíuyli'ibli itélulul 
a auiban lerŐ ufAurrűl, piiat bn kteiDuIjük, bogy Véiorty e dul- 
IfoiwtiiDak méf; a ('suűgery 1^ tlyalai basonló tárgyú müvei 
uHIell is niegvau a ma^a kilKíiiÜH becse. 

A K-li'klimi '■ I ■ 1^ Uirtéuc-lr'ni ritkiín jelenik mvg 

i^bHtíluk situi-os:ibb ■ , 'ibait mÍDt PúU-ríy u tauuluiútiyúbaa; 
Kluaz uralkodik ugrao ezt>ii, de a tArt«Q«tíró lárgyílogns* 
dáfcAuak üxigorúbnn uiiiidkuttű oszloxik. A Hajniról ús dcn- 
i/rn/iH wólil duljiozutuk aiás-m^ lizempontból kÁzUltok. Atusb- 
bau a kezdte iit'i jcltemronáNail kutatja és iMuerteti jobbára 
]U4>ii líjvelck nlajijiiii, iiii-ly<;k(.-i it«jx» Toldylioí: inl^zett kora 
ifjaa&g&töl kezdve l^^U-i^; via«btHiu CWiigt-ryl mint írót raj- 
xolja. Amabbau mtndeti apró tinóm adatk&t ItekiUeszt a te)l6áú 
kiUtA ái kritikas jellsmt^be; niegelcYt^nfll elAtte Bajza lelki 
ílet^-t'i ' '1 11 Touáíui; l>!{)elűd^,oiiki'Tii'.ij U'ninísjíi;tíb*'ii mintlui 

a uui^, -LjiUná: tulúu az^rt is rjíjzului uly bO •.-w^ttuiiá- 

ROkkai. Kszr«v«&2tr bogy Bajza bú'i'komulyKligát éktköriilmt^ 
U)r«ju kívflí az is okozta, hogy k^-|>£i.dc-t« egyre jobban hfllt, 
költői kedélyével épen Atérí ascíélj aUkoló kvC pinnsuii. 

(.Viigvrvt Itilíin a kuilotínvl is szigorúbban itéli meg. 
Kí^z^Jeti toTfkenyf^i!i't nebáoy la|H>u helye.«en emeli ugyan ki. <]e 
luiut írót iniuctáii a (<;lfi>)i:áí> luélytutg^ » a stílus sxeoiiioutjlliyil Í!< 
r«iiKlet4.<»cbbi'D K-jt^'gctbitte Tolua. Lebet, tulAu aii-rt, nu-rt 
OseugCTT kimért mcabatoissága, bizonyns uoborszerfi hidegsége 
(ft uiítoI ■■-- ' it nagy jeJleiuzű «r6 lulro^úl) inár eleve nem 

Ityttrlvk ti.< '•^t l>e uyilviu it/<.-rl Ín mert, mint moodja, 

CwDgory (uuu)umiiyi(it suksjtor » közőtuség vlúlt régezte. 
K tekiutotbeD lV't«rf)' és Csengery között igen nagy az ellentét. 
A ui a uagy írókat ÜColiLbiU) }cíleittzi, az Péterf.Miek is sajátja. 



íVHtT^KI.TI IHun*l.(l|t. 



175 



ttiitxli'í; kt-^z tüiiuliiiiiiniiyal jplL'iiik int'g a ktiiiüii'í^'g vldtl. 

>t43(<^ taniiliuáDyjinak chaIc >x;))itiLoKra mt-rt crcilnii.íu,v£t 

■jiil. ki^üzilMeit, tuprengi^it »u)ui. )>; visicont ol kell ÍNiiier- 

"V (_ViiRi.T_vnok K van egy iisír cBsayje. a mely a stílus 

: iból » Icceihiík ]ít'zv tartozik irrxliiliiiuiikttan. (Jíak 

^<*juthrr'i é^ IViíkröl írod jelliiiiinij/juni liiv»tku2uuk; Wr 

ISI feUoglUára utízvt) Uf yuldulú. ii« cc-solvTiuH.«ai ritka Diüvt^itzí 

lOek; vmoz pedíg a Ditgy államfprlintiiik iiitilt/> omh'kn maratl 

L(f eniia. 

A ■'t/.úban li^vű küt«L utolstí ri^ét Pét«r[yoi<k gői-ö); íro- 
lUlo ciitiprl»!ii(.'ti tnnulnuin.Titi fugltűfik ol. A Üi>mm-oMx>l sjiiíW 
luliiiáiiy toredék; du Heüiodosn^, a &>f**& l)Tikitwki-ót k a 
>g tli'ánia lűrt^et^ixtl, kivált Aischj'loitról stx6\6 dolgozatai, 
nek egy i^^zc itt jelenik mt'g cMííüíi-, t^é&x ft-iiyúbcB 
ík uz író nagy e»zOt. nagy ouiLStruiílú tehetségét. Azt 
jlik, p részben legtübtjet a;; migol ii-odalomtürtéiietíröktiíl 
liiUt. Slindfntlit bi/Hfí* kv/wl viílas/tju ki a íojlodilts iény<:«!iit, 
lelyck a ü):(^>ltcuii lialiidái* folyamatát n uagy váltuzó ]M>iit»kan 
itatiik: niiodcDÜtt meglátja azt, » DiÍ a uiui miirelt nmberra 
is érdekas. Seniini siitcs benne a philolugiisok szArüK&l- 
kftso^iit:í^.í)i<il, Ac. aiiiii^l tiifib a )llliil•M>|lIl1l^ tiíi-ti^netfró élo!< \Á- 
ibi'il, )1iu<)onc9t-trf sajtuilutus, Imgy e művévfíl cl uem ké^ííll 
iiSftD. Kz lett rtdna — mint mundta — ax ü skönyre.* 
Péterfy mint stilista bittonyiira igen kiváUí bolyét f<>glal el 
Duurar prúzafrók közölt. Minden G»zni^nek künuyeu megta- 
' ' I-i'jét. Eoivii^rSl fxóió diíjgozatdban iiéb'>l még 
- ereje ut>Ri volna annyira hatalmában, mint 
*Mi tanulmiinyaiban; de ké^íhbi dnl^oxat^iit mind nagyobb 
gosti^gai éi sxabat^jSMiiggal fi-jn. Folytnttofi baladiU veh«t<!> 
stilusában is. Találó liaiHiitlutMi s képei talán gyérebbek 
k. de mílrészi here egyre in'i, plastikus rajzai tömörek és 
lettek. H/er kezdtet liaHriii]ökéi>en a tárcával telje<ien 
^iiha jütl inna v^tUaimk. 
A kötet elején Péterfy életrajza olraaliató Aiujijal Dávid 
alUbi>l. Kikvid, de jellemziS soruk, melyek nebány nagy ronás- 
kiiGuA k<'iM-t fi^tik HZ rn'mak. Angyal IMvid Péterfynek 
ddii dulguzatii rijl tue^cmlvke/ik s niindeníitt megKtjn n 
oUtut. a mely az illette dolgozat uhtpgoudoliita é« at író 
'ébte k<izt van. tíaráti kegyeletének meleg érzése nyilrá- 
« 4^letrajzlnu, ni«ly eigét^zen mélti^ Pét«rfy írói érdeméhez 
l>i tükre életének H uiŰki3déiféneJ:. 

VicxY JXkoc. 



nUMUIHi 



kűrpouti LÍEOt tógának (vIGgTrletu 
m^umfj^i ticlyt lunnknlúmik. Szei)M<«xt«itt« 
Mo^t tU"'!-* I>ígí*(l)- tcstTórek kuy 4-r. 
!•* nrúnellékl ettél ét szSveR-ké|i)iel 

QafalBftlc legatúbli níL-gjuleot kíiteio TaltV- 

TC»* mis MaeyftPorsz;Í{í legtiili); várnirgvcje 

. il. Kiiiar viírniegye tiírvényliató- 

lik.iliiiiít f^em nifjüdta meg, bof^ 

■ : {íirlZ-üClít nwgíroHsa. Xe kutosüuk. 

it'ny, hogy t-rre a initst tue^^vk^nt 

iijHiiitU')! tiatárnziittiiii üzükst^g tu]L 

I ntgj*'li!ni'-9e NCiii wírju ki azt. bog; 

BP,aw.-l Aóhh nii{)viiilgi)t lástioti ftx a naffj- 

mi. meh iízéIgs kcmtben, a tüi-téueltni Auvag 

Jt^A k mttlt tiiteles, kiiuerítA raj/áviil iiiiitíuiiui be 

^víL mAy 1^111*11 •nvíiimm íip«j!ífi>rrt a luiziii történe- 

,1 keztiuniínvt-ztííit « tiírim u [{jhar-megyei 

lui e^ylettül T&rjuk. mert hu sikei'fll umnkn- 

ii« nx ott éJií kíít kiii-áltl tórlúnctíröt : 

VuKivi (« Karáowuyi .lánost, akkor lunii'lheljilk. 

t fi'k 3W kJkiM-aM mii Tulúbuii uly tDonui;i-it|i)ii:i lesz, 

: 1>!DDÍ Bitiai- ránnc)|;ye nevishez áh niultjáliiKe. 

..»-;;üak fekru kőt^t t«giidli}itatlaiiiil «uk Itecsm 

hikiutt r<s>xe. Mcgtetsirik rajtu u körültckínttí auer* 

mBl^w ímv, ki minilaxt törekedett (»!ii!egyUjt«iii, a uí, 

'7.:i-wB*l*kUB is (If iiiiífiis telji>s ktí|>ít nynjtjit a viírmegye 

- um'-í: iiikitbli jck-iu'nek. Ki^irronaltikbaD. inuiicituk, 
ti«$y uiü csak nag^' voiiáHukbai] ü]eli fel anragjit, 

\ valiilutn lGliet«tlen»(!(i; is lett Tolna feladntAl mis- 

■ ,. Igv i* lerjedelraes. rankoH kíiiet. liAt luég Iia 

Tvkiíiluék leuDÍ? A/t a ojcúlt jn-dig, n mit eli-nii 

ic: iMpMturűKÍt^ui a tiirtt^uL-lmi-'l. fflkelti^ni az i^i-dflkli>iir'st 

\.: (:;.-t/m'( iránts — ait plírte. Kz a w/érfmiHl niuK iü 

^ uidTón. Miodetiiitt »xt outeli ki, iizt raj^iulja 

< [iixtV, a mit íiiiilk?ii.^i;s tudiii. bn liiliar Támuigyo 

: ."Tdi-klíklui akarunk, 

Miu^iu'^ ' ■ lí''f«t' "^ iiifiiyií iiírt«'in!te vttlóbiin 

1., . i.—.'),l;; . k Illik : az vM U'>rXvucÍiiii nyunt<>k kaji- 

;. már » űtl)kvÍD<kirlás t» a liuufuglalás korával. 

- íjiogmarad t'oxii/Jidokoii úu A v&radi plingMikívi; 
, ;i, u koivi^tvi-iibiíg tí-rfoelalása. Szent tA«y.1ú k«>dv«s 

l#rit«k"»tt' '"*')■«• tniridiukiíbb nagyubb sfllyt ad » Körös-narti 



'\- 



TOMTtoen naaitaiá. 



ni 



)*ifg«l nundtuk Enlélv kulc!;ánnk. 

Xzi a D-ii!}* történelmi aiiyafjot, mit e i^^ nívgíiiMiiál 

7Í- fiftíy'íí f^le !<KÁiiio^ rij aiiat ko/.Ii'-M^el felíilt-I, cliíg lu'l.y«« 

''fft'tö OMiiiortmíláíi ji>lieti)/i. Mitiibf^vik királyunk iiUlt minő 

*íU;repel jAtJsxolt » mi^yc, u^ itt 6li:^a ki tan clomlxjrítíJu A mi 

'^tÜg 3 megye uiiHjáró) oklorelekben fenniai-adt, vajiy nyouta- 

lúsbaii iiíegjeUjBt, mint pl, Bimyitay Viiicxe ÍKiii<M-t nioDOgm- 

I ■ r., a niiaili píi^ípcíksi'i; törti'iiok-bfu, nzt n (tzvrzü cninil 

1 - -ju; síif Mhívjw iiK t'ribklőJiik tigyvlniút a részletekre 

IS, men wetiűl e>«trc iiiefíjftíiii. honnan meríti adatait; idi'iinll- 

íildro cso|)or tusit ja a pU.i)iükoket, ftti^pánokat ; l)etekintt;í)t cngiM) 

B kiixif*t%&tá» iUla|M>tál>a, kor!txakonííi.^t túrgyaljft n iufivclű(li.^i 

Tiuooyi'kiil, i^y^zÓTitl a k'''|i viUgoH, tetszetős, élénk. 

T>>rt^Di'lmi. vugy joblKin mtindva beraldika! én guni'alogiai 

l"i! Pidifkel méc b^nnilnkot a Tánnegye nemen csalá- 

d — ._ . ,^<>ló fejeitet, mely anyagiíiiali gazdagságit vaJ lep meg. 

l!itáxD«i, Siebmucheniél ismeretlen cxíiui-rt mutat Int itt, 6» 

ifea iecsc% Kay(ii-a« Kdroly Íiskic&\lHAfA is, aioljbon az 

lA&t^ — l84H-ig kiliirdetctl dbsz&s czími-rc* leteleket felsorolja. 

KlU'iniloien kiemeljük azt a fejezelpl, uiely a lnjmiíiapliiai 

rtiazt foglalja iiiagiibaii. Beturendk-n, kiwt*iígix)l*kiwsi'gre vfizet 

s fej«R;t írójji Vr>ul« Aladár, h mű scgi'tUzerkiwztűje, Minden 

♦■•Syeíi k-lyscguél csoportosítja az egykori és joleideí!! biitoko- 

sokfit, feliÜL'li a tíirténeti jelentViségfl espményeket. m elmond- 

liat juk, liogr a mit i>>^/ii;yiijlött, az Iieixs íínyaií. nincztrácxiiii 

>»*» Jt ri'gi ktiriák, k:<.-i-'iyok, clív júl vaunak mvgTiilt^titva, do 

^serütnénk, ba ax ily k<;{HrkniJ] arra is törek«)ti>k Tolna. hogy 

betnatastiák az építkezés miSdját is, mit a miilt században az 

ofAKiig északkeleti i-é*zén kOveltek. K/t egy kia ut^njiiráüsal 

igeu ki'innvri) K/hntb^-lilniWi- lidu-tftt vo1d;i lenni. 

Ajcutáu tigyvIméiM) uJHidjuk a sxcrkt^^Kt'Wgiivk nélitii 

t*fcsty Frigyes gyiijttminyél. melyet a Nemjteti Muircamban 

''■ríznek. a mely igen Ijecscs adatokat szolgáltat az ogyes kö/.- 

■ -- tv niultjiU-a m'/.\e. K;(i'kiít I'csly akkoi- gyiijtütte, mikor 

I ' ' '_-t)i.Wtánt k<.%zuit tíH ez a kiakmizatlan nuyag 

Ktiiao^iapliiai í>iiemp<intb(í! jt'il van ms/eállítva a m-prűl, 
,iu;]Mrokii--«itkri'>l Sfióld fcjvzet in, meíj'iiek laiColuát itzíues ilhis/- 
ItriCíiók tcsatik aseiülclbetövé, 

A begy- ős rízrajzi, geológiai, T(z-s)!abályOxá)íi r&z Korh-iy 
)vttt{ tollát dicséri, és kimorítöek a fsunánil (Kcrliíz Mikm) 
*t (liirín'd (Fht* K'ifoii/) írt f<-j(-zeti'k ís. 

bio^iTlU-t kell mi-geiuiékeziiunk luc idiJkíi/ben tdliunyt 



ff* 



.—„.\..;<^ 



nODALOK. 

''Utjtik luotiljau mtj uólkül az irödiilamD; 

iiti-lt ft'juíct cgj léiiyegeft hibáját. Ez 

- llihar-megyei írók ^letKtjüát, de liixoi 

> kÍTÚló fi-<í ncTét tiom tiiLiljak a iiifilw 

I ÍMiiiírl bkignipltikuB iimiikáj» nyunu 

i Wietelt Tolnii valamcnnyiiiíl nivid. >h juHit 

.■uj. Toviíiibá oeni »y«rititik tel>es kúpul 

ItftrÖl wni. Rifrt a fejezet szvrzöju iiom em] 

,:i íriikr>il. kik i-éfiiilibvn ott plt^k. v^y ped 

; kM:ítM>!i clkíillüxtuk a várni egyé IkII. .Aíl inniaJi 

L/t is nieRkövi>t*fIte valitn, ln^y a lu&r t 

k'idő .fíy/íífí'ÍJ-ííiíwíjífi;/ i(t is némi mílt 

ij.ía, n« «aak a >TiírviilHluiii< czíniíl fcjeii«tl 

hiifnyiiiról azúlra Dcm feledkexhfítiliik meg a 

mI, melynek inaltjái'ól, jelcnúrűl ogy stó mikvi i 

luitK'u. holott ennek a t^rt^tite Í8 (-rdomvll Tolnii «■) 



, rio hiliiiklMÍl in űsszv&llítluitti»nk ef!y kis Horoxatut; íj 

ili- tMKuiJiantú, hogy a nagyváradi Hziiié»zct üxáx lt 

1 »x6\6 «iDlL-ktái>)a !«KÜT«^e Kincs holyo^en ki>icőlvi 

!. a íizámokbai) rejlő sajtiíkiba, inásatt nu-g ttz pIJh 

.>lal. ^ 

L)b lu ilyenek nem c»í>kli<'iutik a luiinka ért<^ikvt, melym 

l<>lvwlöiH!gét u kisKi'! ]M>litikii»'í/ii eliÁzúbiui c^yi^bként tstáltjw 

tí'Jlttiurí A tnvgyu kiváló !»;titötte, füffi Kálmán. Tagndhi 

l.-ttUii, bi'tfy a tnfi lipvülniiit, múltáiiyUst i-nl«iiilí; inoiH<graphi 

iiiiiluii^k otl koltenu fektlilui niiii<i<;ii BÍhjit--UK-4;yi'Í Ciíalád 

InIhii, bugy :</úrf>k('i:latva ielkei-íl^oti. 

KíTáQatos vuliia n/uiibun, bogy a vállalat egyed kii 
^.lurvabiian kövvssék egyniáAt. mert lia fgy évente Cisak ogy- 
kiitol íüg papviláBot látni, akkor bixony nagy idj Itflik 
luis a Tállaliit U'lje." k-.-sz. 

5í. 



TÁllCZA. 



XBHÁN'Y SZÓ 
A. MARYAKOKazioi LATISSAG 8Z<'»TÁKA ÜUYÍBBN. 

A Budspiwtt Philoluf[uú Tirauág u kSrotkexó lutg^fonUKs- 
Irvplnt intéite tánultttunkhos : 

TekiiitcU^ T<>rt<<neItRÍ Tánulu ! 

A Philologiai Tirsaaág uagy üi'iJiniDel v«ttc tudotnAiúI ut 
mx ifudaliui eMtnényl, bu^y Bariat Avtaí odftailá lellcw HitorgBl- 
mAbúI. K Magymr Tudaiminx un Akiidifmiu áli]»iE«lk&>a! tánugaUtiva] 
Diegjvlent A mojftfarorsídgi lalins/i^ Siőtiira. A Un>m«ig t&bb mint 
húMx ére iiixte ki » feltulaU>t. én hagy must végre » magyar kul- 
tunt túrUiietvntk « noTcvintea MgtíkanyTO TÍligOt UtlutoU. m 
rrikdat m^vldisAt csak m«K«l<ig«d*»*) fogadhalto. 

Űg>-de as ily felndat t ormomé Mben r«jlik. hogy Tígleges és 
tnlj*" aUktmn meg nem nldható. Épen as4rt a Pliilologíai TAroa- 
aág válaffitradDTanfili>4gMnek tartAtiii nz nti,vii(;-fi>-üjt^it e^y maiméi 
eUÁib kiadaadd PMcöM ntAmárn. Inditvitiij^ tót«tv#n u irínt. 
boMT * magyar pbilolofliai Jrodalutn munkásai núlttlaManak fOl a 
magTaronizáxi lalíiuirr ■•xáUrának nx«tl«uiél>eii í« beotaUsu «r«i-ínt 
itjabb anyag g)-üjt^^r«', a vnlnKlmény ex indít ványt nentnak 
magi^v& (ette. tianem a Magyar l'Orlénplmi TArsulntot i* foLké* 
randinek batirwcUi a axlven kitereradkadéBre. 

VollakáiMo a t^rtúnvlcm bÚTAraiuak van alkalmuk. nMnd- 
batni mindon nap. telJMeu ismeretlen oökot találni rég! ukii-a- 
tt»kban. nyomtatvinyokbaB, melyek e 8z4(4tr kíegéaxltéKe érdek^boa 
0i»<^fijt«odíik volniaak. 

A TiUsitni&Dy Uatirosata drtelnibiMi titateletUtl kiijBk 
m Tarténebni Társulatot : snlUtsa fol Ugjait. hogy a magifaror^dffi 
hOiuadg siótdrÁMk pátkírtete dxámAr* a kutatásaik kSxl>en nieni&k 
elé k'ríilö oly axikat é» kifyeí黫k€i, melyek a Bartal-fúlo »tA- 
tárban uem fordnlnak old, vagy nosi hnlynti értelemben vaunak 
íclv^vu s igy belyreigazitást kivAouak : a Pbilologiai 'l'áruadág 




TitiCSI,. 

f<itilk lírái MZ. ilr. XémHfiit fíéta lirliox tiokülilciii »zivci>l(«'ljeuclcr 
£m )iog}- a 8»6litr »xáDiára >»ií)u^gps szaIhIos foiiun lutln^vxtikDt ne 
okoxzcHi : «líg a siómk ragy kifejfiémeí:, az ill«l6 lielyeu vald 
magyar jHentitének én unnak a helynek puiitoti küxlínu. boi ax 
itleU aitú vagy kífejez^K vlőrorilrü ; ') a tovAbbí fnldolgujiAirAl & 
Pbilologiai TtrsuAg fng gondoskodni. K vállalatot » kiimid is 
n»gy <trdokl64dBse) fogMljn, h jKif/n'x éti liettf'ei^tíbU cuak « tuHo- 
mAnyw meghixhAUKig érdekébeu fog dlUuí. 

Ax ily inü (.'ollvcliv munkát kiviin. ITn Biti-tnI «g}'iiiagn »ok 
tfvi UradMitgiit hoxla létre n 8xóUrt jol«n alakjAbaii : laxal bccsOl- 
jQk mog annak ért<k«t, ha gysrapitdBálios ée kíegéasltte^kes 
baxxAjilnilRDk. 

Kérjflk ■ üliifryai' TArt>iiirliiiÍ Tinolatot: tnéltÓKUiciik <: 
fnlhiviUunkal tagjaival k&xKIni H 6ki?t a cxéi OrdekébcD kAzro> 
miiküitésro buzdítani. 

I{uda()*st. 1902, jtiim&r 27. 

SeiHrifli Oh.<s14v Xémrtíig O^sa 

t 

A legnBfl^obb kítucaéggol tetliik körx^ az cnlviaM t&raaaáff 
falhfvdxit * a legmolo^ebbL'ii ajánljuk tagiartwinknak m mindon* 
kinek tigyeltnéb«, a ki régi nklovoldnk vagy iniiiDeiu'i latin etaló- 
k«ink. «gyaiúval tiirtéo«tí kút forrása in k lannlmAnyoKAalral, ily«uek 
g}-n}tA>£v«l vagy kiadiaAval foglalkuxik. 

Jiil mondja a felbiriia. kogy a törtúnclcm búvámitink van 
alkalmuk, mandhatni miodoii nap, oly ismm-otleo raökat — tegytth 
bimiA: egyM Havaknak oly vonat konásait lalálui régi ukíra- 

tokbau. nyuoilatvinyukbau. melyek n iunft>-arur>uíAKÍ latinsiff skó- 
tárát kirgén/iUictik. a imótár ludoniaiiyoE liirtaltniit bövittirlik. 

AiLiiat n kémlcmintil fordulunk tehát t. tl^(tá^«ainkhox r 
uiiiiduu érdeklddÖbJíK. Iiogy a szdtár oxáuiára gytljteodi adabiikat, 
feljeftyxéxeikut. akar egyeoeeen a Pbilulufriai Tárauság főtitkára- 
box, akár bnzzáuk. a M. IVirténrlmi Tánulat tilkAri liivulnláhiui 
knidjék bu. Gyakorlati ■xoin pontból inegjegyexzUk. hog>- minden 
egyes a<)atot. niimlen kiirt idihietet. iiiL-ty vnlaiui-ly ükó vaj^y kif»- 
jeicén tiiagyaráKilára. megvilágoiCtáiiAra vobi. IcgcxélKserűbh kalön* 
kUlön U]ira írni. I't. ityenfi>rmán : 

í>t»vu\ (dainma, curína. uavta, L-urbis piacaturía) : várta, 
hatás: ■ kosár. -^ ...a qaodam toliogiono Ípi>i>i'uia exp»iicntiutn in po^ 
NOHfiiono ipWHniin Fywe« vocata coinmorautc, in rampo intra inetai 



■) Kiailatlau okleTnlukoél vagy kéMtatokuál a leviütárí vugy fc&nyv- 
tárí ii>lEetiiek, etotief tapaiAmiiak ia, oyomlaiványoknil a csfunck ■ 
kütel ét lapuáaiuak poalot k$*Mac fcÍT*mk>^ 




TiRCtA. 



vicudniii [KiHCiuiiiilis Fvwea rcfierto. per qucnitnm ^mUur«in sDnm 
unum daoipma ■polinndo auícrri fociesot. {I4i7. Sztárav Üklevúl- 
tár, IL 403. I. Olv. u. a. a je«jsetot.) 

A lioxxilnk írkoiü atlntokai (Upokiit) i-endelletériik lielydre 
fc^ik iattxtm; do egTutemniud - réuiul az érdekliid^-ii £» 
figyelem folylon ébrouUrULfa v^ull. réioiitit aUbúl n cxcIbAt. hagy 
a iíyiijt'jkpl leliütíli'g e)(y&ntotii HjjirAiirii vnx«(«ílk — rovatot 
uritimk u S:ii:,iJr/k-buu (rxto adatnknsk » bekUldűk ueve alatt a 
u Kcokott tiszteletdíj mellett idónkéut való kSsUsére is. Tui^.vflk 
nuL)riiDkévi D/ ii^et « l>iutt^lkcidjuDk a philologin mtinkiHiiiral 
ff^iltt ax ndiiUik gj-üjtéM^Wn, hogy b:c óhnjt,ott PáliíiíM miH6 
fiiIrtnlaHi'nil It«rtiil iMi«Tl>r<^ü Sx<itAnlii.»k, Bieanrl elóbb unpvilá- 
gut iikthAMon. VogjUiik Té'it a luunkii fiiritdBAgábau « dÍ(B(itir)ffT* 
bm. hasMfit ebü sorban a t^rti-nettadominj- fogja lAtni. 




A *FEJÉR< LOVAG. 

A SzáiaMi múlt évi folyaiuiuak :i<ik füxetdben (265. I.) 
— / — L idéu uzokiit ux idegoii (iivugali) forráfnkat. tlielyclc 
Hunyadi Jiauat fejér (biímco, blnnc, witbo) Invngiuik nevoüik ; 
«]^üttal fölveti * kiérdiht : honnét sxármaKÍk, niiu nlajidKik «k 
cIaovckúsV — Ugyanasoii évfolyam -l-ik füzel«beu (360, 1.) Dudái 
OytUa Bi^kiaérli a kérdés aiv(tí<'j lenét. Axt iDonilja, liflgr>' a 
»f^ér' jelííi nwn viiLiiiii »ittnKlrit» ttiIajdoiiNilgitt jcUi a nyiignti 
íróknál llunyfuli Jímosoak, luinotD egi'menlen Hunyadi isueretea 
diil»aUv (bHlkáu-félEzigeliJ uevéuek félreCTtéaébiil nxii-maxoll. 
Ttu'Ui Mcrint Hun^itdi JáuiMuak Siib*auÍ Jank llielyevobben : 
'>-<<''<''j<uiin Jankó) nvt&tíA cainállák a« olaiook a Sihianco, azután 

tvMiiitvc ■ Biauro novet. ^- £rölt«t«tt mag^raráxat . KésiUk csak, 

van-B s OAri-A/i«r Blaue i» a Contv Bianco ela«v«x^n«kiiek meg- 

■ tsú ki(«ie2én a débkUv nytd\-bi'ti? A Mi, bto nem coii- 

I . . -.^t julciit, baiicw nagj-ot, jelcutt, liiri^nt it. Miklonich ihi 

iHbicir iiM-ÍDt a btti Kiiiitink ex aü i^rtelino n tSrilktWd Hármoaott 

át * afUxIáv Dvelvbe. íme nclitluf példa : A üzerb uépdul iik«- 

rint ^mjka tia Mom ioru, nem fyiír-sori, bnoMn bSrts-sori ittíng. 

A eif)}' utc::iit II Bxtrrbok beH siyr-iiuk neve/nek. iixt ii inagyiirnk 

kírw f<»'.|ink mooiljik. Egj- bácikiii népdal Szabadkát Mo-uuk 

■Misi: Stthotica Ma, lebt vi-^e ne ma. Uir«s (nem fejir) Szabadka, 

una tíbb olyao vAi-ob, mint t«! A lixerbiai BttüMarkovks «a. 

tád DNíben maa /nj^ret jelent a Mi, faaiioRi hironet. Néxcttera 

'íetiiit a ChévalUr Blatic n díNxIAv Bcft jKitdb — ltlre«, }••)>■- 

■wg-iaí ligtüuiorint vnlú funliUsa. Valil>;zluüle^ valamely nl'^--: 



183 



TiBOtA. 



(rö. ki n«m volt Uk4í)«t«x«n jártiu n Hx«rb nyolvben * » Mi 9x6- 
aak csnpAii fe)^r jelentósiit iiiflierlct, fonlftoltn n Bdi Jmtak n«vel 
Conie Bianco-nak : sk olaszból axutáti álTottök a FraoraUk i^ 
■X Angolok ii n fejér lovag tslntveséat. 

Ktt>|iJHit.n HnrvHIiKT. 



VEfíTES KÖZLÍSRK. 

— A itliiaiAK TudomjExtos Aka[>£]iu tUő iwstitlj^áiuk január 
7-iki alé<4n dr. Qgomlay GyiáJa IvteleEó Ug a B6la Lto-file 
hamfo^alddtori aáatok értékétv 6* fatteluMégére vuiuitkoeó tauul- 
mányttiuak uhó r^«xét miitjttUi bci. Ativ«l iljubb i<l6bra Ij«o of^ynlflli 
fornUinak, » ifuMnciiu-fAle uktikftoiik korftt é^ RM-riöjét ill«tnl(ig 
igen elWrS vél«Qi4n,v«k Umudlak. az értekezú Unuliuányának ex 
elai alB)ivvti r^tzélwn épen c főfontOMnligú kérdés m«<((ul>liUflra 
t4ir«k«zik. Ak értckoztis a Mauriríiix-fíln taktika f^jnkorlati t«r- 
mtttvléntik Inxonjrdiw'iTal k«itdtklik. miről mir mag* a Uktikn 
bevezet^M) elegendő tiíxoti.va&got Ims. így illria a doio^, bizr&st 
íelt«h«U, — u oiit a tuktika klilBnben luttároowU KEuvakkal ki 
Íb fojez, — hogj- n Xl-ik smkiuznak, malybon n rőmaí btrodalofn 
nltvMdgciről van mő, a kor mégha Utrozig&rs néivo fonto« adatokat 
kdU magiban íoglalnia. Ex^k az adatok magukban vém is elég- 
fl4gea«k a fer-mt'niM jwsf funn non m«g)iatiinrzis&rH. Miut tn&r 
Da||7réazt PauW Gj'ula in jclcxtii,') it niű k(<lrtk(!xf>i! korúban m^ 
a [xvnuik, ax avurok és a ulAvük a birodalom legfdlelmoeobb elloD- 
»ég«i. ■ noTe«etea«D kétségtelvu, hogy ai uTai-ukkal és sslávokka) 
ssetobeD még a Duna ■ batár. £ sxeriiit a uktikAnak m^ H«n> 
Meio* CHániéi- uralkodása cl<>tt kellntt keletkeznie- Hogy ii Jjco-féle 
és a Mauric-iiui-fi'lc taktikák közt iokább nagyobb, mint kisebb 
idökftxt koll feltételexni. err« tJJbb máa poaítiv jelenség is mutat 
a Mfturicioí-íéle munkában. NerezoteMO előutör a nimai aoreg 
fekKer«lésébeji és állomáuyáb«n mntatkoxó jolcntiikcny kftlUnb- 
iiAgek, oKután királt n rraérlnt nyelvének klllOnbségo, mely 
Manriciu* idojAben még latin, L«o idejében már gSF&g volt. 
Igaz, bogy ez a kUlijnbtiÉg látaxdtng Mauricius. ú a VL sxáiudi 
Anonymua Byiautinnn kfixt a megriin; de ebben az oMtbea a 
killSnbség azxai miigynráznndó, kogy mtg az Auonymus-féle munka 
nem »gyc^b régibb görög forrásokból ké«tait compilntiúuál. mely 
tr<kÍRti>tb« sem veni a kor tényleges viazonyaíl. addig a Mi>uricitu>- 
té\* munka elsű sorban gjakorUti terméizutű, s fii érdeme (^j>eu 
abban áll, bc^ a kor igényeit tartja tzcm elölt. Nagy kor- 
kQlSnlaégre vall továbbá Leo ée Uauriciua nyel vbooznáia Iának 



A m. oamxet U>rt. dxeiil IriTánig, 188—139. L 



J 



tincs*. 



1H3 



'W^ekru. a hol valamely MauriciasWrl Atrolt ÍDtr'zniAnyt. Kokixt 
vnjíT MAinánvl régi-nvV vugy hiíjdaui-aak jeles » tna^^a tnankA- 
iAban. FolyUtra n ítrmtnus ante i/Hem-ti: vouatkoxd vingélóilásuit. 
a iif>sstÍT bixouvitiikoknt m Tttlxiroljn nx éHekesO. Uvvaek: hogy 
i\ rokKl CMk e^5 h«ly«D T«n ssó, ükkor ii«ia mint oIIod- 

> . . lu urnbukrúl pedig egyfiluUbaa nioca ez4 a M»iiricias- 
féi« Mktikllxn. NincD wmí továbtid ■ Uiditiu-szervei!«tröl (kaloiuii 
kerttlnti iiftraocaDoksAgokrAl) kűri, mRt.vnok k«£<Íel«Í ipea Bon- 
kleiw kuriiU nyúliuk rissia. [ll ki«m«U u ^rt«k«x6 m kdnléa 
owpiMtiiámik arinjrlimoA küuiiyitoég^t, nlalra itrra. liogjr ilinbban 
HontklaiM tn-alkmljbiivul netnnsak a bysBiicí:!. luiivni av egéui 
riUglürtéDelecnbeD tlj korozaknt in'.nkib ki^ziloni: mitr {mtig minilcn 
mnUt, li(if;y a Uauríi-íiLi-f^le taktika ^p«<u a i-úgibb kor-^nk 
ra «*ik. A lirmittHS jmH quem megbaUroxivftban a götltoknak 
~s laktikAboo Tnlá UM'cpiiból k oelutiij miU ]HiiitiMat>b>Mi u ntetr- 
luiIári'Xluilil HdatVil nit küvetkuzUti nx Arickpxn. Iiogy n laktí- 
kAnak valútixitiülug a VI. sMzad vIoM évtütdítten keiUtt irtrJ- 
tcmú. K u •zcrini (emmi ukmik ainct rá. bei|ry a liagyutuAiiy iíUh- 
&^« Uauriciiis c*ii<«iir korltiit (58^~60a) olTÍtMuuk. Ax ért«. 
}ttísta aUaodtk uukasut a 8E«rKá.<4); kérdésívnl foglalkozik. Etóssfir 
kiRnitatja. kogy nx ax rV^taiu. » kitől a 31auriciiis-(él« tukttka 
>-.-i'b« beékelt irat szánnazik, nem Icbvt ax «güMz lukttka >zer- 
io}^i, tair cwk azirt »em. mert L Anastneio* idojcbon, t«liAt 
Bwjil 100 ■)«ttind6vel korábban <l-lt. Az ígazí se«i-xA Tagy nwg» 
^UxAr. d« mrtg ]>ariia badrcxír- korúban, vaffv tufia, de ulyno 
■ ki. n ki n mürct f^ésx«o n csinxár intantíúi nceirtnt frtu. 
A Maariciuaboz köxelkord giírSg foiTA8okb«D, kivdlt MfonniltT 
Hmtectarlaui vUff olyan helyet találunk. in«ly Mt a tétalt nyo- 
iD bixnnyftja. Ax elöMlotttdc orudinéiiyi;) tcliát a kGv«tkes^k: 
^1. A Maurívius-f^le Uktiks csakugyan Munricia* cidúix&r ídejélxtn 
fli82 — 602) keletkezett, mint a tirensei kéxirot <alin4n klvdl ns 
•iMzea bag:i'iim&ny i«rtja » a le^kivilúbb kíil- é6 beliSldi loditcok 
I Krnmbarb'^r, Paulcr Gyula) jHczUk. 'J. A txvnü noiu az V. axá- 
£ad vtgén élt Urbiciiu, hanem vn^ nuiKa Maiii-itiu« CHásxir. va{{y 
iljau valaki, a ki ax 6 íntentiúinsk megfelelően dolgoxta ful n 
Irgynt. A Leo bit«IeiinéffíiMk kérdéeiSvol fot;lalkü2Ó tovAbbi kotn- 
okut, mclynknek ormlntényf^Tol iiomnokárn be fo^ HXiinoIní. exeii 
alafrou végeito ax ^rtekex<i. — Gynnilay elfiadiM útin títíiiey- 
Prikkd Mdrüin mint rend^ » l^ray-cadexról értnkexett. B tod^x, 
mely 1813 űla ran ■ Nemxeü Muieum birtokilban. t«rt«lmaxat 
rttyob«k kl>xt legnígibb pyelvemlíkiiDket, a hirva Halotti btuédet 
•I k6ngir]fi<tt. Ax énektaü kUKnbvn vgéax tartalmat r^xleteaeu 
tr.-iiertett«. A halotti, vagy — mini eliK-vextc — /emdf'> bearéd 



184 



tJiacxx. 



Djclv^hcn gCcteji uAjáriist Ut. Véleiii6D,v« axeriut a <H>d«x b&rom 
kéx raankája b a iMnnonh&lmi monoti torban, a Poxaun.v-ni^gj'ci 
deáki 6úk-kulut>tur hüiiin&laUrii ltU3— llHó kitefltt írntAtt. D«&k>- 
haa üu-Lották « taUrjitriUi^ ; nkkor «ltllnt B.né^Tssáx e8X(«D4]6 
mulrn tatAltAk oi«g <v*k Tsk»aoylm&. a hotuuit 1032-lteii a 
pozmnyi kiptalaa küorvUrÜM. innen TÍffre a Netnei'ti ^Iit^tifumlxi 
jntott. 

A máamlík oiutttly jan. I.H-in tartott ttl<»éa«k elsfi tárgyft 
Bampel Misef r. log fololvuáM volt «gy Valeriftból ■sánnasti 
IV. >2áEadbcIi római felirati'áL mely a jele* tudds és türréu)-- 
inn«r6 Úaimatitii Hxulior-tiilajKculáii iliitxleil. — &:után TSOhSia\m 
Pdi |>réidi>iitr<:Í fűgyniniuinini (aiiár trtt jnleiiK^it romai kutatásai- 
ról MZ witAlj*nnk. Elórc l>i>r«ktra, lio^ a múlt psxtenilóbcA a 
M. Tik!. Akadémia éa readfúnök« táatogaU^rnl tübb hüna|ii>t 
tSltStt a vatikáni leveitái-bun. otbuií munk&lkod&sa rr(idni<iiijeiiii--k 
egy réíK^t límcrlcUe. EUö mrlMn n mogrur kinílj' főkttg^ilri 
jogáról s/úlntt ( katiit.-Uai fötiif^éra, VL Sándor pAiw suppUca- 
títfira tiliiinRtkodva. vdxolu annak IX TTUaxid k«rab«li illupotál. 
Kgybevctve a iiia([yar tnnényekel a vatikáni adatokkal, nm n 
küvetkacteti<«r«) jut. hogy u tlirTi.>iiyckni:k c U'^rcii nem volt foga- 
iMtjtik. Mert jAllchct n iiAjwi javadalom-adomAnyMClUok mAr nagyon 
flxdrviiuyosak. miudaKonitltal ax c^yl)^)!' juvadalmuknak t-^y ki!2- 
Ixin valú SknelialiUMtlsu, viUgi vxemelyck r^Kxéi'i' n(li>milnyi>zAi>n. 
manoHtoroa javait ■ Inuknak, mint nenetM npátsAgoknak, illotólog 
pr^poetsAgoknnk a tulajdonos i'endtöl ralo elvétele b mis rei»dni. 
mÉg iakibli pedig ^üág't papokra ruliáxáiw napi r«ndeu valának. 
Az «1m'> metró fiíUnilite LöbWk köxott u dt'iaKaxdag p«i.'iit pUnpilkOt, 
Krawxt Zsigmondot, Kidiaitn^nclii Domokos rúradi pünitilkűt. 
Bakóm Tam&s rokonait; « másodikra í^íalhmári György kancsel- 
Urt. ki rövid llx iv alalt m'« voli a (eliérrári, erdúlyi & bmlai 
prdpastságukuak, m»jd « ven|>rémi. v&radi Aa péoai pOapCki 
M(£kekn«k. a m^lkilt, hogy ax ogj-hiici rcndokct bírta volna; n 
harmadikra n Iwncxiisiik ris a premontreiek moDostorsínak oorsát 
biMita fet Az rgyháxíak ezen vagyoi^y(ljtJ> v&g^át, nicly ottliuniM 
» iiierarcliia minden fukáu. «gyf«löl a kor áluiáiiuo anyagias 
gondolknxáüálió] maffynribnca. máifelól. Iw^fy oly gyakran a (ziii-> 
xettsdk birtokai nUn nynjtjitk ki kcK&kct, a BScntetcsi ^lot bnuyat- 
láHAMl, melyen a divatna commeudat«ri rendszer i«m volt ké]>e« 
aegileni. wl i>Íottelá a moiutnturok végjiusattdániit. Végiil állulá* 
noiaágban axólutl im igitxságKXolglíItat.'U úlUpifttiníl. nu)<l vatikáni 
kutaiáiainak egyéb vmdmtnyeiröl. m«lyek b&w'ges » rendkívül 
i'-rWkM anyagot sxolg&ilAtnak II. l'lAíSiló kora egyházi, erkSloM. 
kulturális és táraadaliní vttxonyaiitak Í&merel4bi-x. Ezt nz nnjagot 
zz (itó<id<i küUin tiiunkilian fogja (eldulgoznL 



rJlBcxi. 



tdfi 



\ U. Tdo. Akadímia kAvvvkiadA tíli.alítXvjik 1809— 

I'i'.il i-íi i-yklu>át beíiijtxő mttrekról, ae lOOI-iWi illvtniény Icg- 

líMflti'' iiirprjclciit tiígy kütcti'r^l ndunk hírt <iUa»<tinktVik. — 

Ktttó Sukf^r AJfoDx; JtMufn'a tőiiótfte ináeo<lik ia harnwdik 

(utolú) küt«Ut. az egéix nxü IIL— \'I. kfinyv«tt tartalmtuxa 

Baríti Lajox funllUMlbaD, illetőleg AblulgosáaáhiiD. Ee ■ mankn 

Iö2^'>S- vtigyiic addig nx iil6|>oiitig t«rjed. miiilfiii Ferdioincl 

4(U2bJai fAhorczpgel Cfptiorexág. mjijd Magyarorexág királyit rá 

JsBitotlák s «£zel it mai ub zt rí k- magyar iuoDiiri.-hiu í)1adi*Í ogy 

FjyBS&ti*! a Hali«bnrg-kíji uralma «li ki-rüllck. Hubor munkiju 

■ «cen6 hnlála mintt volUk£{ton bcvtigmcMvn mnradt, de n magyar 

ikisdja lidrom kvtete — legalább magyar Bienipontból — magá- 

[bao i« bef«j«ietl efléinuek t«kiiitbet5.') — E97 niásík külctbi'ii 

JoMOti Bfía munkája: Áz atitheUka törtéxete lianniidik i\ xxinti^u 

íe)M6 ti-txi ndJB « vállalnt. 1-^ u T<*ii Itanntgnrtcu f-^llépAsétol 

ippinkig tárgyalja as aesthetika tSr1«Dotét s knlüo tejeitetbMi 

ndtatJA a magyar awlhetikuaok (Sx«rdabelyi OySrg}', QreguiH 

(iktly. Scbodiiu Lajoa. Nyíri Iiitrán, Hen*z!mnnn linr«, HxanlHgfa 

l'SiiatAv. Purgstnllur 3f>xnit. Brd<)lyi Jáao«, tire^w Agotit. Uarftth 

Fwmcx) törokTéseit U. SUiid a iluber. mind a Jánoní munkája 

t«T- éa tárgy mu tatával van tiltatva » ax utőbbihux exenkjviil 

k(4acnt biblio^rapliiai jegjxetck w iántlniik. ~ Ax ^vi illctfnviiy 

"ppedik danbjn Ilvméro*! lliúxia, tnrly«t JiaJtiat/ Sándor ior- 

iiUiibna nyújt a könyvkiadi^ vAltulat a magyar kSEüDaéiguek. 

Cir. ittifí a kiadátt az ily nitlvekuél atitiyíra sziik«^ge« iii»K;'i>rdK<> 

i* tiL j 4'-kmtató jcgyxviak toljct moUtrai-fli'rvuI Utoti tnípviUgot, 

a>cly«>)c n ■^i'p fordltA«t tsak tanalságowibbd tettek volna. 

— Giókv Tibor tagtánank, a magfar orvosi ISrléiielein 
iMugtS uiúvelSje h uáloiik egyik érdemea dttSrő nmnkisu, junnár 
^'■te tartotta ajt ugyetenii klinikák egyikén magántanAri jtr/iba- 
■Ifa d A — *t, mslybcn ux orvooi tArti^iiclc^m bolyát j«l9lt« ki ftgyr^xl 
U (ir^r«ei todotnAiiyban. [ni«ri5«zt a kulturlSrtiinetbeit. El&adáaát 
i»fjr»aE4»il kü^cöDBég jelculiílébuu neiiiCHak ax orvosi fakultdü 
taufiraa. t, banciu tűrl«Dettud<i:<aÍDk köziil ía tíiblHin in«ghn Ugatták. 
Ddfd3BX>l)Iik L la^ártitnkat oz itjabb ftMlép^c alkalmábiiL malylycl 
ft tna^C^ar kulturturti^nvt valóban fouioo ágának, ax orvtui ISr- 
t<'>Beleninek kalh«dr&t ax«rx«tt egyetemilnkSu. 



•n* 



■) Ax vlaO kOtot nMf;j«I«Dd«e alkaliuával lett ni«gjogyiij«lbtkat • ax 
kdatt felvilfigMltó Tálant olv. SiátaJ^, ittf. >4f. ^ 1800. 17. I. 



StixatMu. 1902. U. FOtn. 



\Í, 



Ift6 



llKCtAt 



FOLYOIItATOK. 

— Ajemkxu. TixvD&tmlik é-rl. l&Ol. 7_19. fUuL — 
E f&Mitck cxikkoi fölcg aógy buxgú IrA tollitböl kerültek kL 
Jj«eii a nerliMxt6 SlOHffoH Kristóf, ki csak ncmn^ fnj«xte hv 
> ÍH>L-HAUitta kUsre lUrom ?ajk<» kStetbea Siainomgvdr moDOgra- 
l^láját,') nx ürménvHi-got niíprajici tckÍDt«tb6l vatxi vímg&lat al&. 
— JWiirliiíny Lukács ftz Y-ik «zA»ul Artn^ny trAit ti>iu«rt«li, kik 
k&zt lo^iMgj'obb tekintélyre a Dáran tartominybeli MMKrobvagf 
Másdúckh tetl oxerl. ö taUlu f«l ut Srnieiiy ée georgiai betűket, 
v6t u kiiuk&xun áUaqiok íriinj^loít >■ ő kíaxft«tt«. — Kiattíg 
Károlt/, luí 5nn£ny SarachnsonUtií nydríszat nxorgalnuM IidTárm, 
«gyik dolgoaatAban Örmínyorsxág dkorí fSldrnjxi eluRVffit^cirSL 
^rtck^xik. «gT luAaik (aikkíoroi«lban p^ig az Ajabbkori Onni(ny 
nyelvtutionlilAa lörtí-ni-li fcjlSilfiiit ímtierU-ti. — A negyedik 
dnrék munkulárs il^lmir Aniiil, n mBtiyar ■Irméiiy-iiKtLroiKiliii onixAf[> 
gyűMíi k^pviürlójc, kiiink nio«l nemr^ tíírlónt clbunyt&vnl it 
hutai önainytég anyagi is szellemi fejl4d黣t igazán BiUytn CMp&a 
ért& Holoir Antalnak igen na^' f-rdecuvi Tanunk az Umiöuy 
kulturn körül, ninlrnek oltitrán t«tt«l éa tolU^ libWult. Ax Anuv- 
DÜnak nlig vaii olr fUz«to, ai«lybeD valamit no olvaibotnAnk i£lo. 
Ax elAttlInk fekvií a^fimDkbuIl egyezer a relencxei szent l^iAr- 
nxiKeti ürínény kutoslort, mAsaxur az erx«raiiti 8x&náasiriilu ci>ll«- 
giuniüt írja Ív úK'nk tollal aajAt MicnilÉlöd^M: alapján, maj^l ox 
Urmifny törtiíncii iroduloniról kSzűl ritsl»tn« iamvrtat^t. 

— BcDAFisn SuuLB. A u). tncl. Akadémia m<!gbfxásftb6l 
sterkMEti Qvulai Pái. CV— CVm. kstet, 1901. jannár— decxcm- 
lier. S89 — 300. ozátn. — Az árfolyamút a januári (289) weiinbiaii 
VitmbéTi Ármin <atkke nyitja mdg, ni«lynek tirgya : Eunfpa viazo- 
nya KJtinMoí & ar isztám vHdghoi. A cslkkb-ó SMiehaMnlitAat 
tora az eurApai batafanaknak Aiaia mobamedán onixAgHihox nlA 
eddigi vinonya én a legdjabb kbiuai eaemdnyek kSzt; iimeiTteti 
a iMXRr-niiixgalmat, kulaljn <ika)t, • ezi;k arról győzik meg, hogy 
a iDolumcdin n^jMkkfl fxcmbf'n karetett mddazer alkalroaxABátúl 
KhinábaD is hasonló cr9dm^ny«k«t várni nem lefa«t. aft ajt a 
rok«asii«Uv, mt'Iylyel &?. iszUm vilá^ i-^ Khina egymás iránt réf^től 
foffva vi-inltutn^k. i-ftynxer e kottü fgyriilli'-urnck vonedctini't id^z> 
licti nió Rnrúpa ellen. ~~ Kokon lárgygyal foglalkozik Maraali 
Uenrik dolgoitata. meiy »,4 térítés keidetfi Keltt-Aznábaii^ ez. 
alatt a portugáliai jez*uita Xavér Fereii«2nek, ax Indiák apontn- 
Iának U-tiiii niűküdévít (1548— IŐ52) tanuirtiifi náa rigibb mAvck 
nyomáii. ~- A februári (!Í90) a b«f«jezdl«g a mArcziusi (S91) 



í 



•} Olr. Stdiadoíi, 1S0I. S«l. 1. 



lOT 



t szAmbkn $r6f Kálnoky Öusitáv n^biti IcSsaB kttlUgy-minissteruek 
Frie<ljuiig HenrikuiI « berlini BtogntjAűchet JakrinteA 1890-iki 
kütete nxániira irt il«t- i* jelleiurujxát KHtti OJSu köxlí * ktsiiri 
kritikai mpgjí^iíickkdl. ^ Hartvatt Gyula (u. o.) Dd»tny lijnb- 
Wu iiipgj«1cnt ir<Ml.'ilointi>rt4>DGti miinka s kBlűD6s«D I/onia de 
SaíiiL-Híhiud i1G75— 175S) tugyérdokii emlékírataJ vUpjAn »FűAri 
élet Fersaillesban< cxint aliitt a XVli>ik sxáudi (ntncxia uilvnrí 
dlotVil klitöl képckmu kiogteiitvc kQ>1«iiiéB]r«it n lifree nUtmoire- 
Irú tíeUí k^&bbi esakinak s lUtnlugyott iratai eorsáDnk tAxoU- 
tiTsl, a melfek kiért U én)ekelfaeto«k bHuuünket. mert 8aint< 
Snmn b nmgyurorad^gi ilulnEikról i* nxál iKTlrenkint. — Kiomcl* 
jflk mtff a mdrcziiifi exiiiabiil /so Krinjavi (ucm f'rAijitvi', mint 
» fiodaiiuti ásemle kSvetkeiMteaen. de liibdaail neveKÍ) aágrábi 
r^etemi tanár >Is Dalmavíjec caűun. I9Ü0-I>&ii meRJdent nti 
viKlatuinak jjmturletcoét, mely e 6(1 lapra tiTJvdS línli'ki:* fflz«t- 
l>öl ktlIÖiiAHcn a Tiutiáa >palal<ií föeepermre tta ZvoDiuiir király 
baUláni vuDatkosd fejezetekkel foglalkuük.*) — ITg^anubbau n 
•xánban wlvasliatd VadHag Kdreiy ■»!]> emlék lieaftéde Ceuczor 
QergHfröl, melyut * kSltií tzltlntécíiiok «»Ludik i^vfi>rdulójnkor a 
Kijfalndjr-tJlnMig It^Oll decx. 19-iki aUoéu olvHsott fel. — Ax 
ipriliai (3!fS) szálliDak beunriukel kdx«IebbríS[ tedeklö baKlemcDye 
BX a tnrfedetiiiM 6» Drönvn oliUló blráUl, meljot iSxegtd mqimn 
fraphidj«< cxím nlait Roizaer JáDoa négy kSletes nagy mnnki- 
járúl Cilmrr Károly twx kSxxé s a küvetkeaA aiájua-havi axám- 
haa fojvx be.i» - A uiájiut (2Í>3) Kxim eliű cxikk«lye: ^i:ak- 
Aitigfxia ü iítu/iiarorittá!) Iíi4tí és 1649-ben, UauUiigo* ínmurto- 
tv»«t ailJH Kropf fjajos tollából annak a maga tartásnak, a mit az 
EgjeaEÜt Államok dtpI»raáL-xÍii}u a muKTiir fOggeUeiiflégi harcz 
■■fTtnenyirívid iu(«Rib«u taniuiUitl. — A kSvctkető di>lfri»nthsii 
KtiMOt Igiuicj úripkczik a l^r<iA irodalom fénylcnníríl, m«1y e^y- 
■xerMnind ai oumAn hatalum ft^iiykoru ía vull. E kor^itak a XV. 
£• XVt. sxáMdra eaik. RÜkor ax ii,i:liiui müvult&^g ki-totun gyúj- 
Uitt rrvje m frlboM oyn^li irányd bddittawlikn Arrdnyciül. — 
Jlrinrtch öwtzláv kícgáwiíjlMrü a BániM»-rt^y Qétnot fuldolga- 

-Báaaira vnualkuzii knntbbi tauutináayaihox. <fur « tárgyú írtun'xk 
DOvelU német átdulgoiákiiiak Gmxy ViivrMA ISÍ^-buii niüitjcli-iit 
ma^ar fordiláaút iattiertcti. — Ax au^iKclit*! (:í*.iti) txnivilKin 
^UagtarorsUíg és a axninzik IOOO—1417< cxím nlntt AcMíly 
Jgaáez KnücwU X'ilsKMUiak >Magyaromig egyháú 6a politikai 



') Krlejavi Itidontak B(ry«iKaak iWMiaii tZar História Stüonitana 
ilm Thamat >rc!tiiltacontui vdh SiMbUe* rafmmel uöuMl uyelvuci ii meg* 
joiout mvukliiilrái olv. I>. ci.v. blriUtát: Stémtlolt, l»00. »S4. L 

't K lilralnt kUíitücaroiDatbaii ím luegletűDt tbegotlfii. - 
Aornntlcy tiama birilatAt: Siáeadok. ISOu. (lg. L 



T. 0. 



I8B 



vXrcu. 



38axekSttotií««i a rmuAi sxvnt-iixdkkoU ex. lo^iijabb lauDkájAt >) 
bírálja, Ítélete K«rint — bili* teljes elismertééi az6l Fralcoiii 
elívűltl«^HLlL■ll <rril«m«Írű1. melvt-ktt évtiüedek úUt törU-uelmiiiik 
KDoyi beoM)* nnyagánnk nupfiSiirre faoxntnlATnl izcrxolt — e mnnkk 
n«iD tartoxik * kiváld sx«i-x6 sikerilltebb mHivei küxi. — Kropf 
Lajoa érdekei adatot kSeSl a stent korma történetihez egy A.nglÜ-. 
bnn raegUiI epedett iua(>riki\ÍuHk. V. J. SUllniaiuMk 6n{tetjntál)ú),*í 
n ki kov*iii«l m fomuinlom ulrtn, 1852 vígín ragy 1858 clejéii. 
Peeton jArt axital « czéll»l, bogy uebáoy mttgy«r társatAgábati 
lemeujeu Üntovára, ÍSIíshu ax utt elrejteti sxent koroudt b inagA- 
thI vigj« AmDrik&lw, illftálng Ki>Hulh T^cjoi mcgbtxiUibÚl. A közlü 
meg:]egyxi. bngy Slillmiiii «1bc«»;lfa<beit igen kov4í« oly rtotlot 
T8D, melynek s«gfto*gével bileleti»4gét ellenömni lebetne. — 
A nugjrar emigrAcxiü tőrtiíiicti'tbex nyújt adatokat Kropf La}o\ 
egj niifík kasloméDyQ w m f9;c)>lcnib«ri NsUmban, mely a rég eUc- 
ledelt, ssfri-enee^tleo vűget ^rt B«ek VUma álliti^Ugoe hirónA 
(RacidnU) rejtélyes 4let« vbzoulagxllgaivfil a annak idején eok 
]Mrí vert vmlékirntnival fo^lulkoxik. Ezen emlékiratuk 1851)-bea 
■^ ISöl-ben sDgol, inHJd német kiadiUlMD ík m(if(jeietitek. !e|{- 
Ajabbttn pedig dr. Unlíbx Sándor magyar fi>rdllitcáb«n Mi>'kolm<ni 
(1901) littjtk iui|>vÍÍAgol. Ki-u|)f SoMtefoffUlva kOslí miudast, a mit 
Rundulini vnnnlki^xóing gyüjtJilt, k kiízleményébúi úgy tAts/.ik. 
b087 « titDkxatm bGIgy sxerepet jAttnxott n forradalonilMu, Kokut 
UtoU és liallott. de emlékiratai sunyi miodcDföle tübáaml éi 
koltolt incDével vannak l^ll^. bogy a történetirá aemmi hantuukat 
oetn vebeli. — Ugyancsak n iix<ipt emberi (2H7) a aoititn iix oktú- 
beri (398) «z«mban tTanulmáitj/ok a Balkin-f&axigtl UUprdéH 
története k6rébút< czimmel Thalláat^ Lajos kéazU16b«>n Iav5 tutgy 
muDkija: BoJimia ISríénelt elnő köteteiből alviubatd '^■^HJ fe)e^ 
zet mut«lvAnrill : egyik as ill>-r»ég wi tSrténeUt Bo*xni> terü- 
letén. B másik a vlacb, Uleliileg rumun kérdés elnníletét tJr- 
gyatjn.B) — Aas évrolynm két utolaú. novemberi (399) és deczeni- 
beri (300) uUtma egyebek kilxt P. B. jegyű frúuak >Á mag^r 
konfo^laiáa kútfői* ex. akadémiai kindvftnyriil nz6\6 terjedelmei 
'bliilatát hoxxa. A bfrálé » kiadvány tnrtnlniAmik ismertetéve m 
n Rxerkm3!lAn-e ruuatlcoxé egy-két kevésbbé fontos m«g)egx>^^ 
ntUn egyenkint viz*gélja u kSxJSlt fornliiok értékét « kUlSuSoen. 
ut, bogy e forrdiokat miképon kflilik a fciadék é» mJképen oU— 
ják me^ a hoxxijok (úxödö kritikai kérdéseket. L^réedotívcbbei 



<) r>iv. Hiáíodck, IMI. ses. 1. 

') Tbe aatobiogrnpby ef a jooraalisl I— II. kJtt. Ijowlon, 1901. 

•) Ax ntébbit a M. Tad. Akaitémia máMHiik ontálysnsk IftOO 
ne*. 19-iki illétén ssékioglaló értekexéeŰI olTuta fel a tienti;. TarU: 
kkkM inuertettSk. StáteAek, 1*00. 9S«. 1. 



.TiUCZA. 



189 



fi^bilkoiik Büloi l^u ItHtlt taktikltjáiuik XVrU-ík riri«K«U>vel, 

miif <lr. Vári Rkcio ktiiilAfiábitn fogUl «Im b«lyet a ^Ujt«Di^ti>'- 

bíD. KiinuUtjn, bogr dr, VAri luuukájx a«m uk eredeti görőjí öiiw 

vrg heljes kritika! iiiegáll»pitftKt. aiMii anniik nmgjM- fnrilittÍKH 

t«JÍÍiit«IA))«ti nttm (ele) hm^ « joigos Tintkosáaiuik. ') 

— KiavErüVE^ Piiiu>LooiAi Köa/tST. XXV. évi. l> — 10. fUat, 

JlfOl- inoius— de<a«uber. -■ E fiueiekWu löbU czikkely Petőli- 

v«l f<>glalkoxik : SMíftttviri Ivdn n tixgy Irríku* kSltAncténi^k jcl- 

leiiixA vonárait katalja. líavan Adotf ann a bMoalúsAgra Figyel- 

nestet, mely m »KgriBi»j- Elelko* cí. kűltemtny h«t«ilik vers- 

9:»k» " Uoineroa Udyssviijii VL kiiuyvíiu'k H8 — 169. »tir»i köxt 

vn.n : ti^jani'Kak Havas Adolf Koltci Kiirnly nóntel kílltőttck 

l'otőtiro gTnkorult » m&r iiuUiok Által io émrevelt IiklAUt rc}t«- 

guti. a u>i killüHüsen as >Ví6íaó abiniÍEttna< és a >I,4rl>eerbauiD 

und Botlelütabt. inéf( ínkAbk a *H»( ^ a >Fruiiitue WüiL-i«he* 

ez. ki>ltvtn<^iiyuk kfljít i^zlvlbcli). a müknl axunlmn. hogy killtoiik 

crcdotiségn naurbAt tzcttrcdoc. — Heinrkh GntzUiv egy elfeledett. 

életé1>en alig ismert Irúaak. a diinAiitiUi BsilloténiL de a BÍkur< 

axagyai Túliba áUosirmasioU Baracskai l'<ílffv Sdmue) ü^yvédiick n 

XUSk-ik »xáx^ elején irt >KrbÍa< <^h 'Xi>imliu< ex. KtroiglÍJi éx 

k«ltuitlo« regényeiről érivkciik. — Rttmia Ii<^j\>s ■> folyi^irat 19iM 

ivi 3. mi«t4b«o Garffoih líáitlcbáH-novelUiJdriH íütíiU csíkkél óné- 

uUti ki aiuMl. liogy Qargallu ueni Bucuaccioliúl Tagy mAs' rigi 

késiratliöl niedtcUc nurolÜJA tArgyiit, hunom cg^y XVni. nzAiutdi 

fmncsi* forrA^UI. -^ A k4iiyTÍtmert«t<^fiek rovat Abau Cíiüiár 

JJ/.-tnér Jünó^i BétAnak *Az acHtliuliks t<irtóiiet«( l-x. uuinkájút 

is liapM Jir/3vf uMixc^yüJtitlI muukiíinnk Budiul Fer«ui.'x Altiil t^jWt 

alA rcodexctt kindAHtt bírátja ollatnerőlcg. otlctd'Kti Cximtnormnnii 

jAnoank > Ilarruifiilvi 8saI>6 l>Avid< i>a Csomortáni P. Uaiidencs- 

neb >Ztíofí Uiklil«< ex. muukáikról ax elilélú kritika lutiigjáii 

nydatkotik. Vtícz^ Jiinos & imdl i'-vlivn MadAcbról luiigjelciit kct 

mMOgriphia kttzűl ax Alexander ItoniAtiít emuli ki a l'uligyi 

31 tay bériével urnnbeo. 



'} V«]6b>n úliajtaDd-} lenni!, bogy ralnki <1i. TAn fordKAtAnul: 
iitit peniltv oorrigilTa, Lm sDtlTa^iek butyvM, Mwbnto* éi uiimleti U'kiu- 
Mtm kifoKárioliu) mns^vt fordtlAiAvnl ajAndéJtoou meg kútrú-irvviHl- 
nnifcal. urnil inkább, niivd 8*ub6 KAraly külfinbun kitüoJ fvrdftAaa a 
TttíUra XVlU-ik fejL-xetéiirk o>upin u turkokn voontkuzó punljuit fúg- 
Uji nagibaa. 



ion 



tArckju 



SZr.AV TiiRTÉSETI SZEMLE. 
l«oo. 

I. A ■ioKTÍT-sin~tv6K-DAi.H;(T 0x62. LetHltAb IvRnielTfOK. 3. évi. 

l!>. Bucuir Ferenvx: A refonuáctiá eUerjedéae Sorvtitorsidg- 
ban a XVI-ik .trdzattbatt. (Ö5— 78. 201— »U. H.) A refonnáCTiiő 
Borriitorsiiilgba lei^iiikább KrajoábAl ^b Mag.varorazftgiiút torjmlt 
fttv F«héi-KmjiiilMii "ok borvAt lültott ; t'/ek köxiitt a kr*JBaÍ 
rcntlek (in niMncnck, kiknek jú^észl^ pralL-stáni volt, én a liorvit 
vígrArnkbnD Icvö ttimvi kaUmatuztnk t«rjewt<ittAk a rvformAcsiöt, 
moly Dzonbnii itt inélyobb gyükerct nem verhét«tt, mert a katonásig 
cBsk átineuetitefí idvr^tt egy-egj várbau s u tánudiilnii érint- 
kex^beu fAleg cuk Ku)At kürtre n^iorJtkoxott. — Fnb^^r-KrnjnAban 
n protMtmitUnma k&it]Kintjn MOUling (Motljika) volt. ho) már 
]5G2-ben proicsUns egyh&skSis^ct taliluok. Itt hfrneve* |)r«di- 
kit«n>k mVikSilUk. kiket a krajoai rendek éri Sü — 80 írt tixetúMvl 
lituk oL I.<ighjrcsi:1ib küütflk Vlnhovtci Oi;rg<>Ir, ki JUbniken 
IIorvAtorhxAgbnn »ftlot«tt is MAtHingb«n már 1 5ö9-beii lerjesatatt* 
a ptxtteetftns vall&at H protiraUns kOnj-veket. » loiért cok SldO- 
zí-Buek vdll kitéve ; t5l)0 t«léii Orafí Gfítrg}' fnciiiMtres be t« 
ziralta a utóbb n laibachi püiriiök Obitrbnrg vArAluin bSrtUnra 
v«totio, hol btlrnm h<tcn At knnyéren és vl£«n sinliklütt. A krajnai 
reiflek kOxbeiijnr&sira kíssabadnlvin börtőníbül. aiiiidl telkttsebbeu 
pmlikiH H uiir ISOO fulnuir'haválNin axt julf^ntbntte VnKnad 
Kriiilöfiink, hogy Möttling kürill tir. mMílldnyiro igon sokakat 
Di4!gtérlt<itl. Vlnbovics som latinü), som németül nom tndott. c»ak 
9zlov£Dt1l és bürvAttÜ; keEdHben a hivek aitoiu Anyaiból ét keza 
mnnkijiliúl. jintcztúsi^vésliöl élt, a middn a katboltktis papok rat 
len^xólc^ KMim^rc Tct«tt<1k. nxcot PAlrn bivatkoMtt, n ki Ritint4u 
n k<tt ke/.úvel kernetn ('bitin^t. A Uiharbí pCkupiik aximkiretéstts 
Ít4-ltB. de 1^ lot'iibb U predikAlt Hütllin(;beu ét kSniyéktin. A kmjnai 
|iroteu(Aiix rendek 1 r>70-ben évi HÚ frt fizvti^iit rendvltok cx^tnAra % 
15KU-bun & ík fllilrtu n uoncardatDniot, azouban as olleurefonuAczJA 
nyomása ulott v/'gro ix kiínytol^ii volt MnttliuKet elbsKyui ■ 
dlköKbeti Laibadib«n 1S8I (ebr. 18-Au meKi*"'!- VlabovicK biisigiir 
terjnMclette a kiirviit é% M-Iuráii Myelvi>n irt protMitAna kttnyvekofc 
H a Hxentfi-Ax horvát fordítóival Albmdó írinUceiéíbon Állott; l«r- 
vtsite H bibliJiDak t&rűk forditáaAt \s. de ebbfil acmiui ann lotfc. 
Vlabovicsot uagjTu becsOiIők » Zrfnyiek bi a li»rvút ncmemég-, 
kik küxrMl elég prolctitius in voll. I.fívclcxÍAlMin Állott Koueu 
lütvAnnal, kiiirk 15«Í3-ban írja, bogv Okltybeu Kitlvdy Tuuiüd 
bAu olfitt <<e itmuiau sAgrAbí pQnpdk jeleiüét<íben prédikált, W 
Íigyeltne«eu hallgutla é» a reforoiiczíúval rok<inax«ov«3t. A horvAi 




191 



leeniíg «gy ritxa ekkor nyíltan » |>r<il>raliiiilisiiitia}itix cuUnko- 
xull. Eniödy Taiuáii liáii. mini niTiltliiigi knjiitiiny. ns ndavutó 
(tréptMtf^ut <Í<i*x«M iaTDiIulmiiiriil VUIiovím Gergelynek adoma* 
pymtR, iDÍ4rt ^t a mtttlingi blrú éa InnáiM » pilspBkncI be)>crtilték. 
A gTrpMtti&g jaradsUnait nem is sohAig élveito VUbovioi. Mint 
n krajnai protmUna miilek meftbixittja. IfiŐT-lwn jelenti nekik, 
tíf^fy a krajnai prMikátnrok Zrínyi GySrgynól, ki tuiiga b 
prat««tABa volt, I»o)>3Damoltik * dubonlcxi provisurt, u miért 
'^■usxdl bAuik • iinileitánaokka), ^enuek<iik«t SisxcfrigdMitiitjn lU 
kuLliiitikiu |M]H^knl iiir« inegk eresztől I et i ; igy toKi a ribuiki 
pInbAnua i*, ki ogyAlUlán mvgtiltottn « protWtAns prédikátoruk- 
nak « predikáU«t. VMioviís idejében még kiit kiválóbb kéyixtíUaéjíá 
|ir»tf:<túiii borvit élt Muttlii>f(bM) : Knijaoiica Pítcr OhxiíItIhíI «'•« 
r>riii)<iviiir)ki MikUia BoaxniAbill. kik Dnlmntin Antul horrftt biblin- 
fiWltAMl revidoAltíiik. — MQttlingi protoaUn^ Ielk6-e 157-l-ben 
a borrát Maleoiici Uijo volt. kit a katlMlíkuH |in[Hik axzml váitol- 
tak, bngy Mméffa niellvtt avég iiiwralót íh tart; «sArt aziitiln 
' ."^ít kértn n Zrínyink >b»K!zagi«gébo< (Herw)íitnni) 
]. ■ ^r'ís k<]irny%k4rv, MCitlingba pedig l'nakHuiaa Mikiónt 

hívták inc-g lelkémiiL I.^SI-buu L«uk<)vira jAnos kapitány ki|Ktntn- 
CMilta « váixwbiil a protnitánn Iclkirflit ^-* tnnlt^St, mirc^ n lolk^oa 
tt válxM falain klriU *üó elhagyott kápolnában, mely a uéUGt 
liitii^-reudé vult, konlDll pr^dikilui. azonlisn tnní-t i» kitiltották. 
lÁK^-lwn kinilyi renilnlct üxte ki M'íttlinf{b»l ux utalwi [trote^tám 
ilolkOiut \'iikinniiic>i l'Hcr >ix«ini^ly<^b<rn. h » városi hat^lságot )>Olt 
r-arany blraág terhe alatt kOteU-Ktc eltávolítására. Vukmauici Mötl- 
línj^en küotelében • SMm«nÍc(tek bnrválunusági birtokain liuxödott 
a^. hol mé^ 1385-)i«D ■■ lílt. — ,\ krajiuii T»i'ln?.rnfmblhcn ÍCwcr- 
(tnutlj) már I.WV-bou volt prot««tánfl prédikátor; iil<^'>bb Karlovácz- 
bi^I havoukint ffifaer láluffatott i^l i>da e^y protontáni inbori lp)küHl^ 
kinnk '-11 fofiiiL Alíkíill*£f^t (iziittck. Az olli-nr<!furniicxti> |aiiuin> 
kint itt !■ elnynmt* n prot4«t«nti*inaat ; ■ r<«cti«nálÍ8 biiottMlg 
llilfi-ben már csak n^^ prost««táD«i embert talált Titcbcrnaiublben. 
— aicbelbergbuu uí 1S80 — 1687 úvi-k uhilt Slívio Krisl<íf prodi- 
I II ki ávi 20 forint Migélyt kapott a rRiwloktüL — 

i< ^iiak a Krnjnával hatiiroe r^süftiben fit ott, hol a 

|rrotetttáu£ Zrtnyiok voltak birtokosok, a pruteslantismaH ax 6 
ult&liuiik alatt felviriLftxatt. Truhcr Primti* az >ArtÍL-ula( dzluvéa 
kiadáráhun I r>Aá-h«n axt Írja, bxf.'y bx ovangelikm vnlliUt Kroj- 
nában é« Ilorvátortixágban sxahadon birdotik, noknn 'inlnimcl 
luJigatják ac ijf«liicde(éHt &á raiilhikoiuak a ru(uniiá<'iii''b>fi[. 
lltirvútoTvaighBa tSbb tanult förtíu lépett a lutherduusuk viniba, 
a ki Ualmatin Antallal résst vett a horvát bibi ia-ftwdi távban, 
vagy felairiiiegálts azt; így a Knlpn mellotti Kastól plobdnnaa, 



198 



. TaRCU. 



ki latinii). gürSffüI H lu^mcti'il tiulott. Ouily £• nilintk k*tbalilcut 
{Mpjai prut«st&os>>kk* Mtek s luAr 15&9-beu kiutgAn liiriIetUk at 
evangí-liunKit. — Az új vaIIiU leKlelkcsebb binli>túje I,ukio< Pflt»r 
vott. Midiin n )irutunti II sokat Ilurvátvi'u'jigbnn iiliiöxni kexdtfk. 
tgétt vágyónál, Öai hAMl, Dhíc* Feroncxnclt. « KrfnTJck primőrjei 
jds8Agi^asgiit4jAnak ajándékozik. Az errfil aiüUr ukirAlot ]n79 
jiin. SÖ-L-n Zrínyi Oyöi^fy &t MiklOu írUk alá miül Uuiuk ; ex «> 
^vétlen harviit intt, niely ]>r(ilc:tUi» hnrvit Iclkésztfil exra 
idűb6] reánk mBniiil. liUkit* vagyoDH egy rftisit » ezegényaknek 
liBgryta. Hogy nagy tekiutí-Iybeu állott biUorsoMÍ olStt, bizonyftjn 
*x io, liii^y DalniatÍD bíbltájAból ő i> kapott egy línxieltttpétdányL 
A kalholikuKok nagyon ffyiil^ílt^k. Midön a renc^titt idejében Lai- 
bachbaii tartózkodott, a polgArsA^ak 300 arany bírság t«rho 
aJatt tiloH Tolt veit) érintkezni. 8 niiddu Múltling1>e in«Dt, in«((- 
paraui^itták neki. lio^'y tiyolvz nap ntatt hagyja «1 » rároBt. — 
ítumotxír, Okity, Klanjac, Krapina birlokosnit Vlahovica nyartc 
meg a protcstantií'iaaFsnak. EzI a sxamobori frauclskánaa-kolMtw 
ö» QUviuicei Fer«uc£ borvAt-boAKuiat francia kán us i-endfSuflk, 
valamint a város m38 évi iratailiúl tudjuk; mtilyuk elmoiMlják, 
hogy a protMtuntinmus ott mint án'iz torjcdt ol. a mi tonndazetM 
is, mert a eiamobori vár ura llnguad Kristóf buzg6 pratostáH 
volt. A£ ellHnrvforin^t-^ú azonban e helyen h gyózSU; 1638-bai) 
Biár ugyvttcn r/ty prulcuLinii «ani volt SzumuborlHn. — A >táj«r te 
krajuai rendek btugúlkodáaa folytán a horvát vég^'árak katonaság* 
Mtdmára Bzotett prot«0tÍDa tábori lelkéázeket alkalmaztak már 
15)>l-ben; s Intberáuiu tábori Ictkéoi 16 frt, a katboltkuv 12 fii 
havi fizetőit kapott. A borrát prédikátorok azt tcrvcxták, bogy 
a türüks^ct is megnyerik a proteíttaDtigmasBak, s Így báritjAk •! 
a tSriik veazedelinel a kcremtyéuséxr^. — Kaproac«iD l$7d-ben 
találunk prot««tán!i lelkí-szt. és itt »akáig fentartottu magát a 
protcutanliimui. Itratulien Simon xágrábi pOnpl^k 1B04 jiil. ij3-án 
l«válben krirto l-'erdinánd föiierciiegot. bogy Kaprooczáról távolítsa 
«l a protetitáoB paiHit. kit a páran cm ok pártfú|;(ol én n ki a 
katbolikiut plébánia- 1 cm ptomol olfoglalta. A vároK lakúi ]>edig a 
piUplíkÜt kérik. kUldjüu nekik katbolikus papot rogy francivkáBiut, 
mórt már rég«n nincs bitük ízcrinli lelki páeztomk. A. lutherá- 
uUBok elfoglalták a koluitort ét a templomot, a bunnas a piiHp&k 
által küldött új plebáuu* miiiekönyvvel a kc/i-Wn, dnbiaú és 
muzsika mellett tuttc ki ökcl. l'roteBtánsok e vidéken loginkAbb 
a német és ítájer katonatíutek. katonák és odakslt&xiítt német 
iparoaok voltak ; eg)-l>ázt nyelvük Í9 a tiémet volt. Jóllebet Uldriztiik 
fiket mindenütt, de Kaproncxáu mé^ lií59-ben is akadunk {írot«- 
Btánsokrn. A váro% küroyikén protestánsukul Dersfiy (DrKsanics) 
Uiklótt és FereacR nemesek emltltetoek. — Petrinyábeo is fűle|f 



tIbcsa. 



193 



a K^^^luii^tM^ küxt Tuit elterjedvo n ruformitaúá. StolioiciH iiy'Argy 

HtOCf iprili* lő-tin Hxt írjn Ur.itulio' Simnn pÜHp^kiiok. bogr 

fóf^ ■£-!]• a l)ruU>-t»DtÍKmtiii( Pelriiiyébeu tilfojuni. % eK ukból 

Fer-c3-ÍB*u<l fóheroitf^nek ú irt, u ki uiegliai^yta a p»i-ant<>nokn»l:, 

-y laedje őinzi' » pmtmUm k<iiiyv<ikct é> ^onie ct. ■ klinteseoii 

■iiídMikii, u ki akAr sziivtil. akár U)tt«t mz új lodomAuyt 

iti. Rkkor « pQejiűh ta üW'áxui k«EiÍl9 s fintteatánsukat l'etrí* 

:X»*« — Sdazekeu b votUk i'nite^Uiuiok. tnio-l Rrdödy txtn 

VIf«.lauvta> prcdikAtorI uknrüi oiln kiil'lonL Ogiilinlnn a katunni 

6r*^9i'^lt fimlMiUiiii; nagyr^*3t krajuAi silovínelc, kikiiek » krajnai 

macSak IÍMJ-Wd a liiblis e^y li«kütdLt p^Idáuyit kOMiíUék in«g. 

X Oaller caal&dtw) lot&riuuxú kn>jii»i tiiixt«k a pruttutAtitúiniis 

uisl«.>(ai Tidlsk. 1i>2H nov. S7-ia FrungcuAn Farkiw gtnoráliii 

Q»Ua tiyörgf titkos tsnársosiutk ait Írja. hogy Touuba kn|n- 

Unvnjl DOvezt« ki Gallciialeitii OnUer Jiiiiael. a ki íkod j«lfiii 

térfaii, >(aak ax smjuom oniii'l a derük gavuUúrniil. bogy proUHlAos, 

A* rfot^jli, hogy nnnMkdVa ai«g fúg jnv-iilni. moi-t a javulta 

úti&D vaa ; kár, hagy iii])csen«k ügyes papok, a kik niegUiduAk őt 

ti]ami.* — A mngei liel.vir^ég níntén a proLeíUnn valLiat követtv, 

t^oft 6itfersd»rf puriuiianok«ágB alatt. A dalmát tcogcrporton a 

prutetUntimnUB IcgbiisgObb tiirj«sxt3je Kirrbporgor Fábián laibacJú 

kűnyTktfivkeilö rult, míui roitnadboz irt Iev«leib61 (l.Ví:)) látutik. 

i I>ri'l«>Unti)ia)iu a borviiok kSitt loginkábh a i^ríavi<birtokokoo 

vir&gTtiL de a XVIi-Ík »ehzh<1 vége felé itt is elenyéssett. mert 

Otannioi leuggí pfUpök ll>46-bisii miul nag}' dolgot eitditi. bogy 

(^mnibftn (Buocsri meUett) a nent Uikl^ tentplniuábap ngy 

F^rtotiiuL Zmajlnvint Jánov virkagiitány nui altoaiatvc a miért 

> ut^ikiiaok a templüOHit kerillik, mely Qrea és elluigyvlott. — 

^ niMlnisi ]tibp9kni-gbeti ll>23>l>«n aok franci .ikiiitu t<irt n 

|«utnl4]u valláam: oxeket a ^Inyi^ birtokaiknn miat gsida- 

lintekn alkAlmazták. kik annyira nyomták a katbolikuaokat, luigy 

***■ Ili. FerdináodboK furdultak panaszukkal, ki Uarián inodnui 

P^'I^ks.t uevexlv ki birtoüül a pmtuatáiuok faatalmituuk mii^ré- 

*** — A rrfnrmáczi6 nlot tört magának a n^et és krajnai 

''•iTÖné^ útján 'L'JlrOk-lIiu-vátorBxAgbB is; de mdlyebb gj'ükeret 

"*" ^trbet«tt. mert a belySrségek gyakran váltuxlak n kíllfinbeu 

""* igno érínlkfxlok i> n^piiel. — K horvát végvárak vidák^n 

"■'luváta tolt a prote«t«ntÍ-'miH központia. hol mindjárt e vár 

^*^ptíéMi uUn (157'l> jfrluulkexik. Kfa6bb kél prodtkátor is 

■»uü(l{m Karlovácxon : egy német a tÍBXlok. 6* egy borráb * 

kü^tooiit ncánára. A prot««Uiu kflnyvek t«rj«Kctéséiiek w 

"* volt a Miolye. Aoersparg Aiulrás paranrsnokBága idejé- 

™ (Í&&7t vtrágxott legjobbftn a i>roteelaniiemui KarUkvácx^in : 

"*"■> *8)Üiekvi»égst alakttotUk, volt templomuk, tHkolájuk. 



194 



rÍKOx. 



ionHitójilk. AzmiImui mir 15l'!i-l>i'ti >ilj- reniltilulel kn]wU 
^y^'Ky gCB«rftlU, bugy |>ruteáUinat ne iiovvXMti ki tisxtU 
bnrvát (itujtiijíiíjfiléí pedi^ 1605-beii u |irutcaUiis lelké(>»ck s 
indított vtiló)Ag<:>i> hajaxiit, fÖk4[i ■ Xf iiiyUbiriitkokoo Uüttlínij 
KsrlováCB kArül. h«l legiübben tnrlúxkndtnk. Miniliiinelletl 
pri>t«^iluM)kaak KarlovúL-x^a még 1645-lieD íb iDogvqlt i 
kfllün l«ui|)Iomuk b c?>itk oz 16r>&>buii odn telepedett frainciakt 
«ok tiii-tik ki végiig « hdyWil ókdt. — A. itsfaraiAexiá Krniui 
«ltorjodt [sictriAbau, » horTiit teiigor|wrt-vi(l£koii é* • dal 
HxiKetekeu is, de magiban DalmAouAbaii kevés sikert ért 
MtwiAJwii terül eleken, melyek VelencKe fenltatúMl^ alatt Allol 
> Hxliív liturgiit körctö úgjneVRMitt glagulitu [iii)iaAf( arűnei 
vnlt nyomra, e miiitliugjr » pi-otostltixnk nx e^hAzi kiínyvi 
glagoUta-betütt borvát Bxíi\-egn*-\ t» kiudtAk. a gUgolitit pa] 
tSme^eeeii taatUknaii>tt n pi'ut(iit«Dti»mutibu2. A ptwteetáucob 
papjaik ellen folyt perekből l.ilü-lől kexdve Ulhiiljak, i 
ki^z*<^gckben tilRt fel a proteatantiRiniis DalntieziHban. As «1 
refonnAcxiA itt is mbkülütt : knluuSeen VelciKse bmigAtkodo 
protcaMna küuyrek e1pitMi!iil>i)Mn. éa ujak nyunáa&t a a 
tcrlilL'tín ■xÍKurituu eltiltatta. — A Irinyi cwiláil tn^jni lő46' 
prutcttilntokkA leltek •< mtdfin utódaik visKiat^rtek i« a knthol 
vallAsni, mindig titxtelclbeu tartolták ciAktDmyat TArukban 
Lutliur Mártont ihráiutló fetttméujU melyet eU Tullíiu Jti 
kullandi tudöH lGti()-ban lAtott. Múr a ncigetviri Znnji Mikii! 
ú nejúf^l Roocab^rg tivÁrAl inondják. bo^y prot«rtADtM>k Tol 
A grúfné anyja alvt-lendvaí virábán ]>rote«tánH uyomd&t tar 
A uigetvári kfiat proteBtAna hajlanddHAffai miatt Ferdinánd n 
rában n«m Hxeretlifk; a púpokkal én a zágráki káptalannal álli 
riawtlykodáiilutn ^It. ellenhon hurátj.t volt Tiignad KrintAfuak 
a prtiteetanlinniiii Hgyél leTi^lbeu ajánlotta p&rttogáa&btt. Mi 
fiu Oyűi-gy nyíltan lu-uUaUiuná lotL Maljjtduxi Hiklóa 
tanite»ára liirtukainil n katholikiu papokat mind oltÍzt«, tam 
maikat Átadta a lntli4Tinn»oknak, a Csáktornyái pálotiok uii 
sxahadalniAt elvette, rendbáxnkat clpusxtitotta, a leipplumbt 
flzente^gtui-tút üatixezúJialta. a barátokat ai<^kin<ixta, Stmim [ 
(Iritíü) Uírtüulieu lialt meg. Znjn; Jáiww rofld-főnlík cml^kirai 
paaaNXolta b« Zrínyi Oy5rg}-ijt Uadolfnál, a ki megdorgált) 
kATtérll^b«D marasstalta el: magtéríltfeébeu fámdoratt U 
király ia. de eredmény lelenüL Irinyi Gyi>rgy mint prot«ii 
balt meff ]l>03-bau. r.tlt, ki 1n74-baii lloffaalter UudoUol 
nyocndáját ncde]ii:xei bírtokAra bozatta. s egy ideiff et Tuli 
egyetlen é* jiedig pvolcütAnÉ^ iiurvit nyomda. Ntslulícnsín korö 
ki a oajui aUil a prot<atániuá lett Butwic* Mibály va»ka> f4««p 
htirvAt klínyvut. mclyekliöl axonbnn egy tines meg, továbbá ] 





19.1 



}<gyyŐ Viirhöcxi-tnrüHua tTroj«lmnrhtii Pix- 
^^r«ir, 1574), iiiclfból cg>-etl«D <sgy jtéldAiiy nutradt fou. A. aváe- 
li<3;«»i D.vomda 158G-baD Varaadra, !587-beii Mun^urűkerékre 
kü^-üsiU. — itrinyi OySi-io fiát Györgyöt, Bakics Jilnu* c>Ak> 
brxs^rü pálos perjel t4lS3-b«ti Utrftctte viiwxn » róinni kktholikua 
lritc-«» : [Wililájél kiÍTctto nz ogétz /rliiyi család, kivéve (lyOrgy 
MJA-fc Kidíj Emm^t>«U't, ki c«ak ltilB-b*u converWit, — Ajt órt«- 
keeO > kúT«tk«z$kl>«ii uk)<-velek «)u|>jfin bcKiéU cl w zágrábi 
itef^ökök, n luM-vát onzágoa kurtnáiir ii% fóiirak prot««tADK-Uld&- 
ié*^il HomlUirsEágbaQ. 1704-bon (Igy^zólvin már ntak bokGItüxOtt 
■■SSWok voltak Üorvátar«zágbiin g>i-(il«KtáiiMk ; as eaxáki járáabun 
tii«Ksajgj ilyeu káltiiiiata falu vult, lutbcráuiu e^r: máiutt más 
lele>lc«xetöekkcl v«gycM>n találank magyiir kálvÍDisUkat^ 

Muoiun Kdv. 



ÜJ KÖNYVEK. 

~ AuftXAai (MM^yax lod. akiid^iniai — ] |)«Jgár) i» caillagáiMti 
Mptáml, Mc'Mll-[«. HoiiitpeM, l»03. FrMklw-Ur*. kuy. Kis a-r. S43, 
t í- An í kor. 

~ Avi*xU4i aus ilcr 0<*eliJdit« ilet II a. k- nn^rúcbNi l&íauwrís- 
ll<^iminb rrviberr v, UuOiiiary, lu. 33. Ihiiiiipfíl, iiMii. p«aU kny. r. t. 
*-t. IM j_ 

— Bakkay 8Á7iH>K lioiDénMz lliá>m. FurdftolU . ItailapMl, 
IHii. Bfiniyiniiky Viktor kny. Kin 8-r. 8, &<iZ I. ^A m. Ind. AUdlmia 
kíHiynitüö rálUlaU. V) íolj-am. Sl-vn. kiM.) 

— BÁLINT GIiK>K. A hotifoglalá* rL>vbiúia, vania ■ han, asAkely, 
^'RTar, batenyc, kiui kí-nl^a liHEtáiáaa. (JieTiaio bouiría*! oocapatioob 
"">««íia&) Kaluctiár, isoi. SU-íd JárMi koy. »-r, Wo l. Ara 4 kor. 

— üt»<m LkJW. En;r év. Képek a mBj^yar miumI VbtiiaetíyiCi. 
-" UjniáK námin. 3-ik kiadik. RudapMt, l«OI. WodiálKr P. ét Uai. S-r. 
*• '*1, ni, 3 L SBánioa képinél. Ára 3 kor. 

— BAR<>n LiJos ét <Miiki Dvi»^ MaSTarOnKág (Art&ie<«. n, ré«t. 
7^ iUolg. kiadás. BudapMl, ltlt>l. Wodiánrr F. <8 flaL 8-r. 4, 1X1 L 
*« l t«. BO flU, 

— Barti>u> W. Rappori mit nu toj^go MiÍ«iUilq«e faít eu A«i« 
^''Mlocn 1S93 el itat.íOntno noixick n Cpexmora Alin ciiiaj^iioK 

V'!**, |»gs_.t8S4 rr.) 8U PUenbóurg, I89T. Nsg? St. 4, tM I. IT 
r^'^^Cvpikna (ábUval, (U^oiro ilu TAcadémie ínipáriule dM acinaoea 
^* B*. fétcnbuanr. CbtMO kiH. jjtiil. THI. I. 4.) An n U. 

— Beck Vti^Ht bárunk E^ liMgy <anléikinUi ai lS4e.i4it-iki 
- ^ •nbaiMelurcnúl. MUkolca, 1901. SUuibngor Itnnát htiy. t>-r. 

■"~ L Ara 8 kiw. 
,. — B£lt Jíkoh. KofiMai^-kiliintotHa a vármeirydii. (ly«r, l»OS. 

"'"^otüa kay. Ki* S-r. 3, 20 1. (KaiOalanyonat * OyÁ^ Birlap 1902. 
**"- ><4b uierjelent sfáin&búL) 

, — Bkotiiy ZwiI.t. a aagj-Hr naoiMÜ írodaloio t'lTt'fiieti iímcrtcc^an. 

^ Z.*^ T-ik kiadAs. Buctapaat, 196l. AUtenaeaiu knr. í-r. 3, !<.>* I. Kgy 

~ BniaK TjíuHcuTL ta Xauivíbac a íjáagyararaág vánupgyéi 



19fi 




.tíkcu. 



nt vÁruiikM ftiiiiii'ló iniinltaUnini kGitponti búnlUftKiaak folfixycleta 
IrtAk n lliliar vAtuk-kvcÍ bvl;i muiikatAnak ; 1. Ilorovfskf/ Samn. 

karóim oniAKni tMrtvMUnfik, íölilmjci. ki!pi'>mÜTái»tÍ. tw)ir>J!(i, liadQgyi 
él ktnnévxeti vÚMioyaüiak, kaimüv«lAilú«i v* kfteguilHxiiri AlUpoláaak 
tdioiklopédiijiL A >UnKyB(4inxAs rirtnuKjéi líi vAroini' állniidó maiik»< 
Unai bixolbAyintik küxremiikAcIáii1r«1 ■xcrkentí — . Hihar nírmegSfC it 
Xagyrdrad. A 'HagjaromÁg yiivmegyiA «iirárani< Atlaiid6 unnkalánai 
köiiKioti bixottsAfri^'k rclüf^ti-l« alnlt IrUk » Ribnr várnKgyut bulji 
iiiaitkitUn>k. ItuiljipMt, (IPo'l.) Ix^^rAd.v tcjtvi-r«k kn}-. «>r XII. ««« 1. 
Siáinoa müinelIiikk-Uol fa mOtcs- képekkel. Árs illiiki'it&bcti 13 kor. 

~ Hkeihk) (Kait — ). Alturlhnin oiul )litt*:l>It«r >■■ Varttnren 
dcr Kciizcit. /wci JabrUcifcndc cnropdifcbcr flcachiolitc! iin l'cb«rUick. 
Kin anÍTfTinltfriwhichtlicltiir \'criach. Zwcitc lUIftr. l^ntitohaiiK dcs 
Chrtitcntliiini*. Jnt^nit drr (iitrmanrn. llnlin, 1901. <>rar]; ItonJi. 8-r. 
XXMX, I.in— U43 II. (KDltarTFschicblD dor NuEixrit. H. Hd. 3. lUmc) 

^ Bnui^lfürK (ilúiú. GAk-otto M.tnio •!)« eK'<V>«. Mpkiit*^ ni 
iuooMi diotii ac fuctiii Matthiar rcfru< cdmd miiva mini iiiűvel<'í>)<iatCrtÁ- 
nuti külíiV Hoilngint, 1D«|. llornrinixk^ Viktor kn,v. V-t. 4, OO, 3 I. 

— fUl'llUJ.I (Ailriann )- Ij'sioan ahlii'cviatiirArEini. WöriArhiiftll 
lutiiitlisrher nnrt italiic.niwhi^ Abk£li-iunK<^i>. ""i" "io i" rrknntlrn und 
llandichriftL'ii bniondar* di^ liitUt|A](4>n KcbrüacliUeh aínd >~ — atb. 
Lcipdg, 19M1. ,1. J. WVbcr. KU 8-r. 3, I.l, r>-49 1. IWcbnni IlluslrirU 
KalochtnDnn. Nr. J3.) Ára TI-'^ M. 

-- (;oiUTK-KCMi>ii ilii \XXVl-« concnnra pour Ica prix du conte 
>>avHrr>v. (ütK^ii. >• Tpuuaib iuc^tohi. u)inc>KieHÍN iiaipBA^ rput^ ynaiiuaa.) 
Kt. I'ct'TabotirKi >!<n^- '■'iIT ^''- *• "" '- (MÉinoiroi dn fAí^ilitmic imp. 
■1<3 i>cira«ca iIr St. I'^tnibourir. na»fii hitt. pfail. Vtll. I. 3.) Ára l'&O R. 

-- CoMitK nexiHi dii XXXVJl-c conroiírí pwr tos príx dn oomLe 
Mavaro*. (Ocipti •> ipRjpinTb mmi-hoitTi npnrixtiMiiii Barpaxi- tpaj"! Vi'apoHi.) 
M. PÉUraboiirK, iseí. Nagj- í-r. «, .MS i.' K'-t Wrkíppol. (.MOmoiriH il« 
rAcaitémio itnp. de« acienoci* do St. fÉUrabgoiy. <'laM« búi. pbU. VIII. 
II. I.) Ára S'SO K. 

— Chkitk-kuiiip ilii \XXV]lt-« oonooQiii pi>!i( Ira prix t|n comttt 
Onvsrov. (<>?««» oipn.liliiTbDorjJKiiai.niiticixji-iimii.iijiu.t'i. r|a4^ Viapoiin.) 
M. Ht«T«boaTg, is«8. Nurjr «-r. í, I3S 1. I.Mnmoirct Ji- rAcMléiiiie iinjf. 
dca aoiciic«« •(« St. I'étorflboore. i'loMn liihl. pliil. VIII. 111. 1.; Arn I ». 

— CuuiTK-iiKMUT ilii XXXIX'C coQvofin puar It* pru da coinbs 
Ontai«T.(Qi'iMi. o ipiunan. jraamai. npncpuejriii sarpaiti- iixiftyiuipniui.) 
Üt. I>ót«nbourv. isuii. a»,^y »-i. t, 161 1. (M<lD»>ir«ii dr l'Aciidíinic iiup. 
dM aeienMi de Hl. l'éWnbouif. CUmo hi>l. phil. Vllt. III. b.) kia. ISO K. 

— &1«ÍK JliiULy. Ouleottó Mu-xio kOojnu MUyás kir&lj laUUA 
bűka é« U4íús nModiiuiiAl éa «Ml«k«de1«ir^ F)»dit»ltK, beTeMtéMFi ú 
jen>ei«kkel «lUtta -. Budapeat, l»Ol. Wodttaer F. és flaL S>r. TU 
(HafCTttr knnjrvUr. S&f. Sí.) Ara 30 6U. 

'- Cntust B^A. AMfobér Tirnegye UirUDelmH a r^mai korban. 
N«t;rK>ye'>< 1901. XH9yi!nr«d! kuy. r. t. S-r. «iT, a 1. 6l mellékleti 
^Oltatenyoiiut Alnöfthtr rm. m*mograJI4jit II. kS4. I. rŰM^bn.) 

— CifcVAi JkxA. Tört«ii«Iiiu lvűlya«v«k ttükn a ffildnju fok. 
*át tne)chHUir«i^'ivK]. Bodaptut. 1901. Koba Síiimd knj-. Ki« 8t. 53 
Án SO flU. 

— CltfKCR KÁKOLT. Saagei foanogntíhiáj*. Bi«ged, IVOl. Kadtéa^ 
Jmre kity. ^'agy a-r. 4U t. (L«ay<iEu«t » Bmiapegti SieviU IX)1. ^ 
«»3. 4> Í9Z. arÁlaíbúli 



tíbcza. 



197 



— PteiM IUI.VÍII. Eiohnnl: V-tgy KknUy élete, t^tinból tOtitU 
lotta, teHwMM«l éa aitmaWóval ellátta ~. Bodapttit. i«Ol. m-r. loo 1. 

— I>OBT Aktal (Keül'ly). PadtiiaDÍrakf ctalAil. 314»i>lik j&vitotl úa 
btTltatt Utdá*. Bu4aprat, 1941. BawIiniMiiu F. íi-r. s:y 1. Kvgy mulKktottcl. 

— BsnxHXxv SixiMiE. Tudomftui' v» «g:}'«luin. trl« éi a konMi 
kir. jomtadámkiiuik 1901. SMpt \4-éü tarlóit lUttl £ {»kolai éri mi^ntytti^ 
anarpitn [«liyiVH«u — . Kun, I90l. Vil^i A. kiiv. St. 3!k 1. Xn I kor. 

— KlniKI. Ct'aMinMliu — ). HipTorchÍH catíioiiiHi loedii Hevi (Vi>l. TI.) 
tiva «aiuaOTtun pontlflanm, *. K- v. c^rdíCHliam, eoclniuuru aatiiilitiiiu 
*eriea, ib tutto I'ISI nsqae act aimain I M>3 p«rdiiot«, « ilocouMntb tkba- 
lArii fiwwHiin VaticHÍ colleota, <ii|{rMta, eOita. Uouátbirii, IBOI. Regvoa- 
^rg. Sl)7 4r. ri. 3. 838 1. Xn 10 U. 

— ÉtkOxtvh (A üiraUiok-Doboka in<rKT«i irod. tOrt. ét eUiauKTX 
pl)i*i ttnaUi tii&*od(k — }. I>eé*, 1001. Ooliltwin Jukab kuy. 8>r. Dl I. 

— PoSTKi' rtmni AntlriuMrinB. OMUirmclitKlio Q«»clki<diU>Qnull»n. 
"nr- Tta AvT Bttl. C«iiiiiiÍ!ttíuD dm- hl Akudnmíe lUrr WinenMbaftea in 
«i<^ 11. Abth. DipkKnala el ■-.-(«. 1.1. lill. Kd., I. CnUiKf^n. 

— rii-ít:* Ail&lbainrt Fr. Urkomlen und KogMtetl íor Gucbtohte 
■a Bfflip.1 in» UOtlwoigi 1. f'rJcuitd^'ii. 

— < /.KB. Utif BcayoTscky MArícx títw 4* vÍatoal«g<*gBÍ. 
*->■' ki><u». BMlapoti. 1901. Fraukliu-t&n. kny. S-r. I3» L (T6rMD<4iiii 
lf«}-vi4r, »0, mx-) Ara SO fill. 

~ QKU.tH-1 JtxO. TA^amarty UihUy ^et« f* kSHéttoit. IbxU- 
(••^ (iSOt.t WMinner K, *« flaL «-r. 141, 8 1. Ara 1 kor. « liU. 

— ' ; ' ri-QirKu.cM ^<)««(i>rr«kliitc)ie — j, Fonté* n*Tuiii AusIrU- 
*•*"*. Hl . í Hi»l. Coinintuiou dcr k. Akmlemiu dír WÍMBiufcluií* 
•*■ «o ytKii. II. Alíth. DiploDiatit et auu. Ll. Ul. Bd.. 1. Vrktinden. 

— fiOUWEBu Rjíl-AEL. A iBÍd'Jk t<>IU^elUl•^ f» irodkliua. A tíx tora 
»i*kiveUiéta ■ luai napig. ÁUkUgoxt* BíMUr Sándttr. s-ik kiaaái. 
"'■IMM, iflOl. 8lDg«r éa WdUMt. «-r. 133 1. Ára i kor. 40 1111. 

— OniiBOS FouiNCZ Auiit. KtMpkorí Krteikiiok ; I. KrinikdtiA 
™ "iMlut Oiacrmut. 

~ atOTOiKvi IdtaA Anaj JAnoa élete 6i muak&L DvdiipMt, 
'•*'- ÍTnuiklin-lAni. kuy. *-r. 39Í 1. Ara i kor. 

_ .__^ — OtObt (Or. Tib. *0B— ). UacbushanfT^rícti*. Kne iiMdico-IiifUi- 
'**^ (tnellnutudie. Znglcjab «iii Beitng nur GeaebiclitederTilikeiilieTr- 
f^ft ta Caganu Jen*, 1841. Verbw tdo G. Páofaer. e-r. YIII. 191 1. 
""■* JL 

— U1U101.T [lane F. Well^jnebicbtc. Biubeater Bud. W«it«un)p(i. 
í**"** TlieiJ. I^tipiiyn. Wien, lOOu. BiblioimphíaeliM Institut, Sngy a-r. 
'^"< ^13 L TÉrk>)prkk«l, tífitea ni>im«llÉbl«tukkel és kípekkd. 

?!r j.ptY KiRoi-Y. At*6Miér rirmogy* öekom; I. Afwtujru/íi^i. 
w )|: Mü .Ui'DJir.. AoMtria l5tWnete. Aulolginta Sunílí Z]«jui. 

r**^l. l'-iaUr Gyula. II. III. kOt. Budapeit. 1901. llornyiu^ik? Viktor 
■?/- *£a 8-r. VI, ai& I.. Vl, 6?9 1. (A tii. tuil. Akuiléntiu k^nvrkiad'i 
"'^l^j*. Új folyani. XI.VI. Xl.VHl. köt.) 
^ — tonivc V. I,e ji4-'nit«r lirre <Se la «ltraiiiqfle de Jciui Maiata*. 

« M L (Mtooírmtln rAcaUmÍ« ünp^itle dea •danoea <bt HL l'<(«ta< 



»-t. 



'^'*'^- OlaJM biat. phil. ViJt. I. ;.> Ara 40 k 

• - ^^ — JÍtwH BÍu. Aí Jí-it!i. lik* t^lrtéBcla. III. B«uiii(r«rt<mt<ll nap- 
JUnkrSy Bodapeat. IW\. HoiDjAiudij Viktor kny. Kis 9-r. VI. », 8SS !. 
^* ™»- Ind. Akad^mU h'ti.vvkiadi »ill*latjt. Új folr*Bi, XUX. kíH.i 

- KiKOlt JijidM. F9Í& rirmofiTe t4rt4nctc. A moirye kfticAcu^ 



108 




tXroi. 



itioU tÍacl«l«IMI Irta — . Ha^^romAjr vterivoa foobAlliiAiink flntie 
kiudJH Fejér rirme^ya kSatiitfdgo. IV. köt. üMkwfniírrAr, laoi. CiiUrí 
K. koy. «T. X^XXVIIL 2, Ml, S i. tlgs *tfjíiipp<il » a n&veir kJM 
nyotuolt UjMkkel. 

— KI.-RKKK* Gt&iuit. Türt&Mitom. VtípS k«ro*k«(l«]nii ükolik 
M&uián. II. kdt. A( Aj tnntATV ■Upj'in. i. kiadii. BoiUport, Iboi. AUi«- 
uMQiD kny. B-r. IV, i»3 I. Ára 2 kor. -iO ail. 

— KiiICH£3i-t.l:xiKOX (WeUor und Wcltn'* —) odcr KncTklaptdte 
dor katli. TI>ook)KÍ« wA ihm- HölftwiHcaiebnCtcD. Y.vtíln AoiL XJI. Hd. 
?H«r bw Zteinöli. ft^ibarg i. Ik líOl. Hoiier. «.r. V[. 2iae I. 

— Kiiu.AMi Fehexcz. Viiilatio «apituli «. m. MriffonHUMif, aaao 
1391. Kr-r-l)--. KHdapnt, inoi. Athcnnvuiu ktíj. 8^. 71 I. (KSInnlmjonuit 
a ToriiMflmi Tár IMI 6ri foJynmibúI.) 

— KciHÁiioxY AxiMR. A koloMviri boMorkánypnrekTi'l. Ki>lo9uiT&r, 
itOl- A)tai K. AllK-it koy. »-T. 10 L {KSlCnlcnyoinMt nn AVcfWyi .UH.-fum 
1»01. IV. 11iwt«Mt.) 

~ KúM. i;k*t1 — ). Gtaebichtc 4«a le. k. fr«i»cUii«b ad«lig«n 
(tamrntitiftii xa don hdlÍKm KnKcIn in 1*niK. f^aiUehrift tat Feior de* 
xncÜiDiKlrrljibrificit Uftitandui df.* Stiit<». PraK, 14UI. 4-r. V, 1~1, S, 
CXXIV I. Hat f■tn(^UMttl^l tv t(z tény-ajoaiaiü kí-ppd. 

— Krkksex Miklús. a nrmxnti kirityiáf <attoi)éaek kialaknUM. 
And, IMI. Il(itli]r Lipőt kof. a-r. 3bB 1. 

— KKCiMKiáOK (K&uiikDri — ). SMriLSMti Gombo* Ferenet Aíbin. 
I. Paula* IMuooniiii. B(iu»^, IBOI. A 'Itnuiúi I.apok< kuy. S>r. 18< L 
Boy melMkkttot. kn H kor. 

— KcKTX i.l':<taaril —1. Zwei grteehiacbe TexU- übi-r dic Hl. "nii-o- 
pbntio, dio licmEhlin Kuiafra Lüo VI. 8U Pétmabanrg. isns. NnirF ^r> 
XI, 75 I. (MfhDoii'ca de r.Vciidéjnic imp. d«e adeaiMM de St. I^cntiourn. 
a>M« hut. phil. VIII. III. 1.1 kn 80 kop^ 

— lanPRECHT (Kari — }. Zur jüiiKibüi dontadicn Tertranxcnlirit. 
t. Bd. Tonkiiiul. BÜdi^nde Kniul. Dichlanif. WolbuMohaaDOK. BittUii, t'JO'J. 
K. Oacrtncr. ü-i. XXI, H, 4'1 1. < lli-iilache üMchiobh) Tan Kari I.nm- 
prreht. Entcr BrsttiuMaKvband.) 

~~ liXXGL ióXMX. E£p«k a UlrtéocleinlMX. A leifiUTOMfteaelib kor- 
BxafcnlkolA épCtútuti nfianlékek gyBjteiMtij-v. Kéri kÍadA«. 01 fnluet 
képpel, magyaráii nűroggei. Budupcst, 1901. Kogsuriei il. 6* IAn«. 
kín 8 kor. 

— ISBHUX ALraftD. Babooa é« raráulul a logrdicíbb idOkUl a 
jekDkutijT- Pordiioda SaiipeUiHry l'ál. AtríxigUta Lamfémaurr Aifruiy. 
I. II. k^t. nndupol. 1001. Kiud)ii ■ kir. m. TcrmáaettiidoniAiivi 'l'áran 
laU tS-x. rUI, U** 1.. Vt. 41S I. Ara 13 kor 

~ Lkhoczkv Tiv,iii«B. Bmk'kfk a ré^bb vankorbúl UaiikAn* kflr 
nyjké*. Biidutttat. 1601. KrankUu-tárB. koj. Kagj- M-r. 'J, 30 1. {KUlónln 
nyoinat ax Archaeolojiai Értesítő logl éri t—t. fibel«b0l.> 

— Liuxurs i[8up«le.i _) valacboroiD, l*»l. Texl oriffinul fi 
tradQour« facuU <1e Or. £li> JDaíahh. Nagy .Skubtüi. 11)01. Tipcgrata bnjr. 
8-r. 4. 07 I, Ára 1 kor. 

~ Mjíkk MÍKKtiK. K^ amtey vétemfny a IrADSrökfa Uumíkí 
nyilat kuiikU UH k beozikkrlyaMritl. Budapoat, IBOO. Ilobrowsky ét l'naln. 
8-r. 14 I. Ara I kor. 

— AlATtiMiK UiHii-T. Korpooa ncab. klr. riro) Ur«l, ulccU, kUni 
6* bJls-iorai clMTMMoek Urtéurte. <iaM0illftAtta — . Korpona, IMI. 
JocTgot Á. Ocr. <• Aa kny. 8-r. 13 L 

— Maitkk (ADton -1 QiMllea xw a«MbkihU> dcr SUdt Wi«n ; 




—^ KÍKOIBES de l'Aodi-'niii^ impérinlc ápi ickncM di^ 81. IVton- 
Olute dM «cieaa« hUtoríoo— i>hiloloKÍiii<4. (ItaaKtsii iaiBi:{iiiiup- 
cm* .& nai**!* »&!£» no ■aopHKO-^KJoiuiini'cwiHv ariljotin.) \1II>c 
»írÚ!. '»."«iDí I. (,Sr. !— T.) — Totne 11. (Sr. l-a!) - Tomc III. (St. 

] «.)SCP«tfrrtbuiirK, laaT — 1S»S, Na((y8-r.Ára n Utratn kJKutnck =^'^;. R. 

■ UiLituFFCR SiSDoR. A r£gi Cundiuadutrcn nx^iiíKiudiwAtpi. 

BDd»|i0«ti isoi. lúirolp 0}^r9r kny. M-r. 10 I. (KIÍKinkJiyoniBt d Köt- 
giuHaS)c£gi Bimdii'b6\.'\ Ara HO filL 

JliiJiortut áisooK. A réiri JiMnbui ma%uda*án. Itadnpart, 

IMI- XCttutfi Oyííi)r7 fcoy. S>r. lA 1. (Kflltoleiqromat n KiigatJatágt 

— JiiUlorniE SÁxiKiK. A légi SlexikA mDuSgtxŰMtiiKt. BudapMt, 
1901. ICiralvi ayűrgry Icny. 8t. 01 L (KüKiDJeii^Kiul a közjazdátégi 
HinwftS-Wl.) A™ 1 koc. 

— MiMiorvKR gisDoii. A réíi lt>ra raMŰgiRauéga. Sadapeiit, 
i»Ol. SC&rolyi <Iy6tvy knjr. ft-r. Sl> 1. (KüUtiIunjouut • Küt^mdaaá^ 
líiniJ*f-m.) Xn I kor. 

— llOKO« Gyvl*. a li«rcMe-iE(ni&ii kiiKinok. Jlis ísyháíí káno- 
nakkal i«rliev«u; _. Kudja >i H. Prol. Irud. TAnaiái,'- Dudaputt, lUÓI. 
BnnrA.nixkv V, kiiy. 8.r. Í79 l. Ara S kor. 

-' MoMxíRinÁJA (A]»úfcti<-r i-irmi-(tyi- ■ V SUtKidik köt t. rén. 
Al*i(i^l>^t '*riu«t'>'i! <ört^u«liii«. 1. AUútebi^ TÍriat%'yi.- iTskura. Irlu Berepey 
Kér^tf- — II- AUúfvIuT v&ritic-j^jif IütUui;1uiu u rüiiiai korliaii. IiÍm 
Úcraa S^a. — KUdjA AliAfeliiíT rirmegya ki<eíiMé^ Magjr-Kuyod, 
191)1. Ma^yoDytrdi kuv. r. t. Na^y 8-r. 4. Ml, 8 1. 13 tAbla mriKkletUl, 
1 l«Tk4pp«l » a M'jri';;b'.' ny»inolt k<!pekkid. 

— MoMHjRAi-iii^JA (!ix'>lQok-Iiobokii vánoegyc — ), IV. kflt. A vár- 
vcgya kűH^k'viu^k r^il4<W« tvrténow. Tagáuyi Kft.roIy, dr. lUlhy Láni6 
á ajtkt kulalaafi. adulgyiljt^vf »Up}&D irUi Kádár Jótttf. Kiad)* Saoluok- 
tM^dcM TáiUKígye kOtöiMiÍKo. Dei-*, 1901. Oeiaetcr i* Kin kny. Naxy 
í-r, Stt-t, 4 1, A M&vog kűM oyonioU képvkkol, 

— JloKTKCVOCOU (Auitnivaehlte tkJiríRMi dM lUimond (tintcu 

' ; •'bn»l-l.iu>it«4ianl iid>1 Fuldni:inc>ialt. H«vu«icre>?bca von <l<-r Uire- 
■■ I I (Ím k. nsd k. Kripta- A rcbir*. Hearboít«t von Hnuptmnnn AS«Í» 
\áUt(. I. B<l. lliliU«ríMb« SchrifU<n. I. lU Mit eúmn l-iu^lbilil wnrl 
dni irnplii»cli«n B«ilBgDa. — U. Kil. MilitaoTMetaP Mchríflün. 3. Th. Mit 
l!'laf(>li> — III. BiL OmcIiÍcIiU. —IV. BiJ. XiaMJlnu, ConvapondCTin. — 
«Mi atA l>ciini;^, l8t>U— IS«I. W. HrHnmUlIer. 8-r. 4, L'XXXIX, 3.S? I., 
Vt,at« I, VI. *1i 1.. S. II, &30 I. 

— M«>Xl;lit:^TA bivtorica lib. r«R. «mUtú yiOfTrabiac ; I. Tk^lU. 
^~ Ntvi.Til üXiuiM. Allatok Xntfy-VAsMQy U>rMn«IoblH. VcHtjirém, 

ini. K([yh4zia<^gy«i kuy, fi-r. !»> 1- Ara I kor. 

— Ntxi.TiiT KiciiKiii^ ó* KIiú •lAiKv. N^dyrAntdi átinaUló. Sxer- 
liMtteUiik (.'« kiadiAk —. KaKyiArad, IMII. Szent IJViizt6 kiiv. Kin tl-r. 
H 137, 2 1 ' ' rkípp9]. (NairjTirad UIrl«nat«, »- 20, ll.j Aiu ;.o Ali. 

— • < PSMTU. Arany .FAnoa Itaila hatAUr6L Rudapiat, 
mi. ÍWbh „.. .,1 (^ nejp kny. i-r. t*, 2 I. 

— Osrt'OOc TiHoHli. KoMova Kópdalok aK tOSU-iki ng^^IIlMHi 
ttkteetHIL (liocoM. llapuoic sccmu u fioiy »» Kocoaj, l'SS^ ro.iiiBe.) 
<'l>idék, IWI. kU 8-r. 104, 9 I. (A Malicn Srpika aipivi kiadványai, 
t«. »*.) 

— OvXkv LlKt, A Magyar Tud. Akndciua Ulrtúiiulmi bUulldi- 
dliak i>kl0Ti^t-inA«oIatHÍ. lameTta^i — . Kindja ii M. Twl. Akadéiuia lú^ 
lÍMttaán. Harmadik fAxnt. itoil npest, 1 90 1 . Albenaenm kuy. if-r. i , 
^K 1. Xta e kor. 



suo 




TiSCZA. 



ptoiittliiu <fyht( i^uleteiM-bb Uirlái^teval. AtMit« Btrettku Sándot, 
T<)k kiuilás. Ituijapimt, l9oS. Xüatnaycr Ede kny. t-t. Sli 1. Ara 3 kcr. 

— Paci.cs DiAODSCti. A lau^obardok Unt^ot^. (Bütoría l^njco- 
bsr^onitu.) Pinrilflutu, élctrajual t* ta»ígj»,tktü jerytotDkkel cUiU* 
Úoinhot >'. vl^n. Itr»a»6, IftOI. A •BruaAi Lsj>i)k< kn^. B-r. 3M I. 
HkT ineU«U«lt>íl. <K(>«4j>kOTÍ Krúnikáaok. »K(k. Qombot Pervocit Albin, l.) 
Ara 3 kor. 

_ PÍTKBFT JkXÖ tew«79jt6tt munkAi. A KatttMik-alapitTiDjrbA) 
kiadja a Klafoludy-TifCMA^. BlaS kSUL Budapett, 190I. Fraiikliii-Uta. 
kuy. Kú e-T. LX, <lit 1. Ára rfltv« 4 koraot, rA»t»ukAtiStbua 5 kor. 60 flll. 

— QHKi.t.t-S lur Oevclikbto d«r SUdt WImi. I. Abtti. KígMUn aai 
in. imit antiliiiiilúcliuii Arcbtvaa, mit Au«iiahtii« dea Archift der Stutt 
Wieu. ir. HA. WiuD, iDOl. K. Kouoeen. 4-r. XX, 3»3 I. - II. Abth. 
BegwlAi a<t9 dem Aicbiv^i dtrSUdt Wien. II. Bd. Tcrx^fcbutM der OtÍ- 
^iiHlarktiiidHu At» sUdtiaeli^U Arolitvua, ItlS — I45T. UMTb«Ítot tdo 
Ur. Kari Uhlirt. Wicii, lUOO. K. Kon«4(«ii. 4-i. IX. 3. 503 I. — III. Abtb. 
Uriuidbiicher d«r Stadt Ww'ii. I. Bd. Uie ilt«(iU>a KuurbOelier. toes— tSSB. 
B*«rb«ll«t íoo Franr Staah. Wi*u, 1866. K. Konegeo. 4-r. LXXIX, S, 
4&S, 2 1. X^y (éopiyocnalá UbUva). (ilQell«u lar Onchichle der ^Udt 
Wien. Hrg. voui Alleitliuiua-Vurdiie lu Wien. li«4tsiit vou Dr. Atttvn 

~~ BciSKB Jixos. Aa egyhAki Metnélyek vUmí SrekOaSd^ai io^ 
Uagyaromácoa. Budapnt, tSM. Pf0Í0Rr Ferdinánd. Ha^'y H-r. SS I. Arn 
3 kor. «0 AU. 

— RiNLEK OYtXA. A rraDDtia-oroacontrU-maorar »&TO(ad(r ullk- 
•éKHWétFe. TitkO) diplumáiiuai tar^'^aUaok DeleaMé FrfUKüíaerui^ kELlUx;- 
miofaeUire ét magyar baiaüak kOiütl, ITO9— igoi. Ugrón Gábor en><lotÍ 
lerduiTcl. A fiaiKzia ur«d«tibfl fonlltolto a raenitf. B<idai><!*l, 1901. 
SziUg^i B<3U kny. 8-r. TI, 338 1. Jba S kor. 

— Itirmt (MorivE -r-). Deottcbe a«achí«hl« lin Zeitalti^r d«T U«iíati- 
M'orraatwm und dui druiuigiUmgeu Kiicget, Iias-lttí. 111. Ud. »«I4 
Htlfte. QeMddoliUi di-i dreiníg^ltrigOD KriegM. Er>t«r Tfaeil. 8tattgart a. 
Berlin, I9i>i. Ootla'acbH Buohh. Ka^ 8-r. 4, 310 1. (Btbliolhek deaUdier 
ae»el)i«Ii(«. Ilrg. von H. v. ZwÍHdiueck.8Qd«iilior«t.) 

~ RAitBtctiT (B<;ÍEihold — ). Otnehiohte det enten Kt«ÍiMg;M. 
Iniubru«k, 1901, Wagnw. 8-r. XII. !6T I, 

— Rtbikov $. 1a mutii({ue et ivi cbanta dM miuiilimiii OaialieBa 
a\CK dua ramutqur? lur l'éUl eooial de oe* tribus. [MysuitA a iit«int 
jpajuaJii'i. K]ic]iMaHa ci. oitipEom nn dun.) Sl. tVtnabOuiK, I8B1> 
Magj- tl-r. Vlíí. :(S0 L K^ lérkfppel. (Udinoirw de rAaadéc[a<? imp. 
dc» wieDMw de »!. t'étenbourg. Clame bisU phil. Vin. II. t.) Ara 3 K. 

— ScDMAM, UiJOK. A pMlí r^i vinxili&z Wrli-Dele. Budapest, IttOI. 
A tmikea-MvAroB h&xi kuy. S-t. »I L 

— Smerus (Rniil ■ -). SlubenbOigiich-tacbaitchc Ilurgen oud Kir- 
chunkaalelle. so Bílder in Lklitdrack olt einem Ti>Tworl und nlüutom- 
di-ni Itest. 3. Aua Nagy-Soeteii, iBOl. Drotleff J. koy. 4-r. 8 l. 5fl iiwd- 
li-kleltel. 

— SÖKtxi PoMiRii-x. Forgich Ferciiaz n>t«rgoini biboro*. fi(idA]M«t, 
1901, AllKiiavam kny. s-r. IT, l>r L Öl képpeL (KüiaDlenj-omal a S:4m- 
dok >»0l 4vi folyamiibúl.j 

~ SCftt(» FoüORici. A katb. M^ras tórriiv^ci ac IU3M4. onMhg- 
gyülje egybAá ügyeinek lárgyaliaa alatt. Budaptat, l«Ol. StopbaiMaHi 
kny. 8-r. 9. 21 I. (KíUöd karomat a Katholilmt 8:ttule XV-ik kotoUwSt.) 

— Sroxrüici (i'uvji-ttiii -< tlob, kral), gnda Xagrvba; I. Tkalcii. 



^^ -" 




TaKCSA. 



iOl 



— Sremktíiici V. í>ig«ila prír>c« VlHflimir miii il« m *ie d'*]irta )« 
^joUk ^í* 1194. [ilnium n iiuxuju iui,i.it> RjjijiiuiI[i) b nro ■■lír no co. 
I4M. r.) SÍ. féUnbOurRf. 1S97. N'ig; 8-t- S, IS 1. (Miíiiioirei de t'Ae«- 
(UÖiie iu^ ilcs •oianc'W >l« St. fdtvnbOoirK. IIm*. hitt. pbil. ^IJI. 1. *.) 
Ára «0 k. 

— RTAim (Prani ^X DmndbUnli^r iliO' SUilt Wwd ; I. (/iwÍjcti. 

— SSABil.VZA-TOK i'A inQzenmok á bOaTTtár*fc orMégM fc)a^7«lct«, 
MRTttiB^** ^ KTariipItAin tActij-ábnti hiboctitatt — }. A. ntteeunuik é« 
kinjTTt"^'*' ■•— '■ '-^ unicw, rofcJiliTyalM^ dt bieottat){a néT^egysékévet. 
8o>i>iE>' '-noeam kcv. Ki* S-r. 3S ). 

.. : ii líTVix irr. Hitel. lixvmvlTínyRfc. HcvQMtdMCl t jegy- 
ntekk* '< Oi/ulai Jg^t't. IIu'l*|>n>t, lOOI. X^'oililVaar f. él linL ^r. 

US 1, "b^yi' K.nvirtftr, :.'38. S-iO. mí.) Ára ei> Ilii. 

— SMmimKi JÁxvv MREynr nirikiniuck. III. kiJI. fiikiií-MaKyaror- 
■^ dw Enli^lf. ItiiiinpMl, ISOl.'l'raDklin-Urt. knjr. Nagy 4>r, X, !M 1. 
ff ma-KMildUcltfl. 

— SznciTTn .!(>t>r.r id. MiKjrmr IrAk tiote da mankAí. A m. tuti. 
AkaA^'vsiia tiiD)['>i'AjiáMI irta — . VII. kOt Kdboilirh-lxijuch. Iludapmt, 
IMO Hnmj^nailij Vikloi knf. 8-r. í, U40 I. Ára S kor. 

— áuMTEI JÓT.'O'.I' id. Az tM iikiitjnr bil>liot(r>)>hu(. tinik fojrlalú 
Mektt^i**. Kindj* a M. Tud. AkaiUmiia. budapcit, tgol. Fnt&hlin-Un. 
tar <*-r- !S I. (Krt«k«afw>k > iiyi^r- «• mfplvdom&Djrok kd(«b«l, XTII. 
kai. 1 O. (t.1 Ara eo rill. 

— TBKAETTjt\t-7KT I>IU[ti6 (Xft.Uai). Kii(l»i TenitylUiaiky ciulAd. 
Kicti — . Ktkl ri'u. IIiiu okmAnTnyid it hat IcuJirmuziai UbUvnl. Nyir- 
vfyhfc^a, 1901. -lóba Kl«k kny. i-r. Ilfl 1. 

— THJiLL<k7T i.AJAi^'l'kDmlmftiiyok a tlalkiln-fclizifc<it tcli-pcdéii 
ldrtcnet« k6rvb<11. Hmlaiwtt. IdOI. (t-t. Frank lÍD-tAn. kay. SO I. (KíiUiii- 
InifoxxAat n llvdaprtti Szrmlf 1901 i'tÍ rolyamibúl.) 

— TKaL^'IC (JoaiiDcf lUptUtR ~). Monmucniii biitarícu IÍb. rttfT- 
riiiUk t i( Za|p-sibUc, mntropolii resni ttulmuluo, CioatUe cl KlATOiiiiu.-. 
(FOT)«f («Iiií ipcmitnid ilnb. kralj. ([ruila fUgmba, ]iricitulDÍc« knlievinn 
I>atiiii>t3iiiko-Hrvai9);o-Slnvr>nak«.) Vol. VI. Ubrí cíUlígoam ct aontcn- 
ÚTUXXk, I4l^--I4f<. /ttfrrnbinc, lUOD. I'. Albixwbt. (t-r. $, XXXI. SHS 1. 

— TOBTf:!<CTe (A SmboIu-TirmcKyci AltalAüM tunltú-fi^yciÜlet 
U ávoB — ), iSTfi— ISOI. A vAbuxtiHAiiy mCKblxáalbúI ii-tti — . KiávArdu, 
1HI. Sersvr IkdIlcx kny. fl-r. Sű, 3 I. 

— TküvícEK K. llÍDorva. .Utirbodi dor itel«lirteii Wcit. BIfter 
Jtknrang, isoi—iooi. s^traiitbiirp, 10D2. Kari .LTrAbno. Eú 8-r. XXVIl, 
USl 1. Eny arcr-lirppcl. .\ni lo Sl. 

— TurciUm'I TihamUi. Krniiui.Sznri-ay vámw^u míprsjzi vUm>- 
■pi a mofaieci vi^ cMtti iiMkbcc. I.niiiif, i'jdi. Traaofellim K&roly 
lÖT St. 131, 4 I ArN 2 kor. 

— IJfiLiBi 'Kari — ).- lleffC**«*> •*■■ <kn*> Arcliive der Stadt Wien: 

~ UjhÍZV IUSZI.A. Egy^tcmr* Ulrl^i»«I«ni. K^itffpiikoUk fi^Uü OMt- 
<ÍlfAÍ «iiiiiAnL I. tín. At V-ik uaztály rásíirv. Baitupcat, lOOt. Sltipha- 
oenm ka*, u-r. 320 1. 147 fam«t«tvttel. Án ;i kor. 00 Ilii. 

— l'itKCSDEy and BcKriU-n tar Gi'ichicbto ilvi BenedicliiiM* 
'■if.'>- (í.'.lwi ír. I. Tbcil, loae~l4D«., II. ITiHl. 1401-Ufl^. líiarbeit*l 
■n Í-. .Lialbtri yr. i-tielu. Wirn, IBOI. Titrl lirrohl'* Sohu. e-r, XVIH, 
*' ^ 1-. VI, ess 1. (Fontoi rvrum AtutiUcartun. lVit«rr«ioliit«lio flescbtcW- 
■Ivllen. II. AbUi. Ll. I.II. Jd.l 

— ViMosKV (Stcphan vwi - i. Rritnlirii tor líri^ÍGlite der MpIí 
«• P^ttwlaiK. Powonj, l>02. .stampíi^l Károly. n-r, XVI. ao: I. 

8«Awi-«. Ifl02. U. FOirr. 1* 



Élk 




202 TiEca*. 

— Varoa Uttú. a magyurok tnrtúoete és Ttlkgyaroracág n j«I< 
bfu. 11. rés£. Hudapcat, 1X01. Tranklin-tAr)). kny. 8-r. 2, 140 I. -A 
1 hor. 60 fiit. 

— Varqa Ottó. Világtörténet. A kOzi-piskoláli számira. II. ■■ 
KÜKcpkor és az i'ijkor 1H4í*-ig. S-ik kÍBclás. Budapest, 1902. Fninklin-b 
kny. S-r. VIII. 282 1. Öt térképpel. Ara ;i kor. 20 Hll. 

— Vakju Ki.KMÍH. A jtynlaíejérvári Kattíiyány-konyTtir. IIiii1ii|i ■ ■■ i t, 
IHOl. Atlieoaenm ktiy. S-r. 271 I. ölellek letekkel és bason-niáKik^^aAi. 
iKülüulenyomat h iíagi/ar KimyrHjfinJe IPHB — IflOl évi i'olyaraából.) 

— Vasz.\hy Kolos. Tfirténelein. A kiizépískolák IV. osKtálya ^9m^iA- 

m&ru. II. rés/. 4-ih kiadás. t'ii^pelékiH : Maiíyarország politikai fúldra B.^ia. 

Ausztria. Irtii Briizik KártAy. Hiidapest, inoi. nornySnwky Viktor 1^=_ »»y. 
8-r. I.i.l, 38 1. A.ra 2 kor. 

.- Vi'ai.TKB Oti'i.a. Szeut bes!:éd. A Sz. Itmedek-rend hazánk ~^k»Hn 
tortént ineKtvIepcdéBéiiek kilenezBzázadOB évfordulújám EutergDiot^^skn, 
1901 évi november hó 3-án mondotta — . Rsztergom, löOI. Batijo-'^^iea 
QtíRztáv kny. Kis 8-r, IK 1. 

— West HEH II iFriiídri.b - ). Ibrfthlin'í-Ibn-.lH'faab'N Reiieber -B.«sltt 
übur die Sliiwenliiiide bo.h dem Jahre 'm:,. St. Péterabonrí-, 1898. ST^^gr 
K-r, IT. 18:i 1. (Mémoires de r.\CHdémio imp. den ütiencw de -St. Pét ^■**' 
liourg. nasHf hÍHt. phil. VITI. IH. 4.) Ara 1-flo K, 



Hn\\TALOS ÉRTESÍTŐ. 



A MAGVAK TÍHtTIÍNW.Ml TÁKSl'LAT 
MSfít Já ««r. A« 7-íit it. n. S öraiar tartott <f. etU. Oi/t/rntk 

Jiien voUak: I>r. Thul; Kilmáit el«6 nU-InKk elnöklet* 
•líilt «lr. Pwilflr Gyvlm flgyv. HlclDÜk. <Ir. XuiAv Antnl. Hr. Angyal 
l^vid, hL HAd6 JdMtf,' dr. B«kefi Ucn)i«. ilr. Odnki D«x»». 
^'- Czftlior BéU. id. Dániel Uibor. Oedík Cr. hitjo^. <Ir. D«««i 
I*Jo««, ilr. FcjírjiBUky I,4j«tó. dr. Fniknói Vilmus. 4r. Ittéay 
■Ittiff*, ,}(■. KiiinuK^rer Erna. dr. I^iicx}' U.VuU. bár6 líndvAniaky 
*•**«- dr- Sch«iih«ri- Gjnln, W. Sjcinnjrci Jihu«f. dr. VUraj- Jí«o«, 
!'«iUa«]qr MibAljr vAl. ta«ok. Nagy tiyulB tttkAi, Rarabá« Surh 

RlQük nx iili^xt tiiRgiiyitvilii. iüIvAxli it JL-IrnvolUkiit n iiiog- 
'''■l^kcxik umíl. bogy a nyári siflaiit iitAn h miilt siept. é« oct. 
»iua.|iok tlletd napjaira kilfizJllt r. vál. Ul^«k os BUpssabAlyoklMii 
""frhatáruEutt keKó ^xitmil v*). Uf; liiAuy^baii n«in tartAthattnk 
""'^ - miálfngvn k^ri. h(>gv jöv5rc nx iilúKüknck ^VHirgBlmun Uln- 
S*(««Atii1 » nzokon tArtnnd<> (ili>»ilA*nikki>l n UriulBl kidliiíiM i?x41> 
f^ haUiaUsabban ol«RioulitanÍ aslveakedjeniík ; «gy(1lt*l j<^x6- 
^ujrv.(,i,,ie.,{tAlcii| ij, iuq,^ Jóxael én id. Dániel Uitbiu- rAL 
**«ok«t köri fel. 

5íl. TitkAr bojvlDOti tut új bigvjiinl4MjiDl. nwly uieriut ajánl* 
kUiiatt /.-.í. r. Itijwltií/ lUOt-lúl- Halogii M«rgit bií'l<^OTftlu.llgal.i 
*»iIj(|iotca (aj. lU<ki-tí Uemigi, Otéii Aulai kurje>gyi!'' Lnnmukan 
'H d, iitkAr). Liirínm liytüa dr. foitymn. tuiár Nagysaon) balban 
^ liákfiG ]temig), Vanrari lUla grngTuieröwc BudnfxaU'n (nj. a 

UmvítanUluak. 

60. CaáMXÍT Elsniér ilr. r. I«g Uleyer Jaknli r. tngnalt 
*"**»»ÍiB MiliAly vinxonyn V. Ijáaxlóhca* lí. nagyobb tnnnlm*- 
''***«M r*«l«trt nlva* Ifi. » maly — 

kmaSneltel fogaduiik < n -SxAiCBdoki'liMii tan luagjdeunt. 



304 



HITITUAC tKOSfM. 



l.'m kor. «2 fill. 
24,403 kor. 20 fill. 



36.171 kor. 88 fíll. 



61. Titkftv bonmtutja » píDíttrnok 1901 évi jup.— od. 
b6iuipi>krút *z6\ó kimntiitáiiAt. lael; saeriut 
SanM hwiUÍ volt - ^ .. 13.415 kor. 07 fill. 

* kindiU M _ ... ._ .. _ „ I0.«17 > O.'í > 

marad rinj- 
n mthex hcixxiiidvii a P. H. B. Tiil(arék|>énz 

UfRAl folyó raitmlAD lóvá „ .. .. ... 

kfivetelÉíit. 1001. okt. 31-éD «»8K«9>«b 

ké«z]i6nic úl\ H tárxulnt rvnJelkf'Síii^re. 

A kimutntáM todoiiiiNÚl vitetvén, > JcgyitökttiiyvliSK chk- 
toHatik. 

62. .Teli'uli. hotty » P. H. E. Takurékpénülir 20,285, 1901. 
SS- 4rtosit^Kc Kxeriiit 2-lUU kor. nlupftványi Airacg <■ f. évi 5.'> jk. 
p. «rt«lm«b«D lök^itftteUtt. 

Tudomisttl siúlgAl. 

6.Í. £l2t«ri«<82tj. miiuorint Pantocsdk JAztet dr. a. poseonyi 
kir. állnmi köiliáx Í|;(n2gutúja. dr. Tlialy Kilmtn «lelniik útjin. 
nx irt'lO — 1800 közti idül>dl márniasó lixanhárnm darab oklttvalot 
e ogy rAxmctnctot ajánilúkoxott n IAr):atntnak. 

Áx RJittdék kQnStipttoI fogsdtutik e » tAi-^uUt tSbbi )«t«- 
temAuyei kflst leendő megŰrséire « NefUKCli Mnxeuni kön^Tt&ntba 
tttkaldetik. 

64. U«miitAtj» Erdélyi P&l dr. vAl. ugusk lUOl ucpt. 
24-áu kelt jeletit^^t, a kulox«T&rÍ liáKaoiigárdt temRlÖbdi n^hni 
.Tskkl) Elvkuek állUott síremlék f. éri nxflpt. 2l-i<n USrKf'nt nnn«- 
piSlyo!^ fiiInTiitáMüVíl. 

K!I«sJ(n«tt«l Indomiliitl vétetik. 

aa. Jelenti. ntimieriDl a m. kir. vallás- éa kőwktntAMAgji 
miuÍB£lerIum .^7.333 1901. m. átiruU kinéreléban n fivli líIOa-ik 
óv iavaKXAn ItóinábnD tartuudú iieni»>tkfixi ISrléaelmi oon^ewiUi 
mcffbívójADak faiiri>ra pdldAnyát a tirsulatiiak inegkiild5ll«. 

A mashivAii kSsi>>ncttel íogniltalik h he int^Ő bt:(ott«Íg 
UfTJairA dr. hAatzy tíyaU eluiíkl<>l« aktt ('jváry l^ipM 4a dr. ÁlAéMj 
Antal vál. ta^ok TáU.ixtaliiak umg. nxon kérAtsel, \>agj a con 
f^eiuus elnök !>éf;4rv«l Rrtotkexéabn lépvén, a tántüalDak a congrBM 
niwon »x vliDultakbox hasonló ímhlon Ieead6 inéltú képTÍ««l(itér6I' 
gondoskodni s as erednéoyr&l annak idején jelentAst tenni azivea< 
kedjenek. 

)>6. Olviutatik a •litbliotecB Apo«to1ica Vaticana* igaxg«t«i. 
»áf[áii>k I!>(>1 jnl. fi.in » vAlatixlmAiiyboi: intézett maffrar Ifircle. 
aí! Il*!f2 Atu. meigjelenl Ur«(iUilÍ kiadványukiMtk n k^nyvtAr magyar 



arruAux ÉsmtrA. 



90li 



oatálys KRámáro le«ii<i6 mcgkUldéae ttgyébvn, továbbá, hogj- s 
UrniUt fnl,r<lirslaj JÖrórc iiiegjel«né*&k nUa an>uout t-xpodiAl- 
iiiamak. 

A levéUiM natolt j^yíékbcn elé»oniU kiadTányok s kSiq-r- 
U*- nwgyw ONtUlya itsimírn mngküld étnek. 

Zárt ilU'icn — 

«"■ ÍTogy Pál volt tórjiMloti ízoIr* kírílmw, — 

6tf. s pínzlániok beadvAoja, 

69. » Történeti Életrajwik. - 

70. a vidíki kiráDduUnok Dgyíheo batárrotoH % viiluMLinánr. 
TAbb tXTgy n«iu li^véi). alMk as &)M elonlatjn. 

Kelt miut fent 

r>r. Thiily K«luán «. k. Uarabis Srnnu *. k. 

dnök. jegyKd. 

Elí(etei>tiiük : Bijnf Jözatf ». k. iá. Danid Gábor ». k. 
rAl. tag. vit. Ufr. 



A M.\GYAR TrtltTÉNBL,Ml TÁRSUbAT 
Í90I eVi <J«-J-. W !i-ri) 'l. H. .'j 'iroliw' tarintt r. rél iW<*<«'Jt 

JHm eoltak: Grúf Toloki Oéxa clnöklntc niatt dr. Angyal 
Dávid. ilr. R»ltagi Oéxa, id. Itámt J<^»<rf, dr. ilékofi R«mig. 
dr. Borort-zkf .Samu. dr. Csáokj Deisd. dr. Ozobor Béla. id. Osníel 
Otbor. dr. SrUünherr O^ola, dr. VácE.v JáDOv ráL tn^ok, Kogjr 
Oyuli titkár. Cntrluilmt Riimu péiixtárnok. Bambitx Hnititi jtigytÖ. 

ElnGk az fil^l nirgnyitja s jeg)*xökOn>-V■bit<^l(^'ltnklil dr. üÁkefi 
Rctmg h- dr. Borovwky i^inu v*l. tagokat kéri fdL 

71. Titkár 1>oj«lcii(i HZ Aj tagajánláwikat. iiK^ly -seriut 
njAnlUtoik ix/d. r. tagoiúl í903-tiji C^umitts Jánov t]iniU>ké]Kc& 
tj .t<ti tnnilr Sncpun-Viiriillyáii (aj. Beerwaldixky KálnUn), Kiivám 
LuM lir. Ug}*véd S'agy-Kámtybnn (aj. u titkár), a BarcMiy-atcsai 
ffUitt. tanári kiSitTvián Uuda|i«ft«n (aj. Angyal Dávid), aK AIL 
Hfjua. iVittrhútt ünk^pzvk&r* (lySngySíitD (aj. Hegyi J<S)E4«ft. 

Utgváliuxt u tn ak . 

TS. Borommky í^mii dr. vAl. tag Olcbváry Údiin r. tafpaak 
•A Naki csnta< ck. alatt a >í!xáxiidr>k<-bnn in r^ jelenendő had- 
tntlMltni tanulmánya bál a cnata leinUAt ntvaiisn fel. u mely — 

ka<:^Dettel fogadtatik. 



2tl6 



uiyiiTAUia éutebItö. 



1901 évi novem- 



3871 
2280 



kor. 



fiU. 



15Í10 kor. 58 fill. 



73. Titkár előterjeszti n péDztárnuk 
her havi kimutatáeAt, mely seeriut 
összes bevétel volt 

» kiadás » „ „. 

■' nifirHiívóny 

II mihez büzzóudva a P. H. E. Takarékpénz- 

tíirniil folyó azámiftn ievő 24,403 kor. 20 fill. 

követelést. Í!)Ot ünvember 30-án oBuzeaen 25.y>13 kor, 7» fill. 
kés^tpénK líll !i hirsiilat reiid el kezeidére. 

A kiniiitiitá!' tudomá':i)l vétetvén. » jegyzőkÖtiyvhSz usatoltHtib. 

74. Felolvassa ilr. Paiiier 'iyula ügyv. nleluokuek llíOi 
ilwí. lió 5-én kelt jeleiitéaét, muly s/erint a devz. 3-áii váratlanul 
tartott )ión7tárvÍKsgillat HÍkalmával a táreiilatí [lénxtárt rendben 
talülta. 

Tudnmáaúl szolgál. 

7.5. Jelenti, liogy herczeg Esterházy Miklós 19ni sz«pL 
liavübaii kelt levele kíséretében fAx Eazterházy esalád e$ uldal- 
^tgiiiutik leiri'isa'' i^zim a, kézirat gyanánt általa kiadott két kötettük 
nuinkát ii táraiilatiiak megküldötte, 

Á. vál. örömét fejezi ki a felett, hogy évekkel ezelütl 
i'liiiiiivt iiiiLTYnevii t':^ nemes szellomn föiiri tiidÓH taijjáiiak, nébni 



HIVATALOS í:Kmtr6. 



3" 17 



JSárt ilAnm — 

74. a f. t-V végia u Uf^k AántArúI txálri jclaDtí* i^^ 
'■ea h*táriM!otl « válaaxtaiánf. 

Tfibli tárg}- ucm ti^vín, nlnivk hz Dlrát elofilatJH. 
K«ti mini fent. 

B t-tVf Teleki Génn ». k. Barniiáii Hamu •. k. 

Btiel«e{tjak : itr. BAtfi Rtmis '. k. Jr. Ranif*zk\i Samu a. k. 

viU. Uy. vfti- raK. 



A MAGYAR T(ÍKTÉNK1.MI TÁltSTri-AT 
MStni íri jan. ha '-i-iíit •(. u. 't <''iakor Uirtnlt i. rút. íU^ntnrk 

Jdtn collak: 4]Jr>)f Td1«Iü G«Ra elnűktí'te alatt ár. FauUr 
üjuln ílgyr. alflnSk. ili. Augyal T>áíiJ. dr. IMkefi R«mig. 
ilí"- KoroThzk.v SuiQu. Or. CÍMinki Dmcmí. ár. C«obi>r B«lii. id. Danifl 
Rftbor, ilr. I)*».i Lajus. dr. Illw«y .lAnfl«, Urii RmlTán.jiky IW!». 
')<'■ VAnr jAnmi vúL tagok, Nagy G^ala titkár, BnraU* Smriu 

Eloük a ni ^Jeleni c-k rt ax \\jf.\ \:ütx7lthén ÍUlvVn:H\viu. nx ül&ti 
••IfUj'iljn * ji!g>r.rikSnyr-hitolri<i(ókiit ilr Czol-or ltöl« ét ilr. IlJí^sy 
^ka„n ,iJ. tagokat kiri lel 

1. Titkár jnlDUta'HC (oKn-iDt Avf, r. lofiokM ajAnllatiiak 
Imí.f^l „ rimaoíomWii i-jiainu (aj a p&axtárnuk) : íí*OV-ítf/ 
""^icn Igttiica espn^t.>>i-|ilelián(w PereBhyíit (aj. Sxeljr 1iRJa«>. 

Meg v&lMsztatna k. 

3. ntéMV J&a<M ilr. vAl. tag ■TflrekvéAvk n n^met lovag- 
'*'"' lucglionoslIAfArn MugyammAgon* n. a. a >SKAxfi«lok '-Iwii 
""W^lwtndé tantilnuiny&ból réMt«l«t olns fel. a mely -- 

kSns&uelle) fogaillutik. 

3. Tilkir «l6tt!ri«<xti a (láuKtürbok l'.lOl tlvot. knvi kiaiuta- 
OHiIy RZitint OoMo iHvi-iel vnlt ... . i2H'i kiir. Oá Üli. 
kindii. I _ . 30<7 » 05 > 

tuaradvAny 1235 kor. Hll. 

• ">«latt biixmUilvD a I'. H. C Talnir>vk|>^nic 

tt™*1 fnlytV Mutmlitn luv(. _ ... . g-t.öfl? kor. 30 litl. 

^ ■.. IVOl dm-z. Sl-ín ümiuihu ... . 'sS.HOjt kor. 3(1 llll. 

^' — t-'ci lU a lániiLit rr.Diielkpjii'.ii-riT. 

A kimulotitK ln<i(>md.<iil v>Mctvi-n a jegyxőkfirtyThöx iMaroitalik. 



JHI8 



niTAIAUIS 6RT»tKi> 



■1. A I. évi r. V^gytíio lutpjiiutk ^ Urgytaatk kitínésc 
lévén Dupi ntiMlan. titlc^ iiuíitviiiyár& — 

a vtl. « f. évi fclir. hA '20-Aa ú. n. S órakor laHuidb kös* 
gyAlís Ufgipait következőleg Allap(t>a raog: I. nln>'>ki uiErjniyilú 
ti«u:6d, uuuilja f!tüi Teleki UéxaelDÜk: :í- az ig. vAlanEtniADybri) 
fznfa&lf xxeriut kiUpú vál. tagok keljének belSlléBo : 3. jeient^s a 
UrRttlnt iDott évi muiikáfúgárúl ; 4. ax lfM)l évi x&mxámad&i ía 
Kt lilOS éri kü\%»igv<ítÍK bofnuUtftaa; á. felolvaNáa, meljaek 
Ulgfftt a jSvá febr. liavi r. vftl. HIA! fogja nMgAlIapltaDÍ. 
Aí ík- i,-úlinjtlni4i.jbúl «KiUlal sz 18»[t 1901 órkSrre in«ffvá- 
lavxtott tagok lii])ui-k ki. uévtixerinl: Anff^al Dfivid <Ir.. BaUagi 
AUdAr <lr., fíorovnxky Samu ár., Bunvitny Vinoe. C«iiDki Dcso! 
dr., Uflciek Cr. 1ajo«> í>íz^i Lajos dr., Fnj^rpatnky T<4h!1ú dr.. 
l-Vaknöt Vilmot <lr.. títreai KilniAD. ilajnik Imr«< dr.. liAuntty 
*4yula Jr.. LeWexky Tiv«dar. MArk! SűuJor dr. Radváii-zky Béla 
bAiV>, Sdiönberr Gyula dr.. Tag^iiyi Károly. Xiitiniünnaiiii Fcrrm-x. 
Znilinvxkjr Mihity. 

A. Titkár lírjiiu III Ija i> iSnilxiidnli ' niutt r-vi A*e». havt füio- 
l«D*k kUlÜDDVomatAt, tn«l)' 'Szent btvAn király EcuUkuvtai 
titiioniel a vAl. IIWO ^vi 7 jk. p. a. k«lt bstAivuitáonk Dipgf«lDlA«n 
u magyar illám IHIO i\tt frittiitlUsa tinlékéuek vmn ax«ntelv«. 

TndotniUiil sKolg&l. 

ti. Elnt4>rje»!ti a I'. H. £. Takarék ]>étixlár -13187/1901. n. 
iliralftt. tnoly kxrrinl ii Iturrgi-ven iDcgvAlInzott ]>énKvissi>ny okból 
kifot^-úlag » tAraulat uiiitdtrukori foljrÓMiHlla-küvctolrii; ntikn I'.*0!2 
iuL l-ti>l loviibbi íoU-akMlőaig 3*5 ",u-0* kaioatot Allupitott ro«B. 

Tndoaiiaúl vételjk. • 

Kirí ülési^n — 

7. a iTöi-téiMtti Élrtru}Euk< lUOO £vi .'>. raactéuvk xB^tkttl- 
ilvap Qgyébou huUroxott il vilaidiuiny. 

Tfibb lArgy tient KWÍti. elnök az Ulihtt ekmilatjo. 
K«lt Biint fmit. 

t( r>t( Teloki Góxa «. k. |{<i ra bAi Samii x. k. 

cltii}k. jugyxí- 

HitvIwitjUki Dr^obor Béla s. k. Dr. ItlíMy Janót *. k. 



JíAGÍ-T LAJOS KIRÁLY HALALaS BETKÖSÉGK 



!^'sgj- Lajos király 132fi-Uiii márcziiis ö-éu sxiilrtctt.'! 
ési má T3e)c utána ütvenbst étet, lial h<lnai)ot éa öt i]R)M>t útt 
Tvlon^ mc^hfllt 138i-bcii sxcpt. IO>én terEni!«xet«(> liiilálUI.^) 
_A halál Xagyszombatban fcjrfe ines a nagj' fcirAljt. 

D6m Hpen váratlunill. 
Z2it^y Ijajo^ v.sl.'iiiiiiit Xó1yo»it>an lííSÍ július iniÍModik 
'felébc^K uitigii kiiré gtiijtötte a lengyel főurakat, bogy idősb 
1,^',,, ' ' Máriát i5s ennek j<ígyevít !<HÍp mondót Ömkítseinek i*s 
utL ■ ''k ismerjék <■* nekik lUi-glnHluljaiiak, a mi meg i* tűr- 

tet, ^*\) ágy mfigbíltA Niigyszumbatbn kisubbik kányát Hedviget 
vt ei» wTííí jegyt!sét Vilmos usztrák hercíeget, liogy fiket mint a 
niagy'avr tri^n lirüktMíit m nr^ág nagyjainak bcuiuta».»ji s őzen 
terf^V»« hoíitájái-ulAíokat kikérje.^) 

l>!nbea azonban alighanem mi>ggátolta a királyt baliílit. 
nert la a magyar Murák mii^ a nag}- király i'letúben t«uyl«g 

>| OtroniMn Dnbatc. Jtf. Plorianua: FanUa liem. III. IIH. 

^ G. o. 194. E tti'Iyi^n dktso nMptvaibcr ll-rv *mn téve h o»gy 

klrtlv h>lil>, de mert éjfél eMtt 'piimu noct» vigiliii) hnnjl td. bclyecn 

^U]tliz*T,j(ik, hugv ueprembi-r lO-ik luipfiTat MÜnt meg Hat A bérai ndvim 

ItOa;^'' t-Artiin ide Tunatkoiólu^ e\iy káunt boritékán 6 ím olraiiiitij ; 

DWIK trm* ett jVi^Au*. dmait rex Lmloeirtit. azu Prutai iiancpr 

(n«f^ II.) clütli lupoii bHtt ni«í ldi}o« kirily, u mj uAmos tégi iiB]f 

Urónkltil iD#g«{^M, niiynioiiil A'nitit;.' KurUu. aSH. 1. — V. ű, Cliroukon 

Itad»xuw lul. P»Mraáitk]f), StlV. -~ StáuiMi krónika BAíOgym* ^'*Ky 

',..,'- Linli 'i»lilAI. Ticttclettcl. i^kMineavve), (iSi «i«rel«tt4l eml^Mnek 

r-ii. •!• >T<'^iJ*kc>« bRUIt «2jik Kiii eiulit, luic némely oIbhi érkiSnyv 

lildC'Aci •!« tíriffonibtui Ult^naonale liiaU Miintorí, KVm. 1*3.) tiottilciii. 

trifí ti-rRinmtn batAllal mnti ki. 

'.■ >ii4iac (im-nif-n. f^^mmerAbtry : dilet. Mr. Hcriptorvt, U. 
..ii.* Hiit- 1'>'1l>ii. III. 413. 
'1 Uli- ilagtn (itrgeli/ nctnet krúnikAjdil ci Ebfnéor/ft'' Titmía 
Uriéoeta IVmcl: ítcriptorá* rvr. Autriac. I, 1447. — II. 8IU. 

SaiuiM. 1903. m. FUin. 1» 



lueglHJdoltak toIiui He^iri^n^k f» Vilim líiRat:, nein raliS%cfitA. 
liog}' a kir&lv hitlálu ^ tenicUJHe után lv);<>tl cgvliiuiguliig 
Miíriiit TálasEtottuk én koronázták volna me^; Magvaroi-snág 
IcirAtváuak, nunál k«Ti?!íbb^^ iiiíuUm:^}' a l«ng.rel«k el^ rilá- 
ff<min kiJ«)ciitot1ók, lK>g,i' a pi*nioiialu uuiút — mini mit mond- 
juk - el nem ií>niei-ík. i^ Nagy Lajos utódai közfli csak ast 
fOfiadjftk el k irály u^jilknvk, a ki álinndiínn ruilok, l^Dg}'elnr- 
sz^tj:)ii li)ktk.<) A mire fiszont a magyar urak nem Állottak 
volna rii, ho^y t. i. Aket a (jengyeliii-Hitágbnn lakú uralkodó 
korináuj'UKza. 

Ezért iiltttím, hogy a halál Nag)'í<zoiii hatban megieplf 
a Ditgy kinil.vt. <lo nem f^peti i:4milaniSt. 

PÁéfgé nyomóü adataink vannak ugyanis an-a, hogy Xagy 
LmJok élt-le alkonyán ho^Kubb ideig iK^tcgiü^kedett. Krrf mutat, 
hogy elhagyta ifjutuiga óta kedvelt sxórakonisát a TadáSítatot, 
l^invudott » viUgi tiivalkod&si-ól, míndinkáhi> dvonult a <M>ka- 
ságtól. bzcmlélddó, ímá<lHágnuk ús jót^koovfuígDak szentelt é\v- 
tet folytatott. é< «lkivii okozván e nyontoni^OH életből, az 
örSkkth'ftlóságut áliftá, — mint vzt élotírója. a küküllei f^-spe- 
res följeKyeEt«.*) A mi uyüván bet«ges álla)>»tra mutat, vala- 
mint a gniezoiii fűesi>cn» akoh ál]itá»a íh, hogy Xagy Lajos 
l-vngycltírsság levegőjét egéais^érc kartusnak találta. Bgy 
alkalommal éjien azért, mert kllinnféle Wtego^gekkel ktudiitt 
(variif^ inTülutu« ugritudinibuHK a (rant^eia királytól valamely 
Ügyes orvost kért. Tanult pedig a mont-pellierí ItfrCA orvosi 
int^ju^tbttn fin monb^ Pes-sMlano) Kaiilicna János, ki Nagy- 
Lt*ugyelur»z:tgb<')L Kalj^>£ vidiíkériil. el()keli) nemea cBoládbúl 
származott, t^t ajánlotta a franczia király Nagy Lajosnak^ 
ki üt tm Í« fí^adtti, és mindenképen meg lehetett vele elé— < 



') íx 1374 6ri nepterobcr IT-én k«lt Iemmí ORjrao^ xigyatnomS 
ad iwmlt*. bo)^ ■ Icagfelck Vatj Lbjo* ntúdiúl Kfcrniekeí kOxfil 
tartocsak elfogildni. kit •ipoit u»igiubiiiia>< : áa KalUx, £ti>wieiiyti 
Koaia várowifc hMoluti lűJinUükbuu (1ST4. •ag. ti.) viUgoMut kit«Má)c, 
hon' '>'l ÍO);iiiliák el trOii'JT6kútiii'k, tquani DObin pcvdiüttii *ex dcpota.- 
veril ti siati^iiii Terít, *l qoe nobis ín ípto regtw ralmerit c^iHUHtnnfc* 
Hoi;y tt volt ui iltttl&nca íiAto^. kit«tmk s Itm^yel uiak knMJbbi TÍtd- 
kndMI>^í b. ■'•kJhs rriptoaatMiu rakjorit iVdoniae, 111. 1Z3 — iKli. 1. 

■i .V. ytor. Ftmtw tXOm. Itl. I«3. 




Xk«t LAJOS RIBÍLT HALiLOa BCtRÜHáUr:. 



■il\ 



tti^Uv, iti«rt titint & krakói t'gjli&z föcsperesét kíuevozle Leogrel- 
urszág fCbaDCzellárjáu:)!: ZaTÍai: h«]yébe:, mUinint tiogj' eiiti«k 
IBS^ jouiiiir l:!'t^ti iMikirvt-tktuctt liullilu titiiii krnktíi pü^vűlckó 
*ál;tí^Uittu.'i Uugv iKMÍig Nagy Lajos király ré|;óta betegeft- 
kedett, kitet--«3tik éd«s anyja, idOfib KrzMÜbet kiriilyu<i alapft- 
váiiviíbiil. oii-lvut Bochniíibiin Xilü auguiuilus 2i>-4o U>tl kt^tv«t> 
lia, l<3J(iH király folt!]itiléa£ért.'| Sút Dlugotts 8x<>nnt már 
níá-Wn li>-U'^n«k éri-'íte ittagHt.^) 

I K- DltitfiiHS nw>ti álUlii.-<jit, hogj ax Mgg*^r x' üi«gs4^ 
srtlyii báutoltu már ;i nagy kirilyU't nem fogadhatjuk el Bii- 
tétleiiíiL Mert igaz ut;yan, bogy teljpí> i'letéti^ii >7.iiile nyiigti- 
lom ii*'-Ikii) fiiru'lozott. rí<*xt vett )^záiiio» luidjtiratbao, l!'aQ()«sá- 
nál. Avenánál és Itek-^aél mc^HebeHlllt, átKreiivedte a na^v jár- 
viiiiyi. /i'ilytimliaii radányat alkAlniiUal «gy iii«dro foldtmtJitti^ 
niiuilk<_-t Uba sxárán bn^j-onliántm marissal megsebezte és meg 
t» 5lte volna, tia Ketony'l J&nw a fei>«TH<lat kurdjával ki ii«in 
té^zi, - inindaztináltal az ai;gság egymagában a királyt élele 
ItTenM érviben meg nem t^rlfítte. Ki-Wil tanúskodnak folytonos 
ataxá»ní i>ir>itlalma egjik regétül a másikig, miru ni«gaggott 
emb«.i' a mai itti kt'iiyelein mellett avm ki^pe^, annál keréshbi^ 
Ifbeleil .ikkítr. mikor m iitazáü tűbbnyiro lúbálon tűrit'nt 
Kzek után lúlelt udluitiink » t>!lji>«ii e^korii i'Cg^ioi 
kn'iiiiki'iiniak. De la Oazata Péternek, ki a reggiuí »z. Prosiwr- 
n'it nevejtett Itenedek-roiidi monnstonmk Tolt ajiátia, iiiidAn 
S»gy Im}(is királyról azt frja, hogy fuil'íltít tífsszanlarbí pní- 
Inv^ág, Ifpra füizte inm;; a tehetjük ezt annál inkább, mitel 
kiad<i}», a ntt^tiidoiniínyti Muratori Lajos Antal (Igy virlokedik 



" ÍUu^OM - Hut, Pol. UI. -im. - Kmgy Idjua királynak Wi-i""- 
ttB, 1391 lotiÍDx »-én kell lerele ih'y xáiúdik: IMtotti por muiiH 
Bbtiii vifi ilomini Joluonia (]■• RadlicKH urcUidiacom CiBcoviemib. t'": 
ni caneall«rii. (Mouum, (.^dkotíisi. Kuol It. S'.l rgyHUHMu évi i 
-B-áQ ál Dov. 30-áu rlíkeriil mint canftüariua ttípremut r«yni Po' ' 
(Ood. Ulpl. nujoris Colon. III. »iu, Ml, S|».| 

'i -pro t>uiitat<! JiK'UÚ mii Lwlorld nffii>.* — Tetű pwlic et 
»p<tt4iiyi •in ec«l«iW i. Mtc>iH^lii< in KnpeUa bi alvitalo Kaiimiriu, in 
R'qiia >. SlaaislaBi tat |mm<h.< i'Monuni. PoUm. III. 3^8.) 

*| . . . •ilaoi M TalotníJíiMriiim vt morbia cokimtÍi iinpiicitaiu.* 
UiK. Itűon. 111. á&». 

• »enio gnraia^.! Uúl. roL llt. 4IS. 



ílli 



PAk JU.1AL. 



felfile, hogy egrszQrKen ugjan, de tgaz&n fe gontlosau írta mirg 

A jHiklosídlg Eui-ú|>jÍ1miii h keresxU'-uyKég luíMKlik évezrotlv 
kexiletével igen el volt terj«(lve; 1300 körOl volt legDagyobL 
6lterj«(l&>«, axiititn ln»''í^n txItuAilezfitt mffinem a X\'I>ik 
szdztirl vúgi* fvk' iiK-^siíniil kiizv[t Kiir<i]«ib«ii. Uogy iiiíliuik 
Magyaroi-száRnu sein tartoxtttt a ritkaságok közé, lUEt ubltól 
küretkezt^tlieljnk, Imgy a nzenl li^íxár lorngjai, luely esyhitici 
riíHil a |K>klo8uk, a ttzt-gt-uy lííitárúk ápoltisáni keUtIkt.-'tf.'I U 
nálunk stioK^n megtelepedett. 

A pukltwsfíg. a !tx«géiiy emWi-ek e kíno^ Irfirbete^sége, az 
elégtelen, rossu táplállcuzástúl i^« tísztátaluuKÚgtúl ü/áriuui^utt, 
<]c ^'Iragndlmtott n ji'nniiduakra is^ a mi aunál köniiyeLben 
esett meg, niitel « betog»^t. melyben »x itieatéK Júlt é» 
Lázár is tiz«nTedett, a jú lelkek isten k<jg;)-eltué»ek •> u nieg- 
SKentAxflIiís egyik eaxkíiz^iiek tekinlelt^k, a midi't a lieiine stzeu- 
iwlük á)K>lá!»ával szítmcd íugUUkoxtAk.') Egyúbiniat a |>oklu»- 
ságuak több rálfaját kulűut)i3x.tctték meg a kozi-pkori un-osok, 
a laikiiM>k )>fdig miiiden bosszasnn lartt^ undorftií l)^*rtMJt 
annak tukinlettvk. T^íoly/uia v (ájdalinus butv^stignek Itol gyors 
heves terniéHüetú, liol megszakításokkal busszantartú volt, dfl 
niiiidkét ecetben szell«iiii biigyadtsiig, leliaii^olUig, iiatároxat- 
laiií-iíg, erélylulcnsi-g. kapkudiis, reud?<xcrUdt;tiM:g elü/t« uiug l-S 
járt nyoniában.*) Va mert e lelki lilIaiHit Nagy Lajos királ>-nál aa 
ű tiirtíiK'ti'riíja, a kítktillci fiíespüre? jdltiiti/t^í-ben, süt a ki'-^lbbí 
Blngoüs lengyel tui-téuvtíró füljegyzé^ibeu m luegtalillbatóv 

') A mii H 0mnia»i Utfunte N«gy li«jo* himiy lulfttAK'l Ír, 
tnitidnMM onnyi: •U3S'i) diu II. (i> helyuU : 1 1.) ^pUmbria nioritnr piytt 
loH^m luprat infirmitaírni rcx Ludovíciu Ilunffaríc ilio ubsc^it gmvi 
beltti (tomittioiii VcneUirnin. nt jiutai főit ot reotOB in loo iloiniuia.' 
(.Jínm/orí .■ iU-r. lUiioar. S«ripUir<i«, XVIU. n».i JSe^ívgytma (ii*g nrrai 
hitelMaége cmulé*érr, bugy Kin Kiroly viu^li iloltpiin^l ii }(A rac crtctOlve. 

■) ai«rKet«icknél Km rull ritka a pi>tíI(Maíg. I^ mudcU » ducniM>< 
lco*-r«adi«k 1244 á*t ktegjOléte: Pnilrw lupruii íatm loi cmmntna 
Wipta wonum ab iUü» pro<iar«iiliiT. QiknI ai Hr(eHituilo luei iUim, v«l 
iilia causH uoa permisml, por provÍDoUli-m bU MmvFBtoin Hliiiin oostri 
ordiois tnUMfunnttir. (Moanin. ordiiuB I'ninlicaior. liivt. III. .H.) 

') BÖtva ért«kiMiik « bajtúl ét li^Mioit ú ímnerloű Baettr : 
UmcIi. ütT M«di«ÍD unit ávT vpttUntiiteitea Kraiikh«<ÍUii, III. '•)■ -89, t. — 
Újabban h Tenu/neitudomdnifi Kvtitipjfbea ii >el«iat iiMg értekníút *. 
poklotfAgTúl. 



IX ljlío» Kiuit-r iiAi.ÁUM aextaituK. 



213 



Igazat )i<<U adnunk s n-ísgioi ki-úníka érUn>iilÉ^nek, nielv sziírínt 
a nagy királr baláloe beu^ége a |)nklo»sáp rala.') 

IV >emii>i sem tauit^kmjifc oly TÍliigoi«ftti Nagy IinjcMt 
kiralr beU>g állupiitiiröl és « kórjeltnsógekröl. mclywket a kiiiép- 
k'iri "rco^ok a iKikUissá^nak tu la j<Ínn (iának, mint élete alku- 
uyúii totytuuiitt ingiiiloxáfta a {Mjlitíkában, 

1r.v péliláiSl: i;i7:2-lwD t:riken ki-sztitt a h&burri fulyta- 
táúiTi IV. Káruly cs^Hzár plleii. Kkkor a aiá?4)>a került 
császár, fia Z^igmooil oidltaAra fvleségfll kért<> Mái-iáu Imjoü 
lerinyAt. loirc a király azitiinal igonl luwudotl i^s folliagyott a 
bá burával. 

Eztfn eri-iyU-b n^wV/'l, Imgy ne iit<iii<ljiik : k<>vctk«zetleu- 
t, e^ébiráot luár előbb Í« lajiiaMz táljuk. 

Ai 1366 ér régéig a magyar állainfértiak törékenpége 
neiiic'iak magaHabb czélokra Uírt-kvilutt. liaiii-m fénytríi ored- 
ívuy^ket in mutatott föl. A llalkati-félüxigetflu a mugyar 
lolyás itKTvatló, lIlaKxnrsíágban Kag:y ljB}n«nrik nHg,vt>Ítb 
tvkiutúlye volt mint a caásxárnak, Niíiuvtorsrjigbati a csaíi^xár 
ellen iiit»m>tt türokfé»ei vi^xhangra találtak, 

Kkkuna twhet^ — ligy lAlsjcík Nagy Lajoü betegsé- 
gén«k kfzdete. H<»:zájávult a bajhoii, bogy íutoí az illlamft!rtiak. 
kik a nntc}' kiníh U-lJo" bizaluirít bírták : Eonl Miklús nádor 
é^ Miklt'is esztergomi érs«k olhunytak. Az új nádor Ijitaxlti 
o|iiüiAÍ herciteg lett, az Öívegj- anyakirAlyní kegyeltji!. Inniít 
kezdve a magyar (wlitika köret kezetlen. 

l;i<l7-bo.n A timiktik elfón indított tiadjtlnit clmantdl. 
e btdyt^tt ak ovzti'ákoknnk akartuk badat izcnni, vógre is a 
b>iU:árok ellen tűi't ki u háborít, a bajorok pedig minddn bix- 
itá^ iiM-Jlett is flegítflég Délkfll maradtak. 

I:i69-t>«ii Nag} I^hjh^ u cnásüiir vllvn suivetkL-zelt a n 
bfil^ár fij^luki sokkal fölb^yolt. 

i:i7it-)ieii a ciiá^itár elb^n iiidftandó liábuni ewcinéjérfil 
lotuondott, bügy Vi^cnott HarnabA^ ellitn kvszídjöii. 

ISTl-beo kitört a háliorti a Lnxenburgok ellen » a 



'' Vgj víhim, » Irfcsi br6oÍka r^Dilapja, mel? ühkh IaJmi fi>anii 
°-<igrii«i kaa llvn tűiiwii 101, már a bct«ir kirAirl übrkMlja. 
>. A m. QRinxri Kirt. 111. IftT. L 



214 



PÖR A. KAST LAJOB KIhXlT HALÁL04 BETEOHÍOS. 




miigya!" hadak gvöüelnie megfosztá a császárt Brandeuburgbsn 
kivívott elÖDveitül. 137íí-beii folytatni kellett volna a liiuljára- 
titt, de ekkor l.ajos kibékült a császárral. 

Két [(OlítiL'ii irány éaziellietó : egyik a magyart .t Halkáu- 
félszígeteu akarta árrá tenDÍ; a másik, melyet fÖieg idi'isb 
Erzsébet királyné pártolt, Olaszországban és Xémetorszílgbaii 
kívánt vezérszerepet játszani. Azután következett a Telenczei 
badjái'at. mely csakis Nagy Lajos király lietegsége miatt val- 
lott kud;irczot. Ekkor azonban már ;iz ifjabb királyné is bele- 
szólt ;i [lolitikába, s az ö eszköze Garai Miklós nádor. 

Vájjon Hadlicza .Tánosnak, a király lengyel orvosának 
iililiaii iillott-e tanácsa, liogy a király sokat utazzék baja enylií- 
tésére ? — ezt csak gyanítom, mert arra, bogy a folytonos 
légviiltoztiitás és mozgás hasznára vált volna a poklos beteg- 
nek, uem találok nyomot a régi írásokban. A középkori orvo- 
>ok viperahüst ajn.nlottak a poklosnak, melyet ^usque ad sco- 
tomiaiu et nmtari in ratione* kellett ennie. A mai iir»osok 
bizonyára mosolyogni fiignak ezen. 

Tóit A.NT.IJ,. 




BEHEm iOHÁLY ELETE ÉS MCVKI 
A MAGYAR TÖRTÉNELEM SZEMPOXTJÁBÓL. 



— UAMADix K4n.mi»r, — 



IV. 

uuiKiii »A<iTAR voxatkmzjUiÍ HiKrAiiiis f.XKKEi. 

llvheim koltfiui'tiyei közúl riiiik néxve. legii^itt-ki'SKíMM'k hi-*- 
tóritis éufikei. melyeknek laírgyit t<>rlMiiutiuüi)kb^l vnn véve, 
vagy a melyek tartnlnuikiiál fogva türtóuolDiíinkkcl «oni«iin 
wwzefUggiiük. Kzeki't a küHoiiii^nyL-kct Bolifim axini évi-k folva- 
iitiin iríji, uio]y«!k>.-t V. László király í<i Hl. FrÍRyf«i császár 
s/ulgálutiíljiin töltött. T(i<l('»ít»sai. mint látni fosjnfc, a leptöhh 
tMiotbcn teljeHun tuegbÍ7.I),it<ik; a/ eí«in4:nyekel rvszbcu iniiit 
szemtanú, rúíucben tükt^leli^ hiteid ("írásuk nyoiiuín Ntwdti- 
tvrnbe, Ttahn lem türekeilve kiíltűi iiiiláxro, hunéin uitiulciK'k- 
felett igiusAgrJi é» bií«úgi'i-.'l A kültemi^nvek vf^y v^xít uiáBu- 
liitaim iilit]>ji(U fojtcKctom: k-i^lobl) közűlök edHIg sfMn volt ittine- 
rctl'JD, Karajait omlítütt ki;i(iá«3-l fc a hox/A ín jes;_ví:4'teb 
nyotnán a törttínetii-íík is )i'ibl>-kovfc^?bb tigyelemri' iiii-ítittt;ík. 
nnáUtSan i^s egúHZi'ikbi^D .s/unlKiii (u<lt'ituiiial mi!g sc^tiki m^ui 
tetti> vizsgálat lár^riivá. Karajiiu jogyüfllui Íb kf^oagyubb rvsz- 
Immi bitiiiyi^wak ét, cluvultak. bár nvni egy beCHCs silat«>t n^s 
litmulHtávl Tettein bolülük. Kejtcgt-ttSseimbÖl tehiít a/ eililtg 
iwuei-ptiw kült«múiiyek<:'t ^■ajn /ároni ki, neiiKX^k t^IjV-'viég kitlve- 
i-rt, baneoi mert tudom, hogy sa. egyi» furnusok öniíílii, v^i- 
fUEcdcbeu é» Ö9í>j>efitggi^'>kbeii viilú tanulináuToxása nciDCMik nx 

■1 0«r?ÍDU« (GettJl. Jer dtmtscb<u Dickluns, i. kiad. Q. 41&. L> 
l^vacl. mikor tit iUitju, hogy Sovbenirirt fiét«r kiHuméiiTei nttnowk 
fcvquii, liMiem tArUiieliiii tekintetben ü rrtékeaebbek. 

•) Zekn GedieMt ificfuirl Beheim'i í«r fiefchieMe t/rilerreMt 
[und t'ngitritr. ifír. a QufUrn unrl Foitriitnitien tar atleriaiiititíhen 
• Gem:hicktt, LüenUttr kn<J Kun*t, lütS. ct. íiuetbMi « külöalenyonat- 
b«it bt. 



i!lt> 



BLEVER JAÜAB. 



iUi-l/i kiUfAkre. lianetn a l>6iiiiiík Mlxíszíli eaemínyfkre m-xie 
U biKtzuiUial jár. Aion h»2«iiibuii vatgrok, liogr Ílvct<'-ii litrgVH- 
láosal Ik'hi'imnak ui-ntosak eddig t^iiK.'r<itU'n, liancm Karujuntól 
közölt kőlteményeioek is több helyére, ép lígy mint a Iwniiük 
l«frt EMeménrek egyik-máíiik nem egészan lénj-egtclen )>r>nt}ára 
üx t-ddiftiiiél nagyobb világoM>ágnt <íik«rfll derítenem. 

A/ ijiiekt'k tftrUliiiát kixcbb-iiagyobb funtoHsúgukbo/ 
kéi^Tst uiiijd vii]:la1u)';tn. majd mi^ értek'm rag.v KiuJ«ZL'riiiti 
büséggel köülöm. Xoiu s/nrftkuzum axonban ecyeddl a rp(»n>- 
ductiiti-a, hanem az odat«rtox<V jelentékenyobD i^ fontosabb 
egyéb fornt^tk ala(>jiín Keheim eb'iadiiít.-it hol igaiolní, bnl 
czíifolni igyek^jniDi. Kiiiierfttí teljes-ségre iiiim tíiri-kofítem. baiiein 
luoik v<dluiu, bugy it li-avo^tt:li-ut :i ióuyt'f^fótti'il i-lválasztni, lu 
(•rti-ktclcn •tZ4W.ii]>uritú'«t ulk>;rtjljetii. Júl tu<Íuiu. lio^y ez nt;in 
míndf^nlltt sikerüli, de h ft^ratko^áwk fe tévudések irsint elm'-- 
xéssol leftK minileuki, a ki tudja, hogy az eiféle feladatok ni«í- 
nldása Mifctixor uiily i'0|i)Kint nehéz.<iégekkel. nem ritkán leküzil- 
b«toil>'ii tikad/ilyoH'iU jiír. F'Igyik-mií.'iik bonyolódót tabb »fMíy 
liomiilyusubb bidv it li.-^ktl1í>nboM'>l)b forriivok, ni^Iui ugé^z kis 
irodalom úttMUulmáuyuxá^át «t íisszcbaxmIitAwát tesüi »zUk- 
si-gpwé. a milkíÜ. hogy a w)k fáradoüás é» fejtörés csak némi 
eredményre is. vezetne. Mindexekhei: j&ruii, bogy kÖrUlménre- 
imnél fo^Tii nem egy ídeTágö múhtiz i^imnsi-gKel nem. ^agy 
csak akkor Imltaui íioz^fájiitni. iniki)r ui4r nem i'-rlí-kesítiiettem 
úgy. u hugv nk.-irlaui <-n a liogy kulbilt vulua. A «tker ritkiin 
vall arsnybiiD a íáradi^gal, uz iljren viz^gnlódá^okmil bizo- 
QT&ra legkevésbbé, 

Ax aláhbiakbiin a költeményeket nem ketetke/étHík rend- 
jében^ hanem az elbeüzéléiiek chi-onologiája ^lerínt fngoni tár- 
gyalni, (.'zi^lomnak. m«ly ilgy»iu)lv^D piüur-tiiu türtéui'ti, iokübl) 
vx, felel meg. 



I. Voti ttem ítituf Ptadiflau. 
M-f/ áer mii den lürken sírcU,*) 

Ezt a költenién.vt Karaján a tíle kiadott Beheím-féle 
hifitöriá.s énekek gyöngyének nevezi.*) Karajait e kijelenti-«^t 
a kiillemi^rit nagy líirtéiieti ^rtékériil nx (ijabb kiiiatök, kiréTf 
Ti'lekil,') minil ■•liím<-rl«'k i--* igaxollák.'l 



tS. II. 



') Kíisli Knni>n : (felien und For-tchutij/m Ktb. 3i- 

*) A ÜUHnadiak kora Uagyarúrtaá^on. L k. 44%. I. 7. )6Ky*- 

■> V. ^ H. Zeinbcrg: Erinnerun^en «■ dUi ScUoeht irei Vama. 



UKnv sitili.r tíxtc U Mifi. 



■517 



A b'illenténv tárgya ax 1443 — 1444 évi n]Sgy}U--tiirt^ 

iwn'z-it rorrit'ii Iiííomvos ffans ifűffeiif. ki a várnai csatál'au 

^2<^uii-I ¥<•.•&» r^Wtveit <h liinik fogA^lia Lr>«ti, int-lylieu liy«iiii)il 

lírtg -".íntódölt: 

Dy liiíttin ich K°t>cbU't Uab 
Al' BÜr* hnim míigcst fürn gab. 
dcr 8«lb WM- in dom stroitc. 
WdI auff eocbcic«li«B iare 
er der tQrk«n goftttigeu wur, 
ich DŰebel [Miliani kund euch das, 
alx mir int uS<'np«i-c. 

Hi^r ki volt nx a Han^ MtUjeit' kőzulobbről nem úlU' 
l'iili«t«i meg. Karaján a kultetnényhez irt bére/ütésében '1 //««« 
.l/"ví^-.-/.«t nere hao^zá^iiál fogva nia.ayarnak tartja: (?gT 
K'^ilj|>i. 37 i>iiil(t(^tl kiailúí' tartaloii)l:i|ijár» lett jegizcte sstoriiit 
iiifj «T-y«-ii ji iiiciki kri)iukiUi:ui ') H(4'1mmi plilfönliibí *.Ii>annes 
■''■ Af»>j;j(;>, aliif i\v Seiilviiioaslris* mt-lki bencitív-iíl iizomi- 
-ííp.-"*") S.'biiUer .1, K. erdíiyi szásüiisk lartju. a mi iKiin I«Iie- 
tí'tírxx, df fpjtegetwiébííl tíjx'ii nt-m következik szüksígkéiR-n. 
a nitit hÍ7JíDyitás:i \é^éu mafja is hetallja.*) Scbuller fejte- 
m-t'^^er :,bt)ij;iii Twil^ob |). tJ.^.! már bÍKnii_Tiwii.ik lartju. hofíj 
j/i/i/»_'V ■i/jl*-/. ftiiibiT Volt. jx'dig mint magyar, kiUü»ii-*ii mint 
i^rilrlyi uiajíyar is tudliatoti Máge^t néniétől és isDiorhi-tto v\\ 
úfi>" mint A 5xásx. Krdíly alkotmányns TJBziinyail H. a nieiiv- 
iiyi^ien exek as cr«l%i li>aii<)éHiiri>i>k kiiillfláaiiban, nioirckot 
ÍW"^!!.! firltiiiiű ]"int>issAf;giil m-wí meg, t-rvi-iin-^iíltek. Scliiil- 
leii'l vet-inlii'ti, azt bi-zi-m. a valiinzÍMÚsi'g iiikítbl) Karajiiii 



{ícütAr. (Ur die iV. (rymnitKÍefl. leTi. /vf. »S~ioi>. 1.) K5hW : Üir 
•irAÍArAtni bri .Vüropolt tiitrf lanxi. ISS3. .'U>. I. ^ Hnbiir: I>ir Krir/f 
ttcittkrn t'ngarM mmil dai türkén 1410—144.^. (Archic f. iai. OckU, 
Is'W. It. knt. ISI. I.j Knpulirüacr : />ie KÜmpfe Vügarni inti den 
Oiimaiun bh nr SeUtuhl bfi Mcli4c» ISiS. i»n. eS. I. 14. ivsyt. nlb, 
'I Id. m. 7. L 

•) Ptt JcTiHinM kiuiL I. k. sut. ]. 
'I Ee ■ ÍFj^yaet, úgy látczik, káátuti bcje^jnún volt T«l»k) jk^Mh- 
B^taB It. i'i. id. ni. I. k. **i. L ~. iogyi-}, nwrri a Uü^in liii*tniUI )<41- 
tlánytHttt ím Den tudtaru iika'lni. peilíg >ex biblioUiMa Tbooilori KArijim* 
tzániiuik. iJetonleg « Nunix. JiuEeum kteyrtáni tiirtuUbaii. I*. O. actin. 
IlIV. n j«la£«9eL) Mwlx'vet) Jámiwil kQlCDbvn Tniucb ILit ^'H'A^l/t*t«'ncr• 
ífMtvn adfr bitigr«pJii»eíitÍterart»i-J>f Ittuk- BfáUrr. l?ee. II. k. 382— 
saa- I'' uomwllr*- 

•I rraMntiaaM. N«ii« l^bre, IMS. ISS— IMi. t. 
•t T. fi. Ardiic dfa Vtréin* f. SithrnMrii. ÍMudetíti'nU. Sent! 
fi>ifp% XXI. k. IBaT. 41^. 1. Q. >. Gttchii-hlr dr.r SirbrHbSrg<r SarhuK. 
3. kial. I. k. I!4~13y 1. >S* .1%. rfeii<«c'>< /Ji-h/r XJ;. k. a«. L 



318 



BLBIBK JJtXAB. 



mtsfi 



mellcll ^.(il. :i iirvr^l fltelcintvf^ nuir CHak az^t ia, mert Hcli < 
luini látni fogjuk, tuil'wtuUAIiMn a személyek á» lie)y«k 
tmlAi'ozÁsiiiutl niitft;)'iir vlnfTCzAtvket luvzDiil, )is míuiJjiirt lu-imet 
uevők is van.') 

A költein^uy koletkezéséniík itlcjo csak iwgTJúbHii hatá- 
ittichatti meg. Magest tiiie&bat évet töltv4^n tdrök rab^ái-lmur 
tKniiiíwv.etwi, liogy lteh«iin éneke l-ifiO eliltt nem jöhcli^ti 1(-Hr- 
HMm^I a/oiiliiiii iii.'ii) k<ivi-tk«!7.ik. Itogy Mi'hoini tiiimlj.'irt I4t><^liítii 
>iií«rxctto, uicii nvin vakWínfl, Imgyilügt-sttiíl rügtüii ^iuilmdii- 
Jina után tul&lkoiuttt rulna. Dü hx ínt-k uiMiilvue<iCti'e aüou idú 
alatt jött létív, m«lyct Buheim u Frigyes i-sHszár sicül^álutál 
tültött Feltebetri, hogy Mitgeüt eü aliitl az idii alatt 
fiii-iliilt M CHá-ií'.árt iiilTuriiiil, tiiliiii BtVMijln'lyben, l»il kÖl" 
lűukkel iriiitkií/lieltítt, i-|) úgs mint egy mií^ik tinlÚMlóju, ki 
a Drokul vajiUrtil hköIó óh klíhh isiii«;rti.'U!ii(lÖ t-nt^'k^hcz s^ol- 
gáltatta az anyagul, 

A költemény, vagy inkább verses krónika, két r^te — ^, 
(iszlik. Az első, a riivíHebhik. az 1443-ikí ii. n. hoüs/ii badjiínitrit -»-^ 
írJA le; a uiíLHinlík te^je4lelIlle^ellb i-tW. )>t'<)ig a viintai ci.itán'LCv- 
i'ji «löv;iiiéüyi'i rwl witól. Mimikét, résr. miigyaráxatJi iw billijjltt n:-^— - 
ig«n u<-b<^/. és bi>nyoiktliuu;<. főkéut g,z elfüé. Ik'beitn cUxid&sa^^^,—, 
többször xavnrus éa suk bclycn bomályos is; valús;!inűl<^ ilveir»^ 
volt MflgesttM vett értesülése is, kinek emléke/.i'tébeu ax. 
menyek világini képe, helyes egymásutánja th- keiW i"sozeíüi;' 
it hossíiii rubiniig alatt hi/»nyiír.'i üibalviíiiyiilT. Si.ik kértbe tn^e.S'-i^ 
táuiicát lu iditviígi) lijlibi (urrás kuWilt, cgyuiásnak «rUetiinmtut. ^ ^ 
lutb3«ít&!Mií is uiflgDttkttzttik.-} 

A költő Ulászló király magasztalásáTul keKtti éu-): ~ ^ 
•A mit ~~ rtgymond - királyuk, íejedolmek. profok és l 
(lic*iíretére mondaiiak. az mind >xM sem Vinlemel. A li"lr 
egy embert ÍMn^rt, » kt vHlólian uralkodóhoi: nietiúan cím ^ 
ke<l«tl, It ki uiínib-nütt ott volt, liová biviLlám sxólítottu. » ~ 
élutvt foha sem kimf-jti;, viilnbány^zur síkra kellett száUni 
pogány clleu : riAsülóDak (bbdislag, pludislau) hirtiík. Le- 



■) Teleki U. n. I. k. 4&0. I. «gs ttíioayut MedgTwi J&ikmiI uml 
ki VftTvAii&l t5rök rop>&|[b» «*v4n, Kik woj&rjatA* utáii ktrüll hn. 
UOKV Ti>leki i^t Bi adatot lMiU)a& Trrtw, Utkélellea iiUliM mÍMtl m 
tudtam njoiijAm aknitni. Tdeki valáfdníilvg fii(x«retett« Hoboim 4i 
iMt ■ melki kri^nikn adaUval. 

■) K»fc kiiaSlt Unlipiin éoBkéa kívül nMtC tAbb, b&r kcvMbb^ jeli 
ken; vmws IBÜ i* ülAronlul. K<^L it'>rOs k^tlemCDft Umortctntt Pm* 
StdíoMi, t8H4. Av(. 31^ 6a kÁv. II. «■ fifto «• kAv. 11. XinakettA 
•OgA nojTaiataUJMl u)úl Baujadirúl. Kct IbIíd knltninéiiyt 
ZuubcTg 'iit. ^rt. ItM ra k«v. ll.l, melj^knck ki'<»!ppontjftb<u 1.1 
király áll. 





waim mnli-í fei(nri!« nevnr. 



ülti 



)tyL>liinxágtiak toU királya.* Ueh«iiii ezen niRguttZliUiJ ^avsi 
éléiLkcB títnlélivzK'tnck azokra a (lic§i^'Ö Marákra, molvekkel 
l»ng>Mi -zerinl '} crt nétn^i mknott 144:i-liaii I 'lÍMv:l<lnak. 
kiii<>k Mreg(^l>en '^ií>>ÍKtÍlt. <) in kijoleitti, h^t^v l'lií^xliÁ ki ifjú- 
6ágM » tMlUs^Tt úo ('Kvliázért rM (olytoiiiw fárHilojoUlmii. né]- 
küiiiiéiben m kazili'liUL'kbini Uilú, míg a t^blii fcjo^elmek 
diituHNl^bs (te (énjAxéfibe nicraltiflk. egrvtlAl tnéltú a király 
Cstímwe, 

•Albert király tuüála atáa ínlylatja It«lieim — 

l'UUzlút M;)^ysriipo;iigoti it< kirilylyá vilasxMtAk, a lui »z»H- 

ban if^kjiknftk n«in t«tez«1t, ^lükÖD Erx!><'-lM;t királyiuiTjtl, Albert 

íbcvi^y^iil. Két ívig tartott a liihorrii^ktHliií^ inig Erzsílwt 

'O'íR nem halt. Az egTeDellonkedís iilej*- alatt a sztiltln össze- 

Syíijlfilte ^erejiét és nagy )m tatom iiiu) Magyami-süág ntlen 

iniltilt. Mi<l'íii rii~'ucl<i oiiiii'k tifrfii vtílte, ri'if^'ton ianiU'-«t ült 

^ unikkAl é» ba<ljííral(it liin)et4>1l.< Belietin elöaflAKu uiár ti 

"^'Kzotó^lwn is t«Ij<.'^Bn mcgfolel u torténnti lifiüi^iii-k. ITImszIó 

l4-(li.bpQ viilasztalott királyly:i. Erzsébet [wilig kél évre ni 

'■Ma-lx-ti balt meg. Miirtiíl s/iilt:in ténylep elhasználta az 

íWnyrts h«lyzet<.'l. melyet a tnímisiály t4>n!iiilett, és Magyar- 

<TSzii.g„i 1 -I4<i 1 14 1 -ben NAmloríejérrAr, I44S-beii [>é(lig 

^^éíy (dÖl bimailta nH'g.') A hwIjAratot Rcbeiui luilósitáj^- 

**! nwiíBjíycz'ík'í országgvfilés batáruxta el 144rH iiiiiikmxl 

■A kit^ly aacntáii Viinwira (gen wanteíul iu«ut é< 
'"" 'íJIlo sen^l, mvly a ningyaruk wgítségdvfl 14.110'" 

V rtígot*, minJ jtll fíilfegyTerzott fértiu.* Ulászló I44'l 

)*>)• 93-én indáit el Hii<láról a déli részek felé,*) és rilágo^ 
noBy a kíllIrtt/H említett fVxrdeiH Pétervjtrad, és nem Xa^y- 
'^»í'a«I, niiiit Karaján itundolja.*) A k.M-e--);téiiy m-ix-^ D;ig,viuig]í i 
^ •^y.'^ f<in'ii-"k t-it ín'ik k iil>>ii l><>zAké[>i-n állapítják mcg : 
™»>tiiu'} i5.i.M.Mj.rf, Ttíl'.-ki M aó.iMKi-rf. Fraknói"! miutegj 
■JMMiU-re. Hober*) és Kupelwieser '") Dnkaa nyomán kürüí- 
''^Ql 2hjMli}-n teszik. Ku|ielwiefier iaerint a kűlteiuénybeii 



Í'l JBjÍ. /W"nioe, I. k Tí?. I. 
") V. 6. .1 magyar nemítt lőrléiutr. Sterk. SriMíyi Sdmióf. t\. k. 
H.L 
t IT. o. Sl. 1. 
•t (Hv, PIttyfft* iil. Bi. ]. TT>. 1. «■ Hvhtr t.l. rri. IA3. I. 
■i m. m. ». I. 
■j Id. ni- ♦17. I. 
'I M, ai. I. k. 33*. 1. 
'1 C-tmrimi Juliátt Mbomak maf^rortági pápai kötfft títU, 5". L 
•I Id. "«- I7J. 1. 
1*) 14. m. OS. I. 



jM 



j 



'2Í*l 



nSVSS JAKAHr 




i 



«m1ft«tt si&Di vaVi^inSleg csak a HuDvadibSl pTüjtSU 
v^timticoxik. (la Jiehehn e^f^x h3t;írtizotlaii állítja. huf;.v a. királf 
a auigj'arnk seBitst^tjÍTi'i I4,»>iin i>ni)x-i-t hozntt íi^sze. Kd ellon- 
k«zólcg ttzl liii<)!«m, liMjjy oz igenis » királyiuik $a)át serege, 
lutilyhc)'. némol.r niagjar lU' )>ttn<lvriiiiiiu is c^tUkoxutt, a 
Him,vadÍ. ■Tuliíu, Brsnkories stli. t^^iiKtUii nélkül. 

>A sei-e« átkelt n réven, melyet luleurib-tmV tuVuak.' 
Karaján ': tufftirih-ftt táti lép UffJÜ == Slíivischo Fabr^^-^e 
inagx arii/xa. öw'xeretvén a ki-t I4^!^*iki aklev^lben elfifordiild 
'■■fldifm TyileHren: (» rj/f/eíír^H-Tel.") Ezt « táti rép-et i>e- 
(lif; azf^nosDak turtjji a tniíitis lapii-^ai, liol OallimacliiiH') 
<!« Ronfini *) ueríat a nuig>'ar sereg a Duuiiii átktilt. Ek a 
líol'ini lapie meg szerinte nem egyéb, mint az egyenlő jelen- 
t46Ü ax\Ai Sfaniamen. A/, utóbbi magyaráxat vait'bxtna. bár 
Itoiilini szt'.rint ^/ a r^ütnis lapi* Gnbíu (Tcmes-Kubiu) 
uielletl v» Szcodrűvel szemben fekszik, és úii úgy látoui. bogy 
Calliiuacliiie is ekként akarja érteni. Ax bizunyM, hvíij 
a tutenrih axonos az t>kleTelekbeu é& íróknál is elfifurdubi 
Ttfdeuretr-ve\, de az i« kétségtelen, hogy Tidórév külön 
helytii^g, nem axonoN Slankamfiiiiel, Iianein ezzel szemben 
Titel városa mellett K-kUdt.''> K'-nií-s, iV-iiyleg itt kelt-e lít j 
a magyar »ere^ a DuntinV Mint Uttuk, Boútini v^ rali^^zíufi* ■ 
k-g Callimacbtis is azt állítja, bogy az átkelés SzeQÜnSw] ^ 
s/vmbcn törteit, ús így a<!ja elű Hammev.'-) Teli>ki 'I is Szent- 
kláray/í Huber'') kétségbe vonja, hogy a wereg Szemininél 
mci'éazeU volna Átkelni, mert .Sz^ndni akkur tíírők kézben 
volt; TüWik íi>rr4M)k '*) szerint az ntktíli:^ BelgnídtiAl i'irEi'-iit, 
i^iuikbugy ez mindenesetre a Szárúra értendő, mert kUli'inljen 
még előbb II Tiezáii kellett volna átkelniük, és így a £>uaán 
valrt ütkeléKre nézve nem adnuk felvitágottttást. Huber") és 

nieoer^'j kétségtelennek tartják, liogv aü átkeléa 



I 



lU|i< 



i\A. 



■) rd. lu. 8. I. t'gjauig}' Hub«r td. drt Xti. I. i» Kupelwie«;r íiL 
m, 09. 1. K. i«gyn1. 

•] Olv. Lkhuowiliy : OracAieAIe <f«i Hautet Jíakihvjy, V. k, 4««5. 
in 4411. n. 

•> Ikdiwnndtncr-rdlo IT46-iki hMd. *$». 1. 

•) W. m. *S7. 1. 

>) V. a. iMnki : if ojiynrprtAiy tört. fHdrajia « /fttNyniíinJt koni 
Aan, II. k. IHU~140. i. 

•) (ietekiciitt 4rf otmaniiehrn IWieAi, 2. kMd. I. k. 847. I. 

') Ili. tn. I. k. i3B. l. 

■) A líumti hajóhadak (orMide, SS. L 

•) Id. ín. ií». 1. 

'•) Olv. Th&rj: Tírwt WniinfUrúk. I. k. Bí £■ liO. I. 

"1 Id. i-rl. id. b. 

••) Id. m. M. L 



BEOEIK XIHÍLT tlXTK £s MCtbi. 



8i!l 



t^én itel}!i'ricl főltitt Slaiikamen tájáii tOrtént. a roi uiinden- 
tMtrt ílfi^adhaiú AIlftiLs tii«Iyfít kikltejm^inihik Í.->. mint Útjuk, 
n)f(>!r('f*JU Ignx, hugy It^boítu ily inihlon inintli» cllfnitinon- 
' H-reiIm-k, mert ugjrsxcr ögjf tudósít, Iiogv :i sereg 
i.ioti gyiikkcztftt. atut&n meg. hogy Tidör^Tnél kelt 
i\, jifiiig bs a gylil(>ke7i>s Pét^ifáratlau történt, akkor iu£i' 
OTB rf)t .oKÜkségos a Dunán litkoliii; (\« ax elleiit^ooclfís val<>- 
uiaJÜtf Agy ftrjilietd iii«g, hogy cMik » kii-Aly ki^lt &t IVlvr' 
tjfluliál nx A sujdt () mulli rlívul. » fúunik WiKlvriiiiiiiii pmlig 
nbnrinH aljtbb Tidórévni'l, úgy h"§y SlaDkitnivnnél egye- 
I ti.. Ktilöubon löhetséRes. hogy a kÖltem^nyWn emlftett 
il;i;ltm alatt nem IVtervárad. haiieni \'ásáros-Vnra(i éi-teudA. 
intii PfteiTái-adilal sxciiihiin a inai 1'JTÍd^k lM>lyé]i fekíldU') 
HÚKOk f-l<VadáKa k8lr>ii)M.'n inneii k«i»Ive )ó darabig znrKnus 
infft Hr ajEl iiiond)ti, Ik^j u s«rtíg ''ifeifrifr-tiól ;«tkolt, mégis 
igf MylatJK: 

>InDcn — t, L ffiícMi-ift-tŐl — a király sei-egérel a UnDán 

Iklaúríába tai'tolt, m«'!ynek fArárntia 8zi^fia, hamarosan nie$- 

n'ti magái; a roi tíiníküt iK-nnv inlilltak, mind IfuifeíAi-ol- 

- Belieitu sxerint tvhiít » svrv^ luliijili>iiki-|icii nem kelt át 

Í!>liiii(tni^l. bánom csuk hajóra i>zúllt és így hnludt turábh 

IfjliíirU tvU. A hajón való >iü.-íllítjisról más forrás D*m s/ril, 

ei adat bijrouyiival téves is. Másktdőnlten Deheiiii eiűadáüa 

Hj^^wi megegyezik DliigossiTval *l és ai. erre táma-ixkodii l'alli- 

uwltiii') ís KonHui clöitdiisáral,*) kik SKint/'ii Ogy be^»-lik. 

l)>igy 11 ki!n-*/li^ny M!n'« átkflvóii a Dunán, Síófia cllön Indult. 

fnkaf •'■« (_'halkokoiulyla> tiiilÓHitás:i itt igen szüki^zarö. flubt-r") 

'lan Hunyadi, l.'lásíló én Aeneas Syliins lerelei alapján 

....;j'i;n kétwget kizání módon kiuintatja. hogy ^ötia beíítelc 

eUtt Kriis«vácit, Ntti is Pimt elfoglalása kjwetkeKett. J^yéb- 

iráni a iWAi törii^nvtírók Í.« L^mo^ntják HuK-r exvn fejtő- 

gctétét.*) I^hcim tehát a hadjárat egy nMum-iiw rtMÍ-t. moly 

Haerbiában játszódott le. átugorja, és a sereget Magyarorittág- 

b>'il eprene^n Hul^áriaba vi.'^i. Alább ki fogom mutatni. 

bogy Hebeim ép úgy mint Dliigoss éa követ^íi, igeniti %»ái a 

uerbiiii liarcxokról i». c«ikh»gy nem a kdM rvudbeo, hanem 

ne idub<^li egyiiuisután fiílüuvará^ávul. 

>A Méreg innen is tovább vuutilt negyed iMpíg ^ elhani- 



■) i'tiaki ifi m. II. Ii. 111. 1. 

•I 1.L m. I. *. TJS. I. 

•:' IiL m. 4»8. 1. 

M Id. m. 4:17. t. 

hl ÍTt 13H_le7. L 

<>lv. núry id. ». I. b. ií. i* 134. 



Rt-erek jakak. 



vaMTtutl miiiilftni, s mit lunga el^tt vagv körúI l.tMlt.< SxüBiiiAk 
én ft körülűtt« li;vd My^^^ukoek feliliiUt'it a ifibbi fonit i« 
inegemlitL külíinfiseii Thuröcíi ') m V. Láwtlönak ugj- 14»3>tki 
oklsTele,-) 

»A negyedik oapuu a keresKlény sereg a fJueh TÍ»hcA 
érkezett, htl tálM)rt ütTén. ax ellenség támad&üit várta. Uíroi* 
n«|jií{ veMzl«f; maradt, a De^yealik iia|>ori Murád tonik cí.iíiA'" 
n Mnncsa virAl%t;z klmU-á&it liárom imirtüldnTiro a inagyMot-- I 
t4)l. Ilt eg>'(^Ult MÍ|7<>ntDyk Haltíl paf-fUii-a^ stiaxmTV^^V 
seregével, melyet »r. Kis-Aíeiíibdl (au^ der ((i-oswn tilrk«^ W 
ho/ott. rtgy hosy a c*ásxár serege áOO.lXiO etnbori-e rftprtt.- 
A szid tán e^y heg^i-e vonult sógorával, )iol tAtuín^ot [ilt«^ 
hogyaa állhatiiiínak t-llenl az ^)«»Hég lámadáMitiHk. //•iJ'i' 
panffia kérkedvt! válla Ikoxott a kfn!»ztún.vek TÍs«zavutv»í-ti'-' 
mert imxen nt-lií több bivalya van táborál>UD. mint ii hány 
embere az ellenségiiek. A >^xultJÍD oröme^r beleegyezett s<%on 
ajáolat/iliH-c Ho);y Itelieíiii ezeo tiid^MÍtáxa h'-uyflgébitii iníkép 
niii^yará/uudú, alátili fugoiu megkÍHOrk-iiÍ ; itt osak eg^liár 
uiegjegyKéit akarok a k<iltvinéiiy vliííidásáltox fűmi. Üobéiiii 
lévfd, mikor unt állítja, tiogy Kli:tlÍÍ (laiw <ltalM i>a»clia) 
ílurád si'igura. A szultán siígorát ^(iihmiid Csu^lebinek hívták, 
ki a/ említett Kluilil |Kisa najo'vezér testvi'-re volt*l Hogy a 
»itiillán nemcsak eiinífuii, lianeni áiiniai i>n[>alHÍt is öimKevonta t 
magj'urok vit;sKiuxurÍtáMii-a, inegerdsílik IhtkaK-s/al'^) szemben, 
a ki csak ni: európai í«ref;et einlíti, Chalkukotidylas*) é» m 
MKii-iki tőrök névtelen.') Arn>l azonban, hogy az ázttiai *tír^ 
ji H/iitláii n'^oTÍinuk fAve/éist-ye alatt állott votiia, más forrán 
niiui tud, kivéve niiigir^t.'') kí a/onbun a sxidtán rakonüt náv- 
1^ Dvm említi, lovtíbliá (.'uliiuiMoliu'ít.'-') ki C^anmibiLs-nak nevezi, 
és Itontinit,'") ki Curuuibiis mellé oda teszi : xiuem Kelepiii alü 
dictuin esíe vulnnt.* Xesri >')& 8zeád-K<ldiii ") szerint Mabniud 



■i Schwnmltnvr kiail. 353. L 

•) Olv. Toloki Í.l. m. X. k. 3Sl. L 

■) fíi nnm MO.OOO-re, míot KsnJHn íd. m. t. t. IdbitM motidjit. 

•) Otí. Thúrif id. m. 1. k. I», hS <■ 137—198. l. Vf ftgj Chalh^. 
ktmilylaii krAnikAja íRfckrr bonni kiiul&«u) 3\S. I. ft Bmtpnt id. iii. 4««. I. 
IHv^aí* iil. m. 1. k. ;7fl. I. MiMtiU- -nck monitjü » i>ialtft.Dli<ni Tsl& 
vUEonyftbaa. 

') ítfxkeT boboi kisd. 2|T. |. 

•) (d. ni. iCtV. 1. 

<) Thiry iiL m. J. k. I*. L 

*\ Id. m. I k, 774. 1. 

■) Id. m. 4i>U. L 

"> Id- m 460. 1. 

<•) ntírji íd. n. I. k. &S. I. 

") P. o. L t 187. 1. 



BCHEra XIRÁLT tUKIK iS MCveI. 



223 



]e1)Í, Buli uitudsiik Utgje vnll u kMiititituiiií Icíh-iÍz^íiu tíIs- 
^iKiu és ax i-nilít«U tiirük néTt<.-l«u su-ríiit tx ax SDatolüti 
^je-Áz»Íai) luulusiítálflia Urtoxott. inuly Balabán jiasa vezérlete 
,tl áUolt, míg a rumílmi (eun'>i>ai) liadosztáhTiak Turkliáii 
viíll II ve/íre. Minitk<^i liadowtliUv fiÜótt |ierlip; KáMÍin 
,^«ai. Kiimili h.ijíUirli.'-ftjí :iil>>tt.') A tiiriik si^ri^ iiftgvvíKát laAf^ 
^útfú ai'iii unilíli siÁm tzvriiit ; ile lieli<.-im órtcsüJiWt ^i-tu ^üabst) 
^^etslif'hHtúiiiik tvkintem. A szultán íisaus liaili ereje k»rill- 
l^.liU l'iK.iHiíí-re tehető.*) Olyan gyöIésnM. a milyet líeheini 
einl''- ChalkokomlTlas*) is tud. melyen a nzultáii eMliil^.'«éTt>l 
ji legtiír^ebli tíIríik ve)íí^i*k fcUitóliiltak. ile iiiuc* kii/tük >eiii 
^halil l^isi, ^em Malinitit] ('selelii. A hesíéiU-k ug,viiu MÍuti-ii 
^ terf!t/tvuyvk ellen valú vé(li-ke»!-^ tiiódjárúl MÚliiuk, de külön- 
lM*n tartalmuk cgésuíu más, mint lk>boimi)ál a szultán Httgora 
f,«>^KiHl('ti^k tartalma. 

>Axal:ttt a/onhaii Clás/Iri is megenWtette niaftysi- sene- 
«ét n^.vedff-l euir lóval, melyeket a KxeHi iles)>ol^ holott.* 
BrrtikiiviDí Iliik HuI^rárí.'iWii vitUí C'»ullakii/ásiinil iii»»' forrás ueui 
jnci'>l. tk-faeim tudúsit^íxu ilyt-u n-iiilbt-n nem is k-Iívt belyv»^ 
uitTt Brankovics kéts^telenű) ukkur csatolta csapatait a 
giaurar *ereiihez, loikur ez .Szerbiába lépett.*) A költíí itt is 
üJzafHttJi a helyes remiét. 

'.-\ laiiiíf^ktn'.á-' utiíii Klialil ]Msíí olrált .n szultátilól ^ a 

■i:)i;u eíÁ/j-xvr (jmberévi-l ii miigyur király i^lloii indult, it ki oly 

.VI 'i T'«lt a viztöl. hogy a tíírűkíik unt, t- Í. KJtaJil, kí«tü lAbu- 

' ' -' seregével ée me$;kozdhette a bnrCKot; át Íh szállttotUi 

) Aj: ütközet megkezdődött : mindkét részen három 

. WMAiit viti'«íll hiirc/oitak, végre azonban a kere«/tények 

„iftWi ■( tőrük M;rt-í(i'ii, KLalíl |iasa legjubb viléxeivel futáa- 

Íli\ti n«dt, dv ké«wl>b im'-^i" [ú)ilytil vf^Ú. Sikuu i>nk<!-ut iu«;g- 
idták niagokat a keresztényeknek, mert kHráosun levén, akkora 
nílt a hűi, hogy nem tudtak elmenekülni. A többi torukat 
^aht, a kikel kézre kerítettek, ragy megölték va^iy szintén 
1 7. Cl. JMry id. m. »S <!« ISJ. 1. (Sialkekondfflaii íd. tn. 308. )■ 
•tOlT. KupdieieMT id. m. H9. t. á> BiAer. iil. ért. ise. 1. 
MiLn. 308—^13. I. 
•)T. », Tdeki ícl. m. I. k. S3«. I. te Ptwluiúi : OeMrini Julmtt. 
: !. 

■I TfiMiAb mondotu * kSltí. Inogry a tdrök »en)( Uroni atitmA- 
ajitv I lUHjTkrokt'^l a Maricía ritAoU UtiMI t&bort. Hog^ neljlk vlsm 
raklUtons ki Khitlil a mn^oí, h Vimb vtigy Afarieia vieén.o } i)»rieiiii 
MnD ani<Iji. > KéMSibwkMn kAT«1ltcit«tT«, soiDd n kH rtti^u Al kAlleti k«l- 
siAk: ^fT Uttioiin cmb ivyM eiotlt, dm* húicni, ikíuU'u iiie«vri>iiti alibbí 
ff^eiratMiDiit. im^- t. i. VÍK>i Dnm Ilal)tárÍAb»ii komgourtO, hanem lio^ 
fT a^ (KTtt mint a Nia folyíj SicrbiAhan. 



5S4 



7L£Veit JAKAB. 



foglyul ejtették.* Ez a tksz, mel}' a Uüch Tizuni'l -vívott atk< 
zetrfil sr.61. h mAí }i«1>iitt zarunn ú» nebezcD fülfejthetó ki')' 
luény legboiiycxlalinaüab)) rt«íze, Kddig csak Kitrajiin ' i 
Hiilxir') i^ek«ct«k megmagyarázni. Kai-ajan ^xerínt Vi 
vfitu l«liet a Nis vagy Nisats foly<í, mert lelietetleo. Imgr 
ki>rc»2t'^uy Hereg a Xi«hex rotiuli volna vi!>!«zii, laiutJlu D\up< 
('ilDimtii'hus. Boiitini ós Beheitu ízurml is V)á.«2lú Szótiát 
elfufiUlti*. Szi-rintt' léhát: »TÍe] nBtiírlicJier gelanRt Wlwli 
Irei itpheim nach (lt?r BelaKertinp Solias an ileo Isker, il^in 
(luflir wiril wahl dcr wnnl iiicht [mtcr/tibriugeudv Ftus» ITwii 
xu uchntoD »(eiii.< Huber sierint a I^heimtól cmlítutt C^a-A 
•vmiiiifcle kíizclchbi láuuisxpotitot iiom luL >(la Vincii wahí- 
scLeiiilicli gar DÍclits unilvri's j»l lUii iIuh uugurische ni * 
wasíer. Mit íicni Herausírebi-r Heheinis (t. i. Karajai) ) au ilen 
Iskfr winl inau nictit ilenkian künneti, <)a dicsc-r gaiix nalii.' bei 
Sotin Korbei Hiesstt, ebcr an íJie Topoluitsui,* NyílráuTatá. liugy 
egyik miigyarixat ttetn kieV^ílS. Knrajaiié már a2i>rt «oui. mert 
— mim Hnbvr i^í ninndJA — nz Iskcr cgósK kiVzol vaii Szátiáiioz, 
II kiUtfnn-'ny tíwrinl pi-^ÜB Csuk n<igy(><l napra érkezett a sei-eg * 
í.'t,*c/i-hpz SxútiAbül raló kiinduliisa után. De Huber iiingya- 
r^XAlA aeiu sjcltnteti meg a hoiiuilyt, mert ha el fogadjuk t^ 
iHJgy uimh annyi miut tn,', vs b<^y ej valíjsiífti illeg a Topií- 
ntcza. eisxel »iiic« ttiIajdoiik<''|H^n i>einiiii som ui'^guagraráxva. ép 
nly kevéssé, mint tnikur Karajai) azt mon<lja, íwgy C'twA 
nen> egyéb mint az Iskcr. Heheimnuk ez a tii(ltWtá.'>:t ii$yaiii!> 
Uy^^u rondbcíi elleDti'-ttK'ii !ill minden más forráí^l. meri egyet- 
len «gy >«m Állítja, hugt- ^i•z<>l)a és a Zlaticxa-szorus küzt ~ a 
llebeimnál cmtíti.-tt Mancs<t alatt U i. miut a!&bb kimutatitm, 
a lílaticüát kell ért<:m — valami noveaetesebb u<«)>et(iitéíi tSr- 
Ipnl volna u magyar és ttiriik sereg kiizt. Dln^íiss.'') és utána 
(.'atlimachiiK 'I nieg Rontini") azt állftjiii;, bngr a kon-^ténr 
sereg Sztítia uifiitrliiiiísA utAn a Moniva fulyi'iboz tért tÍínul és 
utt T«rte niug ii turxík sereget, df Huber") a Hunyadi, násxití 
éí» Aeneas Sylvius k-veleíbül két^-get kizfiré múdcm kimiitnlja. 
bofty ^y^ a. morarai ütközet, mulyet Dluguss é« kiirüi említenek, 
nem ugvéb mim a nav. .3-iki iiaity iitközet, mely a Nisavának 
H Moraváb:* lorkultil'^a k^r/«lében tiírttint éf |>ei)i^ mi^ ujívlütt 
a kei-eesténv liuduk Hx6R» ellen indullak folnu. Kzt killiiuben 



>) 10. m. ». I. 
■\ l«L M. IM. 1. 
•) 14. tn. TI5— 778. I. 
•) M. m. M9. t. 

•) liL m. 458. t. 

*) M. drt. I8L él kAv. II. 



KMIKIH >UR*L¥ tilLKTK Í!t XÜVKI. 



á25 



lúst uár fünUibb lírinteltom, » tűrök ItirténelirAk is megérd- 

ehiát Dlugosü é!ía iiitáma-sicktNlú < .'alUiiiachus m&g ICoutiui 

Ittoiogatják Etelieim el^iJásáiiak liítele-wégét, siSt ellent 

kfotknHk neki, luerl míg ezitk sxerint a kirftiy » Morav&lioz 

rduh visSXU. H^livim NZt Üllitjfl, lM)g,V aJE UtkűZfit Szt'itiu ("* JL 

ftiicu-swiros kűzött folyt le- Éit taé^is nem vslászinfl. hogy 

ezt « részlptet pusztán a maga képxoIi>t^bCI sK^Hte 

eiSadásába. Vi/ttgáljiik ]n«i; kíiíttijebhró'l. A forrá^nkiiak 

'hthil'' is «le* eliiitíjil i"<»Aíh«soiilít;is.i iilupjiiii Huber ici. lírte- 

l£U»^ii a liu<l juráinak h körelke^ii fűuitiiuiiiiutait i'illapi- 

Mli nef!. mvlyvket a lörtt^uilírók áltulánosau ellugadüik: ') 

A trw- 3-iki Utküzvt a Ni» folyónál, SxMa elfti^lalása úecz. -t-ike 

türiL 3 PCIaticza-szorotmál a magyar As iüi-i'tk sereg ulálko- 

liad^í. 24-én •■!< a január 5-iki iitk<i/.et lijrii a Nis táján volU 

y.hhÓlu Ri^^y uui/y^iiuitbúl kctttí k<.'ts<.^tt;loniil megvan H<tlit*Ím- 

pedig 8zótÍA eifogliüásii ók a i^littioiUfSzuno&Dál li.írtciit 

<</^. Ellenben feltiiDü, hogy a Nis vidt^kán t(irt4.^nt két 

iilküzetröl, mely a hadjárat két legfényesebb hadi tette, 

vol -^mmit. Azt hiszem, m-m té^'edek, ha Kai-ajannal <^ 

;:,l:;ri-l >/f!nihen uii^is azt állítom, hog)' ez ax iiiki«i't, m«Iy 

a Ü\U.\ ^^erínt u Uifrli vlüéuél vívatott, ilűOuü* a kút nisu- 

li ulküíft ralatuelyikével. E sKerint tehát utsch. MMí/í-nck 

aneló, s így Kai-ajanmÜ a uüch olvasási hiba volna, vágj- ba 

^akkora 312. sz. beidelbergi codexbep. a honnan Karaján 

Hziinuazik, volna >ii»cii toUhiba. l)e m^ ha minden 

úrntlian ily .ilaklian fordulna jv ulo, ükkor sem k-Iirtn<^r uiiaf 

iVf>-. Itcheiiii itt is, mint annyisüoi. elvúti az es«mónyi-k 

íntánjál. vagy a saját. vag>- ídAnkinti tudósítója, eE 

Mögest feledé ken}'s^ébrd. Ak a kérdés, melyik nisarai 

küiKin niagyarázamlii Bebeíta tiidósftáitánnk ei n résxeV 

Át Ütközet lmra<t(i maga annyim lUtalánoN liogv lániiutz- 

nolnt Iliig í^zoIg^Utat ; sok mvllékköriilméuy. melyről megeiu- 

kítségtclenfll nem eheü. hanem a zlaticzat ütközethez 

11 Qtelylye) szinte íísszef olyik. Heheim leírásában a 

folyó említésen kíTíil a legfotito<^)>l) momentum a sxnl- 

ráiiak •;lfogatá!ia. A kérdiÁs már mo»t un, melyik Otkii- 

I rsttt Mabmud l'selebi foglyul? A tohbi lorníxt tvkin- 

Téve. csak kettó, és pedig a két nisavai csata jöhet 

melyek közúl az egj'ík, mint említettem, uov. H-ra. 

iifuk a köv^tke^t évi jan. -Vre exík. Sem Hunyadinak 



') V. ű. Fnk»6J : .1 Jitmffaílitik it Jagtilik kora. U nwgy. newKtt 
*k, IT. kól.i C. u. J ívirníii ftata ilüsaiénffei. {Hadtört. Köd. 
■ **f-f C, ■. űrrarmi Julián. — Kapelnicser iil. m. >tb. 

^^íAo^a. 1902. ÍU. FeiOT. f- 



k 




HLEVEK JAKAB. 

üjlakí Mikló^lti'z uuv. 8-i!n.') som ri;'i«z1únMk « vek-iic; 
(log^ltox Dtiv. !t-t-n inté7«tt levelében.*) wm Aeneas STlriu»nak 
1441 január 15-ín »% I44n ökt. S8-.-Ín kelt leveleiben'! nem 
találjuk említve n (Mj^jik é« b«-);el: kii/t a ít/uitáii ^gorAt, Je in^- 
j«g.V£Ík. I)Ogy a foglyuk kűzt ct^keld v^xér«k, mfáák i» ro\\aSí. 
Ezi-ii le.vcl<-k szerint teliát nincs kizJln'ii. btigy Cftclcbí iif kiíx* 
tök Tolt. hiifry tehál &/. el^i aisarai iitküzetben fu);aUttt el. 
A töríik történet (riík. nevezetesen a?. I48ii-iki nÍTtelen es Xesri 
sxerínt t'-telelij olfngnlásti a. /latÍ<^iía'K/,oi'i>«t<>l való vttMzuv-unul&s 
uUln, Ii'liiít » niiíHidik ni^avai ütközet alkalmáTal tnrt<^nt. t.'aak 
8zc-á<Í-K(I(liu i-mlíti tuilÚHÍlása vtt^ói,*) hug^' (.-gj* >uii!tsik ki'jnpc 
flxerint Malimntl ( Webi elAbb fogstutt el, winmint a szultán 
Izladi (— Zlatic^ía) feli- fordult volna, tehiit aj; első nii^Tai 
lltköxetbon: de S/eád-Eddin táját {inli^ítAsa eg\-beliangí'-ik a 
má-iik két lür^k irtíéml -i az utj'ibbí leíri«>t ostik miut rartfiutt 
itlC^i. A tíirük tűrtéiielirók nem állnak i^yedQl, mikor azt 
állftják, hugr (Vlebi a m&sxxlik msavai ütközetben vsett fog- 
lyai, hanom ugyanazt ntun<tják Cbalkokondylass") Thardczi") 
és egy ppykorA s/emtaou cseli íní is.'í ('<ik Dlugoss") é% utána 
Cslliniocliu^^) térnek el az ciulitett fomí»(>kt<il: s/c^ríntök a 
sKulfAu rokona, ki iilalt Cttclebit Mik, a zlaliczai Ütközetben 
krriilt fugvágbu. Ihi ebben már kortilrkult Bunfini is."*) ki mi«- 
különben rájuk támaszkoilik. nie<;c:!áfolja őket: »Nos -aut«in 
quemadmodum a quibu'idaui (Virrini mititibu^ acoejiimuK, (jm 
vnlnerc etiam aheo bellu suM^epta i>!*Ieridi're. reni itii refei-end 
esse ceusuimns. DiMinitit «b bi» ali(ju»iituluui l'nllintachtiN. 
IKieiu no«1rÍ toin]M>ríK excultus iic «icri|>lor egrc^iuK, qui, ant 
qu.im nostAr cs«rcitus pedom i-eferre coe)>isset. cum t 
ilimicatum et Carumbum (CselebJ) captum, in Vladislai ti 
retulit. 8ed íjuid I'ngari referent, amliamuii.^ Kzek a1 
elmondja, liogi- Kelcpi, kit máM>k Oar:iiiibuH-nak iiívnnk, 
kcre»)rti^n.r ^ereg vis«>«aTonu]áAa ulkalmávnl — tvltút u NÍKiatM 
uá) — megveretett «s ö umgu elfogatott. Az újabb törtónei 
frők, pl. Praknöi H Kuiielwieser, «zek alapján ti-nyleg a jairr-:; 
&-ikÍ Ülltöwtben fogatjájc eL 



•) Itoiona: UUt. OrU. XIII. k. S&1— X&4. L 
•) Mvratlrri, KJ(. XVIll. k. 674. 1. 
•1 A liAicli kindft* 44. i» t\. I«val?, ÍSO 6i 5«4. I. 
•)ThAry \A- m. 1. k. Iflí. I. 
•j Id m. 311.. 1. 
•) M. nu 2.-.*. 1. 

') Íi6tat\ fordításit köili Ut^tr id. úri. Ifta— ;iuv. I. 
•) Id. m. I. k. TTH. I. 
•) Id. m. 4»t. l. 
") M. w. 411W. 1, 



BEBCíM HiiUtiT Éten te xCvct. 



•221 



ki. 






MJii(I«bbüI, axi hiszi'iu, vÍI&go«ati kürclkcxik, kogr Kvlic-iin 

j fi.'íA riEéncl lefolyt ülküwlriíl bos/A-lríín, tuliij<lonkép«ii 

j ^is»ra [uKóoál jan. n-én vívylt csatúiól tutliíeít. Aj; eUl 

nis»raí. noT. 8-Íki Ütküzetröl tehát nem szái. ralósKÍnlitef; nwi-t 

'I -!-t enil«ki'heii iiKszefolyl a k^t csata. Ninc* kiilíítilwu 

">ay «í A kiliaay/iit Ik-lieim n^H/riiü! sziitiil<.-ku>i. niurt 

f1,t>L'U u CKuUibao l'litKzIt'' iit-iii vutt iVrs/t, kh íg,v tiiintk-u ilicsTi- 

^etHnnyitilinak kellett mlim juttatnia vagyli^ulább ilic!>érete 

elül neut térbetett rolna semmiképeD Hem ki. Ett<ül azonbnu 

I{).-hi!ÍRi «!bben a költetiiiiuyt^ben is kJtvetkczetosen <')\'»koclik. 

i kölieiinniy eisí r«'«zi'*bi?n miiMifissae iíR.vs/er juttat Hiiuyii- 

dtn»k rzerv|ieU tiit*)y utiyiiti. mint látni fogjuk, Huuyuili jclle* 

.?_,'i '/»•(>, süt DcmeH sKínbeD tünti-ti íoL de a hadjárat tlicsö- 

"il egy sKemeriiyit mm eii^ed neki. valamint a [KÍ\m 

i,i.v •ii'f'k. I'esarini Juliáimak sem, a kit eUg feltflnA mifidon a 

bíUt:iiir-ii> elsú ri^.^Nüi <^gT:4xer H«ni endft, oiiiillia a hadjA- 

i: ri-*zl wm vett rolua. Aí eg«jn( ki'illemény ügyetlen 

( kit- a íiker minden dicsösíge ij^ it bal^ji-s keltette 

n- n rokunüxenr: az Í^u, Min-encsótlim réget ért l'lisxió 

A leJrás azonban csak legMnyeKa^bb vonásaiban axoiio* 
iriii. ü-iki (Iiad.ilmas CMita lefoly/iKAruI : b-gtiíbb rvsz- 
1 már Í8mi.>riiiik s a mi mí% aÜbb kör4.'tkG<^ik. a 2Ía- 
Murosiiál vívott Ütközet keretébe lartozik; így pl. mikor 
'.[•I elmondjj, hogy a kei-es/tény liad bárom mt^rföldnyíre 
a -aiiltíin seregéti^t, ki a Maricsa vizén*^! tAlMirozott] 
n iuiillán kaliiiiiüval egy hegyre vonult, hol tanác6<kt tilt, 
■ ai «/ íMköjcvl kiiráoonkor vívatott. Ezek u részk-tck a 
MDHsiIga szerint mind a zlatjczai wsüzetd/éssel 
'. mely karácson napján ment végbe egy begy 
'•^K. inelyie a k«re»zt4^nyek nem tudtak fethaloloi. 
■ A IpgeWkelrtbb foglyokat - t. i. a ViW( mellett vívott 
MVówt -'likai iDiivul ~- a vez<'ri-ul együtt Uyörgy (lespota (tbpot 
h-a. a ki Kbalilt meg akarta vakítani, ajkát és orrát 
: é« ily állapothall a szultánhoz kllhleni, ki ax ű két 
tartotta. Mid(tu <t2iin dinkának híre terjeilt, a király, 
,.....,1. ihiins<liciititcb) Ú.X más niugyur urak I«lMAzúltvk errűl, 
mrt hl nwg iti vakítja Khnlilt, attól IíhÍ nem nyerik vii<«ta 
UtáMikaL A despota végre engedett kérésöknekj íoglyait a 
kitilpik adta át, a ki Aket Kejérvárra (ueier Kar) küldte, 
iMlfit a M'oQ'.rtek kiiechi^h ii'ei.«.«<?»/>im/>nak hívnak. .\ szul- 
tán kMU (iakmhóczot (tnuWnpurgj, Szvndn'jt (^eudru^ is más 
i^nkil ui^odvtl át vált«^dij fejtben.* Kőtteményiink czera 
r««tt Imvtfében mif< (orrásbán i% megtaláljuk. Igy az emlí- 



.■■I, 



Mt 



338 




BLEVeiC JlK.tB. 



tett iiétte1«ii cseb liArc/<» r iiiiiísítása s/eríiit 
kéfx Tolt rokonának Ez»t)u<loi) )>uCM&tMsiért hHitnincz éfTf. béli 
kfitoi, a d«spotitmk két Mt, uzoDfelfil Szcndröt, Oalnubótí 
és » szerbek ors/ágát viíisKabocíátaDL rgtaiipirői mdö 
Nesri ') és Szeiii-Kibliii '1 is, Világott, ho^y mimií'/ tulajdc 
ki'p & sze^i^li Wki'n; vonatkozik, melyet n tiirökök, mint Hubei 
D«iii aktpluliitiiíl gyanitjii. inár tikkor igvr^kt-ztok eU'tk^fittXa 
mikor a király m^ SütTbiáljan tartózkodotl. v* [wdig « kirt 
tudtával, nem bÁta megetU IWbeini elAadiisábi)! bit«l(r^nok ft^i 
batjnk el, lin^y OriJrgy ile^pot-t a sKultán MS;;i>r.in hósa; 
akart lillní k^t nn-^vukitutt tiiti'rt. (Ii? n király <% Huny 
ezt in«giikiuliUyu;cták. tk-li<.-ini ús kiiliiiiümin n türi'tk íriVk tu j 
fiításából azt is elfogadhatjuk. Iiogy a sztiltiliit a ti^kvkíit^ 
sok niiís tekiiiteti'n kiVUl, nem íMekól)- méi-tékbeu ajt a töii 
vés Ls indítattit, in«ly tatán nem szolgált pusxia ÜrtigyűL^) Ki 
»<%orát H fogságból kiszabaiUlsa, a mire nAleítvt'i^. Klu 
neje >iüi-ftnk<MtTH< ki^>rt«. A t(.>bbi tör1rin«lín'>k, mint Diliéi 
Cídlimaclnis, Bontini. Dukas és Cbalkokundylas átti;kiiíi<! 
szemmel látják az eHemóoyi>ket, melyek a sxegedi bi-kcköt 
me^elAzték, ^s jíSI-ro&tzii) tísxtázni igyekeznd; a megeU 
diploniá^^/iiii ulkudoziisiikat. a luelyekWII Kebeim lís a f^nt«| 
emlft«tt (-gydwrö ludÓM'tók nem tudtak n^ a nieiji^kbe/ € 
sem volt. AUpjokbuM n kíiltcmény e ri^-Kzébcíi tdlie^/>lt 
nyék is nem a xlaticüai, banem a nlsaTai utkűzvtbc-x (jit 
vagy lentibb mindjárt rá játsuldtak le. A !<zerb fejudelej 
fiainak és az emUtett váraknak átadása, Talaminl (>Mílebi sa 
badiin 1x>ci<átJÍs)i, mint Keheim h mondja, ké>CI>b küveikm 
be a 8x«gedi búké mt-gkíitési-rt;!. 

»A király akkor átkelt a Uiseh folyón éa « J/anc, 
hoz vonult.* Az itt éa föntebb már többször említett iía 
toiyA neve ki^bi^^t«lenAl tévéden alapt^ik. Már Ilnber") 
jegyzi: >R» isi sclbotvcrntándticti, daw die (!hristen iiicbt 
Jliaritza gvk^muicn sind. da »f daun bereitit deii ganxi 
Engposs hintor sicb und die Ebeuc i>iT(;icbl batlt^n.* Muga 
eseniény azonban, melyet Tleheim o folyó mellé helyex, idi 
alább látni fogjuk, nem költiitc. hanem megfelel a valóságnál 
M(ít tndtiMí tanának foiito««ágH íh van. mert a Itadjárat e ráot 
rőt máK fun'ás n«m Hsámol be oly kinterítAen. K^tHégtetfHi, hoj 



') Jlubtr id. ért. lOA. L 

1 TMry id m. I. k. U. L 

*) V. o. 1. k. 13S. 1. 

') Id. ért. 408. L 

^ r. S. Frakn^i : Ctmriai Julián, ií' 

«) W. írt. ms. 1. J. j<:|r>^. 



■ST. 1. 




WEIICIM Mlllil.t tl.KTi: ^J> VttTEI. 



:í2S 



koJtínk itt csak fctcoerélte egy másik folyó nevét a Maiieta 
nifvével Milvfln folyóra gnndol tehát Beheiiu tulajdnnkép ? >lÍQt 
m^ említet tetn, a keresxl^nTekuelc a ttxultiiniial valú tuliUkuzása 
i^l&in«nnyi lurrás ijgyesó >irtfsít4.'se sxcrinl a Zlitticica-i^zoroKnál 
'"ft^nt A ZIjitii"Jt«-szor(«*iiál U'iiyleg vau egy kis folyó, a 
Toiioliiir7.a, Nincs tvhit kizárra, ht^y a kiUti'ínknclI említett 
Sfifi-ic'rU a T(ipotnic7.ilra kell ina^yai-izni. IV taláii k'Kcelcbb 
gmj magyarázatot )» találunk. He)i«im »em ZUlícui T&rusát, 
sno n XlaticvjfSEOrost neui einliti, liHiivin cnak a Maritía 
'ixéfi'il besj^Él. Ti-'liiit a Marictút ttem kiílünbűeteti nieg a 
ZiaticjiAl(''l. (■>' igy nem vágja útját annak u nia^ynnisaljtiik, 
^t valtH/.íniivé tmá. Ix^y a /taticzát a .Maricxával i.>«r<;ltv fel. 
Kérdtí*. »uH-i> Zlaiie^t nerft folyó? Llouliui') iwcen wsciaény 
l'IlMazíl^séD^) ki-tM«r is említ itr ucvű lulyút. Babtír Bontinit 
i*léiY,-.ü a ífolyó'^ skó ntán ziíi-óíiíIIh- fi'lkiáltó joIet tesz, raló- 
uftiQlt^ Ict-tst^gét akarván kifejezni ily uevi\ foly<> UtXf.r.í^éo. 
"*iberr"'l -sKeiubeii Thrtryuak ") ez irAtil nincs kébu^c «« az 
^^odi -.aI magynráxatátiál, mely azoiia*( a Zlaticzáral. iflézi 
Bontiní vnilítfttl hclyíl. Tel«ki *) is £gj ir: »A király ejiitel 
szemben BazUilza vi<l4:kén. a Zlaticza Italán Izlatin) tiite 
"^llett uállott táborba.' íla niép világo^iabbaii Hammer: 
*Dei- ip il^r <_>e*chicbte so burüliinlf l'ans Sncei . . . ist ein 
I^PltelttT . . . woTon <lur . . ■ (j«tlivbc von dem hier );egen deii 
^orden ttieswnjen Flti»'schen Ittlatli oder Slntixa io d«ui 
S^^chramígen Orte der Vaus toq Isladí ndov Slatiza genantit 
*^d.> M Kiinilz') szerint Zlaticzu várooiti) át két patak folyik. 
^^ chnIi íty r-;yiket nevw.i meg >-» vzt Í« torükfil: S'irti dere. 
-A inf)«(. lll-ik kületiílif^/ int-tK-ki-U na^y tórképvu in tiitiialó 
u két |<atak. dv míndki-ltú oéi uélklil. Azt hinzeoj, hog}- 
>^tt Hainuter id. helye, do Kanitz lefráwi alapján i^ biilrao 
'Uíthaioiii, ho^T Belieím a Marioxát (ülc«en'-ll4- a Zlatíczá- 
'^ ^ liii)iy minda/, a niil a MuriCKánál torltntekrííl mond, 
'■"Ijóliiin a Zlatrr/ánál íulyt k*. Téliesen lii/onyoítsá lesxi t-xt 
^ toagyaráaatol a pár Turir-sorrat k^ibh kJívelkezó 8lad» 
tf*"v. owIrrAI miudjárt IjÖrebben leejc stú. 

•A liirökfik a Mai-tcza v}z4q — tohit a Zlatiisáo — 
^ efy bflgy tóTéhííH rt'ftzt<is<Jl«l;. nielyet csak az imént orö- 
**tt«l! BMíjí. iiogy [iitás i-sitcn oda rt)uzaliúzOdha.''«(anak. 
™ « heieyet törökül AHi»fttch-iMk, tu»rbúl Sta/la gMni'Utk, 

I U. M. 4M). I. 

I U. m. I. fc. I3ft. I. t. j#KT7- 

U. m. I. k. 347. t. 
^ . U. in. [. fc. 34K. L 
*) ZKiMM.£H/^Wm uívt litr Halkam, II. k. Iu3. U 



230 



BLBTXR JAKAB, 



ii^nietül ix.'<Íig frutflili perg-avk fifvjiik.' Uuber') ; 
nÁ\ ADilítctt Siada ff'tra-t Sredna •jtri-a-iA utagjaráaa, 
iiiiv«t nxonban nem érthetek e^et, mert a Sredvi i/orfi ta 
egftx lii^vlilncjt, iiíelrnek li?rtíic D«ve Oria dwjh.^f Beha 
pinlíg c»»k Kfv tiegjel említ, inolj'et a üjtultin ü bcrvs^téi 
sereg BÜun megerdsftclt. Dakas*) is egy Ii^:)tÓ| lies-eíl. inely^ 
a keresxt^njek fül akartak hatolni, de n«ni nereiti uitig; 
n. D. ianics.4r, Koii«taiitÍnovia-< Mihály axt a tit^gyei tiév: 
i* emlfti: >l.>er líirki^4;lie KjiÍHei- Muratl eiltij liei-uii tmil li 
BÍe im Uebirge, n-cIrJieK ZUtico faci86l, wükrcntl einig« Asn 
aclbe ^ele^aa wnitii (Eiserot-s Tiwr) oonneii.* ') A Uvtieim 
emlftett hegrei tehít nsiu kell és nem lehel niá^-ra nia;;yaráKii 
jfora - mint Ktrlietin lielyi'rsen uinmlja annyi mint ): 
tUito podig arauywt jclenU Az iWíetítel utóbbi rt^e t. 
gOBftn arru ntiil betmiinket, hogy w nev(Tí«lt hegyvt í^latíc 
nál keressük. Kanitz *) tényleg emlitéüt tesjt «gy XM^ 
f^aninfí nevű hegyi-ól, mely Zlati<;za közTetlen közelében ^ 
Eí tehát az a h«gy. a nielvH .1 syiiliitn inegerő''ített A 
kero«j[ti^yck ha^xUituo i);yck6xrek <■! foglal ni, t'-^ í-í kq*-^ 
azt a :^ur(>»l, melyet a foiTÚMtk nagy réstc iniut :/(iti 
gioro.it aiinyÍNzov emleget. Így tehát Rehein] a többi fórrá.*! 
i?^yex^>leg az elbcsíélt eseményeket /laticjtiihoz helyezi, ésk ixx 
nu&r uinci benne kiít^M^g, hogy a fiíntebb nmlíteti 3bir-w* 
belyutt a Zlntic:a úrlondü. 

>A sznitáonak a közelben nom roh \&r», melybi^u l>£. 
kndhatott vcilna. elvitte tehát a gyalogtágát tt hvgvre, fai 
t«nki e) ne foglalhassa; torasságával meg a folyiíhoz. t i 
Zlaticw'ihoz vr.nnlt, de nem kelt sVt rajta. A folyón innei 
jiarton a kori-K/.t/-nyek tAlxjiMztak. a (nlyiín tAl iieilig a hxuI^ 
idouitalan serege. Egyik ««m mert támadni. A hann^idik v^ 
len a keresztény tálmrbau nagj- csűdolet l^íinadt. Mind 
rédttlmi álllsba helyexkodett, mert azt gondolták. \mgv 
törökök c<«lk) vízi aiAv«ken átkeltek a folyón, lie kitd 
hogy téTwlL-s van 11 dologlnn, ni«rt csak néhány ló szahml 
f\ 11 tdlmr megett, « e Ívtak olyan hiinijKlátást f^ ' ■ i 

vitttík vOgbe, hogy úgy tűnt fel, mintha a kt't e).' 
ilálufi egyiotUt. Heggel, a mint megWrradt. sokan zágolóiltat^ 
Tezérek vllen, hogy nem állhatják már a hideget, ragy 



') Id. ért- IBO. l. 
T A'iiNií.- id. at. II. k. 138. I. 
■> Id. m. ai8. 1. 

' A IlaberlAl VittíiM fonlitá«btn, id. éri. 1«>. I. 
>) Id. Dl. II- k. is«. I. é* * lU. k6t«Uw( me11^1«it Uxkir^. . 
id. lu. II. k. 208. I. > cmU nlski«lyét ZUtictk alHtt IVtHc kflMUbcti kr 



txBEi* uiiiii.Y tterr. £a xOvei. 



231 



^h tehát, vagy \x:AÍg l4Írj«i)ek vi:«ía. KantCüuii vólW) 
líittoDÚk siÍi^t?uW-r<; nii:^l)»r«iiTilAk n li'cmibiUkk. it mti^k 
;„^),egjt>lete7ftl cs uokiiuoDt ,i MiiriL-ZiínHk — raRvis íílati- 
j^uole. >[idöii a törökök Látták, hoíiy a kerf^/tÓDvek átkel- 
ti vt/.en. iiií-^liátrdltak valatiányaii. Kxek uláitnk ira- 
ulfogtiik loviiikat. elveitiík ruhájukat (» mk liacset 
íf^kat, A Láteó rerul Mtkt<jK vajdára (oicLis waids) 

búra, a Benlnieitr podig lu üldöüőket vl•lí1^tt(^ kik egy 

i\\ó nap és éjjel ŰKték az eUenséget.* Ki vult ax a Hedui- 

Dom tudom megállapítani; nevére uein akadtam aitou 

rnr 6i lengje) urak kítxl. kiknek cíiaievét l'lá^xlú lofe»> 

lab. «]iűz budavAri t«miili>iiiiinuk (alaiii «lbelyedel te.*) 

^1 liÍH:i3{n, hogy a líCifKJitwMik n-zcru k'bvtvlt. A Xielag 

nem más, miül Vjlaki Xiklós urdélri rajdo. 

»A oiészár oTfiivel a/. Arany-hegyre Igtdden per^=» 

^mU gara) inenektllt; a kit a keresxtt'-uyek elfogbnttak, 

(Cjfl <«ni líDg^ltek kez(">kbt°>l kisiklani, bt-t vxerct üit^^k 

^ a DKiiokülijk közül. Kgy f<ilnapif! resztv^cltvk a htgy olőtt 

H Uff kedrük vutt axt bittal inukba keríteni. T)e ni'n] dkiírUU. 

a he^ mindenfele inrlasxukkal volt jrti ineseiXMiitTí, és 

jiBÍc:<árok (ieogetíichire) vit^vAl v^<>liii<>v:t<'-k. A kereazté- 

hTek ugyan inv^-nx^táiDadt^k, di; .■•eu) n>hanimal, sem fnr- 

■'híjul nem bírlak <:lbiglului. )rvg«z'Jluitak tubát u trombiták, 

set«g lijra Össze venidött i.^ risszafeU indult. A folyón 

lk(>l1«k, a hol a király és tilbb rtr vÍBszamaradt. A keresztény 

e^ niíir nem állta tnvább, embei-ek <'-s lovak éhen vesztek, 

tn iH'm tudtak /ilelmi szen^khcK jutni, minthogy közelben és 

táróiban mtudon f«I volt |>crüMlTtt. Hana vonultak teliAt. 

A király Budára tartott, a tizerb^k Síerlwr^zágban. ax oláhok 

Üláh iffaaáfihan maradtak el.' A Zlaticya-'^.orosnál, -liegyn(?l és 

Dál vívott Utköxetr<*>l a l^töbl) kriifó keveset vagy sem- 

m tud.*) dó TCMÍtk csak annyit említ, hogy miután a 

bere>xt4^nyi.'!knek a Zbiticza-izoruson nem aikürült átJiatolni, 

vivusfordnltak. }fégis hÍKoiiyo<;. Iiogy az áthatolás ki$i^rlvt« 

uetn türtéabetett mef; ö^szeiitkÖzéM oélkiil. így tehát egyaránt 

és hvzasiiíótliinafc fo-^nd haljuk el Kf>heim elriadáaát, 

iibvágó Talauit,'iinyi tiidiWfiásiuil, így ('haJkokoTtdrla- 

■i\. Uuka<úuál, a« I48(i-Íki tíirfik uévtolcuóníd, bóvebíi #« 

;l»>-iikusabb. Az utóbb említett forrá«>kná! közvlebb j&r 

Behda előadásához ebben a tekintet1>en is Dlugossuitk és 




VjX h ninvat UtkOMt leiiii&tiól v«(t«iii ni idi?, u úuia lalajdon- 
Ujica Urtocík. 

V. s. Dlugon id. m. l. k. :w. l 



23ií 




BI.EYKR JJIKAH. HKHKIX Ullljll.y tlVtX C* MÍTU. 



ntána Callini^ichiiKUsk sziutvti >»kkal mriik'bb l>.-írá«u. b4r 
ex i«i több p(>ntb:iii különbözik Bciiemiótúl. A legl^uyvgv- 
!Wbb elt^i*^ abban áll, — nem tekintre, hogr I>lugo»i a 
jan. 5-iki iiíwitaí utkíizet«1 teljesíeii egj-beolTas/tjn a /.latiraiai 
ütköüottvl, míg Bcbeini ritlaiumDnro nx'-gtK külön t:trtjit. — 
hogy DlugosK Kzerint numa a király is rt-tzt rvtt u zlrilicziú 
iiiérkrizÚHbeu. sfit több uyíl is találta, a nélkül azunb»D, hugy 
kárt tvtt TotuA benne- Kebeini Kzerint a !iere<;nek csak e^y résxe 
lAxött az ellen-siéggul líssxc, melyet « It^yig illdöxiHtt; a király 
maga. talán Huuya<li. .Tulíáu én a desputa Ím n Ktaticzn folyón 
innen muradtnk. Miután n kercszttínyok látták, bögt n li«^y«t 
seminikt^jicn \k n«m Tehetik, a núlkiil i>»lig n^m vunuUialtak 
át a hasonló nevű szomsun, niort klIInnlKn nx nllensée hátban 
láinsdta Tolnii <íket, vU^avontiltak, a mit » nagy nidog és 
^iu)t^, melyrVíl a többi fon-ás i« szól. cwik xiettvt^tt. ^''«la- 
mvnnyi kátlA lanuttágu hzvfÍqI vs a mtírkő/i^v kamoiinra, 
dect. 24-ikenL> psett. A keresztény sereg a iIUiti(-/ától való 
TJíisxaTOnnláí^ után, mint már említettem. 1444 jan. .Vikén 
iilközütt nte^ utoljára az 6X báttU kovetA töríikükki:!, mely 
slkuluumal a szultán siífcora, Madimnd (.'mtlebi fogí<ágba cmU. 
Ulászlú fcbr. ii'ikán tartotta bevonulását Badáro hz ujjongó 
tömeg sorfalai közt.'l 

Ezzel véget ér a költemény elso íelf. mfly uz ügyneve- 
zett ho^<i<zii liadjámt történetét beszéli el. A kölu> a/iitán min- 
den áttuenel nélkUl tér át nz ének második felére, '■'mely 
H fániai citatáról sxúl. Megleptü. bügy Bcbcim ugy szóval »em 
vmliti a BWigedi liékét, melyet üláMzlö 1444 julins kílzc-pún « 
szultánnal kut^ftt «'« mindjárt rá fel is bontott. Hzinic cso- 
dálatos, hogy költeménytlnkben M^ent eigyetlen s^ihaja snm 
ttejteti a végzetes ludjár-it okát, mely öl tii[«iihat e^tendei); 
tArti) mbtÁgánsk )Jit<-nTvdi«eibe scidorta. Neui valtV^xínQ, hogír ' 
fiehcimot az iJlászló emléke iránt érzett k«gyelet uz ceku&zi 
géenek m^ megemlftésétdl is TLssxatartoUa volna: hiszen ez : 
s legjobb alkalmat szolgáltatta volna neki ílunyadi irán 
íalrt ellenséges érzületének kifejezésre. Vgy hitszik, híigj— > 
Mágestnek in Behcimnak, mínl akkor taliin általában a n^ 
kQzi^p»5 éís üImú n;t«géneli, nem volt tudoroáM a híre* ««kü — 
Mt^^riSl. vagy legalább nem sejtette ezeknek a diplontá — 
cziában lejátszödt* eseményeknek nagy jelentőségét. 

■ Hi,rri!it tlAKáA. 

■> Rakoúi : CtMi-iití JWtaR, se. I. 




TÖKEKVESKK A NEMET LOVAG-KK.VD 
MEGHONOSÍTÁSÁRA MAGYAROllS/ÁGOX. 



A iláüzkutiság XVltl-ik sxáxaüi törUfnett^vel való íbglal- 

VMáM>iii kiV/beii iiuni kei-ítlliettem eL hti^j' a ni'miít lovA;;-rvuil 

KMltjfíniik IfliiuliiiiiiitOüi-vjírt itt kJ iic Un'jvs^keiljfin. Tuilvult^rú 

u^anis hiigy llOü niárcz. :í2-(ól ITül ápr. ilG-ig, U-Íuit közvl 

bnnípcz «>ixt«iulc>ig a Qéiu«t luvag-Knd földesura volt a JiUz- 

tnsixoLak. Kézpénzen, £0<),OhO frtou ratte meg ax ország 

l<<rTi'n}^uek lilaliuA s ax on^záugrlllés é^ a náilor tilt.ikoKits.i 

'QeiM-re. KnlloDÍcs lápi'it btlii>riiuk-i-rsek v«>U ax adáíivi-t^l ki>/- 

"■t/Wj>-, <iil i> i-Hudiifk >o*i>Ldi.w Uiivu.' A luvii^-n-ndnek ndUi- 

*"*'pcn iicm Tult lüüitidék:! iK'nKcn -tztfri'zni birtokot Magyar- 

"•^/áHon. Kénye liuesen, anyagi jíldozat nélkill ezoretett volna 

'•'UiemérrA lonni miiünk. A KolloDÍc«^féle Itittlt au]|E. á2-iki liíi-es 

f'^tf-Of. üMíly a liii-<iktűl viw>£aío^lalt liirtokuk tulajdont i«ail, 

'lkat, viliif:iak»t ctiyiir&nt. lulajdonjof^iik ÍKazi)lAM&ru t^ 

hirtukaiknak tulajdonba T^U'ltTL- fclsrólította, b:itu< 

í'*t.*i fid a német luvaf;<}k;it, hogy a földkeresők aorábs Ők 

^ iH'tépjenek. A régi birtoklá.s i<)gának kiuiutatJUia azonban 

'^*^bnx«ii m«ut. ('üak liataníuy »<gtaleinniei «inU-k*>xtek TisHza, 

.**'' i!->iriikor a mvsszo flzáxiidukbttU Magy.iror'//igi.<n »xrr>^-{M.-t 

■'^ ik. A luiágiik rá a pápa leT^^ltAráariak Mkutatái^a utáu 

^^-£*k Aít állapithalták lueg. bogy ralanukor na^you régen a 

•"^SAi-czasig az övék volt. I>e már rígeii elvesKtették. Nem íh a 

*-^>~<ik vett<^ el tfilUk; már pedig a Kollonic^ foIIiÍTiiíia a ti'>rök 

á-lt^ <-ir>ipUlt s « tÖH'iktől vib)izali<^djt«lt birU>ki>kr<iI síu'dott. 

^- bivaeuk uiiiidazáltjil a régi birtoklAs jogát állbatalnstui 

■' ■ 'itták > váltig igyekeztok volna aüt be íh bizonyítóul. 

-V -jIjÍs aüonhan seliogy sem sikerUlt; ingyen fiUdhíiz nem 

iuthatlak. Hni;y igyekezik t lik. fáradoiá^uk utrAiK kárlia ne 

^vn2»zi>ii. Kidlunics lán>ukiil .tzügúdött, » mintliugy a kiiic»lár- 

Bük pi'nzrL' volt szüksége, társadban nHf vették a niagyu 



ÍM 



ILL&tty JÁVOtl. 



szent korona áUott termíkcD.vségÖ birtokát, a kiváltat 
j^Kiikun ki'rilleteket. 

Kz a Jászkimsi^; elitlegenítésént'k riiviil türtt'iteK;. M/zel 
kapcsolatbfto ünkiW fólaierin az a kt-rJés: me»n)il>en volt 
KlapJA a lovag-rend álul tuiDKOxIalott riSgi Itirlokfáttnak ^ tuIM 
olyAD Hxvrcpi.' a njndnek Imztink multjábau, tioi^v urszii^unliDak 
csak egy talpalatnji (öldjúbez is jogot táioaszthatott í E kt-r- 
(lé« TiK-igáUta cz4^1ja a küvetkoxŰ soruknak. 



PtTfiiCK \jnim lieri'j;i% m lunnet Io»iit{-i*inl u;ij[viiic*i 
1701 )un. 27-L'D szt-khi-lyÍTŐl BorosiilólVvI térdet int<íy.«ll Lii«>t 
ceáaz^hoz és kirátylioz. melyben cii-oniét íejezí ki a í«lttt, Iwgy 
diMlalmaí' fc^yfereinek üikerUlt a tiínikíiket .Mat^.vamr^^z&g 
nagy rft^xébő) kifiii^rftani h a visszafoglalt oiszágrt'üzben a réf;i 
i-endft vs n kath. vallást liclyreáUflaiii. Arn'il i.Vti>9illt a ttftgy- 
utester, bugy 6 felHógu vgy bizottság által felsxi>lí(ol ta mÍDd- 
flltftkat, kik a rÍHHzah<MÍított résKokeTt valamikor bii-tukusuk 
Toltnk 9 i-égi hirt" lkaik lioz )<^ot tartanak, hogj- ezen jóinkat 
iga/ulják. J^ je!l(>utkexik mnot a néin«t lovag-i'ond. mely a 
t^gi iniiKVAr kiráh'ok alatt ax orsüághdu tíibbfelt^. <1<^ kiil<Mi4ÍRen 
a Itart-zaMgon birttikoK rnlt iníniladdif;, míg a tör^ ki lieni 
szorította onnan. Kcri tvliát ü M^^ói, mint az 6^v^ai hn-uii- 
remt víiinokíl, hogy a rendet helyezze TÍasza rígi birtokaiba 
i'* Mnjiviironaágon állAiid<Ísit<ia. KmK'k'-zt^iti arra. Innty a rend 
mouuyi liaMLnnt t«tt i^ t«^ uralkodó há/ának, továbtiá arra^ 
Ix^y a rvndiMik Magyaroi-sxáguu fnló állaud^VíláNával tnár^ 
el«i is: I. Fi-rdtnáud, Miksíi. Tindolf isxintén (ughilki>/tak, aq 
német loragok s«g<'lyével akai'ván a türíík lorje^szkttl^KÓnd 
giitat vetni.'i 

A Karczaság birtoklása, melyrw a nagymester liiva 
zik. ulvilázbiittitlan törti^nnti valóíiág. KÖ7.Í«»ior«ti1 i^ luttrt m^i 
az iskolás kőnyrok ír tanít ják, bugy JcruzMili^nnii^k iio^v/et' 
n. András kirllTunk Erdvly délkoleli hutárainak megvi'ilt'-«jr 
a «tfl7 Máriáról nevezőit isjjofcily irg.ilnia.t loTagJait a szék 
lyek (rs otábok küzt, az OH, Tntrung i-s Korza vizek közt^n. 
égl>c murodó havaTwkti^l kwzorázott KarczAságon lelftleintett* ,;: 
A kevés'^-1 1^11 máj. i-ike után kelt ndonuínyleví-l m 4< 
oágyszf'ig-tnéríold terük>tÖ >terra l{orza< hat-irait vkként jel 
meg: Prima mrta hnju« terr&e infi|iit de indaí^inibus cas 
Almaié i'- Halntágv) et [inx'odit tis<]iie ad indagineH caat 
Noilgiant t— ■ Neugalt ■= Ugraj et iudc pn)gro4lÍtMr uaque 



■] A német tova^-nnd levéltára, T. 30. 



-rViHSKvtsa: a k. Lov^a-a. iiEúaa>osiTÍBiHA VAOVUtoKMiao)!. 



P iuclskfíiws Niculai (— .Mílclúarár), ubi iujua lietluit, quae vucti- 
tor AI< (« Olt), «t sic a^tcenfU^ilo ^r Ali ii^jiiu ulii T(»r- 
tíllou (— Tatrang) cadít in Alt, vt itL-rtitn va'lit usqne wl 
o*-t« zu vJumIoid TortiUou, et ab orta aqiiac. quae Tiraia (-• Tö- 
liif*^^ tocatiir. progretlitDr iLM]iie íi«i i>ftlii\uiu aijitae, qiiae 
I**Jr->*i < — Ilorza, Harrzat iiotiiiiititur: íieintte, íioiit nion- 
t«^-< niriuDt cniuplectuntur i-«ndciii u-rntni, lendit uMjiie iu 
A lm ágiam. 

Il Ezt a földet Qovezik Ilurxátiak. mondja uz uklcvi^l. Ktut- 

Ipq-, *ad riilík, mül.ret me^Nicállaiii. a civilJMtióimk incRn.TPrui 
c««4£iii dlvaii kÍTAtásá^rt UqroIiÍ t^-ütiiletni^k lehetett kedvű. 
Bűikt K iiiilve.a A német ]«Tag-ren<t voll. Kkkm- iiiéi; e^ész 
lK*=*U3<ilTati rette rendi bivatAMtt, rendeltetiV<éi. Jcriusáleiubiííl a 
■AJ'^t^ook álto] kiixurítTa, lij Urt fc«roaetl t«vékott}'t>é){úDok. a 
t»ol :i p(jf!áuvsáKut irthatja, a kere^ztvéDsÚRet. a ciriljiatiút 
t^ 1* J CíMlhetL Ks a nemes liux>;alniuiiak. moly a lovagokat heví- 
^<^^C^ hatosa rövid uhin mulatkojolt. A kunok Itet^i-^i 

|elm.zuailt>ztak » ax addíg lakatbiii lartom&n}' nemcsak l)«i)iíi)0- 
*Ul^ hanem liiJicttitien gjorBusAgKal a THg^oni )úl£t magas 
FolcAm emelkedett 
itn i'iiea ez a rohaniMe föllendülés okozta tesztét a 
^' ' ' lovnguk AlUndósiigáiiak. Fdl<-br«dt a viUgi é» ^ytiájti 
■• ■ irígysL-ge, fílték>^n)-si'f;e. Más iiiwürúl a rend ssturrBít'ti* 
luhettftiennó tette az átbaI^ou^lás(. eg}b«>lv adást, Osak szüi&- 
'^^tt^ ii<>m(>lek£t fci^adutt he kebelébe, a kiknek terméiuctaüen 
I ^''^líli^tiiiik. ^.1-xdiiiÍlk *em vnlt mi.s. mini német. Az orMlig 
L t«»rv.:tii...it, ^i(llká.''llil. frk"lf»'it nvin értfllék, nem lisxt«It<.^k. 
■ 'i«~ rn-íii 1'- akartik érteni: nól islleukuiölc;;. /> magukéit sjferettúk 
vol tut a bensjTUlöltekre ráerdazakolni. Államot alkotlak az 

I'^llaiiihju], ftitt^etleniitették magokat minden egrházi ás világi 
*ia,t.',^,,;i Viliigiaklwin Cnuivla a nagymestert, ^yhiiztakbiui 
^^ufáii a római giúitát iami'rték cl fejüknek. .-V luaiKvar kJriily 
•j'^fiotiavió hatóságait semmibe sum VL-tlék. aitiknuk m-m c-ngc- 
"^lüL-skedtck. 
A vtfinzaliatáH nem mara<l)iatj)tt ek Az erdélyi vajdák- 
^j^* zukvu e*etl, hogy fenbat^Jnágnk aXAl az ország egjr réwe 
iszalcittatotL A kincatárt Uiutrisel^et boxx/autMtta. hogy » 
*'^uunk n közterhek Ttwiléw! aldl magokat é« jólétnek urTC]iil6 
. '*' ' likat !.?lj._->-í.!i kivüutik. VUmost, air trdélyi piÍs{>ÜköT 

\ ■-, h'igy jiilli'het H/. líI3-ban kötött egj-t-zség értcl- 

^**^l»tín a tizedrAL papi kinevesi'9<i jiügánil ajt íl javukra lemon- 
„^''*- m^gjs a loiFfúbb (e]iigy<.-l«ti t egy házviz-'^á lati jogának 
"-'^'t*irlásában is akadály oztiík. Ez úllaÚntw elégttiletlenségnek 
•^fcuiiM l*e, hngy az JSai-bon hozott oisaigos hatíroMitol, 



2»e 




illAmv txTKm. 



mely szeriDt a rArftitdek *is*íaTclev*'Di'k, vW} sorlwn a iit'-m* 
)nvajj;-re»<I«ii btjtotiák végre. Az oi-saágat hsDgalat külótitwn 
»em kedveitett a néiiiPteícnek. ^feráni (acrtnid kmikné és 
lélift nemet udvuroncxai vnluk nx oka. Jrí róüxt exeknek kii«tzön- 
botv a niDtl. bugy a BHrciiasáA; TÍstutavt^tele l2Sl-b«ii kiroon- 
dututt. Atnde csak kimonduUitl, vÍ'^tk nvni liajtottiík. AnilrA^ 
királr gyorsan felejtett wj küuuvim békült, IH. Hunurius 
|>ápán»k f< a hatalmaH S:Uza Hermann Da^vni^steniek aeni toU 
d«1i6k öt ine^eiigeRXtelni. láüá máj. 7-ikí! eii'itt iiuír Tiwi/aadta 
tnrtokait u reailnek. ^t az ekibhoni kiviltNágokat lijakknl tol- 
dotta meg. XuTeztitesvn ux Olt i^ Marus vMa s^uibjtd ni^x&llttdst 
engedett nekik; más földeütirak és a király jobbáfíyait tilos volt 
ugyan Itefogadnink. de ■^ját jobbAcyaik vitmtizotéH nélkül jár- 
hattak-kelliettiík a ^zékelyt^k >■» oláhok fűidén ii% Pénxt euge- 
(lelmu nélkül iiem rei«tltett«k, de aUmix^nákat. kegye» n]H(>ft- 
vAoyokat «lfugu<Jliatlak. 

A lovagok u torténUrktiii dcid okultak. A |iájuÍ)Miu bixn* 
ko<!r;i, már a kővetkező évbcD megtagadtak ar i-rdélyi píiKjwktöl 
miudfrii iHigedelmességet A p&pától kértek maguknak e^tuizi főt, 
aót t ar I oui ti ny likat «gyenes«ii az ő fenhatt'tKif'ft alá ajáolották. 
lU. Honoriun ka]M>u'az alkalmon. Iáá4 ápr. 30-á» kelt buUá- 
jAval & tartományt oltalmiba fogadta. Szavai, hogy a Bai-cxft- 
ságot *in jiK ot prupmtat«m beüti Pctrt siiüinpimus st eam 
»ul> s|ie<;iali apostolicae sedis protectione ac defensione perpetuis 
lemporibus pi^rnmnere sancimuR*. szfnleg c»ak az egyliázi 
Ogjckre voiiatko/tak ugyan, de a kiriUyok királyMigáva lÓTÜ 
HL Incze UKTvltji^i-dl, Unáosndójáról f nttidárál méltán ISI 
lebetvtt t«nni. hogy rrnhatoK^ál, alkalom adtán más t«rre ia 
ki fogja t«rji'^jitcni. 

A kii-ály a vakmerAségeD megdöblM-nt. Szigovu lueptorL-lrtra 
határozta H magát. Az lüáS év elején fegjreres enlvel uiinadt a 
b»zaárulúkr», liogy (Iket enge«leluies»égre morít^u. A larLománjt 
mvgdrilatta ^ néhány uxer márkáig mcgsarczolta. az engedelem 
néikiU, söt tilalom fillonéro épített favárakal lerontatta. A meg- 
§£ep|)eut lovagok a pápáho): futottak segedelemért. HonoriuH 
kitart.44ra. oko6 ellenállásra buxditotta r>ket. A királynak leve- 
leket irogatott, kexfietben ax atyai feddt'^ hangíjáu, ktrsűbb 
vgyro köviti«l(>brH-u. Éke>uiztM6. nagy (oki nt<-lyú hazai é» kiilfőldi 
papi fcjcdelmekt^'l kiírt föl kozlwtijárókiil, fűt iii.im áUiUuttíi az 
apa és fia kőzi viwtKavonást támasxtani. JMind nem használta 
semmit. Az ingatag András szokatlanál megraakacHoIla uiagát^ 
annyira, hogy a hatalmas HonoríuH a nélkül halt uief;, bogjn 
meg békóllettft volna. 

VtóAik IX. IJcrgdly szelídebb fegyrerekkel igyekezet 



fi.'iBIXffiSKS X S. LOVJia-K. MEúBOXOSltislltA IIA0VAROBWei««X. J37 



L^^tj^i. LogUgj-ewbb küvct^n-, Jakab jpi-aeiieittin hiburosi-a bfxtu 

. l>«!^kc lct>»ítcsét. Ih- buszUlitn. 1234 okt. Il-4^n móg t^y 

ut*>l^'' kí^érleU't tett. Az ai|uí)cjai iMilriiircíia és Rüb«rt eszter- 

eomi t'r>«k litján hailuttús nyumáRt kíváut gyakoi'nliii » 

tónily"' ^ tiánt. Kriil)i«^ii bangoütattn, Ihjíjjv Vi, az o^iyliáK 

(cjr, i^i'i bv'ulollial uinbiünvk az ísü-n ellen; »/ egyti/ui Tagjoot. 

mtty aí^xorDt t>z<;k olt iilni liba ajilDltHtotl, nvin buisátbatja isinct 

knU^ kőire. Ax aquilejai jialriarcliát é» Kóbei-t esztorgotui 

4^k*!( felhslalmaüta. bi)gy az sagedetlen királyt és tiát iáéx- 

xtt biTiii sút^ki'ik eiit-. (ártsanak viics^lalot és fenyege^tsi^k iiii'}i; 

Ei az atoLsá okl«vol«)f emlA a nviuet li>vaj{-rvad barczu- 

^ «ereplé?wröl.*> Az flreiidtH vizsgálatból bJ?M>iiyuKaD nom 

Ifit sírami. Kkkor noíír Béla bercecg Tolt asc lír nenio^tak 

t^d^^lyii^ii. baiiem a Harcxaaáf^ii és KaDoi-sz:igl)an U. Tnlc. ki 

:ily)íi*ftl a ktizjuTnk elpazarlisa ^ a/ ideijének (ii-df-ljiidtKSf mind 

i>t«>ko£ hadi litboD áUutt. iivni vúrbatütl kcgycliiu-l olyan kűl- 

Cildi íárt testület, nmly a magyar állainiságbu bcio illisszkeilni 

naaknilott, H'lt azzal ullcntétbe liclybzki?KlDÍ s idugen bstal- 

aasSiá^ (édf'i wáinyai alatt mat;át fUgfíetlenittíDÍ inerétwkodetl. 

Ha a rttnd tudott (« akart lolna valaHiennWre is alkalnin/kodDÍ. 

Dugiuarudbutolt vuluu bazáuklNiii, nniit ,i bogy a tvm|i)ouo7iok 

« a JúDoH-loTagok nii^tuaradhnttak.') Mert Béla király érdeintí 

uerint tadta órl«kelDÍ axt a tiai;y auyagi és )iz«Ueii]i haszaot. 

mely a lova^- rendekből oraüáftára bársndott. fegyveren w^O- 

' ' .íttsün iiíinaiixkodottj polpiíriasftií, miiveltsi!^- 

-■síigukoii ka)>va kaimll, Hixonyára ó Mijuúltn 

'^KJobbiiD, bugy a nt-met lovagokat cl kuli rts.zflciiiv. Mcf; i« 

tístrtettc, ba vabiiiikúp nu-jitartbatná őket. Kunor^iágot és a 

■Bttrczaítígot elvette imyaD tttlilk é* részben a .Iúba»nit:ikiiak 

^<lta, de neiu wkkal kili/etv!<ük ut^in 124-1 máj. 6-án 

* nyitrai Tírbo/. tartozi'i Koxt^^Ien (•■* HaV, * a üKolgagyÖn vár- 

"*-»ií tartozó Zulu iZúlb*) fnlvakkiil és Scymcy nevfl Uiiiyáral nit-g 

'^'OIIűtbI kárpütolta úket, az olt let4!l(!píl«.-udő lakosságnak ugyan- 

**^y»n szal)adaluuikst biztosítrán, a milyonokot a lemiilumosok 

^ Ján»>s- lovasok rWeznoki mely kiváltságuk kJizott killiiníííien 

'^^ kieiiteli. b(^y saj;it bírájok ítHlb«s.<tiin ft-lettiik. tteiiki az or'4:zfig 

'•/•nii közúl rajok tíf witlljnii ^ iiii;veii nijli-k uc élteködjék, a 

•»?;eili-) a szászok módjár* szolgáltassák bc.^) 

' A aiÍBiM loVAK.niadbarceMé^iutnptéaiire vtioaUncúokleveltikk^- 
^'^ljiuwbb^D H 'AÍB\mitnii*na-íéle Iirkanil^nbucb-teiii vuansli fMiegy^fl^"- 

■) Kei':i!] Ede: IV, Kdl* kitily in • J&um lovafn-r^ii'l yisiey^i- 
ownioHi. SUsadok, i9iil. iSO i-» kOv. U. 

') ÍVj/r; itW. Dipl. IV. 1. 313. I. ~ Wenttl : 
f*k[n*ayUr, il. 1 .2. t, — Ta^nyi : ütolati-. '^' '-i-íd 



238 



n,tJxfc lixo*. 



.\i aitoni.'iiiv Itizoiiv inkább kepveí alami/sna Tnh, sem- 
mint kiir|HÍtIií-s « llai-cznM^éi-l. í^het liof^y c^ak próbaképen 
iidU Béla u n<-iuel lovagoknük » tovÁbbi maftokviiteletét^ 
Mtte tiiggóTí- bűkczÜHéf^'iwk ú« kcgj'iÍQvk fulytatólugos trrcit- 
tetés»''t, A lovaguk elfbgiulUk »z adománrozott földeket. Rétu«- 
tekkel l>e is nípeifteiték.' ) de retu)h»zat nem alapítottak, 
maguk M agyán -rsj^ágra t<:le[)edi)Í nem kívánkoztnk. Tartották 
11 hHi-agot rs Hvliiii M.i»\ iÚlak bosAztit. hogr a taUmk nllen 
nem seKÍtvtti>k, j/Jleliot IV. Iiiczc juipiA J4r eb'irv rigyolmivtette 
erre <5k«t. Az itt itiax, bogy uekik mtigukoak k elf'g íjoiidot 
okozott étizuki birtokaik uiegoltalmazása. 

Kél s]:á/a(l sem tett el eRésxea s ime a rend Hzortilt rá 
Mtt^yar<)i-M/jíg kir.ilyiinak se}(r>di>Im^i-<'. Kritjkits idiík jártak 
ükkor a iiémut luvitgokra. Ax i>nUid»tra ébredt ozldv elem 
kelt birokra a rajta hatalmaTikudö német elemmi-l. (JllUilö 
lengyel király és Vitold litván fejedelem crlhiviítássiil f<>nre- 
gették II rend Halti-lflnger melléki tartomií nyalt. A iwnd Zsig- 
mutidiiox fordult !<ei;edoi<^mért. dgy is mint a nSmai birodalom 
belflartiíjáltüi;, úgy is mint Mzaratoshoi! a rendnek 14u:í-tien 
elzíilugosított 8 most szíut^^n vc«zi.-()etombou forgó Neitmark- 
érl. ^sÍ|ímond lUEÖTetkeM^tt is a luTHjíokkal. de mielőtt teljes 
nyomatékkal léphetett Folna fel éidekükben. az eííyeslUt lengyel 
litván (% tatár hadak Mhl jul. ]'>-én TaRiienbergnél haliibn 
csap&st mértek » büszke i-^ HnxŐ kalmár puliltkiijiikkiil S2er- 
i^eiifil mc^gaxdagwlotl loragokrft. A sídávság gt'öziilelmw- 
kedett a németi*^ felett. A nímct lurag-rend eUxáQt, süítiSs 
kfizdelmet folytatott to%-ábh it>, de egykori hatalmát és oagj- 
ságát nem volt k^pes többé rÍKszanyerni. Nem, még Zsigmond 
támogaUU^val m;ui, a ki iwdig lioi fi-gyirerrei, Itol diplo- 
ináciciui lilkndoxái'wkkal igjrekexett 4i!4Ívet*ii.^i>«ei NxámiVrn elS* 
nyíikut kio^ikanii.-) 

De a sokféle méltóság, mely a síei«ncse kedvezéséMl 
Zsigmondnak osztáln-éAzflI jutott, swkfelé osxtotla gondj&t, meg- 
Itenítiilt:* i^reji't Mint i-óitiai caász:irnak a piipávai vaM rinxály- 
kodá»a, a liii^xiták kürtá^^ii. uiiiit magyar királyuak Vclencxe 
és a török elleni küzdflmui annyi gondot okoztak, hogy u len* 
gjrel és litT&n hatalom megnövekedésének g.-itat vetni nem jutott 
ideje H nem volt módja. .\ keresztyénséget mindinkább vesztUyez- 
tet/i tiiriik elleni kiudt-lemiu'n jÖtt arra a gondolatra : nem 

■) Eigy isst-iki okluvél kktídI Cunta fltdaak Bu^aa nerd RSIdje 
luitAnw volt >cnm loira viUe Sirk tetttűnioorKm hwptiuin M«trl Nltriewiia.* 
Wemet M. m. Vll. 488. I. 

') Bebulüon t4r^]ralfa « kOadelioet Jiuvh Ccirw.- GetohlchU Polma^ 
tll. k«. 



TiiRKXresnc A X. LOVJli-K. MtAltOKOSfriSik* lUQYAROIiaiiiiOS. 239 

lehetne-i- &/. vszakoti v^yiv t^rt vcsitílö Détat.'! lovag- rfiidet 
raii{!A-ar birtokokkal kárjMtolQi s a pogányság ellen álLindó 
rÁdelmlI felbiiaíuáltii ? KUlönüsen idA^erÖT^ v&lt e terv 
kerPS2:lftlTÍiel(' a/ 1428 ktí hadjárat l>aii, a sierenis^tlen 
galaiiiV>r7Í c*sH» utAn. melv MngvanirNxjIgig utat iijitutt lu 
oznuin áraiiütii.'ik. Ztiigiiiuiid l.'iri;>'nU«t kezdett a uiigviiKWt«-|-' 
rel a n^niet lovagukmik a J.)uDa muntaío k-«ud<) U>te)D|ift£He 
<lg.r«'^l>«iL') .X tár^rutás azoubao ü kezdetnél ali^; haladhatott 
ttn&btiL A tannenbergi csata h a tori&bhi kU/delmek nieggyiSz- 
tófc a. viiAgol arixíl, bngv a n4[-in«t lorag-renti nift'sxr oltírt 
w»(leti rífiideltfltwi'tMl lí* <v«'ljiitijl. b<^}' na^ív bíjiU'íd T;»n az"ii 
«£4iU(:>tiii L-s anyagi orókm-k. nietyt-k i-gykor iiititygy:i. hatuimassá 
tették. A lovagiasság grakorlása üres hiralkodó wrenioniáTá 
söly^tdt s 3 nem is oly i-óg a kereH/tyén»^g tdtalmiíra is ter- 
jesztúséiv Ttllo^talotl kani inir er^iíuíakknl, rdt kft|>xsiiiig);nl 
^ ' ' '! kinoM-k viflehiHsn- lezolgAIl. A jiilétlteii itljmliult 
)*' Jtak fölvetiui a nu'g oly dics(!in<.-k is Ígérki;2<Ü hősí 

ku^ilwlinet B TiláKliiiditó lítra indult tümkőkkel. kiknek vad 
harcKÚanA^át, etlenáilhatatlan vit^zségiát nent gyermeki' iasztií 
alAÍkaue^^k nagíyftottitk. hanem emWrviínVraíL'it, láui;ha lioriill 
Uvak < a leigAx'ttt •i/ei-eiic</-t]on«k nrüg^ei hixoiiYítutták. 

A Hiibfhurg ui-alkodóbií/iuik a magyar tvijnra juti&átri) 
k<s<ÍTi> újutt Dieg é» Tddt ÍHinét gyakoribbá a iiénutt lorag-i-eud 
«* M acraronizág köxt az érinlkCKifei. A nioblíwi vfgxeU.-^ isftta 
el/ilt c^y t'rvel - ISáfi ápr. 8-án — órle a rendet az a nagy 
*''*f^''- bi^y Albri'pht brandenbui-pi Örgrííf a nas\mesle(sí;ii'iM 
límíiinliiM ■« az rt/aki taru>máuyokat, a ninlyekliöj idővel 
i'-'To^utrsíÁa HJukalt ki. függetlenítette. A vagyuni tekintetben 
L^rrijkebTuu sújtott rend :i római CHáíizár. ÍUctAIug :i Ualnbnrg 
™í Té(ÍAí.záj-UTai alá DientkiÜt Ennek pártfogását azonban 
"" ! ltokkal kelleti meghálálni &" kiérdemelni. 1. For- 

: tsA^xÁT már a npeít'ri binHlaliui ;;yiUi-sen elba- 
'*.'">*"ti lohik lmdj.lmtboz kíVte a rend seigedolmét 1529 6»z(-h, 
"'"ktrr liiitalmas török sereg fckudl Béoi falai alatl, a rend 
"ify-káiitjdana el Í8 balArozta, bogy n beilbrünnt komtur 
T^'-"^^- Jlatt IMII f,ínyi lovas cHajíatot állít ki. 'IVnylog azon- 
P** '^ak az I.í42-iki hadjárat luin taLilnnk a tüi-iik t-llen néhány 
""»(!ot, dg^Diiiinak a Michlíiiiínek nevezett ScLutíbftr Pai-kas- 



*) ■ ■ > •dBTcíi nnaet Bel 8«ligk«it wiUen mo groMou 'rb«U ín unar- 
«iuln u IlungiTii yiui j^í^iiMi, BDil lin dotolbtl ifratifltri habm. 
"* n* 4ll rin no'i '.'-•'Ute POmi »Bu1i ÍOrtn* wnc!i«;u m VmilfnilV 
*" Tltr^fo 3Di< 'íiarrn aud hi^itoincbf'r Fidndt.* '/M^groMíA H9a 

*"!"■ '-iki fiti' -i»íl : X, J. 1(K>. 1. V. ö. még a. a. IKt. L 



a-f) 



IU.£iMY JÍKO& 



un 11^ 



n&k u végétévé alfttt. kii ii köT«tke(ő érli«u iii«st«réfil 
toU a rend. ^ 

Az alig lixáí fAnyi c<^)>at vitéxséije költhette fel d 
BjlUiatttt Miksa oAxtÁr ia&^yanmr.Agt föveiK>i^iiek Scffll 
Ijásáraak li);,vclniét h itnÜn^ l.'>t)6 tUTuszán •iuili-kí 
nvujUitl y>v ur&hoy. ii kiriilyhoz, iiielybeti a lutilvivtléü últu 
l«ODd(iiiick t-s líjjá^zunri-jii-siíDuk olöadá-sa ut-ln a/l fejt* 
bog}- a német lovaid-rendet, melr épea akknr a t^rök ti 
Mattáuá) fényesen lei^iüzte, a tru-íík elleni küzdelem heii 
}6\ íii\ lehetne luMKnálni. Vistexa kellene lulní it liauvaliri 
indult rendel tulujdoukéiwui rend<^'llettV'Ufk, hogy mi 
eruj<Ível, Tii<;yuu;ÍTal u bitet k'm^k ellen fürduljun, a mire Maj 
országon hí tere kinálkuzik. A tiirak terJESKkedéHéuek 
Agy lehet ^Alat vetni, ha Magyai'onzAg határszélei megol 
tétnek n azok úllnndtl védelmére a néuet lovag-rt-nd itlpU 
tátik M »«(:>' Hi-ortKtig hu. Adjjiuak a r<.-n<lnek hixdDtu^^ 4 
^ékhi^yül. ft liunnau tiecsak a viktelmi inté/.kedOseket ve: 
hanem a nmet és e^véb nemesnél n'ts^íí^re katomii is 
tartson, mely elméletileg é& gyakorlatilag ké)i/eit 
kokkal, rexérekkel l£tná el a (»isitii-i sereget 

A etfáusz&r kapott a terven s 157U uug. Iiftrában 
gyűlésen a btn>dalmi tiínik segély keveshit^' cxt-ljiibúJ 
vetette ae esimét : nem volna-e jó a/ állandó védelemrd 
mely l<>vag-rendel felha-nxuálniV Nem nevexte meg a^ 
lovaj^okat, H ez lnaj volt, mert a gyúlén aion hi^xemhen. 
új tuvagi ren<Í (elállítiisa czélojtlatík, a tervet elula^il 
mint olyant, m<.'l} tix akkori pónüugyi visüuuyok íüii 
hetetlen. 

A balsiker nem csUgge^irtette el 8chwendit. A re| 
burgi Cíásu&rviilaNxtó gvDlá elé, lóTü-ben, djabh emh-kir 
járult, javssolráu. h<)gy ii jüvA évben üitszeUlendő bii^cxlalini 
lésen a német lovag-rcud akként rtrformáltossék. hugy a \ 
elleni ktixdelemre állttudóan fői lehoM^üu haszn&tui. A ma 
országgy libától liattÍroi:atot kivánt kies^f közölni, luij^y egy vi 
KanijTgát, Piipái vagy (lif-rt adja át a ívndriek olyan k( 
Késsel, hogy a tömkt^Ü általa vix^xahiídítandó lerületei te 
sxetestQ a király fenliatxJpági jogának epeidben tarUsdvs 
tulajdonjoggal bfrha«^a. nuís helyeket ixidig saját vUát^ 
pénxen vagy hűU'rben szerezliesíeD. 

A követke/fi éviien megint Kegensbnrgbau Öö.szeült 
dalnii gyfdi''sen még résxletewblxtn kidolgozott tervvel | 
meg 8cliwendi. A lerr ukpe-^Kméje ai. hogy a Cörtík In 
terjesxkedébcnt- k csak egy állandó vitéKÍ rend képvts gilat eo 
l'j rend szervezési- azonlian "iziikséí; telén. Tan inár v\f% \\ 



J 



A X.'tOTAU-B. »WMOSO«ltjl>ÍU lUaTAKORCZiíCOaC. Ü41 

u«ttOet, melynek hivatási a keres-flyéiiB^ víd*?lme. Valameimvi 

költ. P>ég>'> & nempt li>ra{;ok vannak hiratva, dyieit ketlveüü 

Mycsiii h^yzietnkiK'') f<)gva, Magyiiro«i6gOD fitlTciiiit » küzdcluivt 

n^^ioyaá^al. Mind areiul, mind n kcretiiítyiJiiiMÍg Hukut nyerne 

t r^hlUlkot^sal. A német loTutgoknak ismt^t alkalmuk nyílik 

t&to-uai kötiilezottsCKÜket telj«síteui. Valdságos iskolát alapft- 

^atnak. metyben kiválf^ tajmíuctalt katoniíkat, Cíui))u-itTezeU(ket, 

^vCicéreket kípejihelnek, a kik ai íddig üikortelen Imdviw- 

léá znifdsz«rD«k tlj irányt fc^niik szabni s áltAUban uk cgvsx 

kttonaí «ecllvm4.-t át io^yií alakítani. Ez iskola belyéOl meg 

if uetrezutt egy magyar Tárat: &t7iizaát. melyet a ra^yar 

KrtitáüsyúlcA már hajlandónak nyilatkozott átengedni.') 

A birmtaimi gyűlís muuká.»ságát azonban tgyéb ügyek 
sunyirj igénybe Tctt<:k, liogy mikor a Scliweudi jaraxlat^ra 
kertUt a «or. a már három búnap úta együtt Ul6 fejedelmek 
Laza siettek. A terv megbesnélf^nét wáítkon-a halasztották, addig 
is a c<«ászárra bízván, Itogy a nóniet tís a Jobannita lovagokkal, 
M'tt íi KgmRyol, tlorenrzi, -i/aTojni udvarokkal uz 6 rendjeik 
lelűl tárgyaláNbtt bocsátkozzék. 

Az ulhalasztáKnak ^yik lényeges oka az is volt, hogy a 
ndmet rend képviselói kereken kijelentették, hogy ebez a titok- 
bun tartogatott s moxt hirtelen eltürántott tárgyhoz a néntet- 
tueüter ula^iítáfta m'lkUl hozzá nem s/.iíl hatnak. A n<!met-meütev 
véleményével pedig mitr elÖrc tisztában lehetett mtudenki. 
Bohenhauseui Henrik öreg is *o)t. z^ugorí is. Vagyongj'ttjtós 
Fölt a M azenvodélje, <?s rettegett a rázkridtatástól. A uagy- 
kAptalani gyúlt^ben, melyet ITtll jan. I -t-re a Neckar molletti 
[Tünba hívott lísüze, a rendtagok ellenszenvét a terv ellen min- 
denképen felkJilteiii iparkodott. Merényletnek nyilvánította ajct 
a rend uxi«teutiáj» ellen, olyan fejedelmektől eredőnek, a kik 
régóta áhítoznak a rend birtokaim s most elérkezettnek lllt- 
JÁic az időt. hogy a nekik annyira kényelmetlen t«»tUlcttő) 
nrieftazabad utjának. Kzt^rt, »«akÍA ezért akarj:ik a rendet kihe- 
lyezni a kercsztyéiiftég végsfi hatáníra, i-\i.y nizoga ertidlw, mint 
Talamí vwzni i^ziiut elöürsöl. Mi egyéb »ors várhat <itt rá a 
bi2ttt6 elpasKtolásnál? mt-rt hiszen hogyan tudjon megküzdeni 



'I Sn<Si a h^iUkMlátAgriX a amgyitr ornkgusülisti emlékek uivn 

fcadmk wmiDil. Ai IbH éri magyar M«c4^[TiitJncn ««úb« kcralt agyuu 

KaniiM *&ni, ile taak aioa a ríveii, hogs jobbiis mcfferMttftaík » a 

^wliuúBlib vMelem értlekében a k^mjtitboli vftrknat41;ok, mellekben a 

<: -mai láiArt^ tsokott MolgAlalot i«lja*lt«ni, InrombalUsMiiak. Bt 

' -.•tiUi uonbaa a kírily, a Karok ^i Bcudrfc n!li-nxc*«ii-, oULUott, lu«g> 

ifirrte, bags rentarlAfnkrdt a hadi imken foy KooiKukodm. (V. omgs 

MUht. TI. 30—78. U.) 

&lUM«. 1903. in. FCXKT. I' 



Élh 




olyan elteos^ggel, meljiK-k iiutttlmán a csatár, az eg>'esiUt 
birodalom ta-Bjv is megtörik y Nctu a délkeleti ridékeD ran .-i 
rend hivatása, babem é^ak fel4 Ott vannak elvesztett tarht- 
múuyai. húr azokat tudnii vi^^wt^íxin-eKin, A Oi&szíir nitgyon 
tóTod. lui H leodet eitísnek v» xii-úgióunk hi^iÁ ; Mvdi vagy nuiu 
tudja, mennyi Oíajuts érte «z utoliiú értix-fdekben. Nag}* birto- 
kait^Sl üDzA turvkvi^k «s risxályok megfoeztották. a kitielibekel 
a tartományok fejedelmei kiízterliekkel annyim sújtják, nyom- 
ják. Iio^y tcDgeni alig kéj^esek. line ux tuii'tDl «iu«zliitt rsgciis- 
hurgi gyülé« Ík hat évi-e (60 róiuai liúnapru) 26,88<> titot roll 
a r«udrc török H.-géIy cjííiiit*n. 

A Qémet-m<!St«r irányzatúi eldlterjaiütétiéiiek hatását ii 
c!)á(iKÍr — most nuir Rudolf — kötettíi elleiiHályozui i(<arkod- 
tak. Klisniert/J: a r«nd .'^nyarfi belywtít, de a i«inyaru»% 
moc^t kÖKŐK miiKlenkivel. KiiUiiiöKiju (•vú azt a császár, a kii 
folyton a t<irök vi>$'£i-dekim (fuyeget, Miudvji bajnak, szegény- 
ségnek, nyomortiak a pogányság t«rjes:!kedése az oka. EtUH 
XétnetorHxá^; cöhí úgy menekülh«t. ha a német lovag-rend 
magára venzi n?. itllandii védelem nagy terhét. HazitlUx fcl- 
ailatxt ti'iljtsíi, de kiiti^lfs^^get is, uktI hisüen a liitetlcuek 
elleni ktixdelem czéJjából alapit tátott. Hírnevét, becsületét, érde- 
meit épen az ezek elleni harcxokban szerezte. Ma^varoríu:ágon 
bú alkalom kiiiátkozik azok oregbtt^re. No féljenek attól a 
lovagok, liogy egye<lfll kell megküxdeniök az ozmán liatalominal. . 
A caái^xár, a biroiialom, az űssucs tartomiinyok teljes erőjükkel 
segíl*<%őkre le»znt:;k, Uj szii)>adiilmakkal, kiváltságokkal és bír— 
tukukkal is fogják a rendet emelnL 

A fényefi kilátásukkal kecsegteti biztató íizsvak nem *ol— 
tdk képesek a na^y-kitptalant fSlmeleg(t«id. Végleges oluUtsil<.»< 
válnt-zt adni féltek » inkább kitértek a határozott föllé|>és eiSlTj 
Azt mondták, hogj tízabitlyaik értelmében kötve van kezQl^^ 
míg a némüt f^ és kí.>znemes8i% véleményét ki nem kéj-ik 
rafg az egyeii rendházak biteios kimutatást nem ki'irixftener 
vagyoni belyxetukról, mely kim utalások bél tmlltaij/ik m' 
tueiinyivel járálhatnak hoizá a terv kivituhUiuz ? Kemúnyli 
hogj' a ueinitiikára <>s«xetilendó frankfurti birodalmi gyűl 
határoxott válaíizt adliatnak. 

A nagV'káptalan magatartásából elAi-e sem lőhetett 
jót követk'i!ZtetDÍ a dolog torábbi fejlfid^^aére. A némi 
nemességhez intéxett felhívás urlalnia 6» hangja czúbtai 
olyan volt, mely a felhivottak kedvét, lia eeclleg volt is, inki 
lelohasztotta, semmint berftetto. Annúl nagyobb volt tehát 
nagymester m^letiet黫, mikor épen a legtekintélyesebb lovagló- 
a frankok, HV^Dok, >izászok. a rend további fennálláslíni üdvji 



~^ ffttrirá^oxtatásái-a pedig egjeueeen szilkü^geHnek nyilváuí- 
tiitlí*-l* " '^'■^ itei'íiízlülTi telét, 

A lovii^ok ff;lliii/<iulií^ ki^tsr-jíkiífil inoglepk- a zsugori 
„^gy- xjicsU?rt, <)e iiU;Ísiiun(j;ilKiii rictii vi>ll ki-)M,'!< llH>gÍllgatQÍ. 
tni^tiratáhítn. luclyi-i kürt'tei útján a. frankfurti gyfiléü elé ler- 
jgxt-c^tt, üimán bái', <le batározottao értésére adta a cHájtzúr- 
Tsvk- kney i-midje nem fogja magát eszköicűl felhiusxii<iltatiii. 
1. hogy a rend nem feledkezett meg iiIapítJui8;:orú 
'_ 1 •> ^-1111)111 >«iu kiviíii inkább, luint II keresztyén- 

jt^eic í^iilyért- Imiui. Hogy neui ít-jtht-tJ ki azt a tefékeor- 
■ji^et^ radyet liajdaii ForotuKir^zágbaii és Lirtaudkin kifejtett, 
ü c»^ zilált anyagi iwlyzetén mdlik. Küxaki tartományait 
, - !tt^ a/finkúril Ni'tuet-, Ola.*/.-, <,'seli* és MoiraortziigbaD. 
liáluiu. Angliáliiiii, Siciliálwii «zuk(lMltuk c) tÖIc úrt«- 
b> rcmiliázakut. A ml mée megvau;Tagy zálugbuu van. ragy 
tel}e:««n eltcrliclve. A juvedelini kimutatások tganilják, kogy 
?li>,Hi>8 frt bevétellel szemben 2]:},»3I frt a kiadáü. A ki Uy 
bőrül mt'nyek kíizt líjabb áldozatot kivan tűle-, az eg)'<!neí4eii 
poKXlHliisál kivallja. Abból ín uagy vcs/eitelom fenyv^oti a ria- 
dót. li'jg> frolnukfkiit és Ídt;guii numzvtiM'gűekil : miigyiirokat. 
borvútokat, tótokat, cseheket, leujjyeleket kell kebelébe befo- 
gaduia, ii kik nem tudnak összeférni. Klilonöüen a magyarok 
ismeretouik arról, liogt' idegen nemzetet nem tfimek maguk 
köxt, KatitZfa, melyet ii regensbui^i gyűlés kijelölt, kíépílc-t- 
Ic-K. tijilt sfkon fukvtí köze|K-t( urúirsé^, melynek alkalmas k&rba 
Utti/^iLiUi nem l'Ki,iíUu frtot, mint a gyűlés bitté, hanem nígy 
Annyit kíván. Vidéke eljiusztult, terepvinzonyai inkább az 
■flivtu^gnek kedrexűk- Nem liiheti, hogj- akarja ralaki a nemes 
tXkiuiet ifjus.-ig<>t ily«» r->a}Hlába a«liii s ott szégyen sz«mro 
''lliUMtíttatni. 

A biitMJalmi gyűlés, akár a nagvmcster érraltísétcil roeg- 

Sy-í'íy.etse, akár mert eiíyiib ügyek t'irgyalása raiatt az idAb^l 

^ifogíMlt, a kérdti^t letette a napirendről, mint olyat, mely 

'^^^íg oincK kellőleg elűkésxitvi^!. A CNá.<<z&r azoni»aii ragasskodott 

^kozyjl ^ biztosai által féLsxúlítollji a uémvt-mcüitort, liogy u 

^^^^íiy-káptalanban vegyék még egyszer fontolóra. Ha Kanizíiát 

^IkaJmatJan helynek találják, killdjenek néhány lovagot M^yar- 

^•r-Mzágbo, k*re*">iii'k ők megfeleló végvárat. A horvát-sjilavón 

t&rtoutiinyokban ujánljii pl. Kaproncza, Dtimbra, Xranic^. Heili* 

Kenknrnlz {Hvjeti Krii). Szvutgyörgy, Hra.'«t«>vlca. Htliács, 

^íusielnica. Sziszek várakat é« várkastélyokat :i Kulpa és a 

rmt^keo) vidékén. <) a magyar országgvfilésen 

i;ii, Itogy a kíjelíilt várat vidókével ecviltl át 

<u ecJdltévhcz haixájániljnnak. Ha a vár (vutic 



su 



ILLteST JÁKOB. 



többe kerülne, « ti>bbl«t«I 6 tedtxi. A rjír luimuOHiiDkAt k 
veri császári ezredeanok. * ki l«^énysóg<^t a miigyaroktÁl : 
getlenúl sznbadon verbuTálbatja s a kinek a kőmj-ékbeli 
Kán-ág fe paraaxtság mindenben alá le^ renddve. S^-al 
jára lesz liagTía a rendnek, hogy Riagjurnkat kcbelt-be beíoj 
jon-e? A birodalmi fejedujincknél meg axi fugju kiWnnL i 
a lend jővtMlelnieil nv vonják cl. sűt ax clrettekct is aj 
rinxa. iDagü és uralkodöbáKa mindenkúp rajla lesK. h 
a rend vagyonban és tekintélyben gyara)>04lj(tk. A jnhann 
kat i» ni akarja venni, ho^y nétnetomziigi jiivedflitiíikft v 
melv magyar vúgliáí, pl. KoHiárom f«ntar1á-«ára íordil-iák. 

A n«gymi>*l«r 1578 ápr. l^-ro hí*ta önCK« a rendi l 
talant Hoiibronnba, minthogy ápr. 1 3-ra birodalmi gj 
tilxetett fci, melyon a rrnd batái-oxatát e!6 kelleti t<>i-je!u;l 
Uniét felhangzott a rt^gi nóta. melynek refratnje ay., liii;;y 
n«oi lehel . . , nem lehet ! .A rt'^gi nebtí/ütr-gek mind fonfoi 
nak, a terv ^gy cst-jtpot ^ni haladt a megoldás felé. 8dt tij 
nebézségfk inerilltvk fel. Ni^mcly világi fejedelmek, mint 
Fülöp spanyol király, akként nyilatkoztak, hogy nem engedhi 
ax oimágukból a rend jaTára befolyó jövedelmeket idegen on 
haoxnára fordítani. Kölmerlllt a/ ax aggodahim in: nem ve 
dtlmc«-e a remiét, melynek hirtokai, mínt a hit<>tlun«k el 
védbiístytik. jobbára a bii-odatuui h^táruélein fokösznok, a b 
dalmon kívül helyezni? 

A heilhronni tanái-skozmánjon nagyon is áuveval 
Tolt, hof!y a Schirendi l^iizár által fölvetett t«rv; a n^ 
lovaií- rendnek Magyarorsr.;)gb« áthelvt-M'se, annyi t4inácsk< 
után nW-g iD<>>i^ürbb vfitítt m i]H!igvalúíuiá«<t«l mint kitxdet 
Tolt. A l«rv vllcnutínek száma megszaporodott s már ét 
az utulsú tanáeskozmányban jóformán egymaga volt ^xAexA 
n császár. A rend igazi énletceít 4 a nemeíiebb, tin/tább em 
felfogást a laibachi komtnr, a senimiK>l cnak ax imi-iii fi'lcsi 
reilett l*rfi*«>gpi Coben/.! János honltjt *zív<;n. Kgycdfil 
vezette a néiiicU'i^ iránti tiszta f a jsiwiwt^ a rend felvirágozti 
sara irányuló eszoM-nyi türekvóa, a katE valhU tántorítha 
tan védcImeiHÍse, de mimlet oly nemes formában, oly magi 
álló felfogásban, mely abban a korszakban megdöbbeni 
sztikathtn. <'sak egy cxéi lebegett eli5tle : a piigányság 1 
u'isa. Knnek megvnló''ítá''}i vi'-gott kí-sz volt még a n«m ró 
katholikuM keresztytím.-kkel is kezet fogai, kész volt az id< 
nemzet ÍMi^okkel, m^ u magyarokkal ia szüvetkezni. 

A nagy többség itzonhan — mikínt mondók — telji 
elidegenedett a niagyamrszági vállalat l«r»i'tól. .Ápr, 16-én 
határozottan tudtára adta a uugymBütei- Rudolf császári 




"JL-ftiATAa-H. maKOKoafTi'iCA vKOThtam^zltKa. 



JmgT a. rend egyfUtalában nem hsjland^i a Afagyaran>x&gba 

lelepetlétre vitllattín/uí. S ez a nvilt vií^s/.ittita.'iftilit leljesteD kod- 

'^t ue^p- Ktidoifiiiik tt további ktsiírUTtli'UíllóI, Kvm is volt, 

a ki w ilíjl^ni U;vAl)h liulvgaí^sii. Scliwnüdi ijlöívgudett, s bixo- 

9yo» tekiotvtbcü ura CKásziirja kegyíl is rc^íítve, nTugaloruba 

vunttlt D« kedveocz terve sírjáig kisértt!. Végi-cndeletóben, c»a- 

Utlja kihaláía esetire. ÖMKea vag)'0iuit a nemet rendnek liagyu- 

nánvti/bL "ly kikoti^-^^wl, hogy axt a iiiiu(v.tr lutltirsítitvkcn a 

Wr«k i'lleiii ki'udvlítinri! tartujrik fordílaiii. 

A nívid idüu Ix-állott pulilik»i r.-tltoMsok tvat engedték 
* terv tov'Jbli lojlttuztés-éi. A német reod tovékenységn nuU 
ti^uyba kin lekötve. Mikíut fAberczegrt. itudolf cioU7Jlr üoc^^l, 
»a rendnek I.IhS óta az elöre^e<)ett iwgymwíflvr mellé mt-g- 
'41»«>:ton luliiiinistntlorát kdU-Ít |iiínJ!- vs ri-rHt(ii'/JittBÍ ttegf- 
"■ni a Itjngyel kurona clnycréííre irányult tort'kvtswbon. A/ 
»Jimnistrator lengyi-1 kinilyságiitól régi álmának utegvaliíttulá* 
^t ; a pnroHz tartt>miluyok visszaszerzését rein^ltü a rend. 
•^ PütMtii melletti ütközet a Mié|i il]mo<)<t/iÍí<iiak kcgyeitvn 
»S(5et ttrtí-tl. A lovagok megverettek, ma^a MÍk>m, hz bIÍüo- 
tit*tlly, ;^piuon<l fogsAfábu ttít-M, mclybill c^ak másfél év miilva 
nahitiliiUiAtott fdlyoK füllétolvk alatt^'l 

A jelentékeny |>énz- és véráldozat, mulyet adminiatnitorn 
^'lekében bozott a rend. egy idiíre levette a iiiagyaroi-Hzági 
Utelepit«» íúrdéfiét n szAnve^i-iül. Hozzájárult, bogy n tőrökkel 
— hÍTaLalnwio legalább — béie volt. 15it3 nyarán azonban 
*_ bivatalfií> Itéke is v^et ért. Kudolf í^^edeleméri fonlidt a 
butMlalmt rendekhez é^ a némtet liiV]tgokb<iy~ ^IlkMi fúborcxeg 
~~ tnwt már nagymester erfeon érdekelve volt az áj háburú 
^'t&l. Királyi .bátyja tvaí bfzta a liorvát-^zlaróu tartományok 
'^^llDL'zéflót ÖsíKwhJTta tehát 1593 decz. U-ra Mérgen tbeiraba 
* "ft^-káptalsni gyűlést w megszavaztatta vele, hoRv u rend két 
^'l'l át \h» lovant és l(iO gyalogot tart fi^yverben, a iiijiink 
*" kóltiié^ti íiít.iMio frtra rwgiitt. .Magoknak a Juvagokuak ae- 
^yvii ríszvét*le kiuek-kiiiek tvtszéwírc búulott, » bizony elég 
J***?titt5, hogy még szfcjiH win vállalkoztak élőtöket kocxkára 
'"'•»». Ezek is csakliaiuar mf«;elégelték a hadi dicsőséget. I.'>34 
•"S- \n-4u bevették l'elrinját, a szis/eki é& gorai lürf>k firséget 
■•^ig megszala.'iztúlt.'tk. Tübbet szenvedtek ax églisjlattiil mint 
**• ^Lknftégl^l. Télire haza vonult u kéay««> OMpat én ívinímvol 
*"*" »olt rábírható, Iwgv a kóvetkvíö éri liadjáratban résút 

■) J. Bir» : BKimii*tiaa dM Deolacbmeitt^n MHxlmllíia auf Polon • 
l^^btiian^ni rOr nurr. iiMKhiobUfúTvohuiiir Ereftomniritmiiil IV. 



346 




rLi.ÉssT Jir<t». 



KwnH 



Á7. l.nöfi <*TÍ Iiadjiii-aton is, mGlytM>i> Miksa föherozíp t 
a íöretétv^oU inkább [iéiiz/«), mint r^ri-cl áldnxott a n 

A folyton tarbí tőrük tiAlionl I59t:i-bau a birmiU 
|;yfi1& cgA'bohiviisát tuttv s7tÍl»«-gL<N»(- Iti-gcnKbiirKlMi. Sí 
jött aü ISTT-hen oly íokat viüitott terv is: fg.v l<>vaf!-i-end 
elbelyeü^se .1 majivar lialih-síéleken. ^tle^int a német !o' 
rendre goiKloUak, <ie w»i a rsfi:<zÁr luUlta alkstmatl 
AZ időt a t«i-r kirit«Iére. 

Sokkai komolyubhan kendéit foj^klkoiíiií oxzvl a ki 
a Westernacli János Kiisták nagymüster által 1627 nuirc 
havában Merj;entbeiniha össjtehivult naay-k:ii>talan. A «ok 
^únyt >^ iMintalniat. a mii a lovagoknak elkufCHOftod] 
iiiiati el kellett szt*iivHiiÍíik. végi-e niiigiik i> ■uikallnni kp/<; 
A kut^nui gyakorlatok (i-IújíuUát ri^re nuigiik iá s£Úk»Cg>'^ 
látták. Már IGoti-bsn olyan lényp^es ráltoüáít oBuköiiölU 
szeiTezeti süabályjtaton, hogy az rtj lovadnak 3 évis valm 
magyar vi^gliáxban Tag,r bárhol a liítetlcn«'k ellen kfllett ) 
ffálnio. Most iiKiitán valninely magyar ragy liorviít vég] 
Komárím. Csültwnyn. Zalavér. Srittvi: Liyyíd vagy l^tr 
meigHKálláíiára kt^zekm^k uyiUtkoztuk. A mt'gTalóvitá!< a I 
ségen luiilt: a tartományi rendházak komturjai jórwizt 1 
teleneknek nyilatkoictak. tií^y nyi>morii<!ájL!os helyxet'iklx:] 
rfÖininy/otl t^vi 34,'HMI frt tiwlÉrM';lieí )ir>ZKájániljaiink. 

Az l»íij2 és !•)•}!* i-vi iiugy-k;i|i(AlMnÍ luiiáCHkoy.mál 
ismét felvetődött a német rend kAtonai g\'akoTlataín9 
dése. Mi«t már mafia a rend sKoretett Tolna egy magya 
háxat megsKei-ezni. He kö)tíH>ige kevés rolt hoxzá: a esi 
IXKlig most mtir ncni leikesedett ay es/méírt 'i anyagi líM 
tokr» sem mutatkozott hajlandiínak, ji'illehet a n^i^iyineKte 
Lipót VilniPK, miij'l Károly Józtef t;«xtrák fiüliurczi^ek jiát- 
roltak az ügynek. I>e liogy mégi« ralamit tenni látta^ea 
elhatároüttik. hogy a törtik elleni küzdelemre eg}- állt 
w.reiíet, legalább is ttiHi gyalogoslx^l állót szerelnek fp), ti 
uok lívi fenuirifoi kölUrgét 60" - 7M.<M)<»frtra nzámitották 

E tfrv is odn zsugorodott ijsszo, liogy az Att!^Kti-Íát 
kJízelröl fenyegető török resíedelem hatáss alatt pár «áz i 
loTas éa gf'aing csapatot, j(Ül-r»s&zál fölszerelve, a nagyme 
1^64 márcx. íO-ika <')tn Ampringen ■Mn<rs Gáspár sxemi 
veitetétw alntt Kadeni Vilmos Liprtt lürgriSf uilx'rába kfllc 
A kisded esii]):Ltiiivk valami k{il5nö» liarU dicssAs^-gre »zcrt t 
nem nyilt alkalma. A »cent-gotthárdi ilöntií ütköKct a I1 
haderőt megtíirte s a vasvári béke )t>64 aag. )0-én a báb 
nak v^ot retett. 

A lovagok exen roTÍd hadi Hzerej)lé«« eg; síempuD 



ikl>ei 

S-a? 



d 



Ti)ftEET*UK A X. UITIO^. VEÚBONOSIrÁSiRJt HAoVAMmaKidogr. 



r 

m nősif iwiiicttos Tolt. A nagvaiest«r iii«í{gydz4Í(lh«t«tt róla, liogy 
W A rendnek cletbcYÍgö köt«l(y<«vs« n kaUioai gTakorUitok fíilele- 
f renft^ e c ceélra Talamely maiíTar ré^há/ megszeresse. H'vy 
pedif* aK (ii-í)kÖ9 péo/kérdi^nek véget veitiwnek, t'IhaUkrii/tiík lii^y 
imdi |)én2t4Ír feliillítAsái, ineljl>e a rendhitzAk jím'dHiueim-k v 
íkx elhunyt rendtagok biigynt>-kán<ik biitoDvus luioyadát étvn- 
k^nt be kell Kztilgá Itatni h h Bi«1y pénztár kellúlo^ foUxapo- 
ro«Iotl kúsdeto a rtjghjíz jókarltnti tartusára s az állan(l<> Qr^ 
eIt4kT*táH:ira fordíttatnék. 

Ha viiUliu val»kiii«!k, Amphiig«ii J&aos tíÁ*,\}&ruiik állt 
tt^' !'b RKKlpbiiii. h'igj' a uóuiet loviig'rvnd MagyamrsiEágbu 

^li>i....iáJá«áuak immitr száx úr óta Tajudó terrét dalArejuttas^A. 
A. politikai viszonyok ii> keiére jál^tzottak ebiieii. .Az o^ixlrák 
>nixk.tfízterok ilsjy vélliík. hopy Ma^yuror«^gou a i-ond i^ In^kc 
* moplití.í koniiányfiii-iii.i teln'tcllfiiM^e miatt utin tud Iiclyre 
íUívni. Kvk)«zl«ti«ábuii láttAk az egymlAii (gyógyszert. Az sbso- 
'"tiiínnisra ttmúgy ís hajió Lipótot a termek ntc^oyeriu nem 
*olt oebéx. 1673 íebr. 21-éa íiirályi pátens jelent nwig, mely 
^*^y«rori3iágiiak uj guherntuniot ívud*"!!. Ez a gulM-ruitini 
^^o^sonyböl koriuAnyo/í« Magyaror«xágot »■« kapc^Mlt résKcit. 
"^«i"ki'vi; fobcrbaiipt) Aiuprinfifn János títisjiár, a német loTag- 
'"^**«1 aagymesterp serezlet<.-tt ki, 

A bécsi udvar azt hitte, hogy a kinetezett heljiartit hic«mi<<- 
'y^feen síereopSiV Tílasztá-ít lett s általa az or»tAg iljsütetü 
^^'^filcálAsáiMtk sorsát inindvn ídöro biztosdutla. Amprín^eo 
^•"^iípani tsfllád sarja volt. de M ai;yarorsjiágon szliletetl. Ifil'.l- 

»?*^*i apja dános Kri*t>>f, annyi műs Azereno^evadásy. lár^^ivat 
^'I;*^^*! Ma^arországot hoiilo^! flotta cn^tzArja és a nagy n^íuiot- 
^"^tS biizioi'fEüIi^ed'^re, tűikor (elesége I^iudslicrg Zíntz^ínna ót 
**■ lci» J&Dos Gáspár szülésérel niegőrTcndezlctte. Az egy ideig 
*"*^fc^yar ííildön nercikedett német tiu<;ska ligj- a hogy niej;tanullíi 
^J'"^lTiluket s t^; l-m eszet link ból is ragadt r.'l valami. IWior kalonu 
I ^"*^lt. sxerttto n TÍg c/iuiliürilkat i jól tiirít«ll a«ítjiJ melhll 
' ^^ %a)üs malatságokat. tiil Mátyás — Wiigucr D}'tfiuán — lystis- 
^^^tó és tanulti^át is dicséri, a magyar sxokásokbao való 
J^^r^asíágát pedig ))ámulabo<'nak mondja.') 
K Ilyen sajátságokkal ii»'}( in ít-rhütett volna köztünk, tia 

B **■ ••ibÍKott gytlliiietef tuilalmul kv\<es lett t-olnu iuogszert;l1i;tni. 
P 1 >e a maga." pulcz4>D az vgyszerü ncniCí elszédült, iiAgcis, erő- 
*^*Jto8, önző lett. Pfidig a sima modor nagyon ráfért roloa. 
L *>*eJBpcséDyi esztergomi érsek-primásnak a IielytartiíságlMíl elmoz- 
■ 'WLAai^ ^ ország alkolDiátiváuak felfil^ge»zt(^ g)'lUolettel (öl- 



') In BoDifaronua mom niiriftce ikctu. Sotitia Üungt ■. *2i. 



346 



iLL^atT t, tOkkxvííhki: a stxn t^v*n>BK)!D stu. 



(Stte el a iiiiig,v4irukat n legKbl>tÓl a l^^alacKoiivabbi);. S vn 
a gyOlőletea megtart mindtüi alcarat«n'i, a leRJoblt -oiáiKli^k aew 
f^rr^'nyos Ülhetett ^eni !^zé|l serére), Bem briitiílU er^szokkaL 

A tí-rv«k kJ^xt, melyek Bn«graláMfl4ÍHa Auipriagent foglal- 
kozttttA, volt A német lox'agoknak megtelepíti Alugyarorai- 
gUQ. Mint a ninil uagj'uivst«ru, köteleew^ének tartutta a iimd 
terjes/.kodé»ét áj birtokok szerE^ével előmozdítani. HonTédelmi 
szemponthiil íh wkat várt ttíle. Terítenek híveket igyekezett 
ttKC^reziii íi niagyar fi^iirak (•» ft'ípaitnk küiébeii. Talált ts egy- 
k«tt/it, pl. Sxúclienri Fái ]ifi>pükul, a ki m*% loTelet i» iutvzett 
Lipót kiriíl.vhüK, íértf őt, bog}- MufjyactirsKágot Tédvlmí tekta- 
t«tben adja át a német lovAg-reodDek.') Mcf; Í9 indáit a tár- 
gyalás r.ipáttal. A i'«nd elaaí^i tartományának a bodeni tön 
lerű rendluUuít felajánlotuík /ataván^rt, T.igy valamel]' niá!* 
magyar vi^gliáxért cserélx^ A magyar urak nngy Uibbst'^e 
azonban ballaDi smm akai't a t«rvrűl, már vsak azért mid, meit 
AoipringenUSl erfldt. 

A kormányzás lánciwlatoB bolsilíerd végre teljesen mef;- 
unatták Ampringennel a helytarülai^t. Addíí; rlnuiiikodott 
császárjának, míg li>7!i sze]>t. havában a fi>lmentéí«t megkapta, 
BltávOKásával k-K-rüll a ^xünyogről a német l(ivag-r«nd &t\xv- 
lyoxéitéaük kfrdéw. Buda TÍKHxaríráaáuál. 16Ht>-ban. ]ii«gjüleot«k 
ugyan a vH&x LajoH Antal pfalz-neubartti berezeg nagymester 
veeetéae alatt a német lovagok ie. de minden mellékczt'-bcat 
nélkill, pitsztdti fTHak mint tagjai annak & uagy fiilmitotú 
Iiatli^eregnvk, mely Kurópa minden nemzetéből verűdött lívtuie 
az oxinán katalom megtJii'ésénok azcnt ciK^lját^l hevítTe.^) 

ItxíaBT JXbos.; 



*l Katt/: Htal- noBg. Tom, IIÍ. Lib. V. ptg. 103, 
') A D^'iiK't lovntr-rcBitDak MaffyarorMJkKba t«l»p<tMi«aXVI— KVIL 
Háudbsii fotyi lOKkvAMk Ulrt^netét l«ginkább a kAvaik«x5 mdrekbA 
m«ríl(tUm : 1. .7öJlann«g y^igt : OMvhiclito dw Drataebon KÍtlorard«n« in 
tnaoa twOlf Rall«icn tn IlciiUrtilnnil. ti Í6t. — 3. De, U. V. Zvifdintek- 
SildtiiJwrr* : ITb*r rfcn Víírtiiflii i'ioor 'l'rsiMlslion il« IXlutncJmn Ortl«u* 
nn din uBjCBrúdUo Orcnid. MefnclcDt ai Árchir für JítUrrciehitelit 
(ictckifMe IBT7 ^vi folyamábkti. &A. kOt. 403— 't4S. II. — 3. Dr. WiUttím 
Krbtn : Dk PnfiR (l«r HrrniuiiJiiinK 'les Dcmticbna Ord«iia tor Verth«i- 
digaiiK iler aii;(>rUcltnn tírrnrc, Wien, 1894. KUlSnlcnjomat utcjnncmk 
■K Artkiv füir Sitrrr. CierfAkMt-bSl. 

Zwiedii)e«k-&&deiib(>T«trAl iU laig ni«g kell jogjvtaista, hogy 6 a 
aiiael loragok áttuUpltövéiick outtnújct Proueg^ CÖbvatl JáacuUl, a Lú* 
imalá kOBitarUl ercdiSiMk állltla. Kn RrbuDiicI vgyetéttMeg 8ahw«ndil 
tartóra nz eaimc inegt«rointajéDek, miMi BehirMidiaek UBffynrOTM&Klioc 
való viuoaj* «m m fulfogiMra tokktl inkibb fetjogMll. ellenbea a 
ZwiediDMk-S&denbont fAltcréw! pmitiii corobjiutiűa oJaptxik. 



J 




TÖRTÉXE'Jl IRODALOM. 



A tmtiffj/nr luntfo^aiAa kútfói. A bonfogtal^. i>u-u(l<Sví3 t<m)ék<-i-e h 
M. Tud_ AkailéiuM megt) icátifi ból ■xerlcM^Etctttík Panlei- Of/iűa ri 
Srllnffffi Sántím- r. Ugok. Kiadja a M. TuA. Akodítiiin. BudsiM-it. 
IBOO. Krankíin-tiw. biy. Xagj- 4-r. Vm. 877 L 

I. 
Br,lca Lm hadi laíiÜKÍja XFIII. főételének inagjfar forJHÓM. 

A maifyar honfogkUás kiUfSUtek gyujtuntényea kiadií^a, 

1 ' > M. T(i(I. Aka^étoia a hunfuglulás uKi-idéve^i i;mli^kér<> 

: kÖitre. t'b*'. belven (11 &!t. 1L( a líölcs Lco-fúlo 

líikiika XVIU. ít'jV/flí-nek rtj göKig wíivegúl ti* párliii/ainoeau 

laagyar fordításai köili. E kuttds muDlcáuak a vt-lv aic^btiuitt 

ilt. Flffo ResaÖ szavai szerint sw a kimondott czélja. hogy >áj 

<^ bclteaehh magysrizataak sxoIgáltás.4a aU|>j&t< ott, a hol 

liL fXjítíi tudf^ak áUftásaí, mint )>»Ido^ i^mlékA Salamon 

Virenaünk rolt. >»z i-<l<iigi luüvegek gyttrlöiiáfiiH, vagy ii^ 

'^"-'ictiiuk nem ege'ificn jxihIos mctfériv-if mtutt nem álljiUi luí^g 

i*lin íigé^bcu helyükéi." ') Hogyan sikerült a kiadónak a ri 

Wawtt fela<iftt s 7.1 lTe;í kritikai ii'-s/ftl mt^goldani, axt más helyen 

'öífíii, «i<'.vá, K/iítiiil CMiipáii c^íftk u (onlít-í-*t vizxgiloni, melyi-o 

dr. Vái'i Ituxscl szavai vjmriiil juCtI tuIl "zükitég, mert >i>hi- 

'^'ii^tai crtvkö fordítást as összes eddigi fordítók kőzött csak 

Mmooo Kerencz adott* *) 

Hogy valamely fordftAs >phiIo1ogÍAÍ ^ru!k(l' tegyen, 

"""^ « lcf«xigor<lbti tarUilmi li^Hégen kívül rendszerint btxii- 

"yíia fitrnmlis jfltiSHégeket is mfg szitktuuk kővi^tt-hii a finilít<íii'>l 

i^íi"^ " "í**'"'"'' liásKnilatábau, mulyutk talnjába az wívdctit 

atultt'tte; de a dolu^^nak ezt &í oldalát most nera szándékozom 

*""^ tesebi, viagiílat UrgyávA tenni, lianem csupán a fordítás 

■) H. U. K. S. 1. 
^^^^'^ X. n. K. tO. 1. A ftjoMtmk a Iwkúkn voualkoxú T«u4bmi; 
wJS^ tw|v«l«Tfltog SzabS Kiírpíjr ía líforilWtl, iBMtetHi {Mmt íogom 
^™^"'Uwi Siabá Kirolv foitlftáiit m V4rtévAl. 



SöO 



tfl B T te ETI tllOOAI.OM. 



Mletyére vonatkozó tnegjegiM-st-iinet tartom köxxé. 
■a&ODDiui kJitelefMégeiii is kih/Z-lnaiü, t^^yrésH a I^co^ít'-]^ ta 
V&hoi. tüyiidhtíh'i Wtrtírn'M ktiUtáisok i-nlckt^Wn, mil.-'iV-sfi! 
Iwuu g'irüg pbilologia tekÍQt«lye érdekében, mely ludomd 
ágoak magam is egyik Hzerény munkiiss vs^ok. )(ert l 
fordítiis, melynek kiniondolt i:vA\ia, liogy IiíieCoa ala|tJH leg 
a jfivendfibeli történet ínik k u tiltása innk, s a mely liivalT.i n 
úrra, liogy iiu^ kéiM> Dt-iaxiHlékck vlűtt is tunu^ilgcl tegye 
pliilologiiű tuduiuíiuyosk az eüredévre ünuep idejön \ 
magyai'orsz.'igi fejlettségéről, — tooiidom, ex a nagy Íg« 
fordítás uiindattiellett annyira liibás, Imgy nemcsak a mo<;i 
magyar pliilolo^jat tudás (iiíldiijiiiiak vugy t;jM>a iiiiiilakt^iHÍ 
tM'm tt^kintliettü, iiniietii lio/i'.áfuttbHUMui NÍlánr fordítása lií/.oii] 
iiiucscu is si-mmiféli- gürof- -luctoi-nak u mi sxé)>cii fojlűi 
n«k indult furdítás-irodalmuDkban. Mindiissiee Hzázotvei 
(néha csak 2—3 soros, középszámuial 10 sorosj c/ikkelyei 
lefordításáról volt siíA, melyek nxöTege ö^^Jtort^ve f»va tt^ 
luinyit, mint toHxem nri, Hurodolos egyetlen egy könyvei 
vagy .1 .SJlllll^tiu»-fél(; (.'atilitiáiiuk Síwtcge, -^ o i-üridkc. gí 
HZÖTVg tilapvutö. philologisi értékű fordításút az a pliílolu 
Hídember igéi-t«. ki az egéez l.iOo-féle taktika kiadásán 
vállalkoxott, s .i kitűl enitélfogra oenicnak nyéki, de tái 
tekintetben is ignxán kirdló erölnMíiiyl TárhHttuiik; » a/ ei 
liiény — röviden i^tóUA — ax, bogy alig vini ezikkoly, m 
ben a lugdurrább félreértt^ek ne b:tUn oltódnának egymitsi' 
bogy OKok a. módo^ítiísok, melyeket az új fordító elődei 
óct^rolt munkáján te^x, iig;k-s):i'<tván kirétel neikill halároxo 
csak rontáioV. A 157 czikkclyMI fel fogok nof^iIdí 122 cs 
olyan bclyet, a boÍ a fordítás mást mond mint nx cn-dts 
a legíonti)S«bbakat vgy vagy két csilkif; alkalma^fásárjil k: 
is jelzem. A szöveg czikkelyei siM?niit való i-eiidb*'n. nem p 
a bibdk természete uterint azért kíizl'im megjeg>'i»%einiet. 1 
K ezélom az. hogy A fordítási, Iia luár megvan, baszna] 
»lkAlma''<.iblu legyvm a módot nyújtsuk az (írdvkliKliükuci 
k'gfontO!^bt> bil»ik könnyű szerrel való kijavítására. J 
vz4!rt fek-mlítek olyan hibákat \a, melyeki-e a Itudapesti i:^ 
lében meíijolent bírálat szerzAje'l már r&mntatotl. de ez« 
tOzetcüebbeo csak abban az ecetben f<^lalkoM>m. lm a bf 
vai neoi vagyok egésxvu cg}' véleményen, vagy liu meg 

' ■) OlT. a BuJapc'H Stemle matt évi (IHl) novembtrí ét 4^ 
299. «e sao. szimailian P. B. icEjrű (ró blrUmtát, meljii^ kai 
^átitiiMi ét ltJ^iE<lét'>Iébm oekom num volt rétaaa. ■ enSrl — fA 
áUfláfaiiiak unalnitval Ubbnyim cío-ut^toli — ftűdOn^ "' 

Ifcrte. ÍJ! a biiikt kb. Su iVIn-értpti hclyrl wnKt. 



rOnTibim noDAUui. 



iól 



i-szrevéteteit. A/onban — ámbár a SKÖreg s^mntt 
_ baliiduk mim phiioli^iis, még -^cni lehettem, hogy 

legalább rnvtd jebc^tM;) ') ^^setenkint nt ne iuut»sí«k n Iiibftk 
jra. ifi. 

Ijajüt róniuk, a XVIII. ícjt-zct tAitalmának részlistenkmt 

ríivid jelxése m«llett. a kotetktiiMí : 

• M 1 — Í4- f-zikkeljfrk tartalma: Hadíj^yttkorliit cKÓljira nlkal- 

Bus liAJirtndnk InfrAnit. ug^uien Miiuriciiu nyomAn. K gynkorlntnk 

k&xOl M «lsű bároiR (iltetöt<^ n<^') <^"k nébn njAnUtoí. as 

BtnLió, U B. n. O'jvijlh); (me^zokott) éf. ypeubSi); ( ^ likstni- 

latos) uunhaii elkerfllbetetleuiÜ tiKQ)u4g«f. Eh6 gyakorlat (Maur. 

txerint skjftha jíyak.): 6. ez.: Riánodík CM«iu-. xserint aMn gyak.) : 

7. cK>; bnrmailik (Uaiif. uicrint afrikai gy^k.) ét nitgyeilik {Manr. 

dxnrint iHyr g^sk.) ; 8. és 9. ci-i ttl&iilik (Maiir. szerint Udliai v. 

>ha*i»HatM< gyak.): 10—14. ex. (A ]iegy*dik gjrftkorlat uMtk 

vAltocata a banuadiknak. a az£rt már Haiir. ia eaak egynek tzék- 

(nflja őket áltaUitoa bevox«U*éb«D.) 

1. ez. A kfltíilt utoii(tiii>ok ne kljcim^k me^ • vcxír kox^t. 
lY5(í''«tt iBp 3Tpatr,ioú, ií* áv xaJ d^Qpitfj^ Tivo; 3pá»7]';etr 
■=patva"o>v gTpa-r^Tixwiv, oü [tÉ/p:; éxeívojv i«aíoi jiovov, H#- 
IfoKcu: >Mert a lél«kj«l«otéUel kiró badveitír. luikor «»«tleg 
(légibb) tanti Ima nv HÍ tói iailittatva orúl U bivanyon ba(lmrtrolet«k- 
hea. öfin ilUinKÜk lui^ csiiiirtn nnokniLf P. H. XVIIT. 157, 
xal ÍTtfjt íi eXíísto íüvíiOig £^£:tp£Ív ívtrjflív Xei]t^ó''«Dv iá; á^op- 
(lác (-* iSok Eoad egyebot h kitalálhatni, ba innon. t. Í. uz e\&- 
Állottakból, iiidulss ki*). V. &. még XV. 1. U: íi" ifi 4avi^ 
lC(M3e«vf>^;ai >.a^->itevo; á-^opjL^:, Vári: >Ax élcMO tátö badvraéi- 
att, Ao/ it)-r'!j I.VJM si^r hoyy kiHŰkottli sídmdra vaiami WM^ség 
SfraíégHnt* MÜvdrlckrt, meg nem állapodik iii^.( V. 9. XVIII. 
157. Vári: >EseutaI. ha el nem szaltuzlod ax atkatmal, még ináü 



■1 A rdmai-«iánim dibetOt Í«lii<Mk értelma « kOvetkoxfi: 1. A görfi^r 

oyclvlwn va|6 jiratlanaAgtiM ttMS hibák, m4g pedig l.a. bibái uMv- 

wiinoaii, I. b. bibit Alakjrt«lia«ié«. I-& a gi^trSg uavah bibát ÖMicffiié- 

léb/ii wnl^' hibák, I. rl. a gSrSg mondatok lioucIttggfadMk tasg nem 

értéi»«ba tíTtái bibAk. — ll.r «maUmÍflbia OTodA hihAk, ncvejgetrano n. h. 

kiliMKTMt «sAk, kJTált nyoiiiijilta va([y kOUtatiSh. — III. IjBo nyplvhkiiniálM- 

táiuak ticni innnrA>ói>Sl arcdií hiliftk, m^ poilift III. n. lormtnnaok a«ln 

^rt^H^bAI, III. b- 1.00 krjaün»%>''i nyelvhuxnalaláaak nem ivmcrcMbvi arodS 

w, III. c. !.<«> jHitláiainah, ki>zba*zúrátainak nrm imorMbd), vágyja 

. MtJna r«I nem iiniiniAliUlbAI r^cAO hibAk. -^ Pm wtSfíleu* [] RftrA. 

unem luokat ■ gOrüg ntókat, melyek Mnoríciui uSrcKébcn níiMnK- 

lEKfi. hnDRneaak l.cokÖsbcnAriui. >- IV. Lmi taktikája turtaltnáiuik. 

^o-ífj' rilatnely fontos lárRTÍ adatának nccn Umerfiuibö] ervdO hibák; cs 

réííTi: T. a rAxao est cHca dkOvctdt hibAk. — V. H. jctcéaiel ai illitáiaim 

liiaonTftiMia raolnáló ^rhuraiao* hdrekel Idétem n Leu-íéte Inktika 

*Tifrn«-fflc nSveife nlapjAa. 



352 



TÖRTÉXEll IXODAUIX. 



i||an-ig«a lokat Hx«lhetix iniijil ki.< HÍIm tenaéiai*t« : I.«.c. 

iLft. in.b. 

2. cit. As flll«i»Ag k4m«ival m«gfig]r«lt«tiieti a ttUsAgba vitt 
s feltauőeii ütHtl badgyakorUtokat. a « j^nkoi-lal h'á toüt^ 
[zoX>^xi(] (L«fto^suo[*.tvij [xaí xc:av<ou}>fvii| áxpOTOC •óp'- 
OXITff!. H«l}'c»on : >BZ4Írt [gynkran] kijitaocatvAii luc oUoiurigtől [it 
kiUtiiilttitvaln], biuzontnUnnnk bizonyul.* P. H. X.IL t>0. ei; ,tó 
•ti] xadopdoftot pi)X^(v Toi; =o>^í'>;; ( ~> hogy mAr meetixirSI sie- 
iii«b« 06 tOnjík u ell«a»«gnek) xa-. iddoícúiaftat í; tKtpa»> 
XtW3&ar ii aÜTcbv. XIV. 12. |»i; avojiivsiv twc íz^'i<, 
í-<a |tj] xav,vlCu>3i xcii tiítlo%GÜtu3t r^ lá^iv. V. ft. míg XX. 
SO. 6» XX. 60. XIV. 33. Vári: lÉppon nzih-t annak fagyon Í$ 
tendtiera i» beható mfvtt^stí nem tnrtjuk gyakorlati haMODittl 
kcc8«^teiö (oglalkozáduak.* Hiba t«nDé«i«t«: I.a. III. b, c. 

**■!. cK. A. Icímek miatt vesMilDlma^ az eggülltg u\a)eorlÁa. 
As&rt ScI tiaf^ovc jUv itc^su xo'- ^uii-'aTitt; Tá fitpii [JJtcti xcif 

íffin)teúltv. Hi^lyosiMi: >A kUlOnbSsö gyakorlatokat ia hadinn- 
daket a eoregréuekoek [vagyis a tur inaknak, avagy drongiuoknak. 
avagy a coo)w«k lászlöaljaiiuikj magukban [— kUl&n. egyenkint) 
kell inlfxniUk Iv. Tégexuii5k>.< Vári: >n laarovoknak. /oMmi mondva 
n turmákituk. drungniioknak ■ a oonmek sáisláaljainak . . . Bor- 
gulmatoun knll egymás kozí (xadí iwixé'.) gyakorolgatniok.*. 
Hibák t«miéMiet« : I. a. (praepoütió !) I. b. (acouatiTos !) XII. c. IV. 
'5. cs. KUlöii uevet kell adni (mint Uuuriciitii meg a taUe) 
az egyen hadgynkorlutuknuk, ho^iy a kutonák uivarba iie j6jj«- 
tiek. \ní s külön-külön, s<ircgritix«nkint tAH«tiö gyakorléaok után 
líftpdo*; aútoU tt}{£Al^ ti; sapttto^ic. HelyvBcn: »ba egy&tteaeu 
<▼. •gy«err«) roodelik el nekik valamely badirend alakltáaát.* 
Ak egem e6az Leo kihibesxdrása. Leooál d^öoo; kettőt jelent: 
a) egyiltteaeD. bj tigjatno v. egyvterre caak ^ birtelen, repent« ; 
' i)-TK tSbb a P. H,. de a fordftáx DelMÍ»ége ^p«n abban áll. bogy 
«K tUotú helynek loc^elolő 4rt«lm«l kall mvgállapftaai.') Vári: 
>ba tí^éxzüUtimül kellene vnlamely parataxtet alkotaiok.< BIS> 
kéaEilietleDül Eoha ^m ^zabad ! P. H. 143. ex. : d&pó«n; . . . xai ... 
^wn'^^- öc^üiviac. Vári itt is hibástn: itx/nif/aitrií ó« drungas* 
sarokban. ( BiKunyaág: Leo XIV. h~. iva ;i.íjaXov i^ffiori 
TRomvTa: ?,|ei>v ó^oü . . . avsu «p)tvu>v. XiV. 58. 8poa|]|raTÍ 
xal ö|ieú ávtü CfiStvuiv 3ft|XTeúq Tcíosísíhi!. VII. 37 és 47. 

'j A )oUii otobc DMve V. 0. l«o MI. 43., a bol ii|7aiie> nx au- 
tfltáa raereptil mái aMvakkal : 'AX).' \t9 jif, ■tvnfd ^'ttvn itei f, Íxt«^ 
T«i; iidpii;, Ojíisoa -jap ifi tíJ; (üiiv w,' sdaow tagi* i » '.'f i^9,,, 
>tá ;v|iva3i<i> 'liTiiv íogtiv. . . . itb. = Ila ctsk iryakoriBt a 
Ot&t (Ohiue ixibad t^iJüH (v. cgyuetre) ac cgétx bedirendct íelállItaiU. 



— - 



TOmtlTKTI IXODALiOM. 



258 



íTÍ ^puv xoxwoi; xai Í ji o ü. TehAt ódpauK t^tdtÜ érMme 

^ >v-<LTR(lan<il • érlelem, oiolyet uz x^jmerrc értvlmo k9xv«itlt. 
imjűc <l(TiTftttiiu. Hiba Uirraénteie: T. n. lU.*. TII. U ilf IV. ie. 
mert 'Virí luAr i>15bb xim tuiltr., |hogy itt kOlöD-kUlfin vég»6ndö 
gy»k(>K-Sl>tokrút rnn rx4. 

^6. cí. Vári ebrontott szüveg*: Eioíw «5v 5ia^*pai t«í» 

i^^weec T« táxt^ata . . . rtK Vári for<lltA«ia: tA kdrűiitf^U Utximak. 

oeljo^ (daMUiiti szoktak. kUlöubaégn vannak. As egyik t»xisa)ak- 

nt a>3B. mel.v battxnálaUiH. in6ljf • rámaiakiiál ia meR v^ tian«- 

t.^TK. oz. melyben a tagm&k mef[k&]Bnb5xtetvc nincHeuek' Htb. 

A fcarcIitAi Vári sx^re^e »z«TÍnt u hibia, mert xctrcí ^yijita (Mnnr. 

-^jli^Tixiiic) B3 launt kcdvAért, in spcciem ^^ nem komoly harcx- 

^B '^" hadgjrakorlatokon. Vári n«m lodja. hogy as 1 — 14. ci.-beu 

cnk gTakorUtrú) van »e6 (Hzérl beaaél eOtntéfp-ől u tiiéír ebbuii 

a 6. eiikkben). De iMtgyobb baj. hogy ruwa tomcndatiójAvuU a 

M»«ri*^i'"-ííle üitytbii bm)gyak»rUtot tette meg » rómainknAl 

ibufltnálatM* gyokurtntU, pedig «it atóbbiról csak a 10. cx.-beu 

W naajd i^A. írd : tftli, wv |iia ovirrfiti. xv í| iié-* 

t?nv, fittc fltb. Kordfted: >Noa tebAt. a hadgyakorlat cxéij&böt 

■lÉlcitiiató htulirendekuek báruui fajt&jn van (t. i. a inelyekrSI 

nündjárl »tA 1««b), melyeknek eigy-ike ■ hiimnitlato* (vagy: cM- 

nTfiii). 8 >2 eUA az. ■ tnclyben a tagnUk* *>tb. TadnÍTnl4 : Ij«o 

elrontott* Haiir. növeg^t. Leo bibAjAmk javltádávai így ört«DdA 

a be)y: , . . ihArotn (ajtdja vau. h soég ^y (xat jtja), a b&ssud- 

UtoB, S as e)»S as. me)r< atb. Vári bibátnak termé«xete: La. 

xatd 3;(J|pa) Le (ítí«f*pat tív TÓ^taov t^iooüvl) ni.e. IV. 

•* 1f. o. í»' ij) . . . . T^ é-íavííov d^X^XcDv Aetüvtuoiv. Víri : 
_*AS iMtnsígtS pnratazist (T) tildőiíbe vesH.* Helyeeeu : >hogy... 
il aiembfl (■> TÍjv (mvtEov cÍóv) lovagoljanak, t, i. » 
\i sereg k4t axánivAu lívfi lovasok.* Hibn tennéBMttc: La. 
I. h. I.C. (tf <^'. v. ». I^o IV. 44.> Ld. U.a. m.a. III. b. IV. 
fr\''. nxért. mert Vári elfelejti. vngT nem tndja, bogy itt w«k hadi. 
ÍAtAkr4l vmn Kt6.) 1>. U. Loo Vli. 46. (az^rt a hiba: Ili. a. t« 
h. is.) Ax eM (skytba) hadirendet lebít Yiri uem értette. 

*7, OE. De neui értette ux aÜn hadirendet <em. mert 

Mmoricíiut nem lianználtn, » fgj nem vette Amire Loo ixöregrou- 

UtaA^ Vári fordítana: >f-> kétuuts vagy négysiás f^jfi moirákbo. 

VKnoafc tagolva, melyek egymástAl nagy tAvobágra éllaaak.< 

A nioirt-rAl maga Vári egy lappal előbb mondja, bogy >20OO 

muIivrbAl szokott állani.* V. ó. Leo IV. 41. Még scia akadt feu 

* Lvljen. HelycHen Unnr. re)basz[iálá<'ATal {ázi Xf.axvAm f^ 



S54 




TűtnAnm tRo»AiA>v. 



~CXp<tX9niuv xoSüv aXXi^>uov 3.): >dgj-. lio^ty u moir&k 
mSgyoxáx l4ÍÍmifi távotiiájibau liDjuuiik ogyiaáslöl.c Hilm ti 
RMtd: in.c. IV. 

ü. o. 6tt |üv .... í^cXbsisdut, ZQ^á 3c ... . a=£p;(S 
HibAs 6kjcl«a<é8. e. h. ó:c pev. de tt fordítás sem jö. Vári : »i> 
i> . . . . kanfanxlDalc .... majd meg viaHíiameonek*. e. far 
.... majd, V. egyn«r .... iu&ii>aor mf|;.( Hibn tvnaésDutt 

ü. i>. aüxoipa yiufta aütoíc hdrult n Ifóxirntnkkkl wj 
diiMal (rj oJTÍJc-t «;>' fonUtad : >miij(l ikoank (t. i. a 
kSzeilM, azMi stkaliufts helyeibe vonulnsk* stb. 

"8. cí. Tj (liv nioiTj jniípd tv Ta;t( tx«xoX4-jOtt in 
SOfie:. Holjeveit: >a kfix^psö moira lindírendben ki«4iri< (az i 
njoinul6 ourMtrokat). Vári: >a kÖnéjiKö moira azon alaklx 
hogywi f&l volt iUftva, mint dofoiisoi-ok moirAja ÍÜdi>i.< T 
va]ú, bogy d^fenBoroknak ■=■ extcxot •* bouzutóknak a tartalék 
rftk»t nvTest^k. in«ijrek a viauaToi-t cui-íiorakuuk íed«E^íi 
iii«flb(HHi)[u3&aini (•xKuceÍv) voltak hívatra. Sxabö K., SaUioc 
a mindcii mún. c tár^vg^'iit f<>KUIknxó tMm philolo^ui HzalMi 
it titdttt oüt .12 olomí tuditiralOt. De Viri raerint (L Li. h 
j«g)'£«t) defeDHorok luok. » kik »a&rt Burokban indulnak in 
itpítisére a cunornkiiak. ha ajtok lörLéuctmen faátr&tnánnk.< 
X«( Uránia Viiri sxeriiit *annyt mint fenf/iUt (I. U- «>.) 
«xért fordítja n rzcíIwdIótő lidycn i» iUtd82< Íg<iv«l a« szaxbX 
igát! A íxá t«lj<<* ^telDHÍben hallatlan, *zinta «lkdpMlhet 
tárgyi ée nyelvi hiba. Hogyan tudliat az gGrügi'il vt bogyan ii 
liL-ti Leüt, a ki iljcsniíl irui ké\>ea'i F. H. VIII. ití. éxtt. 
(b= mugv^dui) xdorp'.'V; XI. 41. ü^alv TÓ i)<!mp (« megfi 
mogvtidni}. V. S. Apjxmdix XXXV (a vtgia) ^aévsutftz ii i 
Toü; xwpsoapa; , ■ . úxo^rpcfovrct; úxo):)ro^cv'j! xat üxep a 
aTiuvt^ó|uvoi, Bth, stb. Vájjon buft7*u *rti VSri pL L©o 
44.-el is? XB. Ek már a Mauriciiu-féle *afi'ikai< badir«i 
harmadik, Vár! tehát «ait ii harmadik hnilir«»d«ít sam ártat^ 

Ü. o. >a máaik (moira, mert okTotlaDŰl n moira m6 éri 
iit«) M^épi^m . . . kSeeledik.4 T«hát Vári még caak ait 
vette éeu«. bogy itt <8upa lovas kadirendral van »zd! ^ 
» moir* (^ 2000 «mk«rj kös«l«dik <yytk m<:ruMA?al (bb \ 
«mb«r)! Peniz«: ^t tvö( |itf>ou; ESép/íTai, megint i>ra«p^ 
okoaxa a bnjt. JI<?lyoenn: >a máaik moini p«dig, mintha cgy« 
ai«tiia vele az egffik ttamf/mi (tU) sMmlwjÖ veio.< Hiha t< 
SMle: I.G. (praepoaitió !) ü. IIL*. IV. 

ü. o. pia xoftcjiia v-fAyi avTizpÓDOMtot mXX^Xmv avpiox* 
^\ £]pcp«ú o u a a t iau^oTf- A Kxörcg i» ct ran rontva. Maoi 
icapá |itav |LM^v-t irt, ás'jtot; pedig durva egynittetíai biW 
fordlttu: >£kként moira moirával 6zemb«kerlU. annálkQL 



d 



TAKTASKTI IKOOALUK. 



3SS 



tk&ZD«n«lt t^yatÁa^Lt Heljeseji: >f«lv&ltva «(fy«gy moin 
<M«b« kerdl • niAtikkal. « n<-lkül. bog^- DfnmnUbu Gtközniínek* 
iwm cuiárúl vun ixó. bunoiu baitijáti-krnl). Hiba tann^wKele ; 
t. IV. 

II. ex. xa^oXXoptoa; s-^ij jta tíxöi^ vinoftsv toráv, niiiil d 
4. a.-b(ii xaíá a/^a =- »in :i|>«oÍeiii. /omia kedvéért<, miii cjiak 
ladííiUkrül vun mó. Vári: iknvét lovmMágol kell ctatarendlen 
''UiUuni.' Hil*: I.». IV. 

" lí. «. HOr Uttak. bn^y Vári n*iu értette, miről vud itt 
x^ bogr t. i. > kémekre vald tekÍDteltél D«ia egyllttcsen |.aftpói»;i 
luiunu ktlüu-kUISn (í%a. ndverbiuni v. Wmí) keÜ & Mr«gr6»«ket 
?y»koruliiÍ. iovaTÍv 5i i 5 í m ; xai toí: írXdY'-^^úXaitac xa; toÍi; 

**»* bdlveaeii: (Lelicti^f^, hogy n p.-ok ét hyp.-k it ktiiőtt gyA- 
^wlják ■ maguk bndimosdulatAit a báboril elölt.< Virí : taz 
nltUlvMák U iD«gk«rUlúk u MJAt taxif-mUkzatukitt vottakéj^vH 
A tMUa «lAtt gyakorulhatják.* Hiba: T. n. de ILu. i» (xciit, én IV. 
IV". B. Lett Vir. 47. oa.1 

tb. BnlyOTen ; >akAr lilkon (t. alr«jtvej » jitbli »xitoy mSg^ 
tllittntoak fet< ; úxot. «^ika a lef(k&>5Bft£g»ebb terminuaokiuk. 
íieljct S»b6 K. ig«M júl ismert. Vári: iiikAr b«g}- wi clIeDSíg 
tiidiiiniaB nélkiil n jobb f>zAmyoD sorakoitak UgywH,< Vgya-nat a 
'■iba umétlódik a 6S. cx.-ben. bol a turkokrtil ven hxiI La. 
ín. ». de IV. h.. 

*' Ü. u a r^n: >ti>r<-k«dvc arrii. bogy (lugttveí!) an Wien- 
*^ Uxinit k(iralfagj)ik.'( llisit bndjátékbnn nin» cU«iuég! De 
]>«r*xr ÚMvi: <^inintba) gznkntlanabb k3tófls4i. Forditad: >mttt/Ad 
u •Uenaíg badívonaUt akarti&k kSrmfogni.< Hib«: Ld. II. IV. 

1;-|. ex. 7X«Ú%(EV. mSOVtí tip EVtlvTlüp Ktfaxi [t«iv ÚXiflWfia- 

'"'^J é^isoüsftat. Helvracn ^ lox oldalvádők liuMcnck. tointhn iga- 

*^'""i itkaniiiiak (a iii<igkenilók| utetnboD Iév<> itzárnyAboa.' 

J!>~.'>uax B hiba mint olAhb, és ax ige félreértés*. ii^vswiXtm, 

'"•»: .bogy megAlljék a helyökeK !| La. Ld. IL IV. 

1 4. «. Tva . . . íftíC^; ««■ tv kütbIc lOjiváCssf^i t^ stjm- 

^^*^ H«ly6s«ii : 'bogy >»>ktiud nz csökben valA gynkorUifaua i> 

**"^«it.í Vári: >bogy fwiujtU . . . amkra a bogyakoroljKtíin 

» "opeget., i tratintiv éa íntranutiv igejelent^Mk dapl* Amm- 

^<=^xté*8 M igfigenusuk Jturint. Lb. Méff Ie» rA Mik példa. 

X. u. (xai i'j|ivdCE30<t-. r . . . xot irftv (ac. 7Ö STpöTsupa) 
í>*iíplav. Aa el<i)ibi bibo falyiiiutoya. Hnlyracn: ixoktaRd a ícki. 
S". -tit, >bogy nngyi'bb gj-nkorlnta Irgydn (> w-i-tgui^k) a hadj. 
^^«»UUikb«n,« \'ilri efti^^ bdyoH tÖíCir' fordltvAn. ax iyt^'* 
ví a ves^rt t«ni. *bogy a taktika tddomAny&baa mc'lyebb 



256 



tiiRftmwn IBOttALOM. 



ismeruekre tégy a>«rt( ; pedi^; utáoa ex j6: >ük)'. 

bMxankftt vebetecl< (e aximTSlStti giíak<>rUtolcii»k leomolj 

ban in, ba t. i. luitonáld jól eUajátltotUilc. mert • hadvezér 1 
laAnyn itt nem Kgkat érU 

A Í5—41K ciitkti^k tartalma: M«iiriciua XI. 1—2. : 
jAn a bajduii |>erz«a bsdirand IclriMt (20 --10). de a >\na 
megnevesís n^lkOl. A mi jól Mani-. axunkivOl kaxdlt a pcn 
rúl, axokból L«o jiiubor taniMokat formál, itt i* elball|r 
hogy Tollakripcn régi cll«a*£geikct állítja a rúmaiak *\6 kfivet 
p6ldAúl. Eitek«t a tanAcanknt bolvgySmOuSti m^ a bsdireud 
adiaa etti <I5— 35). 

IS. «. ÚK Ev ÉxBisEi 3iaT<i;'>jisv. fieljresea: *kimuUtA)>^ 
iniÍibaii(laj.itrombniix«(lre)6lreii<luljük.< Viri : >l>«bBUati ki fo) 
terjazkedtii.' Hiba: I. a. 

" 16. C>. ÚJMp Xi^ . . . ÍIÖV \{l(3^I(IVI>IV rioTloo^ <Í oü' 
■!Í»][ij, xaí aötíjv tijv íiu/ijv Tiftívoi. Hetyweii: >aí ifp« k«r«a 
faitérL Aa Agy f.m/ir (— ba asOkitéges lenne), mig ax t^let* 
koezkdztalni,* Vttri: iba a ii^ir^íf (kerwztinyxíg é% v^pmtl) 
akarja, )t.6*% \6gy m«g nis élctod L) (xfaaJnü* <~V. 3. >é>« («d< 
<«lt«det!<) Hiba: I.a. 

' tf. o, (wJí otpartMto;) íwi ■:!]« tíJs Éxt|iiXBl«: x«t 3 
íijí f Ufiva!;otL jvou; jiíj öjioipctv 70*06717; ^P<fí)5' HeJje 
>bc^ (a katonáknak Li) n t« goúdixt éx biizpóidigod folytán 
korolván magukat li«nnc. rüKxAk legyen oUboii uz erényben.* V 
>bogy .... a teied kUdhrtv U^jFneretti áe buxgaloin i^koK 
kSvetkeztitbeD a oeTexetl srénycM^beo oestályoAidjaiiak.< ] 
termé«2ele: I. b, (act. paus. ! v. ö. 14. c«-) I. «. 

18. <n. Kai oüxö; Si ^«u).{ [xt] xai 9i{MiTi]if^' |<^Ulov 
xm6f^tn, . . . xai Ttt^tuK éxifieXM. xvt jtr, Afásm; x«i xpoxtt 
He)y«(«D: >Hagad i» inkább t«rvizcrü hadveMtés Atjáa ipar 
jál cz4lt érni .... a a faadvexetési-e legyen gondod, ne p^íff 
merSaigre ** a dolgok elhirteleuk^dísírt'.í Vári : *Te pfdig ■ 
fontoltau én hsdrex^ri tuduntinyiiyul inlíább magift h^tsd ti 
axi, n mi goixljatd tárgyát tc«xi . . . . ■ ae Ugy raJuDord* 
ITiba: T a. I.r. TLa. (xoí) 

i'2. cs. Vári: >Hi)gy axonbau a korábban mondoltakra 1 
helyt újból viaaxapiUantgaaaak* (tvtt iirtpÍM; d''axigpa>.<nin3W] 
BelyeMD: >bugy nímikép aMxefoglaljuk* xtb. 

33. e>. TÜv tv^oTÜv YC|i*ou|tCvu>v ev t^ flá^>.8(y ^v flciYH 
Helycsen: >kik lOvOldBatfs k&ib«D (pnrtic. pravc!) feltárják na 
k*t< (UlJjMe gebén). Vári : >kik ISvSldüzve megfosztják map 
fegyvereiktAL* rüjivöi; jeleul i-la^s. nyelven tfe^rertAleatc 
nem ám >dárdátlnnt. vugy nytluttant*. bunem >|miia- 
tabiDM Ctúí egy biba! Lo. 




TdnCirBn ndDAurH. 



357 



' 34. ez. A íxarMxéuok ast faíauk. Itopy tiLeniUc rendele- 

(«b6l bAborÜKkodank. AzérU li* li«i éri üköt, i'ikv vi^lekednek. 

jjogy aic 's*en i» »'l*nflk vnn, xal t¥,v t;r,pí«v iií) yEofépsiv = riu 

ilycnforcnio «lTÍf el lt« tétlen (jtlvilt ehet étlen) kitdsrcz Ari (ket (m«i't 

ntcs «llen <"»k nem karcsolluitnak !) VAri : >lH)gy isten in oektk 

ctlcBB^eQk, iff a kudarcása btU nem H)niffi>íJt<itiuuSr.< Híbu tttrnié- 

,set« : V. T. B. VAri kiililnben egvállnlábiin nem Umeri a iixara* 

(Vhiok we hit4t. \. &. 111. ex. 

3$. Cl. Kimaradt egy xot (>^ is). H. 

ST. cs. 25ii. temeniiek atkalmatlan* he1y«tt lemex sxA- 

nllnlmatlan* intudő. kQlünWn félre^rtbvtÖ sx «géa2 ntoiutat. 

38. e>. BAtnIeleccn niá.i helyen izólvk n'ila, n^ébinlnl láad 

( R &. 890. az. 243. 1. a bíráld ÍJiarevítí-lít, melyet t-gfazm 

bfljeselík. é* v. 8. a helyet Leo XVIll, !»6-ta!. írd: ásí-ixíieiv 

kljatt: áxXixavcov éa fordtted ttgy, mint a birálA jelelte, üiba; 

it in.c. n. (jhiXwTtr) v. 

lin ivTtta-tojií-wow loÚTritai, nely<»cn: *bogy as idó hüuliával- 

val as ellenfél bátoríilga megcsQkkeujen.* Vát'i ; *hog7 

am idstájt égS mtte^ at el)ens«g«4 tábor tüzét uér££ke]ie.< 

Félr^rU*. ■ a mellett raio6 itilu«vÍt-fiK! A» ^9*^ mel«R *raér- 

A«kU(a tHiH! Hiba: I.a. 111 b. IV. 

30. n. T&kéletee confu^íö. Vári ngyanie a Tpde aütM;>t » 
nwililiia I4vA (peraaa) hadireod katonái helyett axok (lándssá*) 
*^eiifeletr« Arti. Tehát fogalma íiiics n2 egéir. ötexefiljfg^sríti. Hiba: 
I.d.IV. 

37. vx. X'>Xt]vMt 9Y,|toa!v; o. h. XoU|t'j;; S. -^^ nyilt cm- 
tAkkal. Vári exántscáDd^koe e£ST«^p^)ntása. ErrSI aiAa helyen. 

38. ez. Hibád interpunctióhól kSvetkeEÚ hibás forditás. Int: 

9tm m T«í TDiv níf)OÚ>v xQTe. fiintit^d: imint )>éldá(Ü hí^an a 

p«rxM.< Biha lerm^iairte : I. r. de Ül. b. ét IV. is. meri v. ü. 

X'VDI. 21. 142. fiü titoliuS hiba tuutatja. hngj' Vári ox es^sx 

réwelM (15—40) Uauricinijhoz Tal4 vbxonyáTal nem Tolt tinttá* 

bkn. (Penxe S uem b teux bárom századot a két anctor "küzé.) 

A 41 — 76. CfiiiMyek tarttüma: A turkukra vonatkozó hír- 
hedt adatok, üK-lyekct kivetni ni^lklil már Mnariciua Í.i olmondott 
:W0 etateadővel korábban az avaroknil. (Mnunciiünak ex » feji- 
xct« megraa a MHK. l>eTese4«Hében, s igy as olvasd kSnnyea 
jMoehaadolltja a helyeket.) Ext a ríttxletet Ssabd Károly is lefm- 

Idttottn. 
41. ex. í«i peTpítt- xtl'/Vi ava|taMv:s:. Hi-lvr-eu: íiiémi ta- 
fwttsiátbót ÍM iHmervén.s VAri: ivméteUfn toU alkalmunk kellő 
ne^ffy (léceket tenni." Hiba: La. H b. 
V, (>. ía^r*; sfthwev, Heiyeaen: »haniar mf^érkezHt.i Vári: 
8UM»>. 1903. m. Ffin. ift 



258 



TABTAxm mODALOU. 




tbnniftr gietett,< Hiba : L a. (Ssabú K. li«lf<e«bb«D : 
koxoH.*} 

* 43. ex. T<i £xudtx«l [it^vuvj B^ |uii; cúiv i 
dvsatpo^íj; T« xat Tá^Etu^ tn^iia^ya zt xar dxpa||Li 

XO! xa xiüvj Toúfxiov [rf,c ótivo^J xá^cw; AoXf|iixi) 
p T é p a c Tiúv áUkov £xt>fttxútv iftvotv xdc x a t a g ( 
\táftLii xwriii^tia [ts XCti |tOva^yoú|ievec]. HoKmcd : >| 
skytha n<tp«lui«k igjaólvia fgj-fornw lu íUtmÁijui! 6» 
jUk : iiokí«jfiek te d«logt alánok, [tsbbayire piusUi 4teti 
£gye(lrtl (^-^ak [ft bolginik népo s k!rCll9k még] a lurk 
meiyok n IüÍM tAyíAa néptk egffforma haáirvadjéuél halh 
hndakoitnsk tervsierü (t. rendaeit) cnatákban, s iinUl 
«Mk eg; T«&.< Szabó K. eg}' apró hiblt nom nximltTfl 
h^eMn (ordltotu. Vftri: »A ss. népekovk tahAt — moiu 
cwk e^6l« Hlenfordulatuk fövasTpofi^ !) ée UxUok n 
mnpio a bolfrirok nenuntéuok ■ axoafvlfil m6g a turkoli 
MsiMi/tf NeunH Aardit laxitnii', m«ly i^r&Abb «^£b xx. i 
Ssoktak harcxolai ember ember elUu, és egy fonck vwMSrl* 
Bg^MZ bokrétája a legprimitívebb faib&kuak. j\vaat[io^ 
siBlttégM P. H. A noáoodik lübAt u getütivuB oompant 
item értiae okoxts. (!) A bsniuKlikhoK v. i>. pl. L«u 

T(í^.> ^^ >ha M Alknség badir«Ddbo Ali ngyaD, <)« «lba 
Bd8S«filkfix4st.< (Vajjoa inictioda absurdumot fordKCana 
Vári?) V. a. még XVII. ii5. X/Pfm^ ii in'WvTww xa\ 
X4(oúvT(Dv ca XVH. !05. Kaíavoi)«K TÖ lUTpbV TOÜ itX: 
Gj^&fiiiiv gx -jjc Tii)v txxmv oütüv cvszdatwi. Rg>-iki' Lcsi 
BÍgesebb axavaiDak. molynek nom ietn«rff« cnnliialAtlnDtlI 
h«g; a (vrdltd vagy boIum«iu is atva«U, vagy nem drU 
Hibák: I.a. I.b. (xarti 6» aco. ! geu. comp.) Le. UI.a.i 
V. it. mei-t ópun a tSbliíek tbatoiilék*. nem a bolBAn 
kuk. Nli. Mi^fiio "xiivtigébcn (én Maurioiiinban i*) tó^ioa; 
^^jvzi^nux ige van. ntcly«t Vári kiadtUa alaikkacxtott Ha 
t«aiBE(Uc a fs&vflgbe, akkor tayopo'cípct; genitirus. nem w 
éa «pp9VT(^ouoi-Ul fiigg. 

43. ex. A bolgirok ellen Yárí iix«riiiL >eBkiinegéM 
vdüaikotdmk til4a nem kell nár ollonök fegyvert fugnut 
gOR absordum : biaxeo dpen azért k«lUn9 f^gyrart fogni. 
lijV ix zijz 'ap^pxia; Tsipav = >«ikDBX«^éaÖket kOvetS 
UUUHk utáu (t. i. bogy elvMitteUék a caaUtt. SzhW. K, 
ért«tt«. HíIm terin&izeU : I.a. de V. ú. 

'• r. o. Mfl»í Viíri azorint a >iiaIainWycA(>. v. ö, L 
48, XIX. 18, XX. 18, koisimégos gianimalikai bsklSvii 



d 



TÖartKKTI IHOllALOX. 



250 



ktt& okoAcáiai Rzsrint liiov : tÍiv>v — •ziam : xü>c AxMn ho^ ú 
kerülne Leobii ion aUk? HelycMo: xtnonkKzbea . addig* (t. i. 
inig ilj'''^ ^ "'^ uolgiluak a raegfenyitéiu-e). Á. kinek ei a hilw 
>iiH<tet.l oanck lálstik. tajwaxtatni fogja, bogr pliilologuttuiik a nieg- 
taUtG re^tiv 8u>; ninkot uaa iSrt«ttc. (L 103. ez.) 

44. o. A torkok jollonuését magiban fogUld blrhcdt csdk- 

^iáy, molfbaD a fordltá a xa^ praep- f accuMtinw-t nem értvén. 

Mm MKuriciiut búxiá u«r) olvaaváo. etroatoUa a kelyet. melyet 

í^ttbó K. Dgéaxen lielveuin furditott. L. B, Si. 247. L .í. jegyxet. 

melyly^il «g;ctírtck. Hiba tcnmínxclc : I. It. IQ. v. 

" ib. cs. t~-. Toic á|tapTavo{x£vo'.c xop' ctotüv. Viri: thüni- 
íAft .. , bUnteUntek vetik aU.< Ajc a«tiviim és i>na«. Qwz«xava- 
rtM. nüjit a t4. d» 16. ícjeaetbeii ia. H«l)r<»en : *vétkeikéri .... 
lakolnak.* I>e oa^obb bika ennél, hogy ö>z adverbinmot *j4l- 
Mat< kÖtiMXóval fonliljn. n v hely«tt: >mint ug}- ed uralom alntt 
iÜ n4f«t .... Qvm Mcrotct, faanem félvlcm tartja öuzc<, oxt az 
tbiorduiitol mondja: " >iölUhH «gyoi\*a fÖnak uralma aUtA áll. 
MU iMret«(l«l, banem r«tt«gtet4ifisel tartják féken. < Vájjon 
iMgyan nagjaraxxuk bát tanít viu]rain)uiak Xer£«M ia D«marato« 
pirbtoádét H«rodot<H>l>an ? (\'n. \03. vilAgbírfl bely.) Híbu : 
La. V. 

r. 0. A v^ín ii«m 4rtÍ n nuniin. abMlntiiit: Xfii 4^/0! 
,CvTijB>tai xai iffi íviffi Tiiiv dvo^Notiuv é-iititti lolv. zpó; .... 
'cv&trni v9|iaQ(xóv úxapyov. Uelyescn : *iaint afféle piuz- 
t&i Díf..< Vári: >türi nomdd ' éltíéból kóvetkefíS egyéb nélkUlüaé- 
'ett ■ MÜkaégOTeknok.* Soabóiu^ lieljevcD. Hibu terméizeto : I. a.c 
A fittig sxSTegbali romléarAl niia hnljon xxúluk. 

46. ex. A vigit helyesebben én értbetöbbe u 1. Snbd 

* 47. <a. Vári : >Hetteotbetetleu»l rezsik sxemre l^vw; 
OfiZwzai) a n«kik kedvesei alkulinukat.* Sxabó helyoH«ii : >gou- 

loxu kU«ak.< Ex i* Kxinto liihntottou hibn. mert tleivüi^ itt Ivbrt 
tfélelinesen. hatalmasan*, dr nem >rott«ntbetctIenül*, mert ax 
KluKt itt nem a cselekvíinek tulajdonítja. I. a. (Nlt. Ha a cso- 
IsfaTű érex, ekkor Sttvü; épeu a Vári-föle értelem «UeDk«taj«t 
jeJeoiti : 9eiviü« f«p€iv v. syttv = neheMen elvia«lni valamit.) 

'52. ex. xatá fit\ás. Vári: >ájfak nxorint.* Sxabó belyoMiii : 
•tJir^sek sserint.* Kn^á fűXv, iljas II. 'Aü'i. Hiba: I.a. 

* 53. ez. >EÍ66rseiket egymdstH nagy távolságban állítják 

fel. hogy kBnuyü MEfirrel meg ne lepf«íeD«k.< 'AX.>.exaÁÍ.i^Xo:>; — 

'niran i^ymáa melltitt*. Leo vffyik kwlvelt K»iva. if. H. XVU. 9fi. 

101. Jfíitií a JtA Mii<n csaknem ttgycuazoft stavakkal tá^i/anas ot 

ttastíit!) Siabúnál t«rmésxat«f«n kifogáxtnlsnú] vun fordítva a 

kaly. ffibu: La. ül. b. V. 

IS* 



snii 



tAktíkkti mODAI-OV. 




36. M. x«! 'ú. pév ^dfrT] T»v tbcubv [tijí Ea]>aT(i^cM>c« 'ÍT*^'' 
TO-J; ori/ftac]- Vári : >» paraUsis aci«i«iii«)c tDél}v^g4t. vagíi" •* 
ra^oftnl.* Mui tonuUx nyelven >reiid< nnntik « nova. {V. ft. ikot*-^^ 
renglek- <) 

)i3. CE. dW^TÁTiws-t ir, dp á3«Ki:á3Ti»;-t fordit. 

04. «. sycíot a^soXiÍK jtv^avcii. Vári : ■•zeraeMD tört**^ 
iiwgi«li«téaek.< Suil>6 lMiÍyca«D : >bist«ettn.< V. í. o'.ov ti« V*"**" 
uŰ : >midrt t<.* SsHbó : >ilg3r í, í. k<ig}-( .... Emez « hclye»«>*' 
(Pnnlomn: rnlamiot pl. Hb,) 

65. ex. tK zoXXíüy f uXiüv goY^^l^^^o! VAri : *hogy sofcí**' 
Agwutditak.* V. 0. 5S. ci. SsnlxS hel;«s«i)t >M>lt tflnabOl vun**'*^ 
eattUHMrkesttve. « 

** 67. vt. Ismét M[Ínt« liilieLetIeu bíbn : X(Kieut(ie«tMt r:i ^ ~ 
^tittifav T»X1* tyij^nwvra. Vári: >v«i«m!D ssAmot aaote**^' 
as «tbeiA<:4^g«kkoL radynk máMd $orba» b«k8v«tk«xfa«tnek. Ak' 
.... stb, Kürelkeznok Vári Ntcrint a >niásod ftorlmu b.' R*r 
ii;F«k. Tehát nem érti ezt a iait)deDké]>Hii kiksilnüégMi, !,«»< 
p(?dif[ tuezatszdmra eivfordiiU enpboaUÜkiit kitételt » >goD(lo]^' 
»x 0Ei!t)(-lfC9i WuM'nK'jebfit makaégM tDt^knd4t««kr4-.< (KQvetlc 
n«k : nem it bale««t«k, hnoetn as inlfok«dd«*k.) Siabtlnál : »j 
batexerancw eaetén «l&r« gondos kódjuk i stb. P. U. XI. M. 
T(i 6Íc ^euTspov Tíijruiv áwfát . . . )!tt! To; bxeIBev évavt^MX^ 
9»nlv, xat.s:poa»faKI!^e!v tq pS^X^vTv. (Chncna: Muas adv«K>' 
wiepe intíierí.) KII. 63. e« ip év Stu^p^ TÚ)[ig xpó; oötA (' 
KiSzKra) pWxovtac ouwieodet:. XX. 125, iáy xp»; ttvn^ "^^l 
x«! íwtvTÍov ötPdOiv (ix»^>.ixi(;. V. S. míg pL XIII. «. XX. IBf 
■tb. iitb. Hüm: L b. HL b. |A kÜvotk«x6 inond*tt*l TttJd öa 
ÍUggée i" crtbületlen VűriníL) 

68. (w. ív Ssqi t't. i, Xf^'*V) ^'^ri: »njikor.« Síabú htlycmn: 
•nti )üat4< (V. mlg). 

ír. Ol toÖc x(i^aJ.>.a(Hg-jc tii;OTlTai(iitv»-JC T«t; Xft^m;. 
VArt : iiigr, hogy a lova»ok s gyálogimoknnk log>-«Dck «/(fr«iMM«e.r 
ng}-anfriit > hibát A 12. cx.-b«n is láttdk. Uelyeavn Subóoát-. 
^úgy I. i. liog>- ■ lovMok B gvalogeig $ni6fé legyenek állttva.« 
Hiba: I.». m.a. 

"70. «x. oí >.i-|0|icv«i S'.ipév90p«;. Vári: *r]( emHltU dof«MO- 
rok.< SsnbiS liílfoen: >nx ú^if iteveeett defeniiorokc ^ d«feii»ar««. 
qni appdlantur. E^iko a legprimitivebb hibáknak. Á fMiüc 
pnt««. («treisnicréa<N fl ri«d68ttl ily«a mindeD kpt«n előf^rdúln 
nMciamiubun ! Hiba: I. b. III. b. 

U. i>. Toü; a xoúps^pu: . . . tí]c xa{>ai(i^«); Tcbv ti^swotfpuw 

r. . . |fij yaptí: a 3 o !, pr,íe xa-.íiipéyíiv ci ú t a> v. Amim. i-om 

tuflnittTo. m«Iyben xoópsofitt; ax acc-h* jatott alanj. Helyeaen; 

lA lurvorok ne távoxunak (oagyou mtsuire) a defeiuorok bnili- 



tCRTftlTETI IKÚbJlLOlb 



261 



f^Q^jótÁt; dfl {TÍcxnnt) lo no gAxoljAk dkot (t. i. a TMMafordUll 
cunorolt n il«f«u^oro){At.*) Vftri aem látju az *ee. e, inf.-t «> 
^^xi^sA vM-ja a médiumot az iictivuiumal: »A curaorokat .... ueiii 
több. zni'it 3 Vfy "1 n.vfll<iv4>iijtr« kell .... elláw^ítani, do nem t* 
gui-ibtnt £k«t.( Hibu: L b. X-c. Az aco, c. ÍnF.-ra nfxve 1. a IST, 
lltsikkí-t i». 

*' 71. cs. Vári: »Ai «l"írsük«l a piii-ata:iÍHt^l nt'jFjf risenffi 

fclftUiCniii.< H«Iy«s«ti ÍB. 5/, Á S-IU. 1. jegyz.) Sxabúná): >A^ dnli- 
>:et ill^^ lári>lbu a luwUrend miiiil a tiigy nldnUra kiiltllUd.< R est 
> (orditlit » ina^MhoK k^iM^nt nem urti» >phiIi}logininak< Viri ! 

A hibik oka, nkárinilyeu hihot^tlon. megint (1. eddig a -I. cKÍkkei. 

Koft* áautá) a xaxá pi-H«i)0!iÍtÍó. miut még muUu i* tjjbb«x<>r. 

la.1). de T. », Uiviibbá III. b. ia. mert t. 6. XTI. 127. Ka:á 

'73. ex. ^^v 3t Bvii)>et(l^ graeciunss. imperaonale kiUlel. 
Yirí: )Ha imkljat lelj.< SÚbú: »hA t«hatd.< Hibu I.a. 

'i. ex. t^^TS x<x';aTf<É-/e-.i' á:X:^tiK, [ii^ie dtitXoi; ütu- 

^iÍQ^Qt. Hel.vtiocn: >setn tHb'otcÜenúI ucm llldi'otni. iciu gondat- 

Juiutl; Bcm leDaÍ.« ^'Ari a StoxcisfhR graecí^miut (1. Xeuupbon 

(fyrof. IV. ]. 44.) fgy fordítja: megpihenni. E ajterint pélilriúl 

íííiftec^ (— 4lUi>ut) = átUUl. ragy dvajrp'ífíj (= életnuíd) — fei- 

for-dulöa, vag>- Vári Morint = clUnfordulat : I. 4a. cx- A f«d[Uí 

''S?Euúf a kgcg>-iixerübb graMtanidtokat Mtm úrti, Hiba: La. 

" U. o. í«ov xfóvoiav í» -oi; TotoÚTfttc souííía! *^; 
^ifoy^ -ü>v dX'yifiuv, qü i[9f TÓvTiwc 3ai[x*up * " v t a ! « 

E't'. Helyn^vn (v. ü. £. .S;. ü44>. 1.) . »m«i-t nem biEonyos, ráémdC't 
J**^>qu« onini ooinino permii tűnt nr) u lorasok uz elleiuég köxuUiI- 
^^or lovaiknak takurmáuyt ggüjteni.' (uvtírum!) Vir! : "A lova- 

I "'-^l^njík az eUmsiég kaxelcdUic nfin jiU épen ettűkbe, bggy álUUjtiik 
^-Kca^nuuitAt ii> msu/uiiiai viggik.* {qiuuú: ouvditoftaii I«m«t ax 

1^*^'^ n pMnivum meg iDídiuni ütszeiavaráaa, miut fennebb több- 

r. SuInViia) 9-Jvtt7i!v liulyeeen, a ai egéas hely érl«lm««en van 

'o»-ditva. Hiba: I. b. Le. V. Dü logjeJleinitább a hí lm a H'. wem- 

p<~vxitbüL mert eUritljit, mcnnyiro nem ivmeri Vári u Lco ttüiit^ét- 

^^i « tanácsot ugyanis majditom agyauaatokkal a szárakkal BKÍutv 

Ia.«^.«lonu^ imiétli Leo mftve killönbfiaó réu«ibeii. L. pl. XL 13. 
(.Wí^vaTB* is, ooT7«o(»5ir:(u ú benne »»bI) V. «, XIL 16, XVIX 
a«, xvn. b:.. 



74. Cl. A vligéD Qatze von uvai-va a «iAk OMxefllggdee^ 
'Fai'ii''^- 'Vgy' li'' <ui alkalom ügy kívánná, elleu Ükben Ih baiiii- 
ko2b»*^l- Men tannlntáu}' útján av füveikkel) cIleatét«N lijidi 




^Gi 



•TdRTÍilBTI IBUDALOX. 





niüxduUtokW i» bel« lévén gj-akorolrB.* ti ívovtíOv agfmn^ 
XfiOr^SXirjiicvoc-livz tai-toxik. Hiha: I.iv 

A 77^108. czikkeivek tartalma: A fi-ftiikok. longobArd 
éa szUvok hadirendje Mauricius (XI. 4 — 5.) ovoidAil A mU' 
nak ugyan uincd liafiirendjUk. de L«o. vakon követvén Ahn 
ciuat. jolilr bijáu utmviiUJB egyéb I hajdHni. Mniiriciiui (Stn fi 
kUket TMzlett) wtokAütiikAt. 

'77. c*. dxep wipctfti^3<iix£> 001 .. , oi y ópf" " ^ ; « ' ' ^^* ' 
cxotpaTtUí^ xöi; -jáp tütv eípiiveaivTuiv stb. Ilelymeu: >a melyc*^ *' 
kSKöIni fogwik veteil. . , . ilei nem azért, núnttiu {elleiiilnk) h** ^* 
mtut iodlthatuánuk (v. eseUegea h«djúr»tukra \*M> tektntcUC 
hogyan? 6k, kik velGnk WkAben <lock* «U). Vári: tnon »• 
a n:61n. hogy <>' <HeHÜk hadat veit«M. IIog>' i* nem ! (! !) .V" 
eltm, kik< stb. MAahoI nem tudja a xaiei )jra«poaiti(íl furdl 
itt pedig lefúrdítjit. huivtl híuch Í« benne ax egésMn oiánt laof 
toSTegbeu. Uíbu: IL 

ü. o. iva TÖn* ...aus'ttsinv... (i'>) yofflip.w ávaX.'' 
|i8->oc Dtb. Hogy n oüotaac t^* hndireDcl) terminust Vári nem S 
a«t f«nn«bb n 43. cz.-n4l Uttuk. Itt >ajáiiLato<y s»jiU>ttaá^* 
íordi^. Mbinn ée iskolaszarSen etytaologÜEilva. » li«tjr«tt. b 
magát Leót nlvaata volna. Hiba: La. ^JJ 

U. a. Vári sierint Leo olyan harcii Mtjátowágokat kiw^^^jjH 
ismertetni, melyek >k&aSBek a mieinkkti.* Mi siOkség volna ak^^í^? 
rájuk? FordJt«d: >k9>ü<iek egymáséival, v, egymitmal.* Hiba: .^^^• 

• 78. ez. Vári: > Valamikor otl valának még a szlávok* h'^^ ^* 
£> n fordítás Várinak egy bibá* einendatióján alnpiíL O ugyai* 
a xai fáf ^xka^tti í]v icoTi^Tt graecL«mu«t meg nem éKv^ 
az asnXM kéziratok ellenére f^sov-i ut. A saUvok akkor is mt^"—^ 
voltak, de u bely axi mondja : >Mert a silávok ín. T<dt (id^-"^ 
mikor tdl Uktak a Dunán.* SSTív ÓTt, imt ^OU ^itb. n gjian*'' 
siambnn oxakugyaa Kok bajt okozö ■■xerkezetnk. Híbs ; I. o, 

7<t. tx. mU . . . td é&itiiE . . . a^vwsTd m: xa;aXcí^>. Holyi;' 
rtn: »nem hagyom ifimeretlenfil. v. ismeretlennek. r Vári aivwara-f 
egysxeril jelx<íinek tartja : *De eUlted ismeretlen . . . snob*««ikat 
nem ba^umlom *xó uélkUl*. Hibn : T. c 

7!t. ex. s^f, V xo! oötoi x«! 4>p<ÍYXW xaí i^áXiota ftpo^tttf 
i]3ov. Helyesen : *másklll4nben esek i«. meg a frAnkok i' iiagyoP 
is bátrak voltak* (mert Leo idejében már nincs baj velük). Vári 
kibagj'ja aa tflay stúí. Hiba: 11. IV. EHenkesfijét 1, 6. ez. 

* 80. Cl. A frankok rendklvdl bátrak. Hu megtKomlnafei 
lenálliiak a 16rál, t> Várí nzerint »nem fiSlomliti m«g nket a luTa-^ 
sok tSbbeáge . . . UgfetjM fetkagf/nait a /larcioliinfaL* HauricitU'' 
böl nyilváuvald a helyen értelem: pij óiroX^uvTa vtfi iíayy['í •» 
nem hagyván abba a bamot< Hibn oka: I. b. III. e. V. 




Knntxvn iKobALtni. 



87. c«. xiai . . . xttTTfi iJQfaXi'la: sxtó^ VAri : >3iueő goaioU 
BélkBl T&lőlc.c Bds»>«a: »6vmUmtág nélkdl valók.* V. 3. 
^S. (•jwettcL Hiba: I.i.. rv. 

'91. ot. sic ö^itc(<ic!) fXaafa^ Éx' £ti9ita;(= fiHfd ó3oő — 
^^■w, feims talajon) )UTa túv xovTafUúv. VAri : kbeveo Umadisok 
caak UudsaAval. < A hiba épta vlysn. mint a 4>. ciíikklwii 
öa^riov aiuikiiilL I.e. 
*95. ez. ^ütiipiuva ítpi^iC 3][)]|iiaTi!^^cvoc. Yári: >HKÍJil«g 
ti vnla » béke«aAg akkordjait.* (!) Tehát nem tudja, hogy 
CŐt«.^«»8 elcíApelt. isArat tenninua Lecmál (— egytteég, NterzMés). 
P. S. I/eo XVII. 44. >aldíi<mi kell as e)l«a»éget, aüg sxét nem 
Klkllmk. TB^ 9ú|if «va sufifépovTá ok TtwDvra'. d97a).áic. V. 5. 
nai»«r XTV. 1J6., aöt magiUn a XVin-h>n ia 5<i. ez. Hib«: HLb. 
V. o.f.f<t... iXs^Ttóqj. HvlyaMD : *hogy nidgcMppaataa, meg- 
IckeuUe &s elleiifél liAtoraAgAt.< Vári *hoi{j megcaBkkenien.* 
^ tmuitÍT ÖM intranritjT }«Ient£9tiek Várioftt g)-«kori iíwii«- 

BM-vaMiaa. 

"98. eo. Ax elején xoi 1°= n> forditallan, mint máchol. 

l*.* na as a hirhvdt hely. mehr saerint » sxlávok >nMn akará- 

n»lt MM stclgnMlgban Imití, xm . ... uralkodni (öpyníat^; 

^*ly«i«n ^ »Enáii uralrou aUtt lenni. < A hiba oka : Vári 5>ax«xaTarja 

*^ activninot a paaÚTuiniiutL immár liatMl*aor, a iwúttal igaxán 

™>t-i^iiToe módon, mfirt iljen hibát már agy ári gttrUg tanulás 

Ttin sreoi sxahad elkSvetni. Vajjftn hogyan tordftja Vári pL Hero- 

'^'^^^ban (III. A3.) OtaoM híren Huvait : «ől« ifXtV* eŰTt áfy eis&m 

:«X«vvj iiih,. Lb. td. *, főkép V. 

Mivel pedig e acerint as eUeiik««6t mondja, mint Loo, a 
jondaiai folytatásánál kénytelen uM^niaüiUiii as SMxefiiMi'iot. 
"f*» 4*tv xoi'val folytatja (= miért », v, éppen uxért). Vári >de 
^'^vlytc kőtáaáral . . . pcr*X4!. mert ax kÖTelkexik, bogy a uiláTok 
^■^It^íi^tUk Dtán nem niarették a izolgaaágoL AmbAr mdg Igy 
'*^' illik bele a ide* mág a hibás fordításba sem, mert hiizen 
>VV*£«r abban i» benoe van. hogy >nem akaráoak ssolgasá((baii 

, V. o. nftotcalfóvtci parttüipiumot bibáaan kapcHulja ^mNvTCl- 

^*- "Nam érti továbbá a ^osÚvTa S«si«fUggé»ét nem. Helynen: 
*****»*< akkor ia. mikor már ide áthatoltak, » úgyuólván kenu- 
"••"•ttot elfogadni a MolgaaigoK . . . (kSvetkaiik a fíhnondat: 
^**^ uüveaen cngedelmnkcdtelc) Hiba: I. e. 

** D. o. TOÖTC (t. t. a pogányságot) d94v xa~' dvxov; 

^ ^p/otcK i)L»uft£p((i^ suvj^ftetov 9'orr,{teóv:c;. Magint xata prao. 

^"^^Uii, a ráadásul ujabb graediuniu (faov)! Uelyee«n: mt ab 

*^^t (L L a iMgányaágot). (uiwm|n>v rajtvk dílolt (-^ qaaat 

* "^x), régi •sabadaáguk hagyumányádl firi«getve.t Vári: >« még 



£64 




limiixEn iRooALOii. 



így is(Ti megőrizték mimUut (loútft mov!). « mi náluk t,x«t* 
tiÜTOÚO fel snbMUigukbúI kifolyólag ünokáxukká lett.c V. B. « 
4. fcjeievtbeu xaft' úiu-« (ordltáaivsl « a m«g kKvetkesfi liibAkknl. 
melyek ojilvdD muUttják, hogy Vári u«ni únierí e prae|ii»itiA tiasx- 
nHUtAt. Est lobot buoiiyoii eynimnajml kíU^gl>« ronot. de niiod- 
Diuellett szomorú t^oy. Hib* : I. a. b. r. 

** 103. vz. A azUvok Ii«dtfog)y alkat o«in tartották timueh. 
Vári merint : 'ha etak akarták. Co>; áf ^oúXtKVTOi. L. B. Sx- 348. 
Up. Holyeacii : >inig onk akurták, t. i. u gaed&k.* Aí; eff6u% 
moiidat Le» kSxboraúnífia. mely Várit >zoká>i «xeriot megnvRrta. 
KUUinbeu, bogy T^«;-t »em 4irti, fennebb láUnk a 43- aitkk«lyb«n. 

lOG. ex. TO^«i; ^oXiy«!(. Vári: >/(iiryiJ(tJtiiít, e. b, Ijjaknt. 
Hiba: n. 

A 109 — 157. aÜkttifeii tartalmü. A ■xantcxén arabok 
hadiuokáMÍ. Maorícíuet^l fftggctten foniituk után. 

10'^. ez. ftft >. Q t X « V , . . é?'.givr,3&i»]iev. Vári: *fégeieitU 
hadd emlékezxünk meg.< Helyee«D : hndd emlíkegsUnk Mi <v. 
tdiút) Rívg. Egyike n le(;inmeret«iiebl> újabb gSrfig kQt^tezöknok. 

" 111. a. HirliHt hcty. ^L. B. Sí. 249. L> Itt BxerepeUwk 
ugyanis h ixnrHrx^D am)u>k mípt >i«leokáromlOk<, •> kik >KmxLUBt 
ittennek bditfrkodnak neveim* &t *mináaio»dttal* iatunnok luUj- 
doDitják a >rQ8í<x cselekedetekéi. < Uivel a fejeiét elojén egy 
másik íontti* tárgyi fíIre^rléH is van (t6v 8»v, tÍv tuigxof xiC«im _ 
c&vi] TÓ Toó; iloXégiou; fytKovia. Vári : >állítil>k. bogy ÍBtoa, 
ki ptdig n báborilt akarú ncmxotoket világgá •.xórjii. n b&borOkt 
&Kim()l találja) kílslSm itt * fejezet cg^z «U<> rfim^Bck bol; 
forxitláoát. MiembeD a Viri-fíle fordlti«Ml. 

III. MiilAo nt iitena^ft iránt )áni> 
boraliDak trarik ma|rut:Bt.B ldU:á- 
íag uUnlé\i-)t iiteiikáTumIdIcká vát- 
iMk, mi^rt KHiMiut. a: ig<u Jsttnt 
í» a r'ildg mtgréltéját lattnnei 
bátorkoánik neitsni. mhidaeonáUal 
felUtelMcik am. boiij luitides iomk 
dolekedelnek Uten m okouSju, s 
illil)tk, Iio^ Itten, ti prJig a bt- 
tiorúl akuTÜ i>einiM<l«kel t-ilígyú 
tt^iu, u Ii&borúban erűmét laUltR. 



ni. Ok (U i. magok ac anboh 
•ct hiatik, bogy ímadMIA ; de < 
■ oaeríntA raM UtcuHIelnetl 
káromUUnHk bixODylIják, mert oe 
lürik, tiouy Krjact'ix, ar Ígai itte^ 
is a rt% mtgvMtij4t iitmock : 
vetttk (a konwt^byek), ■ 
mÍDdMi KODoefaág okinak i* 
isleni tanyák, * (iM)v«i7«t<aoti) 
moDdjtk, Í»WD •'•rTRítd a báfa 
« tuM ttrjt»:ti W (■■scgltí* 
báOOTút kedTclfi oipekct (a 
magokét lu nrabokal). 

Hvtloriku;- úlruaúkSzün^ég elfitt tárgyi bixanyll6kokn ali 
lau! »cük«^. AüoubuD v. ö. aégÍ£ magAkun n Leo-félo X.V 
fejeiurtbon (129. «.) wwxaTpaTSÚP.v xaió tív ^Xaüf Tj[tQŰ 
Toiv -rív lóvtoi/ ^vXéa Xpi4TÖ-j 'if* íliSv jjjiiitv = >bai3 
Jgdulni aiok ellen, a kik kironwljÁk Kriaxiniit. a mtndenjifg *ir. 




TÖKTIÜim IKODALOM. 



96r> 



■ w iiltnüHkei.t Kiba (enuéMule : Lk. (toxouvic;, dvíyov^ai)* 
I-i lBÍiid«*.>iiáltai;» II. ixoi) IV. V. 

o*;- ifia;«iv xar Oií-Ca'piwv. Helyeaen ; »TeTéki>t bu«z(iálnsk. n tvli«i-- 
onnlieri valii fajtiitiúl. szvker^k én Í^ia úUatok helrott.t Aütvív, 
•írtíj. 'ül' ><ít;ii^).iuv ; gcaiu pBrlÍti\-«>. Vári: > Haxxiiáljék * tevékflt. 

e Ai«rionitfi/fal> xzekorek iS> vnntntó barmok holytben. HíIm: i. <- 

r. íl A 149. GS. elej«vQl. 

Mbv xtAtf^tv^'-H- VAri: (a gj^loRuk) >u luvassá]; inÖgSlt kelyfíktd- 
md «/-' Hcl.vricii : >n Icivniok uii>^U Ülve viHxik dkat.< B. 8*. 
2SCi !• iogyi' Uíím : la. 

f«W aiebés vérlexutet U magukra.* H«1j»«d: >éa (tudulvaló. 
kt^) 1c)Í6> feg>-verk«U-t in bordaaak.« Hibtt: Ld. 

J Si!- rx. xa- . . . ^ótuvM t ü fr é ui : áv^jTavTai a & p j o t, 

K« (X Jtipi; ^; jiáyi;í etítipjfftwtíi. HolycKcn : ifnIváltTn (itz «llea- 

t4ftt » UnutdéxlMUi), INirf^itl talpra ftlUnak tggsierrt miiu/, 6< 

ktii tu>il keulutielci VAit: >u)'i>mbaD botxáliltiMk ók. nem várt 

Utrt fffrjtdiuk « kfeí ttmút kewl«iiek.« 'A&p^y; értelmóre d4xt« 

IjtAiLl 1. »x 3. cxikkelyt- Vári ieyy^ttv.-t 'cm értett* (-sAlvi^Tén 

»tíiusdt«l). B. Hl. 543. I. llibn: I.a. 

ÍM. ta. xaTo/r^Nvte; (oIt. )taíaXí;fí^Évt£í -Jii 'Pm^amv 

iiabv^rptt. Vári: ((port^ixáaaík alkalma vikl) i-«ixtUkl>eu meirad- 

lat. < i rdoiaialc Skót feiaprítotUÍk.< KaTaXij^pd^vo'. óx6 tcw; grae- 

'i-hiííi. Hclytunn : >nijt«l(.i|iVB (v. ineglcpotvi-) a ráitiaiakUI, «1vchx> 

línkrr iD«iiohf.< IS. S:. Tliba: I.a. X.c. 

'* I3t>. C2. Cx^l-zerlt aa nrabokat akkor inti^tAiaadtii. Iia 

f'nldleoiU portyAznak. Vári isaTege Igy íi>lylatj»: *m«rt ekként 

iinmt«lt«iulik (a rúnuiiak) ókét, de akkor ia, Iih axok uiiid- 

-.' -•*-^D i|i«i t«lje« li^tKXitinliaii éf harczru kírtx íehscreliihan ogyflt* 

'**^n ONnagylIUkAztek vaU.< Hát niinak akkor a já tan&M? 

7*«"^l V*rinftl : o ú T • ; féf imyfttf/üsi/ aito-i;, ^ át' á> 

^^S EdvTc 3avs>.8u>3iv ÍV xoXuxXiiSta xai xa-iooTOK; 3i)Xe;ío'j 

^^ f^gjU**'/:. Hdyeicn: tmcrt jgii- iidcáttb töukretetietik úk«t. niiut 

"**C«r egrxKMTa mim! ik<xx«gTtiÍnBk * nagy tömegben 6* ttUjo* 

**l-3Üioii vannnk.' Lcbct, hogy 4:aylííp(ii»Stw előtt ;ií!XXo» nlva- 

!!lX, 12. éí ba«i>nl6 li<'!yok iniatt- De a helyet iidKXiyu 

^ni lett rolun >zul»i] fi:'lr«é)-t«ui. nemcsak ji^ao érixnKel. 

«u k«Uö tuili»<«l fctii. V. ö. Herodoto* IX. 36. ö T ut üv 

íútoiov é)(iiv xif iztfv» xipa^ í, xep 'ADigvaioo;, H Snplivkl. 

9(lfi. i;io- SiXp'i; t(&-/7ji<ív í, xstvoi; y*-"*"'- ') A gondolatok 



■i r. B. uaK&uM IrfWuA) : XtV, s. A wair ina^ n« harouljoa 



266 



toxTÉmi ntoDAi^M. 




' enb «lI«Dt6t«iM4([e ta»gjMritxm nwg jidXXov nélkUl is i 
tÍ4lt. Hihft: I.c. de kiviU V. mert nUidásúl * kax«tkta6 
z«t«t H igy folyutja ^'ári : ikt^tcK dolog ugyanis . . . njilt 
tAtásba bocMltkoEiii.* Hol itt sn SMZ(JUggé» ? 

•• 127. ex. ^aXtfiv féf . , . -i rp« S>j|iÓ3io'» lAíjiov 
Xli^wcőnv Tivá;. Viiri: >KMea dolog ugyiinií . . . ném^tli 
jtjílt citftUba hociAtkcutnt.* Vári tehát itt az ac«. c. tiifin 
aocufutíviuát nom tudja rordltnni (^= ^ogj valaki nyilt ci 
k»cskixtM9oii). » t! a hiba iiem liU magAem! (L. fent. 7<V 
Mt.) Le 

1S8. CB. xop>lT^^<- Tán : >jinilBak Iiouá.« HctyeeeD : >a 
Sine.* 

>&ual üxdtaUanak jntalomrn, hogy fStvi«relD«k rsU k^tODiil 
Vári Hierint aytrMégvéfffról, hao saertnt D«m»< áldoüatról van 
" 129. ex. A fordftás miudinkább Qs^iegabalyodik. A fe; 
«lejéti meglDt egy ncc. e. iuf. uerkexot ukoz bajt. 'Potfii 
'/pjj . . . vi^ifftoz t{ 7<(act!c>r,9C! [xai (« ú; stjiattwrac xai (■ 
Ta»; b-jxui ot{i<ií£i>3a)iévo»;] 3:iMX3T^T£ÚEtv ; asUn két sem ft 
toU (oúv, úxip aün-j) praepositió. és egr félre«rt«tt prae|>a 
(V áxáviat'}, acutin a xpoxciixr^ptoi <ü]ra! kit«t«l. a a (e; 
If^régén niegiiit eigjr prueponitifi (^<i). Itt már caak új 
dltáM Mgit B 



VlBl l-OBOlTlSA ; 
A láiRHÍahnah podÍK nem owk 
úrra kel) fiiryot rotni : axoJtftoí, itiA* 
ümaidntulibdt hatdrotiéi ti m/tiiu- 
Int, katonák ea oem katonák. Iiá- 
bor&ba voanlni nxok oUeo, kik iate- 
Dftnket Kiríntatt, a miud<.-iiKéK ki- 
rályi urát kironioljak, ki mindenek 
felett urat ilnl a msinEet^k elleu 
(Mcip oCmü •) Mgyreml, ajáiulíkok- 
kal é* ezetícet liapetolato» fohiuaLk- 
kal háborúba vonuJú Iiar«toaaibti, — 
Uanem . . . slb. sUi. . . ■ hogj boná- 
^faljanak (a felasenlMiM in) kMS*. 
rtevétol ét fiwtekStJ kapcaok kovd- 
tmUta lít/UóM (tr.i Kwvuiviet xoi 

A óxtp BÜToö Byomat4^ko8 forditAu épan axért esQkai 
mert Ijeo. iniut fennebb lAttnk. a Bsaracx^nek rdaxérdl iateukii 
táaiuik éa •xentseK^'i résnek tartja azt u hitet, ho^* iatea 



BUYKB roiu>fTls : ^ 
A rónaiaknak Dcncaak ei 
k»lt ügyelaUtk : (nomctak) El 
uámUknkban /etteaen a katt 
nak i*, meg atckitak ii. a kik 
Dcm katonáskodtak, egyStleM 
kell ranulniok aaok ellen, kii 
roDialják n nindeiMig kin 
Krintiist. u mi iatecnOnket, t 
minitfit ii»&{on tAnogalja sa 
a kik S írtUe a népek «41<ii I 
TenkkeL ajándékokkal. • ÍM 
tlStti fmidaágtdűua hadba a 
nak : hanem . . . atb. «tb. , . . ( 
venni a felamelétben ia} éa n 
eM SaiMadni egyeiütí, kÁi«» tt 



nftnUsTM Yiip ^ szfaxiffvi twti mtiv, j&Itebat itt TI. ^ bol 
H*aU«g ideralA példa n 80. ecikkoly mftr tárKynK régc ia. 



á 



-r6itT*inen ikoi)«u>x. 



367 



• Ubcrúl- D« per*ze Viri ast a b«lyet (111. t«.) is félreértette. 
V.i- fBig a 131. «>. végét ». 

" 130. ex. Tclj«M!n Uinkrelvtt cxikkely, raoljnelc )>e(ÍÍ]{ 
gftjsfeglitác n tnrutnu, r Igy kUlöiiöa ligyclmct i^rdmnolt voIiim. 
L BL &- 24Ö. G&r4gill: Ei T[ap [oütid lívTjtfft] [m-ítw; «<j>.b- 
xkaalov úicáp/iav ó -&t 'Pnípoioov orpotö;] (xai xoXw; -t xai 
(^ iptu^xsv xcÁutxXi^irvo;) [xai giáX-.oTo (éxósoi sxíXsxtm 3(* 

á9Tep*ú*iSvftt) ^Slmc . .. dwa^^viat vlxíjv. Vári hibAi: 1. nom 
^rti •< es^' poriodaa norkMotét, TCt^t nom fnrilltja, i> h ma^^jrar 
BbinuiiMUtot mftr a xóvtiu: xoXuxXaoítov azitvaknftl keídi. 3. Nem 
^ xoLvxXaoiiMv <zói. uie]y«t p«dig Leo nMUhoI in liasiíaál. L. 
XVn. vO. Á dta3X€^9|iiv«i xivoüvToi . , , xoXXaxXaoiova xoü 
- '.. ^(ÓT'ju xaié^rous! TáK4v := ihn n xercg nmStKutkadvii luiUd. 
. x mértitknél soksiorfa nagyohb fa«tjet foglfll «!.< 3. Nem 
trti lEiivxiu^ liovaUrtosásál. i- Nem érti a i/x69nt DéTEDAaaa) 
tlAribooaitott mondat vissouy&t. &. Nem érti ust a fforőg kit4t«U : 
)xóo« niXexTvi Tui^aw>3t « * kik ^mi » legkiválóbbak. t>. Nem 
trti a itwoiöti}; laAt. 7. Nom írti oxt a gQriíg kit6t«lt : ósTepítsIhu 
7w<íc~kirt V. rOTÍd«éget gzrnredni valnmiben. Fordítja t«bAt 
» bel^rel így : 

HELTEs fokdItís; 
Mert ba Tnindoi igy leu. ba « ró- 
mai acRK i'-íkiipcn aatuobb MtámA 
Umí, Én uppcn da iUenilSen (v. kol- 
l^D) fel j« \tat uercl*«, ha mínd- 
■Jtok. a kik báUiraáKra. dcrjks£gr« 
Épen (V. HX illet4 «Ktbe*) legkivá- 
lóbbak, mnini aEllkeigtia dolognak 
bijjáTal nem lerauek : akkor iitb. 



Ra 



viBi roxDfTiaji : 
Túmatak «rt megMRik, 



I *«TeKttk »okfAe U^nM- 

<(^'«wii(3.) mt^ffMö 6» '\<í\ 

" ttíií Bó<lon relfeityvi-rszva Mvin. 

tív4K^ ^4.) nrUn (.'>.'! m^ vitésií([ 

•" «iaeiaM«(«.) dolgátMiii Tálog*. 

^^^ klímák if (S.) Tannak (a uük- 

''■r^Kk kStÜl nálimk ex icmmi 

'**'-tTt tf. hiúnt/oziA T.,\ akkor 

^^^a >cgftsiigi:rel köaayá uerrvl 

?S%ik a barbár acaraeiinokon 

*^ kaimat tvDni. 



^^_ Bofty a rúmaí xeref; Leo idejóbeu kia tutániil, ht« ii4xv« 
^Be. > 156. cs.-t. 

*«3|iaÍoi stb. Viri: >ba bOvibeu vag^mOí . . . baditSmegnek, vitttz- 
-^E»ek.< Helyesen ; >1» niajd ttíttatítnk a barbárokon* atb. Hiba : 
a«. Igjr után Dcni tiMida. bogy Vári nem értette a r'<XutXcE3to)v sxdt. 
132. CL xai t<i>> CEMvSpeBv . . . suvep/ogtivtuv. Vári nem for- 
S^t a ani-t (^ iá) itt «etu, mint mfti^o) ix gyakran. II. 

1S3, ez. WC xai ózip ftioü, xar owttívíuv stb. aTfoswsCilíewi. 
^Jv*b: nnÍBÍ « fcíA i.it«nért ia. rokonaikéit is . . . bArdolnak.* 
^Ari a ií>;-t >vnlamint ba* vxnvakkal fui-ditja. Hibai Le. 



TdVtiími ntOOALMI. 



134. es, xoi 6V tmc oxtvat; stb. PordtutlaniU tmnii t"^* 
inUtr]>iiDctiAboli xArurcal páruaulvn. Hib* : IL 

l'. o. íj rá; a-' S'ivatdv ao( . . . tjjti toí xp<CTt*^<tio; káJso'.''' 
xcttovaijoai. Ilelyeatn: *ngy, » h<ig;ri>o ■ dolgok Allupatjit {•— » 
lioljMteti épen felfogod.* Vári: 'mgy. ft hogjraD feUd»tod tam^- 
oliliúát fo|{uoutlj)i veendheted.< Hib*: La. és la&gyar nUkUiii kib^ 

135. ez. 3iö Yí^t podrá^ai TÍjv áfo^v vÜTáiv nfi^tf^ v 
8tá T«;i{<ií. Helymen: >as<rt elSbb el k«LI riseliii az 6 UUmAA- 
iiukiil. (u)<-K P«^g) nyilnxéasal. Agy bogj* iitb. ... Vári: »azért mím- 
áendcfdtU wjWÜ^X&títA kell cISreiijroiotiláxDkiuik kőtárt u«iii£- < 
llihn: I-n. 

136. OK. xpö ttó ^Xij&^vo: ^í'íjovíat. Vári: >iD«>gfognnk fulasi. 
bug;' meg ne Mbetflijonek.* HeUeaen: xnegfutnak, luielAU lolscit 
kapb&tninak.* 

137. cs. Fordltatlnodl mamdt h ívf ( •» ogranbi) m telt 
SmMfttggén. 

r. o. Vdrí: >Az^ri rsnlc egy gy&seleiti fölöttük is e«k 
delemljil fogná megiutabiLdfUiii a r6ii)aiakat< {■= í) Sn^ M 
OÖTÍüv vCki)). Hel^e^en: >egiretlen eg}*. rajtok aratott gyűiel«m>* 
Hilm: Lo. 

'139. tz. Atí oüv. Vári: »KelI pedig.< Nem >)>odtg* — ' 
baneoi >teltil.< Hiba: I-n. I.d. 

**0. I). Ván: mivel «t (« oÖToQ axárazon i*. t«iig«r«n '^ 
asoktak Ter^adiii.< Hvlfoeen: >mÍTol ug^ematok Tonuliuk "* 
eaAraxf&ldi harcira in. tengerb-e is.< Hibn : I- b. 

m. ct. Vári: >oljr)iii nxidou vinelaa nukjd báburitt* (xnT**'*^ 
XttLi^i;). H«t7M«D: loljrau lilon-m&ton n6ik«ieA I* SlC^*^' 
Hiba: La. ^ 

•IT. o. >V»u aBUn még más mindeuMlo (hailifortíljr? , 

mit mlaki a jeíentegi kflriihaóuyek ismeretivel kieBRelkeb ''^^ ^^ 
(X(»Ó; ~ü TOpövTii íiaiK'/x(ii>n£*<»:t, HeljMftn: >« melyeket kiesni ^^ „t 
rabiki. bn ;iz ndott ktinilnn^oyKkiiiM! képcot (t. t. a lurcx ter*' 
vtugálMik.* V. ü. Leo VII. 4^. Hibn: I.a. 

«vtte;á|iéfta zdvov. Vári: mx okM vet«ttak maguukul aU. 
íiodi szrrvfzkai^n ilynt^n inuDkáiADak.« Led itt a nia^ nuiol^^ 
ján^l b«^zél. He)ye(«n: lanért vallalkoiignk a Uadi ut*«>it&ti< 
kí'lolgozisaDuk fáruUágáni.* Hiba: La. 

y. <K íöpnvtai U fpXy. Haly«*aji: >Kiuláltunk (v. taí^ ^^. 
ta&ki <ívil(o« kétÁrtelmücég a plagiaál<> LootAI) axonlMui mic st *^^^ 
VAri: >alv)Mhatiii axonlMD imJnnA*. ujíItAd \gy oloiuexve a bit^^ 
lek: tulátlatnak ndVtuiá.* Tebát Vári uem tudja, lirogj- a gSrS 
ben az abL auetorÍKiiak ilsttTUi> i« megfelelbat (v. ú. mihi a^* 




TAKTÍiTKn ISODALOM. 



■2IÍÍI 



,(i^1»Ai3duio). * uecn Uiseri H«rndot«n slfll'CiL |l« IciMteUt. S ^t 
t|],i)o)og>*>Í* fordliiu! Hibn: T.b. 

143. ta. dftfdw; Jé xa; tí Stj >.íY<i;ieviiv ípoantBT; cxT7|3aiv- 
*.BV Helyeién: *egyKKerre, ^ mint mondutií azokös. {lrungii>Avn) 
^^remTe.< Vári az d0{)«w; «]:út itt in >vánitlatiiiN-nak fordítja, 
y«tt ▼■ ó. Len XtV. 57. ha |tiiXi.ov íoooTjtOTi T'isouytai, íjotív 
Í^o-»; toTAbhd admtigtw-sorokc-ról be«iii51, bnlott I>«i> sxei-ÍDl (u. n.) 
lügfifiati ^ ámv öpÜvou; t» VU. 37. SpwiniTci ijfuav xuxmií 
»;. ój»«. V. S. SIV. 58. Íh. Hib«: I.». ni. a. 

** 147. CK, xai . . . xaft' íxaíTdv ;iÍ{>oc tjUtp-wBív toi>f)|i.apy')i); 
^f«[Xt> xpoTtfrceadw ^ ntium unii-itiqiio pnrti tununrchn ilebel 
pr»cKcí'i nominatirns c. inf. ^ iniíuden riez élére io ep:y tiir> 
m»rá» itilUoíiaék.* V&ri i^Muét 5s#iet4Terixlt as aCtÍTunaiml a 
■ap^iJTiiTír-" ü fordftjn Uiy: >Tuáa\rii\fi. \>vg\ oiínden egye* racro?' 
bftst «|m •orbuD A tnmurtilic* tartozik fenni r«itdetlctx/»eü,' 
H3b«: I.b. i» IT.n. mnrt <>g>' Xdt megint fordítatUnili maradt. 

'* 118. CB. "Exticowtv a ta fi^Ti . , . a(fj(Ov:a;, x«t' a[t«TÍjv 

ÍKCKOn* auvESTÜTCt;. Helyeri«u: iLc^yenvk meg a nienxok- 

OK-lc licEljeik, inindogyik erínye (vitéígé^e) ticrínt fttkalmaxm.* 

A.JB dlTBJtö már izintc •:lör« tudja, hogy VAri mit nem i<tg meg- 

te-t^. ElhibAud, moet mir vagy ütödsiíűr. a xaT« praepoiilidt. s 

DWSKi Iád)*, hogy STTtó; p«rf«ctuiu iDtruuiiűv drtelmű (= á!ld. m 

ki lUN') Foráftj'a t«bAt igy : 'YuDnak (é7tTii>?cii> *) pedig a m«r»- 

)olcnl--.tÍKxtji>ik. kik minden egyes cnAert viUxadgn (xat' dptTJjv) 

terfcnttsttk* (^uvestwta;), S vájjon, feltéve, hogy o*jv!OtdvtK 

TwgT BMtTiSa-íTs; állana a raüvegk«ii; lehetne még eieu alakok- 

a»k ii ulyau értetmílk. hogy > sorkén te nek* ? Hibt : T. a. I. b. 6i 11. 

Tnjjca BÍnca-e kát teljcMin ignxu a B. Si. blnili^jtniik, hogy Vári 

naiKnk fordftAni nem tndjn. hanem határoxottnn itcm érti » prae- 

pocüift bonyolnlUbb hiiBzniLlatát V 

" 149. cí, Tö ís xooóv T^; xpwTY;; TetSew; üftnpííoeti, xo't 
T« fíi dáxoú (bc. TdÜ XMQú Tf,; To;6u«), :^Y«<v ti ífítí-w ni^K 
37«i»c si4 TW >Jtenív4o; x'/áp»pac V4ri; »E1 fogod oextani 
Bx tJM taxis logí^Dywcámát : Dcvozetosen a maj^ merosát vagyis 

> fatnaadik meroet as u. n. cureoi-ukkd kUlSn fugod váUdictiini.* 
ííyflii hiba: hogy Yiri nuTiy-t 9EtiuTbv-nuk írti, » ezxel olyanfbr* 
■u&B hiliiiik, mint a 1 1 '2. i!x.-hcn : tárgyi hiba, tán u Hok kAct 

> Icpegyobb: hugj- ilyenformftn nugát a OTj)ati]|(Íc-t toi»ti mflg 
<^ tU«xCr támadó eursorok vezetdjAvA, okse s fo-f{ hadvexriroek 
kariIlMlÚl hossár^n-edeei uei-epet stán. Pedig Lt-o ueto gyöxi 

*) T. A. lioo PT. &. K«v«]UJaa|iii> a«i . . . Tev; zaB t 3':a)LÍ vt>9^ 
'>P2.'*X' (A biüy axcri pirhannKw, mert loitvat/vűUg a piMt. M ÍBt 



37U 



TdKTiSKn IXOP&LOll. 



H 

elves U 



figyelmébe aj&nUni a fAvez^rnek ax óva(«esA|[ot. sjt«m4l]res 
tfúfintüt s kOsérduk alá v>)á rendelfiaét. X.c IV. V. H«ly« 
>Ax cIm) hadtor létaxáinát meg fe^od üwtuni. x aniuut (igr nit 
jfileiiiU u harmadréuét dgynovexett i:ur«orokaBk fogod reodtl* 
AxtAn t^ Tpttov i*^ft;-t *a liarmadik m*ros*-B»k fordltja >l 
llHidré82( holy«tt. S mindezl Leo kit>dúj« tessí. a kÍUl csal 
lebelae r&rni. hogy megértette Lt<o 3CII. fejexetúiiok 26 — 
cxikkulyeiL (Ti-JTfi ^ Ta Tpta pijiT; 9»3XÍ^nc ánö XM^SÓpav 
áxá ^fevsiifKuv. , , , wste Éxáoiou p^pou; tö TpCt 
xoaiv xoopsttTo^^ c'.vn!. T^ 8é 3tpe!pQv {^/j) |t(pfl; ti 
^uttvf ttö STfBToú iifimi^faí.) Bz ai «gj«tteii hely t«l}ea«ii • 
liogy V&ri nyelv tudouulay át és tárgyismcreUl kellökiípeii jt 
meKxe ígazAu Makértv sMinek elíitL D« piuztán caak jAxan 
nol in cMdilkttzbutik vt olvanó QuiDrk n l-lö. czikkeljnek ford 
sán. mikor • 147.>b«a {neháDy mrral előbb) mAg m«gs Virii 
nU-ssdra ezt mondta; >A hadves4r pedig az elaS |Htrataxit 
kttxbOl&á taxisát (bál ez a >taxÍB( vajjuu mi?) tarbw magi) 
tcfCTu meg renilelk«xé««Ít ds . . . . »t a taxivát UkMS€ tárta 
nak (ím).* EgysxAvBl : sem tirgyiumimt. wtm kellj nyelnme 
sMii ponboesAg, sem kilvetkeietesség- 

150. ez. régén iúh&n a xots ^u;öv fordítása, b nem az ' 
kiemelve, a mi as eredetiben. Helyst. bár klaaó szabad fordfi 
Imui u hely Így éttevAó : *a bomlokvonal kitorjud^sét n (konl 
kai [lárhtixaRKis) sorok létrnlmn 6* a katonák egymástól i 
távolsága Huirint olyan hosMiunak kell b«road0ini. a rntnugirt i 
kifutja* (aias: tia nagyobb a létaxán é» ritka a mr, boMub' 
ellenkexi eeetben rSridebbre). V. 5, Leo XVIL 26. VII. 38— 
XXL 60. Hiba tkunduzoto: I. e. és IIT.a. 

r5I. «z. 'fl^Kt ti zffi vüv úxo&t3eo»c stb. Vári: >Toi 
koz<itag ■ nao^tan mondott«kra.< Helyeeen : »A most feltételei 
bereudesés aierint pedig.< Hiba: La. 

U. 0. xoiti Ört/ov, Vári: 'egy-egy tag«orbnB.« Helyw 
•MERŐIT rendben' (t. i. a homlok vonaliul 6n ii voW párhuni 
!!wSwPEal karemtet alkotó Korokban). 

153. «. íp-wiKsarí, megint ^dtuagaa-sor okban *, liololt m 
már lefordította a 149, czikkelyt, mely axerínl 3p«vn<3*Í ~ íp 
aviu Tá^io>; (nem is exólrn » többi, már idézett helyekr 
Hiba: IILn. 

* 15H. ez. . . . öp^ovte; xatá tÍ)v aú;mv Tct^tv extXtxtot. \ 
uícríiit: Ja lÍHxtak .... rangfuJc sieríni válogatva ki ftket.< ] 
megint a xaxá praeposÍtí<> kí^rt! Td^; nem rang, lianem, n 
mi mondanúk. >f«8y vernem, v. hivatáai fncrt más a cnna 
más a difenttorük, más a liypefkernxlák ntb. hivatáui). Tehát: >a 
tek. . . . kik u maguk nom^b^n (vagy hadosztályában) a 



n) a i 



TitKTtKtn IKODALDH. 



271 



vijiAbak.* Hiba: lH a. és b. (níXtxToi utoljtrá a 130. cc-ben 
taéíit *i6l) 

*154. c». K«'. "oÜTfl (lYjy lípijTot. iá-' áp« ÓKtTft; eaíív i 

tlio vcxtE-. ó Evavtio; ntb. li»l,veeoii : >£e arra az M«tre vau 
Btntvs. ha nx elleoedg seo^eg* cflak Amáaef nagyobb miiit u IímI. 
vi^ uftjaukkkon. Ha asonbau aáta dolgábaii táUe^ rajtad \a 
tDNtf4c< stb. Mex^iut ]>ra«poiiitÍ<Í. cziitlitl úxtf), kixMí cxokatlaukbb 
ji^n hjMXiu&lva. VAri: >A mondotUk nKonbnn csak arra a> 
totire illenrk, hn jtrÍMÍny ax fllonM^ hadereje a tUdhtz vi»i«- 
tfítfo i'Jitpi, vagy ngyanakkftra. De la aa «Ueaf6l n^pes Mir«g- 
|tl r''o<lelk(-xik< .... ntK (Hogy xXswcxTtT igdt nain érti Virí, art 
Bikr fenaebb b Uttuk. u 131. «x.-b«iii.) Hiba: I.u. dfl V. in, 
aert képzelbetjDk. hugynu érti n KX«rÍDt VAri ■« 9an»fU|^st! 

].í.5. I7X. E-. !)iv-n«l koid^dik. a 1Ö6. ez. pedig n %t-vel. V&rÍ 
jmast >E]l«Db«D ba<-v«] fordftja! De nem is v&rbattuuk egyebet 
a 154- Cl. k«ulet«< utáu. 

r. o. xatíi iv &t|»« sxtiííq;. M<^int Kaxá pmcpo- 
nüo. FordítHl: x^j-egy knrülot iii«rial reudolvo ki 6kat.( Vári: 
ttgs kerBlctböl b<va bo 6k«t.< V. Qi. 156. («. £>(?«&& ^ az igét 

i xvin. 70. í8 XX 101. 

15ti. «t. 3iá TTjv . . . T»v oTfMiXfWT&v . . . tXiT^niTa. V4ri : 
: '.''llwitT ■ ksl»nák kiytt .... wk a K^artú iinvB^.c ITclytsoti : 

.>,■-■•■■■ » katona.* V. ö. » 130. c2.>«t, mslyfrt Vári salnMn félre- 

irtML 

■• r. i>. xa-. oiiiw EttvTt; (i. i. & tSbbi vessek) xX^o; 

ttti|ia'i stportaiTöiv a»>.>.<;'M3i xai xapaQ-íjso-jQiv üptt 901 
tni Tüiv xoXsjt'iBv, w o T s K«! üxip Tác xpíCtKOvia yiXtáSa; jcaxa- 
n^iQu; vftiKwxaz . . . ücoijxittúí-.v. HolyoMon; (Kxok ioíikÍ nők 
itfil kalooát fognak gjUjtoDi r's kiállttják íket otttd egi/ütt (úgy 
■iol Ml &x (iU«iu4g ellen, li^jr, hogy harmincsezoren (elül leex- 
Mk< etb. V&ri : >Azok raind <^lic fugjAk a«r«>fieltcUiÍ u barvx- 
*ilMt |,!| kauiuik lömtigéi: • kitartanak majd vtled egy sittig 
(apr^09i !} SK ellenaíggcl utembeD, hiiien harniitiL-ieoxorci) fölül 
(■Mit Kt(ik< otb. TcbiU megint b*T]|it igi^nek «gy nliikia okoiuw 
■ lajl. mely minden iskolai uyelvtaobaD paradigma. Astáo meg 
aÍMk a buxgalom. I1& raárÍB mejifvau as a 30,000 ember ? wsit 
itfiuliviumal ugyams Vári aerint -- kisKcu. Hiba: L b. La. d« IV. 
Í\ nert Vári «s;}'''lt'>l''>^<''> num akarja mftgcrtuni, bogy Iiop idojé- 
h«L MJBo*. nncn toU :<0,0(I0 rúmai katona, » Leo cMik r«inAtt«, 

itgr lera, lui t. i. megfogadják mx ö utsaltAaait. V. S. a 130. cs. 

iúiu fordltáeát is. Megenged ein, hogy ex a hiba bihelelleunek 

láttik. de axért njuálatnn ttiiiy. Mi okoxta? rásts félreértéM! 
A 157. if ul<d»ó ciikkoly megkoroiuUxn ax cgétí fordítást. 




TAHTtXKTt IKODAI^OM. 

■ keoii* stAináru). 

tJ.o. Tol; xa>.ai(>Ttfoc: ívtv^övts; rftÜtiK'^ffflujitv, zoi (ifi 
tópov txílftív oUXXéSavTí; aujiciitvtD; ixti-ntz ít£Ta5«[ 
moly holr TÍlágtuan n^i hadi tnp»«xtAl»tokTa. banem raak t 
nMlnyokra cz^loz, VArinál Így t&d fonlfUa; >a mit u korAbbí 
bű) StmeböngézDnnk »ik«rUII. T«l5k BeHxbangxAtoMtB fejcxcl 
fogUlók. minekut/ina (jxstSiv?) szeri Mtütűi a MU tapaiita 
i>i («. b. belútük koU» •ikulánt mcritvc)- ^ 

t'. 0. nyomban nUun ; xai étipa Si áXiísto Sovi^ ^ 
ívTiúftsv >.a|i^<ivgavT(tc ötfopita;. HelyMcn: »tgcÜ 
ináHt 11 kÍeii)!«Ui(-tajc. ha innen indulsi ki.*. VAri: *£xonta] 
ti »tm tsaUuzUd az alkaimakitl, mi^g oiAa igon-igen doktit t 
hotsx majd ki.* 

**U. o. oyombau uUna: áxtp . . . ^jie fpá^v xoS 
StivaTiív, oÓx« Tip iiapóvii o»v'c(i][|taTi ttti njv euvtofifov ávi 
ápji^EOi'. Mir megint xa^cc prueponítió, u olvud tehát előre b 
Htil rArhoU lIolyoRon : >ii mii iigy«nkiiit uem leket li-iruí. >a 
a nKwtoni niiuikdjiilmii — ennek rSvi<Uég« miittt atkala 

el aem belyedietni.* V&ri: tinikéi a tiibbivtl eatfiren (xvB 
mvgtnii awa lebeteégei, otéLtserü tau volt «l6>dAaom kot 
wfttwtgik roTibán ■ jolnn fcjescetlw beletll«Ket«oi.4 (A fej«« 
eem cjvta^fid a n«ve LvonAl.) 



Iin« ezek a itz<ilinnleT<i »(iln)n1ogini értíkfi* fordíMü 
foiito«abli iiiUái, csitjtjin c»ak vgy íitjva\\»mlh6\, ft AAíkít « 
|iontjáb4Jl tekiulvo n )>zővegct. A mi a btb&k nagyi 
Rüsmbc^üökő okait h axok jehését illeti, jól tudom, hogy u 
Myóirat kÖKűns^ét keréshbd fogjiik 4^rd«k«lDÍ. Nem a tw 
caéU«» fonifttít akartam biliituni, ^>i nagyon ^jii&lnátii 
ex u tis/tán (u<]oniÁnyos ktíriJéa a ttKbimány ^* a 
tndonuinyus TÍRzoovok tekint vtóbon k4>zonibÖHni>k tekhiU 
« a megszokott személyes térre terelődnék, Megje^yxi 
kÖEzi^tételére, s ilyen Cnrmiiban i-al<i kfizxétételére a 
igen komoly okok bfrtak. KgytV-^ict k6teles>£geinnek U 
tani, hogy tfilem tt^lhet/ileg közreniilkiídjem «gy, ilyen f 
alkalommal k ilyen előkoK'i helyen megBZ<iULltatott Uirt 
klitforrás hasznADiatúbhá tételében. Híásréíot^ mint ph 
gus, nyomatékosai) rá akartam mutatni ama »pbilolo 
irány fonákságára, mely a si^TCgkritika r» ntöre^^tolt 
komoly és tissteletreniéllií fdudalait pu^tán csak e | 
logiaí tndomáuyszakok tücbuikui kübűsL^einek utánzása 




TOMltesn DtOOJLLOV. 



ItirÁtuaá me^oUlani. Ohajtaii^iQi. bogv a gűrög itbilulugiánalí 
liatalabh lilveí i^ iiiuiikáis»i okiiliiiitiak eKekun a hibákon, 
6 AlUtBák azt, a mit ft b(>lilog:tljl) jÜTcndÖ ^rdekáben fennen 
hangoitatm moBlsnában nem fölüHleges dolog : bo^ kellő n^vi 
i-Uttanttlmányok nálkUl. !^ nerezetesen a gSrAg ftuctorokoak 
lehetti le^ponbiHihb Miu«rete és müníeíen otvai*ása nt-lkfll nincs 
1^ nou ÍN leu e haziiluUi sem i^iuí gorűf/ ftöve^kritüca. sem 
it'iiti if<rí«f phiMogiii. 

Gtomlat Otoli- 



^^Ki 



irrarrUit falholiai tnfdii luvi. nive eutmnoruni ponti ficittn. 
>. R. r. cardiBalium. eccleeianim aiitUUtiKn serien, ub nntio 
H3I iwque ad StiDUin 1503 purducU. e d(K-iimrnU* tnbtiUrii 
|irMs«rtÍj|| VHticani colWu. digoatii. mIíU |>«r Connuíiim A'hM, 
<*d. min. ooDT. s. thmi. doct. nposlolicuin ii|>ud n. I'etriiBi de 
<Rhi |)Mnit«ntiuiain. Monaalírii. 1901. K&gf ^-r- VIII. 328 I. 

Azon Eokféle segédkönyvek köK^tt, me]y«kre ü Uirtónet- 
''ticár ^ tőrténetfrri risKorúI, nem az uIoImÍ helvét foglalják 
'!£ úgynevezett arcJtűHtoltM/iál\ vo^yjs ;tzou munkák, melyek 
f' ^TliáKÍ Tiifty világi ffiliivKiaJok viselőinek utWsorát, liirataloH- 
■wiásuk idejűinek nioghiitározásávaL twrtalmaízák. A kelet- 
AélkOlj okiratok kiáUftási idejének, a kétes l«rméaüet(irk bit«- 
'"""^úii^k megáll.-i[i(táKÍDiil it fií|iap«iknak vagy Tilági luéltú- 



*^80Rnak azoklMto ntűíordulú nwvi jelentúkenjr támpontokftt 
''^'SállatmUt. E metlutt, niíg egji'éssi'dl aa egybázi és világi 
"■^tóidj.'ok betalléHének módozata ax egyes nralkodókpolitikájá- 
'^^ tnegitéléíe tekiutelében figyelemre méltti üxenifH^ntot nyújt, 
'"^^B^terfl B2 egyliá/i é» viliéi fiühtvat«lok vi«elV>iiiek raabUli 
^T*^ hivHtttlbii lt-i>é<ük Ídií[>uDtj» éü hiiutulbaD marwdásuk 
**öliirtaoia gyakran fout<^« combiniiliók alapját kvpiutk. 

t.luk ogy fiéltUt boKok fííL Az esztergomi kaDonokokrdl 
™'*Slö tnr,tirtgraidiíiikl>an elfifordúl I4lrt0-I>an: ftorferit wítviítf- 

**'<o»n*l-, iiiTtiu-njiis iiü4pűi:. így magában véve e« a aér 
^''tliiit oem mund. KijcnbcD. ha katatjuk. bog}* ki volt *x a 
^"'wik? ó« ro«!tud]uk. hogy nem m:is mint Jiorgta Hixlrúfo 
^fUi bibornyk-pUapiik, "a ki IV. Sislos é« VUI. Idcm nral- 
««d4«a ^iftit ft n'.mai ud«arnAl bnUűma*. íUilM fufflalt eJ s 
*tilt4n VI Sándor ui-vvid u ]iápat lr<^ni-» i-niiílkft<l(i(l : nie^- 

•^*irfw ai .- ' káptfilau tagjai ki'zütt kiválú jelen- 

^^1 nver. tJ itvá^ királv politikája mik •'gnk tijnvfr 

'^í'" tftniit föl. 

Ha minden e);ye> e^tbon, ^tpeciiilÍH kotatás és kenixús 



274 




tAktAmkti auQiixvojt. 



lioljetl jó wegédköiivvbu Idlict betekintoDíink, mennyi ickit 4S 
(ántdi>ágot kiini^-Uictuiik m«g ! 

A mnt*yar tut-lénettudomáovi irodniom il.r«n oeii^köiiT- 
vekben feltünkén szc^éay. A nia^'arországi viliígi di ' ' ->4)k 
n^sora sr^t!ixiVva kiil'iii luonographiiiklMiii (rug} ~A'n 

egTí's ok k-v<-I Hírlikban jón-vzt fvIUl/iiliaUS iigyim.dc ö^szpfoglnlvn 
oiucs küzzétiíTO. Ug,vaDvz áll lu cgvbázi diguititi-iusoki-a nézTe 
i»: niort Pray György két kötetes kiadványát : SfKfimcu Bi«- 
rarc/(t«<' HuH^arU-ae, comp/eeten* fteriem ebrandntfiiatn arehi- 
epiaeoportim et epiM^ojtomm fínngariae, mely I77ii 1779-beii 
jelent mfíg. n tf>rt^'uetttidoin:in.r iuAÍ lillAKfitKSu elarultnak ki-11 
t«kiut«nunk, 

De a iiuigyitr tört^nütirónak Dumi^ak nuigyar, lianvm 
koUoldi digQÍIái'iu«nkk:il íh van dolga. ftSkt^pen egyháziak lent. 
Rómában sx^íkt^lü bilxit'Dokok. onnan Magyiirorsxágliu kíHdíitt 
legátuAok, iiuntitisok siiriien syfiy|)eliiek a magym- tört^iieleBi 
lapjain. Kuoük knvütkuzli-beu núlkmüxLot«Uonek azok a scgM-< 
künyTck. niidyck az egúsz vilúgvgrh^Kat ölelik föl. 

Ax dsÁ. ki ilyen munka lét^sftéKéTel a történettndnmán 
mfiTcIdit hálái-a kötelezte, fíams roll, kitill ItíT.Vban Iti^-geni^ 
bargbnn jelent meg : Senes epücopornm weít'^ai- col/u^ica 
iliiotqiuií Ínni>iii^rHut a h. Petro flptwíofn. Gam^ a legrégibb 
idAktűl uupjaittkig adta ax <^'gyes egy]i;iztnep;yi^k fúiiapjaini^ 
néisurát. melynek iittüzcálKtásánál sk egyházine.gyf^k közxi^t^ 
inonugraphiiira, vag^' ilyenek hiányában üchematifintisgi'^ 
támaszkodott. Nuba önálló kntAtámkat é^ kritikai tanúiig 
nyokal nem vég/'-U, a lútvzű unyng egTszerfi iisíiEnfoglnlásá^ 
ii> in«gb<!c<iíillio1ctloD szolgálatot tvtt. 

A vatikáni Jéréltárnak XIIL I.eu pápa nagylelkfl elft:_ 
biroxásáfaól Ití82'ben történt megnyitása, valamint az egyli^ 
történetírást egCsu teríilet«-n niigy mozgalmat tdéxelt ilö, í% 
ax egytiási dignitiintisok névsorának a hiratalus okiratok f . 
ba-tzuálásáral most már hit«l«ti és puntw mcgáltapftáBát 
lehetÖTé lett«. 

Rrre a feladatra vállalkozott a sxent Péter bazili 
mellett alkalmai^ott német poenit«nttáriitii. dr. Eubet K-rn-t-. 
minorita -K^erzt^tc^ több értéke egybiutörtvnelmi moiiogrup 
üM-rnnje, kinek 1898-lMin közzútvtl elsó kiudnínyiit. a Hwr, 
ehiu ruiholiai bI«ő kötetét, már ismerik '■ folyóirat olri)H< 

Eubel az 1 198 érnél kezdte meg munkáját, mivel 
pápai kinevező biilliíkat tartalmazó ii'f^esta -kötetek sorozatn. 
korábbi iiWkből úgVKiólván tcljeseu elvp^xett. s az elí«ö rv 



lúa. 



• ■■) Wt. Stálildoh, IBM. *ST. k 



I^RTÍ RRTr tBOOALOM. 



875 



az ) 431-ik évvel. V. >[iirton pá|ia )inlál.-íral régexte h«, altban 
i ftilttxéiben, hagy a kftvetkeííi kon-a níüve m4r n nyt>int»t«lt 
mim Icákban fogUlt iiÚT^intk U>lj<!K!ta-); i'-s puntov^ág U-kintott''tH;ti 
tííog áxtalanok. 

^VzoQbnn a szakíérfíak, mikor Gubel miinkájiit ismer- 

t«a^'< űs bírálták, elÍHiuerő ét maga-ottaló nyilatkoüataik mellett 

j,„ai lullgattitk 6l iu!l a HfogáAiikat. Itngr n mnnk:inak inog- 

jat í"**^* uz 143I-ik ívtpI, t«lj«seD iiidokolntlan vljárAs volt. 

ni«r^ " XVr. ízázinl rh-ji-ig a roiuHÍ foniisok fulhnsziiiitáas níl- 

^jlj ^a. f^pujtok névsorán ük bixtus mi>gtillapítá!<a nem lehetsi^ges. 

Kobel mefchnjnlt a kritika sxava eMtt. Uji-a )H>xy.;1)Atott 

a »«* tikihoz, s IWI vtígt^n koxzPt«lte mámdik kíndviinyát, a 

ifiíí^v^rcA w mttiolif/i iiiiisoctik kíit^itít. riielj 328 nagy negyt^Irét 

Uf'TX aí 1431-től 16ü3-ig tiírjfdű időközt f(i);lalja magában. 

.Miként az elsö, így a második kiadvány is két résii-e 

oolilc. Ax elsiS rész a bihornokok oéntorAt adja. és pedig liitroui- 

ffic míiduH : I . kíneve*I«téstik sorrendjében, 2. az ált«]uk vi»i«]t 

tiibnmoki i::zíi>i«k alatt c«o])orto«(tTft, 3. betűrendben azon nevek 

aJalt. a melyek élelöklam küxliuiunúlulbun rultnk. 

Ezen háromféle csoporto^ítáH a könyv liasználhalfiságAt 
nagy iDért^kt)en elAmozdnja. A tJirténetbilTárok eKítt kífztudo- 
lo&sli dolog, hogy A köziSpkorban a bihorimkok rendsxerínt 
i*gy <>«k keresslneviík ^ hibortioki <rzfni(^, vagy pedig 
hazá.íok. illotüle^ ftípapi sx^kök iitáu ii**veztelti>k ol. így ]>1. 
Efd-iU B^ííikr Tamáa emtergomi bibornok-órsek családi neve 
> viiiiui okiratokban és leveleklwii sobasem fiirdö! elei. hanem 
T.icv fviriíniíi/i* Strigouit^iii'i.'i vagj' Thomn* fitnti mntti Mar- 
ia matüihux pritgbf/ter cardinali" cfimawl jelült«tik iűí^. 
2 :io«7t az CMst furdái eld az oIit»z, frauczia, német ath. 
''>->rnukoknál is. Pl. Isvaiies Péter hibornok, re^ioí érsek, 
I niint pápai lo{;átus II. Ulászló udvaránál tartrizkodott é* a 
-/.|jr*iüi piispiíksrgot nyerte el, rfindi*pn Víei/tH^íi*).* (reggioi) 
□üveu nevezte lett. 

Ekkorig, mivel a családi nevük oonstatjthisa otnty fárad- 
"l^gal járt, a történeti munkákba többnyire az okinttokhao 
•uwwnill czfmek mentek át. a melyek — eltekintve a sxaba- 
tosss; hiányától - gyakran félreíii-t«sekre é** zavai-okra adtak 
i* ' . mivel gyukran (ordúl elő axon e»et, hogy ngyanazun 

k' _ ....^ret lés ugyanazt a biboraokt ezimet egymÍHUtÁii több 
"> honiok viseli. Ete nem egvaxer történik az is, hogy a bibomok 
'.ywtrlíen a bíbornoki te)ittllell>en viselt hivatala után neruz- 
'tft. Pl. cnrdinaíin eiíiTiinif^llnriiif elnevtzéswl jelöltetett 
•ut Hoilitíio az t;sztergomi oivaVi-kanimok és j>étervAradi 
*I*ali- ligy szint*'-!! S/orra .Iwtt/ti* ogri püspök-ji-l'ill é* szekszArdi 



S3» 




TMTftjrni IBODALOH. 



a]>ílt. Vi!nrc mikor a cíUiUdi iievok Iias^umíltAttak. vxaí a Iíüz- 
haüKDálatbian gjukrau ol.viiii furiuMt vetünk füL s in«).v itlatl a 
név TÍseIAjÁn(.>k nuívtDazás&l é« családi állását oebezeti lehetett 
filisoiemi. Pl. n. T'lásztó iduji^beD sjierepel egy rardinalií de 
J'^iuo, a ki fwclig a De Foijc csatád tagja h igv Anna iiiaK.var 
kiiál.viii; rokona volt. 

Xt olúttfiiik lekvO kületbeii Eulivl a biburookok uw- 
soráboE íüggclékúl (27^G6. 11.) u bíbornoki testület jegytó~ 
VHayséhíil (1440— 1503) kívouatokat csatol, » melyek köztörtí- 
ueti tJrdeklEtíl bdiiak. Kzekbi'il megtudjuk egyebek ki>xott, boftr 
a k iiliiiifiílt* ori«ilgoklia küldött bilmrnuk -légiit u.sok luilíor ii<'v«í- 
ti-'tt^'k ki. mikor indultak lUiiuk i'w mikor l>!-rtt^k víshxji Kómába. 

A munka má«ik n;»zv az úrsokt^'k úk pü»|)ökijk ncvüorit 
adja, egyházmegyéik iszvriiit esoporbosftTa. Kzek betüreiidbes 
köretkeznek egymáüiitáa, tekintet uélktU az oraxágokra, nielyek- 
nvk lerSletéhej'. tartoztak, ^[iiidaiáltal Kubt;l f ii^>;el'^k bou ax 
eg)'(% onxágokbaii UUe/ő iJiNeki iH {>ü?i[it>ki MM-kt-k álitözotút \* 
kusU. Nem lehet tagadni, Itogy a bettircuil megtartású, a hu«z- 
uálhatóüág javára loolgál. 

Minden egyes főpapnál négy i-oratban vannak feUAntetT<í 
az adatok. Áx els/tben meg van iUIapltva, mikt^peu Ui^-ncfiettl 
meg a fópapi »/^-k : haliíl vagy átht>lyezi.^ által. A uiái*t>ttikl>ai : 
áll aat dj f£i{>ap családi i.% keresztnovu v ux az úllfLs, a iui_. 
a főpapi szék dnycrísc i-liilt tültütt be, A harmadikUi- 
taUljuk az éret és nupot. mikor a föpsp »zékét s pá] 
rendelkezés alapján elfoglalta. A negyedikben pontnsan '-Ir"— r 
vau a vatikáni levéltúrban ArzÜtt azon okirat, mely a p-'i]'^ .^ 
reniUtki/iSl tarUilnia//.ii. üly eA«t^'kWn, mikor UamA idéxie^^^ 
munkiijálMia <.'^y-^-gv fii|iap fordul i-ló. a kinvk kinevezésér^^i^ 
illeUJIeg mi'Si'i'ösítcAúrül a piipaí íntézkedée nem volt mi 
található, a főpap neve mellett (samíi ntegfelelVi belyt'ri- 1 
ti^nik utalás. 

.\x ^gy^ uevek!i<'7 minden Inp alján sArütm lalulr^ _ 
nagybtN'HQ ji^>'wt«kcl, melyvk rvs/Ínl belyreiguzítávokat i-xs^^ 
talmaznitk » Oums áltjil közölt adatukra vonatkoiuilag, r«^sc>_a. ^ 
áj adatokat, melyek a vatikáni forrásokban a szerkesztÁ tig^.^ 
mét magukra vonták. j 

K Rxerínt Cubel az 6 könyviben a vatikáni (orráwL ■ . 
kfvfil f^veddl (jums muukiíjál vei^i lekintelbo. Az első kt . 
II' '.^ uláu löbb bíráló sajnálatát f'.-jL-xtv ki a íül < 




b 



1 az 1873 óta megjelent ei^ybáztÖrt«:nelmi kiadvai 



kat, kUlöntíeen az egyházmegyei monographjákal fiil nem h^' 
nália. A/ontan exekoek felíiax/uálá^H egy ember ereji'l tii* 
))ai.n((M válliilko/á-t lett volna, l'gjanis a muuJíiíban feldolg-^x 



TfinAintTl IHiMlALON. 



277 



ér!»^)ii «s pUspöki SK4)cek xxáma nem caeb^Iyekb 768-náL Kxt 
a Tiimu ifúiofít 37. a kőrttlménT m^i'Ai-ázKa ma^, hogr Rut>el 
netrx. 9xftrítJ£iv/ott a miL l^ny]<>g fenn&lU egyhásEinfigyékre, Imuom 
■ cTaEftiiz<>t«s ér»ck8é|(«kr0 6t püsp<3k«i!:gckr« i* kit«rj«u:kMl«U. 
, n xnilieu teljesen az útVirÖ érdemmel dicsekpilhctik. 

Kxea CKÍmxetes fiüf)apak névsorával U j«lentékenv szolg;á- 
latot leli aK egyes országok tíírl^netfrtliiiftk, a tiieniijil>en k^- 
tnri<iiná!> szerint elenyt^tetl i^'!«eki i^ ipiittpi:>ki üxúkek CKfmei ft 
»r^^l-|>iii;p(>k'>kD«k HicoktAk adomAnyoztutni 

Plabol QuinkiijiibaQ taUljuk első ízben nrszájíok i?s egyháü- 
megyuk .izeriut cs^iportoAttra a^ éraekek ■% pilHpÜkük inelté 
roD(j«]t ><igiMl-pUíi[)f>k<ik nérsorát. A loagi'ar ti>rMíietb(l»ir e 
íuceriDl Eubel köuyvvb^l tudonufót sxerez arról, hogr a mt^yar 
korotia unuűgainak LorülotiJo ax énvkí, püspöki &(ékok éi 
'3^^1-pijspaki állások betülti^sétiek minden egjes esetére ronat- 
Icoztílag a vatikáni levéltár mit tartalmaz? azaz mikor, mily 
tiuSdna hi mijv kŐriilmt^nTek knxíítt tSrt^nt n botiiltéi iriUit a 
«Eent-srfk intÍKkodtíse y 

E ti*kÍQt<:lbon Bubel lulului a fült^-tlen megbíxhaUitfftg 
KcIl^^rQ] bfmak. Ott. a hol U^anisrii kellett neki liima«K- 
KoiÍiiÍ8_ nem tudott kikerülni egyes jelonti^ktelen tévedéseket, 
'***'l>ek azonban a munka ért^kéb^l .semmit a«m vonnak le. 

Miután mtnt már a római adatok dgysxólván a moliácsi 
**^ig Ifüxkincscsé lettek, a magyiiroi-sziííj Hierarchia caíhotiat 
'^'^rlestt&te tetemesen mcf! van kiinnyftve. Ily kéxikünyv U^te- 
*íté(ía(,][ szuksi<gességót a tórténetinik é* búvárok lé])ten- 
'^yoiBjn erezik. KiváiMitoM út. hogy erre a magyar ogybúztört*-- 
^ílfnii rabunelyik ifju munkása mennél előbb vállalkozzék. 
' ^(Ulkoxásában az illetékes tudumányot) és egytiázi kürfik 
^**''»0KaUÍ!iára Itixtosan sziímíthatna. 

FiuKKöi Vitao*. 



rí kánonok. Más eg^rliizi kttnonokkml B]^ be ve 14 
Ciad}* A M. Prot. irodalmi TArra#ág. BudapMt, 
HornyánBíIty Viktor kny. Ht. 27!) L 

A magyar reformátas e^yttáx történelében oly ReTt>ieet«» 
^'^tíf-KtiíllMi sinnnt kánonait mi^ a xiunat éMÍben, lÖ67-ben 
"*yomaWa Páinin Hiicwlr U.Wid kiínwnvomtAtó, a reforraátor- 
r^mdáfi Hnsxir Gál tia. A kótnyvlVö (bilin-magyar) kiadás- 
^^ (upjainktg caak egyetlen efty Xe\yw példány maradt fen, a 
^^■^-wanyai er. ret egyházmegye könyvtárában. Szlikt«éges 
Uagvnn érdemes munkát teljesített tehát a Miigrur Vkvf- 



I90I. HornyánBíIty 




S7S 



.TtamXKTI tK0OAtX>II. 



tastánH Irudfllmi Túi-sadág. midőn e Dagybecüü utiíctiui iiu> 
iiimite kiatl&e&ról Kondoskoijatl. 

AxntilMii n/. ereil«ti kiaiU^ lift iiuIh&uiU (48 U|tl őtsxctt 
több tért foglalunk cl a mostuiii lcÍHilá)il>an azou káiioni>k 
szüTKKci, tDulvek a liurcxeij-Hicdlldsiekkel ktsebb-nagj^obb mórUjk- 
bon rokunságbau Tannak, s azon összebamalítá, magyaráscó 6* 
felrilágosító jo^y^etck. niDnilbatnám: apró tanulinányok, mel jf.-k> 
kel Mot-its tit/iih, »/tile^k<ii-tl egybitiitirU^uctí kutAUlsokra, iia gj- 
lixorgalouirit «!■>! tiirelvmro uiiilal'> erciinR-iiytiTvI. « kíválú i>''''i|flM 
gaziíiigítuttR én fok ti'kintctlK;u Tnkíságos furrástiitinkávii otíitilalH 
Üiagyon mk ulysn ueveutes vgyliáxtorténeti adatot találunk 
« munkában a XVL és XTII. századMI. a mi tóidig ragjr 
egráJlalában nem, v»gy c^tak u.flk«^bb kőrbon volt ismerete 

A dolog tfniiéwetíböl köTClkw;ik, liogj- a p 
KxAsailának zsinatai a^ t^yhÁx Maii vs kiilnö m&g'Síí. i 
nak ^rdt;k<í1>»D fölpg dogmatikai éi e^házjugi tíma muubál- 
kodtftk. vagris canfesaiókuf éd, kánonokat lioictak létre. A 8záza4l 
hetedik éTtiü«di^nek xániltiÜK (iriíO) inkiíbb a dogmatizilUs. 
a nyolcmidik t^vlixcd keídüti'től fogva pedig az egyhi/ ■ 
^yliázi törvt/iiybozá^^ vun tdlHútyban; a sűrű egyni> 
kövelkczü hitvallásuk helyébe a flúntén nagy síimmiil iHre- 
jott kánonok lépniük. 

A hercz^g-KzAlliÜM atyák már nagyon kevfi^t dogmHtÍ2ál- 
nak. Sítervej-ik ar. egybiiznl. rendezik ux ogrliAiti élet«t. Kán-h- 
Dos kőuyviiV nemcsak ait«-rt nerezotc^ mert az első, in^ly % 
latin Dzciveg mellett a ni^ nyelrén. niag}*artil is kö):/4.-tét^t>>tt. 
hanem ázévi is, mert a kf^S'.'íbhi kánonok egész sorozat:!' c 
iljra meg újra mt^jelenik, kixebti-Dagyohb váltotta' 
kitingyásflál. vnifi,- hozxMdá^sal djra m«geleTe»e<lik. A h' 
megyi^i, a l£«cxcs-fáli* (Inihcniuus). a kőve^ikúti. a )>á[)iii 
ROk. Hx eiöbbíok Patliui Istrán, az utóbbiak Kanizvii .fái 
Vüspökíi^e alatt, végre a Jíara-mcgyei kánonok, e^yttíl t>g; 
közeli rokonságban állnak a herczeg-szAllAsi kánonokkal. meW 
a tfibbi«knek mintegy ahipját ki^poxik. 

MiudeK líuilítolt egybázi tÖrvúnykíinyvek. melyek ^f^^ 
(fifiila kiadásában egósz lorjedúlmíikben kőzűlve » egymi 
pontosan őesxebasonlftTa vannak, nemcsak sxoroean rcitt 
házi, de múvelödMörtáneti szempontból is rendkívül 
fontossággal éü l>ocHC>«l bírnak i* a református egyház 
kikéi mesKxe túlhabidö 4^rd>:tklfidt<«t kelthetnek fel, A 
uvgyeí, a Rixm^-Uh 4« Bars-m«gyw kániinok magjar, 
köveskdtí és pápai kánonok latin ntörcgűek; a legiitól 
tdjfln Rzövege 19, boKizas lappangás ntán, csak mosta/ 
került elö. 



j4srt!fKTI TKfWATOlb 



A iKTCxeg-sx^Uisí kánonokkni, — a m&r eoilített Rt 

tiltiti»-ftyt)jtfin<íDy«n kÍTül, nohu nuin iionvirii mint ozokbeo — 

rokon rotiiíbokal taldlank m^ az 1577 én nagyráradi kitno- 

iiukltuu (Articuli miuui-ee), továbbá a felffíltli és a üot^mU 

^"•riicir-kishonti czikkeljekbeu ií. melyek .'izialén a XVl-ik 

^á^ad urmi^kei. A felfuldi ragy feli«<><iiisgy]u-orsxiigi kánonukut 

ÍftfA:r3f Oyala a C^allúkÖK í-s Mátyu^földo vídékínll szánniu- 

latja^ — szfriiitiink nem htlyt-scn, mert a kérdéses kánonok elsö 

ki*<iAs» (ISSS) az Abaúj-TármL'Kyei VixHolyban jelent inei;; 

^^ cltekiatTe ettűi, az a tény, hogy e kánonok a piiajMiki 

T^Sy ^uperhtteiutetm hivatalt egtiltaliibni) ucm i«ui4a-ik. 

"•Doia csak az CJ>})fy*'l vagy .wrwjoííii- l]aU>ságáróI bcfsiíéinek. 

"^xotünk ezmiit kétségtclenúl arra utu). ho^y eredőtöket nem 

a I>una. hanem ti Tisza vidékére, küzelebbnil t^|>en Abaiijiu 

k»íU tennllnk, mert a nzoruszíd boi-srid-giimori cgyliá/rnegvo u 

*»Íö.t. kánonai™! ílt 

Grutiaii Imtabiiat gyiiit«ni<;Brét a kánunjog »coacordifl 
'"^ccirdantinni canunam* núv atatt is tismtri Mukos munkája 
s«iotén megérdemli c neret a XVT— XA'II. ^.ázadi magyar 
P*"ot.«stinB, illet^l^ református kánonokra nízre. Ai 6 mun- 
'^^JAt nem nipllíizheti ^nki, a ki e ket szAwid cgybázi i's oiürelO- 
d€»i tórtínetíít, k^'^elchbröl podig ajt egyháí szerrczeUít, külső 
**• l>«líö flctét ni«i;Í!;mi^rni »zánd<-kuzik. 

A fac-siniile kiadái pontostága és hQs<^«> u fTorayánszkT 

^yomda jó hírét nüveü. Cwiki^ a kánonok iito\s6 lapján talál- 

••".■t^i eredeti aláirá-'^k n'iiri"iiicli<ija hagy ícn némi kítiiniu- 

'■'^•it H vihigwMíig trkinl'jtébcn. ámbátor m^leht-t, liogj- «z 

Predetirö! tisztább képet nyerni nem lehetett, A liáromszáíados 

i" ■ "^ ■ rropriáknál elflfnrdiitó rövidítések kiegészítőt is meg- 

- iie a kiad4, aiconban n^m mindenütt sikerrel. .Miitnnee 

*- ■ íjwixíiM.ft jij. ( Vi(ri(/rv-ni'k gODdolj:), liolott i^mtTÜtik Llis- 

Wai f^iiy^ Pét«rt i'-pvn ez íd<jliúl és éjn-n liíiranyáltól : Imio- 

'"-■^ H", Werfsmaríhi netónél a ff* mellé kérdőjelet lesz, holott 

i^iaerank Wáf fagy Fty-Veresmarthiakat, Aiiide e/ek csak 

*l'<'<Salgok. ha nem egésxftu érdek tí; Ionok in, - ralaiitint még 

**T hufiT eg_T[>'ir liiílí-n nem jelüii iwig [mntuKan forrásait, 

•"t pl. a 19J>-ik iap<.>n, a hol egy közleményről axt mondja. 

'''Sí »a minap liotts a Szemle,* ileg kell mondani: Prof. 

í^smíe, VMM. 202 és kŐT, 11. Kjwn U'irténelmi munkában soha. 

'«m Hutbad a iiontn»8íg ellen Tétení. 



S80 



TOHrltSKn IKODAl.UH. 



I 



Das Árchiv dcr Sladt Hermamtsíadt amj dtr tacksitcMt y< 
Kia FUbrer durch ilMMlbe, Von FraKj Zímmermatin. Zwtit 
HaA7-5BebeD. 1901. Krafit V. kaj. 8-r. 6, 3ÖS L.^ 

A Icvélt&rnk Miuertot^'ncli haKzttút t<3ii4'-aotbúv^ 
türténetfrúk elJítt fe;tC:g<:tai szükségtelen, és mindatnfilt 
eny^Bz/íen Iceréi ait, a mi hazai lev<<Itáraink Raxditg anyaj 
eiddig nyomtatáülMin racgjelent. Ann.i! mt'lKíbb eli^tiit^ríj 
tehAt Nugy-SiretH'n «Íro« é» a sjifo/ vgjelem kéjivisftlOt 
Ivt íizou áldu^Atk«.^z«i^ór1, niclylycl a fönti cícídi al»| 
ld87-beii aiegjelcDt ísniüi-tetést nujist ugyancsak Zimntd 
Ferencz tolláböl második, bfiWtett kiadásban búcüátják aj 
kJixNnség ha»!n^.'ititra. 

Sajaus azonban, \v^y a S7.«ri4!> nem liaszDilta 
alkuimat an-a, hogy munkájának kuzjogilsg bclytvlen cü 
kiigazítsa. A ^saeheische A'íí/íoíh (szász nemzet) 
ugyanis a mn^var közjogban ex idd sxerint teljesnégmel ia 
len. A KirályVddütík az 1876: XIl. l. ez. által vaM; 
z^e folytán i»iipiin a ^sídní cijyt^lem* maradt fL>D mii 
inúvcli'i(b'-si liatúHitB, teliát a IcTéltár h csapiiu a $íást ^gy\ 
nem j)«''i? * tű.': nemset hve^lára lehet. 

A ináM)dik kiadást &x e\»&vel nzenibeu klllünüMii bee 
te«xi az Krilvly ]H7(i-baii mc^ráltüztatott, u«iukUlünl>ei 
abíolut korszak alatti pulítikuí beosztásánál » az ordélyi I 
nai határdrTÍdékr6l oyujtott átt«kiut^!<. ftlleg piMJig az er 
közHégek német, magyar és román nyohil nomenklatu 
Annyival is inkább helyén rald roU ennek a füzetbe valti 
vét«Ie, miTi^l Xiuimermann a lielys^cknek - a bol raii 
mindonutl n númvt n«vét használja e csak kivét«lt^n 
utáua zár<iji-l kőző a magyurt ie. Kk - az ü !>zem|x>ntj 
tekintve a dulgnt — értheti ugyaXt ^^ batározuttan helyi 
hogy a magyar hely- és egyéb tulajdonnevekben as d, if 
beteknél következetesen mellAzi az ékezetet, pL Kexdin 
hely (4 1.), Háromszék (fi 1.), lÍJikoczi (ti3 1.); azufain 
MannKii't éK Ayanyoíth-t (r Mar-on (» Aratiyas helyett. 

A mi a levtiltár ismertetését illeti, a máaodik ki 
nemcsak abban ktlliínbíízik az eU^Utl, haqy az 18^7 c 
gyaru)Kidásl felöleli, liaoem abban is, hogy a uerzO egyi 
a Icvúllár rendczéitút annak egycdŰl holyos alapjára vei 
vissxa, az anyagot nem mindég sserínt. mint az ehü kii 
bao, hol drJcmulen, Aktm. P>-otoioi/biUhey és Reehiu 
bücher czfmQ f«!osztályokat álUtott fel, hanem eredete, ■ 
azon hnl^-ignk nzeriut (»o|iort4MÍtja. melyektói az iratod 
máznak. Megdözólog Azonbuu a levéltár azon gyQjtenu! 



d 



jbKTbitJi mottKuait. 



281 



imaaiteti, mtily Urkuiidcn czím alAtt n tulajíJdakt^peni nkttit-«' 
1^01) kiTlil t;iix4'-])kori ^xiiiiiiul&sokat 4^'^ ad<VlftJHlromúkíit, továbbá 
hli'vvayi^kcl. s^tiitattiDtokut. s rirosi k^pviüelütesttUeti iHi h»tó- 
tigi intokat, bírói ítéleteket tstb. tartalioaK 1 700-ig, nőt nekány 
lUr-abot az úiahh időhői is. Axon ley^ltárakban, tselrek hfttt'i- 
gígok iratl:ii-aÍlN>l alakultak, m\nü a tia£y«xe)wm Oy — ft 
fiozXK CTtelembon vett liivataino iratokon kíviil routls^orlnt raa 
(i;F)r»ti levéltári snya^; is, Dielj vagy cgyáltnlábac nom hivatalos, 
raay nem olyan terméj<zcta, bu^y a tulajdonképeni hivatalos 
ii-;itok közé Itecszthatií lenne: Az ilyen anyag;nak ktiiiiii gyiijto- 
ménTbe valri ik^/efoglalitsa kél^gkfvUl helyei' ; azonban buttV- 
sÁ^*;*)^!)'": biíúrki!i:i,'tt ugjirUokiiak, ttílfik eníclü kiadványok fogal- 
ma zvinyainitk. mek iDellGkli;t«)Dok. liutótiágok jegjxdkonyveinfik. 
PAZÓTol szoros értelemben vMt hiratalDs Ügyiratoknak az 
t^ hatdság levéltáribiSl ineUékes czél (irddk^ben valú kiba»f- 
It ü beire* remli'^Jü^i eJr tiltja. 
A nagyszi-bi-DÍ levt^ltJir nem küreti szigoriiftn vzt az elv«t, 
Tuennyibon az 1700-ik évn«k miut korhatárnak felállításával 
XVIl-ik Nzázndi biratalo3 íratok is kerültek az IJykunden 
cziiikil ;:yUi te menybe. A korbatár is mviziil rxa megválasztTa. 
^X. keri'k't/áiii helyett a Dij^ottta Ijeopoldianntn kiliocsli tágnak 
pju (Uit>l. lieux. 4.) sokkal ésKSxernbb volna. 

Ax Urkumlen vz. gyüjtitniúnyt Zimmcnnauo két ri^it* 

xtja. Az elsőbe az 1290-1451 lá^C-ig. a másodikba az lS27-tfil 

nOíhi^ terjed/i íililbeii kelt oklevelek tartoxnak. Alindegyik 

caopnrtbnii kiilüti i^niortcti azután 1. a d/i^ji. ^. az exjyhii^t 

MCCODélrok és t>::*itiili;lvt oklerek-ÍU luelyekhoz a kiizé|)kori réoz- 

ben IWR számadás-k«n>-vtk s ugyöb iratok járulnak. A rau- 

fí«^é!' ezen nHÍdja az oklevelek ri^es anyagának áttekintését 

, < '.iköanyfti. Szerencsétlen gondolat volt azonban a világiak 

kievcleit országok sixerinl alcsoportokra «.-<xlani. Eztín alcw> 

k nz első részbün : 1. Maijyaroritáff 'Vs Enh'Jf/, — 2. .!««- 

ri«. — 3. Románia, — 4. Németország ; a másodikban e<«k 

mBHt még — Ti. Törükoríiáif. Elbibázottnsk tartjuk ezt az 

aloatáiyozáAt, mei't a k^fílt ismertetésből nem tudjuk mee- 

állif^tani. ininfi alapon tiírtént az oklevélkiiUlítúknak egyik 

nitr maiik orazig n«vi' alá s(>roz:i«a: vájjon a kíiillídt ncmzetí- 

"5^ AUíso, az oklevél tárgya vagy kiállításának helyo volt-e 

•Iwti? Ziininenuaun - ügy látszik — kétes esetekben Ausz- 

lak keilvez; legalább >Ue_Hterreich< alatt taMljuk felsorolva 

Perdináitil, MÍk*.-i. Rudolf. 11. .Máivá* is I, Lipclt magyar 

yoJc okleveleit, kik bi^onvárn nem Au^ixtria, liánom a 

Var korona jogán avatkoxtuk u szászok üf^ytaiio; továbbá 

Íí1q^*-o hadvezérek : Cascaldo, llasta. Caraffa és I^ajos badení 



282 



TötTAnm iitoD*u»i. 



ilriíróf leveitát; u. o. található ("gr Sajulamnitnm milHa 
egj jTíiéc/Zíi nnmeriim militiai^ in Traiiít.*Uva»út hibentaK 
rnnliuen^ 16!)8-b(U. Bíiuff)' Gr<irgy i>rsxá^gyUlé8Í invfthiv 
lR90-bÓl, e§y ercUlyi kir. udv. kaiiexelltiniii leirat és — hoi 
hiie íiictn — a főkoimáuyszéknct a loTéltárban örxött i: 
remk'lete 16y2-hr.l! 

A k'vt-ltártiftk tiill-t^l * legrtjabb időkig tei-jediS an; 
gánSl poDlot) <!i> köonyvu littekiatbetd kiilnuzt ad Zimniemu 
a kutató közébe, külün-külőn »orolrii íel Nugy-Síebop rút 
íízeben-sxék, az ITtU nov, 1-től IT'JO m(Lj. l'tg fennáll 
Szcb^n-me^e m s sKáiv. egyetem akt-íit, jegjnókömfeit 
^zámatlásait. 

A muukábuz fuggvlékúl jAriSl a lovt-ltárbnii 6rmU iit^y 
kézirat, rei>ertoriuin ét; törví-uykilu.rv ri^k<t4Ks fulsorolUtsa. 
leviSlulr kézi konyrtáráiink betűrendes jegjiéke. s v^gűl 
leviJltAr luiíiználatira Tonatkoscó szabályok köslése:. 

DOrt FntKxcE 



Á ifyMlafíjérviíri BaiOttfíitty-kdnuvliir. Irta Varja Elemér. Bd 
pMt, 1901. Atli«Dueuin knr. 8t. 271 L (K6l<iiilcnyomnt a Magi 
KwnyiW.'nwíí IKÜll — 1901 íri folyanuiiból.) 

A miúta a uiuKeiituok én künyrtllrnk fűfolitgyolűs^e il] 
kezdte mankújiít, aiálH bizonyos általános érdeklődd muil 
kőzik a könyv tár-tudomiíny terén. Ez a 5|>eciáli» szak, mely 
iDÚrel^re a klllfoldíin társasá$!okat alakdotlak ■:« biblia^ 
|)hiai folyiíiratokat indítottak, ii;ilunk ni'^^ :i ke/dt>t 
ií »Ug cmelkrdetl felftl. J't'dig e tt-ren ií* kclleuv thI.i ü 
Iliink, é* lidÁa n Nouiz«li Mtuviini jubiluaiiui Idietne altcalic 
idApunt ily bibliogmpbiai tánuisátc negalakalására. 

A niit eddig pcldátll kfinyTtárakról bírunk, az alig egy 
könVTJei^y /ekeknél. A könyvL-tr-tiirtéiielmet nálunk eddig uí 
igen iiitlTi'ltt'k. Alig Hidunk Mintit»lDÍ if(y-ki-t küuyvo^ md 
e 8|i<x;iálid irrív utulott. PiMÜg, hogy mily líllapotbaii mm 
a mi könyv tjí mink, mily keveset furdftunk a kulturális tönil 
vcwk e iiathatós <^mozditóira, nzt élénken tűnteti fel Var 
Klemér uz elül czímzett munka eUtO fejezet<'-l>»n. Kulünőti 
a történetfrás érdekében lép eM fontos iudítv.'lnyiiya]. Sttrgi! 
H kéziratok ■'■' óitnyomtatvAnyok állabiuo^ kutiiluguKUinak eíÁ 
»zftéKét. A magyjiror'iiígi könyvtárakban mintegy .'JO,iHiO )ti 
irat vun; ennek fele a vidéken található, ti bízvást elmon 
hatjuk, hogy e vidéki kéziratok nem i» ismeretesek. Háliídat 
munkiit végeznének azok a ■</akeiaben.-k, kik ezt az anyag 




TÖKrtJdTI IKOIULOV. 

r«|<Jo)gLiznák 6b a történ»tíráfi tigjuUuét fclhÍTnúk tvá. KqIö- 
n&ifeji ax egres iiü*i»>l;i könyv- is leréltárakban. kolmtArnkhan, 
rmdlüiuklwii oly miKv .1 feMxIgo/nilAn iiiiyag, aiiiiyí nz Í9<iw^ 
retlcn okk'Tvl. r«ti,viimltiiv;íiiv, Imgy e kíncnek elr«jU>;c&<^i 
tovább télluuül núzutiiik tictii Miitbud é» nem h tvlittt. 

Miképen kell ezt az anvaf^ot reodHünt. trá&ta az érdek- 
l0dAk Sgreitnét felkelum megumtalia Varia Kletuér dolijüzata. 
ki alig neliány lietet iöltv€ a ^yiilafeji>rTiin Hatlliviíny kiiiiVT- 
tárbaii, minlítgv a7:i lUrnli kíwi^|ikori kv/inin-t i-.ii)ert«t uief: 
'elUnk. Fölötlu iTlúkus uDy-i^ ''"' úgysiK>ÍTjiii Uiijv^n íiílhajnt- 
n&laUaB. Mert a kik vddigi v konyrtárbaD kutattak, niint 
Keinénj Józtief. Mikó Imre, Szilágyi Sándor, lepinkáliti csak 
» XVl -XVIl. ixá/M\n vonatkozíi üiiyjfjot li.i^iiiílták fel. 

Vurju Ek-iiitír teljes i>oiitiw leínltoit iiilja lu t!iiilfi«tt 
^itéxiratoknak, közülve .^ lifjvjjj ü"'si-k<;l Í* v-i így igen jiJ «egéd- 
^^pköjtt nyujtra minilazuknak, kik » niobfic»t vém előtti idflk 
^StWiietíTel fotjUilkozimk. 

l)e még az rtjabhkorl oklerelek száma ia 37S. .<t etek 
KSzfl) 27K Intiii, míg uiagTiir atig van hti«Lxniik«tt^. Vnrju 
Kleiu^.!- (.'Z4-kDqk már fttak 11/ index -«it4mttit,_ kiiiiyttái-i jclwtét 
7"zli. de ez is Qitgj wgit*íg u kiiUiliítiiik. Ép ily l>ecsi>>. Öss«- 
"uítjis Eí, a mit a szmaókröl. illetölcR iWki-ól kébzílett. Vi^úl 
^*akok werint csoporUwftja ax anyagot. 

K TáxJjitüs feljegyzik í« világosan nnitatjtik. niiiWS ssol- 
í**«toi lett Varjú Kleiiitr nL'iDC<^Hk a kirnyvtái'- történet írásnak. 
■*tiein ft kutató tiírtr-ncKniknak is. Mert a Kyulafejénfári könyr- 
~^ tsutk e munka áUaI lett i^azún a tudományé, a kii/múTe- 
"•*és<t. Eddig oídt OH fekttdt u Hatlliytíuy-gy(ijtenK*ny rífi 
H*lcani,i. fiortill bvlcprí. úgyxíólríni eUtniv-uc. 

]-|i>i)uau szerezte « könyvtár Dng,rlH^csií kűnyr* itt okWvtí- 
P",Ojtftnienyí^t : arr<'>l ii beszámol Varjú Kleméi-, .Iára restót 
^'Kfmzi kri>*ti'if vAczi iiilTijKlkti'il vette HattJirány akkor, mikor 
J*- •lózwf csá-szár inegfoMlolt;! .MigAxzit a váczi pdspíikségtíl 
** K If^nagyobb pi^Dzx;iv;irbft jultaitM. THla)ilonki^[ienÍ iÜA|>ja 
■"^nlian e^y Ola^xoi-ízagban vasáruit könyvtár vult, 

Ktránatw lenne. li<)|i;y mi>«t már a uiegkezd<.-!tt munkát 

'» lobbi bii/;ii kiinyTiiínik is folytassiik. Ira&sák meg történis 

^^ikfít (■* dülco/iu^-ik fiíl kfizíritlaik, rMnyomtatTánysik anyagát. 

* mint líTTu Varjn KImuér itt iMniei-tet«ll dolgozatában jeles 

V^Máí i„i.,tL 




TÁRCZA. 



.lELEXTKS 

A MAOYAK TŰRTÍÍNELMt TÁHSL'tJlT 

laot évi mankíM&gArúL 

(Ffloltaiitalott a tártnlat f. fm fthr, StMm tartott r. kSt^^OéM^'^ 

MélyoD tiírtelt Köagyülé*! 

As ebsalt Mst«adöv»l rileUnok ujabb báromAre* ^>'''''*^~^ 
kpett UntUatBiik. « midfto « tsvnl^i »lnakT&U«ztA g]nÍl«H '^ 
biulmiv&l ujn 5«»kat a (érSakat siMllftá « Mnalat 614r0T . 

b6liMH»£ggel és tetk«Mtl4M«l, ixeretettel é* lelkiwtDeratW^B^. , 
annyi 4vok <ita igugntitüc ligfainket, tráayoxsAk mnnkálkodteo***^ 
bisoD7*n nemcBak Sket tisxtelU meg a válouUssal. baD«iD to*^' 
baladáanaksl. e]{iinenet«lDnlc«t b kixtoRtUDÍ kkarta. — Épe** 
jArt el ■ TAlMuctmány i*. midfin a gutdaaigi bixotMgot. mell 
oty fonto* kÍTBUKii vati pénBSgj-i dolgaink intéa^Mbeo. m ID*-' 
1903 4<ri idfesakra innét « nigi tagakkal ftifU meg- 

Ax elmnlt eMC«Dd4 foIjramAn munkitaMIgniik rendea keiV 
ben Ufolot ík- vélatatioftnyi nlíit in agy kCsgjiléct tartót*^' 
A *zeplerab«rre i* oktdb«rre kitüitíitt haví Ul6«ak — Ram f'' 
ú<m. bog7 a tagok réavúüeaa^ge. do k^taégklvAl mAsr* '| 
«l(ogUltsiga miatt — n«m rollak m«gUrthat4k. 

A janiiir 3-ikt Ülés alkalmAval Bltr*^ Jakab UtgUn' 
ft ki a iiMgyar ronatkoUsú aémct irixlaliiit nulckeknek e)^Ík 
•zOTKalniMnbb kiitatú}a. Lvhuar Tasiilo > RxtHebildcr aiu 
XVll. Jalirhandort* ta. k&ojTa Dvomán Schrovogl Streul 
kratumUjut«rt apét badai ntanUlt Ísni«rUitt«. a mit »x 
IGSl UTa»xftn abból a csélból tett, hog7 a tarSktül rivii 
Buda váriban bűjibolyet TiAAroljoit é* hizat ^pitteaaen az a[ 
Rxáinára. — Febr. 7-^n Kammerer Ert>6 riil. ta^ a badani 
baruag ritka gmtdagsilgü k&crapt-gyBjttin^ny^ről tartott Arij 
éf tanuUágos elfiadást, kiamclv* as ott nagjruAmmnl ún5tt er 



TiMU. 



S8S 



ip3a (elTétolflk. várerOdit^si tervek éé tAbürb«)}-T«jxok reixllrí- 

4li fi>iitiiMá]{át. mcfjek ÍUagyaronatfi^Dak b türjtk un>l<Nn slál 

nk Mwabadaláia Íd«ján Badeni Lbjm ^h TL llorntnna b«rcx<g»k 

mvilitíbil ligyMúlrán ax ontág tg6*ai t«tti%tétbl késsAlMk. — 

L'gyHtukkof muuita b« Sxddtakjf Lojrn ugUraunk ITdvarlielj' 

mifff* lSttéu«l6hS\ «zt a részletet, mely ITdv«tli«ilnz£kn«k az 

MÍÓ liMitíni érdekélMD 1790— lB18-ig vívott kii«]RÍmnit bMi4li 

d. — A febr. ^1-én tartott kÖzgynU* cg>-k(irí eloökilDb, néhai 

gfH Siáettu Antnl cm U- kidnek rolt «xvDtelv«, kinek élet4t tn 

pilSáiM w^p «iiilékb«ízv(l ker«t6b«n Tkailtkin hajós taj^nunk 

r^xolta nwg ssAiaw éa elűkelA k3x8ni<ég j«l<íuUt4bea. — Márcz- 

•.éa Tkdv Kálmán alelnökfink imiertetto gróf E>xt«rhá3i]r Antal 

kurucz K^nerútiii tábori kÁnyvét (17HB — 1709) í» a gróf Eutar- 

b&zv' Diiiicl 1708-iki duDAntúli vic»-geD«rális«Agir6l fenmaradt 

Hpci|iltt»> künyvet. fe tolvaj Túli asl a tAjékoxtatd tannliuitti.vt. 

iB«lfat « két kurucs-vUági emlék akadémiai kíadáaáboK beviKEL-túaűl 

k4nll«tl. — Ápr. i-én Átddty Anial, m\al ax IDUO-iki piriat 

■aanutküzi t&rUnclmi coDgroanson vb16 r^zviitelilDk 8X«rvfiK4aAr« 

kiklUHI biuittRAg titkitra. felolvasta a bisottság alnJftúnek. Ldwsjf 

Syuli tagt&rsunknak a congreftsus leíolj-AaAró) nSlá jelentéaöt. 

■»al;ból iBBgelAgedéesel Utbattuk. bo^y a magj'ar CKOiiurt : Lincsyn 

ím iidáijru klvUl még Dnrrai Móricz, fiWknói VilntM, Miirki 

SAsAu- Ugtárauiok éa Boriba Sándor, Pariiban él6 konlitArtnnk. 

MUi^ élénk ré»xt vettek a congroMua tArgysliaaiban. faitD«lii 

■n^l><^,^'elii>«t íb keltettek lunukAdságnkkal. — TrejaDOaak ax 

fcpr. 4-iki filésein otvoata M Stendrei János tárxunk KTÍnknIcz 

TAit* nuMuif[TH(iht&ja aajtó alatt levő faiirmadik köttibéhől a tórök 

b^duhiAfc korára vonat kn»i f«jesi0tDt — Hújna 3-in Ftrencfi 

ZoHm alö«dÍM>t ballottnk. a ki a karmi nczas- negyvenes évek 

rafanakérdéBeinek l«gfont««ubbik£ráL ax urbérrdl értékelteti. fSleg 

kxot Dagyérdeka IcvéIvAIUü alupjáti. mely « kérdóftwa KoKKutb 

é« ^aael^nyi közt folyt. >- A. jnn. 7<)ki 9lé*Hn Kítriifsotyi Jdnoa 

dnlpiaia került felolviulMrn, tn«tyb»n okleveloa kritika atopjin 

Kun Léxdó kirAly bód-(avi rsatajn évét batikrozxa meg, — Nov. 

7-^Cttaiár Eletnér tagtár^ank lUeyfr Jakixb nagyobb niuukájiból, 

Iwly Bcheiia Mibály XV. sxáiudi német kultd i>lctél és müveit 
> nST*'' tfirlénelcni »x«m pontja IkíI tJtrgyalja. mutatott hv. e^ 
tijiuiut. — üocx. 5^11 végAl Otckváry Od^ tagUrsnnkDak u 
Hki uatArAl Irt badt5rtén«tí értekes«»ébúl Borovaxky Samit 
druu hl azt s réost. mely a ceata leEráitfct tarlalmaxia. 
A (ebrfkrolt ulóud&Kik nagyobbá ra a Siáíodűit'bixi láttak 
ify l^piak Ütni uípviligot. 
Hogy k&xlönytiiik mnlt i^vi folyamainak a t. Kftzgydl*> t*gjrij 
dal itaeretea tartalmát réedeteuiem : M — aet hÍH(«n 



:i86 



Ti&CU. 



fúlÖElc^en leuiie : d« tugyeo McaWl m^K kicmiOncm DtobA 
ber bnvi sxitmunknt. melj- m^ mx 1!JOO éri f«br. l&-< 
k3sg7úl<M alkitlinATnl folkimgzott éa elfogadott indltváiiyt. bog; 
usg)'«r kirAlysA^ kiteDCE-«sázadoe jnlnletunit h Hagyttr TörUm 
Tánulsl U m«gllniiepel)P. vatöaf tolta in«g Ssent Istvia i 
kirilyunk emlék ez étének Bif«ltll^ll köxleménycÍTol. S SMrAny mdI 
fozel n(<Ri MorozliutA töitúnetirodu lmunk diAs ilj-nemfl i6vj«e 
uagysxnh&iiü kiadvAoyni k9xi!. do azt taláu «liuoiidhatjtik. bog; 
najf)- király tileUnek » koré mik ͱaD«retét nvháDj' kritikai 
tttxtiizott xdaUa) hevítette >> méltó arrn. ho^y külön rattmUp 
i*. nin^jdont külün kiiulásK. ■ niult intnt rirzott kogyetctUnIc 
legyon Uiiiujn ii jdvő idük clütt. Motidjnnk kű^xöDet«t KaricM 
■lánoa, Fraknói Viimoo. Láoczy Gruln, l)ék«& U«nug. Csobor E 
éü Hodiukv Antal t. tagtérui oknak, kik hiomtt dotKwntatktca 
füxet iŐtKhoiKaUUt 1«betiT« letlék. 

M<-gr«mlÍtiMn még, liogj a muIt cMttandAbcn — mint «s 
h&romévcs cykliiH nlK<( évdbon — \évkimífvtt h adtnnk ki. m 
a Öxásadok jouiue-haví izAntávat kflld«<(«tt tsdjjel tagtánaiokii 

Többi kiadványainkról jul«ntbet«m L KásgyűiA*, bogj 
XVtWAMÍmt Tiir telj«s né^y fUzet« in^jelent; a' Jí. TSrté\ 
Életrajiok XVI-ík évfolyamiliút hAroni. a XVn-ikből szia 
három, QiiKSiw«n bnt f&ictrt bor<4tottunk kSsre, és ha a fc 
iwitfudúbeD ~ a mire alapos reménységünk van — ké|M 
leKKűuk hét ftlzetet kiállilani. akkor jSvúrs már exen válbij 
u rnndfu kerékvágásba fog jului. 

Tudomány o( m unkái kodáxtink kfirdböl még r^ak 
miMuentuinot kívánok a t. Ktizgyüli^ olőtt rüvideu jelelni. 

As Orsidgot muitum- £i kőujfvtdr-biiMsdg feUzdUtáal 
hogy lárHulalunkuHk a« om. biiottaá|[ luukiHléJében valii réw 
teléríl gDttdoakodjunk : a ráUaictinánj o cuilbál gról Tolnki 04 
otnök ttrral dr. ftvkofi Rémig é9 ár. Borovssky Hamu tagtáaa 
kat bútn mog n tánnUt k epri sóleté vol. 

A m. kir. vallás- é- küsoktatásílgyi niinííditériaia ütjáo w 
biváa érknSTéu lAi-iulatuukhox h f. év laviuzáii Komában tartan 
nemxetk&ü tSrbénelmi congresnutini : a válmztniány — mint <| 
év elíilt a [lAriai oongrcnoiM olókóuttdsénél is oly sikeroeoR tatt* 
inbtz6 bixoHsftgot kUldatt ki, melynek eln«k4v« iámét Lán 
6yal*. Ugjaivá ÁldAsy Antal éa Óráry Lipót társaink válaait 
tak. UeinéljUk. bogy a magyar történettudomány érdekében r 
fáradogtáimkat ez alkalomnul in a klváot üik^r fogjn koronázni 

Legyen feljegyosve o mai jolanti^Kembon m i*. bogy 
vilanttmányank a mir lívek 4ta elhanyagolt vidéki kirdtiitUd 
felelevenftéao érdekében is tett el&kéasitá Upéeeket 

Anyagi Qg.veiiikre l^rve. mindunukelütt nxives todai 



1 



tadamái 

i 



TtSfcn. 



I 



hiuan ■ t. Eaa!g>Qlé«n«k. hogy piattii-i bSn 

S7*lcorUt nétoi cxéUzBrA vAlbnásokat hooiTáti 

"97 « T^böl kikalilMt bizottséfi; jatviuluU alaiijAn «s at/yrtnJ 

■■Mg/aMl DxtiloslUaát in cltutdnuita. u mint nxt > múlt <TÍ Kí'v- 

^"■V^boi kasx^tBtl sxabAlj-xnt itlalÖ sukjuzai teltünletik. 

Ta^oni ftllapolunk t«ktDt«Mbni legyen nt&baii a t. Kiíx* 
n^4^ Ugiai elAlt fckvS niult évi ieár»4madáj«UDkra rá rs rri 
kJ'ltHé^oUiittiikrtt aUlnuiti. muJ,vkez o>ak act adom tnC'g boxxi. 
'"*tfy a vála«ztnUn^ a gazd. tnzotUág jaravJaUni a vArhat<^ fölQs- 
'ofrböl lO.Oirfí korona t6k^lt黫t röodelrön el, wael a lársiűai 
li>rKav>)[]roaa ui&r «x drbeii 136.600 koronára fo^; ewelketliiL 

A. iagtági tlfjakból bofoift jövedeleia — ast moixIhatAm — 

>■■*»*» Mj felett tí^-p erciltnénjt mutat ; ■ujnun, bogv oxz«l ^ircmhon 

* ^S^'k Es&miBak — ha nem is vnlnmi jeknt^kenv apiMlA«At, ile 

*"*ír*»*íi«ái. kell jelentenem, inei-t ulx úv elején sz*tkűldün tag- 

SyQjtó lapuk Atjiu alig uebin; lij tag jelentkezett eddig. 

Sokakat mztottUnk kalutukhan U Küxgyüléa. Akipitii tag- 
^*»lt kótöi elbaluk : Kováo> Lórinc* Na^ybiányiln. Steigor Oviira. 
~*v»í Henrik BudapMteD. Zalka Jilncw pa»]Kík QyürbeB; aa 
. *lijii> r. tagok soriból bogy csak nehilny. kSz^tetttnkbeu 

i""**«t-itliL Hcret említsek : CaernAtuiii Lajos. Elek Salamon. Hali« 2 
^S^^Aca. Inkny IM«tl6. KAkty Oyula. Kruplanicjt Kilnttn. I^ectiner 

"'^- legyen ildolt emlékexetök! 

Vlgzem jelcRtvHciriet tisztelt kOni^üléH. vsak egyrfil kell 

'"''^ B^MiiUkexnem. MiMt eHttendoje jelentettem e lielyen. bogy 

^}- CK k«gyelat«t. melylycl Sailtgyi SAodor cmUkét minden tisito. 

3^ •airében hordoiaa, inuair diseeen faragott kAoezlop hirdeti 

* ÍKwrepeBi temetőben, bol u efreoilíket feUllittattuk. Aa ig- 

^^' '* — Imfaiy axótn goniluakodott rőla. liopy a Hlremlék Quiiepélye- 

***■* f dimttaaHtk > az elhttnyt boxxAtartoHitnak gondosAaira bixan- 

***- iUjac 9-én ment végbe a (ol»Tati« KwSp ünnepe, agyanasxai 

* "^••'•í éraéesel. mely ai emlékművet létrehozta. Az floaepúlyt 

■"■■ly Kftlraáu alelnökünk nyitotta meg. Borovsíky Samu tánuuk 

n^oadu tx Sunept beaaédct, a liremlúkct Pettkó Béla tafota nank. 

*■"*■ *?Iliiuiytnak nnokníVaieip rette At a csaliUl gondoxáuibB- 

BmlapMl, 1M02. febr. 30 

Nagt/ Gipita 
titkir. 



283 



TiSOCA. 



szSjÁy történeti szemle. 

IMO. 
I. A uoKriTMhÁrórí-DÁLiiir Owa. Lmti.tjlu ÉktksItúje. 

IC. Magdics Mile: J /!/. F<-r<ftittÍR<i ö/^ Zengífiuk 1 
adttt várwi statvtttm. (78 — »7. IL) Ak éríekexd a Útin nyelven fl 
6» 189 szukuazbdl álló ntntiitumot eg'éNit t«rjcd«liiiábeo k3q 
A IWTexet^WQ |ieil)^ ii>tRcrtvti » váro«i ncnroKotel, a mint 
n:on nlntutam alnp)!!) kialnkalt én Mdría Teréii.i kordig ^rvéc 
ben volt. 

17. Klaica Tieko«lav: Ti^toi adatok ValkÓ Pieggértí 
DüŰMoárra a kSiéjJcorbaa. (d8— lOft. U.) Eirul ■ tárf^-r^l tíH 
mir Pe«ty Fi'Íg>-cf. Oánki Dcuő, HmlinkB Antal. KÜici íji »mí 
njromokon hnlnil. kl^xOlve Ftivif (GIn*nik btRlc. boMn-fko i motn^ 
1893. 18Ö4. 1895) és Femendiin (Acta Boenae. Chronicon p«r| 
Bpuiae) oklere1«s udAtail. i 

18. Hagilics BJiln; Zengy aíns három vásári privüegiKm 
rt09— 113. U.) A Utinúl írt pririlcsiáli* larelek I489, t( 
1781-b61 rnlAk. 

19. Pattan Klaics * liánok lielus után lS35-Íy< fi 
kfii*(.he-t. (121. L) Klaíca aiterint 1320—1332-ig OcUus. l! 
13S4-ig Salunon volUk bánok. II. Endre a uémet rendnek GrS^ 
ben tS22 iprit—juliu* k&st kiadóit oklnvele Vpoch biut em! 
G Kuirínt Oebns titiin rKvid idftrfl ez volt a hlii, n ki valá*zinű^ 
mtoaw ax IS04-l)sii szerepelt Ypoch bánnal. 

20. /. Ferú\Hdnd»ak 1550 febr. 30-án P«í«onyhtii kdt ded 
Hónaiig tewie {1S1_1S3. 11.) ndmely Küríi», PosMig* ét TiiÍ 
niogyet birtokukról. 

21. III. fcrdindndnak 165S /ebr. 3S-án Zágrái/ban Jq 
oklevele (123— 12&. U.), nielvlyel Zengget nnal). kir. várossá en^ 

as. Bedtkovies AMalnak 17S7.bfíi Zágrábban keli lo/ioj 
(12Ö. )■) n ürmolcTek hnnitnltiiMi tirgjábmi. 

33. Kr^njavi Izidor: Tamás tpalaiói f6espere» »i 
Saifmitana* cí/miiiöaywiri.(129— lo9.ll.) Emb értekezCar 
kUlJín kiadásban ás német nyelven ta megjelent, beható b 
oh->*hntó a Stdxadak 1900 évi folyumában, »24 én kOv. II. | 

24. Lanomki Brail : Mtdixvdri inventdrittm I6704it 
(184—166. 11.) E latin nrelvfl beottts SesieirOa n zágrábi oruágj 
leváltárban ürixtelik. 

95. Wortner Wár : Sxtrteten He^ta AcMU(I>a.(193— 2Ü0.U 
Az árt«kezA axt bixonvitja. hogj' a család 6>o UÍm nádor bal 
Txtgi ás tolnai féUpáD (JSfKI— 139&). 4« hogjr SxerccHeo 





:Heo J^ 




Tiir-üA. 



(13316). valamint ennek ivadékai, a >8zerfiCB0ii de McoKtegnj^* 
ívlAiL ett^l a MÍH&tdl axármaxaalc. 

SH- Jankovio J. A Kőrös- ía Varaad-vidiki /755-iü 
part^ntlúadás. (327— Ü»3. 11.) £ Uzadéa a RaSay é. KrdSd.T 
aahl«d«k jobbágyai kOM keletkeMtl; 4 ftibujtó DoiniaDÍch Farencs 
'Dobóit ae Utt«rati»* volt 

97. Caepini Paiikovics Ahím hosiítrÍiá»vp«rituk (1747) iratai. 
ISS4-S44. IL) 

38. Magdin Mile : A nrmes SovákoVK* csaUd t&rténetére 
*mi»tio») ukirautk lő()1 é* Iá07-b6l. (345—247. 11.) 

i9. Pnrica Júaset: CoHscriptio generalü arda ValjMivirims. 
(**7— 230. U.) Eien ltí'Jfl;-lHll vató «>i»i«ri|itÍo erodetij* a Sor- 
*ii&T>]iaJ[ TBipói levélUrábtD van. 

30. lühk* B<^^Uv: IIT. Károty horuíl yrMatmíaiója a 
Ío*wiyák M^2 í7S7-b6l (250—252. ILl A cvrill-WU- hartlt 
fnrdiUa. TaUiaim Jétatt FVÍgy«a sxiaa berezeg horvát kisírd lev*- 
''■:k«k •redetije mt^au a eigribi or^. levélUrlaii. 

31. Kolnadei- Zlatko: Asszoni/láiaJJa a tsauu^ri plMtuu 
«R«M I77l'hen. (252—253. U.> Tnliitn Mihitlj- ^liumalKiri plchániu 
P«rt indítóit a fellAxadt n*íz«nyok ollen kik öt ■ purocIiiJtn 
"Ivertík « (innan elkeruoloi akarták. 

32. .4 Zavriki aaldá wmtiUveU. (363— 3(4. U.) Ztigownd 
lúi-*h wlln a ewtlidnak 1415.1mui. 

' 33. Ztinyi MitliSs kiadatlan horvdí ttvtlt t-'iS8-M. (354. l ) 
A latétben. mel> Oiikt«rn.ván. 1558 juu. 13-án kelt, júindulaUba 
»ÍAn]j« MitjrA* Kágrábi btróDHk Brljik P6l«rt. ki biiooyiM ad<teAg 
^Sy^bcíi fogja öt falkaraani. Mamuut* Edk. 




TT.r KÖXYVEK. 

— AieTAl. Uilviii. Brrlóly puLiltkai niblkpx^M ángliival ■ nioUctí 
■ aainiAri bék^n. Ituilupni, iK'a. Frauklio-Urt. kuj. 1«t ITH, 

lOIM ktertUr. ISaS- 13*1 n.) Án 80 fltl. 

— AnAra JÍFW. .\r Hotukók haUwt a bOniTU flt] alakulásira. 
iL*"*"''- ' ^ 1""'' Akadéniis IL outályiaak iKil. nov. ii-iki UMn.) 
■"■Upcn, isof, AltMHanam kny. i-r II 1. í^«kette«k • i^rt. Imloini- 
uyofc k«r^bdl. XIX. kOC •. M.) Xt% 30 flll. 

- lÍAKTUA Jómu. A nuKTar iiillvi>J6d4it tOrt^íBete. fotmnf, ISfti 
'':**»pl*I KAmly. Kis 8-r. >I t. (TMOmányM twU6D?Tt*r, |0|>. a.) 
"» eo ftii. 

~ Cttm Ljun» ViUiri;irtiliMa«>n. Ilamadtk r4M. r)>kor é> leg- 
"M'b ^OT. Hvnooj. lüoi, ^-i.niplrl KAmt}'. s-r. it« I. (TadoiBA&jrM w«fb- 
''*JH*r, at. Ml Ar- fii' nll. 

„ ~ RuLtKKK iKi.-^^titArt^iMdini — )a RMfjarorMá^ hllűjfbi* kori- 
,.. ^Mononsata •^o'"!"'!!" ti-miioni itiaovotaa in HimKorin n-Iifliunia 
,'*'"'Xnii».)ii(eri«Mlrr. V: /iüii ,iíi,y Hih-íí, Hapairt llajmund. Kari- 

"*Vi Jáitt*. Kiállja * >MiiLt-l>ivAn>l^nulat irod. a toit úsUalja. EUS 

**«*««-«. 1902. m. Ftttti. SO 



ÜflO 



T^K<;X.I. 



tmt. »i«plumií<un koy. Kngy s-t. 




kötet. — Ihidapwt. 
Án 50 kor. 

— EktekitAjk (A KoBiáTom-UKvjrei i» rárcui m<ueam-«g|«l 
IVM ivi — V Kijili tl'e^tííot'síJty JáiiM. XIV. érf. KOMirom, I' 
SptíBiT SAnilor kny. 8-r. 4U, 4 L 

— ÉvkOxyvk (a 3ae|iM-lM«yai I«tt4ii4mi Mmlat — ) 18*8—11 
As iK. TáluMtiiiAny tDetrt>iB&M nyondn ncqlieMtMIo Htuwfrtí B. M 
i'iidni titkár. Kileri<iiAdik évi I90i-ik dvi togiHeldb. LXIcM, 1901. II 
JöiMf kny. 8-r. I9S, XXVUI I. 

— PíXTKü MÚK. A MÍifjk UMáncto. 1. rítx. A babilóniait rogté, 
n tdltnad bfifct<-.iMÍK- IrocUlnti aamicltíitjnekkitl ^ » hit- 4a mfc^to 
leirföbb t^Ulcivol. S-ik jarltMt kindAi. Binlapett, |»01. Ilicblar 3. I 
íi-r. 114. s I. Ara 1 tor. fto üli. 

— fobOK AKi-if>. .\ Btcct-tcottbirdi mngyitr nattAltinuuáK bi 
Dutc Swnt-eoltJiftnl, 19ni. WcIlUch S6U kay. H-t. 1«2, 2 L Ara a 

— Fbashöi Vilmos. llngyBromt^ egjbáti 6> politikai mwmiU 

otvAg egyhlLti da politlkni ÚBMkAttolfaei a rúmai aMDUiwékkd. II. 
UIS—USC) Kiadia a S»cnt'IatT&ji-Tár(uUt loH. i^ írod. utoitjUja. Bi 
peet, itiX. ütcphaocQiD knjr. s-r. IX, 4AD 1. ..int é kor. 

— PitjkKSöi TlLMOfl. aaot LittM levelv h tDOUte-ciLMtndi apfct 
(Olr. a M. Tail. Akadémia II. oKtályának lOOl. uov. ll-éii tartott 
riu.) Bodapeoi. I90). Athnnuurain kny. e-r. lA 1. HHaonm&atal. (.firtok 
*ek a l«rl. toilotiiAÜi-ok kSr^bdl, XIK. kM. ». ».) Ara 40 (U). 

— G*ÁL Jesó. Ik-Tsevicxj Oere?Hyil»t« ^ TnAvei. BD>dapeal, ]i 
Bévai á( tHalamon. H-r. IX. 3I'> I. (Ma^ar Küef;a^artgi KJiByvUr, 
Am e kor. 

— Gnö Jiico*. A katli. magyar bibliarar(iiu>w>k lűrtdoeto. : 
italom tOrt^nati UuiiUniány. Jtuilapnt, iSOl. tí»fA Bliflou é* Ba knj. 
4, St I. 

— UCLIÁH Inrix. Jmra atnilor omlékamic. DabrattMi, il 
Váron knv. o^r. 33 I. 

— 'Oi6bt TiBoa. Kmli^kontink réKÍckrfil. Tniku T«iicul. Ruitat 
ISDS. Püoti LhiTd-tiri. kDy. S-r. L Kgy aKiképpel. (At Omví 3ti\ 
tud. kö«lom«Dyo). KílUiiil«nyotnat. XLVI. irt. 1903. ». iz.) 

— UlPTCaHT (Arptd —>. G<aohi«htv doa UraprongM d«a 8oh 
nitzer Kalrarjcabcrire). Saíiw h«ntLg« BocbaS^alMit ttnil di« Andact 
Huf donutdben. Zum Amlcnken an daa ÍM) iAliri)!« JnbilUum. Ina donti 
Sberwtxt vou H'iJIietm Orot^r. 8eliiieeibfiuj«, IVOi. Jneriira A. fln 
fla kof. S-r. 1T4 l. ai képpd éa a kápotn épilt«Uinek odiiMitirireL 

— UoxviTB SiMDúk. Csün«ríDTél>liBniit<láMk éi lumuftók. B« 
peM, 1902. Attavnamin kny. 4t 81 1. (KQUtDlonyooiat a A'agy Ivdti 
Mfl>lyamiti61.> 

— KxiUcaoxTt Ji!c<>». A taaub, liibúakuHu éa k<tlt<«-t]ea akli 
lek JRiUV.<kp )<00-ig. A >1úr-«lapftv&ayb41 kindja a M. Tod. AkaM 
Badapcat, I»n2. AÜíPDaü'uin kny. ír. XJ, 14^ l. An 3 kor. sn Üli. 

— Razixvxy PiMiun^x leveteiéM. (K. F. fiaaaea milvai. Harai 
OWMJ.) A lo. tud. Akadémia iiodAlouilvrL bitotUAga iMi^bUátiból kO 
t«ci Krfoy Jiínof. TiaeDe^yedik kSt. I81S. aaf{. I. — 1814. jul. 
BudnpMt, 1901. A m. tud. Ak*démia kiadftiH. AttKnaenm koy. 
XXXItl, 37S I. Ára 10 kor 

— Mnjiorrw íU?iím>ii. a r^xt Anfroloretftjr mtafi^ranUatn. B«4a] 
1901. RAroIyi (iviirsy kav. í^r «> 1. (KQIOnloByomat a KficfOoIcc 
UiraAó-bíii.) Ara »0 tlU. 

_ MiLRúrrrR gXsixin. A r^i AoMri* nM««(:»d*tAg«. BwUj 



d 



TiKCZJt. 



3S1 



'Mi. KiMlin <3y4rgj kny. 8t. n I. iKfltflnloitjtomat s Kötoatitatiioi 
Oíudó-tM.) in :!0 níL 

— HlLHOFrEK SixbOK. A tigi Ilnt^rin iBCsajcanUsáKb. BuJapttt, 
,>oi. KArolyi OyOrgy kof. S-r. 8 1. (KiilönlctíjMmat • nStgttxéa$dgi 
H<raili-b6L) Ára 30 AIL 

~ AlD-HOFFEK ijismox. A tégi Dánia mtat^guitui^. Budaptit. 
i*u2. Kámivi (íyOrey kov. ti>r. 7 I. iKüIönleityonuic a Küigotdat^ 
Jliraii-búlj Án 3<> Ali. 

— Mjldoffkk KÁSDor. A( indagcrtnáu nöp mei^ignjdniAga- Biida- 
pDBt, t^a. KAn>Jri (ijör^v kny. H-r. B I. (KfilÜnleavomat • Kc^axdatigi 
airad£-h6t^ Ám' »i> lUI. 

— MiuioFFES ^ÍÍOOK. A r^ Vntumtíit m<txBga*átaig». HotU- 
Mu, ltoi. Kítn>lvi GjrAriur knj. 8t. S t. (KUönlenyomat n Köigaidatdtii 

— MiLnoFFiit S;[5Poli. A régi tiiurbis mes^gHxdHBigH. Ihtd«pc*t, 
I901. Károlyi G}l^IgJ kiiv. St. I 1. (KIU^iiieujoDal ■ KozgatdaiMÍgi 
Sirailá-höl.'' Áru 30 flU. 

— MtLHoFFEB SÍ5i>(rK. A ríffi TArOkonsá^ laetv^anUtáKs. BaiU- 
wMi , I9V1- Kámlyi (iy^rg; kny. 8-r. 8 t. (KaiÖDl«n;oiB*t a KSigatdoiági 
Sírr<uf'~WI.I Arn 'iO flll. 

— .Uit-HorFi-u SíxiMH. A BiaslífFftidMáKi irodalom n Kniiuu 
«cnl«U«r Hiaii Évexredbi'u. UadapMt, IIIC3. Károlri Oyfirgír kny. S^r. 
la 1. (KüIüalenvuiDHt u Kvtgaiiiaiá^i Bíntdó-iM.) Ara 30 flll. 

— &jixoi>c]ur Fii.. Katnoa JúzMif 4>l«tf ^ kSlUaicnto. l>a»ODy, 
I»OI. Staiapfvl Karotv. ^-r. 4'> 1. |Vcmz«tUnk oatty k01l.';i, tS.) Ár* 40 fl 11. 

— RáxonauY PXu MmlAi-Ji Imm "ynio éi k>>lUi*iwtc. Ponoiny. 
l»01. Stampíel Karoly. »-r. *1 1. Ara 40 itlL |,»cinxot{)i>k natry kSlMi, lO.) 
^r* 40 KU. 

— lUKOiW'XAy l'iu K^liícti Edo él«t» é« kOlUucte. Voacmy, 
l»ot- SUiupf-1 Káraly. 8-r 48 I. (NuraxeUnk noff)- költAi, l«.) Ára «0 liil. 

— Szi»ti-£TOty IXRE. \z újkor kexdctc. Marcwváaiclwly, 1601. 
Jt. Wt- koUtootni kn.v. a-r. 7S I. 

— Suli Kíi.máv. A magyar nyalrújIUi Mc6Ura. A kedveltebb 
ktpA í* k^iNtrániMok jetcyi^^'Bl- BniUjMiM. IMX. BoTDj&nuky Viktor 
-kMdtaL 9-t. XV, 4on. 1. 

— U;<oi>b BÍL*. ITainbiiTK ortromiL. HudtSrtéuelmi taaulminy 
_ál}tt kirAl; 1463 évi, III. Prígya «Bánár «ll<iu ritelt ImdjáraUból. 
,A ktkBrrárí l^<lrnM János által alkoUitt iíiUy&« tichor Ii'lupkzéac 

InábAI Irla ~. Káiitntauk l«ltiiit«tidS. Pootouy, leoi. Wítraod F. K. 

^ I-T. 4«. a u 

— VaxoHn ÜBEeA. A kermtéojraéK jogi helywte a rúmai bitoda- 
bMtan, Budapest, IMI. Atbooaeitm kny. 8-t. 8S I. (A SWDt-IstfAii-Tár- 
tMtal. á ind. oratAlyáaak f9]<>lra»6 {UéaélMn, 43. »t. KSHBltmyoaMt a 
IlittaJMMfnyi Ko/snttnit l«()i «ri tolyamábál.) 

VtBTisi KÍBOLT. KouvUulinápoly. UtiraJTok. Zombor, l>Ot. 
t> Náiiilor £■ Oa kiiy. S-r. »0S 1. »& h^pprl. Ára 6^0r. 

— VTiTTiNuER (Aüluu — ).l>iiJ (ír(»«|((Mniíindn Til^k-Dáiiitt itt ihrtr 
^jpnbcit imil fíüKHowurt. BudapMI^ IHOI. ÜatC' Nártna ia lla kny. 
11). 9 L 2« wSrtfiképiMl. Án S kor. 




HIVAIAUM titn»H& 



kitaaiuínt, nelr ixcnnl ■ mail üléa aJkal- 

mívttl kJoiaUtott ™ _._---.„ „ 1 236 kor. — fiil. 

mfcrmdiáBjlw* mig ... a33f>fi » 22 » 

iiml-rtn. 6mzm bevétel volt I'-IÜOI kor. 2á fill. 

> kiwliüi " „ ... _ L'(>:i7'j > ^^7 » 

«*rsRBáiu»(IÍBÍ maradvány 1901 végív*! ^, _ 422S kor. 3.^> fill. 
if k jamuir-bavi pénxUU-í iűu)ut«tá>t, 

nely nimnt 5mx«> iMvétnl volt ^ 15071 kor 4i fill. 

» Iriadá» • , . .W33 » tit} > 



marni] vánv 
K. T*l(«rékpíius- 



9837 kor. 76 ail. 
HunA>MÍv« a P. H. 

t*»-»»^ foly« mátnlán Uvíi ^. ... '^ _. flH5J kor. — fiU. 

kG%-«ttel*íí. IÖ02. Jutuir 31-én rsndelkeartsre 

*n«i 6ww« ., - _ .„ ... _ _. ... 19701 kor. 76 fiU- 

* niilúl uioDban n Bnv Uohh únWt által 
^fix«t«tt 400Ü kor- nlnpitTáoy töké«lt«oiIfi. 

A kimHtatA«ok luiltrinátiU vétetvén, m j«g)riSk8nyvbaa csatol- 
t«%nA|:. A 40(Hl koruii. tökíaitéae irtnt alibb a f. évi kflltBég- 
*ttt«ai javuüii tiT;gj'«lA>Aval kitpcaolniosan fog luiUrosni tt viUazt* 
*n4.»7. Ba; ftniu ÚTDÓDck 11 b«SxntPlt klapftvánjért b&Us íaftíiMt 
^^Avuutik « aa eliiOkség fiMk^r«tik. bogy • válMztmánjr küoUnotét 
** VtUptt^ itr»&iek l«vélbeu tolindMolDÍ nviveskedjék. 

^^H^ II. £bz«I ka[f<aolat1>an j«l«Dti a titkár, liogy Bay Hoiu 

■■b-náatk « Wfisettitt 4000 koroiiántl (SÜOD frtrűt) uöló köUtexá 

■ ■«v«9lr u elnökség intéz keddiéből kiniintolt. 
I Tailoniátdl vát«tik. 

■ IS. Követk«xrén a mutt éri xárstámadá* elút«rje*xt&ttt. in 
I * "Xinivingáló bÍK»tt«ág jcIrnl^M — 

I a TikartniáDy a jnUnlrvö tagok kAxI nyomta tár hun kiiMat«(t 

H ~^ *> n]é» jegTz6k0uip'vp inolleti a lIÍTnlalos Ert«»ltA-b«a kuni* 
I j^*"'^ eáwwliMtiMi kimulutiaukat, vuUmiot a dr. Kainmeitn- Emu 
I '^' «l<'> adott anáiuviugálsti j«leutéat — mely diuzai niclléklolei- 
*«l «^att ■ í. bú fiO-r» kitőJiatt kSxfííÜén elé fog torjcoxtetai — 
dom^^l varai k nitvck alapján (\arhalnii Samu pAinUrtioknak 
-^ ImU ári Máxnadáflokra n^xv* a fclroont^st ~ a kSxgyQléb 
^*^*f!7*a4'>a'í t»nilartáii*val — megadja ; ár. KaflUnern' Eruó 
AJijiUt Antal Kxúmvizifptld uraknak pedig fáradaigoe tuunká- 
■**'t je^:reök&o*vili« kAraCnntM nyilvánítja. 

13. Olvaatalik u gaadiuAgl bizoltaáu; (, i^ví jau. 24-áii lar- 

* BUaínek jegjTMíkiitij-TP. melyben javaiUt'il teait n/ aa 1902 

^ kü|t.«gTflt^ illatÚlDg B Jtf. ÍTiJr/. Élítraftok ét Türtémám Tiri 

^'^u k()ll««gv«t^ — 1} m péoitámok álUl kinntatatt boliajt- 



994 



RtVATAtOS tet 



hntstlsii lAgdíj- in ctófiMtüsi bátimlékolc IciriHii. — cj n. pítuttái^p 
mariidvAnybol tökúaltvudő Smxvg tárgjáb*o. 

A vUlatxtmftnj- * bivttíMág i*va»])itai( eUogadvin : 

a> A Ursulat 1902 «Tt k9ll»égv«Uso 31778 kor, 33 fi^ 
bevéU'Uel, 35717 kor. kÍ*dit«Ml «« 6061 kw. 32 fiU. niandrAn^^ 
nj-nl, illetőleg ■ M. Tűrt. tJf.lritjiok-ittí 1»4»1 kor. 43 fiU- b«*»^ 
tallsl. 15524 kor kÍiuli«sDl 6* 3!t7U kor. 4U fill. timradTányn;.^ 
* Tihrténtimi TdV-Dál p«flíg 4740 kor. kiadiüsal. 4300 kor. b«t9>a 
t«Uel és 440 kor. luutatkoEú lüAnyujal a {litolts&gi jtgytikBa^x^ 
blb citatolt alakjAbuD inf^rilUpitutik n jóvá liaR^ás vígeti » tf 
b6 i!0-rn kitilxftU kösgjrűléi elé fog t«rj«EMl«ti)i. 

b^ A p^DxUrDok itlls) kimutntott bch«)tliHti>tliin tagdij- «^ 
i>Uifii«U8Í hAlrulékok Uiralnak. 

r> A (léoei&ri maradványból tSkéaftondS OsaMg u ÍKntfii^i 
Klíogailott kSh9égT«L«s ulupján. taely ISOS-re öautwcD 10.031 kor. 
75 fill. vArUtiS fSI&idrget muUt: 10.000 koronibui álUpIttMík 
mag. a ak tloftkedg mcgbisntik, bogy vxtsa ihiKxcg, Tabunint a Bay 
IloDátiSl befixetett 4D0O korona, Ubál OMzeflcn 1 4000 koroiM. 
u4vérNkbeiu a gaxá. biíoUniig javaslata nerint 4'5''V<» «>■ i«l- 
xAlvg-hilcllHtnki z&logleTcl«ket viiiárolUtwan « Ursulat aUptökéje 

SK&IDlU'D. 

A gaxd. btxottsAguak sifvw fa mindvii irúoTbitn kUvrjwdA 
figydenmel ktísinlt munkálaUért j«gTt5k8nyvi kOvKftnetet txvftt 
» vtíaaztntiDf. 

14. Olrtutatik a P. U, B. Tak«ntkp«iutár f. *fi 4181. n.\ 
a. költ BJAnlata. mely szerint kémnek nyilatkoxik » tAi-atilatoitlíj 
ott leWtben leví 9700 (rt (10.400 kor.) u. é. I^'o-oe reg»le-l 
kAi-taUult^i kfilv«uyeiL tekintettel ex«n ürtékpatiirok einelk<!dcttj 
árfolynmárd. lU3-ün itvonni. ha a t&rauUt ezek helyett a Takarék-] 
p6ttitár-Egy«ifÜet 4''ia-os ad<ttnent«s kítvönyeibSI 96'an vAsdrolaí] 
hajlandA Icnno. 

Kiadalik a péiixlAmoknak assal. Iunj »x ajánlott drtA-j 
papir-caeröbSl rárlii«bú tükitnyvreucfire. iUetJiteg kiunnt-ve«zt««4gr« 1 
nézve ponto* nxáiDlUtt adui mivcakcdják. multak or«dni4Dy4ha 
képfist további nives jara^lat tételre a gaxda^ági faigotteág leea] 
folkérondfi. 

15. Olvaatatik a Budapesti Pbilologiaí Társaság f. ^vi jan.l 
37.án kelt Mirat«. melyben felhivfiat intÍK a M. tOrl. Társulat 
t«g}aibox. hogy a magi/arországi Utlint᧠sjMárdwűi pótkGtat \ 
ncároára auyagot gyitjtMn«k i ily irányú k5zreai(ikSdé*Skk«l 
nélktilC;cbe tétlen munka mielőbbi ktiuláwit n magok rAaxáröl iij 
olöoiigjtent t9r«kcdjen«k. 

A váluattmáay a felhívást CrCtninel fogadja e teaii m^^évá;] 



atfATüI/W fíTWiW.' 



«gya»«iaikui(l olrendeli. Im^ ss a lánnUt kUalönjábeu. a Státadok- 
b>a. allulinaa múdon mftuníl «lAbti kAiK« USttuiék : h iniról it 
Fbiloldfpni Tinmág elnttlcsé^e levélben <irí»iteRilA. 

16, OlvAxUtik KorpoHa vdra$ polg&viatiilBréiiek f. évi jun. 
'•"11 115. a. u. kr.lt megk«rMÍ«a, iiinlyiMn n títac »incin<ik 
l.-'iyt!> hmldikBÍ mrgAllapiiAaAt kirí. 

KudaUk dr. Fej^rpalAky Lím14 rál. lagnftk HEial • k4r»- 
Icanttfl. ho^ « kérdést Unulniáuyoani s BDUxk érdemében » ieg- 
krijsfiUlilij rdl. Qlíaro ixaksKcnl vél«iuíojt adni >zivi!»kcdiík. 

17. OlvMtatik Barcia Imre b«Mlv&njn, iDeljrbeH a nmgyar 
UrUoetirodMjomtuik — bele *rtv« « kUlenbösÖ folTáJrutokban 
■"«8]«ln]t tftrténolini tArgyd i}rt«kui<>Mk«t is — lU86-t4l 19(N)-ig 
t<»ri»d6le{r lltaU iaazeáüitoU bibliographiáiftt kiadásra, UleUleK a 
^■adok-bau i-alú kvxKétélelre kjánlja fel. 

A tiltani tmAny — bofly ax AJáii)«tra irdeni legei váluxt 
'"•íBoii — felkéri Barna Imro uriit : taivnkodj^tk munkAjn kfo- 
-"■•t inegbtrdUs xégeit n Unolnlboz bektUdoni. 

1B. OlvMlatik Tiglia Gábor Un. r. tag IovaIo. m»lybon 

'i. bogf dnSki raegbUáabőI a ffunj/ad-m. rígfszfü és tSrti- 

_, 't UrtuUUiuk r, évi juno&r t3-<!u tttttult k&XRytlIéBL^n « M. 

■J^rUticlmi TámiUt (Idvíhiloldt tolmácitolváii. ent • lokon ogye- 

**"'"* n tesnelegebb kSsiOnetlel fogadta és vistonoUB. 

SzUl-h tudoiniUilI vétetik. 

19. Titkár jelenti, bogy a uiutt évi 66 jk. p. alatt k«It 
btttánwMttiak niegfelntocn n UmiiUt 1803 óla luegielent kiad- 
7*oy«iÍ ■ valilíáni kŐnt/vUir magyar Mokrényc nxAmAra híAny ati- 
J^ n«gkilldett«k; «gyiltul intéBk«d«tt, hogy a kiadrAuynk a fbly^ 
^'^'^ Itexdvu a nevezett kvuyTUr czünén r»nd««n espedidiuaMoak. 

Tudomi^úl nolgOL 

ÜO. UlvanUtik a Budi^tetti kÓitvvMr'tsi/t-fiUeí mull évi hH. 

j^ ^ kait incgk«rc«é««, niclyWn könyv tdra rfrxéro a Untilat 

^^^^% kiadrAnyninak dljUtnoúl vnlA mugkbld^iit k<>ri. 

|,^ A vftUfiBlmioy olr«Dd«li. bogy a mety kiadványokból in^ 

**" példányok vannak reudelkexéare, aauk az (•gyealllet kínyv. 

^^ azáaián ingyen kQIdns<^Dvk meg; jüvíjre uésve p«dig aat ax 

^*«»l«Urt tosi a/ Bgyeailletjivk. bujty lm n M. TTii-tcnulmi Timulat 

'**léb« belép, a rendaa éri tngdíj fojl'liro a Siáratlok-tja kivül 

* "^^frtéttlmi Tdr fOseteit is fogja kapni. 

Sl, A f. évi 4 jk- {font kap°-4n a titkár beji^lonli. iwny 
* '■Wvár-íiii 30-ra kttftxöft kuxL^yaléaeu iir. .'iiiidtcsky La}i>-i vrtl. 



29r> 



íar\Ttvm ibmKtTd. 



Ug tart lololTssáet. wel.vuek tárgya: bftr6 Apor Pét«r »i 
|iAom TratUí^vaniaf cxűnü miikíiu vcrsflkbmi. 

Töh1> Ur^ nem lAv^Sn. filnttk ax Ülést dooxUtjn. 
Költ mint í«Dt. Je^<rset4« 

GrAÍ Teleki Qóxa *. k. I«"g.v Gyula •.] 

elnOk. liUftr. 

IliieÍ«altjCÜE : Kammertr Ernő «. k. íV>A7Mfa&|r Láailó s. j 
rit. Ue. Tftl. xog. 



A UAOYAK TÖBTÉSELMI TÁfiSüLAT 
ISOj M febr. U ^rfo á. u. fi ^oior fnHűtt íifi r. kSifi) 
JegyiiikfiBrTc. 

Kltt^Jt.- Dr. Pnulpr Gfuln iigjv. aletnSk. 
Alnpsxab Alfáink értvlm^bon a tAmulat tagjai «l«gciidő nü! 
■ual gyUlríu «gyb«. Üg\~v. alelnOk mindenek elfitt bejelenti, b^t 
gróf Telek) Oé«K eluüköl ^lúlyoe cti&Uili e«et k^u.vaxei-i tette &r!| 
Cbofry a kOzj^yülésiúl tlnökséyt ála ellször legnagyubli HajnáUt4 
rUvnl maradjon. Axután fnlnlvauM dr. Tlialy Kálmán otnő bIoIqQ 
nck kt^XTclton » g7<ili^ meffnyltAu olött írkMett köv«tJiMi6 Uí 
ii-atilt : Snlyov bet«g»AgtAl lenyttgSzre. tATolbt^l is Icgmele^*! 
ítdvüKleMC ktkidi a tisKtelt tánnUtnák r«gi Molgája Thidjr Sátini 
alelnök — «i isfy n köxK}'"!^" vex6t4i*ének rocf;ti*zteli> feladata tw 
hárulván, axt n tágabb kűrben ia megiixiv lelendő rürid aaumlcJtJ 
nyitja mc^ : > J«)u)t<'<»Iltikb61 — úgyiooud — m«glAtIuit4, hogy a dim 
évben is. mint már majdnem aégy évtised úta. kntattuk DemwtSK! 
múltját : vizBgAliuk az <iB&k 4let«t bekében fe hadUm, — haJbm 
is nioudoiD. — mert tadtuk éti tAidjuk. » mit kolmi kuamopaljtli 
niui fel nem tag, hogy a neraxetru é]> úgy jiillemxő, mikép ná» 
tiietn1>c oUenaAgeivel, mint foglalkintáta ■ háxi tüirhctyniíl. • 

Aiután j«gyx0ksuyv-híteledlt&kúl dr. Ferencit Zoltán 
ée Bánö Júxsef vál. Ugokat k«ri fel 

'2'2. Ax ig. rákuzboányból nzabály taerliit kíldpó tUeokif 
vAI. lag helyúnt'k betültáee lévAn uaj>i renden, — 

elnSk a TáUsKtánt elrendeli s a raavaxatízedft bix«lt^g ta| 
jaÍTá Dániel GiUir vál. tag oluüklote alatt dr. Áldásy Antal <rl 
ét ifj. Kiimliisiiy Arthur tán. Ingókat kűri fel * egyúttal a kft" 
gytlli^i "gj'it felüztthtjo, hogy tzaTuzatBÍkat ti7«nkil«uct vál. tagi 
adják be. 

A Bxa vasatok beadái« után, mialatt a bizottság a Mcomufr 
l«remben auik ÖsszeHüimlálásivnl fuglnUtiMkudwtt, — 



I 



1 




IHTATJkUOS ei 



5ítT 



S3. XagT^ Ovuln titkár • Ur«al«t mull évi mdkŐddsérOl 
iiú jalnUarit olrutn fel. s mely — 

tadoiDáaü] vétetvén b i«g]-iAkfiDr*bSat raatoluük « a kíiEiza- 
dolc^tnu i« ki főtt nyotuntui. 

24. EIAterje«E(t a múlt l'.'Ol ^vi zánxinui<Ud«kra é* péiix- 
Urkcatflltoe vonatkozúlag. se ig. Tálanxtraányiuik. a f. luvi üli* 
Is jk. p. árt«Ini6beo. u tzámvÍB^áU bixottaig jelnotéto alapíitii 
^elt tuttárouUt a }eI«Dt4Í* ludnmilaiil vét«I<'r&l íe bc^ Cserbalmí 
oftma pínzUnioknsk a mait 1901 évi eídmadisokra nteve. a 
k^^^TOKa ntölagw jAvAba^ásAnsk r«nUrtisival. a fSUueiitvéoyl 

jAviha^jratik. 

3I>. ülvsirtatik as Ík- válaaxtmiujroak ugyaucsak a f. bavi 
^^- tklé» 13 jk. p- alatt kvlt batároBatA a Utmulnt 1<HIL' 4vj 
knUégvot^aéiMtk RiPgálUplIiKiröl 

Helyben liagyatik. 

A nagú tcnd aorin — 

a«, SsAdeotky L«>o« dr. vAL tag elAadi*. bogy érák 6ta 
'•*^' kuUlisai kOabeu. fSleg a biiti Apor c^alAd hdrotniuc^ki 
*lt*>rjai Uvélláribao, ax erdélyiek XVII. íb XVUL nxiudí családi 
** táríMdalmi <'-I«tt: balhntatlan kninikáaiíiiak .\p<ir Pétumuk ISbb 
*^''»K i>anwctloa. rÓKsint itr«detibea, rísnint tnáiiolatoklKiii fen- 
*a«rndt munkáját a kon magyar tudtSaaival é^ áUamídrfiatval foly- 
^^tt ipudag lev«l«i£<ít sikerillt fulfndeKnie. mely«k a Magyar 
'^*'*'- Alindi?mÍA megbiaUából általa snjlii alá rend«it«tvéa neio- 
!^**íT» napvilágot fogDHk IfttDÍ. A gazdag lolotbfil királik Apur 
't«r Mftamorpíons Traivattlmtliae ck. kCakilxeii forgd mnnkájá- 
^** venat (etdolgozása. uielybfil jdleiiuíú rés2let«ket nlvas fel. 

A ver<e« krúiiika ^ifje* rŐMletoinek étvaxelai elöadátrliun 
^*'A iHUDutatáKB áltatánoK tigyoivinmel I>h t«tRC^>nBl fogmltatili. 

T. kKzb«n a omvazatnedó bisűtt«&ff iDqnkáUtával alké- 

^^ S7. Dantat Gábor bixotUági alaftk, a heoiutatolt jegyiiö- 

^^^yv alapján jelenti, hogy a tixíukileocz tg. viL tagra hmdolt 

*Ryv<rnkét erréiiyea ízavaxttlbiil abvulut löbbiÉg«t a kSretkeuik 

y^rtnk ; Angyal Dávid. BalbtKÍ Aladár. Borovimky Samu, Bunyilay 

j|i»-««. Otinki Dewa. Dedok Cr. Lajoo, DéKii Lajoo. FajérpaUky 

V**k1ö. Fraknái Vilmán. Qími Kálmáu, Hajnik Iinrp. L&orzy 

rj^l*, Lcbocíkr TivKÍar, Márki Sándor. KodvAngíky IVln l.r. 

r****>tilierT (íyuta. Tb^bovÍ Károly. Zimm«rmaiiu íereucK. Zíilimxky 

*>li*ly, 

« Klu&k kihirdeti a tálaaitUa o-edmányél, mely Keeriat ax 



n IVAT A LOS ftHTCMlA. 



m 



I90S — Id04 övkSrre ig. xiL Ugokkí Aagy^ Dávid dr.. BéiL 
AlnfáAr dr.. Borovizky Bnmu dv.. Bouyitay Yincxc Co&oki Da 
dr., Deílok Cre*eitn» Lnjon. Déwi L«j(» dr.. FGji'r|»tAky I^xliS i 
Prakui^i Vilmos dr., 64r««i KftlmáB. Hajiiik Imre dr,. Lám 
G>ula dr.. Ireboczky Tivadar. Mirki í^uduv dr.. Kadváuu 
Bila hiró, SobSnlierr Qyula dr.. Tairtnji Károly. Zímineniu 
PpTcncx Í!H ZMtliiuixkj Uihily válnmtattnk ni^. 

A szavam t>7od^ biiottuígnak finátágo* muDki}Urt kAasIk 
siftTiutlatváD. j^TzúkiJiiyve u kOigydléfl jegyaftkiÍDyvíheji ir^atolta. 

T6bb tárgy ii«iu lévén. eXaSk az Oléí>t oloHülatja. 

Kait mint fent. 
Dr. Panlor Gyula ». k. Bambán 8ainu i. 

Uit«lMitj&k : Dr. FereneH Zvlltiu f. k. Bdiuf J4i*ef s. 

r, t«it. »«. I»gr. _ 



.4 



Az líWl évi száiiiudások iDi-Kvizsfcálásárs bikflUlütt 
lrizott!>jig jeient'^se. ^ 

Tísitalt Válanalniány I " 

K tintslt válantiuáDy muIt évi d«ox«mb«r 5-4n urtutt I 
#4b«n alulírottakat btxta meg auial, hogy a Magyar Türtána 
TárivUt l'.)Úl-ik évi sxámiidáMiit d* píiuttári kmcl^sét megrí 
gáljok. Van BZ«renc«4nk enn«k kSvctkcitéb«n j^lentoni, bogy a 
bixatáMUnkbttu az alulírott napon a kitv«tkeaűk6p jattunk cl. 

Mikiut ax tAíoA évekbeu. »% Íd£n u felkérlíik Sbröiupl Ji 
Diiaiszteii uátnvijugáUt urat, bogy mint xxukiírtö a [i^iuctiirr 
úr által ve>«tett kSnyvRlcot, n szAmitdáJiokliiM luolUkelt tiul 
nyokaU nyugtákat és íűámlákat. a m- kir. poitatakarékpúiutir 
II P. H. E. Takarék [iduEtAr ^rtesftéHcít és ísimlakivonaUit iA\ 
rül tétoiro vixnjcálja át » eljárána «redméiiyérfil tegyen jeleuli 
StrSmpl úr e káriiUnknek eleget tévén. t«)ta9xt»latitÍrC>l i 
alatt mellékelt jcl«nté»1>cn számolt ho. 

E jeleutéH nlapjáD f. évi fabruAr 3-én a p^uxtáruok 
jelenlétében a ll(^vex«lt axakérUt Ur tftmogatáaa mellett viwgáU 
tneg n timulat pénxtárát én péwckexeléaét. 

L«g«l0KxAr i* a késiipénxtár íurtalmát v«lt&k 9iuiiii»u. 
kéaapéiuiben S168 korona Uti fillért, január és febmat-bavi 1cídi 
ványoxott kiadáaokban 5Ő74 kor. 34 fillért taUltook. Hogy « 
üMMieg bnlycsBégét megfillapithaaaok. tétalrtil tételre átvizegáL 
as l!tO^-iki pénztári fúküDyvuek a vixsgábt napjáig, febr 
2-Íkáig (effedÖ adataíL é* axokat agybevotettlik uz ÍKuiuláau. 
Hurfgáló okiOállTOkkal. Mf^Al lapítottuk, hogy aa lt<0).ik é^ 



inTATALJO!> £RTI»Hy'. 



299 



|^^j»xUti DMnKlTiuTs a a folytí évnek februiir 2-Íg ler}Ml6 be**- 
'^^joi t^Üttvév« lAOTI kur. -12 lill^rre rdfjnak. tu; ufCTUDuJAig 
í«dA kiadáHck ÖRixoge pi-di^ 5574 kor. H4 lilli^rrc, ■ igy » 
nondviny 9497 kor. 08 fillér. Mintán azonbun eien 
^^z«íl>61 a )ywUI*k«4kpénziárlMn f. é. január 37-én 7333 kof. 
g2 'il'^'' >i«ly«^«t«tt «]: a kéKipéDStárban 3163 kor. 2t> üUérnek 
|(«|t«tt lennie, Tínyltn «x«ti 'áMxvpvi találván. mejfgrfoódtQnk. 
hmty a kixipénxUr rentlbon van. 

StnUn H IDOMk évi i>énelári Kkttnyv vixBg&laMra MrtUnk 

It. Amuik t4t«Ieit pontos átvizsgálás után helyeseknek találván. 

I IcüDyvut > kftúpénit tárban volt 3l>9-l korona 73 Gllér, ét « 

—^»t*kardkpÉiix tárnál kM«tt TtSS kor. t>'J íilltir ké^xpónxttel, » 

uy iVHZ«Min -tS'.'H koroitn 3» fillt^r p^Dunnnidvánoyitl lezártak. 

A tSrxiivagyon-fák9nyv«t átuázvéu. meggy &Eúd tünk. hogy » 

vitK}-on ösiuEcfje IIB.COO koronát imk. EbbSl a P. H. E. 

, i-ákpénxtárnál Ictittlxin vnn 110.800 korona nírl^im Értékű 

írtékpapir í* Rny Honn Ürnö 40'>0 kor. itlapll<i lov«lo. [gnnoljn 

Bt u iwveiett p4n£ÍQU>x«teknek liitelMen kiállított éa 2';. alatt 

c»tolt lelét-saáinla kívonau. A tSfabi 1800 korouáuyi alapítvány 

( kéxipL'ii*l<'rbun &rxStl én áltatunk darabról darabra megrixagált 

^tel<^ZvónTKkkel van fedexvd ó igaxolvu. — Fulnialiteuddnek 

tirijak, Hogy a tiirx/ivagTon líHIO docrnnbu* 31-Íko 6t» BOO 

Vnr.tiin eraelkmlöst mutat. 

A nevezett |»éuzmtézet a náU elhely«i«tt tOrzávagyonon klvtil 
^tilat ezimén takarék péuatán bot4tkftnyvekb«n még tdkébeu 
. ..*> kor. 01 üllcrt. é* IWll jnniu* v«g«ig kumatokbun IW 
ÍM.^G fillért, egytltt t«hát 1^.416 kor. 57 tilli'rt <m ngy míUcnnúru 
4ri«yAnnet órii. A tőkék, melyeknek kOIün rendeltetjük van é* 
1 Urvulst vagyotiáhox nem lartouMk, I90O junioB vágéig Uké- 
fltttt Icanatailűcal u kuvvtkaxök: 



1. Eodwti^ aiap ^ - _ J. ._ ._, . 

2. Gr. \ádaady-íále Árpád nü-ja uUp ... 

'i. Saln.ii)oD-i!Xobor alap ,,. ., _. _ _ _. ... 

iá b. Kaiivámuíky-fOlc 'Hasi Utrtánolmtluk 

(lolíkei* érdekében liSte»itett alap 

a. 3>JIá$yÍ Sándor alapítvány _ _ 

t. fiaílixüok bÍ>to*Jtéka .. 



3405 kor. 47 fill. 
llfiS > 33 > 
.1&59 * 33 > 



44 



1983 > — > 
1000 » _ — > 
m.416 kor. 57 filL 
fa 1901 JBÜvs i-M (oly4 kamataik. 

Cgyaucaak u P. H. E. TakarúkpQbxtir kezeli gyOraKlcidsOleig 
% ff. ^i<hy JcnÖ-félo ]iá]yadijnak (100 db. antny) alapját », 
ndiMk ISOl ddCMinber :{|-iki mconyic^go 1425 korona, miral 
■ 3',. aktt oteUékelt folyoexámla- kivonat a^ xzámot. 



UrVlTAUW ÉBtWlTíV 



MoKvizi^iltuk a Tolvki-OkleréUár és • Zichy-Cudox aU){i- 
jArúl vract«tt mitmiidáBoknt. molyoknt rcndbiin tnlilvin. tis «lökbit 
521 kor. őO í\\]^r, nz iit<)bbit imnIí^ |(i korona ogy«nl«^cl l<>xártak. 
£b adatok igasolA^árn 4' . vs 5' . alatt inollékeljQk aa «t alnpokst 
kezetö P. U. £. Tukarékpéo/tlruak env vonalkoxú (olyúezAmU- 
ki vonalai I. 

Ezek után a tArraUti foI}ró«cAail«-«llenŐrxó Í5köiijv«t ■.■^jbc- 
\-eteUUk n P. H. E. T»k»Tik^<aztAr fot^ó^xitiuU-kivonatiiiva] «t 
halyenan v«zet«ttiiek tnUItak. £ kSn<rv«t 6450 koronn «g,vOD]eggel 
Insártdk. in«ly ()g}'«ul«KUok igazoUBúra 6'. alatt i-satoljak ax UletA 
folyóaxánüa-kivutiatot. E kiinii(at«>it oly ineitj«gyxéKie] Lüuloljuk. 
lluy; a f«nti jcgyiAulcg n pénzintézut által küldtílt uúiula-kivoDutbaii 
kitfintoteti :>4,950 kor. tigyfaí»fg«[ sx«iDb«D 19.500 koron&rd 
knvMobb. a mi onnan oredt. bogy ai év TégAv«l ca«dék«e itagy 
sxAmUk kiegyeulit^Bóre 1902 janaár 8-án kivett 19.&00 kuruua 
— mivel u kiadánik ax 1901 éTct lerhelték — u múlt «vi 
sximUra Ti>lt könyvelendő. — Kivánatof^ Uogj j5v6re nx ^wégí 
Niánűák ki egyen literire MiBkaégaa 5»u»g m^g azon oaptárí évbea 
folr<Jtfttass<<>k. 

Ax alapiii} tagok tSrukSnyvének £a as évdijaa tagúk éü 
«lúllx«t£k itxámlalapjniDAk b«ly<:s M pontot vFxtití:»6rÖ\ mi-fitckintn 
^ e^yoxtetó próbák alapján gyönöiltünk meg. Ar, >tn|iUúk k&xt 
bél ulyan tugot Uláltonk. kik cgyVtt I80O kor. alapítvány atkát 
be n«m fizették. » niely«k ftidSté»6re anoobMi a f«nt etnliiett 
kOtr^nyek 89K>l|:;álnak. 

Az 1901 évi záruáioatláit 7". alatt nielUkeijfik. 

Uegjcgyx^aeink nrrv a k<)V(;tko/.ök : 

A bortitoick rovatánál a tagdíjak lerovása 1804 kor. U 
fili^rrcl folUlmalja az előirányzatot Haaonl6k«p u^áiiy ináx tétel 
ii ttr«en<let«3 m4don tJibb bevébellel zárult, mini elóiráityoztatntt. 
így a Tigi SxáKadúk é» «gy«b kiadványok eladánából .'>U7 kor. 
33 fillárrel. ax idciglciie* k«matokb<tI 3»7 kor. 31 fillérről multák 
folrü az olöiránrxott Í)«sx«goket. 

A kiadások rovatánál az előirányzat realitás tfinik tactnb«, 
M a tdbb látclnél mutatkozó. Mluator jvlentékenyebb megtakarf- 
táaok a leglelkíUmfir^teüebb Sg^-vit^lrSl toaziMk tanufágot 

A bev(-t<:lck emclkcdóiiu jórínit a p^ztámok rtr fáradbatat^ 
laii bnzgótágának kSmünIintö. a molylyei a tagiági dijak bvizedé- 
•érr Ügyet. Jttlleliet a poilai megbizáauk lámulati k(iltn<^gen tbIö 
emkSsléae 480 kor. 75 fillár kiadái>l okoxott. oz a bátntiékok 
várakozáson felül való bei olyasával bönfgva fedezetet nyer te 
hozzájánU a tánulat anyagi bolyzetének unogMÍlárditá^áboz. Ax 
olinult ^^vek orcdintnreilHz képest a mérleg tübb inint 30OQ 
korona jnvaláat mutat. 




rj-r* 



OlVATJILOe tBTESlT^ 

A IWté&uti Éll^tnLjl^ak lucAttudAnuit 8' . itlntt tneltékoljük. — 

iDegjfgJzimeiaU a küvctkoxök : 

A b«vt^lelfik«t illotólrg m<^gjpgy«txDk. bogv %z Alh«D»umlúl 
rdri 3S00 korona helyett msk 1800 koruuát vettünk be. a minek 
a ma^jATúttln ax, hogy hk évfolyamba) i'ünpAn bárom fibcet jolenvi^n 
oi«K. ax Atheuafiuui járuli^kál uuk exok után fizette, a mog netn 
jelent füxetek után M*dí4kM fiscxagek padig bo n«m folyhattak. 
Uöíixet4^8ekbÓl \i6 kor. 96 filUrrol kevcMbb folyt be. 

A kiadAsok rovata i» aa elfiiriayzst mögStt maradt, u«rt 
kavaaebb ÍQset jelent moft. 

A TörtAoelmi Tdrnil. roolyuek nxitmadiiiBÍt 9' . alatt caatoljuk, 
Ax eldirinyaott 737 korona fl íill. hiAnv bel.vett 1016 kor. 22 
bllir tnntatkoxik, a mi onnan van. hogy as akndímiai kédi-altái- 
anjaga belyett iukAbb lu&auemú fori-iaok kűsiiiJlletvéD. as ü-tfl 
tiszteletdíjak költséjjeí emelkedtek. 

Eljárásunk itoriii arrdi gyÖxődtUnk meig, )io^ a tánmlat 
(•éOKtAra 6» ntitinndjUni tolJM rendben kexeit«tnek it v«xottetnek : 
tt^yanaiAi't k<-qUk a t. vAlasxtmányt, bogy C»«i'halnii 8itmu társ. 
I k liriiuk az 1901 deczeniber v^e<i^' terjedő IdÖre ^ 

í- I, a íiokúaat fetiturtáaaal megadni múltdxtacaék. 

Kiváló timteleltel uiamdtunk a t. Tilaoxtmánynak 

Budape«t«n. Iít02. f«broár 2-án 
\téax uolgái 

Dr, JÜJdss Antal a. k. Kammver Em6 ». k, 

MAmv. bU. tag. námr. bi;!. uy. 



MellAlttelt a ttámv. jeUnteahtt. 

KímntatáB 

a M. Tdrténelmi TársuUl ttrisvagyOQirtl 1901 vedével. 



:. i*n»;.-oii ooítták jánulák k«vény - 

2. *-&»/*-Oí B>. n!«al»-rtltaáK kíMvény -....._. _. 

3. *■&•/,.<>* ki»biit. radhitelintÍErti nkloglevéj .. , _ 

*. «-5*/.-3» m. j«l«llog-Iiil.'lb. lálogleviU , _ _ 

5. 4",'*-<» m. kOfiMia-^ntdék _ __,. .. 

0. a-&*/r4M P. H. E. T&Urékpénitárí kfiségi kfitváiy 



lOft kor — 411. 
lfi,40O • — > 

2a,soo . — » 

a4,ooo > — • 

SJDO > — ■ 

S.20O > — • 



Ax írti-kpapdrak iWoMf^ .. ,_ iio.SMkor— lUl. 
7. Bay llnno alApíivünya .. _.^,.. ,.._ 4,000 • — • 

3. Alnplti^k kWflo/v ■ínyei a kéti pénitáriiaa ..-...■- \,SWi > — » 



ÖMMMn 



lld,S'}l)ko<'— flII- 



^H~ Hfe^^l^V 


^H 30Ü UVATAI.M ÍKm.iTi'v ^^1 


^B A Magyar Történelmi TiraoUt ^H 


^H pénztári ztrstamadásR 1901 r4l. ^^f 


^1 I. B O T « 1 e 1 e fc. ^H 


^H A> Henileu-li i ^^| 


^H USIrtojrtM < 


IiAATÚ : 


^H 1. Nnitári nundvátijr I04i>>nU IM2 kor.SS <llt. 


IBAIItorflefill. 


^H 8. AlapltTénfí kkiiutokbál - - - ^ 5100 • ^ > 


SIT« > AO > 


^H 3. I^k^iliiik lOOO titf nUn ii lOkor. 1S400 • — • 


IT8M • 44 > 


^H 4. Siámdok 8 ug^réb kUdrinyok «l- 




^B Bdiatbúl. „ ^ 100 • 


«07 (98 ■ 


^H a. Id(ngIv»M katmitvkbú) ... „ . . 400 > — • 


ra? • 31 • 


^B 6. A P. U. E. Takarékpéiurtár ado. 




^H m&njrib'il - ÜOO > — • 


200 • — > 


^H T. EgjrMi alAre atat Iát«lt boviíU'tiík 300 • — • 


212 > 04 ■ 


^P B) AtfnUk : ^V 


^H 8- Üj ftlapttvAnyokból looo • — • eou > - • 1 


^H 0- KtET^b ilfuU bvvélctek _. .. ... SOD > > 1 4048 > »8 • 1 


^B. '"' AStt. litvAnrtik1''krtL(ct«LiiiU9ib«l &<!•-•! . _ > , 


( 


^K A&.TMeo S&0I3 kor. sa tilt | »1I?I kor. BO flll 


H| II. K 1 H d A » •» k. 




^m A) Kendesek : 




^H a) Ssem/li/tfi ■ 




^H BUMajnl; 


Loraváai j 




^H t. Titkár tÍM(«tcUÍja tSOOkOT.— filL 


IWKPkw. — nu- 




^^m S. 3tgy»6 130O > — > 


1400 • — • 




^V 3. Púuttárnok tjie(«l«tdfia .. 1000 • — r 


lOOO » — » 




^■^ 4. írnoki mankAk df jtuáMi : 






^^^^^ a) a péutAriMikDAl . .. _l20kor.l 


1 












^^^^^M 6. ASiAMdok nyoniitKi k'ilUd^i. o. m. i 
^^^^H a) R] li n>oiii4iu 3000 pL . 4830 ■ — *l 






T0«4 > SO > 




^^^^H R £zcnt talTAn nmldkfflMtm S iv 1 




^^^H p6tUík M kUOnaroiBiit ... - tso • — • >l 






^^^^^1 6^ borfték nvnrnAta lO fÖKodini üftt t — • 


8B8 • — • 




^^^^H e) ■ ftl/«lRk rjipeditUia 400 • — • 


400 > — P> 




^^^^^B d^ cxlni>uLlH|[Ok ■ (^*i!b nmm- 






^^V tatrAnrok 400 • — » 


40« • nT • 




^H «. A Stánulok (ütÓK dOO > — • 


4D« > HO ' 




^^H 7. ■ ttxpvditiiAjtiiak poiUi 






^^M k5Ua£8« ... e<H) • -> > 


«84 » — > 




^^H S. inM tiutotetilljnk a íiDladoknál 






^^ft^ (G3 fr >i en kor.) . - . 4IM > — >| 
^^^■^ lék - .. 4S0 > • >| 






4Í»B ' - • 




1 






^^riMlMŰ^^ri 









^^^^^B IIITATALW tltmtlO. 


^H 


EMK4«.tt>l ' 


Ltnrli ^^^1 


V. Irodfti k«ltai!(p:li UOO > — • 


SOS > 10 ' ^^H 


10. Itárom ttoiga ilijotiiii _ 3T0 > — > 


870 t — • ^^H 


H, Újévi Btándékok . , ]sj . — . 


1S& > — . ^^B 


t«, Elfla* nem lilott kindAaul; Sflű . _ . 


U > 13 - ^^H 


13. A Tűrt. í:ictnjMikiiak :>l; 400 


^^H 


kuToai* alapftA BtAu ASO • — > 


&S0 • — • ^^H 


14 lUorék- é« pwUlAkarékp^iUit 


^^H 


k«««lén dljiüc ;i20 • — > 


S51 • » • ^^H 


Ih. H«ly1ieli Ugdljak bwMdúw ciUiii 


^^H 


járö •Vw . - - - iiM > - t 


•a • — > ^^1 


1*. IHmUí metrbizfttokra . - -'''."J • — > 


«M > 7S • ^^1 


11. H^ndkivaii fetolTMiM'kra . , _ > 


- ' - • ^H 


~ B) Atfiiték r* reiitlktvlllrk: 


H 


lf>. Ú) Aliipílv^i;ok Uiké*iUae . .. louokor. — AlL 


593kvr.l!>(in. ^^1 


1*. N^vkónyr kixtáw . ~ .. 400 ■ — > 


• ^^H 


SO. Airnlú kUilüok (iikfren p^Mk 


^^^1 


m^üérftéM) „ _ .... MO ■ 


• 4# ' ^^H 


41. .\ kúilT&uv-kéMl«t raktári kem- 


^^H 


Ifco »E AtheMiuauüál 100 • _ • 


100 » — > ^^H 


3S. A -mn. TÜr-nAl trit>l>U<M4 b'«n; 


^^H 


fvdm^i? 737 • 0« > 


ii>ia ■ • ^^H 


<J«ttfi<i!ti 33270 kor. 04 HU. 


2TSI 7 kuT. 91 eii. ^^1 


Bevétel - - !5D)2kor.sc úll. 


.11131 kor.safiji. ^^H 


KUdiB 2S1T0 • o« > 


• 04 • ^^B 


MkradrAnr ,. 174SkqT.sn tlll. 


3BI3 kOr.»l ^^H 


MaST>r T«rtén«1l Élelraiioh. 


1 


I. II e t é t 4> 1 p k. 


^^1 


A) Rendesek : 


^^1 


KíúlrnnjíBit i 


Urtvkt: ^^1 


1. fémtári BiiniJráojr IMO-röl eOi>«kor.21 flU. 


eoOSkOr.Simi. ^^M 


3 At AtbcíuMruiut'^ 40O pélil&uyil-rl StOÜ > -. > 


i$oo > — > ^^H 


3. A M. T. AkadéniiK K«űly« - lOOO » — » 


1000 • ~ > ^^H 


«. A tár«ulalt6l SS: 400 katonás 


^^^1 


almpiiA l. aUn,_ . _ SSO * .- • 


^^H 


i. KlOBtíAéttkhOi btS tíS6tet&Í6Í -''930 ■ - • 


b7S3 - OS > ^^H 


K. tnínbdfcári BB Aíhemautnlól 300 ■ — • 


^^H 


:. KWt» nen látotl be^ílekk . . soo » — • 


^^H 


B) Bendltivaitdi : 


^H 


fi. Ac AtAcnMuntú] ni leoo.érr. s. 


^^^^ 


«. y nfavtoJMt _ l«(XikoT. - flll, 


3A0i> kor.-> lUI ^^1 


Itaituicli 2ö3B8kOT.ai íl.l. 


1H04I kí-r.íSÜU. ^^H 







3114 



III VITA LOS ÉBTESITÚ- 



II. K 1 nd Ások. 

A) Kend esek : 



k 



I . N^omiluköUiég' 

a) 4(1 i« njoraáSB 1380 pl 

b) boríték □yoiüHBB 5 füzethoz 
i. Képek njoniáaa _ 

3. Expeditiou&lís kúlUé^k : 

a) puatai költség füzetenkiut 
60 kor 

b) enpediáláa füzetunkiot k 30 kor. 

c) cíiuiazalagok nyomása 

4. Inli tiszteleti! Íjak ,_ -. — 

h. Szerkesztő tiszteletdija 

II. CjDkographusnak 

7. featiükDek, i'ajzolóknak 
ti. Fűzésért a könyvkütSnek 
y. Vegyes kiadások ._ ... 



l] 



3120 kor.— fltl. 
240 . — » 

lOOO > — . 



300 » — » 

150 • — » 

100 » — > 

3000 • — » 

800 » — • 

3800 » — ' 

300 • — . 

100 • — > 



1899 kor. joau. 
144 » — » 
ST4 • — » 



122 

4S 

7 

1310 

480 

316U 

105 
lOfl 



37 
13 
40 



16 

02 
83 



B) Rcndkivtillf^^k : 

lű, M I90ö.évi a, 4, 5. füzetek nyomása Siaokoi', — flll. 

■ ■ ■ > > borítéka löo • 20 > 
> » ■ • » képek iiyomiiaii 450 • — > 
Expeilitioti&lis kültségek : 

III postui költség . . ... 180 

h) eipediSlAs 00 

Az 1300 évi 3. 4. n. füzetet írói 



i 



3337 kor. 9u OlL 

100 • ao • 

2lB ' — » 




KiT*TAi/w isrutiö. 



30& 



■ I. K I ml Anok. 

A) |I«n(i»»eli : 



I. Stnk«at£ tt*xt«I««d<)ii 

1. NjORiUUa (40 Iv T.O'j pi.i 

3. Baratk iiyMoám k 10 koc 

' 4. Bxpe^itiuii&lM kŐlUdR 4 
k 10 kor 

h. CEbnaralB^k oyomtta 

«. Titéaír% » kdnyvkőUlník 

t. pMUt kSltat^ 4 fiiiel It 20 

», In'ii twíli>l*t.l£ink ía mfl«;( 





EKdrlarul ^ 


Ijtrvfit : 




8üok<ir. — ail. 


840 kor. - fiU. 




2090 » — • 


«0»3 • — > 




40 • — • 


40 . — • 


tntet 








41) • — • 


— * -— » 




40 . — > 


B . - . 




AlJ ■ ( 


39 • «n • 


kor. 


80 " ^ » 


»3 • 44 > 




1000 . — . 


1408 . — . 



4140 kor. — ini. 4MS koi. "4 fitl. 



9. As lOOO *vi 4-Jk rUuM nyomán 

boriUha 

» . - . ■ 
* • • • É 



»} B«RilkttlUlek: 



tatétit 

oxpcdiciiia 

ilH«xe 

twrkvatMi 

tiattlot dija 



sso kor. — an. 

10 • — » 



SO* . ~ 



533 kor. — «L 
10 > — . 

14 • 4i:> • 

15 • 8» ' 

l«> - — . 

aoo • — > 



l«»6kQr.04illLi MS«k<ir.24au. 



Kiaite* 

Mutat k<tt6 aiáiij 



AOeokor.iHflIL 

4330 > »e > 



3454 kor. 3( Ali 

44»« • 01 > 



737 kor. 06 tllL ' lOIfikor.St 4.') 



3WÍ. A /". rti íí. jk. poHthoí. 

A Magyar Történelmi T&ranlat 

klitl3«gvet6ti! 1302-re. 

I. B rí 4M «' 1 4' k. 

A> Ibuidniek : 
l, PéiuUrí niAndvAny iMli-rÁl _ ^ .. _ . 
S. Abpít^aovi ktimitoklMM _ .:. ... .. .:. _. .. 

S. Ti^dljak 

a) iRoo t»etdjíi 10 kor. 1«00O kor.l 

bl UtralttokbOl tOOO kor.J 

4. btifailok • fvyih kiadványok cUtUd&bAl 

5. ldeifi;I«noii VmnniokWI _ ., 

t, A P. H. V. 'Vv-í^-f^ípiíatAr adoni«iii.V*K'i 

!. Br*41i vlJhv m-m litotl Wv/trlck .. , , 

R< Atrut6b *» Tvm41iínHiek 
í, AUplt7iiiT<.kt»J! 

a) Bay IlotiAUl 4000 koar.t 

h) Dj alapitvinyokMI MO tor.f " 
». EgT^b Ufutú b«vdta)ok ... , . .. . , 
10. A H*«ol Mtíd t!inli)kfan<t HadAtibúl 



a«IS kor 9í fljl. 
SSI4 > 40 • 



WOOO 



440O 



ÖMIVMU .. _ SlTíe kor. 3Í <U1. 






il 




m>7 



M. TBrléMN EUlrajiok. 

I. B<- « 4^ I e I 4> k. 

A) K«itileii«lE : 

2. AC^oE^MinUl UOu pf'id&uyúrt 

a. A 5t, T Aka<I^KiÍH »eu^l)« - - - - ..-.,_ .. 

4. A tAnnlnttúl '.>i: 4C") koiun&i iilupiló t, tilán 
s. EhWictimvkbCl iti3 etdfiMtGUíl 

5. Clicliékdrt «t AtlM«ii«uiiitúl 
7. ELdrn lum UUiat6 b«T4Uilck . 



B} ItcudkMaili-t: 



i8«4 kor. 43 lUl. 

3800 • — 

1000 t — 

S&O • — 

SMO > — 

SOO . _ 

JO » 



B. 


A> Ath«luvill&tAl mt IDŐI 


. iff. 4. h. fiií.oti^itrt 


.;0i'O 


. 


— 


B 




U. ;&; 


Oí*H*CI) 


1MU4 


kor 


43 


ftll 


l{en>tr« LüidüNuk : 










1 


MyomdBkdlWK ity 4a iv 


ij-iHiiiUn 1^80 pl. -. - .- 


RSTO kor 


, 


BIL 




hj tK>T(tlíl! 


ni-oiiitoi 5 ntnetbra .. 


340 




— 




t. 


Kép«k nyonuUn , 


- r. . b 1 .-1 .- .. .. .1H .«• 


1000 




_ 




9. 


KxprdiUaoUú UlUcKuk : 














a) porui ki'iurj; rOM^nkint Ji hq kor. 


300 




— 






b) expc^4UU■■ 


fŰMtiTihint h 30 kor. 


ine 




^ 






c> aítnitíliUídk nyi>ni*iii _-.,.. 


100 




F 




4. 


ínii ritítek-idiiak 




2000 









S. 


A »f"rke3j:ti> tiiu(«l«td(ju 




aoo 









r 


„TUpllBiaiIlk 

lek, Tajiulúkiuk ; 




4M0 




— 




3. 


í'uztü _ 




300 




_ 




9. 


T*CV1W kladiMA 




SOO 




— 






n. B) UpitdhiTltlI klmlnonk : 










10. 


As i»úl ^i 4. i. fííMlek 


njiuni&au 


1348 kw. 


— 


au. 




■ * ' > B r 


txiriléka .. „ , . ., 


M 


■ 


. 






-11 « 


képtk uTomtaB . . 


800 


fr 


— 






■ r k V ■ > 


Vi|jtTliliuu&liH kOIUiéig^ ; 














af fxltUi killwée .. .. 


120 


* 


- 








b} t-'xin-iiUkt .. ... .. - 


eo 


■ 


— 






r ■ f • • • 


(tOt ttezUktiHjiki . . 


aoo 


• 


— 






... 


a nerk^MtA tint«lpldlii> 


sao 


k 


— 








fQiéce . — 


1!« 


t 







öiauran 


l»]{4 


töT 


— 


bíT 




l»tU4 


tor. 


4s au. 





• kímUui 
Jlntaikotó nundváiiT 


. u .^ ~ 


ii:,U 


* 


— 


* 




aw7o 


* 


"Is" 

« 


* 



ÍWft 



hitatauw íxmrrA. 



TtirtéMlMi Tár. 

I. B«>T4itel«k. 

1. BUAuUmUhS] SM «14f. nUn k 5 kor to SU. 
S. A. n. tBd. &fcii(UHus : 

a} r. him&}lraUM 3400 kOr.l 

h) rk.hotx&jániUM MD kor.)" ' ' * " * 



— flIU 



i3«n kor. - flU. 



II. K laAAnAk. 

I. aiwfcUMtü Uiiit<il«t(tija . - . ... . 

X KTomtaUU (40 ív üoo pl.) 

3. Burfték oyomita h 10 kor. 

«. BxptxUticmUi* kJHUúE 4 fÚMt k 10 kor. 

i. OxtncEHtegOk aromára 

«, Píbí« _ . .- 

T. Pmui kftiu«g 4 fOtet h M kor. 

8. írói llwtelMHfjsk *» iiidex _ ^ .. _^ 

AfMMUD: 



bevéw 
MnlotkoMá luány _ 



— itt. 



i<>'jp 



*■:*•• kor. .— Iln. 

4740 kor. — mű 
43O0 . -. . 

440 kor. — f.<) 



■t Knlmi'UH 1. ■ mkf.lWriKToUalion n. 22. tMel nUtt 



JXXENTÉS. 

A történettudósok iu-iiiz>-tk4>7l rongressasa tC^ongr^ 
int«rnatinD!il des íicienoett tli^tortqllt■^|, melyet ax oIimz fzt'm'zó 
bizottíiág ez tivi á))rilitt-iu> foljawára Kóma városában terre- 
xett, CKen it1lAUi»o<íK;Ígbiiij jelz«tt fajitáridőlwn oem fog mt^- 
tartatni, hHn«m kiíf'bhi tilőpontja fiiltiií^iitiftl. A ríliitai végre- 
hajtó hizotttiágnak Ar. iMnezy liyuhi tá\. tagtársunkhoz i«lea 
fUzftlink zártakor érkewtt «iirg>'inye jeloiiti e halosztiííst « 
eg}'»z«r^min(Í loT<;ibelÍ b/ivcbb táÍéko7.á8t h«lyuz kilAiilfba. Tisz- 
t#1t tHgtifníUtikt<>l. kit választiuiD.vuok i^ alkulotnmal íh a 
congresHtist kc|>rÍ»eletro " a réíiaíttol szerreiéeiéie kért fel, az 
illetékes értesSlex beérkezte után az efiész tígy iil)tí-<iínt ís 
jövő etibetAM^oii'e ronatkoulla^ n^Hjtle.tesobh feli'tli^ostt.'ist riir- 
hatunk. 



A MUm CSATA. 



A X_LU-ik sx&s^á Larmailik liKúdt^beo (I8!í7) az őriásí 
tiH>tigo] birodalum mt^alkotójs, korának logaagjobb hadrezéi'e 
óf áUamfértia Tttniuhin, nienéknevéo Daiiiílisz-tMn, diadalmas 
liailjáratai fuljratD&ban nicgt^iint élni. TJtúdainak liatabna a 
khioai teni^ertöl az indiai tengerig, nyugaton az T'ral hegy- 
^ láiicxolatiD &i » mai DéloroiiicúrsxAgbaii a Don fulyamig 
terjedt. 

.1 hiingjflK legidiJt>ebb tia Dsusi kovai halála miatt a mongol 

birodulotti iiagy-kbiínja a uásodszulütt Oijotai liín. AzkÍm uyu- 

gáti és Európa keleti határán a me^liödftott orazágrt^szeket 

Dsnsi mágodik lia Batn örükölte « uagy<kluin uralma alatt 

Már DsingisK tcrTczte, hogy Ázsia utín Eurwi«ít íh meg 

fógjui }tfMítaR). A2 Kunípa ellen induló hadak vezéréül Dsusít 

szemelte ki. Mindkvttcu cHiAlrán, ak ubidok a oagvitzabiííiii 

hodjái'at terrét elhalasztották. 

Ax 1S3.5 \íi tava-iziin Ogotai oa^y-klUn Karakóm mbaa 

lursKágos liaditunáoHia hfrta üssze az uralkodó htirc/cgeket, a 

' birodAlotn nagyjait s a badaei-eig rezéreit Ott elbat&roitták. 

bogy az európai bódoltMig [ulULzadt nvptürz^it leverik s egy- 

úttal Kur()|>a ellen a hadjáratot megindítják. 

Ogotai a nagysziibii«A rállatut i-U^re a S!) évea Bat»' 
khánt állította 3 300,000 luvagt. hadi»zi>rckut, oi^tromló hadi- 
gépeket bi>c<tAtott i-endelkezdsére. A hadsereghez beoitztattak 
Ogutai nagy-kbáu tiai: K'ijnk t-s Ktidán; Bata testréroi: 
8«AufH». 1902. IV. Foi«. » 



310 



oi/ntf JütT Qttüv. 



Orda. Sfiban (■» Tangut ; Csogfttai tiai i Baiddr >) (a K^» , 
Csagatai unokája Büri ; Tului 6ai kitefil }[cngii 6s Bi^ 
toTíiIíbá a nagy Dsíngisa-lchip legjelesebl> ImdTezére, Si«M" 
Bvitadur, vagyis a viti'e SzubuUii, liiulbaii jiVrta.'s UpMSt^^ 
katonn, ki a nag)--kh^n hódító badjáraUiban elsűrongii ^'^' 
repet jáuxott; 8 beosztatott miig tlibb jeles vexér, kik mioo' 
annyisD a mongol faerczegekkel ^vült Dsiiigisz>kbáo ha^ 
iskoliijihaii, liúsx (>^ti\ át nakadatlauúl diadalmas hadj^K'^' 
taihan neTelkedtek. 

A mozgósított csapatok az Altai hegjség nyugati rési' 
ben az Irtia (olsfi folyásánál gyüIekiMÖnfk. A mongol liadaer*^ 
— Qiint a latina — tltkSsben törÜk-tatár néptÍÍrz»ok hi>r<J^ 
ragadta magával % 1237-bco lépt« át a Jiiik (Ural) foly<)^- ■ 

A sEomszédos Európa kd«tj rísw nem Tolt' előtt U* 
Idegen; tixenní-gy <'v óta liódoltt*^ vala; hat-hét ít elótt ass"** 
baa a meghódolt nomádoknak túkerUlt a tatárokat Azsi^*^ 
fÍ8!ttni«K0rítani. 

E* idó szerint a Kftspi-tengortól ^uikru a i>et^^^*^' 
kangti é» más néptörzsek horditi tanyáztak. A Kaakia^*\ 
északi szoiiisxédságában a Kaspi- iS; Fekete-tenger közó "^T* 
tartományokat az aMnok és cíiriasstok bírták. Ax ut^ 
biakt^l i-«Kakra i^ azután nyugatra Kíízép-Kiirópa fcl^ 
Peketo-fcinger északt partja mentén a Kárpátokig, nagyjáfc^*^ 
a mai DtílorosKorsxág t«rtlle1én, a Kiev. Poltara, Kur» 
Tanibov, SzarstOT, Asztrakán városok által határolt vonaX 
kisebb-nagyobb ÜSrSk-tatár töi-xAek, kiiztflk a leghatalniasabl 
a harczias kunok lorvmz6\ : poiovczi} nomád népei alkották 
kun (kipcíuk) biroduluat. 

Kílzelebb Azsiákox, a Jaik ^ E^ma folyók között, a s*- 
Perm és Orcnburg kormányzóságok területén feküdt !Cag 
líagyarortíátj (a baakirok országai; ennek nyugati szoniszérf^^* 
ság&ban a ^'olga folyam és balparti folyója, a Eáma menté *'^^ 
a mai Vjatka, Kazán é» Szamara kormánysóságok területid *J 
Kagy-B<Jgdrország vala. Ez otóbbiK^ délnyugatra — nagj'hw-*^ 

■> A magjJtT i* l*iiKT«l fonlfoklMii : Ptta. 
AI!g*ro«ÍR« Krii*ins*«cbicht« ika Hitul*lten, 1. itt. I. B 




A MCNI CK*TA. 



811 



véT« — • WAÍ PoiMZU. TamlwT és SzHrator kormányzösíftok 
fttldjéu ft kflgretUn mgrdvák tanyáztak. 

E liirú<!Rlitiakt4$l, illetíil«g a mai Kosxtronia. Rjazan, 
Karezk vs Ki«v oroszonizági v&roisiok vonalátöl niiiigatra a 
Vi(*ztuUi]$ 8 a Szán folyó m«utébeu a Kárpátokig — Vol- 
hyniát. Poduliát és keleti IHceoraxágiyt i» beleértve ~ az 
oroszok nagy birodalma ^xámo^i fe}«del6iii»é|$re tagoicTii. örökös 
TimaTonásban Híntödött. Tovább uyugat (b észak felé — a 
Tisxtula fe Oflera folyamok közt Leiigyelorsziig terült,') 
kflencs ^jfloeüenkedő fejvdvleiu uralnia alatt. 

Afiiiitid Euró|)a közepéig Magi'arorsxág volt az egyetlen 
erfe, nagyobb és hatalmasabb biradalom. 

Az uro«zok bii-odalma kÜKClIeo szomsxédja valu Kíugyai^ 
orsKi^piak. őseiak a XII és XITT. században sokat liarczoltak 
SK ofMicuk ellvu. DéloroHZország sokat ttzenvedett a <rit6s és 
harcnsH bírben álló magyaroktól. 

A mongolok, middo 1 £2.^ban *) a Kalka folyó inr)l«tt 

vívott oagy cellán az oroszok én kunok cgy(«iilt Heri*gút mug- 

eentmisítették. sok d^l-orosz és kuu foglyot ejtettek. Eétaég- 

tel'-n. bogy erekull Kelet- íf KíJziSp-Eunipii fűldiajzi é% \mU' 

tikat Tii£onyai felől már akkoron alapos tájékozást nyertek s 

az aoB]rÍTa egyfégteleii birodalmak éa országok megbódítása 

■nem kii reménynyel kccícgtette u mongolok vwzóreit 



A aOSDDI. IlUIMXfXI. 

Hiá^u a BKingolok vagy tatárok a Votgánál Imrczoltak. 
siHiubl ft réinbír fiilmillitjra t«ttc Habár kétsi'gtt^leii, bogy 
& iii'-[) t^aialeti! a:! i-mb^-i'ti'k^n liudtik létí<zilmát uagy ftá, mind- 
titttid neiu sxabad felednünk, hogy oly uug.vsxabá^ú vállalatnál, 
•dj íwkre terjed s melyben egy fól világrész megbódftá&a, 
kÉ^erff-á, várak éa erósftett vlírosok leverése jön szániftásba, 
i tóbb mKUirre menó UUtAm sxÍRt« hadisztlk»^let«t kép6x.*) 

l'-tüUiin id- in. 1.. MtaUnoi léTlcffK'it. 

i'ras fonútok Merinc liit-hun. 

", ^ttíteoa i8iS>bea félmlUiúfiri tiadtereggel indult OrtawiMáfr 

t'io, kol tMi 180,000 eiuli«T fogadta. A BSgf t anuyiMOT gr^MddinM 

':; tért vita 5000 onbor. Svm érintjük coAtUI atoo 

yfk Napóleon hadvisdMt befoly^olt&k, s bo^r u alBile 

-'T □T'n'^atietik mit badsenggel Í« : caupftu uxt kfv&njuk haugoc- 



i 



812 



ou:btí»y dDÖK. 



A mongul ba<lsei-eg tohát nagy é» batalnuu n\a ; 8 wreft 
éléa tiatal, tettei-Ős, szakadatkn háborúkbaii ia«gvJjH)U és 1 
tapaíQítalt rezérek állottak, a liódítii I>singÍBZ unokái Bi^jl] 
kiizi Haíu-kliiin volt a leiglintalmasahh, leKtehetM^esclik 
riiug ^mtrinl uz (.■Iső; erílyo t-s kfgyeflen; aionl>nn a. Uiárcz^-V 
közt járt Plán Carpin szt.-ri[it. őréi iriíiit, kik ruiKlkírfil fí'ilif^ark 
tdle. kegyee és jiIs^oh. Hadvezéri s nrslkodói teluitHcgre n^kJB 
azon kíirUlmény is, hogy testTérbntyja Orda, ki nagy tekinlúlB 
ember volt 8 fjc^tcséhex beiiMíbb testv4^ri érx«Ieinuiel ragaiz):* 
dott, cl«<>«):üKit tsOg;i jogiirijl lemondvn, ii kunok s a ízoiusi 
doH oúpfk Motti urulmat s czzi;! együtt a li^dvc-zt^ri p^lc 
Batunak ougedte át'J 

A mongol hadítereg nomád lova^ nép vala. A Ut^ 
apró, igénytelen kiiié»ésfl, de szfvíis, kitartó, gvorsjárásé. köo 
Dy<-ii élelmezhcló. (úr«l, mtiíksi^^ «setéo faleTélM, fAk^i>?gg- 
)>0t gyükcii'vl is bcórte. >yA8a1allan jMt&val a sziklákon, kuvi- 
kén ögy nyargalt, mint a vadkreske.* 

A mongol katona íJaingisz-kbán törvenTeí «K!rÍnt v 
feg^'elem alatt nevelkedett; el^ljáróihcH: ragaszkodó » fÖtitt^«-l 
nftl vugodclnK» volt. Ottbon csöndes és hallgatag, liadjind*' 
ritíz, barczüis. kt^otlen, vénaomjaí, « zsákináoyoláshM 
betétien. Kietniódjában mértéklet«& a »élkii)<>zrá, táradals 
bideg iít meleg elviselésében a végletekig kitartó. KubáTatál 
ronda, piszkos. Mosakodni nem szokott l)HÍngisx-k!iiÍn liit 
nak nevutriÍQ népét, » ruh&zat ttszUntarté»át törrtoyileg 
tiltotta. 

A katona addig viselte felöltőjét, míg ae leszakadu^^' 

ütni, hogj a UíDMlA kOBündgoa rUMD^k kait u lénysra v< 
atiii jat a. uwnemteyhM.OnMi íiUün B}umi, KolomiM, ÜoMkvn. 
dimir. Tortsok, Kwlook (cit laaga tít lidtupíg; «UeDUIlottX P*"' 
Otomigov (t£39j. Kicv (1340) é> mit* )wt]«k ostrOBift Mkba k 
tiiUr ncr^giif.k ét k(ajrBtxÍÍ Mdvota^^^MCliwk, doid ia «nUtve a u.^ 
caatikat, mcljrnh nxintéo rétb* kwilMk. 

ílOfCT AxtU f* KarApa kaletí rteo kóprs volt aonyi haixu»t tC- 
UHUdíT Km aiüW nmgjegyoxeOkt bogj • mni SxiTbinUkoMÚink Mt^ 
!.ie»,O0O; Uború tjwitto álUllUiM vUkOteloMittséK rocItcU c kU or 
a iMtpftílhoMud ogjW. 2«bjaoO embert nAlIt fagjnrartic. Bz n Uko 
ll'S*jg-ka. Motiteiicp4b>ii in£(t clOnjrOaebb ■ boljtct, mert h núpi 
U-SH>'.-ka kntonA. (Milit. TMchon-KnlcndcT, 1&04. «4_t*>. 1.) Hbn*^ 
notn^d népckodi, bo) hadi uAkiakaj kcputc a AS keroctíorriut, outd ' 
még keilvú*£bb Idivtett. 

Ama kor nomád ncpctnél n lótenyéntéi i( virigi^ vnla ; ■ 1^^ 
baremnak hadi tana, a ctalMnak igavotiójn, bíkébeo h taiborában te^- 
él hóiaol tápUUja mit. VirágsA lútenyftxUa mellett iBindeo tuAMdit 
badi vzolg&lntru alkalmai Icbotvtt. A nuutgol barcKMok mindcK?*''* 1^^ 
vMBtA lovat vitt tiui);ánil. 

>) űammer: GeMhicbto dtrr soldencn Ilotde, I. Bi. I. 



* Wai c«4r4. 









""-^•tor; j:t,«t .t^i*"' *'■*■'■« 



314 




oixiitXkv Aböü. 



futAuiudott, ft töblii kik-iiO):«t is folkonczolták. Hasunlú sors 
értti a Hzázadot, toelyui-'k c^yik raja gjáván viíteltA magát 
Kisebb fegyelmi kihágást reoszörel bUntett«k. Kx alul még az 
pralkodriháü herczegei sem Tétett«k ki. 

A mongol katona üsoldot nem kapott ; zsákmányért har- i 
cxolt. Mindazáltal a ki parancs nt'IkUl zsákmánylmz nyalt, | 
kérl«lliet«tlenfll felkonczoltatott. 

A mungül liadak táborában s hMroiíTonalábAn rend ésl 
csend uralkodott, Az^rt mondja röluk SpalatŐi Tamáa : >j<íUebtttl 
tömi-ntclen latámma) vannak, mintbs n^mák rolnáaak, alig í 
kogf sxói 18 szdlanak, hanem liallgatva járnak és haUgatTa] 
hareznlnak.* 

A mongolok hari'zmfiv^zvtúrül az armcaiai Hayion írja,] 
bo^y mint lovasuk vs nyilazók folülmúlhatatlanok ; gyalog kard-j 
lábaik miatt kevéHbhé használhatok. Kliüsz«i'etellel alkaliiiaz7alk , 
a c»el(, mt;Rl«pt^st, nijtaUt^st s az áti>xáruynlást. A iiviigalil 
lovagkor buiTitniodoi'árn czviozva mondja, hogy n&lok (it tatá-J 
roknál) a futás nem >iz^-gyen. hacsak ha<szonnal jár. A mon-| 
gólok akkor Útköznek meg, a mikor fik akarják, nem mikori 
az C'llen'tt'-g akarja. Ha a haKzot kerülik, az ellenn*^ nemf 
k*-]M.-!t ök«t arra kínysíeríteni, 

C'üatában, milwlyt hátrányban vannak, rendezett sorok-l 
ban vonulnak Ttssza. toldozni okot veszélyes, mert futáA kcizbe&l 
tiátni fordulva is kilünfien nyilaznak. Ha látják, hogy a:; iildi'íztj] 
ellenség reniij« uiegbainltk, visszafordulnak é» a gyö/i;lmet| 
elragadják tÖlo. 

Egy tatár sereg (csapat) látsztílag nem nagy, mert s.Kor 
san zárkózva nyomul e\fi. Nálok KKIO loraa csak oly tfínu 
mutat, mint valamely idegen hadsereg óOO fűayi cí^{>ata.'t 

Pián Carpin szerint, midőn ax «1bö támadást intízili 
minden lovas 3 — 4 nyilat M az ellenségre; azután hátrálást 
srfnlelnek, Iwgy az ellenséget tlldíízt^re ciábftsák s lesbe 
ják. Ki^t tubába ritkán bnciiátkoznak. 

Xerezeles, hogy a tatárok azt a lovat, melyen eg<Í9z 
lovagoltak, csak h^m-n^y nap múlva vették ájra elő. Tet 
mindig friss lovon jártak; minden harczosnak tűbb veitet^ 
lova volt.') 

Mindezekből kitetszik, hogy a tatárok rendexott. 



■) Ayrú lovaik miatt ia kovnebbnek lataxottak. — Hittoirc iIm ; 
oriMitaiu úe Haylou ArmeaieD, XLVtll. Ts. I. 

•) Belaiiob <lu rtij»gt de Jcan da Plán Carpiit en T^irtario, ViJ 
ao, »!, i*. 11. éa vm. M. I. 



X HUiU CSATA. 



315 



IIVÜ- 



1)111, Jiarczi'ltftk. A (l<.ilog ttfrm6s<etóI)on rujlik, h 

^^ÁáÜCB' nélf alakzattiúl sekély aJakzatbü kellett fejlAdniok.') 

Barczba fejlAdéanél &x. elóbsd képezte az ci»6, a ilerék- 

fgg^d A tDÍAodik. az atóimd a liariuadik harczroimlAt. A der«k- 

k^^hcs csatbUtúxott a jobb- i^ bekUxiirn}-. Ak utúltad után 

I^Qvet^*i<i*t a csvlrci, dtkaroUUirA Tugjr rajtaütésre hivatott 

Qg^pat olv táTolságban, hogi' ez &z ut^ibsd porát ne látliassa. 

Figyelemre mé]i6. liogy a ))i;ke-i<I^.nki harcngjakorlatok 

Qa^«»U«ti hajtíV ^ kÖrvikiUszaUfkhól lillottaic; vzvkbiiii mér- 

f iS\dekre kitorjeszkcilTC, a hadsereg kűxép hiirczvonalra és szár- 

ays^ ta4;o»>dott.*) 

A iDODgoI hadsereg vunata és pof!gyá»za töméntelen rala. 
>í<Sk is gyeroiekek noniexíiideKl »7.ekei-ekeu, teiierliordíí levík, 
igafotió ökrük, ojlíjak és gulyák, teuyiísK- i:« harczi lorak lalkái 
küTfiték a luidaercg«t. 

A tatár családok eien vándorlása, a fpdyák aohasága 
aeaimiheu wzn akadályozta a badműTeletek gyoi-H Folyunátv 
Kllenk«^1eg (niodaz, a mi & hadsereg nyoni:U)ati hnlndt, a kíizSs 
hadi ctÜ javára ^Tték^fttetett. 

A mongol hadsereg IcgfiVbb i'lulmi ozíkko volt a knaczii- 
t«j öH birkahilfi. Ott, hol a uyáj füvet, kórót talált, a hadsereg 
elitlme t^ biztottítfa vala. KüliJiiben a tatár nép tisztátalan 
állat (kutya, maraka, pittkány és diuinö} hilsát if< megette. 

A tatár nö az élelmi sziiksúgk-t elkt^'^zítót-u felül, tábor- 
b.iu a férfi szolgálatát is ellátta. Fegyveresen lovagolt, a pogj- 
gyáíUEt felmiUházta. szekeret, tevét hajtott, a nyájat Árizte; a 
ft-rü minden ruhilíiatál í'S fölszerel ísét, -t^t még a lovak sxer- 
szátuát Í4 elk^s£(t«tte, vagy Icíjnvítf^tta. 

A tatár nép minden ruházatát H fcgyvenretét muga 
készítette.*) 

Kzek siierint a harcKoe. illetőleg a hadsereg hadi szük- 
w%loteÍt aK utátüL vándorld család és a gazdasághoK tartozó 
]ábn» júsxág szolgií Itatta. 

Táborozáshoz f;ilcczhcíl, kÜtélTáxból ós nemez födálbtU 
kt^szUli sátrakat állítottak. 

A uwDgolok rendszerint télen át viseltek hadjáratot 
JSzeo kűrülméDy rendkívüli előnyüket biztosított nekik. 

Kurópüban a ttJlí liáború kív^tele^ volt; a kmi zordabb 



*> A mohi euta ii vgy aagytaabijtá kűrvadlJnt nlakját tímIí 
■) BiiMBi«r iii nt. I. 61. I. 



idő, f^leg f.it6iiéseí miatt tiikertelen liadAkoxtís íotétTÍbtíU u 
vlleuf«leket. » hndak elbocsát tattnk. 

A Ludilábun ál 10, Diiiidig hurczra kéSK mongot wrtf 
anoál könnjebben lepte ni«g ellenségeit Télen a nép kerfthb' 
tudott menekülni és elrejfijzni a zsíkmitnyolásliaD telheUlleo 
é» Térszomjaít talárok eliíl. Fa!vakh»n l^ vAro^okbau ttria^ny- 
takamiiny &»xeliordva, »ie lillatvk fcdúl alatt; az ember meleg 
ottlionftban ktresett védvlmvt a hidug üllen. 

Télen át a befí^ott folyik, tavak megkönnyebbitetlí* 
a Dtongolok hadműveleteit. Minden vállalat a l^ri3videlil> át^^ 
a leggy<>i-itabl>an fogaDatmitbati} vala. 

ÖrosiHfrsK&gbMi a nagy folyatn-h&lözat, mocsarai jiartoV. 
tavak, ret^et«g enlós^, az ér melegebb szakában a hkoaBi^ 
nak Qionedék, a szerte kalandozó tatár lovasságnak akadó^í 
lett Tolna, Télen a városok, enVIÍIett lieiyek ostroma is kí>**-?' 
nyeblieii ment, mert a védő árok befagyva, lióval tele:, a fí*l** 
Diegküzelft*:-^! küuuyebbt- t«ttc. 

Gyűjtött takarmány dolgíban u«in voU hiány. Kíilőo "l**^ 
a lábas jó^yAg télen át a hó alól is Idkaparta a neki szüle 



■M 



ges táplálékot, a mint hogy a tatár lovak életniPzOs tekint* 
ben időnkint bizonyára a takarioinyoiás ezen módjára rit- 
Kih«ltck utalva. 

A uionguluk a nyarat a lovak felluzlalására, az embeV 
megpihenteítiére, hadsereg kiegészítésre. feKTTerzct, szerelve ' 
és minden hadi sxiiksiéglet besxerzi!^i-e, iilán[KÍIÍA«iira fordít^^ 
ták. £gt'!)zóvHl vlűkésziUtek a téli hadjáratra. 



tí- 



is 



A MOXDOi. HAiMBasa rlCxxics nAMfÜvaUTBL 

A mongolok elfizetes badművoletei, melyük Kelet-Buróf^ 
népeit rendszeres emberirtással vérbe fojtották. idŐ és HWiirt^, 
sxempoiiijálKÍl véve, távol esnek a inagyaronuiágt hadművoJete^-^^ 
Borától, niiiidiizáltai «eiii kcvésbbí fuutosak reánk néxve Üt^^-— 
iános lájíküzúdáK, de lülv^ aimnk okából, bog)- a kunok lerer<Se»^^ 
által utőbb MagiF'flrország politikai állapotára és kadképees^"'' 
gél-e is lényeges befolyiist (O^akoroltak. 

.MidAn Itatu had^terege a .laík foIy<ÍR átlépett, egy liail"^ 
oszlop &kA<í/mí veat'Hete alatt Nagy-Kolgáronüág C^ Nagy" 
Msg}'arország cUcu. egy inásík hadoszlop Minte (Mengu) alat* 
a Kaspi-tongertfil északra tanyázó nonuid törzsek eÜen iri." 
nyíttatotlL 

Maga Batu a fiíhaderővel ax ISUl éri november-hőbau 
Sziniliirsxk é« Saarator közt költ át a befagyott A'oiga folya' 
Pensza és Tainbuv koraiányzdsiU 



k Ttvm rsATA- 



811 



laknxtuk hoazd a k«gyeUen mordvák. T>^ciM>iQber iíMn hoec- 
íj^ubli Kstrotn nt/in dfoglitlta Rjuzaiit, uttiuA Koloinniil, M(»Kk- 
rát ; 12:{ít február 3-jtn m^Hziílluits VludiuiJrt, iiiol|<.^t 14-Ou 
rohammal rett be. Márczius 4-én a sziuduli fejedelem a Síitj 
fotvíjfíkáuál t(i]yts. Tercsidet szenredetl. Ugyanazon hónap \i-éu 
tir.enti't^r napi ostrom utiín elesett 'fovtsok. 

A tutárvk (igO»z Vuldnt kü/<;k-l>e. it \'olga forrásáig nyo* 
multak: de a hirtelen l>i-álh)tt ulradúi^ ii l>Ípo>, mociMrms Ttdákcn 
titjukat állotta, nünek foljián Batu screRe délnyugati irtiiiybau 
Eului;áftak fordult. K»zlc«KkEit két hŐDa])on át ostromolva. 
í»ag> »esít*!síg Arán bevette. 

E/fk után & luongul luidscrcg « Don alsó folj^ás&lio:^ a 
kunnk birodalmiba vonalt A nyarat pibvatwre s a luidiik 
te«gísiítéí*re fordította. 

Ax 1á38:t>)-iki télen Katu-kbán seregei Asztrakántól 
^u^Btra döntó csntltt vfrtak a kniiok ellen. Kötény, a kunok 
•ii^ltii. nf'pt^nek niegmAradl töntseivel a Don, Onjejier, inajd 
^ J^jeszter folyamon át uienGkÜlt Moldvába. Hiivík-Milfi'ldi'a 

IV. Béla roagrar király Kötény kérelmére a kimukat 
lS39.lK;n fisz tájin a Tisza, Köi-ös, Tíunes és .Maros vidékén 
**lepítette le. 

A knnok — hagyományaink sxerint — az aSAZonyoépen 
gyermekeken kfvU) 40,00U harczo«t számUltak. ') 

A mongolok egyik serege 1339 elején a Vulga és Don 
'"^'yainok fel^ vid^íkérv tört, nifg egy ri)á»ik lindsereg a I>nje- 
P*>" felé turtTn. P(írcic«tiavüt ía CseniígoTot foglalta és pusx- 
"totta üL 

Itt megszakadt a tatárok hadjáratának fonala ; vgy ttm^l 
^*^M2abb idóre a megbódftdtt [lélorosKországba a Don vidé- 
■*** TWinltak TÍsaaa, ágy lehet, jiihenéB és eríigylljtéa, de bizo- 
i^yAfa a DYugat felé issH birodalmak n^-iteiuek tévÁtra vezeti 
^^jáhól ts. 

A2 1240 ér űsxén mint a sáskák hada tijra megtndol- 



■) Slrahaeh-Grattmann (Par KofaU iler Uoogolen U Itittd- 

Rixrapa nti^i243. U. !.)■ beriiidoiolt kunok iJnsn Utaiáiiiit Ivgalibfr 

i*aoo,&M lékfcn iMii. A kunok tdatda nomiil lovMOk. rlUe. bsrciiM 

~^ * «ufj*TOkk»l rokon faj TaUnftk. )2t3 Ma lutr«£lian AJlottnk a 

atánakkal; núdda ngjaai* orom tenUatoo a Kalka roifú nwllaCt, tnínt 

•■nMi (ejadelmck RSmtvjfateí magTtmXtok, Unn^a-kltiu fln [Mari. 

te|4 nmk halila atiD nata-khán anlma al& karaib^k. TtAbb, midíla a 

^■^Mi ina k«lMÍ r«aséb«n hftborAikoilUk, a kunolc a Kíbbi rakoDfajú 

WUk. A kaaok Saaantt a iiHn|[«Uik linrcnnodorikt, de n«m rolUk Olf 
??*''*•■ •wrrwtfB, (acTVlilMna Ü képan-o, mint átok. Mial liiitak iöral 



m 



olcbtírt fioOs. 



t«k Dfiigat felé. KieT a Dnjeper folyam jobbpartján - bimt 
szüxadoii ilt ( )i-osxoi-síA^ metrü)>oiÍHH — uoa ídíibeB gudtf 
íb bfttaliuiia TiínM, tuU a hiulmiíveloti cz^ 

November- bóban a Dnjoper behtgruU; a tatárok aktdflf- 
talanúl keltek át a j«]entékeDf folj^amon 9 a TArost tttjettn 
kürühártitk. Kiev bMe« Tédeteoi iiUd ileciccaibfir 6-án etuttt. 
Enn^'kuttíiia Magyarorsxág lett a Í6 hAtluinr«]eti csJl k non- 
gol badvo/úrlvt sU!uiúbi.-D. 

liuta-kb&i] a hudst-rcgut bámui hadoszlopra oaUs. 
Volhjnián és Pocloliáu keraüztÜJ, átkaroM alakauktban iiioji' 
totta MagyarorHxág ellen. 



KAayASORSKie ÉRüriKEntes a xosaovmMxL. — xOlpoutixai rmtmo*- 

áX UTIÜIÁÚ BKLil.LAPOTA. HADI StSZCLnltur. 

IMielfitt ezen badoüztopok ei-ejérel, tagozásAral d bulm^* 
Tfilet«ive] foglal ko/náiik. nom btigyimtjuk figyelmen kfTBl * 
IMtljtikai viszonyokat, Magyaronszág bel- és kíiíállapolál, elkii--^"^ 
álló ké|)enM!gél arnii oagj* vt-szélylyel sxembett, mely mintotk^^" 
köxelgett az ország batáraiboz. 

Vatamely batalmas biroilalom harcxbati nR^udiutt néf-^^* 
mindig kéar. a biiborúra, uiely neki dic«i>^ut, zsáknáDT'"'^' 



ragyuut. uralmat itzcrex. 

Mindaü^íltal tniiulen 
politikai alapja is van. A 



nagy és kis háboriÍDalc egyinü— ^^' 
tituiadó fi^l ^jál elbatAroiágá afc^^^' 
inindoukor jogoit színezetet ud. 

Mt^llékvücii ouib'tcui. bogy l>»itngisz>kbán törvínj-e steric^^ "* 
ax, ki az üldozülliiek mcnedtíkot ad, sjíintén üldíiztJlw ve«nd>^^B^ 
A mungolok ezen törvényt bfren kJWették s éten a ciínw — ^** 
akár az egésx világ ellen folytat^tlag sxakadaüau báburiit vjm- ' **l' 
kett«k volna. 

Politikai szRui|K>ntb(íl tudui való, faogy a kunc^ véSt^K^ 
Hzoionzédos birodulinííban II. Endre e atána IV. Béla \úr í ^f 
a hittérftést tnegindftotta. illetőleg folytatta. AzeUbbí ]2S»-b^MU 
a megtért kunok Bzámára Moldva terdlotén (Milkuviábau) pl^B*' 
p&k»^et is állított. 

K^tii^tcl«n, hogy a ralláso* szándtíkoak politikai bátt^ ^ 
ia Tolt. — IV. Béla trcinntléptc ntáo a »Hex (.^maiiiAe* ctiii»-** 
is fütrette. 

AaODbao a mongolok a Kalka mellett vívott csata, vagy^* 
l^^.'i ótn a kunokat alattvalijiknak i^kiutetl^k s a magyAr"^ 
törekrt^t jogtalannak tsrtottAk. Már Iií3t>-ban — midJa n*^ 
át sem törtettek Európa keleti országain — elbatározt&k * 
háborút ^tagyarország ellen. 



330 



OLcnrlBr fluös. 



1 



Nereííle*. hogy I- Vencnei c*eh királj 1240-ben 
mid^D a Utíruk Küiu^p-EuróiM knpuí olött állottak, ftz i(g4^i 
Frigyes osztrák LtTCxog vüea liudut iuilftutl: uzodImd a hir 
telén beállott hideg miatt fasdmaTeletL>it mL>gsziiDt«tte s t&rasjtri 
lm lakatolta. 

Mogyaroi-iuág külviiizORya a szoiaszMos fejedelmekkel 
II. Frígj'cv (Míztrák liercxoget kivf^rc, i-okoni is htoÁtaágo 
Tolt. n. As5n bolgtir ee&r IV. Elcla iiöIc*Iv<'t<;I bírta fcli^^fil 
V. líole«zláv szeudomiri hei-czeg ] üJg-ben Ii*?la kiiAly liányi 
Kunigundát jegyezte el. viaxünt Kálmán hercxeg, Itéla testvér 
ÖCHCSC, itoleszLáv n<!i testvérét, Salouie h« rezeg nút bírta nőfil 
A lengyel fcjedeloiek közt l«gliatalma»abb IL Henrik boroftzltS 
hvrczctt, Bi^lű UDOkatestvére tolt. míg J. VvDCiu>t o^li kirilj 
ncoriii herc7cg{;el sőgoi-ságban állott: de Bí-Ia kir&lrhoc i 
közel rokon, a meunvíben \'encKel anyja IV. líélának nagy 
nt^DJe vala. 

Nem áll 6i-d<;küukb«!U az itt felsorolt ^onioztíd fe)e4l«lme] 
badí ereji^'rol bövi^'bbun fuglalkuznank. Altalánott tájékozA 
szempontjából megemlítem, hogy as ifjú Bolfszláv ko^cs é 

e'mbor volt, a tatárok ellen nem harczolt, elm^iektttt el^EIII 
enrik liercüeg amannál línlti^ljesehb iiralkod(t, a tatárok eliei 
16,00U, nímeiyok szerint aO,(H>iP, söt 80,000 embert állftol 
síkra 8 Tclük ~ bár iu!cranc!<^tleaGl — megütkőitött. i 

Venczel cseb király (XorraorsziigDak i« uva) 40 — 44.0CI 
eml»ert hozott össze; azonban a csatái — mint nraIkod<i •! 
hadvezér erkülcsi H/.f-miKmtból tieni kifogástalan módon — 
elkerülte. 

Hadi k«!szííltíiijg tekiutet<;l)űl fontos tudni. Iiogy a lia. 
erők, mint látni fogjuk, luítunk is a (iüoiikettudik órába 
gyülekeztek. 

Köx4^)>- Európa fejedelmei a fenyc^etit Tesirély bSttára se) 
bírtak kibontakozni a miniIeDoapi Tisyályb<tl. Y. tekintelbv 
jellemzői a ui^met c«iUxár rúlckediW, ki a tatáruk oi-os^oi-tutá^ 
bctöniaéröl s toTábbi szándékái'ól értesülvéa. akk^t nyilatkozott 
hogy a baj még igen messze esik tőle: 90k rítéx fojcdelvm ilj 
dtjokban; elfibb ezeket jiyíjzik le, csak azután kerül re:t s sor. 

Az általánoít kíixtís vetxéiy ellen Kőzéit-Kurófnában loö- 
vct-séget ücMKeliuKDÍ Eenkinek ^em jutott e^x^^be, de nem h 
sikerült rulna. 

lV.,Bi^la önmagára volt utalva. Magjüirorsz&got Európá- 
ban, sAt Azüjában is TÍt^z néptól lakott hatalmas orsicágnak tar 



£le«kb0l i« kiUdMtk, t&onnjrire nom UmotA, nem 6«iiUk ■ yeuügí 
moly MBgynroTMáKot ■ a koKutjön világot feoycgoUe. 



d 



A 4tin niTi. 



3S1 



lották. A király tehát szükségkép meguyugTással nézett elébe 
a köieledtf vesx'edeUinoek. 

A határozott jell^ft sxüveteég nélkulfízése nzoobaa kÍHebb 
liaj Kilt, mint ax or«zii{; kiMlvuKtSll^u bel&IlapotíL A TissKaTonás 
a kiril)- cs tié{Ki köxt IX. Béla trúnraléptu óta fennAUott «i a 
kunok betelepítése folytán cítak fokozd^lott. 

Héla n királyi h&tAloin mt^gsüihírdítása s mint Ko^eríus 
nioiHija; íftK ország újjá ]ilitki1íi-«ji <'iiiekíben teljes criíjébti 
' ''.(Az íítmtitK-li liUuput f: vuuvk kim-t kvztvlx'o a 

l- -„-ietlenség. de kiilönötíen a királyi tekintélylyel kapcso- 
Íat4)s átiamj rend és fq^elem hiánya, mely még IL t^dre 
korúbdl származott, aic orsxág bonvédd képeH)ié§;ét nem annyira 
» badrak«lé4aél, mint inkább a harc/.ki'-'tir-'i^gbcn, n Imdak 
erkölcsi értékúboD. szi-rííilütt ui^glH-inU>(tu. 

A tatárok pusztításairól s aggasztó küzvledéséről legalább 
Í8 1^39 öta balihattak az országban.') A sxálloagó bírt utiíbb 
* nép iaeg«.xokta, keveset l^litÜdött vele, söt nem is hitt níki. 
IV'. Bi.-la ax amúgy is kedrezfitlen had^zerrezet mellett 
^ ortxág hadi kt'^^ziiltí-L^t'n nem T-.fltoxtatolL N<ími passir 
feUegű előkészületeken kíríil minden a rt^iben maradt. 



t aittTARUB lUPI IUtCaTKXl.-T>:. 



A nADTISXLto KÚDIA. 



Mug}arorizág badi szervezetit, a seregek barczmodorát 
OGm Í«niL'rjük oly k<>TQlményc^-u, miat a mongolokét. Világra 
uíi^ló badi események nem ékesítik a magj'ar történelem lovag- 
tori uyklusát. 

A Xl-ik Mázad elejétől, 8zent István királyunk ural- 
m o tH a í Utl íogva a nyugati civilisatii^val egyUtt a uyns;ati hadi 
**B*»ez*t és harcümodor is l)CM/iiriiiazntt Itozzáok. Az ősök 
"*''Cíuiodora, mely Jinnyí diutőséget búzott a magyar fegyvo- 
"^knek, mindinkább kiszorult a gjakorLatl>óL 

Á hadi szervezet alapját a hfibérrendsjier képezte. A vár- 
°'*'(ry(?Í iiadak, várkatonaság, vái-jobbágyok, a m«gyei ispánok 
.?^'-'flt;U; alatt vuutdtak a táborba, a királ) akarata szerint 
"'oldre is. Klleiibeii a m-oiusiMíg (a király sxolgáj) csupán az 
friii*^^*^ belvédelmére volt kén^-szerítbetd ; ceak akkur ment 
■•^'ííiídre. ha akart.*) 



') 



•) 13*0 Uricion tijAn t«n«dt et ■ hlr, ttOK7 • talArok Abgynr- 
ak OtotaomáLggAl httárm ttélMt e|piimtft«tták. Roceríu, c XIV. 
rianvt : FOules Doni. IV, bi. 1. 

■i I^tUer Gj/tiia : H«>lí viMoay&ÚDkrAI » XI— XIO. uánilbaii. Had' 
Süt. lesB. ai4— ílb. 1. tVeMÍiiKttiii OttA Hi«ríat: *8a k Idiály 
^ÍTm »k«rt g)11it«ni, »( tppAiMik miiulrii rllc&iniMiiUs n^kül egj wtregbe 



3fi8 



outktíkt íhiüv. 



A vái'm«gy«i La(oofts6gtioz járalt a királyi bir1>)k'>>" 
lűilideiii-eiidú lakőíu kiVOl még a mc^'eterUlet e^éb vííft i*- 
a királyi JKTak WrlAi, i^lvezdi.') 

IV. Béla idejűiben Magyai-orszjíg Itetrenkét virinepír* 
volt fflo»«tv(i. Egy-e^y rinacgje htwíerejét átlag 500 Iotvt 
becsülhetjük.-) búr kétiMSgt«l«ii, b<)gy n t^tjiruk butörésí m ' 
a luozgiksfttítt mcfiret hadak létaxátua 5Uü-~5r)() főnél is lűL> 
volt, a Diint ez a mobj csatában részt rett badsei-eg léi 
DUibói kitetsuk.*) 

Ezon hadi suterrezet patuiiv jelle^^nf-l togva — kír<* 
volt nx ország véiMkr;)es^iire. Hogy a király hirndnliiilifi*** 
ös»7.e^ liafk'rL-ji't, ncTt-zt-tcwu a netneseéget is uocg<te(thaMa, ' 
haxA földji'n koUett az vUoiiséget bevárnia. Arról sxA sem vnl^ 
biigj- a haderők moxgódtTa huitainosb időn itt fegyver ai»-*^ 
t«rta-««aDak. 

IV. líéla már az 1241 évi január fe február hínap***' 
ban eli-endelte az elűkésrtlleteket : lekenek ké«en, első C^'" 
hívá.'tra a zánzlók aU gytilekez/enek. A Catárok márc^i'f' 
lU-én tűrtek he ak oiosr. ka|muál s nuirczitis 14>é» rendeltet-^* 
el 8 hadak áltabíuiis iiiozgőstttisa. gyQlekexés a pesti tátxn"^^"! 
Jött, a ki jöhetett. Az ország haderejének egj'es rétzei a s**"*^^ 
\ima etónyoniullstt mellett ím elk&TC, <»ata után érkea*^-^^ 
rendeltet^Sb szinheiyt'rc, holott a középkorban a zászli) ^*"^rv 
gyülekezett hadak még csak amitán nyertek — több hét*^^^ 
esetleg hiSna|>on út -— harczásxati kikép«zt«t^t. 

Ki ni: látná tuidszer vezet link hátrányom oldalát a min*-* 
fegyver aiatt szulsúló. <-vek óta hadakozó, Tállalataikban me 
lepűen gyors tatárokkal s:íamben? 

A magyar hadak — cítatákban, Btközetekben — kizái 
lag lovas c»(apntokb<}l líllottak. Magyarország abban a korbar^ 
háború c-KOtén. a határkor illetek védelmire liivatott CMijkatoko: " 






gyiUnek. A parasttok kSxál, kik falakon l>kn»k, mintw tisvdik 
nyolwadik, vagy lut t/ütv^^, Di«g<naíl i» Uíbh tmbet k«l 181, laindeá." 
ntl, ■ mi taAborAbnn uUktiiffc*, ftltMralvc* A mongolok beUii4M alkal -^ 
nAval mikor kéfenUí 4a fcgyclnKxtJk cwm hadi MlpMT nmAgiy •<"<■ tkilt^* 
««aki, vagy nem tJírMlek voJo, bo^y fSa a Utár. 

>) U. o. 517. 1. «a GoIíUím; Allgctneiiie Kríeg^rB*<)liioUt« 4a^ 
Uitt4UlUn, I. teo. 1. 

■) ranler (ryujfl U\. h. ^20~A21. I. bel]^«« ioilokiriüaMÜ. 

*) Ha mind B hctvcnkút vármegye r^Mt vau k mnhi eutában, — ^ 

ni lilHt^UeaafK ^1"- — ^*fiO<t t6t* tetwtaA n megyei hadak '■' ' ' 

Bbat a MBiewkiwk, fóunűniak >tb. S0,aOV ombwrel kell vala 
niok, hogy ai cffóu h»dMi«g létaiám&t, inel]rT<JI ai adatok nerint 
Ithet. mfigkaptutwuk. Külfiatna — mint Uttni íogiuk -~ u tutdulnkal 
nUuiígweríian m«nl v^fflM. 




i XCUl CSATA. 



323 



felOI, B megyék tcriilch'rol mintugy 1I0,0(H) einbert, a ueiww- 
tég 4'l.<HMi Invasl tudott síkra tÜlftani.') 

A Xlll-ilc ^xáxad eU<J felében a Ioto^ xéá6 fegyverzete 
TiAR pánczélítig, ra« ujja-s narfríig. kesítj-fl »^ sisak volt. A ló 
ÍK páncívlt visclu T&DUidi} fegyver a lándztu, egyeues kai-d, 
tűr. si«kerczt% bárd, buzogány vula.') 

Réts^teieo azonban, hogy ilyen véáti fégj'Torzettvl csak 
a tnódotabb lovag-s/ániha menő egyének, királyi csapatok » a 
gsLxdag tfiatmesaég harcio»ai voltak fTilüzerdT^, mt$ a toteg^- 
Dy«bb riti^k tJcsiíbb kiállíbl^ban vonultak ki. 

A magyar Iotss kardol, lándzalt. Bzekorctót. íjat, puzdrá- 
jfilMkii nyilakat viselt. \éd6 feg>'verCt) ]iánczélinget ncmexbfil. 
bArUI; a módosabbak ft^nyra piánczélinget, vaJikala|K>t, fényes 
BÍs&kot. ■^'it )iaizwit Ls Imnlt.Hk.*) I)e bixoiivira voltak olyanok 
is a. ixegi^^nycbb osztálybúi, kik xidd ítigyrurzet oétklli száll- 
tak iiadba. 

Ezek sjEerínt a magyar csapatok fegi>'v«rz«Mbeb a nyugati 
loVMj, N &z eredeti magyar barnai etiKközÖk ve^Ulékét tAbíIjuk. 
A magyarok barcxiiiodorát tfkiiitre, hangoxtatnoni kftil, 
l»osy a nyiliiarn: Asi j<:!k-g(-t olliuuyagolva, a döntést szálfiígy- 
*o*re], kézi tusüKm keresték, a lovagok hai'Czmo<lurH szerint.*) 
Xem l«liet CK^Iom a mafiyar hadsereg liadakozási raód- 
I^t* a mnki csatával kapcüoUtotutn, messzemenő réazletességgel 
^rgyulnt, mindaxitltal üi^íikségianiQlc tartom a köxépkor, helye- 
sebben lovagkor liadviselési módsxerét általánofsá^bao jelletDexui^ 
"l^rt rétzben exen ha^lviselési m<k)Hzer adja keeünkbe annak 



■) GalUti* H. ni. I. IM. I. — SNrinie buAnktraa » lontMle 
■pMst* • ÍS íefynnemet » a hadiereg fOorejdt, melr kOnnjebb ái mot- 
íekonyabb volt a lova^ CMpatofcnU, Hautpatg, mi<ICB az UtaUncM 
«t<Kuikot«l«,e(t»<gr A>lyt&n kW illainok hador«j<<t ttniníAk, wi idéseU 
^*^>*^ UUiMlDak mhi mondbatA. M(^inUt4«ilAick lartona, ho^ 
""SfoH (Rlttom Folooioa, Vtl. n83. 1.) »arint B«l* királj h»<lMr^ra a 
'^} Matábaa gyalog- ét lovat nsaapalok búi illoU vnlsa. — Bir nen 
'f'jolt tsh«(«UwM4g&ek, mtiidniAlUI kevAtbM valteittnO ; nu<rt ■ msgj-a- 
'^ »Jt«l Tfvotl «kO«0M[b«B — a mnhi cMta alAt £• után — minrtnnlUt 
"^k luvu hadakkal taUIkmnak. 

•) KMfr: frt* t:ntiricl:<>l(i09 ilw KrM^«WODi Hüd der Kricgfiüi- 
^* m drr HitU^wit, III. l. 2, 3*. |, 

^^ *V /íiii/«r fJjrWa ; Ktfain; wt& hadi vÍMnnTainkrAI a XI— XtH-ík 
^***t>»ii. fíadUirt. KStí. IMÍ. IV. J23. \. 

ijf^^ *> II M-ben a magyar-aaterb Ladák a Tani íolyúnU lUanel oMbuAr 
ffZ^^^i acrafc allén. MUftg y vam i l a káiben, ralMágoa lovaaHI^ <aatát 
■il?^ BjlDiareaúl nA »ii«a. ^ iiM-ben II. dit* maffrar király <e(«K«i 



^j^vi%Bokkal og7««lllt<!iv, mindnti bovnvU nyllbarex nclköl. Atgiaoltak a 

l^^' foljrAn « VladimcTko fo)od«tetn orora oaaiiatait n tiil>6 pnrtou — «ril- 

?^*rT(J a kdaban — tánndtik meff ét vertek sieg. i^iWer Gyula .' 

''^^c* oraas'gdTdg biborúL Hadtört. KStl. laso. I. li. I. ca UI. STft. l 



384 



ouirtXbv AdOx. 



a amgyarázBtát. mi rihetle ÚKeinket arra, hogr e^r tJSSQ 
t«kintt!tbeD Teüüeilelnies elleni^ég köxelében a liadsereg ^Jtigc 
bizto^ítJÍsáról fn Imrcr-készsé^étül ki^liiV-n nem goiidosknilur-. 

A kü:Ké|)kor loTOgiiis azclleutc u Iiiuivig«K-« taúásusrH 
loragia^ Alapra fektette. Ebból kifolyólag a csatákat — tnajc 
nem áltaiánusságbati — gyakran kölcsönös mejjegyezéasel. sziot- 
megbatározott területen {-n idtíben, mint egy tiaclijátékvt. lort 
giasan vCrták. 

Ez a kürülmóny ügy«» bajvívókat newlt ugjran u 
sercgDek, <lo m&bTésxrSl u harczmúvésiKit királó ténye/Óit, igj 
a <»apatok mcgfeleM biztosítását, merésK r&llalatok kez^lemé- 
nyeüZ-sét, ni^leptí tánmdáwkat s ax a/ok ellen vatit védeke- 
zést, a nagy j«leDt^i>^gű il(>nt<í csaiiáRokal, Icsillást, rajUiiti'u. 
kediei/í pillanatok kiü^íkiuáiiycflá.'sát, melyek a lovagin^ 3xell«at 
keretiébe n<.-iu tIK-ttuk, a«mcsak lívgy toljcsoo oltiaoyagolták, 
hanem mindcbbúl annyira kitanultak, bogy fölismert vcrsicly 
közt — mint a muhi csata alkalmával is — a sereg megfelelfi < 
biztosításáról, a harcxm való készenli'triM jelvnt>*k«ny vi'Hlelmí 
tárgy oltalma s a jóliiszemü^ég bc(ü)yá.Mi iilittl ~ uviu gun-j 
doakwltftk. söt úgy lehet, talán a m^xljái sem tudták.') 

Már l^a császár állítja a frankukrúl <némotekről, oU-| 
szókról, francxiákról), hogy általában nom gondoskodnak orsöt- 
röl és egyéb bÍ8tonsáÍBÍ rendsxabályokrt'il.*) 

Term^etfw, hogy a hadviitck^s ilyetúu inóilsxere a bizto-J 
sítö csapatok fárasztó sxolgálatílt níjlkiilüzhi^túvij telte. 

Habár ösoink hadi szervcictc, harcz- cs hadríselősi mi! 
Mzere az Ösi szokásból kivetkőzve, részben a nyugati orsxágoki 
badi szokásait fogadta el, mindazáltal megtartá a nemzeti j^e-l 
get, mely kíirQlmény a magyar hivatt hadakat a tííbbi ourúpoif 



') HáBiMl oiAitir 1161-bea a lovagok uokáM uwríiit IL Góal 
iDHg]rar kírályuNk megflconta ■ hiborAt, betOrt az anxigba, ■ nUkbl 
GétA if elkoe reteté badtevuKét ; modImui ■ döol^ oiatAt nem k«r«*tik, [ 
d« ielcaiUkl«len barcMik atán mind n kM fél huavonnlt. — tl^4-bail 
SUmul újabb badjántra kénfill UagTaraniáK vtlea. Anoban Oéea kóve-j 
t«ket küldött liaiiA, hogj ntm nknr b&borút, > ebben a biTagias Mtnud 
in«g ia DyngodotL t dállutl h hadjáratul. I^vier Gytila: U. G4«ai 
oniM-«ar5g háborúi. SadtSrí. KStL 1H9U. lU. 217, 2i» éa S83. t. — n.J 
FrÍ«7W aánit 13K« ét IS37.b«u olaai tnoleU-a a hmibiiiit luid)er«gg«ll 
qgyesktid«4t as iiint, bogy a ontát cgyeulií víaeouyok kdit TCvhiua&k. — | 
lt«l>-ban u tnagyai^ a cMbek eUeu viselt UUrart aUutliaivsl, u uiób-l 
biakkal m«eegT«ct«k, bogj a UArvs ttijia hiborftallHiiül átkeUKucDek •! 
a natát a MHTcb-meMte virhaMik. Bb vneg U törtet, KőlUer : Z>ie| 
EDtwickBlung át* KrÍ«^weaeiu und ilet- KriegfOhruug ín der Bítbenait 
III. 33$. 1. ~ V. t«bb példát i» UUl a< olvai6. 

•) Satamon Ftrenct: A bl hadi tSrt. a veténk koiibaa. 113 éi\ 
ISD. 1. 



A KVBl CSATA. 



325 



_ fSU emelte s a niiig,var nép liadi }ó hirnovét ketetea én 

rr^ig^nton fentarlotta. Ezt iguzolják OroszurSK&fiban, liengyel- 

ut>zi^''-*'' «8 a BalkáQ-fílwigften viselt háboi-áink, H. Kudre 

^t^ly sient-földi vállalatának Kurójm-s/.erte nagj veméD.vn.vel 

V«c»^^'^''^ ''^''^ igazolja Rilii-kMu liadüzeuA lercle s mcsszv 

VéWtcn » khiimiakiiiU Íh •ilterji'dt hímeTünk. 

Miodazálttd ÍV. Béla királyunk i<lejóbon a vármegyei, 
nkmint a nemesi csa{Mitok harcmsságát — hacsak a muhi 
, tnlát Mm Teazszttk kiindulií pontifi — megállapítani bajoa; 
ant uon idűk harcKgtakorlatait nnm ismerjük, ^ oly liadjA- 
)ntn. mely cl^rendA ti.^iiycz^ lehetott voIiia a harcxias sí«ll6m 
Ipaliiibliil, ti<;ui utAniatuuk. MiisrúaJLről Pgy tctleu évtízod 
i,taTUji ntt harczgyakorlatokta! ragy azok nélkUl, elegendő 
arra, hrigr a hadakuzástál elszokjunk. t>eliMp kitanuljunk. 

Pnrhuzamba állítra » mougolokat Hurúpa leghatalma.'iabb 
i<i-:vi!lf bátrat! ál lt'1 hatjuk, hogi>' a nyugnti hadszervezettel, 
'I ^- éi hiulTÍM;lú>i múddnl u tatárokat Ivgyflmi — ha nx 
\ ; tnti óceánig nyomulnak is — szinte képtelenség vala. 



SBlmABOK. 1 902. IV. FCxn. 



ta 



FORRASTAXULMANYOK 

NAGY LAJOS ÉS VELENCZE VISZONYA TÖKTÉNETÉHHB. J 



) 



MOKELLI NÉVTKLESJE. 

Ax 1340-^46-11^ híre» z&ni wtrom türb^net^t két 
moni^tgraphia beszéli e!. Az egyik, melyről már Kziíltunk,*^ 
zárai ember müve s Btinden arában 3 Velenczc elleni gyülidm 
D>ilatkozik. A másik monograjiliia egy N'elenczéhez testestül' 
lelkestül I i!') író imnikiija. NevezitUk a szerUüt egyelji 

MoreUi A ■ - . -iick. 

Kz II Névtelen az f><.'nn'nyeket Lajus borrAt bit<IÍ:irHtJlt< 
(1344 július) Zára meifiulásiiig Ii;i46 deczember) besíéli 

M&Te a feledés liomályáhaD lappan^-ott 1796-ig. mik 
Don Jtu-opo Morelli. a yelenezei Marriana-kiinyrtilr tini T 
(wi.k/i Vfíne^ünii di mW« IfJtfmlnra* CKÍnifl gyüjt> 
uiunkíijAbau fVelcncze, 1796) közzétette. 

Morelli tanúságtétele szerint ez elbeszélés eredetileg; 
nyelten volt írva; a Coni/irini c^lád könyvtárában látta e 
latin eredéi iji5 II ek egy példánylit. A XV-ik i<iíáiíaiib:ui ola-SK 
fordílutták •'« i-^v ]44t)'Íg lvrjc<dtí ülaszt)y«.'lvű krúnikábu, iucly< 
— Murclii idejében — Fi'Harini té»cs állilás**) után indái 
j^aDciiruolu Gáspár müvének tartottak fe ezért »Cfí 
/ía»cartiota<-aa.k neTeztek. iktatták be e munkát a nélktil, 
megjelölték Tolna. liogy az Toltnki-)ieQ egy Utíniil írt öi 
mA, mint azt az említett Cuutariui-codex tanúsítja. 

A Crun'tca ZamarunUi, birtokosa Atnctlco Svaier hal; 
Dtán 17111-ben vétel titján a Marcianába került') Itt használ! 



mD 



■) OlT. B Stéiadok m Ari ian. A* fetir. luri (e»eUiben. 
■) Foiearini: lj«ttar«liir« Ven«ciaiia, 140. 
■) Ttüenlinelli : BibMcÜKK*. taaniuoripU S. Btarci, L 10&. I. 
TL Ifll. 1. 



BAÜltaAKnaC PEBStrOSt. F0kBX8TA9Cl.MÁ]nOX. 



387 



I 



MorelU, a ^larciaoa-konjnrtár Űre, s kJ^ölte b«10le A Kóhuu 
forgc*! részt, ki^ javdva fe uioderiiiiiitlvii a stílust.') 

]H06-ben O'ai'fk-r i-VríKtv Scltf^ty-ii, a cs. Os kir. állami 
Ifvi^ltár titkiw lüvrltáruoka. tóbb miís foatus kézirattal. pL 
Siinud'j »i}átki>zúlf^ írt *i>iarií*-járal e^yiHi, itllftólag e krúni- 
kát ifi a bf^csi állami levéltárba vitette. 'J 

Általában azt hitték, hog) a ki^ziratiiak aii'tta nyoiiia 
veszett.; azonban FiiIÍh c. kéxir»tu( Altlanóbau a Brem kőnyv- 
táriian iaint-t nu-gli'líilta.*) E kniiiíku egy XVI-ik századbeli 
másolata Emmanitdc Cicogna kéziratgyüjteméaycvel a velenczei 
J/mwo Civico Cűrrer-be kerfllt;') egy itjabbkorí — úgy lát- 
szik — C»nMrini>féle máítolatot a &lai'cinit.'il>aa Őriznek >ül, 
VII. iwL CoJd. 1374 (» liíTő" jvlz'kíül,-! Moreili tvbát w bis- 
i uiú latin oredetije lívlyett e kt-ziratokban me^jorzütt 
' furdi'tást kÖzült«, mivel éhez kckinyebbun hoz^férltetplt, 
mtnt a Contarini család birtokában \^^ü eredetihez. 

Hogy mi b'irl^nt a latia eredetivel lis hogy meDiiyibeo 
felelnek wx-^ Monslliuek en-e vonatkoitj adatai az igaKíUÍ);nak, 
av M n«ui kutatták, ««üt azt tartották, hogy c kiáirat 

•rj. ■ ..") 

Contar'mi Jeromos konyvtjira 1843-ban bekuboleztetett 
a Marcianáha s így valiÍKzínúnek lát-uolt, hn^y őzzel együtt 
«z a codejc, melyet Morelli említ, sxinlín oda keralt') Valen- 
kinelli katakt^usáb:iii tiinyle^ ráakiidtam u latia oodexre, mely 
a >C/irv»i'a Jnilritlintt fen hi.-tor Ui obsíflúfitis Jaih-rne atino 
J/'Ctt'XÍ.V/* a. munkán kívül egy S.'V hexitmeterböl álló, a 
zárai osti-oniröl szóló ver^t, Ciinin l'&er velenczei föhadveíér 
Sírfeliratát <5« egy Zára uiegadásAi-ól é» Oivran Pt^temek íő- 
hjul vezírr*' való kincvczií>i«^r<íl szóló oklevelet tartalmaz, melyek 
LJubic. küzl'Wböl.'') ki m&a kt'ziratokból vette a szöveget, isme< 
z>stesek. 

Nekünk azonban azon alakban kell e mflvet vizsgáló- 
cU^unk tárgyává tenni, melyben azt .Morelli közölte. 

K tuQ minden tekitiletben felüliuúlja a zárai N'ávtelea 
mÜTét. LegK/i-mbetúnóbb a iitilu!<ban és as etóadá» módjában 



l 



I. 



Xonninsiiti TonAiiiuii, Vmí. 1- 
VaifiHmUi \A. m. 1. 130. 1. 
■) Sinontftid : VoiMtUniiclio Stodicm, 3. 1. 
*) AKbivio VeMlo, IV. Purtc I. Mi — S6B. L SSTA. n. 
•) U. o. U6U. L — Siaumtfeld id. li. 
■) Lorcni : Dinit»e)tl*iidi Gi»diiahtu]tielliiii, U. Nachtnfc n I. S. 348. 
') Vaícntinetíi: Bibliotlmuii iniiiiaBi.'npt« ad 8. Uani Teueliaram, 
VX. las. 1. CbMu XXI). Cud. 314. cliurt. >mi«c XV. a — 8S3. t. tÜ.vCL. 
,X. OCX!.) 

■) HoD. Bbv. mmía. n. nes «« eo&. dt>, 

2S» 



SSB 



BitmalKTiar rEKK9ict< 



NiutAtkozó nag>' különbség. Olvassak el. mikéot festi u frő i 
Tiili?DC20Ífkii«k A liAJdüon nyert gyA;-elein hatAss alatt kdetr 
kmeit bsngalutít,') vngy Iiogyan írja In n v«teuczoi s«rtg beT<i- 
nnlását í^ntba*) stli. s tA|ia»xUlni fogjak az írd stflirb 

Kgy aiin.vÍHxor baszn&lt H»St belyets értelmében baauutlnxik 
itt, hu ftít mondjuk, hogy az «lAa<IiSs clil»sikus, tixta wme* 
t?» fgytizoríi. A kiií4Íi>koi-Í kn'iiii kasok egetlou és daraliO*, 
miiida/uDúital affekUilt ún bixarr slíInsátiHk itt m'oaia ^ncs. 
Kgy a i-emekírók tilvas&sán inSrelt írú előadására, egy nsmÁ»- 
fsAce-korí ember mfivére iemeriink. Oafeikas műreluá^fi 
emb^n'e mutat a luindenféle rhetiirikai <Iíx7S/«1 felni hdiott 
sjhSp bf*ítéd, melyet az (ró ii T.'leuc3;ci b-idvezi-r sztijiUw adf 
midAn vx barczrii Im/di'tja M;regét.*) A OHgy hatalum. melyet 
a szidnak, h besziHliK'k tuíajdomt, a sok ^zó, mely a dicsfi^^-i-óL 

bfrnérrtül esik, pl >mis kiválri emberek ai 

gyakorblita folytain ttsztességben én dtCM^s^ghcn n'^íue^üiicii. ' 

dicső hírnevet i^ uiigy kíttiiiU'Uíst nyerlek* *> ttit a 

renaiSHanci- eniberíuek goinldikridílíál árulja cL X6ha c^m^'T' 

lD<NÍem hangok ütik uicg flilünket, pl >nem mU i'' 

»cmmi kUlíinbség a nemes és a nép emliere, a gazdag és zsellér 
ki>2ült, éM ígazftAg Kzerint nem itt lenne !unl)ad senkinek haavag- 
nak Icnui oly ügyben, mely u kÖKJúuiik szolglll.* *) 

.\i íní i^les tiiIajdimHifgai mellett nem maradnak el ' 
hÍ!itoríki)i> kiváh>r<ág:)i sem. 

A mű ii*rok pgt-szet k*^i>cx, figycs beveíelilsmel rn Ijef^'J*^ 
xéssrl. Noha korAnLs<nn oly i-észletcs. mint a zArai Nértd*^'* 
mftro, sokkal jobb ké|«ít adja a K&rai ostroumuk. Míg ^'H'J, 
minden ajiní összeütkÍM«m oly résaletessí'-ggel beszél tú, t**_^ 
a li'gfotito-iabhat, s ennélfogva biányiiik a keltfi pcrspecfc* 
addig eu'U íni llgyeHen domliorítja ki a kél h^gíonioíuibb í*^- 
a májtiN 16-iki és jul. I-«Í tísi'xcütköxés kéjrft.') A zirai w**"*^ 
igAJd jolentó^gét is jobban értjak meg vx tratbóL mint 
Öhitidio-hfil, noha ar mindig a legür^ebb szsrakat basraálf^*' 
Tillolat na^'sag.'inak fe^ii-sére^ 



im 



? 



•) abuuiMDti VmmIuiÍ. XXS. I. 
V. V. XXX. t 

M-tinY-if-iili V.^"rUnl, XXV— XXVI. I. 
■I ' ii imir cnNToiiio línll* Tirtft iliníii»^ 

juHmív in- lA Bi- XXXIII- 

• iaaiB con jtrwi deonm. U. n. XX -^ 
vt «ra fra i1 Mbila e il |)opoluv at ít^^ 
Tttf:> 'i t\ iiini'fliiíf i" : " pT TOiita Maraa» rtot* •'MMr nattlitf*^'' 
■(■tfll* 0IIW cbv MmidD all> proprU nlvKcn. lil, ro. XVIIl. l 

') r. o . XII— xtiL «• XXXI. t 



V«>K)tieTAXULIiiXrOK. 



389 



EmlíUittUk, buKf a zárai NéTt«lcn dgysxiilváD kkáró- 
jcárai ilolgokrii) besx^], nem (Mult-ksink meg unon politikai 
t«llati<^ki-öl. melyek HxoriK) ü8szefiig!;i%ben voltak a zátat 
«3tr<>ifiii:il. ^loríjlli Névtelenje ellenben Ug^f^ii rajxolja ,uieg 
et e*etn<üay polilíkaí. nerezetéMei) tlÍ)iliiMUiiviai hált^it^t. Krte* 
eAlQnk amil. hogy ífemia é* A»c-o»a f^iirAriU rokvnMM'uveznok, 
\f3^ Veleocze Magyaroraxág és Geoua ssűTistkexétiétől és 
tg^ttes fellépéít^Uül tart, roesismerkedUiik a dit>1oinácziai lépé-, 
•ckkt'l. ' "t Velenc/e eí eshet/iségek megfontolása folytán 

i.-ti. ' '•[> »x AJhert osztrák liei-c/eg révén Lajoasal 

fulyistott Wk<^'a1kudoxá!<okr(il atb. A tárgyalt «»eiiiúiiT fontuH- 
{ágánl pedig csak ezen tiJnyck adnak kelld fulTÍlágositást. 
K diplomácüiai tények és lépések ismeretét as író a 
ieleMf«i lUIanikönjTekbfil, a relenczei állami levéltár ii-atsiUil 
neiAttti-. mint a^ct ax író elbeszélésének és a/ illető nkinitok 
ttfiregíiMk iHjiito)^ Dii-gt'gyocéNC k>''tségt«0*.^nné te«xi. Ouik a leg- 
wenketihiílbb példáikból, a bal ligy^zokán a eiarak i-gyeKnek, 
tkanink idéKui. A mit Morelli Névtelenje az 1345 februárban 
,ÍMrt bei'cxeghez ktlldütt követek utasftásárél mond,*) pontrH 
■•**gyei!Ík a Swreta eotmtii rajaiorum megfelelte darabjá- 
,1) tSifti'tundo *) che a tui- era tecito teuere ta g»a tNÜma 
tí'Ai-) proprint *) — megfslel a tdratalos utatdtás ezuvainak : 
fofesf difi, quod faeiamus iniuriam aüquam ienénáo tn 
ro iominiti et terrifoi-v} nosíruiH ejxrciíum.*^) Albertnél 
i rdciuxei kííretek találkoztak a magyamkkal, kik u király 
KvéK-n uz o«lrom megszuDtt-f^ét kövotciték : támnandava 
/rima tfi littto che l'esercito d^ Vejv:tian\ dbbandoriasse 
VoMÍto e iíí partÍMe.**) A bosnya bánt április 18-áii e 
'ankkal értesítette Velencze a magyar király eieii kövo- 
íitoSril: »petai ante omnia removeri exercitum noarum 
<ii>S*Hione Jadre.<^) A Xértelen pAoautkodik a ziiraiak gonosz- 
'^íröl: * Imperiorchi tanta fu Itt irtsiama Vimporíunitii dei 
^'^Íhí apprfsso H redi Ungarta. ehe perstuifkndogli, eke la 
"^fliuwne di Zára era la via per eui avrebbe avuto portó 
í^^ia jter pasiiar$ n<^a Puglia álla ve»d«tía della moríc del 



') WJ. a. IX— X. 1. 

*) ^AoD. KlAT. Mdrí'l. ti. &ig. 

■h^^') SAcantiiciiti VeMtiaai, XI. L tAzt Állítja, bof? Joga van ott 
^"^l Itírar-^ríit lajit álUmdb«B.* , . 

*) ^kf (E. nlar. II. űl. b. 

^* liH(r:y]a abba u* obomot 4a t&vouék.i 
'i BfSim. Stav. Moríil. II. »5. 



3S0 



■AiJxa«KTitx rauxcz. 



vane cote prames*c Í»<fanttarono l'animo ret/ale, di mű 
eke radunatv numertmgginta Íi-h/w.*') Tlgjanazon laaTsk 
luetyekkel \'eliín<:xe a pApinál t«tt panasxt május 20-án: > 
autfim ipfíinit (.]tUirf)) íw>n fidenter^ nt^ po.**!' alUer nrfii 
Ufqu'dia illteti /nh" in/'ormartinl et informanl domiuttm 
Uwjarie. qxtod vettiat tW mittiit ad occupandum na 
cívittUem premiégam, dantei ei intdtigu qttod kabendo i 
.eum eii »ifa super mari, habebit navi/tia et aiia k 
appfírinna pro tran^frHfítionf. rÍM.* fid acguisiti"" ' 
Apuiini^. et pro ida in/omiatiotie vidvtur, ytwd d".' 
vetüre di^ponat.* *) 

Bz átrétel egjébiMnt iti tanulságos. A Nt^rtelen i( 
szarai nx 1346 május 16>ik) cnnta lofi^su uliii álkuak, ] 
A Kárai kíÍT«t8i%, iii«I.v Allíiúlag cz^^t az ajánlattal n I 
elébe járult, uiár IM5 uug. Ifl-ún indult el.') Sogy "M 
Xértelünjo <srr6\ csak ekkor szó), annak oka abbaD r(.>jUk. 
aK emtttett passus m idéxett — májue 20-án kelt — oür 
fordrti tH/i ViX&gostan kitilnik t«hát, luigy n Névtelen nei 
otvi'^tí^, ftikalomiiilián liii.'Uii.-íltA az okiratokat, hanem sor 
v^ign^te (■* kiroitatt'Ita azokut. 

A fjot^rmdort-k mf%hhÁM&r6\,*) a, szent Kdsnia-Dj 
Tárad bevételéről,'') a relencxei készillödésekröl,*) a provedii 
teataletének kinevex^séri^l'') sziílri rt-axek a megfolcltl okira 
r ■' ilisáral kl•^xiil1f^k s gyukraii szóníl-sióra átírják 
ki -.1. A mit a ki)t provedítore : .Vir.jíii Pisani 6^ A\ 

Miciuie által TezeU-tt alkudozásokról mond a Xévtelco,*) 
felel az okiratok állításnak. '°) Még számos m:ís tieb| 
/•szrevehetíi az okiratok ft-lhat^iiálása. ■ 

A mtniilottak el»%);é biuiuvítják, Iiogv Morelli Néíf 
jól írtwült, jmnltH és Ivlkiismeruttts irii, ki kellő bu 



■) Htm. Ven. XIU. L 'AiiiijiMor kOayArOgtok bi alkai 
kodtak a táir«i«l a laan^r kir&lyaál, iiogy meggjóttíik, miRetiiil 
elfo);lHl&fa a iaúi\\» asmk, lnosy ktkötJt 4» bajokat nereaea at A] 
viil4 &tk«tV»rc, noKsc hnlitl4nak mpgbonnU&tira ét U ómig i ~ ~ 
ét hotr itS^ ** lai* bMonlú bio tgírolM tdvútra 

•) Moo. Sl«v. n. sett. 

■> Dbirid. Jidr. I. l». 

*) Moo. Vm. VI. l. 

•( n. o. VII[. I. 

•) ü. O. XL L 

•) V. o. Xin -XV. 1. 

•) Mmi. Slnv. Merif). H. 4SB, S07, »Ofl, SIS, 3>1, >S3, Sl 

1 Xtm. Tea. XXXI— XXXIL 1. 

■*) :uoii. siav. II. asT. 



POKBiSTAKin-jUK TOK . 



831 



^Ickel titilja intütáDyolni u hiratalos iratok felhasználásának 

A vcJ«nczeÍ hifitorikuBokat egy jeles tulsjtloiittág tlln- 
1^ ]d: a valddi tt'>&yállás puutus iAnu-i-eto. Olvaiiftílc tévedés, 
- bogy egv isniereteH lís jvllenizó {n-ldát unilíUck, — mio<t 
^ Ji*jKT Freisingeni Ottó nom ismvrí a wormsi concordaium 
lQegiiUa|xi4lá-'AÍl, vclenczei tört^-notfrf^val NohaAem esik meg. 
V'ikncíebfn születik meg a niodcru ili)iloniáczía, melr a 
^^kQlőnlMziíhb érdekű éa a Icgtilvalabb heiy<^kea ÍcII^jmí ]>i>li- 
i k^d«<eket egy kfiziioiittiii & egy köziionlbiíl igyek^ik 
ulilani. A siker elsű fi;ll<^U,-le, ilyeu dipluDiácxia mellett, a 
UH érteMüléf! 1^ HZ ezen alapoD türtc^ct elhatározAs g^'ore 
iajláj<s. Eiíért dolgozik e ditdoiuHczia követniegbíiirt lore- 
iekkel. követségi jel elitesek kel éa iit8s(t.''>->okk.i] síit. Velencxe 

■il kereskedelmi hittitlom, »x eg^tijc vibtf,'gal érintkezett, minek 
iTtáii di|>lf>niácxi;ijániik i</álni mt^ttsiiiix- húzóduk. Az említett 
fluaiic^iai lu^tusukat tei'iDésxvti.^iM;n iráGW kellett íuglalci s 
j^ Vfllrnozí'licn guxdag leréltári anyag g,vüit ossKe, melynek 
ptAts,i\áí^oi még az olittarchikniii k»rm:inyfnruia Hnjátoágúg 
omewle. a Tizei: és a .W^/ynetiei taiiiírs:! ia Ijo/uÍ járult, 
wlt II 6i t)eliair>ait fogliiltiOKOtt az áliamUgjekkel ^ 

n ....: 1.1 haláMuitait jnísba íuglaltattiu 

Egy ilyen, a legfuiitosabb jmlitikai iratokiit tHrtalmaif'í 

lehetílvé teszi a pontos értsBÍUést Tegyük ltou!á,bogy 

Tílenwei hiíitoríku.sok, mint Qandolo, Caívfini. Motiaei, 

:riHu tfiitiuílo st)i. liivatalos álHsuknál fogra hozxii férhettek 

lenJtúrliux. melynek nagy be<»ét, iiiinllKigy maguk h /dlaiii- 

Toltak, kt^llőkiJiWB ismertük és értékesíteni iparkudtak. 

a leskÜlönbőMbb helyekről nyert hú-eket jegyezik fel 

tdsrfab Tagy nagyobb pontossággal, hanem a legmegbízhatóbb 

feniíbúl iu<3rítik ('rle^iilé^«ikl>I. K tiila)doDSitg kölcsíinzi mö- 

rakoéí axt u bizvuyo^ bÍTiilitK>s jelleget é» ez ttrctnili nw^ a 

nítiKx^i hisUiriogn»]ibÍa ktílouus typusát. 

Mürelli KéTteleojónek mdte is felmntatja « ty)»a* jel- 

kaufi tulajdonságait. De míg a velenczei töVténetírúkuál az 

' :« is pontos ísmeretií mellett a niíivészi csopor- 

' i^dií* kevesebb ligyelcinl»en n-szesftl, - hogy 

igen iiivalú embiT esetibe hiratkozzain, pl. iMmtolomÜ én 

'oldonái is ígv áll a dolog, — addig c mű írója a síerkcsz- 

UifaeB lÍH ~ a mennyire aüt egy, talán nem is egfmma ha 

't4«lxil megit<^lni lehet — az eli'iadáslian is mester. 

Oly K'lkiismerul*'* ínínak, roiiiö M<irelli Névtelenje, min- 

aiiata tigjelmet érdiíniel. 

£llHtszéli, hogy Genjcfy corbaYÍui gróf, Duino éa Bctialan 



332 



BADiutAiiTKír rtaoita. 



Wfíami grófot (Fi-angepáook) Lajos setéében harcíiol 
Zára aUtt, míg a Sutiiá^k, Orironcai Pál é» Oumi MUifien 
megiDAradtak V^leticzc^ pártján.') Ezon i^rdekM adatot csak e 
fon-á» dríste meg. u vüldncz«i okim tok nőm J9gyexté\t fel, 
(le általak igazolni lehet ez állítá.Bt. A segiuai f^fok, a 
FratigettáDok. mindig ma^jrar-piáHisk vultak, a Kiihifok, mint 
az okiratok biil latjuk,*) ez iditl>«n határrixottAii Velt^ocxe 
mc-Uett foglaltak itllást. A corbaTÍai ^r6Í foiytou iiigudozutt : 
1^4tí uiájus ií-úu ^'ulencz^Ttl szőTctkuzottr^) iiuj^usztua lO-éo 
a>t batljiüc, hogjr Yelencie elleasége,'*) 8í!«i>teiiibű'ben azonban 
ismét kibékül a sigiioriáral,*) a mi világímao matatja, hogy 
a nsg}' ÖiiíiKe Ütközés alkalmából juniiift-jiiliiis luiv&hftn IjftjoR* 
baI tiirtotl s így helyei a NílTtHttn adata. 

E jHÍlda clt^v mutalJA, bogj- h NiWtelen önálló adatait, 
t. i. Hzoo adatokat, melyek svm az Obstdio-hzn, sem az okira- 
tokban nem fordulnak eld, ~ a többi forrás dgysem l«r- 
joukedik ki a részletekre, — hiteleseknek tekinthetjük. Át 
író bizonyára nem rwielte a fáradságot, hogy mogtudja a 
tÖrt«;ulckvl, vi a kiiit;k múdjáljan volt a titkos irfttukni fel- 
használni, annak módjábau roll az igazat is megtadui. Ki 
ímátló réseek azért footo&ak. mert a tárai Nértelen termé- 
Bzetszeríileg inkább csak a zárai táborra s nem a velenczeire 
terjeszkedik ki, az okiratok |iedig csak az intézkedések n^t. 
d« nem azok v<.^r«bajtá#áról ért«íi(lenek > ágy, bogy Mur^i 
Nt-vtvlunji^tivk iidatui sok tekintetben kicg^zftik a zárai 
cetromról nyert ké{)et. 

Innét értos^ülUnk. bogy mily oatromlé szerekkel barczol- 
tak a relenczeiek s ki kéHz[tett« azokat.'') ÖtiáUd a ve1encx«i 
8«reg elreudf/kcdi'-^níl Má]6 résx. A velencseiek farárának, a 
bustidának. m<;g a imgy ü»szecsapás Ídcj« eUtt tOrt^íut ostro- 
máról, miilyet a magyarok sikeresen és hdaiesen folytattak, 
csak e forrás emlékezik meg.^ A részletek ismerete pontoa 
érlestllé-ire mutat; ilyen pl. hogy leírja a bastidába szorult 
Telenc7i3iek kitjiré«ét, melyet aKoobao a magyarok viiszaTortek. 
A reluncu^i lovasság két con/eíto^t-je, Tivpalo és Boiardi 
is eWtek et alkalommal 

A zárai Névtelen rendi^zerint bóvebb, mint ez az elbeszé- 



>) Moa. Tan. XIX. I. 

*) V. S. Mon. Rlmf. IL SStt. I. 

*) D. o. II. &a«. 

*) V. o. U. ÍB7. 

») F. o. rí. <H5. 

•) Uatt. Ven. VIU-IX. 1. 

') r. o. xxm— ssiv. 1. 



r ohftisrA Mmjt i x tok. 



333 



mindAJEon&ltal a bastida ezen ostromáról oem emtt^kezik 
^. A Teleac7«i frdnak oeni rolt kUli>iiiJi( oka ex o^troniraal 
t^letösen fogla!kúxDÍ, mert nein ^'l)lellc^^;, hunvin Miigrar- 
<^'r«itág ilic^/K^ígviiek Kzolg&lt veU\ saé^h megtetto. A zárai író 
J^lhallgnlta, ra«rt ill nvtu a záraíak, banem a maí^afuk 
Btek ki 

A (löDtü i'atának ix réuüeteewbb fe If^nyegileg iuá« 

kapjuk e mű elbeszéli-sébAl. mint a z&rai NévlehíD^biíl.i} 

Ittuuak elb" "' ' I nxiíiiiíioii itt uagj sx«rcp jut a magva- 

kik a '.- 1 t-liiköu h<^it.'«fn harcxoltak. A tuajKva- 

i\iiiL> fi'^>*i'i<jikkel elsötétítik a nap viU^íit § csak 

lászlútartójuk éa 70fM) euiberilk elesett, lin^ynak fel a 

cial: eitenben a x^raiak kllzdelméról, kik ax Obfidio 

tídI e4;yednl vívtiik a C!«atát é( níllr-iiiilr elfoglaltak a 

stidft. iieiu Kok fró c^ik. Egi^'^cnon liibtttullvo. hogy ilj- 

i'icszélés cleji^től végig kobolmánv rolnal Miírt no 

k. meg az író a záraiak bőei tett«ii-Úl a magjai-okél 

lijreti, ba úgy kívániui ax igazság? Mit^rt írná, hogy a 

^nn>k hótnesen küzdöttek, ha igaz volna, mii a i^rai 

lolrD mond, bogy «gjillslábati nem liai^czoltok? Valóban 

xj csak abban leli magyarázatát, hogy a zárai Névtelen 

íUm lenduntioeus koholmány. 

Xémelr adat TuloHxinűleg egy elveüzett okiratra viendd 
za, mint pL az Albert bercze^haz küldött ktimtek megneve- 
■ ») !th. 

Kút helyen a xárai ostrommal semminemű ös«zefUgg^- 
btn Dcm 1«TÖ esonH^nyról fmlí'kszik meg b mö : Oentia kfexií- 
ttdéeúŰ Monaf0 ellen és Chi'^-ask a. genoaiak által történt 
dIogliUsáról.*) A mit a Monaco elleni készUlűdésról mond. 
neger&ftéit nyer má» forrásokban,*) ha«onliík^p Chios elfog- 
laUn ii.>) 

Ni-m »zabad hinnünk, liogy a Morelli Nt-vtelenjének 

acan liUtai, melyek fentebbi kifcj'.'zí-sünk !^zerint uom önállciak. 

fijtTwramiiid nem eredt'tiek. A uiolj- adatok hz okiratokkal 

uek, onnt^t kerUltek e múbe, de a melyek a zárai Xér- 

i<.t.j elbe3xt'lé»ébeu is elfíforduloak, eredetiek, mert e mft- 

VMxku ^xenfijv nem hu«xnáltu ax OÚiidio Jtuirengi^'t, 

£k init Dgyanis kétségtelenfil Dandolo dogé étotúbon. 




') c. o. xxni—xxjv. L 

u. o. X, I. 

V. «. XVI. I. 6* XIX— XX. I. 
■) 6f«rgii HtfJíite Anna)** ItfiniiiciiiMi kd BitDUIS I34S. Mnratori, 
IOS&. I.' 
>) Id. m. Montori, XVII. IMS — 8B. 1, ít ViUnni, XJl. 70. 



384 aACii«AaTK3i febsscz. 

teliüt ok»'«let1enflI IS.>I Sj;oiiteiiil>i>r 7-ike i-lölt. initidm 
szítiŰM-g siK-riiit Híoubniu l'iiriil j<liür<.'l u gyÜKvlvm atáu kós^ 
A lái-ai Xiíirick'ii műves jK'dig k-gkorábban IS.IO-beii ií 
K körtiliuéay in ligyazólváo kutáfja. hogy Moi-elli SéYt 
látta li^gyen e művet. .Miisréfuct Iia ignz is bogy ^yes rí-sze 
tHiníCn <>gy<í/nek lu Úbitiiiio mi^felclí! n^szcÍFel, pl. a ■ 
Iti-iki csíiiíi ieiifi^a,') sűt egy mondHt iniad a köt i;lbcs 
ben isuiL'tlűdik.') rit^zont ruiiniik eltórések, ludyeket aen 
nátik megmagyaráimj, ha az Olisifiio szolgált volán íot 
mért tenné ax írd a magyar H6n>g üiámitt 80,(h)<t fOre, 
így is bizonygatja, hogy nem tilloz, — holott ai Obuidv} 10 
einlwrrűl bex/.él;*) luíírt )wt<í:*'lne a bastida 28 tom 
bolutl a ziii'ui fumÍH c^uk 2i-i'ül tud; miért De poü^k 
meg ax Endréhez kiildött xáraí követwJgrtjl, noha Bndrő 
LimI megemlékezik; miért t«nné YAra fs ^oiia tfívoi 
nyotcz inérföldiií, holott anwtt liétról van líxö? Morelli 
tvk-njo megendi^kvxik egy alkotmányTáltozásiiúl. belyesi 
állsmcsiuyrői, mely Zárában n xúlni^os helyzet ny^ 
mont T^igbo.'') liolott a zái-ai Nértelen elbi»izélé9<--i < ^ ■ 
domborodik ki; leírja Sirmdnich fekvését, nívly hely — 
Bianclii é^ Mili» helyesen j«gy2Ík lavg — Z^inonu-v, ds i 
Kstln: sum Si-f/ettigo, mint Ptír rííii : *) megemlíti, hogy 1 34 
a magyar sereg Lucánál t&borozott') ntb. MinderrAI se 
fiem tud tvi (^Kiidio. 

Axért említjük a?, ezen aránylag jeleiíl^'ktclcn adali 
való elb'ri^t, nwrt itt nem lehet sz6 a forrás tejideo 
m«^változtalá«dról, és az adatok — nagyrészt specialb 
viszonyokra ronutkozd hírek — természete kizárja, 

') >]a miguillc* virtb 4r\ prutuit Príucip*.* Itry wiUk««Í 
DondaloriSI. Huo. Ven. L 1. 

•) HonuniBali Tefiexiaai, XH— Xni. I. 6* Obnd. Jailr, II. 7 

*) (l^ntu vnxta Awion di vinocrr^ cbc noti polcndA uacira 
porU si ^uUaTanu fnari d^U* p<ilii!«üt«.< (Attnjrir* áhft(wl«k n gy 
ntán, bugy iiuvel niüu jothattkk ki • kaput, átTct«tták maicukat 
Unyutuu.) lton. Vmi. KXX. I. . . . >ct. ■iiqni qwnte per ntnniir 
dcm, qni ttftl loiniuir altituJinii fi-rc biai pnaini in t«rnun si? pr 
tab«nt.( Obiiil. Judr. IL IS. (E kitétel kül^nbun miod a 
clHKÍkiiK remíoÚMuli*.) 

*) Obíid. jBdr. U. í. 

•) Hon. Ven. XSXm. l. 

•) U. o. ^í^\-. I. Biaw^i : Zára Críitiana, n. 3SI— «43. L <■ . 
Ls t>3lraMÍa etc- Auudutíu DaIbi. I8S3. .ti. 1. Zemtoúw hét n 
njvc nyvptrk fekMÍk Z&ríiUL ZÁiia^k el^b&)tvtJH a nAnxTütdi tf 
■ mint ilpm kUűbOwn m töruk )i4borák Itlején nagy tx(tr«p«4 iitó 
/Wr Ant4Ü: Níffy t-ajoi, 95. L 

') 31an. VciL VII. 1. Lajot *gy olű«velét U Lvciban kell 
Ood. Dipl. IX. 1. U7. 1. 



Jif pr 

1 



rOUtifTASCLKiSTOX. 



»85 



uiikat et író — aaita elresz^tt - okiratokba) merítette s 
rtlnk íu (thgidüí elhe*ii'VMl tí«gé»»(teUe Tolnn. A ki ily kÍ9- 
^crű Unvckr^ 4;rtfjit1li!st ludott Mzvrczni, anofik bizonyáru 
módjdtjaD állutt & fontoH est-múnrekröl is taduinást szpro^ni. 
Az elbesüélés némely rész«in(tk megesyeEéae bem »bban 
taliUja magrardzatit, hogy e^ik író feUiasználti rolna a 
■n^'áknak niűtét, ban«in luiiHik^H írrt ponttus írte^lilui^gíníík és 
lelkü»iDerctCK niuukájáuak «r<-(lmi.ín.rv ■.% tMDiibiz<>ii>-siiga. 

Á fontos «6entén.rek eibtsíéliW-bon mutatkozó üUrn- 
DHinilások a két mA killnnböző tendeatíájában lelik magvari- 
utukat 

K mövek «gjike sem 4^li'^sKÍk mep; atx&I, liogy egyasea- 
rfien clbvsicf^lje aa csemíiiyíket. Aic >^rz«Í«iii folytonos kitÁréxe 
^ QjOv&iul^Áa, mtilylyul a történtvkut kiBúrik. luiir eliirulja, 
•>ogy oemci^ részrehajló írókkal iiUimk szembt-ii, bánom bo^y 
•^^ÖTBik egy bizonyos cüólnak sxolgúlnak, hoiív rtgy mondjuk, 
'^^ffaltni müvek. Ax elkeseredett /:irai ember kitorft. izgat és 
"ssntura ingerét, az egy<sn e*t>uiéüyeket » biUiíke^, keserfl^ég, 
STfUjilet ia remény <<rxelnivÍTe) kisi-ri ; a velcnczei vinbi^r «lbe- 
"siéltís^ a diadal ujjangáss. Volencz* dics^fisfigének nörekedúsín 
írzett firitm. a bontitársak lifisi tettein való bil>i2ke8é(2, Velencze 
dic«o fi;j«;di'lme, ax igaiVig<« w billo* Dniiilolo iríínti búniulat 
^ t^aszkodás érzi>lmei huU&tuoznak rá haiigxauak v<%ig. 

Mindenekekitt Dandolu dogénak nyújtott hódoUit e 
^Q, mely minden alkatuiat felliati/oál, bofiy a dogé dicsds^^t^t 
WríioiSB:. A »em<^ tettek megíniemlik, Iwgj" feljesyeíit^k Őket. 
A. fejedelem cn^-nyo [tiMdaképtU uolgiílluit iitódniimk. Velencze 
■Uktaltnának meguyilitlko;íA«a elrettenti a hiilli.-nekel. F^i-H. 
u*t& £Q£g mSvét Moi-eUi Xévtelenje. mórt *méftú doÍDif. hofft/ 
^ 'Wwie* tetteket a hútária gíava örőkilw meg a krónikák- 
"**^) nemeik hogy feiiHiaradjon a rAfi teltek emléke, ImnMM 
"*'*^ is. luMfy a mokani fejeiMem vHUjiUstalt dwíti erMije a 
"***eArn^íiíjy6art p^át nyujfhas^iu HtiSdainat, A Aoyy aZ 
J'<*ffr;iil,;k mátok bajnin okuh'ú, óvisio«aijbnk Uffyetiek at ^te^ 
'"^!/ ü,ak hüségg«l sztAgáljúk urokat.' ') 

üf iermést^td műTekníl a tondentia könnyen nwg- 
^**ítja az igazságul. 

Már ismételten emUtattük. bogy mily lényeges eltérés 



gl^. ') Fategaa e ooMta co«a eli« l> alti nobili *iano po<rti mU« ohro- 

^^^« b útori&l« MnnoDe, Don •nUmiTiitc mceia li ibbU níL-inuria dHle 

.r pOMS mecnpio ili |inib)Ui ullí (acoMKirí « U •uddíü ad 
'.i-Ul altrvt pcricrit luiio jiiA <*nti per ■np«T» «úa perp«tna 
*^*^V« lUibiilíra ailí lon> Sinnori. Uoa. Teo. I. 1. 



336 



BACHOASTeX nKKKCS. 



rftn két mö köat a magyar sereg 1345 és IS-IB-iki aíeie»l>2_ 
lésének clb«»z3é.'!ében.') Utaltunk uta 6^ íga»iltuk, n lii 
Kértfilen művéről wiólra, h<^ a Morellí NéTlcU-njénot ol* 
adása bitale«, a záriLÍé |)cdig koholmáo)-. Láttak, bogy s 
i-e]encxei íré oem hallgatja el a magyarok sikereit és öv^í 
veítxteségét.') A tendentia, a ré^^.reimjlás, a színezé^beo és a sn l>- 
jectir t^r/olmt^k iiyiWiiiii'1iÍ!iábaii nyilatkitzík, de ax igutitgn^k 
dIv mérvű iu«gbamí»íllUára, mint u xárui aifiben, tobüexu 
TézeL Övéi vtwítcségöl ép ügy szereti kist-bbíteni és az eUeia- 
«»^gét nagritani a veli^nczei. iniot a zárai iró, A július 1-^a ' 
Tívott csatában srerinl« 7000 magyar esett el. áe csak 600^ 
Tob^ncY^i ") stb. Klliall^atja,^) hogy a sx«iit KoztiiA'DiiDJAA 
vArwiüt iakábh i>^ii/., mint fcgjTCr szcrcatto mi-g _V«l*M*rf- 
Dek. Kz « legnagyobb ultércs ax igazságtól, a mi fl iufil>on 
található. 

Emlilettök, hogy « mfiaek Dandolo dogé életében kel- 
lett készQlnie. Egyébiránt is látszik, hogr kortáj-s raöre. Oly 
j)untos értesilltség, mint a min<'í itt nyilatkozik, máanál. mi^^ 
korlársiiill nem kiíiwfiiliptu. A lelkc*e(Iés a gyöívltneo, a lá«i'- 
dók letérésén érxt'tl mcgelL'gudés legjobban egy kortárs bíc6- 
jába illenők, ki Aggódó lélekkel kísért aj események folyi'*^* 
és a szerencsés ht-fcjeítés utiín megkrintiyebbiÜt létekkel, bü«i''-*'* 
órűmuiel hinteti Veii-nc/e liatalmát és di<;«óségét, ö*^*^ 
viiro« <i r< in 1 ujjongással mondliuttu : *QlurtuBU dicta sutit "^ 
te í?ÍTÍla» ÍX'i!« *) 

ElAáll az a kérdés, ki ez a kortárs, ki a .Morelti Né*'*'*' 
lenjí) ki az a tudós szerzó, ki Arintotcfe^ Kthikáj/iból,') ^'^^^ 
tiuf'ból, Ca-tíiodoriiit-bM idéz? nem oly áUuIánu)H<^buD, min* 
tudákos de tndallitn írók, bánom egéncn ]H>ntosuu; ') ki a^ ^^ 
^^^ kétségtelenúl magiis hiTatalban lérö Allaiofértiu, ki hoz/áférí* 

^^^^^ >) OU- Jadr. I. SB. M n. IS. MOD. Ven. VU. és M-M. I. 

^^^^B '} Uoa. Von. XXIV. I. 

^^^H •) MOD. Ven. XXX. L 

^^^H *) Id. 

^^^^1 •) Moa. Ven. XXXTU. 1. 

^^^^B •) Mon. Thd. 

^^^^V *) 'K pcr«b« U iortcaa coniúte lud mttem alli poícoli ooa le^ 

W lum conaiikraiionc. oomo diiOe Annlio f^onodoro Üeaatan.' V. o. XVI 

B •F«rtituilu nnlnin ot cootiderBU pcricnlorum iiwcopüo ct labofom II 

B pcrpi«*Í4.* ClUtiodtmit : l^bor du Atúmii, e. XII. •Qani pradvnliiMi 

B aomini duidarori di pnwp^ tacedri protidammto itolihrraroso ili ca 

B bull<-re ooa artii, dob a coau, iccondo rinMKiunietihi di Vfgeiia.' ((.'. 

B XVI. 1.) •<Jai lucandcH ojitut e*«i)ta>, dinuMit art* iion ciuo.> Pc^Rfüt^ 

■ Slt n mtlitarí Lib. in. Prol pmchö oome dt«e Vtgetia, ancbo 

H tneni di namaro « li iaferiori di taax, teoaudv imputo c tmndo intíd ^ 

H aulte itacmo capitani, tpcMo lunno ríporuta víttoria.' r. o. XXIV. 




' rötmtaitA xvuiIstoe. 



337 



tett a. velencKei állami levéltár, a hiratLloti tenliilet^ okira- 
tailii'z. kit a törtéoetfró fis stilista 0I7 királó talajdonságai 
■'kesítíoelt ? 

Vtfifft Oij^jrgtj, un i^yuiJuli, ki tudtomnial e tutiTel fog- 
lalkozott') egyik értekczísébeo,') i»íifc azt kutatva, ki e mŰ 
oeraöje? Bettintendi de Ravagnani Telenczei kanczellárnak 
tnlajdonítja e mfiTecakét. 

Nem lehet itt c:c^Iotn ismételni Diimlazt, a mit Voigt 
í*eiiirii,-mij i-lüu-röl GiovanHÍ detjU Aijui'tini kututámünak *) 
feUio^siuiílásával mund. csak aí ukükat k«ll ismertetnem, 

I nelruk arra bírtak, hogj e mű sjwrzöjélwn Beiiint«n<lit 
kerosaa 

A Petrarca-íél« >EpisU4M mriae' gyűjteményt, mely 
f*etrarc:i i.% ax S baniti kön^bex tarti>xii fi'rfiak egyes levelűit 
''*-'- la] muz Kft, tndvalovŰtuK tivni luaga Pvtrun.'it állította otutze. 

t'iiert — bogy m&s% ne otolftsunk — oly levelek is ranoak 
' ByBjtemt^nyben, melyek Petrarca halála atán ii-attak. Voif/t 
*^t hiszi, bogy lienintenili );ylljtritte öeazd e leveleket. Már 
Btost \'(ii«t «i( -K|>Í4tuluo vavine* laintla^ldig i^mcrelleii kéz- 

^'trattí-biii t^y Ziira elf<%talá«ia alkalmából Uirtutt W^zctlre 

*»ka«3i, tuflvet sx'iutéu Jiciunt«ii'liii«k lultijilonít, és e Umzéd é» 
Mfjrtlli Névtelenje közt fennálló basuiiljitos8ágból art küret- 
kcícteli. hoKy Benint«n<li ama Hnkat emlegetett hÍHiórtai toS 
■♦zerzijje. Ki ki'll lelifít tiTj>*/,kc(iniiuk as «Epútolao variau< 
"itir«l,Wrt?, b(3gy niegt-rlsiik Vmgt okoskodását. 

Az >EiJtstoke variae< gyiljteményl rendesen ceak 
"•^trjrca i'tKíües műveinek veietueei^í és boMli*] kiadásából 
•^"u-riic. innít vették át, illetőleg nyomtatták ü a kiV.hbi 

*'JMl»k. így cs«lc>k»zik FrínasK/ti Jó^^vf, Petrai-cu Ifvuliviivk 
nociero kiadója w kétrcDilb-.li kiitdiísábaD, cuikhogy kiluig;>'ja 

r, *''*gibb kiadásokban az -Epistalae vari/ut köiEt köxult, nem 

__^'''"«r<:attil azárinazó leveleket. 

'p ~ ~-- -'- 

^^?^*^*" '''- ••'- ín- *■ »P«o*ii>!f«» nnmero «t ioferiom viríbnii inpt-r- 
e^I*~.*** "t iiuidiiu Ikojunlca sab benÚM dnoibiti rMortevenml mepe vU 

fc| M Áx cU-$, ki — ludlaniinal — u mlUSl uegvaiKkecik, Ltyrd Byron, 

a^^^Qrino /'oJiüri (nfoediAjUioi til dfiaavMaa «Bilili, hojcy fonjál 
^^'^Ui NntBlcajét i» iHKxn&lU. 

bL ') G. Voifft : I>M Bri«tMm8iIU(!iia PMrarot «bd der mnetiani. 

Xb^ Kkntkr Ouniiii-'K'li. Abh. ibv biri. bay. Afcxt. Hund X\X üvitto 
.jjJ*»«ÜnD*. Uo B.'ili^ dor I>piik«i.'lkrÍrt«D Ant l.VÍL Iland.) MUii«lii», 
'*»- l-IOI. I, 

Q^^ '1 O. Jt^H Afottini : tiotiöo irtorico-critidiio iatonm la vita l» 

^*** íeeli lerltwri VMHWUni. Vbmim, 1762. IL SSÍ— «SI. L 
'I tiol. Ptr SimoHcm I.uerr- 
■) 154* í» .I5»l. Ptr Sfhtftianut líenHepetmm- 





3$6 



BiVXnAttlO rMSEKCK. 



^'oÍKtuak aznnbaD ukerült e lerélgTQjteniifDyt k&cirKt- 
h&a U feltaL-ilni. KiitaUisa szerint a *Cod. lat. Ifvaof. VV' 
iu«ly kürüllielűl Í490->wn ktkiUlt, dti a rdc «g.vidi;beii k<J'i 
k<«ctt Upcsüi 'Cod. ms. tS69* ta i!!g)'edíiXi oodexí*, ladyek- 
ben — a kiadá<«klKÍl isnKTttöl oltírö furmábsn iigran — » 
Pt^trarca-fi-Je iIviiifttola« rariae< kéziratban ií> fentn&radtik- 

Tohát az említett mQiicheui ooilex egy^l^k közt az >Kp<' 
elülni> Tarinc* ut-rc iilait ismerüles Pflrurea-ri-ie gyiíjleménrt is 
tArUilmazza. Csakhl^y e k6ziratgvüjti'nién,Tben 17 oIt \a'^ 
is van. ntEtlv tué^ a régibb kiadásokban <<inc<ieu klíiSlre ') 
é< a metr nem szárniaKik P«trarcáti}l, ninc«eu i» hitzxA 
iiitéiiTe, hanem bmrátaí körébAl síánuaxik. A li]>C4d ondvx 
httsunlCik^tpctn tartaluiuxza nx >Ep>8tolao viiriac<<t & a? --kV- 
tett kiadstUin Ivrelekct, vKikliiif^' num t«l]«& sKániUan. 

Voigt abb»>l indulva ki. hogy ai »Er)istola9 vantíc 
nag)' i^-sz* BeniiitoTtdíttlI i-s i^v trevisoi Xértelentíl - mÜlt 
bianníjflJK, /^íi/fl rfi j(íf'j'nfl/-'/')-uW *) — <<x;iriii»/ik. »agy otíJi" 
bcz van iuti^rv. vagy infl-tkt'p tan «zvkk(4 ótiSüOÍiiggéjb^Hf 
sok Orrrwl bizoDvitja, hogj- aa az eg<^E gytijtpmény lícniHl«»- 
dinek éa Beraardonak kösrönht-ti létrcjöttt't akk^i^n. bt»}í7 
Benintendi, Peirarca Itarátja és bámulója, mint ma^a említi 
egv hi'lyiin,*) gTüjtölIf Pi;lrarca K'rülftif. K gytijtiínn'iiyb''* 
Heuintendi hozíácssi tolta saját, Petrarcához 6s má^khn írt 
levelűit 8 a Bandolo tnegbizásábiíl ée nerében Petrarclb*** 
intéxett lerekket. Végíl! Bernardo e gyűjteményt saÍ**Tj 
BcninleudiTcl fwIytatMt levek-üt-MÍTcl is gyarjtjidoita.*) 

Az emlft«tt codexekben 1«t(> kTíIgjüjIemúny hűl *'^*'^] 
darabja mind l^nintendim utaL^) Ae >ih& darab aiwO 
niflncüeui CÁ>áax s/erint: ^Epittoia qtia^am in tandem V^fJ*^' 
tonutt coufra Ci^'ita/em .Jifln-nscmf, a hanyagabbal írt l^l" 
csei codcx sztrint ; »Epift<>ln': fmncitct J'rtrurca 'h la"' 
Veíieíori(íji.< ■) YIíiks emberek, klÜonüsen Petrarca neve íi.1** 
igou sok ajiokryph levél forof;; lia van kézii'at, lueiy i»^ 
tnlajdoDÍtja ntiki a kérdezeti íerelet, biztosra velititjük, 
nem in «xáriniizik tűl<x 



■> V«tgt kGsIi «k«t íOggtífkkiiptB. Id. n. T4— 101. ). 

Jirt Han^ararad^oo. itiinc k.^vot. Moo. SUr. Ül. 4«0. V. (fOgpilŰí) «^ 

t KpwL Var. U. •'d. Biu. 

■I K( úrveliM aUnsiuitd * Vi>iict m&v&iuk jaTÍt«U kudHiábiui 
aj-MJtetto Lehneri. — \%igt : Dio Wicdatbelübun^ úm oUw. Alictilk< 
VrítU AuIl»K« bamnct *<>■> Uu Lcbnert. L 41&. éa XL 434. L 

'I Voui i4&ca» drUkciwc, 3«. 1. 

*) A ceCTefret Voifit rüggelékki^Mia kSall, 74— Tfl. L 





poRaisTAnruOitTOK. 



339 



— Togy helyeitebbeu niondrii : beszéd — eeu 

cdt<5l. 

említütt. rhetoríkaüag feldíszített bessúdben ugyanis 

:, Velenrzének a daczos, lázadó Zára éa a láeadót 

Iparok felett nyert f^nyi'A gyilzelinét liirdoti lelkes 

Felrnrcfíuiik uciii rolt okn, sűt nem is volt uoki 

«s idübvu Vfluucze gyúzctmén ujjongani. Eziírt is 

atjuk Voigt állítását hogy e bcsződ nem szármaxik 

.túL 

siKÍTirá^okhan é» altei^nnkus képeklien, clasíiíkusokbt^l 
Kűtekbun gu/dag b^í>K<;(l uetn «iuilgáltat új adatol Zára 
ra Tunutkozúli^. Érdeki.'^ .izonbaii auui már vndítctt 
BMíjítéks gyanánt, bogy Tvloncze a msgjrantk legyfí- 
i" s gyiizelemitek tekintette. 

jiicn (érintett kiirülrni^nrek, a L-Íx.-)diÍK. a Zára 

hv jótt kinilyj tervfi vi-ri-»úg(í, ii *<;iiíuc/*iek kexiítie 

Iromlú Ezcrck stb, nom cugeJntík kélsvgot, bogy ii( ai 

6-iki liábortiről Tan sxó. KUlűnben is e bL-szMbcn 

orténik a Scaláion aratott gyiüzelemre, melv háború 

.M-ig ej! idfire H^M- 1338) esett.') 

igl. tvkinlve mU liocy p bií^i'^d Keninl«ndit<5í sx&v- 

gy vfk- vjiUiiii 1 iwzff iigg(';sbiin Iiivő itulok lílt-n áll, 

bog}- Beuinlondi mint Auconáha küldött kiíret a 

;in n<ímileg érdekelíc víilt, h<^ igen tenn^^szetes. bogy 

dí, Daiidiilo lelkes bíve, dicséri ú« iiiagasxtalJM a dt>f!e 

i't, hogy nem íkcu iüiuer ui.ís e korbnii Vcli'Hi'zi/ben 

ént mini Ik-niuteiidil, ki oly rbctoríkai mÜTeltM-ggol 

<t c beszéd megírása feltételéé : öt tartja eiten besziSd 

lök. 



fltdfkr*. hoifi- V hettéá, kiidi bnrkolra bAr, iiiciiem1*kmik Mtuiíní) 

txoD ízÁwlékáról, hogy rangát lombmrd kirilylj-A koron^oa. 

DtlÍB ÍD bmccbio l.utnbnnliwnm lamici ocli vnrtiffin 

isit ÍDvnlidioríbt» fn^dibui diniimite. 7h igitur »ota inttr 

hisredieris ni rtgina.^ . , . Hutiao MAndök&t^l tn^tUimnial 

euk ox* [iévt«l^ii rAiuM) korlrú, Oaía di Hieitei vil4j{liirii úlrt- 

bük vmtítvzík (UnmtoTi: Anliqnilatee lU. ]>. 210. Ubto- 

.u« >'ys;^ii>eiita) él HctK-k ulbMiiUM (oisedi meg, hogy a benéd 

|«niaAbaii ctél^t lÁtnuuk Maítino umlltctt uAndékám. 

piiiaBOD r'tnai frú Arut» ini^g i^ivii Hdulol, ki a siagyar IAt- 

KMntjAbOl ír foDtiM. meri £riT<'M Urdlynf iMi-iki rúnmi láto- 

«f watí kapcsolatban ZdcJt KUra vmUiSI u aitgvtaiékwAk. 

nSnea Imjo* p&rti éi Joiiaau* «4)enf<t frOt A^abbaa. nem taiLon 

m, mefUMk nápolyi korinhnak, a Booatoolo &IU1 j* meg- 

u «r4orM KntsébU kiriUyndr* nebeilelS romlott nápotji mlvar 

í frrjnztS pamphlfttr^ali. (fífr Antal : Zách F«1í(iíAd jiüia. 

-. líOO. 1— ö. I.) "" 



k 




340 



fi^tHOAKTES rSKkXI^ 



TJgjrfta&kkor ligfcliuvzt«t srra is, hiogy e hatéi i» 
Moreili iíIIaI kiadott Xírteleo elbearflése közt íeitilnfi hasc:»K»- 
latosság van, mert a beszéd alajü^oiidolataj visíizatémek e nflb^] 
a mi arra bírta Voígtot, Itogy a liistóriai nift ■■i;erí«j.^el( 
BeDÍiit«ndit tartsa, 

VoigI vt-lomúDTft ii«ni egrijb, mint szuUemus öüftt, \^^~ 
jobb eHutboii hvpotht>sÍs., [iiel>'nek igazságit roltakép Beiium"«-*-l 
sem bixoQTftotta. Hogv két mft némi Iiaaonlat4>-kaágot autfxt. 
az m^ nem teszi k^tni^gtelenné, hogy tninilkt^tUü f^y KwnÚ't^W 
exAriiuixik; (» liogy e Iiaí«onli>-^gok cmléke£t«tit»k Beninteixli 
lc^«l«Jr(>, ívt ínég tfivolrúl svui nyújt jogot arra, b<^T iiiindfe«-t 
mQ?ut nvki tulajdonílHuk. 

Xem \s lu említett bcHxM és e mft ha-'^Tili'ir<á§a, )iu^iu 
eDiiek &x okii-atnkkal, itt i> L illi'iiiJJseii két okiratul valií bliuu- 
latoíi uií!gpgy«2»'-se díinti p-1 h kérd<!*t, 

Viiigt különbéin w uz umlítfit btxzéd i^ a mü köetil«g- 
feltűnűbb iiiegegy<>zi?seket nem etIll^lte ki, dgy hogy Deirdnk 
errAl is szólnunk kell. 

A beszéd é." históriai mfl egyaránt Veleucw <lic*fSíí*r''t 
liirdeti, a kOxt4rva.<eilg igAJ!.'<^(^«sá^t 6i fantaluÁt maga^-t 
»Dicat ergo vierito civUas Ventíorum: Iticidit in «*---■ 
praeda jtetiía meog. Dürat et iUriim: jRicts et i»*lHiae ^" 
docHtnentfi tlileri et hh'-ni in tiinrí.* fiuctilms amltír 
(/(Hi/ec et popuii'f primatiim tenni, superboriim et 
coUa propria mrtnte catcavi. Proptvrea glorioea dieia skn* "* 
fe, CitfHfu DeH* mondja a szónok. K gondolatokkal és a cíU- 
t^imuial *^ fejezi be inúvét a hiittorilÉus is: >/,a famt P**. 
diAt« giustuia v d*^la ftnfensn ilc' VencíÍa»i iiiii rAe ma* * 
di/t'use ptT il mondó tulto; U qnale con eiiiiltaiione ha pot'"' 
dirc: GÍOí-iíwM tUcta sünt t/f t--, Civitas Dd.'**) Tudjuk, bt^fí 
Moreili Névtelenje milj- <>IraeailtatÁssa] eutl^kszik meg Dau/^**"' 
dogéról: »A mosla»Í fejeflaem dictH n-ihiife ptMiit tiyw,/'" 
lúiidainak. — Midőn a mi dic-*'' nnint Dandoto Áwlnlg ***! ^ 
rencsi'sen uralí'odott.') — A d'M/'^, ti Innmtjára nem ^**\^\ 
háhorát és nem kesd twís miatt cíicnlaiá^t. mint a-'cW. ^'*^l 
ttaíhattSsfá t^ye >^ ^''kp áidámit.*) . . . a doijc l)íHrM'»t<yt, r'**[j 



>l Pmlnui* I.XXXVI. 3. ^ 

*) 'VvluDciio iarHf«tji»**'>^ADak i* hxUUtuAiwk hir« *')Mt«rjad-* |^. 
«fél« íüVU'O, jobtiao mint barmikor, ndjr úrtím iijji-Mt^^Ts hifJatb^^ j 
Oloriou ilíou Rim ilo W CiritM 0«j !< Moa. Vchm. XXXVII. \ 

•) Mw. \tiwj. I!. 1. ^ 

eontrottii per Mm, tit ptr míwre íi bt»e drlla paet.* U. b. C^~ 



roHHÍST A x<;lxXmox. 



341 



a Itgnthetebb lulyíeUvn mindig nagifobb /ía?.>) — Ai igen 
tt^t dogé, kiniH m irgalmasaát} egyÜU jár ae igniságossdg' 
9nl.*''\ &. xáTíúfkk főbOo^, bogy o)y sxorotntrcméUó uralkodótól 
e](ártcltuk.») 

E kifejezek némelirike az okiratokban is megtaliUistöb 
I^lijáril: *HÍ Jadralini sctre poxtiiit, quai enim semper duealia 
rí , r iratin et im.^ricortfia i'rija otniifs, et dinnidereí 

1 •istinam mo'iem, non renpii-iouio ad grava 

tt JildvaüiHirtint, ted eJigeudo poüus cum fis facvre 
..,^'. /ííordiani.**) Mintha csak egy tollből fulytak Tuloa e 

Némelrkor a dogé i/ein^Iy«, velenczei sKokás elleiiére, 
tílsAROsao is kiemel keJik. Pi. >eihaidr(izták, hogy kitessnek 
l'^rt, a dage diceSa^eéri ét a him^véri, mdyti remétig- 

A do];e iránti ama rAJoagó tiaxtelet »zőlu] itt meg, melr- 

DMgnyilalktntásával lienintendi levőiéiben is találkozunk; 

fik btDsd Tiüicony, mely a dog^l Heniiiti^mlihüi! Íű/Af, axok uz 

alnick. molyi-kkt'l líttniiiti^ndi (ejcilolmv irint vis<;tlel«tt s » 

lyek legszvijbi-u uTÍlíitko;eiiak m«g abban a ItTúlbou, mclyot 

Btnintendi, Marim Faiieri összeeskÜT^ásÁnvk felfedeitótie, e 

r 'iicsútleo d()ge lefejextet^^ után a velenczei kanczellám 

I ho^ intézett. FJmoitiljü, hogy álmáWii megjelent neki 

i'rk, Dandofonak »K«llomu: *d>ix Uh- Ditndiden* 

"loriae, fi(- diiiH n'Mstvr sed totitti ptdrí'tc ixatrae 

fomií; virtutis et mpientíaf darum gyduB, viumnae henigni' 

Uif (if graiiae vivug fontes*, . . Majd megüKÓlítja fit Dandolo : 

10 piirs dittctione mi fiti. gium i'ivenx Keutfier H morient 

5>ííi '<bu8 chariíaUs, . . i/uod tnv tibi mors immatura 

(rftT'i qui te Iraiif/íxit ijladium eefc tiovi haiiv Hlam 

f»at taijdtam, qiiae tiln cor tranftxrheravit el animam, focit 

lUf fwfflji itta, f'aeit tui erga me amoris ardentimma facuUt, 

Cf^fiiMtlari tecum et singidare de^derinm vt votitptns maxima 

mhi fmt.**) ugyanezen érzelmek sxólaloak meg PetrarctilMtt 

iitéiett ugyik tcTKlében.') 

ligyanaz a nemes, férfias, bazalias pathoe ömlik régig 

') ... 'la iiapicii:a dtl Ihieat< Dominia, la qtutle ntUt ptU arthu 
' fftiiuíatui diteitta ir.mprt magj'utrc.* Id. m. Xtn. 1, 

'J >J? tirmentiMiiimo Ifogc, neí qmate gtMtizúi tma va Aityitinta 
Ml mi^ericordia.' XXXVI. I. 
5 Xd. m. IIL L 
■) aioB. SlBY. n, 5i2, 
•/ Won. Ven. XVIL L é« u. ft XSIV. ]. 
9 Kpút. Tar. 7. cd. Bu. 
') J'rpirt. V«r. II. wd. Bu. 

4tt">o«. 1902. IV. Fo«M, 



343 



BJiuitoABtcit mnns. 




Benintenili Icvcioiii, melv h Z&rn (ffitromiUvtl írt tnűheu n; 
Istkozik. Olj cmberDck lcell<!tt c mfirct frníu, kiuoic lclk<-t < 
nem«s honszeretet tcilté ol, mint Tiouint»n<li«t, ki oly sziíf 
is oly iga/ill WWltí'li a liiigc s7eU<nni't, anon onbizalutn 
vitelre, mely igaz i-iilemlníl fakatl: >('hnri qitidem parajt 
liberiy prvpinqni, jMiriter et amici und omn&i omrtium cha 
tates utui cotaplexa td patria, pro qna ncmo bonns dnl^, 
moricm appetere. uln ei profulitrus sH. Növi fidem íw* 
nooi iiineeniaifm et infima cwdie íiii in te (Iteninti 
diuin) fitlunt. Ín te ii))ertini procere.i VeiiftorittH, lum pr. 
dum vijxrinr pati-iac reeiwire lahoreg, ttcet gravi itifcstitj 
aint. Non noÍHim cntm nobüi nali ifumtm. partém nostri pritru 
patria vindicat. partém pftretites. partirm iwiiwí.*') Beninteiu 
HZ a nemes hazasKeretet, melr nemcsak arra büszke, lio^ 
küxbíi-ítft.'íAg gv^xiitt, hanem aira i*, hogy ix igiizRág nz fí rém 
T»a. *VigKTv űii fuludjctek, — Ílj sxavakkal buzilítjsk 
bisböríai mü úhesxólósK •izenat u hadvezérek a TfteMx 
sereget, — ho^y Isteo <)egítHű^e majd erőt fiot lwlt^t«k, iM 
iija£*ága* ü(ii/!M-n tiancíoltok.') Jgr fegyverkeztek eíck 
liitrczru, (ifi inellt^xiilc ua i'jasü'i/t fe-gyteri't, a uii |iedig a I«| 
í(mt<i»abb.< ') 

Végru említsük iv\ a dÖnUi fontosságd okot, uelv TVni 
tendi szerz^B^e mellett bizoan't. 

lltaltiiiik arra, bofO' Morelli XértelenJA az 6 imnirM 
éi'líkesí tette a veleno^tii Jill:«mnkir,it<ik adatftit, BÖt oly bclycb 
i«. hol iium leh«l íxó kif.vvli-Ahu :ix okinilok fdlia-''znülásir 
ének kitételeire ismorlünk. Az iró kiíejvz&eí oly itontoM 
ha hÍT.italo6 dolqoknil van sr.ó. mint a atilus curí.ilÍ9. 

T)andolomtk mf^ad ja a pontos hÍTatalos cxímet : ^Aitdr 
fíandoto j>vr la Oh yraxia inelito doye di Vetf^J^a, di Dl 
macia « di Croiuia, e Sitfuore della quarln parte e metea 
tuíiv liwperio di Románia,**) \.ö.*A»dreaii Dandiio deígi 
tia Veiietiarimi, J)almatiae atque Ckroatiae diue, domm 
quarte parlis el dimidie totiwi imperii fít>mani.* ") 

A vcleui»«iek lefőzik a magyarokat: »ne<tiante 
graiia di Dio Siijnore v. della Verginc Maria, deW Erauijtlii 
Sun Mareo prottiUore e difeintore det JMmitlio, e rfW gíorii 
Sanlo Maniah, la di ciá festa combatteitdo ctíehravano.* 



») Bpiíl. Tat. 1. 

•) Hon. Vtn. XXTI. I. 

*) Id. ru. XXVIII. 1., további XXX, xxxu, xxxrii. 

•) V. o. n. i. 

M Min., Sliiv. ]1. S53. 

<) 'Az Úr I't^n, niz St&rU, uwnt AUrk ovani^iltn, a bi 



I 



FOBitia»3nn.uixTOE. 



343 



^ Bxint^n bivataliiB kifejezés: *ad laudirm, tfloriam tt Jionorem 

D,nn''*< noitri Je/tii Chr'tgfi et (fluriaftf beatae Mnruifi, <K heati 

^arei itt»ffl'/fi et evangdi^ae uwíri jnUrom et prott-ctt/ris.* ') 

Oly etulxü'iK^k kvllvtt » művet írni, ki nvmcHak hoxxá- 

l-rluítctt az okirstoklioz, haneu a kinek Terébe mintegy 

i,iu>.-iii a biTátalm stiliiü, úgy hogy mikor saját ^.;ivaival 

L-Vii^ne is )»es2élnii>. gyakran aniiak kifeji'zt^«Í1 lias/uillja. 

Nii a bámulat*** iii*ígcg.vez<:* hiioujoc nkiriitok nímwly helyci- 

fd, hol M í«» li^ui>ic«ti»el)b i'rMilnuíuuk sd kifejezrat, 

pL b Jogé dicséretébon, — minUiugy nem tehetjük íe!, hogy 

rx itirre^, j^itoUd írónak nzuksége volt idegen kifejezéseket 

l ii, arra enged követkéz tetnfink, hogy egy is 

II ember írta e/eket. 

Üirv illik jubluin uiiiide^, mint Bunintondire, ki voÁe 

^ensekkoniban a kauc^íjllíria szuigúlatába lépett s mái* 

_Í5 ífes kora elíltt »ntdario déla curia o>af/i/iore< volt') 

Mint notórius szolgált » zárai ostntm idején, sxámos 

iünben kelt okiratot íi fogiilnmxutt «ti írt, a mi st okira- 

poDlo» i»m<.-ret<;t i^ it Ktilus axoiur^^Á^íii megDiHgyaráxza. 

KülűnősVD két okirat adataiuuk [xjntos ismeretét této- 

kzi fel e taü tartalma. rg}-anezen két okirat stiluaával 

" it bámulatos megjegyezést »z elitad/ismiíd. Kzek: Civran 

genfralis nn^stifíiV-IeTele *) és a Zára iiK^gadésának föl- 

^.^^Idt tartíilmíizi> béke-oklovrl.') 

Mint említettük, « kél ukirtt siwivegf kÖzölr« van a 
ü>rjíflnNr-i'odes végén, mely tndTaleTAleg ez elbesxélés Jatín 
nodetijét tartalmazza.') 

¥• körülmény még feltűnőbbé teaxi ez okiratok 6» az 
il\teai^i.-s k'«t levrt íinsxefiiggésl. 

A Zárival kötőit béke ívltéli.'ileit tartalmazó oklevél 

Ii4f;íii') vz áll: >J^u Jteitítiíemli fíaviyuauo coadam dmnini 

Jlwoi'. imperialút auetontatc 7totariits et dtK'Mua Venftiarum 

licnlu, predictis ommhu^ hiterfui et rofftUus gttrípH et in 

formám redegi, t^ijnnmqne rneum apposui coit' 

A mistk okiratot is nyUváavaldsD Rcnintendi írta; as 

tfcigóji ét védője, É» • iicaO lamnl Ituíciali*, kinek iiaoep^t liKreMtal 
nti. keK7«j >«(tíi«g;éTBl.- V. ty XSIS. L 
>) MúD. 81&V. V- ^»3. él ea*. 
■) Voigt «a AgtMini iá. m. 
' Mos. Sluv. 11. iSZ. 
Uöa. SIST. IL Wi. 
*) rtUentindli : Bíbliotheoa mauuMtípU, VL köt. 183. L t» 
Uij Mon. Ven. XI. k» XXXVll. 1. 
») Mtm. Sl»T. 11. ft6j. 

14» 



344 




BACIIVAKTIU rrMKÜCX. 



J ÍM1 

ínjelta 
srenw 



emlft^tt körOltn^ayek U — t. i. bogy «k irat 
(lít<íl lu&rmAxd művek kJízt maradt fen — bizoarítják e 
A hadvezijrck nM^bfzó-levelét netu sxoktiik az államkíiuTreh 
iktatni. A nárai ustrooinál «zorűi>«H U5bbi capüano ft^nen 
Marin Falién. Pietro Canali. Mitrco Oi»4StÍHÍayii mt^hi 
leveleit egyáltalában n«ni ism»jük. GvraifS sem taiS 
l,)uUi6 ez ál lom könyvek ben, hanem a s^ent-Múrk konvr 
egy oodexíbeo.') Alig gundnllmluni: mást, minthogy ar. 
Baért iümvrto o megbted-li^Tclet. moly inkAbb ma^njc" 
mert maf^a rolt siinak ír:ű<áral mogbízro. Az c^t 
term<%zelű. tiogv azt az éj-dekelt feleken ktrül csak 
Tagyi« Hí^niiilendi ísmerbettc. 

Foglnljuk jiti.sze a inoutlottakat. A hinttiriai munka ét 
velcDCU-i áUamokiratok köxt bámulaloH basonlato«ulg n 
RiilcmötKn feltUnú a lia^Dulatosság k'^t bizonyos ukíratt: 
melynek lejíintimebb felfogás- és stiluslwli tulsjdúnságait 
hÍAt<>rini miiben is feltaláljuk, iigy ho^y nem lehet kéts^ 
hogy ex iratok egy w/entHtiil s/ármsxnak. Az említett okn 
tok íróJA )>t-(lig BdHinteinii. 

Tcfi-iík hozzá, hogy « két okiratot ug}'anaxou késii 
űrizte meg, mely a históriai művet tartalmazzii, jeláűl 
ssoroe fisszefüggésnek. mely ez iratok közt van. 

Tekintve az lij érveket, niplyfkpt felhoztunk, talán sj 
bad moitdauuiik. bogj- \'\iigt totMCUSs byiK)thesiftít szii 
bizonyossággá «meUuk. mind az vmlított bméd, mind a h 
tóriaí mii saerzöjéi-e vonatkozölag. 

Az elbe«(zéli^s históriai értékét nem igon emelboti ai 
körülmény, Itogy Henintendí írta, mint a hogy nem csiikkei 
hetni'-, )ui mA» frlii volna azt. 1>e e mftvecüke keletkezésé 
a müvclotli^ittíirti^noti ^ iroilnlomtitrténett háttén-e. melynél 
mfl létrejöttét köszönheti, Ard«k«s világüt nt u s^rzű 
Irének i<imerete. 

Dandolo Hof^et és Benmtendit i^szinte barátság 
egybe, a inennyiben fejedelem és tiszt vi-wlöje, s dfige 
notai-ius uiajil clví-gre pedig fökanc/elIAr kíizt h,<irát><^nSl 1 
Isbvt, hol a bantti érzelem ax «g}'ik fi^lmíl mint lelke* hdc 
lat, a másiknál mint kegyes leereszkedés nyilatkozik. E 
Bonintendi még sokáig ~ 136&-ben bekövetkeiott haláláig 
viselte fényes hivatalát, s hazája sziklg.-ltatai jutalmául kiti 
tetősekkel kaiiDozta el, wluisem felejthette el a Dandolo os 
kodása alatt töltött Mzép napokat. 

A mi Daadoto 6» Benintondi közt luhet'Svó t«tta 



lynel 

1 



•) Haro. ClBOT. Z. Lat. wd. CCOXCVIl. &. 




r*>uU»Ti^}iVhMÍ»joic 



346 



Vuit!«djot, e két kiv&ló fírfiu Ditndi^akitúl becsült és mugaaz- 
uU ieltemc; a mi s baHtsiigot létroIiuzLa. alighanem a kotU!í> 
ntk iníi hajl»nia 6> kíixiia irányrt sxelleiui Uírekvésc. 

jUiiulkettű lelkei lifve toU ama tiKolIt-ini ántuiliitiiiik, 
in:4y líj ir&nyt szubull iiklcor t uiluinányaak. művt)»/etaek. 
t n>-er ex abban a viszonyban, melyben a dogé és a 
'i.--!.. -ir e mozgalom vezetiijévei, Potrarc-ÍTal állott. 

Mindkettő bámulta e férRu szellemi na^^iít, ex nHxont 
' csiiltíá^vcl ftjáudifkoiEta meg a dog^-t, bur/itsiigitTal » 

it. 
lientntcndi bitrrtti ti-tlckkel {Pvirarea könyvtáránitk mc^f- 
Stele stbj mutatta msKiil írdcmi-snek ily térlin barátí^ágára, 
e Bi«llett nom mulaajEtotta el, bogy hfzetg^, sz<^p szavakká) 
hi^loljoti f nagy ember kinsiityat hJusigiiiiak. Mtnd.-iit^)tal 
luuűlti&f, mvly Petrarcát ^» lít^nintondit os^xofúzte. nem 
iii(% az ^vik, iv IwnKakodés a másik részről, banem 
- megbecsiiléKetu küztis osxmény felé raló tÖrdtednaeD 
nyugoilrtit. Petrarca HoocacloLoz ÍDtéz«tt híres velenczei lere- 
léb«.'n ') ama i(a)átíuÍgD«( btVjjal. mely lareleit oly kedved tc^xi, 
ttitláíít arról, mily uemi^s barittság ffixte BeDÍnl«udih«z : 
k-doet ijptima et acw'io an maior optandn itocit'taíL, numen 
■?*F'''-tu uactns HenintendiiiB, pratfiarissiuiae huius arbis 
ius, Kt atatui publico. et priratin amtcitÜH, et honaitis 
... bcue intendens, cuiiis Tespfirtiní congresitus, dum diiir- 
aibs ri'laxfttiii cum laeta froute, pio auimo, ínxtructo narigio 
ad DCK vcDÍt, ot navigationes «t wiifubuIaliuDiHi siib nocte 
i^uam suarc^ sínt,qii3mi|ue sinceram et bene üalsnm quidquid 
in liomine illó est, nuper exp^rtus tenea.< 

Beníiitaiidi testest ül- lel ki-üta) csatliikoxott Petrarca elrei- 

d » renaÍ8sance mt^xgHlmához. Lvlki- vgó^x konwlrtulgdiva] 

fvemU annak » pliilosuphiának, melyet Pt-trarca hirdetett; a 

ereatyéBBégbe oltott stoícismusnak. A hamfias, büszke köz- 

Ín«KÍ^i erényeknek tisztelete és ápolás.-), melyekről Mot/ffio- 

iiit^xett levelében sjiól,') sxint^u eblx51 a {diilowpht&biSl 

ItailL E szellem leugi &t a »zúbAn forgiS liiHtúriai mári-'t is, 

nelnt kuni renaúnwnoe jelleme vs sxt'Ueme rátiyumUi iM^lyog^t. 

Beniatendi tollárai is szolgálta ui'a és hazája dicsőségét. 

Dandolo Anntiles-ú elélw tí írta az elnsztSt,'') melyben 

3l)a Dandolo (erdemeit 8 Itgrelmezleti axokra a celenczei 

íwot. AximkÍTtíl írt egy Öhroniea Vonrjtinnim cifmfi 

bjrol, melyben Vek-ucüű történetét Orseolo (siont Orxoolo) 

*\ B«r. S«au UI. I. 

•) Kpitt, V»r. 10. ed. Hat. 

•) MoTSlori, 89. XU. 



sjnnoAKmr iwnxd. rmximitrudvTOK. 



íiog« idejéig tórgjftlja. Sitnongfeld e krónikít Dandob mt 
kivnnnUiinnk turtju.') Bttjo«án rulnu érthető, ho^y Sahel^'-' 
Sít'ncl'i. Pier GiustiiiiaMÍ, Scrnard'i Trivúfi'in i'ts SiiiMnn 
felhafiznáitiik e mÚYet munkíiikban, itiiiit nzC /'»»\vin>ii') "^ 
Agontini*) állítják, ha »r. o<ak kívuiiut rulnx egy kuzkéi^ 
íf>t%6 oiűbfil: d* nrég hajoutbbao volna crthvtő, miért válliiU^^ 
üolt rolua Benintenclt ilvon liaszontalatt munkára. Sokk*^ 
TaI(Í6zinrilil), — a mit Voigt is érint iSa okokkal bizonyít. " 
h<^y Heiiiotcndi segített iiránnk mÜTe inogíriiiábftn é« ,-->' 
koriilmcii.v f<il>kin oiutatko/ik oly nagiv- hasuntatoes^ a «1- - 
{» a kancxeltár niunktlja kíiKÖtL 

A zárai háborii köüctobbröl érdekBÜiette Benintet»<l*'" 
1S4S Bzept(!tQl>orében Anconába küldetett, hogy bírja r^- * 
tilros lak<iit, ne segítsék továbbra i» ZArát,*) 

Híninlendi rit-ui luula-tütittta el ait alkalmat, liaiaa^^** 
t^u^iiok. ura ir.ínti btidulatánük kifejez^^t adnia 6^ cgii'sz^^'^ 
mind írói tubctségét órvényeBÍtenic, niegíns anuak a harcE*^ ™ 
történetét, mely büsükeséggel töltötte el minden velen*^^^ 
ember köblét és a mely Dandolo dogé lef^é&yeaebb ff"-^ 
zelme volt _ . 

IV'DÍutendi egyéni iiiftvelt--iége, bÍKtAriai im AUairi(i?r #»'" 
bé]uettséf;&, a rcnaissancc-i^ziiltc Ku-Uemí mosgalom, a 1>.idlÍ * *~ 
iránti bámnlat és )izeret«t egyaránt luit«ittAk « kicsiny. '" 
jeles mö keletkezésére és nvoniták rá hatásuk bélvegét. 

Az 1345— iy4b-Íki 'horTát-dalniát Uadjjirátrol e ■««* 
ismerete nélkül, mely annyi t^j adatot tai'lalmaz, sem lel- J^^ 
mata igajt köpet nem alkothatunk, azért csodálkoznunk és ^^**J; 
iiálkozuunk kelt rajta, hogy a magyar tortenetirotlalom « :V^* 
léteiE黫rfil nddig tudomást nem rett. 



') Yaigt : id. m. ti. t. 

*) UctLa Lelteratnni Tcusiiatt, 139. t 

■) Id. m. 117. 1. 

•) Ax okjr-jlok CMou. SUt. U. 449, 501, 559. S78.) öak W*^^^ 

Loredatt f'erenea küldetúlL ABmaábu. Caroldobót tudjuk, liofj » •^^^ 

Anoom) Iteaiat«nidi noUrio delin oorte nug^iríor vl di poi ri ""''^^-» 
Aiwaaa ontore Hevtet Praneeico Ix>rvdaa< (Mt. bibi. paUt. Vin*>b. '^***^ 
«1S. p, !««.), a mi egjiwcíBiiBil Hiéiia, a mii Tw^f <id. m. Jl. 1.) toCf*"*' 
hogf Beaiiit«9idi Loredao ki»ér»t4b«i kiUdvtcll AboonálM. 



BEHEDI MIHÁLY ÉLETE ÉS UÚYVS 
"A MAGYAK TÖRTÉNELEM SZEMPONTJÁBÓL. 



— STEUTKUtE SÍ«I.EKÉ«t, 



(Kolytatáx.) 

•Ultíszfó «gT ideig — fg,v kozdi Beh«iui t!n«ke miisodik 

tút — Tcszti-g tuurudt udvariibuu vgé^zt-u szviit J&kab nsip- 

Ekkor újra hadjáratot hirdetett a türokök «llen, a. kiket 

Jenáin szándékozott Tisszaűxni.* A költ^ téved, mikor azt 

hogr szent Jaliab napján, jal. á'>-én tistái-oitAtott el 

it A (ör^k ellen, ni«rt ck c-<ak Hug. 4't^ii tíívt^nt. 

gy luár július vógt- fülé. a niikor .Ttitiitii biborotü ft 

ttlmoet do}!o értesítését kapta a kprmztcny hujóliad clindu- 

tísÍTÓ], raló-izÍDŰvé lett a július közepén kStÖtt b^e felbon- 

és a balsiikerfl ha(ijárat raegiiKKttsa.') 

>Ai oliíkijrixük-ti-k htrt^ro ü tűríikük roppant megijedtek. 

'a telietói polgárok ús kvn-^kL-dók kmúl Hokiin nniiliirolyból 

juinaiopul) ás Galliiwliból (gelibcl) a tengorun ál Brus^L 

éa pursaa) várába ineiiekllltek. Ulái>zló király alatt- 

nagyjáTa! -a piájával Váradra (wardein) indult, a hoTá 

__/lllétl hirdetett, melyn: uz orsxiíg Rlökehíi iiMszt>gjii- 

lebiiek.t M'arrlciu itt kctsvgtviuttül Xagy*ári»dul joli-uli, a 

JMsúú augusjttuH havában tényleg löbb bctt't liiU"tt:*) 

azonban JíagíTáradon ebben az idfiben nem tar- 

hanem igenis tízegeden, meljT/íl lleheiin nem tesz 



■) V. S. PnűLDÚi: (ktar'mi Julián, M. l. — Á mayg. nrmt. UH. 
ewrt. SeUi^gi S. tV. k. 4S. I. 

■) V. 6. FTsknói: CttaHni Julidn, tl». L Ití. )eK7B- — Ttíeki 
id. K- L k. 4)3- 1- S- JcgJ'E- — Kwútowaki 8. Jtmenriwt Wtcáithvit 
flll-f Wamcnctyka. Lenibcrg, 187», M- 3T. I, 



348 



BLKTKK l\KXn. 



> Váradról riáezIiS ktrálv Tumeitparg-ha índalt, a U 
az urak csatlakoztak bozzá. Tizenegy napig tartáil»duU 
abban a Tarosban, a hadjárathoz az «l^^Ulet«kei ux^terit. 
Azután tovább TODult Or»oráig (antwa), a hol a Diuián áiktU.* 
Tume{«purff alatt TcmcsvAr í-rtondű, mint azt Bcbeiinn^ * 
Czül«i »egi'ileti'^4>^i-01 szóló, k^^HÜhb tárg.t-alaudó kőlt^nénj^ 
etfiforduló >tiÍniiiieU ]>i>rge< is mutatja. Hú;;r a király Nig** 
Táradról Oi-nOTa feli mentében TeatPSTárott is tart')«kiNÍoU 
Tolna, en'ől uúshoniiau tiinc^ tudomásunk.') De ralószínö. buff 
a kirAly a neTezett Tárosban, meri biszi-u útba ea«tt, röTid ideij 
nirakoKott, hogy a gjrtUekesíd csajuituk cwitlakozbassasak. 1^' 
suuliiiieüeire seui tizenegy napig, mert ai]g. 2H-án még N»gT' 
Táradou volt,') »/eiit. ít-ín |ifidig miír Oi-sotíu.') Így magán 
az lílra NftgyT;íraotíÍl (.>n»«>viíig csak ogy nap estték. A kOlttSn'-'t 
érteHltléüe alapjában itt is bdíyc«, CHukkogy, mini státnUla"' 
SKOr, itt is felcsun-li adatait, mvrt a király tényleg tizieB<^ 
napot tJiltÖtt, nem ugyan TcmesTárott, hanem Orsorán, bui 
HZüpt. ^-161 !urept. á'^ig mulatóit, rárva a hadak gyülekezéí**^ 
siwpt. iíO— :íl-én ))M]jg átkelt a Duuán.*) SsepC tti-iu a^ 
az egész «vri>g ttil rolt a (olyamuu,') 

Innen kezdve Bebdm ídómegbatározásai rendkírúl pon- 
tosak éa megbízhatók ; költemánye a hadjárat ezen i-éHÍiK^ 
AndrMa df. P.ilalio ludótii'táM lotdlett legfontosabb (urnUa-^ 

»A szekereket a7X>ubun a kíníly — így folytatja Behoíl" 
— litgy várhoz vitette, uiolyet Soím-nek bírnak, és ott »K^^ 
líttatta át a Dunán, mert a magas hegyek miatt (t i. Or^' 
vával iizemben) nem járhattak volna.< Serim uem máa, aa-***^^ 
Turii-Sícttriii Orsftva alatt. Karaján máskép magyarátia, "* 
bizonynyul t^ed. K«i"lwie»cr *") szerint is az élelmi sztfw***' 
szállító szekerek Szt-Tcriuncl vitettek át a Dunán. Porráat ca-**" 
idéí, valószínfl, hogy költemt^nyUnkre támaszkodik.-) 

» Egyesülvén pedig a aereg « uekerekkel, egy niezÖT**"*** 
bos érkezett, melyet elfoglalt éa p«dtg az el*>ő na]ion; » ^ 



■i 



» V. 6. Kmatoimtí id. ta. 31. l. 
TWíU id. in. 413. I. .3. j«gT>. 



•) PrAk&Ai: Ctsarini Julián, \ih. |. Ho^ • Idrály anapL 1 ' 
THDWT&roU iHtt volna, niDt KnnJMB illltja (id. m. U. 1.}, attérstk'^^L^ 
k«tUt^ a HanjadiMl axraimkkor ujtjaiMU ktáUltMt oUevil (Kat«>'^ 
HiH. Crit. Xlll. k. SPJ— 9»8. 1.) alapján. 

') V. S. Br. Antoai Proehaxha: AnJrtai Jr Ftűaiio, I.itera^ ^ 
ctadt Vamenti ad Lttáovicum Caniinaltm datií*. t^tabmg, ts»3. 9"^"^ 

*) Fnknúl : A Bunyadiak £t JagtíUk kúra. U. l. (A ii. acff*^ 
KH. iíMFk. Srilt«vi K. ir. k.) 

•) U. Bl. BX I- 

') ttteverüil n( l4Sfl-ÍkÍ tdrűk afTteleo is említi. (IMry id« 
I. k. 30. 1} 



BBHEIH StaiLT ÍLBTE tX tttjO. 



349 



'^tSf^t twnnf^ találtak, mind lemé8]UÍrolták-< Kx h meüővAros 

M^to^i-t mii-'« mint n Tnm-S/vvorÍDnel Bzenibca liWO Kluuluvu.') 

^i»loTa clfoglaliísánHk nApját :íi-re vagy 23-ra kell ten- 

dOhV. a hcnixKtéDy sereg korülbolAl szept 24-én lépte át a 

TíoaV folriínál a töntk liatái-t. Palatío *) szerint u^anis lláazM 

' Tiíná] noT. í»-*ín hizalniál fejexte ki azoknak, kik 47 nap 

:i »úk nyoinurUMigbl a tvrük liatárok küzt vi;lv mt-gosz- 

■ ;k. Ezt Dlugow ') ÍM álTfttv Palutiwtól, a kira különben 

,-gr-j. dÓadAsúbau támasultodik. 

>1nneii funnakadá." n^lkllt négy napig előre haladtak, as 
útlta <.-«<^ fiiKnkiit i-t hamvasztották, a lakoHgig tiir^ik rúszét 
l.>L'nlk<:iltj'ik. A^ ütődik nap»n «^ nagj v£ro« alá ékeztek 
lliil.'ániiban, melyet a magj-arok Bodan-aak, a. törökök {ledig 
;, n 'iH-nek hívnak. A hatodik napon (vagj'is két napi ostrom 
i.'i ii a »ár<)«t bevettí'k. a kapitányokat Itiiltt^k, rle a k<>zni^|)et 
ntn Uíntották, m^rt k^^rr-tt^tZ-ny volt trs a ker4!s/.tény sereghez 
wzott. A Tírost lüiilig oibainTuHzlottJÍk.* Palatio*) Klft- 
ii elfofflaUoáníl nem t«8z «niUt^t, de viszont azt mondja, 
s sereg a Dunán átkelvén, a n«f;ycdik napon Plorentinoj 
a DÍníl Keheim nem w£Ó\, a hatodik napon pedig Viddin alá 
értetHI, a niivrl Hfilieiui lud(>>ít;Ua teljesen egyezik, mert 6 
Olt iDOtidjtt, liugy Kliidiiva elfogliiláiia ul^íii (>tixl napra érte 
él X wreg Viddiiit, de KladuTáig a Dunán való litkelés után 
n^r tgv nap elmúlt. Yiddinfavz t(,'h&l luopt. 2T^28-áD 
.:^3iek a kei-esztények. Hogy a király Viddint elfoglalta és 
■ . arriíl a tiihhi fon-ás nem tud, söt Palatio*) 
I (.'allimafíhHS '•) i^s Hontiiii *) egyen«eeu tagad- 
ják. í>zi;rÍDi<>k l'iátizló i-i Hunyadi a )>áp:i f«li>z<'ilítá8ára egy* 
dltaJán tartózkodtak a támadástól hogy mennél uMbb ép eiVt- 
heo érkeznének a Fekete-tengerhes n ott a pápai hajóhad- 
dal egy •süljenek. De liiconyos, begy a keres/tények a király 
é* a f''>TC7('r akarata eili^in;re i.i iiiindeníelí- tftzzel- vassal imsy- 
tftol tak : ezt minden forrás említi a hadjárat leírása folytunán. 
ViddiuDi-I i'i bi/tmyára hasonlóképen viselkedtek. 

>Itt csatlakozott Oláhorezág vajdája, Trakk (Drakul) 
70f>0 eraben-el, dgyszintén a váradi ptispíík negyedfátüiáz 




M V. A. Kupdwiettr id. m. 84. 1. 

■) Id. tn. 29. L 

•') Id. m. I. k. S04. I. 

•) Id. m. n. L 

•) V. o. 

'! Id. m. L k. T&7. L 

') Id. Dl. 1. k. MI9. I. 

•) M. m. «70. 1. 






























ó^^r"oi^ 



'xs^lt 



tíll'l- 













s*. 



V. 






■•') \^ t. B^- ^„ törtí-'"" - 



•:;«^--'^ 




aninx miiiXi.v fa.rrK iu xOvki. 



3ái 



tfi iré folt. kit Sunailienuích'nak (Ilunyadi János) bírnak. 
A liíW'PíTediket Arasditrt^rh (Oiíjsx György), a tizeukettfí- 
,jitít Cii-herm/ii Mehel ( Szilágyi -M iháir) vexettt^k, nevük 
]Bn<» (iililOa isntei-«t«!«.< Arn'il. tii^y ttx«iiktH bniiilúritiinbiui 
tát-k^ KOST liarczob Ivtt voluti, mii» forrás aoni tudósít. 
■ libtín Bi-lieim vlAadásábsui aómi tllenmon<Íás van, mert 
......iite a2 oláhok e^ caapatot képeztek, pedig valamivel 

rMbb ut illttnlta, bogy ae oláh vajdn TíiOO embert ho/ott 
mnglT^ Ae tilíli bandériumot kiviívt;, in«'lyl)en. ha a Bebeim- 
fi'.I mlilott Iwii-ft nwm is fogadjuk el egésiícn, 2"XKi viiibcrnél 
tobh rult. a többi biiiidiJriuni c stcrínt IUOi>-»úl ugjtto 
■. de 2fiOö-et seuuniesetre sem szdndált. líeheim f«losz- 
•/«rínt tehitt az egésx keresztóny had 24,000 embra-bAI 
anÁi- A tíTtüli^ tieinmieKtrfí s^m nagy. Palatio ') 16,0O(>-rö 
1«cri. oitte^ míií, 4<>im> oUli jánilt; )>lii^08.i*> egf^xben c»ak 
i-rc; MH újabb írók kó/Td KiibW) aö,0iJO-ri;, ItónHÍ 
iih*) 20,0fH>-rG, Ku[iflwii'^*r''f PaUtiúra hivatkozva csak 
)V»^*-re, |Kdig Palatiu ebbe nem érti as oláhokat.*) lieheim 
felosztása igen fontos én sok tokintetlien ittbaig.^í!Ítá.'«al 
I a ftiTfg telAlh'lá-^m néxve « vániat c»alilbaii. A ban- 
lUBi-K-Xf^rckct l«gDiig}'obbri^];t más kiilíókiHHI í.'^ ismt-rjük. 
rí Istvánt említi Thuróczi,') és ágy liiti<zik. hogy a 
aiijaili levelében") elófordiiló Stephanus de Huchar sem más, 
int liiithori Utván ; t>»»;<!vetve azt, a mit l^buróczi Báthorí- 
ni, Faiatio') é» Dlugos^ "") pedig a 8íU György x&sx\ár6l n>ou- 
dMDHÍ. ti'<7tán kitűnik, hogy it költői tudóitíláxa l4!lj<;:«rn hitelt 
énl«ndö.'') A ik-htimtól einlfU'tt Latícham ÍMSslawf^l Kara- 
ján '-) >I.aili'^lauslBanli) de IxMionczt-va niagyaráz/a : ót követi 
s többi történetíró.") Kz a ktlt basdérium, melyet íJáthori 
és BübA v«xettek, a királyé volt és a várnai csatában a liarcz* 



■) M. III. M. L 

•> Id. tn- I. k. SOO. ]. 

*> U. m. 6fl. 1. 

•) A várnai cnta. HaáKft. KSÜ. I«8«. M. iSta. 1. 

') lú. tn. SS. 1. 

'} LcvrJc v^n (id. fcUd. 31. L> moadja, bogjr a. király Mrtfio 
tO,i>0« omborbfil állott. 

•) U w- IS7. 1. 

*) S:<Ua4iik. ISStt. inti. íCD— &T1. i. ~ ZtuAtrg id. ért. !&tit»ekr. 
\ é, Öft. Gtpnti. UTt. itt. 112—114. L 

•J Td. in. :!0. L 
>•) Id. m. L k. ttiM. I. 
<•> V- &. 3'«/ati id. ID. I. k. «3a. L 
"1 Id. m. 18, I. 
■■) T. ü. Nbi;} It&q: Ma^yarontá'j etaUdai, I. k. 144. 1. 



36Í 



HLItYKK JXKAH. 



toüaI közepén állott.*) Ceearíoi JuiifLiiről, mint » kei 
let^rériA, niindeii forrás szól. A Táradi ]>tlíip8k Dominis Jáiw/ 
kiről uUir fuDt«bl> v(»lt íuliÍ; Paktio') és utána Dlugoss'J 
>JoaDno« ()c Arbi<-Dak iieve/ik. i(ozt;t>Dyi 8Ímon egri plispi^^ 
is seerepel uz tmlített 1444 uug. 4-ikÍ oklcrt^lK-n ayon Mt! 
köict, kik kötelezlek uiugukat, hogy a t^rük elltm vo2etvntliI| 
hadjáratban részt Tosznek; Falatio*) ^ Olugoss") is mcgviii- 
Iék«zti4'k rtjlM. A?, oláh csapatot a többi író h fölemlíti; d^o' '^^ 
jfitUc, Uunytiili olreiidezésiM^n a t^rL-tl^kot kt'jiextík; de Drakul- 
ről svin P:tlutio. Miu Dtugo^ ón at 6 kürc^tili nem ^xi'iliiak;] 
az utóbbiak, mint már Üíttuk, tagudják is liogy rtriikul 
hadjáratban sxemélyefieo részt rett volna. Callimaclius ^) 
Bontiui') helyette a szerb deHpntát emUtik, kin^l más foi 
DOiii tud, i'w a ki tényleg nem is vett réáüt a hAdjáratbao, 
eUens^es érzülettel állott vele sxemben. Kiítder*) ép azért 
deepotát HerCMg ItAfucl Ixnuciiíai pílKp^ikn.- iuagyurázi:a i 
nem tartom kizártnak, hogy a két író az uhili rajdát 
fel a »zerb drapotávsl. Szekraői Herczeg Rafael neve is eh 
fordul az említett okiratban, más forrásban neni akadt 
ri.") Cesarini, l>omÍui» Jáuo«. Itozgonyi 8Íinou (-íí Hercs 
Háfael bandériumai a T&niíii Qlkőzi.ítlwn a harcívonul jubb 
SEárayát alkották.'*-) rgyanott állott — Palatio. l>lngofie 
köretSik szerint — Tbalítíczi Ferencz horvát báu bandéríi 
Í9, melyet Heheim egi'általán nem emUt A üereg e rzc 
tebát nem tizenkét, hniieiii ha ax oláhokat is id^s/iiuflic 
tízttnhárom bandr^riumni volt feloSKtvu. 'ÍSibvnpürgori alat 
Miigetit ki>t8i5gtoIuilil a szásxok bandériumát í-rttítt*;,") kíke 
a tőrük források is euiUtenek ; '-) éhez sorakozott a szt-kelj 
bandériuma. >Arasdiert8ch< Karaján szerint Orosz Gríi 



<) Igy KöMer id. m. M. l. B. Bon^th HL éA. S»l. L Kuptliri, 
iá. ni. »a. 1. ét pedifT Fhl*tÍo (U. m. 99. 1.) te DlufOM (id. m. I 
8ot. I.) njroiatii. 

•) Id. m. 30. 1. 

*) Id. m. I. k. 804. L 

') III. m. 30. L 

*) Id. m. I- k. 804. 1. 

*) M. nt 5IS. 1. 

•) Id. m. 473. L 

*) Id. m. bi. I. 1. JAKyt. 

*) Kngy Win iil. m. V. k. se. 1. 

"I igj'Ki-hltr id. tn. i*. 1. B. Horváth id. M. 191. L é* Km 
teieter 0ft. 1. I-alntio (id. m. 30. t.), UIueom (U. m. 1. k. 804. t.J, ~ 
nucbu* (id. m. Ms. 1.^ it Boncai (id. m. 4T3. 1.) flyotn&n. 

») V. 0. rransnltatiia, 1803. évf. 1&&. I. 6» Teat«eh: Gebeit. 
Sithenbürorr Sachxen. .1. kind. i. k. 184. 1. 

■■) Vttry id. m. 1. 90. 1. é* 370. t. 



nuuii MiniLT Alktk í» vOvki. 



353 



ki másutt ii cl'5furdd1.>) ><_*8clioriivD MebeU ttnnjí mint Felteta 
&ühál.v, a kinek aic 1486-)ki tSri'-k nértülennéP) Kara. Mihály 
féM meg; ezX pedÍK SziUgyi Mibálrra kell magyArAxitiink.') 
Pal&tio*) f-s Dliigoss') szerint Hiinyntli nlkoita n vAmMÍ ütkÖ- 
zekbea a halflxárnynt üt baudi'n-iumiuHl, n^zíiiC suját zHoldosai- 
ImSI, r^2Jnt más magyar fönrak coaputaiból ; r^lutoscbben 
azoulian nem szólnak errÖl a halüzámjTöl. A Beheimndl em- 
lített üt utuW l>3n(ióríDm kétségtelenül «zt a Ijalozámvat 
kípexte.') 

>Innen. t. i. Vicldinb/tl, a keresztény sereg tOTább vonult 
ralMtlvH, lúzzel-TOSMl pu»zlíiva, it n«fcyedik nu]M>D pedig tigy 
Íia.tiklmux rárhoz. SfhiUeDi-hfx érkezőit, melyben uok görög 
^ t5rük tartóíkudott A gőrt^ök a fiUon át a ntagysrokhoz 
futottak. Az Ötödik napon a keresztények elfoglaltíík a várost, 
feliíyujtottiik ^s krombolták, a lörokiikot iK:ilÍ^, h kik nem 
menekültek a várb:i, leűldíiHliík. A míg itt tábortizUik, m«g- 
^kezctt a {Klpu kuvctsúgo, mviy a kcrö»rt(:nyokft kitartáitra 
bnzilitatti, mert a pápának elég embere vau, bo^' a töriük 
átkelését a tenRuren megakadályozüa,* Schillcr-u, melyWil egy 
máídk költemény tárgyalása folyamán IxívebUen lesü ^ík'i. Niká- 
poly. Kf-lieim Merínt t«hiU a niagyar Mi-cg t>kt. :i>á» vagy 4-iín 
irVtízvlt Nikápoly alA, a mi nag)- tvT«d<!«s mi-rt a A'iddint^l 
Kikápolyig vezcta ntat U-liutetlen négy nap alatt megtenni. 
Palatio ') és utána IMdííobb*) <!rteBftésB máskép skóI és min- 
den tekintetben elfo^adhabí: a kereAxt^nyek a I>unáD va]ó 
ál 'ín i&^d na[ira, tebát küriilbehll 1^ án napi m«ni^ 

l. II jutottak «1 Viddintdl Nikápolyig.*) Palalío,"^) Dhi- 

goss "> és követSik szerint XTlá»zl<S nem ft^lalta cl magát a 
Tarost, mely kőfallal rolt köriilvéve, csak az ol<!ÍTáratKikflt per- 



■) íjtiuÁtkf. Stemm. Jlun^. U. 2«1. 1. 

*) Thúrv ia. m. I. k. 81. l. 

') KöUcr id. m. i*. 1. 1. i«gva. Qogy u uyu^li írók. Bebelta 
tanti vlnevtcMU) «)tekintvv. SiiUf^jit •Sdiwurzcr UtbuU-uvli neveiuik 
ndn*, múlt Tbúr; ilUlj* (íiL ni. 1. k. 21. 1. a. jitlíí'-X uditutl nem 
KkadUni oyoiuini. y.6. migTtUki id.m. 1. k. 431. I. 0. )eg^. Unnyaitit 
meg 'ít-iér longt-tiMk aertxlék. OIt. Stitathk, leoi. ért SftS, aeo. |. 4* 
IMS. ^r. IBI. L 

•í Id. m. ÍS. I. 

*) Id. m. I. k. 904. 1. 

1 V. S. K<Ahr id. m. S3— 54. I. R. Bomith id. éri. nt~SiO. I. 
4» Kupeluieter id. m. i>$. I. 

■) III. m. 34. t. 

•) Id. tn. I. k. IM. U 

•) V. ft. KMcr R m. *1. 1. 1. itifjt. 

••) Id- m. 24. L 

■M I.L Ml. I. k. 7*9. l. 



354 



BLBYGB MKAB. 



isdte fel. BvbeÍDi «iiíadAaa is ígj t-rtvlnu^cndA.'^) Az emllua 
kdtfű-csoport BiHírínt « királv csak itt rt-ndezte K«r«gAt, & ül 
c^tlakoxtsk, mint ni:ir fö&tebb jelz^^m. ar oláhok U bboL 
Hogy Nikit ]M>l}-tuil pápai követhég kei-e^te volna fel a munx 
wni-^et, entil mA» forrás nem tud. FaUtio •) ilyetmit VidiUs- 
nél i^oib't. 

*XikAiiulybil! olintltilvii, uUö najHiu eg)' lialiauífrh neri 
f&rhoz érkeztek, melj-ből a törökök múg az ójjol níL-gszStiek 
Ezt a viii-ost, hol két napi pihf>ntít tartottak, szintén kniot- 
boltAk.c /irtí((ii(Íj<L-A-ot nem lehet kellőképen mef;fejteni, 11*^1 
SJikújiolytól ki^letre ílviín vagj- ehe/ liasoiiló nerű híl'--'-- 
iiDDi Í7imeri!t«». KujxilwiiTSvr*) Uozgrádot Jcnibazilr knuMieo 
akarja rajfa íVteni; éa azt hlsxaio. bogj inkább B»lwf*x» 
ina);>-ai-&z»iKló. Igaü, hogy ViddinUVl kelut ícU haladva, lUl)»'^ 
elrtbb kövptke/ik Nikilpolrnál. de ez a felc-ierélés igen kíianyen 
mag) aráz tuit<i M.-igemt vnnj" Beheim feif-tÍékeny-«?giíl>íH. Má» ít't" 
rás nem nzól »vm Uahovlíról. y^-m Kazgritiln')!; oka bizonTÍ 
SK, hogy — mint koltcméuyiiuk ücsüéli — luimlen U»ra ofli 
adta me^ m»gát tJlászlóniüc. 

> Innen aK igazi Tör(>koratágba vonultak ogy tömcgl'^"" 
mindentltt rabniT.i ^a puHztftra, férlit, nííl, gyermeket n^" 
kiniiílvo. Ki-t oaiiip nvonniltak eiiüre, a Imriuftilik n^iion c^ 
mwjTsriftlKi érkeítt'k, mi'lybi-n egy y&r iv volt. Jem/f-i'anf^ 
nek hívtíik, niínietQl AV('-'»(Oci/-nak. A koresítínvek i'sf't*', 
alá fogtiik éft a negyedik napon batalmokba ia kerítettek. -^ 
i>ldJik]^í> itt is \jiin»azlt'> volt, egy lé])«l sem tehetett az *™*^v_ 
li<^y bulliini nu lupo»»ou; niúg lu lillalot t^oiu kimtől*'*-.,' 
A Táros és a vúr tüz martalC'bívA lelU Jll is ocgred n»l 
pihentek.* A mi a meneti^Ivs idujiít illeti Nikii iwlvtiil ■í'***^. 
haxiirig, Beheiin iMuét tévedésben vnn. Ily Tii\iá idÜ alatt *^,^ 
az Hiat a kiires/t«.-ny sereg, mely eaak igen lassau haladt d^*^ 
nem ti-ht-ttc nii-g, hi«xvu Üö uagtba ki^nilt, míg a Buniin 4*-l**\,v 
vén Nikápolyig ért. Köhlor*) & Kii]>«lwÍoNc-r*| ralóvíinli*'*^,! 
tartjíik, hogy Ulászló .leni bazárból ÍKic^iátotta ki kiáltviDri, S' 
okt. 2-1-én, melyben Kumla, Matruvácz, I'etrecx, Várna, Kavar"'^ 
ée Galata várak [mnincsiiokait megiidásra szólítja. Ha a Vár"^ 



alá érkezés napjától, uov. 9-tdl, Beheiin el<íudá«H iiyon* 

*) Áx i4$S-iki tArAli iiévt«aMi tmnotU Uonrkáí aem tudta 'Xi- 
MUi* baranni. 7Kriry )4. m. 1. k. SO. L 

*J Id. in. S3. I. 

•) Id. m. B«. I. 

*) Id. m. «3. L 

•} lA. m. se. I. 

•) KOellve PalatiooU. id. m. 90. I. ii ntku» DIoguMBU, id. 
I. k. SOI. L 



^n 



BCBSta maii.1 áiEn ts vCvbi. 



36r> 



xámíttitiL'. n iiiü^yi^r si*ri.-g ti'nvleg uVi. á4-tkt'' táján 

::'trbitii. )[A3 fi>ri'&s nitm (^milL'kt-zik iiivg .Ti^iiihaKár- 

nsn>iit Bc'lit^im nem szól ai-ról a as törők sályárúL. lueljet 

atk-.*! Irtususs') is tövet/iik szerint l'lásiílii f(;Igjigtatútt. 

ktf^vetlen pusKtftáüt mnjd minden íorriin enilfti. 

)TotA1iIi w)iialva — úlkü/lien itir^inl tiaa.v tolt ii roiulm- 
— íír/'rt»/<?-lio/ iWii'k, mely s;tik)i'ni •ípiill, iSok vult benne 
tátik, do mAskíiliiniicn is nelii-zpu volt mvj^tromnlliRti'í. 
\öríiy f&radliitutlan rult, naponkint íntéxett a vár olleu 
[jj^Bgilást és tíibb embert vesztett, mint a hatljárni «gó»/. eddigi 
yijUBiii. A luirimulik ii:!|híii rDtuiiuuiul mt^ÍH lierollék. A 
bpilJnjiik a Viirtnixinvha iiittnckiilUik t níliík tiiúi^k is úgj' 
In^T Tsi;y ütvoni-u vultJik, u liuunun liutli.) ti jsiui vi-dekeKtok. 
kereszlény«ktit<k sikerült íattürú }>i>pekkel rést ütni. a hová 
atin íiaUnát, fát s egyebet, a mi csak tüxet fogntl, tíinitek é« 
i^rujtották. Miknr a tfli-ökök ktA iffi7revetti.^k, fi^j^yverokot 
l^bTiii, mi!|; akarták magokat silní. A kdn-tutúnyt-k axon- 
nu W" k«!gy»'liui*ílck. mire a törőkíik Icvctcttiík magokat a 
Fteunjrót I-M sziJrnyi-t Ualtitk. Ulászló ht-l napin pibentetle sere- 
gül, nöslitt fiUfí embor zsákmányolásra Tcrn<nce-\>É ment. 
Tins népe axoulnan talpra állott és 3(>ü-at közaUik agyou- 
(: IiétszázHii megmi^ncktiltek. de Sresen. /Nákiuiíny núlkul.* 
iiindeii bizonynyiil Siimlu. molyot, do osak a nevét, 
H ■ Oliif^ücss*) IÁ kiírúik. val;imiiit az l-kíti-iki török 

i') U említenek. Kiiliinben leliet-séges. hogy liolieini 
íinn tévedés vau, mert val^iszfnü, hu^y Siimla Jenilta* 
Iá dött Tétetett ostrom ató. Temone-t TriioTiíra inae}** 
áim 2 -lanti-a folyi'miil. Kííliler*) MnliíiráoiDt (AfaruMs) akurja 
njift írtíui. nyilv/m ;i/<-rl, mert Tniyva kissé messze van 
SnaUlél: tsaklioRy Behoim sxerint a királv Sumláuál hét napi 
pilffinűl tartott, a mi elég idő volt éhez a i^yortt Iefoly;isi1 és 
iulnkerú kalandozáshoz, melyWíl kíllSn1>en mis (oitAs uem lud. 
A kdjárat e r^Hx^re uéxre egyáltalán kültcményiink a Iv^- 
fafrebli 1^ legri.^jElvlu»i-bb katft'*. Pjilatio idvriígó előadása szQk- 
mvik fa MülvtM. 

•A király erre felkerekedett és egy pusztaságra érk«x«tt. 
* faiil eey napon ée éjen át nem rmber, sem állat egy CMpp 
izet Mm tatáit. Heggel végn- e^i^v folytához jutottak, mvilyoá 

<) Id. m. 35. L 
') td. m. L It. 800—801. L 
■i Id. m. 3«. 1. 
*) M u. I. k. 802. 1. 
■> lAiirf/ id. m. 1. k. 30. I. 
III. m. 44. 1. I. jegyx. 




356 



Bum* JIJUB- 




Tasehastar, n^metAI Sfainprüíc Tára t^pfllt. A várnak el 
ndTora 6» árka volt, mely méljen ssíkLiba volt i&jva *» a 
melybea ax enilít«lt tú folyt ifagii n (utajViviiki-pi vár ig«a 
magasan fixintén szikUba volt vágva, épúgy u felvvzobí lúpcGd. 
a hoonan t^gyediU lehetett a várba jutái. Az elAudrarba sok ^ 
toi-Ök holtte<jt(tii át hatoltak be, a hol ruhát én más drágává- ^ZI! 

gokiil nagy biW^beo taJáluik, n luJkWil lu'tuín.v tnngyar anj 

nyit ra)iuilutt magábux, hogy a kA{>un ^ixiote ki »i>m íértck^ ^u. 
Mikor Vlásíló ext érarcvuttv, bocsukaUa a kapukat, mert gyű — _^ 
IMte a kapzsiságot, is megparancsolta, faog>' a í»ákniáayt eldob- ■^, 
ják. Ea.t azután a toronyhoz vitette, rá üzáraK fót rakatott >' ^~ 
nteggyiijtotta. Ha^iictalan i|»rktitltak a törökíík vi^ilpküzni, ^ 
forröwíg elvij*lli.}tclleu volt, ú» lia valamely türxik kimWtt =. j 
várból, sxÁx nyíl röpült fvlí-je. A koresztúuyt-k végre ruluitDii^^i 
intéztek vUene, el is foglalták, a törököket pedig lehajigáltá b m^. 
Két B&pig maradtak itt, míg a várat teljeBen le nem ronto' 
Cák.< Tasehastar nem egyt-h, mint a most már romokba 
beverŰ Ta»>HÍ!<zár, mely a. Pravadí városánál emelkcd<> xy.tkl». 
magaslatou fekucik. lile nov. 4-ike táji'tn i^rkúzhclvtl s magra r 
sereg. Pravadi városát, mely ii hasonló ucvfl folyónál töröl el, 
Beheím nem említi, és azért Kupelwieser '> lígy véli. hogt 
Rcheini össxexavarja T»s-His7ái- éo a késóbb emlííend6 PelrdCt 
várának oftti'om;it olykópen, hogy a mit ott Petr<'cz nírmiiriíl 
mond, az liilaj<lonkéi>i-Ti Fravadira vooatkozik. mórt Pcttvct 
magányui^u tvrűl vl ogy síikláo, melynek tövében sohasem volt 
város. Tas-Hiszár osti-omáról más kótfö nem sz<íl, PravadinÜ 
is csak az 148G-iki török névtelen,') de szerinte netu íiikeriiU 
azt, ép oly kerí^saé mint N'ikápolyt, » kere«zt4^yakndc, 
elfoglalni. 

>lDncn egy napi menetel4^ atin iVfrií^bos, németül 
fttóív p((rX--böz ért«k, mely magas begyen épülvén, Kziutéa 
nehezen volt me^kőzeUthetd. A várost éa várat sziklába vájt 
mély árok vette kiirúl, tele esflvfzxeL ííemtiiiké|)eu K«m tudtak 
boldoíjulni; a liivoIdiÍKés hanztalan volt; a mikor azoiiban ax 
ostrom U-gheveseblx'u folyt, Drakul olíli viíjda elhoziitta Ultráit, 
mdyt'kkb-1 azután mt'gki)>«rlt;tli.-k a várba nyomulni. A ttirokok 
ajconban visszalökti^k a létrákat, úgy bogy harmincz keresztény 
lebukott éti agyonxázúdott. A király emberei liirtel énében 
rést ütijttek a falon, mely szintén huszonöt emb«rt i^ujtott 
agyon. A török<>kni.-k a várbiM titkos útjok vult a fold alatt, 
a kijáratnál azonban Drakul vajda leniben állott, a ininil a. 



<) 14. n. BT. 1. ü. jegyx. 
•) náry iá. tn. I. k. SO. I. 



BeaEIM laBiLT fitRB ta XffTIt, 



367 



lilrt'iiők oeni tudtuk: valnMnv ki nkart jűoui, mind IcvtigattA. 
^ ti'Fokők vrx é»Tr«yv\6n. ismét vituztifordiiltak a rúrba. 
g^or sok ass£ún>ii^p siránkoxása balUtszott, kik a k«resz- 
t«oyctet kérték, hofty kimóljék íiket, mert fik keresztény 
r.-c;ívi)k. A király tehát eltiltotta a lövöldözi^t, kalonáinak 
,, ^1- íikeriill it várba Iintotui. (Hícij tiíríikfit Uliiltak bcniie, 
;,..: a Tf/xvl telt lírükbu dobtiik, líe ha vabtuieljik a rfe 
■ ■„ríi retódiltt, bdssan is ráktildlék nyUaikat. A virat itt 
. 1, : ■ i'M-it.k V-ivi <?z ') elfoglaláfiát-ói, a mi nov, 7-ike köi-til 
- ,1,1,1, i .Milí 11 i':i..iti.f.i') Dlugoü^,*) (.'allimachus'j A% Bonlini*) 
iiluak, (ii? fi.^lviuliteuek egy-két részletet, a niiriül ki'iltoiut^ 
_^c;uuk D«ni tud. 
^fe ' >tiiBen is fijllc«n!kedt«k ch vgy napi voiiuIAs után ismét 
^H, ' ,í éltet, nielyiifk nerf MHidtíscJi ToIt. A* éjot itt 

^1 : -'gg^l pepiig iiiego^tromoUák és bamaroHan el is foglal- 

^H.tík.i^i » vár c^k nvjiy tiu^rfiilduvii-e rolt a teiigertfil.< Ktipel- 
^VinKCT^) JiiT^k uyoiiiáu •Mili<'lit.-'ch«-et MualitM:U-r» niagja- 
^m [iUL melynek tigy:iu moet tuár uiocsvu [iy»ma, de r«%i ti^-rk<-p«k 
f vlölik. Köbicr') a CTialkgk«ndyUBtól *) Ptnlítelt Kalh 

■ re akarja értei mmini, csakhogr ez teljesen TalOszínÜtlen.*) 
a kiriily a tenger felé vonult. A Roríígok elt-iw 
-_v vár kHlosíl aiil^ík <ít, a tíiriikük jw-dif! elme- 
ink tKjkÜiik.' CiOlimuohuí"^) t^Boutini") több ilyen T&rost 
' atk. uiolyek Pelroci; és u t«'>bbi litslységuk sorsán okulva, 
:'. axiták mef; magokat; n. m. Kararnát. Makropoli&t, 
i i.nt (Gfilgradt, lialstát és V:ir«át. Ez nov. 9-ikén 

t ■ még iigyaiiaitnap a sei-flg N'ArnAíg jutott. Khben 

aui](í«ii síámollíivő forrás vgjctírt. 

'Végre VárnáhoK érkiN:utt a kcnitzténj had, A búi meg 
nkjtrt pihenni. A királyhoi; aiconban híre jutott, hogy a töriA 
eélixiT najíy sereggel tart feléje.t Arrril. liogy Miir/id sziUtáa- 
sak íiki-rOll a tetigoren .^itkelni, llhiwlií Patatio") és 

Ii' HMriut - már előbb Peli-ccx vídökén értesült. 

■; \. /i. AupíítMMer id. Bi. 8B. l. «. icgyt. 

•) M. W. 2U— 57. 1. 
') 1.1. dl. ]. k. 802. 1. 

' l(t. m. síi. I. 

>i l<L m. 4;i. 1. 

■I Id. m. so, 1. T. jcg)-i, 

') Id. m. 46. L 3. jeg)rx> 

■1 Id. in. 399. ). 

>1 V. ú. TfStki íA. m. J. k. 435. L I. Íe«yt. 
•^ U. nu r.ia. i. 
Hl Id- m, 4T2. 1, 
■■> liL m. 21. L 
<■) Id. to. I. k. 9M. 1. 

SúsAMK. 1902. IV. Fom. «5 



3fi8 



BLETBB JAKAB. 



>UliÍ8s1ó tehát m<>^))«i'«ncí4olt» katonAinak, Itogr senV 
D« hagyja a koresxUíuy lAbort, ifi>ikiiiáit}'üliL<<ra senki ne t4t 
lék, mindenld barczni legt-en kiSszen. &z éjot pánciúlbao tölts 
a lovak nyergelve álljanak. AjionkÍTtll üt«z«r lurafst kiild 
az utalcra éa őrséget áÚftott feL< A Várnáiutl töltütt é)<ual 
ró], az ^íi-ségiyil ^h tiíi-nk 4i-tiix<-kr^I Itiisonirikt^peii tud^iSLÍlaii 
\V«wrin,') Paklid, ') Dlugoss,') CiiIiinuicLu!!') t-s li^nfinLN 

'l^ggfil vágtatTa éi-kexett az ol&h rajda stiz loTasasl 
hlrfll lioEta a királynak. Imgr ^^^^ll>! csillár luet^indiilt liáro 
sxist ezer loraa^l.* Wawi-in ") kT/niikájn fizei-itit Hiinyailí, Utv 
AZ íjj«U őrt üwkut, inclyckot uömt-ly poriig kurertsUíiiyck íitlgy 
tott szcmétdombokimk tartottak, tóm kapva oly köxcl np 
galt a török lábartioz, hogr a dobpörgáet ie tisztán hí 
hattá. BebeiiD eliSadásábdl azt lehet következtetni, hogy 
oláh vajila elvált volt a KstoK^USH, (alán máiifolt^ pgrtyán 
és a mint i^zrevette AfunJU) kíízclcdti^^l, vi!«]tusieti^tr a mag; 
táborba. A türiSk scn!g nagj'i^gát az frók köloabűzükéj 
batároxzák niog; maga Hunyadi 10&.000-re teszi.') B^ 
mÍDdeDesetre erősen tiiloK. 

>A király, a legátna és Hunyadi a harczosok kHxt lo 
gollak i?fi intetti^k <íket, hogy ne It^yenek hfttelenek Ivri«z 
vallásához, liRi-czra ki'-sxt-n i'dljanak. A ki netii ludult m 
gyónni, arra a k-gátti^^ lildibát adta és lcIji-<) bflnboc^natl 
i^ezo«ft<!tte. A kiTi^íiz telirak tömörültek, a t4irökük közoledl 
Szent Márton előestéje volt.« Az ütközet najkjárvi (nov. Ift-i 
nézve a kdtfi'ik tiKg^gyeznek. 

Bcheiiu el^Iadásáuuk, melyet a csata l«foIyá»Ír<íl qfi 
már kisebb a fontossága; a mi t«rm&zctC8. Magcst n«in ■ 
ax az Guiber