(navigation image)
Home American Libraries | Canadian Libraries | Universal Library | Community Texts | Project Gutenberg | Children's Library | Biodiversity Heritage Library | Additional Collections
Search: Advanced Search
Anonymous User (login or join us)
Upload
See other formats

Full text of "Századok"

Google 



This is a digital copy of a book that was prcscrvod for gcncrations on library shclvcs bcforc it was carcfully scannod by Google as part of a project 

to make the world's books discoverablc onlinc. 

It has survived long enough for the copyright to cxpirc and tbc book to cntcr tbc public domain. A public domain book is one that was never subject 

to copyright or whose legal copyright term has expircd. Whcthcr a book is in tbc public domain may vary country to country. Public domain books 

are our gateways to the pást, representing a wealth of history, cultuie and knowledge that's often difficult to discovcr. 

Marks, notations and other maiginalia present in the originál volume will appear in this flle - a reminder of this book's long journey from the 

publishcr to a library and finally to you. 

Usage guidelines 

Google is proud to partner with libraries to digitize public domain materials and make them widely accessible. Public domain books belong to the 
public and we are merely their custodians. Nevertheless, this work is expensive, so in order to keep providing this resource, we have taken steps to 
prevent abuse by commercial parties, including piacing technical restrictions on automated querying. 
We alsó ask that you: 

+ Make non-commercial use ofthefiles We designcd Google Book Search for usc by individuals, and we request that you use these files for 
personal, non-commercial purposes. 

+ Refrainfrom automated querying Do nol send automated queries of any sort to Google's system: If you are conducting research on machine 
translation, optical character recognition or other areas where access to a laige amount of text is helpful, please contact us. We encourage the 
use of public domain materials for these purposes and may be able to help. 

+ A/íJí/iííJí/i íJíírí&Hííon The Google "watermark" you see on each flle is essential for informingpeopleabout this project andhelping them lind 
additional materials through Google Book Search. Please do not remove it. 

+ Keep it legal Whatever your use, remember that you are lesponsible for ensuring that what you are doing is legal. Do not assume that just 
because we believe a book is in the public domain for users in the United States, that the work is alsó in the public domain for users in other 
countries. Whether a book is still in copyright varies from country to country, and we can'l offer guidance on whelher any speciflc use of 
any speciflc book is allowed. Please do not assume that a book's appearance in Google Book Search means it can be used in any manner 
anywhere in the world. Copyright infringement liabili^ can be quite seveie. 

About Google Book Search 

Google's mission is to organize the world's information and to make it universally accessible and useful. Google Book Search helps rcaders 
discovcr the world's books while helping authors and publishers reach new audiences. You can search through the full icxi of this book on the web 

at |http : //books . google . com/| 



J 



fíB 6 1964 



*' 



k. . 



TARTALOM. 



I. Értekezések s önálló czikkek. 

Lap, 
BBRKE8ZI ISTVAn. 

A iív. iíaller iiuk iskoláztatása a XVIII-ik század eUö felúbeu I. JI. 347, 430 

CSÁNKI DEZSŐ. 
Klaö Mátyás udvara I. II. III 515, 617, 750 

DEÁK FARKAS. 
JiárA lladváuszky Autiil emlékezete 314 

DEMKÓ KÁLMÁN. 

Ijöcse város levéltáráuak Lengyelországra vouatkozó iroiuáuyai . . 453 
lií^cse M Bocskay-félc fülkelésbeu 844 

DOBY ANTAL. 
Nyilt kérelem 4^2 

TEKETE ZSIÜMOND. 
Néhány megjnjryzés dr. t)rtvay Tivadar úrhoz 1'95 

ER.VKNÓI VILMOS. 
Varadi Péter kalocsai érsek élete I. II. III 489, 7'29, 825 

GYÁRPÁS ISTVÁN. 
ísmíMt'tleu magyar köriratű pecsétek 597 

JAKAB ELEK. 

Görgéuy vár és a görgéuyi kastély a múltban I. II 3*25,414 

II. Áj>atl Mihályné, Bethlen Kat« hagyatéka I. II. III. . . 6rt8, 786, 857 

KANDRA KABüS. 
A pomboly-paukotai föesperessóg 582 

KISFALUDY ZSIGMOND. 
Egy adat Tüzes Gábor életéhez 600 

LOVCSÁNYI GYULA. 

Gerjen község pecsétje 603 

3IAYLÁTH BÉLA. 
A íelsö-vármegyók rendéinek gyűlése Kassán 1683-ban I. II. . .117, 243 
Skázavok. 1883. * 



LajK 
l)r. MÁRKI ÖÁXDOR. 

Kemény János 4ol 

BÁRÓ MEDNYÁNSZKY DÉNES. 
Boszorkánytárgyalás a múlt században 602 

MIKÜLIK JÓZSEF. 
Egy németajkú város megmagyarosodása a XVII. században . . . 688 

PAULER GYULA. 

Anonymus külföldi vonatkozásai U7 

Ki volt Hartvic püspök ? 8(»:J 

BÁRÓ RADVÁNSZKY BÉLA. 
Lakodalmak a XVI. és XVIL században i>li7 

RÉCSEY VIKTOR A. 
Jiirisich Miklós 458 

SMOLKA SZAXISZLÓ. 
Fekete« (Czarny) Iván 1 

SZÁDECZKY LAJOS. 
Báthory Zsigmondné L II. III 50, 129, 256 

SZENDREI JÁNOS. 

Megyei élet, adózás és árviszonyok Borsod-megyében a XVI. és XVII. 
században I. II ' 804, 867 

ür. SZENTKLÁRAY JENÓ. 
A karlóczai patriarchnlis és a fruskn-górai szerb levéltárak I. II. . 144, 369 

SZILÁGYI SÁNDOR. 
Absülon Dániel külföldi követségei 31 

TAGÁNYI KÁROLY. 

Magyarország régi vízrajza a XIII. század végéig 169 

Válasz 293 

THALY KÁLMÁN. 

Adalékok Zrínyi a költő életéhez 59 

Gyógyítások ráolvasás és babonaság által ;;63 

Montecuccoli Zrínyiről 685 

Észrevétel 896 

NÉVTELEN CZIKKEK. 

A mafryar tört. társ. pályázati hirdetése 176,895 

Adalék a külföldi iskolázás történetéhez a XVII, sz 154 

A millenarium kérdése az Akadémiában 186 

Mircse János 177 

Kra8só-várme<,^ye monui^raphi^a 285 

A magyar czimer kérdése az országgyűlésen oU3 

\ ruinánok er«'detéln'z 477 

Bethlen Gábor halálához 693 

Iskolai értesítők szemléje 897 



II. Köiiyvismertct«*'sck. 

Lap. 
Di\ FEJÍRPATAKY LÁSZI.Ó. 

QrundrJss der OesUirreicbischeu Geschicbte, von der FriiDZ Kroiies. 
ismert ü7i) 

BÁRÓ MEDNYÁKSZKY DÉNES. 
Arcliivum RákócziaDum. VIII. k. Ism 7'J 

Dr. ORTVAY TIVADAR. 

Míií^yarország vízi múltjáDak és vizépítészetéiiek törtéuelme. Irta Fe- 
kete Zsigmoud, bírálat 1 '>6 

Észrevételek Tagányi birálatám 287 

Végszó Fekete Zsigmoud úrboz 302 

PAULER GYl-LA. 
Dev natiouale Kauipf. Irta Pic bir 63 

SZALAY JÓZSEF. 

Frodério II. t't Marié Therese stb. par le Duc de Borglie do l'Ai'adeinie 

Franraise. ism. I. II. III HiM, 70*J 

lll»?!«báz3' István hiítlcuségi pere. irta Dr. Károlyi A. ism. . . . i^^MK 87b 

SZENDREIJÁNOS. 
A telepítés kérdéséről. Irta Krközy Adoll'. ism. I. II 467, b«l 

TORMA ^IIKLÓS. 
Márki Sándor : Dósa György élete, bir 883 

VÁRNAI SÁNDOR. 
A magyarok eredete. Irta Vámbéry Ármin. Ism H'JH 

NÉVTELENÜL. 

Journal d'Antoine Gellaud ism 73 

A nagy-károlyi gr. Károlyi (•8alá<l oklevéltára. Sajtó alá rendezt<3 

Géresi K. bir 'J7:> 

A társadalmi fejlődés kezdete. Irta Reötliy L. ism 381 

A zástyii apátság. Irta Folt inyi J. ism 386 

Katona József. lila Gyulai Pál ism .SS 8 

Egy magyar föur a XVII. században. Irta Deák F. ism 466 

A magyarok oknyomozó történelme. Irta Hangold ism 3í5 7 

£ diplomatikai irástan alapvonalai. Irta Horvát Árpád. Ism. 6ii4 

Prot. könyvtár XVII. Irta Haan Lajos bir. ~k — s 887 

Kis-Kárpáti emlékek, irta Jedlirska Pál, bir. — k — s. ... .888 

A békés- vármegyei régészeti társulat évkönyve. Irta Zsilinszky Mibály 

bir. — k — s SmH 



Lap, 
Pusztaszer és az ezredéves ünnepély, irt^ Göndöcs Benedek , bir. 

—k — s 890 

Gróf Széchenyi István. Irta Dr. Kerékgyártó Árpád bir. — k —s. . 891 

Die Freien von Saneck, irta Dr. Erones Ferencz. bir. Sz. S. . . . 7y2 

UI. Állandó royatob. 

M. Tört. Társulat .... 83, 175, 283, 391, 471, 615, 716, 817, 89:'. 

Magyar Tudományos Akadémia 86, 716, 869 

Vidéki társulatok 87,304,393,476,617,819 

Történeti irodalom 88 

Kövid hirek 93 

Irodalmi és vegyes közlések . . 181, 307, 397, 483, 615, 716, 820, 902 

Történelmi könyvtár 312, 400, 716, 824, 9^ 

Külföldi irodalom 394 

A M. T. Társulat kirándulásáról kiadott füzet tartalma : 

B. Kemény Gábor : elnöki megnyitó beszéde \\ 

Sopron múltjáról. Sz. Nagy Imre 13 

Bizottsági jelentések: 

A Sopron városi bizottság jelentése dr. Szalay Józseftől .... r»3 

A Sopron megyei bizottság jelentése Révész Kálmántól .... Ho 

Jelentés a kismartoni levóltáiTÓl Szilágyi Sándortól 67 

Thaly Kálmán kismartoni kutatásairól : Okolicsányi Iiászlótól . . 72 

A fraknó-vári bizottság jelentése Szádeczky Lajostól 7(; 

A ligvándi bizottság jelentése Szopori N. Imrétől J< I 

Ligvándi kutatásaiiól Páur Ivántól 8:> 

A könyvtári bizottság jelentése Csontosi Jánostól ^5 

A soproni kirándulás története Szádeczky Lajostól 95 

Függelék : A kisczenki remete Páur Ivántól 101 



}} 



FEKETE" IVÁN. 

I. 

Szolgából Yezér. 

Niücs kellemesebb időszak a magyar Hegyalja -vidékén, 
miut az ősz kezdete. A merre csak szőlő terem, a szüreti lakomák 
és ünnepélyek színhelye ilyenkor ; hogy ne örülnének hát szü- 
retkor — főkép ha a szőlő-tőkék bő terméssel kinálkoznak — 
hazájában a nemes tokajinak, mely a legszomorúbb gondokat is 
mintegy varázsütéssel eloszlatja. 

Mindenkinek szíve, a ki csak él, örömtől repes ilyenkor, 
mindenki átengedi magát a vígságnak, elkezdve a szegény pórtól 
a kinek alig van egy mesgyényi kis szőleje, a hatalmas urakig s 
gazdag főpapokig, a kik messze vidékekről összejönnek a szüretre 
tokaji szőlőjükbe. — Nem hiába teremnek a Hegyalja szőlőhe- 
gyei háromféle bort : nemesi, polgári és paraszt bort, mintegy 
l)izonyságáűl annak, hogy minden rendnek jogá1)an áll isten ez 
adományával magát felvidítania. 

A paraszt csak arra gondol, hogy szőleje termését, a 
mily gyorsan lehet, pénzzé változtassa és a mi felmarad, mennél 
előbb poharában lássa, hogy szívét felvidítsa vele. Azért keveset 
törődik a bor elkészítésével, mert a míg az kiforr, hosszú időt igé- 
nyel. Az asszú-szőlőt örömest eladja kész pénzért, a mire mindig 
szüksége van, a többi szőlőből könnyű bort csinál, melyet miha- 
mar elhasználnak, mert sokáig nem tartható. — Nem pazarolja 
így el szőleje termését a gondos polgár. Kipréselteti mind az 
asszú, mind a közönséges szőlőt, de körülbelől két évig várnia 
kell szamorodni borára, de ezt aztán akár unokája keresztelőjé- 
ben is használhatja. A nemes — a kinek pedig bővibcn van szö- 
SsÁzADOK. 1883. L Füzet. 1 



S FKKETE IVÁN. 

Wjo — nem elógszik meg saját gazdag torméséTel, — összevásá- 
ívija n parasztoktól is az asszút, de az ebből készült bor aztán 
8/.á/. 6vig is eláll hordájában ; ez az, a mely a tokaji bor hírét szé- 
les V világon elterjesztette, melyből a példaszó támadt : non est 
rínuni, nisí Inntf/arlcum (nem is bor, ha nem magyar.) 

Ha a szőlő gazdagon terem, vidám szüreti zaj hangzik 
mindenfelé, a parasztok szalma fedele alatt, s a polgárok szűk falai 
között éppen ngy, mint a uenu'si udvarházakban ; mindenütt víg 
czigány-zeno szól ; senki sem losvénykedik a maradék boiTal, ha 
a pinczéket újakkal töltheti meg. Micsoda a mi itt-ott látható 
szüretünk, habár vidám, élénk, ziyos az is, a magvai* szüreti ünne- 
pélyekhez képest^ melyek teli tűzzel, annyi vidám zajjal tartatnak 
meg ? I Ügy viszonylik amaz éhez, mint a mindennapi kenyér a 
nemes tokaji szőlőhöz, a n\ely bőségesen nyújt kenyeret is s a 
melynek leve a kortól meggörnyedt őszt is deli tánczra, tüzes 
csárdásra ragadja. Ks micsoda a fantastikus és kedélyes krako- 
wiak nép — a ki pedig ugyancsak szereti hánytorgatni : ki a 
legény a csárdában s kérkedni, hogy párja nincs hetedhét orszá- 
gon — összehasonlítva a tüzes és büszke magyarral, a ki összc- 
aprlttatná magát a mellett, hogy a nap egyedül a magyar hazá- 
ért van teremtve s hogy a szentek az égben más nyelven nem 
értenek, mint magyarul. 

Szomorú volt a tokaji szüret lB26-ban. A gerezdek a szőlő- 
tökén már javában értek, midőn délről nagy szerencsétlenség 
híre szárnyalta be az országot, hogy Mohácsnál borzasztó csatát 
vívtak, melyben a török győzött s 24000 magyar vitézből csak 
kevesen menekültek, a legelőbbkelőek is elhullottak a véres ütkö- 
zetben, sőt a csatában, vagy futás közben, elesett — maga Lajos 
király is. Szomorúan várt birtokosára annak a hét főpapnak s 
annyi hatalmas főúrnak szőleje, a kik a mohácsi téren lelték 
temetőjüket ; soha sem vidíthatták fel többé őket terméseikkel. 
Több az annál, hogy az általános szerencsétlenségre senki sem 
gondolt^ mindenkinek magára és az övéire kellett gondolnia, 
midőn Szolimán szultán gj'ors menettel Buda alá vonult. Min- 
denki sietett elrejtőzni az erdőkben, a csecsemőket az anyák magok 
Oltók meg, nehogy a győztes hóhérok kezébe kerüljenek. 



l'EKETE IVAK. 



sárgult pergameDeket őriz is, melyekkel világosan bizonyítja, 
hogy Lajos maradék nélküli halála esetén őt illeti Szent-István 
koronája! Az apostoli király szent ereklyéi megfordulnának 
koporsójukban, ha más ülne a trónra, nem Zápolya. így tüzelte 
a bor az összegyülekezett nemeseket, mígnem a fegyver idő előtt 
elsült. Kikiáltották Zápolyát királynak, bár ő ilyen választás 
után nem fogadhatta el a királyságot. A józanabbak csilapították 
társaikat, hogy a mi halad, el nem marad : egy hónap alatt tör- 
vényes országgyűlést hívnak össze a koronázó városba Székes- 
Pejérvárra, a hol az egész nemzet szentesíteni fogja majd haza- 
Has törekvésüket, az erdélyi vajda egyhangfi királyi yá válasz- 
tásával. 

Ezen nevezetes napok folyamán, midőn Magyarország 
sorsa hosszú időkre eldőlt, megjelent Zápolya előtt Tokajban a 
>f('k(1(i rmhcv€ — Iván. A vajda talán nem is emlékezett már rá, 
l)edig még nem régen » fekete Iván« az ő kenyerét evé, tisztogat- 
ván serényen az istálóban lovagló paripáit Nó de hogy is lehetne 
kívánni egy ilyen magyar mágnástól, a ki egész seregétől van 
körülvéve az udvari szolgáknak, hogy minden egyes szolgáját 
ismerje és emlékezzék reá. De annál inkább ismerték Ivánt a 
vajda udvarában a cseléd-szobákban, mert a ki egyszer találko- 
zott vele, annak erősen bevésődött emlékezetébe a »fekete ember<5 
csodálatos kinézése. Közepes termetű, sugár alak volt, kifejezés- 
teljes arczvonásokkal, előre álló sas orra erélyre és vállalkozási 
szellemre mutatott; arcza barnás színt játszott, jobb szemére vak 
volt, és — szemöldökétől egész a lábáig egy fekete sáv vonult 
végig, a melynek > fekete embere melléknevét köszönte. Valiban 
ez az istáló-szolga olyan csodaszülött volt, hogy az urasági szobák- 
ban nem igen fordulhatott meg s csupán azokkal a közönséges 
cselédekkel érintkezett, a kikkel anyanyelvén tótul beszélhetett 

Senki sem gondolta volna ekkor még, hogy mi lesz egykor 
ebből a » fekete emberc-böl: a ki vele egy tálból evett akkor, 
megesküdött volna rá, hogy Iván az istálóban fog csendes halállal 
kimúlni, hacsak valami kihágás miatt a főlovászmester szolgálatá- 
ból el nem bocsátja. 

így volt ez a mohácsi ütközetig. De a harcz idején, az álta- 
lános zűrzavarban egyszeiTe csak eltűnik Iván a vajda udvarából 



FKICETK IVÁN. O 

s röTÍd idő alatt széltíbeii emlegetik egész Magyarországou, jól- 
lehet még a szultán ki sem takarodott az országból s jóllehet 
mindenkinek elég volt mit beszélni a török pusztítás borzasztó 
csapásáról, az interregnum alatt, a bizonytalan jövővel szemben. 

Egj'szerre csak Erdély határán Lippán tűnt fel Fekete 
Iván, mint vezére egy nagy paraszt-hadnak, a mely mindenféle 
silány fegyverzettel volt ellátva, mert ha valaki kezébe kaphatott 
bárcsak egy darab ócska vasat, vagy egy botot. Fekete Iván sere- 
gébe állott. A Dnyeper vidékén az ilyen zagyva sereget kozákok- 
nak mondanák. Magyarország szeme előtt újra kisértett a nem 
rég lezajlott pórlázadás réme, az urasági kastélyokat s nemesi 
udvarházakat fosztogató, vérengző kuruczok lázadása, melyet 
tizenkét év előtt Zápolya fojtott el egy irtózatos csatában. — 
Iván zászlaja alatt gyülekezett most ilyen fajta csőcselék had. 
Parasztság, a mely az általános rémülés idején az urasági birto- 
kokról elmenekült, azon vidék népe, a melyet legközvetlenebbül 
érintett a török pusztítás s nagy sereg jövevény a messze Duná- 
tól, a mely részek már rég óta a szultán járma alatt nyögtek, a 
hol már egy évszázad óta a félhold fénylett a minaretteken. Ezen 
csőcselék hadban sok volt az oláh származású, magyar csak elvétf e 
tévedt soraikba ; de a sok ezer főre rúgó sok-nyelvü seregnek a 
zömét tótok, szerbek és bulgárok képezték. Mint a kuruczok ide- 
jében, most is a szent hit jelszava alatt gyűltek össze e csapatok, 
a török elleni háború volt az ő jelszavuk is, de mivel erdélyi terü- 
leten török nem volt, első áldozatul a kastélyok és nemesi birto- 
kok estek. 

Nem csuda, hogy az országos veszedelem idején, az általá- 
nos zűrzavarban, ilyen sereg összegyűlhetett a török elleni harcz 
népszerű zászlaja alatt ; de honnan került elő vezetőjükül ez a 
szörnyeteg, fizetett szolgája az erdélyi vajda udvarának ? Ügy lát- 
íizik, nem kevés eszének kellett lenni, bár azt Zápolya szolgái nem 
igen vették is észre ; de az bizonyos, hogy zavaros időben az ilyen 
szörny könnyebben fölszínre kerül, mint más. Az a titokzatos 
bélyeg, az a fekete sáv, eszközéül szolgált Ivánnak. Ez egy új 
messiás, a kit isten küldött, — terjedt el a csodálatos hír nagy 
hirtelen, — az ég küldötte ö, a kinek az úr kölcsönözte oda kezé- 
nek hatalmát, hogy porba tiporja a hitetleneket, mert már betelt 



l'KKETi: IVAN. 



az ö végzetük, vége lesz immár a keresztyénség rettenetes szen- 
vedéseinek, melylyel isten haragja bűneiért sújtolta eddig, porrá, 
semmivé lesz az a » fekete ember « lábai alatt. Szájról-szájra járt 
a hír, hogy ez a titokzatos ember ivadéka ama régi szerb vagy 
bulgár uralkodóknak, a keresztyén hit ama hős védőinek, a kik- 
nek egy évszázad előtt török kard oltá ki éltüket ; ő fog boszűt 
állni az ö kiontott vérükért; új élet hirdetője ö a Duna menti 
szlávságnak, a kik most a török igáját hordozzák. Talán éppen 
Marko király vére foly ereiben, a kiről a Duna vízén túl minden 
gyermek oly csodaszép dalokat tud dalolni, a ki kardjával óriás 
sziklákban hasadékokat vágott , hogy keresztül vezesse azokon 
bajtársait, a ki óriási sziklákat egy helyről a másikra dobált, 
mint valami gyermekjátékot ; annak a Markónak, a ki a népda- 
lok szerint ezer véres csatát vívott s mindig győzelmesen, annak a 
híres hősnek, a ki a szerb és bulgár népnek büszkesége, legfőbb 
dísze. — Ivánnak is csodatevő erőt adott az úr, midőn öt válasz- 
tottjává tévé a hitetlenség kiirtására ; s gyorsan szárnyalt, mind- 
egyre fantastikusabb színt öltve, messze világba a hír, olyan cso- 
datettekről, miket ez új próféta elkövetett. Elég volt, hogy ezek a 
hírek elterjedjenek a Dunán túl : Iván serege napról-napra sza- 
porodott messzi földről összesereglett jövevényekkel, a kik az ő 
vezérlete alatt győzni vagy halni kívántak. S így alig telt belé 
néhány hét, hogy Fekete Iván olyan hatalommá vált, hogy vele 
az interregnum idején minden jelöltnek számolnia kellett, a ki 
Szent-István koronájára vágyakazott. 

Nem csoda azért, hogy Zápolya őt magához hívatta ; inkább 
csoda az, hogy Iván csakugyan megjelent Tokajban, egykori urá- 
nak parancsára. Szép délczeg lovon jelent meg ott az egykori 
lovász, a ki oly sok éven át másnak a lovait tisztogatta. Csak tíz 
fegyveres híve kisérte, a nagy paraszt-had vezér nélkül, helyben 
maradt, várva csöndesen az ö visszatértét. Iván térdet hajtott a 
vajda előtt, kezet adott neki s megesküdött mindenre, a mi szent, 
hogy hűségesen fogja őt szolgálni, s hogy »ott fog lenni mindig, 
a hol ő felsége parancsolja. « 

Zápolya szabadon lélegzett fel, a mint a térdeplő Ivánt 
maga előtt látta, örömében gazdagon megajándékozta őt s meg- 
hagyta neki, hogy menjen a Tisza vidékére a Maros torko- 



8 FEKKTE IVÁK. 

ország vezetése alatt Veleucze, az apostoli székváros és Anglia 
szövetkeztek ellene az ingadozó európai egyensúly védelmére. — 
Olaszországban folyt most a háború, a melynek eredménye kel- 
lett hogy döntsön a Habsburg-ház jövője fölött. Ha ezen alkal- 
mat fölhasználták volna Ferdinánd ellen, a ki rövid idő előtt 
nevezetes fegyveres erőt küldött Olaszországba, a ki még a cseh 
korona birtokait sem vehette hatalmába: ki tudja, oly nehéz lett 
volna-e lemondásra bírni őt a magyar ügyben. Erre irányúit a 
magyarok törekvése, e czél lebegett Fekete Iván szemei előtt is, a 
ki szerette volna hogy kitombolja magát 15000 főnyi seregével a 
gazdag Ausztriában. De Zápolya csöndesen várakozott és Iván- 
nak is meghagyta, hogy Bács megyében maradjon.^) 

De honnan került a magyarság oly magasan lobagtatott 
nemzeti zászlója alá ez a tót messiás, ez a csodatevő prófétája a 
szerbeknek és bulgároknak? Ha a török elleni harcz volt jelszava 
Iván csapatainak, miért epekedett az keresztyén vér után ott a 
messze vidéken, a hol a törököt csak hiréböl hallották — s mit 
vethettek szemére egy keresztyén monarchának, a ki maga is 
véres küzdelmekkel védelmezte a török beütéseitől birodalma 
déli határait ? ! Hiszen a szerb és bulgár épen úgy gyűlölte a ma- 
gyart, mint a törököt ; hiszen a magyar évszázadok óta igázta őket 
8 a hányszor csak növekedett hatalmában, mindannyiszor meg 
kellett hajolnia előtte a szerb és bulgár fejedelmek büszke nyaká- 
nak. S ezt kellene megszolgálni a magyaroknak a szláv dynas- 
ták emez ál- vagy igazi utódjának ? ! Szerbeken és bulgárokou 
kivűl egész Magyarországból sereglett Iván köré a tót föld népe, 
a kik borzasztóan leigázva voltak a büszke magyar nemességtől ; 
a misera plebs contribuens, — saját kifejezésük szerint. Ilyen 
elemek keltek tehát a magyarok nemzeti királyának, a magyar 
nemesek választottjának védelmére — - és pedig prófétájuknak, mes- 
siásuknak vezérlete alatt ? 

Annyi bizonyos, hogy Ivánt csőcselék csapata nem kész- 
tette arra, hogy Zápolyát szolgálja. A próféta parancsolt s a cső- 
cselék alázatosan engedelmeskedett, mert az ég küldötte min- 
dent isten intése szerint kellett, hogy cselekedjék. Es a próféta ? 



^) Georgii Sirmieusis Kpistola eap. XLIÍ. 132. cap. XLllL 141. 



FEKKTE IVÁN. 9 

Talán előbbi urának meg akarta háláim kenyerét, melyet oly sok 
éven át evett udvarában? Talán egy jó szolga hálás érzelmei 
ébredtek föl benne ; habár könnyebben volna érthető, hogyha a 
szolga, ki^el a vajda szolgálatában oly lealázóan bántak, kárpót- 
lást kivánt vonna venni előbbeni megaláztatásáért, hogy ha meg- 
mutatni kivánta volna Zápolyának, hogy mit jelent a szláv mes- 
siás hatalma. 

De lehetséges, hogy itt más valami is közreműködött, nem- 
csak az egykori szolga érzelmei. Zápolya valóban hosszú éveken 
át b,^lványa volt a nemzeti pártnak Magyarországban s most a 
nemesek választottja a nemzet szabadságainak védelmére a német 
lejedelmek fondorlatai ellenében. De ereiben szláv vér folyt. Elég 
volt egy pillantást vetni az ö víg, jó indulatú, a szláv typust any- 
iiyira kifejező arczába, hogy szembetűnővé váljék, mily csodálatos 
játéka az a véletlennek, hogy épen 6 ékesíttetett föl — a ma- 
gyar patriotismus lelkesedésében — Szent-István koronájával. A 
Zápolyák szláv törzse Boszniából származott s mindössze két 
generatió óta számítódott a magyar mágnások közé : hirtelen föl- 
emelkedvén a semmiből óriási gazdagságra és az országban első 
rangra. A megyék tüzes nemessége nem tekintett őseinek szár- 
mazására: elég volt az, hogy Zápolya János, a mágnások leggaz- 
dagabbja, mindig élén állott a nemzeti pártnak s ifjú évei óta 
szemben állott a Habsburgok praetensióival. De a magas szárma- 
zású hatalmas urak, a kiknek családfája egészen Árpád legenda- 
szerű társaiig terjedt, görbe szemmel néztek rá s nem tudták 
megbocsátani szláv származását. Tót kirdli/, ez volt a rendes 
gúnynév, melylyel Zápolyát maguk között emlegették. Az aris- 
tokraták egész gyűlölete ki volt fejezve ebben a lenéző elneve- 
zésben, a hazafias nemesség szerencsés kedvenczével szemben. 
Nem hiába maradt fenn a történelmi traditió a nrai napig ama 
nyakas mágnásról, a ki sokáig Zápolya fogságában sínylett csak 
azért, mert valahányszor a kegyelmet fölajánlották neki, mind- 
egyre ezzel a stereotyp felelettel válaszolt arra: ^Xem kell int 
kiráhj !<^ 

Halljunk egy mulatságos adomát, az egykori író, Szerémi 
emlékirataiból, a ki udvari káplánja volt Zápolyának. 

Az 1527-ik év farsangjának a végén történt, néhány hónap- 



10 KKKETE IVÁX. 

pal a király választás után. Akirály Esztergomban időzött Várday 
Pállal, a kit a tokaji gyűlésen tanúsított hűséges szolgálataiért 
prímási méltóságra emelt. Zápolya Várdaynak köszönte a koro- 
nát, az érsek viszont a királynak a legmagasabb méltóságot a 
magyar egyházban, azért a legszorosabb barátság fűzte őket egy- 
máshoz. Hamvazó-szerdán ebédre volt híva a prímás a királyhoz. 
Zápolya tudván, hogy a prímás, a mint igaz magyarhoz illik, nem 
szereti a disznóhúst, föltette magában, hogy egy kissé megtré- 
fálja. Asztalhoz ülnek, a szolgák első fogásul disznóhúst horda- 
nak föl vörös káposztával. A király jó ízűen eszik belőle, a prí- 
más nem is érinti s haragosan csóválja fejét. Másodszorra hoz- 
nak disznóhúst fodormenta mártással (mihez a jó Szercmi hozzá- 
teszi, hogy 3>pompás és kitűnő ízű« volt) ; az éhes érsek üres 
1. ^nyáréra tekintget, azzal vigasztalván magát, hogy az ebéd végé- 
vel majd csak neki is kijut valamiből. Azonközben hozzák a har- 
madik fogást, disznógulyást, erős illatú sötét lében ; s utoljára 
disznó-lábakat kocsonyával. Es ezzel vége volt az ebédnek. — 
Várday a bort sem ízlelte meg, nehogy üres gyomrát elrontsa vele. 

— Mi az, főtisztelendő prímás uram — monda végre a 
király — ön egészen török szokást tart, hogy a disznóhóst meg 
sem akarja ízlelni ? ! 

— Királyi felségeden pedig — felelt az érsek — észre 
lehet venni a szláv vért, hogy felségednek csak a disznóhús ízlik. 

En mindjárt gondoltam — jegyzi meg Szerémi naivúl — 
hogy ebből még valami baj fog támadni. Es tényleg meg is való- 
sult az néhány hét múlva. A király Budán töltötte a húsvétot s 
kérte a prímást, hogy jönne oda a fővárosba az isteni tiszteletet 
végezni. Várday először betegséggel mentegetőzött, de újra sür- 
gettetve, minden tartózkodás nélkül kinyilvánította a király kül- 
döttjének, hogy neki bőségben van otthon szárnyas-állatja és 
nmrhahúsa, nem kívánkozik azért ő felsége udvarában disznóhús- 
sal táplálkozni. így szakadt meg a barátság — állítja Szerémi — 
a király s a prímás között, mert Várday alig néhány nap múlva 
eme szerencsétlen ebéd után meglátogatta Batthyányit, a Habs- 
burg-párt egyik vezér-férfiát és áttért Ferdinánd pártjára.*) 



^) O. Sirmiensis Epistola cap. XLVI, 151. 



V 



1 2 FEKETE IVÁN. 

Ezenközbeu Iván jól beleélte magát az ö czárságába. 
Főbadis'zállásáűl Szabadkát választotta, a Török Bálinttól elfog- 
lalt Tárban egész udvart rendezett be magának; a mint az 
egy czárhoz illik: volt udvarmestere, kincstárnoka, a ki kezelte 
az összeharácsolt zsákmányt, fölovászmestere, s egész sereg udvari 
személyzete, a mint azt hosszú évek folytán Zápolya udvarában 
látta. — Az egész pórhadat fölosztotta csapatokra s minden csa- 
patot szláv módra egy-egy » vajdai alá rendelt, kik vak eszközei 
voltak a hatalmas czárnak. Az istáló-szolga, a czár, a próféta és 
a rabló-főnök egy személyben sietett élvezni az életet, melyet az- 
előtt veri tékhuUatással lealacsonyítva viselt; zagyva serege vakon 
engedelmeskedett neki, mint egy szentnek, azon hitben, hogy 
vezérük próféta és csodatevő, a kinek szerzeményéből oly vígan 
élhettek, mint az előtt soha nem is álmodták, elbizakodva, hogy 
ellenállásra rablásaikban sehol sem találtak, s hogy mindezeken 
felül még a királyi kegy is mellettök volt, a mely, úgy hitték, 
minden bajtól megoltalmazandja őket.^) 

E reményében nem is csalódott Iván czár rakonczátlan 
csapata : az első csapást, mely őket fenyegette, a barátságos királyi 
kéz elhárította felőlük. Ha a közönséges nemesek nem is mertek 
homlokot formálni a hatalmas czár ellen, olyan mágnás, mint 
Török Bálint, nem tűrhette azt megtorlás nélkül, hogy ilyen paraszt 
csőcselék megszentségtelenítse ősi hajlékát: összegytíjté azért 
vitézeit és Fekete Iván ellen indult, remélvén, hogy váratlanul 
meglepheti őt Szabadkán. De a király értesült szándékáról s ideje- 
korán tudatta azt Ivánnal. A czár vajdái így előkészültek fogadui 
az ellenséget, csapataikat rendbe szedték s midőn összecsapásra 
került a dolog. Török alig menekülhetett meg néhány társával a 
véres ütközetből, melyben vitézeinek egész csapata oda veszett. 

Még szomorúbb sors érte egy másik főurat, a ki nem retten- 
vén vissza Török veszteségétől, egyenlőtlen harczba bocsátkozott 
Ivánnal. Ez Csdkij László volt, a legelső és leghatalmasabb magyar 
családok egyikének ivadéka. Mert az ő várát is kirabolta Iván, 
Csornát, Temesvár mellett, megszállván azt hadával, s kifosztotta 
a szomszéd falvakat is, a temérdek zsákmánynyal saját csűreit 



1} U. 0. U3. Btb. 1. 



14 FEKETK IVÁK. 

residentiájából s csak gyenge őrséget liagj'ott Látra a várbaD. 
Iván nem nagyon törekedett Szabadka visszavételére, mert már 
terhére vált azon a vidéken tartózkodnia, a mely annyira ki volt 
szivattyúzva a pórbad több havi garázdálkodása által. Azért a 
Tiszánál Szegeden rendezett be magának új czári residentiát.^) 

Es bizonyára jobb volt neki ott, mint az ö előbbi urának Esz- 
tergomban vagy a budai várban. Hosszú éveken át epekedése a ko- 
rona után csaknem megemésztette Zápolyát s most, alig néhány 
bét múlva, érezte, mily nebéz annak a terhe. Könnyebb dolog össze- 
esküvést szervezni és a trón alá petárdát csempészni, mint a tró- 
non ülve. az általános zűrzavarban uralkodni. Az emberek nem 
látják azt be, úgy hogy Zápolya legrégibb barátjainak bizalmas 
körében hangok emelkedtek, hogy az úristen a koronázás napján 
elvette egykori erélyét s esze éleslátását. A szellemes Krzycki 
jól mondotta felőle, hogy ő olyan, mint egy rendetlen mesterem- 
ber, a ki erején felül elfogadott megrendeléseket, melyeket nem 
tud beváltani s most semmihez sem nyúl, s mégis mindenkit bíz- 
tat, Logy holnap minden készen lesz. Minél többet vártak tőle, 
annál nagyobb volt a csalódás. így előbbi barátai s párthívei 
lassanként elpártoltak tőle s a mágnások, a kik mindig ferde 
szemmel nézték, kedvökre gúnyolódhattak most a festett király 
fölött ; s midőn mindezek fölött a nemesség is zúgolódni kezdett 
előbbi kedvencze ellen, hogy zsákmányul dobta őket a szláv cső- 
cseléknek: szomorú előjelek mutatkoztak János király számára 
a jövőt illetőleg. 

A mi pedig még válságosabb volt : a rideggé és kietlenné 
változott királyi udvarban mindig hangosabban suttogták, hogy 
ez vagy amaz hatalmas mágnás, vagj' országnagy testestől-lel- 
kestől eladta magát az osztrákoknak, ha még nyíltan nem szakí- 
tott is a királylyal s ha még a hűséges alattvaló szerepét játsza 
is. De a jó szívű király vagy nem hitte, vagy ha olykor a sötét 
gond ránczot vetett is homlokára, árulás és összeesküvés ellen 
nem tndott orvosságot. 

Nyúljunk ismét kiaknázhatlan tárházába az adomáknak, 
melyeket Szerémi emlékirataiban megőrzött. Egyszer a királyi 

í) U. 0. 157 1. 



1 C fl^KKTt: ivAk. 

kellett, vagy a királyi háztól, vagy Zápolyának nagy magán birto- 
kaiból. Ügyes ágensek, kiknek feje Podvinnyai Tamás volt, dol- 
goztak az árulás és összeesküvés szétágazó munkáján. Ezenköz- 
ben formális fegyverszünet volt Zápolya és Ferdinánd között 
1627. jun. 15-éig, azon színből, hogy az alatt a béke felöl tanács- 
kozzanak, de tényleg csak a végből, hogy a cselszövény az alatt 
megérjen és hogy a Habsburg-párt fegyveres ereje fölkészüljön a 
magyar határ átlépésére. 

Nem csoda, ha a » fekete ember «-röl sem feledkezett meg a 
bécsi udvar. Der schwarze Mann, le Noir, — a mint franczia 
leveleiben Mária királynő öt nevezte — gyakran volt tárgya a 
tanácskozásnak és levelezésnek. Már februárban nagyon kérte 
Ferdinánd a Habsburg-párt vezetőit, a kik Pozsonyban összegyűl- 
tek, hogy igyekezzenek hálót vetni ki Ivánra. Épen akkor jött 
Bécsbe Podvinnyay eredményével első titkos missiojának és ké- 
szült második magyarországi útjára, ellátva hetvenhét kitöltet- 
len levelével Ferdinándnak, különféle czímekkel, melyeket ő tet- 
szése szerint kitölthetett. Volt ezen levelek között egy, a mely 
ugyancsak nyomatékossá volt téve, erős érvekkel, csengő pénz- 
ben, — érvekkel, a melyek akkor a magyar mágnásoknál alig 
tévesztették el czéljukat — ezt Iván czárnak kellett küldeni.^) 

De a » fekete ember «-rel nem lehetett tréfálni, maga Pod- 
vinnyay sem tehette ki magát a czári residentiához utazás veszé- 
lyeinek. Már magában oda jutni sem volt könnyű s hátha az is 
megtörténhetnék, hogy Zápolya egykori szolgája becsületesebb 
annyi hatalmas mágnásnál s hogy fölakasztatja, vagy elevenen meg- 
sütteti. Egy pécsi kereskedő, Botus Jfárton elvállalta végre ezen 
veszélyes küldetést, s a Tiszához utazott, mintha kereskedés czél- 
jából menne. Portékás szekerén 5000 aranyat s 500 darab ruha- 

') 1527 febr. S-áról Ferdinánd Mária királynőnek Pozsonylia 
Podvinnjay számára kitöltés végett 77 levelet küldött különböző czí- 
niekkol, és pedig a következő megszólításúak voltak : Reverendc iu 
Christo páter fidelis syncere dilcctc 4, Magnifice fidelis dilecti IG, 
Venerabillis et rel'giose fidelis dileete 4, spectabilis et magnifice fidelis 
dilecte 3. (bécsi államlevéltár). 1527 febr. Ferdinánd k Prágából Báthorí 
Istvánnak Pozsonyba, hogy járjon végire, mi űton-módon lehetne a fekete 
embert az osztrák párt részére nyerni («. o.^ 



24 FEKETK IVÁK. 

8 e tunya heverés velők élvezésére erőszakkal elragadtak. Olyan 
szendergésben, midőn az embernek nincs valódi álma, talán 
egyiknek-másiknak felmerült szeme előtt emléke a Duna melletti 
honi tájaknak, az elhagyott házi tűzhelynek, de mind ritkábban 
gondoltak a valódi czélra, a miért e távoli íöldre jöttek volt, hogy 
váljon a rablás és gyilkolás volt-e igazi szándékuk s török vagy 
magyar vér után áhítoztak-e eredetileg ? ! 

Nagyon alkalmatlan idő volt ez a munkára, olyan idő volt. 
midőn még a gondolat is fáradtan megáll, mint az elposvá- 
nyosodott víz a mocsárban, vagy ha megindul is, olyan, mint a 
víz, a nu^ly lomha lassúsággal folydogál tova, vagy mint az elmúlt 
idők áloniszortt emléke ; s az ilyvn gondolatok bizony mitsem 
tépelődnek a kétes jövővel, inkább elfordulnak attól, melyben 
í'sak is új harezokat és fiiradalmakat látnak, a miket nem lesz 
rn'j()k legyőzni. Iván czár is a heverés édes mámorában bizony 
nli|.( gondolt a jövőre, talán inkább gyermekéveiről álmodozott, a 
miket (gyedül ő ismert, s az istálóban töltött hosszú idő nehéz 
nninlváiról, s arról a hirtelen és váratlan fordulatáról életének, 
nn'ly őt ezen magas polczra emelte, hogy három király esengett 
barátságáért, kr)zelről s távolról. Ébredése is kellemes volt ara- 
nyos álmaiból, lucrí hisz maga előtt látta veres egyenruhájú szol- 
gáit, kik csak az ő paranccsal lestek, éppen úgy, mint egykor ö lestr 
Hzavái a n<»ki parancsoló lovásznu^sternek, hogy egy kis szundi- 
kálásért nem kap-e ki?! 

A tííttek idcvje immár közel volt. ülmützben a béketárgya- 
lások véget értek, melyek különben is csak arra voltak számítva, 
hogy Zápolyát ámítsák vele. Ferdinánd Magyarországba jövetele 
mindeimap várható volt. Czéljuk oda irányúit, hogy vagy Buda 
felé nyomuljanak elő mindkét részről, hogy Zápolyát két tttz 
közé szorítsák, a ki így aztán kénytelen legyen fejet hajtani Fer- 
dinánd előtt, vagy pedig, hogy Iván arra vigyázzon, nehogy 
Zápolya Erdélyből segítséget nyerjen, vagy, hogy a déli határo- 
kat őrizze a török ellen, mert mindinkább általánossá lett a hír, 
hogy a szerb és bulgár basák Ferdinándot megtámadni készül- 
nek, mihelyt ő az osztrák határt átlépi.^) 

') L. a 13 jegyz. Júliusban midöii Ferdinánd clökoszületckct tott, 



■J*'} rKKKFi: IVAN'. 

. •»..ttat''i-: száiiio:? in:i;rv:ir Larczos holttesto boríta: de nióír iia- 
,'vo'«b ízAmiiiil liiűiorMk •:•! a szláv írvaloíruk közül, legázolva az 
■/.:::-! j lovaiiiAk patkúitól. Xeni ok nélkül kért Iván Bécsből 
i--:v;:k:tt. -^p-e'j a tüzérséir iiiánva volt az ok, a melv 5t o veszte- 
>!l:-'" ?odi_rta. Az oUcns-'^es hadak, bár nem kevéssé luegtöiTC, 
v:->j;-.T.::.;il:i-k: do ezen e's.5 trzékeny veszteség után erőt vett a 
-—xsclv'k Sf:re;:en a csűíiíedés. A pníéta stvozo::. ar Inzonvos. de 
:>• 'Uitevó hatalma niéj s^m nientbcíte :::■. j a La':á!től olv sok 
hívé:, kik niA^iika: reá bLz:ák.^i 

ZárolvAuál el^:-.b-:-^ bíra'.::::;: /. :':>j:-.:: ■:: ■.iTkóJc: ered- 

i'<'i* •v-<"*h'<v -■•■—. . - ■-- ...:«.__.-.., .. . , ., .^... -^ .■■•••■«£ -rr P'Tv 

«'...... X ..'..«.. ..9 . . • * ». •.....« -X. ..... ..-^ ■ .ük ..^'IVhl « L'Ll S 

• - .• • .. • -*•■*■ V* 1 

0:.bak ví*...t-. ,:..:vr ^./. s ::Ayr/.-::.\yr.i l:.»l:i<>^:za:::i pappá tol- 
>..:.•.•:':.::>.:. P. ... l....'.:.>.Vu:l.:: k:::V..j::'. crte:: C^ibak. Mindé- 

•i • ^ " 

'::^ .il:i:: . l!.::..x .; v,:r:: l: yű>v- i.>cc v::cj ^andáiuniai. Ot bízta 

r:.c :>:l:.i: i-^w^i. V:^v v^cí^:^:: Vek; te Iv.\:i-:il. 

.. • • • • .1 

O.-.Vax 1 .>^^:-:l\v. v-^/,.^vL^:: u^van ;*. 'őiv.dalatú király, mert 
: ■'. v' < rsvKX-.. *..::\u\:a k^*: '.:•> vta tVnliuánd Uvelét. niely- 
'•. * ' i ..vr.r.. *.oux iv.;c :-l>.:v. %v\: s.vn:olve — neki Ígérte 
\.:-^v:x .1 \.i:,i.l: y->;v\N. jie:. de e^>eb emelkedést is az eiry- 
• ... »..-^ ... p^ ^ ^:v>.' :vk. ";:v. vol: ívs.: \áias/tás.C/ib:ik kébe- 
'.*... •. . '••:,•> i OS :r..x:".Ak íva::.i:, íu'vos m;i:;var sziv dobó- 
. ., .x..\.-v- . >::,;\.^'x/.:. '../..Ur.v vo-i Ivánra, hallván, hogy 

K...:."^.»,: x:v e".l:.;*:v.e.;a k;';:veivel e tót parasztot. O bár 

*vx>^' ^v':. i "■ "•• v\\: .lev.w :.i>:év.t ataííaui Ferdinánd pártjára, 
>...:..\. . \t;^x.r.s:s..'..;lM l.v. de e.vn kőiben végezni akart 
Ivr.-.;. *:/^^ > "-'■ ku:>.;- ^'ebb tlpus.'túljon. még mielőtt 
w*...: ; ^.- :;v -. v\v.\".'-.,'. \\ve-xúitotte a s/omszéd megyék 

V. 0. . .= \'n/..- ^ ^ •' • ' ; •• • -■^•' ^*'-« = Aooopinms te pro- 

^. ,.,V. . .- :- ^ iV.iV l\-.r\ ,! aIÍ's ojtts aahaorentilms cladem 

Kvx^ - • ^ :'^^ • < " ^ i • ^ ■ - í-^>^v^i --^^w^" onuitatus ipsius Petri jac 

^v>i . ; .%-d .« t u^ ;^'íO- 



28 FKKETE IVÁK. 

harcztérnek, mely szláv holttestekkel sfirüu volt borítva. Iván 
udvarával s egy maroknyi menekülttel a Maros tűlsó partjára 
száguldott. 

A budai várban, midőn a király hírét vette Iván megvere- 
téséuek, örömlövések dörögtek s a főváros templomaiban felhang- 
zott a Te Deum.^) 

Szeged városában pedig rémület szállta meg a lakosokat, 
midőn Iván czár residentiája felé közeledett maradék csapatával. 
A polgárok jól tudták, mi sors vár reájok, ha a >Fekete Ember* 
neki bőszül, — tudták, hogy az ö vérükkel fogja szomját oltani 
akarni a harcz fáradalmai s gyalázatos futása után. Azért pusz- 
tán állottak az útczák megérkezésekor, ki hová tudott, elrejtőzött ; 
egy nagy csapat eltorlaszolta magát Szilágyi kőfallal kerített 
udvarházába, szegény és gazdag keresett ott menedéket Már a 
kapuhoz közeledtek a czár emberei s a bezárkózottaknak nem 
volt hadiszerük. Egyszer csak egyik menekült, egy Urbán nevű 
szegény ember, megpillantja messziről Ivánt s felsóhajt »Istenem 
i'sak egy golyóm volna, ez a gyilkos nem menekülne meg tőlem !« 
A mellette állók egyike erre egy golyót nyújtott neki. Urbán töl- 

• 

^) Georgii Sirmieusis Ep. oap. L. 165. stb. 1. A leveretest meg- 
előző napokban Ferdinánd nagyon sürüu küldözte a leveleket Iván- 
hoz, a melyekből látható, mily nagy súlyt fektettek Bécsben Iván 
harczi tevokonyst»gére. Jul. 16-án ismétli Ferdinánd azon rendeleteket, 
melyeket jul. 7-iki levelében hozzá intézett s hozzá teszi még : Cumque 
acceperimus Nazadistas nostros nunc ad Budám diffículter ascendero 
posse, ct ne hü quoque diutins, quam rerum nostrarum status ferre possit, 
impediantur, te iterum hortamur, ut omnem adhibeas operám, quo iidem 
oelerius ad dietum Budám transeant, quod si verő minus fíeri possit, tuno 
nobis in itinere constitutis pracfatos Nazadistas omnes tecum ad eandem 
Budám adducere studeas. Jul. 20-án ismétli Ferdinánd előbbi rendeleteit, 
tudósítván Ivánt, hogy másnap a magyarországi harczra indul, két nappal 
Iván utolsó loveretése után, midőn Bécsben még nem hallottak arról, írja 
Ferdinánd Jul. 27-én): Hallom hogy Perényi Péter ismét ellened indul 
^bizonyára Czibak készülődéseiről értesülvén tévesen), vigyázz tehát és 
ne tedd ki magadat és seregedet túlságosan a veszélynek. Én minden 
bizonynyal e héten még eg}'enesen Budára fogok menni és pedig erősen 
sietve. Quapropter te denuo hortamur plurimum, ut consilii hujus nostri 
rationem habeas, ne quid inconsulte per te vei tnos admittatnr. (bécsi 
levéltár. 



FEKKTK IVÁN. '29 

tött, czélozott; a lövés eldördült h a »Fekete Embere szíve tájíuí 
találva földre terűit. 

A veresiiih&s inasok felemelték vérző urokat s kivitték a 
városból. Még élt. A haldoklót szekérre tették, a vajdák össze- 
szedték megritkított csapataikat, a sereg szomorúan vette körül 
balállal vívódó prófétájukat s az egész bad megindult déli irány- 
ban. Mi vezette őket arra felé? Talán a Duna mellé akartak 
visszatérni, a szláv földre, a honnan kijöttek a csodatevő hírére, 
a kit magát most igazán c-sak csoda menthetne meg a haláltól ? I 
így haladtak tíz mérföldnyire s éjjel Tomos faluba érkezének. 
Itt letették Ivánt egy magyar paraszt gunyhójába. Az élet még 
pislogott benne. De maguk a vajdák, a kik reggel még alázatosan 
fejet hajtottak a próféta előtt, az éj leple alatt szétszaladtak, az ö 
példájokat követve szétzüllött a sereg is, csak gyenge őrizet ma- 
radt a házikó előtt, melyben a czár küzdött a halállal. 

A házigazdát senkisem kisérte figyelemmel, nem vették 
észre, a mint titokban befogott s gyorsan elhajtatott a faluból* 
Három mérföld volt oda Szabadka : oda ment s felköltötte Török 
Bálintot. A vár teli volt ott lovagokkal, mert alig hallotta Török 
Iván megveretésének hírét, maga köré gyüjté a nemességet s 
készült, hogy Szegedet megtámadja. Egy pillanat alatt 300 fegy- 
veres lovon ült s Tornosra száguldott. 

Iván hallotta még a lovak patkóinak csattogását, a mint 
Török kiséretével a csöndes faluba beszáguldott. Szívós életerő 
volt benne, — volt még annyi ereje, hogy gyenge hangon a kaput 
eltorlaszolni parancsolta. Szegény azt hitte^ hogy összes maradék- 
csapata körülötte van még, mely tegnap odáig kisérte s hogy őt 
fedezni fogják melleikkel. 

Török megállott a kapu előtt. A vitéz, ki oly sokáig nem 
mert kijönni Szabadka erődített várától, még most is habozott, 
nehezen tudott bátorsághoz jutni. Cseltől félt s azért megígérte 
Iván embereinek, hogy nem lesz bántódásuk, csak a kaput nyis- 
sák fel. Végre a szobába lépett s többször kérdezte Ivánt, hogy 
él-e még. Iván szeretett volna még élni s a haldoklás pillanatai- 
ban is volt még annyi ereje, hogy megmenteni akarván magát, 
tettette, mintha meg volna halva. Erre megvillant a kard s a 
Fekete Ember feje az ágyról a földre zuhant. Török beváltotta 



FEKETE IVÁN. 31 

Úgy látszik, Zápolyának nagyon erős idegei voltak, bizo- 
nyára akkor sem volt nagyon megindulva, midőn három liéttel 
ezután Buda várát gyors futással kellett, hogy elhagyja. A mint 
hajóhada a Dunán elárulta, a mely már régóta meg volt véve 
Ferdinándtól, a mint a hatalmas főurak bandériumai Ferdinándhoz 
csatlakoztak, nem maradt más hátra, mint hogy visszahúzódjon a 
Hegyaljára s egy vesztett csata után, hogy menedéket keressen a 
Kárpátok mögött a vendégszerető Lengyelországban. 

Augustus 20-án Ferdinánd bevonult a budai várba, körül- 
véve fényes öltözetű magyar főurak pompás csapatától, — trium- 
fálva tekintgetett végig új fővárosa szép vidékén, S a Duna 
fenekéről szerencsétlenséget jósolva meredtek feléje Iván koponyá- 
jának mély szemgödrei, mert a győztes kiséretében lépdelt Török 
Bálint is, sütkérezve az új nap sugaraiban. 

Dk. Smolka Szakiszló. 



AHSOLON DÁVID KÜLFÖLDI KÖVETSÉGEI 

1G77— 1G80 KÖZT. 



»Teleki .... tanácsára a fejedelem (Apafi) Macskásy Bol- 
ílizsári, az elégületlen magyarok pedig Fábián Farkast Absolon 
Dánielt és Fajgel Pétert küldték át Vareoba, kik aztán (1677.) 
máj. 27-én szerződést kötöttek Betluine gróffal. « 

Ennyit olvasunk Horváth Mihályban Absolon Dánielnek 
1077. óta kifejtett diplomácziai működéséről s épen csak ennyit 
tudott Szalay is. Az ezt megelőző első 1674-iki küldetéséről vala- 
mivel többet mond ugyan : de a késől)biek meg sincsenek említve. 
Atalán egész történetírásunk csak homályos sejtelemmel bírt a 
XIV. Lajos s a bujdosók és Erdély közt fennálló szövetségről, a 
szerepről, melyet abban líethune, Reverend s a marseillei püspök, 
másfelől Lengyelország játsztak : hogy volt-e e közvetítő magyar 
részről, s ki volt az ? megemlítve sehol sem találtam, sem emlék- 
iratokban, sem levelekben. 

Pedig volt s nem más, mint Absolon. Ugyanaz az Absolon, 
ki tiz évvel később Munkácsot Caprara kezébe játszta. Költő 
megénekelte, történetíró megírta »árulása« történetét, s emléke- 
zetét csak e kárhoztatott tette tartá fenn. Egészen elnyomta az 
liasznos és kitartó szolgálatait a nemzeti ügynek — az utóbbi 
árny egészen elfödé a régi fényt. Senki sem beszélt arról két 
hosszú századig mennyi odaadással, mily kitartással szolgálta ter- 
hes és sötét napokban a szabadság ügyét, mennyit fáradt és tűrt 
érte. Elfeledték teljesen mindazt, mit a bujdosók diplomatá- 
jának évek során át köszönhetett a kitartó küzdelem, s hogy 
önnek sikereiben neki is volt része. is erős küzdelmeket állott 
ki, ha nem is a harczmezön mint ezek, de a versaillesi udvarnál, 






• i 1 V 



....^1.- .A — „ i_.»:- . _ r L X' . A--jki* 



■ • • 

— míá'-T "li't^ ,■»-■--- i,,.-«- _■ -i,— • _ ._r«'.. 1, P-- —^1 -«,■-■ I " . " t; r: ■ .K" 

ii-tl:;^:: : 'ni;-'* •-- -.n^ .: - "T/ !- ;- •■ ^íj •: ■ i "'z Lz:.ir7:iisÁra. 

- . ■ t • 

# 

-.■.T-j.: Kv'l."' '■• I:^-.-'..".- • • Mk < ■ :. - -j v- v. I .--r;.', niAr kül- 
dő:: lV:L:"";v :• s.:,i,<-. .= * ::.<..->. :rtv::_^:^- If:: aztáru 

niíiT v^vü:: -'^ * "^ ^ "m- l >.. v -i^ >; ■ • -. :. !r;:-:^l:::: •;:iv:iriiÁl.-i 
X^iiu'>ak tiivc:.:!^^: *•:>:■:: .= ' l*.í ^ le '^ vr'ir:yi;k kO/:. ha- 
lunu <:'ov:'«,M'":>t > k- % ::. s ' ^- .'l :.•/. is.'sj.í.*. ^i'*>/:y5Íe:-tt Len- 

kovot luAr lu:'. l-''»l ^i:>v "IV.'kir. *l.>^\- :i iÍ:i:a/::i kinilvuál 
luojjsuiuoiu' ;i" .uLiiívlo v^tly:. Kó-M'bi u'v^jloi :> riiiiul osak 
birtíitasokíil iaitalm;u'i;ik. s a A^A^-z silr^oit-sOro au^:. 'JS-áu Absv.>- 
\s>\\\ ismrl i'liiulitíik loni;}\ ! iV.Kli o. * » i u.: kiv»lriÓ!i o/ is i'S2\k biz- 
tatásokat lu».on ba.a, nurt a ki \ó< ívn/, mit a bújilosók ez itlö 
s/crint kaptak. \\\\\\ \olt rK ;;ímií1»'» arra. h«\iry n biijili^sók ügyét 
jókarba bolM'/T. ll»»i:y m.- rU*süi:i:otlóstol inogiiiontsók okét, az 
i»v véj;en a loni;yrl király igyik krtlves euib<nét Gizát küldte 
A|»ali mlvaiaba ^ uiii: otlléto alatt hi7*>. tVbr. T«'»géii Absolon 
»\Ír« lítMigyrlois/ágb;! nuMit. 

A íloloi; végn' krtlvezöbbiv l'ordúl vala. A niarseillesi 
iiüsiH^k viss/.Mbivatott s a m:igyaivkkal határozottan rokouszeii- 
vi*/t» lUJMM"'^ Mi'tlnuH' befolyása iiöveko<lett, ki, mint a lon- 

'^ Ai'lii llií«tMi'h'!i n-t« ;;i'stas lVli»iii:io illustranti:i. T. V. 

"* \|ir. I. i'í« Ül-iki Irvfloi 'IVlnkilie/. : a m.-Víl sárhelyi esal.uli 

Itiii'liiin. 

"i A iiiiirHi'illrHi |illH|Mik \v\vW\ «•/ iilnhöl a m.-vnsiirlielyi lt-iHnni. 



.VBíS'íL/ÖX DAVm 



Tii btiu ladáaji küczkári t^rlU: : a bújduső urak uein riziveseii 
rlték iitjfcgnkai x fejedelem parancsszaiTa alá. s Bethnne úgy 
liL bogr Abaolvit a fcjedekm által nem raiificált szerződést 
rŰÉtú ir.AgJTal A dologiLik 6 álalán új ft»rdiilatot akart adni : 
esskk e^n* itoc láita elérhetőnek, ha a íoTezénvlet a Teleki 
pt adatik. Erre faErlie megpuhít ni a nyakas bujdosókat, 
ciber 1-en irt lerelében erős szemrehánTásokat tesz nekik : 
CT. básinlatos n^p ez. melynek annyi nyomor, annyi évi 
szetés. haza és szabadság nélkül eltöltött év ntán, fel- 
|ák a leghatalmasabb király segélyét — s ő a menekülés 
jSÉcm ismeri. Tagy nem akarja ismerni, de hiú és veszélyes 
lyokba merűlTe. a bizonytalant előbbre teszi a bizonyosnál. « 
rfil hatán>20ttan kijelenté, hogy Absolon mindaddig ott fog 
xxzni. míiT AZ ó körete a fejedelem elhatározását magával 

h02ZA.^> 

PárislnM Ab<olou oz időben érkezhetett vissza. XIV. Lajos- 
áét vvt. IS-án kelt ké/jegye kiemeli, hogy az általa hozott 
»kot átvette. K ké/jogy ékben a franozia király nagy rokon- 
vol siől a bújdi^sók ügyeiről s bizalmát fejezi ki, hogy azok 
1^0 Teleki keiéWn jő helyt van, de a további alkudozásokat 

IVthuuen^ utasítja, uúut a ki be vau avatva az ö nézeteibe. 

A iuar\)uis dorg;\lő levele a bujdosókhoz, a király rokon- 
id s\^rai Tolekiheit meggyőíhették a háborgó elemeket, hogy 
.i ut^kűl nem Inddogúlnak. Csak vele és általa érhetnek 

t^Ueuört^ senuuit som tehetnek. Elkerülhetetlenné vált a 
■í^kw/áíi ogN' |H>tí^on:öiU*n!í (HUitjai felett, mely a múlt évihez 
Itiisíit^k, s w\elY léuyogélHMi hán>nt dolog körül forgott : 

fi) hogy a b\\jdosók tovezéruek Telekit ismerjék oly módon, 
luiudou ebből snármaxható ellenkezésnek eleje vétessék ; 

f' ) tíilAltasji^'^k modus vivendi, mely e mellett a vezényletben 
io»i« H kuruoA vonéivk énlekoit megvéi^je, s a bujdosók vezé- 
' «^KY {\$ tagból álK^ hadit^nnáes alakíttassék. 

<' i ^lelöki Mtomél^vw érvlekoi kielégíttessenek. 

A u^Hivhio bintowa Korval volt. s az értekezletet Kővár 
^í^^ivkAw tavlották weg» An uta^itá^, melyet ez itt felmuta- 



-i^-i 



38 ABSOLON i>Avii> 

császíiruak J^az egész seDatori rend, a clerus kiváltképeD.« Az 
^átkozott krakói püspök, az ausztriai factiónak zászlótartója* 
nyiltan szembeszállt János királylyal, liogy mer ö toborzást en- 
gedni eretnekek számára? A királyné is, eddig pártfogója a 
magyar ügynek, most ellene fordult: a marscillei püspök »ge- 
niusa« szállt belé. Hogy a pápai nuntius bíztatta a seuatorokat 
azt nem lehetett csodálni, de a brandenburgi választó is ellene 
dolgozik Bethune-nek, ama »j6 lutheránus* dán király pedig egye- 
nesen megírta, hogy ha a király a toborzást tovább is megtűri, 
elzárja Danzig kereskedését. Éhez járult Wesselényi Pál ambi- 
tiója i* királyságra való vágyódásával* mely egymaga képes lett 
volna compromittálni a bujdosók ügyét. De azért Giza megkapta 
a parancsot ötezer omber fogadására, s ápr. 28-án Bethune is 
aláirta a kővári szerződést s az ott kötött pontokat^) daczára, 
hogy Apafi vatificatiója még sem érkezett meg. Mindez pedig a 
német rosidenst úgy kiliozta sodrából, hogy nagy sietséggel 
líéosbe utazott. 

'Poleki nem volt niogelégedve a pontokkal, mert ezek köve- 
teléseit alászállították s nem azzal, hogy Absolon még sem siet- 
tette párisi útját. De liát szegény feje mit tehetett volna, mikor 
ez »egésztMi Ueth\ine« uram jó akaratától függött? Végre csak- 
ugyan nH»gérk(v.i»tt a kővári szerződés ratificatiójl^ ligymiut azt 
l<\)rval fogahna/.ta.-) ,lános király llahaesov jun. 7-én kihallgatá- 
son fogadta Hethunet, Absolont és Nemessányit, minden jóval 
bi/.latva ezt^ket. 

S nh>st \\\{\v végre Absoh»n elindulhatott. Meg volt bízva 
Kies/Kr»/.i>lni líajt»snál a Kővári szer/ődés ratiiicatióját, a módosult 
vÍNzi»nyi»lv kövei ktv.tölMMí új pontokat terjeszteni eléje, melyek 
kö/l \t»llMk a Teleki s/.iMuélvén» vonatkozók is. De utolsó szava is 
rfiv intés \olt TelekilM*/.: ^most már az én követségemnek jó 
HueeeMMMNa mind a/ kiízjóra, n»ind Kegyelmednek személyére nézve, 
II^HK "'• ***^ ^''''** Hn»»l^ának jó folytatásától. Hogy azért a magyar 
nom/elnek h Ki^gyelnuMlnek hasznosan szolgálhassak felette szük- 

MNmiIi.'I'u *U Vet mollókpoutluM áll. Kmlotijc n lu.-vásárhelyi 
|«iV«*lt»W'(**» llotlnnio JfutMovif* íipr. HO •» \ui\} 7 W^l ír 'IVlckinck. U. o. 
^^ ni«V««n*U(l l»«>f»lr «. o, 



M I 'oiiipoiiiK* Hzcinrcliányílsait űj kiadásban hallja Betliuiie ajk:ű- 
M. ^^Hiik lio^y ezek a novellák igazak voltak, s akárhogy csfirte 
íHiiviirla a dnlf^ot, <!<» — el nem csavarhatta, s nem tehetett mást 
mint, h(»gy utaHftáHi kprj(*n. 

iKy MX ni a Mf rlinfili a tavasz is. Absolon még mindig 
LiMifj(yi«lnrN/íl){lMui niaf^yarázta a novellákat, kóborolván ez ország- 
liaii Jiiblini^balra ott a hol a király h a marchio voltak. Eljött egy 
i/Im'ii h'ajgt'l íh VaiHÓlia s fl n»í»í^' Hom mehetett vissza. A ratificált 
h/iM/Atkm liindáHát Mc^ihum* csak halogatta. Már a béke is 
iiH'MliíilIrli'il a í'HMNzár és XIV. I^ajos közt (Nymwegen 1679. 
l'nlir. íi.) n lii/oiiv Ahsolonnnk nem volt kedve szerénti. Ekkor 
í'H'''*'' vAnii.Inmil mrí^tmltM Telekinek e<ry leveléből, hogy miért 
iieiii nri«H/tik ? 

Uevrrriiil e^y kiváló tehííiségü, ritka szerénységű, magas 
miv.illHé^rfi ,||,1),', voll a íranezia apátok legjobb fajából. Utolsó 
nIAhrii ti'ilihit volt a ImjdoHÓkkal, de télen visszament a fejérvári 
iiilvíirha. A mini itt a békealkudozás komolyabb alakot öltött, 
hely/i'iél, minil tlirh(»tetlenebbnek találta. ^Nfár 1678. december- 
ben*) p;iiiMH/t enuilt miatta s azóta is helyzetét hamisnak találva 
HÜr^elte, ho^y elbocsássak. Ugy mint Absolont Bethune, Reve- 
renilot T(;I(íki taitóztatta különböző ürügyek alatt — a valódi 
okot e^'yik sem mondva meg. Mert Teleki Keverendőt zálogban tar- 
totta HZí;rzödéaei és követí»lései fejében, Bethune pedig Absolont 
Kevíírí'udért. Egymást érték Teleki sürgetései, hogy siessen haza 
mígnem ezekből kifáradva 1679. nyarán kemény parancsot 
írt rá, hogy azonnal jöjjön. Erős szemrehányásokat tett neki, hogy 
instructioja ellen cselekedett. Nem jó, ha a szolga okosabb urá- 
nál. Hámul, hogy nem látja, miszerint őt Revcrcndra^-nézve tar- 
tóztatják :>ní;m mint residenst, hanem mint zálogot*. Ez pedig 
nem megy addig míg köví;teléseit ki nem elégítik s vagy a ratifi- 
eált szerződést, vagy a fejedelem ])éldányát vissza nem adják. 
Kilátásban van a békealku a császárral — s ha a felmenendő köve- 
tek assecui'atiója megérkezik s ő mégis ott lesz, megíiják a király- 
nak, respublicának, Bethunenek, hogy ő, Absolon, nem a fejede- 

^) I )<•('. 4-iki líivelc n in.-vÚHÚrliülyi Itilrbnn. 



I I AHHOLON DÁVID 

Apafinak, l\'l(»kiiu»k, de azokat Francziaországból miuiszterválto- 
/.(\hí /avnrok luiatt küldöttek meg. Betbune a békekötéssel összefér- 
ht^tlonnok tartotta, hogy Praiicziaország Erdélyt hadakkal, pénz- 
/ol Bogltso,') hogy ott állandó követet txirtson s elhatérozá R^ve- 
roud visssahtv&s&t. Absolou, ki a béke állandóságában úgy sem 
bixott. mhulout olkövotott^ hogy a marquist szándéka megmásítá- 
nAra bírja* IV oxólját csak félig érte el. Betbune mindenesetre 
t^rtokoitui akart Hovoivnddal, mielőtt e részben véglegesen dönt s 
0|íyout^son kivAnta, bog)* jftiiön ki hozzá. Teleki sem ellenkezett s 
aí abU^ ííopt. áá-éu kodéhoz vévén a fejedelemnek s Telekinek 
\l\\ l»5\i\K*íhoí irt lovoloit: megindult,-) 

Uethuno oot, olojt^n értesítést kapott Francziaországból a 
k\í^U\<\^K hv\»ry ait íyAndékok s Toleki kegydijának biztosítása 
u\.u olkOüírtltt^k* H loYolot .'Vbüolonnal közölte is, ki az útikészti- 
K^fokot mo*; is W\U\ l>o fátuma volt a jó embernek, hogy ottho- 
\\M \\\<^ so lathaHHH inog. A nuirquis, Reverenddal tartott érte- 
kr<i lótok \\U\\\ boltvftv ózott, hogy oz visszamehessen Erdélybe s 
híUMol \iranunik rA koUott várnia.*^) Előterjesztései ugyanis kirá- 
l\i jo\aha^u\í*rH vArtak, « az még dec. elején sem volt Varsóban, 
nuntan Kovon^nd, hAr még ogyszer vissza szándékozott menni 
l«!rdolybo. o^'v i\j Allamló kövot kinevezését kérte. 

Krrt* Akakia ItogiT volt designálva, egy erélyes, de már 
koron Törli, kint«k Hzoinélyo azelőtt is forgott szóban. Teleki elő- 
(tM;ÍoH«tÖHl It^tl, hogy bojövotoléig legalább térjen vissza Reverend 
{U t»nlolyi képvÍHololro. Kzt Akakia ellenezte, mert ő az ajándékok 
n ironiAnyok nélkrtl Hohogy som akart útra kelni: ^anélkül felette 
kotlvi^tlon ay. in(hilAHhoz.« 

\i''HVt> HíHo. fubrnár elején kiegyenlítették a dolgokat. 
ViMyo a/, ajrtndékokat H irományokat Bethuneuek egy postája, s 
Hovon»ntl oh Abnolon külön induljanak.*) Akakia még maradt — 
altiul tartott, »hogy az ég leszakad*: mert a roppant árvizek 
nagyon olrontották az utakat, s Absolonnak sok kárt is tettek, 

') Hniliiint' kitint iit'lkÜIi düclaratiója ex dv vegéről U. ott. 

>) Mliik«<t lovi^l 11 Toloki Itilrban. 

") Nnv. W liii, i|(u\ 7i^n Tohíkihoz írt levelei. U. o. 

M Akiikliiimk nmrt. 1(1 ibi kelt levole U. o. 



T't'.'i^. 



;* .» ... 






I • ■! HM - 




.^J. 



:^^a.T-^.g z: 






r •! '•■•1 



L t:^ 



ÍTOI. 



_r jumiit . -Ufecr. 



1'^ _•--' 



»»b> 



-I -rcüILc "íblT *. ^ '' '»i *> g** . «.' 



• ■• 



.^^^ - 



<^-áj 










r»- Js.??-!- z soL-í^il. _r*eőa:i j* lsz '<ár£«í9Cc. L-'^ mc^st adja- 



y^- la. .sf.' i:s^r:»fCít -í-sa^áa. r? ícíií Abiso-on. Még egy losten- 
-í'Ti; .-^í»-r -jr. í>:di!inrci-rk :.j cs*^I'-aL h*>gy azt megmutassa 
'.',^íf)*ír.aesL í!rf»?a«fís<;íL n^í^^rriz abkin. hogy pénz nélkül nem 
imi^T -SíswL Xfii i; pr:C:fcci»3? ;ő;t kérni, csak azt ami meg volt 
■ícér«s?.« V^uTT- i*54.*k :iiác;dkris uián megtudta miben áll a dolog: 
^ V^fr fcf**^-^^ 3<eat JkizdLk íVLXt* csak a tiszteknek s derék emberek- 
3^i^ < v^^ r< r:í:2i mi&radt más vigasztalása, mint az, hogy sze- 
as^Tf !v{^*i3"ocu Colbertnek. hogy >nem így tractálnak a fran- 
csii trCj ttüb^n?: Erdélyben, c 

IV iiuinuis még egy más is. Azután pár nappal, hogy a reso- 
Itik^^t Atvt'tto s dec, 2»>-án elindult adta ki a király, St-Germain 
I . á-án koll kéjrjegyét, mely az Erdélyben épen nem nép- 



KÜLFÖLDI KÖVETSÉGEL 49 

szerfi Akakiát betegeskedése miatt ügynöki állomásától fölmenté, 
8 helyébe Du Vemay Boucauldot nevezte ki.^) 

A dolgon ez sem változtatott. Az az ingadozó, megbízhatat- 
lan, nagyobb elhatározásra képtelen politika, melyet a franczia 
kormány ez irányban tovább is folytatott, mint eddig, ezután sem 
vált hasznára. Sikertelen volt elébb is, eredménytelen maradt 
mind végig. 

* * 

Hát azután mi haszna belőle a magyar történetírásnak, ha 
e sikertelen törekvésekről tudomást vesz? Vájjon nem jobb 
volna-e, maradjanak úgy mint eddig voltak eltemetve az archívu- 
mok porában ? Hisz Magyarország történetének épülete ezek nél- 
kül is kész már. Művészi kezek alkották meg — e sok hiú törekvés 
fölsorolása nem üt azon rést. 

Az épület valóban kész. Pompás palota, lakályos, s ha az em- 
ber, mint egészet tekinti befejezettnek is látja. De nézze csak 
közelről műértő szemmel, észre veszi, hogy amott hiányzik a 
vakolat, a szárnyépület még meg sincs kezdve, a szobákban nincs 
elég bútor s még maga a tetőzet is munkásra vár : távolról nézve 
észre sem vehető hiányok. 

Valóban magyar történetünk épületének tetőzete hiányzik 
— a djplomáczia története. Enélkül pedig az egyoldalú, több 
részében vagy épen nem érthető meg, vagy csak félre érthető. 

Biz az a mit én bemutatok ennek az épületnek igen kicsiny 
cserepét teszi. De hát mégis cserép hozzá — mégis egy adalék, 
véve abból a levéltárból, melynek már is annyi sok kincset köszö- 
nünk : a gróf Teleki-család marosvásárhelyi levéltárából s mely- 
nek teljes kiaknázása nélkül a XVII-ik század második felének 
története mindig hiányos marad. 

Szilágyi Sándor. 



^) Az okmányok a Telekiek m.-vásárhelyi Itárában. 



Századok. 1883. I. Füzet. 4 



M A T II O II r Z S I G M N D N É. n 

ir)74~-1621. 

KL8Ö KÖZLEMÉNY. 

I. A lak a dalom. 

Ay, onK»lj'i lojtMlrltMnnAk közül egyiknek sem jutott oly 
iMM/.Au NKAnaloiura mólti) inigicus hofr osztályrészül, mint Báthorí 
/NÍKiiitiiulh/^iiHk, MAria K rÍH/tionia osztrák föherczegnőnek. Iga- 
/.Ah M/ünHlninra iii^ltó, nn^rt önhibáján kivül jutott olyan keser- 
von vÍM/on)'ok kö/A molyt-khöl kibontakoznia nem állott hatalmá- 
ban, N niivt^l H/.(^niÍHUi ('f(yc(lüli vigasztalói a könyek voltak: a 
K'Hiyt'k, ninlyt^knok liobloKialan szive kiapadhatlan forrásává vált, 

lit»bb»KtHbin volttcljcHMet^'bon, csak az vigasztalhatta öt is, 
lH»H.y íHOK hdni 6nb'niclt('. 

Mária KrÍMzlif»rna hzübített Graczbau 1574. nov. 10-én, 
IxArnIy cm/irák löbtTc/t^gnrk Oh Mária bajor föherczegnönek volt 
liMuiy a, 1 1 . Knnlinándnak, a későbbi császár-királynak, a nővére. 
Ti/nnötith voltak ti^niv^ruk, ö volt közöttük korra nézve a harma- 
dik, H/nn^ttit környo/U^ minden (ddalröl, kedvencze volt nemcsak 
t^vUlniiKtk N t^lnö Horbiin gondoH 6deH anyjának, de főképen nagy- 
♦»t.vjAiiak, a kihM a niUncbíMii udvarban már mint két esztendős 
H.y<^t'iiMd« nM^^rdidCiU M Im/ani(»Hb időig is tartózkodott; nagyatyja 
ví»HHMii|tdi»lnib*^ Íh nirgiMnU'ki'Zrtt róla, 10,000 forintot hagyván 
jM'kl ktilnii^y/íjMi,,/^ \ prágai udvarban is megfordult még gyerek 
M«'»'rtbun, nlt iw Nzt^rrtö karokkal övezték, főkép az özvegy császárné. 
. I<«»áiiyai nrvi'Kmét Mária főherczcgnö nagy gonddal vezette, 

iMrtiiu KrÍK/tifrna ím, a ki)r igényei Hzorint, egy föherczegnőhöz illő 
*«J* «ddiilft hiwidlotéMbon réHZOHÜli: a házi munkák tanulásától, 
I ' *^ l*«»iiyJia vny.oténétől egész a latin nyelvig, melyet kitűnően 
«*I \n mijáutoit. Nt'vrltelé»énok alapja, édes anyja szigorú vallásos 

) l*ibiiHtNiilii Minlii (^lírlMtiorim von Inncr-östorreich. Vou Kari 



r>2 nÁTiioiu zsrcMOKDNí:. 

ház v eladód loiinyiiirii politikiibol iilkut kötiii. Nem ok uélkűl 
vált pi'ldíiboszi'ddé a ». . . tu felix Austria iiube«. 

A császár-király csak akkor (1595. jan. 31-én) értesítette 
Mária fölicrcze^^not a .'íszereucsé«-röl, midőn már lejedeimi sza- 
vát lekötötte IVilhori Zsigmon<l követeinek. Ervekben nem volt 
hiány : úgy kivánja azt az uralkodóház érdeke, úgy kívánja az 
egész keresztyénség szent ügye. 

l>e a jnditikai érdekek szava nem fojthatta el az anyai szív 
hö szeretetét. Jiz a rideg politika úgy is megkövetelte eddig is 
már Mária főherczegnötöl áldozatát, midőn egyik leányát Annát 
kiragadta ölelő karjaiból, hogy általa Lengyelországot, melynek 
királvnéjáNá Ion, közelebb hozza a birodalomhoz. Most még ő is, 
a leiigvel királyné, szót emelt édesanyjánál, hogy ne áldozza fel 
t i'st vérét, neailja Háthori Zsigmondnak. Valóban Mária főherczegnö 
sehogy sem tmK>tt belenyugodni, hogy kelljen neki *olyan ked- 
ves és iMigedi»hnes gyermeket <? egy oly távoli veszélyes országba 
elbocsátani, a lengvel királvné határozottan ellene volt e házas- 
Ságnak; de az édesanya és testvér kérő szavai nem juthattak a 
csás/ár pánczélozott szívélu'Z s végtére is hozzá kellett szokuiok 
a gí)ndolatlu>z, hogy :i politikai érdekek kérlelhetetlen parancsá- 
val szí'MilM'n az an\ai és ttstvéri szív magába fojtsa sóhaját. 

A hoz azonban szilárdan ragaszkodott az özvegy főher- 
ízcgiio, hogy leányai között választást nem enged: vegyék azt, 
a nh'lyiket adják, nem tanácsos szokásba hozni, hogy a főher- 
czegnök kíizött válogassanak. Kz felelet volt a császárnak, de fele- 
Irt volt rgy szersmind Zsigmondnak is, a ki már előbb (1594. 
íiszén) kérte a főherczegnőt, küldene el neki két idősebb leányá- 
nak arczképét, hogy választliasson közöttük, a mit akkor a föher- 
(•zr;;nö azzal ütött el, hogy a császár híre és tudta nélkül kérését 
nem teljesítheti. 

De most a esászár-király közbelépése által egyengetve volt 
;i/ út HZ erdélyi követség (ílőtt Prágából Gráczba. 

A lőherczt^gnő nem mindtíii aggály nélkül nézett a követ- 
fi';' érkí'zése elébe. Az udvarh )z, különösen az egyik titkos- 
latiácsoslioz Kumpriioz írott leveleiben mindig van mivel tépelőd- 
nie. MIh'nére van, hogy az erdélyi követek mindannyian Gráczba 
menjenek, mert sokl)a kerül illő ellátásuk, elég volna, ha csak az 
elöhbkelőek jelennének meg ott. Majd a lakadalomra kitűzendő 
lovid terminus i^llen kel ki, mert az erdélyiek Szent-György napra 
M/erellék volna teiiFii a lakadalmat. Jjeánya nincs felkészítve, 
ilhi ruhája sines, nemhogy egyebe volna készen s a mi legfőbb, 
uiin-i e^yitlen egy asszonyszemély sem iiz udvarnál, a ki vele 
mehelni'. I gy látszik, Mária főherczeguö eleinte úgy gondolkozott, 
»t^y ha M niH;.ftt nem távoztathatja is el végkép, legalább 



54 BÁTIIORI Z8IGMOM»NÉ. 

vinistáktól elvett tomplom fölszeutelésénél maga segédkeztél. — 
Bocskait erre magához intette a föberczegDŐ s kérte jönnének el 
másnap reggel 7 órakor, hogy válaszát meghallgassák. 

Márt 3-án kora reggel megjelent tehát harmadszor is a 
követség Mária föherczegnő és fivére Miksa föherczeg előtt. 
Mária közelebb szólitván Bocskait, leányát odaigérte a fejedelem- 
nek, ha a szükség kivánalma és a szokás szerint megköthetik a 
házassági szerződést és így nyilatkozott Miksa föherczeg is. 
Bocskai nemcsak maga köszönte meg ezt, de szép köszönő beszé- 
det mondatott Carillóval is, kiemelvén, mily örvendetes hír lesz 
ez a fejedelemre nézve. A követséget azzal bocsátották el, hogy 
még az nap délben visszatérjenek a házassági szerződés megkötésére. 

A föherczegnő tanácsosai rögtön hozzáláttak a házassági 
szerződés egyes pontjai összeállításához. 

A mint délben (márt. 3-án) az erdélyi követség az udvar- 
ban megjelent, készen volt minden. De németül volt fogalmazva 
s Bocskai kérte, nyújtanák át nekik latin szövegezésben is. 

Márt. 4-éD reggel kapták meg a latin fordítást. A magyar 
követek erre még délelőtt magokhoz kérették a német tanácso- 
sokat 8 megállapították a házassági szerződést 

Mária föherczegnő 55,000 forintnyi nászajándékot s ugyan- 
annyi értékű birtokot kivánt leánya számára. A követek még 
többet, 60,000 forintot szavaztak meg nászajándékul, sőt kilá- 
tásba helyezték, hogy a fejedelem még többet is fog adni s 
mindent megteend, hogy fenséges menyasszonyának teljes meg- 
elégedését kinyerje. Kötelezvényt adtak, hogy a házassági szerző- 
désben lekötött birtokokat Mária Krisztierna Erdélybe jötte után 
egy év alatt kezéhez kapja ; de azt kikötötték, hogy a meuyasz- 
szony Erdély határáig ne az ő költségükön szállíttassék s hogy 
lehetőleg siettessék a lakadalmat. 

Másnap (márt. 5-én) a gráczi várban megdördültek az 
ágyúk, hogy hirdessék a lakosságnak az ünnepnap fölvirradását, 
midőn az eljegyzésnek meg kellett történnie. A templomban az 
udvaron s a követségen kivül jelen voltak a stájer főrendek s 
legfőbb egyházi méltóságok s megtörtént a szokásos eljegyzés s a 
vőlegény nélküli összeadás, a hol, mint vőfélyek, a menyasszony 
részéről Miksa és Ferdinánd föherczeg (a későbbi császár-király) 
szerepeltek. — A követek ezután magok részéről is ajándékokkal 
tisztelték meg fejedelmük mátkáját, többek között pompás nyak- 
ékkel s más ékszerekkel, aranyozott ezüst tálakkal és a miről 
Erdély híres volt akkoriban : szép termés arany - darabokkal. 
Gazdag lakoma fejezte be az eljegyzési ünnepélyt *) 



^) Mária foligiiö levele Rudolflioz 1595. mart 5-tTol, melyben 



50 iiAtiioui zhiumondné. 

vHi\\i l*iivÍKy/'WÍl jim. 2()-ún írván íiíinak Ferdiuiiiidnak) folyvást 
Inniiya HorH^iti itf(p[^)(lik : »min(lennap leli a hideg, nagyon rosszul 
uh. kip ngí»Hy.nii kikt^ll azt^lfliii alakjából.* Különben gyönyörköö- 
\w\\ ay. ÍHtiiiin«tlpn n/«pvÍH(>lo(.bon Os szokásokban, tetszenek nekik 
a iiutH.yar urak, a kik azt mondogatják, hogy Magyarországban a 
királynak tíUibji> van, niint kOi (^Hehországban volna : isten tartsa 
lö MiPfj (tt»H«i lu»iy.á MAria) ^h engedje azt is visszaszerezni, a mit 
nlvottjí'.tnth^k brlrtlii! .lí'íl imik niMgukról azt írni a Ferdinándnak, 
ln>tí,Y Mnintlt^nki imK}'"" Hzfpnek és kedvesnek tart minket, isten- 
ni'K hála 6rtis imádkozz te is érettünk !€>) 

Az ntazAH kííUenietleuségei közé tartozott az is, hogy kísé- 
rniük nagyon hiányos volt; — az legalább Rózsahegyig, ahol a 
MikMa í/'ditMTZOgtöl Kassáról eléjök küldött kíséret várta őket. 
MitnnltOdní^k (500 embíírrel Pozsonyban kellett volna várnia őket 
d^ nnni találták ott, így magoknak kellett kíséretről gondoskod- 
niuk, Mária titkára a zsidók pusztában vándorlásához hasonlítja 
úljnkat. 

Az ntazás így sok kellemetlenséggel járt Az út fáradalmai 
nr/mon ni(igvÍH(;lték őket s a menyasszony betegsége, mely öt egé- 
HZí*n kiví!tközt<4t<} viruló sziuéböl, sok lelki aggodalomra adott 
<»kiit. H ni^'g í'z sem volt minden. Az anyai szívre még nagyobb 
in«íí/pról)áltatáH várt, a mint a gyászhír Gráczból utóiérte őket, 
lioi^y li'ánya Katalin meghalt Méltán sóhajthatott fel az özvegy 
Irtlinnv/í'giiő: hogy az én anyai szívem mit érez, azt csak a jó isten 
Indjal Fájó szívvel teszi meg július 12-én Kassáról a rendelete- 
lí'ít, lí-ánya díszes eltemetésére.-) Gráczból Rudolfot is megkérdez- 
tünk a tííUietéH miként rendezése felől, a mi Máriának nem cetszett, 
azt IrJH (írre vonatkozólag fiának Ferdinándnak: »nagyon harag- 
szom, hogy a császártíM tanácsot kértetek ; mit tud ahoz a császár? 
H*»kkal szükségcHebb dolgokban sem tesz semmit, s most ebben 
t«MMHí valamit?!* — Jellemző szavak Rudolf gondatlanságára. 

így ért a lakadalmi menet, a gyászos karaván Kassára, a 
hol nz erdélyi fííj(;delem követe Bogáthi Imre üdvözölte őket 
N^diány napi pihenő után a menyasszony kissé felüdülvén, folytat- 
ták útjokat Szatmár irányában. 

Itáthori Zsigmond szorongó lélekkel hallotta mátkája 
kíV/flíjdésénífk hírét. Nyugtalanság vett rajta erőt s felébredt 

*) Mária fölignö Icvrlc fiálioz Ferdinándhoz, Prelvicza (= Privi- 
K><0 ir)í»r». jun. ÜG. Ihrkr: Gcsch. Fcrd II. 3. 565 1. 

^) iMáriii fölif^n/i levele Ferdinándnak Kassa, 15U5. júl. 12. Köz. 
HttriKT : Maria Kr/heraiogin 153 1. es Ilnrler: Gcsch. Ford. II. 3. k. 567 
^<« Ti (18 1. 

«) I/urUr: Maria 155 1. 



()0 KÜLÖNFÉLÉK. 

viHclöküt is bizvást assccurálhatja, l^ogy az egész idevaló ueppcl és min- 
den erőnkkel megsegítjük tikét, — csak éppen addig meg ne adják az 
várat, míg odaérkezünk. 

Tudom, hogy az pogányra is azonközben az tél reászáll és módja 
nz vívásban nem leszen. Hogyha Kglmed ebben minden bizonyost fogja 
tudni : el ne múlassa mentülhamarébb tudtomra adni. 
Kltcsso Isten Kglmedot jó egészségben ! 
Dátum Csáktorniae, dje 19. 9-bris 1663. 
Kglmeduek 

jóakarója, barátja 
G, Zrini Miklós m. k, 

P. S. Megszolgálom Kglmednek édes Eszterházi Uram az j6 cor- 
rt^Hpondoutiát ; azután is, kérem Kglmedet, mindenekrül tudósítson, én 
íh azon szerént cselekszem és mindenkor Kglmednek kész szolgája 
maniduk. 

Külczím : Spectabili ac Magnifico Dominó Joanni Eszterházy de 
(i alantba, S. C. R.-que Mattis Praesidij Jauriensis et Confíniorum ejdcm 
annoxorum Vice Generáli et Capitaneo, etc. Dominó Amico observan- 
dissimo. P. H. 

(Eredeti, egész ívre, ívrétben írva , az aláírás és utóirat sajátkezű. Ep 

gyürüpecsét.) 

II. Nádasdt/ Darabos Gáspár, gr. Zrinyi Miklóshoz. 

Kivűl : Par. Nagyságodhoz mint Kegyelmes Uramhoz alázatos 
Hupplicatió. 

Alázatos szolgálatomat ajánlom Ngodnak, mint Kegyelmes Uram- 
nak. Az Úr-Isten Ngodat kívánt szerencsés állapotokkal boldogítsa ! 

Kéuszeréttctcm Ngodat mint Kegyelmes Uramat ez alázatos 
Hupplicatiómmal megtalálnom. Hogy illy közel lévén Ngodhoz, öreg- 
(ímberaégem és betegségem miatt is föl nem mehettem (Pozsonyba,) 
annálinkább Ngodat csáktornyai lakóhelyében meg nem találhattam, 
ulázatossan bocsánatot várok Ngodtdl. 

Minemű végezésem volt néhai Nemzetes Nádasdy Darabos Gergely 
liátyám-Urammal az török rabságábűl való kiszabadulása alkalmatossá- 
gával, ez anuectált, nekem adott levelének párjából kitetszik.^) Melynek 
continentiája szerént bírhatta ugyan szlakóczi jószágunkat éltéig : de meg- 
halván, mind vérségem jussábűi, mind az trausactió szerént énreám mint 
igaz vérére köllött volna azon örökös jószágunknak szállani. De az mint 
értettom, ü Kglme meg nem emlékezvén illy vele való jótételemrül, 
vérségemröl is : azon jószágot, — ki már nem övé, hanem enyim volt és 
tt Kglme holtáig csak usufructuarius volt az jószágban, — Ngtoknak 



') A melléklet, a jelen ^j^ára mellől hiányzik. T. K. 



84 TÁUCZA. 

újra kitüzctett. Bay Ilona ö nagyságának hazai törtenetünk iránt visel- 
tető érdeklődése lehetővé tette, hogy a folyó évre líj pályadíj tüzetett ki, 
melynek határideje e hó végén fog lejárni. Még egy hannadik pálya - 
kérdésnek Kimély apát-kanonok úr által kitüzöttnek határideje is ez év- 
ben, september 30án fog lejárni. Ezenkívül Biiy Ilona ő nga ismét 22 db 
aranyat küldött, mint ezt a múlt hóban volt szerencsém jelenteni : ennek 
miként leendő felhasználásáról ma fog a választmány dönteni. Lehetetlen, 
hogy a nemeskeblü honleány iránt, ki társulatunk iránti jó akaratának 
annyi jelét adja, hálánkat a közgyűlés színe előtt ki ne fojezzem. 

A hiányt, melyet társulatunk néhány tagtársunk elhalálozása s 
néhánynak kilépése által szenvedett, 8.'1 évdíjas és 3 alapító tagnak belé- 
pése pótolta. Ezekhez járul 1 alapító s 1 1 évdíjas új tag, kiket most sze- 
rencsém volt előterjeszteni. 

Kívánjunk Istentől munkánkra ez új c'vben is áldást és sikert ! 

A jelentés tudomásul vétetvén titkár jelenti, hogy ifj. línjí'^ 
József úr az alapító tíigok sorába lépett s alapítványát le is fizette, 
mely az alaptőkéhez csatoltatik. 

Evdijas tagokká megválasztattak : gróf Széchent/í Sándor, Nagy- 
Dorog, (aj. gr. Apponyi Sándor) ; gróf Teleki Sámuel, Maros- Vásárhely, 
Karácxowfi János r. kath. s. lelkész, Békés ; dr. Somogy! Miksáné, 
Ijamhmei" Ede, Karnni Albert , Budapest ; ifj. Balló Lajos gyógy- 
szerész, Liptó-.Szt.-Miklós, (aj. a titkár) : Szokol Gyula körjegyző, 
Vazsecz; Bnhjovnzhj Aladár, bel ügy ministeri fogalmazó, (aj. Keinitz 
Adolf) ; dr. Forrai János, plébános, Vámos-Család, (aj. Köberl János) ; 
Az /rőL- cjt mfirtszel' (ársajiáf/a, (aj. Molnár Antal); KrauJiz Jenő tanár- 
jelölt, Zovány, (aj. Thaly Kálmán) ; TM Lajos ügyvéd, Biulai>est, (aj. 
Máté Sándor) ; A TnUly-lör Pozsonyban, (aj. Kelemen) ; Az esztergomi 
növendék papság magyar kath. irod. iskolája ; Salamon Vincze Székes- 
Fejérvár, (aj. a pénztániok : : Jlorrnth líóbert, BnrzJinin/! Arnold, Koltai 
Virgil sz.-beuedek-rendi áldozárok, (aj. Fejérpntaky I^.) ; VojííhjízI.í/ Mór, 
plébános. Lengyel, (aj. Tergina Gy.) 

Ezután elnök kiemelvén, hogy az elnökök három t'vre t(;rjedő 
mandátuma Irjárt, felhívja a Társulat jíilenlcvő tagjait, hogy szavaza- 
tukat az elnökökre adják be. Mindössze 56 szavazó volt jelen, kik is 
brailván szavazataikat s a czédulák azonnal (összeszámláltatván, kitűnt, 
bn^ry Ii)olyi Arnold rlsö elnökké egyhangúlag, b. Kemény Gábor ll-od 
elnökké fi 1, Pulszky Ferencz Ill-ad elnökké 03 szavazattal megvá- 
lasztattak. 

EznUin a 20 kilépő választmiínyi t*ig helyének betöltésére adat- 



TÁKCZA. 85 

Uk be a szavazatok, inolyck fölbontására bizf)ttság küldetett ki, annak 

elnökcvé Gyárfás István, tagjaivá Cgontotni J. es iQ. Suuni/ei J. ncvcz- 

totszésscl tettek ki. 

A bizottság eltávozván t^uiűeczky Lajos felolvasta SmolLa Sza- 

niszló »Fekctc (»Czarny«) íván« czímíi ertekcztWt, mely átaláuos 

fogadtatott. 

Titkár bemutatja Besácnyeinek ket végrendeletet, melyet Széli 

Farkas társulati tag a Társulat irattárának ajándékozott. Köszönettel 

f(^ad tátott. 

Pénztárnok bemutatta múlt évi számadását, melyből kitűnt, liogy 

a iKívétel volt U,<;í;3 frt 93 kr 60 ft 

kiadás 10,741 frt 88 kr 20 tf 

pénztármaradék 3,1*27 frt 05 kr áU (í 

A számadás megvizsgálására LWd- Farkas és Horváth Árpád 
kérettek fel. 

£ közben a szavazats^zedö bizottság beadta a választás eredmé- 
nyét, mely szerint választmányi tagokká megválasztattak a következő 
3 évre: 

Csaplár Benedek. l)r. Ortvay Tivadar. 

Dr. Czobor Béla. Lg. Ováry Lipót. 

Emich Gusztáv. Pesty Frigyes. 

Gr. Eszterbázv János. Salamon Ferencz. 

5. Haan Lajos. 1 5. Gr. Széchen Antal. 

Dr. Hegedűs C. Lajos. Szilády Áron. 

Majláth Béla. Tanárky Gedeon. 

Nagy Gyula. Thaly Kálmán. 

Nátafalussy Koméi. Véghelyi Dezső. 
10. Szerémi hg. Odescalchi Arthur. 20. A'illányi Szaniszló. 

Ezzel a közgyűlés véget érvén, zárt ülés tartatott. Pénztárnok 
jelentéséből értesülvén a választmány, hogy a Tjírsulat eddigi ügyvédje 
lemondván ezen állásáról , eddigi működéséért köszönet szavaztatott 
neki, 8 egyszersmind Uirsulati ügyvéddé egyhangúlag Sigray Pál válasz- 
tatott meg. 

Azonkivül a választmány az Ipartörténeti Füzetek megkezdésére 
600 frtot szavazott meg, s utasította az ipartörténeti bizottságot, hogy 
a jövő választmányi ülésre mutassa bo az első füzet költségvetését. 



86 TÁRCZÁ. 



A MAGYAR TÖRTKNETIRAS SZABADSAGA. 

.... ta no ccdc .... 
Contra audentior ito. 

Vájjon mi erdeke vau a magyar sajtó egy — bár fájdalom tekin- 
télyes — részének abban, hogy a magyar történetírás szabadságát kor- 
látozni akarja? Vájjon mit vétettek az írók, hogy ugyan ez a sajtó a 
nemzetet izgatja ellenök, s a censurának egy más — még a Sedlniczkyc- 
nél is gonoszabb nemét akarja nyakukra hozni ? vájjon meg érdemlik-e az 
Akadémia, a Kisfaludy-Társaság, a M. Tört. Társulat, hogy hazaíiatlan 
színben tüntessenek fel s formális hadjárat intéztessék ellenük ? Vajjou 
nem érzik-e ezek az urak, hogy végeredményében mindegy, ha a szabad 
szút a Metternich censurája vagy a felzaklatott szenvedélyek furiája 
veri békóba? 

Nem hiszem, hogy egyéb volna e jelenség oka, mint a vczérc7,ikke- 
zök türelmetlensége, kik a históriában épen úgy tagadják az ellenkező 
vélemény jogosultságát, mint a politikában. Csakhogy ez két különböző 
dolog. Vezérczikkre lehet vezérczikkel felelni, de hosszas évek tanulmányá- 
nak eredményét vezérczikkel elütni nem lehet. Lehet izgatni a tömeget, 
de ez nem czáfolás. Lehet átalános frázisokban kimondani a történet 
hamisítás vádját : de azt be is kellene bizonyítni. 

» Hivatalos történetírás* nálunk nincs, hála isten nem is volt, s 
hiszem istent nem is lesz. A miniszterelnöki palotából semmi szél sem 
fd ránk : mi ismerjük egymást mindnyájan a kik ezzel foglalkozunk, — 
bizony olyan kevesen vagyunk, hogy ismerhetjük — de mindnyájan 
becsületes hazafiak s jóhiszemű írók vagyunk. Ha egy köztilünk más 
színben fogta is fel a Zrinyi-félc összeesküvés szereplőit, ha egy másik 
kutatva Martinovics jellemét más eredményre jutott is, mint a szóhagyo- 
mány tartja : ám czáfolják meg őket, de jóhiszcmüségökct ne vonják 
kétségbe. Vájjon nem Fraknói intézi-e a Történelmi Hizottság kiadvá- 
nyait, mely mintegy 20 kötet Archivum Kákóczianumot s egy sereg 
Hctlilcnianumot adott ki ? Vájjon hol van egyetlen szó Pauler munkájában, 
mely nem az igazság pártatlan kereséséről tenne tanúságot? De bárha 
épen e két munkában egyik-másik szereplőnek tévedései fel is vannak 
tárva^ nem vették-e észre a gáncsolok, hogy maga az ügy, melyért azok 
elvérzettek, rokonszenvvel van tárgyalva? 



88 TÁRCZA. 

600 frt, bocsi egyetem magy. tanulói lajstromára 400 frt, a Figyelő 
segély ezes(íre 160 frt, Szabó Károly Bibliográfiája I. felere 2000 frt. 

-il 11. osztály höltséyvetéüébőL Értekezésekre 4000 frt, a sz. korona 
míitörteneti leírására 1000 frt, a magyarországi municipale statútumok 
kiadásának megindítására 1000 frt, a jogtörténeti műszótár munkálataira 
400 frt, dr. Márki Sándor dicsdretre érdemesített pályamunkája kiadására 
800 frt. 

.1 történelmi bkottmtj költsogvetcsc : Magyar Országgy. Emi. IX. 
első fele 800 frt, Erdélyi Országgy. Emi. IX. egész kötet 1600 frt, 
Anjoukori Okmánytár IV. köt. első fele li>00 frt. Hazai Okmánytár 
VIII. köt. 1000 f rt, Arcliivum Eakoczianum IX. k. 1200 frt, Wenzel G. 
A gazdaság tört. Magyarországban 100(» frt, Marczali : II. József II. 
köt. 1500 frt, Tvimai János levelezése 800 frt, velenczei követjelentcsok 
I. 800 frt, régi városi számadások I. 1000 frt, Árpádkori Okmánytár 
indexe 200 frt, régi törvények kiadási clőnmnkálatai 200 frt, történeti 
emlékek másolására 400 frt, könyvkötő és kisebb kiadások 300 frt, 
előadói tiszteletdíj 400 frt. 

Archaeolog. bizottság költségvetése : Monumenták kiadására 2500 
frt, Arcliaeologiai Értesítő 2500 frt. 

Valóban nebéz volna a választás e munkák, de átalábau a többi 

osztálvok 8 bizottsáííok által felvettek közül is a törlésre. Azonban 

legyílnk jó reménynyol. Ilátiia fog az igazgatótanács módot találni 

abban, bogy az egész költségvetést, ügy amint van, megszavazza. Ez 

volna a legjobb megoldás. 

— A TöuTÉxiii.Mi BizoTTS.vG kladásúbau megjelent Xádasdy 
Tamás nádor családi levelezése, kiadva Károlyi Árpád és Szalay József 
által a bécsi titkos s a budai orsz. Itárakban őrzött eredetiekről, Szalay 
tájékoztató bevezetésével s igen jó indcx-el s a ritkább mondatok jegy- 
zékével ellátva. Szóval egészen correiít publiratió. A gyűjtemény öt főrészre 
oszlik : I. a nádor, II. Kanisai Orsolya, Nádasdyné, III. Maylátli Istvánné 
IV. Nádasdy Ferencz leveleit foglalja magában, az V-ik rész függelék. 



V I D K KI T A R S U L A T K. 

»A DÉI.MAGYAROHSZÁai TüRTÍÍiNELMI ^.B RÉGÉSZETI TÁRSULAT rCudCS liavi 

választmányi Ülése <c Ormós Zsigmond főispán elnöklete alatt, a tagok cse- 
kély számának jelenlétében dec. 20-án tartatott meg. 

Az ülí'íí kezdetét, mint mindenkor lígy most is, a délmagyarországi 
múzeum számára beérkezett adományoknak a titkári joleatdsben való 



TÁRCZA. 89 

fclsorohisii képezte, s első .sorban a XIX. szá/ad nia^'var nopdal koltöjo- 
nck — Petőfi Sáudoruak cmlekszobrára küldött koszorúk Ofry rcszeuck 
:i d. Dl. 0. múzeumban történt elhelyezése adatott el>'>. 

A titkári jelentés második részében a ré^iségtár számára küldött 
római, magyar, lengyel, osztrák, németországi, angol és török pénzek s a 
könyvtár gyarapítására t^zolgálu akadémiai kiadványok (értekezések) 
soroltattak elö, mit Odor Samu pénztári jelentése követett. 

Az illés utolsó tárgyát Böhm Léuárt vál. tagnak a sLederata 
Tibiseum közötti hadútvonal az egykori l)áeiában« ez. felolvasása ké- 
pezte, mely szerint szerző a Lederatától Berssoviáig tt-rjedö castrumok 
Iielv fekvését s az azokhoz vezető római liadút iránvát saját kutatásai — 
a Contum Puteitöl Tibiseum ig terjedő eastrumok fekvését és a feunemlített 
római útnak Tíbiseumba vezető folytatólagos irányát pedig Torma Károly- 
nak pontos és szakavatott vizsgálatai nyomán állapítja meg. 

A tagajáulás<»k után a d. m. o. term. tud. társulat választmányá- 
nak átirata értelmében a két társulat egyesítésének eszméje tárgy alta- 
tott, mely ügyben a term. tud. társulattal érintkezés végett Horváth Pius, 
Jakabffy Pál és Varjassy Árpád társ. tagokból álló bizottság küldetett ki. 

Kzzel az ülés eloszlott. 



IK D A L M I s Z E M I. K. 

— Hazai iürtéxktiuási:nk ismét egy gazdag forrás - nmnkával 
szaporodott. »A nagykárolyi gróf Károlyi esabid Oklcvéltára<»: ez, mely- 
ből az első, 125;»— 141:J közt kelt okleveleket magában foglaló vaskos 
díazkiadású kötet megjelent. A munkát a esalád megbízjlsából gr. Káról }/í 
Tibor adja ki, s G érési Kálmán rendezi sajtó alá. A kiadásra vonatkozó 
elhatározás miLsfél év előtt kelt, az első kötet tehát elég gyorsan elké- 
szült — mi reményt nyújt arra, hogy a következő kötetek nem nagy 
időközökben fogják követni. A levéltár maga ezelőtt sem volt hozzá- 
férhetetlen : Szalay és Thaly sokat merítettek belőle, s a család a buvár- 
kodási engedély megadásával épen nem fukarkodott. De semmi liberali- 
tás sem pótolja a közzéboosátás liberalitását, akkor válik az a tudomány 
közkincsévé a szó valódi értelmél)en. Főuraink nemcsak a rnyijont^ hanem 
a nevet is köszönik őseiknek — az áldozat, mit a név nymbusáDak hoznak, 
visssaszáll rajok is. A ki ezt érzi, igazán méltó őseihez. Bár mennél töb- 



90 tArcza, 

))cn ereznék nzt ügy, miat Károlyi Tibor 8 követnék az ö nemes példáját ! 
A nagybecsű ^s nagycrtékü forrásmunkát bővebben fogjuk ismertetni. 

— »MmÍLT HÁYASALFf^LDi VAJDA Erdélvhen 1599 — IGOlc cz. tör- 
téneti monographia, SzádecdryLifíjOBtólf mclylyel az Akad. Történeti Bizott- 
ság kedveskedett a » Történelmi Tár« olvasóinak, külön kötetben is megje- 
lent. E munkának ma kettős érdeke van. A románok, még mielőtt a kérdés 
történelmileg tisztázva lett volna, Mihályból nemzeti bőst csináltak : s 
mikor már ez megtörtént, történelmileg akarták igazolni a dolgot Bal- 
cescu rumén nyelven, TeutscblUnder németül, de elfogult szempontbúi 
tekintve írták meg életét. Az oláh Akadémia kiadta Hurmuzaki gyűjte- 
ményének azon köteteit, melyben a vajdára vonatkozó adatok vannak : 
de nem teljesen, megcsonkítva, lényegeseket elhagyva. Szádcczky össze- 
gyííjté azokat az adatokat is, melyekhez a bukaresti tudósok nem jut- 
hattak, s azokat is, melyeket mellőzni jónak láttak, s valóban nagy- 
kiterjedésű búvárlat alapjón, a történelmi pártatlanság szemmel tartfisá- 
val, megírta e nevezetes és kiváló condottieri erdélyi szereplését, kit 
szép tehetségével s rósz szenvedélyeivel, érdemeivel és gyarlóságaival 
együtt valódi alakjában mutat be. 

»A KOMÁROMI MAOYAR SZÍNÉSZET TÜBTÉKKTÉBŐL^ mCgjelcnt tt 

harmadik, 1821 — 33 közti időket magában foglaló kötet is. Szinnyei e 
munkát eredetileg a > Komáromi Lapok < számára írta, s most külön lenyo- 
mat jelenik meg. Az adatok hozzá nagy gonddal és fáradsággal vannak 
összehordva, s bizonyos tekintetben nemcsak a komáromi, hanem az egész 
magyar színészet történetének képét nyiíjtja. Igen sok becses adat van 
oz érdekes korrajzban a történet számára megmentve. 

— >A DEKsi REF. KGYHÁzKözsÉo TÖRTÉNETE, kapcsolatbau tt város 
kiválóbb eseményeivel* czím alatt KMúr József egy 251 lapnyi, meg- 
lehetős terjedelmű s cle'ggé érdekes monographiát adott ki. Valóban, rit- 
kán jelenik meg monographia, mely annyira megfeleljen czíménck, mint 
ez. Az egyház annyira össze volt forrva a várossal, még csak nemrég is, 
újry hogy a kettőt egymástól elkülönítve tárgyalni csaknem lehetetlen. De 
mr^tartani a helyes arányt kötelessége a monogi*aphu8nak, s e részben 
K.'ídárt vád nciii illeti. Aztán, ritka hely van, hol valamely országos 
cHCinény ne történt volna. Kzt a körülményt nem használni felesleges 
exeiirHÍókra, ez in tiszte a monographusnak, s Kádár itt is megtartá a 
helycri iuérték(*t. ])c a mi egy mcmographiának állandó értéket biztosit, 
az, ha író a helyi levéltárakat felhasználja. Dedscn kdt levéltár van : 



92 TÁRCZA. 

jábau egy fiatal ember erejét meghaladó törekvés — de már az, liogy 
több tekintetben mégis sikerült, mcfltánylásunkat megérdemli. Epén azért, 
mert szorgalmat és tehetséget látunk benne, szívünkből tanácsoljuk 
neki : tanuljon meg magyarul. Nincs az egész könyvben egy mondat 
sem, mely kifogástalan magyarsággal volna írva. Az ilyen kitételek, 
hogy >£izinger kijátszta szerepét «, >ha a Cilley-család történetét szem- 
mel tartjuk « stb. mutatják, hogy szerző nincs tisztában a szavak helyes 
értelmével, s nem nyelvérzéke után, hanem szótár segélyével írta mun- 
káját — melynek olvasását az idegenszerűség megnehezíti. Akárhány 
erős botlást hozhatnánk ftjl tetszés szerint akármelyik lapról — de 
elhagyjuk azt, azon reményben, hogyha szerző magyar tanárnak készül, 
megtanul ycí/ magyarul. 

— Torma Zsófiától í>llunyad vármegye törtéuelmélicz<< czím 
alatt igen érdekes monographia jelent meg, mely külön lenyomat a Huny ad 
vármegyei rég. és tört. társulat Evkönyvei I. kötetéből. A derék szerzőnő 
e nagybecsű munkáját, mely mintegy beszámolás az ő ásatásainak eredmé- 
uyeiről, már tüzetesen ismertettük az Evkönyvek czikkei közt : egyike ez 
azon dolgoknak^ melyek hazánk határain túl is méltó feltűnést keltettek. 

— A SZOKÁS, jioGY KÜLÖ3ÍLEXY01IAT0KAT rcndcltetnek a folyóiratok- 
ban, lapokban megjelent czikkekből, mind jobban kezd elterjedni. S 
tekintve, hogy a folyóiratok, lapok nagyszáma mellett, könnyebben hozzá- 
férhetők, csakugyan üdvös szokásnak tarthatjuk. Jgy adta ki C':ohor 
Béla a » Pécsi székesegyház rostauratió«-ját, mely igy önállóan egész 
becses monographiává nőtte ki magát. — Inui/i Ede ^Vázlatok 
Mosony megye múltjából^ czímü czikkét önállóan is kiadta, s ahoz, mit 
már róla elmondottunk, csak annyit teszünk^ hogy nem tenne feles- 
leges munkát, ha a jövő évi programmban Mosony megye múltjának egy 
másik részét dolgozná fel. — Márki Sándor »A nagyfalusi Arany-csa- 
lád« czímü czikkét, mely pár év előtt a > Száza dok4:-ban jelent meg 
újra kiadta új adatokkal bővítve : az érdekes és szépen írt értekezés 
njész jövedelme az Arany-szobor alapjához csatoltatik. Ara 10 kr. — 
Milt'í-: János tagtársunk >Bem délmngyarországi hadjáratac czím alatt 
ojry 42 lapra terjedő mutatványt — valójában pedig önmagában is 
koHík egész monographiát — adott ki ^Temesvár és vidéke 1848 — 
líM»on« czímü nagyobb müvéből, melyhez az adatokat régóta nagy 
?/org:ilnminal gyűjti, s mely ha elkészül és megjelenik^ a forradalom- 
tr>rténetek igen becses forrása fog lenni. 



TÁRCZA. 93 

— HAbom tudori í:rteke7.é8 fekszik olöttüiik, melyek Imsonlíijjf 
folyóiratokban megjelent czikkek külön lenyomatai: ^(inriiei Albai. 
Argyr a magyar költészeti >cn,<í: Wdl lírlától. Tudva van, hogy Benko óta 
ArgjTmst törtonettudósaink szeretik allegóriának tekinteni, pedig ^'áli 
szerint híjában bonczoljuk a uiesct, ahhan költészetet igen, de történel- 
met nem lelünk. Sőt szerinte nem is magyar mesehős Argj-r. Megprúháltn, 
de már sokkal kevesebb sikerrel (lörgei életrajzát is összeállítani. Fraknói 
Mlmos >Hazai és külföldi iskolázás<c-ában említett :»Georgius Albertns 
CaBsovionsisc-ében ismer rá, még pedig ügy, hogy a »Gcorgiusl»ól<!: esinál 
Görgeit. Ilyen forma okoskodással akármit ki h'het sütni, mert lehet 
>nagy hitc<c a szerzőnek ahoz, hogy Georgius annyit tesz, hogy Görgő, 
nem annyit, hogy György : de bíz az olvasónak nem sok hite lehet 
ahoz, hogy szerző deákul tudjon. A bécsi tanuló , kit ő Argyr 
írójának vall, Kassai Albert György előbb lehetett, de nem Görgci 
Albert. — >A imujffnr óda-löUé^ törfémte a legrégibb időktől A'örös- 
marty-igc Csenukoni Gyulától, eredetileg a »Figyelö«-ben jelent meg. 
Az első egyházi énekben Sz. -Bernát hymnusain, az A ve María stcUán 
kezdve a XVI-ik századbeli Tasnádv Péteren s Halassán, a következő szá- 
zad költőin az ódái lendületet mindenütt megérzi, s az értekezés a XVII-ik 
század költőire térve át, mind terjedelmesebbé lesz. Inkább irodalom- 
történeti 8 Bzéptani értekezés, mely igyekszik behatohii tárgyába. — 
Hattyujfy Dezsőtől »A hazai vármegyék és városok ezímorei« egy öt íves 
monographia, mely az » Erdélyi Múzeum «-ból van lenyomva, s tárgyát 
alapos ismerettel és gondos tanúlmánynyal karolja fel. 

VEGYES KÖZLÉSEK. 

— Thaly KAi-máx tagtársunk .s orsz. képviselő, miután a tárgya- 
lásokban ez ülésszak alatt is tevékeny és élénk részt vett, a szünidőt 
Pozsonyban töltötte, hol Hottyán levelezését rendezte sajtó alá s az Esztor- 
házi Itárban folytatta kutiitásait. E nagyl>ecsü ltári»ól a Monteiuoculi 
levelezésére vonatkozó csomagot magával ln»zza. 

— SzKCHKNvi naplóiból Zichy Antal egy kötetre valót már sajtó 
alá rendezett, a bírálóknak I»e is mutatta — ügy hogy az Akadémia 
kiadását remélhetőleg még <-z év folytán megkezdi. 

— BüxviTAY ViNczK tagtársuuk a nagyváradi püspökség történeti'ii 
dolgozik 8 az első kötetet már sajtó ahi adta. A fornís-tauiílmányon alapdió 



94 TÁBCZA. 

uagy munka, mely a már a pápai tízedlajstromot \b felhasználta^ Lipov- 
niczky István nagyváradi püspök költségén fog világot látni. 

— Pestt Fbioteh Rómából visszaérkezett, a pápai tized-lajstrom 
na^y részének másolatát magával hozva. Útjáról s római tartózkodásáról 
az ^Egyetértés c-ben közlött leveleket, melyek közül az egyikben Kossutli- 
nál tett látogatását irja le. A társalgás leginkább Pestynek a horvát 
történetre vonatkozó kutatása?, fölött folyt, s Kossuth megjegyzé, hogy 
fejtegetéseit teljesen osztja: 

>Áz ön érvelése — úgymond — megdöuthetlen, mint a mathe- 
matica ; adatai ellen semmi alapost nem lehet felhozni. De miután ön 
munkájában reám is hivatkozott, meg kell mondanom, hogy a pozsonyi 
országgyűlés küldöttség! operatumának elvcsztéi^ét nem kell sajnálnia. 
Az illető operatumot nem Bernát Zsigmond dolgozta ki, hanem én, és úgy 
hiszem, az még létezik azon irományok közt, melyeket nálam elkobozván, 
Bécsbe vittek. Az említett operatum két részre oszlott. Az első részl)en ki 
volt mutatva — habár nem oly kimerítő alapossággal, mint ön tette, — 
hogy Veröcze, Posega és Szerem magyar vármegyék, és azokat nem illeti 
a Slavonia elnevezés. Ez operatum alapján és szellemében azután a neve- 
zett három vármegyét csakugyan a magyar vánnegyék közt soroltíik fel 
az 1848. évi törvények. Az operatum második része a horvátok által 
folytonosan emlegetett, de senki által nem látott statutárius joggal fog- 
lalkozott. Egyébiránt én az ön utóbbi munkáit ))ehatóan tanulmányoztam, 
és miután épen most > Emlékirataimé negyedik kötetén dolgozom, lesz 
alkalmam e kérdésre tüzetcsen visszatérni. « Kcllcmetcscn hatott reám 
— írja Pesty — nagy hazánkfiának történetirodalmi jártassága. A többek 
közt csak azt említem, hogy elembe tárta a Batthyányi-féle Leges Eccle- 
siasticae czímü munkát, és rámutatván nzl. kötet 327., 328. lapján köz- 
lött 1279. évi oklevélre, melyben a régi Horvátország fekvése ki van 
mutatva, azt kérdezte tőlem: >Ez az oklevél határozottan támogatja az 
ön érveléseit Horvátországnak a tengerpart melletti fckvé.sére nézve : és 
a Dráva-Száva közének magyar voltáról ; de ön még sem hivatkozik reá. 
Van-e ezen oklevélnek valami bibéje? és ezért hallgatott róla ?€ Kijelen- 
tem, hogy nem volt szándékom e közjogi tárgyat kimeríteni, mert ha arra 
törekszem, akkor vastag kötet lesz belőle, és ez nem olyan könnyen járja 
be a k<»/önség minden rétegeit, mint a mérsékelt terjíulelmíí füzet. A mit 
i>a rr^i eltűnt vármegyék* czímü munkámban Horvátországról mondtam, 
távol sem keltett annyi figyehnet. mind midőn ugyanazt egy alig hat 
ívnyi füzetben elmondtam. Az utóbbi keltette fel a journalistica figyelmét, 
nrm a najry két köt<ít(*8 munka. Elmellőztem nagy n*szben Ciyurikovics 
('s Palugyai ez irányú bizonyításait is, és inkább csak saját tanulmányaim 
credinrnyére szorítkoztam. <c Ko8.snth ez llgybcn levelet in írt Pestynek, 
nu'lyet íiz »Kgyetértí*H«-l>cn közzétett. 



96 TÁRCZA. 

TÖRTÉNELMI KÖNYVTÁR. 

— CoDEX DiPLOMATiCUö Comitum Károlyi de Nagy-Károlyi 
gróf Károlyi-család OklcviHtára. A család megbízásából kiadja gróf 
Károlyi Tibor. Sajtó alá rendezte G érési Kálmán. I. kötet. Oklevelek 
1253-141.'). Budapest, 1882. 8adr. XVIII cs (J20 11. 51. pliototypicns 
basonmással. Ára 5 frt 

— Nádasdy Tamás nádor-családi levclczcsc. Szerkesztettek dr. 
Károlifl Árpád (is dr. Szalay József. Kiadja a }\. Tud. Akadémia Tör- 
ténelmi Bizottsága. Budap'^st, 1882. 8-adr. XXVIÍl es 201 11. Ara 
1 fri 50 kr. 

— A KOMÁROMI MAGYAR SZÍNÉSZET TÖRTÉNETE. írta idüsb 

A^zfn»i/n Józaoí, Harmadik füzet. 1821 — 1833. Komárom, 18S2. 8-adr. 
127 — 192 11. 

— SvÉDORftZÁo.i Krisztina Élet es korrajz. írta Szcntítm-ei 
Márton, liudapest, 1882. Kis 8-adr. 270 1. (A Sz.-István-társulat által 
kiadott Házi könvvtár XLI. kütetc.") 

— Az Emijeri Mivelődés Története. Második javított cs 
bővített dolgozat. Irta P. ^^Mthrnáry Károly. III. kötet. Újkor. Budapest, 
1882. Nagy 8-adr. 310 1. Ára 3 frt. (A 3 kötet együtt 9 frt.) 

— A HAZAI VÁRMEÍÍYÉK ÉS VÁROSOK CZÍMEREI. írta llattvufi 
Dezső. Kolozsvár, 1881. S-adr. SG 1. 

— GöRGEl Ai.HERT. Argyru.s a magyar költészetben. írta Vali 
Béla. Budapest, 18^2. 8-adr. 10 1. 

Az EKDÉI.Yl hírlapirodalom TÖRTÉNETE 1818-10. írta 

Jftknb Elek. Budapest, 1.S82. 8(5 1. S-r. Ára 50 kr. 

— A Székely mívelodési e(jyesí let évkönyve is.sI-re. 

9 

S zerkesztettíí /í //:<>//////// .Vron. Budapest, 1>'.S2. 1 J2 1. 8-r. 

■-- P^SZREVÉTELEK a iiiaíTvar irndab»nirnl. Irta dr. FtnurJ Zol- 
tán. Kolnsvárt, 1882. s-adr. 

-- ITUNYAI) VÁRMEOVE ŐSKORI TÖRTÉNEL.MÉllEZ. Három fcl- 
nlvaííás t's rgy indítvány T^nim /i<óliától. Budapest, 18S2. H-adr. 49 1. 

— GesciiicíITE dís Kanii)f«'s der Handwerkerzünfte und der 
l\aufinann:«^reinieii mit drr iistorreirbiscbcn Bureaueratie. (Vom Knde 
(les 17. Jahrbunderts bis zuin .íabrc ISGO.) Von Hcinricb Rt>trl,(ni,r. 
Wien. 1SJS2. s-adr. 2(58. 1. .Vra 3 írt. 



98 AKONYMÜÖ 

Díik oklevelét a zara-vecchiai Szent- Jáuos kolostor szabadságainak 
niogorösítéséröl, 1188-ban, Esztergomban kiadta.^) 

De térjünk tárgyunkra, és vegyük sorra az ország szom- 
szédjait : mit mond róluk Anonymus ? 

Németországban a névtelen jegyző még mind a regi lier- 
czegségeket ismeri: Alemanniát, Bajorországot, Frankoniát, 
Szászországot, Thtiringiát, Lotharingiát és Karintbiát.^) Kézai- 
nál és a képes krónikában a magyarok Karintbiát, Sttfridt^ Car- 
iiioliát pusztítják.^) Anonymusnál a XII. század első felén tűi 
keletkezett ííjabb alakúiások elő nem fordulnak. Még Auslriát 
sem említi, mely 1156-ban lett herczegséggé és teljesen függet- 
lenné Bajorországtól. Midőn Árpád Salánnak üzenteti, liogy 
megvették a Duna vizét tőle, a Duna folyásának jellemzésére mint 
végi)ontokíit Görögországot és Eegensburgot említi. A XII. szá- 
zadban, a XIII. század elejéig, a keresztes báborúk idejében Re- 
geusburg volt föemporiuma a délnémet-keleti kereskedésnek, mely 
főútjáúl a Duna folyót basználta, s Regensburgtól lefelé a magyar 
batárig nem volt hely a Duna mentében, mely csak távolról is 
hozzá lett volna fogható. A XIII. század folyamában azonbnn oz 
megváltozott. A keleti kereskedés, Konstantinápolyt a keresztesek 
1204-l)en elfoglalván, Velenczének vette útját, az Alpokon át- 
ment Németországba, lassankint a nyugatibb városoknak, Agos- 
tának, TTlmnak, és Norimbergának kezébe került. Magyaror- 
szágra nézve pedig Regensburg helyét a XIIL század folyamában 

^) Daiuin ötrigonio per manus Pauli, aule regié ... itt megsza- 
kad az oklevdl, melyet Kukuljevic adott ki Cod. Dipl. Dalmatiac, 
(3roatiac, Slavoniac czímíi gy üjteme'nydbcn II. 146. íróink e liclyro 
líddig nem reflcctáltak, mert a Failati után Fejdr által C. I). VIl/l. 177. 
kiadott záradék töreddkből dpeii a fennemlitctt szavak hiányoznak. 
Krdekes volna egyébiránt Kukuljevic forrásából constatálni a hiány 
természetet. Mi i>cdig a P. betíít illeti, a kérdds meg teljesen nincs 
oldöntve — s az eredeti nem Icvdn előttünk, hozzá sem szólhatunk, 
mert M. Florianus a P. utiín határozottan pontot tesz, míg Fejdrpataky 
M/.orínt (Századok, 1877. 249.) ily pont nincsen. 

2) Caput Ö3 — 5G. 

^) Kezai II. cap. 1., Kdpes Krónika II. 31., Thuróczynál IT. SP*. 

^) Aquam Danubi, quc a Ratisbona in Greciam dcBcendit pecunia 
noiitnv couipuravimus. Anonyni. C. 38. 



100 ANONYMUS 

gyarok a niurai Larantanok Latáraiba is gyakran betörtek* — 
»Sed et Carinthiuonim moroaneiisium íines crebris incursibus infe- 
stant* — >azoknak földjét birtokba vették, és az maradékuk isten 
segítségével, békésen és hatalmasan bírja mind a mai napig.«^) E 
szavakból némely régibb írónk — például Fejér — azt következ- 
tette, hogy Anonymustiak II. Géza kora előtt kellett élni, mert e 
királynak idejében pettaui Frigyes a magyar földet háborgatta,-) 
és — mint hasonnevű fiának 1222-ben kelt egy okleveléből tud- 
juk — a mai Qross-Sontagot, Friedau mellett, a Muraköz 
tőszomszédságában, akkor még puszta és lakatlan vidéket, elfog- 
lalta ;^) IL Géza után tehát már nem lehetett mondani, hogy a 
magyarok a murai karantánok földét elfoglalták és még bírták, 
» békében és hatalmasan.* Mátyás Flórián ezzel szemben, Ano- 
nymus szövegében, Regino egyik helyét ismervén fel, azt nem a 
*murai Carantánokra*, hanem karantánok és morváhni érti, 
mert a magyarok a Murát sohasem nevezték Moroának, és Ano- 
nymus, ha a karantán őrgrófságot akarta volna érteni, Styriának 
nevezte volna, mely név akkor már — III. Béla király korában 
— divatozott.*) Teljesen igaza van a Chronica Huugarorum 
tudós kiadójának, hogy az előttünk ismeretes magyar oklevelek a 
német oklevelekben Muora, Mura, Móra, Műre, More-nek ne- 
vezett folyót*) Murának és nem Moroának hívják : de a moi'vá- 
kat sem nevezik Moroanenses-eknek. Az is kétségtelen, hogy 
Anonymus kérdéses helyeken csak Reginonak ismert szavait 
*Carantanorum, Marahensium, ac Vulgarum fines crebris incur- 
sionum infestationibusirrumpunt«®) írta ki: áefel is dolgozta, és 
úgy amint ö értette, meg is változtatta. O Magyarországon a hon- 



^) £t eorum regioucs possederuut, et usque iu hodiernam diein, 
adjuvante dominó, potcnter et pacifice posteritas eorum detinct. Ano- 
nym. C. 50. 

*) C. D. II, 162. Zahimál is, Urkundeubuch dcs líerz. Stoyer 
mark I. 432. 

®) C. D. IIl/í. 361.; ugyanaz az eredetiből kiadva Zahnujíl i. li. 
JI. í292. 

*) M. Flórianus : Chronica Ilungarorum 296. 

^) A variánsokat a XIII. század közepéig 1. Zahnnál i. li. I. H78. 
JI. 691. 

«) Pertz Mon. SS. I. 600. 



116 AK0KYMÜ8 KÜLFÖLDI VONATKOZÁS AL 

szeret elbeszélésében előre yégni, később történt dolgokat bele- 
szőni, mint Anonymus, egy oly csapásról szót se tegyen, mely 
fölforgatta az egész országot, és Kún László idejében még élő 
emberek emlékezetére történt. Hogy a ki Sátoralja-Ujhelynél 
nem felejti el I. András királyt : az általa jól ismert, annyiszor 
említett, borsodi vidéknél, a Sajónál, a mobi csatáról egy szóval 
se emlékezzék !< 

Pauler Gyula. 



ha a kolostor elpusztult, bizonyára a vár sem maradt meg, s ha Anonymus 
arról, mint létezőről emlékezik, neki e pusztulás, tehát a tatárdűlás előtt 
kellett írni. 



BATHORI 2S1GMONDNÍ:. 14.*^ 

Ugyanakkor ír édes anyjának is, hogy járjon közben a csaszArnal 
8 sürgesse kérése teljesítését. ') 

Ezzel bűcsút vett a sokat szenvedett fejedelemnö Kővártól, 
melynek kemény sziklafalait annyi könynyel áztatta hosszas szám- 
űzetése alatt. IJtja Fejérvárig valóságos diadalmenet volt. Déésen 
nagyszámú nemesség csatlakozott kíséretéhez. Mindenütt, a merrt^ 
íitja vezetett, a rokonszenv és hódolat tűntető jeleivel üdvözölték 
fit) a ki annyi szenvedés és ádozatok árán érdemelte ki azt Alta- 
lános lelkesedés közepette vonult be Gyulafejérvárra s elfoglalta 
a fejedelmi palotát. Az eddig inkább csak névleges fejedelemnő 
most egy pillanatra valóságos uralkodóvá lön. 

SzÁDKCZKT Lajos* 

') Mária Krisztierna Rudolfnak dd édes^ anyjának, Kővár, ápril 19. 
(Szilágyi: Carillo 133. 1.) 



t% .. 



174 TÖRTÉNETI IRODALOM. 

be van bizonyítva. Szerző azonban derűre-borúra a Bitvát Bitvíz- 
nek, (I. 134. 1.) a Boldvát Boldvíznek, (I. 142. 1.) a Moldvát 
Moldviznek stb. magyarázza, a milyen joggal aztán utána mi is a 
Morvát Morvíz', a Drávát Drávíz-, a Szávát Száv íznek nevez- 
hetnök. Hol azonban mestereit bízvást követhetné, ott ismét 
elmulasztja, így a Fizeg és Fizugn&l (I. 313. 1.), mely kétségkívül 
Fűzügy azaz Füzviz sl fűzfa után, teljesen analóg levén az egér fa 
után képzett Egrug, Egregy, Egerügy^ Egervizzéi. Különben jól 
teszi szerző, ha nem fejteget helyneveket^ mert az olyan példák 
után, hol a Hernád-ot a szláv 2>Ar6«-tól (I. 371. I.), a Szakolcza 
melletti Hayniczát (I. 368. 1.) a szász »/*aM«-ból (irtás) származ- 
tatja, sőt ez alapon azt állítja, hogy ott tehát a XIII. (!) szá- 
zad elején a németprónaiakkal rokon szász telepek (!) léteztek 
volna : az eredmény előreláthatólag meddő elmefuttatásnál alig 
lett volna egyéb. 

Ha ki is emeljük szerző buzgalmát, hogy még az egyes fo- 
lyók mellett lelt ősmaradványokat sem mulasztotta el' fölvenni 
szótárába, szorgalmát, melylyel az anyagot összehordta: bírá- 
latunk összes eredménye mégis csak az lesz, a mit legelői hang- 
súlyoztunk, hogy munkája egészben nem felel meg czímének, 
mi pedig annál sajnosabb, mert szerzőtől — mint annak több 
helyt adta tanújelét — jobb fölfogás mellett jobbat várhat- 
tunk volna. 

Tagányi Károly. 



I 7H TÁKtZA. 

y.:^:^-^'ki*'hri •/■y'.."*- fn.^-rr^ l..ir if. iLicL M-'f : ^^r.'.ifzi^r Frí^*>:j, K.ti'Zás-Z 

ThaJT Kálffián : I*jLnttSy* Jánc« aj. Xx^t Imre : AlL&mi Li.niC'>^'>-k'*pz>> 
intézet í5oííl*j)e*tKi : Kőx«<^zi bkolti kéajrtir Nasj^-Várid'.n jJ. s 
pi^i&ztánM>k^ . 

Titkár jelenti, ^-^^ *^ ATW^á f/» >o*'i''-f«»> f<ílv3ik»^l^ST^ «!2ry W 
l<^n páljunosikA érkezett ke : 

>I. MátTÁ* kírálv advara.^ 

KAaz.Anu 

Bcráifjkká Fmln''/* Vilmv^ és b. R*t'iir*MJk*zhj Bél* kénének fel. ktk 
k^ mgjsef te xifgTe nem tadnáiukk jatoí. I^kvIví .\rT» -H kér?te:t í-^I ^ >4- 

lAtiekz eln&k^é. 

A £f^y lW/%-1 pÁljakéniéíre két pálj-rtmc érkrz«?u : 
1. Kémén T Jáno«. 

Keai-éiiv. 

^. A bíl^oroé sxerzeces. 

J*iiyf z Vit* m«:rtiiorain io meiüorii TiTomm j<:<<iti est. 

Bínfcl«>kki P'jHi^r G^nla és .Saíiíwjh Sándor kérettek tel. kik fei 
íf-eiTegj ezfr^re nem Jatoának. S-Alam-n Ferenci k« íeíkrnrtn: ' iz- :'>á.in 
^iiivkui. 

/><uZ Farkas tán. f-llen^r iVl«>lva«ta a kC»T«^tkexö jelenié:>«é: : 

Ti.^ztrh Válaáztmánv ! 

A f. éri janoáriió 4-én tartott Tá!a$ztmánvi jiyult^Kl AM^rtik 
az ^ImiUt löí*2-ik évi péaztári k^ezel*-* é* a pénztári állá^ uK^rí^jrilx- 
«ira küldetvén ki, fela<iatonkat f. évi jzinnárbó :? l-'n és -5-vu »í'jc>: 
t^'ttük - a társulati {(énztári k«"nyv- éé a f«énztári kimutatások »-. vv:^!vl 
i:»-k é? kiadásainak minden ♦-írves lételét átvizsiráltok < :% irt'HvKe': .^k- 
:rt'"kkal atalváovvkkal éj <zámlákkal I «'>5rz^faa5'>Dlit*>ttnk. 

A felszámításokat «. c. c. hí Inatlanoknak < a kiadá5*>kat :i/ ut^-tt- 
V 't:i\"kkal. ezámlákkal «'j<fzhan^'*kuak s általál-an a pénztári ke/*-ié<t 
-/. .•■.•t''"v.-Li.ik találtak s a pénztári kOnvv l^'*^. decz. .'M--:i: 

lO/>4^ frt 14 kr r:^ C<^ aríiny l»ev»VUel 
♦'.126 frt í» kr > *2*'» > k:adá55al. éí 

:*.Í»*2-J m 5 kr é* 40 .iranv ki>vetel»^i ••jvrnlej. : n.r. 
t »?..tt 

Kiiiit-I fi»j;v.-i iii«Íit\au\MZZuk. lii^\ :i mély«-M ti:^zt»*U í^hii'k<«r 



178 tJLbos&a. 

E j elent^s örvendetes tudomásul vétetett s a számvizsgáló bízott* 
ságnak fáradságos munkájáért őszinte köszönet szavaztatott. 

Azután titkár felelvasta a Bay Ilona által nagylelküleg felajánlott 
22 db arany pályadíj kitűzésére kiküldött bizottság jelentését. Mely is 
elfogadtatván, a pályakérdés a lapokban és Századokban fog közzé- 
tétetni. 

Végül pénztárnok bemutatja múlt évi számadását. 
E szerint a bevétel volt 5383 frt 45 kr 

kiadás 2309 frt 46 kr 

pénztármaradék 3073 frt 99 kr 

Ezzel a gyűlés eloszlott. 



A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT PALYAKERDESE. 

A Tört. Társulat Bay Ilona úrhölgy adományából 22 arany pálya- 
díjat tüz ki, vagy 4 — 5 nyomtatott ívre terjedő kisebb történeti dol- 
gozatra. 

Versenyezhetni bármely eddig megoldatlan történeti kérdés tár- 
gyalásával ; bármely történeti alak életrajzával ; vagy művelődéstörténeti 
rajzzal. 

Kívántatik az eredeti kátf orrások közvetlen felhasználása. 

A jutalmat csak önnálló becsű munka nyerheti el. 

A jutalmazott munka a > Századok c-ban a rendes tiszteletdíj mellett 
közrebocsáttatik. 

Ha a jutalmazott munkán kívül több önálló becsű munka verse- 
nyez, ezek szintén tiszteletdíj mellett közzététetnek. 

A pályaművek, bekötve, idegen kézzel írva, lapszámozva és a szerző 
nevét rejtő jeligés levélkével ellátva, 1883. decz. 31-éig a titkári hivatal- 
hoz (Budapest, IV. k. Egyetemi Könyvtár) küldendők be. 

A titkári hivatal. 



196 



A UILLEKABIDM 



eddig ismeretlen nemzetről tud, vagy tudni vél, elbeszélését azzal 
fejezvén be. hogy a magyarok ülaszíirszágnak igen naí?y részét is 
elpusztították, mi csak 89y-ben történvén, már csak ebből is vilá- 
gos, hogy az által»% (flbeszélt eaeni«'nyífk nem mind 889-ben tör- 
téntek. ^) A motzi évkönyveknek t»?jj:*sen egybehingzó adatai, 
melyekre íróink szintén hivatkozni .szoktak. cs:ik U«?ginoból van- 
nak kiírva, s azért önálló bizonyítványkép tekintetbe nem jöhet- 
nek. ^) Határozott tudósítá^^ liiányábin tollát oly <.'semények 
dátumát kell kfresnünk, melyek a bejövetellel egy- vagy igén 
közel korúak. Ilv esnnéuv a hábon'», melvet a magvarok mint a 
byzantinusok szövetségesei Symeon bolgár íejedelem ellen visel- 
tek, 8 melynek ^'gyik közvetlen következménye vult Etelközből 
való kivonulásuk. E háború pedig f^93 elölt nem lehetett, mert 
Symeon trónralépte nem tehető ez év elé. Szf?nt-K(flemennek a 
X. század el<ő felében készült líöröu' ''leíraj/.i t;/iíriijt ugvanis. 
Szcnt-Methodiusnak n t.niítvánva. n.iii sokk.i' un sterének hjílála 
után. t/írs.iival Szvatopliigí'iltal Morvaor«z;Vu:ból kiüzvteit, Jíoli(ár- 
országba menekült, és (ittani taitózkod:is;niak nyolezadik évében 
Symeon /lltal bolgár ])iispökké nevezteti'tt. Kz teh;')t, Methodius 
885. ápril (i-ikén liiilálozvini mei;, yí.»3 í-lőtt nem történhetett, 
s ekkc^r már Symeon ült a bolgár trónon, ih aliií hogy elfoglal- 
liJittM. mert nevezeti él. -triiz .-/érint i'jl'v ítnnak » lötie Ylailimir 
fVlMstimii, liandonmij bályjji lUMlkodotl néiiV (.^ztond.'ig.jeli.seu 
még H\)''J-ht'n i-í. rniTÍ i/ é\ sz'-pt ember hiv;'il»;i]i há egykorú és 
ált.-ih'ibíin véve ííí-ji iúl ért' ^íjlt fnld;ii é\h(iíivv«'k szerint, Aniulf 
német királv niéu jinzzá küldött kr»v»f.-.k-l, Imi'v s/«>'»t*é:r'í^ kos- 
sön veh-. .i mojvák <'ll'-n. > «• l:-''* vet -léinek \is*-z:it»'r'-s-- i- <ii.i1'iíí.- 
tik a jövő év niAiu- h;iv.'ilian, a néikü'. Ii<»l^v ulva-nók, Iíol'v :< 
köví.'tek innr nein A'l.MliniineJ, h.inen» k'^hU 'itn(li:'iv.«' '''riritkez- 
hitti'k.'*) 

A mML'Viir-hdiLf.'ir liál»<»ni tiljfit le-ni lörtrnhcf«*t! 89:4 .//;/' 
íl" nem i^ t''»rti'n!;rt.(tt SíííJ ///./,>. nn rt <•/. évlií-n An nlf (-•M^zúr 
ini'ir ép !• h:'ihonni:ik köv< tkí'/mén vi tulvini. kénytelen l'annoniíj 
véílelniéröl gontlo^kodni. **) A kózlnMex") években krll t«'h:U ker(s- 
nünk az esemény dMÍnm;'it, II;i ni:'ir nio-t olvassuk ;i hyz.intin 



» líí-iiin, IN.rlz, N S. I. f.íil). I-. kk. 11. Ipv ■.-■(•!. k.-/.ik sr.s-ik 
♦•vin'l i^, a lií'l ;i l'íjlirároli iii('frt"r''-''t •'iiilifv«'ii. iiini«l íi/.t. jnit :i bnl-^;;'. 
i«»kn'ii **'.'.*í-i,j, Sirn««»ii trniini 1<']»^*'';^ *'^»k * íi'<:-/«'li. ('. *». ."»í*". 

* ivríz. SS. I. :};ji;. 

'; ^ün/'l, ííi:-iliit'lifí' i\vr SlavoüajHi.-t*-! Cvrlll inifl M»'lh».»d 14. 
!• l . I.: ;i 1« ;.'<-iiil:i ill<'t<I )i«'l>i'i I>ijiiini]«'r. I.>e AriníJlo Ki;i:'' l7^. \1\*. 1. 
AmiihIi-: FiiM-iií-í-... IVrtz SS. I. 40.S. 

* At»!i.í!í"-' Kii|í!pii-«v- i. li 412. 



800 



A MILLENARIUM 



Hazai kútfőinket csaknem egészen mellőzöm. Ezek száza- 
dokkal később kelt compilatiók. Ha egyben-másban az elbeszélő 
történet kiegészítésül használhatja őket, s kell is használni, épen 
a kronológiára nézve, — a mi itt egyedüli föladata — értéktele- 
nek azok, a közel egykorú görög és nyugati évkönyvek följegyzé- 
seivel szemben. Azért csak egy-két pontnál fogok említést tenni 
róluk. 

A kútfők, melyekre támaszkodom : Konstatin Porphyrogen- 
uéta a keletiek közt, a Fuldai évkönyv és Regino a nyugatiak 
közül. A fennforgó kérdésben ezek bár hiányos s nem mindenben 
szabatos, de megbízható adatokat s évszámokat szolgáltatnak, — 
annyival inkább, mivel oly nagy eseményekről szólanak, melyekre 
nézve alig tévedhettek. — Oly adatokkal van dolgunk, melyeket 
nagy események támogatnak. 

Ezen események : 1. a magyarok kivándorlása Lebediából, 
s letelepedése Etelközben : 2. a bolgár háború ; 3. a bevándorlás 
Etelköz))öl ; 4. a morva birodalom egy részének megszállása: 5. 
idaszors/ági hadjáratok. 



/. Wímiorhís Lt//t'(/úí//ill hUtlk'úzb''. 

Konstantin Vnrphyroixennéta szerint a mnt.' varok r'í\ ideig 
LelKMÜában a kazárok ?-/onis/.ó(ljában laktak. Onn.ui nkct a be?íe- 
nyök szorították ki. A császári író szerint (De Adnnnistrando 
Imperio oH. fejezet, lionni kiaíbV- 169. 1.) a brsenyök legyőzték 
a turkok (magyarok) seregét, s helyökre telenedtek. A mairyarok 
kétfelé váltak. Kg\ik rész keletre, Versia leié teleiíiilt. a m;'«sik 
nyugat felé Atelkiizub.in (vagy niagy.-irosibb liang/at kedvéért) 
l'jff'/köJji n lalálí éj hazát. 

A csá-zár u*m adja évét. í-/a'1\ Lreniénxnek. Azoiibíiii ine-'- 
találjuk az é\szániot egy niá^ik hit«-li'«. k»'itl('«i)«'n. 

Keginonál (Perlz. Monunp'jíM 1. oííü. 1.) v/\ olva^^^uK eiiy 
bosszú szakasz eliién: 

•Krisztus >znlrté«; után a SS9-dik é\l.M»n a ujairvar nem- 
/ft, nielvnek e/elött s?oba smi Ichett tt liírét h:illani, odaliacrvta 
(«'Kr» ssi est ) ,Sc\thia tájait. :r/.'M\ rovDant kii* ris'tléM'i tavakat, 
nielyekit a Tanai^ áradásai ;ilkt»:!;ik. ( ."»ri*>. 1.) \ neve- 
zett táj.ikrnl ;i N/oni.^zéíloh btr^- ii\ok szorították ki ;i magyaro- 
kat. ^")íiO. I.) 

Knnvi ;5z, ;i nii szom»-:ií! ;, íSS!».dik m^" Jaitozik. Kkkor 
történik hát az, a mit Ktni^-t.iniiiiUs i*nr|,J5; ri.L'«'iinéta b( >zél a. 
magyarok kiszorítttaláíáró] l.'fln diábél. Kkkt»r tönténik a kró- 
nika szerint az is, hogy nyugati Eniópábíin i loször liaüják birét 
az azelőtt merőben ismeiet!»»n ?'/•////•//.< né\nik. 



206 



A MILLENARITJM 



Pedig a sorrend a fentebbiekből értelmet nyer. 

Mert hnravtau hadjárat annyi, mint a 892-diki, inidüii 
Amulf segítségül híva őket a karantán ^^zlávokra is kit<rjeilt 
morva uralom ellen. 

Morvái: elleni támadás a 894-dikiduní' ni úli fellépése ;t n>a- 
gyaroknak. 

Bnlitfirok elleni harcznk a 896-(liki. Mindez mé^r a inaá^Vii- 
rok Etelközben való lakta ideje'*n történi, mely lakásból Kegino 
nem akar tudni, miután a. nia^^yvamknak átalán nem tulajdonít 
lakhelyet, mint meírjeg\eztem. »SzÍ!'tén niegjogyeztem azt is, ho^' 
tíz év történetét foglalja össze a 88f»-esrovjit alatt (méií a89l)-diki 
hadjáratot is ott említi). A 880. évs/árii P''"dig csupán n Le]w>ili:;- 
ból való kijöveteh'f: értlietu, vagy épen sonimir* H«''Tn. 

Térjünk vissza a luldai évköuyvre. 

Az sem 892-n\ sem 894-ro nem nuuidja, \\o''\' i ínr.íívarok 
betelepedtek volna a niín'va birlokMkba. íSöt tudjuk a í«'nU!»biek- 
ből, hoírv 890-l):ni is Etelközb'^ii volfak. D'- vmii niá^ bizonvsác: 
Í8 erre. 

Koiisiíintin J\»ri)hvrntreinjé«a. .-z»*rifit Szvattipluk életében, 
mely 89 í-iií terjedt, még nem követ kezí»tt be a. l»'kölíözés. Szva- 
tí»pluk liánom fia kö/t í^i^ztoíta nií-g hiroiluimát. Df* ;./ :rj»a linlála 
után Li::'r,itii>s Idöuil 'na yoónu' > viszálv és azt.'iii i)OÍi;áriiáború 
lört ki ;iz örökösük közi. Ekkor tániíidlák iii'-ii- ök't a nn;.rv.irnk. 
•Tí-ljes'.n kiirt'Miáki?) a morvák.ií s fnldiiikr' : leiv«M'. k í-se-./. 
h«»] mind e lani n inic^ lakiiíí!:. 

HoíTV e/ S?.v;ítnii!iik liiláia. \ .t;V '"^í'l 'líéii Mieíiiiv; i(l')vs I 

a. I. ' • 

történt. n«'m tudink. A Wwwi k:ad«'; «'•- .**^a».1íó Kárnlv .: !:!.rr,,,os'\ 

»*v:jek lordiiiM: «!• Cw UnntViiwv.il '.ai'í jIv, ki A/ . /;/.•/•. .^ /.•''i-ipk 
•• ,. «» 

''■rtí'liiíe/i. Kt«l«''iil.' ».» a v;-/..'il\ kí'öré-. 1;. 'llv *\' jn'Vi\;' tö]ír!.{ j.-, 

■ * 4. 

:\'/. i'eni (íiv liUitMS y'wus n«'/.ve. rrri.i j V'\!.f«-. ÍVí»ii>í;!iilii; i-h:'-? ii/ 
''•v-zámra ím'/v. :>iz"nvl.Jai:.-á::b«. :: ];:•:' v. - ••-:.ik aüiiv' biyi.ii\'.>. 

• •in.elás''lM'í!, lioíív í">9! iiíán k'll»ít ir»ri-*'rij!Í a lioii!"*»v.!:i],*iMi:ik. 

MáMit* l;c ll kíij-íilíié/.Hiril: íi«»]ri'i.!l:'i» .-.i jt.'i'i. K^. til.'ilinik 

'.- •/'V.i?. uvh bi/uíjvitj.í. ii«»L;V .*• IilnVV;: '••iro.!.: Idiil >Í'S i \ü\\ \i\(.*f 

A í5il'l.»: ''\k«"ii.v\. .'•/•i!! !'.f; ?!.•'«<'.!' in*;-..:- k-'s-'í;!' sv.j-irit, 
>^/v í.»!«luk k«'t !ij, AJíiiiüir '- S/.veii:il»*!!'l kíj/i ^l'S-h.i:! iit ki 

• !:ií:, •:•'!. Ar*iiiií' .! !:•.//.'• iv'ivrjrKs'hjt t ]>;"»r: ;.W:ií'i:aíás{ra ) ét 
...•: •! ••••'••V'í -a e.'ivV ;öi üíih-r-I: ].•• lyfi«'i l.iildi « {'••rí'^ : M'-n. 
t r-'-'M:. >• rij.i «-):•«•:-• I. H '.. i 

K.'S'.iib 1-. s'ií*-l}«'ii é«^ 9nn-b:m í"'»i\ a baitsrok iiiYa>iöia 
.. jn<»r\ák rü'i«. ii2v;!na/0Ji évköavv ^zeiint. 

Míihíi'z .''rra hi>:o?iv^:'i'r, 1i<»l'v m uiorva biroiialom nesa ^'t^v 
."aD''*-'-.* *'W\*<vi'V el, inint azr Konstautin nvomán vélnök. 



SÍD A M1LI.KNARIÜM 

látásúmnak csak ü batáridő után 10 uappal, és csak a kérdés 

legsaikal;ito3abb pontjaira nézve tehetek eleget. 

Arra, bogy a >Magyi)r vezúrek korá^-ban nyilvánított a 
külön érttkezésekbeo is megvitatott vélemé nyom tál elállják, — 
mely szerint nemzetünknek Etelközből mai Jiazíinkba való nyo- 
mulása a logbiztosabbnu 889-re teendő, — mindazon nézetek és 
érvek által, melyek e Télcmény ellen ralaoiint régibb Íróinknál, 
úgy legújabb irodalmunkban tölmurfiltek. nem érezhetem maga- 
mat indíttatva. 

A Paimonica L(>gend;i, e pontra nózve nagyon is kétes 
■ liitcKi elbeszélésének, mely szerint ii fi8.5-bcn elhalt ilcthodius 
>a magyarok királyának* mpghívásrira, azzal a Duna pariján 
barátságos találkoziist tartott, nem tnlajdouít hatok olyan bizo- 
nyító erőt, hogy az ez-'n adatból vont kövKkeztelést, — mely 
szerint Árpád és magyarjai már 884-bcu a Duna mellékén állan- 
dóan megtolfpcdtek. és í;;y a bonl'íglalá-; évu 894-r(! vulua helye- 
zendő, — tailbatőnak cii^miTJt'iu, miután kétsé;;ti'li.'n bítelO 
byzati foiTásokb^il bizonyDs, hojirv öí^oink SS4 utáu éiik múlva is 
!Etülküzben tanyáztak, s nnuan voiiúltik ki. mint a byzanti bíru- 
dalom szüvf'lségesei. a, 8&G-ban trónra lépett Bölcs in-ú cifiszár 
korában — szerinfem 888-b:in, másuk szerint még későbben — a 
bolgárok ellen az Al-IKuián át intézett ha djára tokra, 

.\ neitizetiink i-zi'u li.ni vi>zoiiyaira nézve legjuM)an értesüli 
byzanti írók .-ulataibúl kéis^éíilH'VuiL'liatallauhi.k 'tartom. hu<;\ a 
bolgár-magyar hálioni én .Simon b(il;;ár fi'ji>.|i'lcmni'k i-rrt- kiivi;l- 
kt-zett boszúló hailj;'irata. niclyi/i a Ijiscnyűkkrl -zijvrtkt'zvi'. inté- 
zett a magyantk t-íleii, a li^Hszordsabli ;Wíz-.'kiltleté<b<>n áíl .■■ ma- 
gyar hüní(iglal'i>^al, annyira, íi'i;ry nnuzi-lünSinrk ni.ii h:izáiil;K-i 
való bcti'JejiC'iléM' éiii^n a tiuiiíánik és lirsciíjílk í^ik. riilt tániadiísa 
s túlnvcinü'i vv>]-- uiiall líiriéiil. 

A bMl'.;ár-liia-yar háKucú idrjri. a ':v/;.nti iiék i l.H'lá^a >■ 
külöa'iWíiiSyiUfiiu ni:i^i>ti'i iilüs/rmiil;''?! adata után, már i.sftl-l'cn 
HKM-ni liilti'iii haláiírzandéiiak. Klismciviu. Un^íy •-y..-ü uló-vAmU 

tás iieiii állliatna. lia kélM'^lri l! !"■ \i.JTia Í>:z>iin:n,i az az 

rllenvLiéí. ni.-hct .'liahh k-j-rau i.-.I.'th lüliu./tak. h--t:x iáimon, ki 



a maL'varuk Eti-lkílyt.ol vah'. ki-.z..rítá-:'iin;, a 1 


,i-,.muU\.\ .rvün 


niíik;»Ír.tt. t^Hf^-b;m m.V k.jii vmíi ;...;-,;.',r !■ i-.i. 


■l.M - ni:.lk",;á>ál 


csak KiL' után k'>z.i.-l1.;: iiL"..ir nh i\:,.\:\ t>j,:<. 


ii-.^^ci.\. m.'lvl.Mi .- 


(élei liil/.li-oi! nii-s; Ví.lna áliapííiiii''.. líllhi./ 


■.:\ n.a. i-h-l/K/.n 


álliiá> u-:v:i„;> -svc-lül az Anna..- .I-hM.:im. 


s :■:/(•!) :!.ta7,'i-;t van 


Oijitv.-. l]..;:y At:i!iIi n-'r.j.-t kíráiv ^■.'l'■ll t.. n.lu 


;á:, :. magvatokkal 


r;rviitt Szvati.j.lu;.' oriízájrát iié^i héli,- -irillü.s; 


íi pi'.niln r havában 


kiivct.'ket kiildotl a liul-árnkl,,,/ , :;Z"k király.' 


ÜM.z l.acrbmiiriioz. 


é" kiívcti-lii'. Iniüv n murváknak ni-h'iryi'n s/a!> 


ad a bi.luár íV.ldnit 



212 A MILLKKARIUM AZ AKADIHSMIÁBAN. 

zette föl, uem kételkedem ezt az évet fogadni el a honfoglalás 
megkezdésének és így Magyarország megalapításának idejéül. — 
Ezen időszámítást nem tartom ugyan oly kétségbeyonhatatlanm 
bizonyosnak, hogy ellene elmés combinácziókkal és következteté- 
sekkel ellenvetéseket emelni ne lehetne : de a felől teljesen meg 
vagyok győződve, hogy a magyarok későbbi beköltözését, (akár 
893-ra, akár 894-re vagy 895-re helyezzük) az ismert források 
adatainak bírálati egybevetése után történein) i valóság gyanánt 
megállapítni nem lehet. 

A kérdés másik ágára, hogy t. í. mely esztendőben yolt 
befejezve a honfoglalás, egykorú források hiánya miatt, határozott 
feleletet uem adhatok ; legfeljebb annyit tartok következtetés 
útján bizonyosnak, hogy a magyarok K99-bcn, midőn legelső kül- 
földi hadjáratukon egy esztendővel tovább Felső- Olaszországban 
időztek, mai hazánknak már teljesen birtokában voltak. 

A millenarium kérdésében fölmcríilt különféle nézetek és 
vélemények tüzetes megvitatásába bocsátkozni és így a polémia 
terére lépni, nem tekinthetem e helyen föladatomnak, s nem tar- 
tom a kérdés iránti tájékozódásra szükségesnek ; s épen azért azt 
hiszem: nem hibáztam abban, hogy igénytelen véleményemet 
csak a leglényegesebb tételekre szorítkozva egyszerűen, minden 
vitatkozás nélkül, legjobb meggyőződésem szerint terjesztettem 
a Tekintetes Akadémia elébe, mély tisztelettel maradván 

Kolozsvártt, 18B3. január 10-ikén 

A Tekintetes Akadémiának 

alázatos szolgája 

Sznhn Karolt/. 



A HONFOGLALÁS 
OHRONOLOG IÁJÁNAK ÁTNÉZ ETE. 



214 



8H4 



887 



BOTKA TIVADAR 

szerint : 

A magyarok raogtelepedóso a 
KüZ('p-Duua mellekén. 



888 



A magyarok hadi kalandjai 
Svájcz- és Friaulban. 



889 



SZÁBO eáro 



szerint : 



892 



! Á magyarok kivánd 
I Volga mellől, megtel 
' Lehediában. 

1 A magyarok megte! 
Etelközben. 

A magyarok részt ' 
i\ görög-bolgár báb 

A magyarok elhagyjál 

! a Kár] )át okon kereszt 

zjuikbn nvomúli 

■ 

A magyarok Aruiilf német kh 

Felsö-Magyarország e 



894 



A m a ít V a r o k had 



895 



896 



897 



H98 



HW 



A mairyarok niíii ha 
teljesen hirtokí' 



9(.Mi 



sin 



SALAMON FEBENCZ PAULEK OYUT.A 

Hzerint : szerint : 



A magyarok kiköltözése Le])ediábül Etelközbe, 
étkezve Szvatoi)lnk ellen harczoluak. 



L D u 1) a jobb partján. 



A l)olgár háború és a magyarok 
A bolgár háború kczilete. kivonulása Etelközből, luegtelo- 

petlcsök mai hazánkban. 

A bolgár háború befejozcsu. 



A magyarok átkelése .1 
Kár])á tokon. 

L magyarok végleges raogteh^- 

pedése a moivn. birtokra és í\ 

Dunán túli részekre. 

rok felsö-olaszországi badjárata, 



A Dunán-túli országrész 
elfoglalása. 



218 LAKADALMAK 

Mihályné írja (1586.), hogy leányát »Ilonát két morvái szerencse 
keresi, egyik a morvái marsai, másik egy i^ú, huszonhat esztendö- 
beli, — egy vára vagyon, nemes rend, de régi nemzet, de mi ma- 
gyart kivánnánk. Ismég szerzik a fiamnak az morvái marsai bu- 
gát, tizennyolcz esztendősnek mondják — sok jószág is nézne reá, 
— de mi ez helyett is magyart szeretnénk. <í^^) 

Ha a szülék egyszer határoztak, a fiú engedelmeskedni tar- 
tozott atyjának. Csáky Ferenczet börtönbe záratta atyja, mert 
nem akarta elvenni a neki szánt Homonnai kisaszonyt.^) De a 
leány sem mehetett volna teljességgel férjhez szülei kivánsága 
ellenére ; azt nem is tekintették volna szent házasságnak.^) A 
kezdeményezés a leány szüleitől is jöhetett. Kemény Jánost, mi- 
dőn követségben járt Lengyelországban, egy Dembiuszki nevíí 
főíir megkínálta mostoha-leánya kezével, ajándékokkal is ked- 
veskedtek egymásnak, de a házasságból még sem leit semmi, 
mert Kemény arra még akkor gondolni sem akart.^) 

Némely atya nagyobb szabadságot ada fiainak és több 
kisasszonyt jelölt ki számára. Bethlen Miklósnak is szabad 
választása volt Béldi Pál és Osdolai Kún István leányai kö- 
zött. KI is indult házuk egy régi barátjával : Nemes Jánossal, 
hogy mind a két leányt megnézi. Űtközbon azonbíin megtudván 
a/t, hogy a Béldi kisasszonyt nem otthon, hanem egy nénjénél 
nevelik, elhatározta, hogy feléje ^em megyén. Betéri tehát Kűn 
István házához, hol öt mint leánynézöi igen szivesen látták. 
Másnap ebédi-e marasztalták. Ebéd után a kíváncsiság azon- 
ban mégis bántotta . és elindult . hogy Vargyason megnézi a 
Béldi hiányt, és csak azután választ a kettő közöl. Ttközben talál- 
kozott Dániel Péterrel, ki szintén leánynézöbe ment Zabolára. 
Kz szeget ütött a frjébe, és nehogy elüssék kezéről a leányi, (*^y 
szolgáját hamar visszaktíldé, és áltula keze beadásával iogatUa, 
hogy ö a leányi elveszi. Néhány hét múlva meg is esküdött mát- 
kájával.^) 

') Deák F.: Hölgyek levelei 43 — 44.1. 

^; Deák F. : Wesselényi Anua. 7.1. 

'^) Deák F.: Hölgyek levelei 301. 1. 

*J Kemeuy J. Önéletírása 120. 1 

^) Bothlfiu Miklós Uuéletírás l. k. 359—362. I. 



222 I.AKADALM/VK 

i'^s mulatság nélkül tartatott meg.^) A kézfogás még magában véve 
nem siettette a házasságot. Hyésházy Gábor, midöu leányát Eszter- 
házy Pálnak igére (1651.), és napot rendelt a kézfogásra, egyúttal 
két évi időhöz kötötte a leány hazáadását.«) 

A kézfogás rendesen megelőzte a jegy- vagy (jj/Urüvrí/tnsf. 
Történt azonban az is, hogy a meglátás után azonnal meglett a 
gyürüváltás is,**) a nélkül, hogy a kézfogás felől valamit végeztek 
volna.**) 

Legtöbb esetben azonban ragaszkodtak a régi szokáshoz, és 
kézfogás után a leányt ismét bevezették anyja lakó osztályába. Oda 
követte őt a vőlegénynek két megbízott rokona vagy barátja, kik a 
jefjygyíMit vitték be. A leány elvette, és egy skófiummal gazdagon 
kivarrott keszkenőre akasztván saját gyűrűjét, azt kiküldte ugyan- 
azok által vőlegényének.'^) Ezt nevezték kézlbgá^os kendőnek, vagy 
j egykeszkenőnek. ®) 

Régi időkben nem karika-gytirüt használtak eljegyzésre. A 
tábla vagy hegyes gyémánttal,^) a termés vagy metszett rubinnal 
ékesített zománczos gyűiii egyaránt divatozott.**) V^gyanazou gyű- 
rűvel több nemzedék is jegyezte el egymást. Kemény János Bran- 
denburgi Katalin nászútjában kapott volt a fejedelem-asszonytól 
egy szív formára metszett gyémántos arany gyűrűt: ezzel jegyzé 
cl később nejét, valamint aztán idősebb fia is a magáét. •*) Egy- 
egy jegygyűrű a végrendeletben külön gondoskodás tárgyát is 
képezé. Pálflfy Katalin egy termés rubin gyűrűt hagy lUyésházy 
Gáspámak,^^) hogy ezzel jegyezze el majd feleségét. Hasonló czélt* 
óhajtott elérni Hagymássy Kristóf, midőn a néhai nejétől kapott, 
metszett, kék safiros habos jegygyűrűjét Margit nevű leányának 



^) 1564. Gróf Zrínyi Miklóöiié Rosenberg Évával. Tört. Tár. 
1878. (ív 967. 1. 

2) Deák F. Hülgyek levelei 285. 1. 
«) Kemény I. Öndlctirás 334. 1. 
*) Deák P. Hölgyek levelei. 41. 1. 
-') Apor Metain. 376. 1. 
«) II. k. 122. é» 239. 1. • 
") II. k. 191. 192. cs 356. 1. 
«) II. k. 74. 148. ^8 212. 1. 
■•) Keuníiiy .1. Önéletirás 82. 1. 
^^) II. k. 148. 1. 



228 LAKAPALMAK 

nok magokkal.*) Péuz is kellett az útra, még pedig bőven, Thurzó 
Anua legalább űgy gondolkozott, midőn (1559) azt írja lelső-lindvai 
várnagyának, bogy küldjön neki két font aranyat, mert ő férjé- 
vel együtt vízkereszt utáni vasárnapon az Országb Kristóf laka- 
dalmára flkai' menni és a i>énzben szűken vannak.^) 

A rokonok megjelenése mindkét részről elmaradhatatlan 
volt, de az idegen vendégeket is egyformán hívhatta a mennyiisz- 
szony atyja, valamint a vőlegény is. 3) A meghívókat jó korán, egy 
hónappal, sőt többel is előre küldözték szét*), hogy elég idejük le- 
gyen *a vendégeknek a felkészűlődésre és az esetleg járhatatlan 
utakon a megérkezésre. A menyegzői sokadalmakat némely esetek- 
ben a vendégek nem csak mulatságra használták fel. A katholikus 
főurak 1616-ban Parnón tartottak egy titkos gyülekezetet a 
Kendi István lakadalmán, melyben az erdélyi fejedelem ellen 
teendő müveletekről volt szó. !Második gyűlésüket pedig Páczin- 
ban tartották, szintén egy menyegző alkalmával, azt hívén, hogy 
így senki a dolgot észre nem veszi.*) 

A megjelent vendégek szolgái is mind díszbe voltak öltöz- 
tetve.**) Ezeket is jól tartottákmindenképen, külön gazdák gondjaira 
voltak bízva. A lakadalmas ház helységének lakosait is megven- 
dégelték. Megsütötték egészben az aranyozott szarvú ökröt, egy 
csomó kést ütöttek bele, a kenyér tekenőkben állott mellette, 
a bor pedig csatornán kádakba folyt^ evett, ivott, vigan volt min- 
denki, senki nem tilalmazta.*^) 

így folytak a lakadalmi ünnepélyek minden gazdag főúr 
udvarában. — Ha a Thúrzóknál nagy fényt láttunk, hasonló pom- 
pára találunk az Illyésházyak**), Eszterháziak^) és a Bethlenek- 
nél^^), valamint a Bánffyaknál") is. 

1) III. k. 3. 

-) Magy. Lcvelestár 1. k. 345. 1. 

3; Apor Mctani. 381. 1. 

*) (;r. Mikó: Erd. Tört Ad. 4. k. 120. 1. 

^) U. ott 3. k. 152. 1. 

♦') Apor Metam. 380. 1. — ^) Apor Metam. 385— G. . 

^) III. k. 68. 1. 

») M. Tört. Tár. 8. k. 135. 1. 
1^) Hetién M. Önéletinls 1. k. 376. 1. 
»i) Apor Metam. 393 — 400. 1. 



* <\» l.AKAl»AI.M.\K 

N^:^uc a i;ik;ulaiiu;*> iLVt-iieter. kistjrir hiütőb;i a vciilegéiivt. el«r»szöv 
lopt'ii Uo :i U\iiiyo> liiUuoz. •> r-á volt bízva a leány kikérés és az 
vnviu-s/iiW'kht *• iiitézeudő brszi^*!. A xAncz kezelésikre az által adott 
nI:. Ik^v ;u- rlső: i LAszo'ó-asszoiiiiTal járta el. a többi táuczot 
A : 'iTazdii v'Sjt.:-:ti- k:. V4zre Pfdie elbúcsúztatta a raenvasszouvt 
>jüleitöi^', r-' jz-^C'r:: ékesei, kellett elmondani, ezért félrészee- 
s-^í::^ is iii^ >•::: Beihlen M:kl'>> a B^ihlen Sámuel lakadalmán. 
■■. .cv ;i ?u.:sdrtj:ásn eszét Irjren.-í 

A »• >V "i £jk:Jil;i.bb le^énj-emwr volt. lia szakálát ennek a 
k-rvivern i::i'r-:erísjtr::c. lisztessécuek vették. •) A nászmenetben a 
v'^'.tc^uv k.xs"^*ií>ii" T^»I: i h-fke. I/tLátou vitte a menvasszonv elé 
■ vóI-tCtIíit .iíin.irii: és ó :;d:u az első napi mulatsá^r után a vo- 

U^^T'-v iT^rf 1 nicLvasszoiiVí. valamint, hoirv a koszoi*út is ö 

« . • *■ • 

' <c:a 1: kiriii^ .1 -^ertVisszonv leiérói.* 

Ha IchcCcCí. a i.'^2-y.'j ''ssz:i*u és n'':tzo^»j /<-</« yv A* is a roko- 

-xibiL :cl:ek ki. — Eiek is ^liszraLában jelentek meg. Ha elég 

l'.s^ts rohÁiuk nem volt ktésíeu. inkább nem mentek el. Bakics 

V:rji. :eju\JL:. Kévav BorbÁlát azért nem eresztette el egy lakadu- 

\n\x 1 1 >r;^. u;i</o\> Uáuynak. mert nt-m volt arra való ruhája, 

itii; ' :u\ moKvi .rvo'.élvn — >mosttéli időiben <uba is kelloue 

: -o. ;íj:'.epIo. mind viseiőc/ ■ 

y ./.i; • r; miudeukór valaniolv nagyúr jóbarátot válas/- 
u.iix. Uiíuríc:ó íoiúl a/ Oi:r>/ fmno|H'ly alatt hosszú aranyos 

rhiir-v R-lv»l:4 lakadalmán l\'obor Mihály. Thur/Ó 
S ::ití:s.-K\ IV^hn^r.vi RuuNiek. Oslrosioh András. Jakusich 
\ -.íí-H* t< H.^vva: lía<iv4r vohak a/ asztalnál üh". fiigazdák.") 

K.^s.-dav"* knUv; v.^t a vóltgőnxos nás/menetmk és a lak:i- 
,-;;l«vis har-:ik .s.^^ A kundo íóga.^la t\'leli s/ép >znVMl a/ öröni- 

^X^ \\\.' Vxy\ Tóv: Aá 4 k. M :. 

• AjNx; Mmi« :*:>. ;i>i^ :^^o,. roi . ^^^ >*> ^ 

'^^ l^-nv« K.ua*:\x U..>iv.r i.kMa,V.ii..n Hothl.n Miklós, imiit 



232 lakadalmak 

a nász-népnek. mikor ott készen vannak. Visszaérkezrén a futár, 
megindult az egész nép a kirendelt sorban. 

Előre sietve két úrfi ment lóháton kaczagányosan; ezeket elöl- 
köszöntöknek LivtáL A valóságos menetet hasonlóan öltözött két 
ifjú nyitotta meg lóháton, utánok mentek a török síposok, dobosok 
és trombitások. A vőlegény kocsiba ült,^) lóháton nem illett 
volna- 1. mellette a násznagy, az első ülésen a vőfély foglalt helyet. 
A nászoló vagy nyoszolyó-asszony hintója és a násznag}' (esetleg 
üresen menő) kocsija előtt is két-két kaczagányos iQú lovagolt. 
Ezután következett a násznép többi része, az asszonyok, leányok 
és idősebb főemberek kocsikban ültek, az iíjsk lóháton tarkíták a 
csoportot. A menetet a násznagy, vőlegény és vőfély díszruhás 
szolgái és a díszbe öltöztetett vezeték-lovak zárták be.^) 

Midőn 1618-ban november 11-kén gróf Thurzó Imre laka- 
dalmát ülendő, a helmeczi várkastélyba vonult násznépével, hat- 
vanhárom kocsi, oszlopos szekér, leeresztő hintó és társzekér 
képezett hoszszú sort a benne ülő százhárom főember vendég- 
gel. A kocsi-sort száz huszonegy lovas szakgatta meg. Legelöl 
ment a vőlegény kocsija, utána a nádor követe, melyet ogy- 
iicháuy főúr, az után az asszonyok hintói követtek.^) 

V) Apor ;579. 1. 

-) Az I ő23-ki ors/ággyüK'^cn kimondatott, bogy a nemcsiík ne 
kocsin jöjjenek a tál*orha, mint vnlami menyegzőn' (Festy Frifrycs : A 
szön'nyi lián.sá^ tört. 1. k. 4í>. 1.) 

^ Apor ;J71». e» :J80. 1. 

**; 'l'hurzó Imre első kocsija. — t?. Nádor követte. — .'>. Czobor 
.)ános<f. — 1. OBtrovicli Jánosé. — ö. Vizkeleti Mihálve'. — G. Károlvi 
Mihályé. — 7. Penlnyi Ferenczé. — 8. .Széchi Györgyé. — 9. lllcsliázi 
íláspárc'. — 10. Erdödi Kristófé. — 11. Vőlegényé. — 12. Mcny- 
MHZszony HZííkerc. — 13. l'erényi Borbáláé. — 14. Czobor ErzsélKité. — 
I .^>.(Jzob<irMibálynéé. — 1 i\. Bocakay Miklósnéé. — 17. Erdő<Iiné frauezim- 
merei. — 18. Vizkcletyné frauczimnierci. — lí). Vőlegény portékás szekere. 

— "20. Szcnt-Iványi Mihály szekere. — 21. Illésházi oszlopos szekere. 

— 22. Hocskay Miklósué oszlopos szekere. — 23. Arvavármegye követe. 
24. Strucz (?^' Ferenczé. — 25. és 26. A vőlegény első és második le- 
íTí'szto szekere. — 27. Csuthy (iáspár szekere. — 28. Vizkelethy leeresztő 
szekere. — 29. Peninyi Borbála kocsija. — 30. Erdődyé. — 31. Illér*- 
házyé. — 32. Széebyé. — 33. Petényié. — 34. Károlyié. — 3ő. Viz- 
keresztbyé. — 36. Ostrosiché. — 37.Czoboré. — 38. Czobor Mihálynéé. 



234 LAKADALMAK 

rubiuoR násfát kapott első férjétől^), Báliutitt Zsigmond egy bárom- 
száz húsz aranyat érő arany lánczot és egy hadi szerszámos füg- 
gőt, melyet a császár képe díszített, adott volt mátkájának*). Thűrzó 
Imre ruhákkal, ékszerekkel, egy bőrszekén-el és hat festett lóval 
kedveskedett Nyáry Krisztinának^). A ruhák között két szoknya 
volt. Az egyik hosszú ujjú, szekfű színű vont aranynyal, bomeszá- 
val egyetemben, a másikat királyszinű vont aranyból varrták és a 
bomeszt is gyöngyös prémmel díszítették. A fekete bársony janker 
gyémántos és rubinos arany boglárokkal*) volt megrakva. A test- 
szinű gubás bársonynyal béllelt, arany-prémmel díszített, fekete 
virágos bársonyból készült kis subát nyári használatra adta volt, a 
másik gyöngyös-préműt metélt fekete bársonyból varrottat, nyuszt- 
tal bélleltette meg, hogy télire elég meleg legyen. A köves arany 
nyakravaló násfájával együtt járt. ^) Ez volt a Thurzó kincstár Jus- 
titiás násfája, melyben öt gyöngyszem, huszonhét rubin és tizen- 
három gyémánt tündöklött®) A madaras arany láncz, huszonnégy 
rubinnal és közben-közben négy rendben zsinórra fűzött kétszáz 
ötvenkilencz szem gyöngygyei, szintén a kincstárból került ki. ") 
TJgyanonnan vette ki a gyöngygyei rakott rubinos arany karpere- 
czet, a szív formán csinált gyémántos fülbevalót és a gyémántos 
arany övet.®) 

A vőlegény ezen kívül még megajándékozta a menyaszszony 
szüleit és testvéreit is. A nőket bársony, selyem és vont arany 
szövetekkel, a férfiakat pedig paripák- ^) fegyverek- vagy ezüst 
kupákkal. 

A násznép is hozott ajándékokat, emléktárgyakat a meny- 



1) 1551. Századok 1876. év 748. 1. 

3) III. k. 244. 1. 

^) Kovasóczy: Árpádia 1. év. 351. 1. 

*) Lásd a boglárok leírását II. k. 163. 1. 

''') Kovasüczy : Arpádia 1. év 351. 1. 

«) n. k. 157. 1. 

') Az elött kézfogáskor adott: Egy spanyol módra készült arany 
lánczot, melyhen volt 20 korsó, 20 gyémánt, 50 nibin és 40 szem gyöngy. 
A függőjén egy kis galamb, ni#lybe 10 gyémánt, 6 íircjí és 2 kicpifcyöníxy- 
szem volt foglalva (II. k. 159. l.) 

8) II. k. 163. és 169. 1. 

**) Kovapóezy : Arpádia 1 év 351. 1. 



242 LAKADALMAK A XVI. ÉS XVII. SZÁZADBAN. 

felül csak úgy volt tésztával beborítva, mint a többi. Ha tauúlatían 
volt a vőfély, felsült vele és nem tudta felbontani ; ha kitanult 
ember volt már, akkor szépen kiszedte villával a vesszőket es ruha- 
darabokat és a nászoló asszonyt kinálta meg vele. 

Ebéd alatt vígan voltak, ettek, ittak elegendőt, a felköszön- 
tések sem hiányoztak, kivált az új házas párért ürítettek sok kupát, 
poharat. Ebéd után ismét tánczoltak éjfél utánig is. 

Harmad napra kelve, a házas pár útra készült. A menyecske 
és anyja kiosztotta ajándékait a násznagy, vőfély, nászoló asszony 
és kisasszony részére. A vendégek főbbjei is kaptak egyet-mást 
emlékűi, skófíummal kivarrott selyem kendőket minden esetbre. 

A menyecske búcsút vett a szülei háztól, férjével kocsijába 
ült és mentek az egész násznéppel úgy, mint ahogy a lakodal- 
mas házhoz jöttek volt. 

Midőn a násznép elment, az örömatya még megvendégelte 
és megajándékozta a lakadalomban működött gazdákat. 

Útközben a násznép az előre felszerelt szállásokon mindenütt 
vígan volt. 

Midőn az új házas ember feleségével haza érkezett, még ott 
is vígan voltak : tánczoltak harmadnapig az egész násznéppel. A 
násznagy, vőfély, nászoló asszony és kisasszony mind megmaradtak 
szerepökben mindaddig, míg harmadnapon a vendégek eloszlanak. \) 

Báró Radvánszky Béla. 
J) Apor. 389—392. 1. 



.sz»íríiji ieioiyjou, t'rh hiánvtalunűl kiszolgúltassék. Ötödször kivánju 
;i fí'jí;ílíílfrin tudni, hogy a ví^gbelyeken elhelyezett katonaság fen- 
\nr{kü:i (ir kellő elelinezós*- czéljából a rendek miuo intézkedéseket 
teendeník. Hatodszor a tf'li szállásokra berendelt katonaság 
kí'llö élelmezéí-ére szorgo- gondot fordítani a fejedelem igen 
bzük^égír«nek tartja, nehogy a rósz élelmezés miatt 6t a kato- 
naság és a né)p nyugtalanítsa. A hetedik pontban fölemlíti, 
hogy fájdalommal érU^sttlt aiTÓl, hogy azelőtt a katholikusok 
által elfoglalt templomaikat és plébániájokat az evangélikusok 
mostanig nélkülözik, óhajtja, hog}- azok az evangélikusoknak 
egyszerűen visszaadassanak. A nyolczadik pontban inti a fejede- 
lem a rendeket, hogy ezen közös ügyeket egyértelmüleg őszintén. 
hzaka<láb nélkül elömozdíttsák, a hűzavonást, gyűlöletet, magán- 
érd'keikel szorgíilmatosan kerüljék. A toldalékban végre figyel- 
mezteti mindazon jelenlevőket, vagy a távollevő követküldőket, 
kik gyanúsak, s lelkiismeretükben azt találnák, hogy nem oly 
fényes intentióval szolgálnák ezen közügyeket, mint a többiek, 
hogy njagukkal tanácskozzanak, s inkább jó eleve váljanak ki a 
rendek st^rából, s máshová menjenek addig, míg a követség a por- 
tára nem m<'gyen, nehogy váratlan sors érje őket, minthogy a 
féiiyi»H porta elliatArozá, hogy mindazok, a kik a fejedelem hűsé- 
gén! n<'m állanMk, elvesztondők. s mint ellenségek közprédául 
szolgáljanak. 

A január 14-én tartott negyedik ülés volt egyike azoknak, 
iiirly'rgyréKzt a nMidek között, másrészt a fejedelem és a rendek 
között némi feszültséget idézett elő s egyenetlenséget szült, s 
•.\ l'f'jcdelcni iránti bizalmatlanság jeleit fejezik ki azok részéről, 
kik Kassán ugyan mint hivatalosak jelen voltak, de a rendek 
közé - hogy a nnpló szavaival éljek — szolgáikat küldöttek be. 
K/ indokból az elii()k friemlíti az elkövetett illetlenséget, azt sem 
tudván, ha váljon a küidcvő urak adtak-e megbízó levelet bekül- 
dőit t szolgáiknak. Kz ügyben az eltérő nézetek miatt hosszas vita 
után si'in hozhattak h.'itározatot. 

A niííddö vita után ;i fejedelem propositiói újból felolvas- 
tiittak. A második és harmadik pont tárgyalásánál határozatba 
nuMit: kövíítség útján Idkérni a fejedelmet, hogy a rendekkel az 
alhnaníét és a fegyverszünet i)ontjait közölje. A követség tiszté- 
ben eljárván, meghozá a. fejedelem azon válaszát, hogy a fejede- 
lem a/ athnamét már Fiilekcn niegmutíUta s elolvastatta, egyéb- 
iránt a l'ejedelem a rendek kérelmére saját emberei által válaszo- 
land. Csakhamar erre a fejed<*lem eml)erei m(»gérkezvén, válaszúi 
h<»/ák. hogy az athnamét már Fülek alatt közhírré tette, a kik 
nem hallották, másoktól is megtudhatják, de ha akarná sem kö- 
zölheti, mert nem tartja magánál, 8 »uem is szokás az dolgoknak 



ÍM8 A h-:lsö vármkgvkk rkntif.ixek 

jelen voltak." De bármint érti is a naplóíró a luoMlatást. érdekes 
jelenet, ba vízzel mosdatták őket. hogy tisztábbak legyenek, mire 
az is mutatna, bog}' a műtét után az úrfiak és asszonyságok is 
megjelentek, és érdekes akkor is. ha szóval történt a mosdatás, 
hogy hajlékonyabbá váljanak, min Tökölyinek a propositiók ke- 
resztülvitele miatt szüksége lehetett. 

Egyike a legzajosabb üléseknek volt a január 18-áu tartott 
7-ik ülés. A rendek eíryenetlensége, elégedetlensége világos jelek- 
ben mutatkozott itt a tárgyalás közben meg-megújúlt zajos vitá- 
ban, lármában, mely úgyszólván minden egyes tárgynál, mely a 
tanácskozók elébe kei-űlt, imminensűl jelentkezett Legelsöbben is 
tárgj'altatván a fejedelem propositiójának hetedik pontja, ez alka- 
lommal a katholikus rendek jogsértetteknek érezvén magukat, 
elégtételt kívántak. Alig hogy lecsendesültek, utánok a reformá- 
tusok kívánták, hogy mindenütt vallásgyakorlatuk legyen, s ezt 
diploniatica satisfactione mediante kívánták eszközölni ; az evan- 
gélikusok megint mindenütt ott, hol már eddig vallásuk szabad 
gyakorlatában valának. Az elmérgesedni kezdő lármás vitatko- 
zást, kiáltozást, az elnök egy oly javaslattal csillapította le, mely 
általános nevetésre adván alkalmat, a rendek rövid idóre elcsen- 
desedtek. Erre vonatkozólag az elnök javaslatát a naplóíró ezen 
szókkal írja le: »Mivel — úgymond — urunknak ö nagyságának 
az szomszéd keresztény országokban uvm szinte jó híre futamo- 
dott, a jezsuiták és más rosznyelvü emberek ö nagyságát tradu- 
cálván azzal, hogy ő nagysága az katholikusokat teljességesen 
eradikálni akarja,, hogy azért a jezsuiták és más rosznyelvü embe- 
rek hazugságban maradjanak, ő nagysága tegyen mind az három 
religiónjik diplomaticai satisfactiót. Kin mindnyájan elfakadván 
nevetve, egy kis ideig megcsendesedtek a statusok.« A csendesség 
azonban igen ríivid ideig tartott, s a zaj, a lárma csak nagyobb 
(írövel tört ki, midőn a jegyző, a propositio hetedik pontjára vo- 
natkozó válasziratot felolvasván, beletette --hogy az hol nincse- 
nek templomok az három valláson való státusoknak, szabad 
legyen építeni. <^ 

A Tökölyi Imre propositiójának toldalékában nyilvánuló 
erély, melylyel a gyanúba vett jelenlevők megtérésének, vagy azon- 
nali eltávozásuknak oly rövid határidőt szabott, a szigor, melylyel 
birtokaik elkobzását, ^őt életüket is fenyegeté, a rendeknek épen 
nem volt ínyére, s elégedetlenségüknek, a fejedelem elhatározásá- 
val szemben kifejezést is adtak. Elhatározák ugyanis, a vallási 
ü;ryek z.ijos vitája után, a fejedelemhez küldöttséget meneszteni, 
arra kérvén Tökölyit, hogy az úri és főrendeknek egy bizonyos 
batáridő adassék a megtérhetésre, az alatt az elkobzott jószágok 
szét ne adományoztassanak, s ha megtértek, ismét visszakapják. 



312 tArcza. 

TÖRTÉNELMI KÖNYVTÁR. 

— KrASSÓt vármegye története. Irta Pesty Frigyes, Ill-ik k. 
(oklev^ltár). Kiadja Krassó-Sz($T^ny vánnegye közönsége. I^ndapcst, 
1883. 8-adr. 514 1. 

— Kemknt Zsigmond a forradalom s a kiegyezés. Irta Beksics 
r.uszttv. Budapest, 1883. 8-adr. 291 1. Ára 2 frt. 

— A BÉKÉSVÁRHEGTEI RÉGÉSZETI £8 MÍYELÖDÉST Ö&TÉNETÍ 

TÁRSULAT évkOnt VE 1881/82. Szerkeszti Zsilinszky Mihály, társ. fótit- 
kár, Vm-ik k. B.-Gyuláu, 1882. 8-adr. 199 1. egy térképpel. 

— Adatok a budai felhévvizi szent-háromságról neve- 
zett prépostság és káptalan történetéhez. Két mii melléklettel. Összcálli- 
t^tta Xéinetíiif Lajos. Budapest, 1883. X. és 35 1. Ára 60 kr. 

— A magyarországi ágostai HITVALlJlSÚ EVANGÉLIKUSOK 

egyetemes gyűlései és az egyetemes világi felügyelői hivatal. írta línmi 
Lajos. Budapest, 1882. 8-adr. 182 1. 

— A KÖZÉPKORI KERESZTYÉN EGYHÁZ, irta Dr. Baur Ferdinánd 
Chri.stian. Ford. dr. Kovács Ödön. Budapest, 1882. 8-adr. XIV. és 377 1. 

— Jelentés a honfoglalás időpontjának mégha tdrozíísn 
tárgyában. Budapest, 1883. 53 1. 

— Catilina, Július Caesar, két tanulmány. írta dr. SehUUinj 

J^ajos (külön lenyomat az ^Erdélyi Múzeum* 1882. f.) Kolozsvárt, 1882. 
s-adr. 190 1. 

— A magyar nyelv eredete. Észrevételek Vámbéry Ármin 
»A magyarok eredete* ez. müvének nyelvészeti részére. Irta dr. «9v///////r/ 
József. Külön-nyomat az >F.gyet. Philologiai Közlöny *-böl. Budapest, 
1883. 8-adr. 67. 1. 

— A magyar nyelv rokonai, a nagy közönség számára. Irta 
(Ír. S.linij/n József. Budapest, 1883. Kis 8-adr. 47 1. Ara 30 kr. 

— VáZOLATOK MosONYVÁRMEGYE MÚLTJÁnoL. írta h'thifi 
VAv. Magyar-Óvíir, 1882. R-adr. 32 1. 

— Pázmány Péter szobra Esztergomban. Irta /Athtri Kv. 

János. Esztergom, 1883. 8'adr. 

— Magyarország függetlenségi haruza 1848 — 49-bca. 

Irta iUlirh Kikliárd tábornok H. és HL füzet. Bmlaptrst, 1 882- 83. 
(I— 111. =-^ lí)2 l.j Ara fnzotonként 40 kr. 



314 BÁRÓ RADVÁNSZKY ANTAL 

régen elhalt tagtársunk néhai báró Radvánszky Antalról az itt 
elmondandó néhány szóval saját kis körünkben megemlékezünk, 
senki sem fogja tőlünk rossz nevén venni c kegyeletet. 

Jól tudom én, hogy egy-két óranegyedre terjedhető beszé- 
dembe egy közel 80 éves munkás élet történetét nem szorít- 
hatom s a néhai báró Radvánszky Antal részletes és teljes jel- 
lemrajzát nem nyújthatom, de ha az, a mit mondani fogok, hü 
vonásokat tartalmaz s a mennyit rajzolhatok, a valgságnak meg 
fog felelni, hogy igaz ismerői elmondhatják : ez ö, ez az 6 hű em- 
léke ! meg leszek magammal elégedve s ha a háttérben egy-két 
vonást a korrajznak szentelve, onnan léptetem őt a nézők és hall- 
gatók elé, hogy szavaim mind az időnek, mind az egyénnek igaz 
tolmácsai legyenek, reméllem a történelmi társulat szellemének 
is megfelelhetek, kérvén az ítéletmondásban a megbízó választ- 
mánynak kegyes jó hajlamait. 

Báró Radvánszky Antal e század elején (1807. jun. 7-éiO 
"Reszterczebányán született s oly magyar családból származott, 
melynek ősei már az Árpád-királyok korában előkelő emberek 
voltak, tehát jó nemes ember volt — potior nobilis — atyja a 
zólyom-vármegyei alispán, szintén Radvánszky Antal*), a szokásos 
nevelésben részesítette. Kis gyerek korában úgy szólva játszva 
kezdett tanulni s tizenkét éves koráig neki, valamint egy évvel 
idősb Albert bátyjának házi nevelői voltak. Ott nevekedtek az 
ódon Beszterczebánya város s a radványi várkastély ősfalai közt 
és öreg hársfiii alatt. Ha a régi szobákban játszva tanúigattak, 
vagy a vén fák lombos árnyékában szaladgáltak, a nagyatya, ki 
1816-ig élt, az öreg papok, az öreg udvari tisztek és hagyomány- 
őrző vén cselédek mind-mind a régi emlékekről beszéltek hozzá- 
jok, mind arra tanították, hogy a nemzetség, melyből ők szár- 
iiiaztíik, régi, nagyon régi, hogy ők nem olyanok, mint más közön- 
séges ember fia, hogy reájok nem oly életpálya vár, melyet nékiek 
k(»ll megtörni és kiküzdeni, hanem olyan, melynek útjait az ősök 
már századokt)n át simára egyengették. 1819-beu a selmeczbá- 
iiyai iskolába mentek, hol mint maga írja, a tanulást megkedvel- 
lítiii tudó jeles tunárok működtek. Is22-ben a pozsonyi iskolába 

'j Kdc8 aiiyjii Kiihinyi Borbála volt. 



316 BÁRÓ RADVÁNöZKY ANTAL 

utolsó napjáig folytonoson működött s politikai pályafutásán a 
vallásügy képezte működésének kiváló tárgyát. Az 1828., 1829. 
és 1830-ik évek hónapjaiban az úgynevezett systematicus opera- 
tumok elkészítésére kiküldött országos bizottság állandóan mű- 
ködött Pesten. E bizottságban a protestáns egyháznak legkitű- 
nőbb tagjai szerepeltek, jelesen báró Prónay Sándor, az akkori 
egyetemes felügyelő, gróf Teleki József, Tihanyi Tamás főispán 
és septemvir, Péchy Imre septemvir, Szilassy septemvir, id. 
Badvánszky Antal — a mi Antalunk édes atyja — udvari taná- 
csos, Schedius Lajos egyetemi tanár és Lissovényi László ügy- 
véd. E kiváló férfiak többnyire báró Prónay Sándornál, ki igen 
alaposan ismerte az egyház történetét és az eg)'házi diplomatiát, 
gyakran összegyűltek s az egyházi ügyek felett tanácskoztak. Az 
ily értekezleteknél báró Prónay Lissovényi ügyvédet alkalmazta, 
mint jegyzőt s azonkivűl gyakran az iQú Ríidvánszky Antalt. 
»Ekkép ifjúságom kezdetétől fogva — mondja önéletírási jegy- 
zékeiben *) — ősz koromig együtt folytattam a politikai és egy- 
liázi téren való pályafutásomat.* 1831-ben kitűnő minősítéssel 
tette le az ügyvédi vizsgálatot. 1832-ben vármegyéje főjegyzőjévé 
nevezte ki az akkori főispán : garanszögi Géczy István, 1840-beu 
alispánná választatott ; 184:2-ben a zólyomi esperesség főkurato- 
rává s az 1843— 44-ik évi országgyűlésre pedig ugyanama Zó- 
lyomvármegye követévé. 1848-bau főispánná neveztetett ki s a 
főrendiház jegyzőjévé választatott A szabadságharcz idején, mint 
nemzetőr, az ország törvényes igazait fegyverrel is védte. Azután 
minden nyilvánosságtól visszavonulva, a mezei gazdaságnak s 
tanulmányoknak szentelte életét, míg később, a pátens korszakban, 
mint egyháza jogainak bajnoka és üldözött hitvallója szaporította 
érdemeit. Tudvíilevőleg a zólyomi esperesség a pátenst elfogadta, 
mire ő a felügyelőségről azonnal lemondott; a felvidék s az 
ország nagy része forrongásban volt, a törvényes téren állókat 
üldözték, Radvánszky egy röpiratot dolgozott, mely kimutatta 
álláspontjuknt, ezt elküldte Zsedényihez s tőle véleményt kért, 
midőn Zsedényit elfogták, a levelet is, a röpiratot is mep;találták 



^1 Lílad a Protestáns Könyvtár XVII. kött'téhon u 101. c^a küv. 
lapokon Haan Lnjo9 átliil kr>zzetcve. 



318 BÁRÓ RADVÁNSZKY ANTAL 

nemzetének fonó szeretete volt vezércsillaga. Volt niodurábun 
bizonyos kcdveltető őszinteség, egyenesség, József nádor, vagy 
az országgyűlés színe előtt egyaránt megg)^6ződése és jótudása 
szerint az igazságot beszélte, nem kalandozott szélsőségben, sem 
elméje, sem szenvedélyei s nagyravágyása, úgy mint a tárgy körül 
kifejtett kivánságai mindig megtalálták a helyes középutat. 

Családi viszonyai a felső vidékek egjik elsőrangú bajnokává 
tették, hisz az ősi kastély emlékei, melyek közt ott Beszterczebá- 
nya város kapui előtt felnevekedett, lelkébe oltották a szabadság 
és magyarság igaz szeretetét, a magyar állam eszmének kultu- 
sát. Nem említve a Badunok százados emlékeit, csak az újabb 
időben is onnan hurczolták ol a hős Radvánszky Györgyöt, a 
nemzeti és vallási szabadsAg mártírját, az eperjesi törv.-szék elébe, 
ott pihent meg egykor a magyar szabadság typikus alakja a 
feledeimi II. Eákóczi Ferencz, ott élt és uralkodott a családnak 
annyi nemes fia a közelebbi századokban és midőn már a csaták 
lezajlottak s a tudomány és művészetek kívánják tőlünk a bizony- 
ságtételt, íme e szazad elején ott mulatozott Bél Mátyás s a leg- 
újabb nemzedék ott amaz ősfalak közt látta egyszerre néhai gróf 
Mikó Imrét, az ország zászlósát, Horváth Mihályt, a történetírót, 
egykori jeles elnökeinket, Toldy Ferenczet, irodalmunk történet- 
íróját, Ipolyi Arnold püspököt, társaikknl együtt, mint a magyar 
történetírás tudományának leikos munkásait ; oh ilyen emlékekkel 
gazdagon és ilyen környezet közep(^tte lehetett-e más b. Radvánszky 
Antal, mint egyike hazánk s nemzetünk legjobbjainak ? 

Ks a milyen példákat látott maga előtt, olyan példát niuta- 
lutt övéinek. Ftíleségül vévén báró Podmániczky Máriát, két 
gyermeke született, egy fia s egy leánya ;') testvér-bátyja Albert 
pedig 1857-ben váratlanul elhalálozván, özvegyet s három gyer- 
meket, két iiút s egy leányt hagyott hátra,^) kiknek gondviselője, 
tryámja s a gyerekeknek úgy szólva második atyja lett s mindent 
elkövetett kettős családjáért, hogy az utódok ne a hanyatlás, 
lianem az emelkedés példányai s az elődök méltó unokái legyo 



^1 Hiirű KadváuBzky Júuos cs Máriu. 

'■^) Az özvegy 8Z. Bározay Karolina, a gyerekek h. Kadváuszky 
(iéza, Hi'la és Sarolta. ^ 



320 bAr6 RADVÁN8ZKY ANTAL 

pánja. A néhai báró Badvánszkynak rokonszenves modora meg- 
tudta nyerni az embereket, tudott beszélni a legegyszerűbb falusi 
ember nyelvén s tudott társalogni a legmiveltebbekkel, a merő 
ellentéteseknek látszó kérdésekben is fel tudta találni az össze- 
simi tha tó oldalakat. Török Pál,Selmeczbányán tanúlótársa, beszéli, 
hogy már gyermekkorában nagy volt népszerűsége s nem csak 
azért, hogy kitűnő tanuló volt, hanem derűit jókedvéért s szere- 
tetreméltó nyilt modoráért. Későbbi életében is, bármely társa- 
dalmi körben forgott, a legszívesebben látott egyének közé tarto- 
zott Pozsonyban a polgári — akkor még nagyon németes — 
társaságokban ép úgy kedvelték, mint az aristokráczia legmaga- 
sabb köreiben. A kerületi üléseken, magán az országos ülésen 
mindig szívesen hallgatták. >Kedvcs beszédű ember volt s nem 
sokszor, de mindig okosan s érdekesen szólott. Az ifjabb követek 
közt a jó kedvnek, a szellemes tréfáknak mindig buzgó előmozdí- 
tója volt.*) És népszerűségét nem tékozolta el, hanem a társas 
életben szerzett befolyását, hatását az emberekre igen sokszor a 
közügyek érdekében tudta érvényesíteni. Nem kétkedem azonban, 
liogy talán lesznek, qui hoc genus scripturae leve et non satis 
dignum summonim virorum personis judicent, cum relatum legent, 
quis musicam docuit Epaminondam, aut in eius virtutibus com- 
luemorari saltasse eum commode scienterque tibiis cantasse**). 
de mindamellett kötelességemnek tartom megemlíteni, hogy báró 
Radvánszky Antal iQúkorában kitűnő tánczos volt s valamint a 
megelőző években a jó emlékezetben élő Zsedényi Eduárd, úgy 
az 1843. és 44-beli országgyűlés fényes vigalraaiban líadvánszky 
volt a legkedveltebb előtánczos.®) 

Egyszersmind a zenében is teljesen kimívelte magát » azon 
kivűl, hogy nagy bravourral játszott a zongorán, dalokat, négyc- 
seket, órchestralis darabokat szerzett s a pozsonyi zenekart ezekre 
betanítva, előadások alkalmával maga vezényelte, sok élvezetes 
órát szerezve a pozsony városi és országgyűlési közönségnek s 
hogy művészi tulajdonait bevégezzem, elmondom még, hogy mint 



') Gróf Lóuyai Menyhért adatai. 

') Lásd. Comelius Nepos praefatióját. 

*) Lónyaí Gábor adatai. 



322 HÁKÓ RAI)VÁN8ZKY ANTAL 

»A boldogult — írja Haau Lajos, egyike számos tisztelői- 
nek — mint magyal" hazafi és mint buzgó protestáns ritkította 
párját. E kettőnek szentelte életének minden mozzanatát. Még 
tiggkorában is, lehet mondani, holtáig tanúit. Ha az ember Ead- 
vánban meglátogatta, többnyire az úgynevezett Bákóczi-terem 
mellett lévő irodájában találta, hol vagy hivatalos leveleket íroga- 
tott, vagy magát olvasás által képezte. Ki huzamosabb ideig tár- 
salgott vele, bámulta sokoldalú képzettségét. Különösen tekin- 
télynek volt mondható a hazai és az egyházi jogtanban. Társal- 
gási modorában nem volt egy csepp büszkeség, mindenkihez nyá- 
jas, barátságos tudott lenni. A legszegényebb ember is bizalom- 
mal szólhatott vele. Ha valami baj érte is, a jó kedv el nem 
hagyta soha.« 

Június 12-én nagy számú tisztelői kisérték a jeles fértiú 
hűlt tetemeit a radváni hegyen általa előre kijelölt nyugalma 
helyére. 

Es most, idő múltán, midőn elvesztése lelett támadt fájdal- 
munk már-már lecsendesült, visszapillantva a tettekben gazdag 
életpályára, még ez utolsó kérdés áll előttünk : minek köszönhette 
néhai Badvánszky Antal tetteinek soha ki nem maradható sike- 
rét ? De mielőtt e kérdésre határozott feleletet adhatnánk, lássuk, 
mit tett, midőn a teljes kort, huszonnégy éves korát elérte. Vol- 
tak régen s még abban az időben sokan és kivételesen vannak ma 
is a magyar nemesség soraiban, kik huszonnégy éves korukban 
azt hiszik, hogy ők az iskoh'ikon áthatolva, tulajdonképen a pálya 
végéhez jutottak, az élet terhét már átküzdötték s többé nincs 
más teendőjük, mint megházasodni, beülni az apai birtokba, s ősi 
házban életöket elpipázui. Es valóban, e kényelmesnek, könnyű- 
nek mutatkozó életre akkor csábítólag hívogatott két hatalmas 
institutio: az ösíst'g, mely minden támadás ellen csaknem legyöz- 
hetotlt^n szívós passivitással védte a nemesi birtokot, és a vármefjjie, 
mely csupán a származásért adott hivatalt és tisztességet. Rad- 
vánszky Antal nem e könnyű, kényelmes pályát, hanem a folyto- 
nos munka, tanulás és küzdelem nehéz pályáját választotta. Esha 
ma tenné elhatározását s ma kezdené így pályáját, nem volna 
benne semmi meglepő, semmi pélydányszerü ; hisz ma már nem 



324 HAii6 RA1)VÁ>'8ZKY antal kmlkkezete. 

törökkel, mikor hazánk egy része a félhold járma jilatt nyögött, adta 
nékünk Verböczy t, hogy könyvével egy törvénij ahdt tartsa össze 
a magyar korona nemességét s a megszakadozott pártok minde- 
nikére missiót bízott, a sokszor szidalmazott németesekre a magyar 
király aág—Bíi^rAklfi fejedelmekre a magyar nemzetiaég fenntartá- 
sát, melyek az összetartozás eszméjének fennmaradására'mínd ter- 
mékeny és hatalmas eszközökké váltak. Az az életrevalósága ez 
nemzetünknek, mely megtanít a szélsőségek kerülésére s az 
önmérséklet bölcsességére, mely a kellő napon és órában felismer- 
tette velünk Széchenyit, Kossuthot és Deákot, mely biztosan vezé- 
relt, hogy most ezt, majd amazt kövessük, és a mely bizonyára 
a legújabb időkben is serami pokoli varázsszóra sem hagy el ben- 
nünket, hanem megvéd, megsegít s a jövő századok haladásával 
együttesen előbbre is fog vezetni. 

Oh nem egy fényes szobor, nem egy tündöklő pantheon, 
ami ezredéves multunknak jubileuma, hanem az az érzet, az az 
öntudat, melyet keblünkben és értelmünkben a lefolyt idők tettek- 
ben düs tartalma ébreszt és erősít. 

A nemzet élete a milliók egyéni életének összessége s ne 
vegye tőlem senki rósz néven, hogy midőn egy tökéletesen végzett 
életpálya emlékeinél időzöm, az egyéni élet mintaképét általáno- 
sítva, nemzetem sorsának előttem lebegő tiszta képeit is leraj- 
zolom. 

Deák Pahkar. 



3ífG gOrgí:nyvár í:s a oürgényi kartkly 

dik most kezdődik, melyről hogy a legnagyobb lesz-e ? vagy csak 
egy ragyogva megjelent, de hamar eltűnő fénynek a láthatáron 
átvillauása — a jövő mutatja meg. 

Én a Görgényért és Görgényben közelebbről történtekben 
komoly alkalmat látok arra, hogy történetíróink ez érdekes vár és 
várkastély múltját a lehetőségig földerítsék, s fejedelmi új lakó- 
jának s^vét 6 szép országrész iránt ezáltal is hajlandóbbá tegyék. 

I. 

Az Arpótlok korszakát csaknem áthathatlan homály fedi ; 
kevés nemzeti hagyomány s évkönyvi száraz följegyzések teszik 
szűk anyagát, alakjának körrajza elmosúlt árnyképként vonul cl 
a történetnyomozó lelke előtt. De így is vonzó és oktató. 

Midőn a nagykorú királyfi, uralkodásra vágyó testvér, fi 
vagy nőági rokon félelmes vetélytársnak mutatta magát, a király 
kinevezte őt Croatia bánjává, dalmát, bosnyák vagy erdélyi hor- 
czeggé. IDifrJ Utóbbi a királyság egyharmadát foglalta magába : 
Erdélyt, Magyarország Tiszáig terjedő részeivel. Megemlítjük 
néhány ily kormányzó királyi herczeget. 

I. Endre király alatt testvére Béla 1049-ben. 

T. Béla és Salamon alatt az elsőnek két fia. Gevza és 
László 1050-ben. 

L Geyza alatt utóbb csak egyedül öcscse, László 1075 körűi. 

IL István alatt vak Béla, Almos berezeg fia, azzá Irtt 
1087-ben. 

ni. Béla alatt másodszülött fia Endre, herczeggé nevezto- 
tése éve nincs megállapítva. 1197-töl 1204-ig az volt. 

II. Endre alatt, másodszülött fia Kálmán 1207 előtt. 
Kálmánnak HalicsorszAg királyává választása után, m^jv- 

n(?k, Gertrúd királynénak fivére Berthold 1208-ban. 

IV. Béla király alatt, fia, István, előbb trónörökös h^rczeg 
rgy 1263-ik évi oklevélben magát Erdélyország herczegének, s 
lárskirálynak írja. Evkönyveink úgy emiitik őket, minta kik két- 
felé osztva bírták Magyarországot^) 

Néha ifjú királynak nevezték Erdély trónörökös uralkoiln- 
ját, midőn az a király törvényes életkort ért fia volt. 

Tliuróczi I. Béláról azt jegyezte fel, hogy berezeg korában 
pénzt is veretett ily körülírással : BÉLA DVX PANNÓNIA E.-'l 

\i Az elősorolt lien-zcf^ck személy- cs idöincgliatározásai ThniVu/i. 
]^>ntlni, Ranzuii, Dlugoss, Comes Natalis cs más annalisták cmk'kirMtain 
alapulnak. 

- />///•, Oliservationos ('ritiiiac ot Pragmaticae ad Tíílmori llistn 
riani Transvlvaniar sat. 177í», 12. I. 



328 OÖRGÉNYVÁU KS A GÖROKNYI KASTÉLY 

erdők földét ? Gyula vagy Görgény várát ? Oklevél nincs róla. Az 
emlékírók nem szólnak. El kell hallgatni a való helyett hozzáve- 
tést és regét adni nem tudó történésznek is. 

A királyi herczegek udvara fentartására magán vagyonuk 
és országrészük királyi várai s más koronájok lehettek kijelölve, 
a miket törvényileg legelébb 1514. a III. törvény czikkben talá- 
lunk meghatározva, hol a 11. §-ban Oörgéiiyvár mint olyan jÖ 
elé. Ezeket elidegeníteni nem volt szabad. 

11. 

A vegyes uralkodó-házakból való királyok korszaka tisztűl- 
tabb látkört mutat. Kormányzóról és kormányformáról az okle- 
velek világosan szólnak. Erdélyt három önálló politikai terűlet 
tette saját terűletjoggal s intézményekkel. A hét magyar várme- 
gyét a vajda igazgattfi anyaországi rendszer szerint; Székelyföl- 
det a székely ispánság saját nemzeti törvényekkel, a szász hét 
bírák közt szász helyhatósági jog szerint a szebeui királybíró 
igazgatott. A vajda, mint a király képe, valamennyi fölött állott, 
anuak nevében ösíízehívta a tartományi országgyűlést, az adó- és 
iionvédelem ügyében azokkal együtt intézkedett, a vajda székre 
felhívott ügyekben ítélt. Fenntartíisára és bandérium állításaiba 
néhány királyi vár volt birtokában. Századokon át külön egyén, 
az ország leghatalmasabb főurainak egyike, vagy valamely híres 
hadvezér volt a vajda ; külön egyén, vagyonos székely s régi pri- 
mőr a székely ispáu, magyar országbáró mindkettő. A vajdának 
egy bandériuma volt. A székely ispánnak az 1435-ki Iladgyakor' 
lati Lajntrom 32-ik czikke szerint kettő, az 1498. évi 21. törv.- 
czikk szerint — ha vyjda is volt — csak egyet kellett tartani ; 
de 1000 főből állót. Ezenkívül az 1463-ki Hmlfnjakorlafi Comfi- 
tuttó szerint *) közfelkeléskor a székely nemzet két része tarto- 
zott hadba menni, a hannadrés»z ház- és tüzhelvök védelmére 
maradt. 

A magyar királyok nem jó szívvel nézték a h^zékely ispán- 
nak e harczias népre s az államügyekre való nagy befolyását ; 
tíZí'rt a két főhivatal egyesítésére törekedtek. A XV-ik század 
közepén, némelyek szerint Hunyadi Jánossal kezdődött cl a két 
tisztnek egyre, rendesen a vajdára ruházása, minek következménye 
lett, hogy megszaporodott sokféle kötelességeit vinni képes nem 
lévén: alvajdai és székely alispáni tisztség állíttatott fel. üc a két 
liivatalt ekkor is elkülönítve kellett vinni. 

') f.'ouHitutionc^ 1'Il ereit un h.< Uiiivorsitiitltí trivm Nutioiiuxu 'l'ian 
dvKaiianiiii Mat 14G3. §. 10. 



iVÓO aÖRGÉNYVÁR ÉH A OÜROÉNYI KASTÉl.T 

jelentése az lehet, hogy az a székely ispánnak udvartartásra, ban- 
dérium állításra sat. mint tiszti mellékes javalom, s szükség eseté- 
ben lakásul volt átadva. Hihetően többnyire ott is lakott, törvényt^ 
tett, a székelység polgári ügyeit intézte s a királyság keleti 
részén bandériumával és várörségével őrt állott. Bandériumaiban 
egy 1555-iki adat szerint 20ü lovas, 100 gyalog volt Mikor a 
székelyek hadba mentek, 15 napig önköltségökön szolgáltak, azon 

Conveutui £cclc8Íac de Co . . . . stra. Saluteiii et (^ratiam. Cum nos posses- 
aionem uostram regalcm Pctele vocatam in partibus nostris Transylvanis 
habitam, ad custrum nostrum (rcórf/tu uuucupatum ad honorem comitis 
siculorum nostronim pertinens spectantem, simul cum univcrsis utilitati- 
bus ct pertincutüs quibuslibet, fideli nostro ligrcgio Diouysio filio quon- 
dam Ladishii Haui de Lúfloncz, seric aliarum litcrarum nostrarum cxinde 
confectarum, pro ecrti pccuniae summa pignori duxcríinus obligandam, 
velímusquo ipsum per nostrum et vestruiii homiucs in domiiiiuin cjusdem 
legitimé facere introduci. Igitur íidclitati vcatrae lirmitcr praccipicndo 
mandamus, ({uatcnus vestrum luittatis homiucm pro testimonio fídcdignnm 

praescnte Lucas de A u per nos ad id spceialiter de. . . 

. . . .tus, aut Blasius de Potcrháza, aut Bcnedictus de eadem 

. . ; . Michael dietus Vass de 8zeut Mihály, scu Georgius, seu Osval- 
dns de 8cucb, an Ladislaus, neve Nieolaus, an Joaunes de • . • .ég, aliis 
absentibus homo noster. . . faciem pracfatae possessionis, Petelc vocatao, 
vidnis et commctaneis suis univorais iuibi legitimé convoeatis ct prao- 
sontibus acccdentes. eandeui .... praemisso pignoris titulo possidend. si 
non fucrit contradictum, routradiet<»rcs verő si qui fucrint, evocot ipsos 
oontra annotatum Dionysium de l^osonez noBtram in pracseutiam Vayvo- 
dac partium nostraruiu Transylvananun pracdietaruin ad tcrminum 
competcntem, rationem eontradietionis earuin redditurof?. Et post hacc 
ipsarum introductinnis, et stutnti(»nis seriem, ciim nomiiiibiiH contradicto- 
rum ct cvoeatorum, si qui fuorint, tcrmiuoque assiguato, cideni Vavvodíie 
dictorum partium nostrorum 'IVaíjsylvanoniiii morc solito resrribatis. 
Dátum Budae iu Festő Beati Augustiiii cpiHcopi, Anno Doinini millcRiino 
i}Uadringcntesimo vigcssimo sexto, r(>guorum uostroruin anno ilungariutr 
ctc. Quadragesimo, Koniauorum tleeimo sexto et Bohemíac Kcptiino. Kt 
ajíparebat locus Sigilli SerenÍHeimi quondam regis Sigisiuundi supcr ( aera 
rubra cxpressi; t'lausc confeetae et cmanatae. Titulus verő imlorsatiis 

Hcqucns crat : Fidelibus nostris, oonventui ceclcssiae de K nono- 

Htra knysio filio Báni 

•le l^ofjonez ete. Statutoriac Kelatoriae autcm ín nmrgine dextro mu- 
signatae legebuntur hocmodo : Homo rcgius Lueas de Arán, no.^'.ter frá- 
ter Blasjns Preslívter, satutio fűit die dominico proximo post fe^tum 
I.ucae evangélistáé, iiullus contradict,*J 



332 aÖRGÉNYVÁR ÉR A GnROÍ:NYI KASTKLY 

már azon évi febr. 24. Geréb János görgényi várnagyot egy szé- 
kely ügyben bíráskodással bizta meg, a mi azt mutatja, hogy ö 
ott székely ispáni joghatóságot gyakorolt. 

1460. Losonczi Bánffi Dezső székely ispán, onnan írt 
Brassó városához. 

1465. april. 21. Dengeleghi Pungrácz erdélyi vajdának és 
székely ispánnak egy levele szintén onnan kél. 

Báthori István erdélyi vajda és székely ispán 1481. ápr. 9-ki 
parancslevele szerint azon évben székely alispán és görgényi vár- 
nagy Ramocsán Lőrincz és Mihály s Gégényi György volt ; így 
írták alá uevökct jun. 17-iki levelökben. 

1487. sept. 2. Telegdi István erdélyi alvajda Morgondai 
Mihályt egy ellene támasztott vád következtében >ept. 12-érc 
Görgény várába idézi meg tör vény tételre.*) 

1492. Harinai Farkas János és aomkereki Erdélyi János 
viselték e tisztet; egy június 13-ki adat szerint pedig csak Erdé- 
lyi János a székely ispán és görgényi várnagy. 

1497. Vajda és székt^Iy ispán Dráglifi Bertalan, görgényi 
várnagyok Rózsai Kun Jakab és Szilágyszegi Pál , alvámagy 
Nagy János, /Jotnnirs Marjnus,! 

1499. Siklósi Péter mint görgényi várispán jCnmes ntsfr!./ 
említtetik. 1602. a várispán hed(>rfái Rarlabás Léuárt, a ki ma- 
gát ezentúl alvajdának és székelyek alispánjának írja. 

1504. nov. 11. Tarczai János tiörgény várában kelt leveK'- 
ben székely ispánnak nevezi magát. 1505. aug. 15. TI. Ulászló 
király, mint székely ispánnak elzálogosította Al-Gyógy mező- 
várost 12,000 arany forintban, melylyel neki mind f sztthclt^ 
hpdni tínztsvíjfért, mind inás hivatalaiért és kíHtséges szolgála- 
taiért tartozott. 

E töredékes adatokból, miket hitelesen gróf Lázár Miklós 
alapított meg,-) csaknem bizonyos az, hogy a vegyes házból való 
királyok alatt Görgényvár a székely ispán, vagy a mikor az a 
vajda volt, annak alispánja lakhelyt^ volt, i\ kik nem egyszer a 
várnagyságot is viselték. 

Az erdélyi vajdának és székely ispánnak Cuírgény várlioz 
való köz- és magánjogi viszonyát szabatosabban meghatározó ada- 
tok bővebb nyomozása s a kapesolatos homályos kérdések kitisz- 
tázása ezutáui kutatásoknak fogja érdekes tárgyát tenni. En 
most úgymondván csak megpendítettem azt, és rz/cl átmegyek a 
XVI — XVJIl-ik század ismertebb és viliarosal)l» történeti szín- 
terére. 

í; .S-vz/y.; Károly. Székely Oklevdltúr. í. köt. saf. Üfit'.. 1. 
^') Látható elcbh omlítctt mÜví^lKm. 



L 



334 GÖRGÉNYVÁR És A GÍÍKGKXTI KASTÉLY 

l. Apufi Mihály idejében 1664-1690, Alsó- és Fehő-Köhér. Ez 
iiKiríuU fenn luaig, ámbár kérdésül tehető : eredetileg nem Kís-Er 
vaírv CviV/e/' volt-e a falu neve? Azonban, bármint volt, a mai hnsz- 
nál.itot három század szokásai vitán felül helyezte.] Zorbhazn 




éö^uradaloni legelső ismeretes s oklevél hitelességén nyugvó állaga. 

II. János [Zsigmond] választott király 1562. után [ez a 
csonkán fennmaradt elzálogosító levélből tűnik ki] a várat és tar- 
tozanód^ágait, ezeken kívül Marosszéken JobhiUjijtelkoj Hoduis, 
Khedy iJeménhfízn^ Mihhnzn, KöszviUit/es, R*mffe nevű hét szé- 
kely falut, melyekben jószágaikat ú^jry birták tulajdonosaik, mint 
más székely szabadsággal élő faluk birtokosai, de azl562. jul. 
29. Segasváron tartott országgyűlés őket mint ])ártűtés és follá- 
zadás miatt szabad^^ágvesztetteket — a primőrök és i)rimii)ilusük 
kivételével — a többi jol)bágyak /Cohuns/ szolgai állapotjára és 
rendébe alázva le fut sf^rvlfutrm ot orfh'n^m annt redari!/. Békés 
Gáspár kímiornyikjának s örököseinek és utódainak adta zálogba 
25,000 magyar forintban s naíívobb kanczelláriáját a beigtatás 
iránt utasította. ^) A székely dynastiai hűség első megtörése itt 
ejtette az első sebet a székely ősi szabadságon, mely szerint ők 
azelőtt székely birtokaikat nóta esetében sem veszthették el. 
hanem rokonaikra, azok nem létében szomszédaikra szállottak. 

Báthori István h'ngyel király 1576. február utósó nap- 
ján 22.000 forintot Vftt fel sógorától B^rí^írszói ll.iirvmási 
Kristóftól azon Ígérettel, hogy azt a magyar, véleijeii esetb'^n a 
leniíVi-1 iöví.'delmekböl mei^íizeti : de helyelte 1578. iiil. 23. azon 
összegben s az általa Huszt várába f^-ktet^tt 1 0,0^0 forintért 
neki és eNő nejétől Lévai D.irottyától születrtt ^[iklós nevű 
fiának, utóbbitól 16.000 forinttal visszaválthatólag zállogba adta 
Görgény várát. ^) aki azonban a mag;i fele ré-zét még azon évben 
örökbevallással anyjának adtn. *) 



M rrn,jmr,it Vll. küt. 67;J — G7 7. Jl. 

-') rrmjuu'ni. \\ . köt. L>;50— ÍJ4 II. 

*j 0/-.VJ. Lt'j'/ltór, Ncorcgcötr. Toin. XI-.1. l'asr. i:í. Nm 17. 

*) <>r.o. Ltrélt. N».-orcK<íötr. Tnm. XLIII. Fasc. bo4. Nro lí». 
IJíithon Krihtóf crJ^flyi frjtMl. egy 1578 jan. ti;i-ki I^i/.onyítváiiviíban 
:í2,44« frtra feszi v. ziillogüs»zi.vet. Látlmtó up:y.nu az OrP/. Lcvoll. 
kiiicstiíri (.'Bxtúlyábnii. 



• • A- \ f-'h *v w v*'.' w'^ • :-■»• •*■.'*'*:. i" mt'.',' '».■■•■■" i" i' T _ T iTr 9í.í-" 

• t . • « 

,»:íí<:JVít/r>i />;f;r;&j •::fv^jv. A'/íaríki •>•■_;;. J-*;! h;7.-:,^i; « iLiy.dk'r'L 

*;jv;i:t;jit.:a:-Ci-. \//.k'X' '*'*. /.j'-r. z'r'i r.'.-.-r-tr-r^'jj-:. f. Ír j. - * Mekkora 

- • * 

k':JtJí:/j<:/. >-;Apí:-Ojla «•■- li<;k':ríV:lt'.- -Zvrjí-.V.r.'J.ő It-.-VL-.k. -1 

í.'í/yarjazo;j í>:j'ríi':!':j/i ]5f:í-i. í*:br. 'J*}. G".ir^'''-sy Tá:;*i és a 
v/ti\!Í:ii\\ mat\ik\UiixX Kováí.w'V.zi F;*jk .=? k:\:i-'::y.áni:j:ik z.iioi'usi- 

'l':íi;ab;iij hzáriiJtvíi. Az íij']'//:oí.''..s j':.l-!i-z: az udO: ős •r!:'-:iJ'''í 
«:;<yif;'ifjt.. -!.Az''rt. ;iiij;i — i'j;.fyrij«.'ij'i — Ui* :t i-v-:: ut;''L »''.cTvT é? 
•'•/tirJnii vi)á^'o*í'T;i;.';'it h'iki kö-zöí;]ieíi. '-;rv i'l-ij :.».-; t.'iÍv vmIi :í 

í/y*-l kin'ilv i'.u\' ÍL":n í'^jitor nirv<'-l»frj i'iit •! olv ^.k-r:-l. Lojv a 
ííiít? :iz «''lt, í'ií-tl.í: í)í-í:HÍjl<-lb«íi tajt"lt;i : aZMt<':i "'t ii.'.-'arji í-j'^- 
'l'rlllli llJí''|tó-;'iL'ÍU;í hi-ii\i*-\\t\ .'« koii]i;ujvz.'i^ !i».]ivZ L'v!n]-:tib:i!i Ijív 
•í-í.'íloj<; volt h <z« n |jíisí';/«-t ir.ujvábaii iijíihIíl: iii'.;:»iiiztv. t 'íi>ai- 
ij.ik. a kik közt lí^rf'ohli »• f'^y^-Áxú a lí.'L't'ibb'.T T*-ii.'ii') Vi'it. ri'k»»ii- 

•■» \f*:\\\u'iuut lit<:r:iriiiii iiii:iJi;iiit<r : íjiiOr ii«i- iii !'«iriii un ]'rivilt,zi: i:"-lri 
|i<:'iij.'i f'.t'ifiijiii, flmii iiol»i in .Hj»«'i-i'- íi:<:riiit r'-jM-rt-Mi.'. Dátum Al'-ac 
Jfili.i', vi^iMiifia fjiiarta l)ic M'iijíÍ- A) rili- . Aíiii- I>"'ii:iii Mii!* •.inn" 
•.•«iiinjii:ijrííHÍfiio 0<'hlii^f:HirllO. *J 

'; i'i*ufiii4 „t, 'Joifi. \'lí. "jriT-őit. il 

'j rrmfmi:f>t. VII. köt. 7:U — 3:3. 11- 

^) A/ *;l.^ö kí'It. (■örcilny-iSzciit-Imrí'ii lO*^"^. íii'ril üí>-áu. uz iit«ilii>i 
I (ÍJ. (Irt/. I«». 

') I.. ;t/ iil'fiiKi i}SH/.('ír:ÍHl»;iii. 



A MŰLTBAN. 341 

Ijozni liem kívánváu, sőt inkább oi fejedelmi nagylelkűségének 
me^elelö tisztességgel és méltósággal kívánván megtisztelni s 
vagyona gyarapítása által még inkább serkenteni, hogy ö is általa 
és a haza által akkora jótéteményekkel elhalmoztatását látván, 
az Isten és emberek iránt hálára ébredjen, s a mit a természet 
és mesterség, a kegyelem és szorgalom által bir, mindazzal a 
hazának díszére, javára és fennmaradására munkálkodni buzgól- 
kodjék s magát egészen a közjónak szentelje: ez okból adja 

neki az előbb említett várat és birtokot dézsmáí- 

val továbbá a gyalog puskásokkal, melyek azon 

Tárhoz tartoznak, oly módon, hogy azok azon várhoz alkalmas 
puskákkal, szablyákkal [dárdákkal] és más hadi szerszámokkal, 
a mik az ó állapotjukhoz valók, jól felkészülve szolgáljanak s 
Kákőczi Zsigmondnak és örököseinek parancsait teljesítsék, 
a kiváltás csak az egész összeg kifizetése mellett fogna lehetséges 
lenni.* *]f 

Ugyanezen fejedelem 1648. octob. 8. Gyula-Fejérvárt kelt 
végrendeletében magyarországi és erdélyi birtokait, úgy szintén 
Görgény várát és tartozandóságait neje, fiai : Zsigmond, György 
és Ferencz közt úgy osztotta meg, hogy özvegye és három fia bír- 
ják a nekik külön külön hagyott várakat és jószágokat ; az ide- 
benn való [erdélyi] fiskus várait cl nem osztja Az 

örökös várakat közönségesen bírják és élvezzék egyiránt 

Görgény Zsigmondé legyen. ^) 

1649.jul. 20.11. Rákóczi György atyja emlékeért s Zsigmond 
kedves testvére iránti nagy szereteténél fogva, atyja által annak 
javára 1643. tett adományát megújította és megerősítette.^) 

Jakab Elek. 

^) Liber R. Geonjíi liákóvzi I. X. köt. 280— 291. 11. 

2) Oi'üz. levéltár. Neo-Regestrata. A. Fasc. 76. Nro 22. 

3) LiUr n. a.orgü Jmóczi II. XI. köt. 122—125. 11. 



A ÜROF HALLER FIUK ISKOLÁZTATÁSA 

A XVIIMK SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN. 

ELRÖ KÖZLEMÉNY. 



A szathmári béke minden tekintetben forduló pontot képez 
hazánk történelmében. A százados szabadságharczra csend és béke 
következett ugyan, de azért az 1711. év nem inaugurál egy oly 
boldog korszakot nálunk, mint Anglia történetében az 1688. év. 
A fegyverek kifáradtak az egyenetlen és hosszú harczban ; kime- 
rülés vett erőt a nemzeten és tompa resignatió, mit növelt még 
az ezután is hosszan düliöngő pestis dög- és éhhalál. Nem csoda 
tehát, ha a nemzet a sok különféle csapás alatt megbénulva és 
igen megfogyva, könynyen nyugodott bele a megkötött békébe, 
mely újonan biztosítá mindama jogait, melyek már több békekötés 
által is biztosítva valának ugyan, de mind ennek daczára igen 
gyakran érzékenyen megsértettek. 

A XVI. és XVII-ik században a speciális magyar nemzeti 
szellem legnagyobb virágzási korát élte. A magyar főnemesség 
zöme testestül lelkestől összefüggött a nemzet nagy tömegével ; 
itthon végezte iskoláit, legföljebb egy pár évn^ ment ki egyrésze 
külföldi íö-iskolákra ; aztán hazakerülve a közéletre adta magát; 
itthon lakott s időnkint vadászat vagy eíjyébnemü mulatságok 
fűszerezték napjait ; a szabadságharczokban pedig ő vivé a vezér- 
szerepet a bécsi udvar politikája ellen, támogatva az önálló Erdély 
kormánya által. Nemzeti nyelvünk is e korban élte első virágzási 
korát. Fő-uraink közül sokan pártolták s anyagilag hatalmasan 
segélyezték hazai főiskoláinkat, a melyekben bár az előadási nyelv 
mindenütt a latin volt, de hazafias tanárok vezetése alatt állva, 
ha az iskola falai között nem is fektettek oly nagy súlyt a nemzeti 
nyelvre, az irány azért mindig hazafias és nemzeti maradta 

Nem létezett még hírében sem a nemzetiségi kérdés studó- 
sMÍnk és a külföld között a közlekedési kapcsot a dassicus nyelvek 
képezték s mig e nyelveken nálunk minden valamirevaló képzett- 
.négü férfi - sőt gyakran nő is — beszélt, addig n modern nyelvek 



344 A GRÓF HAr4r.KR FIÜK 

inasokat, serfőzőket stb.^) kik helyett az addigi magyar cselédség- 
ből rendelt elbocsátattni. 

Lábra kapott a kültoldieskedés már ekkor, viseletben, ruhá- 
zatban és divatban. A hajpoi*, német ruha, német szó nagyon 
keresett lett ; s hogy Dévai András 1764-ben azt írta a magyar 
főurakrólj miszerint » jövevény idegen nyelveken kapkodnak 8 
nem csak unalmas előttök a magyar szó, de ha tudják is meg o 
nyelvet, szégyenlik és utálják azt beazélni,« — e magaviseletök 
oka jóval előbb leli magyarázatát ^Mária-Terézia trónralépténél, 
mivel külföldieskedő hajlamuk akkor már elhatalmasodott, do 
gyökeret, még pedig erős gyökeret III. Károly alatt vert. 

A czimek és rangok nagyon elterjedtek. Mig excellentiás 
czím nálunk azelőtt vajmi ritkaság volt, most igen divatossá lett 
s vele a raugkérdések is miudcnapiakká lettek.^) A bécsi udvar 
mindjárt a béke után bőkezűen osztogatá a czimet és rangot, ®) 
— a mi aztán — kivált eleinte, — tévedésekre, sőt gyakran nehez- 
telésre is adott okot. *) 

A közéletnek különféle megváltozott viszonyait látván 
öreg Radváuszky János, így ír 1734-ben gróf Károlyi Sándorhoz, 
ki az általa felállított lovasezrednek magyar ruhát szabat: .^Bizo- 
nyára íiranv betűket s örök emlékezetet érdemel Excellentiád 
szent igyekezete, hogy a vitézlő rendet régi katona ékességeknek 
rcductiója által is dicsőséges eleink vitézi szokásira hozni szándé- 
kozik. Bár ugyanis a fodorított haj, görl)c fűsük után befont kan- 
csuga formájú fürtök, hajzacskók, sziues köntöshöz fekete czizma, 
])ántofli ctc. elhagyathatnának, fiamon akár kezdve akár végezve. 
Hajdani vitéz Rómának volt ilyen tíh-vényt* is : ^Ne v(\stis sericea 
foedat virunK — hát ha egy ilyen asszonyi nemet illető — ha 

^) ili'J. ai»iil 4-cii irjii nejének: »Jü1 tudom szívem, hogy ked- 
Ví'tlensdgedre Id^zcn a sok no'mct eselc'd. de ertem legyenek kcdvedlicn 
H (ouvcntiójok szerint alkalmaztasd «»ket a inkábl> az eddigiekből kell 
elboe8iitiini« (Károlyi Ívtár.) 

*') 1744-ben gróf Válfty János nádor teljem izíme ez volt: Belső 
titk. tanáesos es kumarás, Magyarország nádora, tábornagy, niagyaror* 
s/ági parancsnokló tábornok, ^>gy dragonyos ezred tiilajdonosa s az 
aranygyapjas-rend vitt'ze. > e t'zímek a német b.-vrleiben nev aláfrána 
'l'jtt felsorolva vannak. i<iróf Káról vi Ívtár.) 

•'*' 17 l'J. april 4-én írja gróf Károlyi Sándor nejéhez: »A sok 
fiíulus pedi.:: már mcgvagyon.-: (U. o.) 

^) 17 14. deezcniber lO-én j»róf llaller Gábor írja ipának: gróf 
Károlyi Sándornak, hogy már eddi^ is írt volna a nádornak és uz 
• >rrizá<;liirónak, '^do az titulusok miá nem írhattam, iit>m tudván minő 
titulussal élnek az neistani nn'líóí»ágok. (IJ. o.) 



340 A ORÓP HALt.ER FTÜK 

val igon sfirfi összeköttetésbe leptek, s a midőn sok evi szolgálat 
után kiléptek és nagy tapasztalatokkal, szélesebb világ és ember- 
ismerettel, de igen gyakran nagy adóssággal is, haza kerfiltek, 
nagyrészt feledve volt az ősi nyelv s vele a magyar hazafiság. 

Ez irány már az állandó hadsereg életbeléptetése alkalmá- 
val is megvolt ; szelleme soha nem volt magyar s a panasz a had- 
sereg németsége s idegen szelleme miatt már jókor hallatszott. ^) 

A katonaság tehát németesítő intézmény volt már a múlt 
század elején is. 

Ily körülmények között természetes, hogy a német nyelv 
szükségérzete nagyon mutatkozott mindjárt a szathmári béke után : 
azért a kik még e nyelvet nem beszélték főuraink között, igye- 
keztek azt mennél előbb megtanulni, vagy ha már magok nem 
tehették, gyermekeik neveltetetésénél a legnagyobb gondot for- 
dították arra, hogy e nyelvet elsajátítsák. Fiaikat többnyire 
Pozsonyba vitték iskolába, gyakran Bécsbe ; vagy ha a szülői 
házánál maradtak, akkor német mestereket állítottak melléjök. 
A leányokat a német nyelv miatt szintén Pozsonyba^ Bécsbe, vagy 
épen Szent-Pöltenbe adták a német apáczák vezetése alá. 

A XVTII-ik század elején daczára a megkötött békének, 
hazánk nem élt állandó nyugalmas és békés napolfat. Az IT^'/igévi 
török háborút követte az 1736-iki, majd meg az osztrák örökösödési 
harcz, melynek legnagyobb terheit hazánk viselte. E háborúkhoz 
járultak a terméketlen évek sanyaruságai, midőn a föld népének 
alig volt meg mindennapi kenyere. A pestis és döghalál, ha nem 
is egyszeire, az ország több vidékein több éven át pusztított, mi 
az ország úgy is csekély népességét szerfelett megapasztotta. 

Az Ínséges évek, háborúk s a döghalál miatt a rablók is 
na^iyon elszaporodtak. E baj kiirtására a kormány is többféle 
erélyes rendszabályt adott ki, de a föld népét majdnem elvisel- 
hetetlenül nyomta az említett súlyos csapások mellett a nagy 
poitio is, a mi miatt hangos panaszok fakadtak országszerte, de a 
bécsi kormányt nem valának ké))eBek könyörületre indítani. Maga 
nz oly loyjtlis gróf Károlyi Sán<l(>r is, látván az embertelen nyu- 
zást, levélben kérte föl gróí PáHIy János bánt, kinek az udvarnál 
nagy befolyása vala, hogy reáhíszélései és felvilágosításai által az 
udvarnál hatna oda, miszerint az orszájí ily nyomorult helyzetében 
h-^'alább némileg hagynának frl az ily kényszer rendszabályokkal, 
melyek a nép hangulatát egész :i k él m'-/^! leesésig fokozzák. 

Az udvarnál a magyarok iráni uralkodó hangulatra, vala- 

^) Or. Károlyi Antal-Mái iii 'IVir/iii rh'ilt »iiiin(h>nt ningyaráii 
iimiidott nic^. hegy a ticf/tck m iii a iiiii^ruir f.niiiiH s/.criiit valnk.V 
(T-( vek' 175S). fcir. 14-r6! atyjáhe/. Károlyi hvlf 



?,.V» A GRÓF HALLER FIUK 

r.uT.íil bizc^óhb qaz'lvs-zrmy. ki férje gyakori f's h jssz.is t;Wollétei 
.j ; Itt a ;?;!/• la^ájót ö*iáll'>ari kozelai ♦:3 vezetai tiilj;i. M-í.^liuó m^ly 
Tfjiiz;tlornrói »'a köl<:s"3riüs szerété tr»jl tesz tiaúsAiTot ani.i nagy 
levéllialrnaz, melyet a házasp.ir év^-k hosszú során át e^yiuá-shoz 
intf-z; ko|r>önOí hizalom a legaa;5yobb mértékbea s oJaadás jel- 
l'rnízik azoknak minrlen sorát. 

íjrróf Károlyi Sán^Ljr maga a férjek példányképe : gondos 
í:^aiáíl:ipa, a mellett vallásos, ki majdnem minden hónapban végzi 
a ^^yónaHt és áIdoz;ist; a templomoknak és iskoláknak hatalmas 
|irirtfog''ija. uradalmaiban az egyházaknak ügybiizgó patrónusa, 
ki a szerzetf-fl renrleknek is több helyen zárdát és i>kolát építtet, 
azokra készpénzben és terményekben alapítványokat tesz, a zár- 
ílát és iskolát könyvekkí*! látja el; a szegény tanulóknak konylui- 
járól rendőri ételt, sót többeket f-jrészen saját költségén iskoláztat ; 
jobb;'igyainak — a föld népének szeretó atyja. Ü nem annyira 
tudományosan képzett, mint természetes józan eszű főúr volt. ki 
a \iszonvok;it mindig könnven és h'^lvesen tVlfogni s a körűimé- 
nyí'kkí'l számolni tudott; teljesen a kornak és az életnek nevelő 
fiát, Fí-rencz grófot is. kinek nevelésénél mindent elkövetett, hogy 
mind fimaz i-^meretekí't és tudományokat elsajátítsa, a melyeket 
;i7. íikkori \i>zonyok egy főúrtól megkívántak. Az ismeretek hiá- 
nyát ó önmagán tapasztalta s épen azéj*t igyekezett fiát és unokáit 
mindamaz ií«meretí'kbc bevezettetni, melyekben ö maga fogyatko- 
zást érzett. Maga felvilágosult és sokat olvasott férfiú volt ugyan, ',• 



'; Könyvtárában azf'rt a magyar cs latin niunkúk mellett ncvezc- 
t<>" fiMiiczííi f'n nf'mct Hzakminikák i.s voltak találhatók a tmlumány min- 
(i'-ii ii;.';íi)ól, ijiivol iiiínrl<:n alkalmat felhasznált, liogy könyvtárát gy.ira- 
pítKa. IM'-Hheii léte alkalmával cgéi^z láda könyveket váí'ároK's küld haza 
Károlyiba, kozofte a Mahillon diplomaticai munkáját i>. Külföldről rtn- 
íU'.H folyóiratokat, ii. m. novellákat járatott, a melyeket aztán átolvasá:* 
után míndi^; vej('iiek küld«? meg Erdt'lybc. Ekkt'p a külfjldi eseme'nyek- 
rol ifl folyvÚHt vilá;<os átní'z<;te volt, míg a hazai eseményekről gyakran 
í í;rHz hvelhalmazok ífrkeztik hozzá, a mennyiben roppant foglaltsága 
iiiídlett íh talált időt arra, ho^ry nem esak naplót írjon, liauem nau:y kitér- 
je d<-nii bvelezrtt is vrzfhHen. I^evek-it latin, de Ifj^gyakraljlmn — clö- 
«•/.«• ictí-ttrl — nia^ryjinil írja s viszont pzíveísen vtszi, liogyha hr»zzá is 
Mia^'\:ir levelet írnak. Egyik ismerősének: \\ Adídj húsnak mej; is 
li:i^'yf;i, ho^ry a latin Icvelezí'st magyarral rsi-reljo fol. — íKrtittrm 
kt^rx.s líri paraneHolatját — írja válaszában P. Adolphus — bo-xy továb- 
l-jit liílfiíi teví^n a deák nyelvet, magyarul Exrelkntiádnak e^íckély írá- 
somntal udvarí»lni kívánkozzam. Tudom ugyan, hojiy olyan magyar le\.'- 
U k«!t nrm írhatok, melyek' méltók lennének Exc-tul olvastatni, mivel 
hár(»muál többet eg«?flz életí^mbcn nem írtam, mindazonáltal jelen 



352 A GRÓF HALLBR FIUK 

A szellemi tanulmányok mellett a test képzésére is f5 gon- 
dot fordita, szeme előtt tartván Loccque ismeretes mondatát: 
»Men8 sana in corpore sano,c — azért a lovaglásban, tánczban és 
vívásban jókor kaptak uookái oktatást, és hogy a főúri társasá- 
gokhoz 8 az ottan uralkodó hangulathoz is idejekorán hozzászok- 
janak, meghagyja a gyermekek nevelőjének, hogy a mikor csak 
lehet, vigye el őket a prímás, országbíró vagy más főurak társa- 
ságába. A kedélyes, jóravaló mulatságoknak, sőt tréfálkozások- 
nak ő maga is nagy barátja levén, ^) felnőttebb korukban unokái- 
nak is szívesen megengedi azokat, sőt néha maga serkenti arra. 

Nevelése általános elvei a keresztény humanismusban gyö- 
kereztek, elég szabad látköiTel és önálló felfogással ; ő épen nem 
helyeselte a XVIII-ik század bölcsészetének nálunk kivált a 
jezsuiták által egész a szőrszálhasogatásig való fejtegetését, 
hanem önmaga igyekezett magának irányt alkotni s erre fiát és 
unokáit is jókor figyelmezteté. ^) 

Jellemző világot vet nevelési elveire és irányára azon uta- 
sítás, a melyet unokái magán-nevelője számára dolgozott ki 
1723-ban. Ebben a következőket köti a nevelő szívére: 

1. Minden reggel megmosdatván őket es megtcsülvdn fejeket, 
mind inasokkal együtt imádkoztasd, reggel deákul este magyarul. 

2. Leczkéjeket kitanultasd e's azután vidd iskolában, iskola ntán 
kevés mulatságot adj nekik s azután 

3. Ebéd előtt repetáltasd vélek az mit tanultak, s űgy egyenek 
aztán ebédet. 



czélomat és szándc'komat Nsgod is ... . gratiájával és aíFectusával 
megtámogatni és erősíteni méltóztatik.^ (Károlyi levéltár.) 

^) Gróf Károlyi S. víg kedélyű, mulatni szerető férfiú volt, ki 
munkára és vígasságra egyaránt mep^találta a kellő időt, kivált a far- 
sang napjait — akár jószágain, akár Pozsonyban időzött — mindig 
vígan szokta volt tölteni. Bizalmasabb vendégeivel szcrnbon nem egy- 
szer jóízű tréfát is megengedett mulatságok alknluiával. így pcldáiíl 
akkor is szokásb.-in volt apriiidt járatni s április elMején különféle tréfá- 
kat űzni. Epy ily alkalommal — 1714-lien — egy nála rendezett nagy 
mulatság alkalmával macska-pecsenyével tartotti jól a vendégeit, a mit 
csak ebéd végén árúit el nekik, (llaller G. eg^ik levele apósához 1714. 
Károlyi Ívtár.) 

2' 1732. február 13-án írja fiának: :^Igyekezzél inaí^ad is meg- 
fogni, a mire szükséged leszeu a philosopliiábúl, a töbliit bízd másokra, 
úpiy is flpm Aribtotelos sem a többiek nem mentenek még végére a pliilo- 
Bopbiának, hanem ki fejéret ki feketét mond, ki egyet ki mást ndniittúl.'v 
(Károlyi ívtár.) 



358 A GRÓF HALLER FIUK 

Az 1726-ki iskolai 6? bczartával — augusztus végén — 
előadott latin színdarab főszerepét csakugyan István gróf kapta, 
a miért is már jóval előtte a próbák vették igénybe idejének nagy 
részét. István és László ez évben a grammaticai osztályokban 
tanultak, de István egy pár évvel fölebb volt öcsénél, míg a kis 
Gábor az olvasás és írás tanulásával tölte idejét. 

Az iskolai év bevégeztével a három fiú ncvelöjökkel együtt 
Károlyba megy a szünidőre. Károlyi Sándor egyik uradalmi 
tisztje Bátorkesziből küld utánok kocsit Pozsonyba szeptember 
elején (1726.), s azon, és felváltva még több fogaton néhány nap 
alatt — mialatt Budát is megnézték — a Tiszántúlra érkeztek. 
Nevelőjök ide is követé őket, kinek az öreg gróf nem egyszer 
tart éles leczkét a jó magaviseletről.') 

Az 1726/7-ki tanévet szintén Pozsonyban töltötték, hol 
István ezúttal alkalmasint a granimaticának már utolsó oszüilyát 
hallgatta. Ez volt az utolsó év, a mit a három fiu Pozsonyban, a 
Kajdácsy felügyelete alatt töltött A czél — a mi végett több 
éven át itten tartózkodtak, t i. a német nyelv elsajátítása, nagy- 
jában — úgy a hogy — el levén érve, nagyatyjok nem látta 
többé szükségesnek őket tovább is Pozsonyban a jezsuiták inté- 
zetében hagyni, kiknek nevelési irányával több tekintetben maga 
8(>m értett egyet, sőt talán a fiúk itteni előmenetelével sem igen 
volt megelégedve; a jövőre tehát nem szándékozott őket már 
Pozsonyba küldeni.*) 

A jezsuiták mellett ez időben legnagj'obb tért foglalt el az 
ifjúság nevelésében hazánkban a nemrég behozott piarist'ik szer- 
zetes rendje, mely nagymérvű pártfogások útján nem sokára 20-on 
felül emelkedő társházzal és iskolával rendelkezett nálunk. Gróf 
Károlyi Sándor e szerzetnek maga is buzgó pártfogója levén, 



lianciii erdcm szcnnt, uz comocdian az elsőseget ehiyori, mert az cliniilt 
Iieten is az 0(!cupatióját, melyet nz iskolában csináltak, kct crrorral 
hozta haza.« (Károlyi levc'ltár.) 

*) 172G. június 19 en Pozsony I>ól így ír Kajdácsy a grófnak : 
.... nem kcvcs szívem fájdalmával olvastam Kxr. méltóságos leveli- 
iiiíl, liogy magamat jobban viseljem. Kegyelmes uram ! csak tudnám 
miben vétettem, kész vagyok az megjobbításra, igaz hogy talál az irigy- 
ség mindenben okot . . .€ (U. o.) 

^) Tudakozódott már eleve a nagy-károlyi piaristáknál, bogy 
azok a mulasztottakat is kipótolják; páter Gábor rector erre 1727. 
január 27-én a következőleg válaszol a grófnak; », . . , quod me et 
rcligiosos meos conccrnet, unitis viribus in boc erinius nt neglecta non 
tantum recompcnscnt, vcrum ct in aliís pro solatio suae Exe. de die in 
diem optatum faciant profectiim . . . .« (Károlyi levc'ltár.) 



:ÍŐ2 A GRÓF HATXER Flük ISKOLAzTATAsA. 

iskola növendékeinek gyűlt vele meg bajok. *) De nemcsak a 
tanulókkal, bíinem a tanáraival, sőt magával a piaristák tarto- 
mányi főnökével is, ki 1729-l)en Nagy-Károlyban megfordult, 
éreztette kötekedő természetét. A provinciális Kubránszky László 
mind a négy Haller fiú feleleteivel meg volt elégedve, mit nem is 
késett nagyatyjoknak tudtára adni azon hozzáadással, bogy »a 
mélt. Sándor íirfival ő nagyságával szüntelen és mindennapi disr 
putatiőnak végét nem szakaszthnttam.« ") 

Az iskolai év vége felé, július 30-án (1729.) jelenti Erdős 
a fiúkról nagyatyjoknak, hogy mind az iskolai tudományokban, 
mind pedig a német nyelvben oly előmenetelt tettek, miszerint 
reményli bog}' ő exelentiájának vigasztalására lesznek. Ez iskolai 
évben már a logikát is elvégezte István gróf s azutj'm a physicá- 
boz fogott. A tanévet mostan is defensióval és comoed iával zár- 
ták be. 

Berkeszi István. 

') P. Alljcrtus levele 1731. márcz. 13. 

2) P. László levele 1729. aug. 27. (Károlyi levdltiír.) 



• 



364 KÜLÖNFÉLÉK. 

várának örökös ura s főkapitánya volt. Rendes lakását Cseszneken, 
a Rákóczi-háború alatt legtöbbnyire Győrött tartotta. 

Ennek a gr. Esterházy Ferencznek sajátkezével írott, tehát 
a XVII-ik század végéről, vagy a XVlII-iknak elejéről való, kis 
nyolczadrétű, összevarrott füzetkét találtunk, mely a következő 
ráolvasásokat és babonás gyógyítási módokat tartalmazza ; úgy- 
mint : 



I. 

Fogfájásról való orvosság, 

az kit űj hold pdntekea köllctik cselckedui^ vagyis orvosohií, az kinek 
az foga fáj : 

Isten jó napot űj hold, űj pdntck ; akkor fájjon az en fogam^ mikor 
háromfdle bűst en eszem : fftjikhúst, h'gyóhvMy békahitst ! — Ezen szókat 
pcnig háromszor kell mondani, cs mikor akarja mondani az ember : tehát 
az ajtó közepiben álljon es az holdra felnézzen. — Prohatum ént. 



II. 

Szömőcscn ellen. 

Ha sok szömőcscn vagyon emberen, bár azon ember akármely 
messzire legyen is, írja meg akármely embernek, vagy akár ott legyen 
ií, hogy íi rajta illyen-illyen hclcn szömőcscíny vagyon, bár feles 
legyen is. Menjen azon ember az erdőre ds keressen feuyöfáf ki fenyö- 
magot terem, ds legyen az ceziben, hogy : Ihol, te fa, én tégedet űgy 
váglak, hogy soha fris ne lehess és elveszszenek azon embernek szömö- 
csöi, — megnevezni kölletik az embert, az kin van, azon embernek, az 
ki levágja az fát, és eszében tartsa, mondván, hogy : Te fa, ihol én, mivel 
ezen-ezen az emberen sok szömöcsén vagyon, kiváglak, űgy hogy kiszá- 
radj, és valamint te kiszáradsz: azon emberen is az szbmoc&ény ok kiszá- 
radjanak ! 

III. 
Szömöcsén ellen. 

Mikor az marhák haza szoktanak az csordábűl jönni, az minemű 
füvet találsz az szájában : azon füvet tisztíts meg és roggol, napkelet 
íílött íiionvén az m<'zó're, hannatot végy o.[i\ rnhában. kifacsarván, azon 
füvet megáztasd és három űj hold vasárnap mossa ember meg v^le az 
B/öinücsént, — meggyógyul. 



KÜLÖNFÉLÉK. 365 



IV. 

Ilidcglölcsről. 

A. AB. AB. C. ABCD. 
ABCDE. ABCDEF. 
ABCDEFG. ABCDEFGII. 
ABCDEFGfll. 

Ezen I>ötükct kilciicz siflirc köll íriiya^ az cIbö bötíit az elsőre, az 
másik bötüt másodikára, et sic cousequciitcr, cs megenni Iiirloglöle's ellen. 

V. 

Golva ellen. 

Az mely marska ijiegk('>1között : azon macskaíiak egyikének, még 
meg nem nyílik az szeme, vonjon által ember ogy czémaszálot, éa azt 
kivonyván, kösse az golyvás ember az nyakára, — elvész az golvája. 

•VI. 
Hideglelésről. 

Abracadabra x. N. B. Eztet 

Abracadabr x. vissza köll 

Abracadab x. imyi^ nem 

Abracada x. szokás szerint; 

Abracad x. íh gyomorra, a mikor 

Abraca x. írja : semmit se szóljon ; 

Abrac x. ha leírja, be ne po- 

Abra x. rozza, magátúl szárodjon ; 

Abr X. lia férfi : jobb hóna alá, ha 

Ab X. níístcny : bal hóna alá kösse akármikor. 

A X. Ezvel Hol' s::áxnnl' használtam hldeyh'iUa ellen. 

VII. 
Kigyó átka. 

Alább írt kígyó átkát háromszor cl köll mondani ; ha elvíti : üjob- 
ban kezdje el, addig ne nyúljon a kígyóhoz, valamíg el nem mondja ; 
ha penig háromszor elmondja: secure kézibe foghatja, — ffoh százszor 
próMltariK 

Os Ozias Oziau. ti ne Slechctua Selma hagye, hagyicse, 7ja 
Klinamte Skrzc mocz Boha Odcse Zivelio, Boha Sina, Boha Ducha Sva- 
tchO| abi si stal, a ni se ne chibal, a ko voda Viordani, Kdiz Jan Krstil 
Pana naseho Jezise Krísta, Skrs Scuieuo Zeni, Zaklinam te, i po ied- 



36fi KÜLÖNFÉLÉK. 

niK'z, i po drulio, i po treti, a h\ b\ Zadiicmn Stvorcni iibliziti, a ni U8 
Koditi iic molioly toho mi do pomabal Bucii Oticz, Bucii Sin, Buch Duch 
Sva ti. Ámen. 

Eredetiről közli : Thaly Kálmán. 



MAJÁD NEVŰ HELYSÉG SOPRON-MEGYÉBEN. 

A >Századük€ 1882. VII. füzetében Suprutus proTÍntiát 
túrgyazó értekezésben Majád coraesnek 1219. évben Középszol- 
nokban lekvü Mojcád nevű birtokáról lévén szó, említés tétotik 
arról is, bogy az érintett birtokos állítólagos maradékai, László 
és János, mint fiai Miklós bánnak (báni de Majád) 130ü-bau bir- 
tokukra nézve egyezkedvén, a sopronmegyei Majád, Zaszlop, 
Sz.-György és Medgyes helységek Lászlónak jutottak. 

Kevés ugjan, mit jelen közleményben e tárgyról mondani 
fogok, de elég, bogy eszmecserére alkalmul szolgálva, másokat 
arra buzdítson, bogy a kérdés körül mutatkozó homályt eloszlatni 
segítsenek. Arra nézve, valljon Miklós bán fia : László, az említett 
sopronmegyei helységek ura, csakugyan a fönnidézett Majád comes 
családjából származott-e, külön l)izonyitó adatot fölhozni nem 
tudok; csak azt óhajtom rövid közlésem keretében érinteni, hogy 
Miklós bán fiának: Lászlónak sopronmegyei birtoka körülbelül 
hol feküdt, s ö a birtokos valószínűség szerint mily nemzetségből 
származhatott ? 

Hogy a nevezett négy helység Sopronmegyp felső részén 
feküdt, azt mindjárt fogjuk látni. Szentgyörgy és Medgyes ma is 
uí'jies faluk. A mi pedig Z.iszlopot illeti, arra nézve azt hiszem, 
hogy első betűjét később idő folytán oly módon vesztheté el, 
mint a Vulka patakunk körül, a XIV. században létezett egykori 
Zantau (=Szántó) nevű birtoknak vn^y falunak kezdő betűjét is, 
hihetőleg saját nyelvük kényelmére, a németek kiküszöbölték, és 
»Antau« nevét kezdték használni: t*^hát nézetem szerint Zasz- 
lopban a mai Oszloj) falut, (nem ])edi.ir pu>/.lát. mint a ^Századok* 
VII. füzetében foglalt lentebb idézőit értekezés nevezi) annyival 
is inkább föl lehet találnunk, nífii (v. téiivK*;; Sz.-Gvörírv szóm- 
szédságában is fekszik, igaz u.i^van, lioi:y Majád nevű helység 
me^ryéiikben most nincs sőt h»in't, l»oi;y oy.cn nevet valamely 
kisehb földrész vagy dűlő sem tartotta lenn a/ utókornak : hanem 
niégi> úi^y találom, \u)ii\ ha a névií:i^onl:itoss;'ii;ra é< a későbbi 
birtokviszonyokra éjiített ki>\i'tki»/t«'tevrin ihmu e^.il. a nevezett 
helység nem messzt* esett a többi liárom hrlxséi^'től. és talán leg- 
közelebb Med gyeshez. 

Különben úgy látszik, Majád azonosa/egykori Meád hely- 



368 KÜLÖNFÉLÉK. 

iiiíiitsíiii azon, különl)eii szintén lehetséges cset^ hogy isméti betele- 
pítésekor egészen új nevet vett volna föl. 

Az 1300-ban fölsorolt négy helység további nyomait ku- 
tíitva kitűnik, hogy Sz.-Györgynek utóbb, talán már a XIV. szá- 
zad utolsó negyedében, a Kanizsai család volt a földesura ; Med- 
gyest pedig Károly király 1 342. előtt Hertul nevű pictornak ado- 
máiiyozá, kinek családja kihalván, a birtok 1385-ben Máiia 
királyné adományozása útján Sopron városának jutott Ez magya- 
i'ázza meg azt, hogy hogyan kerültek a Medgyes és Meád bir- 
tokokra vonatkozó némely íratok 1296, 1352, 1356 és 1385-ik 
évekből a soproni városi levéltárba. (M. Tör. Tár IX. 109. 118, 
120. 121. lap.) 

Későbben pedig, 1395-ben a Guthkeled nemzetségből eredt 
Butkaí Pál fiai Majád, Zazloph, Szabóraárton, Medgyes, Báulaka 
és Örpordány helységek elfoglalása ellen tiltakoznak. (Századok, 
1881. VJII. f. 83. 1.) Ez óvásban először az 1300-ban érintett 
helységek Sz.-György kivételével mind előfordulnak ; másodszor 
az 1296. évben említett Meád birtokkal együtt fölsorolt Szabó- 
márton (Mortunzaben) itt szintén szerepel ; azt lehet tehát ebből 
következt(?tni, ho^ry ez óvásban hihetőleg a Miklós bán fiainak 
Tjászlónak családjából jeszármazó utódokkal van dolgunk. A mi 
azonban Bániakat és Orj)ordáuyt illeti, ezeket ugyan már ma e 
néven nem ismerjük, de úgy hiszem, közel járunk a valósághoz, 
ha azt mondjuk, hogy talán Bánlak alatt a mai Bánfalva, melyet 
németül Bandorf, azután Wandorfnak neveztek, értendő; Örpor- 
dány alalt pedig a mai Lajtapordány lai)panghat. Már 1326-ban 
líölleiii közelében s ettől jóformán délnyugoti irányban a Guth- 
keled nemzetségből származott Báthori családágazat tagjai is 
birtok(»sok valának; továbbá 1335-ben a Szakoli vagy Szokoli 
családbeliek, kik szintén a Guthkeled nemből szárniaztanak, por- 
dányi részl)irt(»kukat a Nagymartoni családnak adták el ; végre 
l>edig 1338-baTi Köhídpordányt (a mai Wulka-pordányt) a Guth- 
keled nemzetség, melyből, mint tudjuk, a Uutkai család is eredett, 
Nagymartoni Pál és Lörinczre ruházta át. *) Következőleg, ha 
tekíntetl)C vesszük, hogy kérdéses vidékünkön a Guthkeled nem- 
zetség annyi ágazatát találjuk, mint birtokosokat és az >Ür« szó 
jelentőségére is súlyt fektetünk: a/t gondolom, hogy a határszé- 
len f«'kvő mai Lajtapordány na k lehetett régi neve »Ürpordány«, 
s ezt is az annyira elterjedt nagybirtoka Guthkeled családtörzs 
valamelyik ágazata birhatta egykor. 

A fölsorolt ad:it<»kat mérlegel vi' tcliát azt tartom, hogy 
Majád és Meád egy s ugyanazon helység lehetett, továbbá But- 

*) Lábd ez udatukra vonat kovólug l'Vjer C(kI. Dij»l. 



Az oláborszjigi hcrczegek a XVII. század második felében 
még jótevői a szerbiai gör. kel. egybáznak. A karlóczai levéltár 
iratai közt fordulnak első ajándéklovelek és biztosítási pátensek: Ru- 
dultól ki 1665-b(^n Millisevo szerb kolostor számára évi 2000 aspert 
biztosit; Juon Grpf/oritól, ki 1672-ben az alexandriai patriarchá- 
tusnak Sergácsfalut ajándékozza; Dukniól, ki 1675-ben a maga 
lészérol is megerősíti Millosevo számára az említett 2000 aspert ; 
Shorhanlólj ki 1680-ban szintén kiutalványozza e pénzösszeget 
Millisevo számára. 

1690. évi ápril 6-dikán nyílik meg sorozata tizutnlnó hevttn- 
(lorhíüi korszak okmányainak a karlóczai patriarchális levél- 
tárban. 

Ezeket javarészben már ismeijük a magyarországi szerbek 
történetének irodalmából. Illustrálva van beunök a bécsi udvar 
erkölcstelen politikája, melyet az eszközül használt rácz néppel 
követett, valamint a félrevezetett és új hazájok ellen szüntelen 
lázongó jövevényeknek alattomos ravaszsága és könnyen hívő 
vaksága is. 

Sorba veszem ezen oknuinvokat, mert visszatükröződik ben- 
nök a jMafryarországon megtele])edett szerbeknek múlt századi 
egész históriája. 

I. Lipót 1600. évi ápril 6-dikán kelt s Csernovics Arzénius 
ipcki ])atriárcháhüz intézett hízelgő rescriptumában magasztalja 
és dicséri az illyr nemzetet eddigi hűsége és vitézségeért. Fel- 
hívja az illyreket, hogy a jelen török háborűban is maradjanak ta- 
jíasztalt hüségök mellett, s lelkesítsék összes hitsorsosaikat a török 
iga lerázására. Ugyanazon keltezet ü a titkos udvari és állami 
cancellária egy kiadványa, melyben a császár ünnej)élyesen igérí 
az Albániában, Szerbiában, Misiáhan, IJulgáriában, Silistriában. 
lllvriáb.in, Macedóniában és Ka^ciában lakó nem egv^J^űlt illvr 
nemzetnek, hogy ment lesz mindrni'éle udózásoktól, kivéve a török 
bí'lörések előtti régi uradalmi adókat, hu a császári királvi larto- 
mányokat oltalmazni s védelmezni fogja. A törökök leveretése után 
Ivedig szabad vallásgyakorlatot fog élvezni, fel fog ruháztatni 
különléle kiv.'iltságokkal és szabadalmakkal, és vissza fog ismét 
helveztetni előhbeni iószágaiba és uradalmail)a. m«*]vektöl a törő- 
kök által megf(»sztatott. 

1690. évi ápril ll-dikén helyben hagyJM s megerősíti Lipót 
a ffj/'"'rf\ hnimímvií és hoh'mi gör. nem e<ryj.s. s/ertart/isú rácz 
nationalisták kiváltságait, melyeket uiár 16')'>-l);iii Ferdinánd 
kiiálvtól kaptak. A királvi coníirmatiót öt nationalista követ siir- 
geli az udvarnál : Knp'ih-tlt Pvtrv, Vfif/y Zsif/inrnttf, l\njfiih Pttcr, 
Rticz Jfínos t'» Moji(isf*'i1ii Pt'ft i\ 

1690. évi augustus 21-dikéu engedélyezi Lipót a oem egye-. 



371 kPí/>kfí:lí:k. 

Icliot Lo;^y Iiíi illy ?akmorü eugcdetlcoségeket, szoros igazságunk 
Hzeriiii akartunk volna viszszafizetni. volt volna módunk benne, 
liogy cgósz lakó helyestül elpusztítuattuk volna, mindazonáltal 
akarván tovább is azon nemzetet kegyelmésségünk gyakorlása 
által inkább^ bogy sem mint kegyetlenség által, ha szintén az el- 
múlt napokban bizonyos lakó helyek felégetésivel vakmerő és ir- 
tóztató kegyetlenségeket, ha íizetniek kelletett is, azzal is hfissé- 
gUnk és kegyelmésségünk vételére serkengetnüuk és ösztönöz- 
nünk. Kegyelmednek serio iutimalui akartuk, hogy azon rácz 
nemzet minden rendén lévő statussit az idegen német nemzet 
rnjta elkövetett sokféle törvénytelen tcrheltetésének szeme eleibe 
való tétí'lével, (?lleiib(;u penig, mind azokban kegyelmességünknek 
vétiíle és tapasztalása iránt való biztosításával, hűségünk és ke- 
gyelmésségünk vételére, s a mostani közügynek elö segéllésére 
víiló concursusra, (megküldvén nékik ezen pátens-leveleinket) 
adhort'illya, éilessitse és ösztönözze. Fejedelmi Parolánk s hi- 
tünkre íijánljuk és ígérjük, hogy mind Kegyelmed, mind egyéb 
egyházi riínden valók valamely jószáginak el vételében a német 
nemzeitül megbántatott és károsíttatott, s egyéb iránt való sza- 
liadságitúl is megfosztatott; úgy azon rácz nemzet is és annak 
akármely renden lévő statusi magbántódtanak és sértődtenek 
miiitlazokat kegyelmesseu rcstitualljuk, s abban conserválljuk, és 
maniiteneálljuk, mind most mind jövendőben. Azon kivűl penig 
Ke^íyehnediKík a munkál):m való íáradozásáért híisz ezer magyar 
forintokat minden fogyatkozás nélkül exolváltatuuk. Bizván e köz 
jónak niunkálódáaát nemzetes vitézlő Hellempront .János hi- 
vünkre is kiis instructiója szerint a rácz nemzet iránt elszánt 
kegyelmességünket mindenekben bővebben is fogja declarálni és 
Kegyelmedet informálni. Kegyelmed válaszát clis várjuk. Da- 
nim í'X castris nostris ad oppidum Gyöngyös positis, die G. 
Mensis Sí-ptembris Ao 1704. V. Kákóczy s. k. Kiadta: Joaunes 
IVipai, s. k.« *) 

Mint tudjuk, Hellempront János ezredesnek, e levél kéz- 
Jiíízadójának küldetése és élőszóval is tett előterjesztései foganat 
nélkül maradtak. Egyébaránl e levéllel megszűnnek a Rákóczi- 
kor emlékei a karlóczai levéltárban. 

Helyi érdeknek a karlóczai érsekség s az alája rendelt püs- 
pökségek /*irf o/n-i azon l/f lif tárgyazó donationálisok és egyéb kéz- 
iratok. Ezekből tudjuk meg, hogy Lipót lG91-ben Diákovics 
Izaiás aradi püspöknek adonnuiyozta a Szcrémségben Ucrgeteg 

') KüU'ZÍfii : »Krv('rín<lÍH<imo Pjitri ArPL-nio Cscrnovirli fJr.íitci 
Kit UH A roll i Eppo, et (lOiitid Ikiiscianac rutriurchac'i ftc. NoMs hono- 
rnixlo.* 



376 KÜLÖNFÉLÉK. 

lós lett. Ezek birtokairól azonban semmi sincs a karlóczai levél- 
tárban. 

1714-ben octobcr 30-dikán újabb követelésekkel lépnek föl 
a szerbek a bécsi udvarnál. Popovics Vincze metropolita arra kéri 
ö felségét »az egész illyr nemzet nevében «, hogy 1. kiváltságaikat 
ismételten erősítse meg ; 2. engedje meg, hogy a görög n. e. fele- 
kezetűek földeket és házakat vásárolhassanak a »császári t£irto- 
mányokbanc ; 3. tiltsa el, hogy őket bárki is akadályozhassa val- 
lásuk és egyházi szokásaik gyakorlásában ; 4. rendelje el, hogy az 
illyr nemzeti követek üléssel cs szavazattal hfrjanak a matjyar or- 
szdg ff y üléseken ; 5. ne ellenrzze, hoyy a szerbek magok közül kéj)^ 
viselőket küldjenek a. megyegyülcsekre és egyéb országos tanncskoz" 
mányokra. Közvetítette mindezen sűrű kérelmezéseket a bécsi 
udvarnál bizonyos Koch Godefricd György udvari ágens, ki jó 
honoráriumért arra is hajlandó, hogy esetröl-esetre maga szer- 
keszti meg a föl térj esztendő folyamodványokat és leküldvén azo- 
kat aláírás végett az érseki hivatalhoz, mindjárt körülményes in- 
structiót is csatol hozzájok arra nézve, miként kellessék a kérvé- 
nyüket legalkalmasabb módon a római császári felség kezeihez 
juttatni. 

A karlóczai metropolita s a bécsi udvar közt fennálló ezen 
confidentiális viszonynyal nem sokat törődött gróf Csdky bibor- 
nok, akkori kalocsai érsek, ki nem egyszer egyenes magyar jelle- 
mének és magyar mágnási önérzetességének egész nyíltságával 
érezteté a ráczokkal, hogy törvény fölötti kiváltságos feszelgéseik 
nincsenek ínyére, és hogy még mindig élénk emlékezetében tartja 
azon kegyetlen embertelenségeket és sérelmeket, melyeket a rácz- 
ság a közelebb lezajlott llákóczi-féle szabadságharczok idejében 
a magyar nemzet s a haza alkotmánya ellen főpapjaik vezetése 
alatt elkövettek. 1719. évi január 3-dikán írja ugyanis a bibornok 
Popovics Vincze metropolitának, miszerint megelégedéssel vette, 
hogy a metropolita az ö felszólalására immár megtette a szüksé- 
ges intézkedéseket, hogy ioljelentett nemegyesült istentelen go- 
nosztevő hívei kellőképen megbüntettessenek. Ajánlja neki, legyen 
azon, hogy az illyr nemzet kiszabadíttassék a sötétségből, mely 
vakká teszi és a szeri) clerus által oktattassék mindarra, mi lelki 
üdvösségére szolgál s őt az örök kárhozattól megmenteni képes, 
1728. évi april 13-dikán Joanovics Vincze püspök az udvari hadi- 
tanácsnál vádolta be a bíbornokot, amivelhogy őt. midőn legutóbb 
a kalugyer zárdákat vizitálná, különféle gorombaságokkal, sőt 
kemény bánásmóddal is illette. Katonai karhatalmat is kért apus- 
])ök a bibornok ellen, mi azonban alkalmasint nem h'tt kiren- 
delve. 

Figyelmet érdemel két akta a szlavóniai tzigányügy rf-ndc- 



378 KÜLÖNFÉLÉK. 

Belgrád visszavételével nagyon meggyűlt a baja a karlóczai 
metropolitának a birodalomhoz kapcsolt belgrádi szerb érsekkel, 
Petrovics Mózessel. A dunáátúli szerbek felfrissítették most Cser- 
novics Arzénius patriarclia menekülésének fájdalmas emlékét, 
melyet ok szökésnek és a keresztény nyáj hűtlen elhagyásának 
szerettek bélyegezni. Követelték : ismertessék el a belgrádi érseki 
szék egt/edüli legitimitása s állittassék vissza a szerbiai érseknek 
joghatósága az egész szerb egyház fölött. A sok izgalmat okozott 
viszály 1718. évi april 30-dikán azzal veszi kezdetét, hogy a bel- 
grádi görög vallá«ű illyr község felhívja Savoyai Jenő herczeget: 
ismerje el és erősítse meg szerb érseki méltóságában Petrovics 
Mózes belgrádi érseket. De Petrovics ezzel még nem éri be. Fo- 
lyamodik a bécsi udvarhoz s erélyesen sürgeti ott is megerősítését s 
joghatóságának az innenső szerb egyházra kiterjesztését Mikor 
Popovics Vincze karlóczai metropolita a történteket meghallja, 
legott maga köré gyűjti papságát és még ugyanazon évi május 
13-dikán terjeszt be egy panaszos repracsentatiót gróf Odwier 
szlavóniai parancsnokló tábornokhoz, előadván abban, hogy Pet- 
rovics Mózes belgrádi ^püspöke nem átallja a legmagasabb csá- 
szári királyi udvarnál különféle praejudiciosus kívánságokkal és 
folyamodványokkal alkalmatlankodni, sőt őfelségét arra unszolni, 
hogy őt dunántúli metroi)olilának megerősítse, mely vakmerő 
kezdeményez('8 ellen a szerb nemzet ünnepélyesen tiltakozik. Kéri 
a tábornokot, juttassa el ezen tiltakozását ő felségéhez. Azonban 
ez mitseui használt. VI, Kdrohj 17 IH, évi oct, S-dlkdn csakugyan 
kinevezi Petrovics Mózes erseket Sxerbia és Alsu-Sirmium metró- 
politájávd , kiterjesztvén eggszersmind az innenső szerbek kivált' 
ságait tSzerbiára ts. Mi több, 1720. évi nov. 16-dikán még a 7e- 
mesi liánságra is kiterjeszti a críászár Petrovics érseki joghatósá- 
gát. Ezen visszás ália|)()t teljes hét esztendeig tart. Még akkor 
sem szakad vége, midőn Popovics Vincze karlóczai ér.-ek 1725. 
évi octól)erb(»n meghal. A belgrádi metropolita ugyanis ezen évi 
október hó 23-dikától egyediili cggházfcjf az összes szerbségnek, 
mit azonban az innenső szerb ])apság és köznép nagy része nem 
igen szívesen lát. De mégis inkább akarják a már nagyon elaggott 
Petrovics halálát türelemmel bevárni, mint megengedni azt, hogy 
a karlóczai szék betöltése által ismét két ellen-érsek újjhúzásai 
nyugtalanítsák az egyházi és társadalná közbékét. 1727. évi márt. 
23-dikán csakugyan folyamodik »az összes gihöfj; szertartású illyr 
nemzet* az udvari haditanács utján ő felsegéliez : venné tekin- 
tetbe, liogy as/erbeknek sohasem volt kétérsekök, és kímélje meg 
őket ezentúl egy másoelik érseknek kinevezésétől. A császár enge- 
dett is a kérelemnek és betöltetlen hagyta a karlóczai érseki szé- 
ket. Csak Petrovics Mózes halála után egy évre, vagyis 1731. évi 



360 rOlönfélék. 

rözmény eit és e zárdára vonatkozó intézkedéseit foglalván magá- 
ban, helytörténeti szempontból némi figyelmet érdemeL Házi tör- 
ténete (história domus) egy zárdának sincs. Szóval^ nagyon kiáb^ 
rándul az, ki a Fruska-Gora usi szerb monostoraiba Ucéltdrakat 
megy keresni/ Egyes zárdák csak donationális és privilegiális 
okioányaikat őrzik ; de az értelmetlen kalugyerek rendesen nem 
tndják, mit tartalmaznak amaz okmányok, melyekkel kövér java- 
dalmaikat, földesúri jogaikat és gondtalan kényelmöket nyerték. 
Ilyen a XY. — AVL századból eredő donationálisokat, me- 
lyek kiválóbbjait a belgrádi Safarik és más szerb irók már köz- 
rebocsátották, a krusedoli zárdában kettőt, a hoppovoiían nyol- 
czat találtam. Besseuován és Hoppován van még négy-négy da- 
rab török athname és fermán is a régi hazábóL 

Dr. Szentklárat Jen<>. 



:ts I róKriu^Lri irodalom. 

\i\.\\ <.iilto m:ij:.\itát, mint -m. mU m mtlj:i. Ig;iz. ;i rabszolgaság 
kíiVilos lonyo, do o iVüós jiivúlás, enivlkeJós. uem pedig lealázó 
\iNS.:u*si's. MiKor :i \\ó «.\:y lostvór osopn-lnak vagy határozott 
u^iTyuk o:i*.'jk tai-^^.; va^y <joUáI'\í;u ez már lulaJás állapotában, 
itu'n .:-• :i ustvavíopor:, v.iiry --'í;)" ő: i'őrj ép úgy zsarnokosko- 
dik vau.u a 11. V; Oxik:u:. l: raJ-rvódi áO— 30-uak a zsarnok- 
vi;;aio' í^:óiv:: :-:•":: <-. sj::..' ;; osotopatókból. verukedcsekbol 

v\\i' ',%>.»: ;» '" '. V ■ . l, -:.:*. V a :ár>.\daIomuak t-lso lormáia. 
.■ • 1' 

A.- cls,'^ v-..\;: s . ..*yc< tulajdonai teszik azzá; eleintén 

: u- .:.•■•■: utAx ^ v ;*\ -.i 'jrc tan bofolvása, hatalma, meUvt 

• • • k 

:.*:>.•.■ .'• \. ■ :, ' * "•■' ■..•>vn TA'Ikill nvujtanak neki. Később a tör- 

^ V v-;^"- '* * '<^' v; iivA'^'.a.^i n)ind íijabb-űjabb nehézségeit tün- 

% .V' ■;* .-■ ^^^O ■•'•"" •■■^"-''^. i'ékóbeii is ko/d a/ rlo jöh^'tö esetek- 

Vc- '.- i^^x.^• ' 'V > /.o^/v.iúu^^ nt^ni úirv. mim irónk a II. köttt 

.' :^ .^•^'* •. -.dv^s után AtVika egyik népéről idézi, moud- 

■ ^v *'. ; i-. í.-.;\í:: a király bírája is népéiuk s a bűnügyi 

• .í- :n '.; •-;'.•••. 0::vs.eru; a vád r^lCvulá-^a utána király 

-,-. .• V • ■■■i V aelelet. nulv többnviiv kínos halál s az rö*;- 

■ • *. • '. > ■• ■■ .;*.'/\. lobbnvire a vádlotln:ik kih:illi:atá<a és vizs- 

. .' .. V - b* im\. am;nt itt i! van mon Iva. nem létezhető 

. ^ V 'v"u*"\ l'..iíalmji termé^.*'. tón-.'! ú'^va irősíli. tiTJes/.li, 

íns-v- ■'i »*'\l'\k!lv*kke les.' nnci koiiil. növeli. íVlemeli, istenivé 

.>\. .M' x-\»\v'Nx,' :< ti's.i. ürMen '. >^:ii !ni ki.'.d esaládról. rokon- 



\ ■■ ■ 



« ■ • ■ 



■ 1 • . N 



•. v ;\»í ■•'.. \» é' 'itb. 



r \sv»'.v»;íai ^ 'Via^i < I.'ts.uk>/.:I.'ii okok a.: ilyen telemel- 
\.\\« . 's>'\ i. '.o".okok. t av!a ^v. ettek, l.ocy m igoknak esábítás, 
,.i''. . \m»in, !.il»'.as >a:;\ Imüui :::o:í :.o: szerezzenek, az az 
,.'\ :■ i \'. i'^ik .; tMi'k '.<\:\.':' . '.:: \;ií.í:ío1 e*o.-.óle-: vacv nem sok- 
N •/ \/ o''^ ke líodík a i;;l..\uv*.'e::":ik !air. ai.'.ivira ébredése és 
.• . U-. ívííi *'!n^» t.íl»\K'K^\ A '.-.e. nv.;: :vii. mv.í-.ká'^ kezeket szíil. 

■ ■ 

. :i».»i'.iM \ í.ib^ o'..;ik.;:. a c^ev.^'k; k;:, lia idosítl. maga is még 
o's \ ; do- :*' '\ Pe '.v.iiíóv. íi'.e;: <ev.í ^^a'-idr-l. sem az apaságról 
. ,» .■■•,'.. ií»id*v\ .1 *':v.l\'. :\<k '0;:.;',v.M siv.v< ;;vról. hoixv a m*m- 
e.N»' •• • •• ipoíi'd.is'vi* ; \y\*.\ "x :<.,>. .r.iV'.'.l < ;i rokonsági l'ogal- 
\\m\s Ke e.l »s.ik ; •.•.>.;s'.; \-.. k. ;; -..» :i .i alt.il kr/d lontosabb 
^\\\^'\\ Utííw s »• ;\ 'li^v. ... x^.^ Mwul.il'.r.i élet iránvadi'iía 
Ki \ n*..". r.\ "l*, '.í ; i»ss , s t\»'x^'>.í^v'k. töv.sik mind nui ágPll 
\ii.l »li ir. .k V'k'Nt*'. • i'-'\r.' ;. •■ 'k:o" !.-.:>;: még nem kívánta- 
id, » t'-'.N '".x. 'í ;v. iN •.,»:■/.•".•. n!'-,'.-. :'.;■:'. . Sí v.ki >»' törődik azzal, 
l\r. * » . «'\ íi- i..-.;n'< v;'.- ;;!■. x '.'.'.. .i» í:> i^'. i kt k'..i k ki az aj\ia. stb. 
W \\ » t»»: i'ks* : v.í::\ ;' \k;:".aN,^M vert át. mikur az apa«!iág 
!»•. »!in I I e,-.:uk» üt i'iUle.r.v, k;' »! . k'.xuliol n.ár tormája van a 
, nhdMil. de \ i;\»U'k ns'.: ur.'.^i:; .'..' ar.>ja e^aládiáé. Ott marad, 
ui\.l»M\k . a u»embei n\ej:h.d. nem lia örököl, hanem nővéré- 



39i» TÖRTÉNETI ISODALOIL 

inkfibb annak átdolgozúsáboz. Ismerte tárgyának történeti és 
mondai részleteit s val'Wi drámaírL»i érzékkel változtatott a törté- 
neti elemeken s hasz*Aálta fel a mon^iai hagrománTt. Grulai részle- 
tesen emlékezik meg a történeti esemény feldolgozása — és elő- 
adásáról krónikásainknál ^ kritikai történetíróinknál, s kimutatja, 
hogy Elatona Bonáni — Heliai elbeszélése nyomán alkotta ugyan 
meg a tragoe^üa meséjét, de a b^íejezésben eltért attól, midőn a 
megoldást az újabb kritikai tőríénetiiók nyomán adta. Bánk bán 
Bond'-ii meséje szerin: a királyné kivégzése után Konstantinápolyba 

men:. hogy a kirlly ::éle:é:iri alávesse magát ( postero se 

die recta oim paucis c^uniar^bus CoDstantinopolim ad Andreám 
itumm, uiin>i:ie :ci ".aesae n-aiestaiis iudicium subiturum. — Bonf. 
Decad. II. Lib, VlI/» hcio:: aj újabb törtéuetírók bizonyítása 
szerlr.: aj esesiéíyr -e— i> :» jeruzsálemi hadjárat idején tör- 
téi « Katcza n:i;^ tS7 ^'S alkalmazkodott ez újabb hiteles ada- 
tokhoz. 

Tórténí-:: rvotrLoásaiban földeríti Gyulai : mit nem ismert az 
estménv-vt-l CxsöutítUírgói som Katona, sem legújabb törtéuetíró- 
:!:k: Siilay ^^ Horváth ílihály ; s beható részletezéssel emléke- 
zik 2i^g a tra§^v\iÍA tárgyának kültoldi feldolgozóiról, kiket Katona 
r^:-d :Vid*r;::l: luúvélvii. 

K h^'ly^'R azonban a munka aestheticai részének méltatásába 
:i<rRi IvosAtkoihatunk : bár az az irodalomtörténeti részszel s 
tortenoli tVvtegéssol együtt teszi e munkát irodalmunk legkiválóbb 
toríuekoí ?*í \ ikevó, líizonvnval, a ki csak kezébe veszi azt, haszonnal 
és o.vert^tt^l tOí^^ia forgatni — a szoros értelemben vett történet- 
irx^kat sem vö\.* ki, kik mogtauúlhatják belőle, hog)an kell az 
adatokat Ui;^ tVKlolgo/ni, hogy a nagy közönség s a tudomány is 
hawuukal vog\o. 

F. J. 



T A. 12/ O Z JL, 



MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT. 

Társulatunk afb. 5-én tartott viLAszTifÁNri ülése PuUzhy Ferencz 
elnöklete egyike volt a leglátogatottabbaknak. Mindenki sietett meg- 
hallgatni az inditványt, melyet közéletünk oly kitűnősége tesz, mint 
Dánóf ki már egyszer s épen társulatunk kebelében tett egy más nagy 
horderejű indítványt is — mely azóta épen az ő buzgalma következté- 
ben létrejött és áldásosán működik is. És imo a mai ülésben egyszerre 
két nagy horderejű indítványt tétetett — egyik a Bánóé, mely az egész 
országot, másik a ThaJi/é, mely Budapest városát az ország fővárosát 
illeti. Kétségtelenül Társulatunk a legilletékesebb hely honuan ez indít- 
vány kiindulhatott — mert azok valószínű sikerűlésére a fővárosnak 
segédkezet nyújtani leginkább Társulatunk van hívatva : hogy a hazája 
története és fővárosa egyik legemlékezetesebb napjának megünneplése 
iránt érdeklődő nemzet ez indítványokat melegen fogja fölkarolni, abban 
semmi kétségünk sincs. 

Bánó József indítványát tüzetesen indokolta : kimutatván, hogy 
bármily kitűnő munkákkal bírunk is e téren, de a magyar fajnak, mint 
élő organismusnak története, szóval a magyarfaj physiologiája nincs meg- 
írva. Indítványozza tehát : 

^Hirdettessék pályázat egy nagy történeti, ethnographiai és eth- 
nologiai munkára, melynek jutalma legalább 15 — 20,000 frt 

>Ez€n munkánaJc főczélja legt/en, a legszigorúbb történeti kutatások és 
okmányok alapfá/t, megírni a maifyar nemzet és Jajnak, mint élő organis- 
musnak történetét^ jellemét, tulajdonságait, életjeltételét, befolyását a min- 
denkori eseményekre; küliinösen azon indokokat, melyeknél Jogva mindenkor 
fennmaradt s döntő hejolyását érvényesítette, 

>A jutalom csak absolut becsű munkának ítéltetik azon alkalom- 
mal, midőn e nemzet fennállásának ezer éves ünnepét fogja megülni, c 

Sem vád, sem szemrehányás nem akár — mondja Bánó — ez 

indítvány lenni, hiszen Magyarország ilynemű történetét eddig megírni 

nem is lehetett. Hogy miért azt ekkép indokolja : 



392 tArcza. 

»Ncm is említve azt, hogy maga az ethnographía és cthnolo^a 
egy legújabban beillesztett része a történetnek ; igen jól tudjuk, hogy a 
magyar nemzetnek ds fajnak ilynemű történetét megírni ezelőtt tiltották 
a politicai, socialis tekintetek, de különösen a censura. Most pedig, midőn 
mindez megváltozott, oly bőven folynak minden oldalról az adatok, hogy 
már azóta is a történet egyes részeire, az utolsó években a legkitűnőbb 
történeti munkák jelentek meg, de az egészre nézve épen az adatok 
básége és az idő rövidsége miatt, a tájékozásnak még csak lehetősége 
sem volt meg. 

Ila tehát méltóztatnak ezen indítványt elfogadni, két eshetőség 
áll elő : 

Vagy beilleszti ezen indítványt maga a törvényhozás programm- 
jába s akkor az ország fog gondoskodni a jutalom kitűzéséről is. 

Vagy nem illeszti be, akkor közadakozás által 10 — 15 év alatt 
ezt könnyen be lehet szerezni. 

Az idő is, azt hiszem, 10 — 15 év elégséges Ic^z és alkalmas is, 
ezen munka megírására. < 

Befejező szavaiban Bánó kifejti az okokat, melyek indítványa 
elfogadását ajánlják. P^lfogadta azt egyhangúlag s lelkesedéssel a Tár- 
sulat is s annak formulázására bizottságot küldött ki : Huiifalvy Pál 
elnöklete alatt Bánó J., Deák F., KőviLry LjíszIó, berezeg Odescalchi 
Arthur, Paulcr Gy., Pesty Fr., Pulszky K., Szilágyi S., Thaly Kálmán, 
Thallóczy L. társ. tagokat. 

Ezután Szett firei J. olvasta föl : Megyei élet, adózás és árviszo- 
nyok Borsod-vármegyében a XVI. és XVII-ik században, mely a 
> Századok €-ban fog megjelenni. 

Most az elnök fölkérte T/iali/ Kálmán v. tagot, hogy bejelentett 
indítványát terjeszsze elő. Mire Thaly Kálmán emelt szót s hangsú- 
lyozta, hogy indítványát főleg azért terjeszti elő a Magyar Történelmi 
l'ársulat kebelcl)cn, mert ez a Társulat mindig igyekezett a nagy közön- 
séggel való gyakori érintkezését fentartani s mert e társulatnak több 
életrevaló eszméjét máris kellő sikerrel fölkarolták a hazában. Előadta, 
liogy Bécsben nagy előkészületeket tesznek arra^ hogy megüljék Bécs- 
nek a török ostrom alól folszabadúlásának kétszázados évfordulóját, 
moly a folyó évben lesz. Ezután élénk színekkel festette , hogy 
Eiirópaszcrtc mily lelkesedéssel ünnepelték meg, midőn 1686. sep- 
tenilxT 2-án Buda, Magyarországnak 145 év óta elveszett fővárosa, 
vÍHrtzafngl:iltHt<»tt. E két százados évforduló a magyar névre is dicső- 
íí'ges, m<Tt habár Európa minden n<'peinek hősei versenyeztek a 



4 



396 tArcza. 

•//:•>*: vh*:h Ottokárral ncin volt-o legalább is aunyira döntő Európa sor- 
?ára. mint az orleansi csati ? Vájjon Belgrád megtartása nem volt oly 
fontos a világra u^zvc, mint Vittoria megostromlása ? Hát Ronstantiná- 
pf'ily bevitelednek kevesebb következménye lett, mint a liastingsi csatának ? 
Hát a khalkai veres csata — ha Dsingis kháuról már szót sem tcszUnk 
— szót sem érdemlő dolog ? vagy ha ez nem is, legalább a liegnitzi, 
vagy ha ez sem, az angorai csata ? Ha pedig a könyvben Magyarorsiág 
csak mint megvert állam jöhet szóba, nem volt-e annyira, mint a lech- 
feldi, a mohácsi csata is döntő ? Elismerjük, hogy szerzőnek joga volt 
H.'iját szempontjait követni, de ekkor tiljc^koznia kellett volna azokra 
n<:zvc az olvasót. Ha ezt nem akarta tenni, miért nem tett lígy, mint 
Creasys, s nevezte volna könyvét »22 döntő csatának « — ekkor nem 
lett volna jogunk tőle számon kérni, miért ignorál ti síznjcftz keletet? Kü- 
lönben a fohérhcgyi csatán kívül, — melyre nézve bevallja, hogy 
még Krebsct sem használta — minket csak az egy leclifeldi csata 
leírása érdekel. Liissuk hát, hogy bánt cl ezzel. A lechparti ütközetről 
azt írja, a mit már a német történészek, sőt az iskolai könyvek is száz- 
szor elmondtak. Azok pedig a krónikáknak hadi ismeretek nélküli elő- 
adását gondolkodás nélkül követik, hézagait kénylcgesen egészítik ki, 
indokait még kény legesebben adják hozzá. — Nincs egy szó is annak 
fr»l derítésére, mi okozta azt, hogy a korábban mindig győzedelmes ma- 
í^yarok most megvesztik a csatát s a korábban majd mindig vereséget 
szenvedett német hadak most oly nagy gyüzedehnet vívnak ki. Egy 
XIX. századbeli történész, ha csatát ír le, s nem mondja meg, min for- 
ílúlt niojr, mitől függött az eldöntés, vásári írónak tűnik fel, ki minden 
cjTvébiTt foghatott tollat, csak aze'rt nem, hogy olvasóinak tudvágyát 
kii'légítse. Azt mondani, hogy Ottó és Konrád személyes vitézsége dön- 
tötte el egyedül az ütközetet, olyféle fogalmat árúi t.-l, mintha két nem- 
zet íisszeszcdett morális és anyagi erejének mérkőzése nem több egy 
t«")meges utczai verekedésnél. Hát a németek a magyarok bejövetelétől 
9 T) 5-ig, két generatió alatt mindig gyávák voltak-e, s csak most Ottó 
és Konrád teszi őket vitézekké V Mcnnvivel érdekesebb lesz vala szerző 
előadása, ha ki tudja inutatni, a mint ki is lehet, miben különbözött 
i )ttó hadi rendje én tactieája a gyermek Lajos korabelitől, s miben volt 
íl.')5-ben gyöngébb és hibásabb a magyar hadvezérlet, mint volt a Brenta 
melletti, s az első augsburgi nagy ütközetek alkalmával. — Mindezen 
""lói in n dííiitő okokról egy szó sincs. A német kézikönyvirodaloni loruJt 



►■' 



400 TÁECZA. 

TÖRTÉNELMI KÖNYVTÁR. 

— Egy MAOTAR főúr a XVII-ik 8zázadl)an. Gróf Csáky István 
életrajza. A M. Tud. Akadémia által jutalmazott pályamű. Irta Deák 
Farkas. Budapest, 1883. 8-adr. 351 1. 

— Kis-Kárpáti Emlék. Vöröskötöl Szomolányig. Hely- és 
mívelődéstörténeti tanulmány. Irta Jedlicaka Pál. Egy térképpel s több 
fametszettel, Budapeat, 1883. Nagy 8-adr. 343 1 

— Arany János életéből. Irta Ercsey Sándor. Gyulai Pál elő- 
szavával és Arany János batvan levelével. Budapest, 1883. 8-adr. 211 1. 

— Dankö József esztergomi kanonok köny vornamentikai kiállí- 
tása. Adalék. Budapest, M. D. CCC. LXXXII. 12-edr. 134 1. 

— Az ELSŐ MAGYAR ÁT ALÁNOS BIZTOSÍTÓ TÁRSASÁG. 18ri8 — 

1883. Budapest, 1883. 12-adr. 30 1. 

— Az ELSŐ MAGYAR IIITELEGYLET. A kolosvári kiscgitö taka- 
rékpénztár első huszonöt éve. Az igazgatóság megbízásából szerkesztette 
Korári/ László egyleti titkár. Az egylet kiadás 1883. 8-adr. 35 1. 

— Krassó Vármegye Története Irta í^esit/ Frigyes. Negye- 
dik kötet. (Oklevéltár) kiadja Kra.ssó- Szöréiiy-vármegyc közönsége. 
Budapest, 1883. 8adr. 384 1. 

— A NAOYFALUÖI AraNY-CSALÁD. írta dr. 3/árAT Sándor. Arad, 
lí*»2. 8-adr. 15 1. Ára 10 kr. 

— Az UTOLSÓ CiLLEY GRÓFOK éb viszonyuk Magyarországhoz, 
ti>rtéueti tanulmány. Irta Schwicker Ikuno. Budapest, 1881. 8-adr. 82 1. 

— EiNFLUSS der altrömischcn Staats- und Ilecrcsorganisatioii 
Huf die Spiiterc Wclthcrrschaft und Kerlitsentwickelung. Vortrag gchal- 
Utn von Dr. M. Kies. llerinannstadt, 1883. 8-adr. 14 1. 

— DiE SCULACIITEN VON NiCAPOLI UND WaRNA. Von G. 

Köhler Geucralmajor a. J.>. Mit zwei riUncu. Brc»lau, 1882. 8-adr. G7 1. 
Ára 2 mk. GO f. 

— GeSCIIICUTE DER OsTERREICHlSCIlEN MiLITaRGRENZE. 
Von Dr. 1. H. Schwickcr, AVicn und Tcsehen, 1883. ö-adr. 446 l. Ára 
4 frt 50. 

— Slavonikn v(»m X. Bis zuM XlII. Jaiirhündkrt. Nach 

Ueni Kroatischcu dt?H Prof. Vj^-konlav Klaié von Dr. Irnh y. Bojnicic. 
Agram, ISHL*. Hadr. 50 1. 



418 GÖROÉNYVÁR É8 A WftRGÉNYl KA8TÉLY 

91 t petrezselyem 10 t. tárkony fél t. magyaró hagyma 2 t fok- 
hagyma 1 t. mul (?) 1 tíihla, kupa (?) is vau 2. A középeu vau a 
toruáczos filegoria. Vau gyümölcsös, füves kert, kerti szőlő, 
méhes kert. 

Az udvarházzal átellenben vau a csűrkert. 

Tovább a majorház, abban : kakaspulyka 35, nőstény 80, 
tyúk 160, kappau 6, pipe 33, róce fiu 60, falábon álló tyúk ket- 
recz 3. 

A várbau levő ő nagyságok minden victuale bonümok 
Hzáma 465 köböl s hét véka búza. Ezek ily helyiségekben voltak : 
A belső kapu felett való rekoszhcn, a Verea bástyára járó kaim 
felett való házban, az órás toron j/ban, item : a honjas ház és har- 
i'Hafark közötti sziubeu levő hámbárokban, a liszt a PorLohíbíiá:: 
alatt levő háznak órás torony felöli részében. 

Kender, borsó, zab a porkolábházra felmenő grádics mellett. 

A szalonnás házban 55 ó szalonna 20-tól 81 fontosig, uj 
12. 25-től 69 fontosig; ó háj 46, uj 13 drb, disznóaprólék: 
keresztcsont 21 drb, oldalpecsenyc 21, disznólál) 46, füstölt orja 5. 

O Nagyságuk pinczéjebeli majorság borok 14 hordó, 14-töl 
46 vedresig, pénzen vett bor 5 hordó 5-töl 38 vedresig. 

A váraljában napkelet folől való buzaveiemben, 10 verem- 
ben 15 tői 122 köbölig egyenkint. 

A boros pinczében egy rekeszben kenderkötés vagy kalon- 
gya 160. 

A boros pinczében egy rekeszben lenkötés vagy kalou- 
gya 360. 

Szösz vagy csepü 25 font. 

Héhelt lenkötés vagy kalongya 33. 

Kötéltekerö vashorgok két-két tángyérkarikákkal ;"). 

A barom istállókban 8 fejős tehén, tögyellő tehén 2, meildö 
1, üsző borjú 4, harmadéves üsző 1, tavaji üsző .'$, öreg bika 2. 
harmad éves barna 1, ncgyedl'ü szőke 1, (u-egtidok l,ötödfü tulok 
1, karika szarvú kék 1. fenálló szarvú sárga 1, bégén (?) szarvú 
kék 1, tavaji ökörborju 2. 

Béres szekér 2, béres 4, béres ökör 15. 

Sertések : öreg kan 6, öreg ártány 44, öreg eme oí). ebben 
malaczos 12, idei mahicz, ártány 10, eme 22.«') 

A vár alatt a (jiörgény vizén van llsrJcl'"' ntnlom két 
kerékre, kásfáörfí /ntáoin, pnpfr)na/onf, van jéijirnins kcrf, ko- 
rácsló sr:ín. 

Az udvarház mellett tölgyfatalpra sövényből font s tapMsz- 
tott ház, mely ő nagyságok ittlétébeu a papok háza. 



*) Or/#r. Lcéitfir kincstilri oszt. L. Fasr. 'JOG. 



420 oörgí:nvvAr és a gökoénti kahtííly 

nak ki Diagokuak. A iiiivesekiiek fizetések heteiikéut, mikor dol- 
goznak, persouatim öt — öt vágás só, melyet az szám-sóbűl adnak 
ki ; a biróiiak szabadságában van ezer sót kivágni, fertályosnak 
500-at Item: minden sóvágó minden 50—50 sóvágás után öt-öt 
sót tartozik adni, mivelhogy a só romladoz. Item : száz vágás- 
ról (?) [tán kimaradt : melyet] pénzen eladnak, tíz vágás fel-sót 
adnak ; a kovácsnak a íiskuséból jár íl. 6. Item : a nemességnek is 
szokott só járni, kik 100 vágástól 4—5 véka zabot, az 12 — 12 öt 
szoktak adni,^) melyet az udvarbíró kezébe szoktak administrálni, 
mindazáltal czédulát vévén a szám'tartótól felöle .... Papok- 
nak, tiszteknek sallarium nélkül juxta quantitatem (?) ^) szok- 
tak adni. 

Az uradalom tartozandóságaiban a törvénykezésről ezt 
írja: A pert a bíró székin kezdik, ott nem tetszvén, a krájuik (?) 
székire, onnan udvarbíró uram elibe. A bírságok : vérbírság 1 
frt, panasz bírság fél frt, kék bor [ha kékre verik [ 80 pénz, mely 
is az udvarbíróé, egyél) bírságok 2 része a fiskusé, harmada a 
bíróé. « ^) 

Eg>' 1712-ben dec. 16— 17-én Üörgény-Szentimrén Böl- 
kényi Székely András tordamegyei szolgabíró és Csapi István gör- 
gény-szeutimrei nemes által készített Urbáriumban ezek az érde- 
kest) adatok. 

A várral szemben van azon szőlőhegy, a melyről mindig 
lövették a várat; elpusztulása után az alsó hatfirban volt egy 
41^/2 köblös szántó, a felsőben 44 köblös. Havas 29 volt;*) min- 
denik havason volt tanyahely /vlilfi/, mikor juhokat vettek fel, 
dézsmát akkor szedtek. 1-től egy dénárt Van két nagy havas : Mts- 

^) Az eredetiben is ily érthetetlen. 

^) Hiátiy/iik egy szó. 

^) Nincs aláírva, tchiit egyszerű hitelesítetlen okirat. Az urada- 
lom Lucz András Provisornak adatott sít s ez nlkalouiból ke'szült. Ezért 
azonban adatai hitelt érdemelnek. 

*) Neveik : 1. Fauitsalul [magyarul: Fantsal.] 2. Bunyaszíi. 3. 
Hatriua. 4. Kerekhrgy. .0. Ba^^ta. <>. Piinga. 7 — 8. Drngus [nagy és kis.| 
9. Tatárka. 10. Mezöhavas. 11. Uainatza. 12. Fratzilásza. 13. Mezöha- 
vas |2-ikJ. 14. Szilka. ló. Jiokra. 10 Dcncs mezeje. [líáthori Zsigmond 
1590. mind«;n szentek napja utáni ötödnapon költs Szarvas-kendi Sibrik 
< iáapár n'szére kiadott beigtató levdében — i^ásd : Fnujmcnf. V. köt. 85r» 
lapon. — ir>87-röl Thamá.sfalvi Dénes iratik Görgényvár provisorának. 
Vájjon nem erről van-e e havas nevezve V] 17. Szillye. 18. Bradutzel. 19. 
Kaprián. 20. Priszlop. 21. Faras.sune. 22. Tartsa. 23. Belentza. 24. De- 
hcrita. 25. Saodra. 26. Dobroli. 27. Moja. 28. Dialu lat. 29. Szál- 
láshely. 



422 ííÖRGÉNYVAr ftti A GÖKGÉNYI KASTÉLY 

alkatrészeit, különösen a bástyákat és más erődítéseket, úgy az 
ágyúkat, fegyvereket, hadi készleteket tartalmazó részeket röviden 
megismertetem. Sajnos, hogy az érdekes emlék hátúi csonka. 

:» Felindulván a várba — így kezdődik a leírás — a kapu előtt 
jobb kdz felől van egy ó zsendelyes fílegoria. A vár kapuján gyalult 
fenyő deszkából párkányos fahevederekre fejes szegekkel vert egy kis 
gyalog ajtó visz be, a kapu ko't fele faragott köből bolt formán csinált, 
előtte kősziklából ásott nicfly árkon deszka híd van, mellette az árok 
szélen jobbról egy újonnan kezdett bástya. A másik kapu fala is 
hasonló módon kdszítvc, a kapu felett lövő-lyukak. A kapu között jobb 
kézre van a darahont-ház. Ebből nyílik a bástyára egy ölnyi bclterjü 
félszer. Az alsó kaputól feljebb menve jobb kéz felől van egy három 
ölnyire felrakott új kőfal egész a szőlő felé néző új bástyáig, melynek 
egy darabja leomlott ; mellette falrakásra való kövek s faragott cserfák. 
A belső ó régi kapun egy három lánczon felvonó, bikkfa deszkából 
csinált kapu s rajta egy kis gyalog bejáró ajtó. E kapu alatt az előtte 
levő árkon .iltal egy kis eme leső híd s belől kétfelé nyíló, vas sarkon 
és pánton forgó s temérdek fejes szegekkel vert kapu, ezen gyalog ajtó. 
A kapuközben kőlábon iilló tüzelő hely darabontoknak való, kétfelől Vt 
vakablak, fogas a darabon t(»k puskájának, egy kis ágason rézharangocska, 
a mivel a kapu betételére és beeresztésre szoktak csengetni. Egy czirkáló- 
uak való lánczos zergő pálcza. A kapu felől balra van egy kőfal, annak 
oldalán a kút lélegző lyuka, száján hat vaspánt. Onnan feljőve van egy 
puszta ház, Porkoláb uram csináltatta, van benne egy gyalog dob. 

»Innen felmenve a kapu felett való házbn, itt van ágyúkerékhez 
való vaskarika, tángytlros 35, ágyúkerekekhez való vaskarikás derék- 
szeg 14, tengelyre való foj toka ri ka 2, kopja vas 29, ágyútengely végibe 
való vas kerékszeg 20 — — — apró taraczk golyóbis 277, ágyú- 
golyóbii* 12 fontos 203, fáklyával kivető lámpás 1, vas szigonyos tüzes 
nyil 8; vas golyú))Í8, apró diónyi, szakállasba való 29, kőfúrásra való vas 
fúró 1, 12 vedres tonna biidöskŐ, porlott, egy más tonnslban mintegy 
20 fnnt, egy tonnában fenyőszurok. 

»E ház felett van q\!;\ t-jrarzk állásnak rsinált, négy lábon álb*» 
fílegória. 

»A 1töt-lnh *y szegletében van egy eh'ven kút, 15 ágason álló, 
négy szegre csinált, a föld színén feljííl erős , gárdás , négy szegni 
^erozílekre farag<»tt, vízmerő vedre avatag, rajta íi vasabroni's, vas- 
forgó kávával, 39 azem lánrzkarikával, a keréken 10 pánt, a kúthoz 
vederhez való jó ki't kötél, a kút niélyfié;:e 4') öl, a kötél is ahoz való. 
A kút mellett víznek való alu-nncsus kád. 

J>A kút tói megtér v«*n a 'I\irht\\ hnhrti^ jiz elsőben apró szerszámok 
vannak, a J'clsöbcn élrlcin, innsf r^ryeln'k kö/t v<»lt t'>(» v<'der méz is. 



^ A bolt -ház népies kicjt<fse. 



A MÚLTBAN. 423 

^ Ebből kijőve, van A kitp/tt tartó^ tornnczczal ; cbbol két bázon 
átmenve, a barinadikban van egy bitvány superlátos, virágforinára 
festett nyoszolya, inu8kat«Tus " nyakába való 27 fatöltés 3 szíijon. Az 
fbétUn palotám egy fostott, lit/llelt vassarkoii, ]):iiiton forgó ajtó nyílik. 
A vár külső falán fouyö deszkából való béllelt padszék mind a kcmen- 
czéig. A kemeucze rt'gl^ zöld mázos. 

»Egy más palot/iba menve , vau pulhák forma ^) puska 25 , 
ugyan olyan csontos 4 ; azon forma aranyos vasú, csonttal czifrázott 
ágyú 2, Tcrstlnyi ^) forma puska 5, karabély forma, némelyik hosz- 
szabb, némelyik rövidebi) 9, vas ágyú és aczclú bosszú puska 11, pus- 
k.itok 21.' 

» Megtérvén e bázaktól, az ol)édlö palotából nyílik ki a várpiaoz 
fölé egy kis torná«*zpzoba, ebből a várra egy párkányos, festett, bogláros 
szegekkel vert ajtó visz. E bázak alatt van egy pineze, annak végében 
a szekérszín, mellette egy kis bnltbajtásos kamara, a neve guhfnhisoü boff, 
van benne szakállon vas golyól>Í8 az Inventarium és benne levő rovás 
Bzerént, ti^stálván fulÖle mind a porkolál) és Czájbert, (?) bogy egy is el 
nem költ benne, 3 tonnában 24-200 darab 35 fontos golyóbis, 103 
12 fontos, 301 8 fontos, 4 12 fontos; 12 fontosnál nagyobb golyóbis 
lUO, s egy tonna apró szakadék. 

»A golyóbipos líolton elé menve jobb kézre a Iloryot* há:^ alatt 
való piiu'zében nyilik az ajtó egy félszer színbez, ebben lim-lom, a bclsŐ 
pinczében 3 láda sós kaíposzta. Ebből mcbetni a honinHiik holthajtánott 
piuczébe, melyben két bordó mébser van. 

»E/cn pinczéből kijővén a lífrn/ii.^ há:rn jutunk, továbbá egy 
in(U fuí':j''/f ezekben főzelék, kendermag s több effébí v»»lt. A harmadik 
házból az ajtó a folyosóra nyílik. 

i'A folyosóról Kitérvén jobb kéz felé a llvnfns há'Mk alatt ruln 
oldulpinc/ére nyílik egy ajtó, van rajta egy lövő-lyuk ki a Vadkert felé. 
p]gy másik pinczi'Iion deszka álblson munitióboz való ágyú, taraczk, 
RzakáHosokho/ való purfka jior van 71 tonnában, egyben 46 mázsa. 
Mind jó új pnr a pnrkoláb és pattantyús attestatiója szerint. 

.>Az ajtó felett a kapun kopjatartó, a falban kőb«íl kifaragva: 
Kí^VAC'SOCZl ISTVÁN czímrre. A llnnjas hír: bíjján van vadászháló 
rajta levő kötobíkkol nro. 73. Közel ebez egy boltorskában van 3."> 
fontos golyóbis 4 1*2 fonto> 140, taraezk golyóI»is 2283, 11 tonná- 
ban n'gi pi»v w mázsa. :>A várb.i feljövő út felől a ííon/ftM háuik- végétől 
fogva a llnrrstn/nrl- básty:li;r van a kőfalon 20 lövő- lyuk. Eliben van 

M Ez így 1714-ki leltárban latinul igy van leírva : Sclopctum 
t'um canone radiato platina prelo tigurata prorsus antiqua cum rota 
••xtoriori [vulgo rulbak. | 

- A »Tessini puska « népies alakja, 



424 GÖRGÉNYVÁK ÉH A OÖRGÉNYl KA8TÉLY 

ncgy, fokra kivető, feuyö rudakon függő, négy vasküpüs lámpái«, fáklyá- 
nak való. 

:^A kőfalhoz ragasztott öreg s apró szakállas, agyaival, gémjeivel 
vesszeivel együtt van 116, ágyúhoz való re'z serpenyő hosszú fákon, 
új nro. 6. taraczkhoz való apróbb — portöltő réz serpenyő 6. Agyii 
tisztító euset, más végén való fa döröklőjével öreg s apróbb ágyúhoz és 
taraczkhoz való 13. 

:»A kőfalon a szakállasok végében a Ilartsafark hásltfa felé apró 
taraczkhoz való portöltő serpenyő 4, fanyelű taraczk tisztító van 1. 

»A HaiTsafark bástyán van egy l>oltformán faragott kapu forma 
bejáró hely, 6 fokú falépcső előtte, az ajtó felett = ISABELLA 
királyné ezímere. 

Lövő szerszámok. 

»Yan a bástyában [í/ lían'sa/arkoi <;W/,] öt forgó Uiraczk, 2 mo/sár 
^gyú, 2 seregbontó, egyik öt csőből, másik háromból álló, t? fogason 
álló öreg és középszerű jó szakállas 9. 

»A IlarrMofnrh bástya padlásáról 13 lépcsős felmenés van a bás- 
tya padlására, rajta 74 ágyúvonó kötél. Itt vannak különböző deszkás 
házak, egyiknek végében egy kerek ház vagy bástya ; e mellett a 
folyosó alatt egy réz taraczk, FERDINÁND császár önt^itto 1545, 
mellette egy falkony, mely sima, gyújtó lyukán réz fedél ; a harmadik 
egy rövid, füles, Fejérvárt üdvözült Urunk öntetté ágyú; a kőfalról jő alá 
egy eresz, mely alatt négy öreg ágyú van, kcttejét üdvözült BETHLEN 
fejedelem öntetté ; harmadikat^ a kőfal lyukon az udvarház felé állót 
FJÁTHORI ZSIGMOND. 

»A Lisztes ház Harrsaj'nrh bástya felöli végében az udvarházra 
néző kis Vereti bástya felső részeiben mennek be egy kis boltba ; van 
benne tüzes szerszám 55 veres korsócskában, ugyanott van egy vasesövü 
tüzes lapta ; más hipta, fél rósz, szigonyok benne ; egv tüzes koszorú, 
vas csövű puskák benne, 12 fontos golyóbis, 3 fontos vas golyóbis ♦», 
kisebb 2, 1 kötés fáklya; egy tonuáimii vas súlyom (?) OIB taraczk- 
golyóbis öntő forma, 3 szakállasba való réz golyóbis öntő, 12 vas- 
golyóbis öntő forma. 

»Itt az ajtó közclcbeii van egy más bástya, l>ennc ogycb lim-lom 
között 1 1 belincH, kézre való, négye lakattal, kulcscsal rabláuczra való 
két rudas vas, rab lábára való liárom kö/ karikájú vas 20, tömlöczböz 
való 2 lakat, egyik beVsl. 

»A pataki bástya dclintratiúja a C'zcjt ház*} felöl, üdvözült urunk 
írása rajta. Kasamatájának mennyi bőnek, lr>vő-Iyukainak hánynak, a 
fal magasságának s teiiiérdeksr;j:énck .stb. mennyinek kell lenni, melyet 

^ A Zvtnjhavs magyarn8Ít<»tt alakja. 



426 OÖROÍlNYVAtt É8 A GÖRGÍJNYI KASTÉLY 

bástyák vódehuére riasztottü fel az együtt umlatókat. A mint a 
vajdák- és székely ispánoktól magánosok kezébe ment át a vár, 
nem volt többé állandóság életében : kézröl-kézro jutott mint sze- 
rencselabda, forgott, mint a szélvész által elsodort test : vívták, 
fenyegették, ostromolták és bevették, falait, bástyáit lerombolták 
és ismét újra építették ; mert fekvése szép volt, a vár nem köny- 
nyen bevehető, hadászati és országvédelmi fontossága na^. E 
hadi állomást sem barát, sem ellenség figyelmen kivftl nem hagy- 
hatta. 

Hadd beszéljek el némelyeket, a mik benne, kivfile s érette 
történtek. 

Érdekes Kovacsóczi Istvánnak Rákóczy Zsigmondtól 1607. 
octób. 15-kén kiadott parancslevcle tartalma, melyben intette az 
t'rdélyi közügyigazgatót, hogy a tőle Báthori Zsigmond fejed, 
nevében törvénytelenül elvett s Bocskai István hívének adott 
Görgényvárát adja vissza. A fejed, az ő atyját, esküje s az ország 
törvényei, nevezetesen a TI. Endre király aranypecsétes szabad- 
ságlevele ellenére perbeidézés, kihallgatás és ítélet nélkül az 
ország más legjelesí) embereivel együtt 1594. Kolozsvár piaczán 
János fövétele napján [aiig. 29.] pelengéren lin Gnmnua] lenya- 
kaztatta,^) E lépésnek eredménye nem lett, d(» a. magyar nemzet 
<Tos jogérzetéiiek örök tanúsága lesz az, méltó Klió följegyzésére. 

Bástii 1602. Erdélyt meghódította, Görgény várát hatal- 
mába véve, őrséggel és védelmi eszközökkel me<j;erüsí tette. Bogáthi 
Miklós és Menyhért, két hatalmas székely főúr, mint magukét 
vissza követelte. E férfiak kezében a székelység szíve s karja volt. 
Nem lehetett kérvényöket megtagadni. A vár felsőbb parancsra 
ugyanazon császári hadvezér által visszaadatott birtokukba. 

16u3. Székely Móz(*s hatalmába került. E győztes hadvezér 
Kolozsvárt i*^ hódolásra bírta s elfoglalMsakor 1 5 jezsuitát talált 
a Bátlu»ri-féle Universitásban. Ho«ry őket a nép harag;ja s az 
országban szét barangoló tatárság bántalniíizAsától megvédje, 
Tlioldi István l)uzgó katholicus pártfogása folytún a Bogáthiak 
várába Görgénybe küldötte, lio-ry ott szabad lábon tartassanak. 

Ez évben történt, hogy B'ista Báthori fejedeh'in nevé])en 
Capreoli Tamás olasz ifjú grófot n székelyek közzé küldötte, hogy 
őket tegyv(»rre bírja. A két Bogáthi elfogatta s Görgény várába 
zámtta. Afár eltelt néhány nap s ^liklós Székely Mózes táborába 
távozott. A fogoly olasz észrevette, hogy Menyhért úr nem igen 
üííyeltrt rá. Egyetéitve titkon néhány hívével, egy éjjrl elillant. 
I)í' Bogáthi hfunar észrevette, összes szolgáit fölfegyverezve, gyor- 
<\\\\ utána iranihitl. iitólérv«'. várába vis<?za vitte, bilineslx' verette, 

' r,n,i„.'tii. j\. kiit 7r)7— 7í'i 11. 



428 (íOroknyvAr ka a göro£:nyi kastély 

lemnek adta át oly módon elintézés végett, hogy azon összeget a 
fiskusi jövedelmekből fizethesse meg. A fejedelem évenként 1000 
frtot Ígért a váradgyai kikötő jövedelmeiből a 7000 frt megfizeté- 
séig. Kapiné kevésnek tartotta s nem fogadta el, meg sem köszönte. 
Erről a fejedelemné értesülvén : a gyula-fej érvári káptalan előtt 
tiltakozott férje ajánlata ellen, mint a mi az ő tudta nélkül és 
akarata ellen történt, ezért és mert élnem fogadtatott, semmisnek 
nyilvánította s ha a fejedelem ezután is igéretét teljesítni akarná, 
ő azt eleve megsemmisültnek, törvénvtelennek nyilvánítottéi.*) 

Midőn Teleki Mihály 1690. a Tökölyivel szemben vívott 
zernyesti ütközetben elesett, összevagdalt testére a fejedelem a 
maga ingét és ruháját adata s közönséges koporsóban Görgény 
várába küldötte feleségének. 

1703. Rabutin tábornok megértvén, hogy Görgény vár úrnöjo, 
árva Véér Judith fia. Teleki Mihály, a Rákóczi hívei közt van, az 
erről semmit nem tudó anyát, mint rebellist, saját várából kiuta- 
sította s kincseit ós minden drágaságait elkoboztatván, Szebenbe 
küldötte. 

Az utolsó harczot Görgény váráért 1708. vivták Kakőczi 
ni'vében Bátoui István és líabutin császári hadvezér. Hét hóna- 
pig tartott az ostrom, a magyaroknak immár csak e vára volt, 
mikor ez elvész, tudták, hogy elbukott vele Rákóczi s vele a ma- 
gyar szabadság ügye. Ributinnak 800 emberébe került a vár bevé- 
tele, Rátoninak ön és leghívebb bajnoktársai életébe. Ostrom 
alatt és után a vár földig leromboltatott. 

Építési időkoráról semmi adat nincs, római jellegűnek mond- 
ják hatalmas vastagságú kettős vár-övéről. Restauratorai Izabella 
özvegy királyné, Kovacsóczi István, Bethlen Gábor és 1. Rákóczi 
György, a kiknek a vár különböző kapuin és épületrészeiben 
nevök a múlt század elejéig fen volt. Legtöbbet tett azonban 1. 
Rákóczi György. 

> Görgény várának — úgymond Szalárdi — azért, hogy 
t'suk az északról való szőlőhegyről lehessen lövéssel ártani, e/ 
<»llen egy igen erős kőrakásu két szárnyú öreg kazamatás bástyát 
indítatott vala és a vár piaczán lévő egy alkalmatlan hegyes kő- 
sziklát, sok munkával , pénzes tótokkal felvágatván, a piaczot 
megtéresítette vala. Görgény- Szent-Imre felől a várhegy alatt fej<?- 
ílelmi új házaknt fundamento mából építtetett, a várhegy napke- 
ltet felőli részén egy igen na^ry cseres bokros erdőt kiirtatván, a 

várnak nagy alkalmatosságával szép kaszálókká tette -^ *^) 

Kí/y 1725-ki összeírásban I. Rákóczi alkotásának íratik az úgy- 



' Kelt a kúptaliini i»i/oii\írvánv, 1G7G. deo. l. 
- S,n/nr,h\ 238 1. 



A MÚLTBAN. 429 

nevezett vereb-bástya ia.^) Oly kedves helye volt ez az enlélyi 
fejedelmeknek, hogy 6k és hitveseik a nyár nagy részét s a szép őszi 
napokat e kies vidéken töltötték. 

Ily múlttal bíró királyi vár és korona-uradalom méltán 
nyerte meg a magyar királyi korona örökösének rokonszenvét. 

Jakab Elek. -) 

^) £z ügy látszik, kedvencz szíiic volt a fejedelemnek : mert V:l- 
radou is emeltetett a várban i'erfM'lnUttfttt. 

") Felolvasásom claö közleményében a öáG. lap 19-ik sorában 
*I. Béla és« így kiigazítandó : 1, JJéla ufdu] a 20-ik sorban >l()59-I>en€ 
így: J002 utált. A 2 1-ik sorban ez >II. István alatt« így igazítandó meg: 
IL lüteáruiah'y a 22 ik sorban: »azzH lett l087-ben« így: társuratko- 
Mrd lett JJSO-ba/t. 

A 329 ik lapon 1.5 — 17. sorban iitósú székely ispánnak » Csúzi 
Toniori István « tévesen van írva Sxapob/aí János helyett ; ugyanazon 
sorokban ez: » Megjegyzendő, kogy LXXIII. székely ispánt így igazí- 
tandó ki : Megjegyzendő, hogy LXXIII. székely i»pán s rcMzUu alf'jipdn, sth. 

A 33o. lapon 12-ik sorban ez: »koronájokban« így igazítandó ki : 
korona- jókba II \ a SoO. lap 21-ik sorában >eximio« helyett erímin^ 25-ik 
sorban »n08trum<í helyett noatram an-ctit , 30-ik sorban »pumatÍ8<: 
helyett dumetüty »Vellibus< helyett VallibuSy 31-ik sorban »pÍ8cataris« 
helyett pi^caturi^ , 31 — 33 sorban »quorumlibet utilitatum« helyett 
tjuarumlibet ttttlitatum , 3.0-ik sorban >vitis nietis« helyett rtín'^ metís, 
3B-ikban >ju88e« helyett ./i/^/í' , 4:1-ben »pcrpe8no« helyett y/r/yW/zr/ 
olvasandó. 

A tévedésért a közönség szíves elnézését kérjUk. 



A GRÓF HALT.ER FIUK IHKOLÁZTATÁrtA. V^^ 

Ez ideig — 1730 sept. — egy iieljütt jártuk aliúk fülyváíst 
iskolába részint Pozsonyliaii, rósziiit Nngy-Károlybau ; az 173^ i 
tanéybeu már megoszlanak. Erdőst a rend koniiány Nagy-Ká- 
rolyból Nyitrára helyezé át, hol a gymnásiiim szintén convictus- 
sal volt egybekötve; ő rábírta a grófot, hopy legidösb unokáját 
H. Istvánt, kinek szintc'n kedve volt hozzá, ongt'dje vele menni 
Nyitrára. Gróf Károlyi Sándor ebbe beleegyezvén, István grót' 
az 173°;i-iki tanévre a nyitrai gymnásiumba ment, de ismét csak 
rhetoricai (VI.) osztályba ; ellátás végett e convictusba adatott, 
felügyeletével pedig ismét Erdős bizatott meg. 

A nyitrai gymnasium a kegyesrendiek legjobb és legláto- 
gatottabb iskoláinak egyike volt, hol a tanuló ifjúság száma néha 
az ezret is felülhaladta. A tanárok, illetőleg a nyitrai kegyesren- 
diek száma 18 — 20 is volt. Erdős itten is a magasabb osztályok- 
ban tanított, otthon pedig még külön is elővette István grófot s 
kivált a német nj'elv miatt sokat foglalkozott vele, mivel daczára 
a több évi tanulásnak, az ifjú Haller nehezen bírt e nyelvvel meg- 
birkózni s még mindig gyenge oldalát képezte, pedig nagyatyjá- 
nak határozóit akarata volt, hogy azt elsajátítsa s e végett mos- 
tan is gyakran írogat Erdősnek. Jellemző a mit a kegyesrendi 
tanár a gróf ilyen leveleire válaszol : ^parancsolatja szerint — 
írja — alkalmaztatni fogom akárminemü módra való felnevelését 
8 fogadom is Excellentiádnak, hogy se a német szó gyakorlásá- 
ban, se másban fogyatkozás nem lészen. István úrfira úgy kíván- 
tam mind lovaglásban, mind másféle dolgaiban vigyázni és vigyáz- 
tatni, hogy egészségében kár ne essék, sem erkölcsében ; hasztalan 
társaságtól is megoltalmaztam. - ^) 

Egy évet töltött István gróf a nyitrai gymnasiumban. Ev 
közben tanáraival neni egyszer kirándult nagyatyja házához 

iinn a liároin úrfi kun Íjának «.íziUtiiá hUvelyc»'rt UH frt bO kr. — ki'sz- 
peiizül 7 frt. — 1720-I»eii: líftváii úrliuak a^\ pár iTzkcngvL'k'rt t*s krt 
vas .... c'rt lo.2rj. — Kgy sclyoin övuok gomlioztatásácrt 8.50. — 
1730-l»aii: Mclt. .Sj'nulor úrli kanlj.K-rt 18 for. — M«'lttj. István iirliiuik 
1^/4 fclyeni pnsztüiirt í.ís v^iy jjcrrnyes ^iivo^t'rt 13 t*rt. — László ós 
íiálíor úríiaknak tc'ü siivcí^rt; 11 i\.tv. — Az úrli.ik dulináiiN ihnz, nad- 
rágihoz való ^elyc'lllcrt, z.-inóroil, kaiu-eokort í\J)Íí, — A inólt. úrti.ik- 
iiak l^.iJO. — 1730 .sept. 2áii az lírliakiiíik ••■•uiocdiára IGfrt. — 
(Károlyi levi'ltár HudaiM^toii 7 liók, b'2 sz. a.; ~- I7ö0-lian az iskolai 
ev vo^ezti'vel aug. 21. cs 22-keii N.-KárolylMii is nyilvános vetekedés 
tartatott a philosophiából, niclyl>cn II. István gr. is roszt vett; oppug- 
iiatorok voltak a fraueiscanusok, minoriták, jezsuiták a a dcbreezeui 
piaristák. Az üunepolycn f?róf Károlyi Fereiirz is r^szt v^tt. 
^) 1731. au- 30. (Grúf Kándyi Ivtiír.) 



43fí A í»r6f haller fick 

T jitá^át. valamely uzsonnára. aragT — a mint mondják, uly actu3 
után, >y/<<rer#</ű'r-ra lehf-tne csak az elejít amr'ltóságos auditorok- 
nak tartóztatni ; a defensiónak tisztességes véghezmeuetelén 
rnagam is munkálódván, invitálván pro primo argumento prépiist 
Nozdroviczky István uramot, a kir. táblának praelatusát a ki is 
igíírtíi Hzolgálatját«'; 

Nemcsényi e rendelettel maga is nagyon meg volt elégedve, 
és i>edig — mint a grófhoz írt leveléből kitűnik, azért mivel ha 
íi vendégek délutáni 3 órára invitáltatnának. Yáczon tartatván a 
defenBJo, kényszerítettnének az éjszaka is Yáczon maradni a hol 
nincs elég jó alkahuatosság nagy méltósílgokat e.vcipiálui. továbbá 
azért is, mivel oly méltóságok is vannak, a kik Váczon a cardiualis 
püspök reverentiájára menni nem igen kedvellenék. Pesten i)edig 
az actust több méltóságok ékesítenék jelenlétekkel. ígéri továbbá, 
hogy ha Pesten tartatik is a defensio, az arra való argenteriát 
lieszerzL* 

ü'öbbféle akadály elháritása után végre sikerült a delVnsio 
napját kitűzni 1733 september 27-re, egy vasárnapi nap delelőt t- 
jére. és pedig Pestre. Ferencz lothringeni hg, királyi helytartó, 
miután a neki ajánlást elfogadta, a maga képviseletével gróf Csáky 
Zsigmond tárnokmes>tert bízta meg, de miután ennek is országos 
dolgai akadtak, o sem jöhetett le. Az ilju gróf Haller István a 
vizsgálat napján színes magyar díszruhában, kardosán jelent meg -) 
tanárával a helyszínén, a hol számos hallgatóság előtt eddig vég- 
zett tanulmányaiból kellé számot adni. A kérdések e tantárgyakat 
illetőleg az említett fűzetben valának feljegyezve s ezek között 
válogathattak az illető vizsgálók. Meghívott fő vizsgálók voltak 
Nozdroviczky István préposton kivül még a piaristák pesti házá- 
nak rectora, és Nedeczky fer»'nczrendi szerzetes. !Mint vendégek 
jelenvoltak a kir. tábla — és a hétszemélyes tábla birái, kik István 
gróf szabatos feleleteit dicsérettel halniozák el. A vizsgálat elég 
hosszan tartott, mivel délelőtt kezdetvén meg, még a délutánra 
is kijutott. Este kedélyes vacsora zárta be a nap fáradalmait, 
melyet Nemcsényi rendezett a vendégek számára, utána pedig 
néhány nappal István gróffal együtt az öreg gr. Károlyi Sándor- 
hoz indultak tisztelegni, ki a befejező vizsgán nem lehetett jelen. 

A vizsgálat után küldtek a nyomtatott thesisekből Ferencz 

1; Cörvcr Elek levele 1733. Hcpt. 3. (Gróf Károlyi Ívtár lUiaji- 
pesteu.) 

•; 1738. 8ej)t. 18-áu írja imgyatyjáiiak : >A defeiisióra uz kard- 
szijaiiinak elküldésdt paraucriolni kogyeücu nioltóztassck, mivel fekete 
ssiuór lev^u a kardomon, a színes ruhához nem illik.« Károlvi ívtár 
'"•Místen.) 



.>iíoJ;;/t.»i:'fí; '.jiMiX - ji'jiif.ííuk Logv Lászlót Deiü bocsálá ó Jü tísszs, 
*>. yíiAj}\\i\ in^:/ ul;l/aii hogy a k^rgyesreijdiet köz^ lépjen, de többi 
lí.okííii >^: lUl'Ui vJKhza. hanem a legközelebbi tanérre, 1734 öszéxL 
iu:iA hárr/iokat KoJozHvárra. bár szintén a piarís^ták tALodájába, 
:<if:i :i. //j(;ly akkor ík tdjes középtanoda volt. 

Kí'l t':lj':k í'víít lültöttek a fiuk KoiozsTÚrt t. i. az 173* 5 s 
;:/ \l'y\,^-ki isiiiívt-t Xagyatyjok annyira bízalmailan lett a pia- 
ji>iíik iifiui, hogy ha/uh ól küldött nekik egy magán nevelőt, a 
ki ;jlk;jhfiaf4Íijl olvas utasításokkal is el volt látva, hosry László 
{/róíot. luiiidcij papi hajlamáról lebeszélje. László itten e két ér 
;il;jl!. az i/ratori é« ji philosophiai osztályokat ía mai VIL VIII.) 
\/íg<;/te, íiáhor 2 «'rvvel alább járt. míg Sándor a poesist hallgatta. 
A kö//'pi«kul;ii tafiiiló éveket itten is ünnepélyes drfensióval végez- 
lek Ik: h iiáízló gróf 1736-ban készen lett középiskolai tanul- 
ifjáíiy;iiv;il. Gáhor írzt nem fejezte be teljesen, mivtl már 1736-ban 
;i m-m n'g fiflállított gróf Károlyi huszár ezr-d be lépett, hol eh^inte 
ijiiiil /áiízlótartó alkalmaztiitott. O a katonai pályán végleg meg 
]íi maradt h a uenj nokáia beállott oszt rák- török háborúban már 
í'lí'nk részt v<'tt. Náridorfeh''rvár alatt meg is sebesült s e pályán 
ví'glig njí'gmaradva — mint tudjuk — azon tábornokságig vitte 
lol. Sándor a jövó f ;in''vrf' is Kolozsvára kerül vissza. 

1 7.'JG-bíin a szünidőt : septí.'mber és october hónapokat még 
r;;yijtt töltötték a 11 uk anyjok mellett, azután pedig hárman három 
ft'lé UH-ntek. László magasabb szellemi ki képez tttésre vágyván, 
noví-iijbí-r í.líjén liécftbe indult. 11 -én ér Pozsonyba > mindjárt 
itiííí'U tiidósítjíi iiagyatyját eddigi utazásáról, melyeta gróf Káro- 
lyi cKalád ejryik mí-;rbízí»tt főbb tisztje kiséretében tett meg. Mi- 
után a honv:'igy keserveit Pozsonyban 2 itcze ürmös által elnyomja, 
még tíz n.'ipig marad ottan, magának di>zinagyar ruhát szabat és 
különfí'b' b»' vásárlásokat \égez. November 22-én a postakocsival 
lií'r^bí! indul, hol <'gyik szí*rzí'tfsreiid kolostorába megy szállásra^) 

y. A'A nii*' -jki H/áiiiA(J;i.suk kö/ött Lás/Iúra uczvo elúfitrdúl ; 
17a(>. iiov. 1 1. iiMÍlt. LííhzIm úrfinak 2 iíczc íírinös lM»r»Tt 12. — Ujry:in «'i 
iiii^^VHÚt^H H/.áiiiái'a Ivánkán költüttoni 2.1 kr. — *J*J. i) usá>;a Bocsboii 
ti'tiiicnvdn, liindkorHinnak ún rjivtit) útiköltHCgirc cxp. 7.41* 3. — Egy 
lviinna/HÍn Hdyi:niövi'rí ^t't f<»r. — Kávtfni ujxyan *i nagyságának 70 kr. 
10. diM'. Kgy ládátM't l frt 12. — íirotiují «.'s Puttcudorf novii 
könyvrki'rt lo íVt. — - Annn 17íJ7. íí. Jannarii* gróf Ilallor László. 
H/,<*n'di, \i'i'HÍ TH nnicsidoni útjálian a konyhám 4 frt 80. — 1. 
r^yan ö nHf^a Hpc.mIm'u niünvi'nJandkocBiHnak Kcgcnshruunltan c)>odj<'rt*, 
iM'Cbi hiiilÓHoknak c?h <!|^yol) H'/MkHt^^w 12 frt 70. — Ep:y pár pöro'ny 
i'H i'j^x páv M*Iyrni k«;szk(jnö 20 frt Oíj'-* .j. — {\. Kds/pt'n/ül <.í ns^a 
■n l.'i frti — 7. Bizonyos juridicus künyvckort 20 frt. — Ib, 



44S A GRÓF HALLRR FIUK 



iiág\laD készült a feltilésre ,de 1742-ki februárban beteg lett és 
kénvtf len volt otthon maradni : vele egvütt Haller László is. 

1742 júniusig maradt Haller László a gr. Eszterházj* József 
oi-sziigljíró oldala mellett. Ekkor leginkább az ö tanácsára a meg- 
ürült mármarosi föispánságért folyamodott a helyt, tanács utján 
:i királynéhoz s azt hosszas utánjárás, fáradság és nagy pártfogás 
mellett vt'gre az évi octobcr 20-án elnyerte,^) s rá nem sokára 

tck cl, a prassus már nem leven messzebb kot mélyföldn^ Trencse'ntöl, 
annyival is inkább sürgetik indiílását a vármogyoknek. Újablian Vas-me- 
•rycben alkalmas zendült's támadt, ugyanis midőn az iusurrectio zászlaját 
szentelték volna, az összegyűlt nemesség Krdó'dy Lászlót meglátá nt'met 
köntösben, s egyszersmind őt Klicvenhüllernek gondolák lenni a kiről 
híre járt, bogy ennek a onmiiiandója alá fognak adatni, mire halált ki- 
abáltak reá, hogy inkább meghalnak, mintsem a német commandúja alá 
menjenek s Szegedi Antalt vál aszták a maguk vezérévé, a mit a jelen- 
levő felebbvalók is, látván a nemcsst'*; dühét, hclybenhagytakc stb 

Február 16-án Tatáról gr. Károlyi Ferenczuek, fcbr. 22-éu ugyanonnan 
gr. Károlyi S.-nak, febnmr 23-án ismét neki, valamint mart. 3-án, 17-én, 
april 1., 2-án mindig Tatáról tudósítja nagyatyját hadi dolgok felől, 
molyííkről a hírek aránylag í?Iég hamar jutottak az országbíró udvarába. 
(Gróf Kárul} i-levéltár IJudapcfiteu.^^ 

*) Hogy minő nehézséggel és utínjárással járt akkor egy főispáni 
állás clnycníse, mutatja a gróf Haller László esete ; őt gróf Károlyi 
Sándoron és Fcrcnczen kivííl az országbíró : gróf Esterházy József, gróf 
iiatthyáni m. udv. kancellár, gróf Esterházy Imre primás. hg Ditrich- 
ptein bécsi kamara elnök, j^róf Barkóezy Ferencz egri püspök — kik a 
királynénál mind persona gratif>siui:ik voltak — pártfogolták a hatal- 
masba k közül, de a nádor a ref. valh'isu gróf Teleki Mihályt pártfogolta, 
míg a tániokmeuter a maga öcscsét : gróf Nádasdy Holdi zsárt, míg nn'isok 
ÍHni«'t az ifjú gróf Keglevichet. Mindenikért jártak magánál M. Teréziánál 
audientián kérelmezni, vagy levélben informálni. Maga gróf Haller László 
a h. tartó tanács ta^gait járta sorba s Becsbe tübl) ízben fel rándul, hogy 
a befolyáson urak jóakaratát és pártfogását kérje ; magííuál a királynő- 
nél is volt e miatt kihallgatáson. >Az elmúlt vasárnapon volt audientiám 
ő felségcnf'l — írja Bécsből 1742. június 18-án nagyatyjának — a hol 
is németül akartam vala instántiánmak mivoltát proponálni, de mihelyt 
az királyné szemem eleiben tüut, azonnal az német szót elfelejtettem és 
í;ry német rül az deákra i^zoniltam, s arra való nézve ő felsége is deákul 
felelt i^en rilviden, úgymint: iQuod quid faccrc pro vobis jiromerimus 
faciemus« — és így az instantiám beadása után, az mélt. urakat is jár- 
ván, holnapi napon az votumok megnyerésére Pozsonyba, az felséges 
consilium udvarlására lesietek. « Július 5-én írja Pozsonyból nagyatyjá- 
^ bek között, liogy az országbiró tanácsára lerándult i'ozsonybay 



450 A GRÓF HALLER FltTK 

modorában, tanításban és eljárásában nyilvánult, kik az ifjúkor 
minden csekély fölhevűlésében és mulatásváp;yában ostorozandó 
hibát láttak,^) de a kiknek l)ölc8elnii rendszere szörszálbasogatá- 
son felül alig emelkedett. Gróf Károlyi S. eléggé ismerte a jezsui- 
ták tandrcnszerét s épen azért küldé a kissé mégis szabadabb 
irányú kegyesreudi papot unokájával N.-Szombatba, hogy annak 
támasza legyen a túlhajtott rendszer ellenében. 

Nagy-Szombatban léte alatt az első évben mint világi iQu 
hallgatja az academiai előadásokat, melyre magyar ruhában, 
kardosán szokott megjelenni. Ruhára és kardra szép összegeket 
adni ki, valamint zsebpénzül is egyszer 10, máskor 30, söt 36 

^) Az 1738-ki farsangou a N.- Szombatban lakó gróf Szuiiyogncí, 
az acadeiuián tanuló főrangú ifjak számára mulatságot rcudczvóu, arra 
Hallcr Sándor is hivatalos volt ; o mielőtt megígdrte volna megjelenését, 
uagyatyjánál tett kérdést^ vájjon mcgengedi-c azt neki, mit Károlyi S. 
nem csak szívesen megengedett, hanem egyenesen meghagyta, hogy ama 
mulatságba elmenjen ; hogy a jezsuiták ezt minő zokon vették, kitűnik 
llaller Sándornak 1738. február 3-ki leveléből, melyben írja: ^kegyes 
.atyai parancsolatja és resolutiója szerint elmúlt csütörtökön megjelenvén 
mélt. gróf Szunyogné uénémasszonynál több mélt. iiriatyafíakkal együtt, 
áztat nem tudom mily okból, igen apprehendálták tiszt. p. jczsoviták, és 
nem hozzánk illendő terminust és büntetést akartak adui ; mostanában 
nem csak a deákok, de még a városbeli emberek is nem csak újjal mu- 
tattak reánk, hogy minket azon mulatságért megbüntettek ; nem csodál- 
nám, hogy ha valamely vendégfogadóban avagy veszedelmes háznál let- 
tünk volna, mivel azt is állítják, hogy csak az üstökünk látszik ki az 
vétekbül, mely nekünk igen nagy kisebbségünkre vagyon ; azonban 
mentvén magamat azznl, hogy vagyon Exc.túl szabadáágom, azt felelték 
reá, hogy többet parancsolna minekünk az páter roctor mintsem Exc, és 
hogy nem a grófokért vagyon ez az iskola, hanem más közrendbéli em- 
berekért, kikhez képest ha megint ezen méltóságos atyafiakkal elhivat- 
tatnám, elvárom alázatosan dispositióját, mert azt is vetik szemünkre, 
hogy hamar ki ia vetnek az iskolábúl. Ezzel magamat miglen kegyes 
gratiájában ajánlanám — (hogy ezen tenninus rajtam ne maradjon, 
úgymint »Fa Jankó « !) — talán én is ilyen mélts. úri atyafiak között 
tamilhatok valamit. « — Gróf Károlyi S. túltette magát a jezsuiták 
ai)prehensiój:ln, mivel unokájának azt is megengi'dte, hogy az czut.-ín 
leendő farsangi mulatságokban is részt vegyen s Haller Sándor oml>erül 
fel is használta ez enge<^ílmet, mert n hojt elején azt írja nagyatyjánuk, 
hogy az egész farsangot vígan töltötte s a farsang utolján a N.-i3zom- 
batban állomásozó csász. hadak tíll>()riií>ká]i!ll volt mulatságban. (Levele 
1738. f.íbr. 23. (Károlyi Ivtíír.) 



452 A GRÓF HALLER FIUK ISKOLÁZTATÁSA. 

Iákban is félbeszakittattak az előadások s ö Megyésen, Andrássy 
udv. tanácsos házánál tölte az időt, innen nem mehetvén tovább a 
pestis miatt Decemberben azonban már Egerben találjuk 6t^ a 
hova a theologia hallgatása végett költözött át Itt szintén a sémi- 
nariumban lakik a többi növendékekkel, de nem mint az egri e. 
megye növendéke. Barkóczy F. egri püspök csak 1740 nyarán 
veszi öt be a maga megyéjébe kispapnak, — de Haller Sándor- 
nak nem nagy kedve volt a papi pályához s már 1740 július 28-án 
azt írja nagyatyjának, hogy vitesse őt már haza Egerből, mivel 
két év lefolyása alatt meg volt fosztva attól, hogy otthon lehessen. 
Nov. 5-én — írja — Egerben legyenek érette, mikor is elhagyják 
a tanulást^) Azonban már jóval előbb — octóber közepén Erdő- 
dön van s aligha gondol többé a papságra, mivel néhány hónap- 
pal később, bátyjai példájára, ő is beáll katonának s ezredével 
Pozsonyban, Szegeden és Bródban állomásozik ; 1742 tavaszán 
pedig már kapitánynak írja magát leveleiben, s ekként felsőbb 
iskoláztatása félbeszakad. 

Ezzel a gróf Haller fiuk iskoláztatása véget ért s tizenhat 
évi szakadatlan folvigyázata után — gróf Károlyi Sándort azon 
ritka szerencse érte, hogy unokáit is teljesen fölnevelte s azok 
mint érett emberek kerültek ki nevelői felügyelete alól, a miért 
ők örökké hálás kegyelettel viseltettek nagyatyjok személye iránt, 
ki bennök a hazának tehetséges és áldozatkész polgárokat nevelt 

Berkeszi István. 

*) Levele nagyatyjához (Ugyanott.) 



r.'itcr:. Ha valakinek a nevezett városok kereskeiloiu követelése 

i.v. ■•■si az ületo város hatósága előtt keresse. Ha azouban az 

i.s :i/ iu'let után sem tesz kötelezettségének eleget, akkor alatt- 

■•!:: ::hetnek reprossal iákkal, [Az írat latin szövegű, aláírva : 

^•í"'..^' ..pi>Oi>pusJMocensis et vice cancellarius. líeg. 473. sz. a.] 

Zs'gnunul Ágost lengyel király 1554. (feria 5-ta post. doni. 

.» ■/• i:'-: oklevelének másolata, melyben Szandecz városnak, 

/v.*':;:tel liatái*széli helyzetére, a város erősítése czéljából a 

..v*:v.m: bányákból a Szepesség felé szállított sóra, nemkülönben 

Sr: rcsséirrol és Majíyarország alsóbb vidékeiről Lengyelor- 

-'.:^l\i s.állitott nvers és finomított vas, aczél és rézre árúiéra- 

"\:;<\ ^megálliiási') jogi>t ad. Elkobzás l)íintetés terhe alatt tiltja 

'v.t^;: a.- emiitett áruknak más ííton való szállítását. (Reg. 

Sn\oe/ Szaniszló szandeczi polgár Lőcsén lakó fivérének 
M".h:^»ynak elndott két vég londoni posztót, melyért Mihálynak 
Ivvt kelleti volna szállítania. Krnpek iSííbestyén lőcsei polgár 
i.i^n pos/tót lefoglalta. Szandecz hatósága 1542. juli 27-én kelt 
l/\ elében lelszólitja Lőcse hatóságát, hogy Knipeket a posztó 
k-.ad;»>ara. vagy nh-gfeleló értékű jó bor küldésére utasítsa. A 
Knipek által S/andeezb».' küldött vasat és aczélt adja el, akinek 
íets/ik. Suioez is hajlandó azt megvenni s érette pénzzel vagy 
Ivs.ttnal kés/, llzetni a jaroszlavi vásár után. (Reg. 869. sz. a.) 

A l*Migyel királynak Magyarországban bányái voltak. Erre 
\»Mí.nki». ik l»áthory András főkapitánynak 1548. máj. 26-án 
l?íw.oiineíi\ben kelt rendi'lete, melyben Lőesi^ hatóságának meg- 
liM"\ia. Iu>;;\ ;i leiiuvi'l királv beszterczebánvai bánváinak sztik- 
«4i*«':hl»Mi' ^.^■^IIltott, a lóeseiek által zár alá vett zabot a netalán 
.»k,» Miido karok niei;lérité<ének t»Tli«^ alatt azonnal adja ki. (Reg. 

Vwxl Ím Illát lőcsei kereskedő 1547-ben Lythomirszky 
vn».e. Ih Ixt'M liiiilhoinirszky'i .lános lengyel királyi kincstárnok- 
tól \ ilu;il«m .il\«tt íino frtol azon bányák művelésére, melyekhez 

\ li'n!'.\«l kiralvnak MMgyaror>zágon joga van. Ezen pénzen lith- 
M\\\\:\\ l"on:il:ii. l«'nt és l'eg) v»rekit vásán»lt s azt Magyarországba 

iL III \ .iliiiiMii. \tni Kiakóbnn h*foglahattak. mig a 60<í frtt>t 

K,.ll,i|, cm Ili i»»<iiia. l'iis. j;in. -J \ én kelt Tncknak kötelez- 

U'iiM' I If'!; I*» V N.". a.^. \ e; iii iiiivbt'u 1 TvtS-ban kiállított szám- 

idi Imii iIh'. I'v'i. -.■. :i ^ hd»]^ krakói k« r«^skedónek Tiove for- 
iliil , 1,1 , ■> :í ;i l.t'iü'.Nrlors.- ii;l':in v:'e;Mn»lt ezikkek s .-i Magyar- 
ul- |.>)iii| lílliloll ol.'iii .nainiik leljeLTV/ésrért érdeko. 

\ k.'ir-Ki'd.'hm t.iiio.M^^okiiak kéiiy>/«'ritt'tt kilizr-t telese 
iiM iiL tliil n;iliink is ,li\,i|i. Mniii'k ]»éldái:it t.iláljnk azon t»*iet- 
hin iiiii|.*>> l'»"íí l».'in r.elnMidlniT Tamá^ lóesei polgár Rudolf 



JURISICH MIKLÓS, 

hit l'CiU Köszcfj 1532. tvi ostromt/róf. 

Kőszeg jtíles törtéuetí rójanak. Cheruel Kálmánnak ludiv 
inányofl í'Ttr'kö közleményeinek megjelenése óta e Táros múltjáról 
iHíMi volt alkalmunk érdekesebb tanulmányt olvashatni a Jankó 
VI/niOH(:iuih a mely az >0estereicljÍ5che Militiir-Zeitschrift* VII. 
iTizelében látott napvilágot. 

Örömmel üdvözöljük szerzőt, hogy mint austriai író hazánk 
egyik hősével foglalkozott tüzetesen: de másrészt sajnáljuk, hogy 
Henimi tekintettel sincs a tárgyára vonatkozó magyar munkákra 
t'íH <íl akarja hitetni az illető szakfolyóirat olvasóival, hogy 6 az 
elHŐ, a ki a kőszegi hős életének rajzát teljességben adja ; mert 
líddig úgymond — a történetírók csak az ostrom leírásával foglal- 
koztak, l'edig sok fáradságtól megkímélhette volna magát, ha 
iwnertevíílna Chernél derék munkáját: ^Kőszeg sz. k. város jele- 
nét és múltját. -r 

Szerző továbbá abban tetszeleg magának, mintha csak ö 
mutatná be az általa tárgyalt események igazi, a eritica kemen- 
czéjébí'n a mese salakjától megtisztogatott képét és ő bizonyította 
be, hogy niílyik ,Iurisichnak halálozási éve. Minderről máskép írt 
volna, ha ismeri Chernél művét ; a hol az egész ostrom úgymint 
.)nrií<irli életének részletes, oknyomozó rajzát találta volna meg. 

Legyünk azíjubíin méltányosak és ismerjük el, hogy mégis 
ki»szí')iiiíiik valamit szerzöiiek és ez az, hogy elég terjedelmes 
taíiúlm;'inván;ik reánk nézve is érdekes részletei vannak. Ez az a 
két ii-hntés, íi jnelvek(ít Jurisich Afiklós az loSS-iki ostromról 
fölterji'sztett a királyhoz és a melyeket szerző a bécsi cs. és kir. 
:*illandevéltárban őrzött eredeti kéziratok után közöl egész terjií- 
delniükbeii. .lurisich Miklós e sajátkezüleg ír«»tt, érdekes, német 
jí-lriitéseiiiek magyar közönségünkkel való megismertetése czélja 
ii következő soroknak. 

í. 

Az első líS:i2-ik aug. 2R-áról kelt Ferdinánd királyhoz 
intézett ji'lentéH elején azt mondja Jurisich, hogy ő idején sür- 
gette a segélyt úgy a kir.'ilynál, mint a hadi főparancsnokságnál. 

Kii íi/.rrt, ú^^yiiiMiid, iiií';:i.s í^oiiíloltam iiz cgcsz kurcszteiiyiicg cs 

F«)Ih«»j;«m1 ílir.m')8í'^;»'vcl ; ránziiiitum íílcteiiict «\s vagyonoiiiíit s a zsaniuk 

i'M:ÍH/.;lr liatiiliiiii rllm ino^ívrdriii iparkodtam néhány o/or asszonyiiynl, 

Itaja'l'Minal rn lt'g«*n> iivil, a kik a ke^yetlm «'llcii»0{; elül ide iiiciickiiltck, 

•' ^ roííz lírlx^ió^'et ,'f'u v'/<A -///,,, /'A » /.>//. Ezt nem azzal a ;5zúudck- 



I 



KÜLÖNFÉLÉK. 466 

tos, becsületes és keresztéuyies magaviseletéért — belső titkos 
tanácsosainak, a berezegek, grófok, báxók, és nemesek beleegyez- 
tével ^Kőszegi iajo'c-nak is kinevezte. 

Az adományozási és kinevezési okiratokat is egész terjedel- 
mükben teszi közzé Jankó a bécsi cs. és kir. állami levéltárban 
őrzött eredeti után. Érdekes az elsőben a mindenféle jog fölsoro- 
lása, a melyet Ferdinánd a bősnek Kőszegen átenged ; végre úgy- 
mond övé ezentúl »die Herrscbaft, Scbloss und Stadt Güns.€ 

Ez utóbbit különben nagyjában Chernél is ismerteti. 

Mindezekből láthatjuk, hogy szerző fölkutatott mindent a 
mi tárgyára vonatkozott — de csak Austriában. Mert a bécsi 
levéltári adatokon és Rosnak *Die Belagerung der kőn. Freistadt 
Güns 1532. Wien 17B9.« czimü munkáján, végre Sovius híres 
nocerai püspök közleményein kivűl más forrást nem ismer. 

Ezt annál inkább sajnáljuk, mivel máskülönben előszere- 
tettel foglalkozott tárgyával s ennélfogva ennek hívebb képét is 
nyújthatta volna. 

Récsey Yiktob Alfonz. 



SziziDOK. 1883. V. FüsET. 31 



VÁRADI PílTER KALOCSAI ÉRSEK ÉLETE. 

1480—1501. 

ELSŐ KÖZLEMÉNY. 



Köztudomású, hogy a középkori családok nemzedékrend- 
jének összeállítása nagy nehézséggel jár ; mivel az állandó csa- 
ládnevek használata a magyar köznemességnél csak a XVT. 
században válik általánossá. 

Még azok is, kik előkelő egyházi és állami hivatalokat fog- 
laltak el, leggyakrabban csak keresztnevöket használják. Nem rit- 
kán születési vagy lakhelyök nevét veszik föl ; a minek követ- 
kezménye, hogy atya és fiú, vagy két testvér, sőt egy és ugyan- 
azon egyén, különböző neveket viselhet. 

Mindezen esetek találkoznak Péter érseknél, a kinek viszon- 
tagságos életörténetét szándékozom előadni. Királyi okiratokban, 
hozzá intézett levelekben, a róla beszélő, egykorú történeti mun- 
kákban csak keresztneve fordul elő. Egyedül ezt használja ő maga 
is mint érsek. Korábban, mint a királyi cancellaria titkára. 
Mátyás okiratain, vezetéknevének csak két kezdőbetűje van 
illesztve keresztnevéhez.*) 

Testvéreit királyi oklevelek Váradi Pálnak és Vdradi 
Máténak nevezik. De az utóbbi Érsek Máté és Adorjáni Máté 
nevek alatt is előfordul.^) 



1) Kifejtettem ezt >Vitéz János élete« ezimü munkámban. (1879) 
1. 8 kk. 11. 

>) » Reláció Magistri Petri de Wa« (Az alább idézendő okle- 
velekben). 

«) Mátyás király 1480 július 27-én kelt adománylevcldhcn : 
>Nobilihus Magistro Paulo et Mathco de Waradino prefati Petri Cjiu- 

SíÁzADOK. 1883. VI. FOzKT. 33 



492 VÁRADI PÉTER 

Több esztendőt töltött Olaszországban.^) De még elég jókor 
tért vissza hazájába, hogy pártfogója — mielőtt (1470) Mátyás 
király haragját magára vonná — átvezethesse fényes pályája 
küszöbén : a királyi cancelláríában nyerhessen alkalmazást. 

11. 

A kora tudományosságának színvonalán álló, a classicusok 
irályában jártas és ékesszólásáról csakhamar elhíresült fiatal 
pap*) előtt, tehetségei kifejlesztése- és érvényesítésére, alkalma- 
sabb tér nem nyílhatott meg, mint Mátyás udvara. 

A nagy királyt lángesze és tettereje ekkor már az európai 
politika egyik legelső tényezőjévé tette. Emellett az ország kor- 
mányzásának és igazgatásának szálai, a szó szoros értelmében, az 
6 kezei között egyesültek. Udvara fontos események és messze 
kiható tervek, mozgalmas élet és lázas tevékenység színhelye vala 
szüntelen. 

És a király előtt, a ki egészen ment a parvenük hiú gőgjé- 
től, nem a születés és a rang, csak tehetség és ügyesség bír 
súlylyal. 

Mikor eszméinek valósítására, terveinek keresztülvitelére 
eszközöket keres, nem sokat gondol a hivatalnoki hierarchia rang- 
fokozataival. Alacsony helyzetből magas polczokra emeli híveit. 
Kíméletlenül mellőzi és lealázza az ország legelső dignitáriusait. 
Közvetlenül érintkezik az emberekkel, egyenesen befoly a legap- 
róbb ügyekre ; túlteszi magát az ügykezelés hagyományos for- 
malitásain. 

Ily uralkodónál a cancellária titkárainak csekélyebb befo- 
lyásuk, de nagyobb tevékenységi körük és fontosabb állásuk volt, 
mint egyebütt. 

Mátyás, a korábbi gyakorlathoz híven, egyházi férfiakat 
nevezett ki cancellárokká és titkárokká. Az ezen hivatalok által 

*) »Accedebaot — írja Honíin — literarum studia, quibus in Itália 
dili operám dederat«. 

*) Az 1480 július 27-ki adománylevélhen Mátyás Váradi Péter- 
ről és Dóczy Orbánról mondja, hogy >fernic ab adolosrontric ipsonini 
gradihii8« szolgálnak canccllariájdban. 



508 VÁRADI PÉTKR ; 

közben járás/it kikérje. Mivel pedig, sokan állítják, bogy az éraek 
elfogatásának a királyné a fuokozója. úgy kellett magát viselnie 
mintba e bírrdl nem volna tudomása, vagy legalább annak bitéit 
nem adna; sőt teljes bizalmat kellett mutatnia aziránt, bogy a 
királyné kész az egybáz szabadságának biztosítása érdekében 
befolyását érvényesíteni, és hogy ettől a legjobb sikert várja. 

Az érsek ügyének kedvező elintézése után, testvére Pál 
prépost részére kellett a királytól kegyelmet kérnie. 

A nuntiusra, c mellett, más fontos politikai és egyházi ügye- 
ket is bízott a pápa.^) 

VII. 

A nuntius nem indult azonnal útnak. Csak 1489. elején 
érkezett Bécsbe, a hol Mátyás ez időben udvarát tartotta. -) 

Utasításai értelmében, az első audientia alkalmával, azon 
volt, hogy az érsek iránt engesztelékeny érzelmeket keltsen a 
király lelkében. ^Gondolja meg — monda egyebek között — 
hogy az érsek felséged kezeinek müve, hogy a porból emelte föl, 
és kegyelmekkel halmozta el.« Egyúttal kérte, hogy a pápa köz- 
benjárását is vesse mérlegbe. 

A király válaszában hangsúlyozta, hogy jogosan járt el, 
mikor az érseket börtönbe vetette. »Mert rósz nyelve által rom- 
lást akart hozni rám és országomra. De Isten verjen meg, ha 
halálát kívánom. Csak nyelvétől félek, a császárra vonatkozó 
titkok miatt, a melyeket rábíztam. Inkább meghalnék, mintsem 
azon titkok köztudomásra jussanak. « Azután elbeszélte, hogy az 
érsek egyszer, mikor kérésére papot bocsátottak börtönébe, hagynia 
nedvével írt levelet bízott rá, hogy Rómába vigye; de a pap útköz- 
ben korcsmában azzal dicsekedett, hogy az érsek levelét viszi ; 
megjelentették neki, elfogatta a papot, a levelet elhozatta magá- 
hoz, s tűz fölé tartva, rémülettel olvasta a mit titkairúl ír. »Va- 
lóban — ismételte — inkább megakarok halni, mint megengedni, 



í) Az utasítás d. d. Tclokindl. XII. 418—433. 11. 

2) 1489. január 30-án kelt jelentősében mentege töd yJk, lioyy 
Itócsbe (érkezése óta csak egyszer irt. Ebbul követkfíztefjük, boiry erkí»- 
zese jóv:il janiíjír \egr. vMilí tnrteiit. 



■■il2 '. .í:a:-: F'r.rF.K 

iiyilit(';k, iL'-^' !'•,:. -v-z ifíoakriT h^v/J:'.::^ *'- ina i:.::.*. -rz-ló::. A i- j- 

A róííjíii ílifíloííji^í. -z'jí. k^'riV'.s Lviyzetr>.-L. mik :.r .. kirfilv 
vÍH^/:i vonta l^mt-U'h ]'j/:n:^ri*. *'ijy^" •■IjArá-t kö^.jt.irt. Xcni t».-:t 
'./.<*iiip'liíinví'i-t, n'-ríi íillí''/-.r/'i iVi! ''l';r»:i az v!>i.tt2.'>!jl •-■ a kúrfiV'bi 
r-H iiiímtíiíji nvilíilkozijit*/^ kozí. r.-íJi boc^itk-zott o i'Vlit.iZMtí 

jryiii^ií ííkok í'Z}ií"ol;ít;'i}j;i. 

kiV/.öllí* a ji/ip:'!;;!) .i kii/'i!y i;f»'rí-tí't. !io;íy :"i.z •'ys'.-kft íiz u kez-.i 
li'y/.r liíir-;'itj;i. ^lía r/iAr ifj'»rt — ú^ry iiKiiiil — üiási ki-U írnom, 
o H/riit««'*t'í* Víií/y ';ii;,"*iii í"o;f li.izii;.'ri:ik. va^'y lV-l-»';:ril*.'t iiiegljízlia- 
t/itlniiiiuk t;irlíi.ni. . . . Mí'ritíui ro-rZ rí«'v»ri l'ou'ja v» imi. hogy Liimi< 
{ruyvUi'i, liJiziiíí';i;/ok;it. írtíini ri'ki. 

.. K I í ■'. I n í ■ rí ' 1 1 1 - V ;'i.l í i - zol í'i íi k i rj'i I y - - 1 i o;ry füt i ?!Z t el*.' n Jü^^ge^l - 
ii(ik i/v''>'''í''*- t-^'t-^*!" ; liií.'yjí*íl. fontos okok miatt ní-m kültllietem az 
rrHi'k«-(. lÍMztíT'.^oml);!. I)í* rövid idő ;ilatt ú'jy iritt'-Zfk »•! mindt-nt. 
\\i\l',)' liirósí'i;^ <"lött ií.^•lZolI^:^ss;lm í*ljí'irá>oni:it..* 

A ii;'i|i:ii ki\\í'A lí'it.ví'iii.lifjjry szavai l)»'nyom;'i<t tí'tt»*k a királyra, 
|rrJr<- lM»rúIt í\*'t\\.'\ <'i I-t«;íi szí-n-lmí'i''- k''rt'', n<; liiizmltolja m».*;^ 
M/. ü |{nm:'il»a kiilíl'itt i<'l'iití'sí-if. í's n*? liozznii rÁ ''valázatnt. 

M/'-M kis >rí>\\'.\ np'^líttf* liats'isát. Afátvá-^ kiiivilntko/tritá, 
lin^'V ;i/on ti-zhlilnr-l fn;ív;i, nnlvíM a. szí-iit. ntya iránt táplál, 
Li'hz .1/ M'sí'kít most-iiii Köri ím ('hol kiví'Z«tni. i's öt akár KgorbcMi, 
akár Visegrádon iI1m'I\czmí. -KiAít úr niag;i \álas/>zon <• krt 
lii'ly k<»zöl i'iíVi'l. (-s.ik lW/.\r\'[f()U]iA iiM kivánj.i; lii^z mondottam. 
Iiii^^y (dl ma;(y:irok, ná)MdyÍMk c^^yóli olaszok is lakn.'ik.<r 

A kíiv»d. Visi-^rá<l(ít vál;iszlollíi. <'s rs:ik azt krrt*.' nirg, hogy 
\\ >zi'mrlyi'S<'n \rz»thi s-i* jdi- ;i/. Mrs«'krl, rs löp.iphoz ilh"» lakást 
ri'iidi'/hi'ssrii hf N/ámára. A királv. iohhiát nvájlva ad la hi'k'- 
i7!y<'/<"'srl rs r^v"^^''' ig''í'l«'- li'»gy h'.t;k«'söhh 1 ."> n;i)) múlva nu'g- 
li'irtrnlirl ik :i/ áth<l\i/.rst'J) 



KALOCSAI KUMkK KLKTE. 513 

A király most neui késett többé igéretéuek tcljesít4?sével. 
Halíidók nélkül rendeletet bocsátott ki, hogy Péter érseket az 
árvái várból Visegrádra hozzák. A mint közeledéséről a pápai 
követ értesült, eléje ment, és átvette kísérőitől. A két főpap 
találkozása megható volt. Péter éraek, könnyeket ontva, mondott 
hálát a pápa közboj árasáért és további pártfogásába ajánlotta 
magát. 

Az ortei püspök Visegrádra kisérte, hol alkalmas lakás, 
minden szükségessel ellátva, várakozott rá. Az érsek még csak 
egy udvari papot és egy apródot kivánt maga mellé adatni. A 
király hajlandó volt teljesíteni kivánatát ; de a személyek meg- 
választását magának tartotta fönn ; nem tagadta, hogy még min- 
dig fél az érsek ^zabolátlan nyelvétől.* 

Egyébiránt a hat évig tartó fogság az érseket sem testileg, 
sem lelkileg nem törte meg. Egészsége nem szenvedett, sőt meg- 
hizva jött meg Árvából. Es erős bizalommal nézett a jövő elé.^) 

A király akkor előkészületeket tett a törvényes eljárás meg- 
indítására. Elrendelte a vádirat elkészítését. 

A pápai követ, attól tartván, hogy a királynak sikerülni fog 
vádját alapos okokkal támogatni, oda hatott, hogy a per megin- 
dításáról mondjon le, és kegyelmezzen meg az érseknek. 

>En — válaszolá a király — ki akarom mutatni, hogy eljá- 
rásom igazságos volt, és be fogom bizonyítani, hogy jogosan vet<ít- 
tem az érseket börtönre. Mikor ez megtörtént, akkor majd szól- 
hatunk a keg3'eleniröl.« 

Erre a pái)ai követ kinyilatkoztatta, hogy kész bármikor 



közel fekszik JSudálioz ; Egert azért iicui, mert püdp(»kéröi mondják, 
lio^y az eraek vete'Iy társa. A követ a bcszc'lgetcs folyjunnii fölvetette a 
a kifrdi'st, hogy mie'rt ellenzi az érseknek Esztergomba szállítását 00 
miért emeli ki, Logy e v;irosuak magyar és olasz lakossága van. A király 
erre nevetett (is nem egészen érthető szavakat ejtett cl, a melyekből a 
követ azt vette ki, hogy a király véleménye szerint Esztergomban az 
érsek élete nem volna egészen biztonságban. Az audicutián jcleu volt 
Bakocíj Tamás győri püspök is. (Az 1189. május l5-iki jelentés a veleu- 
czci könyvtárban.) 

\) Az 11«S9. juuiuíí 1-én kelt jelentés. TheincrnéL II. 525. 1. 



514 VÁRADI PÉTER KMkOCBAI ÉRSEK ÉLETE. 

iiiegkt'Zíleiii a pert A királr az orszárgrölés utáni időn.* (1489 
\égén) óhajtotta azt halaszt&nL 

UgyaDÍgy nyilatkozón akureikezö (1490) év első napjaiban 
is. luikor pápai követ a aZrLi-irra köszönetét fejezte ki a Péter 
érsek ügyében hozóit tiiir,Ma*iért. 

Azonban, űsr liiszik. i királvnak nem volt komolv szán- 
Jéka az ügyet j-errr :*:o?Á:Ani. !Mert habár a hiróly többször 
bo6zúsan hozta i7\ áioü syúlöleies híreket, melyeket róla az érsek 
teijeszteit: máakrr iszi-é: úgy beszélt, hogy szabadon bocgátja 
vissza egyhicnri7í;-fí>f. Cvm bánja, ha kormányát ismét átveszi, 
csak a Icv- >r-£^:»5l tariőzkcdjék. Söt Mátyás némely elejtett sza- 
vai a kövíTí^: irr* ,^ feltevésre vezették, hogy a királynak titkos 
V zé.ZAt.^: vji::-.:jkk Péier érsekkel, és öt Corvin János királylya 
\á!isz»5íuuwi binc^sitási^ra kivánja fölhasználni.*) 

MAtyis k:ríuy február havában Bécsbe utazott, a hol fontos 
;U'.:ini: ós családi érdekek kötötték le figyelmét élte végső napjai- 
IvM'.. Aprll 6-d;kán elragadta a halál. És ezen gyászos esemény 
IVuT crst k életében fontos forduló pontot képez. 

Pkaknói Vilmos. 

> A i>«pai követ 1 189. scptombcr 18. os I4í>0. január 6-án kelt 
io\'!iti'#tn a volonczoi könvtárban. 



I. :^[ Á T Y Á S UDVARA. 

EL8Ö KÖZLEMÉNY. 

Hazai történelniimkuek Mátyás egyik legtöbbszíh* emlege- 
tett alakja ; királyul pedig ö a legnépszerűbb. Nem csupán a mi 
időnkre, az volt évszázadokon keresztül, azzá vált már életében. ^) 

írás és hagyomány kezetfognak, hogy emlékét ébren tartsák. 
Amaz — a történetírás, egy nemrég múlt évtizedben hatalmas 
műben rajzolja uralkodását, emez — a hagyomány, mindennapi 
életének apróbl), gyakran kicsinyes, gyakran bohókás, de mindig 
.lellemzö eseményeit regélgeti versben és prózában egyaránt. 

Es méltán. Az ö egyénisége, tettei, kivált a felléptét meg- 
előző és halálát követő ellentétes események élénk világításában — 
nagy mértékben alkalmasok, hogy felköltsék a történetíró lelke- 
sedését, támogassák buzgalmát s fentartsák a firól-fira szálló 
köztudat rokonszenvét és ragaszkodását. 

Atyja, maga is országkormányzó és főkapitány, ki fegy- 
verrel kezében csaknem évenkint líjra megmenti a haza épsé" 
gét, s kinek mégis egy gyermek-király féltékenységével s egy egész 
udvar irigységével kell folyvást küzdenie, — már életében mon- 
daszerű alakká válik. *) 

Ilyen apától származni annyi, mint egyúttal örökölni 
annak minden dicsőségét. A rokonszenvet pedig akaratlanul is 
növelé iránta, bátyja bűnös kivégeztetése. 



Mily roppant vesztesénrnek tartá a nép Mátyás halálát, méj^ ama 
hires példabeszéd sem mutatja oly jellemzOen, mint Bonfíni ejiry megje^ryzése. 
Nemsokára — ^i^-mond — liogy mejíhalt a király, igy sóhajt^)tt fel a nép : 
-megfizetniük mi az adót hatszorosan is, csak támadna fel !^ (Bonfini. Berom 
niigaricarum decades. Hanoviae. 1606. 655. 1. Kövidség okáért csupán a lap- 
«.zámot idézzük.) 

■) Atalános volt a népnél a hiedelem,, hogy nem fogja öt a fegyver. 



516 CSÁNKI l)i:Z8n. 

Hogy trónra lépett, miudjárt kcsobb is ogósz pályáján 
fóuyes tanújeleit adá nralkodásra termett nagy tehetségeinek. 
Allamférfiíi, katona és diplomata, s mindenik kiváló : szokatlanul 
merész és eredeti. Természettől büszke, mint király pedig méltó- 
ságos és hódolatot követelő ; de vállalkozó, találékonv, sőt fortélvos 
— ha tenni kell. Hirtelen haragú és heves ; de nyilt, ép szivű, 
inkább szeretetre hajlandó s a jókedv barátja. Zsarnok, mert 
önfeiü és szigorú; de méltányos, mert fóúrhoz és pórhoz egy- 
IbnníX. Uralkodói feladatairól magas fogalmai vannak, — ebben 
az értelemben becsvágyó. Fogékony lelkű. Van érzéke a szép iránt 
irodalomban, művészetben és emberekben, eszmékben és külsősé- 
gekben s ezért nemes ízlésű, habár érzéki és babonás. Atalában 
mind értelmi, mind erkölcsi jelleme határozott, feltűnő, — a sze- 
mély és a modor számos megkapó vonásaival, melyeknek varázsa 
alatt álltak egykoron kortársai : barátai és ellenségei, s állunk a 
hagyomány révén nagyrészt mi utódok is. 

S az évszázadok, melyek utána következtek, az összehason- 
lítás által csak növelek nagyságát. Mert ezek meghozták egymás- 
után, a mit ő nem tűrt vagy a mi ellen küzdött : árnyék-királyok 
gyámoltalanságát, urak czivódását, — majd a több évszázados 
török meg német jármot. 

Es végűi a mi fő : Mátyás vérünkből való vér ; a nemzet 
öntestéből emeli trónra s ő viszont e trónon önmagában a magyar 
nemzet eszméjét teszi nagygyá. 

Ily királynak, ki egy a maga nemében, méltó ösmernünk 
udvarát. Összekerestük az adatokat s igyekeztünk hű képet al- 
kotni azokból. Vajha tisztábbak lettek volna a nyomok, melyek 
után indultunk, s bővebb a forrás, a melyből merítettünk. 

I. 

Mint a középkorban atalában, a Mátyás idejében is ugyan- 
azon jövedelem-forrásokból fedezték az állam és az udvartartás 
költségeit. Magokat a jövedelmeket újabb vagy régibb keletű i'6v- 
m??/f/i- szabják meg, azt azonban: mennyi fordíttassék azokból 
az állam s mennyi az udvar szükségeire, a XV. század végéig 
•sohasem mondta ki az országgyűlés. Hallgatag magára a királyra 



•'>1^ CSÁKRI DEZSŐ. 

jíivudelmü trónra ültették öt. Mint látszik, V. László idejében az 
évi bevétel alig haladta meg a 110— 120 ezer forintot És e 
jövedelem nem igen szaporodott Mátyás korában sem az első évek 
alatt. 1459-ben még elég csekély volt. Ez év tavaszán Gentilis de 
Curt<í, a milanói berezegnek Bécsben idözö követe, urához írt 
jelentésében azt állítja, hogy Mátyás királynak nincs több jö- 
vedelme 200,0UO arany-forintnál, s ebből is tiilajdonkép csak 
1 35,000 forint az övé. ») De már körülbelííl egy évtized múlva, 
midőn a cseh, majd később midőn az osztrák háborúk beköszön- 
tének, a zsoldos hadsereg állandósul, s egyidejűleg Beatrix jöve- 
telével az udvartartás is mind nagyobb összegeket emészt lel. — 
a mily mértékben kiadásai növekednek, azonképeu szaponuliiak a 
jövedelmei is Mátyás kincstárának. ^) O nem úgy tett, mint utódai 
a Jagellók, kik ha mtfjifzonUtfd' — lölasön rcfteh : Mnttfás — 
jövedelmeit fokozta ilyenkor. 

HdromftU- tudósításunk van a Mátvás kincstárának évi 
jövedelméről. Oly tudósítások, melyek részletekbe is bocsátkoznak, 
végösszeget is mondanak. Az el^ő a pápni nnncius-v, a hatvanas 
évekből való; a második >'////vVí///y velenczci követé 1516-ból; a 
hannadik pedig Bon Ahijna ugyancsak veleuczei követé, 1519-ből.*) 

A pápai nuncius jeh'utése szerint a király rendes jövedelme 
200,000 arany-forintra rúg rv^nkluf. Ih nimjdhnl e jt4entésből 
kitűnik, hogy a végí'ísszeget a iiuncius csekélyre monda. Meit ha 
tétí»leit csak nagyjából iisszeadjuk is, nem 200,000, hanem 260 - 
270,000 forintot nyerünk. Hogy pedig Mátyás valóságos jöve- 

^) ThaUóczy : A ktimiira lianziia. 85. 1. 

■) MátyáHkori diploiiiárziai eiiiK'kok. 1. 51. 1. 14t>L'-lK.Mi pedik' (máj- -S.) 
a vt'leuczei k<"»vct Tlmiiiasi INHor azt jelenti a du^^eiiak, boj^y Mátyás 
Im'-iiz dolgában iiairyon szíik«'ni van. s Oirybamar nini"" is bonnan vennie. 
(V. o. I. 143. 1.) 

■') Hojry a zs<.»M«»snk tartái.a mily iiíppant ös>z»';:ekbo került, pana- 
szolja 1488-ban, mondván, bo;:^- ezek juttatták tönkre kincstárát. (Teleki. 
Hunyadiak kora. XII. :Uu. 1.; Az udvartartá-* kr»U.s«V^Mnek 1470 óta tört«^nt 
níjveked«V*rül lásd Bontini, C'JO —031. 11. 

*) Küvacbicb, Srriptunís rerum bunir. minorew. II. 17. és 30 — "••_•. 11. 
Ma;ryar T«".rt.''nelmi Tár. 1878. XXV. .'i.'í. 1. i's U. o. ÍM. l. A k.'l utób\»i 
Marimt Sanuto Vilái^k róni kajál »an. H«in jelent/'.si.- :iz Ak:idt'*nii:ií Krttí>it<>)»*^n 
•« iinii-ii Kiibni Ifiiyiiniatbnn is niML'j»*li'nt l8.'>0-ban. 



Maciik fö jíivfílolom-foiTíls az arany, ozilst Oíí a töl>bi rVn*:;: 
hfhii/di<yiftf, líifíly (t/JiiKMi a nomos fómrk bí'Ví'iltáJíalMÍl, a bfinya- 
hrrhCA furhura) s cííyiittal a pÍMizvorósbol bofolyó Iiasziiut is i'rt- 
bíítjük. Kuio jíívpílolinckt^ti az úfrynovczott. pí'iizvern- vaev bánya- 
ka iiiai-rik kív.cltrk. A luiiicius szorint a péuzvero-házakból 44 — 
r»4,0()() forint sz<»kott. bofolyni. !R(»n ugyané jövedelm'.'t 100,000, 
Surrian<» in'diíí már lOO.OOO forintra t^'szi. A kiilombség e czím- 
nól óriási, s alig niajíyMrá/liató csupán a jövodolom hullámzásából. 
Annyi l)i/onyos, hogy a nunoinstól raoníbitt összog igen csekély,*) 
a Surriano-félo öss/rgrl ptMJig ba elórto is valaha egy-egy jó esz- 
tendő, az bi/onyára n.igy ritkaságok közé tartozott. í]gyébi ránt ne 
feledjük, hoiiy Mái \ ás. kivált eleinte, sí»k rósz pénzt is v^Mvtett : 
nn»lv viss/aéb'^s toldi iv.er forintnyi jövedelenmek lehetett forrása, 
s másfelől. Iu\í:> 1 I7«> óla a bányák jó része Beatrixnak és nem 
Máhásn;ik j»'i\«Mli'lnie/fll. ^) 

A Jhinuinr ,ttfhi'»f ;i nuncius szerint szintén 80 — 100,000 
:iran\ fohl l»e a Mályás kinestárába. Surriano a harminczadot a 
Im^.'.'idilal es a nrg.\ viMicddel foglalja össze, s azt állítja, hogy e 
liMroin forr.'is i'iss/.i'sen 00,000 ;iranyat szokott jövedelmczui. B(»n 
eí'.^álalán nem is i'mliti. '**) Jellemző, hogy c czímnél Surriano 

M \ niiiiini-i iH'iii isiiii'ii iiiiii'l ii iM-n/víTíi kniiian'ikat. Pl. a kn«sait. 
iii«>l\|iiO I HM 1>"«> :••»<»•) iniliil, Kíniil Inlyl l^«^ (TfliíKi. XT. ?>. 1.). Eii»yit'?rt ailja 

l>. iIm* V Ii:m In i'i I IM Inri (ü. <•. X. 'JÜT. I.; 

'Hl ri i'..'liiiiiik p c/.irNcii :;i;.(MM), 1I. Lajosnak csak 14.000 forintj:! 
\.i|i Mil\ im- ...•!' .lil «•/. Ji Mályás-íilí.! jiiNoiioleiulioz I I«lf' vozetott a l)áiivák 
nllpHM 'ii-nl »i;i, iiiii|il JMM>i|rliiii'ik ÍMTlMMiiása. iMátvás nairvn-szt liázihi^ kez'.'l- 
(.•11(1 iii'l.ni H líiijiiK, liniry Miiiiiíii oixy-i^'jy ri''sz»''t líórbeaflta, küvosol>l)ot 
|«it|ii«M Imltilnl. . A imin'liis ii"ya?>is az «'nlt''lyi ]M''nzvei"»- kamarák jrívcdeliin't 
.•\ftililtil iHMHí, n Na"\l»:'m\ái'( 'J(>,()<>0 Iniintra ImvsüIí. S iiiiílnii Mátj'ás 14iis- 
tmu pt -rliiHit, iillfiilcin^iií t's n:í:.'yliányai |n''ríz\orili''kcl a l)áiiyajüve<leltíiiniu»l 
i.. \ iill I' ■ \ i'x n' 1»'i l"'.nlj;i, rsak 1 .".,(»oo |n!inli»t kap iiioi,' rrtük, óytonftlnunt/if. 
t\\i>it-i<l M-i"\iiii»i«i/.n' lí.in\ M'í/.aliiii.'ik kritikai fi«i'li''in'U'. 11:5. lap.). Kiilüni- 
Itiin, tiiii>\ mily i>liili:ila<li>M. :ill:ipi>Mi:in Nnlt. rv. idiUion }i:izai iMiiyászatiink, 
!«•• u iiiiildl pl, lin'-_\ kiiiruMii'k : i»ri»v/.iik, oot anírol«»k «''•< fiaiu'ziák is 5ziveseii 
liiwtlIiiiMiiiK 11. iiiiiil ki»\i'ti>niiii iiiii)l:n-a. {['. •». ir>4 -l.'i.'i. 11.) Lásd nu*!;^ : 
I' II ini lap Tuloki. \ll. Ili'.). 1. Kitvarliii'h. roriiiulao solcnnfi.^ styli. Peht. 
t ,'ini l'i;. I 

"I i» I .Jik iei>,n»M» i«ii indít ii's/li'ti*/. a Soo,tMn»-ri« Tiii>nilnl.t !Vi-rissz«»'jrl»«"'l. 
. ii !• iit l'inv.ii il IS i- .iili» ji'»\iM|i»|nii'í. ll«»i:v :iina iia-'V i»'»>zi"«i't i-jt'-i'- 



522 C8ÁNRI DEZ8Ö. 

KöTetkezik az adópvedeUm, melyről már törvéuvek intéz- 
kednek. 

uralkodása elején Mátyás rendszerint l>eérte az elődeitől 
örökölt s immár évszázados szokás és törvény által szentesitett 
kamaranyereséggel. ') De már a második évtizedben (1467) a 
nagyszámú mentességek miatt alászállt eme jövedelmi forrást 
újjal cserélte fel. az úgynevezett királyi kincstári adóval, melyet a 
nemeseken és a papokon kivtil mindenki fizetni tartozott. Ez adó 
egy-egy kapu után húsz dénár vala^ ^) s bizonyára szaporítá néhány 
százalékkal az eddigi jövedelmet A hatvanas évek végén, a cseh 
háborúk ideje óta pedig, rendessé válik egy másik, már eddig is 
több Ízben előfordult, jóval jövedelmezőbb adónem, az úgynevezett 
subsidium. ^) A király annak fejében, hogy a nemesek nem 
vesznek részt a kfilső hadjáratokban, esetről-esetre szavaztatja 
meg a segélyt a török ellen, minden jobbágy-kaputól egy arany- 
forintot Ha ezt megszedeté, rendszerint békét hagyott a kincstári 
adónak. 

E segélyt a nuncius is említi, de összegét nem ismeri. 
Surriano az adójövedelmet 300,000*), Bon Alajos 200,000 arany- 
forintra becsüli. Ugy látszik, e tételnél Surriano jár közelebb az 
igazsághoz, — a mint ezt egyéb tudósítások mutatják, melyek 
szavahihetőbbek, mert egykoriiak, 

vak egy kisebb része a Corvin János kezén maradt, más kisebb rész 1494-ben 
talán már zálogban is volt, s pl. a tatai korona-uradalom adója nem foglal- 
tatik a fentebbi 5000 forintban. De másfelí51| mivel Mátyás a koronajavak 
nagy részét Beatrix, kisebb részét pedig János berezeg számára deputálta, 
íKítn kapbatott e czimen áUandóan eg3rforma jövedelmet. 

Kovacbicb. SyUoge Decr. 1458. art 2. 10. 
") Kovacbicb. Vestigia Comitionim. 376. 1. 

') Albert király korában merfll fel először. Mátyás már 1459-ben mejr- 
ajánltatja. (Az év vége felé. L. Orsz. Lltr. Dl. 15418.) Ugy látszik, <»leint*^ •' 
nélkiU is megszedeté. Ezt mutatja a rendeknek 1471-iki bat-írozata : ne szed- 
jen a király semminemű rovást az országlakosuktól, azuk akarata ni'*l- 
kíil. (Decret. 11. §.) KiUömben törvénytelen eljárásra nem is volt szük- 
ség : megszavazzák a rendek mindig, a mit kivan, 1478-bnn pl. öt évn* 
egymásután. 

*) Yilái^osan a subsidiumot vagy dicát érti. >Li iobaioni z<>e villan i 
paf(»no ducato uno )»er testa in 74 contadi.* £z uiryan nem ÍL^aK, mórt ^pf»r- 

1 va^y : niHt(">Tikint rs nein fujenkiiit ii/4íltV*k. 



526 CeiÁNKI DEZ8Ö. 

Erről azouban csak fogyatékos adataink vannak. Tény, hogy 
a háborúk roppant költségei fedezésére *) Mátyás gyakran vetett 
ki Ausztriában nagy sarczokat A mi pedig a rendes adózást illeti, 
eleinte az alsó-ausztriai rendek által megszavazott Frigyes-féle 
adókat tartá fenn. Az 1487. évi márcziusban összehivott tarto- 
mány gyűléssel azonban mindez adókat eltörölteté s a borra, sóra, 
ökörre, júhra és minden be- és kiviteli czikkre vettetett ki meg- 
szabott mennyiségű adót. 2) Mint látjuk, ez adóalap teljesen elüt a 
hazánkban divottaktól, s átalános természeténél fogva tág tért nyi- 
tott a visszaélésekre. A miket annyiszor felpanaszolnak Mátyásnak 
az osztrákok : az adóemelések is nagyrészt e körülményből ma- 
gyarázhatók. S nem is ez volt a föbaj a tartományi'a nézve. Hanem 
az, hogy Mátyás, mint hazájában, itt is kérlelhetetlen szigorúság- 
gal hajtatá be a megajánlt adókat. Holott Frigyes alatt, kinek nem 
volt elég ereje, hogy szigorú is lehessen — épen az ellenkezőhöz : 
a folytonos húzás-halogatáshoz voltak szokva. ^) 

Mennyit vett be Mátyás évenkint készpénzül e tartománybóJf 
— adatok hiányában nehéz eldönteni. Tény, hogy egyedül Bécs 
város 2000 font fillért fizetett évenkint, a mi mintegy 20—22,000 
magyar forintnak felelne meg. *) Ez összegből ítélve, e tartomány 
adója bizonyára elérte évenkint a Mátyás által követelt váltságdij 
(700,000 forint) lO^/o-át. 

A cseh tartományok pedig : Morvaország, Szilézia és liuzá- 
ozia. melyeket Mátyás minden felségjoggal birt, már a hatvanas 
fívek vége óta adóznak, vnlószinüon s/in tón a váltsa gösszeg 

Az 1480. évi háború lietcnkint 12,000, Haimburg Odtroma pedi;r 
összesen 200,000 forintjába korült. (MüHer. lleichstAgs-Theator IT. d. 751. 1. 
Bonfini. 620. 1.) 

•) Sohobcr. I. m. 131. 1. 

») Schober. Több lielyon. V\. I. m. 128., 151. 11. 

«) Hopry Frigyes idejében ennyit fizetett, látjuk Ohmelnél. (Monumenta 
Habsburgica. m. 339. és 691. U.) 1486. jul. 28-án pedig rajok ir Mátyás, 
fizessék meg kincstartójának a hátralékos 1000 fontot azonnal. (Schober. !• 
ni. 128. 1. a » Wiener Stadt-Archiv < eredeti oklevele nyomán.) Hogy leg- 
jobban Bécs várost nyomta a sokféle teher, látjuk Schobernél. (I. m. 128 — 
129. és 152. 11.) Lásd m»'»g : Dr. Carl Schalk : Dcr Mfinzfnss der Wiener Pfen- 
nigé in deu Jahren 1424 — 1480. (Nnmmismatische Zeitschrift. Wien. 1880. 
cL»'.»— 331. U.) 



528 CSÁNKI DEZ8Ö. 

uein is mcigrui-vagyoiiáhól, liauem a korouajavakltól szakítja el. ^) 
TItódait ogyebckeii kivül az is teszi koldusokká, hogy Magyar- 
országon semmi magán vagyonuk sincs, s a koronajavak egy része 
szintén a János lierczeg kezén maradt. Ok aztán mintegy utalva 
voltak rá, hogy maradványait is elpusztitsák. ^) 



n. 

Mátyás udvarát nagy számmal népesítek a hazaiak és kül- 
földiek, — vendégektil vagy mint állandó lakók, s köztök az első 
helyet a családtagok foglalják el. A király anyja : Szilágyi Erzst'- 
bet, a ki mind saját női erényei és szeplőtlen élete, mind férjének 
a nagy kormányzónak kitűnő tettei miatt rendkívüli tiszteletben 
állt az udvar s a nemzet előtt; ®) első neje Katalin, kiről az em- 
lékezet alig beszél, *) s a második : Beatrí^c, eme nagyravágyó, 
ravasz, tettrekész asszony, kinek befolyása egyaránt meglátszik a 
kii'ályon és udvarán, s az ország történetén. Végül Corvin János, a 
természetes fiu, kit a király az utolsó években mindinkább elő- 
térbe tol az udvarnál. A legmagasabb rangokra emeU, nagy gaz- 
dagsággal halmozza el, folyvást maga körül tartja, sőt olykor- 
olykor szándékosan csak azért vonul vissza, hogy a berezeg az 
első helyen annál jobban szembetűnjék. Jeles katonává képezé, 
anélkül hogy egyszersmind politikai dolgokban merészszé avajíy 
rsak bátorrá is tehette volna. 

Külömben mind anyja, mind nejei s az utolsó időben maga 
János berezeg is — kíllön udvart tartottak, a részükre Mátyástól 
kijelölt és adományozott birtokokból. S gazdag jövedelmekben 
egyiknek sem vala hiánya. Mátyás, ki a fösvénységet királyhoz 

Érdemes volna a Hunyadiak birtokviszonyait külön monographiá- 
ban inegvilác^osítani. Teleki (X. <^s XI. k.) mintegy 30 idevonatkozó oklevelet 
ki>zöl. Az Orsz. Lltár oklevelei s más, különösen János herczeg birtokviszo- 
nyaira vonatkozó adatokból igen tanulságos kópét lehetne összeállítani. 

■) Surriano már IT. Ulászlóról mondja: »Queste (a korouajavak) 
•luesto He non ne traze, a tutto alienato, come dira poi.< Alábbb el is 
mondja. (I. h.) 

') Kovacliich. Script. rer. h. minores. II. k. I. h. 

*; Bonflni. 524. 1. Teleki. XI. 3. 1, 



530 OSÁNKI DEZ8Ö. 

viselői között. ^) Kiinívelt styljök és a kor szinvouaUu álló tudo- 
mányos műveltségükuél fogva egyedül ök képesek e fontos tiszt 
betöltésére. Egyúttal a királyi pecsét őrei is s mint ilyenek, jelen- 
tékeny jövedelmet élveznek. *) 

Mátyás első kanczellára az idős, nagytekintélyű Szécsi 
Dénes esztergomi érsek-bibornok (1464-ig), s vele együtt Váradi 
István a kalocsai (1470-ig). Szécsi örökébe Vitéz János lép 
(1471-ig), eme nagytudományű, kitűnő tollú humanista, kinek 
cicerói szépségekkel rakott kanczellaríai és szónoki stylje bátran 
állitható a régi római minták mellé, melyek után dolgozott. De 
mivel királya ellen többet merészelt az igazmondásnál: buknia 
kellett Gábor kalocsai érsek követi öt tÍ3ztében (1478-ig), eleinte 
egyedül, majd Bekensloer János esztergomi érsekkel. Előbbiről 
alig tudunk valamit, utóbbiról nem sok jót. Német származású 
volt s német maradt mint egri püspök s mint esztergomi érsek is. 
Nem szívelhette, hogy olyan emberre szállt róla a király kegye, 
mint Rangoni Gábor, ki olaszból lett magyar püspökké, barátból 
bibomokká, semmiből a király jobb kezévé. ®) 1478. óta Zápolya 
György kalocsai érsek az egyedüli kanczellár, szintén Olaszország- 
ban nevelkedett, kitűnő humanista. Gyakorlati eszű s a mi nem 
jniudig jár együtt — szótartó, és szigorú férfiú. *) 1480-ban 

Gzimök rendesen : * summus et secretarius nulae nostrae cancel- 
lariiig.'í 

•) Vespasiano Bisticci, György kalocdai érsek életrajzában. (Ábel : Ada- 
lékok a humanismus történetéhez. 227. 1.) 1523-ban egy velenczei ügyvivő 
évenkint tízezer arany-forintra becsülte e jövedelmet. Mátyás idejében aligha 
több nem volt. (Marino Sanuto v.-kr6nikája. M. Történelmi Tár. 1878. 
XXV. 289. 1.) 

») Nehéz eldönteni, mi volt Bangoni Gábor, de nagy szerepét a király 
mellett tagadni nem leliet. Az okmányok (kettős pecsétü kinályi és más, rész- 
ben saját kiadványok) sohasem említik kanczellárnak ; holott az udvarban élö 
olasz tanácsosok és diplomaták következetesen i'Il gran cancellaro«-nak, az 
í^rszáír kulcsának, a király jobb szemének nevezik öt. A kik eddig róla és 
(tábor kalocsai érsekről irtak, mind zavarban vaunak, magát Telekit sem 
\ évo ki. Mi bővebben e kérdést nem tárgyalhatjuk. (Lásd Mátyásk. dipl. 
«nil. n. 278.. 279., 295., 307., 831., 336., 338., 363. sat. 11. Bonfmi. 570., 573., 
«16. 11. Galeotti Schwandtnernél. 11.252. 1. Több. oki. Telekinél 8 az Orsz. 
IJtárban : Dl. 17,835., 0220., 18.U6., 17,245., 17,253., 17,253. sat.) 

*) Bonflni. 608. 1. Vespasiano Bisticd. I. h. 



582 08ÁNKI DEZSŐ. 

E fontos működése közben legfőbb felügyelője maga a király. 
( ) tartja kezében mind a belkormányzat, mind a diplomácziai szö- 
veyények vezérfonalát s igy a kanczellariában is ő adja minden 
ügyböz az eszmét, minden — avagy csak kevésbbé fontoá irathoz 
is az expediatur-t. A legtöbb ily levelet vagy maga mondja tollba, 
vagy ha mások fogalmazták, ö javítgatja ki. *) S főleg azokra az 
iratokra ügyel fel aprólékosan, a melyekhez névaláirása szükséges. 
liOtisztázás után újra elolvassa ; kügazitja a legkisebb stylisztikai 
vagy helyesírási hibát is, sőt a nem elég világosan írt betűk sem 
kerülik ki figyelmét s egy-egy kifelejtett kommát is helyrepótol. ^) 

Mint cseh király, s később mint osztrák herczog, Mátyás 
cseh és osztrák kanczellárokat és más méltóságokat is nevez ki ; 
ezek azonban inkább csak arra valók, hogy kiséretének méltóságát 
növeljék, ámbár cseh és osztrák ügyekben olykor tanácscsal is 
szolgálnak. ^) 

Félig országos, félig udvari tisztet visel a kincstartó. Mert 
ő kezeli mind az állam, mind az udvar háztartásának költségeit. 
Szolgálatáért megszabott salláriumot huz. *) Az első két év alatt 
laki Thuz Jánost találjuk e tisztben. Előkelő, gazdag és nagy- 
tekintélyű űr volt, már az öreg Hunyadinak is kedves embere. 
Később más méltóságokat is viselt, — de sorsát ő sem kerülhette 
ki. *) Zápolya Imre következik utána, emez alacsony soi-sból fel- 
emelt kegyencz (1464-ig), és Bessenyei Bertalan, ki tisztét a cseh 
háborúk kezdetével (1468) csáktornyai Ernuszt Jánosnak adja 
át. Ezt az embert is — egykor közönséges kereskedő volt — 
Mátyás növelte hatalmassá. Hálátlan lett, megcsalta őt Azt be- 
szélték az egykorúak, hofív arany és ezüst drágaságokon kivül 
még egy millió forintnyi készpénzt talált nála Mátyás, midőn 



Galeotti. I. h. 268. 1. 

*) Mircse közleménye szerint is, kinek szintén elépr alkalma volt ily- 
n»'inü eredeti oklevelek megvizsgálására. (Századok. 1882. ID. l.) 

•^) Eschenloer. U. 160. 1. Teleki Xn. 435. 1. 

*) II. Ulászló idejében e saUárium 4000 forintra rúgott. (Id. szám- 
adás. 1 22. 1.) 

*) Külömben Bonfini szerint nem igen vette szivére a király haragúját, 
ni»ílynek okát akkor sem tudták. (V. ft. Bonfini. 609. 1. és Galeotti. I. h. 
271—272.11.) 



I. MÁTYÁS ÜDVAKA. "i.lí* 

Az udvartartás fejő a királvi foioínirmt\'itcr vmIm. ki rang- 
jánál fogva az ország zászlósai és a király t^inácsosai kc\z6 tíU'ln- 
zott ^) Különösen a szertartósok i-ondezéso volt f;i>ndjíiirí» 1»í/.vm. 
Az pedig gyakran, Mátyás világliírü udvari ünii4'p{»ly<M jilk/ilmávfiL 
nem csekély gondot adott. Ott fiit-fára<l s/(*miíiiklMÍI;íríi íi M<»!itri\ 
mennyegzöjén is: Fehérvárott. ninjd aliiul.'i UAó tíirló niíMirilii-n . 
később Budán ; a szertartásos isteni tisztflí'tok. diszcb^dck. jíiii'»kok 
és fogadások alkalmával, — hogy fenijirtsíi :i iTnilct, im'lvrt kivált 
avelenczei követek » szégyenszem roj? folyvást mí';í-nMíghonl;iii.'ik.^') 

Guthi Ország Mihály nz első foiidviirnHístíT (M5H.), utánii 
a következők: Hédervári Imre (1458.), íícszti Mihály ílir»í>.). 
Czadar Simon, Veseny László, Doiiihiii László M'WíO íJSí. i. 
Báthori István (1464-ig), Parlagin' György, ki a mfnnyí'K/ói 
szertartásokat rendezi (1478-ig), cscbi Togány IV'ter ÍMMO-ííí). «'•» 
wingbarti Geréb Pótor, Mátyás haláláig. *) 

A király termeiben tcljosítettek szolgál/itot, s iigyí;lt/*ík ftl 
a királyi ka marásol:. ^) Számuk, a fényes uílvartíirtásníik m^'^M**- 
löen nagy lehetett, s bizonyára a király legin^ghittí'bb frrib<*ni valá- 
nak, mert bármikor l)f'járhatván t*.-nnf-ibí;, rajok volt bizvaf'lít^. ■■) 
Udvari rangfokozat szf-rint í*l''»k-dó. rnagíjs ninga urak. Kgy-f*:f> 
udvari tinnep^lvn^ík pf;ílig kiváló dí^ízí-i. a milyíTií-kíjt rninrlig -izivi- 
sen bámul mí^g ;i nép. Ott tánr-zoltatja lovát kilí:n^z itju k/irn;ir>u ,i 
Beatrix mennyegzőj^r ;ílk;tlrn/iVíil i-^. á rrjint f\ pornfri.-i l;ik;ir|;ilmí mr- 
net Fehérvárról BudatVIé vonul. (yMn/.f-XnV rir.ocr a rlrágj.^ácrtói. 
nemes fajú lovaik -//'V^./AxíMí f-/.vf:kf-X mf-i/'-r. r]»T»^k;ik^zii'«t kar^íLfl 
ovezvéL s a királvi .-/iri*-k*-í" f-< '-/imert vi^íi-ljk n;háiókori. •• 



magútrazn.'r Kpisr. M^tt'n. ^''.V7. í. I j.«. :. .\r.i-V-..- -t..!---.;-..* ' : ■■:-...■ 
Tíig j » camer^ie r '-cf! ;> »í . • i :i / -f ?»•. r ' ^ ri » ■ - • • . 

•) A pfalzi iiiíVíf /■■:-T;t-.--i.. y.i-.i,-.v i. ■..':- -..vi-;!--:. íT. j- ■ 

') Episr. 3r.ir.rij. 0,r--. F. Vi. •••. :>■". ii. MAr ■ . . „■. f ■ T. : * ^ ■ - 

2el : Bányászat, ^..ir., H;. :. 0T^•/ .'..'.i.-. ; VMT. :.";:•'> :'■'- í.-pi .: 
íiesztiröl ►ís ParlaffiiirM t.'ih^j iU-:. i ■./.-.u.i.; ív.»;].i .-■-••• -^ 

*) »C'uhir:iIrir;ii«í r**!?"!na.- 

*) l*"l-bon hír-"* jhi-* .i*.'/. \f t- ■; f* /■: .iv. i--!-- •••.-:■ .-■■■■ U*- 
tyű k. d. -i. 11. -224. :.j 

*) A pt*itl'/Í T-'fl l^'/li- i-:.-i.!i' .■ -/'».■• I-..'" ..-■..: ;■ _ ■ -.. • • ■ 

11. :!4»;. 1. 



544 CSÁNKl D£Z8Ö. 

najíyobb, a miut tért hódit a pompa és uralkodni kezd a szertar- 
tás. A hogy megszaporodott a személyzet a kanozellariábaii, 
vagy a termekben, asztal körül, ajtók mellett : iigy növekedett a 
konyhában és az élés-kamarában, az istállóban, a pinczében, a 
fegyverházban és a kertekben is. Az istállóhoz a lovászok, kocsi- 
sok, szekeresek, fullajtárok és csatlósok hada tartozik, továbbá a 
lovak, kocsik és szekerek vasalására néhány kovács s a legalsó 
istállói munkákra néhány szolga. *) A boros-pinczén* ugyan na- 
gyobb urak ügyelnek fel: a tiszttartó meg a sáfár, de gondját i\ 

ff 

kulcsár viseli. O adja ki a megszabott mennyiségű bort az udvari 
személyzet asztalához, valamint a királyé számára, — a pohárno- 
kok kezébe. Napi dolga végzésében, a mely ünnepélyek, lakomák 
alkalmával ugyancsak megszaporodik, néhány udvari famulus van 
segitségére. 

Lassanként megszaporodniik a kézművesek is, a kik számára 
szerződés szerint jár ki a napi élelem s a havi vagy negyedéves 
fizetés. Sokféle iparczikket lehetett ugyan vásárolni a budai soka- 
dalmakon, a budai vagy bécsi kereskedők gazdag boltjaiban ; sokat 
szállitottak jövő-menó külföldi, kivált olasz kereskedők, a király 
meg a királ}Tié ügynökei, — utóbbi utakon azonban inkább csak 
finomabb portékák kerültek az udvarhoz : drága selyem, bársony, 
posztó és más szövetek ; különös olasz, franczia vagy keleti készii- 
mények : szőnyegek, vásznak, bútorok, edények, fegyverek, éksze- 
rek, részben már nem is mesterség, hanem művészet alkotásai. E 
mellett j út üt t elég munka a konvencziós kézműveseknek is. Na- 
ponkint előforduló javitásíjk, íinomabb művű s kivált oly t/ngyak 
készitése, melyeknél inkább csak a mennyiségre kellett ügyelni. 
Legtöbb dolguk lehetett az udvari szabóknak, ])osztónyíróknak, 
szűcsöknek és vargáknak. Mert az udvari tisztek nagy részét*) 
» ezenkivűl az összes alsóbb rendű szeméi vzetet az udvar látta el 
ruhaneművel. Beatrix királyné a maga számára Olaszországból 
liivott szabót, a ki aztán a király részére is dolgozott. A nyolcz- 
vanas években Simon mester van mellettök ily minőségben. Gyak- 
ran az ő Ízlésért* támaszkodnak a szövetek megválasztásában is, 

*) IF. UláBzló én U. Lajos idí'jébpn 60 — fio oniberbrtl áUt az udv. istáU'* 
-) l'jjry lát«zik a kamarásoktól kezdve lei'elé. 



554 CSÁMKI DEZSŐ. 

f 

gyakran látjuk a cseh, késobi) az osztrák háborúk idején, a miut 
hozzá igyekszik, t<)le távozik, vagy köiülte van s elűzi a komor 
hangulatot mosolygásra készto alakjával, bókjaival s még látvá- 
nyosságul szolgáló birkózással is. Máskor maga dicsekszik el vele. 
hogy folyvást állandó kísérője a királynak, s mindannak szem- és 
fültanuja volt, a mit róla írt.') 

Rendes szokásuk a vitatkozás. 8zinte vérükben van, épúgy 
mint a szónoklás szeretete. Asztalnál vagy mulatságokon, külön 
c czélra tartott összejövetelekon, szobában, kertben, mezőkön — 
egyaránt foly a vita, rendesen valamely classicus tárgy fölött. 
Türelmesen meghallgatják egymás véleményét, csupán hogy a 
párbeszéd-alakot megőrizzék, a melyben szintén az ókori Író- 
kat utánozzák. Holott pedig classicus idézetekkel ékített beszé- 
deik gyakran valódi szónoklatokká nyúlnak.^) Máskor felolvasá- 
sokat tartanak a király meg a királyné jelenlétében. Néha idegen 
munkákat magyaráznak, legtöbbször saját műveiket olvassák fel. 
Ily jelenetnek 1487-b(Mi lehetünk tíinui. Alig érkezik az udvarba 
Bonfini, a király, hogy maga is megösmerje s udvarának is bemu- 
tassa, felolvasást tartat vele a bécsi palotában. Jelen van az egész 
udvar, még a külföldi követek is. S bizonyára mint a király, a 
többiek is ^megcsodálták a felolvasó tudósnak és szerzőnek kitűnő 
észtehetségét. « Befejezésül előhozatja Mátyás a Bonfini műveit 
8 olvasás végett kiosztja udvarának főurai és főpapjai között.') 

Jelenlétüknek és működésüknek átalában jó hatása volt az 
udvarnál. Sokat finomítottak az erkölcsökről s tudományos mű- 
veltségüket, mely eddig inkább csak egy-egy fői)ap udvarában volt 
otthonos, a királyi udvarban is divatba hozták. Igaz, hogy e divat, 
mely csupán a király és főpap-tudósai i<::i'iiiíhj^n alapult, kivált 
eleinte mesterkélt tehát fclszíncís is volt, maga az a műveltség az 
udvaron túl a világiak körébe csak vékonyka ereket bocsátott s 
mint láttuk, új fogyatkozásokkal is járt.*) De a7//7??rfJ jelenlétük 



disciplinam aifacwidiatn Icpldam utqne jorosfim regi erat carissimus.« Galeotti 
önmajíáról. (I. h. 266. 1.) 

*) János hgnek ajánlott műve elORzayában. (Scliwandtner. I. h. 225. 1.) 

•) Lásd pl. \Vallaszky. I. m. 44. 1. e) jegyzőt. Galí'ottinál több helyen. 

•') Bonfini. 636.1. 

M TiÚMd o liHvbez Bonfinit (653. 1.) »^«» Galoottit.. (l. h. i.'7v»--28o. ]\A 



558 rsÁNKI DKZ80. 

belül egy évtized luíilva l-iSH-ban látjuk öt űj ni Zágrábban, bová 
a királynő küldi Valentini Ciiesar fcrrarai követ ele. sok érdekes 
és jó hírrel. *) Utóbbi nagyon megörült neki, nemcsak mint honfi- 
társának, hanem mint nra lekötelezettjének, kitől sokat várt ilgye 
előmenetelére. Francesoo ugyanis orvosi tíinulmányait a forraraí 
egyetemen végezte, Hercules berezegnek, Beatrix sógorának költ- 
ségén, a miért volt elég oka a háladatosságra egykori jóltevöje 
iránt. Nem is csalatkozott Caesar, Francesconak sem befolyásában 
sem ragaszkodásában. Kevés idő múltán mint a király és királyné 
előtt egyaránt nagy tekintélyben álló befolyásos embert dicséri, ki 
Beatrix különcz tervét a Hyppolit (»sztergomi érseksége ügyében 
hathatósan támogatá a király előtt. -) S alig van levele, melyben 
figyelmébe ne ajánlaná Hercuhsnek vagy nejének. ') 

Ferencz külömben vagy a király vagy a királyné személye 
körül tartózkodik, minthogy mindkettőjök orvosa és bizalmas 
embere. Az 1487-ik év elején elbetegesedett, s állapota csak- 
hamar oly roszra fordult, hogy életéhez semmi reményt seni 
kötöttek többé. Ez év folyamán csakugyan m(»g is halt. *) 

Betegsége oly veszedelmes alakot öltvén, gondoskodni k(?l- 
lett helyetteséről vagy esetleg utódáról. Beatrix azonnal nénjére : 
a ferrarai h(»rczegnéro gondolt. Csak nem rég eszközölvén ki 
Mátyásnál Eleonóra 9 éves fia számára az esztergomi dús java- 
*dalmú érsekséget, méltán hitte, hogy — kivánságát gyorsan tel- 
jesít<?ndi. A mi pedig a Ferrarából jövendő orvost illeti, e város 
virágzó egyetemének c részben nagy híre-neve volt. Csakugyan 
a királyné ez év (1487) tavaszán sürgősen ír ez ügyben Ferrarába 
Eleonórához. »Kérjük — úgymond — Fenségedet, gondoskodjék 
számunkra egy tanult és hűséges orvosról. Xe higyen nagy(»u 
fiatal, mert hiszen kezébe tesszük le életünk(»1. Egyaránt szolgálná 
n királyt és engemet, s ezért olyan ellátásban részesülne, a mivel 



Mátyás k. i1. ♦>. ITT. 122., 12:J. W. 

^) ■■ f' homo ch»' val»' rí ha •jfrainh- auotoiitH col Siguor Re ot 

Regma, « t . . . e >Uito molto j)n)i»itio alo cofo (1»»1 SiL'iior Don Tlypolito. « V. o. 
Tll. 175. 1. 

=*) V. o. Iir. 171.. 175., 201., 225., 22»., 231. sat. n. 

*) 14S7. nnvPTiilHT közopóii már n<»m <'*lt. íMályás k. <1. o. ITT. IS4. l. »'■* 
IJI. Jí'7.. 2o:',. /.s .•^fi7. 11.) 



562 CBÁNKI DEZSŐ. 

Ferdinánd (1458—1494.), kit a kitttnfi tudós BtHvadelli nevelt, 
valamint testvére Alfonz a trónörökös, kivált a művészetért lel- 
kesednek. ^) Beatiixnak, eme már nem fiatal, s tennészettől nagy- 
ravágyó nőnek volt tehát elég ideje és alkalma kiművelni érzékét 
a tudomány, s Ízlését a művészet iránt. Classicus műveltsége 
csakugyan inkább férfira mint nőre vall ; hogy építkezni szere- 
tett, világosan látjuk.*) S férjét, kit a dicsvágyban alig múlt 
felül egyetlen kortársa is, kinél sem a kora ifjúsága óta kiművelt 
Ízlés, sem gazdag jövedelem nem hiányzott, — könnyű vala mű- 
vészet-pái*tolá sara buzdítnia. S Mátyás talán be sem várta ezt. 
Jól ismervén nemcsak Olaszországot, hancnn leendő ipja udvarát 
is, hogy menyasszonyát mindkettőjökhöz méltóan fogadhassa, 
bizonyára már jötte előtt megkezdé új éi)ítkezéseit, s a művészeti 
tárgyak és régi emlékek gyűjtését, melyekért később oly sokat 
áldozott. E részben is egyenlő színvonalán állott az új művelt- 
ségnek az olasz fejedelmekkel és tudós-férfiakkal, kik a század 
közepe óta tiszteletre méltó szenvedélvlvel kezdik udvarukba 
gyűjteni a régi felírásokat, érmeket, vázákat, márványszobrokat, 
faragott köveket és hasonló tárgyakat, — az ujabbak közül kivált 
a festményeket, szobrokat, caraaeákat és gemmákat. ®) Hazánk- 
ban ugyan erre nem igen volt alkalom, de a jövő-menő tudósok 
és máflolók, kik a kéziratokat szállították, e műtárgyakat is el- 
hozhatták udvarába, természetesen drága pénzen.*) A rokon 
olasz udvarok révén is sok műtárgy kerfilt. FeiTarából arczképe^ 
ket küldenek ; *) a milanói berezeg, hallván, mennyire gyönyör- 
ködik Mátyás a szép s különösen egyházi tárgyú festményekben, 
1485-ben »a nála időző kitűnő művészszeU — a ki bizonyára 
Leonardo da Vinci volt — egy Madonna-képet festet számára. ^) 

Symonds. I. iii. II. 21ií— 214. H. Beumont. I. m. 11. 186. 1. 

*) Galeotti. I. h. 229. 262. D. Xaldua. I. li. 596. 1. Hyppolit co«l. az 
akadómlában. (Az 1487. és 1489. évi számadásokban.) 

'») Symoiids. I. m. 153. 1. Reumont. I. m. 142., 175., 212.. 448. sat. 11. 

*) >Gelehrte zugleich Colporteure* — mondja Keumont. I. m. 175. 1. 

-) Mátyás k. d. e. UT. 1.S7., 155. 11. 

•-) >Ilitrovandose de présen te qua nno optimo pictore — mondja a fes- 
töví'íl K .(jiianto l)ella excellento ot devota la sapia pin fare« - - mondja ké- 
szítendCi művónU a herczep:. (Mátyás k. d. o. III. 44. 1. V. ö. Hon?«8nyo A. 
Ili>tnirí' do Léonard de Vinci. 1869.) 



,-» 



í. MÁTYÁS UDVARA. 5f-> 

Verrocchio k^t féldomlxir-inúvfi í'rcziní'lKzobra. zurlyrk Tin^L- 
Nagy Sándort, másika Dárius perzsa kirilrc áferizoli — ■^^'^ik v- 
san, Térttel mellükön. Utóbbi müveket Ix^rtTizv k^úá^. rí Míítí^ 
naky sok egyéb Mvfdr<f^yf/<tl ^-(i;f*itt — mi üt VciáSih hff^z^':L ^* Már*! 
Camicia. midőn Lazájában utól^zvr jíi*t'£Í*jt\'úk. Ifcr-/ L:i:.ís: j'-"..- 
néhány képét szerezte m*"jL s küldé el a kirílv r^íraira. * ■ 

A mfivéízek kőzűl. kikn: az '"^pítkez^k Tez^:*^"! Vírii T.»r; 
akirálv. Baccío Cellinit említik. ^) i* sre^rzr-i *7^dT:ii^zlr^ t . ::. üarr- 
bátyja a később oly fcirerré vált BeLT-ritM/.:iik.\t KÍ!>r'r.'^ iNuiiá- 
kat végezhetett Arirtotele- Fí-^^r-í-üiti. tx«!>Hi.a: ^p:*^2 ^? il»^»- 
sz6, kiről csnpáí: aiíLTÍ: tTj^lri;,!:. fc>:?y 14^-7-^.i*írj f^j-^ris ijü-iár- 

jnnios) a Mátrix T3dTíir4irir: t^nZ/zk'^'/^.!.* ; 

Kinek aIkí*tÍLríi toí* <& v-nr. y;je}T *t*ir]zs\. a l-'udiL Tise^ráá:- 
tatai é« má-B \f^\<Akí »-r:?^ír;heL :.'-:/j :-'3-:!:k Aü^jrák- L'>rr 
Averulini AutAjé-^i ri.'.-ei: jz h/.^.^rx^r'Vi :rv.: .vjv-i'.í.ít Míivár 
parancsára B^,»:_f :j; ^.■.•''3'v.-:*Jí. J- '.:.-5 •?"'•'■) lísT::.r<3. Ez ózotíI^íie 
csak fő] teTír* . iii ': ] i .'^ r n :--■;;.■ >•', * i !.4 : ■ ^ ■ i :, . Va --a r; •.-] ''Mr^z*:]*r^V»l 

-■ • » 

■ 

* • 

]•»•! j» p»-." 'fy.j* •••■'*' }jy -i ■ .'••-• • '■ 'í'-'^' ' ■ y-í*. »■• t ■''' , V ,:... 

.*■' Jfli'.*;- i.»:'c ■ •'-.i.'J^ 'C. \.\.k\ •' '.•■.' .* ■• • , I '/ ■ X.r'l'. ■• ú ■ •^í'.- 

:;i = -U ::<.?•* •'l^í•'llü•'.. fi •.:'.. >• > i- ^". ' .O ■.'/:< ' ■» t ' ;■*/ '' '->■ ^ - 

4"»*! ■■ i. •• « 



566 CSÁNKI DKZSÖ. 

nek. >Mikéiit emlékezzem meg — úgymond — a níigyszerü tem- 
plomokról és palotákról, melyeket Budán, Székesfehérvárott, 
Visegrádon, Komáromban és más helyeken emeltél. Hogyan 
mondjam el, mint gyönyörködöl a kitűnő épületekben, kivált a 

melyek a régi mintákat követik Mert a régi építés-módot 

új fénynyel éleszted fel. Itáliában felkcrestetéd s elhozattad a leg- 
kitűnőbb művészeket és mestereket : építészeket, szobrászokat és 
festőket; arany-ezüst-míivesekct és rézmetszőket, s mindannyit 
roppant költséggel tartod udvarodban. Ide futnak össze minden- 
felől a műkertészek, műfaragók, ácsok és kőmetszők Már- 
ványt faragnak mindenfelé ; serényebben forgolódnak a kő- mint 
az aranybányákban, csak hogy az óriási munkának megfeleljenek.*: 
E sorokból könnyű megéi-teni, hogy Mátyás az új stylban építte- 
tett,*) a mit külömben a fukar idő hagyta emlékek is bizonyíta- 
nak, s hogy — kivált a második időszakban — a jeles művé- 
szeknek és mestereknek egész seregét foghilkodtatá állandóan 
udvarában. 

S a kikről Bontini és társai nem emlékeznek meg, ide kell 
még számítanunk a köni/vfesfökef és diszitöket s némi részben még 
a másolókat is. Amazok igazi művészek, ezek inkább szakértő 
munkások. Mátyás csakhamar rászorult szolgálatukra. Midőn a 
hetvenes évek elején nagyobb szabású könyvtár alapításához 
fogott, a görög és római classicusok alapvető példányait az olasz 
udvarok már nagyrészt elkapkodták saját könyvtáraik számáru. 
Utánozva őket, küldött ugyan — mhit látszik — ]\[átyás is szei*te 
Görögországba és Kis-Ázsiába tudományban jártas férfiakat, ere- 
deti példányok felkutati'isára^), de az e czélra fordított roppant 
költség és fáradság si'ninii arányban sem állhíitott az elért ered- 
ménynyel, így folyamodott, könyvtára tömeges szaporítása 
végett a másolókhoz. Az újszülött könyvnyomtatás még böl- 
csőjében szendergett; a könyvdiszitő-művészct és könyvmásoló- 
ipar pedig rég kijutva a kolostorok iskoláiból — legszebl) 
férfi-korát élte, s ama csecsemőnek még inkább csak jövőjétől 
volt oka remegni. 



') Nagy tíirt. műví^Vn is emliti. 681. 1. 
■■) OlAh 1. h. 9. 1. 



570 c'sAnki i>Kzaö. 

Beatrix ideje óta a külföldi zenészek és énekesek is tért 
foglalnak a fényesebbé és bőkezűbbé vált udvarnál, — németek, 
francziák, kiválóan természetesen olaszok ; énekükkel, karfáik- 
kal és vonós-hangszereikkel. ') Mondhatjuk — jogosan, mert a 
művészet ez ága is kivált Olaszországban fejlett ki a középkor- 
ban. Nagyrészt innen toborzottak zene- és énekkarúkat az európai 
udvarok, egyházi és világi nagyurak. Magában Olaszországban 
is nagy volt e tekintetben a vetélkedés az apróbb-nagyobb, de 
az egykorú műveltségnek színvonalán álló udvarok között. *) S 
Mátyás, mint mindennek a mi a divatos műveltséghez tartozott, 
úgy a külföldi zenének is kedvelője, az olasz zenészeknek is 
bőkezű Maecenása lett. S főgondját az egyházi zenére for- 
dítá. Már Beatrix menyegzője alkalmával oly egyházi zenekart 
találunk Budán udvarában, mely művészete hatalmával elbájolja 
és bámulatra ragadja a külföldi fejedelmek követeit, s a többi 
vendégeket. ^) Pedig akkor még valószínűen a hazai elem volt 
benne túlnyomó. Későbben még kitűnőbbnek találjuk. Bonfini 
idejében — ha az ő hízelgő tudósításainak hinnünk szabad — 
oly nagyszerű volt a Mátyás egyházi ének- és zenekara, a mely- 
hez fogható — talán a rómait kivéve — az egész kontinensen 
sem volt. A castellai püspök, a pápa követe, ki 1483-ban járt 
hazánkban s meglepetve tapasztala Mátyás hatalmas udvarának 
fényét : elragadtatva szól a király énekkaráról, melynél jelesebbet 
nem hallott soha. Az udvari kápolnában tartott isteni-tiszteleten 
gyönyörködött művészi játékában. »Majd ha haza térek — teszi 
hozzá — megkísértem elmondani Szentségednek : mily csendben, 
mily nagy áhítattal, mennyi szertartással és pompával szolgálták 
ki a főpapok és főurak seregének jelenlétében azt a misét — 
melyen a királyi énekkar művészi énekét hallata. Megzavarodva 
tettem magamnak szomrehányást, hogy viláí^i fejedelem az isteni 

*) 'Violote- =-- liegedű. (Mátyás k. dipl. eml. III. lol. L) Lásd Bon- 
tini. 631. 1. (A liogcdü, s útalában a vonós-hangszerek olusz crodetűek. Lásd : 
Lacroix : Les árts au nioyen ago »ít a l^poquo d-i la renaissano?. 565- 
566. n.) 

*) lítiiuuont : Medici. II. több helyen. 

■•) A pfalzi követ jelentébe Schwandtnorn/d. Tí. 'JOO *2f»8. 1. >l*«*}ieh- 
b'cr. f. h. 



574 Ct«ÁMKl DEZttÖ. • 

liu(\ tiidomáuy és művészet így valauak képviselve a Mátyás 
udvarában. Atgoudolva az elmondottakat, látjuk, érezzük, hogy 
Mátyás és udvara a múveltségbeu a legmagasabb szíuvonalra 
törekszik, s megelőzve más európai fejedelmeket, nagyrészt el is 
éri azt. E műveltség azonban nem magyar. 

]Mi ezt ma könnyen hibának nézzük ; Mátyás erénynek tar- 
totta. Az emberek — önkéntelen vagy öntudatosan — mindenha 
bizonyos divatos eszméknek hódoltak, a szellemi és a magánélet- 
ben egyaránt. Mátyás korában az olasz renaissance állt azon a 
ponton, hogy európai áramlattá váljék s ö — mint láttuk — őszinte 
vonzódásból szegődött hazájában e műveltség terjesztőjévé. Csak- 
hogy e műveltség nyelve a latin vala, tehát iJegen nyelv, de a mely 
mégis szerte otthonos a hazában, mert idegenül polgárjogot nyert 
az évszázados szokás által, s kezdet óta diplomatikai nyelv és a 
magasabb iskolák nyelve vala. Ez az ellenmondás elősegité az új 
műveltség terjedését, s egyszei*smind gátat vetett a nemzeti nyelv 
mélyebbre ható művelése elé. 

Nem csoda hát, ha e két nyelv használata az udvarnál is 
mindinkább előtérbe nyomul, kivált hogy a renaissance terjesztői 
és képviselői : az udvarban élő tudósok, társalgási nyelvűi is a 
latint, vagy ama korszak legdivatosabb, legműveltebb nyelvét : az 
olaszt használták. Pedig a hetvenes évek kezdetével még más két 
körülmény is hathatósan érezteté e részben befolyását. Egyik az 
udvarban állomásozó cVpIonuíczía térfoglalása, a másik a nápolyi 
herczegnővel kötött hdzassáf/. 

A hol a diplomáczia oly előkelő szerepet játszott, minőt, mint 
alább meglátjuk, a Mátyás udvarában: ott az idegen beszéd hatahnu 
elöl gyakran félre kellc vonulnia a hazai szónak. A diplomáezia 
nyelve ez időben az Irdsheli kíizlekedésre a latin volt, az olasz di})lo- 
matáké ezen kivül az olasz is. A nyelv i)edig, a melyen beazvlffk, 
nemzeti nyelvük meg a latin. A Mátyás udvaránál első sorban az 
olasz, m<M't ezzel szövődött a legt(»bb viszony ; a német, kivált késől)- 
ben ; a lengyel időnkint, s végül a cseh, a némottt'l rgys/ersmiud olyan 
tartományok ny(*lve, melyeknek főrangúbb lakói már a 60-as évek 
vége óta a l<»gszorosab}> viszonyban álltak Mátyás udvarával.') 

''^ Mily iiajTN ••ziTopct j:^ts/anak pl. a/ 147<^iki iiu*nn\cgzö alkülniii- 
vi!. l..tiiik a i»l'í\l2Íknvotjeleiit^5»^>>«'U(8chwaiuUiierin!'l) énE^cheiilüer mtívéb('»l. 



578 C8ÁNKI DEZBÖ. 

e sz(.*inj)Oiitjukból Mátyásnak rajok és palotáira ibrdított ös^zcf? 
roppant kiadásait haszontalan pazarlásnak tekintgették. ^) Emez 
ellentétes két áramlat összeütközésének azonban csupán -egy ízbt»n 
látjuk nyomát, — 1483-ban, midőn külföldön az a bir terjedt el, 
hogy a királyné, férje minden kincseivel s nagyértékü koronájával 
együtt a lengyel királyhoz menekült. Okul azt emlegették, hogy 
ámbár a király nagyon szereti öt, annál jobban gyűlölik olasz 
(»rkölcsei miatt a magyar föíirak. ^) Nem tudjuk, mennyi volt igaz 
e hírből, de akármily csekély, már mint puszta hír is jellemző. 
Hogy hasonló eset többször elő nem fordult az udvarnál, csupán 
a ki mindennek feje volt — Mátyás tekintélyének, s ha kellett, 
diplomata-modorának tulajdonítható. 

De az éremnek csak egyik oldahi ily sötét, a másik jóval 
d(»rűltebb képet nyújt. 

Maga a király, ha az idegen szónak és a classicus művelt- 
ségnr'k Iiódolt is, — szívében soha sem volt más mint /uaf/f/ar, s 
nem zárkózott el a nemzeti költészet hangjai elől sem, mely mint 
említők — az ő idejében kivált a népies jellemű históriás éne- 
kekben nyilvánult. Ott találjuk udvarában a hegedősöket, eme 
magoktól termett, költői hajlamú dalnokokat, kik koboz kísére- 
tében, hazai nvelven énekelték, elíittünk ismeretlen költőik verseit, 
vagy saját szerzeményüket, — századok híres magyar hőseiről. ®) 
Szerelem i'itkán szólalt meg e dalokban, hanem mindig valamely 
jeles hadi tett, leginkább a törí'ik háborúkból. »Es tárgyban 
nines hiánv« — teszi hozzá Galeotti. a ki gvakorta hallá e 
dalnokokat a király asztalánál. i>M(M't Magyarország különféh* 
nyelvű ellenségek között feküvén. hadra tüzelő anyagban kifogy- 
hatatlan. < 

Tgaz, hogy e hcgtídősök alárendeltebb állást foglalnak el 
az udvarnál, mint a külföldi tudósok, kik a királv barátai, társai- 

ff 

kodói és a^ztaltársai : d(^ nem alacsonvabbnt, mint a főurak és 
főpapok udvarában. S működésük a humanista műveltséggel 

M Lásd Uouf. I. h. (ialeotti. 1. m. töhb helyen. 

=) MátvAs k. (1. e. III. 2X 1. 

') Galeotti. T. h. IT. 251. 1. Siint ♦•inm ibi .... rithanMMli. ^ui 
íi'itium L'«'!*t^i. iii liiiyiiH pafria. n«l mensnm in lyra «l*M\'intant. X-c iImí-mí 
]iriit ri;«. 



I. MÁTYÁS UDVARA. 681 

mily szépen beszél Beatrix nemcsak latinul és németül, hanem 
magyarul is. Megérti a hozzá intézett magyar szónoklatot, s vála- 
szolni is tud reá tisztán, folyékonyan. ^) S ha szónokolni tudott 
magyarul, társalogni bizonyára még jobban. Első sorban természe- 
tesen férjével a királylyal. De arra sem volt szükség — kivált a 
későbbi években — hogy csupán az ö kedvéért idegen nyelvre tér- 
jenek át, ha egy-egy főúri társaság gyűlt az udvarba, mely leg- 
örömestebb magyarul beszélt, mert így tudott legjobban. *) Ter- 
mészetes, hogy a hol annyi idegen megfordult, gyakran használ- 
tak idegen nyelveket, kivált a latint, és hogy a király többször 
beszélt eleinte nejével akár latin, akár olasz nyelven, mint 
magyarul. 

Db. Csánki Dezső. 

A gyOri káptalan könyvtárában levő codexbfll, mely Bergamói 
Fülöpnek >De plurimis clarís soelerisqne mnlieriba8<^ írt s Beatríznak ajánlt 
műyét tartalmazza. 

') Bánfl Miklósról Marino Sannto állítja, hogy a magyaron kiviU nem 
beszélt más nyelven, még latinul sem. S mégis megjárta Rómát mint követ- 
(Történelmi Tár. XIV. 104. 1.) 



.590 A SOMBOLY-PAKKOTAl 

27. 1332. No8 magiatcr Pctrus archidiacouus de Southon do 

occlesia Agriensi generális vicarius Chanadini 
nrchiepiscopi strlgomenslsc AnJ. Okm, II. 567. ée 
599. Elhagyta tebát, Csanádhoz szegődvén, me- 
gyéjét. De mint látszik, a soinboui főesperestséget 
megtartotta, ugyanis nem csupán ö él vele, de 
egri volt társai is említik okmányaikban. Pecsété 
tojásdad volt, de csak töredékében bírjuk. — Ö 
zárja be, 1333— 1336 közti idöbó'l okmányunk 
nem levén, a Bumbun-sombon-sumbuli esperesek sorát. 

28. 1337. NiCOlaUS do Panhotta. Nováky i. m. 21. 

29. 1339—48. AndroaS de Pankota. U. o. 22. es Wcnzel. Ár. ú. 

Okm. VII. 409. 

30. 1351. > » » Nováky i. m. 25. A következő 

évben Zempl. föesperesként szerepel. 

Nicolaus de Pankata. zich ol ii. 538., iii. 157. 
Benedictus de Pankata. Nováky i. m. és Zíchy Ok. 

111.405., Káro/t/í O.L2S:k 

Nicolaus dictus Búza de Pankota. Novákynái i.m. 

Míchael de Pankota. U. o. Miként látszik nem 

Bokára meghalt. 

Petrus de Pankota. u. 0. 

Joannes de Pankotha. u. 0. é^ //(nai oidt. i. 351. 

» v » Nováky i. m. 

Gyulai Kálmán (Colomanno de By wla utriusquc uiris 

doctoro de Pankotha Ilnzai Oldt, I. -j'17.) 
Kvf*'i lívrcxeg-Hipolyt bibovnvl-, j)iiMpót: 
Lnrdu^- Tádé, az clött ungvári föenpcrof^t. ^*tl^. stb. htl». 

Forrásaiiiknak utáiina nézve, azon tapasztalatra jövünk, 
hogy a kettő egyidejű létezésének semmi nyoma. Nem fogunk 
oklevélre akadni, mely azon évről sumbuni és pankotai loesperes- 
teket mutatna föl. Míg a somboni virágzik, addig a pankotai nem 
ad magáról életjelt, mi elgondolva föltevésünktől, annál különö- 
sebb, mert a zaránd-vármegyeiföesperestség egyidejű levén az egy- 
házmegyével, kellett föespereseinek lenni Pankota föllépés*' előtt is. 
Es megfordítva, amint Pankota föllép, Sumbun némul el örökn*'). 

') Egy iménti ígéretemnél fogva erre vonatkozóin "z Halássy Torourz- 
nck tévedését kell kiigazítanom. Krdemcs tudósunk írja : v Nováky Jó/grf 
omlítctt kézíratííhan azt állítja, liogy a ■jnnhuri toospcrcí' okleveleinkben 
Icjrutoljára l-liT-fmi találtatik említve, » azután többször sehol sem fordul 
clfí, hanem mindig egyedül csak a zemplényi (mondhatta volnn : /tnnli^fní 
foesperop említtetik; Jh 'X nnn áll : mert még .i:i7>-hnu egy káptalani 
kiadvány záradékába a zoiuhori föe.'peres a zemplénitol megkiiiönböztotve 



31. 


I3r)3 — 9. 


32. 


1361 — 1370. 


33. 


i:577_1393. 


34. 


1396. 


3j. 


1397. 


36. 


1400 — 25. 


37. 


1456. 


38. 


1492. 


:i9. 


149-J. 


10. 


1500. 



fiOS tArténbti ibodalom. 

komolyabb politikai vagy katonai tevékenységnek nem embere, 
végül az államtanács tagjai, a kik közfii a legifjabb hetveneszten- 
dős vala. Olv testület, a melvnek bölcsesége abban kulminált, 
miként lehessen minden életerős alkató részét a monarchiának 
szétbomlasztani, annak népeit egymás elleni gyűlöletre nevelni 
— mennyit tudott volna nekik ilyszerti működéséről, a Habsburg- 
háznak legnagyobb, de azért mégis minden egyébben leginkább 
elhanyagolt országa, Magyarország, beszélni ! — oly testület a 
melyben az egyéni működési kör hiánya, az egyéni felelősség alól 
való mentesség minden valódi törekvést kiölt s a hol ennek kö- 
vetkeztében a személyi előnyök fölötti vei*sengés vált minden 
tevékenység mozgató erejévé. 

Valóban azt kellett hinni, hoí^v azt a monarchiát valami 
nem sejtett tényezőnek valódi csoda módjára a mérlegbe jutása 
mentheti csak meg. S nem természelcs-e tehát, ha Frigyes, a ki 
mint aXVllI. század embere a csodákban nem hitt. föltalálhatni 
vélte e monarchiában azt a bomlásnak indult anyagot, a mely 
hivatva van a HoheuzoUernok államának táplálókot szolgáltatni. 

Frigyes annyira meg is volt győződve a Habsburgok mo- 
narchiájának fenmaradásra képtelen voltáról, hogy a legkevésbé 
sem kételkedett abban, hogy annak a helyzetét országa gyarapí- 
tására használhatja föl. Egészen más gond volt az, a melylyel 
foglalkozott. Sokkal magasabb r(')ptü volt az ő gondolkozása sem 
hogy őt országának egyszerűen egy tartománynyal növelése ki- 
elégíthette volna. lelkében S(>kkal nagyobbakra tört. Ha talán 
nem gondolt is még arra a jí) vendőre, hogy egész Németország 
egyesüljön a HohenzoUernház vezetése alatt, kétségen kívül egész 
határozottan meg volt benne a törekvés arra. hogy Németország 
éjszaki fele közvetve, vagy közvetlenül a porosz hatalom alá haj- 
tassék. Neki tehát az volt a legnagyobb gondja, hogy országa 
területének gyarapodásával ne történjenek más események, a me- 
lyek következményeikben arra volnának alkalmasak, hogy vala- 
mely más hatalomnak növeljék tekintélyét s ez által cí^ökkentsék 
Poroszországnak befolyását a kisebb német államokra 'í így köz- 
vetve annak jövendőjét. S e szempontra annál inkább kellett 
figyelnie, mert mihelyt a Habsburg-ház elleni \állalatról volt szó. 
azonnal előtérbe lépett az a kérdés, mit toir csinálni Franczia- 



ország. 



Igenis Francziaország. Az :i hatalom, a mely száz.uli>s 
harczban volt a. Habsbnrgliázzal az európai rlsőség felett, egy- 
kor, míg a Habsburgok hat;ilma látszék veszélvísebbnek, segítve 
Angolországtól, Hollandiától, újabban ugyaiiMZi>któl telhetőleg 
.akadályozva. A porosz király teljesen nng volt arról győződve, 
hogy a franczia udvar, mind a mellett, hogy egész határozottság- 



* 



612 TÁRCZA. 

chus útján a tudósokra nézve már előbb is hozzá fcrbctővé legyen. £ 
nagybecsű gyűjtemény, mely Mednyánszky Alajosnak irodalmi müvei 
mellett is méltó emlékét képezi, a XlII-ik századtól a XVIII-ig össze- 
sen 327 darabot foglal magában. Társulatunk hálás köszönettel vette a 
nagybecsű gyűjteményt. 

Borgálai Szabó József kiosztás végett egy kis régészeti munkáját 
küldő bo a társulatnak. 

Kgy pár apróbb ügy elintézése után bemutattatott a pénztárnok 
múlt havi jelentése mely szerént 

a bevétel volt 6473 frt 63 kr, 

kiadás 251 frt 73 kr, 

pénztármaradék: 6221 frt 73 kr. 

A végül tartott zárt ülésben a folyó évi kirándulás ügye került 
szóba. A kirándulás júl. végén vagy aug. hóban fog ugyan megtar- 
tatni, de a nap egyik közelebbi adhoc ülésben fog meghatároztatni. Addig 
is azonban felfog kéretni Sopron város közönsége, hogy a kirándulásra 
szükséges előkészületeket tegye meg, alakítson a maga körében bizottsá- 
got s szólítsa fel a levéltárak tulajdonosait, hogy ezeket kutaüis eszköz- 
lésére engedjék át a társulatnak. Az aláírás végett köröztetett íven 
sizaktúdósaink közül már is többen jegyezték fel neveiket. 

Ezzel az ülés eloi^zlott. 



A M. TÖKTENELMI TÁRSULAT E. 1883. EVI KIRANPULASA. 

Tár:}úlatunk az idén Sopron városába és esetleg Soprou-vároíc- 
gyébe rándúland. Társulatunk válaszmánya folyó június 7-iki ülésé- 
ben a kirándulás napját nem határozta ugyan meg, csupán annyit 
hogy az jul. végén vagy aug. hóban fog megtartatni. E felett egyik 
közelebbi rendkívüli ülésében határoz véglegesen, s annak eredménye 
a lapokban jó eleve közzé fog tétetni. 

A t. város és illetőleg a vármegyei kebelében elökt'szítő bizottságo- 
kat nlakítaud és jogosult a riMntMiy, hogy úgy a gazdag levéltárral ren- 
drlkezö városban, valamint a lovéltj'irakkal bíró s nagy szerepű főnemesi 
és nemesi családokban bővolkedö vármegyél»en társulatunk e 12-ik kirán- 
dulása gazdag eredményeket fog felmutathatni. 

Felhívjuk tehát társulatunk közreműködni akaró tagjait, hogy az 
alább olvasható módozatok mellett e kirándulásban résztvételre mennél 



61fí TÁBCSA, 

TÖRTÉNELMI KÖNYVTÁR. 

— Oklevéltani jegyzetek, a diplomaticai Irástan Alapvo- 
nalai. Hallgatóinak kézírat beljett adja Horváth Árpád. Egy zincogra- 
phiai táblával. Budapest, 1883. 8-adr. 156 1. Ára 1 frt 50 kr. 

— Oklevél hasonmások gyűjteménye (XI— XV. Bzázad.) 
Melléklet Horvát Árpád > Oklevéltani Jegyzeteke czimű munkája máso- 
dik füzetéhez. XXVI rézmetszetü tábla. Nagy ívr. Budapest, 1883. 
Ára 5 frt. 

— Dósa György cs forradalma. A M. Tudom. Akadémia által 
megdicsért pályamű. Irtadr. Márli Sándor. Budapest, 1883. 8-adr. 2161. 

— Illí:shÁZY István hütlenségi pöre. írta dr. Károhfi Árpád. 
Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1883. 8-adr. 
216 és IV. 

— Emlékíkat. a komán választők képviselőinek Nagy- 
szebenben, 1881. évi máj. 12-töl 14-éi«^ tartott egyetemes értekezlete 
meghagyásából szerkesztette ('s közzéteszi a kiküldött bizottság. (Fordí- 
tás.) Nagyszeben, 1882. 16a. 1. 

— Báró Radvánszky Antal (ímlokozetc. írta » a Magyar 
Történelmi Társulat 18H3. márt. 1-én tartott nlésl»en fölolvasta Ikúh 
Farkas. Budapest, 1883. 8-adr. 28 1. 

— Lakadalmak a XVI. és XVII. századiian. Irta báró liail- 
nimzhf Antal. Budapest, 1883. 8-adr. 28 1. 

— Báthory Zsigmondní: Mária Kriszticrna. Irta Dr. ^-Mtlcr-Án 
Lajos. Budapest, 1883. 8-adr. 63 1. 

— Okirattár Strassburg Tál 1631 — I63;í. követség és 1. 
Kákóf.zy György elsü diplomátiai összí'köttctésci történetéhez. A M. Tud. 
Akadémia történelmi Bizottsága megbízásából szerkesztette *Sr//«<7/// Sán- 
dor. Budapest, 1882. 8-adr. XXVIII és 152 11. (A Monumenta Hungariao 
Históriáé. Diplomataria egykötete.) 

— Az ókori súlyokról és m»'rt<*kokröl. /'////iV// llcnriktul. 
Budapest, 1883. 163 1. 

— MoNUMENTA sportantia Históriám Slavorum Moridionalium. 
Vol. XII. Listine o odnosujih iznuídju juznoga slavenstva i mletacko 
rrpublike. Skufig i urcdio Simc T^jubic. Kujiga VII. Öd Godine 1412 d<» 
1429. Na svit^t izdala Jugoslavenska Akademija znanosti i umjonosti. 
U Zagrt-bu, 1S82. 8-adr. XIU. t'p 322. Ára 2 frt 50 kr. 



/ 



T. MÁTYÁS UDVARA. 

I 

MÁSODIK közlkmí:nv. 

V. 

Mátvíis udvara i)ozsgn dlplomckzlni élet színhelye , mely 
él<»tuek szíve, f(í_je luiiulvégi^ maga a király. Az első években ugyan 
inkái)!) esak a i)ái)a követeit találjuk itt időnkint, s Velenczéét, 
m(;ly liatalmasság egyedül tart állandó követeket Mátyás udva- 
rában. M ^^ a cseh háború kitörésétől k(»zdve egymást érik Budán 
az érkező és távozó k()vetek. Még inkább Mátyás második házassága 
óta. rj rokonság") új barátok és ellenségek jönnek érintkezésbe 
az udvarral ismét. Legmélyebben vágott Mátyás az európai politika 
szi'>ve vényébe a német császár elleni harezaival, melyek nem csupán 
német, hanem svájczi, burgundi és IVanczia érdekeket is érintettek. 
Kz ()ta saját császárellenes szempontjából minden európai bonyo- 
dalomban hallatja szavát. 

Tly módon lépnek aztán vele érintkezésbe nemcsak a legré- 
gibb ismerősr)k : a pápa s a déli és keleti vasal lus-fejedelmek, a 
eseh és lengyel király, a német császár és Velenczíi ; hanem a bajor 
és szász berezeg, l^urgundiji herczege és Svájcz, valamint a íranczia, 
a spíinyol ^) és a náj>olyi király, a niibmói, ferrarai lejedelmek és 



^) Kr)zííU')k pl. Enu) János liúroin nvig tartózkodott, itt. (Bonf. h'M . 1.) 
Knnél tovább e»ífy v«flMnczei követ som iii:ira<lhat(jtt s»íhol, -- »í<>fy már ekkor 
metifállapodott s/okás szerint, mely a következe évszázadban szabályivá is 
l«*tt. (Keiimont. Italionisclie Diplomat<jn etr. I. b. 7'2. és 23(). 1.) Ki'ilömben a 
j)á|)ai követeik szintén bosszabb ideiuf szoktak itt tartózkodni. A SO-as évek 
végén pl. Ranzani a luceriai piisi)ök .'j évig maradt itt. (Ranzani. Scbwandt- 
nernél. I. {\CA. 1.) 

'^) A nápolyi, a milanói és a terrarai m'alkndó rsaládnk közeli rok(m- 
.s ágban álltak ei^y mással. 

) Mátyás k. d. e. IV. 1im>. 1. 

S/.ÁZAlJOK. I vS83. VII. FÜZKT. 41 



620 csAnki dezsö. 

mint 8Íma modorú kedves férfiú — kész követ gyanánt kínálkozott 
az olasz ügyekben. Csakugyan Mátyás többször felhasználja öt. 
Működésének fénypontja milanói szereplése. *) Ama kitűnő sima- 
ságot igénylő ügyben jár el nagy sikerrel : a Corvin János és 
Blanka herczegnő között kötendő házasság ügyében. E működését 
részletesen leirva találjuk ; a fogós kérdésekre adott találó feleletei 
8 egész eljárása Mátyás feltétlen tetszését vívták ki. 2) Mondhatjuk, 
ő volt Mátyás legkedveltebb olasz diplomatája. Folyvást jön-mégy 
az olasz udvarokhoz és vissza s kitűnő szolgálatokat tesz urának, 
kihez őszintén ragaszkodik. 

Mátyás egyetlen külföldi udvarnál sem tartott dUandóbhftn 
követeket. Kivéve a pápa udvarát, hol gyakran több diplomatáját 
találjuk egyszerre, állandó követül pedig az utolsó évtizedben az 
egri, majd ennek (ott tr)rtént) halálával a szerémi püspököt.*) 
Követségei, mint átalában ama régi századokban — i'endszerint 
Hzámos tagból állottak.*) Kisebb rangú urak, ügyvivők, — cseké- 
lyebb fontosságú ügyekben beérik ugyan néhány lovassal és szolgá- 
val kíséretül ;*) de a rendes követségek tagjainak száma már 
50 — 60-ra is felrúg.®) A díszesebb kíWetségekí^t ptnlig néha szá- 
zával is kíséri a segéd- és szolgaszemélyzet. Nem csupán a 
nagyobb biztonság, hanem az illő tisztelet és a fellépés 
nagyobb méltósága kedvéért is. Foutosabb ügyekb(»n a sikernek 
egyik biztosítékát látták ebben. Végül ily niódcui akaratlanul is 
bemutatták a látványokban gyönyíu'ködő külföldnek, a magyar 

») Mátyás k. d. í*. II. 374., :U7., 34ft. k^H .Hy6. II. 

■) V. o. III. :iií. 1. Ki'ilüinlH'ii íí^ész hullna/ oklevél van közülv*^ 
Ugyantí j^yiijt*nn4''nyb*»n íliploinácziai inükÍMlófí/jröl. 

') Mátyás k. d. ♦?. IV. k. tö>)l) nkl**v<'*l. A pápa udvaránál ki'ilöniben a 
lHjft<">Ijb európai udvar tartott követet. 

*) Lacroix. Moeurs et usag«s etc. Itíl. I. Keunioiit. I(alienis<rlie Dip- 
Iniiiaten etc. 

*) 14ti6-baii Mát^'ásnak Velenczi'*bti küldött e^yik követe :i -4 sz(d- 
gával indult el ; 1477-l)en Francí»sc() udvari orvíjs 5 lovassal nn-irv kíAftül 
a nápolyi udvarba. (Mátyás k. d. e. II. 28., 347. 11). 

*) A borosizlói püspök ej^y izben 2!^ lovassal nn'>ry Nápolyba kíivetül. 
(Kpist. Alattb. (-orv. IV. 23. 1.); Ktikeritz Miklös p«Mli;r 2o l«»vas>al Svájt'zl)a 
14ft7-bHii. (Segesser. I. ni. «:». 1.) Lásd még : Mátyás k. d. ••. II. :{47.. III. I'.M., 
ÍV. 4*4. és 102. 11. 



i- 



624 CSÁNKI DEZSŐ. 

lovaikról, iinc jöu Eelsóge két titkára és három udvari lelkész 
— kisérctükkol, az udvari lovász-mester 1 5 szolgával. Nemsokára 
tehát ismét lóra ülnek s átkeluek a Dunáu. luiien kezdve egymást 
éri a sok fóuri és uemesi lovas-csapat, melyek királyi parancsra 
ókét udvözölui jónek. Végül pompás lovakon ülő délczeg udvari 
csatlósokkal találkoznak, s igy vonulnak be Pozsony városába, 
kisérvc mintegy négyszáz lovastól, köztök püspökök és más főpa- 
pok, — trombiták harsogásíi közt. Gyönyörűen épült palota előtt 
állapodnak meg; küldöttség által bejelentik megérkezésüket a 
lelség(»s pnrnak, s aztán kijelölt szállásukra vonulnak. 

Még fényesebb fogadtatásban részesült 1479. deczcmberében 
Arragoniai János bibornok, Beatrix királyné testvére, mint a 
pápa legátusa. Éjjeli három órakor, világi és egyházi nagyjaitól 
kisérve, maga a király vonul ki eléje — a képzelhető legnagyobb 
pompában. A viasz-fáklyák ezrei nappali világosságot terjesztettek 
a síUét téli éjszakál)an.^) Magát a pápát avagy a császárt sem 
tisztelhette volna ráár meg feltűnőbben, s talán nagyobb fényt is 
fejtett ki, mint kellett vohia, — mondja Bonfini. 

Megérkezés után rendszerint két-három nap múlva az 
ünnepélyes kihallgatás és fogadás ment végbe, melyen a király 
teljes diszlK^n, a legfőbb udvari méltóságoktól s fényes ruhákba 
őltr)zr>tt egyházi és világi nagyjaitól kíirnyezve jelent meg.^) Jól 
érté a módját, miként kell a fellépés méltósága és pazar fénye 
által az elfogadottakat ámulatba ejteni, szemöket megveszt<'- 
getni.^) 

Legjellemzőbb az a fogadás, melyet Oláh Miklós érsek 
ör<')kített m(»g számunkra.^) A király éj)en Visegrádon volt, midőn 
törr)k követ érkezett udvarába. Mátyás büszk<,'ségét találta abban, 
hogy az isztambuli arany-kapu fényéhez szokott kövt^t szemét a 
saját udvara fényével kápráztassa el. A » földi pa rádiósom «-nak 
nevezett Visegrád. pom])ás függő kertjeivel épen alkalmas hely 

*) l't in>ct«;iii in dieiii versjini es.se (licorH« «^ — inonilja Bontiin. 

(r.oí». 1.) 

•) Lásd pl. Mátyás k. d. e. III. 139. 1. 

■') V. ő. Bonf. 654. 1. » . . . . qnae a<lveiii»;nt.iiiin Iiimina (lefeneaiit et 
contrüliant stiiporem.* 

*) Hungária. Bclnól. Iví. 1. 



(528 C8ÁNKI DKZSÖ. 

udvíini egyik kiváló diplomatáját, — állandó kis'írójéiH, ki azou- 
kivul teljes ellátásáról ia gondoskodik.^) 

De nem sok panaszkodni valójuk lehetett n vele iczci köve- 
teknek sem, holott az idegen követek közül ök csinál/ik mindig 
a legtöbb zavart az udvarnál. Kényelmökre mindig gondja volt 
a királynak, — Budán, Bécsben, vagy úton is. Mart h.i eltávozik 
székhelyéről, rendszerint vagy Beatrix udvarával hagyja, vaj^ — 
i'öleg özvegy korában — magához parancsolja az udvarában idözö 
követeket, s ellátásukról ilyenkor még kevésbbé feledkezik meg.*) 
Leginkább otthonosakká épen a velenczei követek a áltak az udvar- 
nál. Nem ugyan a:; utolsó osztrák harczok idejében, midőn Veloncze 
ármánykodásai inkább megvetést mint barátságot keltettx^k s 
követei som voltak az udvar szi vesén látott ví^rdégei. De még 
Thomasiust, Emo Jánost, kik az első évtizedek tórök harcz liban 
éjjel-nappal oldalán vannak, » tanácskozásokban, csr,tákbí;,n és 
minden más munkában* tevékeny részt vesznek , nem hiába 
nevezte a liirály — barátainak és harczos-társainak.^) Udvarához 
tartoznak ezek teljesen. 

A pápai k(")vetek(ít mindig kitűnő tisztelettel fogadja, k«?nyel- 
mökről, ellátásukról előre gondoskodik.*) A castel ai püspök 
— 1488-ban — siet is megínii O szentségének, mily l:itűn<) tisz- 
telettel emlegetik a budai udvarnál az ő nevét. A féi yes ellátá-t 
pedig még nkább feltűnik a köv(»tn(?k, kivált a fu'var bécsi udvar- 
nak — a honnal jött — szűkkeblű bánásmódja után. Lehet 
mondani, í. bőkez i ellátás hiti őt távozásra. » Szégyenlék — úgy- 
mond — tovább is itt maradni, hiszen ugy bánil velein a király, 
mintha vtréből vj ló vér volnék. «•) Osak pél<la. gy mánl említem a 
castdlai piispr)kö1. Mátyásnak igaz érdeke volt, logy legönzetU- 
nebb szö>etséges«'inek, a pápáknak k()vet(*it k.váló tisztelettel 

')'.... Ora ori honestainio coiiims t»t pmcurator .... a rn^ü <latiis. < 
(H<»iiliiii. 83 1. 1.) 

-) M;ityás k. < . e. IV. 72., 78., és számos más ok . Borif. r>3.'»., rt:U. 
í»4:i. 11. 

■) Ej istoiau ^ atth. Corv. T. 74. TI. 45. 1. »Qiiasi dom •sticus • — mondjál 
Tliomasiról 

') El ist. Matt 1. Corv. II. 77. IV. 122. 1. 

'^) Kí.tona. Hia. crit. IX. :>00., 512., 533. 11. 



632 08ÁNKI DlfiZSO.. 

Ellátás tekintetében még legjobb dolguk lett volna a svájczí 
követeknek, ha a fátum Mátyás halála képében utói nem éri őket. 
Russ Menyhért és Schilling János 1488-ban és 1489-ben tartóz- 
kodnak ily minőségben a magyar udvarnál. Nem saját jószántuk- 
ból, — a király hivta őket, azzal az Ígérettel, hogy ellátja mindennel, 
költségüket pedig megtéritendi.^) Ez az egyetlen követség, melynek 
azonkívül, hogy állandóan 12 udvari apród, utazáskor több magyar 
főúr és katona volt szolgálatára rendelve, — minden kiadása a 
királyi számadásba ment. A mi természetes is, tudva, hogy Mátyás 
egész légió svájczi urat látott el állandóan évdijjal, csupán azért, 
hogy a Habsburgok iránt ellenséges, az ö uralma iránt pedig 
barátságos indulattal viseltessenek.*) 

E követség költségének érdekes története bármely oklevél- 
halmaznál hívebben jellemzi ezt az udvart, melyben minden a 
király személye körül forog, minden, még a külföldi köve- 
tek sorsa is az ő életétől függ. Maga az egyik svájczi követ : 
Kuss Menyhért mondja el beszámoló jelentésében ; méltó, h(»gy 
r(')viden mi is elbeszéljük.^) 

Már hónapokat töltöttek el semmittevésben az udvarnál. 
Olykor-olykor a folytonosan elfoglalt király elé is bejutnak, kérve 
öt — bocsássa már őket haza. De ez nem ment olyan könnyen ; a 
királynak még szüksége volt rajok. Végn* 1489 elején csakugyan 
megkapják az engedélyt az elutazásra, azzal az utasítással : írják 
össze minden költségüket külön-külön, az összeírást adják át a 
kincstárnak, ez közölje a kauczellariával, nu^ly a vel()k együtt 
Svájczba küldendő királyi követet utasitani f()g,ja (*z összegnek 
Svájczban leendő kifizetésére. ITgy látszik a királynak nem volt 
luost erre pénze. Mert egyidejűleg Milanóba is küld kíhetet, a ki 
ott a Corvin János nu^iyasszonyának Blanka licrczegiiőnek hozo- 
mánya fejében 80,000 forintot fog kapui, ezt majd Svájczon át 

(Pyber BoiH'díík) bmlavúri tiszttiirtóhoz — lutárok^-rt. (Mátyás k. <l. e. 
II. :u\4. 1.) 

•) Seír(í8st'rn»''l. Huss j»'leiitV'stí. 95., 99., \\. 

•) Hep'sser. rtiisítí'is lliiss .száiiiáni. (I. iii. Hí), vh kín. 11.) A iVanczia 
király - hiriieves (ílltin.ségo a laii-^iimli ht'YCY.t'n: ♦íllm r,iMM> tVankof :nl.»tt 
nekik ^rvoiikint. 

') V. n. 1. III. 94 — 113. 11. 



666 CSÁNKI DEZSŐ. 

kocsik valának. A menyasszony — leendő napával Szilágyi 
Erzsébet asszonynyal ült egy kocsiban, mely elé hat hófehér méu 
vala fogva. ^) Utánok a női kiséret, hasonló pompás hatos fogato- 
kon — tiszta fekete, tiszta fehér, pej, sárga és más, egyszínű 
lovakkal.*) Ezekhez még nyolcz^) más fogatot rendelt a király 
Budáról, a királyné és kísérete számára. E fogatok még pompá- 
sabbak, még költségesebbek valának az előbbieknél.*) 

Mily otthonos volt a magyar udvarban a hatlovas fogat, 
abból is látjuk, hogy midőn Hyppolit érsek Magyarországba jöve- 
tele bizonyossá lett, a királyné siet legalább három fogatról gon- 
doskodni számára s e czélra 6 szürke, 6 bogár-fekete és 6 pej 
lovat rendel meg.^) Maífeo pedig, a milanói berezeg kíiveti*, urához 
irt 1490-iki számadó-jelentésében azt állitja, hogy liat-lovas fogat 
nélkül nagyim szégyenletes lett volna Budán tartózkodása, s azért 
a berezeg Iwíleegyezésével vett is egy kocsit 105 forinton.*) Mátyás 
legutolszor is ily hatfogatíiii kocsizott ki az 1490. évi virágvasár- 
napi ünnepélyre.') 

Külföldön, kivált Olasz- és Fraucziaországban az öszvér- 
fogatok is divatban valának, egyháziak s még inkább hölgyek szá- 
mára. Sőt ünnepélyek alkalmával is előfordulnak.®) Talán e 
szokásnak hódolt Mátyásnak a franczia királyhoz küldíUt követe 
tlános váradi püspök, a ki 10 öszvértől húzott kocsin vonul végig 
a franczia városokon.") Nálunk hasonlónak nem látjuk nyi»mát. 
Ehelyett — bizonyára sokkal ritkábl) látvány — egy alkalommal 



>....Becli8 schoiití lleiig8ttí . . . . eittíl weisse . . . .« (Eschtíiüoei*. , 
11. S42. 1.) 

•) U. a. u. o. 

*) A pfalzi követ szerint. (2U7. 1.) Eucheiiluer tizet mund. (345. 1.) 

*):■... .Köstlicher dan die vorigen, dio inan nf vier tausend (tuldnn 
scliatzete. . . .« (Esclienluer. I. li.) 

*)>... .Havere gia facto provisioiit* de dosedocUj cíivali, sei leardi, 
sei bagli e sei inoreni per tre carette per lo.... líypolit^). . . . « (Máty.isk. 
d. e. III. 118.1.) 

•)»... Me provedesse de una caretta cun cavaUi, seiiza la «4UalH 
s.'iria stat^i vitiipcroita la .MtiOitia inia «|iia - (IJ. o. IV. \Iut. ].) 

"') liouliiii. 049. 1. 

•) Cibrariu. II. 91. 1. 

•) Mátyásk. d. e. III. .'MO. 1. 



684 II. APAFI MIHÁLYNÉ, BETHLEN KATA HAGYATÉKA. 

[A kiadási ^vek ezek : 1622. 1624. 1685. Melyik volt ezek közül ? 
meg nem határozható.] 

Ciceronis Opera omnia 4^ b a. 2 r. irt 30. kr. [Kiadása meg nem 
határozható.] 

Georgii Passionis (?) Lexicon Graeco Latinum in nóvum Dni Nostri 
J. Christi testamentmn. Lipsiae A. 1658. 8^ b. á. 1 r. frt 30 kr. 

Genealógia Celsissimi Principis Apafi stb. [fennebb a teíjes czim 
adva volt] 

Az én forrásomban ellenben a Thallóczy ür által közlőitekből 
nincs meg : 

127 lap 61 tétel: Johannes Jacobus Hemlinus stb. 

129 » 90 > Eliae Le vitae GermaniGrammaticaHebraea stb. 

131 » 123 > Catullus Tibullus Propertius Poéta stb. 

132 > 129 » Yegetius Renatus stb. 

A különbözés okai lehetnek : tévedés, eladás, űj szerzés vagy az 
1713 és 1725-ki összeírás között történt könyvkicserélés. 

Jakab Elek. 



TÖRTÉNETI IRODALOM. 715 

sági törekvéseket vél kimagyarázhatni. Ezen érzék hiányából szár- 
mazik az, hogy a magyaroknak előadtuk loyalis eljárásában lova- 
giatlanságot keres, a közös veszedelem rűt fölhasználását A 
magyar viszonyokban való járatlansága következtében nem 
tudja, hogy Magyarország törvény és jog szerint teljesen függet- 
len állam volt, a melynek a Habsburgház többi országaihoz semmi 
egyéb köze nincs, mint a közös uralkodó s az abból szükségkép 
származó védelmi és támadó szövetség, ezért emlegeti Rákóczi 
után a > császárik hatalom helyreálltát, ezért képzeli, hogy a magya- 
rok oly újításokra törekedtek, a melyek a bécsi központi hatalom- 
nak (pouvoir central résidant á Vienne) csak névleges felsöséget 
engednek. Bizony nagy hálára kötelezné mind Magyarország, 
mind Ausztria történetíróit, ha megismertetné őket ezen legendái 
>központi hatalommal.^ Mily fölfogás az, midőn azt mondja, hogy 
Mária-Terézia ^»gracieusement« nagy engedményeket tett s hogy 
az ilykép létrejött hetven czikk képezte több mint egy századon 
át a magyar monarchia chartáját. 

SzALAY József. 



47* 



718 TÁscz^ 

aug. 21-^n este gőzhajóval lesz az indalás, 

aug. 22-en reggel megérkezés Sopronba s még az nap az ünne- 
pélyes közgyűlés. 

A t. város és illetőleg a vármegye kebelében előkészítő bizottságo- 
kat aiakitand és jogosult a remény, hogy űgy a gazdag levéltárral ren- 
delkező városban, valamint a levéltárakkal bíró s nagy szerepű főnemesi 
és nemesi családokban bővelkedő vármegyében társalatank e 12-ik kirán- 
dulása gazdag eredményeket fog felmatathatni. 

Felhívjuk tehát társalatank közreműködni akaró tagjait, hogy az 
alább olvasható módozatok mellett e kirándalásban részvételre mennél 
számosabban jelentkezni szíveskedjenek a titkári hivatalnál, mely kész- 
séggel szolgál a szükséges felvilágosításokkal 

Tadnivalók e részben: 

I. A kirándulásban résztvenni a társalat minden tagjának jogában 
áll, — a mennyiben az eszközlendő tudományos búvárlatokban munkdU 
közreműködésüket a társulat czéljaira fölajánlják. (Alapszabályok 32. §-a.) 

n. Jelentkezni lehet a kirándulásban leendő részvételre június 
lÖ-tSl július lö-ig bezárólag, azontúl jelentkezést ««mmí ^^//i a/a// nem fogad- 
hat el a titkári hivatal. 

III. A bejelentést levelező lapon kérjük eszközöltetni, mely a tit- 
kári hivatalhoz (Budapest, IV. Egyetemi könyvtár) intézendő. Világosan 
kiteendő, hogy az illető társulati tag melyik állomásról indul s hová 
kívánja a mérse^kelt árú vasúti jegyet küldetni. A jegyek bérmen tétlenül 
küldetnek szét, legkésőbb aug. 15-ig. Oly esetben, mikor a bejentés 
homályos, vagy érthetetlen, a titkári hivatal felelősséget nem vállal. 

IV. A kirándulási szabályzat 6. pontja érteiméiben tíz tag már 
kötelezte magát a kirándulásban való részvételre. 

Báró Kemény Gábor Szilágyi Sándor 

másodelnök. titkár. 

MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA. 

A M. TC7D0MÁNT08 Akadémia f. évi nagygyűlésén következő pályáza- 
tokat hirdetett történeti e's irodalom tört. művekre : 

1. 

Adassék elö a magyarországi iskolák története és a magyarországi 

ifjak külföldi iskolázása a XVII. században. 

Jutalma a Gorove alapítványból 100 arany. Határnap 1884. 
december 31. A jutalom csak önálló becsű munkának ítéltetik oda. 



720 TÁROZA. 

— A FOLTÓ ÉVI májusi nagygyűlés döntött a beérkezett pályamüvek 

sorsa felett is. Három pályakérdés volt kitűzve történeti munkára, de 

mind a három pályázat eredménytelen maradt. 

^1. A berezeg Czartoriszky László adományából kitűzött pálya- 
kérdésre (Kívántatik azon politikai és culturai befolyás ismertetése és 
jellemzése, melyet a magyar és lengyel nemzet egymásra gyakorolt) egy 
pályamunka érkezett be. Szerző a kérdést nem fogta fel helyesen, habár 
a két nemzet külső érintkezéseinek némely mozzanatait szorgalmas 
kútfő-tanulmány alapján érdekesen tárgyalja, de a két nemzet politikai 
és culturai kölcsönös befolyását nem mutatta ki, s azon nemzetközi 
jelenségeket, melyek a XVI. század kezdetétől fogva figyelemreméltók, 
teljesen mellőzte. A jutalom nem adatott ki. 

2. Az Oltványi-alapítványból kihirdetett feladatra (A Pálosrend 
története) egy pályamunka érkezett be, melynek forrástanűlmányokon 
cs levéltári kutatáson alapuló becses részletei vannak; mivel azonban 
szerző a munkának csak töredéket nyújtotta be, a II. osztály a kitűzött 
föladatot nem tekinthette megoldottnak. A jutalom nem adatott ki, 
daczára, hogy a bírálók egészben véve kcdvezőleg nyilatkoztak a munka 
beküldött részletéről, s hogy a szerzőnek alkalma legyen félbemaradt 
művét kidolgozni, a pályakérdcst újra kitűzték. 

2. Péczely József alapítványából a következő jutalomkérdés volt 
kihirdetve: > Adassék elő Bosznia története a magyar fenhatóság alatt. c 
A beérkezett két pályamunka a bírálók egyhangú véleménye szerint, a 
régibb törtéueti irodalom forrásmunkáinak felhasználására szorítkozik 
az újabb történeti forrásokat, különösen a délszláv törtí'ueti irodalom 
eredményeit teljesen ignorálja. 

— Az Akadémia második osztálya, daczára hogy egy rendes és egy 
tiszteleti hely üresedésben van, e székek betöltésére nem tett javasla- 
tot. Ellenben hat levelező tagot ajánlott, kiket a nagy gyűlés meg is 
választott. Ezek : 

Csontosi János, a N. Múzeum könyvtárának segédőre, a magyar 
bibliographia művelője. 

Kőváry László, számos történeti munka szerzője. 

Dr. Thallóczy Lajos, orsz. levéltári fogalmazó, történetíró. 

Br. Nyáry Jenő^ a régészeti társulat másodelnöke, az őst<>rténeti 
régiségtudomány művelője. 

Dr. Láng Lajos, budapesti egyetemi tanár, nemzc^tgazdasági író. 

Dr. Pultfzky Károly, az orsz. képtár őre, a műtörténet és régiség- 
tudomány müvelője. 



730 VÁRADI PÉTER 

tak ajkaikon. Adja Isten, hogy dicsteljesen legyőzhessed ellen- 
ségeidet !« ^) 

A herczeget Péter érsek régi vetélytársai környezték: 
Dóczy az egri, Pruisz a váradi és Bakocs a győri püspök. Ezek 
Mátyás haragját szították volt ellene, most tehát mivel boszújától 
tarthattak, ellenezték szabadonbocsátását. Ellenben János berezeg 
rokonai, a Gerébek, befolyásukat az érsek javára érvényesítették. 

Az íQú berezeg — kinek az erély és határozottság nem tar- 
tozott tulajdonságai közé — habozott. Végre, hogy a felelősséget 
magáról elhárítsa, titkon megegyezett a pápai követtel aziránt, 
hogy ez egyházi kiközösítéssel fenyegetve, követelje a főpap sza- 
bad lábra helyezését. Ekkor azután, május 8-ik napján, Budára 
hozatta, itt még egy ideig őrizet alatt tartotta, és csak két hét 
múlva, május 20-án, adta vissza szabadságát. ^) 

E szerint főleg a szent-szék közbejárásának köszönhette, 
hogy szenvedéseinek vége szakadt. ^Megváltója és szabadítója* 
gyanánt magasztalja köszönő levelében a pápát, ki őt »szent 
angyala által « — szójáték, vonatkozás Angelus ortei püspökre — 
vezette ki a siralom völgyéből, az orkus sötétségéből. Hat eszten- 
dőn át — úgy mond — mintha a pokolban lett volna; beszélni, 
írni, bármit tenni tiltva volt. Szorongatott, nyomorult helyzeté- 
ben a szent-szék felé fordult minden reménye. A pápa nem vonta 
meg tőle gyámolítását. Neki köszönheti, hogy visszanyerte életét, 



') 1490. lípril 21-en. Epistolao. 45, G. 11. 

*) A milíinói herozeg ügynöke 14ÍK). inájiis 7-<;n I^udáról jelenti: 
>Una cosa ha facto cl Dúca (iiovanni Corvino, che ni parcre mio non 
gli portéra bencficio alcimo, che ha oonsentito, chr lo Lep'ito Apostoüco 
abbia facto uno comandamonto a lui <;t lú Captellano qua in scriptia, sub 
pena cxcomnuinicationis, ehc relaxino lo Arcive.scovo de Colocza ; Ke- 
gina, Thesaurario, Varadiense ct Secretario repn'ínantil)iis. Et qncHta í* 
stata persuasione delli Geréb suoi parenti ct de Mateo sno (iovernatore 
de Liptovia, eotto speranza debbia esser favorocvole álla Sijrnoria Sua, 
da che ne hamio anchc voluto da lui el juranicnto. l)jil qual comanda- 
niento »• seguito ch<í TArcivcscovo predicto c stato coiulocto da Vicc- 
grado qua, benchc anchora, non sia posto in libcrtá.* Ks nuíjn.s 22-en: 
*I/Arcivef»covo di Colocza fu lÜKTato addi XX dd j)rcsrnte. De la quale 
deliberatíonc lo Varadino ha tirato a so tutta la gratia di qua.*: (Mát}'á»- 
kori Diploni. Emlékek. IV. 187 cs 202 11.) 



734 VÁRADI PÉTER 

yeltség terjesztése érdekében a kellő eszközöket fölhasználhassák. 
Emellett az érsekség birtokai, jövedelmei é3 jogai megtámadá- 
sára, csonkítására mintegy fölhívta a hatalmaskodó főurakat a 
főpap kegy vesztése és távolléte.^) 

Azon csapások között, a melyek az érsekséget érték, egyik 
legjelentékenyebb vala : a jyéter'vdradi apátság elvesztése ; úgy 
terjedelmes jószágai, mint azon fontosság miatt, melyet ezen 
javadalomnak, az ország egyik kulcsa gyanánt tekintett péter- 
váradi vár nyújtott. 

Péter érsek fogsága idejében, Mátyás király az apátságot a 
római curia legbefolyásosabb főpapjának, Bortjia Rodrigo bibor- 
noknak adományozta, 

Az ezen korban meggyökeredzett, az egyházra sok tekintet- 
ben káros gyakorlat megengedte, hogy több egyházi javadalmat 
bírjon egy időben. Fejedelmek és főpapok vetélkedtek, hogy java- 
dalmak adományozásával lekötelezzék. Egyebek között Aragó- 
niái János bibornok is, alig nyeri el az esztergomi érsekséget, 
siet neki az esztergomi olvasó - kanonoksággal kedveskedni.*) 
Mikor Rangoni Gábor egri püspök (14H6.) meghalálozott, Borgia 
és Sforza bibornokok lépéseket tettek Mátyás királynál, a gazdag 
püspökség elnyerése végett. De elkéstek, mert Mátyás azonnal a 
püspök elhunytíi után, helyébe Doczy Orbán győri püspököt és 
kincstárnokot nevezt<í ki. Bizonyára örvendett, liogy a római 
bibornokokkal szemben, lievégzett tényre utalhat. Szívesen, sőt elő- 
szeretettel emelt idegeneket a magyar egyház főpapi székeire. Do 
kívánta, hogy az országban tartózkodjanak, kormányozzák egy- 
házukat, érvényesítsék politikai és culturai befolyásukat, emeljék 
a királyi udvar fényét. Még a gyermek Hippolyt irányában is 
követelte, hogy azonnal kineveztetése után foglalja el érseki szé- 
két, és türelmetlenül sürgette, hogy szülei haladék nélkül küldjék 
Magyarországba. Nem akarta megengedni, hoj^ry a niagyarorszá^^i 
püspökségeket mintegy mellékesen bírják idegenek, jövedelmeiket 

^) 1400. szeptemlicr 7-t'ii a Jincsi várból :i pápúlioz iiitt'zctt levc- 
Icuek erődet ije Vclem-zcbcíi. 

^) Az esztergomi kftnonokok nevsorííban í;;y fordul elö : »l{odo- 
rioiis Leetor Episcopus l*ortuenRÍ8.''< lit^O. ^Menioriii (Jonsecratiouis 
Dasilieac. IbOG. pag. Ii34.) 



738 vAradi Péter 

ját Demetert, kiket Rómába küldött, megbízta, hogy a bibornokkal 
az apátság iránt tárgyalásokat indítsanak ; egyszersmind ajánl- 
kozott, hogy Borgia és Ujlaky között egyességet hoz létre. 

És mikor a bibornok küldöttei 1491 tavaszán Magyaror- 
szágba jöttek, ^) a közbenjárói tisztben utógondolat nélkül, híven 
és buzgón járt el. Míg egyrészről Ujlakyt engedékenységre hajlí- 
totta, és azt az ígéretet nyerte ki tőle, hogy »a mit a becsület 
enged, mindent meg fog tenni ;« másrészt a bibornokot is kérte, 
hogy a berezeg irányában »inkább jó akarattal, mint szigorral 
lépjen föl, és adjon neki biztosítékokat, hogy az apátság kor- 
mányzói jövőben nem fofiják zaklatni.* -) 

Ezalatt az érsek ügynökei Borgia bibornokkal Rómában 
egyességet kötöttek; azonban túllépve fölhatalmazásukon, oly 
föltételek alatt, melyeket küldőjük nem tartott elfogadhatóknak, 
minélfogva eljárásukat árulásnak bélyegezte, és a megállapodást 
nem hagyta jóvá. ^) 

Borgia bibornok, miután meggyőződött, hogy igényeit Péter 
érsek kielégíteni nem hajlandó, Ulászló királylyal és Ujlaky her- 
czeggel bocsátkozott alkudozásba, oly czélból, hogy magának az 
apátság további bírását biztosítsa. Es sikerrel. 

A király Ujlakyhoz parancsot bocsátott, hogy a bibornokot 
az apátságba helyezze vissza. A bibornok magyarországi ügynö- 
kei pedifí Ujlakyt az apátság kegyurának ismerték el, és kinyilat- 
koztatták, hogy a bibornok, mint általa adományozott javadalmat 
veszi birtokába az apátságot. Ezen egyességet Rodrigo bibornok 
ratificálta, és VIII. lucze pápa megerősítését is kieszközölte. *) 



') Petcr ersck 14í»l. májuá 2G-iki levolel»cu oinlítcst tesz egy 
Alfoiisua c» egy Antonius novií küldöttről. 71. lap. 

-^ l'e'ter drí»ek lllU. május *JG-iki, Hür^ifiíi lúliornukhoz intr- 
zett levele. 

^) IV'tcr érsek 11í»l. október í^-e'n Küuiál»a, egyik bibornoknak 
írja: vNe*- est <[\i(u\ putrt, . . . initam nuper per fratreui meum et l)e- 
inetriuni, cum Kcverendisí?imo Dominó meo Vicfcancellario. super facto 
Abbatiae meac I'etrovaradini, eonoordiam, me raternitati Vorftrac adscrip- 
si.*<tfe. . .()ptavi,non conditionalem, ne(t pecuniis eniptam . . .concordiam.* 
Es egy másik levélben Demeter eljárását úgy említi, mint *proditionem, 
<iuam in me exerouit.^: (22,')., 2.*U. 11.) 

*• VI. Sándor pápa 149o. jan. 14-cu kelt iratálmn clbcpzeü^ hogy 



742 VÁRADT PÉTER 

liogy a rait Péter érsek érdekében fog tenni, úgy tekinti, mint 
ha a saját személye javára történnék. ^) 

És mikor, május közepe táján, majd ismét jűlius második 
felében Péter érsek küldöttei mentek Rómába, a király ajánló- 
leveleit vitték magokkal, a melyekben a főpap hűségét, bölcsesé- 
gét és erényeit magasztalásokkal halmozza el ; ') különösen ki- 
emeli, hogy az érsekség területe a török határ-szélekig érvén, az 
ország és a kereszténység oltalmára erejét fölülmúló áldozatkész- 
séget és buzgalmat tanúsít ; minél fogva a szent-szék nem annyira 
neki, mint a királynak és az egész országnak tesz kedves dolgot, 
ha 6t a legméltatlanabb zaklatástól megszabadítja. ■) 

Az ügymenet hosszadalmassága, a felmerülő bonyodalmak 
nem merítették ki Péter érseknek az árvái börtönben megedzett 
türelmét Bizalma nem rendült. Tanúskodik erről a levél, melyet 
1492. nyarán Lőrincz bácsi kanonok vitt az örök városba. 

iBiztosan várom — írja — Szentséged kegyelmességétöl 
és jóakaratától, hogy mihelyt szorongattatásaim felől tudomást 
nyer, megszánja hosszú szenvedésemet, fölszabadítja hú szolgáját 
és az egyházát!* ^) 

X. 

A pápát, kihez e sorok intézve voltak, Lőrincz kanonok 
nem találta életben. VIII. Incze 1492. július 2r>.án meghalt. Két 
héttel utóbb, Borqia Rodrújo, a fíUr-vdnxdi apát, VL Sándor 
névvel, foglalta el a pápai trónt 

Ezen nagy esemény híre bizonyára megrendítő hatást gya- 
korolt Péter érsekre. Az a gondolat, hogy az egyház fejévé az 
választatott, a kivel a péter-váradi apátság jogtalan birtokolása 
miatt perben állott, a kinek egyezkedési ajánlatait visszautasított!, 
megzavarhatá lelke egyensúlyát 

De Lőrincz kanonok jelentései csakhamar megnyugtatták. 
A pápa, elérve az emberi ambitio legmagasabb czélpontját, elfe- 

') Az 1492. ápril 1 i'n kelt lovoI. 22. 1. 

2) Az 1492. míijus 12., július {). ea U)-en kelt királyi levelek 
4 — 7.. 23 — 25. 11. 

») 1492. július 18-iki levele. 67. 1. 



748 VÁRAPl PÉTER 

államban ólüuk, a hol mindenkinek szabad a mi neki tetszik. « 
Es végül elkeseredésében fölkiált : »Miután az ördög, a roszlel- 
kek és mindenki prédái vagyunk, ám vigyétek ti is, a mit 
vihettek!* 

Egy más alkalommal a gubernátor ^illetlen és méltatlan 
eljárásával* szemben, a pápai legátusnál keresett orvoslást *) 

Ily körülmények között bizonyára türelmetlenül várta a 
bullák megérkezését és az ügy végleges elintézését Ezt hihetfileg 
siettette az 1493. Szent-György napján tartott országgyűlés azon 
végzése, a mely rendeli, hogy egyházi javadalmak külföldieknek 
ne adományoztassanak ; azon külföldiek pedig, a kik ekkorig ily 
javadalmakat elnyertek, kötelesek legyenek a király által kitű- 
zendő határnapig állandó lakhelyöket egyházuk mellé áttenni. ^) 

Az 1495-ik év nyarán Fahregnas András pápai nuutius 
meghozta Rómából a bullákat. Az érsek meleg szavakkal tolmá- 
csolta háláját a pápa irányában, atyai gondoskodásáért, melylyel 
» mindkét egyházat a pusztulástól és veszedelemtől megóvja.* 
Azonban most is félt, hogy ellenségei »meg a megingathatatlan 
apostoli oszlop megingatására,* a bevégzett tény megváltoztatá- 
sára is kísérletet fognak tenni. Eunek megakadályozása végett 
Fülöp nevű udvarnokot Rómába küldötte. *) 

Fülöp még az év vége előtt megjött útjából, és teljesen 
megnyugtató tudósításokat hozott ; az érseket a pápa jóakaratai 
felől biztosította. ^) 

Most azonban másfelől fenyegette veszély. A király tagadta 
meg a pápai bulla által megállapított javadalom-egyesítés jóvA- 

') Az 149:>-röl datált Ifvdl. 12Í>. 1. 

^) A gubcrimtor ugyauiB az c'rsekíjr'g rediulki j(»l>búgvai ollcii a 
pápai legátus előtt indított port. Az crsek figyelmeztetett, hogy az t^rsek- 
s«!g rdgi kiváltságai értelmében, alattvalói ellen csak az érsek itelüszékr 
előtt lehet perelni. A gubernátor válaszra sein méltatta. Az <'rseknek a 
legátushoz 1495. ápril 2-án irt, <'s a legátus auditorálidz inte'zett levi'l 
12 :i. es Uí>. 11. 

8) A XXX. czikk. 

*) Péter érseknek 1495. augustus 1 1-én a ])ápához int<*zett 
levehi 09. 1. 

'*) l'éter érseknek 149<). január lO-án a pá]>áho/ írt ködxöiiö- 
It'vele. ljr». 1. 



KALOCSAI KR8KK ÉLKTK. 740 

hagyását; azt kívánta, ho^y Péter érsek halála után a javarlalüni 
a király rendelkezésére álljon. Az érseknek reversalist kellett 
kiállítani, a melyben kijelenti, hogy az apátságot mint egyszerű 
királyi adományt, nem mint az érsekséghez tartozót birja. 

Mindazáltal az érsek súlyt helyezett a két javadalom ál- 
landó egyesítésére, a melytől mindkettőre jelentékeny előnyöket 
várt. Emiatt a pápához fordult, azzal a kérelemmel, hogy a király- 
nál az egyesítés jóváhagyását sürgesse. ^) 

Ezalatt Fabregnas, mint pápai biztos, a király jóváhagyá- 
sával, az apátság birtokait átadta az érseknek. Ez Angelus 
gubernátort, — a ki egyébkint magyarországi egyházi javadalma- 
kat is birt — egyelőre meghagyta hivatalában, hogy a függőben 
levő birtok- és pénzügyeket lebonyolíthassa. *) 

Az érsek ekkor, 1496 elején, Fülöp udvarnokot, az olasz 
Leontius Jánossal, a pápa emberével — kit kanonokká nevezett 
ki — Rómába küldötte, hogy általok az 5000 forint kifizetését 
eszközölje, és úgy a pápának, mint a curia befolyásosabb tagjai- 
nak ajándékokkal kedveskedjék. ^) 

Arról, vájjon a péter-váradi apátságot Péter érsek utódai 
birták-e szintén, nincs tudomásunk. Tomori Pál kalocsai érsek 
hősi erőfeszítéseinek emléke Pétervárad nevéhez fűződik. 

FrAKNÓI VlIiMOS. 

^^ Pcter érsckiu'k 149G. január l<». es február 4-tMi római főpa- 
pokhoz írt levelei. 63. e's 142. 11. 

") így ezíinezi öt az ♦'raek »l>ominus Angelus t-iubernator Abha- 
tiae nostrae \V aradini Petri et B\ictor Sauctissimi Domini Nostri.« 

^) Az érseknek a pápa titkárához 1406. január 15-én, a bank- 
házhoz február 4-én kelt levele. 64. és 246. 11. 



I. M A T Y A S U I> V A lí A. 

HARMADIK É8 BEFEJEZŐ KÖZLEMÉNY. 

VIII. 

Láttuk az udvart asztalánál, láttuk az öltíJzetben. lovak- 
ban, kocsikban uralkodó fényűzését. — szóljunk még valamit 
iinnepéh/elröl s azt cin játékairól, szórakozása ivói. 

Az egykorúak (elragadtatással magasztalják a Mátyás ünne- 
pélyeinek világra szóló pompáját. A boroszlói jegyző, a jit'alzi 
követ. Bonfini és a többiek vetekedve lelkesülnek rajta. Ki AUas- 
verushoz, ki Nagy Sándorhoz, ki pedig Augusztus római császár- 
hoz hasonlítja az olmüczi, az iglói. a koronázási vagy a mennyeg- 
zöi ünnepélyeken kifejtett fényűzéséért, s egyhangúlag bizonyítják : 
nincs ember a földön, a kit e részben ^ÍAtváshoz lehetne mérni. 
S bár e dicséretekben sok a hízelgés uíigyítása s a szűk látkörrel 
járó bámulat : bizonyos, hogy Mátyás a külső fellépés pompájá- 
ban valamennvi kortársát felülmúlta, egvetlen királvt, nmgokat 
az olasz fejedelmeket sem véve ki. a kiktől j»edig soknt tanult. 
Egy Medici Jjőrincz udvari ünnepélyein ízlésesebb lehetett a 
pompa, s bizonyára az átalános műveltség mélyebb hátterév(»l 
bírt, — de hasonló pazarlás őt is hamar tönkretette volna. Mert 
épen a pazarlás az. a njiért Mátyást az <'gykorúak legjobban meg- 
bámulják. M V<*ndég(*it. kiket országzászlósok. fő])apok s magas- 
rangú katonák fogadnak vagy ki*<éretökben őmaga.*) ámniatot 



*) Lásd Reuinont. I. m. II. 415—477. 1. Miítyásra nnzve :iz idézett 
kútfőket az ünnepélyeknél. Pl. Eschenloer. II. 341. 1. ... zu Vreuden geliö- 
rendo . . was not ist gewest, darán kein Gelde presparet.-; Thuróczit, Schwandt- 
nernél. I. 480- 481. 11. 

•) VL Bonfini. 636., 641— 1». stb. II. Mátyásk. d. e. III. yx\. 1. 



752 C8ÁNRI DEZSO. 

lósok ós lilás főurak tartják: bont az cíívbázban pedig 4»b*»kószített 
pompás emelvényen fogbiluak lielyet. Az isteni tiszteletet díszes 
serege végzi a főpapoknak.*) S nem csupán a püspöki süveget 
szereti a király maga körül látni, banem a bíbornoki kalapot is. 
T(*)bbszr)r közl>eveti minden befolyását Rómábau.. hogy egy-egy 
kedvelt hívének megszerezze. 

Hasonló szerepet játszanak httonáiy kivált fogadások vagy 
diszmenetek alkalmával. Nem testőröket látunk köHilte, haueni 
valóságos kis hadsereget, nagynevű vezéreivt»l. minták Báthori, 
Zápolya, Kinizsi. Újlaki, Drágfi, Zobi. Székely Jakab, a Dócziak, 
CT(?rébek és mások.^) Nem csoda oly királynál, ki maga is korának 
egyik legképzettebb katonája; taktikai újító, szervező, az áUandó 
badsereg telállítója.®) Szerette is mutogatni begyakorlott vitézeit. 
Leghíresebb az a csapat szem léje, melyet a Bécs-üjhely körül el- 
teiiílő rónaságon 1487-ben tart. neje, az egész udvar s az idegen 
követek jelenlétében. 8000 gyalogot : a híres fekete sereget, 20,000 
lovast és mintegy 9000 tár8zek(»ret állít ki. s ezek oly összevágóaii 
és gyorsan mozoguak a jelszavakra, hogy senki sem palástolhatja 
meglepetését. Beszédet is tart s végül ajándékokat is oszt ki a 
király. *) 

(Tvőzelmei után diadalmenetben vonul be székhrlvére : Bu- 
dara. vagy <'gy-egy megostrouiolt város])a; mint 1485-ben Bécsbe. 
1487-ben Bées-Uj helybe. Ilyenkor kedvencz katimái alkotják 
udvara mellett közvetlen környezetét, számukra jár ki az ünne- 
peltetésből. a rivalgásból az oroszlán-rész. A város kapujától, hnl 
a hatóság tiszteleg, — a fő(»gy házba vonul a menet, Budán a 
Szttz-^rária. Bé('sl)en a Szfiit-István t(MU]domába : a papság (^1- 
zííiigi a »Te D«»um*t-ot, s végül trombita-harsogás közt a templom 
falára aggatják a zászlókat s í'gyéb diadalmi jelekt*t. *) Máskor ő 

') Efry ilyen jelenetet fentebb, - az udvari énekkarról szólva — .\ 
oaíít<»llai püspök tudósítása nyomán irtunk U*. (Lásd Katonánál. IX. ,MH. I.) 

-) Lásd kivált Eschenloert (II. k.) számos helyen. 

'') XI. Lajos franczia királylyal egy időben, talán épen ejTV óvbi.Mi 
állitá fel Mátyás az állandó hadneref^et. 

*) Bonflni. 644. 1. 

) Bonflni. 625., 643. 11. Teleki XII. Jsi. 1. Tliuróczi. I. h. 47:.. 1. Kan- 
zaui. I.h. 6í>!». 1. .lanus L'nunoniuH epigrammát is irta Mályás moldvai iliailal- 



75 í csÁNKi nEZsö. 

jo^a volt chlicz. i>Wíi(l(l Icjryt'ii rjjv lova^ya Svájczhan is a király- 
nak « — ezzel ütik fel Russ uramat is 1488 nyarán. Bécsben, a 
Szent-István templomában történt, — az udvar és tiz idegen 
hatalmasság követein(*k jelenlétében. »A mise végén — bi^széli 
liuss — hozzám jön Orbán kincstartó. Xe ijedjek meg — úgy- 
mond — a király a szövetség tiszteletére lovaggá akar ütni azon- 
nal. Én pedig íjedvt* szólék : *ne haragudjék a király, erre u(»m 
vállalkozhat om.« Orbán megvivén feleletemet, a király egész elvö- 
r(*)sr)dött a. haragtól, s azonnal értem küldött. »Mért nem akai'sz 
lovagunkká lenni ? Ha lovaggá ütünk, módot is nyújtunk a lovagi 
élésre* ! Jgért aztán 2000 forintot s rendes évdíjamat élethosz- 
szighm. A mise végével tehát a kanczellár előlépett, s megdicsérte 
sok jó tettemet s a szövetség ragaszkodását, — igy adván okát 
a kíivetek előtt lovaggá üttetésemnek. A beszéd végével a jíüspök 
(Orbán?) levette az oltárról Károly császár kardját, a király 
kezébe adta, ki aztán lovaggá ütiUt vel(».« Szegény Russ. azt saj- 
nálta legjobban, hogy a kamarásoknak ajándékot, az ajtónállók- 
nak és a, síposoknak pedig borravalót kellett adnia — íisszesen lí> 
arany értékig. ^) 

Kitüntetésül a stnkdnu-iriKhi osztogatja a király. Russ 
ngyan, ki az íígy(»düli adatot nyújtja erre, csak a király szent 
rendjének nevezi, a mit ö lovaggá ütt(»tésekor kapott, s a mi után 
neki évi 4n0 forintja járt. De másra, mint a Zsigmond-féle sárkány- 
rendre nem igen gondolhatunk. Albert király is osztogatta ezt.-) 

Az Enrópíi-szerte divatos nrttm/sarhnitti/H volt a másik 
kitüntetés. Talán ezt ka])ta Schilling a svájczi követ, a kit főjegy- 
zőjévé tett a királv, azzal a méltó>ái:jral. Iioítv >az aranvat visel- 
hesse. a milyen egész Magyarországon nincs töhl» tizenkettőnél. «•*) 
Talán ilven aranvsarkantvús vitézek valának » udvari kat<»nái« is. 
Az bizonvos. hojrv e kitüntetés í*z időhen iné^ ejzész Kurói)ában 
najrvíui becses és ine«rtisztelő v()lt.^) 

*) Í5«'''HS5<*r. I. 111. Kuss jí'k'iit/'se. l»t) -Um.i. ||. 

-) Tebíki. X. í'n». I. ('Mipáii azt kónlhí'tjiik : n«Mii az Aii*./tri;'ib,Mi otl- 
liMii.is ;Sz«'iit-<rvrirL^v-n'ml»'t a«li»iii;nivo/.ta-«* a kiiálv i''|hmi a Kái«»l\ t>a- 

««zár kantjával. < 

) rnder dio winle ir^ltles zu trftíjren. 8e;j:eös«-r. I. li. iM». 1. 
*} Ez ér(l»'kes «lolv'i»knAl c.«ak tapogatóznunk kell. (hásil líouinunt. T,. 






75^ CSÁNKI DEZSn. 

volöjc ;iz ipizságuak, Uhlözöje az ál-lovagiíissagaak <^s hitvány 
kórkí^désnek, lépett ki a küzdötéiTo; vagy uralkodói fi;(»iidjai 
közepette, pihenő szórakozást keresett e férfias játékokban. ^) A 
hafryouiáuy bizonyítja, hogy maga a nép S(^ni csupán látványos- 
ságnak tekiuté királya tellépését, — hanem illőnek hadvezéri 
nagyságához és királyi méltóságAhoz. Győzelmeiben pedig az 
igazság és a magyar vitézség diadalát látta. 

Ilyen vala a Holubár esete. Galeotti, szemtanú, hosszcisau 
l»eszéli el. A kép melyet ad, elég élet-hű, s kitűnően jellemzi 
Mátyást és udvarát. Jött Budára — úgymond — egy Holubár 
nevű német lovag. Mindenki bámulta óriás testét és erejét; a 
lovas-viadalokban pedig épen gynzln^t^^'tlennek tartották ; a mint- 
hogy ellenfeleit rendesen földre is teríté. Mátyás király, ösztönöz- 
tet ve Holubár eme hírneve által, szintén harozra híva fel őt. Ez 
vonakodott, félvén hogy sérelmet talál ejteni a királyon. De a 
király késztette a vonakodót: vívjon meg bátran vele. Holubár 
nem meré újra <'lutasítani a fejed<^lmi kivánságot, de fídtette ma- 
gában, hogy a király legkisebb döfésére lefordul a nyereglml. 
Mátyás azonban értesülve erről, minden szentekre és királvi 
hitére esküvék, hogy ha ezt észreveszi, azonnal kivégezteti Holu- 
bárt. ^) Egyszersmind megesketé őt, hogy úgy fog veit* megküz- 
deni, mint halálos ellenséggí'l szokás. Zsigmond király piacza volt 
a küzdelem szint ere. Sok ezer ember gyűlt r)ssze, hogy meglássa 
királva mérkőzését a teuton óriással. !)<' gvőzelmén sokan kétel- 
kedének. ^[ert Kolubár roppant testalkatát és (.'hez hasonló ere- 
jét naponta látják vala, holott Mátyást középternn*tűnek és közép- 
erejűnek ismerek, iszonya kópja-döféss<'I nippantak (»gybr. Sím a 
királv aezél-izmai <*rőt v(»vén<'k Holubár óriási testén. Hanvatt- 
homlok zuhant h* a hín*s német vitéz, ken»sztül a ló farán, tört 

*) Ezt olvassuk JJonfini és (ialeotti műveikből, a külföldi követok 
nxilatkozataiból. Lásd pl: >.... deridere jactat^res, mimos aretalogo.<- 
• pip. plns aequo promereri. (Boiif. 654. 1.) Galeotti Schwandtnemél. 
IT. 247. 1. Bont". rt30., B5.S. és 054. 1. mint katonát jellemzi. Kschenloer. 
J. m. 10-i. 1. 

") Bontini .sz«TÍnt n\ilvános parancsokban hay-yta me;r, bojry királyi 
:»zenu'lyérí» a viadalokban n« l«.'^^'on«'k tekint4'tt*;l. Nullám in oertaminc diL'- 
nitatis suao rationem haberi jubebat, «|uíii at ptiblico id sacpe agebat 
cdiolü. (:»37. 1.) 



758 CSÁK KI DEZSŐ. 

ki. Ebéd utáu egyik cseh löur Zdenku azt a tréfás indítványt 
tévé, hogy a két király udvari bolondjai vívjanak meg, s döntsék 
el, hogy a catholicus vagy a husszita-részen van-e az igazság. *) 
S bár a pápai követ rósz néven vette az egyház ilyetén profana-* 
lását, — mind a két király bele egyezvén : a viadal megkezdődött. 
Eleinte az (egésznek tréfás színezete volt. Dolgozott a két bohócz 
kézzel-lábbal, hol erővel hol csellel. Sokáig kétséges volt, melyik 
fog győzni; most a cseh gyííri le a magyart, majd a magyar 
szorongatja meg cseh kollegáját. E közben a kölcsönös buzdítá- 
sokból nagy lárma keletkezett. Végre a magyar ^mintha a szent 
hit szállta volna meg«, a cseh egész testét légbe emelve, ájultan a 
földre dobja. Egy cseh, a ki közel állott, segítíiégére akart sietni :i 
szegény bohócznak, de Zd(»nko a pályabíró is ott termett, s egy 
hatalmas arczulcsapással tiltakozott a közbelépés ellen. í3blM»l 
nagy lárma támadt, s már-már komoly harczra kerül vala a 
dolog, ha a két fejedelem közbe nem lép. - ) 

Más alkalommal, ugyancsak a cseh háborúk idejében maga 
(xah^otti birkózott m(»g egv Alesusf?) nevű katonával Nem min- 
dennapi látvány vult az elhízott és épen nem tiatal tudósnak az 
itjú, elbizakodott katonával való öklelődzése. A győztes végre is 
(íaleotti lett, ellenfele a porban terültei. A viadalnál maga Vitéz 
János esztergomi érsek is jelen volt s ő sem birta visszafojts* ni 
nevet/'sét. Janus Pannonius ])edig sietett megénekelni kedves 
barátja dicsöségtís »palaestra«-ját. *J 

Bonfini beszéli, hogy Mátyás udvarában oronzhín-vaJásztt' 
fok és f/ladídfor-rifi<hiJnJc is estek olykor-olykor, s bennök a 
királynak nagy gyihiyiu'üsége telt.*) De hogy vajjím eleven or<»sz- 
lánokL'il űzött circus-játékoknt czéloz-e. vagy i)edig csupán álíir- 
czosokra, ma már bajos eldönteni.^) Annyi bizonyos, hogy mint 

Zdenko catholicus v«»lt. 

») nontini. r.r,6. 1. 

'**) Jani l'amionii Pociiiata. I. 4rtl. 1. Hisit Htrigonia clcirüs ab arcé 
y>ator ■ mondja az t'pigframm eixyik sora. 

*) 537. 1. A koronázáit alkalmával I4C4-ben. 

'^) A franczia királyok udvarában ebben ós a következő században csak- 
ui^yan divatban voltak az oroszliinokkal és más vadnkkal való circus-viada- 
1«tk, a spanyrd >)ika-YÍada]ok módjára. (Lásd Lacroix: (^'8 animaux sauva^es 
íi^uraient «|uH<|uefoii( dans les cf»mbats, nu on les metUiit aux iirises av<M* 



7G0 CSÁNKl DEZ8Ö. 

nevetni való látvány, s mint a boroszlói jegyző mondja : kaczagott 
is rajta kiki, a mint csak tudott.^) 

Nagy mulatságok estek az udvarnál, ha király egy-egy 
előkelő katonája vagy udvari embere ínegnöaült.^) ZkpóljeilAiYkn 
grófnak, az ország főkapitányának 1486. deczemberében tartott 
mennyegzője is az udvarnál ment végbe. Ez időben halt el Olasz- 
országban Beatrix egyik közeli rokona, s e szomorú hírt nem 
merték a királyné tudomására hozni, nehogy a nagyszerúnek 
ígérkező mulatság meghiúsuljon.'*) A fényes ünnepély egyik érde- 
kes jelenete a király és királyné ajándékának átadása, mely 
egyebek közt pompás arany-nyakékből s egy arany-brokát öltö- 
zetből állott, értékre meghaladván az 1000 forintot.*) 

Más alkalommal nemes uríiakat és lánykákat adnak össze. 
Ily házasságkötés ment végbe az udvarnál 1489-ben, Den- 
í<elegi Pongrácz János özvegyének a Mátyás rokonának fia, és 
Frangepán Bemátnénak, a királyné rokonának leánya, — még 
mint egészen gyermekek között. A király és királyné négy év 
alatt lefizetendő 8000 forintot adnak a menyaszonynak — hozo- 
^^^Tí\ gyanánt.*) Külömben Beatrix maga sem maradt hátra 
ily alkalmakkor a bőkezűségben. Midőn Lévai Vajdafi János 
1482-ben udvarhölgyét Salerno Autoanetta grófkisasszony t 
í'ljeííyzé, — Beatrix kötelezte magát, hogy a vőlegénynek nász- 
ajándékul hatezer arany-forintot tizetend.®) 

A táncznak nagy divatát találjuk Mátyás udvaránál — 
békében és háborúban egyaránt.') Mint külföldön, nálunk is egy- 
formán szerették a páros és körtánczokat, melyeknél temiészc- 
tesen nem a hegedősök, lantosok, hanem az akkor úgynevezett 
tánczmuzsikusok : síposok dobkísérettel, vagy Imnludások szolgAl- 

1. m. II. 349. 1. 

") Lásd Schober. I. m. 150. 1. 

■) Mátyás k. dipl. eml. III. 229. 1. 

*) Qacsti advisi facio ad V. 8. ad cio, che epsa intenda le magnani- 
inita de questi . . . Be et Hegina, e dolla loro í^raii monifícentia et liberalita* 
— tf!8zi utána Valentini, a menny<«írzí>ríSl urának irt jftlent«^/?lwín. {V. «». 
TII. 255. 1.) 

"•) Orsz. Lltár. Dl. 19540. 

•) Orsz. Lltár. Dl. 24768. sz. A kiállításhaii. 

•) Kschenluer I. in. II. :)04., S.'(4. .sut II. 



762 CSÁNKI DEZSŐ. 

A játékokról nem hallunk sokat Kedvelték a labda- 
játékot,^) játszották a sakkot vagy ostáblát,^) mely a fejedelmi 
és főrangú udvaroknak Európaszerte kedves mulatsága volt.*) 
Az olmüczi összejövetel alkalmával Beatrix királyné és Ulászló 
több Ízben leültek sakkot játszani — Mátyás kivánságára.^) Nagy- 
ban űzték a koczka-játékot, s a királynak ebben hagyományos 
szerencséje volt. A cseh háborúk idejében egyszer teljesen kifo- 
gyott a pénzből, s már-már az Ígéretekből és szép szavakból is, 
melyekkel pénz helyett katonáit tartá. Épen a fizetés napja 
következett, midőn estve felhívják alvezérei — koczkajátékra. 
Egész éjjel játszottak, s a király alig dobott mást, mint a mit 
előre mondott. Ily módon könnyű volt tizezer arany-forintot 
nyernie, — melyet aztán reggel azonnal szétosztott katonái közt*^) 

Az udvari mulatságokat utazások váltják fel. Nejével és 
nagyszámú udvari néppel®) indul ki 1478-ban a felső-magyar- 
országi városokba, s innen szerte az egész országba. Később is 
folyvást jön-megy, rendesen nejével, ha másért nem, hogy meg- 
látogassa ujabb építkezéseit.') 

Mióta Bécset elfoglalta, gyakran megfordult a közelfekvő 
fürdőn: Badenben, hogy uj erőt szerezzen beteges testének. 
Beatrix is itt nyerte vissza egészségét.®) 

De kivált a vadásmt az, melyben mindketten nagy gyönyö- 
röségöket találják. Alkalom biiven kinálkozott. Rengetegekkel 
borított hazánk gazdag volt a vadak minden nemében. •) E mellett 
a királyi várak és nyaralók : Buda, Visegrád, Tata, Zólyom és 



>) Mátyás k. d. e. HL 446. 1. 

■) Heltai fordítja igy. 

') Lacroix egy helyen pompás kivitelű színes képet közöl, melyen XI. 
Lajos király, Mátyás kortársa, és egy más ur sakkot játszanak. (Moeurs et 
nsages etc. a 256. 1. után.) 

*) Bonf. 606. 1. 

5) Bonfini. 653. 1. 

') Bonf. 000. 1. >cam maxima aulicorum manu.^: 

^) Lásd. Mátyás k. d. e. III. 216. lY. 82., 98., 126. U. 

*) (Jíileotti. L h. II. 269. 1. Mátvás k. d. e. III. 431. 1. V. ö. Schober. 
I. III. 150. 1. 

») Oláh. Hungária. Bélnél. -Jlt., :t4., .ír., stb. 11. Mátyás k. d. e. III. 367. 
377. 11. (V. ö. a többször idézett 1494. évi .számadással.) 



7.64 CSÁKKI DEZSŐ. 

magyar aranyat, ezüstpénzbeu pedig kétezer forintot ajáultak fel. 
(Oflferáltak.) ') 

IX. 

Az udvartartás székhelye Budavár és közvetlen környéke, 
— egyszersmind az ország központja, szíve. *) E helyen tartják az 
országgyűléseket ; itt űl törvényt a király, valamint a nádor és az 
ország többi föbirái ; itt folynak le a legszebb, legmagyarabb ud- 
vari ünnepélyek ; innen indul ki a király s parancsára udvarának 
mozgó része s ide tér haza akkor is, midőn birodalma a cseh tar- 
tományokkal, késöl)!) »Bécsországgalc ^) megnagyobbúl. Végül e 
városban székelnek a legelőkelőbb egyházi és világi urak. *) Első 
sorban természetesen azok, kiket méltóságuk csatol a király sze- 
mélyéhez és udvarához. S ezek száma nem kevés ; mert a király 
az országzászlósok helyét gyakorta kettősen tölti be, s a szemé- 
lyeket néha évről-évre változtatja. Ezenkivül egyéb főnemesek, 
vonzatva a király személye, bőkezűsége s udvarának fénye álUil 
is. A Eozgonyi, Kanizsai, Garai, Palóczi, Perényi, Czudar. 
Báthori, Drágfi, Szentgyörgyi, Egervári. Lackfi. Czobor, Laki 
Thuz, Turzó, Báníi és más hímeves családok ^) palotái vagy kőből 
épült udvarházai ott emelkedtek Budavárában, s volt főrangú 
család, melynek két-három háza is volt Pesten, Budán. *) S o 

>) A pfalzi követ. I. h. 214. 1. 

*) » . . . . Qnae est sedes et solium rcíjfiae dignitatis, caputque Regni 
nostri et ut itii dicamus salus ot rerroatio popali .... * etc, mondja Mátyás 
király Budáról 1469 után. (Kaprinay. Huntr. dipl. I. 479. Kovachicluiál is 
megvan : Form. sol. styli. 531. 1.) 

■) Heltai szava. 

*) Gábor egri bibornok 1478-ban több izben igy keltezi levelót : *Datuni 
Budae, in domo solitae residentiae nostrae*. (Orsz. Lltár. Dl. 18073. 18074.) 
stb.) 1476-ban csakugyan vott is ejo* házat Budán Hidegh Benedektől, (ü. o. 
IM. 17822. 

*) Lásd Bnpp : Budapest és kürnj'ékónek hfflyrajzi története. A Buda- 
várról szóló fejezetet. Bómer. Pégi Pest. 62., 68. 11. A VereW'lyi, Nagvlucsei, 
Tarcliai, Bornemisza, Korothnai, Bekényi, Hédervári stb. családoknak is 
volt házuk Budán. (Lásd m<^g : Orsz. Lltár. 1)1. 18202., 18366.. 18649., 
19101. stb. oki.) 

*=) Pl. a Báthoriak, Na^ylucKHÍ-k. (Orsz. JJi:'ir Dl. lbJ«»3.. ]>*'MW,., 
19J37.) 



768 GSAnKI DEZ8Ö. 

melyet erényei, ez érez, e márvány és a történelem biztosítanak 
számára az idők végéig.^) Ez ajtó pompás kettős lépcsőre szolgál, 
mely szintén a nagy király műve. Porphyr-márványból készült ez 
is, — oldalt a falban érczből vert kandeláberekkel. Ezen a lépcsőn 
jutunk fel a felső, kettős oszlopú márvány körfolyosóra. Legszebb 
ennek az a része, mely az új palota előtt emelkedik. »Ott, hol az 
emeleten levő éttermek felé vezet«, fent a mennyezeten a nap- 
pálya tizenkét csillagzata nak jelképei vannak fába metszve, tel- 
jesen megaranyozva. *) Egyéb ékítményeket is tervezett ide a 
király, melyekkel, ha megépítheti — még pompásabbá teszi vahi 
palotáját, — tervét azonban nem vihette ki.^) 

Innen eljuthatunk a palota többi részeibe is. Tágas és hosszú, 
csupa kőből, márványból készült, szobormüvekkel ékített folyosó- 
kon haladunk keresztül ; van olyan is, a hol 209 lépést számlálha- 
tunk. *) Benyitunk a termekbe, szobákba. Számuk rendkívül nag}', 
alig járhatnók be valamennyit. ^) Találunk termet, melynek széh? 
18, hossza 44 lépés. Mennyezetei az égboltot ábrázolja a spha(*- 
rákkal és csillagokkal, abban a pillanatban, a mint Mátyás 
világra jön. Felírat is magyarázza ezt. ®) Odább a tanácstermet 
tíiláljuk ; s az összes épületekben, de kivált a Dunára néző részen 
hosszú sorát a pompás éttermeknek, nyári, odább téli tartóz- 
kodásra szánt lakásoknak ; hálószobáknak ; meleg és hideg für- 
dőknek ; rejtett fülkéknek, ^) verőfényes veranda-szobáknak. **) 

A padlózat az uj stylnak megfelelően csaknem mindenütt 
mozaik, másutt földviasszal összeégetett kőből van. ^) Az ajtók 

') »>Atria cum statuis ductis ex acre foresquf Corvini ívferuni Prin- 
cipis ingeniura. Mathiam partos post tot ex host<.» triumplios virtus, jies, 
marmor, scripta perire vetant. = 

■) Mé^ száz év múlva is Bzcpen megmaradtak. ílyönyörküdve említi 
Bchweiger, ki 1576-ban járt itt. (I. m. LM. 1.) 

•) Bonfini leirja. (I. h.) 

*) Schweiger olvasta meg. I. m. 5. 1. 

«•) » Und solcher schOnen Sáülen siud gar vicl, welche \\ir uiclit 

allo habén könncn besehen.* Gerlach. I. m. 12. 1. 

*) Scliweiger. I. m. ül. 1. ^Aspice Matthiae miciiit quo tempore rep:is 
natalis coeli quulis utroque fuit.« 

^) >Abdita secreta.« Bonílni. 

•) »Heliocamini.« U. a. 

*) »Tes8elata et vermiculata ; nonnulla encaustica • . ' ""^^bbit alig 



770 C8ÁNKI DEZ8Ö. 

dúsan aranyozott ludakat, másikban rózsákat, egy harmadikban 
üstöt, mely alatt tüz ég, egy negyedikben farkukat nyakuk köré 
tekerő kígyókat látunk ~ s mindez merő aranyozott fafa- 
ragvány. ^) 

A palota bútorzatára nézve vezetőink épen nem adnak poú- 
tos rajzokat. Félig bútor, félig épitészeti rész a kályha, melyet a 
téli használatra szánt helyiségekben találunk. Divat szerint na- 
gyok, — kivitelük művészi, nagyrészt a renaissanceban gyönyör- 
ködő király tetszésének megfelelő római négyes fogatokkal és más 
ókori emlékekkel díszítve. Az ebédlőkben mázos téglákból rakott 
kályhákat találunk, melyek nem csupán kirívó színeikkel, hanem 
különféle állat-alakokkal is pompáznak. ") 

A kályhák mellett s némely szobákban folytatásul a falak 
körül is — padok vonulnak végig, fából, stylszerű faragványokkal, 
vagy csiszolt márványból.^) De faragványaikból nem sokat látha- 
tunk, mert szőnyegekkel vannak köröskörül beterítve. Hasonló- 
képen a székek, melyeken néha a legdrágább, aranynyal — 
ezüsttel áttört szövetek ragyognak. Ruganyos ülőbútort ne keres- 
sünk, nem ismerik azt még sehol ; hanem a helyett, az európai 
szokásnak megfelelően, mint a kocsiknál is láttuk, — párnákat 
helyeznek nagyobb kényelem végett a fal-padokra, székekre, 
nyugágyakra.*) Utóbbiak, valamint az Agyak is nagyrészt ezüstből 
vannak ; felötlőbb részeik dúsan aranyozvák.*) 

Az asztalok négyszögalakúak, de vannak kerek asztalok 
is.®) Lábaik nem t<)mör fál)ól, hanem szintén deszkából készítvék, 

^ Schone peschnitzte und verguldete Eyders. (Dunnalud.) Schweiger. 

21. 1. Gerlach. 12. 1. Utóbbi a kígyókról igy ír : » güldine Schlangen, die 

den Schwantz in den Mául habén. < Valószínűbb azonban, hogy ezek is 
olyanok voltak, mint a Corvin-codexek kígyóalakjai. 

«) Bonfini. I. h. 

*) A fafaragás inint niaíryar iparág nag}' fejhíttségr*? jutott ez idoboii. 
(B. Nyár^-. Századok. 1PT4. 13. 1.). A királyi p»»C8étek<»n ábrázolt trónusoktm 
is látjuk. 

*) >. . . Sedilia . . . aureis praetioHÍs!<iiiiis ])ulviuÍ8 et aulaeis exornata.< 
(A pfalzi követ. Schwamltnernél. II. 212. 1. Lásd nióg : 203. és 208. H. 
Cibrario. I. m. II. 60. 1.) 

») Bonfini. 631., 632. 11. 

*) A pfalzi követ. I. h. II. 205. 1. Eschenloer. I. ni. II. 345. L 



772 CSÁNKI DEZSŐ. 

láttuk már amaz ebédlő falainak pazar pompájú szönyegzetét, a 
hollós czimerfi, rikító színű, bojhos falszöveteket, behintve száz 
meg száz gyöngygyei, drágakővel. Ezenkívül — mint említők — 
az asztalok, székek, ágyak, padok is szőnyeggel takarvák le ; az 
ablakokon és ajtókon pedig színes, képes selyem-kárpitok pom- 
páznak.^) 

A lakásra szánt helyiségek után a várpalota templomait 
tekintjük meg. A Mátyás alkotta épület hátsó részében vonuló 
emeleti folyosón haladva, kerek terembe érünk,^) melyet Alamizs- 
nás-Szt-János tiszteletére szentelt a király. Itt szokta naponkint 
miséjét hallgatni ; a Budavárban levő templomok között ez volt 
tulajdonképen az udvari leápolna. Oldalt mellék-ajtóra akadunk, 
kinyitjuk, kicsiny folyosón haladunk végig,^) s belépünk egy másik 
templomba : a múzsák templomába.*) Mátyás nagyhírű könyvtára 
ez.^) Az ajtót, melyen beléptünk, egyedül a király szokta hasz- 
nálni, ide vonulván vissza tudósai körébe, ájtatosságai végeztével. 
A könyvtár egymásbanyíló, művészi festésű üveg-ablakos két 
teremből áll ; egyik a latin, másik a görög és más, keleti nyelve- 
ken irt könyvek számára. Előcsarnokul félkör-alaku terem szol- 
gál, gyönyörű kilátással a Dunára és a körülfekvő vidékre. •) E 
teremben van felállítva a Mátyás csillagvizsgálója, melyet a tudo- 
mány fejlettségének és a kor szellemének megfelelően inkább 
használnak csillagjóslatokra, mint igazi tudományos kutatásokra 
Mennyezete az égboltot Mátyás cseh királylyá választatásának 
pillanatában ábrázolja. ') 

A mennyezet a másik két teremben is stylszerü: aranyozott 

') A >kavpyth^ szó már használatos. Orsz. Lltár. Dl. 26048. 

■) íEin rundes Zimmer . . . .« (Wratislaw. 40. 1.) 

3) Wratislaw. 1. h. 

*) Bonfíni nevezi i^ry és Naldiis is : saccUum sapiontiao.< (Bélnél. 
I. b. 599. 1.) 

*) Ezen kivfll méjr másik két könyvtár is volt a badai várban. Oláh 
szerint. (I. h.) 

') Bonfini Morellinél. A két szobáról Oláh emlékezik, az elC^csarnok- 
ról Bonflni. Az utazók csupán »ein Zimmer< említenek. Lásd még Naldus. 
Bébiéi. I. h. 

') Felirata : ^Cum rex Mathias soacepit sceptra Bohemaa gtntltt erat 
talia lucida forma coq1í.< (Az utazási munkákban.) 



776 CSÁNRI DEZSŐ. 

S ezzel, a meimyire vezetőink a kútfők megengedek, végig jár- 
tuk Mátyásnak fejedelmi fényű budai palotáját. Ehhez csatlakoz- 
nak még a Várhegynek Duna felől való oldalán és tövében a nagy- 
szerű királyi istállók, ^) a másik oldalon pedig az vdvarí kertek, 

A csonkatorony melletti ír)kapun kiérve, balra tartunk s 
nemsokára szemünk elé tárul a Várhegy nyugati oldalán s lent a 
a völgyben elterülő gyönyörű liget. Gondosan ápolt kövecses uta- 
kon 2) és lépcsőkön haladunk lefelé. Már messziről feltűnik egy 
pompás épület, s közel jutva, egyszerre csillogó márványból épült 
palota előtt állunk. Előcsarnoka mozaikkal kirakott oszlopokon 
nyugszik, belőle érczkandelaberek ágaznak ki. Ajtai mint a római 
diadalkapuk ; ebédlő-termei, háló-szobái, a mennyezetek, falak és 
ablakok oly szépek, hogy a leghíresebb ó-kori épületekkel — a 
a melyeknek mintájára épült — vetekszik. *) 

Odább haladunk. A tekervényes utak most tarka virágú 
rétek, rózsa-ligetek és ibolya-ágyak, *) halastavak, díszes fasorok, 
lombok közé rejtett barlangok, fákból és cserjékből alkotott út- 
vesztők mellett vezetnek el. Itt-ott sodronyból készült madárhá- 
zakra bukkanunk, egyik másik oly nagy, hogy cserje-ligetek és 
gyümölcsfí'ík is megférnek b(?nne, s mindenik telve hazai és más 
égövi szárnyasokkal, közUik a király kedvoncz madarai : a hollók. 
Odább ezüst-színű mázos cseréi)pel fedett torony-szabású épületek 
akadnak utunkba ; mindannyi egy-egy éttcTem, melyekből az üveg- 
ablakokon át*) gyönyörű kilátás nyílik a körülfekvő tájképre. 
Nyaranta e termekbon s a szabadba nyúló erkélyeken njiigszik 
meg s költi el estebédjét a királyi pár. ^) 

A pesti mezőkön is hasonló gyönyörű kerteket taii: Mátyás,') 
hol gondokba fiiradt lelkét szokta időnkint megpihentetni. Hasonló- 

') Az eí;i;ykorúak nem említik, cflupán a kósöbbi utazók. (Pl. Joli. Bo 
catius, Cummentatio epistolica de legatione sua §. XX. Bélnél : Adparntus 
etc. 332. 1.) 

•) »Lithostrata.'v Bonílui. 

•) Bonfíni, (i. li.) ki itt csaknem ep:yedüli vezetí$nk, s kit pontosan 
kövotünk. (632. 1.) 

*) Naldus I. b. 

') . . . . Cum vitreis specularibus . . . c Bon fi ni. 

') ' In qnibns coenationris . . . Nibil putes amoeniut . . .« (Bonf.) 

') • ... ne minőre quidcm amoenitato, del'^ctabile . . .«(BoiiflBLfl8S.L) 



780 CSÁK KI DEZSŐ. 

legtisztább alabástromból, dűs arany-díszítéssel. — messze földön 
nagyhírűek. 

S ezzel elindulhatunk a több szárnyból álló palota megtekin- 
tésére. Köztük, kicsiny tér közepén még egy forrás-kútat találunk, 
merő alabástromból, körülvéve márvány-oszlopokon nyugvó, a nap 
heve ellen enyhet nyújtó díszes csarnokkal. *) 

A paloták belseje hasonlatos a budai várpalotáéhoz. Mint- 
egy 350 terem és szoba van benne, mindenütt elkülönítve a 
király és királyné lakosztályai. Díszes oszlopcsarnokok márvány- 
kutakkal, mikbe a vizet az említett vezeték szállítja ; téli és nyári 
lakások éttermekkel, nappali, háló- és fürdő-szobákkal egymást 
váltják fel ; a mennyezetek pompás faragványukkal^ arany-díszítr- 
sekkel, a falak festményekkel ékesek. Az ablakok az uj épületen 
tlvegböl vannak, a régieken megmaradt a selyem-fátyol, ^) mely 
ugyan kevésbbé czélszerű, de festett képeivel annál hatásosabb. 
Egy-egy emeleti díszteremből aranyozott márvány-erkélyre lépünk, 
élvezve a gyönyörű kilátást a hegyekre, kertekre s a túlsó parton 
elterülő Nagy-Maros városára. ^) 

Kiérve a palotából, még a Duna mentében hosszan elvonuló 
haltartókat, a lovagló- és küzdőteret tekintjük meg, s ezzel szem- 
lénket befejeztük. *) 

Kisebb jelentőségű de szintén erős vár és gyönyörű kéj lak Tofti 
vára. Csak nemrég, Zsigmond idejében európai ügyeket intéztek 
itt; aztán a Rozgonyiak kezére került s tőlük váltotta ki MátváN 
a 60-as években.*) azonnal hozzá látván holvreállításához. melvrt 
— mint RAUzani mondja — kitűnő munkával végre is hajtott. *') 
Bonfini ítélete szerint fényre minden más várnak déjc tehet*"). 

Oláh leírása után alip lehet meghatározni e kút helyét. (12. 1.) 

•) Bonfini »velum«-nak nevezi. (I. h.) Fuurak inkábh a selymet has/- 

liálták e czélra, az alsóbb rendűek olíijos vásznat, papirost. 

•) i. . . marmorea et aurata podia (Páriz-Pápai szerint : erkély) pro- 

minent, unde laté prospectari licet . . . etc. (Bonfini. Morollinél. I. h. »'s 

Oláh. I. m. 12. 1.) 

*) > Piscinae, pymnicua ágon et hyppodromi praotor Dantihii 

ripam loní^e producti . . .* etc. (Bonfini. Morellin/?l. I. h.) 

*; Lásd pl. Orsz. Lltár. Dl. 15217. M enzyl akadémiai értekezést 
irt róla. 

*) »Miro opera. (Kanzani. Schwandtncmél. J. :;32. I.) 



782 CSÁNKI DEZ8Ö. 

udvar. Beatrix rendesen eme pozsonyi udvari kastélyban várja bo 
ostromokban fáradozó férjét. Ugy látszik azonban, hogy az udvar- 
hoz tartozó kíséret és cselédség befogadására nem bírt elegendií 
épületekkel. Mert utóbbit a városban kénytelenek elszállásolni a 
lovászok és udvarnokok, kik utazások alkalmával szállást csinálni 
előre járnak. ^) 

Vajda- Huny ad váráról Mátyás idejében nem sokat beszél a 
hír. Eme hatalmas építmény, egykor székhelye a vitéz apának, 
épen a központtól való távolsága miatt nem jutott hozzá illő 
szerephez a királylyá lett fiú idejében. Még kevésbbé, mióta a 
cseh, majd az osztrák harczok beköszöntöttek, s a királynak 
mindig a nyugat felé eső várpaloták estek útjába. De azcrt nem 
feledkezett meg róla, söt jeles építményekkel gazdagíts. ^) Midőn 
pedig útja Erdélybe vezeté, bizonyára örömest felkereste, s 
ekkor aztán a hollós családi fészek — mint a dicső apa idejé- 
ben — ismét visszhangzott a katonák és udvaronczok' lépteinek 
zajától. «) 

Hasonló soi'sban részesült Diós-Gf/ör is, hajdan fényes mu- 
lató- söt néha székhelye a lengyel ügyekkel annyit bajoskodó Xagy- 
Tjajos királynak. Mátyás inkább csak akkor látogatta meg, ha 
magány után vágyott^ vagy vadászatokkal akai'ta tostét-lelkét fel- 
frissíteni. *) Később Beatrix királyné birtokába ment át, s ezóta 
— mint Oláh Miklós írja — még inkább az üres várfalaknak 
énekeltek az erdő madarai, susogtak a fiik lombjai s csevegtek 
a patakok. ^) 

Mátyás uralkodásának utolsó éveiben az udvartartás cg*/ih' 
székhelye liécs város vala. De nem abban az értelemben mint 
Budavár. Meghódítván és békekötés nélkül, folytonos harczok é^ 
alkudozások között birtokolván Mátyás Alsó-Ausztriát, e birtc»k- 
lás biztosítására szükségesnek látta, Bécset, mint e tartomány 



Orsz. Lltár. Dl. 18413. oki. 

•) Lásd : Schmied V. Die Stammburg der Hnnyade, és Arányi L. 
Vajda-Hunyad vára. Pozsony. 1867. 

«) Mátyás 1467., 1471. és 1481-ben járt Erdélybon. 

*) 1461., 1471., 1478., és 1478-ban jj'irt itt. (Wenzel Gusztáv. Diósgy^-r 
egykori történelmi jelentősége. Akad. Értek. 1873.) 

•) Oláh Miklóí* regényes rajzot ad róla. (Lá«l. I. h. 21—22. 1.) 



II. APAFI MIHÁLYNÉ, 
BETHLEN KATA HAGYATÉKA. 



MÁSODIK KÖZLEMÉNT. 



Az Apafi-könyvtárban — Thallóczy ur közlése szerint — 
a H-dik tétel alatt említtetik ily czimű könyv: * A páti Nicolai 
Pannoni Dehrecinensis Vita Triumphans Civilis sfb,<^) Ennek 
szerzője debreczeni Apáti Miklós, a kinek élete, tanulása s a könyv 
keletkezése történetére érdekes adatot szolgáltat azon, az Apafi- 
levelek közt a volt erd. kir. fökorm. levéltárban ma is eredetiben 
meglevő folyamodvány, melyet a könyv Írójának atyja, L Apafi 
Mihály fejedelemhez, fiának e munka kiadhatására segélynyújtás 
végett beadott, s a melyben a kérelmező, fiának azon szándékát 
fejezte ki, hogy az újonnan írt művét az ifjú fejedelem emlékezeti 
alatt kívánná világ elé bocsátni. A folyamodványon az elintézés- 
nek semmi nyoma sincs, a czimböl az tűnik ki, mintha az amster- 
dami senatusnak ajánlotta volna, de alig feltehető, hogy a tudó- 
sokat annyira kedvelő fejedelem s fia iránt mély szeretettől lelke- 
sült atya a kérés tárgyát megtagadta volna. E folyamodvány 
méltó egész kiterjedésben közlésre. 

T^Dchrcrzcnhen lakó Apafi Mihlóunnh alázatos suppiicafió/a Saytftiágmihoz 

Jtiint kegyelmes Táramhoz. 

> Kegyelmes urunk, mdltóságos fejedelmünk. Nem különb álla- 
p(»tra juta dolgunk, mint volt rdgenten az isten anyaszentegyházának az 
prnphotjík idejeben, holot panaszolkodik az anyaszentegyház az Isaiás 
propheta Cap. 49., hogy egyedül árvaságra maradott volna és özvegy- 
ségre, mert az úristen az ö fölindult nagy haragját kiterjesztette. De 
mindannyi nagy nyomorúságos állapotjában is láztatja isten az ö 
anyaszentegyházát annakutánna azokban való szűkölködőket, az mint 
ugyanezen Isaias Cap. 49., hogy ne feljenek, mert ö Felsége támaszt 
gyámolokat táplálóul és dajkául, mint régenten Oseást, Josaphatot és 

^) Látható teljes czímc: Magyar Knnycszrmh 1881. 124. 1. 



788 11. APAFI mihAltné, 

//. Láda. EDuek tartalmát a most olhalt fejcdslem asszonye'uak 
írják a leltározó biztosok. Ebben hét drága női palást volt, 3 téli 
nehéz, 4 nyári könnyű. Egy fekete virágos bársonyból való, öt sor ezüst 
arany prémezettel s seythiai ny estbőr bélléssel, becsára 286 r. ft. 10 kr. 
Egy másik hasonló kelméből, szeles ezüst arany skófíum , prémmel, sey- 
thiai nycst bőr bélléssel, b. á. 232 r. ft. 20 kr. sat. A nyáriak égszínkék, 
fekete virágos selyemből, atlaszból valók, különböző drága bélléssel, sat.') 



szín sima bársony mente, tizenegy gyöngyös vitézkötés az melyén, nuszt- 
tal béllett. 2. Virágos baraczk virágszín bársony nuszttal béllett mente, öt 
öreg gomb rajta, hét-hét gyémánt mindegyikben. 3. Tengerszin sima bár- 
sony, nuszttal béllett, nyolcz skófíumból csinált gombszár van rajta. 4. 
Klárizs szín virágos bársony, nuszttal l>cllctt, nyolcz gombszár rajta, haj- 
szín selyemre skófíummal szőtt. 5. Zöld virágos bársony, nuszttal béllett, 
12 gombszár rajta, drót formán skótíum aranyból összefonva. 6. Gyöngy- 
szín, sírna bársony, nuszttal béllett mente, hat öreg rubintos arany gomb 
vau rajta. 7. Testszín virágos bársonyból való, fekete rókával béllett, 
nyolcz bokor, hajszín selyemre skófiummal szőtt gombszár rajta. 8. 
Hollószín sima bársony, iiiuz mállal béllett galléros mente, nyolcz bokor 
skófíum aranynyal, hajszín selyemre szőtt gombszárok rajta. 9. Egszíu 
sima bársony, hiúz mállal béllett galléros mente, tizenegy gombszár 
rajta, ezüst fonalra skófíum aranynyal szőtt. 10. Meggyszín virágos bár- 
sony, hiúz mállal béllett mente, 15 arany gomb rajta, egy-eg}' öreg 
rubinttal. 11. Gáliczkőszín virágos bársony, hiúz mállal bcllett m. ir> 
skófíum arany gomb rajta, csillag formán megp^yöngyözve. 12. Hajszín 
sima bársony, hiúz mállal béllett m. gomb nélkül. 13. Baraezkvirág^zinü 
angliai, hiúz mállal béllett m. 15 skófíum arany gomb rajta. 14. Egy 
narancsszín saja posztó, rókatorokkal béllett bojér mente, arany fonal- 
>iól csinált 15 gomb a mellén, a két ujján 12.« 

Egy más helyen előfordul még: :^1. Hajszín sima bársony, hiúz- 
zál béllett mente, 12 gyémántokkal elegyes kötés rajta. 2. Egy baraczk- 
virágszínü bársony mentén gyöngyből kötött 8 gomb s elegyes csipké- 
vel. 3. Egy másikon 12 gyöngyből kötött gomb sat.c 

^) A palástok leírása akkori tiszta magyarsággal, ugyanezen levél- 
tárban : »1. Fekete virágos bársony palást, négy rend arany csipkével, 
nuszt lábbal belől, az elei nuszt. 2. Hasonló, egy rend igen széles ezüst 
csipke rajta, hátulján nuszt láb, az elein nuszt. 3. Hasonló, nyári palást 
üt rend ezüst csipke rajta, uarancsszín bojtos bársony nyal béllett. 4. 
Tiszta fekete virágos bársony palást, egy rend fekete csipke az alján, a 
hátulján nuszt láb^ az elein nuszt. 5. Hasonló. G. Fekete virágos selyem 
Terczella, nyári palást, egy rend fekete csipke rajta, fekete tafota val 
béllelve. 7. Fekete atlasz nyári palást, egy rend fekete csipke az alján. 
Egy kék bársony kis suba, Szent-Páliné asszonytól maradt, kinek uz 
alján hat rend keskeny prém, testszín bojtos bársony az elején. «( 



790 II. APAFI MIHÁLTKÉy 

b. á. 125 r. ft; különböző színű posztóból varrott lóczafragok, szintoly 
tokok, szabi vahüveljek, nyilak, 19 nyilresszőre ké«zült tokkal sat.^) 

IV. Léda. Botok 2) : egy 11 szögű fabot, fa-tokban, aranyozott r<?z 
csíkokkal czifrázva, fején négyszögre csiszolt nagy cseh gyémánt ; másik 
ébenfából való, feje aranyozott ezüst, aranyos lemezzel bevonva, körös- 
körül 25 török rubinnal és 26 tUrkézzel ékesítve; 5 török, 5 magyar 
sceptrum. Az első török sceptrum a fejéből hét ezüst levéllel emelkedik 
ki, alább nyele aranyozott ezüst; egy másik hasonlónak nyelét tiszta 
ezüst virágok díszítik, némelyik fejéből nyolcz levéllel emelkedik ki, 
virágok, arany és drága kövek díszítik sat. A magyar sceptrum vasból 
van, gombja tetejét, valamint nyele alsó felét aranyozott ezüst virágok 
díszitik ; némelyiknek nyele alsó felét türkézek ékesítik, másikon külön- 
böző alakok, meg másikot kettős aranyozott ezüst lemez takarja sat 
Következnek a különböző anyagból gazdag ékítéssel készített hüvelyű 
kardok, hegyes tőrök sat.^) 14 téli és nyári dolmáu, fejér, kénkő, égszin- 



^) Az 1675 ki leltárban érdekes a czafragok leírása. * Törők 
rzafragoh. 1. Egy tiszta sárga iskófíummal varrott török czafrag, sárga 
atlaczczal béllett, arany fonalból csinált rojtok rajta. 2. Hasonló, virág- 
jai néhol fejér skófíummal vaunak niegczifrázva, veres atlaczczal béllett, 
arany fonal rojtok rajta. 3. Egy másik vont ezüstre, vont aranyra sárga 
8 fejér skófíummal virágokkal varrott, zöld atlaszszal béllett^ ezüst arany 
fonal rojtok rajta. 4. Másik ezüst fonalra, arany fonalból rózsásan tödzölc 
czafrag, veres bagariával bcllctt, arany fonal rojt rajta. 5. Plgy török 
«'züst fonalra arany fonalból rózsásan tödzelt czafrag, kék bagariával s 
veressel bcllctt, rojt nélkül. 6. Hasonló, csak a kerületi van testszín 
atlaczczal beszegve sat. 7. Egy má.sik tarka atlaczczal van beszegve. 
ö. Meg másik rózsaszínűvel. Szintígy a 9., 10., II. éa 12. A 13. tarka 
materiára, hold formán csinált ezüst aranyos pikkelyekkel, veres posztó- 
val béllelt török czafrag. 14. Egy ezüsttel, aranynyal veres Angliaira 
varrott Murát nyeregre való kápa.* 

*) Az 167r»-ki leltár említ: >1. Ejry tiirkescs aranyos cziistöí* 
botot. 2. Ezüstö-r} aranvos bopilárost, .'^. F<'kcte fanvclü tnllas l»ütot. 4. 
Veres bársony nyelüt.< 

^) E leltárban hat hml vau említve: vl. Veres bársonyus hüv»?- 
lyű, aranyos török maroklaút, áttördelt víisú kard. 2. Ugyanoly hüvelyű, 
török maroklatü, ezüst aranyos türkéscs kard. 3. Zöld bársonyos hüvelyíi 
sat. 4. Fekete csapára csinált kötővasű aranyos kard. 5. Török kard. 
6. Kemény János kardja féle.c >///'7//<s' tnn'ik. 1. Török maroklatii, zöld 
bársonyos, ezüst<">s aranyos, türkéses kíitövasú hegye.-* tőr. 2. Egy ma 
gyár maroklatü, zöld bársonyoí, hal szájforinájií, ezüstr>H aranyos hcgyc!-- 
t«')r, szijjával. 3. Egy hasonló, kék majjt.^ával együtt. 4. Egy hasonló, 
veres bársonyos általtördelt kötövasú, halszájformán csinált hegyes tőr. 
5. Egy fekete czapás, török markolatú sürü kötövasú pallós. G. Hasonló 



794 II. APAFI MIHÁLYN^., 

XXII J, lAda. Török pádiineutom terítő, köznyelven .* keievfi, angol 
posztóból, zöld selyem szegélylycl, hasouló sziuü vászonnal bellelve, b. 
íí. 136 r. ft. 40 kr. Bársony szegélyű török czafrag, acze'l pikkelyekkel, 
réz szcgccskékkcl czifrázva 3 darabban, b. á. 100 r. ft. 12 persa öltöny 
ezüst fonalszövctböl arany figurákkal, ujjai rövidek ós bÖvek, 1>éllé8e 
atlasz, részben bársony ; van hosszú ujja is, török selyem vagy naranca- 
szín béllcssel ; némelyik alatt rövid zöld, hajszínü vagy violaszínü selyem 
dolmán, snt. A legdrágább 50 r. ft. három pár baraczkvirágszíníi bőr 
csizma, *) két pár narancsszínű papucs, arany fonallal és skóüummal 
kivarrva, két pár karmazsin bőr női csizma arany és skóflum díszítés* 
sel ; veres bársony török sipka, tenyérnyi széles arany és skóüum sze- 
gővel sat. 

A'A7 V. Láda, Gömbölyű ébenfa bot, levéltartó, bőr szekrény, egyik 
oldalán zöld bársonynyal, virággal és arany skófíummal, másfelől viola- 
szín posztóból varrt figurákkal és skófiumos aranynyal ékesítve ; csont 
nap-óra négy mágnestűvel s fa óramutatóval. G különböző szinű selyem 
zsinórból ezüst fonallal vegyesen készült magyar derék-öv,^) 9 férfimente, 
az említettekhez hasonlóan kiállítva, 6 magyar süveg, ®) egy mezei 



^) Az 1675-ki leltárban így vannak leírva a csizmák : »1. Egy 
pár ^iárga tsclebi csizma, finom ezüst, aranyos, zománczos, sarkantyú 
rajta, 57 rubint benne. 2. Két pár sárga karmazsin arany fonallal fel- 
kötött csizma, ezüst aranyos sarkantyúk rajta. 3. Egy bokor ezüst ara- 
nyos sarkantyú. 5. Egy bokor sárga karmazsin arany fonallal felkötött 
csizma, sarkantyú nélkül. « 

*) Az lG75ki leltár érdekesen írja le öreg Apafi fejedelem öveit. 
> 1 . Egy tiszta arany fonalból vert zsinór öv, 9 szkófíuni arany gomb 
rajta, gyöngyökkel rakvák //^///, a kötő zsinora is hasonló. 2. Kar- 
mazsin szín selyem, ezüst fonallal elegy, koczkáson vert zsinór üv, 
9 skófíum ezüst gomb rajta. 3. Egy testszín, ezüst fonallal, két sújtassál 
vert öv, 13 dióbcles gomb rajta. 4. Tengerszín selyem ezüst fonalból, 
két sújtassál vert öv. 5. Viseltes kükürcsénszín selyem öv, egy sújtassál 
arany fonalból verve, 9 skófium arany gomb rajta. 6. Viseltes király - 
Hzíu selyem zsinór öv, egy arany fonal sújtassál verve, 3 arany fonal 
gomb rajta. 7. Hamuszín pelyem öv, 9 arany skófium gomb rajta. S. 
Kék, viseltes selyem zsinór öv, 9 skófium arany gomb rajta. « 

3) Az l675-ik évi leltárban érdekesen vannak leírva a süvegek. 
»1. Egy baraczkvirágszín sima bársony süveg, egy pár nuszt rajta. 2. 
Tengerszíu sima bársony, hasonló. 3. Klárízsszín virágos bársony süveg. 
4. Zöldszín bársony süveg. 5. Gyöngyszín sima bársony. 5. 6. Testszin 
sat. 7. Ilollószín sat. 8. P^gszín sima bársony sat. 9. Medgyszín virágos. 
10. Hajszín sima bársony süveg valamennyi egy pár nuszttal. 11. 
Gáliczkőszínü nuszt nélkül. 12. Baraczkvirágszínű angliai posztó süveg, 
egy pár nuszttal. 1.3. Testszín bima bársony, nusztos pegyméttel béllelt 



796 II. APAFI MIHÁLYNÉ, 

fejér vászonból^ skófiumból, arany fonallal kivarrt 8 virággal b. á. 12 r. 
ft. 30 kr. egy másik skófiumból himzett 8 arany koszorús betűvel s a 
fejedelem ugyanannyi czímerével, arany csipkeVel beszegve, b. á. IG r. 
ft. 40 kr. ezüst tángyér, szélen az öreg fejedelem és Bornemissza Anna 
fejedelemasszony czimere ez évszámmal: 1679, 18 lat súly u, aranyozott 
ezüst tál, szélén ez Írással : APAFI BOLDISÁR 1648. 8 lat sulyu, 
ezüst serleg három képpel, mely a Krisztus kínszenvedését ábrázolja, 
hasonló fedéllel, melynek tetején bárány van és lúd, nyom ö márkát ; 
aranyozott ezüst kehely, talpán szintén: APAFI BOLDISÁR. 1648, 
nyom 2 márkát, tengeri ló alakú kehely megaranyozva, fedelén is virág 
8 ugyanannyi drága gyöngyökkel, mindenfelől beleégetett ezüst díszíté- 
sekkel, súlya 29 lat, b. á. 30 r. ft. 

A'AVA'. Láda, Ezekről az van megjegyezve, hogy a fejedelem 
asszonyéi: ágy neműek, alsó és felső lepedők, vánkosok, váukoshéjak és 
tokok, törülköző kendők s abroszok sat. különböző színű selyemmel, 
skófiummal, arany ezüst virággal, csíkokkal, csipkével díszítve sat. 

A'A'A'. Láda. Sárga bőrből készült török, aranyozott magyar csiz- 
mák, czipellők, papucsok sat. 

A'A'AV. Láda. Vásznak, asztalnemük, ágyneműk ; női virágos török 
ing arany fonallal kivarrva, atlasz, tafota, brocat nőkarmantyük ; fodros 
si'lyeni ing, két vállán s mindkét oldalán zöld selyemmel czifrázotlnn 
levarrva ; fejér vászon előkötő, három sor skófiummal kivarrva, virágok- 
kal és ezüst csipkével, egy más Öt sor skófiummal díszítve, másik csíkos 
fátyolból való, csipkézett, megint egy más virágos fátyolból ezüst szegő- 
vel ; török, köralakú tükör, kerete és háta tengeri csiga sat. 

XXX IL Láda. Asztalnemüek s nem korjellemző vegyes tíírgyak. 

XXXllL Láda, Nem korjellemző vegyes tárgyak. 

A'A'AVr. A'A'AT. A'A'A' 17. Láda, Ezek tartalmát fennebb ismer- 
tettem. 

XXXVllI'tól XLIV'iy. E ládák tartalmát az élő fejedonasszony é- 
nak írták a leltározók. Evőszerek, asztal-, ágy- és konyhaneműek voltak. 
Jellemző, hogy csak 124 nagy czin tál volt kétféle minőségben, kisebb 
nemű csak 24, tányér együtt 133. 

XLV — XLVIL E ládákban egy-egy, összesen 3 czinpalaczk volt, 
35, 46, 75 fontos. Ez jellemzi Apafi fejedelem asztaltartását. 

nyal varrott kendő. Két aranyuyal, hajszíu selyemmel varrott lepedő, 
két vánkoshéj^jal együtt. Négy vog czinede (í) s két vég gallér gyolcs. 
Két fátyol előkötő, egyik .szőr selyemmel csinálva, tiszta fejérrel, a másik 
elegyes kötéssel. Négy aranyos strinifii, egyike bojtos. Nyolez tiszta 
selyem salavári. A gyermek aranyos salavárija. 4. Nyári keztyü. Négy- 
fátyolra skófiummal varrott előruha, két ujjnyi ezüst csipke a kerületi. 
Második fátyol előruha^ skófiummal varrva, kerületén egy ujjnyi ezüst 
csipke. sat.« 



798 II. APAFI MIHÁLYNÉ, 

nincs téve utána. 8-ik tétel alatt egy más, az előbbihez mindenben 
hasonló, lepecsételt láda foglaltatik, a 9-dik tét^l alatt egy kis 
láda üres. Becsára nincs feltéve. 

Ezt mint legfontosabbat külön és legelébb emiitvén : átme- 
gyek 2. a könyveket és képeket tartalmazó pontokra, s azokat lel- 
tári sorban ismertetem meg. 

Legelébb a 3. tételt, hol Kemény János és I. Apafi Mihály 
erdélyi fejedelmek arczképei vannak leltározva. Eredetiek vol- 
tak-e azok, vagy másolatok ? hova lettek ? Fenn vannak-e ma és 
hol ? nincs róla tudomásom. Egy eredetinek mondott Kemény 
János mellképet, mely kitűnően volt festve olajba, gróf Kemény 
Sámuelnél Kolozsváratt, I. Apafi mellképet ugyanott az uri casino 
termeiben láttam. 

Könyvet tartalmazó tételek : a 10-ik tételszám 4-ik alszáma 
vagy pontja alatt különböző könyvek, szent bibliák, melyek közül 
három ezüst kapocscsal záródik. Jelesen az : 

1. Ily czfmü német könyv: Die höchstc nöthíge Erkunntnuss 
figy] des Menschen. 8-drét, becsára 1 r. forint. 

2. Magyar Szent Biblia, becsára 5 r. frt. 

3. Latin Biblia^ rendes kötésiig b. á. 3 r. frt. 

4. Kézi könyvül használt diszcsen bekötött könyv b. á. 1 r. frt. 

5. Latin Biblia ezüst lemez táblával, ezüst kapcsokkal díszítve, 
b. á. 8 r. frt. 

6. Egy német könyv, ezüst kapcsokkal, czíme : TUglicbcr Cbrist- 
liher Suplicant. b. á. 4 r. frt. 

7. Díszes kötdsü más latin Biblia b. á. 4 r. frt. 

8. Latin Uj- Testamentum, ezüst zárakkal, b. á. 2 r. frt 30 kr. 

9. Pax Crucis czímü magyar könyv I Párizpápai Fcrenczé/ szépen 
bekötve b. á. 3 r. frt. 

10. Magyar Uj-Testamentom, magyar Zsoltárokkal egybekötve. 
iKimücc'f nincs ntegjegyezt'e.l b. á. 3 r. frt. 

11. Institutio Christi(\nae Religionis czímü könyv. / Kitol i* ninct 
me(/irra./ b. á. 2 r. frt. 

12. Móses és a Próféták czímü szépen bekötött könyv. b. á. 
1 r. frt. 

13. Egy elszakadt régi könyv ily czím alatt: A vigasztalásoknak 
hasznos voltáról, b. á. 15 kr. 

14. Egy kis magyar könyv ily czím alatt: Uti Társ. b. á. l\0 kr. 

15. Imádságos könyv ily czím alatt: Mennyei Tárház kulcsa b. á. 
30 krajczár. 

16. Magyar könyv ily czím alatt: Benyoczki Péter, b. á. 24 kr. 

17. Magyar könyv / Párizpá^tai Ferenczé] ily czím alatt: PaxSepu- 
Icri. b. á. 30 krajczár. 

18. De Essen tia Dolci czímü német könyv, b. á. 15 kr. 



800 II. APAFI MIHÁLYNÉ, 

A 10-dik tételszám 1-sö pontja alatti ládában czápával 
bevont, ezüsttel díszített, írószereknek való két kis láda van lel- 
tározva, ezüstből és aranyból való kellékeivel, arany pecsétnyo- 
inóval. A 2-ik pont alatt ezüsttel bevont más ládácska, minden 
kellékeivel. A 3-ik pont alatt két ládikó, ezüsttel bevonva, me- 
lyekben gyöngyöt tártnak. 

A könyvek elsorolása után [bizonyára tévedésbölj ismét az 
5-ik tételre térnek vissza az összeírok, s a leltározottakat így 
sorolják elé. 

Az 6-ik tétel alatt egy kis ezüst viz-óra [Clepsydral van 
említve ;^) a 6-ik alatt néhány különböző színű kerecseny toll. 
Következik a 1 1 -ik tétel alatti ládának érdekes tartalma, mely 
különböző női ékitési tárgyakat s tömérdek arany, ezüst fonalat 
foglalt magában, a mi egyfelől a fejedelemasszony pompa szere- 
tetét, másfelől rendkívüli gazdagságát mutatta. íme az érdeke- 
sebbek. 

Négy női nyakra való különböző szíuü szalagokból, arany- 
nyal és selyem fonallal átszőtt két főkötő, 15 fejér fátyolból való 
s virággal átszőtt ; más három szintén fejér fátyolból való, virág- 
gal átszőve és selyem szalaggal díszítve ; fekete ftUyolból készült 
bodros főkötő, ezüst fonallal díszítve ; ismét más két főkötő fejér 
fátyolból, szalmaszín szalaggal díszítve ; egy női vendéghaj fejér 
szalmaszín szalaggal díszítve ; egy gesztenyeszín női selyem 
nyakravaló, ezüst fonallal hímezve ; két pár női nyakravaló, két 
fejér fátyol kézi gallér csipkével szegve, [köznyelven: tdszli] ; egy 
más pár tászli fekete selyemmel ékítve ; egy kéz gallér csijjke 
szegélye, veres selyemből aranyfonallal áttörve ; három öl selyem, 
három öl gyapjú csipke; egy nyári fodros női bőrkeztyü; 3 pár 
női selyem inghez való ujj, fekete és gesztenye színű ; egy fejér 
fátyolból való női előkötény, fejér és fekete selyemmel s ezüst 
fonallal átszőve ; női előkötő ruha fejér fátyolból ; két és fél öl 
finom török selyem fonal ; öt ])ár tászli ; 50 öl keskeny szalag 
több darabban ; egy fejér fátyolból való női ing, egy gesztenye- 
színű női keztyü ezüst fonal- és szalag csipkével, egy más tüdő- 
szín női keztyü. 

A 12-ik tetei alatti ládában: hat nöi czipö, egy riísze arany éá 
ezüst szövetből a többi különböző színű börböl ezüst fonallal kivarrva, 
beosára 13 r. ft 30 kr ej^y pár selyem pántofli, arany fonallal kivarrva, 
három ládikó, apáezák ktfzimüvc, egyben ezüstből es aranyból szőtt 3 
nyakravaló, a 2-ikban es tS-dikban szinten apáczák arany es ezüst him- 
zesü munkái : gyapott fürdőing, Cfxy fojer selyem fátyolból arany nyal r& 



*) A víz-órában az idő pcrezoit nem lef^ördüiő fővt^nyazemek. de 
víz-C8öppek jclölti^k. 



802 II. APAFI MIHÁLYNK, BETHLEN KATA HAGYATÉKA. 

nyeszin selyemből kdszült s égszínkék tafotával beszegett kabát, köz- 
nyelven: Schloff Roch, becsára 15 r. ft, veres selyem kelméből készült, 
aranynyal gyengén áttört, s veres tafotába szegett japonika, becsára 30 
r. ft. Egy felső német kabát, köznyelven : Rock hamuszín posztóból, 
8 veres tafotába szegve csipke és pitykék nélkül 10 r. ft, fejér stmez- 
tollas kalap arany szegővel 5 r. ft, ezüsttel szegve 4 r. ft. 

A 16-ik tétel alatti ládában, üvegnemüek, rézedények. 
A 17' ben kristályüveg lámpa, zöld üvegtartó szekrény; egy más 
kerek szekrény s benne azon kristályüveg kehely, melyet az öreg feje- 
delem czimere diszesit, kávépergelő rézedény, 9 czinn forma nádmi'z 
készítésre, két pléh tálcza, pástétom készítésre. 

A 1 8-ben a felébb ismertetett könyveken kivül van : egy próbakő, 
néhány ezüst tűvel, két szemüveg : egyik ezüstbe, másik csontba foglalva, 
1. látcső, egy magyar korbács réznyéllel, két régi vendéghaj, köznyelven : 
paróka. 

A 19-ben négy pergamentre festett kép. 

A 20. 21. 22. 23. 24. tétel alatt hat-hat ílaskóra való öt darab 
pinczctok, czín fedőkkel. 

A 25. tétel alatti ládában két fakcretü üveg lámpás. 
A 26-ban különböző szinü aranyozott poharak, fiaskók, karafinák. 
A 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. és 43.ik tételek alatt 
különböző pinczetokok 3-tól 10 üvegig, melyek sziuc zöld, fedelök czín. 
A 36-ik tétel 11-ik pontja alatt leltározva vaunak : 1. O nagyságá- 
nak, az ifjú Apaífy Mihály fejedelemnek két arczképc egy hosszú ládá- 
ban. 2. Egy nagy földabrosz, melynek cziiiie : Nova Totius Orbis Tabula. 
3. Bécs legfontosabb rajza. 4. Afrika foldabrosza. 5. Ázsiáé. 6. Magyar- 
országé. 7. Eiu'ópáé. 8. Amerikáé. 9. Egy foldabrosz, melynf'k czíme : 
Rcgnum Belgium. 10. Másik ily czím alatt: Scptemtrionalis Itália. 11. 
Más hosszú fóldabroBZ, melynok nevo : Mappa Alaatico Supcrioris et 
Inferioris. 

A 37-ik tetei alatt: üstök, mosdó mcdeuczék, rcz edény placsinta 
sütésre, réz tálak, kancsók, réz ágymelegítö, vas kanalak, serpenyők, vas- 
fogók, pástétomsütő eszköz 24 darabban, vajöntö eszköz. 

A 38-ik tétel alatt borhütö rézedény, a 39-dik alatt borhordú 
edény, a 40-dik alatt abroszsímító sajtó, 41. alatt viaszgycrtyás láda, 42. 
alatt gyógyszertárláda, 44. alatt ismét ágyneműk^ 46-tól 49. tételig 
értéktelen apróságok, ^i 

Jakab Elek. 



*) Az összeírok itt azt jegyezték meg, hogy ezek 9 év előtt 
hozattak volt lo. Bécsből. 



804 KÜLÖNFÉLÉK. 

nyal, nem eritica nélkül használta forrásait. Ha tehát mindketten 
Arduint Uartwigusnak nevezik, azt nem lehet tudatlanságnak, 
hanem csak annak tulajdonítanunk, hogy Arduin nem egyéb, 
mint a német, kemény hangzású Hartwich névnek, latinos, ola- 
szos átalakítása, mi phoneticus okokból is könnyen kimagyaráz- 
ható. Ha pedig Arduin egyenlő Hartviccal, és Hartvic Arduinnal : 
önkénytelenül eszünkbejut amaz Arduin györi püspök, kit Kálmán 
király 1097.ben feleségért Siciliába küldött s a ki 1103-ban — 
egy eddig még lappangó okmány kivonatában — Seraphin eszter- 
gomi érsek oldalánál szerepel. ') Meg volna tehát a magyar, vagy 
legalább magyarországi Hartvic püspök, ki Kálmán király idejé- 
ben, és a király parancsolatjára Szent-István királynak életét 
megírhatta. Hogy maga magát ellentétben a róla szóló fennma- 
radt két följegyzéssel, melyek közül az egyik határozottan olasz, 
a másik írójáról, eredeti formájáról pedig semmiféle tudomásunk 
nincs, Hartvicnak írtu, cs nem Arduinnak, azt talán annak tulaj- 
doníthatjuk, hogy német származású volt. Mindenesetre az Arduin 
és Hartvicus nevek azonossága erős ok a mellett, hogy az író 
Kálmán magyar király, és nem IL Endre fia, Kálmán berezeg 
és orosz királynak ajánlotta munkáját. Magának a munkának 
tflzctes vizsgálata megerősítheti, vagy meggyöngítheti ez okot, e 
valószínűséget : én azt hittem, hogy talán nem cselekszem egé- 
szen haszontalan dolgot, ha az érdeklődők figyelmét e körül- 
ményre, bővebb vizsgálás végett, fölhívom. 

Paulkr Gyula. 



MEGYEI ELET, ADÓZÁSI ES ÁRVISZONYOK 

Bor sod'Vnrmríjy éhen a XVI. ts AT//-/A: Hzdzailhun, 

ELSŐ közlemény. 

P^lveszö félben a megyei élet régi zománcza. fénye s ami 
annál még nagyobb baj, — régi jebnitőaége. Annyi százíiií viharja 
közt. mint egy-egy kis ország támadtak fel a karok és rendek a 
lM(*»zönlő ellenséggel szemben s akár insurrectióval személyesen is 
ülvén jó lovas háton, akár gyalogjis hajdút állítva inafruk helyett 
hősiesen védték megyéjük küszöbét. Igaz hogy így tulajdonképpen 

V) >rnl;it*'rra (íottfrid, Muratori Script. Ucr. Ital. V. r>ÍM). kiiu'k 
»jovionsií» t'i)i.si"npns;il>an^ már Katona fölismerte a ;iyöri pUsiiököt os 
olasz fordít.'iglian, Wcnzcl, (VmI. Nov. Arp. XI. '^^. 

-) Srhmidt Ariliicp. Strij?. 10. 1., w utána \Vcu/a1 i li. I. IT). 



k 



808 KÜLÖNFÉLÉK. 

Mint a következő évben lefolyt eseményekből látjuk Teufel 
nem fogadott szót Ferdinándnak. Mintegy 10—12 ezernyi ola- 
szokból, németek és morvákból álló seregével a helyett, hogy a 
felvidéki nemességnek Füleknél táborozó hét ezernyi hadával 
egyesülni sietett volna ; Drégely vívására ment. Aly pasa által 
azonban már Palástnál megtámadtatván megveretett, maga a 
magyarok által Ördög Mátyásnak keresztelt vezér pedig elfogat- 
ván később Konstantinápolyban vízbe fűlasztatott. 

1594-ben Pálfy és TeuflFenbach vezérlete alatt Fülek megví- 
vására sietvén az egyesült császári és magyar hadak a megfigyelő 
hadtest már mártius hóban Borsodban táborozik. Innen mártius 
hó 25-én a Mohy mellőli erődített táborából jelenti Teuffenbach, 
Mátyás főherczegnek, táborba szállását. Egyszersmind mellékelve 
küldi Áron vajdának a török hadra vonatkozó magyar levelét.^) 

1596-ban kezdődik azonban Borsod vármegj^ére nézve a 
tulajdonképeni sanyaruság korszaka, midőn Eger elestével s a 
keresztesi ütközet után jóformán folytonos ostrom állapotban van, 
majd végképen a török járomba kerül. 

Már június 6-án majd 15-én jelenti Prépostváry a brcsi 
császári udvari haditanácsnak a Miskolcz, Eger és Kanizsa körül 
való apróbb harczok után, hogy Miskolczról a császári csapatok 
Hatvan felé vonulnak.^) Octóber 22-én pedig Gráczba küldött 
levelében Miksa herczeg jelenti, hogy Mező-Keresztes irányában 
előnyomuló hadai Miskolczon keresztül vonulnak :i terepre.^) 

SzENDUEi János. 



') Bérffi cs, hh\ hadi ha'ltáv. 15ÍU. ^'^o 8Z. alatt. 
-^ r. o. ITiOG. '3/^ es 0/23 8z. alatt. 
3) r. o. ir>«)G. '0/7 8z. alatt. 



816 TÖRTÉNETI IRODALOM. 

tunk XV. Lajosról, a ki megparancsolta, hogy udvarában a fol 
sem vevést kell adni s egyáltalában nem beszélni ez ügyről. 

Parisban ellenben már nem érvényesült a királyi parancs. Ke- 
serűen szidták Frigyest, gúnyos dalokat és képeket terjesztettek 
Belle-Isleröl és Fleuryröl. Az utóbbi egy helyt úgy volt föltün- 
tetve, a mint négy kéz-láb áll Mária-Terézia előtt s ez korbácscsal 
üti a bibomokot. Mindenki érezte, hogy az eddigi hadviselés és az 
abból természetesen kifejlett külön béke szégj-enletes Franczia- 
országra, úgy hogy bizonyos nemzeti elkeseredés volt észlelhető. 
Voltaire kevésbe is múlt, hogy meg nem bánta, midőn Frigyeshez 
üdvözlő levelet írt. 

Bécsben sem fogadták a békét jól. Mindamellett, hogy ez 
nagyon megkönnyítette Mária-Terézia helyzetét, a királynőből 
v^égh gyakran — különösen valahányszor sziléziait látott — 
kitört a harag s szidta az angolokat, a miért e békét tőle kierő- 
szakolták. Meg is jegyezte Robinson, hogy Mária-Terézia nem 
viseli sorsát királyi méltósággal, hanem sirdogál, mint valami 
közönséges asszony. Annál nagyobb volt nz öröm Angliában 
és Hollandiában. 

Frigyes első szereplése fényesen sikerült. Kivitte azt, hogy 
az addig csak kis hatalomnak ti^kintett Poroszország belépett a 
nagy hatalmasságok sorába, megmutatta hogy oly serege s any- 
nyi pénze van, hogy — kivált ha az ő eszét is számitásba veszszük — 
országos az európai államok rendszerében jelentékeny tényező, ha- 
bár (mint arról épen e háború ia tanúságot tőn) az ö szövetséges volta 
a legkevésbbé sem megbízható. Kivitte azt, hogy a német nemzet 
talált újból egy fejedelmet, a kinek emelkedésében a maga dicsősé- 
gét lássa s ezzel alapját rakta le a napjainkban megalakult Tj-Né- 
metországnak. S e ténynyel szemben nem fölöaleges-e taglalnunk 
— mint szerző is teszi — hogy az a Frigyes, a ki a francziákat Né- 
metországba hívta, jó német hazafi volt-e. üiplomácziai lángesze 
pedig remekelt azzal a borotva élén való tánczolással, a melyet a 
végből vitt véghez, hogy Francziaország szövetségét felhasználja, a 
nélkül hogy e szövetségből annak a legcsekélyebb haszna is legyen. 
Az igaz, hogy az akkori franczia kormányemberek is mintha 
teremtve lettek volna a »dupe«-i szerepre. I^roglie nem tud Fri- 
gyesnek ezen művészete iránt lelkesülni s mivel az hazájára káros 
volt, nem is csodálkozhatni rajta, de ha igazak akarunk lenni, nem 
kell-e megvallanunk, hogy alapjában FVigyes sem volt sokkal 
rosszabb azoknál, a kikkel dolga volt, csakliogy sokkíil okosabb s 
míg azok holmi apró czélokért követték el gonoszságaikat, o leg- 
alább egy nagy ügy érdekében 

SzALAY József, 



MAGYAK TÖRTÉNELMI TÁRSULAT. 

A NYÁRI szüNKT UTÁN oct. 4-611 tartá társulatunk első választmánvi 
gyülcsát b. Kemény Gábor elnöklete alatt. Mindenekelőtt a nyári soproni 
kirándulásról tett a titkár előterjesztést s ajánlatot tön, hogy kiknek 
küldjön a társulat ottani kutatásai előmozdításáért köszönő-levelet. Az 
ajánlatba hozottak erdemeit a kiránduláson is elnöklő b. Kemény Gábor 
szinten kiemelvén, elhatároztatott, hogy köszönő-leveleket kapjanak a 
kirándulási emlékkönyvvel együtt: Sopron sz. k. város közönsége; Sop- 
ron-megye közönsége ; hg Esterházy Pál főispán ; Horváth Boldizsár a 
hg Esterházy javak zárgondnoka ; gróf Széchenyi Béla ; özv. Niczky 
grófnő ; Fink János soproni polgármester ; Hannibál János megyei fő- 
jegyző ; Dr. Maycr Gyula berezegi jogügyi tanácsos ; Szilvjíssy Márton 
ügyvéd ; Tomsieh 4^ál ügyvéd ; IViur Iván a M. T. Akadémia 1. tagja 
(kis-czenki levéltárnok) ; Diem Gusztii v Sopron városi levéltárnok ; Nagy 
Miklós Sopron-megyei levéltárnok ; Mandl János kis-martoni főlevéltár- 
nok ; és Kis-Marton sz. k. város közönsége. 

Ezután a soproni kirándulás régészeti bizottságának előterjesztése 
tárgyaltatik, mely szerint az ottani műemlékek conserválása iránt a tár- 
sulat lépjen k(')zbe az illető hatóságoknál. Ezen előterjesztést, a választ- 
mány, mint nem hatáskörébe tartozót a műemlékek országos bizottsá' 
gához határozza pártolólag áttenni. 

Titkár jelenti, hogy Schrauf Károly bécsi cs. és kir. államlevél- 
tári fogalmazó két oklevelet küldött újabban ajándékul a társulatnak. A 
köszönettel vett oklevelek a társulat levéltárában : a N. Múzeumban 
helyeztetnek el. 

Evdíjas tagokűl megválasztattak : a berezeg Esterházy könyvtár 
Kis-Martonban (aj. a titkár) ; Palm Miklós kegyesrendi áldozár Bpesten 
(aj. Bartos József) ; llosvay Sándor földbirtokos Nyír-Medgyesen és Liszlca 
Nándor jogtanár Debreczenben (aj. Lehoczky Tivadar)*; Dr. Pártos Béla 



818 tArcza. 

ügy ved Bpcsteu (nj. b. Koinony Gábor'^: Gróf Zxúcí/* Miklós joghallgató 
Níigy-Szcbouben (aj. Pottkó Béla) ; Gyurálz Ferencz cv. leikosz Pápán 
(aj. Kiss Emő" ; Gnha Pál kcgyesrcndi tauárjelölt Kolozsviirt (aj. a 
titkár). 

Titkár bemutatja dr. Ptudcr Gyula az orsz. levtfl tár igazgatójának 
958. 6z. a. kelt átiratát, mely szcriut a Csicjten^csMá levéltárát az orsz. 
levéltárban helyezte cl s kívánja, hogy c leve'ltárból a társulatnál Icvö 
oklevelek is bcadassauak az orsz. levéltárba. Titkár megbizatik, hogy c 
leveleket a kikölesönzö Véghelyi Dczsü tagtársunktól bekérje. 

A folyó üiyek elintézése után dr. Károlyi Árpád >Nemesi akadé- 
mia terve a múlt század első feléböU ez. értekezését olvasta fel iSctí- 
thvzly Lajos. 

Vcgül Ahoji Lajos mutatta be :>A rózsa rend (múlt századi titkos 
társulat^c ez. értekczési't. 



— A M. TöuTKXKi.Mi Társulat novemberi választmányi ül<Ssét 8-án 
tartotta meg. Felolvasó Szilágyi Sándor volt, a ki sajtó alatt IcvÖ mun- 
kájából az Krdclyi Országgyűlési Emlékek IX. kötetél»ol mutatott be kct 
önálló részletet: 1. Brandenburgi Katalin vezeklését. 2. Zólyomi Dávid 
notn perét, élőszóval. 

Folyóügyckre kerülvén a sor, a titkár kegyeletes szavakban emlé- 
kezik meg egyik legbuzgóbb választmányi tagunk, a Jász-Kúnok törte- 
netének jeles írója Gjárján I^f'-án kir. táblai bíró haláláról s indítvá- 
nyozza, hogy a társulat részvétet jegyzökönyvében is kifejezze s erről a 
megboldogult özvegyét értesítse. Az indítványt egyhangúlag elfogadták. 

Uj tagokúi megválasztattak : Dr. JauítM linrc, szolgabíró Nyitrán 
(aj. Tagányi és Szádeezky) ; Vizkeleti Vidtldfi Imre Pécsett (aj. a tit- 
kár) ; J*nrub^-J.y Pál cv. fögymu. tanár Kozsnyón (aj. Mikulik Józsefe ; 
Wír-jt/ János oki. tanár Bpesten (aj. Szádeczky} ; /'''.v/ Mihály Győrött 
(aj. a tiíkár\ 

Titkár jelenti, hogy Schrauf Károly bécsi cs. tis k. államlevcltári 
fogalmazó újabban ismét két oklevelet és egy l.')íí.'l-ik évi számadás- 
kíMivvet küldött társulatunknak. A választmán v köszönetet szavaz értök 
és levcltárábíin, a Nemzeti Múzeumban hclvcztcti el. 

Titkár bemutatja a Xttffy'rdrttfh' jilijtjii'iL'M/tj //</7//// //';/»/.■ úja V>ban mevr- 
jelent II ik kötetét, melyet a nagy- váradi püspök ad ki .«; Bunyitay Vinczc 



TÁR ez A. 819 

püspöki könyvtáruok ír — s melyet maga a püspök küldött meg társu- 
latunknak. A társulat köszönettel fogadja. 

Végül Csontosi János bemutat egy érdekes kéziratot II. Ulászló 
könyvtárából, melyet f. d. nc'metorsziigi tanulmány útjában a nürnbergi 
városi könyvtárban fedezett föl s melyet ezen könyvtár a Nemzeti 
Múzeum könyvtárának most küldött be hat lieti tudományos használatra. 
A kézirat latin nyelven van írva s a kiválóbb török szultánok életrajzát 
tartalmazza. II. Ulászlónak van ajánlva^ kinek monogrammja (W. R, 
= Wladislaus Rex) a czimlapou látható. A kéziratot 7 fényes miniatűré 
díszíti, melyek ug}'anattól a miniatortól valók, ki a Corvina számára a 
velonczei Averulinus és müncheni Aristeas codcxct festette. Ez a 7-ik 
kézirat, a melyet II. Ulászló könyvtárából ismerünk. Tüzetes ismerteté- 
sét a M. Könyvszemle legközelebbi füzete fogja hozni. 

A választmányi ülést zárgyülés követte. 



VIDÉKI TÁRSULATOK. 

— A .^Délmagyasországi Történelmi és Réqészeti TAksulat* Xll-ik 
évi közgyűlését f. é. jun. 1 9-én tartotta meg, Ormós Zsigmond főispán 
elnöklete alatt Az emelkedett szellemű elnöki megnyitó után Pontclhj 
István főtitkár olvasta fel jelentését a társulat egész évi működéséről. 
Odor Samu pénztárnok jelentése szerint a társulatnak volt akkor 
3733 frt 44 kr tőkéje^ s 3315 frtnyi követelése. Ezután Ormo'íí Zsigmond 
értekezett az 1880. évben üettán talált érmek egyik — a régészet terén 
eddig még ismeretlen példányáról, mely az ö meghatározása szerint II. 
Endre idejéből származik. Hácz Károly »Azástyi apátságról^ értekezett. 

A »l)KLMAOYAnOUSZ.\ai TöUTKXKLMI É8 RÉGÉSZETI TÁRSULAT* a 

nyári szünet utiln sept. 26-án tartá első választmányi gyűlését, Ormós 
Zsigmond főispán elnöklete alatt. Fonlclly István főtitkár terjedelmes 
jelentéibe után felolvastatott Pesty Frigyes »Bizere és Zásty« ez. rövid 
értekezése, melyben ö Rácz Károly ellenében a Bizcre és Zásty név azo- 
nosságát tagadja s a zástyi apátság hol fekvését további kutatások fel- 
adatának jelenti ki. MUleher Bódog » Ujabb délmagyarországi őstelcpekc 
ez. tanulmánya az idő előrehaladta miatt nem kerülhetett felolvasásra^ 
de azóta megjelent az » Értesítő* -ben. 



\. 



822 TÁRCZA. 

Villán^ Szaniszló értekezése, >£sztcrgoin fölszabadulása c Dr. Merényi 
Lajostól, »Török világ Esztergomban < töredék Holitzer kiadatlan müvc- 
böl ^Esztergom fölszabadulása cmlékérmcic Tergina Gyulától. A szcp 
kiállítású füzet ára GO kr. 

— Dr. Károlyi Árpád becsi cs. és k. államié véltá rí fögalmazó a 
keleti akadémián a magyar nyelv és irodalom rk. tanárává neveztetett ki. 

— Dr Bállagi Aladárt, a ki eddig a budapesti egyetemen a világ- 
történelem helyettes tanára volt, ö felsége a vallás- és közoktatásügyi m. 
k. minister előterjesztésére a budapesti tudomány egyetemen a történelem 
nyilvános rendkívüli tanárává nevezte ki f. é. aug. 20-án. 

— A Stamffel Károly által kiadott »Magynr Helikon c-ból egy 
egész sorozat űj életrajz jelent meg : » Ányos PáU Endrőditöl, »Bárő 
Balassa Bálintc Endröditöl, »Csokonai« Badicstól, »Garay« Fcrenczy- 
tol, »Báró Jósika Miklós<^ Vutkovicbtól, ^Kazinczy Ferencz« Andrásai/ 
Jcuötöl, -^Kisfaludy Károly« Andrásit/ Jenötöl, >Kisfaludy Sándori 
Badics Ferencztöl, >Tompa Mihály« Fereuczytöl y »Zrinyi Miklósa 
Vernccztől. Egy füzet ára 20 kr. 

— A M. TöRTÉXELiii Társulat soproni kirándulása még egyszer 
szóba került Sopron sz. k. város törvényhatósági bizottságának oct 24-én 
tartott ülésén. Társulatunk köszönőlevele felolvastatván és bemutattatván 
a kirándulásról kiadott emlékkönyv, Szilvássy Márton indítványt tett, 
hogy a város közönsége rendelje meg az emlékkönyvet minden helybeli 
küziutézet s minden törvényhatósági tag részére egy példányban — 
hogy így a kirándulás alkalmával felkutatott történelmi kincsek mennél 
szélesebb körben ismeretesek legyenek s az irántuk való érdeklődés foly- 
vást ébren tartassék. — Az indítványt egyhangúlag elfoijjadták. l'anú- 
jclo ez Í8 Sopron város nemes érdeklődésének a hazai történelem iránt. 

— A M. Történelmi Társulat SOPRONI kirándulásáról Maiarurszky 
Béla tagtársunk csinos Emléhhöni/vet szerkeszt^^tt, b. Kemény Gábornak, 
ottani elnökünknek ajánlva. Az Emlékkönyv Sopron fényképét, a kirán- 
dulás, az ünnepélyek leírását, a felolvasásokat, a bizottsági jelentéseket 
tartalmazza. Ara 1 frt 20 kr. 

— K. Nagy Sándor tagtársunk, a kinok a múlt évben jelont meg 
történeti rcniiniscentiákban gazdaj;: »A Székely tV>l(lön és az Al-l>unán« 
ez. lítirajza ; most újabban nem kevésbé érdekes munkát rendez sajtó alá : 
^ liih(iror>t'^á(jhóH cz. a. A nmuka czélja (a mint az előfizetési felhívás 
mondja) Bibarmegye történeti és természeti nevezetességeit megismer- 
tetni útirajzok alakjában ; elvezet a történeti rnilékekben oly gazdag 
iéj;i várakhoz^ várromokhoz, régi templomokhoz Biliarnníjrye területén. — 
A könyv 1 S 84. jan. véj^én fog megjelenni lü — IS íven ; <'gy példány ára 
1 frt. Az í'löfizetések szer/öhöz Nagy -Váradra (^A'asfiirdö) ez ('v végéig 
küldendők. 

— NíLLKs N. insbnirki egyetemi tanár, egy 7Vv/v Frigyosboz inté- 
zett levelében közli, hogy az oláliok egyházi uniójára vonatkozó Codexét 



824 TÁRCZA. 

TÖRTÉNELMI KÖNYVTÁR. 

— AnjoüKORI OKMÁKYTÁR. a M. Tud. Akadémia tör. bizott- 
sága megbízásából szerkesztette Nagy Imre. Ill-ik k. Bpest, 1883. 8-adr. 
Vr es 650 1. 

— Archívum Rákoczianüm. II. Rákóczi Ferencz UEvkLr 

TÁRA, bel- cs külföldi irattárakból bővítve kiadja a M. Tud. Akadémia 
tört. bizottsága. Klsö osztály. Had- és Belügy. Szerkeszti TAa/y Kálmán. 
IX. Bottyáu János levelezései. Bpest, 1883. 8-adr. XXXII és 849 1. 

— A BUJDOSÓK LEVÉLTÁRA. A gróf Teleki-család maros-vásár- 
helyi levéltárából kiadja a M. T. Akadémia törtéiielmi bizottsága. Sajtó 
alá rendezte DeÁk Farkas. Bpest, 1883. 8-adr. XIII és 365 1. 

— A Jász-KúNOK Története. írta Gyárfás István. Szolnok. 
1883. 8-adr. Oklevéltár a Il-ik kötethez 393—487 1. lU-ik kötet XIX 
cs 520 1. ért egy oklevél facsimile. Áru 4 frt. 

— Ujabb délmagtarországi östelepek. Irta MUleker Bódog 
öt könyomatű táblával. Temesvár, 1883. nagy 8-adr. 165 11. Ara 60 kr. 

— Adatok AZ 1825-iKi ORSZÁGGYŰLÉS történetéhez. Közli 

Vof^zavy Kolos. Győrött, 1883. nagy 8-adr. 372 1. 

— A Magyar Millenariüm. Visszapillantás Magyarorsz^íg 
1000 éves történetére. Irta llelmár Ágost. Pozsony, 1884. Kiadja 
Stanipfel Károly 8-adr. 32 1. kéi>ekkel. Ára 20 kr. 

— Bosnyák FÖFD és népe. I. Bosznia és Herozcgovina törté- 
neti és néprajzi leírása. Irta Stra umz AáoXí :, második kiadás. Bpest, 188 «S. 
Hadr. VIII és :30I 1. Ára 2 frt. 

— Bosnyák föld és népe. II. Bosznia és Uenzogovina poli- 
tikai, közgazdasági és földmjzi leírása. Irta Strau^z Adolf. Bpest, 1883. 
K-adr. XII és 240 1. Ára 1 frt 80 kr. 

— Mikes Kelemen klkte ks munkál írta /mrr Antal. Bpest, 

1S83. 8-adr. 35 1. 

— Magyarország államklp:téböl 1541 — 151)4. írta fíárz 

Círza. Bpest, 1883. 8-adr. 56 I. 

— A történelem tanítása a KÖZÉPTAN0DÁKB.\N. írta Fftzr- 
kan Sándor. Debrcczcn, 1883. 8-adr. 40 1. Ára ííO kr. 

— Pozsony megye helynevelnek magyarázata dr. Watju^^r 
Ljijostíil. Pozsony, 1883. 8-adr. 8 1. 

— GekCIIICHTE DER BÁ('8KA von Fridrirh ."^Ulízn-. Ncusatz. 
1 883. .S-adr. 86 1. 

— JoHANN AnDREAö V. LlEBENBEKG, <lcr líiiniisrh-kaiserli- 
clion Mají'stíit Kath nnd Hiirgrrm<'ister von Wien, (1683 lieraiisgogelien 
von Victor V. Reiuur. Wien, 1883. na-:y 8-Mdr. 30 I. Pnis 30 kr. 

— Bes(mikeibiing DER Szepes-Bélaer Tropfstein-Höhle 
von S. Wfbn-. Szepes-Béhi, 188:1. kis 8-adr. 6;J 1. 



VARADI PÉTER KALOCSAI ÉRSEK ÉLETE. 

1483—1511. 
nARMADíR í:q befejező közlemií:nt. 



XI. 

A péter-váradi apátság visszaszerzésére czólzó törekvések- 
kel egyidejűleg, a kalocsai érsekség egyéb jogai érvényesítése és 
birtokai megvédelmezése folytonosan igénybe vette Péter érsek 
tevékenységét. 

Azon küzdelemben , melyet II. Ulászló erőtlen kormány- 
zása következtében , hatalmaskodó olygarchákkal és féktelen 
nemesekkel folytatni kényszerölt, jelentékeny előnyöket biztosí- 
tott neki azon benső baráti viszony, a melyben Kinizsi Pál- 
hoz, az ország alsó répzei főkapitányához állott. Ez mindig kész 
volt érdekeit fölkarolni. Es nem elégedett meg azzal, hogy eset- 
ről-esetre nyújtott oltalmat; egyik hadnagyát Lónyai Albertet, 
— ki később, mint zenggi kapitány nevezetes politikai szerepet 
játszik — a király jóváhagyásával »az érsekség jogai fölügyelő- 
jévé c rendelte. ') 

Az érsek emellett nem mulasztotta el az egyház fegyve- 
reihez is folyamodni. Kérésére, a pápa az esztergomi érseket, a 
váradi és zágrábi püspököket a szent-szék teljes hatiilmú bizto- 
saivá nevezte ki, avégből, hogy a kalocsai érsekség idegen kézre 
jutott birtokai visszaszerzésében közreműködjenek. *) 



^) A király, 1493. nyarán, rendeletét így czimezi Lónyailioz: 
»cx speciali commíssionc nostra, ad superintendendum iuribus Ecclesiac 
Colocensis, per Paulum de Kinis, specialitcr deputato.« Epistolac. 113.1. 

2) Az 1404. ootóbcr 30-án kelt pápai irat Thnncrncl. TI. 544. 1. 

Századok. 1883. X. Füzkt. 54 



"f '.El.-.': ?:i.TFtt 

P'-^.r..riKft r]lr::-.*f^i'* 'wLi^Jiii'j'It KÚ^'jrr.ilű J'Tú^:^tA*j;ii, ICiSJiL^ 

if:7V: r£ui:'4?:. LoT!" .i2 ^'•riLTi^ír biriíjkair. :i4t-zct:i*: í TiIkő-m-r,rTr: 
>.^ri Tr/:r. *:;foí?i.4h^. é« ^ za::.^: 74rT:A«'v,k i j-:'Z.dji:kri bízót': 

TiírlyO! f:!*ÁTOZtik : BáLtn LőrLCZ»:^rI -Z'^Tetk-rZV-r. i Tldí^Irl. 

A kiráivi t.örr^:,7Sí2^k .l k*^: virr^jtZT...: kír.'-ri^^r-r k»:»:íe- 

Az rjty>bh!;ikri.ik ?i koro:;ár^j. íizáilott birtokiiib'!!. a kirllT a Tilk6- 
Uif'/jf'Á Zloh^cz HzlstíiolSL) kíi-ítélvt urt'-2^k:iÍTa".. ú^ szinién a 
bác*-fíi<-tfv*rí Vaahiptf. ux^.zőyÁT^^x »'r« fitf-.'.z L-rlys-^cet a kalücsii 
*'r^f:k-'/'í£Uhk a/Iomárjyozta. ijf-r/ii káq/jtlá--y: ;* ízeLved-tt károkért. 
— habár í-z'rkk*:!. niint a királvi oxl^'.frl líiesirzvz: : ^ hű;el*rcek 
'>f'íí/>;?i jav;ii nem ének toi, — f= jiiTa!rii-.'i! :«zori kiviilO szo]f;íiatok 
fí-iébcrri. rfjolvírket lV;ter érí»:k r.ír/v kőit-?-!'.::! -* ►ri/rHE-rei tOiáMo- 
zá- 'tval. az ornz^'nfiiah U-tt. -'; 

Az ér^í'-k — a ki mo-íi ZalLa vArit i? vi^sz ifojlaha — 
-ietett az fjj «zerz'rii*'iiy*k birtokába Ié|iiii. B*íik látása Vaskapun 
Naíív- í'h Ki--Gíníí:zeii akadálv nélkül töri«^Dt ii-eg. De Zlakó- 
czoíj náíjffi és Ki-sborváti '-lleníZtíjült'.k. Ekkoi Kílízsí bizatuit 
m'-g. hoíry ;i bí-iklatást erőbat:iloiiJiiial lVigaiiato>íts;i. Valóságom 



', Kz<:n r«--izlírt<^kí:t a/ 140^;. 0't'>b»:i 20-iki kir:i:_vi ítéletiével 
t;irt;ilinaz%M. Kpi«tolac. '5 — *J- II. 

'^, A királvi ít<-letlev«*l, cs L'láüzlúuak 14ík;. -irz.-n Kiui/.<.: Tálh"/ 
iiití'/í'tt r<'ii<1*-Ií*t«;. Kpífltolat-. 7 — !.'»., il-'í 11. 



828 VÁRADI PfcTER 

Dráfifi Bertalan erdélyi vajda a Péter érsek által bírt 
szent-jobbi apátság bihar-megyei birtokait fosztogatta. Az érsek, 
hogy békés szomszédságot biztosítson magának, évenkint bizo- 
nyos mennyiségű szerémi bort szolgáltatott neki. De ezzel nem 
fegyverezte le. Drágíi gyakran adott okot panaszra. *) 

Más szomszédokkal, hogy őket károk elkövetésétől vissza- 
tartsa, egyességre lépett ; kölcsönösen kötelezték magokat, hogy a 
fölmerülő nehézségeket barátságos utón fogják elhárítani, és szük- 
ség esetében, a vitás kérdések eldöntését békebírákra bízzák, a 
kiknek ítélete előtt föltétlenül meghajolnak. Ily egyességre lépett, 

például, Kálmáucsehi Domuukos fehérvári préposttal. Mindketten 

» 

megfelelő utasításokat adtak tiszteiknek. Es Péter érsek, mikor 
az első panasz érkezett hozzá, mindjárt megparancsolta, hogy az 
okozott kárt >utolsü fillérig* pótolni kell. Egyúttal biztosította a 
prépostot, hogy jövőben ^kötözve viteti eléje« tiszteit, akik kárt 
okozni merészelnek. ^) 

Kcvésbbé szíves viszonyban élt Bakocs jTííwuís egri püspök- 
kel, kinek titeli prépostsága az érseki uradalmakkal határos volt. 
A régi vetélytársak és ellenségek között a szomszédság gyakori 
súrlódások kútforrásává lesz. Már 149i^-ben, Bakocs vádat emelt 
az érsek ellen, hogy a prépostsági mahnait elfoglalta és jobbágyait 
zaklatja. A király megintette az érseket ; de ez alaptalannak 
nyilvánította a vádat, és a püspök ellenséges érzületére vezette 
vissza. »Tudja meg felséged — írja egyebek között — hogy mi 
szenvedtünk súlyos károkat vetélytársaink és egyházunk ellensé- 
gei részéről ; és még mindig hiába várjuk, hogy felséged megol- 
talmazzon minket. Ha a felséged iránt tartozó hűségtől és enge- 
delmességtől eltértünk volna, va;iy eltérni hajlandók lennénk; ha 
a helyett, hogy felséged oltalmában bíznánk, a boszúvágy sugal- 
latait liallgatnók meg: ellenségeink bizonyára nem maradnak 
büntetlenül. Azonban mi ezentúl is híven fogunk felségedhez 
ragaszkodni, és reméljük , hogy felséged végtére, hivatása és 



^) Az crack 149'). július 2.*i-:íii :i váradi püspökhöz, l'líH). ós 
14'»7-1m-ii Drúgfihoz írt levelei. 184.. 12r>., 100. II. 

-) IVt<;r lírack levelei Kálmjíncsfliiliöz, ll;r|. nttveinlKT 1,va 1 1 *.».'». 
í.hriiilr líVru. 104., 150. 11. 



ft30 VÁRADI PÉTER 

szenvedne kárt, mint az érsekség, mely a közterhek viselésére kép- 
telenné válik. « ^) 

Mikor Beriazlü János szerb deszpót jobbágyai vonakodtak 
a tizedet megadni, a király fölhívására, Som Józsa főkapitány 
elrendelte, hogy az alispánok erőhatalommal járjanak el az ellen- 
szegülök irányában. Beriszló az érsekhez fordult De ez azt vála- 
szolja, hogy a tizedeket, melyekből hadait tartja, el nem engedheti, 
és különben is köteles egyháza jogait megóvni. ^Isten — úgy 
mond — Magyarországot kereszténynyé tette, nem schismaticussá ; 
és a deszpótnak nem áll hatalmában, hogy azt szerb országgá 
alakítsa át. Keresztény országban, keresztény uralkodó alatt, a 
keresztény nép keresztény törvények és erkölcsök szerint köte- 
les élni.« *) 

Más urak alattvalói is, >rácz hitökre« hivatkozva, kísérletet 
tettek a tizedfízetés alól kivonni magokat. De a király Bács-, Bod- 
rog-, Csongrád- és Szerem-vármegyékhez intézett rendeletekben 
megparancsolta, hogy > bírságokkal és más alkalmas eszközökkoU 
kényszerítsék őket kötelezettségeik teljesítésére. ^) 

Péter érsek nem egyszer kénytelen alkalmazni az egyházi 
büntetéseket is, melyeket a kánonok iiz egyházi jövedelmek meg- 
csonkítására szabnak. Az 1496-ik év végén Szabadka városát 
interdictum alá vetette, a melyet a király közbenjárására fölfüg- 
gesztett ; de úgy, hogy ismét hatályba lép, ha négy hó lefolyása 
alatt a város lakói tartozásukat nem teljesítenék. *) 

Mindazáltal egyedül végső szükség esetében és mindig kellő 
óvatossággal nyúlt az egyházi fegyverekhez. így mikor Bács-me- 
gyében több helyen a tized fizetését megtagadták, a plébánosok- 
nak meghagyta, hogy az ellenszegülőket egyenként keressék föl, 
intsék meg őket, és hívják föl hogy kilencz nap lefolyása alatt 
vagy a tizedet szolgáltassák be, vagy tized-mentességöket igazolják ; 
csak ha egyiket sem teszik, sújtsák őket a kiközösítés bünteté- 
sével. ^) 

') Ulászló király llíí4. május lO-iki remleleto. '2y)'J. 1. 

») Pctor orsek 1496-ik cvi levele. 124. 1. 

3) A dátum nélküli királyi rendelet 207. 1. 

*) Péter éreek 1497. január 3-án kelt levele. í«:». 1. 

*^ íVter orsek 1490. január í»-dn kelt rendelete. 101. 1. 



j? 



832 VÁRADI PÉTER 

árikor íi hosszú fogság után szabadságát visszanyerte, azouual 
isnul :i politikai mozgalmak árjai közé vetette magái De a hajó- 
törés után, melyet másodízben szenvedett, a politikai ambitiót 
végkép száműzte lelkéből. Szerencsésebb vetélytársainak engedte 
át a tért. Ezek versengéseit, elvonúltságából, bölcsészi nyugalom- 
mal szemlélte és bírálta. Fölismerte most már a veszélyt, melylyel 
a főpapok határtalan nagyravágyása az egyház tekintélyét és 
hatását fenyegeti. ^Mérsékletre és szerénységre szoktassuk lel- 
künket ; — így ír egyik levelében — mindenki elégedjék meg a 
magáéval, nehogy ezt is elveszítse, míg a máséra vágyódik.c És 
a költő mondását idézi: »Magua caduut, inflati crepant, tunie- 
facta premuntur.« *) 

Bizonyára inkább kötelességérzet, mint hatalomvágy kész- 
tette arra, hogy a biics-mcgt/ei örökös föispánsáijof , melyet elődei 
viseltek, és fogsága idejében Kinizsi Pál nyert el, visszaszerezni 
igyekezzék. 

Mikor 1494 tavaszán, a Kassán mulató 11. Ulászlóuál 
megjelent, előterjesztve* erre vonatkozó kérelmét, kifejtette, hogy 
egyházára a főispáni tiszt elvesztéséből nagy hátrányok származ- 
hatnak. Kinizsi kész volt barátja javára lemondani. Ulászló tehát 
a főispáni tisztet Péter érseknek visszaadta. 

Néhány hónappal utóbb Kinizsi meghalt. Helyébe a király 
jiz alsó részek főkapitányává és temesi főispánná Som Józsát 
nevezte ki ; egyúttal, hogj' tekintélyét emelje, Péter érsek meg- 
egyezésével, ideiglem'sen a bácsi főispánságot is ráruházta ; ígér- 
vén, hogy rövid idő múlva újólag az érsek rendelkezésére fogja 
bocsátani. És a következő év végén Péter érsek sürgeti az ígéret 
teljesítését ; a mi meg is történt. ^) 

Péter érsek, miként magatartása a bácsi főispánság kérdé- 
sében mutatja, bár politikai vezérsz(U*epre nem vágyott, állása 
minden kötelesséiíét lelkiismeretcsen kívánta teljesíteni. Királya, 
kihez megingatliatlaii hűséggel ragaszkodott, mindenkor biztosan 
szánn'thatott reá. 

I^anderiuma — melynek létszámát az llOH-ik évi ország- 

^ A [m'cí*í püspük tisztóhrz l-lí»r»-licn írt livolf. l^S. I. 
■ Az 1 líK"). (U'ccinbcr 2I-iki királyi rondoKt. SO. 1. 



834 VÁRADI PfeTER 

a csatornát később a Mosztonga patakkal összekapcsolta, éí> úgy 
vezette, hogy a bácsi várat egészen körülfogta. ') 

Míg ekként a haza védelmének biztosításán fáradozik : a 
belbéke megszilárdítása volt leghőbb óhaja. Mély fájdalommal 
tölti el lelkét az elhatalmasodó pártviszály. » Minél jobban meg- 
foutoljuk — írja egyik levelében — a jelen idő állapotát és 
gonosz viszonyait, annál inkább följajdulunk ; mert látjuk, hogy 
Isten haragját vontuk bűneinkkel szerencsétlen országunkra. A 
lelkeket elhagyta az isteni malaszt és a keresztény szeretete Az 
ördög, minden gonosz szerzője, egyenetlenséget és gyűlölködést 
támaszt A helyzetet Lucanus két szavával jellemezhetni : Min- 
denütt seb I Es egy másik költővel fölkiálthatni : Az örvény felé 
rohanunk !« ^) 

Szüntelenül azon fáradozik, hogy a viszálykodókat kibé- 
kítse. Szívesen ajánlja föl közbenjárását. A Báthoriak, Beriszlók- 
hüz és a Gerébekhez intő leveleket intéz.®) 

Újlaki Lőrinczet ismételve kéri és inti, hogy erőszakos 
tettek elköveté>6töl tartózkodjék. Egyik levelében figyelmezteti, 
hogy ha már ^a földi fejedelemtől nem fél, rettegjen a királyok 
királyától, a ki az elkövetett sérelmeket nem hagyja megtorlás 
nélkül.« Es mikor Újlaki a király ellen fegyvert ragadott, meg- 
feledkezve a bántalmakról, melyeket tőle szenvedett, minden 
alkalmat megragadva, oda irányozza igyekezetét, hogy a király 
haragját csillapítsa és a lázadó főúr részére kegyelmet eszközöl- 
jön ki. *) 



*) Ezen munkálatokról 1-197. april 27-en értesíti Búthori Miklós 
váczi püspököt. 75. 1. — A I»ác8Í várról «.'íí az azt környező csatornák- 
ról tüzetesen értekezik Henszimann Imre, az általa eszközölt ásatásokról 
szóló jelentéseiben. Arcbaeologiai Értesítő. III. 3 OS., IV. 2., VII. 78. 1. 

^) 1401. tlccember 17-on a fehérvári )>ropo8thoz írt levele. 

3) Ilyenek például 14í»l. július 11., liJ., september 21-én írt 
levelei. i<3., 85., 220. 11. 

*) 1495. mártius 2S., 1 100. február 0. és nctóbrr 27-én Újlaki- 
hoz írt levelei. 03., 12H., 1G5. 11. 



8:U> VÁUAin PÉTER 

ós bűneik bocsánatának elnyerése végett járulnak az oltári szent- 
segliez. Ekként, mivel szennyes lélekkel és tisztátalan ajakkal 
veszik az Úr testét, bűneiket újabbakkal tetézik. . . . Istenfélő, 
ájtatos embereknek fensöbb sugallat tudtul adta, hogy Isten 
boszúló karja három súlyos vétek miatt nehezedik a keresztény 
egyházra ; s ezek között a főhelyet az oltári szentség méltatlan 
vétele foglalja el. Ezért bocsátja Isten a kereszténységre a pestist 
és háborút, a belviszályokat és a csapások egyéb nemeit Ezért 
engedi meg, hogy törökök zsarnok hatalma diadalmaskodjék. « ^) 

Es míg azon volt, hogy a templomok a fejlődött ízlés igé- 
nyeinek megfeleljenek, és fenyőket Olaszországból hozatott mű- 
tárgyakkal emelj e^); súlyt helyezett rá, hogy jeles hitszónokok 
hirdessék híveinek Isten igéjét. ^) 

Az ctjyhítzi fegi/elem helyreállítása és fönntartása érdeké- 
ben buzgó tevékenységet fejtett ki. Egyházmegyei zsinatokat tar- 
tott, kánoni látogatásokat végeztetett. *) Kímélet nélkül alkal- 
mazta, szükség esetén, a legszigorúbb büntetéseket : az interdic- 
tumot, exconinmnicatiót ; és a papokat, kik rendeleteinek nem 
t-ngedelmeskedtek, javadalniaiktól fosztotta meg. ^) 

Mily féltékenyen őrködött papjai jó hírneve tolött, mutatja 
nyilatkozata a Szent-Ferciicz-rend bácsi custosának esetében. 
p]zt, mivel súlyos vádakat emeltek ellene, az érsek eltávolíttatta, 
lli'udtársai védelmére keltek. De az érsek azt válaszolta, hogy ha 
alaptalanok is a vádak, mivel ürügyet szolgáltatott azokra, súlyos 

'i 1196. iiuirtiuH 2<i-áii Zalankomen városához ezínizt'tt, <le ket- 
Hi'gkívül az cgyházmegyr üsszes kozsíogcilioz intézett Kvelo, 102. I. 

-) A király dútuin nélküli njánlólevele az érsek udvari embere 
n'pzc're, kit 01a8zor:<zágl)a küld »certis ornanientis eccle."»ia8ticis et rcbiis 
ad uflum eamndem ad modinn neecssarii?^' vásárlása végett, — 210. 1. 

''''Az 141H»-ikev eleji'n Ovörgy Ferem-z -rendű atyát mejíhívjji 
Oyörrol IMesra, hogy a naLryböjti szent-heszedekot a szekese^yliá/liau 
tartsa. GS. 1, 

M A péterváradi apátsághoz t:irtt»/ó lelkészek, mint láttuk, vona- 
kodtak a zsinatra megjelenni, i's ellenszegültek a Kánoni látogatÚBt 
ve'gzö crscki küldötteknek. Sajnos, a zsinatról egyeli tudósítások nem 
maradtak ránk. 

^- Újlaki emiatt panaszt ti^tt a pápa elutt, a ki IIOÍJ. oetóbcr 
li)-en vizsgálatot rendel. Tlicincr. II. ^^'J. I. 



R40 VÁRADI PÉTER 

nak, a humaDÍsta irányáról ismert váczi püspöknek — nagy élve- 
zettel olvastuk, és a mint ékesszóló előadását figyelemmel vizsgál- 
tuk, az irály tisztasága és szabatossága, a hajdankor komoly 
méltósága, mely átlengi, és mindazon kedves dolgok, a melyeket, 
irántunk való igaz szeretetének sugallatára, tudomásunkra hoz, 
gyönyörrel töltöttek el. Szókkal alig fejezhetjük ki, hogy a köny- 
vek szorgalmas olvasása, a tudomány művelése és az erény szere- 
tete, mennyire megdicsőítették Atyaságodnak a természettol nyert 
nemes szellemét. A mit erre nézve mondhatnánk, szándékosan 
elhallgatjuk, nehogy hizelegui látszassunk, és válaszunk hosszúra 
nyúljon. Ezeket mindazáltal elörebocsátottuk, hogy erényei ma- 
gasztalása, amire szeretet és tisztelet ösztönöz minket. Atyaságo- 
dat még inkább lelkesítse ; bár minden nemesért hevülő szelleme 
buzdításra nem szorul. « 

Báthori Miklós a levélben, melyre e sorok válaszúi szol- 
gálnak, fölkérte volt Péter érseket, hogy elődei nyomaiba lépve, 
a Bátliori-családdal jó viszonyt tartson fönn. >Régtől fogva — 
írja erre nézve az érsek •- át van hatva a meggyőződéstől, hogy 
állása és méltósága biztosabb és orösebb oszlopokra nem támasz- 
kodhatik*^, mint a Bátboriakra, a »kikhez gyermekkoruktól fogva 
a l)arátság kötelékei csatolják ;c és biztosítja, hogy »j6 és balsze- 
rencsében tántorithatlan hűséggel fog házukhoz ragaszkodni.* *) 

Es csakugyan mind a püspökkel, mind testvéreivel István 
ország])íróval és György főispánnal, mind végig zavartalanul állott 
fön a baráti viszony. *) 

Az érseknek bizonyára elég alapos oka volt ellenségek és 
vetélyti'irsak titkos ármányai és iiyilt roszakarata miatt panaszokra 
fakadni. 

De az igazi barátság részvétteljes vigasztalásaitól és önzet- 
len támogatásától sem volt mi'gfosztva. Azon időben is, mikor a 
hatalom magaslatán állva, olbizakodásával bukását olőkészítí»tte, 
képes volt mély rokonszenvet és állandó ragaszkodást ébreszteni, 
mely a szerencsétlenség napjait túlélte. 

') 1491. júniua 15on. 215. I. 

-) Vánidi Péter levelei gy üjtemí'nye'beii Hátliori Miklúshox 1i;írom, 
Hátliori Irttváiiiiox négy, Báthori Uyürgyliüz egy levelet találunk. A/. 
utóbbit . fr.'itrr «'t anúee fiufn^Htiut /i7/> rzíniezi. 



842 vÁRAüi pí:ter 

látogatja ot. és szívesen mulat heteken át az érsekség kasté- 
lyaiban. ') 

Váradi Péter élete utolsó esztendejében is, érseki székhelvéii 
vendégfii fogadta a királyt^ a mely alkalommal egész Európa 
figyelme Hárs felé irányult. 

A velenczoi köztársaság moreai birtokaiban és Dalniátiá- 
ban is, az ozmánok által fenyegetve, az 1500-ik esztendő elején a 
pápáv2il, a spanyol és franc/ia uralkodókkal szövetséget kötött, a 
török ellen nagy hadjárat indítása végett. Magj-arországot ia 
csatlakozásra hívta föl. Az 1500. tavaszán tartott országgyűlés a 
háborúban való részvételit határozta el. Ekkor megindultak a 
velenczei követekkel a tárgyalások, a melyeket lilászló uevél)eii 
négy királyi biztos vezetett : a kalocsai rrspk ia köztök volt. ^) 

A király jűlius ^l-Ou rendeletet bocsátott ki, a melyben a/ 
ország rendéit fölhívtíi, hogy Szent-Mibály napjára hadaikkal 
lifícHon jelenjenek nuíg, a bonnan személyesen fogja ök<'t a töriV- 
kíik ellen vezetni. ®) 

A király, 500 lovas rlén, főpapok — köztök a prímás — 
í's főurak kíséretében, ortól)er íí-én indult Báosra, a hol a velen- 
(zei követek ÍTuistiniani Sebestyén és Soranzc* Viktor szintén 
nií'gjelentek. A Budán megkezdett tárgyalások itt folytattatván, 
a szövetség megkötésére vez(»ttek ; Velencze a hadi költségekre 
százezer arany évenkinti segítséget biztosított Magyarországnak. 

Ezalatt a főrendek és vármegyék bandériumai is gyülekez- 
tek. November 9-ikén, a király tíz vagy tizenkétezer lovas fölött 
tartott szemlét a l»ácsi táborban. 

De a vármegyék túlnyomó többsége nem fe](;]t meg a királyi 
parancsnak. Ezen körülmény és ji nyugati batalm.'ik által igéit 
segédhadak elmaradása miatt, ahadjárjit nem jí*)tt létrr. A király 
november végén visszatért Budára. *•) 

') 1494. dcí-einhcrben IMcson, 141)5. janiiárt>an /ntiíii, 14í^'>. 
noveinl)cr OS dec('inl»crl)Cii, 149G. junii;ír olfjt'ii ní'i(>nii, ir»no. öszí'ii 
Háusou tartózkodik a király. 

^') Ouistiiiiaiii Sobrstvi'ii vcloiiczei knvot ir»(>r). nuijim 25 — 2H-ikí 
jvlontí'rtei, Marino Sanudn világkrónikájjiliaii. Türtriirlini Tár. XIV. 1 1 .'». 1. 

■') KovíU'hicli. VoHíigin ( ■íniiitioruin. 4.*»7. I. 

^) («ui»tiiiiaiii vcicnczci küvct I r»o0. novnnltr UK, 1 .-►., Ki-k.íii 



KALOCSAI Í:K8EK klktk. 843 

Ezen taDácskozásokban és készületekben Péter érsek bizo- 
nyara lelkesedéssel vett részt Elete alkonyára fényt áraszthatott 
az a gondolat, hogy a magyar korona elvesztett melléktartomá- 
nyai visszaszerzésének, a rabigában sinlö Byzancz fölszabadításá- 
nak nagy vállalata az ő érseki székhelyéről indul ki. 

ujabb csalódás várakozott rá. Es ez az utolsó. A király 
visszavonulását, a sereg fölbomlását nem soká élte túl. Halála 
napját nem ismerjük; csak annyit tudunk, hogy az 1601-ik év 
jűnius havában az érsekség üresedésben volt. 

Tetemeit kétségkivűl Bácson a székesegyházban helyezték 
örök nyugalomra. A sír, a székesegyház, a város elpusztult. 
Néhány évtized múltával az az ellenség dúlta föl, a kinek leküz- 
dése foglalkoztatta a főpap végső napjait. 

De míg a helyet sem jelölhetjük meg, a hol porai pihennek, 
és építkezéseinek alig maradtak fönn nyomai: iratai, négy század 
lefolyása után, el nem halványuló fényben tüntetik föl nemes 
alakját és fenkölt szellemét ; megvilágítják a viszontagságteljes 
életpálya azon ritkán jelentkező fordulatát: a mint lelkének a 
szerencse kedvezései között elvesztett egyensúlyát a megpróbálta- 
tás napjaiban visszanyeri ; a mint végzetes bukás után, az önmeg- 
tagadás és áldozatkészség szelleme újból az egyház és a haza 
javára tett szolgálatok magaslatára emeli. 

Fraknói Vilmos. 

Bácsról küldi jelentéseit. Társa november 14-iki'n Bácson meghalt. 
Tört. Tár. XIV. 192. es kk. 11. 



.^.5* 



I.ÖCSE A BOCSKAY-FÉLE FÖLKELÉSBEN. 



A Xyil-ik századnak a török uraloiu, a német befolyás és 
a lelkiismeret szabadságának elnyomása ellen hazánkban lefolyt 
küzdelmei közöl az elsőben Lőcse nem volt közvetlenül érdekelve. 
A német befolyás ellen, tekintve a polgárság német származását. 
kereskedelmi érdekeinek Németországéival való azonosságát 8 azt, 
hogy c városa Habsburg-háznak mindenkor kiváló kegyeltje volt, 
semmi ellenvetése sem lehetett ; de midőn lelkiismeretének sza- 
badságát s vallásának szabad gyakorlását támadták meg, fegyver- 
rel kezében védte azt meg a bölcs és körültekintő polgárság. 

Általánosan ismeretesek Bocskay István 1604-iki fölkelésé- 
nek okai. Csak azon legközelebbi okot érintem, mely Lőcsét is 
belevonta a közös áramlatba. *) A sérelmi országgyűlések zajos 
jelenetei, az 1604-iki önkényes 22-ik t.-cz. az országgyűlésen meg- 
ajánlottpénz és hadi segély megtagadására ingerelték a rendeket. 
Belgiojoso Barbiano Jakab gróf, felvidéki főkapitánynak az ellen- 
szegülésről tett jelentését szigorú i)arancs követte s megkezdő- 
dött a protestánsok üldözése. 

1604 oct. 8-án érkezett Lőcsére Pethe Márton kalocsai 
érsek, királyi helytartó Thiírzó Kristóf szepesi főispánnal. Az 
(összehívott városi tanácstól, Rudolf királynak egyenes parancsát 
mutatva elő, követelte, hogy a nagy templomot, a két kolostort, 
a kórházat, iskolákat, parochiális épületet az összes egyházi 
vagyonnal együtt adják át neki, tizzék el lelkészeiket s térjenek 
át a római egyház kebelébe. Sokkal mélyebben gyökereztek már 
ekkor a reformátió (»szméi a polgárság kebelében, mintsem hogy 
azokat parancs szóval ki lehetett volna irtani. A tanács időt kért 
a meggondolásra. Másnap a tanácskozásra egybegyűlt polgái-ság 
Zableri Péter lelkésze által tartott, az ágost.ii vallásban való 
megmaradásra buzdító szónoklatnak hatása nlatt eltávolítván 



^) Forrásúi szolgálnak : llain G. krónikája, továljbú : a városi levél- 
tár eredeti jegyzökönyvei l^h az ugyanott rcgistrált, R'icskay knrár.i 
vonatkozó eredeti levelek. 



ÍH4f) T.ÖCBK A B0C8KAT-FÉLE 

tartja meg azt, mii ígért és esküvel fogadott, mint az egész orszá- 
got illetőleg ; ők istent híva oltalmuk és segítségükre, állhatatosan 
meg akarnak maradni az ágostai hitvallásban. Isten és emberek 
előtt ellentmondanak kiváltságaik és szabadalmaik ellen intézett 
minden támadásnak. 

Időközben (oct. 15-én) Bocskay Almosdnál szétverte Pecz 
tábornok hadát s Belgiojosot megszalasztotta. A visszavonuló 
vezér hasztalan keresett menedéket Kassán majd Eperjesen, min- 
denütt zárt kapukra talált. Végre Thurzó Kristóflioz futott a 
szepesi várba. 

Lippay Balázs hajdúi Kassán és Eperjesen tárt kapukkal 
fogadtattak, így az egész északkeleti felső-vidéken egyedül Lőcse 
volt azon hely, melybe a királyi hadak reményöket vethették s mely- 
ből sikeresen intézhették volna az ellenállást. 

A XVII. században méltán tekinthető Lőcse Felső-Magyar- 
ország liadászatilag egyik legfontosabb pontjának. Mellőzve erő- 
dítésének részletes leírását, megemlítem, liogy ezen században 
több ostromot állott ki sikeresen. Még 171u-ben is három Iióna- 
pon át volt képes kiállani Loeffelholz tábornok szakadatlan ostro- 
mát. Tábori és fali ágyúkkal s hadi szerekkel bőven ellátva, har- 
czi g}'akorlatokhoz szoktatott polgárőrségén kívül 2 — 300 zsoldost 
tartva — minthogy a környék szepesi városai a lengyel királyt 
uralván, semleges területet képeztek — Lőcse volt az Abauj és 
Sáros felől Liptóba és viszont vezető út őre. 

A város gazdagsága nem kevésbbé volt kecsegtető tulajdon- 
sága Lőcsének, mely taxa fejében 3 — 900() frtnyi összeget fizetett 
a királynak és saját költségén minden háborúban 2— 30() ember- 
ből álló sereget tartott a királyi táborban. 

Lőcse birtokának erkölcsi hatása azonban az anyagi t*lö- 
nyökuél is többet ért. Midőn 1603. septemberbcn tűzvész következ- 
tében sok kárt szenvedeti a város, I*t'tlie Márton győri püspök can- 
cellár Rudolf királyhoz küldött levelében írja : *Contigit Luc 
Augustissime Imperátor civitati lieut^chovir'nsis, quae aedificiis 
vonusta, loco amoena,hominibus referta.nioeniis et propugnaculi< 
bene niunita, antiquitato excellens, fidi»litate conspicna, fotitts 
rícf'/fusii fncicm rrfrrfust etc. Ezen hivatalos nyilatkozat feltün- 
It^ti, mily fontosságot tulajdonított Lőcsének a királyi kormány. 
Szepes és a szomszéd vármegyék szintén ('mztOk azt. így lü'M 
nov. -i-én Liptó megye nemességének gyűlése kérdést intéz a város- 
hoz, minő állást fog az a mozgalommal szí^mbcn fHoglahii, a nemes- 
ség egy tagját küldik oda, hogy az eseményekről, melyekről Lőcse 
mindig gyorsan szokott értesülni, tudósítsa a megyét. Xov. .")-én 
Horváth László Szepes-megye alis])ánja egyenesen azon kérdés- 
sel fordul a tanácshoz : adna az neki tanácsot, melyik félhez álljon. 



V. l-l :■''' ii.ính u '.'jy\*r[ -v* 40 I'I'Tüi :f izolsráltSítca; £i Tíiri»? : azoE- 
ViuL TLurzó K:-l-:':i:'Z ::-:é:"r:i >.Ttjét»e:j r^oadiü a laiiács, Logj 
c-'-ak i l;4i;í;'-:rús^\^rk ^Lsedvír hc>doh T2rg Lippay elött. 
TLv.'zó. !;:•.'':£ ''l-zá::a:: -z:l;^l ir:-ÉrsüJ*cz-:I:.ít aj ellenséc. iria : 
^L^zii: í;s.«."l>'. ■.':!;. L^; k'::v^l:ir:vli :* Tiíítmi: uein -iToiiiesi cseleke- 

t:va L'*'C>-:. Lcc'v t>r!í::v-'.-:Tj.l ervüi: iiözbrL íos iámi 6 felsf- 
• . ■ .1 . • — • 

?zil •-zí.:::.:-.LíiV.:: L-'-is-'r-: J:V.'C-?k:.v pári:i, tüíltLcítt ijot. 14-éii. 
Bá.r*a ttíV-.rLvk k'.^Tiri^rrLrk L:?^^:-:. a L:r.iúk sr^c-r^aii meafnlol- 
\-aC \\ y/j\y-rt, \'r .10.. />..k:iALvú" Ljir^^ ^ . T.;r:'> ;1 jrúii. inelv.^ 

t:i>i.y. !;■:. :.,í: :-'r, .■í.^:, ..-...-:_. K:. .!.::s ^■■rJ■:^>•■l t-rrvae? njrc- 

.-í-cil- ;:. ■.-'/'-*.■./- ...» . .'-• -■ . -1 .■'.*..'.. i ..1 .. > J . .. _.»» L--vi:r lwv»»t— 

■ • • 

\h\\ K' .■■.■:-• rl'y?. Í..-.-.1 :j.('íL Mu:.'-.:.-" . :. -..ijv ., SiriH^fj^éi: fel*; 
1--. ," ■» • .> i." •.. •-« 

^ A 5 / • ;■ •_ f- • V E ' !. • ' • 

t-."'^'.-,''n't»-'i^ •-•■ • ■■ ^ -* •-•'•-■-* ^^■. ni i'^'i * I -i 'i 

! i'> ';;;'. .f: j''^!]^: ::}:;:. 'i!.: iv.-r:. '; .: •■: 1- ly: vAr -^"k fz »::;•' r-^ 
■or-^;* : *^-' ^ :'.•: > v '.r--: i.z r": -r' ! i-: ". K. :■-. -jv:1--;;1ví ÍTTAk 

■ ■ ^ • — ■ 

^•■>»-'ii. •■*■■ I i" II-* .*■■• '■• • •-.'p-* . T '•-■ ■ T T 

Y<- .-. í n.-'t !.<'■-..». , •..-..■. . '1 ♦ •'*•-. 1 ' * •: ' "V *í^ iSt^TíT 

" f-*» . • ri '• V ' ^ V - ' f- • .' » \ '- *■ « • * ' ■ • • T " ." i . . » . •..-.'.. \i '■>- •- • » . ,T £.* 

«lti« .•■.4a'*B .aM*. . -• *■■•■■■■ ■* ^i\ *g . k *«^ >■■»«. « »« A.I « d ft i a\ 

•..»■■ ;.•.-.•. • <■».-•• t ' f-í ^- "■ I ■ • ^ . '■ ■ • 'YT ; 

Il*-« 'It' • b • • ■ •" • 

'■''■-•• >>■••••• •• I »■'••• • \ ' ■ • '.■ «. • . ■ ' ■. • -. ■ - • -, - 

'r ■# "Ti**"* * * ■■ -*• 

:■ / ^i 'Z-I Z' '"l- *: ■ ,■;.•;.. r/.i* ..*•.,. h . .-. • * .►„ _ .. .. ^. .^, •.-.,.* i- 
J . '; í. • - I . . . : - . "/ . ' .-v! « ' ;^ . -. . . " . . ■ * f\ .V-. . 

V,"':/'l? , lí'] i- lí k^ 'i '.'•■/ íi -"•■'■/■ i'* •■-.•— - •- , ." .. " .-,'•-.»_ 

K- :■ r ^•■J■ *: í:-'-- :•• J .:..rí.: Py.j i: ;. . -.is.--. • .\> .y- 

'**'j\yf"jX kij]«i"ii':. Ez'M kívül Kríini-r-r .l.»k:i''' ;• -: :...-:■. M.;:v.> 



ter váhisztütt erdélyi püspök april 12-én a lőcsei tanácshoz irt 
lovelének következő részlete: »Mink kegyelmeteket igen commen- 
(laltuk oda föl. mint siránkozott kegyelmetek közönségesen az mi 
onuét kegyelmetektől való eljövetelünkén; és csak maradtunk 
volna, ott kész lett volna kegyelmetek mindent érettünk szen- 
vedui.« Ezen állítást igazolja a tanúsított magatartás. 

Sennyey Miklój?. ekkor már Bocskay főkapitánya, már 1 5-én 
ílküldte Palocsáról Dezsörfv Jánost Lőcse folkérésére. 18-án 
niaiía is megjelent 400n hajdúval s azonual határozott választ 
követelt. A polgárság azonban a bíró elleuzése daczára is három 
napon át halasztotta a választ, midőn végre kiuyilatkoztatá, 
miszerint liü akar maradni a királyhoz és csak akkor hajlandó 
Bocskayhoz állani, ha ez előbb kezére kerítette egész ^fagyaror- 
szágot. A niaíryar hadaknak megengedik. Itogy a város mellett 
vezető úton bántalom nélkül vonuljanak át. — Ezon válasz után 
ineírsztíntek a tároryalások. KramerSebesívéu bíró. Hirscher Dániel. 
Scbowentz Mátyás, Meylandt Pongrátz és Czack Péter polgárok- 
kal visszatért a városba a kapun kívül levő íVlső korcsmából, hol 
az alkudozás folyt. A liajdúk pedig, miután a városban keze>fil volt 
bárom tisztjök kibocsáttatott, loliryújtván Meylandt Pongrátz 
majorját, luló tVlé távoztak. Tdőközbon — 20-án — egy, polgárok 
t's liniilú tisztekből álló bizuttsái? ment Kassára Bocskavhoz. de 
ez >em jutott eredménvrí'. Ka>sán')l a város küldöttei^el DezsötlV 
Jáno> «''.s ( )rlav Miklós jüttck a tár^rvalást folvtatni. Ezek kíván- 
tákj lioiry Lőc^e t<*íryen hűségi e?küt. Minthogy azonban Clemen- 
tís még nem érkezett vissza PráL'ából. a polgárság pedig onnan 
remélt segélyt, a fejedebin biztosainnk kívánságát megtajradták. 

Hogy M város teljesen biztosít tass('«k \\ niegtámadtatás ese- 
tén*, a hatóság né^ry kapitányságra osztva a polgárságot, meg- 
hagyta, hogy mindennap két-két kapitány vonuljon ki csapatával 
«irségre. A polgárság 12 tizmkett* dlx- osztntott bf. a körfalak 
tornyai kiosztatt:ik w rzéln-k kíí/ött. Máju^ 7-i'n 2*"», majd 12-én 
i'-mét 10»> zs(»ldo?t fogadtak l'í')!. tz«'n utóbbiaknak kapitányává 
T)raveczky Sanni sz»-pes-ni''L'y»'i szolgabírót választván meg. 

A visszautasított inaírynr harlak kis»'bb csapatai gyakran 
Itpték moL' t'zután a t"Ml:iki»n kivíil <bi|'/r»zó Ini-^i'ii'ket. -ok kárt 
nknzva azoknak. Di-avo«'zkv viszdnf m.'ij. ^n-án i^ry zsákmánv- 
Jiyal nH'i;rak(nlott liMJdri-esapatíit veit szét, 2li» lovat és hadi 
készletfkktl t«Thelt háiom iÁiri\< szóként hozntt a várn>ba. Az 
í'tvatn^ taiiác- niaL'álmz VMltotta a z<ákniáiivt. li()''v azzal Bookav- 
iiak •■>«'tb'«r ])».v/;'iiiinllia<-«ni. íj-nkev Mikló*-- kaj>itány nií'g isjelirnt 
iZ''rt r> juiiin- H-áii h<'nii alkudozás után ki a<lta a tanáe>. 
Augu<tu> vf'iri'ipr >zakatlatlau ^ora kíivetke/í-tt az apróbb táujadá- 
-•knak. A város köv^ítei hiália >in"g<'ttí'k scgélvt I*rágái)an. Hécs- 



■j 



Sr)2 1 Oí'íJK A »«H'SKAY-Ff:i-K 



s 



hékosséges ^s jó állapotban megmaradás^tukat.^ Fogadást tosz, 
hogy be nem megy Kassára addig, míg tfizzel-vassal meg nem 
emészti a várost, ha az ezen utolsó fölszólítására meg nem hódol. 
Fenyegetését komolyan akarta már ekkor érvényesíteni s azonnal 
küldött Kassára ágyúkért. A Szikszónál táborozó hét ezernyi 
janicsár had, a vármegyék csapatai mind parancsot kaptak az 
indulásra. Szei»es-mejiyéuek aug. 21-én Váralján tartott gyűlése 
határozatából Szlavikovszky Lorincz szolgabíró személyes fölke- 
lésre és a telekkatonasájr kiállítására szólította föl a nemessé- 
get s 28-án a szepesi hadaknak Jamnik mellett kellé lenniök a 
táborban. 

Rudolf király aug. 2<)-án küldött Lőcsének egy. szép sza- 
vakban gazdag, segélyt igérő levelet, de minthogy ennek megér- 
kezésekor az ellenség úgyszólván a kapuk előtt állott ; Thurzó 
Kristóf és Theökeölv Sebestvén fölhívására tanácsosabbnak látta 
a város alkudozásba bocsátkozni Seunvevvel. A Thurzó Kristóf- 
hoz íii, fentebb említett levélben már kérdi, mily módon csatla- 
kozhatnék a város a fölkeléshez a nélkül, hofjv hütlenséjíet követne 
el ? DerzsfTynek levele eloszlatta az aggodalmakat és Sennyey 
salvus conductusának oltalma alatt Eyl Orbán bíró, Clementis 
Mihály jegyző és niéíz két polgár bízatott meg az alkudozás veze- 
tésével. Az ellenfél részéről id. Berzeviozy János, Székely Bol- 
dizsár. Görgey Vilmos és Horváth Kristóf küldettek Lőcsére 
kezesekűl. 

Lőcse utasításul adta kö\ étéinek: 1. Törekedjenek arra. 
hogy az ország és király között való béke helyreállítása czéljából 
minél előbb küldessenek ki biztosok s az ezí'k között leendő béke- 
tárgyalások helyéül Lőcse tűzessék ki. 2. Ha az nem lenne elér- 
hető, jelentsék ki: miszerint a városnak nem lehetett más válasz- 
tása, mint Istenre bízva a következményeket, csatlakozni a fejede- 
lemhez, ők is egyik részéi képezvén az országnak. S. Mindenesetre 
oly módozatot találni, a város a liütlenséiri vád alnl teljesen tisz- 
tázhassa magát. 

Sennyey és Tlnirzó követelték a viuostúl : 1. Hogy a város 
az á Italok me^'állapított minta szerint tegyen hűségi esküt. 2. A 
sz(»kás(is taxát és a tí*)bbi királyi jövedelmeket a nieghód(»lás naj*- 
jától kezdve pontosan szol írn itassa be. *^. MinthoL'y az ágyúk föl- 
hozatalának s a katonaság itle vezetésének a város az oka, fizesse 
meg a seregnek két havi z<oMját. 4. A fejedelem katonái által a 
városban ha^rvott i)0>ztót és más tárgvakat szabálvszerü nvuí^tat- 
vány mellett adja ki. .*). A nemeseknek és a kíu'nyékbeli népnek 
:i csatározások közlnn elvett javait adja ki s ha v.ilami aztikból 
elveszett vagy elromlott, térítse meg. íl. Azoknak, kik még nem 
állottak a fejedelem hűsége alá, a városban levő javai a fejedelem 



R5fi LÖCöE A BOC8KAY-FÉH5 FÖLKBIíÉSBBK. 

A többinek elengedéseért folyamodott Bocskayhoz, de folya- 
modványának hátára röviden ezt írták: >Ami a restantíát 
illeti, 6 felsége eleget engedett, solvant quod debent« s fizetni 
kellett. 

A bécsi béke megszabadította a hadi terhektől Lőcsét, 
melynek ezután legsürgősebb gondja volt biztosítani Kudolf 
királyt állandó hűségéről és bocsánatot kérni a kénytelen elpár- 
tolásért. 

Dbmkó Kálmán. 



^ 



II. APAFI MIHÁLYNÉ, 
BETHLEN KATA HAGYATÉKA 



" — •' 



HARMADIK KS B£KEJEZO KÖZLEMÉNY. 



II. Fogaras vára ingóságai leltára. 

E vár leltározása márt. 17-én történt, inog vau jegyezve, hogy 
1714-ben a fejedelem halálakor is volt leltározás. A mostani I — XV. 
pont alá van foglalva: I. rczuemüek^ II. fUrdohöz valók, III. czin edé- 
nyek, IV. vasnemüek, V. fegyverek, VI. nyergek, VII. ágyak, VIII. fano- 
müek, IX. üvegnemüek, X. szőnyegek, XI. zencszcrok, XII. képek, XIH. 
festékek, XIV. ásványok, XV. különfélék. 

I. R é z n c m U e k. 

a) Egy kis harang, melynek kivületc felsÖ felére be volt öntve : 
GLÓRIA DEO IN EXCELSLS. 20 font sulyu. 

b) Egy másik kivUletérc ez volt beöntve : MICIIAEL APAFI. I). 
G. P. T. anno 1691. 5 font aulyu. 

c) Egy 140 fontos mozsár. 

d) Egy másik nem ép mozsár, felső szélén : MICIIAEL APAFI 
Bccundus; alján : JOHANNES MOMER mc fudit; 23 font sulyu. 

e) Egy kisebb szintén nem ép mozsár, melynek kivülete közepére 
góth és latin irás volt beöntve. [Az összi'irók nem jegyezték meg, mi?| 
felső szélére egy keresztre feszített kis Krisztus kép öntve; súlya 80 font. 

f) Másik mozsár, melynek két füle halformáju volt; 16 font súlyú. 

g) Egy kisebb nem ép mozsárba be volt öntve egyik oldalán 1677. 
a másikra: A. B. [Anna Boj-nemhza] 10 font salyu. 

h) Egy másikon egy oldalról : 1683. másikon A. B. 15 font sulyu. 
i) Hasonló kisebb mozsár, 3 font sulyu. 

k) Egy gyerekeknek való nagyobb ágyú. mjta két delfin beöntve, 
két kis réz készülékkel. 

1) Különböző mérlegek. 

m) Tatár dob betörve, n) Használhatlan házi apróságok. 

Szakadok. 1883. X. Füzet. 56 



858 11. APAFI MinÁLTKÉ. 



II. Fürdőhöz valók. 

Nagy fürdő kád, kct rcz fogantyúval s vasalással, 115 font, becsára 
69 r. frt. 

Hüsitö [Refrífjeratorium], hosszudad alakra készítve, kct fogantyn- 
val s ket abroncscsal, 97 fout, becsára 56 r. frt 20 kr. 

Más négy kisebb-nagyobb hűtő, cg}'ik a közepén színes viráglevelek- 
kcl díszítve, vászon fallal. 

Szappanozó, vasabroncscsal, nagy vas fütő üst 1 5 darab, kisebb 1 2. 

Három különböző nagysága fedeles vasas láda. Lombik fedelestől. 
Különböző vas fazckok, palaczkok^ réz ivó edény, vas fdlü tálak, tányé- 
rok, nagy cs kis gyertyatartók, lámpa, rézzel czifrázott fedelű, mérő bot 
vörös bőrrel félig bevonva, magyar dobok a szükséges vasalással. 

III. Czin edények. 

Palaczk, fedővel és tokkal 52 font snlyu, becsára 31 r. ft. Más 
kisebl) hasonló. Háromszögű palaczk fedővel, elsö minőségű tálak, tányé- 
rok, olcsóbb tálak s tányérok. 

ólomból készült kettős farkú sy ren , mely a vizet 1 7 csöven 
okádja ki. 

IV. Vasnemüek. 

Kivülről festett, képekkel czifrázott láda, fedelét belől csiszolt 
aczél díszítések borítják, 12 kettős rejteke van, egy kulcscsal nyílik, 
becsára 120 r. frt. 

llvegesnek való szerszám csiszolt aczélból, gombkötő szerszám, 
tábori ágy, magas virágos tűz elé való tábla, széntartó tányérok, ágyu- 
kcrekck, rostélyok, ablakrácsozatok, serpenyők, vas karúk, 81 fontot 
nyomó láncz, fáklyának való serpenyő. 

V. Fegyverek. 

Platina agyú és irányzója puska^ regi, virágos, köznyelven Pulhák \ 
máí»ik liasonló fakészulctű virágos, köznyelven Ttrsénifi puska [Tessin] ; 
kisebb fukészülékü , köznyelven Sfafur, ormózata csonttal czifnizott 
platina. 

Kgy pár pisztoly fakészülékkel, régi platina agygyal, csont és arany 
czifrázattal, ezüst pontocskákkal díszítve. Más ]»ár pisztoly fakészülékkel, 
német platina agygyal. 

Violaszín biírsonynyal bevont i)uzdra, felíil arany és ezüst czifrázn- 
tokkal i's skóüuinnial s huszonöt Iiulecgctett nyil vesző vcl díszítve, kis 
lánczocskával és két gombbal, karniasiu tokban. 

Egy nyíltok, violaszín bársonynyal bevonva, fclsö telén arany és 
ezüst czifrázatokkal, skóűumlml készítve, egy gombbal. Másik, melynek 
szövetét beleszőtt ezüst arany virágok díszítik, színes skóüummal kivar- 
rott s u növekedő holdat ábrázolólag. 



860 II. APAFI MIHÁLYNÉ. 



VII. Ágyak. 

Tollal töltött ágy, lepedővel betakarva, melyet kttlönbözőlcg 
czifrázott más dgezinkék takaró ékesít. 

Haj színű bársonyból készült ágytakaró. Tollal töltött és sárga 
selyem takaróval fcdott más ágy. Zöld atlasz takaróval fedett ismét más 
ágy, koczkás vászonnal bevont derekaly, másik kék csiku vászon takarával 
bevont derekaly, párnák sat. Egy pár kék selyemmel bevont párna, pár 
zöld bársony kocsi párna, basonló fátyollal bevonva ; más vörös bőrrel 
bevont kocsipáma, Icfüggö fátyollal és égszínkék felyemprémezettel. 
Halotti alkalomra való kocsipámák. 

VIII. Fanemtíek. 

Huszonnégy fióku, feketére festett almárium, becsára 2r» r. frt. 

Más almárium tíz fiókkal, márvány szíure festett. 

Más almárium^ feketére festve, körtefa párkányokkal beszegve a 
arany nyal és ezüsttel különböző !eg ezifr/izva, ezüst lemezekkel ékesített, 
középen két ébenfa ajtó^ belől tükrök, s mindkét oldalon több kisebb- 
nngyobb fiók. 

Más kÍ8 almárium, belől festett fiókokkal, kívülről fényes halcsont- 
tal díszítve. 

Megint másik, melynek 9 fiókja van ezüstös alabástromból. 

Más kis ulmarium teugerzöldszínü ajtókkal, köröskörül különböző 
festésekkel s latin verses embléma bevésésekkel. 

Hét szekrény : egy négyszögű, festett, vassal itt-ott megerősített ; 
másik körtefából való s fiókja liársfa, egyben hajkenőnek való szelenczo, 
másban hajtő, egy szív, aranyozott ezüst vesszőcske, kis drága kövecs- 
kékkel, köznyelven turchcjt-scl ékesítve ; a másik egy mezőre való orvos- 
ságos szekrény cziprusfából, feketére festve; a másik négyszegű, rézzel 
bevonva, vassal erősítve, tentának való kalamáris számára, aranyos bőr- 
rel bevonva; a fedél belső lapján tükör; megint egy másik négyszögű 
kirt szekrény, ajtói belől aranyos bőrrel és rézzel vannak l>e vonva s vas- 
ival erősítve. Éhben 9 fiók van, s bennök színes és czifrázott papiros. 

Fekete bőrrel bevont ládák, vas lemezzel erősítve, itt-ott kiczif- 
rázva, török kalamáris, czifrázott kis ládácska, benne két strucz tojá.s, 
egy darab ébenfa, bevésett májusi virágokkal díszítve, e^ry tengeri csiga. 

IX. C V e g n e m ti e k. 

Nagy magas tükör, feketére festett körtefa kerettel, bcosára *2.*) 
r. forint. 

Tizenhárom üvegszekrény, az elsőben c.'teli üvegek, u 2-ikban,mcly 
négyszögű és zöldszínű, aranyozott cziuk szájú fiaskók vannak, az 5-ikben 
ismét kisebb czifrázott cseh üvegek, a 6ikban,mely hatn/ü^íi, puharak, a 
b-ikban, mely nyolezszögü, kékszínű puharak sut 



BETHLEN KATA HAGYATÉKA. 8H1 

X. Szőnyegek. 

Tarka török szőnyeg, becsára 44 r. frt lyukas, szakadozott, van 
21 darab. 

Frigiai tövei hímzett szőnyeg, melyen különböző tört(fnetek vannak 
ábrázolva, van 6. 

Gyász szőnyeg 26. Különböző színíí festett vászon 7 vég. Pokrócz 
2. egyik narancsszínű égszínkék szegolylyel, másik égszínkék a közepén, 
szegélye narancsszín. 

XI. Zene- és hangszerek. 

Virgina nevű zeneszer kellékeivel együtt egy szekrényben ; becsára 
40 r. frt. 

Klavir [ClavkordiamJ kellékeivel együtt b. á. 25 r. frt. 

Chelis, köznyelven Luteti, régi zene- és hangszer megigazítva, szek- 
rénybe téve; b. á. 7 r. frt. 

Egy nagyobb hárfa, itt-ott virággal czifrázva, kulcsával együtt 
egy szekrényben, becsára 8 r. frt. 

XIII. Festékek. 
Czinober, grüspan s többféle más színű festékanyag. 

XIV. Ásványok. 

Kéneső, rézrozsda, salétrom, antimon, mindenből több-kevesebb font. 

XV. Különbfélék. 

Fáklya és viasz, szappan. 

Veres bársony nyal bevont török süvrg, közepén tenyérnyi széle- 
sen skófiummal ékesitve. b. á. 6 r. frt. 

Két szarvas szarvból való gyertyatartó, itt-ott aranyozott pon- 
tokkal. 

Több szarvas szaru. 

Nagy napernyő pávatoUból készítve. 

Ezek s a miket az összeíró biztosok, még egyenként föl nem 
említettek, de számba vettek, együtt és átalában becsültettek : 24,083 
r. frtra 89 krra. >) 

III. A kUküllövári kastély ingóságai leltára. 

Itt mártius 23-án ment végbe a leltározás, volt 1 — 8 láda, külön- 
böző tárgyakkal tele, négy levelekkel [az 5-dik levelesláda UresJ, 1 kis 
láda és 25 számtétel alatt különböző tárgyak. A nevezetesebbek ezek : 



^) A volt erd. kir. főkormányszék levéltárában 1725. évi 347. szám 
alatt levő, kelet és aláírás nélküli, egyszeríi, de egykorú hivatalos máso* 
latból. 



8f>2 II. APAFI miiiAlyní:, 

A 2-dik ládában volt egy mappa-könyv, tebát földabroszgyüjte- 
mduy, nincs részletezve belső tartalma. 

Harmadikban mosdóedduy. A leltározók megjegyeztek, hogy ezt 
a u(^p CVicridon-iíSik mondja. fLavatorium vulgo OieridotiJ 

Negyedikbon 60 r. frtra becsült ajtóra való vaseszköz, zár, sarok, 
kulcs sat. 

Érdekes tartalmú a 7-dik láda. Ebben egy fekete színű bécsi áll- 
ványba [Pnlpifus] betéve volt a) kisded mérleg [Bílanx]^ gyöngy mé- 
résre, b) nagyobb mérleg arany és gyöngy mérésre, c) kisebb arany mé^ 
résre, d) 10 darab súlymérték aranymérésre, e) török fiaskó. 

Ugyanoda volt behelyezve ^Qy más bécsi szép állvány, kulcson 
kivül minden kellékeivel. Volt még a ládában öt kép. Kikéi ? mifélék V 
nincs megjegyezve. 

A 7-dik ládában ismét egy Cheridon, egy zeneszer [Máska], mely- 
nek neve TeMfudo, s egy Klavir fClaviconUnm], melyet íS/>/íí rfoZ-nck 
neveznek. 

A 9-dikbcn 6 német tábori ágy fS2Hm(la=S2)annhitf/ kellékeivel 
együtt. A 10-dik egy üres leveles láda volt A l2-ik is az, hosszudad, 
bécsi alakú szép fából kt'szítvc. 

Tizenharmadik egy kUlönbözö színű selyem abroszszal bevont 
asztal. Ugyanezen csoporthoz számítva egy réz tcknö, érez és réz mosdó 
edény, egy nagy rézkanál s három serpenyő. 

A 14-dik ládában 400 öl karmazsin piros színű félselyem ablak- 
fügí^önynek /CorthiaJ való kelme. Ugyanott különböző színre festett és 
képekkel díszített s aranyozott bőr függöny 194 öl. 

A 15-dikben gyapott kelméből való főalj és párnák, ágytakarók, 
selyem derckalyak, /Culrífra/ félig persiai színíí bőrrel bevonva és két 
kerek, különböző színű gyapjú párna. 

16 — 17-ben ablakvnsaláshoz való vasnemüek, 18-ikban öt kép. 
Nincs megegyezve, minők ? 

A 19-ct egy aranyozott almárium tölti be. A 20-ikban rézser- 
penyök. kanalak és egy kávépergelő. [A leltározók kissé barbár latinság- 
gal íniak, itt így jelölik meg a tiir^ryat: Una^ jin,-f>n/o jim nrtndo ('a/'t\/ 

A 2l-ikben két kép, 22-ikbcn egy játszó tábla s egy ételmelegitö. 

A 2r)-dik tétel alatt négy láda tele levéllel, egy üresen. 

A 27-dik tétel alatt tiz nagy zsclyeszék, sólyom kelmével [lítwmt.L' 
ímh mondják] bevonva. 

A 2S-dik tétel alatt 9 nagy zselyeíízi-k különböző színű bimzett 
gyapjukohnovel bovonva, kettő fcj(T e's ftíketc |teli:it csikós | gyapjukiíl- 
nn'vel. A *J9-ik tétel alatt különböző színű gyai»jnk«'hnével bevont kanap<*. 

A .'»0-dik tétel alatt két kiseltb z.sely«'"»z<'k gyapjukehnével bevonva, 
egy nagyobb olepószcrű selyemmel. 

31-dik tétel alatt két kisebb, három nagyobb^ )>cvonatlan zsi^ 
lyoszék 



BETHLEN KATA HAGYATÉKA. 8í)3 

Az Összes biílsö ingóságok becsára 659 r. frt 45 kr.^) 

Mekkora a különbség amaz idők egyszerű erkölcsei s ház- 
tartása és a mai fényűző idők kielégi tlietlen kivánságai között ! Ma 
egy kis birtokos vagy kereskedő nyári mulatóhelyéé fejedéin' 
kastély és nyári tartózkodásihely belső felszerelését tízszeresen 
feljülmulja. A gazdaság intensivitását a sok kész anyag mutatja, 
a miért a háztól kimenni sem kellett 

lY. Az 1714-ben leltározott, de 1725-ben nem talált ingóságok 

kimutatása. 

Szchenhcn az 1. ládában nem találtatott egy női mente, 

becsára 55 r. ft — kr. 

Egy bársony szoknya, b. á 29 » » 10 » 

A 2. ládában egy fekete virágos bársonyból készült 

nöi palást b.á 18Ü » » 40 » 

Egy másadik hasonló, b. á 233>»20» 

Harmadik, melynek b. á 116 :» » 40 :> 

Miuiumszinü női mente, b. á 137»»30> 

Hat drága kííszííe'sü női szoknya, melyek b. á. . . 583 » » 70 » 

Húsz pár ezüst fibula, b. á 7 » » — » 

A 3. ládában ^Qy török nyereg, b. á 133 » » 20 > 

A 4. ládában egy téli virágos báraony fdrfimente, b.á. 486 > » 40 » 

2-dik hasonló, b. á 554 » » 10 » 

3-dik hasonló, b. á 288 » » 20 » 

Az 5-ik ládából 3 vég vászon, b. á 1!S » > 25 » 

6-dikból 4 vég abrosz, b. á 20 v » 16 » 

A 9-ik ládából 1 tigris bőr V. á 5S * » 20 » 

11-ikből hat pár török szőnyeg — >> — > 

1 6-dikból 1 török kosár _»>„>, 

17-dikböl 7 rókabör, b. á 10 :> 2> 50 » 

A*Cnpido-s asztali óra, b. á 83 » » 20 » 

Egy más óra, b. á 60 > » — » 

A 29-dik ládából két tárgy, b. á 6 :> » 40 » 

31-dikből egy kis gyermek szekrény, pompás szerke- 
zetű, b. á 25 ;> » — » 

Egy más kisebb tárgy, b. á 20 » » — » 

A 33-dik ládából fekete Ijársouy atlasz, selyem szö- 
vetek 31 » » 45 » 

A 38-dik ládából ezüst kosarak. 

48-dikból e^y köralakű iugás óra, b. á 25 » > — » 

52-dikből a zengő óra, b. á 33 » » 20 > 

»)Avolt kir. főkormányszék levéltárában 1723. évbeli 347. sz. 
alatt levő egyszerű hivatalos másolatról. 



864 II. APAFI MIHÁLYNÉ, 

55-dikböl két szőnyeg, b. á 1 1 r. ft 40 kr. 

56-ilikból a medvebőr, b. á 1 > » 40 > 

A sztbeni vsszus hiányzó tárgyak ára: 3328 r. ft 1 kr. 
Fo<fiiraífb*ui hiányzott a rézncmüekböl 1 1 nagy lán- 

csa, b. á 20 > * 50 i 

^ > a czinfélékböl a 3-8Zögü palaczkok. 

» > a vasncnaííekböl 9 » » 57 > 

* > ágyakból 35 » > 49 .> 

Mindkét belyeu az összes hiányzók becsára: 3361 r. ft 50 kr. 

V Kimutatás az Apafi-féle ingó javak közt 1725-ben talált és 

elpecsételt levelekről és irományokrél. 

Mártius 13. Szebeuben tíz nagy, kilencz kisebb ládábau és 
uégy zsákban, írások ezeken kívül két királyi könyv [Liba' ReijíusJ 
vagyis a fejedelmi adományozások és másféle kiadványok eredeti 
jegyzökönyve [ProiocoUumJ, a Gebbárd kamarai biztos szállá- 
sán, a többiektől külön találtattak és lepecsételtettek.j 

Mártius 16. Fogarasban egy nagyobb s egy kisebb ládábau. 
melyek bőrrel voltak bevonva, s egy harmadik fáb61 való ládábau. 

Mártius 24. Küküllőváron két nagy és két kisebb iVáilában. 

Meírjegyzem, bogy c kimutatásnak sincs keleté s aláírása, 
de az a Kun Z-^igmond kir. kormányszéki biztos kezeírása, a mint 
a kormányszékhez intézett jelentéseivel össze vetve, meggyőződ- 
hetni róla. 

A mint láttuk, az elhalt fejedelemué hagyatékát I. ingatlan. 
II. ingó jók tették. Az ingóknak háruin osztálya volt: a) gazdasági 
fölszerelvények. úgynevezett fundus instructu^ok, lovak, igás bar- 
mok stb. a gazdaságokban talált terménykészletek, b) bútorok, 
ruhák, clenodiumok. vászon-, ágy- és kouyhanemüek, könyvek stb. 
c) levelek éspedig részint osaládi. résziut t»rszágos közlevelek, 
iratok s pár királyi könyv. 

Az 1722-beu febr. 4. kelt szerződésben világos intézkedés 
volt téve az ideiglen^/s tulajdonos, illetőleg haszonélvező özvegj- 
fejedelemué és királyi fiskus között, ennek értelmében a birtokok 
gazdas.^gi fölszereléseikkel s az évi termés készletekkel együtt össze- 
írás nélkül tényleg aíiskus birtokába mentek át. A mily igaz jog- 
gal szállottak azuk I. Apali Mihály fejedelemről és nejéről Bi>r- 
nemisza Annáról II. Apaíi Mihályra, mint liokra s természetes 
és törvényes örökösükre: oly jo^érvéiiyeseu mentek át az itjú 
fejedelem halála után a kettőjük között történt kölcsönös beval- 
lás ///iií/t(/7/Vf*«í/^J alapján az özvegyre, s ennek halálával az emli- 
t<tt jogérvényes szerződés értelmében a kir. fi^ku<ra. 

Az ingó javak b) kategóriájáról az említett kétoldalú szerző- 
désben az volt megállapítva, hngy : a női dolgok, cleuoiliumok. 



8fí») 11. APAFI MIllÁLYNÍ:, BETHLEN KATA HAGYATÉKA. 

iiál tartott és őrzött, s tán halála előtt szállította Erdélybe 
gróf Gyulai generálishoz. Hogy az Apafi-háznak ily clenodínma 
tömérdek volt, látszik a korábbi évi leltárakból, miket egyik 
udvari belső főtiszt eltávozásakor utódának átadott^ részint azon 
kötelező kölcsönlevelekből, melyekkel a Bécsben élő fejedelmi pár 
sokszor pénz szükségén segített Bár a kölcsönzés ezekből sokat 
idegen kézre juttatott, mindazáltal kétségtelen, hogy a fejedelem- 
asszonynak élete végső pillanatig fejedelmi fényes udvartartása, 
tehát clenodiuma is volt. 

Az is meg lehet, hogy még az 1714-ik évi leltározás előtt 
vagy tán után a roppant nagy számú mentéken, dolmányokon, 
palástokon, szoknyákon, süvegeken, öveken, kardokon, nesten és 
kardkötöken, puskákon, buzogányokon, czipőken és csizmákon, 
nyergeken, csafragokon, sat. levő tömérdek gyémánt, rubint, 
arany-ezüst gomb, boglár, csat, forgó, pityke, paszománt, arany- 
ezüst rojt és prém stb. stb. vagy idegen kéz, vagj' a tulajdonos 
által levétetvén : biztos helyre tétettek el. Ezt onnan gyanítom, 
mert az öreg fejedelem életében készült leltárakban a ruhákon 
valóban túlterheltség látszik ily ékítésekben és drágaságokban ; 
a mit az 1725-iki leltározásnál csaknem eltűnve láttam, elannyira, 
hogy épen a drága díszruhi'iknál az arany, ezüst és gyöngy s más 
díszítés ritkán fordul elő, s egy-két szóban véget ér, míg a korábbi 
magyar leltárakban némely tárgyon százával áll a kisebb pityke 
és boglár s a nagy nehéz arany, ezüst rubintos gomb, sat. 

En e kérdés fölötti homálynak is eloszlatását későbbi nyo- 
mozónak hagyom fenn. 

Jakab Elek. 



SH8 kClí^nfélék. 

háznak pusztasága és kevés népe voltáról. Mely protestatioról 
levelet is vett ö nagysága.c i) 

A következő század a török pusztítást, melyet volt már 
alkalmunk más helyen Mvebben ismertetni,') még a kurucz és 
labancz hadakozás csapásaival toldotta meg. 

1678-ban Sepetzka és Petneházy Dávid kurucz hadnagyok 
garázdálkodnak a megyében. Február 19-én Miskolczot sarczol- 
ják meg s e közben magát a városi fö bírót Busa Mihály uramat 
is megsebesítették ^mindkét czombján által ment a golyóbis, úgy 
hogy tiz hónapig feküdt bele. « 8) 

ff^ * 1685-ben Riigályi János Szendrö kapitánya megriasztván a 
kuruczokat, Miskolczon május 1-én váratlanul meglepte őket. A 
megriadt kuruczok nagy része az avasi templom tornyába mene- 
kült. A németek erre ostrom alá vették a tornvot s betörvén az 
ajtót, a kuruczokat levágták.*) 

Hogy ez időben a személy és vagyon biztonság mily kétség- 
beejtő állapotban volt, élénken bizonyítja a megyei jegyzőkönyv 
i gyik eféle dologra vonatkozó nyomozási határozata : 

^Ezelőtt, — úgymond, a kuruczvilágban Harsányi György 
Miskolczot^ tartván megszállva, Emődi Szuhay István feleségét, 
aki akkor Ónodban lakott, katonáival megfogatta^ Miskolcz váro- 
sába hurczolták, húzták, vonták és veréssel szidással az akkoron 
templomban lévő két ládáját hiti után kényteleníttetvén kivallani, 
ott azt felhasogatták és az abban levő egy király (vörös) színfi, 
rókamállal bélelt mentét, ezüstös selyem övet és minden portékát 
belőle elprédáltak. 

Sőt egyik tanú Donga .Tánosné azt is vallja, hogy »egyik 
(hadnagy) Ónodi Török István ur a mentét és selyem övet karján 
vivén, Szubay Istvánnét arczúl verte és csapdosta,*^ ^'^ 

H>9o-ben pedig hasonló esetről emlékezik a miskolczi év- 
könyv. íEzen esztendőben llabutin regimentből Bomon nevű 
kapitány companiabeli egy dragon városunk terheit viselő jó gaz- 
il;U Varga Lukácsot egy korsóval való főhehííjítással öltemeg.«*') 

Az oseményeknek e vázlatos rajzából is látjuk, hogy közel 
másfél századon keresztül úgy tűnik fel a megye területe, mintegy 
íiagy tábor < olykor csatntér. T.áttuk e hézagos bár, dp közvetlen 

^} BorstiiJ-rt[nntij;/t Icveltúra. Prott.K'í'Uuiii III. ]>ag. 040. 1597. 
^) 5:t /•:''/ »Török viláí^ Magyar(>rszji|Lr«>:i« czi'iiiü tárc/ájn. ^Ellrut'rt 
:'.<;;; HZíim. 1882. 

^^ Annales. Mif^kolcz várojí lcvi'ltíiriil»an. I67í>. 

^'- Miujyar Történd mi tár. VI. kfítet. 263. lap. 

'') /íöAooí/mfí/yö levéltára XIII. Protooollum, 3íK lap l»«ÍKi. 

'^^ Annales IG95, Miskolcz vároe levéltárában. 



870 KÜLÖNFÉLÉK. 

Miskolcz egyébb részein 90 frt restantia. 

Ugyan akkor Nyék fizet 6 porta atán. 

Moliy város 28. 

Görömbölyön a tapolczai apátság 13. 

Csaba község pedig 5 porta után. 

A török pusztítás folytán megkezdődik a hanyatlás. 

lőüő-beH ') 

a király és Diós-Győr részére Miskolczról 115 porta után csak 75 írt 
49 dcuár bnjtliató be. Míg Kiipay Bálint dicátor kezéhez ugyanakkor 
Mohy-Kereszturbúl 1 porta után 1 és Mohy város 7 i>ortája után 7 
forintot vesz be. 

1550'han *) 

> A mennyit az egri törökök zsarnoksága miatt össze lehet szednie : 

Miskolcz . lir> portii után csak 2r> frt. 

Diós- Győr ... 11 > » > — frt. 

Mohy város . . 17 > » > 18 frt. 

Alsó-Zsolcza 9 > > > 7 frt. 

Felső-Zsolcza . . 12 » » » llVe^rt. 

Csáth .... 15 » » > 15 frt. 

Csaba .... (5 > > > C frt. 

Tuhis .... 1 > > > 1 frt. 

Ezentúl azután édes kevés folyik ő felsége dicátorai kezélie a 
megye alsó részén lévő helyeiről. Miskoicz teljesen török kezébe kerül, 
a többi kisebb községek pedig hova tovább elpusztulnak. 

A törökön kívül úgylátszik egy másik hatalom is szedi a maga 
adóját 8 ez a pestis. 1561-ben legalább fíüjegyezve találjuk, hogy Mis- 
kolezon az ó és új városban 25 porta van elpusztulva a i)ostÍ8 miatt. ^) 

Kurityán, Jakfalva elpusztulva. Criiki László dicator a török alá 
vetett helyekről. 

Miskolez 190 portával fülmentve a subsidium alól. 

Muhy város Perényi birtoka 55^/0 porta és 1 malom után tizet. 

lőT'Jhtu ^') 

Miakolcz 200 portával ismét a diós-győri vár alá vetve, az év első 
nőügyedében, de ismét a tőrük alá a á-ikben. 

^) (>rii:átjo^ Icrcltár, Ijorsod-megy el tized lajstromok. 345. é.s37r). 1. 

^) 1\ (>. Borsod-megyei tized lajstromok. 387. lap. 

^) L\ o. Borsod -megyei tized lajstromok 139. lap. 

^' (\ o. Borsod -megyei tized lajstromok 109. 470. lap. 

^*} r. ti. Borsod-megyei tiz«d lajstromok íAá. lap. 



KÜLÖNFÉLÉK. 871 

Hogy néha ugyancsak meggyült a rcstautia, kitűnik például Mis- 
kolcz város évkönyvéből, hol az lőT3»ik évről a következő érdekes 
jegyzést találjuk. 

>FÖbiró Varga Demeter, adószedő esküdt bírák Csépán Orbán, 
Szász Antal, Kogor Orbán, Zakós Ambrus. Adjuk emlékezetére minden- 
kinek, az kiknek illik. Fizettünk király panaszát tudniillik 160 frt. Szent- 
György nap első 59 pénzt, második Szent- Antal napi 29 pouz, harmadik 
Szont-Mihály napi 59 pénz. Ezt igazán befizettük. A basa lisztért és árpá- 
ért 250 frt. Ugyanez esztendőben Juzab diáknak régi adósságban 2i)0 
frt. Császár adójába 230 frt, Gombos Pálnak régi adósság 121 frt GO 
dénár, hatalmas bégnek 300 frt, 250 frt adósság; a Pap István bírósá- 
gában felkért másfélszáz arany és száz forint apró pénz szintén ez 
esztendőben fizettetett ki. ^) 

1582—84'i(j «) 

Miskolczon 132 porta a töröknek adóz. Alsó-Bába, Mohy, Ónod, 
Oszlár, Tárd, Arnot, Sály, Igriczi descrta, az az elpusztult. 

lőSí'ben 8) 

Vértesy Wolfgaog dicátor a következő adókat szedi be : 

Paraszt Bik 7^/2 porta után 3 frt 75 dénár 

Papi ad Eger 12 » * G» — » 

Palkonyá ad Eger 14 » > 7> — » 

Szederkény ad Ónod 14 > » 7> — > 

Ároktő ad Eger 17 » » ö > 50 > 

Kisfalud ad Eger 8 » » 4» — » 

Örs ad Eger 6 » » 3» — » 

CsáthadEger 33^2 » » lü > 75 » 

Tarján ad Tokaj 22 > » n > _ > 

Mályi ad Tokaj 11 » > 5 » 50 » 

Nyék ad Tokaj 17 » » 8 » 50 » 

Csaba ad Tokaj G^/g » » 3 » 25 > 

Csaba ad Diós-Győr 1^2 » :^— »75 > 

Sály ad Diós-Győr 4 » » 2»— » 

Vámos Besenyő ad Szendrő ... 5 » » 2»50» 

KÍ8-Tokaj ad SzendrŐ .... 4 > > 2 » — » 

Petri ad Szendrő 7 » » 35>50» 

Ecsed ad Szendrő 3^/2 » » 1 » 75 » 

Bábolna ad Győr 5 » » 2 » 50 » 

Görömböly ad Szendrő .... ^1/2 » » 2 » 25 » 

^) Annales Miskolcz város levéltárában. 

^) Oi'szágos levéltár Borsod, m. tized lajstromok. 707. 8. 720. lap. 

*) L\ o. Borsod. 111. tized lajstromok. 730. 1. lapokon. 



872 KÜLÍ^NPfeL&K. 

S. Keresztúr ad Szandra ... 21 porta atán 10 írt 50 dénár. 

FelsöZsolcza 16 » » 8> — 

Alsó-Zsolcza 10 » > ö> — 

Felflö-Zaolcza 8 » » 4» — 

S. Szeged 12 » » C> — 

Szirma l^/j » » — » 75 

Tapoicza 1 » » — >50 

1596'ban *) 

A rcstaxitia kimutatás következ^Jleg jellemzi a helyzetet. 
iMiskolozon vagyon m<^ restantia az utolsó terminusban 

egész a tatár elvitelek miá puszta 89 porta. 

Görömböly ez is puszta a pogányok miá 2^/2 

Tapoicza ez is puszta ^/^ 

Mályi egy rdszt megégett mégis rablotttSk 3^/2 

Keszi ez is megégetett 5 

Nyék ezt is megrablották, égettenck meg benne ... 7 
Petri puszta, mert a tatárok nz emberit elvitték. Lövő 

puszta 3 » 

Szöged megégett jobb része 4 » 

Kisfalud megégett 7 » 

l^alkonya megégett 4 > 

Tarján, Noszvaj, Oszlár, Százd, Csaba^ Mohi, ^^P^ Aranyos, 
Harsány, Kis-Tálya, Tárkány, SSzomolya, Kis-Györ Sály, Darócz, mind 
megégette 

1599-bcn Miskolczon 309 porta adózik a töröknek és ö felségé- 
nek csak 3 portíi. ^) 

1G05. Szolga ncvü hely töröknek adóz és puszta 1 portával. ®) 

1609-ben^) fordul meg a víhzouv, midőn a töröknek például Mis- 
kolczon csak 12 porta. IGlO-bcn 8, lG13-bun 7, IG 18-ban 6, 1620-bau 
pedig már csak 4^/2 porta adóz. 1694-bon ^) pedig úgy látszik teljesen 
megjavult a hclvzot, mert ez évbrn maga Miskolcz városa 1036 rbenusi 
forintot (izet királvi adóba. 

Miiulez adatokból a lucruni caniarae cs a subsidiumok Bzol- 
gáltatásának ós niórvének kópc, bizonyára nem vehotő ki ; de már 
C8ak ama viszoiiynAl fogva is, melyben az általános adózás a por- 
tával állott az akkori községek közgazdasági helyzetcMe és álla- 
potaira nézve kétségtelenül érdekt'S adatokűl tekinthetők. 



^) f h'/tzöyoM Ivvdtár Borsod-megyci tized lajstromok 781. lap. 

-' T^. o. Borsod-megyei tized lajstromok, bili. lap. 

^, U, o. Borsod-megyci tized lajstromok 801. lap. 

*; V, o. Borsod-megyei tized lajstromok 003. 0. 23. 

^^ Prnfomlhim XIIT. 1. 1. Bornod-mepyo levéltára 30. 37. 48. 



874 KCLÍVSFÍll.feK. 

Az említettem tényezőkön kÍFűl mi okozta a drágaságig 
maga» tételek megszilárdulását ? — Az adó TÍszonya a javak árá- 
hoz. — Magas adótételek, subsidiumok, illetékek. egyszÖTal szol- 
gáltatások az állam részére mindenha arra ösztönzik az általak 
érintett vagy terhelt polgárt, hogy az így megzavart egyensúlyt 
vagyonában vag)' jövedelmében ; áruba bocsájtott javai, vagy föl- 
ajánlott személyes szolgálatai árának szintén fölszöktetésével igye- 
kezzék helyrepótolni. íme. az adó. mint íictiója a keresetnek, mely- 
lyel szemben fokozott kínálat áll s mely mégis áremelkedést 
eredményez. 

A pénz akkori értéke, becse, s a mai értékekhezi viszonyáról 
körülbelöl fogalmat alkotva magunknak, vegyünk elő egy pár 
érdekes okmányt s nézzük egyes tételeit, — melyek ártörténelmi 
érdekűkön kivül bizonyára nem kevéf»bbé becses művelődés törté- 
nelmi adalékok. Az okmányok a vármegyei kincstartónak, vagyis 
pénztárnoknak jegyzőkönyvbe igtatott jelentései és benyújtott 
részletes számadásai. így tehát alkalmunk van abban valóban a 
legnagyobb változatossággal találkozni. 

lOUO. 1) 

Vetetett egy öz György deák úr lakodalmára ... 1 frt 0.'» il. 

Egy öz a zászlótartó számára l -> 20 > 

A következő (ívben lOUT-hm^) : 
Vettem kc't özet. az melyet az vicecolonellasnak vitt 

ispán űr 2 > 40 » 

Fizettem a szondreicknek áa m(.'.<«zcsif'knek három Özórt i > ^7 > 
Bercsényi uram ö nagysága eMIx* menve'n inpán úr, vet- 
tem 2 özet 2 > ts 

Kgy öz mai ára azon a vidéken 12 — 15 forint. Az 

akkori 1 frt 20 dénár középárnak érteke körülbelöl a 

mai 5 — 6 frt. 
Fizettem az szcndreiokní-k egy .-ízarvasért ispán úr páran- 

csolatjábúl s » — . 

Egy ökörért kárpótlás 1 4 > — ■ 

Borsodon levén ötödfélszáz muRkatéros német egy vágót 

vettek nékick a lakosok 2s :» — 

Egy vágóért, az kit az Muntplicán regementhÖl való két 

compániára adtunk 1 • 2 1 v 

Vacai úr fizetett egy vágóért a mészárosuknak, a kit a 

kumcz hajdúknak levágtak 1 > - » 

^! IVotocollum XIII. 585, 86 — 88. Borsod -megye levéltára. 
^} A Horsod-megyei pénztárnok számadása az ir»ít7-ik é\röl. Krr- 
detije líntyhay József mérnök úr birtokában Mi.^K<>li>7on. 



KÜLÖNFÉLÉK. B75 

Egy bornyut vett Vacsi úr az colonellus számára 3 frt 40 d. 

Három császár madár — > 60 » 

Három köböl búza 6 » 32 » 

Négy köböl gabona 9 > 60 » 

Die 3. Aug. 1697. fizettem 35 éa ^/g köböl zabért . . 25 » 58 > 
A besenyeiektől vettem 13 köböl árpát az generális 

számára 15 > 60 » 

Vett Vacsi űr Bék generális űr számára zabot 21 » 86 » 

A szendrei molnárokkal számot vetvén, az ki búzát egy- 
szer is, másszor is hordtak az raboknak — öt köböl- 

i;rt fizettem 9» — » 

A tömlöcztartónak annalis fizetésébe , úgymint a bat 
köböl búza helyéhen adtam hat tallért, a mely tészon 

fl. hung 10 » 80 » 

Fizettem tiszttartó uramnak 16 köböl búzáért, a kit a 

Branco burkusoknak vettünk 30 » — » 

O !)or egy itcze — » 24 » 

Ötvenhárom itcze borért 18 pénzével az kit deputátas 

uraimék számára hordattam 9 :> 54 » 

Item az aszalaiak attanak három vágót, Erdélybe men- 
vén 6 compániának, és 99 itcze borért azoknak az 

árába fizottem 22 » 95 v 

Egy hordó bor dicator uraimék ö kegyelmök számára . 16 » — » 

Vettem egy hordó bort és medgyes bort is töltöttem, itczés- 

töl ezt mind összecomputálván az egy hordó borral 47 » 88 » 

Védtem (így) egy hordó bort deputatus uraimék számára 

Ónodban 22 » — » 

Deputatus uraiméknak harmad napig benn lévén, köl- 
töttem ebédekre s vacsorásokra 16»48» 

A szakácsoknak fizettem, a kik az ispán választó szék 

alkalmatosságával főztek hárman 4 )> 02 » 

Ispán választó széék (igy) alkalmatosságával költöttem 

konyhára egygyel, mással, boron kívül 40 » S4 » 

"Nigrély úr ö nagysága regementjebeli tiszteknek ispán 

úr parancsolatjából borra, kenyérre, csirkére költöttem 2 » 58 » 

Ugyancsak magam szállásán levén egy kapitány hornyé- 

losával együtt, három napra költöttem 3 > — » 

Varsányi Jánosnak adtam, hogy Szcndröböl Miskolczra 

volt az ágyús szekerekkel l» — » 

Budára hat lovas elö fogat kocsival 45»60» 

11 katona a Budára viendő pénz mellé őrizetül . . 11 1 » 16 » 

A katonák meg nem elégedvén, még 20 frtot kapnak. 

Egerbe az szerelő szekerekkel küldtem commissarinst, 

attam annak 2 » — > 

57* 



1 • 



87G KÜLÖNFÉLÉK. 

A jászai conveDtuálisnak fáradtságáért a nemes vármegye 

detcrminátiójából 41 frt 40 d. 

Ke't biriDcset (bilincs helyett) mi vehettem adtam, érette — » 48 » 

Vettem papirost az couscriptióra — >74» 

Vettem a tömlöczhöz 11 sing vasat 18 pénzével . . 2 > — » 

Adtam egy kötés papirosért 4> — » 

Adtain ispán uramnak és Becskeházy Zsigmond uraimék- 
nak, hogy Tokajba mentenek a nemes vármegye dol- 
gaiba 60 » — » 

Esküdt Hubay Pál uramnak adtam öt napi diumumot, 

hogy az compánia eleibe volt ........ 3> — » 

Adott Vacsi György úr Lévay Mátyásnak bécsi út- 
jára 36» — » 

Az nemes vármegye hadaival alá menvén Vacsi uram 

Miskolczra, vett föl két napi diurnumot .... 1 » 20 » 

Adtam vicc ispán uranmak, hogy Kassára szállította az 

generális árváját 60 > — » 

Fogadtam egy lovas postát Eperjesig, Bercsényi uram ö 

nagyságához 6> — i> 

Miskolczi Márton éjjel levelet vívcn, adott Vacsi úr 

neki 1»2» 

Tormát vettem 1»2» 

A generális beizcnt SzcndrÖbe, hogy quártélyba jön, 
vettem volt i^zénát az szt. jakabiaktól két szánkával 

éfl egy száuka fáért 1 » 80 v 

Kct katona Egerbe levelet vitt adtam nékik .... 1 > :5 > 

Szűcs János uramnak tíz napi diurnumot tJ > — > 

Lévay alattyás uramnak 16 napi diuruum .... l) » G(» ^ 

Maga a ])énztárnok vett föl felesztendei íizetésére . . .'»()> — í> 
A nemes vármegye szükségéríí vettem három szál 

deszkát — » 7*2 v 

Eirv kenveret vettem a raboknak — » 1 2 > 

Felrtö vármcgyebeli nemeseknek (bocskoros nemesi sze- 
kér hajtásért — » .*»! '• 

A ]>íilloöért, hogy Péter mester magával hozta ispán úr 

psirancsolatjábül, adtam neki három garast ... 1 » O'J ^ 

A profont kenyerekhez vettünk soót (íg//) ;> * (KJ » 

Adtam ispán úr kezéhez az regimentekre költ vágókért, 

búzáért 180 » -- v 

Fogadtam egy kocsit nt'gy lóval együtt Kassára Usz 

Ferencz uram alá, kinek adtam 6 » — > 

Ennvit az érdekes .<4zámadáslK>l, melv nemesak az akkori ár>isz«i. 
nyok, de a megyei élet nio/galmasságának megiféli'sére is be«'ses ada- 
lékul BZoWil. 



KÜLÖNFKLKK. 877 

Uj^yanü számadás iiogy tetoldbon egy megható kis szomorú törté- 
net van hivatalos rövidséggel elmondva, a melyet azoul)an, mivel a kor 
erkölcsi fölfogását élénken jellemzi, szinte'n ide igtatok : 
Egy rima két gyermeket szülvén az nemes vármegye 
rabságában, az bábának és az papnak adtam körösz- 

tölésért l frt 3 1 d. 

A szegény asszony a gyermek szülés után megholt 

egyik gyermekével, költött Vaesi űr a temetésére . . 2 » 30 » 

Imc a puritíin fölfogás a halálban megbocsájtott az asszonynak, 
8 akit az elébb még a meggyalázó rima szóval illetett, most azt mondja 
róla, hogy » szegény asszony.* 

A számadás tovább folytatja a történetet : 
Adtam egy dajkának, az ki az megholt asszonynak gyer- 
mekét tartja 3 frt 60 d. 

Az árva gyermek temetésére költöttem •. l » 30 » 

Egy szomorú lap az akkori bíirtönök életéből, három élet meg- 
ható végzete. 

Hogy az akkori szigorú erkölcsi fölfogás, mely :iz elbukott 
uöt kiilönbeu a pallos alá vitte, bogy euyhttl meg, ba arról vau 
szó, hogy az a nö nem csak asszony, banem anyává is lett, szépen 
illustrálja még a Kondai KisMibály miskolczi főbíró uram esete, 
aki daczára kitűnő tisztének, midőn egy becstelen személylyel 
paráznaságban találtatik, balálra ítéltetik s rajta az ítélet 1687. 
octóber bó 4-ik napján a pallos joggal bíró város által végre is 
bajtatik.O A becstelen női személynek azonban, akire basonló 
sors vár, föltétlenül megkegyelmeznek, midőn kitűnik, bogy 
anyává lett. 

Kár hogy e régi s érdekes élet képe eddigelé csak a bisto- 
ricus előtt tárult föl, holott, mint azt talán e szerény sorokban 
megmutatni szerencsém volt, egyaránt tanúsággal bír az a törté- 
nész, politicus, közgazda, az erkölcsi élet tanulmányozója és a 
bölcsészre nézve is. 

SzENDREi János. 

*) AunolfXy Miskolcz város levéltárában. 



TÖRTÉNETI IRODALOM. 



9 

lllésházy István hiitlewíéfjl port. Irta. Dr. Károltfl Árpád akad. 1. tag. 

(Olvastatott az 1881. jun. 13. tartott osztályüléscu.^ Kiadja a Magyar 

Tudományos Akadémia II. Osztálya. Ara 1 f. 20. Budapest, 1883. A M. 

T. Akadémia Könyvkiadó-Hivatala. 216. és IV. lap. 8^. 

Történetünk legszomorúbb korszakainak egyike a mohácsi 
vész és a bécsi béke közötti. Az ország nagy része török kézben s 
az a terűlet, a melynek a magyar király az ura, szintén nem mesz- 
sze attól, hogy idegen uralomról beszélhessen. Az ország alkotmá- 
nya csak a papiroson van meg, a király magyar tanácsadóit csak 
legföljebb névleg kérdik tanácsért, tényleg az udvari hatóságok 
uralkodnak. De a mi még ennél is szégyenletesebb: a magyar elő- 
kelők személyének és vagyonának biztossága teljesen meg van 
ingatva. Egyiket ítélet nélkül fogságban tartják, a másiknak 
jószágait foglalják el. 

Az utóbbi nemben legnagyobb figyelmet költött az Illcs- 
házy István elleni hütlenségi pör, mint a melynek oly kiváló 
része volt abban az egyértelműségben, a melylyel rövid időn az 
egész nemzet Bocskay zászlói alá sorakozott 

Mindezen jelentősége mellett is az lllésházy-ügy csak álta- 
lánosságban volt ismeretes. A kor történetírója Istvántfy Miklós 
pár szóval átsiklik fölötte, újabb történetírásunk pedig kevés 
fáradságot vett magának arra, hogy Istvánffy eme mulasztását 
kipótolja.^ Igen jó szolgálatot tett tehát történetirodalmunknak 
Károlyi Árpád, midőn a bécsi és köpcsényi (Illésházy-családi) 
h'véltárak alapján beható tanulmány tárgyává tette o kérdést. 

Muukája először is Kudolf király udvarába vezet bennün- 
ket. Kissé bőven foglalkozik vele, d<* éppen nincs okunk érte 
hibáztatni, mert annak ismerete nélkül lehetetlen volna a rosza- 
ságnak és butaságnak azon halmazát megértenünk, a melylyel 
Illésházy-pörében találkozunk. Csak így látjuk meg. mint voll 
lehetséges egy féleszű uralkodónak, az uralkodók isteni jogának 
rzínien, három országot és egy uralkodó-bázat az örvény szélére 



880 tört#:keti irodalom. 

segítsenek, részint, bogy (a befolyásos emberek) maguknak jelen- 
tékeny vagyont » szerezzen (»k.« Szerzőnek dicséretére válik, hogy 
az lUésházy-pörnek nem politikai, hanem tisztán pénzügyi voltát 
fényesen bebizonyítja. 

Nem fogjuk-e pör phíisisain átvezetni az olvasót. A helyett 
nézzünk inkább körül, mily magatartást tanúsítottak a hatalom- 
nak kisebb-nagyobb részével bíró hatóságok. A gonoszság föveze- 
tői Rudolf prágai kormányférfiai voltak köztük különösen Unver- 
zagt Farkas kamaraeln()k. Ennek legbuzgóbb támogatója a magyar 
kamara, élén Szuhay István egri püspökkel , mint elnökkel, a 
legcynicusabb, de legerélyesebb államférfiak egyikével. Némileg 
mérsékeltebb volt a bécsi udvari kamara, részben azon körülmény 
következtében, hogy a bécsi politikai kormányt vezető Mátyás 
föherczeg udvarában vt^zérszerepet vivő sógorsággal lllésházy 
sógorságban és barátságban állott. Mátyás udvarával való össze- 
köttetése nem csekély előnyére szolgált Tllésházynak, mert az, bár 
nem nyilian, folyton pártfogolta. 

A magyar főurak állása szánalmas voltáról e pör is szo- 
morú ])éldát nyújt. Ha volt is köztük néhány, a ki személyesen 
szívesen látta volna Illésházvt bemártva, abban is volt annvi 

t' V 

hazafiság vagy osztály érzés, hogy az ily vád alapján való jószág- 
kobzási utálatosnak találja. Innét van az, hogy előkelőink — 
vagyis a magyar tanácsosok - - folyton abban működnek, hogy 
Illésházvt bajából kisegítsék. De nem tanúsítanak határozott 
magatartást. Hogy nyiltan a törvény, s jog álláspontjára helyez- 
kedjenek, arra nincs rlég bátorságuk, hanem beérik azzal, hogy 
húzzák, halászszák a dolgot, aprólékoskodnak, de Szuhayval, a ki 
egyiket egy, másikat más egyéni dolgával fenyegeti, a ki még 
németet is ígér rájuk hozni, senki sem mer szembe szállani. Leg- 
följebb ki húzz.'ik magukat nem gondolva meg azt, hogy így saját 
becsületüket tülán, de állásukét semmi esetre sem menthetik meg. 

lllésliMzy jó ílarabig tudta ügyét húzni, halasztani, de a 
befolyásos ember(»k megszelidítése nu'»g sem sikerült saz 1602-iki 
országgyűlésre megidéztetett. Most azért folyamodott, hogy e szé- 
gyent ne tegyék vele, kész a fölség színe előtt megjelenni s magát 
akkép tisztázni. Ehhez hozzá is járultak azon föltevéssel, hogy 
majd lehet a magánkih;»llgatásból rendkívüli bíróságot alakítani. 
Sok tanácskozás folvt ide-oda. A bécsi kamara abban a hitben 
volt, hogv Bécsben ibizonvára Mátyás föluTCzeg befolvása kíWt-t- 
keztében) lehetetlen volna Tllésházv<Oítélése, Szuhav is szükséges- 
nek tartotta, hogy a bírák ^ véleményök szabadon kini(»ndhatása 
végett f Prágába hívassanak s ott lássanak törvényt lllésházy 
fölött, elle!d)en IstvántVy nádori helytartó, Forgách cancellár 
s általában a magyar tanácsosok ezt aleghatíirozottabban ellenei- 



882 TÖRTfcNETr IRODALOM. 

megfosztotta magát azzal, hogy nem viselte magát úgy, mint a 
kit kényszerítettekj hanem mint olyan, a kit megvettek. Míg az 
ítélet-levelet tisztázták, addig hozzáfogott b levelet írt Unverzagt- 
nak, a melyben erről tudósítja s — jutalmat kér »8zolgálataiért« 
Szerző élesen elítéli a nagynevű történetíró ezen eljárását — 
és igen méltán. 

Ezzel az ügy tulaj donkép be volna fejezve, de a tisz- 
tább megértés kedviért jónak látta szerző az ezt követett foglalá- 
sokról a maguk teljes gyalázatosságukban képet adni. Elmondja 
továbbá s ez a dolog megértésére igen fontos, hogy mily általános 
lolzúdíilást idézett ez az ügy elő. Még Bécsben és Prágában is 
hangosan nyilvánult ez, természetesen még erősebben Magyaror- 
szágon. Némely megye a következő országgyűlésre még követet 
sem akart küldeni s kétségtelen, hogy e pörnek igen nagy része 
volt abban, hogy az országnak a török hódoltság és Ausztria közti 
része, a mely az egész XVI. századon át a legfélénkebben ragasz- 
kodott Bécshez, arra a belátásra jutott, hogy nemzeti szabadsá- 
gát csak úgy tarthatja fenn, ha időnkint az ország keleti részével 
szövetkezve figyelmezteti a bécsi kormányt arra, hogy neki is 
része van a magyar jogban. Ez szülte azt, hogy e rész is készség- 
gel csatlakozott Bocskayhoz. 

Míg e harczok folytak, a menekült Illésházy Lengyelor- 
szágban volt, meggyőződve arról, hogy ezek visszaszerzik neki 
elrablott vagyonát s arra segítik, hogy Mátyás főherczeg támo- 
gatásával az udvar és nemzet között a jogok kölcsönös elismerése 
alapján békét hozzon létre. Jó darabig vonakodott is követni Bocs- 
kay meghívását, de meg kellett arról győződnie, hogy többet 
vihet keresztül, ha mint Bocskay ])árthíve közvetít, mint ha pár- 
ton kívüli marad. El is érte úgy magán, mint politikai czélját. Az 
ellene kimondott ítélettől való ünne))élyes feloldást Mátyás király 
adta meg, kiállítva — már halála után — a bizonyság-levelet, 
hogy amaz ítélet kényszerítve, az ország világos törvényei elle- 
nére állíttatott ki. 

A munkához az ügy le^'érdekesebb irataiból 28 darab van 
esntolva, helyesen esak arra szorítkozva, a mi valóban jelentős. 

Károlyi .Vrpád jelen dolgozatával is derék munkát végzett 
világos, Áttekinthető rajzot nyújtva történetünk egyik legjelentő- 
sebb mozzanatáról s nem tehetjük le ismertető tollúnkat a nél- 
kül, hogy ki ne fejeznők örömünketa fölött, hogy Károlyiban mint 
effv új Gévavban vagy Jászavban olv erőt nyertünk, a ki bécsi 
állását történetünk bécsi forrásainak fölkutatására és földolgozá- 
sára használja föl. 

SZAI.AY JÓZSKF. 



8H4 TÖRTÉNETI IRODALOM. 

j.ii, s aunyi meg annyi parasztlázadás — eltekintve az etlinogra- 
phiai különbségektől — mind e mellett bizonyít. Mert a nép 
gyönge, mint a gyermek, ba szőrmentében bánnak vele, de felin- 
gerelve elsodorja vezetőjét is. Ezek régi, megdönthetlen igazsá- 
gok. Márki Sándor ugyan imputálja Dósa Györgynek, hogy ö a 
nép jogsérelmeit akarja orvosolni, de adatai semmi egyebet nem 
bizonyítanak, minthogy Bakocs megtette keresztesvezémek, György 
úr hadakat szedetett, a nép tömegesen zászló alá állott, a neme- 
sek erőszakoskodtak, ez visszahatást szült. A törököt verni indult 
had felforrt az urak ellen s Dósa nem gátolta a >békavérek« 
ellen irányuló mozgalmat. Elvei, eszméi lehettek ennek a zsák- 
mányoló végbeli hadnagynak is, de bizonyára csak egészen magá- 
hoz mértek s nem derengett erős, tűzzel is alig irtható koponyája 
alatt semmi modern népboldogítás. Magyarba oltott ügyes paraszt- 
condottiere, ki tudott verekedni, kegyetlenkedni, dúlni s meg is 
tudott halni szépen. S ez a legigazságosabb, a mit mondhatunk róla, 
a legigazságtalanabb pedig nevét aKossuthéval együtt csak emle- 
getni is. A magyar nemesség politikai legsötétebb hibája a Dó>a 
mozgalom megtorlása, Szapolyayék eljárását menteni nem lehet. 
A temesvári csata ezrei s a megturlási törvények következményei 
a nemességet terhelik: ez bizonyos, azt sem fogja azonban senki 
tagadni, hogy méltóbban történelmi, ősi hibát jóvá tenni, Euro- 
])ának, egy aristocratiája sem tett jobban jóvá, mint a magyar, 
mikor 1 848-ban a jobbágyságot föltétlenül felszabadítá — minden 
átmenet nélkül aláásva az enmaga létalapját s ez által csorbát 
ütví' a nemzetén is. Ez lehet furcsa felfogás, de jogosult. 

Mit mondunk mi, mikor Densusianu s román történetírók 
Horát és Kloskát az oláh népszabadság véres martyrjainak állít- 
ják ? Egyik j)ártnak arczába kergeti a vért ez a — mit mond- 
jak? — V szerény ^c képzelődés, a másik higgadtabb — Szilágyi 
F., Teleki Domokos — bizony elismeri az erdélyi nemesség bűneit, 
de oda tartja az ítélet niáí*ik részét is, melyben a gyilkosság és 
rabhis váltakoznak hosszú sorban. Hát azután ha a Hora-moz- 
galommal szemben megtartjuk az objeetivitást, az édes magunk 
Dósája és Szaj)olyayja iránt, miért kell lamartinei mértékkel 
mérni ? Xo de igaz. Hisz könnyű itt. Először, mert oly kevés az 
adat, hogy azí)kat bizony csak az írónak teremtő lelke költheti 
életre s másodszor, mert a tárgv természete is ráviszi az írót. 
Sok tárgygyal vagyunk így. Sziláííyi Sándor a béesi levéltárban 
megtalált egy csomó adatot Carillo Alíbnzról s egy igazán mesteri 
kis munkát írt a sokat megszólt jezsuitáról a saját levelei alapján. 
Eehabilitálja s új világításba helyezi ez alakot. Ott meg azért 
nem hiszek a teljes rehabilitatioban, mert csak inísf látok, mely 
hogy — bizonyos körülmények közt — milyen őszinte szokott 



896 TÁRCZA. 



MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA. 

A KÖNYVKIADÓ BIZOTTSÁG vállalatából négy kötet fekszik előttünk, 
melyek a f. évi köu} villetmények fejében küldettek szét Az irodalmi 
(II.) és állam s jogtudományi (III.) sorozatból folytatásokat kaptak a 
pártolók : Taine nagyszabású müvének : Az angol irodalom története 
harmadik kötetét Csiky Gergely fordításában s Taine egy másik épen 
oly kitünö müvének »A jelenkori Francziaország alakulása « hasonlókép 
harmadik kötetét Toldy László fordításában. Mindkét mnnkát haszonnal 
és élvezettel fogja olvat^ni a történeti munkákat kedvelő közönség is s 
különösen ez utóbbit mindazok, kik az eszmék fejlődésének történeté- 
ben gyönyörködnek. Az első, történelmi sorozatban két önálló munkát 
ültettek át. Boissicr »Archaeologiai sétái c változatosságot hozott a soro- 
zatba, s mintegy kiegészíti Thierry Tableauz-it s bemutatása annyival 
czélszerübb volt, mert az érdeklődés az archaeologia iránt nálunk növe- 
kedőben van : mintául szolgálhat az Íróknak, hogyan lehet e tárgyat nem 
szakemberekkel is megkedveltetni. E munkát Molnár Antal fordította. 
De a világirodalom azon romekei közt, melyeket a könyvkiadó bizottság 
a magyar közönségnek bemutatott nemcsak megállja helyét, hanem rész- 
ben kimagaslik Fustel de Coulange Ciié antique-ja Jíartal valóban méltó 
fordításában. 3>Noi.turua versate munu versate diurna« c í<:,t'p és tf/n- 
könyv megismertet bennünket a sucialis mozgalmak lefolyásával az 
ókorban s megérteti velünk a római világhódítást. A következő ryrlus- 
ban Mac Carthyt és Thierry nevezetesebb mouographiáit fogja a közön- 
ség ka])ni, az elsőt /S;íí^; Bt'la az utóbbit Ontj János fordításában. 



E S Z K E V E T E L. 

A » Századok* novemberi füzete 82 í). lapján AV//<^ N. inusbruvki 
t^nár úr Pesty Frigyeshez intézett leveléből néhány megjegyzés közöl- 
tetik az akadémiai Monumenták, Seriptores XXIV-ik kötetéhez ; melye- 
ket, mint ama kötet Hzerkesztője, nem hagyhatok szó nélkül. Nilles úr 
kiemelve a kötet »nagy bersét«, úgy találja mégis, hogy abból »töbl» 
igen fontos Háhőrúnhti hiányzik. c Persze, hogy hiányzik ; sot többet 
mondunk : a Rákóczianák csak mclléke>en kerültek ide, mert ez, valamint 
a megelőző XXIII-ik kötet, — 'rUvkölyaiuiLot tiirtalmaz. A KákócziauH- 



898 TÁRCZA. 

a incDuyibcn hozzáuk bekUldcttck. £z idcikről ugyan dltalábuu uoin 
mondhatunk valami kedvező ítéletet, mórt több (a mennyiben históriával 
foglalkozik) az egyes iskolák szűkebb keretű tört(^uetcvel s azoknak is 
jobbára legújabb korával foglalkozig; de mégis találunk egyet-egyet, 
mely az általános hazai történelem keretébe vág. Kár, hogy ezek száma 
a múlt éviekhez képest haladást nem mutat s belső értéke sem mindenik- 
nek kifogástalan. 

1. A legjobbat) a melynek igazi történelmi becse van, s melyet 
mint becses kűtfö tanulmányt üdvözöljük, a pannonhalmi ttz^-bencdek-rend 
(jtjofi foijymiumuma értesítőjében találjuk : Adatok az 1S25'ki országgifűlés 
történetéhez ez. a. VoJtzart/ Kolostól, Ez a 2 1 7 lapnyi munka, mint külön- 
lenyomat is megjelenvén, érdemesnek tartjuk róla külön a könyvismerte- 
tések között megemlékezni. 

2. A trencséni kir. kath, /nf/f/innaslnm értcsitöjébcn Vlahorics Emil 
írja le. T^Trencsén cárának ostromát ]528'ljan.€ Mindössze 9 oldalnyi kis 
történelmi rajz az egész, do szépen és jól van írva s a kútfők ügyes 
felhasználásával. Trencsén vára 1489 óta volt a Szapolyai- család bir- 
tokában s János király Lengyelországba menekvése után 1528-ban is 
8/ihlrdan ragaszkodott a város polgársága és várőrsége a nemzeti király- 
hoz, mindaddig míg a Ferdinánd-pártiak serege ellen (Katzianerrel élü- 
kön) tarthatták magukat ; csakis a legvégső szükségnek engedve adták 
fel a várat tisztességes feltételek mellett, 1528 jun. 30-án, másfél havi 
ostrom után. 

íK A nagyváradi m. k. állami főreáliskola értesítőjében: » Érdél// 
önállása cw annnk kön.fkczint'tit/eit ez. a. találunk értekezést (19 1.) Nehéz- 
kes elmefuttatás, min<len eredetiség nélkül. A mit már mások elmondot- 
tak jobban, azt mondja el jól-roszúl vagy is iukább elmondhatja mások 
által, hol Salamont, Szilágyit, Kővárit,, Tanárkyt, hol az egykori írók 
közül Istvánffyt, Illésházit, vagy Bethlen Farkast szólaltatván meg. De 
azért forráf^ismeretét sem mondhatjuk kielégítőnek, hogy csak a legfel- 
tíinübbet említsük: az egykorúak közül nem ismeri Szamosközy nagy- 
líccsü munkáját (a négy kötetet) s a mostaniak közül, a mely Erdély 
történetének ez idő szerint legbecsesebb kútforrása : az Firdélyi (>rszág- 
gyülési Kmlékekct (a nyolcz kötetet). Állításai közül is több téves, A 
szultánnak mindvégig 10,000 arany évi adót fizettet Krdélylyel, azt 
hivén, hogy »az összeg szabályszerűen megmaradt 11. Kákóczy ílyörgy 
idejéig* (4. 1.) : pedig már Háthori Istvánnak tizenötezoret kellett fizet- 
nie H ez megmaradt Bethlen (iáborig h nála szállították le ismét 10,000-re, 
Martinu/zi is aligha nem tiltakoznék, hogy őt a politikában János király 
»tanitványá«-nak hirdesse (5. l.) s alig köszönné meg maga «Iános király 
ia, hogy felesége Izabella királyn<í rémét, az ő tanítványának nevezze. 
Hogy Báthori Zsigmond alattvalóival ^iti/htr.Mtati állafi€ (10. 1.) az 
alig fejez ki valamit, s azt is rosszul. Bocskai István feliepését nem kéve- 



904 tArcza. 

mondja, e folyóirat föladata lesz, hogy a magyar társadalom, politikai 
élet és közszellem átalakulására és nemesbülésére, az űjra alakult ma- 
gyar állam és intézményei megszilárdulására elhatározó befolyást gya- 
korlott férfiak élete és működése alaposan megirassék, a reformok aka« 
dályni főlvilágosíttassanak, s igj a jövő történetírójának mennél több 
kidolgozott történetrész álljon rendelkezésére, kiváló gondot fog fordí. 
taui a folyóirat az 1848 — 49-iki s az azt követő eseményekre, de nem 
fogja elhanyagolni a megelőző korszakot sem. £venként tíz füzetben fog 
megjelenni, artisticai mellékletekkel. Minden füzet öt-öt ívből állan<L 
Előfizetési ár egy évre 6 frt. 

— >MáqtarorszíIo függetlenségi harcza 1848 — 49-ben« czímü 
Gelich Richárd által írt munkából a 7-ik füzet megjelent. £ munka a 
forradalom katonai történetét adja s az Aigner-féle történeti-könyvtár 
egyik részét képezi. 

— A :» Magyar Helikon «:-ból megjelent a Il-ik kötet is, mely 
Kazinczy, Garay, Csokcmai, Tompa» Zrínyi, a két Kisfaludy, Jósika, Ba- 
lassa, Ányos életrajzait foglalja magában. Az életrajzokat ismert írók 
írták, minden életrajz külön 20 krért kapható. A vállalat iránt eddig 
mutatkozó részvét a kiadót arra bírta, hogy egy második eyclust is indít- 
son meg , mely az államférfiak életrajzát adja s az első 3 füzet 
Széchenyi életrajzát hozza Kerékgyártó Árpád t4>l. 

— A MAGYAR MiLLENÁRiuMKÓL Ilelmúr tollából Stauipfeluúl egy kia 
m'pszerü fiizctke jelent me;^, mely nem a millenium évének meghatározá- 
sával foglalkozik, hanem egy rövid rajzot ad a közönség kezébe. 

— Lí)caF. vAuos LEVÉLTÁRÁNAK 1 280-tól 1 7 70-ig tcrjcdö összes iratai- 
nak magyar nyelven való regestrálása, a mint értesülünk, be van fejezve. 
A 20 történelmi csoportra osztott regestrumban 3210 sorszám alatt 
mintegy 50,000 dí» iratról van szó. Az egy tárgyra vonatkozó daralntk 
ugyanazon szám alatt és ugyanegy csomagban vannak elhelyezve. A 
gazdag levéltár most már átadható a közhasználatnak. A rendezés nagy 
szorgalmat, kitartást, és szakismeretet igénylő munkájáért /V. Ihmkú 
Kálmán lőcsei tanár tagtársunk teljes elismerést érdemel mind a várcB, 
mind a magyar történetírás részéről. 

A SZEl'ES-MKOYET TÍÍRTÉNELMI TÁRSULAT alakŰlÓ gJ'Ülését LŐCsén 

ílee. 18-á?i fogja tartani. Tagjaiul eddigelé száz körül iratkoztak Ikí. 

— Nyílt kj:rklem. Minthogy több évi munkálkodásom után iS:*f- 
huilht flz. kir. város történetét sajtó alá készíteni szándékozom, tisztelet- 



90G tArcza. 

— Steltzer Frigyest />l »Ge8chichte der Bácska < czím alatt 
Újvidéken egy rövid őtfves monographia jelent meg. Mondhatni fától agos 
áttekintdflc az ű. n. Bácskaság törtenetének. Hét fejezetre van osztva : 
Bács ás Bodrog-megyék vagyis inkább ezek helységeinek leirása, a török 
kor, a fölszabadítás, a határőrvidék, as új megye. Ritkán lát az ember 
ily kÍ8 munkában, annyi adatot összehordva, melyek közt egy csomó 
nem ismert is van: de melyek minden forrás idézés nélkttl vannak 
fölsorolva s így további értékesítés vagy fölhasználás alapjait neok 
mindig képezhetik. Sok helyt látszik, hogy levéltári adatokat használt a 
szerző — de oly keveset közöl, hogy azokból az ember semmi képet 
sem alkothat magának. Azzal az anyaggal és ismerettel, melylyel 6 ren- 
delkezik — aligha kimerítőbb dolgot is nem adhatna. De ha ád — jövőre 
idézze forrásait, mert »a tekintélyek kora lejártc. 

— MiLLECKER Bódogtól két kis történeti munka hagyta cl a saj- 
tót : » Ujabb délmagyarországi őstelepekc és ^Geschichte dor Seideucul- 
tur in Südungamc czímek alatt, melyek közül az első ó's- és nc'pvándor- 
láflkori leleteket ismerteti, az utóbbi pedig becses ipartörténeti adalék. 

— »Eeoisty:rt kérHnk az Akad&iiiai kiadványokhoz^ czím alatt a 
:» Könyvszemlét egy igen életrevaló indítványt tesz. T. i. adjon az akad<^ 
niia ki egy olyan Rcgistert, moly addig megjelent kiadványainak tartal- 
mát összefoglalva, azokat egy vagy több füzetben tegye :i f^zakembo- 
rckre nézve könnyebben liozzáférhctővé. De mi is T^ogistert kérünk a 
>Magyar könyvszemléhez* — mert az ebhen nicpjelent rendkívül Injcsos 
anyag is óhajtandóvá toszi azt, sőt inondliatni, o.py register a Könyv- 
szemlét kétszerte becsessé tonnt'. 

— MiciiKi.rT nagyszabású niíívét »A franczia forradalom tört*'- 
netc< De (íerando Antónia vezetése alatt a történetírás néhány k<'dvc- 
löje magyarra fordítja. Az clsö kötet Kolos vártt incgjolcnt s 2 frtun, 
komoly irányú önkópző vagy iQüsági körök által 30 kron (ez utóbbi 
c>5iak De Gerando Antóniánál) megszerezhető. Michelet müve nem Hzorúlt 
magasztalásra : a fordítók pe<lig igyekeztek annak szcpségf't ('s válaflz- 
t4^kos stylusát visszaadni. A munka 12 kötetből fog állani. 

t WoLF Ádám a nemrégiben, octóber 25dikén elhalt gráczi Cjcye- 
temi tanár és jónevü osztrák historicus 1822-ben a csehországi Kgorbeii 
született. Bár jogi tanulmányokra készült, iijuságától fugva a történ«»f 
volt kedvciicz stúdiuma. Működött n tliercsianumi akadémián Bécsben, 
mint u. 11. *^JurÍKtciiprüffH'tc, volt m-vclü Aliirerlit t'öhcn*zeg házánál 



TÁRCZA. 9n7 

8 a pesti egyetem tanári kara közt is találkozunk vele. Később Gráczba 
ló'n egyetemi tanárrá kinevezve s noha pár éy előtt igen rövid időre oda- 
hagyta az alma matert, hogy a Theresianum élére álljon, a szaktudomá- 
nyoknak élő tudóst az űj állás sokszor kicsinyes fáradalmai igenelkcdv- 
vetlenfték s ö rövid habozás atán visszatért gráczi tanszékére. Korán 
elfordulva jogi tanulmányáról, a história müv élésére adta magát s egyike 
ön a legjobb s legtermékenyebb osztrák-német történetíróknak. Egyéni- 
sége erősen körvonalozott vala, de ennek bélyegét történetirodalmi mun- 
kássága nem igen viseli. Igazi osztrák-német s mint olyan a Gcsammt- 
monarchie föltétlen híve a régebbi időkben. Első nagyobb mttvét is 
T> OeMerrnch jtnfer Maria TereMat^ e szempontból írta s benne különösen 
a magyar közjog ellen küzd, azt meghaladott álláspontnak tartván, 23 év 
után a :^ Ge^chichtít'che Bilder am Oesterreich^ első kötetében már Sz.-Ist- 
ván koronája országait külön, idegen testnek veszi ; tehát tanült az idő- 
től. Nagyban és egészben nyugodtan ítélő historicus vala Wolf, noha 
részrchajlatlannak tartani, mint némelyek, épen nem lehet. Mert ha 
magyar közjog-ellenes »velleitásaitól« eltekintünk is, még mindig meg- 
marad fölfogásának erős austriacismusaésjosefinismusa, mi utóbbi müvén 
>/>í> Anfhchwf/ (hr Klő^ter in Itweroe^fcrreich — J7S:Í — 1790 — cin Bei- 
trag ziir Gesrhichte Kaiser JoJtephs Il.t. látszik. Előszeretettel dolgozott 
biographiákon, ezt mutatják müvei: » Marié Cknutine Erzlier-Mijin von 
Oesterreich.^ (1863. 2 kötőt) s i^Fiirstin Eleonore Lichtcnsicin 77i5^18J2€ 
(1875). :^Wenzel LrMoin'fzt (1869) múr korrajz s bőven tárgyalja a 
Wesselényi cs tiirsai összeesküvését is. Kiadta Wolf »LHcnM GpiJioJf*i€ 
az osztrák s német finnnztiirténct s kiváló alakjának önéletiratát. Utolsó 
müve Wolfnak a már említett ^GtHckichtliche /ii/Jer aujt (hsitcrreich< két 
kötetben, melyek között több, valóban kitűnő cssayval találkozunk. Az 
író s müvei jellemzésére még annyit, hogy Wolf sohasem csupán a szak- 
közüuség, hanem a mívelt körök számára is írt ; ezért fordított annyi 
gondot stylusára, amennyit egy tuczat más német vagy osztrák történet 
író nem fordít. Wolfot a bécsi akadémia 1870-ben levelező-, 1873-ban 
rendes tagjává választá. Elhunyta széles körökben nagy részvétet költött 
— CoMExius Amos Jáxosrói., a XVII, sz. hírneves paedagógról, akit 
a sáros-pataki főiskola szervezetének újjáalakítására LorántíFy Zsuzsanna 
meghívott s fejedelmileg dotllt s a magyar nyelv természetivel s a magya- 
rok eredetével is foglalkozott — kapcsolatban a magyar nyelvről — Smaha 
Józ7í/ csehországi rakoniczi professor nagyobb tanulmányon dolgozik., 

59* 



908 TÁRCZA. 



T(')Rtí:ííelmi konyytar. 

— A FÜCGEREK JELENTŐSÉGE MaGTAROR8ZÁ6 TÖRTÉNETÉ- 
BEN, eredeti oklevelek alapján írta Wenzr/ Gusxtáv. Kiadja n M, Tml. 
kadiíinia. Bpcst, 1873. 8-adr. 212 1. 

— Adalékok Huntmegye Nemzetiségi monograviájáiioz. 
írta KóWisi József. Bpost, 1883. S-adr. 47 1. Ára 30 kr. 

— SAmi László VÁLOGATOTT MÜVEI. Kolozsvárt, 1883. ki9 
Hadr. 3H*i 1. 

— Az l47o-TüL 1711-lG MEGJELENT ucm-magyar nyelvű hazai 
nyomtatványok jepyzeke. Összeállította Szabó Károly, lépest, 188<^». 
H-dr. VI rs 118 1. 

— SzTÁRAI Mihály élete és mCvei, irodalomtíirte'neti tamil- 
niány. írta AT/z/y Sándor. Bpest, 1883. 8-adr. fyO 1. 

— A DÁKOK. Ethnographiai ianiilniány. írta IJarorftd// Samu. 
Budapest, 1883. Nagy S-adr. 59 1. 

— Hallek János és Hármas históriája. Irta Várzf/ János. 
Uiidapest, 1883. 8-adr. 66 1. 

— Az EMBEU ŐSTÖRTÉNETE nyomozva a magyar nyelvhen. 
Legújabb fíJlolvasások. írta Uniof/hf/ Dezső. Budapest, é. n. Kis H-adr. 
í»6 1. Ára 60 kr. 

— A FRANCZIA FORRADALOM TÍÍRTÉNETE. írta Mirl„ltt. Klsö 
kötet. Kolorivár, 1884. Kis S-adr. 290 1. Ára 2 frt. 

— DiE FrEIEN VON SaNECK UND IHRE ClIRONlK, als üraiVn 
von Cilii von I)r. Franz Kroní's ÍJ. v. Man-hland. Graz, 1883. VIII 
es 234 1. 

— AViEN in Jahre 1683, Goscliii-htc dt^r zweiteu Belagcrung 
der Stadt dundi die Türkén im Bahmen <lcr /eitereignisac von Vikti»r 
V. n^Hner. Wien, 1883. X. 8-adr. 817 1. sok képp«;l. Ára 4 frt nO kr 

— Das Tagehucíi Kaiscr Karl's VÍI. aus der Zeit de» Oester- 
reichi-schen Erbfolgekrieges narh dcm Autográf, berausgegeben von Kari 
Theodor Ilrufel. München, 1883. 8-adr. XIX rs 234 11. Ara 4 frt 80 kr. 

— DiE TüRCKEN VOR WiEN in Jahr<; 168:>. Ein Oesterreii-hi- 
sihes íledenkebuoh von Kari Tolni, Prag, 1883. 8adr. 674 1. szánnH 
képpel. Ara 9 fnriut. 

— Der EntöATZ von Wien am 12 September 1GÖ3. Aus einer 
Kriegshistorischen Studie. Berlin, lH8s. S-adr. 120 1. -\ra 1 frt 80 kr. 

— Kom und Wien im Jabro 168:J. Ausgewühlte Actcnr*tUfk»' 
aus Kömisdien Archivc. lleransgegííbon v<m Augustiue Snnn; Wien, 
1883. 8-adr. 

— Fkli»mausi;iiall Kknst K(-du;kr <4raf .Stabreml»erg l«;8;i. 
Wiens ruhmvoller Vertheidigcr (16Ö3 — 1701.) Eine Lebensakizze \nii 
A. (írafrn Thiirhcim. Wien, 18H2. Madr. 476. Ára 4.ri0. 



A. 



\ 






188S. ('Vi aujr. 22— 27-iki 



VIDÉKI KIRÁNDULÁSA 



SOPRON VÁROSÁBA ÉS SOPRON VÁRMEGYÉBK. 



» » r 



A VÁLASZTMÁNY MEGHAGYÁSÁBÓL 



SZERKESZTI 



SZILAGYI SÁNDOR 



titkAk. 



BUDAPEST, 1883. 

A M. T. AKADÉMLV KÖNYVKIADÓ-HIVATALA. 

(Az Akadémia épflletében.) 



MKGNVITÓ BESZKDK. 11 

touossága iráut; lekötött figyelemmel lapozzuk az elmúlt idők 
történetét, rokouszenvvel kísérjük a törtéuet-búvárnak lassú, fárad- 
ságos és gyakran egészséget koczkáztató munkásságát, mert tud- 
juk, hogy a közügynek hasznos napszámosai, és tudjuk, hogy nem 
egy történészünk csendes dolgozó szobájában, a poros irományok 
gyakran alig kibetűzhető okmányai között munkálva, igen fontos 
tényezőjévé válik a közfelfogás irányzásának. Es ime jelen példa 
is : tekintetes Sopron megyének és Sopron sz. kir. városának tör- 
vényhatóságai szívesen meghívták a Magyar Történelmi Társu- 
latot a jelen közgyűlésnek e helyen való megtartására, és tárt 
karokkal fogadnak minket, a nemzeti közmívelödés munkásait, itt 
hazánknak nyugoti határszélén, és ezzel alkalmat nyújtanak tör- 
ténelmi kutatások eszközlésére, előmozdítják az érdeklődést a 
történet tudománya iránt ; a nemzeti érzületet erősbítik ; — mert 
jól tudják, hogy a történet ismerete nem kizárólagos tulajdona 
valamely osztálynak, egy csoport tudósnak: mindnyájunk köz- 
kincse az, melynek gyarapításához mindenkinek hozzá kell járulni 
saját hatáskörében és saját környezetében a maga módja szerint. 

Fogadja azért mindkét tisztelt törvényhatóság, a Magyar 
Történelmi Társulat nevében legőszintébb, hazafias köszönetemet. 

És most a közgyűlést megnyitom. 



1 4 NAOY IMRE. 

A Magj-ar Történelmi Társulat T&lasztmánya által Sopron 
város történetéből egy értekezés megírásával megbízatván, öröm- 
mel engedtem e fölhívásnak; mint e megye szülötte 35 évi kuta- 
tásaim következtében utalva éreztem magamat Sopron város és 
vidéke múltjából némely történeti és helyi vázlattal szolgálni. 

Megbízatásom óta a mai napig két hónap telt el, igen cse- 
kély idő arra, hogy a város történetét tüzetesebben megírhassam, 
teljes munkát nem adhatok, netalán szaggatott s inkább chrono- 
logicus előadásomat mentse ki ezen körülmény. 

Ez alkalommal tehát néhány nevezetesebb, inkább közér- 
dekű esemény megírására szorítkozván, el fogom mondani, hogy a 
város levéltárában számos évi kutatásaim folyamán ez irányban 
mit tanultam. 

Sopron város keletkezését és egyes történeti vázlatait kellő 
avatottsággal ismertette már e város érdemes szülötte néhai dr. 
Töpler Károly orvostudor, a magyar orvosoknak és természetvizs- 
gáloknak 1847. aug. 11-én Sopron városában tartott nagygyű- 
lésén. *) 

Melyhez a város eredetét illetőleg csak azt adhatom, hogy 
Sopron mai német nevét Oedenburgot oklevelileg elsőben Lajos 
német király 800. évben kelt levelében találjuk fölemlítve, mely- 
ben Albrik püspöknek a Rába folyó és Odinburg között Ruzpach- 
nál tíz mansiót adományoz »quaejacent iutra allodia Ámalgeri et 
Valtiloni et ad Odinburch atque ad lóca ubi montana incipiunt.*) 

Sopron város magyar nevére nézve alig fogunk helyesebb 
megfejtést találni, mint dr. Töpler Károlyét, ki azt az idézett 
helyen a régi latin Scarabantia vagy még helyesebben a frankok 
Cyperon-féle elnevezéséből származtatja; ő is fölemlíti a város 
levéltárában őrzött 1162-ki legrégibb oklevelet, és ennek tartal- 
mából következteti, hogy Ill-ik István király ezen irata szerint 
Sopron már akkor város volt, mihez azonban kétség fér. mert 

^,1 Sopron városának történeti vázlata, eredetétől kezdve a XVI-ik 
századig írta dr. Töpler Károly ; meg-jelent a Magy. Orvosok éa Ter- 
nu'rtzetvizsgálók által Sopron városában 1847, aug. 11 — 17-en tar- 
tott Vlll-ik nagygyűlésnek folyamát tartalmazó 18G3-I>an nyomtatott 
könyvben. 

2, Fojcr Györgj- Cod. Dipl. VII. "».. 2G. 



3(» NAGY IMRE. 

sebb helyi eseményeit, adataimat nagyobb részben a város levél- 
tárából nyertem, mindazáltal igen csekély rész ez abból, mely még 
tagtársaim átbúvárlására várakozik. 

Tisztelet a város előbbi és mostani elöljáróinak, kik az idők 
tanújele a történet számára nemcsak privilegiumjaikat, hanem 
minden egyes, bármi jelentéktelennek látszó levelet megtartottak 
s a levéltárt oly pontosan rendeztették és oly vigyázattal őriztet- 
ték, hogy a késő ivadék nemcsak példát vehet az atyák tettein, 
hanem e levéltár segélyével a legrészletesebben megírhatja a 
város történetét. 

De különösen tisztelet Sopron városának, melynek polgá- 
rai századokon át szeretett hazánk jó és balsorsában osztoztak, 
ama csillogó tettekben gazdag történelmi múlt, melylyel e város 
dicsekszik és e részben hazánk bármelyik városával vetekedik, 
zálogul szolgál a jelenre és jövőre, hogy itt a nyugoti határon, 
a mint az azelőtti századokon át úgy ezután is Sopron város 
polgárai a haza iránt való hűségüket megőrzendik s I. Károly 
király szavai szerint Sopron város, mint »porta regni Hungariaec 
nyugoton mindég egyik fővéd fala lesz hazánknak. 



II. 

A város birtokairól. 

Midőn a város múltjáról az érdekesebb történeti mozzana- 
tokat leírtam, néhány szóval a külső birtokviszonyokra és arra is 
kiterjeszkedem, hogy a város a körülötte lévő helységeket mikor 
és mily módon szerezte meg. 

Az Árpádok alatt egész a XlII-ik század közepéig a vár- 
rendszer fönállásakor a vár és város határa a mostaninál sokkal 
szűkebb körre volt szorítva, míg utóbb az úgynevezett hos])esek- 
nek a várban és a váron kivűl való megtelepedése után a polgá- 
rok lassanként megszerezték a vár körűi fekvő birtokokat, melyek 
utóbb a városnak, mai szorossabban vett határába- olvadtak be. 

így föntebb láttuk, hogy IV. Béla királytól 12H9-beu a 
soproni polgárok földeik között a kir. udvarnokok birtokát *ado- 
niAnuil nyerték, majd utói)b IV. László király 128:M»anaRava/d 



34 NAGY IMRE. 

város már 1 326-ben megszerezte *) , Jekelyn része azonban 
Chenygh nevű cseh lovag kezébe került, kitől a város ezen másik 
fele részt utóbb 1342-ben vásárolta meg.-) 

Meqyts. 

Megyés helységet a XlII-ik században a Gutkeled nem- 
zetségből való Meadi vagy Majádi (ma Margita) család birtoká- 
ban találjuk 8), Majádi László elhaltával 1326-ban Herthul 
L Károly király képírójának birtokába jutott**), ezen Herthulnak 
fia Miklós szintén mint képíró, I. Lajos király udvarában tartóz- 
kodott, ki Megyésre ezen kedvelt képírójának 1366-ban űj ado- 
mányt ad**) ; Herthulfi Miklós fiának Miklósnak magszakadása 
következtében szerzi meg azután a város Megyés falu egy részét 
és pedig Mária királyné 1386-ki adományából*^), n másik részt 
pedig vétel útján 1392-ben Megyesi Miklós fiának Pongrácznak 
leányától. ') 

Dág Vítf/y Ac/endorf, 

Egyike a legrégibb írott emlékkel bíró helységeinknek már 
1195-ből tudjuk, hogy Dágh falut a Miskolcz nemzetségből szár- 
mazott Domokos bán adományozta a Borsmonostori a mai 
Klastrom nevű faluban székelt szerzetnek **); ezen szerzet utóbb 
dági birtokát 1265-ben a győri káptalan előtt Péter soproni vár- 
nagynak örökítette el, a káptalan levelében a határjárás is le van 
írva, '•') s hiibár ] 279-ben IV. László király Péter vámagytól a 
dághi birtokot elvette ^^) ezt 1341>-beu még mindég Péter nevű 

^) Lad. F. fasc. 1. Nro 5. Közölve H. Oknitár II. 34. tzáiii. 

^) U. o. Nro 17. Közölve H. Okmt. II. 60. szám. Vesil öí»«ze n 
>Süprou« ujfiág iSTHik evi 41 -ik számában l*aúr Iván ki>zloiiiéuvévi*l, 
liül Balf helysdg múltja részletese bhen leíratik. 

8) Fejér i. b. VII. 5. 564. 

*) Lad. D. fasc. 1 . Nro 1 . 

*) U. 0. Nro 5. kivonatát 1. Tört. Tár. IX. köt. 120. l. 

«) Lad. I). fasc. 1. Nro 10. 

') U. o. Nro 14. 

**) Árp. kori Új-Okmáuytár XI. köt. r)9. lap. DÁ^ birtok balár- 
jání.sa r225-böl olvasbntó Fojcr i b. 111. 2. 66. és köv. II. 

'•*^ Lad. A. fasi". 1. Xro 1. 
'^ .Vrp. kori IjOkmánytíír IX. 22^ — ÍJfr I. 



;l 



l 



:)r» x.\r,v iMRK. 

király Biijiií^lou Ca mai Xéin^-t -Keresztúr) nevű földterületet 
Paghai ilarczelnak és Szántói (ma Antau) Sebrethuek adoniá- 
nyozza t\ iiatárjplpk előszámlálásámil Villa Vyz*: és »a villa 
Ruozd^ is eltilonlúl.V 

Kh'mpa. 

Első nyomát találjuk 1276. évből mikor Chingenpach nevű 
hirtokrészét Péter soproni polgár és néhai bíró végrendelet ileg : 
borsmonostori szerzetnt^k liag}omáuyozza. -) 

A szerzet után utóbb Chingenpach nevű falu Lukács soproni 
polgár kezére került, kinek özvegye és fia 1351-ben eladták azt 
Agendorfer Márton soproni polgárnak, ^) kinek utóda Agendor- 
fer János leányát Vayspacher János máskép Bayzinpokhar 
bécsi polgár vf'tte el, s ezután szállott vétel utján 141 •». és 
1417-ben Klimpa falu a városra.*; 

ÍJ p*'is falva. 

Ezt a Xlll-ik században a keresztes lovagok birtokában 
találjuk, az agfalvai 1265-ki határjárás alkalmával Gyula néven 
fordul elö*^) ; a város Lépes fal vát 1557 után szerezte meg: I. 

*) lí. PLszterliázy cu. ki>*-inartoni It. V. ó07. 17. 

-) Laíl. H. faM". 1. Nro 1. Vesd össze Arp. rj-Okmtár IX. 1 1>0. 1. 
és Fejér V. ;;. 380. 1. 

^J Lad. W. fanc. 1. Nro 0. 

*) Lad. 15. faf»r. 1. Nro H. eV í). Rúiner Flúr. Fcrcncz tagtársunk 
:i Győri Tört. cs Kef;. füz. I. köt. (>0. ca köv. lapjain a győri káptalan 
könyvtárában őrzött ch 1501-hen nyomtatott, ej^ykor a klimpai S/..- 
Jakahról nt-vezett <';ry)iáz tulajdonát képezett niinekönyvlten írt klimpai 
ájtatos alapítványokról értekezik, mely alapítványok Franekh Pongráo/ 
által 1515-ben jegyeztettek fól ; azon időben az alapítványt tevő klim- 
pai lakosok mind nc'metck voltak. Megjegyzi jfómer azt is, hoi;y a 
könyv véf^én több borvát nyelven írt e'nok olvasbató és ezen aláírások 
^íinis per mc íieorpium Soecouycz de Jastrebarkw l.'»Gl. it»*m fyly- 
pouyeli, Poj> Juray Zywanyrhc. E szerint a \\ Tik század közepou 
Klimpán már borvátok laktak ; kívánatos volna a borvát énekek lefor- 
dítása, tjilán ez annak nyomára vezetne, bogy az 152i)-ki bécsi o>troni 
után visszavonult törökök által elpusztult német lakos^ok belyett Klinipúii 
a borvát lakosok mikor te!cpt:dtek le. 
'^ Lad. A. fasi". 1. Nro l. 



38 NA«Y IMRK. 

A ^Századok idézett lielycn ériuMtein már. bogv ay. két- 
HÓgbe nem ronbató. bogy a Fertő tava mai belyén Ci^akiisrvan 
eijyésztífk el egjes különálló birtokterfiletek, s azon czikkeni meg- 
írA«ia után a régi oklevelek átbuvásárlásánál egyik fögondomat 
:irra fordítám, bopj- e belységek nevét és fekvését fölfedezzem ; 
végre :iz oríízágos levéltárban őrzött két oklevél s ezeknek más 
oklevelekkel való összevetése a sopronmegyei elborított birtokok 
valódi neveire csakugyan rávezetett. 

Azt, bogy a Fertő tava az Árpádok alatt és a XlV-ik 
század elején a jelenleginél sokkal kisebb és különösen közepén 
sokkal keskenyebb volt. kétségtelenné teszi már az az idr»beli 
számos oklevelekben olvasható »stagnum Ferleu. fluvius Ferteuc 
elnevezés,*) úgy azon körülmény is, bogy a Fertőn tri}»utum 
vagy vám szedetett és pedig fele részben Sopron városa, másik 
tele részben pedig a Soproni főispánok által ; hol találunk most 
a Fertő taván oly helyet hol a vám szedetik, vairy csak szedet- 
hetnék Í8? A Fertő, kivált köz<*pe táján azon időben inkább egy 
folyam alakjával birt, melyen Sirczuél a tóba szakadó Vulka 
régen Selyeg folyó és más kisebb patakok vize elfolyt dél inaj<l a 
mai Hanyság irányában nyugot felé, egyedül ezen keskenyebb 
Fertő fídyamon tarthattak fönt tehát Sopron város és a főispánok 
révet 8 itt szedhették a kompokon átkelőktől a vámot. 

Hisz inár Bél Mátyás is 2) fölemlíti Chnerius azon állítá- 



*) Krrc álljon itt ii(>h:iny pdlda : 

A győri k.'íptsdan 12í>9-ki nklev«^lól»on clofonlúl liineurh l»irtnk 
folosztásániil J'UíI pnrtiim aruiMÜncti jkt Hqusis Fertru distrnti- Arpk. 
rí-Okmtár V. 221. 1. 

Ceel vagy Kuflt lártokról 1. Károly király líU7-ki oklevfIi-l»rii 
olvftHsuk »Ccel í'irca st^ignuin KcrtciK nr^fzájros Itár N. lí. A. 3'>7. oO. 

Ugyan annak 1318-ki oklcvclót>en ^Ke^rli í't Törd iiixta llu- 
viuni Fertfiii« u. o. 3í>0. 26. 

Szintén annak l324-ki oklcvi'lo'l»on . Vit<?zfeldtí iuxta tluxiinu 
F>rtí!U« n. o. 

Simon cHOrnai préj)08t 13^{r)'ki oklcvelobiMi ^triliutnin in i»ratis 
Fcrt«Mi< eredetije a N. Muzcunil»an. 

A vanvári káptalannak 1 34 4 -ki oklcvelel»rn C'yl inxta aipiani 
Korteuc oröz. Itiír N. H. A. í>91. 1. 

-^ Notitia Hung. (ieogr. Ilist. Toni. V. pag. «',. 



40 NAGY IMRE. 

Ezen oklevélből látjuk, hogy Tárd és Keych nevű birtokok 
között létezett egy Vitézfölele novű birtok, melyetaGutkeled nem- 
zetségből való Mayadi Miklós bán testvére István bán *) hatal- 
masul elfoglalt és saját tisztségéről Bánfalvának nevezett. L 
Károly király Miklós fia Miké és Lampert fia Miklós, Keychi 
nemesek kérésére az elfoglalt birtokot mindazáltal ezeknek visz- 
sza^datni rendelte, kivévén ötven holdat és három halászó helyet. 

I. Károly király ezen Ítéletét Lampertfi Miklós fiának 
Tamásnak kérésére, ki az alábbiak szerint Tardi Tamásnak is 
neveztetik 1324-ben átírja és újra megerősíti. *) 



sesaiones Keych ct Törd iuxta fiuvium Ferthev existcns, quain StophaniiH 
condam banus Fráter Nicolai baiii de Mayád potcncialitcr aiifVercndo 
occupaverat et eandcm alio nominc Bánfaira iioiuinaverat cssct ipsoniin 
hereditaria et ad eos iusto titulo pertincrct, quam u nobis eibi reddi ot 
rcstitui postularunt. Nos igitur cui proprium est pensare iura singulorum 
ot unicaique suiim ius quo quis índebite privatus extitcrat rcdderc ot 
restituerc debemus, peticionibus eorumdcm magistri Pauli ct Bartho- 
loméi íidclium nostrorum ac ipsorum Nicolai ct Myke devotis supplica- 
oionibus regio inclinati cum favorc prcdictam possessionem Vytezfeldc 
in antiquis metis et terminis cum onmibus utilitatibus et pertlncuciis suis 
imiversis predictis Nicolao ct Myke co iure quo ipsorum fuisse dinosci- 
tiir rcddidimuB ct restituimus perpctuo possidcndain tcuendam ot habcn- 
dam exccpta nichilominus quadam particula tcrre nrabilia in eadeni 
Vytezfelde quinquaginta iugera sicut dicitur in se continente ct exccptis 
tribus locis piscature in fluvio seu loco Fcrteu in ipsa posscssionc Vitez- 
felde a parte orientali existentibus, quas progenitores nicmoratonun 
Nicolai et Myke contemplantcs religiosi viri fratris Fabiani abbatis 
coudani monastcril de Clmtnr proximo coruni, cidcm mouastcrio dicuntiir 
perpetuo contulisse; volumus igitur ct vobis univcrsis comitibus í>opro- 
nicnsilaie nunc et pro tcmpore constitutis íirmitcr damus in niandatis 
quatenus supradictos Nicolauni et Myke ac coruni hcrcdcs in sopcdicta 
posscssionc Vytezfelde contra quoslibet indebitc niolcstare volontos 
auctoritatc nostra dcbcatis conscrvarc. Datuni in Tluuusrtír in fcslo 
Invencionis sanctc crucis, anno doniini millcsimn troccutoainu) dorimt> 
»>ctavo. T. Károly királynak 1324-ki átiratából, melyet isniot a budai 
káptalan írt át 1410-ben ennek, eredetije az on*z. Itár kincst. ns/.t. őriz- 
tetik, N. R. A. 390. 26. 

^) Hopry Mayád alatt a mai Margaréta vagy Margita fahit kell 
őrtenünk erre nézve bővebb bizonyítékomat lásd a Ovori Tört. őe Kot;, 
füz. II. köt. 377. lapján. 

2) Orsz. Itár N. K. A. 390. *26. 



42 XAGT IMRE. 

valamint ezen oklevélnek a föntebb közölt 1318ki oklevéllel való 
összetartásából kétségtelenül bebizonyul, hogy Tárd uevfi birtok 
a mai Fertő tava közepe táján feküdt. 

Ezen 1344-ki oklevélben Szili vagy Buszti Erb fia Ingram 
ősi birtokát Ruston Vezekényi (Torrard fiainak a gr. Czirákyak 
oldalági őseinek 300. márkáért elörökíti. 

Az oklevél különösen annyiban érdekes, hogy abban Szil 
\agy Uust határai fölsoroltatnak, mindjárt első helyen keletről 
Rust határául Tárd falu neveztetik meg ; a mint tudjuk jelenleg 
Uust határát keletről közvetlenül a Fertő vize mossa, 13 44-beu 
azonban Kust határa napkelet felől elnyúlt egész Tárd faluig, 
ebből kétségtelen, hogy ezen falut és határát borította el utóbb 
íi Fertő vize. 

Az oklevélben megnevezett többi határjelek megfelelnek a 
mai helyzetnek, délről Megyés falu, nyugotról Mayád falu (ez a 
mai Margita vagy Margaréta falu, hol 1359-ben Margit szűz 
nevére szentelt egyház létezett *) éjszakról Scaka falu, mely nem 
más mint a mai Okká helység. ^) 

Ezután Tárd birtokot még két okievében találjuk föl- 
említve, egyik a pozsonyi káptalannak 1383-ban kelt bizonyítvá- 
nya arról, hogy Patli Tamás fia János Lozsi «lakab fiának Inirr- 
nek azért, hogy ez Tárd nevű Soi)ron vármegyei birtok jogáról 



tein nostrua couecssimus litcras privilegialea muuiDiine uigilli uo^tri pen- 
(lentis rotioratas, modioquc alphabctí» iutcrcissas. Datuin in fo^to sancti 
Aiidree apostoli, auuo domini M® CCC'"" xlmo quarto : magistris Anilren 
I>repo8Ít(>, Michaclc cantore, Gregorio custodc, Johaiine dcrauo ocdesic 
iiostre cxistentibus. 

Az eredeti hártyán függő pecsét nyomaival az orsz. It. kiucst. 
(»«zt. N. K. A. fasc. 091. Nro 1. alatt őriztetik; kiviíl a XV-ik száziid- 
ból való íraHsal ez jegyeztetett az oklevélre: »Sui»er Chyl sive 1{w8tli.« 
Hogy Kust magyarul rcgenten Szilnak hívatott I. I)övel>hcn >Százudok« 
18(»9. évfolyam 70H. 1. 

M V. ö. iToruU 1883. II. fiizet. 

2) Orsz. Itár kincst oazt. N. K. A. r}í}7. 20. 

^) »()ka aiio uoniiuc 8rhaka«r I. a vasvári káptalan 1402-ki 
okleveh't u. o. G21. 15. vagy lÍ15-höl >Chaka alio noiniuc Oka< 
u. o. Of). 3. 



14 NAGY IMRK. 

Solepfd birtok nevének liangzása a Fertőbe folyó Vulka vizének 
rrgi Sclog nevével egyenlő, egy 1399-ki oklevélben a Selgi 
llmeuch-fcle birtok elnevezésének is nyomára találtam. ') Byki- 
feulde birtoknak sincs máshol nyoma. Ezen két birtokot is tehát 
c helyt fölsorolom, ámbár hol fekvésüket meghatározni nem 
bírtam. 

1 Ifézfölde. 

J. Károly királynak föntebb egész terjedelmében közölt 
13] S-ki oklevelében találjuk legelsőben lolemlítve a Vitézföldc 
nevű l)írtokot, mely a mai Fertő helyén Tárd és Keych birtokok 
közt feküdt 

A mai Apátlan nevű falut Mosón megyében jelenleg magya- 
rul Bánfai vának hívják, a föntebbi 1318-ki oklevél szerint Yitéz- 
földének Mayadi István bán szintén Bánfaivá nevet kivánt adni'), 
azonban midőn Tardi Tamás utóda Tatli Leonárd birtokait Zsig- 
mond király 1410-ben a Kanizsayaknak adományozta, ezek között 
sem Bánfalva, sem a Tardiakat illetett Vitézfölde birtok, hanem 
a mai Apátlan falú neveztetik meg. Igen lehetséges, hogy a Fortö 
áradása miatta vitézíöldi lakosok még 1410. előtt kivonultak 
tovább a szárazföldre és fij lakóhelyűket Apátlannak nevezték ; 
annyi is bizonyos, hogy a hajdani Vitézfölde birtok a mai Apet- 
lontól nyugoti irányban feküdt a mai Fertő helyén. 

Megemlítem, hogy a pozsonyi káptalannak 1411-ben krlt 
t>klevelében nyoma van egy Vytezst nevű Mosón mi^gyei birtok- 
nak,'*) ezt azonban én inkább a Szent- János és Szent-Péter Mosón 
megyei faluk közt feküdt és 1564-ben Wythezy névvel bírt jelen- 
leg ily néven nem ismeretes Mosón megyei birtoknak tartom.^) 

^) Orez. It. kincst. osz. X. K. A. r>lí3. 22. 

*) A paiiHonlialmi convcntnck 1362-ki «»kl«'v«*lo 8zoriiit :í Háii- 
l'alvii cliicvozos iitólih mégis fíintmaríuU, liol ez áll : >'l'lioiiic TiOinliar ct 
Nirolai íilii Mykr de Haufulva« Fejér i. Ii. IX. 3. :>2ri. 

^) Orsz. It. kim-st. oazt. X. lí. A. iTílG. 11>. 

^) Lásd az esztergomi káptalannak lő64-l»rn kelt jelcnt«»í<éi n. o, 
.'»2. 13.. melylicn Wytczy moflonmcgyci birtokról van .•*zó, s :i moly 
í<zorint Anmdo Péter ezen lMrt<»kot nejt>nck rátol tlii (íyiilaffy Zsóííának 
2000. tVtért insrribálvHn a midőn a káptalan i\ l»eiktat:Í8l inrgkis»*rlettí\ 
annak .>'/aoIiarias Hohomiozky rapitancus arcis <>\var S. (lacá. Mají>t:i- 



46 NAGY IMRE. 

szomszédosoknak kijeleHtetvén, kétségtelen, hogy Pósatelek a mai 
Pomogy és Sarród faluk között, a Keychi elenyészett birtoktól 
délre feküdt, és utóbb részint a Fertő vize részint a Hanyság 
mocsarai által dborittatott. 

Urkony, 

Ma is létezik a Hanyságon keresztfii Eszterházától Pomo- 
gyig 1778-ban készített töltés kezdetén Urkony uevfi puszta hely ; 
a süttöri határban két dűlő is így neveztetik. *) 

Egyházas-Urkun nevű birtok már egy 12-l:l-ki oklevélben 
említetik. «) 

A győri káptalannak 1344-ben kiadott oklevele i>edig vilá- 
gosan mondja, hogy Gimai János Soproumegyéből Egyházas 
Wrken nevfi birtokát ^in comitatu Soproniensi iuxta lacum Fer- 
tew€ a káptalan előtt a Vezekény nemzetségből származott Con- 
rád fiainak elzálogosította. ^) 

Majd ismét ugyanazon káptalan előtt 1393-ban »Stephanus 
filius Pauli de Dees comitatus Sopronicnsis possessionem suam 
Vrk vocatam in dicto comitatu Soproniensi penes lacum Ferteu 
habitam* Kanizsay Miklósnak örök áron eladta *) 

A fejérvári káptalannak 1425-ki oklevelében pedig azt 
olvassuk, hogy Garai Miklós nádor és neje perben álltak liánzsér 
vára és tartozmányai végett Fraknói Vilmos gróflal s miután ez 
utóbbi pervesztes lett Garai Miklós és neje a vár és tartoz- 
mányaiba beiktattatta k, melyek között Szer^^ény népes hely és 
Vrkon lakatlan puszta » iuxta lacum Ferteu'? megneveztetnek.'*) 

Ennek következtében Kanizsav László a föntemlített Kani- 
zsay István fia midőn Zsigmond király 1429-ben Ferencz nap 
után való csütörtökön Sopronban közgyűlést tartott a közgyűlé- 
sen óvását kijelentette, hogy Szergény és ürkund nevű örök birto- 
kába a nádor magát beiktattatta. ') 

1) Új Ma^ar MuzeuDi 1851/2. 11. köt. 204. I. 

2) Árpk. Új-Okmtár VII. 125. 1. 
8) H. Okmtiírl. 187. 1. 

*) OrHz. It. kiucst. o«zt. N. R. A. 641. :t4. 
f*) <)r»z. It. kiiK»t. üBZt. 1520. 17. 
•) IT. o. N. K. A. 20. Ö6. 



(1 



52 XAGT IMRE. 

bódoltatai koll, és az szegény nTomorált kÖEséget k^ fogyatnunk. job> 
Lran reá érkezüuk Seniijev uramnál ; imék magának is, de már k& 
levelein vagyon oda, kire még választom nincsen, ottan, ha aa maga 
kévésével nem goudol (az kiért örömest látom ki ad mást) gondoltán 
meg, Logy kgt éknek is van jószága, és nemcsak a jelen Valót, hanem 
jövendőt íb köll gondolnunk, nem az Duna vize bizonj ez az ő áUapatja, 
bogv mindenkoron ezen a nvomon foljjcn, nem hagyc^ igen sok időt 
neki, meglátja, hogy megfordul az állapat ; ba badat fogadott az jámbor, 
fordítsa az erszény száját s fizessen neki^ ne nyomorgassa as ssegéay 
nyomorult községet, mert úgy adjon isten jót, bogy ba él nem azünik 
rólok, kölcsönt várjon mind magának, mind kgteknek káráral. 

Végezem írásomat, mivel tudom, bogy sovány az én beszédem 
keg}*elmeteknél. kinek ba nem most, de jövendőben meg fogja igazságát 
tapasztalni. Tartsa meg isten kegyelmeteket. Dátum in castello nostro 
Lakompak. 7. Septí-mbris A^ 1620. 

Frudentium ac circumspectarum Dominationum Vestrarum. 

Amicus et Vianus párat us 
Xicolaus Esterbasi 
de Galantba s. k. 

Czán : Prudeutibus ac circumspectis nrís N. consuli, jadici eaete- 
rlsque juratis ciuibus liberae regiaeijue civitatis Soproniensis, amicis et 
viciuis nbservandissiijiis. Praes. b. Sept. 620. 

(Levél alakban kivül ép pecséttel : eredetije Sopron város Iban. Lad. VI. 

et F. fasc. VI. Nro 300/ 

Nagy Imre. 



80 KIZOTTíiÁOI JELENTÉSEK. 

Frakuó váráuak el>G birtoko^ai. a kik a tört«DeIem világa 
előtt megjelennek a nagymartom vagyis fraknai grófok a XIII. 
>z;izad közepétől ; valószinú, hogy 6k is építették s bizonyos, 
hogy ok bírták Fraknót a XV. század közepéig, családjuk 
inagvaszakadtáig. A család kihaltával a vár a koronára szál- 
lott. A koronáról az osztrák herczegek birtokába került, a 
kik egér^z lG25-ig bírták, a midőn U. Ferdinánd hfi szolgálatai 
jutalmául Esterházy Miklós nádornak adományozta. A várkapuk 
lelett olvasható felírá>ok is emlékeznek erről ; az egyik elmonoja, 
hogy Mátyás király békekötése alkalmával engedte át HE. Fri- 
gyo> császárnak, s hogy II. Ferdinánd császár csatolta vissza 
Álagyarországlioz Esterházy Miklós nádornak adományozván 
lG25-ben, a ki a várat alapjából újra építette nejével Bedeghi 
Nyári Kri?»ztinávul. Mindkettőjük ozímere ott látható a belső 
várkapu homlokzatán*). 

Az Esterházy családból tehát a hatalmas Miklós nádor vult 
í'ls/í ura Fraknó várának, a ki midőn 1625-ben királyi adományul 
nyerte, újra í'píttette azt a hatalmas vártorony (donjom) megha- 
gyásával, a mely máig is régi építési alakjában áll fenn. miiidösszr 
tetőzett; új. A vártorony tetején a kupola fölött Sz.-Miliály 
arkangyalnak, a vár védszentjének alakja áll. melyet Miklós 
nádor állíttatott föl oda az ö védelmébe ajánlván a várat 1625-ben : 
majd Esterházy Pál nádor 1683-ban, midőn a vár diadalmasan 
(laczolt az ellenséggel, fogadalmát teljesítve újra aranyoztatta ;i 
kupolát és Sz.-Mihály alakját*). Gróf Esterházy Miklós nádt»r 

' .' A várkapu iVHrÚH.'ii a következők : 

A l»elsö vúr fukapuja felett: Krakno / iiic pro foroiiJi Iliiuguriuc 
ai)alien:ituiii j nira íidelitas Coinitis Pahitini Nicolai Kstrrhn/.i / eidem 
coronae r(rdtituir.^/sut) auRpi('iit5<|ueaiigu8tÍ8HÍinorum / Ferdiuaiidi secuadi 
vt Ferdinandi tertii / rcgii(» Hibi poHtcriori faiuilia<'4|uc buae / a fuiida- 
iiientiri eistruxit / íidolitatis iiidiistriao«[ne cxcnipluni / oi^dcin r«-lini|UOiis 
s:irtiim tcctuin(}ue ronservat. 

A vár helsö kapuján : J!ÍHterliázy Miklós czíniere. «'s nejouok 
Itcde^lii Nyári Kri^ztináuak czínierc 1638-lx'd. Az ezt magyarázó föl- 
írat alatt: / Frakuo / lue / Kcgis Matliiac 1. paciHoatio ; Friderieo 111. 
iiii])cratori dcdit. / Aiiior uiagni Caesaris Ferdinaiidi II. ; Hepio rosti- 
tuit ; gratia (jusdem / Comiti Nicolao Egterliázy / Pala tinó ao aurei 
vellcris oipiiti / coutulit ; (jui tn<' patriac ar goiitil>us suis tutioriqui 
i'oruiii vctustato lal'ant^^m hoIo aequans a funda- / iiieiitis oxtruit s<* veri> 
a(*ternitati paravit. 

^'> Az arkangyal mellén domborodó r«zívalakon a kövotk«*zö telírá.i 
olvasbató: ^>l)eo Trino et IJui Virgini Dci-parae r^ine labo origiiiali cmi- 
(Optae ac oninibus roclitibus Iianc areem Frakno iioviter estructain nivi» 



94 R1ZOTT8ÁOT JELENTÉSEK. 

tatváuy, több hazai vonatkozású régi és ritka munka, Oláh 
Miklós kÖDyytárának maradványai és egy Gh-olier-kötés, me- 
lyeknek felkutatása által a hazai bibliographia számbayehetO 
gyarapodást nyert. Hogy ez eredmény nem meríti ki az ftltaluiüc 
megvizsgált könyvtárak hungaricáit, ezt a rendelkezésOnkre 
állt id6 rövidsége indokolja. De ez nem is volt czélunk. Az 
általunk megkezdett irányban folytatni fogják a könyytári bú- 
várlatokat másoky kiket hivatásuk vagy ögyszeretetök e térre 
vezet, s hisszük, hogy kutatásaik a mi munkánkat tökéletesíteni 
s a hazai bibliographiát jelentékenyen gyarapítani fogják. 

Midőn tehát jelentésünket ezúttal befejezzük, kedves köte- 
lességünknek tartjuk, az általunk megvizsgált könyvtárak birto- 
kosainak és őreinek, kik kutatásainkat lekötelező liberalitással 
előmozdítani szíveskedtek, a társulat iránt tanúsított előzékeny- 
ségökért hálás köszönetünket kifejezni. 

OSONTOSI jÁMOtl. 



>-