(72) 1 Különnyomás a „Mag-yar Botanikai Lapok^ ^14. évi 1/5. számából. Separatabdruck aus den „Ung-arisclien botaii. Nr. 1/5. Adatok Turócz-vármegye flórájához. Beitráge zűr Flóra des Komitates Turócz. IV. Von - I Margittal 'Antal (Stiibnyafürdön). Az 1913. óv nagy részét ismét Turóczmegyében töltöttem és folytattam e megye flórájának kutatását. Kutatásaim alatt különös gondot fordítottam a turóczi medenczének és a Nagy- Fátra Stubnyafürdőhöz közel fekvő völgyeinek átvizsgálására. A medencze minden felhasználható, a legnagyobb nehézséggel is megművelhető, legkisebb talpalatnyi földjét a szegény nép fel- szántotta és művelés alá fogta. Természetesen a kultúra maga után vonta a medencze eredeti flórája legnag}mbb részének kipusztulását is. E szántóföldek valóban semmiféle érdekes dol- got nem nyújtanak a botanikusnak, mert a megszokott segetális és ruderális fajokon kívül egyebet nem igen találunk. Hébe- koi’ba rábukkan az ember vizsgálódásai közben egy-egy feltűnő, nem ide való fajra is, de ezeket csak a vetőmaggal behurczolt vendégeknek kell tekinteni s fellépésük után csakhamar ki is pusztulnak. így néhány évvel ezelőtt Znióváralja környékén veté- sek közt gyűjtöttem Adonis flammea-% de azóta sem ott, sem a megye más részén nem észleltem. Ugyancsak Znióváralján, az intézeti gazdasági kertben, három szál Eanuncidus pedatus-t találtam, de minden szorgos ápolás mellett is kipusztult onnan. 1 Érintetlen állapotban maradtak meg a medencze rétjei s florisztikai szempontból ezek a medencze legérdekesebb részei. Szerencsés körülmények között a medencze eredeti flórája ezekre húzódhatott volna vissza. Sajnos, ez be nem következett, mert a kultúrától mentesen maradt rétek mind vadvizenyös, mocsaras és lápos helyeken terülnek el. E rétek tehát a medenczének csak a vízi és a nedves, mocsaras talajt kedvelő növényeit őrizték meg. A megyében már sok élesszemú és kiváló botanikus kuta- tott, de az eddig ismert és felsorolt adatokból látom, hogy ezek- kel a mocsaras helyekkel behatóbban nem foglalkozott senki sem. A vendég-botanikus mindenesetre a nyár derekán jön a megyébe, amikor a réteket már nagyobbrészt le is kaszálták, és akkor is inkább a Nagy-Fátra mészszikláit fogja felkeresni, amelyeken a egye flórája a leggazdagabb, a legváltozatosabb s hol flóránk legritkább fajait tanulmányozhatja. Eveken keresztül én is úg}^- szólván ezeken a sziklákon végeztem kutatásaimat s csak az idén fogtam hozzá e mocsarak tüzetesebb átkutatásaihoz. Sajnos, túlságos elfoglaltságom s az 1913. évi állandó esőzések engem is megakadályoztak, hogy a medencze összes mocsarait behatóbb vizsgálat tárgyává tehettem volna. Ez évben csak Háj, Nedozor, Dubovó és Budis községek körül elterülő nagyobb mocsarakat kutattam át, a többit pedig jobb időkre kellett halasztanom. E mocsaraknak különösen Cí/rc.T-flórája meglepően gazdag. A mocsarak közül a legnagyobb a Dubovó és Budis köz- ségek közt elterülő ingovány. Dubovó felé az út a stubnya- fiirdői állomásról egy fensíkon vezet keresztül. A fensík közéj)ső részén egy flatal erdő terül el. Már az erdőben itt-ott nedves rétek vannak, amelyeken különösen a Carex canescens^ C. cchinaia^ C. elongata, Bán unc idus auricomus^ TroIIius europaeus és Scorzo- nera parvitiora fordulnak elő tömegesen. Az erdőből kiérve, szemünk elé kerül Dubovó községe. Utunk a Turócz-patak jobb- partján elterülő rét mellett vezet el. A réten a fü búja, magas növésű s igen megnehezíti benne a járást. Az egész réten az édesfűvek keverednek a savanyúakkal. Pázsitjai: a Boa pratenns, P. triviális, P. serotina, Alopecurus prateMsis, A. genicidatus, Anthoxanthuin odoratum és a rét szélén, a szárazabb helyeken, itt-ott szerényen húzódik meg egy Bardus siricta-gyep. A rét zöld színét tarkítja a sok Polygoniim Bistorta, Chrysanthemum Leucanthemum, Banunculas acer, B. Flammida és Symphytiim officináié lila, fehér és e kettő keverékéből származó átmeneti színű virágaival. A Turócz folyóhoz érve, útunk egy hosszú pallón át vezet Dubovó községbe. A Turócz folyó csendes folyású medrét itt úgyszólván teljesen ellepi a Banunculus aquatiJis v. heterophyllus és Potamogeton crispus. A falun keresztül északnak haladva, a savanyúvízforráshoz jutunk. A tulajdonképeni dubovó- budisi láp itt veszi kezdetét. 'Keletről a Turócz folyó, nyugatról a Zsgyár-hegység lába határolja és délről Duboyótól több km-en (74) 3 át húzódik egész Budisig. A nagy mocsaras rétből csak itt-ott emelkedik ki szigetként egy- egy szárazabb dombocska, amel^^eken ezrével terem a Saxifraga granulata, Scorzonera parviflora és TroUius europaeu.s. E réten a következő Carex-eket szedtem: Cár ex Davalíiana C. paniculata L., C. 'paradoxa Willd,, C. teretiuscula Good., G. vidpina L., C. muricata L., C. elongata L. (seregesen), C. canesce'íis L. (szintén), C. Goodenoughii Gay, v, haxigy'na Reichb., f. elatior Láng, G. caespitosa L., G. tome'ntom L., G. glanca Scop., G. pallesce'n^ L., G. pa'nicea L., v. lasigy'na^ G. flava L., C. Oederi Ehrh., G. distans L., G. hirta L., G. vesi- caria L., G. acutiformis Ehrh., G. riparia Curt. Elég gyakori a Heleocliaris tmigliomis (Lk.) Schult. és a H. paucifíora (Lightf.) Link. A többi növényfajokból csak azokat sorolom fel, amelyek érdekesebbek és ritkábbak a megyében. Ilyen a Triglochm palustre, Menyanthes trifoliata, Drosera rotundifolia és az Utricularia vid- garis. Ez utóbbit már három helyen észleltem a megyében, de sehol sem virágzik. Jóval kisebb lápok a Háji- és a Nedozori-láp. Az első Háj és Raksa községek között, a második a Nedozori-völgy nyílása előtt terül el s így Stubnyafürdőről igen könnyen megközelít- hetők. Mindkettőnek Carex-flórája szintén gazdag, azonban sok tekintetben megegvezik a Budis-dubovói-láp C.-fiórájával. A két mocsárból teljesen hiányzik a G. canesce'íis L., G. echinata Murr. és a G elongata L. Ezeket pótolják a G. dioica L., G. Figerti A. G. (G. dioica X G. Davalíiana). G. Hornscliachiana Hoppé és a G. hordeistichos Vill. A Háji-láp nevezetessége még a Schoenus ferrugineus L., a Nedozori-lápé a Gatahrosa aquaiica (L.) Beauv. E mocsarakból hiányoznak még a Saxifraga granidata^ Scorzo- nera parvifiora és a Drosera rotundifolia. A mint cikkem elején már említettem, a Stubnyafürdőhöz közel fekvő vágások képezték másodsorban azt a területet, amelyet az idén nagyobb gonddal kutattam át. Eddig is több ízben for- dultam meg ezekben, de e völgyekben elterülő vágásokat csak az idén kutattam át. Ezek megint olyan területek, amelyeket a vendég-botaniivus nem igen szívesen jár be, részint, mert kevés eredményt vár fáradozása után, részint pedig, mert nem valami kellemes dolog bozótokban, málnásokban és csalánok közt járni. Mint mindenütt, nálunk is a vágásokat a sok ruderális növény jellemzi. A rengeteg Ruhus Idaens, Epilohium angusiifolium^ ürtica dioica. Senecio silvaticus és Atropa Belladonna valóban sokszor megakasztja és kellemetlenné teszi a kutató munkáját. Nekem különösen fáradságos munkám volt, mert kutatásaimat az idén az állandó esőzések még kellemetlenebbé tették. Még sem sajnálom, hogy ilyen körülmények közt is vállalkoztam e vágá- sok átkutatására, mert a megyében eddig végzett összes kuta- tásaim legszebb eredmén3^eit nyújtották. A vágások flói'ájának legértékesebb tagjai a különböző Gar- 1* 4 (75) duus-ok hybridjeikkel és a Salix silesiaca szép formái. A Car- duus ok közül mindenesetre a legérdekesebb a Carduus lohulatus Borb. a völgyek felső részein elterülő vágások szélein, kisebb katlanjaikban s oldalaikon szórványosan mindenütt megtalálható, s így jellemző növénye a Nagy-Fátrának. Érdekes az a meg- figyelésem, hogy a völgyek elején sehol sem lép föl e növény, hanem mindenütt a völgyek felső részeiben, ahol a Carduus glaucus Baumg. is terem. Minthogy a C. acanthoides L. e völgyek- ben mindenütt megvan, sokszor az a hit támadt fel bennem, mintha a C. lohulatus Borb. a C. glaucus és C. acanthoides hybridje volna. Sok C. lohulatus tövet szedtem közvetlenül, alig egy-két dm. távolságnyira egymástól a C. acanthoides mellett és igen sok lohulatus tő nem teljesen kopasz, hanem a szár legalsó részén igen sokszor megtaláltam a C. acanthoídes-en észlelhet) merev, tüskeszerú szőrözetet. Mindenesetre hitemet és vélemé- nyemet erősen megingatja a C. lohulatus földrajzi elterjedése és habitusának állandó jellege. Véleményem szerint azonban filóránk- nak még mindig olyan érdekes tagja, mely továbbra is meg' figyelést igényel. A Nagy-Fátra minden völgyében megtalálható, de sehol sem nagyobb tömegben, hanem csak szálanként. Az 1913. évi turóczi kutatásaim eredményeként az alább felsorolt adatokkal számolok be, melyek legnagyobb része a megyére nézve is újak. Asple}diim germanícum Weis. ( A. Trichomanes X -1- septen- trionale.) Andesittufán Jánoshegy környékén és az Amonszirten Stubnyafürdő mellett. Sparganium ramostim Huds. A Turócz folyó partján, Dul)ovó mellett. Tríglochin palustre L. Mocsaras helyeken szórványosan az egész megyében. Trísetum flavesceus (L.) R. et Ben. pr. jncrpurescens (D. C.) Arcang. Réteken, Jánoshegy körül. Koeleria pyramidata f. víllosa Domin. Füves helyeken a Drjenokon ; mészsziklákon a Lubochnói-völgyben. Catahrosa aquatica. (L.) Beauv. Igen szórványosan a Nedo- zori-lápban. Festuca gigantea (L.) \üll. A Malom-völgy vágásaiban Turóczszejitmárton mellett. F. silvatica (Iü)ll.) Vill. A Drjenok és Rakitov oldalain; a Malom-völgyben. Bromus commutatus ^c\mK\).v,dep)aup)eratus Uechtrz. Seregesen a Háji- és Nedozori lápban. Bromus inermis Leyss. A Stubnya-patak partján Stubnya- fürdő és Divék között. Bromus mollis L. törpe ff. nanus) alakja. Xapos dombokon a vasút mentén, Stubnyafürdő és Di\ ék között. . (76) 5 Lolium iemulentum L. a) macrochaeton A. Br. Len között, a megye déli részén mindenütt. Blysmus compressus (L.) Panz. Szórványosan az egész me- gyében. Heleocharis uniglumis (Lk.) Schult. és H. pauciflora (Lightf.) Lk. Nedves réteken, az egész megyében. Carex elongata L. Mocsaras helyeken Stubnyafürdö, Alsó- stubnya, Turcsek és Dubovó körül. Carex canescens L. U. o. Carex muricata Hoppé. Szórványosan az egész megyében. Carex disticha Huds. Nedves réten a vasút mentén, Kis- csepcsény és Znió váralj a között. (Igen ritka). Carex remota L. A Malom-völgyben Turóczszentmárton mellett. Carex Schreberi Schrank. A Stubnya-patak partján Stubnya- türdö és Divék között. (Ritka). Carex dioica L. A Háji lápban. Carex Figerti A. G. (dioica X Bavalliana). A Háji- és Nedo- zori-lápban. Carex panicea L. f. hasigyna. Szórványosan az egész me- gyében. Carex Rornschucliia^ia Hoppé. A Háji mocsárban. Carex Ooodenoughii Gay f. hasigyna Reichb. Szórványosan az egész megyében, f. elatior Láng. A Budisi és Háji lápokban. f. oxylepis (Sanio) Kükenth. Nedves réten a vasút mentén, Stiibnya- fürdő és Turcsek között. Carex pílulifera L. A parkban, Stubnya-fürdö mellett. Carex caryophyllea Lat. Az egész megyében közönséges. Carex fulva Good. A parkban Stubnya-fürdő mellett. Carex gracilis Curt. Znió váralján az állomás körül. Carex caespitosa L. A Budisi- és Háji-lápban. Carex sempervirens Vill. A havasi füves területek jellemző sása. Ha ezekhez az adatokhoz még a már eddig megjelent cik- keimben felsorolt adatokat vesszük, úgy a meg}^e Carex-ŰQrk]k- ból már 50 tagot ismerünk. Juncus co7iglomeratus L. A megye déli részén mindenütt. Jímcus glaucus Ehrh. Források körül Háj fölött. Juncus effusus X conglomeratus. A szülők társaságában Dubovó és Divék környékén. Luzula silvatica (Huds.) Gaud. Árnyékos helyeken a Raki- tov alatt. Allium sihiricum L. Patak partján Jánoshegy mellett. Colchicum vemale Hoffm. Nedves réten Stubnj^afürdő és Felsőstubnya között. Muscaid comosum (L.) Mill. Lóherében Turóczszentmárton mellett. Orchis Morio L. Réten Alsóturcsek körül. 6 (77) Gymnadenia conoiiea (L.) R. Br. f. candidissima Kit, Réteken Cseresiwés fölött. Oplirys muscifera Huds. Erdei réteken, a Xedozori-völgyben. Cypripedium Calceolus L. Szórványosan a Rakitov alatt. Salix incuhacea L. Nedves réten Háj, Stubnyafnrdő és Alsó- turcsek körül. Salix viminalis L. Dnbovó mellett. Betula verriicosa Ehrh. Stnbnyafürdö mellett. IJrtica dioica L. v. yaleojjsídi fólia Wierzb. Az országút árká- ban, Alsóturcsek mellett. Holosteum Heuffelii Wierzb. A vasút mentén, Kiscsepcsény mellett. Buda rubra (L.) Dum. Vetések között a megye déli részén. Herniaria glabra L. A Malom-völgyben, Turóczszentmárton mellett. Baniine/diis trichophyllus Ciialx. Tócsákban, csermeh^ekben Kiscseiicsény körül. Jiamonculufi Bhilonoiis Ehrh. Füves helyeken Kiscsepcsény és Stnbnyafürdö környékén. Thal ictrum colUniim Wallr. A Rakitovon. Erysimum ^\iUmanní Zaw. A Xedozori-völgyben és a Rakitovon. Hesperis silvesfris Cr. candida Kit. Völgyekben, a Nagy- Fátrában mindenütt. (Eddig II. nívea Baumí;. néven lett publikálva). Rlbes Groxíiularia L. r. ylanduloso-setosum Koch. Kralován mellett és a Xedozori-völgyl)en. Alchemilla arvensis (L ) Scon. Lóherésben, Háj mellett. Potentüla canesceiis Bess. [i. niciso-serrata Tii. Wolf. A vasút mentén Stubnya-fürdö és Turcsek között. Potentilla arycntea L. v. dissecta Wallr. f. einerascens ''Eh. WoLF. Turcsek körül és a Malom-völgyben Turóczszentmárton mellett. Trifolium ochroleiicum L. Füves helyen Stubnyafürdö mellett. Trifolium pannonicum Jacqu. A vasút mentén Jánoshegy és Turcsek körül. Trifolium riibens L. Réteken, erdők szélén Felsöstubnya körül. Linum ausiriacum L. A vasút mentén, Kiscsepcsény mellett. Linum extraaxillare Kit. A Stoch-havason, a Kriván-Fát- rában. Padiola Unoides Gmel. Tarlókon, vetések közt Dnbovó mellett igen seregesen. Polyyala austriaca Cr. Nedves, füves helyeken a Nedozori- lápban és a Zsarnovicza-völgyben. Hypericmn humifusum L. v. Liottardi Vill. 'larlókon, veté- sek között Dnbovó mellett. Viola mirab ilis L. A nedozori völgybe vezető út mentén, Háj mellett. (78) 7 Myriophyllum verticillatam L. A községen alul. a Stubnya- patakban. Libanotis montana Cr. Dr jenokon. Selinum Carvifolia L. A parkban, Stubnyafürdön. Laserintium Archangelica Wulf. A Drjenok déli lejtőjén igen gyéren. Chaerophyllum aromaticum L. v. hrevipilum Murb. A megyé- nek eme ritka növényét, melyből Wagner J. annak idején csak 3 tövet talált, megtaláltam a Rakitov gerinczén is. Lysimacliia punctata L. Tarlókon, Dubovó körül. And7^osace obtusifolia All. Sziklákon a Drjenokon. Swee^dia pereimis L. A Zsarnovicza- völgyben. Fhacelia ta^iacetifolia Pers. Vetések közt elvadulva Szu- csány körül. Lycopsis arvensis (L.) Vetések között szórványosan az egész megyében. Ve^'bascum thapsiforme Schrad. A völgyek felső részeiben, vágásokban az egész megyében. Verbascum iiigrum L. Szintén. Ve7^hascum thyrsoídeum Hőst. Vágásokban a Nedozori-\ölgy- ben. (Igen ritka). Ve7vnica scutellata L. A megye déli részén, mocsaras, ned- ves réteken szórványosan mindenütt. Utricularia vulgáris L. Ingoványbán Dubovó mellett. Asperula glanca L. Napos dombokon, bokrok között, Háj mellett. Valeriána simplicifolia Reichb. A patak partján a Raksai- és Nedozori-völgyben. Knautia Kossuthii (Pánt.) Borb. A Nedozori-völgyben. K. arve^isis (L.) Coult. v. polymorpha f. colima (Schm.) Szb. U. o. K. arvensis f. fallax Briq. Suttó mellett. Knautia a^mensis (L.) Coult. v. Kitaibelii (Schult.) Szb. /. pubescens (Kit.) Ság. Füves helyen, erdő szélén Dubovó mellett. Campanula glomerata L. f. farmosa Rock. Réteken, János- hegy körül. Ackülea Neílreicliii Kern. A dubovói erdőben, a Zsarnovicza- völgy bejárata előtt és a Bóra alatt Stubnyafürdő mellett. Achülea distans W. K. A Drjenok alatt. Cíwysanthemum atratum (Koch) Fritsch. (Cli. mo7%tanimi a) atratum Koch.) Réteken a Ploskán és a Drjenokon. Carlina longifolia Reichb. A Nedozori-, Raksai- és a Zsarno- vicza-völgyben. Carduus personata (L.) Vill. A Malom-völgyben Turócz- szentmárton mellett. Carduus crispus L. A Nag3'-Fátra völgyeinek felső részei- ben, vágásokban mindenütt seregesen. 8 (79) Carduus lobulatus Borb. Szórványosan a Lubochnói-, Gagyeri-, Raksai-, Nedozori- és Zsarnovicza- völgy ben. Carduus Nyárádyanus Degen. (C. lobulatus X C. glaucus.) A szülők társaságában a Raksai- és Zsarnovicza-völgyben. Carduus turocensis m. (C. crispus X 0. glaucus) a.) super- glaucus m. Habitu C. glauci. Caiile gracile, subsimplici ; foliis omnibus integris, deeurrentibus, ambitu ovatis vei ovato-lanceo- latis, crassibus, siniiatodentatis, non glancescentibus, margine spinulosis. Foliis eaulinis glaberrimis, terminalibus snbtus rare lanuginosis. Pedímculis longissimis, monocephalis. Squamis antliodii lanceolatis, spinosis subrecurvatisqiie. Crescit inter parentes in silvis caeduis in parte siiperiore vallium Raksa, Nedozor et Zsar- novicza. p.) pseudocrispus m. Habitus eius pro])inquat habitum C. crispí Caule ramosissimo, i'obusto, c ad 150 cm alto. Foliis omnibus deeurrentibus, basalibus et eaulinis ovato-lanceolatis, piimatis, irregulariter dentatis, crassibus, glaberrimis et margine spinulosis. Foliis superioribus ovatis, integris, dentatis et subtus rare lanu- ginosis. Pedunciilis elongatis, subunifloris. Squamis lanceolatis, subrecurvatis, spinosis. Crescit inter parentes in silvis caeduis in parte superiore vallium Nedozor, Raksa et Zsarno\icza. E két alakot habitusa lényegesen megkülönbözteti egymás- tól. Az első termete annyira hasonlít a C. glaucus-éhoz, hogy az ember távolról első pillanatra ennek tartja. Alakja is megegye- zik a C. glaucus-éxíx]. Szára karcsú, alig elágazó. Levelei vala- mennyien lefutók, épek, tojásdad vagy tojásdad-lándzsás alakúak, öblöskésen fogasak, húsosak és nem deresek. Tő- és alsó szár- levelei teljesen kopaszak, a szár felső levelei azonban alsó részükön ritkásan molyhosak, mint a C. crispus levelei. A fészek- kocsánok hosszúak, egy fejet viselnek. Fészekpikkelyei lándzsásak, tüskés végűek, kissé hajlottak. Előfordul a vágásokban a Raksai-, Nedozori- és Zsarnovicza-völgyek felső i*észeiben. Ez az -alak a gyakoribb. Ennél sokkal ritkább a második alak, amelyen a C. crispus hatása erősebb. Termete inkább a C. erispus-éhoz hasonlít. Szára termetes, erősen elágazó, egészen 150 cm magas. Valamennyi levele a száron lefutó. A tő- és a szár alsó részén levő levelek tojásdad-lándzsás alakúak, karélyosak, karélj^aik sza- bálytalanul fogasak, húsosak, kopaszak és szélükön tüskések. A felső levelek tojásdadok,'épek, fogasak és alul ritkásan molyhosak. Fészkei kocsányosak, de e kocsányok mindig jóval rövidebbek, mint az előbbi alaknál, 1 — 2-fejúek. .Fészekpikkelyei lándzsásak, hátra- hajlók és tüskésvégúek. Nő a szülők társaságában az első alakkal keverten. Carduus Fáirae m. (C. lobulatus X C. erisptus). Omnino intermedius inter parentes. Caule subramoso; foliis omnibus deeurrentibus, eaulinis oblongo-lanceolatis, lobulatis, lobulis irre- gulariter dentatis, glaberrimis et margine ■ spinulosis. Foliis (80) 9 superioribus ovatis, dentatis, integris et siibtus rare lanuginosis. Capitulis pedunculatis, pedunciűis longis, siibmonoceplialis. Squamis anthodii subulatis subrecurvaüsque. Légi inter parentes exem- plar unum in silva caedua in parte superiore vallis Zsarnovicza. Ez a hybrid mindenben a szülők között áll. Levele mind lefutó. A szár alsó levelei tipikus G. Aó^í/í^ím■-levelek, hosszúkás lándzsásak, karélyosak, a karélyok egyenetlenül fogasak, kopaszok és szélükön tüskések. A felsők megközelítik a G. crispus felső leveleit, épek, tojásdad-alakúak, fogasak és alul kissé molyhosak. Kocsánai egy-két fészket viselnek, de a kocsánok jóval rövideb- bek, mint a G. lohulatus-é\. Fészekpikkelyei áralakúak, kissé visszahajlók. Csak egy példányt szedtem a Zsarnovicza- völgy felső részében elterülő vágásban. Garduus leptocej^halus Peterm. (crispus X acanthoides). Vágá- sokban Cseresnyés fölött és a Zsarnovicza- völgy ben. Girsium imlustre (L.) Scop. Patakok partjain, vágásokban, magasabban fekvő rétek és legelők forrásai körül mindenütt. A vágásokban két méternél magasabb példányokat is láttam. Girsium pannonicum (L.) Gaud. A Drjenok oldalán. Girsium canum (L.) M. B. Nedves réteken, patakok partján az egész megyében közönséges. Girsium rivulare (Jacqu.) Lk. Szintén. Girsium arvense (L.) Scop. f. incanum (Fischer) Beck. Vágá- sokban a Drjenok alatt. Girsium Hayyialdi Borb. (palustre X canum.) A patak part- ján a Raksai-völgy bejárata előtt; a Lubochnói-völgyben. (Ritka). Girsium Siegertii Schqltz. (canum X rivulare.) A Stubnya- patak partján Stubnya-fürdő és Divék között. Girsium hyhridum Koch (palustre X oleraceum), A Zsar- novicza-völg}^ felső részében. (Igen ritka). Girsium erucagineum D. C. (rivulare X oleraceum.) Mocsaras helyen Felsőstubnya mellett. Girsium oleraceum X Erisithales. A Nedozori-völgyben, Gentaureaaustriaca W. A Nedozori-völgyben ; réteken Stubnya- fürdő és Turcsek körül. Genfaurea austriacoides Wol. Réteken a Malom- völgyben, Turóczszentmárton mellett. Gemaurea Tátráé Borb. A Nagy-Fátra Drjenok-, Klak- és Ploska-csucsain levő réteken; a Zsarnovicza-völgyben. Gentaurea oxylepis Wimm. et Grab. A Nedozori-völgyben. Gentaurea melanocalathia Borb. A Lubochnói-völgyben. Gentaurea melanoclathia Borb. X pseudophrygia C. A. M. Ugyanott. Gentaurea Erdueri Wagn. (G. austriaca X C. pseudophrygia) törpe alakja a Krizsnán. Grepis capillaris (L.) Wallr. Réteken, lóherésekben, vetések között a megye déli részén. 10 (81) Crepis praemorsa (L.) Tausch. Réteken, Stubnya-fürdö mellett. Hypochaeris glahra L. Vetések szélén Dubovó és Stubnya- fürdő körül. Növényeim legnagyobb részét Dr. Degen Árpád, Wagner J. és Dr. Jávorka 8. urak revideálták. Fogadják ez utón is hálás köszönetemet. Dér Vert. veröffentlielit im 0 bigén die Resultate seiner Excursionen in dem im Titel genannten Komitate; das Haupt- augenmerk wurde auf die floristische Durcliforschung dér Moore und Sümpfe bei Háj, Nedozor, Dubovo und Budis gericlitet, die auch reiche Ergebnisse insbesondere aus dér Gattung Carex lieferte. Die einzelnen Angaben sind aus dem Texte dér Enumeration zu entnehmen. Pallas nyomda, Budapest.