/ Lb-Ì t QL671 •A65 * FOR THE PEOPLE FOR EDVCATION FOR SCIENCE LIBRARY OF THE AMERICAN MUSEUM OF NATURAL HISTORY AOUT LA. A MAGYAR ORNITHOLOGIAI KÖZPONT FOLYÓIRATA. PERIODICAL OF ORNITHOLOGY. * JOUKNAL POUR ORNITHOLOGIE. ZEITSCHRIFT FÜR ORNITHOLOGIE. SZERK. — REDACT. HERMAN OTTO. JAHRGANG IL ÉVFOLYAM 1805. BUDAPEST. A MAGYAR ORNITHOLOGIAI KÖZPONT KIADVÁNYA. 1 895. FRANKLIN-TÁRSULAT NYOMDÁJA. TARTALOM. -- INHALT. M. 0. E. (U. 0. C. M. 0. E. (U. 0. C. Az első év. A Magyar Ornitbologiai Köz- pont működése 1894-ben . A madárvonulás Magyarországon az 1894. év tavaszán ... .__ _._ ___ Első rész. A magyarországi megfigyelő hálózat s mun- kálkodásának eredménye 1894. _.. ... ©a§ etfte "saljr. Sie ïbatigteit bor Unci. Orniti). Centrate im lyaljre 1894... ... 1 ©er SBogeíjug in Ungarn roáljrenb beo g-rühjabrc* ls'»í ... __ 3 (*rftct 3$etl: Ungarns ^co6ad)tiiiiivS=s3íel3 unb beffcn 33eo6acf)tungen im ^aljre 1894 ... ... G M. 0. E. (U. 0. C.) Floekicke Cdrt dr. Medreczky J. : Pfexxigberger J. : Herman Ottó : Herman Ottó : Hegyeoky K. : Gaal Gaston : Chernél I. : Herman Ottó : Kzehak E. : D'Hamoxyille : Bikkessy G. : Herman Ottó : Csató J. : M. 0. K. M. 0. E. Wachenhüsen A. Dr. Lendl A. : Második rész. Feldolgozás ... ... ... ... ... ... Eérelem a M. 0. E. rendes tudósítóihoz ... Még egy megjegyzés a mocsári poszátáról A Loxia bifasciata és cu bri /usciata hazánk- ban ... ... ... ... ... ... ... ... A füsti fecske átteleléséről A füsti fecske teleléséhez ... ... Ünnepélyes ülés ... _. A M. 0. E.-hoz csatlakoztak ... ... ... Eész munkák az Aquila IL évf. számára A M. 0. E.-hoz érkezett nyomtatványok jegyzéke ... Necrologus.. ... ... ... ... ... ... Svaerholt madárhegye . ... ___ ... ... A füsti fecske vonulásának és a levegő egy- idejű hőfokának elméleti megállapítása... A füsti fecske tavaszi vonulásának helyi ala- kulása Szászországban ... ... ... ... Chernél Eálmán madárköltözési adatsoro- zatai és adatai ... ... ... ... ... ... A gólya vonulása általános szempontból ... A füsti fecske tavaszi vonulásáról ... ... A madarak vonulása Manonvilleban ... ... Ornitbologiai jegyzetek Magyar-Óvárról és vidékéről ... ... ... ... ... ... Kisebb közlések. A madárvonulás ügyében ... ... A Casarca rutila előjöveteléröl Magyaror- szágon ... ... ... ... ... ... A gólya (Ciconia alba, L.) biológiájához... Hirundo rustica, L ... ... ... ... .. Ampelis garrula, L. ... ... — ... ... Ornitho-faunistikai adatok ... ... 3hicitcr íljeü : "■Bearbeitung ... ... ... ... ... ... 26 Sitte an unjere Ferren ftänbigen ì>e= obadjter ... .. ... ... ... 81 sJìod) eine Üemert'ung ü6er ben i3umpfrob,r= fanger ... ... ... ... ... ... ... 84 Loxia bifasciata unb rubrifasciata in Ungarn ... ... ... ... ... ... 85 Ueberrointerung ber 9taucf)fd)it>a[6e ... 87 3ur Ueberrointerung ber 5taud}fdjroalbe ... 88 geftfi^ung . . .. ........ ... 88 ©er U. 0. 6. Ejaben fid) angefdjloffen ... 91 fertige Slrbeiten für ben IL ^abrgang ber älquila... ... ... ... ... ... 92 3ln bie U. D. (S. eingelangte ©ctrtuften 93 9cefrotog ... . _ ... ... ... ... ... 96 ©er SSogelberg Suaerljott ... . . ... 97 iErjeoretifcfje öeftimmung beo 9íaud)fd)roat= benjuges unb ber gleichzeitigen Suft= temperatur ... ... ... ... ... _ ill Sßerfud) einer ©arftellung beë SocaljugeS ber Stiiudjfdjroalbe im Königreiche Sadjfen ... _.. ... ... 152 (ioloman ßljerncl v. CS^ernelrjdja's ©otert unb Serien über ben ßug ber SBögel ... 163 ©er $ug beë ©tordjes rjom unioerfalen ©tanbpunfte ... ... ... ... '___ 167 Ter Arüblinge.uig ber JRaudíídjroalbe... 172 Passage des oiseaux à ManonviUe ... 175 Crnitjjologifdje ^cotijen aus Ung.=2Ilten= bürg unb Umgebung _ ... 178 Stlcinere AHittljciliuigcit : yn Sadjen beë Sogeljugeë ... ... ... 182 Ueber baë Sorfommen ber Casarca r u t i 1 a Pall, in Ungarn ... ... 183 3ur Siotogie beë roeifjen ©tordjes (C i c o- nia alba, L.) ... ... ... 185 ... ... ... ... ... ... ... ... 185 ... — ... ... ... ... 185 Crnitr}o=faiiniftifcbc Beiträge .... ... 187 M. 0. K. U. 0. C. tntézeti ügyek. Ai/iiilii ... ... . A Magyar Ornithologiai Központ ... Magyarország gazdaságilag hasznos és káros madarai ... ... .__ ... ... ___ .__ A központ költségvetése __. ... Dr. Horváth Géza ... ... Dr. Madarász Gyula. __ ... ... ... ... Biró Lajos ... ... ... ... __. __. ... Petényi Salamon János ... ... ... ... Fauna Hungarica ... _._ ... ... ... Okleveleink ... ... A magyarországi madárköltő-telepek térké- pezése ... ... ... ... ... ... Personalia... ... ... ... ... ... ... A M. 0. K.-hoz érkezett nyomtatványok jegyzéke : 1. Ajándékok... ... ... ... ... 2. Cserepéldányok ... _._ ... ... index ... ... ... ... ... ... ... ... 3nftitut* 2liificlcficnl)citcn . Tic Uno,. Drnit^ologifdje Centrale ... S3te lanbroirtjdjaftlid; nüfeüdjcn unb fdjäb= lidjen SSögel Ungarns Tao Subget ber Centrale . Dr. ©.». .fwoátf; . ... ... ... Tr. S- o. SJÌabarófj ... Subimg SSiró ... ... ... ... ... Tie l)anbíd)viftlid)e 3la$Ia„enfóaft bes ©álamon l^oljann o. petényi Unfere 25iplome ... ... ... Tie Karte ber nod) beftcljenbcn 33rutîoIo= men Ungarns ... ... ... ... 9tn bie U. 0. £. eingelangten ©djrtftcn : ®efd)enie. . ... ... ... Taufdjeremplare ... ... ... 189 I '.in 190 191 191 191 192 192 192 192 192 193 195 196 197 AQUILA. In exCelso fìgit nidum Regina avium .... A MAGYAR MADÁRTANI KÖZPONT FOLYÓIRATA. PERIODICAL OF ORNITHOLOGY. JOURNAL POUR L'ORNITHOLOGIE. ZEITSCHRIFT FÜR ORNITHOLOGIE. EDITED BY THE HUNGARIAN CENTRAL-BUREAU PUBLIÉ PAR LE BUREAU CENTRAL POUR ORGAN DES UNGARISCHEN CENTRALBUREAUS FOR ORNITHOLOGICAL OBSERVATIONS. LES OBSERVATIONS ORNITHOLOGIQUES. FÜR ORNITH. BEOBACHTUNGEN. Nr. 1.2. sz.— 1895. Áprilisi. Budapest, N.-Museurn. Évfolyam IL Jahrgang AZ ELSŐ EV. A Magyar Ornithologiai Központ működése 1894-ben. Saé crftc 3af)r. Pie (TtjiüíijIicít ber (ílttgnrisrljrn (OrnttljoloqísdTcn Centrale ím Jaljrc 1S94. Az alább következő dolgozatban veszik munka- társaink úgy azok a szakférfiak és szakkörök, ;i kik s a melyek érdeklődő figyelmükkel megajándé- kozni szíveskedtek, a magyar ornithologiai meg- figyelő hálózat 1804-dik évi anyagának nemcsak összeállítását, hanem - - a mennyire ez idő szerint lehetséges — összehasonlító és kritikai földolgozását is. Köteles szerénységgel jegyezem meg, hogy igen távol állunk attól, hogy a földolgozás mód- szerét, így keresztülvitelét is tökéletesnek higy- jük és hirdessük ; elismerjük, hogy az még lénye- gesebb részeiben is vitatható, és mert az : töké- letesíthető is. De anélkül, hogy a köteles szerénységet meg- sértenek, azt talán mégis csak kimondhatjuk, hogy úgy, a mint az eredményt adjuk, az csak- ugyan megkövetelheti magának a «feldolgozás» nevét. Sőt talán az sem utolsó dolog, hogy az arány- lag csekély anyag összehasonlító feldolgozása már most is bizonyos, nagyon fontos megkülön- böztetéseket teremtett elő, a minők a «véletlen adatok» ; az egyazon helyen észlelők között föl- merülő különbségek ; a szembeszökően korai és késői adatok ; végre a némely pontokon — Fo- garas — észlelhető, látszólag állandó késés, és ugyanilyen korai érkezés — Szeged. Három irányban azonban csonka marad ez a feldolgozás, u. m. : 1. Nem voltunk abban a helyzetben, hogy a meteorológiai elemeket is belevonjuk a jelen fel- dolgozás keretébe ; még pedig akár az 1894-dik Aquila. II. Su ber foígertben albíjanbíurtg erbaíten unfere ÜJíttarbetter, fo nud) jene ^adjmänuer unb fiaäy- ïretfe, meldje unfere SBeftrebungen mit ilirer 2luf= merffamieit beehrten, nicht nur bie ^faittmert: fteûung be§ SDÎaterialeê bei ungarifdien ornitljoio= gif dien Beobad)tungône(5eë pro 1894, fonberu — foToett aie bieë 5111- ©tunbe mög(id) iff — and) bie fritifdje Bearbeitung besfelben. ■Kit gebiibrenber Befd)eibenbeit ftetle id) eô üoran, bajj mir febr roeit entfernt ftnb, bie sDcetf)obe ber Bearbeitung, jo aud) beren 9(nroenbung aie eine noUfoinmene ju betradjten; mir anerfennen eë, bnfj biefelbe felbft in roefentíídjeret Begebung biêcutter= bar, baber and) ber SBerbefferung fällig ift. Dirne jebod) bie gebübrenbe Befdjeibenfieit 311 oevíe^en, bürfen mir eô bod) ausfpredien, bafs fo ime mir mit bem 9íefuítat beruortreten, baêfelbe geroifî ben Stiteí ber ((Bearbeitung» beanfpru= d)en fann. !ya, mir glauben fogar, e§ fei nid)t unroidjtig, bafi bie uergleidjenbe Bearbeitung beò üerfjältnilV mä|ig geringen 2)caterialeâ fd)on je^t geroiffe febr roidjtige Unterfdjeibungen ergab, fo bie «,3ufall§= baten», bie Unterfdjiebe jroifdien Beobadjtern anf bemfelben gunite; bie auffaHenb frühen unb fpäten 3)aten; enblid) bie fdjeiubar ftänbige Ber= fpätnng — ju gogaraë ■ — unb baë Berfrittjcn — ju ©3egeb. 5Cro|bem bleibt bie Bearbeitung in brei 9iid)= tnngen unuollftanbig u. 3. : 1. 2Bar eê íinmöglíd) fdion je|t bie meteorologa fdjen Elemente einsubejiebeu, fourni)! pro 1894, alò aud) oergleidjungôiueife aitò früheren iyaÇren. -) t. rV évre magára, akár összehasonlító irányban, előző évekre kiterjeszkedve. •2. A régibb magyar megfigyeléseket, a melye- ket «történeti adatoknak» nevezünk, nem alkal- mazhattuk kimerítő módon, minthogy azoknak kritikai feldolgozása még csak folyamatban van. 3. Nem alkalmazhattuk az universalis értelem- ben vett ailatok tanúságait sem. mert, azoknak részben megszerzése, részben a meglevőknek kritikai földolgozása még hátra van. Az első pontra nézve nagy megnyugvásunkra szolgál a k. m. központi meteorológiai és föld- delejességi intézet eléggé meg nem hálálható készsége, a melyet intézetünk iránt tanúsít. Biz- tosak vagyunk henne, hogy a szükséges mete- orologiai elemeket a jövőben kellő időben meg- kapjuk. A második pontra nézve : a külföldi szak- körök részéről oly jelekkel találkoztunk, mintha aránytalan késedelmet látnának a magyar tör- téneti es az 1890, L-diki anyag feldolgozásában, mely szerves kapcsolatban áll a II-dik nemzet- közi ornithologiai Congressus munkálataival. Itt azonban csupán a látszat van ellenünk, mert világos dolog, hogy már magában a számos iro- dalmi forrásban szétszórt magyar anyag össze- szerzése és tisztázása nagy feladat, mely még azáltal is tetemesen növekszik, hogy előbb a methodus érdekében tárgyilagos és beható tanul- mányozásnak, részben bírálatnak kellett alá- vetni lehetőleg azoknak az irodalmi műveknek az összességét, a melyek a madárvonulás tüne- ményét tárgyalják. Ez a, nehéz és kényes feladat ma már meg van oldva s így és már ez is csupán részben az adatok csoportosítása s az országos középszamnk megállapítása van hátra. Azt sem szabad feledni, hogy a Congressus szervezésének s lebonyolításának egész terhe reánk nehezedett s nem voltunk oly szerencsések az állandó bizottság támogatását élvezhetni. A harmadik pontra nézve igaz, hogy anya- gunk mintegy 300,000 érkezési adat — elégségesnek bizonyult már most is arra, hogy lényeges megfigyelési és egyéb hibák biztosan kijavíthatok s a vonulás haladásának némely elemei — nevezetesen az északi szélességi fokok szerintiek — feltüntethetők ; de ezek az adatok csak akkor fogják megtenni az igazi szolgálatot, a midőn a Balkán félszigetet kutató tár- saink rest törnek a nagy ismeretlenségbe, Spa- nyolország megteszi a magáét: legfőképpen pedig midőn Francziaország kiadja anyagát, mely a 2. ©benfo unmögítdj mar co bio älteren unaa-- riidieii Taten, roeldje mir mit «fjiftorifdj» bejeid) neu, an'tuMid) anjuroenben, ba bie fritifdie S8e arbeitung bériéiben erfi im ^mje ift. '■''. ©benforoenig roaren mir in Der Sage bie uni= ucrfellcn Taten ui oerroenben, meil jum ì beile bie ©rroerbung ber feblenben, gum Iheilc bie fritifdie Bearbeitung ber r>orbanbcuen nod) aueftänbig ift. .s>iu|id)tlicb beo erften Bunïteê bient eo uno ui grower Beruhigung, bajj bie fön. ung. Central Sluftaíi für 3Jìeteorotogie nub ©rbmagnetiêmuê unterer Slnftalt gegenüber bie größte Bereitrailligí feit au ben Tao, lead. @ê ifi ficher, baf; mir in .vmtfiinft bie meteorologifdjen Elemente ju red)ter Seit erhalten merben. SBaê ben uoeiteu furiti anbelangt, mangelt eo feiteno bor auolaubifdicn Aaohfrcifc nicht an geilen für bie Síuffaffung, alo iahen fie in ber Bearbeitung beo ungarifdjen biftorifdicu unb 1890 1 ger 3Jîates rialeo, roeldje mit ben 2lrbeiten beo Itten internat, orniti). ©ongreffeê in unmittelbarer Berbinbung ftebt, eine unoerbáltuif;iuáf;ia,c Berfpätung. fèiebei ift jeboch nur ber ©djein gegen uno, benn cô liegt auf ber fèanb, baf; fdmu bie Bereinigung unb ©idjtung ber fo febr jerftreuten 3Jlateriate§ feine geringe Aufgabe mar, unb biefe nod) baburd) erfdimert mürbe, baf; mir im ^i'tereffe ber ut befot= génben flíetbobc vorerft fämmtltcfje ;$ugängltd}e Slrbeiten, roeldje ben $ug bebanbelu, einer cinge= benben unb objeettren Kritiï unterziehen mufiten. Tiefe eben fo fdimere alo beule Sírbeit ift nun beenbet unb folgt nuninebv blof; bie ©ruppierung ber Taten unb bie Beftimmung beo Sànbeêmittelê. Sluä) muf; berüdfíd)ttgt merben, baf; bie ganje Saft ber Drganifation unb ätbroiaetung bes II=teti intern, ornitfjotog. ©ongreffeê unfere ©Cuttern belüftete unb mir nidjt fo ajütflid) roaren bie Bei= bilfe beo permanenten internat, omitbol. Komitee ui genießen. 3Baê enblid) ben brüten Bunft anbelangt, fo ift eâ mabr, baf; uufer etroa 300,000 Taten umfaffen beo 2Jíateriaíe and) jefjt fdion genügenb ift, um mefentlidie Beobadjtungê= unb fonftige À-cbler ficher beftimmen ui fönucn, fo audi bie ©temente ber Brogreffion beo Siuieô — befoubero jeuer nach nórblidicn Breitegraben — crfidjtlid) ui maájen ; biefe Taten merben aber erft bann mabre Tienfte teiften, menu unfere gadjgenoffen bie Àinftcrnif; ber Balfanbalbinfcl erbellen, Spanien bao feine tbut; ganj befoubero aber Àranfreicb fein ïïîateriale pub liniert, lucU'beo bie Verbreitung Had) SBeften illuftrierenb, jitglcid) bie unentbehrlichen ©lemente nyugoti terjedés menetét kimutatva egyszers- mind a keletinek megítéléséhez is megadja a nélkülözhetetlen elemeket. ígéretét bírjuk Milne-Edwards A. urnák, a párisi Természetrajzi Múzeum igazgatójának, hogy legalább néhány fontosabb fajra nézve az adatok lemásolását nekünk megengedi. A Magyar Ornithologiai Központra nézve az a legörvendetesebb, hogy hazánk szaki'érfiait, kik hosszú éveken át a külföldre utalva, ott a megfigyelők nagy tömegében bizony majdnem elenyésztek, egyesítette s így lehetővé tette, hogy fáradozásuk gyümölcse szolgálatot tegyen a haza tudományosságának s a tudomány egyete- mének is. Ebben az irányban az ő buzgalmuk- tól s a kitartástól függ minden s mi bízunk abban, hogy mind a kettő meg is lesz. De mielőtt hogy e bevezető sorokat zárnám, kedves kötelességem elismerésemet nyilvánítani gyulai Gaal G.iSTON-nak, az intézet önkénytesé- nek, ki nemcsak buzgón, hanem lelkesedéssel is végezte az első feldolgozást. Budapesten, 1895 február hó végén. Herman Ottó. ,utr SBeurttjeilung ber öfttidjen (Srfcfjeinungen ju geben berufen ift. SBir finb feuerte fëerrn St. 3Jîttne=@broarbë, director beo }iattiríjiftorifd)en ilíufeumo in Sßarie im Sefifte be§ äSerfprectjene, bafê une bie Êopierung einigen ©atenreitjen roiâ)ti= gerer Sitten geftattet roerben roirb. Erfreulich für bie Ungarifáje Crnitboiogifdje ©entrale ift ber limitanti, bafj eè gelungen ift Ungarnê fíid)t, bem Bolontair ber SInftalt, ©a ft on ®aaí be ©nula für feinen Eifer, ja für bie Se= geifterung, mit roeldjer er bie erfte Bearbeitung | burdifübrte, meine SlnerEennung au§äubrücten. Bubapeft, im 37ionat gebruar 1895. Dtto Herman. A madárvonulás Magyarországon az 1894. év tavaszán. Közli : A Magy. Okn. Központ. §et SSoßeljug in Ungarn lurilimiö î»câ Srütjjaljrco 1M!>4. 9)iitgetí;eilt »on ber Ung. -Orniti). Centrale. A Magyar Ornith. Központnak megalakulása (1893. óv május 20.) óta, első izben nyilik al- kalma, a magyarországi rendszeres megfigyelő hálózat munkálatait az általa kitűzött czélnak megfelelő formában feldolgozva a tudományos körök elé bocsátani. — A megalakulás első évét az intézet felállítása és berendezése, szóval az administrativ alapmunkálatok töltötték ki, u. m. : az ország összes ornithologusai s az intézet között egy állandó kapocs és összeköttetés létre- hozása; a már együtt levő tekintélyes bel- és külföldi anyag czélszerü elrendezése ; az egy- öntetű s rendszeres munkálkodás alapelveinek megállapítása — úgy a megfigyelésben, mint a feldolgozásban. S mindeme munkák tisztára csak az intézet vezetőjének vállaira nehezedtek. A rendszeres megfigyelések megkezdésére 1894 tavasza előtt tehát gondolni sem lehetett. De a készség mellyel az intézet úgy a megfigye- 35ie Ung. Dm. (Sentrate bat feit ibrer ©ntftefjung (20. 9)ìai im Sabre 1893) baê erftemat ®elegen= beit, bie Beobachtungen bec ungarifeben fnftemat. 33eobad}tungö^iet^ec, in einer ibrem Sroecfe eutfpre= ctjenben ©eftalt bearbeitet, ben ^adi^reifen »or= ^ütegen, ©aê erfte %aí)t bee Befteljenê babeu bie ©rridjtung unb Organisation beô ^uftituteë, fúrj gefafjt: bte abntiniftratioen Borarbeiten in Stnfprud) genommen ; 11. 5. bie Errichtung eineê permanenten Berfeíjree unb Berbanbeê jroifefjen bem ^nftitut unb ben fämmtlicfjen Drnitíjologeu Ungarnê ; — bas jmecfmäfjige Drbnen bes fájón gefammelten fetir beträd)tlid)en in= unb auelänbifctjen 3uOôiSI'tate= rialeë ; — bas Àeftftelien ber ©runbf% eineë gleidintäfiigen ano fnftematifdjeu Berfalirenő — fotrjotjl in ber Beobachtung, alò and) in ber Bear= beitung. — Sieê Mes (jatte ber Gljef ber Centrale eiujig unb allein 31t ©taube 511 bringen. Sin ben Beginn eines fijftematifdjeu Beûbadjteuê 1 lök, mint íi hatóságok, valamint a hazai tudo- mányos intézetek, szóval az összes illetékesek részéről találkozott, lehetővé tette, hogy az egész megfigyelő aparatus már az 189:i. év őszén szer- vezve : munkakészen állott, s megfigyeléseit az 1894. év tavaszán meg is kezdhette. A mint látni fogjuk : a kezdethez mérve elég szép ered- ménnyel. A megfigyelések megkezdésére nézve csak a maijij. erdó'hatóságok képeznek kivételt, melyek az intézet részéről csakis az 1894. évben kapván felszólítást, megfigyeléseiket már csak 1894. év őszén kezdhették meg. Nagy gondot okozott az intézetnek a meg- figyelések közrebocsátásának formája. Számol- nunk kellett sok-sok körülménynyel. Anyagi eszközeink, melyek egyelőre az Aquilának csak szerény terjedelmet biztosítanak, mérsék- letet parancsoltak. Világos volt előttünk, hogy az egyes megfigyelők jelentéseit — maguk egé- szében — térszüke miatt nem közölhetjük. Nem közölhettük már csak egyöntetűség hiánya miatt sem;* ahány megfigyelő, úgyszólván annyi a választott forma. Egyik dátum szerint, a másik a betű rendben, a harmadik systemathikai sor- rendben csoportosítja anyagát, melyek e szerint teljes egészükben közölve, igen nagy helyet fog- laltak volna el a nélkül, hogy egyúttal egy át- tekinthető egészet is képeztek volna. A mi pedig a feldolgozást illeti, annak eddig szokásos formájától, mely inkább csak egy nyers adathalmazt nyújt, s mely évrőlévre szaporodva, utóbb már tömegénél fogva sem tekinthető át, sem pedig kellőképen nem ellenőrizhető (már csak azért sem, mert az egyes régibb évek s azoknak esetleges jellemző jelenségei idővel feledésbe mennek) — a feldolgozásnak ezen formájától az intézet elvből el akart térni. De másrészt meg kellett óvnunk az egyes megfigyelők szerzői tulajdonjogát is, nehogy fáradságuk és szorgalmuk eredménye szemé- lyükre nézve nyomtalanul enyészszen el, s az intézet oly színben tűnjék fel, mintha mások fáradságos munkája alapján az illetők munkájá- nak feltüntetése nélkül kívánna magának név- telen anyaggyüjtőket teremteni. * Erre nézve igen kéljük t. megfigyelőinket, szíves- kedjenek felhívásunkat b. figyelmükre méltatni! Lásd ezen füzet végén a 81. lapon. hatte man bonniad) tun' bem Ànihjabrc boo Sfaíjree 1894 gar nicht acuten faunon, ^ene öereitroilligfeií aber, roclcbe Sont ^nftitute feitenê Por Beobachter, fouiie bor Beworben unti bor naterlánbiicben miiîen f cfjaf tlidjen íynftitute, mit einem ÜBorte: feitenê attor ßotnpetenten entgegengebracht tourbe, machton eo maid ich, oaf; bor gan^e Beobad)tunge=2lpparat im Certifie be§ 3af tee 1 893fdjon organtfirt unbiHrbeito hereit ba ftanb, unb feine Beobacíjtungeu im Àriib jnhre (1 891) and) mirflid) begann. Unb jroar — bio ©djtmertgïeiten etnea {eben 3lnfangeê in Betraájt gejogen — mit cinem nicht ju unterfd)ä$enben 9îefn(tate. Betreffe boo Beginnens bor Beobachtungen machon hloo bie fonia,!, ungarifdjen Àorït foliar bon cine "Jlnoiiabnie, melche unicrerfeito erft im Satyre 1894 aufgeforbert, ihre Beobachtungen erft im igerbfte (1894) haben beginnen tonnen. SSieï jîadibcnfen uornrfachto une bie ridjtige Àorm einer publication bor eingelaufenen Beobadj« tungen. SBir habon mit fohr oielen Umftänben ut rechnen gehabt, llnfcrc materiellen Hilfsquellen uer= roiefen uno auf ein Qüxuäfyalten, btefe licheni beute nur eine fohr hofeheibene Bogenftärie bor: 31 qui la. SBir faljon oo fofort ein, bafi eine roörtlidje SSibers gäbe bor eingelaufenen Berichte bor einzelnen Be= obaäjter unmöglich iff. ©ebon bie nerfdjiobono Àorm bor Beriete erlaubte bieo nicht," unb inelchc bcm= nnef) roörtlid) roiebergegeben, oineotheilo einen ut großen Kaum boaiijprndjt flatten, nubcrcnthciló bach fein flareo, leicht fafslieteo, ciiilicitlichcö Bilb gegeben fjätten. SBas nun bie «Bearbeitung» anbelangt, meicht biefelbe »on bor biober üblichen Àorm ab, bie meijt nur eine fortierte ©aten=3Jiaffe barfteHt, îoolche non Àahr ui ;Àahr t»ad)fenb, am (Snbe fchon bitrd) ifjve eigene 3Jiaffe oermirrenb ioirft,mit biefer Àorm molltc unjer Anftitnt prinzipiell gänjlidj brechen. £*ic£)aten= 3Jiaffe jener 9Jietl)oben ift nicht mir fchnior iiberfic6> lid), fonbern auch gänjlidfj uneontrottierbar, ba bie älteren Safjrgänge unb ihre charafteriftifchen (ir Meinungen mit bor $eit gänjlWfj oergeffen werben ! 3lnbererfeit§ mufjten mir aber bao Sintomi 9îed)t miferer Beobachtet eheufaffo roabren, bamit bao 9tofultat ihrco Alcinoo nub ihrer Bemühungen für ihre Sßerfon nicht uerloron geíje! linier iynftitui niolite nicht in ben BerbacbJ foinmon, alo molle eS fid) hloo auf nainenlofe £ateit = <3ammler ftü|en. * Steábejüglid) fietje unfere «Sitte » an unfere iß. X. S8eol)nd}ter, am ©nbe biefeë §eftes, p. 81. Hogy a követelményeknek minden irányban megfelelhessünk, kénytelenek voltunk az egész anyagot két részre osztani. Az első rész megfigyelőink névsorát hozza betűrendben. Minden megfigyelőnél adva van a megfigyelési terület föld fekvése ; az esetleg fon- tos topo- és hydrographiai mondanivalók; a megfigyelések beküldésének napja; s végül az általa észlelt madárfajok jegyzéke, még pedig a napi beérkezés egymás utánjában. Már ekként is tanulságossá iparkodtunk lenni abban az irányban, hogy a beérkezési viszony az egyes fajoknál minden állomáson azonos marad-e ? A második rész az első részben foglalt nyers anyag feldolgozását foglalja magában, még pedig az intézet — illetve aiuiak vezetője Herman Ottó — által megállapított kritikai módszer szerint. Közelebbi megjegyzéseinket errre nézve a II. rész előszavában közöljük. Beméljük, hogy t. megfigyelőink érdekeit eljárásunkkal minden irányban sikerült meg- óvnunk, s nem fogiák az intézetnek rósz néven venni, hogy kényszerítő körülmények hatása alatt a teljes szövegű közzétételtől el kellett tekinteni. Egy pillantás az anyag — illetve czik- künk — terjedelmére mindenkit meggyőz, hogy más eljárás az Aquila összes rendelkezésre álló rovatait betöltötte volna oly mérvben, hogy abból minden más irányú czikk teljesen ki- szorul. S most még csak egy megjegyzést tájékozta- tóul. Hogy a czikk terjedelmét ezzel is csök- kentsük, a további szövegnél — a hol lehet- séges volt — lemondtunk a párhuzamos nyoma- tásról, hanem a német szöveg mindenütt köz- vetlen a magyar szöveg alatt olvasható, úgy a mint az már Madarász dr. czikkénél is alkal- mazva volt (Aquila. I. (3—4) füz. 1894.) S mielőtt még közleményünk első részére át- térnénk, nem mulaszthatjuk el azalkalmat, hogy megfigyelőinknek s mindazoknak, kik bennünket munkánkban támogatni szívesek voltak, most, mikor munkálataikat s azok eredményeit közre- bocsátani szerencsénk van, nyilvánosan köszö- netet ne mondjunk, egyúttal kérve őket, hogy szives támogatásukat tőlünk a jövőben se von- ják meg. Um einer {eben Anforderung ju entfpreájen, falién mir une genötíjtgt unfer 2Hateriaíe in jroei Steile ju Reiten. 3m I. ffjjrilc çiebcn mir bac. alpbabetifdie Ber= seidiuifs unferer Beobachter. Sei einem 3eben ftnb angegeben : bie geogr. Sage beâ Beobaá)tung§ortea ; bie rotdjttgeren topo= unb frabrogrcrpI)ifcl)en Bemer= Eungen ; ber Sermin ber ©tnfenbung ber Beo6ad}= tungen ; unb enblid) baê S3ergetc§nt^ ber beobachteten BogetArten, unb ,uuar in ber îEageêfolge ber %n- f'iinft. 2Bir wollen fdion bieburd) erjidjttid) maiién, ob òaz Aníunft§=Berí)a[tnif5 auf allen (Stationen basfetbe bleibt? ©er IL ®bcü enthält bie eigentliche Bearbeitung beò rohen -ïJîaterialeô beê erften ©beüeő, unb jroar, nad) ber sDïetl)0be unferes gnfiituteô, roeldje non feinem Chef, Dito ígerman feftgeftellt rourbe, Sßir nennen btefe 9Jfetl)obe : eine fritifdie Bearbek tung. Scafjere Bemerïungen bieoben'tglid) ftebe im Bornierte beò IL îbeiles. SBir hoffen, bajj es uno gelungen ifi, bie 3"= tereffen unferer Beobachter in jeber £infid)t §n wahren, unb bafj fie e§ bem 3"ftitute nidjt übel nelimen werben, bafj mir unter bem 3maitge unüber= wtnbltdier Sdimierigfeiteu [tebeub, con ber roört= tidjeit SBiebergabe ihrer Sericite abfeben mußten. Gin Blicf auf ben Umfang beâ SDÎateriaieê — refp. beê ArtiïeÎS — überzeugt einen 3di grofjem SBafíerfpieget, innen 3íoí)rn)álbern uni, Uicilo fanbtgem, tlioilo f$íammi= gem Ufer ift. ©ie geogr. Sage ton ©ióa=3enö: 47° 57' 9Ì. «Br. 30°42' O.S. (non Amo!) .vumc über bem SBíeere 2:>1 3JÌ. (fteűenroeife bio 600 3K.). ©er Seobadjter boo bad) te te oon @nbe Diari cmge= fangen einjd)lief;lid) bio ©nbe Suli. Az 1894-iki tavaszi megérkezés: Arülnaljvö >3lnfunft be» SSögel im galjre 1894: Mart. 24. — Ciconia alba, L. "{Jenbe)} — Hydrochelidon flssipes, L. Apr. 5. — Anilins pratensis, L. 5. — Chelidon urbica, L. (I. — Bucephala clangula, L. G. — Fulix eristata, L. 6. — Gallinago gallinula, L. 6. — Totanus calidris, L. G. — Totanus ochropus, L. llngarnê 8eo6aa)tung§ =9te$ unb befjen Seobad^tungen im v\al)ve 1894. Apr. il. — Upupa epops, L. « 7. — Chaulelasmus streperus, L. « 7. — Fieri! nia rufa, Bechst. « 7. — Fulix mariin, L. « 7. — Mareca penelope, L. a 7. - Querquedula circia, L. « s. — Cuculus canorus, L. K 8. — Himmln rustica, L. « 9. — Querquedula crecca, L. «9 -10 . — Spatula clypeata, L. « 10. - Yunx torquilla, L. ii 12. — Tarlar auritus, Gray. « 12. — Erithacus luscinia, L. h 13. — Gallinago scolopacina, J!r. K 13. -- Sylvia cinerea, Bechsi . « 18. — Acrocephalus aquaticus, Temm. « 18. — Locustella luscinioides, Savi. « 19. — Acrocephalus phragmitis, Bechst ii 19. — Cotyle riparia, L. « 19. — Saxicola oenanthe, L. « -2-2. — Botaurus stellaris, L. k 23. - Ardea minuta, L. ii 23. — Totanns glareota, L. h 24. Acrocephalus turdoides, Mey. ii 24. Caprimulgus europaeus, L. « 26. — Coturnix dactylisonans, Mey. « 26. - Muscicapa parva, Bechst. K 26. — OHolus galbula, L. Mai 1. - Lanius collurio, L. « 1. - Locustella naevia, Boni). ii 2. - Tulaaas glottis, L. « .>. — Ortigometra crex, L. h 7. - Coracias garrula, L. ii 7. - /=3lltenburg, torn. Dio= ioni)) unter 47e 50 '40" 9Î. Sr. uni 34°57'15" Ô. £. 3Me Beobachtungen Ont er bis jetit nid)t einge= [enbet. "Jiur über bte gruei foígenben Sitten íjat er- ano 9Jitflóefaíu (Som. ïïîbfontj) tnïeftidj be= ridjtet : Miklósfaluba érkezett 1894-ben: Ju SDitflpsfalu angeíommen im gaíjre 1894: Apr. 4. — Hirundo rustica? « lő. — Erithacus luscinia, L. Az 1894. tavaszi vonulás alatt következő fajokat észlelte : xHnfjer ben erroctíjnten íjat er im íyaíjre 1894 bie 2lnfunft folgenber Strien beobachtet : Buda Ádám. A M. 0. K.-nak 1894. év óta rendes megfigye- lője Red-n (Hunyad m.). liea föld. fekvése : 45°34'25" é. sz. 40°34'20" k. h. Megfigyeléseit beküldötte 1894 ápr. 7-én és június 2-án. Figyelt május 31-ig, amely időn belül, mint kimutatásában megjegyzi, a Chelidon urbica, L. Coli/le riparia, L. és a Tartar auritiis, Grat. még nem jöttek meg. Bírám ünn Puiia. «Sett 1894 prbentí. Beobachtet ber II. D. G, in dita (Com. iguntjab) unter 45°34'25" 9Ï. S8r. unb 40°34'20" SD. S. Beobachtungen f;at er am 7. 9Ipr. unb 2. íjunt im ^aijre 1894 eingefenbet. ©er Beobadjter beobadjtete einidjiiefjlid) bis 31. 3)lai. Bis batjin jtnb — taut feiner Bemer= fung — foigenbe Strien nidjt erfdjienen: Chelidon wrbica, L. Cotyle riparia, L. Turtur auritus, Gray. Jan. 1. — Accipiter nisus, L. « 1. — Chrysomitris spinus, L. « 1. — Emberiza miliaria, L. (( 1. — Fringilla coelebs, L. « 1. - Gallinago scolopaciná, Bp. « 1. — Motacilla boarula, L. «7 lési 1 inibì 29. Mergus merganser, L. (I 8. — Querquedula crecca, L. (( 17. — Falco régulas, Pall. Febr. 14- 16. Fringilla montifriugilta, L. a IG. — Colámba oertas, L. ii IG. — Turdus pilaris, L. « 27. - Anas boschas, L. J végén | l(enbe)/ — Ampelis garrula, L. — (Ezer meg ezer az erdőkben. — Xaufenbe ünb ÍEaujenbe im 3*>alb.) Mart. 5. — Alatala arvensis, L. II .). — Sturnus vulgaris, L. II G. — Querquedula crecca, L. II 9. — Rulicilla phoenicura, L. (1 IG— 7. Motacilla alba, L. (1 18. — Erithacus rubecula, L. II 20. — Aegialitis fluviatilis, Bechst. II 30. — Pratuicola rubelra, L. Apr. 5. — Upupa epops, L. « G. - Ficedida rufa, Bechst. ii 7. — Cueulus canorus, L. « 7. — Hirundo rustica, L. — (Egy darab. 1 ©tücf. — 13-án nagy csapat. 2lm 13. großer ging.) « 7. — Sylvia curruca, L. ii 8. — Ciconia alba, L. « 15. — Anthus triviális, L. « 15. — Yunx torq ailla, L. « IG. — Ardea cinerea, L. h 18. — Sylvia cinerea, Bechst. « 19. — Sylvia hortensis, Bechst. « 20. — Ficedula sibilatrix, Bechst. « 20. — Tringoides liypoleucus, L. « 24. — Nyctiardea nyeticorax, L. ii 25. — Oriolus galbula, L. « 2G. — Ardea purpurea, L. ii 27. — Coturnix dactylisoaans, Mey. « 27. — Erithacus philomela, Bechst. « 30. — Cerchneis vespertina, L. Mai 3. — Lanius minor, Gm. « 9. — Hydrochelidon fissipes, L. Mai 12. — Totamis glottis, L. (i 13. — Lanius collurio, L. « 24. — Ortigometra crex, L. « 26. — Cypselus apus, L. Chernél István. A M. 0. K.-nak levelező tagja és 1894 óta rendes megfigyelője Kó'szeg-en (Vas m.), mely- nek föld. fekvése: 47°23'30" é. sz. 34°13' 5" k. h. A megfigyelési területen található vizek : a Csepregi tó (kicsiny, kerek, gulyausztató) és az egész határt átszelő Gyöngyös patak. Megfigyeléseit beküldötte 1894 június 30-án. Figyelt januártól — májusig, kivéve martius 13-tól — apr. (i-ig, mikor távol volt. Megfigyeléseihez pontosan vezetett meteoro- lógiai naplót is mellékelt, a melynek fontosságát e helyen is újból kiemeljük. ©fcpljan ínm (üljernel. ©ctt 1804 correfponb. SUHtgtieb unb orb. 33eob. berU. D. e. in Köfjeg (<3ün§, (Som. ©ifenburg) unter 47°23'30" % SBr. unb 34° 13' 5" O.S. Sebeutenbere ©eroäffer beá SBeobaajtungêorteê finb ber fogenannte Ëêepregi tó (Êêepreger %t\á>, Heine, runbe SBafferflädje), unb ber©nöngpöe= S3ad). ©er 58eoí>aá)ter fanbte feine Beobachtungen oui 30. Situi ein. ©r beobachtete nom Sännet biô 3M, mit ÏCuênaljme noni 1 3. SBlarj bis 6. Styrit, wäljrenb roeldjer geit er abroefenb roar. 3u ben Beobachtungen gibt er nod) ein pünitlidj geführtes meteor. Xagetnid), beffen 2ßict)tigieit mir nud) Ijier befonberê í)euiornil)cben nícíjt unterlagen fennen. 1894 tavaszán megérkezett : gm §rüí)jal)ve beS gab>S 1894 finb anßefoinmen : Jan. 7. — Acanthis exilipes, Coues. Febr. 14. — Fringillacoelebs,L. — (Nagyobbára áttelelt! ©röf$tentb>it§ überwintert!) « IG. — Sturnus vulgaris, L. « 20. ■ — Alauda arveiisis, L. Febr. 20. « 28. Mart. 2. « 4. « 5. « C>. « fi (i 7. « 7. (( 11 Apr. fi (i 9. « 9 « 12 « 15 « 15 (i 17 « 17 « 17 (( 17 ii 20 Mai 2 « 3 ti 7 (i 8 ii 8 Archibuteo lagopus, Gm. Turdus pilaris, L. Molilalia alba, L. Vanellus eristakis, L. Scolopax rusticola, L. Colámba oenas, L. Ligurinus chloris, K. Pratincola rubieola, L. Regulas cristalli*, Koch. Turdus mUsicus, L. Hirundo rustica, L. Yunx torquilla, L. Chelidon urbica, L. Saxicola oenanthe, L. Sylvia cinerea, Eechst. Sylvia curruca, L. Cuculus canoras, L. Erithacus luscinia, L. Ficedula trochűus, L. Sylvia alrieapilla, L. Ficedula sibilatrix, Bechst. Lanius collurio, L. Oriolitx galbula, L. • Coturnix dactylisonans, Met. ■ Hypolais icterina, Yieill. ■ Locupletili fluviatilis, Wolf. Csató János. A M. 0. K.-nak 1894 óta tiszteleti tagja és rendes megfigyelője Nagy-Enyed-en (Alsó- Fehér in.), melynek föld. fekvése : 4fi°18'3fi" é. sz. 41°28,lfi"k. h. Megfigyeléseit beküldötte 1894 május 31 -én. A mely fajok nem Nagy-Enyeden észleltettek, azoknál a község neve külön említtetik meg. Dnljann tonn (£oatri. (Seit 1894 ©Çrenmttgtteb unb orb. S3eob. bei- li. D. 6. in 5lagt)=©nt)eb (©om. 2Ufó íyebév), unter : 46°18'36" SR. 33r. unb 41°28'16" O.S. £)cr Beobachter fanbte feine Beobachtungen am 31. 2Kai tm ga^re 1894. Bei ben ílrteii, meídje nicht in SRagn;©nneb bc= obadjtet rourben, ift ber Beobadjtungêort 6efonber§ angegeben. A következő fajok tavaszi megérkezését észlelte: Gr Ejatte bie Arüfjjaíjrő^lntunft folgenbei Strien btob-- adjtet : •Tan. 1. — Fringilla coelebs, L. « 1. — Turdus menila, L. « 0. — Rallus aquaticus, L. — Csombord. Febr. S. — Totanus ochropus, L. « 11. — Columba oenas, L. « 21. — Alauda arvensis, L. « 2. — Sturnus vulgaris, L. o 5. — Ardea cinerea, L. — Al-Yincz. « 7. — Ardea cinerea, L. — Maros-Béld. r§=2tnfunft folejenber Sitten : Rallus aquatieus, L. Falco regulás, Páll. Columba oenas, L. — (Az első ! Ser ©rfte ! — 1 9-én nagy csapa- tok! 2íiu 19. b. m. grope gìiige!) Sturnus vulgaris, L. Cerclmeis tinnuncula, L. Motacilla alba, L. Alauda arvensis, L. Lantus minor, Gm. Maree a penelope, L. Vanellus cristatus, L. Ar dea cinerea, L. Nyroca leueophtlialmus, Bechst. Pralincola mbicola, L. Alauda arborea, L. .áMser einer eus, Mey. Tardus musicus, L. Erithacus rubeada, L. Numenius arquatus, L. Botaunis stellari», L. Ficedida rufa, Bechst. Ciconia alba, L. — (Az első ! ®cr erfte! -- Apr. 12-én 20— 30 db. csapat ! Sim 1 2. Stpril ein ging non 20—30 et.) (Sr beobachtete Jan. 21.— Febr. 2_ « 11.— « 2G. — Mart. 3. — « 4. — « 5. — « 5. — « 7. — « 8. — « 11.— « 12. « 12.— « 13.— « 13. — « 14.— « 15.— « 15.— « IG. — « 17.— « 20. — Mart. 22 « 23 « 2G « 26 « 27 « 28 « 28 Apr. 2. « 2 « 3 (i 3 « 3. . — Ampelis annula, L. — (Látható volt mart. 20-ig. 2öar ,ui f e tj c i i bio 20. STOfaîO Archibuteo lagopus, Gm. Emberiza schoeniclus, L. Plectrophanes nivalis, L. Motacilla alba, L. Sturnus vulgaris, L. Tardas musicus, L. Falka álra, L. Pratincola rubicola, L. Totanus glareola, L. Erithacus rubecula, L. Ortigometra porzana, L. FIííiíc torquilla, L. Cerchneis vespertina, L. Coracias narrala, L. Lanius collurio, L. Lanius minor. Gm. Sylvia hortensis, Bechst. Sylvia nisoria, Bechst. Himantopus autumnalis, Haas. Totanus ochropus, L. Locustella fluviatilis, Wulf. Locustella naevia, Bodd. Acrocephalus palustris, Bechst. Totanus stagnaülis, Bechst. - (Csak egyszer! 9iur einmal!) « 20. — Pernis apivorus, L. Gr. Forgách Károly. A M. 0. K.-nak 1894 óta levelező tagja és rendes megfigyelője Ghymes-en, melynek föld. fekvése : i8°22'46" é. sz. 35 53'26" k. h. Megfigyeléseit beküldötte 1891 május 5-én. ü.u-I ®raf Jfovixádj. ©ett 1894 correfp; ïïîitgiteb unb orb. 33eob. bei- li. D. (S. in (3 1)i) meo ((Som. Ulógráb) unter is 22'46" m. ídt. 35 53'26" ö. S. Seobaájtungen rourben eingefenbet am 5. }Jíai IS' l'I. (( 17 <( 17 « 17 Febr. 24 « 25 Mart. 4 (( 13 « 13 « 13 « 14 « 24 Apr. 18 Mai. 1 ii 4 « 7. « 7 « 7 « 7 « 9. il IO h 11. « 13 « 21. Jun. 2;; 1894 ben a következő fajok tavaszi érkezését észlelte : 8eo6ad)tet mürbe im ^aljre isiií bie j5rüí)jaíjr§=2lníunft folgenber Slrten : Fein-. 2S. — Alauda arvemis, L. « 28. - Vanellus eristatus, L. Mart. 1. — Colámba ? « 2. — Sturnus vulgaris L. « :5. — Motacilla alba, L. « 8. — Scolopax rusticola, L. Apr. 6. — lì ira m In rasi ira, L. « 7. — Erithacus luscinìa, L. « II. — Upapa epops, ii. « 1 i-. — Cuculus canorus, L. « 20. — Colarai.'- dactylisonans, Met. « 20. — Ortigometra crex, L. « 22. — Tarlai- auritus, Gbat. « 26. — Oriolus gdlbüla, L. Greisiger Mihály dr. A M. 0. K.-nak 1894 óta rendes megfigyelője Szfjies-Bélán, melynek földir. fekvése : 49° I l'I'.)" é. sz. 38° 7'28" k. h. A megfigyelési terület nevezetesebb vize : a Poprád, folyó. Megfigyeléseit beküldötte 1894 jun. 7-én. Wt. IRidjAc! (öiTiftun-. ©eil 1894 orbentl. iu-obacíjter ber lt. D. ti. in ©jepea=23éía, unter 49°11'19"3Î. §8r. 38° 7'2S" ő. 1'. SBebeutenbere ©eroaffer bcő a3eobad)tungêterrdtnâ ift ber ^oriráb^luf;. 2)ie SSeobadjturigen uuirben am 7. :Auiii 1894 eingefenbet. 1894-ben a következő fajok tavaszi vonulását jegyezte : vi3eolnid)tcr notierte im Siüvve 1894 bie ílnuinft folgenber arten : Fel ir. 16. — Alauda arvensis, L. Mart. 7. — Chrysomitris spinas, L. « 10. — Fringilla coelebs, L. « 14. — Tardus musicus, L. 13 Mart. 14 « 14 « 17 « 27. « 27 « 29 « 29. Apr. 12. « 13 « 14. « 17. « 21 « 24. « 27 Mai 2 (i 8. « 10. Pratincola rubicola, L. Motacilla alba, L. Upupa epops, L. Ruticilla tithys, Scop. Scolopax rusticola, L. Ciconia alba, L. Erilhacus cyaneculus, Wolf. Saxicola oenanthe, L. Erilhacus rubecula, L. Hirundo rustica, L. Serinus hortulanus, Koch. Pratincola rubelra, L. Chelidon urbica, L. Sylvia cinerea, L. Cuculus canorus, L. Cypselus apus, L. Coturnix dactylisonans, Mey. Gretzmacher Gyula. A M. 0. K.-nak 1894 óta rendes megfigyelője Selmeczbányán, melynek föld. fekvése : 48°27'36" é. sz. 36°33'38" k. h. Megfigyeléseit beküldötte (1872— 1894-ig) nov. 15-én. Julius ©rcíjmarbcr. (Seit 1894 orb. 33eob. ber ti. D. 6. in ©eímecj= bánija (uli im 3. 1894 eingefenbet. 1894-ben a következő fajok tavaszi érkezését jegyezte: gm Sai)" 1894 tourbe bie ílitfunft fotgenber Slrten notiert: Mart. 3. « 9. Apr. Alauda arvensis, L. Motacilla alba, L. 10. — Columba, palumbus, L. 10. — Fringilla coelebs, L. 15. — Motacilla boarula, L. 15. — Tardus musicus, L. 22. — Ruticilla tithys, Scop. 4. — Ciconia alba, L. 5. — Erithacus rubecula, L. 5. — Ficedula rufa, Bechst. (j. — Aquila naevia, Gm. 10. — Alauda arborea, L. 15 Apr. 10. (1 16. (( 19 <( 28. Mai 1. « C « 6 « 10 « 10 « 10 (i 10 « 10 « 9,9 Anthus triviális, L. Hirundo rustica, L. ■ Scolopax rusticola, L. Pratincola rubetra, L. Saxicola oenanthe, L. Ficedula trochilus, L. Muscicapa atricapilla, L. ■ Chelidon urbica, L. ■ Cucidus canorus, L. ■ Lanius collimo, L. - Sylvia cinerea, Bechst. - Sylvia hortensis, Bechst. - Cypselus apus, L. Kosztka László. A M. 0. K.-nak 1894 óta rendes megfigyelője Gács-on (Nógrád ni.), melynek föld. fekvése : 48°21' é. sz. 37°14' k. h. Megfigyeléseit beküldötte 1894 május 11-én. EaMelaus íitm Rosvita. Seit 1894 orb. SSeoíi. ber 11. D. 6. in ©dee ((iont. SRógráb), unter 48°21' 9Î. 58. 37°14' D.S. 33eobaá)ter fiat feine ^Beobachtungen am 1 1. ì'ìai b. 3. 1894 eingefenbet. 1894-ben a következő fajok érkezését jegyezte : %m %aí)ve 1894 nutrbe bic 9lnfunfi folgenber l'lrten notiert : Alauda arveiisis, L. Vanellus eristatus, L. Motacilla alba, L. Pratincola rubicola, L. Ruticilla tithys, Scop. Accentor modidaris, L. Sturnus vulgaris, L. ■ Ficedula rufa, Bechst. Cerchneis tinnuncida, L. ■ Hirundo rustica, L. - Saxicola oenanthe, L. - Cueulus canorus, L. - Erithacus luscinia, L. - Ridicilla phoenicura, L. Muscicapa coliaris, Bechst. Febr. 26. Mart. 4. « 6. « 13. « 14. « 17. (i 18. « 28. Apr. 9. « 9. « 9. « 10. « 10. « 10. « 12. Apr. 12. — Yunx torquilla, L. « 16. — Upupa epops, L. (( 19. — Anthus triviális, L. it 19. — Sylvia cinerea, Bechst. « 19. — Sylvia curruca, L. « 19. — Turtur auritus, Gray. « 20. — Chelidon urbica, L. « 22. — Oriolus galbìda, L. 11 24. — Caprimulgus europaeus, L. « 24. — Lanius collurio, L. « 28. — Coracias garrula, L. h 28. — Ficedula trochilus, L. « 28. — Lanius minor, Gm. « 28. — Muscicapa grisola, L. Mai 1. — Coturnix dactylisonans, Mey. « 3. — Lanius senator, L. 11 3. — Ortigometra crex, L. Kuhn Lajos dr. A M. 0. K.-nak 1894 óta rendes megfigyelője Nagy-Szentmiklós-oiì (Torontál m.), melynek föld. fekvése : 46° 4'1 7" é. sz. 38°17'17"k. h. Megfigyeléseit beküldötte 1894 július 23-án. f»r. Olnìiìinn Kuljn. ©eit 1894 orb. Scob. ber lt. D. ti, in Via^iy- ©3 eut mit tóé ((Som. Storontdl), unter 46° 4'17"9Ì. 33r. 38°17'17" Ö. S. Söeobacfiter fiat feine Seoba^tungen am 23. guli b. 3- eimjefenbet. 1894-ben a következő fajok megérkezését jegyezte: %m patire 1894 rourbe bie 2tníunft folgenber 3lrten notiert : Sturnus vulgaris, L. Alauda arveiisis, L. Motacilla alba, L. Vanellus eristatus, L. Pratincola rubetra, L. Grus cinerea, L. Turdus musicus, L. Accentor modularis, L. Ciconia alba, L. Febr. 22. Mart. 4. « 4. « 4. » 7. « 10. « 10. « 17. « 30. IG Apr. Mai -> 2. 2_ 3. i. L 6. ('.. 8. 10. II). 10. 13. 13. 1 '.!. ] 3. 13. 13. 13. 13. 14. 15. 21. 21. 21. 22. 22. 22. 24. 25. 26. 26. 26. 8. 10. 10. 15. 19. 19. 09 - Ardea purpurea, L. Ficedula trochilus, L. - Motacilla flava, L. — Pratincola ni Incoia, L. - Gallinula chloropus, L. - Nyctiardea nycticorax, L. - Hirundo rustica, L. - Upupa epops, L. — Ficedula sibüatrix, Bechst. - Rallus aquaticus, L. — Sylvia curruca, L. — y«iw: torquilla, L. — Anilins triviális, L. — Cuculus canorus, L. — Erithacus luscinia, L. — Erithacus philomela, Bechst. - Muscicapa coliaris, Bechst. - Muscicapa grisola, L. — Muscicapa parva, Bechst. — Ruticilla phoenicura, L. - Ruticilla tithys, Scop. — Sylvia cinerea, Bechst. — Caprimulgus europaeus, L. — Sylvia atricapilla, L. — Cerchneis vespertina, L. — Muscicapa atricapilla, L. — Turtur auritus, Gray. — Coracias garrula, L. — Columi. >■ dactylisonans, Mey. — Querquedula circia, L. — Saxicola oenanthe, L. — Sy/firt hortensis, Bechst. — Chelidon urbica, L. — Lantus minor, Gm. — Oriolus galbula, L. — Hydrochelidon físsipes, L. — Lanius collurio, L. — Periiis apivorus, L. — Ficedula m fa, Bechst. — Hypolais iderina, Vieill. — Cofì/Ze riparia, L. — Anthus campcstris, L. — Merops apiaster, L. — Syl/'ùi nisoria, Bechst. Kunszt Károly. A M. 0. K.-nak 1894 óta rendes megfigyelője Cs.-Somorjá-n, melynek föld. fekvése : 48° 1' é. sz. 34°58' k. h. Megfigyeléseit beküldötte 1894 július 9-én. Miután nem csupán Somorján figyelt, azon fajoknál, a melyek másutt figyeltettek meg, a hely mindig külön meg' van adva. Oxaii üSuíisaí. Seit l894orbentí. Beobachter ber U.C. li. in Êê.=©o morja, unter 48° V.31. B. 34° 58' D. 2. Beobachter íjat feine Beobachtungen am '•>. 3»li b. 3. emgefenbet. Sa bie Beobachtungen ftdj nicht 6Io§ auf ©o= mórja bejiefien, fo roirb tu einem jebem "Àallc, too bie Beobachtung auf einem anberen Drt ftattfanb, biefer Drt feparat angegeben. következő fajok érkezését jegyezte: 894 rourbe bic 3ín£unft folgenber älrten notiert : - Alatala arvensis, L. — Gutor. Sturnus vulgaris, L. — Gutor. Turtlus pilaris, L. — Gutor. Acanthis Vinaria, L. — Körtvélyes. Alauda arvensis, L. — Körtvélyes. Anas boschas, L. — Körtvélyes. Anser segetum, Gm. — Körtvélyes. Accipiter nisus, L. — Körtvélyes. Bucephala clangili a, L. — Kört- vélyes. Laras ? — Körtvélyes. Mergus albellus, L. — Körtvélyes. Mergusmerganser,li.— Körtvélyes. Querquedula crecca, L. --Kört- vélyes. Sturnus vulgaris, L. — Körtvélyes. Alauda arvensis, L. Acanthis Vinaria, L. A user segetuin. Gm. Bucephala dongnia, L. Daflla arala, L. — Doborgaz. Fringilla coelebs, L. Mergus albellus, L. Mergus merganser, L. Querquedula crecca, L. Columba palumbus, L. — Kört- vélyes. Motacilla alba, L. Mu reca penelopi', L. — Körtvélyes. 1894- ben a §m £ >al)rc Jan. 18. « ls. - « 18. • Febr 25. - « 25. - « 2.-). « 25. - <( 25. - « L»:.. - 11 25. - « 25. - « 25. - « 25.- « 25. - 11 27.- 11 28. « 28. - 11 28. « 28. - « 28. - « 28. - il 28. - « 2'J. - Mart. §. - 17 Mart. 4. 4. 4. 7. 7. « i 0. « II. « 1 9. « 22. « 25. « 27. « 27. « 27. « 27. a 31. « 31. « 31. « 31. « 31. « 31. Apr. I. 1. orgoô (®orf bei ©je= gebin). Sebeutenbere ©eroäffer ber £t)eif; ©íufj), ber 'getjtu- tó (Àel)ér=See) unb gorgofi tó (£or* goô=©ee). 83eobad)ter fiat feine §8eobaá)tungen nut 3. ©eot. im 3. 1894 eingefenbet. 1894-ben a következő fajok érkezését jegyezte : gm Saíjte 1894 íjat er bie Slnhmft foígenber 3lrten notiert : Accipiter nisus, L. Archibuteo lagopus, Gm. Columba oenas, L. Faico regulus, Páll. Átteleltek. — fèaben überwintert. Podiceps eristatus, L. Mareen penelope, L. Alauda arvensis, L. Numenius arquatus, L. Gallinago scolopacina, Bp. Faíit'iíws eristatus, L. Cercìineis tinmincula, L. Dafila acuta, L. Sturnus vulgaris, L. Valica atra, L. Philomachus pugnax, L. Podiceps minor, L. Bucephala clangala, L. (A vad- kereskedőnél! Seim Sßiibhänbler!) Mîlvus ictiims, Sav. (Átvonulóban ! ÎHirdjjieijenb !) Mart. 3. Jan. 26 Febr . 10 « 20 « 21 « 23. « 23. « 24. « 24. « 24. « 25. « 25. « 26. « 28. 28. (( 3 « 4 (I 4 (I 4 (1 6 « 7 (I 7 0 7 ({ 8 Apr. 11. — 12.- 4. — 14.— 15. - 15. - 15.- 16. — 17. - 18.— 18.— 20.- 20. — 21.— 21.— 22. 22. 23. — 23. — 24. 24. 24.— 26. — 26.- 26. — 27.— 27.— 28. — 28.— 28.— 28. — 28. — 30.— 30.- 30.- 1.— Tola 11 us fuscus,li. (Vadkereskedő- nél! SBetm SBilbíjanbíet !) Tota nus gioii is, L. (Vadkereskedő- nél! SBetm SBilb^änbler!) Turlur auritus, Gkay. Aythya ferina, L. Gallinago gallinaio, L. Stern« jhieiotilis, Natjm. Spuluhi elijpcata, L. Limosa aegocephala, L. Motacilla alba, L. Motacilla pava, L. Circus pygargus, L. Tringa al/lina, L. Circus cyaneus, L. ( 1 db áttelelt ! ©in ©tiicf überwintert !) Botaurus stellaris, L. Anteo cinerea, L. Recurvirostra avocetta, L. Aegialitìs hiaticula, L. Loras ridibundus, L. Nyroca leucophthalmos, Bechst. (Vadászoknál! ©efdjojfen !) Tringoides hypoleucus, L. Ortigometra porzana, L. Grus cinerea, L. Hirundo rustica, L. Fidi. e erislota, L. Rulicilla phoenicura, L. Totanus calidris, L. Tot anus ochropus, L. .ttrg). « 28. — Csiksomlyó. — Átvonul ! 3ieíjt burdj ! Chelidon urbica, L. « 28. — Pozsony (Sßrefjburg). Ciconia alba, L. (( 28. — Székely-Udvarhely. « 30. — Kis-Kartal. Chelidon urbica, L. (( 31. — Kalocsa. Ciconia alba, L. II 31. — Lehndorf. Hirundo rustica, L. « 31. — Modor. Chelidon urbica, L. Apr. 2. — Arad. ii 2. — Pápa. (Az első ! Sie sok ! 31m 4. «tele !) Cuculus canorus, L. h 2. — Görgény-Szent-Imre. Chelidon urbica, L. « 3. — ■ Székely-Udvarhely. « 3. — Zsombolya. Fecske. Schwalbe (?) n 4. — Orsova. Chelidon urbica, L. ii 5. — ■ Balaton-Füred. « 5. — Budapest. « 5. — Máriafalu (Com. Vas). Ciconia alba, L. Apr. 5. — Görgény-Szent-Imre. Motacilla alba, L. ii 5. — Kis-Kartal. Hirundo rustica, L. « 6. — Herény (Com. Vas). « 6. — Ungvár. Chelidon urbica, L. « 7. — Balaton-Füred. ©rfte ! 4-én Apr. 7. 7. 7. 7. /. (1 8. « 8. II 8. (( 8. Debreczen. Nagy-Szeben (.s>riuannftabt). Nyiregyháza. Tárcsa (Corn. Vas). Ciconia alba, L. Kis-Kartal. Upupa epops, L. Görgény-Szent-Imre. Chelidon urbica, L. Nagy-Bossány (Gom. Íientra). Nagyvárad (©rofïumrbein). Bozsnyó. Turkeve. Ungvár. Ciconia alba, L. Turkeve. Erithacus Insània, L. Zsombolya. Fecske. Schwalbe (?) Magyar-Ó vár (Utuy3llten(nirg.) Hirundo rustica, L. Görgény-Szent-Imre. Turkeve. Chelidon urbica, L. Selmeczbánya (©djemmfe). Cotyle riparia, L. Akna-Szlatina. Hirundo rustica, L. Pozsony fjßrejjburg). Chelidon urbica, L. Csik-Somlyó. Eperjes. Körmöczbánya (Eremiti©- Nagy-Szeben (wermannftabt). Hirundo rustica, L. Debreczen. Chelidon urbica, L. Kolozsmonostor. Beszterczebánya. Hirundo rustica, L. Beszterczbánya. Pécs-Bányatelep. - - (günfiirá)en= [Sergtoerf]). Chelidon urbica, L. in Akna-Szlatina. Pécs-Bányatelep. — ($üttfítrdjert= SBergtnerf.) Pfennigberger József. A M. 0. K.-nak 1 8'J4 óta rendes megfigyelő) e Bellijén (Baranya m.), melynek föld. fekvése : 8. — 8. — 8. — 8. — 9. - 10. - 10. - 12.— 12.- 13.- 13.— 13.— (1 14 (1 15 (1 15 (1 16 . — Lanius minor, Gm. Mai 4. — Lanius collurio, L. « 4. — Locustella fluviatilis, Wolf. « f>. — Ortigometra crex, L. Pungur Gyula. A M. 0. K.-nak 1894 óta rendes megfigyelője /Halton (Szilágy m.), melynek fold. fekvése : 47°IO'48"é. sz. 40°44' 4" k. h. Megfigyeléseit beküldötte 1894 július 19-én. Julius í|!hmguv. Sett 1S94 orb. Seob. ber U. D. 6. in Sil alj ((Som. Sjiláp), unter 47° 0'48"3Î. Sr. 40°44' 4" Ô. «. Seine ^Beobachtungen rourben eingefenbet am 19. Juli im Salire 1894. 1894-ben a következő fajok érkezését jegyezte : 2>m Jsaljve 1894 notierte er bie Slníunft folgenber 2lrtcn : Mart. 10. — Sturnus ralija rix, L. « 12. — Motacilla allia, L. « 12. — Scolopax rusticola, L. Ain-. 2. — Chelidon urbica, L. « 5. — Hirundo rustica, L. Sziits Béla. A M. 0. K.-nak 1894 óta rendes megfigyelője Tavarnán (Zemplén m.), melynek föld. fekvése : 48°54'40" é. sz. 39°25'20" k. b. Megfigyeléseit beküldötte 1894 május 26-án. Bela Hon Sciita. Seit 1894 orb. äSeob. ber U. 0. G. itt Sciuarua (Goni, genvplen), unter i8°54'40" SR. 33r. 39°25'20" D. fi. Seobaájter Íjat feine ^Beobachtungen nm 20. Diai im 3íd)ve 1894 eingefenbet. 23 1894-ben a következő fajok érkezését jegyezte : 5>m Saíjre 1894 notierte er bie ülnfunft folgcnDer Strien : Decz. II. felétől egész apr. I. feléig az Ampelis garrula, L. nagy tömegekben mutatkozott a köz- ség kertjeiben. aSon ber II. £äifte ©ej. 6i§ ju ber I. Hälfte 2tpr. jeigte fiá) Ampelis garrula, L. in grofjen fingen in ben Dbftgärten ber ©emeinbe. Febr. 13. klart. 2. « 7. « 14. « 22. (i 25. Apr. 2 « 10. « 13 « 14 « 16 « 19 « 19 « 23 « 23 « 24 « 25 « 26 « 30 Columba oenas, L. Alauda arborea, L. Alauda arvensis, L. Sturnus vulgaris, L. MotacUla alba, L. Ciconia alba,h. — Varannó-Hosz- szúmező. Muscicapa cottaris, Bechst. ■ Ruticilla phoenieura, L. Yììrx tor quii la, L. Upupa epops, L. ■ Hirundo rustica, L. Cuculus canorus, L. Erithacus Insània, L. - MotacUla flava, L. ■ Chelidon urbica, L. Ortigometra crex, L. ■ Oriolus galbula, L. • Turtur auritus, Gray. Coturnix daetylisonans, Mey. ■ Lantus minor, Gm. Vadas Jenő. A M. 0. K.-nak 1894 óta rendes megfigyelője Selmeezbdnyán, melynek föld. fekvése : 48°27'36" é. sz. 36°33'38" k. b. Megfigyeléseit szóbelileg közölte. €«0cn ©aiias. (Seit 1894 orb. Seobadjter ber 11. D. (S. in Seí= mecjbánna (Sd)emm|, Gom. fèout), unter 48°27'36" 9Ì. 33r. 36°33'38" D. 2. 23eobad)ter tbeilte feine 8eobaä)tungen münb= lid) mit. 1894-ben a következő fajok érkezését figyelte meg : 3m ^níjre 1894 beobadjtete er bie alníunft folgenber i'lrtcn : Mart. 14. — Scolopax r astieniti, L. « 15. — MotacUla alba, L. — Kis-Illye. « 18. — MotacUla cuba, L. « 30. — Bissa tridaetyla, L. — Kisucza- Ujhely. Apr. 9. — Chelidon urbica, L. Wachenhusen Antal es. és kir. vadászkapitáiiy. A M. 0. K.-nak 1 894 óta rendes megfigyelője Székesfehérvárott, melynek föld. fekvése: 47° Il '24" é. sz. 30° 4'40" k. b. A megfigyelési területen található jelentéke- nyebb vizek : a Sóstó és a Sárvíz csatorna. Megfigyelő kéziratában megjegyzi, hogy az általa közölt adatok csak a lelövésre vonatkoz- nak, s íqij nem tekinthetők az illető fajok első megérkezési dátumainak. Megfigyeléseit beküldötte 1894 jun. 15-én. íRnfon vnm IParlrniljnfcn f. tmb £. 3ägci':§ouptmann. Seit 1894 orbentl. iVobaditer ber U. D. Ê. in S t u ì) iva eifj enb u r g, unter 47° 11 '24" 31. §8t. 36° 4'40" £>. 2. SSebeutenbere ©eroaffer beò 33eobaájtungsterraine finb : ber Sóetó (So'ë=See) unb ber auci&ad) ; nad) einer Va ©tunbe fdjroiegen fie; gegen liìittevuadit nod) größerer Särm — roaí|rfd)ein= lidi ein neuer glug ! — Sage barauf finb fie überall ui jeden !) Ciconia alba, L. Cuculus canorus, L. Nyctiardea nycticorax,h. — (Mint- egy 14 db jött ; 2 nap múlva vagy 30-an vannak s a fáczányosban megtelepedve, itt fészkeltok is. tSttua J4©tüef; nad) 2 Sagen finb gegen 30 ©tüá liier, ineldie fid) in ber gafanerie nieberlaffenb, liier niefteten.) Zsótér László. A M. 0. K.-nak 1894 óta rendes megfigyelője Szegeden, melynek föld. fekvése : 46°14'30" é. sz. 37°48'12"k. b. A megfigyelési terület nevezetesebb vizei a Tisza s a Fehérlő ; a mely utóbbi itt különösen kiemelendő, mert Zsótér megfigyelései kizárólag vizi maiiarak megérkezésére szorítkoznak, még pedig úgy, a mint az a Fehértón megy végbe. Időjárási adatokkal bővített megfigyeléseit 1894 szept. 25-én küldte be. Caïitslane tum 3sátír. Seit 1894 orb. Seofc. ber II. D. G. in ©jegeb, unter 4G°14'30"9Ì. SBr. 37°48'12" Ö. 2. 25 Sebeutenbere ©eraäffet beò 33eo6.=^errain§ ftnb : bie Steife unb ber gei;ér tó (See); ber lettiere ift ijier befonberè íjerüorjubeben, ba bie Beobachtungen o. 3ôdte'r'ô fid) auêfdjiiefelid) auf S55afíer=f8ögcl 6e= jieljen, unb ber jCehértó aie locus classicus ber= feiten ju betradjten ift. ©eine mit 2Better=2lngaben nerfebene 33eobadj= hingen íjat er am 25. Sept. b. 3- 189* eingefenbet. 2m oafjre 1 1894-ben a Fehértón a következő fajok érkezését jegyezte : 894- notierte er bie Slníunft auf ben $e()e'rto ber folg. Strien : — Numenius arquatus, L. — Anas boschas, L. — Anser cinerem, Met. — Anser segetum, Gm. — Dafila acuta, L. — Mareca 'penelope, L. — Querquedula crecca, L. — Tadorna cornuta, Gm. — Alauda arvensis, L. — Vanellus eristatus, L. — Aegialitis hiaticula, L. — Limosa aegocepìiala, L. — Laras ridibundus, L. — Motacilla alba, L. (A zöme itt van ! Sie ^Quptinnffe bier !) — Totanus fuscus, L. — Fulica atra, L. — Totanus glottis, L. — Recurvirostra avocetta, L. — Turtur auritus, Gray. — Ardea cinerea, L. — Numenius phaeopus, L. — Philomacims pugnax, L. — Podiceps minor, L. — Sterna minuta, L. — Ardea purpurea, L. — Hydrochelidon flssipes, L. — Gallinago major, Gm. — Podiceps cristatus, L. — Tringa alpina, L. — Tringa subarquata, Goulu. Mart. 26-án tartós száraz időjárás következte- br. 7. « 8. « 8. « 8. « 8. « 8. « 8. « 9. « 28. « 28. art 2. « 2. « 3. « 10. « 10. « 11. « 11. « 11. « 11. « 13. « 13. « 13. « 13. « 13. « 14. « 14. « 15. « 15. « 22. « 22 ben a Fehértó teljesen kiszáradt, s így további megfigyelés lehetetlenné vált. 2tm 26. 3Mrjb. & ift ber TíeEjértó involge 6eftänbig trodenerSßitterung ganoid) auêgetrocfnet, baburd) roeitereê Beobachten unmöglich] gemacht. Az itt felsorolt rendes megfigyelőkön kívül, a M. 0. K. egyes magányosoktól is kapott egy né- hány adatot, a melyeket alább közlünk. 2tuf3er ben hier ermähnten orb. Beobachtern er= fiieít bie H. D. G. nudi non einzelnen grumten einige Beobachtungen, weiche íjier continuel! gegeben îoerben : Fehér Margit úrhölgy. Irait iftìarnai-ctlìr nun IFcIjcr. Apr. 2. — Ciconia alba, L. — Bálincz (Com. Krassó-Szörény). Gaal Gaston. (»ijajrrm forni ©aal. Apr. 23. — Oriolus gaìbida, L. Keszthely. Grenier Frigyes. IFriciiricfî ©mtter. Apr. 1. — Cicoiäa alba, lu. — Csurgó. « 4. — Chelidon urbica, L. — Nagy- Kanizsa. « 5. — Chelidon urbica, L. — Csurgó. Madarász Gyula dr. í>r. Julius von Bíaiiarásr. Mart. 25. — Hirundo rustica, L. — Bálincz (Com. Krassó-Szörény). « 28. — Ciconia alba, L. — Üllő. (A vasút mentén 8 db. — 8 Stücf länge ber ©ifenbahu.) Ziha Károly. Sari 3ilîa. Mart. 16. — Motacilla alba, L. — Zsombolya. Apr. 1 . — Ciconia cdba, L. — Zsombolya. « 2. — Upupa epops, L. — Zsombolya. Aquila. II. 26 MÁSODIK KÉSZ. Feldolgozás. Az I. részben bemutattuk az 1894. tavaszi megfigyelések nyers anyagát, s csakis ezen II. részben veszi kezdetét az intézet tulajdon- kénéin munkája: a nyers anyag kritikai feldol- gozásit. Az intézet ugyanis meglebetös tekintélyes bel- és külföldi adathalmaz alakjában, mond- hatni páratlan összehasonlító anyagra tett szert. Fajonkint több-kevesebb biztossággal állapít- hatjuk meg már ma is majdnem az összes vo- nuló fajok érkezési sorrendjét — a mennyiben az nagyobb területre vonatkozik.* Ezen meg- állapított középszámok azután arra képesítenek, hogy az újabban beérkező adatokat felülbírálva vagy kimutattassék azoknak tarthatatlansága, vagy legalább is az illető adat rendkívülisége legyen megállapítható, s azokra a figyelem kü- lön felhivassék. A mint majd alább feldolgozá- sunkban látni fogjuk, vannak egyes helyek, a melyek a többihez viszonyítva, elég jelentékeny eltérést mutatnak fel. A kérdés már most az : vájjon állandó lesz-e ezen eltérés minden év- ben? Erre feldolgozásunk évenkint megadja a feleletet. S ha már most ezek az eltérések bizo- nyos pontokon tényleg állandóknak bizonyul- nak, bele mehetünk — még pedig figyelmessé tett ottani megfigyelőnk segítségével — azoknak a helyi okoknak kutatásába, melyek a változást előidézik. S reméljük, hogy egyesült erővel, lassan-lassan sikerülni fog a vonulás alakulásá- nak okozó tényezőit egyelőre a részletekben el- lesnünk, melyekből idők folytán talán az egész tünemény törvényei felépíthetők. Az eljárásban tehát módszerünk deductiv; az egészből indulunk ki mikor az összes adatok- ból merített általános jellegű középszámok alapján bíráljuk az egyes adatok értékét, a lcu- tatásban pedig megfordítva : a helyi befolyásoló okok visznek inductive az egész tünemény tör- vényeinek lehető ismeretéhez. A feldolgozás formájáról nincs sok mondani * Lásd Aquila I. 181)4. p. Kii. 3»»citcr ííjcil. Bearbeitung. 3«i I- Sbeile íjaben mir Bereite imo robe 3Jìate= riale ber ^ritbjabro Beobachtungen nom g. 1894 oorgefüíjrt, bie eigentliche Arbeit beê 3nftitute§ be ginnt jcbodi erft hier im IL £ljeile, mit ber fritú fdjert ^Bearbeitung besfeíben. 35ie Centrale beftbt nämlid) in ©eftalt einer an= febnlidjen ©ammlung in: unb auâianbifdjer 3ug§s Slngaben, ein fojufagen einjig baftefjenbeë Sierglefc à)ungê=9Jlateriale. ©ie ift beute fájón in ber Sage, bas 9iacl)einanber ber 2lnfimft beinabe fämmtlicber 3ug»ögel, je mut ber 2lrt, mit größer ober gerin= gerer ©idicrbeit fefeuftellen, inforoeit nämlid) non einem größeren Territorium bie Eltébe ift.* Stuf ©riinb ber feftgeftellteu *ìittel,mblen fbnneu mir bann bie fpäter eingelaufenen oerbäcfjtigen Üingaben fritifd) übcrmacben, entroeber um itjre Uubaltbarfeit nadijumcifen, ober eoeutuell bie 3luf$erorbentíidjfeit beifelben 31t conftatiercn, unb bie ÜHufmerffamfeit auf biefeiben 51t lenien. SBie mir es meiter unten in unferer Bearbeitung feben werben, giebt e§ geioiffe Drte, meiere mit ben übrigen uerglidjen, bcträd)tlid)e 2lbmeidniugen jeigen. $>ie Stage nun, meldje offen bleibt, ift : ob jene 2lbmeid)ungen fid; alo jährlich, confiante erroeifen merben ? ©iefe iönnen nur unferc jälulidje Bearbeitungen beantroorten. SBenn nun biefe 2tbmeid)ungeu fid; auf geiuiffen fünften fac= tifd) als confiant erroeifen roevben, bann tonnen mir erft — unb jroar mit £>ilfe unferer aufmerffam gc= macfiten Beobachter — an bie ©rforfáwng jener Socal= ober fouftigen llrfadjeu geben, meldte bie Stbroeidfmngen 311 ©taube bringen. 2Bir hoffen, baf; es une nad) unb nad), mit vereinten Straften, gelin= gen mirb, bie urfácblidjen gactoren ber 3U9S; ©eftaltung — menu auch niájt erfdjöpfenb — feft= 3iiftellen, meldje mit ber $át ineüeicbt 311111 2tufbau ber ©efefce ber ©efammt=©rfd)einung beitragen tonnen. 3m Berfabren ift alfo unfere ìlìetbobe be= buetin; mir gefjen 00m ©anjen ano, inbem mir ben Söertí) ber einzelnen ÍDatert auf ©runb ber ano ber ©efamiuthcit ber dateli gefdjüpftcn Büttel mertbe, bereu Character cin allgemeiner ift, prüfen; im Jo rf d) en gilt baâ Uingefchrtc: fjier leiten uno bie localen Urfadten ínbuctÍD ívx möglichen Grr= fenntnifì ber föefetíe ber ©efammterfdjeinung. Bon ber forili unferer Bearbeitung haben mir * Vide: aquila. I. 1804. p. 161. A II. NEMZETKÖZI ORNITH. CONGRESSUS I Proposition du Corniti' scientißqi ^Jrouosition of tljc Hungarian scientific (Committer of ti) e si-coni ornithological Congress. BIOLÓGIAI JEGYEK TÁBLÁZATA. -> Költözködő. -*■ Átvonuló. -«-©->■ Helyenkint áttelelő. ■*a> Áttelepedő. +*+ Északi költözködő. A Meghonosított. O Állandó. CD Helyet változtató. '"V, Kóborló. *%=« Rendkívüli kóbor. V Vendég. Vándor. t □ ritkán EE közönségesen fész- kelő. TABLE DES SIGNES BIOLOGIQUES. Migrateur. De passage. Hibernant pur endroits. Colon. Migrateur septentrional. Acclimaté. Sédentaire. Changeant la localité. Vagabond. Vagabond accidentel. Hôte. Voyageur. telepekben Budapest, 1891 apri rarement d'ordinaire nichant. en colonies I A [I. NEMZETKŐZI ORNITH. CONGRESSUS ALKALMÁBÓL ALAKULT MAGYAR TU). BIZOTTSÁG INDÍTVÁNYA. Proposition du Comité scientifique hongrois du Second Congrès international ornithologiquc. proposition oî tlje Ijiinijnrinti scientific (Committer of lljc seconù international * 41 ii trag benci. 3)uv(f))figler. Etedeittueifc iíberiuinfetiib. ffolonfft. WitUerfloft. "ilrrliiimtiitrt. 2 hiilMHMi'l Crttucd>fclitt>. 3n -i (in- mn i .liili'iMii'i ^iiii il Imiiig. ©aft. ïttanberer. idle» nciuülinlid) ; Itriitciib. iii<*~ploiiiciil Hii'uudo rusticn l Gallinai jo major i lEnibcriza miliarhi Ibis falcincllus.1 (Mergus merganser.) (Phasianus colchicus Passer domesticus i (Anthus spinolctta [Parus major.) Loxin curvirostiii (Cursorius isabcllinus.J Sj rrhaptes paradoxus A maqvar t n< I bizottsáq 27 valónk. Első sorban is a megfigyelő állomáso- kat adjuk — az áttekinthetőség czéljából — a földirati fekvés sorrendjében. Kezdjük a leg- délibb ponttal s a legészakibbal végezzük. Azután az egyes fajokat külön-külön tárgyaljuk betűrendben. Minden fajnál adjuk az 1894-ből észlelt beérkezési dátumokat, még pedig most már a földirati (Dél-Északi) fekvés sorrendjé- ben, bogy így azonnal szembetűnjék, hogy a be- érkezés e sorrendnek mennyiben felel meg? Ekkor az egyes adatok kritikai méltatása követ- kezik; majd legvégül adjuk — azon fajoknál, melyekre nézve legalább is 4 elfogadható dátum áll rendelkezésre — az 1894-ki középszámot. Meg kell még jegyeznünk, hogy minden faj neve előtt alkalmaztuk azokat a biológiai jele- ket, melyeket a II. nemzetközi madártani con- gressus a madár élet főbb biológiai mozzanatai- nak rövid megjelölésére 1891-ben elfogadott, s melynek táblázatát jelen czikkünkhöz mellék- letként adjuk. Letárgyalva az összes az idén megfigyelt fajo- kat, csak azután, czikkünk végén mondjuk el mindazt s figyelmeztetünk azon jelenségekre, melyeket a vonulás általános szempontjából kiemelni szükségesnek tartunk. Ki kell még emelnünk azt, hogy az u. n. téli- vendégeknek (+**) valamint a (V) és ( + ) közép- számait ma még nem vonhattuk ki. Ezen fajok- ról eddig befolyt adataink ma még nem tüntetik fel vonulásuk valódi képét, hanem csupán csak előfordulási adatok-nak tekintendők. Azért mi ezen adatokat 1894 jan. elsejétől fogva úgy a mint beérkeztek adjuk, s azoknak feldolgozása más időkre marad. Most pusztán csak a nyil- vántartásra szorítkoztunk. Ezek előrebocsátása után, áttérhetünk a rész- letes feldolgozásra. iitájt Diel 311 bemeríen. 28ir geben in erfter Meide bas 33eräeidjnifs ber Beobaájtimg§=©tcttümen — unb jroar in ber Reihenfolge ber geogr. Sage. Ser erfte ift ber fiiblidjfte $ßunit, unb ber nörblidjfte ift ber lefcte. — ©aim oeljanbeín mir Die einzelnen Strien abgefonbert, in alp^abetifcfjer Reihenfolge. Sei einer jeben 2lrt finb fämmtlidjc S)aien b. $. 1894 ange= geben, unb graar jejjt fd)on in ber Reihenfolge ber geogr. (©üb -» Rörbl.) Vage, bamit f of ort crficbtlid) roerbe, inroieferne bie Slnfunft ber geogr. Sage entfpridit ? hierauf folgt bie frttifrifje 3Bür= bigung ber einselnen S)aten, unb enbliáj bie fÇeft= ftellung beô lyaijreô^Jîittclo, bei jenen arten nämlid), bei roeldjen menigliene pier acceptable ©aten oorbanben finb. @ê märe mir nod) 511 bemerfen, bafi mir bei einer jeben 3trt jene biologifd)en 3eicf)en angemenbet f;a= ben, rodere berli, internat, orniti). (ìongref; auf Slutrag beò ungarifdjen miffeufdjaftl. Êomités, jur Bejetdjnung ber biologifájen ÌQaupt=(iSrfdjeinun= gen im ^aljre 1891 genehmigt tjatte. 2Bir geben biefe Tabelle 311 unfereiu 2lrtifel als Beilage. ©rft nadjbem mir bie fämmtlidjen Ijeuer beobafy toten Strien abgeljanbclt baben, geljen mir juin ©â)luf5, jur Infübrung aller jener Umftänbe über, roeldje mir 00111 allgemeinen GJeftdjtëpunfte beò Verlaufes beô Sugeä fyeroorjuljeben für roidjtig er= fennen. 9Bir müffen nod) auöbriicftid) bemerien, bafj mir bie SJÌitteljaljien ber fog. SBintergäfte (♦**■), ber (V ) unb ( + ) in unferer "Bearbeitung nidjt berechnet tjaben. 3)ie biëtjer uoríjanbenen ©aten biefet Slrten ergeben fjeute nodj fein geuügenbeő SBilb ber ©eftal= tung iljreò 3ll9eô ; biefe Slngoben finb Ijier oielmeljr nur alò «©eleejeníjeitő (2tnf enttja 1 tö )=íD n t e n » an= ^nfeljen. SÖBir geben bemnad) biefe ©aten ganj einf ad) fo, mie fie feit bem Jänner beò ^ctíjree 1^'J* veï- jeicfjnet roorben, bie Bearbeitung berfelben bagegen mirb für fpätere ftáten uorbebalten. 2Btr befdjräm fen una eínftmeilen bloő auf eine ©nibenj^altung. Unb nun möge bie auöführlidje Bearbeitung folgen. 4* Aquila. II. M)~ì. 1. és 2. lüzet (Heft). Melléklet «e Unge a '27. laphoz. 511 pag. 27. 27 valónk. Első sorban is a megfigyelő állomáso- kat adjuk — az áttekinthetőség czéljából — a földirati fekvés sorrendjében. Kezdjük a leg- délibb ponttal s a legészakibbal végezzük. Azután az egyes fajokat külön-külön tárgyaljuk betűrendben. Minden fajnál adjuk az 1894-ből észlelt beérkezési dátumokat, még pedig most már a földirati (Dél-Északi) fekvés sorrendjé- ben, hogy így azonnal szembetűnjék, hogy a be- érkezés e sorrendnek mennyiben felel meg? Ekkor az egyes adatok kritikai méltatása követ- kezik; majd legvégül adjuk — azon fajoknál, melyekre nézve legalább is 4 elfogadható dátum áll rendelkezésre — az 1894-ki középszámot. Meg kell még jegyeznünk, hogy minden faj neve előtt alkalmaztuk azokat a biológiai jele- ket, melyeket a II. nemzetközi madártani con- gressus a madár élet főbb biológiai mozzanatai- nak rövid megjelölésére 1891-ben elfogadott, s melynek táblázatát jelen czikkünkhöz mellék- letként adjuk. Letárgyalva az összes az idén megfigyelt fajo- kat, csak azután, czikkünk végén mondjuk el mindazt s figyelmeztetünk azon jelenségekre, melyeket a vonulás általános szempontjából kiemelni szükségesnek tartunk. Ki kell még emelnünk azt, hogy az u. n. téli- vendégeknek (+*+) valamint a (V) ós (-(-) közép- számait ma még nem vonhattuk ki. Ezen fajok- ról eddig befolyt adataink ma még nem tüntetik fel vonulásuk valódi kérjét, hanem csupán csak előfordulási adatok-nak tekintendők. Azért mi ezen adatokat 1894 jan. elsejétől fogva úgy a mint beérkeztek adjuk, s azoknak feldolgozása más időkre marad. Most pusztán csak a nyil- vántartásra szorítkoztunk. Ezek előrebocsátása után, áttérhetünk a rész- letes feldolgozásra. ntd)t tuet 311 benterfen. SEBtr geben in erfter Reitje baè Berjeidmif; bet 33eobaá)tunga=uuft, unb ber nörblicbíte ift bei- legte. — Sann beíjaubeln mir nie einzelnen Sttrten abgefonbert, in alp^abetifdjer Reihenfolge. 33ei einer jeben 2trt finb fämmtlidje Säten b. 3- 1894 ange= geben, unb jroar jefct fcbon in ber Reihenfolge ber geo gr. (©üb ->Rörbí.) Vage, baiitit f of ort erííd)t(id) íuerbe, inroiefeme bie Stnfunft ber geogr. Sage entfpridjt? hierauf folgt bie fritifdje 3Bür= bigung ber einjeínen ©aten, uno cnblid) bie §feft= ftellung beò ^aí;rea=5Jiitte Io, bei jenen Strien liämüdj, bei roetdjen roenigftenS nier acceptable Säten oorfjanben finb. öS märe mir nod) ju bemerfen, bafs mir bei einer jeben 2lrt jene biologtfdjen 3eicben angemenbet jja= ben, roeldje berli, internat, orniti). (Songrefj auf Antrag bes uugarifdien roiffenfdjaftl. (Somites, jur löejeidjnung ber biologtfdjen §aupt=©rfcljetnun= gen int ^aí;ve 1891 genehmigt tjatte. Sßir geben biefe Tabelle 311 unferem SöCrtifel ah Seitage. ©rft nad)beiu mir bie fämmtlidjen fjeuer beobad)= teten 2(rtcn abgebanbelt fjaben, gefjcn mir jutn ©djlujj, jur Dlufübrung aller jeuer Umftänbe über, roeldje mir com aligemeinen ©efiajtêpunïte beê Verlaufes beò 3"9eê beroorjubcben für roicbtig er= fennen. 3öir müffen nod) auëbritcïlid) bemerfen, baf? mir bie üDtitteljaíiíen ber fog. SBintergäfte (-«-*•>), ber ( V ) unb (+) in unferer Bearbeitung nid)t beredetet fjabeu. Sie biötjer oorijanbenen Säten biefer 2Irten ergeben fjettte nod) fein genügenbee Söitb ber ©eftat- tung ifjreâ 3uges '> 0'l>ie Angaben finb Ijier melmeljr nur afe «©elegenI)eitê(2lufentÎ)altê)=Saten» an= íufeljen. 2£tr geben bentnad) biefe Säten gang ein fad) fo, mie fie feit bem ganner beê S^fireê ls'j4 vex-- jeidjuet morben, bie Bearbeitung berfelben bagegen mirb für fpätere ftáten oorbefjalteu. 9Btr 6ef 20' 35 9' 47' dd' 33' 55' 47 c •23'30" 34°13' 5" 47' 3 24' 37' > 47 c 29'18" 36°38'41" 47 < 32' 39c '18' 47° 40' 37 c '12' 47 < ír 12" 34c '15'29" 47' '48' 34< '44' 47 c 52'40" 34': 57' 15" 47° 56' 34° 44' 47°57' 36 c '42' 47 c 57' 39c 24' 47° 57' 41° 32' 47°58' 35° 3' 47° 59' 35° 2' 48° 35° 0'45" 48° V 34°58' 48° 2' 34° 55' 48° 8'43" 34°45'30" (I (c (I (1 (( <( Com. Fehér. Com. Fehér. Com. Vas. Com. Vas. Com. Veszprém. Com. Vas. Com. Vas. Com. Pest. Com. Pest. Com. Haji lu. Com. Pest. Com. Sopron. Com. Mosony. Com. Mosony. Com. Mosony. Com. Nógrád. Com. Szabolcs. Com. Mármaros. Com. Pozsony. Com. Pozsony. Com. Pozsony. Com. Pozsony. Com. Pozsony. Com. Pozsony. 31 Tőkés puszta Modor ... ... Gács .__ ... .. Gbymes ... Kis-Illye ... .. Selmeczbánya— Horka ... ... .. Nagy-Bossány Ungvár Rozsnyó ... Könnöczbánya _. Beszterezebánya Tavarna ... . Eperjes ... Szepes-Béla Zuberecz ... Kisucza-Ujbely . 48° 10' 34° 58' 48°20'12" 35°38'37" 4S°21' 37° 14' 48°22'4G" 35°53'2G" 48° 25' 36° 34' 48°27'3G" 3G°33'38" 48°32'10" 38°20'20" 48° 35' 35°55' 48°37'30" 40°38'2G" 48°39'40" 38° 12' 8" 48°42'19" 36°35'12" 48°44'10" 3G°48'56" 48°54'40" 39°25'20" 48°59'39" 38°54'17" 49°11'19" 37° 7'2S" 49°15'40" 37°16'40" 49° 18' 36° 28' E. sz. (N. Br.) K. b. (Ö. L.) Com. Pozsony. Com. Pozsony. Com. Nógrád. Com. Nyitra. Com. Hont. Com. Hont. Com. Gömör. Com. Nyitra. Com. Ung. Com. Gömör. Com. Bars. Com. Zólyom. Com. Zemplén. Com. Sáros. Com. Szepes. Com. Árva. Com. Trencsén. Az 1894. év tavaszán Magyarország területén megfigyelt madarak betűrendes jegyzéke: 1. V Acanthis exilipes, Coues. Jan. 7. — (in) Kőszeg. (i 19. — a « Az egész országból csak ez az egy adat érke- zett be. 2lu§ bem garden Sünbe mir in Äöfjea. be= obadjtet. 3)a§ alpfjabetifdje ÜBetäetdjnifi ber Bögel, roeldje rciiíjrcnb bee 5'ruf)jal)rë=3u?cè 'm 3- l'S94 in Ungarn beobadjtet würben : 2. +*+ Acanthis linaria, L. Jan. Febr. egész (bis) Mart. 24. (in) Kőszeg.* Febr. 25. — (in) Körtvélyes. « 28. — « Cs.-Somorja. * Első ízben már 1893 decz. 11. mutatkozott s ettől fogva 1894 mart. 24-ig 1000-re menő csapatokban volt látható. * ©a3 crftemal geigte fid) am 11. ®oj. 1S93, unb feit-- bent roar biS 24. 3)iärj 1S94 in îaufenben ju jefjen. 32 2. a) V Aeanthisliìiaria holbölli, Bkehm. Subsp. Dec. 11. — 1893. (in) Kőszeg. Ez a nagyobb válfaj — subspecies — is nagy csapatokban jelent meg a közönséges linariák között. Chernél István ca. 40 drbot gyűjtött. 3)tefe größere Unter=3trt erfdjien ebenfalls in größeren ^íügen unter ben geroöljnlidien Linaria. Stephan v. (Szemel fammeíte ca. 40 Stüá. 2. ß) v Acanthis linarìa rufescens, Vieill. Subsp. Mart. 11 — 12. — (in) Kőszeg. Először ekkor jelent meg s csakis néhány pél- dány mutatkozott Ligurinus chloris csapat tár- saságában. Többször nem volt látbató. ©rfcfien ài'"1 crfteitmale unb jroar nur einige Gremplare in ©cfeüfdmft eines glugeS Ligurinus chloris. 9Jìebnnalè roar ber 33ogeI nidjt 31t feiten. Az a) és ß) alatt felsorolt két subspeciesről ezek az első magyarországi biztos adatok. SBon ben unter a) unb ß) aufgegäfilten 31001 ©ub= fpecien fínb btes bte er ft eu fid) er c-n Angaben auê Ungarn. 3. < — ► Accentor moduláris, L. Mart. 12. — (in) Béllye. Apr. 3. — « Fogaras. Mart. 17. « Nagy-Sz. -Miklós « 2G. — « Nagy-Enyed. Apr. 19. — « Kis-Harta. « 4. — « Gútor. Mart 17. — « Gács. Ezen adatok közül Kis-Harta dátuma tart- hatatlan. Ilyen késő dátum egy sincs, még a történeti adatok közt sem. Ha tehát ezen dátu- mot, mely nyilván csak alkalmi adat, elhagy- juk, s helyette az utánna következő legkésőbbi dátumot vesszük, akkor formulánk így alakul : Son biefen ®aten ift SM§=£artct mit 2lpr. 19 unhaltbar, ©in fo fpätes ©rfdjeinen roeift nicht án- mat unfer biftorifdieô ÜDfateriale auö. SBenn roir bemgemafj biefeê Satum — augenfdieinlid) eine ©clegenf)eitő=Dbferootion — aufjer 2ld)t laffen, fo gefialtet fid) uufere formel mie folgt : L. (F.) — Mart. 12. (in) Béllye. Lk. (Sp.) — Apr. 4. (in) Gútor. J. (Sch.) = 24 nap (Tage). K. (M.) = Mart. 23-24. 4. ■< — > Acrocephalus aquaticus, Temm. Apr. 1 8. — (in) Diós-Jenő. 5.-< — >■ Acrocephalus arundinaceus, Gm. Mai 3. — (in) Fogaras. ß. < — y Acrocephalus palustris, Bechst. Mai 2. — (in) Fogaras. « 21. — « Sopron. 7. *—y Acrocephalus phragmitis, Bechst. Apr. 19. — ■ (in) Diós- Jenő. Mai 2. — « Fogaras. A fennti négy (4 — 7. sz.) Acrocephalus fajról beérkezett kevés adat, további következtetések levonására nem alkalmas, csakis mint egyes- adatok jöhetnek figyelembe. Mint ilyenek tör- téneti adatainkkal összehasonlítva az A. aqua- ticus adata apr. 18. Diós-Jenőre normálisnak mondható. Ügy szintén az A. arundinaceus-é mai 3.) is Fogarasra nézve. Az A. palustris fogarasi adata : mai 2, az ed- dig ismert legkorábbi adat nemcsak Fogarasi ■■61 , hanem az egész országból. — Mai 21. ellenben Sopronra nézve kissé későinek látszik. Az A. phragmitis diósjenői dátuma apr. 19. szintén korai, de normális ; — mai 2. Foga- rasra későinek látszik, de azért még szintén normális. 2)te ©aten ber (unter 9ìr. 4 — 7) aufgezählten oier Acrocephalus-2(rten fiub für mettere ËoncIu= fionen nidjt auSreidjenb, unb fönnen nur als ©injeIn=S)aten in Betratet gebogen roerben. Sic= felben - - alò fotefie — mit unferem biftorifdjen Scatenale nerglidien, ergiebt fid), bafî: beim A. aqua- ticus Slur. 18 für S)ióe=í3enö normal ift, fo and) SDÌai 3 beim A. arundinaceus für $ogaraS. dagegen ift Wai 2 bei A. palustris bas bisher frübefte gefaunte Saturn nidjt nur für gogaraê, fonberu für ganj Ungarn. — -Kai 21 aber fdieint für Sopron etroaö fpät 311 fein. SSetm A. phragmitis ift Slur. 19 für £>iós=3íenö groar ebenfalls früb, bennod) aber normal. - 3Wai 2 fdjeiut für gfogaras etmnö fpät, ift aber and) nod) normal. 8. ■*— > Acrocephalus turdoides, Mey. Mai 4. — (in) Fogaras. Api-. 29. — « Szeged. « 15. — « Keszthely. « 24. « Diós-Jenő « 21. — « Gutor. 33 Föltűnő, hogy a legdélibb ponton Fog árason érkezett legkésőbben. De ha ezt az adatot egybe- vetjük a Fogarasról eddig észlelt 7 évi sorozat- tal, melynek dátumai apr. 27. — Mai 12-ig in- gadoznak, s melyek között csak 2 adat áprilisi, a többi öt pedig májusi, akkor az idei adatot is kénytelenek vagyunk Fogarasra nézve normá- lisnak tekinteni, s csakis az a kérdés merül fel, milyen helyi ok lehet az, mely ezen faj vonu- lását ily déli fekvésű ponton az ország többi részéhez képest ily rendszeresen megkésteti? Az országos formula ez évre már most így alakul : ätoffaHenb ifi eè, baio bief e 3lrt auf bem füb= licí)ften fünfte : in gogaraê baè fpätefte Saturn aufmeift. SBenn roir aber biefeê Satum mit unferer 7=jäb/rigeii Satenreifje aus go g aras uergteidien, bereu ©atea doit 3£pr. 27 bis SDiai 12 fdnoaiifen, jebod) fo, baf3 nur jroei Säten auf 2(prií, bie iibri= gen fünf bagegen auf Max fallen, fo muffen toir btö fjeurige Saturn für gogaras afe normái aner= fennen unb aud) benüfeeu. Es faun fjödjftens nod) jene intereffante grage geftellt merben, roeldje £'oeale= ober fonftige Urfadie auf einem fo füblidj geiegenen fünfte ben 3"9 biefer ülrt im 23erfiält= niffe 31t bem übrigen Sanbe jäbrlid) fo oerfpätet? Unfere Sanbeëformet für biefeê 3>al)r geftaltet fid) nun mie folgt : L. (F.) — Apr. 15. — (in) Keszthely. Lk. (Sp.) — Mai 4. — « Fogaras. J. (Schw.) = 20 nap (Tage). K. (M.) = Apr. 24—25. 9. *— > Aegialitis cantianus, Lath. Mart. 23. — (in) Szeged. E fajról eddig mindössze két adatunk volt az egész országból apr. 8. Velencze, és június 9. Szepes-Béla, melyekkel szemben adatunk nor- málisan korai. 2Bir befafeen non biefer 3Irt aus ganj Ungarn biêfjer nur jroei Säten : 2ípr. Sin SSetencje unb ^uni 9 in ©3epee = 33éía. 2Jíit bief eu Saten »er= glidjen, ift bas íjeurige Satum normaí=früf). 10. « — > Aegialitis fluviatilis, Bechst. Mart. 20. — (in) Eéa. Apr. 2. — « Fogaras. Mart. 24. — « Szeged. Mai 2. — « Székesfehérvár. Mart. 27. — « Körtvélyes. « 31. — « Gutor. Aquila. II. Székesfehérvár tarthatatlan késő; ok : meg- figyelő nem járhatott ki naponta, csakis vadá- szat közben jegyezte az elejtett fajokat. Figye- lembe nem vehető ! — Fogaras aránylag szintén kissé késő; de ha összehasonlítjuk az innen bírt 8 évi sorozattal, mely apr. 2. - — apr. 15-ig inga- dozik, azt látjuk, hogy az idei adat Fogarasra nézve nem csak hogy nem késői, hanem meg- egyezik a legkorábbi fogarasi dátummal, csakis a többi magyarországi adatokhoz viszonyítva késő. Tehát ugyanaz a jelenség mutatkozik itt is s ugyanaz a kérdés merül fel, mint az előbbi fajnál. ©(iéfeófeí)érnár ift unhaltbar fpät. Urfadje : Söeobadjtet ging níd)t jeben Sag ano, unb notierte bioê bie mäbrenö ber $agb erlegten Strien. Siée Satum m ujj roeggelaffen merben. — go g a ras ift uerbättnifeiuäfeig and) etmas fpät; loeiiii mir aber fein Saturn mit ber 8=jäf)rigen Satenreibe non ebenbort uergleidien, roeidje oon 2tpr. 2 bis 2lpr. 15 fdnoanft, fo finben mir, ba^ biefeê Saturn für %o- garas fogar früb ift, unb nur im SSer^ältnifee 311 ben übrigen biesjäbrigeii ungarifdjen Säten fpät genannt merben fami. ©0113 biefelbe ©rfdieimtug, mie bei ber uorbergegangenen 2lrt, unb eê fteüt fid) aud) l)ier gatij biefelbe grage. Székesfehérvár figyelmen kivül hagyásával formulánk már most így alakul : 9ìad) (Stimulierung con ©tubíroeifeeiiburg fteüt fid) min unfere gonne! mie folgt : L. (F.) — Mart. 20. — (in) Eéa. Lk. (Sp.) — Apr. 2. — « Fogaras. J. (Schw.) = 14 nap (Tage). K. (M.) = Mart. 26—27. 1 1 . < — >■ Aegialitis hiaticula, L. Mart. 2. — (in) Szeged (von Zsótér). « 15. — « « (von Lakatos). Ugyanegy helyről ; de más más pontról két megfigyelő adata. Melyek közül természetesen a korábbi dátum a mértékadó. Miután e fajról egész irodalmunkban csak két adatunk van az országból s ezek is csak egy esztendőre 1887-re vonatkoznak (mart. 31, Velencze; és apr. 24. Budapest), a fennebbi adatok értéke, még mint egyes-adatoké sem bírálható felül, csakis annyit constatálhatunk, hogy az eddig ismert két adat- tal szemben az idei adatok (még Lakatosé is) határozottan koraiak. Sie Saten sroeíer Beobachter ron bentfeíben Drte; aber oon »erfdjiebenen fünften. Sa eô 34 fid) um bnô erfte ©rfájeinen nanbelt, ifi immer baë frühere Satum mafegebenb. — Sa nur mm biefer SSogeíart aus gang Ungarn überhaupt nur jmet dateti (Sftärj 31 in SSelencge uiib sJ(pr. 24 in Subapeft) beftfeen, unb audi btefe Säten auf nur ein Saïrr: 1887 fid) bestehen, fönneu mir bie iNidüigfcit ber feurigen Taten nidü einmal alo einjelu=©aten beurteilen; es ift bödjftenö nur fo uiel 311 eonftatiereu, baf3 bie feurigen Säten (fogar jenes non Vafatoő) ben Säten »on 1887 gegenüberstellt, entfdiieben fruì) e ftnb. 12. Allinda arborea, L. Febr. 28. — (in) Béllye. Mart. 13. — « Fogaras. « 11. — « Nagy-Enyeil. « 30. — « Bibar-Illye. Apr. 23. — « Ungvár. (!?) Febr. 27. — « Tavarna. Apr. 10.— " Zuberecz. (! ?) A megérkezés sorrendje meglehetősen lépést tart a földir. fekvéssel, csakis Tavarna tesz ki- vételt, melynek viszonylag túl korai dátuma nincs összhangban e hely erősen északi fekvésé- vel, s a ma rendelkezésünkre álló eszközökkel nem is indokolható. Azt sem hallgathatjuk el, hogy Zuberecz, de kivált Ungvár túl késői dátu- moknak látszanak, melyek csak bizonyos tartóz- kodással fogadhatók. Formulánk így alakul : Saê 9íad)eínanber ber 2lnfunft entfprid)t siemlid) ber geogr. Sage, ©ine 2íuőital)me macbt bloê Sa= riama, beffen uerbáltnifemáfeig ju früljeo Satum ift mit ber entfdjieben nörbíidien Sage bee 33eobad)tungèorte§ niebt int ©iuflangc. 3)iit uuferen jur Verfügung ftel;enben 2)ìitteln íönnen mir btefe (Srfdieiiiung beute ttod) nidjt erflären. ©te jroei 2lprit=Saten uon Suberecg unb Un guár fdjeinen une unerflärlid) fpät ju fein unb ftnb beiuuad) nur mit 3>orbef)alt gii benfifeen. Unfere formel geftaltet fid) mm : L. (F.) — Febr. 27. — (in) Tavarna. Lk. (Sp.) — Apr. 23. — « Ungvár. J. (Schw.) = 56 nap (Tage). K. (M.) = Mart. 26—27. (!) Ha ezen középszámot az eddig ismert (össze- sen 26) magyarországi történeti adat közép - számával, mely mart. iO-re esik, összehasonlít- juk, az idei év középszáma rendkivüli késést tüntet fel. Miután e késés semmi által nem indokolható, vagy azt kell feltennünk, hogy e faj vonulása valamely tudásunk körén kivül álló tényező hatása alatt szenvedett nagy meg- rázkódtatást, vagy pedig a megfigj'elésekbe csú- szott be véletlenül bilia. Különösen a két ápiilisi dátum int óvatosságra, annyival is inkább, mert az eddig rendelkezésünkre álló összes adatok legkésőbbi dátuma : mart. LJ8. (Xagy-Enyed, 1881), áprilisi datum tehát mindeddig egy sem fordult elő. Ha már most idei megfigyelésünk két áprilisi adatát elhagj'juk, akkor formulánk így alakul : SBettn roir biefes ÏÏÎittel mit unferctn i'anöco= ïïïittet: 9Jütrj 10(mcld)eô fid) auf unfer biftor. 9Jía= teliate noti 26 Safjrecbaten ftüfct) »erglcidbeu, geigt fid) auf 9ìed)itung beê Iieurigen S"lu*e'ô eine aujjei*- or bent lidie SSerfpätung. Sa biefe SSerfpätung fid) burd) itiditê erflären láf;t, muffen mir anneliiiten, bafï eittroeber auf;er bem Bereidje unfereô SBiffenê fteljenbe Urfadjen auf ben feurigen 3"Ö biefer Ülrt einen fo ftöreuben (Sinfluf; aueübten, ober aber, baf; fidi in bie Beobachtungen Srrt^ümer eingefdilidieu baben. Sie jtt>ei2ir>ril=Saten erforbern befonberë grolle SSorftdjt, unb jmar uiufo mebr, alò ba?> fpätefte Satuin unferer fämmtlidieu Säten für Ungarn bis jefet ber 28. aîarç (Sßagn^nneb, issi) mar, 2tprü= Säten faiuen biê beute gar nidjt r>or. SBenu mir nun bie jroei 2tpril=Saten unferer (leurigen 3te= oluiditung auf;er 9lcbt laffen, fo geftaltet fid) unfere Aortite! mie fofgt: L. (F.) — Febr. 27. — (in) Tavarna, Lk. (Sp.) — Mart. 30. — « Bihar-Hive. J. (Schw.) = 32 nap (Tage). K. (M.) = Mart. 14—15. Ez az eredmény már megközelíti a történeti országos középszámot, de mégis késést mutat. Ellentétben az eddig tárgyalt fajokkal, melyek az idén általában mind korai beérkezésről tanús- kodtak. Akármint ran a dolog, a; A. arborea-ra vonatkozó ez cri megfigyelések eredménye csakis igen-igen brinilo kritikával fogadandó. Siefeo befuttat nádért fid) fájón iitelír bem liifto rifájen Sanbes^Jiittel (fDíarg 10), jeigt aber bennod) eine SBerfpatung. Sm ©egenfafce ber bisber betjan= belten Slrten, roeldje E)euer allgemein ein früheres Eintreffen aufmeifen. 3ßag fid) bie ©ad) e mie immer oerljalten, fo uiel ift gemif;, baf; bas Sìefultat ber heurigen 23 e o b a ci; t it it g biefer SßogeI=2Irt nur mit fdiarfer Slritii uerroenbbar ift. 35 13. -«■&> Alauda arveìisis, L. Mart. 5. — (in ) Kéa. « 5. — « Fogaras. « 4. — « Nagy-Sz. -Miklós. Febr. 20. — » Szeged (von Lakatos) « 28. — « « (von Zsótér). « 21.— « Nagy-Enyed. Mar«. 50. — « Bihar- Illye. Febr. 21. — « Pettend. « 20. — « Kőszeg. « 25. — « Körtvélyes. Jan. iS. — « Gútor. Febr. 26. — « Gács. « 28. — « Gbymes. Mart. 8. - « Horka. « 4. — (i Ungvár. « 2. — « Tavarna. Febr. 16. - « Szepes-Béla. Mart. 3. - « Zuberetz. Igen szépen szétválnak a fennebbi sorozat- ban a síkság és a begyvidék. Két erdélyi állo- máson Réa és Fogarason, valamint Szepes-Béla kivételével az északmagyarországi Kárpátok között fekvő többi 4 állomáson: Horka, Ung- vár, Tavarna és Zubereczen az összes beérke- zési dátumok csupa martiusiak, ellenben az egész magyar síkság februárüisi dátumokkal szerepel. — Nem jő figyelembe Bihar-Hlye, mert innen a mart. 30-ki nem érkezési dátum! * S nem jő figyelembe Szeged febr. 28-ki dátuma, mert ugyanott másik megfigyelőnk Lakatos K. úr már febr. 20-án constatálta. Elbagyandó Gútor is, mely túl korai ; minden valószínűség szerint áttelelt. Sie obigen Saten füfjren einen luiffaHenben Se= metà, mie fid; ine ©bene con ber ©ebirgő=9íegion be= jüglidj beò SBogelsugeê unterfájeibet. Sie jroeí fieben= oürgtfájen (Stationen : 3ìe'a unb $ogaraê, foioie bie oier norbungarifdjen jroifdjen ben Karpaten Iie= génben Stationen : £>orfa, Unguár, Sanarna unb 3uberecj, geigen ausfd)lief3lid) Sfarai) a ten, bie übrigen auf ber (Sbene íiegenben Stationen ba= gegen, alle geber=Saten. 33if)ar=3ííh)e faun mit ÜJlärj 30 nidf)t berücffidjtigt roerben, mei! biefeê •: Megfigyelő írja jelentésében, hogy mart. 29-én érkezett haza, s 30-án már ott találta, Mot. alba, Al. arborea, Fring. coelebs és Milvus korschun-n&ì együtt az Al. arvensist is. Satum fein 2lnfunftë=Satuin ift.* — ©jegeb bleibt mit bem 28. %eba ebenfalls meg, roeil ebeu= bort ber aubère S3eobad)ter, feexx v. SaíatoS, biefe 2(rt fdjou am 20. geber beftätigte. ©utor ift eben= fallá aufjer 9ld)t ju [offen ; biefe 2Irt íjat íjier aller 3Ba(jffd)ein(id)feit nad) überrointert. A figyelmen kivül hagyandó adatok nélkül formulánk már most így alakul : Unfere gonne! geftattet fid) min, mit SBegfafl ber eriüäljttten brei Säten, tüte folgt: L. (F.) — Febr. 6. — (in) Szepes-Béla. Lk. (Sp.) - - Mart. 8. - « Horka. J. (Schw.) = 21 nap (Tage). K. (M.) = Febr. 26. 14. + Ampelis garrula, L.** (linde) Febr. végén 1000 és (und) 1000. — (in) Kéa. Jan. 3. — Mart. 20. — (in) Sopron. Dec. II. felétől (IL Hafte) — (bis) Apr. I. feléig (I. Hälfte) — (in) Tavarna. Nálunk csak ritkább téli vendég, melynek adatait csakis a nyilvántartás végett közöljük. Söei unó in Ungarn feltenerer 9Binter=©afi ; bie ©aten oeröffeutlidjen mir nur betjufè G-oibeuj. 15. +&> Anas boschas, L. Febr. 27. — (in) Kéa. « 8. — « Szeged. Jan. 31. — « Keszthely. Mai 8. — ■ « Székesfehérvár Febr. 25. — « Körtvélyes. Székesfehérvár határozottan tarthatatlan késő. Figyelembe nem jöhet. Külömben sem classicus vonuló madár, sőt nálunk a nyilt vizeken éven- kint rendesen áttelel. ©je'feefebéroár ift uníjaítbar fpcit. 9Jiuf} aufcer 2íd)t geíaffen roerben. Sie Studente ift fo rote fo fein claffifdjer 3>'P ocjel, im ©egentfjeil überrointert fie auf offen gebliebene 2Bafferfíád)eu jáfjríid). A mai 8-iki dátum elhagyásával formulánk ez évre így alakul : Diád) SSegfaű beò ju fnciten Saturno rrom 8. SDiaí, geftattet fid) unfere formel mie folgt : * ©er SBeo6adf)ter fdjreibt in (einem Seriefite, bafj er erft am 29. ÜNärj naef) §auie fommenb, am 30. ïïîcirj Al. arborea, Fring. coelebs, Mot. alba unb Milvus kor- schun audj AI. arvensis norfanb. ** Dec. 22. — 1893. — (in) Szepes-Béla. 5* 36 L. (F.) — Jan. 31. — (in) Keszthely Lk. (Sp.) - Febr. 27. — « Béa. J. (Sohw.) = 28 nap (Tage). K. (M.) = Febr. 13—14. 16. <—*-Anser cinereus, Mey. Mart. 1 3. — (in) Fogaras. Febr. 8. - « Szeged (von Zsótér). Mart. l'i». — « « (von Lakatos). Jan. 31. — « Keszthely. Mart. 9—10. — « Ungvár. Az idei megfigyelés az A. cinereus-ra nézve a mint látjuk igen korai dátumokat eredmé- nyez. Eddig ismert legkorábbi dátumunk febr. 17-ike volt (Tótszentpál, 1890); tekintve azon- ban az 1894. tél rendkívüli enyheségét ily korai megérkezés nem látszik lehetetlennek. Külöm- ben is Locassi/ dr. úr megfigyelése minden kételyt kizár. Késői dátum Szegedre nézve mart. 22-ike, hol ugyanezen fajt másik megfigyelőnk mir febr. 8-án észlelte. Sie henrieie ^Beobachtung ergab für biefe 2Irt, wie mir felien, feíjr früíje Taten. ®ci3 früíiefte Satuin, meldieô mir bis fiente über öiefe :'lrt 6e= filmen, ift ber 1 7. gebet (in Sótf^entpál, 1890) ; menu mir aber bie aufieraemöbnlidie 9Jíilbe beo feurigen SSinterê in ÏWtradit jierjen, fdieint ein uerl)äitnif?= mäfjig fo früfjeo Eintreffen gai ntdit unmögltd). Sie ä3eobadttuna, eineo Seobaditerô, nue ijerr Sr. non Souaffi), iuuf3 einen jeben3meif el auőfdjíiefjen. (Sin ju fpäteo Saturn für ©.^eçieb ift ber 22. -üiärj, roofelbft biefeíbe 2írt non iiuferem jroeiten Seobadjter fdion aiu 8. gfeber beobachtet tourbe. A mart. 22-iki dátum elhagyásával formulánk így alakul : 3laá) SBeiifali beê Saturno com 22. ÜUiärj, ge= ftaftet fid) nun unfere gonne! mie folgt : L. (F.) - Jan. 31. — (in) Keszthely. Lk. (Sp.) ■ - Mart, 13. - » Fogaras. J. (Sohw.) = 42 nap (Tage). K. (M.) = Febr. 20—21. 1 7. -<-*> Anser erythropus, L. Mart. 21. — (in) Megykerék. — (Egy cT löve- tett. — ©in d" gefdjoffen). Hazánkban ritka téli vendég. (Sin fettener 2Bintergafì bei une. 18. ■*** Anser segetum, < ! m. Febr. 8. — (in) Szeged. Jan. 31. — « Keszthely. Felír. 25. — (in) Körtvélyes. « 2%. -- « Cs.-Somorja. Hazánkban rendes téli vendég. Miután fön- nebbi adataink nem munitisi, hanem látható- lag csak tartózkodási adatok, további következ- tetésekre nem alkalmasak. [Regelmäßiger SBintergafì in Ungarn. Ta obige Säten feine 3ug,èbaten ftnb/ fonbern nur 2luf= eut finîtes a ten ;u fein fdicinen, fönnen mir bic= felben ju feinen meiteren Folgerungen benüben. 19. ■* — > Antlms campestris, L. Mai 10. — (in) Nagy-Sz.-Miklós Apr. 26. « Szeged. « 17. « Cs.-Somorja. Nagy-Sz.-Miklós minden valószínűség sze- rint megfigyelési hiba, Tarthatatlan késő Sao Satum non 9íagt)=©a.=9JíiíIóe ift aller iiMilirfdieinlidifeitnad) ein 33eobad)tuiniôfebIer. Un lia It bar fpát. 20. ■*-*->■ Anthus pratensis, L. Apr. 15. — (in) Fogaras. Mart, 22. — o Szeged. Apr. 5. — « Diós-Jenő. Mart. 27. - « Körtvélyes. Fogaras a többi állomásokhoz képest isméi lés il;. gogaraô oerfpätet fid) roteber im 3Serí)att= uiffe ju ben übrigen Stationen. Formulánk így alakul : Unfere formel gefìattet fidi mm : L. (F.) - Mart, 22. — (in) Szeged. Lk. (Sp.) - - Apr. 15. - « Fogaras. J. (Schw.) = 25 nap (Tage). K. (M.) = Apr. 3. 21. Anlhus triviális, L. Lpr . 15. — (in) Béa. « 21. « Fogaras. « 13. (i Nagy-Sz. -Miklós « 7. — « Gútor. « 19. — « Gács. « 10. — « Zuberecz. Az összes dátumok normálisaknak mond- hatók, csupán Fagarasra kell rámutatnunk, mely ismét a legutolsó helyen áll. Me Sateu főimen normal genannt werben, mir 37 muffen Mos auf jogaráé Anbeuten, roeídjer 5jßunft «lieber ben Centen ^ía(j einnimmt. Formulánk lesz : Unfere formel ift: L. (F.) - Apr. 7. — (in) Gútor. Lk. (Sp.) — « 21. - « Fogaras. J. (Schw.) = 15 nap (Tage). K. (M.) = Apr. 14. 22. +—>■ Aquila clanga, Pall. Mai 5. — (in) Fogaras. Normálisan késő. 3ft norntai=fpät. 23. * — ► Aquila naevia, Gm. Apr. 8. — (in) Fogaras. (( 6. — « Zuberecz. Fogarasról az ez eddig ismert legkésőbbi dátum. Eddig (7 év alatt) mart. 23 — apr. 2-ig érkezett. Sípr. 8 ift baë biëfjer beïannte fpätefte Satum für gogaraë. SBiärjer (in 7 Sauren) erfd)ion bort uom 23. 9Diärj — lue 2. Sipr. 34. *♦*■ Archibuteo lagopus, Gm. Febr. 20. — (in) Kőszeg. Jan. 17. — « Sopron. Apr. 8. — « Gútor. Nálunk rendes téli vendég. Fennebbi dá- tumok szemmelláthatólag csak tartózkodási adatok. ^Regelmäßiger SBintergaft in Ungarn. Dbige 3)aten ftnb augenfd)etníidj nur Sluf enthalt §- ©aten. 25. <—■ > Ardea alba, L. Mart. 1. (in) Keszthely. Az egész országból csak ez az egy adat érke- zett be, mely igen korainak mondható. 3íu§ bem ganjen Sanbe lief nur biefe einzige 2ln= gäbe ein, roeld)e fel;r fr üb, genannt werben barf. 26. *—>■ Ardea cinerea, L. Apr. 16. — (in) Rèa. Mart. 11. — « Fogaras. « 5. — « Alvincz. « 7. - (i Maros-Béld. ari . 13. - (in) Szeged (von Zsótér). « 4. — « « (von Lakatos « 2. — « Keszthely. Dr. 1. — « Gútor. Rea egy egész hónappá1 késik a többi állo- másokhoz képest, daczára déli fekvésének. Ér- téke mindenesetre kétessé válik a többi teljesen egybevágó martiusi adattal szemben. Kivált ha még figyelembe vesszük, hogy Fogaras, Alvincz, Maros-Béld : annyira közelfekvő helyek csupa martiusi s egymás közt összhangzó dátumot mutatnak. Ez alapon Kéa adatától el kell tekin- tenünk. Gútor dátumát indokolja az északi fekvés. 3îéa uerfpätet um einen ganzen 3)ìonat, trog feiner fübücben Sage, ©er Sßertb, beò Datums wirb jebenfaHs jroeifelljaft, menu mir bie 3Rärj=S)aten aűer übrigen Stationen betrauten. Sefonberê menu mir in "Betracht jieljen, bafj jogaráé, 2t I o i n c j unb 3JíaroS=S8étb lauter 9ìad)bar=Stattonen unter; einanber ganj fiarmonierenbe sDiär,v£ateu auf= roeifen. 2(ttf ©rttnb berfelben muß SKe'a außer 2id)t gelaffen roerben. ©utorê Datum 6egrünbet bie nörb liebe Sage. Réa elhagyásával már most formulánk így alakul : 9îacf) SBegfaH non SRéa geftaítet fiel) nun unfere formel rote folgt : L. (F.) — Mart. 2. — (in) Keszthely. Lk. (Sp.) — Apr. I . - « Gútor. J. (Schw.) = 31 nap (Tage). K. (M.) = Mart. 17. 27. Ardea coniata, Pall. Apr. 10. — (in) Fogaras. « 30. — « Zalathna. « 24. — « Keszthely. Fogaras kissé korai, de azért normális. A másik két állomás normális. gogaraê etroas früh, bemtocí) aber normal. Sie beiben anberen Stationen ftnb normal. 28. -<— »- Ardea garzella, L. Mart. 21. — (in) Nagy-Enyed. Mai 26. — « Gútor. Nagy-Enyed dátuma egyike az eddig ismert korai dátumoknak, Gútor ellenben túl későnek látszik. ÜRagn=©nneb ift eines uon ben biôber befannten 38 früheren Taten : ©utor febeint bagegen ju fpät ju fein. 29. < — > Aulen minuta, L. Mai 7. — (in) Fogaras. Apr. 24. — « Szeged. « 23. — « Diós-Jenő. « 26. — « Gútor. Fogaras a többi állomáshoz viszonyítva ismét /.es//,'. Ha ellenben az eddig ismert 7 évi foga- rasi sorozattal vetjük egybe, mely máj. 4. — máj. 19-ig ingadozik, azt látjuk, bogy máj. 7. Pogarasra nézve inkább még korai dátumnak vehető. Tehát ugyanaz a jelenség, melyet már több előző fajnál constatáltunk. ■ — A másik három állomás adatai az eddig ismert adatok legkorábbi dátumaival vágnak össze, az enyhe télnek megfelelőleg. $m SBcrluiltnifîo ut bon übrigen Stationen vev- fpätet fid) g-o garas roieber. SBenn nur aber fein l)ciivi(U'o Satum mit ber 7=jaí)rigen Ijiftorifc&en Tatenveüje Dergleichen, meldie mir ano goaaraê befreit, unb meldie Dom 4. Diai bis 19. 3Jìai fcfiroanït, fo roirb eê flciv, bafj baia feurige Saturn mit fogaras felbft Derglidb>n, fogar ein ftrüljes ge= nannt werben muf. ©anj biefelbe (Srfcfieinung alfo, meldie mir febon bei mehreren uorbenu'lienben Strien conftatteren nuifuen. —Tie Taten ber brei anbeten Stationen fallen mit ben biôber befannten frübeften Taten sufammen, unb entnu'edieit bem miiben Sßinter. Formulánk lesz : liniere formel mirb : L. (F.) — Apr. 23 Lk. (Sp.) — Mai 7 J. (Schw.) = 15 nap (Tage K. (M.) = Apr. 30. — (in) Diós-Jenő. « F« »garas. 30. <— > Artica purpurea, L. Apr. 26. — (in) Eéa. 7. — « 1 3. — « 2. Mart, li, — Apr. 2. — Mai. S3. — Apr. 15. — Szeged első adata mart. 14. túl korainak lát- szik. Eddig ismert legkorábbi magyarországi adatunk mart. 23. (1890. Horgos, Szeged mel- Béllye. Fogaras. Nagy-Sz. -Miklós. Szeged (von Zsótér). « (von Lakatos). Diós-Jenő. Gútor. lett). Diós-Jenő adata máj. 23, tarthatatlan késő. Ntiti vonulási, hanem csak alkalmi adat! Taë erfte Tahim rum ©jegeb «SJlärj 14» ícbeint une etroaë ut frttíj. Tat, biober befannte frübefte Saturn für ganj Ungarn mar: SJWärj 23 (£orgo§, bei 2;m^, 1890). — Ttóo^enö i ft mitSJlai 23 unhaltbar! Äeine Slniunf tè', fonbern nur eine iHnfentljaltö^lnaabe! Diufï aufeer -Hebt ge= [äffen roerben. Formulánk : Unfere formel : L. (F.) - Mart. 14. — (in) Szeged. Lk. (Sp.) - - Apr. 26. - « Eéa. J. (Schw.) = 44 nap (Tage). K. (M.) = Apr. 4—5. 31. « — *■ Aythia ferina, L. Mart. 4. — (in) Szeged. Jan. 22. — « Diós-Jenő. Mart. 4. egyike legkorábbi dátumainknak e fajról. Diós- Jenő adata csak tartózkodási dátum, mert maga a megfigyelő megjegyzi, hogy jun. 22-én egy öreg d" járta tavon, «a tavaszi vonu- lás alatt ellenben egyáltalán nem voli lat- itato!» SDÎarg i- ift eines unferer frübeften Slniunftâbaten biefer 2trt. Tióő^enös Tatuili ift fein 3ug=, fon= bem nur ein 2liifentl)altQ--Tatuiit. Ter vik= obad)ter beiuert't in feinem Sericite felbft, bafì am 22. Sunt ein altee c? auf bem See ift, «mäbreub beo grübja^reäugea bagegen mar bief e 2írí g a r n i di t d e r t r e t e n ! » 32. < — > Botaurus stellaris, L. Mart. 16. — (in) Fogaras. Bìlico vulgaris, Bechst. Mart. 25. — (in) Nagy-Enyed. Az idénre aránylag késői dátum, jviir heuer oerpltnifjntajjig fpitt. 35. •<— >- Caprimulgus europaeus, L. Apr. 25. — (in) Béllye. Mai 5. — « Fogaras. Apr. 14. — « Nagy-Sz.-Miklós. « 24. — « Diós-Jenő. « 24. — » Gács. Fogaras a többi állomásokhoz viszonyítva isméi késik. go garas ift int SBerljaítniffe ni ben übrigen ©ta= tionen roteber jpcit. Formulánk lesz : Unfere gormel lautet : L. (F.) — Apr. 14. — (in) N.-Sz.-Miklós. Lk. (Sp.) ■ - Mai 5. - « Fogaras. J. (Schw.) = 22 nap (Tage). K. (M.) = Apr. 24—25. 3G. -«— > Cerchneis naumanni, Flesch. Apr. 20. — (in) Fogaras. Ez az egy adat érkezett be ; egyúttal a máso- dik érkezési adat hazánkban ezen fajról. Első adatunk is Fogaras-ról való 1890-ből : maj. 1, melyhez képest idei adatunk korainak mond- ható. Sas einige feurige SDcttum unb bas smette 3lnïunftS=©atum, roelcheê roir atta Ungarn über= íjatipt beftfeen. Itiifer erfteS 35átum lautet : Wlai 1 (ebenfalls aus fogaras, 1890), meinem gegenüber bie [;eurige Beobachtung etraas fruì; genannt roer= ben fann. 37. -*e> Cerchneis tinnuneula, L. Mart. 3. — (in) Fogaras. « 27. — « Nagy-Enyed. Febr. 24. — « Szeged. Apr. 14. — « Székesfehérvár. Mart. 3. — (in) Pettend. Apr. 4. — « Gútor. « 9. — n Gács. Székesfehérvár az idénre határozottan késői- nek látszik. ©jéfesfeljértKÍr fedetni für heuer entfájieben }U fpíit 311 fein. L. (F.) - Febr. 24. — (in) Szeged. Lk. (Sp.) — Apr. 14.- « Székesfehérvár. J. (Schw.) = 50 nap (Tage). K. (M.) = Mart. 20—21. 38. -*— »- Cerchneis vespertina, L. Apr. 30. - Mai 17.- Apr. 21.- Mart. 26. - Mai 4. - (in) Béa. ii Fogaras. « Nagy-Sz.-Miklós. « Szeged. « Sopron. Fogaras ismét késik a többi állomásokhoz képest. Sőt idei dátuma egyátalán a legkésőbbi dátum, a melyet eddig ismerünk. gogaraS ift ben anberen Stationen gegenüber roteber fpät. Sein feuriges Tatuili ift überhaupt bas fpátefte Tatuili, roeítfjeS roir bisher fennen. Formulánk lesz : l'Infere formel roirb : L. (F.) - Mart. 20. — (in) Szeged. Lk. (Sp.) - - Mai 17. - o Fogaras. J. (Schw.) = 53 nap (Tage). K. (M.) = Apr. 21. 39. -<— >- Chaulelasmus streperus, L. Apr. 7. — (in) Diós-Jenő. Egyetlen adat az idén. Normálisan késő. fèeuer bie einjige Slngabe. jiormal-'fpät. 40. -< — > Charadrius morinellus, L. Apr. 4. — (in) Fogaras. E fajról az egész országból ez a második tavaszi adatunk. Tas ift baâ jraeite ^vr üb j a h rS=S)atum aus lln= gam, raeídjee rotr uon biefer Sírt bisher beftfcen. 41. ■< — > Chelidon urbica, L. Mart. 31. — (in) Béllye. Apr. 7. — « Nagy-Szeben. « 3. — « Zsombolya. 40 Apr. 13. « 26. « 20. « 2. 6. 5. 3. 6. « 12. « 4. Mart. 31. Apr. 10. « 1 4. (i 4. 5. 7. ■ « 8. 8. « 2. « 1 5. - 7. ■ « 2. 5. 9. « 5. • 7. ■ 5. 7. « 18. 8. Mart. 28. • Apr. 20. 9. 9. 8. 7. 8. 13. 15. 23. 12. 24. 10. Mai (in) Fogaras. « Nagy-Sz.-Miklós. « Pécs-Bányatelep. « Arad. (i Szeged. « Csurgó. « Székely-Udvarhely. « Nagy-Enyed. « Csik- Somlyó. « Nagy-Kanizsa. » Kalocsa. « Kis-Harta. « Kolozsmonostor. « Keszthely. « Balatonfüred, (von Hill I.) « « (von Kanovics G.) « Nagy-Várad. ■ Túrkeve. « Zilah. ii Pettend. « Tárcsa. « Pápa. « Máriafalu. ii Kőszeg. « Budapest. « Debreczen. « Diós-Jenő. (i Nyíregyháza. (i Akna-Szlatina. ii Gútor. ii Pozsony. ii Gács. « Selmeczbánya (von Vadas). « « (von Dr. Schwartz). « Nagy-Bossány. h Ungvár, (von Medreczky). « ii (von Pogány). « Piozsnyó. » Körmöczbánya. e Beszterczebánya. « Tavarna. « Eperjes. « Szepes-Béla. « Zuherecz. A mint láthatjuk az 1894. megfigyelő-hálózat a házi fecskéről aránylag igen szép sorozatot szolgáltatott. \ dátumok is meglehetősen har- móniáinak egymásközt, s a hol nem? ott a hiba a többi adat segítségével elég jól kimutatható. Késői dátum például Xaejy-Sz.-Miklós-é, mely tekintve, hogy a körülötte fekvő három legközelebbi állomás : Zsombolya, Arad, Szeged csupa korai dátumokat mutatnak fel --meg nem állhat. Talán megfigyelési hiba? Hasonló- kép késői dátum s nem indokolható a Pécs- Bányatelepé. Legkorábbi, t. i. martiusi dátumot mutat fel bárom Duna-menti állomás: Pozsony, Kalocsa, Béllye, és pedig csakis ezek ! Másik két Duna- menti állomásunk közül Budapest apr. 5-el, és Gútor apr. 8-a.l már későbbiek. De Budapest- nél intravillán adattal lévén dolgunk, a késés indokolt! Gútor kissé már gyanús, kivált ha Pozsony közelségét tekintjük. Tao Seobaajtungêneè nom gaíjre 1 894 füíjrt — tuie roir féljen ■ — eine üertyältnifjjmäfjig fein" anfeíjm íidje Tatenreilje. Tie Taten harmonieren unter ©inanber ganj főjön, unb roo bie§ nidit ber $alí, bort fami ber fehler mit igilfe ber übrigen Taten genügenb nadjgeroiefen roerben. ©in 31t fpäteö Satum ifi 3. 33. jeneë non Sïl agg ©j.=3Jlif lóé. Tiebrei ringsherum ftetienben nádiften Stationen: 3 s 0 ttt b 0 1 11 n, 31rab, ©jegeb jetién (auter frühe Taten, bemjufolge fami 9îagt) = ©jt.= 93ìifld% nid)t in äktradjt gebogen roerben. ©íeicb= falle 31t fpät ift jeneë non sßece'SBannatelep, unb fann gar nidjt oegrünbet roerben. Tie frübcften — nätnlid) 3Mr8=Taten — roeifen brei «Stationen bidit an ber Tonati auf: roie s^o= je out), Äalocea, SBélltje, fonft feine anberen. Tie jroei anberen ®onau=@tationen : Shtbapeft mit 3lpr. 5, unb ©utor mit 3t p r. 8, ftnb fdioii etroas fpäter. 3n Subapeft haben mir es aber mit einem 3ntrnuillnn=Tatiim 31t tbun, bafjer baê 33er fpäten 6egrünbet ift. 3cncê in ©utor ift fdjon un= fidjer, befonbero roenn mir bie 9iäbe 001t 5ßojeont) in 33etrad)t jieijen : Formulánk az egész országra nézve már most így alakúi: llnfere Àorinel für gang Ungarn gefìaltet fid) nun rote folgt : L. (F.) - Mart. 28. — (in) Pozsony. Lk. (Sp.) - - Mai 10. - « Zuberecz. J. (Schw.) = 44 nap (Tage). K. (M.) = Apr. 18—19. S a mi még a Ch. urbica ez idei vonulásának általános képét illeti, csak arra akarjuk a figyel- met felhívni, hogy a korai dátumok általában a síkságról, a későbbiek pedig Felsőmagyai- ország és Erdély hegyes vidékeiről érkeztek be. Egy tekintet a mappára mindenkit meggyőz erről. 41 2Baâ bas ©efammtbitb be§ feurigen 3ll9cô oer £muêfd)ioalbe betrifft, io o Hen loir nur nod) barauf fjiiibeuten, bafe im Stilgemeinen bie früheren 5Dateii con ber ©bene unb bie fpüteren oom §8erg= [mibe Dberungarnê unb ©íeBenoütgenS íjerrüljren. ©in Sita auf bie ßanbfarte überzeugt einen %eòm oon ber 9îid)tia,feit biefer Sfjatfadje. 42. ■***> Chrysomitris spinas, L. 43 Jan. 1.— (in ) Béa. Apr. 19.— « Nagy-Sz. -Miklós. Mart 7. — « Szepes-Béla. . . Ciconia alba, L. Apr. 8. — (in Kéa. Mart. 20. — « Darócz (bei Béllye). Apr. 1.— « Zsombolya. « 2. — « Bálincz. Mart. 20. — « Fogaras. « 30.— « Nagy-Sz.-Miklós. « 23. — « Szeged. Apr. 1.— « Csurgó. Mart 28. — « Székely-Udvarhely. « 15.— « Nagy-Enyed. 15.— 28. — Csik-Somlyó. ! . -.. ,., í (von Bandi) « « J « 16.— « Kocsárd. « 16.— « Kisharta. (Extravillan !) « 22. « « (Intravillan ! ) « 19.— « Keszthely. Apr. 5. — « Görgény-Sz.-Imre. « 1,— « Bihar-Illye. « 8. — « Túrkeve. « 1. — « Székesfehérvár. Mart 27. « Pákozd. « 28. — « Üllő. « 30.— « Kis-Kartal. « 21.— « Lehndorf. « 24.— « Diós-Jenő. « 30.— ii Horka. Apr. 5. — « Ungvár. Mart 22. « Tavarna. « 29. — « Szepes-Béla. Apr. 4. — « Zuberecz. Réa aránylag későinek látszik, bár mellette szól, hogy Bálnicz is elég késői dátumot mutat. Csik-Somlyó-nsbk két dátuma van. Ottani megfigyelőnk jelentése szerint először mart. 15-én mutatkozott, majd rossz időjárás követ- keztében visszavonult s csak mart. 28-án mu- Aquila. II. tatkozott újra. Kis-Hartá-rói szintén két ada- tunk van. Mart. 16-án már kint a mezőn látható volt (extravillán), de megfigyelőnk házán levő fészkét csak mart. 22-én foglalta el (intra- villan). 9iétt fdjeint oerfjü[tni§mnf;iii fpdt, roenngíeid) ber ^unft Sáíincj mit cinem ébenfádé fpátem ®atum dìéù unterfingt. ©öií=© omino' íjat jroei Siateti. 9ìad) bem Se= ridate unfereê 23eobad)ters jeigte fid) ber ©tord; 311m erftetimal am 15. 3Mrj, jog (id) roegen fd)íed)ter SBiiterung nnrörr jiirütb, um fid) erft am 28. b. 9JÌ. ìoieber fehlen 511 [äffen. — SU écarta íjat ebenfalls gioei ©aten. 2(uf ben ÎBiefen (SjtrnuiUnn) roar ber ©tord) fd)on am IG. Uiarj 311 feilen, fein 9ïeft auf bem ^auobadje iinfereS Seobadjterô bejog er aber erft am 22. Wúirs (3ntrnniUnn-Dntitm). Formulánk ez évre így alakul : Unfere formel geftaítet fid; für beuer roie foígt : L. (F.) — Mart. 15. — (in) Nagy-Enyed (und) Csik-Somlyó. Lk. (Sp.) -- Apr. 8. — (in) Eéa (und) Túr- keve. J. (Sclrw.) = 25 nap (Tage). K. (M.) = Mart. 27. 44. -<— >• Ciconia nigra, L. Mart. 22. — (in) Béllye. Béllyére nézve normális dátum. $ür Séílne normal. 45. •*—■ > Circus aeruginosas, L. Mart. 26. — (in) Fogaras. « 25. — « Nagy-Enyed pr. 6. - « Szeged. « 7. — « Keszthely. « 12.— Circus cyaneus, L. Apr. 3. — (in) Fogaras. Mart. 11. — « Szeged. « 4. — « Keszthely. « 22. — « Tőkés. 42 Nuin typikus vonuló, nálunk többszörösen áttelel. Kein tuyifdjer gugoogei, ü&errairttert boi une incbvmaíő. L. (F.) - Mart. 4. — (in) Keszthely. Lk. (Sp.) -Apr. 22.— « Pogaras. J. (Schw.) = 50 nap (Tage). K. (M.) = Mart. 28—29. 47. ■* — > Circus macrourus, Gm. Apr. 12. — (in) Cs.-Somorja. Normálisan késő. Dîomtatsfpat. is. -«— > Circus pygargus, L. Apr. 10. — (in) Fogaras. Mart. 8. — « Szeged. Apr. 7. — « Gútor. 49. -*e* Columba oenas, L. Febr. Ifi. - (in ) Rea. « 1 1. - 19. - « Fogaras. | „ . „ von Czynk !) « I « 11. - « Nagy-Enyed. Mart- 11. - « Pettend. it fi. - « Kőszeg. « 1. - « Ghyines. « 10. - « Horka. <( 3. — « Ungvár. « 7. - « Beszterczebánya. Febr. 13.— k Tavarna. Fogarasról 2 adatunk van. Febr. 11-én ér- kezett ugyanis az első, 19-én pedig nagy csa- patok. allié gfogaraê babén wir jtoei dateli. Ülni LI. gè« 6er fam namlid) bie ©tfte an, ani 1'.). bagegen çu-ofsc gliige. L. (F.) -Febr. 1 1. (in) Fogaras és (und) Nagy-Enyed. Lk. (Sp.) ■ - Mart. I I. (in) Pettend. J. (Schw.) = 29 nap (Tage). K. (M.) = Febr. 25. 50. <— > Columba palumbus, L. Mart. 7. — (in) Béllye. <- 22. - « Kis-Harta. « 2. - « Körtvélyes. « 10. — Zuberecz. 51 L. (F.) - Mart. 2. — (in ) Körtvélyes Lk.(Sp.) ■ « 22. — « Kis-Harta. J. (Schw.) = : 2 1 nap (Tage). K. (M.) = = Mart. 12. . < — ► Coracias garrula, L. Apr. 25. - (in) Béllye. « 22. — « Nagy-Sz.-Miklós. Mai 10. — « Nagy-Enyed. Apr. 25. — « Keszthely. « 2. — « Bihar-Hlye. Mai 4. — « Sopron. 7. — « Diós-Jenő. Apr. 28. — « Gács. Bihar-Hlye úgy a többi állomáshoz képest korainak látszik, valamint hogy eddig ismert adataink között is a legkorábbi. Miután azon- ban megfigyelő jelentésében «több példányi- ról tesz említést, tévedés úgy látszik kizártnak vehető. Mindazáltal szükségesnek tartottuk a dolgot kiemelni. ^üjav=:3l(iK ift ím R3er|a'ítmífe ju doh ü&rigen (Stationen align friií). ©cin Satum ift überhaupt bas biober ano Ungarn beïannte friiÇefte ©atum. ©a aber bor ÍVobaditer in feinem Rendite non «niedreren (ireniplaren» fpridit, fdjeínt ein Seobacfjtungëfebjer auôacfd)Ioffcn ju fein. îrolibein aber fanben wir e§ nottnoenbig, tiefen Àall and) befonoerè bcrooruibcbcn. Formulánk lesz : llnfere Aorniel roirb : L. (F.) - Apr. 2. — (in) Bihar-Illye. Lk. (Sp.) - - Mai 10. - « Nagy-Enyed. J. (Schw.) = 39 nap (Tage). K. (M.) = Apr. 21. 52. « — > Colile riparia, L. Mai 3. — (in) Fogaras. 15.- Apr. 30.- Mart. 28. - Apr. 19.- 10.— « 21.— 11.- Nagy-Sz.-Miklós. Nagy-Enyed. Szeged. Diós-Jenő. Akna-Szlatina. Cs.-Somorja. Gútor. Fogaras a többi állomásokhoz képest ismét késik, ellenben saját magához viszonyítva elég korainak mondható. Ugyanaz a jelenség, a melyre már többször utaltunk. Nagy-Sz. -Mik- lós túlságos későnek látszik, de azért még meg- állhat. 43 jogaráé ifi int SBertyciltniffe git ben übrigen Stationen roieber fpät, jebod) )o, bajj fein (jeurigeê Satuin mit ben übrigen aus jogaráé befaunten Säten »ergtidjen, bennodj ein frübeö genannt roer= ben barf, ©anj biefeflJe ©rfdjeinung affo, auf íocídie nur fdjon öftere Anbeuten mufften. — 3iagt)=©j.=ÜRtiIo§ fdjeint ju fpät 511 fein, ift aber bennod) nod) annehmbar. Formulánk lesz : llnfere formel lautet : L. (F.) - Mart. 28. — (in) Szeged. Lk. (Sp.) --Mai 10.- « N.-Sz.- Miklós. J. (Sohw.) = 44 nap (Tage). K. (M.) =Apr. 18—19. 53. < — >- Coturnix dactylisonans, Mey. Apr. 27. — (in) Rèa. Béllye. Fogaras. Nagy-Sz.-Miklós. Nagy-Enyed. Szeged. Pettend. Kőszeg. Diós-Jenő. Cs.-Somorja. Gács. Ghymes. Horka. Ungvár. Ta várna. Szepes-Béla. Szeged dátuma egyike e faj legkorábbi dátu- mainak ; Ungvár-é pedig a legkésőbbiek egyike. 33aê íjeurige Satum non ©jegeb ift etnee ber frübeften Stntunftsbaten ber Sírt; jenes non Ung= uar bagegen etnee ber fpáteften. (« 25.- (I 24. — (1 22. — « 30. — « 6. - (( 27. - Mai 7. — Apr. 26.- « 26. — Mai 1. - Apr. 20. — Mai 8. — Cuculus canorus, L. Apr. 7. — 10.— 6. - 13.— 2. 11. — in) Béa. « Béllye. « Fogaras. « Nagy-Sz.-Miklós. « Szeged. « Nagy-Enyed. Apr. 22. — (ín) Kis-Harta. « 2. — « Görgény-Sz.-Imre. « 14. — ■ Cypselus apus, L. Mai 26. — (in) Béa. « 13. — « Fogaras. Apr. 28. — ■ Daßa acuta, L. Mart. 27. — (in) Fogaraa. Febr. 8. — « Szeged, (von Zsótér). « 24. — « <« (von Lakatos). Mart. 9. - <> Keszthely. Febr. 28. — « Doborgaz. Szájairól egyik megfigyelőnk (Zsótér L. úr) privát levélben már febr. 8-ra bejelentette, de hozzánk küldött rendes jelentésében nem említi. Másik megfigyelőnk jelentésében pedig csak febr. 24. van érkezési napul bejegyezve. Nem hallgathatjuk el, hogy febr. 8. nekünk kissé korainak látszik; eddig legalább hazánkból egy ily korai dátum sem jegyeztetett. 3lus ©jegcb meíbete einer tum unferen bortigen ^Beobachtern (£>err t>. Sedier) in einem SjMoatbriefe biefe Sírt am 8. gfeber an, in feinem ausfuhr lidjcn ^abresbertchte inad)t er aber bacon gar feine Erwähnung. §err t>. SaiatoS, unfer jroeiter SSeobadjter, bagegen führt ben 24. geber aie 3tnfunftê=Sag an. SBtr bürfen ntdjt oerfcbroei= gen, baft uns ber 8. geber etroaê 511 fruì) erfdieint, biâ beute haben mir roenigftenâ fein fo frühes Tiitunt auê Ungarn. L. (F.) - Febr. 8. — (in) Szeged. Lk. (Sp.) ■ - Mart. 27. - « Fogaras. J. (Schw.) = 48 nap (Tage). K. (M.) = Mart. 3—4. 57. <-e-> Emberiza miliaria, L. Jan. 1 . — (in) P»éa. Febr. 26. — « Tövis. Jan. 31. — Emberiza schoeniclus, L. Mart. 9. — (in) Keszthely. « W. — « Székesfehérvár. Jan. 17. — « Sopron. Szintén helyenkint áttelelő. Idei SzékesfeJiér- vári adata mindenesetre késő, meg nem állhat. ©benfatto fteíleumeife übernrintemb. ®as heurige Saturn aus ©jéíe§fef)ért>ár jebenfatts fpät. tì'utfcbieben unhaltbar. 59. +-> Erithat IIS ■i/aiicfiilus, Wolf Apr. 5. - (in Béllye. « 1.- (( Szeged. « 7. — « Keszthely. « 15. — « Székesfehérvár. « 14.- « Körtvélyes. « 8. — « Gútor. Mart 29. — 11 Szepes-Béla. Körtvélyes adata késő. Már csak Gútor nagy közelsége miatt sem állhat meg. — Oka : hogy mindkét helyen ugyanaz a megfigyelő működött. Késő Székesfehérvár is az idénre. Aörtr-élnes 311 fpät ; unhaltbar f choit roegen ber grofìen 9iähe non ©ut or. Urfadje: Síuf beiben fünften berfelbe Seobadbter. — ©je'fcsfehéruár ebenfalls 51t fpät. L. (F.) - Mart. 29. — (in) Szepes-Béla. Lk. (Sp.) — Apr. 8. - « Gútor. J. (Schw.) = 1 1 nap (Tage). K. (M.) = Apr. 3. 60. < — ► Erithacus luscinia, L. Apr. 14. — (in) Béllye. « 8. — « Zsombolya. III 13.- « Fogaras. pr . 13. — « Nagy-Sz. -Miklós « 7. — « Szeged. « 13. — « Pettend. « 17.— « Kőszeg. « 15.- « Miklósfalu. « 12. . « Diós-Jenő. « 20. — « Cs.-Somorja. « 10.- « Gács. « 7. — « Ghymes. « 8. — « Horka. « 19.— « Tavarna. Fogaras túl késő, annyival is inkább, mert az addig ismert 4 évi fogarasi adatok közül 3 aprilisre (15, 16 és 19) és egy májusra esik, de ez is csak máj. 3-ikára. A késői beérkezést némileg indokolja az a körülmény, hogy meg- figyelő jelentése szerint: «a megfigyelési terüle- ten ritka !» A többi adatok tanúságtétele szerint határozottan áprilisi érkező. jogaráé oieí 311 fpät, um fo mehr, roeií 0011 ben bieder beïannten nier Jyogaraser Sa^reêbaten bret auf Stpril (ben 15., 16. unb 19.) fallen unb eines auf 9Jïai fällt, aber and) biefeS nur auf ben 3. 3Jìat. îDaë fpäte Eintreffen totrb einigerma|en burd) jenen Umftaub begrüubet, bafj nad) bem Se-- 45 ridate beê SBeobadjters biefe 9trt «auf bem 33e= obadjtungôterrain feiten i f t ! » Sie Sftadjtigalí ift bei uns, laut Síngabe fämmtltdjer übrigen Säten roaê bie 2íníunft anbelangt, entfdjteben ein 2lpril= SSogel. Formulánk Fogaras nélkül így alakul : Unfere formet geftaltet fid;, oíjne gogaraê, mie folgt : L. (F.) — Apr. 7. — (in) Szeged és (und) Gbynies. Lk. (Sp.) ■ - Apr. 20. — (in) Tavarna. J. (Schw.) = 14 nap (Tage). K. (M.) = Apr. 13—14. 61. <— * Erithacm philomela, Bechst. Apr. 27. — (in) Eéa. « 20. — « Fogaras. « 13. — « Nagy-Sz. -Miklós. « 20. — « Nagy-Enyed. « 11. — e Ungvár. A megérkezés a földirati fekvéssel megfordí- tott arányban áll. Minél magasabbra baladunk északnak, annál korábbi az érkezés. Sie 3ínfnnft geigt ein umgefefjrteô SSerfjáltmf? mit ber geogr. Sage. Se nörblidjjer ber 33eo6adj= tnngôptmft, befio früfjer ber Stnfunftâtag. Formulánk lesz : Unfere formel lautet : L. (F.) — Apr. 1 1 . (in) Ungvár. Lk. (Sp.) — « 27. « Rèa. J. (Schw.) = 17 nap (Tage). K. (M.) = Apr. 19. 62. *©* Erühacus rubecula, L. Mart. 18. — (in) Eéa. « 15. — « Fogaras. « 27. — « Szeged. « 17. — « Nagy-Enyed. « 2. — « Keszthely. Apr. 14. — « Székesfehérvár. Mart. 14. — « Pettend. « 14. — « Sopron. Apr. 4. — « Selmeczbánya. « 13. — « Szepes-Béla. « 5. — « . Zuberecz. Apr. 14-ike Fehérvárra till késő. Tarthatat- lan. Oka : nem figyeltetett minden nap. Külön- ben ez sem classikus vonuló, nálunk többszörö- sen áttelel, még erős teleken is. gür ©géfeôf eíjéroár ift ber 14. Stpr. untjait* bar fyát. Urfacfye: Sönrbe nieftt taglia) beobachtet, llebrigenë ift auerj biefe Sírt fein claffifdier 3»Ö= oogeí, überwintert bei uns oftmals, aud) im ftren= gen SBinter. L. (F.) — Mart. 2. — (in) Keszthely. Lk. (Sp.) — Apr. 13. — « Szepes-Béla. J. (Schw.) = 43 nap (Tage). K. (M.) = Mart. 23. 63. -*— > Falco siibbuteo, L. Apr. 17. — (in) Fogaras. Mart. 15. — « Pettend. Mai 7. — « Diós-Jenő. Ez a faj a birtokunkban levő adatok tanúsága szerint igen nagy (febr. — máj.-ig terjedő) inga- dozást mutat, épen azért mindhárom fennebbi adatot — daczára a nagy eltérésnek — normá- lisnak kell elfogadnunk, addig is, míg majd több évi megfigyelés alapján a dologban döntés áll be. Siefe 2trt jeigt lant 2íngabe nnferer fammtíidjen, biefe 2írt betreffenben Säten eine felír grofee (oon geber 6t§ 33îai teídjenbe) ©djroanfung, bemjufolge mir alle brei obigen Säten — trofe bem grófién Un= terfd)iebe — aló normal acceptieren muffen, u. jro. roenigftenö biê mir auf mebrjáfjrige frjftematifdje Seobadjtnng gefügt, fidlerer urtljeilen tonnen. 64. •**■>■ Falco regulus, Pall. Jan. 17. — (in) Eéa. Febr. 2. — « Fogaras. Nálunk rendes és gyakori téli vendég. ©in regelmäßiger itnb nidjt fettener Söintergaft. 65. ■*— ■> Ficedula rufa, Beohst. Apr. 6. — (in) Eéa. Mart. 16. - « Béllye. » 17. — « Fogaras. Mai 10. — « JNagy-Sz.-Miklós. Mart. 26. — « Szeged. « 27. — « Nagy-Enyed. Apr. 8. — « Pettend. « 7. — « Diós- Jenő. Mart. 28. — « Gács, « 27. — ■ « Ungvár. Apr. 5. — « Zuberecz. Nagy-Sz.-Miklós tarthatatlan. Ilyen késő adatunk az egész töri. anyagunkban egy sincs. Figyelembe nem jöhet. 46 'Jia fin -3,ì. --l'i if lós i ft entfliehen unhaltbar. ©in fo fpätee Saturn roeifi unfer ganjes SDÎateriale nid)t auf. "JJiufì aufjer 'Jlcbt getaffen roerben. Formulánk már most N.-Sz.-Miklós nőikül így alakul : llnfere formel geftaítet fid) nun oljnc SRagn= ©j. -JJitflóo mie folgt : L. (F.) - Mart. 16. — (in) Béllye. Lk. (Sp.) - - Apr. 8. - « Fettend. J. (Schw.) = 21- nap (Tage). K. (M.) Mart. 27—28. 66. Ficedula sibilatrix, Bechst. Apr. 20. — (in) Rèa. 67. « 8. — « Nagy-Sz.- Miklós. « 6. - ii Pettend. « 20. — « Kőszeg. « 17. — « Cs.-Soinor a. L. (F.) Apr. 6. — (in) Pettend. Lk. (Sp.) ■ « 20. - ■ líéa és (und) Kőszeg. .1. (Schw.) = 15 nap (Tage . K. (M.) == Apr. 13. . < — >■ Ficai ii la trochilus, L Apr. 18. - (in) Fogaras. « 2. — « Nagy-Sz. - Miklós. Mart. 30. - « Fettend. Apr. 17. - « Kőszeg. Fringilla coelebs, L. Jan. 1. — (in) Reu. « 1. — « Nagy^Enyed. Mart. 30. - « Bihar-Hlye. Febr. 28. — (in) Cs.-Somorja. .. 26. — ■ h Selmeczbánya Mart. 9. — h Horka. « 10. ii Szepes-Béla. « 10. « Zuberecz. Febr. 14. Kőszeg. Mart. 30. Bihar- Uly érői nem érhezési-dátum. Megfigyelő írja jelentésében : «29-én Im zu jőve, ill találtam» . . . etc. — A két jan. 1. datum nyilván áttelelt madárra vonatkozik. Figyelembe nem jöhetnek! — Különben nálunk rendesen áttelel. 5Der 30. Hiärj aue Si^ar^tlMe ift fein 3lníunftö=©atum; SBeobadjter meíbet in feinem SBeridjte: «am 20. nadfj § a n f e fonuneno, fanb id) fulgente Sitten l)ier: Fring. coelebs» etc. etc. — 5E)ie jroei ^änner=S)aten begeben fid) geroifá auf überwinterte (Scempiare. -Muffen alle brei anfier 2td)t gelaffen roerben! Uebrigenë überwintert bie 9Irt bei une regelmäßig. Formulánk már most lesz: llnfere formel lautet nun mie folgt: L. (F.) - Febr. 14. — (in) Kőszeg. Lk. (Sp.) - - Mart. 10. - « Zuberecz. ■I. (Schw.) = 25 nap (Tage). K. (M.) = Febr. 26. 69. -<-*> Fringilla montifringilla, L. Febr. 14. « 16. (in) Béa. Nálunk nem épen ritka téli vendég. Nicht allui feltener SBintergaß bei uns 70. <— > Fulica atra, L. Mart. 8. — (in) Béllye. Apr. 17.- Febr. 25. — Mart. 11.- Febr. 1 3. - Mart. 13. - Apr. 4. - Fogaras. Szeged (von Lakatos«. « (von Zsótér). Keszthely. Sopron. Gútor. Fogaras a többi állomáshoz képest ismét késő; de most önmagához viszonyítva is jó késő, mert eddigi (7 évi) fogarasi adatsorozatunkban a legkésőbbi dátum ápr. 8-ika volt. ■jvoiiarao ift im SSerbättnifj ju ben übrigen ©ta= tionen roieber fpät. Sein feuriges Satum ift aber and) }U jogaráé felbft oerglidjen ein fpätee, ba in unferer 7 jubrigeu gogarafer Satenreibe bio (jener ber s. SCprtI bat, fpätefte Satum mar. L. (F.) - Febr. 13. — (in) Keszthely. Lk. (Sp.) - - Apr. 17. - « Fogaras. J. (Schw.) = 64 nap (Tage). K. (M.) Mart. 16—17. 7 1 . ■ Gallinago gallinula, L. (in) Fogaras. « Szeged. « Diós-Jenő. Apr. 31. Mart. 4. Apr. 6. Fogaras túl késő. Az eddig ismert legkésőbbi dátum: ápr. 24. Mező-Záh, 1868. Fogaras ed- digi legkésőbbi dátuma pedig: Apr. 7. 1888. gogaraê ifi ju fpät. S5aê biőfjer befannte fpatefte Satuin: 24. 2ípv. in 9Jie3ö=3áf), 1SÜ8; unb gogaraê'ê fpatefte Satum : 7. 2(pr. 1888. 74. -*^-> Gallinago major, Gm. Mart. 15. — (in) Szeged (von Zsótér). Apr. 6. — « « (von Lakatos). Két szegedi adat, különböző eredménynyel- A későbbi természetesen elesik. 3mei Tetten anô Sjègéb, mit berfd)tebertem 3îe= fidiate. Taâ fpätere fällt natürlich, ab. 75. «-&* Gallinago scolopacina, Bp. Jan. L - (in ) Rèa. Apr. 1 . — « Béllye. Mart. 22. — « Fogaras. Febr. 23. C( Szeged. Mart. 11. — (1 Nagy-Enyed. « 12. — « Kis-Harta. » 14. — (1 Székesfehérvár Apr. 13. — (1 Diós-Jenő. Tulajdonképen ez sem classikus vonuló ; hazánkban néhányszor már áttelelt. Alkalma- sint ilyen áttelelési dátum az is, a melyet Rea- mi kaptunk ; mint ilyen a közópszám megálla- pításánál figyelembe nem jöhet. eigentíid) fein claffifcfjer ijugoögel ; íjat bei une einigemal fdjoii übevmintevt. Tao feurige Tatuili non 3íéa ift ami) aller ÎBai)vfd)einlid)feit mid) ein Ueberrointerung§=Tatum. iìann alo foldjeo bei ber geftfìeHung beò Sanbea=3Tiitte£s nidit in iVtvadit gejogen roerben. Formulánk lesz : Unfere formel lautet nun : L. (F.) - Febr. 23. — (in) Szeged. Lk. (Sp.) - - Apr. 13. — « Diós- Jenő. J. (Schw.) = 50 nap (Tage). K. (M.) = Mart. 19—20. 76. •* — > Gallinula chloropùs, L. Apr. 21. — (in) Fogaras. « 4. - « Nagy-Sz.-Miklós. « 22. — « Szeged. Fogaras az onnan ismert eddigi (8 évi) ada- tokhoz viszonyítva túl késő. Eddigi legkésőbbi dátuma apr. 9. (1887. és 1890.) volt; tekintve azonban, hogy a másik két állomáson is jelen- tékenyen késett, el kell fogadnunk. gogetretê ift mit ben bisher non bort befannten Taten (8 ^aCtgcmge) Dergíiájen, ju fpät. ©ein fpäteftee Satum mar: 9. 2lpr. 1887 unb 1890; ba aber biefe 2lrt íjeuer and) auf ben anberen jmei Stationen ebenfalls beträditlid) fpät anfam, muf; bíee berücffidfjtigt roerben. 48 77. ■*— > Glareola ■pralincola, L. Apr. 23. — (in) Szeged. Az egyetlen idei adat kevés összehasonlító anyagunk alapján normálisnak mondható. 2?aô emsige fjcurige Satum ! Stuf ©runb beò geringen 58ergletcf)ungê=9)ïatertaieë faim eô normal genannt werben. 78. -*— > Graculus cm-bo, L. Mai 9. — (in) Keszthely. Mart. 7. — « Körtvélyes. Keszthely túl késő, alkalmasint nem vonulási hanem csak tartózkodási adat ! S e feti) eh) ift 511 fvät. 2Baf)rfd)cinlid) fein 31190-, fonbern nur 2tufentf)aítö=®atum! 79. .<— y Grus cinerea, L. Mart 10. — (in) Nagy- Sz.-Miklós. » 13. — « Szeged (von Zsótér). « 18. — « « (von Lakatos). Mindkét adat normálisan korai. 93eibe Saten normahfrüf). 80. +** Harelda glaciális, L. Apr. 5. — (in) Pettend (Velenczei See). Egyetlen hazai vonulási adatunk mindeddig e fajról. Unfer einjigeâ 3lt9s^at"m l1°" ^eíer 2W auê Ungarn. 81. <—*■ Himantopus autumnalis, Haas. Mart. 30. — (in) Szeged (Horgos See). Mai 9. — « Sopron (Fertő « ). Sopron túl késő. Szeged normálisan korai. ©opron jii fpcit. ©äegeb normale riti). 82. ■*— y Hirundo rustica, L. Apr. 4. — (in) Orsova. « 7. — « Eéa. « 1 3. — « Nagy-Szehen. Mart. 25. — « Bálincz. Apr. 4. — 11 Fogaras. Mart. 23. — « Belovár. Apr. G. — « Nagy-Sz.-Miklós. Apr. 16. — (i n) Pécs-Bányatelep. « 16. — 1 Véza. Mart. 18.— 1 Szeged. Apr. 7. — 1 Nagy-Enyed. « 11. — 1 Kis-Harta. 7. — 1 Keszthely. 8. - 1 Görgény-Sz.-Imre. « 9. — 1 Bihar-Illye. « 8. — 1 Túrkeve. 5. — 1 Zilah. « 7. — 1 Agárd. Mart. 31. — 1 Székesfehérvár. Apr. 12.— 1 Pettend. « G. — 1 Heréuy. 6. — 1 Kőszeg. 3. — 1 Debreczen. 7. — 1 Kis -Kartal. 8. — • Magyar- Óvár. « 4. — 1 Miklósfaln. « 8. - 1 Diós-Jenő. Mart. 25. - 1 Körtvélyes. Apr. 2. — 1 Cs.-Somorja. 11 7. - 1 Gútor. « 10. — < Pozsony. Mart. 31. — « Modor. Apr. 9. — < Gács. G. - < Ghymes. obad)ter met= bete ami), baf? : «am 24. SUiärj fant ein Sßaat an, perfcijtoaub aber roieber unb jeigte fid) bis 20. 3(pr. gar nidjt!» 9Bir baben e§ t)ter unbebtngt mit fogenannten «iyrrltngen» ju tl)un. Különben formulánk ez évre így alakul : Uebrigenë rotrb unfere formel für treuer mie fohlt lauten: L. (F.) — Mart. 18. — (in) Szeged. Lk. (Sp.) — Apr. 20. - « Eperjes. J. (Schw.) = 34 nap (Tage.) K. (M.) = Apr. 3—4. 83. < — > Hydrochelidon fissipes, L. Mai 9. — (in) Béa. Apr. 20. — « Fogaras. Mai 5. — « Nagy-Sz.-Miklós. Mart . 14. — « Szeged (von Zsótér). Mai 25. — « « (von Lakaton). Apr. 25. — « Keszthely. « 28. — « Székesfehérvár. (i 9. — « Gútor. Apr. 20. az eddig (8 év) ismert legkorábbi fogarasi dátum. Szeged első dátuma : mart. 1 4, az egyáltalán legkorábbi dátum az országból ; eddigi legkorábbi dátumunk apr. 1 . volt Dráva- fokról 1890-ből. Miután azonban szegedi meg- figyelőnk «több erős csapat" érkezéséről jelent, tévedést kizártnak kellene tekinteni ! Másik szegedi dátumunk — a mely különben is túl késői — ezek után természetesen elesnék. Más évekhez képest korai dátum G-útor-é is. Ser 20. Síprií ifi baè biêijer (8 Sarjra,.) beïannte frübefte Satum, ©jegeb'ô erfteê Satum : 3Jíarg 14, ift überhaupt baë frübefte Satum ano gang Um garn; imferbiôijerbeiaunteô frürjefteő Satum mar: 2ípr. 1, 1890 in Srármfof. Sa aber iiufer 23e= obaájter auë ©jegeb bie «Slníunft mehrerer ftarfer à lüge» metbet, müfjte ein ^rrtbum für ouòiiefctjioffen betraájtet werben! Unf er jtoeiteâ ©je= geber Satum — roetdjeâ foroiefo ui fpät märe — mürbe bemnad) felbftnerftänblid) fortfallen. Sülit anberen Í3a§r8an8en »ergtiä(en, miifs and) ©utor (jener friií) genannt roerben. Aquila. II. A szegedi második dátum elhagyásával for- mulánk lenne : Dfjne ba% fprttere Satum ano ©jegeb mürbe unfere formel lauten : L. (F.) - Mart. 14. — (in) Szeged. Lk. (Sp.) — Mai 9. - « Rèa. J. (Schw.) = 57 nap (Tage). K. (M.) -Apr. 11. 84. ■< — >■ Hypolais icterina, Vieill. Mai 10. — (in) Nagy-Sz.-Miklos. Apr. Mai 14. 8. Fettend. Kőszeg. Mindhárom adat normális, az eddig ismert ingadozáson belül marad. Stile brei Säten normal. SBÍeiben innerhalb ber ©renjen ber biêfjer befaunten ©djroanfung. 85. Ibis falcinelhis, L. Mai 13. — (in) Fogaras. « 1. — « Keszthely. Mai 13. az eddig ismert legkésőbbi adat az országból. Keszthely normálisan késő. Ser 13. SDlai auö go garaâ ift ba§ biêfjer be= fannie fpätefte Satum auê Ungarn. Eefstljeh; ift normabfpiit. 86. . < — >■ Lanius collurio, L. Mai 13.— (in ) Réa. (( 4. - « Béllye. . « Körtvélyes. Apr. 24. — « Gács. Mai S. — « Selmeczbánya. « S. — « Ungvár. (i 10. — « Zuberecz. Szeged a többi idei adatokhoz viszonyítva kissé korai, de máskülönben normális. Réa viszont déli fekvését tekintve kissé késő. ©jegeb ift im SBerfjáltniffe 511 ben übrigen feurigen Saten etroaô frül;, fouft aber nod) immer normal, die a bagegeit, feine füblidje Sage in 33e= tractjt genommen, etroaê oerfpätet. 7 50 L. (F.) — Apr. II. — (in) Szeged. Lk. (8p.) - Mai IM. - « Béa. J. (Schw.) = 33 nap (Tage). K. (M.) = Apr. 27. 87. « — ► Lanius minor. Gm. Mai 3. — (in) Rèa. « I . — « Béllye. « 5. — « Fogaras. Apr. 26. - « Nagy-Sz. -Miklós. « 5. — « Szeged. Mai 8. — « Székesfehérvár. « 3. — « Fettend. (i 7. — « Sopron. Apr. 21. — « Cs.-Somorja. « 28. — « Gács. « 30. — « Tavarna. Az összes adatok normálisak s eléggé egybe- hangzók, csakis Szeged kissé korai. Siimnitlicljc ®aten finb normal itnb genügenb íjarmonierenb ; nur Sjegeb Derfyältnifjmäfjig fruì). Formulánk lesz : liniere formel roirb tauten : L. (F.) — Apr. ."). — (in) Szeged. Lk. (Sp.) - - Mai S. — « Székesfehérvár. J. (Schw.) = 34 nap (Tage). K. (M.) Apr. 21—22. 88. -< — ► Lanius senator, L. Mai 3. — (in) Gács. Egyetlen vonulási adatunk e fajról, s egyúttal az első hiteles magyarországi példány. (Lásd : Aquila. I. 1894. 63. 1.) llnfev einjtgee 3u9§batum oon bieferärt, unb niajeid) baë erfte authentifie ©remplat ano Ungarn. (SBibe : Slquiía. I. L894. p. 63.) 80. *r++ Laras argentatus, Brünn. Apr. 14. — (in) Körtvélyes. Egyetlen vonulási adatunk az országból. llnfer einjigeë 3u9êoatuni llll':' Ungarn. '.io. «■>** Larus canus, L. Mart. 30. — (in) Szeged. « 29. — « Pettend. (Velenczei See). A mennyire kevés összehasonlító anyagunk alapján megítélhető, mindkét adat normális. Soméit bieô auf ßJrunb beò geringen a3ergíet$e= materialeê ju beurtlieilen ift, finb oetbe SDaten normal. 1)1 - — > Lin/usa aetjucejiJuda, L. Mart. 2. — (in) Szeged (von Zsótér). « 7. — » « (von Lakatos). A mennyire kevés összehasonlító anyagunk alapján megítélhető, nagyon korai adat. ©oroeit bieë auf ©nini) beo geringen 3Serglei<^ő= materialeê ju beurteilen ifi, finb eo fein- fruire Taten. 92. « — ► Locustella fluviatilis, Wolf. Mai 4. — (in) Béllye. « 8. — « Kőszeg. « II. — « Sopron. Locustella luscinioides, Savi. Apr. 8. — (in) Nagy-Enyed. « 5. - « Keszthely. « 18. - « Diós-Jenő. « 25. - « Körtvélyes. Normális dátumok. Normale Taten. L. (F.) - Apr. 5. — (in) Keszthely. Lk. (Sp.) — « 25. - « Körtvélyes. J. (Schw.) = 21 nap (Tage). K. (M.) = Apr. 15. 94. * — ► Locustella naevia, Bodo. Apr. 15. — (in) Béllye. Mai 5. - Lusciniola melanopogon, Tbmm. Apr. 4. — (in) Keszthely. Mart. 27. — « Dinnyés. Normálisan korai dátumok. 9iormaI=früíie Saten. 96. +*-*■ Marecâ penelope, L. Mart. 7. — (in) Fogaras. Febr. 8. — « Szeged (von Zsótér). « 10. — « « (von Lakatos Mart. 4. — « Keszthely. Apr. 7. — « Diós-Jenő. Mart. 4.— « Körtvélyes. A szegedi dátum az eddig ismert legkorábbi adat az országból; de miután két megfigyelő adata is erősíti, hiteles. ©jegeb'ä Satum ift unter be» biőljer befannten bas früljefte Satum ano Ungarn : ba aber fogar jroei SBeobndjter bie Slfjatfadje betätigen, mufj eô geíten. Formulánk lesz : 11 ufere formet lautet: L. (F.) - Febr. 8. — (in) Szeged. Lk. (Sp.) — Apr. 7. — « Diós-Jenő. J. (Schw.) = 59 nap (Tage). K. (M.) = Mart. 9. 1)7. -ho- Mergus albellus, L. Febr. 25. — (in) Körtvélyes. 28. Cs.-Somorja. Nálunk gyakori téli vendég, häufiger SBintergaft in Ungarn. 98. «-*->- Mergus merganser, L. Jan. 7. — (in) Béa. Febr. 25. — « Körtvélyes. « 28. — « Cs.-Somorja. Apr. 8. — « Gútor. Eendes téli vendégünk. Staubiger ÜEßintergaft bei uno. 99. <— > Merops apiaster, L. Mai 19. — (in) Nagy-Sz.-Miklós. « 8. — « Csala. « 15. — « Gútor. Normális dátumok. SRormaíe Säten. 100. ■< — >• MilvilS ich 'nus, Sav. Mai 5. — (in) Fogaras. Febr. 28. - « Szeged. Mart. 17. — « Nagy-Enyed. Szeged igen korai adat, de nem példátlan. — Fogaras túl késő. Igazolásra vár. ©jegeb ift jiiuir fcíjr fruì), aber itidit o()iie 5Bei= fpiet. — jogaráé ift ju fruit. Sebarf ber Scftätti= gung. 101. -< — > Milvus korschun, Gm. Apr. 2. — (in) Béllye. Mart. 28. — « Fogaras. Febr. W. - « Bihar-Hlye. Apr. 4. — « Gútor. Febr. 20. tarthatatlan korai. Eddig ismert legkorábbi dátumunk mart. 16. volt 1885-ben Nagy-Enyeden. Megfigyelő azt irja jelentésében : «a M. korschun erdősöm vie g fi g g elése szerint febr. 20-án jött«. Tehát csak «bemondott» adat s nem a megfigyelő saját észlelése ; az erdőőr alkalmasint tévedett a fajban. geber 20 ift unhaltbar fruì). Sa§ bisher bekannte fvübefte Satum roar ber 16. SDlärj 1885 in 3lagt)= ©nneb. Beobachter fdjrieb in feinem Bericbte inte folgt: «M. korschun fam laut Beobachtung meines 3BaIbf|ütere am 20. J-eber an.» Siefeë Saturn ift a(fo nidjt bie eigene Beobachtung un= fereê Beobachters, unb entfprang roainidjeintid) einer Berroedjöuiug ber Strien biirdj ben 2Baíbf)üter. 1 02. < — ► Monticola saxatilis, L. Apr. 14. — (in) Miriszló. Az eddig ismert legkorábbi dátum ; de azért egészen normális. Saô bisher befannte früfjcfte Satum ; bennodj aber gang normal. 103. +-> Motacilla alba, L. ari . 16. — (in ) Béa. « 16. — « Zsombolya. « 4. — « Fogaras. « 1 2. — « Alvincz. ou ©etmecjbánca íft nur bas frühere Satum mafjgebenb. L. (F.) - Febr. 24. — (in) Sopron. Lk. (Sp.) - - Mart. 18. - « Selmeczbánya. J. (Schw.) = 23 nap (Tage). K. (M.) = Mart. 7. 104. <&+ Motacilla boarula, L. Jan. 1. — (in) Réti. Apr. 3. — « Fogaras. Mart. 9. — « Görgény-Sz.-Imre. « 15. — « Zuberecz. Réa nagyon korai, de nem példátlan ; vannak adataink más évekről jan. 13; febr. 2, 13 stb.* 5)íéa iff febr frülj, aber niebt oíjne SBetfpiel ; roit íjaben non anberen Sauren feljr früíje S5aten, mie : San. 3; geber 2, 13 k.* 105. < — *■ Motacilla flava, L. Apr. 16. — (in) Béllye. Mart. 22. - Apr. 2. — Mart. 7. — Fogaras. Nagy-Sz.-Miklós. Szeged. * 1879/80 telén egy áttelelt a M. Nemzeti Múzeum kertjében. Herman Ottó. * 3m äBtnter 1879/80 ü&erroiuterte ein (Scempiar im ©nrteti bc3 3lationa[=3Jlufeumâ. Apr. 2. — (in) Bihar-Hlye. ii I . - Muscicapa atricapilla, L. Apr. 21. — (in) Nagy-Sz.-Miklós. Mai 2. Apr. 3. Mai 6. Pettend. Gútor. Zuberecz. Az eddig ismert ingadozásokon belül ma- radnak. Síéiben innerhalb ber ©renjen ber bisher 6e= Ecmnten Sájroanfungen. L. (F.) - Apr. 3. — (in) Gútor. Lk. (Sp.) — Mai 6. — « Zuberecz. J. (Schw.) = 34 nap (Tage). K. (M.) = Apr. 19—20. 107. < — *■ Muscicapa coliaris, Bechst. Mai 15. — (in) Fogaras. (?) Apr. 13. - « Nagy-Sz.-Miklós. 13. - « 12.— Mart, 25. — Gács. Tavarna. (?) Fogaras az eddig ismert legkésőbbi dátum- (mai 3. Nagy-Eőcze, 1881) -mai szemben még 1 2 napi késést tüntet fel. Ez eddig a második májusi dátumunk e fajról. Mindeneseire kétes! Mart. 25. az eddig ismert legkorábbi s nap- jainkig az egyetlen martiusi dátum ; tekintve a megfigyelési hely magas fekvését, túl korainak látszik. gogaraê f;at (jener bas biëfjer befaunte fpätefte Taluni; um 12 Tage fpätev, alo bas biêïjer 6e= lanute fpätefte Tatuili: 3ïïai 3, issi, in vJiagi;= 9íö c,ì e. Bugleid) baë jroeite 2Jìai=$Datutn biefer 3lrt biê beute! Seb enf all «s jroeif cl^af t ! SDÏarj 25 auë Taoarna tft ba§ überhaupt frtujefte unt» bis beute bas einjige 2Kőrj=S5atum; fdjeint ami) gegenüber ber [jölieren Sage beő 33eob.=Drte§ unbebiugt ju fruì). 53 108. <— > Muscicapa grisola, L. Apr. 19. — (in) Fogaras. « 13. — « Nagy-Sz. -Miklós. « 25. — « Körtvélyes. « 28. — « Gács. (i 27. — « Ungvár. Fogaras dátuma egyike az eddig (7 év) ismert legkorábbi fogarasi dátumoknak. — Az összes többi dátumok normálisan koraiak. gogaraâ'ê ijeurigeë Satum ifi eineá ber frü= beften gogarafdjer Saten (auö einer ©crie von 7 %aï)ïcn). Sciinnttíidje übrigen Säten finb normal; fruì;. L. (F.) - Apr. 13. — (in) N.-Sz.-Miklós. Lk. (Sp.) ■ « 28. - « Gács. J. (Schw.) = 16 nap (Tage). K. (M.) = Apr. 20—21. 109. •* — ► Muscicapa parva, Bechst. Mai 15. — (in) Fogaras. Apr. 13. — « Nagy-Sz.-Miklós. Mai 11. — « Velencze. Apr. 26. — « Diós-Jenő. Fogaras a többi állomáshoz képest ismét késik. gogaraë ift int SBerljattnijje 311 ben übrigen Stationen roieber fpät. L. (F.) - Apr. 13. — (in) N.-Sz.-Miklós. Lk. (Sp.) — Mai 15. — « Tavarna. J. (Schw.) = 33 nap (Tage.) K. (M.) = Apr. 29. 110. ■«— > Nisaetus pennatus, Gji. Mai 29. — (in) Diós-Jenő. A dátum későinek látszik, de kritikai anyag hijján nem ellenőrizhető. Különben megfigyelő jelentése szerint Diós-Jenőn nem költ s így valószinű, hogy csak egy oda tévedt madárról van szó. Tehát nem vonulási dátum. Saô Satum fd)eint ju fpá't, faun aber roegeu üöeangel att SRateriale nidjt controlliert raerben. Uebrigenô fcfjreibt ber Seobadjter, baf? biefe 2lrt ín Sio'è=3enb' nidjt fjorftet, eö liegt bemnad) bie SBafjrfdjeiníiájfeit nafie, baf? mir e§ Ijier mit einem utfaűtg etfdjtenenen SSogel 311 tfjun fjaben. 3n biefem galle ift bann 9Jîai 29 ftreng genommen fein 2lnt'uuftê=Satum. 111. <-^> Numenins arquatus, L. Mart. 15. (in) Fogaras. Febr. 7. <> Szeged (von Zsótér). « 21. « « (von Lakatos). Mart. 4. « Kis-Harta. « 6. « Keszthely. « 26. « Székesfehérvár. Az összes adatok normálisan koraiak, csak Székesfehérvár látszik az idénre későnek; bár más évekhez képest ez is elég korai. — Fogaras a többi állomásokhoz képest aránylag ismét késő. ©ctmmtíiáje Saten normal=früfj, nur ©jéreS* feíjéroár fdjeint für í; e iter 31t fpät, obgteidj mit anbeten ^aljrgängen oerglidjen and; biefeâ genug friit) ift. — fogaras ift im äSerljältnifie ju ben übrigen Stationen roieber fpä.t L. (F.) — Febr. 7. (in) Szeged. Lk. (Sp.) — Mart. 26. « Székesfehérvár. J. (Schw.) = 48 nap (Tage). K. (M.) = Mart. 2—3. 112. ■**->• Nunienius phaeopus, L. Mart. 13. — (in) Szeged, (von Zsótér). « W. — « « (von Lakatos). Normálisan korai dátum. ÎîormaUfriiljeô Satum. 113. ■*—*■ Nyctiardea nyeticorax, L. Apr. 24. — (in) Kéa. Mart. 29. - « Béllye. Apr. 26. — « Fogaras. « 4. — « Nagy-Sz.-Miklós. Mart. 24. — « Szeged. Apr. 3. — « Keszthely. « 16. - « Bihar-Hlye. « 4. — « Gútor. Fogaras a többi állomáshoz képest ismét késő, önmagához (7 évi adatokra támaszkodva) viszonyítva pedig a második legkorábbi dátum. Ismét a régi viszony. gogaraê ift ueríiáltnifjmafjig roieber fpcit, mit fid) felbft (eine 9ieií;e ron 7 Safjren) oerglidjen, ift ha** íjeurige ba§ gmeit=früE)efte Satum. 3ílfo roieber baë fefjon befannte 23eri;áítnif3. L. (F.) - Mart. 24. — (in) Szeged. Lk. (Sp.) — Apr. 26. — « Fogaras. J. (Schw.) = 34 nap (Tage). K. (M.) = Apr. 9—10. 54 1 14. <— > Nyroca leucophthalmos. Beohst. Mart. I 2. — (in) Fogaras. « 15. - « Szeged. Eddigi anyagunkhoz viszonyítva kissé késő dátumuk. Wát unferem bisherigen Sïïateriate oerglicfjen, e turno fpäte Taten. 1 15. * — ► Oedicnemus crepitans, Temm. Mart. 28. — (in) Horgos (bei) Szeged. Apr. 8. — . (i Gútor. E fajról e két adaton kívül még csak egy adatot bírunk (mart. 2'.). Cs.-Somorja, 1890) s így azok egyelőre még nem birálhatók meg. 33on biefer 2(rt haben nrir aujjer ben oMgen jroei 2íngaoen nur nod) ein eingigeä Satum : 3Jlär§ 29 in 6ë.=@omorja, 1890 ; bemgemäfj Eönnen mir etnft= raetien bie 9îidjtigEeii nod) nicht controHieren. 6. <— y Oriolus galbula, L. Apr. 25. — (in Rèa. « 25. — ii Béllye. « 26. — ii Fogaras. « 26. — « Nagy-Sz.-Miklós. « 22. — « Szeged. Mai L — « Nagy-Euyed. Apr. 25. — « Kis-Harta. « 23. — « Keszthely, (von Gaal). « 27. — « « (von Lovassy) « 28. — « Veleneze. « 29. — « Pettend. Mai 3. — K Kőszeg. Apr. 26. — « Diós-Jenő. « 25. — « Körtvélyes. ,, gg. — . « Gács. « 26. — h Gbymes. Mai 3. — K Horka. « 1. — « Ungvár. Apr. 24. - « Tavarna. Igen szépen egybevágó sorozat, mely azon- ban a maga egészében és összeségében — da- czára az idei évnek, mely az enyhe télnek megfelelőleg majdnem minden fajnál korai be- érkezést mutat fel — nem mondható túl korai- nak, hanem az eddig ismert középszámot csak 10 nappal előzi meg! Vagy talán ilyen határo- zottan későbbi érkezésü miniar vonulására a lei enyhesége nem gyakorol nagyobb befolyást1? Oly kérdés, melyre majd még csak további vizs- gálódások adhatnak feleletet. ©ine febr felnin fyarmonterenbe Taten "Keibe, roeldje aber ím ©rojjen unb ©anjen -- angefiàjtâ beo fjeurtgen ^ahreo (1894), roeíájee bem febr mii- ben ÜZBinter entfprecbenb beinahe bei ben fämtnfc lieben Strien ein friibeo Eintreffen aufroeíft — nidjt gar ut früh genannt werben barf, ba eo nur um Ki 5£age jeitiger ifi alo bao biober befannte Sinïunftâ Sfóttei. Ober übt uielleidjt bie Dìilae beo SBinterê auf ben 3"g einer fonft im m er fpäi anfommeiiben äSogelart feinen größeren (S i n f l u fi a u o ? MMeibt einfiroeiíen eine offene Àraae, roeldje nur mettere gforfdfjungen beantworten Eönnen. L. (F.) - Apr. 22. — (in) Szeged és (und) Gács. Lk. (Sp.) - - Mai 3. — (in) Kőszeg és (und) Horka. J. (Schw.) = 1 2 nap (Tage). K. (M.) = Apr. 27—28. 1 17. 4 — >- Ortigometra crex, L. Mai 24. — (in) Rèa. (1 6. - » Béllye. II 6. — « Fogaras. Apr. 28.- « Szeged. Mai 8. - « Székesfehérvár. « 3. — « Diós-Jenő. « 3. - « Gács. Apr. 20. — « Gbymes. « 30.- « Horka. « 23.- « Tavarna. Réa túl késő; tarthatatlan. Ellene szól Fo- garas s a hegyi fekvésű állomások Diós-Jenőtől egész Tavarnáig mind, melyek a síkságon fekvő állomásokkal szemben egytől-egyig korábbi dá- tumokat mutatnak fel. diéa ift jiifpät; unhaltbar, dagegen fpmben Àoiiavaô unb bie fubalpin (iegenben (Stationen «on ©tdâ^eno an bio Tauarua, ba biefe gegen= über ben auf ber ISbeiie ítegenben (Stationen alle ein frühereo Tatuili aiifmeifen. L. (F.) - Apr. 20. — (in) Gbymes. Lk. (Sp.) - Mai 8. - « Székesfehérvár. J. (Schw.) = 19 nap (Tage.) K. (M.) = Apr. 29. 118. 4— > Ortigometra minata, Pall. Apr. 8. — (in) Gútor. Normálisan korai adat. "Jionnabfvüheo Satum. 55 1 I 9. <—> Orügometra porzana, L. Apr. '.). — (iu) Pogaras. Mart. 17. — « Szeged. « 24. — « Sopron (Fertő See). Fogaras aránylag ismét késő, csakhogy most önmagához viszonyítva is késő. A másik két adat normálisan korai. Àogaras oerijältmfjmäfHg rotcber fpät; ift and) mit fid) felbft öergli^en fpät. Sie beiben anbeven Sntcn fínb normat=früt). 1 20. < — > Orügometra pijgmaea, Naüm. Apr. 3. — (in) Fogaras. Ezen kívül csak egy adatunk van e fajról: apr. 2:->. Gyeké, 18G7, rnelylyel szemben ada- tunk korai. Stufjer bem obigen Satum tjaben mir non bíefer Sírt nur ein ©inniges.: 9Ipr. 23 ano ©tjeíe, 1SG7, roeídjent gegenüber unfex Satum friit) ift. 121. ■< — > Pandion haliaetus, L. Mai í?0. — (in) Fogaras. Apr. 7. — « Fettend. (Velenczei See). Fogaras túl k^ső, tarthatatlan. Semmi esetre sem vonulási, hanem csak alkalmi adat. jogaráé ift ni fpät, unbaítbar. ©ê ift feiueófafíő Rugóba tinit, fonbern nur eine 3Iufent'Çatiê= Eingabe. 1 22. « — > Perms apivorus, L. Mai 20. — (in) Fogaras. « S. - « Nagy-Sz.-Miklós. Jim. 26. — « Sopron. Érkezési anyag hijján Sopron adata nem bí- rálható felül, mindazáltal túl későnek látszik. Minden valószínűség szerint ez is csak alkalmi adat. Megfigyelő írja is, hogy területén csak ritkán látható. SBegen SJianget an aSerglet^ungê^SFiateriale fann ©opron nidit controfliert roerben, fájeini aber ent= fdjieben ju fpät ju fein. ^ebenfalls ift and) biefeô mir eine 31 li fen t b a it S = Sí it gab e. 33eobad)ter fdjreibt and), bafí biefe Sírt auf bem 23eob.=Serrain nur fetten jit feíjen ift. 123. < — > Philomachus pugna.v, L. Mai 15. — (in) Fogaras. Febr. 25. — « Szeged, (von Lakatos). Mart. 13. — « « (von Zsótér). Mart Apr. .9. 1. 9 (in) Kis-Harta. « Székesfehérvár, ii Pettend (Velenczei See). Bár Fogaras majdnem az összes fajoknál je- lentékeny késést szokott felmutatni, idei dátuma mégis túl későnek látszik. Tarthatatlan, annyi- val is inkább, mert 1890-ben, mikor pedig szintén általában korán érkeztek a vonuló fajok, apr. 3-iki, tehát az azon évi vonulás általános jellegének megfelelő dátumot mutat. Dbjroar gfogarag beinahe bei òen fammtíidfjen Sitten eine bebeittenbe SBerfpätung aufmeift, ift fein Í; cur ige ë Satum bod) ,ui fpät. Umfoinefjr unljafc bar, mei! im Sabre 1890, mo bie Sugnöget im 3íH= gemeinen ebenfalls fruì; erfdjieueii fínb, ber 3. 3ípr. (alfo ein, bem aligemeinen Character beò bamaligen gugeê entfpredjenbeo Saturn) ale 3in= funftö=Satum notiert murbe. L. (F.) - Febr. 25. — (in) Szeged. Lk. (Sp.) - - Apr. 2. - <« Pettend. J. (Schw.) = 37 nap (Tage). K. (M.) = Mart. 15. 1 24. -«— >■ Platalea leucorodia, L. Mai 3. — (in) Szeged. Mart. 14. — « Keszthely. Szeged kissé késő ; Keszthely pedig kissé korai, de a korai megérkezést okadatolja az a körülmény, hogy a Balaton körül fészektelepei vannak. Sjegeb ift etroaê fpät; Äefstfjeh) bagegen etmaë früh. Saô fviííje Eintreffen roirb aber ba= burd) erflärttd), baf3 am 5ßiattenfee mebrere 3îeft= Gotonien biefer Sírt beliehen. 125. **> Pleclrophanes nivalis, L. Jan. 17. — (in) Sopron. Podiceps eristatus, L. Jan. 26. — (in) Szeged, (von Lakatos). Mart. 15. — « « (von Zsótér). " 17. — « « (von Lakatos). « 27. — « Körtvélyes. Szeged első dátuma rendkívül korainak lát- szik, de tekintve a tél nagy enyhesógét, nem lehe- tetlen, bár mindenesetre rendkívüli jelenség, s vonulási adat számba nem jöhet. Talán valami megsebesített példány ! ? De lássuk a megfigyelő saját szavait: «Az első példányi január W-án a Tiszának egy holt ágában vettem észre. Többen rálőttünk, de sikertelenül. Aztán mar- tins í7-én láttam párban a horgosi tavon.» — Mely utóbbi dátum azután megegyez másik megfigyelőnk adatával. ©jegeb'ê erftes ©atum fdjeint aufjerorbentlid) fruì), ift aber bei bem íjeurigen feljr miiben Sinter nidit íinniüaUd). Db^roar entfd^iebert eine aiifjer orbentlicfje ©rf<$eimmg. Síiclleidjt ein franfes ßjremplar!? 9ltő 3uÔ âbatum fann eô feinem fallo betraditet merben. féören mir jebod) ben 3Se= obacbter felbft: «®as erfte ©jemptat benierfte id) am 26. Jänner auf einen «tobten ílrni» ber Xfjeifc. SBir fdjoffen auf ben SBogcí, aber erfolglos. 9ì a cí) íj e r fai; id) erft am 17. SDiärj ein Spaar auf bent igorgo§=©ee.» — 35ie§ ledere Saturn entfpridjt and) ber Stngabe unfereê jroeiten §Beobad)ter§. 127. « — ► Podiceps griseigena, Bodd. Apr. 1 9. — (in) Fogaras. Mart. 1 4. — « Székesfehérvár. Apr. 7. — Pettend. (Velenczei See). Székesfehérvár egyike legkorábbi adataink- nak. A másik két adat normális. ©jéíeefetjéruar ift eines unferer frübefteu ©aten. 5Die jroet anberen 5Daten finb normát. 1 28. -*©*• Podiceps minor, L. Febr. 26. — (in) Szeged, (von Lakatos). Mart. 13. — « « (von Zsótér). Normálisan korai adat. Siormalfrüljes Satum. 1 29. *—> Podiceps nigricollis, Sund. Mart. 4. — (in) Keszthely. « 31. — « Gútor. Normálisan korai dátumok. Különösen Keszt- helyé az eddig ismert legkorábbi adat. 9iorma[=frü[je ©aten. SBefonbers Sencô »on Eefstíjeln ift bciZ früljefte ber bibber befannten. 130. Praticola rubelra, L. Mart. 30. — (in) Kéa. Apr. 6* — « Fogaras. * Lásd a jegyzetet a 16. oldalon. Vide SJemerfung ouf Sßag. 16. uri . 7. - « Nagy-Sz.-Miklós « 28. — « Szeged. « 27. — « Nagy-Enyed. >r. 14. - <( Körtvélyes. « 21. — « Szepes-Béla. « 28. — « Zuberecz. Normálisan korai dátumok. Csak Fogaras késő fekvéséhez képest, erre nézve azonban lásd jegyzetünket a 16. oldalon. sJiormal:friibe 35aten. 9tur go garas 'ft Deí íc> nev fübltdjen Sage etroaS fpät, bteSbejügliá) vide unfere 33emerfung auf ber 16. Seite. L. (F.) — Mart. 7. (in) N.-Sz.-Miklós. Lk. (Sp.) ■ - Apr. 28. » Zuberecz. J. (Schw.) = 53 nap (Tage). K. (M.) = Apr. 2. 131 Pratincola rubicola, L. Mart 22. (in ) Béllye. « 12. — « Fogaras. Apr. 3. — « Nagy-Sz.-Miklós « go. — « Szeged. Mart 26.- « Nagy-Enyed. « 7. — « Kőszeg. « 13.— « Sopron. Apr. 14. - « Körtvélyes. Mart. 10. - « Cs.-Somorja. « 31.- ii Gútor. « 13.— « Gács. « 14. — « Szepes-Béla. Körtvélyes és Gutor tarthatatlanok ; sokkal kö- zelebb fekszenek (tőszomszédok) Cs.-Somorjá- iioz, mint sem megállhatnának. Ok: mindhárom helyen egy és ugyanazon megfigyelő működött. Szeged adata szintén túl késő, tarthatatlan. Vagy legalább is addig fenntartással fogadandó, míg több évi dátumok igazolni nem fogják. Aörtüélnee unb ©utor finb unhaltbar; liegen inet näljer (ganj benad)bart) ju <5s.=©omorja, ale ba fie gelten tonnten. Urfadje : auf allen brei fünften fungale ein unb berfelbe äßeobadjter. - ©jegeb ift aud) ju fpät, uubaltbar; ober ift bag Tatum menigliene fo lange aujjer l'ldit ju taffen, bis mehrjährige SJaten basfelbe reditfertigeu werben. L. (F.) — Mart. 7. — (in) Kőszeg. Lk. (Sp.) ■ - Apr. 3. - « N.-Sz.-Miklós. J. (Schw.) = 28 nap (Tage). K. (M.) = Mart. 20—21. 57 132. « — ► Querquedula tircia, L. Apr. 22. — (in) Nagy-Sz.-Miklós. Mart. 30. - « Szeged. Apr. 7. — « Diós- Jenő. Nagy-Sz.-Miklós tarthatatlan késő. Bizo- nyára nem érkezési, hanem csak alkalmi dá- tum. Még a másik két adat is aránylag késő. 9íaip) = ©5.=í>íinóö unhaltbar fpät. ©erotfj nur ein 9t îtf entlja Itê= unb nidjt 2infuufts=Satum. Sogar bie jroei anbereu Säten ftnb perfyäitnifc mäfiig fpät. 133. <—> Querquedula crecca, L. Jan. 8. — (in) Rèa. Mart. 6. — Febr. S. - Mart. 21.— Febr. 13.— Apr. 9. — Febr. 25. — « 28. — (von Buda). Szeged. Nagy-Enyed. Keszthely. Diós-Jenő. Körtvélyes. Cs.-Somoi'ja. Rèa első adata túl korai. Megfigyelő meg is jegyzi: «í drb, alkalmasint az őszről maradt itt!» A középszám kiszámításnál mint rend- kívüli alkalmi jelenség figyelembe semmi esetre sem jöhet. — Diós- Jenő aránylag kissé késő az idén. A többi dátumok mind koraiak, megfele- lőleg az enyhe télnek. Sas erfte Satum aus 9iéa ift öíel 31t fruì). 33e= o&adjter bemerft aiidj : «1 ©t., blieb roaljtfájetn= íiá) nod) coin £>erbft íjier!» 33ei SBeredmung bee 93iittelő faun eê feinenfaHâ benügt werben. — Siós=3e"ö ip für fjeuer oerliältnifmtäfeig etroao fpät. Sie übrigen Säten finb fämmtlid) fruii, ent= fpred)enb bem fefir miiben SBinter. L. (F.) - Febr. 8. — (in) Szeged. Lk. (Sp.) — Apr. 9. — « Diós-Jenő. J. (Sclrw.) = Gl nap (Tage). K. (M.) = Mart. 10. 1 34. +&*■ Rallus aquaticus, L Jan. 24. — (in) Fogaras. Apr. 2. — « « « 10. — « Nagy-Sz.-Miklós. Jan. 6. — ■ (i Csombord. (von Czynk) Az idén két januáriusi adatunk is van, me- lyek úgy látszik a túl enyhe tél miatt nálunk maradt áttelelő példányok. Különben e fajról régebbi évekből is birunk néhány jan. és febr. Aquila. H. adatot. A tulaj donképeni vonulás azonban, már a mennyire két adat alapján megítélhető, az idén aránylag elég későn, apr. elején ment végbe. getter babén nrit fogar uoei ^annessateli, ganj gerotfj eine gíoíge beò miiben SBinters ; ín\-r= gebliebene überwinterte (Scempiare. ttebrtgens be= filmen mir non Oiefer 2lrt and) non anbeten lyaïjren einige 3änner= unb Àeber = Saten. Ser eigent= lidie 3ug fanb fjeuer, io roeit alo bieS auf ©ritub »on jioei angaben beurtbeilt werben raun, uerf)aít= ntfjmäfitg fpät, erft anfange 9lpril ftatt. 135. < — > Recurvirostra avocetta, L. Mart. 1 1 . (in) Szeged, (von Zsótér). « 1' (von Lakatos). Eddigi adatainkhoz képest korai érkezést mutat. geigt uufereu bioberigen Säten gegenüber ein frütjeö Eintreffen. 136. *»** Rissa tridactyla, L. Apr. 2. (in) Vajka. Mart. 30. « Kisucza-Ujhely. Nálunk ritkán található átvonuló faj. A fenti két adaton kívül még csak egy adatot birunk : mart. 24, Luzsnó (Zólyom m.) 1849. Sei uno ein feíjr feítener Surdijügíer. 2luf3er obigen Saten bnbeu mir überbaupt nur nod) ein einiges Satum : 3Jtärg 24, 1849 am Sujonó ((Som. Sólnom). 137. ■«— > Ridicilla phoenicura, L. Mart. 9. — (in) Béa. Apr. 14.— « Fogaras. Saricola oenanthe, L. Apr. 14.— (in) Fogaras. « 24. — « Nagy-Sz.-Miklós Mart 28. — Serinus hortulanus, Koch. Apr. 11. — (in) Gútor. « 18. — « Ungvár. « 17. — « Szepes-Béla. Normálisan késő adatok. 9?ormal=foäte ©aten. 1 42. <— > Spatula clypeat'a, L. Apr. 10. — (in) Fogaras. Mart. G. — « Szeged. « 4. - « Keszthely. Apr. 9 — IO. (in) Diós- Jenő. Szegeá és Keszthely korai dátumok; Fogaras és Diós- Jenő normálisak. ©jegeb unb fôefjt&eit) finb frühe ®aten ; 7ío= garaô unb £)iós=3euő normal. L. (F.) - Mart. 4. — (in) Keszthely. Lk. (Sp.) — Apr. 10. — « Fogaras. J. (Schw.) = 38 nap (Tage). K. (M.) = Mart. 22- 23. 59 143. ■*->*-*■ Stercorarius parasiticus, L. Mart. 21. — (in) Pákozd. Egyetlen tavaszi vonulási adatunk az or- szágból. SaS einzige grühjaíjrs^Satuiu ano Ungarn. 144. ■*— > Sterna fluviatilis, Naum. Mai 25. — (in) Fogaras. Mart. 4. — « Szeged. Apr. 13. — « Keszthely. « 14. — « Körtvélyes. Fogaras tarthatatlan késő. Eddigi legkésőbbi dátumunk s egyúttal egyedüli májusi dátum : máj. 5. --Szeged az eddig ismert legkorábbi dátum. gogctrctä ift unhaltbar fpät. ttnfer biâljer fpä= iefîeê Satum roar: ÉJìai 5 (roelá)e§ jugleid) bas ein= jige 9)íai=Satiim au§ Ungarn ift). -- ©jegeb ift bas biëfjer befannte frühefte Saturn. 145. <— ■> Sterna minuta, L. Mart. 13. — (in) Szeged (von Zsólér) (?) Apr. 29. — « « (von Lakatos). « 9. — « Gútor. A szegedi mart. 13-iki dátum túl korainak látszik. Eddigi legkorábbi adatunk apr. 19-ike volt (Somorja, ] 890), melylyel szemden már az idei gutori adat is elég korai. A szegedi korai adat egyelőre mindenesetre csak fenntartással foga- dandó, addig is, míg több évi adatok vagy iga- zolják vagy megdöntik. aJiarj 13 aus ©jegeb fdjeint ungeioöhulid) früh. Hufer bisheriges früljefteő Satuin mar: ílprü L9 (©omorja, 1890), roeídjem gegenüber fájón ba§ feurige Satum »on ©utor ein betrádjtlid) früheo ift. Sa§ frühe Satum ©jegeb'S ift einftmeilen nur mit SSorfidjt m empfangen, fo lange roenigftenS, inc. basfelbe burdj Säten f'üuftiger !yaíjre entiueber ge= red)tfertigt, ober negiert roirb. 146. <—> Stumus vulgaris, L. Mart. 5. — (in) Kéa. Febr. 4. — « Béllye. « 26. — « Fogaras. « 22. — « Nagy-Sz.-Miklós. « 24. — « Szeged. Mart. 3. — « Nagy-Enyed. « 4. — « Keszthely. « 10. — « Zilah. Mart. 3. - (in) Pettend. Febr. 6. — « Kőszeg. « 25. — « Sopron. « 25. — « Körtvélyes Jan. 18. — « Gútor. Mart 18. — « Gdes. H 2. — « Ghymes. « 16. — « Horka. « 7. — « Ungvár. « 7. — « Tavarna. Gdes az idénre túl késő, tarthatatlan, a vele szomszédos Ghymes sokkal korábbi dátumot mutat. — Gutor idei adata az eddig ismert leg- korábbi adat. — Horka adata az idénre szintén kissé késő. ©ács ift für heuer ju fpát, ba feine 9ìad)bar= ©tation ©l)i) meô ein oiel f ruberes Satuin jeigt, ift ©ács unhaltbar. — ©utor'ê heuriges Satum ift bas bisher befannte frühefte Satuin. — fèorïa ift für heuer ebenfalls etmas fpät. L. (F.) —Jan. 18. — (in) Gútor. Lk. (Sp.) -Mart. 16. - « Horka. J. (Schw.) = 58 nap (Tage). K. (M.) = Febr. 15—16. 147. « — ► Sylvia atricapüla, L. Apr. 6. — (in) Béllye. « 15. - « Nagy-Sz.-Miklós. « 17. — « Kőszeg. « 7. — « Gútor. Mai 5. — « Ungvár. Normális adatok. Sámmtlid) normale Saten. L. (F.) - Apr. 6. — (in) Béllye. Lk. (Sp.) — Mai 5. — « Ungvár. J. (Schw.) = 30 nap (Tage). K. (M.) = Apr. 15—16. 148. <—> Sylvia cinerea, Bechst. Apr. 18. — (in) Béa. « 16. - « Fogaras. « 13.— « Nagy-Sz.-Miklós. (( 15.— « Szeged. (( 15.— « Kőszeg. « 13.— « Diós-Jenő. (( 19.— « Gács. « 27. « Szepes-Béla. Mai 10.— « Zuberecz. 60 Zuberecz az idénre aránylag egy kissé késő. 3ufeere| fájetnt für lienor oerfjättnifjmäfjtg etwas fpät. L. (F.) - Apr. 1 3. — (in) Nagy-Sz.-Miklós és (ii.) Diós- Jenő. Lk. (Sp.) --Mai 10.- « Zuberecz. J. (Scbw.) = 28 nap (Tage). K. (M.) = Apr. 26—27. 1 19. < — ► Sylvia curruca, L. Apr. 7. — (in) Eéa. Mart. 26.— « Fogaras. Apr. 10.- « Nagy-Sz.-Miklós Mart. 28.— « Szeged. Apr. 5. - « Nagy-Enyed. « 10.— « Pettend. (i 15.— « Kőszeg. ii 20.- « Cs.-Somorja. « 19.— « Gács. Normális adatok, csakis Nagy-Sz.-Miklós látszik fekvéséhez képest az idénre nézve késő- nek, kivált ha tekintetbe veszsziik, hogy a szom- szédos Szeged mily korai dátummal áll. Sformale Saten; es fdjeint nur 9îagij= Sylvia hortensis, Bechst. Apr. 19. — (in) Rea. Mai 2. — « Fogaras. Apr. 25. - « Nagy-Sz.-Miklós « 19. — « Szeged. « 14. « Pettend. Mai 7. — « Sopron. Apr. 20. — « Cs.-Somorja. ,, 22. — « Ungvár. Mai 10. — « Zuberecz. Mai 7. Sopronra határozottan késő, tartha- tatlan. Fogaras a többi állomásokhoz képest ismét későbbi, de önmagához viszonyítva is az. 3Jíai 7 ift für Sopron entfdjieben fpät; imbalt= tjar. gogaras ift gegenüber ben übrigen Stationen roieber fpät, mit fid; felbft oerglidjen, ebenfalls. L. (F.) Lk. (Sp.) J. (Schw. K. (M.) 151.«*- -ySy Mai 5. « 22. « 23. Apr. 11. Mai 7. Apr m « 10. Mai 6. - Apr. 14. — (in) Pettend. — Mai 10. — « Zuberecz. = 27 nap (Tage). = Apr. 27. Sylvia nisoria, Bechst. (in) Fogaras. « Nagy-Sz.-Miklós. « Szeged. « Pettend. « Sopron. « Cs.-Somorja. e Gutor. « Ungvár. Nagy-Sz.-Miklós és Szeged késő dátumok, de miután két szomszéd állomás adata támogatja egymást, figyelmen kívül nem hagyhatók. — Cs.-Somorja apr. 26-iki dátuma a tőszomszéd : Gutor, apr. 10-iki dátumával szemben meg nem állhat. A különbség valószínű oka : mindkét helyen ugyanazon megfigyelő. 3ïagi) = ©a.=sDiif[dô unbSjegeb fínb auffattenb fpäte Seiten ; ba jebodj in bief em Sfatte bie Säten jreeier íiad)bar-©tationen einanber unterftüfeen, fami man bie Wefuitatc nidjt aujjer 31 dit laffen. — ■ Go.-©omoria'ó fpätereS Satum fami bem friUje- ven Satum ©utor's (feiner 3ìad)bar=©tation) ge- genüber nidjt beftelien. ÜBaíjrfdjeinlicbe llvfadje ber Sifferenj : auf beiben fünften berfeíbe 33eobacf)ter. L. (F.) - Apr. 10. — (in) Gutor. Lk. (Sp.) - - Mai 23. - « Szeged. J. (Schw.) = 44 nap (Tage). K. (M.) = Mai 1—2. 1 52. Tadorna cornuta, L. (?) Febr. 9. — (in) Szeged. Egyetlen adat ez évből eme hazánk ornisában még bizonytalan fajról, miután azonban itt is csak észlelés-röl van szó, a nélkül, hogy a ma- dár kézre került volna, ezen adat alapján sem sorozhatjuk a hazánkban biztosan megállapított fajok közé. íie einzige Stngabe beiiev über òaz SSoríommen biefer für bie Drnis Ungarns nod) niebt ftdjer feft- geftefften SIrt. Sa aber unfere beurtge 3lngabc (loie bie bisherigen) nur ein Seobacjjten oljne Seleg= ft ii cf roar, fönnen mir biefe 2trt auf ©runb ber ben eigen §8eobad)tung in bie Dieibe ber beftätigten Strien nod) immer uidjt einfügen. 61 153. <-e> Totanus calidris, L. Apr. 7. — (in ) Fogaras. Mart. 21.— « Szeged. h 28. — « Kis-Harta. « 6. — « Keszthely. Apr. 15. — « Székes feh e'rvár. « 2. « Pettend (Velenczei See) « 6. — « Diós-Jenő. Székesfehérvár az idénre túl késő, tarthatat- lan. Keszthely és Pettend világosan ellene mon- danak. Ok : Nem figyeltetett naponkint. — Fogaras a többi állomásokhoz képest ismét késik; már ismert jelenség. ©jéïeâf eternar für fieuer 51t fpat; unhaltbar. £ e f;t tje ti) itnb Retteti b jeugen ítar bagegen. llrfadje: Sleíne tägliche 58eobad}tung. — $ogaraë ift gegenüber ben übrigen Stationen raieber fpät ; eine fdjou befannte £i;atfad)e. L. (F.) - Mart. 6. — (in) Keszthely. Lk. (Sp.) — Apr. 7. — « Fogaras. J. (Schw.) = 33 nap (Tage). K. (M.) = Mart. 22. 154. < — >■ Totanus fuscus, L. Mart. 3. — (in) Szeged (von Lakatos.) « 10. — « « (von Zsótér). « 28. — 11 Kis-Harta. Normálisan korai dátumok. 9iormaí=früí;e Säten. 155.-«— y Totanus glareola, L. Apr. 7. — (in) Fogaras. « 14. — « Szeged. Mart. 13. - Apr. 23. — Sopron (Fertő-See). Diós-Jenő. Sopron az eddig ismert legkorábbi adat. ©opron ift baê tuőíjer befannte früfjefte Satum. L. (F.) - Mart. 13. — (in) Sopron. Lk. (Sp. — Apr. 23. — « Diós-Jenő. J. (Schw.) = 42 nap (Tage). K. (M.) = Apr. 2—3. 156. -«— ► Totanus glottis, L. Mai 12. — (in) Rèa. Mart. 3. — « Szeged (von Lakatos) « Tl. — « « (von Zsótér). Mai 2, — « Diós-Jenő. A két májusi adat határozottan késő, való- színűleg nem érkezési, hanem csak alkalmi dátumok. Sie jroei SDlcrUSaten finb entfdjieben fpcít ; iuab> fdjeiiilid) feine 2lnfunftê=Saten, fonbern nur 2íufentf;a[te=2íiigabeu. 157. -^&* Totanus ochropus, L. Mart. 21. — (in) Szeged. Febr. 8. — « Nagy-Enyed. Apr. 1. — « Székesfehérvár. Mai IO. — « Ikva ([bei] Sopron [mellett]). Mart. 4. — « Körtvélyes. « 31. — « Gutor. Apr. 6. — « Diós-Jenő. Nagy-Enyed ugyan túl korainak látszik, de ezen fajról van már több februári, sőt januári adatunk is, tehát megállhat. — lkva máj. 10-iki adata nem érkezési dátum. Figyelembe nem jő. — Diós-Jenő, bár nem épen késő, mégis, mivel megfigyelő megjegyzi, hogy «az első ér- kezés ismeretlen», ennélfogva Diós-Jenő adata is elesik. 9iagt)--(5ni)eb fdjeint jroar afíju friií;, ba aber mir doh biefer 2lrt fdjon and) mehrere geber=, ja fogar 3cinner=Saten beftben, fann bie (jeurige 2(ngabe acceptiert raerben. — gïoa'â fpátes Satuin ift feine 2tnfunftê=2lngabe. Kann nidjt beriicffídjtigt werben. — Sióe=3e"ö ift eigentlid) nid)t befon= bere fpat, ba aber SBeobadjter bemerít, bafj «baê erfte ©intreffen unbefannt ift!» muf? bei 33e= redjiumg beò 9)iittelê and; biefeê Satum aufjer 2ld;t gelaffen werben. L. (F.) — Febr. 8. — (in) Nagy-Enyed. Lk. (Sp.) ■ — Apr. 1. — « Székesfehérvár. J. (Schw.) = 53 nap (Tage). K. (M.) = Mart. 6. 158. < — > Totanus stagnatila, Bechst. Jun. 23. — • (in) Sopron (Fertő-See). Tulaj donképen nem vonulási adat, s meg- figyelő csak azért közli, mert ez az első példány, a melyet a Fertőn egyáltalán észlelt. ©igenttid) fein 3ugê=Satum, unb imirbe uoiit 33eobad)ter nur besímíb mitgeteilt, roeil bieê baê erfte ©jrempíar ift, u>eíd)e§ er am $ertö=@ee über= baupt fal;. m 159. *^> Tringa alpina, L. Mart. 9. — (in) Szeged (von Lakatos). >< 22. — « « (WH /.sàlci). Az eddig ismert legkorábbi adat. Saô Méfier befannte fnibcue Satum. 160. V Tringa canata, L. Mart, 27. — (in) Szeged. Egyike legritkább madár vendégeinknek, mely- ről mindeddig több vonulási adatunk nincs. ©irtet non unferen feltenften (Säften, noti roel chcni mir 6t§ Ijeutc nur bacs eine 3ln£unft§=Satum bciïben. 16i.-<-^> Tringa minuta, Leisl. Apr. 9. — (in) Szeged. Normális adat. SHormaleë Satuin. 162. ■**+ Tringa subarquata, Gould. Mart. 22. — (in) Szeged (von Zsótér). Apr. 10. - Mai 18. — « (von Lakatom). Keszthely. Kevés összehasonlító anyagunk alapján dátu- maink nem ellenőrizhetők eléggé, s így addig is, mig későbbi vizsgálódások a dologra fényt vet- nének, csak annyit jegyzünk meg, hogy Szeged dátuma az eddig ismert legkorábbi (és pedig igen korai) dátum, Keszthely ellenben kissé későinek tűnik fel. SBegen unfereê ungenügenben l'iaterialeo fönuen bie feurigen Säten iiidit bcuvtbeilt roerben. 33t§ ípaíere Unterfuc&ungen bie ©adEjíage íiidjt nufflaren, Eönneri mir nur fo nie! beinerfeu, ían ©jegeb'ê Satuin bas biöber befannte früfiefte uiub jroar felír frübe) Satum ift, JSefctbel» b'agegtn erroaö fpät erfdjeint. 163. < — y Tringoides hypoleucus, L. Apr. 20. — (in) Eéa. « 15. — « Fogaras. Mart. 16. - « Szeged. Apr. 1 . — « Gutor. Szeged az eddig ismert legkorábbi adat. — A többi normális. Sjegeb jeigt baê biôber befannte frübefte Sa= tum. — Sie übrigen normal. L. (F.) - Mart, 16. — (in) Szeged. Lk. (Sp.) - Apr. -2t). - <■ Béa. J. (Schw.) = 36 nap (Tage). K. (M.) = Apr. 2—3. 104. +*-* Tardas üiacus, L. Mart, \: — (in) Körtvélyes. Normálisan korai adat. 9lormaí=ftübee Satum. Ki5. ■*—*■ Tanjas mitsîcus, L. Mart. 1 i, -tin ) Fogaras. « 10. — (i Nagy-Sz .-Miklós. « 26. — « Székesfehérvár. G 11. — « Kőszeg. li 4. — « Sopron. (( 7. — Tardas pilaris, L. Febr. Ki. — (in) Rèa. (1 5. — « Béllye. Mart. 25. — « Nagy-Enyed. Febr. 2. — « Székesfehérvár « 28. « Kőszeg. Jan. 18. — h Gutor. Nálunk rendes téli vendég. Regelmäßiger ÜEBintergafi bei uno. L. (F.) -Jan. 18. — (in) Gütor. Lk. (Sp.) - - Mart, 25. - « Nagy-Enyed. J. (Schw.) = 67 nap (Tage). K. (M.) = Febr. 20. 167.-« — y Tartar aurüus, Gray. Apr. 26. — (in) Béllye. « 24. — « Fogaras. « 21. — « Nagy-Sz. -Miklós. Mart. 3. — « Szeged (von Lakatos) (?) « 11.^ o « (von Zsótér) (?) 63 Apr. 23. — (in) Nagy-Enyed « 12. — « Diós-Jenő. « 21. — « Gútor. « 19. — « Gács. « 22. — « Ghymes. Mai 4. — « Horka. Apr. 25. — « Tavarna. A szegedi dátumok mindenesetre hihetetlen koraiak, de miután mindkét megfigyelőnk kevés különbséggel észlelte, — habár fenntartással is, — de figyelembe kell venni. Sie 3)ctten cm§ ©jegeb ftnb jebenfaUs ítttglaub- liri) fvülj ; bo aber beibe SBeobadjter mit unbebeu= tenbeni Unterfdneb gleídifónníg notiert fatten, íönnen mix bie ätngabe — toenn and) mit 3Sor= behalt — beírnod) nidjt auf;er 21d)t iaffert. L. (P.) Mart. 3. — (in) Szeged Lk. (Sp.) Mai 4. - « Horka. J. (Schw.) = 63 nap (Tage). K. (M.) Apr. 3. 168. <- ► Upupa epops, L. Apr. 5. — (in Béa. « 6. — « Béllye. « 2. « Zsombolya. Mart. 28. — « Fogaras. « 23.— « Belovár. Apr. 6. — « Nagy-Sz. -Miklós. Mart. 24. « Szeged. (i 31. — « Nagy-Enyed. Apr. 7. — « Görgény-Sz.-Imre. « 4. — « Bihar-Hlye. « 14.— « Székesfehérvár. Mai 1. — h Pettend. Apr. 6. — n Diós-Jenő. « 12.— « Cs.-Somorja. « 1 G. — « Gács. « 1.— « Ghymes. Mai 4. — « Horka. Apr. 20.— « Ungvár. « 13.— « Tavarna. « 17. — « Szepes-Béla. Normálisan korai érkezés az egész vonalon. Csakis Pellend esik el, mely fekvéséhez képest túlságosan késő. 9iormaí=friií)ee Eintreffen auf allen Stationen. 9ìur Spettenb mujj roeggetaffen werben ; für feine geogr. Sage 311 fpät. L. (F.) - Mart. 23. — (in) Belovár. Lk. (Sp.) — Mai 4. - « Horka. J. (Schw.) = 1 3 uap (Tage). K. (M.) = Mart. 29. 169. < — > Vanêllus cristal us, L. Mart. 8. — (in) Fogaras. « 4. — « Nagy-Sz.-Miklós. Febr. 23.— « Szeged (von Lakatos) « 28. — tì « (von Zsótér). » 28. — « Keszthely.. Mart. 2. {( Kis-Harta. Febr. 28. — « Pettend. Mart. 4. — « Kőszeg. í( 4. — <( Gács. Febr. 28. — « Ghymes. Normálisan korai dátumok. Csak Fogaras későbbi ismét, mint a többi állomások. 9ïonita(=friU)e hatéit. 9iur ftogaraö ift wieber fpater, als bie übrigen Stationen. L. (F.) - Febr. 23. — (in) Szeged. Lk. (Sp.) — Mart. 8. - « Fogaras. J. (Schw.) =r 14 nap (Tage). K. (M.) = Mart. 1—2. 170. ■*—>■ Yunx torquilla, L. Apr 15.- (in 1 Béa. « 2. « Béllye. « 9. — « Fogaras. » 10.- « Nagy-Sz.-Miklós « 4. — h Szeged. « 18.— h Nagy-Enyed. a 12.- « Székesfehérvár. « 9. - « Kőszeg. ii 18.— « Sopron. « 10.- 11 Diós-Jenő. « 21..- aten= Síéiben mit unferen ()iftorifd)en — alfo fämnttli djen ungarifdjen — Säten Dergleichen, fo roirb e§ itar, bafî unfere fpäteften ©aten beinahe afte atto g 0 g ar a§ ftammen, unb bafs fogar bie früheften §ogaraêer ©aten gegenüber ben ©aten ber übrigen Stationen fpäte finb. — 35iefe§ Scrbältnifj: bat v c r h a 1 1 n i f] tu ä f) i g e Berfpäten % 0 g a raô'ô iiämlid), beftfct beinnad) fdion einen 9111= fdjeiu ber Beftänbigieit, unb alò eine beftänbige ©rfájeimmg, miifì baefeíbe ale unter ber SBirïung beftänbig tljätiger Urfad)en ftchenb gebadjt roerbeu. ES fann beiunad) bie $rage geftelit roerbeu : roeldje llrfad)en beroirfen eë, baf; auf biefent Sßunfte ber 3ug — roie eë fdietttt — eine fid) jäbrltdi ioieber= bolenbe Berfpätung erletbet ? G5 A feleletet erre megadnunk ma még lehe- tetlen. Kétségtelennek csak az az egy látszik, hogy itt valamely szorosan vett helyi körülmeny hat gátlólag épen úgy, mint Szegeden előmozdítókig a vonulás menetére. Mi az általunk megtehetőt kimerítettük akkor, mikor a jelenségre rámutat- tunk, a dolognak nehezebb része t. i. a beható helyi kutatásnak már ottani megfigyelőinkre kell maradnia, mint a kik a szemeik előtt végbemenő jelenségekhez s azok okaihoz mindenesetre leg- közelebb állanak, s a kiknek mi legfeljebb az eszközlendő kutatás irányának megadásával lehetünk segítségére. Első sorban is a megfigyelések lehető leg- nagyobb pontossággal való keresztülvitelére kell ottani megfigyelőinket felkérnünk. Nem azt akarjuk evvel mondani, mintha eddigi megfigye- léseikhez — megbízhatóság tekintetében — a legkisebb kétséget is támasztanánk ; de rend- kívül szükségesnek tartjuk ilyen fontos, s ma még kétséges esetekben a kétszeres önkritikával való működést, mert csakis ilyen, a megbízható- ság tekintetében teljesen kifogástalan eljárás világíthatja meg, hogy a konstatált viszony tény- leg állandó-e s nem-e csak több véletlen körül- mény összetalálkozásának eredménye. Tekin- tetbe veendő s feljegyzendő itt minden, még a leg- lényegtelenebbnek látszó körülmény is (ú. m. vizek állása: «áradás», «aszály» ; kidöntött erdő- részek, melyek az illető fajnak rendes fészkelő helyül szolgáltak, stb. stb.), mert nem tudhatjuk hogy igy a vonulás részleteinél nem-e épen eze- ken fordul meg a dolog? Kivált olyan havasalji helyen mint Fogaras, számtalan olyan apró helyi körülmény adhatja elő magát, a mi esetleg szá- mottevő dolog, de a melyeket így messziről megítélni és felsorolni már csak azért sem lehet, mert előttünk ismeretlenek, ellenben kint a praxisban működő megfigyelőknek szemeik előtt mennek végbe, csak meg kell ragadni. De első sorban fontosnak mindenesetre egy- egy pontos kirándulási és meteorológiai napló vezetését tartanok, még pedig mindkét helyen. Aquila. II. Túefe grage 311 beantworten, ifî limite nod) eine Untnöglid^feit. Un.uueifeUjnft fdjetnt nur haz, bafj íjier ein fiteng tocaíer ttmfìanb auf bie ©efiaítung beò 3ugeê ftörenb uno b e m ut e n b inirfen mi'tfìte, gerabe fo mie hi © j e g eb ein foíájer förbernb roirft. 2Bir íjabeti bas, roaő magiig mit bem SSiw- beuten ciuf bie ©rfdjeínung unfererfeitë erfdjöpft ! Ser fcfjroierigere £f)eil ber 2lrbett : eine eingefienbe Unterfudjung, 11111)3 unferen Seobadjtern überladen werben, íucfcfje beit ©rfájeínungen felbft, fo rote ben Urfadfjen berfeíben jebeitfaűe mu ïcadjften ftelien; unb benen mir íjödjfteuo mit ber ílnbeutuug ber ju befő (génben 9íícbtung ím llnterfudieit ,uir er= fníireu. 9iur ein, betreffe ber ßunerläfjlicPeit in jeber fèinficfit forrefteë 33erfa()ren ïnnn bie ©adjlage aiifflären : nändid) ob mir eê bier roirf'lid) mit einem conftanten Seriiältitif; 31t tbim ijaben, itub nidit burd) bao (utfätlige ,3ufammentreffen oerfd)ie= bener, aufer bem Sereidje ber ©rfdjeinung ftelienber Untftäiibe getäufdjt roerben. ©q ifi in fo(d)eit fällen ein jeber lliuftanb — fogar ber unroefentlidift fdjeiuenbe 311 beriirifid)tigen 1111b 311 notieren (m. 3. 33. : Sage beò ^Beobachters ; äßafferfianb, «Ueberfdnucinmung» ober «©űrre» ; 2Utörottiiiig foldier SBalber, roeídje ber betr. Sírt 311m geroöbn-- lidien UUftplafc bienteit ; Staub ber ftlora ; ob bie Säume unb ©efträitdje fdron fproffen ; 2c. lt.), benn roir főimen eö nidjt rotffen, ob bet ber locateli ©eftaltung be§ 3u9eâ etraa "i^t jene unroefentlicb fdjeinenben Umftánbe bie Hauptrolle fpieíen? 3n einer fofdjen Sage, roie fogaras faun e§ befonberë tiiete foídier íocater Uiuftänbe geben, roeldje »ieh (eid)t jitfáílig oon SBicbjtgfeit finb, roeídie mait aber au§ ber gerne 31t erfeiineit unb 31t beurtbeiíeu nidjt im Staube ift. Une bleiben biefelben gäujlid) unbefaitnt, ben unmittelbaren ^Beobachtern bagegen liegt altee »or ben 2Iugen, unb e§ ^aitbelt fid) bei ibnen bios um bas ©rïennen unb äluffaffen biefer Uiuftänbe. 2Iͧ in erfter EReifje roidjtig erfeititen rotr bie iViibrttng etnee püitftíídjeit (Sreitrftoito unb meteoros logif d)en î'agebudjeë, unb jroar auf beiben fünften 9 G6 így azután megállapítható lenne az, hogy mi- csoda tünetek között megy végbe a késés itt s a sietség amott. S miután ma már intézetünk biztosítva van, hogy az országos meteor, intézet részéről a nekünk szükséges kivonatban az 1895. évi met. adatokat ugyanezen év folyamán meg- kapjuk, rendkívül érdekes összehasonlításra nyílnék alkalom: Fogarast, a maga késésével, s Szegedet a maga sietésével meteor, alapon vi- szonyíthatni egymással s a meteor, intézet állo- másairól beérkezendő madárvonulási adatokkal. Fogarasi s szegedi igen t. megfigyelőink iga- zán nem kicsiny szolgálatot tennének a tudo- mánynak, ha egy rendszeres napló vezetésének terhét magukra vállalni szíveskednének.* Ezzel az 1894. évi adatok feldolgozásának a hely-Te vonatkozó tanúságát megismertettük. Hátra van még magára a vonulás menetére nézve: összefoglaló kimutatása azon fajoknak, a melyek az idén nálunk vagy átteleltek, vagy legalább itt-ott a tél folyamán észleltettek ; to- vábbá az idei és az országos középszámok alap- ján eszközölt kimutatása annak, hogy hány és milyen faj érkezett az idén 1. a rendesnél korábban, 2. az eddig ismert középidőnek megfelelő- leg, és 3. annál későbben, s végül annak feltüntetése, hogy hány napra volt az idén az egyes fajoknak szüksége Magyar- ország területének megszállásához ; s hogy a középszámokat véve alapul, a fajok milyen sor- rendben érkeztek az idén. 3m SBeftfce cince földien formten roti bann immer feftfteűen, ob unb unter mclcbeu ©inftüffen bo§ SBerfpäten in 5"°9arûê/ "nb bas i'erfrüben in ©jegeb ju ©tanbe foinmf? llnb ba unfer Snftirut beute fdiou oerfidjert ift, bafì mir alle fiit unfere 3metfe notr)roenbíge meteor. ©lemente — im 3tu§= jug — feitenê beë fön. img. meteor. Getitralinftb tuteë nom % 1895 angefangen jäbrlidi erhalten werben, märe es fein- intereffant, gogaraë mit feinem SBerfpäten, unb ©jegeb mit feinem 3Ser= frühen auf meteor, ©runblage fomobl unter ©inan= ber, ale audi mit jenen Slnfunftebaten oerglei^en 31t fönnen, roeldje 511 une non ben einzelnen meteor. Stationen eingefenbet roerben. llnfere febr geefjrten Seobadjter in jogaráé unb ©jegeb mürben ber 3Biffenfd)aft feinen gerin= gen Sienft leiften, mollten ©ie bie Saft ber $üb= rung eineê £agebud}eë auf fid) nehmen. * * Daniit bätten mir bie ©rgebniffe ber 33earbei= tung ber Stngaben 0. 3- 1894 — roaë baê ft reng So cale anbelangt, — befannt gemacht. @§ märe nur nodi ben Verlauf beâ 3uSeê Betreffcnb eine jufammenfaffenbe Sefianblung jener 3ugt)ögel übrig, meldie beucr bei une übermintert haben, ober überhaupt bie uno ba im Saufe bec. SBinterë beobaditet mürben; ferner ber Sluëroeië beffen, unb jroar mit einer oergleidjenben ©egenüberftelluitg ber heurigen unb ber biftorifdien Saubcs* 2JntteIjar)Ien : meldie unb mie Diele Strien íjeuer 1. früher aló gcmöbulid), 2. beut hiftor. Sanbeê=3JHtteI entfpredjenb, unb 3. f päter als baêfelbe in Ungarn eingetroffen ftnb ; iiberbieô noch bie grage : mie niete Sage bie einzelnen Strien jur 33efe|ung beë ganzen Serritoriumë nothmenbig hatten; unb roeterje 2tnfunftSreit)enfotge ^euer auf ©runb ber SJKttet^a^ten feftgeftellt merben faun? Az 1894. év folyamán átteleltek, vagy legalább is egynéhány téli adatot tüntetnek fel a következő fajok: ^m 3«hrc 1894 haben übermintert ober roeifen roenigftenë einige 3Binter=9)aten bie folgenben Strien auf: ■*«■>• Alauda arvensis. — (in) Gut or. -<-»*Anas boschas. — (in) Keszthely és (unb) Szegeit. +&>■ Circns cyaneus. ■ — (in) Szeged. +e> Columba oenas. — Több helyen. (Sf/ierjrmatê.) -^&* Emberiza miliaria. — Mindenütt. (Ucberaü.) ■*&> Emberiza schoeniclus. ■ — (in) Sopron. +&+ Fringilla ccelebs. — (in) Rèa. * Nyomtatott meteor, naplókönyvvel kívánatra a Magy. Orsz. Közp. sziveeen szolgál. :;: ©coniatesi mcteoiol. ïagctuid; »etfenbei bic U. D. ©entrale auf SBuníd) gratia I 67 •*e+ Gallinago scolopacina. — (in) Rèa. < — ► Motacilla boarula. — (in) Rèa. 4 — > Podiceps cristatus. — (in) Szeged. ■*—>■ Querquedula crecca. — (in) Rea. -*©> Eallus aquaticus. — (in) Fogaras és (itnb) Csombord. ■> — ► Sturnus vulgaris, —(in) Gútor. < — >-Totanus ochropus. — (in) Nagy-Enyed. A mint láthatjuk, a tulaj donképeni vonulók (< — y) szép számmal vannak. Nem akarjuk ezzel azt mondani, hogy ezek a fajok egész télen át itt tartózkodtak, de helylyel-közzel tényleg téloi észleltettek, s a mi feladatunk végre is az, hogy az összes jelenségeket a maguk valóságában tün- tessük fel. Meg kell itt jegyeznünk, hogy a fel- sorolt vonulók (■< — >) téli adatai az idei közép- szám megállapításánál csakis azon fajoknál vétettek figyelembe, a melyeknél az országos tör- téneti adatok között is vannak téli dátumok s ezek az országos közép kiszámításánál szintén figyelembe vétettek. Feltűnő az a jelenség, hogy daczára az enyhe télnek, sok helyenkint áttelelő (*^>) madarunk nem mutatkozik az idén télen, vagy legalább nincs bejelentve. Áttérünk most annak kimutatására, hogy mely fajok, és pedig mennyivel érkeztek előbb, meg- felelőleg, vagy utóbb mint a tört. adatok alapján eddig ismeretes középszámok. — A külömbsé- gek megállapítása a közéjjszámok alapján tör- ténik. De mivel az idén sok fajról csak 1 — 3 adat érkezett, s így ezeknek idei középszáma pontosan megállapítható nem volt,* ezeket a fajokat dűlt betűkkel nyomattuk. Azok a fajok pedig, a melyekről országos középszámunk — a melyhez viszonyíthatok lettek volna — csak egynéhány adatra támaszkodik, s így semmi esetre sem egészen megbízható : vastag betűk- kel lettek nyomatva. A nagy külömbségek igen sokszor ezekre a körülményekre vezethetők visz- sza. Teljesen figyelmen kívül ezeket a fajokat sem hagyhattuk, mert az idei vonulás általános jellegét megvilágítani mindenesetre ezek is se- gítik, ha nem is akkora megbízhatósággal, mint azok a fajok, melyeknél az összehasonlítás nagy * Tudvalevőleg csak azon fajoknak középszámát vontuk ki, melyekről legalább is négy kifogástalan adat érkezett be. 2Bie mir féljen, finb bie eigentlichen 3ügler (■<—»•) in anfebnlidjer 3abl. SJBir motten bamit nicht be= Raupten, itafc jene Strien ficb. ben ganjen SBinter über bei uno aufgehalten haben, fonbern nur baß fie im heurigen SBinter bte=unb=ba factifd) beobacb= tet rourben. ttnfere Aufgabe ift beim boch alle ©rfdjeinungen fo barmftelíeu, tote biefe roirflid) gefdjeheu finb ! 2Bir muffen bier bemerfen, bafs mir bie 9Sinter=2lngaben ber aufgejäblten 3üg= 1er (<—>-) bei ber geftftellung beë Jjeurigcn iitittcls, nur bei jenen Strien berücffidjtigt haben, bei welchen auch im hiftorifchen 2)ia= tettate 3Binter=S)aten oorbauben finb, unb biefe bei ber geftfteltung beò allgemeinen Canbcjï-iïUttcls ebenfalls benüfct mürben. ©S ift auffattenb, bafj trofc beő miiben finterò, mele «ftelíenroeife überrointernbe» -<-&> Strien fid) fieuer im Sßinter nicht gegeigt haben, ober roenigftenê nidjt notiert mürben! SBir fdjretten nun jum tabeüarifdjen Sluöroete jener Strien, roetche ijeuer früber, entfprechenb, ober f päter angefommen finb, ale mie eê unfere augemeine 2anbeê=9Jîittel auèroeifen. £>aë geftí (teilen ber Unterfdjiebe gefdjieht auf ©runb ber SJÏitteljablen. S)a aber l;euer über niete Strien nur 1 — 3 Slngaben eingelaufen finb, bemnacb bas ■DUttel punît lid) nicht immer gut feftgeftettt werben fonnnte, * haben mir jene Strien jur Unterfdjeibung mit curfioer ©djrift bruefen lafjen. 35tefe Strien ba= gegen, über roetche feine ober nur auf roenig 3)aten fid) ftükenbe, alfo roeniger uertäfiliche « allgemeine £anbee=2)tittel» »orhanben roaren, bei benen bem= nach gerabe bie Safiö ber SSergteichung jebenfallö nur eine febroanrenbe ift, — biefe Strien haben mir fett bruefen taffen. Sie großen Stbioeidjuugen taffen fid) fehr oft auf ähnliche Umftänbe jitrücffüfjren. iEro|bem fonnten mir aber auch biefe Strien nidjt gänjltdj aufser Steht laften. ©§ finb auch biefe geeig= net jur allgemeinen Gharafterifierung beò heurigen ßugee beizutragen, menti auch nidjt mit einer foteheu 3uoertäffigfeit, mie jene Strien, bei roeldjen fid) bie * Söit fjaben — roie eê bereite befonni ! — nur Bei jenen Strien bie ffllittet feftgeftettt, über íueítlje roenigftenê nier ftitfjljattige Säten eintiefen. 9* 68 sorozatokra támaszkodó középszámok alapján eszközölhető. — Hangsúlyoznunk kell egyúttal még azt is, hogy ezen összehasonlításba csakis a vonuló (■< — >), átvonuló (-<—>-) és a nagyobb soro- zatta] biró helyenkint áttelelő {■*&*■) fajokat vet- tük fel, mert ma még csakis ezen fajuk adatai alkalmasak középszámok kivonására. Nagy kár, hogy intezetünk a vonulás megíté- lését már az idén is nem fektethette meteoroló- giai alapra, valamint, hogy az országos közép- számokkal való összehasonlítást nem hajthatta úgy végre, hogy a külömbség egész határozottan «napokban^ feltüntethető lett volna. De az or- szágos anyag még kritikailag teljesen átdol- gozva nincs, csak most van munka alatt a Compte rendu III. kötete számára. Nehogy te- hát a mi csak momentán használatra s csak tájékozás czéljából Liront országos középszá- maink, a Compte rendu-hen megjelenendő s a Magyarország vonulási viszonyaira alapmunká- nak veendő feldolgozással ellentétbe jöjjenek, s ez által esetleg zavart idézzenek elő, — tanácso- sabbnak tartottuk, ezen ma még nem megbíz- ható, előzetesen kiszámított, országos középszá- mokat nem publikálni; hanem azt a kevésbbé prsBcis formát választottuk, mely a külömbsé- geket (3 — 9), (10 — 16) é. i. t. napra teszi, szóval csak «hetekben» fejezi ki. — A vonulás általános lefolyásáról ez is még elég közvetlen képet nyújt! Az esetleges kisebb hibák pedig minden bizony- nyal kiküszöbölhetők lesznek akkor, mikor majd a már végérvényesen megállapított s a Comjitr- rendu-ben publikált országos középszámokra támaszkodhatunk. Mire egy ujabb év vonulási jelenségeinek fel- dolgozásával a nagy közönség elé lepünk, re- méljük, hogy a pontos feldolgozás említett se- gédeszközeivel* már teljes mertékben rendel- kezhetünk. Térjünk most át összehasonlító táblázatainkra. * A Compte i-'-iiilu 111. kötete Herman Ottó fel- dolgozásában munka alatt van, s 181)5 végéig minden bizonynyal elhagyja a sajtót. — Az ojvc. meteor, in- tézet pedig 1895-től fogva az összes szükséges adatokat irott kivonatban bocsátja a M. O. K.-nak rendelke- zésére. Bergteidjung auf grofje Ta teure i ben ba fier te üDíitteíjabíen ftiibt. — SBir muffen aitfieioeiu nod) jenen Umftanb betonen, ban mir in biefent Ber gleidje nur bie «roirflidjen 3u8°&gel {" — *")'> Pu' «Turd),uïa,Ier» (+*+) ; unb einige (größere S5aten= reiben aufmeifenbe) «getegentlidj überwinternbe» (•*&>) Sitten miteinbezogen baben. (io finb nam lid) (jeute erft bie Taten biefer Strien jur geffc fteQung non Hiittel mblen geeignet. ©djabe, bafi unfer Snftttut bie Beurteilung beò 3uge§ nid)t fd)on better auf ©runb meteor. Erfäjei= nungen noüjieben fomite, unb bar, nur bie Ber gleidjung ber l'iittel.mblen nidjt fo bemirfen fonn= ten, bafi bie llnterfcbiebe ganj püuftlidi «in Sagen» auegeprägt werben f bunten. — Unfer Ijifunïfdjeo SanbeS Diatei'iale ift aber nod) niebt gän^lid) fritifd) bearbeitet; eo ift erft jebt in Sírbeit n.J.: für ben III. Banb beo Compte rendu beo II. int. orniti), tìouiireffeo. ©amit alfo jene allge= meinen Sanbeö=9JUtteI, roeldje mir jent nur jum momentanen ©ebrauef) unb nur jur Drietti tierung feftftellteu, mit jenen Rütteln, mekbe und; grünbtidjer Bearbeitung int (iontpte renbu III. Banb (ein gunbementaf=2Beri für bie ungatifdjen 3ugg5$8erí)aítnífse) uidit in ©egenfajj geraten mögen, unb baburd) feine Berwirrung bernante bradit werbe — fanben mir eo für angezeigt: biefe beute uod) uidjt gän^ltd) ueridfdieben, momentan feftgefteűten Sanbeê jJi'ittet nidjt 511 publizieren. 3m ©egentljeil, mir mäblteu lieber jenes weniger präjiefe Berfabren, welcfjeë bie eueutucllen Unter= febiebe auf (3—9) (10—16) u. f. w. Sage febt, mit einem SBorte eber «in äBodjen» auobriieft. Bom allgemeinen Verläufe bes 3u9e§ Siebt aud) biefeö BerfaÇren ein nod) genägenb unmittelbares Bilb. 28a§ aber bie etnmtitellen Heineren Àebler anbelangt, föniien biefe erft bann, wenn bie fun bamentale SIrbeit fdfon erfd)ieneu fein wirb, auf ©runb ber feftgefteűten Sanbeâmittel corrigiert werben. ©obalb wir nädifteuo mit ber Bearbeitung ber 3ug§=@rfd)einungen eines folgenben ^afyxeè vox nnfere Sefer treten, böffen mir über bie ermähnten .sniffò -\liittcl ju einer pünitlidjen Bearbeitung oer fi'uten ju tonnen. * Hub nun mögen bie Tabellen felbfi folgen : * Compte rendu III. 55b. ift unter..ber gebet Otto ^erman'S in 2lr6cit, unb erjdjetnt biö ©übe 1895 gems gewif;. — ©in üluöjug uotfjioenbiger meteor. 2lnga6en bei g eg en wirb uon ber fön. ung. meteor. ©entrab-Slnftalt uon 1S!)5 an ber U. .0. ©entrale jäljvtid; jut äietfiigung gcftelü werben. (59 Az 1894. évben az országos ígm 2>aljre 1894 finto früher középszámnál korábban érkeztek, alo baê SanbeSmittel anaeíommen. Napok száma 3a()l ber Sagen A következő fajok 2>te folgenbe Sitten Napok száma 3al)l bet Sagen A következő fajok Sie folgenbe Sitten 34—31 < — y Aythia ferina 16—10 *•€>-> Scoli ipa \ rusticola nappal ■* — y Anser einereus nappal -< — >■ Cotile riparia korábban licit 34—31 korábban licit 16—10 •< — y Lanius minor < — >• Milvus ictinus Összesen 2 faj Tage früíjer Sufammen 2 Strien Tage früljer < — > Totanus glareola ■< — y Ardea purpurea 30—24 -í — > Ciconia nigra < — y Oriolus galbula nappal ■* — >- Datila acuta < — >■ Totanus ochropus korábban •< — ► Podiceps niijricolUs -< — > Upupa epops 3Jlit 30—24 <-r+ Mareca penelope ■<-&> Alauda arvensis Tage früher < — > Philoniachus pugnax -< — > Ardea cinerea Cercbneis tin_iuncula Összesen 5 faj ■< — >- Platalea leu . rodia ,3ufammen 5 älrtert Összesen 23 faj 3ufammen 23 Strien 23—17 ■< — y Ardea garzetta nappal korábban < — > Sturnus vulgaris < — > Lusciniola melanopogon 9—3 ■< — >■ Grus cinerea 3Rtt 23 — 17 ■< — >■ Nyroca leucophthalmos nappal * — >■ Nyctiardea nycticorax Tage früíjer ■*-T^r Gallinago major korábban •< — >- Erithacus luscinia < — y Graculus carbo Mit 9—3 ■< — >■ Ficedula sibilatrix < — y Hydrochelidon fissipes Tage früher < — >- Querquedula crecca ■< — y Monticola saxatilis * — >■ Accentor modularis ■< — y Vanellus cristatus ■< — >■ Botaurus stellaris -< — >■ Pratincola rubicola ■<-&> Gallinago scolopacina < — >■ Sylvia ciunica -< — >■ Ortigometra porzana ■< — > Tringoides hyp.oleucus < — ► Podiceps griseigena ■f — > Coraeias garrula < — > Euticilla phoenicura < — y Motacilla flava < — >■ Sylvia atricapilla < — >• Turtur auritus -< — >• Erithacus cyaneculus +¥-> Numenius arquatus ■*&»• Erithacus rubecula < — >- Pratincola rubetra -«-^> Gallinago gallinula ■* — > Spatula clypeata < — >■ Merops apiaster < — >- Muscicapa coliaris -< — y Muscicapa parva Összesen 18 faj 3uíammen 18 Strien ■< — y Ardea cornata < — y Ardea minuta ■< — > Ciconia alba * — y Ficedula rufa 16— 10 < — >- Kuticilla titbys nappal < — > Turdus musicus < — y Fulica atra korábban ■< — > Aegialitis fluviatilis ■*— *■ Ortigometra crex ajHt 16—10 -í-e> Fringilla coelebs -< — y Ortigometra minuta Tage früher < — y Himantopus autumnalis < — y Acrocephalus palustris ■*r^y Numenius phaeopus < — y Locustella luscinioides <-e-y Totanus calidris -< — >• Milvus korschuw -« — >• Podiceps cristatus -<-&> Anas boschas Összesen 28 faj < — >■ Muscicapa grisola Stammen 28 Sitten 70 Ezeken a fajokon kívül korábban érkeztek még az alább felsorolandó fajuk. Ezek azok, a melyekről már fennebb is tettünk említést, me- lyekre nézve t. i. országos történeti adataink oly hiányosak, bogy országos közép megállapítására semmi vagy legalább is csak nagyon kétes ér- tékű alapot nyújthattak volna, s így arra sem voltak alkalmasak, hogy idei adatainkkal csak úgy hozzávetőleg is összehasonlíthatók lettek volna, mint a fennebbi 96 faj. Elejteni tel- jesen mindazáltal nem lehetett okét. mert az idei vonulás általános képéhez ők is szolgáltat- hatnak néhány karakteristikus vonást. — Meg- különböztetésül ezen fajokat, mint már említet- tem, vastag hetükkel nyomva adjuk. Síufjer Pou oben aufgejagten Sitten fini nodi inebrerò Strien früher erfcïjienen. Jene Strien nam lid), roeldje roir fd)on weiter oben and) ermähnt haben, über roetdfje jebocf) unfere biftorifdKu Slnga ben \o lüdenbaft finb, baf; fie jut Àeftftelluua. allgemeiner 8anbe§=9Jcittel aar feine ober bödjfteno eine febv jroeifelljafte Safiâ barbieten, ©ben beofjalb finb biefeiben nid)t einmal baju geeignet geroefen, um aiinäbernb oerglidjen roetben \u tonnen, ©änjs lid) fallen [äffen fonnten mir fie jeöod) nidjt, beim jum aűgemeinen Silbe beê feurigen 33etlaufeâ Deo „'lUijec. tonnen and) fie einige d)avafteriftifd)e fünfte liefern. 9Bit baben biefe Strien — mie idi fclmn ermäbnt 1) a b e - - jur Unterfdjetbung fett bnideu [äffen. Ilyen korai érkezők még a következő fajok : ©oltfje früíjcr cvfd)ienene 2írten finb nod) bie golgenben : < — ► Aegialites cautianus. <— > Aegialites hiaticula. <—■ > Ardea alba. — Igen korán ! ©ehr früí) ! « — ► Cerchneis naumanni. ■< — ► Recurvirostra avocetta. « — ► Sterna fluviatilis. — Nagyon korai ! ©eíjr früh ! ■*— >■ Sterna minuta. — Nagyon korai ! ©ehr früb! <— > Totanus fuscus. — Nagyon korai ! ©el»r früí) ! < — ► Tringa Alpina. — Nagyon korai ! ©eíjr früí) ! Összesen 9 faj. Sufauunen 9 Strien. Az eddig ismeretes országos középszámnál korábban érkezett tehát az idén mindösszesen Í05 faj. grüber aie oie bisher befanuten aűgemeinen £anbeâ=9JiitteI finb alfa heuer inoiui'ii'iiiil 105 -Jlrliii erfdiíeuen. Egy-két nap differentiával az országos középszámnak megfelelöleg érkeztek 1894-ben a követ- kező fajok : 3Rit 1—2 2 Acrocephalus arundinaceus. •* — *■ Coturnix dactylisonans. -< — > Cypselus apus. < — ► Motacilla alba. *&> Podiceps minor. < — »-Acrocephalus turdoides. — (=)•* * Az egyenlőség- jel ( = ) annyit jelent, bogy az illető faj idei középszáma egészen megfelel az eddig ismert országos középszámnak. * 2)oë ©letcÇiirigâsgeicfien (=) 6cjetcÇnet jene Sitten, bei welken baá feurige -MiUH bem Sanbeâ=3RitteI doII= Eommen ciitfprid)t. Lanius collurio. — (=). Muscicapa atricapilla. — (= Serinus hortulanus. — (=). Yunx torquilla. — ( = ). Fuli. r cristata. Hirundo rustica. Sylvia cinerea. Tringa minuta. Tringa subarquata. Összesen 15 faj. 3ufammen 15 Sitten. 71 Az 1894. évben az országos középszámnál későbben érkeztek, íym Sctfyre 1894 [inb fpiiter aïs bac £anbeë=9Jcittel angeïommen. Napok száma 3al)( ber Xagen A következő fajok Sie folgenbe ílrten 10—16 nappal későbben licit 10—16 Tage fpiiter 3 — 9 < — >■ Ánthus campestris '■' 9 nappal < — > Cercbneis vespertina nappal későbben < — > Ckelidon urbica későbben 2)iit 3—9 +e> Columba oenas SDiit 3—9 Tage fpiiter ■* — > Eritbacus phüomela Tage fpiiter < — > Sylvia bortensis < — > Sylvia nisoria < — > Acrocephalus phragmitis ■* — > Locustella fluviatilis -< — > Locustella naevia < — > Alauda arborea* < — y Circus macrourus < — > Falco subbulco < — »- Saxicola oenanthe 17 22 -i — y Columba pammbus nappal <-^ Cueulus canorus későbben < — >■ Aquila naevia Wat \1 — 22 -*©> Buteo vulgaris Xaa,i fpiiter ■< — > Caprimulgus europaeus ■< — y Gallinula chloropus -<-&> Rallus aquaticus ' A javított középszám alapján. * Stuf ©ruiib bei Dcvbejfertm SKittelg. Napok száma ^at)í ber Sagen A következő fajok Tie folgenbe 2lrten Hypolais icterìna Querquedula circia Összessen 23 faj 3ufammen 23 Strien ■ Chaulelasmus streperus ■ Antbus triviális ■ Antbus pratensis Circus aeruginosas ( (sszesen 4 faj ,3ufammen 4 Strien -«-e* Circus cyaneus -< — >■ Cireux pygargus < — > Motacïlla boarula < — > Ficedula trocbilus Ibis falcinellus Összesen 5 faj oufamiiu'ii 5 Sitten Ezeken kívül még egy faj : Aquila clanga, melyről országos középszámunk nem lévén : késésének aránya nem volt hozzávetőleg sem megállapítható. Az idén tehát az eddig ismert országos közép- számnál későbben érkezett mindösszesen 33 faj. Ha már most táblázataink eredményeit ösz- szefoglaljuk, kitűnik, hogy az idén : áttelelt— ... ... ... _._ 14 faj, az országos középnél korábban jött 105 « « « « nek megfelelöleg « 15 « (( « « nél későbben « 33 « Az Í894. tavaszi vonulás általános jellege tehát határozottan, túlnyomólag korai, a mi az év általános meteorológiai jellegének : a rend- kívül enyhe lefolyású télnek minden tekintetben megfelel. Síufjerbetn nod; eine 9trt : Aquila clanga, Dort roeidjer wir fein ScmbeS^-Kittel boben, bem= nad) ba§ SSer^äitmß ibrer iierfpätnng nidjt einmal beiläufig feftguftetten mar. ©pater ale bie btéljet befannten allgemeinen £anbe§=2Rittel fínb (jeuer hicrtoinuiiiit 33 Slrtcn erfdjtenen. SBenn mir nun bie 9tefuttate unferer Tabellen jufammenfaffen, ergiebt es fícf) flar, bafj better : 14 Strien überunutert Ijaben; 105 « fruì) er 15 « entfpredjenb — unb 33 « fpäter eingetroffen finb, alô bies iinfere aligero. fîanbeê= íliitteijaíjlen angeben mürben. Tier Gfjarafter bes 1894=er grüíjjaf)ro= jugea í ft bemnad) eutfdjieben unb über= roiegenb fritb, mas bem allgemeinen mete= orologifdjen ßtjaraftcr bes 3a^reê: bem aufeerorbentlid) miiben SBiuter r>oílfom= men entfpridjt. 7-2 Feltűnő, hogy a korán érkezők között vannak majdnem az összes vizi és mocsári fajok ; kés- tek ellenben az Anthus-ók s csaknem az összes ragadozók. Az 1894. tavaszi vonulás lefolyásának hü fel- tüntetése végett adnunk kell még azt is, hogy mennyi időre volt az egyes fajoknak szüksége az idén Magyarország területének megszállásá- hoz. Természetes, hogy eme napok számát az érke ■) unb bte SEBintergäfte (■***) nicht mttinf>e= griffen ftnb, roeil ftet) biefe Strten bei uno nicht nieberlaffen ; — non einer iìejetuing ibrnfeito fann beinnad) nid)t bie 9ìebe fein. Magyarország területét az 1894. évi tavaszi vonulás alkalmával megszállták. Ungarns Territorium babén uiá'bvcnb beo Avubjabro-^tujeo i. 3- 1894 6eftebelt. A következő fajok Sie folgenbe íttíeu Nap alatt A következő fajok Nap alatt Sinnen iCagen Sie folgenbe Sitten Binnen logen 64 Ficedula trocbilus __ . .. 38 63 Spatula clypeata.. 38 (il Pbilomachus pugnax ... 37 59 Tringoides bypoleucus 36 58 Coturnix daotylisonans... 35 57 Saxicola oenautlie .__ 35 53 Hirundo rustica .. 3i 53 Lanius minor 34 53 Muscicapa atricapilla.. 34 52 Nyctiardea nyeticorax ... 34 50 Lanius collurio ... 33 50 Muscicapa parva _._ ... 33 50 Totanus calidris.. 33 48 Alauda arborea 32 48 Ardea cinerea ... ... 31 41 Sylvia atricapilla ... ... 30 44 Columba oenas___ 2!l 44 Cypselus apus . ... 29 44 Locustella naevia 2'.) 44 Anas boscbas.__ ... __. 28 43 Pratincola rubicola ... 28 42 Sylvia cinerea _ _._ ... 28 42 Sylvia bortensis... ... 27 41 Sylvia curruca . ... __. 26 3!» Ciconia alba. 25 39 Fringilla coelebs 25 A következő fajok ©ie folgenbe Ülrten Nap alatt Sinnen lagen Fiilica atra ... ... Turtur auritus ._. ... Quequedula crecca.. Mareca penelope Sturnus vulgaris . _ Hydrocbelidou tissipi is Cercbncis vespertina Pratincola rubelra Totanus ocbropus... _ Botanrus stellaris Cercbncis tinnunculus . Circus cyaneus ... Gallinago scolopacina . Datila acuta . ... ___ Turdus musicus ___ Ardea purpurea Chelidon urbica ... . Cotile riparia ... Motacilla Hava. ___ . Sylvia nisoria ... ... Eritbacus rubecula . Anser cinereus ... Totanus glareola ... liuticilla phoenicura __ Coracias garrula Cuculus canorus Ruticilla titbys. ___ _. Accentor moduláris ... Ficedula rufa... Motacilla alba ... ... Scolopax rusticola... .. Caprimulgus europaeus Alauda arveusis ... Columba palumbus Locustella luscinioides Acrocepbalus turdoides Yunx torquilla. ... Circus aeruginosas ... Ortigometra crex ... _. Erithacus pbilomela... Muscicapa grisola ... ._ Antbus triviális _ Ardea minuta.. ... Ficedula sibilatrix Aegialitis fluviatilis. .. Eritbacus luscinia ... Vanellus eristatus... .. Upupa epops ... Oriolus gabbala Eritbacus cyaneculus . Locustella fluviatilis 25 24 24 23 23 22 21 21 21 20 20 1!) 19 17 16 14 14 13 12 73 Az ingadozás fajok szerint, mint látjuk, igen nagy, s nem felel meg mindenben az egyes fa- jok röpülési sebességének. — Ma még különben ezen táblázat alapján messzebb menő következ- tetésekbe nem bocsátkozhatunk, hanem csakis azért állítottuk össze, hogy ezen alakjában év- ről-évre kimutatva a terület elfoglalásának ide- jét, ú. n. «Megszállási idő», bizonyos megszál- lási differentiák idővel talán állandóknak fog- nak bizonyulni; s ha már a több évi tapasztalat által igazolt állandó alap megvan, minden- esetre némi biztossággal indulhatunk el a ható okok kikutatására. — Első feladatunk minden- esetre — mi legalább úgy fogjuk fel — a vonu- lás összes jelenségeinek fixirozása, mert ha még magát a jelenséget sem ismerjük, hogyan fog- hatnánk az azt létrehozó okok kutatásába. — Módszerünk ezen «megszállási idők« megálla- pításánál is — és ezt már itt előre jelezzük — természetesen csak a több évi eredmények alap- ján kiszámított középszámokkal való eljárás lehel. S most áttérünk utolsó táblázatunkra, mely az 1894. évi középszámok alapján azt a hogy úgy nevezzem: «naptári sorrendet» van hivatva feltüntetni, a melyben az idei vonulás alkalmá- val madárfajaink sorakoztak. Hivatva lesz ezen kimutatás idővel azt feltüntetni, hogy mely fa- jok azok, a melyek többnyire egy időben érkez- nek hozzánk, s melyekről ennélfogva talán az is kisül, hogy vonulásukban — legalább itt ná- lunk — együtt tartanak. Az ilyen «együtt-érkező» madarak pontos ismerete ismét egy igen erős kritikai fegyvert ád kezeinkbe. Ha t. i. valamely faj érkezési adatai szokatlan eltérést mutatná- nak, egyszerűen a vele ne gyűlt- érkezők» vonu- lásához kell viszonyítanunk, s ha ezek is hason jellegű eltérést mutatnak, akkor az eltérés ac- ceptálandó lesz, sőt a vonulás általános szem- pontjából határozott nyomatékkal bír; ha ellen- ben csak egyetlen egy faj rendellenes s az «egyiltt-érkezők» normálisak, közel áll a fel- tevés, hogy megfigyelési hibával van dolgunk. De még más igen fontos dolgoknak is nyo- mára vezet az ilyen «együtt- érkező» fajok pon- Aquila. II. Sie ©djroanfung ift — mie mir telién, und) öen Strien eine beträdjtticf) grofie, uno entfpriajt rvicfjt in jeber Slidjtung ber jÇtugâgefc^tDtrtbigfett. petite motten mir uns übrigens auf ©runb biefer Tabelle in loeitgeftenbe ßonclufionen nod) nid£)t etnlaffen; wir Ijabeit biefelbe nur besljalb jufammengefteHt, um in biefer ©eftaít bie erforberlidje 3eit gur 23efe= feung beo Serratila, ben fogén. «fflcfe|imgg-,3rit- rtutut» jäfirtid) erfidjtítá) madien unb Dergleichen 311 fönnen ; oielleidjt toerben fid) mit ber Qát ge= roiffe 33efe|ungë=SHfferenjen ah confiant erroeifen. ©rfí roenn mir bie confiante — burd) bie ©rfat)= rungen mehrerer Saíjre erprobte Safiê rjaben, fönnen mir mit geroiffer <3id)erf)eit jur gefìfìeHung ber Urfad)eu ber ©rfdjeinung fdireiten. Unfere erfte aufgäbe ift jebcnfalíö — mir faffen eô roenigfteiiô fo auf — baê girieren fämmtlic^er Ërfdjeinungen beò 8"9eS; oenn beimr mir bie (£rfd)einungen felbft nidjt fennen, fönnen mir aud) jur gefìjtellung ber roirf'enben Urfad)en nicrjt fdjrevten. 2Bir muffen es fd)on im Zorane betonen, bafs unfere SDletijobe aud) fjier: bei ber geftftellung beê «ürícbuugs- 3citritMnic5» eb enfatici nur auf ein — aus mehreren 3 n § r e u feftgeftettteê SDlittel ba= fieri m erb e 11 faun. Unb nun möge unfere leljte Sabette folgen, roekbe auf ©runb ber 2Rítteííaí)Ien won 1894 jene — fojufagen — «£alenbarifd)e 9ieii;en= folge» barjuftelicn berufen ift. Siefer 2luSroeis roirb jene grage 511 beautmorten [jabcn : roetdje Strien fonimeli meiftentíjeils 511 fetter $eit [)([ un§ an? roorauê fid) bann üielieidjt aud) jenes ergeben roirb, bafi fie — bei uns menigftenê — roáíjrenb iijres 3u9eô jufammen fjaíten. 3)ie ©rïenntniê biefer «3ugê=Saineraben» giebt une roieber eine feljr ftarfe fritifdje SBaffe in bie ßanb. äßeim näfjim [idi bie 9infunftâ=2lngaben über eine geroiffe 2lrt, eine ungeroöfjniidie 2tbroeid)iing jeigen füllten, brauchen mir biefe Siri nur mit bem guge ifjrer «3ugê=Ëameraben 311 Dergleichen; menu nun biefe ebenfalls eine gieicfje 2Ibroeidjung jeigen, fo ift jene itidjt nur aeeeptabei, foubern nom alíge= meinen ©tanbpunfte beS 3uoè=^ei'taufeê / eni: fd)ieben trou grofjer 2Bid)tigfeit ; menu bagegeii nur bie Slngaben über eine 2lrt abnorm finb, jene ber 3ugë=Ëameraben jebod) normal erfdjeinen, fo ftetjt bie 5ßorau§fe|ung naíje, baJ3 mir es mit einem Seobad)tuuge=$eí)íer ju tijun ijaben. Sie püufttidje territoriale Ëen.ntnifj biefer 3ugs4?ameraben fütjrt uns aufjerbem aud) au= 10 74 tos territoriális ismerete. Általánosan ismert do- log ugyanis, hogy nálunk Magyarországon a Scolopax rusticolának egyik legbiztosabb elő- hírnöke a fehér barázdabillegető (Motacilla alba). A mint az első barázdabillegetőt megláttuk majdnem biztos, hogy már a Scolopax rusticola első példányai is itt vannak, vagy legalább pár nap alatt beköszöntének. Nos tehát Svédország déli részén ez az érkezési viszony már nincs meg; ott már a Motacilla ca. két héttel később érkezik meg, mint az erdei sneff* Valahol út- közben tehát a gyorsabban vonuló Scolopax eléri eddigi előhírnökét s avval együtt-érkezővé válik, majd még tovább el is hagyja, s ö lesz amannak előhírnökévé. Ha már most az egész vonulási lit mentén csak legalább minden foknyi területről bírunk egy-egy vonulási naptárt, úgy pontosan meg fogjuk állapithatni azt, hogy há- nyadik foknál kezdődik bizonyos fajok együtt- érkezése, meddig tart, s hol hagyják el egymást, s hogy a gyorsabb fajok hány fajt hagynak el vonulások alatt és hol? Ezen viszony változá- saiból calculálhatunk azután nemcsak az egyes fajoknak a vonulás alatt kifejtett sebességére, hanem az egyes fajok együtt érkezési: tehát találkozási pontjainak ismerete s nyomon köve- tése a vonuló fajok útirányát is mindenesetre sokkal biztosabban jeleli meg, mint az eddig követett methodus, mely pusztán aviph;enologiai adatokra támaszkodik. De másrészt miután majd érkezési naptárainkból látni fogjuk, hogy egyes fajok útj okban más nagy distantiákkal előttük járó fajokat egy bizonyos ponton nem csak elérnek, hanem útjok további folyamán el is hagynak, mintegy kézen fekszik a kérdés : mi lehet ezen jelenség oka? Az-e, hogy ama gyor- sabb röptű fajok — ezen képesség tudatában — később indulnak talán útnak ? Mert ha ez nem áll, hanem az indulás egy időben történik meg, akkor logikusan csak az következtethető, hogy a gyorsabb röpülésü fajoknak sokkal messzebb fekvő déli vidékekről kellett útnak indulniuk. Máskép bizonyos pontokig kimutatott késésük nem volna kimagyarázható. — S ugyancsak ezen alapon (t. i. az érkezési naptárak segítségével) * Lásd : Dr. Julius Hoffmann : Die Waldschnepfe Stuttgart, 1S87. p. 123. bevon febr roidjtigen ©adjen auf bie 3pur. Go ift nábmlidi eine allgemein beïannte ïbatfadie, bafj bei une in Ungarn ber fidjerfte Vorbote ber 3Batb= fdmepfe (Scolopax rusticola) bie ÏÏSeifïe 33ad)= (ìetje (Motacilla alba) ift. Sobalb mir bie erfte Sacfiftelje erblitfeu, tonnen nur beinahe fidier oorauëfefeen, bafj bie elften SSorpoften ber SBaIb= fdinenfe ebenfallë fajon bei una uerioeilen, ober menigliene balb barauf anfommen roerben. $311 <2üb=Sd)roeben nerba it eè fid) f droit anberê. Sort erfdjeint bie 33ad)ftelse ea. 3 SBodjen fyciter alo bie 2Balbfd)ne»fe. * Srgenbroo unterwegs mufj alfa bie fdmeller ftiegenbe SBalbfdjnepfe itjren bisherigen darboten einluden, unb roirb 511 feinem 3ll9èî Kameraben, nod) weiter nävblid) mufj fie iím fogar überluden, unb roirb nadiber (le ber imrbote beo beò anberen. Sßenn mir nun nom ©efammt=©ebiete beò 3u9e§ fon einem jeben SBreitegrabe roenig= fteuo einen 3uga=$ctíenber befugen roerben, fönnen mir and) denUid) fidier feftftellen, unter roeldien Sreitegraben bie 3llßo=Eainerabfd)aft geroiffer Strien beginnt, mie meit fie bauert, unb um fie roieber aufbort ; fo mie eo audi feftgeftellt roerben faun, mo unb mie nie! Vitien bie fonft flüchtigeren älrten unterroegê ein= unb überboten ? 2lu§ ben 33er= änberungen biefeô SSeríjaltntffeő fönnen mir bann, nidit nur auf bie 3"g§=®ef djroinbigfeit ber einzelnen SSogelarten fd)lief;en, fonbern bie ©rienntmfj unb bie ©oibenj=^a[tung aller jener Segegnungêpunïte beroeríftettigen, roo fid) bie oerfdjiebenen Sug^ögel roábreub beo 3u8eë treffen. 25iefeë roürbe bie sJìid)tima. ber euentuelleu 3ugftrafjen jebenfallo mit uiel größerer Sidierbeit, begeidjnen, alo bie biober befolgte 2Jletf)obe e§ oermag, roeldje fid) nur auf allgemeine ouipboenoloajfcbe Slngaben ftü(5t. 2lnber= feite, roenn mir ano ben uorbanbenen 3"fl8 ftalen beni féljen roerben, bafe einzelne i'liten anbere meit üor iljnen jtefjenbe arten nidd nur einboleu, fon= beni auf bem ferneren SBege fogar jurüdlafien, bann roirb fidi bie folgenbe [Çrage non felbft erge= ben : roaê faun bie llrfadie biefer Grfcljeinung fein? — 23recben melleid)! bie flüchtigeren Strien aunt 3»öe fpäter auf? S)enn, im Àalle bieo nidit fo ift, unb ber 3(ufbrud) 311111 3uge gleichzeitig gefdüebt, fann logifdj nur gefolgert roerben, òa\ì bie flüdjtb geren 3lrten oiel weiter aus bem ©üben iijren 3Beg beginnen niüfUen. SlnberS fann dir ^uriicfblcibcn bis 311 einer geroiffen SJiftanj nidit erflärt roerben. — 2>l)ve giua,ôgefd)roinbia,feit (mit fèilfe ber 3U8§: * Vide: 2r. Slittila Hoffmann: 2)ie 3Balbfcf)iie|>fe. Stuttgart, 1887. p. 123. 75 kiszámított vonulási sebességüket ismerve, több- kevesebb biztossággal talán azt a déli széles- ségi fokot is meg fogjuk idővel állapíthatni, a honnan bizonyos sebességgel haladva indulniok kellett, a hol tehát ezen fajok téli tanyája lesz keresendő. A mint látjuk, az érkezési naptárak kapcsán a kérdések egész sorozata vethető fel s nyer idő- vel talán megoldást is, még pedig épen azok a kérdések, melyek a vonulás legkevésbbé meg- közelített s legnehezebben megoldható pro- blémái. Igaz, hogy a kérdés ily messzemenő ku- tatásához egy országnak — habár évről-évre kidolgozott — érkezési naptárai nem elegendők. Ehhez okvetlen szükséges, hogy évről-évre és pedig egyöntetű és kritikai eljárással kidolgo- zott érkezési naptárakat publieáljon a maga területére nézve minden ország. Nekünk magya- roknak az egész kontinens vonulási adatainak rendszeres feldolgozása nem állhat feladatunk- ban ; ezt — tekintve az óriás anyagot — sem anyagilag, sem szellemileg nem győznénk. A magyar állam megadta az első impulsiv lökést, mikor az Ornith. Központot felállította, s a Központ is teljesíté kötelességét, mikor az összes magyarországi adatokat módszere értel- mében feldolgozta s ezentúl évről-évre feldol- gozza, — a többi már azután nem tőlünk függ. De eredményt a tudomány csakis úgy érhet el — az már ma is világos előttünk — ha a munkából egyaránt kiveszi részét minden nép, minden ország! Slalenber) fennenb, roerben ratr mit meHjt oberroeni= ger òtdjerfjeit mit ber 3eit oielíeidit and) jene 33reitegrabe bejeidjnen tonnen, roofer fie, mit einer gemiffen ©efdjroinbigfeit fortrikíeno, foinmett müßten, mo alfo bie 2Binter=Cluarttere biefer 2írten 311 fudjen fein roerben. 2Bie roir felien : fönnen anf ©runb ber ^UQè- Ëatenber gange Steifjen non fragen aufgeworfen werben, nnb biefe roerben tnelfeidjt mit ber gát and; eine iluft'tärung finben, unb jroar gerabe jene fragen, roeldie bie am fdiroerften jugänglicfieu unb am roenigften gelöften problème beê §Bogeí= jngetì bitben. @§ ift roafjr, baf? 311 einer fotd)en roett= greifenben Sefjanblung ber grage bie 3ugô^alen= ber etnee Sanbeô — roenn and) jäfjrlidj bear= bettet — nidjt ausreißen. iSbeii befjroegeii ift eő unbebingt uiitfjtg, bafe ein jebeê i'anb auf eigenem ©ebiete földje 3itgo=)ilaíenber jäfjrlid) — nnb jroar anf ©raub etneo eíníjeitíidjen, fritifdjen aSerfab> rene oerfafjt, publiziere! $ür tinó Ungarn fann eő nidjt Slufgabe fein bie fnftemattfcfje Bearbeitung ber 3l|9oöateit beò gangen Continentes burdjju= ftiliren; bagu reichen — ba§ riefige SDÍateriaíe in Setradjt gebogen — roeber uufere materiellen, nod) fonftige 3JHttel ano. Sie ungarifdje Regierung gab ben erftett Smpufô btirdj Creating ber Ung. Drn. Centrale nnb bie (Sentrate íjat ifire ^?ffid)t erfüllt, roenn fie bie ungarifdjen S)aten im ©inné iEjrer sDiet()obe bearbeitet, nnb and) ttinftig jäfjrlid) bearbeiten wirb, — baë 3Bettere fjängt ittdjt mefjr con imo ab. Sie äBiffeitfdjaft fann aber — unb ba§ ift nnfere fefte Ueberäeugttng — nur bann ein ber 9.Bid)tig= feit ber ^rage entforecfjenbeê roiirbigeő Síefnltat erjielen, roenn jebeë SSotf unb jebeë Sanb feinen Ülntljeit an ber Arbeit übernimmt unb [oft. 10* 76 Magyarország vonulási naptára 1894-re. litigarne .Ingo -Haknbcr für b. 3- 1894. Az érkezési dátumok- ból levont országos középszám 1894 £aní>e§=S0litteI ber aínfunfístage Madárfaj Ser folg. SBogetatt Februar 13—14 « 15- Hi « 20 « 20-21 « 25 « 26 « 20 Martins 1 « 2—3 « 2—3 « 3-4 « 7 « 9 « 10 « 12 (( 14—15 « 15 « 16 « 16—17 (( 17 « 19— 20 « 20-21 « 20—21 « 22 « 22 23 (( 23 (1 23—24 « 20 f 26 « 20—27 « 27 (( 27—28 <( 27- 2s « 27—28 « 2g 29 « 28—29 <( 29 « 29 Április 2 « 2-3 « 2—3 ■*-©> -<-&> <-&> <-&> Anas boschas Sturnus vulgaris Turdus pilaris Anser cinereus Golumba oenas Ala uda arvensis Fringilla coelebs Vanellus cristatus Numenius arqua tus Turdus musicus Datila acuta Motacilla alba Mareca penelope Querquedula crecca Golumba palumbus Alauda, arborea Philomachus pugnax Scolopax rusticola Fulica atra Aidea cinerea Gallinaio scolopacina Cercbneis timuncula Tra ti nei ila rubicola Totanus calidris Spatula clypeata Erithacus rubecula Accentor modularis Euticilla titbys Totanus ochropus Aegialitis fluviatilis Ciconia alba Botaurus stellaris Bucephala clangala Ficedula rufa Circus evaneus Motacilla flava Ruticilla phoenicura Upupa epops Trat incola rubetra Totanus glareola Tringoides hypoleucus ■ kezesi dátumok- bél levont országos középszám 1894 Snubcs ì'ittti'l bei _3tnfun{tätagc Madárfaj ber folg. Üogclovt Április Maius 3 3 3 3 3 ! 4—5 7— s 9—10 11 11 — 12 13 13—14 14 li 15 15—10 17—18 is 19 18—19 19 19—20 20—21 21 21 21 21 22 23 24—25 24—25 20—27 27 27 27—28 29 29 29 30 1—2 0-7 12 ■->■ Anthus pratensis -*■ Circus aeruginosus -> Erithacus cyaneculus ->Turtur auritus ->Hirundo rustica -> Ardea purpurea -> Sylvia curruca -> Nyctiardea nycticorax -> Hydrochelidon fissipes -> Yunx torquilla -v Ficedula sibilatrix -»-Erithacus luscinia -> Antlius tri\ ialis -»-Saxicola oenanthe -*■ Locustella luscinioides -> Sylvia atrieapilla -> Ficedula trochilus -> Chelidon urbica -> Cotile riparia ->■ Erithacus philomela -> Muscicapa atrieapilla -> Muscicapa grisola -> Cerchneis vespertina -> Coracias garrula -*■ Cuculus canorus -> Lanius minor -> Coturnix dactyHsonans ->■ Acrocephalus turdoides -*■ Caprimulgus europaeus -> Sylvia cinerea -»-Lanius collurio -> Sylvia bortensis -> Oriolus galbula -> Locustella naevia -> Muscicapa parva -> Ortigometra crex -> Ardea minuta -> Sylvia nisoria -> Locustella fluviatilis -> Gypselus apus 77 S most még csak egy dolog volna hátra. Azon elvi jelentőségű mozzanatok megvitatása, t. i. a melyek a vonulás eredményes megfigyelése czéljából nézetünk szerint el nem hanyagolha- tók. Nélkülök a vonulás teljes és hü képét adni, teljes lehetetlen, s az idei vonulás feldolgozásá- nál ezen dolgok közül nem egynek hiánya oko- zott nagy nehézségeket. Eleinte nem voltunk egészen tisztában, hogy itt tárgyaljuk-e ezen dolgokat vagy pedig azon « Felhívásban», me- lyet a vonulás egyöntetű végrehajtása érdeké- ben megfigyelőinkhez az Aquila ezen számában külön intézünk. Végre is azonban az a vélemény döntött, hogy az egyöntetű megfigyelés feltételeit két részre oszszuk. Azon követelményeket, melyek tisztán csak a megfigyelés külalakjára vonatkoz- nak, adjuk a « Felhívás » -ban, mindazokat pedig, a melyek elvi jelentőségűek itt: a vonulás álta- lános feldolgozásánál tárgyaljuk le, nemcsak azon szorosabb kapcsolatnál fogva, melybeu ezen dolgok a vonulás lényegével állanak, ha- nem azért is, mert a tapasztalat évről-évre ujabb és ujabb momentumokat vethet felszínre, s azok évről évre ezen rovatban publicálva, fel- dolgozásunk zárszava idővel a helyes és rend- szeres megfigyelés elveinek biztos repertóriu- mává válik. Ezen feltételek a kővetkezők : Í.Sem a tavaszi, sem az őszi megfigyeléseknél nein elégséges az első érkezés, illetve az utolsó mutatkozás megjelelése. — A vonulás helyes megitéléséhez a vonulás egész képét ismernünk kell, az első «előhírnökök» megérkezésétől kezdve mozzanatról- mozzanatra a vonulás befe- jeztéig, melynek a párokra szakadás, illetve a fészkelés kezdete: a legbiztosabb jele. A meg- figyelés ilyen keresztülvitelének mintáját lásd a •'Felhívásban ». 2. Ahol ennek keresztülvitele lehetetlen, ott az lenne pontosan megjelelendő, hogy a dátum az első érkezőkre vonatkozik-e : « előhírnökök», vagy már csapatosan érkezik-e az illető faj : «fővonulás». llnb nun märe nur nod) cine übrig, u. jio. : bie Befpredjung jener prinzipiellen ÜJlomente, roeldje — nad) nnferer -Dieiitung — jur erfolgreidjen Beob; adjtung beo 3u9eâ n^jt oetnadjiàffigt roerben bürfen. Drjrte biefelben ift es unmögiid) ein ganzes nub treno Bilb boo 3u9eë 3U geben, nui fjaben voir roäbrenb ber Bearbeitung beò fjeurigen 3ll9eô marnile jener gactoren empftnblidj Dermici. — 2Sir waren anfangs nid)t ganj im Klaren, ob roir biefe ^actoren liier ober in jener « "Bitte » beljatu beln Jollen, roeldje roir int iyntereffe eines eint)eit= lidjen Berfab,renê im Beobachten an unfere feljr g. Beobachter in biefem igefte ber Aquila feparat rid)ten. ©s fiegte bie äuffaffung, baf; roir bie Bebingun= gen einer einíjeitíidjen Beobachtung in pei Xljeile fonbern. Seite Bebingungen, roeidie fidj auefd)tieJ3= tid) auf bas 2leufjere ber Beridjte be.üebeu, geben roir in nnferer «Sitte», aííe biejenigen aber, roeidje nom prinzipiellen Stanbpunïte aufjufaffen finb, roünfdjen roir luer im 3uíammen^anSe mit ber Bearbeitung beò '3w* 3U beíjanbeln. Ëâ fpridjt [liefür nidjt nur ber innigere gufammen^ang biefer gactoren mit bem allgemeinen SBefen bes 3uges, fonbern and) ber Umftanb, bafj burdj bie Erfahrungen oieter ^aljre fleto neue unb and) földje Diotnente auftauten nub publiziert roerben, roeidje unfere Bearbeitungen mit ber geit 511 einem ftä)e= reit Repertórium fämmtlid)er 5)Srinjipien ber rid); tigen unb fnftetnatifdjen Beobachtung* geftatten tonnen. Sttefe Bebingungen finb bie folgenben : 1. ©s genügt nidjt gelegentlich ber %xüíy- liitgo= ober ber £erbfi=33eobaá}tung bec 3ugeô blofj bas erfte Eintreffen, refpectiue bie tefcte 21nroefen[;eit einer 3trt gu notie= ren. — 3ur richtigen Beurteilung beâ 3u9eâ muffen roir mögliájft ben ganjen Beríauf bes 3lia.es fennen, u. jto. nom Eintreffen ber erften «Borpo= ften» Bis sum önbe beë 3u9eê/ roeldjes mit bem Beginn beë 9íiftens ber beljanbeíteu Sírt erfolgt. 3ílle jroifdjen biefen beiben Serminen anftaudjenben 3ug§=©rfd)einungen finb int íEagebucfje ju notie= ren. — 5Die äußere $orm biefer üftotij^ütirung fielje in nnferer «Bitte» p. 81. 2. SBo bie SDitrd)füí)rung eines fotd)en Berichtes auf iginberniffe ftőf?t, bort roäre roenigftens pünitlicö anjugeben, ob bas gegebene ®atum bas erfte Eintreffen bezeichnet: fogen. «Borpoften» ober ob bie befjanbelte 2trt fcöon in ©djaaren er= fdjetnt: «Eauptjug». 78 3. Nagyon fontos — kivált aránylag késő, egyes adatoknál — annak megjelelése a jelen- tésben, hogy vonulási adatról vagy u. n. alkalmi adatról van-e szó. 4. Közlendő lenne minden egyes fajnál, hogy az gyakori-e a megfigyelési területen, s hogy fészkel-e ott. — A fészkelós biológiai jele EB ; azon fajoknál pedig, melyek valahol telepekben fészkelnek (pld. a gémfélék) ezígy jelzendő: H. 5. Megkülömböztetendő n jelentésben, honn «intravillán» vagy «extravillán» adatról van-e SZÓ. — Extra villán megjelenés az, mikor a ma- dár még csak a külterületen mutatkozik, de a városok belsejébe, fészkéhez még nem látogat el. így példéul a fecskéről általánosan ismeretes, hogy a hol nagyobb nádasok vannak, itt már nagy csapatokban tartózkodik, mikor a falvak- ban és a városokban benn még nem mutatkozik. Oszszel pedig megfordítva, a városokban már nem látható, mikor a nádasokban még ezrével tanyáz. 6. Ha rullimeli/ helyen ». n. «visszavonulás» észleltetnék, ez valószinü okaival együtt kieme- lendő. — Igen sokszor észlelt jelenség ugyanis, hogy bizonyos fajok korán megérkeznek, de azután hirtelen beállott zord időjárás következté- ben, visszavonulni kénytelenek; úgy hogy néha hetekig nem mutatkozik egy sem, s csak azután kezdődik quasi egy új vonulás, a mely azután többnyire igen rohamosan megy végbe. 7. Megjelelendő úgy a vonulás, mint az esetle- ges visszavonulás iránya. — Ez legczélszerüb- ben egy nyíllal eszközölhető, utána téve azon égtáj kezdőbetűjét, mely felé a vonulás irányul. Pld. «Ny. »— >- E.» = nyugatról érkezve elvonult északnak. ■ — Vagy «visszavon. »-^- I). K.» = visszavonult délkeleti irányban. 8. Ha a megfigyelők valamely fajnál nagy késést, vagy luì korai érkezést látnak, óhajtandó 3. ©§ ift febr mid) tig — 6efonberö 6 ei uc illáit ni fjmäfjig fpäten 5)a ten — 311 6e= u'icbnen: ob es fid) um cin ridjtigeâ «3ug§batum» ober aber nur um ein «21 u f e it 1 1) a 1 1 o b a t u m » I) a n b e 1 1 ? 4. (So märe bei einer jeben 21 rt bie 2ln= iiabe febr müitfdienoioertij, ob bie i'irt auf beni 33eo bad) tun go terrain «íj äu fi g» ift, unb ob biefetbe bort «Síliftet» ? — Tao biolog. ftáfytn °6S SRiftenS ift : BEI bei ben Strien, meldte in Kolonien nifteii bagegen H (3- 33. bie Wciberartcn). 5. ©ê märe im Rendite — bei Strien, meldje innerhalb ber ©tabi, beo Torfes :c. niften — auöbrüdlidi 511 be 5 e idi 11 en, ob bao gegebene Tatuili ale «^ìitmuiUan»: ober «(Sutra üillan=5Datum» an 311 fé ben ift. — ©in ©rtra= iHuan=Tatimi ift jeueo, 100 fid) bie betreffenbe 2h't erft aufìcrbalb ber ©tabi, (beo Torfes 2C.) 5eigt uno ini 2ßeiä)bilbe ber ©tabi, beim SRefte nod) nidit ut felien ift. ©0 ift es 3. 33. 0011 ber 3iaud)fd)iiHilbe allgemein befaniit, baf; fie bort, um 3íóbrid)t üorlianben ift, in benfelbcn feljött fdjaaren-- roeife auftritt, ebe fie fid) inncrbalb ber 3täbte unb Türfer jeigt. $m fëerbfte ift bao ^crbältnifj muge felírt, bie bcioohnten Drte íjat fie fclion längft uer= laffcn, finbeí fid) jebot) int Jföljricbt ttod) 31t Tati; f énben. G. Sßenn irgcnbmo cin fo gena unter «9iücf= 311 g» beo baebt et mürbe, fo märe bieo fa mint ben ma bri dici ni id) en II rf a dien in e in e tu |eben galle ausbriicfUd) 311 bejeidfjnen. — (So ift eine oft beobacbtete lSrfd)ciiuing, bafì gemiffe 2lrten 311 friib anfoutiuen, bann aber buret) einge= Itetene itiigiiuftige SBitterung roieber 311111 diM- ìitge geiiötljigt merben. So ba| ntandnnal modien lang feine biefer 2lrten fiditbar ift, unb erft fruiter ein q 11 a fi neuer 3"g beginnt, meldjer ì>ann in bei- leget feljr rafdi uerläitft. 7. (So märe — unb jroar mögltdjft in einem jeben einjetnen gatte — bie 9iidj= tu u g fomobl beò 3lUU'*, alo attcb beo 3iiicf= jugea anjugeben. Tieo märe mit einem 5ßf ette am cntfpredjenbften 31t bejeidmen, meldier mit ber ©pifce gegen bie 2lnfaiigobiidiftabeit jener dimmelo gegenb gerietet märe, in bereu Middling ber 3"9 conftatiert mürbe. 3- 33- «2B»->- 9λ mürbe heifjen : tarn von SBeften, unb 30g gegen SRorben ; ober : «9iiicf3: »->- ©D» = 30g fid) gegen ©üboften 3iirüd. 8. 2Benu ber SBeobadjter ein grofjeê S8er= fpäten ober 311 frühes Eintreffen gemiffer 79 vohia azon okok közlése, melyek ezt a rendelle- nességet nézetük szerint előidézték ; s különösen a túl korai érkezésnél a madár elejtése s azon- nali beküldése «bizonyíték» gyanánt. — ■ Az idén például a Turtur auritusnàl (L. o.) van két majdnem hihetetlen korai dátumunk Sze- gedről ; ha ottani t. megfigyelőink a madarat azonual beküldötték volna, ez által minden kétséget már eleve eloszlatnak. 9. Bizonyító példányok elengedhetlenek min- den oly fajra, melynek előfordulása nálunk kétes vagy épen ismeretlen. 10. Az átvonuló Imái ■+*•*■ és a téli vendégek- nél +*> kiváltképen fontos, úgy őszszel mint ta- vasszal, az itt tartózkodás egész idejének (az ér- kezési naptól — az eltűnésig) lehetőleg tüzetes feltüntetése. — Ezen fajok vonulása csakis ilyen adatok alapján ítélhető meg. 11. Fontos dolog a megállapított biológiai jelek territoriális alkalmazása. — Igen fontos a helyi vonulás helyes megítéléséhez azt tud- nunk, hogy az illető faj ott typikus vonuló (< — >), áttelelő (-<-&*), vagy állandó (O), vagy csak ritka vendég-e (V) . . . . etc. etc., mert ez már közsé- genkint is nagyon változhatik. Ennek megjele- lése legczélszerübben a biológiai jelek által esz- közölhető, melyek első sorban épen az ilyen kisebb területek biol. mozzanatainak feltünteté- sére voltak szánva. Alkalmazásuk főként csak így indokolt! Hogy megfigyelőinknek segítségükre legyünk, jelen számunkhoz egy-egy példány ilyen biológiai jelmagyarázó táblázatot mellé- kelünk. 12. Nem czélravezető a kalandozó megfigye- lés. — Sőt inkább fontos, hogy megfigyelőink mindig csak ugyanazon területen figyeljenek és pedig lehetőleg naponkint, mert az ornis válto- zásairól hű képet csakis így nyerhetnek. Ha pedig a naponkinti bejárás lehetetlen, legalább arra kérjük megfigyelőinket, hogy mindazon fajoknál, melyekről nincsenek egészen tisztában, hogy mikor érkezett, utána írják: «első érke- zése bizonytalan». Sírten beobaájtet, marc e§ fcbr roünfd)ene= merth, Clic Urfadjen in einem jeben einjcl; neu Jaííe anzugeben, ben en oie 2Iufjer= orbentlidjfeit nad) feiner SDÎeinung juju= fdhreiben märe; eë ifi aufierbem befonbers beim 311 frühem ©rfcheinen bie Ëinfenbung beő SSogetâ — aló Setegftüá — unbe= bingt erforbetiid). — Relier haben mir 3. SB. jroet beinahe unglaublich frühe SDaten am Sjegeb über Turtur auritus erhalten; unfere f. geehrten bortigen ^Beobachter hätten mit bem fofortigen ©infenben ber Selegftüáe einen jeben Smeifel belieben tonnen. 9. SBelegftüáe finb über eine jebe 3(rt bereit SSoriommen in Ungarn jroeifeiljaft ober eben unbefannt ift, unentbebrlidh. 10. Sei 3)urd)jüglern (*^>) unb 2Btntcr-- gäfien (+**■) ift bie mögtidjft präcife 2(u= gäbe ber ganjen 3e't be§ SSerroeilenë: som 2lnïunft§tag biê 311111 3íbjug§tage feljr erraünf dht. — 35er 3ua. bief er Strien fann nur auf ©runb fo auêgeftatteter eingaben annä= bernb rid)tig beurtbeilt merbeu. 11. ©ehr roiajtig ift bie territoriale 2ln= roenbung ber feftgeftellten biotogifäjen 3eid)en. — gur Seurtheilting ber Socaíen &e- ftattung be§ S'HU'q ift e§ unbebingt notfyroenbig 311 roiffen, ob bie behanbelte atri bort (oeo ein 3llÖ*: öogel (■*—*■), ein Uebermiiiternber (■+&*), ein feite* ner ©aft (V), ober ©tanbcogel (O) rc. rc ift; bieö fami nühiultd) fdjoit örtlich febr üer= fdfjieben fein. Sie SBejeidjnung biefer Umftänbe faun am praftifdjeften mit fold)en biologifdieu 3eid)en burdjgefübrt merben, metche eben in erfter 9teibe jur SBejetchnung ber biologifdjeit 33eroe= gungen fleinerer Greife gefäjaffen mürben. 3&re älnroenbung ift hauptfädjltd) nur in biefen Hei= neren SBerbäftmffen begrünbet! SDamtt mir 1111= feren ^Beobachtern mögtid)ft beifteben, geben mir biefer üRutnmer ber Aquila je eine Kabelle ale Seilage. 12. Sie ambulanten 33eobad)tungen füb= reu nicht 3 n m 3 10 e cfe. — %m ©egenttjeií ift eê feör nricbttg, baf3 unfere SBeobadhter möglidjft in bemfelben Kanon beobaditen, unb sraar möglidbfi täglid;; nur auf biefe SBeife fönnen fie uon ben SSeroegungen ber Dritte ein treues 23ilb befoinmeu. !yft bie tägliche Begehung ibrerfetts unmöglich, fo bitten mir unfere p. t. SBeobadhter bei einer jeben 2irt, bereit 2infunft fie nicht genau feftfteHen fönnen, ertra bemerfen 311 motten : «bafs òa§ erfte eintreffen berfelben unbefannt ift.» SO Ezzel feldolgozásunknak végére értünk. Bi- zonyára fel fog tűnni sokaknak, hogy mun- kánkba csakis a vonuló jellegű (< — ►, ■*-++, -*o>, és ■***) madárfajokat vettük fel, de felada- tunk első sorban a vonulás kiderítése. Erre pedig csakis ezen madárfajok adatai alkalma- suk, s nem akartuk az amúgy is óriás anyag terjedelmét még nias a vonulás szempontjai kW kevéssé vagy épen nem fontos állandó etc. fajok adataival is növelni és complicáhii. A mennyire az eljárás lényegébe már eddig is bepillanthattunk, az úgy is épen ellenkező irányzatot mutat; s bár még nem vagyunk vele egész tisztában, de minden jel arra mutat, hogy éppen ellenkezőiéi;: a tárgyalt fajok apasztá- sának szükségességére fognak rávinni a jövő tapasztalatai. Kevesebb, de jól megfigyelt s typikus vonuló faj alapján, de ezeket azután alaposan letárgyalva, belevonva a tárgyalás összes alkalmazható segédeszközeit, minden- esetre közelebb jutunk a vonulásnak ■ — mint természeti törvénynek — lényegéhez, mintha a kutatást óriás alapokra fektetve, az tömegével maga-magát akadályozza. Mindezt különben még a jövő van hivatva eldönteni. Szólnunk kell még az őszi adatok feldolgo- zásáról, melyet szándékosan nem ejtettünk meg. Az őszi megfigyelések ugyanis napjainkig nem csak nálunk, hanem a külföldön is a megfigye- lőknek, hogy úgy mondjam »mostoha gyermeken voltak. Mindenki fázott tőle — mint a féle ne- hezen megfigyelhető jelenségtől — s csak itt-ott találkozunk egy-néhány, többnyire nagyon hé- zagos adatsorozattal. Magyarország az 1894. évig kiváltkép szegény. Miután tehát összeha- sonlító anyagunk nincs — pedig a kritikai eljá- rásnak ez az alapja — a feldolgozásba nem mehettünk eddig bele, s nem mehetünk bele még jó ideig. Legalább 6 — 10 évre van szükség (ez azután már megfigyelőink munkásságától függ!) míg annyi adatunk gyűlik össze, hogy a szükséges támpontot az őszi vonulás megi tele- séhez is megkapjuk, a melyen mint alapon lábainkat megvethessük. Mindaddig intézetünk csakis az adatgyűjtés munkájára szoritkozhatik, a munka érdekesebb része : a feldolgozás egy szerencsésebb korra marad. S most búcsút veszünk 1894. évi vonulási jelentésünk szives olvasóitól. Azt hisszük, hogy a tétlenség vádja sem meg- .vdeniit roctren roir am ©nbe unferer Bearbeitung angelangt. — ®ê miro geroifj Stelen auffallen, bafj roir bloo bie inn gugstriebe unterworfenen SIrten (<—>, +*+, *&->, **>, uni **>) beljanbelt Imboli ; unfere Stufgabe í ft aber in erfter Steige bio .«lanino, boo o'bU'Q- Saju finb mir Stngaben über folcilo 2lrten geeignet. SBir mollon bon Umfang beò fo rote fo riefigen 9ïïateriales mit ben Angaben über nicht jiefyenber Bögel nidit uennebven unb computeren, meleto, roaS ben 3ug anbelangt, audi ol)iiel)in roeniger ober gar nidit roidjtig erfdjeinen. — 3o roeit mir une beute in bai ÜBefen bor Beofr acbtungo^Jicüiobe einen (Sinhlitf ncvfebuifen fonuten, bemeift biefer eine entgegengefefcte Tom benj; unb obgleich mir nodi nidit gang im Klaren fino, beuten beunodi alle Borjeidien barauf bin, bafj fid) bie Siot^roenbigïeit bor Verringerung bor 51t beobaebteubon älrten ergeben roirb. Stuf ©runb roeniger, aber gut beobachteter unb tnpifdjer 3ügler, unb bei âlnroenbung aller Hilfsmittel, roerben roir bom SBefen boo Suges — ûtê eines SHatur* gefefceS — jebeufalis oiel näber treten tonnen, als menu roir unfer Àorfcben auf eine rieftge Safte ftellcu, roetebe ftdj fdjou in $olge ihrer eigenen Waffe felbft bebjnbert. Tas (e|te entfdieibcnbc | SBort ift jebenfaES ber 3ufituft trorbefjalten. 2ßir muffen nun nodi einiges über bie Bearbeitung bor BcvlilT-Bmiö-Piiint bemetfen. 2Bir baben biefelben abficbtlicb oermieben. Tie fiierbftbeobacb tungen ftnb nämtid) bis beute bie «©tiefrtnber» bor -}>. %. Beobachter, foroobl bei une, als aueb im Sluslanbe. @S fdireefte ein jeber baoon jurüct, als non einer fehroer beobachtbaren ©rfdjeinung, nur bie unb ba finben mir einige — meift liietonbafte — Tatenreiben. Ungarn ift bis juin „Vibre 1894 be= fonbevo arm. iiaebbem mir affo fein SergleidjungS= Diateriale haben — roo bod) eben bie§ bie ®runb= tage beo fritifdjen Berfaljrens ift — tonnten roir in eine Bearbeitung nidjt eingeben, unb roerben roir bicö auch nod; lange Qcit fjinburáj nidit uer- mögen. ©eá)S= bis jehu yab/ce ftnb unbebingi not^roenbig, (bas f)ängt nunmehr non bor Tbätig feit unferer Beobachter ab) bis roir fo Diele Taten jufammenbringen, meldie eine genügeube BafiS jur Beurteilung beo fèerbfìjuges tiefern. Bis babin iniifi fid) unfer 3«fiitut bfoô-auf bas ©ammeln ber Taten befdiranfcn ; ber intereffantere Tbeil ber Slrbeit : bie Bearbeitung näbmlich, ift gtüdltdjeren Seiten uorbehalten. Hub nun nehmen roir Jlbfcbieb non ben geehrten Sefcrn unferes Berichtes pro 1894. — 2Bir böffen, bau roeber unfere Beobachter, nod) uno ber Borrourf si figyelőinket, sem minket nem illet meg. Becsü- letes munkát végzett ez az ország, s igazságta- lanok lennénk, ha az érdem elismerését meg- fig37előinktöl megtagadni akarnók. Hogy azután mi is megtettünk-e minden lehe- tőt, ennek elbírálását a tudományos korok Ítéle- tére bizzuk. Tudjuk, hogy mindent — ami meg- tehető — nem hajthattunk végre, mert hisz a tudomány véghetetlen s egy szem nem láthat meg minden tényezőt. De meg tettünk annyit, a mennyi módunkban állott ! Erezzük, tudjuk, hogy törekvésünk daczára nem öleltünk fel minden momentumot, de szolgáljon mentsé- günkre, hogy munkánk új, szokatlan dolog volt, s a részletekkel egészen tisztában még ma- gunk sem lehettünk. Lehet, hogy eljárásunk is hibás, hogy idők folytán egyik is másik is még nagyon átalakul ; s hogy a mit ma még fontos- nak véltünk, holnap már lényegtelennek bizo- nyul — és megfordítva ! Szóval azon, a mit eddig alkottunk, még minden megváltozhatik, de egy nem változik meg soha : a czéltudatos törekvés, lankadatlan küzdelem és kitartás — részünkről — az igazság ismerete felé ! ber ttntfjätigfeit treffen roirb. ©ine tüajtige Sírbeit üoüfübrte biefes £anb, imb mir mären (ebenfalls ungeteci, mo Uten mir Dem SSerbienfte unferer SeoBacfjter bie SCnerfennung oerfagen. Db aber auch, mir unfererfeitö alléé SJÍögtidje gettati baben, bie SSeurtfieihmg beffen üficrlaffen mir ber ©inficfji ber ft-adifreife. 2ßir roiffen bafe mir nicfjt 2íÜeo rjoílbradít haben, roaè 311 leiften ge= mefen märe ; bie äßiffenfdmft ift ja unenblid), unb alle gactoren überfiel}! ein 2luge nicfjt. 2öir íjaben aber Meö getfmn, mas in unferer 2Jcad)t mar! üffiir fühlen unb roiffen es, bais mir tro| aller 2Jíübe nid)t alle Siómente erfdjöpft fjaben, bod) diene eo 311 unferer ©ntfctjuíbigung, bafì nnfere 21rbeit eine neue, ungeroot)nte mar, unb bafj mir bis ine lente ©était nidit einbringen fonnten. — JJiöglid), bafì and) imfer Verfahren ein uerfetjltes ifi, unb bafì fid) mit ber 3ett bas eine mie oie aubère nod) febr umgeftalten mirb ; möglidj, bafì 2llles, roaô mir für roidjtig hielten, morgen fdrou unroe= feutlid) erfdjcinen roirb — unb untgefeljrt ! 3)íit einem SBorte : es faun fid) 2llíes roas roir gefdjaffen ganoid) Derembem, nur ©iné nid)t : bas jielbe- roufite ©treoen, uuenuüblídjer ^ampf unb 3Iu§= bauer — unfererfeite — int Síienfie ber ©ríennt= nifi ber 2Bafjrï»eit. Kérelem a M. 0. K. rendes tudósítóihoz. Okulva egy elmúlt esztendő tapasztalatain a jelentések külalakját illetőleg, egy kéréssel for- dulunk tudósítóinkhoz, a melyet alábbiakban van szerencsénk előadni. A jelentések egyöntetűségéről van szó ! Az el- múlt évben a hány tudósító, annyiféle volt a tudósítás külalakja. Az egyik közönséges levél- alakban, a másik egész íven, a harmadik könyv- ben, a negyedik kis füzetben (czeruzával írva !) etc. jelent; az egyik megfigyelő dátum szerint sorakoztatja adatait, a másik fajok, s végül a harmadik systematikai sorrendben. Nagy hát- rányára volt ez a feldolgozásnak, a melyet ekként rendkívül hosszadalmassá s vesződségessé tesz, nem is szólva azokról a nehézségekről, melyek ilyen jelentések irattári elhelyezésénél és keze- lésénél felmerülnek. Minden tekintetben bevált és praktikusnak mutatkozott a jelentések azon formája, mely már az 1891. ornith. congressusi országos hálózat Aquila. II. lütte an unsere líferrn stanîtigcn ^Beobachter. Belehrt bura) bie Erfahrung 00m uorigen ^afn'e, roenbert roir une, bie À-orm ber Seobad)tungêberid)te betreff enb, an bie Ferren Seobadjter mit foigenber Sitte. ©s íjaubett fid) näiulid) um bie ©íeidjförmígs feit ber Sericite, ©ouiel 33eobad)ter ini oorigen ^aljre ba roaren, in fo »ielertei formen erftatteten fie and) ibre Sericite, ©er cine in einfacher Briefform, ber jroeite in Sogenformat, ber britté in 23ud;=, ber oierte (mit SBteifeber gefdjrieben) in Heiner ^eftform u. f. m. ; ber eine reibet feine 8eo6ach> tungen bem ©atum entfprechenb, ber aubère ben 2írten nad), roogegen ein auberer roieber bie ftjfte= matifdje 9ìei£)e befolgt. 3>ie§ roar febr nach> theilig für bie Bearbeitung, roeldie baburáj langroierig unb mühfam rourbe ; abgefeljen non ber ©diroierigfeit, mit roeldier bie 3ìegiftratur unb ard)ioalifd)e fèanbbabung berfelben »erbunben ift. 311 s gut unb praftifd) fiat fid) jene $orm erroie= fen, meldte fd)on im %ahrt 1891 gelegentlich beò II. Crnitljologifcljen ©ongreffeê für bie ung. 11 82 adatainak feldolgozásánál alkalmaztatott, s mely helyesen kezelve, a vonulásról könnyen átte- kinthető s teljes képet nyújt. A jelentések ezen legajánlatosahh formája a rendes irópapir egy negyede, vagyis negyedív. Intézetünk ma még nincsen abban a kedvező helyzetben, hogy megfigyelőinek nyomtatott blanquettákkal lehetnénk segítségére, de talán már nincs messze az az idő. Addig is igen kér- jük megfigyelőinket, hozzák meg az ügynek ezt a kis áldozatot. Minden egyes madárfaj tehát egy negyedívet kap, melynek felső jobb sarkára jön a megfigyelő neve, alatta az évszámmal ; a negyedív köze- pére fent a madár tudományos ne ve (Frfwaldszky Aves-e szerint) aláhúzva, ez alá a madár ott dívó népies elnevezése, s a tud. név elé az ottani bio- lógiai jel (vonuló-e ott, vagy csak átvonuló etc.). A név alá jöhetnek a madárra vagy annak vo- nulására vonatkozó esetleges megjegyzések. (U. m. gyakori-e ott, fészkel-e ; ha esetleg fészek- telepek vannak a megf. területen, ez kieme- lendő, mert fontos ; a vonulás késésének vagy koraiságának indokolása etc. etc.) — Ezek után következnék a dátumok szerinti észlelés, s végül a negyedív alsó jobb sarkán a megfigyelés helye. Világosabb szemléltetés kedvéért ide mellé- kelünk (kicsinyítve) egy tavaszi és egy őszi minta- lapot magyar és német szöveggel. 3Jhifterbeobaájtung feftgefteHt inurbo unb roeláje ridjttg burdjgcfübrt cin überjtdjjtlidjee, flares 23i!b giebt. 3)te emr>feí;leneroertí;efte Aorm ift bas Siettet 6ogenformat, alfo cin Viertel bcs geroöíjnlidjen Eanjleibogenë. liniere 3lnftalt ift berkeit nod) nidit in ber Sage, ihren Cerreti Beobachtern mit g.ebritd= ten SBIanquetten bienen ju tonnen ; boeb hoffen mir, ba| pit'0 nidjt fange bauern roirb. Sie bantu bitten mir unfere Ferren 58eobad)ter, fie mögen ber guten • Az évszám 1 * onr, 3aí)reSaoI)l f 1ÖJU- ■* — y Alauda arvensis, L. A megfigyelési területen gyakori és rendesen EB. (3luf bem Seobadjtungaterratn ijäufig uub EB.) Febr . 19. — 2 db az elsők ! (2 St. bie Grften !) « 24. — ■ 3 — 8 darabból álló csapatok átvonulnak »->- É. ($lüge noti 3 — 8 ©t. jieíjen bura) ■— >- 31.). « 25. — Megfogyott. (3 ft oerminbert.) « 26. — Szaporodott. Először énekel. (ÜBermefjrt ; fingt.) « 27. — Egyesek (Cirpelne.) « 28. — Sűrűbben jön. (©er 3»9 wirb ftärfer !) Mart. 3. — Egy százas csapat K. »-»- Ny. száll. (Gin ging — etroa 100 St. — fliegt Don D. »->- 38.). i) 4 1 c'[— Néhány. (Ginige.) « 6. — Mindenfelé kisebb csapatok. (Überaß Heinere Jíüge.) » 7. — Az egész vonalon énekel és telepedik. (Singt auf ber gangen Strecfe nub fiebeít fid; an.) Apr. 18. — Fészkét találtam. (Stefi.) (Com.) Fehér (m.) ÌS&L& } Dmnyés. Őszi mintalap. — $erbft=9Jlufterbogen. Almást Gy. 1894. *^> Antbus pratensis, L. Ások száz, mely tavaszszal itt volt, egyáltalán nem fészkelt itt — sőt július- augusztusban nem is láttam. Valószínűleg a nagy szárazság elől menekültek. (S5ie uieten £mnberte, roeídje grüíjjafjro fid) geigten, — lüfteten liier gar nidjr, — im iyulí unb 9luguft roar feiner ju felien. Sie flüchteten fid) roaín'fdjeinlid) uor ber grofjen SMirre.) Aug. — ■ — ■ végével kezdtek ismét kisebb csapatok érkezni. (Gnbe 2lug. beginnen roieber Heinere i$íüge 31t erfdjeinen.). Sept. — — vége felé nagy számban voltak úgy a tónál, mint a kaszálókon és lege- lőkön. (Gnbe Sept. felír uiele fo beim íteid), tuie auf ben SBiefen unb SBeiben.) Okt. — ■ ben még mindig több-kevesebb, vége felé igen kevés. (!ym Dct. nod) immer balb mehrere — batb weniger ; gegen Gnbe Dct. feíjr ménig.) « 20. — Néhány. (Ginige.) « 25. — « « « 27. — 2—3 darab. (2—3 Stücf.) « 28. — 1—3 « (1—3 « ) Azóta nem láttam. (Seitbem feine meljr.) (Com.) Nógrád (m.) Diós-Jenő. 11* 84 Csak egy pillantást kell a mintákra vetni, hogy azok előnyei azonnal szembeszökjenek. Ezen eljárás mellett az egyazon fajra vonatkozó összes észleletek folytatólag jegyezhetők, egy lapra kerülnek, bármikor könnyen felkereshetők s könnyen áttekinthetők. Sőt még a megfigyelők munkáját is megkönnyíti, mert minden esetleges későbbi észlelet egyszerűen utána írható, s a mi a fődolog: ilyen alakban áttekinthetőleg fel- tüntethető az is, hogy egyes nálunk csak átvo- nuló (■*■»'+■) fajok mikor mutatkoztak először, hogyan érkeztek azután, s mikor tűntek el végkép. A jelentések egyöntetű alakja pedig az irat- tári kezelést teszi összehasonlíthatatlanul köny- nyebbé. A mi a megfigyelési területre vonatkozó topo- graphiai, meteorológiai etc. mondani valókat il- leti, ezek pedig ugyancsak negyediveken (de lapszámozva,) csatolhatok a többi lapokhoz, a jelentés elejére. Ha valamely fajnak vonulási képe egy negyedívre rá nem férne, kérjük meg- figyelőinket, hogy a negyedív hátlapjára ne Írjanak, hanem az akkor félívre írandó, a mely azután összehajtva könnyen elhelyezhető a ne- gyedívek között. A negyed íveket azután fajok szerint betűrendben elrendezve, kemény carton lapok közé téve s átkötve, mint ajánlott levelet legczélszerűbben küldhetjük be. Eendes tudósítóinkat még egyszer felkérve, hogy kérelmünket szíves figyelmükre méltatni kegyeskedjenek, vagyunk kész tisztelettel M. 0. K. Dián braucht auf bte SDhtfterbögen nur cincit Vliá (ui roerfen, um ihr Vortfjeil fofort eingttfe^cn. Vei bíefetn Verfahren üt eo möglich, bafj man allo, auf cine unb biefelbe Stri begüglidjen S8eoba(^tun= gen auf cin 33latt contiiutirlid) ocrjeícbuen fann, mo biefe bann leicht aufjuftnben unb and) Icidjt \\\ übcrfclicn finb. Ties erleichtert jogar bie ílrbcü oer fèerren Veobacfyter, benn febe, jufaŒig ipatere Veobadjtung fann einfach f)injugefdjrieben merően unb bie .s>atiptjache iít, Oafï bictutrd) in überfid^ts lieber Àonn heroorgehoben roerben fann, mann eine gegebene Sírt erfchieneii ift, ob fie bei uno nur burdiűcbcnb (■*-/->■) ift, mie fiel) ihr 3U8 gefìattete unb mann fie oerfdjroanb. Tie © tett-f örmigreit ber Veriájte erleichtert and) bie .'òanbhahnng berfelben gang uor.uiglicb. 2Ba§ min bie topographischen, meteorologtfdjen u. a. brgl. Vemeriungen anbelangt, foniteli biefel ben auf (nummerterte) Viertelbögen gcíchricbcn, bem Sericite and) ala Einleitung beigelegt roerben. SBenn für ben $ü$äbmä)t einer 2lrt auf einen Viertelbogen nidjt genügenber 9ïaunt märe, fo erfudjen mir unfere Ferren Veoba<$ter, ban tie bteê nicht auf bte ERücffeite beo Viertelbogens, fonbern òaz ©ange auf einen falben Sogen fdireiben mögen, roeldjer bann jufammengefaltet ben Viertel: bögen leicht angefdjloffen roerben fann. Tic Viertel; bögen finb ben i'lrten entfpredienb 5U orbnen, bann in eine iSartonbccfe gelegt unb gebnnben am .uoecfmafiigi'teu alò eiitgefcbricbcner (recontntan bierter) Vrief anher ju fenben. 3n beut mir bte fèerren ftänbigen Üeobacbtcr nod) einmal ertlichen, unfere Vitte gütigt't berück iichtigeit ut motten, zeichnen mir acbtuitgcmoll bie U. D. G. KISEBB KÖZLESEK. — KLEINERE M1TTHEI LUNGEN. Még egy megjegyzés a mocsári poszá- táról. Irta Dr. Floericke-Curt, Eositten. Chernél István úr szép vizsgálata a közön- ségesen kerti nádiposzáta névvel jelölt Acroce- phalus-t * illetőleg, mely az ornithologusok sze- mében régen vita tárgyát képezte, még egy utó- lagos megjegyzésre indít. Felfogásom szerint Chernél úr igen helyesen járt el, midőn ezt a válfajt, a mocsári poszátának, * Aquila. I., 123. 1. •JJori) eine JBemerfunfl über ï>en Sttiitpf voljr» fanget. Von 33r. (Surt gloeriáe=3lofitten. Sie fchöne Uiiterjuchimg bea .'òerru Stefan (il)crnel non iSbcrnclhá.ia über ben getitöhnlid) als Navtcni'obrjaiigcr bezeichneten 2lcrocephalitô,* roel= cher hefanntlich fehon feit langem ein Strettobjeït unter ben Draití)ologen hübet, regt mich ju einer nachträglichen Venteriung an. i'ieincr SDÏetnung nach that .s>v. o. (Sheruel febr redit Parait, biefe * Slquila I, p. 123. 85 (Acrocephalus palustris, ,Bechst.) fajkörébe vonja. Különben e tárgyban már 1892-ben, az orni- tbologusok körében kevésbbé ismeretes «Szilézia avifaimája» ez. müvemben kifejeztem nézete- met. A többek közt a 136. lapon azt mondom ugyanis: «Naumann horticolus»-a Sziléziában is előfordul. Sajnos, csak kevés példány volt kezem- ben s ezeket is, akkoriban kezdő ornithologus létemre, s ily finom eltérésekre nem ügyelve, nem tartottam meg magamnak. Ennek daczára az a nézetem, — bárba így a legtöbb mai orni- thologussal szemben állok, — bogy a szóban forgó madár az Acrocephalus palustris-nak batá- rozott válfaja, mely éppen a megváltozott és a tartózkodási helyhez alkalmazkodott életmód következtében fejlődött ki. Az éneke pl. egészen más ; sajnos, mint már említettem, akkoriban elmulasztottam feljegyzéseket tenni, s most em- lékezetből nem merek ily finom megkülönböz- tetéseket közölni. Jövő megfigyelők majd figyel- müket mindenesetre a két forma biológiai saját- ságaira kell hogy irányozzák. Tapasztalt tojás- gyüjtők állításai szerint tojásaik is különböznek stb.D A mint tehát látható, nézeteimet Chernél úr vizsgálatai csakhamar beigazolták, s így az ő felfogása, — más ornithologusokkal szem- ben, — ma már nem áll egyedül. További pontos megfigyelések a nádi j)oszáta- kérdésre kétségtelenül újabb és érdekes világot fognak még vetni ; de az, hogy a szóban forgó madarat jövőre mint az Acrocephalus palustris válfaját kell megjelölnünk, már most is — Chernél úr nézetéhez csatlakozva — tiszta meg- győződésem. SSarietät alo cine rooÇIBere^ttgte subspecies mm ©umpfrotjrfcmger (Acrocephalus palustris Bebst.) ju jiefjen. Serettê 1893 fjctbe id) mid) ín meiner, ben Drnitïjologen mir ménig befetnnt geworbenen «9íui= fauna ©dilettene» hierüber naher auêgefprodjen. (i"o beif)t im auf p. 136 u. 91.: «îiaumann'â horti- colus fommt nnd) in ©d)íefíeu imr. l'eiber fjabe táj nur roenige ©tüd'e in Rauben gefjabt unb biefe ioe= nigert roiebcr fortgegeben, ba bieâ 311 Seginn meiner oriiitboíogifcbeit 2Tl)ati(jfeit in ©ddefíen mar unb id) bamalê nod) nid)t biureídienb auf bergíeicfieu $ein= fjetten aditele. 3)od) mödjte id), obgleid) td) mid) ba-- burd) uiafjvfdietitíiáj im ©egenfa$ 31t ber ÍJiebrmbd ber heutigen Drititboiogen ftellc, bie SJerinutung auöfpred)en, bafj mir ec [»ter mit einer guten fub= fpecies non Acrocephalus palustris jit tfjun Ijaben, meid)e eben burd) bie oeränberte unb einem neuen Aufenthalt angepaßte Sebenêtoeife entftanben tft. Tie ©tintine 5. 33. tft anberâ ; íciber fjabe id) eô, mie gefagt, bamalâ iinterlaffen, fofort Siotijen ju ntadjen unb ano ber Erinnerung mage id) ntdjt, bergteidjen feine Unterfdiiebe miebermgebeit. $ünf= tige Seobadjter merben ihr Slugenmeri nameittlid) auf bioiogifdEje @igentf)ümlid)íeiten beiber formen $u tenfeit haben. Erfahrene ©ierfammler behaupten, baf3 and) bie Eier uerfebteben feien 11. f. m.» 9A>ie man ftebt, baben biefe meine 2lnfid)ten burd) bie Unterfudjungen beò fèrn. v. (Sbentel eine rafd)e 23e= ftätigung erfahren, unb festerer roieberum ftefjt mit feiner SJÎeinung ben anberen DrnitI)oíogen gegen= über nid)t ineijr allein ba. groeifeläofme merben fortgefe(5te genaue ^Beobachtungen in ber 9ío()r-- fäugerfrage nod) manches 9ïeue unb ^ntereffante ju Sage förbern ; aber babon, bafj ber ©artenroí)r= fänger fünftig ale subspecies 311 Acrocephalus pa- lustris gejogen werben muf3, bis id) je§t fd)on im 9tnfd)iuf5 an ,erbft 1885 fai) id) ben liefern Kreu^ fd)iiabel (L. pityopsittacus) unb ini ^nfjre 1 8 S r> in Ungna'r, mie (jener beim Csorbai-tó ((iőorlmer ©ee) auri) ben flehten Mreu;fd)uabei (Loxia minori, ben ffeinften unferer Äreujfcfjnäbel. llngnár. ©tefan -ïRebrecjfy. 87 A füsti fecske átteleléséről. Pfennigbergek József-íőI. Arra vonatkozólag, bogy a füsti fecske régeb- ben a béllyei uradalom marhaistállóiban át- telelt, legyen szabad következő megfigyeléseimet közölnöm. A körülbelől G400 holdnyi keskenyerdei gaz- daságban (gáttal védett rétség), mely vagy 10 évvel ezelőtt parczellákra darabolva leginkább bérben volt, a melyből házi kezelésben és 20 év óta az én felügyeletein alatt csak mintegy 400 — 500 hold maradt, van egy marhaistálló, melyben úgy hozzávetőleg 50 — 60 drb szarvas- marha férhet el. A gazdaság igásereje akkortáj- ban 24 drb igásökörből és három lóból állott ; őszszel ebbe az istállóba a többi uradalmi gazda- ságokból kiselejtezett ökröket állították be, a melyek aztán ott kiteleltek. Az istállónak hosszasága 38 méter, szélessége 10*7 méter, magassága pediglen 6-2 méter és két sor marhára van berendezve; fala termés homok- kőből, teteje pedig nádból való. A füsti fecskének ebben az istálóban télen való előfordulását több izben figyeltem meg ; úgy emlékszem, hogy télvíz kezdetén több fecske volt látható, sokszor 4 — 5 drb ; de számuk tavasz felé megapadt. Hogy vájjon ezek a fecskék szép, meleg téli napokon — a milyenek itten némely esztendő- ben éppen nem ritkák, — ki is szállottak-e, arra nézve nem nyilatkozhatoin, a mennyiben azt nem figyeltem meg, vagy legalább biztonsággal nem emlékszem többé arra vissza. Miután azonban az istálló ablaka télen rend- szerint be van téve és az ajtót is csak akkor nyitják ki, ha a marhát itatóra kihajtják, vagy a mikor a trágyát kihányják, azért itt a fecskének rendes ki- és berepüléséről szó sem lehet s ha a melegtől vagy a napsugártól elcsábítva, egyik- másik mégis megkisérlette a kirepülést, akkor az reá nézve bizonyára végzetessé válhatott, mert az ajtók becsukása után reá nézve az istállóba való visszatérés lehetetlenné vált. E szerint tehát ez a megfigyelésem, hogy a fecskék száma az istállóban tavasz felé meg- apadt, — ennek magyarázata nemcsak a bizo- nyára gyakrabban beköszöntő táplálékhiányban, hanem egyszersmind ezekben a vakmerő kiszál- lásokban is keresendő. Hogy a fecskék meddig vesztegeltek az istálló- (itbcrtointcrung ùcr îtaudjsdjtoalbc. SSon 3>ofef ^fennigberger. Sejiiglid) ber oorfomnieiiben lleberrointerung ber Sftaudjfdjroaioe in ben Síinboieliftathmgeu doh Selige erlaube id) mir fotgenbe 9JHttíjeilung 311 madjeit. 2íuf bem beiläfig 6400 %od) grofeen 2Birtí;íá;afte= Diftricfte Keskenyerdő (eingebaminteó 9ííeb), ber oor circa 10 3af)ven gröfitentíjeile in SßarjeHen oer= pnditet geroefen, too nur 400 — 500 %oá) in eigener 5){egie beunrtbfdiaftet umvbeu unb beffen Settling mir feit 20 galten übertragen ift, ftebt ein 9rinb= oieljftall mit einem gtiffungëraimt für circa 50—60 ©tttcf Srof5UÍeí).T!aá3iigi)ie[) öerSLöirtOfdjaft beftanb bamalê aus 24 3ugod)fen unb 3 gerben, — im Nerbile mürbe ber ©tali mit aiiőgemufterten Ddifeit am anbeten (jerrfdjaftlidjen Sßirtbfdfaftsbiftridtcit gefüllt, bie bort überroiuterten. 2>er ©tau íjat eine Sänge oon 38 2>i., 10-7 2R. breite unb §öf)e oon 6-2 3Jt., ift auf jroei SBief)= reiijcu eingerichtet, bie ÜÖanbe finb am Sadftein, bie Œïnbedung aus 9iol)r. S)a§ SSorïommen non ©djroalben im SBintet fjabe id) in biefem ©talle einige îlîale beobachtet; id) erinnere mid), baft im SInfange bes ÜBmtera meíir ©djtoalben ba tuuren, öfter 4—5 ©tiitf, bafj fid) aber ibre %ai)l gegen baô gtübjaíjr bin oermin= berte. Db bie ©d)roal6en an fdjönen, raarmen 2Binter= tagen — unb földje finb in mandjen Saí>ren ^er nid)t feiten ! — Stuöfíüge maditen, faun id) nid)t fagen, ba id) bieő uid)t beobaditete, ober mid) baran nidjt mit ììeftimmtljeit 311 erinnern oerniag. ©a aber bie ©íaHfenfter im Sßinter regelmäfsig gefd)[offen finb, unb bie Spüren nur geöffnet roer= ben um bie ebiére jut Granfe 311 führen, ober um ben Stìnger ijinauejufdjaffen, fo mar ein regeb mafîigeô 2liis= unb Einfliegen ber ©dnoalben nidjt gut möglid), unb roenn je ©ine oielíeidjt angelodf burd) 33örme unb ©onnenfdjein òen SBerfud) ge= madjt íjat, fo faun bief er für fie oerfjangnisuoll gemefen fein, ba ü)r beim ©djíieften ber £í)üren bie Dïucffe^r in ben ©tall abgefdmitten roar. Sie non mir beobachtete 33erminberung ber ©d)roalbeu im ©taue gegen baê grrüfcjáíjr fami baher nidjt allein auf ben geroift öfter eingetretenen Sîafjrutigémangel, fonbern audj auf földje gerbogte 2lueflüge jurüdjufiu)rien geroefen fein. S3i§ ju roeldier $eit bie ©djroalben im Stalle blieben, fann idi nidjt angeben, roeil id) in ber 2Bodje f;öd)ftene ein=jroeimal oon Se'Une nad; Kes- 88 ban, azt nem tudom, mert hetenként legfeljebb egyszer-kétszer mentem ki Béllyéről a Keskeny - erdőbe és akkor sem volt érkezésem, bogy a szegény fecskékre gondoljak. A gazdasági kezelésben beállott változás foly- tán a keskenyerdei istállóban mostanában a magyar marbafajnak borjai telelnek. Ezek az állatok csak akkor kerülnek az istállóba, a mi- kor a legelő megszűnik, a mi rendesen csak no- vember hó közepe táján szokott megtörténni, de akkorra a fecskék már réges-régen elvonultak. Ezen idő óta télen nem láttam többé a Keskeny- erdőben fecskét. A fecskék leginkább az istálló tetőzete alatt tartózkodtak, a bol néhanapján élénken ide-oda szálldogáltak, vagy a gerendákon pihenőt tartot- tak ; az ablak keresztvasán is gyakran lehetett őket látni. Arra azonban nem emlékszem, hogy egy fecskét valaha a marha közelében láttam volna. Ugy látszik, hogy a fecskék táplálékául szol- gáló rovarok a tetőzet nádjában tartózkodtak; a táplálék maga legyekből, szunyogfélékből és pókokból állott, a melyeket vagy röpüléskor fog- tak el, vagy szárnyaikkal a nádból verték ki, hogy azokat röpülés vagy esés közben elfogják. A füsti fecske teleléséhez. Pfennigbeeger József úr szerfölött érdekes megfigyelése tudtom szerint eddig páratlanul áll az irodalomban. Eddig csak azt tudtuk, hogy a füsti fecske ott, a hol alkalmas istállókba tele- pedik, 8 — 14 nappal jobbkor érkezik meg, mint a szomszéd helyekre. így írja ezt Natho faluról Paessler W. ily czímű értekezésében : «Beobach- tungen in den Jahren 1859 — 1860 in der Um- gebung von Mühlstedt und Rosslau in Anhalt.» Journ. f. Oruith. IX. 1861, p. 433. Herman Ottó. kenyerdő fain, unb and) bann ntdjt immer fteit faiiö au bie armen ©djioalben ut beuten. Turd) i'lenoeruna, in ber ^eiiiivtíifdniftuna, nan Keskenyerdö werben jetit in bem bortigen ©tafle nur Kälber beò ungarifdjen ©teppenrinbeë über* wintert. Tiefe Tlncre fonimeli erft in ben Stall, menu bie SBeibe aufbort, unta geioöbnlidi gegen iïiitte Dîotoember bercail ifi, bann finì) bie ©d)ioal= ben feljön längft fortgejogen uno feit biefer 3e^ nahe id) and) im SBinter feine ©dnoalbe meijr in Keskenyerdö gefeljen. Tie ©djroatben l)i(ten fid) meiflenê im Tadirauine beo Stalles auf, wo fie mitunter flott bim unb Ijerflogeu, ober auf ben halfen auëruf)ten ; and) an Àeufterfveutien tonnte man öfter loeldie fi|en feiert. 3d) erinnere mid) aber uidjt je eine Sdnoalbe in ber 9iälie ber Síinber gefefien ju liaben. Tie ihre Slacjrung bifbenbeu ^nfeften muffen fid) in bem Tadjrobre aufgehalten liaben ; bie Sìaliruna, aber felbft beftanb ano fliegen, ©dmacfen unb ©Pinnen, bie fie entroeber im gtuge fiinieii, ober mit ben klügeln nom 9iol)re roegfá)eueft 3 u. 4 beò I. ígaíjrgangeS ber «3lquila» geroürbigt mürbe, ocranftaltele bie ,3oo[ogifcí)e;©ectiou ber fönigt. ung. 3îaturioiffenfd)aft[id)eii ©efellfd)aft, oereint mit ber 11. O. ©entrale am 9. ft-ebruar l. 3. im f leinen ©itiungőfaaíe ber ung. Stfabemie ber SBiffens fdjaften eine [$eftfi|ung, bei meldjer ©elegentyett bie 89 kis mutatványa is ki volt állítva. Jelen volt Fenichel szülein s rokonságán kívül, Csató János, kir. tanácsos, a M. 0. K.-nak tiszt, tagja; azonkívül a zoológiai szakosztály teljes száni- ban, mely sorai között vendégül üdvözölhette Berzeviczt Albert nyűg. államtitkárt, Szilt KÁLMÁN-t, a magy. tud. Akadémia főtitkárát, Szálat Imré-í, a magy. nemz. Múzeum igazga- tóját, s a M. 0. K. sok munkatársát. Az említet- teken kívül díszes és előkelő hallgatóság töl- tötte meg az üléstermet. A gyűlésen dr. Extz Géza, a kir. József- műegyetemen az állattan tanára, elnökölt; az emlékbeszédet Herman Otto, orsz. képviselő tartotta ; Fenichel ornithologiai munkásságáról pedig dr. Madarász Gyula, múzeumi őr, tartott előadást. Az ülés ünnepélyesen folyt le, s kiváló- képen annak vége tett az összes jelenvoltakra felemelő hatást. Az ünnepi szónok kifejtette a tudomány fel- adatait azon a távoli vidéken, a hol a paradicsom- madár nyilai a levegő-égben, hol az ornithor- rhynchus s az éjjeli papagály élik titokzatos világukat, s a bol a csodálatos gyík-hal (Cerato- dus Forsteri), egy már rég letűnt, kihalt világ- lüktető életét tárja a természetkutató szemei elé. Sőt ahol még maga az ember is a kőkorszak ide- jét éli, s a palearktikus régió művelt nemzeteinek legközvetlenebbül mutatja be, hogy milyen le- hetett elődeiknek életmódja évezredek előtt a paleolith- és neolith-korszakban. Azután azon nemes vetélkedést vázolta a szónok, melyet a kultur-nemzetek ismeretlen, távol vidékek ki- kutatásával a tudomány szolgálatában kifejte- nek; úgy a nemes szenvedélyt, mely elragadja, vezeti, a legnagyobb áldozatra ösztönözi, lelke- síti a kutatót. Magyarország még nem oly erős, hogy a nyugat nagy kultur-népeihez hasonló- lag ezen munkában nagy expeditiókkal vehetne részt : és éppen azért annál nagyobb dolog, ha mindezt az egyes hazafi, csupán buzgóságától s lelkesedésétől támogatva, minden nehézséggel szembeszállva, csakis önnön magára utalva, kí- sérli meg; czélját elérve, a tudományt előbbre viszi, s végül annak szolgálatában még életét is feláldozza. Ez a jelentősége Fenichel vállalko- zásának, küzdelmének, sikereinek és halálának, s ezek azok, a mik emlékét szemeinkben ma- gasra emelik s részére tiszteletet követelnek. Nagy hatást tett a szónok azon mondása, hogy a felvilágosodás szolgálatában elnyert halál többre becsülendő, mint nem egy a mely a Aquila. II. ornitf)ologí)d)e (Sammlung beê Serftorbenen, ncbft einigen ^nfecten auegefteűt rourbe. Ser ©i|ung moliate nufíer ben Ettem beê SBerftorbenen and; beffen äSerroanbfdjaft bei ; ín ben fedjen bee íjödjft biftinguirten ^ublicumê mar and) Eönigl. diati), ©firenmitgíieb ber U. D. 6., íyoljann non ßeato', ju felien ; bie ,3oologifd)e=©ection mar ooUjaíjtig er= fd)ienen unb begrüßten mir unter ben Slnroefenben aia ©afte ©taatêfecretair a. S. SUdert non Serje= »icju, ©eneralfecretair ber 2lfabemie (ìoloman non ©jilt) unb äJlufeumbirector ©merid) non ©jalan unb oiete SDÌitarbetter unferer ©entrale. Ser ©i|ung präfibierte Sßrofeffor ber 30°higie am f. ^ofefâ Sßofnted)nicum Sr. ©éfa Gsntj; bie <5rinnerungâ= rebe t)ielt 9leid)§tagêabgeorbneter Dtto Êienuan: ben SBortrag über g enidjel'ë ornitljotogifdje 9ìeful= tate beforgte Ëuftoê Sr. iyutiuê v. 3Jtabará§. Sic ©i|ung »erlief feiertid) unb mar eê befonberë ber ©dilufî, roeldjer fid) fefjr erfjebenb geftaltete. Ser gefirebner entroiáeíte bie aufgaben ber SBiffenfdjaft in jenen fernen Legionen, ivo ber ^arabieeoogel burd) bie Süfte fd)roirrt, baê ©d)na= beltbjer, ber 9îad)tpapagei dir geheimes Seben füljreu unb ber rounberbare Sürdjftf d) — Ceratodus Forsteri — bem Uïàturforfdjer fojujagen ì>a% pub fierenbe Seben längft »ergangener geologifdjer ^3e= rioben oorfüfjrt; ja, mo felbft ber 2Jlenfd) nod) tjeutjutage mitten im Steinalter lebt unb ben Gul= turmenfä)en ber paläaritifä)en Siegion barüber be= leijrt, rote ftd) baê Seben feiner 33orfaljren im patäo= unb neoütlnfdjen Qeitalter geftaltete. Ser geft= rebner fd)iíberte ben ebien SBetteifer ber Ëultur= oölfer, roeldjen biefelben im Sienfte ber SBiffen= fdjaft burd) Grforjcfjung ber Qsrfd)einungen ferner ©ebiete entroidetn ; bie eble Seibenfdjaf t, roeldje ben gorfdjer erfafet, leitet unb jur Sarbringung felbft bea f)öd)ften Opfers beroegt unb begeiftert. Ungarn fei nod) nidjt ftarf genug um gleid) ben großen (Sulturoölfern beê SBeftenê an biefer 2lrbeit mit großen Grpebtttonen tfjeiljunefjtnen : beffo í)ö= íjer ift eê anjüfd)lagen, menti ber ©ifer, bie 23egeifte= rung beê einzelnen Patrioten, allen ©djroierigfeiten trots bieteub, auf eigene Ëraft geftüct, jene fernen Legionen erreicht, bort 311m ftiek gelangt, bie Sßiffenfdjaft förbert unb fdjliejjtid) baê í)öd)fte Dpfer bringt : bies fei bie SBebeutung beê tlnternefmienê, beò Kampfes, beê Grfolgeê unb beê Dpferê ©amuèt génidjéFë, unb fjterauê entftel;e für une bie s}>flid)t, fein Sínbenfeu ju e£)ren. Eine tiefe 2Bir= fung übten jene 3Borte beê geftrebnerê aus, roeldje befagten, ber Dpfertob iut Sienfte ber Slufllärung fteí)e píjer ale fo mandjer auf bem ©d)lad)tfelbc, 12 90 csatatéren éri az embert, mely igen sokszor az erőszakot szolgálva, czéltalan áldozat. — Here- pei Káboly, a nagy-enyedi collegium tanára s Fenichel oktatója, az ülésről való elmaradását igen szép levélben mentette ki, melyet a szónok felolvasott. Végül vigasztalólag szólott az el- hunyt családjához, s az elismerés emelkedett hangján Csató János-Iioz, mint annak jótevőjé- hez. Ezután dr. Madarász tartott Fenichel ornith. eredményeiről igen tanulságos előadást. — Az előadás befejeztével felállott Csató János, s az előkelő hallgató közönség feszült figyelme között jelentette ki, hogy mennyire felemelő s megnyugtató az a tudat, hogy a magyar tudo- mányosság olyan színvonalra jutott, a melyen a hazai kutatónak becsületes törekvése már ilyen formában találja meg a megérdemelt el- ismerést, s a hol életének munkája, eredmé- nye a valódi tudomány szolgálatára fordítta- tik. Rendkívül fontosnak tartja, hogy a kutatók fáradságuk gyümölcsét a hazának szentelve, ki- próbált nemzeti intézeteinknek juttassák, s ez- által emeljék ezen intézetek kulturális jelentő- ségét. 0 megragadja ezen ünnepélyes alkalmat arra, hogy — családja nem levén — élete egyet- len örömét és büszkeségét: omithologiai gyűj- teményét (ca. SCKX) db.), herbáriumát (mintegy 60,000 db.), s családi könyvtárát, ■ — teiiát sok évi munkássága összes eredményeit, — halála esetére a magy. nemz. Múzeumnak felajánlja. Szavainak hatása leírhatatlan volt. Szalay Imre, muz. igazgató, meleg szavakban köszönte meg s fogadta el a vezetésére bizott intézet ne- vében ezen valóban hazafias ajánlatot. Szily Kálmán pedig, mint a kir. magy. term. tud. Társulat elnöke, azon kijelentést tette, hogy a Társulatot — e szerény intézményt — ■ méltó büszkeség fogja el, hogy annak nagyrabecsült tiszteleti tagja, éppen a Társulat ülését szemelte ki egy ilyen nemes és hazafias tett kivitelére. Ezen adomány értéke felől itt csak annyit jegyzünk meg, hogy az ornith. gyűjtemény, mely szakkörökben általánosan ismeretes, Er- dély ornisára nézve klasszikus s valóságos : öbe gebieten ift, tuo baê reblidje Söeftreben bea uatcrläubifdien §orfd)erö 2tnerfennung, ba§ Síefuítat feiner Lebensarbeit ju ©unften ber3Btffen= fdjaft SBerroenbung finbet. ©s fei oon l)öd)fter 2Btd)s tigfett, baft bie ^forfäjer bie erudite tljres 35eftre= benő ben erprobten nationalen íjnftituten juroenben mögen, um bie culturelle SBirfung biefer Snftitute 311 erböljen. ©r ergreife fjieinit biefe feierliche ©ele= génijeit um ausjufpredjen, baji er, bem bas ©d)iá= fal eine gamilie oerfagte, bie etnjige $reube unb ben ganzen Stoíj feines ßebena : feine ornitl)olo= gifd)e ©ammíung — etwa 3000 ©rempíare — fein Herbarium — etroa 60,000 ©remptare — unb feine £çaniilien:23ibUotl)er, alfo bie $rud)t etneo merjig= jdbrigen ©trebens, bem ungarifdjen National 3)li\- feum permane. Sie SBiriung biefer Sßorte mar eine unbefd)reib= lidje. 3Jiufeum=;SMrector oon ©3a lau erbob fid; nun um biefe grofse i£ljat eines íoaljren Patrioten 3U roürbigen unb im 9ìameu ber 3lnftalt S)ani 31t fagen ; Goloman non ©3Ü1; ergriff in feiner ©igen? fdjaft alò Spräfibent ber fön. ung. 9iatnriuiffeii- f diaf ttid)en ©efeflfdjaft baô SBort um íjeroorgu^eben, mie ftoÍ3 bie befd)eibene ©efeűfdjaft fein ïann, bap ifjr oerefjrtes ©brenmitglieb eine Simung berfelben auserforen íjat, um bie ebíe Xí>at 311 ooűfüljren. Ueber ben 2ßertf; biefer Stiftung fei bier nur fo üiel bemerft, baf3 bie ornitl)ologifd)e Sammlung, in gadjfreifeu roeit unb breit betannt, für ben fieben= bürgifdjeu Sanbestbeil claffifd), ein förmliibcr «locus credibilis» ift; bafj bas ^ebariuiu etioa jroei ©rittfjeile ber 9lrten ber Flora europea um= fafjt unb binftd)tlid) ber alpinen glora ©iebenbür= gene geioif; einzig bafteht; enblid) bie Sibíiotíjef aufjer ber $ad)lüeratur and; banbfdjriftlidje ©djii(je birgt. Sie Ung. Orniti), ©entrale ift ftoÍ3 auf ihr roaeferes ©íjrenmitglieb. 91 Szalay Imre miniszteri tanácsos, kiben a Ma- gyar Ornithologiai Központ leghívebb barátai- nak és jóakaróinak egyikét tiszteli, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatójává neveztetett ki, tehát élére állott annak az előkelő tudományos intézetnek, a melylyel Központunk szoros vi- szonyban áll. Mi szívből üdvözöljük intézetünk kipróbált barátját új, díszes állásában, s meg vagyunk győződve, hogy buzgósága s ügyszere- tete hatalmas tényezővé válik abban a nemes harezban, melyet a nemzet a tudományos hala- dás terén vív. A Magyar Ornithologiai Központhoz csatla- koztak : Dr. phil. Peazak J. P., Horinowes, Csehország- ban, ki a Csehországra vonatkozó összes vonulási adatok rendszeres feldolgozását elvállalta s a Schier- féle adatok kivonatolását is végezve, azo- kat a M. 0. Központ rendelkezésére bocsátja. Dr. phil. et med. Cario Bichard, Göttingen- ben, ki rendes megfigyelésekre vállalkozott s azokat már meg is kezdte. Kzehae Emil úr, Troppauban, ki a Morva- országra vonatkozó adatok összességét földol- gozza sa M. 0. K. számára egyesíti. Dolgoza- tainak közlése a 3-dik füzetben kezdődik. Ns. Middendorf Ernő barátunk Hellenorm- ból arról értesít, hogy ezentúl inkább fog ráérni az ornithologiai megfigyelésekkel való foglal- kozásra, s hogy sikerült Estland, Livland és Curland területén negyven megfigyelő állomást szervezni. Mint újabban szerzett ritkaságokat említi a Bermela ruflcollist ; továbbá a Turtur auritust, mely faj eddig csak az 56° 50' é. sz. alól volt ismeretes, most pedig é. k. Estlandból, az 59° 15'é. sz.és45° 15' k. h. alatt került meg. M. A. Milne-Edwards, a párisi természet- rajzi múzeum igazgatója, a M. 0. K. tiszteleti tagja, megengedte, hogy intézetünk assistense, Jablonowszky József, Parisba menve, lemásol- hassa azokat a franczia vonulási adatokat, a me- lyek a M. 0. Központra nézve nélkülözhetetlenek. Dr. Madarász Gyula összes ornithologiai le- velezését, mely majdnem az összes hírneves ornithologusok leveleit foglalja magában, a M. 0. Központnak adományozta, s evvel az intézet kézirattárát lényegesen gyarapította. Paál Károlt Budapest elsőrangú vadkeres- iítínistcríalratb (fmertcb bon %alajr, einer ber erprobteren greunbe uno ©önner ber 11. D. 6., tourbe 311m director oeo Ungarifájen 9ìationaI= ■DtufeumS ernannt, trat bemnad) an bie ©pijje ber= jenigen oorneínnen miffenfdmftlicbeit 2lnftatt, mit toeldjer nnfere Centrate innig oerbunben ift. 2Btr begrüben con ganjen igerjen ben erprobten greuitb urtferer Stnftatt in feinen fdjönen SßirfungoFreife unb finb beffeit überjeugt, baf? fein Gifer unb feine Siebe 3111- 2.aá)c ein gewaltiger factor in jenem ebfen Kampfe fein wirb, toetd)en bie Nation auf bem gelbe beò miffenfcbaftlicben ^forifcÇritS fänipft. §er űtngaríscbcn (Ontitbologtscljen Centrale ha- ben sieb angeschlossen : ©r. ^pftil. S- % ^razaf, fèorinotneo in SBöIjtrten mit ber Bearbeitung fämmtlidjer auf Söhnten be= 3üglicben ßugSbaten ; aufeerbem erhält bie U. D. 6. con £>errn ^razaf bie loertboo Heren SKuejüge aus ben SDîanufcrtpten toeilanb S)r. ©djter. SDr. Sp^il. et 3Keb. Sticfjarb (ìario, ©bitingen, ber bte Seobacbtung beê 3u3eô übernimmt unb fdjon begonnen íjat. ©mil 9Î 3 e i) a f , Stoppait, ber bie Bttgêbaten aito SJÌrifjren unb ©djlefieu bearbeitet. Sie publication ber fertigen ©erien beginnt in fëeft 3 biefeê 3aí)r= ganges. llnfer uereí)rter grciiiib 6. non ïliibbettborff, Jgeűenorm, ttjeiít une mit, baf; bie ©unft ber 3Ser= fjaltniffe eê iíjm 0011 nun an geftattel fid; mit 23e= obad)tungen eingefjenber 31t befaffen unb e§ feinem Eifer gelungen ift in (£ur=, £k>= unb (Sfilanti oterjig 33eobad)tungôftationen 31t organífieren. Site neuere féltene SSoríommniffe loerben angeführt : Bernicla ruficollis; ferner Turtur auritus auè 31. D. ©ftíanb, toeídje 2lrt bioíjer nur bt« 56° 50' u. 93. befaunt mar unb nun für 59° 15' beftáttigt mürbe. m. 2t. 3JîiIne=®broarbê, director beê sJìatur= f)iftorifd)en 2)atfeumö 311 5pariê, Gfjrenmitglieb ber lt. D. È. bat eê geftattet, bafj fettette ber II. D. ©. 2lfftftent Sofef Siblonooéjh) jene franjöfíf<$en 3ugêbaten, roeldje für unfere 2lnftalt unentbefjrlidfj finb, in s}kriê copieren barf. ©r. $5 u li uè v. SJÏabaraôj bereidjerte bas £anbfdnïften=2lrd)vu ber II. D. 6. bnrd) baê @e= fdjenf feiner fäinmtltdjen ornitljol. (Sorrefponbensen, welche Briefe beinahe aller beritljmten Drnitlwlogen enthalten. (Sari ^ß a á í, 2Btlbf)ánbler erften 9ïangeë, ein 12* 92 kedője, ki a honi madárismeretnek már igen sok hasznos szolgálatot tett, a M. 0. K. irattárát ki 1 érdekes levéllel gyarapította, melyek gróf Lazái; Kálmántól valók. Dr. Reichenow's « Ornithologische Monats- berichte» czíinű folyóiratának ezidei 3-dik száma — márczius — avval tiszteli meg ifjú intézetünk működését, hogy folyóiratunk első évfolyamának tartalmát kivonatban ismerteti. Nem szükséges külön is kiemelni, hogy ez a kollegiális figyelem megörvendeztet. Kész munkák az Aquila II. évfolyama számára. Herman Ottó: «A gólya vonulása universalis szemi3ontbol.il Gaal Gaston: «A füsti fecske helyi vonulása Szászországban. M. 0. K. : «A füsti fecske Württembergben. » Bikkksy Gumó: « Ornithologiai jegy/etek Ma- gyar-* »vár környékéről. » Kosztka László: «Muscicapa grisola.» RzehákEmil: «A füsti fecske tavaszi vonulása (Morvaország és Szilézia).» «A mezei pacsirta tavaszi vonulása (Morva- ország és Szilézia).» «Középnapok Morvaországból.» «Hazai vadgalambjaink tavaszi vonulá- sáról.» Szikla Gádor: «Bizalmas czinke.» « Anser hyperboreus. » « Madárélet a Száva, partján.» Chernél István : «A madárvonulás Kőszegen.» «Chernél Kálmán vonulási sorozatai és adatai.» «Az úgynevezett eltévedt költözködő ma- darakról.» Dr. Madarász Gyula: «Biológiai jegyek (német fordítás, a magyar eredeti a k. m. Term. Tud. Társulat «Pótfüzetében» 189á, jelent meg).» Pfennigbeegeb József : «Áttelelő madarak.» Schenkling-Pbévot : «A papagájokról.» Medeeczky István: «Serinus hortulanus télen.» Buda Ádám: «A havasi sármány — Plectropha- nes nivalis — megjelenése.» Dr. Kuhn Lajos: «Újdonságok a n.-szt.-miklósi madárvilágban.» Waciikxhusen Antal: «Ornithologiai apró köz- lemények.» SDiann, bem bic beintatbítdie Ornithologie icbon fo inanellili SDienfi oerbanít, übergab uns für bie Öanbfdrriftenfammlung bei U. D. E. ,;iuei 33riefe roeil. beo ©rafen (ìoloinau Sájár. Tr. l-Keicbenom'o «Crnitboloiiiidie lionato berichte» ïir. 3, fluiva 189."), beehren bie ,Tl)àtia,feit unferer jungen 9Inftalt unb béren ^eitídivift «Aquila» burd) auêjugêroeife 3Jlitt^eiíung beo An- baues bee I. íyaljrgangeS. iS'o bebarf mohi feiner befonberen Serfiájeruug, bafj une biefe collegiale Slufmerífatnfeit erfreit. jfertínc Arbeiten für ben EL !3aí)rgang ber 2lquiía. Otto .viet'inau : «Ter $ug beo ©tordjeê noni uni oerfaien ©tanbpunfte.» ©afton o. ©aal: «Serfud) einer SarfteHung beo Socaljugeê ber "Nandiidiimilbe in Königreiche ©adjfen.» 11. 0. Ê. «Sie Wancbícbioaíbe ini SBürtemberg.» ©uibo ». Sifïeët): «DrnttfioIogtfd)e Siottjen ano Ung.=2tltenburg.» Ìabiolauo i>. KofUfa: «Muscicapa, grisola». ©mi! Sìsebaf: «if r Àriibliniiouia. ber Sancii idnoalbe (Dìaliren unb ©d)íefien).» «SDer gnujlingajug ber Àelblerdie (2Jícü)ren unb òcblefien).» «Slormaltage ber ßugoögel in Ili (ih ven.» «lieber ben gruljlmgêgug unferer beiniiidien SBilbtauben.» ©abviel ©gifla : «SBogeűeben an ber Sate» «Sine jiitraulicbe äJleife.» «Anser hyperboreus.» ©tefan ö. (ibevitel «Ter grüfjüngeäug bei Kö= jjeg. » «33emerrung über fogenannte ^rrgäfte.» «Êoloman o. ISljevnelo Serien unb Taten über ben $ug ber SBögel.» Tv. Alitino non îliabaraf; : «33iologifd)e Reichen für bie ,s>nnptinoiiiente beo SSogeljugeâ.» Sofef Sßfennigberger: «llebenoinlernbe 33ögel. ©d)en í linger énôt: «til inno non ben 93apa= geten.» ©tefan STÎebrecgf n : «Serinus hortulanus im SBinter.» yiba'ni v. Suba: «Tao ©rfcfjeinen ber ©djnee= fpornaninier (Plectrophanes invalisi.» 5Dr. Subioig Eubn: «9ìeutgfeiten ano ber ìi. ©jt.=3Riflt)êer Sogelfauna. « i'l il t o n D. SB a di e n li u o e ti : oleine ovnitboloa,ifd)e ÍJÍittlKihinaen.» 93 A Magyar Ornithologiai Központhoz érkezett An die Ungarische Ornithologische Centrale nyomtatványok jegyzéke. eingelangte Schriften. Ajándékok. — Geschenke. L Dr. 0. Finsch : Zum Schutze des Wasserschwätzers (Cincin* aquaticus). 1894. (Zweimal.) Sep. Vom Verfasser. 2. Dr. Enrico H. Giglioli : // primo congresso ornitologico intemazionale (Annali di Agricoltura 1S$C>) Roma,. 1885. Szerző ajándéka. 3- « « « « Avifauna Italica: Elenco delle specie di ucelli stazionarie o di passagio in Italia. Firenze. 1886. Szerző ajándéka. 4. « « « « Primo resoconto dei risultati della inchiesta ornitologica in Italia Parte prima: Avifauna Italica. Elenco sisternatico. Firenze. 1889. Szerző aj and. 5. « « « « Idem: Parte secondai Avifaune Locali. Firenze. 1891. Szerző ajándéka. 6- « « « « Idem: Parte terza e ultima: Notizie d'indole generale. Firenze. 1890. Szerző ajándéka. 7. Prof Dr. J. Palacky: Die Verbreitung der Fische. 1891. (10 Exempl.) Vom Verf. 8. « « « « Die Verbreitung der Vögel auf der Erde. 1885. Vom Verf. 9. « « « « Des relations de la Geologie avec la distribution des animaux 1889. Sep. Vom Verf. 10. « « « « Über Sàugethierfaunen. 1894. Sep. Vom Verf. 10. « « « « « Über die nordostasiatische Omis» (Résumé). 1892. Sep. Vom Verf. 11. E. Rzehak : Das Horsten des Rauch fussbussard in Oesterreich- Ungarn. 1894. Septemb. Vom Verf. 12. « « Das Vordren der Vogeleier innerhalb der Art. Sep. Vom Verf. 13. « « Zur Riologie des grauen Fliegenfängers. 1893. Sep. Vom Verf. 14. « « Das seltene Vorkommen der Mandelkrähe in Oest.-Schlesien. 1894. Sep. Vom Verf. 15. « « Die Eier der Brandseeschwalbe. 1894. Sep. Vom Verf. 16. « « Gestörte Brüten. 1893. Sep. Vom Verf. 17. « « Beiträge zur Vogelfauna Oest.- Schlesiens. 1893. Sep. Vom Verf. 18. « « Bemerkungen über die Rothkehlchen. 1894. Sep. Vom Verf. 19. « « Fremde Eier im Nest. 1894. Sep. Vom Verf. 20. « « Spatzenfressende Enten. 1894. Sep. Vom Verf. « « Einige Bemerkungen über die Rötelfalken, ihre Eier und ihr Vorkommen in Oest.- Ungarn. Sep. Vom Verf. 22. « « Der Zwergfliegenfänger Brutvogel in den Niepolomieer Wäldern in Galizien. 1894. Sep. Vom Verf. 23. « « Zwei interessante Schnabemonstrositäten. 1894. Sep. Vom Verf. 24. « « Beiträge zur Omis von Preuss.- Schlesien. 1894. Sep. Vom Verf. 25. « « Das Gewölle des Rotrückenwürgers. 1894. Sep. Vom Verf. 20. « « Phänolog. Beobachtungen aus dem Thale der Schwarzen Oppa. 1893. Sep. Vom Verf. 27. « « Das Vorkommen und die Verbreitung des Zwergfliegenfängers in Oest.- Ungarn. Sep. Vom Verf. 28. « « Vom Wanderzuge des schlankschnäbligen Tannenhähers. Sep. Vom Verf. 29. « « Beiträge zur Kenntniss der heimischen Vogelwelt. Loxia curvirostra, Ruticilla phoeni- cura. 1891. Sep. Vom Verf. 30. « « Zur Charakteristik der Vogelfauna von Jägerndorf und Umgebung. 1891. Sep. Vom Verf. 31. « « Zur Charakteristik einiger Vogelnesterund Vogeleier und über die abweichenden For- men derselben. Sep. Vom Verf. 32. « « Die Raubvögel Oesterr.- Schlesiens. 1891. Sep. Vom Verf. 33. « « Omitho-faunistische Studien aus dem mähr.-schles. Gesenke. 1892. Sep. Vom Verf. 9 34. E. RZEHAK 35. ti « 3G. (I « 37. « « 38. « « 39. ti « 40. ti « 94 Über das Vorkommen der Zwerg ohreule in Oest.-Ung. 1893. Sep. Vom Verf. Charakterlose Vogeleier. 1893. Sep. Vom Verf. Zur Charakteristik der Eier des Steppenadlers. 1894. Sep. Vom Verf. Über eine Spezialsammlung. 1893. Sep. Vom Verf. Nido- und oologisclic Notizen aus der Umgebung Jägerndorfs. 1891 — 9-2. Sep. Vom Verf- Das Variiren der Eier des Wachtelkönigs. 1893. Sep. Vom Verf. Beobachtungen an Spareiern grüner Färbung. 1893. Sep. Vom Verf. 41. Dr. Madarász Gyula : Zeitschrift /'. d. gesammte Ornithologie. 1884— 8G. 1 — 3. Jahrg. Vom Red. 42. Dr. 0. Finscii : Zum Schutze des Wasserschwätzers (Cinclus aquations). 1894. Sep. Vom Verf. 43. Baron cTHamonville : A quelles causes attribuer les pontes anormales constatées chez cerini us oiseaux"? 1894. Extr. Du l'auteur. 44. Victor Ritter von Tschusi zu Schmidhoffen : Züge aus dem Vogellében. 1895. Sep. Vom Verf. 45. Ernst Hartert: Katalog der Vogelsammlung im Museum der Senckenbergischen Naturforschenden Gesellschaft in Frankfurt a. M. 1891. Vom Verf. 46. « « Vorläufiges über einige neue Vogelartcn. Sep. Vom Verf. 47. « « Species und Subspecies in der Entomologie. 1893. Sep. Vom Verf. 48." « « Ueber die Häufigkeit des Ortolans in Ostprcussen. Sep. 1894. Vom Verf. 49. « « Wie hält der fliegende Raubvogel seine Beine ? Sep. 1894. Vom Verf. 50. « « Systematische, nomenklatorische und andere Bemerkungen über deutsche Vögel. I. IL Sep. Vom Verf. 51. « « Carpodacus erythrinus (Pall) 1892. Sep. Vom Verf. 52. « « The migration of Partridges. Sep. ed. From the auth. 53. « « Wie schaffen alte Vögel Hire Jungen fort? 1887. Sep. Vom Verf. 54. « « Dr. Kutter. 1891. Sep. Vom Verf. 55. « « On the Birds of the Islands of Aruba, Curaçao and Bonaire. 1893. Sep. ed. From the auth. 56. « « Notes on the Caprimulgidac. 1892. Sep. ed. From the auth. 57. « « On the Chrysalis canifrons of Lawrence. 1894. Sep. ed. From the auth. 58. « « Die bisher bekannten Vögel von M'indoro. 1891. Sep. Vom Verf. 59. « « Nest and eggs of Micropus subfurcatus (Blyth). On two new Venezuelan Birds. 1894. Sep. ed. From the auth. GO. i « On the distinctness of Trochalopterum Ellioti ver. anil T. Prjevalskii Menzb. — On little known and undescribed eggs from the Kuku-Noor. 1894. Sep. ed. From the auth. 61. « « Lepus nigronuchalis sp. nov. W. Rothschild : On Turturoena Sharpéi Salvad. and Osmotreron Evcrctti sp. u. E. Hartert : On a desert form of Turtur turtur L. « « On a specimen of Caprirnulgus eximius Tern. 1894. Sep. cd. From Mr. E. Hartert. G2. Ernst & Cl. Hartert: On a collection of Humming-Birds from Ecuador and Mexico. 1894. Sep. ed. From Mr. E. Hartert. G3. Rothschild & Hartert : Columba rupestris pallida suhsp. nov. Sep. Von E. Hartert. 64. « « « Salvadorina waigiuensis gen. n. sp. n. 1894. Sep. ed. From Mr. E. Hartert. 65. Walter Rothschild : First glimpses of the Zoology of the Natuna Islands. 1894. Sep. ed. From Mr. E. Hartert. 66. Rothschild & Habtert : On a new bustard from the palaearctic region 1894. Sep. ed. From Mr. E. Hartert. 67. Schaff: Anleitung zum Bestimmen der deutsch. Tag-Raubvögel. Berlin. 1893. Vom Verf. 68. Luonnontieteellisiä hawaintöja. (Természetrajzi megfigyelések.) Sep. 1894. Dr. J. A. Palmen -tol. 69. Meddel. of Societas pro Fauna et Flora feunica. 15. 1886. (1. füzet.) Ugyanattól. 70. Palmen J. A. : Om Foglarnes flyttningsvägar. Helsingfors, 1874. A szerzőtől. 71. « « (i Ueber die Zugsstrassen der Vögel. Leipzig. 1876. Vom Verf. 95 72. Palmén J. A. : Antwort an Herrn fi F. v. Homey er. Helsingfors & Leipzig. 1882. Vom Verf. 73. « « « Internationelt ornilologiskt samarbete och Finland* andel den. Helsingfors. 1885. Vom Verf. 74. « « « Bidrag till kärmedomen one Sïbiriska Ishafskusteus Fogelfauna. Sep. 1886. Vom Verf. 75. « « « Om nutideus atgärder for utredancle af foglarnas àrliga flyttningar. Sep. 1891. Vom Verf. 70. Palmen- Wright : Finlands Foglár. 1873. Von J. A. Palmen. 77. Sundman-Palmen : Finska Fogeläge. Helsingfors. 1881. I — VIII. Von J. A. Palmen. 78. Wissenschaftliche Ergebnisse der Finnisch. Expedition nach der Halbinsel Kola. A) Kartographie. Geologie. Klimatologie. l—U. 1890—1894. B) Botanik. Zoologie. I-H. 1890—92. Von J. A. Palmen. 79. Hartekt E. : On some Birds from the Congo Region. Sep. ed. From the auth. 80. « « On Micropus affins. Sep. ed. From the auth. 81. Ezehak E. : Die Sammlung p alitar ctischer Vogel in Troppaucr Gymn.-Musenm. 1994. Sep. Vom Verf. 82. « « Die Verbreitung der Bohrsänger in Oest.- Schlesien. 1S95. Sep. Vom Verf. 83. « « Das seltene Vorkommendes Wiedehopfes (Upüpa epops L.) in Oest. -Schlesien. 1995. Sep. Vom Verf. 84. « « Besondere Leistung eines Rauchschwalben Weibchens. 1894. Sep. Vom Verf. 85. Prazak J. P. : Einige Bemerkungen über die Tannenmeise (Parus ater L.). 1894. Vom Verf. 8G. Madarász Gy. : Adatok a czinkefélék boncz- és rendszertanához. 1881. Szerző ajánd. 87. « « Rendszeres névsora a magyarországi madaraknak. 1881. Szerző ajánd. 88. Madarász Gy. & A. von Pelzeln : Monographie des Pipridae. Budapest, 1887. I. Lieferung. Vom Dr. Madarász. 89. Meyer A. B. Dr. : Abbildungen von Vogcl-Skclctten. I. Lief. 1879. Vom Dr. Madarász. 90. Tennészettud. Közlöng. XV. évf. Dr. Madarász Gy. ajánd. 91. Lengyel István: Tárgymutató a Tenn. Tud. Közlönyhöz. Dr. Madarász Gy. ajánd. 92. Pótfüzetek a Term. Tud. Közlönyhöz. XXH--XXVI. Dr. Madarász Gy. ajánd. 93. Cabanis : Journal für Ornithologie. 1881 —1883. Dr. Madarász Gy. ajánd. 94. Keichenbach: Dia neuentdeckten Vögel Neuhollands. 1845. Dr. Madarász Gy. ajánd. 95. « « Alcedidae, Meropidae, Columbariae. Dr. Madarász Gy. ajánd. 95. Neumeister: Das Ganze der Taubenzucht. 1869. Dr. Madarász Gy. ajánd. 96. Oustalet E. : Les oiseaux voyageurs. Sep. 1886. Dr. Madarász Gy. ajánd. 97. North American Fauna. Nro 5. 7. 8. Dr. Madarász Gy. ajánd. 98. Természetrajzi Füzetek. IX. XIII. XVH. Dr. Madarász Gy. ajánd. 99. Gefiederte Welt. I— V. VIE. XVII. Dr. Madarász Gy. ajánd. 100. Ezehak E. : Zur Biologie der Vögel. 1895. Sep. Vom Verf. 101. « « Kampf von Rauchschwalben mit Bachstelzen. 1895. Sep. Vom Verf. 102. « « Nachtrag zum Artikel «Das Gewölle des Dorndrehers». 1895. Sep. Vom Verf. 103. « « Das seltene Vorkommen des Wiedehopfes in Oest.- Ungarn. 1895. Sep. Vom Verf. 104. « « Besondere Leistung eines Bauchschwalbcnweibchens im Eierlegen. 1894. Sep. Vom Verfasser. Cserepéldányok. — Tausch-Exemplare. 1. Term. Tudományi Közlöny. 1894. deez. füz. 1895. 305 — 306. 2. Ornithologische Monatsberichte 1894. Nro. 1—12. 1895. 1—2. Vom Deutsch. Ver. z. Schutze der Vogelwelt. 3. Verzcichniss der sämmtl. Mitglieder des D. V. zum Schutze der Vogelwelt. 4. Robert Oppenheim : Natur und Haus. 94. 1 . 6. 90 5. Mayer, Dr. C. : Ueber den Bau des Organes der stimme (1851.) Von der kaïs. Léopoldino-CaroH- nischen Akademie in Halle. 6. Leopoldina. Amtliches Organ der k. L.- Carolin. Akademie in Halle unber ber 9ìatur nur nom Sdjiffe auë beobad)te= ten, fo roar id) fdjon im uorljineitt entfdjjtoffen su íanbeu uno ben 23erg 311 begeben, «foft'ô roaê foft». 3Me afeu öon Troiiifo pünftlid) nor Slider: eo oerging feine balbe ©tunbe, fant Abolie, fdum mm roetten rufenb : «all right!» Tao Sáriff mar ber präd)tige Tampfer «Sirino», fein Capitan -Hret ^iiefl : bie Touriften marén gröfjtentbeiíe (Snglänber unb iUmertfaner : eo fanien and) granjofen, Italiener, 2)eutfcf)e, ©panier unb eine jiemtidbe ©efettfdjaft öfterr. ©cblefier uor. 2íűe biefe marén gerne bereit mici) aufzunehmen unb am SBogelberge am ßartb ui felien. Hub jetit möge baê Tagelutdj folgen u. j. non .s>ammerfeft an begtnnenb, melcbe Stabt babureb berül)int tft, bnfi fie auf ber ganzen SBett bie nörb= lid)fte Sage bat, b. b. 70° 40" 1 1 " n. Sr. §ainmerfeft, 1888, am 21. ^uíi. Sßunit I I Ubr SBorm. lid)tete ber «Sirino« bie i'lnfer unb mir bainpften meinem fëauptîiete — bem SSogetberge ©uaerbolt ut. ©egen baê 3íorb=6ap ergaben fid) auf offenem ■Dteere, bei flarem Rimmel bie folgenben Tempera turen : Nachmittage 2 Ulir : ©oiinenmanue + 13-5° C. 3m ©chatten beut SBinbe auêgefefct + 8-5° C. Sin ber ©onne bem SBinbe ausgefegt + 0° C. 9îad)inittagô 5 Ubr : ©onnenmärine + 8-5° C. ©anj gegen SRorben bitbet ben ^orijont bie fdimere 3ïebelbanf beo (iiòmeereè, ber obere 9îanb ift roolfenartig auSgejaát : mut ba an beginnt erft ber flare Rimmel. Tao ÜDleer ift uuinberfd)ün bun= fel=ftal)lblau, bie SBeHen mit leicbtein, roeifjem Ramni : nur Larus canus jetgt fid), aber aud) biefe felteit unb bent (Sièmeere jufteuernb. Tie ino ÎJÏeer aueíaufenben ^elfenbänfe bee ©ebirges tragen fdjoit ben (il)arafter beô berühmten «3iorb=ßap». 2IIò Siaturforfeber erlebte id) nod) nie einen foI= djen Tag, mie eê ber heutige mar. %d) ergöfjtc mid) oft 99 nyörködtem én sokszor és lelkem mélyéből az anyatermészet fönséges jelenségein — százszor és ezerszer menekültem keblére embertársaim elől. Hogy a kettőt : az embert és természetet összhangban találjam , bogy igazán, szívből- lélekből, teljesen gyönyörködjem mind a ket- tőben ; bogy kivesszen belőlem — meddig ? — egy rettenetes gyanú, kétség, melyet embertár- saim nagy tömege ellen táplálnom kell : a szív- telenség gyanúja : bogy természetet, embertár- saimat magammal is összhangban lássam, ezért kellett nekem a Jegestenger tájaira mennem és áldom sorsomat, hogy elmehettem ; örülök aka- ratom erejének, mely per tot discrimina rerum ide hozott ; ide, Svaerholt világhírű madárhe- gyéhez ! Tollam elakad, ma csak annyit írhatok ide : elértem Svaerholt madárhegyét, kezet fogtam Axel Juellel, a «Sirius» hajó kapitányával és átléptem küszöbét Kraaból igaz norvég ember- nek. Többet írnom lehetetlen — pihenni kell, ám inkább lelki nyugalomra van szükségem No, de előbb lássuk az utat. A hajón sok amerikai, siléziai ember; az előbbiek között sok nő is volt s legtöbbje vagy rajzolt, vagy fotografali. A siléziaiak eleven, mindenkit megszólító emberek ; egyébként is az egész társaságot nagy elevenség, vidámság, kü- lönösen pedig féktelen kíváncsiság tüntette ki s így természetes, hogy folytonos működésem legott feltűnt és állandó érdeklődés tárgya volt, különösen a midőn, nagy hirtelenül, meg- állható vázlatot készítettem a Fuglő közi északi napról. Az ellátás igen fényes volt s vettem észre, hogy a felszolgáló személyzet rendkívül figyel- mes irántam. Az érdeklődőknek szívesen meg- mutattam mindazt, a mi nálam volt s így igen hamar hirem terjedt a hajón, melynek tisztjei is mindenképen kitüntettek — nem tudtam mire venni. Az éj szaki fok mellett nem haladtunk el (mely mindössze egy padszerű szikla s hasonlít a többihez, mely e tájat jellemzi), hanem keletre térve a Magerő Sundon mentünk át ; becsoma- goltam dolgaimat s azon voltam, hogy a hajó irodájában ajegj'et megfizessem; ezt a kapitány észrevette, hozzám jött s azt mondta, hogy nem tartozom semmivel, mert természetvizsgáló azon uno mit ganger ©eete an bon erhabenen lhïd)ciuun= gen ber -Dhttternatur ; f)unbert= unb tnufenbinal fttidjtete id) nor meinen SJÍitmenfcbeu in i()ven ©dum. Unb bantu id) beibe : ben SSÎeufdien unb bie 9ïatur ini (Sinííang fiabe, bamit id) mid) mit Éter,} unb Secte, noli unb gang au beiben 311 ergögen cerutöge, bamit id) einen fdired'tidien Sßer= bad)t, roelcben id) gegen bie gröfjte 9Kenge meiner äJiitmenfcfjen fühlen mutl aitò meiner Seele oer= banne, ben 33erbadjt ber §erjíoftgíeit ; bamit id) bie Sfatar, nieine -Diitinenfcíjen mit mir felbfi in ©tit= ilang feije, barimi mufjte id) tuo in bie arfttfdje 3oiie roanbern. Unb id) baute eo meinem ©d)icffa(e, baf3 id) bieô tinin tonnte ; id) freue niid) meiner Jßitteiiöfraft, rocldie mid) per tot discrimina rerum bieber brad)te, ber, jutn weltberühmten SSogelberge ©uaerbolt ! iiieine fteber berfagt ben Sienft, nur fonie! faun id) nod) uicberfdjreiben : id) erreichte ben SSogelbetg ©tuaerbott, fdnittette bie §anb Strel Quello, beò Kapitäne nom ©djiffe «Sirino» unb überfdjritt bie ©djraeue beò brauen üßorroegere Eraaboí. SDÏebr ju febreiben ift mir niefit maglia) — id) iniif) ruben : iá) benötí)ige mebjr ber ©eeteiiriibe . . . ©od) Dorerft baê 33itb ber 9ìeife. 8luf bem ©d)iffe reiften niefe Souriften, barunter niete Slmerifaner unb Sdjtefter; unter ben elfteren maren aud) niete Samen ; bie meiften jeídjneten nortrefftid), niete pbotograpbierten. Sie ©djlefier finti munter, gefprädng ; überhaupt nrirb bie ganje ©efellfdjaft bitrd) grof;e Sebt)aftigfeit, sJt)innter[)ett, befottberô aber burd) eine grenjentofe Sieugierbe d)arafterifiert unb fo erregte ben mein treiben aUgemeineô Sluffeben ; id) rourbe juin ©egenftanbe beò atigemeinen ^"tereffeQ, befonberè ate id) mit großer ©dmetlígfeit eme ©fijje ber ìWitternad)t= főnné bei jÇugto eiitroarf. Sie Verpflegung roar fet)r gut unb id) na()ni es ioat)r, baf) bie Sienerfdjaft gegen mid) fefjr aufmerf= fain ift. ^enen,bie fid) intereffierten, jeigte id) Stiles, roaê id) batte unb fo uerbrettete fid) mein Stuf feí)r batb auf bein ©d)iffe, beffeit Offiziere mid) auf jebe SBeife auêjeid)neten — id) ronfile iiid)t red)t roarum. Sím Storbpol (ím ©anjeii eine uorfpringenbe (Vetfeubanf unb jenen ábulid), iuetd)e bie ©egenb diarafterifieren) fufjren roir nid)t oorbei ; foitbem baë ©duff fteuerte nad) Often burd) ben SJÍagerö ©unb ; id) uerpaefte meine ©adíjen unb rooűte iin ©d)iffêbureau bie ftaíjriarte begabten ; bieê nat)in ber Kapitän roabr, fant 311 mir unb fagte, baf; id) nid) tè fdjiitbe, ba ber Sìaturf orf d)er auf 13* loo a hajón, a melyen ő parancsol, mindenkor szí- vesen Iáiul! vendég ! ! Én tiltakozva mondtam, hogy hiszen én itt merőben idegen vagyok, magyar vagyok ; sem az országban, sem hajóin semmi külön igényem nem lehet ; mire a kapitány azt felelte, hogy a magyart még szívesebben látja, mert sokban egyezik a norvéggel. Megköszöntem ezt a való- ban meglepő föllépést , igazán meg voltam hatva. Ekkor hozzám jött egy siléziai úr s azt kér- dezte tőlem, nem én írtam-e a magyar halászat könyvét ? (nevemet leolvasta vázlatkönyvem- ről). Azt mondtam : igen, én. Lekapta a ka- lapját, rázta a kezemet, szerencséről, boldog- ságról beszélt s hogy ő ismeri a könyvet a lip- csei illusztrált lapból ; ez mind, akár a futótűz terjedett; egy másik úr előállott s el- mondta , hogy ismeri képviselői működésemet, körülfogtak csakhogy agyon nem nyomtak. . . . E közben a hajó szépség tekintetében leál- dozó vidéken haladt, éjszakon folyton a Jeges- tenger ködpadja kisérte. Egészen keletre tértünk. Az omlásokon csak itt- ott mutatkozik még halavány zöld lehellet, merő dűlő hegy, hosszan elnyúló, repedezett óriási kőpart, melyet a folyton háborgó, sötétszinű tenger hulláma ostromol, a hullámok fölött az Alca torda röpült és könnyed szárnycsapással lengett egy-egy heringsirály, mint a Svaertholt- klubben köszöntése. A Porsangerfjord előtt elhaladva, messze ki- szökött a tengerbe a madárhegy — feketén, sem- mit sem mutatva — akár a mi Gellérthegyünk messziről látva. Igen , mert madaras oldala, vagyis homloka merően az éjszaki világtáj felé esik, a Jegestengerre néz. De a mint keletről közeledtünk, hogy a hegy homlokát élben láthattuk, e homlokról mintha nagypelyhű hóförgeteg kavargott volna elé — hófehér pontok rajzása volt ez. A homlok egy roppant szakadék, meztelen, vizszines palarétegei ezernyi ezer párkányt alkotnak s milliónyi madár ül e párkányzat rengetegén, mint a zsinórra fűzött gyöngy. Ekkor dördült el a hajó négy kölyök-ágyúja, a hajó ellenőre rakétákat röpített a szakadékba — legott feinem ©djiffe immer cin njilífomnte= a c v M a ft fei! ^sd) proteftierte unb fagte id) tun bod) ein Àventber, ein Ungar, unb fo barf id) mot)! roeber im Vaube, nod) auf bein Sdjtffe befonbereílnfpvüdie erhoben : Der Kapitän erroieberte, bafj ihm befonbevo Der Ungar lieb fei ; ba biefer mit bem Jiorroeger üieíe gemeinfame 3üge befint. 3d) bautte für biefes roirflid) überrafd)enDe Stufs treten; es ging mir feljr nalje. SJlun tarn ein fdilefifdier fèerr 311 mir unb fragte mid), ob id) baô Sud) über bie ungarifdje gtfdjeret gefduieben Ijabe'.' (meinen 9camen Ia§ er non meinem ©fi^enbud)). 3d) bejahte e§. Ta rifï er ben .out 00m Kopfe, fdiüttelte mir bie ioanò, rebete con Ixìcf unb Àreube unb baf) er bao Sud) ano ber «Seipjiger SCtuftrierten ßeitungn tenue; bao 3(tteô uerbreitete fid) mie Reitet unb ein anberer fëerr ftellte fid) nor unb erzählte, bafì er mein Sßirfen als Wcicbotagabgeorbneter fenne — id) unirDe umjins gelt, beiualje erbriieft .... S)aö ©djiff fui)r inbeffen an ftetê unanfel)itlid)e= reu, uunurtlidtereit ©eftaben bal)in, non üRorben ber unuenuanbt non ber nrftifdjen íccbclbanf be= gleitet. 2Bir maiibten une gaitj und; Often. Tie Serge zeigen nur bie unb ba einen blafj; grünen fèaud), lauter .ierfallenbe Serge, ein riefigeo, roeitgeftreefteö, riffigeê gelfengeftabe, einig oon ben tofenben, bunfelfarbigen ^Bellen beo 9)ícerco be= ftünnt — über bie SBeltentamme fdiof? bie Alca torda babin unb einige £eringemö»en fdpitebten mit leisten #lügelfd)tägen in ben Stiften : ein ©ruf; non ©onerljoltflubben. Sor bem Sorfangerf jorb DahinftenernD, ftief) ber Sogelberg meit ino Hìeer binein — ano ber averne fájroarj unb unanfel)ulid), non meiten betvaditet lebhaft an unferen SUufobcrg evinuernb : jebod) nur banim unaufel)ulid), mei! ber non Sögein be fefcte Slbfturj, birefte gegen Sorben geridjtet in bao Gismeer Iunausftarrt. 3llô mir uno nun non Often ber näherten unb baô profil beò Síbfturjee erblichen, fant es uno cor, alo ob ein grofifhufigeo Scbneegeftöber ano bem tiefen ©runb bernormirbelte — ein ©djroamt fd)iieemeifier Sunite. SDie fronte beo Sogelbergeô ift ein riefiger xH b fiurj, auf beffen roageredjten <5d)ieferfd)id)ten, meldte taufenb unb abermalo taufenbe ©efimfe bilben, aufgefdjuürten Serien gleid) Solutionen non Sögein fiben. lîô frad)ten bie nier Kanonen beő ©djiffeő, ber Vvontrollor fdjofe Wateten in bie Kluft — 101 madárfátyol borította el az eget s a száz és ezer- nyi ezrek torkából kitörő sirálykiáltás egyetlen bőgéssé olvadt össze. . . . Fegyveremet vállra kaptam s felmentem a hajó hídjára, oda állottam a kapitány elé s így szóltam : — Kapitány úr ! Fogadja szívből fakadó kö- szönetemet — nem a pénzért, mely a zsebem- ben marad, az arra való, hogy kiadjam s van elég, hogy helyt álljak ; de azért a szóért, hogy a természetvizsgáló, a magyar pedig különösen, szívesen látott vendége. Ezt nem felejtem el soha, el fogom mondani hazámban, a hol van szavam ! A kapitány kezet fogott velem s azt mondta, hogy megtiszteltem hajóját, mely mindenkor nyitva áll azok számára, kik a természet tüne- ményeit nagy fáradozással vizsgálják. Erre a vendégek oly «hurraht» kiáltottak, a melyből kiérzett, hogy a jelenet hatott. A kapitány megnyomta a bőgő billentyűjét, mire az öblözetből kiindult Kraaból úr csónakja s a Jegestenger hullámtaraján tánczolva elérte a hajó lépcsőzetét. És most következett a végső jelenet. A kapi- tány elkísért a lépcsőig, átadott a végtelenül jóságos képű agg norvégnek ; a hajó két első matróza levitte podgyászomat s ekkor száz kéz nyúlt felém — a mikor a csónak elszaba- dult a «Sirius» oldalától s én a hajó felé for- dulva, megemeltem kalapomat, kendők lobog- tak felém s oly «hip hip hurrah» hangzott felém, hogy meghallottam. A ladik egy a tengerbe hosszan benyúló, szi- lárd mólón kötött ki. A teljesen védett völgy- öblözetben , melyet egy pompásan kifejlődött régi tengerszin kősánczszerűen zár el, áll Kraa- ból úr csinos, emeletes háza, sok melléképület tel, halászkunyhóval, istálókkal, műhelyekkel, juhakollal s rengeteg rudas zsidó-utczával , a melyen a stokfis szárad. A tulajdonosnak öreg bátyja, majd öcscse és fia elénk jött, mind pompás, szálas, nyájas és csöndes norvég ember, míg a ház asszonya, az első talpas tenyeres asszony, a melyet e tája- kon láttam, leányaival és sógorasszonyával a küszöbön várt be. Aagard consul ajánló levele hivatalos hangon cin aSogeífdjleíer bebecfte ben Rimmel unb ber cute taufenb uno abermals taufenb Kehien auo= geftofiene üDíöoertruf »erfdjmotä in cin einjiges Stuften. 2>2it bem ©emebr auf ber ©dnilter ging id) auf bie Sommanbo&rücfe, [teilte mid) nor ben Capitan unb fpradi : — fèerr Kapitän ! empfangen fie meinen innig: ften Tauf, nidit um beo ©etbeo mitten, melcíjeo in meiner ïafdie blieb, eo ift .nun »e^eliren unb id) liabe genug bauon — fonbern um itjtes SBotteâ milieu, baf; Sie ben iïaturforfdjer unb befonbero ben Ungarn gerne feben. Tao »ergeffe id) nie, id) werbe ee in meinem SBateríanbe eiytbien, ino mein SBort ©efjör finbet ! Ter Kapitän ergriff meine .\?aub unb.cerudierte, bafs ici) fein ©d)iff beebrt babe, roetd)eä immer bereit ftebt für I^en^ roeldje bie iSrfdieiuungen ber îîatur mit Eingebung beobachten. Tie ©afte beo « Sirius» riefen ein folcbeo «£nir= raíj», aus roe Id) em id) roaíjrneíinten tonnte, bafs bie ©cene ifrre SBirfung nid)t »erfebdte. Ter Kapi= tán lief; baô Signal ertönen, roorauf ano ber SBudit bao 33oot beo fèerrn Kraaboí in See ftacrj unö auf ben SBeffen beò ©ioineereo tanjenb bie ©tiege beo Scfjiffeo erreichte. Unb jefct folgte bie Iefcte ©cene. Ter Kapitän begleitete midi bio au bie ©tiege unb übergab mid) bem alten Sìorroegermif bem uiieublid) gutmütigen ©eftdjte ; bie jtoei erften Sfìatrofen bea ©cbiffeô trugen mein ©epäcf l)inunter, eo mürben mir bűnbért ,s}änbe entgegengeftrerft unb aló bao Soot non ber ©eite beo «©iriuő» abftief) unb id), bem ©diiffe jugeroenbet, meinen £mt lüftete, fíat= térten bie roeifjeu Tüdier unb eo ertönte ein «£np= £ip burrai)», bafi felbft id) eo l)örte. Tas SSoot [anbete an einem feften, roeit ino 3Jleer bineinragenben 3Mo : in ber »ottftänbig gefcbütjten 8ud)t, roeldie con einer prächtig entroicfclten, alten Terraffe roattartig abgefd)loffen ift ; auf bem Spiane »or ber Terraffe fteljt bao [)übfd)e, ftocfíjofje őaus beo £>errn Kraaboí, mit Dielen 92ebengebäuben, einer $ifd)erf)ütte, ©ta Illingen, SBeriftätten, biefe freunblklien, [iebenöroürbigen 2Jlenf<$en, au§ béren Síugen bie unuerborbene Seele auoftrabít, mit ooűfommenftet ©aftfreunbfdjaft, ja alo /vanii íiengíieb — obrooljl unfere Spraáje fo felír oer= fdúeden wax. S)te arftifdte Slîatut ifi in jedem itjrer ^íiae eine geroaítige, unerbittlidie 3)cad)t : fie ládjdt nidit, fie »erführt uns nidit, oertiígt den .Heim bet Trägheit unti Seicíitfertigfeit ; fie biilbet feine ^aftarbe. 3euge hiermit ifi der Àelc. faiiunt feinem ©eroádifen, ber darüber fdjroebenbe SSogel — ein jeder ììlicf beê ì'ìenfdienaiigeo, ein jeder 3ug beő ©cfichtcö. 3)a§ ift etroaê (îTbnbeueC ! ilìadi einer halben ©tunbe beftieg idi fdion mit ben Söfmen bec. .vutufec, mit bem Sruber beê alten Sraabol unb mit einem A-ifdierfnaben (ein Sappe) die bftlidie Seite dec. 33ogeI6ergeê, mo bie Binera, birfe bem Soben ooHiommen angefdjmiegt ift, um bann burdi ibre Manien bac larmlandifdie Saufe fraut - - Pedicularis lapponica — íiebft anberen befdieidenen ÎUumeit burdi ju [äffen. Sd)on auf biefem üEßege fiel mir ber Sftabe auf, roeldjer fidi im SSerCäitnifj jur ijtefigen Ànima in großer ßafyl geigte, ©erabe im -Käufern roaren eo abfdieulidie ©eftalten unb 5 — 6 Stücfe roaren be= ftänbig 311 feben. ©in Tbeil ber 3Jiöoen — fo gegen 8—10,000 — bebeefte bie Sdrjtefergefimfe ber ino (ïïonteer E)inauêragenben füblicben Êinfaffung jener SSudjtung, roeldiebie burdi ben abftürjenben Klubben unb einem parallel laitfeiiben 33erg gebitbet roirb. (Sin großer %t>exl ber Sülöoen fdimarnite über bem "Bicére, bac. Turdiciiiauber alici) bem nom 2Birbeí= roinbe ergriffenen geberfïaume. îitif i'ielfad) gerounbenem, liberane fteimgem Sßfabe fteigenb, erreichten mir einen ebeneren, mit 9)íooc unb 3roergbtrîen teppic^artig bebeáten Soben unb (liiuicn beiläufig ber ältttte ber Jobbe bec 35er= geê entlang bem íJieere ju, baő heifu uadi einem Slbfturje be§ SBergeâ, toeídjer gegen íiorboft liegt; balb erblirfte id) bie obere Haute bec ?lbfturu'o und etroac metter ben eríerartigen Sßorfprung, roeldier einen Battel bilbete; auf biefen Sßorfprung mußten mir gelangen, um bie SReftcoíonie ber großen SBanb feben ut főimen, $c mehr mir uno näberten, befto beffer mar bie Mante der gelëroanb 311 feben, über meld)e in jebem Síugenbíiáe fdimebeube Ib'öneit emporflogen, aie batte fie ein aus bem ©rbinneren bertmrbrecbenber 3Biubftof? jeitroeife íjeroorgeftojjen. IKandmtal fdjrairrten, mie auegefá)offene Pfeile einige Alca torda non unten beruor 11111 über bent 103 ismét az él fölé jusson. Ez és a már hallható zsivaj volt a tünet bevezetése. A kidüledésre érve, szédületes, kápráztató lát- vány bontakozott ki szemeim előtt. Egy irtóztató, merőleges és részben átdűlő szakadék sziklafala, melynek palakő rétegzete ezerszeresen felülről lel'glé hasogatva, keresztbe ezernyi ezer pár- kányzatot alkotott, szennyes fehérre meszelve a madártömeg hullajtásától, vált láthatóvá nagy hirtelenül. A kidüledésről meredek omlás veze- tett a mélységbe, mely a tenger szinét megközelí- tette, de előbb táblásán rakott, össze-vissza sza- kadozott lábat lökött ki a tenger felé, melynek haragvó hulláma szünet nélkül tajtékot túrt a láb élein. Azok a párkányzatok rakva voltak a gyönyörű formájú heringsirály százezreivel s a hol a párkányzat és repedés, vagy egy kis omlás csak megengedte, szennyes fészek állott, legtöbbjé- ben egy, ritkán két pelyhes vagy tokos sirályfiú. A mi közel volt, az így látszott ; de a távolban, a sziklafalazat túlsó oldalán, továbbá a láb pár- kányzatain a sorosan ülő sirályok hónál is fehérebb feje, melle csak tojás, majd csak gyöngy nagyságúnak látszott, s a mint a pár- kányzatok majd sort, majd lépcsőt alkottak, úgy tűnt fel a távolabbi rész, mintha egy szeszélyes kéz felfűzött gyöngysorokkal akgatta volna teli- des tele, lefelé mind apróbbakkal, legalul csak pontszerűekkel, melyek a tengerbe sarkalló láb- nak a nedvességtől fekete kőségéről szinte föl- csillámlottak. Abban az űrben, melyet a düledék és a sarok - szerűen beszögellő sziklafal alkotott, káprázatos nyüzsgés folyt ; mert ezernyi ezer sirály mint óriási raj folytonosan kavargott benne ; csatla- kozott pedig éhez oly zsivaj, mely leírhatatlan. A közelben ülő, repülő madarak rikácsolva- nyávogó szava, természetesen érvényre jutott, de csak oly zsibongáson át, mely a távoliak egy- beolvadozó hangjától eredett. Ez a zsivaj leginkább arra emlékeztetett, a melyet a népes iskola gyerekserege szokott csapni ; csakhogy itt a torkok megszámlálhatat- lan ezreiből dűlt a lárma. Lehaladtam egy kissé ■Dieere cinen .s>a(bfveiő 511 jiefjen, barm roieber über bie Ëante 511 gelangen, ©iefeë, unb ber fd)on hörbare ßärm mar bie Einleitung beë großen Sdiaufpieleë. 21m Sorfprung angelangt/ cntiuidclte fidi eine fdmnitbelcrregenbe, blenbenbe Erfájeinung nor meinen Síugen. (Sin jäljer, fenfredjter, tíjeilé überfjäiigenber 316= fturj, eine gelfenroanb, Deren Sdjieferfdndüeu taufeubfnd) non oben nacb unten jerflüftet taufenb unb taufenb in bie Caere űeíjeube ©efimfe bilbeten, non ben iS'rfreiucnten ber SSögetfdfjaaren fd)tnu|ig roeifs getündjt, tag ptöfdid) oor meinen Singen. SOom s£orfprung f ütnie ein [teuer, felfiger 3t6ftieg in bie £iefe, aieldie bas Dîioeau beâ l'feereô beinntje ér= reiebte ; ben giifj bilbete jebod) eine roeit ine 3Reer fierauëgeftofsene, jerííüftete ftelfenbarrifabe, an roelájet bie unauffjőrtid) beranftürmeubeit 3Jleereë= mögen fäjäuntenb serfdjellten. Sie Duergefimfe ber getfenroaub maren non (nut: berttaufenben ber űertidjen fècriiigëmotien bebecft, unb roo eë nur bas ©efimfe, eine 3iiße ober ein Heiner aSorfprung gemattete, ftanben fájntufcige ïïefter, bie meiften ein, fetten jroei flaumige ober fdrott mit Kielen bebeefte ^sunge entbaltenb. So präfentirte fid) bai, roaô in ber Sîafje mar; in ber gerne, auf bergegen= über liegenben Seite beéfâefetfeë jebod), fo and) auf ben ©eftmfen ber ÎBarrifabe, fdnminerten bie fd)nee= meifjen Köpfe unb SBrüfte ber bid)t füjenbeu 9Jcöüett nur in ©röfje eines ©ieö, ober gar einer ^erlc unb fo rote bie ©efimfe fiaib eine 9îei£)e, 6alb eine Stufe bilbeten, mad)te eë ben ßinbruef, ale hätte eine launifdje £>anb biefe Reifen mit ^erlenfdjnüren bebängt, je ferner, mit befto Heineren, in ber îiefe gar nur mit punftartigen, roeldje befonberë »on ben naffen, fdjroarjen §eíetrümment ber Sarrifabe fd)arf fjeruorieudjteten. 3n jenem £of)íraum, beffen 9ìue fi|enben uno fliegenbeu ìBogel burebbrad) baë unar-- tifulirte Stimmend)aoô, roeidjeê »on ben entfernte= reti Sogelmaffen íjerrübrte. Siefeé Sännen Catte bie größte 2if)ttíid)feit mit jenem, roeldjeê bie Kínberfdjaar einer oolíreidjen Sdnde íjeroorbringt ; nur erfdjoll fner ber ßärm auê ttnjaíjíbareu £aufenbeit ber Kefjíen. 3d; ging ein roeitig auf bem 2tbftiege nad) ab= 104 a düledék omlásán, oly ösvényfélén, a melyet a tojásszedők tapostak a kövek közeiben, kisze- meltem egy csoportot, hol vagy 10 sirály együtt ült s közéje lőttem : de az eredményt nem bír- tam látni, mert egy új jelenet kápráztatta sze- memet : a lövésre ezernyi ezer sirály szárnyra kapott, oly sűrű tömegben, hogy az égbolt nem látszott tőle s minthogy felriasztva valamennyi ugyanazt a hangot adta, ez összeolvadt valami üvöltéssé, mely semmihez sem hasonlítható : ebbe belesüvöltött a sirálynak szava és néha úgy tetszett, mintha gyermekhang kiáltott volna közbe. A másik csővel belelőttem a kavargó tö- megbe s a velem jött emberek a két lövés után 31 sirályt szedtek fel. Azután még kiszemelve lőttem négy sirályt s nehogy az embereket fárasszam — mert vasár- nap is volt, melyet a norvég ember szentül megtart — ■ Kraaból úr házához tértem, hol a ház előtti padon mindjárt vagy hat sirálynak le is húztam a bőrét, még pedig az egész háznép nagy csodálkozása közben, mert igen sebesen dolgoztam. Házi gazdám azután bevezetett a csinos szo- bába, hol az asztal igen ékesen meg volt terítve és kitűnően megvendégelt hallal, tejjel, vajjal, kolbásszal és sajttal, az ital igen jó thea volt. Azután egy igen szép forraló alatt meggyújtot- ták a petróleumot s a két öreg úrral összeülve iddogáltuk a toddyt, a norvég puncsot. Úgy éjféltájban nyugalomra tértem ; de sokáig került az álom, mindig úgy hallottam a sirályok lár- máját, mint egy éjjeli vigalom után a zene szo- kott a fejben zsibongani. Július í?3. Másnap reggel gazdáim korán a munkához láttak, mert kikötőt építenek s épen a mólóján dolgoznak ; a kávé készen várt; én pár darabka kenyeret tettem zsebre s magam indultam el a sirálytanyához, előbb azonban vagy egy óra hosszat bogarásztam. Nem mentem a hegyre, hanem az ennek tövé- ből kiszökő össze-vissza tört, lépcsőzetes kőlábon haladtam a hegy homloka felé. A járás fárasztó volt, de nem veszedelmes, mert a talp jól meg- tapadt a kő ripacsosságán. Elértem a hegyhom- loknak éjszakkelet felé néző falát, mely egy óriási félkarajt, palaköve pedig ezernyi ezer pár- kányt alkot s ez is rakva van fészekkel, sirály madárral. Az idő roszra fordult, metsző éjszak- keleti szél jött a .Jegestenger felől, felkorbácsolta a hullámokat, melyek irtózatos rohammal ütőd- tek a kiszökő sziklák sarkaiba, párkányzataiba. tüärte, auf einem "Jifabe, meldten oie (Sïerfamiuler benü|en, indite mir eine ©ruppe am, um etica 10 3Jlbcen 6eifammen faceti, uni febofj : ben lírfoíg tonnte ich aber nidit felien, benn meine fingen rour= ben con einer neuen Scene gebíenbet; taufenb unb abertaufenb íliöuen erhoben fidi nom Sanile auf= gefdjeudjt, fo ùafc fie ben Rimmel uerfdiletcrteii ; unb inbetn fie aile benfelben Saut beo 3d)recfens tton fid) gaben, uerfdmio^ berfetbe in ein unbefd)reib= [t$ee Skullen ; baju taut nodi ber 9îuf ber sJìcft- jungen, e§ fdiien, alo [iurte man Kinbergefdjrei. sDJit bem uneiten Saufe fd)of3 idi in bie roírbeínbe 2)!enae unb meine Vente biaditeli nad) im jiuei ©d)iiffen 31 2Jcöcen anfanimeli. ©ami fdiofj id) auêgefudjt nod) nier äJiboen, unb ba id) meine Begleiter fdfoneii mo Ute, — eö mar ©oniitag, welchen ber -Korroeger fjedig balt — fefjrtc id) nad) beut £aufe SîraaboTè jurüá, mo id) auf einer uor bem §aiife angebrachten §8anï etma fed)ë ïliooeit abbatgte u. j. jux nicht geringen 2>er= rounberung beo ^aiiôcolfeâ, ba id) feíjr vafd) arbei- tete, ©ami führte mid) mein ©aftfreunb in bas bübfebe SBob^njimmer, mo ber ©ifd) jebr nett gebeert mar unb beicirffjete mid) ausgezeichnet mit ^ifetjen, äJcild), Sutter, SBurfî uno ßäfe; mm ©etränfe biente tritter Xljec. Tann mürbe unter einem fetjr id)öneni ©amoicar bas petroleum angejünbet, bie beiben alten Ferren festen fid) in meiner 9cáíje, mir tranfen ©obbn, ben normegifdjen ^itiifd). ©egen 2)iitternad)t begab id) mid) jur Withe, ber ©djlaf flof) mid) aber [ange ; id) bőrte nod) immer bas Kärnten ber UBcbcen, gíetctj ber Sf/lufií nad) einer burdjgefdjroärmten 9îadit. 2tm 23. Suti. ©en niidiften Sag gingen meine ©aftfreunbe frül^eitig jiir ílrbeit, ba fie einen ■ímfen bauen unb gerabe ben SBeKenbred)er cerfer-- tigten ; ber Kaffee martete febon meiner, id; fteefte einige Stüddjen 23rob in bie©afd)e unb ging allein bem aSogelberge ju, nadjbcnt id) muor eine ©tunbe lang Käfer unb ^pftanjen [ammette. ©en 33erg erftieg id) corerft nidit, fonbern id) ging auf beffeit jerftüftetem, ftufenartigem ftujje ber fronte bes SSergeê ju. ©er 2Beg mar mülieooll, aber nid)t gefäbrlid), ba bie ©olile an ben rautjen ©tei= neu feftfaf?. 3d) erreidjte bie norböftlidje SBanb bes Sergfturjes, uniche einen riefigen ^albfreië bilbete ; ihre taufenb unb taufenb ©efimfe ftro|ten con Heftern unb 9Jiöuen. ©as äBetter icurbe fdilecht, es fam ein fdineibenber 9Ìorboft=35inb nom (5is= meere babér. ©ieSBogctt ftüriuten mit fürditerlidjein Stuprali bie Àclfenbarritabe. 105 A madárhegy lába. SDer gufi bea ^ogelBetgeê. Aquila. II. 14 100 Egy sziklasarokba behúzódva, a falról vázla- totkészítettem, néhányszor lőttem, hogy a sirály- hadat felriasszam s itt látszott meg e madár- képnek hatalmas volta, mert a lövés a sirályok- nak alig egy negyedrészét birta röpülésre, sőt ülve maradtak a közvetlen közelben levők kö- zül is. Az Alkukat nem bírtam megkeríteni. Ugyanazon az úton, a melyen jöttem, vissza is vergődtem, ile már bajosabban, mert a meg- eredt eső föláztatta a sirályguánót, mely a kő- séget itt-ott vastag rétegben borította s az oly sikos lett, mint a szappan; testem minden izmát kellett megfeszíteni, hogy a szakadékokban és az óriási kőlépcsőkön baj ne érjen : de ki vergőd- tem s pihenés nélkül hegynek indultam, hogy a tegnapi reszt felülről is lássam s megfigyeljem a kopár tető többi madarait is. A kopár részen a törpenyír nemcsak lela- pult, hanem láthatóan kereste a legkisebb mé- lyedés védelmét is, szijjas ágait kövek mellett, kis árkocskákban bocsátotta szerte; a hol több volt a védelem, ott a törpenyír fole emelke- dett a sárgavirágú lapp serkefü. A hantmadár vígan röpkedett fel a kövekről, hogy ismét kőre szálljon s pár anyányi fia is mutatkozott már ; az Antlnis pratensis mindenütt látható volt, leg- többje eledelt hordott fiainak. A szél erősbödött, vágott s daróczkabátomon jól átjárt; de en sebesen hágtam fülfelé s így nem fáztam meg ; de megeredt az eső is s a Jegestenger felől tejfehér ködök terjedtek szét; ez már arkticús időjárás es kép volt. A tetőt meghágva, beláttam a Porsanger- fjordba s azt is észrevettem, hogy a régi tenger- s/.in padján túl — Kraaból házát véve innenső résznek — köves öböl vág be s ott sok sirály ka- varog. A homlok éle felé fordultam s a mint kellő távolságra jutottam, mind több és több sirály vágódott fel a mélységből az él fölé ; küzdve a szél áramlása ellen, végre néhány lépésnyi tá- volságból figyelhettem meg röptüket. Az, hogy ott jártam-keltem, legkevésbbé sem zavarta őket. Feltűnt, hogy a hollók nem keringtek a hegy fölött ; de csakhamar kisült, hogy éppen fészek- rabláson voltak, ezek is mind gyakrabban az éd fölé emelkedtek s minthogy a szél ellen is küzdöttek, a prédát is lestek, nem vettek észre, ilyen módon négyet lőttem le, mely természe- tesen mind az iszonyú mélységbe zuhant. A hegy élét egészen megközelítve, Alkák kezd- ed) jog mid) in cine (ide, niadite cine ©fijje Per Sffianb, feboj; nudi jeitiueife, um bic SDÍöoen aufm idu'iulH-ii: erft jefet entfaltete fidi baâ Silb in ooHer "Dìaditigfeit, ba ber Schuf; an ungerooljnter ©telle tradite. Hub Pennád) mar co tanni ein 'hievte! ber Woven, meldte aufflogen, ja eê blieben fogar Pie in näcbfter "Jiäbc fineu. Tie oorbeifcbicncnPcu 'Jllfen tonnte id) nicht erbeuten, fie fielen ino ïïîeer. Stuf bemfelben Sßege gelangte id) audi jurücf, aber jel;.t fdfjon bePeutenP fájroieriger, Pa Per begiu- nenPe [Regen Pen SDiöoenguano, welcher baê ©eftein fteűenmetfe in ftarien 3d)id)ten bcPecftc, aufmeidite unP rote Seife fdjlüpfrig niadiie; idi munte meine fämmtlid&en ìlìnSfeln anfpannen um in Pen Klüften unP auf Pen tiefigen [Çelfenftufen uidit 511 oerunglüáen ; idi arbeitete mid) (jeroor unb ging oline 9ìaft Peni Serge ju, bamit idi Pie geftrtge partie audi *>on oben betrachten unb aud) Pie anbe= ren Sögel bea fahlen ©rpfelë beobaditen fomite. Stuf Pen taljicn îheileu fliehte Pie groergbirfe felbft in Per fleinften Vertiefung fiditbar Xrchutg; ihre Manien fcbniicgten fidi Pen Steinen au : 100 mehr Tetf'iing mar, erhob fiel) bie Pedicularis lap- poniea über bao ©eroebe ber^mergbirien. Saxicola œnanthe erhob fidi munter non Pen Steinen, um fiel) roieber auf ©teine ju feben unb eo geigten fidi fdmn einige flügge Sunge; Anthus pratensis jetgte fidi überall, meift nodi 3im9e fütteruP. Ser SBiub blieò mefferfdfjarf unb brang burdj meinen ßobenroa; id) ftieg rafd) aufroärte um Pie Kälte 311 überminPen; es begann ju regnen unb »ont Siêmeere her jogen mtidjfarbige iiebel ; ein Silb ed)t arftifdicn dettero. Stuf Per £)5be angelangt, Überfall icfj ben 5ßorfan= gerfjorP unb nahm auch mahr, bafj jenfeitS Per alten ^erraffe — baê £>attá Kraabolê alò bieëfeirig genominen — eine felfige Sucht einfcbueiPet, in mebher Diele SUlönen mimiuelu. ^d) roanbte mich Per Eante Per fèauptroanb ju unb je näher id) fant, Pefto mehr 2Rö»en ftie gen ano Per Tiefe über Pie Kante Per Stuft in bie £>öbe ; Pa fie mit Per Suftftrömung fämpfen mufiten, fomite id) ifjren ging aite ber Entfernung einiger ©diritte beobaditen — meine ©egenroart ftörte fie niait im minbeften. Sluffadenberroetfe fdjroebten feine Jiaben über bem Serge; eë tourbe aber balb flar, bafj fie eben bie SRefter plünPerten ; bann erhoben fid) and) biefe immer ^ahlreidier über Pie Kante, unb inPetit fie ntcfjt nur mit Petit 3Binbe rümpften, fonPern audi auf bie Seute Steht jjabeti mnfîten, nahmen fie midi nidit roatjr, unb id) fottute auf biefe SBeife nier ©tuet bcrnbfdiiefum, tuclcbc 107 tek a mélységből felszâllongani s félkört vágva a tenger fölött, úgy kerültek a begyhez, hogy kis darabon fölötte surrantak el. Legtöbbje lövésre jővén, azon voltam, hogy legalább egyet úgy lőjjek le, hogy a hegytetőre essék; de az első lövés mutatta, hogy ez ne- héz egy vállalkozás, mert a nagyon sebesröptű madár halálra találva ívben bukott le s lezu- hant a mélységbe. Kedvem jött, hogy utána nézek ; ám a hegyhoinlok élétől alig egy lépés- nyire egy keskeny és beláthatatlan mélységű rés tátongott, mely első jele a homlok egy teljes rétege lezuhanásának ; a dolog mindenesetre szédítő volt s testem tiltakozni kezdett ; valami bizsergést éreztem. Letettem a fegyvert és a tarisznyát, lehasaltam s átkúsztam a résen, el is értem a hegyhomlok élét le is tekintettem, de nem állhattam ki soká, mert valami zsibbadás fogta el testemet, mintha erővel vissza akart volna húzódni a rettentő örvény széléről, hova csak erős akaratom parancsolta. Az örvényben sirályok fellege kavargott , itt-ott egy fekete pont úszott e felhőben — a holló — néha fe- kete-fehér nyilak suhogtak keresztül rajta, az Alkák. A tetőre visszahúzódva, rátaláltam a Plectro- phanes uivalisra, mely kőről-kőre lépegetve csalo- gatott, szája tele volt eledellel, jele annak, hogy már fiai vannak. Lelőttem ; de kevés volt a kö- szönet benne, mert teljes vedlésben volt, tolla- zata ronda, keverve véres tokkal. Lekerültem a düledék felé, hogy a tegnapi úton s minél mélyebbre szálljak a szakadékba. Mindenképen pelyhes fiút akartam keríteni. Ez az út nem volt könnyű, mert az eső telje- sen feláztatta a guanót s minden kő, párkány, olyan síkos volt, mintha híg szappannal leön- tötték volna. Ez a sár szennyes fehér, vörössel elegyes. A láb izmai ösztönszerűen és sokkal inkább feszültek, mint a legsimább jégen, a mi természetes is , mert az elcsúszás egyértelmű volt a lezuhanással. A legalsóbb fészkek teljesen ki voltak fosztva, naturiti) olle in tűnt fürd)teríid)en 2lbgmnb ftürg= ten. 2llô id) bem Dlanbe Dec Slöfturges nalje roar, begannen bie 2Ufcti aus ber îïiefe aufjufteígen ; über bent -Dìeere einen fèalbfmê jieljenb, fefjrteii fie ftetë (utr Kuppe be§ 33ergeê gurud unb ftridjen eine flirre ©trede barüber bin. 55a bie meiften auf ©diufibiftau; Eamen, tradjtete id), roenigftenê eine fo 511 fdjiefjen, baJ3 biefelbe auf bie Stippe falle ; aber ber erfte ©djufj jcigte bie ©djroierigfeit bee Unternebntenő, ba ber äufjerft fámell fíiegenbe 33ogeI, ju 2obe getroffen, im Sogen ijerabftel unb in bie ÎHefe ftürjte. 3d) befam Sufi in òcn Slbgrunb 311 b liefen ; aber faunt einen ©djritt roeit uont 9fanbe gäfmte eine fdmtale unb unenblid) tiefe Buerfpalte, ein 3Jor= lättfer beò 2tbjiur$e§ einer ganjen ©d)id)te ber .toauptroanb. Sie ©adje mar jebenfaűö fd)tt>inbet= erregeiib unb mein Körper, nur biefer, begann (ut proteftieren ; id) füfjlte in allen Steifen ein gerotffes ^riffeln, ©eroefjt unb lyagbtafdie mürben abgelegt, unb id) frod), fiad) auf ben Sßoben bingeftreeft, über bie ©palte, erreichte bie liante unb bliefte ami) biutinter. 3d) tonnte eô aber niait lange aushalten, ba mein Körper eoutnilftuifcb ,511 juien begann — ale roollte er fid) mit ©eiualt nom 3ïanbc bee fd)recf= fid)en 2lbgrunbe§ jurüdjieljen, bis moljin benfelben nur mein [tarier 3BilIe jroang. $n bem 2lbgnutb brobbelte eine SBolfe non 9)iöoeu, f)ie unb bort fdiroebte ein fd)roarjet Sßunit tu biefer Sßolfe, ber Slabe, mandjiual fdmffen fájroarjtüeifje Pfeile bi'i: burdi, bie Stífen. 2(lô id) mid) auf bie flippe jurüd^og, traf id) einen ©d)tteefponter an, roekber mid) uoit ©fein ju Stein locfte unb beffen ©d)ttabei mit 2l|ung uoügepfropt mar, ein ßeidjett beë SBorbanbenfetnâ trou 3UI,Öen- 3<$ fd)°f3 ibn' a^ íciber obne i^n braudjen 311 föttnen, i>a berfelbe in nollfter 9)caufern begriffen mar. 9cuu ging id) 311m iuirfprung, um auf bem geftrigen SBege möglidjft tief in bie ©d)lud)t l)inab= jufteigen. Um jebett ^reië roollte id) ein Suitgeê im ^-lauinfleibe erbeuten. tiefer Sßeg mar aber nidjtê weniger ale leid)t, ba ber 9îegen ben ©nano gänjltd) aitfroeidjte, unb jeben Stein, jebeè ©eftntfe fo fdjlüpfrig inadjte, ale mären fie mit aufgelöfter ©eife begoffett. ®iefe ©d)td)te í ft iron fd)mut3tg=roeif;er $arbe, mit rottj ttntermifdit. 2)?eine ÏJÎuêïeln fpatinten fid) uiiroilifür= lid) unb Diel geroaltiger, aie auf bem glatteften @ife, beim baê 2luőgleiten roar mit bem ^erabfturjen gleid)bebeittenb. S)te uuterfteit üiefter roaren ganjlid) au§gepítín= 108 mert Eraaból első sorban ezekből szedi it tojá- sokat, a melyekkel kereskedik s a melyek na- gyon jó izűek; a tojásfehérje megfőve emlé- keztet a tejopálra, a széke majdnem sáfrány- szinű. A legalsóbb fészkek úgy 6 méternyi magas- ságban állottak, t. i. a még népesek. Előbb kö- vekkel hajigáltam a fészkekre, arra számítva, hogy vagy egy pelyhest eltalálok s az lezuhan ; de a hideg merevvé tette kezemet s az nem jól szolgált. Végre is kiszemeltem két szomszéd fész- ket; az egyikben egy tokos, a másikban egy pelyb.es fiú kuczorgott; oda lőttem: a két po- ronty felfordult, de nem esett ki. Ekkor rop- pant erőfeszítéssel megmásztam egy párkányt s kővel próbálkoztam, de nem ment sehogysem. Ezalatt sok Alka mutatkozott s vagy hét darab igen magasan és abban az irányban telepedett le, a melyben a két sirályfiú hevert. Bízva a Fückert-fegyver szűkfúrású balcsö- vébe, ezélba vettem az Alka-csoportot s lőttem ; eleinte nem láthattam az eredményt, mert a párkányzat egész felületéről egész sirályfelhő szabadult el s az ezerszeres mozgás minden egyeben uralkodott ; de pár másodpercz múlva a felhőből kiesett két Alka s az egyik lezuha- nása közben a sirályfészket érte, melyben a tokos poronty halva hevert, ezt is magával so- dorta. A két Alkán kívül még három sirály is lekarikázott. Lábam ekkor már fájni kezdett s be is érhet- tem az eredménynyel; felszedtem tehát a prédát, felakgattam a tarisznyára, a fegyvert a szíjjal a mellen keresztbe s esővel lefelé akasztottam, mert az eső nem tréfált s kézzel-lábbal mászva kikapaszkodtam a szakadékból, éppen a mikor az eső szünetet tartott, indultam lefelé. A kövesen feltűnt egy pacsirtaszerű madár, mely tipegve lépkedett s fejével, majd egész testével furcsán bólingatott; fájdalom finom madársörétem már nem volt s így fogolyseréttel kellett lőnöm, mely a madár fél farkát szakí- totta el, a melyet a vágó szél el is kapott. Ez Alauda alpestris S volt; ám ez is teljes ved- lésben. A régi tengerszín sánczán áthaladva, a szom- széd hegy omlását, mely táblás kövekből állott, vizsgáltam, hol még öt Plectrophanes nivalist lőttem, mely a fehérlő kővel mimikri viszony- ban áll, azután lementem a Porsanger felőli fort, inbem Rraabol in erfter 3íeilje hier bie Citer fammeli, mit meídien er iganbel treibt unti welche fcbr uiohlfdmiecfenb finb; bas ©iroeifi erinnert in gefodjtem ßuftanbe an ben Opal, ber Totter ift beinahe fafranfarbig. Tie tief ft tiegenben defter, ineldje nod} beuölfert innren, ftanben in einer ôobc non beiläufig 6 Sfötr. 3'icrft mart idi mit (Steinen nad) ben Sieftern, in ber Hoffnung, ein junges ju treffen : bie fiuinbe t)er= fugten aber, non ber Ratte ftarr, 6alb ben Tienft. ©nbtidj indite id) mir pei benachbarte íiefter auê ; in einem hocfte ein junges mit Rieten bebeeft, im anberen ein flaumiges ; ber Sdjuft fradjtc; bie jungen fielen nm, blieben aber im tiefte liegen. 3d} erftieg unter riefigen älnftrengungen ein ©efimfe unb nerfudjte mit Steinroürfen ju helfen, roas aber nidit gelang, ^n^mifdien erfdjienen Diele Sltien unb Heuen fidi fieben ©tüá fefir bod), aber in berfelben S'hue nieber, mo bie pei jungen ÜBiöüen lagen. kleinem gueefertgeroe^re oertrauenb, nabm icb bie SUfengruppe aufs Rom unb fdiofi; anfangs tonnte id) ben Erfolg nidjt fetjen, mei! non ber ganjen §(ád)e eine SEotfe non ÜDiöoen los rourbe unb bie tnnfenbfad)e33eiiiegiingalleêbel)errfd)te;nad) einigen ©ecunben fielen aber aus ber SBolfe pei 2Ufen íjeriiicber unb ber cine ftreifte beim fèerabftiirjen bas Steft, morin bas balbbefieberte SDÍöoenjunge lag, unb rifj and) biefeS mit fid). 3íufjer ben pei 3íífen purgetten and) brei flìboen fierab. Ta meine Tyiifee fdjon ju fdjmerjen begannen unb ba id) mit bem ßrfolge juf rieben roar, f ammette id) meine 33eute, befeftigte fie an bie ^agbtafdje, bängte bas ©croebr quer über bie 33ruft, mit bem Saufe und) abnuirtő, ba ber biegen feinen Spafì oer= ftanb unb arbeitete nudi, auf allen Vieren friedienb, aus ber Sdjludit beraito ; gerabe im üDloment, alo ber biegen aufborte, erreidite id) bie yölie unb flieg nun nad) abroärtS. iWäbrenb beò Slbftieges fiel mir ein lerd)enäbn= Hd)er Soge! auf, roeldjer fid) trippetnb bemegte unb batb mit bem Ropfe, balb mit bem ganzen Veibe fonberbar mippte unb niefte; leiber uiufite id) mit ftarfem Sdjrot fd)iefsen, ber SBogel uerlor ben bal- ben Sdunanj. (Sô mar eine Otocoris alpestris ; aber leiber, and) biefe in nollfter -Käufer. 3>n ber Tiefe angelangt, überfdiritt id) bie Terraffe unb beobachtete ben 3t6fturj beo benadj= barten Serges, roeldjer am tafeligent ©eftein be= ftanb, mo id) nod) fünf Plectrophanes nivalis fdiof;, roeldje mit bem roeifjtid^en Steine im 3Jîimirrts5Ber= l)ältnif3 innren, bann ging id) in bie gegen ben Sporfanger ttegenbe löudjt, worin riefige Scbiefer= 109 öblözetbe, melyben óriási palasziklák hever- tek, sokszoros kilugzásokkal , melyek némely táblán mint valami titokzatos rúnák néztek ki, megnéztem a tengerbe hömpölygött nagy sziklán az ott levő, mintegy 1000 sirály-fészekből álló telepet s azután a sánczon átkelve igazán «ha- lálra fáradva», padlás-szobámba tértem, honnan szíves házigazdám egy kis késői ebédre vitt le, mely pompás lazaczból, tejből és sajtból állott. A Kraaból-telep körül még a következő madarat lőttem le és határoztam meg : Pica caudata . Motacilla alba ... ... Aegialites hiaticula ... . Egyéb madár, a mely esett : Alca torda _. . Eissa tridactyla ... Corvus corax ... Graculus eristatus Uria grylle Otocoris alpestris... Plectrophanes nivalis Saxicola œnanthe 4 40 4 1 1 1 6 o Összesen : 63 drb. Az idő 9-re járt — este — sa hajó, mely Vardőbe volt viendő, 1 1 óra tájban szokott Svaer- holtban kikötni ; de hogy meg is pihenjek s elv- ből is, mely az, hogy a csomagolást nem ha- gyom az utolsó perezre, hanem jókor végzem, becsomagoltam. Alig hog}' elkészültem, pont 10 órakor már itt volt a ma korábban érkezett hajó. A ház népe felgyülekezett ; én fizetni akar- tam, mire az öreg norvég tiltakozó mozdulatot tett s megölelt ; fia és öcscse felkapták holmi- mat s néhány pillanat múlva már ott tánczolt a sajka az ugyancsak haragvó tenger hullámain. A ház felől kendők lobogtak felém s a norvég lobogó fel volt vonva. A hajónál ki kellett lesni a pillanatot, a mely- ben a hullám a sajkát felkapta s a hajó lép- csőjéig fölemelte, mert csak ekkor lehetett a lépcsőre jutni; ez az ingás vigy 3 métert tehe- tett ; de minden simán ment. Meleg kézszorítással biicsúztam el kísérőim- től, elhelyezkedtem s elhatároztam, hogy kivá- rom az éjféli napot, mely szépnek ígérkezett, mert az ég alja, éjféltájban pedig az egész bol- feífen tagen, öielfältig ausgelaugt, inas an man= eben STafeln mie 9iunenfcbrift ausfab. ^cb 6e= fícE)ttgte bie auf ben ins 3Jìeet gerollten ívetfen= fiüáen etnia aus 1000 ïïîboenneftern beftebenbe Colonie unb fehlte bann, bie ^erraffe über= fdjreitenb, imrflid) «tobttnübe» in mein Tadijinu mer uirücf, aus welchem mid) mein f reunbltdjer 23irtb jutn Oiaditeffen biuunterfübrte, roetdjeê aus voriüa,- tidjem Sachs, 9Jiiíd) unb Eäfe beftanb. gn ber Um= gebung tum Äraabofs ftaufe erlegte unb beftimmte id) nod) bie folgeuben SSögel : Pica rustica — — Motacilla alba ... ... Aegialites hiaticula Sínbere erlegte SBögel : Alca torda ... Rissa tridactyla Corvus corax Graculus cristatus ... Uria grylle __. ... Otocoris alpestris .__ Plectrophanes nivalis Saxicola œnanthe ... 4 40 4 1 1 1 6 9 flammen 03 ©t. ßs rourbe 9 Uhr 2ibenbs unb ba§ ^oftfdnff pflegte gegen 1 1 Uhr in ©üaerbolt ju tauben ; um aber ausruhen 511 tonnen, unb ba id) bie ©e= roobnbett habe, bas Serpacien nie auf bie le|te Hiinute 311 (äffen, begann id) bamit fofort unb faunt mar id) fertig, mar bas ©d)iff pünftlicb uni 10 Uhr, heute etroas früher, fchon jur ©teile. £ie a3emobner bee igaufes uerfaminetten fid); id) molíte jabíen, roorauf ber alte 3corroeger eine abmährenbe Beroegung machte unb mid) umarmte ; ber éruber unb oer ©obn ergriffen mein ©epäcf unb nad) einigen Síugenblttfen tanjte bas 33oot auf ben fd)äumenben SBeüen bes Speeres. 33om «jjaufe flatterten 311m 2ibfcbiebe Bücher unb 3iorroe= gens 'gähne mar gehtfft. Seim ©djiffe angelangt, mußten mir ben ÜJloment erhafäjen, in roeldiem bie SBellen bas 33oot bis gut ©liege hoben, benn nur auf biefe Sßeife tonnte man auf bie Steppe gelangen ; biefes ©djroanien tonnte gegen 3 2Reter betragen; es ging aber alles glücflid) non ©fatten. 3cacbbem id) mitroarmem = szele makacskodott. meereS nod) tobte. ©5 roar ber «.sjaafon Slbalftem», Por mici) und) Sßarbö führte. A hajó a «Haakon ^.dalstein» volt, mely Var- dőbe vitt. És most keressük a feleletet arra a kérdésre : számszerűit hány sirály tanyázhat Svaerholt madárhegyén ? Ez a kérdés annál érdekesebb, mert napjainkban könnyen beszélnek milliókról, nem gondolva meg, bogy az egy millió magá- ban is roppant nagy szám s ha ezt madarakra, alkalmazzuk, akkor ehhez való térről is van szó. A madárhegynek betelepedett fala átlag 300 méter magas és lebet, az apróbb betelepített falak belevonásával, 600 méter szélességet venni; a betelepített fal összege tehát körülbelül 180 ezer négyzetes méter; ha már most a párkány- közöket s a falaknak különben is meddő részeit veszem tekintetbe, akkor egy négyzetes méterre csak egy fészket teszek föl s ekkor van 180 ezer fészek, mindegyikhez egy fiasító madárpár, lesz a fiasítók száma 3G0 ezer madár. Ezek a tel- jesen kifejlődött sárga csőrü és fehér fejű öreg madarak. De ezek nem alkotják még a madár- hegy főtömegét, hanem megalkotják azok, me- lyek még nem hasítanak és fekete csőrükről, feketés fültájukról, feketés gallérjukról és a szárnyaknak ilyen színű karrészéről könnyen ismerhetők föl ; ezeknek száma amazokéhoz ké- pest hatszoros lehet, tehát körülbelül két millió száz és hatvanezer ; így az öregek hozzáadásával kerek summában két millió és ötszázezer sirály lakná a hegyet. A számra az a gazdaság is világot vet, a me- lyet a Kraaból család a hegyre alapított, a mennyiben t. i. tojással és sirálytollal keres- kedik. A tojásszedést egy 10 méteres létrával űzik májusban; a, kiszedett fészkek területe tehát G00X 10 = G000 négyzetes méter, a mi- ből le kell vonni úgy négy méter meddő tért a fal legtövén, marad tehát 3600 négyzetes méter fószektér , ugyanannyi fészeknek felelne meg. S minthogy a sirály itt átlag kettőt tojik — több fiút nem is láttam egy-egy fészekben- — a gazda pedig a tojások frissesége érdekében az egyes tojást is elveszi, a kiszedett tojás száma átlag hét-, néha tízezerre rúghat, ha hármas, négyes fészekalja is kerül; a legkevesebb ötezer, mert a szám ezek között az összegek között inga- dozik. 11 nb jefct putidi nur bie ÎCntroort auf bie Avaae, mie oiete ïïîboen íooíil ben SSogeíberg 2oaevbolt beroofmen? SMefe grage í ft intereiíaut, Pa man Eieutjutage gar lei et) t non SDtittionen furidit, oer geffenb, bafj eine 3Jliűion an fidi fdion eine folof= fole Salii ift, unb auf SBögel angeraenbet, nor Mem ein entfpredjenber Sftaum in 33etrad)t fonunen mujj. 3Me beroofjnte Sßanb beê iuigelbera.ee ifi burája fdinittlidi 300 Dieter l)odi unb man fami, Pie Heine; reu beioobuteu Adädjeu and) eingerechnet, eine SSrette non 6<>o Dieter annehmen; bie Summe ber auge liebelten Àlddjen ift alfa etroa 180,000 Duabrat» meter: mean id) jet.it nun bie fiiinnitlidien leereu ©teűen in 33etrad)t üelje unb auf einen Duabrat» meter nur ein Deft redine, fo finti e§ 180,000 -Kcfter mit 360,000 gSrutoögeln. ©ieê fiub bie uollftäu-- big entroid'elten, gel&fdjnäbeligen unb roeifíföpfigen SSögeí. ^od) biefe bitben nidit bie §auptmaffe beâ aSogelbergeS, fonbern jene, bie nod) nidjt brutfabig fiub, unb Purd) ben fdjioarçcn ©djnabel, bie fcfjroärjs lieben ©cfjiäfe, baô fdjmärüidje ßaiebanb unb ben alinlidi gefärbten jCIügetarm teidjt erfenubar fiub ; bie ,3a()í biefer fann baô ©edjôfadje ber bvütenben betragen. l'Ufo etroa gtuei 3RiÛtonen unb Ijunberi fedjjtgtaufenb Jnbtoibuen, We Sllten binmgeredmet, fiinuen runb brittbalb Diiliionen Dibocn ben Serg bemobnen. SDiefe 3af)i rotrb and) burd) Pie Defonomte be leucbtet, loeldie burdj bie Camille Äraabol auf bem Serge gegrünbet mürbe, infofern ale biefelbe mit ben ©tern uno gebern ber Dianen fëanbel treibt. Saê ©tnfammeln Per ©ier roirb im Diai mit .vuife einer 10 Dieter langen Setter betrieben ; bie Aladie ber auogeplüuberten Defter ift atfo 600 X 10 = 6000 Duabratmeter, Ijienon Per etroa 4 Dieter bobe untere table 3ianb abgeredinet, bleibt ein Deft= räum non 3600 Duabratmeter, ebcnfooielenDeftent entfpredienb. Unbinbem Pie Dione t)ier burcbfdinitt- lidi u2 liier legt — meïjrSunge babe id) in feinem Stefié gefeben — ber Sefi|er jebod) mit $infi$t auf bie iyrifebe ber (gier and) bie ©mjetnen etufammelt, fann bie 3af)I ber gefammelten ©ier im S5urá)f ceniti lieben bis jebntaufenb ©tücfe erreichen, roenn 9ie fter and) mit brei ober nier Giern belegt norfoiumeu ; Pao Diiniiuum bilben mol)l fünftaufenP ©ter, Pa bie 3a£)íen jrotf á)en ben angeführten Summen fdjroanf en, il: A füsti fecske vonulásának és a levegő egyidejű ïljeoveiifdje SBeftttmming bea iKaud)fd)itmlbeu= hőfokának elméleti megállapítása. 3M9C3 unît bei- glcid^citigcit őufttem}jeratur. HeGYFOKY KàBOS-tÓl. Az 1894-ik év tavaszán az ákáczfa (Eobinia Psendacacia L.) virágzásának tanulmányozásá- val foglalkozván, azon eredményre jutottam, hogy a rövidebb ideig történt följegyzések, ép úgy, mint a meteorológiában, haszonnal átszá- míthatók más helyen történt hosszabb idejű észlelésekre ; továbbá, hogy a hőfok, melyet a napi átlagos hőmérséklet felmutat, a virágzást megelőző 50 napon csaknem teljesen egyenlő a síkon ép úgy mint a hegyes vidéken.* Tud- tam ugyan, hogy a növényfánologiában Hoff- mann azon hőfokok összegét veszi állandó tényező gyanánt, mit a napra kitett hőmérő január 1-je óta a fagyponton felül mutat, de ilyen megfigyelések nálunk nem történvén, csakis az árnyékban felállított thermometer adatait használhattam Meteorológiai Intézetünk évkönyvei alapján. Még jóformán be sem fejeztem rövid érteke- zésemet, midőn a Meteorológiai Intézet felszólí- tását vettem, hogy Herman Ottó kiváló tudó- sunk megkeresésére a füsti fecske megérkezését megfigyeljem s az adatot, miként a többi mete- orológiai megfigyelők, rögtön beszolgáltassam. Megcselekedtem; de az ákáczfa virágzásának tanulmánya még sokkal élénkebb hatással volt rám, sem hogy engedte volna, mikép a meg- érkezés dátumát egyszerűen tudassam csak, fel sem említve a meteorológiai és növényfejlődési adatokat. Jelentésemben, hogy a fecske április 8-án érkezett meg Turkevén, el nem mulaszt- hattam felemlíteni, hogy e fontos esemény a kajszinbaraczk virágzásának 7-ik, a köszméte és ribiszke virágzásának 2-ik, s a cseresznye és téli körte virágzásának 1-ső napján történt. Egyúttal megírtam, hogy a megérkezést meg- előzőleg a napi átlagos hőfok összege 10, illető- leg 5 naponkint a következő volt : * Természettudományi Közlöny 1894. évf. 264. 1. SOon 3afo6 .ficgnfofn. :3m grilling beò SaÇreâ 1804 befaßte id) mid) mit bem ©tubáim über U\z SCufbíüIjen ber Dîobinie (Eobinia Psendacacia L.) unì) fanb ale befuttat, bafî íjiev ebenfo gut, mie in ber äJleteorologie, bie Umredmnng »ori fürjeren Seobadjtuitgoreifjeu auf Seobad&tungen anbetet Drte non [ängetet 3eit= bauet mit 9ìu|en ooűjogen roctben faun ; ferner, bajj ber SBätmegtab, roelájen ba§ 3)iitteí ber ïageëtetnpetatut aufmeift, roäljtenb ber 50 Sage »or bem SlufbíiUjen forooljí in ber (Sbene, ale aud) in ber gebirgigen (Üegeub, beinahe gteid) bieibt.* 3mar roufjte id), baJ3 fèoffmann in ber 9ßhi)topt)ä= noíogic alò conftanteu $actot jene Summe ber äßärmegrabe nimmt, roeíáje ein ber Sonne auê= gefetjteë SEfiermometet fett bem 1. Januar über bem ©efrierpunft geigt, bod) ba bei uno foid)e §8e= obaditungen nid)t gemad)t werben, fomite id) nur bie ©aten, bea im Sdjatten aufgeteilten £i)ermo= meterö beilüden, roie fie bie ^af)rbüd)er unferer 9Jceteoroiogifd)en CSetitroí=2ínftalt auftoeifen. 3$ blatte meine fürje Sibfjanbtung nod) faum beenbigt, ate id) non ber 9Jîeteoroiogtfd)eti Êentra(= aiuftalt aufgeforbert mürbe, auf ©rfudjen unfereë beroorrageuben 9îaturforfd)erë, beë £errn Dtto fèetman, bie 3lnfunft ber ^iaudifdjioalbe 31t »erjeid); neu, unb baè Satum, gleid) ben übrigen meteoro= togifd)en Dbferoatoren, fofott eitiâiifenben. ^d) ttját eë ; baô Stubiiim über baê 9íufblüben ber Robinie aber fjatte einen »iet lebhafteren ©tnbtud auf mid) auegeübt, ate bafe eë bie einfadje ÏÏiittheihing beë 2lnfunftôbatum geftattei batte obne ßrroäbnung ju tbun ber ineteoro(ogifd)en unb píjijtoptianotogifcCien ®aten. 3»t meinem 23erid)te, bafj bie ©djmalbe in Surfeoe am 8. 2íprü anfam, fomite id) nid)t »et= fäutnen 51t bemetfeu, baft biefer roidjtige SSorfalt am 7. £age beë Sttufbluljenê ber 3JîatilIen, am 2. ber ©tad)el= unb 3üt)anniebeeren, unb am 1. ber Ëirfdjen unb SBinterbinien fid) ereignete, ©íeicbjeitig rourbe berichtet, bafj bie Summe beë 9)îittelê ber STageêtemperatur 3)ecaben= reëpectioe ^entabenroeife »or ber Slnïunft folgenbe roar : * Természettudományi Közlöny. Jahrg. 1894, P. 264. 112 Febr.: 17—26. '.s-s C. (C 27. Marts. +37-9 C. Mart. : 9—18. +77-3 C. « 19—28. +51-4 C. « 29. Apr. 2. +36-8 C. Apr. 3—7. r-58'5 C. (Valamennyi nap átlagos hőfoka () alatt volt Tao licittel ber Semperatur aller Sage mar unter 0. (Valamennyi nap átlagos hőfoka 0 felett volt. Tao -Büttel ber Temperatur aller Sage mar über <». (i « « « E szerint a megérkezést megelőző 40 nap- nak összes hőmérséklete 0 felett 261-9 C, vagyis naponta átlagosan I — — I 6-5 C. fokot tett. Arra számítottam, hogy ha Herman Ottó vé- letlenül megnézi e kimutatásomat s elég érde- kesnek találja, bizonyára nem fog késni abban az irányban összehasonlítást tenni más helyek adataival is. Midőn Herman Ottó 1895. június havában a pásztorélet tanulmányozása végett városunkban időzött, 10-én felkeresett s megkért, hogy a füsti fecske vonulásához meteorológiai szempontból hozzászóljak; majd 15-én kelt levelével ren- delkezésemre bocsátotta a második nemzetközi madártani congressus alkalmából kiadott «A madárvonulás elemei» czimü művét, valamint az Aquila első (1894.) évfolyamának 1—2. füze- tét, melyben a füsti fecske vonulása a Capföld- től a Spitzbergákig kisérletképen össze van állítva. Említett levelében azt írja: «Áll azonban az, hogy a jelenség ingadozásának okai, a melyekre nézve a meteorológia első sorba) i competens, mind e mai napig elfogadható, szakszerű tár- gyalásban nem részesültek.» Felhozza továbbá, hogy: «Egy cseh tanító és observator, Capek, a középső napra nézve más nézetet vallott s én felkértem, hogy fejtse ki és applicálja; de mind- eddig nem tette. Különben a középső nap nem is oly lényeges, a mint azt az «Elemek» -ben ki is fejtem.» Az említett munkák átolvasása után felme- rült tehát a kérdés, miképen szóljak hozzá meteorológiai szempontból a madárvonulás, első sorban a füsti fecske vonulásának nagy problémájához? Egy dolog tisztán állott előt- tem : az, hogy a füsti fecske annál később érkezik Temnad) märe bie ©efaminttemperatur über 0 an ben 40 Sagen vox ber Slnfunft 261-9° C, mit* bin baë Sageë^Iittel 7 + 2+9" 3 =6-5° C. S3ei bief er 3ufammenftffHung badjte id) baran, es formten zufälliger ÜEBeife bie mitgeteilten Taten fèerrn Dtto fëermart interefjieren, in meldiem ,"yulle er eô gemifs nidjt unterlaffen miro, aud) földje an= berer Drte jum SSergleid) in biefer fèinfidjt heran= iujiefien. 2llê £err Dtto fëerman beuer im Dionate 3uni am 3lniafe beo Stubiums beô Sùrtenlebenô in un= ferer ©tabt meilte unb am 10. b. lionato mid) auffudite, ftellte er bie Sitte an mid), id) möchte nom meteorologifdjen ©tanbpunfte auf eine Tiëcuffion in Setreff bes Bugeê oer 9îaud)fd)roalbe eingeben. ,3u bem 23eí)ufe fanbte er mir mit feinem Schreiben nam 15. beffetben 2Ronat§ fein, geiegentlid) beê IL internationalen ornitljoiogifdieu Ëongreffeâ pub= lieirteô 2Berf «Tie Elemente bea ììogeljugeè», mie and) baë §eft 1 — 2 beo erften ^abrgangeő ber 21 quii a, in raeldiem ber 3U9 oiï Sìaudifdjmalbe nom Êaplanb bië ©pifcbergen oerfudjêroeife jufams inengeftellt ift. !yu bem ermälmten SBrief febreibt er: «Taë eine ift aber fid)er, bafj bie Urfadjen ber ©djmanfung bei biefer (Srfdjeinung, für meldje in er ft er Sïeibe bieüflet corologie competent ift, bio juin beutb gen Sage annehmbar unb fadjmäjjtg nidit biScutirt mürben». SBeiter füljrt er au: «ein büliinifcher Serrer unb Cbferoator, Ëapef, äußerte in üBetreff ber 9ìed)itung beò SDMtteiâ eine anbere -Dleinung, unb id) erfudjte ií)u, er mödjte feine Dìetbobe Hat barftellen unb anmenben ; bod) bis beut.uitage tbat er eô nicfjt. Übrigens ift ber mittlere Sag aud) nidjt fo roefeutlid), mie id) bieS aud) in ben «@Iemen= ten» bargelcgt jjabe». 9íad) bem Turdjíefen ber erroäiinten arbeiten ftellte id) mir bie §ragc: mie foil id) an eine Tiê= cuffion bes SSogeljugeS, mie fpcnel an jeneê grofje problem beê 9ïaud)fd)roalben,uigeô uoin meteorotok gifd)en ©tanbpunïte aus geben? ©ine ftanb Etat oor mir, nämtid) baf? bie 9íaud)f djm a tbe 113 meg valamely helyre, minél északibb a fekvése és nagyobb a tengerszint magassága. Ha tehát van kapcsolat a füsti fecske vonulása és a meteorológiai tényezők között, úgy annak első sorban a hőmérsékletnél kell mutatkoznia, mely különben is a szél, a borulat és némileg a csa- padék és légnyomás összege gyanánt jelenkezik. Tavaszi járása szakasztott olyan, mint a fecske vonulása ; az északibb és magasabb fekvésű helyek hidegebbek, mint a délibb és alacsonyabb fekvésűek. Az analogia tökéletes : Északibb és magasabb fekvés, tehát alacsonyabb iiőfok és későbbi megérkezése a fecskének; délibb és alacsonyabb fekvés, tehát nagyobb hőfok és korábbi megérkezés. A kutatást tehát első sorban a levegő hőmér- sékletére kellett kiterjesztenem. De melyik oldalról ? Miként az ákáczfánál, itt is azon kérdést tet- tem, melyik az az átlagos hőmérséklet, mely a fecske megérkezése előtti 5, 10, 15 napon ural- kodott? Természetes, hogy a magam adatait bonczol- gattam legelőbb. Turkevén ép úgy 1894-ben, mint 1895-ben április 8-án érkezett meg a füsti fecske. Az átlagos hőmérséklet (reggel 7, délután 2, este 9 órakor történt feljegyzés sze- rint) pedig ez volt : a n e i h e ni g e g e b e n e u C v t be ft o f p ä t e r eintrifft, je nor b 1 i d; e r feine 8 a g e unb je größer feine S e e í) ö íj e í ft. SBenn eá mm alfo uuifdjeu bem 3uge ber 3iaud)fd)roaíí)e unb ben meteoroíogtfájen ftactoren irgenb einen 3iifntmnenf)ang giebt, fo iitufs fid) berfelbe ín erfter Síéibe bei ber Stemperatiti beinerfbar ínndjen, roeídjc boch ale baò SRefuItat bee SBinbeë, ber Seroòlfung unb einigermaßen beô 9tieberfd)fageô unb 8uft= bruefeê auftritt. 3br grüíjjaíjrőgang ift gang cü)n= lid) bem ©djroalbenjuge : bie mefjr nad) SRorben unb íjöfjer gelegenen Drte fiub falter, ale bie fübltdjeren unb tiefer gelegenen. 2)ie Sinologie ift rioUfommen : n ö r b 1 i d) e r e u n b 1; ö f) e r e S a g e, b a ê i) e i ft ni e b r i g e r e Temperatur unb f p ä t e r e 2Í n t u n f t ber © d) m a 1 b e n ; f u b I i d) e r e unb n i e b r i g e r e Sage, alfo b ö f) e r e r ÏBctrmegrab unb f vii Ij jet tigere Sín fu n f t. Soîein ^orfdjen mufste id) bemgemäfj aűererft ber Sitfttemperatur juroenben. ©od) auf raeldje Sírt? 2Bie bei ber ìlìobinie, roarf id; mir aud) íűer jene grage auf : raie geftaltete fid) bie burd)fd)iiittlid)e Temperatur, raeldje 5, 10, 15 Sage cor ber 2ln= fünft ber ©djroaíbe íjerrfdüe ? ©ê ift natürlid), bajj id) jii allererft meine eigenen Säten unterfudjte. £$n £urfer>e langte bie 9ìaud)= fdjroalbe ebeiifo im 2fa|»re 1894, ale audb" im patire 1 895 am 8. aprii au. SDaê SDìittel ber Temperatur (nad) Stuf jeidjmmgen, roetdje grül; um 7, Síacfmút= tag um 2, unb 3C6enb§ um 9 Uljr gefdjaíjen) roar folgenbeê : Mart. 24—28. 1894. 4-9 1895. 8-4 Mart. 29. — Apr. 2. 7-4 8-9 Apr. 3- 11-7 7-9 Mart. 24. Apr. 7. 8-0 ' 8-4 A megérkezést megelőző 15 nap átlagos hő- mérséklete e szerint mind a két esztendőben meglehetősen egyez. Szemügyre vettem azután azokat a hőmér- sékleti adatokat, melyeket az ornithologusok 1890-ik évi mintamegfigyeléseiben találtam s ugyanazon módon csoportosítottam, mint a magaméit. Az eredmény következő: * Az egész dolgozatban mindenütt C. tendők. fokok ér- £úe burdjfd)ititt[id)e Temperatur ber 15 Sage cor ber Sdjroalbenanfuuft ftimtut in beiben ^afjren jiemltä) überein. •Jîadjfjer naíjm id) jene £emperatur=3)atert in 33etrad)t, roeldje ftd) in ber 9)íufterbeobad)tung r>om Safjre 1890 ber Drnitfjologen oorfanbeu, unb gruppirte biefelben gleidjerroeife, roie bie meinigen. 2>aê ERefuItat ift folgenbeê : * 3n bet gátién 2lbljanblung ftnb überall ©elfiuá-- grabe ju Derftef)en. Aquila. H. 114 A megfigyelés helye äkolmdjhmgöovt A fecske megérkezése 3tn!imfl ber SdjroalBe Hőmérsékleti adatok fokokban ïemperatutbaten in ©raben 4— 8. Mart. S»— 13. Mart. 14— 18. Mait. t — 18. Mart. Drávafok | SDvauccf j 1 9. Mart. - 2-2 4-6 9-3 39 s 12. Mart. 13—17. Mart. Is 22.Mart.J8 -22. Mart. Tót-Szentpál 23. Mart. 45 7-7 9-9 7-4 Dini 23. Mart. 45 8-2 9-5 7-4 9— 13. Mart. 14— IS. Mart. 19 -2:!. Mart. 9 -23. Wart. Hegykő 24. Mart. 5.8 10.4 9.2 8.5 A megfigyelés ugyan naponta 3 izben történt, de bogy mely órában, az nincs kitüntetve, s így a 7, 2, 9 órai átlagos hőfokkal Turkevén e számokat biztosan nem hasonlíthatjuk össze, annál kevésbbé, mert a följegyzés többnyire csak egész fokok szerint történt. A fecske meg- érkezését megelőző 5 nap hőmérséklete azon- ban mind a 4 állomáson elég jól megegyez, s 9'2 — '.»•'.) fok között ingadozik csupán. A meteorológiai évkönyvek alapián több állomást vontam dolgozatom körébe, hogy a fecske megérkezésének idején uralkodó hőfok tekintetében némileg biztos adatra szert tegye];. Csak hogy kénytelen voltam itt kevésbbé hatá- rozott dátummal beérni. Ha a megérkezés a meteorológiában elfoga- dott pentad három utolsó napjába esett, számí- tásba vettem e pentad hőfokát, különben pedig nem. Sajnos, így sem hasonlíthattam össze több helyen a megérkezést a hőmérséklettel, mert több meteorológiai állomásnál az egyes pentadok hőfokát ki nem tették. Az eddig bemutatott állomásokkal együtt a következő helyekre nézve tüntetem fel a füsti fecske megérkezését megelőző 15 nap átlagos hőfokát. A tengerszíni magasság a barometer 0 pontjára vonatkozik. A fecske megérkezése előtti 15 nap hőfoka: Tie Seobaájtung gefdjaí) taciteli umir breimal, bod) ni melier 3eit, í ft rttájt angegeben unb fomit íönnen nrir biefe Síffevix nitt bem 7, 2, 9 ftünbi= gen ïliittel ber Temperatur non Turïeoe iiidit Dergleichen unb jroar umfo roeniger, roeil bie 91 nf - geiefinung bort jumeift nur uacb gangen ©raben ge= fdjat). SDie Temperatur aber ber 5 Tage vox ber Sdjirmlbenaiiiunft ftiinint auf allen 4 Stationen jiemlid) gut überein nub fdmmnft btoô nmfdien 9-2 unb 9-9 ©raben. 3JHt SBeibilfe ber SReteorotogif^en 3al;rbüd)er jog idi nun mehrere Stationen in ben Sereid) mei* ner Aufgabe, um in Segug beo berridienben 2Bärme= grabeê bei ber Stnïunft ber Sdjroalbc einigermaßen fiebere Säten 511 erlangen. Stttein id) mufjte mieb hier and) mit minber fieberen Stngaben jufrieben geben. $iel bie Slnfunft auf einen ber brei leiden Sage ber, in ber Meteorologie angeroanbten 5ßen= taben, fo jog id) ben $ßentabenroärmegrab in ineine Galcitlation, fonft uid)t. ÜUIein and) auf biefe Siri tonnte bie Slniunft mit ber Temperatur leibet nid)t an uielen Orten oerglidjen werben, med bei mei;: rereit meteoroíogifáien Stationen bie 5ßentaben= roärmegrabe nidjt angebeutet roaren. inbegriffen bie bie jetit angeführten Stationen, folgt nun für folgenbe Drte ba§ 3JMtteI be§ SBärmegrabee ber 15 Tage vor ber 2(nfunft ber 9íaud;id;ioalbe. Tie Seeí;öt)e 6ejie£)t fid; auf ben ÜRuttpunft bee barometers. Sie Temperatur ber 15 Sage oor ber Sd)iual= benanfunft mar folgenbe : 115 A megfigyelés helye 8kobacf)tuitg3ort Teugerszini magasság | ©eefiöfie Megfigyelés éve Íu'obad)timg>>= ifil)i' Átlagos hőfok temperatura ÎRittel Kőszeg___ .._ Sopron ___ _ Pozsony Budapest... . Benesháza ... Liptó-Ujvár . Iglò Eperjes ___ Ungvár.. ... Szeged ... _. Deliblat . Herkulesfürdő . 280 Met 212 « 150 « 153 « 549 « 652 « 458 « 261 « 120 « 84 « 03 « 153 « 1885 1890, 1891 1885 1879,1880) 1881,1887) 1890 1890 1882, 1890 1890 1890 1890, 1891 1890, 1891 1890, 1891 6-3 6-6 7-2 7-2 /• 9 5-9 6-5 7-3 7 • 6 6-5 8-9 S- 4 A megfigyelés helye Skobacfjtuniioovt Tengerf7.ini magass'ig | ©eepíje Me„tìgyelé . éve Beobad)tungä: jaíjr Nagy-Szeben . Turkeve ... _ Hegykő _. _._ Dinnyés ___ _ Tót-Szentpál . Iglò Eperjes ... Ungvár,. Benesháza . . Drávafok Herkulesfürdő . 430 Met. 88 fl 11!» « 106 (( 116 « ir 458 Met. 261 « 120 « 549 « 85 " 1 53 « Átlagos hőfok Temperatur Kittel 1890 1894, 1895 1890 1890 1890 1887 1891 1891 1891 1890 1890 7-3 8-2 8-5 7-4 7-4 2-4 2-1 3-1 2-7 3-9 4-4 Az I. csoport 17 állomásán átlag 7*3 fok volt a hőmérséklet a fecske megérkezése előtt, még pedig 295 meter átlagos tengerszíni magasság- ban. Ha tekintetbe veszszük, hogy márcziusban és áprilisban, mely hónapokban a fecske Ma- gyarország egész területén mutatkozni szokott, a hőmérséklet 100 méternyi emelkedésre 0-61 fokkal csökken, könnyen kiszámíthatjuk, hogy a megérkezést megelőző 15 nap hőfoka lenne : A tenger színén, 0 méter magasságban 9*1 1000 méter magasságban a tenger fölött 3'0 2000 3000 -3-1 -9-2 Azon időben tehát, midőn a füsti fecske meg- érkezik, 1500 méter tengerszíni magasságban a levegő hőfoka a fagypont körül ingadozik még s így könnyen elgondolhatjuk, mekkora magasságiján történhetik vonulása. No de ne előzzük meg a dolgot, alább ügy is lesz még erről szó. A számítással nagyon szépen egyezik a meg- figyelés. Tudjuk, hogy az Alpesekben, jelesen a Sonnblick csúcsán, a márczius átlagos hőmér- séklete — 12-5, az áprilisé — 8'1* fokot tesz, vagyis 3106 méter tengerszíni magasságban márczius-áprilisban — 10'6 fok a levegő tempe- raturája. Hann azt is kimutatta, hogy e csúcson a thermometer a fagypont fölött csak június 27. és szeptember 1-ső napja között szokott állani.** 2ín bon 17 Stationen ber diruppe I mar baë 2)ftt= tel ber Temperatur nur ber 2lnfiiuft ber Sdjmalbe 7*3 ©rab, u. j. bei ber biird)fd)iiitthd)en <òo[)e über bem Dlfeereeniueau non 295 üfteter. 9ìimmt man nun in ìVtracnt, bai; bie iemperaturabualiiue im ■Kätj unb Stprií, alfo in jenen Stonateli, mal): renb meidjen bie Sdimalben auf bem ganjen ©e= biete Uiuiarnô ni erfdieiuen pflegen, für 100 2Jìe= ter 0"61 ©rab ausinadit, io tonnen mir leidit 6e= redmen, bafj ber ÜEBärmegrab ber 15 £age uov ber Stniunft folgenber märe : 2fm ÎJteereênineau, in einer &őlje »on 0 -Dieter, 9*1 ; 1000 3Jìeter über bem Sfteere 3-0 ; 2000 « « « « —3-1 ; 3000 « « « « —9-2. Jii jener geit, menu bie ì)iaud)fdimaibe au= fonimi, fdjmanftaifo in einer fèofje non 1500 SDleter bie Lufttemperatur nod) um ben ©efrierpunft, mit= fjin fami man fid) leidit uorfteűcn, in roetd)er £>öíje ber 3U3 ftattfinbet. ^ebod) greifen mir bem niäjt nor, fpäter mirb ja nod) bánon Siebe fein. 2Jîtt biefer Seredjnung ftimmt red)t gut aud) bie ^Beobachtung überein. 2Btr miffen, bafi in ben 311= pen, namenttidj auf bem Soiinblicf, bie burdjfd)nttt= tiefte Temperatur im äJMrj —12-5, im 2iprü —8-1 ©rab beträgt,* mitfjin trifft man bei einer Seehölje non 3106 Bieter im 9)íár3=2íprií eine £ufttempera= tur iion — 10-6 ©rab an. fè a ti il jeigte aud), bafj auf biefer Spi£e bas îftcnuometer nur in ber $eit nom 27. lyuni 6i§ 1. September über bem ©efrier= punît fteht.** * Erster Jahres-Berieht des Sonnbliek-Vereines 2G. 1. ** Ugyanott 30. 1. * ©rfter 3a^'sóberid)t bea ©omiMicf=:Bereirteá. P. 26. ** Ibid. P. 30. 15* Ilii Minthogy a II. csoport 6 állomásának meg- figyelése csak 6 évre terjed, az I. csoport 17 állomásának 26 évfolyamával szemben bát- ran elhanyagolható; de ha számításba vennők is ezen adatokat, csak mintegy OS fokkal másít- hatnák meg fenti eredményünket. E szerint állíthatjuk, hogy a fecske megérke- zését megelőző Í5 napnak átlagos hőmérséklete a tenger színén mintegy S — !> fokot tenne. A hőmérsékleten kivül megállapítható-e a többi meteorológiai tényező hatása is a füsti fecske vonulásánál? Csak turkevei megfigyeléseimre fogok kiter- jeszkedni, még pedig a borulatra, a légáram- latra a földszínén és a felhők régiójában, vala- mint a csapadékra. E meteorológiai tényezők a fecske megérkezése előtti 15 napon következő- leg alakultak : ©a mm bie Seobadjtungen Per 6 ©tationen ber II. ©ruppe mir G patire umfafîen, fo főimen fie neben ben 26 ^Jahrgängen Per 17 Stationen ber I. ©nippen getroft oemad&íafíigt merően ; roürbe man aber and) Piefe Taten in Settari üeben, fo tonnten biefelben itufer obiges befuttat nur um etma ()•* ©rab änbem. Somit tonnen mir behaupten, e ö b e t r a g e baè T e m p e r a t n r - 2)ì i 1 1 e 1 ber 15 Tage nor ber 2Í n Í u n f t ber S d) io albe, i m 2)î e e r e è u i v e a u e t to a 8 — !) ©rab e. Rann man bei bem Sîaudbfdjtoalbenjug auf;er ber Temperatur and) bie SBirïung Per übrigen meteoros logifdien gactoren íiadimeifen ? SBir merben uns bto§ mit ben Taten oon Tur= feue befaffen, it. j. mit ber SBeroöIfung, ber 2nft= ftrönmug auf bem ©rbboben unb in ber Molten- region, unb mit bem 2ìieber[dE)Iag. Tiefe meteoros logifdien ©temente fami man a\\ Pen 15 Jagen oor ber ©djroalbenanfunft folgeubermafien barftcUeu : Meteorológiai iMegfigye- tényező i lés éve I. Pentad II. Pentad III. Pentad I— III. Pentad 2Jìeteorologifct)er , 5Beobnc^ = Mart. 24—28 Mart. 29 Apr. 2 Apr. 3—7 Mart. 24 Apr. 7 factor i tungojalir A borulat) 1894 2-6 3-3 5-8 3-9 Tie 33c= (0-10) roöífung | 1895 6-2 7-9 6-2 G- 8 A csapadék] 1894 Ter2îieber=|(rûm) fdjfog J 1895 7-4 21-8 6-8 36-0 A csapadékos napok 18! 14 Tage 1895 4 4 3 11 mit 9ìieberfcblag A horizon negyede ÉK DK DNy ÉNy C* ÉK DK DNy ÉNy NW ÉK 1 DK DNj ÉNy c ÉK DK DNy ÉN j c Quabrant NF, SR SW NW NF, SR SW NF, SEISW NW NF, SE SW NW beâ §ori;onte3 1 u A szél (eset) | Ser SEtnb lin gäUeti)) 10 1 — 1 3 6 2 2 1 4 11 1 — — 3 27 4 2 2 10 a Az alsó felbők (eset)l en ** Sie unteren SBoHen 6 — — — — 1 — 2 o) 1 2 4 4 — — 9 4 6 2 — 3 OS OC (in gotten) ■e ~* A közepes és felső] J5 o felhők (eset) Sie mittleren u.oberenl 3 — — — 1 1 4 2 1 2 — 6 3 — 5 4 10 5 1 8 3? i > -0) SBoIïen in güllen)! it) 1 in Sülien)) A szél (est Ser SBinb — 1 9 4 1 3 2 4 1 5 1 2 7 2 3 4 5 20 7 9 Az alsó felhők (eset)l *0J iÔ Sie unteren SBolîen — — 5 5 1 1 1 5 1 a 1 — 5 5 -- 2 1 15 11 4 >> an os 00 (in Sülien) 5C A közepes és felsői S felhők (eset) Sie mittleren u.obcrei, SBolîen (in Sülien)! 1 — 1 7 3 — — 4 2 i — — 1 3 1 1 — G 12 5 * C-rovatban a szélcsend, illetőleg a fel nem ismer- hető felhővonnlás esetei állanak. A horizon az angol elnevezés szerint van jelölve. * 3n ber C*9tu6riï finb bie Sülle ber SEBinbftille, refp. beâ nid;t [leftimindoren 2Bolfen,;ugeS notirt. Sic SBejeicfjnung bes> iporijontes gefdneljt nad) ber englifd)cn Benennung. 117 Jóllehet a fecske mindkét évben április 8-án érkezett meg s a megelőző 15 nap hőmérséklete alig különbözött, a borulat, csapadék és lég- áramlat már lényegesen eltért a két évben. 1894-ben csekélyebb, 1895-ben nagyobb terje- delmű a borulat ; az előbbi évben eső nem esett a 15 nap alatt, az utóbbiban pedig 36'0 mm., még pedig 1 1 napon, tehát csak 4 volt eső nél- kül ; 1894-ben a szél leginkább a szemhatár északkeleti részéből fúvott s a felhők is részint onnan, részint délkelet felől vonultak, holott 1895-ben ellenkezőleg főkép délnyugot felöl jött a szél és az alső felhők, a felsők pedig északnyugotról tartottak felénk. Ebből tehát következik, hogy a hőmérsékle- ten kivül a többi meteorológiai tényező vagy épen nem, vagy csak igen csekély hatással le- het a fecske vonulására, mit csak hosszabb és több állomásra terjedő kutatás deríthet majd ki. A növényélet fejlődése is más volt 1894-ben, mint 1895-ben. Az előbbi évben megjött a fecske, mikor a kajszinbaraczk, a ribiszke és köszméte már virágzott s a cseresznye és téli körte kezdett virágozni, az utóbbi évben pedig ugyanazok a fák jóval később fejlesztették virágjaikat; ugyanis a kajszinbaraczk 13, a köszméte és ribiszke 14, a cseresznye és téli körte 16 nap múlva indultak csak virágzásnak. A növényélet ezen eltérő idejű fejlődésére csakis a megelőző tél meteorológiai viszonyai vethetnek világot. Az 1893/4-ik évi télen (decz.- febr.) havunk nem volt, a hőmérséklet átlaga mindössze l'l fokon állott a fagypont alatt s a csapadék 30-6 mm.-t tett; holott az 1894/5-ik évi télen az átlagos hőmérséklet 3"2 fokkal zérus alatt volt, 173-8 mm. csapadék esett s deczem- ber 16-tól márczius 15-ig szakadatlan hóréteg borította a talajt, mely február 15-én, — 39-én s még márczius 3-án is 20cm-t tett. Ezen eset élénken illusztrálja, hogy a növény- fejlődés és madárvonulás más-más szempontból bírálandó meg. Ezek előre bocsátása után lássuk tárgyunk részleteit, nevezetesen: mikor érkezik meg Cbgleid) Me on einer ge= j ringen, im %ai)n 1895 non einer größeren Timen= iion ; im erftereu ^ahre regnete ee mäbrenb ben norgefienben 15 Tagen gar nidit, im [enteren madjte ber íiieberjdjíag 3(V0 l'iiüim. aitò, unb jiuar roäf)= renb 11 Tage, jo bafi nur 4 Tage ofjnc biegen Dorfamen; im ,^ar)re 1894 blieò ber SEBinb jumeift aus bem NE-Öuabranten beò fèorijonteô, unb and) bie Söolfen sogen tfjeitê non bort, tbeilô aber aitò ©üb=Dften ber; bingegen tarn im Sahire 1895 ber Sinb entgegeugefetjt aitò SW, ebenfo bie unteren SBolfen, bie oberen aber jogen aitò 9corb=3Beft. Tarane folgt nun, baj3 an[?er ber Temperatur bie übrigen meteorologifdjen gactoren auf ben ©dmiatben^ug entroeber gar feinen, ober nur einen feljr geringen ©influfj ausüben főimen. SBeroeife bafüt fönnten nur langjährige SBeobadjtung non mehreren Stationen liefern. Tie Gntioicfelttng ber Vegetation mar im 3>atjte 1894 aud) auberò, alò is95. %m früheren 3aï)re fam bie ©dimalbe bamalò an, alò ber 3)ìariUen= bäum, ber iyobanniô-- unb ©tadjeíbeerftraud) fdjon btiibte, ber Étrfdjen= unb Sinterbirnbaunt ju blüben begann ; im letzteren ^aíjre entroideíten bagegeu bie Sá'utne iljre 33(ütljeu oiel [pater ; benn bie 3)carilfe fing erft 12, bie ©tadjeU unb 3oban= niőbeere 14, bie Slirfdie unb Sinterbirne aber 16 Tage fpáter ju blüben an. Stuf biefe, jeitlidj feíjr abmeid)enbe Gntioitfelung beò Spflanjenlebenë íönnen nur bie meteoroíogifd)en Verbältnifje beò vergangenen Sintere £id)t ioer= fen. 3m Sinter (Tejemb.— gebr.) beò ^alireê non 1893/4 íjntteu mir feinen ©djnce, hai, 3Jìittel ber Temperatur betrug bloè l'I ®rab unter bem@efríer= pimft, unb ber 9îieberfd)(ag madjte 30'6 9Jìm. aitò ; hingegen ftanb òaè Thermometer im Sinter 1894/5 burd)fá)nittlid) auf 3-2 ©rab unter 3ÍUÍÍ, fiel 173-8 2Jcm. 9cteberfdjlag unb beerte eine ununterbrochene ©d)neefd)idjt ben 23oben nom 16. ©ejember biêjum 15. SDlärj, roelcfje am 15. gebruar 29, unb am 3. SJtärj nod) 20 Gmt. bicf mar. Tiefer gall ilíuftriert red)t lebhaft, òafc bie ©nt= mideiuttg ber Vegetation unb ber SSogeljug non gang anbereit ©eftdjtòp uniteti aitò ju beurteilen fittb. Unb nun betrauten mir etmaê náíjer unferen ©egeuftanb, namentlich : ju meld)er gát langt bi 118 Magyarországon a fecske, milyen magas a levegő átlagos hőfoka ugyanakkor, másutt is ugyan- annál a hőmérsékletnél szokott-e megjönni, mikor költözik el és milyen hőfok idején? I. A füsti fecske megérkezése Magyarországon. Herman Ottó csoportosításaihói, melyeket részint az Aquiláhan,* részint a «Madárvonulás elemeiben» '' közzé tett, tudjuk, hogy a füsti fecske megérkezésének átlagos napja nálunk az ész. szélesség 47, s a keleti hosszúság (Ferrò) 38. fokán az Aquila I. 14. 1. szerint április 7-ike, a « Madárvonulás elemei» szerint az 1849 — 1889. időszakból való 116 adatból számítva április 5 — 6-ika, az erdészeti megfigyelések szerint 1890-ben április 3-ika s 1891-ben ápri- lis S-ika, az ornithológusok lS'.lO-ben történt följegyzései szerint márczius 30-ika s az Aquila 1894-ik II. évfolyama szerint április 3 — 4-ike. Eltekintve tehát az ornithológusok 1890-ik évi följegyzéseitől, melyek mindössze 17 helyen történtek, valamennyi átlag április 3— 8-ik napja közé esik. A módszer, mely szerint Herman Ottó a meg- érkezés átlagos napját számítja, igen egyszerű, gyorsan végrehajtható és kétségkívül igen prak- tikus, s abban áll, hogy a két szélsőséget meg- felezi, azaz a legkorábbi s legkésőbbi dátumot kettővel elosztja. Ezen eljárás épen olyan, mint ha a meteorológiában például a nap átlagos hőfokát nem valamennyi 24 órában történt föl- jegyzésből, hanem csak a maximum és mini- mum thermometer két adatából számítanák. A gyakorlatban Herman Ottó eljárása teljesen kielégítő lehet, de nem elég praecis arra, ha számtani műveletekre akarjuk felhasználni. Ennélfogva az átlagos nap kiszámítására más módot leszek kénytelen használni. Áll pedig az abban, hogy nem a két szélső- séget, hanem valamennyi adatot veszem tekin- tetbe, ép úgy mint a meteorológiában, hol vagy mind a 24 órát veszik szemügyre a napi átlag kiszámításánál, vagy ha két, három adat- tal megelégszenek, bizonyos javításokat szoktak - Első évf. 14. 1., második évf. 48— 49. 1. ** i. li. 58—81. 1, ©d&roatbe in Ungarn an, rote hod) [telit fidj im SDÏittel bie Sufttemperatur heraus, pflegt fie 6eî biefcr Temperatur auch anberërao anzutreffen, mann jieljt fie roeg unb bei roeídjem ÜEßärmegrabe? TW Slnfunft ber :li(iii(liìfì|Hi(iiiu- in lltinnrn. 3Iu§ box ©ruppirungen beo .sterni Dtto .sjev man, roe lebe er tljeils in ber 31 quii a, ' tbeils in feinen «©lementen bea SSogetjugeâ»** oeröffenfc lichte, ift eë befannt, bafj ber mittlere Stniunftstag ber "Naucbfclmmlbe bei uns unter bent 47° n. 58r. unb 38° b. S. (non gerro) taut 31 quii a 1. % 14, auf ben 7. Sprit, laut ben «©lementen bec. 33ogeI= jugea» geftü^t auf 1 1 (> Taten ano ber fertőbe 1849— ISSO auf ben 5-6. Sprit, laut ben 33e= obacbtumien ber Àorftbebbrbcu im üsabre 1890 auf ben 3. aprii, im 5ab> 1891 auf ben 8. Sprit, laut ben Sufjeicíjnungen ber Dmii^ologen tum 1890 auf ben 30. SDlärj, unb laut bem II. ^abvaana, ber 21 quii a im "sabre 1894 auf ben 3—4. aprii fallt. (Siebt man alfa non ben Sufjeiájnungen ber Orni: ttiologen ano bem patire 1890 ab, meldte bloc, an 17 Orten gefebeben finb, fo ift e§ euibent, bafi alle mittlere Taten auf ben geitraum nom '•!. bis 8 Spril fallen. Tie hetimbe, laut roeldjer fem Dtto fermait ben mittleren Snïunftêtag berechnet, ift jroeifeUoë fehr einfach, fchnell ju ootljiehen, bureaus praï= tifd) unb beftebt barin, bafj er bie jroei Grtreme halbivt, b. h. bafi er bas frü^geitigfte unii fpätefte Saturn mit 2 bioibtrt. Tiefes Verfahren ift gteidj bem, nmllte man in ber ÜDleteorotogie baê SDHttel ber Sagestemperatur nicht aus allen 24 ftünbigen Suf jei($nungen, fonbern btoê aus ben 2 Taten beo 9Jìarimai= unb 3Jïinimatt^ermometerê berechnen. íyn ber erario faun bas Verfahren beo .vxvru Otto Herman ooltfommen genügen, bod) ift es nicht ge= nug präcie, mollte mau es bei SRecfinungêoperatios neu anmenben. Tern jufotge bin ich gejrouugen bie SBerecbnuna, bes mittleren Tatuino auf eine anbete üffieife ju aerfuchen. SfJèeirt SSorgang befteht barin, bafi id) nidit blos Die jroei ©jtreme, fonbern alle Taten bcrücFfidUigte, eben fo, mie in ber ÜDleteoroíogie, mo man bei ber Serecbnung bes Oaaestnittels enrroeber alle 24 ©tunben in 33etraá)t jieljt, ober falle man ftd) mit jroei ober brei Oaten begnügt, geroifje ©orrec= * ©tfter ga^rgang, p. 14; II. Soljrg. p. 48—49. ** 58—81. p. 119 alkalmazni, hogy a 24 órai átlagot megkaphas- sák. Ha különböző hónapokból való adatokat kell feldolgoznom, minden dátumot a leg- korábbi dátumhoz mérek s az egész összegből veszem az átlagot. Van-e hát a két módszer között különbség ? Lássunk példát ! Az Aquila II. évf. 49. lapja szerint a füsti fecske 1804-ben április 3 — 4 én jelent meg, a mennyiben a legkorábbi dátum márczius 18-ikára, a legkésőbbi pedig április 20-ikára esett. Ha pedig mind a 42 dátumot tekintetbe vesz- szük, elhagyva Ungvár egyik dátumát, mivel mindkettő ugyanegy napra esik s Eperjes túl- korai adatát, azon eredményt kapjuk, hogy a márcz. 18-ika után eső dátumok összege 841-et tesz, mely 42-vel osztva 20'0-t ad. Márczius 18-ika irtán a huszadik nap április 7-ikére esik, pontosan aprii 7'0 napjára. Ime a kétféle számítás között 3, 4 nap kü- lönbség mutatkozik. Hogy csakugyan inkább április 7-ike vehető átlagos nap gyanánt s nem 3 — 4-ike, az onnan is kitűnik, hogy a megérkezési dátumok leg- inkább 7-ike körül csoportosulnak. A 42 adat ugyanis ekként oszlik meg : tton anzubringen pflegt, mu ben 24 fiünbtgen 3Bertf) ju eríjalten. Siegen Späten ano oerfdjiebenen 9)ìona= ten »or, fo bejiebe id) fio alle auf bas früfjefte Ta= tum unb neljme bas -Dïittel aus ber ganzen ©umtne. ©tebt es nun einen ttnterfdjieb siuifdjen biefen Ülietfjoben? Setradjten mir ein SSeifpiel ! Saut pag. 49 beâ II. ^a^rgangeê ber Aquila, íant oie Diaudjfdnualbe ini Sabre 1894 am 3 — 4. Sípril an, ba bas frübefte Tatuili auf ben 18. 2Jîars, bas fpätefte aber auf ben 20. SCpriï fiel. SBerüdfidjtigt mau aber alle 42 Taten, nad) 3Beg= [äffen bes einen uon Ungtxit, tueldies mit bem an= bent auf benfeíbeit Tag fällt, unb jeneâ uon @per= jes, íueldjes ju frü^eitig ift, fo befommt mau alò Sfefultat, baf3 bie ©limine aller auf ben 18. SDiärj folgenben Taten 841 beträgt, meldte gatjt burd) 42 bioibirt gteid) 20-0 ift. Ter gtoangigfie Tag nad; bem 18. 3Jïarâ fäut auf ben 7, ober punftlid) 7-0. Tag bes SJlonats Slpril. ©s ift aífo jroifdjen ben jroei 9îed)nung§tnet^oben ein Unterfd)ieö ooit 3 — 4 Tagen. Taß bem loirf'lid) fo ift, unb oafi alá Turd)= fdjnittstag eher bet 7. aló bet 3. ober 4. 9íurií ju nehmen ift, faun and) barano erfeíjeu roetben, baft bie Sínfuuftsbateii fid) ani nieiften uni ben 74en grtipptren. Tie 42 Taten »erteilen fid) folgenber= ntaften : Hónap ïïionat Az egyes napokra hány adat esik ? SBie uiet Saten fatten auf bie eittjelnett Sage ? Mart. 1 18 1 19 20 21 22 23 1 24 Mart. í 25 2 26 27 2s 29 30 31 2 April 1 2 1 3 1 4 3 5 1 6 5 7 7 April 8 1 9 2 10 1 11 12 1 13 1 14 3 April 15 1 16 3 17 1 18 19 20 1 — Gliymesen, mely leghosszabb, 23 évre ter- jedő sort mutat fel, a legkorábbi adat április 2-ikára s a legkésőbbi április 19-ikére esik; ennek átlaga tehát 21:2=10 — 11-ike volna. Ha mind a 23 adatot számítjuk, április 8-4 nap- ját kapjuk. Hogy miért kell a dátumot tizedes törtben is kifejeznünk, arról majd alantabb teszek említést, hol az egyes adatok eltéréséről az átlagtól, a valószínű hibáról stb. leszen szó. 3u ©tînmes, roeíájes bie (ängfte, 23 jäfrrige ^>a- tenreifje auftoeift, fällt bas frübefte Tatuili auf ben 24ett, bas fpätefte auf ben 1 9. 2íprü ; bas 3Jiitteí märe aífo 21 : 2 = 104e, 1 l=te Tag. 3ie^ »ia« aber ade 23 Taten in 9îed)nung, fo erfjält man ben 8-4 Tag bes 21prtls. SBaruin bas Tatum in jyorm eines Teetmalbrudies bargeftellt roirb, barüber loirb fpäter eine Semerfung gemadjt, an jenem Ott, ino uon ber 9ibiueid)ung ber einzelnen Taten nom 3Rit= telioertf), bem loafjrfd^eiulidjen getjler u. f. tu. bie $Rebe ift. 120 Mielőtt a kifejtettem mód szerint meghatá- roznók a fecske megérkezésének átlagos napját, - ni séges leend megismerkednünk azon eljárás- sal is, melyről már föntebli szót tettem, hogy tudniillik mikép számíthatjuk át a rövid idejű megfigyelése kel más állomás hosszabb tartamú följegyzéseire. Megint azon módszert fogjuk al- kalmazni, melyet a meteorológiában használni szoktak. A rövidebb sorok reductiója hosszab- bakra a differentiák alapján nyugszik. Tekin- tetbe veszszük ugyanis az egyidejű megfigyelé- seket a hosszú és rövid tartamú sorral biró állomásokról, s kiszámítjuk a különbséget, melyet azután a hosszabb sorral egyesítünk. Ezen eljárás hőmérsékleti számításoknál meg akkor is alkalmazható, lia ;i két állomás víz- szintes távolsága 800, sőt loOO kilométert, a függőleges pedig 2000—4000 métert* tesz. Sopronban pékiául 8 évben jegyezték fel a fecske megérkezését. Ha ezt a 8 évet az egy- idejű megfigyelésekkel Ghymesen összehason- lítjuk, azon eredményt kapjuk, hogy Sopron 8-2 nappal korábbi adatot mutat fel, mint Ghy- mes: minthogy pedig Ghymesen a 23 éves átlag április N-i napjára esik, minden valószínűség szerint Sopron 23 évre átszámított dátuma, Ghymesre vonatkoztatva, április 0-2 napjára esnék. Az Aquila I. évf. 33. lapján közzé van téve Dorpat 16 és Hellenorm 22 évre terjedő sora, Luleâ 21 évet felölelő adatait pedig Herman Ottó volt szíves velem közleni. Hasonlítsuk csak össze e három hely dátumait a Ghymesen fel- jegyzett egyidejű adatokkal. Dorpatba 1 1 évi egyidejű megfigyelés szerint 23'9, Hellenormba 1!» korrespondeáló feljegy- zés szerint 24-6, Luleaba 13 egyidejű észlelés szerint 48" 1 nappal későbben érkezett meg a füsti fecske, mint Ghymesre. S ezen differenczia alig változik, ha csupán csak 10 egyidejű évet veszünk is tekintetbe. Akkor ugyanis Ghymes- Dorpat között a differenczia 23-6, Ghymes-Hel- lenorm között 24*4, Ghymes-Luleâ között 48'7 napot tesz. Ha tehát ezen 10 évnek differencziá- ját Ghymesnek 21 évi (1873—1893.) átlagával egyesítjük, már igen megbízható átlagot kell * Harm. Die Ternperaturverhältnisse der österrei- chischen Alpenländer. I. 65. 1. Bet>or mit auf biefe con mir angegebenen Sßeife ben mittleren Tag bet Sárroalbenanfunft befritru men, ift e§ nottua,, une and) mit jenem Verfahren befannt ju madidi, über roelcbeo id) febon aud) früher fprad), nämlicfj mie bie Sttufgeic^nungen eines Eürgeren 3ritraume§ auf jene einer anbeten Station mit längeren Beobachtungen ju rebuciren finb. SGBir roerben roieber jene Metíjobe anroenben, roeld)e nudi in ber Meteorologie gebraust miro. Tie SRebuction ber fürzeren EReifjen auf lanciere gefebiebt mittele ber Differenzen. Man bcrüdfuiitigt näbmlid) bie gleichzeitigen Beobachtungen jener Sta= ttonen, roelcbc lange unb fune Serien aufroeifen, beredinet bie Tifferenz, meldie man bann an bie längere Serie anbringt. Tiefes Verfahren ift bei ben Tcinperatiirberecbuungen and) nod) in bem Aalte antoenbbar, menu bie horizontale Entfernung beiber Stationen 800, ja fogar 1000 Kilometer, bie oertiïale aber 2000—4000 Meter beträgt.* Au Sopron (Obenburg) beobachtete man beijpieloiueife 8 Àabre lang bie Slniunft ber Scbmalbc. Tu' rg lei dit man biefe 8 patire mit ben gleichzeitigen Beobacb/ tungen auê ©humeo, fo befommt man aló íiefultat, bak Sopron ein um 8-2 Tage frühere* Saturn aufmeift, aie ©írome§ : im nun aber in ©IromeS baê Mittel ber 23 patire auf ben 8*4. 3lr>ril fallt, mürbe baâ auf 2:1 putire umgerechnete Tatuili non Sopron laut ©bnmeâ, aller äBahrfdieinlichfeit midi auf ben 0-2. aprii fallen. ítuf ber 33. Seite beê I. ^abrgaugeo ber l'I g u í 1 a í ft bie 16 jährige Síéibe non Torpat, unb bie 22 jährige von gellenorm mitgeteilt, bie 2:'. "sabre umfaffenben Taten non Suteâ hingegen ftellte mir ,f)re gleiten Tatunk- herücffiditigen. ©ê beträgt bann uänilid) ber Uuterfdjieb zu'ifchen ©hunieő unb Torpat 23-6, $ roi f eben ©Ijnmeő unb féetlenorm 21-4, unb jmifdjen ©Inpueô uub Suleâ 48-7 Tage. Bereinigt man alfo bie Tifferenj biefer "sabre mit bem 21 jährigen (1873— 1893) Mittel non ©bnmeê, fo mufj man für bie fernlie= * §ann: Sie Eemperaturoerijältniffe ber öfterreid)i= (cf)en Sllpenliinber I. pag. 65. 121 kapnunk Dorpat, Hellenorm és Luleá távolfekvő állomásokra nézve. És csakugyan az eredmény az, hogy a ghymesi 21 évi dátumára (Apr. 8'7) redukált 10 év Dorpatra vonatkozólag május 2-5, Hellenormot illetőleg május 3*1, Luleára nézve május 27-4 napját adja a megérkezés át- lagos napja gyanánt. Ha pedig az átlagos dátu- mot valamennyi följegyzésből számítjuk, akkor Dorpat IG évéből május D2, Hellenorm 22 évé- ből 3-2, s Luleá 21 évéből május 26'0 napját kapjuk átlag gyanánt. Hellenorm és Dorpat 12, Hellenorm és Luleá 1 1 korrespondeáló évet mutat fel. Ha ezeket Hellenormra redukáljuk, Dorpat átlagos napja május 2'2, Luleâé pedig 27*6 leend, tehát a direkt 16, illetőleg 21 éves átlagtól alig külön- bözik. Ennélfogva kimondhatjuk, hogy igen ajánl- ható, mikép a rövidebb sorok hosszabbakra redukáltassanak. A növényfanologiában ezen módszert már régebben használják. Hoffman valamennyi állo- mást Giessenre vonatkoztatott, kitüntetvén, hány nappal előzi meg valamely állomás Gies- sent, vagy hánynyal marad el tőle. Minthogy 10 egyidejű év már bizonyos állandó differencziát ad, kérdés, hány évig kellene a füsti fecske megérkezését följegyeznünk, hogy megbízható átlagot kapjunk ; olyat, a melyet kutatásainknál normális átlag gyanánt tekint- hetnénk '? A meteorológiában normális átlagnak azt fogadják el, ha a hőmérséklet ±0*1 C. fokra, a légnyomás ±0'1 mm-re biztosan meg van határozva. A madárvonulásnál normális átlag- nak azt fogjuk tekinteni, ha a dátumot ± 1 napra biztosan meghatározzuk. Hány év szükséges hát ebben az értelemben vett normális átlag meg- állapítására ? Mindenek előtt a meteorológiában elfogadott módszer szerint megállapítjuk az egyes évek el- térését az átlagtól, melyből azután kiszámítjuk az átlagos eltérést. Ha ezt ismerjük, Fechner képlete szerint feltüntetjük a valószínű hibát, s úgy aztán megkapjuk a keresett évek számát. A mondottak felvilágosítására ide iktatom Ghy- mes 23 éves sorát. génben Stationen ©orpat, igeűenonn unb Suícá fdjon ein fehr perläfjücfjes Surcbfcbnittsbatum 6e= fommen. Unb roirfíid) ftellt fid) aie 9îefultat heraus, baf) bie, auf bas 21 jäijrige Mittel oon ©buntes (87 2tpril) rebucirten 10 gabre begüglid^ ©orpat al§ ben mittleren SInïunftêtag ben 2-5, refpecttoe fèeïïenorm ben 3-1 unb für l'idea ben 27-4 Mai ergeben. 33ered)net man aber bas burchi fcbnitttiche Satum aus allen Stufjeicrjnungen, fo er= hält man für dorpat aus 16 fahren i>cn l-2, für ^eHenorm aus 22 fahren ben 3-2, unb für ßuleä aus 21 fahren ben 26-0 SfJìai als sDïitteliuerth. .ÒetteuormunbSorpat roeifen 12, §etlenovm unb .íuíea aber 1 1 cotrefponbierenbe 3>abre auf. 9îebu= árt man biefe auf fèeïïenorm, fo ftellt fid) für ©or= pat als mittlerer Stag ber 2-2, für Suieä aber ber 27'G 3JÌ,ai heraus, mitbin evgiebt fidi tanin eine SDifferenj gegenüber bem bireften SDÎittel aus IG, refpecttoe 21 jährigen Beobachtungen. Semjufolge fann man alfo behaupten, es fei tum SSortheil bie itfebuction turner Serien auf jene non längerer Sauer burcbjufübren. 2fn ber p&rjtophaenoíogie roirb biefe Metbobe fd)ou feit Saugern angeroenbet. Hoffmann begog alle Stationen auf Sieben, inbem er anbeutete, um mie Diete Sage bie einzelnen Stationen ©iefjen r>orau§= eilen ober bemfelben nacbbieiben. 3iad)bem 10 Jsabre gleichzeitiger Beobachtung fd)on eine geroiffe confiante ©iffercng liefern, fo ftellt fid) bie §rage, roiemel Sabre lang müfjte man bie Sinfunft ber 9iaud)fcbroafbe notiren,"jim ein öerläfjlidbee Surchfcbnittsbatum ju erhalten ; ein ÜMttel, welches man bei weiterer iveid) ung Ev Eltérés' álbrceidjung 1873 — 0-4 issi + 2-6 1889 + 3-6 1874 + 3-6 1882 + 10-li IMII) •V í 1875 - 2-4 1883 — 4-4 IV. II + 5-0 1876 - 5-4 1 884 + 2 -ti 1892 0-4 1ST 7 - 0-4 1885 - 0-4 18í»3 + 3-0 ls7S + 7-6 1886 - 2-4 1894 2-4 1879 — 4-4 1887 1- Î 1895 (i -4 18SO - 1-4 1 sss - 5-4 Összeg - - Summe = + 82 -S Átlag — Mittel = ± 3-60 Az átlagos eltérés e szerint ±3-60 napot tesz a megérkezés átlagától. Megjegyzem, bogy a - a ± későbbi dátumot el az átlagnál korábbi, J jelent. Az átlagos eltérésnek valószínű hibáját ezen képlet szerint számítom : Valószínű hiba Átlagos eltérés (Ffl)=±l-1955X- % boi n a megfigyelés éveinek számát jelenti. Példánkban e szerint helyettesítvén a kiszámí- tott és adott számokat, leend : V H=+ 0-0775496 X 3-60 •J/46— 1, hol 0-0775496 az 1-1955 logarithmusát kép- viseli. E képletből kiszámíthatjuk n-t s meg- kapjuk a keresett évek számát. Rövidebb a számítás, s az eredmény alig különbözik, ha az évek számát (n,) ezen képlet szerint feltüntet- jük: n^nXiV H)2, hol n az adott évek, V H a valószinű hiba. A számítás eredménye a kö- vetkező : 7H=±0'64157 nap. Ni = 9-47 év. Ghymesen tehát elég lenne 9-47 éven át ész- lelni, hogy a füsti fecske megérkezését ±1 napra biztosan meghatározhassuk. Az átlagos eltérést és a valószinű hibát néhány állomásra a következő számok feje- zik ki : Tic mittlere 3Ibroetd)ung beträgt affo ±3*60 läge gegen baê mittlere Slnïunftêbatum. ©ê fei benierft, oaJ3 baê — Qtitytn frühere, bnô + ,3ehf)eu aber fpätere Taten gegenüber bem Mittel bejeidinet. Ter UHibrjdieiulidie Àcbler ber mittleren Slb= meidunni roirb und) folgenber formel béreimet: ÎBat)rid)cinIid)er Àebler (WF)=±1-1955X ■Drittlere Slbroeid^ung | In— 1 in meldier n bie Qafyl ber aSeobaajtungejafyre an= gtebt. Subftitiiirt man alfo in itnferem SSeifptel bie beregneten unb gegebenen 3al)len, i° befommt man WF= ±0-0775496 X - ÏÏL= , | 'Ki— l mo 0-077549G ber Sogaritínnus non 1*1955 ifi. Seredjnet man laut biefer formel n, fo befommt man bie gefudjte ^aln-eejaf)!. SSiel für-er ift bie SRedjnung, unb oa.% 9îefiittat btfferirt faunt etiuaô, ftelít man bie 3abl ber Jabre nad) folgenber Àor-- met bar : )h = )iX(WFfr mo ii bie gegebenen Salire, WF ben roabrfd)cin= Hdjen ftebjer bejeidnek Taë 9ìefultat ber 33ereà> nung ift WF= ±0-641 57 Tag //, 9-47 Satyre. 3u ©tjnmes märe eê Ijinreidjenb 9-47 ígaljre lang 5*4 obfennereu, unt bie Sínhinft ber Wand); fcfjmalbe auf ±1 Tag ftd)er 31t beftimmen. Tie mittlere ííbroeidnutg unb ber madridiéin^ lid)e^eí)ler einiger Stationen möge tyier Sßiafc finben. 123 Állomás neve 9lome bet ©tation Ghymes Szepes- Béla Nagy- Bnyed Dorpat Hellenonu Luleá .Hellenorm Luleä Évek száma __. ... 3aí)í ber %aí)ix ... Átlagos eltérés ^iittíere älbroeidjung VH (WF)._ 10 I+3-8S ±1-1064 10 ±1-20 + 1-1519 + 4-S0 ±4-16 ± ±1-3165+0-9018 10 10 22 ±3-66 ± 2 • 92 ±4- 14 + 1 • 0030 + 0-8008 ±0-74-76 21 ±3-76 + 0-7020 A módszert alkalmaztam a leghosszabb sorra is, mely rendelkezésemre állott, Kösliii 39 (1829 — 1867) évet felölelő adataira, hol a meg- érkezés átlagos napja április 19'8. Itt az átlagos eltérés ±4-73 s a valószínű hiba ±0-6444; így tehát 26* 18 évig kellene észlelni, hogy az átlag ±1 napig biztosan meg legyen határozva. Minthogy ezen eredmény a többi állomásoktól nagyon eltért, a 39 éves sort 20 és 19, majd 13 — 13 éves időszakokra bontottam fel. Az eredmény a következő : ©iefe 9Jietf)obe roenbete id) and) bei ber [ängften Síéit) e an, roetdje mir ju Verfügung ftanb, nämlid) bei ber 39 jährigen (1829 — 1867) vow ßöstin, mo ber mittlere Sínfunftstag ber 19-8. ätpriltft. Sut íjier bie mittlere 2lbmeid)ung ±4-73 unb ber roar)r= fdjeiníidje ^eíjter ±0-6444 beträgt, fo müfste man 26-18 Igaljre obfermeren, um bas SUlittel auf ±1 Sag ficher beftiminen sur fönnen. S)a aber biefeS SRefuttat non jenem ber übrigen Stationen jetjr abroid), tourbe bie 39 jährige Sftetjje in eine non 20, ttnb eine »ort 19, oann in je eine uon 13 3a(j= ren jerlegt. 3)a§ befuttat ft eût fid) folgenbermafjen berauS : Mely években — 3n roeld&en 3al)ten 182!)— 1848 1849—1867 ! 1829—1841 1842—1854 : 1855—1867 Hány év — 2Bie oiet Sabre. _ Átlagos eltérés — Mittlere 2lba)eid)unij VH (WF) N, ... ... ... 20 ±5-51 ± 1 • 0558 22-29 19 ±3-77 ±0- 7409 10-43 13 ±5-59 ± 1 • 3382 21-84 13 ±4-55 ±1-0904 15-40 13 ±2-95 ±0-7053 6-47 A megfigyelés első 13 éves sorában (1829 — 1841.) ép úgy, mint a 20 évesben (1829— 1S48) igen nagy az átlagos eltérés, a megérkezés dá- tumai tehát nagy ingadozást mutatnak ; hogy miért, azt eldönteni csak más helyek egyidejű adatai alapján lehetne. Ha a jelenséggel a me- teorológiában találkoznánk, a megfigyeléseket nem tartanok homogéneknek s ha más állo- másokkal kellene őket egyesítenünk, kisebb súlylyal vennők számításba ; vagy pedig az el- térőket egészen mellőznők, s csak az egyezőket használnók. A köslini adatokból hajlandó vagyok az újab- baknak, az 1849 — 1867-iki időszakból valóknak több hitelt adni, mint a régiebbeknek ; miért is a következő csoportosításunknál csak ezeket veszem figyelembe.* * Az itt alkalmazott methodus éles voltát s az alkal- mazó eljárásának absolut becsét semmisem tünteti fel 3Me mittlere 2lbroeid)uug ift ebenfo in ber erften 13 jáfn-igen (1829—1841), alá auáj in ber 20 jäbrigen (1829 — 1848) ©erie ber SBeobadjtiingen febr grofj, mithin jeigen bie Stnfunftâbaten einegrofje ©djroaufung. 3Ba§ bie Urfadje beffen fei, tonnten nur gleídjjeittge ©aten anberer Drte entfájeiben. 33e- gegnete man einer analogen ©rfdjeinung in ber 9Jîe= teoroíogie, fo märe man geuonngen bie Ü3eobad;= tungen für nicfjt tjomogen ju tjatten, unb roollte man fie mit jenen anbeten ©tattonen Bereinigen, fo mürbe man fie mit geringerem ©erotdfjt nehmen, ober aber bie abroeidjenben gängiierj roeglaffen unb nur bie übereinftimmenben benutzen. ©en cösttner ^Beobachtungen neueren ©attinte »on 1849 biâ 1867 bürfte man mefjr ©tauben fdjenfen fönnen, ale ben älteren ; mitfjin főtten bei ber folgenben ©ruppirung nur biefe in 33ettad)t gebogen werben.* * Sie ©djärfe ber fjter angeiuenbeten Sietljobe unb ben abfotuten SEßertf) ber 2tnraenbung iuta) ben 2luctor 16* 124 Feleljünk hát már most e kérdésre: hány évi megfigyelés szükséges, hogy a füsti fecske rneg- ezésének átlagos napját normális átlagnak + 1 napig biztosan meghatározott dátumnak tekinthessük"? Erre szükséges: Ghynies 23 éves sora szerint 9*47 év. Köslin 19 « « (( 10-43 « Hellenorm 22 « « « 1278 « Luleâ 21 « « « 10-60 « azaz átlagosan szükséges 10*82 év. E szerint 10 — 11 éves megfigyelések normá- lis átlagot képesek már adni. Ezek után már nyugodtan hozzáfoghatunk a megérkezés dátumainak mérlegeléséhez. Mikor érkezik hát mes nálunk a füsti fecske? A megérkezést feltüntető s itt következő I. táb- lázatba mindazon helyeket vettem fel, hol leg- alább négy évi megfigyelés történt. Valamennyi adatot Ghymeshez viszonyítok. A — jel meg- előző, a -f- későbbi dátumot fejez ki Ghymeshez képest. A tábla végén azután kiteszem a redu- kált és redukálatlan átlagot is. f az északi szé- lességet, / a keleti hosszúságot Ferrótól, H a tengerszíni magasságot méterekben jelenti. Ezen adatokat részint a meteorológiai évköny- vekből, részint a « Madárvonulás elemei »-bői vettem. A hónajwt római, a napot arabs szám- mal teszem ki. Négy helyen ugyanegy évben két dátumot találtam, ott a kettőnek átlagát irtam ki. Pettend igen közel lévén Velenczéhez, geográfiai koordinátáit fel nem tüntetem. Pet- tend dátumai zárjel között állanak. oly fényesen, mint az, hogy a köslini adatsor homo- gén voltát kétségbe vonja. Hintz W. I. valóban nem egyazon helyen észlelt 39 éven át, hanem : Dammshagenben, Bartzwitzben Morgensternben Massowitz Schlosskámpenben u. 1. Köslin, 18á9— 1834-ig . ... ... ... 1835— 1838-ig -. 1839 — — — 1840— lS42-ig ... 1843— 1851-ig . ... ... ... 1855— 1807-ig- ... — — . mely utóbbinak földirati posi ti óját adja s mely homo- génnek mutatkozva, alapul vétetett. Meg kell jegyez- nem, hogy e homogén sorozatot Braunsohweigban nem az irodalomból, hanem Blasius J. H. jegyzeteiből má- soltam. Ilrrniini (Hin. Síntroorten mir mm jefct auf oie jjrage: roieoiel "salive tang mujj man beobachten, um ben mittleren normalen Slnfunftëtag ber :)íaudifd)maibc auf +1 Tail fidjer erhalten 511 fönnen? íDaju bebari man : ma) ben 23 jaliv. Taten v. Wbtiiuco 9*47 $af)re » « l'.i « « « Köslin 10- i;] « « « 22 « « « £elIenorm H-78 « « « dl « « « Sulea 10-(K) « im amttel alio finb 10-82 ^afjre noting. Tent entjpvedienb fönnen fdjon 10 — 11 jährige Beobachtungen normale -Kittel liefern. 9îadi bent ©efagten fönnen mir nun 5111- §Beur= theilung ber 3lníunft§baten getroft fdjreiten. Sann langt alfo bie 9ìaud)fdimalbe bei uno air? '^n bie Tabelle I, unidje bie 2(nfunft barftellt unb Ilici" beigelegt ift, finb alle Orte aufgenommen, mo roenigftenë í jährige Beobachtungen gemadit mürben. 21 lie Taten roerben auf ßbinueo bejogen. Tic mit bent — ocidicn notirten fahlen ließen frühere, bie mit bem + Reichen aber [patere 3ln= funftèbaten bar, ale ©hnmes. 3lm Énbe ber Tabelle roerben bann audi fomohl bie cebucirten, alo bie uidjt rebucirten -Kittel bargeftellt.

omogeneität bet cösliner îateiireifje in groeifet gejogen inirb. 3n SSaí)rf)eit íjat 2ß. §infc I. nid)t auf ein unb bemfelben fünfte beobadjtet, fonbern 1829—1834 ... — — — — in Sammeljagen, 1835—1838 ... — — « SBarÇiuit!, 1839 ... ... — — ... « fflìorgeiiftcrn, IS Ki— 1S42 ... ... ... ... ... « äJtaffotoifc, 1843—1854 ... ... — — — « ©d)lofifämr.cn, 1855— 1S67 ... ... ... ... ... « eüätin, mie e§ fdjeint, beffen geograpf)ifd)e ^ofition er angiebt unb mela)' lettere 3ìeil)e fjomogen etfá)einenb, ale ©ruiib- lage genommen nnirbc. 3d) mujs bemevfen, bafi id) biefe liomogene Satenreihe nidjt ber gitteratur, fonbern in &raunfd)roeig ben îlotijen von 5- §• Slaftuä entnom* men I;abe. Otto § er man. «3 Q MO Cl> s »ri "c g •% ír 5^ i> c?i g -a ce 3 ^ -t: 8- a® ~ 1 5s h- 1 1— 1 h- 1 -jj > Ò > H-t CT > ib i> i— t CO CO > r- 1 CT > OS CT > t— 1 o X > Ò CO hH WH h- 1 OC CO t> > £ « - SS Jo a 1 o 00 IN h- 1 C0 TO > Ò > H- 1 TO > h- « CT M CT i— I CT CT > CT CT > t—t X > WH CT o > h- 1 Ç) CO h- 1 M CO > M ip M 60 'S '5 i M x «-H 1 TO 1 1 TO 1 CT ob 1 o TO 1 1 CO cb + o 7 X CO + -* Ò 1 X 1 1 m id 1 tu £ tri 1 -tó CD CD > ja o 60 JS •<1 'S- 2 "S * f S lO as h^ 00 1 + 1 1 CO 1 CO 1 • X + lO 4 1 1 •S 3- Ä Ci — C3 .t; -~ j= ■S s . «s OS fc- to + CO 1 o + X + o 7 • O + CT 1 S 5 -e jci» 3 . "S -" -^ r^. S- — . « » |> n £ HH co co > ct M il 1 + t*- ct fe « CT ï o 00 ! en > ■* h- 1 *-l to T CO T + • CO 1 aï > o co >TO TO *— i 1 X + + CT 7 X 1 1 CT 1 oc S co 1 :> — T-H H- 1 •6- £1 E o S 5 •=■ CO 00 i> CT o ï CT Ï lO 1 + + • • 7 7 - a o N 00 00 > TO • TO + • • • CO 1 ja m "í3 «22 ■* > N CD ja m a -a 1>- 00 fc- 7 1 lO 7 l T— 1 1 CT 1 i s0' - il 5 â 'S" t- œ h- t ~ T TO + 00 1 X + CO + • 1 CO + IO X Í5 °° co T-H 1 1 OS 1 + ! CT l CT + S5® 00 > - 7 7 CO 7 CT + TO + • o C as g N O r-4 TO 00 > -* i • i + CO 7 CT CT + o • CD CŐ -^ g sa -s &.1 0 .2 ~<â VU OD CD G-l CO TO 7 TO 1 CO + 1 X 7 CO CT IO CT a 60 .© 00 CT CT 1 CO + CT 7 CO CD N ^ g S ® ala bo ^i CD o -a t»> hc, o "3 a »- 2 " ■* S a K ^ ^ -o o 00 fc*. • TO 1 O CT + o •t-H -4-3 00 co S« to 3 «1 00 > co CO >00 to fc« S CD CD -2 -S g na ■» 3 LO > to h- 1 ^ > CT a •*? a 3 dB - -03 > ■ti -o .2 CD CO bo «S 22 > 0 CD ■J' -cá - -^ TO 00 m CT OS 00 00 CO O T~H o 00 CT O CT -* »o 1-« IO CD «c* TO CO o o o in TO lO o CO o CT o CO Ol O CO "i o IO o lO TO oo TO O to TO o CD CO lO 0 co TO CT O TO CO o •* TO CD -* O TO o X CO o X CO CT o c^ CO CO o CO CT O CO CO o X CO CO CT O ■* X CO o CT o 1 — sO 1 9- TO CT O G0 00 co o lO *°c» t— i O O CT O L-~ o O 00 CO lO o X 1— 1 o Ct) X o CO ■* m O Oi o CO o -* o CO >* CO -H O to <* o m 0 m Ol o 0 "t a CD Q..r-, -CD ** àÎ5 ù„ CO ii. TO CT to CO X t^ X ■* in CT T— 1 ■>* «* lO «* CT ~ 00 ■ag| M GO -03 2 ^ § 03 N 3 1-5 a -5 ■ -2 2 co cd 3 S m tì CD « g* CD > > SD fr CSI * CO o t? a o O Pm 1— i -CD pq CO CD CD esq CQ ES3 '> Ő CD CO X! CO CD Pl cä S -o CD a sc C3 W c3 fco o 1) ci ■co O t>» ^ t- ao g h s? -* S* * CO _ »CÖ ^ -CD * • k Oi G0 O 1 Üli A 120 adatból, mely a táblás kimutatásban előfordul, a füsti fecske átlagos megérkezési napja, gyanánt Ghymeshez viszonyítva április 6'1, redukálatlan átlag gyanánt pedig április 5"8 napját kapjuk. Ezen adat hazánk azon pont- jára vonatkozik, a mely az északi szélesség 47c2'.>', a keleti hosszúság : ! 7 ° 1 Ì-' által hatá- rolva van s :',()',) méternyire fekszik a tenger fölött. Ha e pontot a mappán keresnők, ott ta- lálnék Pest megyei h •]], Budapesttől keletre, mintegy középütt [saszeg es Nagy-Káta között, Kóka mellett, hol azonban a vidék tengers/.íni magassága csak mintegy 1 30 métert tehet ; tehát kissé odább kellene azt képzelnünk a hegyek közé Isaszeg felé, hogy a 309 méteres magas- ságot tényleg is megtaláljuk. A II. nemzetközi kongresszus alkalmából, melyet az ornithológusok Budapesten tartottak, sok adattal gazdagodtunk a füsti fecske megérke- zését illetőleg is. 1890- és IS!) l-ben ü4 állomá- son történtek erre vonatkozó megfigyelések erdé- szeink részéről. Az előbbi évben 217, az utóbbi- ban 199 adatnak jutottunk birtokába, melyeket Herman Ottó a kongresszusi munkálatban, a ii Madárvonulás elemei »-ben közzé tett s egyút- tal fel is dolgozott. Az általa, elfogadott négy csoportnak megérkezési dátumai számítási mód- szerem szerint a következő kimutatásban van- nak feltüntetve. l'Ino ben 140 Taten, roeíc&e in bem tabellarifdjen 2tuâroeife ooríommen, erhalten mir auf ©jjromee belogen als mittleren 3tnïunftêtag ber ))lauày- fdimalbe ben 6*1. Stprit, als nidit rebucirteâ -Kittel ober ben 5*8. 2lprif. Tiefe Angabe begebt fid) auf jenen Sßunft unfereê SSaterlanbeê, meldier non bem 47' 29' nbrblidier breite, unb bem 37°14' öftíi^er Sänge begrenzt liegt unb beffcn 2eebobe 309 Dieter beträgt. Sudit mau biefen Sßunft auf ber «arte auf, fo mürbe man iljn im Sßeftet ©omitate, oft ltd) non Subapeft, etma in ber Diitte jrotfd&en 3§a§eg unb 9?agu Mata, bei ilota ftnben, mo aber bie See fjörje ber ©egenb beiläufig nur 130 Dieter 6etragen fann, fo baf; mir ibn unô alfo ein menili metter, gnrifdjen ben Sergen gegen 2>Saf3eg 311 beuten bat ten, um bie ©eelume non 309 Dieter faftifcb 011511= treffen. ìMuo 3lnlafi beò II. internationalen ßongreffee, meldjen bie Ornitrjologen in Subapeft abbielteu, mürben mir in betreff ber SInfunft ber 9tau$= fdmmlbe mit nieten Taten bereichert, "sin Salire 1890 unb 1891 mürben bieebejügiidj auf 224 Stationen iBeobadjtungen burd) unfere Aörfter an= geftellt. Jm erften Aalire gelangten mir in ben 33e= füj non il 7, im lotteren non 199 Taten, meldie .s>err Ctto yerutau in feinem ßongrefj=2Berie, in ben «(îlementen beo SSogetjugeê» pubitjirte unb jiigleid) and) bearbeitete. Tie Sinïunftêbaten ber non ihm angenommenen nier ©ruppen finb nad) meiner §8erec§nung ini folgenben iliismeife bar= geftellt. A füsti fecske megérkezése. — Slnïunft ber ìKaud)fd)ioaU>e. A vidék Sie ©egenb Az állomások száma Die atiijaf)! ber Stationen ifd)en 3Rejötur unb Surfeoe, nabe ber (íifenbaljnftatioit ber %ux- Spáftoer SSafpiftrede fud)en, roo aber bie ©egenb ju= erft um 200 ÜDleter aufgefdnittet roerben müfjte. Stufjer ben gorftbefjörben, fjaben im patire 1890 aud) bie Druitbologen bie ílttfunft ber ©diroaíbe notirt. Sbre Angaben finben fid) tu folgenber ©rup= pining. A füsti fecske megér kezese. — S te Slnfunft ber íHaudjfdjroalbe. Az állomások Stationen •f A H 1890 1 . Drávafok, Horgos, Nagy- 1 Szt. -Miklós J 45° 56' 1" 37° 29' 4" | 88 III. 20-0 2. Eéa, Nagy-Szeben, Foga- | ras, N.-Enyed J 45° 50' 37" 41° 36' 31" 372 III. 27-7 3. Tóth-Sz.-Pál, Dinnyés 1 Hegykő, Sopron, Somorja J 47° 28' 3" 35° 4' 2" 136 IH. 24-0 4. Iglò, Szepes-Béla, Zu- 1 berecz 49° 7' 28" 37° 53' 24" 613 IV. 12-7 5. Ungvár. ... ... ... ... 48° 37' 30" 40° 38' 26" 120 HI. 25-0 Az 5 csoport. — Sie 5 ©ruppcn 47° 23' 56" 38° 32' 17" 266 IH. 28-1 128 A 16 helyen történt megfigyelés márczíus űs-\ napját adja átlagos dátum gyanánt. A geo- gráfiai pontot Karczagtól északnyugotra Mada- ras felé találnék, tehát elég közel az előbhi csoportosítás! ia n említett helyhez; azonban itt is közel 200 méterrel kellene előbb feltöltenünk a vidéket, hogy a 266 in. tengerszíni magasságot megkapjuk. A fecske ezen adatok szerint megérkezett az : I. tábla alapján április Cri napján. Az erdészeti csoportosítás alapján ápri- lis í'l napján. Az ornithológus csoportosítás alapján már- czius ÜS'l napján. Az 1894-ik evi adatok alapján április s-0 napján. Ha a két előbbi adat közül az elsőt hármas, a másodikat kettős, az utóbbiakat egyes súlylyal összegezzük, meglevő adataink alapján a füsti fecske átlagos megérkezését nálunk április 4-9-ikére tehetjük. A geográfiai pont, melyre ezen átlag vonatkozik, az északi szélesség 47° 19', a keleti hosszúság Ferrótól 38e 1' s a tengerszíni magasság 286 métere által van meghatározva.* E hely Jász-Nagykim-Szolnok megyében Kőtelek és Bessenszög közé esik, hol a vidék tengerszíni magassága mintegy 90 métert tesz. Herman Ottó általánosságban ugyan meg- állapította már, hogy a füsti fecske megérkezése hamarább történik délibi) és alacsonyabb, mint északibb és magasabb fekvésű vidéken. Az erdé- szeti megfigyelések alapján kisértsük meg tüze- tesebben kideríteni, kiváltképen a tengerszíni fekvés hatását a megérkezés dátumára. A Dunán túli vidék 1 7 állomásának geográfiai szélessége ugyanaz, mint a 105 állomással biró keleti felföldé s ime l8!»0-ben a fecske mégis '>■'.) nappal későbben érkezett meg az utóbbi, mint az elöbbeni helyre ; ls'.l l-ben pedig, ha a keleti felföld kijavított adatát (IV. 11-0) elfogad- juk, a késés a Dunán-túlhoz képest 5*1 napot tesz. Miért érkezett hát meg a fecske 5-5 nap- Sic mi If, Steűen gémaájten íVobadjtnugon or geben alo SDÎittel ben 281 1 .Wiir.ì. Ton geograpfiifc&en ^iinft inculiteli roir norbroeftücrj von Karqag gegen SDlabaraë hin finben, alio jiemliá) natie bem in ber früheren ©ruppirung entminten Cile; bodfj miifjte man bie ©egenb aneli bier beinabe uni v200 Mieter auffebiitten, um bie ©eebbbe Don 266 UMer u> er balteu. Tie Jlutunft ber ©djroalbe jtcflt fid) muli biefen Taten foígenbermafjen Par: laut Per 1. Tabelle ift eê Per 6'1. Síprií, laut Per forftlidieu ©ruppirung Per 4*1. 2íprií, laut Per ©ruppirung Per Drnit^oiogen Per 28*1. aJìarj, laut Pen Taten nom patire 1894 Per s-O. fiorii. Summirt man non Pen pei früheren 8a^en Pie erfte mit breifadrjem, Pie jroeite mit boppettem, Pie [enteren mit einfachem ©eroicrjte, io hmm nitf (Ornilo unfrtcr uorlinnbrnen Men ber mittlere Aiiltuiifto tag ber üniinjirtjniulbe mif ben HI 3yril sefelit luerben. per arogrnuliiiflje JlunM, nnf melami fidi brio Mittel be= tirili, ili binili ben 1Î 1!»' nörbliiljcr Srcite ben 3S 1' öltliriirr {äuge uon ferro unb bie Seel|öl|e non 286 Mieter brlìimint." Tiefe ©telle fällt in Paô Ëomitat "mk-.ì 3iarjgiun=©äoInoi, iuufdien Kötelei nnb SBeffenpg, too bie tägige SSer= jpätung auf bem öftíidjen 33erglanbe jumeift auf bas älrgument ber ©eep^e fällt. SMeje ©egenb liegt nämtidj um 243 l'íeter büber, als ber SMftrict jenfeits ber Sonati, mithin nutjj bie Temperatur um 1'5 ©rab niebriger als bort fein, ©raueef, jQorgoâ, 3tag5=©jt=3)îiïloâ liegen unter berfelben Srette, bod) um 4°8' roeftiidjer unb um 284 Bieter tiefer als 9ie'a, SRagn^jeben (fèermannftabf), ^oga^ ras unb 3ìagt)=@nt;eb, unb bie 3d)toalbe fommt bort um 7-7 Sage früljer an, als in ber íe|teren ©egenb. SBarttm? SBeil bie alfölber (in ber Sief= ebene liegenben) Stationen roärmer ftnb, als bie Ijöfjer gelegenen fiebenburgifdjen. 2(us ber ©ruppirung ber 1890 — 1891=er forft= bei)5rblid)en Säten tjinfidjtlid) iljrer geograptjifdjen Sreite unb ibrer £öi;e über bem ïlfeere&niueaii, er= íjait man jenes befuttat, roelcfies folgenber 2lns= roeiö barftellt. Aquila. II. 17 130 A füsti fecske megérkezése a tengerszini magasság szerint. Tic Slníunfi ber 9laud)fd)röalbe nach Per Seeíjöfje bargefteílt. Az állomások ten- gerszini 11 1: tága terjed Die ícclji'iu' bit Stationen fteigi bi3 ,-,. méterig '•'" Meter I. 151—450 II. 451—750 III. 751—1050 IV. met) 11 11 über IDŐD felül Dieter V. Állomások az északi szélesség 47. fokától Stationen vom í7. ©rabé nörblid)er 33reite »CU :Q « iQ « w erfpätung. Csoport — ©ruppe 3'uifd)en 3n)ifd)cn u'oM'cÎK" I— II II— III ; III— IV között között ' között A magasság különbsége méterekben — Sie .'oöbenbifferen*, in Bietern 174 28G 289 A késés napokban — Sie 3>erfpátung in ingen ___ ___ .__ ... 1890 1891 6-2 8-9 6-9 7-2 G-0 4-8 Az átlagos késés napokban — Sie mittlere S3erfpötung in Sagen 1*90 1 1891} 7-G 6-5 G-0 100 méter emelkedésre eső késés napokban ... ... ... ___ 1890 3luf bie Srljebung non 100 9Jíeter entfalíenbe SSerfpätung in Sagen 1891 3-56 5 • 1 2 2-8.") 2-72 3-24 2-63 100 méter emelkedésre eső késés napokban .. : 1890 2luf bie Gríjebung non 100 ÎReter entfalíenbe SBerfpätung in Sagen 1891 3-041 Átlag f Inap 3-GG |3JìitteI| à ö0 [Sage Midőn a megérkezésbeli késést 100 méter emelkedésre 3"35 napnyinak veszem, hangsú- lyoznom kell, hogy ezen adatban még a geográ- fiai szélesség és hosszúság befolyása is benne van, melyet egyelőre ki nem küszöbölhetünk, hogy számaink túlságosan el ne forgácsolód- janak. Ha fentebbi csoportosításainkból a Dunán- túlt és a keleti felföldet ugyanazon szélességen összehasonlítjuk, s az utóbbinál a helyesbített (IV. 11.0) adatra támaszkodunk, a 100 méter emelkedésnek megfelelő késést 3*04 napnyinak találjuk. Az ornithológusok állomásaiból az első és második csoportot, mint egyenlő szélességgel birót vévén, 100 méter emelkedésnek megfelelő késés gyanánt 2*71 napot kapunk. Mind a három adatra támaszkodva állíthat- juk, hogy a füsti fecske megérkezése 100 — 100 méternyi emelkedésnél mintegy három (303) nappal késik. Miután a füsti fecske megérkezése napját kellőképen meghatároztuk, valamint mellék- körülményeivel is úgy, a hogy megismerkedtünk, térjünk át azon hőfok megállapítására, mely a füsti fecske megérkezésekor uralkodik. SBenu mir bie Sîetfpatung ber 3lufunft bei einer Erhebung non 100 Bieter auf 3-35 Sage anfe^en, fo barf man nidit rjergeffen, Dajj in biefer Eingabe nod) ber Gffeet ber geograpfjifdjen Srette nub Sänge fteeft, roelcfjen mir oorláufig uidjt elíininiren ton= nen, ofute unfere 3af)lt1u nid;t ju feíjr ju 'a'fplií-- tern. Sergleidit man in ien obigen ©ruppen ben Si= ftrict jenfeiís ber Sonati unb baë öftíidje Serglanb aie auf berfeíben orette gelegen, unb felit beim (eftteren haè beriditígte Satum (IV. 11-0) bin, fo findet man bei einer Erhebung oon 100 SJfeter 3-0i Sage SSerfpätung. 9ctmmt man oon ben Stationen ber Dmittjoíogen bie erfte unb -weite ©nippe, meldte gleite Breite f-aben, fo befommt man eine SBerfpätung oon 2-71 Sagen auf 100 -Bieter Grf;e= bung. ©eftü(3t auf alle brei Säten, f'ann man beljaup= ten, baft b i e 31 n f u n f t b e r S di m a 1 6 e b e i einer G r b e b u n g oon je 100 9JÌ e t e r et io a brei (3-03 1 S a g e a u s in a d) t. 9ïadibem mir ben ííufunftstag Der Sdpoalbe gebbrigermafjen beftimint unb mit ben 9?ebenum= fteinben mie möglid) une befannt gemalt (jabeu, geljen mir nun an bie SBeftimmung ber Semperatur, bie bei ber ïtnïunft ber ©dnoalbe í)errfd)t. 17* 132 II. A levegő hőfoka Magyarországon a füsti fecske megérkezésekor. Ghymt's, Szepes-Béla, Nagy-Enyed és Fogaras azok a helyek, hol a füsti fecske megérkezésének megfigyelése annyi ideig történt, hogy az átla- gos dátumot normális átlagnak vehetjük, kivált Ghymesre redukált értékét. Vájjon mekkora hőfok esik e helyeken a megérkezés napjára? Meteorológiai feljegyzések csak Fogarason történtek, de többnyire oly órákban, hogy 24 órai átlagos hőfokot azokból kiszámítani le- hetetlen. A nagy-enyedi észleletek a meteoro- lógiai évkönyvekben nincsenek közzétéve. Sze- pes-Bélán, Ghymesen nincs meteorológiai állomás. Mit tegyünk hát ? Tudvalevő dolog, bogy miként a többi mete- orológiai tényezők, úgy a hőmérséklet hatása is kisebb-nagyobb vidéken, kivált ha a hőmérők jól vannak felállítva, egyformának mutatkozik, úgy hogy közeli állomások hőfoka egyenlőnek bizonyul, ha a természeti viszonyok egyformák. így a bajon könnyen segíthetünk az által, hogy a legközelebbi állomások hőmérsékletét veszszük számba. Ghymes helyett Nyitrát és Nedanóczot, Szepes-Béla helyett Késmárkot, Nagy-Enyed helyett Gyulafehérvárt, Fogaras helyett Nagy- Szebent bátran elfogadhatjuk. Mekkora tehát a levegő hőmérséklete ezen állomásokon a füsti fecske megérkezésekor '? A reggel 7, délután 2 és este 9 órából számí- tott átlagos hőfok a következő : II. $ic Lufttemperatur in Itiiitnru bei tur íliitmift iter ;lìmirf)irt)iunllic. ©fromeë, S jepeêsSSéiû, 3îagr)=@nneb und g-ogaraâ finti jonc Crto, au roeicfjen bie Seobadjtung ber Sd)roaibenanïunft fo íange Seit tiefolial), bafi man ba§ mittlere Saturn ale Dîormaimtttel betrachten fami, jumal tien auf ©humée rebucirten 2Bcrtí). t£ô ift nun jelit bie Cirage, roeläje Temperatur f)errfct)te an bieien Drten am £age ber Sttnfunft? aTîeteorofogifdt)e Stufjeidjnungen gefdialien bío§ iu jjogaraê, boef; äiimcift an földien Serminen, auâ meldien ein maliveô 24 ftiinbigeë äRittel ber Sem= peratur jn beftiininen nidit inöajid) ift. Tie jiaa,n= (Snneber Dbferoattonen rourben iu tien 3KeteoroIo= gifdjeu ^alirbiicliern nidjt publicirt. 3»n ©jepe§= 33éla uni) ©Ijmeê giebt es feine meteorologifdfje Station. 3iao ifi mm ju machen? G'ô ift eine beíannte 'Sadie, bafi oie Temperatur ebenfo, mie oie übrigen meteoroíogifdjen Àactoren, auf einer nídit jii weiten Entfernung, befonberë menu bie termométer gut aufgefteűt finb, deiulidi gleichmäßig ift, initliiu ber SBàrmegrab benähter Stationen fidi ch'idi geftaltet, jumal menu bie i£er= rain^SSerpltniffe gleichförmig fino, ìUitnin fami biefem nad)tf)eiiigen Umftaube leidit baburdi gef)oí= fen ítiei'beii, bafi man bie Siemperaturangaben ber iiäd)ften Stationen berürffiditUjet. So föunen mir ftatt ©fmme§ 9lnitra (5Reutra) unb -Kebanocj, ftatt S3epee=33e'Ia Jle'cnnirf (Saëmarï), ftatt "Jiaiin li'uneb ©ijulafeliennir (Sîarlâburg) unb ftatt Aoa,ava3 3iagt)=iSäeben($ermannftabt)ganjgetroft annehmen. 2Bie fjoct) ftellt fiel) mm bie Sufttemperatur au bie= fen Stationen bei ber 2Infunft ber 9<ìau<$f djroatbe ? Tao SDlittel nad) ben ^Beobachtungen mu 7" früh, 2'1 nad)mittag§ unb 9'' abenbë ift folgenbeê : A hőmérséklet Tie Temperatur :( 7 + 2+9 óra Stuiib J A megfigyelési állomás Die 8eobadjtung§ station Időtartam Sßeriobe Nyitra 1873—1890 Nedanócz 1873—1890 Késmárk 1875-1 884 1886-1890 Gyulafehérvár 1875—1890 Nagy-Szeben 1873—1890 Megfigyelési napok és a hőmérséklet Öeobadjtungátage unb Temperatur Mart. 27-31=7-9 Apnl 1- 5=9-0 April 6-10=9-5 Mart. 27-31=7-8 Apr. 6-10=5-2Mar't. 17-21=5-4 Márt. 22-26=5-3 April 1- 5=8-3 Apr.l 1-15 6-4 Mart. 22-26=6-1 Mart. 27-31=8-0 April 6-10=8-6Apr.l6-20=7-6Mart.27-31=S-7April 1- 5=8-2 Nedanóczon 4, Nyitrán 2 hiányzó év redu- kálva lett, Nagy-Szebenben pedig az 1873 — 1878. időszak az utolsó 1879 — 1890. evekre van átszámítva s homogénné téve. Ghymesen április 8-án, mikor a füsti fecske meg szokott érkezni, Nyitra és Nedanócz 1 80 mé- ter tengerszíni magasságát szem előtt tartva, 9"0 fok, — Késmárk szerint Bélán április 17-én (330 méter magasságon 7'2 fok, — Gyulafehér- vár szerint Nagy-Enyeden 250 méter magas- ságban április 1-én 8"9 fok, — Fogarason Nagy- Szeben 410 méter magasságán április 4-én 8*3 fok a hőmérséklet. Ha ezen adatokat, hogy egymással össze- hasonlíthassuk, a tenger színére * átszámítjuk, a füsti fecske megérkezése napján leend a hőfok : Ghymesen április 8-án ÍO'O. Szepes-Bélán « 17-én 107. Nagy-Enyeden « 1-én 10"3. Fogarason « 4-én 10"6. átlag 10-4. Ezen hőfokból még mintegy 0-3 fokot le kell vonni, hogy 24 órai átlagot adjon. E szerint a tenger niveauján mintegy 10 fok lenne a hő- mérséklet, mikor a füsti fecske megérkezik. Mind a négy hely megletős egyforma adatot szolgáltat, mi arra enged következtetni, hogy a füsti fecske megérkezése mintegy a 10 fokú izothermával esik össze. Csakhogy nem szabad megfeledkez- nünk arról, hogy a füsti fecske e 4 helyen kü- lönböző tengerszíni magasságon jelenik meg, a mi némileg komplikálttá teszi a dolgot, de csak első tekintetre. Utóbb rátérek. A hőfokot nemcsak e négy helyre, hanem az egész országra nézve is iparkodtam megha- tározni, még pedig akként, hogy vidéken- kint kiválogattam egyes állomásokat, mind- össze 36-ot s mindegyikre nézve külön-kü- lön kiszámítottam azon két hónap hőmérsék- letét, melybe a füsti fecske megérkezése esik, tudniillik márcziusét és áprilisét.** Több helyütt egyes évek megfigyeléseit a differencziák mód- * A hőfoknak a tenger színére való átszámítása itt s a következőkben azon táblázat szerint történik, me- lyet Wild : Temperaturverhältnisse des Russischen Reiches I. 309—310. 1. közzé tesz. ** Több hely adatait márcziusra és áprilisra nézve már készen találtam az 1890-iki meteorológiai év- könyvben. 3n Uìebaiióq rourben 4, in anitra 2 feljlenbe ^alire rebuctrt, in 9íagm©3eben í ft bie Sßeriobe doh 1873 6i§ 1S78 umgerechnet unii Ejomogen gemaefjt mit ben íe|ten fahren oon 1879—1890. 3n ©íjnmee ift am s. sipríl, mann bie ©dmmlbe geroö&nliá) einzutreffen pflegt, bie Temperatur laut anitra unb -Jìebanóq in ber ©ccljöbe von 180 Wie- ter 9*0 (sjrari, laut Ëéêmarï ift fie in ©5epeë=ïVla in ber §ö()e oon 630 SJÌeter am 17. 2ípril 7-2 ©rab, laut ©i)ulafel)ért)ár in v.Kaa,ri=líut)eb bei einer .vhuk mm 250 Bieter am I. älpril 8'9 ©rab, in gogaraô laut 9îagrj=0 évnek 24 órai s a tenger színére átszámított hőmér- sékletét márczius és április hónapokra, valamint hat pentadra vonatkozólag, melyeknek csak középső napját irtain ki. A táblázaton fel van tüntetve a 7, 8, 9 és 10 fokú izotherma napja is, valamint a geográfiai koordináták s a ten- gerszini magasság méterekben, a keleti hosszú- ság pedig Ferrò szerint. 33íetíjobe bei sDifferenjen ergänjt, unb nuindieo Safiv, um bie Homogenität unterbrodjen mar, coliig toeggelaffen roerben. 31 ló mm für jebe Station bie 20 jährige (1871— 1890) Diävv uni 3lprirtempe= ratur beredmet, bet 24 ftünbige SBärmegrab auf bas SDleereênioeau rebucirt mar, tourbe er auf flìi Ili meterpapir notirt unb uoar baê ÜMrjmittel auf ben 15. SDlärj, jeneo ootn Stpril auf Pen 15. iHpriT. Tic jToei fünfte rourben burdi eine gerabe ßinie oerbunben unb fa ft elite fid) bie Stemperatiti: jener Sage fierauô, meldte uuifdien ben lo. ÜDiärj unb 15. 2íprtl fallen. Cîq roar alfa nur notaio, aie Tage ber einzelnen "sfotliermen aus bem qiiabri fürten 9DííHi= meterpapier abjulefen. Tamii bann bie Taten in gfotge ber abroeidjenben touoaraplnjdien SScr^älts niffe mnb üDlöglidfjieit ausgeglichen erfdieiuen, rour= ben je brei Stationen ut einer ©ruppe vex-- einigt. Stuf ber foígenben II. Tabelle befiubet fidi bie 24 ftünbige unb auf bac -Dieereènioeau rebucirte Wuixy- unb Slpriítemperatur oon 20 yafiren, fo mie and) jene ber G Sßentaben, mo aber nur ber mittlere Tag berfeíben notirt ift. Stuf ber Tabelle ifi and) ber Tag ber ^síotberme non 7, s, '.» unb 10 ®rab ner= äeidjnet, ferner bie geograpfjiftfjen Goorbinaten, bie 3eel)bl)e in l'ietern unb bie bftlidje Sänge oon gerro. O J a CD -j GO o T-. a- a> on « l S-* W- ^ 00 i> — -t—> SD ï-» CO S. SB = ai a Í-I cet >© i3 a x* si -4-> «Si -*-» M 3 « Í-» o 3 :_ ö su s N h &> 0) bu =: 0) oft ■u fi a o 3 ï « a -ni H O 1 * ■£ >S-ö | »g 5i^:S o 5*1 ja S 3 * rt ■oo Si ■=* oo Oï X o •* 00 CT^ c^ v* O o ^^ L^ 2 > i> > > > > > > í> > > > > ^- ; Ci c3 o C-- O co ■>* 00 o o 00 ^~ SI . — i SI - Sjp 0 o ©1 co oo co as ° e3 *"* g 1— ï > > > >' > > > > a > K* — J^ j « _ i^ Q5 o 00 ^H «o Ä i oo CO oo Ci O ï-» SI SI SI oo SI co oo SI SI SI ,pH -° X 3 en ; y 1 — 1 a y > > a H a y y 1 — 1 ,_; i_5 i — 3 ,_: 1-4 ! 1 a i — i 1 — 1 1 — 1 M 1—1 M i~i ^^ l-H 1 ' HH 00 co r- Ci — i o CO r-~ co — O «5} Ci lO — ' — ' — — ' — ' c O Ci — ' Q ~~ ' ~~ ■™ ,_ "3 "C oo 03 — — Ci CD ■-: c- O Ci >=* 00 lO — i- c-v o o O Ci Ci Ci X o Ci o o o o >%" — ' — _H ■" co jyj 3 Ci VH Ci CO m o er- c^ oo r^ co o o Ci ce 00 oo c— ce X Ci Ci Ci Ci oc SI (M Ci O Ci CO in co co CO co CO ■■-1 Ci m ■n CO oo r- c- c^ co c^ c^. co oo 00 r^ o o -a ,,, 00 — : — 00 co -5* SI CO co SI LO CiCl Ci cm oo r^ i> eu CO CO IO CO CD l^ L^ co CO s co -=* Ci -- ( oo CO 00 V— 1 CO 00 SI ■=* I— oc os ^^ t> ce o L0 o in •^ o IO CO CO IO LO fTd S — m o «* o — s^ CO «A oo x* SI oo LO & s- SI G) ^ h — — i o _ -^ _ SI SI __, -<î ©5 — ' T"1 ■^ ""■ ■■-1 ,— ' '^H — ' ' ' *"" ' ' -~ tH 2 S Ci Ci oo oo Ci iO SI co LO ~* •o co LO o 1 g CD m o LO X* •* oo -* -^ LO lO ■«* LO co .-, 00 (SI oo t^ ■=* „ ^i, L^ Vj L^ X M iß oo ■«d1 oo CO r^ ■P" * : Zz lO — < co •=* -^— ,_ ' " •^ Si O SI co 1Í0 o CO «* Ci co •** s* 00 IO co 00 T-H — ^ ^ o o o 0 o 0 o o 0 o co o iO O ■** o O0 o co l- oo ©q c^ co co 00 co co co 00 »ï co 00 00 xi co o oc oo Ci ■<* o oo t— LO x* xj CD IO o oo m co •«à* T— * o o 0 o o o o o O o o o l>- oo Ci co c^- tr- O CD c~- ■^ X* **c> X» "4 -* ~* ■>* ■* ■>* ~* x* ~* te s ' 1 1 J ■ : a ] C3 => -g <» | | 5 © ! C3 ' 1 >> 1 ? s's3 S SD-C3 .3 , ' c3 i P-, ci -CD CD O nu--- p*» Ì w ^ ai S-» M CD Ç*>*0 ! ça ! ■a ' ai C3 ~ D-, Z 7Í d s P-> 3 ao i „a i 1 > 1 •o ? 3. fl 2 ^S o »2 o , J >> es a l>i-cä Sí , -ci a Ì n g j o ï-1 d a ® ■^ J3 te S —* en "S «c3 eu c3 SV > s S ' , c3 : p-> : ö n a d , c3 ■ -cä p A ai ; ^1 ai ® '-* '~ ci ai ■- -O ex >> 0) ! "t3 t>L -^ •«-<■> \ ** r\ -ti O " N g S g bt4M _ ' > " CD - — - ^ z\ a o- « a ■C ® ì» r-i ty fl <2oo o C3 ■ 00 "5 txii íj. ça -g ^ I CD & o ^ ^3 * CO S co — &S30 HPM M «z« HfVO co >a f-i ZœfQ -eau, unti giebt and) jene Temperatur an, roeldje jur Seit ber Slnfunfí Der S<$roal6e in ben uendneaeiien ®egen= ben unfereê Saterlanbeê betriebt. ,\n ber letzten uertifaien Jittbrif tft jener factor notirt, mit £üfe beffen bie 'liebtiction auf ba§ üDÍeereeniüeau gefdjaf), uiib mit meldiem mau ben Sßärmegrab einzelner ©ruppen, melcber ihrer burcbfdmtttlidien £ör)e eut fpreeben roürbe (Stubriî H), leicht beredjnen farm. Seifpieiêroeife beträgt bie burcbfcbuittlidje £òbe über bem Dìcereonioeatt oer ©ruppe yaêj=33crent), $ecë femet, Hun 3 ìeut OJùirton 107 Mieter, ihr 3Bärme= grab roäre alfo auf biefem ziiiueau im SDlärj unb aipril s-(i, fìatt ber am ïfîeereênirjeau gerechneten 8'6 ©rabc. 3Iuf ©runb biefer Tabelle formen mir nun bie Àrage beantworten : ülif Ijorf) ili ìlir íufttuartne tur 3cit brr Jnkimft ber !!aiiil]fil|iunlbr am litt) ">. Ijrril? Uif (frmjKTnliir birfro (Timeo brtrh'gt am Hlmcoiiiurnu 94. i. Ter Slnfunftêtag ber 9íaucbfdnoalbe, ber 5. ílpril, begebt fidi jebodr) nicht auf ba§ lHíeereonineau, fon; bern auf 286 íJíetev Secböbe. vxsn biefem Niveau märe bie Temperatur 7-8° C. Ta bie geograpfjü feben Eoorbinaten ber pijänologifcrjen und me= teoroíogifchcn Stationen binfiditlicb ber Srette rjoűfommen ubereinftimmen, btnficbtlid) ber Sänge aber nur um 42 ìtiinuten iron einanber abroei= d)en, fo fönnen fie ganj gut mit einanber oergIia)en roerben. Tie mittlere Sage ber meteoroíogifdjen Stationen tft auch in ber aßtrKicf)feit anzutreffen auf jenem fünfte im 5ßefter Êomitate, ein roenig notbroärto rjon Alberti, uro bie Sechöhe ber t)üge= (igen ©egenb beiläufig 230 îiïeter ausmacht. 2Birb angenommen, eo jietje bie ©dmrolbe nidit fo hoch, uro bie Temperatur fdrou unter ben 0e= frierpunft finti, fo fanti man fagen, ihr 3"9 muffe unterhalb 1800 ÜDleter fid) ooűjiejjen, ba in biefer ©eebbbe jeber ïJBaijrfc-beinlidifctt nach fdion Tem= peratut nom 3îuUgrabe herrfdjen müfete, fallò ba§ Thermometer am SDleereêmoeau 9*4 ©rabe zeigt. Taf; biefe Seredjnung mit ben Seobadjtungen ganj gui übereinftimnit, erficht mau auch barano, baf3 fëann am ben 9lípen48eobadjtungen nadjge= roiefen hat, baf; bort bie .s>übc ber "sfotherutc oon •Kuűgrab am 7, 17, 27. SRfttj, 6, IC, 26. Slpril in ber Seeböbe iron I ( i: L< ), 1 2110, 1 490, 1 700, 1 920, 2 1 1-0 Bieter ut finben ifi. (Temperaturuerhältniffe ber öftere. äflpenlänber. 111. Sß. 22.) 137 Midőn a II. táblázaton levò hőfokot penta- donként kiszámítottam, azon föltevéssel éltem, hogy a hőmérséklet napról- napra egyformán növekedik. S ez körülbelül úgy is van, ha igen hosszú időszakot veszünk tekintetbe ; rövidebb periódusoknál azonban kisebb-nagyobb ingado- zások fognak mutatkozni. Budapesten az 1871 — 1890. időszakban a 24 órai s tengerszínre redu- kált hőmérséklet márcziusban 'y"2, áprilisban 11*6 fokot tett. A grafikus utón kapott és a tényleg megfigyelt hőmérséklet márczius és április 3 — 3 pentadjában ilyennek mutatkozik a tengerszínre redukálva : Közvetetten megfigyelés Grafikus meg- határozás Differenczia Márczius 17— "21; 22—26; 27—31. 1—5; 6-3 6-2 9-5 9-9 6-2 7-2 8-2 9-2 Április 6—10; 11—1"). 10-0 10-3 10-8 11-3 -0-1 -+-1-0 —1-3 —0-7 +0-3 +0-5 A két sor között nagyobb az eltérés márczius- ban, mint áprilisban, a mi annyit tesz, hogy a hőfok jobban ingadozik az előbbi, mint az utóbbi hónapban ; * a miből megint az követke- zik, hogy több évig kellene meteorológiai meg- figyelésekkel foglalkoznunk márcziusban, mint áprilisban, hogy mind a normális járást, mind a normális átlagot megkaphassuk. így például Bécsben 100 évre** terjedő megfigyelések sze- rint két-két pentad között a hőfok ekként növe- kedik (C°) : Márczius 19 24 29 (A pentad középső napja) 0-5 0-8 1-3. Április 3 8 13 (A pentad középső napja) 1-4 0-9 0-9. Tehát még ] 00 év sem mutat fel szabályos járást pentadonkint ; képzelhetjük, hogy ez még kevésbé tapasztalható az egyes napokra nézve. Ide iktatom április 15 napjának 100 évből ki- számított hőfokát ugyancsak Bécsre vonatkozó- lag(C°): Április 1|2|3I4J5|6|7|8|9 1 10 1 11 1 121 13 I 14 I 15 7-1 7-3|7-9|8-0|8-2,8-5|9-l|í)-2|9-0;9-l|9-3|9-7|l0-l|l0-l|lC-5 * V. ö. A hőmérséklet naponkénti változékonysága Budapesten. Termeszeit. Közlöny. 1883. évf. 308. 1. és Meteorologische Zeitschrift 1S83. évf. 168. 1. ** Hann. Über d. Temperatur von Wien nach 100jährigen Beobachtungen 7. és 35. 1. Aquila. II. 33ei ber pentabenraeiâen 33ered)nung beò 3Bärme= grabeê ber II. Sabelle rourbe angenommen, bo§ bie Temperatur non Sag 311 Sag gleid)förtmg fteigt. Hub bem ift beiläufig audi fo, roenn mir einen längeren Zeitraum in 3tnbetrad)t nehmen; bei Eür= jeren Venoben aber werben fiel) Heinere ober grö= fjére ©äjroaniungen bemerfbar maä)en. 2>n ühibapeft inadjte bie 24 ftünbige, unb auf bneHieereánineau rebucirte Temperatur ber fertőbe non 1871—1890 im 3Jiärj 5-2, im April 11-6 ©rabe aus. Sie auf grapfiifcfjetn 2Bege erhaltene unb niivflid) beobachtete Temperatur ber brei ^entabeu bes SOÎarj unb SCprit geftaltet fid) rebueirt auf ì>aè iJieereènineau fofgenbermafjen : Mart. Dióit. ÍDliut. 17—21 22-26 27-31 Unmittelbare | ».„ Beobachtung ] ®rap[)ifct)e | SBeftimmung J Slpr. 5tr.r. Slpr. 1-5 6-10 11-15 0-2 0-2 7-2 9-5 8-2 9-9 9-2 10-0 10-3 10-8 11-3 Sifferenj —0-1 +1-0 —1-3 —0-7 -t-0-3 +0-5. S5afj bie ©ifferenj jroifdjen ben jmei 9ieiíjeu im SQtärg größer, alo im 2íprü ift, roeifet barauf bin, bafj ber SBärmegrab größeren ©d)manEungen im früheren, ale letzteren lionate,* untermorfen ift ; woraus folgt, bafj jur Erlangung bes normalen ©anges unb bes normalen 9)iitte(o längere mete= orotogifdje äkobaditungen im 3Jlärj, ale Stpril an= aufteilen mären. $n 3B«n fteigt j. 33. bie SSärme nad) 100 jätjrigen SBeobadjtungen imn einer jur anbern Sßentabe folgenberroeife (C0)** aîïart. 19 24 29 fMttterer Sag ber 5ßentabe) 0-5 0-8 1-3 Stpril 3 8 3 « « « « 1-4 0-9 0-9 Silfo audi bűnbért Sabre jeigen pentabemoeife uod) feineu regelmäßigen ©ang, mitbin fann mau fid) benïen, ba£ bies nod) weniger ber %a\í märe in SBejug einzelner Sage. $um Sßergleid) mögen Ijier bie Semperaturen ber erften 15 Sage beô 30tonatê Slprit nad) 100 jätjrigen ^Beobachtungen in SBiert folgen (C°) : äpril 1 ] 2 I 3 I 4 I 5 I 6 j 7 I 8 I 9 1101 11 1121 13 I 14 j 15 7-l|7-3|7-9|8-0|8-2|8-5|9-l|9-2,9-0|9-l|9-3'9-7|l0-l|l0-l!l0-5 * Vide : 2)ie äSeränberlidjfeit ber ïagestemperatur ju »ubapeft. äJleteotot. 3eitfcf)rift 1S83. Sß. 168. ** §ann : Über bie Temperatur oon SEBten nad) 100 jaljrigen Beobachtungen. 5)5. 7 unb 35. 18 138 A szabályos járást csali úgy tüntetik fel, hogy a számokat kiegyenlítik, mikor azután a hő- mérséklet növekedése napról-napra áprilisban 0'2 — (Ki fokúnak mutatkozik. Vájjon hát a II. táblázaton levő számuk nor- mális (eltérés ^0-1°) átlagoknak vehetők- e ? Nem. Csak megközelítő értékek ezek. Hiszen Budapesten 110 évig kellene obszerválni, hogy az áprilisi hőmérséklet ±01 fokig meg legyen határozva s 360 évig, hogy ugyanazt április 1-sö pentadjáról el lehessen mondani, támasz- kodva 20 eves (1871—1890) följegyzésekre. Még néhány hőmérsékleti adatot kell bemu- tatnom, hogy a fecske megérkezése idején uralkodó hőfok iránt annál inkább tájékozód- hassunk. Az Erdélyre vonatkozó 22 állomás márcziusi es áprilisi hőmérsékletét Reissenber- ger,* a Balaton környékieket (13 állomás) es az Adria vidékieket (9 állomás) Hann** művéből vettem s grafikus úton tüntettem fel az izother- mákat. Valamennyi adat az 1851 — 1880. idő- szakra vonatkozik. Tor regehnafjtge (Sang, faun nur fo bargefteűt roerben, roenn bie Raulen eine Sluêgleidjung erfaí)= ven; in bem Sfatte ergieítt fid) bann, baf; bie îetu= perotur im Slpril oon einem ïag juin anbern um 0-2—0-3 ©rab fìeigt. Äann man affo bie 3dí)íen ber II. Tabelle alö nor- male Diittel (mit ±0-1° 2lbroeid)ung) betvadjten? Siein. S)aS finb nur aprojrimatioe üffiertije. ©eftü|t auf 20 jährige (1871—1890) ^Beobachtungen, fann behauptet werben, man müßte inìhibapeft I IO Salive obferoiren, um bie Stprütemperatur auf ±0-1 ©rab beftimmen ui Eönnen, unb 360 Aahre, um bieS audj oon ber erften Siprtipentabe fagen 511 Eönnen. (io füllen nod) einige Semperaturbaten angeführt roerben sur befferen Drientirung in Sejug bee. herr-- fdienben ÜEBärmegrabea uir ßeit ber 3d)ioaIben= aniunft. Sie Wnixy- unb SIprittemperatur ber [teben= bürgifdjen 22 Stationen entnahm id; bem SBerEe ïlieifienbergers,* jene (13) aus ber Umgebung beS 5ßlatten=©ee§, fo roie bie (9) aus ber ©egenb ber Slbria ber Sírbeit oon £>ann ** unb bie 3fotfjer= men fteüte id; auf grapf)ifd)e 2(rt bar. Sitte üDaten begießen fid) auf bie fertőbe oon 1851 — 1880. A tenger színére redukált 24 órai hőmérséklet. ®ie auf baë 3Jíeereentoeau rebucirte 24 ftünbige Temperatur. A vidék megnevezése Sie SBeiienuung ber ©egenb H Mart. Aprii. A Ser Xag ber Sfoderine oon ©rab f A 6 7 8 9 10 fokú isotherma napja Az Adria vidéke íDie abriatifd)e ©egenb 45° 30' 33° 25' 262 6-0 11-8 III. 15 ni. 2i II I. 26 IV. 1 IV. 6 A Balaton környéke ®ie Umgebung bee 5ßlatten=©ee§ 47° 19' 34° 33' 240 5-0 11-2 III. 20 m. 25 m. 30 IV. 4 IV. 9 Erdély Siebenbürgen 40° 20' 41° 57' 405 4-7 11-4 m. 2i m. 26 III. 31 rv. 4 IV. 9 A 3 csoport együtt Sie toréi ©nippen ju= fammen 40° 23' 36& 38' 302 5-56 1 1 ■ 45 ni. 1 7 m. 23 ni. 28 IV. 2 IV. 7 * Die meteorologischen Elemente . . . von Her- mannstadt. I. 445. 1. ** Die Temperaturverhältnisse d. österr. Alpenlän- der, ni. 110. s köv. ' Sie meteorológiáén Elemente . . . non Hermann» ftobt. I. p. 445. ** Sie £emoeraturoerl)iiltmííe ber öfterr. Sllpenlänber. III. p. 110. u. f. 139 Ezen csoportok közül a Balaton környékének szélessége és magassága egyezik legjobban a II. táblázat 36 állomásainak átlagával s ime a 9 fokú izotherma itt április 4-ikére, ott április 3-9, vagyis szinte 4-ikére esik. A 20 és a 30 éves időszakból vett adatok ennélfogva jól össze- vágnak. Akár az itt említett 44, akár a II. táblázaton levő 36 állomás után indulunk is, azon ered- ményre jutunk, hogy márczius 15. és április 15-ik napja között átlagosan 0-2 fokkal növeke- dik naponta a hőmérséklet. S ha a bécsi kiegyen- lített 100 éves följegyzéseket is figyelemre mél- tatjuk, azon tapasztalatra fogunk jönni, hogy ott a szóban levő 31 nap között 17 esetben 0'2, 7 esetben 0-3, 6 esetben O'l, s 1 esetben 0-0 fokot tett a 2 nap közötti hőmérsékleti változás. E szerint igen valószínűnek tarthatjuk, hogy márczius közepétől április közepéig naponta 0*2 fokkal változik, azaz emelkedik a hőmér- séklet. Mi következik ebből ? Az, hogy ha a változás három naj) alatt egyenlő 0"6 fokkal, a mai hő- fok vagy izotherma csak három nap múlva kö- szönt be 100 méterrel magasabb színtájon; mivel a hőmérséklet Wild fentebb említett műve alapján 100 méter enkint márcziusban 0.48, áprilisban 0"56, azaz átlagosan 0%52 fokkal fogy, Sprang * szerint pedig márcziusban 0"59, ápri- lisban 0-63, tehát átlag 0-61 fokkal csökken. S a fecske megérkezésénél mit tapasztalunk fentebb bemutatott csoportosításaimnál ? Ugyan- azt. A fecske megérkezése 100 — 100 méternyi emelkedésnél szintén három nappal késik. A fecske vonulása e szerint tavaszszal egy bizo- nyos fokú izothermával esik össze, melyet mint- egy 9-4 fokra tehetünk a tenger színén. A meg- érkezési adatokat azonban pontosan csak úgy mérhetjük össze e hőfokkal, ha a geográfiai koor- dinátákon kivül egyúttal az ornithológiai állo- mások tengerszíni magasságát is ismerjük. S már most lássuk, vájjon a fecske megérke- zése napján ott találjuk-e a 9*4 fokú izothermát ? Ghymesre április 8-án érkezik a fecske ; Nyitra, Selmeczbánya, Beszterczebánya vidékén a * Lehrbuch der Meteorologie. 84. 1. szerint 10 vidék adatainak alapján. SBon biefen ©nippen ftiiumt am beften in Sejug auf 33reite unb Sänge oie Umgebung ttom platten: (Bee mit bem ÏÏKttel ber 36 ©tattonen ber IL Ta= belle; bie ^fottjcrmc non '.) ©rab fällt fiter auf ben 4. 9lpril, bort auf ben 3*9, b. f). gleidnalíő auf ben 4. 2lprií. ®emjufolge geben bie ber 20 unb 30 jätjvigen "iperiobe entnommenen T>aten auf eine au§. Setradjtet man bie biet ermähnten 44 ober bie 36 Stationen ber IL Tabelle, fommt man 511 bem* felben ÍKefultate, baf? nämlicb bie Temperatur in bem geitraum oont 15. SfJiärg bie 15. 2tpril täglidj im ©urdifcbuitt um 0-2 ©rabe fteigt. Unb nebt man felbft bie ausgeglichenen 100 jälirigen SBienet ©aten in 9iücffid)t, roirb man biefelbe (Srfarjrung machen, nämitd), bafj non ben 31 Tagen unfereè 3eitraumeë ber Temperaturmedjfeí jroeter fid) foL genber Tage in 17 galten 0% in 7 gotten 0*3, in 6 gälten O'l unb in einem galle 0*0 ©rab auâ= mad)te. lynfotge beffeu f'öuueu mir eê für gain roal)rfd)einlidj galten, bafj bie Temperatur non ber SDritte liiärj 6iS jur ÍJiitte ilpril täglidj um 0'2 ©rab fid) äubert, b. 1). um fo Diel fteigt. üffiaő folgt nun baratta? golgenbeë. Seträgt nämlid) ber Temperatiirmedjfel mäbrenb 3 Tage 0-6 ©rab, fo fami ber heutige Sßännegrab ober bie Sfotberme auf einem um 100 Bieter höheren 3tiueau erft nad) brei Tagen eintreffen ; mei! bie Temperatur nad) ÎBifb'S früher ermäbntem 2ßerfe im 3Jlärg auf 100 Ureter Erhebung um 0-48, im 3(pril um 0-56, alfo burdjfdjnittlid) um 0-52 ©rab finit, nad) Sprung aber* im l'iati um 0-59 im Sipril um 0-63, burájfámtttlidj alfo um 0-61 ©rab fällt. Unb binfid)tlid) ber Slnïunft ber Zdjmdbe, mas fteflte fid) bei ben ftüljer angeführten ©nippen jjerauê ? Gbeubaffelbe. Sie 2lnfunft ber Sdjmalbe nerfpätet fidj bei einer lïrhebung oon je 100 bietet gieidjfauo um 3 Tage. ®ie Sdimaibenanfunft fällt alfo im grühjafjre mit einer beftimmten .jfotherme jufammen, roeldie mir erma auf 9"4 ©rabe im SKeereSnioeau fefcen fönnen. Sie Slnftmftsbaten aber fönnen mir mit biefer Temperatur pünftlid) nur bann oergteidjen, menu mir auf;er ben geogra= phifdjen Goorbinaten jugleidj and) bie Seefjölje ber ornití)ologifd)en Stationen fennen. Unterfud)en mir nun je|t, ob bie '^fotfjerme non 9*4 ©rab am ïlnïunftâtage ber Sdjmalbe mirflid) anzutreffen ifi ? 3» ©f)t)tneê fommt bie Sdjmalbe am 8. Siprtt au ; in ber ©egeub oon 3lyxtxa, ©elmecj= * £et)r6ud) ber 33ìeteorologie. Saut p. S4 auf ©runb ber ïaten »on 10 ©esettben. 18* l4o 9"4 fokú izotherrna a li. táblázat szerint április 7-én van. Az izotherrna (9"4°) Gyulafehérváron, Nagy-Szebenben, Csik-Somlyón április 4-én található, a fecske Nagy-Enyedre és Fogarasra átlagosan április 2-án érkezik. Kőszegre április 4-én a fecske, s az izotherrna (9*4°) Keszthely, Nyék, Kőszeg vidékére 5-én szokott megérkezni. Szepes-Bélán átlagosan április 17-én jelenik meg a fecske, az izotherrna (9*4) pedig Eperjes, Késmárk, Árva- Váralja táján 12-én mutatkozik. Béllyén a fecske megérkezése márczius 28-ikára, az izothermáé (9*4°) Eszék-Apatin, Pécs, Kalo- csa környékén április 1-ére esik. Egyik helyen tehát kisebb, a másikon nagyobb különbség mutatkozik a fecske megérkezése s a 9-4 fokú izotherrna feltűnése között ; igen, mert az izo- therrna a tenger színére, a fecske átlagos meg- érkezése Magyarországon pedig 286 méter tengerszíni magasságra lett megállapítva. Ha tehát a megfigyelő hely magassága 386 méter- nél nagyobb, a fecske később, ha pedig magas- sága kisebb ennél, úgy a fecske hamarább fog megérkezni, mint a 9'4 fokú izotherrna napija beköszönt, még pedig úgy, hogy 100 méter magasságkülönbségre fentebbi csoportosítása- ink szerint mintegy három nap időkülönbözet jutna. Béllye mintegy 200 méterrel lentebb fek- szik, mint a 286 méteres színtájék ; a fecské- nek tehát a í)'4 fokú izothermát mintegy hat nappal megelőznie kellene, tényleg megelőzi négy nappal. Szepes-Bélán a fecske később fog megjelenni, mint a 9-4 fokú izotherrna, mert a magasságkülönbség (630 — 286) 3 14 métert tesz ; a késésnek tehát 7 — 8 napot kellene tenni, tényleg tesz öt napot. Hazai adatainkat szem előtt tartva a fecske megjelenését a 94 fokú izotherrna napján- a tényleges viszonyoknak elégné megfelelőnek kell mondáimul;. De vájjon Európa egyéb országaiban is ugyanaz tapasztalható-e ? Az összehasonlítást csak úgy ejthetnők meg kellőképen, ha a fecske megérkezésének nor- mális átlagait a föntebb kifejtettem módszer alapján, valamint a geográfiai szélességen és hosszúságon kívül a tengerszíni magasságot is biztosan ismernők. Ámde e kellékek csak rész- imb Seajtercaebómja faűt Sie ^fotbernte oon 9-4 (miraci laut ber II. gabelle ani tien 7. Slpril. ^n ©ntilafebérna'r, 3la$x)z<&$ebtn, (ìoit'fouilnó ift bie (9-4 i Sfot&erme aiti k 2tpril }U fintini, inni) 9îagB= ©nrjeb unii jogaráé t'ommt bie Srimmlbc biird)- fdmitt(id) ani 2. Slprtl an. Sîacfj Eöfjeg gelangt bie Sdjumlbe ani ì. l'Invi!, bie 3fotb>rme (9-4°) alun- in bie ©egenb non .Uefubein, 9ìnéf, Köfjeg ani 5. 2lpril. An @gepcë=33éta erfdieint bie ©dimalbe burdjfdmittlid) ani 17. Slprtt, bie Sfotterne Cf'i i trifft bagegen uni (iperico, Stéëmarï nub án>at>ár= alja bérűin ani 12. ein. $n "iV'llue fällt bie SdjroaU benanfunft auf ben 28. SDlarj, bie "sfotberme (9- 1 aber in ber ©egenb non ©fjéf -Pipatili, Sßecö, Kalocèa auf oeii I. 3Iprit. SBie man field, jetgt fid) alfa jrot= fd)en ber 3ínfunft ber Sdimalbe unb bem virfdjeinen ber ò,fotl)enue non 9*4 ©rab an einem Crte eine Heinere, am anberen eine größere SMfferenj; felbft= verftänblid), roeil bie Afottjenue für baê 2Jìeere§= niueaii, bie burd)fdniitt[id)e Slnfunft ber ©ánnaíbe in Ungarn aber für bie Seebörje non 286 i'íeter beftiinint rourbe. SBenn alfo bie £ióbe beò ä9eobad)= tungêpunfteë niebr alò 2sc> SBÎetet beträgt, fo foninit bie ©djroalbe fpäter an, beträgt fie aber me= niçier, fo fonnnt fie früber an, aló fid) bie Sfotjjerme non '.t'4 ©rab einfiellt : unti jroar fanu auf ©runb ber obigen ©ruppirungen angenommen werben, baft einer fèobenbifferenj uon 100 Bieter etroa eine 3eitbiffereiiä non 3 Sagen entfpredjen mürbe. Seltne liegt beiläufig um 200 STieter tiefer, aie baâ 3îioeau non 286 Bieter; bie ©djroalbe müßte alfa ber Afo^ tljerme non (.»-4 ©raben etma uni 6 Sage norauò= eilen, tbutfädilicb gefaxt fie ilir i- Sage norauö. "su Sjepeâ=33é[a mivb bie ©d)malbe fpäter, alo bie :^fo= tberme non 9-4 ©rab erfcbeineii, roeil bie vollen bifferei^ (630— 2S6=) 344 Bieter auomadjt : bie SSerfpätung müßte 7 — s Sage betragen, factifd; beträgt fie 5 £age. Siebt man bie S) a ten iinfereo ßanbes in iöetradjt, fo fanu gefagt m er ben, bafo bie 2Iniunft ber "Haiid)fd)roalbe am Sage ber 3 fot berme non 9*4 ©rab ben tbatfäd)lid)en Sßer^ältntf f en jieinlid) gut entfpridit. .Svanii nun aber biefeë ana) in anberen Sanbern non Europa eonftatirt roerben ? Sue SBergletajung rannten mir mir bann gehörig biirdifübren, menu uno üölltg befaiint mären ebenfo bie normalen ÎKittel ber òdimalbenanfunft laut ber non mir früljer angegebenen SÄet^obe, alo and) neb ft ber geograpf)tfdr)en SBreite unb Sänge bie <5ee= bőbe. il Hein bieo fteljt una nur tlieilmeife jur 3Ser= fiigung. I. ben állanak rendelkezésünkre. így tehát kény- telenek vagyunk beérni egyes adatokkal. A fecske megérkezési adatokat, a két szélső- ségből számítva, Herman Ottó az Aquila I. évi. 12 — 19. lapján a geográfiai koordinátákkal együtt, de a tengerszini magasság elhagyásával, feltünteti. A 9'4 fokú izotherma beköszöntését Hildebrandsson müvéből: «Marche des Isother- mes au printemps» vettem; megközelítőleg megállapíthatjuk ezt ugyané mü alapján a 9 fokú izotherma mappájáról, számbelileg pedig a 7— 8 lapon levő adatokból, hol a 0°, 1°, 2°, 3°, 4°, 5°, 6°, 7°, 8°, 9°, 10°, 11°, 13° izo- thermák megjelenése ki van mutatva. Termé- szetes, hogy ez mind csak megközelítő adat, melyek az osztrák és magyar állomások kivéte- lével, grafikus utón lettek meghatározva. Wild, Oroszország hőmérsékleti viszonyait feltüntető s már előbb említett művében igen hosszú tar- tamú számsorokat közölvén, belőlök ugyancsak grafikus úton meghatároztam a 9'4 fokú izo- therma napját. Szem előtt tartottam Hann : « Atlas der Meteorologie. 1887.» czímű művét is, hol Hildebrandsson 9 fokú izothermája a megfigyelő állomásokkal és egyéb helyekkel is polaris projectióban közölve van. Ezekből a kö- vetkező eredményre jutottam. 9)iitl)in muffen mir une and) jd)on mit einigen 2Ingabcn begnügen. Tie SInfunftêbaten ber ®d)walbe ano ocn jtdcí Srtremen berechnet, giebt fatnmt ben geograpbi- fdjen (Sooroinaten, jebod) ofjne Seepfje £>err Otto £erman im 1. Jahrgänge berSCquiía 5ß. 12 — 19 an. Ter Eintritt ber ^fotbenne non 9-4 ©rab ímirbe bem SBerfe fèiÎbefcranbëfon'ê «Marche des Isother- mes au printemps» entnommen; annàfiernb fönnen mir oteo and) nad) ber Karte ber íyfotíjerme non 9 ©rab befíctben Kerfes, äiffernmäfjig aber ber 5)3. 7—8 entnehmen, mo bas Eintreffen ber Sfoderine rmn 0°, 1°, î°, 3°, 4°, 5°, 6°, 7°, 8°, 9°, 10°, 11° nnb 12° ©rab bargetfjan ift. Scaturita) finb bies alleò nur aprorimatiue 2lngaben, roeídje mit 9iusnabme ber öfterrcidnfdjen nnb nngarifdien ©ta= tionen gvapbijci) beftimmt mürben. Ta SBiíb ín fei= nem fdion ermähnten SBerfe in betreff ber Tempe= ratun>erf)á[tniffe 9infflanbő langjährige Qafyhn-- reiben mittfjeilt, rourbe ber Tag ber Sfoderine von 9-4 ©rab barano ebenfalls auf grapbijdiem Sßege beftimmt. Stud) ber «Sitlaê ber Meteorologie» (1887.) non Qann tourbe oor Singen gebalten, wo bie ^fotbernte non 9 ©rab nad) .sMlbcbranbsfon fammi ben 33eobad)tnngsfiationen nnb anbeten Drten in ^ólai-projection mitgetbeilt wirb, ilio Sìefnltat ftcűt fid) golgenbeâ Ijcraiis : l 12 A fecske megérkezése és a 9, illetőleg 9*4 fokú izotherma. Tic älnfunft ber ©c§roaí6e unb bie "sfotljevme »on 9, vefpecíioe 9-4 ©rab. A fecske Az állomás ®ie ©tntion IV. 23 V. 1 Christiania 59° 55' 30° 35' 23 V. IO? V. 10 Keleti 1. bkanumavia 59° 0' ? ? V. 4 Ulli V. . . körül '" IjlTIlIll llrllenorm. __ .. 58° s' H° 4' 9 V. 3 um V. korül lu fjcvum Dorpat 58° 53' 44° 2 i ' 70 V. 1 V. 13 V IH Wilil szerint V- IU Tad) «Siiti Riga 57° 30' 41° 45' 10 V. 5 um V. körül ° Ijcntm T. . . Wild szerint tit év *• 1 1 Sfattfi. SBilb Ii4 Saljre Szent-Pétervár | St.#eterâburg j 60° 0' 48° 0' io V. 9 V. Ili Y , „ Wikl szerint 123 év x • l J -.Vad) SBilb 1-2:1 3a^w Archangelsk ._ 64° 40' 58° 20' 10 V. 13 VI. 3 -rrT q Wilil szerint VJ- ó Tina) íBSilb Luleâ 65° 35' 39° 40' ? V. 26 um VI. , körül *■ Ijcvimi Kiew _ . 50° 30' 18° 0' ISO IV. 23 IV. 25 TV or Wild szerint 1 v • -d Wad) SBilb Kischenew .. .. 47° 10' 46° 40' 90 IV. 14 IV. ? Tvr 1 r, Wild szerint iv- 14 Tai) aBiíb Odessa . 4G° 30' 48° 10' 70 IV. il IV. 18 TV on Wild szerint 1 v • -u Tttá) SBilb * A fecske mege rkezése 50 D 50' és ì-l'- O'-re v imatkozik. Sie ätnftmft ber 6cl)TOiiUu' be iclit fid) un) 50° 5U' unb 22° 0-. Ha tekintetbe veszszük, mit csak imént emlí- tettem, hogy a 286 méternél alantabb fekvő állomásoknál minden 100 méter különbségnek megfelelöleg mintegy három nappal hamarább, a 286 méternél magasabban levő helyeken ugyanannyival később köszöntene be a fecske ; az adatok eléggé jól összevágnak abban a tekin- tetben, hogy madarunk a 9, vagy pontosabban a '.(•4 fokú izothermával vonul észak felé. így pél- dául Köslinben, ha tengerszíni fekvése 35 he- lyett 286 méter lenne, nem április 20, hanem 28-án jelenne meg a fecske; a 9*4 fokú izo- therma pedig május 1-én vonul ott keresztül. 33erücífíc£)ttgt man, roaê tag guoor erroäljnt rourbe, baji námlid) bic 8 dm' al be an jenen ©ta= tionen, i»eld)c tiefer alò 286 Bieter liegen, pro 100 Bieter etioa 3 Tage früher, auf ben ìfó- £jer gelegenen aber uin eben fo oiel fpätcr an= foniint: fo ftintinen bie Taten in btefer §iufid)t Siemlid) gut, nnb jroar barin, baf; unfer SSogel mit ber Sfotljernie '•», ober 6effer gefagt, 9*4 ©rab norb= märte jie^t. SBürbe g. 33. in Güőlin bie ©eetmbe [tati 35 Bieter 286 betragen, bann faine bie 8d)U'albc litdit am 20, fonbern am 28. 3lnril an ; bie 3io: tlierme non 9-4 ©rab l)ingegeit gieljt bort am 1.2Rat vorbei- 143 A 9 fokú izotherma vonulását leginkább április 15-ike állítja szépen szemünk elé. Astra- chántól délre mintegy a 45Va szélességi fokkal együtt vonul ugyanis Szulináig, majd kissé délre hajlik Bukarest felé, onnan Debreezennek tart, majd Bécs és Brünn között halad, Bamberget, Wiesbadent kissé délre hagyva, Brüsselbe ér, onnan Londont, Dublint északra hagyva Mul- laghmore-tól délre az Atlanti óczeánhoz jut. Nagyon valószínű azok után, a miket eddig felhoztam, hogy a füsti fecske megérkezése április 15-én hasonló izepiptezát fog felmutatni, ha azon helyzetben leszünk, hogy a megérke- zési dátumok normális átlagait képesek leszünk a tenger színére redukálni. Ha ezt már most meg akarnók kisérleni, s 100 méter magasság- különbségre három nap megérkezésbeli differen- cziát számítanánk, akkor a fecskének a tenger színére átszámított átlagos megérkezését Ma- gyarországon márczius 28-ikára, vagyis a 7*8 fokú izotherma napjára tehetnők. III. A füsti fecske elköltözése hazánkból. Épen az adatok feldolgozásával voltam el- foglalva, midőn a fecske elköltözésének ideje beköszöntött. El nem mulaszthattam, hogy e tüneményt figyelemmel ne kisérjem, ügyis reggeli 5 órától esti 9 óráig minden páratlan számú órában légáramlati és felhővonulási meg- figyeléssel lévén elfoglalva, kénytelen voltam az eget gyakran szemügyre venni s így a fecs- kékre is irányozhattam tekintetemet. Az udvarunkon levő ákáczfák között szeptem- ber elején, úgy 10-ikéig, csaknem mindig ugyan- azon helyen egy fecskecsalád telepedett le, a fiókák ott lestek az öregeket, hogy eledelhez jussanak. S ime a fiatal porontyok szintén elmen- tek néhány nap múlva, midőn az indulás órája ütött s a gyülekezők a házak tetején s valamivel felébb, de nem nagyon fent repülve, folytonos csri, csrií hangot hallattak. Olyan nagy gyüle- kezést azonban nem vettem észre, mint előbb, például augusztus végén, midőn a torony és templom tetején gyülekezve s kissé pihenve, egyszerre, mintha a mennykő csapott volna közéjök, minden irányban elszéledtek, majd újra összeverődtek. Mikor mentek hát el az idén a fecskék '? Ten gug ber Sfoderine Don 9 ©rab fteűl un nm fdjönften ber 15. 2íprü bar. Sion 21ftrad)an jicljt fie näiiiüd) beiläufig bem 45 Va SSrcitetirab entlang bis ©utiua, balb beugt fie fid) füblid) gegen Buf'areft bin, menbet fid) uon bort gegen Tebrecjen, paffirt jroifdjen Jßieu unb Stürm, läfjt Bamberg urtb Sßieebabeu ein wenig fübmärts, ftreift Bturelleê unb erreidjt Sonbon, unb Tilidin norbioartô laffenb, füblid) non 9Jiullagí)iuove sunt atlantifdjen Dcean. Saut bem ©efagten ift es beiunad) feí)r maljrfchcitt- lid), baf; bie 2lnfunft ber 3iaud)fd)ioalbe am 15. Slpril eine är)nlidje Sfepiptefe aufiuetfeu loirb, menu mir einmal in ber Sage fein werben bie üRorntaimittel ber Slnïunftâbaten auf bas äfteereenineau rebuciren ju tonnen. SBolIte man bieê fdjon je^t nerfudjen, unb jroax geftüfet auf bie 2lnnaí)iiie, bafj einer Túfferenj «on 100 -Bieter £>öl)e eine SDiffereng non :5 Tagen bei ber 2lnfunft eutfpridd, fo fomite man ben mittleren 2(nhinftêtag, rebucirt auf òa% sDieereënioeau, für Ungarn auf ben á8=teu SäMtj, b. íj. auf ben Tag ber ^fotberme non 7-8 ©rab fefcen. III. $er SScQjUg iter WnurfitriiuinllH' ou« Ungarn. 2ll§ bie Bearbeitung ber mitgeteilten Taten ft a 1 1 = fanb, tarn and) bie Qui beê Sdraialbenruegäugee fjeran. iyd) tonnte uidjt umtjin, biefer ©rfdjeinung ein 2lugenmetf 311 fdjenfeu. Bon 5 Ul)r fruì; bie 9 lll)t abeubê jebe unpaare ©tunbe mit Beobad)= tttug über Suftftrömung unb 2Botfettäug befd)cif= tigt, mufjte id) öftere ben SBticf gegen Rimmel roen= ben, fomite mitbin and) ben ©d)ioalbeu einige 2tnf = metffamfeit roibmen. Stuf einer unb berfelben Stelle einer Siobiuic tinfereê fèofeë madjte fid) 2lufangè September bei= läufig biê juin 10=ten, eine ©djuialbenfainitie an- fäfug ; bie jungen ermatteten bort bie 2llten, um gutter 3u befoinmeu. Unb fielje ! 2llê bie ©tunbe beô SBegjugeê anfani, unb immer SJìefjvere unb 9)îeb,rere fid) 311 tiäufen anfingen, über ben §auê= giebeln,jebod) níd)tfef)rí)od) íjeruinfíatterteiuinb bie Töne Tfdjti, Tfd)ri fjören liefen, fo 30g nad) ettid)en Tagen aud) bie junge Brut fort! (Sine betattigemaf= feití)afteBerfantmclung aber, mie 5. B. ©nbe Sluguft, 100 fie baè Tf)urm= unb ^irdjenbad) umflatterten unb nad) turner 9ïaft nad) allen 9îid)tungeu l)in fid) plötdid) gerftteuten, alò l)ätte ein Büß fie getroffen, balb aber 00m neuen roieber beifammen maren, — tonnte md)t bemerft merben. Sffiann sogen nun alfo bie ©djmalben t)euer fort? 144 Erre feleletet csak úgy adhatunk, lia az egyes tüneteket közelebbről figyelemre méltatjuk. 1805 szept. ls-án reggel es estefelé még sok, alant röpködő fecskét láttam. 19-én, 20-án szintén még elég sok volt. Szeptember 21-én nagy csoportosulások lat- hatók, alacsonyan röpködve, liste már kevesebb mutatkozik. Szeptember 22-én reggel magasan repülnek, este lent is. de inai kevesen vannak. Szeptember 23-án reggel mintegy 100 darab- ból álló csoport, úgy latszik, máshonnan jött; a házak teteje körül szétoszlik. Délután jó fent kering néhány, többnyire csak fehér hasuk lát- szik, melyről a napsugarai visszaverődnek. Este néhány lent is hangoztatja, hogj csri, csri ! Szeptember 24-én reggel és este kevés mutat- kozik. Szeptember 25-én reggel G Va órakor 7 darab, délután 2 órakor 20—30 darab lent repül. Szeptember 26-án reggel 68A órakor 25—30 darab alant; délután is feltűnik néhány. Szeptember 27-én H3/* órakor reggel 9 dara- bot láttam keringve, utóbb délnyugat felé tartva ; este nem vettem észre egyet sem. Szeptember 2S-án 6V2 órakor reggel 20 — 30 darab mutatkozott, nem hasítva, hanem sok csapással verdesve a levegőt. Este nem láttam. Szeptember 29-én reggel &3/i órakor 5 darab gyorsan tartott nyugat felé: de nem vagyok biztos benne, hogy fecske volt-e még, Este nem mutatkozott már. Szeptember 30-án egész nap nem láttam fecs- két s októberben sem. À fecske elköltözését Turkevéről szeptember 21-ikére teszem. Az azután mutatkozott fecskék már idegeneknek tűntek fel, nem repültek az itt levő fészkekre, többnyire sokkal fentebb jártak s ha le is csapódtak, olyanoknak látszottak, mintha czél nélkül ide-oda tartanának. Megtörtént, hogy a kertben dolgozó férfi, tud- ván azt, hogy a fecskéket lesem, az utóbbi napokban többször mondogatta: no ma már nem láttam fecskét ; én pedig láttam válaszol- tam ; igen, mert én fent kerestem és többnyire meg is találtam néhányat, holott ő csak a házak Tarauf formen mir nur Paini Stntroort gefreit, melili mir Pio einrollten Gsrfd)euumgen miber be traditeli. 'Jim is. September Í 895. far) idi früh, uno gegen JlbeitP nodi uiele, niebrig fliegenbe Sdunalben. "Jim 19. unb 20. maven fie audi mut jieiiilidi ;abl eeidi. Jim 21. September finb fie in grofjen Sdjroür men gii felien unb fliegen niebrig. Slbenb jetgen fie fidi in fíeinerer Jlir,abl. Jim 22. September fruì) fliegen fie liodi, abenbê aneti niebrig, fie finb jePod) fd)on meunier. 2lm 23. September früh fam ein Sdjroarm Don etnia 100 ©tuet, mie eê fdjeint, oon anberê^er unb uertbeilt fiel) um bte £au§bdcf)er herum. ÜJkdjmittag fliegen einige fenilici) badi, man field &umeift nur Pen heiler Per Sonnenftrafjlen imu ihrem roeifcen Saud). JlbenPo Inffen einige audi nuten üjr Ifcbri, ifcljri bbreu. 21m 24. September früh, unb abenPo jeigen fid) nur wenige. 3Im 25. September früb um 6Vs Uhr fliegen unten 7 Stüá, nad&mittctg um 2 Uhr 20- :'■<> Stücf. Jim 26. September früb um (i3/ 4 Uhr erfebeiuen niebrig 25 — 30 Stütf : einige audi nachmittag. Jim 27. September früh um 6V4 fati idi freifenb 9 Stücf, uadjrjer jogen fie nací) Süb=28eft : abenbô bemerfte id) feine einige: 31m 28. September um 6V2 frül) geigten fid) 20— :!0 Stücf, niebt fdmetl fíiegenb, Pie Stifte fdineiPenP, fonbern nur matt flattemP. ?lbeiiPS fai; id; feine. Jim 29. September fruì) um 63A Ufir eilten 5 Stüd gegen SBeften, Pod) bin id) niebt fidier, ob eê Sdjroaíben maren. JlbenPo geigte fid) feine. Jim :!(>. September faf) id) Pen gangen Sag feine unb aucl) int Dftober feine. Ten SBeggug Per Sdjroalbe non Turfeue fann man affo auf Pen 21. September feben. Tie naày- ber fid) jeigenben Scbroalben febieueu fdiou gang fremP, flogen nidit :,u Pen fjiefigen Heftern, ,^oo,eix metftenê recfjt ijod), unb menu fie fid) and) niePer liefìen, fo febieuen fie delloô Ejirt unb tjer 31t irren. tő gefdial), bafê ein int ©arten befd)áftigter 9Jlann, roeldier raufste, bafê id) bie Scbmalbeu beobadite, in Pen lebteren £agen öftere bemerfte : «&>eute fab id) feine Sdjmatbe!» «3d) über fal)!» mar meine Jlntmort. Sja, roeil id) fie oben f udite unb mithin meiftenê aud) einige fanP; hingegen b tiefte er nur um Pie Sadjgiebel be= rum. Jim fidierften jeigten fie fid), bod) oben frei* 145 teteje körül kémlelt. Legbiztosabban napfel- kelte után mintegy Va óra * múlva mutatkoztak, fent keringve a levegőben; persze, hogy 300 méternél alig voltak magasabban, különben fel sem ismerhettem volna, ha egyáltalában képes lettem volna a mozgó pontot észre venni. És vájjon miért mentek volna el a fecskék Turkevéről szeptember 21-én ? Szeptember 21-ig többnyire száraz, napos, meleg idő járt. A maximális hőmérő 3i"0 és K>-8, a minimális pedig 16'4 és 8*0 fok között váltakozott. 20-án este egészen derült ég mellett 4 fokos (a 10-es fokozat szerint) északnyngoti szél fúvott, a levegő annyira meghűlt, hogy 21-én reggel napfelkelte körül a minimális hő- mérő már csak 5'0 fokot mutatott ; 22-én reg- gel 2'5 s 23-án 2*0 lókon állott a minimális hőmérő, úgy, hogy az egészen derült éjszakán, szélcsendes időben a talajon dér keletkezett s így 0-nál kisebbnek kellett lenni a hőfoknak. 5 épen szeptember 23-ika volt az utolsó nap, midőn még nagyobb csoport fecskét láttam, melyek már a dér elől menekülve jöttek hoz- zánk. Ezen megfigyelésemre támaszkodva haj- landó vagyok állítani, hogy a fecske már akkor kezd költözni, mikor őszszel a levegő hőmérsék- lete éjjel vagy reggel 5 fokra sülyed, s a fagy- pont felé közeledik. Ha a Meteorológiai Intézet időkártyáit ke- zünkbe veszszük, tiszta fogalmat alkothatunk az idő állapotáról, midőn a fecske elköltözött. Szeptember 22-én magas légnyomás borította egész Európát, melynek maximuma 775 mm. Kopenhágától Pancsováig terjedt. Az időjárás meglehetősen hűvös; hazánkban ma reggel — olvassuk a kártyán — az ég országszerte több- nyire felhőtlen, a hőmérséklet aránylag alacsony, az éjjeli lehűlés jelentékeny. Nagy-Lakról je- lentik, hogy ott ma reggel a határban gyenge dér mutatkozott. Szeptember 23-án a nagy légnyomás ugyan- csak az egész kontinensre terjed ki, maximuma Erdélyben van. E helyzetnél fogva az idő csen- des és túlnyomóan száraz. A hőmérséklet Közép- és Keleti-Európában alacsony. Hazánk- ban az idő csendes, derült és száraz. Erős éjjeli * Talán azért nem lehetett, őket déltájban oly gyak- ran látni, mint reggel, mert melegebb lévén, föntebb repültek, mint jókor délelőtt. Aquila. II. fenb in ber l'ufi etnia eine balbo Stimbe nati) Son* nenaufgang ; * foiinten aber faunt l)öl;er, ale 300 Meter, fein, fonfi datte idi fie fdjroerlid) erfannt, falle idi and) im Staube geroefen märe ben fid) berne* génben plinti 311 bemerfen. Unb warum foűten bie Sdjroatben con Turfene am 21. (September roeggejogen fein? s8iè gum 21. September mar bas SBetter sumeift troefeu, fonnia, unb mann. 3>aê 3)Jariiiiaítbeniio* meter fdimanFte jraifd)en 31-0 uni) 16-8, bas 2Jtini= maltbermometer aber jiuifdieit 16-4 uno 8-0 ©rab. 2lm 20. 2lbenbs blies bei ganj Weiterem Rimmel 9ìorb*2Beft*2Binb non ber Starte 4 (10 t£)l. Stala), bie Suft hiblte fid) berinaffen ab, bajg ani 21. fruì; bas aiïiniinattbermoineter jur ,3eit bea ©onnen* aufganges nunmehr 5-0 ©rab geigte. 21m 22. früb, ftanb bas 2Jìinimaltbermonieter auf 2-5, am 23. auf 2-0 Graben, fo bafe bei gang beiterem Rimmel unb minbftilleiu äßetter am iöobeii fid) $voft bii= bete; es mufete alfo bie Temperatur unter 3iuil gefüllten fein. Unb gerabe mar es ber 23. Septem* ber, an roeídiem id) jule|t nod) größere Sdiroärme Sd)roalben fab, bie cor bem grofte fid) ftüditenb 511 uns tarnen. 2iuf biefe 23eobad)tung gefügt, fami bebauptet merben, bafj ber SBegjug ber Sdjroalbe fd)on bamals beginnt, menu im ôerbft bie 5Eem= peratur mäl;reitb ber 9!ad)t ober bee Morgens bis auf 5 ©rab finit unb fid) bem ©efrierpunfte nübert. Siebt mau bie SBetterfarten beë 3)íeteoroíogifd)en lynftitutes 31t 9iatî), fo fanu mau fid; über bie ÏBitterung, bei roeldjer bie Sdjroalbe roeg^og, einen binlängtid) Haren Überblicf oerfdiaffeu. 2im 22. September lagerte über gaitj ©uropa fjol)er Suftbrucf; baj Marimum mit 775 9)htt. erftreefte fid) non Kopenhagen bis ^ancsona. Sas Söetter ift jiemíid) tubi: bei uno in Ungarn ift beute — lefen mir auf ber Karte — ber Rimmel im gongen Sanbe meiftens roolfenlos, bie îemperatur nerbali* iiiSmäfMg niebrig, bie näd;tiid)e 2tbfüblung beben* tenb. 23on îîagn=Saï berietet man, baf3 bort fjeute früf) ii» potter ein fdjroadjer ftroft fid) geigte. 21m 23. September uerbreitet fid) ber bobe Suft* bruì auf ben ganjen Continent ; bas SJÌarimum befinbet fid) in Siebenbürgen, tiefer Sage ^ufolge ift bas 3Better ruí)ig unb überroiegenb troefen. Sie ^Temperatur ift in Sfitte!* unb Dft*(Suropa niebrig. 23ei une ift bas 3Better rní)igr íjeiter unb troefen. * SBielleiajt mären fie in ber SDüttagejett beêioegen nidjt fo oft su fefien, als beé 3)îorgenë, roeií eë wärmer roar unb fie Ijóljer flogen ale jetiig ißormitiag. 19 146 lehűlés folytán sok helyütt dér keletkezett. Árva-Váralján, Kolozsvárt, Botfaluban, Szera- jevóban a minimális hőmérő — 1 fokon állott. Szeptember 24-én valamivel alacsonyabb a barometer állása; az idő enyhülni kezd. Tegnapelőtt, tegnap és ma is Magyarországon volt legalacsonyabb a hőmérséklet az egész kontinensen. S ebben találom annak az okát, miért ment el tőlünk oly hamar a fecske, holott még a hónap végéig is keresztül vonultak felet- tünk északiabb vidékről érkező csapatok. Kár, hogy az őszi elköltözésre mindössze azokkal az adatokkal rendelkezünk, melyeket Herman Ottó az 18'.l0-ik évi erdészeti meg- figyelések alapján «A madárvonulás elemei »- ben a 61 — 72. lapon közzé tett. Vegyük hát ezeket elé s lássuk, mikor költözött el akkor a fecske az ország különböző vidékeiről. A következő csoportosításban megtaláljuk az erre vonatkozó adatokat. infolge bor ftarfen uädjtlidben 9lbfuí)lung bildete fid) öieíerorts Ài'oft. 3" átroaoáralja, Ho lo 50 mir, Sotfalu, Serajeoo ftaiiP imo SDÎtnimalt^ermometer I ©rab unter Oiiill. 2lm 24. September max ber Sarometerftanb fdiou etmaô niebriger; boë ÜSBetter fängt an mil* ber ,ui werben. SSorgeftern, geflern unb audi beute rourbe auf bem gangen kontinente in Ungarn Pie niebrigfte Temperatur beobachtet, ©ben barin finbe id) bie llvfadie Peffeu, Paf; bie Sdimalbe oon uno trüber roeggog, alo ano ben nörblidjeren ©egenben, ano meldten nod) bio ©nbe bés -DìonateS Gruppen über uns baíjiit äOiicu. Sdjabe, baf? mir be;üa,Iid) beo £erbftjuges bloo über jene Taten oerfügen, meldte Ijjerr Dtto £er= man auf ©rimo ber forftbeljbvolidien 33eobadjtun= gen in feinem äBerfe «Tie ©lemente bes SSogels uiges» publictrt bat (5ß. 61—72). Rieben mir alfo iiiefe bevau, unb iiiiterfiidten mir, ya melcbev ;>eit bie Sdtmalbe bamals ano Pen uerfdtiePenen ©e= génben roegjog. Su ber foígenben ©ruppirung fiubet man bie öiesbejüglidjeii Taten. A füsti fecske elköltözése 1890-ben. )er 2i!egjug ber ;>tniid)fdnt)albe im Jahre ls'.iO. Az állomások A vidék 3)ie GSegenb szama Sie 3lnaűl)l Der Stationen 1 X H September Az Alföld Tao Eieflanb 1 t 21 45° 56' 42" 38° 15 32" 9G 18-6 A dunántúli vidék Ter Tiftrict jenfeito ber Tonai 1 J IG 40° 58' 12" 35° G' 37" 17:; 10-2 A keleti felfold Taó óftíidK Serglanb l 1 96 46° 55' 5" 41° 27' 26" 41G 14-3 Az északi felföld Tas nörblidje SSergtanb 1 1 78 48° 28' 37" 38° 20' 2" 443 17-9 A négy csoport Tie vier ©ruppen ! 1 211 47° 4' 3D" 3S° 17' 24" 282 15-2 A mi e csoportosításnál legott szembe tűnik, az azon körülmény, hogy az alföld és északi felföld között alig mutatkozik különbség, pedig az utóbbi vidék 3Ì7 méterrel fekszik magasab- ban, mint az előbbi. Ugy látszik, mintha az elköltözés hamarább kezdődnék az alantabb, mint a magasabb helyekről. Ha ugyanazon eljárás szerint, mint az érke- 2Bas bet btefer ©ruppirung fofort ins 2íttge fpringt, bas tft jener Umftanb, baf? jroifd&en bem Sllfölb (llniuu'ifdien TieflanP) unb bem ttörblidteu Serglanb, obajetdt Pie lettere ©egenb um 347 3Jle= ter t)öl)er liegt alo Pie frühere, faunt ein ttnterfdfjieb ut bemerfen ift. ßs fdjeint als menu ber 2Beciuig bei Pen tiefer gelegenen Drten früher beginnen ntődjte, als bei Pen böfjer gelegenen. 147 zésnél tettük, a tengerszini magasság szempont- jából csoportosítjuk állomásainkat, a következő eredményre jutunk. ©ruppirt maii inul) bemfet6en SBerfafiren, mie mir ee bei ber 2Infiinft traten, bie Stationen nadj ber ©eeíjöfje, fo gelang! man 311 folgenbem 9íefultat. A füsti fecske elköltözése a tengerszini magasság szerint. Ter SBeguig ber 3iand)ícf)UHÜbe laut ber ©eetjöíje. Az állomások tengerszini magas- sága teljed iic Eetbotft ber Stationen fteigt bis 6i« 150 »&* I. loi— 450 IL 451—750 ni. 751—1050 IV. méteren über 1050 feiúi ÎHeter V. Állomások az északi szélesség 47. fokától Stationen nom 47. ©rabé nörblidjcr breite t€ ~ §flf j Elköltő - 1 1 1 zés |1|I SBegsug •< a«.£ •— « 3Í « sa s. SPalT ~ ™ t; en -^ = w 0 9 •B-s 1 S Sa <î a © .s Elköltö- zés aSegjitg -a xi g « ili s'ils ■<î as = Elköltö- zés SBegjug tâp X §>aS Elköltő - 5 £- 3j: ! zes llll aSegjug ■ Sorben 8 6 58 55 49 47 6 6 — — A 47. szélességi foktól délre Som 47. 23reitearabe nad) ©üben 27 27 45 43 25 21 3 3 1 1 A két csoport együtt íte beiben ©rup= pen jufammen 35 33 103 98 74 68 9 9 — — Ha az északi szélesség 47. fokától északra és délre eső állomásokat összeségökben tekintjük, meg kell vallanunk, hogy a füsti fecske elköl- tözése a tengerszíni magassághoz képest vajmi csekély különbséget mutat fel, a mennyiben 102 és 851 méter magas fekvésű vidéknél mindössze 1;3 napot tesz. De tapasztalhatjuk egyszersmind azt is, hogy az előbbi föltevés 23etrad)tet man nun bie ©tattonen nörblidj unb füblicfj nom 4-7. ©rabé inSgefammt, fo mufc man gefteljen, bab ber SBegjug ber 3íaud)íd)malbe int SBerfjaítniffe jitr ©eef)öf)e nur einen feí»r geringen Unterfdneb geigt, melier bei ben ©egenben, roeldje in einer §öf;e non 102 unb 851 sD?eter liegen, im ©anjen nur 1 "3 Sag ausmacht, ©oá) fann man jugleid) and) ínaíjruemen, baÍ5 fid) bie frühere 2ln= 19* lis tarthatatlannak bizonyul, mivel az elköltözés- In li késés az alacsonyabb fekvésű állomásokra esik. Ha 100 — 100 méterre vonatkoztatjuk a diffe- rencziát s az Y. és IV. csoportot, hol mindössze 1+9 eset szerepel, elhagyjuk, azon eredményre jutunk, hogy az elköltözés hamarabb áll be : a III. mint a II. csoportnál 0"59 nappal ; a II. mint az 1. « 0"80 nappal, vagyis átlagosan 0"70 nappal. 100 méter magasságcsökkenésre tehát 0'70 napnyi elköltözésbeli késés jut. A magasabb fekvésű helyeket e szerint későb- ben foglalja el, s korábban hagyja el a fecske, mint az alantabb szintájat ; csakhogy tavaszszal jóval nagyobb (3-0) a különbség 100 méteren- kint, mint őszszel (0-7). E tényt megint a hő- mérséklet sajátságos járására vezethetjük vissza. Tavaszszal a magasabb fekvésű helyek sokszor még hó alatt vannak, mikor a lapályon már melegebb idő jár ; őszszel nem oly feltűnő az ellentét síkság és hegy között. Ha hideg, fagy- pont körüli idő köszönt be, kivált barometer- maximum feltűnésekor, hegy, völgy egyaránt hamar hűvösödik éjjel, sőt a síkság rendesen jobban hűl meg, mint aránylag véve a hegyek. Egyébként a hőmérsékleti csökkenések rendesen nagyobbak, gyorsabban terjednek, mint a föl- melegedés; ez utóbbi jelenség a tavaszt, az előbbi az őszt jellemzi. S evvel eljutottunk ama másik kérdéshez, mekkora a levegő hőfoka a fecske elköltözése idején ? Az elköltözés szeptemberre esvén, ismerked- jünk meg e hónap hőmérsékletével. Ugyanazon állomásokat s ugyanolyan csoportosítás szerint mutatom be most is, mint azt áprilisnál, már- cziusnál tettem. Épen azért ismétlés elkerülése végett a geográfiai koordinátákat fel sem tün- tetem. A tenger színére redukált i\ órai hőmérsék- let 1871— 1890-ben a következő: nähme unhaltbar erroeifì, roeil oie SBerfpätung beim Sßegjuge auf bie tiefer gelegenen Stationen fällt. Sßenn mir oie ©iffererç auf je 100 ÜDieter in Sejieíiung bringen imo bie ©ruppe V. uno IV., meldie im ©anjen nur 1+9 gatte umfaffet, meg= [äffen, fo gelangen mir ya Pein :h'efultat, ban ber SBegjug bei ber III. ale bei II. ©ruppe inn 0*59 Sage, bei ber II. alo bei I. (eruppe nin 0-80 Sage, baê beißt ini Sttîittel um 0-70 Sage früher eintritt. ©iner 2lbnabine bei ber £iöhe mit 100 -Bieter ent= fpricbt alfo eine SSerfpätung beê SBeg^ugeS non 0.70 Sagen. Tentimeli befejt bie Sdiroalbe bie böber aeie= genen Drte fpäter unb oerläfjt fie aueb früher, mie bas niebrtgere 9iiueau ; jebod) ifi int gfrübja^r ber Untertrieb uro 100 Bieter größer (3'0) ale int .VHTbfte (0-7). Tiefe Tbatfad)e tonnen mir roieber auf ben eigentümlichen ©ang ber Temperatur junteffübren. %m grüijting ftnb bie fjol)cr gelegenen Drte oftmals nodi fájneebebeát, mo bod) auf ber ©bene fdion marineres better berrfdit ; ini .s? erb ft ift bie ©ifferenj juufdjen ber ©bene nub ben 33er= gen nidit fo auffattenb. Stellt fid) faites äßetter, etma unt ben ©efrierpunït ein, befonberS bei hohem Sarometerftanb, fo fühlt mäbrenö ber SRadjt Serg unb Ttjal gleid)inaf3ig fdjnell ah; ja bie ©bene fühlt regelmäßig fogar mehr ab, als int Verhältnis genommen bie Serge. Übrigens verbreitet fid) ber Semperaturfatt gemöhnlid) int größeren 3Ra|e unb fdfmetter, als bie ©rroärmung; biefe (entere (ivfd)ei= nung diarafterifirt ben grübling, bie frühere ben £erbft. llnb bantit mären mir ju jener noeiten Àvage gelaugt, mie hod) ift ber SBärmegrab bei beut 2Beg= 311g ber Sdjmalbe? Ta ber SBegjug auf ben September fällt, motten mir unó mit ber Temperatur biefes ÏRonateS befannt ntadien. 3» Dem Sejjufe mögen biefelben Stationen unb in berfelben ©ruppirung, mie bieS beint Slpril unb 2Wärg gefchah, angeführt fein. Um SBieber l)o(iing ut oeviueiben, merbeit bie geograpt)ifd)en ©oorbinaten bei Seite gelaffen. Tie auf baê Dfeereániueau rebucirte 24 ftünbige Semperattir mar in ben 1871— 1890 fahren foU genbe : 149 Fiume, Zágráb, Csáktornya ... __. ___ Eszék-Apatin, Pécs, Kalocsa .._ ... ... ... Keszthely, Nyék, Kőszeg ... ___ ... Budapest, Pannonhalma, O-Gyalla ... ... Sopron, Magyar-Ovár, Pozsony... Nyitra, Selmeczbánya, Beszterczebánya ... Árva- Váralja, Késmárk, Eperjes Ungvár, Szatmár, Nagy-Bánya ... , Eger, Nyíregyháza, Debreczen ... __. Jász-Berény, Kecskemét, Kun-Sz. -Márton.. Szeged, Arad, Temesvár ... ... ... ... Gyulafehérvár, Nagy-Szeben, Csík-Somlyó.. Mind a 36 állomás | itile 36 Stationen I "" 17-4 L7-5 17-0 16-6 16-5 KT! 15-4 16-3 1 ('.•!> 17-5 17-4 16-5 16-7 A hónap átlagos hőmérséklete annak közepét, tehát a fecske elköltözési idejét jellemzi. Elköl- tözése ugyan jóval melegebb időszakra esik, mint idejövetele, csak hogy távozásánál, mint fentebb említettem, nem az átlagos, hanem a minimális hőfok a döntő. 18!)0-ből nem rendelkezem ugyan efféle ninimális hőmérsékleti adatokkal, sem a Mete- orológiai Intézet synoptikus mappáival, melyek csak 1891-ben indultak meg, de némi útba- igazítást mégis adnak az intézet évkönyvei. Az 1890-iki évkönyvben ugyanis 9 állomás följegy- zései in extenso vannak közzé téve s így leg- alább a reggeli hőfokkal ismerkedhetünk meg. Zágrábon, Pécsett, Herényben, Budapesten szeptember 10-én reggel 7 órakor feltűnő ala- csony volt a levegő hőfoka, többnyire a havi minimális állást e reggelen észlelték. S a fecske e vidéken a fentebbi kimutatás szerint e napon költözött el. Az ország északi és keleti vidékén a legkisebb hőfok Árva- Váralján és Nagy-Szeben- ben szeptember 18-án, Ungváron áá-én, Zsom- bolyán Temesvár mellett pedig 15-én mutat- kozott. Mind oly terminusok, melyekkel a fecske elköltözése összeesik. Azt hiszem, hogy az elmondottakban sikerült bebizonyítanom, hogy a fecske vonulása s a levegő hőmérséklete között bizonyos kapcsolat áll fenn. Midőn ezt kiderítettem volt, kérdést intéztem Hildebrandssonhoz, ki fentebb emlí- tett művében * azt állítja, mikép Svédországban megállapították, hogy minden növényfanologiai * V. ö. 4. 1. SDie mittlere sDionatëtentperatur djarafterifírt Die ÍJÍttte beò sHîonatô, at[o bie Seit bee ©ájroatbenroeg; juges. 3mar faűt it;r SBegjug auf eine ciel marniere $eit, aio iiire 3lufuuft, allein ift ijier, iute früher erroäbnt nmrbe, niájt bie ÏÏÎittettemperatur, fonbern ber minimate ÜBőrmegrab mafegebenb. Dbiuobt iá) roeber über berartige ®aten íiegügüd; bee ïïanimunitbermometerô ano bem Satu-e 1890, nod) über bie fnnoptifdien Earten beô 2)teteoro[o= gifdjen ^"ftttufeô oerfüge, bie erft im %aí)ve 1891 ins Seben traten, bin id) bod) in ber Sage rae= nigftenê ì>aè ^afjrbtid) ber meteorotogifdjen Centrât: anftalt »on 1891. ju 9îati)e jieljen ju tonnen. 3» biefem finb bie 33eobad)tungen non 9 Stationen in ertenfo mitgetfjeitt, unb fo tonnen mir une ioe= nigftenêmit berSDtorgentetnperatur befannt madjen. gn ,3ágráb, 5ßec§, fèere'iu) unb Subapeft max am 10. September fruì) um 7 Ut)r ber SBärmegrab ber Slift fo auffatlenb niebrig, bafj man gerabe an biefem Stage ben monatlichen -Kimmalftanb obfer= üiren tonnte. Unb bie Sdjnialbe 30g taut obigem Üíusroeife auê biefer ©egenb ebenfalls an biefem Sage roeg. ®er niebrigfte Sßärntegrab in ber nörb= fidjen unb őftlidjen ©egeub öcs Sanbeè jeigte fid) in ílroanáraíja unb 9ìagi)=aë finb altee Sermine, auf ioetd)e ber SBegjug ber ©djroalben fällt. Wát bem ©efagten glaube id) beioiefen ju haben, öa§ äiinfctjeu bem Scbumíbenjug unb ber Sufttem= peratur ein geroiffer ^ufammenbaug befteht. üftad)= bem bieê nadigeiiuefen mar, richtete id) eine 2ínfrage an Jgerrn oilöebranbsfon, ber in feinem früher ermähnten Sßerfe behauptet,* e§ fei in ©djroeben feftgeftettt toorben, baf; jebe pf)äuologifd)e (5rfchei= * Ssergleictje iß. 1. 1 rio tünemény bizonyos határozott hőfoknál jelent- kezik, s hogy ugyanaz sok vándormadárra nézve is áll; ha vájjon a füsti fecske vonulá- sára aézve meghatározták-e azon hőfokot, mely- nél jelentkezni szokott ? 1895 október 8-án Upsalában kelt levelében ezt írja : «Azon törvényt, a mely szerint minden fänologiai tünemény mindig ugyanazzal a hő- mérséklettel jelenkezik, itten először Hűlt Rag- nar az ő «Recherche sur les phénomènes pério- diques des plantes» (Nova acta Soc. Seg. Scient, Upsal. Vol. XI. No. 2. 1879.) czimü müvében mondotta ki. Ezen törvény mindazonáltal nem egészen szabatos, ha nagyobb földrészekről van szó, a mint azt Hoffmann és lime kimutatták. Mar I Inlt figyelmeztet arra,, hogy a tünemény északi és déli határán késés mutatkozik, és hogy a magas Északon a napos éjjelek gyorsulást okoznak, mert éjjelek nem lévén, a fejlődés sza- kadatlanul tovább folyik. A mi a madarakat illeti, ezeknek a hőmérsék- hez való alkalmazkodása még nagyobb mérték- ben csak megközelítő valami. Hiszen az ön adatai szerint a Hirundo rusücan&kü -\ -9' -hoz való alkalmazkodása Magyarországra, Chris- tianiára és Lulea-ra nézve igen jónak látszik, mert végre is 3 — 4 nap nem jöhet itt tekintetbe, a mennyiben egyrészt az izothermának vándor- lása, mint azt dolgozatomban határozottan megmondtam, nem tarthat nagy igényt pontos- ság dolgában, és másrészt a fänologiai tüne- mények megfigyelései nem ugyanazokra off= man imb "sbne bemiefen baben. ©ebon fëutt machte Darauf aufiuerffain, baft eine SBerfpatimg an ber 9îorb= unb Sübgränje beê 5|3Î)anomenâ eintritt unb bufi im beben -Korben bie fonnigen 3íád)tc eine 33e= fcfjíeinigung ocrurfacben, benn ba cô feine ladite giebt, fo gebt bie ©ntroiáetung ofjne Unterbrechung fort». «2Ba§ bie 33ögel betrifft, fo ift ibvc 2tnpaffung mit ber Temperatur nodi mehr approjimotiü. Tie 2tn= paffung ber Eirundo rustica mit + (->Cl febeint ja nad) 31uen Angaben für Ungarn, Ê^rtftiama unb i'uleä febv gut su fein, benn 3 — 4 Tage fann man bier nidit in SSetraäjt ncbiuen, ba einerfette bie 28anberung ber Jsfotbernien nid)t, mie id) in ber iHbbanblung auobrüdlid) gefaßt babe, auf febr grafìe ©enauigíeit älnfprucfj madieii tonnen, unb anberfeitö bie ^Beobachtungen ber pïjanologifdjen Sßtyänomena uiebt bie fei ben ^abve umfaffen». «Tagegen oerbreiten fid) nerfebiebene SSögel in ©einrieben auf oerfd)iebene SBcife, roa§ beraeift, baf; bie Temperatur nicht ba§ etnjige SJloment ift, monadi fie fid) riditeli». 3(lő 'îîadifdjrift ftebt : «Hirundo rustica mirb hier uidjt beobachtet». Tarano erbellt alfa, bajj ber 3ug ber ©dnoalbe mit ber '.) (9'4) graoigeu Sfotberuie in ©djroeben niebt nur nid)t fcftgeftclit ift, fonbern bafi man nidit einmal ben 3Serfudj gemacht §at, fie ui beftimmen : fonft mbdjte bieS £>err ölje bee SdiroalbeujugeS be= treffenb. SBeldie ift biefe &öík? Subem bie ©d)tt>albe fid) fdjon bei Sempera: turen unt ben ©efrierpunft entfernt, faun ibr 3ug nur in földjén ßuftfdjidjten ftattfinben, béren 3Barme= grab über 9íuű ift. S)ie ijöíje berfelben faun (eid)t beredjnet roerben auf ©runb ber Temperatur, raeídje auf ber (Srboberflädie berrfdit. SBeiin id) mit meinen feilen uir Söfung bee großartigen ^ íj ä í x o i u e 1 1 bee SSogeljugee aud) nur einigermaßen etroas beigetragen babe, fo möd)te id) beut gerrn Ctto fermati meinen aufridjtigften Sani fpred)en, baf3 er sur Erörterung biefer grage in meteoroiogifdjer §infìd)t mici) angeeifert £>at. 3d) fami meine Eurge SUdjanbtung mit feinen fd)ö= neren îBorten fdjtießen, aie roeun id) mit sMbben= borff fage: «SBenn langjährige 33eobad)tungôreibeii unó eiiift íuirflidje, íuohlgefidjtete íliittelmertíje ber Slníunfteaeiten bieten, werben mir bort fiar fefjeu, roo bieder nur non SLîermutbungen bie Siebe fein fami».** * ©te ©lemente bes ííogeljuges. Sß. 77 — 79. "* Sbib. % 37. \r»-i A füsti fecske tavaszi vonulásának helyi alaku- lása a Szász királyságban.* (ÍAAL ÖASTON-tÓl. A mikor — 1893-ban - Herman Ottó, a M. (). K. főnöke, adataink magvát s egyúttal leg- nagyobb részét a Blasius-ok braunschweigi könyvtárában kivonatolta, Szászországra vonat- kozólag csupán egyetlen egy forrásmunkái talált: «Meyer és Helm: IV. Jahresbericht (1888) (In- ornith. Beobachtungsstationen hn Königr. Sachsen. Dresda és I Ieri in». Ami nem- zeti múzeumunk könyvtárában is csak ez az egy kötet volt meg, úgy hogy «a füsti fecske tavaszi vonulásáról» (Aquila. 1894. 1— II.) szóló dolgozatában Szászország középszámát csak ezen egy évfolyam adataira támaszkodva állapíthatta meg. Az ott megállapított középszám apr. 45. volt. A M. 0. K. azóta az említett munka mind a (I kötetét megszerezte, s ezáltal ma abban a helyzetben van, hogy az akkor megállapított, ecry évre támaszkodó középszámot, az összes I— VI. évfolyamok alapján revideálhassa és ellenőrizhesse. De mikor a teljes munkát megkaptuk, kitűnt hogy annak segélyével még egyéb czélokat is kö- vethetünk. A Meyer-Helm-féle Jahresberichte-k ugyanis, de kiválóképen a VI. évfolyam a segéd- tudományok oly nagy apparátusával van fel- szerelve, hogy annak alapján vizsgálódásunkat egy egészen új irányra is kiterjeszthetjük, arra ugyanis, hogy miként megy véglie a vonulás helyi alakulása egy ily aránylag kis területen, és látszólag minő okok befolyásolják azt ? Igaz ugyan, hogy még ez a VI. Jahresbericht sem öleli fel a segédtudományokat oly mérték- ben, mint a hogy az egy ily rendkívül ingadozó jelenségnek a milyen a madárvonulás, helyes megbirálásához okvetlen szükséges volna, mégis jóval többet ád, mint akármelyik más hason- irányú mű az összirodalomban. # De térjünk át magára a dologra. És pedig tárgyaljuk le először is Szászországot általá- ban, s csak azután vegyük elő a vonulás helyi alakulásának kérdését meteorológiai alapon is. * A feldolgozás kísérlete egyszersmind pótlék a «Füsti fecske tavaszi vonulásáról» czímü czikkhez, és (Aquila. I. 1894.) 1894 ben, tehát Hegyfoky Kabos czikke előtt készült el. Herman Ottó. ^U'ifudj einet Tavftclluiiit ï>co Őocaíjurjea ïter !ììnitri)fri)Uiall»c ini Hónig re irt) e 2rtrl)fcit.* Gearbeitet non ©afton von Waal. 3ÍÍS ber Et)ef ber Una,. Cru. ©entrale, Otto £er= man, hit ,\abre 1893 ben gröeten Àlieil unferer 3ugSbaten út bet Gibliotbef GÌ a tuie, in Staun« fc^Toeig ejcerptei te, fanb et für ©acJtjfen blofs ein eínjtges DueŰenroetf: ben IV. A ab reo beriebt (1888) ber orniti). SeobadjtungSftationen im Röntgt, ©adi fen non 21. 33. Diener unb %. .Sgelili. TreSben unb Settin. ^n ber Stblio= tbef unfereS SftationaküJcufeum'S mar ebenfalls nur biefet einjige Sanb üorljanben, jo bafj bei ber 33e= atbeitung bes gfrüljltngSjugeS ber Üiaudifdiroalbe (in Slquiía 1894. I— II.) nur auf Safts btefes einzigen 3>ar)tfjangeS bas Zeittel: 21 pr. 15. fût Sadtjen feftgefteUt roetben tonnte. Son beni oben erroätjnten SBeríe beftfct bie U. O. Ê. bure!) 9caà)fd)affung min int ©anjen fedte (I — VI.) íyaí)tgcmge. Tie Síadifcbaffiing gefdial) unt bas t>a- malo angegebene ïfctttel etneo etnjigen 3a'ircő auf Safts fäunutlidjer Sabrgänge eoutroUieren ,ui fön= neu. 3ÜS nur baâ SGBetï in bie föänbe betauten, faben mir, bajj bie §Dcr Slrtifel mürbe i. 3. 1S9* al(o »or jenem 3, mufj baê ígaíjr 1888 toegeit ju [patent ti nb 1890 toegen 31t frühem -Kittel einer 6e[onberen ^Betrachtung unterzogen literben. S)oJ íyaíjr 1888 t>at jroei íingeiuöhníid) [päteShu funftsbateii, 11. jt». ftroljburg 18. sDíai unb ®eiitfd)= ©tnfiebl 24. 30iai, roogegen ber normal fpätefte Sag, tiad) ben bisherigen 23eobad)tiiiigeii, ber 9. Mai unire. ÎBenit rair biefe bura) nidjtê begrünbete SDaten fortlaffen unb alo [patefteêSatuin jeneê »on £>obeii= ftein, 30. 2lpril, nehmen, fo ftettt fid) baë «Oïittel pro 1888: Sípríl 13— 14, ftatt 25—26; Sájroanfung 34 ïage, ftat t 58 Xnge. * Rövidítésekre vonatkozólag lásd Aquila 1894. I. p. 30. SSetteffê ber ätBlÜrjungen vide Aquila 1894. I. p. 30. Aquila. II. 20 154 1890-beia pedig Bautzenben oly korai beérke- zést észleltek (mart. 3.), hogy általa az évi kö- zépszám mart. 31-ére vettetik vissza. Ha ezt a tarthatatlan dátumot elhagyjuk s legkorábbi dátum gyanánt az — ugyancsak Bautzenben észlelt — mart. 18-át vesszük, formulánk kö- vetkezőkép alakul át: L. mart. 18. (mart. 3. helyett) Lk. apr. 27. J. = 41 nap (55 nap helyett) Közép = apr. 7 (mart. 31. helyett.) Már itt is meg kell azonban említenünk, hogy a bautzeni megfigyelő rendkívül korai dátumát következő megjegyzéssel kiséri: «rendkívül korai adat, de tévedés ki van zárva!»* (Lásd: «Meyer és Helm: VI. Ornith. -Tahresb. in Kngr. Sachsen. 1890. p. 17. Anmerkung!) Ezek után már most az egész hat évfolyam középszámait állítva szembe, Szászországra nézve a következő országos középszámot kap- juk : I. A Meyer-Helm-féle adatokat kritika nélkül véve: L. — középsz. — mart, 31. 1890. Lk. — középsz. — apr. 20 -26. 1888. J. = Ti nap. Országos-közép = apr. 13. II. A már kritikailag felülbírált adatok közép- számai alapján : L. — középsz. — apr. 7. 1890. Lk. — középsz. — apr. 18. 1887. J. = 12 nap. Országos-közép = apr. 12 — 13. Az egész külömbség tehát nem tesz ki egy napot, a mi onnan van, hogy a « nyers » (I. alatti) kimutatásnál, az ISSS-iki késői középszám és az 1890. korai középszám ellensúlyozzák egymást. Ha már most az általunk elért eredményt az Anniin í. 1X94. évf.-nak 24-ik lapján Szász- országra megállapított középszámmal egybe- vetjük, kitűnik, hogy az a középszám, mely pe- dig csak egy évfolyam adataira támaszkodott, majdnem hogy «napra» megerősítetik az összes * E dátumot ini azért még sem vehettük figye- lembe. Eljárásunk indokolását lásd a 159. lapon. Tao Aabr L890 hat Dagegen für Saugen ein fo frübeo Tatuili, bajj ba§ Diittel oatuird) auf ben 31. Diavi juri'nfgefegf roirb. Soffen mir btefes Tatum meg, uni nehmen mir ba§ nädjftfotgenbe frü^efte Tatuili, ebenfalls oon Saugen, Pen 18. äRarj, fo geftaltet fid) unfer Àormcl raie folgt : % 18. ïïîars (ftatt ::. 3Rfitj0. ©p. 27. Slprit. Scimi, il Sage (ftatt 55 Sage). bittet : 7. ätpril (ftatt 31. 3Jiärj). 9Bir bürfen aber nid)t oline Erwähnung [äffen, bafì ber Seobaäjter fein uimr « a u f; e r g e ni 5 h n l i d) früh» be.ieidmetec. Saturn für Saugen, alo ooU= foiiiuien oerläfUidi 6ejeid)net, inbem er fagt, bafs «eine Saufâjung auegefájíoffen» fein foli.' 1 3 iebe: SÍJiener & fèetnt : VI. ornith. ."Vihreôb. in 3acbfen. 1890. — pag. 17, 2Imneriung.) 21 II e Mittel oon 6 fahren in Setradjt gejogen, befoiniiien nur für ganj §ad)[cn bie fofgenben aKittel : I. Uncorrigirt: %. — (Mittel) — 31. äßärs — L890. 3p. — Mittel) — 25—26. 2Ipril — 1S88. 3d)tu. = 27 Sage. EanbBsmiííel : 13. .Rmil. n. Êorrigtrt: % — (Sfóttei) — 7. Styril — 1890. ©p. — (3Htttel) — 18. 2tpvil — 1S87. ©duo. = 1 "2 Sage. tanbesnitttrl : 12 — 13. 33prü. Ter gange llnterfdjicb madjt alfo bino einen Sag aus, mas baliev foiiinit, bafì bei ber ^eftftellung beo Sanbeoniittelö (unter I.) bao aűju fpäte ^abreomittel pro 188s burefj bao attju frühe Sabrcsntittel pro 1890 paralifirt roirb. Sergleid)en nur iegt mit unterem 9iefuttate jeueo für ©adifen in Aquila, I. 1894 $. 24., feftgefteűte äJtittel: ben 15. 2lpril, fo erhellt barauä, bafì jeneo ÜMittel, roeldjeâ auf bie Seobadjtungeu eines einji- gen ^abveo (1888) bafivt mar, Ourd) bie Tuteumhe non 6 Rainen (1885—1890) beinahe auf Pen Sag alo richtig beftättiget tourbe. 3tüei Sage lliiterfcbieo fann - bei einer fo allgemeinen lluterfucbuna, ber * 2Bir íjaién biefeg Saturn trouent aufier 3ld)t ge= Iaffen. Sie SSegriinbung unfeteS SGerfafirensì fi e íi e \ma. 159. 155 (1885 — 1800.) évfolyamok adat-sorozatai által. Két nap különbségnek — a jelenségnek ily nagy általánosságban tartott vizsgálatánál — nagy fontosság nem tulajdonítható ! * Az eddig elmondottakkal letárgyaltuk érte- kezésünk azt a részét, mely «A fecske tavaszi vonulásáról« czímű czikk pótlékát képezi; de a szászországi megfigyelések és e megfigyelek módja — mint már említettük — olyan, bőgj' nemcsak ily általánosságban tartott kutatást enged meg, hanem a részleteseim kérdések egész csoportjának megvitatását is lehetővé teszi, me- lyet az alábbi közös czím alá foglalva kisérlünk meg letárgyalni. * A vonulás helyi alakulása Szászországban. Az összes eddig publikált szász megfigyelé- seknek, valamint a megfigyelési állomások föld- irati fekvéseinek birtokában, vizsgálódásunkat először is arra a kérdésre terjeszthetjük ki : I. Befolyásolja-e már ily kis területen is mint Szászország a füsti fecske korábbi vagy későbbi beérkezését a megfigyelő állomás déli vagy északi fekvése, úgy a mint azt a jelenség egé- szének vizsgálatánál (Aquila I. 1894.) Herman Ottó kutatásaiból láttuk? s ha igen : annak le- folyása évenkint ugyanaz marad-e? A Meyer-Helm-féle Jahresberichte-k meg- figyeléseihez a már említett földir. meghatáro- zásokon kívül még a tenger színe feletti magas- ságok, a helyrajzi leírás, s a mi különösen ki- emelendő az évnek meteorológiai jelenségei is hozzácsatolvák. S habár a meteorológiai jelen- ségek csak évi-, a hőingadozások pedig csak havi közép-ek alakjában advák, a mi az eset- leges késés vagy a nagyon is korai beérkezés he- lyes és beható megbirálásához még távolról sem elég ; az alkalom mégis nagyon is csábító egy oly irányú kutatás foganatosítására : II. Kimutatható- e bizonyos összefüggés a vonulási jelenségek s a vonulási hónapok hő- ingadozásai között, nem hagyva figyelmen kí- vül a megfigyelő állomások tenger sz. f. magas- ságait sem ! ? I. Hogy az első kérdésre megfelelhessünk, ha- sonlítsuk össze az egyes évek adatait a meg- figyelési állomások földirati fekvései szerint : ©rfdjeiiumg — nidjt für luefentlidj betrachtet werben. 3Rit bem bieder ©efagten formten mir unferen üftadjtrag and) beenbigeu, märe bas SBefen bes fad)= fifdjen 23eobaditungsapparates, rote fdjon bemerft, nidjt ein földies, lueldies bie Söebanbíung audi nod) anberer fragen erlaubt, ©a biefe fragen fid) auf ein oerl)ältnif3inäf;ioi ftetneë Territorium — man fomite fagen — auf eine Socatgeftaltung bes 3u9eö be= jieben, oerfudjen mir biefeiben unter bem gemein= famen Eitel ui oefianbeln : îcr Voral.vii) in 2rn1|ien. 3>m Sefifce ber fedje $aï)rgange fäd)fifd)er S3e= obadjtungen, fammt püuftlid) angegebenen geo= grapf). Sagen aller fädififdien äSeobadjtungspunite, fönnen mir unfere Unterfudjungen uor allem auf bie fvrnge ausbeuten : I. Db fajon bei fo f leinen Territorien, 10 i e 3 ad) feu, ein conft anter 3ufammen= fjang jroifdjen betn fr üb even ober f päter en ©rfdjeinen ber SRauájfájroatbe unb ber füb= lidjeren ober nörblidjeren Sage ber 33 e= obadjtungspitnfte nadijuioeifen märe, fo 10 i e ro ir b i e 5 bei b e r 33 et r a dj tung bes 3 n g e e im allgemeinen aus Dt to gentian's Unter; fud)iingen (2Í q ni la. I. 1 894.) gef eïjeu babén? !yn ben äJtener'fdjen $afyreêberidjten fínb außer ben eben ermähnten geogr. SJaten, and) bie §öíjen= neríjaltníffe, topograpbifdien 33efdjreibungen, unb — roas befonbers beruoruil)eben ifi — aud) bie me= teoroíogifdjen ©rfdjeínuncjen angegeben. SBenn bie meteoroíogifdjen ©djroaníungen aud) nur in „jaf)= res=, unb bie Steinperaturoeränoerungeu nur in ■Bìonatsmitteln augegeben finb, mas 311 einer richtigen Seurtbeiliing ber etroaigen SBerfpätung ober bes »orjeitigen (Srfdieinens, nod) beiroettem nidjt aulreidjenb ift : fo ift bie ©elegenbeit bod) Diel ju oerlodenb, als baj) nidjt eine entfpredjenbe Unter= fudjung geroifjermafjen angezeigt roäre. Sie IL $rage ift: ob ein et 10a ig er 3ufam= men bang 31U tf d) e u ben 3 'if, se rfdiei innigen unb òen £emperatur = inge ftebt: richtiger gefagt: baf; eine foícfie mit jenem 33eobad)tung§=2lpparate, roeldfjen Sacbfen berjeit belliit, nicht nadjgeroiefen roerben fann: nnb bafs Pie einzelnen ^alirgänge niebt baêfelbe befuttat jeigert, fonbern bac, frühere (hfdieiuen baio 311 ©unften ber fübliájeren, baio 511 jenem ber nörblidieren Sage 31t eonftatiren ift! IL üBetfucrjen mir jefct auf bie jroeite ^rage ,ui ant morten. Um Pie* tinnì 311 tonnen, neunten mir - nadi ber geogr. Sage georbnet — bie fiimiittlidien Slnfunftêbaten eines einjigen "sdireê, 1111b oerfudfjen mir eâ, bie Unterfebiebe ber einzelnen Taten auf ©runblage ber pünítlictj angegebenen meteorologi: jelien Taten nuO .s>öbenoerbaltniiie ju prüfen. 2Bir Ijabcn Pac, (elite ber }ìeobad)tuna,c,jal)re : 1890, gemäfjlt. 9iicbt nur aitò jenem ©rímbe, loeil oie Beobachter nadi 5 jährigen Beobachtungen 1111-- bebingt oiel (Srfaíirnng nnb Übung im Beobachten fidi ermorbeu baben miifsen, nnb PaPurdi Pie 5ßräci= fion Ujrer eingaben pro 1890, al e, Pie oerldfilicbfte angenommen roerben fann, — fonbern bauptfädi lid) and) barum, roeil Pie íEemperaturangafcen auf Piefec, "\abr am ooUftänbigften (mit monatlichen ÜBHttetn, unb Slngaben Per Taten beò monatl. ÜDiajrimum unb SäJUnimum nerfe^en!) angegeben jtnb, mälirenP Pie f ruberen ^alirgänae PieS eut beb reu. Apr. 16. (©Etra- »titan fajon apr. 6.) 157 De térjünk át az 1890. évi beérkezési adatok ©e£)eit wir ctlfo auf bíe Serljcmbluitg ber %n-- tárgyalására s vizsgáljuk rneg miként sorakoz- i funftSbaten — pro 1890 — über; uutevfudjeu mir nak az egyes adatok, még pedig: I betâ sJiad)etnanber ber Síníunftetage unb jroar: I. Az északi szélességek sorrendjében: — 1. Taxa) ben itöri>lid)en ^Breiten georbitet : 50û30' É. SZ. (N. B.) | 1890-ben megérkezett | . Unïunfi im SaÇre 1890 j Planitz . Zsehoppau ... ... Hohenstein ... Chemnitz __ Markersbacli ... ... Schweitzerthal ... Pirna ... ... Burkersdorí ... ... Sohland-Schluckenaii Gittersee ... ... Ebersbach ... ... Schmiedefeld ... ... "!0.o, « ol 4ö 51° 7' Lindenau ... ... « « « « 3. ö 1 I ö 51°11'10" Bautzen ... „„„ _,„..,, « « « Mart. 3. 32 5 25 51°12' Gritzsch — ... oQor-, « « " Apr. 8 51 °14' S" », L on Grimma ... ... ... „.„, „ « « « Mart. du „ ,., 51° (15— 18)' Mautitz.. 30° (51-56)' ' " " Apr" ' Khx ... 320 9,46„ « « « Mart. 22. 51°18' Nünchritz ... ... „.0 „, « « « Apr. 5 — 6. 50°30' E. sz. (N. B 29°48' K. h. (Ö. L 50°40' « « 30° 10 50°45' « « 30°44' 50° 48' « « 30° 23 50°50' 30° 34' « (( 50°51.r/ « « 31°39' 50°56' « « 30°31' 50°57,5' 31°36' « « 50°59' « « 32°32' (50°56')— (51° 3') (32° 5')— (32° 13) (( 51° 1' « « 31°21,b' 51° 1' « « 32° 16' 51° 5' « « 31°43' 51° 7' « « 31°18' 51°11'10" 32° 5'25" « « 51°12' 29°55' « « 51°14' 8" 30°23'17" « « 51° (15—18)' « « 30° (51 — 56)' 51° 16' 5" 32° 9 '46" « « 51°18' 31° 3' « « « 16. « 4. « 16. « 14. « 1. « 16. « 8. « 16. :»s 2. \ keleti hosszúságok sorrendjében: — 2. Diaci) Peu öftlidjeu Sängen georbiiet: Plauen Groitzsch Planitz ... Hohenstein ... ... . Grimma Schweitzerthal ... . Chemnitz ... ... ... Zschoppau ... ... Mautitz ... ... ... Nünchritz Lindenau ... ... Gittersee Pirna... ... Markersbach. Schmiedefeld ... ... Bautzen... Sohland-Schluckenau Klix ... ... ... Ebersbach... ... ... Burkersdorf ... 29 48' lv h. (0 . 1,. 1890-ben megérki Apr. 15. 29 55 « (1 | 2tn!unft im 3af)re 1890 | « 8. 30' IO' « II « Mart. 29. 30°23' « (1 « Apr. 16. 30 23'17 ' t « « « Mart. 30. 30°31' « II « Apr. 14. áO 34' « II « « 1-. 30 14' « (1 ii « 16. 30° (51- -56) « II h « 7. 31°S' « II « « 5—6 31 18' « II ii ii 3. 31 21,6' « II « « 16. 31°36' « « « « 1. 31°39' « (I « « 16. 31 43' « II « « 27. 32°5'25' « II ii Mart. 3. (32 5')- (32 13') « II « Apr. s. 32°9'46' 0 II ii Mart. 22. 32c 16' (1 II « Apr. 10. 32°32' C( II ii « 16. Ezen két táblázatból is csak annyit tudunk meg, a mennyit már értekezésünk I. pontja eredményezett. A megérkezési dátumok nem sorakoznak sem az északi szélességek sem a keleti hosszúságok szerint. Ellenkezőleg, tarkán oszolnak meg az egész területen, s legfeljebb annyit constatál- hatnánk, hogy a korai dátumok — és pedig az egész vonni mi - inkább a megfigyelési terület északi oldalán csoportosulnak ; bár nem hall- gathatjuk el, hogy a legkésőbbi dátum apr. 27. is a terület ezen részéről való. Az 1890. évi tavaszi vonulás képet — geo- graphiai alapon — egy tekintet Szászország térképére világosan szemlélteti. Nagy kár, hogy a felsorolt megfigyelő állo- mások közül csak három helyen : Plauen, Chemnitz es Bautzen-b&n van egyúttal mete- orologiai állomás is, a többi pontokról pedig semmitele meteorológiai adatunk nincs. E miatt, csakis a három említett állomás megérkezési adatait vizsgálhatjuk meg a meteor, adatokhoz vale) viszonyukban. Jludi ano Picién beiben Tabellen ift nur baâ ,ui conftatiren, roaê mir in biefer 2Jlitt§eiíung unter I. gefunben Ejaben. Tit1 raten halten fid) roeber an bie nbrPlicbcn breiten, nod) an Pie öftiidjen Sängen, ©te fin? oicliuebr bunt oertbeilt, man tonnte liodiftoiio io Diel conftatiren, oafs bie frühen Stnfunftèbaten — unb jroar auf Per ganjen liomplcre — fid) mehr an Per nörblidjen Seite be§ Seobadjtungsgebteteê gruppiren : objroar nidit ju Derfdjroeigen ift, bafj audj ba§ fpatefte SDatum, 3lpr. 27, fid) auf biefer Seite befindet. Sa« ©efammtbilb bet -Jlnfuuft pro 1890— auf ©runb geogr. Sage — ift ano ber Marte be« Röntg= reidio Sadifen gang tlar eruditi id). ciò faun uiebt genug bebauert roerben, bafj non Pen f)ier aufgeführten 33eob. Stationen nur brei : flauen, tbemnin unb Sauden gugtetcrj and) me teoroíogifcfje Stationen, oon ben übrigen aber feine meteor. ílnaabcu uorbauPen finb. ©« fönnen bemjufoíge nur bei Pen brei angegebenen Station neu Pie 3lnfunft«baten im Serein mit Pen meteora ^ logifdjen Berlidltinfien unterfudjt roerben. I.V.I Hőfok ingadozási táblázat 1890-re. — (£emperatur=3íefultate im íyabre 18*JO.) Megfigyelő állomás (3Jeo6adjtungëort) Magas- ság (j>iií)e in Metern) Tebraarius Martius Április Igazi kö- zépszám (SBatireä mittel) Max. Dat. Min. Dat. Igazi ko- zépszám (2Sa()vc6 Mittel) Max. Dat. Min. Dat. Tga/i kö- zépsz:;m (2Bat)tcë äKittel) Max. Dat. Min. Dat. Planen... Chemnitz... ... Bautzen . ... ... 399 316 213 — 4-0 —3-4 —2-6 3-6 3-8 3-1 26 17 26 —16-9 —14-5 —10-5 1 1 1 3-7 4-2 5-4 21-0 22*8 22-1 29 29 29 —21-6 —23.1 —19-3 2 2 2 6-2 7-2 S-2 18-6 20-S 21-7 16 17 17 —3-9 —3-8 — 1-8 14 15 15 E táblázat igen érdekes eredményt ad. A három, táblázatunkban foglalt állomás kö- zül, legkésőbben apr. 15-én Plauenben érkezett meg a fecske ; második a sorban apr. 5-ével Chemnitz, s leghamarább már mart. 3(?)-é,n Büutzenheii érkezett meg. Ha e három állomás hőingadozásait megvizsgáljuk, azt látjuk, hogy a megérkezési hónapok höingadozásainak «igazi középszámai» a fecske havonkinti meg- érkezési dátumaival szemben megfordított sor- rendet követnek. Plauen áprilisi «igazi közép- száma» a legkisebb, csak -|-6-20, ennek meg- felelőleg itten legkésőbbi a beérkezési dátum : apr. 15. ; Chemnitz «igazi középszáma» már -t-7-2°, s a megérkezés már korábbi: apr. 5.; Bautzen pedig már martiusban +5-4° átlagos hőmérséket mutat, legkorábbi : mart. 3. illetve 18-iki megérkezési dátumának megfelelőleg. Mielőtt messzebb menő conclusiókba bocsát koznánk, az előbbi rectificátiót kell kellőképen megokolnunk. Meyer VI. Jahresbericht ében a 17-ik lapon ez áll : «Bautzen. 3/IIL, 18—20. merfach.» «Aussergewöhnlich früheres Datum, allein Beob. hält Täuscbung für ausgeschlossen ! » Ha a martiusi minimum rovatot nézzük, azt látjuk, hogy nem csupán Bautzenben hanem a másik két állomáson is az egész hónapban mart. 2-ika volt a leghidegebb nap, s miután e három állomás — mint a térképen látható — egymás- tól jó messze esik, feltehető, hogy aznap egész Szászországban hasonló nagy hideg uralkodott ; a mint ez Meyer «Temperatur Ausweis» -jéből (VI. Jhber. p. 6.) tényleg ki is tűnik. Ha már most martius 2-ikán még egész Szász- országban — 19-3° sőt még nagyobb hideg ural- kodott, hogy lehetne feltenni hogy a fecske már martius 3-án megérkezett ? 35te Tabelle gibt uns intereffante 9RefuItate. Son ben 3 Stationen í ft bie Sdmmlbc am fpä= teften (2tpr. 10) in planen erfájienen. ®er jroeite Snuft in bor Cicibe i ft (SI) e inni ft (nut 3lpr. 4); am frübeften bagegen Earn fie in Sauden an (3Jiär§. 3?). Unterfudien mir bie "îempcratiirrefultate ber brei Stationen, fo finben mir, bafs bie raabren i£emp.= lliittel ber einzelnen 2íntünftöiuonate 511111 ©rfcbci= neu ber ©árroaíbe gerabe in einem umgefebrten 3Ser= fjältniffe ftebeu. Stauenô «roaljreê -Sfóttei» für 9lprü, ift bai fíeinfte, nur + 6-2°, bent entfpredjenb ift bie 3lnfunft bier bie fpätefte. (Sbeinnift' «timbrée. ïlïittei» geigt fdjon + 7-2°, bie Stntünft fájón eine frühere : 2(pr. 4 ; roogegen Sau|en fájón in ÏRarj eine burdifcbnittlidte Stemperata: non + 5.4° bat, entfpreájenb feinem früiieften 3lnfunftêtage, bem 3., ref pect ive 18. Síprií. Senor mir uno in bie meiteren Gonciitfionen cin= (äffen mürben, muffen mir nodi unfere 9îectifica= tion näljer 6egrünben.iyn 3ïierjer'ê SaÇteêberiajt VI. pag. 17 ftebt gefdjrieSen mie folgt: «Sauften. 3/IIL, 18—20. ntefrefad).» «ííu^ergeniö^nlict) früljee Satum, aliein S8eo6. [jält Xäujttjung für auâgefcfiloffen.» Sßeim mir bie SOiininta im Neonat SDTärg betrad)= ten, fo finben mir, bafj nidit nur in Sanften, fon= beni aud) auf ben anbeten gtoei Stationen, SJiarj 2 alo ber ïaitefte Xa% bee -üftonats bejeidmet ift, unb ba biefe brei Stationen — mie et. ans einer 3Banb= farte íeicíjt erfidjtíid) — fefjr roeit noti einanber lie= gen, faun man annehmen, bafj bie Kälte in 00115 Sadjfen i)errfd)te, mie bieê audj Sfener'S tempera: turbinomelo (VI. 3£)b. pag. 6) anfü&rt. 2Bie ift e§ bann anjiinebmen, baf3 bie Sdjtimlbe fdjou am 3. SJlarj angeïommen fei, roeim am 2. b. 2JÎ. nod) — 10.3° unb nod) größere Kälte in gan§ Sadifcn l)crrfd)te. — Sßir motten ben guten ©tauben be§ (60 Nem akarom a megfigyelő jóhiszeműségéi kétségbe vonni, de ezen semmi által nem oka- datolt sőt ellenokok által erősen kétségessé tetí feljegyzést mégis vagy tévedésnek kell tarta- nunk, vagy legalább is egy oly annyira magán álló rendkívüli esetnek deklarálnunk, amelyre némi elfogadható magyarázatot csakis az adhat, ha feltesszük, hogy valami nagy vihar által el- kapott s odavetett — egyes — madárról van szó. Az ilyen véletlen eset azonban — mint a féle rendkívüli esemény — tudományos összehason- lítás czéljábó] tekintetbe semmi esetre sem jöhet. Következtetésünket maga a szerző is támo- gatni látszik, mikor mart. 18-ig többé egy fecs- két sem jegyez, akkor azonban azt mondja : «Is —20-ig többszörösen érkeztek!» E rendkívül korai dátumot tehát nem vesz- szük figyelembe, hanem szabályszerű első meg- érkezésnek ugyanezen megfigyelő második fel- jegyzését mart. :/S-át fogadjuk el, a mi a hő- ingadozási táblázat adataival is megegyez. Most még egy feltűnő jelenségre akarom a figyelmet felhívni, arra ugyanis, hogy Plauen- ban a fecske megérkezése teljesen összeesik a bőmérsók emelkedésével. Lehet, hogy az egész dolog puszta véletlen, szerény anyagunk leg- alább második hasonló esetet nem mutat fel; azért távolról sincs szándékunkban az okozati összefüggést már most apodietice kimondani, de mint feltűnő jelenséget teljesen figyelmen kívül hagyni sem szabad. Plauen-ben ugyanis április 14-ike volt a leg- hidegebb nap ( — 3"9°), 16-ika pedig a legmele- gebb (+ ls-i > íj tehát egy nap alatt igen nagy hőemelkedés ment végbe, s a hőemelkedés nap- ján — apr. 15-én - - a fecske tényleg megér- kezett ! A másik két állomáson hasonló összetalál- kozása a két jelenségnek nem constatálható : de bizonyára nyilt kérdés marad, hogy e jelen- ségek ilyetén összetalálkozása nem-e lenne min- den vagy legalább is sok esetben bebizonyítható, ha rendes időjárási napló állana rendelkezé- sünkre, melynek alapján a beérkezési dátumo- kat a hőingadozásokkal nap-nap után egybe- vethetnők ? S most még csak a megfigyelő állomások ten- gerszínfeletti magasságaival kell leszámolnunk. Ezek — mint hőingadozási táblázatunkban lát- ható - - a hőingadozásokkal tartanak lépést. Minél magasabban fekszik az illető állomás, annál kisebb a havi «igazi középhőmérsék» s 93eobad)terâ nicht oejiuetfeln, muffen aber biefe tuircl) Mielite begrünbete — alluifriibc 3ìotiriing entroeber für eine Sinneetäufainrig ballen, ober menigliene, für einen fo alleinftcbenbcu, auficr geiobbnlicbeu ,"yali, mclcbcr fidi hüriifteno baburdfj begrünben ließe bajj oielleidjt eine einjige Sdimalbe burd) einen Sturili eingetrieben rourbe. Solche enentiielleu gälte főimen aber für unfere Qxoeâe, aie 33erg(etcf)ungêtnaterial nicht in Setradjt gegogen roerben. Tao bemeiù ber äVobacbter auch iclbít baburd), bafj er bit. 18. feine Sdmmlbe mehr im tiert, bann aber fagt: «non 18 — 20. uielirfacb !» Sßir iaffen alfo biefeë aűjufrüí)e Tatuili aufjer 2(cí)t, unb neínnen ale. erften regelmäßigen Sin Eunftstag Den is. b. SDÌ. an, unie Dem Temperatur: 3tuêtoetê audi imllfoinnien entforicht. Seoor nur auf Die l'lbbaiiPluug Der .vuibcnoer; fjältniffe übercu'ben, niiif; idi nodi auf einen cclatan ten Àall Dec gufammenf allena ber 'Jin fun ft mit Der TeutpcratiirocräiiPcrung Die 3luf= merffamfeit lenfen. ©ê faun mold audi jufäuig ge= febebeu fein, mir fbunen roenigften§ mit bem jeligén nodi ärnilicben SDiateriaíe nur einen einzigen gall aufroeifen; mir mollen audi ben ^ujauuuenbaiut nicht alò ein Tognta aufftcllcn, gang außer 3lcbt bürfen mir iljn aber Doch niebt Iaffen. 3n flauen mar nämlid) ber 14. 2(pril ber fäl-- tefie Tagi— :J.-'.iu,t ber mdnufte bagegen i + 18-G0) ber 16. 2Iprü; innerhalb '■'< lagen alfo eine feljr grope Steigerung ber Temperatur, unb au biefem Tage — bem r>. Stprtl — fournit and) riditig bte Sdimalbc an. Sei Den anberen groei Stationen ifi btefer gall uidjt 311 conftatieren, jebenfaűő aber fraglia;, ob bieë nicht in jebem galle 511 bemeifen märe, batten mir bas ganje ïeiuperatur:Tagebud) nor uns, um Die 3Ser änberung ber Temperatur Tag auf Tag eontrollie reu unb mit Den Stnïunftêtagen oergleicheii 511 fönueii. (So mären nur nod) bte .sMihcnoerhäitiiijic in S3e= tracht 511 kiéljen. Tiefe halten — mie mir jelien mit Den Temperatur "Jlbmcicbiingen Den gleichen Sdjritt. ;Ac höher bie Orte gelegen, befto fleincr bac monatliche «umbre Mittel» unb befto fpäter ber Kii annál későbbre esik a beérkezés ! De mivel a három vizsgált állomás magassága közötti kü- lönbség csak jelentéktelen, s miután az ered- mény — szerény nézetünk szerint — jelen eset- ben inkább a történetesen megfelelő bőmérsék okozatának tekintendő, a magasságoknak — ily kis különbség mellett legalább — nem nagy jelentőség tulajdonítandó. Állításunkat teljesen megerősíti a magasságokat a beérkezési dátu- mok sorrendjében feltüntető alábbi táblázat : atnfimftátag. Sa aber bet ben drei Drten bie &öbentuiiterfd)iebe mir gering genannt werben bür= fen nnb ba faa§ 3iefuitat nad) unterem ©iauben meimehr 311 ©unften ber euentiieU entfpredjenben £emperatur=23erí)áítniffe jujuf^reiben ift, fönnen mir in unferem galle faiefen £öl)enunterfd)iebeu feine öefonbere äBidfjtigieü äufajretoen. ©iefe S8e= haiiptung roirb gerechtfertigt, roenn mir in ber Sìeibenfolge ber 9ínfunft bie fëo&en aller Stationen angeben. A fecske megérkezett: (3Me Sd)ronl6e ift angeíommen) in Bautzen 214 m. a tenger szine felett ; lü. b. ÍHieeresljöcfje) J « Klix.._ ... — — — — 140 « « « Planitz 300 <( « « Grimma __ _ - (131—160?) « « « Pirna ... .._ ___ ___ (?) « « « Lindenau ... ... ... ... 130 « « « Chemnitz 303 « « « Münchritz ... ... ... ... 100 <( « « Mautitz ... ... 136 « n « Sobland-Schluckenau ... 370 « « « Groitzsch ... 1 37—254 n bem ©efagteu (mben roir atte farei aufgehellten fragen — fo gut es mögíidj roar — beantwortet, bevor roir aber auf bie Eonclufioneu, roeldje biefe Unterfud)ungen uns gelehrt hatten, übergeben möd;-- ten, recapituiiereu rotv nod) einmal bie erhaltenen 9íefuítate. ©inconftauter3»íummeití)ang jroifdjen ber$rm> jaijr§=2ltifunft ber ©djroaíbe, unb ber geogr. Sage ber Seobadjtungspitníte in iíjren Heineren 3Ser&ält= niffen ; nad) geogr. SDÎiiuiten linfa ©ecunben nam= lid; ift — in Sachfen — faerjeit nod) nicht mdy- roeisbar. ©ogar bie 91nfunftsfaaten eines linfa faes= felben 3a&reè Rnb bunt nertheilt. n. 1. Sas frühere ofaer fpätere Eintreffen faer Sdmmlbe fd)eiut (man faarf nid)t oergeffen, faafj ìi U',i> későbbi megérkezési (a mennyire legalább bá- rom - sajnos hogy csak három - állomás egy évi adataira támaszkodva kimondani lehet) a havi hőingadozások «igazi középszámaival» megfordított arányban áll, és pedig: minél ma- gasabb egy es ugyanazon hónap «igazi közép- hőmérséke» valamely állomáson, annál korábbi a beérkezés dátuma. S itt még meg kell jegyez- nem, hogy -f-5"4° roll ezen legalacsonyabb havi «igazi középhőmérsék» melynél u fecske még megérkezett. 2. Ellenben a tengerszínfeletti magasságok — legalább ha a különbségek csak ily kicsinyek, mint a jelen esetben — a beérkezéseket nem befolyásolják szembetünőleg ! Az elért eredmények nagyon ösztönöztek arra, hogy vizsgálataimat a többi 5 évre is kiterje- szem, hogy a temperatura befolyása a vonulásra állandóan, minden évben kimutatható-e vagy nem, de sajnos a munkát ilyen alakjában fel kellett hagynom. Meyer meteorológiai kimuta- tásai az 5 előző évről nagyon hiányosak. Csu- pán a havi maximum és minimumok advák, de naptári dátum s havi középszámok nélkül. Ezen évek adataiban tehát összehasonlításra alkal- mas anyagot nem találtam. De még az 181I0. év vizsgálatánál is sok igen- igen fontos adatot kellett nélkülöznöm, mint a minők : a légnyomás, csapadék, időjárás, szél- irány etc., mert ezek csak évi középszámokban vagy perczentekben advák, s így egy a dolog lényegére irányuló, beható helyi vizsgálatra alkalmatlanok voltak. Következtetés : A fecske szászországi vonulásának - — mint helyi jelenségnek — vizsgálása, sok nehézséget és hiányt éreztetett velünk, de épen ezáltal ju- tottunk annak is tudatára, hogy e czél szolgá- latában a tudománynak mily segédeszközökre van szüksége. A meteorológiát, mint az ornithologia segéd- tudományát még nem méltatjuk és használjuk fel oly mértékben, mint a hogy azt a dolog meg- kívánja sőt követeli. Daczára hogy már mostani alakjában is biztos alapot nyújt egyes túl kora vagy túl későinek tetsző megérkezési dátumok ellenőrzésére és felülbírálására. Hogy azonban egy ilyen kisebb területre vo- natkozó u. n. hcliji vonulás lényegét megköze- líthessük, hogy annak igazi s minden részleté- in i v unf f f e h '-'l h o í P v h di, (eib e r, u u e a u f b i e Baten inni 3 Stationen 6afiren fönnen) mit ben monatlichen «uialjvcn SDÎittetn» in umge= felnicin 33erf)aítntffe ,m ftet)en, b. i. je höher in c i n c ni it n b b e ni i c l b e il SDÌ o nate boo « umbre Witte!», befto früher baê Eintreffen. - lia i ft nod) J it c v m ä 1) n e n, b a J3 + 5-4° o a o « m a b r c 9)J i 1 1 c 1 » g e m e f e n, m o b i e 3 et) m a l b e n o áj e r f à) i c n. 2. Sie frőlienwrfdriebcubeiten fdjeinen bagegen - roenigftenê menti fie fu Hein finb, mie in linfe: reni Àalle — ba§ eintreffen nidit 6efonbers 511 6e* einfinden. Tie erreichten ERefuItate haben mieb in grofee 33erfud)ung gebradjt, bie Unterfucbung auf bie übrú (len ô ^abre ebenfalle auêjubeljnen, uni 311 feben, ob ber lîinfiiifï ber Temperaturänberungen ala con= ftant in einem (eben %al)xc bemeiobar märe ober nid)t, id) babe aber bie ílrbeit, IciPcr, aufgeben muffen. Tic meteoroi. Tafeln ÜRener'ö finb in ben ô uorangebeuben ^atn-ecberidjtcn 511 mangelhaft. ©ô finb bloo bie monatlichen Sölarima unb -Dctnima angegeben, unb and) biefe oline «mabre -Kittel» unb obenbrein ohne Eingabe ber falenbarifdjen Ta= ten. S» einer S3ergteidjung fanb id) bemnadj in ben Angaben jener $áf)ve feinen Stü|punít. Sind) bei ber Unterfudjung beò Sahrco 1890 babe id) nod) niandje, fcbr midjtigc, dactorén, mie : Sufh brud, gfeudjttgieit, Dcieberfdjlag, it>inbrid)tung ent= bebren muffen, ba biefe nur in ^abreo--ï)iittefn, ober in 5ßrocenten angegeben, jur Senkung für eine auf baê 2Befen ber Sadie gerichtete locale Bcarbci tiing ungeeignet marcii. * (fanclufion. Tie Bearbeitung beò ßocaljugea in ©adjfen, auf bie jetzigen fèilfêmateriaiien geftütu, bat uno manche ©dimierigfciten uub niandie ÜJiängel fütjlcn laffcn ; fie fjat uno aber jugleidj eine nähere ©infidjt in bas — für einen fotdjen 3roeadjtung§mett)obe. ©te -Kotierung ber Slnfunftêbaten allein — roo man nid)t meíjr geben fami — ifi jtrjar and) nidjt ju oerroer= fen, fie Eann fogar — voo e§ fid) um bac. ©efammt= bilb bee $uge§ fjattbeft — aufjerorbentttdje ©ienfie íeiften ; benn bei einer földien Unterfitdning, bei toeldjer eine möglidjft grofse ïïîenge Saten non ben oerfdiiebenften fünften in erftem ©rabé mafsgebeub ift, t)aben földje SDaten grofjen SBertlj ; um aber in bie oben erroäljnten SDetaiífragen beò ßugea fidier einbringen nt fbnneii, brandite man aufjer ben — biö jeijt berüdfiditigten — eingaben, Don alien Stationen ein püuftlidi gefülltes, meteorologifdjes íEagebudj! Sefonbers toiá)= tig erfdjetnen une folgenbe Slngabeu — too mög= lid) — non einem jeben löeobadjtuitgápunt'te : öuftbrud:, Temperatur fjDiavimum unb llfinimunt; £ageê=, 5ßentab§=, 3)ionatâ= unb ^aì)itè- ajìittel), SBinbriájtung, nub fonftige SQ3ettererfd)einungen ; ailes bieë aber für baê ganje Saljr iägüd) auëgetoief en. Subapeft, 1894. Chernél Kálmán madárköltözési adatsorozatai és adatai. Közli : Chernél István. <** ni inumiti OTíjcrnel non (£f)erne(í)ája'ei ^aten unb (Seden «wer ben .*-$iiögel gerietet. ©eine !yal)re binburd) gemad)ten täglichen ©,r= curfiouen geben baljer biefen SDaten jenen 3Bertb, baf3 baê erfte ©idjtbartoerben ber einzelnen sBoget= arten — foioeit man bei einer 5öetoegungoerfd)ei= nung biefer 2trt oott $ünftttd)feit reben fann — ber 3Btrflid)feit entfprid)t. 21* 1 64 Az adutok következő 20 különböző évből valók: 1841, 1846, 1863—67, 1870, 1873, 1875—1883, 1885, 1888, L891. Sajnos a régebbi ('•vekből származó adatok igen szórványosak, mert az 1838-tól az ötvenes évek végéig ter- jedő naplója — egyébb irományokkal — egy tűzvész alkalmával megsemmisült ; az a néhány ez időből fenmaradt, pedig csakis annak kö- szönhető, hogy más helyen is fel volt jegyezve. Mindössze 36 madárfajról birtam jegyzetei- ből dátumos észlelést összeszedni, értvén itt a Kőszegre nézve igazi költözködő madarakat — a kóborlók kizárásával. Szolgáljon ezek közlése az ő e téren is ki- fejtett — bárha szerény — működésének kegye- letes emlékéül. Tie Tatou fini mie folgt ano 20 oerfcfn'ebeiie "sabre: L841, Is 'Hí, 1863—67, 1870, L873, ls75 — 1883, 1885, lsss, 1891. Setbet fittben fiel) mio ben aiterei! Rubren nur fpätlidje 2Ingaben nor, beffen Uvjacbe in einer geuetêbtunft ju indien ift, roobet — nebft anbeten Schriften — foin îaa,ebud), Pie 3e** 1838 biè Énbe ber 50--cr patite uiufaffenb, ein 9ìaub ber Àlaiunten mürbe: bte aus biefer Seitperiobe ft am ménben Taten fínb baber nur iufoferne erbauen geblieben, jutnál fie auf einer anbeten ©teile aueb notiert roittben. $1" ©anjen tonnte id) über 36 Sßogelatten mit Tatuili oerfehene Beobachtungen jufammenfteílen, rooju id) bemeri'en mufi, bafi nur bie für Köfjeg n)irf(id)e ^ugoögel — mit 2luofd)lufì ber Strida oögel — betüáfidjttgt routben. 3Jlöge bie Wittbeiluna, biefer, ein »ietiitsuolleo Tenfmal feiner and) auf biefem ©ebiete — objroat befcfjetbenen — Tbätiitfeit bitben. .Ií centor moduláris, L. Alu min arvensis, L. ... Alauda arborea, L..., Chelidon nrbica, L. .. Columba palumbus, L. Cohimba oenas, L. ... Coracias garrula, L. Coturnix dactylisonaiis, Meter. Cucii Ins canorus, L. Erühacus luscìnia, L. Erühacus rubecula, L. ... Gallinago scolopacina, Bp. Mart. 29. Issi Febr. elején (anfange) 1863 (i 14. 1883 (i Ki. ISSI « IS. 1 ss;, « 20. isso « 21. 1882 Mart. 24. 1 ss:, Apr. 25. 1885 Febr. 11. 1885 11 20. 1883 Febr. elején (anfangs) 1863 (1 lo. 1885 « 1'.!. L883 Apr. 27. ISSI Apr. 24. 1SS5 (( 2(1. 1 SSI 1 « 27. 1SS2 Maj. 5. 1 SS3 Apr. 10. 1 885 11 14. ISSI . isso. Apr. 6. 1877. ii '.». 1 ss:,. Apr. i, ISTI). ii 5. 1883. « (). 1877. (i 7. is?1.). Apr. 9. 1 ss:,. Apr. IS. 1 885. « 21. 1883. Mart. 3. L880. « 10. 1 88 1 . « 12. 1883. Mart. • > 1877. (i 3. ISS.',. h 10. 1882. Apr. 24. 1877. « 27. 1 ss 1 . Febr. 24. iss 2. Mart. s. L883. « 16. ISSI). Apr. 4. 1878. « 5. 1885. « 9. 1877. Végezetül idefüggesztem atyám ornithologiai működésének irodalomjegyzékét : 3um Sdjíuffe füíjre idi bas Siteratur=S5erjeiá) nifi über bit1 oriiitlioloiufdicn arbeiten manco SSaterê an : 1. Tic nül3lid)cn SSögel unferer ©arten. Àranenborfer ©latter 1854. 2. Nézetek az erdei szalonka, vándorlásáról. (2Infíá)ten über ben 3U9 ber 2Balbfá)nepfe.) - Vadász- és Versenylap, 1858. II. p. 113 — 119. 3. A Eábaköz. (Tie rh'aban.) - Ibid. Iseo. IV. p. 100. - Hazai és külföldi vadászrajzok (szerk. Bérczy Károly) p. :'>Ö5 — 365. 1, Az erdei szalonka költözése. (Ter ßug ber 3BaIbfá)nepfe.) - Vadász- és Versenylap 1862. VI. p. 1 7 1, 5. Kőszegi szalonkák. (SBctlbfdjnepfen t>on Siöfjeg). — Ibid. 1863. VII. p. 156, 544. — 1864. VIII. p. 186. 6. Tie SSögel 2Beft=Ungarnâ. — Isis. I sc:,. 7. Ter garbenroed)fel ber SSögel. — Gaea, 1866. 8. Madaraink vándorlása. (Ter gug unferer SSögel.) — A magy. orv. természetvizsg. XXI-ik aagygyűl. vázl. 1879. p. 307. '.). Kőszeg sz. k. város jelene és múltja. (Tie ©egenroart unb bie SBergangeníieit ber f. Àveiftabt Eöfseg (©iino). — Szombathely ls77,s. [I. köt. $3be). 8°, \-lí. pp. (Madarak-aSögel I. p. 52- -58.) (Az I-SŐ kötet németül is megjelent, 1. 33onb and) nerbentidit.) lo. Orniti]- .Vbveobcridn non Köfjeg 1885. IV. (Iss:,.) Aabrcob. b. Êom. f. Dm. S3eo6. ©tat. in Deft=Ungarn. EReb. d. 33ict. -Kitter non £fd)ufi unb .«. v. Taila Torre. SBien, 1888. 167 Í Sil 'r~N -Si ^-^ Î-* s Ä A S C -o 1 f cd o a -03 ce 'S o > CAO I Î-» ~ ~ ii » © -s a — *■* s. r, 33 :a ^_ "P •~* » Q g e O ■S ao — c?$ eS tx o "iSì S-t o — S? í-i ■S ® EK *i JO = ,_; <— • CS i> ^3 a» --> JO £ (1 f. ~ s Qi £5 O S O «3 — E _„ p Ed w O -_> -T-7 o "^ ft 03 ai e J3 •g 2 g a g « S - e ^ — ce •j g es — co S -cä — O cä N a -g ■lia tac O -es "§5 O S 2 = ce 2 Ol *H CD 'ít s s % oä SB -*-= DD — H « a -s 'g » 3 42 1 cS CD a œ _CP -0 OD H -CS _ 5 - Ín CO s s :0 ^ S CS 5 -CS a a co c o ta eS S ÖD ii -CD >> CS O a 4 S 3 cS eS CD a -+? -eS ^ w> .3 ^ ^ ô> a o a a 5 z «*l — * I s .2 <«í « A <5 o is < >8~ e* — p •o 5: N -I— s: X :0 >~ <*• :0 X W c?) w < 55. Ö ci ri co ' — ' r— • rM cr cr ® cS -a ce a o CS ' M SD P r! ci d S í H O CO O cS a o cS .œ 'p., co cS co çS H r3 =" es a o. CD co O ai Ò m o I ^3 = a o > > ■«-a -S g ^ en a. § — e* H -g o ia >-. a o O 12 s "5 2 " be. a M e a f- -w e' ° 1 i o> £ á Ä 1 ; ; 1 on r-. CS s; ^2 a a c ' ! 5 et r» — 1 i 1 > o 1 PI SU &1 g -o -^ ÖC ; ÎH ■4= ô 5 -^ G1« X 1 ÖD -cS eu i. 3d -' , 'r* N — S "S ÇO 3 Q oc ce X Ü ■4-= cS '-— ^ ~ CS O ce ÖC CS i O 0J e3 "^ CO a _^ >co < ta - "S eu = ^ c3 a =: CQ ff ce w w — : Pi pi he; _^-^— ; Jjg . CK 2' 2 N CS) -13. i 1 p B sì Ö CD- OC) ■< CD ! sa- cra , | Si, ; P , »Ö p or -1 O 08 X 2 z fw b CD 0 y ç- er X =4- = X N p- ra 0 B jf? = CD c-t- - — CD — 0 O ra © C/3 N , e/ CQ tsi 1 Pí- P- - =*; .x OQ t3 S, 5. *<< a- v n - «SU m L= S _ x ! S s • era , S S t"£ ; 5- T^ l- y e s» pr 'SJ O O IS O o r c ■e> & 68 3- fe»1 1 — 1 P *- S6- x- P- _- . — *"' — 0- r'. CT n Ch n P^ CSI CT N C !zî O: X O'!*! 0:!Z! 0=!z! t"1 td b W t-1 td tr1 td T td _ - p bçj CD s P > h- 1 p •e- ~ u -s '~ — is 4*- *> CS y td t-f x K 7- K CS PS p: O: —- es: r a 00 - n: > g E? > O 0 1-1 co CSI < 0 es; r c tr1 H SS 0 O M 0 O r a ì> ce N P S! Ö Tl - -: S- c CSI CD- tSl> »T3 l!a ~ ? c3 pi 2 ÍÍ ~ C: - ~ S N » p- »— J 1^ 3 as (SU 03 s g; 5 E 1-i O" CD S- £d - O 169 [ Németország líE>eutf<$ícmb 1876. Febr. Apr. 22. 27. Freiburg Stettin Közép bittel Mart. 2ì, 1877. Mart. Apr. Ki. 27. Hamburg Csenik ii Apr. 7. 1878. Mart. Mai 13. 5. Schwerin Marientbai (i « 9. 1879. Mart. Apr. 24. 27. Flensburg Braunschweig « « 11. 1880. Febr. Apr. Hi. 28. Elberfeld Allrode « Mart. 2 1. 1 88 1 . Mart. Mai 14. 3. Seesen Altenkirchen « Apr. 9. 1882. Mart. Apr. 2. 21. Oettingen Marienthal « Mart. 28, 1883. Febr. Apr. 22. 18. Giessen Braun schweig « « 22, 1884. Febr. Apr. 9. 30. Worms Schwerin « Apr. li. 1885. Jan. Apr. 29. 29. Neustadt a/A. Wakenried « Mart. 15, 10 évi középszám : 1 Mart. 28. n: 1 bittel oon 10 Setzte ellenben márcz. 30 — 31, hogy ha az 1885-iki rendkívüli évet figyelmen kivül hagyjuk, bagajen Már^ 30 — 31 loettn baö aufeerorbentlidje ^saErr 1885 unberüáficfjttgt bleibt. Braunschweig Mart. 31. 1 (Mittel) Inad)) Pi. Blasius szer: Schwerin ... _._ « 30. (( « Beste « Oldenburg « 26. <( « WlEPKEN « [Keleti Németország í Dft-SDeutfá)Ianb « 31. (l « Deutsch. Jahresber. « JÉ. k. Németország 1 3í. D. SDeutfájlcmb Apr. 2. « « Forstl. pha?n. Beob. « Mazuren Mart. 21. <( « Deutsch. Jahresber. « Pommern « 31. « n W. HlNTZ { l 39 pulire n Pommern _.. ... Apr. 1. « « QuiSTORP « Heckeberga « 15. « « Schwed. Jahresber. « Kurland ... ... ... « li. (( eit nad) Sorben jietjenb, um berfelbe fetjon Europa befliegt. Sie nämlictje ßrfdgeinung ano berfelben ©egenb nottrte 33rer)m and) binfidUlidi Der -Uaudifcbmalbe. ©oll Dico etroa Dao fuccefftoe 33orrücfen für imbeve ©reiten unb ba§ lleberflieacu idmn befiebelter füb lieberer Sßunite bebeuten? 3d) tmffe auf Die 33ebeutung biefer auffa üeuD fpäteu Säten Deiunädift jurüájuíommen. ©mnrna 1111D ßaucafue baben Diel trübere Säten ale Die 3üge am Vài. Saő erfte velati» füblidje SDKttel move jeneo pou Spalato ; merfroürbig fpät, lebbaft an Die Säten ano Italien anilingenb. Sao SDHttel für Dbeffa — SDÎarg 26 --ift ein geeigneter aJîafcftab für Die Mittel aito Dem l7°-ttn Sreitegrabe, roo fôisenero mit 3Kalignrj überein= ftimmt, Die Sßeftiüfte Deo ätjoröfetjert Sïîeereê bagegen * Die Elemente des Vogelzuges in Ungarn. 1895, 71 Csakis a swjalotroizki világítótorony dátuma rendkívül késői. A 48° é. sz. alatt egynéhány egészen a kon- tinens közepéből való állomás mint: Württem- berg, Plochingen, rendkívül korai középszámot ad : Heuglin 6 évi adatai épenséggel mind feb- ruáriak. Bécs egy márcziusi adattal áll, a ke- letre eső Bukowina pedig — már a mennyire innen adatokkal rendelkezem — aprii dátumot ad, tehát későt. Az 52° é. sz.-ig, tehát körülbelül az egész német területen is, a középnapok rendkívül in- gadoznak, még pedig márcz. 16-tól (Belgium) — egészen április 19-ig (Kiew). Németország tulajdonképeni középszáma : rnárcz. 'AO — 31 lenne, tehát megegyeznék Ma- gyarországgal ; de meg kell jegyeznünk, hogy tiz év közül négy mutat fel februári dátumot mint első érkezési napot, ellenben a magyar megfigyelések között egyetlen februáriusi dátum sincs. A németországi középszám meglehetős egyön- tetűséggel ugyanaz marad, az északibb német- országi pontokon is, s még Hintz 39 évi adat- sorozatából is márcz. 31. lesz a középszám, 23 napi ingadozás mellett. Häekeberga, Svédországban ápr. 15-el áll; a kurlandi középszámok észak felé emelkedőben vannak, s ápr. 12. a legkésőbbi közép. Az 57° é. sz. alól Middendorff A. még pub- likál egy februáriusi adatot, s a két rendelke- zésre álló Kama-i adatból : «máj. 2. és június 4.« az 59° é. sz.-re máj. 19. lenne a középszám. melylyel szemben Lena — a 62° é. sz. alatt — ápr. HO. dátumot mutat. Coiiclusio. Az itt bemutatott anyag feldolgozásából az következik, hogy ez az anyag a gólya vonulási viszonyainak megítéléséhez még nem elégséges, s az is, hogy ez a madár — már az itt bemuta- tót adatok bizonyságtétele szerint is — kevésbbé alkalmas a vonulás lényegének jobb megisme- résére, mint pl. a füsti fecske. Bár esetleges adatsorozatok Európa déli, nyugati és dél- nyugati részeiből, valamint Afrikából, a hely- zet jobb megvilágításához mindenesetre hozzá- járulnának. mit Ungarn : nur ber Seudjttljurm Don ©lujatotroigï weift ein ungemein Spätes Saturn auf. Einige ganj centrakcontinentale fünfte beo 4S=ten Srettegrabeo : SBürttemberg, 5pioájingen tjaben ungemein friüje Söiittel ; bie fed)è 3af)reo= baten »on geuglin finì) fogar [auter À-eberbaten ; SBien bat einen 2Mrjtag, bie bftlid) abfallenbe SSuforoina — foroeit id) SDaten batte — Imt ein 2lprü=£atum, atfo inat. Sie unit Öltéit Sreitegrabe — alo SfJUttel für Teutfd)lanoö ©ebiet - - fdmianfen bie mittleren Tage ungemein, u. 3. jtuifdjen bem 16. SRärg — Belgien — unb 19. Jlpril, als Mittel für Riero. ftür Teutfdjlanb mar ber eigentliche mittlere Tag ber 30—31. War,, alfa une für Ungarn, um bei §u bemerfen ift, bali non jeïjn ^aÇren nier ÀebruarDateu alò evfte Üínfuuf tokéit aufiueifeu, 1110= gegen Ungarns gefammte ^Beobachtungen fein ein= jigeâ ^ebruar--^atnm aufmeifen. Tao äftittel für Teutfdilanf. bleibt and) für bie, über bie mittlere Sreite gebenbeu nörblidien fünfte jiemtid) baffelbe, unb felbft ano .s}intj'ò 39^jä^rigcr Beobachtung ergießt fid) bei einer Sdjroanrung oon 23 Tagen ber 31. 3Jiärg alo mittlerer Tag. Taô fd)roebifd)e ,v>edeberga bat neu 15. ilpril; bie Gurlänbifdjen 3Jiittel jeigen eine ^Brogreffton nad) Sorben 311, mit 12. Süpril alo fuäteften mitt= leren Tag. Am 57=ten Sreitegrabe fübrt 2t. 0. 3)îibbenborff nod) ein $ebruar=3)atutn an unb ano ben jmei r>or= fjaubenen Eama=3)aten : 2. 3)cai uno 4. ^uni mürbe fid) für òm 59=ten Sreitegrab ein 3JHttel : 19. 37iai ergeben, mogegen non ber Sena im 62=ten 33reite= grabe bao Tatum : Stpril :',0 oerjeid)net ift. (tonclttfion. 3(uo ben bier bearbeiteten 9ïïateriale folgt, ïnif; baffelbe jur SBeurtbeilung ber gugőoerbaltnijfe beo 2tord)eo nod) ungenügeiib ift, baf; aber biefer Sßoget fdion laut 3eugnifi biefer Taten jur befferei! Grfeuntnifì ber 3ugêerfd)eiuung meniger geeignet ift, alo bie í)iaud)fd)roalbe. Tateureiíjen aul bem 2üben, SBeften unö ©übroeften (Suropa'ë fo mie anô 2lfrifa mürben bie (Srfenntnifj mefentlid) for= bern. 22* 172 A füsti fecske tavaszi vonulásáról. Adalék az Aquila 1894. évi folyamának hasonló czímü czikkéhez. Bzehak EMiL-től, Troppau-ban. Ser ryiiililtiige^iiQ bei- :Kiuirl)tr1)Wallic. tin Seitrog juin gleichnamigen Jlrtifcl in Àquila 189).. p. 9. 3Son ©mil Sftjeïiaï, Tioppau. Kiegészítésképen ezen folyóiratnak fönnebb megjelölt czikkéhez legyen szabad nekem a füsti fecskére vonatkozólag több morva és szi- léziai megfigyelési pontról néhány kiegészítő adatot csatolnom. Az említett czikk -I I . old. ugyanis azt olva- som, hogy Troppaura nézve csak két adat állott rendelkezésre es pedig 1879-ből aprii 16-a, I S'.l()-ből április 17-e. Ez nem látszott való- színűnek.* Ez oknál fogva tehát végig néztem a. rendelkezésemre álló és idevonatkozó madár- tani irodalmat és tényleg találtam is több ada- tot és pedig a «brünni természetvizsgáló egye- sület meteorológiai bizottságának jelentéseiben » 1881— 1892-ig. Az 1893. es 1894-iki évekre nézve hozzácsatolom a magam megfigyeléseit. De találtam ezekben a jelentésekben még más megfigyelési állomásokról való és a füsti fecske első érkezésére vonatkozó megbízható adatzokat is ; ez alkalommal tehát közlöm úgy ezeket, mint más sziléziai és morva adatokat, a melyeknek forrásai e czikkem végén fel van- nak sorolva. vs>" 2lnfá)[ui3 nu ben oben 6ejei<$neten Slrtifel in biefer 3eitf<$rift fei e§ mir geftattet, einige ergän jenbe Taten oejuglidj ber Slniunft bet Staud}* fdnnalbe f ü r einige nuiíjrifdio unb fdtleftfdie a9e= o b a di t u i u\ o p íi u t'to folgen ni [affen. Stuf Seite -21 beò g. 31. í ft nämlidj angeführt, ïiafi für Sgroppavi mir jroei Taten unb jroat für 1879 ber 16. Sípril unb für 1880 ber 17. SIpril nor= liegen, roaS mir etroa§ umoalirfdieinlid) ju fein fdiien * unb ict) babe auê biefem ©runbe bie gaiije, mir jur Verfügung ftefjettbe bieobeuïglidie ornitfio= logifdje ßiteratur burdigefudjt unb tbatfaclilid) aud) mebrere Taten gefunben, u. j. in ben «S8ertcr)ten ber meteovologifdien (Sommiffion beo natuvfoufchou ben Sereine in Srünn» non 1881 bis 180r> ; für bie ijabre 1893 unb für 1894 íjabe id) meine eige- nen §8eobaá)tungen hinzugefügt. 3n biefen «S8erid)ten» îiub aber and) non anbereu §8eobacrjtung§ftationen mehrere unb nerlafdidie Taten über bas erfte ß'rfdietneu ber 9ìaud)fd)roalbc angeführt unb id) erlaube mir biefe, fo mie and) anbeve fddeftfdie unb mäbrifdie Taten liier folgen ui (äffen, meld)e id) ben, am ©d)luf;e biefeê Sei trageâ angefülirten ÜEßerfen entnommen babe. L. (F.) - 1891. 1'.!. Apr. L. (F.) - ISS5. ILA] Morvaország. — Wíüíjrcn. Lk. (Sp.) — 1887. ±1. « I. (Sch.) = 15 Tage, nap. Lk. (Sp.)— 1883. H'». I. (Sch.) = 6 Tage, nap. M = magasság, II = Höhe. K. (M.) = i'O. Apr. K. (M.) = 13—14. Apr 1. Kettkowitz. li. Slawitz. ;ì. Klein-Bukovin. M. (H.)* 433 Met. M. (H.) 4SI) Met. M. (H.) 528 Met. 19°9'30" n. B. É. sz. t9°ll' n. B. É. sz. 49° 18' n. B. É. sz. 33°56 o. L. K. H. 33°33' o. L. K. H. 34°28-5' Ö. L. K. H L883. 27. Apr. 1883. Hi. Apr. 1883. s. Apr. ISS7. 19. « 1884. 13. « issi. 26. « ISSN. 16. « \ss:,. il. « 1885. s. « 1891. 13. « issi. IC. « ':: Azok a körülmények, a melyek között a M. O. K. megkezdte működését s az «Aquila» röpülését, lehe- tetlenné tették azt, hogy én kisebb területek irodal- mát fölkutassam. Indulni kellett s indultam annyi erővel, a mennyit czimek szerint ki is mutattam. Herman Oltó. * Sene Umftänbe, unter roeldjen bie limi. Crii. 6eiu traie ins Seben trat unb bie «Aquila» irretì glug be; gann, geftattctcii es buvcíjaus nid)t, baj; id) bie einfdjlii- gige Sitteratur ileinerer ©ebiete etft erfor(d)e. ®S galt mit fouiel SDHttetn DorroärtS su geljen, als id) and) auS= geroiefen Ijabe. Otto § er m an. 173 L. (P.)— 1883, 1885. S.Apr. Lk. (Sp.) — 1884. 26. Apr. I. (Sch.) = 19 Tage, nap. K. (M.) = 17. Apr. 4. Ferdinandsruhe. M. (H.) 400 Met. 49°21' n. B. É. sz. 34°38' ö. L. K. H. 1885. 13. Apr. 1 sss. 30. Mart. 1887. 23. « ISS!». 15. Apr. ISSO. 20. « 1890. 11. « 1802. 13. « 1891. 14. « L. (F.) - 1885. 13. Apr. L892. 23. « Lk. (Sp.) — 1 SS7. 23. « L. (F.) 1888. 30. Mart I. (Sch.) = 1 1 Tage, nap. Lk. (Sp.) - 1892. 23. Apr. K. (M.) : 18. Apr. I. (Seh.) = 25 Tage, nap. K.(M.) = 10. Apr. 5. Podiwitz. s. Liáze. M. (H.) 370 Met. 40°22' n. B. É. sz. 34°41'ö. L. K. H. 1885. 188(1. 1887. ISSO. 1800. 1801. 1892. 27. Apr. 2 22. 30. 10. 13. 15. 13. L. (F.) — 1 890, 1892. 13. Apr. Lk. (Sp.) — 1887. 30. Apr. I. (Sch.) = 18 Tage, nap. K. (M.) = 21—22. Apr. 6. Uiiter-Lhotta. . (H.) 285 Met. 40°23' n . B. É . sz 34° 17 o. L. K. H. 1881. 13. Apr. 1882. 17. « 1883. 16. « 1884. 15. « 1885. 20. « 1886. 6. « 1887. 23. « 1888. 16. « 1800. is. « L. (F.) Lk. (Sp.) I. (Seh.) K. (M.) 1886. 6. Apr. 1887. 23. « 18 Tage, nap. 14 — 15. Apr. 7. Pod h rani Lhotta. M. (H.) 440 Met. 49°25' n. B. É. sz. :',5°2S ö. L. K. H. M. (H.) 600 Met. 49°25' n. B. É. sz. 35°32' ö. L. K. H. 1 ss \. 1885. 1886. 1887. 1889. 1890. L. (F.) Lk. (Sp.) I. (Sch.) K. (M.) 26. Apr. 16. « 18. « 23. « 1. Maj. 7. Apr. 1800. 7. Apr. issi). 1. Maj. 25 Tage, nap. 10. Apr. 9. Mollenbiirg". M. (H.) 520 Met. 49°26' n. B. É. sz. 34°29' Ö. L. K. H. 1883. 1 . Maj. 1884. 10. « 1885. 21. Apr. 1SS6. 23. « 1887. 26. « 1888. 18. « L. (F.) — 1888. 18. Apr Lk. (Sp.) - 1887. 26. « I. (Sch.) = 9 Tage, nap. K. (M.) = 22. Apr. IO. Nieiaetitz. M. (H.) 308 Met. 1-9° 30' n. B. É. sz. 35° 30' ö. L. K. H. 1885. 11. Apr. 1887. 22. « 1891. 21. « 1892. 2s. « L. (F.) 1885. 11. Apr. Lk. (Sp.) — 1892. 2s. « I. (Seh.) =18 Tage, nap. K. (M.) = 19—20. Apr. 11. Galdhoí. M. (H.) 195 Met. 49°3.V n. B. É. sz. 34°22' Ö. L. K. H. issi. 1885. 6. Apr. 9. . iss 7. 13. « 1888. 3. « ISS9. 10. « L. (F.) Lk. (Sp.) - I. (Sch.) = K. (M.) = 18SS. 3. Apr 1887. 13. « 11 Tag, nap. 8. Apr. 11. Drum sdori*. M. (H.) 524 Met. 49°42' n. B. É. sz. 35°ll'ö. L. K. H. L883. 1884. 1SS5. 1886. I ss'.). 1890. 20. Apr. 12. « 16. « 7. o IO. « 15. « L. (F.) - 1886. 7. Apr. Lk. (Sp.) — 1883. 20. « I. (Sch.) = 14 Tage, nap. K. (M.) = 13—14. Apr. 12. Dittersdorf. M. (H.) 626 Met. 49°50' n. B. É. sz. 35°35' Ö. L. K. H. I Tl- issi. H.Apr. I ss:;. 21. i. 1 88 Ì-. I '!■• . Apr. L. (F.) Lk. (Sp.) I. (Seh.) K. (M.) = '.1—10. Apr 1890. 1891. 13. « 8 Tage, nap. 14. Goldenstein. M. (H.) 642 Met. 50° 9' n. B. É. sz. 34° 41' ö. L. K. H. 1886. 17. Apr. 1887. 29. « 1888. 21. « 1889. 21. « 1890. 7. « 1891. 23. Apr. 1892. 1"). -' L. (P.) - 1890. 7. Apr. Lk. (Sp.) 1887.29. « I. (Seh.) = 23 Tagr, nap. K. (M.) L8. Apr. II. Szilézia. — «dilcftcit. 1. Polnisch-Ostrau. M. (H.) 277 Met. i9°50' n. B. É. sz. 35°58' ö. L. K. H. lss:i. 16. Apr. I ss:,. 11. « 1886. 2. « 1887. 13. « L. (P.) 1886. 2. Apr. Lk. (Sp.) — 1883. 16. « I. (Seh.) = 15 Tage, nap. K. (M.) = 9. Apr. -1. thybi. M. (H.) 274 Met. V.r.-, 4' n. B. É. sz. 36' 29' Ö. L. K. H. 1883. 14. Apr. 1884. 12. « I ss.",. 9. « L. (F.) I ss.",, li. Apr. Lk. (Sp.)- 1883. 14. « I. (Seh.) : - li Tage. nap. K. (M.) = 11—12. Apr. :>. Troppau. M. i II. i 280 Met. V.v 56' n. B. É. sz. 35 53' ö. L. K. H. 1879. Hi. Apr.' 1880. 17. Apr/- 1 888. 20. « 1889. 2.1. « 1890. s. « 1891. 17. ii L892. 18. « 1893. 17. i 1894. 13. (i L. (P.) — 1890. 8. Apr Lk. (Sp.) - 1889. 23. « I. (Seh.) = 16 Tage. nap. K. (M.) = 15 -16. Apr. -l. Gabel. M. ill.» 762 Mi). :,() 10' n. B. E. sz. 34 56' Ö. L. K. H. 1887. 23. Apr. 1 sss. 22. « 1889. 2 Ì-. « 1890. 16. « 1892. 26. « 1891. 28. « L. (F.) Ismo. 16. Apr. Lk. (Sp.)— is'.H. 28. « I. (Seh.) = 13 Tage, nap. K. (M.) = 22. Apr. une ' in «Aquila» I. §eft 1 pag. 21. 175 A madarak vonulása Manonvilleban. Báró d'HAMONVILLE-tÓl. Passage des Oiseaux á Manonville. Par Le Baron d 'Hamon ville. 1895. évi tavaszán. 1. A rétisas (Haliaetus albiciììus h.)* április hó lén halászott a Danrpré-tavon. Egy tíz darab- ból álló csapat, mely elfáradt, megmaradt április hó 6-ától 13-áig a Bomeix-tavon. Ezek a mada- rak halászó-helyüket csak akkor hagyták el, mikor tojtak, mert április hó 10-én egy lelőtt tojóban dió nagyságú tojás volt. 2. A vörös kánya (Milvus ictinus Sav.) márcz. 15-én érkezett. 3. A fekete kánya (M. Korschun Gm.J meg- erkezet február 28-án és márcz. hó 1-én párzik. 4. A kába (Falco subbuteo Bechst.j párosá- val jött meg április 22-én. 5. A közönséges vércse (Cerchneis tinnuncula L.) mely ez évben kivételesen elköltözött, visz- szatért márcz. 11-én. G. Az erdei fûtes bagoly (Asio otus L.j mely az egész telet a fenyveken húzta ki, fészkelés végett márcz. 18-án távozott. 7. A nyaktekerő (Yunx torquilla L.) április hó 1 1-én jött meg. 8. A kakuk (Cuculus canorusL.) április 1-én szól először Grenayben és 3-án Moulin-au- boisban. 9. A banka (Upupa epops) április 10-én jött hozzánk. 10. A szajkó (Garrulus glandarius L.) nálunk állandó madár, mindazonáltal május hó elején nagy csoportok vonultak. Ugyan e hó 21-én lát- tam egy 1(3 darabból álló csapatot. 11. A közép gébics (Lanius minor Gm.) meg- érkezett május 10-én. 12. A veresfejű gébics (Lanius senator) május 4-én. 13. A tövisszúró gébics (Lanius collurio LinnJ, május hó 1-én. 14. A keresztcsőr (Loxia curvirostra L.) hoz- zánk aprii 29-én érkezett. Ugy látszik, hogy az már fészkelt a magas hegységben, mert majd- nem minden esztendőben látjuk azt május vagy júniusban. 15. A magtörő pinty (Coccothraustes vidgaris Pall.j márczius hó 22-én érkezett. * A tudományos neveket a Frivaldszky-iéle «Aves Hungáriáé» szerint adjuk. M. O. K. Printemps 1895. 1. Le In i! busard (Haliaetus albiciììus L.) * péchait le 1 avril à l'Étang Dampré. Une troupe de 10 est restée sur l'étang Komeix qui était lâché, depuis le 6 avril jusqu'au 13. Ces oiseaux n'ont quitté leur lieu de pêche, qu'à cause de leur ponte; car une ? tuée le 10, avais un œuf gros comme une noix. 2. Le milan royal (Milvus ictinus Sav.j ar- rivé le 15 mars. 3. Le milan noir (M. Korschun Gm.J arrive le 28 février et s'accouple le 1 mars. 4. Le hobereau (Falco subbuteo L.) passe accouplé le 22 avril. 5. La cresserelle (Cerchneis tinnuncula h.) qui avait exceptionellement émigré cette année est revenue le 1 1 mars. 6. Le moyen duc (Asio Otus L.), qui a passé tout l'hiver sur des conifères lui servant de per- choir; les quittent pour nicher le 18 mars. 7. Le torcol (Yunx torquilla L.) arrive le 11 avril. 8. Le coucou (Cuculus canorus h.) chante le premier avril à Grenay, et le 3 au Moulin-au- bois. 9. La huppe (Upupa epopes h.) nous arrive le 10 avril. 10. Le geai (Garudus glandarius h.) est sédentaire ce qui ne nous empêche pas d'en avoir de gros passage dans le commencement de mai. Le 21 du même mois, j'en ai encore vu une bande de lu individus. 11. La pie-grièche d'Italie (Lanius minor Gm.) arrive le 10 mai. 12. La pie-rousse (Lanius senator h.) le 4 mai. 13. La pie-écorcheuY (L. collurio L.) le 1 mai. 14. Le bec-croisé (Loxia curvirostra h.) nous passe le 29 avril. D a déjà du nicher dans les hautes montagnes, car nous le voyons presque chaque année, en mai ou juin. 15. Le gros-bec (Coccothraustes vulgaris Pall.) passe le 22 mars. * Les noms scientifiques sont donés d'après VAves Hungáriáé conscripsit J. Frivaldszky. 1891. B. C. 0. II. 176 16. Az miri pinlij (Fringilla coelebs L.) visszatért február hó 25-én és első énekét niár- czius 10-én lehet hallani. 17. kzöldike (Ligurinus Moris Linn.) már- czius 25-én tért vissza. 18. A girliczpinty (Serinus hortulanus Koch.) márczins hó végén érkezett és április elsején énekel. 19. A sonic (Emberiza miliaria) márczius 28-án érkezett. 20. A nádi sármány (E. schoeniclus h) már- czius 30-án már újra letelepedett az összes tavainkon. 21. A mezei pacsirta (Alauda arvensis L.) márczius 3-án megmérhetetlen csapatban ér- kezett, és első énekét 11-én lehetett hallani. 22. A parlagi pipis (Anthus eampestris h.) május 7-én jött meg. 23. Az erdei pacsirta (A . triviális L.j márczius 28-án kezdi vonulását. 24. A réti pipis (A. pratensis L.) 5 nappal előzte meg az előbbit. 25. A sárga barázda-billegető (Motacilla flava L.) márczius 31-én csoportokban mutatkozik. 26. A fehér barázda-billegető (M. alba L.) már márczius 7-ike óta itt van. 27. A sárga rigó (Oriolus galbula h.) megér- kezett aprii 24-én és énekel is aznap. 28. Az örvös rigó (Turdus torquatus L.) április 6-án érkezett. 29. A boros rigó (T. iliaeus L.) nagyban vonul márczius 28-án. 30. Az éneklő rigó (T. musicus L.) első éne- két márczius 1 1-én lehetett hallani. 31. A vörösbegy (Erithacus rubecula h.) márczius 18-án már hallható. 32. A fülemüle (E. luscinia LJ április hó első napjaiban érkezett meg és csak 8-án énekel. 33. A kékbegy (E. cyaneculus Wolf.) április 5-én kezd vonulni és vonulása eltart 12-ig. 34. A hegyi füstiké (Ruticilla tithys Scop.) márczius 23 -ika óta már itt van, és e hó végéig vonul; május 22-én fiókai már elhagyták a fészkeket. 35. A hantmadár (Saxicola oenanthe L.) április 6 — 9-ike között érkezett. 36. A csaláncsúcs (Pratincola rubelra L.) április 9-én jött meg. 37. Az Accentor modularis L. márczius hó 21-én jött meg. 16. Le pinson (Fringilla coelebs L.) nous revient le 25 février et fait entendre son 1 chant le 10 mars. 17. Le verdier (Ligurinus chloris L.) revieni li J") mars. 18. Le cini (Serinus hortulanus Koch.) arrive fin mars et chante le 1 avril. 19. Le proyer (Emberiza miliaria L.) passe le 28 mars. 20. Le bruant-de-roseaux (E. schoeniclus L.) est déjà reinstallé sur tous nos étangs le 30 mars. 21. L'alouette des champs (Alauda arvensis L.) passe le 3 mars en troupes immenses, et fait entendre son premier chant le 1 1 . 22. La rousseline (Anthus eampestris L.) passe le 7 mai. 23. Le pipi des arbre (A. triviális h.) com- mence son passage le 28 mars. 24. Le pipi des prés (A. pratensis L.) le pré- cède de 5 jours. 25. La bergeronnette prinlanière (Motacilla flava h.) se montre en troupe le 31 mais. 26. La lavandière grise (M. alba h.) revient dès le 7 mars. 27. Le loriot (Oriolus galbula L.) arrive le 24 avril et chante le même join-. 28. Le merte à plastron (Turdus torquatus L.) passe le 6 avril. 29. Le merle mauvis (T. iliacusL.) se montre en gros passage le 28 mars. 30. La grive (T. musicus h.) fait entendre son premier chant le 1 1 mars. 31. Le rouge-gorge (Erithacus rubecula L.) se fait entendre le 18 mars. 32. Le rossignole (E. luscinia h.) arrive dans les premiers jours d'avril et ne chant que le 8. 33. La gorge-bleue (Erithacus cyaneculus W.) commence à passer le 5 avril et continue jusqu'au 12. 34. Le rouge-queue (Ruticilla tithys Scop.j arrive dès le 23 mars et passe jusqu à la tin du mois, le 22 mai des petits ont déjà quitté le nid. 35. Le traquet motteux (Saxicola oenanthe L.) arrive du 6 au 9 avril. 36. Le tarier (Pratincola rubelra h.) arrive le 9 avril. 37. Le mouchet (Accentor moduláris L.) ar- rive le 21 mars. 177 38. A barálfűlemüle (Sylvia atricapilla h.) megjött márczius elsején és 9-én kezd énekelni. 39. A kerti poszáta (Sylvia hortetisis Bechat) csak április 25-én mutatkozik. 40. A közönséges poszáta (Sylvia curruca L.) megjött április 15-én, de csak május 2-án éne- kel, fészkét pedig 12-én kezdi rakni. 41. A nádi rigó (Acrocephalus aruiidinaceus Grn.J április 27-én kezd jelentkezni. 42. A sáska poszáta (LocustellanaeviaBod.) április 2o-án már hallható. 43. A foltos nádi poszáta (A. phragmitis Bech.j április 7-én kezd jelentkezni. 44. A fitiszmadár (Ficai uhi trochilus L.) április elsején látható. 45. A csílp-csalp (Ficedula rufa Bechst.^ márczius 23-án jött meg. 46. A Ficedula Bonellii Vieil, április 10-én hallható. 47. Az örvös légykapó (Muscicapa colla ris Bech.j április 10-én jött, fészkét május S-án kezdi építeni, és ugyan e hó 20-án költ. 48. A szürke légykapó (Muscicapa grisola L.) május 3-án jött. 49. A füsti fecske (Hirundo rustica L.) április 1-én érkezettja házunkba fészkelő azonban csak 10-én. 50. A házi fecske (Chelidon urbica L.) csak április 28-án érkezett, de fészke építéséhez mái- másnap fog bele. A két megelőző faj egyre ke- vesbedik és néhány év óta már szinte ritka. 51. A parti fecske (Cotyle riparia h.) a tava- kon már április 13-óta nagy csapatokban röpül. 52. A sarlós fecske (Cypselus apus L.) egy- szerre jött meg május elsején előőrsök nélkül. 53. Az örvös galamb (Colámba palumbush.) márczius 10-én jött meg. 54. A vad galamb (Columba oenas L.) már- czius 13-án érkezett. 55. A gerlicze (Turtur auritus Gr.) aprii végén jött meg és 26- án turbékolni kezd. 56. A fürj (Coturnix dactylisonans Mey.J első pitypalaty május 19-én. 57. A kis juhászka (Aegialitis fluviatilis Bech.j vizek partjain április 1 1 -én mutat- kozik. 58. A bíbicz (Vanellus cristalitsL.) márczius 20 és 28-ika között számosan jött. Aquila. II. 38. La fauvclte à lete uoirc (Sylvia atri- capilla L.) arrive le premier mars et commence à chanter le 9. 39. La fauvette des jardins (Sylvia horteiisis BechstJ ne se montre que le 25 avril. 40. La babillarde (Sylvia curruca h.) arrive le 15 avril, chante seulement le 2 mai et com- mence son nid le 12. 41. L'effarvatte (Acrocephalus arundinaceus Gm.) commence à arriver le 27 avril. 42. La locustelle (Locicslella naevia BoddJ se fait entendre le 28 avril. 43. La phragmile des joues (Acrocephalus phragmitis BechstJ commence à arriver le 7 avril. 44. Le pouillot /dis (Ficedula trochilus L.) se montre le premier avril. 45. Le pouillot veloce (F. rufa B.) arrive le 23 mars. 46. Le pouillot bonetti (F. Bonellii Y.) se fait entendre le 10 avril. 47. Le gobe-mouche à codier (Muscicapa coliaris B.) arrive le 10 avril, commence son nid le 8 mai et couve le 20 du même mois. 48. Le butalis gris (Muscicapa grisola h.) arrive le 3 mai. 49. L'hirondelle de cheminée (Hirundo rustica L.) arrive le premier avril ; le nôtres seulement le 10. 50. L'hirondelle cul-blanc (Chelidon urbica L.) arrive seulement le 28 avril, mais com- mence à bâtir son nid dès le lendemain. Les deux espèces précédentes diminuent et devi- ennent presque rares depuis quelques an- nées. 51. Le cotyle de rivage (Cotyle riparia L.) vole en troupe sur les étangs, dès le 13 avril. 52. Le martinet noir (Cypselus apus L.) ar- rive en bloc et sans avant-gaide le premier mai. 53. La colombe ramier (Columba palumbus L.) passe le 10 mars. 54. Le colombin (C. oenas h.) arrive le 13 mars. 55. La tourterelle (Turtur auritus Gray.j ar- rive fin avril, et commence à roucouler le 26. 56. La caille (Coturnix dactylisonans Meyj fait entendre son premier chant le 19 mai. 57. Le gravelot des Philippines (Aegialitis fluviatilis B.) se montre sur le bord de nos eaux le il avril. 58. Le vanneau huppé (Vanellus cristatus L.) passe abondamment du 20 au 28 mars. 17s 59. A szalonka (Scolopax nistirula L.) már- czius 20-án kezd húzni. 60. A sárszalonka (Gallinago scolopacina Bech.) február lOike óta mutatkozik. 61. A Totanus ochropiis L. folyóinkban ájirilis 2 és 6-ika között kezd jelentkezni. 62. A v izi gúvat (Rallus aquaticus L.) tá- vúnkra márczius 31-én érkezett. 63. A szárcsa (Fulica atra L.) márczius 14-én kezd érkezni. 64. A daru (Grus cinerea L.) átvonul a vidé- ken márczius Ifi és 24-e között. 65. A gólya (Ciconia alba h.) márczius 28-án mutatkozik. 6G. A nagy vad lúd (Anser cinereus MeyJ patakainkon február 16 és 23-ika között kezd mutatkozni. 67. A kanalas récze (Spatula clypeata L.) márczius 31-én érkezett. 68. A fütyülő récze (Mareca Penelope L.) április elsején mutatkozik. 6'.). A csörgő récze (Querquedula crecca L.) tavainkra nagy csapatokban érkezett április elsején. 70. A fehér szemű récze (Nyroca leucoph- thaimos L.j visszatért április elsején. 71. A hosszúcsőrü buvárrécze (Mergus serra- lor L .) márczius utolsó napjaiban kezd mutat- kozni tojókból és hímekből álló kis csapatokban a Mosée taván. 72. A nagy vöcsök (Podiceps eristatus L.) márczius 30-án már le van telepedve a mi tavainkon. 73. A kis vöcsök (Podiceps minor h.) a pata- kok mentén márczius i.j óta kezd mutatkozni. 59. La bécasse (Scolopax ruslicola L.) com- mence à crouler le 20 mars. (i(). La bécassine (Gallinago scolopacina B]>.) < tre dès Le 10 février. 61. Le chevalier cul-blanc ( Totanus ochropus L.) se montre sur nos ruisseaux du 2 au 6 avril. 62. Le râle d'eau (Rallus aquaticusL.) arrive aux étangs le 31 mars. 63. La foulque macroule (Fulica atra L.) commence à arriver le 14 mars. 64. La grue cendrée (Grus cinerea h.) tra- verse le pays du 16 au űí mars. 65. La cigogne blanche (Ciconia álba h.) se montre le 28 mars. 66. L'oie cendrée (Anser cinereus MeyJ s'est montrée sur notre ruisseau les 16 et i'-\ février. 67. Le souchet (Spatula clypeata L.) passe le 31 mars. lis. Le siff leur (Mareca Penelope h.) se montre le premier avril. 69. La sarcelle (Querquedula crecca L.) ar- rivi' en grande troupe sur les étangs le premier a\ ill. 70. La fidigule nyroca (Nyroca leucophthal- mos h.) est de retour le premier avril. 1 '1. Le harte huppé (Mergus serrator h.) se montre dans les derniers jours de mars en petite troupe composée de f? et de ? sur l'étang de la Mosée. 72. La. grèbe huppé ( Podiceps cristatus h.) est déjà installé le 30 mars sur nos étangs. 73. Le grèbe castagneux (Podiceps minori^.) se montre en suivant le ruisseau depuis le 15 mars. Ornithologiai jegyzetek Magyar-Ó várról és vidékéről. BlKKESSÏ GuiDÓ-tÓl. 1. Fringilla coelebsL. -- Családjának ez a legkiválóbb énekese a házi veréb es a búbos pa- csirta után e vidéken kétségeű kívül a leggya- koribb apro madarak közé tartozik, és még a legzordonabb időjárás idején sem hagyja el vég- legesen a mi vidékünket, hanem egyes példányai kitelelnek minálunk. * A madár éneke rendsze- A I ss.,, évi okt. 28-án kaptam egy példányt, a melyet csak néhány nappal elébb lőttek. Cvnitliiihuiifdic Statinen au$ Unii. íCltciiluun und Umgebung. SBon ©uibo non Süíefit). 1. Fringilla ccelebs L. Tiefer ebelfte ©d)íager feineâ ©efdjíeájtee ifi unbebirtgt nach boni vano fperling unb ber /eaubeníerdje einer ber liier ani wlilvcidiften öorfommenben föíexnoögeí, roeídjer aiuti roäfirenb ber rauben Aalireou'it unfere ©egertb nicht gänjlid) uerläfu, fortbern immer in einjelnen (irem plaren über romiért.* Seginn oeo ©djíagea in ber om A\al)Yc Ins:, erljiclt id) am is. DïtoBer ein erft uor roentgen ÍEagen ,utuov gefangeneë ©jempiar. 170 lint márcziua hó közepén kezdődik es eltart legtöbbször július hó 5 — 6-áig. Mindazonáltal meg kell jegyeznem, hogy az időjárásnak is van mindig néminemű, noha nem döntő befolyása az ének megkezdési idejére, valamint annak tartamára. így volt az példának okáért 1888-ban (a mely esztendőben a nyár igen hűvös és esős volt), úgy, hogy a pinty énekét még július hó 12 — 13-áig is meglehetősen gyakran hallottam, noha e madár máskor nyáron, ha a tempera- tura állandóan meleg, már július hó 4-én tel- jesen elnémul. Es úgy látszik, hogy az éuek megkezdése is némiképen a márczius hó folya- mán uralkodó időjárástól függ; így volt ez az idei tavaszszal, a mikor az, az itteni környéken általánosan és nagyobb számban az említett hónak csak 18-án volt hallható. És azt hiszem ezekből az itt közlött adatokból, valamint egyéb megfigyelésekből következtetést vonhatok arni, hogy az időjárási viszonyok általában magára a madárvonulásra is és azoknak a mi területeinkre való megérkezésére nézve is némi befolyással vannak. 2. Carduelis elegáns Steph. — Az itteni vidé- ken nem annyira gyakori, mint az előbbi faj ; mindazonáltal nagyjában véve nem épen ritka, sőt egyes években, a melyeket közvetetlenül szigorú és igen havas tél előzött meg, kisebb számban látható, mint enyhe tél után, a mikor csak kevés hó esett. Azt hiszem, hogy e jelen- ség okát abban kell keresnünk, hogy a szigorú és igen havas télben, a mikor a földet gyakran több lábnyi vastag hótakaró borítja, táplálék hiányában a fiatal madarak igen jelentékeny része tönkre megy , a mint már arról a «Schwalbe» czímű szaklap hasábjaiban meg is emlékeztem.* Azokban az esztendőkben, a mikor ezek a madarak jelentékeny számban előfordulnak, azok őszszel, télen és nyáron gyakran 12 — 15 drbból álló csoportokba verőd- nek össze és társaságban élnek. 3. Chrysomitris spinus L. — Előfordul ugyan, de sokkal gyérebben, mint az előbb tárgyalt * Ehhez hozzájárul — sajnosán — az is, hogy ugyanakkor leskelődnek leggyakrabban és legsikere- sebben utánok úgy a madarászok, mint igen gyak- ran félig-meddig felcseperedett suhanczok, a kik mind a madárfogdosással foglalkoznak, a mi némileg szin- tén hozzájárul, hogy számuk a szigorú tél folyamán apadjon. Ez utóbbi körülményt tárgyaltam szintén részletesebben a fönnebb említett helyen. Sieget 'Witti' ìlìavj und Sauer beâfelben meiftenê biê 5. ober (j. Juli. ©íeidjroobi mufj id) jebod) bemerfen, baft bíc jeweiligen Mtterungâmrjaltniffe auf ben Seginn unb bie Sauer beâ Sdilageä, memi audi feinen roefentíid)en, jo bodj immerhin einigen Ginfïufj auöübeu. So babe id) ìim. imjaïrre 1888 (meld) légteréé fid) biircb einen ungeroöfmlia) fühlen unb regnerifdieu Sommer auejeidmcte) nodi bis 12. unb 13. Juli Remiid) [;äuftg giníenfáilag r>ernom= men, roäbrenb berfelbe bei anbauernb beifier 7cm-- peratur in Oiefer Aabreo;,eit febon com 4. Juli an ganglia) nerftummte. (Sbenfo erfdjeint aud) ber Se= ginn beô Sdjlngeê von ber im Saufe be§ Hiärj uor= fjerrfdjenben Witterung einigermaßen abhängig, mie 33. m. im feurigen grüfjlinge, loofelbft berfelbe erft nom 18. genannten sDìonateè in biefiger ©egenb allgemein unb jabtreid) nernonunen mürbe. 51uè ben foeben erroätinten ïliittbeiluugen, fo mie and) ano anberenSBafjrnebjnungen, glaube id) and) benSdjhtf? folgern 311 tonnen, bafs bie jeioeitigeu 2Bittcruugő= nerljäftnifie felbft auf ben 3ug Der 33ögel im 2Wge= meinen unb ibre 2Infuuft in unferen ^Bretten eint= gen ©inftujj ausüben. 2. Carduelis elegáns Steph. fommt nid)t fo jablreid) in biefiger ©egenb cor, mie ber oorige ; beiuungead)tet im allgemeinen nidit eben feiten, roobl aber in mannen Jahrgängen, uad) unmittelbar nor= berigen ftrengen unb fdmeereidjen SBintern, raeit feltener 511 bemerfeu, mie nad) gelinben Wintern, roeldje nur roenig Sebueefälle aufjuroeifen batten. Jd) glaube ben ©runb biefer 2ßa§rnef)mungen barin fud)eu ju muffen, Ufo in ftrengen, fdiueereidien 38in= tern, mobei oft ber iöoben mit einer, mehrere Scbuh, tiefen Sd)neel)ülle beberft ift, in Àolgc beò babéi eintretenbenîlatjrungëmangelê geiooljnlid) ein guter Srtieií OerSommerbruten ui ©runbe gebt,* roorüber id) fd)ou einmal in ben Spalten Der «Sdnuatbe« ©elegen£>eit batte ©rraäijnung ju macbeu. Jn ben Jahren ibreö jablreidien S8orïommen§ pflegen fid) biefe aSögel jur £erbft=, 2Binter= unb Sominerjeit häufig in f'leinen gefelligen gingen non 12 bis 15 Stücfe beifnmmen 311 balten. 3. Chrysomitris spinus L. fommt 3 roar cor, aber roomöglid) nod) roeniger .mblreid), mie ber * 21ud) wirb teiber gerabe in biefer Saljveejeit btefen SBögeln non Seiten ber SogelfteUer, fo raie jefjr oft fei- tene [jalbroüdjfiger Knaben, loetctje ftd) mit bem «oget-- fange befdjäftiiien, am fjäufigften unb erfolgreichsten naa> gefteüt, roaë DteUeicEjt auaj einigeá 311 ifyrer Serminberung im Saufe ftrenger äßinter Beitragen bürfte, roeldjes Iet5= tere id) übrigen« gleidjfallö an bem, im ïeçte angeführten Crte eingeljenbev bemäntelte, ->.: ■ Isii faj; télen azonban, a mikor nálunk csupán csak mint kóborló madár szokott mutatkozni. nagy hó idején némelykor lépvesszővel köny- nyen fogható. 4. Acanthis cannabina L. — meglehetősen közönséges és gyakori. 5. Ligurinus chloris L. — Igen közönséges és gyakori, itten számra nézve a pinty és a házi veréb után következik. Ügy látszik, hogy ez a faj még a szigorú teleket követő idők- ben sem apad meg nagyon és mint állandó madár majdnem egyenlő számban található vármegyénk minden tájékán, a hol szintén ki- sebb csoportokba verődve él. ('). Coccothraustes vulgaris Pall. — Előfordul ugyan, de nem igen nagy számban. 7 '. PyrrhulamajorBr. — Télen hasonlóképen meglehetősen közönséges, de úgy látszik, hogy itt nem minden évben mutatkozik egyforma számban ; máskülönben azonban abban az idő- szakban mindig kellő mennyiségben található. E madarakat leggyakrabban az 1889 — 1890. évi telén es pedig annak utolsó harmadában figyel- hettem meg, a mely időszak különösen abban tűnt ki, bogy az nagyobb havazás nélkül száraz és mérsékelten hideg volt.' Úgy látszik, hogy nyáron ez a madár itt csak csekély számban tartózkodik és véleményem az, hogy az leg- inkább a Kárpátokba és azoknak a dunántúli deli közvetetten elágazásaiba, valamint nagy részben talán Észak-Európába húzódik és e sze- rint az az itteni vidéknek csupán csak a ritkáb- ban költő madarai sorába veendő. 8. Passer domesticus L. - Mint általában az egész Közép-Európának összes vidékein, a hol a gabonatermelést nagy mértékben űzik úgy hasonlóképen itt is nagy tömegben tartózko- dik mint állandó madár. Igen gyakori ven- dég a kertekben is, a hol az a gyümölcsfák, de kivált a cseresznyefák termését rongálja, a : Máskülönben az akkori tél deczember havában majdnem szakadatlanul havazott és az időjárás állan- dóan hideg volt, de január hó kezdetén az idő meg- enyhült és olvadni kezdett, míg ellenben február hó első napjaiban — noha mérsékeltebb mértékben — az időjárás újból hidegebbre fordult, és mint ilyen kitartott az egész hónapon át ; márczius hónap első napjainak lefolyása után aztán annál gyorsabban in- dult az idő a tavaszodásnak. uorige. Sßirb aber bemungeadjtet im äßinter, um feíbfi fid) berfelbe blofe ale ©tridtjoogel bei uno auf uibaíten fdieint, bennod) bei tiefem ©djnee mand)= mai mit Setmrutrjen űeiulidi Icidit gefangen. ì. Acanthis cannabina L. 3iemlid) gemein uno häufig. 5. Ligurinus chloris L. Setjr gemein unb tjüufig unb und) bem 33ud)finf unb £au§fperling fo nem lidi ber am ja^íreídtjften rjier oorfommenbe Ticf= fdmabler. ©erfeíbe idieint fid) audi nach ftrengen SBtntern btirdiauö nidit ni minbern unb fonimi fo űemlid) alle "sabre gleich jafjlreid) unb häufig íjier in allen ©egenben unfeveo Êomitateê alo Stanb= Dogel nur, fid) and) öfters in íteinen pflügen beifam* men baítenb. (). Coccothraustes vulgaris Pall, fonimi vox, bod) uidit allui jablreid). 7. Pyrrhula major Br. im äßinter gleicbfallo Úemlid; gemein, fdjeint jebod) nicht allelyabre gleidfj jaíjlreid) liier oorjuïommen, ift aber bennod) im Saufe biefer ^ab^reêjeit mein ober minber immer in eutfpredieuber ÏRenge »ortjanben. 2lm bäufigften be- mertté id) biefe SSögel im üffiinter non 1889 auf 1890, unb amar im letzten drittel beèfelbeu, meldie ^alireèìeit fid) bainals üorjugSroeife burd) trbdene unb gemäßigte Walte olme nennenêroertrje ©djnee fälle aufjuraeifen, auszeichnete.* íym Sommer fdieint fid) biefer SSogeï liier nur uemlid) roenig aufjufcjak ten, unb bürfte fid), meines ©radatene nad), »orjugês roeife in bte Karpatben unb bereu gleich unmitteb bar, jenfeito ber SDonau tiegenben füblidjen Slue läufer, fo rote uielleidjt audi 311m grofjen îbeiteuad) 3torb=(Suropa uiriid'iiclicu, unb ift beiuuad) blof; ui ben etmao felteuereu Srutoögeín ber biciïgen ©egén ben ni ääfjlen. s. Passer domesticus L. 2Bie fo jiemiidj in allen ebenen Sanbftrid)en iliittel Chiropa's, uiofelbft ©etreibebau in auògebebntein 3íía§e betrieben roírb, fo audi bier maffenljaft alo Stanbnogel anzutreffen. 3ft and) in ben Dbftgärten f)äufig ju fiuben, roo berfelbe ben 33aumfrüd)ten, namentlich aber ben reifen Kirfcben ätemttd) nadiftellt unb balier gar * Sm iiBrigen unir bet bamalige iïinter im lionate íDejem&er »on beinahe fortioä^venben ©djneefätten oerBun« ben mit jiemlid) an()altenber. Sfitte Begleitet, worauf fid) jebod) nad) Seginn beo 3aè fjiefige Gomitai, nament= lidi aber bie Umgebung non ltng.=2llteitburg felbft nebft auëgebeljiiteu ©etreibefeíbern, and) nod) immer űemlid) ert)ebltd)e Sßaibbeftänbe beftfet, fo ift gleid)= fatti non ber SJÌatur für baô SSorîommen unb bie Verbreitung unferer eint)eimifd)en Saubenarten auf baë befte geforgt. 12. Columba œnas L. Ëommt oor unb nidjt eben allut feiten, bennod) aber bei roeitem nidjt fo fläuftg, raie bie oorige. Sangt bereite feíjr jeítíid) im grilling fjier an unb roirb aud) 311 Ung.=3lítenburg im erjíigí. Sßarie angetroffen. 14. Columba palumbus L. Contint and) oor, roieroot)! fetjon ciel jparlidjer. 182 KISEBB KÖZLÉSEK. - KLEINERE MITTHEILUNGEN. A madárvonulás ügyében. Herman Ottónak «.1 madáfVOnulá& rimiri« cz. munkája (Budapest, L895) az év folyamán elhagyta a sajtót, s az összes szakköröknek meg- küldetvén, kedvező fogadtatásra talált. Az «Or- nithologische Monatsberichte» cz. szak-folyóirat, melyet Reichenow A nini dr., a M. 0. K.-nai tiszt, tagja szerkeszt, is méltatja a munkát. A szerzőre nézve igen hízelgő bírálatában azt a feltétlen helyes megjegyzést is teszi, hogy még lényegesen teljesebb eredményeket is el lehetne érni, ha a megfigyelő hálózatot nagyobb terü- letre ki lehetne terjeszteni. Kizárólag Német- országra vonatkozólag pedig azt jegyzi meg, hogy sajnos, bajosan fog sikerülni az, egy ily nagy területre a szükséges számú megfigyelőket elő- teremteni. S végül általánosságban még annak a nézetének ad kifejezést, hogy egyes elkülöní- tett területeken végzett megfigyelések csak helyi értékű eredményeket szolgáltathatnak. A Németországról mondottak helyes vagy helytelen voltához természetesen nem szólha- tunk hozzá, ellenben nem tartózkodhatunk an- nak kimondásától, hogy az elkülönített területek megfigyelései a helyi érdeken jóval felülemel- kedő eredményt is adhatnak abban az esetben, ha általuk sorozatok birtokába jutunk, a mi mellett a legnyomatékosabb bizonyítékot épen jelen füzetünk egy czikke — jeles meteorológu- sunk Hegyfoki Kabos tollából — szolgáltatja, a melyben Ghymes és más helyik adatsorozatai- nak oly láthatólag fontos szerep jut. A mi sze- rény nézetünk szerint Németországiján úgy, mint a többi országokban is, a legelső feladat a már meglevő anj'ag összegyűjtése es helyes fel- dolgozása lenne; mert a « Jahresberichte »-k fel- dolgozásnak nem, hanem csakis adathalmozás- nak tekinthetők, melyek a mellett megfigyelési-, írás- és sajtóhibákkal is telve vannak; a mi pe- dig a választott tárgyalási módot illeti, ebben az alakjukban összehasonlító eljárásra — tehát kritikai feldolgozásra — is nagyim nehézkesek, hogy a nagyon is szigorú «alkalmatlan» szót ne használjuk. — A Magy. Orn. Központ köny- nyen kezelhető anyagának s a, magyarországi összes adatok feldolgozásának legfontosabb ered- ménye az a tanúság : hogy épen az okszerű fel- dolgozás szabja meg a jövőben követendő eljá- Ò" Zaá)tn Scoi Stogeíjuged. Tic lì' I e m e ii t o è. e è ìs o g e 1 ;, il g e è i il 11 n g a vu oerfafu Don C. fermati 1895 finb nun tu ben fèanben bor interefîirten Ereife unb erfafj= reu burdnielieubo eine günftige 23efpredfjung. -Hud) bie «Drnitfioíogifálen 2Jíonat§beriá)te» — Dìo. l'i. 1895 — berauoaegebeii non unferem 6f)renmit= gliebe Sßrofeffor ír. 2lnton :li e i di e n o io, before dien imo SBerf auf eine für Pen SSerfafíer felír fcbnteidielhafte SBeife unii eêroirb bewerft, bufi and) mefentlid) DoQftänbigere Erfolge juerroarten roären, menu e§ gelänge bie 33eoba$tungêftationen über meiteve ©ebiete auëjubefinen, roa§ audi aa ir, iicb= tig ift. Speciel! mit SBejug auf Teutfdilaub roirb he nievft, baf; co íeiber nidit gelingen wirb, bie nube bingt nöt£)ige Stugat»! ber Beobachter ,m finben : enb lidi ini SÍIÍgemeinen, bafì bie Beobachtungen an ocrcinjeíten Drten in ihrem SBertf) roenig über Iota leo "sutereffe l)inauoFoinnicn. lieber bie JUdjtigfett beò auf Tcutfdilanb bcjüglidicn íheileő fteht uno natürlich] fein Urtbcií 311 ; ben oereinjeíten Drten jebodi — Dorauôa,cfet3t, baf; fie B e 0 h a di 1 11 11 a. 0- re i h e 11 liefern — faun eine loeit über baê totale ^ntereffe binauoayhenbe Bebeutung ni dit abge= fprocbcit roerben, raie bieë bie Erörterungen unie reo oeicbrteu SMeoroíogen, >fob fèegnfofi, in gegenroärtigem fèefte audi bemeifen bürften, nrnrin bie ÎVobaddungôreihen Don Whiuueo unb anberen Drten non fo eminenter üffitdjtigieit finb. Uuferev befdieibeneu ilnfidit muh hanbelt e§ fidi für Teutfddaub — unb and) für anbere Sänber — in alleverfter :Kcihc um eine edjtc unb redite Sear beitung ber ;>iia,obatcu, fo mie biefelhen in ber Sitteratur fdion oorfinbbar finb; benn bie «ijafjres berichte» finb feine Bearbeitungen, efjer Häufungen bei. ©toffeô, obenbrein burdtfoieft mit Beobadj= tungo , ©djreib unb Truiffebleru : ìa fällt es litt s unroillfürlicb ein : urna für eine berrlidje, natür= Iid)e unb uüblidje SIufgaBe alleo biefeê für bas «permanente internationale ornttfioíogífcfje Comité» geroefen märe; tuie baèfelbe bie 3JìitteI ber einzelnen Sauber 3 u © 11 n fi e n b i e f e r f e 1 6 e it S ä n = ber unb and) ber SBiffenfdjaft oerroenben, biefe ßänber eben burdf) bas pofitiuc befuttat für bie ©adje bleibenb f)ätte gennnnen fönnen! Soie íeidjt roäre es geroefen ein Êentra[=5Bureau 311 fdjaffen, mit ber 2lufga6e, bie befannten S)aten ju famtneln, metfiobifd) 311 bearbeiten, mit ber Sïïteteorologie ut uerfnüpfen unb baburcf) bie auf bem ©ebiére ber Beobachtung eingeriffene Empirie, bura) roiffen= fd)aftííd)e§ Sßorgeljen 511 erfetjen. S)emt e§ unterliegt ja feinem groeifet, bafj bie L'lrt, mie bie 3ttgëbeob= adjtungen gepflegt unb bearbeitet mürben, in febr Dielen fällen fefir roenig ober gar nid)t§ 9Btffen= fdjaftlidjeô an fid) batte, tuo bod) ber SBeg unb bie 2lrt für bas 33orge|en fdjoit in ber fo großartigen unb iljrcn 3îefttltaten nod) fo tief einfdjneibenben ©ntroidetung ber meteorologifcben 3ïe§e, tiidjt nur augebeutet, fonbern gerabeju gegeben mar. SBeláj' fjerrltdje Slufgabe märe es für btefes SentratSSureau geroefen, bie rein fauniftifd) rebigirten ornitf)ologi= fdjen Serjeidjniffe ber 3lfrifa=gorfd)er auf ©runb ifjrer S£ageoüd)er and) mtgratotifd) auêuibeutett unb 311 oerroertiien unb bas nämlidje and) binftdjtlid) Stfienê — id) oerroeife nur auf ©eebobms $aí)U reidje Enumerationen — 311 Hum, unb fo eine neue Duelle ftraljlenbett Sidjtes 311 erfdjliefjen ! ßeiber ift nun 3lHeê oerpafjt unb nerjroeifelt roenig 2Uiofid)t oor^anben ben ©d)aben, roeldjer audj bas ganje permanente internationale Drnití)o= logifdje Comité lahmlegte, uerfdrannben 311 madjeit. 3)aS eine ftefjt feft : ohne ambre, grünbíidje 33ear= beituug beS trorljanbetieit SatenmaterialeS ift fein edjt roiffenfdjaftlidjecv förberubeS SRefuItat 511 er= iroffen. lt. D. 6. llebev ba# "Dorroinnten fcer Casarca rutila Pall. in Ungarn. "Hon :Jjo()ann con (ÌSató. lieber bas SSorfommen biefer Gute in Ungarn fiubet man nur einige Stufjeicfjnungen in ber E)eimat= lieben Sttteratur. 1 8 1 Először Stetter Vilmos említi meg a magyar orvosok es természetvizsgálók 1845-ik évben Kolozsvárt tartott ötödik nagy gyűlésének mun- kálataiban megjelent «Adatok Erdély ornitho- logiájához» czimü munkájában , hogy t. i. 1831 -ik évi tavaszi vándorláskor lőttek egy pél- dányt a Maros folyón, melyet Dr. • Micbaelles Károlynak Nürnberg melletti Set.-Johanisba küldött. Dr. Madarász Gyula 1881-ik évben az általa összeállított «Magyarországi madaraknak mód- szeres névsorában» minden megjegyzés nélkül sorolja fel. Én a Dr. Madarász Gyula által szerkesztett «Zeitschrift für die gesammte Ornithologie» 1885-ben megjelent II -ik évfolyamának 4-ik füzetében közre adott czikkemben «Über den Zug, das Wandern und die Lebensweise der Vögel aus den Comitaten Alsó-Fehér und Hu- nyad» ezen réczét a Stetter közlése alapján vet- tem fel. Később 1888-ban Bielz E. Aliiért a nagysze- beni természettudományi társulat XXXVIII. évkönyvében kiadott művében «Die Fauna der Wirbelthiere Siebenbürgens nach ihrem jetzigen Bestände» szintén Stetter megemlített közlésére hivatkozik s utána teszi, bogy az Olt folyón is előfordul. Végül Frivaldszky János 1891-ben megjelent munkájában «Aves Hungária-» azt írja, mikép Wagner József szerint a Sajó, én szerintem pe- dig a Maros folyón előfordul, egy him-példány pe- dig a magyar nemzeti múzeumban van, melyet 1853-ban május 11-én gróf Zichy Károly lőtt Nagy-Lók pusztán Fehérmegyében. Ennyi feljegyzést találtam részemről ezen réczéről a rendelkezésemre álló hazai iroda- lomban. Folyó 1895-ik év augusztus 21-én egy magá- nos öreg tojó példány húzódott a nagyenyedi ha- társzélen egy náddal és sással benőtt tó felett, melyet Kiss Lajos k. pénzügyi fogalmazó úr le- lőtt s még elevenen hozta el hozzám, mely je- lenben gyűjteményemben van felállítva. Megkívánom említeni, hogy szeme kékes- fekete volt. Ezen példány tehát a fentebbiek szerint a második, Erdélyben pedig az első darai), mely- ,;')ik'ijt ermähnte ÜEBilljeím ©tetter in feiner, in bem ;xsal)i'uiid)c übet bie arbeiten ber im Salire isi."» 511 Rotoseöát abgehaltenen fünften SSerfammlung tier ungarifcfjen Srjte uno 9laturforfd)er erfd)iene= non íiblianMung «Seiträge un Drniê Stebenbür= gene», bajj im Ai'ülijalivc is:'. I auf bem guge ein ©rempíar erlegt rourbe, roeidjeâ er Dan ír. Sari l'iidiaelk* und) 3t. Aobanuio bei Nürnberg fanbte. 35r. Aulius t>. SOÎabarafi ermähnt biefe tìnto in feiner im "salive 1881 erfdjienenen «2tufjáf)íungber SSögel litigarne» olino mettere 33einerfung. Mi liabe im ^nhve 18-85 in meinem, in Per non Tr. online D. -Kabarafj tyerauêgegebenen 3eüfdjrif t für bie gefammte Ornithologie IL Jahrgang 4teô ,òctt erfcfjienenen i'lrtifel « lieber ben 3U8> oaê üffianbern unb Die Sebenêroeife Per 335gel in Pen ßomitaten 3llfó=^e^ér unb fëunnab» biefe Ente auf bie üDHttíjeiíung Stettero geftüfct aufgeführt. ©päter, im "sabre 1888 bat Ci-, l'uberi Sieíj in joiner in ben SBerb^anbíungen unb ïftittfyeilungen beê fiebenbürgtfcfjen Sereine für üftaturroiffenfcCaften XXXVIII. [Jahrgang Deröffentlidjten Jlrbeit «Tie Janna Per ÎÎirbeltbiere Siebenbürgens und) ibrem fefeigen SSeftanbe» fid) gleichfalls auf Pie ermähnte 30îittb,eilung ©tetterò berufen unb Paint beigefügt, bafj biefe @nte and) auf Pein Dltfhiffe ooriäme. iSnb(id) fdireibt ^oliami d. griralbêfn in feinem im ,\abre ls'.H erfdjienencn SBerfe «Aves Hunga riae», bafs nadj Stngabe Qofcf SBagnerê biefe Gute auf bem ©ajó unb nad) meiner Slngabe auf bem 9Jîaroôffuffe anzutreffen märe, ein männtidjee lhem= piar aber in Per ©ammlung beê ungarifd)en •îlationalmufeumê fid) befinbe, meldieo im ^afiro 1853 am ILteu ÜDÍai nom ©f. tari ^tdii) auf Per ißufjta §Ragt)=£i5i im gomitate Àebe'r erlegt rourbe. So idei 2íufjeid)nungen babe icb in Per mir uir Verfügung ftelienPen beimatlidieu Sitteratur über biefe Gute gefunben. ^m laufenPen 1895 er "sabre am -1\ fteirJluauft flog ein einjelneê altes Sffieibdien über einem mit Dîo|r unb 3tiebgräfern bemadifenen Seid), roeldjer an Per ©renje beê Stagnenneber ©ebieteê liegt, unb rourbe oon bem .s>errn f. ginanjeoneipiften 2ubrotg o. $ifê herunter gefd)offen unb mir nodi lebenP überbracht ; biefeê ift gegenroärtig in meiner ©ammlung aufgeteilt. Semerfen mill idi, baft es blaufajroarge 9lugen befafj. Tiefes (Scempiar ift alfo uacb Pen oben mitge= tbeilten Taten Pas uneite, in ©iebenbürgen i>a% erfte ©tuet, mit loeldieiu fjanbgreiflid) beroiefen mer 1! lyel kézzelfoghatólag bebizonyítható, hogy ezen •réczefaj néha, még pedig különböző hónapokban megfordul hazánkban. Nagy-Enyed, 1895. augusztus 27. A gólya (Oiconia alba L.) biológiájához. A Nagy-Kunságban az idén az összes gólyák csa- patokba verődve járták a rétségeket, s egyáltalán nem fészkeltek. Ennek a szokatlan jelenségnek oka az lehet, hogy a múlt ( 1 S94) évi rossz takar- mány-termés következtében a tél és tavasz folya- mán az összes szalma- és széna-kazlakat fel- etették, s ezzel a gólyákat rendes fészkelő he- lyeiktől fosztották meg. M. 0. K. Hirundo rustica L. — F. évi szept. 28-án Hajdu-Szoboszló határában szokatlanul nagy átvonuló fecske-sereget látott a M. O.K. főnöke. Útja egy beláthatatlan nagy tengeri-dülő mellett vezetett s minden egyes tengeri-száron ì — ~> db fecske üldögélt, úgy hogy a tengeri-tábla felszí- nét a szó szoros értelmében megfeketítették. Az itt pihenőt tartó csapatnak számáról csak annak lehet megközelítő fogalma, a ki a magyar Alföld szinte végnélküli tengeri-tábláit ismeri. M. 0. K. Pastor roseus L. — A sáskamadár. — 1876-ban Beszterczebányán, Felső-Magyarországon vol- tam állomáson s egy este — körülbelül má- jus havában lehetett ■ — , midőn fegyveres sétámról hazatérőben voltam, észrevettem a bokorsoron egy csapat nagyob madarat, a mely mozgalmas magaviseletével költötte fel figyel- memet. E bokrozat épen egy határmesgyén volt s az említett madarak szép számmal ültek rajta. Minthogy a madarakat annyiról nem ismertem meg, letértem az útról, hogy így közelítsem meg a bokrokat és elégítsem ki kíváncsiságo- mat. Sajnos azonban, hogy az nem folyt le nagyon simán. A madarak észrevettek s az egész raj elhagyta tartózkodási helyét, de nem zárt tömegben, hanem olyan módon, mint a seregélyek stb., ha nagy veszély nem fenye- geti őket , vagy a midőn táplálékot keres- gélve , egyik a másik elé repül és helyét változtatja. Az est leszállóban volt s hogy valami eredményhez jussak, igyekezetemben annál jobban buzgólkodtam; a madarak azoii- Aquila. II. ben faun, ti a fi btefe liiitcinut mitunter it. gm. in oerfdjiebenen SJÎonaten nudi in unferem 33aterlanbe erfdjeint. 9kgt):(ìnt)eb, am 37.=tcn Stuguft 1895. Znv biologie îres torissra ^tordjrs (Oiconia alba, L.) — 3« ©votV.Himtaiiien babai bie Stordie baici' gar nid)t geniftet, fonbem fie ftnb, Pen ganzen ®oiii= mer binPiird) truppenroeife oeretnt, auf ben Sßiefen bcriiiiigetn't. Tic Urf ad)e bief er fonberbaren (irfd)ci= niing liegt mabrfcbeinlid) in ber norjäbrigen (1894) fef)r fd)Ied)ten gutter=©rnte,roeiä)e ce mit fid) bracate, bafj man im öerfloffenen SBinter unb $yriibjai)r bie fammtlidjen <5troí)= unb £eti=Triften auffüttern miifete, roaburd) bie Störte ibrev gewohnten 9ìift= platee beraubt imivben. U. D. 6. Hirundo rustica, L. — Ter (Sfjef ber ©entrale fab am 28=ten September bei Êaibu=©jo6oêjIo eine ríefíge SJÍenge im ©urdjjug begriffener 3iaiid)= ©djroalben. ©ein ÏBeg führte jroifdjcn unabfebbar roeiten 3Jiaiëfeibern, roo auf einem jeben 3Jiai§ftän= gel 2—5 ©dimalben fafjen, fo baf; baron bie CbcrfCache ber Hiaië^fianjung farmiig fdjiuarj erfd)ien. ìnm ber ílnjabl ber bier auôrubenPen 3Jlaffe faun nur berjemge einen entfpredjenben Segriff baben, Per einmal jene enbíofen i'iaiê= Sßftanjungen beo ungarifdjen Slífölb ju fedett ©ele= génijeit batte. U. D. 6. Pastor roseus L - grr Kosettstaar. "sin ^abre 187G garnifonirte idj in 9íeufoí)l (5öef3= tercjebánpa) in Dberungarn unb feljrte eines 2(benbci, e§ mag im lionate SDÎat geiucfen fein, non cinem bewaffneten Spajiergange fjeim, aie id) bitrd) baë lebhafte Senebmen einer Sínjaf)! größerer slUigel auf cine ©ebüfdm'tbe aufmerffam mürbe, roetcTJe einen AelPraiu bilbcnP, non eben biefeu 3Sö= geln giemtict) bid)t beoölfert fdjien. — Ta id) Pie Sírt Ptcfer aSögel nid)t ernannte, mid) id) uom SBege ab, unt mid) Per ©ebüfdjreibe 31t nábern unb fo meine Sfteugierbe 511 befríebigen. Selber lief bieë nídjt fo ganj einfad) ab. gá) rourbe bemerít unb ber ©d)ioanu oeríief? feinen Slufentbalt, aber nidit gefcfjíoffen, fonbern in Per SBeífe, mie Staare, n. f. m. bei nidjt febr brobenber ©efafjr, ober jum 3u"-'cf'c beè 9îabriingêfud)enâ , fid) über= fttegenb, Drteueráiibcrungen beroerfftelHgeu. Gò rourbe íangfam Punflcr, idj in meinen 33eftre= bungeu eifriger, um ein Siefultat 311 erlangen; bie ipogei aber med)fe(ten non einer §ed'e jur an= Pern unb id) fab mid; enblid) benúiffígt auf grö= 186 ban egyre változtatták a helyüket; sövényről sövényre szálltak, a mi engem végre arra kény- szerűéit, hogy puskámat már nagyobb távol- ságból szólaltassam meg, hogy így a menekvö társaságnak legalább egy tagját megkeríthes- sem. — A szerencse eléggé kedvezett, két drb azonnal kezembe került, míg egy harmadikat a bokrokban való hosszadalmas hajsza után szintén megfogtam. Azt a czélt, a melynek el- érésén fáradoztam, nem értem ugyan el azon- nal, annyit azonban mégis tudtam, hogy ilyen fajtájú madarat eddigelé még nem láttam, s még aznap este megállapíthattam otthon, hogy a sáskamadámak — Pastor roseus L. — tojóját, vagy fiatal példányait ejtettem el. Másnap újból megjelentem a helyszínén, de sok ide-oda való járásomba került, míg végre a keresett madarakat egy szabadon álló magas hárs és szílfacsoporton megpillantottam. Körül- belül 2 — 300 drb volt. mely a fákról a földre és viszont szakadatlanul fel és le röpdösött; soha sem volt valamennyi egyszerre a földön vagy valamennyi a fán. Vagy egy óráig vártam a lövéssel, részint hogy jobban megfigyelhessem őket, részint hogy sűrűbb tömegbe lőhessek és így szerezhessek néhány hímet is, a mely a cso- portból csak úgy knagyogott. Aznap az idő meglehetősen hűvös volt, a föld nedves, én pedig a zsákmányra vágytam, így tehát fegyveremet eldörditettem. Prédám csak egy tojó volt, az egész társaság fára ülepe- dett és én közelségűkbe igyekeztem, hogy még egyszer lőhessek rájuk, de annyira már nem jutottam : a madarak átröpültek a Garamon s én abban a szándékban, hogy majd minél előbb viszatérek és néhány hímet is szerzek magamnak, haza tértem, hogy elejtett prédá- mat kikészítsem. A következő napokon még sokszor rándultam ugyan ki, sokat tudakozód- tam es sokszor hallottam, hogy az «amerikai fecskék» -et itt meg amott látták, de nekem többé nem jutott ki a szerencséből, hogy még egyszer szemem elé kerültek volna. Beszterczebányán sok sáskamadár került ka- litkába, a mely fenyőrigókkal együtt került hu- rokra, de onnan még élve szabadult ki. Bayer, a beszterczebányai kath. gymnasium tanára, több példányt, többi között hímet is, hozott hozzám, a melyet ö mint az iskolának szánt ajándékot kapott és a melyet részére kikészítet- tem. A madaraknak az a része pedig, mely sem puskavégre, sem fogságra nem került, nyolcz fjére íötftang meine Alink rufen 511 (äffen, baniit cnPlicb (Siner Por ttüdjttgtn ©efellfdjafí mit ERebe ftetie. — ,\ch nun' glüáíid) genug -1 SSögel foforl aufnehmen \\i tonnen, cinen britten und) längerer Verfolgung burdj bie ©ebüfdje, enblid) audi ni tan gen. ,Vb natte mm jroat nicht gleidj gan-j erreicht, unió id) angeftrebt, roufjte aber boá) fonici, oaf? idi berartige SBögel hid nun nicht beobachtet, unb tonnte noch at&enb su fèaufe conftatiren, bafj ich 2Beibd)en ober junge Esemplare Pcò >)îofenftaareâ Pastor roseus L. — erlegt hatte. Ruberen Eageê roar id) roieber an Ort unb Stelle, aber id) ntuûtc nido Sffiege machen, bis ich auf einer ©ruppe hoher Sínben unb Díüfterbaume, roeldje úemlicb frei im gelbe ftcmb, bie ©efudjten crblicfte. ˧ mögen 2 — 300 StücEe geroefen fein, roeld)e in ununterbrochener 3?olge nom Saum jut ©tbe unb umgeiegrt auf unb abflogen; nie marcii Sitte am Soben, nie il llc aufgebäumt uni ich fparte Poch circa eine ©tunbe meinen ocljufi, tncilö um beffer 5U jehen, tbeilo um in Pic je Picbterc Sftenge fcbte= neu $u fbuuen, unb einige ìlìàuncben, welche au§ Per ganjen ©efettfdjaft nur fo beroorlouchtcteu, gleichzeitig 311 erlegen. Ter Sag wax úcmíicb fühl, Per Soben feucht, mir um Pic Seute bange unb fo lief; ich cnPlich fradici), ©in Weibchen mar mein SDpfer, Pic ganje ©efettfdjafi bäumte auf : ich roollte heran um nod); male, ju idiicficn, tarn aber uidit baju : Pie Vögel überwogen bie ©ran unb ich febrte nach. gaufe ,uivücf um meine Veute 311 präpariren, mit Per "Jl bucht, je eher, nodi einige ütttänndjen ju holen. %ä) habe Pic näd)ften Sage manchen Spaziergang gemadjt, oiel gefragt unb oft gehört, Pic «amerifanifd)en ©djroalben» roären ba unb Port gefegen roorben, eo roottte mir uidit mehr gelingen, felbe felbft 311 is'>c fi eli t m betonimeli. ^11 iicufohl felbft famnien in Pic Eäfige mancher Viebhabcr SRofenftaare, nuichc mit Pen Krametê= oögeln in ©cçlingen gefangen unb lebenb auegelöft roaren. Sßrofeffor Saper be§ Jieufoblcr fati). ©nm= naôium'o brachte mir mehrere ©tücfe, auch äJiäniu d)en, roeldje er für Pic Schule 311m ©ejeheuf erbai ten, unb Pic id) ihm präpariren mufjte, aber Pic Vögel, P. I). Pie Überlebenben marcu tort, nacfjbem fie fid) beiläufig acht Sage in Per ©egenb anfa,cbal= ten hatten. 187 napi ott tartózkodás után a vidéket végkép el- hagyta. Minthogy az időjárás úgy a sáskamadarak- nak ott tartózkodása alatt, mint elköltözködé- sük után semmiféle különös változással nem járt, azt kell hinnem, hogy ezeket a mindenki- nek feltűnő vendégeket főként a folytonos üldö- zés kergette vissza déli hazájukba, vagy olyan helyekre, a hol békét hagytak nekik. ns. Wachenhusen Aulul. Ornitho-faunisztikai adatok. Dr. Lendl Adolf, műegyetemi magántanár úrnak tanszerkészítő-intézete (Budapest, IL, Do- náti-utcza 7) a Magyar Ornithologiai Központ- nak időről-időre egyes adatokat szolgáltatott, melyek madár-faunánkra, kivált az egyes madár- fajoknak hazánkban való elterjedésére nézve értékesíthető anyagot adnak. Az adatokat, melyek 1894. és 1805-ből szár- maznak, Dr. Lendl ur azoknak a példányoknak alapján gyűjtött, melyeket egyes állatkedvelők kikészítés végett időközönként prseparatóriu- mába küldöttek. Ezek a következők : Sa bie SBitterung roaíirenb beâ Slufentljaiteê ber ©eibertfdjroänae ebenforoeuig, mie balti nadj bein 3lb= juge bériéiben, eine erbeblidic íBerönberung äußerte, glaube id) annehmen ,ui Jollen, bafï íjauptjndjlid) bie lebhafte Verfolgung, mit allen ;,u ©ebote ftefjenben 2)iitteln, bie yebermann auffälligen ©afte, fé balb in iljre füblube Heimat (iui'ücf, ober inelleidjt and) nur in ritingere ©egenben getrieben bat. Stnton non äßadjentjaufen. ©mitlja-fannistisdjE getträne. Saâ 9íaturí)iftorifá)e ïraeparatorium bec- fèerrn Sr. ílbolf Ve u ti í, Sßrioatbocent am Voít)tecÉ)= nicitm (ìhibapeft, IL Sonati il. 7.) bat une. jeitmeife niebrere Taten geliefert, melcbe für bie Crniê, inë= befonbere aie Verbreitung ber Vogelarten in \h\- garn, uenuevtbuolle Beiträge bilben. Sic Säten, lueldje aus beni 1894 unb 1895=er >E)re ftaminen, bat n 3ínbetrad)t beë Grfolgeo, meldjen bie Centrale errungen imi, Imt bie ungarifdje Regierung bas 33ubget ber Slnftalt bebeuteub erhöbet. Sas SSubget roirb jefct im ÍHeidjötage »crbanbeít. §r. ©éjE tt. fjorbatrt. Gfjef ber fön. ung. Gnto= moíogifdjen ©tation, rourbe anftatt roeil. Sonami ». % r i 0 a [ b f 3 f t), jum birigierenben Guftoê ber goologifdjen 5(btl)eilung beë ung.9lationai=9)îufeumë ernaunt. Sßir babén bie (Ernennung biefeê ín roeiten Ereifen beïannien, auêge&eicbneten (Mehrten mit gröfster $reube oernommen, benn menu irgenb Síemanb, fo ift er baju gefdiaffen, bie jooíogifche 2íbtheííttttg unferer nationalen Sínftaít ben §orbe= rungen ber $át etttfpredtenb 311 entmtcfeln, unb ihr rotffeitfcbaftlidies Seben in ©chmung 311 bringen. gr. Jlultus ír. íttaiarÓBf, Guftoő ant 9lationab Ühtfeum, bereitet mit bem 9îeid)ôtagêabgeorbiteten leginkább ornithologiai tanulmányok megtétele 0. © 3 a la « eine Sìeife itaci) ber '^nid Geníon »or, 192 vegeti A legjobb kívánságaink kísérik az ifjú tudóst útján s biztat a remény, bogy vállalko- zása fényes eredménynyel fog végződni. Biró Lajos, ifjú természetvizsgáló barátunk, Fenicbel Samu nyomát követve, a múlt hónap- ban indult Uj-Guineába, hol hoszszú időn át óbajt tartózkodni. Az utazást és vállalkozást a niagyar Nemzeti Múzeum gyámolítja, s a gyűj- tések első sorban ezt az intézetet fogják illetni. ügy a mint Biró Lajos ernyedetlen szorgalmat, szívósságát és éles megfigyelő tehetségét ismer- jük, fényes eredményt várunk tőle. A k. m. Term. Tud. Társulat állattani szakosztálya ba- rátságos lakomát rendezve bocsátotta útjára munkástársát. Petényi Salamon János irodalmi hagyatéka a Központ főnökének előterjesztése következtében feldolgozásra kerül, mely végből am. t. Akadé- mia már át is adta az irattárában őrzött kéz- iratot, utalványozván egyszersmind 150 forintot a feldolgozás megkezdésére, melyet a Központ fog intézni. Az eredmény az «Aquila» folyó- iratban fog megjelenni. Azon leszünk, hogy fo- lyóiratunk legközelebbi számában az iratokról kimutatást közölhessünk. Fauna hungarica. A kir. magyar Természet- tudományi Társulat elhatározta, hogy a mille- nium alkalmából kiadja mindazoknak az állatfa- joknak jegyzékét, a melyek ez idő szerint ma- gyar földről ismeretesek. Az illető-bizottságnak elnöke Dr. Horváth Géza, a szerkesztői teendő- ket Paszlavszklj József tanár végzi. A munka folyamatban van. Okleveleink. Az 1896-dik év elején küldjük szét azokat az okleveleket, a melyek rendes megfigyelőink részére készültek. Az oklevelet díszítő sast Vastagh Géza barátunk szívességi- nek és művészetének köszönjük. A magyarországi madárköltő-telepek térképe- zése. — Közismeretű a II. nemzetk. orniti). Congresszusnak az a határozata, hogy az Euró- pában még meglevő fészek-telepek térképeztes- ■uimeifi um ormti}oloatfd;en ©tubien obsuíiegen. Unfere beften SBünfctje begleite« bon jungen ©e hinten auf feinem ÜEBege, unb mit liegen Sic .vunf luuui, b a fi feine Unternehmung mit bem glän= jenbften Erfolge enben roirb. U'uùuiuj fliró, unfer junger ÜRaturforfd)er unb Àvcunt), folgte ber ©pur Samuel Aentcbel'o. ©r begab iid) im oergangenen Suonate 9lot)ember mut Uîeu=©uinea, mo er fi clj tangere Seit aufjubelten gebenít. Tie "Keife nub boo Unternehmen unter ft itivt baê Ungarifcfje 9íattonaí=2ílufeum, unb baffeíbe bat in erfter Síéibe nueli baê ©rroerbsreájt feiner Sammlungen. Ta mir ßubroig Söiró'e unermünb lieben Àteifì, feine 2liiobauer unb fcbavfe Beobaáj« tungêgabe fennen, erroarten mir iron ibui ein gtänjenbeö SRefultat. Tie joologifdEje ©ection bei- főn. ung. Sftaturroiffenfdjaftlicfjen ©efcUfdjaft oer auffaltete ein freunbjdiaftlidieő StbfajiebësSDÎabJ unb entlief? fo ibr üöittglieb in bie 5yerue. Die banosrbríftüdjc fladjlassensdjiift Jlobnnn falamon bon fJctrntji's gelangt auf 33orf$lag beo IS befo berSentrale jur Bearbeitung; ju biefem 3'oecfe übergab bie ung. Sliabemte ber SBiffenfdiaft bie in ibvein ülrcbio aufgehobenen -Kanufcripte unb bat uiajeíeb jur Bearbeitung, roelebe bie ©entrale leiten roirb, 150 ft. angeroiefen. Taô befuttat roirb in ber 3eitfd)vtft «Aquila» erfájeinen. SBir roerben tradì ten, bafì mir im nädiften fèefte unferer gcitfdnïft einen 2luomeio ber SDÎanufcrtpte îuittbeilen tonnen. Fauna hungarica. Tie fön. ung. Dîaturroiffen= fcbaftlidie ©efeűföt)aft befdjlofj, baf? fie gelegenttitf) ber DiiUeuiuniofeiev baö Berjèic&nie aller jener îlneiïpe.ueo b>rauêgeben roirb, meldie bereit ano Ungarn beiannt finb. Ter Borfifcenbe beò be= treffenben ©omitéê ift Tv. ©éj a v. .s> o ru át li, bie rebaetianelleu arbeiten aber roirb ber Brofeffor 3 o } e f B a i ; l a u f j f u beforgen. Tie älrbeit ifi ini 3uge. òlnserc ìltplomt. ;ht Stnfang beo ^abreo 1896 oerfenben roir bie Tiploiue, meldie für unfere ftän= bilden Beobadjter oerfertigt rourben. Ten duo aDiplom űerenbeu Slbler uerbanfeu roir ber 5reiiub!icbfeit unb Eunfi unfereo greunbeë © é ; a u. B a o t a g b. §íc |iixrtc ber nodj bEstebrnùrn grutkolflttien òlngnrns. Befanntíid; bat ber II.de int. ornití;olo= gjfebe ©ongrefj ben Befájtufj gefaxt, baf? bie in ©uropa und) beftebenbeu Brutfolonien ber Böget 193 tessenek. Gróf Csáky Albin a M. 0. Központ fiutl)uijrap[)i|d) }u öerjeidjueit finb. ©raf 2lí6in megalapít/íja, intézkedéseket is tett, hogy Ma- gyarországon a congressua határozata végre- hajtassák. A Központ javaslatára megfelelő költ- séget irányzott elő, megszereztette a katonai Ê â á i u, ber Segrünber unferer Eentrate, íjat ami) foforí Verfügungen getroffen, bafe E)infid)tííd£) Un= game ber SBofcíiIitfe realifírt roerbe. ©§ tourbe auf SBorfdjíag ber Ëentrate eine entfpreájenbe Summe térképet s egy szabályzatot dolgoztatott ki, a ; angemiefen, bie ©encralftabêfarte angefdiafft uni felvételek miként való végrehajtására. Csakis a szakerőt nélkülöztük egy ideig, a mely a munka végrehajtását magára vállalja. Örömmel jelent- jük, hogy ma már ez a nehézség is el van há- rítva, miután barátunk, Almásy György dr. volt szives a munka kivitelét elvállalni. ein (Statut ausgearbeitet, loeldjec bie Sebingungen ber Shifnafjme feftftellt. 3» $ra8e roar M°ô bie Kraft, roeldje fid; biefer 2íufgabe ju unterjteíjen bereit märe, ©ê gcreidit unó ju größter greube 6e= faunt geben ju fönnen, bafj aud) biefe $rage glürf'lid) gelöft ift, tnbem fid) unfer À'vennb ©r. ©eorg non 31 1 in á f i) bereit erfiärte, bte Sttrbett ju über= nebinen. PERSONALIA. Dr. Wiassics Gyula vallás- és közoktatásügyi in. kir. Minister ur ő Nagyméltósága úgy az ornithologia terén, mint a második nemzetközi ornithologiai congressus körül szerzett érdemek alapján f. évi június hó 12-én kelt 28,257. számú leiratával a követ- kező kinevezéseket foganatosította. A Magyar Ornithologiai Központ tiszteleli tagjaivá kinevezte : 1 . káinoki Bedö Albert földmivelési államtitkár urat, Budapest. 2. Bachofen von Echt Adolf urat, a bécsi ornith. egyesület elnökét. Levelező tagjaivá pedig a következő urakat nevezte ki : 1. Reiser Othmár, Sarajevo, 2. Pallisch Károly, Pitten, 3. Dr. Floericke Kürt, Rossitten, 4. Czynk Ede, Fogaras. 5. Vastagh Géza, Budapest. A miniszter rendeletére a Magyar Ornithologiai Központ, melynek ajánlatára a kinevezések történtek, az okleveleket kiállította, s Dr. Wiassics ő Excellenziája aláírá- sával ellátva az illető uraknak megküldötte. A bécsi ornithologiai egyesület f. évi április hó 4-én tartott közgyűlésén Herman Orró-t, a M. 0. K. főnökét tiszteleti tagjává választotta s részére az oklevelet f. évi október hó 24-én megküldötte. * Se. Excellenz der kön. ung. Minister für Cultus- und Unterricht, Herr Dr. Julius von Wlassics hat auf Grund der Verdienste auf dem Gebiete der Ornithologie und jener um das Zustandekommen des IL internat, ornithologi sehen Congresses, die fol- genden Ernennungen vollzogen — Rescr. vom 12 Juni 1895, Z. 28,257. Zu Ehrenmitgliedern der Ungarischen Ornithologischen Centrale wurden ernannt : 1. Herr Albert Bedö de Káinok, Staatssecretär im k. u. Ackerbauministerium, Budapest. Aquila. II. "2~> 194 -J. Herr Adolf Bachofen von Echt, Präsident des Ornith. Vereines in Wien. Zu correspondirenden Mitgliedern folgende Herren: 1. Othmar Heiser, Sarajevo; 2. C. Pallisch, Pitten; 3. Dr. Cürt Floericke, Eossitten ; 4. Eduard von Czynk, Fogaras; 5. Géza von Vastagh, Budapest. Auf Anordnung des Ministers bat die Ungarische Ornithologische Centrale, auf deren Vorschlag die Ernennungen erfolgten, die Diplome ausfertigen lassen und sandte dieselben mit der Unterschrift Sr. Excellenz des Herrn Ministers versehen an die be- treffenden Herren ab. Der Ornithologische Verein in Wien hat in der am 4. April 1. J. abgehaltenen Generalversammlung Otto Herman, R. A., Chef der U. 0. C. zu seinem Ehrenmit- gliede ernannt und übersandte ihm am 24. October 1. J. das Diplom. * Nemes Wachenhüsen Antal, intézetünk barátja és rendes megfigyelője, őrnagyi rangra emeltetett s Aradra tette át lakását. * Der Freund und ständige Beobachter unserer Anstalt, Herr Anton v. "Wachen- hüsen, wurde zum Major befördert und verlegte seine Wohnung nach Arad. * Allunili') meg figyelőkút fölvétettek 1895 folyamán a következő urak: Boroskay János. Zólyom, Meszleny Benedek, Velencze, Menestorfer Gusztáv, Temes-Kubin, Stettner Marko, Felső-Lövő, Ertl Gusztáv, Liptó-Ujvár, Tuzson János, Selmeczbánya. * Als ständige Beobachter wurden während des Jahres 1895 folgende Herren an- genommen : Johann v. Boroskay, Zólyom, Benedikt v. Meszleny, Velencze, Gustav Menestorfer, Temes-Kubin, Marko Stettner, Felső-Lövő, Gustav Ertl, Liptó-Ujvár, Johann Tuzsön, Selmeczbánya. * A vallás és közoktatásügyi m. kir. Minister 1895 november 20-án kelt 62,215. számú leiratával megengedte, hogy Uhlig Titusz bölcsészethallgató és Szalay Elemér 195 orvostan-hallgató, a «Magyar Ornithologiai Központ» -mil mint ingyenes gyakornokok alkalmaztassanak s erről nekik okmány adassék. * Der k. ung. Minister für Cultus- und Unterricht bewilligte am áO. Nov. 1895 Zahl G3,215, dass der stud, philosophise Titus Uhlig, und der stud, medicina Elemér v. SzALAY bei der «Ung. Ornith. Centrale» als unentgeltliche Praktikanten angestellt werden, und ihnen hierüber eine Urkunde ausgestellt werde. Önkéntesen csatlakoztak a Központhoz : Gajzágó Tibor és Sóky István, fögymnasiumi tanulók, * Freiwillig schlössen sich der Centrale an : Tibor v. Gajzágó und Stefan Sóky, Gymnasialschüler. A Magyar Ornithologiai Központhoz érkezett An die Ungarische Omithologische Centrale nyomtatványok jegyzéke. eingelangte Schriften. Ajándékok. — Gescìienke. 1 . Hartert Ernst : Further Remarks ori the Mode of Carriage of the Legs in the Birds of Prey. Sep. Ed. From the author. 2. Évkönyvek. I— IV. kötet. A kir. magy. Term. Tudom. Társulattól. 3. Közlöny (régi) I — VU « « « « « « « 4. Termtud. Közlöny \ — 14.« « « « « « 5. Bey E. D.: Der Müller sehe Kukuck brütet immer noch. Sep. 1895. Vom Verf. 11.. II 12., 13—14. Juni. 17— IS. Sept. Ki—20. Okt. 4. Leopoldina. Heft XXXI. Nr. 3—4. (Febr. 1895.) Nr. 5—8 März. 5. Schwalbe. 1895. évf. 1—4, 5, 7—11. 6. Zeitschrift f. Ornith. undprakt. Geflügelzucht. Is'.ii, XVIII. Jg. 1805. 1—11. Vom Ornith. Verein zu Stettin. 7. Societatum Litterce. 1894. VIII. 10—12 et 1895. IX. 1—9. Vom Natw. Verein f. d. Eeg.-Bez. Frankfurt, 8. Helios. XII. Jg. 7—12. XIII. 1 6. Von demselben Verein. 9. Értesítő az Erdélyi Múzeum-Egylet Orv.-Termtud. szak.-oszt.-tól. 1895. XX. I— II. Névjegyzék és Tárgymutató a: F. M. K. Értesítő 1884 — 93. számaihoz. 10. Erdély. 18t»5. (IV.) 3— 7. 11. Zeitschrift /'. Ornithologie und prakt. Geflügelzucht. XVIII. (1894.) vom Ornith. Verein zu Stettin. 12. Ornithologische Monatsberichte. III. Jahrg. 1 — 6. 13. .I„a mal of the Asiatic Soriét;/ of Bengal, Vol. LXIII. P.II.Nr. L, Vol. LXHI. P. II. Nr. 1., Vol. LXIV. P. II. Nr. 2. From the Asiatic Society. 14. Természetrajzi Füzetek. 1895. 1 — 4. fu/.. Magy. Nemzeti Múzeumtól. 15. «Omis». VIII. Jahrg. I III. v. Dr. E. Blasius. 1(1. Jahrbuch d. Sißbeyibürgischen Karpathenvereins. XV. Jahrg. 1895. Mit vier Heliogravüren. 17. Bericht der Wetter auischen Gesellschaft. 1895 1895. Hanau 1895. Is. Dreissigster Bericht der Oberhessischen Gesellschaft für Natur- und Heilkunde. Giessen 1895. 19. Jahresbericht der Naturforschenden Gesellschaft Graubandens. Ms. J!d. Is'.ii li.">. t'hur ls'j.Y Summt Beilagen. 20. Verhandlungen und Mittheilungen ties Siebenbürgischen Vereins zu Hermanstadt, ii. Jahrg. Her- manstadt IS1.)."). 21. Jahrbuch des Siebenbürgischen Karpathenvereins. lo. Jahrg. 1895. Hermanstadt 1S95. 22. Bericht über die am 27. April 1895 stattgehabte Vorstand- Sitzung. Sep. 1895. Vom «Ver. vergn. Vogelfreunde» in Rossitten. 23. Bericht über die am 28. August 1895 stattgehabte General-Versammlung. Sep. 1895. Von demselben. 24. Gründung einer ornithologist-hen Station in Rossitten. Sip. 1895. von Dr. Karl Floericke. INDEX ALPHABETICUS. Acanthis cannabina, L. ___ ... ... ... ... 9, ISO — exilipes, Cones. ... ... ... __. ... ... 8, 31 — linaria, L. ___ ___ ... ... ... 16, 31 holbiMi, Brehm.... ... ... ... ... ... 32 — — rnfescens, Vieill. ... ... 32 Accentor collaris, Bechst. _._ ... ... ... 10, 188 — moduláris, L. 9, 10, 13, 15, 17, 22, 32, 69, 72, 76, 164, 176 Accipiter nisus, L. ... ... ... ... ... Acrocephalus aquaticus, Temm. — arundinaceus, Gm. — palustris, Bechst. __. — — borticola, Nanni. .. — phragmitis, Beehst — turdoides, Mey. ... ( Aegialitis cantianns, Lath. Il, lì .. 7, 16, 18 .__ (!, 32, 18S 11, 32, 70, 177 11, 32, 69, 85 ... ... 84, 85 ... 11, 32, 71, 177 19, 32, 70, 72, 76 ... 18, 33, 70 — fluviatilis, Bechst. 7, 10, 17, 18, 24, 33, 69, 72, 76, 177 — hiaticula, L. ... ... ___ ... 18, 25, 33, 70, 109 Alauda arborea, L. 9, 10, 14, 20, 22, 23, 24, 34, 71, 72. 76 — arvensis, L. 7, 8, 9, 10, 11, 12, 14, 15, 16, 18. 20, 23, 24, 25, 35, Gli, 69, 72, 76, S3, 176, 181 — cristata, L. ... ___ ___ ... ... ... .__ ... 181 Alca torda, L. ... ... ... ... ... 100, 100 Arnpelis garrula, L. .. 7, 12, 23, 35, 185, 186, 18S Anas boschas, L. ... 7, 16, li», 21, 35, (ili, CU, 72, 76 — marmorata __ __ ... ... _._ ... 1S7 Anser arbitrons, Gin. 1S7 cinereus, L. 10, 18, 19, 20, 25, 36, 69, 72, 76, 178 — erythropus, L. — segetum, Gm. ... Anthus campestris, L. 9, 30 ... ... Hi, 19, 25, 36 16, 17, 19, 3ii. 71, 176 — cervinus, Pali. ... ... ... ... .-. 188 — pratensis, L. 6, io, 17, 18, 36, 71, 70, 83, lofi, 17Ü — spinoletta, L. ... ... ... ... __ _ ... --- 188 — triviális, L. 7, 11, 15, Hi, 17, 36, 71, 72, 76, 170 Aquila clanga, Pali. ... ... ... __. ... 11, 37, 71 — naevia, Gm. ... ... ... ... '.), 10, 14, 37, 71 Archibuteo lagopus, Gm. ... ... .. 8, 12, 17, 18, 37 Ardea alba, L. — cinerea, L. 7 — cornata, Pali. _ — garzetta, L. — _ — minuta, L. — purpurea, L. 6, Asio otus, L Ayithia ferina, L. 9, 10, 17, 18, 19, 19, 37, 70, 187 25. 37, 69, 72, 76 '.I, lo, 19, 37, 69 .. ... ... ... 9, 17, 37, 09 ... 0, 11, 17, 19, 38, 09, 72, 70 io, 10, 17, 19,22.25,38,69, 72,70 ... ... ... ... ... ... 175 .. ... ... — 6, 18, 38, 69 Bermela ruficollis, Stepli. ... ... — ... ... 91 Botaurus stellari«, !.. 0, lo, 17, IN, 10, 3«, 69, 72, 70 Bucephala clangula, L. . ... 0, 10, 18, 19, 39, 70 Buteo vulgaris, Bechst. ... — ... 9, 30, 71 Caprimulgus enropìeus, L. 0, 11, 15, 10, 22, 39, 71, 72, 70 Carduelis elegáns, Stcph. __. ... ... ... ... 179 Casarca rutila, Pali. ... ._. .._ .-. ... — 183 Cerchneis naumanni, Flesch. .__ — 11, 39, 70 — tinnuncula, L. 0, lo, 11, 15, 17, IS, 24, 39, 00, 72, 70, 175 — vespertina, L. ... 7, II, 12, 10, 18, 39, 71, 72. 70 Chaulelasmus streperus, L ... ._. ... 6, 39, 71 Charadrius morinellus. L. ... ... ._. ... IO, 30 Chelidon urbica, L. 0, 7, 8, 0, 10. 13. 11, 15, 10, 17, 19, 20, 21, 22, 23, 25. 30, In, 71, 72. 70, 104, 177 Chrysomitris spinus, L. ... _._ ... 7, 12. 41. 1/0 Ciconia alba, L. 0, 7, 0, lo, 11, 13, 14, 15, 18, 10, 20, 21, 22, 23, 21, 25, 41, 00, 72, 70, 178, 185 — nigra, L... ... ... — ... — 22, 41, 00. IS7 Circus ceruginosus, L. ... 0, lo, 17, 10, 11, 71, 72, 70 — cyaneus, L. ... 10, 17, 18, 10, 41, 00, 71, 72, 70 — macrourus, Gm... — --- 17, 42, 71 — pygargus, L. . ... — 10, 17, 18, 42, 71 Coccotbraustes vulgaris, Pall ... ... --- 175, ISO Columba oenas. L. 7. s, 0. lo, 11, 11, 18, 20, 23, 42, 00, 71, 72, 70, 104, 177, 181 — palumbus, L. 13, 14, 10, 22, 42, 71, 72,| 70, 101, 177, 181 Colymbus arcticus, L. ... ... ... --- — 188 — glaciális, L. ... ... ... ... — — — 188 Coracias garrula, L. 0. 0, 12, 15, 16, 19, 22, 24, 42, 09, 72, 70, 164 Corvus corax, L. ... ... ... ... ... — — 109 Cotile riparia, L. 0, 7, 0, 11, 10, 17, 18, 21, 42, 00, 72, 70, 177 Coturnix daotylisonaus, Mey. 0, 7, 8, 0, 11, 12, 13, 11, 15, 10, 17. 10, 20, 22, 23, 43, 70, 72, 70, 101, 177 Cuculus canorus, L. 0, 7, S, 9, 10, 1 1, 12, 13, 11, 15, 10, 17, 10, 20, 21, 22, 23, 24, 43, 71, 72, 70, 164, 175 Cypselus apus. L. s, 11. 13, 15, 43. 70, 72, 70, 177 Daflla acuta, L. ... 10, 10, 18, 10, 25, 11. 00, 72, 76 Emberiza citrinella, L ... ... ... — - --- 181 — miliaria, L. ... ... ... ... 7, 0, 10. 44, 60, 176 — seboeniclus, L. ... 12, 19, 24. 44, 60, 176, 1S7 Erismatura leucocephala, Scop. ... ._. ... — 18S Erithacus cceruleuculus, Pali. ... ,.. ... ... 188 198 Erithacus cyaneculus, Wolf. 13, 17. Is. 19, 22, 24, 44, 69, 7-_'. 76, 176 — luscinia, L 6, 7, S, II, 12, li. 15, 16, 19, 21, 22, 23, 44, 69, 72, 76, 164, 176 — pbilomela, Bechst. 7, 9, II. Hi, 20, 15, 71. 72, 76 - rubecula, L. 7, 9, 10, 12, 13, 14, 18, I!), 24, 45, 69, 72, 76. 164, 176 Falco subbuteo, L.___ ... ... 6, 11, li-, 45, 71, 175 - regulus, Pall.... ... ... 7, 10, Is. 45, 188 Ficedula Bonella, Vieill... ... ... ... 177 — rufe, Bechst, 6, 7, 9, 10, 14, 15, 16, Is. 20,22, 45, 69, 72, 76, 177 Ficedula sibilatrix, Bechst, 7,8, 14, Hi. 17, in. 69, 72, T * > — trochilus, L. 8, II, 14, 15, Hi. 17. ili. 71. 11, 76, 177, 188 Fringilla ccelebs, L. 7, 8, 9, II, 12, 13, 1 i, 16, 17, 24, 46, 66, 6'.», 72, 76, 176, 17* — montifringilla, L. - . _ __ 7, 46 Fulica atra, L. II, 12, 17, 18, 19, 22, 25, 46, 6!), 72, 76, 17S Fulix eristata, L. ... ... ... 6, 14, is, 47, 7»». 178 — mania, L. ... ... ... ... ... ... 6. 14, 47 Gallinago gallinula, L. ... ... ... 6, 11, IS, 47, ii!> — major, Gm. ... ... . . . . ... IH, 25, 1-7, li!» — seolopacina. Bp. (i. 7, 9, 10, 1:;, 18. 22. 21. 47,67, (ül, 72, 76, HÜ, Kir,, I7S Gallinula chloropus, L. ... ... ... 11, 16, 1!», 47, 71 Garrulus glandarius, L. ... ... ... ... ... 175 Glareola pratincola, L. ... ... ... ... ... 19, 48 Graculus carbo. L. ... ... ... 17, 19, 48, 69 — ■ cristatus, Glog. ... ... ... .... ... ... 109 Grus cinerea, L. . 15, 18, 48, 69, 178, 187 Haliaëtos albicillia, L ... ... ... ... ... 175 Harelda glaciális, L. ... ... ... ... ... ... 14, 48 Hierofalco sacer, Gm. ... ... ... ... ... 187, 188 Himantopus autumnalis, Haas ... 12, 18, is, 69 Hirundo rustica, L. 6, 7, 8, 9, 111, 11, 12, 13, li, 15, 16, 17, is. m, i'ii, 21, 22, --'::. 24, 25, is, 70, 72, 7ii, 87, 88, 450, 165, 177, is:, Hydrochelidon fissipes, L. 6, 7, II. Ili, 17, ill, 24, 25, 49, 69, 72, 76 Hypolais icterina, Vieill. ... ... 8, 14, Hi, Ül, 71 Ibis falcinellus, L. ... ... 11, 19, 49, 71 Lanius collurio, L, . . _ , ï LI;. (Si).) — uiir. Ai pio: «Lk. ittp.i — aBr.22». | m der Formel J r ' 1 ' l ,,- ,-r, •> ,-. / .,, ia ghymesi rovatban: I , . , , « 11.). — (Lei) Luculus canorus (-nal) .,'„,.,,, , .1/'/'. 13 — 14 ino: Apr. 11»; I in der Eubrik Ghymes s : J * * ( és a különbség rovatban: I n„ ,„ _r „„ nr. , . , T; , , . ,, „ , ., 28 pro: «::il»; 25 pro: «27»: 25 pro: «27»; 25 pro: «27». | unci in der Unterschieds Rubrik : J r * ,_ . ... , .. . ,,, (A ehymesi rovatban: I « « — (Bei I Hirundo rustica (-nal) { , ., , apr. 11 pro: «apr. 13—14»; | In der Rubrik Ghymes s : | l L ( és a különbség rovatban: I „r _. _, , . , TT6, ,•-,„,•, 25 pro: «22»; 21 pro: «18». | und in der Untersclneds-RuLirik : J r ,,,. ,-r, • ,. i , .,, I a közös szövegben: I „. , , _ __ « lib. — Ben Cuculiti canorus (-nal) 26 pro: «28»; és (nudi 5'75 | mi gemeinsamen Test: J pro: «5"25». ,_ . ... , . ,,, ( a közös szövegben: I „_ „ _„ « « - (Bei) llirinulu rustica (-nal) . . 23 pro: «22»; es (und) 6'50 I im gemeinsamen Text : J pro: «6"75». « « — Magyar szöveg, alulról 17-ik sorban; (il1/^0 — 70° pro: öOVa° — 7ü°». Aquila, IL 1895. ,t, • , ,„ (a formulában: I „„ lag. 4L'. — (Ben Liren* cyaneus (-nal) a rF • pr' pr0 : pr- ' e3 (uml) ^ ""'' (Tage) pro: «50 nap (Tage)»; és (und) K. (M.)— Mart. 19 pro: «K. (M.) = Mart. 28—29». _. _ A jegyzetben : | .„ _ J hasonlókép a Il-ik hasáb 9-ik illetve 12-ik sorában is: } In der Anmerkung : J ' [ gleichfalls in der 9. resp. 12. Zeile d. II-ten Columne : J 10 pro : «IG». Közös szöveg : 1 „. « bo. — _ . _ . } Uircus pro: «Cirens». Gernemsauiei iext : J « 71. — A táblázatban: a Ci reus cyaneus a «10 — lü nappal későbben érkezők» rovatába teendő át, s a «17 — 20 nappal későbben érkezők» rovatából törlendő. In der Tabelle: Cirrus cyaneus soll in die Columne der «Mit 10 — 16 Tage spater» ange- kommenen Arten versetzt werden, aus der Columne der «17 — 22 Tage spater» Angekom- menen dagegen gestrichen werden. « 72. — A táblázatban: Circus cyaneus az 50 nap alatt megszállók közül törlendő s a 31 nap alatt megszállók közé, itt az Ardea cinerea után szúrandó be. In der Tabelle: «Circus cyaneus 50» ist zu streichen, und als «Circus cyaneus . . . ■''>!>• nach Ardea cinerea zu setzen. « 7(1. — A táblázatban: a Circus cyaneus «mart. 18»-iki középszámmal az Ardea cinerea után szú- randó be, alább pedig («mart. 28—29») törlendő. In der Tabelle: soll Cirrus cyaneus mit dem Mittel «Muri. IS» nach Ardea cinerea einge- setzt werden, weiter unten dagegen (bei Mart. 28 — 29) gestrichen werden. « « — Ccrchneis tijmuncula pro «C. timuneula», és (und) Oypselus apus pro «Gypselus a.». Die Ungarische Ornithologische Centrale offerirt gegen ornithologische Fachwerke, besonders welche über den Vogelzug handeln, solange der Vorrath langt —folgende ornithologische Arbeiten: 8. 10. Herman, 0., Madarász, Dr. J. v., Chernél, St. v.. Vastagh, G. v.: ,f. S. von 'JPeté/ìji. Der Begründer tier wissenschaftlichen Ornithologie in Ungarn. 1199—1855. Ein Lebensbild. Budapest. 1891. (Mit einer litliographirten und einer Farbendrucktafel.) IV. 1 — 137 S. Frivaldszky, J. : Aves Hungáriáé. Budapest. 1891. Illustrirt. VIII. 1—197 S. Madarász, Gy. dr. : Magyarázó a második nemzetközi ornitliologiai congressus alkal- mával Budapesten rendezett magyarországi madaruk kiállítómhoz. Budapest. Illustrirt. VIII. p. 1 — 114 S. Madarász, Dr. J. v. : Erläuterungen zu der aus Anlass des IL internat, ornithologischen Congresses zu Budapest veranstalteten Ausstel- lung der Ungarischen Vogelfauna. Budapest. Illustrirt. VIII. 1 — 124 S. Lovassy, S. dr. : Az ornitliologiai kiállítás magyarországi tojás- és fészekgyüjteményének katalógusa. — Catalog der ungarischen Eier- und Nestersammlung. Budapest. 1891. VIII. 1 - 56 S. Reiser, 0. : Die Vogelsammlung des bosnisch- hercegovinischen Landesmuseums in Sarajevo. Illustrirt. Budapest. 1891. 1—148 S. Sharpé, Bowdler R. : A review of recent attempts to classify birds. VIII. Budapest. 1891. 1— 90S. Sclater, Philip Lutley : The geographical distribution of birds. Budapest. 1891. VIII. 1—45 S. Newton, Alfred : Fossil Birds from the forthcoming «Dictionary of Birds». Budapest. 1891. IV. p. 1 — 15. Fürbinger, M. : Anatomie der Vögel. Budapest. IT. 1—48 S. Palmen, Prof. Dr. J. A. : Referat über den 1.3. 14. 1«. 17, 20 Stand der Kentniss des Vogelzuges. Budapest. 1891. IV. 1 — 13 S. Herman, 0. : lieber die ersten Ankunftszeiten der Zugvögel in Ungarn (Frühjahrs-Zug.) IV. 1 —42 S. Liebe, Dr. Th., und J. v. Wangelin : Referat über den Vogelschutz. Budapest. 1891. IV. 1 — 18 S. Máday, I. : Pieferat über den internationalen Schutz der, für die Bodenkultur nützlichen Vögel. Budapest. 1891. IV. 1 — 17 S. Blasius, Dr. R. : Bericht an das ungarische Comité für den IL internat, ornithologischen Congress in Budapest. Budapest, 1891. IV. 1—5 S. Reichenow, Dr. A. : Entwurf von Regeln für die zoologische Nomenclatur. Budapest. 1891. IV. 1— 14 S. Blasius, Dr. R. : Entwurf der Statuten des permanenten internationalen ornithologischen Comités. Budapest. 1891. IV. 1—2 S. Meyer, A. B. : Entwurf zu einem Organi- sationsplan des permanenten internat, ornith. Comités. Budapest. 1891. IV. 1 — 10 S. Blasius, Dr. R. : Bericht über das perma- nente internationale ornithologische Comité und ähnliche Einrichtungen in einzelnen Ländern. Wien. 1891. (Sonderabdruck aus «Ornis» Jahrgang 1891.) VIE. 1 — 15 S. Fô'jelentés, Hauptbericht, Compte Rendu. I. Th. Budapest. 1892. IV. 1—227 S. IL Th. Budapest. 1892. IV. 1—238 S. Herman, 0. : A madárvonulás elemei Magyar- országban 1891-ig. — Die Elemente des Vogel- zuges in L'ngarn bis 1891. Mit einer Ueber- sichtskarte, vier Detailkarten und vier Tabellen. Budapest. 1895. IV. 1—212 S. Aquila. iL SO