iliii Ml vM\ I'll!!! QL6 71 .A65 * FOR THE PEOPLE FOR EDVCATION FOR SCIENCE LIBRARY OF THE AMERICAN MUSEUM OF NATURAL HISTORY /_ ÍV ^ AQUILA. 1 A MAGYAR ORXITHOLOGIAI KÖZPONT FOLYÓIRATA. PERIODICAL OF ORNITHOLOGY. * JOURNAL POUR ORNITHOLOGIE. ZEITSCHRIFT FÜR ORNITHOLOGIE. SZERK. — REDACT. HERMAN OTTO. JAHRGANG lY. ÉVFOLYAM 1897. CUM TAB. 1 COLORATA, ET ICOXIBUS NON COLORATIS. BUDAPEST. A MAGYAR ORNITHOLOGI AI KÖZPONT KIADVÁNYA. 1897. .m fRANKLIN-TÍRSULAI «fOMDÁJ«. TARTALO^I. — INHALT. Hegyfoky K. a váudor madarak megérkezési adatainak ingadozása .__ TscHusi, V. A fürjről (Coturnix cotumix auct.) és annak alakjairól _„ ._. ... ___ ... ... ... Herman 0. Francziaország és a madárvonulás ... Gaal G. a madárvonulás Magyarországon az 1 896. év tavaszán... ... ... ... ... CsóKGEY T. Falco sacer Brisson 17(10. (Petényi S. J. hagyatékából feldolgozva) ; sziues táb- lával... ... ... ... ... ... M. Ü. K. — U. D. G. Egy érdekes levél a Száva partjáról ... ... Hebm.vn 0. A mimikrizmusról ._ .. ... ... ._ GzYNK E. Az nrali biigoly (Síjrnmm Uralcnsc, Puli.) Ertl G. Nidologia et Oologia ... ... ... ... ... Herman ü. Csehország vonulási adatainak bírálata ... Hegyfoky K. A chehországi madárvonulásról ... ... Dr. Palacky. a madarak vándorlása ... ... ... ... Herman 0. Északnémetország madárvonulásának jelen- legi sarkpontja... ... . . ... ... ... CzYNK E. A kígyász-ölyv (Circaelníf íjalUrus L.) ... S)ie Sd;iuantunrt ber iluflaíicn über Die 3ln= fünft ber ;-^uguügel ... .... ... ... ... I ^emerfungen über bie 2öad)teí (Coturnix coturnix auct.) unb ií)re g-otmen 37 La France et la migration des Oiseaux 39 Ser SLÍogeljug in Ungarn roii^renb beâ %x\ú^- iaíjrs 18!)(). ... ... ... ... .-. ... 44 Falco sacer Brissou 1760. (3lu6 bem í)anb= îd^riftl. 9íací;taííe S- ©• ^etényi'e); mit 1 col. 2af. ... ... ... ... ... ... 105 (Sin intcreffanter î^rief auS ber Sat)e=©egenb 140 lieber ben l'cimitri'ämus -. ... ... ... 14-6 2iie llraleute (Sijrniurn LJralense, Pali.) 150 ... -- ... --- 155 Siccenfion ber 3i'flâi"iten aus 33öl)mcn ... 192 Heber ben i^ogeljug in 33i3£)men 198 La migration des oiseaux ... ... ... ... 213 S)er gegenmärtige Slngeípuntt für ben58ogel^ug inÜíorb-IDeutidilanb... ... ... ... ...230 2)er Sdjlangenbuffarb (Circaetua gallicuít L.) 254 Herman 0. RZEHAK E. Chernél I. M. O.K. — U Chernél J. Rzehak E. « « Grunack a. Dr. Krammer Kisebb közlések : A vonuló madarak érkezési idejére vonat- kozó ingadozások. A vonuló madarak megérkezésének normális napja Oslavan környékén Morvaországban. Megjegyzések az úgynevezett «eltévedt köl- tözködő» madárfajokról ... ... ... D.ß. Füsti fecske (Hirundo j-itsíicaj Württem- bergben . ... ... ... ... ... ... ... « « Reliquice ornithologicce ... ... ... ... « « A perbeuyiki szalonkavadászatok.. « « Asia accipitrinus.. ... ... ... ... ... A biológiai jegyek használatáról ... ... ... Jegyzetek Morvaország Lundenburg-vidéki vonuló madarainak 1 896. évi tavaszi meg- érkezéséről ... ... ... ... ... ... Fenologiai megfigyelések Troppau vidékéről 1896 tavaszán ... ... ... ... ... A hópinty — Mffntifrivgilla nivalis L. — mint fészkelő madár Erdélyben ... ... N. Egy fehér //irM/iiiü }'((sí/c« L. ... ... ... kleinere 9JIittctltingcit : 2;ie SdjUHiníung ber eingaben über bie 3ln^ funft5=,3eiten ber SiHPÖgel ... ... ... 159 S'cr ^Kûrnuil Slntunftèlag ber ^ufloügel für bie Umgebung von Cslaoan in Sliätjren ... 159 ÎBemerfungcn über bie fogenannten «Srr= gftfte» ... ... ... ... ... ... ... Sie 3iaud)id)roalbe (Hinmdo rustica) in iiSürttemberg ... ... ... ... ... ... Sie Sd^nepfenjagb in ^serbemjif ... ... ... lieber bie SlnmenPung ber bio[ogifd)en Seiten Uïoti^cn über bie áliűuuft einiger „Suguögel in ber Umgebung uon Sunbenburg in 3)îa[)ren im Arülijaljr 1896 ... ... ... ... ... ^li[)iinologiid)e 'üeobadjtungen ouë ber Umge= bung non ìroppau im 5rul)i'it}ï 1896 Ser ®d)nee= ober Steinfinf — Montifringilla nivalisL. — ale ììrutuogel in Siebenbürgen (Sine roeijse Uinmdn ruMico L. ... ... ... 161 163 165 170 171 260 261 264 264 267 Intézeti ügyek : Sii)tititt0 'ilngclcgenljcitcn : H. 0. 0. í^. rj megfigyelő hálózatok _ __. __, __„ _.. H. 0. D. §. Dr. Almásy György ..„ „_ ___ __ .__ M. O.K. — U. D.S. Egy pülautás a M. 0. K. múltjára és jele- nére... « « « — 0 « « Sharpé E. B. levele., ._. ... ... .__ « « « — « « « Personalia ... ... ... ... _.. ... « • « — « « « Nekrolog. _ A Magyar Ürnithologiai központhoz érkezett nyomtatványok jegyzéke : Ajándékok ... ... Cserepéldányok M.Ü.K. — U.C. (Ì. Dr. Almásy György ... ... « « « — « « (1 Dr. Floericke Curt ._. ... ... ___ K « « — « « « Változások a személyzetben « « « — « « (I Magyarország hasznos és káros madarai- ról ... ... ... ... ... « (. « — « (I « Az intézet gyűjteményei ... 9icue ÍH'clHid)tuiui6nc§c ... _ ... 3)r. ©eorg v. SUimifi) ._, Gin Slid auf bie 3>erç\aiigenl)ett unb ©egcn= uHirt ber U. D. 6. ... ... ... ... ... ©in iìvicf oon di. 33. 2i)arpe ... ... ... ... ... ... — ... ... _-_ ... 185, 172 173 170 184 275 187 Sin bie Ungavifd)e Drnit[)oIogiìa)e Centrale eingelangte icdjriften : ©efdienfe. .. ... ... ... . Tnuid)=6ren)pli-ire ... ... ... ®v. ©eovg Ü. Sltmiifi) ... S)r. 6urt (S-ioeride ... ... ... . . . iseriinbevungen ini "^verfonalftanbe ... ®a(5 SSevl über bie niiÇlidicn unb fd)äblid)en ípögel Ungarnâ... — ... ... . Sammlungen bee ^nftituteS 8!l ,28! Ol , 283 20!) 26!) 270 Jen 270 271 Irodalom : Literatur : M. 0. K. — U. 0. 6. Naumanns Naturgeschichte der Vögel Deutschlands ... Index avium alpliabeticu.s ... ... ... ... ... ... ... ... Errata ... ... .._ ... 280 288 AQUILA. In fxcí'lsit fuj'tl lìiiliini Retjind aoitim .... A MAGYAR MADÁRTAN KÖZPONTI FOLYÓIRATA. PEKIODICAL OF ORNITHOLOGY. JOUKNAI, POUR L'ORNITHOLOGIE. ZEITSCHRIFT FÜR ORNITHOLOGIE. EniTEli BY THE HUNGARIAN CENTRAL-BUREAU PUBLUÌ PAR LE BUREAU CENTRAL POUR UliGAN DES UNGARISCHEN CENTRALBUREAUS FOR ORNITHOLOGICAL OBSI'SVATIONS. LES OBSERVATIONS ORNITHOLOGIQÜES. FÜR ORNIÏH. BEOBACHTUNGEN. Nr. 1.2.3. sz.— 1897. Jun. 15. Budapest, N.-Miizeuin. Évfolyam IV. Jahrgang A vándormadarak megérkezési adatainak inga- dozása. Irta : Hegyfokt K\bos. Miként a meteorológiában, az avipbanologiá- bau is fonto.s szerepet játszik az adatok ingado- dása. Hivatkozik erre Herman Ottó is, midőn MiDDENDORFF megérkezési adatait Helleuorm-, Eeo-, Kannaküll-és Dorpatból közli. «Az egyetlen megjegyzés — úgymond — melylyel ez ép oly pontos, mint lelkiismeretes tájékoztatást kisérni bátorkodom, az, hogy az ingadozás akkor is megvan, ha emberileg legpontosabban jegyez- zük a legelső megjelenést s az okoknak kipu- hatolása elsőrendű feladata a költözködés tanul- mányozásának».^ Midőn a meteorológusok ingadozásról, pél- dául a hőmérséklet absolut ingadozásáról be- szélnek, tisztában vannak avval, hogj' e meny- nyiség meghatározása annál biztosabb, minél hosszabb s meg nem szakított időszakból szár- mazó adatokra támaszkodhatnak. Az ornitholo- gusok, úgy látszik, erre valami nagy súlyt nem fektetnek. Legalább Herman Ottó ^ nem, mivel Hellenorm 13 madárfajú adatait minden skru- pulus nélkül összeveti a Köslinben történt föl- jegyzésekkel ; pedig Hellenormban a legrövidebb időszak (La)dus collurio-ná\) csak 9, s a leg- hosszabb 27 évre (Mofacilla alba nál) vonat- kozik, holott a köslini sorozatok^ többnyire 39 évet ölelnek fel. ' Aquila I. 30. 1. Erre majd visszatérek. H. O. Lásd: Kisebb közlések. - Nagyon óhajtandó, hogy a köslini feljegyzések is az Aqnilában bemutatva legyenek, legalább rövid kritika kiséretében. Aquila. IV. 5i£ .^djUtanlumg bev Angaben über Öíc ^nhunft ber ^ugbögel. 23on Safob óegíjfofi;. ©0, luic in ber 3)2etoovolocjíe, fpielt and) in bor 3íüip[jaiuiloc3Ít' bio '3d)uianfuiui ber 3(iic(aben eine íicbeiiteiibe íKoUc. .ßierauf beruft fiel) and) Dito germon, ale er bie ®aten 9)libbenborf über bie îlnfunft in §elleiionn, Î-Heo, ilîanafiill nnb Torpat mittljeiit. «Xk einjifle Semcrfniiß — fo fpridit er — lueid^e ic^ mir ber ebenfo pnnftlidjen, une 9eunííení)aften Drientirung íieijufüijen erlaube, ift bie, bafe bie ©djuianf uitg aud) bann üorbanben ift, wenn man mit inenfdjonmööUdjft (U'ofeer ©enauigfeit bie erfte Slnfunft oerjeidjuet, unb eè ift bie (Srforfd)un9 ber Urfadjen in er ft er Sinic Stufgabe beê ©tubiuniô ber ÏÏÎigration.»! 9Beun bie íJíeteorologen non ©djioanfungen, beifpieiôiueife non ber abfoíuteu Sd^iuaiifung ber ÍTeniperatiir fpredjen, finb fie im .*i\[aren bartíber, bnß bie í3oftimmung biefer &xö^e befto fidjerer ift, je metír fie fid; auf Slugaben auö uinfo íaiujeren unì) unnntcrbrodienen Zeiträumen ju ftütjeii oer; mögen. 2)ie Drnitboíogen fd)einen barauf fein be= fonbereê P5eu)id)t jn (egeii. ÍÖenigfíene feineá Dtto pennán,! roeil er of)ne jegíidjeu ©frupet feine Síugaben über 13 ä>ogelarten doh .'őeflenorm mit ben ju Kösliu geiuad)teii áíufacid;nungen oer^ gleicht, obiuoí)t fic^ in ^eűenorm ber fürjefte 3eít= raum (über Lantus coUurio) tun- auf 9 'i^aí)ve, unb ber (äugfte (über Motacilla alba) auf 27 '^ai)ïc erftreát, bie ^öeliner 9ieiljenfolgen^ Ijingegen meiftenô 39 ^aí)u umfaffen. ' aiquila I, ©. 30. gài luerbe hierauf jurüdtommen. ,0. §. Siefie: Sileincre i)iitt|eilungen. - ®â ift íeí)r roünídjenámertl), bafi bie Röalinet 3tufi äetciinungen auäj in ber «ìlquiln» aiigcfiiíjrt irerben, lueniijftciis in Segteituug einer furjen iuitif ! 1 .i-l' IIa a meteorológiában a hőmérséklet absolut ingadozásáról van szó, az összehasonlításra al- kalmas, teljesen megbizható mennyiséggel csak akkor rendelkezünk, ha azt két vagy több helyre vonatkozólag ugyanabból az időszakból szá- mítjuk ki. Ha azt mondanám, hogy a hőmérsék- let absolut ingadozása (a maximalis és mini- malis hőfok között levő különbség) Budapesten 54-6, Szegeden pedig G3-2 fokot tesz, lígy vajmi keveset mondottam. Többet ér két adatom, ha azt mondom, hogy Budapesten 3^ (18r)(i— 1878), Szegeden pedig 14 (187!)— 1892) év alatt bizo- nyul az ingadozás akkorának. De hát össze- hasonlítható-e ezen két mennyiség? Nem; mivel nem egyidejű időszakra vonatkozik. Ámde ha azt mondom, hogy ugyanakkor, midőn a hő- mérséklet ingadozása Szegeden (1879 — 1892) 63-2 fokot tett, Budapesten 57-(> fokúnak bizo- nyult, úgy biztosra vehetem, hogy Szegeden általában véve nagyobb a hőmérséklet absolut ingadozása, mint Budapesten. Az l879/8Ü-ik évi tél, jelesen az 1879-ik évi deczember, Európa közepén szokatlan hideg volt. Ha a hőmérséklet absolut ingadozásának fel- tüntetésénél ezen egy évet elhagynók, a valónak meg nem felelő mennyiséget kapnánk. Ép úgy lenne a dolog, ha az egyik állomáson ebben az évben fel-, a másikon pedig fel nem jegyezték volna azt a phänomenalis hideg hőfokot. A meg- szakított sorozatoknak okvetlenül kisebb értékök van, mint a teljeseknek. Minthogy pedig a hő- mérséklet a madarak vonulásánál is szei-epet játszik, a megszakított aviphänologiai sorozatok is kisebb hitelt érdemelnek, mint a meg nem szakítottak. S ezt sajnálattal kénytelenek va- gyunk a különben igen becses bcUenormi soro- zatokról is elmondani. Nem ismerem ugyan a köslini sorozatokat, de mivel azok állitólag többnyire 39 évre vonat- koznak, holott a hüllenormiak legfölebb 27-re,* már ezen egy körülmény is hozzájárul ahhoz, hogy a köslinieknél általában nagyobb legyen az ingadozás, mint a hclleuormiaknál. Minél hosszabb a sorozat, annál nagyobb szokott lenni a valószínűsége annak, hogy mennél több szélső- ségre hajló eset jelentkezzék. Tapasztalhatjuk is azután, hogy 13 faj között 12 fordul elő, mely- * Az Aquila I. 28. s köv. 1. szei-int. 2Benu in íier 'J^íctCLiroíotiie non bor adíotutcii Sttniniifimii ïier TcinpiUìitur bie ílíobo ift, uerfiujeii luiv nur öcinii über eine sur ííeriileid^ung geeii^iete, oiüiíjlid) run' I li fi (id) e ©röfuv auMiii luir feldc (u'treff jmeier ober inet)rercr Orte aus beiiieUienßciträuiucu beredjiien. SÖenii id) faineii würbe, bafe bie abt'olute ©dimaufmui ibie !?iffcron5 beê maïimaien uiib iiiiuiiiuileii ^einperatur^^h'abeê) ber î'eiupcratiir tu iMibiipcft 54-6, in ©jegeb ober 03-2 ©rabe bc- trägt, i)ätto id) )iuil)( ménig gefagt. 91íe£)r âBerti; haben )iu'ine ^ìuei Slngabeu, menn id) jage, bafì fid) in iinbapeft in 22 3al)ren i ISöfi — 1878), in Sjegeb i)ingege)i in U^afiren (1879—1892) eine földbe i£d)nia)ifung ergibt. I^a finb btefesinei ßröfu'n benn and) comnieniiu'abet? 'Jíein, weil fie fid) anf feiiu' g[eid)jieitigen Bi'iti'Än""; bejieljen. 2*>eiMi id) jebod) fage, baf5 jnr felben ^át, aie bie ©á})iianfuiig ber ï'emperatur in Sjegeb (1879—1892) 63-2 ©rabé beträgt, biefelbe in i^nbapeft 57-6 ®rabe ergibt, fann id) ale geiiiif; a)incí))nen, baft bie abfointe Sd)nianfnng ber Teniperatnr in Sjegeb im 'Jlll; gemeinen gröfter ift, alò in 33ubapeft S)er äßinter beê ^abreô 1879/80, befonbero ber ©econber iiu3aí)rc 1879 mar i)n(íentrnni tSuropaê anftergeii)bl)ulid) falt. '-Jl^enn id) beini Slnfmeife)'. ber abfohlten Sdjmanfnng ber Xempevatnr biefeö eine 3oí)r megliefie, befäme id) eine ber äBirflid)feit nidìt entfpred)enbe ©röfte. (îbenfo uerbieíte fid) bie Sad)e, menii man anf ber einen Station ben ©rab biefer pbäiuunenalen .VUilte in jeiu'iii :3a()re anf= gejeidjnet, auf ber anbercii bingegen nid)t auf^ ge3eid)net batte. ;3Me nnterbrod)enen 3{eil)enfûlgen befi^en nnbebingt lueiiiger •Jl^ertb, ala bie uoll: ftanbigen. Diad)bem aber bie ì'emperatur and) bei bem .8>i(U' ber ÄUigel eine 3ìoIle fpielt, uerbienen and) bie nnterbrod)enen aoipbänologiid)en ;)íeibcn= folgen eiiu' geringere C^SIaiibiuiivbigfeit, alo bie ntuinterbrod)enen. Unb bieö finb mir (eiber and) geäiDiingen uon òm im übrigen fel)r loertbuoüen .^elienormer 9ïei()enfo(gen jn fagen. 1)k Slööiinev 9íeií)eufolgeii fenne id) jmar nid)t, meil fie fidi jebod) angeblid) meiftenö nnf 39 ^^al)vt crftreden, bie ,s>ellenornier i)iiujegeu auf 27,* trägt fd)on biefer eine Umftanb bajn bei, baft bie od)mant'nng bei jenen non Slöslin im ííllgemeinen eine grbftere fei, als bei biefen uon .s^elleiuu'in. i^e (anger bie 9îei()cnfoIge ift, befto grijfter pflegt bie 2Bal)rfd)eiiilid)f'eit '^u fein, i)a\', fid) nmfomebr ino ©rtrcme neigenbe^älleoorfinben luerben. tïben beo: í)alb faiui man and) iüa()rnebmen, hai unter 13 * 2nut «Aquiliu I. 2S u. folfl. ©. 3 nel 1 — 45 nappal nagyobb az ingadozás Köslin- ben, mint Hellenormban ; a Lanms coUurio azonban, melyet Hellenormban csak 9 éven át figyeltek meg, egy nappal kisebb ingadozást mu- tat, mint a köslini adatok szerint. Hogy az ingadozás maximuma és minimuma a IH faj közöl másra esikKöslinbeu, másra Hel- lenormban, annak is nagyrészt az az oka, hogy az ingadozás részint rövidebb tartamú idősza- kokból, részint különböző évekből vau levezetve Hellenormban, mint Köslinben. így a megérke- zés adata a Sturiius vulgaris nál Köslinben 77, Hellenormban csak 32 naj^os inpadozást mutat fel. A Motacilla alha-nà\ az ingadozás Köslin- ben 48, Hellenormban csak 18 napot tesz. Kös- linben a legkisebb ingadozás (Is nap) a LaniuH coUurio-ná\, Hellenormban a Chelidon urbica- nál (14 nap) jelentkezik ; ámde Hellenormban csak 13 adatot találunk e faj megérkezését ille- tőleg. Ha az absolut ingadozásnak az avipbauologiá- ban is méltó helyet akarunk biztosítani s össze- hasonlításainknál sikerrel óhajtjuk azt alkal- mazni, iijiy megkövetelhetjük, hogy a sorozatos Uilntok ugijnììegii idejűek légijének s fohjlonos- sdgukat egyik s másik liiáiiijzó év meg )ie sza- Idlsa. E követelményeknek teljesen eleget tesznek a ghymesi sorozatok, melyek 14 madárfaj ta- vaszi megéi-kezésére vonatkoznak. Mielőtt ezen nagybecsű adatok tárgyalásába kezdenék, hadd mondjam el azt, mit gróf Fokgách Károlt ö nagy- méltósága a megfigyelésre vonatkozólag 1896. január 15-én kelt levelében velem közölni ke- gyes volt. «A megfigyelés — így ír ő nagyméltósága — körülbelöl két négyszögmértföldnyi saját és bér- lett vadászterületemen, kilencz képzett erdő- őröm által eszközöltetik, és habár az erdőőrök- nek — mert birtokom hitbizomány — a törvény értelmében bizonyos (jualificatióval kell birniok, ennek daczára csakis a nagyon ismert vándor- madarak megfigyelését bíztam rajok, nehogy tévedések forduljanak elő és jelentéseiket, a mennyire lehetséges, ellenőrizni szoktam, — ily módon, ha néha anomalia kerül elő, az a ma- darak rovására írandó.» A ghymesi sorozatokból, melyek az Aquila I. évf. 108. s következő lapjain közölve vannak, mindenekelőtt átlagokat számítottam azon mód- 3(rtenlái)orfüiumeii, dei öeueii bie Sdjuiantiiiujum 1 — 45 3::aöe iii,ftööíitigröf5er ift, aU in i^cUcnovm; Lanius collurio íjiiií^efien, uu'Id)Cii man in ÍSíüí-- norin luir uui()renb 9 ^al)re (looímd)tete, jeicit eine uni einen ine) geringere ©djiuanfnng, aís nnd; ben Äöeliner 3lngaben. 2)af3 bnő îlînrimnni nnb iöíinimum ber Sdjumn-- fung unter ben 13 2(rten nuf eine imbeve entfällt in ííöslin, ole in .'oellenorm, ì)qi(n ©rnnb ift aud) grijfîtentijeilê ber, bafs bie ©djroanfnng tfjeilô fürseren 3*-'it»"'ï"iii>-'"/ ti)etiâ nnberen ^ní)ren ent= luunmen ift in ^ellenorni, aló in Äöslin. So lueift bie 2íngabe über bie 9lnfunft für Sturnus vulgaris in ílöslin eine Sdiiuanfung uon 77, in .sjellenorm von nuv 32 2'agen auf. gür Motaeilia all)a be-- trägt bie ©djiuanfnng in Síöalin 48, in ."ôellenorm mir 18 2;age. 3n Äöalin ergibt fid) bie geringfte ©cí)roanfung (18 S^age) für Lanius collurio, in Äiellenorni für Chelidon urbica (14 îage); jebod) finbet man in^ellenorin and) nur 13 Angaben über bie 9(nfnnft bief er 21 vt. Sßenn mir ber abfoluteiiSdjiiuinfung and) in ber 2lüipi)änotogie einen roürbigen ''^^lalj fid;ern motten nnb mnnfd)en )'ie bei unferen iíergíeid)nngen nut ©r^ folg anmenben 311 föiinen, fo bnvfen mir forbern, bafs Ute Serien glcirljjtitirten í ritriiunten cntstmnincn uni) iljre (ffontinuttät ìiurdr ein oöcr ùas nnìicrc fcljlcnùc JFaljr ntd)t untrrhrorljnt litcrùc. Triefen 3(uforbevuiujen eutfpred)en uuUfüninien bie 6)t)i)mefer 3íeiI)enfoígen, meldje fid; anf bie im ^rttljlinge erfolgte Slnfnnft non 14 Sßogetarten W- ätef)en. 'iV'uor id) ndd) jebod) in bie 3lbl)anbiung biefer febr mertt)uol[en 3lngabeu einlaffe, fei mir geftattet baêjeuige anjufüíjren, maô nur Seine Cîrcettenj ©raf Sîarl Aorgád), betreff ber '■yeob= ad)tnng in feinem oom 15. ^minar ISOfi batirten ©dereiben nutjutí^eiíen gemiate. «!3íie33eobad)tnng — fo fdj reibt Seine Ércelleua— i'ottäieften onf meinen nngefäijr jmei Qnabrat=-Uiei[en nmfaffeiioen eigenen nnb gepad)teten ^agbgrünben meine lunin gefd)n[ten ilialbljeger, nnb obäroar bie 5îalbl)eger — ba mein ÌH'fil3tl)nm ein Jyibeiconunif? ift — bem öefe^e entfpved)enb eine geiuiffe Qnalifi: cation befigeu muffen, betraute id; fie boc^ nur mit ber SI^eobnd)tnng felír befniuder .B'iguögel, bannt fein ;3rrtl;nm uorfomme, unb pflege il;ve "lìeridjte, fo üiet ale inögüd;, jn controliren — auf biefe SBeife ift, menu manchmal eine 3inomatie üorfomntt, bie; felbe ben iíögeln jn^ufdireibeii.» Sine ben ©l)i;mefer i)ìeil;enfolgen, u)eld)e ini I. ^al;rgange ber «SUiuila» aiif Sette 108 nnb ff. üeröffenlid)t finb, bered;nete id) uor 3íűem Surd;= 1* szer szerint, melyet az Aquila II. évf. 118. lap- ján kifejtettem; azután feltüntettem, mennyire térnek el az egyes adatok a megérkezés átlagos napjától ; majd az átlagos és absolut ingadozást, továbbá az átlagnak valószínű hibáját s az évek számát határoztam meg, melyek szükségesek a normális átlag megállapításához. A dolgozat eredményét az .'). lapon levő 1. táblázat tün- teti fel. Az I. táblázat mindenekelőtt a megérkezés sorrendjét tünteti fel. Legkorábban megjelenik az Alauda arvensis és a Colámba ociias, feb- ruár 24 — 25-ik napján; legkésőbben az Ortíjgo- metra crc.v, április SO-án. Kár, hogy a Scolopax mdicold és az Upupa epops között 20 napi hé- zag fordul elő. A Siurnus vulgaris, VanelluK eristatus és Motacilla alba jóformán egyidejűleg jelenik meg; a Vaiiellus cri-^itatus egy nappal később, mint a Sturuas rulí/aris, a Motacilla alba megint egy nappal később, mint a Vaiiellus cristalus. Igen fontos tanulságot szolgáltatnak az I. táb- lázat alján levő négy vízszintes rovat számai. A február és márczius hónapok számai nagyob- bak, mint az ápriliséi ; és pedig tesz : Felir.-iiiúrcz.-baii Áprilisban Az átlagos ingado- zás .__ + (l-;iO + 3-;);5 na^wt Az absolut ingado- zás :í-5*8".í l'J-37 « A valószínű, hiba +l-257() +Ü-7174 « A normális átlag megállapítása... 35'24 ll'."j3évet. Akár az átlagos, akár az absolut ingadozást vegyük tekintetbe, egyaránt meggyőződünk, hogy a megérkezés tágasabb határok között ingadozik azon fajoknál, melyek februárban és márcziiis- ban szoktak megjönni, mint az ájjriiisban meg- jelenőknél. Talán nem térünk el az igazság- tól, ha e tényre támaszkodva felállítjuk eme tételt : Az iiiijiidozás iiicl.Lvrasóija annál nagyobb, minél korábban, s annál kisebb, minél későbben érkezik meg lavaszszal valamely madárfaj. Eh- hez képest, a noi'inális állag nicgállapilásához szükséges megfigyelési éveknek annál nagyobb időszakra kell lerjedniök, m,inél korábban ér- kezik meg az illető madárfaj. ic[)uitte3nf)ícii nací) ber '?}íetí)obe, uiefcfie ici) im II. ^^alìvciaiuìc ber «aiquila" auf Seite 118 eiit-- uncfelte, nevQuidjaulidjte jobauii, ir.u luie uiet bie etiiäelnen Sliujabeii uom Sui'dijdjnittètaijc ber ain= t'uiift abioeid)eu; beftiinmte iievimdj bieburd)ìd)uitt= iid)c imb abfohlte Sd)U)anfuiuv ferner ben uialjr= fd^einlic^en ^-ei;[er bea 3}iitte[ê uub bie Bnlìi ber ^af)ve, loeh'be erfovberiid) fiub ^ur i^eftiimmiiui öec narmalen 3)uvdjidjiuttee. '^ai, 3ìefultat ber itrbeit lueift bie iiadjfotßciibe I. isabelle p. 5 auf. Sie I. S'abeíle lucift uor Sittem bie 9íeií)enfo(cje ber Sliifunft auf. 3ím ^eitlidifteu erfd)eiiieii Alauda arvensis uuö Cokimba œiias, am 24 — 25 5ve(u"uar; am fpäteften Ortygometra crex, am :îO. 3(prií. ©d)abe, bafî ^unfrfieii Scolopax rusticola nub Upupa epops eine Vnde Don 20 itaçien luirljnnben ift ! Sturnus vulgaris, Vanellus eristatus nub Motacilla alba erfdieinen beinaf).' iiieidi.^eitioi ; Vanellus eristatus um einen X<\ù, fpäter als Sturnus vulgaris, Motacilla alba mieber um einen ^aij fpäter als Vanellus cristatus. Setjr (cbrreid) finb bie 3'ií)'t-'n ber nier ijori^ou; taten Spalten am gnfee ber I. 3;abette. Tiie,3«t)len ber 'iJîonate J-ebruar unb ÍJÍiirj finb ijröficr, alo bie bea aiprit; unb iwax beträc;t: im 3'rt'i-iSiäv; im ilpiil ÍDie bnrd)fd)nittlid)e Sd)roantnncs ... +6-90 ±3-l):5 î^age Tic abfohlte Sdnimn: fung - - :55-8;j 19-37 « 3)er tual)rfd)einlid)e get)ter -. . ... 4 1-257C) +0-7174 « T^ic 33eftimmnng beò normalen î'urcl): fdmittcê - 3.5-24 11-53 ^aljre. ©ei eö bie bnrdifd)nittlid)e ober bie abfohlte Sd)uiantnng, iiield)e mir in '^n'trad)t sieben, jebeii= fatto nberjengen mir uno bauoii, bafî bie -Hnfnnft junfdjen meiteren ("■h'en.^en fclnoaiift bei beiijeniçUMi 3trten, roeldje im ?yebruar unb ÍJíar.i an^ufomnien pflegen, alò bei ben Slnfäinmliiuieii im l'lpril. îrMr meidjen nielleidjt non ber ÌBal)vbeit iiidjl ab, loenn mir auf biefe S^ljatfad^e geftütit folgenben Sali l)in= ftctteii: gie ®rössc ùer ^djtaatiliuitjj ist öcsto nröoscr. je frülirr. unb îtcsto lîlcinrr. je r.piiter im j jfriibjidirc cine lîoiu'lart aithomint. Dein cnt- sprcrljcuù iitüsaeit sídj ùic jur ÎScstiinmunn ùîs nonimltn íDurdjarijnittcc crforùcrlirijen îlicobarij- tunt}ii|;iljrc auf uiiigo grÖDsnc Scítriiuiiic cr- strtrhcn. je friiljcr irte bctrcffcnûc lîoiu'liut riii- trifft. '.^ r-4 '^1 CO S-1 Í» 1^ SU W v^ W ^ fl 2 CO ■« 0 MO xn •<1) N ,^ a) 1 — • rW :-l 1-* SU an yc 0) j; S .- N ii> ff) i-* ITI > *TJ nt TTj -M O T/ !-< Mjf a> ■0 íüT fTi g s >í îi bß » ■a) a lI-L fl n m N "î^ H ^ 0 a K o y o 6C a -, Ji S. I i — ai o o 3 s - È 1 ^ an e — Cï' I + S 'S" «CT — í* c rt r7 ro '— rt — ^ îd ;o c^ g; ^-^ iC o O — < 7^ lO \ + + +++ I ++ I +++ + 1 I t-^ !>. I>. I> !>• ce î -M — < iC Ô ce G^l - +++++ I : t-- "ïr tr r: *=i' O i>i *^ ^i i>- G-1 iC ^ ^ ++ I +++ ++ r: »ÍÍ »O — < -H ^ »O (ïi ce -^ — « ^ — »^ — ■ O 'CO iO «^ 1^1 5-1 c + I+ + + I + I ++ I + I ++++ oc (M 00 ai X -5-1 •S-l d S-l ^ oc ce G>1 S-l 00 ce GO ÍM S-1 OC' oc Ol O [>■ *^ -^ c; ^1 ^ re — ' — ■ O O *^ re 'Ì-1 ce "^ G-7 iC íO ;r> fî-i + I + M I+ + + 4 + + + + !>■ !>• ce t- ie + + 1 + 'cei>-cei>>i>>cececei>>cei>'cei>*t>'i>-ï>. ' ce — ' c ib ce ^-i ce ô o C' ■«? lO '«Í' o o c + I++ + i + I ++++ ^ X o: 31 -3-1 00 G-l G^ 00 00 ce X GC GO S-l 00 X ÍM 00 Q-1 GC G-1 — _._^X'Ce^co*«^'^cec:ooO'3'iueceo<3'icO'^ce ++ + ++++++ I ++ I + I + je lO lO lO »o iO iO iO iO i.e jO lì? jo lO ic lO lO lO ic ic lO »e c:ces^lî^cc^*^ — '5^o*^'?'ic;î5-i--^iieceiCjf?cceiM i+l I i+i 1++1+ +1+ 1+ I COO'OCOOCOOOCOOOOCOOOCC i^-i X 51 le o »e •=?• -M :c o o !>■ 3-1 •?! X ce to — o ce ce t^ + + + + 1 ++++++ cecoï>-ceocececococei>-cecet>.ir-t-^cei>-i>-t--.i>.ce [^ -^ ;^ ^ i_f^ i-^ ,^-^ r-- -?î -^ ce r: -^ — ' -«5" -^ — — c ce " ue + 1 + + +++ I ++++ :■ »c Ite ije lO lO le iO ic »je iC' ic i-c »c ic lO to ic ic ic îC ic ;L-^co<3'ixiO'^oooiceiCs^i.^Oioceos>iCî^'^ I +++ i7 I + 11 I I + i +++++I I :oX'- CS w -M -^ veil -^ •0 — rrl s N si ÎW ri co -;i' <îs M ÌH +1 +1 -H -H -H o: -H 4^ 4^ -H -H +1 ce — .-2 t» il CÖ /a a ° •^1 DQ ■^ a ty ^3 ^ 0 -fil -i; ^ ;i ît 5S :0 N S C5 •-! CD ^ '-; rîi S -là fl f3 •b- 3 Ä (H S ce — 'S H a ^ -cobad)tungen, bod) änm ©lüdebefiecn roir földje uon Dîpitra, lueldjeS im ©anjen 13 ííílo: ]neter fübiucftlid) non @l)i)ineê liegt. 3tnd) bie $öl)e über bem ÍJieereofpiegel ift beinalje biefetbe, nnb @[)pmeê liegt nur um ungefätjr 20 ïïîeter t)öt)er, alò ber "ipnnft in 3ii)itra, anf nieKtem bie meteoros togiid)en 3(nf3eid)nnngen gefdjaljen. ilUr fi.iiinen baber gan,^ breift für beibe Drte ebenfo gleid)e fliinatitd)e ílíerbnltniffe, loie aüipljänologtfd;e (ion= ftellationen annet))nen. 3öaS non bem einen gilt, gilt and) uon bem anberen, nmfoiiu'br, ale bie @l)t)mcfer 33eobad)tnngen anf einem Webiete von ^yuei Caiabratmeilen nnb iiid)t anf einem nuitbe; matifdjen 'iiunfte angeftellt mnrben. 2llfo limò für eine 3d)manfnng loieô bie Xem: peratnr in Îîpitra anf? Säbvenb beê 3eiiranmeô 1872—1873, ano lueldjeni mir jebod) über 1889 feine a3eobad)tnngeu befilíen, ift bie abfolnte Xcm- peratur:©cl)H)anf'nng ber nuinatlid)en Tnrd)fd)nitte foigenbe : îDïonate ^Mimiav gcbriiar man Slpvil aJioi 3uiii ©dEiioaníuug ber 2c)iipevatut C° 13-3 10-6 9-4 7-9 7-C 7-1 ©omit febeii mir, bafî in iinitra ^nr felben ^í\át, ale in (^iljijiueo bie auipljänologifd)en 'i>eobad)tnngen angeftellt mnrben, bie Sdjiuanfuug ber inonatlid^eu ©nrdjfdjnittö-Temperatnr vìd gröfier marnuibrenb ber Qát non ^'^n'^i' ^''^ -Wdr,^, als non 3lpril biô ^uni. ÄliTtadjrn ùei ^djU'iutlaxnij iscv üTrinpevixtur adalok iiujadozáRa közöli teljes parvo aalosság mukükozik. A mely iiónapokban tágabb hatá- rok között ingadozik a levegő hőmérséklete, ezekben a tavafizi madármegérkezési adatok is nagiiobb ingadozási mutatnak fel, mint azok- ban, melyekben a hőmérséklet ingadozása ki- sebb. ^'ajjon a párvonalosság, mely a hőmérséklet s a megérkezési adatok ingadozása között 22 évi feljegyzés szerint általában véve fennáll, fenn- áll-e az egyes évek kétrendbeli adatai között is; azaz korábbiak-e a megérkezési adatok, ha a hőmérséklet a szokottnál nagyobb, s késöbbiek-e, ha a rendesnél alacsonyabb fokot tüntet fel ? Ha az I. táblázaton végig tekintünk, két év eltérése tűnik leginkább szemünkbe szokatlan nagy számbeli mennyisége által, úgymint : az 1879. és 1886-ik esztendő. Az elsőben a február- ban és márcziusl)an megérkező fajok 12 — 21 nappal korábban, az utóbbiban pedig a márczius- ban megjelenő 4 madárfaj 12 — 27 nappal ké- sőbben jöttek meg az átlagos időpontnál. Milyen volt hát e két évben a hőmérséklet Nyitrán ? 1879-ben az Alauda arvensis, a Colurnba oenas. Sturnns vulgaris, Vanelbis eristatus, Motarilla alba s Scolopax ruslicola mind feb- ruárban jött meg, a két első a hónap elején, a négy utóbbi részint közepén, részint végén. Nyitrán e hónap 24 órára átszámított hőmér- séklete 2'1 fokot tett a fagypont fölött. lS72-től 1893-ig ez volt Nyitrán a legmelegebb febru- áriusi hónap. 31 évre terjedő direct s 10 évre vonatkozó redukált, tehát 41 évet felölelő adatok szerint a februári iis hőmérséklete Nyitrán 0"0 fokúnak bizonyul s így 1879-ben 2'1 fokkal en- nél az átlagnál nagyobb volt az. A imnérséklet legnagyobb positiv eltérése tehát együtt jár a hat madárfaj legkorábbi megjelenésével. 1886-ban a Sturnus vulgaris, Vanellus eris- tatus, Motacilla alba és Scolopax ruslicola; me- lyek rendesen márczius első felében szoktak megjönni, részint a hónap végén, részint április- ban érkeztek Ghymesre. A hőmérséklet milyen volt akkor? Nyitrán az 188G-ik évi márczius 1-4 hőfokúnak, s a 41 éves átlagnál 2-7 fokkal alacsonyabb hőmérsékletűnek bizonynl. De meg kell jegyeznem azt is, hogy 1872 — IS93-ban en- unù ùcr ^djtoaulíung ìicr abipljiinoloijisdjctt, Angaben jíigt sídj cine liollstanùigc ^Jarallele. 3Jn ireii lílonatcn, ín tarlrlrcn Die ílcmpcratur hzv jfuft jÍDÍscljen Ircítrrcn (Brcnjcn sdiluanUt. íncíscn audi ùic Angaben iibcr ûie Ankunft öer líögel im jhülj- lingc eine grössere _^£ljlnanlmng auf. als in jenen, in liTElrijcn iiie ^rbtuanliung iter íitemperatur eine geringere ist. Seitef)t aber bie Sparallclc, lucfdje im ©nujeu genommen laut 22ijä[)riijcr Siufäetd^iumgen siuifdien bev ©djumnfimg ber î^eniperatur unb jener ber i'ln^ gaben über bieílnfunft befteí)!, moljí and) äroijdien ben beiberíeitigen3íugttben bereinjeínenSaíjte; bas íveiét, uieijen bie íiDaten eine 3eitíid)ere i'lnfimft anf, menu bieXemperatnv Ijbijeralê bie geiuöljuíid^e ift,nnb eine fpätere, raenn biefe einen niebrigeren ©rab jeigt? äBenii mir einen Slid auf bie I. iTabette werfen, fällt une befonberê bie 3Uimeid)ung jmeier 3nfji"c bnrd) il;re ungeiuöliniidje ^iiijIeiigröBe auf, n. jm. bie ber ^atjre 1879 unb 1886. ^m erfteren trafen bie im (ifcbrnar unb "JRärj anfommenben 3lrteii um 12—21 ÎTage frttíjer, im légterén bie im Wiär^, erfd^einenben 4 3trten um 1 2 — 27 ÎTage fpater ein, aie in ber mittleren íí)nrd)íd)nitt«3eit. Unb mie ftanb eâ mit ber itemperatur in biefen jinei ^afiren in 3h)itra? ^m ^at)xe 1 879 famen Alauda arvensis, Co- lumba (Jenas, Sturnus vulgaris, Vanellus crista- tus, Motacilla alba nnb Scolopax rusticola fämmtiid) im (^ebrunr an, bie erftcn ämei ju 3ín= fange bea Dîonatê, bie íe(5teren nier ti)ei[ê in ber ïïîitte, tijeitâ äu ßnbe ber ^J}îonatê. :3n ilîijitra be= trug bie S^emperatur btefeêÏÏlîonatôanf 24@tnnben umgerecf)net 2-1 ©rabe über bem ©efrierpunfte. ä>on 1872 biá 1893 mar bieê ber märmfte ^február in 3h)itra. 3ìad) birecten, auf 31 '^ai)xí. fid) er= ftreáenben, nnb nod) rebucirten, ouf 10 '^aí)xe be= jogenen, balder 41 l^aljre umfaffenben 3lngaben eriuieê fid; bie S;emperatur beè Jyt^bruar in 9hjitra alá 0-0° C, fomit mar jene im lyaíjre 1879 um 2-1 ©robe í)öí)er ale biefe. pic grossie positíbe Ab- luctdiung ùcr (iTemperalur steljt ùuber im (Tnnlilange mit ùcr früljestcn Ankunft ber sedja Uogclartcn. 3m3al)rel886 trafen Sturnus vulgaris, Va- nellus eristatus, Motacilla alba unb Scolopax rusticola, roeld)e geniötjiilid} in ber erften ^alfte beê 3Jîara ansufommen pfíegen, íl)eile ju ©nbe bee îlîonatè, tljeilQ im Slpril in ©Ijijmeô ein. Soie ftanb bamalê bie ítemperatnr? '^sn íípitra mieê ber ïliarj besSaljreê 1886 eine STemperatur non 1-4° C, unb mitljin eine um 2'7 ©robe niebrigere Temperatur auf, alò bac- 93iittet ber 41 :3at)re. iìod) mnf; id) 8 nel három ízben volt hidegebb a márczius, úgy- miBt: 1874., 1875. és 188:5. évben, s hogy a leg- kisebb hőmérséklet lS75-ben mutatkozott O^'J fokkal a fagypoat alatt. Az analogia ül is meg- van, de nem oly teljes, mi)d azelöbbeid esetben, a mennyiben a négy madárfaj szokatlan késése nem esik össze a iiömérséklet legnagyobi), ha- mm csnk nagyfokú negatív eltérésével. A hőmérséklet egyneműsége, positiv vagy negativ eltérése a normálistól nem csupán egy- egy pontra, hanem rendesen nagy vidékre szo- kott kiterjedni. A kulcsot sajátságainak meg- értéséhez az lígynevezett synoptikus térképek, melyek egész Európát s az Atlanti- Oczeánt is a kutatás körébe fölveszik, szolgáltatják. Lássuk tehát, mit tanúsítanak s mire tanítanak ben- nünket e térképek az 1879. és 1886. évi idő- járást illetőleg. Az 187í)-ik évi februáriusi időjárást jellemzi az, hogy a légnyomás havi átlaga Közép-Európá- ban a szokottnál túlságosan alacsonyabb volt, hogy északon keleti és észak-keleti, délen pedig dél-nyugoti szelek voltak az uralkodók, hogy Német- Alföld, északi .Jutland és Posen kivételé- vel a normálisnál 1 Va — 3- szórta nagyobb volt a csapadék mennyisége s hogy észak- nyugaton a kellőnél alacsonyabb, délkeleten pedig a rendes- nél nagyobb hőfok uralkodott. A hőmérséklet- nek positiv (+), vagy negativ (— ) eltérése a normálistól a következőnek bizonyult:* 1. Az északnémet alföldön : keleti részén -\-0-S, középső részén — 1"5, nyugoti részén — 1-6C°. 2. A középnémet dombos vidéken : keleti ré- szén + l"'.í, középső részén -\-0-% nyugoti ré- szén —0-4 C°. 3. Déli Németországban: Bajorban +1-4, Württembergben + 20, Badenben + üii, líajna bal mellékén +1-0C°. 4. Dánországban — 3-1 C°. 5. Hollandiában— 1-8 G°. 6. Ausztriában: északi részén -l-2'5, középső részén + 2-3, déli részén + 2-5 C°. * Deutsche Seewarte. Monatliche Uebersicht der Witterung. 1879. évf. febniáriusi füzet '!. és 10. 1. íiemorfou, bnfe roaíivenb 1872— 1893 ber 3)íctra i" brci %äü.en fälter loar, u. 31D. im Salire 1874, 1875 unb 1883, unb bafî bie lűebriiífte îeinperatur fid) in 1875 mit 0-9 ©rabeii unter bem ©efrierpunfte ergab. ÍDíi; Analogic ist ;u:dj Iju'f liorbanùen. nur ntrljt so liollst;inbt0. liüc int friiljcrcu JFitlle, inùcm bic uniu'luöljnlirljc ÎTcrspatung îtcr bier ïïogelartEn ntrljt jusaninienfiïUt nút ùer nrösotcn. sonùcrn nur tnít einer Ijodjgraùigcn ncgntiiren Alüucidjnng ûer BTcntperatur. iî)ie ©íeidjarticjfeit ber S^emperatuv, ihre pofitiue ober uei^itiue 31bnHnd)itiuì non ber nm-mnlen pflecit fid) nid)t niu- auf einen '^^untt, fonbern geuniljnlid) über ein (jrofeee ©ebiét jn erftred'en. Den ©ct)iüffe( jum 3?erftänbnifie ibrev (i1i]entt)nmlid)feiten liefern bie focjenannlen fi)ninUifd)en ,'ííarten, mekbe nid)t nur ganj (Snropa, fonbern and; ben 31tlantifd)en Dcenu nut in ben Sereid) ber goïfd)unc3 jiel^en. Saffet uns babér feben, umô biefe .sparten be.ieuçu'" unb movüber fie uno belehren betreff ber ÎBittevunç^ in 1879 unb 1886. Tie iBitteruniì ím február beo ^aijreê 1879 ift babnrd) d)araïterifirt, baf; öer monatlidie Tmdy- id)nitt beâ Suftbrndeè in 'îJïittel^lSuropa bebeutenb niebriger toar, als ber geit)őbnlid)e, baf; im ííovben öftlic^e unb norböftlid)e, iin önben bagegen füb; uieftlid)e SBinbe berrfditen, baf; bie ^lienge ber aîiebêïfailage, mit 9ÍUQnaí;me ber bentfdjeu 9îieber= taube, Jîorbintlanbô unb ^sofenö, iVa— 3--mat gröjser mar, alo bie normale, unb òa^ im 3iorb= uiefteu eine niebvigere, im Süboften bingegen eine böljere STemperatur berrfd)te, alo bie geuibbidid)e. Xie pofitiue (+) obernegatioe ( — ) 3lbn)eid;ung bec S^emperatur con ber uornutlen eriüiea fid) ale folgenbe : * 1.3" ber norbbentfdìen Tiefebeiu': im öftUd)en S;t)eiie +0-8, im ndttleven ibeile — 1-5, im uieft= lid^en Sriieite -1-6^^ C. 2. 3'n mittelbentfd)en ^ügeUanbe: im i)ftlid)en 2;fjeile -(-1"3, im mittleren îbeile +0-:ì, im uieft= lid)en %i)ei{e -0-4° C. 3. 3n ©übbeutfd)lanb: ^n ikiern +1'4, in SBürttemberg -f 2-0, in 23aben ! <>■(',, am linfen aíljeinufer +1-0° C. 4. Sn ©anemarf -3-1° C. 5. 3n , im jublidjeii S'ideile -3-8° C. 9. ^5m îuïi[id)en ^}iovaiegcn -3-4= C. 10. 3n aîiiÊlanî): in ïlioêfau +4-7, iii Snfnii +3-3, in Sarnaut +3-7, in ^dntëî -5-5° C. Siefer Sluèmeiô ('cjeiiat, bafj fid; bie tjröBten Vofitioen (-f) l'ibmeidjmu^on ber ÍTemperatur uoin nonualen ®urd)fd)nitte unter ben mitteleiiropäifdjen ■ííanbern in Defterreid) erc'inben. aSaè Unborn betrifft, fdjreibti bieôbejiiôlid) @ r u b e r, bamaliç^er Obferuator an nnf crer meteoro= iügifd)en (ientraí:9lnftnlt nnb fpäterer^iirectorber: felben, bnfe unfere SBitternngô^isoriuittniffe im gebniar im ganjen í'anbc ^wav übereiuftimmten, aberjiemlid) anomal marcn. Ser monatIid)e ^máy fdjnitt ber íTemperatnr übevftieo allentbalben ben nornuilen Turdifdmitt, befonbere in ©icbenbürgen unb betrug burdjfdjnittlidj 2-6 ©rabe C. Saê 2)îai:imnm flieg auf 17° C. über bem ©efrierpnnfte unb trat auf unferen öftlic^cn ©tationen am 25., anf ben roeftlidjen am 12. ein. 5?er monatUdie Sîurc^fdjnitt bes Suftbrudeê roar nuiljrenb einer í)íeií)e i)on :ynbren nid)t fo niebrig, a(ő bamalê, fo baê er fid) um beiläufig 9-5 mm geringer eraneê, ale ber normale. 3Im 23. ^vebruar 309 ein ©eroitter bnrd) òaè ganje Sanb, roeldjeê an ijnteufität unb Sluèbeljuung ju ben ©eíteníjeiten geljörte, inÀiuine roar eê »on 'íJ.UaCregen nnb ôagel begleitet. iî)aê ©eroitter 30g in norböftíid)er 3ítd)tnng non Der fteierifdien (''irenje über Sopron bis jn ben norb= iiftlid)en Ravpatt)en; über S^gi'úb jogen bas @e= roitter nnb (Sentrum i^er (iijftone 9îac|mittagâ um 1 Ul)r 20 îlfinuten, über iínbapeft um 5 Ubi", über 3iagi)^3ÖUIjali) Sibenbè um 9 Ut)r Ijiiuneg. ßin anberer B^etg bes ©eiuitterö natim feinen Sßeg gegen ©jegeb, mo es fpät 9îad)tê beobad)tet rourbe."^ ^us öcn angeführten Qaten irljcllt rs jur (ßcnünc. iiass in iHittcl-iPuropa (Ocatcrreidr unir (ilngarn iJasjenige ©rbict toaren, in tueldjint intjPcbruar öes labrra 1S7!I eine ausstrgchiijljnlirb marmEMltttcrung berrsdjtc. iiltt iiicscr ausscrgeliTÖbnlirlj taarnicn Mittcntng fällt aurlr 'ie ungcliiöbnüdj früljc An- kunft ircr Îîngcl in OJljumts unù gctnisa audj in ben übrigen übljEtlen ìres ^'anùes jusammcn. '- 23cut(c^e ©eeraarte. 3Jionat(iii)e Ueiierfitiìt ber 3Ì5Ìtte= rung. Saliriiang 187!». ge6ninr=^eft ©. 8. - ììergleicl)e bie Soefc^reibiing Sdjenàl'ë, unfereë ge= roeíenen directors ber iiieteûrologiicljen íínftatt auf 146. unb ben folg. ©eiten bes ònijrg'Uigeo I87'.i ber «3)íeteoro= logiidjen ,3eiti(I)rift». 10 Egészen másképen alakulnak az időjárási vi- szon.yok az 188()-ik évi márcziusban.' A hónap elején fagy uralkodik Európában, kivéve föld- részünk déli és nyugati határait ; még pedig oly mértékben, hogy Német- és Oroszország középső részén a hőmérő reggelenkint 15 foknál is na- nagyobb hideget jelez. A hónap 18-ik napjáig egész Európában a normálisnál alacsonyabb a reggeli hőfok, kivételt csak Norvégia északi part- vidéke képez. 18-ika iitán megváltozik az idő. Az erős fagy enged lassankint, a reggeli 0 fokú izotherma keletre húzódik, nyugat felől felmele- gedés közeledik s a normálisnál fölebb emelkedik a levegő hőmérséklete. A hónap 5-ik pentadjá- ban keleten még alacsony a hőfok, ép úgy Német- ország északi és keleti részén ; de a ß-ik pentad- ban csaknem egész Európában az időszakhoz képest meleg idő jár, kivéve a kontinens dél- keleti részét. Márczius 28-án és többi nap- ján mindenütt 0-nál föntebb áll reggelenkint a thermometer. A német Seewarte Európa 32 állo- mására vonatkozólag feltüntetvén a hőmérséklet eltérését a normálistól, mindössze 4 állomást mutathat be positiv havi eltéréssel, 28-at pedig negativvel. Legmelegebbnek bizonyul Bodo 2"9 fok 2 positiv anomáliával. Bécsben 3-2, Nagy- szebenben r7. Kómában l'S fok a negativ havi eltérés a normálistól ; a két utóbbi helyen 10, Bécsben csak 6 napon állott a hőmérő reggel a normálison felül. Bodo, Skudesnäs, Haparanda, Stokhülm, Stornoway, Shields, Valencia, St.- Mathieu, Paris, Perpignan IS-ától kezdve a hó- nap végéig mindig positiv eltéréssel jelentkez- nek, mely 9 — 10 fokot is tesz, kivált Bodöben és Haparandában. Az ISSO-ik év márcziusa Olaszorszdghan, Ausztriában és Magyarországon szokatlan hi- deg lévén, egészen rendjén valónak kell mon- danuiik a tényt, iiogy vándorló niaduraink Ghymesen a szokottnál későbben jöttek meg. Az aviphänologiai adatok tanulmányozásánál az egész kontinensre ki kell figyelmünket ter- jesztenünk, midőn a kapcsolatot közöttök és a levegő hőmérséklete között ki akarjuk deríteni. ' Deutsche Seewarte. Monatliehe Uebersicht der Witterung. ISSO. évf. inárcziusi füzet ."). 1. " Mindvégig C. foliok értondöli. Píaiij nnbers geftaltcn fid) bie äBitteniiiganertjätt; nifíe im Wiiixi beè !3al)rcö lsSC).i 3u 5(nfniigc beê 9Jionatő t)errtcl)te in Europa, mit 3hiőiial)mo foincr íüblicben unb lüeftlicíjen ®reii3eii, Strofi, unb íumr bemrt, ba& im mittíeron Xí)ci(c Deiitfajlnubo iiiib 9hifeíanbe baè 2[)evmometcr îliorgeiiâ öftere eine (\vbJ3ere MlU benn 15 ©rabé äeigt. 23iè jum 18. beâ 3)îonatê ift bie moveienbüd^e S^emperatnr in iian,i (învopa niebviger, alò bie imvniale, eine 9(n§: naljme Ijieium madjt nur Pao növölid)e i\üfteni]ebiet iîonueaenè. diaá) bem 18. idjiiigtbieäöittevung um. !3?er ftavfe 'pfroft läfst alliiuïlilid) nad), bie morgenb: lid)e ;ò,fot[jenne non 0 i^xaò jieíjt fid) nad) Often, uon äßeften Ijev naí)ert fid) 2^í)nniiietter unb bie ^cmpei-atur ber Sufi fteigt über bie normale, '^n ber 5. '^îentabe beò ÍJÍoimtö ift bie Temperatur im Dften nod) uiebrtg, ebenfo im nöri?lid)en unb oft; íid)eu ÍÍÍ)ei(e ®eutfd)Iani)o : bod) in ber (">. '|íentabe [)errfd)t beinaf)e in gan,^ Europa, niit9luonal)mebeâ füböftlid)en 3;i)ei(eô beo (Sontinents, eine im 'üer; ijältniffe 3nr ^afireojeit inarme 3Bitterung. 3ím 28. unb an ben t[)m folgenben Etagen beS i)iärä ftebt morgenbtid) bas Thermometer niierad ober 0. Tie beutfd)e Seeioarte fann, bie 9lbiueid)nng ber Temperatur non ber normalen in ilìe,iug auf 32 Stationen (Snirop'iQ aiifübvenb, im Wan;,en nur üier Stationen mit pofitioer monatlid)er3lbiueid)ung aufiueifen, bingegen 28 mit negatiner. 9([â am inärmften ennieê fid) Sobö mit einer pofitiueu 9(nomalte non 2-<) ©raben.^ Ij" SBien betragt bie negatine monattidie 9lbiocid)ung uon ber nonnateu 3-2, in ^Jiagr)=@äeben 1-7, in i)iom 1-8 ©rabe; an ben Sinei ietjteren irrten ftanbìlìorgenòbaoTbermo: meter ,ìel)n Tage ober ber normalen, in iSien nur fed)ô Tage. Sobö, ©fubeênaô, ,gaparanba, ©t0(J= [)oIm, ©tornoiuai), ©[)ielbQ, 'i^alencia, ©t.3}iati)ieu, 'Ilario, 'iperpignan erfd}einen nom IS. nn biô (Snbe beò lionato immer mit pofitiner 9(bineid)ung, n)eld)e felbft 9-10 ©robe beträgt, befouberô inílUibőnnb .^aparanba. i'irtcbùem ber ^Hiirj ISSli in rdtalieit. (i\-3tcrn;idi unù ÔIngant axisscriu'lnölntlicb balt liiar. müssen Inir bie (Tbatsarijc. bass unsere (lùlanùerlioijcl r-piitcr in (filjnmcs eintrafen, für ganj in brr (Drûnunu fntùen. i^eim Stubium ber aüipl)änologiid)en Taten muffen mir unfere Stufmerffamfeit auf ben ganzen ISontinent rid)ten, menu mir ben Hufannuenhaug 5H)ifd)en il)nen unb ber Temperatur ber Vuft auf; ' Í)eut)cí)e ©eeiuatte. 3)ïonatud)c UeDeriitfjtberSBittevung. SaljViiaiig ISSG, ffliarj-.i-ieft S. .5. - UebcraU finti C. ©vaie 311 ucvfteljcii. A délibb fekvésű tájak hőmérsékleti viszonyait is kell ismernünk, midöu hazánkkal foglal- kozunk. Ha I. táblázatunkon végigtekintüuk, észre- veszszük, hogy 1888-ban is a szokottnál későb- ben jöttek meg azon madárfajok, melyek feb- ruár végén és márczius elején meg szoktak jönni. Milyen volt akkor a hőmérséklet ? Nyitrán ezen évi februáriusban — 1'9, már- cziusban ?>''l- fokot tett a levegő hőmérséklete ; az elől)l)i hónap |-0, az utóbi)i 0'7 C° negativ eltérést mutat a 41 éves átlagból. Hát Európában milyen volt az idő álla- pota? A január utolsó napjaiban uralkodó rend- kívüli hideg még február első 3 napján is ta- pasztalható ; sok helyütt a thermometer 20 és több fokot mutat a fagypont alatt. Február 4-én reggel nincsen már fagy Német- és Franczia- ország nagy részében. 5-én keleten van a fagy országa, mely nyugat felé a Cseh-erdőig terjed. Azután a hűvös idő Németország északi vidé- kére is kihat. 14-étől a hónap végéig Közép- és Nyugot-Eurój)ábnn újra tartós hideg van, mely csekély kivétellel Francziaország nyugati és déli részéig s Olaszországig ér. Németországban a ne- gativ havi eltérés 2, Bécsben 3, Nagyszebenben 3'7, Nápolyban 1-4 fokot tett. Márczius első 5 napján nemcsak Közép-Európában, hanem egész kontinensünkön is tart a hideg, úgy, hogy a negativ eltérés reggelenkiut itt-ott 14 fokot is tesz. Parisban márczius 1-én 8'8 fokot mutat a hőmérő a fagypont alatt, 1 847 óta a legnagyobb hideget.* íme, itt is a szokatlan hideg késleltette a vándormadarak megérkezését. 187.5-ben is, a Sturiius vulgaris kivételével, igen késői adatokat mutatnak fel februáriusi és márcziusi fajaink. Nyitrán 21 év alatt (1872 — 1893) ez volt a leghidegebb február, átlagos hő- mérséklete 8-5 fokot tett a fagypont alatt s így negativ eltérése a 41 éves átlagtól ugyancsak * Deutsche Seewarte. Äfoniitliclie Uebersicht der Witteruug. ISSS. évf. febr füzet 7, múrcz. füzet 10. 1. fläreu luollen. ^ie ícinperntiiv^i^erljüítnijjc íüb= lict;erer ©cflenbeii müjieii mir ebenfattô fennen, lüeun iinr uns mit unterem SBateríanbe íiefafjen. äöenn mir nnjere I. í^ndefíe nberdíicfcn, íie= merfen luir, bnji and) int ^aíjvc 1888 tiiejeniöeii ÍBogeíarten jpäter, ntâ ßen)ö(;nlici), eintrafen, bie jn (Snbe Aebrnar nnbilnfnng'OJtärj jn fonunen pflegen. SBas i^errfdjte banialô für eine iieinperatnr'? Sil 3ii;itra betrug bie Xeniperatnr ber l'uft im (Çebrnar biefeê '^ai)xeè — 1-9, im îliarj 3-4 ©rabé; ber erftere 'Dîonat meift 1-9, ber felptere l-7° C. negatine 3(bioeidjnng noin 4]--jdl)rigen 5íurd)íd)nitt auf. 2Bie i)er()äft fid) nnn bor SlUtterungô^uftanb in Europa? 3)ie in ben fefeten Slagén beê S'i""" i"â ijerrfdjenbe ■ auBergeiuöí;nlid)e £ätte roar and) im (^ebrnar nodi in ben erften brei STagen füi)lbar; an niolen Orten geigte baô îljermometer 20 nnb moljr ©rabe unter bcm ©efrierpnnfte. l'im 4. Jvebruar í)errfd)te fein í^roft metjr in einem grojjen 2;íjeiíe 3}eutfd)ianbô nnb ^-ranfreidìè. 2lm 5. ift ber Often òat 9ìeid) beâ fÇrofteè, mclcl^eö fid) gegen 3ßeften (jin (ne jum SBöíjuierroalbe erftrecft. .^ierauf breitet fid) bie fül;le SBitterung aud) über baë norbíid)e ©ebiét ©eutfd): fanbô ans. 'liûm 14. angefangen biè ju (ïnbe beo 2)ionatê roar in 'JJÌittel; unb aBeft=Êuropa neuer: biugô eine anijaltenbe ,'iîalte, roeld)e mit geringen j 3tnôna()men biô jum meftlidjen unb füblid)en ^()ei(e ' granfreid)ö nnb biè italien reid)te. 3niSeutfd)IanD betrug bie negatine monatlidje il broeid)nng 2, in ÎBten 3, in 'iliagi):©3eben 3-7, in iîeapel I '4 ©raDe. lyn ben erften fünf Slagén beò "Sícirs bielt bie Adite nid)í nur in "JJütteUEuropa, fonbern and) am gangen ßonti: nenie an, fo ba& bie negatine 3(broetd)ung morgenb: lid) í)ie unb ba felbft 14 ©rabe betrug, ^n ^^^artô äeigte òaè Sfjermometer ani 1. 9Mrä 8"8 ©rabe unter bem ©efrierpnnfte, bie größte Kälte feit 1847.* Silfo and) Ijier uergogerte bie an§ergeTOŐfjnlid)e Mite bie 3ínfunft ber aBanberuögel. 2(nd) im 3af)re 1875 lueifen unfere im Februar nnb 9Jiärä onfommenben 2lrten, mit 3luönal)me beö ©taareê, fe^r fpäte Säten auf. ^n 9ii)itra mar biefer unter 21 ^abren (1872— 1893) ber fältefte (február, feine 2)urd)fd)nittê:^emperatnr betrug 8-5 ©rabe unter bem ©efrierpnnfte unb fomit feine negattoe 3lbuieid)ung nom 41 ^jäljrtgen S)urd)fd)nitte ebenfaHâ 8-5 ©rabe. Tier 'îJîarg ergab burd) feine * Tcutfciie ©eeroarte. ÏDionattidje UeBerftddt ber Sßittenitig. gaíjvaaug 18SS, g. bniaDÍieft S. 7, flar5=§eft ®. 10. 12 8'5 fokkal egyenlő. A márczms — 0"9 hőmérsék- letével 5 0 negativ eltérést mutat. Szokatlan hideg és szokatlan késő megérke- zése vándormadarainknak itt is szoros kapcso- latban van. 1889-hen is későn érkeztek meg februárban és márcziusban madaraink, a ColuiiiJxi oenas s j némileg a Scoloprci: rii-slicola kivételével. Nyit- rán hiányzanak a meteorológiai feljegyzések. Budapesten február -j-től márczius -j-ig a rendes- nél hidegebb idő járt és pedig 2-2 fokkal, mint a 2-j évi (1871 — 189.J) átlag szerint kellett volna lenni. 1884-ben Nyitrán februárinsban 1-5, már- cziusban 5-(> fokot tett a hőmérséklet s így az előbbi hónaplinn a pozitiv eltérés a 41 éves átlagból 1".5, s az utóbbiban szintén l'ö fokkal egyenlő. A vándormadarak a Vanelbi.s cristaíuf^ kivételével, korábban érkeztek meg, mint ren- desen szoktak. Nem szaporítom a példákat tovább. Ugy hi- szem, eléggé liimutattam, hogy vándormadara- ink februáriusi és márcziusi megérkezése kar- öltve jár a hőmérséklettel. A szolioltii.ál mele- gebb idő korábbi, a szokoUnúl hűvösebb idő ké- sőbbi megérkezéssel együtt jár. Áprilisban és májusban kisebbek az eltérések; ezekkel külön nem foglalkozom. Ha a nagyok a törvénynek hódolnak, a kisebbeknek is hódolniok kell. A megérkezési adatok iiigadozása e szerint a hőmérsékletnek a iiormalistól való positiv és negativ eltéréseiben leli magyarázatát. Az imént megállapított ténynyel I. tábláza- tunk három adata nem egyezik. Látjuk, hogy 187.3-benaz Alauda arvensiss&Columba oeiias a rendes időnél 2 héttel később jött raeg, ellen- kezőleg a Sl'urnus vidgaris 3 héttel hamarább ; pedig láttuk azt is, hogy az 187.5-ik évi feliruár és márczius az 1872 — 1898. időszak alatt a leg- hidegebb hónap volt. Első pillanatra a Stumiis adata hibásnak látszik s az ember hajlandó volna azt az egy rovattal fölötte álló -|-lG-9 számmal felcserélni. Ámde a gróf ő nagyméltósága, kit e tárgyban megkerestem, azt válaszolá, hogy : «A Sturiiiis vulgaris 1874-ben (valóban) már- czius 22, és 1875-ben február 13 án érkezett Ghymesre, a mint ezt lelkiismeretesen vezetett jegyzeteim bizonyítják» s hozzá teszi, «Sajnálom, ^einperntur luui — 0-9 ©rabon ciiu- luvvitiue 9(í^ meid)unoi luni .[3'0 ©rabcíi. 31uBcri5CTOöf)iüíd)e .Sïaltc uni auJ3cri3eRHil)ulidj ípiitc 3(nfunft unferer SBanberoögeí fteíien aud) í;ier in ouger Sscrbiubunc^ mit cinauber. 3lud) im '^aí)u 1889 fmiicii uiifevc -ísögel iiu (^cíu'uar unb SJÍnrs fpät nu, mit SíuSnaíjme non Columba œnas nub cinicjennnfeen Scolopax rusti- c(da. îinô 3Í!jitva fol)lcii bio nu'toovoloöi)á)en 3(nf,íoid)nunt^on. òiU ì^nbcipoft í)err)d)to noni 5. À'cbrunr an ím ,^um '>. Itíarj oino fäitove '■iiíitternng, ale geiuőljnlid), nnb äinar eine um 2-2 ©rabé feilten', alò fie lant bem 2."):jäln"ic(eii ®urd)íd)mtte (1871—189.5) l)ätte fein fődén. ^m ^nljte 1884 betrug bieS^emperatnrin^Jïpitva im 'Àebruar 1-5, im SJÎiirj 5-0 ©rabe, fondt bie pofitine 3Umioid)ung nom 41--jäln'igeii Ciurd)fd)nitte imorfteren9)îonat1-5,imlcl^tovoneLieufatlô 1-5°. Sie SBanberuögel trafón, nut 3lnônal)ine non Vanellus eristatus, friil)or ein, alò fie goioöljiilid) ju fonunen pflegen. SBeitere Seifpiele fül)re id) nid)t an. ^^sá) glaube genügenb bavgetljan sn liaben, baf5 bie 3lnfnnft unforer aíanbernögoí im ivebrnar nnb iliärj ôanb in .s^rtiib get)t mit bor S^emperatnr. Märmi-rc Mittcrunn. als iiic lU'taöbnlidTC steht mit früiicrcr. liüblcrc. als ùic gctauljnlidjc. mit späterer Anhunft im tftnhlannc. 3m 3lpril niiO 3.1ciii finb bie "äb-- iüeid)nngen geringer, mit biefon befaffe id) mid) nid)t befonb:rő. Semi bie ©rofjen bem ©efetse folgen, müffoii eo andj öic S^íeinoren tt)nn. pie .^djtoanlîung ber Jlnkunfts-gatcn fíníict ùemnadj in ùrn positiltrn unù ncgatibcn Alilneidjuitgcn ber ÔTcmperatur lion ber norntalrn iljre (frldiirunij. ioïit bor fooben bogriinboten 3;l)atfad)e t'timmen brei 3liigaben nnferor I. Gabello nid)t überein. SBir fallen, bafe im 3al;re 1875 Alauda arvensis iiiib Columba cenas nm siooi äöod)en fpäter anfamon, alò jiir geroöljnltdjon ^cìt, l)ingegeii Sturnus vul- garis nm brei aik)d)en friibor, mo mir bod) and) faí)eii, baf; ber vçobnuir uno Oliare bes '^aÌ)Ki-, 1875 unter bem ^i-'iti"""'"*-' 1872—1893 bie fälteften ^lionate niaren. :5in orftcìi ilugenblide fd)eiiit bie 3lngabe über Sturnus falfd) jii fein unb man anire geneigt fie mit ber um eine -oák über it)r ftel)enben 3al)l -f 16-9 ^n Dertaiifdieu. ^ebod) erroibertc 3eine (S-rcellen,^ ber Wraf, an bom id) mid) in biefer 2in= golegoulioit geioenbet batte: «Stumus vulgaris iam im 3al)re 1874 (luirflid)) am 22. Wiäxi uiib 1875 am 13. ^obnuiv in Wbmneö an, mie bieê meine gemiffenbaft gotül)rton 3lnf,5eid)nnngen bc- meifeii» uno fotd l)in5n: «^d) bebauere, ba^ meine 13 bogy jegyzeteim szellemes combiuatióját nem igazolják, de nem tehetek máskép, mint a valót megírni». E szerint tehát megmarad az I. táblá- zaton 1874-ben a +16-9, s 1875-ben —201 nap- nyi eltérés. Nincsenek is adataink más helyekről, hogy e két számot összevehetuők. Az ornitholo- gns feladata tehát megfejteni, miért érkezett meg lS74-beu a rendesnél 16'9 nappal később, 1875-ben pedig 201 nappal hamarább a Shtr- nus vulgaris, mint azon fajok, melyek vele iigy- szólván egyidejűleg szoktak megjönni s 187-i-ben aszokottnál korábban, 1875ben pedig későbben jelentek meg. Amásik feltűnő elütés a többi számtól 188'.)-ben látható a Columba oenas-nál, mely a rendes terminusnál 22 nappal hamarább jelent meg, holott HZ Alauda arvensis, Sturnus vnlgaiis, Va- nelhis eristatus s aMotacilla alba a szokottnál ké- sőbben érkeztek. A gróf ő nagyméltósága erre vo- natkozólag a következő felvilágosítást volt kegyes adni: «A Columba oeiias érkezése 1889-ben február 3-án van feljegyezve, és habár el kell ismernem, hogy az összhang a többi tavaszszal érkező madarak megjelenésével meg van za- varva, de a klimatikus viszonyok képesek gyak- ran ahnormitásokat előidézni; ha jól emlék- szem, 1889-benjauuár hó végén lanyha idő volt, mire a Columba ooias megjelent, úji-a beállott nagyobb hóesés és zord tél, mely a többi mada- rakat az idejövetelben megakadályozta, és a február 3 án érkezett Columba oeiias is, a vál- tozott idő folytán, hihetőleg tovább húzott». Itt tehát csak szórványos megjelenésről lévén szó, I. táblázatunkon levő — 22'0 eltérés ki leszeu javítandó s akkor az összhang helyreáll. Ámde lássuk előbb, vájjon jól emlékszik e a gróf ő nagyméltósága arra, hogy ISSQ-ben- ja- nuár végén lanyha idő járt. Valóban rigy van ; a mennyiben: «Kiváltképen enyhe a hónap két utolsó napja».* S február három első napján is tart az enyhe idő, de 4- én már a nyugatról ter- jedő fagy egész Németországra hat ki s nálunk is megváltozik az enyhe időjárás úgy, hogy a * Deiifschc Seewarte. Moniitliclie Uebovsicht der Witterung. iísH'J. évf. jau. füzete N. 1. Slufjctclimiiuiicii 3í)i"^ lieiftveicíje (íoiiibinatiou nid)t (leftntiç^en, bod) fami id) iűd)t umljiii, anbcreê, aio bte 3iíat)rí)citaii )d)rinben.» Somit uer&(eibt auf ber I. 2:a(ie[Ie in 1874 bieaUmicirfìuiig non +10-9 unb in 1875 bie uoii —20-1 Sangen. 5i?oii nnbereiiDrten befi^eii roir aud) feine ^ateii, nm biefc äioei 3i^í^" iieri3(eirf)en ^u fijniien. (So ift baljer Slnfejabe beo Drnitíjoíogen jn entvatl)íeín, loaruni Sturnus vulgaris im ^aí)vc 1874 nm 16-9 ^^age jpäter, alo geroijíjnlid), in 1875 aber nm 20-1 Xaç\i früher an-- fani, aio biejenitjen Slrtcn, bie mit i[;m iojnfagen gieidjjeitig einintrcfU'" pfU'gcn unb bie in 1874 SeitlicÇer, alo geioöíjnlid;, in 1875 aber fpätcr anfamen. 3)ie äiueite anffallenbe 31broeidjnng uon òcw übrigen 3ot)len ift in 1 889 bei Columba œnas er^ fid)tlid), lueidje um 22 ÍTage jeitíidjer erfd)ien, aie am geiüöí)nlid)en "termine, obmobl Alauda arven- sis, Sturnus vulgaris. Vanellus eristatus unb Motaeilla alba fpäter, aie fonft fanien. Seine ©ircetlenj, ber ®raf, geru(jte bieobe^iiglid) foígenbe 31ufflttrung jn geben: «T-k ítnfunft von Columba œnas ift in 1889 am 3. )vebrnar üei'äeid)net, nnb, obäumr id) jngefteben mnf5, baf5 bie Harmonie mit bem (Srfdjeinen bev übrigen im {yrüijjatjre an= fommenben 3>i3geí geftőrt ift, finb bod) bie fuma: lifdjen 33erí;aítniífe oft imftanbe 3íbnorntitiiten berooräubringen; menu id) mid) gennn erinnere, tnar in 1889 jii (Snbe beo ^lionato "^ö'H'iU' gelinbe Sßittermig, nnb foioie Columba œnas erfdjien, traten nenerbingo Sd)neefall uiib rauljer ÎBinter ein, uie[d)e bie übrigen S8ögel an i!)vem ,^iei)er= fommen üerl;inberten, nnb felbft bie am 3. gebrnar angefommene Columba œnas ift infolge ber oer= änberfen ÎBitterung u)al)rfd)eintid) loeiter gebogen.» 3îad)bem bicv blo^ non einem fporabifdjen (írfdjeinen bieííebe ift, ift bic 3lbiüeid)nng uon —22-0 unferer I. S'abelle aueäubeffern nnb bie ^armonie ift baiut íjergefteűt. Sodj fel)en mir ^uerft, ob Seine ®jcellen3, ber ©raf, fid) genau erinnere, baJ5 im 3«í;« 1889 ju (Snbe beâ ^saniiar gelinbe SSittevnng berrfd)te. ^em ift luirflid) fo; inbeni: «"iiefonbero milb finb bie jmei lelten ^age beö 9Jîonatê.»* Unb and) an ben erften brei Tagen beo ^-ebvnar Íjait bie "JiMttevnug an, bod) fc^on am oierten erftrerft fid) ber non äBeften l)er ooríd)reitenbe (Vroft über ganj Sentfd): íanb nnb and) bei nnafditägt bie gelinbe Sßitternng * Seutfcfie ©eeimute. î)iotiatlicl)C UeÊevficiit bev SSätttevumj. ^QÍjvgang 1889, 3n'U"ii-''§íf' S. S. Li- bavi átlagos hőmérséklet negativ anomáliát tüntet fel. Ez az eset oly fontos ornitliologiai szempont- ból, bogy el nem mulaszthatom ide iktatni né- hány állomásunk hőmérsékletét a január 150. és február 4-ike közti időszakból. um, fo bafí bic moiiatlicfje ^urcí)ícl)iiitto=íoiiipi-vatiir cine iioűiatim' 2(iioiiuilie niifmcift. T)it'tcr^'nlí ift noni űrnit()olLiciifd)en(Stanbpunftc lille fo midjtiß, bnf; id) nid)t nci'íaunicn fann bio íeniperatiir einiger iinfever ©tationen ano bem ^tíitvaume auiifdjen bent 30. ^snniiav iinb 4. ^ebniar íjier einauídialten. Hőmérséklet í;,° Íeiiipeuitiir C° Januar 30. Januar 31. Februar 1. ^i Februar 2. Februar 3. Februar 4. | -o ä -c ^ -6 ^ ; -0 ^ ■ -o :=; .-o ;=; ,q — .~ :=; -o p: t- £ - -^1 '^1 c- Ji [^ t^ , -51 ^1 - z: i^ 1^ , -Il ^1 r-. c. . ^- ! ö s . - 1^ c^ Zágráb — 4-4' 6-2 3-4 .5-0 8-4 4-0 6-9 10-0 8-6 8-4 11-8 9-4 0-(i 1-2-0-8 — 1-2 1-9 0-4 Biidape.st , — fi-s —2-2 -1-4 —2-1 6-6 5-2 5-0 8-1 5-6 5-6 11-1 7-3 l-l 3-3 0-7 — 1-4 —01 0-4 Arvaváralja ' — 0-1 — 0-g! —2-2 —0-8 1-3 0-6 1-4 4-1 0^7 0-5 50 0-9 _l-4 -0-6 —6-1 —11-4 —1-7 -3-0 Z.somholya — i»-2 6-2 —0-5 0-6 3-0 1-9 2-0 8-5 4-5 3-0 10-8 6-3 —2-2' 3-9 0-3 — 1-5 3-3 3-2 Nagyszeben — 11-cS —0-5 -8-4 —5-9 2-0 1-2 0-8 7-2 4-3 0-6 3-4 1-8 2-6; 1-2 0-3 — 1-2 3-6 1.-2 Ungvár — 4-8 —0-4 —2-0 -1-9 0-2 0-4 2-1 4-2 2-7 0-6 1-5 2-3 1-0 3-2 —0-7 — 3-5 1-4 ()■() íme, nyugaton, Zágrábban már január 30-án, az ország keletibb és északibb részén január 31 -én mutatkozik az enyhe idő, mely február 2-ik és 3-ik napján bizonyul legmelegebbnek, lígy, hogy délben csaknem 12 fokig emelkedik a hőmérő a fagypont felett. Ungvár később és kisebb mértékben érzi meg a fölmelegedést. Feb- ruár 1-ső és 2-ik napján reggel sincs fagj' állo- másaikon. Ez a két níipos jó idő elegendő volt, hogy a Columba oeiicm szórványosan jelentkez- zék, így Nagy-Enyeden már január 2S-án je- gyezték fel megérkezését, Ghymesen .j najjpal később. De hogy ez nem volt rendes megjelenés, ki- tűnik abból, hogy Fogarason '-^ a Columba oeiian IS89-hen mávczius 5-én, Székesfehérváron-^ márczius 11 -én s Horkan'* márczius 18-án érkezett meg. E szerint tömegesebb, rendes meg- érkezése Ghymesen is 3 — 4 héttel későbben tör- ténhetett s így az I. táblázaton a — 320 napi eltérés az átlagtól mintegy +S-ra változik át s teljes az összhang a többi madárfajjal. Iiám, mennyire fontos az egyes feltűnőbb el- téréseket is kutatni s mennyire hálás az ornitlio- logiai adatoknak összevetése a hőmérsékletnek ' A uiegfigyelés reggel 6 éa este 10 órakor történt. - Herman Ottó. A madárvonulás elemei 181-. 1. ° Ugyanott. * Ugyanott. 3Ul"o ini ißeften, in Sáiiiváb jeigt i'id) jdjon am 30. iyanimr, in ben oftlidieren iinP uörblid;eren STlieilcn beö i'mibeo am 31. ;^viiiiiar bie miibe Üßittenuu], iiieídjo fid) am 2. iinb :î. ^îaije bea 'Jebrnar alò am imïrmften evroeift, jo jiuar, bafî 33îittag3 baê 3:;i;ermometei- beinaljc auf 12 örabe über bem Öefrierpunfte fteigt. Uiuunír nerípnrt bie (Siiunrminuì jpíiter iinb in geringerem í^iaa)5e. ílm erften uiib jioeiten í^age beö gebrnar ^errjd)! and) 9]uirgen6 feiii Àroft an linieren Stationen. Tiefe jiueitägige gute älsittening mar genügenb bajii, ba(î Columba omas fporabifd) erfd^ien. ©0 nerinerfte man iljre 9Int'unft in ííagij=(Siu)eb fdjoii am 2S. '^a- nnar, in fiM)i)meo um fünf liw tptiter. Taf; bies jebod) feine normale 9lntimft mar, er- Ijellt baranci, bafi Columba omas im ^jrtljve 1889 in Aogaraö- am 5. JJiiirj, in ©jéfeofebénnir^ am li.Diärj iinD in .'^orfa'' am 18. ^Jiärj erfdjien. Temiind) bürfteiijre maffeníjaftcre, normale 9ínfiinft ami] in ©ImmeS um 3 — 4 üisodien fpiiter erfolgt fein, unb fomit ueraumbelt fidi oielHbiueidunig uoii ■ 22^0 Tagen ooin Turdifdinitte in ungefalir +8 unb bie §ni"iiionie mit ben übrigen 'liogelarlen ifl Dodftänbig bergeflellt. Siebe mie iuid)tig eö ift, and) ben ein^'lnen auf- fälligeren 9lbmeid)uiigen nad)juforfd)en unb loiefebr banfbar bie ornitljologifdjen 'Hngaben nid)t nur ' ajcuuarfjtuiisi lU'îtfiad) nioriiciici •; lU)r iinïi abeiibs Kl lU)r. - Otto .vcvman : .■iSlciiiciitc bes Sogeljugeo», S. 18.t. ' ebcíibofelbít. ■ ebcnbnielbft. 15 nemcsak havi és pentad atlagaival, hanem az egyes napokéval is ! Az I. táblázat valamennyi esetét egyenkint tárgyalni részint túlságos hosszú munka lenne, részint fölösleges, mivel a constatait tényéknél egyéb úgy sem derülne ki ; mindamellett mégis, hogy alkalmat nyújtsak az összevetésre, a 16. lapon levő II. táblázaton közlöm az 1872 — 1893. évek hőmérsékleti eltérését Nyitrán a 41 éves átlagtól. Hogy vándorló madaraink tavaszi megjele- nésére a levegő hőmérsékletének változásai ha- tással vannak, arról a felsorolt adatok eléggé képesek meggyőzni. Kérdés már most, melyik az az átlagos hőfok, mely átlagos megjelenésök naiy'ára esik ? Midőn e kérdéshez hozzászólni bátorkodom, ki kell jelentenem, hogy biztos feleletet egyelőre sem nem adhatok, sem nem várok. Hiszen lát- tuk, hogy mintegy 35 — 40 évig kellene meg- figyelnünk a februáriusban és márcziusban meg- érkező fajokat, hogy a normális megjelenést 4; 1 napig biztosan meghatározhassuk ; továbbá nem szabad arról sem megfeledkeznünk, hogy pél- dául Budapesten :i60 évig* kellene észlelnünk, mikép április 1-ső pentadjának normahs hő- fokát megtudhassuk ; kéi^zelhetö tehát, hány évig kellene folytatni a följegyzést, hogy egy bizonyos napnak hőmérsékletét +0-1 foknyira biztosan megállapíthassuk. A mit tehát mon- dandó vagyok, az csak némileg meg fogja kö- zelíteni a valót. A II. táblázaton feltüntetett havi átlagokból grafikai módon meghatározván az egyes napok í24 órai hőmérsékletét, a következő eredményre jutottam : * Aqnili, II. tvf. 13S. mit ben ÏÏÎonatS: iiiib ^Í3cntabeii=!3)iirc^íá)nitten ber í^einperatiir, jonbern and) mit beneu ber einjelneii SCoge jiu oercjletiteu! ^ebeii Jvrtll ber I. Padelle einzeln ,^u íie(;anbe[ii luctre tíieite cine ju liiiujunerige Slrbeit, töeilo üt)er= flüffig, ï)a ailier ben conftativten íTíjatjadien boci) ntd)tô anbereê barone eríjcilen nnirbe; bcfjen un(je= adjtct t()eile id) bod) — nm Weíegenbeit ,^n ■iserciíeidien ju bieten — anf ber auf p. 16 foígenben IL S^abetíe bie 9(biiieid)ung ber SEenipcvntur in íiyitva ans ber '-:).îcviobe 1s7l'— 18t)3 uom ^Jlcittel ber 41 lyaíjre mit. íDaf; bie îempcvatnr^'î.îeranberniuu'n ber Ûiift auf bie Üliifunft niiferer^lianberoögei im5vviiE)íinije uon Ëinflufi finb, bauan fann man fid) aus im oni3efn[)rten Stngaben genügenb überzeugen. 3înn fragt eê fid), u)e[d)er biefer bnrd)fd)nitt(id)e äBärmc: grab ift, ber auf ben iTag it)rer burfd)iiittlid)en 3ln: fünft fällt. 2Beun id) mir erlaube über biefe 3^rage meine 9}ieinung ab.^ugebcn, mnfi id) ermäbncn, baf; id) eine beftimmte Jtntiuort barauf luebev geben, uoc^ enuarten fann. '®a{;en mir ja bod), baf? äum 33eobad)ten ber im (február uub ÎOÎarj anfonunen: ben Slrten ungefähr 3.j — 40 Sal)re notfjiuenbig mären, nnt bie normale 3lnfunft bis auf ± einen i£ag beftimmen ju fijnuen; meiterê bürfen mir nid)t »ergeffen, baf; man ,v '13. in 58ubapeft 360 !3al)re* laug ikobad)tungen aufteilen müf5tc, um ben nor: malen SBärmegrab ber erften ^^Vntaoe beò 3tpri[ erfahren ju fönneu; mau faun fid) alfo eine 3]or; ftetlung mad)en, mie oiele iyal^re Ijinburd) man bie 3luf3eid)uungen fortfe(5en müfite, um bie Temperatur eineâ beftimmten 2:ageê mit einer Oeuauigfcit uon + 0-1 GJrabe beftinnuen jn föuuen. ÎSaS id) babér ju fageu babe, miro moljl nur annäl)ernug'jmeife baê Sßaljre treffen. 2)urd) graptjifd)e 33eftimmuug ber !24:ftüubigeu S^emperatur ber einjclnen 2age auê ben auf î^abelle H mitgetl)eilten monatlid)en 5)urd)id)nittê- mertf)en ert)iett id) folgenbeô ilíefuttat: Aquila, II. Sn^tBOiigí ©• l-^''^- 10 l'i là ^ TO 2 >-i " B' M 6 N •y. c- t' ± 5' s t i Ö 0 ^ ^ ■é« c 1 2 Si ÍÍ «-! — CU o — -5 Ou y- £. H ce + + ce + 0 + X 0 0 1 c: &■ c co M- 00 • l 00 2: ::i? + 1 \_ t + + + co <( *"" 05 h* 00 CD L + + \_ a- te + l 4 + -f ta œ 1 "" T L + i X 1 l-i. 00 œ 0 1^ L ^ -j L l en 1 00 00 1-^ 00 00 ta 5. - 1 ti. t t ■^1 + t CK + li 01 3 S ■5 5 N 2_ t 01 te 1 ce 1^ -.1 + t 00 00 co il fT> N Ï2 .f 1-0 + + o'_ + + + C/J + + 00 00 œ 00 00 00 05 ce 00 -J œ 00 i-k 00 ce CD CD CD 0 00 CD h* M- 00 CD 10 H^ 00 CD 03 5. p 0 s" S: + \_ 10 + li- re s 3, — N ^ + c 05 + ci 4 + l_ L l \_ + \ -^1 + 1^ L -j ci • 1 li ai or cH' re re 0» 3 re 2. Il 1- z: • 0 ^ 1 lO ô + ce + + li. L + IÍ, 6 ob + 1. 00 4 10 1^ 4 es i s- + + + + + 00 -^ f6 f. & iS* 1^ 1. + 0 Ö E t> ;r; fO t*^ -^ 0- — ' p ^ :3 cr O: — B ^ <î- H- «-•- M os ri (^ 0 1 c+- 1 CS œ 1^ •tì rs m Os ?. •::: <1 + cr w — . a> H or c5' H 'à. ^. ». S; B ::;. p «1 P cr; H p> o; p^ p t; ^9 17 Madárfaj Í^Oflelavt A megérkezés impja Ghjmesen "li év szerint Tnií ber älntmift in liifjqmeä Inut iíá Jníjvcn A -24 órai hőfok Nyitráu 41 év szerint (172 m.) C° á4 ftiinbigc 'icmptratiir iti ììijitra {17'2 m. üLht ben ì'fcetcàipicgel) lout 41 Jiiljien C' Ugyanott a tenger szinén C^ SdieUift nm ÌBÌeevcaniDcau C° Alauda arveìUìs Februar :ä4"5 1-3 2-0 Cuiuinba ueneif: Februar 2.5-0 1-3 2-0 Stuniiis nihiarix Mart. Ò-l 2-7 3-5 VíiiU'Uiix rristdtiis Mart. G-l i-8 3-0 MotaciUa allia ; .Mart. 7 -Ti 3-0 3-8 Sculopa.K rusticola Mart. 13-3 3-7 4-5 Upupa epopx April 4-0 8-0 9-0 Hirutulu rustica April 8-5 8-8 9-8 Erithacuíi hisc April 10-2 l)-2 10-2 Cuculuít atnorus April 13-3 9-8 10-8 TurUir aiirUux April 111-2 10-8 11-8 Oriolus i/alliula. April 2.5-4 11-8 12-8 üoturnix dact. . April 2!) -3 12-5 13-5 Ortíjgometra crex 1 April 30-0 12-6 13-6 Ha a közlött számokra valami súlyt fektet- hetünk, ügy elmondhatjuk, hogy mind a 14 faj akkor szokott megjelenni, midőn a nap átlagos hőfoka a fagyponton már felülemelkedett. A Co- lumba oenas, mely az Alauda arvensis-sel egy- idejűleg jön meg, 1889 ben tényleg csakugyan megjelent Ghymesen, midőn a hőmérséklet a fagyponton felül emelkedett, s megint elment, mint a grófúr föntebb megjegyzi, mikor újra fa- gyos idő állt íie. A Coiufitix ;lact. Ghymesen ren- desen áprihs 3í)-éu jelenik meg, mikor Nyitrán 12-5 fokot tesz a hőmérséklet; 1885-ben azon- ban már április 15-én jelent meg, mikor 6 — 10. között már lO'a fokot tett e pentad hőmérsék- lete s bár 11 — 15-ike között kis hőcsökkenés mutatkozik, mégis a többi pentad a rendesnél jóval melegebbnek bizonyult. Nem jött meg te- hát 29-én, mert í3(i — ;iO-ika között nem lí2-5, hanem már lS-9 volt a hőmérséklet. A Mo- taciUa alba Ghymesen márczius 7'5 napján 3-0 foknyi napi hőmérséklet idején szokott meg- jelenni. 18s6-ban márczius 25-én jött meg, mi- kor Nyitrán 17— 21-én 1-6, 22 — 26-áu pedig ')-U volt az átlagos hőfok, azaz, mikor 17. és 2(j-ika közt a hőmérő átlagosan 3-7 fokon állott. Ornitliologiai jó sorozatok hiányában nem vagyok abban a helyzetben, hogy e tárgygyal ré.szletesebben foglalkozhatnám s kimutathat- nám, ha vájjon állandó-e mindenütt a hőfok, Aijuila. IV. 3Benn maii ben aiuu'füljrteii 3'i')ít'" einitjt'ii SBert^ beileiU'ii Parf, faun iiuiii facjeit, ba§ famiutlicfjc 14 3(rtcn banii aiijufoiumen vftegtMi, roeiin bie mittlere Temperatur beò 3:^a9eQ fdjon über ben ©efrierpunft fii^ eríiebt. Columba œnas, lueldje gíeid^jeitig mit Alauda arvensis aiifommt, erfdiieii 1889 tu ©biimeô t()atîtïd)iid), aie bie Temperatur fid; über ben ©efrierpuuft erljob imb jog — roie ber §err ©vaf oben mittbeilt — mieber ab, als iunier= bingô gi'oft eingetreten mar. Coturnis dactyliso- naus erjäieint in ©Ijijineô regelmäßig am 29. Slprií, menu in 3h}itra bie Temperatur 12-Ö ©rabe be^ trägt; im ^aíj« 1885 aber erfdiien fie fdjon am 15. 9(pri(, ale iiuifdjeu ben 6 — 10. bie ^Temperatur berfelben íl>entabe jdiou 10-3 Ojrabe betrug uub obuiof)! äiuifcbeii bem 1 1 — 15. ein fdjtuadjeè ©iuteu ber S^emperatiir eintrat, bie übrigen '^îentaben fid) bod) bebeuteub märmer, aiè geioöljulid), eriuieíen. (Sie fam balder iiid^t am 29., meií bie Temperatur jmifdjen ben 26 — 30. nidjt 12-5, fouberu fd)on 18-9 ©rabe betrug. Motacilla alba pflegt in ©Ijijines am 7-5. !3;age beâ îJfarj jiir B^it twiner 2;a9eê=2^emperatur non :')0 ©rabeii anjiifommen. ^m ^ai)rc 1886 fain fie am 25. ^Jiärj an, afa in 9hjitra bie burd)|djnittlid)eiremperatur am 17 — 21. 1 -6, am 22—26. iiingegeu 5-9 ©rabe betrug, bas fieijjt, alo òaè Tijermometer smifdjen bem 17 — 23. burd)íd)nittlid) 3>-7 ©rabe seiigte. ÍÍÍH'gen ì)ìangel aw guten ornitijologifdjen ©érien bin id) nid)t in ber I'age mid) mit biefcm ©egen: ftanbe eingebenber ju befaffen unb nad)jURieifen, ob bie Temperatur, bei lueld^er bie iBanberobgel 3 18 melynél a vándorló madarak tavaszszal meg- jelennek. Kísérletet azonban mégis teszek. Az x\(jnila közölte a dorpati sorozatokat, Wild* művéből pedig ismerjük e hely hőmérsékletét. Vessük össze e kettőt. Dorjmt hőmérséklete az 1839 — 1S44, 1854 — liSG4. s 1866 — 187-"^. időszakok 27 évére vonat- kozik s tesz átlagban : Január — 6*9, február — 70, márczius — 29, április 3'0, május lO'O, június 1.5'6 C°. Ha ezen adatokból ép úgy, mint Nyitrára vo- natkozólag tettem, kiszámítjuk a vándorló ma- darak megérkezésekor uralkodó hőfokot, a kö- vetkező eredményt kajijuk. A számítás csak azokra a fajokra vonatkozik, melyeket Ghyme- sen is megfigyeltek. ím ívrüöUncje 311 fominen pfíetjeii, überall confiant ift. 9t6or cinen ^íerfud) roiíl id) boa) anftoUen. Tie «Sliiuila» (ivad)tc bie Tornatér Serien, auê 3i>ilo'ê* SBerfe Ijingeijen fennen mir bie Xcm- peratur biefeè Drteè. $Ber3leiá)en nur sie 33eiben. ®ie î'emperatnr con îûrpat bejieljt fid) anf 27 3a()rebev,3eitvänme 1839—1844, 18:i4— 1861- unb 1866 — 1875 nnb beträgt im 3íurd)td)nítte für: Januar -6-9, február -7-0, 3)îarj -2-9, Slprit 3-0, mai 10-0, r^nni 15-6° C. aöenn man ans biefen ^Taten — foune id} cö be; äüfllid; 9ii)itra i^'tbaii — ben berrfdientien 3l5ärme= (jrab jnr 3eit ì>er l'tnfunft Der ■iiìanberiiortcì be; redjuet, erí)aít man foUjenPeê rKefnltat. Tie 33e= red)nun9 bejiei;t iiá) nnv auf biejeniiien x'irten, n)eld;e anc^ in ®f)i;meê beobadjtet lonrben. Madárfaj 3>ogeIavt A megérkezés napja Dorpatban. (A megfigyelés éveiack >záma) jag ber Sliifunft in Torpat. (ilnjüljl bev ScobadjtimgcMuijic) A huIok I)orp..tbau (70 m.) 27 év szerint C" SEiiniiegnib in roifiat (70 m. übcv ben iljecreajpiegel) lant 27 Jaliren Ugyanott a hőfok a tenger szinéu C ÜSäiiitegrab baitlbft iii ber .ftöljc bea SDfccreâjpiegel'j C"" Alauda arrensix Mart, il -olà lev szerint) — l-.s -^ l-.-, SUiniHS vul;/. ... Mart. :21-4(lSév) — Ivs — ló Va7iellus cri.it. .._ April 0-9{13év) ()•;{ U-7 Motacilla alba .. _ _ April 1-8(18 év) 0-5 0-!» Scolopax 7-u.sticola April 10-7 (19év) 2-2 -1-b Hirundo ru-itica Mai. 1-3 (16 év) 6-íi 7-0 Ciiculu.'i vanorus Maj. (;-7í 7 ÓV) 8-0 S-.i Oriolus ffalbula Maj. in-3( Névi l()-7 IM Ortygometra cn:e Miij. 1!)-U(llév) 10-7 111 Dorpaton mind a 9 faj hűvösebb időben ér- kezett meg, mint Nj'itrán, illetőleg Ghymesen. A hőmérsékleti különbség azonban egyre ki- sebbé válik, a mint az átlagos megérkezés ké- sőbbi és későbbi időszakra esik. Csekély kivétel csak a Scolopax r usi i col a-nál és az Ortygometra crex-nél mutatkozik. A megérkezés napjának hőfoka Dorpaton ala- csonyabb, mint Nyitrán az : Alauda aruenns-nél 3-1 C. fokkal; a tengerre redukált hőmérséklet 3'5 C. fokkal. Sturuwi i'ulgari.s-nA] 4-5 C. fokkal ; a tengerre redukált hőmérséklet 5'0 C. fokkal. VaneUus crislaliis-nâÀ 2-5 C. fokkal ; a ten- gerre redukált hőmérséklet 2"9 C. fokkal. MotaciU-i alhá-niú'i-') C. fokkal; a tengerre redukált hőmérséklet 2'9 C. fokkal. * Teniporatnvverliältnisse dos russischen Reiches. Tabellen. XCIX. 1. 3n Torpat fanu'ii fänuutiidje nenn 3(rten bei fnijlerer îlUtteruiiç'i an, alò in íiÍDÍtra, be,iicbiint\ö; meife in ("■iljijnu'o. Ter iemperaturîUiiterfdiieb nliv^ aber ftetig fleinev, fomie bie ilnfunft fpätev unb fpäter erfolU- lïiue iH'i'iii!>' -'luona[;nu' jeii^tfid) mir bei Sculopax rusticola unì) (-)rtvgometra crex. Ter SBärineiU'rtb ift nni %aa,{ ber ílnfuiift in Torpat ç-(enu9er, alo in 3!i)itra bei : Alauda arvensis um :>-l Wrabe C; bie auf Duo ^Weer leciucirte Teiiiperatuv um 3-5 Wrabe C. Hturnus vulgaris um 4-.") Örabe C. ; bie auf bao Mttx rebucirte Temperatur um 5-0 ©rabe C. Vanellus eristatus um 2"5©rûbeC. ; bie auf òa^ ÏÏÎcer rebueirte Temperatur um 2-9 Wrabe C. Motacilla alba um 2-5 Wrabc C: bie auf bao 3)îeer rebucirte Temperatur um 2-9 öraöe C. * Sie XcnipcvatuviK-r iittiiiffc beá niffifiÇen Sieit^eá. îabeUfii. e. XCIX. 19 Scolopax nislicold-nál l'ő C. îoiikal ; a ten- gerre redukált bőmérséklet 1"9 C. fokkal. Hirundo rttsticá-nál2-i C. fokkal; a tengerre redukált hőmérséklet 2-8 C. fokkal. CiACulus canorus-nái íS C. fokkal; a tengerre redukált hőmérséklet !2-4 C. fokkal. Orioluti galbulá-nál l-l C. fokkal; a tengerre redukált hőmérséklet Í7 C. fokkal. Ortijyomdra rrex-i\é\ 1'9 C. fokkal: a ten- gerre redukált hőmérséklet 2'5 C. fokkal. Hogy meglehetős nagyok a differentiák a meg- érkezési napok hőmérsékleténél Ghynies és Dor- pat között, annak egyik oka az, hogy a dorpati átlagos dátumok nem oly biztosak, mint a ghy- mesiek, mivel részint rövidebb, részint megsza- kított időszakból számitvák. Másik okn, hogy a hőmérséklet rövidebb (27 év) időszakból van számítva Dorpatnál, mint Nyitránál (41 év) s hogy az időszakok is különi)öznek mindkét he- lyen. De bizonyára egyéb okok is lesznek még kiderithetők Európa több vidékéről való rész- letesebb s bővebb adatok alapján. Annak oka, hogy a később érkező fajoknál kisebb a hőmérsékleti különbség Ghymes és Dorpat között, mint a koiábban érkezőknél, abban a körülményben rejlik, hogy Dorpatou rohamosabban szokott a hőfok tavaszszal növe- kedni, mint Nyitrán, illetőleg Ghymesen. A gra- phikailag meghatározott hőmérséklet a penta- dok középső najyan Nyitrán és Dorpatban a következőnek bizonyul : (In) Nyitra. Februar "1. — 0-S « 7. -0-.5 (( l'i. —0-2 » 17. 0-4 .. 'l'I. 11 « -n. 1-7 Mart. i. 2-.5 « y. 3-2 « li. 3-9 « 19. 4-S (( 24.. .5-cS « -l'.y 6-7 April •i. 7-8 (( S. 8-7 fl 13. 9-7 (( 18. 10-6 (. i:í. 11-4 « *s. 12-2 M aj. ,s. 13- 1 13-9 (1 1.3. 14-S (( IS. 1.t5 « n. 16-2 (1 ■iS. 16-9 Scolopax rusticola um l'-'j ®vabe C. ; Me auf baê SJfeer rebucirte S^emperatiir um 1-9 G5rabe C. Hiruudo rustica um ì'ì ©rabé C; bie auf baê 3)îeer rebucirte S^emperatur um 2-8 ®rabe C. Cuculus canorus urn I'S ©rabe C. ; bie auf bas 9)îeer rebucirte Temperatur um 2-4 ©rabé C. Oriolus galbula um l'I ©rabé C. ; bie auf ìia^ ÏÏÎeer rebucirte Temperatur um 1-7 ©robe C. Ortygoruetra rrex uiu 1-9 ©ra&e ('.; Dieaufiaâ alîeer rebucirte Teiuperatur um -lő ©rabé C. 53afe bie ^jiffereujen ber ^Temperatur au beu9(u= fuiiftòtaiieit siuifcheu 63i)i)meô uub korpát äieiu(id) groö fiub, beffeu erfte Urfad)c tft bie, baJ3 bie T'orpater Tiirchfdjuittc^S^ateu uic[)t fo fieser fiiib, mie Die ©ijpmefer, lueil fie tbeile auo fürjcreu, tljeilô nuê uuterbrodieiu^u ^eiträunu'u bered)ueî fiub. Sie aubere lUfadjC ift, bafj öie îeiuperatur iu Torpat au5 eiuem fürjeren St'ti'""'"*-' (^7 Soffre), ale in Oiuitra (41 i^aljre) tierechnet ift, uub ^a^ aucl) bie 3i'iti'"-' "11 beibeu Crteu uerfdiieöeu fiub. 3lber geiuiB luerbeu aud) uod) aubere Urfad)eu auf= lueiêbar feiu auf ©ruub betaiiirter uuö retcf); Iid;eier îiugabeu aus anbereu ©egeubeu (Sniropaâ. Sie Urfadie beffeu, öa^ bei beu fpäter aufcuiuuea; beu 3irteu ber Î^emperatur--Uuterfd)ieb jiuifd^eu ©l)i)uu^o uub Sorpat fieiuer ift, aiö bei beu frütjer aufounueubeu, liegt tu bem llmftaube, i)a^ iu Torpat ber äßäriuecsrab iui (Vrüi)liui} rapiber fteiöt, a(ê iu 9ii)itra, be,^ief)uuc(eiöeife iu ©I)i)meê. ®ie grapfiifc^ beftiiumteî'emperatur beò mittlereu Xai;\eô ber %a\- tabeu era)ieè fid) iu Sípitia uub Sorpat ale fûlgeube: (In) Dorjiat. Differentia. — f;-9 C. (il C. — 7-0 fi-.5 — 7-0 6-8 — ü-9 —3-7 6-9 —30 6-9 —2-0 7-0 —1-2 7-0 —0-3 7-0 0-7 7-1 Mi 7-1 25 7-2 3-7 6-9 4s f>-6 I'lii ()-2 71 6-0 8-3 .5-6 9-5 5-3 10-5 5-0 U-4 4-8 12-3 4-6 3* 20 íme április T-î-an raóg l-'ì fokkal hűvösebb Dorpat Nyitránál, ináji;s 28-án már csak 4-6 fokkal. Nemcsak a hőmérséklet, a megérkezési vi- szony is elüt némileg Dorpatbau és Helleuorm- ban attól, melyet a homogén 22 éves ghymesi sorozat feltüntet. Ugyanis napokban kifejezve később (+), vagy korább (— ) a megérkezés az : ©icl)c mn 1'.!. 3ípvil ift co in Torpat nod) uni 7-2 ©robe füíjler, ale in '3íi)itva, am 28. Ìlìai nur nicíir um 4-r) ©rabe. 3iid)t nur bie ïentpcvatuv, íonborn and) baô «8er{)ältni6 ber Slufnntt mcidn in :3^ln■paf unb •gcllenorm ciniçii'vniafu'u non boni nb, ronè Me (unno: (pencil 22;jal)viçi,cn Wljpinetcr Serien aufaieifen. !3n STnöen niiőoebriicft ift namlid; bie Slnfunft eine ipäteve( + ), ober friiljere (— ) junídjen: Ahììtila ft Stiimns Stin ntts et Vainlliis ]'(ini'ihts L-t MütacUla Molticilla i-t Scolopa.i- Sí-olopax i't Hirunâo IHrnndo et Cìiculits Cuculut^ el Ol iobis (iriohit et Ortyogiiietni között Ghymes - Dorpat Hellenonii + SM) — o-I + O-G + 1-3 + l()-r, + 1Ì-7 + 1-1 + o-'j — i-r> + .5- S + S-í) + 7-5 4-20-2 +20 -.5 +21-7 + 4-S + .5 -.5 + 3-1 + 12-1 + 12-6 + 13-3 + 4-(l + 1-7 íme, Ghymesen az Alauda arvensù; meg- érkezése után S-() nappal később szokott meg- jönni a Sluríias inilgaris, Dorpatbau és HoUe- normban egyszerre jön meg mindkét faj. Ellen- ben a Sturnus vulgaris-t 1-3 nap mnlva követi Ghymesen a Vanellun eristatus, Dorpatban és Hellenormban pedig csak mintegy két hét múlva. A többi fajnál alig van különbség nálunk és Oroszországban. E szeriìit mind a mcíjértíczési viszony, mind a lió'mérsél.lcl Icrjiiagijobt) difje- renliál mutai fel n lajkoráhhan. rrkezö fajoknál Ghymest e.s Dorpalol illelőlcg. Hellenormban 31 — 24 éven át jegyezték az Alauda, a Sturnus és a Vanellas megérkezését s a differentia itt is ép úgy van meg, mint Dorpatban. Ezen tényt kellő világosságban csak akkor fogjuk látni, ha több hely hosszú időre terjedő egyidejű adatait lesz alkalmunk összevetni. Hogy a megérkezési viszony északon más, mint nálunk, arról az Aquila II. évf. 74. lapján is van említés téve. «A mint az első barázda- billegetőt megláttuk, majdnem biztos, hogy m;ir a Scolopa.v ruslicola első példányai is itt van- nak, vagy legalább pár nap alatt beköszöntének. Nos tehát Svédország déli részén ez tiz érkezési viszony már nincs meg ; ott már a Molacilta ca. két héttel később érkezik meg, mint az erdei sneff». Ezen állítás azonban megdől, ha egy- idejű adatokból számítjuk a megérkezés átlagos napját. Minthogy ugyanis Hellenormban az 1866—1895. időszakban mind a Moladlla alba, mind a Scolojiax ruslicola megérkezését ugyan- azon 22 évben feljegyezték, az egyidejűség ©ieíjo, in ©öpince pflegt Sturnux vulgaris unt 8-6 ííai^e jpäter nie Alauda arvensis niijnfoinnien, in Sorpat unb i';»eUenovin fonimeli beibe Strien íílcidjjeitig nn. .'giiiííefien folgt bem Sturnus vulgaris in (^Hiiimeo Vanellus cristatus in 1'3 ííncien und), in Dorpat unD A^eltenonn aber erft in uiu]efdt)r jinei SlBod)en. 33ei bon iibriiu'ii ílrten finbet fauni ein llntev)d)iob ftatt bei une unb in ílíufííanb. Çemnaclj totisct sahtolil iias Anlnmfts-lTcrljiitttttss. als ùic (Ttnipcratur ut: «rosati; flitfcrEitj liei uni am friilji'stcii anhonimcnùcn JVrtrn liicnao in (ßljtiitiEs, als in gorpat auf. :3n ò^eltenonn notirtc man bie 3lllfunft UÛ1I iMauda, Sturnus unb Vanelhis 21— 24 Salire Ijinbuvd), iiiib eo i|t bie iì'ifferena bier cbonfo uorljanbon, mie in Sorpat. Dteie S^bat: iaá)c mirb erft bann lU'ílöi'MÍ aufijotlärt erfdioinen, menu uno ©oloiu'ubeit geboten foin wirb gloidijoitige aingaben niobrerer C'rte mm laiujer Beitbauer jn oenjleid^eii. T^aft boö 9(nfunftô:lverl)altnifi im íiovbon ein anboroö ift alo bei uno, böffen mirb and) im 11. I^salirgange ber «l'tquila» auf ©. 74 (irioäljiiung öetljan. «'iBeiui mir bie erfte 'Äuiiftel^e erbiicfen, ift beinnljc geiuifi, bafî and) fdion bie erfteu ©türfe non Scolopaxrusticobi Ijior fiub, ober fid) menigfteno luid) einigen 'Tagen oinftoUon merben. 3(Ilein ift biofoo lHnfimftc.-'ÌH'vl)aitnifi im füblidion jTboile ©d)mebeno nidit mol)r uorI)anben: bort orfdioint Motacilla alba fd)on um beiläufig jmei 3iiod)on fpäter alò bie älMilofdinepfo.» Tiefe -iiebauptinig uorliovl jebod) il)vcii ái.*ertb, n'onii man bao mittlere l'liu tuiiftobatuni ano álngabeu íeofelben 3eiti"iiiiiiieö red)net. Ta in .s>clIenorni non 1866 biô 18Uô bie aintuuft non Motacilla alba unb Scolopax rusti- 31 alapján azt az eredményt kapjuk, hogy ott e tekintetben ugyanaz a viszony uralkodik, mint nálunk. Ghymescn ugyanis a Scolopax rufiti- cola 22 évi átlag szerint 5'8 nappal későbben érkezett meg, mint a Molacüla alba, Helle- normban pedig 8"7 nappal. A 22 év között mindössze egy (1SS2) fordul elő, hogy Helle- normban a Scolopax nisticola 4 nappal hama- rább jött meg, mint a Motadlla alba; 3-szor a két faj egyidejűleg, 18-szor pedig később érke- zett meg a Scolopax, mint a Motacilla. Láttuk föntebb, hogy Ghymesen némely év- ben jóval korábban, a másikban sokkal későb- ben érkeztek meg vándorló madaraink; láttuk, hogy ezen tény a hőmérséklet enyhébb vagy hűvösebb voltához van kapcsolva. Hasonlítsuk már most ghymesi adatainkat a MiddendorÖ'-féle sorozatokhoz, hogj' megállapíthassuk, vájjon az átlagtól való positiv és negativ eltérései egy- idejűleg mutatkoznak-e nálunk és fent északon. Hogy ezt megtehessük, mindenek előtt azon nyolcz fajnak, melyet Ghymesen gróf Forgách és Livlandban Middendorff megfigyelt, mód- szerem szerint számított átlagos megérkezési napját kell bemutatnom. Midőn ezt a következő kimutatásban, a 22. lapon levő Hl. tábláza- ton, feltüntetem, egyúttal zárjel között kiteszem az évek számát is, melyből az átlagot számítot- tam. Az adatok az iSfiC) — 1893. időszakból szár- maznak. Jóllehet az átlagos megérkezés napja meg- megszakított s különböző hosszú időszakok- ból, hozzá még az egyik helyen 7, a másikon 27 évliöl van számítva, mégis több fontos dolog- gal ismertet meg bennünket a III. táblázat. Ne- vezetesen : 1879-ben Ghymesen túlságosan korán érke- zett meg az Alauda és Sturnus, az oroszországi állomásokon pedig a szokottnál későbben. Lát- tuk fentebb, hogy akkor szokatlan meleg idő járt nálunk februárban, fent Dániában s a Skan- dináv félszigeten pedig a szokottnál hidegebb, s ezen állapot északon még márcziusban * is uralkodott; azért késett ott fent a két faj. A többi fajnak áprilisban való megjelenése csak- nem rendes s alig különbözik az átlagtól. lS8()-ban Ghymesen . késve érkezett meg az * Deutsche Seewarte. Rroiiatliche Ueber.sicht der Witterung. 1S!)7. évf. márcz. füzet 20. 1. cola in belliéiben 22 ^iiíji'eu uer^ieic^nct luuvbe, or^ (jaítcn luiv anf ®ninb ber ©leidì^eitiiìfeit baô Sh'fultat, ba)^ bort in biefev .öinfidjt baejelbe tk'x^ (jältnife (jerrfdìt, tuie bei une. :^sii OHjijMieô erjdjien nümíid) Scolopax rusticola Innt eineê 22=jäi)n9en Tnrd)fd)nitteö nut 5-8 STage fpiiter aie Motaeilla alba, in yellenorm (jiniießen nni 8-7 Xaù,i jpäter. Unter ben 22 ^aíjmx finbet fid) nur eineô (1882), ín UH'íd)ein nad) öellenorni Scolopax rusticola unt 4 Xaç\i: frníjer f'ani nts Motacilla alba; breimal fttinen beibe Slrten jn gletdjer ^át an, 18:ma[ [)iu= gegen evjdjien Scolopax fpäter aie Motacilla. SBiv jaben weiter oben, baf? in ©fjtjineê nnfere Syanberoöget in mancben 3'ibi*^'" bebeuteub früber, in anberen viel fpäter anfamen ; nur jat)en, bafe biefe 2:i;at)ad)e mit ber miíberen ober fttbícren ^Temperatur in iierbinbung fteljt. Síergíeidien luir nun unjcre (Sby""^|t'i-" Snten mit ben o. 3Jïibben: borff'fdien ©eden, nni beftimmen jn fönnen, ob bie pofitinen iinb negatioen 3lbn)eid)ungen uoin îurd)= fdjnitte bei uno nnb oben im 3iorben gteidjjeitig auftreten. Um bies tbun 5n fönnen, mufe id) cor 3(nem ben nad) meiner ilfetbobe berediiu'ten bnrd)= id)nittlidjen 3infunftètag berjenigen ad)t 3irten a\v- fiif)ren, iueld)e in ©bijmeê ®raf gorgddj, nnb in Sinlanb ^err o. 3)i i b b e n b o r f f oerjeiajneten. ^nbem id) bieê in nadifofgenbem 9(uâu)eife anf íTabeKe III. p. 22 iH'rauidjanlid)e, )et^c id) jugleid) in ^îaren; tí)efe bíe ^aí)í ber Sûf)te íitn^^n, auè roeldien id) ben íi^nrd)fd)nitt beregnete. íTie 9(ngaben ftanunen auò bem ,3t'itranme oon 18G6 biè 1893. I Obtuobí ber Xaa, ber bnrd)fd)nitt[id)en 3ínfunft { aiiê ijäufig unterbrodienen nnb üerfd)iebcn langen 3<-'itränmen, überbies an bem einen Crte aus 7 , an bem anberen ano 27 ^nlji'i-'ii berod)net unirbe, mad)t una bod) bie III. !iübeíle mit fo mannen loidjtigen ©htgen befannt. ^îamentlid) : ^m ^3fl()l'e 1879 trafen Alauda, mtò Sturnus in @bt)meA liberane äeitlid) ein, anf ben rnífifd)en ©tationen íjingegen fpäter ale gembljníid). Oben ía[)cn mir, bafî baniaíá bei nnè eine ungemein luarme aßitternng berrfd)te, oben in Crnnemarf aber unb auf ber ífaubinaDÍfd)en.§albiníel eine faltere aie geioöbnlid), nnb biefer Suftn"'^ berrfd)te im ííorben and) nod) im 9Jiär,i;* barum uerfpäteten fid) bort oben bie äiuei 9irten. T^ie imilpril erfolgte Sinfiinft ber übrigen 9(rten ift beinabe imnnal nnb ooin Surd)fd)nitte faiim uerfcbieben. ^in Sabre 1886 trafen in ®t)i)meâ Alauda, *î)eutfc^c®eetiiarte.M)ioiiatiidi)eUelH'rfirtiti'crîiiittoriin(ï. 3al)rflnim l^7lt, Diävj^.sjeft ®. -20. 22 m. Táblázat. — III. 'Xahűk. Kilencz madárfaj tavaszi megérkezése az 1866- 1893 időszakban. ®ic íliitimft iHin neun 'liogelnvtcn ini ^-rüljliniie ludtjrenb bes ,8citviutiue5 18()fi — 1893. A madárfaj Alauda ardetisi' Stiirnns Mutaci Ila allea Mart. Hellpiiorm \/2ì-ì ("22 (''v) Dorpat |21-5 (21 év) Hanaküll 'l7-9(i;Uv) Kc. 7-Ci I !l(-\ I Mart. 21-7 (24) 21-4 (18) 20-0 (13) 12 (i I 7) April 3-9 (27| 1-8(18) 7-3(13) Van V un crhtatus St'ttlojia r I iistivola Uiiuudo Cìu-iilìts canonis Orioli!^ iírtíjíiO' nalhìila ìintra >-rfX April .5-4(21) 0-9 (13) 3-2 (13) S) III.29-:!|9)* April 11 -.5 (20) 10-7 (19) Maj. 3-2 (22) 1-2 (Ki) Maj. 0-3 (23) (!-7( 7) 9-5(13) 10 !) ( 7| — Maj. Maj. 19-fi (22) I 21-4 (23) 19-3 { S) 19-(i (in |-'.lti'r('s 1X7. átla^'iis luogórkezóstíil. — ;kiirálil>i, -f •k*'!^«'!'''' uicfjérki'/.t's a/, átlaiíii.il. 3(ímieicí)ung uon bei bui-ct)íct)ntttlicí)eu îlnfunft. — =fïu^ere, -j- --ípaterc Slnfuuft ala bic burcljîcljiiittlicljc 1879 (i)i\ines — 1()-.5 —20-1 —11-5 —21-4 —15-3 — 4-5 — 3-3 — 5-4 1 Ilc-llfiiorm + 12-9 + 10-3 + 1-1 — 2-4 + 0-5 + 2-N — (i:! — 10 Dorpat . Ranakiil! - + 13-1 — 1-0 + 0-3 — 1-2 + 0-7 Reo • 1886 (ihymes + s-.-, + 16-9 + 17-5 +20 -r, + 11-7 — 2-5 -10-3 + 4-0 Helleiiorm + (i-9 + 3-3 — 11 + 0-0 — 5 -.5 + 3-7 + 7-4 Dorjjat + 5-.-, + 2-0 (-2Ü-8)** + 1-1 — 3-7 + 1-8 Raiiakiill + (i-O + 2-7 — 3-2 + 4-7 Reo 1888 Gliymes + 1.-...5 + 7-9 + 5-5 +20-0 + 4-7 — 5-5 — 10-3 — 0-4 Helleiiorm + S-9 + 8-3 — 3-9 + 12-0 + 4-5 + IO-S + 0-7 — 0-(i Dorpat + 9-5 .+ 8-C — 2-S + l-s + 7-7 Ranakiill + 12-1 + 9-0 — 7-3 + s-s + 2-7 Reo 1875 Ciliymes + 13-5 (-20-1)*** + 3-5 + 1-f! + 10-7 — 2-5 — 7-3 + 5- G Hellenorm + 4-1 + 17-5 + 3-S + 2-7 + 3-4 Dorpat + 15-5 + 7-6 + 5-2 + 14-3 Ranakiill - Beo — 3-(i + 15-4 + 0-7 + 4-3 1889 Gliymes .- + 14-5 + 2-9 + 3-5 + 12-0 — 1-3 + 3-5 + 4-7 + 3-0 Hellenorm + 5-3 + r.-i + 0-S — 1-3 — 4-0 Dorpat. , +11 -5 + l-(i + 11-2 + 11-3 + l-s + 4-3 + 0-7 Ranakiill + 9-1 + 7-0 + ".-7 + 10-S + 1-7 Reo . 1884 Gliymes — ^7-5 — 10-1 — ; > • . ) + 3-0 — 9-3 + 2-5 — 2-3 + 0-0 Hcllonorm — 4-1 — 4-7 — 0-9 — 0-4 — 2-5 — 1-3 + 0-4 Dorpat . RanakiiU . . —11-9 — 3-0 — 3-3 — 0-2 — 4-3 Reo ... _ -. + 3-0 — 1-3 + 9-0 + 0-7 + 5-0 — 3-3, + 5-0 + 0-7 0-0 3 - 3 7-0 + fi-0 — 1-3 * Itt a megérkezés aprii helyett márcziiisra (III.) esik. ♦* A feltűnő korai megjelenés vagy szórványos esetre vonatkozik, vag\- téves az adat Hcllcnnrm és Hanaküll szerint. *** Ez a többi fajtól elüt (ibymesen. * çiev cvfolflt bic 3lntunit ftatt im Sl))ri( im íijiira (Hl.) ** S)ie aiíjfadciib iM\i)t ílntuiiit tcjieljt fid) catrocbcr nuf fnoiabijtíic i^iiflc, ober ti. i)t bic 31ii(\olic íaiit .(Scltriiovm iinS ilioiioliill iniiv *** íicjc rocidjt ill Ö()i)mcii,ilu:< Oitíjfio lioçielart iiiin'nsi« níltjaris alba crislatit.i ruxticvhi rustica canunis galbuia melra ert A- H<-'ÌI'-'iionn dtltitia [üM\-l{-H)\i\.'2l-7m} lv.::i-9(27) lv..V4(ríl ) IV.I l-.-.fídi V. 3-.'i'Wi V. r,-;i(t>:i) v.ivt-r.iiw) \.-2\-:'.r> 11 ìlìiitcl non .Jicllciionti , Élihez képest a 1 dili'ercnczia : ri'mcnti})vcdjeiib be: tiiijjt bic S)titcvcii5 : Doipatiiúl + OI 15) + l-í(14i + I-9(16) — 4-9( 8i + ()-7(li2) - \-t)[l2) -1- 0-4( 5) + «•4( S) — o-.->( 8i für îûrpat Haiiaküllnól — :í-S(1:í)Í— i-s(i;í) -1- ^2-S{\-}) — 7-0{ll) + 4-á(iá) für SionotüU 1 1 lít'ouál — l-ô( 4)— 2-7( 4)1+ 4-7( 8) - 3-8( 5) + l-2( 4| für 91eo A rfdiúiált áilaíliili :1ietiiijicite ilütttl 1 Dorpatra nézve 111. ái.2 111. 2ï>-f) IV. 5-8 IV. 0-5 IV. la-'i V 2-2 V. (Ì-7 V. 200 V. 21- S für îorpat 1 Ranaküllre luv.ve 111. 17-4 '' 111. l!)-!l ' IV. 0-7 111. iì!)-4 V. 10-r, für SianaíüU Reora néz\e III. ì<.ìr> III. I'.iii IV. sii IV. 10 V. 7-5 für ;)íeo i. * A római szám a hóuapot jelzi. L'io lömijtljeii .-iiililcii lic^cidiiicn bit' iijoiuitc. Mindenek előtt meg kell jegyeznem, hogy a reducalásnál iiéliány egyidejű esetet elhagytam, mivel a differentia igen nagy volt. Ettől el- tekintve a legfőbb eredmény, melyet a reduca- lásnál elértünk, az, hogy a Vanellus cridatus Dorpatban, llanaküllben és Eeoban egyaránt hamarább jelenik meg, mint Hellenormban s míg igy a megérkezési sorrend e 3 állomáson ngyanaz, mint Ghymesen, hogy tudniillik a Va- nellus cristatu^ megelőzi a Molacüla alhá-i, ad- dig Hellenormban meg van az zavarva ; ott a Vanellus jön meg később, mint a Moladlla. Hogy ezen megállapított tény a természeti vi- szonyokban, vagy a megfigyelésben leli-e okát, erre természetesen csak az ornithologusok ad- hatnak feleletet. A reducalt átlagok Dorpatban, EanaküUben és líeoban meglehetősen egyformák, a leg- nagyobb különbség 3-9 napot tesz s a Slitrmis vulgarÍ8-né\ mutatkozik. Ha végre az 1873 — 1S93. időszak egyidejű megfigyeléseinek alapján feltüntetjük a különb- séget, mely a megérkezés napját illetőleg Ghy- mes és a 4 orosz állomás között mutatkozik, a következő eredmény áll elő. Zárjel között itt is az évek száma áll. Sor 3n[ciii fci (icmerft, bnfi dei beu iTíebuciruiu^ eiuiiii' i-ilcidi.^citiç^t- À-iilIc uicggelajjoii ituivboii, racil il)vc Tifferon,^ ,íu c\xo\í wax. T'aüoii alujejetien iie= ftel;t bao .s^íiuvtvi'fultat, uu'ldico iinr bei ber 3ïe^ bucirunçi erreiditeu, barin, ban Vanellus cristatus in î'orpnt, ïKanafiill unb rKeo gleidmiafiii} friitjer nnfoinmt, alo in ôeuenorni; radljrenb baher bie 3{eil)cnfolge ber 2lnfnnit an biefen brei Stationen biefeUic ift, mie in ©Ijijmes, iminlid), bafî Vanellus cristatus ber Motacilla alba jimorfonunt, ift fie in §elIenorm ijcftört; bort fomint Vanellus fpäteran, ale Motacilla. Db ber «rnnb biefer foUgefelUen Tljatfadie in ben natürlid)en "lierljältniffen, ober in ber 33eobad)tuni5 liege, föiuien natürlid) nnr bie Drnitliologen beantiuorten. ®ie rebncirten fliittel finb für Sorpat, :Kaiuitnll nnb 3ieo fo siemlid) gleid), ber gvöfite Unterfdjieb niad)t 3-y Sage ano unb fonuiit bei Sturnus vul- garis uor. aiienn man enblidi auf @rnnb ber gtcid;äeitigen S3eolind)tungen roäljrenb beâ ^eitraumeò 1873 6iè 18;t3 ben Unterfdiieb bernoríjebt, ber fid) ben Tag ber ainfnnft betreffenb ,^u)ifd)en Öl)i;nu'o nnb ben »ter ruffifd^en ©totionen ergibt, fommt folgenbeê 3ïefultat äuftanbe. ^n ber Ëfanuuer fteljt and) l)ier bie 3iil)l ber Sabre. 25 A madárfajok késése napokban kifejezve Ghymeshez mérve. ®te in ingen auspiebrücf'te iierfpntung ber 33ogetavteii mit ©íjijmes »erglidjen. Madárfaj iiűiielart Alauda i orvenxix Sliirnii:' vul(,aiU criütatiiK MoUiciil'i Sro^opa.r ai ha 1 rusticoln Hiirívdv rustica Cuculila íuinorus Oriolux ' Orljiípi- íjalbitia iiu'tra riw.r Ill'llclU'I-lU Ranaktìll T)in-j)at i>7-1I|I,S) 1I-:íi G) ,i 22-8 (13) i22-G(H.i 17-3 (IS) 14-G( 5) 1G-4(13) 14-r. ilh .3()-8(17) 25-2 ( G) 2.-)-4(13) 2G-G( 71 27-G(2li 31-0( 4i 31-5(13) 22-n (121 32-5,17) 2G-3il2l 21--GII91 • 23-9(11) 22-7(19) 30-7 ( 3) 2G-3(13) 19-1 ( 21 24-1 i20) 21 -(»(t?!!! 22-3 ( G) 18- 1 ( 7) (\ 4 ftlluiiiis eíO'iitt súly szeiiiit Tie 4- Stationen jiiínmmeiigenoinnKU laut eiemi*t 24.4» l(;-s 27-!) 27-7 29- S 24 -3 24-3 23-7 20-3 * Beo nélkül. — Cline :Kco. íme, eunyiitlő telik el madárfajaiuknak Ghy- mesen (47° 31' é. sz. ; 30° 36' k. h. FerrcWil) és a négy orosz állomáson (58° 31'; 42° lí)' k. h. Ferrótól) való megjelenése között. Láthatni, hogy e differentia a Stnnius-nai legkisebb (IG'O nap), a .S'coZopaíc-nálpediglegnagyobb(29-8nap). Az Alauda. H'mmiìo és a Cacuiu:^ fajoknál ép úgy, mint a Vanelhis-néii és a MotaciUa-i-iá,i egyenlő a különbség s az ellőbbieknél 24, az utóbbiaknál 28 napot tesz. Ha az itt kimutatott megjelenésbeli különb- ség más helyekre nézve is állandónak fog bizo- nyulni, akkor azon hypothesis, bogy minden madárfaj egy bizonyos, meghatározható hőfok- nál jelenik meg, egész általánosságban fenn nem tartható. Akkor e hypothesist körülbelül úgy lehetne felállítani, hogy a későbben érkező fa- jok ugyanazon izothermával vonulnak észak felé, de a korábban érkezőknél a hőmérsékleten kivül más hatások lépnek előtérbe, mivel a meg- jelenésbeli különbség fajonkiut igen változó. A megérkezésnél tapasztalható ingadozások okát csak a Hiruntlo rusfica-ra, nézve voltugyan szándékom kutatni ; de mivel sem részletes ada- tok ugyanabból az időből több helyről rendel- kezésemre nem állottak, sem az ingadozás e fajnál nem valami feltűnő, jónak láttam csupán csak a ghymesi szép sorozatok alapján a kér dést némileg megvilágítani s eleget tenni ígé- retemnek, Dielynek a füsti fecske vonulásáról Írott czikkemben (Aquila II. 151. 1.) kifejezést adtam. Sieöe ba, fo uicl ßeit nen^cíjt i;iinid)en ber â(n= fünft uníercr ìuHiclartcìi in (^)í)i)ine5(47°3r nörbl. 5iU-cite; 36°36' öftí. Sänt;\e pom ^ervo) uiib in ben incv rnífiftten Statitiiifii (.'")S'-3r; 42" 19' öftl. £niu;(ciion Àerroi. '.Jiíio man fiel)t, ift bie|e3)iffoven3 bei Hturnus nni fíeinfteníKVO^nge), dei Scolopax í)intíetjen am cU'öfeten (29-8 2;atje). 'öci ben 3írten Alauda, Hirundo unb Cueulus foinol)!, aíí> bei Vanellus unb Motaeilla ift ber llntcrfd)ieb gleid) itnb betriltjt dei erfteren 24, bei íe(5tercn 28 Sage. 5i>enn ber bier nad)oieioiefene Untevfd)ieb in ber 3lnf'nnft fid) aud) bc,uiiilid) anberer Stationen er= meifen unrD, baiui ift bie,t>i)l'otl)efe, bafe jebe ííoí^eí^ art bei einem beiunimten 3Bannei3rabe anfommt, int aUlgeineinen nid)t anfred)t jn erbalten. Tann (önnte man biefc éppotbefe nngefäbr fo aufftellcn, bafebic fpáter anfommenben 3(rten mit berfelben $5fotí)erme nad) 3íorben jiefien, baf? aber bei ben früber an^ fommenben anfier ber Temperatur anbere 2iMr- fnnijen in ben ilorbcrtjrnnb treten, meil ber SínfnnftöHlnterfdjieb ben 3(rteii nad) fel)r uet: fdiieben ift. 3d) batte jumr blofi bie Sibfidjt bie Urfadie ber bei ber Stnfunft raaijrneljmbaren ©dimanfungen mir bejngfid) Hirundo rustica :;n erforfdicn; ineií mir jebod) UK'ber fpecielle 3lngaben am benfeiben S^it-' rtinmen non mebreren Drten jur îSerf ügiing ftanbcn, nod) bie Sdiioanfnng bei biefer 3(rt befonberô anf; faHenb ii't, fanb id) es für gut, bie (Vrage blofe auf @runb ber uollftiinbigen ©i^iimefer Serien einiger^ mafjen 511 erörtern unb meinem i\'rfpred)en, locl^eâ id) in meinem 3lrtife[ über ben 3"íl öer i)íaudj= fduualbe (SUiuila II, S. 151) 3lu5brud neriiel), ge= 9ered)t ju roerben. AnuUa. IV. 2ß A fürjről (Coturuix coturiiis auct.) és aunak ÍÖnncdmnncit iilm- ùie «òladjtel (Ooturuix cotuniix alakjairól. auct.) unît iljrc JFonncn. Schmidhoffeni uemcs TscHusi ViKToii lovagtól. iicn Isictov íKiltov u. ífdjuíi ^u 3 d)iuibl)of f cn. Dr. Madarász Gtula úr az Aquila III. év folyamában (1S96. p. i20(")— Í208) megkisérlette, hogy önálló alakként restituálja a Baltlamus- féle fürjet [Coiurnix bahlami Naum., Müll., et Brohm), a melyet azóta csaknem minden auctor egyesített a közönséges fürjjel {C. cotiiraix L.). Czikkét Keulemanstól való sikerült színes tábla kíséri, s ez egy Baklamns fürjet ábrázol, a mely magától Brehmtől (L. Clir.) való s mely- nek etikettjén (Marlrid, 3(). V. ISCO) Brelnn saját kezeirása látható. Madarász lir ezen czikke arra késztetett, hogy az idevágó irodalomnak s nagyobb összehason- lítási anyagnak alapján én is foglalkozzam a fürjnek úgy az európai, mint az afrikai és japáni formáival. Vizsgálataim eredményét, a mely ellentmond Madarász úr nézetének, röviden összefoglalva a következőkben adom. Brehm a Cotimtix baldaminak (Naum.,* Müll, et Br.) ilyen dingnozisát adja a Vollständ. Yogelfangban ilS.55, p. 274): « Teste hátfelé aekgijalran fekete az alapszíne, a Ilim 1W fafaja rozsdabarna (s ezen szín nyo- mai a nősténynél is megvannak), forokfoltja feketés kétoldalt vonalban hnzódik az állkapocs alatt. Olaszországban ; Németországban ritka. » Bkehm a nevezett könyvnek 416-dik lapján utólagosan ezt is említi: «a fürjeknek kettős vedlésük van s e miatt a Baldanms-féle fürj téli ruhájában hasonlóvá lesz a kőzőméf/eshez.» Az a rendkívüli változékonyság, a mely a fürj mindkét ivarának uagyságálian, de kivált szí- nezetében s a hímek torkának rajzában nyil- vánul, általánosan ismeretes s különböző el- nevezésekre szolgáltatott okot. így Naumann J. A. (Naturgeschichte d. Vög. Deutschl. VT. 1833, * A Baldaiiius íűrjuck aiu-tora iioiii Cííyend)tol (Coiurnix baldami Naum.. Müll, et Bu.), nu'ld)o feitljcr non faft alleu 9lutoreii luicber mit bov !loniö()iiIid)en 3Snd)tc[ [C. coturnix (L.) lun-einiçU rourbo, ju veftituieren. ©eine Íívbeit ift uon einer tveff[id)eii, non 3. S. £en leninnâ aniU'fo'tiçUen Xa^d beç^eitet, auf ineldjerein non (Sijr. Í. 'lìvebnt t)ervn()renbeQ nnb non ibin etiqnettierteô cf ad. ber 33albamuê=3Bad)teI (îlùibrib, 20. V. 18ßO) hax^ geftcüt ift. SteferaSerfud)u.5DíabaráB'ueranln6temi(íö,nnd) etn(^e[)enber mit ber einfdiläi^iiU'n Viteratur über bie europaifdje, foioie bie afrifanifdje nnb japainfd)C 2Bad)teIform nn? llnterfudiung eineê c^rofeeren Satg^ ÎJfatcriatêju befdiaftiiien.iJ^ie barano fid) erii,ebenben ílíefuítate, melcbe ì>m v. 'íJiabardtVídjen 3ln^ fdianuiiflen loiberfpredjen, finben fid) am Sd)lnf;e fnrj vefnmirt. 5)ie SBrebm'fdie Tiiacvtofe ber Coturnix bai- dami Naum.*, Müll, et Br., im «'ÍHillftciiib. Isoijelf.», 185.5, p. 274 lantét: «3(nf bem Dberförper oft mit fdiroarser ® r n n b f a r b e, beim cf nt i t r 0 ft b r a n n e m tó e= íid)te, uumon and) baê ? eine ©pur jetgt, nnb fdimarsem Äeblffecf, iue(d)er fid) in ©eitenlinien unter ben 33 a den hinfiel) t. ^sn Strtlien, feiten in Tentfdifanb.» ^sn ben 9iad)trägcn jn noviKnainitem iënd)e be-- merft nod) iU-eljm anf p. 4ir): «bafi fie (bie aBad)tcln) eine boppelte ^Jfanfcr I) a de 11, b u r d) 10 e ( d) e bie 33 a 1 P a nt n 0 = 2B a d) t e 1 i m 213 i n t e V f I e i b e berge w 0 I) n l i d) e n ä l) n ( i d) ro i r b » . S^ie ganj anBevorbentiid;e 3!ariabiiität ber aSíadjteí in 33e5ng anf bie Oröfje (bei beiben (^k- fd)Ied)tevn) nnb gan,^ bcfoníerö in 33e,uig anf bie Färbung nnb ,;>eicl)nniig ber .sîeble (bei ben l'fànn- djeni ift allbefannt nnb fanb ihren ilnôbvnd in üerfdjiebenen 23eiu'nnnngen. So loer^en nad) 3- 9t- 9{ a n m a n n (ííatnrg. b. 3íög. J^entíd)l. VI. 1833, * giir bie aoIi)nmuâ=3Bot[)teI ((üt lűtljt tSIj. l'. Í8v. alo aUeiniiíer íhitor, wie câ in allen Zitaten nngeflcl'en luivb, ionbern, ivie oben bemertt : 9Î a u 111., 3)i ü 1 1. nnb Î) r. 27 p. 580) azou fürjeket, melyeknek igen sötéten rozsdabarna, majdnem fekete a torka s a pofája, « Moll )'C)i trarli fel» - (szerecsenfürj) - nek nevezi, azokat pedig, a melyeknél a sötét liarantos sza- lagok fehér, vagy rozsdasárga alapon vannak, «Kreutzwachtel-[]ieresztes fürj)-nek. A jérczék- hez még hasonló hímeket első nászruhájnkban «Sandwacldel» (homoki fürj) vagy «Rolhhahn» (vöröskakas) néven említi a feketetorkúakkal szemben, melyeket « Kohlhah n » -(szénkakas)- nak nevez. Naumann szerint a fogságban tartott feketetorkú (Mohren wachte!) rendesen haránto- san sávolt torkúvá (Kreutzwachtel) változik, vagy tavaszra kelve, a harántos sávokon kívül még egy sötét foltja is fejlődik a torka közepén. Naumann a Bechstein J. M. adatait is idézi, (Naturg. Deutscbl. III. p. ]40G)amely szerint egy fiatal jércze fogságának második évében szerecsenfürj jé (Mohrenwachtel) vált, a meny- nyiben tavaszi vedlésekor feje teteje barnafeke- tévé, pofája, halántéka, álla s torka sötéten rozsdabarnává lett s ez az eset annyiban érde- kes, hogy a fürjek kakastolluságát illusztrálja. A nagyságban való ingadozások már BEissoN-t (Orn. I. 17C0, p. 2-51) is arra bírták, hogy meg- alkossa a Perdix colurnix majort, a melylyel Bkehm L. Chr. (Vög. Deutscbl. 18ol, p. 539) a Coturnix mmort állította szembe. Gloger Const. L., ki a madarak változékony- ságát kiváló figyelemmel kisérte, a «Nal Ur- geschichte der Vögel Europas» czímű művében (p. 550) a következőket említi a fürjről : «Kivált a torok színezésének s rajzolatának változó volta az, a mely szinte a hihetetleuségig megy s a melj'hez nem csak a hazai száraz- földi, de talán egész Európa madarainál sem találhatunk több hozzá foghatót. Ötven darabot tarthatunk együtt, s nem akad köztük kettő sem, mely nagyjából egyforma volna, mivel a szembe- álló ellentétek közt, mik alig hasonlítanak egj-máshoz, az összes képzelhető átmenetet meg lehet találni. A legvénebbeknek s azoknak, a melyek legdélibb helyen teleltek, legszebb a tor- kuk, legvörösebb vagy legsötétebb. A fiatal hímeknél, az őszi ruházatbelieket is beleértve, a torok színezetének minden változata meg- található: olykor tisztán ezüstfehér, selymesen csillogó, rozsdasárga vagy rozsdással, sárgával, sötétbarnával, feketebarnával tarkított fehértől p. 580) jene, bie eine cjnnj önnfel^roftbraunc, faft fc^iuaräe £el)(e unb ebenjo gefärdte aSançien íjaben, nílíof)renR)rtd[)teín» tienannt, uiiilirenb bie, 6eí benen bie buuflen Ouerbtinber auf lueijîeni ober roft= gelbem förnnbe ftel;en, diU-euäniaditein» ()ei§en. 3cnen,beníiBeibd)en nod) (ïi)n[id) jebenben^liänncfjen in it)rcin erften .coc^jeitsfleibe ivib man ben 'Xiamen «©anbuiadìtein» ober (Olì o t l)l)äl) n e», im ©egenfntf jn ben jdparäfel^itcien, roeidie «Siit)l= bäbne» fienaiuit luerben. ')lad) benifelben ííntor uevioanbeln jid) bte'ì)ìol)venuiad)tein in beu (>5efancjen= id;aft gemöbuHd) in .^rensroadjtcín ober fie erboíten im g^rübjaíjr außer ben .Sîeblbanbern nur nod) cinen bnnfíen Àfecî anf ber Keíjlniitte. Sie mettere xioii 9Î a u m a n n citierte Slngabe S- 3){. Sedjftein'fi (iiatnrg. 3^entíd)[. III. p. 1406), looimd) ei)i jungeô îiiad)te(n)eibd)en im jmeiten Satjre feiner ßefangenfeaft jn einer 3Jïot)ren= mad)tel mürbe, inboii ec. in ber ^rüí^íingemaufer brannidjioarjen Cberfopf, buiifetn-oftbrnnne SBam gen, od)läfen, .«iiui nnb Rd)ii bcfain, bat and; infoferne Sntereffe, a(è ber gefdjilberte^vad in bent^ íid)fter Seife einen iold)en Don .òaijnenfebrigfeit barfteUt. 5:ie ©rößenfdjioanfniujen gaben fd^on 9(. 3). SSriffon (Drn. 1. 1760, p. 251) SSeranlaffung, eine Perdix coturnix major 5n creiercn, ber 6br. 2. 33rei;m Ci'ög. ííentfd)í. 1831, p. 529) eine Cotur- nix minor gegenüber ftellte. 6 0 n ft a n t i n V. ©loger, ber bem 3ibänbern ber ipogei feine fpecielle SUifmerffaìnfeit luibmete, bemerft in feiner «ííaturgef d)id)te ber 'inigel (Suropaò», 1834, p. 550, LHnmerf., ^olgenbeê über bie 3Sad)teI : . S d) legel bie japa= nifdje 3Had)tel befdirteben, unb Coturni.\. vulgaris japonica benaiuiteu, finbet fid) nnd) eine 33cíd)rei: bung ber füb-afrifanifd)en 'iiHíd)íel, ber fie ben 3íanien ('. vulgaris africana gaben, roeldjeni, uúe y. ò t e j n e g e r (Proceed. U. S. Nat. -Mus. XVI. 18!);3, p. 7GG, 3(nm.i rid)lig bemerft, bie ^îriori^ t à t üor bem £ i d) t e u ft e i n'fd)eii capensis gebüljrt. 3::emmincî unb Sdjlegel betrad)tcn boibe nié 33arietttten ober Sìaffen, loao mit unfever beutigen Sínffaffung ber ©ubfpecieô ^ufannuenfällt. "llMr entneljmen ibre)i ÍJÍittbeiíungen golgenoeô: Sie 2"Bad)teI — fagen bie ©enannten — bilbet in iierfd)iebenen ©egenben confiante isavietäten ober 'liaffcn, nH'[d)e fid) aber uon biefer nid)t meiter 5u unterfdjeiben fd)eiuen, ale burdj bie 3)iobifica: tionen in ben î^^nrbennnanceu, biet'id) befonberô bei ben cf c(' im ioinmevfieibe bemerfbar nuidicn. ^er füblidie îljeil -'Ifvifao beherbergt eine :l{affe, Coturnix vulgaris africana, gan,^ unb gar ber ge^ u)öbnlid)en ílíaffe äbnlid), roeld)e fid) aber baburd) uiitei-fdjeibet, baf? ibre Àarbuug im allgemeiiu-n etuiaê [ebtjnfter ift unb beim ^ ad. in feinem Ôod)aettêfIeibe alle ^^cbern ber ^alôfeiten unb beê .•ilopfeê, mie and) bie beo íííropfeö braunrotb, non meif3en ©d)aftftveifen uiiterbrod)en finb, miibrcnb man auf ber. teiste einen gro|e)i iängUd^en, bunfel= braunen ^(ed fiebt, ber fid) gegen bao .'íliun juäieljt uub òa ftarf uerengt. Sie Sîaffe, n)e(d)e 5íapan bcmobnt, ift gan,^ unb gnr ber europiiifd)en aljuíid), aber i()re prbung ift im allgemeinen etmaè lebbafter, unb bie l'ängofferfe ber Körperfeiten jieljen jiemlid) ftarf ine 33raun: rotile. 1)k sroei fdimarjeii 33änber, meíd;e auf bem ÍHirberbaífe eine 3(rt "ÎMnbe formieren, finb febr * ^eu-nSr. S. v. 2orc 113, Scr mit mehrfatl) Iilcvai-ifd)c 9lu3fünfte crt[)eilte, fpvertie iti) nu bic(cr Stelle meinen î^ant auS. 29 egészen el is tűnik. A Iiomlok, a fej oldala s a torok majd fakóbban, majd sötétebben barna- vöröses, s ez a szín a begyen tiszta barnavörösbe változik, fehér szárfoltokkal megszakítva. A lá- gyék tollai igen élénken barnavörösesek, s ezek- nek, valamint a dolmánytullnknak széles fehér szárfoltjába élénk l)arnavörös szín is vegyül. DbesserH. E. (Birds Eur. VII. p. lU. 1878) a ki a színeknek, kivált a hímek torka színe- zetének nagy változékonyságát szintén kiemeli, úgy nyilatkozik, hogy az ornithologus haj- landó volna két vagy három önálló fajt felállí- tani, ha lehetséges volna megkülönböztető ha- tárokat vonni közéjük. Dresser a fürjek színezetét az elterjedési területek tekintetéből alapos vizsgálat alá vette s arra jött rá, hogy a közönséges — tehát inkáljb északibb — fürjnek fehéres a torka s ezt alul- ról két félkörös, rozsda- vagy sötétbarna szalag szegi be, a melyhez a fej oldalairól haladó ha- sonló színű vonalak is csatlakoznak ; de, mint megjegyzi, majdnem épp oly gyakoriak az olya- nok is, a melyeknek torka részben vagy egész- ben feketebarna vagy rozsdabarna. Egy másik extrem alaknak egész torka s feje oldala élénken rozsdavörös. Ez utóbbi ritkán mutatkozik Eu- rópa északi s középső részeiben, ellenben ural- kodólag lép fel az azovi, kapverdi szigeteken, a Mauritius szigeten. Délafrikában, Kínában s Japánban; némelyikének azonban több-kevesebb feketéje is vau a torkán. Dresser messzire terjedő összehasonlításai azt bizonyítják, hogy a déli (afrikai) s a keleti japáni, kinai) fürjek kisebbek, mint az euró- paiak ; előbbiek általában élénkebb színezetűek, de torkuk színezete változékony. A délafrikai Port Elisabethből való három darabnak igen ki- fejlett fekete torokfoltja volt. A japáni és kinai fürjeknek feje oldala s a torka élénken rozsda- \örüs, csak ritkán látszik e részeken a fekete folt nyoma. Dresser végül megemlíti, hogy 5" H'i"! einige berfelbeu bnben aber bounod) uu'br ober lueiiiger Sdjioarj auf ber Ee[)le. IHuo ben meiteren Uuterfud)ungeii 3) r e f f e r'o ergibt fid), baf; bie fübiid)en 3i.iad)toln ^í^frifa) unii bie bftiid)en {^sopan, CSi)ina)beii europäifd)en gegen: über fteiiierciH'rljäitniffe aufineifen. Cirftere finb im allgemeinen inteufiuer gefärbt, bod) unterliegt iljre S^eblfärbuug and) ber ÌH'ranberlid)feit. Srei non itjm unterfudjte (Sreuiplare inni ^^ort ßlifabetl) in ©üb:i'lfnf'a, batten ben fd)ioar5en ,*i\eblflcrf febr entmidelt. Tie papait: unb tìbiiia='ìi>ad)telii babén bie Äopffeiten unb bie Äcble lebbaft roftrotb, feiten mit einer Spur eines fd)ii.iar,^en 'Jlecfes auf felber. Treffer beinerft 311111 ©d)[iif;e: «'^á) mar juerft geneigt, biefe (Voriu alö biftinct anjufeljen, aber id) faiib (£}.;emp[are, auê bem füblid)eii Europa, non ben 3(,UH"eii unb 'il.liauritiuô, bie genau mit anberen uou tiljina unb i^npim übereinftiiiimten.» 30 Seebohm h.* (The Birds of the Japauese Em- pire 1890 p. :.578) csiik a Cot. coin»iiiitis nevet fogatljn. el a japán fürjre \'anatk(izólag, s azt mondja, hogy ez a fürj klimatikus elváltozásokat mutat. Szerinte a japán fürjek valamivel kiseb- bek, mint a mérsékelt égöviek. A kinai fürjeknek nyári ruhájukban gesztenyebarna a nyakr;k, az afrikaiaknak ellenben inkább rozsdabarna, de minden képzelhető átmenet megvan e kettő közt. Japánban akadnak egyesek világos torok- kal, (valószínűleg Szibériából való telelők) s egyesek vöröses torokfolttal s ezek az állandó lakosok. Ha ez utóbbiakat mint subsjjeeieseket különböztetjük meg, úgy C. cotnmuith japonlra névvel kellene őket neveznünk s ezeknek el- terjedésiterülete Keletszibéria, Japán s az északi Kina volna. Másrészt azonlniii a vörösnyakú alak Déleurópában is gyakori, u világosnyakú szibériai fajta pedig Indiának s Délkinának is lakója. OoiLViE-ü-KANT-nak, kinek a british Museum óriási anyaga állt rendelkezésére, kitűnő alkalma volt, hogy a füi-j kérdés tisztázásához hozzá- járuljon. Vizsgálatainak eredményét «Notes on the Genua Colurnix» czimen, (Ann. Mag. Nat. Hist. X. 189^. p. 109—171) s a «Cal. B. Brit. Mm.» XXII. kötetében (189:3. p. ïJ29— i240) adta közre. Szerinte a meghatározás kulcsa ilyen : «II) áll és torok fehtr, Icki'tc szaliigKi'l. a iiu'ly az állon kczilőilik s a torok kozriiéii,' vonul. (.'. rtiturni.r J . I}] « « II élénken viii-osrs ^'c.szt.onyphai'nii, a. fekete sziilag olyan, mint az i'lőlilii- nék (,'. l-IIJII'Usis. J c) II « II sötét téfílavörös, lökete i'ajz iiyoiua nélkül. (I. jll/IOllicK. J d) Az áll és a nyakolilal tollai Ichéiek, i'övidek, elkerckitettek ; a toiok közepén fekete szalag nincs : ((' nagyobb, szárnyhossza i-2 C rotiirni.r. 2 b" kisebb « :!N C. cíijtensis. J (') Az állnak s a nyakolilalának tollai niegnynltak, lándzsaalaknak, egyik vagy niimlkét ohlaliikon vörösesen szegve; a torok közepén lekele szalag nincs. (Ì. jíipnnicii. J .» §. S cobo 1)111* (The Birds of the Japanese Empire 1890, p. :>78) ncccpticrt für ite jnpauiid)C SlHulitcí luiv ben ''.)ïaineii Cotuniix communis nub jai^t, bafi fie fliinatifdieu ÌMiviatioiUMi initeninn'feii fei. 'lindi ilini fiiib bie tvopifdien Àovmen im ivm^ien ctiiuiâ fíetner ale jene ano ben cV'iui'if'iiUi-'n C'ío; génben. T^ie d)ineftfc^en ílínditeln íiaben im òonimer: fleibe ben .'çtaiô incljr faftanienbrann, oie afvifani; fdien meíjr roftbrnun, bod) finben fid) alle mőgj lidien S'U'íclHMifonnen oor. :fsn Zs^^yan trifft man meídje mit lieller Sleliíc (antjeblid) alo aiiintergäfte auê Sibirien) nnb meldie mit rötlilidiem .Slehlfled atôStanbiùiiU'l. "ÎIh'iui man lefiteve alò fnbfpecififd) i)erfd)ieben betrad)tet, mären bicfelbcn alo C. com- munis japonica ju bejeicönen unb H)x 3Serbrettnngê= gebiet inttre D.=©ibirien, gapan imb baô närblid)e (Siiina. 9liiberfeitö foil bie rott)l)alfige ^çorm bänfig inS.:(£nvopa luirfonimen nnb bie,ìBad)teln:Csnbien5 nub ©.:(£l)ina'o ,inr ti)pifd)en ïKaffe mit bellem .vialfe gehören. Í? g i l u i e - (Ì) X a n t, Pein bao grofjavtige Hiatevial beö britifdjen ÎHiifeumo jn Sebote ftanb, bot fid) I in fei bem eine trefflidie (^jelegenbeit, jnv Klärnng ber 3i.>ad)telfrage luefentlid) bei^ntragen. î)aô Érgebnife feiner Unterfndinngen legte evin feinen «Notes ou the Genus Coturnix» (Ann. Mag. Nat. Hist. X. 1893, pp. 109 — 171) nnb in bem non it)m bear: betteten XXII. iknbe bes «Cat. ì>. lirit. Mus.» 1893, pp. 2á9 — ^240), mu and) erftere 'Jlrbeit .iiim 9lbbnicte gelangte, nicber. 3ein iieftimninngofdiluffel hintet : «a. .«inn imil SUljIe lueijs, nut einem fcljin-jen iüanbe, bas am kinn beginnt unb fid; iur Sleljlniittc fjcrabjieíjt. C. coturnix c? ■ b. » II « U'bljiift vcitl)ltc[)-taftanienbvnun, mit jd)iunräoni SJuitbe iute oben. 0. eapensis cJ* . c. II II « buníol ä'i'Jt'l'utl) , oI)nc jebe íc^ioatse ,Sf'tí)iiiin!l- ('. japonica cf • il. -^chexn bc'3 .«itinû unb ber .«etilieiten lueifi, tuvä unb aliçtevuiibet; fein auf bie Sioljliuitte fid; Ijevab- .iieljenbe'S jdjaiavjes 53nnb a' flröfjcr, Slüflel circa •1-.2 C. coturnix J. Ír tlctner, « « 3.« C. eapensis Ç. e. Jebern bi-ö ,«iuní unó bor .«etjlíeiten uevlüngert unb lanjettfövmiűi, gciiúUjuIid) anj ciiiev obcv beiben ©eiten rijtlilid) geriinbevt; tcin auf bie ,He!)lmitte fid) I)erab3iel)eubeá jdjiuar.jes. SJaitb. C. japonica J .» * Lásd előbbi *-ot. 31 Két ábra is víiu hozzácsatolva, a mclv a k<")- zönséges s a japán íurj rajzolatait tünteti fel. A szerző azt irja, bog}' sikerült biztos jegye- ket megállapítania, a melyek a C. coturnix s a C. japoiiica hímjét s nőstényét biztosan meg- különböztetik, s hogy az átmeneti alakok kétség- telenül a kereszteződés eredményei. Az enrópai vonuló fürj , a melynek elterjedési területe óriási, a költés ideje alatt közös területen él a japánival s nézete szerint kétségtelen, hogy a kettő gyakran jjárosodik s az intermedian hyli- ridák egész sorát hozza létre. Ez az átmeneti tollazat különösen a hím kevertvérüekön tűnik szembe. így némelyiknek megvan a japáni fürjet jel- lemző téglavörös torokfoltja mellett az eurói^ait jellemző fekete, kettőshorogalakú foltja is; má- soknál a toroknak csak felső kétharmada sötét- vörös, az alsó harmada fehér, ismét másoknál a vörös folt közepén ott találjuk a fekete szala- got. Ezen három tipusz közt minden átmenet megvan. Ogilvie-Gkant szerint ezek a hybridák rendesen csak Mongoliában, Kínában s Japán- ban fordulnak elő, de mint maga is megjegyzi, a British Muz. gyűjteményében egy állítólag Bhutánban elejtett darab is van. «Hasonló módon, folytatja a szerző, kevere- dik a C. roluriÚT is a vöröstorkú fajtával, a mely Délafrikában s annak partmenti szigetein telepedett, s ezen keresztezés eredménye az a sok délatrikai s déleurópai him, a melynél a fej oldalának s a nyaknak világos részei többé- kevésbbé a honi madár vöröses gesztenyebarna színével vannak futtatva. A nőstényeket teljes- séggel lehetetlen szétkülönböztetni. Hozzáteszem még, hogy a C colitrnar indiai példányai általá- ban tiszta fajtát alkotnak s ritkán mutatják a fej oldalán s a nyakon a vöröses szín nyomát." Stejnegek L., egyik kiválóan éles felfogású ornithologusunk, a japáni fürjjel foglalkozott behatóan s »Remarku onJajxtiiesc QuaUs« czím * A leírásnál megemlíti az auctor, lu)<;y a fiatal hímnek is olyan megnyúlt toroktollai vannak, mint a vén nősténynek s torkának közepe sötét téglavörös színnel van futtatva. Jílőlibi sajátság elvész a ved- léskor. .3iyei 3lb(ní£)uiu]en uon Köpfen luciblidier :3nbi= uibitcn bor geiiibljiiíidien uni) ber japaniíd^cn 3i>ad)teí ilhiftríren bie 3eid)iuiiu^ beríeílu'ii, pmiie bie (^onn ber Stefilfebern. ílierfafíer \ai\t, bafi eo iljiii ßehmfleii fei, [idjero uiib gut fenntíid)e ílierfinaíe anfjufinbeit, burd) iue[d)e iimn cf uiib í ber C. coturnix unb C. ja- ponica leicfit ju uiiterídjeíben uennöoie, unb ba^ er in ben intermebiären g^ornien baê unaioeifelíjafte Siefuitat ber 'yaftnrbining erdlicfe. Tic europaijdje 3ngiiHu-ljtel, bereu 'i>erbveitinuj ein enonnee ©ebiét umfaßt, bemofjue jur íörntcaeit biefelbcn Socatitäten mit ber japaniidjen, unb eö f'öniu' íeiner yjleinung luid) iiidjt ber geringfte ^'ueifel obimiUen, baf; fid) beibe ()äufig mit einanber paaren uiib alíc 3lrten intermebiärer .çijbriben erzeugen. Siejee internier biave ©efieber fei bcfouberö beinerfenêiuert aw ben männlidjen 'öaftarben. So jeigen 5. 33. einige bie bnnfeUsiegelrotl^e Eef^ie ber japanifdìcn unb bie Íd)uiar3e anferförmige 3eid)nnng ber europäifdien ; anbere Ijabeii nur bie oberen ,3H)ci Srittet ber 5leí)Ic bnnfelrotí), bad unteve drittel roeifj, loälivenb eine bvitte ^Çartie loieber atö S'ISî^^^ *-''" '^^'f ^i^' ÍOtitte bee rotíjeu STljciicê reidienbeo fdiuiaraeô 33anb auf= meift. Sii'ifel)*-'" biefen brei Ííjpeii finben fid) alle niöglid;en Uebergänge. Sie i^tibriben foUen nad) Dgiinie:@vant im nllgonunnen nuv in ber l'ìongolei, in (Sl)ina unb japan uovfomnu'u, obgleid) fid), luie felbev bemerft, ein angeblid) in 3.M)ntau evbenteteê ©tüd iin bvitifdjen 'íJínfeum befinbet. «Sil gieidjer 3i>eife, obgleid) Don untevgeovbnetev 33ebeutung», fagt genanntcv 9hitor, «uevmifdit fid) C. coturnix mit bev votI)feí)íigen fe^íiaften ^Kaffe in ®.i9(fvifa unb nnf ben bie Kiifle nmgebenben unfein, unb baâ iliefultat bevfelben finb bie vielen 'íMniidjcn anè @.=3tfvifa nub S.-ti'nvopa, an lueidjcn bie meinen '■^avtien ber ívopffeiten nnb ber Äeble met)v ober uieniger mit bem ^)íött)lidj:)(lafta= nienbraun bec- einl)eiinifd)en'ÌHigetè überflogen finb. Tic äBeibc^eu enoeifen ftc^ aHerbhigê als ununter= fdicibbav. %i) möd)te nodi beifügen, baf; inbifd)c (i"veniplave uon C. coturnix im allgemeiiu'n fcljr reiuraffig finP unii foltén eine Spur uon ^'Kötl^lid) auf ben Jíopffeiteu unb bem i^alfe scigeu.» 1'. ©tejnegev, unftrcitig einer bev fd}avf; finnigften Dvnitljoiogcn, l;at fid) eingcbenb mit bev japauifd;en 3ÍHU1)tel befdibftigt unb tvitt in feinen * Söei Set öeidjreiluiiig il. 0. pp. 239— ato) bemeift ber iditûv, baji bas juiifle rf ö.is uerlii iif) erte 5iel)Igefieber luie baè iibuUe î befiÇe mib bie Keljlmitte mit 3unfe[= äiegelrotf) iiberflogeit (;abe. ©rftereá foU bei ber iDìaufer uerîd^iutiibeii. 32 alatt: (Proceed. U. S. Nat. Mus. XYI. I.s93. p. 765— 7ü9') szemlie f^záll OoiLviE-GnANT-uak idézett czikkében kifejezett azon cálláspoiitjával, hogy Ázsia keleti részeiben két fürjalak (a C. japonica és a C. colurnia:) fordul elő, a mel3'ek egymással keveredve az összes lehető közbeeső alakot létrehozzák, s hogy Délafrikában is ugyanaz áll a telepedett (C. capensis) s a vonuló (C. coturnix) formánál, de sem az egyik, sem a másik esetet nem tudja liizonyitó példányúval igazolni. STEJNEGER-nek igaza van, midőn arra figyel- meztet bennünket, hogy azok a C. (■apensis s a C. coturnii közötti úgynevezett intermedian egyedek nem csak Délafrikában s Déleurópábau, hanem, mint a Naumanns JS'atnrg. d. Vög. Deutscld. bizonyítja, Németországban is eléggé gyakoriak, hol a hím fürjek épp annyira válto- zékonyak, mint a ja2Ján s a khinai fürjek, miket Ogilvie-Grant leírt, a melyeket ő hibridák- nak tart. OoiLvrii- Gkant egyetlen példányt sem említ, a melynél a vélt hybridizmus a toruktollak közepesen megnyúlt \oltával igazolva volna. Másrészt a japán fürjek megnyúlt torok-tollait a fiatalság jegyének tartja s bizonyítékul azt hozza fel, hogy egy öregebb hímnél a fiatalok fejletlen, megnyúlt toroktolla helyébe az örege- ket jellemző rövid, elkerekített, síitétvörös tollak léptek. Stejneger a rendelkezésére álló lí2 jajián für- jet (3 i a nyári, fi i a téli ruházatában, Í2 ? s egy, a melynek neme ismeretlen) iilaposan megvizsgálta s azt az eredményt közli : a) liogy a kétségtelen ili vi ii hímeknél a torok tollai majd rovidcli s ellvcreliitettek, majd meg a szélsők Süt az összes tollak megnyúltak s he- gyesek, s ugyanez áll a nőstényekre nézve is ; h) hogy a hímeknél a fekete torokfolt is fellép, még pedig a gyengén feketéstől a tiszta feke- téig. Nagyon érdekes az a Coianúx colKvn.i.r, a mely az Egyesült Ali. Nemz. Muzcumitban 10(),'.i4'5. szám alatt találliató, s melyet ('sató János lőtt Konczán (Erdély), 1883 aug. 23-án ; e madár torkának szinezele, az oldalsó tol- «liomarks on -Ta^panese Quails» (Proceed U. S. Nat. -Mus. XVI. 1893, pp. 7G5— 7G9) &or ini uor^ citicrten 3(rtifeÎ aiiâiiefprochencii 3( iificl)t D fl i 1 o i e = ©roiit'ô entgecieii, ïnif^ in ben őftlidjeu 2^t;eiíen 3líienS jioei 2S>act)ti-lfi.inneii (C.jiiponica unbC. co- turnix) üovfomiiu'ii, Mo initercinaiiìicr fid) paaren uiib ntlo iiúii-(!id)cii S'^^'ídiciifovuuMi in',iciii]eii, mie ber fôeuaiuite biec- audj für Siib^ilfvifa ,ìu)iìd)eii ber febeiitäveii (C. capensis) inib ber mteivanteii forili (C. coturnix) nnuiiniiit, oline bao eine, nodi baê onbere biird) ikleije jn beiueiien. © t e i n e i] e r innd)t mit i)îed)t bnranf anf niertínni, bafs biei'e íogenniuiteii intermebiaren Jnbiüibiicn ätoifdjen C. capensis nnb C. coturnix nid)t nur in i3.:3lfrifn nnb beni füblidien (Suvopa, ionbern, mie nno 3Ì a n ni a n n'o íí n t u r g e f d) i d) te be r is ö g e í Scntfdilanbô erljellt, nnd) in T}entíd)hinb iicni^ lidj l)änfig gefnnbon merben, mo bie núinnlidjen 3.ßad)teln ebenfo uiel iinb faft in bevfelbon aln-ife unriieren, mie bie non Ocúlnie-©rant bejd)riebenen jnpani)d)en nnb diinefifdien, bie beríetbe für,'Qijbri= ben anfieljt. D tj i I ü i e : @ V a n t ermahnt uid)t cin Esemplar, bei loeldiem ber oniienoniniene .Vípbribionnici bnrd) eine in ber ÍJÍitte ftelienbe ^orin ber neilängerten Melilfebevn .^nni iHuöbruefe fame. Îlnberfeito be= trod)tet er bie oerlängerton .UeblfePern bei ben 3ííannd)en ber japoniídjeii íÜHid)tel alo ein ,3i'''''l)i''i ber S^S^cnb unbfübrt alo^öemeis an, baf; bei einem öíteren 3Jiännd)cn fid) anf einer .Uel^lfeitebíe iinina: tnren oertíincierten Reborn oerloreu {)abm nnb bafitr baô für bao alte ^^ d)aratieriftifd)e fni^u', ab gernnbete, bnufel rotlje Wefieber an feiiu- 3telle lU" treten fei. St ej 11 e gè I' miter^ìieljt nun bie ilnn oorliegeiiDen \'i japanifd)en íiíad)teín (3 cf im òonimer:, (i ini ÌBinterfleib unb "i Í, foioie 1 Stiicf oline Qk- fd)(ed)teangabe) einer eingebenben llnterfiidning, ano meldier fid) ergibt: a) bafì bei im^iUH'ifelliaft abiilten '"' '^ bie He!)!-- febeni fonmtjl fiirj nnb abgenmbet, alo aiid) nii ben ©eiteii ober fäiiimtlidie nerlängert nnb ^11= gefpilU fein tonnen nnb gleidieo and) bei ben ¥ ¥ ftatt.^ufinben fdjoint; b) bei ÒQW ^ '-^ and) bie fd)mar.ìe ,Wel)lfcirbung auftritt nnb fidj noni fdìunidien fdjmärjlidien l'inflng biè äiim niisgebiíbeten fd)iuar5eii .S{el)lfleef finbet. Tvoii befonbereiii ^^ntereffe ift ein im II. S. Tiùt.- ^JJÌiif. sub 3fr. lU03'i-.') eingereibteo '^ non Cotur- nix coturnix, 0011 3-f-^ônt'-^ f't'i' -'8. âliignft 1883 in.Sloncja (tSiebeiibiirgeiu gefamnielt, ioeld)eè in bcv ilei; t far billig, aiiogeiiomiiien bie òeiteip 33 laliét kivéve, csaknem teljesen olyan, mint a Nagasakiból való hímé, torkának szélső tollai pedig tetemesen megnyúllak s hegyesek. Azon sorozatban, melyet Stejneger meg- vizsgált, mint ö mnga is említi, alig van kettő, a melynél a toruk tollainak tökéletesen egyforma volna a hossza s alakja. Stejnegek azt is mondja, hogy szeretné a figyelmet oda irányítani, hogy az intermedian alak képződéséből nem folyik ki szükségkép a színnek s a rajzolatnak is ha- sonló képződése. E dologban nagyon tanulságos példaként mutatja be azt a Nagasakiból való (I 1. 1877) s az Egyes. Áll. Nemz. Múzeumában l)5,!)83-as szám alatt találhiitó fürjet, a mely a toroktollak rendkívül megnyúlt voltával a C japonica s a torok tökéletes feketeségével a ('. coturnix jegyeit egyesíti magában. Ha a hybridáczió elméletét elfogadnánk, mondja Steineger, akkor az előttem levő egész sorozatban csak egyetlen tiszta, példány volna, egy tipikus C. japonica. Ha ezen sorozat egye- deit az OoiLviE-GRANT-féle meghatározási kulcs * szerint indentiücálnánk, akkor meg egynek kivé- telével valamennyit C. japonicának kellene tartanunk. Az a körülmény, hogy európai pél- dánynál, az Erdélyből vaLínál, a torok szélső tollai megnyúltak s hegyesek, nagyon megingatja ezen jegynek megbízhatóságát. Ogilvie-Granx czikkének, s az általa megvizsgált sorozat alap- ján Stejneger kétségbevonja, hogy Japánban kétféle fürj fordul elő. A keleti forma megnyúlt toroktollaira nézve azt tartja Stejneger, hogy azok barkóképződésre való hajlandóság jelei s épp annyira individuálisak, mint a torok színe- zetének változatai. I)r. Eeichenow A. tanártól a következő soro- kat kaptam e tárgyban: «A délafrikai fürj háta határozottan sötétebb, mint a mienké, de azért olykor nálunk is fordulnak elő sötét példánj'ok, miket az afrikai fürjtől nem lehet megkülön- böztetni. Mindkét alakot csak subspeciesnek tartom. A berlini Múzeum délafrikai fürjeinek fekete, kettőshorogalakú torokfoltja fehér sza- laggal alul nincs olyan élesen szegve, mint a németországi daraboknál. A C. haldamil, melyet Madarász leírt s le- rajzoltatott, egyéni elvsiltozásnak vagy a vén hímbe való átmeneti alaknak tartom. Ilyenek * Lásd előbb. Aquila. IV. fobcrii hcrfelbcíi, f a ft u ü I ( ft d n b i ç^ einem c? uno 9iaiíafafi (jleidjt niib iic\\en fiebern ber Slel)[= feiten au fel; ni id) uerlttiuiert unb iuç^c- f pi tit finb. Sn ber l'on ©tejiu'çier uiiteriudjteii Sevie uon 2rHid)tein fiiiben fid), luie berfelbe heinerft, fauin äiiiei 'Sttìd'e, bei benen bie i1e[;Ifebern uon t]enan berfelbenSttiuje niibgonniuären. Stejneger fagt uieiterè, er nibd)te bie 3infnier!fainfeit nuf bie T:i)atiad)e lenfeii, bnf; bei einer tiiterinebiaren iMIbmioi bnrd)aiiö nidjt intermebiärc Svtivhiiiuj unb Setdjnnng äufanimentreffen intìffen. 3iiâ íeí)r inftnictii) in bicfer Sl^e,iie()iin(j fiifirt er ein cT am Tia(\aìaiì, 1. I. 1S77, U. S. aiat.dünf. 9iv. 1)598:] nn, bnô mit ber anf^erften aSerlängerung ber^ebern ber C. japonica bie äufeerfte Sdimnräe ber Ë.ei)k uon C. coturnix uerbinbet. ^lioUten mir, bemerft Stejneger, bie 2:()eorie ber iu)bribation acceptie= ren, fo roiirbe fid) in ber gonjen Serie nur ein reineê Stücí finben, bas eine tppifdie C. japonica ift. áínirben mir imfere lïremplare nermittelft beò uon DgiÍDte:®rant gegebenen Sd^ínffelö* inbentifi; cieren, fo nüifeten nűe biè auf ein Êi:emplar ale C. japonica angefelien merben. Ser Umftanb, bafî ein europaiid)eê Stûcf — bas aiiê Siebenbürgen — bie Seitenfebern ber Rd)k uerlangert nnb jugefpi^t jeigt, löfn ben îiert bief eô 33îerf maté aie biagnofti: fdjeci fel)r ämeifelljaft erfdìeinen. 3" "-^l'^ug anf 0 g i 1= Die = ®rant'â Sirtifet nnb ber mou Stejneger unterfnd)ten Serie íjrtít biefer bas -isorfommen ber jmei iöadjtetarten in :3apün für nidit ermiefen. 2Baö bie uerlängerten Sîefjifcbern ber ö)"tlid)en giorni an-- belangt, fdjeint eê Stejneger, bat3 bei berfelben eine fräftige 3:enben5 ,^ur ii33art":ÎM[bung fierrfdit, mit einer rtliníidien inbiuibueUen iíariabilitíit in biefer Sejieljung, mie fie bie Sleljlfarbung aufmeift. êerr '^^rof. 5^r. 3Í. 3iei d;e nom fd)reibt mir: «®ie fttbafrifanifdie 3isad)te[ ift auf ber Cberfeite beutUd) bnnfler al<5 unfere, bod) fominen bei uno í;ín unb mieber and) bitnfle Stücfe nor, bie fid) nidjt non òen afrit'anifd)en iinterfd)eiben Îaffen. 3d) ijalte beibe {formen nur für fnbfpectfifdj unterfdjieben. S)ie fdjioarje 3lnfer,3eid)nung ber Sleljte ift bei ben mir oorliegenben Stüden (beö a3erliner Wnfeiimô) non Süb^3lfrifa nid)t unten bnrd) ein meiJ3eo33anb id)arf abgegrenzt, mie bied beutfd)e ißöget fjaben. C. baldami, bie u. "JJi ab a rd f; befdirieben unb abgebiibet. Inatte id) für inbiinbnelle 3ibmeidjung ober Uebergangêfonn .^uin alten c''. 3 Ha már most az egyes kutatók adatait s a nézeteit összegezzük, a következő eredményhez ji;tunk : Az európai vonuló fürj torkának színezete s rajza rendkívül változékony. Ugyanezt találjuk a két állandó tartózkodási helyű alaknál, az afrikai s a japáni fürjnél. Ezt a három alakot mégis megilleti a sub- species rangja, mivel mind háromnál felállít- ható a jellemző tipusz, de már fajilag nem választhatók el, épen a számtalan átmeneti, közbeeső alak miatt nem. OoiLViE-GRANT-ûak az a nézete, melylyel a közbeeső alakok létrejöttét magyarázza, mely szerint az európai alak kereszteződik a másik kettővel, nincs bebizonyítva ; az európai fürjnek az afrikaival való kereszteződése meg épen ki van zárva, a mennyiben az utóbl)i állandó tar- tózkodási helyű, az előbbi ellenben vonuló, a mely tehát tavaszszal elhagyja téli tanyáját s északra vonul ; e két alak közösülé.se tehát szóba se jöhet, mivel e kettő költési területe egészen elütő, elkülönített, egymástól messze eső. Abban az esetben, hogy ha Ogilvie-Grant- nak az az állítása bebizonyosodnék, hogy t. i. a mi fürjünk a költés idejében a japán-fűrjjel ennek területén találkozik, akkor a két faj elvegyülésének lehetősége rendkívüli módon válnék valószínűvé. A mint azonban számos. Közép- és különösen Délurópában elejtett pél- dány bizonyítja, a mely részben minden csak elgondolható változatot, részben a déli és keleti formára emlékeztető jegyeket tüntet föl, ebből kifolyólag leginkább az egyedek nagy váUozé- l.viiíjsága az, a mely itt úgy mint ott érvényre jut s oly jegyeket is teremt, a melyek a legelütőbb, vagy az azokhoz közelálló formákat illetik. Európa déli s délnyugati részeiben a tipikus világostorkú fürjön kívül elég gyakoriak az oly egyedek, melyeknek torka s a pofája rozsdabarna, fekete torokfolttal vagy a nélkül, melyek tehát majd a délafrikai, majd a japán fűi'jre emlékez- tetnek. Madar.ísz szerint Magyarországban sem ritkák az ilyen példányok, s Németországban is előfordulnak s itt is, ott is a legkülönfélébb Stűcte a\\^^ tieríOiarf uiib Cftíibirieu, ober iiidjtauê I.» Gin Gremplar nom ,tap ini f. f. natiir()ifton)d)on .s>ofmuieuiuó in äí.^icn, ift nod) .í?crrn T^r. 't. u. l' o; re n 3' 9Jìittl)ei(iing «öurd) fjclle, fnft meijse J^opfteitcìi unb tmrd) und) ben Seiten unïi nod) unten f d) a r f b e i\ r e n 3 1 e n íRe()[ffed onoçieieidinet. » 3Benn loir Ijier tiie 3linjabon nnO Jlntd)auuiu3en uerfdjiebenev (^orfd)er rejunueren, fo erriibt fid) : Tie europäijdie 3iHVund)tel luiriirt 13003 ouf;er= orbentlid) in lU'^utj onf bie .Sleldförbnnci oiiD oeid): nuiiij. Giiu' äl)nlid)e SLuiriabilitöt finben mir awá) bei ben beiben fejííjoften Aornu'ii : bor ofrifanifdjen nnb jopanijdien 2Bod)tei. S^iefe brei 'ÀornuMi lojjen jebod) eineínbfpecifi)d)e (Sonberunt3 311, ba bei jeber berjelben ein für fie d)flrafteriftifd)er înpno nnterfdjeibbnr ift, iiuir\ci(en eiiu- ortiidje ,îrennniu\ tnfokje ber 3ol;lreidjeii uer= mittelnben Uebergänge ouègefdìloffen erfdjeint. CDié üon Dgiluie^Srant I.e. im (ì-rfliirnng ber uernuttelnben Uebergange angenonunene ^Xxm- 3009 ber europöifdjen ^l'iliundìtel mit ben beiben anberen gormen ift nidjt eruiiefen, eine interqnortier nerhifu onb nbrblid) 3iei)t, uon einer 3>ermifd)nni3 beiber olfo bei 00113 Devfc^iebenen unb uoUfommen getrennten, lueit ouoeinanber Hegenben 33rutterritorien feine íKebe fein tonn. ©olite fid) boô l'Oli 0 g i 1 u i e = 03 r 0 11 1 beboiiptete Sßorfommen nnferer Îl>od)teI 3ur ^í.^rüte3eit im 'inn': breitungôgebiete ber jopanifd)eii beftätigen, fo nuire eine SBermifdning beiber anfîerorbentlid) nobeliegenb. JBie jebod) joljlreidje in ÍJiitteU nnb bcfonbero in iSüb^Snropa erlegte ÍÍTeuiplore beroeifen, bie tl^eifö alle mijglidjen 'iîarionten, tijeilô ílnfliiiigeon bie fiibíidje unb öft[id)e (Corni biíben, ift eo nor- 3ngöiüeife bie grof;e i n b i u i b n e [ ( e "^Miriobilitiit ber 2irt, bie ba loie bort 311m 3lnöbriufe gelangt uno Slnftäiige an bie ertreinen 5''-''i''"i'i' fber beiifelben feljr iioljeftebenbe iMlOiingen erzeugt. ;;^5in ©üben nnb ©übioeften Giiropoo finben mir neben ber Ijellfebligen tiipifdien 'Jl^oditel siemlid) (joiifig and) ^nbiuibueii mit roftbroiiner .sU'ble nnb ebenfold)eirJ*Jaiigen, mit ober ol)ne Íd)uuir3em .stebl ftecf, alfo ioId)e, bie bntb ou bie füb^ofrifonifdje, bolb an bie jopanifdte 'i?ad)tel erinnern. 3iud) in Uiigoru finb nod) 0. llíabariíf? (1. e.) berartige (ÌTemplare gar nid)t feiten nnb fie finben fid) aiub in íDeutfd): lonb, i)ier luie bort in beii oerfd)iebenfteii "iîaria: tioiien ben Itebergang non einem 311111 anberen 35 változatokl>an kapcsolják egybe a két extrem alakot. Ilyen szinü egj'edeket, amelyek ami für- jünk rozsdás változatát képviselik, Baldamus- fürjnek {Colurììix baldami Naum., Müll, et Br.) nevezték el. Az a jegy, mely Ogilvie-Gr.^nt a szerint japáni fürj nőstényét a mienkétől megkülön1)özteti, az áll s a torok oldala tollainak megnyúlt, lándzsás volta, a mely a fiatal hímnél is megvan az első vedlésig, Sejnegek szerint nem megbizbató, mi- vel határozottan igen vén hímeknél is, melyek toroktollainak Ogilvie- Grant szerint rövideknek, elkerekitetteknek kellene lenniök, ezeknél is előfordulnak a megnyúlt, lándzsás tollak. Mivel továbbá Sejneger egy Erdélyből való példányon is megtalálta a megnyúlt, hegyes torokoldali tollakat, bebizonyult, hogy ez a ki- zárólag a japáni fürjnek tuljdonított sajátság nem szorítkozik tisztán erre, noha ennél, mint Stejneger állítja, erős hajlandóság van az áll- barkó képződésére, de ez szintén csak olyan egyéni változékonyságra vall, mint a torok szí- nezete. Nagyobb sororozatok megvizsgálása s a tel- jesen kiszínezett hímpéldányoknak különös figyelemmel való kísérete alapján a három for- mára nézve a következő meghatározási kulcsot adhatom, a mely javarészt kifejlődött hímekre van ahipítva : Felül barna, sárgásfehér hosszanti s harántos sávok- kal; alul szennyesen sárgásfehér; a lágycktollak széle- sen rozsdasárgával szegve. Tipikus, ha a torok fehér s rozsdástól egészen a feketéig változható kettoshorogalakú rajz van rajta; az állnak s a torok szélének tollai róvidek s elkerekítettek. Variálhat helyenként (délen s délnyugaton) s individuálisan is akként, hogy a torok s a pofa rozsdástól egész feketéig szinezödik s az áll s a nyakoldala tollai kivételkép megnyúlnak s lándzsásakká válnak. Colurnix coturníj- cdturni.r (Íj). Felül élénken színezett, a hosszanti s a h'arántos sávok inkább rozsdasárgásba vagy tisztán rozsdásba hajolnak: a test alja is élénkebb szinü; a lágyéktollak barnásvörössel szegve. Tipikus, ha az áll, a torok s a fej oldala s a homlok is sötéten téglavörös, s a kettöshorogalakú torokfolt hiányzik. Variál individuálisan, a mennyiben elmosódottan vagy kifejletten mutatkozik rajta a fekete ho- rogalakú folt ; álli s nyakoldali tollai majd rövidek, majd megnyúltak s hegyesek. Colurnix colurnix japonica (Tomm. ot Sehleg.) Felül intenziv színezetű (a hosszanti s harántos sávok rozsdaszinűek, a sötét részek feketések) ; alul, i iSrtrcm ueniiitteluö. íevartiij i^ofärbte Ísöíjel, lueldje bie roftfarbicje ^pljafe iiuíerer 'JL'ad}telfonu bat= ftefleit, roiirbeu als 33albaimiô:ÎBnd)teiit (Coturnix baldami Naum., Müll, et Br.) bejeídjnet. 3)aê uon D g i Í u i e = © r a n t alâ djavatteriftijdieê 5]îcrfmni ber roeiblidicii japainjdiou 3lîad)tei jum Uiitcr)d)icbc l'on ber curupaifdjeii angegebene nei'; längerte iinb liin^u'ttförmig gebiíbete ©efíeber bea Äinnö iiub ber .sieljlfeiten, luefdieè nod) iljm and) òa^ junge 3J(flnndjen bio jiirílíaiiter tragt, íjatnad) £. (Stejneger feinen bingnoftijdjeu íBert, ba bei uiiäuieifelfiafteu febr alten l1Jiännd)en — bte naâ) Dgí(uíe;®rant fnrjeo, abgerunbeteô îîeblgefieber be: ftijen Jollen — and) ucrläiigerte, lanjettförinige Sleí)lfeberu gefnnben luerben. ^a Stejneger roeiterê an einem )iebenbttrgiid)en (Srempiar, cf, ucriängerteo, jngeipietca ©efieber an ben 9íd)U jeiten conftatierte, fo ift bamit erioiejen, ba^ bieje anêidiliefelid) ber jopanifdjen 3Bad)te[ jiigefdjriebenc Gigentt)üniiid)feit nid)t auf bieje allein beutränft ift, lueniujleid) and), mie S t e j n e g e r fid) auSbrüdt, bei btefer eine fräftige 3îeigung sur 33i[bung üon 93ortfebern norbanben ift, bie jebodj eine äbniid)e inbiuibueüe üaviabilität jeigt roie bie Ëeblfarbung. iüíad) llnteríudjuiug größerer 3íei!)eu und ípe= cieller 33eriidfid)tigung anôgefdrbter mäiuilidjer ^nbiuibnen läfU lid) folgeníer od)[üjíe[ ftìr bie sBeftimniniuj ber brei Airmen aufitellen: Oben braun mit gctbÜc^Miieifieii Säiigo- unì) Ciiet: flreifen; unten Íc5mu(5ig.-(je[blici)--aieiji; SBeiájenfebetn mit breiten toftgcUicn gcbcwäiibern. ÍDpijcf): Síelte weijj mit voflfatbiger bis idjioacjet tinterfötmiger 3í'tí)"iii'!U tfíbern bea SinnS unb ber >>al3feiten futs unb abgevunbct. ijariiert locol (im S. unb ®.iSl-.i unb inbi-- uibuelt mit roftfatbiger bis jci)iuorjcr Hcl)le unb ebenjolc^en äi-angen; gebevn bes Sliniis unb ber .tmlsíciten auSnaljm^roeiîc nevliingert unb lanjettformig. Coturnix coturnix cotnruix (L.). Oben lebl)aftev im iSolotit, Sänge= unb Tiuerftreifen met)r ins Sioftgelblidjt' bis Sloftfarbige ätef)enb ; Untetfeite gIeid)faU5 lebijnftev; äBeic[)enfebern bväunltrf)=roti) ge= jäumt. ïypiid); Sinn, Sel)Ie luib .Sopficiten (ttud) itirne) bunfet jiegdrotl), oljuc anterförmige ,áeicf)nung. aSnriiett inbiuibucll mit uubcutli(f)er bis beutltcf)cr fd)iuat5ev antei-förmiget S^i^= nung, mit ober o[)nc »erlängette lan;ett-- förmige .Hiiui; unb öalsicitcnfcbern. Cotiu'uix i-oturnix japonica (Temm. &■ Schleg.). Oben buvd)gel)enbâ iiiteiifiti gefärbt (SäiigSä unb Cuerftveifcn voflfarbig, buntle '^iartieen ict)n)ätj[id)i ; unten roftfnrben überflogen, befonberS bie Sîvopfpartieen; Souj numg uon 5"'''"f'^"f'^^'-'''" i'oftfavbig bis roftbraun. 36 kivált a begy táján rozsdással futtatott; a lágyéktollak szegése rozsdástól a rozsdabarnáig meliet. Tipikus, ha az áll, a torok s a lej oldala vörösesen gesztenyebarna, sötétebb, egészen a feketéig mehelö liorogalakú folt van jelen; az áll s a torok széle tollai rövidek, elkerekítettek. Variál ez is, különösen a szinezet többé vagy ke- vésbbé intenzív voltában. Coturnix coiurnix africniKi (Tcmui. et Öchlcg.) E bárom alak nősténye aránylag kevéssé kü- lönbözik egymástól s ezért csak kifejlett, öreg példányok bovátartozóságát lebet nagyobb össze- basonlítási anyag segélyével megközelítő biztos- sággal eldönteni. Legkönnyebb ez még az afrikai alaknál, a captoldi fürjnél, a melynek még fiatalabb jjéklányai is intenziven színezettek alul s felül. Ha az OciLvrE-GEANT-féle, a japán alakra vonatkozó jegy csakugyan jellemző volna, s csak erre az alakra nézve állna, úgy ezen alak megbatározása nem okozna nebézséget. A bárom alak szinonimikája igy alakúi : îiiVift^: Siimi, Set)[e unb Sopíciteii rötfiliájs taftanienbtaun mit bunflerer Biâ jdjronrjer nnfer-- föviiiiflev Heidjmiiig; Cebevn bee .íiinns unb ber Heí;líeiten tiiv5 unb aDiieninbet. 3íoritert gleidjfaUë, uoväiUiIicf) in Siejug auf mcí)v ober roenigev intenfiuere JürÍHing. Coturnix eoturuix africana (Temm. & Schleg.). Tie Untcrídiicbe ber aSeibdjcn ber breí ívonncii fiiib uerl^ältuifsmäfeig mir geriiu^e, imb mir bei aiiô= gefärbten alten "^nbiiubiien luirb man bei osenügen: bem 3sergleid)êinateria[ in ber í'nge fein, iljre 3"= gebbrigfeit amuibernb ,yi beftiniinen. 3im leidUeften mirti ^iecl nod) bei ber íiibafrifaiiijdien (Vorni — ber Eaproadjtel — ber ^-all jein, bie burdjgeíienbö eine inteiifiuere (Värbung ber Dber^ unb Unterfeite, felbft bei jüngeren (Sj-emvíaren, nufioeift. aliare bas düu DgiÍDÍe=®rant (1. e.) angegebene .Sìenn^eicben für bie japaiűfdie Tform diarafteriftifd) unb nur auf biefe befd)ränft, fo böte bie î^eftiinmung berfelben feine ©dnnierigfeiteii. T>ie ©ijnonijmie ber brei Àormen geftalte fid) mie foigt : Coturnix coturnix auct. Coturnix coiurnix collimi. r (L.ì. Tetrao coturnix L. Syst. Nat. p. 101 (1758). • Perdix coturnix (L.) Lath., Ind. Orn. II. p. G.51 ( 17!)0). Coturnix couanunis Bonn., Tabi. Encycl. Méth. I. p. 217 (1700). Coturnix daetylisonans Meyer, Vög. Liv- und Esthl. p. 1(37 (ÍSl.iJ. Coturnix vulgaris Flem., Brit. Anim. p. 4.5 (1828l. Coturnix major Chr. L. Br., Vög. Deutschi. p. .527 ( 1S31). Coturnix media Chr. L. Br., ibid. p. .528 (1831). Coturnix minor Chr. L. Br., ilud. p. 529 (1831). Coturnix europseus Swains, Classif. B., II. p. 3i4 (1837 1. Ortygion coturnix (L.) Keys, et Bl., Wirbolth. Eur., p. 66 (1841)). Coturnix daetylisonans vei indiens Hodgs. in Gray's Zool. Misc. p. N."i (INiil. Coturnix l)aldami Nanni., Müll, et Br., in Chr. L. Brohm's Vollst. Vogelf. p. 27 í ( bS.5.5). Coturnix leucogenys Chr. L. Br., Naum. p. 288 (18.55). Coturnix communis orientális Bogd., Consp. Av. Imp. Uoss. ]). il- I l8Si.) Coturnix vulgaris /Î. baldami (N., M. et Br.) Sewertz., Turkest., .lavotiiie, j). 03 (1873). Ortygion coturnix /?. baldami (N., M. et Br.) Sewertz., .1. f. 0. ]). 181 ( 1875). Coturnix coturnix (L.) Brusina, Orn. Jahrb. II. p. 25 ( ISOl ). ElUxjcdcf: Europa, Azsni a cléhiyugoti sarok kivétcléx l'I, Siam sill., AlVika i OgiK ic (liMiit. Cai. \W. Mus. XXII. 1893, p. 235. S3ct brei l un g: (Suvopa, Ìlficn, auSiiciioinnicii bie S.-ÌlViSde, èinin :c., ilfvita (Cgili'ie--ßivant, tot. iü. Sorit, aiiuj. XXII., l.S!J3, p. 235). Coturnix coturnix japonica ('I'kji.m. et Seni-.). Coturnix vulgaris japouica Tenini. et Schleg., Eauiia japon., p. 103 ( 1850). Coturnix japonica (Sclileg.l Cass. in Terry's Kxpl. .lap. M. (). 227 (1856). Ortygion coturnix Kaddo, Keise Ost-Sibir. II. p. 306 (1863). Coturnix muta Dybow., .J. f. 0. p. 337 (1868). Coturnix conununis Swinh., V. Z. S. p. 401 (1871). Coturnix ussuriensis Bogd., Consp. Av. Imp. Uoss. p. 45 (1884). 37 Elterjedés: Japán, Mandzsúria. D. K. Monpjolia ; Kina délre Kantonig; akadt Blintan és Karen-nee-ben is. (Ogilvie-Grant, Cat. B. Brit. »Ins. XXII. 1S03, p. 2401. SSetbrettung: Sopo"' 3)íanbíd)urei, ©..•D.--3)iongolien, Sl)iiia, füblic^ bis Hanton; esemplate unitbcn nud) in Söljutnn nnb ,«aren=nee erbeutet {OGtruie=®rant, Sat. S. SSrit. Wu\. XXII. 1893, p. 240). Coíurnix cotumix africana (Temm. et Schl.) Perdix coturnix Webb, et Bertli., Oru. Can. p. 29 (183G— 1844). Coturnix vulgaris africana Temm. et Scbleg., Fauna Japon, p. 103 ( 18.50). Coturnix dactylisonans Strickl. et Sclat. in Jard., Contr. Orn. 18.52. p. 1.57. Coturnix communis Cass., U. S. Expl. Exped. p. 288 (18.58). Coturnix eapensis Licht, in Gray, Handl., B. II. p. 268 (1870). Ortygion coturnix (Webb, et Berth.) Godm., Ibis, 1872, p. 219. Cothurnix dactylisonans (Strickl. et Sclat.) Hol. et Pelz., Beitr. Orn. S.-Afr., p. ISS (1882). Coturnix coturnix (Webb, et Berth.) Sharpé in Layard's B. S.-Afr., p. (i03 (1SS4). Coturnix subsp. a. coturnix eapensis (Liclit.) Ogilvie-Grant, Cat. B. Brit. Mus. XXII. p. 237 (1893). Coturnix coturnix africana (Temm. et Schleg. ) Stejueger, Proceed. U. S. Nat.-Mus. XVI. p. 766, Anm. (1893). Elterjedés: Dél-Afi-ika, körülbelől a déli szélesség 15°-ától délre ; Mauritius, Madagaskar, Comora-, Cap- verdi-, Kanári-, Madeira-, Azori-szigetek (Ogilvie-Grant, Cat. B. Br. Mus. XXII. IS93, p. 238). a>er bt eitung: ®.=3tfrita, fiiblid) ungefätjv üom 15" iübl. 33reite, ïïîanritiuS, fflìabagn^cav, Gonioren, 6ap' »erben, Êanaren, Ïïiabeira unb áljoten (Dgiluie--@rant, Sat. m. S3rit. ïïhij. XXII. 1893, p. 238. S most még néhány megjegyzést a dr. M.\da- KÁSZ úr czikkére vonatkozólag ! A IvEULEMANstól ábrázolt Baldamus-fürj lát- tára az, a ki a mi vonuló fürjünknek csak tipikus példányait ismeri, hajlandó abban legalább is egy más formát látni. A fürjek tanulmányozása azonban arra oktat bennünket, hogy a toroknak s a fej oldalának színezete rendkívül változékony, úgy egyénileg, mint lokálisan is. A számtalan átmeneti alak, mely a végleteket szakadatlan sorozatban kapcsolja össze, megnehezíti a három forma fixirozását s szükségessé teszi, hogy azo- kat a végleteket vegyük tekintetbe, a melyeken a jellemző sajátságok a legtökéletesebb fokban vannak egyesítve. Úgy látszik, mostanáig a Cotimúx baldami név kivétel nélkül az európai fürj szinonimja- ként szerepelt, mint a hogy Brehm Chr. L. is európainak tartotta, azt mondva, hogy előfordul e fürj n Olaszországban ; ritlián Németország- ban«. A Baldamus-fürjet a délafrikai alakhoz, a C c. africana (capensis)-hez vonni, mint a hogy azt Madak.(sz tette, teljességgel helytelen, a mennyiben úgy az afrikai, mint a japán forma, állandó tartózkodási hehjü, a Baldamus-fürj ellenben vonuló madár, tehát a nevezett két alaknak egyikéhez sem tartozbatik. 9?uu nod; eimcje 33emerfuii9eii jii bem v. Wiaba: ráfe'ídicu 3(rtifcf! aSeim mail íiao fdjöne ;3- ®- ^ t' " 1 1 m la ii'fdjc ÍBilb liotvad)tet, uie[d)eô Me «33a[bamuê=2!Bad)ieli> barfteUt, jo fomite bevjeiiiçvv bem nur typijdje Ëi:eiiiplare uiiferev ,3i'öii"id)teí üovlieijen, geneigt fein, in tí)r ju minbeftens eine anbere í^orm ju ev: blicEen. Daè Stubium ber ÍBa(^teí aber leiért uná, baf; bie Cetile nnb bie .Stopffeiten in Aärbnng nnb ,3eid)iuing eine gan,^ anfeerorbentlidje ''iHuiationS-- fdíiigfeit 6efi|en, bie fid) iiibiuibnell nnb local ändert. 3)ie jal^lreid^en Uebergäiuje, uielu)e bie Êrtreme in nnnnterbvodjeiiev 9ìei[)c uerbinben, er= fdjroeven bie "Jviriernng fd)arfer ^^iagnojen für bie brei gormen, lüesíjalb man jur Unterfd^eibung ber= felben bie er treni en 33ilbnngen, in lueidjen fie am BoUfonimenften iiim ííuebnicfe gelangen, ^eraii; jujieíjen geäroungen ift. SSiâ^er iinirbe berSîanie Cotumix baldami anê^ nai)mê[oê, mie eê fd^eint, jn bm ©nnonpinen ber europaifd)en SBadjtct gebogen, mie and) 6f)r. 2. 33 ret; m (1. c.) fie afe e ii r o p ä i f d; betrad)tete, ba er in feiner furzen ^iinbortangabc fagt: «^n italien, feiten in T}e ii t f d) 1 anb.» Sie jur fübafrifanifd)en (Vorin, C. c. africana (eapen- sis), ju jieíien, mie es v. îlî a b a r á f? getfian, ii"t ganä nngered)tfcrtigt, ba biefe ebenfo mie bie japanifdje ein ©tanboogel ift, mäljreiib «C. bal- dami» jiiei)t, alfo mit feiner ber beiben feben= tären SBad)te(formen ctmaô ^n tijiiii bat. 38 S a ciBaklamus-fürj» nem is igen hasonló a délafrikaiboz, mert nincs meg a hátának s a testealjának az az (Hénk szinezete, s ha már ha- sonlóságot keresünk, akkor is inkább az afrikai- nál kevésbbé intenzív színezetű japáni alakhoz áll közelebb a Baldamus fürj. Meggyőződésem szerint a ti baldami a mi közönséges fürjünk rozsddssziiiű fázisa, ép úgy, mint a hogy a rítkábl)an előforduló ügyneve- zett nMolireiiwachtel» a fekdc fázist tünteti fel. A ('.. Bfiládiiii névnek tehát njra csak a C. c. coluridx szinonimjai közé kell visszaván- dorolnia. Mint Stejnegeb megjegyzi, a capfökli fürjet a jövőben (lolurnix colurnix africana (Temm. et Schleg.) néven kell nevezni, a mely név Ogilvie- GKANT-tól ered, de melynek prioritása van a Lichtenstein- féle capeìisis-szeì szemben s melyet rövid, de teljes határozottságü leirás kisér. Teljesen érthetetlen Madarász azon ajánlata, hogy miután a capföldi fürjre már a Cotumix baldami nevet adta, a közbeeső alakot^ iiárm.as iiévvel, s hozzá még (Cotumix cotumix baldami névvel kell ellátni ! Eltekintve attól, hogy át- meneti alakokat^ nem szokás tudományosan megnevezni, még kevésbbé hármas névvel, mint valami subspeciest ; a baldami név itt alkalma- zást különben sem nyerhetne. Igen érdekes Madarász azon közlése, hogy az általa megvizsgált magyarhoni fürjek aO'/o-a részint BaldamKS-fih'j volt, részint átmeneti alak s megérdemelné a fáradságot, hogy, ha a Baldamus-fürjet, mint subspeciest el is temettük már, további vizsgálattal ennek a rozsdás fázis- nak a normálishoz való lokális viszonyát meg- határozzuk. Ajánlatosnak tartom végül a mi közönséges fürjünk áll- és toroktollainak alapos megvizs- gálását, hogy megtudjuk, vájjon az az állbarkó- ' Mivel Madariisz csak a mugynr átiiicneti alakok- ról tesz említést, ezek alatt bizonyára azokat érti, mik a tipikus C. cotumix s a Broliiu felfogása szerint vett baldami között állnak ! - Valamint a hybridákat, mint ilyenokot a 2 szülő faji nevének fekvő X el való egyesítésével jelzik, úgy magam az átmeneti alakokat, de melyek nem mindig kereszteződés eredményei, hasonlóan jelzem, amennyi- ben pld. az Acredula caudata caudata s az Acredula e. voiea közti átmenetekre ezt irom : , , , , . caudata Acreilulii caudata • 9(ud) &ic 9iel)iilid)fdt ber «íBalöamuo^SBadjtel» mit ber fiiönfrifaniídicii iff cine feí^r geringe : iíir fcl)lt por adeiii ha^ ( e b l) a f t c (îolorit ber Dliep imb Uiitcrit'ite uub, meiiii iimii fdion uoii einer 3lelmlid)feit tpi'ed)eii luollte, fo unire ein 'inn-gleid) mit ber inpanijdien, bie bei lebhafterer gärbnng afe bieiieiiHil)iilid)e, bod) nie bie Iji'tt'iiíitdt ber ìiììi- afrifanifdieu evreid;t, näher liegenb. «C. baldami« ift nad) unferer Ueberjeugung bie r oft farbige 'í^íjafe unferer geinöhnlidien SBad)teí, ganj fo, une bie fetteneren fogenannten «ÍOÍ 0 í) r e n u) n d) t e I n» bie f d) w a x j e barftellen. S)er 'Jlauie «C. baldami» mirb baíjer audi fenu'r roieber unter bie Siìnonnum ber C. e. coturnix ,^i jäljlen fein. SBie © t e j n e g e r benierft, mnf; bie H a p w a d) t e I in ^ufnnft Coturnix coturnix africana (Temm. et ScHL.) heilen, u)eíd)er 9îame C» g i [ n i e = © r a n t cut: gangen i|'t, aber bie ^^>riorität nor capensis Licht. íjat unb non einer ínr^en, jebod) nollfonuuen bent: [id)cn 23eíd)reibinig begleitet ift. ©auä unuerftänblidj ift uno ber i'orfdjlag t). aJíabaráB', nadjbent er für bie S^aproad;te( bie S3e= jeidinnng Coturnix baldami angeuienbet, bie Biuifdienformen ^ terna r unb jumr Cotumi.x co- turnix baldami ju bejeidmen ! 31 bgef eben bánon, ba^ CÔ nid)t unffenfd)aft(id)er Ufnô ift, Ueber = gänge'-* ju benennen unb jmar ternőr mie bie ©nbfpeeieS, fönnte audi ber iùnue baldami feine weitere Slnmenbung bier finben. ©ebr intereffant ift bie ^Jiittbeifnng u. ïïfaba; ráfi', òafj 2U'V(, beribm jngefonnuenen nngarifdjcn ÌBad)te[n ideila baldami, tbeilâ llebergimge umren. ffieiut uiir aud) bie 33aIbamuâ-2Bad)tel aie ©ubípe= cieò ^n ©rabe getragen baben, fo iierbiente eô bod) lueitcrer (Voi'fdiungen, baô locale 'lierbaltnifì biefer roftfarbigcn ipljafe sur normalen aiuiäbernb feft= aufteilen, ^sdi möd)te an oiefer Steile and) nod) an^ regen, bas ííiinn unb .Sleblgefieber luifever '-ÍBadjteln genauer ^u unterfudjen, nm ^n féljen, ob bie oon ' 2)a V. Siaboníjí nnr üuii ungavifcCen S^iitC^i^ formen fpricí)t, fo lueiiit er bamit iuo[)[ nur biefc, b. t). \oiú)í, bie äiviiit()eii ber typifc^cn C. coturnix unb ber baldami im Sinne 33 rei) m'a fteljcn. ^ SBie man S3aftarbe ala folc^e burc^ aiereinigung ber 5!amen Deibet eitcrn!3irten »erniittelft eincá liegcnben X bcjeidjuet, io íjabe id) in meiner äanindung jc^on feit längerer ;^út ^•]iui(d)enforiuen, bie oft, aber nid)t iunner ein ,ftrcw5ungSvrobuct barfteUen, in ö[)nlid)cr ÎVeife ala folc^e gefcnuäeic^net, inbent ic^ j- S- t"" Uebergöngcn uon Acredula caudata caudata ju A. e. losea fcíjreibe : , , , caudata Acrenula caudata rosea képződés, a melyet Stejneger egy Erdélyből való fürjnél kimutatott, a mi fürjünknél is gyakrabban fordul-e elő. Hallein, Villa Tännenhof, 1S97 április hóban. 39 S t c j n c (\ c r bá elitem fíeíieu6ürgi[i|en ©tücfe nad;= gcmicíeiio 23art(ulbiiiui nitcfi dei uiiíercn Söaíjtcíii öftere norfoinmt. SSttta 2:anneiií;of bei ^aíleíii, im 3lpril 1897. Francziaország és a madár vonulás. Herman Otto- tói. Az ismeretes európai vonulási adatoknak sike- res földolgozhatásának két nagy akadálya van. Az első abban áll, hogy még Nyugot-Európában is vaunak roppant nagy területek, a melyeknek vonulási viszonyairól közlés nem történt, vagy egyáltalában adatok ismeretlenek. A második az, hogy a megfigyelési pontok földirati meghatáro- zása sokszor igen nagy akadályokba ütközik. Oly véghetetlenül fontos pontokról, a minő Spanyolország és Portugallia, sorozatos adatok aligha vannak ; Siciliál)ól, melynek fontosságát nem lehet eléggé kiemelni, sorozatok nincsenek. Ezeket sokban felülmúlja Görögország, hol MoMMSEN Ágost ' Krüpee és Hartlaub doktorok támogatása mellett és támaszkodva sok becses forrásra, mint Antinori, Drummond, Finsch, GoNZENBACH, Striceland, Simpson, Ylan és má- sokra, részben igen becses adat sorozatokat adott. Azokból a levelezésekből, a melyeket egyfelől Milne-Edwards másfelől Emile Oustalet úrral folytattunk, tudtuk, hogy Francziaországra nézve roppant nagy anyag van felgyüjtve, sőt rendezve is ; de kiadatása egyhamar nem várható. Ez rendkívüli módon akadályozza a combiuativ el- járás alkalmazását, mert Francziaország három tengertől körülvéve igen fontos terület, a mely- nek vonulási viszonyai sok tekintetben igen különöseknek vannak föltüntetve.^ Ezért kimondhatatlanul nagy hálával tarto- zunk intézetünk tiszteleti tagjának és hü barát- jának, d'Hamonville báró úrnak szíves közben- ' Griecliisclie .Talii'oszeiteu Hft. IIT. 1875 Schleswig. - Palmen, Zugsti-assen etc. 187(1. pag. Ili). La France et la migration des Oiseaux. Par m. 0. Herman. La rédaction scientifique des diverses obser- vations faites en Europe sur la migration des Oiseaux a deux grands obstacles. D'abord il y a en Europe, même dans l'Ouest de notre conti- nent, des vastes régions où la migration des Oiseaux n'était pas encore l'objet des observa- tions régulières, ou du moins les observations qu'on y a faites, ne sont pas encore publiées. En outre la détermination exacte de la posi- tion géographique des lieux d'observation ren- contre souvent de très-grandes difficultés. L'Espagne et le Portugal jouent dans la migration des Oiseaux un rôle très-important, mais il paraît que les Oiseaux migi-ateurs n'y ont pas encore trouvés des observateurs assidus. La Sicile dont l'imi^ortance est de premier ordre, est à ce point de vue tout à fait inconnue. La Grèce en est beaucoup plus avancée grâce à M. Aug. Moiimsen ^ qui a publié avec le concours des docteurs Krüper et Hartlaub et avec l'uti- lisation des travaux de MM. Antinori, Drum- mond, Finsch, Gonzenbach, Strickland, Simpson, Vian etc., des précieuses séries d'observation. À la suite de la correspondance que nous avons en l'honneur d'entretenir avec MM. Milne-Edwards et E. Oustalet, nous avons ap- pris que pour la France on avait réuni déjà d'immenses matériaux qui sont bien enregistrés et classés, mais leur publication n'est pas en- core à prévoir. C'est un grand dommage et une lacune trop sensible pour la méthode combina- toire qu'on doit employer dans l'étude de la migration des Oiseaux. La France entourée de trois mers est une des plus importantes régions dont les éléments de migration ont été signalés jusqu'à présent comme très-curieux.'^ C'est pourquoi nous sommes fort reconnais- sants à M. le baron d'Hamonville, membre ho- noraire et ami dévoué de notre Bureau, qui a ' Griecliisclie .Jahreszeiten Hft. III. 187-5 Schleswig. '"' Palmen, Zugstrassen etc. 1870. pag. 110. 40 járásáért, a mely Milne- Edwards igazgató úr engedelmét kieszközölte és a füsti fecskére és az erdei szalonkára vonatkozó, Francziaország egész területéről származó adatokat szerzett meg nekünk, a melyeket a franczia közmivelődés- ügyi ministeriumban szervezett Oruitologiai Bi- zottság által összegyűjtött s vele az említett l)izottság elnöke, Milne-Edwaeds úr által kö- zölt iratokl)ól merített. Mi ezeket az igen becses adatokat folyó- iratunkban most csak úgy közöljük, a hogy azo- kat kaptuk, fentartva azt, hogy talán már e kötet utolsó füzetében combinative fölhasz- náljuk. bien voulu faire les démarches nécessaires au- près de M. le directeur Milne-Edwaeds et de nous procurer ce relevé des observations faites en France sur la migration de l'Hirondelle de che- minée et de la Bécasse ordinaire, lequel a été pris par M. le baron, dans les feuilles d'obser- vations réunies par les soins de la Commission ornithologique Française, instituée près du Mi- nistère de l'Instruction publique ; feuilles qui lui ont été communiquées par M. Milne-Ed- WARDS, président de la dite commission. Nous publions ci- dessous ces observations telles qu'elles nous sont arrivées. Mais nous nous réservons d'en faire et publier bientôt, peut-être déjà dans le dernier fascicule de ce vo- lume, une étude combinatoire et comparative. Départements Belfoi-t _. .„ Vosges Meurthe Moselle .„ Meuse _ Nord Pas-de-Calais .. .„ Somme _. _. Aube Seine et Marne _ Seine et Oise ,„ Seine ... „. ™ Eure Seine Inférieure .. Hante Marne _ Marne. ™ „ Aisne... __ ,„. ... .„ Oise .... _ „. Yonne .._ .„ Eure et Loire . „ Orne Calvados Manche . . ._ Côtes du Nord Finistère Morbihan Ile et Vilaine... _ Haute Loire , Loire Nièvre Loiret HIEUNDO RUSTICA. 1885. Érkezés Távozás Arrivée Départ 14. Apr. 20. Oct. 15. Apr. 10. Oct. 15. Apr. 20. Oct. 15. Apr. 20. Oct. 18. Apr. 10. Oct. 20. Apr. (fin) Sept. (végén). 15. Apr. Cl. Oct. 1 2. Apr. 25. Sept. 12. Apr. 1. Oct. 15. Apr. 30. Sept. 10. Apr. 20. Sept. 12. Apr. 10. Sept. 6. Apr. 10. Oct. 15. Apr. (fin) Sept. (végén). 12. Apr. 10. Oct. 14. Apr. 1. Oct. 10. Apr. I.Oct. 10. Apr. 30. Sept. 15. Apr. 1. Oct. 14. Apr. 10. Oct. 10. Apr. (fin) Sept. (végén). 10. Apr. (fin) Sept. (végén). 8. Apr. 2. Oct. 15. Apr. 2. Oct. 15. Apr. 5. Oct. 12. Apr. 5. Oct. 15. Apr. (fin) Sept. (végén). 20. Apr. 10. Oct. 12. Apr. (fin) Sept. (végén). 1 12. Apr. (fin) Sept. (végén). 1886. Érkezés Távozás Ai-rivée Départ ('). Apr. 15. Sept. 8. Apr. 25. Sept. 5. Apr. 21. Sept. S. Apr. 25. Sept. n. Apr. 25. Sept. 15. Apr. (fin) Sept. (végén) 10. Apr. 20. Sept. 7. Apr. 30. Sept. Apr. (fin) Sept. (végén) 4. Apr. 28. Sept. 10. Apr. (fin) Sept. (végén). 10. Apr. 15. Sept. 10. Apr. 25. Sept. 8. Apr. 25. Sept. 10. Apr. 1. Oct. , 8. Apr. 25. Sept. 15. Apr. 10. Oct. 12. Apr. (fin) Sept. (végén). Apr. Sept. Apr. (fin) Sept. (végén). 15. Apr. I.Oct. 15. Apr. 25. Sept. 5. Apr. 1. Oct. I.Apr. I.Oct. 0. Apr. 25. Sept. 8. Apr. (fin) Sept. (végén). 41 Départements Loir et Cher , Indre Loire Maine et Loire Loire Inférieure Puy de Dôme Creuse Indre Vienne Vendée Deux Sèvres Charente Inf« H'" Garonne Lot et Garonne Gironde Cantal Corréze Dordogne Ariége Tarn Lozère Aveyron Gers H"'" Pyrénées Basses Pyrénées Landes Ardéche Eln)ne Ain Gard Isère Drôme Vaucluse Bouches du Ehône Jura Doubs H''' Saône Cote d'Or Saône et Loire H'"" Alpes Basses Alpes Var Alpes Maritimes H'-' Savoie Savoie Corse Sarthe Allier Hérault Alger Aquila. IV. 1885. 1886. Érkezés Tarozás Érkezés Távozás Arrivée Départ Arrivée Depart 12. Apr. 1. Oct. 6. Apr. 5. Oct. 8. Apr. 5. Oct. 1. Apr. 1. Oct. 6. Apr. 12. Oct. 7. Apr. Oct. 12. Apr. 25. Sept. 6. Apr. 1 . Oct. 20. Apr. (fin) Sept. (végén). 10. Apr. 1. Oct. 10. Apr. 5. Oct. Apr. Oct. 15. Apr. 15. Oct. 5. Apr. 10. Oct. 11. Apr. (fin) Sept. (végén). 10. Apr. 25. Sept. 15. Apr. 10. Oct. 10. Apr. 25. Sept. ('). Ai^r. 18. Oct. 7. Apr. 1. Oct. 10. Apr. 10. Oct. 5. Apr. 20. Sept. 10. Apr. 1 2. Oct. 10. Apr. 1. Oct. 8. Apr. 1 0. Oct. Apr. (fin) Sept. (végén). 10. Apr. 15. Oct. 10. Apr 15. Sept. Apr. 11. Oct. Mart. Sept. 8. Apr. 8. Oct. 10. Mai. Oct. Apr. (fin) Sept. (végén). — — 10. Apr. 5. Oct. 10. Apr. 25. Sept. Apr. 1. Oct. — — 12. Apr. -.50. Sept. 20. Apr. 20. Sept. 10. Apr. (fin) Sept. (végén). 20. Apr. 2. Oct. 12. Apr. 1. Oct. 12. Apr. 10. Oct. Apr. ?,. Oct. 10. Apr. 10. Oct. 12. Apr. (fin) Sept. (végén). 10. Apr. 20. Sept. 10. Apr. (fin) Sept. (végén). 12. Apr. 30. Sept. 15. Apr. 30. Sept. Mai. Sept. — — 12. Apr. (fin) Sept. (végén). 10. Apr. 1. Oct. S. Apr. 10. Oct. 10. Apr. (fin) Sept. (végén). l'>. Apr. 25. Sept. 12. Apr. 1. Oct. 10. Apr. :iO. Sept. 12. Apr. (fin ) Sept. (végén). 9. Apr. 10. Oct. 10. Apr. Sept. 10. Apr. (fin) Sept. (végén). S. Apr. 2. Oct. S. Apr. 30. Sept. 10. Apr. (fin) Sei>t. (végén). 12. Apr. 5. Oct. 1 2. Apr. 1. Oct. 15. Apr. (fin) Sept. (végén). 26. Mart. Ki. Oct. 15. Apr. 25. Sept. 12. Apr. 10. Oct. 12. Apr. 10. Oct. 15. Apr. 30. Sept. 15. Apr. 27. Sept. Apr. Oct. 7. Apr. (fin) Sept. (végén). 1 2. Apr. Oct. 10. Apr. 15. Oct. 12. Apr. (fin) Sept. (végén). 8. Apr. 10. Oct. 6. Ain-. (fin) Sept. (végén). 10. Apr. 1 — 15. Oct. 11. Apr. 15. Sept. 20. Apr. 10. Oct. Apr. Sept. Apr. 30. Sept. 4. Apr. (fin) Sept. (végén). — — 4. Apr. 1. Oct. — — 8. Apr. 10. Oct. — — 10. Apr. 1. Oct. — — 1— Ü.Febr. [ a tölibi olvashatatlau. ■ j le reste illisible. SCÜLOPAX EUSTICOLA. 1 SS5. 1S8«. Déjiartements Belfort Vosges Meurthe M"« . Ardennes Meuse Nord Pas de Calais .. Somme - Aube Seine et Marne ... Seine et Oise . Seine . ._ _. ... Eure . Seine Inférieure Haute Marne .. Marne _ Aisne .... Oise „ .„ Yonne Eure et Loir , ._ Orne .... ... Calvados Manche Côtes du Nord .. Finistère ... ... ]\Iorbiban Ile et Vilaine . H"^ Loire ._ Loire .... — Nièvre _ .._ ... Loiret ._ .-. Loir et Cher Indre et Loire . . Maine et Loire ... Loire Inférieure Mayenne Allier Cher Puy de Dome Creuse Indre Vienne Vendée Charente Charente Inf. H"" Garonne Érkezés Arrivée Távozás Dépai't Érkezés Arrivée Távozá.s Départ _ ... 8. Mart. 19. Oct. 15. Mart. 12. Nov. .. .„ .... 18. Mart. IO. Nov. 13. Mart. 5. Nov. .„ ... _ IG. Mart. _ .„ _ 20. Mart. (fin) Oct. 10. Nov. (végén). 15. Mart. 16. Mart. 28. Oct. 1. Nov. ... .. .... 20. Mart. . Mart. 15. Nov. 5. Nov. (fin)Mart.(végén) 20. Mart. IO. Nov. 10. Nov. .. 1.5. Mart. Nov. 12. Mart. 8. Nov. Mart. — 15. Mart. 15. Nov. ... „. ... 10. Mart. 1. Nov. 12. Mart. 5. Nov. _. 15. Mart. 1. Nov. Mart. Nov. _. 1—30. Mart. . „. .„ 30. Mart. 5. Nov. 1. Nov. 2. Apr. 10. Nov. 15. Mart. 25. Oct. 12. Mart. 1 1 . Nov. 20. Mart. 5. Nov. 10. Mart. 5. Nov. „. 15. Mart. 30. Oct. 15. Mart. 10. Nov. „ .. ... 25. Mart. 11. Nov. — — „. l.j. Mart. „ ._ „ 19. Mart. ... _ .... (mi-) Mart. Mart. 1 (közp- 1 |«n). (fin) Oct. 25. Oct. 5. Nov. Nov. (végén). 12. Mart. 20. Mart. íl. Mart. Mart. (fin) Oct. (V.) 1. Nov. 25. Nov. Nov. .„ Apr. Nov. 15. Mart. 12. Nov. . Mart. Nov. Mart. 27. Oct. _ ... „. Mart. Nov. 15. Mart. 1. Nov. 15. Mart. Nov. 10. Mart. 15. Nov. ... 20. Mart. 10. Nov. 5. Mart. 30. Oct. Mart. .. 25. Mart. (fin) Oct. (végén). 4. Nov. 15. Mart. 15. Mart. 15. Nov. 10. Oct. „ 15. Mart. ... .„ ... 15. Mart. (fin) Oct. (végén). 10. Nov. Ki. Mart. 12. Nov. Mart. Nov. 15. Mart. 12. Nov. ... ._ .... 20. Mart. . ... ... 12. Mart. (fin) Oct. 10. Nov. (végén). 18. Mart. 10. Mart. 28. Oct. Nov. (fin) Mart. ( (mi-) Mart. 8. Mart. Mart. pégén) ) (kozc- 1 pen). (fin) Oct. Oct. (fin) Nov Nov. (végén). . (végén). 28. Febr. Mart. 5. Mart. 7. Mart. 20. Sept. Nov. 1. Nov. 15. Nov. 10. Mart. 1. Mart. (fin) Oct. (végén). 10. Mart. 12. Mart. 10. Nov. 18. Mart. 15. Nov. I\rart. 10. Nov. ( tini Mart. ( vegén). Mart. Mart. (fin) Oct. (végén), (fin) Oct. (végén). Nov. Mart. Mai-t. Nov. 15. Nov. 10. Mart. 15. Mart, (mi-) Mart. 1 8. Mart. J (köze 1 pen). 15. Nov. 5. Nov. 30. Oct. 10. Nov. 25. Febr. (fin) Febr. (végén ) 15. Mart. 10. Miu-I. 1 5. Nov. 10. Nov. 8. Nov. 23. Nov. 43 w 1885. 1886. Départements Érkezés Ai-rivée Távozás Départ Érkezés AiTÍvée Távozás Dépai-t Lot et Garonne (mi-) Mart J (koze- • 1 pen). 1 . Nov. 8. Mart. 15. Nov. Gironde Mart. Nov. 1. Mai-t. I.Nov. Cantal — Nov. 20. Mai-t. 24. Oct. Corréze 25. Mart. (fin) Oct. (végén). 8. Mart. 20. Nov. Dordogne 20—30. Mart. 15. Nov. • — — Ariege Mart. 5. Nov. 20. Mai-t. 20. Nov. Tarn 1 fi. Mart. 5. Nov. 25. Febr. 1. Nov. Lozère 20. Mart. 10. Nov. 20. Mart. 30. Oct. Aveyron 10. Mart. 10. Nov. 15. Mart. i.Nov. Gers 1.5—20. Mart. 15. Nov. 27. Febr. 10. Nov. jjtes Pyrénées 15. Mart. 15. Nov. 25. Febr. 28. Oct. Basses Pyrénées 20. Mart. 15. Nov. 8. Mart. 5. Nov. Landes Mart. Oct. Mart. 10. Nov. Pyrénées Orien IS. Mart. .18. Nov. 5. Apr. 20. Oct. Aude 15. Mart. 10. Nov. Mart. (fin) Oct. (V.) Hérault Mart. 12. Nov. Mart. Nov. Ardéche Mart. 10. Nov. 10. Mart. 30. Oct. Ehône Mart. Nov. — — Ain . 22. Mart. fi. Nov. 15. Mart. 20. Nov. Gard 15. Mart. 28. Oct. 1. Mart. 15. Oct. Isère Mart. 8. Nov. 10. Mart. 1 . Nov. Drôme Mart. 15. Nov. 15. Mart. 10. Nov. Vaucluse 1 0. Mart. 10. Nov. Mart. (fin) Oct. (V.) Bouches du Pihòne 1 1 . Mart. 12. Nov. Mart. Nov. Jura 15. Mart. 30. Oct. 10. Mart. 10. Nov. Doubs 12. Mart. 10. Nov. 10. Mart. 8. Nov. H'' Saône ,,. 15. Mart. 10. Nov. 16. Mart. 1. Nov. Cote d'Or 18. Mart. 21. Nov. 9. Mart. 25. Oct. Saône et Loire 20. Mart. 30. Oct. 10. Mart. 2. Nov. Basses Alpes 20. Mart. 15. Nov. Mart. Nov. Var 10. Mart. 20. Nov. 10. Mart. 10. Nov. Alpes Maritimes 2. Mart. 24. Nov. 5. Mart. 10. Nov. Corse , (fin) Febr. (végén). 12. Nov. 8. Mart. 20. Nov. Algérie . — — 1. Febr. Nov. 6* 44 A mad ál vonulás Magyarországon az 1896. év tavaszán. (A Magij. Orn. Közp. III. óvi jelentése.) Feldolgozta Gaal Gaston. î^cr *líoflcl,íUfl iit Uiiflrtin tuä()vcnd bcC ívi'"lli*")vcc' 1S!M». (III. Òi«l)t'e5bcvid)t ber Uiuv Din. (Sentvalc.) ßentbtitct udii (ßnftou udii 0)nnl. Néhány töl)l)é-kevésbbé lénj'eges változtatás- sal közre adjuk ime a M. 0. K. harmadik évi jelentését. Fizikai okok, ú. m. a tér szűke, a mindinkább szaporodó s feldolgozásra váró anyag, s ezzel szemben a M. 0. K.-nak egyelőre még szűkre szabott dotáeziója már tavaly is nagy gondot okozott s mindinkább előtérbe lépett annak szükségessége, hogy a vonulási jelentés terje- delme lehető módon öszszevonassék. Még a múlt nyáron kaptam a M. 0. K. igen tisztelt főnöké- től felhívást arra nézve, hogy tekintettel a fenn- forgó akadályokra, a jelentés terjedelmét a ke- vésbbé lényeges részek rovására a lehetőségig szűkre szabjam. Változtatni kellett tehát s miután az eddigi feldolgozások II. része, az ú. n. «Feldolgozás» a dolog természeténél fogva rövidítést meg nem tűr, csakis az első rész olyan megváltoztatásával lehetett jelentékenyen leszállítani az évi jelen- tés terjedelmét, hogy az észlelt fajok álloraáson- kinti felsorolását elhagytam. Ez tulajdonkép úgyis csak mint kalendáris összehasonlító anyag volt figyelembe veendő. Talán meghozzák t. meg- figyelőink a M. 0. K.-nak azt az áldozatot, a melyre az intézetnek szüksége volt. Minden irányban kielégítő, egészséges fejlő- dés, csak a viszonyok-szabta korlátok keretein belül képzelhető. Ezek a részletezések azonban az intézet aktái- ban megvannak s külön rendeltetésük épségben marad, t. i. az, hogy a megfigyelések első deká- dejának letelésével a tíz évi részletek és átlagok minden állomásra tehát megfigyelőre nézve is külön-külön kerülnek feldolgozás alá. Elhagytam továbbá a megfigyelő állomások- nak s azok földiratí fekvésének stb. újból való részletes felsorolását is, mert ezek a tavalyi je- lentésben (Aquila. III. ]80r,. p. 42—58) úgy is Wút oiiii^u'n iiioíirmoniiu'v uu'ìcntiiciìen ÍH'rüii: íicnuuv'ii tuHu'ii u)ÍL' mm ben III. Juljreöbevicíjt ber 11. D. 6. ^íf)i)fifd)C ©riinbc, iiniiilicí) îlîangcl nii 3faum, baê fin1uiäi)rcnb u)iid)íeube unb auf SBenrbeituiioi luarteiibe llíatevialo, unb bic norberlianb noci) be^ fdjeibenen ïlîittel ber 11. 0. (S. nuid)teii nnê îd)oit ini norigen %\hx( Sorge, unb eo univbo idiliefUid) unevlcifelid), ben Ihnfnng beò Sngoberiditeô nioçy [id)ft ju rcbnjiren. 3"' l'ovigen Sonnnev crl)ieit id) non bem fefir geehrten (ìljef ber tSentrale ben 3ínf: trag ben fsnl)Víöberid)t angofid;tô ber uorliegciiben §inberni)"îe niöglid)ft jn fürjen. ©eUiftuerftänblid) nur im nnn)cíentlid)eren îbeile. „VI) íd)vitt alfo an bie Slnfgabe nnb, nad)bcni ber IL 'AÌ)eil ber l'lrbeit, bie fogenaiuite SB e a v b e i t n n g td'O"^ii'oícl)viuitürlid)en0rüiibcn feine 9îebnction 3nlief5, fonnte id) b(oo mit einer ííebuetion beò I. S^beileci ben 33erid)t bebentenber fürjen, in; bem id) ftatioiu'inuciíc i'(nfjäl)liuig ber beobad)teton 9(rten anfgab. — Siefe loar fomiefo nnr alo ein faíenbariíéeö ÎHn-g[eid)nngô:91iaterial jn berürffid) tigen. llnfere p. 1. iBeobad)ter merben aber uielloidjt ! baê Dpfcr bod) ertragen, inMI baofelbe im ^nterefíe beê ^siiftitnteô gelegen ift. (Sine in jeber .<őinfid)t entfpredjenbe gc)nnbe G'ntiuiefelnng ift bloô inner= f)alb ber burd) bie 3.ier[)ä[tni)fe beftimmten ©roiijen bcnfbar. ^iefe betaitlirten Ídifjííblniigen finb inbeffcn im 9(rd)ir)e bee IJuftitnteî. luu'banben nub bleibt ibr befoubere Slkriueiibnng anfrecbt : namlid), bafî nad) îlbfanf ber erften S^efabe ber 'IVuüunblnngen bie äebnjälirigen 2!etai[=Sì.k'rid)te einer joben ©tation unb jebeö 33eobad^terô befonber« ber ^ìiearbeitnng jngefübrt luerben foDíen. ÌUièerbem liefì id) nod) eine nenerlidje Slnfjälj^ iung ber Stationen nnb ii)rer geogr. ^'agen etc. ebenfaliè fort, mcil biefe fd)on im norjäbrigen '^yúy- reç.berid)le (Aijuilla TIT. iS'.l.'j.p. 42— ."»S) jn finben 45 meg vannak ; az idén csupán az új állomásokat közlöm, zónánkint csoportosítva. A mi végül a feldolgozás rendjét illeti, az lé- nyegében marad a tavalyi, de a zónarendszer fo kozoüa b b kifejlesztésével. A M. 0. K. által megindított mozgalom a madárvonu'ás behatóbb megfigyelésére ma már ugyanis nem szorítkozik cs ujján Magyarország területére. A mi magyar Központunk eredményein fel- buzdulva, Ausztria is megmozdult, hálózatot rendezett be, melynek ügyét dr. Lorenz intézi ; az osztrák hálózat ezidéu 18í)7-ben meg is kezdte a megfigyelést; és ugyancsak a Központ működé- séből indult ki Kállay Béni közös pénzügyi mi- niszter úr intézkedése, hogj' Bosznia és Hercze- govina területén 40 megfigyelő állomás szintén már 1897-ben kezdjen működni, még pedig Eeiser Othmar vezetése alatt. Szóval, a mozgalom terjed s talán már néhány év múlva megérjük azt is, hogy az egész müveit nyugat ornithologus gárdája munkába áll, s a mozgalom eléri azt a nemzetközi jelleget, a me- lyet a dolog természeténél fogva meg is köve- tel — ha igazán lényeges s a dolog mélyére ható eredményt akarunk elérni. Gondoskodnunk kell tehát olyan eszközökről is, a melj'ek az egyöntetű nemzetközi eljárás lehetőségét — a feldolgozásban — biztosítják. Itt azután első sorban áll a geografiko-hrono- logiktfs alapokon ayagvó katatás, illelvc eljárás. Mert hiszen a vonulás mozgási tünemény, a melynél tehát az idő és a /eV a mértékadó tényezők, amint ezt màv Palmen — Zugstrassen der Vögel 1876, Om foglarnes flyttningwägar 1874 ■ — érintette, s mire a Magyar Ornitholo- giai Központ is alapította irányát és eljárását, a midőn a nap-datumot — idő — és a megfigye- lési jioiitol — 1er — állította föl sarkpontgya- náut * A M. 0. K. ezideig két módszert használt : az ú. n. területi beosztást, a mely Magyarország határain belül az orographiailag homogén terü- leteket csoportosítja, tehát orographikns jellegű s a melynek első tanúságait Heriian Ottó álla- * A(Hiila I. IS'.li p. ^2. I. pont. íiiib. .Steuer öuii id) bíos bic neuen, luid) nidjt (lefannt gegeíienen Stationen, nnb imax ,íoneiuueite grnp; pírt. 'Jöas enbíid) bie 41ietl)obe ber 'Bearbeitung anbt.- ínnijt, bleibt bieje iljvent 'Un'íen nad) bie alte, j e b o d) m i t e i n e r g e ft e i a, e r ten G n t f a Í t n n g beò 3 0 n e n Í i} ft e n: o. iDie burc^ bie U. D. (ì. eingeleitete Seiuegung ju einer eingeí)enberen Unterind^nng bea 3"95pl)öno: menò, be|d)ranft fid) nnnnieí)r nid)t bioô auf Un; gam. Unter bem (Sinflnffe ber aiefultate ber U. C. g. begann eê fid) auá; in Defterreid) ju regen. Gè ent: ftanb ein Söeobaditnugeneti, beffen i'eitnng 3?r. v. 2 0 r e n 5 beforgt ; \>as, öfterreid)itd)e 3teg begonu feine i8eobad)tungen ls97; nnb nneber luar eâ bie 2:()ätigfeit ber U. 0. 6., mdá)t ben êerrn gémeim famen îyinan.yninifter SBenjamin non Si á 1 Í a i) 6e= lüog nnf beniWebieteÎkiënienô nub ber^erjegoiuina 40 ©tationeu ,îu freiren, beren iptigfeit ebenfaEê I8!l7 begann nnb beren Veitnng Ct[)mar Sieifer an: nevtraut ift. "11(it einem 3Borte, bte Seiuegung fi^reitet üor= warte, uub mir erleben eê t)ie[íeid)t íd)on in einigen Satiren, baf? bie ©arbe ber :Ornitt)ologen fänuntii= d)er ciuilifirten Sänber jur Strbeit greift, moburd) allein bie ltnterfud)nng jenen internationalen 6f)a: rafter erlangen fann, luelAen bie Sadie, ihrem "JBe; fen und) and) erforbert — loollten mir mirflid) TOe= fenliid)e unb tief greifenbe 9iefnltate er,^ieleu. Sßir muffen bemenifpred)enb and) für ein gtcid): mäfiigeo i^erfaljren Sorge tragen, u)eld)eô bieiuîbg: lid)feit einer internationalen, gleid)artigen 33earbei: tiing fid)ert. 3u erfter 'lieibe fte()t bas nnf geograpl)ifd):d)ro: nologifd)er 53afiö feftgeftellte Joi'ic^ii' i"iö i^ei" fat)ren. Senn ber,3iig ift ja eine33eioegnngò=(irfd)einnng, mo alfo 3 c i t unb 9Î a u m mafìgebenbe Jactoren finb, mie bieê fd)on % a I m e' n (in «Om foglarnes flyttningwägar 1874» nnb «Sie 3ugê)"traffen ber $lUigeí 1876» berührte nnb morauf audi bie U.D. 6. iljr i'erfal)ren grüiibete, inbem fie baő Xagcôbntum — 3 ci t — unb ber 3Jeobad)tungèpnnft — 9ìanm — alò ítngelpunft beftimmte.* 3)ie U. .0. ti. menbete bio je(5t aiueiíltetl)0ben a\\: bie fogenannte t e r r i 1 0 r i a 1 e 6 i n 1 1) e i t n n g, roeld)e innerhalb Ungarnâ bie orograpl)ifd) l)omo: génen ©egenben gruppirt, bemnadi orogropbifchen (Sljarafterè ift, beren erfte Grgebniffe D 1 1 0 .s> e r^ * .\quila I. iN'Ji- p. 'J. -:^imft I. 4f) pította meg «A madárvonulás elemein stb. ez. müvében a füstfecske és a gólya vonulására vonatkozó adatanyag alapján; — és a zóna- rendszert, a melyet egyes jobban megfigyelt madárfajok tárgyalásánál tavaly kezdtem meg, s mely az országot északi szélességi fél-fél fo- konkint tíz öreg ú. n. zónára osztja, teháf szi- gorúan gcographiktís jelleggel bir. A mi az elsőt illeti, ezt is részemről nagyon fontosnak tartom, mert ahypsometrikus elemek föltétlenül megkövetelik a számbevételt, külö- nösen azért, mert pheenologiailag a geografiku- sokkal kongruensek, azért minden lehetséges esetben a zónaremlszer keretein belül alkalmaz- tam is. A szélességi fokokhoz kötött zóna-rendszer kényelmes és biztos alapot fog nyújtani még akkor is, hogyha a megfigyelő hálózat az egész földrészre nézve ahikulna meg, mert az északi szélességi fokokra nézve fennáll az egység. Bár nem legyőzhetetlen, de mégis nagy bajt okozhat azonban a keleti hosszúságok kérdése, a melyek nélkülözhetetlen elemei a megfigyelési ))Oid meghatározásának, a mennyiben t. i. a pont precziz meghatározása a szélességi és hosszúsági fokok kereszteződésére van alapítva. Itt a különböző országok, különböző pontokról indulnak ki : Anglia Greenwichtől, Franczia- ország Paristól, Oroszország Pulkovától stb., a mi előreláthatólag örökös redukcziókhoz, vagyis időpazarláshoz fog vezetni. De még ennél az eljárásnál is feltétlen szük- séges lesz a kölcsönös megértés s az egységes alap. Úgy a mint én a zóna-rendszert tavaly al- kalmaztam, (Magyarországnak fél é. sz. fokon- kint I — X. zónára osztva) a nemzetközi össze- hasonlító eljárásnak meg nem felelne. Mert ha minden ország önmagánál kezdi a számítást, s külön-külön I — X. számú zónát állit fel, úgy nem lévén meg az egységes alap, a chaos előállhat. Szerintem alapúi kell venni a iöldgömbuek szélességi fokok szerint való beosztását, még pedig akként, hogy minden fél szélességi fok köze képezzen egy vonulási zónát. így a félgömbre 180 vonulási zóna esnék. A mi pedig a zónák egységes elnevezését illeti, hagyni neki azt a szá- mot, a melyet mint szélességi fok visel. Csupán man in feinen «Gíenienten ice Tniiulsui^eò etc.» cuif ©nino öer 3"ö'-'í"''l^" t't'r ííancljidjamlbe un& bee ©tordjeè borgeíegt í;at : — ferner bas 3 " » e "= í I) ft e in, niefiteâ id) bei ber 33e[)nnb(unt} ciniiier beffer beobadjteten iiocjelavten ini uorigen C^aljre juerft nngeitienbet I)abe, roobnrd) bao 2a]\ì) in jeiju 3onen (eine jebe je einen iiaíbcn geoijr. ©rab betra= (jenb) getl)ei(t erfd)etnt, a Í f o ft r e n ç\ (\ e o ç\ r a-- P () i f dj e n CS t) a r a f t e r ê i ft. Wae bie erfte ïïlctl)obe anbelangt, Ijalte id) bie: fellie für febr nnd)tig, meil bie hijpfninelvifdìen 'i>er: Ijaliniffe nnbeoingt bie iüerürffidiíiiinng fovbern, bcfonberê beêmegen, meií fie pi)äuologifd) mit ben geoprap[)iíd)en coiujrnent finb. ^d) uerinenbete fie beêbalb tnnerbalb beô 3i.'"H'iiíi)íteino, ino eö nur iin^ mer mliglidi mar. T)aô an bie "iH^eiteiirabe (jebunbene 3o"6"ít)fíctn mirb and) bann eine beqiieine nnb fidiere ©niiiblage abgeben, menn fid) bae '•yeobad)tnngònel5 auf ben gan.^en iSvbtbeil auôbebiicn foUte, meil l)inftd)t: lid) ber ©inttjeilnng ber i>reitegrabe CSnnigfeit beftedt. Üiíeniujleid) ein jn bemciltigenbeö, aber bod) gro^ f?eê Übel mürbe bie Jvrage ber Snngegrabe bii= ben, meldie ein nnentbebrlidieô ©[eiiient ,íuv i^eftiin; nuiiig beò -i^cobaditungQpnnfte'j ift, infofenie ale bie präjife iV'ftiminiing beò ^nnfteê auf bie Sírenjung ber íöreitegrabe mit ben Öängegraben ba= firt inerbeii mn§. 3n biefer SBejieljnng beftebt feine (Sinigfeit, meil ja Gnglanb bie l'iingegrabe von ©reenmid), "Jranf; reid) non "liaris, Sînfîlanb non 'Jinlfoua an redmet, iiiae noranöfiditlid) bnrd) emigeô 'lîebnaireii jnr 3eitüergeubung fü[}ren mivb. 3lber and) bei biefer l'ietljobe ift baö gegenfeitige Einiierftänbnif3 nnb bie cinl)eit[id;e ©nmblagc un-- bebingt notijiuenbig. ©0 mie id) baö 3o"t'")i)fti-mt im uovigen '^^aijix in Ungarn iha§> Sanb in I — X. 3oneii getbeilt, jebe 3one V2° 33reitegrab) burdigefübvt babe, entfpridit bacfelbe nidit bon internationalen tS'rforberniffen. íTeii menn ein jebeo 'L'anb bie ^ablnng bei fid) felbft anfängt, nnb eine jebe ,3one befonberci nom I— X. auffteül, fo mir? feine eint)eitliá)e ©rnnbíage voï- (}aiiben fein nnb baö (SbaoQ fann beginnen. 3Jieiiier "JJieinung nadi foil bie iSintbeiliig Pes (Srbbauê tu Sreitegrabc aiö ©runblage genommen mcrben, u. jm. fo, bafi jeber halbe "iHTitegraP eine Sugö^So"'' i^''^"'* ©t* ifi»'^ ii^öt' .'oeniic.phäre Iso ,3iig65onen nnifaffen. ilieu gcftii|te 5ßerfat)= reu f^eucr fd)on auf ì)aè ganse 3»gëiiicteriale Un= garnê angemeubct ; unb ba Ungarn 3mifd)eu ben 44° 30'— 49° 30' 9Î. 33. liegt, tt;etlt fid) baê Sanb in ben folgcnben jelju 3oiien : XLIV. a) 3onv XLV. XLV. «) XLVI. XLVI. a) XLVII. XLVII. «) « XLVIII. XL VIII. a) « XLIX. 3miid)en44°30'— 45° 9f. 33. « 45°— 45°30' « « « 45°30'— 46° « « „ 4G°— 46°30' « « « 46° 30'— 47° « « „ 47°— 47° 30' « « 47°30'— 48° « « „ 48°_48°30' « « 48° 30'— 49° « • « « 49°— 49° 30' « « 3i>eun id) nod) ciioäbnc, bafì id) in ber 33earbei; tiing bei einer jeben Eingabe bie S'^m' — auf uicíd)e fid) Ï>a6 Tatuili bc3iebt — befonbcriä 3U beseidjucu für mídjtig íjielt, fo bnbe id; allea bemcrft, roaê id) im ^ntereffe ber ®aá)i üorangeíjcn laffcn für notíy- locnbig bicit; foiuit übcvgcbc id) nun juv 'Çublica: tion bcê Ijcurigen 3iH]5""iit'rialâ unb beffeii 9ïeful= taten. 48 Az 1896. évi megfigyelők névsora: Almásy György dr. — lev. tag. — Diós-Jenő és Teines-Kuliiu. Bikkeissy Guidò — rend. megf. — Magyar- Óvár. Bordán István — privát tudósító — Puj. Boroskay János — rend. megf. — Zólyom. Buda Ádám — lev. tag — Eéa. Chernél István — lev. tag — Kőszeg. Osato János — tiszt, tag — Nagy-Enyed. Ozynk Ede — lev. tag — Fogaras. Dusza Károly — rend. megf. — Horka. Erdőhatóságok magy. kir. — több száz állomás. Erti Gusztáv — rend. megf. — Liptó-Újvár. Fászl István — lev tag. — Sopron. Földes János — rend. megf. — Német-Palánka. Forgách Károly gróf — tiszt. tag. — Gliymes. Gaal Gaston — lev. tag. — Lelle. Greisiger Mihály dr. — rend. megf. — Szepes- Béla. Gretzmacher Gyula — rend. megf. — Selmecz- bánya. Hauer Béla — rend. megf. — Kis-Harta. Havlicek József — rend. megf. — Kupinovo. Hegyfoky Kabos — rend. megf. — Túrkeve. Kocyan Antal — lev. tag. — Zuberecz. Kosztka László — rend. megf. — Gács. Most már Izsák, Pestm. Kunszt Károly - lev. tag. — Somorja. Lendl Adolf dr. — rend. meg '. — Budapest. Lovassy Sándor dr. — lev. tag. — Keszthely. Medreczky István — lev. tag. — Ungvár. Menestorfer Gusztáv — lev. tag. — ïemes Kubin. Meszleny Benedek — lev. tag. — Velencze. Pfennigberger József — lev. tag. — Béllye. Schenk Jakab és Sárkány János — privát tudó- sítók. — Szarvas, ()-\'erbász. Schuoh Mihály — rend. megf. — Új Bessenyö. Stettuer Marko — rend. megf. — Halle a/S. Szilvássy László — rend. megf. — Puszta- Vacs. Szlávy Kornél — privát tudósító — Újvidék. Szüts Béla — rend. megf. — Tavarna. Tuzson János — rend. megf. — München. Vadas Jenő — rend. megf. — Selmeczbánya. Wachenchusen Antal. — rend. megf. — Arad. Uii()rtritêi 'öcobnriitcv ím ^nlnc ISîMî. ^Imásg. Sr. ©eorg doh, — corr. ilitflb. in — 5^ióa= ^oiúi unti Tcineô^Sliidiii. Óvár. ÎStlîlîcssg. Wui&o non, — ori. Í3ci.ib. in — 'iJíaínijar: $5oriJau. Stefan — '^^rio. (iovr. in — X-n']. IJoroslíai;, ,3of)ann von, — orö. 33eob. in — ^ólnoni. îllnùit. 3(îinni uon, — aivr. Wdç\o. in — Wa. (fbcrncl. 3tefau uon, — corr. Dítc^P. in — í^öojeg. fsatí. ^oljann noti, li'lu'cu i^ítc^í. in — ^íagi): (í"in)cb. fjLrnh. Ci'Ouavo uon, — corr. l'itali, in — aliiUums. §uaja. Slavi — orti. Ä)i'ob. in — ,v>orfa. oriti, ©nftan — ovi. "iV'oti. in — £iptó-Uju(ír. Jásíl, Stefiin l)d)io. — corr. '.Wti^b. in — Sopron. jFölucs. 'joljiinn — orö. 33eob. in — iieniet^-nu Idnfa. Jfin-nárh. ^aű ffirnf — (î-[)ven=ÏÏÎt3b. in — @f)i)nies. jForstbchöröen. fon. nuiv — ovo. 'Beob. in — mei)-- reren .sauniert Stationen. (Baal, ©afton uon, — corr. l'iti^ö. in — ielle. (ßrcisigcr. Sr. ''Jiid)ael — orö. 33eob. in — ©5c: peo:5Öéía. bánija. (Srctjtnadja-. ^'dinc — orb. Seob. in — Sehiiecj: ïîauer. t^éla uon, — oro. iVmb. in — .5 m. 537 m. 35!) m. — XLYIII«. Zone. — Zwischen 48 30— 49= N. B. 48'^37'48" É. sz. (N. B.) 36° 8' 8" K. h. (0. L.; 48°36'32" 36°22'35" 48°31'20" H II 36°23'40" 48° 34' 10" Il II 36°25'— 48°22'35" 36°25'50" 48°31'— 36°30'54" 48°31'40" 36°32'— 48°5fy25" 36°35'48" 48°39'20" (I II 36°37'22" 48°35'42" (I II 36°38'— 48°34' 8" 36°39'55" 48°37'— ?,6°40'48" 48"34'55" Il II 37°37'10" 48°32'15" 38° 2'40" 48°54'40" 38°32'25" 48°52'50" 38°35'40" 48°55'40" 38°36'30" " Com. Bars. Zólyom. Il Gömör. Szepes. Pribôez Jahodnik Túrócz-Szt.-Márton Draskóez XLIX. zóna. — XLIX. Zone. A 49°— 49=30' é. sz. között. — Zwischen 49 —49 30' N. B 49 420 m. 3S7 m. 399 m. 442 m. 10" E. sz. (N. B.) ,, „ , , 3G°33'10" K. h. ((). L.) ^"'"- ^"^■"'=''- 49° 3'30" « ti « « 3G°35'12" 49-- 3'42" (I « (I ti 3C)°35'25" 49° 3' 5" (I (I (( K 30° 37 '13" 54 Podhrágy _. Nizsna Bohró Nagy-Szalók ,_. 49° 5'12" E. sz. (N. B.) ., ^ , ^^^ "^^ 3G°43'25" K. h. (ö. L.) ^°'^- ^''''''■ 573 m. niá m. (177 m. 4'.)°18'50" :í7^-I1'35" 4!)°25'35" 37°12'40" 4■ 9Í. 3. < — > Acrocephalus arundinaceus. Gm. E faj téli vendég lévén, methodusunk szerint két időpontot kell lehetőleg fixirozni, a meg- érkezés és az elvonulás átlagos időpontját. Az előbbit, tekintve az előttünk fekvő adatok bi- zonytalan és ingatag voltát, nem állajjíthatom meg még hozzávetőleg sem, hanem csupán az elvonulás középszámának megállapítására szo- rítkozom. 9íad)bem mir cö bei biofer Sîogel^Strt mit einem 'IBintcrgaft 5u tl)un liaben, müBten luir cigentlid) laut unferer 3JïetI)0De beibe ÍJÍomentc it)reè 3tnfent; l)alteê, fotüofií ber 3(nfuiift, aie a\iá) beê aibjiigeê feftftellen. 3)a aber bie f;enet üorliegenben Sîaten ■ — loaê bie 3(nfunft anbelangt — ^u nnbeftiinmt finb, unt ein anuäljevnb fidjereô 2)îittel ju erlangen, multe id; biefeê aufgeben, um mid) bloô auf bie geftfteíínng beo îtnfentbaltô^lliittelô ju beid;ränfen. Az utolsó mutatkozás formulája: formel ber legten ©idjtbarfeit : L. (F.) — Febr. 12. — (in) Fogaras. (XL Va.) LK. (Sp.) — Mart, ál.— « Sopron. (XLVII«.) J. (Seb.) = :')!)* nap (Tage). K. (M.) = Mart. 2. Í2. *«->• Accentor modularis, L. XLV«. XLYI. XLVII«. XL VIII. « XL Villa. XLIX. Mart. 14. (in) Béllye. « áo. — « Nagy-Enyed. « !21. — (I Sopron. (I 38. - « Somorja. II 18. — « Selmeczbánya. Apr. 3. — « Ungvár. " 13. — II Liptó- Újvár. Uwjvdroll január és februárban téli vendég. Sei Ungndr im i^iimu'r nnb geber äöintergaft. L. (F.) — Mart. 14. — (in) Béllye. (XLVa.) LK. (Sp.) — Apr. 13. — .■ L.-Ujvár. (XLIX.) .T. (Sebi. — 31 nap (STage). (K. M.) = Mart. 29. * 18!J6 szökőév, tehát feliniárt 'Jí( iiapiial kell szúmi- tanunk. — 1896 ift ein ©c^altia[)r ; roir muffen bemnac^ ben fflonat Çebet mit á9 íagen rechnen. XLFV«. XLV«. XLVII«. XLVni«. XLIX. Apr. Mai Apr. II Mai 3. 2. 10. 29. 19. (in) Temes-Kubin. II Fogaras. II Sojjron. - II Zólyom. II Liptó-Ujvár. Fogaras aránylag késő, mint tavaly is. (jogaráé t)erl)ä(tni|mä|ig fpdt, luie and) uori^ geê 3aí)r. L. (F.) — Apr. 3. — T.-Kubin. (XLIV«.) LK. (Sp.) — Mai 19. -- Liptó-Ujvár. (XLIX.) J. (Sch.) = 47 nap (iage). K. (M.) = Apr. 26. 4. -< — >- Acrocephalus palustris, Bechst. XLVm. -- Mai 6. — (in) Somorja. 5. < — >- Acrocephalus phragmitis, Bechst. XLIV«. — Mart. 29. — (in) Temes - Kubin (v. Almássy). II — Apr. 26. — II Temes - Kubin (v. Menerstorfer). XLVII«. "- " ö. — i< Sopron. XL VIII. — Mai ('). — II Somorja. Temes- Kubin. ápr. 26-iki adata elesik, mert Almássy már márcz. 29-én bevallotta, sőt azt írja, hogy valószínű, hogy már előbb megérke- zett. — Somorja aránylag túl későnek látszik. 2;emeô = iiïubin'5 aiueiteâ íSatum falit nb, lueit 0. 3í(niáífi) fdion nom 29;ten ÍJiiirj berid^tet, fo: gar mit ber ïBemerfuiuj, bafi biefe 3trt iuaí)rfd)ein-' íidj fd)Ou früher angefonimen. — Somorja fd)eint üer^a(tni6maj5ig jn fpdt. XLIV«. XLV. XLV«. XLVI. XL VI«. (I II XLvm. Acrocephalus turdoides. Met. Apr. 28. - - (in) Teuies-Kubin (v. Menerst.). — Il 8. — Il Német-Palánka. — Il 22. — Il Fogaras. — Mai 3. — Il Nagy-Enyed. — Apr. 18. — Il Keszthely. — Il 29. — Il Lelle. — Il 26. — Il Szarvas. — Mai 5. — Il Somorja. of) Ternes- Kabin aránylag késő. iîeineô^Subin ucrliäitntfiiuäfeii^ fpät. L. (F.) — Apr. 8. — N.-Palánka. (XLV.) LK. (Sp.) — Mai 5. — Somorja. (XLYIII.) J. (Seh.) = 28 nap (^açsc). E. (M.) = Apr. 21—32. 7. < — > Aegialitis cantianus, Lath. XLYI«. Mart. /. (in) Lelle. — Itt talál- tam, első érkezés bi- zonytalan. — ^ier a,e- tunben, ídifimft uii= beítimmt. 8. •< — > Aegialitis fluviatilis, Bechst. XLIV«. — Apr. 4. — (in) Temes-Knbin. XLY«. — « '■'<■ - « Rèa. I, — « 8. — « Fogaras. XLYI. — « '•'>. — « Nagy-Enyed. XLYI«. -^ Mart. Í8. " Lelle. XLYIII. — " •i\.— Alauda arborea, Tj. XTjV«. - Mart. 22. (in) Fogaras. XLYI. I' 11. . — (I Tavarna. i( 11 1 i. II Ungvár. XlilX. — Mai 0. — II Lipló- Újvár. Liptö-Uji'á)' iiz idén is túlkéső, mint igazi vonuliÍM adatot ligyelembe most sem vehetjük, noha a késésnek mindenesetre igazolásul szol- gál megfigyelő azon megjegyzése, hogy ez a madár a megfigyelési területen ritka, s hogy május 18-án túl már nem is volt több látható. Ép az ilyen, máskiilömben nem indokolható, rendellenességek megértéséhez szükséges azok- nak a látszólag másodrendű, mellékkörülmé- nyeknek ismerete és jelzése, hogy a madár a szóban forgó területen rendes vagy ritka jelen- ség-e. Annyit már eddigi tapasztalatainkból is tudunk, hogy ha valamely madárfaj egy adott területen csak mint ritka jelenség fordul meg, tavaszi érkezésénél rendszerint jelentékeny ké- sést mutat. ,i^ i p t ó : U j i) d r and) beuer ^u fpat ; faun ats luabveê S'io-^'^'^t'"" "''•'')t aiuu'iiüiuiiicii lucvbcíi, luiv luüííeu bafícíbe aud) beuer aufeer íld)t lafíen, obsinav &ie ÍH'rÍpatiiiioi jebeiifalío erfííirt luirb burd) jene Söeiiierfunii be'j íöeobadjtcro, baf; biefe ÍíoijeU art bort nur eine felteiu' ©rfdieiiiunct ift, unb beuer fett betű I84en Mai ç\ax iiidit iueí)r ju fel)eii iimr. ©erabe ^ur ^eftftolíiiiui foldier fouft iiidit bei^rünb; baren i'lbiueidjuiuv'u i|"t Die Menntnifì uub bie -yioú- rung jener f d)einbnr iinterç^eorDueten iiebeuiiiii)"täiibe uneriäfiltd), bafi eine çu'unffe l'tvt auf beut cu'iiebeiien "ìerrain eine 3{etielniáf5ii]e ober aber bloe féltene (Srfdjeiuung iff? ©0 uiel ftellen fd)on iinfere (Bv- fatirungeii eutfdjiebeu feft, ba^i bas féltene ä>orfoiii= men einer 3(vt auf etneiu ijeiV"bciieii Xerrain, re^ieU inäfjiö mit einer betvad)tlid)en iierfpätiuuj ber '^núy- iaI)rêanEuitft oerbunbeii ift. L. (F.) - Mart. d. - (in) Tavarna. (XLYIII«.) LK. (Sp.) — II 31. -- Anas bosclias, L. XLIV«. — Mart. (i. — (in) Temea-Kul)in. XLV. -- Febr. 23. — « Újvidék. XLVL - Mart. Ki. — » NagyEnyed. Áttelelt 1 „ jj^^i2_ __ ggg^j. hely mellett a me- ■VT \'J,. J Áttelelt 1 XL VI«. — ■(üi.cnmimit/ leg forrásnál. — 33ei £e6tt)e(i) an ber 2:í)erine. (in) Keszthely. — Egy- szerre nagyobb számmal. — 9ínf einmal in gröjierer Sínjaíjí. " Fonyód. — Egy pár. — (Sin ^aar. « Lelle. — Már sok párban és csapat- ban. — Sd;on otete in ^Hiaren, nnb in ^lügen. I« Szarvas. (I Kőszeg. — 2 db. 2 St. (I Diós-Jenő. « Somorja. — Már sok; egész télen át látható volt. — ©d)on «ieíe; roar ben ganjen SBinter äu fef;en. Kőszeg áttelelési dátum, figyelembe nem jön. — Leltén, első érkezés bizonytalan. S ö t3 c (■( Übenuinternngabatmn, loirb für bie ?yor= mei nidjt uenuenbet. — .3» Selle erfte Stnfunft unbefannt. L. (F.) — Febr. 4. — (in) Fonyód. (XLVI«.) LK. (Sp.) — Mart. ir,. - « N.-Enyed.(XLVI.) J. (Sch.) = i-2 nap (Traget. K. (M.) = Febr. 24 25. 13. Anser cinereus, Mey. XLV«. XLVI«. — Mart. 24. - Febr. . — Mart. 7. -(in 0 — - (l ) Sepsi- Sz. -György. Keszthely. Lelle. — Már sok ; első érkezés bi- (( — Febr. 22. (( zonytalan. — ©d)on uicle; erfte 3tnfunft unfidjer. Szarvas. — Lőve. XLVIIl. — Mart. 4. (( ®efd}oifen. Losonez. |( — Apr. 7. (( Eima- Szombat. <( XLVIIl«. — « 4. — « 11. — I( Kabolyapolyána. Oszáda. Aíiuila. IV. .58 XLVIII«. « — Mart 14. iO. — (in) Horka. — II Ungvár. — (Erdő- hat. ; 5orftbeí;örb.) 15. ■* — > Anthus campestris, L. XLYII«. — Mart. 20. — (in) Diós-Jenő. (( — « áO. — Il Ungvár (v. Med- reczky). XLYIU. — Apr. 4.5. — n Somorja. XLIX. — II 30. — II Liptó-Ujvár « — (( 19. — K. — 0. XLYI«. I Attik'lt I cninntcítj lUl>c — Mart. ',) XLYII. — .iitiL Ki. — XLYIII. — Mari. l. — (I — II i'Ú. — (I — II 11.— Keszthely. Keszthely. — Az utolsók. — SDte Vcfeteii. h'ckzeg. — 7 db. 7 ®t. — vl). — S. Somorja. — Ca. 4Udb.— (Sa.â0©t. Somorja. ■ — Ca. 500 db. — 6a. 500 ©t. B. -Gyarmat. KÓ'SZL'IJ túlélési dátum. — A többi adat pedig csakis az utolsó mutatkozást jelentheti, azért fiirniulánkat csakis erre a momentumra nézve állithatjuk fel. E ö fi eg lUH'riinuta'iingo ratiim. I'llle übrigen Anteil főimen bloo öeii le(5teu l'lufeutbalt beöeiiteii, iiiiv föiuícn bemimd) untere Àonnel b(o5 für jenen l'ìonieut aufftellen. Az utolsó mutatkozás formulája: Aornu'l bee Irtjtcn Aufentljalts : L. (F.) —Mart. 8. — (in) Fogaras. (.\.LV«.) LK. (Sp.) — « 2ÍJ. — II Somorja. (XLYIII.) J. (Seb.) = 22 nap (ítnge). K. (M.) ^ Mart. 18 19. l(i.^ XLR'«. (I XLY«. XLYI. XLYI«. XLYII. XLYIIa. XLYin. XLYÜI«. Anthus pratensis, L. — Apr. 15. — (in) Kapinovo. — Mart. 20. — « Temes-Kubin. — Apr. 1. — II Fogaras. — « 2. — II Arad. — Mart. 9. — « Lelle. — II IG. — II Kőszeg. — Apr. 9. — II Sopron. — Mart. 14. — « Somorja. — « 1<>. — II Selmeczbánya. — II 17. — II Gács. Apr. 17. — II Tavarna. II 4. — II Ungvár. Kapinovo aránylag túl késő, tarthatatlan. — Lelle feltűnő korai adat, annyival is inkább, mert megfigyelő szerint «sok« látható, s nem is biztos, hogy az elsők mikor érkeztek. .H 11 p i n 0 1) 0 uerbiïltiufinuifiig su fpnt, nnbalt- bar. — Selle lUiffallenb fvüíj, nm \o niel)v, lueil laut S8eobod)ter fdjon « i e l e fidjtbav finb, niib bie erfte 9(nt'nnft nid)t eiiininl fidiev fefttgeftellt. Az c/.só' érkezés formulája : gormet ber e r ft e n 9t n f u n f t : L. (F.) — Mart. '.). — (in) Lelle. (XLVL/.) LK. (Sp.) — Apr. 17. — " ïavarna. (XL Vin «.I J. (Seh.) = 40 iKij) (ingei. K. (M.) ^ Mart. 38 29. 17. " — > Anthus triviális, L. KLVl. Apr XLYII. — Il XLYII«. — Il XLYIII. — Il XLYIII«. XLIX. 15. (in) Nagy-Lnyed. 12. " - Y. :!. — (in) Ungvár. (XLYIII«.) LK. (Sp.) — « 24. — <. Gács. (XLYIII.) J. (Sch.) --= 22 nap (^oge). K. (M.) = Apr. 13 14. 18. -< — >■ Aquila naevia. Gm. XLIY«. XLY«. (( XLYI. XLIX. — Apr. 4. — Mai '20. — Apr. 1). — a 11. — « ('). — « 27. (in) Temes-Kubin. « Rèa. « Fogaras. « Nagy-Enyed. « Zuberecz. atum. 20. ^-> Ardea alba, L. XLIY«. — Mart. 9. — (in) Kupinovo. « — Apr. 18. — « Temes-Kubin. XLY. — Marl 22. — « Újvidék. XLA'I«. — « 3. — (I Keszthely. Kupiìiovóìi 5 db. mutatkozott s három napig voltak láthatók. — Temes-Kabin aránylag kissé késő, s ekkor is csak 1 db. volt látható. — Keszf- hclyen egyszere 14 db. jelent meg. Sei íí 11 p i 11 0 im jciçiteii fiel) 5 St. iinb maren brei STac^e taiu} íidjtLnu-, bann uerfdjiuanben fie. — î e m e è = Sì 11 6 i n rierf)ä(tni6inä^ig etmas fpot, roar and) bnnialê dioô 1 ©t. jn feíjen. — ^n .SÏeBt= t)eiij erfdiieiien aiif einmal 14 ©titcf. L. (F.) Mart. 3. LK. (Sp.) — Apr. 13 .T. (Sdi.) K. (M.) (in) Keszthely. (XLYIa.) Il Temes-Kubiu. (XLIY«.) 42 nap (î'agei. Mart. 23 24. L. (F.) — Apr. LK. (Sp.) — Il 4. — (in) Temes-Kubin. (XLIY«.) il . — Il Liptó-Ujvár. (XLIX.) J. (Sch.) K. (M.) 24 nap (Tage). Apr. 15 16. 19. -^e^ Archibuteo lagopus, Gii. XLYIa. —Mart. 21. - XLVn. —Febr. 10., 13., 14. VT "\'TTT / Egf'sz téXen \ .vu Mil. 1 j,^,^ ^^^^j^,ç^j aSintnl — Mart. 10., 11. — XLIX. —Jan. li. — — Mart. 9. — 8. (in) Szarvas. Il Puszta-Yacs. Il Somorja. Il Gács. ■ Ardea cornata. Pall. XLIY«. - Apr. J '.). — (in) Kupiuovo. » — Ardea garzetta, L. XLIY«. — Mai 3. — (in) Kujjinovo. « — (I 2. — « Temes-Kubin. XLY. — Apr. 10. — (I Német-Paláuka. Kupinovo és Temes-Kubiii normálisan késő dátumok. Ä u p i 11 0 u 0 unì) 3r c 111 c ö ^ H u b i n novmal ípate ÍDaten. 24. ■< — > Ardea minuta, L. XLIY«. — Apr. 20. — (in) Temes-Ku1)in. XLY. — Mai 3. ^ <■ Újvidék. XLY«. — « 10. — « Fogaras. XLYI«. — Apr. 29. — « Keszthely. <( — (( 29. — « Szarvas. XLYm. —Mai 13.— « Somorja. L. (F.) — Apr. 2f5. — (in) Temes-Kubin. (XLIY«.) Lk. (Sp.) — Mai 13. — « Somorja. (XLVIII.) •T. (Sch.) = 18 nap (STagci. K. (M.) == Mai 4—5. 2.5. ■< — ^>- Ardea purpurea, L. XLIY«. — Apr. 17. - - (in) Kupinovo. « — « 'í. — « Temes-Kubin (v. Menestorfer). « — (I 3. — (I Temes-Kubin (v. Almásy). XLY. — Mart. 14. — « Moro vie, ■ Botaurus stellaris, L. XLIW/. (1 — Mart. 20. — — .. 26. — (in (( ) Kiipinovo. Temes-Kubin. XLV. — Jan. '25. — « Újvidék. XLV«. XLVI«. — Mart. 25. — r Áttelelt lUfbevrointcìt « Fogaras. Keszthely. — 1— Idb.'l— ist <{ XLVI«. XLVIII. — Mart. 19. — — Apr. 18. — — Mart. 29. — Keszthely. Ielle. Somorja. Újvidék dátuma áttelelési adat. — Keszthely első dátuma szintén. Ott mart. 19-én szólalt meg először. — Lelte túl késő, figyelembe nem jő ; megfigyelő irja is, hogy állítólag már aprii elején szólott. Uiüibéf eine Übernnntcvunge = äingabe. — .tef;tf)eit)'o erfteâ iî)atiim ebenfallô; ber erfte 3ìuf Iie6 fid) nm IQ^ten Wiäx}, Ijorcn. — Sede, ju Ìpat, toivb aufìer 3ld)t gelafjen ; 58eobad)tcr bcmerft auä), baê man ben :'lìuf angebiid) fdjon Slnfang Slpril gebort botte. L. (F.) — Mart. 19. — (in) Keszthely. (XLVI«.) Lk. (Sp.) — (- 29. — « Somorja. (XLVIII) J. (Scb.) = 11 nap (STage). K. (M.) = Mart. 24. 28. -Ht^ Bucephala clangula, L. XLV«. — Jan. 23. — (in) Fogaras — 3 db. 3 ©t. « — Febr. 28. — « Fogaras. — 1 db. 1 ©t. XLVI«. — « 27. ~ « Keszthely. — 2 csapat. — 2 ^-íiige. « — Apr. 20. — Cl Keszthely. — Még néhány a Kis-Ba- laton nyilt he- lyein. — lliod) et= * Ezentúl fészkelő, lásd hátráhli. — 4!on mm au SJtutuogel. Siet)e tueiter unten. íid)e an offenen Stellen bea Kìq= 33a[aton:See'5. XLVI«. — Mart. 7. - (in) Lelle. — 3 db. a jégtorlaszoknál. — 3 St. bei ben eiê= barrifoben. XLVni. — Febr. 26. — « Somoija. — Még sok. — 5îocb üteíe. « — Mart. 8. — « Somorja. — Még mindig sok. — Tíod) immer inefe. Nálunk rendes téli vendég, íiegefmafíiger SSiiitergaft bei niiè. 29. -<-e->- Buteo vulgaris, Bechst. XLVIl. — Febr. 2(». - (in) Puszta- Vacs. — Lőve. — @efd)offen. XLIX. —Apr. 2?.— « Liptó-Ujvár. " — Mart. 8. — " Szepes-Béla. Puszta- Vacs inkább telelési adat. — Liptó- Ujvár túl késő, noha megfigyelő szerint a Vágvölgyén ritkán szokott mint vonuló meg- fordulni. ^í u t3 1 a:3S a c 5 fdieint eher cin iUHTiiuntcmnge: 'îiatnm ^u fein. — £' i p t ó = Il j i' á r gu fpät, oh- gíeid) SBeobnditer bemerft, bnf? im "iiagibale Piefe 3h1 nnr feltén burd)aieí)t. 30. < — * Caprimulgus europaeus, L. XLIVa. XLV«. XL VI. XLVI«. (( XLVII. XLVIII. Mai 1. « 7. Apr. 20. « 17. « 19. 0 17. " 29. « 28. (in) Kupinovo. « Béllye. « Arad. II Lelle. II Szarvas. II Puszta- Vacs. II Somorja. II Gács. Eendklvül szép sorozat, csupán a két leg- délibb s amellett síksági fekvésű állomás arány lag késő adata tűnik fel. Seí)r fdiöne 3}atcnreií)e ; auffaílenb ift nur òa^ üerbältni6mä|ig fpäte Tatnm ber füblidiftcn unb nnfu'vbem in ber îief ebene liegenben jiuei Sta: tionen. L. (F.) — Apr. 17. (.in) Lelle (XLVI«.) u. P.-Vacs. (XL\T;L) 02 Lk. (Sp.) — Mai 7. — (in) Béllye. (XLV«). .1. (Scb.) = 21 nap (íTagoi. K. (M.) = Apr. 27. 31. <-&> Cerchneis tinnuncula, L. XLIV«. -- Marl. ''^ I. — (in) Temes-Kubia. — Néhány át is te- lelt. (Siiiiçu' über: iinutertcii aiid> — (v. Almásj). (I - (I 1.5. — I' Temes-Kubin (v. Meuestorfer). « 25. — « Fogaras. (I 2. — « Arad. Cerchneis vespertina, L. (1 XLIV«. — Apr. 28. — (iu) Temes-Kubin. Chrysomitris spinus, L. XLVIll. - Mart. i. - (in) Somorja. 36. -< — ^>- Ciconia alba, L. XLIV«. zóna.* — XLIV«. 3one. I Zwischen N. IÎ.I 4-l";îO'— 45" (é. sz. kòzòtt.l Alföld. — îicfcSciic. .2; Mart. 24. — (in) Kiipinovo. — 78 m. is Apr. 2 — 'Marl. "21. — « 1 8. - Apr. Ì. Mart. 17. " ^^- — p Apr. 1. Pancsova. — 79. m. Tcmea-Kuhiii. — 82 m. — (v. Almásy.) Temem-Knl)in. - (v. Mene- storfer.) Dcliblat. --- 9:; m. Fehértempl. - 97—141 m. Berzászka. — 81 m. Ogradina. - 58-249 m. Tenifa-Kubin későbbi dátuma elesik; Mbne- sTORFEii Úr már IS-án százas csapatot látott. 2;enieô--An bi n'ò fpätereo 4>atinn fallt luetj; .Oerr 'iiJi e n e ft o rf er fal) fd)on ani lS:tcn 'JJfärj einen glucj 311 Ijiinbert 3tücf. A XLIV«. zóna formulája : formel bev XLIW/. 3one. * A luult évljcű cl.» zóna. — Siovtjico oaíjr «I.» 3one. — Mart. 17. — (iu) Fehértemplom. — Apr. 4. — « Deliblat. = 19 nap íítage). = Mart. 26. XLV. zóna. — XLV. 3one. iZwiselieii N. B.) 45°— 45°:$0' (é. sz. között.) Alföld. — Íicfc6ciic. ^ Apr. 3. — (in) Zupanja. — 86 m. ^Mart. 19. — « Karavukova. — 84 m. t " 17. — « Morovic. — 85 m. I (' 15. — « Német-Palánka. — 83 m. 20. — « Újvidék. ~ 84 m. 28. — Cl Nagy-Becskerek. — 83 m. o « 22. — « Denta. -- 93 m. i A XLV. zóna formulája: í^ormeí ber XLV. 2)^\\t. L. (F.) — Mart. 15. — (in) Német-Palánka. Lk. (Sp.) — Apr. 3. — « Zupanja. J. (Sch.) = 20 nap (ÍTagc). K. (M.) = Mart. 34 25. XLV«. zóna. — XLV«. ^o\K. (Zwischen N. B. 45";iO' — 4<>° lé. sz. között. I Alföld. — Íicfcíciie. - (in) Béllye. — 87 m. II Berdán. — 91 m. ' II Állatin. — 86 m. - (I Szonta. — 87 m. - II Boroszló. — 91 m. (I Uj-Bessenyő. — 91 m. II Vadászerdö. — 85 m. - (1 Mosnicza. — 92 m. K., mart. 27-én —> É. K. — Teììica-lìékas, Kiszelő, Bú- lincz, Jm(Jos, Paj. ydijij-Boro^iiiiió és KoviUz- náról jelezvék nagyobb átvonuló csapatok. — Foyaras későbbi adata elesik. - — l'adtirdny és Poverzsina aránylag késők. S)ic ©tationcn ber Tiefebene cjeben and) tjeuer von 5Ü é l í ij c Inö £ u o, o ö imiter liomoiieiic l'íav.v baten; bie weftlidie .'oälfte ber iiftlidjeii (ÍTÍjebmu] gibt Olid; íieiter bunte T'ntenreiíjen ; eê ift bagegen roiobenmi ju bemcrfen, baf? bie öftlicbe .sSítífte ber; felben non neuem lauter üfäräbaten anfuicift. 2Bir felien beumací) jene fdjon im uortgen i^ialjre aiifge; geftellte 'inn-mntljung uon neuem unterftü(3t : ta^ bie bftíid)cn i[)eite ©iebenbürgeno ibre 3törd)e * Közép. — ïïiittel. uteïïeidjt anè einer anberen 9ìid)tung erbaíten, alá bie îiefebene nnb ©iebenbürgeno meftlidie.'òalfte?! 3iigôrid)tniu,v3lngabe erl;ielten mir and) l;ener b(oô auè gogaraê, ii. ^lo. am 24. ^lliärj — > Ö., am 27. aiiärä — >N0. — ©röBere biirdijiebenbe ^dmv reu unb Slinffeu finb uon 'iemeô = dictas, 51 1 fi e t ó, ÎB li I i n e j), £' u g o ô, '•:i> u j, 3Í a g x)-- 33 0 r 0 ê lu) ci unb ^ o u á fj u a notirt. — îV o g ti= V a ô'â fpcitereâ Tatitm fällt meg. — '^ a b u r á n \) unb ^^^ 0 n e r 3 f i n a fd)einen uerbältnifimäfiig SU fpät. A XLV«. zóna formulája : gonne! ber XLV«. 3one : L. (F.) — Mart. 11. — (in) Lugos. Lk. (Sp.) -- Apr. 20. — « Padurány, Pover- J. (Sch). = 41 nap (ÍTage). [zsina. K. (M.) = Mart. 31. XLYl. zóna. — XFVI. ^one. (/wischoii N. B.i 4«°— t(î":îO' ló. sz. között.) Dnuántiili dombvidék. — .«piigcIImiA jciif. »er Tuiinii. ^J'Ajjr. 2. — (in) Szegszárd. — 110 m. I Alföld. — îicfcUciic. Il 6. (in) Apátfalva. — 81) m. Mart. 20. - « Pécska. — 102 ra. «I 21. — II Csála. — 105 m. . Mart 31. « 24.— Apr. 14..— Il 7. - Mart 18. - (1 20. - -H « 19. - t « 21. Lásd urri' viuuitkozólaf; ©ietje biesbejiiglic^ : .aquila. III. ISüli. p. 70. G5 (épúgy mint tavaly is) feltűnik az ország leg- keletibb része martiusi adataival. — Cso23orto8 vonulást jelez : Topánfalva és Nagy-Eni/ed. — Vonulási irányt egy sem. 9Ì a ÎI n a ju fpät, faun nid)t in ^üetradjt gqocjcu iiH'itieii. — © i ft n r 0 u c c j unti 3} o r i^ o § roerben nud) l)eiier 511 iicv Síeijion bev öft!id)cii (!T[je(nnii-( eingetlieitt."'" — 9lud) in tiio)cr3one finb bie Miixif- baten tu bem öftlidiftcn Solicite beâ Saubcâ üor= f)erríd)cnb, mìe auá) ím uoriijen '^aí)xe. — 3ifí^^"í'£- "ilJiaffon notircn : î 0 p á n f n f v a uub ÍJÍ a o, i)-- (S u i) e b. — ,3"Ööi'''-'l)t"ii() '■ feinor. A XLYI. zóna formulája: formel ber XLVL ßone : L. (F.) — Mart. 18. — (in) Nagy-Enyed. Lk. (Sp.) -- Apr. 14. — « Topánfalva. J. (Sch.) = 2S nap (3'age). K. (M.) = Mart. 31— Apr. 1. XLVIa. zóna. — XLVI«. ßone. (Zwischen N. B.) 46°30'— 47° (é. sz. között.) Dnnántiili domliTidék. — .fitigeUanii jciif. ftci' Suiinii. Mart. 21. — (in) Keszthely. — 132 m. « 21. — « Lelle. — IIG m. Alfold. — Siefcaciie. Mart. lu. — (in) KisHarta. — 98 m. « 27. — « Szarvas. — 85 m. Keleti hegyvidék. — Ccftlid|e @i-I)cbinig. Mart. 18. - (in) Torda. — P.Ul m. Apr. 1). - « Herbus. — Ca. 400 m. Mart. 23. - « Görgény-Sz.-Imre. {|^;;^j - 421 m. Apr. 16. - « Görg.-Sz.-Imre. \^^:^!^} - 700 m. Érdekes Gör(iénij-Szt- Imre két adata, amely azt dokumentálja, hogy még ugyanazon a kis helyen is mily nagy eltérés lehet az érkezési dátumokban, a szerint, a mint alkalmas vagy a madárnak kedvezőtlen heljTÖl van szó. (íö finb bie jiuei T'aten lum @ ö r g e' u i) -- © ä t= S m re inteveffaut, lueUte flar bocnmentireu, mie atmioidienb bie 9(nfnnftc>ieit auf ein nnb benifelben %[(â fein fann, luenn biefer bentlid} unterfdjiebene günftige unb nugiiiiftige SCerratnbilbung für eine 33ogeIart barbietet. Aquila. IV. A XLVI«. zóna formublja: {formel ber XLVI«. ^oue : L. (F.) — Mart. 18. - (in) Torda. Lk. (Sp.) — Apr. in. — « G.-Sz.-Imre. J. (Sch.) = 80 nap (ÍCage). K. (M.) = Apr. 1 2. XL VII. zóna. — XLVII. 3one. iZwiscIien N. B.i 47°— 47°30' lé. sz. között.) Dunántúl és alföld. 3ciif. bev Xuiinii ii. JicfcUciic. ,5! Mart. 19. — (in) Velencze. - 114 m. 19. Puszta- Vacs. — 134 m. Keleti hegyvidék. — Ocftiitftc @r(]ebutig. Mart. 31. — (in) Nagy-Honda. — Ca. 230 m. (1 20. — « Dees. — 2.51 m. ^ Apr. 7. — « Bethlen. ~ 250 m. oMart. 16. — « Naszód. — 326—600 m. Kár, hogy erről a zónáról az idén csak ily kevés adatot kaptunk, s épen a legkeletibb állo- mások maradtak el, pedig mily érdekes lett volna megfigyelni, hogy ebben a zónában az idén is észlelhető lett volna-e az a jelenség, hogy az áprilisi dátumok ebben a zónában már a legkeletibb részekre tolódnak át. ©djobe, bafí lüir anâ biefer 3oiic l)ener bloo fo luenig íDateu eríjaften l)abcn, uiib jioar finb eè eben bie öftlid)ften Stationen, bie anogebíieben finb, ob- gleid) eci nidjt obne :,"sntereííe geiucfen umre, uer= gíeid)eu 5U fönneu, ob fidj in biefer 3o"c aiicf) [)ener bie aiprilbaten auf bie öftlidjfteníbeile Derfdjieben, tuie im iNorjalH'e. A XLVII. zóna formulája : (Vormel ber XLVII. ßone : L. (F.) — Mart. Ki. — (in) Naszód. Lk. (Sp.) — Apr. 7. — « Bethlen. J. (Sch.) = 23 nap (ITage). K. (M.) = Mart. 27. XLVII«. zóna. — XLVII«. 3oiie. (Zwisclieu N. B.i 47°;30'— 48° (<'. sz. között.) Snnántnl. — vteiif. tici' Suiintt. I Apr. (in) Czenk. — Ca. 160 m. « Kóny. — 1 20 m. « Enese. — 115 m. ö(j Északi elöhegység. — 9íi>rbl. "i'orflcbivflc. ^Mart 21. — (in) Telki. - 247 m. t « 27. — II Diós-Jenő. — 261 m. Apr. 17. — II Mácsa. — 15U m. (( 16. — (1 Isaszegb. — 301 m. « 17. — II Yalkó. - 148—188 m Keleti hegyvidék. — Ocfíliifie tfrljcbimfl. Mart. 20. — (in) Vissó. - 480—1000 m. pAjir. 16. — II Lajosfalva. — 928 m . Ebben a zónában a tengerszínfeletti magas- ságok rendkívül gyakran váltakoznak, úgy hogy a régiiikba vab'i beosztás nagyon nehéz. A három dunántúli állomás most már nem dombvidéki, hanem a kis magyar alföldről való. — Azután jön egy sorozat állomás, mely részben az északi hegyvidék régiójához, részben az Alföldhöz lenne sorozható, tényleg azonban egyik vízrajzi helyzet jellegének sem felel meg teljesen. Csu- pán a keleti hegyvidék charakteristikus. — A bizonytalan vízrajzi alakuláshoz képest nagyon tarkák a vonulási adatok is. — Töme- ges vonulást jelez : Czenk. 3n biejcr S'orne lu'vaiiicin fid; bie lji)píomctriíd;eu iserljaltniíje fcbr oft, fo baf? eiiic entívredjciibe (Stn= tl)ciluiiç] in 3iei'\ioncii fcíir ertdímcrt uiirb. Sie brei Stntioiu'u jcnfeitö bor CTonau iicl)ören uidjt uieíjv cinem §iui,cllanbc üii, fonberii fie finb Íí)eile ber foeieii. tíeincii iiuiviviídieii líbeiie. Tie folßeiibeit Stationen ijepren Kjcilô ber nbrblidieii lí'vljebnnrt (afe ÍCorgebiröe), t^eiíe ber 2:iefcbenc an, oíjue jebod) bem [)i)píomctriíd)en liíjarnfter biefer 3íe(^io= non uoílfommen jn entípred)en; bloe jene ber bft= lidien (Srliebuiu^ finb d)avafteriftiíd). — Tem fd)H)ûnfenben tji)píometri)d)cn (il^uraftcv i^an^ ent: ípred)cnb finii and) bie eiiii^elaufeiu-n Taten felír bunt. — ìDìaffen^ìnij notirt ISj e n f. A XL VII«, zóna formulája: jyormeí ber XLVII«. ßone : L. (F.) -- Mart. 20. -- (in) Vissó. Lk. (Sp.) — Apr. 17. " Valkó, Mácsa. J. (Sch.) = 29 nap (Tage.) K. (M.) ^ Apr. 3. XLYIII. zóna. - ^ XLVIII. 3one. (Zwischen N. B.l 48°— 48°30' é. sz. között.) Dunántúl, kis magyar Alföld. 3enfcit«< ber :îaaau, {Iciiu- iiiinaciirtic Sícfcbcíic. ^ Mart. 2.5. — (in) Somorja. loO m. Északi hegyvidék. — 9{üvMi(i)C (í'rf^cliiiiig. Apr. 11. — (in) Aranyos-Maróth. — 196 m. II 25. — II Szélakna. — 863 m. I' 3. — II Selmeezbánya. 593 — 942 m. Mart. 27. — » Balassa-Gyarmat. -- 148m. II 23. — II Losoncz. 191 m. II 24. - II Kima-Szombat. — 208 m. Apr. 18. — II Diós-Győr. — 183 m. ~ Mart. 22. — « Kabolyapolyána. 410 — 1000 m. Tömeges vonulást jelez Somorja (ápr. 18-án 400—500 db.) 3}{affenäiu^ notirt 3 o m o r j a lam 18- ten i'lpril 400—500 ©t.). A XLVIII. zóna formulája: formel ber XLVIII. gone : L. (F.) — Mart. 22. — (in) Kabolyapolyána. Lk. (Sp.) — Apr. 25. — « Szélakna. J. (Sch.) = 35 nap (Tage). K (M.) = Apr. 8. XLVIU«. zóna. XLVIII«. :jûnt:. iZuiscIrmi N. li.i 48°;iO'— 40" n'. sz. k.iz.itt.i Északi hegyvidék. — 9iüi'tiliri)i' Ciiiii'limiu. .^ Apr. 4—6. - (in) Kellő. 490 m. 4 -6. Ca. Î II Kevistye-Váralja. 223 m. 1- 6. - Il Felsö-Zsadány. - Ca. 300 m. 4 — 6. - Il Alsó-Zsadány. Ca. 230 m. '|. 0. Il Geletnek. — 239— 500 m. 4 — 6. — Il lïepistye. 514 m. I. 4—6. - Mai 4. — Apr. 9. - t Mart. 20. - o Apr. 4. Szkleno. — 360 m. Zólyom. — 295 .■)00 m. Oszáda. — 587 1000 m. Nyustya. - 285 m. Horka. - 228 m. 67 ^Mart. 25. — (iu) Eozsuyó. — 314— 797 m. •^Apr. 15. — őífer 511 30—80—120 ©t. D0in.4:ten biô 6=tcn 3(pvií.» Sie ^orm beê 33evid)teö ift bcniiuid) nid)t entípre= d)enb, nur ein in alier 9ïid)tun9 präcifer 93erid)t ift braud)iiar. — S p I ') 0 "' id)t'int nur all ju fpät. — Ungudr ift lieçien baè ç\m\}, benadibarte 3îab= üáncj entfdjieben fpät; id) fanu aber beniiod) nid)t oi)ne Srraäfinung iaffeu, ba^ nur non bort oon ämei Seiten 58erid)te erbalten haben, uield)e 6eibe ben 14deit Stprii alò 3tnfnnftêtagi bejeidj^ neu. — a}îaiiensuç\ berid)ten bie fieben erften ©ta= tioiu'n. A XL VITI«, zóna formulája : formel ber XLYUla. 3o»e : L. (F.) — Mart. 20. — (in) Nyustya. Lk. (Sp.) — Mai 4. — « Zólyom. J. (Sch.) = 46 nap {%aa,i.) K. (M.) = Apr. 11—12. XLIX. zóna. — XLIX. Bone. (Zwischen N. B.i 49°— 40°30' (é. sz. között.) Északi hegyvidék. — 9iiii:Mid)e (£r()e(iiiiin. .^ Mart. 23. — (in) Draskócz. — 442 m. ^ Api . O. » II I jç.|„ „(„j^. =^.[„„. í Î .. 18.— II Alsó-Kubin. — 468— 700m. (I 16. — II Nizsna. — 573 m. Mart. 22. — « Bobró. — 612 m. (I 20.— 'I Zuberecz. —750— 1300 m. Apr. 9. — Il Liptó-Ujvár. — (von Erti.) 652— 1200 m. « 10. — Il Liptó-Ujvár. (Erdőhat. — gorftbeí).) ^, « 3—8. « Szepes-Béla.— 631— 800m. c Mart. 19. — « Podolin. — 570—800 m. Az összes állomások tömegeket vagy legalább csapatokat jeleznek, s mint ál vonulói. — Liptó- Ujváron (Ektl szerint) — > ÉK ; Szepe.'<-Brlán D— >-É; Podnlinban DK^ÉNy irányban vo- nultak. @ämmtlid)e Stationen beridjten über "iDíaffen: äuge ober menigftena ^ílügc, nnb über íí) n r (í= ina,. — 3i'9ërid)tung luar in S i p t ó = U j n d r (tant e r 1 1) — > NO ; in S 5 e p e ô = 33 é l a S— >N ; in^iobolinSO-^NW. A XLIX. zóna formulája : "À^ormel ber XLIX. 3one : L. (F.) — Mart. 19. — (in) Podolin. Lk. (Sp.) — Apr. 18. — n Alsó-Kubin. J. (Sch.) = 31 nap (STage). A'. (M.) = Apr. .S. Összegezve már most a 10 zima eredményét, a következő összeállítást kapjuk : î)aô aìefnttat aller 10 3onen s"íiíi»i"e"f"ííeiiö/ erbalten mix bie fotgenbe 3»ínii"ncnftellnng : Zóna Légkor. Legkés. lugad. Közép âone gviit,. Spät. edjiu. ÍBiittet XLIV f(. Mart. 17.', Apr. 4. 19 Mart. 26. XLV « 15. « 3. 20 « 24—25. XLV «. « 11. « 20. 41 « 3L XLVI « 18. « 14. 28 « 31— Apr. 1. XLVI f(. « 18. « 16. 30 Apr. 1—2. XLV II « 16. « 7. 23 Mart. 27. XLVII Cl. « 20. « 17. 29 Apr. 3. XLVni « 22. « 25. 35 8. XLVIII«. « 20. Mai 4. 46 11—12. XLIX . 19. Apr. 18. 32 Apr. 3. !)• 68 A/rt/AoiTÌèòì'napmind a tíz esetben martiusra esett, még pedig egy esetben a bó első, és ki- lencz esetben annak második fölére, a súhi teiidt niarHiis miísodik fele; a legkcsöbhi nap kilencz esetben aprilisre és egy esetben május elejére, súly április hó második fele. — Az ingadozás általában nagyobb a tavalyinál, legnagyobb a XLV«. és XL Vili«, zónában. — A középszámok sorozata csaknem fokozatos késést mutat, s ha nem is egészen ugrás nélkül való, a tavalyinál sokkal kifejezettebb. A késés az északi zónák felé tagadhatlan, s határozottan feltűnő. A déli zónákban a súly martins utolsó napjaira esik. A késés tehát észak felé az idén is bebizo- nyul. ®ev früliefte Snii, fi^'l i" íatmntlidicn 3onen nuf 'uJinrj, unì) íuuir iii ciiu-m /vaUe auf bic erftc, uiiP in nouii Ànllcii nuf íie ^incito ôcilftc bociftiben. ® i e IH n f u n f t cui iii i n i r t be m ii a d) i n tier suícitcu §nlfte ÍJÍarj. — ®er ípa= t e ft e T(U3 fiel in neun 'Jollen ouf 2ipri[, in einem %aüc auf IKai : 6 u Í mi n a t i o u : j lue i t e ^ ä Í f t e 31 p V i I. — ^ie © d) lu a n f u u o, ift in 3lIiçVincinem cjvöfjcv, alo im $l'orjal)re, íie gröjite in icr XLVrt. unb XLVIII«. 3one. — Tie mitte Í äcigen eine beinahe noüfommcne ftufenmeife î^ev; fvätuiuj, uub UH-nn fie audi nid)t luiUfonnnen uon ©prüni^en frei finb, fo fino fie bod) fdjcärfer auö; ticprägt, nie im ìiorjnljre. Tie ÎH'rfpntiiMç^ çiegen íiorbcn ift loenigftenê unlnugbav nnb entfd)iebcn ûîif ben crften 331ict nuffatlenb. Ser 3"s^ cnínuinrt in ben füblidien 3cncn Énbe Mäx^, nnb in ben nörblid;en 3oi"-'ii in ber erfteit §ä[fte 2lprií. ííUtljm ist ùie ÎTcrspiitunn gcnen lìorùcn aiidj licucr tnt- sdjieùcn narijgcliiiescn. S ba a HERMAN-féle* területi beosztás szerint csoportosítunk : Sfficnu mir nnfere Toten ntid) ber .si e r m n ii= fdjeu * territorialen (ïiiittieilnng gruppieren, fo er; (galten mir (^olgenbeê : Dunántúli dombvidék. .'püncKaiiA jciif. tier Soiinii. L. (F.) Mart. 21. Lk. (Sp.) — Apr. 7. .1. (Seb.) = 18 nap (Tage) A'. (M.) = Marl. W—Sü * Hkkman Ottó : «Jliuliirvoiniliis clciiu'i». Biulapost, IS!).5. — «eiemciite bes aiogeljugeé». S3ubapeft, 18í).ö. II. Nagy magyar Alföld. — («voifc imfl. íicfclieiic. L. iF.) — Miirt. 1 I . Lk. (Sp.) — Apr. 14. J. (Seb.) = S.') nap (Tage). A'. (M.) = Mart. 9S. III. Keleti hegyvidék. — Ccfllidic (»"i licbiiiifl. L. (F.Ì — Mart. IC. Lk. (Sp.) — Apr. 20. J. (Seb.) = 3() nap (Tage). K. (M.) = Apr. 2—3. IV. Északi hegyvidék. S>fBrMirt)c Ofrlicbiiiiçi. L. (F.) - Mart. 19. Lk. (Sp.) — Mai 4. J. (Seb.) = 47 nap (Tnge). A'. (M.) = Apr. IL Legkorábbi az alföld, ezt követi a dunántúli dombvidék, ezt a keleti hegyvidék, s ezt az északi begyvidék. A késés tehát nagy átlag- ban az idén is congruens a tengerszín feletti magasságokkal, s ez a viszony úgy látszik évről-évre plastikusabban domborodik ki, s talán már egy pár év múlva nem csak mint doctrina, hanem állandó tapasztalati igazság- ként lesz kimondható. TaS früíiefte ^Viittel ift jeneS ber Tiefebene, biefem folgen ber rlìeibe uad) bao meftlidje ,'òiigeU Iniib, bann bie öftlid)e unb ,udetìt bie nörblid)e 6"r= bebnug. pie lìcropiitung ist öcimtnri) in eirosocn ÄÜgiit aurlj beucr mit ûrn hrtpsomctiisdjcn (JTljarak- ter jener Uaniieütljeilc liallUoinmcn toninncnt. unb biefeê 2iert)ältnif5 fdjeiut non oal)r 5U ii^atir immer unb immer plaftifd)er benun-jutreten. 3Bir merben oielleidit bnlb in ber I'age fein, baffelbe uid)t nur alo eine Toctrine, fonberii nud) alo eine fid) auf Érfabrungen mebrerer ^obre fiiiticnbe )oiffe)ifd)aft: lid;e Tbatfadie auojufpredjen. "i>iû baljin begiuigen roir una bamit, bie 21ufmerffamteit barauf geleuft ju babeli. A mi a gólya vonulásának egyéb viszony- latait, u. m. vonuló tömegek, vonulási irány stb. illeti, sajnos nem kaptunk olyan és annyi ada- tot, a mennyi kívánatos volna ; a mennyit mégis kaptunk, zóuánkint felsoroltam. Itt külön is 69 kiemelni osupán azt az egy körülményt akarom, hogy az ország legészakibb részén a gólya az idén is mint átvonuló madár szerepel. Ujabb czáfolatául a magas hegységek vonulást akaszté), illetve eltérítő állítólagos hatásának. 2Baâ bie joiiftioieii (ïrid)ciminoien boo i)curiçicn Stor(í)-3iiöee, luímlid) : 3)íaffciiíüge, 3"íövid)= tiiiuj H'. anbebiiißt, fjabeii luív tcibcr nidjt foldie iinb fo Diete ®aten erhalten, ale eê löüiifdieiieroertt) iieincíen luäro; maê une beiinod) ^ur S'îoimtnifî ge^ bvadjt iDorîien, Îjabe id) bei Der iìcbanbhnuj ber ehijelnen 3oiien geroiirbigt. S)kx luitt id) nur einen einjigen Uniftanb beionbcrë f)enHn-()cben, jenen nämlid), bii{3 in ùcr itöruürljstEn 2onc (Slnrpateu: .s^ocbgcbirge) ùtr .^torrlj audr Ijcucr blos als iBurdj: §ugsbo«cl crsdjisn. (Sine neuere ÎBiberlegnng ber [Ibefiô, ale ob íie .^odigebirgôfctten auf ben 3"^ im SlUgenieinen Ijenunenb über abmenbenb luirfen roürben. A mi végül az idei országos formulát illeti, az így alakul : !Daê í)eurige Sanbeemitteí geftnttet jid) enblid) mie folgt: Országos formula. — Xan^CBtoVl^rl. L. (F.) — Mart. 11. ~ (in) Lúgos. (111.) Lk. (Sp.) — Mai 4. — k Zólyom. (IX.) J. (Sch.) = 55 nap (S'agei. K. (M.) . Apr. 7. 37. < — >■ Ciconia nigra, L. XLIV«. — Mart. 17. — (in) Temes-Kubin. — (v. Menestorfer.) « — « 30. — (I Temes-Kubin. — (v. Almásy.) XLV. — (1 18. — II Morovic. (I — «15. — anfe reifenb fal) id) ein Stüdoon Oeni ©ifenbabu: äug am Salatonfeeufer. — (So i ft a u f f a I Í e n b, 11) i e f r ii b b i e f e 1>1 r t 1) e ii e r angelo m m e n ; ü 0 r i g e 6 ^5 a í) v gab es lauter 3( p r i t= ® ateii. L. (F.) — Mart. 15. — (in) Német-Palánka (XL^•.) Lk. (Sp.) — « 26. — « Tavarna. (XLVIIl«.) J. (Seh.) = 12 nap (STage). K. (M.) = Mart. 20—21, 38. -«-^ Circaetus gallicus, L. XLVl. — Mart. 2'.). — (in) Nagy-Euyed. 39. < — ^ Circus aeruginosus, L. XLIV«. (( — Mart. 7. - — <> ?7. - -(in — « ) Kupinovo. Temes-Kubin.— (1 — Il 21. - (( (v. Menestorfer.) Temes-Kubin. - XLVL XL VI«. — Il 18 — Jan. 6. - ( (v. Almásy.) Nagy-Enyed. Szarvas. XLVII. — Mart. 11. (( Velencze. XLVII«. XLVni. — Apr. 9. - — Mart. 28. - — (( Sopron. Somorja. Temes-Kubin későbbi dátuma elesik, annyi- val is inkább, mert Almásy még a mart. 21-iki dátumnál is azt jegyzi meg, hogy az első érke- zés bizonytalan. — Szarvas jan. 6-iki adatával páratlan, de miután megfigyelő állítása mellett határozottan megmarad, mint telelési adatot fenn kell tartanunk; a vonulás megítélésének szempontjából természetesen figyelmen kívül hagyandó. — Sopron az idényre ugyan késő, de mivel ott többnyire későn érkezik, ne ves- sük el. 2:' e m e á : )iï II b i n'ë fptitereë Tatiiin fällt meg, umfomebr, meil ber anbere SBeobaditer (v. 31 1 nuif i)) fogar bei bem iSatmn ii21:ten iliärjn bemerft: erfte 3inFunft nnbeftimiut. — <3 , a r u a ê ftebt mit fei- nem I'atiim oom O^ten ^^äniier biô beute oollfom: men ifolirt, ba aber $lk'obad)ter auf feiner 3ieobad): tung entfd)ieben beftebt, miiffen nur biefeibe aie einen lìbeviointevungofall acceptieroii ; Pomctanb= 70 puiiftc ber íyeiu-tlHnluiui Cies3iHieô imi^ jebod) baè 3)atuiii íelbítiicvtianMid) oiif^er 3lcí)t" gcíafíen iöcr= öen. — © 0 p r 0 u ift für Ijeiier 511 fpät, Pa cidcr Pie 3lrt Port mciftciKi ípíit crfcbeint, ucliiiicii wir Pos î^ntiim Poci) in 35etracl)t. L. (F.) — Mart. 7. — (in) Kupinovo. (XLIY«.) Sk. (Sp.) - Apr. 9. — re^ Circus cyaneus, L. XLY«. -Jan. 1 — 8. (in) Ó-Verhihz. XLM. - Mart. 8. — « Nagy-Eiiyed. XLMII«. — (1 15. — « Tavarua. Ó-Yerbász áttelelési adat. Ó;5lseríiáfi ein UbcrunntcnnicioPatuni. 41. -^-^ Circus pygargus, L. XLY«. XLYIII. Mart. 20. « 28. (in) Fogaras. « Somorja. 42. -<-&> Columba oenas, L. XLIY«. XLY«. XLVL XLYI«. XLYE. XLYU«. XLYin. « Febr. 2. Mart. 8. 6. .. 11. 2. « 25. « 27. Jail. 21 Febr. 25. Mart. 5. 3. Febr. 28. Apr. 8. Mart. 5. 9. Febr. 28. Mart. 22. Febr_22. Mart. 15. 11 14. Apr. i2. Mart. ('). (in) Temes-Kubin. (I Dobrest. « Rea. " Puj. " Fogaras. Il Ohába. Il Hosszúfalu. Il Pâlies. Il Arad. Il Sistarovecz. Il Dorgos. Il Berzova. Il Topánfalva. Il Nagy-Enyed. Il Lelle. Il Kis-Harta. Il Béles. Il Görg.-Sz.-Imre. Il Kőszeg. Il Mácsa. Il Somorja. XLIY«. XLY. XLY«. XLYI«. <( XLYIl. XLYII«. XLYm. - Febr. 2. — (in) Temes-Kubin. — (XLIY«.) — Mart. 27. — n Hosszúfalu. — = 55 nap (TTni^e.) r(XLY«.) = Febr. 28. Columba palumbus, L. XLYIII«. XLIX. Apr. 5. - Mart. 14. - .1 14.- .1 18.-- II 19. - Febr. 10. - 6. - « 19. - Mart. 3. - II 18. - <- 21. - Apr. 3. - Mart. 18. ^ II 17. - II 20. - II 19. - II 19. - II 19. ~ (in) Temes-Kubin. II Német-Palánka. II Béllye. II Lelle. II Kis-Harta. II Puszta-Yacs. II Czenk. (I Somorja. II Ghymes. II Selmeczbánya. II Gács. II Kabolyapolyána. II Ó-Yiz. II Tavarna. II Zubereez. II Liptó-Ujvár. II Fekete- Yág. II Szepes-Béla. Temes-Kuhin tülkéső, tarthatatlan. 2: e m e 0 = K n b i n jn fpüt, unljaltbar. L. (F.) — Febr. 6. — (in) Czenk.- (XLYII.) Lk. (Sp.) — Apr. 3. — « Kabolyapolyána. (XLYIII.) .1. (Sfih.) = 58 nap (Tni^). K. (M.) .. Mart. 5 6. 71 44. -<^^ Colymbus arcticus, L. XL Villa. — Apr. 1 1 . ~ (in) Zólyom. 45. -<^^>- Colymbus glaciális, L. XLYIl«. — Jan. 13. — (in) Koronczó. 46.^ XLIY«. XLV. « XLVa. XLYI«. « XLVII. XL Yin . XLIX. L. (F.) Lk. (Sp.) J. (Sell.) K. (M.) 47. *- XLIY«. XLY«. « XLYI. Coracias garrula, L. — Apr Mai Apr. Mai 19. — (in) Ïemes-Kubin. 17. — « Karavukova. 20. — « Német-Palánka. 29. - « Béllye. 26. - I' Szonta. 22. — « Doroszló. 25. — ^ « Lelle. 13. — " Szarvas. 9. — « Yizakna. 2. — « Kőszeg. 17. — « Puszta- Yacs. 28. — i< Gbymes. 13. — « ïavarna. — Apr. 13. — (in) Szarvas. — (XLYI«.) — Mai 13. — « ïavaina. — (XLYIII«.) — 31 nap (îage). -- Apr. 28. Coturnix dactylisonans, Mey. — Mai XLYI«. « XLMI. « XLYIII. (I XLvm«. Apr. I-'). - « 21. — « 28. — 10.— « 10. — Apr. 24. — Mart. 26. — Apr. 29. — Mai 2. — 3. — Apr. 25. — « 26. — « 22. — 2. 15. — 27. 2. — 9. — Mai (I Apr. Mai (in) Kupinovo. Temes-Kubin. Rèa. Fogaras. Hosszúfalu. Apátfalva. Csála. Arad. Sistarovecz. Nagy-Enyed. Lelle. Kis-Harta. Szarvas. Kőszeg. Puszta- Yacs. Somorja. Gbymes. Horka. Tavarna. XLYIII«. — Mai XLIX. - .. 14. — (in) Ungvár. 15. — » -labodnik. 6. — " Szepes-Béla. L. (F.) Lk. (Sp.: J. (Scb.) K. (M.) 48.^ XLIY«. XLV. XLY«. XLVI. XLVII. XLVII«. XLVni. XLYIII«. — Mart. 26. — (in) Osala. (XLVI.) — Mai 15. — « Puszta- Yacs, Ja- bodnik. (XLVII., XLIX.) = 51 nap (S^age). = Apr. 20. Cotyle riparia, L. — Mart. 27. — (in) Kupinovo. — '• 30. — « Temes-Kubin. — (v. Almásy.) — Apr. 5. — « Temes-Kubiti. — (v. Menestorfer.) — Mart. 2(). — « Karavukova. — Mai 18. -^- « Béllye. — Mart. 18. — « Szonta. — (I 29. — « Doroszló. — Mai 12. - " Kéa. — Apr. 25. — « Fogaras. — Mai 7. — I' Nagy-Enyed. — Mart. 28. — « Yelencze. — Apr. 8. — " Diós-.Jenő. — « 12. — « Somorja. Mai 17. — « Tavarna. Temes-Kiibiii későbbi dátuma elesik. — Bélli/c érkezési dátumnak túlkéső, figyelembe nem jöbet. Î e m e â -- Sì ii b i n'o ipiitereô 3)atuiii fällt iWi}. — íöé Í U; e ju fprtt für einc3lnfiinft, mufi aufeer 3((f)t ijetafien lueröen. L. (F.) — Mart. 18. — (in) Szonta. (XLY«.) Lk. (Sp.) —Mai 17.— « Tavarna. (XL VIII«.) .L (Scb.) = 61 nap (Taijc). K. (M.) = Apr. 17. 49. <— >- Cuculus canorus, L. XLIY«. XLY. (I XLY«. Apr. 4. — (in) Temes-Kubin. — .( 12. — — « 21. — — Mart. 25. — — « 21. — — Apr. 24. — Német-Palánka. Újvidék. Béllye. Dobrest. Kéa. 16. — « Streza-Kercisora. 20. — II Fogaras. 72 XLV«. « XLYI. XLYI«. XLvn. XLVII«. XLYIII. — Apr. 15. — ^ <( 22. — .. 18. — « 17. — » 8. - - 7. — .. 19. — ,( 10. - « 10. — . (( Í). - - « 1 .5. 8. - - « 18. — - Mart. 16. — Apr. 1.5. « 17. « 13. - ^ .. l.j. - « 14. - « 22. - - - « 27. - a 17. - - « 23. - - .. 10. 24.- 21. - 21. - 18.- 21. - XL VIII«. — (in) Hosszúfalu. II Kovászna. Il Apátfalva. Il Arad. Il Sistarovecz. I« Dorgos. Il Berzova. Il Tótvárad. Il Topánfalva. Il Nagy-Enyed. Il Bereczk. Il Keszthely. Il Lelle. Il Kis- Harta. Il Szarvas. Il Gürg.-Sz.-lmre. Il Kőszeg. Il Puszta-Yacs. Il Deés. Il Sopron. Il Nagy-Maros. Il Diós-.Teuö. Il Babat. Il Yalkó. - Il Somorja. Il Ságb. Il Ghymes. - Il Felső-Hámor. - Il Selmeczbánya. — (v. Tnzson, v. Yadas.) 98. — Il Selmeczlidiijia. — (v. Gretzmacber.) lu. — (I Gács. 15. — Il Diós-Győr. 17. — Il Kabolyapolyána. 18. — Il Dóczi fürész. 18. — Il Erdösnrány. 18. — Il Gyertyánfa. 18. — Il Elesmart. 20. — I. Kellő. 2ü. — (1 lievistye-Yáralja. 20. — Il Felső-Zsadáuy. 20. — Il Alsó-Zsadány. 20. -- (I Geletnek. 20. — II Repistye. 20. — II Szkleno. 18. — « Zólyom. 19. — II Horka. 17. - II Tavarna. 23. — II Ungvár. 25. — (I Sztavna. XLIX. Mai 1. — (in) Podbrágy. - Cypselus apus, L. XLY. XLY«. XLVI. XLYI«. II XLYII. (( XLYllI. — Apr. — Mai — - « — Apr. — (I — II — Mai — II — Apr. 11 Î^Iai Apr. XLYIll«. XLIX. (1 .Tun. Mai 20, 7. — 8. - 21. — 25. — 13. - 15. — 5. — 27. — 27. — 1.".. - 27. - 27. 29. — 27. — 27.— 27. -- 27. — 26.— 1. - 10. - 3. — 12. — (in) Újvidék. II Béllye. Il Piéa. Il Streza-Kercisora. Il Sárkány. Il Alsó-Yenicze. Il Nagy-Enyed. Il Révfülöp. Il Gorg.-Sz.-Imre. Il Kőszeg. Il Puszta-Yacs. Il Somorja. Il Felső-Hámor. Selmeczbánya. Dóczifürész. Erdősurány. Gyertyánfa. Élésmart. Ungvár. Zuberecz. Liptó-Ujvár. Szepes-Szombat. Szepes-Béla. 73 Ziílicrecz aránytalaunl késő, de megfigyelőnk i J. (Scli.) — 32 nap (Taije). jelentése szerint határozottan az első érkezésről van szó. 3iií)erec3 üerhältniüroibnc^ fpät, eô giít aber íniit unfcrem 33cobad)tcr entídiicbcn cine orfte Slufiiiift. L. (F.) - - Apr. 1 3. — (in) Alsó-Venicze. (XLYa.) Lk. (Sp.) ~ Jun. 1. — « Zuberecz.(> J. (Seb.) = 50 nap C^ac^e). K. (M.) - Mai 7 8. 51. <— > Dafila acuta, L. X.) XLIY«. — Mart. 8. — (in) Temes-Kubin. XLVI. — Jan. '25. — « Turasiscse. XLVI«. — Mart. 9. — « Lelle. - - (Már sok ; (Sd)on uiele.) Turcsiscse áttelelési adat. — Lellcti első ér- kezés bizonytalan. 2^ uv c ê i è c 5 e ÎUienuiiitenincjôDatmii. — Ü elle: erfte 2lnfiinft unbeiummt. 52. ■<-&* Emberiza miliaria, L. XLVI«. — Mart. 8. — (in) Lelle. Cl — (I 7. — « Szarvas. XLYIL - « 1. — (I Kőszeg. XLYII«. Jan. W. — « Sopron. — (Csa- pat; gtuij.) Sopron áttelelés. © 0 p r 0 n eine ílbenüinterung. 53. -í-e* Emberiza schoeniclus, L. XLV. XLV«. XLVL XLVI«. XLVIL/. XLVIII. - Jan. 25. - - « 1—8. - Mart. 22. — - « 9. — - Febr. 22. — Mart. L — — I. 18. — (in) Újvidék. II U- Verbdíiz. II Nagy-Enyed. « Lelle. II Sopron. II Diós-Jenő. II Somorja. K. (M.) = Mart. 11— 12. 54. " — > Erismatura leucocephala, L. XLVII. — Mart. 23. — (in) Velencze. 55. < — >■ Erithacus cyaneculus, Wolf. XLIV«. --- Apr. 3. — i^iu) Temes-Kubin. XLVIII. -- « 18. — (I Somorja. Újvidék, Ü-Verhdíiz és Sopron-han áttelelt. 3n U i u i b e' f, Ó : 58 e r b (í § iinb © o p r o ii übevuniitert. L. (F.) — Mart. 1. Lk.(Sp.)— II 22. Aijiiila. IV. -(in)DiÓ8-Jenő.(XLVIL/.) - II Nagy-Enyed. (XLVI. 5ü. ^-> XLIV«. « XLV. XLV«. (I (I XLVI. XLVI«. XLVII. XLvn«. XLVIII. XLVIII«. L. (F.) Lk. (Sp.) J. (Seb.) K. (M.) Erithacus luscinia. L. — Apr. 15. — (in) Kupinovo. — (I 17. — II Temes-Kubin. — II 12. — II Karavukova. — 11 17. — (I Béllye. -- II 12. — « Szonta. — II 12. — II Doroszló. — II 18. — II Arad. — II 23. — II Nagy-Enyed. ' - 11 23. — II Lelle. — II 17. — II Szarvas. — II 21. — II Kőszeg. — II 12. — II Sopron. — II 25. — II Magyar-Ovár. — II 17. — II Diós-.Jenő. — 11 21. — I« Valkó. — II 25. — II Somorja. — II 22. — 11 Ghymes. — II 20. — II Gács. — II 22. — II Zólyom. — 11 21. — 11 Horka. — II 28. — 11 Tavarna. — 11 2(3. — II Ungvár. — Apr. 12. — (in) Karavukova. - (XLV.) etc. — Il 28. — Il Tavarna. — (XLVIII.) = 17 nap (2:a9e). = Apr. 20. 57. < — ^>- Erithacus philomela, L XLV«. XLVI«. XLVm«. Mai 16. — (in) liéa. Apr. 28. — II Fogaras. II 21. " « Szarvas. II 29. — II Ungvár. Réa túl késő, figyelembe nem jő. dica ju fpiit, iiuifi cuifeev 3ld)t c^elaüeu luerbeii. 10 74 58. -<-e^> Erithacus rubecula, L. XLIY« (;o. Falco subbuteo, L. XLY«. (I XLYI. (I XLYI«. XLYII. XLYII«. « XLYIII. V (( XLYIII«. (( XLIX. (I (I (I — Mart. 12. — — « 33. — — « 20. — — « 23. — — Fchr. 17. — — Mart. 16. — — « 16. — — « 17. — — Jati. A. — — Mart. 1 ± — -- « 18. — — « 11. - — » IS. — — » 17.- . 18.— (. 18. — « 18. — ly. — « 19.— .( 20. — « 23. — 25. — in) Kupinovo. « Temes-Kubin. « Uj-Bessenyő. '< lîéa. « Arad. " Nagy-Enyed. » Lelle. II Szarvas. I' Köí Falco regulus. Fall. XLY«. XLYIU. XLIX. Jan. — Febr. i: — — « 12. — — Mart. 8. — Mai 9 — (in) Fogaras. — Az első. — 3)er erfte. Fogaras. — Az utolsó. — ®er ;^e|te. Somorja. Liptó-Ujvár. — 1 db. — 1 et. Liptó-T\jvár. — Elvonul É. felé. — 3ief)t — >9Î. ab. XLIY«. — Mart. 1."». - (in) Temes-Kubm. XLYI«. — Apr. Ki. — « Szarvas. XLYII. - Mart. 7. — n Kőszeg. XLVni. — « 18. — II Somorja. Conclusióra alkalmatlan adatok. Jür lüeitere (Sonclufion unjurcid^enbe í)ateii. Szarvas aránylag késő; dlövetési» adat. Sjarcao iH'ri)ältni§inäfii(i fpät ; «3lliíd)u|ii- batuiu. L. (F.) — Mart. 7. — (in) Kőszeg. (XLYII.) Lk. (Sp.) —Apr. 16.— n Szarvas. (XLYI«.) J. (Seb.) = 41 nap (Sage). K. (M.) = Mart. 27. 61. "—>■ Ficedula rufa, BticnsT. XLIY«. XLVö. — XLYI. — (I — XLYI«. XLYII. — XLYn«. — Ficedula sibilatrix, Beciist. XLY«. XLYI«. XLVII. XLYIII. XLIX. Mart. 25. — (in) Béa. Apr. 21. Il Szarvas. (I 27. — Il Kőszeg. Il 24. — XLIV«. XLVa. XLVII. XLYII«. XLYIII. -- Mart. 25. — fin) Eéa. (XLV«.) ■ — Apr. 28. — " Selmeczbánya.- (XLVm.) := '?•'> nap (S^nge). _. Apr. 11. Ficedula trochilus, L. XLIX. L. (F.) - Lk. (Sp.) — J. (Sch.) K. (M.) — Mart. 20. — — Apr. 10. — — ,< 11.— — Mart. 23. — — « 28. — — Ajir. 17. — 17.— (in) Temes-Kubin. « Fogaras. II Kőszeg. « Sopron. « Somorja. (I Selmeczbánya. Il Zuberecz. Mart. 20. — (ini Temes-Kubin. Apr. 17. — 28 nap (î^age). Apr. 3 4. (XLIYr,..) Selmeczbánya. (XLYIII.), Zube- recz (XLIX.) ,Ç")Ciiev mcdriiTafê überrointert. — $jii 3iiiierecä äeigtcu fiel) einige ^, nm 19. unb 2ô:ten ^färj rerfc^roanben fio íianii, um ficb am 10-teu Slpril roieber ju äcigen. L. (F.) — Febr. 20. — (in) Puszta-Yacs. — (XLYII.) Lk. (Sp.) — Mart. 23. — n Magyar-Óvár. — (XLYII./.) J. (Sch.) = 33 nap (î'age). K. (M.) = Mart. 7. r>5. -«^ Fringilla montifringilla, L. Hol? SBo? Az el^.ik : S)ie erften : XLYI«. — (in) Szarvas. XLYII. Mart. 10. « Kőszeg. ! LXYIII. Febr. 19. « Somorja. XLYI. XLYII. 64. -«-€H- Fringilla coelebs, L. XLY. - Jan. 15. - (in) Újvidék. {^^} -Mart. 7.- « Újvidék, j^'^^f^ | II 5. — II Arad. (1 14. — II Kőszeg. — Né- hány át is telelt. Ginige ii(ierunntev: tért aiid). Puszta-Yacs. — Nagy csapat ér- kezett. — £am ein großer ^lug an. Magyar- Ovar. Somorja. 6. — II Selmeczbánya. — Szól. - - ©ingt. 14. — (I Ungvár. — Át is telelt. — 3(uá) übenuintert. 19. — II Zuberecz. — Né- hány ri". Einige rf". 17. — II Liptó-Ujvár. 1 Egész télfn. 1 " iS^eii 30115. *Unt.| XLYin«. Jan. 3. XLIX. Dec. 1. 1S95. Selmeczb. Dobrócs. Ungvár. Zuberecz. Az utolsók Sie lelten : - Mart. 14. Mart. 8. — Mart. 14. 1. XLYII«. XLYIII. XLVm«. XLIX. Febr. 20. — Mart. 23. II 11. Több helyen áttelelt az idén. — Zubereczen mart. 19 és 25-én mutatkozott néhány d',mart. végén eltűntek s csak apr. 10-én jöttek meg újból. Kőszegen mart. 10-én mutatkozott egy na- gyobb csapat, máskülönben nem volt látható. — Somorjnn febr. 19-én három db. a sármányok között. — Selmeczb dny (ín egyesek egész télen, febr. 29-én szaporodott, mart. 8-án a két utolsó. — Zubereczen 1895 decz. 1-én jöttek az elsők — 14^ C. hidegben, azontúl mart. l-ig kisebb csapatokkan volt látható. ^nS^öfeeg fani ani 104cn aiiärj ein gröjicrer ging an, fonft inar niditè ju fe^en. — ^n ■ Fulica atra, L. XLIY«. XLY. XLY«. XLYIa. ti XLVll. XLYIII. — Mart. 14. — (in) Temes-Kubin. — Febr. 26. — Mart. 28. — Febr. 24. — Mart. 3. — Febr. 28. — Mart. 8. Német-Palánka. Fogaras. Keszthely. Lelle. Yelencze. Somorja. 10* 7(5 L. (F.) — Febr. ^fi. — N.-Palánka. (XLY.) Lk. (Sp.) " Mart. 28. — Fogaras. (XLY«.) •J. (Sch.i = 32 nap (STage). K. (M.) . Mart. 12 13. 71. <^H- Gallinago scolopacina, Bv. 67. -<^*^ Fulix cristata, L. XLVIII. — Mart. 3. (iu) Somorja. - (Doborgáz. C8. -«^^ Fulix marila, L. XLYII. — Mai-t. 13. XLYIII. — Febr. l'.t. (iu) Yelencze. « Somorja. G'J. -«^^ Gallinago gallinula, L. Az elsők : Hol? Az utolKÓk î)ie ctften : Sßo ■? Sie legten: XLIYa. Mart. 2. (in) T.-Kubin. — XLYI«. 9. II Lelle. — Apr. !) XLYTI. Il 14. I« Puszta-Yaes. — — XLVIII Il 17. II Somorja. — — <( (1 2!). II Gács. — Mart. 31 Az első érl.ezi'íi formulája: ^vomici ^cr e r ft e ii 31 ii f u u f t : L. (F.) - Mart. 2. - (in) Temes-Kubiu. (XLIV«.) Lk. (Sp.) — Il 29. — Il Gács. (XLVIII J. (Sch.) ;- 28 nap {'^ao,(\. K.(M.) . Ivi art. 15 16. Az utolsó mutatkozás formuláját elégséges adatok hijján nem állapíthatjuk meg. Tic ívovincí ics U'tJton alutcntlialtcj föniieu nur loegen aJïangel au5vcid)eiiî)er Slugabeii iiicbt be- ftimmeii. 70. -'-'^ Gallinago major, Gm. Az elsők : Hol '? Az utolsók : Xie erften : 3D3o ? 2)ie letiíen : XLIY«. Mart. 2. (in) Temes-Kubin. — Apr. 3. XLVI«. Apr. 25. « Lelle. — « 27. XLVIII.Mart.il. « Somorja. — — Temes-Kubin és Somorja korábbiak, mint máskor. X e in e è = ÍÍ u lu n un? 3 o lu o r i a uu& früher, nie fonft. XLIY«. - Mart. 2. - (in ) Temes-Kubin. XLY. — II 13. — 11 Karavukova. XLY«. — II 16. — II Szonta. Gallinula chloropus, L. XLIY«. — Mart. 2. — (in) Kupinovo. XL Va. — Apr. 17. — « Fogaras. XLVI«. — II 97. — « Szarvas. XLYII«. — Mart. 11. n Diós- Jenő. XLYin. — II 14. - II Somorja. Szarvas fekvéséhez képest túl késő, figye- lembe nem jő. S^nrüae gegen ifire i!a(\\: :iU fpnt, miri iiidit in ''Betrndit gebogen. L. (F.) -- Mart. 2. — (in) Kupinovo. — (XLIV«.) Lk. (Sp.) — Apr. 17. - « Fogaras. (XLY«.) J. (Sch.) = 47 nap (3'age). K. (M.) = Mart. 35. 73. < — >■ Graculus carbo, L. XLIV«. ' Apr. hJ. —(in) Temcs-h'iibin. XLY«. - Mart. 9. « Bezdáu. XLVI«. <■ 14. - II Keszthely. XLVI 11. - II 1. — II Somorja. Ti'mcs-Kiiliiii túl késő, mint első érkezés meg nem állhat. 77 ^ e m e è : .<^ Il (li u 311 fpcít, für cine erfte íínfuuft unljaltbnv. 74. <—> Graculus pygmaeus, Fall. XLIV«. — Apr. 22. — (in) Kupinovo. « — (1 12. — i< Temes-Kubin. 7.5. <-^ Grus cinerea, L. XLIV«. — Mart- 13, IG. — (in) Kupinovo. (I — Febr. 12. — « Temes-Ku- bin. IS drb. 18 ©t. I) — Mart. 21. — « Temes-Ku- bin.Azutol- sók. — ®ie legten. XLY«. — « 23. — « Üj-Besse- nyö. « — « 24. — « Sepsi-Szt.- György. « "- « 23. — « Bodzái szo- ros (Pass). « — « 20—25. — « N.-Boros- nyó. « — i( 18,23,27. — « Kovászna. XL VI. — (. 17. — « Arad. « — Il 24. — Il Sistarovecz. (. — i< 14, 15, 19, 21. Il Bereczk. XLVm«. — Apr. 10. — Il Ungvár. (1 — (I 3. — Il 0-Kemen- cze. « — Mart. 20. — « Dubrinics. Temes-Kubin.-ha.n az idén kora tavaszszal igen sok volt látbató. — Kováaznán első izben (mart. 18.) ca. 35 db.; 23-án 150 db. én 27-én nagy csapatok. 3n 2^eiu eo:;ílu bin uiareii Ijeucr fvül) im ;^rü()iaí)r üiele ju feíjeii. — 3n Ä 0 u á ^ n a am 18--ten «ínra ca. 35 ©t. ; am 23^teii 150 ©t. iiiib am 27=teii flrofsc íffiiae. 76. < — > Hierofalco sacer, Gm. XLRV/. //. Apr. 13. — (in) Temes-Kubin. — (Deliblát)l cfjur. • Himantopus autumnalis, Haas. XLRV/. —Mai 1. — (in) Temes-Kubin. XLVI«. —Apr. 21.— II Lelle. 78. Hirundo rustica, L. XLrSV/. zóna. - XLIVa. 2>^\\t. (Zwischen N. B.) 44-ÍÍO'— 45° (é. sz. között.) Dunántúli dombvidék. - .^ügcUaitb jciif. Aer Vonali. z Mart. 23. — (in) Brlog. - 471» m. Î Alföld. — Siefcbene. Apr. 1. - II Kupinovo. — 78 m. Mart. 15. — « Pancsova. — 79 m. II 23. — 11 Temes-Kubin. — 82 m. II 30. — II Temes-Kìthiìi. II 15. — II Deliblat. — 93 m. Apr. 5. — II Fehértemplom. 97 — 141 m. Keleti hegyvidék. — Ccftlidic fêrficliuiig. Apr. G. — Il Berzászka. — 81 m. (I ?0. — Il Dalbosecz. — 254 m. Mart. 23. — n Ogradena. — 58—249 m. i^Apr. 12. — Il Herkulesfürdő. — 153 — o 6O0 m. l L. (F.) — Febr. 12. — (in) Temes-Kubin. — (XLIV«.) Lk. (Sp.) — Mart. 24. — " Sepsi-Sz.-György. (XLYa.) etc. J. (Sch.) = 42 nap (iaç;e). K. (M.) Mart. 3-4. Temes-Kubin későbbi dátuma elesik. Dalbosecz túl késő, elesik. îemeê^Sîubin'ê ípatcrco Totum fallt mctv Í3} a 1 íi Cl f c c 3 3U fpat, uubevücffid)ticit. A XLIY«. zóna formulája: j^ormel ber XLR'a. 3one : L. (F.) — Mart. 15. — (in) Pancsova, Deli blat. Lk. (Sp.) - Apr. 12. - « Herkulesfürdő. J. (Seb.) = 29 nap (Taipei- K. (M.) --= Mart. 29. 78 XLV. zóna. XLY. 3t"ic- iZwisclien N. B.I 45^— 45°30' lé. sz. között.) Alföld. — îiiftlJiiii-. ^ Apr. 10. — (in) Üj-Grailiska. — 129 m. !^ Mart. 28. — « Zupanja. — 8G m. (1 22. — « Morovic. — 85 m. « 18. — « Német-Palánka. — 83 m. Apr. ('). — « Újvidék. — 84 m. i< 10. — Il Nagy-Becskerek. — S3 m. Il 8. — Il Denta. — 93 m. Keleti hegyvidék. — Ocftlirtjc (íiijcbimn- ^_Apr. '■25.— Il Ncmet- Bogsá II. — 18'.} m. Il 19. — Il Temes-Szlatina. — 31.5 m. Morovic-on a beállott nagy hideg miatt töme- gesen pusztultak el. — Kémet- Borsán túl késő, elesik. ^n Wí 0 r 0 u i c f i n b roeijcn eingetretener Sväite in Ma\\tn ju ©ninöe gegangen. — Sìéniel-' 33 0 g î á n su fpät, fniít roeg. A XLY. zóna formulája : j^-ormel ber XLY. ^<í\k : L. (F.) — Mart. 18. — (in) Német-Palánka. Lk. (Sp.) — Apr. 25. — « Német-Bogsán. J. (Seh.) = 33 nap (5£age). K. (M.) = Apr. 6. XLY«. zóna. — XLY«. ^ont. (Zwisolieii N. B.l 45%*ÎO'— 46° (é. sz. között.) Alföld. — îicfeUciic. Mart. 19. — Il 27. — (in (( ) Béllye. — 87 m. Bezdán. — 91 m. A}yr. IL — Mart. 21.— Apr. 3. — Il 8—9. « 25.- (h (( <( ) Bezdán. Apatin. — 8G m. Uj-Bessenyö. - 9] m. Liget. — 88 m. Vadászerdő. -- 97 m. .1 20.— « MoKiiicza. — 92 m. Il 1.— Mart. 25. — (1 Unip. — 91 m. Temes-Eékás. — lOG m. Apr. '23.— Il 3. — (1 Buzins. — 128 m. Kiszetó. — 110 m. Mart. 28. — (( Bálinc. — 125 m. .1 16. — « Lugos. — 125 m. Keleti hegyvidék. — Ccftiirfie (fvliciiuug. (in) DoLrest. - 350 m. (I Szudriás. — 147 m. Il Padurány. — 101 m. Il Poverzsina. — 1G8 m. Il Furdia. — 214 m. Il Facset. — 162 m. Il Kossova. — 196 m. Il Ohába-Biszti-a. — 271 m. Il Piéa. — 360 m. I. Puj. — Ca. 420 m. Il Felső-Porumbák. - 479 m. Il Streza-Kercisora. — 491 m. Il Alsó-A^ist. — 42G m. « Fogaras. (v. Czynk) 430 m. - Il II (Erdőh. — ^^orftbet).) - Il Sebes. — 555 m. Il Sarkaicza. — 597 m. - Il Sárkány. — ca. 470 m. uiig. Apr. 9. -- (in) Lippa. - 208 m. « 16. — Il Sistarovecz. — 245 m. Il 13. — Il Dorgos. — 245 m. Il 4. — Il Berzova. — 150 — 250 m. 7.— Il Tótvárad. — 189-270 m. Il 7. — Il Yallj'emare. — 283 m. 2.- Il Topánfalva. — 549— 900 m. Il 14. (I Abrudfalva. — Ca. 600 m. (I 14. - Il OÖ'eubánya.- 471— 800m. « 29. — « Rakató. — Ca. 1000 m. Mart. 31. — « Nagy-Enyed. — 270 m. Apr. 20. — Il ('.aikmerjiie. — (Com. Csik). Il 22. — (I Kézdi-Yásárbely. — 570 m. (I 4. — (I Bereczk. — 592 m. Csikmeijijc adata uk'sik, mert ilyen általános jellegű adatok uem, csupán földrajzilag is pon- tos adatok vehetők figyelembe. Güin. Golfé 3!)titum fíilít mefl, luiv föiinen bloê aud) cjeügrapljijd; püuftlid; beftimmte Sliiga: ben berücífid)tíi}eii. A XLYL ziaia formulája: gönnet ber XLYL 3one : L. (F.) — Mart. 27. — (in) Báttaszék. Lk. (Sp.) — Apr. 29. — « Eakató. J. (Sch.) = 41 nap (2;age). K, (M.) = Apr. 9. XLYI«. zóna. — XLYI«. ^on(. (Zwischen N. B.) 4:(>-';íO'— 17° (é. sz. között.) Dnnántúli dombvidék. — ^iigcllaiib {enf. ber Sonau. Mart. 27. — (in) Keszthely. — 132 m. II 28. — II Lelle. — 116 m. Apr. 18. — (I Igal. — 176 m. )cliiiiig. Apr. 12. — (in) Ó-Kemencze. 149—400 m. « 14.— <. Dubrinies. — 16<)— 400m. « 16. — « Turja-Eemete. — 180— 400 m. » 30.— « Csornoholova. 240— 600 m. Mai ].— 1. Sztavna. — 379— 700 m. Dóczifürész, l'Jrdó'siinhiy, Gjiertydiifd, Éles- mart tiilliésők s már CKnk azért sem acceptál- hatók, mert cumulative jelentenek. - Kör- möczháiiya túlkéső, elesik ; nem pontos meg- figyelés; jelentés igj' szól : »máj. 28-ika körül«. Feltűnő korai adatok aránylag a többihez : Krompach és Zakdrfalu-é. — Ebben a zóitd- baii igen sol: a cumulativ, tér és időre iiézve nem egészeit poiilosmi i'itt jelentés, a mi, s ezt még egyszer a lehető legnagyobb iiyomalékkid hang- súlyozzuk, a czélnak meg nem felel. 3) d c 3 i f ü r i fi, (£■ r b ö t u r á n \), (^5 1) c r t \) á\\\a, Éleöinart fíiib 511 fpüt, fcI;ou aucl) beêljalb ju iH'ruierfcn, uieit cg cumulatine 'iìcvicfitc fiub. - ,Sl ö r m ö e ä b d u \) a su jpät, fällt lUCiH : feine piiiifi: lidje 33eobaá)tuii(^, iiuiu berici;tet: «uiu i>n\ 28:teu 9}ini auç\cf oninien. » .t r 0 ni p n d) uub 3 " f « i'= falu gcgcu bie iUnii^eu òtationeu auffalleub f rül;. — S " b i e f c r Bouc fiub f e I) r ni e í e e u m u 1 a t i 0 e 31 u g a b e n, id e ( cl) e, w a 0 be 11 D r t u n b b i c 3 ^ i t a u b e l a u iî t, n i cij t p V ä 3 i ö fiub: í 0 í ci) e S) a t e u u 11 b b i e^ f e ô b e t 0 11 e n m i v u 0 d) e i n m a 1 c r u ft u u b b e c i b i r t — e u t f p V e d) e n b e m ,;] ni e ci e 9 a r ni d) t. A XL\'irr«. zóna formulája: íVormeí ber XLVIU«. Boìu' : L. (F.) - Mart. 21. - (in) Krompach. Lk. (Sp.) — Mai 1. - (I Sztavna. J. (Sch.) = 42 nap (Sage). K. (M.) = Apr. IO— il. XLIX. zóna. — XLIX. 2)^\\t. (Zwischen N. B.ì 49'— 40''.'Ì0' h'. sz. l<.izött.) Északi hegyvidék. — diül'blii^c @i'l|cl>iiiiii. — (in) Pribócz. — 420 m. — « Turócz-Sz.-Márton. 399 m. — " Fenyőháza. 500—1000 m. — (. Alsó-Kubin. — 468— 700m. — (I Rózsahegy. — 496 — 900 m. — « Zuberecz. — 700—1300 m. — « Liiitó-üjvár. 637—1200 m. — i< Szvarin. — 684— 1100 m. — (I Vichodna. — 775—900 m. — .. Feketevág. — 750— 1100 m. — « Nagy-Szalók. — 677 m. — « Szepes-Szombat. — 683 m. — « Szepes-Ófalu. 500—900 m. — » Szepes-Béla. 631— SOOm. — (. Podolin. — 570—800 m. A XLIX. zí'ma formulája: (főnnel ber XLIX. 3one : L. (F.) — Apr. 21. — (in) Szepes-Szombat. Lk. (Sp.) — Mai 7. — « Nagy-Szalók. J. (Sch.) = 17 nap (2;a9e). A'. (M.) = Apr. W. Összegezve már most mind a tíz zóna ered- ményét, a következő táblázatot kapjuk : Sas 9vefuUat alter jeljuBoneu äuiainntenfaffcnb, erbnlten mir bie foígciibc 2'abeüc: i? Apr. 27 ^ " 26 Î Mai 1 Apr. 28 {. « 7. 17 « 29. .\ legl.ordbbi nap kileucz zi')nában iiuirtiusra, egyben (X-ik) áprilisra esett; súly martins má- sodik fele. - - A legká'iőbbi érkezés öt izben aprilisre, az öt utolsó zónában pedig májusi-a esett; súly április hó vége. — Az ingadozds meglehetős egyöntetű ; legkisebb a XLIX. zóna- 8^ ban, a melynek az északi magas hegyvidékhez tartozó állomásai igen szép egyöntetű sorozatot adtak, bizonyságául annak, hogy minél egyfor- mábbak a vízrajzi és klimatológiai viszonyok, annál congrnensebb az érkezés. — A közép szá- mok egymásutánja, majdnem ideálisnak mond- ható, fokról-fokra mutatkozik a késés észak felé. — Csupán az feltűnő, hogy a XLIX. zóna az idén jelentékenyen 2 — 3 héttel késik a többi- hez képest, de az a körülmény minden való- színűség szerint meteorológiai okokban gyöke- rezik. ®er f rü Ijcfte 'Xai\ fiel oiid) [)oiior nur in ber nürbíiáften (XLIX) 3otie nuf 9lpril, fonft immer nnf Wuiï^. — "íDer f p ä t e ft e 1 a ç\ in hm fünf (enteren auf 9Jíaí; cnlminirt (Suöe jiocite ^gälfte Wiäx^. — Scr fpätefte lao, in ben fünf erften 30= ncn nuf 3ipri[, in ben fünf leljtercn auf Wiai ; cut: minirt ©nbe 3íprií. — Dk ©cbioanfnng annef)m: bar congruent; bie fieinfte in ber XLIX. So'^V auf ©ruub Singalien innter (jodjiiegeuber Station | neu ber növblidjen (îr[]ebniuii : cin ÎBciueiê bafiir, ha^ je gteidjnidfìiger bie Ijijpfometrifdjen unb fltma= tologifc^en SSer^öituiffe — befto gieid}niäfeiger ber 9(nfunft. — 3)aë 3îad)einnnber ber 3Ji i 1 1 e I = 5 a Ij I e n faun beinaíje ibeaí genannt roerbeu, b i e 5ß e r f p a t u n g gegen 9i 0 r b e n ft e i g t bei: u a ^ e 3 0 » t" » 1" *■' i Í c- 3(uffaUenb iji nur, òa^ bie XLIX. 3oite fid) beuer beträd)t(id) uerfpätet, etioa 2 — 3 2Bod)eu gegen bie übrigen ; biefer Uni: ftanb murjelt aber alier SBaljrfdjeinlidifeit nad) in i ben uieteorologifdien iierfjältniffen. Alkalmazzuk még e fajnál is a HEEiuN-féle területi felosztást, s akkor a következő ered- ! ményt kapjuk : [ ÍBenbeu mir nun bie ô *■' vni an'fd)e Territorial: eintljcilung an, fo erijalten loir fotgeubeö ÎRefuItat: I. Dunántúli dombvidék. — ."pügcllaiib jciif. ^cr Toimii. L. (F.) — Mart. 21. Lk. (Sp.) — Apr. U. J. (Sch.) — 36 nap (3:^age). K. (M.) = Apr. 7. n. Alföld. — îicfcUciic L. (F.) — Mart. 15. Lk. (Sp.) — Apr. 25. J. (Sch.) = 42 nap (î^age). K. (M.) = Apr. 4 — 5. III. Keleti hegyvidék. — Ccftlirtic (fvdcÈiiiiii. L. (F.) — Mart. 23. Lk. (Sp.) — Mai 1. J. (Sch.) = 40 nap (ítage). K. (M.) = Apr. 11— i^. IV. Északi hegyvidék. — 9SarMi(()e K-cl)c6uiig. L. (F.) —Mart. 21. Lk. (Sp.) — Mai 7. .1. (Sch.) = 48 nap (íiage). K. (M.) = Apr. lP,—i't. Ez eddig is tapasztalt eredményei; aci: az idé>i is mindenben megfelel. Sőt még az a viszony is, a mit már tavaly tapasztaltunk, hogy a hasonló jellegű területek egymásközti kűlömbsége kisebb, ellenben az I/IL, szemben a III/IY-el nagyobb, újból megismétlődik. II n f e r e u b i ê í; e r i g e 11 ® r f a b v n n g e u e n t f p r i d) t a u d) b a ê f) e u r i g e 3i e f u 1 1 a t uotlfommen. Êô toiebertjolt fid) fogar and) jeneê Îserl)altuif3, it)orauf loir aud) Dorigeô Saljr bie Îtnfmerffamfeit gelenft batten, ò(x\^ niimíid) ber Unterfdìieb ber beiben biipfometrifd) congruentereu 3::erritorien unter fid) fleiuer ift ; bie I/IL, jur III/IY. iierglid)en, bagegen bebentenb größer auQ: falit. S most még csak az országos formula van hátra, mely a következő lesz : 3iun bleibt nur nod) bie Shifi'tellnng ber í'aubeS: formel übrig, rote folgt : Országos formula : Sanbeèformet : L. (F.) — Mart. 15. — (in) Pancsova, Delí- blat. — (XLIVa.) Lk. (Sp.) — Mai 7. - e Nagy-Szalók. — (XLIX.) J. (Sch.'i = 54 nap (S^age). K. (M.) ^Apr. 10 11. 79. -<— > Hydrochelidon fissipes, L. — Apr XLIV«. — XLY«. — XLYI«. — 28. — (in) Temes-Kubin. 20. — « Fogaras. 26. — « Keszthely. 26. — « Lelle. 11. — « Szarvas. II* 84 L. (F.) — Apr. 11. — (in) Szarvas. (XLYI«.) Lk. (Sp.) — II 28. — II Tenies-Kubin. .1. (Seh.) = 18 nap t^age). K. (M.| = Apr. 19 20. 80. <—> Hydrochelidon leucoptera, Meisn. XLYI«. — Apr. 20. — (in) Keszthely. 81. ^—> Hypolais icterina, Yieill. XLYlr/. — Apr. 14. — (in) Szarvas. XLYII. - Mai 11.— (I Kőszeg. XLYUI. — Ibis falcinellus, L. XLIVö. — Mart. 28. — (in) Kupinovo. (I — Apr. 11. — II Temes-Kubin. XLY. — Mai '.). — II Újvidék. XLYI«. — Apr. 21. — « Keszthely. Ejipen nem egyöntetű adatok. ©cí)r äcrftrciitc 3)ateu. L. (F.) — Mart. 28. — (in) Kupinovo. — (XLIY«.) Lk. (Sp.) — Mai 3. — « Újvidék. (XLY.) .1. (Seh.) = 37 nap (S^age). K. (M.) :^ Apr. 15. 83. <-^ Lanius colluri( >,I J. XLY«. — Mai 5. — (in ) Béllye. (( — (1 25.— « Red. (* — (1 4. — ({ Fogaras. XLYI. — 11 22. « ]S(iijìj-E)i]ied. XLYI«. — II 8. — (• Szarvas. XLYH. — (1 2. — (( Kőszeg. XLYII«. — Apr. 26.— <( Sopron. XLYin. — Mai 9. — « Somorja. (1 — (1 10.— (( Selmeczbánya (( — II 6. — (( Gács. XLYHI«. — (1 5. — <( Zólyom. (1 — (( 4. — « Ungvár. XLIX. — (1 15.— U Zuberecz. (1 — (1 28.— fl Liptó- Újvár. Réa, Nafiy-Enyed aránylag túlkésö, tartha- tatlan. 3f é a, -H a g ij = (£ lu; e b ncrl)ii(tiiif;iiuifiig ju fpat, imljaltbar. L. (F.) — Apr. 26. — (in) Sopron. (XLYII«.) Lk. (Sp.) — Mai 28. — (1 Liptó- Uj vár. - (XLIX.) J. (Seh.) = 33 nap (STnge). K. (M.) Mai 12. 84. < — > Lanius minor. Gm. XLY«. — Mai 4. — (in ) Béllye. (l — fl 4.— .1 Eéa. « — Apr. 25. — « Fogaras. XLYI. — Mai 5. — II Arad. (1 — - (l 18. — (1 Nagy-Enyed. XLYI«. <( 2. — II Szarvas. XLYH. (( 7. — II Kőszeg. XLYin. (( 7.— 11 Somorja. « — « 10. - II Selmeczbánya (( — (1 7. — - Larus canus, L. XLYII. Apr. 7. (in) Velencze. 85 88. V Larus melanöcephalus, L. XLIY«. - Mart. 2(;. ~ (in) Temes-Kubin. — 2 db. — 2 ©t. — (Megfigyelő : 58c= o()aá}ter: (>'.) Al- másy). 89. -H» Larus ridibundus, L. XLIV«. — (bis) Mart. W-i(i.(in) Temes-Kiibin. XL VI«. — Febr. 28. — (iu) Kesztbely. « — Mart. 7. — « Lelle. « — « 7. — " Szarvas. XLVII. — (I 5. — Il Yelencze. XLYlll. — Il 25. — (. Somorja. Temes-Kiibin nem pontos dátum. ÎT e ni e ê : Sì u 6 i n'ê 3)atuiii iiid)t priijiô. L. (F.) — Febr. 28. — (in) Kesztbely. — (XLYI«.) Lk. (Sp.) ~ Mart. 25. — « Somorja. — (XLYIIl.) J. (Scb.) = 27 nap (STage). K. (M.) : . Mart. 12. 90. *ö^ Ligurinus chloris, L. XLvn. — Mart. 7. — (in) Kőszeg. XLYIIL — Il 18. — Il Somorja. (( — Il 14. - Il Gács. XLVIII«. — (1 15. — Il Selmeczbánj'a XLIX. — Il 17. — Il Liptó-Ujvár. « — Il 21. — Il Szepes-Béla. L. (F.) — Mart. 7. — (in) Kőszeg. Lk. (Sp.) — - (i 21. — Il Szepes-Béla. J. (Sch.) = 15 nap (Xa%e). K. (M.) . Mart 14. 91. -< — > Limosa aegocephala, L. XLYI«. — Mart. 18. — (in) Szarvas. 92. <—y Locustella fluviatilis, YV^olf. XLVII«. XLVin. m.<- XLY. XLYI. — Mai 8. — (in) Sopron. — u 6. — Il Somorja. Locustella luscinioides. Savi. XLYI«. —Apr. 13. — (in) Keszthely. XLYII«. — Il 10. — Il Sopron. XLYIIL — Mai 3. — « Somorja. L. (F.) — Apr. 10. ~ (in) Sopron. - (XLYII«.) Lk. (Sp.) — Mai 3. — « Somorja. — (XLVIII.) J. (Scb.) = 24 nap (îocje). K. (M.) = Apr. 21 22. 94. < — > Locustella naevia, Bodd. XLIV«. — Mart. 26. — (in) Temes-Kubin. XL Y«. — Mai 4. — « Fogaras. XLYII. — Il 11. — Il Kőszeg. XLYIIL — Il 9. — Il Somorja. Temes-Kubin mindenesetre feltűnő korai, a legkorábbi eddig ismert dátum. S^ern eê -filili n jebeiifnllô aiiffaHeub früí) : baè früíjefte bis heute am Uiicvirii bctaniitc íí>ntiim. Apr. 20. (I 15. (ini Német-Palánkíi. II Nagy-Euyed. L. (F.) Lk. (Sp.) J. (Scb.) K. (M.) 95.^^ XLIY«. XLYI«. XLYII. — Mart. 26. — (in) Temes-Kubin. — (XLIY«.) — Mai 11.— II Kőszeg. (XLYII.) = 47 nap (STage). == Apr. 18. Lusciniola melanopogon, Tejim. Mart. 29. Apr. m. Mart. 29. Il 26. (in) Temes-Kubin. — (v. Almásy). Il Temes-Kuhin. - (v. Menestorfer). « Keszthely. Il V'elencze. Temes-Kuhin második dátuma elesik. SenieQí Au bi n'ê aiueiteô T^ntuni fällt meg. 96. *^^ Mareca penelope, L. XLIY«. — Mart. 8. — (in) Temes-Kubin. XLVa. — II 21. — I. Eéa. XLYI«. — II 3. — II Keszthely. XLYII. — " 22. — . — (in) Keszthely. — L. (F.) — Febr. 29. — (in) Kupinovo. — (XLVI«.) (XLIY«.) Lk. (Sp.ì — (I 22. — « Yelencze. — Lk. (Sp.) — Mart. ?>1. — II Tenies-Kubin (XLYII.) (XLIY«.) J. (Sch.) = 20 nap (S;a9e). J. (Sch.) = 32 nap (Xaa,e). K. (M.) -. Mart. 12 13. K. (M.) --= Mart. 15 16. 07. <-*> Mergus albellus, L. XLIY«. — Mart. 14. — (in) Temes-Knbin. XLYII. - II 23. — II Yelencze. XLYIII. -- II 1, 13, IS. 11 Somorja. Nem nagyon megbízható közép, a melyet egy zóna két feltűnően elütő adata állapít meg. 'Jiicíit Iiefonberô norlafilidicô Wáttd, meldics biívd) ícljr l)etorO(U'iH' ju'ei Traten einer unti bevfelbeii oone ticfttmmt imirbe. 98. <*^ Mergus merganser. L. 1 0 1 . <—> Milvus Korschun, Gm. XLIY«. — Mart. 20. (in) Temes-Kiibiu. XLY«. XLYIII. 41 ^ Jan. 12. — (in) Fogaras. — Febr. 26. — « Somorja. — Mart. 1. — (1 Somorja. (( ~ (1 ?7. — (v. Almásy.) 1 Temes-Kubin. — (v. Menestorfer.) XLYI. - Apr. 10. ~ 1 Nagy-Enyed. 99. ^— XLIY«. - Merops apiaster, L. — Mai 13. — (in) Kupinovo. — (1 0. — II Temes-Kubin. 102.^ XLYIII. -> Monticola saxatilis, L. -- Apr. 23. -- (in) Selraeczbánya. XLY. XLYI. — II 7. — II Újvidék. — Apr. 30. — II Nagy-Enyed. 103.^- -> Motacilla alba. L. XLYI«. — (1 29. — II Révfülöp. XLIY«. — Febr. 12. — (i n) Kupinovo. XLYIII. — Mai 13. — II Somorja. (1 ~ Milvus ictinus. Sav. XLYI. — Mart. 12. — — .1 6. — I Arad. II Sistarovecz. XLIY«. — Febr. 29. — (in) Kupinovo. (( -- Muscicapa coliaris, Bechst. XLIYa. — Apr. 14. - (in) Temes-Kuliin. XLYIc!. — II 24. — II Keszthely. II — II 29. — II Szarvas. XLYIII. — I. 19. — II Somorja. II — II 26. — II Selmeczbánya. II — II 24. — II Gács. Il — Il 25. — Il ïavarua. L. (F.) —Apr. 14.— II Temes-Kubin. — (XLIYa.) Lk. (Sp.) II 29. — II Szarvas. (XL YIö. J. (Scb.) = 16 uap (îaae.) K. (M.) = Apr. 21 22. 108. < — > Muscicapa grisola, L. XIAa. — Ai^r. 20. — (in) Fogaras. XLM«. — « 21. — II Szarvas. XLMI. — II 30. — (I Kőszeg. XLYIII. — Mai li>. — II Somorja. <| — Apr. 30. - II Selnieczbánj'a. XLYIII«. — Mai 4. — « Ungvár. XLIX. — (I 11. — « Lijjtó-Ujvár. Somorja aránylag túlkósö, figyelembe nem jön. S 0 111 0 r j a Dcrliiiltuifìiiiat'ìiiì \\i fpät, luivb aufìcv 3td)t öclaiioii. L. (F.) — Apr. 20. — (in) Fogaras. (XLY«.) Lk. (Sp.) — Mai 11. — (1 Liptó-üjvár. - (XLIX.) ■T. (Scb.) = 22 nap iTaiioi. K. (M.) = Apr. 30 Mai 1. 109. Muscicapa parva, Buchst. XLYIII. — Mai 9. — (in) Somorja. XLIX. — II 15. — (I Liptó-Ujvár. Kis-Harta tarthatatlan korai, nyilván té- vedés. Síe:.*oaría uiiljnltbar frül), amjcntdjeiulid) etil :3rrt[)uiit. 110. < — > Nisaetus pennatus Gm. XLVI«. - Apr. 18. — (in) Szarvas. II I. Numenius arquatus, L. XLIY«. --- Mart. 3. — (in ) Temes-Kubin XLY«. — „ 12. — „ Fogaras. XLYI«. — II .5. — II Keszthely. (í — II 9. — 11 Lelle. (( — 1' 2. — II Kis-Harta. XLYII. — II 3. — II A^elencze. XLYIII. — II 22. — II Somorja. L. (F.) — Mart. 2. — (in ) Kis-Harta. — (XLYI«.) Lk. (Sp.) — II 22. — i< Somorja. — (XLYIII.) .1. (Seh.i -^ 21 nap {Za(\e). K. (M.) ^ Mart. 12. XLYI«. — M(írl. 14. — (hi) Kix-llarla. XLYII. — Mai 1 1. - 11 Kőszeg. 112. < — > Nyctiardea nycticorax, L. XLIV«. — Mart. 23. — (in) Kupinovo. II — II 17. — II Temes-Kul)iu. XLY. — .1/))-. 18. — (I Nnnd-Palúiiha. XLAV/. — II 1. — II Béa. XLYI«. — Mart. 25. — « Keszthely. (I — Apr. 13. — II Szarvas. Némcl-PidánlM aránylag túlkésö, figyelembe nem jön. 3icmct 'í-MiliíiiFa iici-l)ältiiii;iiiäiui) ,ìu ípdt, mirti luibevüdudjtigt. li. (F.) - Mart. 17. (ini Temes-Kubin. (XLIV«.) Lk. (Sp.) Apr. 13. — « Szarvas. (XLVI«.) J. (Sch.) = 28 nap (2ogc). K. (M.) ^ Mart. 30 31. 1 1 3. < — > Nyroca leucophtalnios Bechst. XLIV«. Mart. 14. — (in) Temes-Kubin. XLV«. II 15. - Ortigometra miuuta. Pall. XLIY«. — Apr. 5. — (in) Temes-Kulán. XLYII. — Mart. 21. — " Yeleucze. 118. ^—> Ortigometra porzana, L. XLIY«. -Apr. 5. (in) Temes-Kubin. XLY«. - <' li). — « Fogaras. XLYI«. — Mart. 26. — » Lelle. (, - « 28. -- « Szarvas. XLYII. — « 7. — « Puszta-Yacs. XLYIII. — Apr. 30. - « Somorja. XLYni«. - « 20. - « Zólyom. Nagyon össze-vissza adatok; teljesen ellen- tétben azokkal a szép sorozatokkal, melyekhez e fajnál szokva vagyunk, s a mit, tekintve futva vonuló jeliegét, tőle meg is várhatnánk. -Pelecanus onocrotalus, Tj. XLIY«. — Jun. 4. - (in) Temes-Kubin. 123. "^-y Pernis apivorus, L. XLYIU«. — Mai 15. — (in) Zólyom. 1 24. < — > Philomachus pugnax, L. XLYI«. — Mart. 2. — (in) Temes-Kubin. XLY«. — Febr. 3. — « Baranya-Sellye. 125. < — > Platalea leucorodia, L. XLIY«. — Apr. 1(3. — (ini Kupinovo. (1 — Mai ?5. — « Temes-Kiihiii. XLYI«. — Mart. 21. — » Keszthely. Plectrophanes nivalis, L. XLYII. Jan. 18. — (in) Pápa. — 2 db. 2@t. XLIX. — <' 18. " D. CSa50©t.3ì->S. 127. <— > Podiceps cristatus, L. XLIY«. Mart. 20. (in) Temes-Kubiu. XLY. Febr. l'i. <( Nérnet- Pn Iniika XLYI«. - Mart. 1 7. « Keszthely. (1 .. '>(>. K ÌA-ììc. XL VII. <' 17. ^LVI«. -{í,í:S.}- " Keszthely. - 1 pár a Hévizén. Sliif ber ítíjcnne XLY«. — Apr. 5. — « lîéa. 129.^ —> Podiceps nigricoUis, Sund. XLYL XLYI«. — Mart. 12. — « Nagy-Euyed — « 3. — (1 Keszthely. XLYI«. — Mart. 26. — (in) Lelle. << — .( m. — « Leih'. XLYH. — (' 16. — 11 Yelencze. (( — (1 11. — i( Szarvas. 130. -<— > Pratincola rubetra, L. XLY«. — Mai 2. — (in )Eéa. (( — Apr. 14. — « Fogaras. XLYIII. — 0 29. — « Somorja. XLYHI«. — (1 30. — Pratincola rubicela, L. XLY. XLY«. (I XLYI. XLYI«. XLYII«. XLYIII. XLYIII«. XLIX. Mart. 11. 8. II 16. " 11. Apr. 24. Mart. 18. <( 13. Apr. SÍ. Mart. 10. I. 18. I. 17. Apr. 14. (in) Német-Palánka. « Béllye. I' Fogaras. II Nagy-Enyed. II Keszthely. « Sopron. II Somorja. ■ (1 Selmeczbf'niyn. « Gács. - (I Zólyom. - (' Tavarna. II Ziibcrecz. Keszlhelji és Selmeczbániia túlkésö, tartha- tatlan. Sl e jj t [) 0 í 1) iiub S e [ m e e 3 h á 11 1; a 311 fpät, uní^aítímr. L. (F.) — Mart. 8. — (in) Béllye. (XLY«.) Lk. (Sp.) — Apr. 14.-- « Zuberecz. — (XLIX.) J. (Sch.) = 38 nap {Xaç\c). K. (M.) = Mart. 26-27. 1 32. <— > Querquedula circia, L. XLIY«. — Mart. 8. — (in) Tcmes-Kuliin. Lelle túlkéső, elmarad. 2e ííe 31t fpät, uiifjnltíiar. L. (F.) -— Mart. 3. — (in) Keszthely. — (XLYI«.) Lk. (Sp.) — Apr. .5. — 11 Eéa. — (XLY«.) J. (Sch.) = 34 nap (Xao,e). K. (M.| = Mart. 19 20. 133. < ► Querquedula crecca, L. XLIY«. — Mart. 8. — (in) Ïemes-Kubiu. XLY. — Febr. 22. — 1. Német-Palánka. Il — e 9. — Il Újvidék. XLYI«. — Mart. 3. — « Keszthely. XLYII. — « 12. — Il Kőszeg. XLYIII. — Febr. 26. — « Somorja. Ujvidél' telelési adat. II j ü i b ó f cine âBintenmgè^Singalie. L. (F.ì — Febr. 22. — (in) Német-Palánka. (XLY.) Lk. (Sp.) — Mart. 12. — « Kőszeg. (XLYII.) J. (Sch.) — 20 nap {%aa,€). K. (M.) ^ Mart. 2 3. 13i'. -<-a*Rallus aquaticus, L. XLY«. — Jan. 1 — 8. (in) O-Verbász. — 1 csap. — 1 ÀliiiV Iá* 92 135.^ -y Recurvirostra avocetta, L. 139.*- -> Saxicola o Buant' le, L. XLIV«. — Apr. 12. - (in) Temes-Knlu'u. XLIY«. — Mart. 28. — (iû Kupinovo. XLYI«. — Mart. 14. — «' Kis-Harta. (( — Il 30. (1 Temes-Kubin. XLY. — Apr. '8. (( Német-Palánka. 18ß.-- > Ruticilla cairii, L. XLY«. XLVI. — Il 14. — Mart. 26. (( (( Fogaras. Nagy-Enyed. XLIX. — Mart. 21. - (in) Liptó-Ujvár. XLVI«. — Il 19. - (Í Lelle. (( — Apr. 4. H Szarvas. 137.^ -y Ruticilla phoenicura, L. XLYII. — Il 6. — Mart. 17. — (, Yelencze. Puszta-^'acs. XLIV«. -- Mart. 4. - (in) Kupinovo. XLYII«. — Apr. 2. (( Sopron. (( - Apr. S. — Il Temes-Kubin. a — Mart. 13. (1 Diós-Jenő. XLY«. -- Mart. 28. ^ n Eéa. XLYIII. — Il 25. (( Somorja. XLYI. - Apr. 3. — Il Nagy-Enyed. (( — Il 31. ■ (( Selmeczbánya. XLYI«. - Il 14. — Il Szarvas. « — Apr. 10. — - <( Gács. XLVII. — Il 24. - Il Kőszeg. XLYIII«. — Il 8. __ ,( Ungvár. XLYII«. — Il 9. — Il Sojjron. (( — Il 13. (( Tavarna. XLYIII. — Il 22. — Il Somorja. XLIX. — Il 8. (( Liptó-Ujvár. « — (( 17. — Il Gács. Il — Mart. 27. — « Szepes-Béla. XLYIII«. — Il 25. — Il Tavarna. 11 — Apr. 17. (l Zuberecz. {( — Il 17. — Il Ungvár. XLIX. — (1 2ß. — Il Liptó-Ujvár. L. (F.) — Mart. 13. — (in ) Diós-Jenő. — (XLVII«.) L. (F.) — Mart. 4. — (in) Kupinovo. — Lk. (Sp.) — Apr. 17. — (1 Zuberecz. (XLIX.) (XLIV«.) J. (Sch.) = 36 nap Ci age). Lk. (Sp.) — Apr. 26. — II Liptó-Ujvár. — (XLIX.)' K. (M.) ^ Mart. 30 -31. .J. (Hch.) K. (M.) - - ~4- nap Ciafle). Mart. 30—31. 1 40. ■<-&> Scolopax rusticola, L. XLIV«. — Mart. 23. -(in ) Temes-Kubin. — 138.*- -> Ruticilla tithys, Scop. XLY. — (1 26. V (v. Menestorfer.) Karavukova. XLVIa. — Mart. 15. — (in) Szarvas. XLY«. — Il 9. (1 Béllye. XLvn. — II 16. — Il Kőszeg. <( — Il 20. (1 Szonta. XLYII«. — Il 19. — Il Sopron. (1 — 1. 6. (( Boroszló. XLYIII. — Il 17. — Il Somorja. « — Il 21. ■ Serinus hortulanus, Kocn. XL VII. XLVni. XLYLIIa. XLIX. L. (F.) Lk. (Sp.) .7. (Seb.) K. (M.) Apr. 6. — (in) Kőszeg. 6.— 3. — Mart. 23. — Apr. 11.— II 7. — II 12. — II 18. — Somorja. Selmeezbánya. Gács. Ungvár. Zuberecz. Liptó-Ujvár. Szepes-Béla. — Mart. 23. — (in) Gács. (XL VEI.) — Apr. 18. — II Szepes-Béla. — = 27 nap (iage). [(XLIX.) = Apr. 5. 142. < — > Spatula clypeata, L. XLIV«. — Febr. 7. — (in) Temen- Kiibin. Mindenesetre téli tartózkodás. Sebenfadé aBinteranfentliart. 143.- XLIV«. XLV«. XL VI«. XLVIII. XLVIII«. L. (F.) Lk. (Sp.) •J. (Scb.) K. (M.) Sterna fluviatilis, Naum. Mart. 13. Apr. 28. Il 19. « 18. Mai 3. Apr. 19. Mai G. (in) Temes-Kubin. (I Fogaras. Il Keszthely. Il Lelle. Il Szarvas. Il Somorja. Il Ungvár. Mart. 13. — (in) Temes-Kubin. Mai 6. — Il Ungvár. 55 nap (S^age). Apr. 9. 144. -s — > Sterna minuta, L. XLVI«. XLVIII. Apr. 29. Mai G. (in) Szarvas. . — — « 15. — — « fi. - — « 16. ^ — « f). — — « C. — — Febr. 21. - — Mart. 7. — — « 4. — — « 4. — — Febr. 23. — — Mart. 10.— — Febr. 22. — — - Mart. 3. — — « 11.— XLYÜI«. — LXIX. 11.— 24. — „ 54_ — « 24. - — « 24. — — « 24. — — « 24. — — (. 24. — — .. 6. — — « 14. — — Apr. 10.— — Mart. 5. — Temes-Kubin. Karavukova. Német-Palánka. Béllye. Szonta. Doroszló. Ó- Verhthz. FoçjardK. (( — Tulaj d. vonulók. (íic\entl. B'H'^Í"'. Arad. Sistarovecz. Dorgos. Topánfalva. Nagy-Eiiyed. Leíle. G.-Sz.-Imre. — Mocsár. Sumpf. Kőszeg. Yelencze. Puszta- Yacs. Sopron. Diós-Jenő. Somorja. Ghymes. Selmeczbánya. Gács. Kellő. Eevistye-Yáralja. Felsö-Zsadány. Alsó-Zsadány. Geletnek. Repistye. Szklenó. Tavarna. Ungvár. Liptó-Ujvár. Szcpes-Béla. Q- Verhfhz és Fofinrason áttelelt. — Szcpes- Béla feltűnő korai. Ó = as e r b (í fe unb ^^ o i3 a r a ci 'Jöinta-cuifciitljaít. — ©aepee = 39cía auffnlleub frül). L. (F.) — Febr. 15. — (in) Szonta. (XLYa.) Lk. (Sp.) — Apr. 10. — « Liptó-Ujvár. — (XLIX.) .T. (Sch.) = 5G nap (ítagie). K. (M.) Mart. 13 14. 146. <— > Sylvia atricapilla, L. XLIY«. XLY«. XLYI. (I XLYI«. XLYn. XLYII«. XLYIII. XLYIU«. L. (F.) Lk. (Sp.) J. (Seb.) K. (M.) — Mart. 16. — Apr. 3. — Mai — Apr. (in) Temes-Kubin. - Sylvia cinerea, Bechst. XLIY«. XLY«. XLYI. XLYI«. XLYII. XLYII«. XLYIII. XLYIII«. XLIX. H (( L. (F.) Lk. (Sp.) J. (Seb.) K. (M.) 148. <- XLIY«. XLY«. XLYI. XLYI«. XLVir. Apr. Mai 10. — 10. — — II '.). — — Apr. 20. — — II 27. — — II 22. — 6. — 29. — 5. — 23.— 15. — 6. - 17. — Mai Apr. Mai Apr. Apr. Apr. 10. Mai V. (in) Temes-Kubin. Il Rèa. Il Nagy-Enyed. Il Szarvas. (I Kőszeg. Il Sojjron. Il Somorja. Il Zólyom. Il Tavarna. Il Ungvár. Il Zuberecz. Il Liptó-Ujvár. Il Szepes-Béla. (in) Temes-Kubin. (XLIYa.) Il Zuberecz. — (XLIX.) - 36 nap (iî^tiçic). . Apr. 27 28. -^>- Sylvia curruca, L — Apr. 8. - (in) Temes-Kubin. 19. — Il Réa. 10. — Il Fogaras. 1. Il Nagy-Enyed. 5. — Sylvia nisoria, Bechst. XLIV«. — Mai 94. — (iii ) TemeK-Kubiii XLV«. (1 2. — (( Fogaras. XLVI. « 9. — « Nagy-Enyed. XLVI«. Apr. 29. — (1 Szarvas. XLVII. - Mai 6. — « Kőszeg. XLVin. — - (1 9. — « Somorja. XLVIII. — « 11. — (' Selmeczbánya XLVIII«. — (1 5. V Zólyom. (( — « 3. « Ungvár. Temes-Kuhin túlkésö, elesik. 2' 0 m c G = S^ II (i i n 311 ipät, fniït meçv L. (F.) — Apr. 29. — (in) Szarvas. (XL^'1«.) Lk. (Sp.) — Mai 11.— " Selmeczbánya. — (XLVIII.) J. (Scb.) = 13 nap {%aQe). K. (M.) = Mai 5. 151. -<^> Totanus calidris, L. XLVI«. — Mart. 16. — (in) Keszthely. « — <( 9. — « Lelle. XLVII. —Apr. 5.— « Pu.szta-Vacs. Keszthely is kissé késő, Puszta- Vac.'; pedig épen tarthatatlan. E e 13 1 (j e 1 1) all ípiit, ^;í u {i t a ^ i« a c 0 aber gar imijalttiar. 152. ^->- Totanus fuscus, L. XLVI«. « Mart. 28. — (in) Lelle. « 14. — « Kis-Harta. 153. <—> Totanus glareola, L. XLIV«. XLVI«. Mart. 21. Ain-. 21. (in) Temes-Knbin. « Lelle. 154. ^— > Totanus glottis, L XLIV«. - Mart. 25. — (in) Temes-Kubin. 155. <^> Totanus ochropus, L. XLIV«. — Mart. 21. — (in) Temes-Kubin. XLVI. — « llj. — « Nagy-Enyed. XLVII. — Apr. 7. — « Kőszeg. XLVn«. — « 10. — « Sopron. XLVIII. — Mart. 24. — " Somorja. L. (F.) — Mart. 16. - (in) Nagy-Enyed. Lk. (Sp.) — Apr. 10. - " Sopron. J. (Sch.) = 26 nap (^oge). K. (M.) = Mart. 38 39. . 156. ^-> Totanus stagnatilis, Bechst. XLIX. — Apr. 28. - (in) Liptó-Ujvár. 157. ->^^ Tringa alpina, L. XLVII. — Mart. 26. — (in) Velencze. 158. ^> Tringoides hypoleucus, L. XLIV«. — Mart. 24. (in) Temes-Kubin XLV«. — Apr. 3. — " Rèa. (1 — 11 16. — « Fogaras. XLVII«. — « 6. — (1 Sopron. XLVIII. — Turdus merula, L. XLIV«. — Mart. 7. — (in) Temes-Kubin. XLV. - Jan. 11. - « Uji'i,1,-I:. XLV«. — Mart. <). — o Rèa. XLVIa. — " 9. — « Lelle. XLYIII. Fehr. 10. — « Sehmrzbimija. Újvidék és Selmeczbniiya telelés. H j » i b e f unt) £ e I m e e s b á n i] a ÌU)ovunntt'= niiuj. l(jl. < — > Turdus musicus, L. XLAV/. — Apr. 3. — (in.) Uj-Bcx.ve»,iiö. » — Mart. 13. -- « Fogaras. XLA'I«. - Il 3. — Il Arad. « — Il 7. — Il Nagy-Enyed. XL VI«. — Il 18. — Il Szarvas. XLA'II. -- Il 1:2. — Il Kőszeg. XLVIIa. — Il 7. — Il Soj)ron. XLA'III. - Il 8. — Il Soniorja. Il - - Il 17. — Il Selmeczbáuya. XLVIII«. — Il 18. — Il Zólyom. « — Il 23. — Il Tavarna. Il — Il 11). — Il Ungvár. XLIX. — Il 20. - Il Zuberecz. I' — (I 17. — Il Liptó-Ujvár. Il — Il 18. — Il Feketevág. Il II 5. — Il Sz('2)es-Béla. üj-Besseiiijő tûlkcso, elmarad. Ú j = 33 e í í e 11 I) ö jii fpiit, bleibt lueiv XLV«. XL VI. XLVI«. XL VII. — Apr. Jan. (■). — Apr. 11. - — Mart. 17—21 -- Jan. 2. — Mart. IG. XLVIII. -- Febr. 2(j XLVIII«. XLIX. — (in) Uj-Bessenyö. Egyesek. (giii5cíne. Il Arad. Il Magyar-Forró. — Nagy csapat. — ©ro^cr í^-Iug. Lelle. Kőszeg. Kis csapatok. Mlciiu' Kőszeg. — Nagy csapat. — ©ro^er 14 — 17. II Puszta- Vacs. — Nagy csapatok. — ©ro^e íVlügc. Somorja. — 30 — 1-0 db. (5t. ungvár.|^;í;;;;;rj Mart. 14. -- L. (F.) - Mart. ;i. Lk. (Sp.) — II 23. (in) Arad. — (XLVI.) Turdus pilaris, L. XLIV«. — Jan. 12. — (in) Temes-Kubin. — 17 db. ~ 17 St. liS'.).5 Nov. 18— 18í)G Mart. 1. — (m) Zuberecz. (I — Mart. 15, 17. (in) Liptó-Ujvár. — Erős csapatok. — > ÉK. — ©torfe %[\\a,t -> NO. 1G3. *-^ Turdus torquatus, L. XLVI. — Apr. G. (in) Nagy-Enyed. XLVI«. — Il 14. - Il Szarvas. XLVIl. — Mart. 24. — n Velencze. II - - II 17. — II Puszta- Vacs. XLIX. — II 21. II Zuberecz. -Turtur auritus, Gu.w. XLIV«. — Apr. 19. (in) Kupinovo. (I — II 20. - II Tenics-Kubin. XLV. — (I 22. - « Karavukova. (I — II 21.-11 Német-Palánka. II - (I 25. ~ 20. — II Sopron. (( II 24. — Il Ghymes. <( — Apr. 24. — II Valkó. (1 II 25. — Il Selmeczbánya. XLVIII. — II 21. — II Somorja. (I II 25.— Il Gács. « ^ II 21. — 11 Ságh. XL VIII« — Mar t. i3. — Il Géléinek. « « 10. — II Ghymes. (( — II 13.— Il Kellő. « (1 19. — 11 Gács. « — II 13.— Il Revistye- Váralja. (1 (( IG. — II Kabolapolyána. (1 — II 13.— Il Felsö-Zsaddiiy. XLVIII« Upupa epops, L. — Apr. 7. — (in) Kupinovo. Il 10. — Il 19. — 7. — Il 12. — Il 2. — 14. - Mart. 26. — Temes-Kubin. Uj-Gradiska. Német-Palánka. l'j vidék. Béllye. Kéa. Fogaras. * Valószinülefí lapsus calumi folytán. Szcrk. aBal)tfc{)einltci) in ^olge eines @(§rei6feíilcrá. 9íeb. Aiiiűla. IV. Tótvdrad határozottan késő. — Szepes-Béla késő adata pedig, tekintve azt, hogy az idén fekvéséhez képest túlkorai adatot adott majd- nem az összes fajoknál, szintén figyelmen kívül hagyandó. 2; b 1 0 á r a P entidiicöcii ípat. — S 3 e p e 0= SJéÌa'è ípőtee liatuiii naif? ebenfalls auf3er 31d)t gelafíou uierbeu: íoiift ç^ab biejc î8cobnd)tuiigè= ftation Ijeuer beiiiatje bei allen beobadjteten 3írten ueri^ättnifeniäBig ä" f i'ü£)e '^aten an. L. (F.) Lk. (Sp.) •T. (Sch.) K. (M.) 1()6. ^ XLIV«. XLV. - Mart. 15. — (in) Kis-Harta. — (XLVI«.) - Apr. 24. — 11 Valkó. (XL VII«.) r^ 41 nap (ÍCaöe). --= Apr. 4. Vanellus cristatus, L. - Febr. 4. — 11 19. — Mart. 1. — Febr. 28. — Mart. 77. (in) Kupinovo. — 6 db. — 6 ©t. Il Temes-Kubin. Il Uj-Gradiska. Il Karavukova. Il Újvidék. 13 98 XLY«. (I (I « XLVI. XLYI«. xLvn. XLVII«. (( II XLYIII. (( XLIX. Febr. 19. — Mart. 1. — ,1 4_ — « 4. — 8. — " 12. — G. — Febr. ?. — Mart. 3. — Febr. 25. — (( 29. — Mart. G. — ^2. 3. — 10. — 14.— 16.— 19.— 20. — 20. — (in) Szonta. <' Doroszló. « Uj-Bessenyő. « Fogaras. (' Arad. Il Nagy-Enyed. Il Keszthely. Il Foìiijód. " Leila. Il Kis-Harta. Il Szarvas. Il Velencze. — 5 db. ÉNy. —> Dk. — 5 (St. NW — >S0. Il Puszta-Vaes. 11 Sopron. Il Boz. 11 Diós-Jenő. Il Somorja. Il Ghymes. Il Draskócz. 11 Zuberecz. Il Szepes-Béla. Újvidék túlkésö, figyelembe nem jön. — Fonyód tulajdonképeui vonnlási adat számba nem jöhet, inkább téli tartózkodás. Ujcibcf jii i>nt, unljaítíiar. — ?fOin)iiíi fi'iii oiiìeiitfidjeè ^l'O^ì^fti'i" ; i'')'-'i" ÍUuriuiiitcniiuj. L. (F.) Lk. (Sp.) J. (Sch.) K. (M.) — Febr. 4. — (in) Kupinovo. — (XLIVa.) — Mart. 20. — « Zuberecz etc. (XLIX.) ---- 4(') nap (TTníU'). ^ Febr. 26 27. 167. ■< — > Yunx torquilla, L. XLIV«. — Apr. XLV«. — ,1 XLYI. — II II — II XLYI«. — Af)r. 11 — (I XLYII. — (. II II XLYII«. — 11 XLVIU. - II XLYIII«. nnberttnnienbe non 3iig= lern beobadjtet, fo baJ3 nniuilU'iirlid) bic ö^rage ent: fteljt, ob biefeüJíaffen nid)t etma bie S^ief ebene »orerft occnpieren n. j. : bis jn if^rer nörbíid)ften ©renje, nnb erft bann non l^ier bie IjDpioinetrifd) [)öl)er ge= legenen 9ìegionen in ©d)n)nvinen jertljeilt befie: beln?^ Sei biefer mit aííem 33orbeí;att riâfirten (Vvage nniffen mir aber bann ftefien bleiben, benn fie fdjneibet fogar in biefer Weftalt «einer ïvrage» fd)on tief in ben ©treit ber beiben oielntatô íd)roff gegenüber geftetlteneiipotbefen bea «'^ïo ntaugeê» nnb ber «^ugêftra fìentbeorie«.^ äßir mürben in biefer ÍRid)tung in òaii ílíeid) ber iseruuittjun: gen geratí;en nnb mürben nnê in einem £abi;rinttje uerirren, beffen "iiJinflerien anf mi]íeníd)aft[id) realer ©rnnblage ,yi löfen Ijente nod) — in Grman- gclnng etnea genügenben Slkrgleic^èmaterialeê — eine noUfommene Uninöglid)feit ift. 3d) moUte bieranf — oljiie ^nfftetíung irgenb einer i3i)pott)efe — bloâ binbenten, nnb jmar be è; '■ ©iefje: Dito Çieiiiiaii «2ie Elemente bea liogeljugeâ etc. 189.5» bie Untctjiidjimçi be« Sh^^ ^«'^ 3íaud)fcí)H)űI6e unb bes roeifjen StürajcS. - ®S gilit aud) iiüd) eine nnbere Wöglidjteit, i»eld;e niel fill- fid) í)nt unb auf bic id) im III. SJaube, p. 1 u. ff. in bet 3lbl)aiiblung über fdjarfe ©rcnjen etc. u. j. auf ©runb ber a3eobad)tungen »oiiuirb Ü. 3rbt)'á auf ©ibraltat I)ingeioie= fen 1 abe, mo eâ gnnä acceptabcl erwiefen ii't, bafi bie für növblidjete ,3onen bcftiiiimtcn „iuguögct fpäter nufbcedjcn; biejes foU aud; bchn l)i;pfûnietifd)en a^ctljälniffo &erüdfic^= tigt mevben. Ctto ^eriiian. '3lufbie gugáftrnfií» — »»b bie entgegengefe^te î^eotie uiirb I)offontIid) ba« í8cobad)tung«neli in Síoénien unb bet .Çersegoroina ein2id)t bringen, luo bie SinieSöoSna-Íiarenta eine fbrnilidje ííogolfirafic ju fein fdjcint; ferner biirfte ein £id)tfuat)l au'j ben Untetjudjungen uniereo ö-reunbeoSr. u. Stlmáft) in ber rumäniftfien Sobrubfti)a befonbciâ ouf bie pontifdje Sinie falten. Sieb. 1:î* 100 thesis felállítása nélkül — azért, bogy a vonu- lással esetleg másutt foglalkozók figyelmét, a kutatás ez irányban való kiterjesztésére felhív- jam. Majd ha a megfigyelés másutt is bevál, akkor bőveliben foglalkozhatunk vele, mert végre is több helyütt állandóan ismétlődő jelen- ségekből épül fel maga a természeti törvény. Ezzel áttérek az idei vonulási anyagnak az 189.")-ig (bezárólag)megállai3Ítottországos közéi)- számokkal való összehasonlítására, még pedig ugyanazt a sorrendet követve, mint tavaly. l)alb, öamit id) tiie ílufiiu-rfínmfeit íiavauf t)in= íenfe, iinb jur Uiiteríud)imc\ in biefer 9íid)tiing anrege. 3í>enn biefe 33eobad)timg and) anberêmo antreffen follie, fo fönnen )üir nnè baniit and) ein; gehenber tiefdiäftiiien ; benn nni tS'nbe luirb ja ano üielfad) nnb uielfdltig beobadjteten 6rfd)einnngen baô îîatnrgefelji felbft anfgebaut. Í3)ainit übergebe id) nnn jn ber 'yergíeid)iui9 ber benrigen 'líefnltaten, nut ben inclnfiue biö l>>93 bí-- ftimntten .Vanbeöinittelaaí)len, n. j. bevfelben Drb= nnng folgenb, mie im nerffoffenen ,/,abre. -<-e-> -<-e-> -<-e> Az 1896. év folyamán átteleltek : ^in J'd)u- IS'JCi bidicn übcruniitevt : Accenlor modularis, L. — (in) Ungvár. Anas boschan:. L. — (in) Hévíz, Kőszeg, Somorja. Anser segeíum. Gm. — (in) Keszthely, Kőszeg. Ardea cinerea, L. • — (in) Somorja. • — Sok. ■ — ílMeíe. Botaunis stellaris, L. — (in) Keszthely. Cerchneis Hmiunciila, L. — (in) Temes-Kubin. Circus aertigiìiosus, L. — (in) Pâlies. Circus Cìjaneus, L. — (in) 0-Verbász. Columha oenas, L. — (in) Szarvas. Dafila acuta, L. — (in) Turcsiscse. Emberiza miliaria, L. — (in) Sopron. Embcriza Hchoeniiius, L. — (in) Újvidék, 0-Yerbász, Sopron. Eritiiacus rubecula, L. — (in) Arad, Kőszeg. Fringilla coelebs, L. — (in) Újvidék, Kőszeg, Ungvár. Gallinago scolopacina, Bp. — (in) Fogaras. Motncilla lioarula. L. (ini Sopron. Podiceps cristalus, L. (in) Néinet-Palánka. Podicepn minor, Gm. — (in) Keszthely. Querquednla vrerca, L. — (in) Újvidék. Rallus aquatic'us, L. — (in) Ü-Verbász Spatula cly peata, L. — (in) Temes-Kubin . Sturnus vidgaris, L. — (in) Ó-Verbász, Fogaras. Turdus merula, L. — (in) Újvidék, Selmeczbánya. Vanellus cridatus, h. — (in) Fonyód. Összesen 24 faj. ,;5nfamnu'n 24 Specieô. 101 Az 1895-ig bezárólag megállapított országos középszámnál korábban érkeztek az idén ; A-vüfier níá bao V'iinbcómittcl (cinídiücfUid) bi's Is'.i.", au6gcvcd)iiet) )inb (jeucv niuu'toinmen : Hau j- nappal? 3J!it roie viel îagen? A következő fajok 3)ie folflcnben ?lrten Hány nappal? Díit roie uici lagen ? A következő fajok ®ie fûlçienben 3(rten 7 ■ir&^ Emberiza miliaria 7 -< — > Ficediila sibilatrix 7 ■< — > Ortygometra porzana 7 -< — > Pandion haliaetun ü <-e^ Britliaeiis rixbecula (; ■(-'^->- Gallinago gallinnia 6 -*v->- Mareca penelope tí < — >• Milvns korschun 6 f — >- Triugoides bypoleucns 5 f-T^ Gallinago major 5 ■<-&> Scolopax rnstieola 4 < — > Accentor modularis 4 -< — >• Acrocephalus palustris 4 -í — >- Ficedula trocbihis 4 <-&*■ Gallinago scolopacina 3 < — > Acroceplialux pliragmitift 3 ■< — >■ Dafilu acuta 3 -<-&> Fringilla coelebs 3 -(-&> Larus ridibundus 3 -<-e->- Liguriuus chloris 3 < — >■ Merops apiaster 3 - Nnmenius arquatus 2 -< — »- Anthus c impentris 2 -<-&> Butco vulgaris 2 -«-&> Circíis cyaneus 2 <^^ Columba oenas 2 < — >■ Cotyle riparia 2 -- Ibis falcineUus 2 -«-&> Serinns bortulanus 2 < — >■ Turdns musicus Összesen (3! faj Bufammenöl Strien 35 22 18 17 1(1 111 15 15 14 13 13 11 11 11 11 1 i I 1 11 IO IO 10 10 9 9 9 9 9 -< — >- Philomachus pugnax < — >■ Graculus carbo *-&> Tìirdìis menün < — >■ Ciconia nigra -< — > Grns cinerea < — > Querquedula crecca < — > Podiceps cristatus ■< — > Podiceps nigricoUis < — > Recurvirostra avocetta < — >■ Ortygometra minuta < — > Ardea cinerea -* — > Ardea alba < — > Cotnrnix dactylisonans ■< — > Gallinula cbloropus -< — >■ Locustella nsevia < — > Motaeilla alba ■< — >• Sylvia atricapilla < — > Totanus fuscus ■< — >• Paleo siibbuteo -< — ■>■ Ltisciniola melanopogon < — >■ Milvus ictinus < — >- Platalea leucorodia < — >■ Columba palvimbns < — >■ Fulica atra < — >- Nyctiardea nycticorax ■< — >- Euticilla titliys ■< — > Saxicola œnanthe ■ Anas boschas < — > Cuculus canorus ■< — > Ardea purpurea < — >- Circus aerugiuosus Az 1895-ig bezárólag megállapított országos középszámnak megfelelöleg érkeztek az idén; (Ï n t í p r e d) c n b bem íonbeamtttel (biâ inclufiüe 1 S95 auêgerec^net) finb íjciicv angef ommcii : < — > Botaurus stellaris -<-e^> Motacilla boarula ■* — >■ Pratiucola rubetra -< — ^>- Sterna fluviatilis -<-^ Totanus calidris ■< — > Upupa epops < — >■ Yanellus eristatus -< — >■ Acrocephalus turdoides -í — >■ Alauda arborea -< — >- Euticilla phienicura ■« — >■ Ficedula rufa <-^ Circus pyfjarcjus < — ^>- Anser cinereus Összesen 13 faj. -~ i^iiecjefiiiiimt 13 i'lrtcii. 102 Az 1895-ig bezárólag megállapított országos középszámnál későbben érkeztek az idén Spiitt'v (itö beli íaniieömiltct (ciníd)lic);(icí) (no ISll.'i auíuu'vccliiu't) fiiib I)cucv aiiiicfomincn : HányuappalV , aiiit iute uiel j Tagen '.' A következő fajok Íie folçienbeii ítrfeii Hány nappal;' Iliit wie uiel íiiiieii ■.' A következő fajok Sie folgeiiíien ílrteii 1 1 2 2 2 2 2 3 3 3 4 A. l i 4 4 4 4 4 n 5 5 5 -< — > < — >■ -< — >• < — > Autlms pratensis Ar dea cow ata Cbelidon urbica Sylvia cinerea Iliipolaìs ktcrina Aegialitis fluviatilis Nyroca leucopbtbalmos Oriolus galbula Totanus glareola Ortygometra crcx Yunx torquilla Acrocepbahis aruudinaceus Ardea garzctta Eritbacus Inscinia Hiniiido rustica Hydrocbelidon fissipes Locufilnlla fluviatilis Motacilla flava Muscicapa atricapilla Muscicapa coliaris Sylvia nisoria Gypselus apus Ardea minuta Cerclmeis tiuuuncida Quenjuedula circia 24 faj Gl « 13 « 50 « Ha már most táblázataink eredményét össze- foglaljuk, kitűnik, hogy az idéu: nltdelt - az országos középnél korábban jött « « « -nek mc(jl'elelöieii « (1 « « -nél i.ésöbbeii « Az 1896. évi líwaszi vomdás általános jclkyc léhát Magyarország on normálisnak mondható. A korábban érkezettek száma valamivel több ugyan, de ha tekintetbe veszszük, hogy az 1895. évi feltűnően késő vonulás, az országos középszámokat nagyon is későre forditotta, ez a kis külömbség figyelembe nem lesz vehető, sőt ezt tekintetbe véve azt mondhatjuk, hogy az 18116. évi vonulás is inkább késésre hajlik. Ha az érkezés eredményét rendek (Ordo) sze- rint is megvizsgáljuk, a következő táblázatot kapjuk: -e-&> Eritbacus pbilomela Oedicuemus crepitans Muscicapa paìva Locustella luscinioides Pratiucola rubicola Antbus triviális Capriraulgus ouropœus Emberiza scliœniclus Erithacus ryaiiecnius Tetanus ocbropus Muscicapa grisola Alauda arveusis Sturnus vulgaris Cerclmeis vespertina Ciconia alba Sylvia bortensis Lanius minor Aquila na?via Sylvia curruca Coracias garrula Turtur auritus Lanius collurio HiìììUììtojiìis autìDiiììalis Slcfìia niinìita Ansar segetum Összesen 50 faj ^ufamincn 50 3Uten ÎBoiiit luiv mm bie 9ícíuítatc imu'vcr TabcHcii aUÍamiiiciifaÍHMi, en^iebt co fid) fiai", bufi l)ciicv: 24 Sli'teii Ü b e r m i n t c v t liaboii 61 (( frü()cr, 1 ;i « e It t Í p r c d) c ii P luiP 50 « f p ä t e V etiuictroffen finb, ale bieè uiiíero aUiv'inciiu' Vaubcê: 9Jiittcl,iaf)Ioii lU'ftattcn unirbcii. T't'v (ilj ara Iter b i- 5 181)6 = or ^I'iii): jaljvöjiiiicö i ft bem lia d) miniial ju nennen. Sie Saíjt í>er früher eingetroffenen ift alitar etmaö überniicc\enb, mcnn mir aber in 'Betvadit piciién, bafî ber anffallenb fpiito Smî beo ^alivcö 181(5 niifere aDiu'ineine VanbeSiuittelialilen feliv .^uruiiçioioorfen í;at, ift biefem fleinen Untevidjieb fein arofjeo (äc- roid)t (iei,ìuleiìeii, ja mir muffen foijar - baê Hï-- it)äl)iite in ik'trad)t cìe,ìOiìen erfeunen, bafi ftd) bev 3"(i öeo i^^^^alireó Jsi)6 nui)r einer 'iíerfpiitniui íjinneiiit. — Siieiin mir baô :-)icfnltat aud) iiadi Dvbiinngen (Drbineê) nnterfndjen, fo evljalteii mir folgenbe isabelle : 6 (1 i; 7 7 7 7 S 9 9 9 10 in 10 12 12 12 13 13 14 16 19 ^\ 0 r a 0 Korábban griUjer Megfelelőleg tSiitjpifdjcnb Későbben Spiitcv tí p e e i e s 1 I. Accipitres___ . 7 1 3 II. Passeriformes ... ... 21 7 31 III. Scansores... ... 1 — — IV. Columbœ ... ... 2 — 1 V. Gallinœ ... _ ... 1 — — VI. Grail» ... ... 21 3 10 VII. Natatores ... Összesen — 3ufninmcn 8 2 5 61 13 50 Magyarország területét az 1896. évi tavaszi vonulás alatt megszállták : Unçiavuô jTcnitorium [)aticn roaí)rcnb beS ATü[)in()v§,^ugc§ i. òi- 1^-"'' bcficbclt : A következő fajok Nap alatt A következő fajok Nap alatt A következő fajok Nap alatt Sie folgenben Slrtcii îBiiiuen Xagen Sie folgenben ílvten SBinnen ïngeu rio folgenben Jírten Sinnen îageu Cerchneis tinnimcula ... 78 Ibis falcinellus __ ... 37 Lanius minor ... ... 24 Auser cinereus ... _.. 70 Saxicola œuanthe 36 Oedicnemus crepitans ... 23 Colile riparia 61 Sylvia cinerea . ... ... 36 Emberi /a scluruiclus.. 22 Columba palumbus .._ 58 Ficedula sibilatrix ... 35 Anser segetum ... ... 22 Sturnus vulgaris ___ ... 56 Ardea purpurea ... ... 35 Antbus triviális... 22 Ortygometra porzana 55 Querquedula circia ... 34 Muscicapa grisola 22 Columba cenas ... . 55 Circus œruginosus... 34 Numeuius arquatus ... 21 Ciconia alba ... ... ... 55 Lanius collurio ... ... 33 Turdus musi eus 21 Sterna fluviatilis 55 Fringilla coelebs . ... 33 Caprimulgus europiüus 21 Eutioilla phœnicura _._ 5í Fulica atra... ... 32 Querquedula crocea. _ _ 20 Hirundo rustica ... 51- Milvus ictinus.. ... 32 Mareca penelope . ... 20 Sylvia atricapilla 52 Accentor modularis . _ 31 Hydrochelidon fissipes... 18 Motacilla alba .. ... 52 Coracias garrula ... 31 Turtur auritus 18 Coturnix dactylisonans 51 Ficedula rufa ... ... 30 Ardea minuta.. 18 Pratiucola rubelra. .. ... 50 Alauda arvensis ... ... 28 Erithacus luseinia ... 17 Cyp.selus apus ... ... 50 Galliuago galliuula ... 28 Sylvia hortensia ... 17 Gallinula cbloropus M Gallinago scolopaciua ... 28 Muscicapa collaris . . 16 Locustella nttvia M Nyctiardea uycticorax. 28 Liguriuus ehloris ... 15 Acrocephalus arundinaceus A-7 Ficedula troehilus... ... 28 Erithacus rubecula ... 15 Vauellus eristatus ... ... 46 Acrocephalus turdoides 2S Ortygometra crex ... . 15 Motacilla flava ... ... 44. Oriolus galbula ... ... 27 Merops apiaster... ... 15 Sylvia eurruca 44 Seriniis hortulanus ... 27 Muscicapa atricapilla , 14 Cuciilus cauorus... 43 Platalea leucorodia . ... 27 Nyroca leucophthalmus 13 Anas boschas... 42 Larus ridibundus 27 Sylvia nisoria .. 13 Grus cinerea 42 Scolopax rusticola... ... 26 Ciconia nigra . ... 12 Ardea alba 12 Alauda arborea . 26 Botati rus stellaris .. ... 11 Falco subbuteo ... 11 l'otanus ochropus . 26 Podiceps eristatus ... 9 Upupa epops ._ 41 Ardea cinerea 25 Cerchneis vespertina ... 8 Authus pratensis 10 Yunx torquilla ... . . 25 Kuticilla tithys 6 Aegialitis fluvial ilis 4(J Tringoides hypoleucus... 24 Motacilla boarula ... . 5 Pratiucola rubicola ... 38 Aquila naevia .. 24 C'helidou urbica ... 38 Locustella luscinioides... 24 S most még csak egy táblázat vau hátra, az írlei középszáriiokból összeállított vonulási nap- tár 189G-ra. ÉG bleibt nur nod) ciiu' ciiijii^c isabelle iibdrt : bie 3"i^Ti""^'"ítolIuiu) iícj ;^iiiiotalcii?crô fürbicícs :,"stű)v, 11. 510. auf Wniuîi tier bouor orbnltenen 3}iitteläal)leu. Magyarország vonulási naptára 1896-ra. nngarnê 3ug§=Saíenber füv b. S- 1 896. Az érkezési dátumok- ból levüut országos közép ISÍMi SQ^rcä-.aKittfl bei «(nfimttí-tafle j Madárfaj Xev fûlgeiiben iîofldavt Az érkezési dátiimok- liól levont országos közép 1896 ,Xat)Vcâtffiittct ber Slnfiijt'itagc Madárfaj 2)eï folgenben 3>ogeIatt Február 24-25 ■<-e->- Anas bosclias Április 3 -< — y Ortygometra porzana K 26—27 -f — >■ Vanellus cristatiis (1 3- 4 < — >- Ficedula trocliilus (( 29 •<-e->- Colninba œnas <( 3—4 f — y Motacilla flava Martins 1-2 -< — > Motacilla alba (1 4 ■< — y Upupa epops (( 2—3 ■< — ■> Querquedula crecca 11 4-5 < — y Tringoides bypoleucus ,( 3-4 -< — > Grus cinerea (1 5 -e&> Serinus hortulanus H 5-ü ■< — >■ Alauda arvensis H 7 -e — y Ciconia alba ,, 5—6 -e — > Columba palumbus 11 7—8 < — y Pratincola rubetra « 7 -< — >■ Ardea cinerea 11 9 < — y Sterna fluviatilis ,1 7 ■<-e->-Friugilla ccelebs It 9—10 ■< — >- Aegialitis fluviatilis « 7—8 < — > Anser cinereus 11 10-11 f — y Sylvia atricapilla « 9 -< — >■ Nyroca leucophthalmos (1 10—11 < — y Hirundo rustica - Emberiza scbœniclus II 11 -e — y Cuculus canorus (( 12 -(-e-> Larus ridibundus II 11 -< — y Ficedula sibilatrix (1 12 ■(-r^->- Numenius arquatus II 13-14 -<- — >■ Antbus triviális « 12—13 -(t^ Mareca penelope II 15 *A> Ibis falcinellus 1, 12—13 < — > Fulica atra II 15 ■* — > Yunx torquilla (( 13 ■< — > Turdus musicus II 15—16 -< — >■ Aquila nœvia « 13—14 < — >■ Sturnus vulgaris « 17 -< — >■ Cotyle riparia « 14 -(-&> Ligurinus cbloris « 17—18 -< — y Chelidon urbica f( 15-16 < — > Milvus ictiniis « 18 ■< — > Locustella nœvia « 15—10 -«-T^-»- Galliuago galiiuula „ 19—20 ■( — > Hydrocbelidon flssipes « 15—16 <-&> Clallinago scolopacina « 20 < — y Oedicnemus crepitans 11 16 ■< — y Podieeps cristatus « 20 < — ^>- Coturuix dactylisonans „ 17—18 < — > Euticilla titbys « 20 ■< — y Eritbacus luscinia « 18 -i-e->- Eritbacus rubecula (1 21 — 22 -< — y Acrocephalus turdoidcs « 18 -<-&* Motacilla boarula (( 21—22 ■< — y Muscicapa atricapilla « lS-19 -< — y Scolopiax rusticola u 21-22 <-—y Muscicapa coliaris « 18-19 -ì-to- Anser segetum a 21—22 -! — > Locustella lusciuioides « 18-19 ■< — > Alauda arborea u 22— 23 -< — >• Sylvia curruca « 19—20 < — > Querquedula circia. (( 26 < — >• Acroce[ibaliis arundiuaceus (1 20-21 -< — ^>- Cicouia nigra n 26—27 -< — y Cercbneis vespertina « 23—24 ■< — >• Ardea alba « 27 < — > Caprimulgus europieus (( 23—24 -< — y Circus asruginosus (( 27—28 -< — y Sylvia cinerea (1 23-24 -œ-> Cercbneis tinnuucula « 27—28 -< — >- Turtur auritus II 24 -< — ^>- Botaurus stellaris i( 28 < — > Oriolus galliula 1, 25 < — y Gallinula chloropns u 28 <-->- Coracias gM,rrula „ 26-27 ■< — y Pratincola rubicela « 30— Mail ■< — y Muscicapa grisola n 27 -< — y Falco subbuteo ÎMîijus 4-5 < — y Ardea minuta (1 28—29 -< — y Ficedula rufa « 5 -< — ^>- Sylvia nisoria „ 28-29 -»T^> Antbus pratensis (( 5 -< — y Ortygometra crcx « 28—29 -< — y Totanus ocbropus (1 6 ■< — y Merops apiaster 11 29 ■( — y Accentor modularis « 6 -< — y Sylvia bortensis 1, 30-31 < — y Euticilla phœnicura H 6—7 < — y Lauius minor II 30—31 -<— >- Nyctiardea nycticorax (1 7—8 -< — ^>- Cypselus apus ■ Platalea leucorodiii Boglár, 1897, Ajirilis 26. 105 falco sacer, Brisson 1760. — Kerecsensólyom. Falco sacer, Brisson 1760. — gei «ilüi-gfalkc. Petényi Salamon J. hagyiitékából feldolgozta s be/.i'iro 3(us bem f)anbící)riftlic£)en îîodjlaffe 3- Sít tain ou *$e: szóval ellátta tcnyi'â. gearbeitet unb mit ©d)lu[siüort Beriefen oon CsÖRGEY TiTÜSZ a M. 0. K. r. gyakornoka. Egy színes táblával és két autotypiával. 2 i t u 5 G í ö r g e i) orb. *4ivocticantcn ber U. D. (£. 3j;it einer colorirtcn Xafel unb jioci 3lutoti)pen. Falcones. — Sólymok. — Általános jellemzés: A csőr rövid, többnyire már a homloktól kezdve lefelé görbülő fogas felső kávával ; or- mója nem tarajos; a felső káva kampója több- nyire messzire elhajlik az alsó káva fölött. A szemek mélyen fekvők, a szemöldökök ki- állók. A lábak közepesen hosszúak, de többnyire erősek ; oldalt reczések, elül s hátul valamint az ujjak hátát laposan fekvő pajzsok födik ; a kö- zépső és külső ujjat hártya köti egybe ; a esüd gatyás. A karmok többnyire nagyok, erősek, görbül- tek s hegyesek, alul laposak, kiálló élekkel. A szárny alakja változó, de többnyire a má- sodik s a harmadik evező a leghosszabb s az első hosszabb a hatodiknál, gyakran az ötödik- nél is ; a külső zászló csak a második és har- madik vagy néha a negyedik toll hegyénél van keskenyedőn kimetszve. A fejet és nyakat kifejlett, zárt tollazat bo- rítja. Falcones. Falken. aiü^emeine Eeiinäcidjen : © á) n a b e 1 furj, ineift fdjon non bor ©time atx ftarf [jorabçu'fi'ttiiuut, au ben Seiten meift geääljitt ; bie Jii'fti-' i"-'"' öem Oberranbe ber ii>ací)öf)aut au nic^t aufgeídjiDUugen; obere Svinníabe ragt meift bebeutenb über bie Untere f)inab. 31 11 g e n uertieft, Síugcnbraunen über biefelbeu oorragcub. Saufe mittcllaug, aber ineift ftarf; au ben Seiten geneigt; oorne unb Ijinten, fotüie aud; an hin 3e()ennirfen meift mit jicmlid) fiadjanliegenbeu Sd)iibern unb Sd)nppeu bebecft; eine Spanni)aut äiüifdjon ber 2luf3eu= unb ílíitteíaef)e; Saufe mit §ofen. SÍraÜeu meift gro^, ftarf, gefrümmtunb fpitjig, unten flad) mit uortreteuben fdiarfen Eanten. ^(ügei üerfd)ieben geftaftet, meift bie i2=te ober 3:te Sd)iüiuge am längften; bie Í-U länger aiâ bie (i=te, oft alò bie 5--te; bie 3tuf5enfa[)ne aber oon ber 2:ten biê i)od)ftenê jur 44en nad) ber Spiße ju oerengt. iiopf uno s^alz, mit cntn)icfeUer, gefc^loffener 33efiebetung üerfei;en. F. sacer, Brisson 1760. A feldolgozás folyama alatt kiderült, hogy a föntebbi a legrégibb név, a mely a félreértéseket még leginkább kizárja. Sm Saufe ber ^Bearbeitung erroieâ fid) obiger 9îame ale ïitefter, bei me(d)em ein íJíifjüerftanbuif^ nod) am fid)erften au'jgefdiloffeu ift. Determinatio : (Petényi értelmében, ^m Sinne ^^eténiji'ê.) Falco laniarius,* auct. ; « lanarius, Gessn. ; « stellaris Gmel. Linn.; * Nyilváiivalé), hogy a «laniarius» önkényes, a mennyiben számosan a madár ragadozó természetéből indulva a species nevet a lanio = mészárosból eredőnek vélték. Pedig ez a név a Lanicrból, r.annerből, vagy Lan- nerfalkeböl vau latinizálva s nincs a lanioval semmi kapcsolatban. Ezért az alábbiakban mindenütt a lanariust használjuk. Félreértések elkerülése végett hozzátesszük azt is, hogy Schlegel tanúsága szerint a «lanarius» a (isacer»-nek nem is helyes szinonimja, a mennyiben az előbbi a Balkánfélszigcton és az Afrikában élő rokon alakokra vonatkozik s a régibb auktorok tévedése folytán került a F. saeer sinonimjai közé. Laniarius ift roittfürlic^ im ®ebrautí), bn meí)vcre Druittjologen aui ber 3ïatur beo glaub uogetá auâgeljenb A.iuila. IV 1* 106 Kerecsen sólyom (az ősmagyarokuál; — 6ei bcii UniinçiDarcii :) /verersc'»?/ ; A'e/ccS'c». , (ez utóbbi uevet Földi J. a Falco islandicnsra vagy a F. gyrfalcora alkalmazza; de hibásan; — mit öem (éttereit benennt ^. JiJlbi ben Falco islaudicus oöev F. gyrfalco, íod) unt Unred)t.') Szalida sólyom, Vajda; Fojtogató sólyom, Eeisinger; Fojtó sólyom Petényinél régenten ; Mészáiió sólyom. Németül. Sciitfd) : Wín-ufalke ; Srhlaciil- uiul Schlechlfnlh' ;* BlaufassfulLe : Jìhtuftm. Oroszul. ílínfíííd): Sokol halában (lásd fielje Dobrowszky Lex. II. p. KiS.) ben íptcififrijcn Oiamen aus bem laiuo = glctící)[)aiier ableiten, űbmol)! biejer ííame nom .«gnnier», «iíannev» ober »Sannevfalfe» ficrvülirí uub iiút bem «lanio» in feinem S8e5Uçi ftel)t. 3l-tr gebvaudjen baliev in ben Jolgenbeu üderall ben Jiainen «hiiuirius». Um jebes 3j;iauerftänbni{) ju nemiéiben, fügen mir bei, baf; lant SdjlegeT'o SenS'iiii "lana- riusi- fein vidjtigeá ©inionnm be« «^accrn-í i[t, ba ber evftere Sinme fic^ auf bie auf ber aîolfanljalbinfel nnb in Slfrifa lebenben uerinanbten §in-mcn ín-jicljt uub nur bnrc^ 3i'r")ii'n ber älteren íluftoreu in bic Si)nont)nút bea «sacer» eingereiljt luurbe. * Az alkalmazásban nom küvctkezetos, mivel a vándorsólyomra |F. pcrc.n rimisi is használják. Lásd Schlegel «Kritiscbe Übersicht etc.» (Leydeu 1S4Í. II. p. 11.1 * 3» i>eï Slniuenbnng nid)t confequent, ba berfelde 3!amc nud) bem 'ül'anberfalfe I F. pereí;rinns) gcbiif)rt. ©ie^e edìlegel's «S{ritiíd)e Überfielt 2C.» (Sei)ben 1844. 11. |i. li). Egykoron még valószínűnek tartottam azt, hogy a régi szláv népek «Sol.ol raroli«-yd, a melyről a verna vidéki sziklacsoport «Piarohovo» (sólyomkő) nevet nyert, tehát a magyarcdí uRáró- madara« is, melyről a Nógrádban az Ipoly mel- let emelkedő sziklát Eárosnak nevezték el, azo- nos a F. lanarius-szal. (Ezt a sziklát azóta lerom- bolták, utkövezésre használták fel s a sólymok is eltűntek arról a vidékről). Most azonban bizonyosra veszem, hogy a szlávok Earoh-ja a Pandioii iiuUaetusra (L.) vo- natkozik. Idézetek bizonyítják ugyanis, hogy a Pandion ezen a néven ismeretes az összes, még az északi szlávoknál is; Cseh- és Morvaország- ban, hazánk egyes magas hegyekkel borított vi- dékein erről a sasról vannak egyes helyek ne- vezve ; oly helyek, melyeken a kerecsen-sólyom soha meg nem fordul.* Azt, hogy a magyarok kerevsca sólyma, mely a Zrinyíászban s egyebütt is mint a gyorsaság jelképe szerepel, nem az északi vadászsólyom (F. islandícus vagy grönlandicus), mint azt Földi s Vajda állítja, hanem a Falco lanarius, azt a magyarok története bizonyítja. Ázsiai hazájuk- ban ugyanis oly tájakat laktak a magyar törzsek, hol az északi sólyom nem cl, de a hol a kerecsen jelenleg is tartózkodik. S e sólyom mind végig ismeretes volt őseink előtt, annyival is inkább, * Petényi ezen nézetét az ujabb vizsgálatok telje- sen igazolták. Bizonyos immár, hogy a llárómadár csakugyan a l'andion halia;tus. A nógráili sziklán, a víz fölött való fi'^/kr'ló« íh teljc'>i(>n talál a Pandion életmódjával. ^n einer (U'iüijíen 3t'it l)icít id) es nod) für mat^r: fdjeinlid), bn^ bnê «Sokolraroh« ber níten òlnuen, uon iueld;em bie ue'nuirer Aelfeneinippe ^farotjoiui (i^ffllfcnftcin) l)eifet, mit F. lanarius ibentifd) fei, nmfomefjr, ale nuc^ bic llnaaren einen Aclfon, meidjer fid; einft im 9{eooiraber Êomitat über bem ;3po[i)fliifíe erhob, uiofetbft Ralfen bauften — 3Ï n r 0 Ô nannten, (©iefer ^-elfen unirbe feitfjer çiie= fprengt nnb snin ©trafîenbnn oermenbet. Sie (Vaifen uerliefsen bierauf bie ©egenb für immer.) iJetJt balte id) eö aber für fidjer, bau bas flauifdjc «'Karol;» fid) auf ben 'Jv if d)abí er (Pandion haliaëtus) bejog. ©itate beftätigeii eê iiämltd), bufj ber jvifdiabler unter bem Síamen 3ïarol) bei fíímmtíidien Sinnen befannt ift: luid) biefem ílbler finb in ìniljmen unb 3)íaí)ren, |o and) in mandjcn gebirgigen ©egenbcii Ungarnô einige Stelien benannt, u. jiu. foId)e ©teilen, loo unfer Siirgfalfe, alo in'moljiier beo ■gtadjlanbeê, nie uorfonunt.* Saf5 ber Ü^ürgfalfe es mar, ber bei ben alten Üiagyaren nnter bem 'Jìamen Síerccöen:©óhjom alo Sijmbot ber ©djnelligfeit bieute (unb uid)t Falco islandicus ober grönlandicus, une es ?yölbi unb 3Sajba meinen) beioeiôt nnê bie Wefd)id)te ber Sibe beo ÍJíagyaren^'Stammeo. 3'i difién bemobnten nämlid) unfere 9lí)nen jene ©egenben, loo F. grön- landicus nid)t, F. lannrius aber aiid; je(5t nod) uorfommt; and) in Ungarn, roo il)nen ber ^^atfe * !îie neueren Unterfnd)ungen [jaben biefe 31nfid)t í{5etciu)i'á beftütigt. GS ift mm feftgefteUt, bafs «Sidro» luirflid) ouf Pandion lialiaëtus fid) bejieljt. IHud) baê ^orften über bcm SiBaffer auf bem 3leogvaber gelfen ftimmt ndt ber iìebeu'oart beë ípanbion iibercin. 107 mivel Dclmagyarországnak, Syrmiának, Horvát- és Szlavonországnak most is nem az északi só- lyom, hanem a kerecsen, a F. lanarins a lakója. Bizonyos tehát, hogy a F. lanarins volt az ösniagj'arok kerecsenje. Faji Jcgj/rk: A farok tollain G — /? kcrel,: rövid s erős; a húsos lábszár P/a-szer oly hosszú mint a csüd, melj' utóbbi elill fele hosszán tollas ; (tévesen állítja Keys, és Blas., hogy a csüd köröskörül tollas, mert az hátul minden sólyomnál csui^asz s csak a felülről rá- boruló tollak fedik); a csüd s alábújjak gerincze laposan fekvő durva pikkelyekkel födött, ezek az említett részek oldalain apróbbak s puháb- bak ; hátul reczézett a csüd; a lábujjak talpfelén az izületek alatt erősen kiemelkedő fojtó büty- fortt)iii íiefaunt díiefi, íjuiift lueiicv tírönlandicns, má) Islandicus, foubeni cbcíi ber SlMirgfalfe. (Sé büvfte alfo Cieraife fein, bafe F. lanarius bei ben Urniatp^nren S er ec Seit öiefe. 9(vtteiiiijeiif|cii. 2^ie Sd)uuinjfeberu trnçieii '•— 1- vmib: l i d) e, a m © di afte ni d) t bu r d) (^ c 1) e u b c, lu c í iV lid;e, (iiuindiuiaí (idjtroftbraunc) Jylccfen, iücld)o niif ber 31 iif,en falene foft freiê= föniiiiv auf ber ^su neuf alme — bie ber mittlereu "i aucijeuoiuiueu — ouerel: Ipptífd) unb gelblid) überfioßeu fiub: eiu íd)uiad)ev iiartftreif: alle buut'íeu ■ciCiá)- nungeu beo Uuterleibeo fiub fteté uad) oben fi d) v e r f d) m ä ( e r n b e 3 d) n f t ft r i d) e ; ber ©d;iuau3 4 — 5 cm. über bic Alüötl= fpiljeu íjiuauö rageub. Seuierfung. 2Íon ben 'ííaHiuauii"fd)eii Stcnn- äetd)en bie folgeubeu bvaud;bar: «bie iSdfdianuge * uad) Slufíeu, if)re Secíe aber beiberfeitâ roeif, ge= fíiuint: îlugeufreife, 2?adiôf)aut uub Tyüfie bei jüu: gereu iUigehi lid)tafd)blau, iiu ílltergelb; ehi beut= Iid)er 33adeuftreif; Sáiioauj länger aló bie ruí)eu= beu í5'»9^í; Saufe big ä""-" ê'ilfte ^om ^iiie (Àcrfe) t)iuab befiebert.. I (Stelle p. 108—10!).) Sdiuabel feíjr furj, ftarf: ber Dberfiefer gieid) Doni Stirugruube au iu eiueu grofeen §ateii berab; geïrttunut, Ijat eiueu grofeeu fdjarfeu ^aijn, ber in eiueu eutfpredieubeu 3luGfd)uitt beô lluterfieferô pafft; Uuterfieferuoruebeiuabe gerabe abgefd)uitteu, beffeu Sdjueibeu ftarf eiugejogeu. ^JÏafeuUidiev beiuaije freiíaniub, iu iljrer ^Dîitte mit eiueni fäuleufbvnUgeu (yerud)S,iäpfd)eu ; fie mer; ben l'ou beu Stiruborftdjen fauni etmas beriibrt. 3uuge furj, bid; fteifdjig, luirue etunio gefpaU ten, binteu fd)arf gejiibuelt. Slugeu grufi, feurig: Sriö braun (Jalfeiuìuge). (Vüfec tura "Ilo ftnvf; bie fíeiíd)tgmuaeu(öfeu ©d)ieubeiue iVs^mal fo lang alo ber i*auf, loelc^er auf ber 33ovberieite bis jur .öälfte befiebert ift; Uiid)t mie Keijferl. u. iölaö. angeben : «Oberer Xíjeií beò !i.'aufeô ringsum befiebert n: er ift Ijinten fabl, aber luoljl iiberbectt); £'ouf= unh -^eljeurüden mit fiadiauliegeiiben, raul)en Scbuppen bebedt, bie an ben ©eiteu ber genannten 3:i)eile fleiuer unb roeidier fiub; l)iuteu ift ber £'auf genest; bie Bt'Ijt'iM'ol^ifu tragen unter jebem ©eleuf'e etucn grof,en, warjeu: * Sie erfle, uetiümmerte ©djiöinge. li* 108 Mértéktáblázat. Ci'iiti- Gemis setasqiie Teljes bossz SotaUSngE Szárnyak tárva glugbvcitc Farok hossza Sd;n)aiij-. ISiigc Csőr — 6(i)nabcl tvben mérve 3n Sogen gemcjjeit Magasság |)oá) unb bitf Viasz- hártya hossza Sad)â[)nut lang A kampó lecsüngő része Isafen ntievtón- gcnb fog — á"')n Széles- sége S?ieit Hossza §0(Í) Orrnyilas átmérője íiai'enloá) in Stameter Hím. Idős TOSiuid). ïïicl)vinl)v Hím. Fiatalabb ïlïanndxn- !Si"i9íi' Tojó. Idős í!i>eib(í)en. Slcltev Tojó. Fiatalabb 3ïïfibd)cn. ^siingcv .1 M-S 47-4. 51-3 51-3 llO-G 21 105> 22-4. 122 23-6 122-6 23-7 3 2-85 3-3 3-3 1-97 1-86 2-2 2-1 0-65 0-65 0-7 0-G5 0-65 0-65 0-55 0-55 0-44 0-44 0-55 0-44 0-22 0-22 0-33 0-33 0-33 0-4i 0-44 0-55 * A fiatalabb hím szániyhossza a kézizülettől mérve 34-2 cm. — Sorbcvflügcl bea iiingcven ífinnndjenó 'Si-2 i^iii. kök vaunak és pedig a középső ujj alatt 3, a két oldalsó alatt 2 s a hátsó alatt 1 : ezek a párnák öregeknél érdesek, fiatal madaraknál lágyak. A középw ujj karom hcIImI oly liosszú mint a csüd ; előbbit a külső ujjal nagy kötőhártya kap- csolja egybe. A karmok : szépen hajlottak, igen hegyesek ; talpfelük lapos, kiemelkedő élekkel ; a középső ujj karmának belső éle erősen kidűlő. A gatya nem ér nagyon mélyre. A szárny hosszú, keskenyen hegyes ; kemény, erős szárú evezőkből áll, melyek közül az első 3 viszonylagos hossza minden egyes darabnál más és más.* Az első 3 evező viszonylagos hosszának grafi- kus ábrázolása: aljuíidjen Sallcii, iiiii ímav träi^t íio SlUtteljeiie 3, bie 3Uifieii: unb 'rsniioii5eln' 2, bic .s^interjeljc 1 SBürg 'lia lieu; lc(5tove fiub bei alteu (ÍTeiupIareu raut), bei beu jűuciereu lueid). íJiit telkei) e oline 5Î r a 1 1 e non b e r ìl' ä luu' b e ê £ a u f e è ; erftere ift mit ber 3lu6enjel)e biivcli eine çU'oue S^anubout oerbunbcn. Sìrallen fcijön i\eluH3en, uiuieiueiu idiarf; unten fiad), aber mit uortreteub tdiavfjdjncibigeii Kanten; bie innere alante ber llìittet.ìebenfratfe meift ftavf" auèflebaudit. 3)ie êojen nid)t tief liinabreidieub. già gel long, fdjuutifpitUg: befteljt ano Ijarten, ftrafffieiigeu Sdjmingen, bereu :> erften in ber Säuge iubiuibuell uariiren.* ®aê £angeBert)altuiiî ber evften 3 ®d)iniugen grapljifd) bavgoftellt : 1. 2. :!. 'I'l'i'iiieB/ctf^s nayysa^' * Poténj'i cz időben iiu'g iifin tartotta iiz olso cse- nevész evezőt valódi evczötolluak, tehát az első 3 toll alatt tiilajdonkép a 2., 3. és 4. tollat kell értenünk. Cs. T. - i)lntiuli;t)C Svbfic. * "iietcinji Ijielt uni biffe áeit jene evfie, uovtinunievtí' ©djroinçïe nod) nid)t für cine ccí)te, n)e9l)al6 man imtev ben erften :i @d)iiúniu'n eiacntlicl) bie 2,, .'!. unb 4. uev: fteljcn mnfi. I. (£è. 109 ma^tabtüe. meter. Hosszúság — Sänge | Csűd széles- sége s vastag- sága íauj brcit unb bid Hosszúság — Sönge | Czomb £cí|cntel Lábszár €(í)ieiibetii Csűd íiiiij Középső ujj SDlitleíae^c Kai-ma ÍÍraUe Külső atufeenjätjc Karma Jíialíc Belső 3nneu5cf;e Karma Äwttc Hátsó í)intcrjc^ Karma fratte 6-6 8 9-2 10-5 10-5 5-27 6 5-4 1-3— 1-7 1-3— 2-0 4-8 4-8 5-3 5-27 2-2 2-2 2-1 2-85 3-5 3-5 3-7 3-7 1-9 1-9 1-9 2-85 3-7 3-3 3-3 3-5 2-2 1-9 2-4 2-63 2-4 2-4 2-6 2-63 2-fi 2-6 2-85 2-85 A szárny belső tollainak középsői feltűnően sötétebbek a többieknél s e sötét szalag egyik ismertető jegye a madárnak. A szárny körvona- lait nem igen takarják el a váUi és melli tollak. A fayok 13 tollból áll s kinyúlik a szárny csúcsa mögött. A fei nagy, gömbölyded, felül csak a szemek táján laposra nyomott, míg a bomlok magas. A törzs kúposán keskenyedő, a mell széles és erős. A lolhizat sűrű és durva, szorosan záródó ; a tollak többnyire elkerekítettek, száruk merev. A kerecsen abban különbözik a vándorsólyom- tól (Falco peregrinus), hogy csőre sokkal gyen- gébb, csőrkampója kisebb, lába is sokkal gyen- gébb, rövidebbek az ujjai s a karmai, de a farka hosszabb mint a vándor sólvomé. Színezet. Öreg hím májusban. (Lövetett az adonyi szi- geten 184S. május 1.) 1 . A csőr töve s az alsó káva javarésze szaru- dad szürkés kék, erősen sárgával futtatva; a csőrkampó s az alsó káva hegye szarufekete. A viaszhártya, a szájzúg s a szaglási csaj)ocska halvány czitromsárga, a két elsőn a szín erősen kénsárgába hajlik; a csőr szarubélése halvány kékesszürke, sárgával futtatva; a torok vöröse- sen ibolyaszínű, a nyelv kékesen halványpiros ; a szem csupasz kerülete kékes alapon halvány kénsárga ; a szempillák feketék ; a szemcsillag sötéten lencsebarna, a nagy szembogár kékes- fekete. 2)ie mittlere 3îeifie ber inneren gíngeíbecfen ift auffnliciib bunficr gefürdt aie bie übritgen; ber fo entftanbene öuiiflc Streif enjiebt fid) alo ein £enn= jeiáien beê Siogeiô. Sie Umriffe ber rntjenben %i\\o,d roerben non Den Sdniltev: nnb 'Bruftfebern nur wenig nerbecft. iï5er ©djuianj befteljt anè 12gebern; er über- ragt bie (5"iiige[fpi^en. SerËopf grofe, runti(id), nur in ber 3íugen= gegenb ftadjgebrücft, auf öer (Stirne Ijod). S)er 3iumpf ionifd) jntaufenb, bie 33 ruft breit unb ftarf. îTaê ©efieber bid)t unb berb, feft fdiiief^enb; bie fiebern nieift abgenm&et, mit liarten Sdjäften. 2)er §H5ürgfalfe ift non bem íffianberfaífen (F. peregrinus) öabnrd) jn unterfd)eiben, i)a'^ fein iSdniabei be&eutenb fd)roäd)cr, mit f feinerem .^acfen, aud) bie ^üf5e niei fdjuuïdier, mit furnérén ß^fien unb Krallen, fein Sdjroanj aber länger ift, als ber beê Sedieren. tvärbung. ^Ites iîlanndicn ím iîlai. (Erlegt auf berSonau; ^nfel 3iDoni) Js4S, 1. Max. 1. ©dmabelgrunb nnb ber größte ütljeil öeö Unterfieferâ lid)tl)orngranblau, ftarf gelb über= laufen; ber Warfen unb Die Unterfieferfpi|;e l)orn= fc^marä. 2)ie ÎSadiébaut, baô GJerndjôjcipfdjen unb ber SÖiunbroinfcl blaejitronengelb, bie jroei ®rften ftarf in5 >£d)uiefefgctbe jiebenb. Sie bornigen 3rf;eile i öea iDiunöcö blaeblangrau, gelblid) überlaufen; ber j 5Had)en rötl)lid)=ueild)cnblau, bie ^m\a,i 6läulid^= btaferotl;. Sie fat)le3lngemimgebungauf bläutid^em ©runbe blaf5 fd)iüefelgelb; bie 3lugeniiiiinpern fd}roarä; 3"^ bunfellinfenbraim; bie grofse ^^npille fd)iüaräblau. no A lábak czitromsároából narancssái'gába haj- lók; a talpak is alig halványabbak, a páruák valamivel szennyesebbek. 3. Ahomlok,aviaszhártyakerülete, a pofa tája s a szem fölött haladó sáv szennyesfehér igen gyenge rozsdabarnással lehelve, hajszálfinom fekete vonáskákkal, melyek hátrafelé folyton szélesednek és világosodnak s mint feketebarna szál-foltok mennek át a nyakszirtbe ; a halánték tája halvány rozsdabarna, sötétbarnán vona- lozva. A szem eleje körül levő fekete vonalak patkóalakú foltot alkotnak, mely a szájzúgtól kiinduló s előbb fekete majd feketebarna Ofi — 0"9 cm. széles barkóval egyesül s végre a nyak oldalán hosszanti tojásdad foltokba vész el. Az egész fejtető szép rozsdavörös, kissé ham- vasba hajló alapon keskenyen-hegyes barna- fekete foltokkal borított, a melyek a fej elején legszélesebbek, míg az oldalakon igen keskenyek. A szem mögött rozsdafehéres alapon széles sötét sáv indul s a fejet körülfogva egyrészt a feketebarna, rozsdásan vonalozott nyakszirtfolt- tal egyesül, másrészt a fehér pofát s a nyak mellső oldalát keríti be. A nyakszirt egészben fehéres rozsdasziuü. 3. A dolmány sötétbarna szine minden tollon erősen kékesszürkébe hajlik s ez utóbbi szín a hát alján, a farcsíkon s a farkfedőkön a barnát úgyszólván teljesen kiszorítja. A dolmány leg- több tolla sötéten rozsdasárgával is szegett, ezen- kívül minden nagyobb toll 2 — 8 rozsdásfehér vawy rozsdás szemfoltot vagy harántfoltot zár macába, a melyek a hát alján rozsdásszürke va^y kékesszürke baranti foltokba változnak. Az evezők barnafeketék, kivált külső zászlóju- kon erősen kékesszürkével futtatva s vöröses- fehérrel szegve. Ez utóbbi színnel van az első evező külső zászlója is a belső zászló kimetszé- sei" szedve, ez a szín szegi szélesen az elsőrendű evezők fedőit, a legnagyobb szárnyfedők hegyét s a rövidebb evezötollakat is. Valamennyi evező- toll belső zászlóján rozsdásfehér babos baranti folt van. a melyek a tollak töve felé a zászló szélét érik ; ezeken kívül még több evezőt s az összes elsőrendű szárnyfedőt fehéren rozsdás vagy rozsdavörös szemfoltok díszítik. A szárny belső oldala — a leghosszabb evezők barnahegyét kivéve — javarészt ezüstfehér, áttetsző sötétebb harántfoltokkal. A szárny belső széle s a hónalj 5viifu' Mafi,iitrciiieiu;(e[b, ftavf iné "Comcraiiícn- gelíie übeviioljciib : ók Sobh'n faum etiiuiö tilüiier, bie $ffiiirg:93allcii íduiuil^iiicr. í. í)ic Stivile, "KiutèliautimuuHuiniv bio iíaiu^cii imb bor Stveif über ben i'hiçieii ídimulMivueif;, fauni inerf'íid) roftbrounlid) überbniidit, init haarfeinen Íd)iiinr5en ©tvidjeídjen, bie auf ber Stime ftelô breiter iinb babéi (iditer merbeu imb fdiiiefslirf) afa fdjiuarabraniie Sdiaftftriàe in Peu Sd)eitcl über^ gelten; ©d;lafcngeçi,enb blafìvoftbranu, bunfelbraun geftridielt. 33or beni 3íuge iinb in ber tnirberbälfte unter beiiifelben biíben bie feljr bid)ten fdiuiaríen StridìeI einen íjufeifenfijrinigen Àlerf, ber uiit bem aiifangö fdiioarjen , bann fdiiuarsbraunen, O-f) — 0'9 eni. breiten "^adenfireif vereinigt auf ber SPorberljaÎôfeite fid) in hïiujlid) onale Sdiaftpunfte perliert. Tier gaiiäe Cberfopf ift nnf fdiön roftratbein, etiimê ino afdiijraulidje sieljenben Wninbe mit fd)maien, fpi^úgen, braun;fd)roar5en ^-lecien bebcdt, uield)e am Ííorbcrfopf ani breiteften, nii ben .^lopf= feiten am fdnuälften finb. hinter bem 'Jluge beginnt auf roftrothmcifilidiem Wrimbe ein breiter, bunfler Streif, ber ben Dberïopf cinfaifcnb fid) einerfcite nut bem fdiinarjbrannen, roftrotl) geftrtd)eiten Ciienictfied uerei)iigt, anPerfeito bie meifieu íiHingen uiib 'iíorberí;a[eíeitcn breit biinfel einfafìt. 2)aê fâenid îonft meifilidiroftrotl). 3. Ser 'JJÍantel bunfelbraun, bod) an allen gebém ftarf ine íBíaugraue jieljenb, meld)' lettere À'U-be auf bem Unterrüden, bem Steiji uno ben Ober: f d)man5becîen f o ju fagcn n o r ii e r r f d) t. S^ic meiften ïOianteifebem finb feitlid) bunfelroftgelb gefantet unb eô fd)HeJ3en iljre gröfseren i2 — 8 roftrott)meif5e ober roftrotbe 3lugeii; ober "Kanbauerfiecfen in fid), lucldje am Unterrüden in roftrotbgraiie ober blau- graue Ducrflccfe übergeben. ÍÍMe Sd)ioingen braunfd)ii)ar5, überall, befonberő aber auf iljren 3(uf5enfa[)neii ftart blaugrau über: flogen, mit fd)miil:,ig rötl)Ud}ioeifíeii .S\äntd)en. Wät ber (elfteren g^arbe ift bic erfte Sd;miiige biô in bie ®egenb ibrec. inneren 3Iu6fd)nitteo auf bein gan^^en :')ianbe, bann bie beioen ("vabneu iljrer Tede unb and) bie Spieen ber meiften Iiingften Dber= fittgelbeden unb ber fürjeren Sdiunugen breit ein: gefaf3t. 3)ie inneren gabueu fämmtlidjer Sd)U)ingen tragen roftrbtI)lid)ioeifîe boljnenförmige r.uerf(eden, meldje naá) ber äiiursel Ijin bis auf bie ilanteu reid)en; mehrere Sd)roingen, foioie alle (ängfteu 3^eetfebern finb aufierbem nod) mit UHnfirofti'i'""-'» ober roftrotbeu Singenfted'en uerfd)iebencr ÖJriJftc gejievt. IJunere J^Iügelfeite — bie braunen Spitjen Ill tollai rozsdásfehérek ; a leghosszabb belső tollak is rozsdás fehér alapon hosszanti kékesszürke foltokkal, luik a l)elsö zászlón félkörösen kivá- gottak ; a középső sort alkotó tollak fehéren szegve 8 kimetszve sötéten rozsdabarnák s fel- tűnő, szögletben haladó sötét sávot alkotnak, mely a madarat igen diszíti. A farok felül fakón rozsdásbarnaszürke, erő- sen rozsdásszürkével lehelve sfollai oldalán oly széles a fehéresvörösszürke szeges, hogy az összecsukott farok e miatt egészben fehéres rozsdabarnának látszik; a farok hegyét 1 cm.- nyi széles barnásfehér szalag szegi be. Vala- mennyi faroktollnak bizonyos számú világos foltja van, és pedig a két szélsőnek 1 2, a követ- kező párnak 10, a harmadik és negyediknek 9. E foltok a külső zászlókon gömbölydedek, zár- tak s kissé ferdén feküsznek, míg a belső zászlókon harántul megnyúltak s többnyire nyi- tottan érik el a toll szélét. A farok alsó oldala sötét ezüst-szürke, a felső oldalról áttetsző rozsdásfehér harántfoltokkal ; a fark alja szennyes barnásí'ehér g csak a szélső tollak szárai barnásak, míg a többié fehér. 4. Az áll és a torok tiszta fehér, előbbi fino- man feketével vonalozott ; a beg}', mell és ennek oldalai is fehérek, de kissé rozsdásan leheltek, kevés, sorokban haladó fekete szárfoltokkal, mik lándzsa vagy körte alakban végződnek s a már erősebben rozsdasárgás mell elején, s a mell oldalán megnagyobbodnak, míg a hason újra lándzsaalakban vesznek el. A has és mell oldalain a sötét szárfoltok oly nagyok, hogy a világos alapszínt egészen háttérbe szorítják. A rozsdásfehér gatya belül egyszínű, külső fele elül gyér szár- és lándzsásfoltokkal, melyek hátrafelé majdnem az egész tollat elborítják ; a lábszár elül rozsdásfehér, széles lándzsafoltok- kal, hátrafelé fakó szürkésbarna, fekete szár- foltokkal s fehérbarnás hegyszegésekkel. NB. E madár tollruhája bizonyosan még az előző évből való, mert az összes dolmánytollak erősen meg vannak fakulva, a sötétbarna sz iirke- barnába s a szegesek és szemfoltok rozsdás- ber langfteit Sc^roingeii auegenommen — tjröfeten: tí)eiíe íiílicnueifí mit bnrcí)ící)immernben bunflerou Dueräeidiniingen ; bíe unterftcn inneren Sweden ^tmaeJ roftgelblid) roei§, mit blaugrauen, auf öen 3nnenfa[;ncn Í;al6freieförmigen SBogenfíeáen ; Me oberften, bann bie Untertd)u[terbecíen, mie and) ber ganje Jyíügelranb roftgeíblidjmeié, erfterc mit breiten, íefeterer mit ganj fd^maíen bunfelroft= braunen 9ieií)enfleden; jroifdjen beiben beben fid) bie mittleren Unterflügcíberfeu — bnnfelroftbraun non garbe, breit roei(3 geíaumt ober geäugt — afe ein bnnfíer, roinfeíiger ©treif auffallenb ab: íegtercr bient afő .ííennscidicn beö SSogclö. S)er í£d;man,5 oben nmttroftbranngran, feljr ftarf roftgrau angeflogen uno fo breit meiöHdjrotfigrau eingefaJ3t, baf; biefe í^arbe am fdjmaí jufammcn gelegten ©teuer rorí)erríd;t; bie^dmian^fpiljc bnrd) ein 1 cm. breiteâ 35anb eingefaßt. SXŰeJ^ebern Ijaben au§eröem auf ben Slnfìenfabnen meíjrerc runölid)e, an ber 2., 3. nnb 4:ten ,5fberuon Stntlen eingefdiloffene, auf ben 4 mittetften, aber bio in iien dtanb biiiauô= greifenbe unb auf ben ^nnenfafjuen faft überall offene bobnenförniige Sïanbflecic. Unterfcite beò Sdjmau.^eô íunfelfiíberafdjgrau, mit bnrd)id)im= mernben roftgelblid^mei^en Cluer5eid)nnngen ; Unter= id)man!ibed'en fdmintúg roftbrannliduoeijj, mit meifsen ©djäften, bie nur an ben feitlid)ften 3)erfeii einjclne braungraue (Sd)aftftcllen òeigen. 4. Sîiuu unb Ëe^le reinroeié, erftereê btof? in ber Sîinugabei fein fd^mär^iid) geftridjeít: ,'S\ro^if, îBrnft unb iljrc Seiten ebenfaliê roei^, faum merftidj roft- geíbíid) überr;aud)t, mit roentgen 9ïei()en tjerab: íaufenber fdjroar^ci- 3d)aftfírid)e unb an biefen lanaett: ober birnförmigcn gledd)en, roeldje an ber SBorberbrnft unb ben SBruftfeitcn an ©rö^e ju^ neíimen, am 33and)e aber roieber in Sanjettftrid^e fid) uerlieren. ^ie bunfíen Sdiaftfteáe ber 33rnft: unb 58and)feiten no[)meu gegen Oen glngefn ftetö an ©riJBe ju, nnö uerbrcingeu bie Iid)te ©runbfarbe faft gäuättd). S)ie ^ofenfeöern roftgelblid)roeiB; innen un= gefíedt, roaljrenö öie 3tnt5enfeite oorne einjeíne ©d)aft: unb £anjettftrid)c anfmeift, roeíd)e nad) binten 5u faft bie Acbern einnebmen; Me ©d)ien= beiubeficberung oorne roftgclblid)roeif5, mit íd)roar,5= brauneu breittansettförmigen ^^íedenreifieu, luid) I)inten aber büfter graubraun mit roeifíbrannlic^en Snbfaumen nnö fd)roar3en 5d)aftftrid)en. NB. Saô gauje ©efieber biefeê 'i)Jfannd)enê flammt nnftreitig nod) com oorigen '^aí)t fier, ba alle a)íautetfebern ftarf abgefd)oiíen finb : nämiid) baô grauíid)SnnfeIbrannc unb !ì3raunfd)nuu-5e in gran = 112 fehérbe változtak át. Ebből azt következtetem, hogy Naumann frissen vedlett, ősszel lőtt dara- bokat vizsgált meg, s azért írja, liogj- «az öreg hím nem csak hogy kisebb, hanem sötétebb is a nősténynél» stb. A Naumann müvében ábrázolt fiatal hím s az az öreg hím és a három éves tojó, melynek Susemihl adja képét, jól el vannak találva s eléggé megegyeznek a magvarországi kerecse- nekkel. Fiatalabb hím májusban. (Lövetett az adonyi szigeten 1848. május 4-én.) 1 . A csőr világos szarukék, a kampó s az alsó káva hegye kékesfekete; a száj belseje olyan mint az előbbinél ; a viaszhártya, szájzug s a szem kerülete kékes alapon halvány kénsárgá- val futtatott; a szemcsillag sötéten lencsebarna; a lábak halvány narancsszinüek, de a pajzsok l)emetszéseiből a hamvaskék s a viaszsárga szín tűnik elő. 2. A homlok, a pofák s a szem fölötti sáv nem oly tiszta fehér és sokkal kevésbbé van fe- ketén vonalozva mint az előbbi darabnál, úgy hogy a világos szín előtérben marail s csak a halánték táján szakad meg; az öreg madarakra jellemző patkó alakú jjofafoltot csak néhány fe- kete vonal jelzi, melyek sorokban haladnak a nyak felé ; a feketebarna harkó igen keskeny, alig 4 mm. széles, alig éri el a nyak elejének gömbölyded foltjait, tehát e részek feltűnően i fehérek. A fej teteje rozsdabarna, hosszanti fekete- barna foltokkal s mindenütt, de kivált a fej há- tulján erősen fehérrel kevert; a nyakszirt s a nj'akoldalak fehérek, gyengén rozsdással lehelve; a jól látható nyakszirtfolt feketebarna s a hát felé rozsdásfehér szemfoltokkal s szegésekkel van megszakgatva. A sötét, fehérrel és rozsdás- sal erősen mosott halántéksávot egy fehéres mező választja el a nyakszirtfolttól, úgy, hogy az előbbi csak a nyak oldalait befogó széles sö- tét mezővel egyesül. Ezen sötét mező előtt csak egy sor barna hegyfolt halad a fehér alapon. 3. A dolmány egész a farkfedőkig sokkal ke- vésbbé kékesszürke mint az előbbi madárnál, de annál szélesebbek a rozsdavörös szegesei, melyek csak a vállakon s a legnagyobb szárny- hxaim, bic ílíaiibíaume uiib bic ííugeuflecío nom íKoítgeUi unb ífoítbraun ino ^ioftbraunlidjuieijie übergingen. ívoígíict) initfUe ílíaumann vecl)t friicl)iiev: maufertc, aljo i^crbftuögel beftimnit fjaben, inbom er feine Êfiaraftere für aite 3)iännd)en, mie folgt, feftftelltc: "T^aê alte 3}iännd)en untcrfd;eibct fidi nid)t nnr bnvd) feine geringere ®röfu%ionberiinnd) burdj bie bnnflere Sfifl'i'i'ii^i innn íi'eilidjen". íJiie SIbbiIbnngen ber jnngeii * bei 5ínninann nnb etneo reifen ^. unb bveijabrigen j bei Sufe niibi finb redit gut gcniad)t, nnb ftinnneii mit unferen (S,remp[nron fo ^iemlid) nberein. Slüngcrcs 4Hännd)en ím iíluí. ((irh'gt auf Per S)onQu=3nfeí Stbout) 1848, 4. 'Mai.) 1. ©d)nabe[ [icbtbornblaugran, ,^nfen nnb llnterfieferfpitie blanfd)UHu;i ; innerlid) wie beim Dorigen gefnvbt. 'JlnKböbaut, 2Jínnbunnfet uub ber Íaí)íe Síngcnfreifi auf blänlidjem tìvunbe blaf;; íd)ii)efelgelb überlaufen, ^"^riô bunfeUinfenbraun. %ü^e blaf3pomeranäengeIb, bod; aus ben Sd)ilber= einfájuitten fdiimmert überall baê Slfc^bloue nnb äBadjogelbc bernor. 2. Stirn, ©efidjt, ber ©treif über bem 3lnge meniger reiniweifî unb bei meitem loeniger fdnuar,^ geftridielt ale beim uorigen, fo bafj Die lid)te À'urbe ftetö oorl^errfcbt. ©er íiaíbmonbfötmiige GiefidjtS: fied b!of3 burd) Stridieldien angebcntet. Dec fdjwarj: braune 5ßacienftreif feí^r fdmial, faum 0-4 em. breit, erreidjt bierunb[id)en 'Àledeii ber 'i>orberbaIô: feiten faum burdi euiige ^]>ünftd)en, moburd) biefc S^beite auffaííenb loeifî erfdieinen. íTcr ganje Dberfopf voftbraun, befonbcrö am ©djeitel ftarf loeift gemifdit unb bnrd)ge[)enbè fdjuiarsbvauu in bie i'änge^ geflecft; ©enicf nnb ^alsfeiten lueifi, fd)iuad) roftrotf) angebaud)t, mit fenntUdjem fdiroarsbrannen Gienicfftecf, melcber gegen ben 9íücfen su burd) rotljbrannroeifje 3lngenfíecfe unb ^^eberfäume nnterbrodien mirb. Ter bunfle, ftarf mein unb roftvotb melirte Sdjiafenftreifen wirb burd) einen U)eif5lid)en 3ii'íí^)<^"i"''"i" i'""' ©enicfflecf getrennt, fo, òa^] Per (Srftere fid) bloô mit bem breiten fd)roarsbraunen ^yelb xiereinigt, roeid)eê bie Sl5orberbatöfeiten btâ jum (Vtügelgrunb í;in cinfaf3t. 3. !îer 9."lìante[ bis auf bie Dberfd)Rian3berfen üiei weniger als beim 3>origen graublau, l)at aber befto breitere roftrotbe ^^'e^erfanme, bie blos auf ben Sdjultern unb ben gröfjten {^ngelbecleu in roft^ 113 fedőkön hajolnak rozsdaszürkébo ; a különböző alakú foltok, az evezők és a nagyobb szárny- fedők szegesei is többé-kevésbbé rozsdással ke- vertek s csak az első evező külső széle s fedőjé- nek mindkét oldala tisztafehér.* Felülről nézve a madár erősen rozsdásszínű- nek látszik, míg az előbbi öreg darab kékes- szürkét mutat. Az evezők feketebarna szine is sokkal tisztább, nincs szürkével hintve, úgy, hogy ha a szárnyon nem volna néhány frissen nőtt toll, liajlandók volnánk azt hinni, hogy e madár nem rég vedlett. Mégis azt hiszem, hogy ez a sólyom az elmúlt őszön sokkal későbben vedlett meg, tehát a ruhája sokkal frissebb mint az előbbié s ez a madár is lehet oly idős, mint amaz, vagy legfeljebb egy évvel fiatalabb. A szárny belső tollazata nz előlibiével egész- ben megegyezik, de a jellemző sötét sáv csak jelezve van s az egész belső oldal jóval világo- sabb az előbbiénél. A fakó rozsdabarnásszürke farok már söté- tebb; a külső tollpároull jókora borsónyi, a szélig érő folt vau a külső s ugyanannyi elyp- tikus alakú a belső zászlón ; a következő toll- l^áron csak 10, a 3. 4. és 5. páron 9 folt van mindkét zászlón s valamennyi szennyes fehér- barna, a szélek felé rozsdásan szegve; a középső két fakult szürkebarna tollon páronkint hat fer- dén fekvő babos folt van, miknek szine erősen hamvasba hajló «legtöbbje szürkebarna gyűrűbe van zárva. A legfelső (tőféli) világos foltok az összes tollakon csak jelezve vannak. 4. A test alja az előbbiéhez igen hasonló, csak a rozsdasárgás lehelet erősebb egy kissé ; a sötétbarna szárfoltokon a mell alján, a hason, a test oldalain s a láb tollazatán sokkal több a rozsdás keverék, mint a hamvaskék ; a fark alja tollain csak néhány, egészen világosbarna finom szárfolt látszik. * Ez esetben te) iát iiiár Petényi is elfogadja az abortiv evezőt valódi evező tolluak, niert jelenleg csak erről lehet szó. A(iuila. IV. flrau ütieroieíieii; ani) fiuD Die iämmtlid)en j^íeáen, bann bie (Sinfajfungcn ber ©cfiiinnçîen iinb ber CtierfUigelbed'en nieíir-inentiiier init Jfoftbraun i^e^ mifdit — auôi^cuoinmcn ben äußeren Sannt ber crften ©d)nnngc iinb bie beiben Sönme ber Secfc berfeíben, lueídje reiniueiB finb. * iíon oben anoiefei^en evfdietnt fler Ííoc^el ftarf roftrotí), atfo ein ©egentfjetlbeê oben bejdjriebenen ftarf bíaugrau erfdjeinenben ©rempíaree. 3lnd) haè ®á)H)arabraunc ber ©djroingen ift oiel reiner oíjne bem granen Slnflug beò iíorigen, fo ba'ß man gíauben fönnte, einen frifc^iiermauferten 5ßogei oor fid) 5U (jaben, fallò im fvfügeí nidit einige néne ^ebern uorfämen. ^d) glaube öie Urfadie barin jn finben, bafe biefer í>oget fiá) im oorigen ^erbfte oieí íptiler üevninnferte, foígíid) ein roeit friîd)ereô ©efieber ale ì)a^ uorige (Sreinplar fjat, nnb babéi eben fo alt lüie jener fein fann, ober bödiftene um ein ^aí)x jünger. !?ie Untevflügeifeite mie bei bem îîongen, nur ift ber d}arafteriftifd)c bnntte 3Jcittclftreif bor bebentenb fc£)mä(cren ©d)aftflede [)aI6er bloô angebentet. Überfianpt mar bic gange Unterftiigelfeite tiiet tid)ter aia beim 33origen. !i)er ftavf büfterroftbraungraue ©^roons fiebt aber etroaê bunfer anè; baô än§erfte J'^'berpaar £)at 11 erbfengrofîe, lueift and) über ben ©aum fid) er-- ftredenbe 3ïanbf[ede nnb cbenfoinele lillnpfenflede auf ber ^nnenfal^ne. 2íuf bem näd)ften '^aat finb es bloS ii)rcr 10, auf ber 3., 4. unb 5:ten beiber: fette y Querflerfe, bie atte fd)mut.ig meipbraun, um bie 9{änberroftrot[)einge[aifeu finb; auf ben 2 mit: telftcn iveberii, ioe[d)e am büfterften gefärbt finb, liegen läiujo beo ©d)aftes beiDerfeitS 6 5!3ol)nen-- fierfe in id)iefer 3iid)tnug; fie finb — bie Unterften auegenommen — alle in ©raubraiin etngeíd)lofíen unb ift ifjr 2BciJ3brauit ftarf Düftergran luitermifdit. Sie oberften Àdeden finb an ben fäntmtlidjeu ©d^mansfebern btos angebentet. 4. '3)er gauje Unterleib bem beè 3.sorigen red)t äi)nlid), nur ift ber roftgelblid)e 3inl)and) etioaé fenntlidjer; bie önnfelbraunen 3d)aftfied'e Der Unterbruft, beò äianc^es, ber l'eibfeiten, foioie ber ©d)ienbein:nnb.C^ofonfcbern baben beiÄieitcm mel;r Sïoftbraun nnb ïlfoftgelb mit uiel lueniger Üei; miid)ung uon Slfdjbiau, roobnrd) alle -^íiiíiiiingen beê Untcríeibeö röthtid)er fid) barftellen. 3(nf ben Unterid)iiianäbod'en finb btoâ fdjutntng lid)tbrann= üd)e @d)aftftrid)etd)en tjie nnb ba bcmertlid). * 3" bieiei» Snlle ijält \ajan aljo aiidj ipetciiyi bie evfte, afcottiuc (2d)tinnge für eine iintflic^e ©cfirountifeber, beim l)iet tami nur non biejer bie 3iebe fein. 1.-) 114 Öreg nőstény májusban. (Lövetett az adonyi szigeten 184S. május 3-án ; párja volt a május 4-én lelőtt hímnek.) 1. A csőr töfele világos szarudad-szürkeliék, eleje s az élei szarukékcsfeketék s e szín lassan- kint megy át a tőfél színébe ; a száj szaruja világos szürkekék, a toroknyilás kékesen vörös- sárga, hátrafelé erősen violába hajló ; a viasz- hártya s a szájzug bádg.yadt hamvaskék, csak gyengén van sárgással futtatva ; a szem kerülete vörösesen kékszürke s csak a szemzugokban sárgás egy kissé ; a hosszú pillaszörök s maga a pilla is fekete. A szemcsillag sötét lencsebarna. A láb fehé- resen szennyes czitromsárga s e színen még áttünik a régebbi kékes szín, sőt a pikkelyek köze, nemkülönben néhány pikkely is kékszürke. A karmok szarufeketék; n. láliujjnli talpa sárgás kékesszürke. JL'íjyzd : Meglepő, hogy ennek a nősténynek, bár szemének kerülete s a viaszhártyája jócskán sárgás, a lábai mégis sokkal inkább fehéreskékek mint a május 2-án lőtt híméi, mely utóbbinál fordítva áll a dolog, vagyis a láhai sárgák s a viaszhártyája s a szemkerülete kékes. Vagy az következik ebből, hogy az említett részek színe nincs a korral összefüggésben, vagy, hogy a csőr és láb színe nem egyszerre változik át sárgába, vagy végre, hogy e részek szineződése a madár individualitásától, esetleg az égalji viszonyoktól vagy egyéb életkörülményektől függ. Úgy látom, hogy a nőstényeknél az említett részek csak később sárgulnak meg, mint a hím- nél, és akkor is mindig megmarad a kek színnek némi nyoma. ± A homlok s a pofa tája szennyesfehér, előbbi sűrűbben, utóbbi ritkásabban feketén vo- nalozott; a jól látható barkó bádgyadt színtí^ 4_6 J-n, 11. széles ; a szem mögött induló sötét sáv 8 a nyakszirtfoltja alig látszik ; a fej teteje szennyes febéresrozsdás alapon oly sűrűn fakó- barnával foltos, hogy tulajdonképpen ez utóbbi az alapszín ; a nyakszirten s a nyak felső részé- nek oldalain a rozsdásfehér szín az uralkodó. ^Itcs tíulnlu-lu'n im illái, ((irlciít auf ^cr Toiuui^ 3nfeí 2lboiu) 1848, 2. Diai. éaè ^^ärcöen öce SDMiind^eiiâ nom 4:ten 3)tai.) 1. ®runbf)äifte bcê ©d)iiabclô lid)tI)oriuírau(ihiu, 3?orber[)älfte unb ©d)iiciPcii lionUiläuIidiidiuiarj, meid)' ie|terc ^-arbe fid) (\co,(\\ Pen Sd^nabclgrunb ju atlmäf)(iii iiie (^irauldaiic mn'lifvt; bic [lovnicicn 3:^l)eilc bcö ílíuiiöcö liolliU'iiiiMau, Per i)îad)t'ii bíaii: lid) rotögelb, uad) I)iutcu l)iii ftarf inê ^íioíettbíaue üdergelenb; 3Öad)íí)aut uiib bic "JJÌuubunntct b(af;: afdiblau, mir tueuiii gt'Il'l'i-''' überlaufen: 3(uiien= iiiiiûiebunç; rötbtid) blaui^roii, mir in den ilncien= unnfein etioaô c\clbíid) übcrianfen: bie hiiuien iJBintpevn, fo aud) baô ii'ibdien fdimars. Vivio bnnfellinfenbrann. güfie roeifetid) íd)mu|ig5ÍtroneiuieIb, mit bie imb ba burd)fd)immernbem 3lfd)b[au beo luivigen ^sabveo ; ja fogar etii,^ehie òd)uppen unb Sd)iibev, iinb bie fammtlid)en ß-iiifdinitte berfetben finb blangrau. Sie Srntten í)ovníd)U)ar5: 3el)enfoI)Ien Íd)miitú9 gelblidiblaugrau. iiemerfuiig. Sonbevbav, bafi bei biefemäBcib= d)en, iiai, fd)on äiemlid) gelblid)e ilugenumgebung nnb aBadicdittut befitU, bie /Vüfíe bei meitem mebr lueifjblau finb, üIc. bei bem î)iiinnd)en nom 2=ten 53íni, bei meídiem im föegentbeil bie f^ufje gelb finb unb bie Sfngcmimgebuug nnb bie il'adiobaut bläu= üd) erfdieint. (So fdieint bemnadi, bafs entiueber bie gelbe ober blangrane îvarbe ber genannten S'[)eile ju einanber in feinem vegelnuifúgen 'iíeríjnítniffe bejüglid) beo iHltevc bec- iíngelö fteben, ober, ta^ bie pfee nielleidit bei tmrvndeiibein Îllter fid) eí)ei- gelb förben, alo bie äBad)eI)ant, ober M^ eè beibe feine fidieren Sleiinäeid)en finb nnP ibveilbäiibeningen entmeber non ber ^"biinbnalität ber äUigel, ooer non flimatifdieii unb anbcren Sebenöuerbaltniffen abl)nngen. (£•5 fdieint mir febodi, bafi bie iyeibd)en bie gelb= tid)en Sdinabelnmgebuiigen nnb Aiif?e fpäter erl)af= ten, nnb and) bann iinb Oiefe nie fo intenfin gelb, mie bei ben l'iäniu'beii, fonbeni eo berrfdit baö 33Iaugraue ftetô nov. 2. Stirn unb ©efid)t fd)mutugmeiJ3, erftere bid)ter, letsteres ipärlid)er fdimarjlid) geftrid)elt: ber febr beutlid)e ä^acfenftreif blafs, -1 — 0 mm. breit; bor t)inter bem 3íuge beginnenbe buntlc Streif, als aud) ber ©cnidftcd gang nnbcbeutenb. 5)er Dber= topf ift auf id)mntiig loeifîrotbem «nmbe fo bid)t mattbrann gefledt, baf; eigeutlid) biefe J-arbe nor= í)erríd)t. 2)er roftgeIblid)roeif5e lid)te gied auf Pem 3îaden nnb nod) mebv auf ben Cberl)aIêieiteM febr I bebeutenb. 115 3. A dolmány erősen elfakult világosbarna I színű, hamvas lehelettel ; minden tolla világosan szegett és pedig a liát táján rozsdavörössel, a szárnyon ellenben rozsdúsfehérrel ; a dolmány babos- és szemfoltjai vihigos rozsdássárgák vagy rozsdásfehérek s a háton a legvilágosabbak. A szárny belső tollazatának középső sora javarészt sötéten rozsdabarna s az öreg hímekre jelleaTző feltűnő sötét sznlagot alkotja. A farok felül sötétbarnaszürke, a két középső toll elfakult, tehát szennyes sárgás szürkés- barna ; a kopott szegesek barnásfehérek ; a külső tollpáron 12, csaknem tisztafehér folt van a külső s rozsdásfehér haráutfolt a belső zászlón; a következő tollpár külső zászlóin 11, a belső- kön 10, a harmadik páron 9 — 9 a folt mindkét zászlón ; a negyedik és ötödik tollpáron 8, a kö- zépsőn G — 8 elmosott folt van mindkét zászlón; a fai'ok hegyét szegő szalag szennj'esfehér. 4. A test alsó oldala egészben olyan, mint az alább leirt, 1848. május 3.án elejtett fiatal nős- ténynél csak a rajzok rozsdabarna sziue fakóbb; a lábszár s a gatya tollainak és a testoldalak sötét foltjai azonban jóval keskenyebbek s ezért a fehér alaj^szín jobban megmaradt; a gatya elülteié javarészt sárgásfehér, keskeny fakó- barnaszárfoltokkal; a fark alja szennyessárgás- fehér; tollai közül csak a szélsőknek vannak elmosódott rozsdabarna foltjai, míg a leghosz- szabbaknak csak hegyükön van barnás szár- foltjuk ; a gatya belső oldala, a has alja s a végbóltáj majdnem egyszínű szennyes fehér, végfoltjai alig látszanak. Ifjabb (két éves) nőstény májusban. (Lövetett az adonyi szigeten 1848. május 3-áu.) 1. A felső ká\a töve s az alsó kára javarészt világos szarudad-kékesszürke, előbbinek hegy- fele s az utóbbi hegye szarukékfekete ; a száj szarus része sárgásán halványszűrkéskék. míg a húsos részek és a nyelv vöröses-kókszűrke s e szín a toroknál violába hajlik. A viaszhártya s a szájzug kék ugyan, de már jócskán sárgával futtatott; ugyanilyen a szem környéke is. A szemcsillag sötét lencsebarna. A lábak igen hnlványan szűrkéskékek, sárgás pikkelyekkel s pajzsokkal; az ujjak talpa szeny- 3. Ser ÏÏiautoI ftarf adgcídjoííeu lid^tbvoun, b(auíicl)(i)d)c5raii niigefíogeu; jämmtlirfje {Çebern (id)tor gefantet uiiïi juinr bic auf bem Siürf'en metft roftrotí), bic auf bcu /fliiai'I" «ber roftijeíbaieifí, baju t'ouuueu nod) bíairotíjgeibe ober roftgelbroeifee 3íucu'n uub 33oí)uonfíede, bic am íiücfeu am (icíite; ftcu finb. ®ie mittíereu Uutcvflügelbcd'eit finb gröf5teutt)eils — mie bei bcu alteu ÍJÍauud)cu — buufelbrauu, \mò crjcugcH eineu auffatíeuben ÍBinteíftreif. 'Der ©d;uiaii,í obeu buufeíbrauugrau, feine mit= telften í^ebern auogcbíeicöt, alfo fdjmußig gelbbraun: grau: bie abgemelkten Säume brauiuocíf?. 9luf bem äuJ5erften '?fcbcvpaare liegen li', beiua(;e reiniueifje, 3ianbfiecfe auf ber íluf;eu nub roftgetbroei^e, mcift eingcfafite Cucrboljuenflede auf ber Snne'ïf'djue; bie näcbftcu Àeberu Ijabcn uatf) aufîen 11, nad) innen 1(1 ^'Ifaub^ unb syoljueiifiecfc; auf bem 3:teu ^^îaarc 9 gíccfe auf beiben íV"t)"en ; bie 4den unb S^ten gebeni íjaben je .8, bie mittelften jmei auf beiben j^aíjuen G— 8 [jalberlofcljcnc ruube ©rbfeufleden; bie ©nbbinbe geíbíid) fdjmutúgroeiB- 4. 5^er Unterleib fommt im @nu5en fef)rbem beS am 3. Wuú 1848 erlegten jüngeren aBeibd)ens uaí)e, nur finb bie 3ei<í)»i"iöcn abgefdjofieuer, alfo ftatt bunfel= bloo nmítroftbrauu : foiuot)! a\\ ben ©c^ien^ beinen nnb ben .Çiffcn, nlo and) an ben Seibfeitcn finb bie bunflcu gterfc bebentcub fleincr nní fdjmälcr, besbalb baê Söeifee g[eic!)maf3iger mit bem SBvaunen oertbcilt; bie .igafen üorne gröfeteutbeilö gelblicíimeifí, nur íd)ma( mattbraun am ©d)afte gcfíed't: unter ben fdimutíig gclblidiroeifeen Unter= fdjmanâbeden í)aben blos bie 3iuf;erften werfíoffeu: roftbraune ?flede, mäbventibcm bie (ängften ^ebern bíoe bräunlid)e Spiljcnfdjaft ridjc íjaben; innere ©eite ber »Qofen, bie Unterband): unb 2lfterfebern umttbraunmeifj, mit faum fid)tbaren ©í)i|ení(|aft= fíecíen. aüngcrca (2=jaí)rigee) űöÍEtbdjín im íllaí. (ßriegt auf ber Tíonau^^nfeí, 3íboni) 1848, 3. mai.) 1. Dberfiefergrnnb unb Unterficfer gröfjtentbeilo bell ljornbIäultd)gran, bic isorberbälfte bea (írfteren unb bie ©pitie bes l'e^tcren bornblaufd^roar^ ; bie bornigen Xiìdk bcöilíunbcő gelblid)ddaf!grau[dau, bie fleifdjigen Xí)áíc unb bie ßunge rőtíjLidj bíau^ gran, am 9ìad)en ine SSioIettblaue übergeí)enb. Sie ganj bläulid)e 2Bad)âIjant unb bie îlînubroinfel fd)on febv fennt(id) getb überfnufen; bic 9(ugen= umgebumj blafu'ötblidj, gelbtid) angeband)t. ^riê bnufeltinfeubraun. ®ie ^üfíc feíjr biafî graubíau, bie ©d)uppen nnb nod; mcljr bie òdjilbcr blajjgelb überlaufen; S^í)(\v 1.5* 116 nyes kékesszürke; a karmok kékesen szaru- feketék. 2. A homlok, a szem fölött haladó sáv s a pofa rozsdabarnásfehér, az első fekete toUszárak- kal, az utolsó sötétbarna szárfoltokkal, melyek a halánték felé szétterjednek s feketébe válnak ; a szem előtti patkóalakú folt itt csak jelezve van ; a barkó fi— 9 mm. széles s több helyen meg van szakítva. A fej teteje rozsdás alapon sötétbarna, hegye- sedő szárfoltokkal rajzolt s ezek a foltok sokkal sűrűbben sorakoznak mint a hímeknél ; a szem mögött eredő sáv s a nyakszirtfolt sötétebb s nagyobb mint a hímeknél ; a fül tája is jóval sötétebb. B. A dolmány sötétebb barna mint a hímé ; minden tollán fehcrrozsdásbarnával szegett s ilyen formák a nagyobb tollak szemfoltjai is; kékesszürke lehelet csak a vállon, a kisebb evező- kön s afiokszárnyon látszik. Az. elsőrendű evezők feketebarnák szürkebarna szegésekkel s fehéres - rozsdás haránt- és szemfoltokkal, mely utóbbiak a másodrendű evezőkön elmosódnak s hamvas- sal kevertek. Az első csenevész evezőnek barnás- fehér a szegése, s fedőfólia mindkét oldalán igen szélesen fehérrel szegett ; a szárny belső tolla- zatából alakult szögletes sáv igen sötét; a szárny felső-belső széle rozsdássárgásfehér s 2 — B soros sötétbarna tojásdad foltok díszítik. A farktollak felül világosbarnák, kivált a két középső tollon erősen kékcsszürkére hajl(>k ; a farok hegyének szalagja fehér. A szélső tollpár mindkét zászlóján 10 foltja van, a következő tollpárnák 9, a továbbinak 8, a negyedik párnak 8 és 6, az ötödiknek 8 és 7, a középső párnak 7 foltja van s ezek a legkisebbek s legkerekebbek. A farok legtöbb világos foltja sötétbarna szín- nel van becseppentve, tehát nem egyszínű, mint a hím madarak farkáé. 4. A torok s a nyak eleje gyengén rozsda- sárgával lehelt fehér színű, igen gyér, finom fekete szárfoltokkal ; a begy, mell s a has közepe ugyanilyen rozsdássárgásfehér s finom szárfol- tokban kezdődő ovális, sötétbarna foltok vannak rajta, melyek lefelé folyton nagyobliodaak s a test oldalán, de kivált a lábszáron a világos színt egészen elnyomják ; a gatya tollai világosbarnák, feltűnően széles fehéressárga szegésekkel, míg a lábszár belső oldala egyszínű szennyes rozsdás- fehér. A szennyesfehér hasi tollaknak igen hosszú, feketeszárú, elmosottan világosbarna lándzsás- íiií)[c ídimutiiil bíafíbíautidiiirau; iiic .Hvaílcn bliíu- licl) I)ornícl)UHU-a. 2. ©tini, Dberaugciiftreif itnb äBangeii roft: t)raunUd)rocifí, erftere mit id)ioarjen ^ebcrjdiäf-- teii, lettere mit buutelbvauneii, unter bem 3(Uii,e ídjnrníen, ç\i'(\a\ bie Sd)Iäfe breiteren, beinaíie ganj jdimavjbraunen idinftfleá'en; ber íd)umr,^e .sSufeifoiv flerf bíoö Diívd) ©tridjc aiiöebcutet; bor í>artenitveif G — '.tÜim. breit, b od; an ben ©eilen überall nnter= brod)en. Dberfopf biè ju bem 9îarfen nuf roftvntbem föninbe burd) bunfelbraune, snijejpilite Sd)aftf[ede gcjicrt, mekbe üiel bid)tev [toben, aló bei bon 9Jiííini= dion; aud) ber Streif bintor ^eln ííni^e, bann bor G^ienirffled: nnP bie DljvengoijenD ift bebeutenb bnnfler. B. Ticv Wantel bnnfler braun, alö bei ben 'JJiännd)en : fämmtlidjo ^ebern baben meifivoftbrauu: lidie llmjaumungen, unb and; bie 3hi(ioitf(ede ber gröjsereu Jvobern finb meift jo cjefärbt: ber grau= blaue einband) ift bloê an ben liinçiften '2d)ulter=, ben .s>intovfltìgel- unb ben Slfterfltìoielfobern bebeu: tenber üortjanben. 5)ie ©djiuingen l-tor Drbnung fd)U)ar5bvaun, mit graubraunen Säunu'n unb roeifîlidjroftgelben Cluer- unb 3lugenfíerfen, luetd)' letztere auf ben ©djicingen 2=ter Drbnung t)alb: ueriDafdjen unb mit bíaugrau tierniifdjt fteben. Die erfte (norfümnicrte) Sdiroingo ift nad) au(3en bvaunlidiiDoifì gelautet, ibre ìied'e aber beiborfoits breit luoi^ eingefaßt. 5)io ©d)jiiansfebern oben liditbraun, befonberè on ben mittleren i2 ftarf ino iMaugraue fpiolenb; bie ©ubbinbe roei^. Tiaè aufterfte ^^eberpaar Ì)at auf ben beiben j^aíinen 10 glede, baô foígcnbe 9, baê uäd)fte 8, baê 4=te '■Jßaax C> unb 8, bie 5:ten jroei 7 — 8, bie nnttelfton ^^ebern 7 an ^al)l, unb jinar finb biefe bie floinfton unb runblid)ften "iìobueu: flecío. :ï)ie moifton biofov Iid)ten Àlodo finb burd) f($uiar,v braune fünfte unb ©pitién befpribt, alfo nid)! rein, mie beim Hiäinuben. 4. .fteble nub ïliorberbals lueiô, fdjmadj roftgelb übcrl)ttud)t, mit f'aum einigen fein fd)iiHir3lid}en ©d)aftftrid)eld)en; ber .topf, bie Sruft, roie bie aM\ud)initto ebenfo roftgelblid)iueif5, mit fein geftiel= ton, oualeu, nad) unten bin ^unebnionboii bunfcl; braunen '^Mm, bie an ben Veibfoiten oiel gröfjer roerben unb an ben ©d)ienbeinen bio lid)te Wvunb: färbe fafl gänslid) uerörangen ; bie ò^ofen lidjtbrann, mit auffallonb breiten geIbíi(í)U)eif5en ^-eberfäumen ; bie iniu-re ©dnenbeinfeito fdjuinfug roftgolblid): meifî. 117 foltjuk van; ugj^anilj^en foltjuk vau a sárgás- fehér farkalja középső, legrövidebb tollainak, míg a leghosszabb tollak hasonló szinű foltjai nagyobbak s alakra a lándzsás és a harántos folt között állnak. Egy éves hím : (a budai hegyekben, a Liijót- mezon szedték ki a fészekből s Dreher István múzeumi szolga nevelte fel). 1. A csőr töve halvány szaruszürke, hegye kékfekete ; a szem kerülete, a viaszhártya s a lábak már jócskán sárgásak, mi tekintve a ma- dár fiatal voltát, arra enged következtetni, hogy az említett részek kék vagy sárga volta nem függ mindig a kortól, hanem a madár egyéni- ségétől, életmódjától vagy esetleg a véletlentől ; különösen a fogságban tartott darabokra nézve áll ez. 2. A homlok, a szem fölött haladó vonal s a pofa igen gyengén rozsdásan szennyesfehér, sűrűn barnafeketével vonalozva ; e vonalak a szem előtt fekete negyedkörös foltot alkotnak s a halánték táját egészen elsötétítik; a megszak- gatott barkó három soros feketebarna, rozsdásan szegett tollakból áll. A fej teteje rozsdásvöröses alapszínét a feketebarna hosszanti foltok majd- nem egészen elnyomják ; a nyakszirt rozsda- sárgásfehér, a fekete nyakszirtfolt már meg- lehetősen látszik; a nyak hátulja s oldala majdnem egyszínű feketebarna, s ezek a madár legsötétebb részei. 3. A dolmány feketebarna, igen kevéssé bar- násszürkével futtatva; csak a valli tollak van- nak szélesebben világossal szegve, a többi tollon alig van szeges ; az első- és másodrendű evezők barnásfeketék, utóbbiak világos rozsdabarnás- fehér szegésüek, előbbiek belső zászlójukon rozsdasárgával vannak harántul foltozva; a hát alja is olyan mint a dolmány, s itt is alig látszik a hamvas lehelet. Hiányzanak a dolmányon az öreg madárra jellemző világos babosfoltok s még a harmadrendű evezők belső zászlóján is csak pontokként jelentkeznek. A szárny belső tollai — a leghosszabbakat kivéve — mind barnák, úgy hogy az ismeretes szögletes sávról szó sem lehet, mert az egész szárny belseje sötét, s e színt csak a halványan rozsdás szegesek s szemfoltok szakítják meg. A szárny külső széle rozsdasárga, feketebarna hosszanti foltok soraival díszítve. A leghosszabb farokfedők hegyén széles rozs- dasárga végfolt s külső zászlóján ugyanily színű szegésfoltok vannak. ffiínfabrigcs íHiinndicn. CSaefeíbc iinirbe am Seopolbâfelîi, im Ofner ©elnrcj auê bem ■Jíefte iietjobeu unb nom S^abinetêbiener St. Sveíjcr eräocjcii). 1. ®er (£d)uatH'l am Wninbc bíafe^onigrau, au ber SpiÇe btnufcljiüarä; Shigcnfreife, 3i>ad)ô()aut unb güfíe ídion jiomlid) aclblidi, alfo uiiebev ein 33euieiè, baf3 bas fvnljcre ober fpätere ©cUnuerben, ober längere 33íangrantilei6en biejer "Sí^eile bei biefem gaífcií blofí anfällig íinb nnb gröfitentíjeilé Don ber Snbiuibnalität abljilngeii, alfo and) feine fidjeren 3eid)en beè Stfterê finb, am roentgften aber bann, loenn ber ^ogel in ©efangenídjoft crsogen untrbe.. ü. Stirn, Bügel inib Üßangcn fdjunifeigraeiB, taum merflid) roftgelbltd) überl)aud)t nnö überall ftarf brauníct)iűarügeítrid)elt; biefe Striáieín bilben Dor bem 3luge einen fdjiuarjen SBierteffreis unb färben bie 2d)läfengegcnb ganj bnnfelbrann; ber ftellenmeife unterbrod)ene SBartftreif befte£)t auè 3 aîeifjen fdimar^branner ??ebern. ®er Dberfopf auf roftrbt[)(id)em ©runbe iiorI)crrfd)enb idjroarjbraun, längsgefledt; ©enid roftgelbmeif;, fein id}iüarä= brauner %leâ fdjon jiemlid) angebeutet; ijinterljalê einfarbig fdiroarjbrann, i)icr nnb an ben .^lalöfeiten ift ber aîogel am bnnt'elften. 3. Ser 9JîantcI gröf5tcntt)eite fdjioaräbraun, faum ctroaè brännlidjgrau angeflogen; nur bie @d)nlter= febern baben breitere, tidite (Sinfaffnngen, bas tìbiigc Slleingeficber fanm etroae gefäumt; bie ©dirotngen l=tcr nnb •:i=ter Orbnung brannlid)= fd)TOarä, erftere auf ibrer^nnenfabne roftgelb^quer^ geftedt, leßtere lid)t rúftbrannlidjaieif? gefäumt; llnterrüden bcm 'JJfantel gleid) gefärbt, fanm fidjt: bar blaugran angeljand)t. (Se feljlen bei biefem (Sremplar bie, bie alten iiUigcl fo d)ürafterifierenbeu lidjten SBobneuflede ber ÍJÍantelfebern, ja fogar bie lidjteren Duerfleden auf ben ^nnenfatjnen beö — 4 soros sötétbarna hosszanti foltokkal. A fark alja szennyes rozsdasái'ga ; a tollak hegyén barna, keskenyen lándzsás foltocskával; a tollak szárai — a melyek öregeknél fehérek — itt barnával leheltek. I'i'fcribi'il rii/i> liiiii Icii'ásii. iKlcveiR'ii lógták; Solnii'II Kái-uly ujáiuir'kdzta iicKciu.l 1 . A szem kerülete s a viaszhártya kékes ala- pon erősen sárgás, a láb halvány czitromsárga, áttetsző kékesszürke színnel. 2. A homlok s a pofa fehér, igen gyönge rozsdabarnás lehelettel s gyéren feketéssel vona- lozva ; a szem előtt keskeny, de sötét a patkós folt : a jelentéktelen barkót csak két \ mm széles foltsorozat jelzi a mely megnyúlt tojásdad fol- tokba vész s az egész jjofatájat s a nyak melli oldalát beárnyékolja. A fejtető alapszíne világos rozsdavörös — a homlok felé világosabb, hát- rább tisztán rozsdavörös — s ezen keskeny feketebarna, hegyes szárfoltok vonulnak, melyek a fehér, rozsdabarnába hajló nyakszirten kiszé- lesednek ugyan, de csak jelentéktelen nyakszii-t- ^ebev fiaíicn uniüeit ber ©pi^e jc 1, bas fulöeiibc, í(i)on breiter eingefaßte (Veberpaar tragt iw 3—3 5lHiI)iu'iif(ecf'e; bie reditfeitige ^eber iee nndifteii ^^inaveó ()at nuf ber 3luf;eiifal)ue bloè 1 3üic]cii= flecîd)eii, mif ber ^smiereii aber 3 grofîe 33oí)iicn: flecte; uuitjreiib bas linfe ^eberpaar btoè auf ber Snnenfnbiu' 5 grofje 9ìanbftecfe f)at, (über fäinmt-- lidjen 5'i'i'f'^" fino öie ;5aí)iu"nrnnber nod) breiter roftrotí) eingelaffcn, in lueldier garbe fdjon lid)tere ^lecfenfteflen aiigebentet finbi; auf beni uorletUen ■■^Miar ift ebenfallö nur bie reditfeitige (^eber auf ber 9tußenfal)iie burdi ein fleineS runblidìeè gled'd)en ge,',iert, luälirenb bie l^'sniu-nfaiinen beiber ^^ebern 4 nollfonunene, fdjnialbolinefbvinige AÍerf'en, 5u meídjeu nod; einige im liditen Slnfîenraum angebeu^ tete fid) gefellen; bieäujserften 'gebern cnbíiá) l;aben auf ber Ìlufìenfabne feine, auf ber :3iuuTen 8, fletè nad) beni Àebergrunb -jnneljnieniie ílíaubgnerflede. 4. Einn ungeflecft itieif?; Kebb' nnb ,Uropf Íd)nnil3ig roftgcibmeifi, jebeÀeber mit feinem bnnfet^ braunen Spilíenfdiaftfleddjen, bie, auf bem fdjmntiig IjelJroftgeíben, ftarf ins í)foftrcitl)lid;e ípieíenben Unterleib fid; nad) unten ju ftetè uer: gröfíernb, lum ber Oberbruft an bie ganjen l'eib: feiten berart einneljmeu, baf? fie l)icr, alo aud) auf ber i^hiterljälfte ber Sdjienbeiiu' iior^errfd;en. funere ."òulfte ber Sdiienbeiu; unb, Oofcnbcfieberung roftgelb, mit 3—4 "Jíeiljeu bunt'elbrauner Vänge^ flecfen. Uuterfd^uuiiijberf'en fd)nniEigroftgelb, fpitìeiuarto alle mit eiiu-m braunen fdmuillauiettformigen ©diaf tfd)nilul)en ; and) bie 3d)äfte nid)t mie bei ben ititeli lueifì, fonbern ftarf bväimlid) iibcrbandit. llliinndjnt aus iliitcri. (Taffelbe lOurPe lebeiiP ergriffen uiiP non meinem 'Àveiinbe Mari òdmell mir gefdienft.) 1. iliigenfreife uub iBadièljaut auf bldulidjcm Örunbe ftart gelblid): Àiifee blofì,iitroneiigelb, mit burd)íd)inimernber bliinlidigraner Àiu'be. i2. Stirn nnb t'^iefidit mein, febv fdmmd) roftbraun lid; angel)aiid;t nnb fdiiitter fd;uiarjlid; geflridielt ; ber ipufeifenflerf uor Peni 2tngefd;mal,aber bimfel; ber Ì5acienftreif ift blos burd) jmei je 1 Ilim. breite ^ledenreiljen angePeutet, bie in Idnglidioiuile rtled'en fid; nerlieren nub die -iiadVii iinb 5isorber= Ijalöfeiten befdjatten. Ciirunbfarbe beò Dberfopfeo lid;troftrotl) — nad) oorne lid;ter, binten jii rein roftrotl; —auf u)eld;erid)ii)arUn-aiine, idnualfpilúge ©d;aftftrid)e liegen, bie nad) binten 311 fid; amar anobreiteii, bod) mir einen unbeienteiiben Wenid'= flecf bilbeii; and; bie non ben id;láfen 5iel)enben 119 foltot alkotnak; a halánték sötét foltjai is aprók, gyérek, s csak egy, feketebarna mezőbe egyesül- nek a szárnycsukló előtt, '^. A dolmány igen hasonló a május 4-én Cochrane barátomtól kapott híméhez, csakhogy még élénkebb ; és pedig a sötétbarna s a rozsda- barna szegesek kevúsbbé fakultak el s az erős kékszürke lehelet mellett is egészben élénken rozsdás külseje van a madárnak s ez különösen a hát alján s a farcsíkon tűnik szembe ; a farok is igen sötétbarnn, mert bár itt is meg van a hamvas lehelet, a sötét szín nincs még annyira megfakulva, mint az adonyi sziget hímjei- nél. A szélső tollpár mindkét zászlóján II, a következőn 9, a harmadik páron uifrt)cii iViiiiiiirticii mi» 4.Wibd)eii. Stufier ber auffa llenb bebeutenberen ©röfse finb bei bem iinnbdien 1. iie fdjmarjeu .'gufeifenfiede üor ben ílugen gemöljulid) geringer, b(oô burd; (5d}aftftrtd)e angebeutet, bod] ift eô mand}mal auri) bei a}!ännd)en fo); '2. íjat ber Dberfopf ftetá meniger reiniueifíe ik'imifdjung, aber breitere, bnnflere iSd)aftfteden, bie baljer and) iid)ter beifammen ftet)eu; 3. finb bie Ijinter ben Singen beginnenben (Streifen üte( bebeutenber unb bunfler; !■. finb bie Íúibnenquerfled'eauf ber Wrnnbljätfteber Sd)tüan5= feberiunenfaljnen nid)t wie bei alten ilìtinndjen rein unb ungefledt, fonberu mie and) bei ben jungen iJiänndjen burd) fdimarjbraune'^iuiifte unb Sd)mil5en eingefpri^it; 5. ift bie Unterfiügelmitte, mie and) bei jungen iHänndien, ftctö bunfler, fo, baf; ()ier ein bebeutenber fdjmaräbrauner äiUnfelftreif ent; fteljt, ber befto breiter, je jünger ber ÎGogel ift; (bei alten äliänndjen ift jener Streif bloê augebeufet); 6. finb bie 3lugenfreife, äBad)el)aut unb güf5e nie fo 120 szem környéke, a viaszhártya s a lábak soha sem 0I3' tisztán sárgák, mint a hímnél, hanem mindig kékesszürkébe hajlók. Minél fiatalabb a madár (nemi különbség nélkül) annál : 1 . szennyesebb, rozsdásba vagy barnásba hajló a test hasi oldalának alapszíne ; 2. nagyobbak s így egymáshoz közelebb állok a hasi oldal sötét foltjai, s annál inkább vannak hosszában nyújtva (tehát annál kevésbbé van- nak elkerekítve) : ;>. annál inkább közelednek a test, de kivált az altest összes világos rajzai a rozsdavörös és rozsdabarna szín felé ; 4. sötéteb- ben feketés a nyakszirtfolt s barnábbak a nyak- oldali s a pofa táji sávok; 5. annál sötétebb a dolmáuj', keskenyebbek és sötétebben rozsdásak a szegesei ; G. annál ritkábbak a nagyobb szárny- fedők, a valli íollak s a hátsó evezők világos, körülzárt foltjai; 7. ritkábban mutatkoznak a faroktollak külső zászlóján a világos babos- és szemfoltok s tökéletlenebbek, szennyesebbek a belső zászlók harántos tojásdad foltjai; 8. an- nál több a feketebarna rajz a szárny belső tolla- zatán ; 9. csekélyebb a test egész felső oldalának hamvas lehelete; 10 annál kevésbbé ezüstszürke a szárny belső s a farok alsó oldala, hanem inkább sötétbarnásszürke: 1 1. annál erősebben hamvaskék a szín a szem környéken, a viasz- hártyán s a lábon, vagy legalább szennyesebb e részek sárga színe; 12. sűrűbb a lábszár, a gatya s a farkalja foltozása; !'■'>. annál nagyobbak és sötétebbek a fejtető foltjai, úgy, hogy a sötét- barna szín az uralkodó s a rozsdás szín csak szegesként fordul elő; végre li. annál kevesebb a világos folt az alsóbbrendű evezőkön s a valli tollakon s ezeknek a belső zászlóján is csak- nem teljesen hiányzanak a világos harántfoltok, vagy csak a nyomuk van meg. Minél időaebb a iiuuJiir: 1. anniil tisztiíbban sárga színű a szemkörnyék, a vinszhártya s a láb, s ha nem is mind együtt, de legalál)!) egyike- másika ; 2. tisztább a fehér alapszín a test alsó oldalán a szem fölötti sávtól kezdve; 3. íinnál crösebb a dolmánynak, a farok alsó- s a szárny belső oldalának ezüstös-szüi'ke színe; 4. kiseb- bek, kerekebbek, finomabb szárnak a pofák s a test aljának világosbarna szárfoltjai s keskenyeb- bek a fejtető s a dolmány hosszanti foltjai ; 5. világosabb a dolmány s az összes barna ré- szek szinc; 6. annál világosabbak, számosabbak s nagyobliak a dolmány, szárny és farok tollai- jaak zárt foltjai és szegesei; 7. keskenyebb s reingeííi oIo bei îlîaimdicn, íoníicrii jtet'j mit einer flraubhTuen SBcimiíd)iincv Se jüncv'v ber 'lUiiU'l, befto: 1. unreiner, idjunitu^er roftgelb un? nicl)v ino Sîoftrotl; ober Sïoftbrann 5ieljenö bte ©rniibfavbe bes Unterletbeè; 2. befto gröfier, foígtid) auá) òìd)- ter fteí)cnb bte bnntten (VÍe'cfen beo Unterteibcè, bie basa nod) befto niebr ber Iänglid)en alá ber nb= gernnbeten Jyorni näljer foiniiu-n: 3. befto ntet)v nnl)evn fid) bie fäninitlidien lid)ten .3eid)iuingen beo Äörpero, namentlid) beo Untevleibes, beni i)ioftvotl)en unb 9foftbraunen; 5. oefto niebr bnnfeibrann bie ivarbe beS 9Jìnntele, fdìiualer uno bnnfter roftfnrbig bie Jveberfäume bnran ; G. befto feltener bie liditen, einoiefdiiofieiieii ;)eid)nun9eii ber langen Oberfttìgel: beden rote and) ber Sd)u[ter= nnb ^ínterflügelfebern ; 7. befto feltener bie liditeit 3higen- nnb iìo()ncn= fledd)en ber 'Sdiiuanäfebern, nitoollfommener, nn= reiiiev bie breiten elh)iitifd)en Qiierftecfen auf ben 3nnenfal)nen berfelbcn; 8. befto iiteljr nel^men bie bunfleii ,3eid)nnngen aile Itntevfíügeíbecfeii 2. unb 3:er Drbnung ein ; ".1. befto geringer ber eigen; tl)ümtid)e [id)tgranblane Síiiflug beê 3)2ante[ë; 10. befto geringer nnb unreiner bao Silberblangran beê Untevflügel; nnb Unterfdjamn^^ieite nub befto ntebr oorlien'fdieub ein buftereô Snnf'elgraubranu; 11. befto niel)r l)crrfdjt um bie Stngcn, an ber iî!iad)ôl)aut uiib an ben íViif3en baô 3tíd)blau uor, ober lücnigfteno hai Selbe biefer ÍTtieitc unreiner; 12. befto bid)ter geftecftbie 3d)ienbetn: nnb ,§ofen= beficbening, fo and) bie Uiiterídnoait,íbedeii; 13., befto gröfier unb tiefer bie biutflen oeidiunugen beo Dberfopfeê, fo bafì òaè Jíoftrotbe ober rlíoftgetbe nur ah ^^eberfaunt oorfommt; 13. ìiefto reiner biinfelbrauu nub lueniger gefiedt bie i^interftügeb tuib ©d)ulterfebern, rooran felbft auf òcn ;"snnen: fafiuen bie Iid)teu Cnerjeidiuungen entmeber gar nid)t t)or[)anbeu, ober nur angebeutet finb. ;^se älter ber üiogel, befto: 1. reiner, iiorlierrfdjenber bac> (^ielb ber ÍUigen; freife, 'JBad)ol)ant nnb Ài'ifu", ober meuigfteno bei einem ober auberem biefer ìljeile; 2. befto reiner nieif? bie Wvuubfarbe beo Unterleibeê, beginuenb oom Oberaugeuftfid) : :'>. befto bebentenber ber lid)t- graublaue ober filberblauelUnfíugbeöganjeu £)bcï- leibeo, ber unteren ©d)iüan,v nub inneren 55ltíge[= feite; 4. befto geringer, abgernnbeter, feiner geftielt bie lidjtbraunen £d)aft,ieid)nungen beò Ci3efid)teê unb beo llnterleibo, uub befto fd)mä(er bie Vänge; ftecfen am Dberfopf "nb Hiantel: 5. befto Iid)ter bae Tnnfelbraune beo i'iantelo; G. befto lieller 3aí)íreid)er nnb bebentenber bie eiugefdjloifeneu 121 kevésbbé összefüggő a száruy belső oldaláuak szögletes sávja; 8. annál tisztábban fehér, ke- vésbbé foltos a farkalja, kevésbbé foltos a láb- szár s gatya hátul, s foltatlan elül; 9. tisztább a pofa, nz áll s a torok fehér színe, s kevesebb a foltja; 10. annál kisebb s szakgatottabb a l)arkó ; 11. világosabb a fejteteje, mivel a sötét- barna szárfültok igen keskenyek, s így a rozs- dás-sárgásfehér s világosrozsdás alapszín annál jobban látszik; 1Í2. végre annál világosabb s szélesebb az elsőrendű evezők s azok fedőinek a szegése. Eliiforíluiúsu , ta rtózkinhisi h e/ [/ci. Magyarországnak leginkább délkeleti részeit lakja e sólyom. De rendesen költ Keszthely mel- lett is a Csókakövön, a honnan 1841-beu egy fiatal nőstényt kaptam. * 1S44 ben Nagybánya melletti Mistótfaluban láttam egyet a mint épen a patakban fürdő házi kacsákra csapott. Télen oly helyeken is megfordul, a hol nem szokott rendesen tartózkodni s ezt bizonyítja a Péteri- nél elevenen megfogott hím esete. A budai he- gyek közt is megfordul, sőt költ is nagynéha, mert onnan is került egy fiatal darab a nemzeti múzeumba. Wiedersperg és Baldamus azt állít- ják, hogy Bácsmegyében a dunamenti erdők közt s a Tisza betorkol ása körül elég gyakran látták s lőtték e sólymot, sőt fészkelve is talál- ták, így volt ez Jabukánál is, Pancsova mellett, a hol e madár a réti sasnak (Halioetus albicillus) elhagyott fészkébe telepedett s e fészket Balda- mus fedezte fel egy tölgyfán ; Wieders2:)erg pedig már Futaknál látta, hol e madár állítólag telel is s innen Chotek gr. néhány darabot meg is szerzett gyűjteménye számára. Fészkelése. Legkedvesebb fészkelési helyei hazánk déli és keleti részein vannak, a nagyobb vizek körül, a hol különféle viziszárnyas, kivált vadkacsa tar- tózkodik. A fészke vagy sziklaoduban vagy fán található. így költ a Keszthely melletti Csókakő nevezetű sziklacsoportozatban évről-évre s az (3-aljiUMi: uub 3íanb5cid)iuiiu3eu beS "üíüuteía uub ber Sd;uinn-ifebevii; 7. bcfto geringer, lueiiiger äufamiiuMiijängciib ber bunfte 5l>infe[ftreif ber ívli'ujelinuciiíeite; S. bcfto reiner mn\], loeniger geflerfl bie Unteríd)uian5bed'en, lueniger bid)t gefíedt Ijinten nnb ungefledt nome bie ©d)ienlietn= nnb ijofenbefiebernng; '•». befto reiner uieifs, büftcrer gefterft bas ©eíidjt, bie .Sleljle unb bas Kinn; 10. befto geringer ber bunfle söadenftreif, meí)r biírd; ltd)te Sünme nnterbrodjen; 11. befto letter ber Dberfopf, inbeni bie bunfelbraunen 3e'rf)"""9i^'i feljr fdjntnl erfdjcinen, babéi bie Iid)troftrot()e garbe riori;errfdjt; 12. enb(id) íid)ter nnb breiter bie ©üume ber Slnfíeiifahnen ber ©dnutngen Mer Drbnung unb il}rer Ted'en. '4}tpr{aiitmcii, 2IiifciitI)aIííH)lö^c. 3n Ungarn ift biefer galfe nieftr 33etuoíjner ber fübbftlidien 3;i)eile. Gr brütet aber nud) bei Eef;t= bein, am 6§ófafő (íî^oí)lenftein^ non ino id) im ^soÇ)i"e 1841 ein jnngeë !JBeibd)en erbielt.* S'"' 3QÎ)i"e 1844 fab id) ein Greniplar iniliiftótfalu bei 9íagi)= bánna, mie eô eben anf bie im 3)orfbndje l)ernm= fd)mimnienben .\jauoenten ftiefs- 3m Jßinter mag biefer ^^alfe aud) in foldjen ©egenbeii üorfommen, mo er fid) fonft nidjt aufbätt, mie bieü ber gall beè bei ^^^éteri lebenb ergriffenen "iDMnnajeno beftätigt. Tafi er and) in ber Df ner ßebirgefette fid) mand): mal anfljält, ja bafelbft borftet, beioeift baô jnnge (Sjremplar, meldjeö non ba in baö 9iat. 3Jiufeum gelangte. SBieberfperg unb ä^albaiiuie bebanpteten il)ii im SBcicëer (iomitat in allen 'Sälbern ber î'onan-- umgebniuj unb an ber 9Jiünbnng ber STbeife 3iem= lid) bánfig, and) l)orftenb angetroffen unb geíd)ofíen jn t)aben. êo brütete biefer iîogel bei :,^sabnfa, un; meit '^mncêooa in eiiu-m uerlaffenen, mal)vfd)einlid) 3Beif5Íá)ii)an5ablernefte, weld)es SBalbamnê auf einer Éid)eentbedte; )onl)renbbem ii>ieberfperg bie= felbe ©attiuig fd)on bei Àntnf beobad)tete, mo ber 9]ogel and) übermintern foil nnb oon )oo aud) 0r. tibotef etlid)e in feiner ^anuiUnng baben foil. '8t'Uti|ef(()äft. ©eine beliebteften sBrutpläfce liegen im füb= öftlid)en '3:l)ei[e Üiiebernngarn«, mo bie an größeren 3Bäffern unb "S-ltìffen ongrensenben i'anbftrid)e ftd) befinben, mo alfo and) i)erfd)iebene äBaffernöget, namentlid) (Sntenarten fid) aufl)alten. íDer §OTft ftebt in pfeifen ober an ii3än)iten. 5o brütet eriäl)r= * Eniick a Icii'ása elveszett. Anuüa. IV. * Sie Söefdjreibuug beffeUH'ii i|l nicl)t inetjr ju fiubeii. Cs. T. I Ì. 6ë. 16 122 ottani uradalmi erdésznél találtam is egy élő fiatal madarat, míg Wiedersperg báró állítása szerint 1844 — 4ü-ben Prága fölött egy a Moldva partján emelkedő meredek sziklán fészkelt a kerecsen, de valamennyi lelövetett s Voboril gyűjteményébe került, Klezanba.* Ha sziklán tanyázik, úgy valószínűleg maga készíti a fész- két, míg a magyar síkságon, hol sokkal gyako- ribb, eddigi tapasztalatok szerint idegen fészke- ket foglal el s azokban költ, épp ügy, mint a vércsefélék. Baldamiis, mint már említve volt, Jabukánál a réti sas fészkében talált egy párt, egy másik párt meg varjúfészekben találtam, a melyben az előbbi évben kányák (Milvus kor- sehuu Gm.) laktak. A mi a fészek környezetét illeti, jobb szereti a ritkásabb erdőt, mint a sűrűt. A párzást igen korán kezdi meg s a fészkét már február havában elfoglalja, mit abból kö- vetkeztetek, hogy úgy 1847 mint 48-ban már ez időben hajszolta el a réti sast a fészkéről. A fész- kelés idejében úgy a nősténynek, mint a hímnek is igen nagy költési foltjai van ; úgy látszik te- hát, hogy időközönként a hím is ráül a tojásokra, így volt ez az 1848 május 1-én s a május 4-én lőtt hímeknél; előbbi a nőstényt váltotta fel a fészek ülésében, az utóbbi meg elárvult fiait melengette. Egyik fészekben sem találtam tollakat; azt hiszem, hogy az öregek kitépett hasi tollaikat szélnek eresztik. A fészekalja rendesen csak 3 tojásból áll, de találtak már 5 fiat is egy fészekben. Úgy látszik, hogy azok a nőstények, melyeknek hosszabb ideig nem akadt párjuk, azután egyszerre a ren- desnél több tojást raknak. .7 f(ij/ís /('inlsii. Nagyságra akkora, mint a héjjának (Ai'tur pa- lumbarius) vagy az egerész ölyvnek (Buteo vul- garis) közejjes nagyságú tojása. Annak az egy záptojásnak adom itt a leírását, a melyet az em- lített sasfészekben költő pár 3 fia mellett ta- láltam. Hossza : .5'6 cm. Szélessége : 4-17 cm. * Állandóan fészkel a liévc'ny incllctti sziklában; adataink vannak, hogy Jiollandi sólyniászok jártak de, hogy a fészkeket kiszedjék. (id) in Per Aclíciuinippc (ic-('ifafő bei SÍe)Ul)c(i), luo id) bei ticin í)erríd)aft(icí)em '^äqev einen jnii^eii ä>ocjel lebenb antnif : nub luid) 9(iujabc íe6 aínron üon aBieöerjpevii [jorfteten in ben Ivsnljren 1844 — 45 eiiiicje ^^íaave in einer cU'öL'n ©üben gelegenen Sßanb eineâ in bie Üiolban abftürjenben ftcilen 'y^etjen oberhalb ^^^vag, bie aber alle nb; geîd)oi)en lunrben unb iid) nun in ber ©anuiilung 33oborilö all Elefan ftel)en.* 3n ben Cetjén mögen fie fid) loobl ielbft 5íefter ontegen, in ben niebernngaviíd)en (ibenen aber, ino fie fid) bei weiten) ijäufiger anfí)alten n))b fort: Vflanjen, brüten fie nad) ben bio jetit geuìudjten (£r= faörnngcn — mie bie Síüttelfalfen — in f reinben, nfurpierten 9Ì e ft e ni. So traf j. 33. ä^albatnne — mie fdjon ermai)nt — bei l^abuìa ein brütenbco i]3ärd)en im $orfte eini'o Halia'tus albicillns aii; ci)i andeveö '^Miar fanb id) in einem Sräljennefte, in meid)em frü[)er 9JiiIane (Milvus korst-lum Oim.) Ijorftcten. äBao bie Jöatjl beo 33nitorleö anbelangt, loerben bie Iid)tcren Söälber ben bidjten norgejoge)). ©ie paaren fid) íd)on feíjr fruì) im '^alnc nub (leíianpten iljve >lìrntplnl3e fcbon im Ài'&vnar: benn fomoljl im î^aljre 1847 alò 48 fal) idj fie fdjon in ber 3)ìitte beffelben ïilionntê bie ©eeabler oerfolgen unb biefe non ibren iieftern uerjagen. 3)05 33ebrüten ber (Sier )iiirb pon beiben We^ id)tecl)tern noHjogen, benn ec lìabcw ,uir "onitseit and) bie 3}ìannd)en feljr grofìe 'ihnitfled'e. ©o gefd)a() eo mit ben Hicinncben nom l^ten uìib 4;ten ÌJÌai (i8'i-8) beven (î'vffereô nian brütenb antraf, baô .^'e^ítere ober bei feinen uermaiften jungen fafe. Ta id) in beiben 9íeftern Feiìie Àfbevn fonb, fo niufì id) glauben, baf5 bie IHlten iljre auògerupften ^Baud;; feberu fliegen laffen. S)aő ©elege jablt gemöbnlid) nur 3 ©ier, bod; fnnb mon and) bereu T) in einem 'Jîeftc. iSő fd)cint baljer, bafi íí>eibd)eu, bie fid) lauge uidjt begatteten, bann auf einmal iiiebrere liier aid geii)öí)utid) legen. 'í^cfriiviíliiiiin SCO (»"ico. (£•5 l)at bie Wrofu' eineo inittelgrof;en tiieo ooii Astur palunibariuH, ober einei- gembbulidien non Buteo vulgaris, ^d) beid)reibe bicniit baô eine faule (Si, uieici)eè in bem enoäbnten Ülblernefte iiebft 3 jungen lag. V(i)ige: 5-6 '/,„. ^Ticfe: 4-17 ''/,„. * ©er äC-iirgfalf ift niid) flaiibiüev SUeiiuil)iior bcj Xc' vòn)ev %c[\em: es ift bciiuejeii, tiafj ciiift l)olIdiibií(í)e ÍJaltnev biefcn g-clîen ili beíiic[)eii jifkçitcn, um bie 3iinf(eii ausäiil)eiieii. 123 Alakra szépen tojásdad, egj'ik végén jócskán keskenyedőn, :i másikán egészen tompán el- kerekitett ; oldalain, de inkább a tompa vége felé kissé hasas. Színre hasonlít a nemes sólymok s a vércsék világos rozsdavörös-sötétrozsdával s májbarná- val árnyalt tojásához, de kivált a kék vércse (Cerchneis vespertina), vagy a törpe sólyom (Falco œsalon) tojásához. A héjj rozsdavörösesfehér, de a tompa vég felé e szín halvány rozsdavörösbe válik, ügy hogy e helyen a fehéres alapszín csak egyesen elszórt, vagy csoportba álló pontokként világlik elő. Az alapot elmosottan felhőzi be a rozsdavörös, vagy rozsdabarna, helyenkiut erősen sárgásba hajló szín s ezt számtalan, ugyanily színű pontocska tarkítja. A legfelső színezés számtalan világosan máj- barna és sötétrozsdabarna pontból, kerek s sza- bálytalan alakú foltból áll, s ezek a foltok a to- jás hegyes végén legnagyobbak, a tompa végén ellenben legsötétebbek. A kifúvás után a színek csak kevéssé hal- ványodtak. A héjj belül halványan sárgásrozsda- vörös, áttetsző sötétrozsdás jDontokkal s foltokkal, melyek együtt az egész tojáson átázott felhőzet- nek látszanak. I'd !l II CS j'ii'iki'ik leirása. Néhány napns korukban il^yenek : a csőr s a viaszhártya fehéres kékszürke, a csörkamjJÓ s az alsó káva élei szarufehérszürkék; a szem környezete világos s a szemcsillag sötét szürke- kék. Az igen lágy lábak vöröses s a karmok szarudad kékesszürkék. A has és a begy csujjasz, a test többi része fehér, kissé sárgabarnásba hajló pihe vei van födve. Ily korban a fej s a has, de különösen a csőr aránytalanul nagy. Ez a három fióka egészen el volt borítva a tetvekkel, melyek azonban valószínűleg még az előbb ott tanyázó réti sasoktól maradtak vissza. Az örcíjckiirk' a fi'szt'k köríti i vificlkedt'sc s egyéb tiildjdiinsi'nid . Fiaikat igen szeretik. Nem csak a nőstény, de olykor a hím is oly makacsul üli meg a fészket. Gè ift ídiön ciiiacftaitiß, auf einem 6nbe ätemlid) uertiünnt, auf bem aubereit nber ganj ftumpf ab- öcrunbet; an ben Seiten, bod) me()v Dem bicíen ^nòi ju, etmaê baudjig. ^n ber ^vörbung fonimi eô ben ítd)troftrotí)en, bunfelroftrotí) unb íeberbrauu fd)attirten ©beí^unb Síüttetfatfeneiern nalje, uamentíid) ben ber Cerch- neis vespertina ober ben Iid)teu ßievn beê Falco regulus fet)r ätjulid). S)ie ©á)a I e ift roftröthíidiaicife, jeboái am bicfen 6nbe in ein blaffeô 9ìoftrotl) uberfiiefeenb, fo bafs i;ier bie roeifjlic^e ©runbfarbe nur afa einzelne ober in ©rnppen fteljenbe '•^.'uufte burdifdjimmert. Tie großen, tiefen ^^^oren in ber Sdiale bunfeíroftrotíj, ja oiele baruuter faft fdjroarj gefärbt. 3(uf ber @á;ate finben fid) äevfloffene 2Bölfd)en uou etioaô bunfferer, mitunter ftarf ino ©elblidje jiebenber roftrotljer unb voftbraunev garbe, baäiinfdjen uu: 5ä(;lige ?ßünft(^eu berfelben ^^arbe eingeftreut. Über biefer 2Bö[fung liegen unjäbiige fünfte, rnnbe unb unregelmäßige ^iecfe, ©djuiifeen, non meift lid)tleber(n-auner ober and) bunfelroftbranner garbe. íJiiefe gled'en finb auf bem bünneren Énbe am uubebeutenbften, am bid'en (înbe aber am be= beutenbften. 9ia(i) bem Sluèblafen mürbe baô ©i nur roenig bläffer: inneríid) h[a% gelbiidiroftrotf) mit burd): fd)immevnben bunfe[roftrotl)en '•^inuften unb gled'en, meld)e mie eine burd) iio.?, ganje (Si jerfíoffene WóU fung fid) barfteHten. billige im dicftflauiii. IJn ibveu erften Tagen finb bei ihnen ©d)nabe[ unb 3i>ad)ci[)ant meif3lid) blaugrau, Sd)neiben beá Uuterfieferâ unb ber »§afen í)orniuei6grau; 3lugen= ftern bunfelgvaublau; l'lugenfreife [icí)tgranblau. Sie Àiiêe rbtíjlid) bUuigrau, feljr meid); Sratien bunfel borngraublau. il\)y>\, Sd)iuibel unb syaud) uuoerf)äitni6mäJ3ig grof,, am auffaUenbfteu aber ber ®d)nabel. %Sù.uA) unb Sropf finb fai)t, ber übrige .«övper mit meifeem, etmaô ino Welbbrauníid)e jiebenben ^íaum bebecft. 2)ie unterfuditeu brci ísimgtn maren mit l'äufen gauj überberft, bie aber nod) mabrfdjeinlid) non ben frttbeven 23eaiobnern beò 'Jíeftecv ben Seeablern, í)erftammten. ttciicOnicii ï>cv ílltcii lim l'ífftc ini» nll^el•c (<^igciifri)aftcn. Tie 2nten lieben ií)re 'i3rut ungemein. 3îid)t mir baê 3í>eibrf)en, fonbern aud) bao ~Mnnd)en fi^t ifj* iU hogy hiába döngetjük iüatta a fát, el nem repül; csak akkor vágódik ki, ha valaki már a fészek közvetlen közelébe mászott. Ily körülmények közt kerültek lövésre az adonyi szigetről való sólymok. Míg a nőstény ül, a hím ugyanarról, vagy va- lamely közeli fáról őrzi ii fészket s minden na- gyobb madarat elver a közelből. A varjak már messziről lármát ütnek, mihelyest megpillantják őt, s rendesen a magasba csapnak föl előle. A hangja olyan mint a többi nemes sólyomé : ; röpülcse tökéletes mása a vércse (Cerchneistinniincuhi) röptének; ilyenkor aránj'- lag rövid szárnyai miatt igen kicsinynek látszik. Az adonyi szigeten rendesen költ néhány pár s télen-nyáron ott marad. 1847 tavaszán az j egyik pár nagy lármával s folytonos csipkedés- sel elverte a réti sast (Hali.etus albicilla) a már ! befejezett fészkéről, s helyébe telepedett. A kö- vetkező évben írjra megjöttek a réti sasok, de megint csak elűzettek. Ez év május 2-án a nőstény már fiain ült ; a hím ürgét hozott neki s ezt a párja kikezdte, hogy fiait etethesse vele. Ilyenkor a hím gyön- géd (igék-gék-géki) hangon szólít s így tett a nőstény is, mikor a fiait kínálgatta. A hím ez- után egy közeli csupasz fára ült, erősen függőleges tartásban, s nagy tűzzelhajszolta aközelbe került kányákat (Milvus) tova. Ezen a napon (1S48. május 2) került a nőstény lövésre. Két napra rá a hímet találtuk anyátlan fiain ülve. Mint a párja, úgy ez is csak akkor vált meg a fiaitól, mikor társunk már majdnem elérte a fészket. Csak ekkor vágódott ki s lövetett le. Ugyanezen sasfészek aljában néhány mezei veréb is költött s (ïzek, mihelyt a nősténysólyom lelövetett, félelem nélkül ugráltak a sólyomüak fölött. Egy Lanius mínornak is ugyanezen fán volt a fészke. Ez időtájt egy másik pár is költött az adonyi szigeten. A fészkük, mely mintegy 16 méternyi magasban volt egj- tölgyön, varjúfészek volt s a múlt évben ezt kányák lakták, de az idén (1848) elűzte őket a kerecsen. A hímet itt is akkor lőtték le, mikor a fiain ült, s mialatt a nőstény a levegőben keringett. maiid)iiial io foft im "Jiofio, ^^líî ik fid) Mírd) 3ln: ftopfen iiid)t ucvjniicn íai\m imt) nur t'rft abftrt'i= á)eii, luenii ber Kletterer íd;ou aanj iu ber 3iä[)e beè Îiefteè ttiujeíaiujt ift. Unter foídjeii Umftänben lüurben afíe uon ber 3lbomjer S'i^í [)erftainmen; ben Ralfen erteilt. 2Bäl)renb baô íi?eibd)en brütet, luïlt baô l'lüíniid)en auf beiufelbeii, ober bem iiädifteii iìaume 3LHid)e iinb üerjagt aűee Dom (jrö6ereu ©efltí^el am ber Unuv'binKj. Tie Sí reihen fd)reien fd)on non îllnntem, loenn fie ben ^-nlfen mnbrnclinien, nnb flüdjten fid) meift l)od) in bie l'iifte. Tie ©tiinme fliiujt ber beò anberen (Sbelf alten äi)nlid), mie «gaj-gaj-gaj» ; ber Ahiß äijiielt bem beè Tljnrmfalfen anffallenb, mobei ber ÎnOçicI feiner oeri)ä[tnif!mäf5ici fnr.^en Sdiminçien balber fel)r tiein erid)eint. 3lnf ber 3lboiu)er ,'sniel brüten einiiie '|.5ärd)en alljät)rlid) nnb nermeilen im 3ommer nnb 'iiMnter bort, ^s"! iVrül)jal)re IS'iJ uerlrieb bao eine 'V'ii'd)en unter grof^'m l'nnn nnb fortroribrenbem Stoßen bie Seeabler non iljrem fdjon ferttç]en tiefte; im näd)ften '^aijxe tarnen bie 3tbier luieber, bocí) iDur= ben fie abermals oerjaßt. 3lni 2. Diai fratte baô SBeibdjen fdjon lymun'; í"iö îlfanndieii brad)te ein Riefet, loeldjeê baë 3Beibd)en à^'vrifi, uni bie ^Vnu^en jn füttern. Wian l)örte í)iebei nom 2)tännd)en ein Sartlidjcô »gek-gék-gékii nnb and; bao 3lHnbd)en a,ab biefen 2aut, nuibrenb es ben fsiniiien Cutter anbot. Tao %>ärd)en felìte fid) ì:ia\m anf einen nat}e ftebenben, bünn belaubten 33aum; bie .\?altnnçi mar ■ ftarf fentred)t; mit i^rofier ijaft mnrben bie in bie 9iä£)e geratbenen ".liìilane in bie Çvlud)t çu'trieben. Tao 3ÎHnbd)en fam am 2. -Bîai IS'IS ,^uni 3d)niì. 3met %aù,e baranf fanben mir haî l'iännd)en auf ben uermaiften C^n'Hii'" fi^enb. 2Bie fein '^lärdjen, »erliefe aucb biefeö baè 9íeft nidjt el)er, biö ber ■Kletterer nid)t bereite baó ífcft erreid)te, morauf ee. abftrid) nnb erlei^t mnrbe. '^s,n ber Unterlaçie beffelben îlblernefteô batten einicje AelbfperlinçU' ibre l'íefter nnb büpften,fobalb bas. 5-alfenRieibd)en n'eMefdjoffen nnirbe, and) über bie 311119^11 o()ne aile @d;cu biumeij. 3(ud) ein Lanius minor baute l'id) auf berfelben (profién tì-id)e ein 5îeft ! 3n flteid)cr 3"-''' tn-ütetc and; ein jmeiteo -hMmy falfenpaar auf ber Slbon^cr '^n)el Sie bemobnten ein J^räl^eiuieft, meld)eê etma I '> Wider í)od) auf einer G-id)e ftanb nnb meld)eő im norberin'ijciiben ITsnfjvc einem itiilanpaare biente. Taè ^-alfenmännd^en rourbe and) t)ier auf òen :^)ma,en fi^enb auôctroffen unb beim 3lbftreid)en erieçit, mäljrenb bem baô 3Beib: eben in ben íüften fdjmebte. 125 Úgy látszik, ez a sólyom a neki megfelelő vi- déken állandó madár s mégis az alább leirt eset arról tanúskodik, liogj' olykor óriási ván- dorlásokat tesz. A 40-es évek elején ugyanis MüLLEE .József, az adonyi szigetőrző fia egy kere- csent lőtt; a madár a fészkébe esett, hol 5 pely hes fia volt. Lábain csinos, szijjból való gyűrű volt s ennek külső oldalán egy gomb, a belsőn pedig bői-párnácska. Ez utóbbi piros selyemmel volt bélelve s l)enne egy 8 cm. bosszú papir- szelet s ezen valami keleti — arab vagy perzsa — iras. Müller megküldte nekem e sólyom levágott lábait s én azokban a kerecsen lábait ismer- tem föl. Föltéve, hogy az elszabadult madár lehetőleg távolra igyekszik arról a tájról, a hol raboskodott, mégis ily messzire csak ügy távozhatik hónától, ha természetében van koronként igazán hosszú vándorutakat tenni. Jegyzet. Ennyi az, a mi Petényi Salamon hagyatéká- ból a kerecsen sólyomra vonatkozólag fen- maradt. Máig is értékessé, hézagpótlóvá teszik azok az éles érzékekkel ellesett biológiai momentu- mok, s a hazai egyedek részletes ismertetése ; azok a megjegyzések pedig, melyek az egye- deknek a faj fogalmát is módosító alakbeli inga- dozásaira mutatnak rá, ujabb bizonyságai annak, mennyire helyesen fogta föl a fajt Petényi. Buzgóságát, melyet a természet búvárlatában kifejtett, eléggé jellemzi az is, hogy az uj ság- irodalmat is belevonta ezen tudomány szolgála- tál)a s ez az ő idejében nagy jelentőségű dolog volt. A « Társalkodó » XIV. évfolyamában (p. 220) egy czikk jelent meg, a mely a kerecsen sólyomra hívja fel a természet barátainak figyelmét. A czikk az ország több pontját is megnevezi, melyen a kerecsen elő szokott fordulni s meg- emlékszik arról is, minő szerepe volt e sólyom- nak a középkorban. tiefer %a\it fcljeiiit iii hcw für il)m gciicicitcn 6rbtt)tníeii ein Stanbuoçu't 511 jeiii. Uiib bod) be- locifít ber ?va[l eiiieê auf Dcv3(bonijcv ^^ufel eviegíeii ©tüáeö, baf3 er mitunter awá) imgeíjeiicre SBanbe: ruiigen auäufteuen ^iflecjt. Sliifangö ber 40=61 ga^re erlegte näiuiid) ^ofef JJÌ üüer, Soíjn bea f)errtrf)aft= lid;eu Sitíclíjütero, einen galten; ber ipogei fiel ino Tu\i, tuo fid; feine 5 nod) flaumigen ^u'lgeu be= fanîien. 3ín ben Aüfien trug ber iUiget íeberne 9íinge in Ijübfdjer 9ïiemeiun-beit, luoran nadj aufseii ein íínopf, — n)al)ríd)einlid) jum 3(nf)ängen beò (Çiifeeê — nadj innen aber ein (eberneô ^^^üífterd)en angebrad)t roar. 33eim 3(uftrennen öeffelben fanb man roti)eè ©eibenfutter unb in biefent ein etma 8 %t [angcê "ipapierftreifdien mit avabifd)er oöer perfifdier ©d)rift. Slíüller fanDte mir ite abgefdjnittenen (Vängc nad; ^eft, tuo id) bicfe ale Lanarius^gőnge cr^ fannie. alienti and) angenommen luerben fönnte, baf3 ein aw^j langer @efangeitfd)aft gtüáltd) entronnener 3?oget fid) möglic^ft lueit con betn Drte feiner Seiben 311 entfernen tradttet, fo tft eS bod) faum 311 begreifen, tuie fid) ein Söogel uon beiniljm fonft febr entfpredjenben Drte fo lueit uerfliegen tonnte, loenn eâ anogefdiloffen luäre, baf; er aud) fonft größere ÎBanbernngen 3n unterne^nteit pflegt. jlniiiei-tiinn. 2o üiel enthielt ber fd)riftlid)e 3îad)laB ^Çeténiji'â über ben 3Büvgfalfeit. 5^^e fo fd)arf finnig a6gelanfd)ten i)iotogifd)en DJiomente, bie 33cfd)reibung ber auè Ungarn ftam: mcnben ©reinplare laffeit biefen 3iad)la6 aná) beute foftbar erfd)einen, luäljrenb jene Semertnngett, roeld)e auf bie, ben Segriff bes Speeieô mobificiren; ben ®d)iuanfungen ber 5vorin ber li^nbiutbtien i)\\\- beuteit, òm sßeroeis liefern, tuie rid)tig 'i}.'eténi)i öen Segriff beê ©pecieê auffaßte. Seinen (ïifer, ioetd)en er in ber (à'rforfd)nng ber 3íatnr entfaltete, beiueift befonbere jeiter llntftaitb, ba§ er and) bie periobifd)e, journoliftifd)e2iteratiir jiir ©tnge biefer SÍBifíenfd)aft mad)te, luaê unter ben batnaligen isertjältuiffen ebeit feine letd)te formen bndiftäblid) ino llngavifdio jn utnn'feljen, ba bie nnnlid)e i'òaljx- iielimnng ber Àavbeii bermafîen non Der ^nbiiu; bualität abljängt, bafî hierin ber ik'arbeiter niditim minbeften ein^ngreifen bereditigt ift. 3)ie jiemlid) complieirten iVarbenlieneiuuingen entfpringen anc- bem Umftanbe, bafi ^^eténl)i ben 58ogeí möglichft geiian d)avafterifiren moUte, mohei ihm aber jene Sînnitanôbrnefe fohlten, bie jene feinen íínaneen roiebergegehen hätten, roelche fein fd)arf hoobadj= tenbeö 31ngo entberfte. ^m iiadjlaffe '^H'témji'û hofi(3t bie 'ììiologio einen SBerti) erften ïliangeô, bod) lieferte biefer, bon aBiirgfalten betreffenbe S'h»-'''' ""rf) ï""-"fi^ ì^i^' Àiiv6en= befdireibnngen fein" mevthnolle eingaben. '3}ie .Cehre, meUte ano biefem loiUeren Umftanb folgt, geben mir in bom nädjftfolgonben ©djlnfm'orte. Xie SSearbeitnng beo ííadilaffes '^íeténni'o inad)te eê nothmcnbig, bie fnftematifrfio ©teile ber ans Ungarn biöhor betannten v,nbiuibuen beo SBiirgfalfon (F. sacer auct.; lanarius bei ^'0 = ténoi) anf morphologifdjem nnb möglid)ft and) auf biotogifd)em t^irnnbo ^n beftinniu-n. Unter jenen SBürgfalfen nänUidi, moldjo %îetéiu)i in feinem 9îad)laffc befannt nuutt, finbet fid) fanm ein ein^ SigerF. sacer, ber mirfliditnpifd) märe, inbem ihrer faft fämmtiid)e and) einige .Slenn^oidien bor anf bor îklfanljalbinfol fefîhafteu uormanbten Àalfenform beê F. Feldeggi ©chi. 18Í1 aufmeifen. * SGScgen Slînngel einer uniiavifcl)cn îlietmiiuiloçiie mu^te *^5eicui)t feine föiiinitlicfje ajeotad^tuiuicn in beutfc^ev ©))taci;e notiren. 127 kapcsot alkotnak ezen újabban fajilag elkülöní- tett kétféle sólyom közt? Az volna teliát a feladatunk, hogy a F. sacer s a F. Feldeggi-nek egymáshoz való viszonyát megállapítsuk. Oly csekély ugyan az anyag, mely rendelkezésünkre áll, hogy a kérdés végleges el- döntéséről álmodni sem merünk, de mégis meg- kísértjük a dolog tisztázásához módunkhoz ké- pest hozzájárulni. Az ilyen egybevetés első feltétele az, hogy mindkét félnek egyéni fejlődését is megismer- jük. S épen ez ütközik a legtöbb akadályba. Ezek a sólymok aránylag ritkák, nehezen figyel- hetők meg, a bőrgyűjtemény ezenkívül soha sem adja az egyéni fejlődésnek tökéletes képét. Még a minden életkorból összeállított sorozat sem, a mennyiben ez természetesen csupa külön egye- dekből került ki s mert épen ezért nem tehetjük fel biztosan azt, hogy ezek az egyedek mind tel- jesen egyenlő fokozatokon érték vagy érték volna el a fejlődés tetőpontját. Elő alakoknak évek során át való szemmel kisérése volna szükséges, hogy megértsük azt a méretekben s színekben való roppant változékonyságot, a melyet épen a kerecsennél s a rokon sólymoknál tapasz- talunk. Az anyagról, melyre vizsgálataimat alapítot- tam, soraim végén számolok be. Előbb az össze- hasonlítást adom a következőkben. Falco sacer, Briss. (1760.) F. sacor, Gm. (1788.) Schlegel etc. F. lariíirius, Pall. (1811.) F. saquer, Heugl. (1869.) Petényi a kerecsenre a «laniarius» kifejezést használja s azt Linnétől származtatja.* A Linn. Syst. XII. javított kiadásában azonban csak egy F. sacerről s egy F.lanariusról van szó. Azt kell hinnem tehát, hogy mint előtte mások, úgy Petényi ís hibásnak, érthetetlennek tartotta a lanarius nevet (lana ? = gyapjú ?) s laniariusra (lanio = szakgatok) változtatta meg. Ujabban bizonyossá vált, hogy a lanarius nem a lanaból vagy lanioból, hanem a régi sólymászok «Lan- * Lá. cjegeiiícitige S5er= í)aítniB bee F. sacer unb F. Feldeggi fcftjufteUcn. Dbuio[)[ bas 'Bìatcrtafe, rocídics une jur iUn-fügung fteí)t, bennafjen gering ift, òa^ luir üon einer enb; giltigen (Sntfdjeibung ntd)t einmal träumen fön= nen, i)erínd)en mir bennodj an bie ©rfíarung biej'er g-rage, fo roeit co unó niög(id) ift, íjcranjntreten. 5?ie erfto ikbiiiguug ciiu'r füldjen 3]erg[eid}ung ift bie genaue Eenntnife ber inbioibneuen Entraide: lung. 2)od) gerabc biefe ftofìt auf ^iemoiften .(Qinber-- niffe. Tie ermäfjnten Ralfen finb nämtid) nirgen^ô ijäufig, baju fd)mer ju beodadjten unb eine 23aig: fammiung gibt uno non ber inbinibnellen (Snt= mid'eíung nie einen üolífommeneitíBegriff. Sind) bie ano aílon l'ebenèaltern ^ufaiiunengeftellten Serien nid)t, roeit fie natürlid; auô lauter einseinen ^nòu üibnen (iefteí)en, auf Ornnb rocíd)er man mit ©id)er= Ijeit nid)t baranf folgern faun, bafì fie alle auf gan^ gleid)eu Stbftufungen ben (Sipfelpunft iijter ©nt= nnd'ctnng erreid)ten ober erreidjt ijätten. Jfùrt: roälireubee SBeobadjten [ebcnber ^nbiuibneii roärc nottjroenbig, um bie Urfadjcu jeuer ungemeinen ©d)roanfungen ber íliaa^e unb ber garbentöne ju erfennen, roe(d)e gerabc bem SBürgfalfen unb feinen -i?ermanbteu eigen finb. iDaeÍJÍateriaíc, auf roetd)eê meine Unterfud)ungen fidjgrünben, entmidelte id) am iSnbe öiefeo ©d)iuf5= roorteê. 3>or illlem möge bie í^ergleidjung felbft folgen. JFalco sarcr, )Bri5s. (17ß0.) F. sacer, (Sin. (1788), ©c^teget, k. F. lanarius, ipall. (1811.) F. saquer, ^eiigl. ilSßO.) ^seténi)i beseidinet ben SBürgfaífen mit bem ^Jiamen F. laniarius Sinn.* ^jubem aber in ber XII. ßbition ber Sinn. (3i)ft. nur ein F. sacer unb ein F. lanarius '^n finbcn i|"t, fo muf5 id) eô glauben, òav^ '^eténxji, mie nor il)m aud) aubère, Sen "ìliamen lanarius (lana? = iÖoHe?) für fe(;ler-- t)aft, für unrid)tig l)ieít, ha[)er benfelben auf laniarius (lanio = äcrreif^en, äerfleifdjen) üer= änberte. 3« neuerer ß^i' erroieê eê fid) aie geroif;, bafi berciarne ulanarius» rocber ano «lana», nod) * Sietje (i'L'ársalküJú» (XIV. 3iV V- ááO). 128 neru-jéből* vau alkotva s ily alakban már Beloii használta ezt 155;j-ben, de nem a sacerre, hanem annak déliebhi rokonaira mint a F. Feldeggi, Schl. stb. Schlegel szerint a Linné laniirius-i5za sem azonos a sacerrel, a mennyiben valószínűleg egy fiatal F.gyrfalfiit irt le Linné ezen a néven. Úgy látszik tehát, hogy sem a laniai'ius, sem a lanarius nem helyes szinonimja a sacernek, a mennyiben más madárra vonatkozik. Hogy Petènti miért használja mégis a sacerre, annak oka az, hogy ö nem volt rendszerező ; de sanyarú viszonyai közt nem is lehetett volna az ; hiány- zott a mód. A Nemzeti Múzeum gyűjteményében talál- ható s a Petényi hagyatékában ismertetett da- rabok azt mutatják, hogy a kerecsen sólyomnak 2 tipusa lakik Magyarországon. Az egyik meg- felel annak, a melyet általánosságban sacernek neveznek, a másik nem. Az egyik tipusnak nagyjából il_yen a fejlődése : A palai madár homloka s a szeme fölött ha- ladó sávja fehéres ; a fejtetőt s a nyakszirfcet sötétbarna szárfoltok s rozsdás szegesek színe- zik, de rigy, hogy rendesen a barna szín az ural- kodó ; a dolmány valamilyen barna, világosabb szegésekkel ; a barna farok két közéj)ső tollán rendesen semmi világos folt sincs s a többi tol- lon is csak a|n'ó foltok állanak inírosan szemben. A sötétbarna barkó e korban rendesen jó széles; a test alsó oldala fehér, de rendesen valami szennyező színnel lehelve ; rajzolata csupa hosz- szanti folt s ezek a test alját egészen elsötétítik. A kor haladtával folyton világosabbá lesz a madár. A fejtető sötét szárfoltjai mindinkább véko- nyodnak s ezáltal a világos alapszín folyton több tért nyer; a dolmány keveset változik, a farok foltjai ellenben a két középső tollon is megjelennek, folyton nagyobbakká, kerekeb- bekké válnak ; a test alsó oldalának rajzohita — • a barkót is l)e]eértve — folj'ton kevesebb lesz, a hosszanti sávokból finomabb szárfoltok, ap- róbb cseppfoltok lesznek s így a fehéres alapszín mind erősebben tűnik elő. Az öi^eg madáron már igen sok a fehér. A fej- * Lásd utóliliit l)üvel>lioii Schlegel «Ki-itiselie Ülier- siclit (1. iMii-opäischen Vögol» p. II — Iá. aus «lanioD, jonbeni nuê ber tviuiolcii 'iV'uciuiuiu^ ber alten ^alfiiev, aljo nom «Saniierfalfcn* ieiueii Urjpvuiig, naijm, in mcldient Sinne benjelhen fcbon 23e[on gebrand^te (1555), bofi)nidjt auf Den ed)ten 3Biiri]faIfen, fonbern auf bte iiiblidjevcu lienoanii; ten beôfeUien, aljo auf F. Feldeggi n. l'l. 9îad; © cl; ( c fl c l'è 'Sîcinnnoi ift and) Der .!L'iiine')d)e «lanarius» nidjt mit beni «sacer» iícntifdi, ba Sinne unter bem crfteren 3iamen liödjftuialn'|d)ein: M) einen jungen F. gyrfalco befdirieb. ßa fdjeint baijer, ba^ luebev «laniarius», nod) «lanarius i> alo riclitige Si)noni)nie bes F. sacer betrad)iet roerben fönnen, ba bie sioci erftgenannteii fid) auf einen ù,an'^ auPeren 'Inigel be;iiel)en. 5)ie im Ung. Jiatioiml=l)cnfenm befinblid)en, nnO in bem íiad)laffe '•|>etéin)i"ö befaiuitgemadjten Ëjremplare bemeifeu co, baÌ3 bie uugarifdjen íl>iirg: falfen in jiuei ^yormeii jcrfallen. Tie eine cntfpridit jener, bie loir aló F. sacer fennen, bie nnPere aber nidjt. Tie bie ^örbnng bctreffenbe (Sntuiidelnng beé e V ft e n X i) p u 5 ift etani bie folgenbe: 33eim jungen â>ogel finb Stivn; unb Ober; augenftreif meiölic^; ber Dberfopf unb ber -Jìaden geigen bnnfeíbranne Sdiaftftridie nnb voftigo Säume, bod) fo, baf; geiuöljnlid) bie buufle ^-arbe üorljerrfdjt; ber 9Jìantet ift uon einer braunen î^arbe, íjat lichtere (Veberfäume: bie jiuei mittelften 5vebern beö braunen Sd)U)an5ec. loeifen gemöbnlid) nod) teine lid)ten Àlecie auf unb aud)an ben übrigen Steuerfebern fteljeu bloo tieine ^leie einanber paariueife gegenüber. Ter önnfelbraune lìacfenftreif ift in biefem SUter gcuiobnlid) jiemlid) breit; bie Eörperunterfeite lueif;, bod) gciuöbnütf) mit einem unreinen 3influg: feine 3eid;nung befteí)t anspüren Sängefiecfen, uietd)e bie ílHMd)en gang bnnfel fcirben. •iJiit bem 3 I'll ^' í) 1» t" " beò 31 Itero luirb ber 3>ogel l'tetö lid^ter, nnb ^loar: Tie bunflen ®d)aftftrid)e beo Dberfopfeô merben fleto fdjmaler, luoburd) bie lidjte cyrunbfarbeinnner mel^r jum i>orfd)cin t'ommt; ber ïïîantel änbert fid) fauni; bie lid)ten Jvlt'cf'i;" beò Sd^iuanjes erfdjeinen aber and) auf ben mittelften 3^ebern, loerben immer grbfìer unb rnnblidier: bie 3cid)nung ber )ilörper= unterfeitc rebucirt fid) immer meí)r, bicSangef'treifen formen fid) in feinere Sd)afíftrid)e, fteinei e Tropfen: flecfe, looburd) oie uieifilidjetìrnnbfarbcmeljr in bie atugen fällt. Ter a 1 1 c 58 0 g c t t)at id)on febr oicl oom aBeif5en. * Sieë aUeö iUKifiU)rlicl;cv in Stljlcflels «Jiritiic^e Überficiit b. (Siivop. ÏVoa.d« p. Il — Iá. 120 tetőn alig van már szárfolt s talán a rozsdás alapszín is fehéresbe vált ; fehér a pofák tája s a test egész alsó oldala, a melyen a sötét rajzo- latnak s igy a barkónak is csak nyoma van még meg ; a dolmányon csak világos, sokszor élén- ken rozsdás szegesek vannak; a farok foltjai nagyok, a kozejiso tollakon csaknem koraiaknak, élesen határoltak. Az ntóbl)i jegy úgy látszik kiválóan szembe- tűnő a keleti formánál. A másik lipus bizonyos eltéréseket mutat az előbbivel szemben. Egyedeinek dolmánytol- lain ugyanis harántosan sorakozó világos foltok tűnnek elő s ezek az egyéni fejlődés menetén las- sankint harántos sávokba olvadnak ; közbe va- lami hamvas lehelet jelenik meg a dolmán_yon, a meiy a farcsíkon s a farkfedőkön néha telje- sen kiszorítja a baima színt; a farok foltjai vagy olyanok maradnak, mint az előbbi típusnál, vagy ezek is haráutosan nyúlnak meg, elérik a toll széleit, összefüggő szalagokat alkotnak, de a melyeken mindig meglátszik, hogy eredetileg különálló foltokból alakultak. A tesfalja is vagy olyan marad, mint az előbbi típusnál, vagy pe- dig egyes részein a hosszanti sávok harán- tosakká válnak az oldalról benyúló világos fol- tok növekedtével. A fejtető minden korban rozs- dás színű, s néha igen élénken az. Ez a típus, színi fejlettségében erősen meg- közelíti a középkorú F. Feldeggi állai^otát. A viaszhártya s a lábak színe a fiatal kere- csennél rendesen kékes, öregeknél sárgába válik, de ez a szabály igen sok kivételnek van alá- vetve.* A kerecsen Magyarországnak rendes la- kóija ; előfordul Dalmatiában is, de rendesen csak vonuláson. Falco Feldeggi Schleg. (1841.) F. lauaniis Schleg. ISíí. (uec Pallas.! F. lanarius graecus, Sclileg. (1862.) Ezt a sólymot már Belon megkülönböztette a F. sacertől s 155.5-ben F. lanarius néven irta le. A specificus nevet ügy okolja meg, hogj^ ez a madár volt a régi sólymászok «Lannero-je. Belon leírása idővel annyira feledésbe merült, * Lásd fciiueljl> Petényi megjegyzéseit (Ili-. 1. 1. Aquila. IV. 5)ie ®á)aftftric^e beê Dberfopfeê ftiib fauin ineí)r fid)tl)ar unb es íjat fid) DtoHcidit aiid) bie roftii^e törunbfarbe iits aSeiüIidie getiditet: lucifí erfdjciiit baê ©efídjt unb bie 901130 ^bvpenmtcrfeite, auf rocíd)er bie biinfle ßt'iajiiung une nud) ber 58iicfeii= ftreif nur meíjr ©puren [jiiiteríief?; nuf bem DJÍantef cjibt eö bíoe íidjte, oft lebtjaft uoftvotlje ©äiiiiic; Me lid^ten gíeáeii bea ©á)ioan5ce fttib grofj, auf ben inittelften ^vebeni faft freioninb uiib fdiavf beareii^t. 5^aè letztere íietmjeidjen fd;eiut bei ber őftlid)en (Vûrm befonbevê fdjarf iierüoväutreten. ^er 5 m e i t e it rj p u ê lueift bem cvftereii entç;(eoieii mand)e Stbiueidjimgeti auf. 3hif ben ÏÏÎantelfe^ern ber ^nbiuiDiien treten nämlid; íid)te, in Die Cnere fid) reiljenbe glecfe auf, meiere im Saufe ber inbiui; biieííeii (Sntiuicfehmii fid) in Cuevftreifen uereintiien : mittteruunle erfdjeint nni 31caiitel and) ein grauer 9inflnci, ber am Sürjei unö nn ben Dbcrfdjiuanj: beden bie braune ^arbe mand)ma[ liäiiälic^ Der: brängt; bie ^(ecfen beö ©djiimnjeê bleiben ettueber mie beim erftereii ifppnê, ober eê uevíiimjern fid) aud) biefc nad) ber Duere, crreidjen ben ©aum Der ■Aeber, bilden jufammeubängenbe Cnerbnnber, an loeidien man aber ftetö u)al)rnel)meii fann, Dafe bie= felben aus uerfdjmo igenen g^íecfen entftanben fínb. Sind) bie Unterfeite beo Äövpera bleibt entmeDer raie beim üorigen íippuí, ober es neränbern ftd) and) bie Stingefiede in met)r meniger «oUfommene Cner= fieden, inbem bie íid)te Säumung fteűentoeife bem Sd)afte 5u fid) ausbreitet. Dberfopf iinb 9îacfen finb in jebem Jitter roftfarbeii, nnb junir oft fel)r Icbi)aft fo gefärbt. (Sin olteô Stüd Diefcs S^ppnâ ftetjt bemnad) in Der jyärbung einem mittelalten (Sremplare beê F. Feldeggi fel)r nfll)e. aBad)èl)ant nnb %üiit finb bei Den jnngen Sßürg: falten geiübl)niid) blänlid), bei Den Sitten gelb, Dod) unterliegt Diefe Jïegel oielen 3lnênal)men. * Ser äi>iirgfalfe ift ein regetmäfeiger 33eiiio^ner Ungarnô : fommt looblaud) iuTaliuatien uor, Dod) geiuöbnlid) niu- auf Dem .Suge. Jfalro Jelöcggt, .^djletj. (1S41.) Falco lanarius Scljlcg. 1844 (nee Pallas). Falco lauarius graecus @cf|Ieg. 186^. Siefen italien Ijat fd)on Selon nom F. sacer unterfdiieben unb befd)rieb Denfelben unter Dem 3iamen «F. lanarius» (l.iö.j). 3)en fpecififdjen Siamen füljrte er non jener 2:í)atfad)e ab, iia\i Diefer T^aííe Der «iianner« Der alten /"s-alfiier mar. * äiel;e uoviie bie S3eiiieiEiingen ~^etcm;io ii)|). Ili. 1. 17 i:iO hogy midőn- Feldegg báró a jeleu század elején ugyanezt amadaratDalmáeziában újra felfedezte, Schlegel mint új, eddig ismeretlen fajt irta azt le F. Feldeggi néven. ^ Mikor azonban utóbb meg- tudta Schlegel, bogy ezt a sólymot már Belon is leírta lanarius néven, visszavonta a F. Fel- deggi nevezést s helyette ő is aBelou-féle nevet, a liiiKiriiiHil alkalmazta az emiitett dalmát fajra. A Britisch Mus. Catalogusábau mégis nem a Belontól vett ,/''. lanarius Schleg. nevet találjuk, hanem az utóbbi keletű F. Feldeggit, nyilván azért, mivel a prioritást BELoN-ig, tehát a Linné clőlti korra nem vezetik vissza, a mi különösen az angolüknak szigorúan meetartott szabály. Ugyanitt az afrikai rokon s<'ilyomrélék neveit, mint a Falco tanypterus (Koenig-Warth 18G0) és a F. biarmicus (Taylor 1859) mint a F. Fel- deggi szinonimjait látjuk felsorolva. Ha nem épen a prioritás keresztülvitele kivánta ezt az eljárást, úgy az a benyomásom van evvel szemben , hogy Schlegel úgy az irodalom- ban a F. Feldeggi, mint utóbb a F. lana- rius nevet tisztán csak a Balkán félszigeti scjlyomfélékre alkalmazta s csak utóbb, mi- dőn az afrikai rokon si'>lyomféléket tanulmá- nyozva reá jött, hogy ezeket fajilag nem lehet a F. Feldeggitöl elkülöníteni, akkor terjesztette ki a lanarius (s nem Feldeggi) nevet az afrikai rokon sólymokra is a hármas nomenclatura al- kahuazásával, a mivel azt fejezte ki, hogy a ne- vezett sólymok mind egyetlen fajnak, aF. lana- riusnak különböző lokális varietásai; tehát: 5Bef ou'ô ik'ídjvcibuiuj tani mit ^cr S^'it ^enlIa)'îClI ill 3]eviieíícní)cit, bafî, aio 39arou non ^Çelbeflci bieicii -iiogel in ber crfton eiilfte unfereő 'Mhv- l)iinbcrtë in íí'aíniaticn i^lcidifam aiifö néne eiit= bed'tc, ©djtegcl bcníelbcn nntcr bem 9iamen '^. Aeíbeggi aie eine neue, (notier nnbefanntc Speeieâ beídjrieb.' Sotnilb ober ©d)teçu'l îpiiter erfulir, bafì biefeniUnu'l ídion -Beton ntè F. lana- rius beicl)vieb, },oç\ er feine M>enennunoi «Feldeggi» jurücf unb loenbete ben Ík'ton"ídien lanarius nnf biefe batmatiídie 'Àntfenart an. Sin Êntaloij beo í^ritiftj. ^iinf. ftiibet man aber trotìbem nidit ben Ììeton'ìcÌìen «lanarius», fonbern ben nieí neueren «Feldeggi» ; ii,caiifì beôtialb, lucit man bie '|>riorität biö $lU'íon, ati'o in bie üurtiu= neifdie 3<-"it nidjt surücfjufűíjren pflegt, nuiò befon; berö bei ben ßngläubern ale. eine ftreng ,^u bebaí= teube "lieget cjitt. ^m felben SöertV ftnb and) bie 3íanien ber oer^ umubten afrifanifdjeu Àormen, mie F. tauypterus (iïoeniiVÎBûrtt). ISGU) unb F. biarmicus (3:ai)iov ISSO) aio Si)noni)me beè F. Feldeggi aufgcfübrt. (Vatlő obigeê uerfatjren nidit bie natttríid)e ^-oigc ber ^urdiftìbrnng ber ''^sriorität märe, fo tjcitte id) bie l)ieinniuj, òai] S di (eget in ber l'itera: tur unter F. Feldeggi, fo audi fpíiter unter F. la- nnrius aiiéfditicfîtid) bie auf ber a^alfanbatb; infel tebenbeu formen oerftanb unb erft fpäter, atê er bei ber grüiibticbeu ltníerfncí)ung ber v)er= umnbten afrifanífdien formen jur Über^engnnfi gelangte, bafs bie befugten formen nom F. Feldeggi arttidi nid)t iunnterfdieiben finb, ben ííamen lana- rius (unb nidit Feldeggi), bei ber Slufftetlnng ber trinären 3ioinenfiatnr aio gemeinfdiaftlidien ©tammnamen audj auf jene afrifanifdie ^'in'men auôbrettete, moburd; er jener ÏUieiunng ítnobrudE oeríiel;, ba§ alle genannten gönnen fammt F. Feldeggi bie lofalen 3>arietäteu einer eineiigen Species, beâ F. lanarius finb. aüfo : F. Foklcggi SchlPfi. 1 1841.1 ^ F. lanarius, Solilog. F. tanyptenis, Licht. F. ccrvicalis, Licht. (Mils. Berol.) = F. biarmicus, Tciiim. llSii.) = F. lanarius graocus, Schleg. (1S62.)'-' = F. lanarius nubieus, Sclilog. = F. lanarius capensis, Schleg. ' Lásd Schlegel «Kritische Übersicht d.Europ.Vögel» II. p. 12, lígyszintén Fritsch «Vögel Kuropa's» p. 34. - Hivatkozom dr. .1. Büttikofernek a loydeni Múzeum állattári osztálya őrének a M. Ornith. Központ főnöké- hez intézett levelére (1800. dccz. 18) a melyben ő ismé- telten kijelenti, hogy Schlegel a I*". Feldeggit utóbb az afrikai rokon alakokkal (mint a biarmicus s a tauypte- rus) a közös lanarius név alatt egyesítette. A fönti hár- mas nomenklatura alkalmazását a Ilouglin M. Th. «Ornithologie Nordost-Afrika's» (Cassol 1869) I. köt. 23 — 27. lapján is megtaláltam. ' ®iel)e ©djleiteis «Sritifdjc Ü6erfict)t b. Surop. Sőiiet» (II. )). 12), fo auci) ^-titídj'S «isöflel ©uvopa'j» (]>. M). - 3)v. 3. ííüttitofcr, CiuôtciS am leiibeiier aiiiifeuiii, (\ibt in joiuein Síricfe, luclrfjcii ct 1S9I1, is, Seccmbcv an hen (5I)ef ber U. D. Gentvole abrefiirte, iuiebevI)olt jenét Üfievjeugnnii laut, bafi Sdjlciu'l in ber lelten 3<:'t i''- l''el- dcggi mit ben afritanifdjen gevmen (F. biarmicus unb c(M'\icalis) unter bem (leiueinfanien ííamen bmarins uer; einigte. ®ie lädjleiiel'jdjc tvinöre iïomentlatur fanb id) in |)euglin'â «Drnittjotogie 3!orbafrtta'3» i.ftaffcl, IN(i9. I. p. 23 — 27) ídion angeii'eiibet. 131 Alábbiakban a F. Feldeggi név alatt tisztán csak a Balkáu-félszieeti formákat értem. A szinezeti fejlődés menete ilyenforma : A jialal ìiìuddr homloka fehéres ; szeme fö- lött vag}' halad világos szalag, vagy nem; a szerint mennyire szélesek e rész sötét szárfolt- jai ; a iejtetö s a nyakszirt tollai sötétbarnák, rozsdásan szegve, de lígy, hogy a sötét szín az uralkodó ; a dolmány barna, világos szegé- sekkel ; a barna farok 2 középső tollán ren- desen nincsen világos folt, s a többin is csak aprók állanak páronként szemben; a sötétbarna barkó rendesen jó széles; a test ulsi') oldala fe- hér, valami szennyező lehelettel s csupa hosz- szanti barna foltokkal van rajzolva. A lováhhi fejlöiics ilyen változásokat mutat : A fejtető 8 nyakszirt szárfoltjai keskenyeb- bekké váltak s ezért a rozsdás alajiszín mind több tért nyer ; a dolmány barna szinén bizo- nyos hamvasság jelenik meg, s e mellett a leg- több tollon világos, egy vagy több harántos sorba rendezkedő foltok lépnek fel, de a melyek még nem olvadtak egybe ; a farok világos foltjai meg- nagyobbodtak, harántul megnyúltak, de még nem alkotnak összefüggő szalagokat ; a barkó esetleg már keskenyebbé lett ; a test alsó olda- lának rajzai is megfogyatkoztak, finomabb szár- foltokká, helyenkint cseppalaku, másutt részben harántosan nyúlt foltokká változtak. Az örefi m,adáron még tovább tökéletesedtek a szinek. Még pedig : a fejtetőn s a nyakszirten most már a rozsdás szín teljesen dominál, mi- vel a sötét szárfoltok igen finomakká váltak ; a fejtető világosodása folytán a szem fölött haladó sötét vonal is jobban szembe tűnik, a mennyiben e helyen a sötét szárfoltok szé- lesebbekké Itttek; a dolmány hamvas lehelete teljesen kiszorította a barnát, úgy, hogy ez a rész most már kékesszürke ; tollainak harántos foltjai pedig már teljesen összeolvadtak s ezek is felvették a hamvas leheletet; ugyanez történt a farok foltjaival is : harántos szalagokba ol- vadtak s hamvas lehelettel húzódtak be. A barkó már talán csak nyomaiban van meg ; a test alsó oldalának rajzolata egészen finom szárfoltokból, Sut roeitercn SSeríaufe biefeâ ©djlnfemorteê vtx- ftefje idi unter F. Feldeggi ausíd^Iiefeítd; bic baU fantid;c J-orin. ^ie ?yttr(iciientundc(ung ift im ©rofìeii etnia bie foíi^enbe : Xcï i u lUì e ÎN 0 (^ e ( (jat bte Stime idcíb; über beni 3liii}e pflegt cin tid;ter otreif jn5ie()en, eô feíjlt berfelbe niiá) roofit, je uad) ber '-öreite der Dunfíen Sd)aftftvid)e; biejyebern beò Dberfopfeô unb'ííacfeiiö buiifelbrauii, roftig gefantet, bod) jo, baf3 tiie t>uiif[c îyarbe fletè uoríjerrfdjt; tier 3)îantel ift braun, mit íidjten Ëiufaffungen; an ben jmei mittelften ívebern bea braunen ©dimanjeê gibt es mir ©puren von lid)Un ^-lecfeii unb aud) an ben übrigen ^Çeberit ftetjen ilirer bloâ f'Ieine einanber paanueife gegen= über; ber Dnnfeíbraune S.Micîenftreif geuúiíjiiíid) äiemlid) breit: &ie Unterfeite beò SUh-perí loeif;, bod) ftetâ mit einem fdjimiliiigen 3ínfíug; iíjre ßeidjnung beftebt nuè braunen Sängefleden, meldje oft — mie and) beim jungen F. sacer — îiic 3l>eicf)en ganj ucrbiinfein. Sie n) e i t c r e ß n t m idei u n g nieift bie f oI= geuben îserauberiingen auf: Tie biintleu 3d)aftflerfe beo Cbcrfopfeô unb Sîadenê finb jn ©unften ber [id;ten, roftigen föruub= färbe fdjmnier geiuorben: auf ben 3)iantelfebern erfd^eint ein graulid)er 3ínfíug, ba,^ii lid)te, in ein; ober mei)rfad)e 9ïeii}en fidj orbnenbe Àleefen, nield)e fid) aber nod) nid)t gänätid) Bereinigten ; bie Iid)ten ^-(cden beè 3d)œanjeâ roerben gröfjer, breiten fid) in bie üucre nuô, bilben aber nod) feine äufamnien= t)nngenben SHuerbänbcr; ber 23aá'enítreif ift mand): mal fdioii rierfd)inäiert; iäinintiid)e 3t-'id)nuiigen ber Unterfeite luerDen geringer, geftalteten fid) tl)ei[ô ju feinen ©d)aftftrid)en, tíjeile su ti;ränenförmigen ober t[;eiiiüeife in bie Cuere nerlängerte glecfen. 33eim alten 'B o g e f ift bie ^^örbung nod) weiter entmideit: 3luf bem Dberfopfe unb 3ïacfen Doininirt nun bie roftige garbe üollftänöig, ba bie bnnfien Sd)aftfieifebIo5 als feine Strid)e fidi barftellen ; M% Xiid)terii)erben ber benad)barten '^iartien unP bie 3in6breitnng ber íd)uinríltd)en ©d)aftftrid)e mad)en einen bunfleiiDberaugenflreif beinerfbar; ber graue Stnfiug beò 3Jiantelô bat bas 33raune fdjon üoll: ftänbig uerbrängt, fo baf; biefer S;[jeit nnnme[)r blänlidigrau erfdjeint; bie iid)ten gleden ber 33íantelfeíern fino fd)on gäujlid) in C.uerbdnber uerfdjinoljen, u)eld)e aud) ben graulidjen 3lnflng aufnaljmen; baffetbe gefdiai) mit ben j^íeáen beò ©d)iüan3eo: fie riereinigten fid) in Dnevbänber unb überwogen ftd) graublau; ber á3acfenftreif ift mir mei;r in Spuren uortjanben; bie 3^i'9i'»b fo aiinlid), bau man i"ie nur nad) ber ©röf^e ju unter= id)eiben nermag * unb aud) biee gilt nur im 3(11= gemeinen, ba nmnd)e ber F. sacer nur bie ©röfje bcö Àelbeggôfalfen erreidien, nnb nmgefel)rt. 3. S)ic 'Àarbenentroicfeiung ber Selben jeigt gteidje 3tbftufungen, läuft alfo parallel ; bie ^tx- fd)iebenl)eit ber 3llten entftebt babnrd), Mîi F. Fel- deggi in ber ^arbenentund'elung l)öl)ere ©tnfungen i erreid)t, ale F. sacer. 4. i^^n Ungarn fominen Ubergangoformen uor, roeldie i>m Xppnô bes F. sacer nnb beö Aelbeggo: falten in unnnterbrodjener 9ieil)e uerbinbcn. 2)ieie 3ingaben beftätigen eè, baf; F. sacer * A fiatalok ezen iiagj' hasonlóságát Reiser is ki- emeli az «Ornis. balcanica» (1896) 98. lapján. * Tie gvofic Ätjnlic^teit ber ^uniicn Ijebt audj O. 3Ì e i Í e V in feiner «Omis lialcaniea» ( lM9r(, p. 9S) Ijerwor. 133 .srtfíT .s a F. Fcldc(jiji cí/// ((zan fajnál,- /.ri ìoLalis varìeldsai. Színezetben is, szokásokban is eltér ez a két Tarietás, de ennek az okát a klimatikus- s egyéb életviszonyokban kell keresnünk. A sacer ugyanis, mint Magyarország ' lakója, a paleárktikiis klima alatt él, a Feldeggi ellen- ben má,r a mediterrán alatt. Elkerülhet ugyan néba a Feldeggi is Magyarországba, s a sacer is megfordul a Balkán-félszigeten, de a törzs élete még is két eltérő égalj alatt folyik. Világos már most, hogy egyazon faj, mely ismeretlen számú évszázadok óta különböző klimák alatt, ennek folytán különböző életviszonyok közt is él, sem alaki megjelenésében, sem szokásaiban nem lehet e két helyen teljesen egyforma. Azért nem, mert minden szervezetnek alkalmazkod- nia kell a környezetéhez ; e nélkül meg nem élhet. A klima s a vele járó egyéb körülmények módosító ereje a madarakon is határozott bélye- gekben nyilvánul, mint azt a kérdéses sólyom- varietásokon is észlelhetjük. A sacer nagyobbra fejlődött, mint a Feldeggi, talán azért, mivel különösen telente nehezebb életviszonyokkal kell megküzdenie miut az utóbbinak, viszont azonban egyszerűbb színezetű mint a Feldeggi, mivel a paleárktikus klima nem kedvez az élénk szinek fejlődésének annyira, mint a verőfényes mediterrán égalj. A megszállt terület dombor- zati viszonyainak a hatása is észrevehető. A sacer ugyanis a kőre s a fára egyaránt rászáll, sőt gyak- ran költ is a fán,^ a Feldeggi ellenben annyira alkalmazkodott Dalmáczia sziklás területéhez, hogy most már öröklött az a szokása, a mely szerint mint líeiser Othmár írja az «Oniis bal- canica» (lS'J6)9r). lapján: még a fás területen is inkább a fa mellé telepszik valami sziklára, dombra, semnjínt a fára. A párhuzamosságot, a mely a sacer típusának ' Aü összL'liasonlitást csaknem kizárólag Magyar- ország s Dalmáczia területéről való sólymokon végez- tem s azért az eredményt is erre a területre vonat- koztatom. " Lásd a Petényi hagyatékát [i. ì'ì\ . nnb F. Feldeggi 5 mei £' 0 f n 1 u a v i 0 1 ä t e u eine r 0( c m e i 11 j a m e 11 ® }.i e e i e e j i n &. £onio£)f in ber í^arínuui uiib ©rőfíe, nlô and; in ben ©emoljníieiten roeicficn biefe ^roei ä'arietäten üoii einanber ab, bod) nin^ biefer Uniftanb als bie %í)[c,i ber uerfdjicbenen f'Iimatiíd)en nnb anberen ßebenonerliältiiijje bctradìtet inerben. F. sacer íebt niiinlid) aló 33euiol;ncr Umjorne ^ unter bem paíaearttifcíien Älima, iubefe F. Feldeggi jc^on ein ììeuioimer bes mebitervanen Eliniaê ift. (Se uei'fíietjt fid) luol)! nnd) ber ^elbeçigèfalfe iiad; Unfiarn unb aud) F. sacer foinmt numdjinnl aud) anf ber 33aífaní)a(biníel uor, ber S t a m in jebod) lebt nnter jineievlei, iv"in,i nerjdiiebenen l'ebeneiierl)altni)íen. Êè ift nnn luitttvlid), bafí eine nnb biefelbe ©pecies, iueld)e bnrd; 3«f)i"i)"ntiÊïte unbefannter 3af)( unter üertdiiebeneu Aíiniao, alfo ttud) unter abuieid)enben i^ebenöuerljallniijen lebt an beiben Drten iiiebcr in ber änderen Êrjdieinung, nod) in ben (£iijen)d)aften gans gleid) bleiben fann. Sieê folç^t barano, ban ein jebcr (ebenbe Drga: uièmuQ fid) feiner Uniijebuncj anpaffen nuits, um fid) im Seben fortbringen ju fijnnen. Tie uniiieftaltenbe Slraft bes Sîlimaô nnb anberer Umftanbc äufsert fid) in ^yorni ciUfd)iebener Í3íerf= male, loie man biefe aud) an ben frai3[id)en Àa[fen= uürietäten luaíjrneíjmen faun. F. sacer í)nt fid) in ber ©rőfse loeiter entiuid'elt, aio ber gelbefigèfalfe, uiní)rfd)eintid) loeil erfterer befonbero in óm 'ii'mXtx- monaten mit fd)iuierigeren l'ebcnêuerijallniffen ,ìn Mmpfcn bat, ala F. Feldeggi, feine ^färbnng ift aber befdjeibener, alò bie beè Jelbeggöfalfen, ba baö j paiaearftifd)e S^lima einer Entiuiáehuuj lebfjafter j garben loenigev gnnftig ift, alo baò fonnige nu'bi= I terrane. j 9(ud) bie plaftifdicn SBcríjaítniffe beè bef)aupteten ; îterraino loirften umgeftaltenb ein. F. sacer Iäf3l fidj nämlid) nid)t nur auf 'iiiw Stein, foubern nud) i auf \)n\ iBaum nieber, unb fjorftet and) oft anf Ictjterem;"-' ber gelbeggsfalfe bagegen aecomobirte fid) mit ber .3cit bem fal;ien, felfigen Terrain Í)aí= mntienô bermaf;en, baf) er jeljt fd)on einer ererb= ten (£igenfd)aft folgt, inbem er, loie eö Sieifer i in feiner «Ornis balcanica» (181)6 p. !J6) mittf)eilt, felbft bei ÍUirbanbenfein eineo î^anmeë, fid) ftetô auf einem (ïrbijugel ober Àelfen nieberläfst. ©er ^araietliènuiê, roeld)er äiuifdjen bem Über= ' Sie Uiitcrfudjuiiijen IjaOe id) faft auafdjliefdid; an aw% Ungarn unb auö 3)atinaiieii ftammeiibcii Ejcemvlarcu burd)gefü[)vt, folgüc^ 6e}iel)c id) aud) bas Jiefultat nur auf bas erioäljnt« 0ebiet. - ©ii'Ije ben ^Jindjlaf; 'j>ctciii)i''j \i. \-l'l. 134 a Feldeggiébe való átmenet s az utóbbi egyéni fejlődése közt van, mélyebbre ható vizsgálatok hijján egyelőre csak a színezetben követhetjük. A farok középső tollait találtam legalkalmasab- baknak a fejlődési fokozatok feltüntetésére. Alábbi vázlat a Feldeggi farka tollának egy részét mutatja be az egyéni fejlődés menetén. a,a\\(\t oom í^Dpuö beò F. sacer in ben beò )veIbefl^S= faífeii iinb ber inbiiúMielíen (ÍMitnúrfeluiu^ beâ F. Feldeggi auftaiiclìt, iäfet fid) aegenmärtig meinen ^iJítincieí an einiietu'nDereii Untcríncíiuni\en Moè in ber Js"íirbiii'9 beo Wefieíers barftellen. fsd) fanb bie mittleren ©djroanjfebern atn nu-iften i^eeitnnet, nm anf bie G'ntmicielnncìòftnbien Mniueiícn ^n fönnen. 9?ebenfte[)enbeô odierna ^eiflt einen îi)cil ber mittleren ©d)U1a1^te^er beo F. Feldeggi im Vanfe ber i n P i u i P u e ( l e n 15' n t w i rf o I u n iv I. Fiatai F. Fcldoíítji, Suiiger Çelbeggèfalfe. Ugyanez a vázlat a sacer tipusból a Feldeg- giébe való átmenetnek is a képe. Az I. és Il-vel jelzett rész a sacer állapotait mutatja, az I, 11, 111 és IV-el jelzett állaiiotban \annak az átme- neti alakok, az V és Vl-al jelzett fejlettségi fokot azonban csak a vén Feldeggi éri el, de azért egyéni fejlődése meneten ez utóbbi is végig megy azokon az állapotokon, miken a tipikus sacer s az átmeneti alakok vannak. így van ez a dolmány tollúinak harántos folt- jaival is, a melyek a tipikus sacernél rendesen hiányoznak, az átmeneti alakoknál már meg- jelennek ugyan, de a harántos foltokba való ol- vadásnak nem érik el azt a tökéletes fokát, a melyet a vén Feldegginél látunk. DeaFeldeggi- nek sincsenek meg ezek a foltjai fiatal korá- ban, csak utóbb lépnek fel s olvadnak mindin- kább egybe az egyéni fejlődésmenetén. Ugyanez a viszony van a sacer fejetetejének s a Feldeggiének szinezödése — a sacer fehér VI. Ifíi-11 (íruií F. FcIiIckkí. ©eF)r oltcv gcibeggéfalte. ©affeíde Sd)ema ftellt aber and) ben íldercjaníj uom TDpnçp bec. F. sacer in ben beê F. Feldeggi bar. 5îr. 1 nnb II jeiçit bie Stabien beô F. sacer, bie mit 1, II, m, IV bejeidmeten 3taíien îeiiu"" bie Î'Uierc\ani-(ôformen, uiähreni) bie mit V nnP VI bejeid)netea (S-ntuiiifelnnçK.l"tufen nnr iie alten (S-rompIare tum F. l-'cldeggi erreidien; bod) miiifen jni'or and) bie ietUou im iíanfe ibrer iiibiuibnellen (Sntiuideinng jene Stabicn überid)reiten, in lueldien ber ti)pííd)e F. sacer nnb bie ÜberiViiuU'fcn'uien itiïubig oerbleiben. Stbnlid) uerl)att eo fid) mit tien in bie Cuere i^e-- reil)ten ^yterfen ber Í-Kantelfebern: beim tnpil'dien sacer feíjlen fie lU'inobnlid) íjan,^, bei ben libeniaiii\ö; formen fonunen fie jiuar fdion jum !'ÍHnfd)ein, bií= ben aber nie fo meit entioicfelte Duerftreifen, mie jene ber alten (íremplare beò (yelbe(iç\efalfen finb. 3^od) and) F. Feldeggi entbehrt biefer in ber Sui^enb, ba biefc %kâ.t.\\ erft fpäter anftreten nnb erft im íanfe ber inbil'i^nelIen (întmideliuii) ali-- mäljlii5 ineiiumber fliefien. ì^affelbe a3evt)ältme äeigt fiá) jioifdjen ber %äx- bnnij beò Dberfopfeò beiber Ìiavietaten, ,ìnnfd)en 135 snperciliuma s a vén Feldegginek sötét szem- fölötti sávja között, a mely részek színbeli kü- lönbsége csak a rajzok kvantitatív viszonyán múlik, tehát azon, vájjon a sötét szárfolt tlomi- nál-e az egyes tollaknn, vagy a világos szeges. Ilyen a viszony a sacer testeoldalának hosz- szanti s a Feldeggiének harántos foltjai közt. A különbségek jelentékenyek lehetnek, de foly- tonos átmenetek kapcsolják azokat egybe, még pedig a Feldeggi egyéni fíjlőilésével párhuza- mosan hahidi'i fokozatokon. Mindebből az látszik, hogy : a Fdder/gi fintai koì'iUìan a mcer lipumban van, közepes v.let- koniban az átmeneti alakokéban s csak teljesen kifejlett állapotában ter el a Magnaivrszáfj te- rillelén élő alalol.lól. A fejlődések menetének ezen párhuzamos- sága arra is rámutat, hogy a sacer s a Feldeggi törzs között korbeli külöiibség is van, hogy te- hát egyik a másiknak időbeli leszármazottja. Egyelőre azonban ezt a dolgot nem részletez- hetjük; nagyon messzire, oly hypotézisek közé vezetne, melyeket jelenleg pozitiv adatokkal nem tudnánk tények erejével felruházni. Egyelőre abban kell összegeznem az összehasonlítás ered- ményét, hogy 1. a sacer s a Feldeggi, épen az összekötő alakok jelenléte miatt, nem választ- ható szét fajilag, lianem a nevezettek csak loká- lis, Idirnatikus varietásui egijazon iörzsfajnak, iiogij teltát csal,- subspecieseknek tekinthetők; 2. hogg Petényi a Falca lanarius néven a sacer s a Feldeggi tipusa közti átmeneii alakokat is- merteti. A végleges döntést azon szerencsésekre kell lüznuuk, a kik a mienkénél .s(jkkal nagyobb anyag fölött rendelkeznek; tőlük várjuk annak végleges, pozitiv bebizonyítását, hogy valamint a Feldeggit nem lehet fajilag elkülöníteni az afrikai F. tanyjiterustol (F. lanarius nubiens Schi.) s a F. cervicalistél (F. lanarius capensis Schl.) úgy a sacert sem lehet elválasztani a Feldeggitol, mivel ezek mind egyazon fajnak különböző klimatikus, lokális varietásai gya- nánt mutatkoznak. bem uicificii Oíiernugenftveif bee F. sacer uiib bem l'ciiniärjlidieii bee í^elbeíjgefatfen, ba bie líerjd)ieDeiu [jcit biejer Tfjeilc mir ron bem quaiititatinen íkx- (jaítnijs ber 3t'id'iuuu]cn abljuiujt, b.lj.Paiion, ob au ben í^eberu die bunflcnSc^aftfinaje ober bie Iid;ten tSinfnííuiuvMi bominiren. i)l[)iilidj uerljiilt es aud; mit ben, beim F. sacei in bie Sämje, beim F. Feldeggi aber mei)r in bie Quere öejogeueu buuflen 'Rieden ber Uiiterfeite bee ííörpere. Sie 2Umieid)uufleu uiöcu'u betväd)tlid) jein, bod) ftub biejelbeu burd) uuuutorbrodieue Über: i^iucie iiuteinautier uerbuuPeu unb ^max burd) mit ber iubiiuDuetleu (Sutiuicfeluiu] beo ^e(beç;\ii5fa[fen imraUel laufeube âlbftufuucjeu. Slug alien biejen ift fo oiel erfic^tlidi, b a j'î ber g e í b e g g 6 f a I f e in feiner ;\ u g e u D i ui 2:^i)puô beo F. sacer, im mittleren i'líter in be m d o ii i) e u Ü b e r g a n g e f o r m e n b c: l) a u p t c t e u S t a b i u m ft o h t u u b u u v i m reifen 31 1 1 e r v o u ben i u U u g a r u 1 e b e u: b eu 'Jo ruieu a b w ci d) t. 3)er ^araűeliemuö jRiifdjeu bcu (ïutmideiuiigeu fiifjrt uuô ttuf bie !i>ernuitl)uug, bafe eôjroifdien ben ätnei Stämmen and) ein 3(ltevôuiiterfd;ieb obiimítet, b. i. eê foil ber eiue ein 9lbf5mudiug beò aubereu feiu. (iiuftmeilen füiineu mir aber biefeu Umftaub uid)t loeiter fpeeificireu; eo fòmite Dieoiii bac Űíoid) foldjer i>ijpotfjeieu füljreii, roeldje nur jeM megeu ' 5Diaugel an pofitiueu 3lugaben nid)t in Sijatfadjoii nmformen föuuteii. '^i-'' "mft "'ít> baè 3ícfultat lueiucr llulerfudjuugeii iu S'ulöciibein fuuuuireu: 1. F. sacer u lib F. Feldeggi fiitb eben w e g e u b e m i^ o r Ii a u b e u f e i u ne r b i u = b e n b e r II b e r g a u g ô f o r m eu a r 1 1 i d; u i d) t jn treu neu; bief e I ben fiub nur lo fal e ti a r i e t ä t e u, a 1 f o Su b f p e e i e o e i u e r g e m e i u f a m en £ p e e i e o ober ©ta m m^ f 0 r m ; 3. ^ e t é u t) i 1) a t u u ter b e m 3c a m e u F. lanarius bie inter m e b i ä r e u, j iii U f d) e u F. sac e r n u b F. F e 1 d e g g i gel e= g e 11 en ^ o r m e u b e f d) r i e b e ii. 3)ie eiibgiltige Êiitfdjeibiiiig muffen mir jenen WUidlidjeii überhiffen, beiieii ein uiel reid)ere«3 3Jiaterinle alo uno ,ìur tíerfiigung fteljt; ooii jenen enoarteii mir bie pofitiue ibeftdttignug, bafi iiidjt luir ber ^elbeggöfalfeDon ben afrifaiiifd)eu Àormeii (F. tanypterus = F. lanarius nubiens Sdd^-'g- uiib F. cervicalis = F. lanarius capensis Sdjleg.), fonbern aud) F. sacer ooin F. Feldeggi artliri) iiid)täu tveniien fiub, ba bie beiiauuteníammttid) alá f(imatifd)c, lofale tMirietdteii einer einzigen 3pecieê 311 erfeuueii fiub. i:!(i S most beszámolok az íiuyagról, molyre az összehasoulitá.st alaj)ítottam. Praejjaratiim 16 drb volt előttem, még pedig 1 1 drb, valószínűleg csnj)a Magyarországból való sacer. közte 1() drb a Nemz. Muz. tulaj- dona. Petényi típusai közül már csak egy is- merhető fel biztosan, de az az egy igen érdeke- sen egyesíti a sacer s a Feldeggi típusának jegyeit. Feje, melle s farka a saeerre vall, gatyája ellenben palaszüi-ke alapon erősen haráutiíl csíkozott, dolmánya telve vnn részint élesebben kiváló, részint elmosott harántos szalagokkal, a fari. fedői,' meg egészen a. i'éii Felileygi mintá- jára vannak palaszürke alapon feketével ke- reaztbc scU'Ozwi. Falco Feldeggije csak kettő van a Magy. Nemz. Múzeumnak s e miatt a M. Orníth. Köz- pont lihurituiii dr. LoRENz-hez a bécsi udvari múzeum állattári őréhez fordult, ki szíves is volt 3 drlj, Dalmácziából való F. Feldeggít kül- deni. A mellékelt I. színes tábla o három darab egyikét ábrázolja, (Parreistől való.) Sajnos, ez sem adja a teljesen tipikus, vén Feldeggi képét, a mennyiben csak közepes korú madár, a mely- nek dolmányán a hamvas szín még nem szorí- totta ki a fiatalt jellemző barnát s farkának szalagjai sem fejlődtek még teljesen ki (a vázla- ton Y. számmal jelzett állapotban vannak.) j\livel az Orníth. Központnak tud(Miiása volt arról, hogy a leydení Múzeumban megvan azon Feldegg-sólymok egyike, a melyeknek alapján Schlegel a típust felállította, megkérte a neve- zett Múzeum állattári osztályának őrét, dr. Büt- TiKOFEií-t, hogy leg,yen szíves a kérdéses darabot megküldeni. A leydení Múzeum szabályai értel- mében azonban ez, mint «typus», ki nem ad- ható s azért Büttikofer J. '.1 fényképfölvételt ké- szített a nevezett niadárr('il s azoka-t kimerítő színleirás kíséretében küldte meg.* A képek egyikét itt adjuk : * Mcgjegyozzük u/.imliiin, hogy en a pcMdúny skiii liiiitatja a F. Feldeggi igazi típusát, iiii\cl még iieui egészen kil'ejlett iiiadár. Az igazán jellemző vén hím, a melyre Sohlegel a típust ahipitotta, egy fiatal hímmel együtt a prái/ai Múzeumban van felállítva; ez utóbbi két darab van a Schlegel féle «Abhandlungen etc.» III. füz. X. és XI. tál)láján a species típusaiként is Uni nun minile önö ÍJÍatcriale folöcu, auf UH>ld)oô meine Untei-fncljuni^en fid) fivünben. í5on präpnvivten 33ältu'ii Ii^ittc id) !(> Slürf' vox mir, nub 3umr 11 Stade uon uml)vid)ciiilid) hinter in Ungarn erleiiteii F. sacer, beven 10 önö &\\m- tl)nm bc'j Uiuv 'liât. ^iJcujeumo bilben. 'inm ben '4>etéui)i'íd)en înpcn unir nnv mebv ein (ì'remplar alo foldjeo fidjer 5U erfcnnen, bod) biejeô eine »er: einigt bieEennjeidjen beèâBunj; nnb beo îvelbegge: falfen in Iiödjft intereffanter Älk'ife. £opf, ^öruft unb i5d)man5 finb luie beim F. sacer, bie ,sjofen finb aber fdjon anf fdjiefergvanem fârnnbe ftavf in bie r.nere gebanbert: ber "^Jìantel jeigt eine Slnjaljl tbeilci fdiarf begreiijtev, tljeils uenuafdiener Dner^ bänber, nnb bie 0 b er f di m a n j b ed en finb gaiij in ber ílrt beè alte n à e 1 p e g g ô f a 1 f e n auf í d) i e f e r \\ x a n e m Ci) r n n b c f d) m a r u n bi c G n ere g e ft reif t. ;rsnbem baè Ung. 3{at. 91inf. niiv .iioei (Scempiare non F. Feldeggi befitjt, luanbte fid) bie Crnitíioíog. Centrale an ben (Snftoê beô Sienev èûfmnfenmô, ^r. î.'. Sore n 3 non .Í' i b u v n a n, ber and) bie Wüte batte :! ano Dalmatien Ijerftammenbe Ëïemplare beo ^elbegiicfnlft'» <ì" überfenben. 9îeben= ftetjenbe colorirle 1. 2:afel ftellt eineô biefer ;i gtücfe bnr. Veiber illuftviert and) biefeè (Sremplar nidjt ben mirtlíd) ti)pifd)eii alten jyctbeggofalfen, ba eo ein bloo mittelalteö Stücf ift ( ? uon '•^arrenò), anf beffen l'ianlel bie blaiilicbe Àarbe bas "iìranne nod) ntdit gan^ iH'vbvänoite unb beffen ©djmanj nod) feine uoUftänbig entiuidelten Cuerbönber anfioeift (etnia mie "Jír. \ bes Sdjcmao). Ì'er Centrale aber mar eè befannt, baf; and) im leijbener 3)ìnfenm ein (Vclbeggôfalfe anfgeftellt ift, anf loeldien ©d)le9el feiner 3^''t angeblid) bic Specieè grnnbete. Tac. ;snftitnt erfnd)te alfo ben (inftoö ber ^oologifdicn ^Jlbtbeihnu) lU'uannten Dìnfeuinè CTr. 3. iì ü 1 1 i f 0 f er, er möge bao frag: lid)e Grcmplar gtítigfi überfenben ; mas jebod) nid)t gefdjeben fomite, loeil bao ilfufenin Tnpen nid)t nevfenben barf. ,s>err (ìuftoo 'iìnttifofer liefi alfo '■> 'ijJibotoö bec geimnnten 'líogelo anfertigen nnb überfanbte biefe in 'iV-gleitnng einer prajifen ivar: benbefd)reibnng ber (Seiitrale. &\k biefer 31bbih bnngen fd)allen mir bier ein. •" ♦ aUv beuicvteii abcx, ïittfi mici) tiicjcs Stiict nicl)t »en H)irfliri)cn îiipiiS bei gdïifiig'sfnlFcn hariiellt, im e« noci) fein (jrtnälicl)eiitundclte'oßrciiiplat ift. 3)U'i adttlid) liipijd)C alte 3l)iniuicl)eii, luovnuf ®d)legc[ bie Species fiafitte, fteijt (ommt einem jungen '))iännc^en im ïïiufeum ju il>rag nnb bieie 2 (»tüctc finb in ben ® d) l e g e ffclien «ítb= í)anblungcn :c.» III. .íi. Íab. X niib XI nlö ÍDpen ber 137 Első pillantásra felismerjük beune a üatalabb madarat, A (lolmáuvtollak harántos sávjai még nem fejlettek ki teljesen, az alapsziuükbeu is még a barna dominál, mint a bogy azt a Büt- tikofer lirtól kapott szini leírás bizonyítja. A farok foltjai is csak kezdetén vannak a harántos megnyúlásnak (ilyen állajJotot tün- tet fel a vázlat III. vagy IV. száma.) A gatya tája még jó sötét, de a harántos foltok kép- ződése megindult már a világos szegesnek he- lyenként befelé való hatolása folytán. Ezen példány jelző czédulája is bizonyítja , hogy ábrázolva s ugyaneztii kettő után készült a Fritsch «Vögel Europas» cziiiiû munki'ijának két áljrájalV. t. 1. és Sí. ábra). Bővebben tárgj-alja e dolgot Heugun M. Th. «Nachträge und Berichtigungen zur Ornith. Nordostafrikas» (Kassel. 1871. p. X.). Atiuüa. IV. S)er erfte 33iicî (äfet mici ben jüuiv'veu -ì>o(\d a-- ffiiiien. ^io Diierfleifeii beo3)?autcl5 fino imd) iiidjt ijanj entiuid'eit uiiD and) in ilirer ('>3ruuDfarbe í)erríd)t — luic wir eo auâ Der ìk'fcfireibung Sütti; foferâ crfaljreu — nod) baâ 33raiinc cor. Sic Sdjroanjfíecfcn fiiib audi erft im Seminile ber 9luô= breitiuu;^ in bie Cuere letioa in bein Stabhun, iue[= d)eê íir. Ill ober ÍV auf bem ©djeina bovftellt). ÜDie c^ofeiuiecjenb ift nod) jiemlid) buufel, oliiuof)( bie (Sntroideluiui ber Cuerfled'en bnrd) bie ítellenuieiíe 2tuêbel)nnnç} ber lidjten (Sinfafiunij fdjon im ^ußc ift. ®er ©pie&jettel biefeo iSrempiareè beiueifet eê, Species auá) oligcbilbet; btcfel6en ®£einplare (jaben aud) ill (Cri tick's «í>ö(5cl (Siiropaâ« (îof. V. gig. I, 2.) alá 3JiobeUc gebieiit. ÍUisfüljvlidjei'es in biejev Sac^e fieljc in 2)i. 2f). .ôeuglin's «3incl)träge unb Setidjtigungcn jiir Orniti;. îiorbafrifns» (fioffel. 1S71, p. X. i 18 138 Schlegel utóbb a F. Felcleggit a «lanarius» név alá vonta. A mi az irodalmi eszközöket illeti, igen fon- tos adatokat szolgáltatott Eadde G. 0)'>üs caii- casícá-ja. (Kassel 1884.) A 70 — 71-ik lapon 3 sacerről tesz említést, a melyek bizonyos ré- szeiklien a Feldeggi tipusba való átmenetet mu- tatják. Az egyiknél a farok foltjai szalagokba ol- vadtak s csak a két középső tollon normális nagyságúak ; a másodiknak rozsdás a fejeteteje dolmányában hamvas veg;s'ület van s a két középső faroktoll foltjai majdnem egybeolvad- tak már, csak igen kevés választófal van köz- tük (1. a vázlat IV-es számú részét). A harmadik madár is ilyenforma. Ezen darabok láttára már Eadde is a mellett van, hogy a F. sacer s a F. Feldeggi nem lehet 2 külön faj. Dresser a «Birds of Europe» (London 1871 — 81) 376-ik tabelláján két tipikus, barna- dolmányú, kerekfoltos farkú, teste alján hosz- szában sávozott sacernek adja kéi^ét; a 377-ik tabellán ábrázolt sacernek ellenben különben normális alapszínei mellett harántos sávok van- nak a dolmán3'a tollaiban, harántosan nyúltak meg a gatyája foltjai, a farka foltjai pedig telje- sen összefüggő harántos szalagokba egyesültek. Dresser szerint ilyen lesz a sacer vén korában. Nyilván azonban ez is csak olyan átmeneti alak, mint a milyenek Magyarországon vannak s mint a milyeneket Eadde is ismertet. Schlegel az íiAhiiandlunnen aus dem Ge- biete der Zooloíiie ele.» (Leyden 1845.) czímű értekezésében — melyet dr. Almásy György úr volt szives a ScHLEGEL-féle uKriíiadie Übersicht, d. Europ. Vögel« (Leyden 1844) czímű mun- kával egyetemben kezemhez juttatni — 5 drb F. Feldegginek adja leírását. A III. füzet X. tabel- láján ábrázolt vén hím képviseli a Feldeggi típusát. Vörös fejétől s nyakszirtjétöl eltekintve az ilyen koros példány színezetre nézve csak- nem egészen olyan mint a vén vándorsólyom. (F. peregrinus.) A nevezett ábra azt is bizonyítja, hogy a British Mus. katalógusa a teljesen ki- fejlett hím gyanánt egy oly példányt ír le, a mely még nem érte el az egyéni fejlődés tető- pontját. Érdemes a megemlítésre, hogy a Schlegel- féle «■ Abhandlungen') III. füz. XII. tábláján bafe ö d) 1 c (3 c l feinen F. Feldeggi Später mit lanarius cereinttjte. Söae bte einfcljícigioie Siteratiir anbelnußt, luar mir Sïabbe'o «Omis caucasica« ^^aji'eí 1884) mit \ú)x nid)tii3en 3lngalien ju .^iife. 3iiif p. 70 — 71 lucvtien 3 F. sacer beicf^ricbcii, meldjc in ber ívíiríniHc^ ben Überöang àum Tnpnc- ber Àelbeii9ô= fnifen äcigen. Sei bem einen, ber fonft ein ti)piíd)er sacer wäre, finb bte Rieden beé Sd)iiuin!|eí' in snfanimen= i)iingenbe 33änber nereinigt iinb nnr nuf ben beiben mittleren /íebern finb bie glecfen lum normaler ©rb^e; beim ,^ioeiten (jat ber Dberfopf eine roftige ^arbe, ber ÍJÍantei eine iVnmiH'bniig lum ajdigran unb bie ©djiDan^fierfen finb and) anf ben mittelften gebeni beinalje gänslic^ üeríd)mol3en, fo baf; bie ^Trennung nnnmebr feíjr gering ift (fietje "'ir. IV bea ©d}emaê). 3íud) ber britté ipogei ift ì>i\\ norigen ä^nlid). 3ínf ©runb biefer (Srempíare önfíert id)on 9íabbe bie Sínfidjt, bajj F. sacer nnb Feldeggi artlic^ nid)t 511 trennen finb. 5)ie 37G=fte íafel in ^^reffer'ô «Birds of Eurojje» (Sonbon 1871^81) ftelít jmei tupifdje F. sacer mit braniiem^Jíantel, rnnblid)en 2d)umii5= fleá'eii \mò mit in bie .^änge gefíedter Unterfcite bnr; ber anf ber 377=ften Xü\ú bcffeíben Serfeô abgebilbete F. sacer ^at aber bei fonft normaler ^ärbnng lid)te Cnerfíerfe an ben '3)íante(feberii unb bnnfle auf ber i^ofengegenb; bajn fiub bie Àteden bes 6d)ronnaeè in sufammeníjangcnbe Clnerbänber i)erfd)mot3en. T'reffer befd)reibt biefeô ©tiicf alö ein reifes ÍJÍanndjen nom tnpifdjeii F. sacer. iiîiel iiial)rfd)ein(icl)er ift aber and) biefeô (íremplar eineô jener ílbergangciformen, loeídje in Ungarn uor^ tommen nnb lueldie nnd) uon ilinbbe befd)rieben lourben. ©d) legel befdireibt in feinen erfügung ftanb. Tam loärc eâ nodi übrig, bafe id) allen jenen, roe[d)e biefer fleinen '^Bearbeitung bebülfiid) iimven, meiiu'n innigften Sauf auêfpredie. Unter Mefcn nuife id) bie ijerren 2)r. ßorenj v. Viburnau unb iSr. 33üttifofer bci'uorbeben, benen id) bie meiften ber auf ben ^elbeggsfalfen beäüg[id)en 3ingaben jn bebauten i)abe, fo aud) iperrn ©t. u. 9ìécfet), Den 93ieifter ber präa)tigen cotoriften ^afel, befonbcrô aber .*òerrn Ctto ,^ er m an, ben geehrten Gbi-'f ber U. D. 6., ba er nid)t nur auf bie ju fotgenbe düdy- tung hiniuieo, fonOern mit feiner befannten liner: müblid)teit and) alleo beiuegte, um bie nötbigen ïlîaterialien für bie ^Bearbeitung ju oerfd)affen. Dbmobt im (Sanken nidjt eben gering, roar biefeê SÎÎateriale jnr 3Beftimmung ber bebanbelten Ralfen: foruu'n bod) ungenügenb. îBefonoerô ber ÍJÍangel prägifer 2tufent()aítöbaten mad)te ficb fühlbar, roaâ baê fîrfennen ber iu'rbreitnng einzelner ^ornum: gruppén uiujemeiu erfd)roert; bieê ift eine ber bc= beutenbfteu jener ©d)roierigfeiten, nieid)e eine eub: gütige 6ntfd)eibung einftroeileu faft unmőglid) mad)cn. 18* 140 Egy érdekes levél a Száva partjáról. Közli a M. 0. K. Szikla Gábor tanár, kit az iSlKl-ban Buda- pesten tartandó jiil:>iláris kiállítás vadászati cso- port bizottsága küldött ki, hogy a kiállításon természethiven bemutatandó biológiai madár- csoportok részére a szükséges madáranj'agot összegyűjtse és príeparálja, e czélból a madarász körökben már oly régtől fogva híres szlavóniai mocsarat az u Ohedszlui barrât» kereste fel Kupinovo község határában. A mocsár maga Mitrovitz város tulajdona, s engedélyért e város tanácsához egyrészt, más- részt pedig — miután a vadászati jogot mind- eddig az uralkodóház élvezte — a kir. főudvar- mesteri hivatalhoz kellett fordulnia. Közölni kellett ezen adatokat azért, hogy a szives olvasó az ő, Herman ÜTTÓ-hoz intézett levelének, mely rendkívül érdekes megfigyelésekről ad hírt, min- den részét kellőkéi) megérthesse. Az alábbiakban közöljük levelének a nagy közönség előtt is érdekkel bíró részeit. Kupinovo, l894jun. 7. (iMúlt levelemben már megírtam, hogy meg- adták az engedél_yt, hogy az Obedszka barrá- ban gyüjthessek. Hogy végre-valahára megkezd- hettem munkámat, tisztán, csakis a mítroviczaí főerdésznek (Babisic Pál vírnak) köszönhetem, ki a legnagyobb előzékenységgel fogadott, és a községi vagyon kezelőségnél az engedélyt úgy szólván «kierőszakolta»! Saját szakállára sür- gönyzött Bécsbe stb. ; nélküle vissza kellett volna utaznom ! Míg Mitroviczon időztem, várva, hogy már czélomhoz juthassak, egy gyönyörű megfigyelést volt alkalmam végig élvezni. Ott állomásozik egy huszárfőhadnagy, gróf Wurmbrand, szenve- délyes vadász. Sokat mesélt az ottani vidék sasairól és keselyűiről ; látva, hogy elbeszélé- seit illetőleg egy kissé tamáskodom, proponálta, hogy tegyünk kísérletet a dögguuyhónál. El- határoztuk, hogy még egy csendőrfőhadnagy kisérete mellett reggel kimegyünk. Egy czigány- (Pin iittcrrssantcr ürírf aus öcr ^alic-íOmu-nu. I1íit(ictl)cilt imu i>cv U. 0. 15. 'il>rofeííor ©abriet ©jifla cvljiclt inni tier ©ruppe für liit'torifdie :ò,ai;ib íer in SBubapeft im Snlu'e 1 sOß ju eröffneiiben ^ÎJÏiffeiiuiuniô^^luêiteUiuig beit Stuftrag, einige naturgetreue biologiicbe inigel: Kolonien ^u errid)tcn. Um bao nötbige 'iotter bev©emeinbe .Úupininui gelegenen, in ben ornitbologiícfien Streifen fcbon langft moljlbefannten ©nnipf cDbeböfa 3.^arra » . ®er Sumpf feibft ift ®igentí;nm ber Îîermogenê: gemeinbc îlîitroniii. Um ben S^úa\i jn erlangen, nuifìte man nicí)t nur bei bem ©tabtiimgiftrate bitt= lid) einfonnneu, fonbern and; bie (S'rlanbnif; beò Dbcr[;ofmetfteramteê ©r. ÌJìajeftat beê Síöuige er= langen, ba bac. Ijagbredjt bem allerbödiften êerrfd)er-- baufe uorbebaíten ift. ^iefe eiulcitenben 33enierfnngen nuifiten uoran: gefd^irft merben, bamit ber l'efev ben an T' 1 1 0 S;) e r m a n geriditeten JHief beò '^îrof. (''). 2 3 i f 1 a, meldjer einige feljv intereffante -lìeobadjtungeii eut: tjält, gef)ijrig uerfteljcn tonne. Änpinouo, 1 81)4 l^'^nni ben 7. Spie id) in meinem lel3tenS8riefemitgetl)eilt babe, murbe mir bie 33eunlligung in ber Dbcbeta:33arra jn fanuneln ertbeilt. T^afi id) enblid) an bie 3(rbeit geljen fomite, fami id) in erfter 9îeil)c bem .sterni Dberförftcr ^s of ef 5öariöic oerbaufeu, ber mid) iiicbt nur mit ber gröfsten ^iiuortoinmentjeit empfieng, fonbern and) 9UIeê aufbot, baj? bie'ikioifliguug für meine^îerfon non ©eitc ber ©eineinbe-'-isorftebung ertbeilt luerbe. (S"r telegrapbirte and) auf eigene ^íauft nad)^iiíien .'c. Dí)ne fein tî-infd)reiten unb feine lliiterftütuing roäre id) geäimingen gemefeii uni)errid)teter 'Baáit Slupinoro 311 nerlaffen unb beim^nfebreii. 'Jiittbreub ber ^f't ils id) in Díitrouib lueilen mußte, batte id) bie ©eíegení^eit cine iininber: bare iíeobad)tuug 311 erleben. (Se ftationirte bort íDberlieutenant ©raf 3lînrmbraub, ein feí)r fd)neibiger nub tüd)tiger ^ä^ev. (Ît erjäblte mir fo 3)íand)eö non ben 3lblern unb ©eiern biefcr ©egcnb. Gr mnfîte bemerft baben, bafî id) einiget, feiner Êr= äiiblnng für etiimo übertrieben b^lto, nnb propo= uirte mir einen 'inn-fud) bei feiner ^ubertiütte ju nuternel)meii. 'Ji.Ur entfdjloffen uuq, in ©efellfd^aft 141 tói szereztünk egy gebét, meghagyva neki, hogy a lóval reggeli 'ó órára künn legyen a megjelölt helyen. Mi is odaérkeztünk. Nekem nem tetszett a hely, nem képzeltem, hogy oly óvatos állat, mint a sas, odajöjjön. Egy nagy legelő volt az a Száva partján, tele lovakkal, disznókkal és marhákkal, melyek alig voltak 50 lépésnyire tőlünk. A gunyhó azonban mesterileg volt ké- szítve : 2 méter hosszú és szélességű, IV2 méter mély verem volt a földbe ásva, melyben egészen fel lehetett állani; felül berözsézve és elföldelve, a tetejére pedig — mint a környezetén tenyé- szett — friss bozót halmozva. A bejárat oldalt, melyen csak hason csúszva lehetett átjutni, s a dög felé három lőrés ásítozott. A lovat agyonlőttük, s a czigáuy értvén mes- terségéhez, csakhamar lenyúzta. A dög 30 lépés- nyire volt a leshelytől, azontúl pedig ugyan- olyan távolságra a földre tettünk egy eleven uhut, tőlünk balra pedig egy kitömött rétisast (Haliactiís alhidUa. Jj.) állítottunk fel, (egy olyan példányt, melyet egy lovász legény tömött ; tehát desperatus alakja volt). Besiettünk a gunyhóba s nem fojthattam el magamban egy gúnyos mosolyt ! Alig hogy a cognacos üveg rendre járta, meg- jelentek a varjak, hogy bosszantsák a szegény uhut. Sokáig károgtak, végre tisztességes távol- ban megszállva közeledtek. Sokáig tartott, míg az első — egy fiatal — rá merészkedett a már felpufladt dögre. Ez jel volt a többinek; mind bátorságot kapott, s csak néhányan, melyek már hallhattak e helyen puskaropogást, károgtak a távolban. Csakhamar megjelent két lioUó (Cor- nus corax, L. j is, de nem akartak megszállni ; egy óra lefolj-ása alatt aztán még 4 egyszerre jött, s utána még egy. Sok időbe került, míg végre neki mentek a falatozásnak. Eendkívül mulatságos volt nézni, mint veszekednek egy- egy letépett falatért ! Némelyik oly szemtelen volt, hogy az uhunak farkát tépte, mások meg a kitett albicillát czibálták. Nyolcz óra tájban megérkezett egy fekete kdnìja(Milvìts korscJiun, Qn.), utána a másik s csakhamar négyen kering- cines ®enbarmerie:DberIieutenaiiteê geitlid) %xüí)e Die Síöíerjagb ju unternehmen. Sin SíufiiiiíT luar c\íáá) dereit feinen ßaui 5U uníerem BnH'rfe íjerjiiöetien unb íjatte bie Oröre er= ()a[ten, uni Drei Uí)r ^rüf; nn Dvt unb ©tette ju fein, ino and) nur su )dbn Seit eridiiencn waren, aiufrtdjtig ijefagt, mir gefiel ber gcioüljlte '-^pia^j ni(i)t, benn iá) fomite nid)t glauben, baf? ein jo i)or= ficiitiger äiogel, roie ber 3íbler ober fieier, fiel) i)ier()er degeben mürben, ßs mar eine febr auö^ gebeijuteijutnunbeau ber Saue, noli mit lueibenbem §8ie^; ^ferbe, ^ornoief) mib Sd)iiHnne lunreii faiiin 50 Sá)ritte entfernt non uns. ;3)ie $ütte mar ganj fuiiftgered)t angelegt. (ìè mar eine ©riibe uon 5roet Siieter Sänge unb breite unb 1-5 5Jieter tief ge^ graben, oben juerft mit ©taugen unb 2lefteii, bann mit Erbe i^ugebedt unb i)ierauf frifd)eô ©eftrüpp augebäuft. 3iur mit 9Jiübe fouitte man feitiuärto òm^ eine fleine Ceffnuiig in iia^ funere gelangen. 5)em l'nberpia^e 511 gäbnten brei gut angebrachte ©d)ieBfd)arten. ®as Sß^nb rourbe erfd)ofien uno burd) ben ^igeuner, ber fein ^anbioerf gut oerftanb, mit ®e= fdjroinbigfeit enlbäutet; eö lag 30 ©cbritte min ber §ütte. ;3ii berfelben ©ntfernung fc(5ten mir einen Ul^n, unb linfe von ber ^ütte einen auêgeftopften ©eeabler (Haliœtus albicilla L.) anê. (Gè maréin beêperatee Gj-emplar anê ben iíünftlerbanben cineá 3ïeitburfd)en Ijerftammenb.) aSir eilten in bie ^ütte, id) fonntc aber ein fpöttifdjee Sädjeln nid)t unterbrüden. Äaitm batte bie 6ognac:55Iafd)e bie 3ïunie geinad)t, erfdjienen id)on bie Sïral;en, um ben annen Ubu 511 iieden. Sauge freiften fie mit äiigftlidiem ©eträdije iiinl)er, biê fie fid) in einiger (Sutfernung feiten unb bann langfamcn ©c^ritteê immer näljer unb näljer fainen. ®s bauerte lange, biê bie 6ine — ein jungeê ©tüá — fid) auf bas ^íferb fefete. Tkè mar ein 3cid)en für itile, bie mciften faf3teii ßonrage, nur einige, bie auf biefem '^la^e maljrfdieinlid) fdion eine arge (írfabning gemad)t bnben, bielten fid) ferne unb fe(jten Das Carmen lueiter fort, iìalb er= fd)ienen jroei aîaben, festen fid; aber nid^t, in einer ©tuiibe folgten iljnen noc^ üier, unb fpator nod) ein ©tüd iiad). Gè bauerte lange, bie fie fid) jum Jrafee entfdjloffen. Go roar feljr unterljaltlid), roie fie über ein jebeê l)crabgeriífene ©tüd ftritten. Ginige marcii fo unuerfdiäiiit, "oa^ fie ben llbu am ©tofs gerupft Ijaben, -Jliibero aber riffen ben auêgefetUen ©eeabler ^erum. ©egen adjt Ul;r er= id)ieii eine ©dimar^meibe iMilvus Korschun, Gm.), gleid) barauf bie jroeite unb in einer furjen S^ii 143 ték körül a prédát. Nem soká tanakodtak , ok is rászántak. Hanem szegények nem igen falatoz- battalí, mert a varjak folyton czibálták a farkát hol az egyiknek, hol a másiknak, s ha egyszer elzavartak egyet, nehéz volt megint a leszállás, a fekete népség nem engedte. Kileucz óra tájban egyszerre fölrel)bent az egész lakomázó társaság s vagy 15 — 20 lépésre a dög körül a földre száll- tak ; csak a kányák keringtek folyton keservesen siránkozva. «Most valami nagy állat jön ! » jegyzé meg a főhadnagy, s alig szólalt meg : egy nagy sötét árnyék csúszott végig a legelön. Tíz perez tellietett el, miközben a döghöz egy állat sem mert közeledni, mig egy hatalmas rélitias vagy 00 lépésre a földön guggolva, borzalgatta tollait. Meg sem mozdult ! Fenn a levegőben a másik sas hugygyogott (klu-klu-klu-klu), azután az is megszállt, de már közelebb, mint az előbbi. A dö- gön még mindig nem volt semmi ! Egyszerre egy nagy suhogás, és a harmadik, utána a ne- gyedik rétisas jól hallható csapással vágott a dögre. Már most megmozdult a két első is. Komikus ugrásokkal közeledtek, és valamennyi varjú, holló, szarka és kánya mind sietett, hogy jusson nekik is még valami. így múlt el 11 óra, miközben igen érdekes jeleneteknek voltunk tanúi; pl. az egyik rétisas, egy tavalyi fiatal, folyton a kitömött sassal vesződött: lábával taszigálta, kitépett belőle egy csomó tollat, a hátára ült, végre még a feje tetejét is ülőhelyül használta fel. Witembkand gróf állítása szerint, ugyancsak annak a sasnak a feje tetejéről lőtt le az ezredes néhány hét előtt egy másik réti- sast ! 11 (k-a tájl)an új vendég érkezett. Disznó- röfögéshez hasonló hangok ütötték meg fülein- ket, s csakhamar három fakó keseluü (Gíjps fidvus, Gm.) közeledett hatalmas szárnycsapá- sokkal a döghöz. Minden gond nélkül megtele- pedtek és falatoztak ! Végre hogy teljes legyen a társaság: két kutya is megjött. A nagyobbik, mivel sem törődve, kezdte az egyik czombot tépni; a másik egy dühös kis rattler-fajta kutya, folyton ugatta a hatalmas ragadozókat. Az al- bicillák meg is hátráltak tőle, a keselyük azon- ban derekasan megálltak helyüket, nem féltek a kutvától. Ennél gyönyörűbb ké])et képzelni nem lobot. frciftcn íd)oii «icr Stiicf um bic -iVnite, bie ficí) aiid) iiad) iiieiüi^iíeíiiuu'ti auf bieä3eute íotUcn.55te armeu íjatten oiel aussiiftefien, fie mürben pou ben £räi)en nnnnfuiefetU iieiäfti(]t unb an boniStofìiìejnpft, iinb luurbc bio eiiu' uuwjetriebeu, baucrto oo lange, biö biefeibe fid) unebcr fe^en fomite, benn baô fdjiüoräe iïolf TOollte ec nicí)t jnlaffeu. WoiU'ii '» llbr erbab fid) nuf einnuii bie ganje (iiefeUfd)aft üuui Avafje unb lief5cn ftd) bann ettua 1.5 — 20 ©diritte entfernt üom £uber inieber nieber unb nur bie ©abehueii^en freiften fd)reienb in ber íuft nmt)er. «'^(%\ foinmt ein grofîeè 2:^í)ier» benuu'fte ber Dberlieuteuantunb fauni niad)tc er biefe Senievfiing, glitt fdion ein bunfiev ©d)atten über bie Siieibe ba bin. iSô uergiu: gen jeijn Diinuten, ol)nc bafi fid; and) nur eine ber Kräfien ju näiiern getraut Ijätte; enbltd; — in einer Entfernung uon 60 ©diritten — feiUe fid) ein tnd)ttgcr ©eeabler auf bie ©rbe nieber, bie ^yeberu ftriinbenb. Ci"r vüf)rte fidi iiid)t! §od) in ber Suft Ijörten luir bie eigentbümlidien ione (flu^flu^fíu: flu) eineci iioeiten, ber fid) fpdter and) nieberiiefî, aberfdjoii oiel iiäber, ale fein inirganger. íluf bem Síafe loar nod) iinnu-r nid)tê! Üluf eínniaí ftiirjte unter lautem 33raufen ein britter unb cin üierter Ijerab unb I)ad'ten mit weit ()örbarem ©d)lage auf baê ÍL'uber. ÍJs^t^t rührten fid) and) bie frü[)er 9C= fonunenen.Slíit fomifd)en©prüiugen luiberten fie fid), alle S\rdl)en, "^lahm, (Sifter unb 'Jiieiben eilten l)erbei, baniit and) ibnen etiuaô bleibe! ©o verging 1 1 Ubr, uuihrenb loeldìer 3>-''t n'i'" Slugenjeugen febv intereffanter ilJíomente loaren. So j. 33.: ©in ©eeabter, ein oorjäbvigeö jungeö ©tücf, batte humer etiuaô mit bem auègeftopften 3lb(er j^u fd)affen ; ev ftiefe il)n mit (füf3en, rifî ibm ganjc 33ufd)en JÇebern auê, enblicb fe(5te er fid) auf beffen Kopf. Wraf ii>urmbranb enuätjute, baf; oor einigen ÍBod)en ber Dberft I)iev uomEopfe beö auègeftopften einen See^ abier fd)ofi. lim 1 1 Ubr famen neue ©afte. Jíir l)örten ©timnieii, lueUbe beneii ber ©dnoeine febr äönlid) flangen, g(etd) barauf näberten fid) mit mnd)tigeii ?f(ügelfd)Iägen brei uieifíföpfige Weier (Gyps ful- vus Gm.) bem 3(afe. Dljue jebe ÜH'forgnif? feljten fie fid) sum %xa\]t. ©nblid) lun bie ®efeUfd)afl completi SU mad)en, famen imd) ,iioei ,s>unbe. T'ev gröfiere fümmerte fid) lueiiig um bie i)lnioefenben unb begann einen ©cbenfel ju 5erficifci)en ; ber fleinere, ein jorniger Siattler, aber bellte fort= n)(it)renb bie mäd)tigen íKaubuőgel an. Sie ©eier behielten mutl)ig iljve ^^Uä^e, aber bie ©eeabfcr sogen ftd) jurücf. ^31ian fann fid) fein fd)önereo íiMlb oorftellen, alo 143 Sokért nem adtam volna, ha le tudtam volna fényképezui. Dél felé járhatott már az idő, de a várva-várt madár a bnráU.csdijü (Vidi tir moiuichiis, L.) csak nem akart jelentkezni. Pedig a sasok és keselyűk étvágya már csök- kent. Mi is elfáradtunk a nézésbe, tehát ki kel- lett a halálos Ítéletet mondani : egy óriási fakó- keselyűre és Ggy vén, egészen ősz, fehérfarkú alhicillára esett a választás. Nekem fegyverem nem volt. A számlálásra : egy, kettő, három, a két lövés egyszerre dördült el ! A másik csöveket nem lehetett használni a lecsapódott füsttől. A füst szétoszlott, s a két hatalmas állat ott vergődött a dög mellett. Egy másik keselyű is megsebesült, de azért, nehezen bár, mégis át- repült a Száván. A dögön tehát ugyanazon időben volt: 3 keselyű, 4 rétisas, 4 barna kánya, 7 holló, 1 szarka, vagy 40 varjú és 2 kutya. Ilyen gruppot kellene a kiállításon bemutatni ! Ha bevégeztem a colonia-gyüjtést, miután itt e vidéken még több a sas, mint Mitroviczon, teszek itt is próbát s összevárok egy ilyen érdekes bandát és lefotografirozom őket! Az ilyen képet felhasználhatnék egy elhullott szarvas előállításánál. Sasokat és keselyűket tudnék itt lőni eleget. Most már lássuk az Obcdíszl^a bitrra-hnii coloniát. Ide érkezve, több nehézségbe ütköztem. Először is az Obedsziai Burrába,n nem volt csónak (ott még halászni sem volt eddig szabad). Akadt egy halász, a ki késznek nyilatkozott csónakját, míg itt vagyok, — horrendum dictu ! — napi 2 frt használati díjért kölcsönözni ; persze kikergettem ! biefe ©ruppe! ^á) l)ättc um oicd'ö nic[)t i^cgeku, menu idi cine pf^oiotjvapljitclje 31ufiia£)me ijätte mx- ueíjineu fbuneu. Sie Beit roar íd;on flcgeu ïïlîittaç^ Dürciefcíjritten, aber Sor emiattete isoget, ber £utteiui,eier (Vultur monachus L.), moilte uid)t erfdiciucn. '3>er 3ippetit herìlblcr unb Weier nevininbertc fid) íd)on, aud) roir umreu ber Scene ninbe, co mnfìte òa^ S^obeeurtíjeií c;\efätlt luerbeu. llnjere 3Lìal)( fiel auf einen riefigen Picier nub auf einen uralten, gauj grau geroorbeneu ©eeabier mit fdjneciüeifseui Stofee. Sei) ijattc fein Oeiueljr mit. ®ê lourbe gestii)!!: eine, sroct, brci unb beibe Sdinffe fnaííten in bemfetben 3(ugenblicfe! iî'eê grofsen 9iaud)Cö roegen fonntcn bie sroeiteu l'äufe nidjt benü^t roerben. ^ev i:1faud) flieg empor, jertbeiite fid) unb mir fairen 5U)ci mäditige 3:ijierc mit bem Xobc ringen. (Sin jmeiter ©eier rourbe aud) «errounbet, biefcm geiang eö aber, objmar mübfam, über bic Saue ju äieljen. 3(uf bem l'ubcr befanbeu fid) ju gieidiei ^cit folgenbe î;i)icre : 3 ©tücf ©eier 4 « Seeabier 4 « idjroarje 'iDîilane 7 « Külf'rabcn 1 « (Sifter etlid)c 40 Stürf ilräljcu uub 2 ©tüci »Qunbe. ©ine folcbe ©ruppe folíte num auf ber '}[né= ftellung jur ©diau bringen! 'ii.ienn id) ba'j 33iaterial für bie (Sotoiiie gefanunelt t)abc, mcrbe id) bicr and) einen ìierfud) mad)en unb ba l)ier ntcí)v 9lbler uoi= Ijanbeu finb ale hi ilìitruui^, l)offe id) eine cbenfo grofîe unb mannigfaltige ©cfcllfcbaft äufammeu^ anbringen, meld)c id) baiui pbotograpbiren merbe, um bao 33ilb bei ber Tarftcllung eiiico erlegten .s)irfdjen naturgetreu ucnocnben ju tonnen. 3lblcr uub®eierfbnule id) Ijicrorto in geuügenber i'lnjaljl erlege)!. 3lber je^t fe^en unr nacb ber Obebejf a tìarru: (S û I 0 It i e. .'òier a)u_\clangt, ninfUe id) mit ))uuu'l)cn Sdjiuicrigfeitoi fämpfoi. (Srftoio unir in ber Cbebejfa^Siarra fein .Sïal)!i uorrátljig ^bafelbft ift fogar bíe ívifd)erci uerboteu). (Só ))ielbete fid) ,^mar ein (Vifd)er, ber fid) geneigt erflart Ijutte, fciuen £al)ii für bie ^eit meines ^icriueilena per Xao, um ben ^reiê non 2 fi. ju überlaffeii, ben l)atte id) für fciìie uiiucrfcbämte^orberung natürttd) ganj eiitfad) bauongcjagt. 144 Elmeutt'in a Szávára, s ott találtam egy olyan csónakot, a mely egy törzsből van kifaragva s még elég jó karban van. Szóba ereszkedtem gazdájával (szerencse, hogy némileg tudok szer- bül) s miután jól leszóltam szerszámát, kínáltam érte 5 frtot, a mit végre 8 frtért el is adott. Még az nap átvitettem kocsin az Ohcdszka Barráha, mely innét a falutól kocsin circa V4 órányira fekszik, gyalog tehát nem lehetne az utat meg- tenni. A fészek-telep meglej^o, s oly kiterjedt, hogy az embert bámulatba ejti. A mocsárban most nem sok a víz, s ép ez neheziti meg a behatolást ; jobban mondva az egész úszó szigetekből áll, melyek azonban az embert nem bírják meg. Sok helyen víz nem látszik, az egészet rothadt sás, nád borítja s ilyen helyen kell keserves ve- ríték mellett a csónakot áteröszakolni velem együtt még két embernek. Mielőtt a coloniához érünk, van egy 50 — (»0 lépésnyi tóterülct, me- lyen a viz fenekét a tolófával nem lehet elérni, felszíne azonban tele van nőve az egymásba ka- paszkodó uszónövényzettel, annyira, hogy a víz tüköré sehol sem látszik, ezen átjönni igazán keserves. Míg ezen keresztül jutunk, sokszor elő kell venni a «pálinkás üveget»! Most jön a nád, ekkor a csónakból ki kell szállni s gyalog menni. Egy kis félrelépés, vagy rothadt nádtorzs, s az ember hónaljig van sár- ban és vízben! Végre elérjük a rekettyést. Olyan hely ez, úgy össze-vissza van nőve bozóttal, hogy azt hinnők a macska sem tud áthatolni rajta; és ha az ember akarja, még is megy! Félrelépni nem szabad, mindig cserjétől cserjéig kell haladni: ágról-ágra mászva. A fáradtság még megjárja, hanem a hőség, az elviselhetetlen- nek látszik. Sokszor kerülgeti az embert az áju- lás, melynek csak egy orvossága van : a pálinka. Legelsőnek a Kaiialaa gémck (Plalalca leuco- rodia, L.) telepéhez jövünk. Ez igen érdekes. Itt a kanalasok magasan, a bokrok tetejére épí- tik fészkeiket, a mit még nem hallottam. Egy csomóban költ ott körülbelül 500 pár. Mondják :3cf) [Kç\ab mid) jur ©auc, luo id) ciiu-ii imd) iii äicmlid; flutcin Bufínnbe befinblid)oii Ealju — aus cinem ©tniniiic aiiêgcl)nueii — fauìi.^d) begann baô .^anbeín mit bem Gigcntiiumer. ((Sin ©Hid, bafî id) etiinis ííinnfd) uer)ìel)c unb fpredic!) -»íiutbem id) bttô 3C119 i"cá)t í;erabiU'iol;t íjabe, crfldrte id) mid) bereit bnfüv 5 fi. ,311 geben, ìind) nielein hieben einigten mir uno, unb id) fanfte ben Slaljn nm 8 fi. Tiod) benfelben ííig lief; id) bnè ^euQ per 2iSageu nad) Cbebô,ifa;33nvra überfübren. T'ie Dbebô5fa= ìiarra ifi uom 5)orfe co. 'V-i Stuiibe — gefobven — entfernt. Í3)ie ÍBrut=(ío[onie ift liberraícbcnb u)ib fo ano; gcbelmt, baf; ce ben 5Jienid)en in tS'rftannen felit. :3n bem Siunpfc ift bevjeit feijr loenig 'íiídífer, nH'ld)er llniftiinb bao (einbringen imd) nu1jv er; íd)niert. 33eifer gefagt, befteíjt baô ©an.ìe nuê fdjnnnnnenben !3"íelii, bie aber \)c\\ ílíe)iíd)en niá)t ertragen. 3hif üielen -^íídüen fiebt man gar fein ÎBaffcr, bie ganje %íaá}e ift non fanlenbcm (òka^e nnb 9ïoljr bebecft; nnf földien '|Udüen faim id) ben Sìaljn nur mit barter Üiübe nnb 'ix'ibilfe juHuer 2)iänner burdijioiingen. "i^mor man ^ur )&viú- Goíoinc gelangt, iiinf; man eiiuMi ííeid), melcbcr circa (iO Schritte breit ift, paffiren. Tic Tiefe bea S'eidieô îd)eint fo grofs ^n fein, bafî loír bcffen Sìoben mit ben langen ©taugen nid)t evrcicljen föiuu'ii : beficu Cberfiäcbe ift aber burd)gebenbô mit incinanber Dcrflocbtcnem ('>)eiuäd)'j bcrart bc: bedt nnb gcne(3t, baf; nmn bao äi'affer nidjt febeu fann. ^Tiefe Stelle ju paffiren, ift luirFlicb eine fcljuierc 3irbeit, oft nuifî nuui bie ^nfli'djt jn òm ©cijnapêflafdHMi nel)men! ;,^sc^t fonunt i)aii ^)iol)r, man mnf? ben Sia\}n uerlaffen nnb jn Anfie meitcrgeljen. (Sin À'i-'lj'tritt ober ein gefauiterSiobr; ftamm, unb man beftnbet fid) bi'j an bie ílcbfdn im ivotbeunb ÄLHiffer! (Snblid) crreicbon mir baê on Dito .s'icniian. ^ojjcl «nù ttSlcllc. So inniui)cr ííaturfrcinií', iicr bas Seben bee SOieereê nid)t auöeii^cnerlHiiidjauiiiui femit, i]laubt, man inii)íe bie (\a\\-, Ijelleii ober jvu' rein meijjen líoijeinvten, luie ílíöuen, barnntev bie (Slf enbein^'JJÏinie ; bann bie bnnten, iute3Uiftcnifiíd)er, bas 0" bea (Siberoogeiô nub be}!., über bem '^Jìecre fctjiuebenb ober baljineifenb, jojniaç^en bio an ben nnfjerften ."òori.Hmt mit bem yinçu' nerfoliu'u fönneii; nmíomebr, nlö ja bie j^irbe beê ÍOÍeeveű im ©anjen eine Dnnfíe ift, bie Ijellen ^yarben baljer meljr ober meniçier fdjarf abfted)cn müfíen. ÎBiele glauben ferner, bafi bie isößel, über ÍJÍeer äiefjenb^bie^öije i)a[ten,unb anà) ano biefem^rnnbc [eid)t nnb meitljin ficbtbar finb. 9(is id; aber im 3aí)ve 188S an yiormeiieno .tíüfteu, im '^.Hilarf reife nnb im Eismeere, ii. 3111. befonbero anf ber Sinie Xromfö, .^ammerfeft, ©i)ärl)olt nnb 'iiarbö, ornitboiocìifdìen Stnbien oblaij, fiei eô nur feljr baio anf, bafi nid;t nnr einjeine SBögel, fonbern felbft a,anie ©djioärme, 3. 'Ai jener çi,eiuiffev Siönen, über bem ÍJíeere ba(;in= äiei)enb ober freifenb, in merfmürbig furjer ßcit fpnrioê uerfdjuianben. 9ínf beríConr, u)eld)e id) non 3:romíb ano anf bie ^nfeí )'){\\'ó — alfo über 70' 147 é. sz.en felül terjedő úton, melyre 1888. július 1-én indultam el, már sirályesapatokat is láttam, melyek, mint a forgószéltől felkapott papírdarabok emelkedtek fel a tenger gyengén mozgó felületéről s messziről kúp alakjában tűntek föl, azonban a víztükörre ereszkedve, mintegy elfújva, vesztek el ismét. Kisebb kirándulásokon Grindő szigetére, de más alkalommal is az Uria szárnyaló csapatai minduntalan megleptek : mintegy varázsütésre bukkantak fel a csónak közelében, hogy a leg- rövidebb idő alatt ismét eltűnjenek. Pedig' itt nem a «hullámzó tenger» játszott közre, mely- nek hegye -völgye elnyel és eltakar, legtöbbször csak épen hogy fodrozott volt a vízfelület. A na gyobb távolságokból sikerült lövések után, fe- lettébb uehéz volt megtalálni a madárzsák- mányt. Mindez arra birt, hogy a dolognak lehetőleg pontosan a végére járjak. A megfejtés a szín, a mozgás és tükröződés mimikrizmusának bizonyult. A madarak ugyanis uem emelkednek magasan a víz tükre fölé, sőt ahhoz lehetőleg közel — egy vagy két méter- nyire — röpülnek az uralkodó hullám tarajok felett. Egy adott pontról tekintve a tenger szem- határa felé, e hullámok a távolsággal arányosan kisebbednek. Ugyanez áll a távolodó madár- alakra nézve is, melynek méretei szinte össze- zsugorodnak a messzeségben. Mármost abban a pillanatban, a midőn egy bizonyos ponton a madár nagysága és röpülőmozgása a hullám- nagysága és mozgása összevág, hozzá a hullá- mok tükrözése és árnyalata a madár színezetével egyezők, ez utóbbi abban a pillanatban el tűnt a néző szeme elől. Ez az eltűnés legtöbbször igen rövid idő alatt megy végbe. A Tromsdalpatak torkolatánál, a tromsői szo- rost röpűlve-keresztező hét tarka cHiganyilogatól figyeltem meg pontosan, tiszta időben, egészben körűlbelől egy méter magasságban szárnyalt a II. 33. — am i. :^suli isss uutt'nia()ii!, fioíen mir fdjoii 2d;oûren non ^Wìi)i)eu auf, iutid)c jintroeii'e, mie uoin 3Bivbe(minöe flojaijte •^^apieri'djuiticL ber tcidjt bemeijteu %[er[)ältniffe jur ©ntferunng. Saêfelbe gefdjieljt mit bcm bal)in= äiet)enben ipogei, beffen îîimenfionen fid) ebenfatlè nut ber (Entfernung uertteineru. ^n bem íJíomente nun, in meldiem in einer gegebenen (Sntfernung bie ©röfee unb ghigbemeguiug beâ äiogebj mit ber ÎBelIenbemegnng unb äBellengröBe jufanunenfällt unb au^erbem bie©piegeiung unb ber ©tfiatten ber SBetlen mit ben färben beê 'Pogelê jufaminentrifft, ift ber iUigel für baö l'lnge beò ©d)auenben üer= fd)munben. 3)aê iu'rfdjroinben erfolgt ineift in febr furger Seit. So babe id) an ber Hiünbung beo iromôbal= maffere in baô 9Jíeer eine @efel[íd)aft non fieben bunten 3íufteriififd)ern, meld)e itjre ílíid)tung guer über ben Xromföfnnb nat)m, bei flarem ÎBetter unb gan,^ ieid)t get'räufeiter ©ee genau beobad)tet ; fie uerfd)manb für mein Sluge in ber nennten 19* 148 viz felett, és a kilenczedik másodperczben ve- szett el gyenge vízfodrozat idején. A Hammerfesttöl a Svaerholtklubben madár- hegyéig tartó úton, egy nagy jeges sir din — Larus glancus — keresztezte Axel Juell kapi- tány hajójának a « Sirius »-nak irányát. A hajó, melynek fedélzetén állottam, nyugatról keletre haladt, a madár pedig dél-északnak vonult s midőn a hajókormány irányvonalába ért, az időt számolni kezdtem : a csak könnyedén mozgó vizén, mely fölött a madár mintegy 3 m. magas- ságban igyekezett tova, a tizenegyedik másod- perczben már nyomtalanul elveszett. Itt azon- ban nem szabad a következőkről megfeledkezni : a megfigyelés alkalmával, s madár, melynek át- lója 1 70 cm, nem merőleges irányban távozott a szemlélő álláspontját véve, mint távoztak volt a tromsői cslganjiitogalók, hanem azért, mert a hajó és madár pályája meglehető- sen derék szögben kereszteződtek, a kettőnek haladása megfelelt két folyton hosszabbodó kathetusnak, a melynek folyton hosszabbodó hypotenusa-ján végig szegeződött a madárra a megfigyelő szeme. Képünk, mel_y Háky Gyula mesteri kezétől ered, ezt az előrehaladást és eltűnést igyekszik magyarázni. A mi a sirálycsapatokat s a tűzben elesett madarakat illeti, úgy ezek a hullámtarajokkal és a tükrözéssel állanak mimikri viszonyban. A jégmadár mimikrizmusa. Félszázadra vissza- nyúló feljegyzéseim egyikét adom itt röviden; lehet ezt vadásztörténetnek is nevezni. 18.j1. őszén madárpuskával kezemben jártara a gyönyörű alsó-hámori hegyi tó partját, hogy atyámnak, kit akkor a csúz bántott, madarakai lüjjek. A tó igen mély, két kristálytiszta patak, a Szinva saGaradnatáplálja; vízének színe pom- pásan zöld. A bükkös (erdő) egészen a tó jiart- jáig terjeszkedik, sok ágát messze nyújtja a víz fölé; az ágak száraza a jégmadár legkedve- Sccuubc, u. },w. lu'i einer (VÎiU^tiofn' inni beiíciufii] einem ^flíeter über bem íiHiífcripieiiel. 3hif ber îoiir inni .^íammerfeit ,ìiim ÍBogelbcrge Süärljolttiubben, trennte eine grofse iSièminie • — Larus glaucus — ben tSourô bee 3d)iffeé « Sirius» — (ìapt. 3Í4;e I $5 u e ( I — anf beffen tíerberf idi mid) befanb. 5)aê Sdjiff ftenerte non io. nad) D., ber ÜHicjel non ©. nad) t)ì. niib alo er ç),enan in ber Jiidltnngbes ©tenero unir, [unjnnii id) bie ©ecimben abjnlefen : in ber eilften ©ccnnbe ronr ber -isogel bei leidjt bcioegti'r ©ee iinb in ber êijl)e non bei; Iniìfiii jmei Ìlieter ,^ie[)enb fpnrloé nerjdjinnnben. ipiebei barf ober fohu'ubee nid)t anfeer 2ld)t geíafíen .tuerben : bei biefer Seobaditunç^ entfernte fid) ber 'íoijel, beffen ©pannmeite 170 cm beträtet, nomSe^ fd)nner nid)t im ©tid)e, mie bie 3(nfternfifd)er non S^romfö, fonbern, ba fid) isoç^el unb ©d)iff fo ^ieni; liei) in red)tem äBinfel trennten, fo entfprad) bie SBemegnng li^eiber ,imeieii fid) fortunibrenb nerläii: i^ernben Sîatbeten, (äniici oeren fid) fortuuibreno ncriringernber öppotenufe ber iìlid beo ikíd)anero i>m iuiinel feftbielt. ííMefcii Ivorgaïuj miU nnfer fleineo ììilod)eii ncrnnfd)nu[id)en, mcídieö ber íj;eifterl)nnb ^"''"^ non .s>ári)"o entftonniit. ibiaè bie 3)íboeiifd)areii unb bie im ài'h^'v !K= ftürjten SBögeí anbelangt, fo ftel)en biefelben mit ben ÍBelIenfömmen nnb ber ©piegelung im Díi niitri:?lH'rl)ältnif5e. ^críHnniluiannieí brs (Pisboncls. Simit'iiienSUif; äcid)nnngen, meld)e über ein l)aUH'ô ;3al)rl)unbert 5urüd'reid)en, finbe id) eine 3iíöti9efd)icí)te, am bent ^al)re 1S51, luclcbe id) in getürmter Jvorm inieber; gebe. .^m .s^erbfle beò angegebenen ;"saí)reö índ)te id), mit ber inigelfiinte beiuaffnet, bao Ufer beò ^erv= Iid)en Webirgefeeö in állfó^i^ómor ab, um für meinen non ber Wid)t gephigten 'iHiter "inigel ,ìu erlegen. îDer ©ee ift febr tief nnb loirb burd) jinei noli fommen flare (i3ebirgöbad)e , bie ©jinna uno (*3arabna, gefpeift ; bie %aúe bea Sliafferâ ift l)errlid) grün. ®ie 33nd)en mareii biê nal)e an ben 3fanb norgebrnngen niib niefe tiefte ragten meit über înmat in tien norbifdjen Urtoaíbcrn 311 fudjen fein. íSen 'ííamen .SDabicbtocuíe bürfte er fjauptfädiiicb ber (>-ärbnng feincô ©efieberè unb bem auffalíenb langen ©tofe ju «erbanfen [)aben. 3n ben fiebenbürgifd;en Sîarpatljen ift bie Ural= eulc infoferne eine féltene Grfdicinung, aU fie ber uogelïunbige ^äger geíegentlid) ber Örutjeit nur feiten antrifft, weil er um biefe B^it in jene 9îegionen, in aield)en fie ficb nufbält, nur fetten fid) begibt. 3>» opcitljerbft unb iőínter ftreid}t and; fie inbeffcn nom ©ebirge ju %í)aí unb ift fie bann mit: unter fclbft an folcben 'ij.Uäl^cn 5U finben,iuoman fie am roeuigften uermutljen mürbe. So fanb id) fie 3. 23. 3iüeimat geíegentlid) ber ©d)nepfenfud)c, auf hen nieberen jungen SBeiben am i){afouicäa=23ad)e. ÎBeit unì) breit mar fein l)öi)erer ikum ju finbcn unì) liejj mid) ber ÌUigel, ol)ne ab3uftreid)en, auf ®d)uJ5biftan5 anfommen. (Sbeufo fanb id) fie foiuol)! im ©pättjerbft alá aud; im SBinter in ben Sldlbover (Sid)en= unb ben an^- gebcbnten 33ud)enuialbungen am guf3e beè ©ebirgeô. Sind) in ben loenigen, mit 33äumen bepftanjten Öärten ber ©labt mürbe fcbon mand)c Uraleule er= legt, oelbftuerftänblid) bicü ber ©d)ü(5e bie (Snle ftetâ für einen grofsen äöalbfauj unb eri)iett id) benfclben and) ftcts mit biefer 23e3eid)nung. 3)af3 bie ôabicl)toeule bei una brütet, Ijat fd)on (S. 31. a3iel3 in feiner «Jvauna ber 3Birbelttjiere ©iebenbürgcne « angef ül)rt. 3îeft, eicr unb ^nnge í)ahí. iá) rool)l nidìt ge= funben, bocb fcl)0B icb am 19. 3tpril beö :3al)reê 1890 in ben Sïécêeet 2Balbungen — gemifd)ter Scannen: unb 23ud)enbeftanb — ein iBeibcben, metiteâ einen ftarf auögcbilbeten 33rutfled l)atte, morauè id) íd)lie§e, ba]} baöfelbe in irgenb einem i)ol)leu Saumftamm feinen §orft tratte. ^m September 189^ erlegte id) geíegentlid) einer 152 karvalj'bagolyt lőttem, a luelj' mug a fiatalkori ruházatnak nj'omait TÍselte. Az uráli bagoly tulaj donképen nem olyan ritka, mint sokan hiszik és hogy mégis kevéssé ismerik, annak oka az életmódjáhan, valamint abban rejlik, hogy az ornitologiai ismeretekkel nem igen bővelkedő vadászemberek is, erdei kuviknak tartják s azért vagy le sem lövik, vagy ha elejtik is, a földön hagyják, s legfeljebb szár- nyait vágják le. Már majdnem húsz darab uráli bagoly volt a kezemben s az igen világos színezetű példányok melletttaláltam egészen feketésbarna árnyalatba átmenő példányokat is. Némelyeknél az alsó toUazatnak színezete, mely különben általán szürkésfehér tej színű volt keskeny világosbarna szárfoltokkal. Mások ellenben oly sötétek voltak, hogy a szárfoltok bizonyos távolságból alig tűn- tek fel s a fátyol is ennek megfelelően, hol vi- lágosabb, hol sötétebb színezetű volt. A cseresznyepíros szembéjií, ei^ősen sötétbarna nagy szem és a viaszsárga csőr pompásan tűnik elő a fátyollal körülkerített arezán. A toUazat leírását, valamint a méretek közlését mellőzöm, minthogy mindez megtalálható minden termé- szetrajzban s csak annyit emelek ki, hogy a 80-as években egy karvaly bagoly t sajátszerű körülmények között ejtettem el. A Berívoi patak mentén szalonkára vadászva, kutyám, néhány fiatal éger alatt, sneffet jelezett, amely alig jelent meg a bokrok fölött, máris hir- telen, karvalysebességgel lecsapott egy nagy ba- goly. A megijedt madár védelmet keresve a sűrűbe menekült, míg az uralí bagoly — mert csakhamar felismertem, hogy az, — egy vékony égertörzsöu ide-oda inogva ült. Majd tovább keresve elszállt a nélkül, hogy rálőhettem volna, de csakhamar letelepedett a patak mentén egy középmagasságú fűzre. A kutya elül felrepülő erdei szalonkára készakarva nem lőttem, s íme a nagy bagoly rögtön nyomában volt és üldözte a szabadban tova menekvő madarat olyan kitar- tással és sebességgel, hogy az csak a legnagyobb nehézséggel menekülhetett a csörgő hegyi patak partján lévő gyökérzetbe. A bagoly is ugyan- erre a helyre bocsátkozott le és felborzolt toUa- zattal lesett, mint akár a macska az egérre, a megijesztett madár ujabb megjelenésére ; ez utóbbi azonban megérezte a veszedelmet és nem mozdult rejtekéből. 33areiijaç;ib cine .s)nincf)tôcu[c, uioícíie nod) bie ©viiren beo 5iiiçi,cnîiflcioC5 trug. ■jMe Urafcule btìvfte uid)t jo feiten fein alo aii- geiuimmen uiivb uiib triicjt nn ihrem luenigev 'iöe- fnniitieiii iuof)t H)xe yebenőmeiK uiib ber Uinítniib bie ©diiilb, bafj bei bem geringen ornitijokigiidien ilUfien, i'clbft jonft gebilbete Seiger, fie mit bem 'i*.!a(bfan,^ nermcAfeia nnb badev biefetbe entmeber nidjt fd)ief3eii, ober luenn fie fie erlegt haben, liegen laffen, ober hödjfteno bie 3d;n)ingen abfd)neibcn. äBohi an äiuanjig Urateulen fjahe id) fdjon in eänbcn gehabt nnb halb fehr heue, halb biö ine ©d)U)aräbraune gehenbc Spielarten gefunben. 33ei einigen war bae. foiift imSlIigemeincn büfterc Wrau= lueif; bec Uutorgefiebercv miidm'ciB, mit fdnnalen hellbraunen 2d)aftfiedeii ge,ieid)net. Slnbere umreu micber fo bunfel, bafe biefcSdiaft: fCecfen auf eine gemiffc (intfcvnnng fauni fid) her- uorhohen. 3(ud) ber Sdiíetev mar bementípredieub halb heller, balii bunfler gefärbt. ^sräd)tig fjebt fid) baè tief buufelbvanne, grofse 9luge mit firfárothem îtugenfib nnb ber mad)ò: gelbe ©d)nabel, ano bem uont Sdjieier umrahmten @efid)t. iBon einer 33efd)reibung beè ©efieberë uub ber ÌJÌaafjangabe ftehe id) ab, Pa bieê alles in jeber ■)îaturgcid)id)te ju finben ift nnb mödjte nur heruor; heben, bafî id) in ben achjiger Sníl^'e» eine ênbidjtô: euíe unter cigenthümlid)en Umftänben erlegte. 3im 33eriüoi:-l^ad)e auf 2Ba(bfd)nepfen jagenb, 30g mein ^unb unter einigen ^nugerieu einen 2angid)nabe[ an. Kaum mar berfelbe über bem ©cftrüpp erfd)ienen, abi plöOlid) eine grofie (îule, mit habid)tartiger 3d)ueűigfeit, auf bie 3d)nepfe ftief;. î)er geängftigte ïBogel ftürjte ®d)ut3 iud)enb in bas !Didtd)t, luährenb bie Uralenle — eine fold)e hatte id) aíábalb erfnnnt — auf einem bünnen (Srleu; ftämntd)en l)u\- nnb herfd)U)anfenb fufîte. äBeiter iud)enb ftrid) nor mir bie (imle ab, ohne bafs id) ouf biefeíbe einen ®d)nf5 abgeben tonnte, bäumte jebod) mieber längs bent ixutie auf eiiun' mittelgrofu'u SBeibe. 3lbfid)tlid) fdjofe id) nun md)t auf bie nor bem §unbe anfftehenbe "Jlialbfeuepfe uub fieí)e — ber grofîc Slau5 mar fofort hinter ihr unb uerfolgtc ben in baS^reie ftreid)enben 3>ogel mit fold)eriUuè: bauer nnb 3d)neIIigfeit, ï^a^ berfelbe fid) nur mit fnapper îioth ,ynifd)e)i baê 'iBuräelmerf, fnapp am raufd)enben Webirgsbad), fliid)ten tonnte. Tie (Suie (;atte fid) and) auf jeuer Stelle niebergelaffen unb lauerte luin mit gefträubtem ©efieber, mie bie iXaiit auf bie 'Diauö, auf bas neuerlidje (irfdjeinen ber gcängftigten Sd)nepfe, biefe jebod) mod)te bie ©efahr ahnen unb rütjrte fid) nidjt in ihrem iícrfteá. 153 Hogy a ((kegyetlen ját(:'k»-nak véget vessek, az uráli baglyot, mely az üldözési vágytól el- kapatva, közeledésemet észre sem vette, közvet- len közelségből lelőttem. Igen sötét színezetű hím volt, melynek még volt annyi ereje, a mikor a földről fölvettem, hogy a tollas lábának tűhegyes karmait mél_yen a kezembe vágja. Erő- sen vérző kezemet csak akkor eresztette el, a mikor balkezemmel liordáit erősen össze- nyomva, megfojtottam. Hogy az ily karmokkal megragadott zsákmány nem szabadul ki többé, az magától értetődik. S igen természetes, hogy egy ilyen ragadozó madár táplálék dolgában nem csak egerekre, mókusokra és kisebli mada- rakra szorítkozik, hanem, mint az «éj királya», a tüzes-szemű uhu, ő is nyúlra, császármadárra, fogolyra, szalonkára és egyéb nagyobb szár- nyas vadra is vadász. Azt hiszem, hogy egyszer már az uráli bagoly hangját is hallottam, mert egy erdővágásbau, a melyen sötétben át kellett haladnom, olyan saját- ságos, üvöltő s közbe-közbe mekkegő hangot hallottam, mint a milyent különben egyetlen egy baglyunknál sem észleltem s másnap ugyan- abban az erdőségben le is lőttem egy karvaly- bagolyt. Fiatalkorától nevelve, fogságban i>em figyel- tem meg, ellenben egy szárnj^azott példányt 1893. évi november havától 18'.t3. évi január haváig tartottam. A madár magaviselete szer- felett vad volt, s eleinte, midőn erős bőr- kesztyűtől védett kézzel simogatni próbáltam, dühöngve rontott kezemnek. Legtöbbször hátára vetette magát s görcsösen kapkodott lábával ide- oda. Későbben megjuhászodott ugyan valameuy- nyire, azonban mindig rendkívül félénk maradt, csőrével szüntelenül kattogatott, tollazatát fel- borzolta s ülőkéjén kalitkájának legszélső sar- kába siklott. Leginkább varjakkal, csókákkal, szarkákkal és magam nyúzta madarak hulláival etettem. Itt-ott juttattam neki egy eleven patkányt is. Lett légyen a táplálék dög, vagy élő, baglyom hirtelen iramodással rohant reá, mozdulatla- nul, tollazatát felborzolva, karmai között tar- totta, hogy az evést csak akkor kezdje meg, mikor már azt hitte, hogy senki sem figyeli. Legtöbbször úgy tett, hogy miután a madarat hosszabb ideig lábával fogva tartotta, egy ugrás- sal félre és pedig az ülövesszöre szökött. Hang- ját fogságának egész ideje alatt soha sem hal- lottam, valamint azt sem láttam, hogy a neki Aquila. IV. Um tieni «njvauíameu Spiel» ein (Siibe ju !naá;en, \á)o^ iá) bie mein êerannol;en im SSerfolijungêeifer liiert liemerfeiibe Urateitie auô iiä(i^fter ÎRalje. ®ô roar ein fel)r bunfleô llîanucfjeii, roelíieá beim 9luf: neljmeii uúiii Í3obeii noci} jo uiet Ernft Ontte mir bie laiiçu'n, nabelfpigen TdiQd ber befíberten Jvänge, tief in bie £">anb 5« id)taii(cn. 6r)"t nacljbem id) bnrct) tmftioies CDrüd'en mit ber linfen ôanb anf bie 9ïippen fie erftitfte, liefì fie non ber ftarf blutenìien Ôonb ah. S)afî ehiem földien 'Jaiuì, bie einmal er= fafete 33eute nid)t ineíir entc^el^t, ift felbftuerftönblid). (Sbenfo felbftnerftänblidj ift, bafu'info ftnrferìHanb: üogel feine '3ïat)rnn(î iiid)t bios auf ÏOÎaufe, iiiáy- bbrnd)en unb fleine Isóo^d befájranfen bürfte, fon: bern gleid) bem ((.Síönig ber "Jîadjt», bem ((feuer= nngigen» Ubn, and) .seifen, .Oafel-- unb í){ebl}üf)nev, 2Baíbfd)nepfen unb fonftii^eè grőperee gefiebertcô Sitb jagen unb fdjUigen roirb. ®en 9ïnf ber Uralenle glaube id) uevnomiiu'ii .^u l)aben, roenigftens borte id) einnutl anf einem .Ç)ol3Îd)lag, roekben id) in ber îJ^nnfelljeit paffirte, fo eigentl)ümlid)e, benlenbe nnb mitunter jiegen-- ní)nliá} medern^e l'ante, rote id) fie fonft non feiner fînle oeriuimmeii, nn? fd)ofi am n(íd)ften Xaa, genau in jenem äüalbtt)eil einen ôabid)tôfau,v ^nng aufgewogene llraleuleii babe id) in ber ®efangenfd)nft nid)t beobad)tet, bagegen t)ielt id) fetbfteine geflügelte uomiìouember 1893 bis :5annar 1893. ®er58ogel beuabm fid) äu^erft roilb uub fprang anfange, menn id) it)n nűt ber mit einem birfen £eberl)anbfd)ut) beroeljrten §anb ju ftreidjeln i'er= fucate, roüt£)eub gegen biefetbe. îfîeift roarf er fid) auf ben 9{ürfen unb griff fvampfbaft mit ben Rängen um fid), ©pater berubigte er )"id) sroar etroaS, roar aber ftets anfeerorbentlid) fd}eu, fnappte fort-- roäljrenb mit bem 3d)nabel, fMubte baê ©efieber nnb rntfd)te auf feiner Stange biö in bie äuficrfte (Scfe feiueô Sîafigô. 3cl) fütterte ben aSogel meift mit Artigen, 2)ot)len, Elftem unb ben Sîabaoern ber oon mir auêgebalgten $!ögel. S>k nnb ba tonnte id) ií)m and) eine lebenbe 9îatte jufommen laffen. ii>ar Daö gutter nun tobt ober lebenb, meiiu' Eule ftürjte fid; mit jiiljem Sprung auf oaöfelbe nnb bielt eö nun regungclo« mit gebläljtem ©efiebev äroifd)en ben i^ängen, um mit bem ^yreffen erft ju beginiu'u, menu fie fid) un-- beadjtct glaubte. 'JJieift fpnmg fie, nnd)beni fie ben 3Sogel längere S'^it in ben (5'i"Öß» goljalten, mit einem Sinei oon bemfetben fort uub auf bie SiÇ= flange. (Sinen 2aüt t)örte ic^ roäi)venb ber ganjen 3eit ibrev Gkfaiujenfd)aft nid)t, ebenfo faub id) bas 30 154 nyújtott vizet érintette volua. Kisérletképen egy- szer társul hozzáadtam egy erdei bagoly t. Dél- után még mind a kettő teljesen közönyösen ült a kalitkában, az erdei bagoly a kalitkafenék egj'ik sarkán, mig az uráli bagoly az ülőke vesz- szőn ült. Midőn reggelre madaraimnak ismét utána néztem, a szegény erdei Ijagoly szét volt téjDve és félig fölfalva. Hogy a karvalybagoly prédáját milyen biztos- sággal ragadja meg, azt a nagy, harapós patká- nyokon láttam. Egy szökéssel az ülőkéjéről lent termett a kalitka alján s egy-két ugrás után lábá- val az eszeveszetten elé és hátra nyargaló rág- csálót úgy csípte el, hogy az többé nem is moz- dulhatott s annálkevésbbé védekezhetett volna. Lábának éles és hosszú karmai egészen átjárták a testet s a patkányt annyira összeszorították, hogy az szőrös labdának látszott. A kalitkában ide-oda röpdöső madarat nem üldözte, és csak ha lecsendesedett, vetette magát reája, hogy azt egy sohasem tévesztő kapással ragadja meg. Hogy bátorságát és erejét próbára tegyem, egyszer megkoplaltattam ós ezután egy macskát eresztettem hozzá. Nappal nem mert kikötni a sarokba húzódott, szikrázó szemekkel ülő prüsz- kölő czirmussal, de midőn beesteledett, hallot- tam, hogy a kalitkában nagy zajongás vau. Más- nap kíváncsian néztem be az istállóba, a hol a léczekből összer(')tt láda volt s melyben már szá- mos szárnyas rablót fogva tartottam. Meglepe- tésem igen nagy volt, mikor a baglyot az ülőkén, a macskát a sarokban látszólag nagy egyetértés- ben láttam. De nemsokára másról győződtem meg, mert — a mikor a macskát a kalitkából kivettem, — észrevettem, hogy vérzik s alig bir mozogni is. Hátán és véknyaiban mély sebek tá- tongtak s úgy látszott, hogy meg van bénítva. Szemügyre vettem ezután a madarat. Fejét mé- lyen visszahúzta és közönyösen ült felborzolt tollazattal az ülőkéjén s sem nem mozdult, sem a nyújtott eledelhez nem kapott. A második éj- szaka után kimúlva találtam a kalitka fene- kén. Megnyúzása alkalmával számtalan karmo- lási és harapási sebre akadtam, a melyek követ- keztében végre neki is el kellett pusztulnia. E szerint tehát e két éjjeli állat között igen he- ves harcznak kellett lefolynia, a melynek áldo- zatul esett mind a kettő, mert hosszabb sorvadás után csakugyan elpusztult a macska is. A kitö- mött madár, egy erősen kifejlődött tojó, melynek szárnycsontja egy csomóvá forradt össze, a be- regszászi állami reáliskola gyűjteményében vau. ifjv gevcid^te aöafícr uuLici-üljrt. iscrfudjôiucifc Ijattc id) i[;r einen ledenben äBalbfaiij 5um ©cíellídjaftcr geçV'ben. 2tm 3íad)niittage fnfeen nod) beibe, ber 3l!ttlbtau5 in einer (Scfe nni időben, bie Uralenieanf ber Stinuje, jdìeinbar tíieilnalinioloo ini Släfii(. 'Jllâ id) am äliorgen mieber nad) meinen ©efangenen fai), roar ber arme .Houj 5errií)en nnb — l)alb iU'freffen. äßie íid)er bie .'Qalnd)tâenle il)r Qpfer f afst, l)abe id) an großen, ínffígen Síatten gefeíjen. 3)lit einem Sa^ roar fie uon ber ©tamje am ^^ûben beò Síiijtga unb í)atte ben roie toll í)ernmrenncnben Sîager nad) einigen Sprüngen mit beiben Rängen )o geparft, ba§ berfelbe fid) nidit molir rül)ren geîd)roeige benn nertljeibigen tonnte. Sie fd)arfen, laiuu'ii ilrallen ber i^'^i'ig^' roaren bnrd) ben Svörper burd) nnb bnrd) gebrnngen nnb bie ^Katte unir fo ,yiiammengebrücft, baf; fie roie ein haariger iìallen auöfal). inigcl, roeld)e im SXàfuì, [nw- nnb [)crflogen, nerfolgte fie nid)t nnb ftür^te ftd) erft, roenn biefe ru()ig roaren, auf biefelben, nm fie mit nie fetjlenbem ©rtff ju erfaffen. Um ihren 3Jintf) unb ihre Stärfe ^n erproben, lie^ id) fie einft hungern unb feljte bann eiiu" Statte in ben Eäfig. 3lniXage roagte fte fid) nid)t an ben in einer (idemit funfeinben Singen filjenbeii, faud)enben ^int^, bod) aU es bunfei rourbe, hörte id) ce im Siäfig rumoren. Siengierig begab id) mid) am anbern ÎOÎorgen in ben ©tail, in roekhem ftd) ber ^'atteimerfdilag bcfanb, in roeld)em id) fdìon mand)en gefieberten ^■liäuber Ijielt. -BieinStauiu-n iiuir grofi, ale ich bic Eule auf ber Stange, bie MigC in ber Éde in íd)einbarer ßiiitrad)t fanb. 3)od) halb follie id) eine anbere Ueberjeugung geminnen, benn rodhrenb id) «^inÇ» anê bem Sîafig nahm, bcmerfte id), baß berfelbe blutete nnb fid) fanm beroegen tonnte. 3tm ilìtìd'cii unb in ben aÌH'id)theilen hatte er liefe òtid)ronnben unb fdiicn freujlahm ,iu fein. Sinn betrad)tetc iá; and) òcn 51íogel näher. 3^en .Vvopf tief einge.^ogen, fafj er theilnahmölos mit geblähtem ©efieber auf feiner ©lange inib rührte fid) lueber, nod) naljm er baê bargereid)te Jyntter an. 3iad) ber jiueiten ííad)t fanb id) ihn Dcrenbet am ^iioben beoKafigtì. 'iìeim 3lbbalgen fanb id) nn,iähltge®tid)-- unb'iMfiionnben üor, roeld)cn er fd)lieÌ5lid) erliegen mnfue. (Sa mn^ ein heifier .*i^ampi inii)d)en ben beiben "Juuttthieren ftattgefunben haben, nield)ein — ba aud) bie .^iva^^e nach längerem @ied)thnm oerenbete — beibe jum Opfer fielen. î)er ouégeftopfte "inigel — ein ftarf'eô ilìeibcheu — roelchem ber ^•lngeltnod)en gang jn einem Slnoten i)erl)eilt mar, befinbet fich in ber ©anunlnng ber 33ercgfíáf5er ©taats=9lealíd)ule. 155 S ezzel el is mondtam mindazt, (sajnos, hogy keveset), a mit eddig az nrali bagolyról közvet- len megfigyelés után tudtam, s azzal az óhajtás- sal végzem be, hogy vajha sikerülne nekem e madárnak az eddig még ismeretlen költési viszo- nyairól is szükséges adatokat gyüjtenem, liogy azokat is épen e helyen tehessem közzé. Uiib íoinit fjüttc ici) bcmi afl' baö — íeiber SBcíiigc — roaê id) biôijer über bie Uraíeiiíc lucifí imb beo6ad)tet, gciagtunb idjliefee mit bcm aisimfd), baf5 e§ mir geiingen möge, aiid) über òaé biêi;cr fo roentg ober gar nid)t befaniitc ^amiiieiilebeu ber; íclbcn, bie fo iiöt()igen Tatou íammcdumbaii biefcr Stelle neröffenttidjen 511 föiineu. Nidologia et Oologia. Közli : Ertl Gusztáv. — 51ïitgctt[). non P>) lift a 11 (irti. <—>■ 1. Totanus (Triugoides) hypolencus L. Billegető czankó. — Jütss-Slfrrläufcr. Két fészket találtam; egyiket május 12-én a Gombás község határában fekvő fenyőházai kincstári erdőbirtokon keresztül folyó Luboch- nanka nevű patak kavicsos partján egy kis gö- dörben 500 m. tengerszin fölötti magasságban ; a másikat Dovallo község határában május hó 20-án a Bella folyó egyik zátonyán 68Durd)meffer non 9 cm, bei bem ämeiteu üon 8-5, unb eine ^iefe uon 3-G refpectiue 3'5 cm. Tao ©elege beftanb in beiben Catien auê je üier ©tücf birnförmigen, biaBn'otbgelbeu, mit aid)granen Unter:, röti)tid)dn'aunen ';)Jiittel: nub [d)iuar5brauuen Dberfiedeu gejeidjucten Giern, bereu 'iSlaa^e foigenbe finb: SzAm i A tojás — - ®es ®ieë A tojáshéj Ser Eifdjule hosszúsági Songê- harántos Ducti köbtartalma eubifinljalt súlya @erot(t)t súlya ®eroid)t átméröje — - Suváiiiiejjet m 11. cm^ sr- sr. 1 34-9 20 11-4Í) 11-60 0-.58 2 3.5 1 26-1 11-00 11-80 o-oo 3 3.5-0 20 11-01 11-83 0-GO 4 35 -S 20 11-50 11-76 0-.59 la 37-3 24-8 10-32 10-46 0-.50 2a 36-0 25-3 10-71 I0-.S7 (»-.50 .3a 37-0 25-5 11-27 11-43 0-.50 4a 37-0 25-5 11-23 11-38 0-.58 20* 156 -f— > 2. Scolopax rusticula L. Erdei szalonka. — îîtalosdjnrpfe. Két fészket találtam ; az eg_yiket május ii5-én a liptómegyei Maluzsina község határában fekvő Javoiinka nevű kincstári vágásban 1200 m. tengerszin fölötti magasságban ; a másikat ju uius 1-én a gombási határban fekvő fenyőházi kincstári erdőbirtok Porusin havas alatti vágá- sában a föld egy mélyedéséhen 1100 m.-nyire a tengerszin fölött. A fészkek éjiitö anyaga, illetőleg a gödör kibélelése kevés földi moha- és fűszálakból állott. A fészek átmérője az elsőnél 11) cm, mélysége 10 cm, a másiknál 11)'.5 cm, illetve 10 cm volt. A fészekaljban az elsőnél i, a másodiknál :5 drb világos rozsdasárga alapon, hamuszürke s ezek fölött vöröses-sárga és barna foltokkal petyezett tojás volt, melyek méretei a követ- kezők : ^d) fnuí vìllici ^lícftcr im l'iptaiiev liomitat, uiií äiüfir eiiieô am áö. ^JJfai in Pcm iii Der 'íJfatuíoinncr €s)cmavfuiu;( i^cleçu'iicii ävaviid)i'ii Sdilai^e^íH-'i-ii-infn, in einer .s>ől)c non 1200 m über Dem Üíeere, tiaô äUH'ite oml.;ò>uni in bein in ber Kombáöer C^e= marfnuii iieíegenen ívenijőbújnev, unter ber íllpc ^sornfin bcfinbliáeu íivarifdien Sdilni^e in einer .s:)öl)e non 11(10 Dl : beibe uuiven nnf ber iSvbe in einer iíertiefnng. 2)nô -Bonntnteriaf beo "Jìeftecv refpectine bieííne^ fütternnoi ber l>ertiefuiuv beftanb nnő luenii^ (írb^ moûô nnb ©raoíjalmen. !Daè erfte 9!eít inatte einen 3)uvd)meííer uon 19 nnb eineíiefe uon 10 cm, baia ■(lueite 19-.T refpectine 10 cm. 5)aê OJeleije beò erften Îiefteo beftaiib nuô nier, baè bea ämeiten am brei 5tücf nnf lidjt^voftiielbcm ©rnnbe nnten mit ajdiiiraiieii, oben nut rötliíid)-- geíben nnb braunen ^-lecfen gejeidjneten (inern, béren 30ían^e folgenbe fínb: A tojás — See ®ieâ A tojáshéj ííer Êiîd)ale hosszúsági Söngs-- harántos Qiin'= köbtartalma eubitiiifjnit súlya ©eiuidjt súlya ©croidjt átm érője — - SDindjiiieffcv m 11. cm^ SV. er. 1 4.5 34-2 26-28 26-52 1-72 2 4G-0 34 -.5 27- 00 27 ■ 2:í 1-74 3 43 -.-1 35-4 28-40 28-44 l-'.IC, 4 4.5 33-9 2.5-44 25-64 l-cn la. 40-7 32 -a 24-02 24-80 1-48 2a 4i--() 32-2 23-03 23-70 i-4:í 3a 44 -5 32-3 23-12 23-80 1-41. O 3. Tetrao urogallus L. Süketfajd. — ^ucrljuljn. Egy fészket Liptó megye Maluzsina község határában fekvő Javoriuka nevű kincstári vá- gásban a földön egy gödörben találtam 1100 m. tengerszin fölötti magasságban máius 21-én. A fészek földi mohából készült; átmérője 28, mélysége 1.5 cm volt. A fészekalj (i drb, rozsda- barna foltokkal és pontokkal pottyezett vilá- 5^aâ 9íe|"t fanb idi am 21. Slîni im i'iptaner Gomitai in bem in ber l)ia[n,v>inaer CHemarfuuii i\e: leiKiieuärarijdjen 5d)[ai]e ^luiorinfa, ani berGrbe, in einer iiertiefuiicì rcipectiue 3)ìnloe, in einer .s>öl)e non 1100 m über bem 'íJiecre. Saè ííeftmaterial, ober bejfer (\ciaí}t bie 9tnefütterunii ber ÍJÍiilbe, be; ftanb ano tSrbmooé. Ser T-nrdiinejjer beê Îicfteô t)atte 28 cm nnb bie íiiefe betrug 15 cm. ÍDaaSe: leiu' beflanb anc. íed)ö Iid)t=roftiieíben, mit roft= 157 SOS rozsdasárga tojásból állott s ezek méretei a , bnumeu iÀ'lecfcn iiiib ''i>unfteii ijejeicíinetcu (Siern, következők : béren ïlîaafie folgenbe fiiiö: Szám A tojás — See ©ies A tojásliéj Ser eii'diale hosszúsági Stìnga: harántos Ouer-- köbtartalma C'iibitiníialr súlya ©eroidjt súlya @cn)ici)t átmérője — Suvdjmejjcv ram. om^ RT« ír. 1 2 3 4 ^- ■ ) (í 55-5 57-4 55 -2 57 56 57 42-0 40-8 40-5 42-3 40 -1 41-2 49-50 53-27 47-20 52-20 46-34 40-22 52-70 56-68 50-20 55-47 49-30 51-72 5-25 5-30 5-00 4 -85 4-52 4-80 ■>-^ 4. Caprimulgus europaeus L. Lappantyú. — ^ícgcnmclliEr. Iladjtsdjtanlbc. A fészket Lijjtó vármegye Teplicska község határában fekvő kincstári erdőbirtok Skútova nevű erdőrészében, egy gyalogösvényen a földön, 920 m. tengerszin fölötti magasságban, június 30-án találtam; a fészek egy sekély kis mélye- désből állott. A fészekalj itt két darab, szürkés fehér alapon hamuszínű s ezek fölött barna foltokkal ellátott tojást számlált, melyek méretei a következők: Tns 3íeft fnní id) ani :!0. ,"^nni im Siptaiier (Somitat, in bein in ber ÍToplicöfaev ©eninrfniuj ge-- legenen nrariídjen 'ÜMilbílieile Sfutomí, auf einem ÀnMteig, in einer ò^bhe non 920 m über benOïïîeere. S)aê 9îeft luav eine auèaeîajarrte feierte aSertiefung. 5)aê ©eiege beftaiib aiiô smei Stiicf graulid); uieif;en, mit aidjgvaneu Untere nnb brannen Ober; fíeden ueríeljenen (Snern, béren 'îJiaafee folgenbe finb : Szám A tojás — Ses (Sies A tojáshéj hosszúsági Snngs; harántos Oueví köbtartalma 6ubifiiil)alt súlya súlya átmérője — Surdjnicjjer mm. cm-' 1 •^r. 1 2 30 :!0-l 22-8 22-2 8-00 7-52 8 -.52 S ■ ( 10 0-62 0-.-i3 00 5. Oinclus cinclus (L) melanogaster Brehji. Északi vizirigó. — S'djluiu-jbaudj Masscrsdjmiitjcr. A fészket f. évi május l;5-ána "Wichodna köz- ség határáliaa fekvő Dikulai vizfogó falazatában, 880 m. tengerszin fölötti magasságban találtam. A fészek külső burkolata mohából összeállított nagy gömb, melynek kiterjedése a fészkelési űr nagyságától függ, ezen a gömbön egy kivezető iì)aè 'Jîeft fanb id) am 13. W.a\ im í'iptaner Cìoiiutat, in bem in ber Ìvid)obnaer GJemarfiing ge= legenen ìamme ber :4Mfulaer SUanie, in einer .s>blje üon 880 m über bem ÍJÍeere. ®ie fugeiförmige Uni = (jüfíc beè 'Jicfteô beftanb nuê 5JÎ005 nnb mar mit einem Stuegaugôlod) (,^-Iuglodj) uerfeljen. 3)ie XHn5= 158 lyuk van. A tulajclonkei^eiii fészek ezen moba- burkolat fenekén vau elhelyezve, és fűszálak- ból meg finom gyökerekből van összerakva és száraz falevelekkel kibélelve. Ezen fészek külső átmérője l-2-Ç>, belső átmé- rője 7"5 és mélysége 3-5 cm. A fészekaljban levő o drb tojás tisztafehér, meglehetős fényes ; méretei a következők : ^cljmnIlî Per SJiooö^UiiiliiiKc [)äi\(\t mm Per Wroße ber ^ötjding ab, in loeld^er Pnö íieft gebaut unrb. S)aö eii3eiitlicl;e 3ïeft befinbet fid) am rl^obeii Per 9JïuOê:Umi)ii[ie unP ift aus Pannen CJraôftengeln unb feineu älUirjeU'beu jufanunenoiefügt unb mit bürren Slattern auegefüttert. ÎJiefeô íioft batte einen tiufîercn ^nrcíinu^ffer non hm;, einen inneren non l-'> unP eine iiefe non :>•') cm. T'as ©eíege beftanP ano fünf Stürf rein meifjeu, jienilidigliiujenPen liiern, Peren ÍJiaafje fol- geube finb : Szám A tcijás — - 3^e£> Gifő A tiijáslifj ícr éifcijalc hosszásági barántos OUEl-. köbtartalma ßubifiiilialt súlya ©eroid)! súlya ©eroiáit átmérője ~ 11. cni^ ay- t,T- 1 lHI is-r, 4-1':! 4-38 o:^ L> •lí-l ls-4 i L'O 4-;!(; if.lri :; U-S IS-í) 4-:{() 4 •.-,() 0-33 Í '24-8 IS -.5 4-3.5 4 -.53 (1-33 ■"' l"i-0 IS-.-i l.-^o 4-3.-) 11-3^2 OD 6. Tardus torquatus L. Örvös rigó. — • Hing- ober ^Iprnùrosacl. A fészket május 12-én a liptómegyei Gombás község határának fenyöházai kincstári erdő- birtok Velki líakitov nevű havas alatti fiatalos- ban 1500 m. tengerszin fölötti magasságban egy fiatal fenyőn találtam 1-5 m. magasan a föld fölött. A fészek külső részei vékony, száraz fenyő- ágacskákból, bélése finom fűszálakból s szárak- ból készültok. ülsö átmérője 17-Ô, a belső 10, a mélysége 6 cm. volt. A fészckaljlnm 5 drb finom barnás pontok- kal, apró vonásokkal és nagyobb foltokkal tar- kított zöldes tojást találtam; ezek méretei a kö- vetkezők : 1)aè ííeft faiiP id) am H. l'íai im i'iptanev (Somitat, in bem in ber C'iombiioer Wenuivfnng ge^ U'geuen À-enijbba'jaeu APVl'tbeiiO, in einem unter Per 3llpc SKelfi aìafitou 1500 m iiber Pem ìtieeve ge^ legeneu 5ungl)olj, auf einer jungen Aid)te in einer ^ölje »on l'5 m über ber ÉrPe. 5)a5 äufjere SJÌateriaie beftaub auö íd);ad)em, Pürren (S-i(^tcu= reifig, mä()renb bie'DiiftnnilPe mit feinem Wrac nuP (Sraôftengeln anogefüttert mar. ®as '.lieft batte einen linfiern rnvd)meiier ooii 17'5, einen inuern pon 10 unP eine iiefe non 6 cm. î^ao (ì'ielege beftaub ano 5 grüulidien, mit feineu braunen '•^^unften, ©tridjeín unP gröf;eren 'Jeleden oerfcljeiien (Sieru, bereu i'ianjie folgenbe filtb: 159 Szám 3«W A tnjás — - 2)65 (Sies A tojáshéj 2cr eiittialc 1 hosszúsági t Söngá; harántos Oucr; köbtartalma (Eubitintjall súlya ©croidjt súlya ®cn)id)t átmérője — - Suidjmeíjcr iTim. cm^ er. Sf. 1 33 ~2~21 7 ■ !»,s .S-12 0-62 - .il 2â-s 7-86 8-06 0(i2 33-3 23 0 8 17 8-32 ()-7() 4- 31 -í; 22' 1- 7-m 7-93 O-ÖO ) 33-3 22 ■ •"; s :íi s -ír, lì Ti- KISEBB KÖZLÉSEK. - KLEINERE MITTEILUNGEN. A vonuló madarak érkezési idejére vonatkozó adatok ingadozása. Hegyfoky Kabos nagyrabe- csült munkatársunk azon czikkben, a melylyel az Aquila jelen IV-dik kötetét megnyitja, meg- jegyzi, hogy én e folyóirat I. kötetében a hel- lenormi adatokat skrupulus nélkül hasonlítot- tam össze a kösliniekkel. Nekem bizonyára megvoltak a kétségeskerléseim; de akkoron még teljesen hiányzott hozzá az elégséges adatanyag s még inkább a határozott módszer, különö- sen a meteorologia alkalmazására vonatkozólag, a melyet most Hegyfoky olyan fáradhatatlanul és szabatosan kifejteni törekszik. Nekem akkor csak arra kellett igyekeznem, hogy a két, távolfekvő jjont között levő különb- séget számszerűleg tegyem szemlélhetővé, s ez- zel a figyelmet eziránt felébreszszem. Az az egyetlen megjegyzés is, mely az Aquila I. 3U. lapjáról vétetett, nem MiDDENooKí'F-tól, hanem tőlem származik és MiDDENDORFF-nak ama leve- lére vonatkozik, melyet a czikkben « " jel kö- zött bocsátottam közre. Herman, Ottó. gic ^rlítuanluinn öcr Angaben übrr öíc Anhunfts: jcíttn un- ;ïiuiitiugcl. Jm -Hi'tifi'l, mit melcljem iiiifer í;o(í)t)ereí)rter 2)íitarbeiter ^ a f o b § e g i; f o í r; ben Dorlietjenben IV. 33anb ber »Aquila» fo it)ür= bii^ eröffnet, bemerft er, baf; id^ im erfteii Saiibe biefer ßtitfajrift öie '^atín üon ^elíenorm olme ©friipel mit jenen Ëbâlinê üerijlid)en t)abe. 33íeíne Sfrupeí batte ic^ nmbl, eô mangelte aber basmiiaf (jänjtid) au genügeubem Tateunurteriat nub uod) mein" an einer beftiinmten l^î e t b o b e, befonberè in söejug auf bie Inmonbung ber "Alïeteorotogie, roefc(}e nun ,s>e(jnfofi) fo nneruiiiblicf) unb fo praciô 5u cnt= roicfelu beftrebt ift. 9Jïir mar eô bamalá nur barnm äu t^un, gauä allgemein ben Unterfd^ieb äioifdjen jmei eutferuten ^^unften uumerifd) jn ueranfdjau: lidjen, fomit jur ììeadjtung íiefer äierbältuiffc an= anregen. 3iud) flammt bie einjige Semerfnng, melcíje aus Aquila I. p. oO übernommen unirbe, nid)t «on 9)íibbenborff, fonbern uon mir uub be^ieljt fid) biefelbe auf ÏÏÎibbenborff'è 33rief, meld)er mit (I » befouberö begeidjuet erftfjeiut. D 1 1 0 i> c Ï m a n. A vonuló madarak megérkezésének uormalis napja Oslavan környékéu Morvaországban. Közli RzEHAK Emil — (Troppau). Cápek V. tanító úr Oslavanban (Brünn mel- lett Morvaországban) több évi és pedig 1884 — 188S-ig terjedő időköziién megállapitotta Osla- vanra nézve a vonulómadarak első megérkezé- sének normális napját és azt a «Schwalbe» ez. íicv Äonnal-Anknnftstiig ùrr íuHliürtcl für ûic ÒTinijtbunn lion (Oslaban in iîlaljrcn. 9)íttget[)eitt uou ti m i t flí 5 e b a f — ìroppau. i^err 93. Capef, ïebrer in Còlauau (bei 'iìruuu in "Siäbren), ijat auf Wrunb mei)rjabriger SBeob^ adjtungeu uiib amar non 1884 bio 1888 ben ííor^ maitag ber erfteu iHutunft ber 3"öi'ögel für bie Umgebung uon Doiauau beftimmt uno iu ber 160 folyóirat XIV. évfolyamának 14. számában a 190. lapon közölte (1. ei-re nézve ugyané folyó- irat XII. évf. 1 1 1. lapját is). Ezekhez az adatok- hoz Cápek úr még a további, az 1889 és l890-beu gyűjtött megfigyeléseit is csatolja, a melyekből kitűnik, hogy azok, milyen viszonyban vannak a normális nappal ; s megjegyzi, hogy teljes általánosságban véve az utóbbi két év a kedvező esztendőkhöz számítandó, a mint az különöseu az 1890. évi érkezési napokból kiviláglik. Az alábbiakban közöljük Cápek úr adatait, a mint azokat a «Schwalbe »-ban bemutatta: nocí}nial(io», XIV. 3aí;rgaiic3, 'Jir. li, pag. 190 mitgctljciít. (ÍU-i}í. aná) «Scí)ii)albci), XII. :^sal)i"aniu3, p. 1 11 .) i'hifior öieíeiii iioriiuiitoçi f ülirt .vicrr C á ;i o f nod) îeiiio luciteicii iìcobadituiuicii ano Pen fohicn: Pen äioei ;Í5"í)i'"ciir ^^^'-^ ""D 1890 an, ano uieíd)en Sn erfeíjcn ift, une fid) bicfelben jum Oïonnaltaii oeríjaden nní bemerft IjiCjU, önft im üllíijenieinen gefagt merben fann, öafe bie beiben legten ^al^ve ju ben günftigen gei)ören, loaô befonberö an ben l'In; fnnfts^eiten beo "sabres 1890 erftd)t[id) ift. í[ad)|'tebeiib mügén bie Taten folgen, mie fie ^evr Cdpef in ber «£d;maíbe» oerscidinet : Aliinda arvensis L. „., •__ .Alotacilla alba L. _ _ „ Sturnus vulgaris L. .- _ Alauda arborea L _ __ Columljii œuas L __ „ Cokimba paluinlius L. _ .„ Vaiiellus cristatus L _ . Antlui.s pratensis L. „ __ Emberiza schreiiiclus L Turdus musicus L. Pratiueola ruliicola L. „. . Erithaous ruliccula L. __ „.. Ituticilla tithy.s Scop. _. . Larus ridibuudus L. __ __ Ficedula rufa Bechst. „. Scolopax rusticola L. ,_ Ardca cinerea L _ . Saxicola œnanthe L. ._ _.. .\pgiiditis fluxiatilis BECHbT. . Cerchueis tinnuncula !.. Erithaous cyauofuliis Wolf., Serinus liortulanus Koch. .„ Accentor ujodulai'is L. . Quenjuedula crocea L „ Ficedubi frocliilus L. .~ _ 'l'urdus iliacus Ij. _ Cieonia alba L. ._ _ _ . Upupa epops L. Hirundo rustica L. .. Totanus ochropus L. Yuux toniuilla L. liuticilla ])li(iinicura I,, Motacilla Hava L. Anthus triviális Ij. Tringoidos hypolcucus L. Muscicapa coliaris Bechst. Cuculus canorus L Ficedula sibilatrix Bechst. Erithacus luscinia L. J Níirmális na]i I îi'oinialtaii i>(». F ebr. ; 1889 i.j Febr.; 18! HI 23. Febr I. M arc. ; .. 8. Marc. ; • 28. Il 4. « Il 27. Febr. ; « 27. Il 4. « « Ki. Marc. ; .1 2(!. Il G. « II 22. « II 13. Marc 7. « II Í!. II II i:i. .. 0. « II 17. II .1 Ki. Il 10. « II 13. .. II !l. « i;î. .< II 13. Il II l-J. " 14. « II Ki. 1. II Ki. 1. 14. « II 20. Il « Ki. Il 14. .< « 17. II ica L. Emberiza bortulana L. I Normális nap | 1 'Jiornittltag f « li). 19. April ; r< 18S!I 14. April : 20. « 1S90 15. April 24. « Pratincola rubetra L. H 20. « .. 24. « « 14. « Sylvia curruca L. « 20. (1 « 8. « « 14. . Cotile riparia L u 20. « « ft 0 20. « Caprimulgus europaeus L. - - , « 22. (1 « 24. « (1 25. .. S}-lvia atricapilla L. __ « 22. ft n 30. .. « 21. « Sylvia cinerea Bechst. (1 23. « . 24. .. « Ki. « Anthus campestris L. « 23. « (( 28. « « IG. « Lanius senator L « 25. , « 29. . « 21. « Acrocephalus turdoides Mey. « 2«. « « 2. Maj. ft 30. « Turtnr auritus Ge.iy. ft 26. « « 24. April. .. 1((. « Oriolus galbula L. .. 27. « ,. 27. .. ft 23. .. Sylvia nisoria Bechst. ft 28. « (r 28. . « 1. Maj. Lanius minor Gm. « 20. « « — « 1. « Cjijselus apus L _ . 1. Maj. « 30. .. « '} Coturnix dactylisonans Mey. .... • o_ « « 22. « « 29. April Ortygometra crex L. „. _ . — « 2^ « .. 9. :Maj. « 4. Maj. Muscicapa grisola L. « 3. (( « 27. April. (1 1. « Lanius coUurio L. .. 4. (( .. 30. « « 20. April Hypolais icterina Vieill. (( 4. « . 2. Maj. « 4. Maj. Az egyes adatoknak a normális nappal szem- ben való csekély mértékű ingadozása a meg- figyelés pontosságára vall. A mi Oslavannak földrajzi fekvését illeti, az 231 mét.-nyi magasságban a 41)^^7' é. sz. és 'òif° k. h. alatt fekszik. l)k i^oriiuie Sdiiuaiifmu^ ber eiiijeíiieii SDnten gegeiüibcr Dem íforinaltiuj, lueift auf felji ijenaiie Seobaá^tiingen í^in. ®ie geogra^itiiídie '-^^ofition für öen Ort Oetauan loäre folgenbe: 231 m 3ecl)ö[je, 4í)°7' n. S., 34° ö. S. Megjegyzések az úgynevezett " eltévedt költöz- ködő« madárfajokról. Chernelházi Chernél IsTV.\x-tól. A következőkben madárfaunánk azon fajai közül sorolok fel néhányat, melyek eddig nálunk a költözködő madaraknak az úgynevezett «el- tévedt vándorok», «ritka vendégek« csoportjába tartoztak. Nevezetesen a következőket : Kmberiza iiortulana, Plectropitanes nivalis, St repsilas interpres, Squatarola helvetica, Pha- laropm hyperboreiis, Haematopus ostrilegus, Calidiia arenaria. Limicola pyrjmea, Oidemia fosca, Stercoraìius parasiticus és poniarinus Larus fuscm. Bissa tridactyla, Larus canus, Cohjm bus scptentrioiialis. Mindezek a magyar madárfauua legutolsó enumeratiójában FRn'ALDSZKY .J. «Aves Hun- garise» ez. művében (1891) a V, azaz vendég biológiai jegyet kapták, kivéve a Phalaropus, Rissa és Limicola fajokat, melyek | , vagyis Aquila. IV. ÎJcmcrhungïn über ùit sogenannten «ilrrttäste». 3Son Stefan ß 1) e r nel u. (£ f) e r n e l b a ì a. ^n ben golgenbeii loill icfi niiè unferer ^ßogel: fauna einige berjenigen Dirten erinäbnen, loeidie bei nuö unter ben ,3"gi'öge[n biöijer in bie ©vnppe ber fogenannten «^rrgäfte», «feitene ©afte» gejäl^it iinirbcíKÍtainentlicí) : Emberizahortulana, Plectro- phanes nivalis, Strepsilas interpres, Squatarola helvetica, Phalaropus hyperboreus, Hœmatopus ostrilegus, Calidris arenaria, Limicola pygmea, Oidemia fusca. Stercorarius parasiticus unb po- marinus, Larus fuscus, Eissa tridactyla, Larus canus, Colymbus septentrionalis. aille biefe befamen in ber teilten (1891) ®nu= meration ber i^ogelfauna Ungarnâ im SBerfe % ü. (jrtoaibeftj'o "Aves Hungariie» baö bioiogifdje ^ái)m V, b. t ®<\.\i, auègeuommcn bie 3(rten üon Phalaropus. PJs.sa unb Limicola, roeldie mit j", b. i. üinrnberer, bejeidiuet mürben, man jog 21 162 vándor jegygj-el jelöltettek meg, tehát abba a csoportba soroztattak, melybe a Fulmarus hae- situtus, Puffìnu.f anglonim, Qucrqucdttla fal- cata, Sterna caspia stb. hazánk területén tar- tozik. Azóta ismereteink e részben lényegesen gya- raijodtak. x\z Embeiiza lioiialana Pestmegyébeu a fő- város budai oldalán (Cerva F. A.) és Gödöllőn (ALEX. V. Hometer) fészkelve találtatott, még pedig különböző években. A Lanius senalor-t, mely bizonyító példány hiánj'ával 18;)4-ig faunánkban nem is szerepelt, nevezett évben fészkelve több párban Kosztra László Gácson (Nógrád m.), magam pedig Tö- mördön (Vas m.) találtuk. A Pleclwphanes nivalis telente évenként meg- jelent az ország különböző pontjain, mint: Csáklyó, Székesfehérvár, Szeged, Fertövidéke, Léka. Szintúgy évenként átvonult a Haemato- piis ostrilegits is Szegednél. A Strepsilas intcr- pres-t, Sqttatarola iielvelicá-i, Piialaropus hyperboreus-t, Oidemia fasca-t. Löí-h.s- fusciis-t, Stercoraiiusparasitíciís-t és poniariiiits-t, Laras Crt».«.s-t, Cohjiiitms septcntrioimlis-t kisebb-na- gyobb számban az őszi költözködés alatt éven- ként észleltem a velenczei tónál szintúgy három öszszel a Caliáris arenaria-t és egyszer a Limi- cola jvjfimeá-t, utóbbi két fajból a Fertőnél is ejtettek el. A Rissa Iridactyla pedig szintén ész- leltetett az országban az utóbbi években. Ezen madárfiijok már most az országos faunában nem tarthatják meg régi jiiologiai jegyeiket, hanem következőket kapják : fie nlfo in jene tìruppi^MÌ'' lueldjcr Fulmarus Incsi- tatus, Puffinus anglorum, Querquedula falcata, Sterna caspia u. a. auf ícin ©ebicte Uiiivinio ii,e= fjören. Seitl)cr liabcíi fid) liniere bieoliejtìgiidìen £eniit= iiift'e eriueitert. Eml)eriza hortulana nnirbe iin (iom. ^^eft, nn íev Of nor Seite ber ,'òauptftaiit ià- íí. (5 ero a) unb in ©öbiillö (31 ter. l'on ^^o'i'^'i}*-'!"' l'viitenti nnb äuuu- in tjerfdjiebenen 3"i)veii, gcfunben. Lanius senator, ber in Grinangeliing eineő ÎÔc^ [egee biê 1894 ano unferer ìvauna fei)Ite, iinirbe burd) S. Kofstfa in ©ncè (9icograber (Som.) nnb bnrd) niid) in Íömbrb (Gifenburger (ìomitati in meljvereii ^^niaveii briitenb beobadìtet. Plectrophanes nivalis jcigte ftd) alliointcrlid) an Derfcbiebenen 'lìniiften im î'anbe, fo in Göiíf(i)b, ®íéfeo:5vt'l)cv'iHÍr, beim "Jieufieblerfee, l'éfa, 3jcgcb. Hœmatopus ostrilegus ift bei ©jegcb ebenfalls iä{)rlid) burájgejogen. Strepsilas iiiterpres, Squatarola helvetica, Phalaropus hyperboreus, Oidemia fusca, Larus fuscus, L:irus canus, Stercorarius parasiticus nnb pomarinus, Colymbus septentrionalis beob-- ad)tete id) in f leinever ober gvöf;erer 3lnjal)l lualjrenb beò ^erbftjiigeê jebes "^aln am ÎîelencjeerîSce, foroie and; breimaí Calidris arenaria nnb einmal Limicola jiygmea; íelUere 9(vten lonvben and) beim íienfieblerfec erlegt. Eissa tridactyla ift in ben lelten Ijnljven andi im i'anbe einígemale erlegt morben. Tiefe "lUigelavten fbinien fomit in ber ^..'aiibeö; fanná ihre fvnberen bioíogifd}cn .Bíidjen nid)t be; Ijalten, foiiPevn miiffen neue, mie folgt, befonniien : ■e — »-D Emberiza ìiorlatai/a L. **> Pleclropltanes nivalis L. ■( — >-D Lanius senator L. Strepsilas interprcs L. Haematopus ostrilecjns L. Sf/aalaroìa helvetica L. (kúidris arenaria L. Phalaropius hyperboreus L. Limicola pygmea Kocn. Oidemia fusca L. Stercorarias iiarasilicas L. Stercorariits jmìnarinas Temm. ÏMrus fuscus L. Bissa tridactyla L. Laras canus L. Colyuìbus septenlridnalis L. Világos tehát, hogy ezek a madarak, melyek mint Droste mondja* «kifürkészhetetlen okok- ból hozzánk tévednek, nem úgy tévednél.- ide, hanem rendesen átconulnal:, vagy itt telelnek (Sq ift nun flar, baf; biefe iuigel, ioeld)e mie !î)roftc fagt* «bnrd) uuergriinblid)e llríad)en biô 5u niiQ fid) uerivren» feine ^rrlinge finb, fonbern regelmüfííge 3)nvd;5ngler aber bier iiberminternbe * Ein l allein mir beèijaKi für féltene (Srfdjeiiutngcn íjieít, ineil bie >Vorfd)unçi numgeíhaft, bie ßatjl ber oiuten nnb fac[)= licl) gebilbeteii iìeobacbter aber eine feljr lU'vineie mar. ^d) bin feft überjcuoit, baf; lueim einmal orbent^ (trf)e nnb bidjt befehle "-üeobaditnnaönelie ;;nftanbe fommen werben nnb bie Seobadjtuußen piinftlid) unb jälu'lid), (\kiá) bie ber meteoroloçyfdjcn Stationen cjenmd)t werben, luir uiele földje nn: erflrünbiid) id)einenbe Àniçien in bem einfad)fteu unb u)al;ren l'idjte erfeljeii lueröen. Füsti fecske (Hirimdo rustica) Würtem- bergben. Wurtemberg középszáma az Aquila I. év- folyamában (14 old.) április 1-rc vau megálla- pítva. Ezen középszám a báró König -Waethatjsen: NaturwisseiiscJiaftlirlier Jnliresbei'iciil 1885 — 1887 (a «Jahreshefte des Vereins für vaterl. Naturkunde in Württ.« megfelelő évfolyamaiban adataira támaszkodik. Azóta König -Warthaüsen báró szívességéből a M. 0. K. a fennebb nevezett Jahresbericht- ek 1888 — ISDidiki évfolyamait is megkapta s így a középszám ellenőrzése szem- jiontjából pótlólag ezen évfolyamok adatai is feldolgoztathattak. Ï3:c llinidjadjliiaUtc (Hiruüdo rustica) in Mürttcm- bcrg. rie Slìittel^abl für iffinrttembenj unirbe im ,çeft I — li ber «í)hiuiía» mit bem 7. l'lpríí feft: geftellt. TMefcê íliittel bernljt auf 3)r. Jrljr. i)íid)arb E 0 e n i g : 3B a r t f) a n f c n'ê «Sîaturioiffenfdjaf tlid)eii :3al)reQberid)ten» non 1885—1887. (^n ben be= treffeuben ^aljrgäuiu'n ber «3ai}resi)eftbeôîyereinè für uaterlanbifdje "Jìatnrfunbe in ÍÖürtt.) òeiti;er erl)ielt bie Umj. Drniti). Gentraie infotge ber ,3iiuor= Fommenbeit bC'j i^errn iì.iron S^oenitviffiartí baufen aiub bie :3abreôberid)te uon isss — 1891; beni entfpredìeuD mar eo uno min möglid) ,íur lìoiUrole uno Cìrgiinjuiui Oer l"iìittel,^al)l aiid) Otefe 3)aten ,ìii bearbeiten. 1888 1889 IS'.KÌ 18')1 L. (F.) Apr. il. Plochingen. Lk. (Sp.) Apr. HO.* Simmersfeld L. (F.) Apr. 3. Kislegg. Lk. (Sp.) Apr. 34. Simmersfebl. L. (F.) Mart. i8. Simmersfeld. Lk. (Sp.) Apr. \'2. Warthausen. L. (F.) Apr. 5. Weissenau. Lk. (Sp.) Maj. 30. Bietigheim. J. (Sch.) = ;ÌS nap (Tage). K. (M.) = Apr. 16—17. J. (Sch.ì = 32 nap (Tage). K. (M.) = .!;;/•. 13—14. J. (Sch.) = k; nap. (Tage), K. (M.) = Apr. 4—5. J. (Sch.) = 56 uap (Tage). K. (M.) = Maj. 2—5. Az utolsó 18U1. évfolyam correcturára szorul. A Bietigheimban jegyzett május SO-dika tart- hatatlan dátum, mely semmi által sincs indo- kolva. Az összes 1885 — 1891-ig terjedő meg- figyelések között a legkésőbbi dátum — ettől eltekintve — ápr. 30., mely ly el szemben a fen- nebbi dátum egy teljes havi késést jelentene. E késői jegyzés minden \alÓ8zinűség szerint íSer lefete, 189Ler3fif)ï9rt"9 benöttjigt aber einer (iorrectur. l}aí> in ÎMctigtieim notirte Tatiim nom 30. Üiai ift nidjt annebmbar iiuo burd) gar nidits begrünbet. Unter allen rBeobad)tungen in ben Rubren 1885 — 91 — abgefeí)en dou ben le(5t er= iiuibnten — mar bie fpätefte ber 30. 3lpril, gegen meldieô bie obige 3lngnbe eine einmonatlidje %ix-- fpatung anbeutet. Tiefe fpäte 3iufäeid}uung ift aller König- Wartli. nupr. SLu-ei ír, miuden bizonynyal sajtóhiba! 21* 164 megfig3-elési biba ! Helyette tebát ez évfolyam- nak ntána köretkező legkésőbbi dátumát véve, formulánk igv alakul : 3ßal)v)d)cinlid)fcit naá) án äk'obadituiuvifoljler. ífcl)iiicn mir nun ftatt biefeni bos nndiftfoU^enöc ípntt'fte íDatuin öiefee ^ai)roô, fo fteUt fid) unfere (Vovnicl foli>'iibcr '-Unnío bar: 181)1 L. (F.) Apr. 5. Weissenau. | J. (Seb.) = 111 nap (Tage). Lk. (Sp.) Apr. 23. Sulz. K. (M.) = Apr. 14. Az országos középszám az összes évfolyamok | SlnfSrunb ber Traten aller Sniu'iiaiuicdnbegriffen adataira bazirozva (belevonva az 188.5 — 1887-iki I aud) bie üon ben ^yiíjn'n 188.5 — 87t ftellt fid) baci megfigyeléseket is) következőkép alakul: 1 SaHbeê:9Jfitte( foli^enb bar. 1. Korrigálás uMkiU — Ölnie (lorredu)- : L. (F.) Apr. 4. — 1885 és 1890 | .J. (Seb.) = 30 nap (Tage). L. (Sp.) Maj. 2—3. — ISÚl ( K. (M.) = Apr. 15~IG. 11. Korrigálva — Corrigirt : L. (F.) Apr. 4. — 1885 és 181)0 | J. (Seb.) = 14 nap (Tage). Lk. (Sp.) Apr. IC— 17. — 1888 1 K. (M.) = Apr. lO^ll. Ezek szerint az első feldolgozásban kimutatott országos közép : apr. 7., az összes évfolyamok alapján api-. 10 — //-re módosul. M. 0. K. í^eni entípred)enb liiibert fid) baô in ber erfteii ikarbeitiiiu'i ancujeiinefene 'i.'aiibeci = l'iittel lunu 7. ilpril, anf Wrnnb aller IJ^lji-'O""?^' 'i"t f''^' 10— ll.aipril. U. C. (Ì. Keliquee Ornithologicse. Kiadja a M. 0. K. Zeyk Miklós nagy-enyedi tudós ref. tanárnak természetrajzi jegyzeteiről sokáig az a biztos bit volt elterjedve, bogy azok az 1848 — 4íJ-ilii sza- badságbarcz idején az olábok vandal dúlásai következtében, abires nagy-enyedi collegiumnak gazdag természetrajzi és más becses gyűjtemé- nyeinek legnagyobb részével együtt megsemmi- sültek. Évtizedek múlva, midőn Zeyk és működése már-már feledésbe ment, a becses iratokat a véletlen, ba falán nem is egészen, de legalájjb részben, felszínre vetette. Ez iratok becsét az özvegy sejtette s bi'lőlük az ornitbologiai részt átadta Ei-dély legilletéke- sebb ornitologusának Csató jÁNOs-nak — Alsó- febérmegye jelenlegi érdemes alispánjának, — ki azokat a II. nemzetközi Ornitologiai Kon- gresszus előkészitésének öregbítésére Herman Eeliqaise Orniftologicse. «titgctíjcilt non ber U. D. 15. lieber bie luitm-í^iftorifdjen 'Jluf,ieidiuuiu\en non ííieolauQ u. Si-'^f — fleleljrícr reforinirter '^^ro^ fcfior jn Jfagn^tíinieb — mar feljr (ange allgemein bie ÏÏieinnng nerbreitet, baf; fie fammi bem grbfsten 2^í;eiíc ber reid)en mUnrbiftorifdien nnb anberen Sannnlnngeu beo beriibmten tiolleginmo .^n :'iagi)= (Siujeb, mabreiib bem ?i-reiljeitorriegeron is is — 41), bnrd) bie nanbalifd)en ,3«ftörniuien ber ís.íaUui)eii gáujlid) i)ernid)tet morben finb. íiad) :,"saí)r3el)iiten, alő n. ,8i'yf i'i'b feine 2?ir; fnng fcljoii beiimtie in 'líergeffenljeít gorietl), famen bnrd) einen Bi'fnll biefe midjtiijcn Sd)riften, menn aud) nielleidit iiid)t in ibrem Wan,íen, fo bod) in einem anfeljnlidjeu iljeile loieber jnni ÍHn'fd)ein. Síié ÜBitiue n. ,3^9^'^ '^í)"'»-' i't'" -*-Hn-tl) ber £d)riften nnb übergab ben ornitbologifdien íljeil berfelben bem eompetenfeften Ornitl)ologen 3ieben-- bürgene, .S^errn ;3 f Ij. n. (íöató — bem [)od;ucr= bienten 33icegefpan beê Gomitateö 3UfoVJvejér, — iiie(d)er fie, jnr 'yeroid)erung bev'inirbereitniigen beS I (15 OïTO-nak, a tudományos bizottság elnökének rendelkezésére bocsátotta, ki a vonulásra tar- tozó adatokat föl is használta. Zeyk ornitologiai jegyzetei ránk nézve igen fontosak cs becsesek, nemcsak tárgyuknál fogva, s nemcsak azért, mert rendszeresen folytatott észleletekről tanúskodnak, hanem azért is, mert már ISjO-hen kezdődnek s ezzel világos bizony- ságot tesznek arról, hogy Zeyk Miklós volt Erdélybon az első, a ki kellő tudatossággal kezdte meg az ornitofenologiai megfigyeléseket. A mint ez nyilván kitetszik az ő «Időjárási jegiizetek« czímű naplójának első lapján olvas ható eme bevezető soraiból: «Ezen időjárási észrevételeknek czélja az, hogy a madarak délire költözésének, visszajövelelének és néJia íörlénni szokott, utazás közben niesszi eltévedésének je- lenései az idő járásával eyybehasonlütassaiiak. » Világos, hogy e tekintetben Zeyk Miklós meg- előzte Stettee Vilmos FRioYES-t is, a ki «A ma- darak költözése Erdélyben» czím alatt a Magyar Orvosok és természetvizsgálók Kolozsvártt tar- tott ötödik nagygyűlésének Munkálatai »-ban (pg. 13'.)— 161) 1845-ben adott ki egy publica- tiót, de a melyben tulaj donkéjDeni költözésről igen kevés specialis adat s csak is 184;3-tól kezdve van adva. Ez alkalommal Zeyk Miklós hátrahagyott ornitologiai iratainak közlését a dr. Knöpplee Vilmos erdélyi madárgyűjteményének névjegy- zéke közrebocs4tásával nyitjuk meg, a melyhez még külön megjegyezni valónk is van. Zeyk Miklós, a hátrahagyott irataiból is kisu- gárzó egész lelkületénél fogva, lehető alapos- ságra törekedett s fölhasznált minden alkalmat, hogy jegyzeteit biztos alapokon gyarapítsa. így történt az, hogy dr. Knöpflek Vilmos ornitolo- giai gyűjteményének 1848-iki foglalaját is jegy- zetei közé iktatta. Ez a gyűjtemény is áldozatul esett az oláhok dúlásáuak, és egyedüli hiteles képét épen csak a Zeyk gondossága mentette meg a magyar Orni- tologia története számára. II. oriiit(;o(oiv ©oiigreffeê, .öerru Otto .gicrman — bem ^vafibenteii bee roijfenfdjaf tltd)eii Êomite'ê — jvir Sl^erfüöung ftetíte, ber bie auf beit 3119 beäüg; íii^eit Xaten and) tiermerttjete. ®ie ornitíjolocjijcfjcii Sd)rifteii rou í}íic. u. .Beijf fiiib für uno üoii f;o(;em 51ßerti; unb großer 2öicf)liij= feit; iiid)t nur betreffe bea ©egenftnnbeê, fonbcni and) beêi)a[[i, roeil fie uiiâ bie fyftematifd) burd)* gefüljrten îBeobad^tungeu uorfüljren, iueld)e dei 3ei)f fd)ün im 3n()re 1840 ifjreu 3infaiig lu'lmieu, luorauö l;en)orgef)t, òa^ tu ©iebeii bürgen Ti í e 0 1 a u 0 t). 3evf eê roar, ber aiâ (Srfter ornitljofogifdje 33e: obaditnngen geprig beiuufjt begaïut, mie bieê auô feinem 'îagebudje «Időjárási Jegyzetek», fjeruov; gel^t. Daè aSorroort beginnt gíeid) auf ber evften ©eite mit folgenbem ©alje: «Siefe 2Bttternngë: beobad)tungen fjabon bie 'Sefttmnuing, bamit mit ifjneu bie ©rf d)einungen bee 3ugeè ber 3Sögeí nac^ ©üben unb ihrer 9íüdfeí)r, fer^ ner — mie eë mandjmal uorjnfommen pffegt, — if)reê a>crirrenê mäi^renb ber íKeife, iier= gtidjen roerben fönneti. (Sé ift ftar, ba§ 9ìic. 0. 3ei;f in biefer .^uv- fid)t fogar ^riebr. 3Bi[fj. ©tetter tioran= gegangen ift, inetdjer iin 3al)re 1845 (in Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Kolozsvártt tar- tott ötödik nag vgyülésének Munkálatai, p. 139 Uè 161) einen Sírtifeí über ben S'ig ber Süögel in ©iebenbürgen mittljeilte, in roeldiem bie früíjeften 2Daten eigener 33eobad;tungen erft von 1843 notirt, unb aud) bicfe nur auf uicuige ?fätle bcfd)ränft er^ fdjeinen. 33ei biefer ©elegenljeit, wo mir bie ^ublitation ber binterfaffeneu ornitbologifd)en ©djriften 9íic. t). 3<-'i)f'á mit bem Aataíoge ber fiebenbürgifdjen aSögel ber ©ammlnng beê Sr. Sßtif). fíuöpf ter beginnen, finbeii mir notf;menbig nod^^oigenbeê ju bemerfeu : 3lk. ü. 3 eV f ftrebte mit, auá) auê feinen ©d&riften l^eruorfd^einenber, íjingebenber Segcifterung bie mögIid)fto (Mrünbíidifeít an, unb benü(5te babér jebe ®elegent)cit, um feine 9íotijen auf f eftem ©cunbe ju bereidjern. ©0 gefdjab cg, M^ er im "^aíjve 1848 ben Sníjalt ber ornitljologifdien ©nmmlung non ®r. aBill;. Änöpfler genau notirte unb íaőÍH-r= äeid)uif5 ín feine ©d;riften ein)d)altete. 3tuc^ biefe Sínöpf ler'fd)e ©ammlung ift ein Dpfer ber 3t'i-"ftörungiuutb beraBaíadien gemorbcn, unb bafi baö autí)entifdje33ilb bevfelben für bie Wefdjidjte ber ungarifdien Drnitl)oíogie gerettet murbe, baé Ijaben mir einzig ber ©orgfalt í^rof. u. 3ei)f'ê 3» uev= ï)anïen. 1G(; Különben dr. Knöpfler Vilmos Erdély hír- neves orvosa a természettudoinányok te- rén, helyi értelemben véve, sokszorosan úttörő is volt. A Kuöpfler-féle erdélyi madárgyüjtemény. Zeyk Miklós hátraluifíyott kézirata nyomán. A Zeyk-féle nevek után álló rövidítések : m. = mas; f. — l'emina; juv. = juvenis. Ucbrigciiè bat iî'r. SB iti), ti. Enöpfícr, tie= riibmter 31vst ©ie(ieii(niri](eiiê, auf bem ©ebiclc ber Sioturimffenfchnften aná) alò 33at)nln-ccl)er eine 33c= bciituiuv gtc linöpflcr'srbE Sammlung aíclicnbürgíscijer i'luo bem liiiiibjd)rifilicl}cii ííncljhiffe heö 9Ì i c. v. 3 6 ') f ■ (Srf'(änini3cn bor iiad) bcu 3i'i)í4cí)eu >Jiaiueii ftcíjenboii i'lbfiiräuiuv'i! : m. ^ mas: f. ^ femiua ; juv. — juvenis. Nomenclatura (nach) Zeyk (szerint) Vultur cinereus, „ ... ._ i( fulvus, „ „. ..- .... Falco fulviis, m « naîvius, m. « snbbuteo, m. « Ksalon, m. (( tinninculus, m. „., „. « rufipes, m. et f. .._ ,.. (I palumbarius, m. et f « nisus, m. et f. _ _- « buteo, m. ,„ __ .._ « lagopus, f. .._ .- „ ci rufus, m. juv. ._. ._. _.. (( pygargus, m „. ._ ™ (( cineraeeus, f..._ „ ~ ... Strix macroura, ._„„,._ ._ « bubo, „ ._ — -_ — (I otus, __„_.__.. (I brachyotus, .... _ .„ „ (I aluco, ._ ._ _. — i( Hammea, .,- .., ._ _ „- « dasypus, « pygmiea, Lanius excubitor, m. et. f. (1 minor, m. « spiuitorques, m. et. et juv. Corvus corax, (I coruix, « frugilegus, « monedula, (I glandarius, « pica, « caryocatactes, Coracias garrula. Upupa epops, Cuculus canorus, m. et f. (uach d.) «Aves Huugarise» (szerint). Vultur monaehus, L. Gyps fulvus. Gm. Aquila chrysietus, L. (I Uievia, Gu. Falco subbuteo, L. « regulus, Fall. Cerchneis tinnuncula, L. (I vesjiertina L. Astur palumbarius, L. « nisus, L. Buteo vulgaris, Bechst. Archibuteo lagopus, Chi. .... Circus ícruginosus, L. (I eyaneus, L. « pygargus, L. Syrnium in-alense. Pall. Bubo ignavus, Forst. Asio otus L. (I accipitrinus, Pall. Syrnium aluco, L. Strix flammea, L. Nyctale Tengmalmi, Gsr. Glaucidium passerinum L. Lanius excubitor, L. n minor, Gm. (I coUurio, L. .. Corvus corax, L. ' -'crfib (\iu\(\ 311 ftelleii, bereu 9ïeîultat lunu ©taubpuutte beò ?frül)liui_i5äugco bieicr i'irt uolle ìBead)tuu(^ ucr= bieut, u. a- beönieiieu, lueil iiidjt nur ber 3l(iid)uB, foiibeni niid) bie 2Bittennni uiib bie 'Bobeiioerl)nit= iiifie iiuijeijebeii fiiib. ®aê ^oöbterraiii liciit tieoi^-ai^biíd) — bie iiiitt= (ere i'niU' lìoiioiimieii 48° 30' n. S8. 30° 30" li. l'. V. Àervo; ift leidit l)u(ieliiì. Imo 120 3JÌ., bie ÍJIjalfolile 106— 1-12 Wi. über beni 'iOìeere. 3lu ben "^ai^hcn uai)iueii 11 eerreujäger iiub baâ (lyorftperionaie ttjcil. ®aê ßrf|ebuif5 ber 14i/V,3agbtnçiio onvib 260 ©d)uepfeu ; bie Seit unir nom 3:teu ÌJìars bie rj=teu i'ipril ; Raufen uoin 4— 16:teu Wm^ — 13 iìaiv', bnuu ber 17:tc iiub 20:te ÏÏÎai'i unb ber 2ite iHpvil, ini ©auäeu alfo 16 Xaa,e. 9tm 3--teii 'Mävi : .^trírlr, 2 Stud ; 2ßetter: 9ïeficii, ftüvinifd) ; î'erraiu : tvodeu. Wát 16;tcii 9){nr-i becinuneii bie S^reibjagbeu uiib ergaben foigenbeê Sìefuttat : 16. 'JJiäi',i 7 ©d)iiepfeu ; beiter, fnlt, iïevvaiii trocfen ; Sei), regneriid) ; %. trocfen ; II Siegen ; 2^. trocfen ; ao geringfte íRefuítat ift bort, luo eê ficb i"" baS lieber; jengeu geiuiffer, mafigebenber ^-attoren Ijaubelt, mebv inerti), a(ö aUe gefcbviebenen nnb gefprocbeuen Srörterungen. 6iu äroeitee 3.kobad)tuugâne^ entftanb in Soênien unb ber ,'o*'i',ì^';Uiunna. Se. tíi'celleuj ber f. u. f. geineinfauu' giimnjminifter 33 e n j a m i n non Ä á l [ a i; íjat bem jeligén eí;cf ber U. D. (£., D 1 1 0 ê e r m a n, nod; sur ,3eit beô ornitbotogifcben (ion= greffes geftattet enentueil einen Eintrag ^nr (Srvid)= tung non "oeobachtungoftatiouen norjnlegen. î^er Seitpnnft Ijiefür tum aber erft f)eraii, nacbbem unfere (centrale foioeit gebieben mar, bafi für ein conformeö iíorgeíjen eine fölibe i^afio bergeftellt toerben fonnte. S>iefer ^citpiintt ift nun i>a, unb eô gefd;al;en im (Siniu-rftönbuif; mit Tv. ^-' 0 v e n 5 non 173 központ főnöke részéről liburnani ns. dr. LoRENZ-czel egyetértőleg, egyidejűleg megtétet- tek a javaslatok, a melyek, — a mint ez ezen ál- lamférfi általánosan ismert belátásánál fogva csak természetes, — tüstént ténj'nyé is váltak. Azonnal 4() megfigyelői állomás állíttatott fel, melyeknek közjiontja Serajevo. Különösen nagy- becsű az a körülmény, hogy ebbe a hálózatba a bjelasniczai meteorológiai magas stáezió is be van osztva. Hogy itt a közzétételek biztosítva vannak, nem szükséges különösen bangsiílyozni, ez ön- ként értetődik. A tudományos vezetés Beisee Otmír kipróbált kezeibe van letéve. Igj' az egész komplekszum : Magyai'ország, Ausztria s Bosznia és Herczegovina be van vonva, és ha sikerűi a hálózatokat, kellőleg ki- egészítve, legalább tíz éven át működésben tar- tani, akkor a madárvonulásra nézve pozitív és igen fontos eredmények kétségbe vonhatlanúl biztosítva vannak. A két új megfigyelési hálózat az eljárást ille- tőleg a Magy. Ornitologiai központ pontozatait fogadta el. (Aquila I. p. 1 — 9). Azon esetre, ha később a további eljárásokra nézve egyetértő megállapodások szüksége me- rülne fel, a vezetőknek összejövetele szerfelett könnyű. Meg vagyunk győződve, hogy más területekre nézve is az út ez és a mikor idővel a deezentrá- lizáczió alapján sok terület lesz berendezkedve, önként fog pozitív alapon jelentkezni a kon- gresszus szükségessége, s a pozitív eredmények nem is fognak elmaradni. Az álland(') Nemzet- közi Ornitologiai Bizottság intézménye czentrá- lizáczíót jelentett, melynek a feladat óriási vol- tához képest sem az anyagi eszközök, sem az adminisztratív munkaerők nem állhattak ren- delkezésére. Ha valahol a munkafelosztás szük- séges, úgy az az ornitologiai megfigyelői hálóza- tok terén bizonyára az. 77. 0. 2 i b u V II a u i^íeiiljjeitíge ©cíjrittc bei (Si;cc[[en3' Íliinifter uoii £ d 1 1 n i;, tüelcf)c — loie bieö ja bei ber aűbefnniitcn (Siufidjt biei'eê 6taatsmanncè nur natiivlid) ift — fofort in bie S^íjnt nnigeietjt mux- hen. ©è unu'ben fofort 40 33eobad)tnnoiêftationen errid)tet, béren Centrale ©erajeuio ift. Í^on un= ijemeiueni "iiíertlje ift ber llniftanb, M[] in btefeê 9íe^ aud) bie nieteoroíoe(ifd}e §od)ftation 58 j e l a ê= ni ca einc^eftcűt ift. Safe Ijier bie '•^íublieation lU'íidjert ift, braudjt nid)t erft befonberS f)evoorgel;obeu ju luerbeu, eê t)erfteí;t fid; uou felbft. ^ie iuiííeníd)aftlid)e i'eitunö ift in bie beunïbrten .Sjänbe Dí()mar í)í e if e v'e nieber^ aeíegt. ©omit ift Der eianäe(ioinpier Ungarn, Deftevveid) unb 33oônien nnb bte .'ôcrjefloiuina einbejoiien nnb luenn eô gelingt bie 3îe(5e geljbrig jn ergänjen wnò äum minbeften id)\i ^5at)re i)iiiburd) in 2;[)ätigfeit ju erijalten, fo finb pofitiue unb bőd)ft iuid)tige 9{efn(tate binfiditlid) beö 3"(U'ô ber ìnigel fidjer ju geaiärtigen. 2)ie beiben nenen 33cobac^tungênelje íjaben, Ijiu: ftd)t(id) bee. iforgeljen«, bie 'íj^nnfte ber Ungarifdien Crnitljol. Ventraie aeeeptiert (Aquila I, pag. 1 — 9). gaűs fid) ípater, I)tnfid)t[icf) beé ferneren S5or= geí;ene, bie Sfotbiuenbigteit ergeben folíte, ÍBerein; barungen ^n treffen, fo ift eine Bnfamnienfunft ber Veiter ber 3(rbeiten finberíeidjt. SBir finb überäeugt, baf? bieô and) ber äßeg für anbere ©cbiete ift nnb meun fid) nut ber ,3fit auf bein ®runbe ber T^eeentralifation uiele ©ebiete ein= rid;ten luerben, luirb fid) bie 3íoíf)H)enbigfeit ber Gongreffe anf pofitiuer ©rnnbtage non felbft erge^ ben nnb inerben pofitiue 3ietn(tate and) nid)t am- bleiben. ïte .^nftitntion bes pernianeiiten inter- natioiuilen ornitf)ologifd)en (Sonntes bebeutete eine (ieiitraüfation, für ineiAe, im ^yertiältniffe ^nr :')iiefenl)aftigteit ber i'lufgabe, luebcr bie materiellen iJfittef, nod) bie abminiftratiuen 2lrbeitef'räfte auf; gcbradit merben tonnten. ïîBenn irgenbioo, fo ift anf bcm 05ebiete ber oriiitíuilogifdjen 33eobadjtnngânet5e bie iHrbeitötljeilnng eine Jíotljiueníigfeit. D. S>- Dr. Almásy György, a Központ levelező tagja s munkatársa elhatározta, hogy a romániai Dob- rudzsát komoly ornitologiai czéllal, saját költ- ségén kutatja ki s ebbeli szándékának immár fogaruitositását is megkezdte. Az 1 897. év ta- vaszát arra szánta, hogy körültekintsen abban a négyszögben, a melyet délről s északról a Cerna- } woda-Küstendse és Galacz-Dranow, keletről s i JÌV. (ürorii iToit Alntáaji. eorrefponbierenPes Í0íit= glieb unb ÍJÍttarbeiter ber Gentraíe, Ijat ben ®nt= fd)Inf5 gefafU unb aud) fofort anögefübrt, auf eigene Üloften mit ber ernftlic[)eu ornitbofogifd)en í«urd)- forfd)nng ber rnmcinifd)en 3)obrnbfd)a,yi beginnen. 2)aè ívrü[)jaí)r 1897 ift einer Siecognoécierungê; (îrpebition in jeiu'ô î'ierecf geuiibmet, weldieS mit (iernauuiba^,«iiftenbfd)e, (^ala(5;3}ranoio in Sub 174 nyugiitról pedig n, Fekete-tenger nyugati partja s a Cernawodától kezdve északra kanyarodó Duna határol. Főállomásul Jai-ihavl.n viiii kiszemelve, mint a mely a négyszögnek mondhatni «legsötétebb» zugában van Babadaghtól délkeletre. Dr. Al:mássy a Duna egyik alkalmas pontjából indulva dél- kelet felé, Jurilowlia irányában szándékszik ku- tatni s a mellett, hogy egyes madáralakok elter- jedési területének határait akarja lehetőleg meg- állapitani, madárfenologiai megfigyelésekre is ki fog terjeszkedni ; Pálmén szerint ugyanis ezen a területen a vonulási utak egyike halad, a mely egy bizonyos ponton Magyarország felé is bocsát egy fluvio-littorális ágat. A szükséges ismeretek tökéletes bírásának, az energiának, ügyességnek s kedvező összekötte- téseknek alapján, a melyekkel dr. Alilíst bará- tunk bőségesen rendelkezik, a legjobb eredményt várhatjuk, kivált, ha hősünk a mncsárlázt()l mind végig mentes marad. Ezen próba-ekszpediczió megindítása azonlmn nem volt épen könnyű, s csak a magas cs. és kir. közös külügyi minisztérium ritka készségének köszönhető, hogy dr. Amiásy f. év márcziusának "lO-im a Temes-Kubinból akkor először induló hajóra szállhatott, hogy tervét megvalósíthassa. A cs. és kir. szab. Dunagőzbajózási Társaság valóljan példátlan előzékenységet tanúsitott, a mennyiben nem csak a szükséges szabadjegye- ket a.dta meg, liauem még a csónakok elszállítá- sát is díjtalanul vállalta el. Nem kevésbbé volt előzékeny a magyar Folyam- s Tengerhajózási Társulat sem ; szabadjegyeket bocsátott rendel- kezésre, a melyek az előlibi társulat jegyeivel váltakoz^•a használlia.tók s ez az ckszpediczió könnyű mozgását nagyban segíti. Ezíui próba-ekszj)ediczió eredményétől függ a jövőben a szóban forgó területre tervezett meg- figyelő-hálózat létesítése. A központ örvend, hoj;y eztapróba-ckszpedi- cziót erejéhez képest támogatta, de az oroszlán- rész mégis a kir. magy. vallás- és közoktatás- ügyi s a kereskedelmi minisztériumot illeti, a melynek szíves közbenjárása feladatunk meg- oldását olyannyira megkönnyítette s elősegí- tette. Dr. Alm-Íst György első jelentése, mely Ga- latzon kelt 18!)7 ápr. 14-én és az első puhatoló Ulli 3iorìi ; iiami îuird) bic ÍBeftfiifto íoo Sdjiuar^cn SJiccrcS inib íic, beíoiibero non lieriinuioba an, fid) und) 3íorbeu roenbenbc 3)onnu iiinrfiert uun-bcu fnnn. 3Uê .'^nuptftntioii ift S u v 1 1 o lu f n niiserícíicn, iueld)eâ fo jicmlid) im «bimfelftcn» íhcile beò "lîievedeô licçit uiib inni i^nímbagí) in iüböft[id)er ^liiditiinin ja fiubcíi ift. íír.- doh Sdiiuífi) (jcbadite uoii einem ijceiivieícn 'i^íimfte ber Tomin bie füb^ ijftlid)e 9íid)tnntí (U'ű'-'" òuiiloiufa fovfdìcnb ja uer^ tollmen anb aafjev ber niö(]lid)ften 33eftinunnnçi, ber ©renken, ber 3]erbveitnniì űeiuiffer isotjelformen, and) ciuf auipbaenoíoijifdic 33eoiind)tnnç3en ®eu)id)t jn legen; foli ja bod) mid) ^salinen eine ber 3iJ9= ftrnfjen bort bal)in,^iel)en, nin an einem geioiffen ^inatte anf fluvio littoraler 3ìebenftra(5e nnd) bie (ìontingente far Ungarn .%'. abjngeben.äioUfommeue 33cl)errid)nngbe'â unffenfd)aft(id)en i?()ei[eê, Gnergie, @eiuanbtl)eit nnb gnte ÌH'rlnnbnngen, über u)eíd)e unfer grennb ®r. v. Slluuifi) reid)[id) nerfiigt, hiffen uno baö befte Sìefuitnt erl)offen; befonberè loenn ce fid) ()eran?.fteUt, bafj er nad) «fH'i'<;i"feft'' ift. (Sa mar aber bardjnaS teine [etd)te 3ad)e bie Sisorej.-pebitioa flott jn mad)en, anb ift eo nur ber ganj nafu'rorbeat!id)ea 'iìereitmilligfeit beò boben f. a. f. gemeinfamea l'ìinifterinmobeo ilnfjeren nnb ber ;-5"uorfomnienijeit ber fonigl. rnniäni|d)en 'üíMnifterien ja nerbnnfeii, ì)a'ii 3)r. con 3l[mdfi) ani i20:ten 93ìarj [. :3. in Xemeo-.iïnbin bas '^tá bec elften bener abgeíjenben î"ampfid)iffeô betreten fomite, am feiner ïiieftinnnaag entgegen ju geben. (Sine gevabejn nnoergleidilidie ^^iRuntommenbeit bemieő bie f. a. f. prin. T^onaa:Tainptid)iffabrtô: gefeUfd)aft, uield)e nid)l nur bie aütbigca yreifartea gemäijrte, fonbern and) bie fofienfreie Mìefbrberaag ber o'lli-'ii gcftattete. 3iid)t niinber jiiuoriommeno mar and) bie aa- gaviid)e (*5eieUld)aft für ^-luö^ unb ®eefd)iffabrt, biird) Ö)en)abrnng iuta 'Àreitartea für ibvc "Aabrten, me(d)e lait jeaeii ber erfterea ('>)e)ellfd)aft alter: nieren, loac berleiditen r^emegiidifeit ber (S"rpebitioa fel)r jii flatten fam. 5l!oni (S'rgebnifie biefev 'inn-erpebition bangt eô ab, ob in .s^infnnft ber Üíerfacb, eia 33eobad)tiiagê= ae(5 ja etablierea, aateviiomiaea loerbca foli. :3)ie (Seatrale fnl)lt fid)glüdlid)bie 'iUn'erpebiiioa aad) Siräften geförbert ja babén, umbei jebod) ber 'i.'bnieriaat[)eil bea f. ang. 'iJìinifterien für tinllnci nnb Unterridit nnb .s)anbel jnfallt, bereu gnlige isermittliing luifere i'iafgabe aagemeia erleidjtevte uab förberte. !3)er erfte 'iìerid)! "Sr. ®eorg v. Silnuifii'è de dato ®nlat3 am 14. l'ípril 181)7, gelangte am listen ge^ 175 kirándulásról számol be, nevezett hónap 16-án érkezett a közjíontba. Mint dr. Almásy irja, márcz. 25-éu sikerült Galatzból Tulceán át Suri- lovka irányában, tehát a «legsötétebb Dobnul- scha» felé elindulnia. Suvilovkától, a Basin-tó nj'ugati partjától kelve gyalogolta be a területet északnyugati irányban, tehát Issacea, illetőleg Galatz felé haladva. Útjában erdős, dombos területet talált. Dr. Aljiásy azt irja, hogy az idei expediczió igazán csak a puhatolásra van szánva, mert a komplekszum óriási nagy, a terület nagyon sok- féle s ez a feladatot igen bonyolulttá teszi. Mivel Surilovka megfigyelő állomásnak nem alkalmas, dr. Almásy azon volt, hogy a Szt.- György csatorna mentén valami megfelelő pon- tot találjon, a hol megtelepedhessek. A terület belsejének madárvilága aránylag szegényesnek mondható s a mai viszonyok már épen nem felelnek meg a régi faunisztikus ada- toknak. A többi közt ezt írja: «Néhány igen érdekes vonulási adatot szereztejn, s igen kíváncsi va- gyolí arra, hogyan fognak ezek viszonyulni a magyarországi adatokhoz. Különben megerős- bült az a meggyőződésem, hogy itt egy pontusi vonulási lit van, de azt is lehetőnek tnrtom, hogy talán a costanza-cernawodai depresszió is egy ilyen vonulási út. ((Bár egyszerre ezer ponton figyelhetnék!« (iBőrgyüjteméiiyem még igen csekély, de van benne olyan Locudclht lusciniokleH, a melyet erdőből szereztem s Lusciitiola melaíiopo(/oii, a melyet tüskesövényben lőttem. Sokkal érdeke- sebb az ezer meg ezer gólya és százezernyi pinty tömeges vonulása». «Egészben véve megvagyok elégedve szerzett tapasztalataimmal s épen nem bánom, hogy en- nek az ekszpedicziónak nekivágtam». «A jiákászom boldog, hogy végre megint mo- csárban járhat; a kenyér- és paszuly-kosztnál való hegymászás sehogy sem volt ínyére.» «Holnap, április l.j-én, Tulcea felé indulok, onnan Morn-gliöl faluba, a hol május közepéig szándékozom maradni. » Kosonovszky udvari prœparator czímére 4 Viühtr mona chus, 2 Aquiltt imperinlis és 6 lùilco lanarius tojást adtam föl». Igen érdekes dr. ALiúsYnak azon megfigye- nnnnteii Woiiatcô an bie (Ecntroíe u. 5. nací) ber erfteii Soiibicvuiuvr'tour. '-iiMeTiu. u.3líiiuífij idjreibt, (leÍQiii^ es ilim am 25--teii ÍJiárj von &dak am fíntt ju roerbeii iiiib via í^uícea naá) Surííoufa, aífo in bie ((biinfeIfteT)ubnibíd)a» aufäu(n"cd)en. SSon ©iiri= íoiöf'a, affo üom 3Bc|"tiifor bes 33afin--©ee'ê, biírd): qiierte er baâ îîerrain jii %n^e in norbmeftlidjer 3iid)tim(5, alfo biagoiial gegen Sfíocea refp. ®alay. 2)er 2Beg fiiíjrte buvd) coupierteo, dcuialbeteê %ex- raiii. 2)r. V. 9llindöi) íd)reibt, bie Itenrige Êrpebition jet luirflid) nur ber íBaubievung geiuibmet, íreil ber Ëompler ungeíjeuev grofe, bie íervainueríjaítniííe \eí)x Devíd)íebene finb, roaô bie âliifgabe ungemein compltciert. Siiviloiífa ift sur 'oeotmdjtungèftation nid)t gc= eignet unb ®r. v. Slímáíi) mar barau, länge beS ©ct. ©eorgé^Êanateê irgenb einen geeigneten 'ij.íunft auêfinbig jn madjen, unt fid) bort feftjetíen jn tonnen. 3m Ijiiiu'ren ift bie Ovnis eljer armlid) jn nennen unb meid)en bie Ijeutigen 9.serl)altnií)e von ben ixU teren fauniftifdien 3(ngabcn ungemein ab. ®r. V. íüma'fij fagt : »^d) l;alie einige feljr in= terefínnte^ugabaten unb tun fe^r gefpanní, loie fid) biefelben ju ben unferigen ftellen lueiben. ílbrigenö nerftiirtte fid) meine Ubcr.^euguiig, t)a^ l)ier eine pontifd)c 3itgâftraf5e eriftíert, nur ift je|t iä)on and) òaè möglid), haii bie^^epreffion Goftan3n=6ernai)oba uielleidit aud) eine .ßiigi'ftrific ift.» «^d) uniníd)te auf tanfenb "^^unften gleidijeitig 5u fein.» «9Jîeine íialgfanuulung ift nod) fel)r befd)eiben, entl)ält über bod) Locustella luscinioides nuô bem — 3iíalbe unb Luseiuiola melanopogon nuö einer 2)ornent)ecte ! 3>iel intcreffnnter ift ber îlîaffeiijug üon tanfenb unb abertaufe!ibStövd)en unb l)unbert= taufenb (Sbelfinfen. 3m ©ro^eu unb ©an.ien ftnb meine (Stfaljrungeu jufriebenftellenb nnò bebanve id) nid)t bie (írpebítion untevnonune)! ju l)aben. Síéin ^cífttfe ift glüd'lid) mieber am Síunpfe ju fein ; baè 3Jergfteigeu bei a3rob= unb 'öoljnen-iloft lüollte iljui burd)anô nid)t òufagen. 9Jforgen — 15. 9ípril — breche id) iiad) ï'ulc'ea auf, non bort gel)e id) in baê !35orf aJíoru=gliöt mo id) biô llîitte îlfai Station ^u mad)en gebente. 3(n Îiofonoofifi) — Ajofpräparntor — fanbte id) 4 Vultnr monachus, 2 Aquila imperialis unb (3 Falco lanarius (Sier ab.» (Sine l)öd)ft intereffanteSemerfung ift bie, bafe in ber rumäniid)en j)obrubfd)n für gegenftnnblid)c 176 lése, hogy az oláh Dobrudscliában a tárgyi ethnographiának már vége. Augol flanoll-ingek, osztrák kartoiiruliák dominálnak; házi ijiarnak nyoma sincs. A lakosság rendkívül kevert: van ott orosz felekezetű, bolgár, német, kevés tatár, török s oláh. Reméljük, hogy még sok érdekes dolgot közölhetünk ; később talán mcgkisértjük azt is, hogy a román tudományos köröket egy megfigyelő hálózat felállitására nyerhessük meg. 6tI)iioiivapI)ie tcin ^di> niof)v ift. ©iiölifdie planed: íjeinben, öfterreidjifi^e Enttimröcfe bomiuicrcn ; tum .Çinuciiiibuftvio feine Spur. T^ie 33eiiölferuuei ift Ijödjft bunt : ruf|"iíd)e Seetierer, iMiícjaren, ©eutfdje ; loenig î^avtnren, íiiirfen unb SBaladjen. Üíir fjoffeu nodi utct beò ^^ntereiíniiten niittbeilen ,^u fönneii; iiiolleid)t luaiu'u u'iv luid) ben 'líevfud), bie rnmäni= fdjeii unîienîd)aftlid)en Streife für ein ^i3eobad)tunç5ê= nel; ,ìU çUMniniu'u. Egy pillantás a M. 0. K. multjcára és jelenére. A Magyar Ornitologiai Központ 1893-ik évben kelt életre Gróf Csáky Albin közokt. miniszternek azon évbeli 15,036, s illetőleg 30,071. számú leiratának alapján. Az nj intézetnek feladatát, irányát, szervezetét, eszközeit és berendezéseit az Aquila I. évfolyamának (181)4) 1 — 9 lapjain kö- zölt czikkek teljesen ismertették volt. Jelen soroknak feladata röviden bemutatni az intézetnek azutáni működését, fejlődését és je- lenlegi állását. Műl.rhlrse. Az intézet irányította a hazai ma- dárvonulási jelenségek megfigyeléseit, össze- gyűjtötte évről-évre az ide vonatkozó adatokat, nemcsak Magyarországról, hanem más terüle- tekről is s azokat feldolgozva közzé tette a maga folyóiratában, az Aquilában. Ezen fő-feladata mellett, megkezdte a m. Tudom. Akadémia se- gélyezésével a Petényi J. Salamon Ornitologiai hagyatékának publikálásra való előkészítését és kiadását. — Egyengette az utat azon nagy sza- bású illusztrált munka elkészülésére, mely- nek feladata lesz, a maga teljes hűségében ismertetni a hazánk külóibözö ágú gazdaságára oly nagy befolyást gyakorló madárvilágot, s melynek megírásával Chernelházi Chkrnei, IsTV.ÍN, intézetünk levelező tagja, és illusztrálásá- val Nécsey Iktv.ín festőművész és az egész műnek intézésével Herman Ottó, mint a M. 0. K. fő- nöke vannak megbízva. Szövegnek és képeknek egy nagy része már készen is van. AmultlS96. szept. 15-én az ornitologusok és megfigyelőknek a millenium alkalmából Budapesten tartott értekezletétől egy teljes, ma- gyar Ornitologiai szótár kiadására kapott meg- bízást, s ennek megfelelően, az intézet főnöke Heejun Ottó, továbbá Cheknel István levelező (Pín ^lídi auf ùie Uíriiixnaenlieit uníi (5ciu'utoart ùcr Öl. (0. C Sie Untj. Drnttboloçyîdie (Seiitvale lunrbe ini ^srtlivc 1893 init ben erlaífen 'Tao 15,036 unb 30,071 iuQ V'eben (jerufen. Síuftvihe, ')ïid)tuiU3, Drgnniíation unb Siiiricf)tunç;\ beò lunien ^nfiituteè unu'ben imi. ;^Mìl)nj.( 1894) ber «Aquila» (pg. 1 — 9) anòfubriid) befaiuit geinadjt. 1)k çîecjenuiartifle Grörterinui bat ,ìnr 3lnfgabe bic meitcre (Siitundeiung, bie äSirfnuii unb ben jel5iiieii 3"ihinb bea l^nftituteo jn ffij^jieren. 8 e i ft u n (3 e n. 2^ie 11. 0. 6. leitete, entfpredjenb iljrerêauplaufoiabe, bie luiiplienologifdjen 33eobad;= tnngen in Ungarn, fanuuelte bie biesbe^uglidien iäl)rlid)en Takn ntd)t nur ano Ungarn, foubern and) ano anberen ©ebietcn, unb baô bearbeitete SJÍateriaíc ueröffentlid)te fie in ihrem Drgane «Aquila». 9îebeii biefer .sjanptaufgabe fing fie an mit ber Untcrftü(5uiug berllng. iHfabende ber'Jliiffenfdjaften, bcii ornitboiogifdien 3iad)lafî mm ©a I am. 3. ^í.'e= téiipi im v>al)re 1S'.)5 .yim iJ^rndiun-jubereitenunb in 1S96 ju publtjieren. Unfer ^suftitut ebnete feit 18'.t5 ben ilBeg jur 'iserfaffung eincè grófién an5fiil)r!id)en 'An-rfeê über oie lanbmirtljfdiaftüd) tief eingreifenben ÜUigel beo ÍL'anbeö ; bnrd) bnô í)ol)e f. ung. Sld'erbainninifterium uuirben Stepb. l£ berne! o. (S()ernell)á,ia mit bem lerte, òtepl). 'liéeoei) mit ber :,Mlnftration unb D. germán, (Sbef ber U. O. (S. mit ber Tireetion beê alVrfeô betrout. (Sin anfebnlidier Tbeií non bem 2;ei.:te unb ben bajn gebbrenben ,;>id)nungeu unb eolorirten íöilbern ift fdjoii fertig. Tiic ginftalt rourbe non ber lìonferenj, meldje auô 9tidafì beò Olíilleninmo am 15. September |s;(C> in i^nbapeft uoii ben î}rnitl)ologen unb ' Dbfcrüatoreii geí)aUeii morben ift, ^nr Verausgabe eiiu'ô nodftänbigen, Ungarifd)en Drnitbologifdien aBőrterbudjec; unb biefer iudrauung entfpredjenb 177 tag és PuNGUE Gyula által felajánlott anyagot ujabb gyűjtéssel szaporította. A szótár anyaga múlt ősz óta majdnem 2500 adattal növekedett. Az adatok latin equivaleusekkel ellátva külön- külön czédulára vannak jegyezve. Szakvéleményt adott a vallás- és közokt. s a földmivelésügyi ministerektöl ide intézett kérdésekben, melyek közül különösen megemlít- hetjük, bogy a H2 törvényhatóságnak a védelem- ben részesítendő hasznos állatok, különösen madarakra vonatkozó s a földmivelésügj'i m. k. miniszter által véleményadás végett intézetünk- höz letett jelentését részletesen átvizsgálta s az eredmény alapján tett javaslatok felterjesztése mellett örömmel konstatálta, hogy egyetlen egy törvényhatóság sem kívánt lielytelen intézkedést s a legtöbbje igénybe vette a kezeügyébe eső szakerők — leginkább közép-iskolák természet rajzi innárainak — véleii ényét. Elősegítette új megfigyelő hálózatoknak létre- jöttét, (L. «üj megfigyelő hálózatok» pg. )7â.). Igyekezett hazai ornitologusainknak, a meny- nyiben ezek ez ügyben ide fordultak, a kutatá- sokon lehető módon minden tekintetben, vagy legalább ajánló iratokkal könnyíteni. Mindezeknek intézését a főnök vezette Írás- beli és személyes érintkezések útján. Az ügydarabok száma az intézet fejlődésének mértékében minden évben növekedett. Az ügy- darabok száma volt: l.su?,-ban (17; 1894-ben 312; lS!j.3-ben41G; 18'J(i-ban pedig — bele nem értve a főnöknek mintegy 2.50 bizalmasabb jel- legű tájékoztató levelét — 727 -re emelkedett. Az intézet folyóirata, az «Aquila» 18!J4-ben 24 ívnyi terjedelemben jelent meg, s azután minden évben gazdagabb tartalmú és annyira vaskosabb terjedelmű lett, hogy az 18í)6-iki kötet már 32 ívből állott, jóllehet már kezdettől fogva csak 14 — 16 ívnyi terjedelem volt ígérve. Mindezekből látható, hogy a Magy. Orn. Köz- pont fejlődése már az első években olyan lendületet vett, hogy haladásában az 1896-ban bekövetkezett, személyzetben nagy változás sem tartóztathatta vissza. Ez az alábbiakból is ki fog tünní. Aquila. IV. íjat fte fcíjoii Iné jefet, baê grofee 3}îatenale, roeíc^eö ber 6[;ef Otto fennem, ferner Stefan v. iíí)amí unì) % ^Mingiir sur 'iserfüguug ftellteii. Seitíjer TOurbe bie 'Sammlung Durclj 2."J00 3(uga(ieu xkv- nu'f)rt, ineldje auf feparaten 3etteln notirt uub mit [ateinifdieu Gguiunienteii ücrfcfjcn fiub. 5^ie 11. 0. C. gab berettroilltg it)re iüieinuuga: äu^erungcu in jeber 3(ugefegeni)eit, luo fie con ben Ijofjen f. ung. îlîinifterien für (Sultuê unb ltnterrici)t, für Sicferbau, ober uon ikprbcn, 5ßereinen unb ^>ri: üatpcrfoiicn crfud)t iimrbe. Unter 3(nbcrit Ijatte fie ín 1896, bie üon 32 Seijörben über bie ju fd)üEen: ben, nül3lid)eu2;inere, f)nuptind)[id) 9söge(, uorgeleg: ten amtlidjen 3ielationen, lueldje burd) Das f". nag. îlîimfterium für 3(cfertinn, befiufö einer 93egutad)= tung a\\ die Drniti)olog. Gentraie gefenbet mürben, grünblid) geprüft unb in ben benPSÍinifterium oor-- gelegten i|]ropofitii.iuen mit ^i'cube and) bie XtjaU fad^e conftatiert, bnfe teine ber Íieíjörben unrid)lige iíeranftaltungen luirfdìfug, unb bafi biemeiftcìmon ifjnen nuf öie 3Jieinungen der iljiieu jur ìserfugung fte[;enben í^'tdjíeute, ijauptfädjlid) ber llíittc[íd)uí= profefforen ber 3ia(urgeíd)td)te fidi ftül^ten. ííie U. O. 6. beíd)leuntgte bie 3tufftellung neuer 33eobad)tung6ftationen. (Síelje haòc ber (Snlmirfelung bea ^snftitutes mit jcbem 3ai)re. Sic mar im .patire 1893 67; IS94 312; in 189,5 416; in 1896 flieg fie bi« 727, mobei ungefal)r 250 (Srörlerungsbriefe beè (ìlief'è iiidit mitgerediuet finb. Tao Drgan bcé :ynflituleô, bie «Aquila» erfdiien in 1894 in einer Störfe üon 24 ÎBogen, nub feit^er ifi jeber Ijalirgang im ^ntiaíle reidier, unb im Um: fange flärfcr gemorben, fo bajj der 'J3anö non 1896 auê 32 33ogen beftaub; obmol)luon anfangèt)er ein i)on nur auê 14 — 16 33ogen beftetjenber Umfang üerfprod)en mar. 3Îuê alÍDein ift jn fei)en, òa^ bie (íntmideíung ber ling. C'rnitt). (Sentrate fd)on in ben erften ^^afiren einen földien 3lnlauf genommen lint, bafe fie mit jener 5öeränbevung, meldie im pulire 1896 im ^^ierfonale eintrat, in ilirem ä>orfd)reiten iűd)t jurürfgetiallen merben fonnte. Taê roirb and) auö bein folgenben ljeri'orleud)ten. 23 178 Az iatézet gyűjteményei. Az intézet fejlődésének gyors haladását kivá- lóan bizonyítják azok a gyűjtemények, melyek- kel intézetünk, különösen az utóbbi évben gaz- dagabb lett. Épen azért jelentésünkben ezen gyűjtemé- nyekkel hosszasabban és tüzetesebben kell fog- lalkoznunk. A vonulási adatok száma mostanig évenként 6000-rel szaporodott. A könyvtárban van jelenleg 41:2 kötet, s köz- tük több olyan, igen becses munka, a melyet nem egy, igen tekintélyes múzeum könyvtárá- ban hiába keresünk ; mint pl. Dressée nagy műve.Van ezenkívül van gazdag gyűjteményünk különlenyomatokból, melyek legnagyobb rész- ben maguktól a szerzőktől jöttek. A csereviszony 1894-ben 15 szerkesztőséggel és egyesülettel in- dult meg; 1895-ben 24-re, 1896-ban 2G-ra emel- kedett, s végül most, a jelen évben 32 egyesületi és magán folyóirat kiadóságával állunk csere- forgalomban. Ezek között van nem egy első- rangú tudományos testület és egylet is. És itt készséges elismeréssel említjük fel Olaszország- ból H. Gkílioli és Gl\c. Martokelli tanár urak- nak és az Észak-amerikai Egyesült Államokból J. Allen és Cl. Meerl^m urak'neveit, itthon pedig a mi Tudom. Akadémiánk tiszteletreméltó titká- rának, Szily K. urnák nevét, mint a kik az érté- kes folyóiratokkal való csereviszony létrejöttét megkönnyítették. Ujabb gyűjteményeink a következők : 1. Bőrgyüjtemény, 2. Begy- és gyomortartalmak gyűjteménye; 3. Fészek-gyűjtemény ; 4. Fészekaljak és tojások gyűjteménye. 5. Osteologiai gyűjtemény. 1. Bőrgyüjtemény. Az íilapját megvetette KoszTKA László úr 1896-ban. (Lásd Aquila III. pg. 241). Azóta a bőrök száma a következőkkel szaporodott. © n m m I u u lU' ii Pes :3 n ft i t ii t e è. ©inen cortreffíidjen Seroeiê beò fdjnellen 9Sor: îdircitenô ber Giituucfelinuì unferev (Seutrafe liefern jene SamntUuu-(en, ntit loeldjen unfer l^^^nftitut, befonberê in beni lelUen 3a{;re 6<;reid)ert rourbc. G'den beöí)afb intìffcn roir une mit biefen, in un: fcreni 33end)te (aiii\er uno nuôfiilnlidier befd)äf: tigen. ííiie 3*^1)1 ber îliigrationêbaien tiermel)vte fid) jaljrlid) um 6000 neue. 3>ie 'iibliotbef entliält 412 33änbe, uiorunter fid) nief)rere Ííerfe non t)oí)em 2Bertt)e finben, ti)e[d)e man in nmiid)en anfehnltdjen ÍJÍufenmo-iMbíiotbcten nmfonft fud)t, mie 3. Î8. Treffers i5rof5eô äöerf u. a. m. 3inf;erbem befi(3en lüiraud) eiuereidje Samm: hing üou ©eparat^Stbbrüden, ioeld)e meifteutheiiê non ben 'íerfaffern (iefd)enft unirben. Ter STaufd)-- nevfel)r louvbe int 3rt()ve lS9i mit 15 9iebaftionen nnb SSereinen angefangen, bieâ erí^ob fid) im ^aí)u 1895 auf 24, in IS'.IG auf 26 nnb enbítd) jetit im laufenben ;3il)i''-' íi"b mir mit 32 $i5eveinen unb 9iebaftionen im 2:'aufd)iierf)ältuif5. Unter biefen be= finben fid) inebrere unffenfd)aftlid)e (Sorpovationeu erfteu SÎnngeâ. Unb mir ermähnen í)ier mit bereit= roiUigfterl'lnerfennungbie 3iamen bev^erren "ìirof. §. ©igííoli nnb &. 2)íartoreÜi in ^t^üen, ber òjerren Dillen unb (iL ,s). 2)îerriam in ben novb; amerifanifdjen l^ereiuigteu Staaten, unb .s^errn S^. ©,iiii), Dberfefretcir ber Ung. 3lfabemie ber ÍIBiffenfd)aften, bie une ben Saufdjoerfeljr mit mcrtbiuMIen periobifdien ©d)rifteu erleidjterten. Unfere neuentftaiiiieuen Sommiungen fiiib fül= genbe : 1. 33aigfanunfnng : 2. tSine.Slri.ipf; nnb 'JJc'ageninl)alt 3annn[uug; 3. (Sine ííeftfanunlung ; 4. ©anunlung non (belegen nnb ISieni ; 5. Dfteo[ogifd)e ®ammlui\g. 1. IJalpunimlung. !3)er C'irunb ,iu Piefer i3amm= hing lüurbe im 3ní)re 1896. »on ^errn V. .t 0 fi t F a gelegt (f. 3(gu. 1S96. p. 241). 3ieulid) nermeljrte fid) bie 3nl)i ber ì^alge mit fotgeubeu (Sremplaren. 179 Ujabb szaporodás. — Olcucc ^MWtttí)^. Fajok — aittni Ajánclékozó neve 3iíime bel Sdjenterä Példányszám 6xemplarjal)l 1. Corvus frugilegus Csörget T. !â. Asio accipitrinus « (( 3. Asio otus (1 (1 4. Picus major (( (( 5. Regulus eristatus « « 6. Emberiza schoeniclu s « « 7. Pica caudata Csernél J. 8. Anser albifrons Herman 0. 9. Tringoides hypoleucus Dr. Mártonffy L. 10. Circus œrugiûosus SZALAY L. E. 11. Motacilla Üava i< (( « 12. Tetanus calidris , (( « (( 13. Querquedula circia (1 (( « 14. Larus ridibundus <( « <( 1.5. Limosa íegocepbala Sáuilíny F. 16. Querquedula circia Cl (1 17. Cerchueis vespertina i, î Dr. Wartha W. 18. Ciconia alba Hauer Béla 19. Mergus merganser felállitva | l'hifôeftellt i Sa.\rossy -Kapeller F. Összese n 30 A börgyüjtemény áll ezidö szerint összesen 122 drbból. 2. Begy- és gyomortartalmak gyűjteménye. Ez a gyűjtemény, — melyet mi rövidség okáért csak l/igliiri(diiii)i Ciiliedio vagy még rövidebben lii- gltii'ialiti néven fogunk nevezni, — annálakörül- ménynél fogva bir különös becsesel, hogy ennek segítségével válik lehetővé a madarak hely, idő és külömböző körülmények szerint változó táp- lálékának meghatározása s ezzel együtt meg- állapítható lesz nemcsak egyes madárfajok hasz- nos vagy káros volta, hanem ezen hasznosság- nak vagj' károsságnak a mértéke is. Ennek a gyűjteménynek alapját chernelházi Chernél István úr vetette meg avval a külde- ménynyel, a mely folyó év márczius hó elején érkezett be a M. 0. Központhoz és a mely 159 kis katulyában elhelyezett inghu'inUé-t tartal- mazott, melyben 95 madárfaj van reprezen- tálva. Ebből 90 katulya, melyben nagyobbára Ízeltlábúaktól, vagy más alsóbbrendű állatala- koktól származó roncsaiékok vannak, meghatá- rozás végett a kir. magy. rovartani állomásra küldetett ; 59, növényi és vegyes roncsaiékot tar- talmazó katulya pedig hasonló ezélból a kir. magvizsgáló állomáshoz tétetett át. A többi ka- Sie §8algfaiiuulmu3 befteíjt ber []dt am 122 ©jemplaveu. 2. lliropf- uitù ^Hagcnmljalt-S'ammlung. S)iefe Sammíuiuj — lueíd^e toir öer Äiiräe()alber — 13 "- g í u ü i a [ i e n = S a m m I u n g nennen roeröen, ift burd) ben llniftnnb uon feíjv í)of)ein SÖevtíje, baf? burd; biefelbe bie nad) ben Socalitciten, ;3"í)i^^e-' jeiteii unb uerfdiiebenen Untftänben fid) íinbernbe 9ía(jning ber ìnigel jn beftinunen enubglidjt luírb unb jugioii^ nid)t nur bie @d)äb[id)feit unb 9íií6: íiá;feit einjetner Síogeíarten, fonbern and) baö 2)ía§ bicfer <2d)ab[id)feit nnb 9íii6lid)feit feftgeftellt werben fami. ®aè gunbament jn biefer Sammlung legte ^evr © t. V. G I) e r n e I ^u Gbernclba'^a mit jener Sen; biHig, luekbe Slnfangö Üiärj lanfenben ^aljres an: fam nnb in 159 f (einen ©d)ad)teíd)en eingetljeilten Snglnuialien — irorin 95 i^ogelarten rcpräfentirt finb — entf)telt. 90 ©d)ad)tetn mit gröfítentbeilo non 3írtl)ropoDeii ober anbercn nieberen ïbierfornien l)erftammenben ílberreften lunrben bebufê S)eter= mínirnng an bie tön. Ung. (Sntomologiid)e Station gefenbct; 59 S(iad)teln mit pfianjlidjen ober ge- inifd}ten Überreften lüurben mit gleidjeni S^eät an bie fön. Sainenunterfnd)nngö--Station gefdjirft ; bie SBeftimmung beò ^l'iinlteè ber übrigen Sd)ad)teín — ■23' ISO tulya tartalmának — különböző, kisebb emlős- állatok és más gerinczesek runcsalékjai — meg- határozásáról a M. 0. K. más utón gondoskodik. A Chernél István úr ajándékának különben is igen figyelemreméltó becsét, azon kivül, hogy minden példánynál pontosan fel vannak jegyezve az adatok, nem kis mértékben emeli a külső ki- állítás csinos volta is. A katulyák külön])özö nagyságúak, a kiseb- bek 5 X 3-i2 X 1-2, a nagyobbak .5-(i X 3-6 X 1-G cm. terjedelműek; hasonló arányúak a még na- gyobbak. A katulyák oldalai piros, fényes pa- pírral vannak bevonva, s feketén szegélyezett fehér tetőlapjukon, iegelől a gyűjtő neve áll, az után jönnek a madár faji és ivari megnevezései és a helyi és idői dátumok. A m. kir. földmivelési magas Minisztérium a főnöknek felterjesztett jelentéséből értesülvén, ezért az ajándékért elismerő köszönetet nyilvá- nított. Alig kapta meg Chernél István úr ezt a magas elismerést, intézetünket már megint egy második küldeménynyel örvendeztette meg, mely 156 katulyában elhelyezett s G8 madárfaj- tól származó iiKjinriíiié-i tartalmazott. A M. Orn. KöziJont a buzgó munkatársnak ez alkalommal is meleg szavakban mond köszöne- tet a fontos ajándékért. Elismerésképen meg- említjük itt még, hogy ezen gyűjtemény gyara- pításához SzALAY L. Elemér intézeti rendes gya- kornok úr is hozzájárult 1 I példány begytarta- lommal. És most jön az Überreftc uoii ucrfdiiebcncu fíeiiicreii ®äuiict[)icreii uni aiiDcrciPilierbetn-atcii, — miro bie U. D. (icnt- rnlo (Ulf ciiu'in aiibinxu 5i>cge ucniiitteln. íj^e^ oí)nel)iu aiiícl}iUid)cii 3Bert() biefeô ®e= fd)enfeê bee §i'rvn ©t. Cílienicl erl)öl)t aiifecr ben bei jebem (Sj-cmplare vüiiftlid) aiu^nu'beneii 2)aten, aud) bie 3'evlid)feit ber nufiereii íluoftattung, in iiid)t lierini^ein 'iJïaafie. Tie ©d)ad)teln finb non lu'ridjiebenev ©röfee; bio fíeineren babeu eine l'inêbei^nung üon 5 x 3-2 X 1-2, unb bie griifeeveii S'ß x 3-6 X 1 -6 6m. nnb mit gíeidjen ^]>ropnrtioiien bie nod) größeren. sDie Seiten ber Sd)ad)te!n finb mit votf)em, gtän: jenbem ^^apiere flberjogen nnb anf it)rer mit id)iüar= jeii iinien eingejänmtcn, lueifsen Dberpiatte ftebt obenan ber 'üiame beö oommlevô, baiui folgt bie Senennnng ber ©pecieê unb beê ©cfdjlediteè bes inigetê, enblid) bie £'ofal= uiib ,^eit(id)eii 'Taten beò öammelnö. SDaâ f. ung. bobe liítnifterium füv3(d'erbau i)er= ftänbigt bnrd) eine oon bem (£l)ef oorgefteüte 3ln: melbung, bat für biefeô mertboolle ©efdienf òtw Shiöbrud anerfeiuienbeii Tanfeo gegeben, ilaum bot ijerr Gí;eriiel bie I)obe 3lnerfennuug erijalten, be; reid)erte er unfer i^i'ftitnt mit einer jiueiteu iien= bung, beftebeub ano 1 •"><■. ©diadjtelu mit non 68 iuigelarten I)erftammenbeii ifsuglnoialieii. Tie U. D. (S. brüctt nnferein eifrigem ilJiitavbeiter and) bei biefer ©elegenbeit ibreu befien Tauf für òa^:i fd)öne ©efdieiit aus. l'lnerfeuiuMib erunil): neu loir bier, baf; ^ur !öermel)rung biefer neuen Sammlung and) ,s>err CS'. St. S j a l a n — '|>rafti= tant ber U. C ti. — beitrug, inbem er 1 1 Stücí ^ngluuialieu nerfdjaffte. Unb jetU geben loir ein Ingluvialium Collectio jegyzéke. 'iU'V.îcidjitifj Öcv ^iti^liitiialicn^^iiiitiuluití;. I Chernél első knldeményo. (V'iítc sciitiuiui li. .'Ò. Olicriicl. A. Jidl'dl- l'dilij ilKÍx (tlsóhliri'iiilii lilldl- ívnestilél.iil.'dl lii\-laiiiin:.6l,' : Wi it U e b e r r e f t e n n o n ^s » f c f t e n o b e r a n béren n i e b e v e n T i e r e ii : Fajok — 3lïtcu Accentor modularis Acrocephal. arundinaceus n (( palustris Aegithalus (— Oritcs) caudatus Anthus campestris « pratensis Botaurus stellaris Kutiüyák szám 2>ai){ D. ©cljndjtclii 1 1 1 Fajok — ilrton Caprimulgus europanis Cerchneis tinuuncnius Certhiu familiáris Cinclus aquiiticus Corvus cornix Crex (= Orlygometra^i crex Daulias (= Erithacus) luscinia II II philomelu Emberiza citrinella (I scboeniclus Falco subbutoo Fringilla eœlebs Gallinago gallinago (scolopacina Bp.) Glaucidium noctuum Katnly/ik sznm ,áal)l b. ©djndjtclii 1 0) 1 181 Fajok — iUrtcn Hypolais philomela Laniiis coliaris (I minor Locustella fluviatilis (( naevia Motacilla alba « flava Muscicapa coliaris « grisola Numenius phseopus Oriolus oriolus (=galbula) Parus cœruleus (I major " palustris communis Pavoncella (= Philomachus) pugnax Phylloscopus sibilator )) trochilus Pratincola rubetra (I rubicola Regulus regulus (= cristatus) Piemiza (= Aegithalus) pendulinus Euticilla phcenicura (I titbys Sturnus vulgaris _. Sylvia atricapilla _ Sylvia curruca « nisoria « simplex (= hortensis) « cinerea Ticbodroma mi;raria Totanus fuscus « (= Tringoides) hypoleucus Troglodytes ( = Anortbura) troglodytes Turdus merula ..,, .... « musicus .,.. „, _, ,_, Vanellus vanellus (= cristatus) Katulyák szám 3iif)[ b. Sdjadjleln Fajok — 3lrten Katulvák szám ,>^űl)l b. e(f)ac£)lclii 1 Cbrysomithris spinus 1 Í2 Emberiza citrinella 2 2 Passer domesticus 1 o Pbasianus colchicus 1 2 Pica pica (= rustica) 1 a Pyrrbula pyrrbula (= major) ?> 1 Serinus serinus (= hortulanus) 1 1 Tetrao tetrix 1 1 « urogallus 2 1 Turdus merula :i 2 (1 pilaris 1 2 Turtur turtur (= vulgaris) c 4 2 1 1 1 1 ] 1 2 I 1 3 4 1 1 3 1 2 1 1 2 4 1 2 B. Mag- s egyéb növényrészeket tartal- mazók : Sii i t p f 1 a n ä I i d) e n U e b e r r c ft c n : Accentor alpinus Alauda eristata Anas crecca Bonasia (= Tetrao) bonasia Carduelis carduelis (= elegáns) Cbloris (= Ligurinus) cbloris Coccothraustes coccotbraustes (= vulgaris) Columba palumbus Corvus cornix 1 1 5 2 3 2 3 2 I C. Fer/z/cs íápláh'l.dt tartalmazói,- : 3i)î i t gemi) d) t e m :^ ii Í) a 1 1 e : Alauda arvensis 2 Anas boschas 4 Fringilla coelebs 1 Fuligula nyrooa 1 Garrulus glandarius 1 Nucifraga caryocatactes 1 Ortygometra jDorzana 1 D. Geriiiczr!< állatok maradványait tartal- mazók : Wi it U c b e r r e ft en von 9Î ii cf g r a t = 2^ i e r e ii : Cerchneis tinnuncula Falco arsalon Asio otus Glaucidium noctuum Sterna hirundo Otis tarda Parus cœruleus Spatula clypeata Tetrao tetrix Turdus menila II. Második küldemény. Accentor modularis Alauda arvensis Alauda cristata Anas boschas Anas crecca Anas querquedula Anthus pratensis Aquila chryssetus Asio accipitrinus 3ti)eite Senbiing. 6 2 1 2 1 2 3 1 19 182 Fajok — 3lrteii Branta bernicla — — Carduelis carduelis (= elegáns) ,. _.. Certhia familiáris „ Charadrius pluvialia Chloris (=FringiIla) chloris „ .„ - Cbrysomitris spinns Coccotliraustes coccüthraustes i= vulg Columba oenas Cokimba palumbus Dendrocopus major ^ Dendrocopus médius - . Dendrocopus minor Emberiza calandra (-- miliaria) ,„ . Emberiza citrinella Emberiza schoeniclus Erismatura leucocepbala _ .... Eritbacus rubeculus .~ . Fringilla coelebs Friugilla montifringilla Fuliea atra • — Fuligula clangula Fuligula farina Fuligula marila Garrulus glaudarius Grus grus (cinerea) Gyps fulvus Hydrocbelidon nigra Lanius excubitor Larus ridibundus Motacilla alba .. _ _. Oriolus oriolus (= galbula) ._ ..- . Parus ater - — Parus coeruleus .... _,. .~. — - • Parus palustris communis _. .... Passer domesticus ..- Katulj'ák szám 3ol)l b. iSdjadjteln 1 2 2 1 1 2 2 1 3 4 2 2 1 1 2 1 2 5 3 2 2 3 4 1 2 AU tebát ez a gyűjtemény 32S inglnviale pél- dányból, mely 120 madárfajtól ered. 3. Fészek gyűjtemény. Ennek alapját Ertl Gusztáv m. kir. erdő- mester úr (Liptó-Ujvár), vetette meg azon 28 drb fészket tartalmazó küldeménynyel, mely f. év február 25-én érkezett intézetünkböz rövid levél kíséretében, melyben az ajándékozó tudatja, hogy a Cypselus melba fészke az Adriai ten- ger mellékéről, Carlopago környékéről került. A többi darabok Liptó megyéből valók. Min- den fészeknél meg van adva a tálalási hely és idő. Fajok — Jlïtcn Phasianus colchicus Pbylloscopus acredula Picus (= Geciuus) cauus Picus {— Gecinus) viridis Pratincola rubicola Pyrrhula pyrrhula (= major) Piegulus regulus (.— eristatus) Euticilla tithys .._ „. Serinus serinus (= hortulanus) Sitta europea Spatula clypeata Sturnus vulgaris ... Syrnium aluco Tetrao tetrix .... „. Tetrao urogallus . _. .._ „. Ticbodroma muraria ,_. ™ „ Totanus bypoleucus Troglodytes (= An orthura) troglodytes M 6. êrfindjtelii 1 1 2 2 2 2 4 G 1 5 1 3 2 1 í 1 9 Saxicola œnantbe Spatula clj'peata Querquedula circia Í3^icíc Sainmíitiit^ dcftelit alfo aiiô 328 l^siuiIuninU ÊEeinplaveii, imibci 120 Specieí. repvafeutiert íiiií. '.i. 4Ilcsts;unntluitg.3)aâ^unbaiiieiit bicker 3ninm: luiu} Inibot joiicö, 28 Siefter cntl)nltcubc ©efcljcnt' beê .Mmibiíd)e. ^rciuiilliei tieii^etretene 'i>viiiat (iovreípcnibeiiteii 4. íTie 3tnlioiien Per Cbíennitoreii, ?er Aorftbeliör: ben l'Oli bem főn. 'Jlerare luiP íem riieliciioiio: fonb :e. 300. (iovreípoiibievenbe ^WiitoiIiePev : auölaiibiíd)e 17, juíammeii 3li. (St)reiimitf(llebev: iuliiiibi|d)e 7, Sufammeii 31. Sog amtlíd)e ^^íevfouale beci ^"ítitute'j beftebt : (Sljef : iDtto ."òeniuiii. 3ífíiftent : '•]í\-o\. :o,. ^^.^inuuir, ber 3lu)talt jiuv'tbeilt. (íjrtenier 'iHiIuutiiir: Wafton v. Waal imii (^h)ula, ììearbeiter bei* 3i'9öbciten lum Unçvivii: iiitevner iíoloiitair Ubalb uoii .kállaii. Drbentlicbc "íívnftifanteii : íituQ ß«5re(ei) StiiD. ^H)il. imb ,í'. eiemer v. S.ialai), 3tub. ÍJÍeb. aíiifíevíiem babén fid) freimilliei aiu-ie)d)Ioíieii : ©e. .S^ixbiinirbeii '^a(ob s;>c\\\)iob), v. f. '^^fal■l•el• jii STurfeiH', ale îfîcteorolog, iinb .'Qcrr Stefan v. îiécêei), íRünftler aló tsUnftvatov. Ênblid) babén mir nod) jU enuäbnen, bafs fid) bie 3at)I ber a3efud)cr iinb ©afte beâ ^"síiftituteö, feit bem 1. 5;änner 1896 biâenbeÏÏÎai lanfenben ^^a[)= res ouf I 1 7 erbob, mornnter mebrere onci; nnb in= hinbifdje bei'iun'ragenbe Aadjijelebi'te nnb IKänner i)orneI)men Sîangeê iinb itanbeô. Sharpé R. B.' levele. Intézetünk főnöke megkereste volt Sharpé BowDLER PiicHÁR7:)-ot a British Museum egyik hires kusztoszát az angol megfigyelő állo- mások jegyzékének közlése iránt. A nagy- nevű angol ornitologus a következő levéllel felelt : «London, Brit. Mus. 1897márcz. 20. Kedves Hermanom ! Még nem voltam képes megszerezni Önnek a vonulási állomások jegyzékét, mivel Eagle Clarke beteg lévén, áthelyeztetett. Épen most akarom megsürgetni egy már hozzá küldött leve- lemet, hogy mihelyt egészsége annyira javul, hogy levelezhetik, azonnal írjon Önnek. Leg- szívélyesebb nagyra becsüléssel legőszintébb barátja SUARPE R. B. (Pin iÖvJcf bon ív. ÎL5. ^Ijarpc. '^er eí)ef ber U. 0. tS. batte S^mn 9{. ^ii Sfjorpe, ben bevníjiiiteii íUiftoe ooin 33rit. l'íuf., nm bie 93íittei[nng bcö Xierjetdjuiffee berenglifdjen Seobad)tuiuK.ftationen erfnd)t. SDer iiovtreff[id)e enfllifd)e 'Ornitbolog antiuortete mit folgenbein 33riefe. British Museum etc. London March 20. 1897. My dear Herman, I have not been able yet to get you the list of Migration stations, as Eagle Clarke is ill, and has l)een ordered away. I am going to get a better forwarded to him, so that he may write to you as soon as he is well enough to corre- spond. With kindest regards. Believe me your sincere friend R. Bowdler Sharpé. p. s. Milyen szánalmas összeesése az Ornito- logiai kongresszusnak ama Budapesten töltött s örökre feledhetetlen idő után ! Saha sem lesz több hasonló kongresszusunk \i> Megelégedés érzésével teszszük közzé ezt a le- velet, mint élénk tanújelét annak a rokonszenv- nek, a melyet irántunk ejeles angol tudós állan- dólag megőrizett, s még inkább mint bizonyíté- kát annak, hogy a II. üruitologiai Nemzetközi Kongresszusra maga Sharpé B. R. is, — kit bi- zonyára külsőségek nem képesek megveszte- getni, — még hat év múlva is élénken emléke- zik vissza ; egy ösztön ez nekünk a további munkára, annyival is inkább, mert — a mint Sharpé leveléből is kitűnik — a kongresszus után csakugyan félreismerhetetlen visszaesés tapasztalható. A Magyar Oruithologiai Központ, mint ama Budapesten tartott kongresszusnak kifolyása igyekszik azt a zászlót és azt az irányt követve, a melylyel 1891-ben a különböző nem- zeteknek képviselőit fogadtuk volt, ezután is lankadatlan kitartással s önzetlenül tovább mű- ködni. Azon biztos hitben vagyunk, hogy mun- kálódásunkban minden hazai ornitologus hűsé- gesen támogatni fog. Különben tudtunk szerint mozgalom van megindulva, melynek czélja, hogy — azon esetre, ha a III. Nemzetközi Kongresszus 1900-ban, Pa- risban nem volna megtartható, akkor az orni- tologusok a Balkán-félsziget valamely pontján ejtsék meg nemzetközi összejövetelüket. Ez az eshetőség Drezdában, a német Oruithologiai Tár- saság évi közgyűlése alkalmával magán líton jött szóba s tetszéssel találkozott. 185 P. S. What a pitiable collapse of the Orn. Congress ! And after that splendid and never- to-be-forgotten time at Budapest. We shall n e- V e r have such an other Congress. ílíit bem G)cfii[)Ie ber ©eiiugtíjuuiu^ teilen mir bicfeii Sörief mit, aie ein St'idlß" i^'ner Si)inpatl)ie, lueld^e biefer aiiagcjeidjnete eniiliidie ©eteijvte una ftetô beuinl)rt íjat, unb nod) uiefjv ak einen 33eiueiô beífen, M^ ber IL 3»ternatiüniile DrHitl}olO(]iíd)e tîûiigrefe jeíbft bá 9ï. 33. (Scarpe, — ber fidi burd) Ífenfjevlidifeiten nidit blenben (clfU, — felbft naá] íed)ö ^aljvcn nod) in lebl^aftefter (Srinnernnij ftelit : ein ©porn ift bieê für nnê and) ferner ju arbeiten, nni fo mct)r, ba — mie eê and) ber 33rief non © i) a r p e an^ bentet — ein 9íürf'o,ang nad) bem (Songreffe roirfíid) nnuerfennbar ift. 3)ie Ung. Crn. (Sentrale — ale Ìliièflujj bea Gongreffeê — ftrebt unter jener paline unb in jener ^Kiditniui, mit meldien mir im 3il)rc ls9] bie ^iepriifentanten ber oerfd)iebenen Tia- tionen empfangen Iiatten, mit ílnőbonev nnb ©elbjilofigfeit fid) in reger l'tctiou ^u orbalten. ÎBir fíub ber fe)"ten B'ii'^'i'U'ílt baf;unèin unferer 3lrbeit, alte uiifere uaterlanbifdjen Crnitliologen treii blei-- ben luerben. Uebrigenê ift nnfereè SBiffenS eine SSemegung im 3uge, iue(d)e eo bejroedt, òa^ für ben %aü, nlô ber III. internationale Eongrefe im !^sai)re 1900 in ^ariê nid)t jn ©tanbe fommen follie, ein intern nationaleâ SU'nbe.u'onö ber Ornitl)ologen auf einem geiuiffen ^^^unfte ber33alfani)albinfel erfolgen möge. 3)iefe ©oentualität fam prioatim in T)reêben, gelegcntlid) ber ^í^hrceöfríammliing ber beutíd)en ornitljol. ©efellfd)aft, jur ©prad)e unb fanb Un- ïlang. Personalia. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter ő nagyméltósága 28,19-5/111. — 1897. számú le- iratával a M. Ornith. Központ főnökének javas- latára a következő kinevezéseket foganatosította : I. A Magy. Orn. Központ tiszteleti tagjaivá : 1. Gróf FoRoÁCH Károly ő nagyméltósága Ghymesen a madárvonulási pontos megfigyelé- sek körül kifejtett érdemeinek elismeréséül. 2. Főtisztelendő Hegyfoky Kabos plébános úr Turkevén, azon szolgálatainak elismeréséül, me- lyeket az avifenologia terén , különösen a meteorológiának úttörő összehasonlító alkal- mazása által tett. Aquila. IV. Personalia. ©e. ©reellen,^ ber §err fönigl. ^Mnifter für ßnl: tue unb llnterrid)t l)at sub 3ír. 2819.VIII. 1897, auf Sßorfdjlag bea Sfiefê ber ling. Ürnitl^ologifdjen Sentrale foígeube Ernennungen uolljogen. I. 3 u S l) r e n m i t g l i e b e ru be r II. D. (5. ©e. Ëïcellena ^errn ©rafen Sari g o r g á d) ju ®t)i)me§ in 3Btírbigung feiner î^erbienfte nm bie eracte 53eobnd)tung bec 3"0'-"-' ^er iuigel. ©e. ,êod)rourben ^err ^s<^coh ^ e g n f o f i), r. f. ^^farrer ^n ^nrleoein 'ffiürbigung feiner iíerbieufte, roeld)e er fid) anf bem ©ebiete ber 3li)ipI)änologie, befonberô burd) bal;nbrec^enb üergleid)enbe Slniueii: bung ber ïïieteorologie erworben l)at. a 186 3. B. cI'Hamonville Lajos űr Cháteau-Manon- ville-ben, az avifenologia terén kifejtett kitűuö tevékenységéért és a M. 0. K. törekvéseinek ön- zetlen támogatásaért. II. Levelező tagokul, a rendes megfigyelők közül a avifenologia terén tanúsított fárado- zásaik méltatásául: 1. Dr. Greiszigek Mihály orvos úr Szepes- Bélán ; 2. Vadas Jenő kii', erdőtanácsos és akadémiai tanár úr Selmeczbányán ; 3. Gretzmaohee Gyula fobányatanácsos és tanár úr Selmeczbányán ; 4. Ns. Wachenhuskn Antal cs. és k. vadász- őrnagy úr, ez idő szerint Aradon ; 5. Földes János kir. főerdész úr Némct-Palán- kán ; ('). Eetl Gusztáv kir. erdőmester úr Liptó- Uj váron. Az állandó megfigyelők közé felvétettek : 1. EÓNAY Antal m. k. főerdőtanáesos Ung- váron ; %. K.ÌLLINA KÁROLY m. k. főerdőmester Gö- döllőn ; ■.'). KócsY János m. k. erdőmester, Sepsi-Szent- Györgyön ; 4. M.JAZOVSZKY K;ÍROLY m. k. erdőmester Ko- lozsvártt ; 5. Baelay Sándor m. k. főerdőmester Lippán ; 6. Szabó Adolf m. k. erdőigazgató Máramaros- Szigeten. A Központhoz csatlakoztak : a) mint megßgijelöl; : 1. Schenk Jakab bölcsészettan hallgató ez idő szerint Kolozsvártt ; 2. Schuck Mihály tanító Új-Bessenyön ; b) Mint egyelőre külső kisegítők : Dr. Keammer Ferdinánd tanár Békés-Csabán ; Posch Károly tanító Czinkotán. .'őcrrii Szaron Souiô b'.Ç» a m o ii u i [ I f ju Cihàtcau Itittuoinnllo für feine auQcjejeidìuetc ^l)ätigfeit auf bem ©ebietc ber Sluipfjänologie unb íeHifiíofe Un= tevftü(5iing ber 58cftrebunii,en ber U. 0. 6. 11. 3 » i' '^ i' 1' i' f P 0 n b i e r e u b e n "Hi i t çU i e^ b e r 11 b t e o v b e ii 1 1 i d; e n Db^ e r i' a t o v e n. 3n ÍLiürbiijuiiií ber "•iíerbicnfto nuf bem Welnete ber 3linpl)cinűlooiie : 1. .s>evrn 3)r. 3){id)Qel Csi r e i^i çU'i', 3lr,U su ©jepeS 23éla ; 2. 5»errn ^^irofeffor uiib f. )voi"ftratl) (inuu'u 'i^ n- b a ê ju ©elmecabáiuja : '.5. ^errii Dberbercjratl) unb ^rofeffor ^n'ii'ê @ r e t5 in n di e r jn Seíinee5büut)a ; 4. §errii "JJÍajor ber f. u. f. ^^iöi'i'ti'i'lH'c íl'itoii ®b(er Don SB a di e ii I) u f e n, berjeit 3U ílrab ; 5. ,^tervn fön. Cbevfövftor ,\olianu ?f b I b e 0 511 3ìémet='|>al(inf'a ; G. êtTHi f. gorftmeifter ©uftnu Érti 311 l'iptó= Ujüdr. $311 bte 9ïeii)e bor ft a n n i ti e n 33 e 0 b a di t e r u'urien ciufiienommen : 1 . .'perv 3( n t 0 n í)í 0 n a n fön. Dberfovftvatf) ^u llngucir ; 2. §err .t a r 1 Halli n n f bn. Dberforftmciftev 3U ©bbőllö; 3. §err S 0 l) a u n .Si b c è n fbn. (Vorfimeifter 511 . <0err 3Í b 0 ( f S 3 a b b fbn. ^-orftbireetov 311 9Jiaramaroê:©3tçu't. 1)ex (Sentrale i)aben fia) angefdjioffen : a) aie a3eo b ad)t cr : Stilb, pbií- S'í'-'of' 2d)enf ber3eit in Jllau^ fenbuvi^ ; i'ebrer 11; i d) a e ( S di n d) 311 Uj^3V'ffenpb ; h) alo (Si'tevniften novldiifig 3nr íliióbilfe : "^írof. 3)r. ^ e r b i n a n b 'SÌ va m m e r ju ÌUtéè- (iêaba. iielnvr Si ari '^íofd) ju tìjintota. 187 NEKROLOG. Geetke Henrik. 1814— IS!)7. Enuek az évnek első najjja nagy veszteséget hozott az ornitologiára. G/ETke Henrik, Helgo- land madárőre, újév najiján örökre lezárván szemeit, hü vadásztársait követte amaz örök vadászterületekre, honnan nincs visszatérés. G.ETKE HENRiK-kel az élet színpadáról a ma- dárvilágnak, különösen a vonulásnak legkitar- tóbb megfigyelője tűnik el. Teljesen lemondva amaz inger gyönyöréről, mely a váltakozó viszonyok között a kutatót zónáról- zónára sarkalják, megtelepedett Helgo- landon s ezen a 0-55 qklm-en megalkotá a maga világát, mely 63 éven át neki mindene : munka és élvezet volt ; munkájának eredménye pedig jelentékeny szolgálat a tudomány számára s a legszebb és legtartósabb emléke egy komoly férfiúnak. G,ETKE 1814 május 19-én született a Mark Pitzwalk nevű városkájában ; kereskedő lőn, de hajlamai a festészetre ösztönzék és tanulmányai Helgolandba vezették, hol az akkori angol kor- mányzó leányával kötött házasságánál fogva otthoniasan letelepedék. Semmi sem természe- tesebb, mint hogy egy olj'an eleven szellemnek figyelmét, mint a milyen a G.ETKE-é volt, nem kerülhették el a Helgoland kőszirtjein váltakozó madárvilágjelenségei, s ebből következett, liogy életének és megfigyeléseinek folyamán, Helgo- landra nézve nem keveselib mint 397 madárfajt állapított meg, s ezek közt sok olyant, mely- nekebben a zónában való eljövetele szinte talá- nyosnak tűnik fel. A bizonyítékok a helgolandi biológiai állomáson vannak felállítva. G.ETKE Henrik mint a Magy. Orn. Központ- nak tiszteletbeli tagja, az intézetet nagyon ked- velte. Az 1894. évi tavaszi vonulási jelenségek- nek ama megfigyelései, melyeket az «Aquila" számára beküldött,* bizonyára az utolsók közé tartoznak, a melyeket még képes volt eszkö- zölni ; ezt követé még két, a központ főnökéhez intézett levél, melyre aztán jött a végelszende- rülésről szóló hírig tartó szünet. * Aquila I. (1S94.) 46. oldal. ïjetmidj (SaEtlîc. 1SI4.— 1S!)7. Ser erfte í'ag biefeê 3a[;reô bmá)U ber Dnii= tíioíogic einen fdmieren SBerluft. .^einriá) ©aetf e, ber syoiìehmivt lum .'őeíciotnnb, fd)[üfí am í-lícujnfire: tage für einig feine Singen iinb folgte feinen getreuen Sagbgenoffen in bie einigen ^agbgrünbe, rooljer eê feine SBieberfeiir gibt. Wdt .s>einrid) ©aetfc üerfdiiuinbet non ber íöüíine beè !iiebeiiê einer ber beljarrlidifteii í^eob; achter ber 58ogeíiue(t, befonbevô beò S^W^- (Sr entfagte ooilfomnien Peni ©ennffe jeneè 9ìei= jeê, lueldjev ben uH\'l)felnbeii innliíiítniffen, bem gorfajen oon 3oiu' jii Bone iniieiiiofjnt; er fafîte í^u^ auf í>elgoIanb uiib fá)iif fid) auf biefem 0,.5.5 qfm feine eigene 'iiíeít, loeíáie i£)m ootte 62 ^aljre 3llíeo raar, 9írbcit unb ©ennfj, uiib baê ßr= gebnife ber 3lrbeit ift ein bebeutenbeu 2)tenft für bie äßifienfd)aft,bas fdiönfte nnb baiierfjaftefte5)enfmal für ben ernften lliann. ©aetfe umrbe am 19. Diai 1814 in ptjimtlf in ber SDÌarf geboren, lunrbe Kaufmann, bod) trieb eê if)n sur 'iJïalerei unb feine ©tubien führten i[;u iiad) .^elgoianb, loo er fid) in 'Àolgf feiner ."oeiratí) mit ber í^oáiter beò bamalígeii engíifd)en ©onoer: neuve (läncdid) nieberlief;. 6s tonnte nid)t oerfef^Ien, ï>a^ einem fo lebbaftem C'ieifte, loie jeneo Saetfeê loar, bie ©rfdjeiiuingen Per S^ogeíioelt beo Reifens con ^eígotanb entgelien luerben unb fo fam eê, ba% er im Saufe feineê l'ebenè unb ikobad)tenê niá)t inentger aie 397 SSogelarten, barunter oieie, bereu aïorfommen in biefer 3oiie beinal;e rätf;felt)aft er= fdieint, fur .s!)eIgo(anP beftättigte. Sie ä^elege fínb in ber '-öiologifdjen Station auf §elgoíanb auf: gefteat. ,S>eiurid) ©aetfe mar li1)i'eii=JJiitgIieb ber Ung. Criiitboi. (ientrale unb ber Slnftaít feíjr ^ngetban. Sie 33eobad)tungen über bie ,3"gêerfd)einungeu im grü^ja^re 1894, n)e[d)e er ber «Aquila» jufominen liefì,* geboren geioifì su ben letten, iüe(d)e er nod) ju inad)en im Staube mar; eê folgten nod) jroei 33rtefe an í)cn (ìl)ef ber I'lnftatt, unb bann folgte eine "paiife, ioeId)e biê sur 9îad)rid)t über baê er: folgte albleben anljielt. * Aquila. I. 1894 p. 40. 24* 188 Gmtk'e Henrik fönuTiikaja : «Die Vogelwarte Helgoland, Braunschweig, 1891», angolul e czímen: «Heligoland as an Ornithological obser- vatory, Edinburgh, 1805.» A német kiadást Dr. Blasius Pi., az angolt pedig Rosenstock E. rendezte sajtó alá. Ezzel a könyvvel azonban a G.-ETKE gyűjtötte kincs távolról sincs kimerítve; mert a madárvouulás tüneteibe való mélyebb beijillantást majd csak azoknak a szerfelett pontosan vezetett naplóknak feldolgozása, a melyeket magam közvetlen látásból ismerek, teszi majdan lehetővé. Ezekben a naplókban a madárvilág mozgalma a meteorológiai jelensé- gekkel a legijontosabb összefüggésben van fel- tüntetve. Szerfelett kívánatos, hogy ez a szakértői kéz által végzendő munka, a lehető leghamarább eszközöltessék. G.ETKE Henrik élete szép volt. Neki meg- adatott az,' a mi kevésnek jutott, hogy t. i. egé- szen hajlamainak szentelhette magát, e hajla- mok megérlelték a gyümölcsöt: az ő könyvét, melyről elmondta, hogy életalkonyát megara- nyozá. Béke legyen hamvain ! í»eiiirid) Wcic tf o'ò ^auptiücrf ift «3)ic ^oa,(U lonrte .'oclgolaiiíi, ikaunfdjmeig 18!)1», englifd) unter bem S^itel «Heligoland as an Ornithological observatory, Edinburgh 1895». ®ie beutfdie Sluëfialic vcbiçvvte Ci}r. 9Ì. ÌMafiué, bie emjlííáie í)v. ili 01 en ft o(í. ÏOïit bieíeni î^ud)e ift aber ber ®d)at5, luetdien ® n e t f e, gefanimeít bei lueitem nid)t evfduipft : benn ben tieferen líinblid in ben Ííor= gang bee îiocjelangeô mirb erft bie iV-arbeilnng ber ungemein piinftlid) geführten 5:agelnid)er, n)eld)e id) onô eigener i'lnfdiannng fenne, geftntten. S» biefen tagebüdjern evfdieint bie iV-megnug in ber Üíogelnielt im genaueften ,3"|n»""i-'"lJ'T'ö ">'' ben nieteovologifdjen (ÌTÌd)einungen. tS'o ift l)öd)ft u)ünfd)enűiuertli, bafì biefe íl^enrbei= tniig 1)011 fiinbigev .'oanb, fo baiti ali nur iiinnev möglid), beforgt mevben möge. .'òeinridi (LS)aetfe"'j l'eben iimr fdjön. 3i>ie mir 9Benigen wax eê ií)m geftattet, fid) feiner 'Jíeigiing ganj Ijin^ugeben, nnb biefe ííeignng .u'itigte bie ^•vndit, fein t'gische Faclnrcvke. hi-soiiders irelrJie iilicr den Vogelzug haiìdelu. solange der Vorrath langt —folgende oi-iiH/ioIof/isr/ie Ai-bciten : Herman, 0., Madarász, Dr. J. v., Chernél, St. v., Viistagh, G. v.: J^. S. voii 'PetétlJ'ì. Der Begründer der uïifiscuachnflUrlieii ()rnitìiol.o{ile lií. in Ungarn. 1109—1850. Ein Leheushil.l. Budapest. ISOI. (Mit einer litliograpbirteu und einer Farbendrncktafel.) IV. I — I37S. 13. Frivaldszky, J. : Aves Hungáriáé. Budapest. 1S91. Illustrirt. VIII. 1—197 S. Madarász, Gy. dr.: Magijarázó a második Ik nemzetközi ornithologiai congressus alkal- mával Budapesten rendezett inugyurországi madarak h'udiitáudioz. Budapest. Illustrirt. ITi. VIII. p. 1 — Ili S. Madarász, Dr. J. v. : Kdauterangcn za der aus Anlass des II. internat, ornitliolügiscliru Congresses zu Budapest veransta,lteteu /Ihs.síí.'/.- Hi. lung der Ungarischen Vogel.fauna. Budapest. Illustrirt. VIII. I - 124 S. Lovassy, S. dr.: Az ornithologiai kiállítás 17. magyarországi tojás- és fészekgyüjteményének katalógusa. — Catalog der ungarischen Eier- und Nestersammlung. Budapest. 18111. VIII. 1^- 1 - r.6 S. Reiser, 0. : Die Vogelsammhiug des bosuiseh- liercegoviuisclien Landesmuseums in Saraje\o. 19. Illustrirt. Budapest. 1891. 1— 148 S. Sharpé, Bowdler R. : A review of recent attempts to classify birds. VIII. Budapest. IS91. 1-90 S. Sclater. Philip Lutley : The geographical -0. distribution of liirds. Budapest. 1891. VIII. 1—45 S. Newton, Alfred: Eossil Birds from the 21. forthcoming «Dictionary of Birds». Budapest. 1891.1V. p. 1 — 15. Fürbinger, M. : Anatomie diT Vogel. Üudapest. IV. 1—48 S. Palmen, Prof. Dr. J. A. : Referat über den Stand der Kentniss des Vogelzuges. Budapest. 1891. IV. 1 — 13 S. Herman, 0. : Ueber die ersten Ankunftszeiten der Zugvögel in Ungarn (Frühjahrs-Zug.) IV. 1- 4.2 S. Liebe, Dr. Th., und J. v. Wangelin : Referat über den Vogelschutz. Budapest. 1S9I, i\'. 1 — 18S. Máday, I.: Referat über den internationalen Schutz der, für die Bodenkultur nützlicheu Vögel. Budapest. 1891. IV. 1-17 S. Blasius, Dr. R. : Bericht an das ungarische Comité für den IL internat, ornithologischen Congress in Budapest. Budapest, 1891. IV. 1- r, K. Reichenow, Dr. A. : Entwurf von Regeln für die zoologische Nomenclaitur. Budapest. 1891. IV. 1 — 14S. Blasius, Dr. R. : Entwurf der Statuten des permanenten internationalen ornithologischen Comités. Budapest. 1891. IV. 1— Í2 S. Meyer, A. B. : Entwurf zu (úuem Organi- sationsplan des permanenten internat, oruith. (Vmiites. Budapest. 1891. IV. 1 lOS. Blasius, Dr. R. : Bericht über das perma- nente internationale ornitliologische Comité und ähnliche Einrichtungen in einzelnen Ländern. Wien. 1891. (Sonderabdruck aus «Omis. Jahrgang 1891.) VI II. 1 15 S. Föjelentés, Hauptbericht, Compte Rendu. I. Til. Budapest. Is9l'. IV. 1 227 S. II. Th. Budapest. 1892. IV. 1—238 S. Herman, 0. : A madárvouulás elemei Magyar- országban 1891-ig. — Die Elemente des Vogel- zuges in I'ngarn bis 1891. Mit einer llelier- sicbtskarte, vier Detailkarteu und vier Tabellen. Budapest. 1895. IV. 1-212 S. Aquila IV. 1897. Tab. I, /o. FALCO FELDEGG I Schlegel ism 9 DALMATIA. Nécsey ad naL pinx. Czetlel & Deulsch, BpesI AQUILA. Ill l'xcelsii ficjii lìiduDi lU'ífina avium A IMAGYAR MADÁRTAN KÖZPONTI FOLYÓIRATA. PERIODICAL OF ORSITHOLOüY. JOURNAL TOUR L'OKNIIHOLOGIE. ZEITSCHRIFT FÜR ORNITHOLOGIE. KDITKI 1 BY THE HUNGARIAN CENTRAL-BUREAU PUBLIÉ PAR LE BUREAU CENTRAL POUR UliGAN DES UNGARISCHEN CENTRALBUREAUS FOR ORNITHOLOGICAL OBSERVATIONS. LES OBSERVATIONS 0KNITHOL0GIQÜES. FÜR ORNITH. BEOBACHTUNGEN. Nr. 4. sz. — 1897. Nov. 25. Budapest, N.-Múzeum. Évfolyam IV. Jahrgang Csehország vonulási adatainak bírálata. Irta : Hekm.vn Ottó. ílcrtnsion Öer .Zugsuatcn aus üőlítncn. 3ion D 1 1 0 .só e r m a n. Minden történelmi vonulási adatnak beható s teljesen objektiv bírálata a legfontosabb fel- adatát alkotja annak a intézménynek, a mely hivatva van, vagy mondjuk feladatául tűzte maga elé, hogy a madárvonulás jelenségeit, po- zitív alapon kifejtse, tehát a fenomennek tudo- mányos megoldását előkészítse. Azoknak a mun- kálatoknak menete a melyeket a M. 0. K. fenn- állása óta végzett s az Aquila 4. kötetében részben nyilvánosságra hozott, nem kevésbbé az intézet egész rendezett, de teljesen még fel nem dolgozott anyaga is, a legszigorúbb l^irálat szükségessége mellett szólnak. Fentartom magamnak a jogot arra, hogy az Aquila 5-ik kötetét, tapasztalatainknak s az ezekből folyó konklusióknak egybeállításával nyissam meg ; itt egyelőre a bírálat jogosságát és köteles voltát elvileg állítom fel, még pedig egy igen tanúságos eset alkalmából, a mely az elvet legjobban meg fogja okolni. Dk. Prazak J. P., a ki intézetünkhöz önkény- tesen csatlakozott, a ki az orníthologusok ifjabb gárdájának egyik legtermékenyebb, igen sok- oldalú írója és jelenleg a skótföldön, Edinburg- ban munkálkodik, azt az ajánlatot tette nekem, hogy ö a Csehországból való összes vonulási adatokat, a melyekhez csak hozzáférhet, össze- állítja, a központ metódusa szerint ledolgozza s így a publikálásra alkalmassá teszi. Tekintettel annak nagy fontosságú voltára, hogy egy központi fekvésű európai ország ösz- szes adatai feldolgozva juthatnak birtokomba, az ajánlatot a legnagyobb köszönettel fogadtam Aquila. IV. 2)ie gciinuc uiií iioUfoiiniien objcctiue Jíecenfíuii aller í)iftovi)d)cii S'HIeoaten ift bie undjtiiifte 9íuf: gäbe jener ©teile, toeící)e íienifeii ift, ober eê fidi jiir 2íufgnbe (jenuKÖt ftat, bie Grídieiuungen beê 3ii9eê ber 3?ögel auf pofitioer ©ruitbtage 511 eut: inid'eíii, foiiiit eine iDiffeiifaaftiidie íöfuug beê ^pljäiunnene iior,5ubereiteii. 3)er íöeríauf jeiiev ílvbciteii, lueídie bie Uiig. Orn. ©entrale in ber '^ái ifjreô 'l^eftebenő burdigefüört unb in oier 33änbenber «Jlquila» aumîiieilc publi-- 5iert ^at, nidjt nűnber òa^ gefammte georbnete, aber nod) nid)t »oli bearbeitete îlfateriale ber 2ínftaít, í)aben bie abfolute 'ííotbuienbigfeit biefer ftrengften 9iecenfion ergeben. 3d) befialte eô mir nor, Un fünften 33anb ber «Síqnila» mit einer 3i'íiT"ii'í>iftt'tIung unferer tïr= fa[;rnngen unb òtw t)ievau<ò folgenben (ìonclufiuneti ju eröffnen ; fjier ftelle ic^ üoriäuflg baö Siedet unb bie ^^flidjt ber iliecenfion principieil auf, u. 3. an: iäfelid) etnee fefir febrreidien 'calicò, nietdier tüoi)( ben beften (iommcntar für baô ^^îriucip biíbet. ^err S)r. %% ^ r a 3 a f , ber fi(| unferer 3In= ftalt alò (îrteriiift fveiundig aiigefdiíoffen íjat, ber einer ber frudjtbavften unb nielfeitigften ornitf)olo= gifc^en ©(^riftfteHer ber jüngeren fôarbe ift, unb gegenroärtig in ©diotttanb ((Sbinburgb) arbeitet, í)at mir ììm Eintrag gemadit, fämtlidie, überhaupt ängäng[id)e ^ngòbaten 33öbmeno jufommenjufíelieu, nod) ber ü)}etl)obe ber (Sentrale ju bearbeiten unb fo ber '^^inbltcation ^yijufübren. 3lngefid)tê ber Ijoben ^J^iid)tigfeit ber (3ad)e, alle Saten eineè centrai gelegenen europäiid)en 2anbeô bearbeitet ju befilsen, nal)m idi ben Slntrag mit größtem Taufe an. :^sn nevbältniftmäfiig fur^crB^it I el- ei. Aránylag rövid idő alatt meg is jött a kéz- irat 210 negyedívnj'i terjedelemben, még pedig mint a munkának első része, a mely mérsékelt bozzávetés szerint több mint 6000, eddig nem publikált adatot foglalt egybe s a melyre még két rész következett volna, úgymint az, a mely a Dr. ScHiERtől való és mint bavmadik rész az, a mely az irodalomban elszórt csehországi adato- kat foglalta volna egybe. A mi már most ezt az első részt illeti, már a futólagos áttekintésnél is szembe szöktek bizo- nyos óriási adatsorozatok, hogy pld. Hjipokiis icivriiia 4.5 év, Eriíhacii>< iiisciiiia 93, ìì'n-nniìd ru>'tira liC), liulicUld /í7/í//.s 112, Molnrílla alba 1 10, Mol. boarula 1 10, Alauda arveiish '.)?>, Slur- mis vulgaris 94, CijpseluK apus 93, Cucidus ca- rtontó 95, (loturuix dadyliloiiaiis 91, Vanellm rrislalus 92, Srolopax rudkola 61 éven át figyeltetett meg. Valamennyi hosszú adatsoro- zat Horinowesböl, Dr. Prâzak J. P. szülőhelyé- ről való. Ezenkívül egész tömegesen akadnak bár rövidebb, de még mindig nagyon tekinté- lyes adatsorozatok úgy Hofinowesböl, mint Csehország más pontjairól. A legjelentősebb sorozatokat dr. Prazak J. P. úr az őt jellemző ragyogó dikczióval és apodik- ticzitással vezeti be és magyarázza is. Az első pillanatban az volt a benyomásom, hogy ez a munka Közép-Európára nézve a régóta óhaj- tott sarkpontot fogja megalkotni; annyival is inkább, minthogy meteorológus barátunk, He(;y- FOKT, bebizonyította, hogy oly esetben, midőn adott pontokról nincsen is sorozatunk, más pon- tokról való jó sorozatok bevonása még mindig megadja a lehetőséget megközelítő pontosságú meghatározások eszközlésére. Dr. Prazak úr bevezetése igy mondja el a Horiuowesből való óriási sorozatok történetét. Prazak J. P. úrnak már a szép apja pontos gaz- dasági naplót vezetett s a fenologiai jelensége- ket is szemmel tartotta ; följegyezte — többnyire a népies időjóslás czéljából — a madarak megér- kezését és elvonulását, a növénj'ek kivirágzását stb. Ez a nagyon dicséretes kezdet folytatókra akadt, a mennyiben a következő családfők a fel- jegyzéseket tovább vezették, egészen a szép-uno- káig. Dr. Prazak J. P.-ig, a ki mint ornitologus lege artis fejlesztette az ügyet 1896-ig. A madárvonulás terén kifejtett munkálkodá- som eredményei alapján tisztán láttam, hogy a horinowesi nagy sorozatok már keletkezésük módja miatt sem lehetnek teljesen homogének. erljiclt id) Ciaiiii tuid) cin ÜfaiiuScript uüii 210 Cuavt fetíeii alá erfteii íiíjcií bor ílrdcit, uield)cr — ^uuij'siti gejdja^t • — über 60()0 uiunílűisicrtc Tnteii ent= íjieít, iiitb meldicm nod) juiei îtieitc, u. 5. : T'atcn beo î?r. S d) i e r unb ale britter STÌicil, bie in ber Viteratnr jevftreiitcn, ìnibincn lulveffenbcn SiHV:' baten iûUycn ínllten. 3ÌHKi nnu biefen erften Ìl^eil anbelaniU, fpraniU'n td)on bei ber allerflüd)tiiii)'ten ^nrd)fid)t, gemifie riefige ^T^atenreiíjen f of ort in bie 3lngen, fo 3. ìi Hypolais icterina 4.") !3nl)l'^V Erithaeus luscinia 93 3., Hirundo rustica 116^^., ßuticilla titliys 112 %, Motacilla alba 110 3., Motacilla boarula 110 %, Ala.uda arvensis 9'i%, Sturnus vulgaris 94 3-/ Cypselns apus 93 %, Cuculus canorus 95 ^., Coturnix dactylisonans 91 %, Vanellus cristatns 92 3., Scolopax rusticola 61 vi. Saunnt: lid)e grofee Serien ftnniinten anè .<òorinoiueo, beni ©ebnrtöorte bea ^evrn 3)r. :,"s- 'i>. '^^rajaf- 9iiif,ei= beni gab eô eine 'liìenge ^inar füräcrcr, aber tro^bem ieí)r anfeíinlidier (Serien ans .s!»orinonieô nnb and) »on anberen ^|ínntten iiobnieius. Sie bemerfenêiuertljeften Serien maven mit Per, bie Sdiriften beò ,'perrn Tr. 3. %. "^ v a ,^ a f ano: jeidinenben blenbenben CTietion nnb 3lpobictieität cntmirfelt unb connnentiert niiD mar ber erfte 6in= brucf auf mid) ber, baf; biefe 'Jlvbeit für (Scntral (S'uropa i>t\\ längft geuutnfditen 3lngelpnuft bitben bürfte; nnifomebr, lueil ja nnfer iVi't'imb, ber i'ic- teovotoge ,s5egi)fofn eo beiiiiefen bat, bafi in 'Jälleii, wo für gegebene ^^lunfte feine Serien pov; liegen, bac tinbe.íieben non guten Serien anberer fünfte lunt immer einen 'Jlnbaltöpunft für an= udbernbe 'iV'ftimninngeii abgeben faun- áié (Siiileitnng ber ülrbeit bes ôerrn Xr. '•|! r a ,^ a f betagt, \ia^ bie riefigen Serien oon .s^orinoiucê mie folgt entftüuben finb. Sdion ber Urgrofjoater bcè .s>cvrn Tr. !o. ^^'Vi'i^i'if fübvte genaue 'iinúy- fdiaftöbüdier unb batte and) für pbänoIogifd)e Êr= fd)einnngen ein -'luge: er notierte, meift and) ,uini 3roede uolfcdbündid) ineteorologifáer '•lirogiuifiif, bie 3(nfuuft nnb ben l'lb^ug ber iUigel, oaö (5rblül)en ber 'iPflfii'äcii ^'t^'- i'i'b eci faiio biefes febr lbblid)e beginnen ^ortfetuing, iiibein bie fofgenben ^aini Henbäupter mit ben 3lnf^eid)nnngeu fortfubreu, n. 3. biö auf ben llrenfel, Tr. :;\. ^. ^rajaf, ber bann bie Sad)e alc> Crnitbologe lege artis bis IS9C) fortentmidelte. (So lag für mid), nad) ben Ci'rgebniíjen meiiu-r 3írbciten auf bem ©ebiete beê Siogeijugeo, auf ber ,^ttnb, bafî bie großen Serien con .*ôortnomeô fd)ou in ^ofge ber 3(rt ibve^i iSntftebenè, ,íioar nicbt noli- 19.0 mert a személy változása okvetlenül kihat a megfigyelés módjára így eredményeire is ; de ev- vel szemben az is bizonyos, bogy a nagysoroza- tokban bennfoglaltatik a korrektió, hogy tehát a nem is tökéleteFen homogén a sorozat eredmé- nyének értékét ez a körülmény nem tudja lénye- gesen megcsökkenteni vagy épen megsemmisí- teni; annál kevésbbé, minthogy a mi munkála- taink is haladtak annyira, hogy adott esetekben felismerjük és kiküszöbölhetjük a hibát. Azon körülményre való tekintettel, hogy a hoí'inowesi adatoknak igen nagy része földmű- velő emberektől eredt, elhatároztam, hogy a vil- lás fecskére, Hirundo rustira, vonatkozó, állító- lag 116 évi adatot ornitologi ail ag átvizsgálom, azért véve a füsti fecskét, mert ez házában keresi fel a falusi gazdát, tehát legkénj'elmesebben s így legpontosabban is figyelhető meg. Dr. Peazak J. P. így adja Hoiinowes föld- rajzi fekvését: 50° 18' 33° 36' E. Sz. K. H. Ferrótól Az állítólag 116 évről szóló adatból így állítja föl az én metódusom szerint a for- mulát : «A füsti fecske 116 év alatt érkezett: Legkorábban : márczius 15-én. Legkésőbben : aprii 24-én. Ingadozás: 40 nap.» Közép : április 4-e, a mely dátum, Prazak J. P. állítása szerint, a sorozatban 24-szer for- dulna elő. Először is az tűnt a szemembe, hogy az 50-dik szélességi fokra nézve az április 4ike mint középdátum nagyon korai. Az Aquila I. köte- tében a füsti fecske vonulásának tőlem eredő kifejtése szerint ezen a szélességi fokon vala- mennyi ismert pont érkezési középső najija április 16-il,ii és még a legkorábbi középnap — Frankfurt, Homeyer A. is, április (i-ika, tehát még mindig 2 nappal későbbi, mint Horinowes középnapja. A formulának alajjos átvizsgálása azután azt derítette ki, hogy az ingadozás nem 40 hanem 41 nap, a mi azonban a formulát nem módosí- totta, söt az április 4-ét mint középnapot még élesebben határozta meg, minthogy azonban ezt a napot arra a szélességi fokra nézve sehogy foiitiiieu l)ontoiieii fciii föiineii, meií ja öer iBedifeí ber ^serfoii ftetö euio 9íikíu)irfiiiirt auf tiie 3(rt ber Síeobadjtung imb i()rc (ïrçiebniîie bat ; aber and) bac. ftaiib feit bafj in ber WröBe ber èerteii ftets audi òat, Correctiu eiitfjalteii ift, ba« alfo ber îlîan: a,d uollfommeiier ôomogeiieitat Den ÎBertf) beê Síefultates nid)t mcfeiitlid) tierminbern ober gar ceriiic^teu fami; umfo roeniger, a(ê ja and) imfere Sírbeiten fdjoii fo roeit (jebieljeu fiiib, bafe mir in geiotfien glätten Çel)ier 311 erfeniieii uni auêaiiia)ei= ben Derinőgen. aíngefidjto beo lliiiftanbeô, öaf; der lueitanê grö^ Bere Xí)eií ber Serien von ^ovinoroeê con Sanb^ roirtíjen l)crrii()rte, cntt'djiofe id) intd), bie auf Hi- rundo rustica beäüglid)en, ongeblirf) 116 :3af)reê= baten ornttí)o(ogi)d) bur^^uneljuien, loeil ja bie gìaudjfrfiroalbe ben l'anbuiirti) in feinem .'nein! auf= fudite, baf)er ani beanemften, alfo and) am fd^ärfften beobadìtet lueríen tonnte. Ôerr 2)r. S- %^- ^U- a j a f giebt die geograpljifd)e ^^ofitiolI für ^orinoiueè mit 50° 18" Ti. $8. ,33° 36' r. S. uon^erro an. 3(uè tien angeblid) 116 33eo[iad)timgêjal)ren eon= ftruiert ev die formel nadi meiner ÏÏÎetiiobe, raie folgt : «Die 3iand)íd)UiaUie erfdjien im Xiaufe der I Kl 3at)re a. g. ben 15. Waix^ a. ©. « 24. 3(pri[ ©d)ro. 40 îage 9Jiittel: 4. 3{pril», nieldies Tatnm, laut ^5. 'í>. i' r a l a f, in der Serie 24: m a I uorfommen foli. isor 3lííein fiel e<5 mir auf, òa^ ber 4. 3íprií aie aíittel für ben 50=ten 33reitegrab ju früb ift. dïaà meiner T'arfteünng beo 3ngeè ber áiandjfdjiualbe in «giquiia» h ergiebt fid) für diefen 33reitegrab auê äffen befannteu '•^ínnftcn alo 3Jfitteí ber 16--te Sípril, nub felbft baô früljefte l'íittel — Jvranffurt, 31. D. ,g)omei)er — ift ber 6. 3ípri[, alfo nod) immer um 2 STage fpäter, alò baô 3Jíittel für §onnomes. Sie genaue Ueberprüfung ber 'formel ergab hierauf, daB bie ©d)iöanfung nid)t 40, fondern 41 î'age beträgt, mat, aber bie gormel nidjt aite- rierte, ja fogar ben 4. 3íprif als 3Jíittef nod) fd)är-- fer fixierte ; ba mir aber biefer Sag für die 33reite burd)auâ nid)t paffeii rooűte, meit mir ja, toiegefagt, and) baö 33íitteí non îvraiiffuvt und non îîanern — 1 '.m sem találtam megfelelőnek, mert a Frankfurtra vonatkozó s a Bajorországra — J-u^c^kkl — kimn- íatott középnap az adatok kis száma miatt sem volt meggyőző, elhatároztam, bogy a villás fecs- kére vonatkozó egész liorinowesi adatsorozatot alaposan átvizsgálom, hogy az esetleg benne rejlő hibát megtaláljam. Az összes adatokat tehát napi egymásutánban rendeztem s e nunikánál rögtön kitűnt, hogy dr. Prazak J. P. állítása, a mely szerint a 1 K> évről szóló adat szakadatlan sort alkot, nem áll- hat meg, mert egy egész évtized, 1790 — 1800-ig hiányzik : ezáltal persze a formulára nézve döntő legkorábbi és legkésőbbi érkezési adat biztos kipuhatolása ingadozóvá vált, mert a hiányzó évtizedben oly adatok is lehettek, a melyek a formula alakulására lényeges befolyást gyakorolhattak volna. Ezáltal a középnapra való biztos következte- tés lehetetlenné vált; ez azonban magában véve nem érintette a még mindig nagyon jelentékeny, 1801-től 1896-ig terjedő sorozat értékét. Az egész sorozatnak napi egymásutánban való összeállítása azonban még más sajátságos jelenségekre is rámutatott, a melyek nagyon is elégségesek voltak arra, hogy úgy az én biz- tosságomat, mint más bírálóét is erősen meg- ingassák. Mindenekelőtt az tűnt ki, hogy április 4-ike, a mely Prazak J. P. szerint a sorozatban l^-szcr ismétlődnék, igazában csak ?-.s-2t'r fordul elö(!); április 3-ika ellenben a mint írja SO-szer található. A minden, némileg homogén soro- zatnál előforduló jelenség helyett: hogy t. i. az ornitologiai középnap felé ugyanazok a dá- tumok mind gyakrabban ismétlödnek, a hoí-ino- wesi sorozatban a. SO-szer ismétlődő április 3-ika kirívó volt, különösen az április 4-ikének ki- igazítása után, még ivedig a következő menetben : a villás fecske megérkezett I 16 (illetőleg 106) év alatt : ;j5aecfeí — ah auo jii niciii(i Sateii flaiiiiueiiö, nie eiiileiid;teti;, entíd)(oÍ5 id) mid), öie gaiije, auf Hi- rundo rustica (n'ìi'u^Iidie Serie iion .'ôoriiioiuc'j I geiinu íurdiuiiu'Iiiiu'ii, imi Pen etnui oniivbaren ^cl)lcv ,^11 fiiiieii. ^''sd) iH'biu'te iniiiiie (''iciaiimitlicit ier Toten und) ber îageèfolrte unì) eö ftellte fid) dei biefer 9(rlHÌt fpfort ijcraiiè, ía{5 öie ''}Uiç\abt beê Tr.^.'-ií. ^^îvnjaf, eö feien bie 1 16 ^snlH'eòbnten eine n n- n n t e r b v o d) e n e 9{eil)e, nnvidìtii^ ift, lueil ein j ijnnäeo îecenninni, jeneo non 1790 biò ISOO, feijlt; i)ieburd) unirbe notiirlid) bic fidiere (Sr- mittehmg bea, für bie (pomici auèfc^Iagebeiu^eii frn^ ' íjeften nnb fpäteflen ídifniiftctngeo fdiiimufenb, meil jn in beni felilenben^^sabrec-jebent Taten uorfonunen tonnten, uieídie auf bie Gieftaltung ber formel linen mefentlicben (î'infinfe niioäiiüben nevincd)t l;aben iiuirben. Somit nnirbe ein fid)erer Sd)!nf; auf ben mittleren Tag unmögliá ; unis aber ben ÎLH'rtb ber nod) iinnev feí)r bebeutenben Serie non 1801 bis IS',)C> an nnb für fid) nidit beriibrte. Tie onfaninienftelhiiui ber gan.^eu Serie, mie fie gegeben umr, b. i. in ber Tngeefoíge, ergab aber and) nod) nnbere eigentt)ümlid)e ííefnltate, roekbe gan, geeignet lunren, meine Sid)erl)eit unb oud) jene anberer Sieeenfenten in bobem (i5rnbe ju er= fd)üttcrn. ììor ítüem fteűte eê fid) berano, bof5 ber 4. 3ípi'ií, mek'ber lant Ts- í>- 'V >' n ,i 'i t fúí) in ber Serie 24:mal mieberbolen foli, in berfelben Serie bloft á^mal Dorfam (!) ; bagegen fam ber o. Slpril mie er and) ongiebt 39nna( nor. Statt ber bei jcber, einiger; iiuifien bonuigenen Serie uorfommenbcn tS-rfd)ei: nung, baf? fid) nämlid) in ber 5!ät)e bee ornití)o= logifdì^nuttleren Tageô bie Taten ftetö mebr nnb mehr mieberbolen, ragte in ber Serie non .scorino; ]oeo bie 39;fad)e äSieberbolung beò 3. 91pril, be^ fonbero nnd) ÜV'riatigung beê 4. i'lpril, gan^ nii üerniittelt, u. ,v mie folgt, empor: i)lnfunft ber 9îaud)fd)malbe in 116, refp. lOd^atjren: április 1-én 1 esetben '^-á.i 2 Slpril 1 — hmal. « 2 — 2=mn(, (( 3 — 59 -mai. {( 4 — 2=nml, inittlcvc bel- ìo !V fl 5^ — 3--maI, 11. Î. f. u 3-án 39 (I n 4-én 2 ev: filli), bie "Aovmeí auf Den friiíjefteii Xaç\ ï)in 311 corri; fiicrcn, fid) ak> miöiivd)füljrbar ermieê. 2)cr 15.-le Wiäx^ fd)ciiit iiniiilid) für ben 50. 33riMtt\u'ab 1111= íjaííbar; ber Toij ift 5. 4ì. für bie ungarifdje îicf-- cbciic im 4(). ikeitegrabc ber frtìbcfte. :3ii ber ©crie POH .'öotinoroeö ftebt jebodi bicfer iag iiid)t ifoliert, fű bnjî er nie nufîerorbentlidics Tatuili iiid)t eíimiiiíert tuerbeii faim : ee folijeu ii)iii ber Iß.te mävi '2mai, bor IS-te -.^uial, ber 2n=te 4:iiial u. f. m. äBae aber biefeii 511 fi'ttben l.J.ltidr,^ abfolut ini^ ( antaftbar iiiadit, ift ber llmftan^, Dajs fobalb bie formel überbniipt niobifijievt luirb, ita^^ ;i'.t:fad)e Eintreffen am 3. 3(pril nod) unerflärbarer mirb, aie eê fdjon ift. Satuit eiibete meine ^^nlifung. 2)a ober gcrabe bie Hirundo rustica-Serie fei= teile bes $ervn 2^r. % %\ ^U- n 3 a f ungemein eingefjenb eommeutiert mar, iiiib biefe und)tige 33ei: gäbe aiidj febr inele ineteoroiogifdie tS'lemente eut; Ijielt, erfud)le id) iberni 3)r. 3- 'V- "l^ v n ,5 « f eiuiuilli: gen ju molleu, ha^ id; bie Sírbeit betjufs S)urcbfid)t aucl) unfcrein üereljrten ÎOîeteoroiogen, § e g t; f 0 f t; überfenben bürfe, gaiij befonberê belaufe ber meteo: roíogífdien lleberprüfung ber Serie ber 3íaud)= fdjiualbe auf tìruiib beò (iomineiitarâ. ^d) betonte tè, ba^ eê fid) I)ter um bie SBeftiinmiing bec miíteí: europäifd)en "Viuote baubelt, bie luebvfeitige genaue ''i-U-üfuiig alfo boppelt angezeigt ift. i^err 2)r. S. '^i. ^srnjaf gab fofort feine (iinunHigniig nub fprad) 5ugieid) aus, allen Giniuenbungen, meldte fid) in ber betreffenbell "^^ublifation ergeben foilten, ober nieinevfeiti' and) fd)on ergeben Ijabvv, mit uoüfiäu: biger 3lufflärung entgegentreten 311 uioüen. Sino biefem ©ninbe erbat er fid) ben i^ürftenabjug. Obne nun auf Die '^iriifung burd) :^s- êegpfofi) mit meinem 33efunbe eingeiüirft ju f)nben, über: fanbte id; ifjin einfad; òaé 9)îaniiêcript nub laffc nun fein ®utad)ten [)ier folgen. ííad) tïinfid;t6iial)nie biefer meteorologifd; \ú)á-- nologifd)en 9îecenfion, fpredìc id) eo aber fdion bier auê, baf; id) non einer meiteren ■iírüfung, foinit and) noil ber i^erauogabe ber 'Jlvbeit beo iberni Tr. :^\ '•^s. '^i r a 3 a Í Slbftaiib uebme. 1 '.ta^ iììamiicxìpt jur T)urd)|ul)t ,^11 [lefoiiimeii, unb ^iimr aiiê bem ©niiibe, meií id) mid) beredjtiiit füfjítc, nuf ©runb bee ii) ber l'ieteorologie acccptirte)i ' 3>crfa[)re)iê ano einiiien matljematiídjenDperationen auf bie .soeteroiU'iiitiit ber S^öoliiiev l'inçiat'i'n über ben Sdììimlbonjniii ^n id)lie|ìen. 33ei ìneineìn ©tnbiuni über den ©djiuaibenäug füljlte id) íd)nier,^lid) ben llíangel, über feine (ancien Serien ä" nerfüeien. .s?aftii} en^riff id) baljer bie (äe[ei]en()eit, jelU im ^Kannfcriptc ^^rajáfé fo un= oerijofft äu fiiibe)!, iüa5id)bama(o entbehren muf;te. 9Benn id) bnmals eine 39;idbrtçi,e Serie über ben ©d)uuilben:iuiì befaf;, batte id) jetU eine anç^ebliàe rnebr aló 100--jäl)rige, üollftänbige ©eric nor mir. llnb mei! iierabebiefe Serie baô übrige íJíateriale bec Sianufcripteô fo fetjr übertrifft, miinfdje id; mid) mit biefer befonberê ju befaffen. 2)ieie Ian(3e Serie lunrbe non 'Çra'iaf'j Àamtlie uiib einigermaßen and) non ibm felbft rierieid)net non 17sO angefangen bio einid)liefîlid) IsUflunb ,iiimr in .'Qorinomeë, meUteô in einem ihdi ííeften nad) Often ftreid)enben tiefen 2l)ak ::îi:l m. über ber 'JJÌeereobbbe unter 50^ Is' nbrblid)er ììreite nub '.î:v- :]Ci' bftlid)er l'ange non Àerro liegt.* äieuor id) ìuid) eingebenb mit biefer Serie be- faffe, I)alte id) eo für notl)iiienbig, bie Serie felbft famt ben Sd)lnfifolgernngen nnb iV-mertungcn an= äufül)ren, mit iiield)en ^^irajiif fie oerfnl). ^Tic romi; íd)e Hnl)l bebentet ben '■IKonat, bie arabifàe ben %a(\. Tie uiererleilHugaben fiub: a) = Slnfnnft ber ?l{aud)id)malbe ini 3Jìeierl)ofe, b) = (etite i^rnt, e) = t»erfd)iunnben, d) :^^ 31b3ug ber èauptiiuiffe non Isd.". ange- faìigen. * A geogratìai fekvése voiiatko/.ó adatok szintéu * Die Saten libct titc iieoiivanhijdje ii'niìc flnimncii Pkaíák úr kéziratából valók. : ebeiifoUö au5 Sem ^JJlaiiiiicvipto Se.j çevrn '■]íxalát. A füsti fecske Hofinowesben. - T>ie íJaiid^fditrialbe in fjorinoiDes. 1 !)9 17S0 11 : 26 111 30 MI e 27 IX 1825 (t : 24 l\ 1, 3 vm 24 IX 1860 3 IV 1, 10 VII 13 IX 1781 : 3IV 4 VUI 31 IX 1826 : 25 m 20 vu 1 X 1861 10 IV 25 vn 31 X 1782 : 29 III 20 vn 13 IX 1827 : 3 IV 6 vm 15 IX 1862 9 IV 19 vn 27 IX 1783 : 16 III 15 VII IS IX 1828 : 22 III 24 MI 29 IX 1863 3 I\ 20 vu 2X 1784 : 3IV 19 MII 18 IX 1829 : 21 m 1 1 vm 27 IX 1804 5 IV 1 8 vu 31 IX 178,") 23 1\- eo MI 24 IX 1830 3 IV 20 VII 2 X I8(i5 23 m 20 vu d 28 IX 1786 3 IV 16 VII 27 IX 1831 : 5IV 19 VII 20 IX 1866 3 IV 14 vu 29 IX 1787 16 IV IO VII 24 IX 1832 : 3IV 31 vu 25 IX 1 867 18 ni 10 vu 27 IX 1788 3 IV 3 Vili 18 IX 1 833 24 III 14 vn 26 IX 186S 3IV 29 vu 26 IX 1789 25 III 16 VII 20 IX 1834 : 24 IV 26 vu 18 IX 1869 24 III 24 VII 25 IX 1800 3IV 20 111 25 IX 1835 29 m 20 vn 22 IX 1870 lo IV 20 VII 27 IX 1801 24 111 9 vm 27 IX 1836 3 IV 26 vu 28 IX 1871 3IV 15 VU 29 IX 1802 3IV 31 vn 20 IX 1837 1 1 IV 28 vu 19 IX 1882 20 m 26 VU 6X 1803 24 IV 19 vn 24 IX 1838 3 IV 20 vu 2Í. IX 1873 20 in 31 VU 1 X 1804 31 III 20 VII 27 IX 1839 26 m 1 5 VIII 27 IX 1s74 3 IV 16 VU 27 IX 1805 3 IV 26 VII 1 X 1840 13 IV 19 VU 23 IX 1875 16 m 20 VU 3X 1800 11 IV 20 vn 27 IX 1841 18 m 10 vu 18 IX 1876 3IV 16 VU 31 IX 1807 3 IV 28 VII 3X 1842 3 ÍV 10 vm 25 IX 1877 24 IV 20 VII 1 X 1808 4IV 20 VII 26 IX 1843 21 m 6 vm 6 IX 1878 13 IV IO VU 8X 1809 3IV 30 \U 27 IX 1844 18 m 29 VII 27 IX 1879 3 IV 20 VU 27 IX 1810 25 III 16 VII 25 IX 1845 13 IV 9 VIII 1 X 1880 24 IV 1 vm 3X 1811 3 IV 20 vn 27 IX 1846 6 IV 24 vu 31 IX 1881 3 IV 28 VIL 3X 1812 30 III 3 vin 3 IX 1847 3 IV 30 vu 21 IX 1882 12 IV 20 VU 26 IX 1813 3 IV 20 VII 16 IX 1848 3IV 20 vu 1 X 1883 3IV 14 VU 19 IX 1814 31 111 is VII 28 IX 1 849 31 m 1 9 VII 19 IX 1884 16 IV 20 VU 8X 1815 11 IV 15 vn 27 IX 1850 5IV 10 VII 6 X 1885 1 IV 1 2 VII 20 IX 1816 '.n\ 6 vm 31 IX 1851 3 IV 1 vili 28 IX 1886 2 IV 20 VU 27 IX 1817 4 IV IO VII 10 IX 1852 23 m 20 vu 24 IX 1887 : 3 IV 20 VII 7X 1818 24 IV 28 MI 24 IX 1853 3 IV 25 VII 20 IX 1888: 29 m 25 VU 8X 1819 3 IV 30 vn 27 IX 1854 21 m 20 VII 21 IX 1889 : 24 III 15 VU 26 IX 1820 31 m 18 vin 20 IX 1855 3 IV 30 vn 16 IX 1890: 20 m 20 VU 4X 1821 3IV 20 vn 30 IX 1856 15 m 20 vn 28 IX 1891 : 20 m 19 VU 31 IX 1822 22 III 1 vm 27 IX 1857 3 IV 20 vn 27 IX 1892 : 28 m 26 VIII 5X 1823 3 IV 26 vn 4X 1858 12 IV 19 vn 31 IX 1893 : 2 IV 20 VU 7X 1824 6 IV 20 MI 16 IX 1859 3 IV 20 vn 2X 1894: 26 m 19 vn 4X 1895 : 11 IV 1896 : 10 IV 30 VU 16 VU lOX Ezen adatokat a következő megjegyzésekkel kiséri Pkazák: »Ezen óriási, megszakítás nélkül való sorozat- ból a következő következtetést * vonhatjuk le : * «E következtetést iiiay:am — Prazák — állitottaiii össze szépapám, nagyatyám és atyáin naplója szerint, valamint a házbeliek adatai szerint. A család króni- kájának egy része ez.» ©iefe âlngabeii luerben doh ^ra^df mit folçjciibcu 33ctiierfungen bei^teitet : «^iefe xk\iç\c uminterbrod^ene Sieil^e füljrt ju folçueiiben (Soiichiíioiieu:* * íieje fiiib uüii mir — ^rajrif — iiad) bom Xages 6ucf)e nietneö Uv^, ©roj;= iinb 3?atevä, foiuie iiac^ ben 3liiga&en ber .^ausbemofiner suíommengcftellt. (Sin í[;eil ber ^amtlienii)ronít ! J(l() 1. Az első fecskék, tekintet nélkül az időjá- rásra, szoktak volt nálunk megjeleni, de 2. a főtömeg a hőmérséklethez alkalmazko- dik, mialatt a helyszeizők visszahúzódnak. 3. (A 2-ik költés rendesen július második felére esik) : kedvezőtlen időben azonban el- húzódhatik augusztusig, igen kedvező években egyes párok még harmadízben is költenek. 4. Füsti fecskéink őszi vonulása és a második költés között bizonyos viszony áll fenn. 5. A harmadízben költő párok elmaradnak a főtömeg után s még októberben is mutatkoznak. : 6. Az őszi vonulás, illetve e vonulás kezdő pontja kevésbbé függ az idő minőségétől, hanem inkább a 4. pont szerint az egész nyári ittlétei- nek, vagyis a költés jelenségeinek eredője gya- nánt tűnik fel. 7. A korábbi vagy későbbi tavaszi megérkezés közvetve megegyez a kedvezőtlen őszi ittlétei hosszával ; a) ha a tavasz esős, a nyár kedvező, a máso- dik költés késett : akkor késői az elvonulás ; b) ha a tavasz kedvező, a nyár szép, a máso- dik költés normális, a harmadik gyakori : akkor az elköltözés szeptember harmadik dekádájába (20—30) esik. c) ha a tavasz kedvező, a nyár hideg és esős, a második költés késői vagy gyér, a harmadik pedig teljesen elmarad : akknr az elvonulás ko- rán esik meg (szeptember közepén) s elmaradt példányok nem láthatók. Jóllehet e megfigyelések csak helyi termé- szetűek, de azért mégis elég fontosak a sok bizonyító adatnál fogva. A fecske leggyakrabban (,3ít ízben) április 3-án, legritkábban (1 ízben ^ márczius 15-én érke- zett meg. Ezen utóbbi adat a legkorábbi is egj'szersmind. Legkésőbben jött meg a fecske áijrilis 24-én, és pedig 4 ízben.-' A tavaszi vonulás képlete ennélfogva így alakul : L. márcz. I."). Lk. aprii. 24. J. 40 nap. Átlag: április 4-ik napja, mely adat tényleg 24 ízben fordul elő." ' Egy izbeu megjött iiiároz. '28., .'}()., ápr. !.. 9., 23. napjain is a feutebbi liimutatás szerirt. H. K. - Április 24-én nem 4, hanem 6 ízben érkezett meg a fentebbi adatok szerint. H. K. •' .\ kézirat szerint csak 2-szer. H. I\. 1. 3)te crftcii 2(í;a)ttíben evídjeinoii oliiic Ülücf; íicl)t niif baô lu'i iiiici herríolienbe Slnlti-v, ober 2. Sic .Sjanptiiuiííe rid)tet fidj iiad) íicv Ícmpc; vatuv, iiiíem Sie «Cuortiermadjer» )"idi siirüd= äiel)eii. 3. (Xu äiueitc 33rut ift vcgelmäuioi in Per 2:tcn §äifte Siili) ; íniui ober bei iingiinftiijer Sffiittcniiioi [lié 3hu5iift ücricflt mevben,in ie£)v (jünl'tißen ^aljreu mivb »odi bei e i n j e 1 n e u 'ÎHinreii 'iimi bvitteu; iimle ijebrütet. 4. Tcv ^terbiXviß uniever í){aiid)íd)malbeii i'telit in oiemitfem 3.Hn1)ältniiio mit bor .^uieiten "i^rnt. Ô. Tic juni bvittcnninle bvütenben '|.Miare bleiben l)inter bor iQanptninfíe surüd nnb werben nod) im Dftober beobnd)tet. 6. Ter ojerbit^nç^, refp. beffen eintreten ift menigcr non bem SSetter beeinflnfet, fonbern nod) "^'nnft 4, eine 9íeín(tierenbe bes ganjen ©onnnevanfentbaltcé, b. Í). beò 33rntgeid)äftee. 7. Taö äeitlidievo ober ipiitere 'Jtnfonimen im Jvriibjobre correiponbiert mit ber .l'onge bee ílnf; eiitbolteô in niigünítigen Àjierbften: ■d) uicnn Àviibjoljr regnerijd), 8omnier giinftig, bie 2=te Sörnt Doripatet: Slbjiig fpät: b) menn ^•riiljjaljv gtìm'tig. Sommer biibid), 2:te 33rut nornml, 3;te 'iîvnt biiufig: ilb.^ng britté Te= fnbe Septemberô: c) menn Ài'iibialiv günfiig, 3onnner fait nnP regneviid), .^loeite iivnt fpät ober meniger joblreid), :!;te poUfommen febicnb: aibjng friilj (l)iitte 3ep; tember), feine snrüágebíieben. Tiefe "î3eobad)tnngcn finb íumr locator ííatnr, ober bennodi ani Wvnnb nev oieleii i>elege bc- od)tonoioevtb. iHm Ijönfigftcn famen bie iScbuuilben: :!. IV. (3;):mal), nm feltenftcn: 15. III. ( hmah,' moktes Totnm and) bas fvtìbefte ift. ílm fpntcften fameii üe 24. I\'. unb ;,unir 4-maI.- Tie 'Tfovmel beí» Avübjabríngeo : % 15. III. S. 24. IV. 3c^. 40 Tage. 2«itte( 4. IV., ine ld)Oö Totnm factifd) 24-mal noifonnnt.'' ' 9inci) obiflem ílusmeite faiiieii fie einmal nu, and) nm 2S., 30. 3Jiiir}, niii I., 'J., -23. Slpril. 3. V. - Sind) obigen îatcii tnnieii fie nm -Jt. Jlpril nidjt 4=, fonbern ()=mal an. 3- 1Ö- ■' £aut hem Wnnufcvipte nuv -l^mai. S- ^- ■JOl Az utolsó költés legkorábban esett meg: Julius 10-én (6 ízben), leggyakrabban július í2(J-án (33 ízben), legkésőbben augusztus áG-án (1 ízben). Ennélfogva 41 napos ingadozás mel- lett átlaggyanánt augusztus 6-ikát kapjuk, mely adat azonban csak 8-szor fordul elő. Az őszi vonulás legkorábban szeptember 10-én (1 ízben) történt, leggyakrabban szeptember 27-én (20 ízben); legkésőbben október 10-éu (1 ízben). A szokásos képlettel kifejezett átlag: szeptember 25 — 26-ik napja (31 napos ingado- zás mellett) megközelíti a valót. Az utolsó 36 év alatt történt széhiuígljgyelés, mely adatok azonban itt kimaradtak, a mellett bizonyít, hogy a fecskék rendesen (19 ízben) gyönge, meleg északnyugoti szél idején szoktak megérkezni, legritkábban (16 ízbeni pedig déli szél alkalmával. Oszszel (36 évi megfigyelés sze- rint) mindig dél felé tűnnek el a fecskék, és pedig keleti szél mellett (29 ízben), délnyugot felé északi, nyugot felé északnyugoti, délnyugot- dél (helyesen: dél-délnyugot) felé délkeleti szél idején. Délnyugoti szél mellett sol a sem költöz- tek el. A költés adatai a tehéviihtálóban levő fész- kekre vonatkoznak. .\z őszi tömeges elvonulás megfigyelése a Eacic mellett levő mocsaras rétre vonatkozik, melynek sásán tömérdek mennyiség szokott összegyűlni s jóllehet a helységben több magas épület van. a füsti fecske soha sem száll arra. .\ sásban számos seregély is tanyázik, melyek a fecskékkel együtt fölemelkednek, de csak- hamar újra leereszkednek. 36 éves megfigyelés szerint soha ò óra előtt nem történt meg az elköltözés. A nagy pontossággal történt följegy- zésekből levezetett eredmény is fölötte érdekes. 1. Az elköltözés órája az idő minőségétől függ, tiszta időben koráblii, borult ég mellett későbbi az elvonulás. 2. Az óra a vonulás idejétől is függ — viszony- lagosan : minél előbb elköltöznek a fecskék, annál később kelnek iitra és megfordítva. 3. Keleti szél idején legkésőbben szoktak föl- emelkedni, legkorábban erős délkeleti szél mel- lett, mi azonban csak háromszor történt meg. Legyen szabad még az úgyne^ezett pagonim Brehmet illetőleg néhány szót ejtenem. Elég gyakoriak s nem mindig öreg ö* d' , miként azt a legnagyobb tekintélyek is úgy tartják. iV. ö. : «Monograph of the Hirundiniila^," czímü czik- ket Dr. R. B. Sharpé nagyszerű művében. Part. Aquila. IV. S)te kiUe 33nit wax nin frü^eíteii: 10. VII. (6=!1iq[), am öf telten 20. VII. (33=inal); nm ípate= ften 26. 3íii(íiift (Lmnll. Xaè 9)íittel roäre bei einer 41 î'age bctrai^enDcn ©ci)H)anf'nnç5 6. Vili., me[($eô î'ntmn fidi aber mir sminai mioberbolt. Ter ÄierbftäucTi fanti ftatt : am seitlici;ften 10. IX. (einmal!: am alleröftefteu 27. IX. (20:mai); nm iväteften 10. X. i einmal). 2)aê burd) bie üblt(i)e gorinel aiiègeredjnete 'üJiittel 25— 26. IX. (bei einer ©djuianfnng non '.il Tagen) ftebt nal)e ber Sßiri-- Hd)feit. Tie in Den leisten 36 :òal)ven notierlen 3öinbri(i= taugen, öie bier anègelaffen lunvben, fpred)en für bie 3lnnabme, bafi bie Sdiiualbeii geioölinlid) er= id)einen bier bei einem fdimadieu, roarmen 9i3ß (19:inal): am feltenften bei einem Süöioinbe (16=mal)!! 3nuÇ>erbfte iierfdiunnften bie ®d)iiiaiben fletè (nadi 36=jäbriger i^eobaditiingi gegen S beim D ft : SBinCie 1 29.-mnl i : gegen £2!5 bei 9Ï orb mintie, gegen SB bei íi o r b w e ft minöe, gegen 3'iöS bei (SD:3Bintie. iki S2B nie meggeflogen. Tie a3nit nnirbe nadi Pen im Knbftalle befinö; lidjen 9iefteni notiert. Ter ajiafjenabäng im overbite nadi Den odimalben in bem Sìobre auf öer fnmpfigen Siefe bei 3ìaèic, um eine iinglaublidie Slnjabl biefer Ííögel äufammen- f'ommt: objUHir in ber Ortfdiaft mebreve bobt' ®c: bäubc finb, tuevbenbiefelben non ben iKaudifdjuialbeu nie benü^t. ^m 9ioljve fiiiD nntev Den 3d)ioaIben 5ai)treid)e Staare, bie mit auffliegen, balD fidi aber uiieDer feljen. Tie I'lbingsftniibe nadi 36;jäl)riger 93eobnd)tnng mar nie früber, als 5 Uijr. iiid)t oline ^ntereffe fiiiD and) folgenbe ans Den forgfdítig ge^ fübvten 3hifieid)mmgen gefdiöpfte iTîefnftate: 1. Tie 3(nftnudiftimDe viditet fidi nadi Dem .'gimmel, loenn flar, fo fpiiter, bei bemblftem .'òim: mei früher. 2. Sie ift audi non ber 3eit beo S^nseè abliängig — retatio: je ^^eitlidier bie Sd)iüalben iueg3iel)en, befto fpnter treten fie Die 'Helfe au unD nmgefel)rt. :'.. 'iöeim C ft w i n D e erbeben fie fidi am fpbteften, am seitlidifteu bei einem ftarfen S ü b = Oft, maé nur 3;inal üorgetommen ift. (îs fei mir erlaubt nodi über Die fogenannten pagorum 33vel)m ein '^iaar SBorte jn fagen. Tie-- felben finb redjt Ijäufig, nur nidjt immer alte cfd", mie mau andi bei ben gröbsten 9tuctoritaten bie íüíeinnng fintiet. lisergl. in «Monograph of the Hirundinid;eii, Diefem louiiDerbaren 2Berfc Des gvofien Tr. 3Í. 58. ©Ijarpe, Part. XVI unb XVII.) "26 204 XVI és XVII.) Fecskéink színe hasukon általá- ban véve a rozsda-vörös felé szokott hajlani. [A meteorológiai adatok, valamint igen sok biológiai megfigyelés eme kiskönyvben: «Sto let zivota vlastovièito» taláJhalók meg, melynek szerzője Niewelt M.\ria, született Prazák. Mint kézirat nyomtatva. V + 38 oldal. 1884. («Hun- dert Jahre des SeliAvalbenlebens.«)]« Eddig terjednek Pkazák érdekes megjegyzései. 0 ugyan meg nem szakított sorozatnak nevezi adatait, ámde, miként látjuk, van mégis 10 éves (1790' — ITU'J) hézag bennük, mi talán lemáso- lás alkalmával eshetett meg. 1800 túl kezdve azonban nem szakad meg folytonosságuk 1 89(j-ig s így 97 éves szép sorozat áll előttünk. Mennyi újat vártam én e sortól : mennyi fényt a rövi- debb idejű sorozatokra, melyek közöl a leghosz- szabb, mely rendelkezésemre állót, a 39 éves köslini, ámde, mivel Köslin környékének több pontjára vonatkozik, homogenitása nem töké- letes. Mohó vágygyal fogtam hozzá a számítás- hoz, ámde illúzióim abban a mértékben tüne- deztek, a melyben számaim növekedtek. Lássnk csak részletesen ! Mikor érkezett meg a füsti fecske Horinowes- ben ■? Herman Ottó ki' plete szerint aj;yí7í.s' 4-e'ií. Kérdés, vájjon megmarad-e ezen átlag, ha rövidebb időszakokra bontjuk fel a hosszú soro- zatot s vájjon így újabb bizonyítékot ka- punk-e arra nézve, hogy a normális átlag megállapításához mintegy 10 — 11 éves meg- figyelés szükséges, miként Ghymes, Köslin, Hellenorm és Luleâ * szerint valószíníínek fel- tételeztem ? Hogy e kérdésre feleletet kapjunk, vegyük a megnem szakított időszak adatait számításba, és pedig külön-külön 24— Í2'j- évet. Haazl8U0-tól 1895-ig terjedő 9(j évet négy időszakra bontjuk s valamennyi adatból kiszámítjuk az átlagot az Aquila II. évf. 118. lapján cujlitjtt módszer szerint, a következő eredmény áll elé : lliifere ©(í)roa(fion iiuíiiuorcu übcrliaiipt ju íev íHoftfavbe auf &ciu ■i>nucl)c. Tie inetcoroloiyídicn 'î^atcu, fouiic eiiu- íKcihc luui inoloi^ifdicn "lìcobad) tuiu;(on ontl)ii!t cin flt'incs ÍUid)(ein : «Sto let zivota vlastovzihi)» luui Avau ÍTiaric Jíiouu'lt, lU'b. SS^^xalát 3llô I'tamit'cvipt gcïinicît. V. :;s pp. 1884. («jQuuöert 3«t)i'i-' ì'fè 2d)uia(benlclieiiè»),.» SBiô [)ic[)ov void)iMi 'ij.fva'^df'c iiitcrefiantc '45ciner= fuiii^cn. (îr lu'iiut ,iUHiv feii'.oiliuiabcu cine uiuintev= bviH'beiie iKeibeufohu', bint ift ^avill - mie man fteíjt — cine l'iirfe luni lUiyabreii (1790-1799) lun-bniiDeii, bie uielleidit bei ©eleiu'nlieit beo Copie: veuci eiitftanoeii jeiu biirfte. "inni ISOO auiiefmitjen ift jebiKb ibre (iDiitiiiuität bio IsHC) uidjt unter: briuten niib fomit baben mir eine fdjbne, 97 ,^saí;ve nmfaffeiibe Sevie uor une. Sie niel Jienee erumv; tête idi non biefer Sevie: mie uiel Vid)t anf Me Serien fiiv^ever ^-ieitabfdjnitte, uiitev benen bie Ibiujfte, meldie niiv ,^n geböte ftanb, bic 39--jäbviiu~ Ëbôlinev ift, obi^leid) biefelbe fid) auf mebvevc "ivunfte bev llmiiebnui^ Kbêlinè be^iiebt, mitbin ibre iiomogenität nidit noliftiinbii^ ift. W\t i}ieviiu'v ,s>aft ging id) an bie 'i^evediiiung, bod) fd)manbeii meine ^Unfionen in beiiifelben îliafie babin, in ioeld)em meine 3al)lt'" nnid)ien. 2)îan febe nuv eingebenbev nad) ! 3iann fam bie ^liandifdiiimlbe in ."oovinomea an'' Îiad) ber ^ovnud Ctto ,\Dermairc. am 1- t e n 9ipvil. l£ô fragt fidi, ob biefeci ^IJíittel and) bann nev: bleibe, menn mon bie lange "líeibenfolge in füvjeve 3ciínbfd)nitte jevlegt, uno ob man auf biefe Sln-ife ueuerbingö ben íbemeio evljalte, bafî ,ìnv^eftim)niing beè normalen îlîitteÎQ bie :ì3eobad)tung non un gcfäi)r 10— 1 1 ^abveii nolljmenbig fei, mie id) es taut Rbmneo, Kőfdiii, .sSelíenonn inib íniea* fiiv roal)vfd)einlid) bielt. Um ítntroort auf biefe Avage ,^11 evbalten, debe man bie Traten bev nnnntevbvodìeìieii ílieibe in 3{ed)nung nnb ^mav VLn\ je di ,ìn di :3al)veii. S^x- iegt man öen 9i'>;jäbvigen Boitvamn non 1800— 1 895 in oiev i'lbfd)nitte nnb beved)iu't ano fämtlidjen Taten bao ÍJiittel lant bev im 11. òialjvgange bev Aquila auf S. 1 18 angegebenen ÍJietbobe, fo evgibt fiá) foígenbee íKeiiiltai : A füsti fecske megérkezése Horinowesben. - ^Infunft bor 2\audifdnralbo in liorinoau'?. 1800— 18á:í; 18á4— 1847; lS4í^— ls71; 187-2—189.-) .\tlay áijrilis if aiJiilis I íSíittcI Stptil ; * .\quila II. 1-24. 1 1-0; ±0 * Aquila 11. ®. 1-ii. 20:! Minthogy e 24 éves átlagok alig különböznek (1'3 napnyira mindössze), megerősítik .a fen- tebbi feltevést, hogy a normális (+1 napnyi el- téréssel biro) átlaghoz aránylag kevés idő szük- séges. Ezen bitünkben még inkább meg fogunk álhi- podni, ha az egész 9G éves időszak átlagát szem- ügyre veszszük, mikor is megyőzödünk, hogy április ^l'-ìò Tíüiijára, esik az. Az absolut ingadozás, vagyis a két szélső adat között mutatkozó különbség sem tér el feltűnő módon egymástól, a mennviben tesz : 1800—1823; 1824—1847 33 37 Ámde az átlagos ingadozás, vagyis az éven- kinti eltérés az időszak átlagától * már feltű- nőbb vonásokat mutat fel s a második időszak- ban csaknem kétszerte oly nagy, mint az első- ben, íme : 1800— IS 23; 1824—1847: + 4-48 + 8-5Ô Ehhez képest a valószínű hiba is meglehetős különbséget mutat fel, úgy, hogy a második időszak szerint csaknem négyszer annyi ideig kellene a megfigyelést folytatni, mint az első- ben, hogy a megérkezés átlagát + 1 napnyi biz- tossággal meglehessen határozni. Négy idősza- kunkban ugyanis a valószínű hiba (V H) és a normális átlaghoz szükséges évek száma (N,) a következő : 3íná)í)eiii bicfe 24=jaf;ri9eit üJíittel fauin biffericren (.im ©aiiäoii mir um 1'3 Xaa,eì, iieftäticien fie bte olicii eriuäbntc 3(iuial)me, baf3 jum normalen -Mittel (mit einer 3Hm)eid}nng üon ± einem \iac\ci üer= íidltniömőBifi fnrje ßcit erforberlid) ift. ^n öieiein ©laulu'u mevben mir nod) mcl^r be= ftärft, menu mir òai, Hüttel beè gatijen Dlj^jätirigen 3eitranmeQ in iìetradjt jiehen, œeld^eè, mie mnn fid) über.^eni^en fann, auf ben 2.2.5:ton itpril fällt. X'ic abfohlte Sájroanfiinc; ober ber Untcrid)ieb3tr)i= fd)eu bon ,^mei eïtremenS)atenroeiditaud) niiít anf^ fallonb non einanber nb, inbem felber beträiit maljreub : 1S4S— 1871; 1872— 1895 alatt 28 39 napot. i^incjeöon ^eiijt bio nüttleve ©d)roanfuiu3, oöer bie jäi)rii(^e 2ltimeid)nnt^ nom ÏÏÎtttcl* bcs 3ßit= rannicê fujon onffallenbeve '^üú,í unb beträcit im äiueiten Zeiträume beinalie boppclt fo niet, als im erften. iliämlid) miitjrenb : IS'1.8— 1S71; 1S72— 1895 alatt + .5-62 ± 7-87 I uapot tfsz. Í înçic. rem enttprodienb meift and) ber TOû[)rfd)einlid)e ^•eíiler einen ,ìiemlid|en Unterfd)icb auf, fo ätuar, baf, man laut bem äroeiten ßeitroi'H'e bie Söeobadi: tnni^ uuibrenb eineê beiuafie 4.-nmt fo langen i^át- ranmeô fortfeljen nuifîte, alo lant bem erfteii, nm òaè Wand ber Slnfnnft mit einer ©enanigfeit non + einem îage beftimmen ju tonnen. îsn unfeveii uier ßeiträumen finb ber matjrfdjeintidie 'Àel)lev (W. F.) nnb bie ,3at)l (Nj) berjum normalen ïïliittel erforberÎid)en Salire folgenbe im ,3eiti'"»'">-' ■ 1800—1823; VH; WF= + 0-81G3; N, 14-65; 1824—1847; ls48— 1871; 1S72—1S95 alatt + 1-5561: +1-022S; ±1-4323 53-26; 23 01: 45-12. A horinowesi sorozatot e szerint igen iifii/ii fiiLíi átlaíjos eltére» jellemzi. A meteorológiá- ban ily esetben vagy a homogenitás megszakí- tására, vagy a megfigyelések nem teljesen meg- bízható voltára szoktak következtetni. Helyén van-e ez az ornithológiában, nevezetesen az avifenologiában is : azt csak akkor leszünk ké- pesek megállapítani, ha több állomás hosszú sorozatát összevetnünk alkalmunk leend. Tie êorinoroefer ^íeiljenfolge ift balder burdi eine l) 0 d) g r a b i g e mittlere 31 b m e i á) u n g ája- rafterifiert. ^n ber 9Jfeteorologie pflegt man in fol= á)e\\ gälten entmeber anf eine Unterbred)ung ber «Qomogenität, ober auf eine nid)t aűju Dertäfelidie 33eobad)tung ^n fdilieisen. Db bieô inolif and) in ber Drnitljologie, immentlid) in ber 3lüipl)änologie am "VUatje märe : ift man nur bann im ftanbe ä» beftim^ men, menn man ©elcgenl^eit bätte, fange (Serien mel)rerer ©tationen sn nergleidjen. V. ö. A(|iula II. (^I'. Hl s kov. lapját. * 35ctgtet(^e 1-il u. ff. 3. bes 11. Saljrg. bev A(|uila. 26* luì s a nagyfokiï átlagos ingadozás akkor sem enyészik el, ha azt nem huszonnégy, hanem a négy időszak valamennyi évéből számítjuk is. A 96 (1800 -1895Ì éves időszak : átlagos eltérése +6-35 napot tesz; valószínű hibája +0'54í)3 napot tesz : a normális átlag megállaiiitása :287 évet tenne. Ha az itt kimutatott eredményt más állomás adatsorozata igazolná, ügy szerfölött változó jelenségnek kellene tartanunk a füsti fecske tavaszi megjelenését. A HiNTz-féle heterogén sorozat rí'.l éve sokkal kisebb átlagokat szolgál- tat; átlagos eltérése +4-73 napot tesz s ()-(;444 valószínű liiliája után itélve mintegy 26 év lenne szükséges a +1 najinyi Idztos átlng megállapításához ; ellenkezőleg Horinowes ítfi éves adatai szerint 287 év kellene, hogy u való- színűség számítása alapján a normális átlagot + 1 napnyi biztossággal meghatározhassuk. Pr.\zák azt mondja, hogy a fecske megérke- zésének napja leggyakrabban (39 ízben) ápri- lis 3-ikára esik s így a két szélsőségből számí- tott átlaggal (ápr. i.) valóbrin csak nem össze- esik. Ez igazán nagyon alkalmas bizonyiték arra, hogy elég bízvást elfogadhassuk akár az egyik, akár a másik napot mint a megérkezés legvalószínűbb dátumát. Hiszen a g3'akorlati életben 1 napnyi különbség alig jöhet tekin- tetbe. Ámde mind a mellett is mégis nézzük csak meg, miképea is oszlanak meg a 107 éves adatok. JMeaérkezett a fecske : Íio luH1)grn^i^le mittlere Sdmmiifiuu} íd)uiiii?et feUift öaiin iiid)t cicín.^íid), loenu iiuui felbe uid)t am 24 :òiQ[)reu, íoiiPerii ano fämtlidjeii ^^'''ji'eii öer 4 3eitväume berei^net. ^i" 96=jäl)rt3eii ( 1 800 --189.5Ì 3eitramiie betrrtiU : bie mittlere Sdjiuaiifuiu^ + 6-35 ícu^e; Per iiiabríd}eiiilid)e %ti)kï ± 0-5 1-93 Íagc ; 5iir "Beftimimiiuii beò lun-maleii Witteío unirbeii erforbevt 287 ^aljre. 2Beini bnô Í)ieriiad)t3eiuieíene3{eíultat mid) Purd) bie 2)ateiireif)e einer anberen òtation beftätigt loürbe, müBte man bie 9lnfnnft ber :)iand)td)U)albe im îynihliniie für niiç'iemein neränberlid) halten. Tìie 39 ^,abve ber .s':>iiitj"fd)en b e t e r o çu' u en (Serie erçu'ben uiel fleinere 'JJfittel, ibre nuttlere S[broeid)nnç] beträgt + 4-7:! ^Taç^e iinb nad) ibreni iuat)rfd)einiid;en (^etjler nein 0-6444 ^n fdiltefien, bebürfte eô iniçU'fiiljr 26 îj^brc onr'^eftimmnncii beo bis auf 4 einen Xaç\ gefid)erten îlfittelê ; í)intu>ien uidren lant ben 96:jäl)vigeii .S^Lninoiuefer Taten 287 î^ahxe erforberlidi, nni auf Wrnnb ber 'ii.!al)r: íd)ein(id)fettoved)innui PaS lun'inale l'íittel mit einer ©enanii^feit non + einem îaije beftinunen íu fönnen. '|íra,íáf faßt, barbie l'lnfnnft ber òcl)umlbe nieiftenî' tin 39 À'aliem nnf ben 3. t'ipril fällt, mit; l)in ftinimt biefeê 2)atum faft rtän^^lid) mit bem ÍJÍittet am ii'n ^uu'i (íilremen (4. álpril). S^ieé ift uiivflidi ein febr iieeii^u'ter Sieuieiô, nm mit 3"= nerfid)t entiueber ben einen ober ben anberen ^aoi alo bao mnbvfdieiiilidie Tatum ber -Hnfunft aw nebmen },i\ tonnen, -'hub tana ja im praftifdien l'eben ein îai^ a,cx nidit in ìk'trad)t iv'uc'iumen luerben. Tennod) laffet uno feben, mie die 107; jábriiu'n Taten ueitbeilt íinb. Tie 3d)iua(be fam an : ir-[ I-"'- IS, 19, 20, 21. 22, (in) 1, 2, — 3, — 4, 3, 2, 2, 1, UrM '.^. '■''■ ■^•'^'•'. 7, 8, 9, 10, 11. 12. 13, 11, 1 (ini 1, 2, 39, 2, 3, 2, 1, 3, i, 2, 3, .'i-, 2.'), 26, 27, -IS, 21». :!0, :i 3, — »i, 17, ) impjiui. ^' '• '' ^1 ÀiillCll. v^ i() ,)n -M -)-> -)•{ ■>'!. I "»l'i»"- -) 1, 6 I Àiillm. A megérkezés ennélfogva 36 izben mar- cziusra és 71 izben áprilisra esett. Minthogy tehát április első felére több eset jut, mint márczius második felére, azért is az átlagnak április elején kell mutatkoznia, mint tényleg úgy is jelenkezik. Eddig igen jó az összhang. Hanem azért mégis némi feltiVnő vonás itt is mutatkozik. A meteorológiában megszoktuk. hogy sok szám csoportosítása alkalmával a két Tie Ülnfunft entfiel fnnút in 36 ,'vällen auf ben iJiärj, nní in 71 Aällen auf ben l'tpril. ííadibem alfo anf Die evfte .'gälfte beo ílpril mehr Jvällc ent; faűen, alo auf bie ^meite ,s>älfte beo llibr,;, mnfi and) baè 'iDìittel auf ben 3lnfaniì ílpvil fallen, mie eo and) thatfäd)lid) j^efdjiebt. 'i^iober ift bie i>ar: numie cianj gnt, menuiìleid) and) l)ier etioaicje auf; fallcnbc Siigf uorbanben finb. %\ ber iDìeteorolocjie ift nuu) lU'inbbnt bei 0)nippierinigen uieler 3ibien 205 szélsőség felé egyre l'ogyiii látjuk őket s a kö- zepe táján miuteg^y összevergödni. Horinowes adataillem ilven teruiészetüek ; ápiilis :'-ika 39 esetével ritkító jelenség. A meteorológusok, midőn bizoDj'os elemnél a számcsoportok járása nem eléggé szabályos, tübb csoportot egygyé olvasztanak, hogy czélt érjenek s a törvény- szerűséget kideritl.cssék. Ha ezen eljárást a horinowesi sorczainál alkalmazzuk s az ada- tokat 5 naponkint összegezzük, a következő eredményt kapjuk : ,íu I'du'ii, öao íelbc i;(ei'\cii beide (ìrtreme Ijiii ftetiii, olinel)iiieii, imö flegeii íiie Wúte bin fid] gteidjjam l)äiifeii. Sie ^orinoroejer Säten fino nid)t foldier Siotuv, ber "-'i. SIprii ift mit feinen :19 AÜIIeii ein 'iiorfonininiö feltener l'lvt. Sie ÏÏÎeteoroloi3en i)er= eini(]en, nu'nn fid) tun cu'ii'iffen (Siementen ber SOer= lanf &er 3nlileni3nHH'en ale fein ganj regednnfjiger enueift, meljrcre Önippen, nm jmn ï^ieie .^ii getan; geu iinD nni bie ©efeüniäfjigfeit nadjjniueifen. JScnn man biefcn ìsorgang auf íie .^orinoiuefer Serien anmcn&et unb bie Säten non je 5 Sagen fummiert, defommt man folgenbeci ;)iefnltat : Jiillt bev Jliiïimft / Ötnapos összegek még nem mutatnak sza- bályos járást ; tizet kellene összeadnunk, hogy czélt éljünk. Ha Göthe halálos ágyán több világosság után esenkedett, én meg több hosszú sorozatért esedezem, hogy az összebasonlitásra alajjot találhassak. Minthogy pedig csak a Hintz- féle 39 éves sorozat áll rendelkezésemre, azzal mérem össze az egyidejű horinowesi adatokat. 1829 — 1867 alatt megérkezett a fecske : ■ívünftagige Summen jeigen nod) feinen regei: mäfiigcu ìsertanf ; jefju müfite man ab&ieren, nm ,yun3icle,iii gelangen. iSenii ©oettjefid) auf feinem Sterbebette nad) mebr Vidít febnte, möge ecs and) mir nergőnnt fein, mid) nad) mcljrercn langen Serien jn febnen, nm eine 33afiê für bie ?)ergíet= d)nng ^n erhalten. SJeil mir jebod) nur bie^intyfd)e, 39=jaí)rige Serie ,yir SÍerfügnng ftebt, üergteid)e id) mit ibr bie gleid)5eitigen i^orinomefer Saten. v,m 3eítranme i'on ls29— 1S67 fain bie Sá;raalbean: Mart. i:., IC, 17, 18, 19, £0, 21, 22. 2:í, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30, 31 napján (tn)Horinowes(-ben)l, 3, 3, — 2, 1, — 1, 1, — 1, 13{'^|^;"- Köslin Jiornyékén \ ^ ^ , in bcrUmiiclMmgJlciêlin'è | Apr. 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 1 1>, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24 (in) Horinowes-ben 15, — 3,1, 1, 1, 1, 1, 2, — — — — — — — — — — 1 )v(jsliu konivéJíúii I ^ ^ | | | [ ^ 1 '(. 5 S 3 "? 9 9 in bcv llmgclniiifl .rtöslin's J ' > > , > < , . , i ,.,-,,-,, ^ Apr. 25, 2Ü, 27, 28. 29, 30, Mai 1 ún) Hofinowes-ben 26 { 'JíJ^-^^^f -• } Ì ) ] > 1 ■>£) I ií'.lic'ii áprilisban és májiisbim. -' ^' -' '- -• ^ ■''-' bnuil im ílpril u. 'Sini, Köslin koruyélíéii in bet llmgelmnci Jiijc'lin's Ha most újra ötnapos összeget veszünk, a ^linuut man je^t nenerbingô 5:tägige Summen, következő eredményt kapjuk : fo ergibt fid) folgenPeo ílíefultat : Mart. 15—19, 20—24, 25—29. 30— Apr.3. Apr.4— 8, 9—^3, 14— lí' •''-IrË' 24—28, 29— Mai 1 Horiuowes 4 6 2 16 4 6 — — 1 — 39 eset. — 39 gatte. Köslin környéke — in ber Umgebung .Möolin _ — — — " 2 4 12 10 8 3 39 eset. — 39 ^ätte. 206 Ezeu csoportositásük tanúsítják, bogy a HiNTZ-f'éle adatok megegyeznek a meteoroló- gusok tapasztalataival, de a hoíinowesiek ezen szabályossággal nem dicsekedhetnek. A meteo- rológusok tehát bajlandók volnának a két soro- zat közöl a HiNTz-félét sokkal többre nézni, mint a hofinowesit. Nem lesz talán fölösleges kissé részleteseb- ben is összemérnünk a két sorozatot, sőt tovább menve a legújabb adatok alapján (Ibymest, Hellenormot, Dorpatot és Luleat is vizsgálatunk körébe vonnunk. Az eredményt az I. táldázat tárja szemünk elé. Az I. táblázat mindenek előtt igazolja fen- tebbi állításunkat, hogy a horinowcsi adatok fölötte nagy ingadozást mutatnak fel, a menyi- ben a két szélső adat között 182!) — ISH? alatt 4U napi különbség vau, holott a HiNTz-féle sorozatnál jóformán felényivel (23 nap diff.i kisebb; 1873- — 1895 alatt pedig Ghymesen 17, Hofinowesben pedig 39 napot tesz az absolut ingadozás. Tehát a 3°54 perczczel északiabb fekvésű Köslinben, vagy környékén ép úgy, mint az I °55 perczczel délibb fekvésű Ghymes- ben egyaránt kisebb az abszolút ingadozás, mint Hoiinowesben. 1829 — 18G7 között kivétel nélkül minden év- ben korábban (1 — 40 nappal) érkezett meg a fecske Horinowesben, mint Köslin környékén, úgy, hogy a 39 év átlaga szerint az elöbbeni helyen 18-7 nappal hamarabb lehetett meg- jelenését följegyezni, mint Köslin körül : sőt 1873 — 1895 alatt átlagosan 5-7 nappal meg- előzi Horinowes Ghymest. A kerekszámmal 2 fok északiabb és 21 méterrel magasakb fekvésű Horinowesben 5, (> nappal jelenik meg a fecske hamarabb, mint Ghymesben ! Vájjon miben lehet ennek az oka ? Kár, igazán nagy kár, hogy Herman Ottó nem birta számomra megsze- rezni azon 36 éves meteorológiai feljegyzéseket, melyekből oly érdekes adatokat, a szélirányt illetőleg, mutatott be Peazák. Hátha a hőmér- sékletre nézve birtam volna valami érdekeset kideríteni, kivált a meleg é.szaknyugoti szél- irányra vonatkozólag, melynek idején a fecs- kék legtöbbször jönnek meg Hofinowesben. A fecske megérkezése Hofinowesben április első napjaiban azért is feltűnő, mivel Dorpat Ghymeshez képest csak 23-9 napi késést mutat fel, pedig 10^30 perczczel keletiebb fekvésű. Í^iofe ftniinncnnuieii luMiunfeii, bnfi bie.'ôiiUi'idien 3^nteu mit ícii Ci-rfalivuiuícu íi-r îlictcoroloçieii überciiiftimincn, bic .s^ovinoiocíor aber fid) biefor :)iec>'liiuif5iiUoit iúd)t rüí;iiicii fönneii. Tic íJíetcoro: loiieii uiüreii íiaíjcr i}ciiciii,t unter ben juu'i Serien Die êin^Vidie nieí 6öí)er 311 fdiäfeen aló &ie .'òofiiio: lucfev. ©0 Ulivo uieUeidit nid)t übevflüffiii fein, Me jiuei Serien etimis eini^ebenícv mit einanber ,ui ner; gíeidieii, ja foçiar etnuTà meiterfdiveitenb auf C'irunîi ber neueften Taten and) OJlujmeo, £telleucivm, Tor; pat unb l'ulea mit in ben 33ereidj unferev 53etrad): tuuiieu su äiefieu. TaS 9îefultat fülirt une isabelle I vox. Tie I. Tabelle red)tfertitU nor allem unfere obiç^e 33ebauptnnei, bofî bie .öovinomefer Taten tìberauè livore Sd;ii)anfunçien ,^eii\en, infofern, alò jmifdjcn ben iioei (írtvemen im 3i'it>'iii>iue 1829—1867 ein Untevfdiieb non il» Taeien l)evvfd)t, mobiiuìecU'n bei ben .sMnt'id)eu Serien berfelbe beinalje um bie §nlfte (bie Tiff erenj betrag,! 23 Tage) fleinev ift : luäijrcnb beè 3'''traumeo 1S73 — 1895 t)ingegen beträgt bie abfolute Sd)uianfnng in tòlji^mes 17, in ."Qofinoioee aber 39 Tage. Tie abfotute ©d)iuan: fung ift bat)er foroobt in beni um 3° 54' nbrblid)er gelegenen .köslin ober beffen Umgebung, alo in bem um 1 ' 55' roeiter füblid) gelegenen ©bnineô ebenfadô geringer ali in .s^ofinoioeo. ,3iuifd)eu 1829 — 1867 fant in i^ofinoioeö bie ©d)uiaibe jebeô ^al^r oljne 3hièna[)me (um 1 — 40 Tage) früljer an, alò in ber Umgebung S\ö5line, fo ba^ nuin laut bem Díittel ber 39 ;"sal)i'e am erfteren Orte ibve älufnnft um 18-7 Tage früher üeräeid)= neu tonnte, aU um Ebslin berum : in bein ,3eit= rauuu' 1S73--1S95 eilet .s^ovinoiocö t'i)bi)meo fogar burd)idjiiittlid) nni 5-7 Tage uoraus. ^sn bem (in runbcr 3<ïÎ)Î^ i"" - förabe nörbli($er unb um 21 m. böljcr gelegeneu ^ofinoioeê erfdjeint bie Sd)uuilbe um 5 --G Tage f rüber, alá in ©Ijijmeè! ÜBao nmg u)oi;[ bie Urfadie beffen fein? ®d)abe, itnrflid) fd)übe ift Co, ï)a^ Otto Herman mir bie 3();jiïbvigen meteorologifd)en îiufjeidiunngen iud)t uevfd)affen fomite, ano benen 'liva.^df fo intereffaute Taten über bie 4iUubrid)tung angab. ÎUetIei(i)t i)ätte eè gelingen föuuen, etiirnô J,ntereffautec. über bie Temperatur, befouberö beâ marnteu norbioeft; Iid}en ÎBinbeê, bei bem bie Sdjinalbenin.'povinouieê am bänfigften eintreffen, ju erfabren. Tie 3(nfunft ber ©dìioalbe in .^ovinoioeö in ben erften Tagen beo 9lpril ift fdjon becdjolb auffallenb, lueil Torpat Wbpmeé gegenüber nur eine 'in-r fpätung non 2.Î-9 Tagen anfioeii't, obioobl eo inn I. Táblázat. — tabelle I. A Hirundo rustica megérkezése. — -— koráhln | megérkezés, mint Koslinben. -|- --= késublii I illetőleg GlnToesben. Jiiihunft ber Hirundo rustica. = iiiUievc I älntiim't, ulsi in Söilin, = jpiitcvf ( lifíichniiíí'iiticiic (iili^iiicä. Ev ."vain Koslin* Hoii- Diffe- j'pntia Et ,\ni)r Ghymes Kofi- Helle- Dor|iat I , GUymusUez mérve diffi^ral : i'itt ^ifiiimcà uerglicdjcn bijferievt : Hnii-" Helìe- îl~ TT~r^ nowes norm i ^'^n^^^ L"Ii>i 18^20 IS3Ü 1831 ls3i 1833 1831- ^ |1S3.") I 183fi w 1837 1838 183ÍI IV. li 26 ,S' 17 29 28 III. 21 IV. 3Î . 5 « 3 1 III. 24 ! IV. 24 — 21 — 23 — 3 — 14 ~ 36 — 4 29 111.29—31 2.i IV. 3 — 22 16 . Ili— .-, 22 . 3 2.5 III. 26 184(1 « 24 IV. 13 1841 « 27 III. 18 1842 » 23 IV. 3 19 _30 11 40 ■ 20 1 843 1 844 1815 1846 1847 1848 1849 1850 1851 1852 1853 18.54 1855 1856 1857 1858 1859 1860 1861 1862 1863 1864 1865 1866 1867 18 27 17 18 20 ,S « 17 V. 1 IV. 23 « 22 III. 21 « 18 IV. 13 « 6 « 3 « 3 24 III. 31 j 13 IV. 5 . 3 III. 23 i IV. 3 III. 21 IV. 3 III.Í5 IV. 3 « 12 1 / 20 18 21 21 18 14 10 14 21 12 18 20 . 3 « 3 « 10 « 9 « 3 « 5 III. 23 IV. 3 III. 18 — 28 -- 40 — 4 — 12 — 17 — 5 24 — 8 — 14 — 39 — 20 — 32 — 14 — 36 — 15 — 9 — 18 — 15 — 4 — 1 — 11 — 16 — 20 15 — 33 1873 1874 1875 1876 1877 1878 1879 1880 1881 1882 1883 1884 1885 1886 1887 1888 1S89 1890 1891 1892 1893 1894 1895 ÁtlaK TOittet Absolut iiiqadozás napokban älbfohite äcftnjaii- limii ill îaacii IV. 8 111.20 1 2 IV. :: 6 III. m 3 IV. 3 [lV.;8-4ilV.2-9.| V.2-4 V. l-5;V.26-8 24 13 3 24 12 s 16 4 7 I 1 19 Í \\ s 0 1 6 « 2 7 « 3 3111.29 12 « 24 3 » 20 14 « 20 8 « 28 1 2 IV. 2 6 ! III. 26 âlIV.ll V. 1 V. 4 V. " 8 « 7 « « 7 — « IV. 25 IV. 30 « V. 1 — j « « 4 — ! - . 61 — « I' '^ « 4 — « IV. 24 3 V. 6 — I « 16 — — : « 1 IV. 27' IV. 24 . 2 - V. 3 - 3 ; IV. 30 IV. 27 V.14 V. 3 - . 5 « 3 - IV.24|lV.2o - V. 2! V. 2' - « 3' « 9 « 6** — IV. 28 - V. 2 - 17 39 rIV.19-8'lV. M -18-7 23 M) Alla« aiiittei Absolut ingadoziis napokban îlbjoliitc Sd)roantunçi in îagen * Kösliu itt 5 más hely helyett áll, u. m. : li'iiiimxhaíien, ,«öí>lin ftel)t l)icv ttiiítutt 5 anberer Crtcr, unb jrouv aiiftatt : ? a m m s. í| a 3 e ** I. évf. .3.3. 1., V. 15.. m. 138.. Y. 6. — I. ?ialiríiaiig ì — 19. + 27 — 9 -'r 26 — 21I + 31 Ol * 22 + 16+23 — 3 + is' - i + 32 + 17 + 26 — 7 + 23 — 7+5 — l! + 32 + 5j — — 7U 19 _ 4.: ,„ - 4+23 — 5+41 — 19 + 23: — 14 + 21 — 2.5' + 18 — 1 1 +25 10 11 + 26 + 51 + 25 I + 4.4 — ! + 46 + 27 I + 55 — + 52 — +48 + .52 — +42 — 1 + 40 — i + 57 — : + 47 + 76 ' + 47 + 27 + 44 + 20| — + 30 ' - + 21 I — + 22! — + 18! — + 31 — + 24 + 22 + 9 + .30 — -5-7'+ 24-3 +23-9 '+48-1 lidi'tiritz, Morfienstcrn, Maiwiintz, Schí-^sshampen helyett. — 11, S^artroilî. îlîo rgenfieni. îiiiinomit ;, Scfi I otifii niiion. :. .33.. V. 15.. m. 138., V. 6. 308 mint Ghyroes ; holott Köslin környéke csak 3°54 jperczezel északiabb és 2() perczczel kele- tiebb fekvésíí, mint Honnowes, és méf^is 18-7 nappal későbbi átlaggal liir, mint a csehországi megfigyelő hely. A tengerszini magasság sem mutat fel oly feltűnő különbséget, (a mennyi- ben Dorpat Ghymeshez mérve 1 23, Köslin pedig Horinoweshoz képest 178 méterrel alantabb feksziki, hogy a horinowesi korai megéi-kezésre nézve némi útbaigazítást kaphatnánk. Igaz, hogy Dorpat és Ghymes csak 1 I évi egyidejű megfigyelést mutat fel, ámde a közeli Hellenorm, mely Dorpattal csaknem teljesen egyez átlagára nézve, 31 éves egyidejű feljegy- zéssel bir s így a fenti 23"9 napnyi különbség- ről való megjegyzés érvényét a 21 éves helle- normi sorozatra is Vonatkoztathatjuk. Eszerint 21— 2:i éves egyidejű helleuormi és ghymesi adatok szerint a horinowesi megér- kezés 1873 — l89â alatt korainak látszik. A füsti fecskére vonatkozó megjegyzéseimre más körülmények is bizonyítékot szolgáltatnak. Ha ugyanis azon fajok átlagos megérkezését Hofinowesben kiszámítjuk, melyekre vonatko- zólag Ghymest* bemutattam, meglepő adato- kat kajjunk; oly adatokat a fecskére nézve, melyek teljesen elütnek ép úgy a Horinowesben megfigyelt többi faj adataitól, mint az egyidejű ghymesi feljegyzésektől, miként a II. tálilnzat tanúsítja. A II. tálilázat a megérkezés sorrendjét kissé másképen tünteti fel, mint azt Ghymesrc nézve megállapítottuk. Az 1873— 1S!)4 alatt levő 22 év számtani átlaga szerint a megérkezés napja a következő : lO'' 30' iúH'blid)cr iiiib um 8° 31' öftlidier liegt, aie ©f)i)iiu'ë; uuil)iii(ìCi)on bio Unuu'tnnu] Äöcdine iiiiv mil 3 54' iiöríilidier uni um 26' öftíidjev lici;t, alf- .s>oriiuimccv unP bcinuid) eiu um lS-7 î^oiie ÎPiïta-cô ilìittt'l uufiueift ulô îicr böfimiidjc äiooluu'btuuiioort. T'ie §öí)e über Pem ìlieereè)pieiìe( Runft aud) feiueu )o auffalleubeu lluterfdiieb auf iuad)iicm î'orpat mit öí)i)meö uergliáeu um 122 3)feter uiebriger nlö 0l)i)me'j, ,tö5liu íiiugecíen mit ôorinouieâ iierglii^eii uiu 178 9Jieter uiebriger alò .'oorinomeô íiegti, uui über bie trübe 3(uFuiut in .sonriuomec irgcnb meld)c 'iluljultcpuutte 3U be; fomuten. 3mar meifeu Torpnt uub (^ibpmeö uur 1 1-jnbvicje gleidjicittgc 53eobad)tuuo,eu auf, jebodj befi(5t iiaè nalje §elieiiorm, metdjes mit 5)orpat in ä^ejug auf baê 3)ìitte[ beiuatje gan,^ übcreiuftiiinnt, eine 21=jäbrige 0([eid)jeitifie Serie, luitljiu faun bte C^Jii; tigfeit ber obigeu 'ììemerfuug über ben lluterfdiieb [ von 23-9 '3:n9en audi auf bie 21 jabrii^e .öeüeuor; mer ?)ìeiheufo!(-(e belogen merbeu. Tem eutfpred)enb fdjeint laut ben 21- 23;jät;rii gen gleid)5eitigcn .^eűcnornuH- uub ©bíjmefer î)aten bie 3(ntunft tu .'oofinomeô iu bcm ;ieitraume 1873- 1895 üerfrübt ju fein. * 93ieiue bejüglidi ber ï)i'aud)fd)n)albe gemad)ton Slìemerfuugen erlangen and) burdi aubère llmftäube einen ÄMueio. 3lu~nn nmn luimlid) bie mittlere 3lufunft in ôorinomeô für biejenigeii ílrten beredi; net, besüglid) meldier id) GHnjuieö * anführte, erbält man überrafd)enbe î^aten, Taten über bie :')iaud): fdmiaibo, meldje gän.^lid) abioeidien foioobl non beuen, ber iu ^oftnoioeô íieobad)teten übrigen Ülrten, alG non ben in ®bnmeô gleidijeitig genuntten 3(uf= ieid)uungen, mie bieô Tabelle II bemeift. Tie II. Tabelle meift bie Sïeitjenfolge ber 3lntunft ein menig auberô auf, aio mie mir felbe für &i)Xì- uieê feftgefeiU batten. Saut bem 22:jäl)rigeii matfje; matifdien 9)iittcí anâ bem Si-'itranm 1873 — 1894 iff ber Tag ber 3lnfnnft fofgeuber: . \lniifla (di'. Ghymes Febr. 24-.") Iloiinowes Febr. 8"7 lliruuilo rust. Ghymes Apr. 8-.") Horinowes Apr. 2--") Cnliititliii Stiinnis Vniiclìn^i Moldcilln Scolopax Upupa oi'ii. l'iilg. o'/.sV. (tllia Í7/.SÍ. ep. Fcbr. 25-0 Mart. ."i-I Mart, (i-4 Mart. 7-.". Miut. 13:', Apr. 4-0 Mart. ."■)•() Febr. 2:i-9 Febr. 275 Mart. 9-r. Mart. 19-(i -- KrilhacHx ('.lu-ulux Tiirliir Oriolus ('.ohirui.r (Jrliigomrlrn liisc. can. nur. ijidii. iliicl. irex. Apr. 10-2 Apr. 1 :'.;'. Apr. 19-2 Apr. 2."j-4 A])r. 2'.l-;! Apr. 30-0 — Apr. ll-.". Apr. 19-9 Mai 60 Mai (I- 1 — Ac|iiili\ TV. ('■vf. i-— ">. 1. Ai|iiilii \\ . S. !■ — h. -JUU N _: ^ 2 ' es |3 '3 ^ 1- '3 S ô o. -a! 1 i »2; W tZ; W Ì^ •W,^ a — .B: II 'll 1 + + + l 1 + ! 1 ++ 1 1 1 + i + + + 1 1 1 3 +1 00 i-O ò +1 1 + II ooooocooooooooocoooooo M+ + +I++ +1 + 1 i :+ + + +1 to 00 +1 IO 12 ''^ ò + ■0 Ô GÌ eri SI o— '■^05005'— o-^a3Ci'-'00-»^0'<— '■^ci'— •— ^^ i2 +1 CI «3; 35 CO Ò + +1 o — 10 w ~i o co e — e-i o -=T co o e-1 o — o i o SI I++I 1 Ifl-t ! Í + ! 1 + 1++1+ + + > •0) rji ai S a öS P. S ■=* co +1 CO 'f ò + 00 X a in e; ce ^1 ~* i?i — o 'o 'i* — o co e-1 — o s-l G-1 — G-1 «* o + 1 + + + + + 1 + 1 1 1 1 1 + , i + i ++ ! 0 co p- -0 m tu II •è +1 ò +1 co GÌ OiOCO'O — LtcO»^ — OCOfOO — lOCOlOCO — ■^ — -^ + + + + + + + + + + + + 1 ++ i7 + + iT 1 ai o .2 co s 0 il •^CO-4'CC«*cOO-^COOCO~*COÍD-=t-jC:«*-s*;OOcű^* a: O ilo +1 S Ò +1 X 3= ■'ä'Sie^cociO-^coos'^s^ocooi — «*-^ocooG-io; + 1 + 1 + 1 l + l 1 1+1 1 + 1 ++I 1 Ir S S l + l + l I + I + I++I 1 | + ! 1 1 i 1 + lO _H_ CO 0 1.0 " ó +! 95 lO -s -5 O -OJ J4 Ja il 5 1 + ■-, ,-® E> e œ 2 ; .(E ^ fît co -sT o vr c^ 'X ~ o — ®i co -5* i.-: e;: [■- ce ~. o — ®i co «* ir~ t^ f^ e- i— L-^ c^ 3D co :ìo co co a; iX 00 ce oo Ci e; Ci 3-- — . XOCXCOCOCOXXyjXCOOJCOXCÌXQGXOCXCOCO ■r. S" :3 5-3 2 .= (S e: + A<|uila. IV. 210 Meg kell jegyeznem, hog^' az AUiwla nrveu- .sís-Dél a többi sorozat közül az a)-\;ű jelzettet vettem számításba, mely Prazák szeiiut a szál- láskészitőket megelőző példányokra vonatkozik. Hellenormban,^ liol azonban az ]8üÜ — l!S'.)3 közötti években a sorozatok némileg meg- vannak szakítva, a VaneUus rrüldlii^i^ ki- vételével a megérkezés sorrendje fajonkint ugyanaz, mint Ghymesben. Ez minden esetre különös, hogy Ghymes a távolabbi Hellenorm- mal jobban egyez, uiiiit a közelebbi Horino- wessel. Ha már a megérkezés sorrendje Horinowes- ben némi sajáfságos vonást tüntet fel, ügy az eltérés az 1873 — 18'.I4. évi számtani átlagtól még feltűnőbb. Ugyanazon éveket vettem számításba, mint Gbyraesnél (Aquila IV. évf. ő. 1.) tettem, s ime mekkora különbség p. o. fecskénknél ! :^V1) ii'iif; lienu-rfcii, Paf; bei Alauda arvensis imtcv ^en Serien ^ie mit ai lu'.íeidmete in iVtracbt iie.iOiU'ii iiuirPe, lueldje fidj und) i>fn'n '•j.U'a^áí auf Die ben D.uartiermad)ern uorauèiiejoinenen Stüde liejiclit. 3" ^»eUcnorm/ um abcx in iien ^"\al)ï'-'" ucn 1866—1893 bie ©erien einiiiennafîen unterbrod^en finb, ift bie gietljenfoíge ber3lnfunft beiiürten nad) mit 3(uôna(nne üon Vanellus cristatus - biefeíbe, mie in Wljijmeö. l£'5 ift gemifs auffalienb, t\ii^ (i)l)i)meö mit bem entfernteren .s^elleiunm mebr über- einftinimt, alo nut beni niiber gelegenen .'òorinomeo. iîBenn íd)on bie ílíeibenfolgc ber áliifnnft in í">ovinoniea ein geiuiffermafjcn eigentbttmlid)cô @c: prnqe jeigt, ift ií)re aibiueidjung uom mat()emati: fd)cn ÍJÍittcí auê ben ^sabven 1873 -1894 nod) auffa líenber. ^^d) pg biefelbeii ^a[)re in 33ctrad)t, roic id) eô für ©hnmeô (Aquila IV. ©. 5) get[;an, nnb fiebe, iiH'Id)" Unterfd)ieb fid) 3. ^li bei unferer 3d;u)albe ergibt ! Ghymes HorinoweE Átlagos ingadozás Wittlere òdìiuaufuiuT + 7-73{-P Ab.solnt iuf;a(lozás Jlbfolute 5(i)uiaiifuii(i 40 ! ï'^1' A valósziuű liiba Sa[)vffl)einli= c^er ^-eljlev ±o-«38i|->; ±1-4145Ì?:Ì>;- Az évek száma, bogy a valószinn hiba + 1 uapra Ijiztos legyen 3n!)l ber 3o!)rc um beit iiial)i(cf)eiiilicl)eii g-eljler biâ ouf + einen Xaa, ju firtjcru. 8-95 {|: l:í8-77 .olire. 1 óv. Ezen meglepő eredményen meghökken ugyan az ember s hajlandó minden mathesist sutba dobni, mint haszontalan lomot ornitológiai kérdéseknél; de ha közelebbről megtekinti a II. táblázatot, úgy aligha némi kétkedés nem szállja meg ezen hajlandóság gyakorlati meg- valósítása iránt. Hiszen az még nem baj, hogy az átlagos és abszolut ingadozás a fecske megérke- zésénél kétszerte olyan nagy Horinowesben, mint Ghymesen ; ha a többi fajnál is nagyobb volna az előbbi, mint az utóbbi helyen. De épen itt a bökkenő. Azon 6 faj, melynek át- lagos megérkezése februáriusra és márcziusra esik, sokkal kisebb ingadozást s vele karöltve járó valószínű hibát mutat fel Horinowesben, mint a fecske, holott Ghymesen megfordítva áll 3>urd) biefeo nberrafd)enoe rlíefnitat betroffen, mare man beinal)c geneigt bie gauje Hìathenuitit ali nnnnljen Kram bei ornitbologifd)en Arageu ,^u nermerfen ; befielt man aber bie II. Tabelle niiber, fo mirb nmn l'id) fanm einiger j^meifel gegen bie Tnrdifül)rung biefeo Ìnirbabenci ermebren fbnneu. (io loííie ja nod) nidjl nom Hebel, menu bie mittlere unb abfolnte 3d)manfnng in ber l'lnfnnft ber Sd)iiialbe in ^oriuomeo boppelt fo grof;, alo in ®l)i)mes ift, mcnn fie and) bei ben übrigen álrten am erftcren Orte gröf3er loiire, alo am letzteren. 9lber eben bierin liegt ber âtnftofe. diejenigen () äirten, bereu mittlere 3lntnnft in ben (^ebrnar nnb l'icirj fallt, meifeu in .sòoriiuunea eine uiel geringere ©djroantnug uub biebnrd) bebingten UHibrfd)einlid)en Aeljler auf alo bie id)ioaIbe, mo Ijingegen in t^bimies bie ©ad)e fid) geraoe um; ' Aquila IV. ■2± 1. - .\ Vanellus crixlnbis Hcllcnoi-nilian 1 nappal liésőhb, Ghymesen 1 najipal elöbb jött meg, mint a MotaciUd ullid ; sőt az 1866 — 1895 évi lullenormi iida- tok szerint a különbség átlaga a két fajnál mindö.sszc 0'7 uap (!23 eset után számítva) s így csak nem tel- jesen egyez Hellenorm Gliymessel. ' Aquila IV. ©. «2. - Vanellus ci-istatus erídjien iu Selleuorni um einen ÎQfl ípíiter, in ®lti)meë um einen Xaa, friiljer, alá Mota- cilla alba ; laut ben .í:>eUenüriiier 'JlnflaOen über bie 3"')" 18(iG — ISÍÍö betriicjt fogar bas JJiittel bc9 Unterjd^iebeâ beiber ilrten im (lanjen nur U-7 Jage (aus --'3 gällcn bered;netj unb jomit ftininit .çellenotm bcinalje gänjüd; mit ®^i)meë überein. 311 a (ìolog, s miként kimntattam,! megfordítva is kell állania. Ime, mely megdöbbentő különbség merül fel ennek következtéiében, ha az átlagos ingadozásból azon évek számát akarnok kiszá- mítani, mely szükséges ahhoz, hogy a megér- kezés átlaga ±1 na2:)nyi biztossággal meg legyen határozva. A második táblázat szerint szükséges lenne e végre : gefef)vt üeríiaít, unb mie ici) bieô iiarfiiuieê/ fid^ and) iiiiujcf'el;vt uerí)alteu mufi. Jïuii roeid)' frap= pierenber Unteridjieb tttud)t Î^ier in ^voige beffen auf, luenn mon auê ber mittleren ©djroanfung bie Snfil berjenigen ^i^in'c bcredmen moKte, tueldie er= forberlid) nmre, uni baò ÍOiitteí ber 3(nfnnft mit einer @eiui§()eit non + einem îage beftimmt ju i)aim\. Sont ber IL tTobelle mären baju not£): roenbicj bei : Columba œ., Sturnus v., Vanelhis c, Motacilla a.. Scolopax r.. Hirundo r.. Cuciilus c. Tin-lnr a., OiioL g.. Cot. d. Horinowes-ben 13-04{Ì;^„ 1^8-78]^^„ Ghymesen^ 35-M{g,,, 8-95|§^^„ 1^-01 IH,. Míg tehát Horinowesben aránylag igen kevés idő kellene, hogy fajaink normális megérkezési átlagát meghatározhassuk, addig a fecskénél két emberéletre is volna e végre szükségünk. Nem ügy Ghymesen. A fecske teljesen bele- illeszkedik itt a többi áprilisban megérkező fajba, úgy, hogy jogosítva érezhettük magunkat e té- tel felállítására : «Az iagadozds aimál nagyohb, minél korában, s annál Idscbb, minél későbben érkezik meg tavaszszal valnmely madárfaj. Ehhez képest a normális átlag megállapításá- hoz szükséges megfigyelési éveknek annál na- gyobb időszakra kell terjed niök, minél lo- rábban érkezik meg az illető madárfaj.»'^ E tételhez ugyan alkalmazkodnak némileg a horínowesi adatok is, csakhogy a fecske áthág- hatlan óriási kinai fal gyanánt emelkedik fel középütt. Még egy megjegyzés. Horinowesben nem találkozunk ama jelenséggel, melyet Ghymesre nézve konstatáltam s a MioDENDOEF-féle orosz- országi sorozatoknál is felfedeztem, hogy né- mely években a márcziusban megérkező fajok a szokott terminusnál sokkal korábban, más- kor meg későbben érkeztek meg. A II. tábláza- ton egynemű -|- vagy — jelű feltűnőbb nagy- ságú eltéréseket februáriusban és márcziusban 4 — 5 fajnál nemigen találunk az egyik vagy má- sik évben. Ha eddig az ornitológiai adatokkal foglal- koztam, hadd legyen szabad uiég azon mete- orológiai megfigyelésekről is egyet s mást elmon- ' Aquila rV'. évf. 7. 1. - Aquila IV. évf. 5. 1. " Aquila IV. évf. 4. 1. 3öäf)renb baljer in .lôorinomeô oerWftnièmaêtcj ittjx roenig ^^ií erforberíidi more, nm boè normoíe 9(nfnnftèmittc[ nnferer 3lvten beftinunen jn fönnen, bcbiirfte es liiejn bei ber áíoudjídjiualbe jiueier DJÌenfdjenalter ! 3Ud;t fo in ©í)i)mee. ^ier fügt fic^ bie Sdimoíbe noUftänbig ben übrigen im 9lpril an: fommenben 3liten an, fo -imor, ha^ mir unó béred): tigt fül)lten, ben Ba^ nnf^nftelíen : «ÍD i e S d) m a n f u n g i ft be ft o große r, j e f ruber, n n b b e ft o f I e i n c r, j c f p ö t e r i m ^- r ü b j 0 b r e eine 31 r t a ii f o m m t. Se m e n t f p r e d) e n b ni ii f f e n f id) bie j u r 33 e= ft i m m u n g b e 5 n o nn a Í e n i? u r d) f d) n i 1 1 e ê erforberlidien 33eobac^tungôja^re auf u m f 0 größere 3 « i t r ä u m e e r ft r e dE e u, je f r Ü 1) e r bie b e t r e f f e n b e 93 o g e I o r t e i n= triff t).'> '^ iTiefem 2o^e finb juiar einigenno^en oud) bie ^oinnoiuefer Toten angepaßt, nur M^ unter il)nen bie Sd)niaUie aie unüberminblic^er SBolI cmporftorrt. 3{od) eine 33emcrfung. Jn ôorinoioeê treffen mir jenes i^erbolten nidjt an, raeid)e5 id; für ©htjmeâ fonftotierte unb and) on ben ÍJÍibbeuborff'fc^eu rnífifd)en Serien entbedte, nömlid), bof; in mondien Ijobren oie im iJÜirj anfonunenben 3lrten nieí frü: ^er, ein anbereomol luieber fpöter, ale am geiüö^u: lid)en 2:'ermine eintrofeii. 3(nf ber II. Tabelle finb gleid)üvtige mit + ober — bejcidinete auffaUenbere 3tbmeid)ungen im (Vebruar unb Üfärj biefeê ober jeneè ^^al^reé bei 4—5 3lvten eben ntd)t anzutreffen. äßenn id) mid) bieljer mit ben ornitbologiíd)en DaUn befaßte, fei mir nun aud) geftottet bieò unb jeneè über biejenigen meteorologif^en 33eDbad;: Aquila IV. ©. 7. Aquila IV. là. 5. Aquila IV. ©. 4. 27* 212 dánom, melyeket Prazák a vonulással kapcso- latba hoz. Hogy a gyenge északnyugoti szél, melynél az utolsó 36 év alatt a fecske leggyakrabban, azaz 1 9 ízben megjött, csakugyan melegebb-e Hori- nowesben, mint például a déli szél, melynél legritkábban, vagyis IG ízben megérkezett, azt a meteorológusok csak akkor lesznek hajlan- dók elhinni, ha adatokat látnak, és pedig mete- orológiai központi intézet által megvizsgált hőmérőről leolvasott adatokat. Különös, hogy abban a mély horinowesi völgyben oly sok irányú szelet észleltek. 36 megérkezés idején 19 ízben gyenge, meleg északnyugoti s 16 ízben déli szél fúvott, 1 íz- ben nincs említve, hogy honnan fúvott a fecske megérkezése idején a szél. 36 elköltözéskor 29 ízben keleti szél uralkodott; volt azon felül északi, északnyugoti és délkeleti szél is a fecske távozásakor, de hányszor, ezzel nem ismerteit meg Peazák ; sőt lengedezett a völgyben dél- nyugoti szél is, de annál már nem távozott fecskénk egyszer sem. A nyugoti és észak-keleti irány kivételével a 4 fő- és 4 mellékirány tehát mind képviselve van. Tanulmány tárgyává tet- tem Magyarország 216 állomásának szélviszo- nyait, 1 6 év óta vidéki munkatársra vagyok a budapesti meteorológiai központi intézetnek, observáltam a síkon, a hegyek alatt s 3 éven át völgyben, de arról nem volt alkalmam meg- győződni, hogy mély völgyben gyakrabban más- honnan is fújna a szél, mint a völgy irányában; épen azért csudálkoznom kell, hogy a nyugot- ról keletre hiízó völgyben, melyben Peazák szerint Hofinowes fekszik, nem nyugoti és ke- leti szelekről van szó főképen, hanem észak- nyugoti, déli, északi, délkeleti és délnyugoti áramlatról is, mint elég gyakori irányokraiipt-- nnb 4 'iiiebenvid)tnngen uertreteii. ^sà) befafste mid) mit bem ©tnbium ber 9BiiibDert)äitniffe Ungarns (ant 216 ©tntionen, fungiere als 33eobad)tev mitlynftvu^ menten ber aiìetcorologifdjen Cíentvalaiiftalt Un gams feit 16 .'^sabren, obferuierteanf ber (ïbene, am %\\^e oer ^^erge unb 3 ^^al;re Ijinburd) in einem Tbale, babe aber feine föelegenbeit gebabt, niid) jn überzeugen, baf; in einem engen Ti)ale ber 3Binb and) häufig am einer anbeven Siidjtuiig mebe, als in ber ^Ifiditnng beò Tl)aleö; eben beôbaib untnbert es mid), bttfj in bem non ílíeften nari) Dften ftrei; djenben T^i)afe, in beni nad) §errn ^rajaf" §on= nomes liegt, nidit luir^üglid) 3Beft-- iiiib Dftminbe enuäbnt roevben, fonbern and) novbioeftlidje, füb^ lid)e, nörblid)e, íübbftlid)e unb ftìbineftlidie Strö-- mungen ale l)äufig genug lun-fommenbe í)íid)tungen angefübvt luerbcii. Tie .V)üiinouiefer Taten betreffeub íumniieve id) meine SBemerfungeu 311 bem 5at5e : Tie Serie über bie Slnfiinft ber Sdnualbe mirb biird) eine auf; faüenb grofìe, bie ber übrigen Wirten burd) eine feljr geringe ©d)uiaiifung diarafteriftert, bas I)eif?t, eê ergeben fid) bei erfterer öon ^ai)x ju 3a br fetjr be^ beutenbe, bei le(5tereii fci)r geringe 3lbmeid)ungen. Ta biefeê 5)ìefuitat uon unfereii bistjer iier= arbeiteten Taten roefentlidj abioeidjt, belante id) bie egyéb feldolgozott arlatainktól, a vizsgálatot sem az őszi horiuowesi vonulásra, sem a rövidebb cseh sorozatokra ki nem terjesztettem. Remé- lem, hogy Ornitliológiai központunk igen tisz- telt főnöke sem óhajtja Peazák úr kéziratának bővebbi bonezolgatását. 213 Uebcvprüfuiuí rocber auf ben .s?onnonn'íer giu^ im •òcrbfte, nod) auf bie füväercn böbuiifdieu Serien auQ. ^d) Ijoffe, bap eê and) bet SBunfá) bea I)od)= i^eebrten 9?oritanbeè unferer Drnitbologtfcfien (Sentrale ift, bas aJtannfcript bes ^Qerni '^U-ajaf nid}t lueiter 511 äergliebevn. A madarak vándorlása. Irta Dr. Palacky Jan. tanár. Általános átnézet I. Amerika. A madarak vándorlása tájrajzi tekintetben majdnem általános jelenség, mert kevés olyan ország van, ahol elő ne fordulna. Azonban a madaraknak csupán egy része az, a mely a rend- szertani sorozattól, - — az édes vizi madaraknak többségének költözködő volta mellett is — füg- getlenül vándorolni szokott. A meleg égalji, valamint a tengeri madarak rendszerint nem költözködnek. De a sarkköri (arktikus és antar- ktikus) madaraknál a költözködés szabály. A vándorlásnak két központja, két iránya van, egyik az északi sarkköri — s ez a sokkal fontosabbik, — a másik a déli sarkköri. Azon- ban vannak dél-amerikai antarktikus madarak, amelyek az északi sark felé vonulnak. (Jegyz. 1.) Legelőbb is meg kell különböztetnünk az esetleges költözködést a rendes költözködéstől. Az előbbi gyakran a rendkivüli szárazságnak a következménye, mint Ausztráliában, Közép- Ázsiában stb. (Jegyzetek 2. sz.). De lehet vihar kifolyása, mint Kelet-Európában, a Bermudá- kon stb. (Jegyz. 3. sz.), s aztán akarat nélkül valóvá és szabálytalanná válik (Jegyz. 4. sz.), a mit a németek «Irrgäste» kifejezéssel jeleznek. A tengeri madarak tojásaik lerakására, kü- lönálló, lakatlan szigeteket keresnek fel, anél- kül hogy a földrajzi irányt tekintetbe vennék. (Jegyz. .5.) I. Az antarktikus vonulás természetesen csak Dél-Amerikára szorítkozik, mivel nincsenek olyan délszaki madarak Afrikában, amelyek egészen az arktikus költözködés köréhez tar- toznának; Ausztráliában sincsenek. Csujján Üj- Zéland mutat némi idevágó nyomokat. (Jegyz. 6.) Nekünk hiányzanak a Chiliben nagyon való- színűen előforduló költözködésre vonatkozó adatok, mivel a GAT-nál publikált ehili-i Ornis csupán egy. Parisban tömött példányok alap- La migration des oiseaux. Par Prof. Dr. J. Palacky. Aperçu général: [. Amérique. La migration des oiseaux est un fait presque universel sous le rapport chorograi^hique, car il y aura peu de pays, où elle n'existe pas. Mais il y a seulement une partie des oiseaux, qui émigré, une partie sans égard au rang systéma- tique des oiseaux, Ineu que les oiseaux aquati- ques soient eu majorité migratoires. Les oiseaux tropiques n'émigrent guère régulièrement, comme de même les oiseaux marins. Mais parmi les oiseaux circumpolaires (arctiques et an- tarctiques) la migration est la règle. Il y a deux centres d'immigi-ation, le circle polaire arctique, qui est de beaucoui^ le plus important, et le centre antarctique. Mais il y a des oiseaux antarctiques de l'Amérique du Sud, qui émigrent vers le centre arctique. (Note 1.) Il faut d'abord distinguer la migration acci- dentelle de la migration régulière. La première est souvent un effet de la sécheresse extra- ordinaire, comme en Australie, en Asie centrale etc. (Note 2.) Mais elle peut aussi être l'effet d'une tempête, comme en Europe orientale, aux Bermudes etc. (Note 3) et alors elle devient in- volontaire et irrégulière (Note 4.), ce que les Allemands expriment par un mot: «Irrgäste.» Les oiseaux marins cherchent des îles isolées, inhabitées pour pondre sans direction géogra- phique. (Note 5.) I. La migration antarctique est naturellement répandue seulement dans l'Amérique du Sud, puisqu'il n'y a pas d'oiseaux antarctiques en Afrique, laquelle appartient entièrement à l'aire de la migration arctique, ni en Australie. La Nouvelle Zelande en présente seulement quel- ques vestiges. (Note 6.) Les dates nous manquent sur les migrations très probables du Chili, car l'omis du Chili chez Gay est seulement une enumeration faite d'après :>I4 ján készült enumeráczió. Kétségen kivül lennie kell ott az argentiniaival párhuzamos vonulás- nak. Argentiniára nézve meg van a Sclater és Hudson munkája, (Jegyz. 7. sz.), mely biológiai tekintetben is igen figyelemre méltó. Ez, mint költözködőket sorolja fel a Tiirtlidákat, Troglody- tidákat, Motacillidák-, Hiruudinidák-, Caprimul- gidák-, Fringillidákat (részben), továbbá Mniotil- tidákat, Vireonidákat, Tauagridákat, Icteridákat, Tirannidákat, Kolibriféléket, de csak hármat a 46 Deudrocolaptidából, egyet se a papagájokból, sőt a kozmopolita Fcxlco peregrinus itt állandó. A fajok nagy számáról nincsenek adataink, mint : a kakukfélékröl (kivéve a Cocríjzus melaiwcc- pluilus V.), bagolyfélékről. A Zenaiila maculata, V. csak némely években költözködik. A Thiiui- corus rumicivorus, E. az Andesekről minden télen leszáll a síkságra. A szalonkafélék 1-5 fajá- ból 12 északi költözködő, három állandó vagy délre vonuló. A \->at{igoniai Sj)Iieiu'scutt nuigellit- fiiK, F. szeptemberben tojik, de egy része a Ma- louin szigetekre költözik. Vannak fajok, melyeket a rendkívüli hidegek megölnek, (Asturiua allii- caudata, V., Guirapiriricjua, V.J. A Tacinjcindu leu.corhoa, Y. néha áttelel, különösen a házak közelében. A téli vonulás czélja rendesen Brazília, Para- guay, Keleti-Bolivia, de van sok olyan faj, mely a telet Uruguayban és Argentinia északi részé- ben tölti (Stelgiduptery.r ruprollis, Sh., Hydro- psiilis l'urei jh-a, V. Enteriosban. A vonulások északi határa még nem eléggé ismeretes. Mit csinál például télen át az új-georgiai Aulhus antarÜrus, Cab.? A D'ORBicNY-nál Bolíviából említett vonulá- sok nem eléggé ismeretesek, ezek talán a szá- razságnak a kifolyásai. TACANOvsKi-nak Peruból feljegyzett némely fajainál feltételezhetni a költözést : (MijiodioiiCH raiiadensis, C.oidopus horealis, Sw., Milvulus tyrannus, L.), de minta D' Oebignt részéről még előbb leírt költözéseknél, — úgy látszik — bogy áthalailják az Andesek keleti lejtőjét, kivéve az Agel(iiusthllius,ií[oh., Porzana melanupa, Scii., Vidiellus (/(■rideiilalis,K., Afriza virgaln., Laras glaumdes, M., Sterrorarius cliil.en.sis, Podiceps calipareus fajokat, — vagy amint Tacanovszky- nál Chiliről, említve van, talán a Hirundo Tylkri Jerdon (= h'amcaloica, Dybovski) is, mely Guatemalából és Callaóból van jegyezve, (nincsen említve RiDGWAT-nél). .\ lehetőségeknek les ex. empaillés à Paris. Sans doute il y aura une migration parallèle à celle de l'Argentinie. Pour l'Argentinie nous avons l'ouvrage de Sclater et Hudson (Note 7.), très remarquable, même sous le rapport biologique. Comme migra- toires il cite des Turdides, Troglodytides, Mota- cillides, Hirundinides, Caprimulgides, Fringilli- des (en partie), puis des Mniotiltidos, Yireoni- des, Tanagrides, Icterides, Tyrannides, des oiseaux-mouches, mais seulement 3 parmi les 46 Dendrocolaptides, pas de parrots, et même le cosmopolite Falco peregrinus est ici séden- taire. Pour un grand nombre d'esjDeces les dates nous manquent, comme pour les Cuculides (à l'exception du (kiccyzus mclaïKicephalus, V.), les hiboux. Zenaida, mandata, Y. émigré seule- ment dans quelques années. Thiiwcorus rumi- civorus E. descend des Andes dans la plaine chaque hiver. Des 15 Scolopacides 12 sont migratoires arctiques, 3 résidentes ou antarcti- ques. Spheniscus magellaiiicus F. de Patagonie pond eu septembre, mais une partie émigré aux Malouines. Il'y a des espèces, qu'un froid ex- ceptionel tue. (Astu)'ina alhicaudata, V., Guira piririgua,Y.). — Tachyciiuia leucorhoa.\.. hi- verne quelquefois, surtout près des maisons. Le but des migrations d'hiver est ordinaire- ment le Brésil, le Paraguay, la Bolivie orientale, mais il y a beaucoup d'espèces, qui passent l'hiver dans l'Uruguay et le nord de l'Argentinie (Steig idopteryx ruficoUis, Su., HydropsaUs fui'cifcra, V. dans l'Enterios.) La limite nord des migrations n'est pas assez connue. Que fait par ex. VAiithua autardicus, C.\b. de la Nouvelle Géorgie pendant l'hiver ? Les migrations dans la Bolivie, mentionnées par D'Orbigny, ne sont jias assez connues, peut être sont elles dues à la sèchresse. Chez quelques espèces notées au Pérou par Tacanovski on peut supposer une migration : (Myiodiocle'i canadensis, Contopus horealis, Sw., Mih'ulus tyrannus, L.) mais comme pour les migrations décrites jadis par D'Orbigny il paraît, qu'elles 2^a«sent sur le vei-sant oriental des Andes à l'exception peut être du Agelaias thilius. Moi.., Porzana melanops, Scl., Vancl- lus occidentalis, K., Afriza virgata, Larus glaucodes, M., Stercorarius chilensis, Podiceps calipareus — ou il'y a mention du Chile chez Tacanovski — peut être aussi de : Hiruiulc Ty Iteri Jerdon ( Kamcatoica, Dybovski) notée eu Guatemala et à C;illao (n'est pas mentionnée il5 ilyen sorozatát össze lehetne állítani Salvin-LóI (Nomen clator), valamint GAY-ből — • fszerenosét- lenségre bizonyíték nélkül, — mivel egy nagyon elterjedt faj nem egyszersmind elkerülhetlenül költözködő is. Például Chiliből GAY-nél találjuk a Numenius hudsoninis, Limos^a hudsanica, Totdmis sfagn/ítilis, (jilidris arenaria, Tringa vchinzü, Lrptoscelis mitchclli (Californiából)- Ibis falcinellus fajokat. A «Beagle II zoológiájában említés van az Opetioi'hyncliifs fitlgaris, Ti'ochilus forfiratus, gigás (részben), Querqui'dula eri/throrhyvciia költözéséről. Gillies (U. S. Astr. E.) beszél a Phrggilu^i gayi. Menda falclandica. Columha arauraiia, /6/.S- guarauna vándorlásáról. Philippi (Ata- cama-puszta) a vonulásokról semmit sem szól. II. Az arktikus vonulás kettős, illetőleg négy irányú : rt) a nearktikus : 1. nyugoti, 2. keleti; b) a paléarktikus : J. a keleti (a Himalájától keletre) és 2. nyugoti, amely megint legalább öt irányú : an) spanyolországi, bb) olaszországi, re) balkán-félszigeti, dd) kaukázus vidéki és ee) a Himalájától nyugatra eső. A mi az óceániai ritka vonuló madarakat illeti, kérdésbe tehetjük, hogy azokat a nearkti- kus nyugoti, vagy a paléarktikus keleti költö- zőkhöz sorozzuk-e. Közép-Polinéziára nézve (FiNSCH alapján) úgy látszik, hogy paléarktiku- sak (.Jegyz. 8. sz.) ; de a Sandwich szigetek ettől elütnek (Finsch megjegyzése szerint az Alcedi- nidák, papagájok, galambok hiánj-oznak). Különben is ezen szélesség alatt, a költözkö- dések főhelyeitől olyan messze, a különbség annyira észrevehetetlen, az állandó madarak endemizmusa ol3'an nagy s a fajok szinonimái annyira bizonj'talanok, hogy e tekintetben igen nehéz dönteni. (Jegyz. 9. sz.) Nincsenek kielégítő adataink az Andesek nyu- goti részére, Chilire, Perura, valamint Közép- Amerikára — egész Mexikóig — terjedő költö- zéseket illetőleg. Északkeleti Amerikára nézve RiDGWAY megfelel. Nem elégséges azonban Argentiniát illetőleg még olyan rövid vázlatra nézve se, mint a minő ez a mienk. Nem tudjuk, hogy innen minő ma- darak vonulnak az Andeseken keresztül nyu- gotra, sőt még azt se, hogy Dél-Amerika vándor- madarai Közép-Amerikán és Mexikón, vagy Antillákon vonulnak át. A Biologia Centrali- amerieanabi'il látjuk, hogy nyugoti vonulása van a Ttirdiis vshihUus-mik (^Alaska, Kalifornia, chez Ridgway). On pouvait tirer une telle liste des probables de Salvin (Nomenclator) comme du Gay — malheureusement sans preuve, car une esjîèce très répandue n'est i^as nécessairement migratoire. On trouve par exemple chez Gay an Chili : Numenius hudsoniciis, Limosa hudso- nica, Tot anus stagnatilis, Calidris arenaria, Tringa scJiinzii, Leptoscelis mitrhellii (de Cali- fornie), Ibis faleinellus. Dans la Zoologie du «Beaglen il y a mention de la migration chez ÏUpeliorliyuehus vulgaris, Troehilîis forfleatus, gigas (en détail), Querque- dula ery throrhy / 1 eha . Gillies (US. x\str. E.) parie de la migration du Plirygilus gayi, Menda falclandica, Co- lumba araucana, Ibis guarauna. Philippi (désert d'Atacama) ne dit rien des migrations. IL La migration arctique est double, voir quadrujile : a) la néarctique : 1. de l'ouest, 2. de l'est; b)lü, paltearctique : 1. orientale (à l'est du Himalaya), 2. occidentale, celle- là est au moins quintuple : aa) par l'Espagne, bb) par l'Italie, ce) par la péninsule Balcanique, dd) autour du Caucase, ee) à l'ouest du Himalaya. Quant ou rares oiseaux migratoires de V Ocea- nie il peut-être question, si on les doit joindre à la migi-ation néarctique occidentale on à la mi- gration palearctique orientale. Pour la Polj'nesie centrale (chez Finsch) elle paraît palearctique (Note 8), mais les îles Sandwich en diffèrent (Finsch rémarque l'absence cVAlcedii tides, de parrots, de colombes). Du reste, sous ces latitu- des, si loin des focus d'émigration la différence est si peu sensible, l'endèmisme des oiseaux sédentaires y est si grand, et la synonymie des espèces si incertaine, qu'il e.st très difficile d'en juger (Note 9.) Nous manquons des dates suffisantes sur la migration á l'ouest des Andes, au Chili, au Pérou comme en Amérique centrale, jusqu'au Mexique. Pour le nord- ouest de l'Amérique liiDGWAY suffit. Cela ne suffit pas même pour une abrégé aussi court, comme le nôtre l'est pour l'Argenti- nie. Nous ne savons pas, quels oiseaux passent sur les Andes ou à l'ouest d'eux, pas même si les oiseaux migratoires de l'Amérique du sud passent par l'Amérique centrale et le Mexique, ou par les Antilles. Nous voyons par ex. dans la Biologia centraliamericana : que la migration occidentale a lieu chez le Turdus iistulatus (Alaska, Californie, Mexique, Guatemala), que "2 IC Mexiko, Guatemala), bogy a Tni'diix idiciue Yukonból, valamint Labradorból jön Mexikóba, Costa Kicába, Cbiriquibe, hogy az Anriparu-s flaviceps ScLAT. Kaliforniából jön Mexikóba, valamint a Sal2)iììrteH ubsoletiis (Cab.) Kaliforniá- ból Mexikón át Guatemalába s még S. Salva- dorba is, a (latherpes mrxicamts Arizonából és Utahból, valamint Texasból Mexikóba, hogy a Mniotiltidák keleti vonulásnak, mint az Icteridák s nagyobbára A'ireonidák is kivéve a Vin'O cas^iini, X.\NTHus-fajt, (a mely Kaliforuából megy Mexi- kóba) és a Vireo huttoni CASsiN-fajt (Calif. — Guatemala) etc. A helyi faunákban [Fbantzius, Richmond (Jegyz. 10. sz.) Zeledonj Costa Ricát, Guate- malát, Nicaraguát, Cuba Jouyt (Közép-Mexikó) illetőleg alig lehet a két költözést megkülönböz- tetni. Valamivel több részletezés van pl. Lawrence- nél, (Jegyz. 11. sz.) (Nyugoti-Mexikó és Nicara- gua Ornisa.) — Bizonyára vannak sarkköri fajok melyek mindkét irányú vonulásban részt vesz- nek, mint pl. a Ti'inga bairdi, Coues (arkt. Chili, Argent.) Ardctt egfcttn. Gm., Ntmienins ììudso- Hanem vaunak nyugoton is Észak-Ázsiából odatévedt madarak, (valamint Amerika keleti felén Eur()pából odavetödök), ilyenek az Aidiius cervimif^, P. (egész a kaliforniai öbölig, Ridgway), Molavdld ociduri^;, Swinh., Aegialitis mongola, Pall., Triuga (iruminata, Hoksf., Earijaorhiiìi- cìius pygnueus, főként Alaskában, Cijimenda suecirii. De vannak előttünk még megfejthetlen tények is, 1. hogy pl. a Hciniinthopliagu celata, Sat, a mely az Alaskában és a Sziklás-hegységben, a Mackenzie folyó közelében költ, miért vonul a a Missisippi völg3'ébe s épen Keleti-Mexikóig? 2. hol telel a Geolidij])is agilis, Wilson? 3. miért van, hogy a ('.imins me.ricaimx a Yukon völgyében állandóan tartózkodik s Alaskából Guiitemalába költözködik (Ridgway) ? 4. hol tölti a nyarat a Leurosticte alrala, Ridgw., (mely a Sziklás-hegységben, Coloradoban, Min- nesotában telel)? 5. miért van állandóan meg- telepedve a Norton-Sundnál a di/anccula sue- cica, L., a mely máshol költözködni szokott (d Corvin» Exped.)? stb. (Jegyz. 14. sz.) 1. A nearktikus nyugoti vonulásoknak végső pontját északon eddigelé az arktikus Archipela- gus a Herald- és Wrangol-szigetekkol képezi. Az első szigeten .í költözködő faj («Corvin») vau, le Tardus aliciae vient du Yukon, comme du Labrador au Mexique, à Costa Rica, à Chiriqui, que VAuriparus flaviceps Solat. vient de la Californie au Mexique, comme le Salpiiictes obsok'tus (Cabanis) de la Californie par le Mexique au Guatemala, au S. Salvador même, le Catherpes me.ricanus de l'Arizona et de l'Utah comme du Texas, au Mexique, que les Mniotiltidées sont de la migration orientale, comme les Icteridées et la plupart des Vireoni- dées à l'exception du Vireo Cassini (Xanthus), qui vient de la Californie au Mexique et du Vireo fiuttoni {C.KSsm Calif. Guatemala) etc. Dans les faunes locales îFrantzius, Richmond, Zeledon, Note 10] pour la Costa Rica, Guate- mala, Nicaragua, Cuba Jouy (Mexique central) on ne jjeut guère distinguer les deux migrations. Il y a un jieu plus de détail par ex. dans Lawrence (Note 11) Omis du Mexique occidental et Nicaragua, Certainement il y a des espèces circumpolaires qui participent aux deux migra- tions à la fois par ex. Triitga bairdii, Coues (arct. Chili, Argent.), Ardea egretta, (hi., ^'itme- niu>i Irudsoiiicu-'i. Mais il y a aussi dans l'ouest des oiseaux égarés de l'Asie du nord (comme dans l'est de l'Amérique des oiseaux d'Europe) comme Anlhua cerviims, P., (jusque dans la B. Calif. Ridgw.), Motaeilla ocularis, Swinh., Äegialüia mongola. Pall., Tringa acìtmiiìata, Horsf., Eiivgnorhgn- clias pijgmaeaH surtout duns l'Alaska, Cgane- cidii saecic'i. II y a aussi des faits encore inexplicables pour nous, 1. pourquoi par ex. Vlìelmiidltapìiaga ce- lata, Say, qui couve dans l'Alaska et aux Rocky Mountains, près du fleuve Mackenzie, émigré dans la vallée du Missisipi et jusijuc dans l'est du Mexique. 2. où hiverne le Ge espcces («Corviu») : Strepsilas melan ■ceplialux, Vio., Pììolaropm 217 ú. m. a Strepailds meltinorephalux,^!'^., l'Iiala- fiipits fiilli-aritis,'L.,P((gophilii eburnea, Phipps, Larus cjlaucuii, Bk., Uria gi'ijlle, L., a másodi- kon tíz, ú. m. Laniiis eristatus, L. (1 plcl.ì, Nydea srandiaca, L., továbbá a Herald szige- téről említett fajok a Pagophila eburiiea kivé- telével, főként pedig a (Iharadrius fulvus. Somatena spectabilis, L., Xenia sa bi nei. Le\ch, Simorhynrhus cristatellus, kétségkívül vala- mennyien költözködő fajok. Í2. A keleti vonulás észak felé kiterjed a Mackenzie és Szent-Lörincz folyók között levő nagy síkságra, némely fajok átcsapnak Grön- landba is (Jegyz. 12.) — ■ továbbá az arktikus Amerikára (Jegyz. 13. és 13ö.) és Labradorra. A legnagyobb részök a Mexikói öböl környé- kén, Floridától és Texastól elkezdve Mexikón s Közép-Amerikán át egész Venezueláig, Ecuado- rig, sőt Guajanaig telel, vagy az Antillákon marad. Van egy rész, amely a nyarat a nyngoti nagy, száraz síkságokon, a telet Északi-Mexikó- nak hasonló térségein tölti ; ilyenek : a Fringil- lidák (lásd alább), Aitthus spratjuei, Vireo bel- lii, PituhieiiÁiptilus nuttiillii (Calif. — Wyo- ming), Plertrophanes m'rawaii, Sayornis saya (Saskatscbewan folyó, — Mex.), Apiielocoma woodhmisei, Tanagra luduviciaiut, ürescoptes montanus, Salpinrtes obsoletus. Kiilöuösségképen jegyzi fel Ridgway a Vireo ph iladelpJi icus-t, a mely nyáriján aHudson-öbölíg és Manitobáig nyomul s Közép-Amerikában (Guatemala, Costa Kica, Chiriqui) telel, de hiány- zik Mexikóban és az Antillákon. A Vireo noveboracensis, Gjiel., amely az Egyesült Államok keleti felében. Mexikóban, Guatemalában költözködő, a Bermudákon állandóvá lett, valamint a Galeascoptes caruli- iieiisis is. Ügy látszik, hogy némely neotropikus fajok északra csak mellékesen haladnak, ilyen a Gir.AED-tól Texásból felemlített (1827) 16 faj (pl. Myticetes texeiisis), melyeket mások nem találtak meg ismét, vagy pl. a Bideu fuiiginosus, Eupho- nia elegaidissima, Crofophaga a)ii (Florida, Louisiana nyugoti részén), Cardelliaa rubra. A Milvulus tyrannus-hói Audubon óta csak két példányt ismernek, a Cassin ítélete szerint.. A Paeinjrliamplms aglaice fajt látták Szent- Diegóban. Néha nagyon nehéz az elütő területek állandó fajait a vonuló fajoktól megkülönböztetni. Aquila. IV. fulicarius, L., Pagophila eburnea, Phipps, Larus glaucus, Br., Uria grylle. L., la seconde 10.: Lartius eristatus, L. (1 ex.), Nyetca scan- diaea, L., les mêmes oiseaux que l'ile Herald à l'exception de Pagophila eburnea, et de plus Charadrius fulvus, Somateria spectabilis, L., Xenìa sabinei, Leach, Simorhynehus cristatellus sans doute tous migratoires. 2. La migration orientale s'étale au nord dans la grande plaine entre les fleuves Mackenzie et St. Laurent, quelques espèces passent même au Grönland (Note 12) et dans l'Amérique arctique (Note 13 et 13a) et le Labrador. La plus grande partie hiverne autour du Golfe de Mexique, depuis Florida et Texas par le Mexique, l'Amérique Centrale jusqu'au Vene- zuela, à l'Ecuador, même à la Guajane, ou reste aux Antilles. (Note 14. 14a. 14b.i Il y en a une partie, qui passe l'été dans les grandes plaines sèches de l'Ouest et l'hiver dans plaines semblables du Mexique septen- trional, ce sunt des Fringillides (voir plus loin), Antlrus spraguei, Vireo bellii, Phalaeaoptilus imitala (^Calif., Wyoming), Plertrophanes nicaw- nii, Sayornis saya (f. Saskatschewan, — Mex.), Ajihelocoma woodhomei, Tanagra ludoviciana, ( hvsr.op)tes montanus, Salpinctes obsoletus. Une singularité note Ridgway: le Vireo phila- delphirus, qui s'avance en été jusque au golf de Hudson et au Manitoba, hiverne en Amé- rique Centrale (Guatemala, Costa Rica, Chiriqui), mais fait défaut au Mexique et aux Antilles. Vireo novae boracensis, Gmel., (migratoire aux Etats Unis orient. Mexique, Guatemala) est devenu sédentaire aux Bermudes, comme Galeo- scoptes carolinensis. Il paraît que quelques espèces néotropiques s'avancent au Nord seulement par accident-elles sont les 16 espèces mentionnées au Texas (1827) par GiRAED (Myiozetes texensis p. ex.), que d'autres n'ont pas retrouvé, ou par ex. Buteo fuii- ginosus, Euphonia elegantissima, Crotophaga ani (Florida, Louisiana occ), Cardellina rubra. Du ililvulus tyran.)ius on ne connaissait depuis Audubon que deux exemplaires ai; dire de Cassin. Le Pachtjriiamplius aglaiae a été vu à S. Diego. Il est quelquefois diftícile de distinguer les espèces sédentaii'es ù aire irrégulière des espèces migratoires. 28 218 A neotropikus fajoknak egy bizonyos száma alig hagyja el a Mexikói-öböl partjait, mint : Bhipichopsülu pacliijrliijiirlid. Cnccyzu^ minor, Mycteria americcuui, AniaziUa fiimraudatn. Melaiurpes aurUraii, Icterus amhihoni, Xaii- Ihovrc Induom, (h'alro) Thrasaetus harpyia. Engíjplila albifrom, NydidromuN albiaiilis. TrocJiihis heloixa, Pilangiis derhianiifi. Mtiinr- chus lowreiii-ei. Megint vannak, a melyek Texasba és Arizo- nába vonulnak : Ceríjlc cnb((nisi (egész Peruig), Tnigaii (iiiibiguKS (Mexikó), Pijrofephalus rubi- neus Urubiliiitpi nnlraciaa (A.i, Srardafella inra (Tex. Ar.\ Falco fitscorœrulescens (É. Mex.), GUmcidium phahviinide><. Dato., Deialroiia olivaccit, Eageiies fiilgens, (Udigeva clcmeucia' (Ar.), Trodiilw< luciferi A.). Lidie IaHi-odris(\:], Tjiraunus melaiichoUcus, Coidopus perli iiax, Peucœa me.eicunu, Pijranyu liepatica, Parux nm-idiunalis, ilurporhynchuH bendirei (A.). A rendestől egészen eltérő költözést találunk a Clieii rOHSii, Baird lúdfajnál, a mely Kalifor- nia déluyugoti részében s délről egész Monta- náig telel, a nyarat az arktikus Amerika belse- jében tölti (Kidcwat). Némely nyugoti fajok történetesen keletre jutnak ; Tyraimm verticalis, Archibuleo ferru- gineus (Illinois), Zonotrichia coronata (Wiscon- sin), Tardus (Heterocichla) naevms. A Ceryle cabanim Texásból és Arizonából egész Nyu- goti-Peruig megy (Bídiíway). Végül néhány neotropikus faj egész Floridáig és a Babamá- kig nyomul: Zeiuűda Z., Hosídiumus siicialti- //•S V., Buteo bracliyurus, fulco spai-verioides, C.rotupiiaga rugirodris (F. Cassin), Ardea occidentali^. Aramus gigaideus; — némelyek pedig csupán a Florida-Kayes szigetekig; Slm-- noeiius cyanocepiudu, L., C.olumba leucoceplialu (a Bahamákon is), (ieotrygon marliuicu (? köl- tözk.), Phoenicopierus rubei \ Lmiiponűs mungo (1. péld., Cassin), C(iccyzu>: minor [Cxhhiíí példá- nyai, BiDGWAY szerint Louisiana partjain is). Az Elanus leucurus a Carolinából, Illinoisból és Californiából délre utaztában elkerüli az Antil- lákat (PiIDGW.). Egy meglehetősen tekintélyes szám délről Texasba és egészen be Kaliforniába (főként ennek déli részébe) megy és Mexikóban s azon túl telel : Poliuptila plumbea, Duteu abbre- viata, ilarporhynchiis lecontei, Melopdia leucoptera, Auriparus ßaviceps, Trochilus ale- Vx\ certain nombre des espèces néotropiques ne quitte point le rivage du Golfe de j\léxi(|ue: Rhyndtopsitta pachyi'hynclm, Coccyzus minor, Myderia americana, Amazilia fuscicaiidafa. Mdaiwrpes auntron, Icterus audubonii, Xau- llioiira luduosa, (Falco) Tlirasadus harpyia. KuipiplUii uUiifri'us. Nydidromus albicollis, Triiehilux lidm'su. Pilaugus derbiuuus, Myiar- chus lawrencei. Il y a d'autres, qui s'ava-ncent au Texas et dans l'Arizona: Ceryle cabanisii (jusqu'au Pérou), Trogoli ambiguus (^lexique), Pyroce- phalus rubineus, Uinbitinga authracina (A.), Seardafella inca (Tex., Ar.), Falco fuscocaeru- lescens (au N. Mex.), (Haucidium phalaenoidcs, Daud., Dendroica oUvacea, Fugeiws fulgeus, QieligeuK clenieuciac (Ar.), Trochilus lucifer (A.), .lache latirostris (A.), Tyrau.nus m.elancho- licus, Contopus pertinar, Peucaeu mexicana, Pyranga hepatica. Parus meridionalis, Harpo- rliijnchus bendirei. (A.) Une migration tout à fait irrégulière est celle du Chen (Anser) .rossii, Baied, qui hiverne dans le sud-ouest de la Californie du sud jusqu' au Montana, et passe l'été dans l'intérieur de l'Amérique arctique (Bidgw.w). Quelques esi^èces de l'ouest arrivent par ha- sard dans l'est: Tyru u nus verticalis, Archibuteo ferrugineus (Illinois), Zonotrichia coronata (Wisconsin), Turdíis (ìlderocicìda) n,aevius. Cei'ìjte cubii n isi i nri-'ive du Texas et de l'Arizona jusqu'iiu Pérou occidental (Ridgw.) Eníin (juel- ques esjièces néotropiqnes s'avancent jusqu'au Florida et aux Bahamas : Zenaida Z., fìos- trhamus sociabilis, Y., Buteo brachyurus. Falco . sparverioides, Crotophaga rugirostris (F., Cas- sin), Aì'dea occideiitalis, Aramus giganteus) : qiuhjues-unes seulement aux Kayes de Florida. (Slaruoenas cyanocephala, L., Columba leucoce- phala (et Bahamas), Geolrygon marliuica (? migrât. I, J'hoenieopterus ruber, Lampomis mango (1 ex. Cassin), Coecyzus minor (ex. Cas- sin, selon RiDGw.u^ aussi còte de la Louisiana). Elanuj^ leucurus évite les Antilles (Ridgw.) en f)assant de la Caroline, de {'Illinois et de la Californie au sud. In nombre ;issez considérable s'avance du sud au Texas et jusiju'en Californie (sourtout meridionale), et hiverne au Mexique et au de là: Polioptila plumbea, Buteo abbrevialus, IJarporìiynchus leconleì, Melopdia leucoptera, Í19 .ì-auib'i, Chordriles fe.rensls. C.rotophaga sulci- rosfris. De a Ccri/le alciiou például nem költözködő. Észak-Amerikának nincsenek helyi fajai egész Californiáig, a melynek feles számú ilyen faja, söt egy neme (Chamea) is van, talán geológiai okoknál fogva, mivel magában Európában is, a hol a jégkorszak elmúlt, alig van még endemis- mus. Ellenben a C'aliforniai kis szigeteken a helyi állandó fajok száma elég nagy. Vannak még olyan fajok is, amelyek Kelet- Ázsiában (China, Maláji Szigettenger) telelnek, a nyarat pedig Alaskában töltik, mint a Budytes flavm V. leucodii, Simvrln/iiliiis cridatellns, Brachy- rhamphiis killlitzii (csak Kamcsatkáig jön le), Úrid arra (hasonlókép), Laras harivviamiíi, glanccsceiii^, nrhislisagus. (■? K.) Az Anafí diseurs, L., a mely az Antillákon, Közép-Amerikában, Ecuadorban s a part hosz- szában egész a Columbia folyóig telel, Chilibe, Argentiniába és a Malouinákra vonul (Pi.). A neotropikus Falro fascocoeriik'scciis,\ . ellen- ben egészen Uj-Mexikóig és ïesasig vándorol, az Antillákat azonban elkerüli. De másfelöl a Slrepsilas (Areiuiria) melanorephala , Vigors, a mely az Aleuti szigetekről egész Kaliloriiiáig megy, néha Indiába vetődik. Az arktikus vizi fajoknak bizonyos száma télben Észak-Amerika nagy tavaira (Felsőtó, Erietó) száll le, ilyenek : Slei'fonirius pomari- /íi/.s. Rissa IridacUjla, Laras (jlnui-us, Sorna- leria spectabilis (New-Yersey-be is). Triiiga (Mitatus, maritima. A Glaucioiiella idandica, a mely a Sziklás-hegységben költ, télben New- Yorkba, Illinoisba, Utahba húzódik. A Xeitia sabini télben a nagy Sós-tóra — Utahban — vonul, valamint New-Yorkba is. A Hhodostelhia rosea, — egy arktikus sirály- féle — Alaskába, Grönlandba, a Faroe szige- tekre, sőt Helgolandba és Angliába is lejön. A Laras caehinnaas Dél-Európából, s Ázsiá- nak a Behring- szorosig terjedő északi részéből telelni Kaliforniába, valamint China és Ja- pánba szokott vonului. A Sleriia, nilolica, Has- SEL(juisT, Mexikónak s Közép-Amerikának hosz- szában s azontúl egész Braziliáig húzódik, nyárban felmegj' egész Long-Island szigetig s esetleg Massachusetsig. A Sleriat forsleri, Nut- TALL hasonlókép Manitobából és New-Y'^erseyből egész Braziliáig vándorol. A Sterna sandwicen- .sí'.s télben Mexikó két partjait népesíti meg, nya- ralni pedig egész Új -Angliáig megy fel. Vannak Észak-Amerikának olyan keleti köl- tözésü madarai, a melyek délre még messzebb motu, Marquesas) Taïti, îles Tonga, Viti, Samoa). Aeçiialilis mongola (P.\llas) de l'Asie du nord, qui liiverne en Malaisie, Australie, aux Filipiucs, arrive quelquefois dans l'Alaska. Aegiulitis wilsouia fréquente les deux rives du Mexique. Un certain nombre d'espèces du Northern Pacific descend en hiver les deux côtés du Paci- tic même jusqu'au Japon et à la Californie, Landa cirrhata (accidentellement au Maine, à la Fundy Bayi, (ieroi'itina moiweerata. Cijelo- rlninciiuspsitlacnlvs, Simorlnineliaserislatellas, Bracliijrampims iàtHitzii (descend seulement au Kamtschatka), Uria arra (dto), Laras barro- vianus, glawescens, sehistisagus (? P.). Anas discors L., qui hiverne aux Antiiké, dans l'Amérique Centrale, l'Ecuador et sur la cote jusqu'au fleuve Columbia, émigré au Chili, à l'Argeutinie et aux ^lalouiues (P.). lùuco fu- scoeoeridesrens, V.. néotropique, au contraire va jusqu'au Nouv. Mexique et au Texas, mais évite les Antilles. (lî.) Au contraire Strepsilas (Arenaria) melanorephala ^'I00Ks, qui descend des Aleutes jusiju' à la Californie, arrive (juel(|uc- fois aux Indes. l'n certain nombre d'espèces aquatiíjues arctiques descend eu hiver aux Grands Lacs de l'Amérique du Nord (Superior, Erie), comme Slercorariuspomarii.iis, liissa tridadyla, Laras gluacas. Somaterid spectabilis (et au New Jersey), Triiiga. canuttis, maritima. (Tlaacionelta islan- dica, ipii niche aux Rocky Mountains, descend en hiver au New-York, à l'IUinois, à l'Utah. Xema sabini descend en hiver même au Great Salt Lake (Utah), comuu.' au New-York. lilnidostelliia rosea, nn Laride arctic, desceiul à l'Alaska, au Grönland, aux iles Faroe, même à Helgoland et en Angleterre. L(i)'M.scac/) //*//(/ //s Pallas, de l'Europe méridio- nale et de l'Asie du Nord jusqu'au détroit de l'x'hiiii.L;, lii\erne en Californie, comme en Chine et au Japan. Sterna nilotica (Hasselquist) descend les deux côtes du Mexique, d(> l'Amé- rique Ceutiale et même jus(['au lîi-ésil : en été elle rémonte jusqu'au Long Island, accidentelle- ment au Massachusetts. Sterna forsleri (Nut- tall) va de même du Manitoba et du New-Yersey jusqu'au Brésil. Sterna sandwicensis fréquente en hiver los deux côtes du Mexique et remonte en été jusqu'à la Nouvelle Angleterre. Il y a des oiseaux de la migration orientale en Améi'i(|ue du Nord, (|ui poussent leur vol 221 leviiDdoroliiíik. A La rus airiciVu. L., telelni egészen az Alsó-Marannonig, a Larus franldiirií Pernba, a Sterna forsteri Braziliába, a Sterna nilotica Long-Islandból Braziliába, esetleg Massachusetsbe, a fii/ilroclididon. nigra (sìiri- uamensiü Gmel.) Braziliába, Chilibe, a ßr/j'ir«- mia longicai(da,Y.,(= Ardilurus l)arlramius). Üj-Ecasseból, a Yukon folyótól Uruguayba, Paraguayba, Peruba vándorol ; s viszont nyugo- ton a Puffinus creatopus Kaliforniából Chi- libe, a Piiff. gavia Forst. (Kaliforniából Új- Zeelandha), aP. tenuirosfris (Máskából Ausztrá- liába!, a C.iiaradrius fidvus (Alaskából Indiába, Polinéziába, Ausztráliába) a Tringa acuininata, HoRSF. (Alaskál)ól Ausztráliába), a Ti inga baírdi északról Chilibe, Argentínába (11.), a Ti'ingn fuscicollis egész a Malouinákig is elbujdosik. (Jegyz. 16.) Az európai vizi madaraknak bizonyos száma erős viharok következtében véletlenül a Bermu- dákra s az. Egyesült-AUamok keleti partjaira vetődik, mint pl. a Larii-^ iiiinidn>^. Sterna lciieo]>tera (még Wiseousinbais), Tola uns ncìtro- piis (Uj-Ecosseba), ncbidariusiméi; Floridába is), Branta leiicojisi.-i (Hudson-öböl, Északi-Karo- lina), Xetla n//íurt(New-York), A)ias crerca, Mergus albellus, Srolopa.vrusticola. (Jegyz. 15.) EiDGw.M" a palearktikus madarak közül, mint az Atlanti-Tengeren át Észak-Amerikába téve- döket idézi : a Sa.rirohi oenanthe (egész Colo- radoig), Tvnlns diacus. Anlhus j)raten!-nál van említve. A MijiodiiiKisteii luteiveiűris egész Arizonáig vonul ügy, mint a Mjiiarclius ynexicauKH Texasba, a Myiarclins loiuroicci Arizonába és nyugoti Texasba (a Rio Grande közelébe). A CiDitopus perliiiax csak Arizona deli részébe megy. Az Empiddiin.r hamiinDidi Mexikóban telel s a nyarat a kis Eabszolgató közelében tölti. Grönlandban két faj vau ((kudopii^ bo- i'ealis), a «Fauna í3orealiiimericanái»-ban 5, BAiED-nál 21, RiD(iWAY-nál 33, a Mexican Boun- dary Survey-ben 14, ugyanannyi, a mennj'i a Rio Grande mellékén, Mexikóban 26 GRAY-nél, 30 az Antillákról GRAY-nél, de TACZANovszKY-nál Peruból 158, FELZELN-nél, Braziliából 167, (melyből 132-töt csak Natterbe talált). Ezek egész a Malouinákig vándorohiak (Mnxcisaxicoln macloviana.) Az Icteriddlc is neotropikusok, de 4 faj az Egyesült-Államok északi részén költ : az Age- laius phoeiiii-L'iis épen a NagyRabszolga-tó mel- lékén (s Costa Ricában telel), a Xaidìtorephaliis icteroreplìalvs-t még Grönlandban is látták, s a Quiscalu-'i piirjniieas-t meg Labradorban. A «Fauna Boreali americana »-ban 7, Ridgwat- nél az Egyesült-Államokból 25, CouEsnél nyu- gotról 11, Kaliforniából 15 faj van; sőt még a kicsi Trés Marias szigetecskék is számitnak egy endemikus fajt (graysmii). Mexikónak 32, Bra- ziliának Pelzeln szerint 52 faja van. A FriiiyUlidá-linal van nemi eltérés: a Spí- iiUH lowrenccl Cassin Kaliforniából Arizonába megy telelni. A Spiaus noLatuH Mexikóból Ken- tuckyban találtatott. A Loxin au>itralis Allen a nyarat Colorado magas hegységeiben egész Me- xikóig tölti. Az Amiiiod ramus cusíalus a nyarat Kaliforniában és Sonorában tölti, (a liol nyár- ban teljességgel nem marad ki). A Guiraca ladoviriana péld. amely nyárban Nebraskában, Missouriban, Pensylvaniában, sőt a Selkirk folyó mellékén is (Hudson terület) él, telel egész Guatemaláig (Cassin). A nyugoti és déli steppék némely FringüU- dá'u-a nézve nem találunk említést a költözésről. Sídlc-s Mcvii'íiii BdUiidiiry i>: mais la Biologia Centralianierieana eu a 46 et Salvin 70 néotro- piques ! Ou voit, oil ils dominent. Les Tyni/niides sont plus uéotropiques : MilvuluH hiniiiiius, Tyraiiiiuf; mehiiii'hdinis s'avancent, le premier au N. -Jersey, Kentucky, Missisippi, le second seulement dans l'Arizona et le Texas du Sud. Myiozelex texcusis se trouve seulement chez Cîtraud. Myiddijinistcs hilcl- veidris s'avance dans l'Arizona, comme Myiar- clius mexintiiUs dans le Texas, Myiarchus lawreiìcei dans l'Arizona et dans le Texas ouest (près du R. Grande), (iontojnt-s pertinax va seulement dans l'Arizona du Sud. EmpidniKtx liiimm.ijiidi hiverne au Mexique et passe l'été près du Lac (mineur) des Esclaves. Ils ont 2 espèces au Grönland (Coidopu-s bni-eidis), la «Fauna Borealiamericana» en a 5, Baird 21, Ridgway 33, la Mexican Boundary Survey 14, autant qu'il y en a au Rio Grande, le Mexique 26 chez Gr.\y, le même 30 aux Antilles, mais Taczanowski en a 158 au Pérou, Pelzeln 167 au Brésil (dont 132 trouvées par le seul Natterer). Ils vont jusqu'aux Malouines (Muscisiixiada marloviana). Les Irteridex sont aussi néotropiques, mais 4 espèces nichent au nord des Etats-Unis : Agelili u.^ phneiiiceuH même près du Grand Lac des Esclaves (hiverne au Costa Rica). Xnnthore- plidliis iiicnicejiltdlux à été même vu au Grön- land, Qiiiscalits purptireys au Labradf.r. La Fauna Borealiamericana en a 7, Ridgway 25 aux Etats Unis, Coues 11 dans l'ouest, 15 en Californie même les petites iles Très Marias compte une espèce endémique (griiyxoni). Le Mexique en a 32. le Brésil chez Pelzeln 52 ! Chez les hringdlidcs il y a quelques ex- ceptions. Spinas Ldwrciirei Cassin de la Cali- fornie hiverne en Arizona. Spinus iiotiitus du Mexique a été trouvé au Kentucky. Luxiaiiustnt- lis Allen jiasse l'été dans les hautes montagnes du Colorado' jusqu'au Mexique. ArnniinlrinnuK nishdiiK passe l'été dans la Californie et au Sonora, (où il ne manque pas du reste en été). Giiiri(C(( liiddvicidiKi par ex. — en été au Ne- brasca, Missouri, en Pensylvanie, même près du fleuve Selkirk (territoire d'Hudson), hiverne jusqu'au Guatemala (Cassin). Chez quelques Fringillides des stei^pes de l'ouest et du sud nous ne trouvons plus une 224 (Kmbernagra, néhány Pipihi, lanco cuniceps, Pevcaea rarjjalis. a (!iiriìii>aìis némely faj- változata.) Jegyz. 17. Cassin összestm 154 madárfajt sorol fel az Egyesült-ÁllamokluU névszerint, mint Mexikó- ban telelőket (bele nem értve a tengerieket) ; a jelenlegi szám talán két annyi fog lenni. Jegyzetek. 1. sz. Az «Argentine Ornithology of Hudson and ScLATEB»-ben találjuk pld. a Citlidris Arencwia, L. — Közép-Patagonia 1877. XII. 30 — . Limnsa Inulso- nli-a, ScL., Tringi.tos nifescevs, Vieill., ActHuriis hartramhis, Wils., Bliyacapldlus snUluritis, Wils., Niimeviiis horealis. F, a Maloiűnákou sat. fajokat, mint a sarkkörig, sot azon túl is északon fészkelők- nek ismerteket. A Calidris Ari'iiaria-t 82°33' é. sz. alatt találta Feildex és a Fereucz-.Túzsef földön L-Eni.\. 2. Elégséges felemlíteni a Síjjrluiptcs paradaxiis, Glaronla nunhnciìiìi'. ílth in'iinoenii. Pástot' roKciig vándorlását, a G(iuld részéről felsorolt tényeket (Birds of Austraüa) ; Melnpsitlwìi^a undulatus. Calo- psitta miv. hollandiae, Pliaps Imtrioiiica). 3. Hivatkozunk a SEEBOHMnál Ázsiában, Szibériá- ból felemlített fajokra: Phijlltiscopun nuporciliosus, Gemiclda ftUiiiica, Accentor montanelliis, Enthacni^ calliope, Menila utfigiilarix, fiircata, Emberi za aureola, leiicocephalti, Grus Icucugeraniis sat. A Bermudiíkou 30 fajt leltek, mindeniket i-sak egy- szer. i. Vegyük pl. az Amerikából turténetcseu Euró- pába vetődött vendégeket Deíjland nyomán : Nau- lioruf! furcatus. Coccyzus niuerii'ouus. Tardus mi- gralorius, Ectopiiites migralo ci us, vagy az Afrikából valókat, (ugyanazon iróuál) Fídco concolor, Merops acgyplius, Téléphonas tscìuujra, Leos obscurus. 5. Felemlítjük csak a Plaajtouutítn fajait Paumo- tuból, a Procellaria, Anons, Ilijsporus, Tacliypctes nemekkel — e szerfelett nagy területekre kiterjedő intertropikus madarakkal — egyetemben (Finsch). (J.FixscH az I'j-Zelaudból költöző madarakat ille- tőleg csak egy adatot ismei': Eudynamis laltensis, amely ott fészkel, de északra egész a Pelew és Taiti szigetekig terjed. Bdlleu hozzáadja még a Chrysococ- cyx a/isímíís (Austráliából), a Hydrochelidon nigri- cans,\.,Acanthisitta chloris, Si'. fajokat. A maorik- nak egy szájhagyománya a Purpliyrio melanutus beköltözéséről beszél. Azóta észlelték ott már az Euryslomas pacificus, Temm. fajt. A vizi költöző madarak talán északról jőnek : Tringa canuta, L., Strcpsilas interpres, L., Limosa baueri, Naum., Re- curvirostra iwvae hollandiae, V., Ciiaradrius fidvus. Gmei,., Dendrocygna eytoni, Gould sat. de bizonyo- sat keveset tudunk. A tengeri madarak antarktikusok. mention des migrations (Enihemngni, quelques Pipilo, Juaco canicepa, Peuaiea carpalis, quel- ques variétés du Cireoventris, 0., Podager nactinda, V., IlydropsaUs tiirrifera, V., ('orryzus, melanoro- ryphus, V., Cin-iis einereiis, V., (p.), Buten albicau- datiis, Y., Hypotriorehis fernaralis, Salv., Tinnuii- iidiis cinnamomeus, Scl. s végül a vizi madarak nagyobb része. 7». A Tyrannidá-k között valószínű a vonulás a T(i di rostrum sckistacelceps és ( incostoma clnereigala fajoknál, a melyek nyárban távol vannak és még az Empidiinax piisilliis fajnál. A Cantapus vh'ens-TÖÍ névszerint fel van jegyezve, bogy «közönséges vonuló, de a téli bónapokban ritkán látható», és a Tyrauniis tr. fajról is, de a Tyrannus iiwlanchoUcus «mindenkor bőven van», a Chordeiles virginianus «szerfelett bőven őszszel és télen», a Crotophaga sídvirostris azonban «minden évben csapatosan». A Phampiiastus tocard nyáron ritka, télben gyakori. A thiidiiin haliaetus közönséges télen, valamint a Falco sparverius, Corvns iiiidsoniciis és a Peristera cinerea is. Megérkezési adatokat találunk még az Aegialitis vocifera, colluris, Gallinago delicata, To- taniis fiavipes, solitaritis, Actitis maciilaria, Bartra- mia longicaiida, Tringa mimitilla, Himantopus mexicaniis, Ardea vi.rescens, Anas discors, Dafìla acuta fajokról. 8. Nem idézünk többet mint : a Limosa uropy- ^íaZ/s(Taymir — Uj-Zeeland, FiNSCH-ből), Ardeajava- nica, Horsf., sacra. Gm., Ortygomctra qnadristriata, HoKSF., Ballns pectoralis. Lesson, sat. 9. Vegyük pl. SteineCxER utolsó katalógusát (Kanairól), hat nevet találunk benne a baglyakéból (Asia accipitrìniis, Pa^l., sandwirhensis, Finsch, Pelzeln. Shari'e, Strix bracliyotus, Peale, Brachy- Note 7. Nous trouvons la migration notée expres- sément chez Mimiis patagonicus, Scl., trlurus, V., i'olinptiia diindcola, S. Scl., Troglndytes fiisciis, S., Antiuis correndera. Scl., Panda pitiayiiml. Y., Geothylpis velata, V., Vireosylvia elùvi, Baird, clialyliea, Gmel,, tapera, L., Petrochelidon pyrrhn- nola, Salv., Tachycinclu leiicorlinií, V., Atticora. cyanoleiica, Burm., Stelgidoptery.r rußc.ilüs, Sh., Siephannpjhoi'us leiicoceplialus, Scl. Tanagra say- aca, L., bonariens's, Gm., Guiraca glauco caerulea Orb., Spermophila caerulesccns, V., I'nospizanigro- rufa. OiiB., I'hrygilus fruticeti, Iúttl., Coturniculus peruanus, Bptb., Ii1irysti(s K., Strix s., (Blosham'l, hármat a Gall'i- níító-kból : galeata, Geay, sandwichensis, Stkeets, FiKSCH, FuUca chloropus, Peale, (Dole'), hármat a lümantopiiíi-okéhói: nigrirolU^, Pelzeln, rand'idus, Dole, kniidse.nl n. s^i. Steixeggek, négyet a Niime- íi/«s-okéból : femnraUs, Peale, aiistralis (Gould, FiNscH, Dole), ryaiiopiis, V., taïtiensis, Eidgwaï. Taenìoptcra obscirca, Cahsin, l'hlpgadh guarauna egy? jellel, Anaa boKchas, Gm., supcvcM'ìosav. sand- w'lchensh. Dole, és az .4/í. viwyllìana, Sclat, (endemikus). Vannak tényleg kozmopolita vagy paléarktikus madarak : C.haradriiis fidvus (= plu- vialis, Peale ; USEE. iaUlensis, Less. ? xanthochei- lits, Wagl. = domi ián IS v. fiilvus auct. amer.). CaUdris aronaria, L., Tataniis incanus, Gii., Stre- psilas interpres,h., Daßla acuta, L., S putida cly pe- ata, L., Nyct'uorax nyct. (^ naeviiis, Bodd., gri- seiis, Pelzeln), bizonyára még igen kevés az eredet kérdésének eldöntésére. 10. EiCHMOND szolgáltatott néhány vonulási ada- tot Nicaraguára nézve. Nála mint költözők vannak jegyezve: a Eigófélék (3), 1:2—3 Okörszemféle, a Mniotiltidá-k (22), kevésbé a Gcutlilypis rnnìniicha ? («egyet se láttam a nyár folyamán»), Fecskeféle (5), Virconidá-k (G). A Ciierebidá-kra, (.5), Tana- (/í'/ná-kra (19), Fr'ing'ilUdá-kTA {kiwéwe a Passerina cyanea, L. fajt) nincsenek adatok. Az Icteridák le- települteknek látszanak — (a GymmiMimips mon- tezumae-nà] — pg. 494 — azt mondja «minden időben csapatosan»), a Cassiciis microrhynchus mint megtelepült van jegyezve (p. 485). De az Icte- rus spurius és galbiilu csak télen vannak ott (p. 496.). A Fiirnariidá-k, Dciidniidlnptidá-k, Fur- micarddá-k is megtelepedettek. 11. LAWKENCE-nél mint költözők vaunak fel- sorolva: Tiirdiis iistiilaUis,Í!ÍATT.,grayi, Bpt. (e két faj a Trés Marias szigeteken is, az első kizárólagosan), Ánthiisliidovirianns, Seiiiriis (iiiricaiiilliis. L., Geu- tfdypis irichas, L., philiiilidpkiii, Dcndmica vieilhiti . duminira, Myri.dinctes itiisillns, Wils., Basileiiic- riis riififrons. Progne ridiis, lUriindo hoireorum, Melospiza lincolni, Ann., Gotiirniciiliis passeriniis, Nils., Embernagro ihloniru, Aüd., ('orcyzns atne- 7'iraniis, L., Bolaiiriis minor. 12. Pieinhartnak a grönlandi madarakról a linik munkájában közölt enumerácziójában (110 faj) az észak-amerikai költöző madarakat aránylagos több- ségben találjuk (Troglodytes ariindiniirea, 4 Sylvi- cola, 2 Tyrannida, Vireosylvia oUvacea, Agelains perspiciUaliis, Icterus ii-tcrocephaliis). Euroi)ából jön a Saxirola oenanthe. A vizi madarak nagyobbára ugyanazok : egyéb- ként az amerikai madarak az uralgok (Gcdymhiis bolboelli) ; Európából jőnek : !\'iirneniiis phaeopus,- Ardi'd cinerea, Lariis uffinis, Keinh. ós Eszak- Peale, Brarhyotiis s., Otíis s., Strix s. (Blosham), 3 pour la Gal.liniila galeata, Gkay, sandwichensis. Streets, Finsch, FiiUca chloropus, Peale (Dole), 3 pour les IHmantopiis: nigricolUs, Pelzeln. candidiis, ÌÌOLE.kniidseni n. sp., Ste.jneggee; 4 pour le Niime- niiis: jcoioralis, Peale, australis (Gould, Piksch, DoLE),rí/(()í(i/jMs. V., taitiensis. Eidgwaï. Taeniopteru obsciira, Cassin, I 'ideg adis guarauna sont avec un? Anas bosrhas. Gm., supei'ciUosa, v. sandwichensis, Dole, et A. vyirilliana, Sclater (endèm). Il y a en fait d'oiseaux cosmopolites ou i^aiéarctiques : Cha- radrius fidoua {=pluvialis, Peale ; USEE., íai'ííensís Less ? xunthocheilns, Wagl. ^ dominicus v. fulvus auct. amer.), CaUdris arenaria, L., Totanns incanus, Gm., Strcpsilas interpres, L., Dafila acuta, ii., Spa- tula liypeata, L., Nycticorax n. (= naevius, Bodd., griseus, Pelzeln) certainement trop peu pour décider la question d'origine. Note 10. EiCHMoND a donné quelques notices sur la migration au Nicaragua. Il note comme migra- toires : les Turdides (3), 2 — 3 Troglodylides, les Mniotiltiiles (22), moins Geothlypis caninucha ? {"Ì saw none during the summer»), Hirundinides (5), \'ircoHÍdces (G). Pour les Cocrebidécs (5), Tanagrinces (li)), FringiUidées (excepté seulement Passerina cyanea, L.), il n'y a pas de dates. Les hierides pa- raissent sédentaires (chez Gymnostinops Montczu- mae il dit — p. 494 — «gregarious to all times.)» Cassiciis microrhynchus est noté (j). 485) comme sédentaire. Mais Icterus spurius et galbula sont là seulement en hiver (p. 496). Sédentaires sont aussi les Furnariidcs, Dcndroivlaptides, Formicariides. Note 1 1. Lawrence euumère comme migratoires : Turdus ustiilatiis, Ntt., Grayii. Bpte (ces deux esp. aussi sur les îles Très Marias, la première exclusiv), Anthus ludoviiianiis . Seiuinis auricapillus , L., Geothlypis triclias, L.. phlladeipliia. Dendroica viciUoti, domiuica, Myriodioctcs pusillus, Wils., Ba^ilcMterus rufifrons, Progne subis, IHriindu horreorum, Mclospiza lincolni, Aud., Coturniculus passerinus. Nils., Fndiernagra chloriira, Aud., Goc- cyzus am,ericanus, L., Botaurtis minor. Note 12. Dans l'ènumeration des oiseaux du Grönhmd par Eeinhart dans l'ouvrage de Eiuk (110 espèces), nous trouvons les oiseaux migratoires (le l'Amérique du Nord en majorité relative (Troglo- dytes arunilinacca, 4 Sylvicola, 2 Tyrannides, Vireosylvia olivacea, Agelaius pcrspicillaius, Icteiiis icterocephulfiis). De l'Europe vient la SaHiola cena n the. Les oiseaux aijuatiquos sont pour la plupart les mêmes, dans le reste les oiseaux de l'Amérique do- minent (Colymbus holhoelli); de l'Europe viennent Niimenius phaeopus, Ardea cinerea, Laiiis afpnis Kkinh. et de l'Asie du Nord y arrive accidentelle- 227 Ázsiából érkezik esetlegesen (Ridgway) a Bulweria h. (Atlanti tengeri egész a Bermvadák- és Madeiráig). 13. A nemzetközi sarkvidéki Ekszpediczió a Bar- row csúcsnál 12 szárazföldi és 41 vizi s ezek közt 11 tengeri madarat gyűjtött, míg a Plover öbölnél (Szibériában) csak két szárazföldi s 10 vizi (ebből 9 tengeri) madárfajt talált. Az elsőn szárazföldiek : Sa.cicdla oenantlie, (Uitíjle riparìa, Aegiothiis canns- cens, 2 Plectra phanes, Zonolrichia gamheU (I pld.), Jum-o hiemalis, NycU'a f:eandiaca, 2 ragadozó, 2 Lagopiis. A másodikon : Coi vus corax és Anthiis. 10 vizi faj előfordul mindkét, fentnevezett helyisé- gen. Nem épen érdektelen a Limosa novae -zeelan- diae (var. lapponica) fajnak előfordulása a B-vrrow csúcsnál (Yukon és Mackenzie folyókon). A leg- közönségesebb madarak először is a Somateria yjie- ctahilis. L., azután a Sierrorariiis parasiticus, Tringa maculata, Tringites rufescens, Anser gam- heU (v. alhifrons), Tringa pHsilla.'&iiksk: a Tringa siibarquata, fiisciroUis, Anser canagica, (mindenik- ből 1—1 péld.), Grns canadensis, Pagophila ebur- nea, Uria grylle, Lomvia arra. 13" Vegyük a Nares-ekszpedicziónak (27 faj), szélsőbb határait : Lagopus rupestris 83°, Ni/ctea scandiaca 82°4-0', Plectrophanes nivalis 82°35', Larus glaucus egész a 82-°ig(é. sz.), Aegialites hya- ticula, Tringa canuta 82°33', Bernicla brenta, Harelda glaciális, Somateria spectabilis 82"27', Pagophila eburnea 82°20', Uria grylle 82°16, Pha- laropus fuUcarius, Coh/mbus 82°, íkir'vus corax, Sterna macrura, Somateria moltissima 81°, Mer- gulus alle. Falco candicans, Aha brünnichii 79° sat. 14. RiDGw.iï az Egyesült Államokból 287 vizi és tengeri fajt számlál, de amelyek nem mind költöz- ködök. Vannak köztük kevés számmal az Egyesült- Államokra, s még inkább Grönlandra nézve esetle- ges, paléarktikus fajok : Porzana p., Crex crex, Tütaniis ochropus, nehulariiis, FiiUca atra, Scolo- pax rusticola, Vanellus van., Ilaematopus ostrale- gus. Limosa l., Niimenius pthaeopus, Olor cygnus, Fratercula glaciális (eseti. Grönlandban). Oidemia fusca, Ifydi-o cheli don leucoptcra (Wisconsin). A C.haradrius apricarius Grönland keleti részén költ. 14» Egy nagyobb szám néha az Egyesült-Államo- kig megy : Gavia alba. Uria lomvia, traile, Mache- tes pugnax, Netta ru fina (Ohio, Long Island), Alca tarda. A nyugoti vonulás jegyezve van : az Aegialitis ni.vosa, Fufßnus creatopus, Larus franklini (Jowa — Peru), Cepphus coliimbea, Urinator pacificus, Fra- teì'cula corniculuta fajokról. A tengeri fajoknak bizonyos része a Csendes tenger mellékén esetleg egész Kaliforniáig sőt Oregonig Tonul : Ossifraga gigantea, Fulmarus glacialaides, Daption capensis, ment (RiDGW.iy) Bidweria h. (Atlantique jusqu'aux Bermudes et Madère). Note 13. L'expédition internationale polaire a récueilli à Point Barrow 12 oiseaux terrestres, 41 aquatiques, dont 11 marins ; tandis qu' à la Plo- ver Bay (Sibèrie) elle u'eu trouvait que 2 oiseaux terrestres et 16 aquatiques (9 marins). Les premiers (oiseaux terrestres) sont Sa.cicola oenanthe, Colyle riparia, Acgiotlius canescens, 2 Plectrophanes, Zonoiìichia GamheU {\ ex.), .hinco hiemalis, Nyctea scandiaca, 2 rapaces, 2 Lagopus. Les seconds (o. t.) sont Gorvus corax, et Anthus. 10 espèces aquatiques se trouvent aux deux localités .surnommées. Un cer- tain intérêt a la présence de la Limosa novae-zee- landiae (v. lapponica) à Pt. Barrow (sur les fleuves Yukon et Mackenzie). Les oiseaux le plus communs sont d'abord : Somateria spectabilis, L., puis Ster- corarius parasiticus, Tringa m,aculata, Tringites rufescens, Anser gambelli (v. alhifrons), Tringa pusilla. Rares sont Tringa subarquata, fuscicollis, Anser canagica, (1 ex. de chac), Gí-us canadensis, Pagophila eburnea, Uria grylle, Lomvia arra. Note 13a. Nous prenons la limite supérieure dans l'expédition de Nares (27 esp.) : Lagapms rupestris 83°, Nyctea scandiaca 82°40', Plectrophanes niva- lis 82°35', Larus glaucus }nM]n'&n 82° (1. n.), Aegia- litis hyaticula. Tringa canuta S2°33', Bernicla brenta, Harelda glaciális, Somateria spectabilis 82°27', Pagophila eburnea 82°20', Uria grylle 82°16', Plialaropus fulicarius, Golymhus 8^2° , Gor- vus corax, Sterna macrura, Somateria mollissima 81°, Mergulus aile, Falca candicans, Alca brün- nichii 79° etc. Note 14. RiDGw.\Y compte aux Etats Unis 287 espèces aquatiques et marines, mais que ne sont pas toutes migratoires. Il y a parmi celles un petit nombre d'espèces paie arctiques, accidentelles aux Etats Unis et plutôt ou Grönland : Parzana p., Crexcrex, Totanus ochro- pus, nebularius, Fulica atra, Scolopax imsticola, Vanellus v., Haematopus ostralegus, Limosa l., Numenius phaeopus, Olor cygnus, Fratercula glaciális (ace. Greenland), Oidemia fusca, Hydro- cheUdon leucoptera ("Wisconsin). Gharadriiis apri- carius niche dans l'Est du Groenland. 14a. Un plus grand nombre s'avance quelquefois jusque aux Etats Unis de l'AtlantiqiTe : Gavia alba. Uria lomvia, U. traile, Maclietes pugnax. Netta rufina (Ohio, Long Island), Alca tarda. La migration occidentale est notée par ex. chez : Aegialitis nivosa, Puffinus creatopus, Lams frank- lini (Jowa— Peru), Gephus columbea, Urinator pa- cificus, Fratercula corniculata. Un certain nombre des espèces marines du Sud s'avance au Pacific acci- dentellement jusqu' en Californie et même jusqu' à l'Oregon : Ossifraga gigantea, Fulmarus glucia- 29* Üí28 Dìnmcdi'.a fiiUginosa, Gm., nilminata, Gould, Puf- fìniis grisens, creatopiií<, Cabjmhiis dominicus és /6Í.S gnaraiina (Texasba is). Ellenben vannak palearktikus fajok, melyek néha egész Al'askáig mennek : Tringa ferrugìnea, Va- ncUiifi van., Anas penelope, Syrniicm lapponiaim, Aegiaiitis dubia. Scop. (Kaliforniába is), iu/puleiiciis (Kamcsatka). Az arktikus fajoknak egy nagyobb száma délen telel : Sterna, jìiinidisea, fìhiidiistethia msea, Xcnia sabinii. (Uj-York, Nagy-tavak, Utahi-tó). Ceppthiis mandtli. E számból való volt kétségen kivül az 1844'-ben ki- balt Álca impennis (arktikus) faj is, amely egykoron Massacliussettsben élt, s talán a jeges tengerre vonult. 14'', Dall Alaskából az úszók közül 80 és a mocsá- riak közül 35 fajt sorol fel, melyekből 30 az Ana- tidá-kboz (beleértve az /1 wserídá-kat is), IG a Larí- dá-khoz, 4- a ('.(dymbdá-khoz, 17 az Uriiilá-khoz, 9 az Alcidá-khoz (legnagyobbára a Simorhynchi- ná-kboz) tartoznak. Van nála 1 2 nappali, 7 éjjeli raga- dozó, A legnépesebb család a FringilUdá-]ié (212-ből 21 felsorolva) azután a Tetraonidá-k és Mniotiltidá-k (7), tì a Holló-félék- s Rigó-félékből, 5 a Harkály- félékből, 4 a Fecskefélékből, Van még egy Kolibri- féle, Sclasphonif^riifiis és két Ökörszem-féle is, me- lyeknek egyike (Tr. ulasrensis) endemikus. A többit a Ceryle alcyon, Saxirola oenanthe, 2 Regidus, 1 Cinvhiít. 2 Motarilhi, PiiíjllopncaMc kcnnicoiïi, Ampclís garriiliis, (.ollurio horeal'ts, 3 Parus, Erc- mophila i-íirnuUi. Scolccophngus ferritgineiis teszik ki, A Chen liyjierhorea, Pall.ís, amely az Alaskában és Észak-Ázsia keleti részében költ, télire leszáll Kaliforniába és a Missisippi déli medenczéjébe. A Brenta ranadcnús (minima, R,) telelni a Yukon folyótól és a Northon-Sundtól levonul egész Kali- forniáig, Wisconsinig és Minnesotaig (ritkán). Dall jellemzőknek mondja a következőket: Graculns birriíttatits, Diomedea nigripes, Fídmariin riigeni, Laras boreali». Rissa brevirostris. Sterna aleatica, Sirnorhyv vìi as cas-us la partie orientale de l'Asie septentrionale, descend eu eu hiver eu ('alifornie et dans le bassiu sud du Missisippi. Brenta canadensis (minima, li.) descend du Jukon et du Norton's Sund en hiver jusqu' en (Californie et en Wisconsin et au Minne- sota (rare). Comme typiques Dali nomme : Graculas birrwtatus, Diomedea nigripes, hntmaras rogerii, ÍMrus borealix. Bissa breviroslris. Sterna aleutica, Simorhynchus cassinii. Note 15. Un assez grand nombre (70 c, (19. Wal- lace) d'oiseaux américains arrive acidentellement en Europe, pousse par le \int d'ouest, surtout en Angleterre(environ 50 esp.) luais même en Autriche : Turdvs migratorias (près Vienne), Nyctalcaïadica, Ampelis vedrornm., Agelaias phoeniceas, Elanoides forficatw, Aix sponsa, Mergas i-ticallatus, Oidemia perspicillata, Tringa bonaparti, Tringilcs subrn- firoUis, Bartrainin iongicauda, Porphyrio martini- censis. Olor colnmhianns. Selys en connaissait eu Belgique seulement 3., Hautio en Angleterre 4-0, Macgillivray là seulement 19, Il est curieux, que le Grönland eu a 33 l'spòees. 2i9 Helgolandnak 9 ilyen faja van. Egymás mellé állítva az amerikai délre költöző fajok számát : az Antil- lákon 87, Panamában 27, Dél-Amerikában 25 faj, bele nem számítva a véletlen vendégeket. BAiKD-nél (1858-ban) Amerika Egyesült Államaiból 23 esetle- ges idegen faj van, de il tévedés felismerve, 39 (fő- ként tírönlandban) keleti Amerikában esak történe- tességből és 10 faj csak Girard részéről feljegyezve egyszer Texásból. 16. Azok közül a déli tengeri madaruk közül, amelyeket az erőszakos vihar messze a keleti Egye- sült Államok északi részére sodor, idézzük a Phaeton flavirostris (egész New-Yorkig), afìtìiereiin (l'j-fund- landig), Plotiis anhinga (Dél-Karolina, Illinois — Cairo[US.j E.), Phalacrooirax mcxivunn» (Illinois) Palecaniis fiiKciiti (Iliin.), Fregattá aiiiiila (Uj-Ecosse^ Ohio). Ebbe a sorozatba való vizi madarak : Galli- nula martinicensis (egész a közép síkságokig — Great-Plains), Erismatiiru (Nowonyx, R.) doml- nica (Wisconsin, Champlain tó), Plaíaleu ajaja (Illi- nois — Kalifornia), Ibis actiimnalv^, Ny eli corax vio- laceits (Illinois - Indiana), Myrtcrla americana s talán az Anlca pealei. A Dendrocygna fulva Brasiliából. Paraguay- és Argentínából egész Louisiánáig, Nevádáig, Kalifor- niáig vándorol. 17. A EiDGWAY-nél az Egyesült Államokból fel- említett többi költözködő madárcsaládok kevésbé birnak jelentőséggel. így igen kevés adatunk van a ragadozókra vonatkozólag, melyeket télben a táp- lálék hiánya északról távozásra kényszerít. Termé- szetesen a vízi fajok kevésbé érzik meg ezt a szük- séget. RiDGWAï-nél a következő fajoknak vonulási adatait találjuk : Cutiiarista atruta jegész Maine-ig megy), Elanoidea furfiratiis, Ictinia niissisij)piensis Circus hudsonictis, Accijiiter velox. airica/jdlns; Billed ìiarlani, boreaUs, abbrevialiis, fiwainsoiii, latisslmas. Archibiiteo johannls, Falco riisticoliis, mexicanus, columbariiis, sparverius, Haliaêtes caroUiiensis. Az AsUirina ijlagiata. Schleg. néha egész Illinoisig jut. Még igen keveset tudunk az éjjeli ragadozókról ; •van említés a Syrninm nebiilosiim,cinerniim, Biibo intginianiis, Nyc.tea nivea (levonul egész a Bermu- dákig), Syrnia idida, s esetleg, az amerikai síksá- gokra nézve, annyira jellemző Spcotyto cunicuíaria fajnak költözéséről. Az Egyesült Államok többi költöző családai közül megemlíteudők : a Cinnlidák ((i : (U>rcyziis erythrophthalmiis egész a Labradorig, 3 csak délen), azután a harkály- félék, nagyobb számmal a keleti részen, de természetesen az erdőséget nem hagyják el ; (csak a Colajitus auranx vonul a Yukon folyóig és Hudson öbölig). A Lappantyú-félék közül a l'.haclirra pelagica Labradorig, a Cliordeiles vir- risiaude 11, Helgoland !l. Comparons par ex. le nombre des espèces migratoires américaines au Sud — 87 aux Antilles, 27 au Panama, 25 dans l'Amé- rique du Sud — sans les hôtes du hasard toutefois. Baird avait (en 1858) 23 e-spèces étrangères acciden- telles aux Etats Unis d'Amérique, mais il reconnais- sait 47 erreurs, 39 (sourtout au Groenland) dans l'Amérique orientale seulement par hasard et 10 espèces notées seulement par Girard une seule fois au Texas. Note 16. Parmi les oiseaux marins du Sud, qu'une forte tempête emporte loin au Nord des Etats Unis oi-ieutaux, citons Pliaetlion flavirostris (jusqu'au N.-York), aethiivcus (au New Fouudland), PloUis «Ji/iiri^a (Caroline du Sud, Illinois, — Cairo(US.) R.), Phalacrocorax ■mexicaniin (Illinois), l'clecanm- fiisciis (Il lin.). Fregattá aquila (Nouvelle Ecosse, Ohio). Les oiseaux aquatiques de cette catégorie sont : Gallintda martiniceiinis (jusqu'aux prairies du centre --Great Plaiu.s), Erismatiira (Xomonyx R.) dominica (Wisconsin, lac Champlain), Plntalea ajuja (Illinois — Calif.), Ibis auctiimnalis, Nyclico- rax violaceus (Illinois, Indiana), Mycteria ameri- cana, peut-être Ardea pealei. Dendrocygna fulva s'avance du Brésil (Paraguay, Argent.) jusqu'au Louisiana, Nevada, Californie. Note 17. Les autres familles migratoires mention- nées aux Etats Unis par Ridüway sont de moindre importance. Ainsi nous avons fort peu de dates pour les rapa- ces, que le manque de nouriture chasse du Nord en hiver. Naturellement les espèces aquatiques ressen- tent moins ce besoin. Nous trouvons chez Eidgway des notices sur le migration d'espèces suivantes : Chatarista atratii (va jusqu'au Maine), Elanoides forficatus, Iclinia missisippiensis, Circus hudsonicus, ArcipUer veltix, alriiapillus, Buteo ìiarlani, borea- Us. abbreoialus, suninsonü, latissimus, Archibuteo Joliunnis, Falco riisiicobts, mexicanus, roíumbarius, sparverius, ílaliHus caroUnensIs. Asturina plagi- ata, ScHLBG. arrive quelquefois jusqu' à l'Illinois. Nous savons encore moins des rapaces nocturnes ; il y a mention de la migration chez Syrniiim nehu- losuni, cinereum. Bubo virginianus, TSyciea nivea (descend jusqu'au Bcrmudes), Syrnia ulula, acci- dentellement de la Speotylo cinrirularia, si caracté- ristique pour les plaines de l'Amérique. Parmi les autres familles migratoires des Etats Unis mentionnons les Cuculidcs (6 ; Cocryzus eiyllirojihtliahnus jusqu'au Labrador, 3 seulement dans le Sud), puis les Picidées, plus nombreuses dans l'Ouest, mais qui naturellement ne quittent pas la forêt (seul le Colaptus auratus arrive au fleuve Yukon et i"i la Baie de Hudson). Les Capri- nmtgidces ont la Cluœturu pelagica au Labrador, Chordeilesvirginlanus]\\ini\\ à la Baie de Hudson. 230 ginJaniix a Hndson öbölig megy. Az Otocoris alpe- síris, melynek (Kidgway 7 változatát sorolja fel, dél felé vonul (Labradorból és a Hndsou-öböltől T'j- Mexikóba). Szintén némely bollófélc (vannak letele- pült fajok mint az Ajihdoioma /lorldana) és fecske- félék. 2 gébicsféle, a már említett 2 ám/l)änomen beé íBogel-- jngeè in erfter Síeiíie fteí)t, ju '■prof. Xr. 9î. Sfafiuê nad) íörauníd)ioeig, um bie Sd)äl3e feiner Sibíio t£)et niib — bnrd) gütige i>erniittíung feiiieö 3U'ii bere beè girofeffore ®r. 2SiIi)eIm 58 1 a fi n ê — aud) jene ber berüíjuiten ted)nifcl)en ,s3od)fd)nle in aui: pbänologifd)er iöejieljnng burd),^nin'hinen. -ideibe Cueden »ereinigten in féltenem i^ïaafse baô Um unb 3luf beffen, uiao miditig ift nnb fo ging id) nn; per^ügtid) barau, mid) ber ganzen ,;]alngfeit unb "ik'barrlidjfeit, bereu id) fäljig mar, auf bie2in5=. bentnng beè er 3ettcl befani bie abgefiirjte 3ingabe ber Oueűe, bann jene ber ííogelart, baruuter baô Si'íi^batuni, eublid) ben í3eobad)tungspuuft. süefoiiberc 3tttel bienten baju, geroiffe, ben 3u9 befonberê d^araf= terifirenbe 33emerf'ungen ber i8eobad)ter aufauneí): 331 a megfií^yelések positiv részének elválasztása minden deduktiv, hypotetikus és subjektiv járu- léktól, és lehetővé vált az anyagnak egységes, átgondolt metódus szerint való megbirálása. Minél továbbra haladtam a czédulázásban, annál inkább megkedveltem ezt a munkát. Mind világosabban tűntek ki bizonyos tanúságok, még pedig olyanok, a melyeknek igen nagy a fontos- sága. Első sorban is az a tanúság ötlött fel, hogy a madárvonulás megfigyelői határozottan két csoportra oszlanak. Vannak 1. olyanok, a kik i'árták a vonuló madarak éi'kezését, tehát többé- kevésbbé az igazi érkezést jegyezték, és vannak %. olyanok, a kik a már megérkezett madarakat vették észre, tehát kevésbbé a megérkezésnek, mint inkább saját kirándulásaiknak, olykor csak sétáiknak napját jegyezték fel. Az is kitűnt, hogy nem mindig a nagy aukto- ritások azok, a kik nagy súly ly al járulnak a vonulási tünet kérdéseinek tisztázásához, hanem gyakran, sőt a legtöbbször egészen szerény meg- figyelők azok, a kik a tárgj' iránt való szeretet- ben gyökerező kitartásukkal és állhatatosságuk- kal igazi becses munkát végeznek. A mint a dr. J. P. Pkazak úr adatainak recen- siójában kinyilatkoztattam, a jelzett alapon az Aquila V. kötetét lehetőleg Hegyfokt K. barátommal együttesen oly czikkel szándékozom megnyitni, a mely a vonulási megfigyelések álláspontját és értékét s az ezekből folyó a jövő- ben követendő eljárást fejtse ki. Természetes, hogy az itt adott publikáczióval, ebben a bevezető részben nem akarok elébe vágni a későbbi czikk- nek, egyelőre tehát csak a Hintz W. I.-féle adatoknak publikálására s néhány hozzáfűzött megjegyzésre szorítkozom. A szerény föllépésű Hintz W. I. tudvalevőleg a Naumanniában pub- likálta nagy adatsorozatait. Ezeknek fontossága már abból tűnt ki, hogy napi egymásutánban való összeállításuk azt bizonyította, hogy Hintz W. I. igazi, megbízható megfigyelő volt, a kinek adataiból többi között az 1853-iki nagy megkésés is pontosan kitűnt, s a mely körülmény Naumann J. F.-et arra birta, hogy ezt a jelenséget külön fejtegetés tárgyává tegye, ezen a czimen: «Das Frühjahr 1853. und unsere Vögel in Anhalt» («Naumannia» 1853); ugyanez a körülmény nekem is alkalmas anyagot nyújtott — Madár- mcii. yiuf bteíe 3trt lüiirDo eö möt^íid), bas ^íofitiue bet Í3eobad)tuiuien con allen bcbufliucn, l)i}potl;e= tiíd)cii uub íubjcftiueii Seigabeu jii trennen nnb iiadi einer oinbeitlídien, burd)bnd)ten iflietíjobe ju prüfen. Se lueitcr id) bann in ber 3«tte[ung fortfáirítt, befto lieber ronrbe mir bie 3(r[ieit. ^nnner ftarer ergaben fid) geroiííe !iíeí)ren, unb äinar fold)e uon allergrößter 2Bid)tigfeit. 3n allererfter 9îeit)e ftanb jene, ba§ eê entfdjieben sroeierlei 33eobad)ter beê 33ogeÎ5ugeô gibt. 1. Sene, u)eld)e bie 9ínfunft ber ß^Pögel er= lu artet en — unb f omit me()v=núnber íá)arf bie it)irflid)e 3lnfnnft uerieid)neten. 2. Si'nC/ lueldje nnr bie jdion angefommenen ßngvögel bemerften, lomit meniger bie 3lnfunft berfelben, als uielmel)r ben S^ag i^rer eigenen ©,r curi ionon — oft nnr Spajiergänge ■ — notirten. ©è fteűte fid) ferner Cerano, Dafs nid)t immer grofee Siuctoritiiten ,yir 3lnffiärung ber fragen beê 3ugspí)i:inomeu'j geuiid)tig beitragen, fonbern òa^ eê oft, fogar meift, gans befd)eibene Seobadjter finb, bie burd) Siebe jur errn '^x. 3. ^v 'ìira.ìat angefnnbigt l)abe, beab= fid)tige id) auf angebenteterörnnblage ben V. 33anb ber l'Aquila» möglid)ft im 3>ereine mit meinem jVreunbe S- í>í9VfofV' '"it einem 3lrtife( ju er: öffnen, meldìer ben Staub unb "ilíertl) ber 3iH3ê= beobad)tnngen nnb l)ieranè folgenb, baê äufünftigc ìserfal)ren bei benfelben barlegen fou. ©è tftnatür= lid), òa^ id) l)ier, in biefem einleitenben ì'fieile bem fpäterenSlrtifol mit gegeiniuirtiger'^publifation níd)t oorgreifeu mill, mid) alfo gegenrodrtig auf bie ^sublifation ber T'aten .'ginii 3^. I., nebft 33eigabe einiger íöemerfungen, befd)räiite. 2)er befdjeiben anftr^tenbe §in^ 3B. I. publicirte befanntlic^ feine großen ^^atenreitjen in ber «Nau- mannia». ^ie âBiditigfeit berfelben mar id)on ana bem ßrunbe euibent, loeil eê fid) nad) ßiiftiiiiniiii^ ftellung berfelben imdi ber Xageêfolge ergab, baf3 §inU 3Ö. I. ein cd)ter imb red)ter 58eobad)tor mar, auê beffen 3lngaben u. 31. bie grofje lierfpdtnng im Sa^re 1853 genau erfid)tlid) iinirbe, roel(i)e S- S- 9îaumann ba5u bemog, bief e lSrfd)einung jum ©egenftanbe einer befonberen (Srörternng — «Nau- mannia 1853» — unter folgenbem "îitel ju mad)en : «3)aê (yrüljjatjr 1853 unb unfere âiiooi^gel iu 3(nl)att», nnb mddK and) mir 3(nlaf5 unb Stoff ^3^2 vonulás elemei 40, 41. -ik laj) — l'ogy belőle bizonyos tényekre következtessek. Az idő rövidsége ott Braunschweigbeu nem engedte meg, hogy a HiNTZ-féle adatok összes- ségét földrajzi pontok szerint meghatározzam; sőt bizonyos hézagokat Blasius J. H. naplójából kellett kipótolnom, a melyet fiánál, dr. Blasius Kudolfnál találtam ; de a mely naplóban a for ras különösen a helyet s a pontot illetőleg meg- nevezve nem volt. Mikor a « Madárvonulás elemei» bevezetőjét s utóbb néhány czikket irtam, a Hint/ W. -I. I. jéle adatsorozatot a maga egészében vettem — 1829 tői lSG7-ig — s azt Hintz földrajzi positiójára a melyet egy helyen említ t. it .54°20' é. szélességre s 34° Perrótól számítót. hosszúságra vonatkoztattam. Azok a vizsgálatok azonban, a melyeket Hegyfoky K. barátom a hosszú adatsorozatoknak meteorológiai szempontból való értékét illetőleg végzett, annak a kijelentésére bírták, hogy a Hintz W. I.-féle ndatsorozat nem homogén. A pontos megállapítás azután tényleg azt derítette ki, hogy Hintz W. -J. 1. csakugyan nem figyelt csupán azon a ponton, a melynek földrajzi poziczióját fölemlítette, hanem hogy öt pont volt az, a melynek mindegyikén évek bizo- nyos során át tartózkodott és figyelt; legto- vább Schlosskämpenben, 1843— 1867-ig tehát huszonnégy éven keresztül. Minthogy ezek az adatsorozatok — mindazok között, a melyeket a német irodalomból eddig föl- kutathattam — a leghosszabbak s leginkább megbízhatók és Északnémetországra nézve való- színűleg még sokáig jó sarkpontul fognak szol- gálni, ezenkívül már Hegyfoky részéről is hasz- náltattak, átadom őket a nyilvánosságnak még pedig földrajzi pontok szerint és évi egymásután- ban rendezve. Ez alkalommal szíves köszönetet mondok ns. HoMEYER Sándor őrnagy barátomnak azért a na»y készségért, a mely megszerezte számomra a földrajzi pozicziók pontos meghatározását. Nem kevésbbé mondok köszönetet fiatal tanítvá- nyomnak, SzALAY L. Elemérnek, az Ornitologiai Központ volt rendes gyakornokának, a ki jelen le" katonai szolgálatot teljesít, azért a fáradozá- sért és gondosságórt, a melylyel az átírást végezte. S most még valamit. Nem állhatom meg, hogy napi egymásutánba rendezve elő ue adjam a Hintz W. J. I.-féle sorozatnak azt a részét, a mely két évben bekövetkezett rendkívüli megké- a,;ieben mar. ído id) nn)] bie (íiiiteitiinc^ ,;n ben (Elementen beG 'i>iiçU'loiiilt'ô in UnivuMi unb jpatev einige l'lvtifol fdjrieb, nabin id) bie S)atenreií)en óin tó 3i.í. I. im @an,^en — non 1 839-1 HH? — nnb bie an einer Stelle bnrd) .sMntó angegebene "Çofition mit 54^20' n. 35. 34° 0' 5. 'i'. non 'Àevro, an. 3m 'iu'vlanfe jener Untevínd)ungen iebod), ioe(d)e mein ?;-rennb .sjegnfofn bin)'id)tlid) bes ÍBertbee (anger T^atenreifjcn nom metcorologiíd)en ©taiibpnnfte ano bnrd)geführt bat, fprad) er bo's äl^ort ans : Ti i e S a t e n r e i 1) e n u o n ,0 i n lì JB. 1. jeien iiid)t Ijoniog en. îie genane Jeftfteliniig ergab nun in ber Tbat, baiì .sjin^ 3ÌS. L nid)t immer auf ienent "^iimtte beobad)tete, ì:^i\\(n geograpbil'dje '|.Hiíitton er an einer Stelle anfül)rt, fonbern öaf} eâ fünf ^^^nnfte luaren, ino er je eine 3íeií;e t)on :,"^^aí)ren uerbvad)te nnb beobad)tete: am längften — 1843-18G7 — nier^ luib^inansig :,"sabre in od)(of?fämpen. Ta nnn biefe Tatenreiben fo lueit id) bie bcntid)e i'iteratnr anè^nbenten ücrmod)te — ju ben längften nnb nerläfilidifteii geboren nnb für 9iorb= Tentid)lanbiuabrfd)einlid) nod) für lange ^^'it eiiu-n guten 3(ngelpnnft abgeben, nberbies aud) non 3.,&egi)f of'i) fdjon inílnfpnid) genommen mürben, übergebe id) biefelben nun mut) ^^^nnften unb in ber :>^sabreçifolge georbnet ber Oeffentlid)feit. £»icbei fuge id) meinem Jvrennbe'iOíajorátlei'anber non ,s!»omet)er beften Tanf für feine liebenêmurî bige 5J3ereitioilligfeit, meld)e mir bie genane ^iSt- ftimmung ber geograpl)tfd)en ^ofitionen uerfc^affte. 'Jîtd)t minber fage id) Tanf meinem jnngen Sd)üler 2. Êletnér non Sj alai), gem. orb. '■^'raftifanten an ber Drnitl)o(ogifd)en (ientrale, iuiiintel)r im OJiilitär- bieufte, für bie íJíübe nnb Sorgfalt, momit er bie Umfd)reibung noll^og. Unb niui nod) (Siiieê. ,V'b fann eo mir nid)t ner; fagen t)ier eine Serie non óin ti ■■io- h in ber Tageêfolge i)or3ufüí)ren, meld)e bie anf3erorbent= 233 sésre, még pedig az 1845 ikiro, a melyről nem ismerek publikácziót, s az 1853-ikira mutatott reá, a mely utóbbiról Naumann írt s mely nekem is intésül szolgált n vonulási adatok helyes fel- dolgozásánál. lid)i' Üíeripütuiu^ in ,yiiei òtOhren, it. ^^w. 1845, iDOviibei' id) feine ^^'nblifation fenne unti 1853, luorüber 9{aumann ídjrieb, nnöeutete iinP mir aie A'ingersciß für bie rtditiae "i^earbeitunii ícr 3»(í5= baten biente. art . 5. 1 S29 (I 5. 1843 « 5. ISCl « 7. 183G « 8. 1864 (1 10. 1854 s. A sorozat formulája a következőképpen ala- SDie formel Per èerie miirbe fid) nun luie folgt kulna: geftatten: L. (F.) Mart. 5. Lk. (Sp.) Apr. 8. I. (Sch.): 35 nap, Xa^e. 0. K. (L. M.) Marf. 9-J. Minthogy azonban a Cokimba oeaas Pomerá- niára nézve márcziusi vonulónak bizonyult, azért minden áprilisi dátumot — számra 8-at — a 27. márcziusi dátummal izemben abnormis- iiak tiuthatunk, amikor is így alakul a formula : L. (F.) Lk. (Sp.) I.(Schw.): K. (M.) a mely napon a madár tényleg meg is jelent. Szó sincs róla, hogy ennek a dolognak valami rendkívüli fontosságot tulajdonítsak ; egy azon- ban bizonyos s ez az, hogy a munka ebben az alakban is tagadhatatlanul igazolja, hogy bizonyos úgynevezett « feldolgozott u vonulási megfigyelések tulaj donkéjipen sehogy sincse- nek még feldolgozva s hogy tehát ebben a tekintetben még roppant sok munkát bírnak el. S most álljanak itt az adatok: 3^a fid) iiber Columba tenas für ''^onunern aló 9JÍ(irjnotieí emnefen bat, fönneii famintlidje 3ípril: baten, im ©anjen ad)t, entgegen uon 27 SJhir.íbaten afö abnoim anfgefafit merben, loo bann bie Àormel folgeiibe @eftalt anninnnt: Mart. 5. Mart. 31. 27 nap, S^age. Mart. 18. an roeldiem iage ber isogel faftifd) fünfmal a\\- gefommcn ift. ^sà) bin lueit entfernt ber òad)e eine einfd)uei= benbe 2Bid)tigfeit beijulegen. Ëineô ift aber geroife: fie beiueift and) in biefer ^orm jroingeub, ha^ qî- miffe «bearbeitete» ;iugôbeobad)tungen eigentlidi gar lúdit bearbeitet finb unb in biefer -î^ejieljung an Sltbeit nod) riefig oiel ertragen. llnP nun nibgen bie î^aten folgen: * Hibásan volt szedve, I"V 24. Aquila. IV. 3£ax al'5 3)rucífef)let 24/4 geíe^t. 80 234 HINTZ Y^. I. Vonulási adatok Pomerániából. - ßi'iis&aten am '^iommevu. I. Dammshagen : 1829—34. II. B;irtz\vitz : 18?..") -37. III. Morgenstern : I S.iS —39. IV. Manovitz: 1840—42. V. Schlosskämpen : 1843— (i?. I. Dammshagen, 1829 1834. Rügcnwaldc városától D. D. K.-i irányban Äieflt '/2 Weile* meit uui in S. S. öftliciicv íHicí)= Va mérföldnyire * ősik. Fekvése : tung non 9Ì ü çi c n m albe, unter : .■')4°20' é. sz. N. B. 34° 5' k. b. Ö. L.** Alauda arborea. Mart. 11 182U. Il 20 1 830. (1 1.5 1831. (I 10 I83'2. II '77 isr,s. (1 21 1 S34. L. (F.I Mar . 10. — 1,S32 Lk. (Sp.l « -27. — 18.33 I. (Seh.l: IN. K. (M.Ì: M'li-t . 'JO. Alauda arven.sis. Febr. 3 1829. (1 21 1830. (1 8 1831. (1 19 1832. (1 7 1833. Jan. 2'i 1S34. L. (F.I .Jan. •ii. — 1834 Lk. (Sp.l Fcbi . ^21. _ |S.3rt I. (Sch.): 29. K. iM.i: /•>•'"• Í . .\utluis itratensis. Mart. 11 1829. 9 1830. Mart. 10 1831. Febr. 97 ÌSS2. Mart. 22 183S. 7 1834. 1,.|F.) Febr. 37.— 1832. l,k. iSp.i Mart. 22. — 1833. I. (Sch.) : 24. K. (M.): M(irf. Ill— II. Ardea cinerea. Apr. 11 1829. Mart. fiO 1830. Apr. 1(1 1831. (I 20 1832. (( 13 1833. (1 1 1834. I.. IF.I Mar t. 3(1. — 183(1. Lk. (Sp.) .\pr 20. - 18.32. I. (Seh.l: 22. K. IM.I; .\/ir. H—Kl. Gapriiuul g\is < uiropaou.s Apr. 20 1820. Mai 5 1830. H 9 1831. (1 8 1832. fl S 1 833. (1 11 183'i. L. (F.,l Apr. 29. — 1829. Lk. (Sp.lMai 11. — 1834. I. iScb.l: 13. K. iM.i: .\hn .',. CharadrUis apricarius. Mart. 11 1829. Febr. 7 Mart. // 1 « 9 L. (F.I Febr. 7. Lk. (Sp.| Mart. 17. L(Sch.l. 39. K. (M.l: h'l'br. 'Jd. 1830. 1831. 1832. 1833. 1834. - 1831. - 1832. Chelidon uri »lea. Apr. 28 1829. (1 25 1830. << 26 1831. . Cotile riparia. Mai 1 1 829. Apr. 24 1830. « 29 1831. Mai 4 1832. Apr. 25 1833. Mai 1 1834. L. (F.l .\pr. 24.— 1830. Lk. (Sp.) Mai 4. — 1832. I. (Sch.l: 11. K. (M.l: .Xpr. '»). (!oturni.\ )lact.vlisouaii.s. Mai 21 1829. « 19 1830. « 14 1831. « 25 1832. « 28 1833. X 21 1834. L. iF.i Mai 14. — 1831. Lk. (Sp.l Mai 28. — 18.33. I. (Sch.l: lo. K. (M.l: Mai \>l. Cuculus canorus. Apr. 2S 1829. Mai 2 183U. Apr. 24 1831. « 29 1832. Mai 2 1833. Apr. 29 1834. L. (F.l Apr. 24. — 1831. Lk. (Sp.) Mai 2. — 1830, 1833. I. (Sch.) : 9. K. (M.) : Ajyr. ÄS. Cypselus apus. Mai 8 1829. « 8 1830. « 14 1831. 'z 1832. 6 1833. 6 1834. L. (F.l Mai 1-. — 1832. Lk. (Sp.l. Mai 14. — 1831. I. (Sch.l: 11. K. (M.l: Mai !ì. Kritliavus lu.scinia. :\lai 6 1 829. 6 1830. 1 1831. Apr. '27 183'2. Mai // 1833. » 7 1834. L. (F.l Api: 27. — 1832 Lk.( Sp.l Mai II. — 1833 I. (Sch.): 15. K. (M.l: .Mai 4. Kritliacu.s rubecula. Apr. / l82i^^K Mart. 20 1830. « 17 1831. 1' // 1832. 19 1833. Apr. / 1834. L. (F.) Mart. IL — 1832. Lk . (Sp.l .A.pr. 1.— 1829. 1834 I. Sch.): 22. K. (ALi: M<:rl. .) / -M Ficeclula rufa. Apr. 1 1 « '.1 1829. 1830. " 15 1831. « 8 1832. « 5S 1833. « 16 1834. L. (F.) Apr. 8. — 1832. Lk. (Sp.) Apr. 22. — 1833. 1. (Sch.): 1.5. K. (M.l: Apr. J'). Oalliuago gallinula. Mart. 20 1829. « 17 1830. « 16 1831. Apr. 1 1832. 4 ms3. Mart. // 1834. L. (F.l .Mart. 11. — 1S34. Lk. (Sj).! Apr. 4. — 183:i. I. (Sch.l: 2.5. K. (M.l: .Mart. 'J:l. 30* 236 Galliuago scolopaciiia. Mart. ^2A (1 25 1831. 1832. Mart. 22 1829. Apr. 4 1833. Apr. / 1831). « *.> 1834. Mart. 13 Apr. / 1831. I83t>. L. (F.I Mart. Lk. (Sp.l Febr. 24. — 1831 4. — 1833 Mart. 17 \ 833. I. (Sell.): 12. III 1834. K. (^r.l: Murt.^ }() — -,'0. L. (F.) Mart. Lk. (Sp.l Apr. I. (Sch.): 23. 10. — 1834. 1. _ 1830, 1832. Motacilla alba. Mart. 11 1829. K. IM.I: Mini. ?/. « 14 (( 2.5 1830. 1831. Grus cinerea. « III 183S. Mart. 5 1829. « 26 1833. « 10 1830. Apr. '2 [83/t. « 10 1830. « 14 1831. (. 22 1832. .. 2<> 1833. 'i 1834. L. iF.i Mart. I,k. (Sp.l Mart. I. (Sch.l: 23. K. (M.l: .1/-'//. !.. _ |,s34.. 2(5.— 1833. Hiiuud o rustica. Apr. 1 1 « 26 1829. 1830. (1 S 1831. .. 17 1 832. « 'JO 1833. « 28- 1834. L. (F.) Api-. 8.— 1831 Lk. (Sp.l Apr. 29.— 1833 I. (Sch.l : 22. K. lM.i:^y-r. AS— W. Lianiiis colliirio. Mai 4 18'Jf). (. 10 1830. (. 7 1831. 8 1832. .. / / 1833. i, C, 1831.. L. (F.I Mai 4.— is-iil. Lk. (Sp.) Mai H. — |,S34. L (Sell.) : fs. K. IM.): .1/"/ 7—S. Milviis ictiiiiis. Apr. 2 1829. Mart. 26 1830. L. (F.I Mail, 10. — 1832. Lk. iSp.l Apr. 2.— 1834. 1. (Sch.): 24. K. (M.): .Midi. •-'/—■-''.'. Motacilla Hava. Apr. r.l 1829. / I83(). « 20 1831. « ^>ii 1832. <. I '.I 1833. / I83A. L. iF.l Apr. 1. — 1830. 1831.. Lk. (Sp.l Apr. 26. — 1832. 1. (Sch.): 26. K. iM.l: .!///■. a;— /I Oriolus g-albiila. Mai // /Ni'A ,( 21 1830. .. 22 1831. « 24 1832. « 96 1833. « 22 1834. L. (F.) Mai 17. - 1829. Lk. (Sp.) Mai 26. — 1833. I. I Sch.): 1(1. K. (.M.l: \hn '.'/—'.'-.'. ürt.vfíoiiH'tra «-l'ev. Mai 1 9 1 829. « 21 1830. « \>l! 1831. « 23 1832. L. (F.I Mai 8. — 1834. Lk. (Sp.l Mai 26.-1831. L (Sch.) : 19. K. (M.l: .\i. Mai 3 1S31. 1 1832. 4 1833. Apr. 24 1834. L. (F.I Apr. 17. — 1830. Lk. (Sp.l Mai 4.-1833. L (Sch.l: 18 K. (M.) : Ai>r. 'J'l—'Jd. Kuti»-illa plioenioura. Mai 4 1 829. Apr. 30 1830. Mai 6 1831. Apr. 18 1839. .. 29 1833. Mai 2 1834. L. (F.I Apr. 18.— 1832. Lk. (Sp.l Mai 6. — 1831. I. (Sch.) : 19. K. (M.|: Ajir. -21. Saxicoln oenantlie. Mart. 21 1829. 1. 24 1830. « U) 1831. i< 21 1832. Apr. / 1833. Mart. 26 1834. L. (F.I Mart. 19. — Lk. (Sp.) Apr. 1. — 1. (Sch.): 14. K. (M.) : Mitii. ->r>—30. 1831. 1833. 8 1833. 183^1. .S<'oIopii\ riisticola. Mart. Hi 1829. (( l(i 1830. « 20 1831. (. 22 1832. (( 98 1833. .< Ill 1834. L. (F.I Mail. Id. - 1N34. Lk. (S]i.| Mart. 28.— 1833. I. (Sch.) : 19. K.lM.i: Muri. IH. 237 Sturuus vii.lgai-is. Febr. 27 1829. Mart. / ISSÒ. Febr. IO 1831. >' ìì 1832. « 14 1833. « 23 1834. L. (F.) Felir. IO. — 1831. Lk. (Sp.) Mart. 1. — 1830. I. (Sch.) : 20. K. (M.): Vchf. J0—2Ü. Totaniis ochropiis. Apr. 2 1S29. (■) 1830. « 17 1831. « l!> 183^. 1 1833. s 1834. L. (F.) Apr. I. — 1833. Lk. (Sp.lApr. IO. — 1832. I. iSch.): 19. K. (M.l: Apr. IO. Turtur aiirltus. Mai 4 18m. Apr. 27 183(). Apr. 29 1831. Mai 3 1832. 3 1833. Apr. 28 1834. L. (F.l Apr. 27. ~ 1830. Lk. (Sp.)Mai 4. — 1829. I. (Sch.l: 8. K. (M.): Aj,r.:m—Mnl I. Tiir0 183'2. « Ili 1833. i< in 1834. L. (F.) ihirt. 10. — 1834. Lk. (Sp.) Mart. 20. — 1832. I iSch.): 11. K. (M.): Miirt. I.'>. Uiuipa epops. .\pr. 7 1829. 3 1830. « IO 1831. ,. 18 1832. « M 1833. (. 20 1834. L. (F.) Apr. 3. — 18.30. LI t. (Sj).) .\pr. 24. — 1833. 1. Scli.i 22. K. l.M.I: .l/-r. / •Ì—J1. \aiielliis cristatiis Mart. '.! 1829. fl 9 1 830. (( 5 1831. « 11 1832. Febr. 28 1833. (1 21 1834. L. (F.) Fohr. 21. — 1834. Lk. (Sp. Mart. 11. — 1832. 1. (Sch.l 19. K. l.M.I : Mitrt. •>. Yun.\ torqiiilla. Apr . 27 18^>0. (( 21 1830. (1 22 1631. fl 2(i 1832. (( 24 1833. (1 2(1 1834. L. (F.l Apr. 21. — 1830. LI ^. |Sp.) Apr. 27. — 1829. L Scli.l 7. K. (M.l: .-!/-/■. •.' 5. II. Bartzwitz, 1835 1837. Rügenwalde városától 1 '/s mérföldnyire van Äieflt IVs 5Jíeiíe roeit unb in norböftlidjer 3i\d)-- északkeleti irányban. Fekvése : tuiig üon íH ü ç\ e n ili a I b e, unter : 54°30' é. sz. N. B. 34°10'k. h. Ö. L. Aegialites linviatilis. Alauda arveosis. Ardea cinerea. Apr. 7 1835. Febr. 7 1835. Apr. 20 1835. « 1 1 1836. Jan. ?.5 183(1. « 17 1836. « 14 1837. Febr. -S' 1837. « 20 1837. L (Scb.i: 8. r. (Sch.i: I.V I. iHch.i: 4. K. (M.): Apr. Ul—Il. K. iM.i : J(ni. .'»'/ — /'Vî/jc. /. K. (M.): Apr. IS— IH. Alauda arborea. Antlius pratensi.s. Capriiiiulg:u.s eiiropaeiis Mart. 25 1835. Mart. 1 1- 1835. Mai K) 1835. . 19 1836. (. . /,';.' 1 S3(l. 4 183(!. « 15 1837. fl 17 1837. 7 1837. ï. (Sch.): 11. L (Sch.) : .■). L (Sch.): 7. K. IM.I: Mart. ?0. K. iM.l: M,n-I. 1',. K. (M.Ì: .1/"! 7. 238 Cliaradriiis a|)rifarius. Mart. Id 18:35. 1 I S3C). « 14 1S37. I. (Sch.): 10. K. (M.) : ihfrl. N— .'/. Clielidon urbica. Apr. 27 l83.->. « 94 I83C). « 2C. 1837. I. iSc-h.l: 1. K. (M.I: A/n: '.>:>— 'J(i. Cicoiiia alba. Apr. t> 1835. Mart. ?i 1836. « 3.5 1S37. 1. (Sch.l; 13. K. (M.) : Marl. 1'7. Ciconia iii|>-ra. Apr. I".» 1S3.J. « tJ 1836. « 94 1837. 1. (Sell.): i::. K. (M.) : Apr. IS. Goliiiiiba ueiias. Apr. I I S3.5. Mart. -J'l 1836. Apr. 1!) 1837. I. (Sch.): 27. K. (M.i: Airr.a. Coliiinba paliiiubii.s. Mart. 13 183.5. 7 1836. . 18 1S37. I, (Sc-h.i: ll'. K. (M.I: M^rrt. H—l:'.. Coracias garrula. Mai 9 Í835. Apr. 38 1 836. <- 17 1837. I. (Sch.) : 16. K. (M.) : Apr. 24— 5?j. Cotile ri|)aria. Apr. 24 1835. Mai 3 1836. Apr. 25 1837. I. (Sell. I : 10. K. (M.l: Ajn: '.>S—'.".I. Coturuix dactyllsoiiaus. Mai II IS35 » m 1S36. « IO IS37. I. (Seh.): 7. K. (M.l: M. K. (M.): Main. Kritliaciis liisoinia. Mai 4 1 S35. S 1836. I 1837. I. I Sell. I : S. K. (M.): Miii ■!—.■,. Kritha<-us riibct'iila. Mart. // 1835. « 26 183C). Apr. 4 Í837. 1. (Seh.): 19. K. (M.l: Mitrt. '26. Fi»re,clula riifa. Apr. 7 1835. « // 1836. « '.I 1837. I. (Sch.) : 5. K. (M.): Apr. 9. Galliiiag'<» galliiiiila. Mart. 13 1835. « 14 1S36. (. 18 1837. I. (Seh.) : 0. K. (M.): M"rl. I.',— 1(1. Gallinago .scolopacina. Mart. Ki 1835. .' 19 1836. « 18 1837. I. (Seh.l: 7. K. I M.i: Mart. I.',. Grus cinerea. Mart. 0 1835. « 13 1836. <' 17 1837. I. (Seh.l: 9. K. (M.l: Muri. I::. Hiruiido rustica. Apr. 90 1835. 0 25 1836. .. 16 1837. 1. (Seh.l: 14. K. (M.l: Apr.2'2—fl. Laiiius collurio. 7 18.35. c. 1836. 9 1837. I. (Seh.l: (i. K. (M.l: M-ii -i—,-,. Milvus ictinus. Apr. / 1835. Mart. 22 1836. <■ 14 18ir7. \. (Seh.l : 19. K. (M.l: Marl. Ä Motacilla alba. L'elir. 27 1835. « 91 1836. Mart. 90 1837. I. (Sch.) : 28. K. (M.) : Mart. 6—7. 239 Motaoilla flava. Apr. 17 1835. .. 9U 1836. 9 imi. I. (Seh.): ni. K. (M.): Apr. II. Oriolus galbula. Mai e.O 1830. « / Í l8Si>. .. :24 1837. I. (Seh.): 16. K. (M.l: M. 7 183(; 1837. I. (Sch.): la. K. (M.l: .-ly»-. ÄS'. .Stnruus vulgaris. Febr. /ry 1835. Mart. 4 /S56. Febr. 17 1837. I. (Sch.):2-i. K. (M.l: Febr. '?7. Totanus ochropus. Apr. /2 1835. » 10 1836. « 22 78,97. I. iSch.l: 11. K. (M.l: .!/;/•. /;. VaiieHus ci'istatus. Febr. 26 1835. Mart. 5 1836. Febr. i.9 1837. I. (Sch.l: 1.5. K. (M.l: Febr. "20. Yuux tor(iuilla. Mai 4 1835. Apr. J4 1836. « 30 1837. 1. (Sch.): 91. K. (M.i: .4y/,-. l'i. III. Morgenstern, 1838 1839. Bütow* váro.sától l'/a mérföldnyire észak- iiiegt 1' 2 ïïîeile lueit unS in norbö)tli(i)ev 3itc^= keleti irányba e.sik. Fekvése : tung oon iB ü 1 0 xo, unter : 54° 10' é. sz. N. B. 35°— k. k. Ö. L. Aegialites fluviatilis. Apr. 19 1838. « \i 1839. I. iSch.): S. K. (M.): Apr. J.'>—Ill. AhuKla arborea. Apr. 5 1838. Mart. 10 1839. I. (Sch.): 27. K. (M.): Muri. 'Ä Alauda arvensis. Mart. 3 1 838. Febr. 3 1839. I. (Sch.): 29. K. (M.) : Febr. 11. * fiülow fekvése: .54°10' é. sz. ; 35°10' k. h. * aütoiD liegt unter: 54°10' N. B. unto 35°lü' O. L. 240 Autlius juiiteusis. Mart 7 1838. Ar. ChaiadrUis apricaiius. Mart. 6 1838. 2 1839. I. (Sell. 1 : 5. K. (M.l: Mini. 'i. Olielidoii urbica. Apr. 28 1838. „ 27 1839. I. (Sch.i: 2. K. (M.):.-l/rr.'-'7--.'N. Ciconia alba. Mart. 30 1838. Apr. f, 1839. I. (Seh.i: 8. K. |M.): Apr. '2 — .■>'. Ciconia nigra. Mai -J 1838. Apr. 1'.» 1839. I. I Sell.): 14. K. iM.l: Apr. í:'."--S?íi. Coluniba «« iias. Mart. 23 1838. Apr. C. IS39. I. (Sell. I : 1Ő. K. (M.i: Mini. :!(!. Ooluniba palunibus. Apr. 5 1838. 5 1839. I. (Sch.):0. K. (M.) : Apr. û. Coracias garrula. Mai r, 1838. ,. 20 1839. 1. (Sell.): 15. K. (M.) : Mai /•'>'. Cotile riparia. Mai 1 1838. ,, 3 1839. I. (Sch.): 3. K. (M.l: Mai '2. C;oturn i.\ ilactjiisonans. Mai 14 1838. Cuculus canorus. Apr. 28 1838. Mai 2 1839. I. (Sell.): Ô. K. (M.l: Apr. :'<0. Cypselus apus. Mai 4 1838. . 11 1839. I. (Sell. I : 8. K. (M.l: Mail— H ■ Erithacus iiisoinia. Mai Ò 1 838. Erithacus rubecnla. Mart. 23 1838. « 1(> 1839. 1. (Sell. I : 8. K. (M.l: Miu-t. /(;— '.'if. Ficediila mia. Apr. 17 1838. „ 14 1839. 1. I Sch. I : i. K. iM.i; Apr. i:<-Ui. Gallinago galliniila. Mart. 29 1838. „ lì. 1839. 1. (Seh.l: 16. K. (M.i: Marl. '■M—'2-2. Galliuago scolopacina. Apr. 2 1838. Mart. 20 1839. I. (Sch. I: 14'. K. (M.l: Mart. ?(>—?/. Grils cinerea. Mart. 23 1838. « 18 1839. 1. (Seh.l : 0. K. (M.l: Mart. ^.>0--JJ. Hiriimlo rustica. Apr. 22 1838. „ 2.") 1839. 1. (Seh.l : i. K. I M.l: .Apr. íá— 24 Lantus collurio. Mai 7 1838. « 10 1839. I. (Seh.l: 4. K.. (M.l: Mai S—9. Milvus ictiniis. Mart. 24 1838. « 20 1839. i. (Seh.l: S"). K. (M.i: Miirt. '.>i. Motacilla alba. Mart. 23 1838. « 28 1839. 1. (Seh.l: IJ. K. (M.) : Mart. •2')— HO. Motacilla Hava. .\pr. 3 1838. 1839. I, (Seh.i: :!. K. (M.l: Apr. 1 Oriolus galbula. Mai IS 1838. „ 17 1939. I. (Seh.l : 2. K. (M.i: Mai il—l^- Ortyffonietra crex. Mai 19 1838. Ort.vgonietra porzana. Apr. 24 1838. 241 Kutioilla i>)i(>eui<-ura. Mai 1 ] 838. 8 18-á9. I. (Sch.) : 8. K. (M.I: Mn! "i—X Sturnus vulg-aris. Mart. 8 1838. .5 1839. I. (Sch.) : 4. K. (M.) : Mart. (i—l. Upupa epop.s. Apr. 21 1838. « 28 1839. I.'(Seh.l: 8. K. (M.l: Apr. '24—2',. Saxiola oeuantlie. Apr. '.) 1838. 1 1839. I. (Sch.l: 9. K. (M.l : Apr. ."). Totanus ocliropus. Apr. ]9 1838. 9 1839. I. iSch.l: II. K. (M.l: Apr. l'i. Vauellus cristatus. Mart. 14 1838. « 26 1839. I. (Seh.i: 13. K. I M.l: Mart. ■>!). Scolopax rusticola. Apr. I I 1838. Mart. 21 1839. I. (Sch.) : 2á. K. (M.) : Mart. SI— Apr. J. Tardus uiusious. Mart. 3 1838. 7 1839. I. (Sch.) : b. K. (M.) : Mart. .% Yunx torquilla. Apr. 28 1838. « 26 1 839. I. (Sch.) : 3. K. (M.) : Apr. 7. Sterna fluxiatilis. Mai 3 1838. (( 5 1839. I. (Sch.) : 0. K. (M.l: Mai.'l Turtur auritu.s. Apr. 29 1838. Mai I 1839. I. (Sch.) : 3. K. (M.l: Apr. SO. IV. Manovitz, 1840 1842. Bi'Uoic környékéhez tartozik, de közelebb Siegt im .Hreife iöütom, aber ber oiel beben van ásókkal jelentékenyebb Nío/p* városa- tenberen ötabt © t o t p nä[)er. (S§ hegt bireft hoz. ettől egyenes keleti irányban l'/a mér- 'óitíiá) oon Stolp* 1';'2 9Jíeiíe, unter: földnyire. Fekvése : 54°25' ë. sz. N. B. 34°50' k. h. Ö. L. Aegialites fluviatilis. Alauda arvensis. Apr. 9 1840. Febr. 8 1840. « 4 1841. « 19 1841. 4 184'2. « 16 1842. I. iSch.): 6. I. iSch.l: 17. K iM.I : Apr. ß — 7. K iM.l: Fi'iir. II. Alauda arborea. Ardea cinerea. Mart. 1 1840. Mart. 26 1842. « 18 1841. Apr. 9 1840. 1 184^2. (. 10 1841. I. (Sch.) : 13. I. (Sch.): 22. K . (M.): Mart. 7. K (M.l: Apr. .'i—fi. Authus praten.sis. Mart. 19 1841. Capriinulgus europaeus. Mai 1 1840. « 7 1841. « 12 1842. I. (Sch.) : 12. K. lU.) : Mai 11—7. * :. I (Sch.): 11. K. (M.) : Mart. 27. Ciconia nigra. Apr. 26 1840. « 26 1841. 7 1842. I. (Sch.) : 20. K. (M.) : Apr. l. Lauius collurio. Mai >i 1840. (I 5 1841. 0 1842. 1. I Sell. I : 7. K. IM.) : Mai (i. Milvus ictinus. Mart. 26 1840. (. 22 1 84 1 . « 16 I8J2. I. (Sch.l: 1 I. K. (M.I: Mart.2!. Motacilla alba. Apr. / 18'i{l. Mart. 19 1841. <. 24 18 '1-2. 1. (Sch.l : 14. K. {U.):Mart. 2.'>—:>li. Coracias garrula. Mai 5 1840. 5 1841. 4 1842. L (Sch.) : 2. K. (M.) : Mai 4— ;j. Gallinag-o g'allinula. Mart. 27 1840. « 15 1841. « in 1842. I. (Sch.) : 1.3. K. (M.): Mart. 21. Oriolns galbula. Mai 25 1840. (. 20 1841. « / / 1842. I. (Sch.l: 16. K. (M.I: Mai IS. 243 Ortygonietra crex. Mai I!» 1841. Jun. 5 ÍS4Í'. 1. (Sell.) : 18. K. (M.) : Mai 37— AN'. Ortygonietra porzana. Apr. 17 1842. Pratincola rubetra. Apr. 30 J 840. Mai 2 1842. I. (Sch.): ;t. K. (M.): Mni. J. Kuticilla phoenicura. Apr. 30 1840. « 30 1841. Mai 1 1842. I. (Sch.):"i. K. (M.): Apr. 30— Mai J. Saxicola oenanthe. Apr. 1.5 1840. Mart. 37 1841. Apr. 18 1842. I. (Sch.) : 23. K. (M.i: Apr. 7. Scolopax rusticola. Mart. 25 1840. « m 1841. « m 1842. I. (Sch.) : 10. K. (M.l: Mart. 24 -?.'-. Sterna tlnviatllis. Apr. 1 7 1 842. Sturnus vulgaris. Febr. W 1840. Mart. 3 1841. 4 184'2. I. (Sch.) : 7. K. iM.) : Mart. 1. Totanus ochropus. Apr. 16 1840. 1 1841. « 11 1842. 1. (Sch.i: 16. K. IM.I: .ipr.,S—9. TurrtiLS niusicu.«*. Mart. 31 1840. « '23 1841. 7 1842. 1. (Sch.i: 17. K. (M.l: Mart. 15. Turtiir auritus. Mai 6 1840. Apr. 25 1841. Mai 10 1842. I. (Sch.): 16. K. {M.):Mid9—S. Upupa epops. Apr. 22 1840. « 26 1841. « 22 1842. I. (Sch.): 5. K. ÍM.) : Apr. 24. Vanellus cristatus. Mart. 23 1840. " 12 1841. « 17 1842. I. (Sch.): 1-i. K. (U.):Mart. 17—18. Yunx torfiuilla. Mai J 1840. « 6 1841. Apr. 21 1842. I. (Sch.): 16. K. (M.l: Apr. 98-20. V. Schlosskämpen, 1843—1867. Cöslin* mellett terül el, BuhUtzlól*-*- Vk ©ê lieflt norbroeftlií^ 1 Va 2)íeile uon^öubliC* mérföldre ENY.-i irányban. Fekvése : bei C öólin,** unter : Aegialite» fluviatilis. Apr. 17 1843. Mai 2 1844. Apr. 19 1845. (( 3 1847. « 30 1848. « 8 1849. (( 9 1850. « 5 1851. 54°5' é. 8z. N. B. 34°20' k h. Ö. L. .pr. 29 1852. Apr. 18 1863. « 20. 1853. Mai 9 1864. « 17 1854. Apr. 6 1865. « 16 1855. « 28 1866. « 23 1856. « 20 1867. <■ 27 « 9 « 21 1857. 1858. 1859. L. (F.) Apr. 3. — 1847 Lk. (Sp.) Mai 9. — 1861- I. (Sch.): 37. (1 26 1860. K. (M.^ : Apr. 31. 4 1861. * Cöslin fekvése : .54°12' é. sz. ; 33°5-2' k. h. 3.5 mé- ter tengerszíni magasság. (Aq. II. 142. 1.) ** Ruhlitz fekvése: 53°.5.5' é. sz. ; 34°1.5' k. li. * SBubli^ liegt unter: .53°55' N. B. ; 34°15' Ö. L. ** Söőlin liegt unter: 54°12' N. B. : 33°52' Ö. L. 3.T 3)Jeter 2)leere6t)öf)e. (At|. II. 142. p.i 31* 244 Aliuula ai-borea. Mart. l(i 1843. (1 ;) 1844. <( 27 1845. Febr. 24 184(1. Mart. 12 1847. Felír. I'.l 1 848. Mart. M 1 S49. Febr. 24 18.50. Mart. l:! 1851. fl 18 18.52. Apr. 4 Í85S. Mart. 7 18.54. (( 23 1855. <( 22 1856. fl 3 1857. (f 23 1858. {( 7 1859. « 19 1860. Febr. 25 1861. Mart. S 1862. (( 1 1863. fl 8 1864. (1 31 1865. Febr. IS 1866. Mart. 25 1867. L. (F.) Febr. 18. ~ 1866. Lk. (Sp.) Apr. 4. — 18.5.-!. I. (Sch.): 46. K. (M.Ì: Mart. 19—13. Alauda avveLi.sis. Jan. 31 1843. Febr. 21 1844. Mart. 96 iò'45. Febr. 4 1846. Mart. 5 1847. Febr. 10 1848. (( 9 1849. (( 10 1850. (( 13 1851. « 5 18-52. Mart. 13 1853. Febr. 21 1 854. Mart. 2 1855. -Jan. 20 1856. Febr. 15 1857. Mart. 7 1858. Jan. 27 1859. (I 13 1860. Febr. 6 1861. Febr. 24 1862. Jan. 30 1863. Mart 2 1864. « 2 186.5. Febr. 11 1 866. fl 1 1867. L. IF.I J ail. i:i — IS6(i 1 Lk. iSp.) Mart. L'6. — IS4.5 ' L (Sch.): ?3. K. iM.l: /■ rlrr. IS. Aiitlnis prateiiisi* Mart. 15 1843. (1 S 1 S44. Apr. 14 184:,. Mart. 5 1 846. « 7 1S47. « / I8',8. (( s 1 S49. (1 1 1850. fl 24 1851. fl 23 1852. Apr. 4 1853. Mart. 23 1854. (( 24 18.54. (( 22 1 855. <( 18 18.56. fl 18 1857. (( 24 18.58. Apr. 4 1859. Mart. 31 1 860. fl 13 1861. <( 15 1 862. (( 17 1863. K '.) 1 ,S64. Apr. lu 1865. Mart. 22 1866. fl 31 1867. L. (F.j M art. 1. — I8is, Lk. (Sp.) Apr. 1 4. — 1845. I. (Sch.) : 45. K. (M.) : Mart. 2. I 18.50. Ar. Apr. 6 1844. 1845. Mart. "■JO 1846. « 26 1847. (1 5)-1 1848. Apr. 5 1849. 1850. u 3 1851. (1 4 1852. (( J 1853. (( 5 1854. « 2 1855. « 11 1856. (( 8 1857. (1 c. 1858. Mart. 31 J S59. Apr. Mart. 28 1860. 1861. (1 29 1662. Apr. (1 4 2 1863. 1864. 0 3 1865. (' J J 866. (( 7 1867. I.. IF.) Mart. 20. — 1843, 1816 Lk. iSp.) Apr. I. fSch.) : 23. 11.— 18.Ô6. K. iM.): Mart..-I /. Cicoiiia nigfi-a. Apr. 24 1843. 13 1844. Mai 1 845. Apr. 5 4 1 846. J 847. (( 30 1 848. « 1 1849. <( 4 1850. « I 1851. (1 18 1852. (( 14 1653. « 10 1854. (( 8 J 8.55. (( 9 1856. fl 9 1857. (( 7 Í 858. <( 20 1 859. Mart. 30 1860. Apr. 1 1861. Apr. %■ '1862. 2 1863. « 21 1865. « 4 1866. L. iP.) Mart. :!0. — I860. Lk. iSp.) Mai :!. — ISi.'i. I. I Sell.): :i.5. K. iM.i: .Apv. id. Columba oeiias. Mart. 16 1843. Apr. 1844. Mart. 18Ì5. (1 12 1846. (I 29 1847. (( 15 1848. « 14 1849. Febr. 97 1850. Mart. 14 1851. « IS 1852. Apr, '■20 1853. Febr. 28 1854. Mart. 2 1855. " 5 1856. « 14 1857. « 22 1858. <( 3 1859. (I 24 1860. Febr. '7/ mi. • Mart. (1 1862. <( 7 1863. « 4 1864. (( 31 1865. Febr. i»/ 18(36. Mart. 24 1867. L. IF.) 1- ebr. 27. — 18.50, I.S61 1866 Lk. iSp.) Apr. 20. — 18.5:i. I. (Sch.) : £ ■Ì. K. IM.): Mart. : .-». €oluinba paliuiibiis. Mart. 5 1843. (( 23 1844. Apr. 8 1845. Mart. 14 1846. (1 16 1847. 1) 22 1848. (( 18 1849. Apr. 6 18.50. Mart. 24 1851. « 30 1852. 246 Apr. 8 1853. Mart. 10 1854. Apr. v) 1855. Mart. 20 1856. H 18 1857. (1 30 1858. « 18 1859. (1 31 1860. Mcart 5 1861. ii 10 1862. « 20 1863. (( S 1864. Apr. 5 1865. (( 5 1866. Mart 27 1867. L. (F.) Mart. 5. — 1861. Lk. (Sp.) Apr. 8. — 1853. I. (Seh.) : 35. K. (M.): Mart. 2^. Coracias ! garrula. Apr. 25 1843. Mai 7 1844. Apr. S4 1845. Mai 5 1846. « 5 1847. 11 2 1848. Apr. 30 1849. Mai 2 1850. (1 3 1851. « 17 1852. « 13 1853. « 20 1857. « 12 1858. (( 10 1859. Apr. 26 1860. Mai 2 Í861. (' 7 1862. t( 6 1863. (( 13 1864. L. (F.) Apr. 24. — 1845 Lk. (Sp.) Mai 20. — 1857 I. (Seh.) : 27. K. IM.): Mai 7. €otile liparia. Mai 2 1843. (1 9 1844. (( 1 1845. « 3 1846. (( 3 1847. (1 11 1848. Apr. 29 1849. Mai 2 "1850. Apr. 26 1851. Mai 8 1852. Apr. 25 1853. Mai 2 1854. « i2 1855. « 8 1856. (( 5 1857. « 3 1858. (( 1 1859. Apr. 27 1860. « 27 1861. Mai 7 1862. fl 4 1863. « 6 1864. (f 3 1865. Apr. 30 1866. Mai 2 1867. L. (F.l Apr. 25. — 1853 Lk. (Sp.) Mai 12. — 1855 I (Seh.): 18. K. (M.): Mai H- -'/. Coturnix dactyli.sonans. Jim. C. 1843. Mai 9 1844. .Tun. 5 1845. (< 17 1852. Mai 16 1858. (1 17 1860. 11 16 1861. 1. 6 1862. Jim. 1 1866. Mai 31 1867. L. (F.l Mai Ü. — 18G2 Lk. (Sp.) Jim. 17. — lS.-,2 l. (Seh.) : 43. K. (M.l: Mai t'7 CuculiLs cauoriis. Apr. 29 1843. Mai 5 1844. Apr. 26 1845. Mai 3 1846. II 3 1847. Apr. 18 1848. (1 27 1849. Mai 4 1850. Apr. 25 1851. Mai 8 1852. « 3 1853. Mai 3 1854. i. 4 1855. Apr. 27 1856. Mai 5 1857. (( 5 18.58. . Mart. 18 1851. « 25 1852. Apr. 4 1853. Mart. 13 1854. (I 18 1855. <( 18 1856. 248 Mart. 26 1857. « 24 1858. (( lo 1859. <. 23 1860. « 8 1861. (( 12 1862. (I 20 1863. « 11 1864. . 31 1865. (. 24 1866. « 23 1867. L. (F.) Febr. âO. — 18.50. Lk. (Sp.) Apr. i-. — I8."i3. I. (Sch.): 38. K. (M.): Mart. 1(3—17. Hiruudo rustica. Apr. 1 S 1843. .. 27 1744. « 17 1845. (( 18 1846. « 20 1847. « 8 fô//S. « 24 1849. .. 13 1850. <. 17 1851. Mai l 185if. Apr. 23 1853. « 22 18.54. .. 17 1855. .. 20 1856. « 18 1857. « 21 1 8.58. (. 21 1 S59. « 18 1 860. « 14 1861. « 10 1862. « 14 1863. « 21 1864. « 12 1 8C)5. « 18 18C)6. « 20 1867. L. (F.) Apr. 8. — 181.8 Lk. (Sp.) Mai 1. — 185^2 I. (Sch.) : ^li. K, IM.I: Apr. UI—ÍO. Laniiis collurio. Mai 8 1843. « 7 1844. (I it 1845. « (•) 1 846. Mai 9 1847. « 13 1848. (( 13 1849. .. 11 1850. (( 10 1851. <( iO ISo^. « 9 1853. « 14 1854. « 13 18.55. « 10 1856. « 8 18.57. « 12 1858. S 1859. 4 1860. « 3 1861. (1 6 1862. « 17 1863. « 15 1 864. (( 16 1 865. (( 6 1866. « 11 1867. L. (F.) Mai :i. — 1861 Lk. (Sp.) Mai 19. — 185^J 1. (Scb.j: 17. K. (M.): Mai 11 Milvus iftiuus. Mart. 22 1843. Apr. 7 I8Í4. Il 6 1 845. Mart. 15 1846. Il 16 1847. Il 15 1848. S 1849. Il 25 1850. Il 1 9 1851. Il 28 1852. Il 29 1853. Il 13 18.54. Il 22 18.55. Il 9 1 856. , Il 24 J 857. » 26 1 858. Il 3 1 859. Il 2i- 1 860. Febr. '21 1861. Mart. M 18C)2. Apr. 3 1863. Mart. 17 1 864. Apr. 7 1805. Il 5 1 866. Mart. 23 1867. L. (F.) Febr. al. — 18f)l. Lk. (Sp.) Apr. 7. — 1844, I. (Sch.): in. K. (M:) : Mart. 15— Hi. Motacilla alba. 1865. Mart. 23 1843. Apr. 2 1844. « 1 1845. Mart. 2 1846. (1 18 1847. « 15 1848. (1 5 1849. « 10 1850. « 15 1851. (I 22 18.52. (( 3 18.53. (( 14 1854. (1 24 1855. Febr. 23 1856. Mart 24 18.57. II 23 1858. II 13 1859. II 24 1860. II 20 1861. II 11 1862. 11 15 1863. K 17 1864. Apr. 10 1865. Mart 23 1 866. » 25 1867. L. (F.) Febr. 2:i — 18.56 Lk. (Sp.) . \pr. 10. — ISfi.5 I. (Scb.): 17. K. |M.) ; Marl. IS. Motacilla flava. Apr. 8 1814. (( 25 1845. « 27 1857. V 20 1848. (( 21 18.50. « 26 1851. (( 30 18.52. (( 22 1853. u 24 1854. Mai 1 1855. Apr. 17 1857. 1) 18 1859. (1 9 1860. Mai // /*7. Mart 13 1862. 24'.) Apr 23 1863. 4< 30 1864. (1 28 1865. (( 5 1866. (1 21 1867. L. iF.i Mart. 13. ~ lS6i Lk. (Sp. Mai II. — 1861 I. {Sch.l 60. K. iM.I: Apr. 11— tJ. Oriolus salbnlii. Mai 13 1843. (1 10 1844. <( 8 1845. (1 8 1846. (I Í) 1847. « 1 1848. 0 2 1841). (( 8 1850. (1 4 1851. fl 12 1852. « 10 1853. {( 8 1854. « /7 1855. (1 3 1856. <( n 1857. K 14 1858. (I Í) 1859. « 8 1860. « 11 1861. Apr l>o 186t\ :\rai 3 1863. « 16 1864. (1 2 1865. <1 1 1866. (1 7 1867. L. (F.I Apr. 2.5. — 18U2 Lk. iSp.i Mai 17. ~ 18.5.5 I. iSch.i 23. K. (M.l: Mai 1). 18.57. Ortygonieti'si cre.v. JUD. 2 1843. Mai 25 1844. .Jim. 7 1845. Mai 30 1846. •Tun. 6 1847. Mai 18 1848. {< 27 1851. « 29 1852. (( 27 1853. i< 21 18.54. AiinUa IV, Jun. 5 1855. Mai 14 1856. « 21 1857. « 31 1858. (( 25 18.59. (( 17 1860. (( 28 1861. « 22 1862. 11 M 1863. •Jun. 14 1864. Mai 19 1865. Jun. -) iscc. L. iF.i Mai II — 1863. Lk. iSp.l J nil. M-. — 1864. L iSch.): 35. K. (M.l: Mail's Oitygoinet la ijory.aiia Apr. 26 1843. (( 20 J 844. (1 26 1845. (1 19 1846. (1 20 1847. (( 19 1848. Mai 2 1849. « S 18.50. Apr. 20 1851. Mai 10 1852. II 2 18.53. (I 7 1854. ■Jun. 7 1855. Apr. 16 1 856. « 27 1857. .Jun. 8 7858. Apr. 19 1859. Mai 27 1 860. Apr. / 1861. « 11 1862. « 30 1863. t( 19 1864. « 21 1865. Mai 1 1 866. L.I F.I .\pi-. 1.— 1861. Lk. (Sp.i Jill). s. — 18.58. L (Sch.): 69. K. i:\r.i: Mai '). Priitiiicola rubetni. Apr. 26 1843. « 28 1844. Mai 3 1845. Apr. 28 1846. Mai 1 1847. Apr. 10 1848. « 27 1849. Mai 5 ■185(). Apr. 21 1851. (1 29 1852. (< 24 1853. « 20 18.57. a 25 1858. (( 26 1859. (( 28 1860. Mai 3 1861. Apr. 25 1862. « 24 1863. « 24 1864. « 23 1865. fl 24 1866. — Í.:.'. Kuticilla plioeuiciira. Apr. 19 1843 Mai 2 1844 H 6 184.5. Apr. 27 1846 Mai 1 1847 Apr. J6 1848 Mai 2 1849 Apr. 17 1850 (i 21 1851 (1 30 1853 Mai 7 18-55 Apr. 27 1856 Mai 7 1857 Apr. 25 1858 H 22 1859. (I 20 1860 Mïii 8 1861 Apr. Ò mfj (1 24 1863. « 30 1864 Mai 1 1865 Apr. 13 1866 Mai 4 1867 L. (F.) Apr. 5. — lSO-2. Lk. (Sp.)Mai 8. — 1861. I. (Scb.i: 34. K. (M.l: Apr. "2 1—^-2. 32 :;5() Savicola oenanthe. Apr. Ű0 1843. 1, 36 1844. ,i 23 1845. Mart Í7 1846. Apr. 15 1847. ft 3 1848. Mart 31 1849. Apr. 5 1850. Mart 25 1851. Apr. Ci 1852. 0 14 1853. (1 4 1854. II 4 1855. {{ 4 1856. ([ 4 1857. 1. 7 1S.5S. <( S 1859. (( 3 1860. l( 12 1861. Mart . 28 1862. Apr. 13 1863. <. i;i 1864. 0 19 1865. Mai 1866. Apr. 1 1867. I,. (F.I Miii-t. 17. — IS1.(i Lk. (Sp.l Mai y. — isiîd I. (Sch.l: 1-8. K. (M.l: . ipr. U -10. Scolopu-v rustifolu. Mart. 24 1843. Apr. IP> 1844. (1 10 1845. Mart. .5 1846. ■■ 11 1S47. » 18 1.S48. Apr. Ì. 1849. Mart. 11 1850. (1 22 1851. « 27 18.52. Apr. S 1853. Mart. 2S 1854. « 24 1 855. « 22 1856. r,. J\ . I iVl . 1 , i ntrtf. 4 -# — ~'j. sterna il nviatilis. Mai 5 1843. (1 11 1844. Apr. 21 1845. Mai S 6 1846. 1847. (( 5 1848. l( 8 6 1849. 1850. (1 4 1851. <( 8 1852. (1 6 1853. « S 18.54. |i 7? 1855. (1 8 1856. (1 s 1857. Apr. a 1858. Mai s 1 859. Apr. 17 isco. Mai s ISCl. (1 7 1862. (I 5 1863. c: 4 6 1864. 1865. L. (F.I Apr. 6. — 1858 Lk. (Sp.l Mai 12. — 1855 L (Sch.l 37. K. CM. I: .Apr. '." . Sturmis vulgaris. Mart. <) is 43. (1 4 1 844. (1 ?7 18'i5. Febr. 24 1S46. Mart. 15 1S47. Febr. is 1848. « 13 1849. Jan. !) isr,i). Febr. 16 1851. (1 6 1852. Mart. 13 1853. Mart. 1 1854. Febr. 10 1856. Jan. 23 1857. Mart. 16 1 S58. Jan. 24 1859. Mart. 16 1860. Febr. i; 1861. (I 22 1862. (Í 23 1863. Mart. 4 1864. « 3 1865. Febr. s 1866. H 13 1867. L.I F.I .; an. >). — 1850 Lk. (Sp.l Mart. 27. — 1845 I. (Sch.l: 7 S. K. (M.l: F ./„•. m—i:. TotaiiUN ocliropus. Mart. 31 1843: Apr. ■Ì 1844. (( 5 1845. " n 1846. Mart. 26 1847. Apr. 5 1848. II 4 1849. Mart. 29 1850. (1 24 1851. Apr. 5 1852. .- 11 1 853. (I 1 1854. (( 8 1855. Mart. 31 1 856. Apr. II S i 1857. 1858. 11 7 1 859. Mart 24 1860. (( 26 1861. K i:>/ 186'2. (1 24 1 863. Apr. 1 186 k U 3 1865. II .5 1866. |( 14 1867. L. (F.I Mart. 21. — 1862 lik. (Sp.l . Vpr. 21.. — IS IG 1. (Sch.) : !.5. K. (M.) : Apr. ' ïurrtiiis imisicu.s. Mart. 22 1843. ,. 29 1 844. 251 Mart. 2 1846. (1 21 1847. 1. Ci<^onia nigra. I.. iF.l Apr. I. — IS'i'.l. I8.-)|. 1861. Lk. iSp.i Mai 12. — I8:ì;ì. L I Sell. I : 42. K. iM.l: .Apr. 2i— Í?». Coliiiiiba oeiia.s. L. (F.I Fchr. 27. — 18.5(1, 1 86 1. 1860. Lk. (Sp.i Ajii-. 20. — I8.5:!. I. (Sell. I : 5:;. K. (M.l : Marl. 2.""-. Coluitiba paluinbiis. L. (F.I Mart. .">. — 1820, Is4:i. 1861. Lk. (Sp.) .Apr. 8. — 181-5, 18.5:!. L (Sch.): ;ì5. K. l.M.): Mart. 22. Coraoias garrula. L. (F.I Apr. 17. — 18:W. Lk. (Sp.i .M:ii 20. — Is:«), 18.57. I. iSch.i- :ii. K. I.M.l: Mi/.-;— -i. Cot.vlc riparia. 1,. (F.I .\pr. 21.. — |.s::i(). |,S35. Lk. (Sp.i Miii 12, — I.S.5.5. L (Sell. I : 111. K. (M.l : Mai :i. Cypselu.s apu.s. L. (F.I Apr. 20. — 1848. Lk. (Sp.i .Tun. 19. — 1865. 1. (Sch.): 52. K. (M.) : Mai -24. Eritliat'us luscinia. L. (F.) Apr. 25. — 1.S66, Lk. (Sp.) Mai 22. — I.S67. L (Sch,): 28. K. I.M.l : Mai S—<-()l()|>ai-iiia. L.I F.I Felir, 27. — Lk. (Sp.i Apr. 9. — I. iSeli,i: 1-2, K, iM.i: Mart, lit— 20. 1848. 1845. 1853. s aprirarius L. (F.I Febr. L- Lk. (Sp.i .Apr. :i. - L (Sch.): 02. K. I M.l: Marl. :i—'i. 181-0. 181-5, 18.57. <'oturni-\ dat-tylisoiians. L. (F.I Mai 6. — IsirJ. Lk. (Sp.) .Jim. 17. — l,s.52. 1. (Sch. I: -43. K. iM.): Mai 27. Galliiiiihi «-hloropiis. L. (F.I .\pr, 1. - I.S.59. Lk. (Sp.i Mai 16. - l.s.59. I. (Sch. I: 1-3. K. |^L): Apr. 2.5. (.^Iielidon urbii-a. L. (F.) Apr. 15. Lk. (Sp.) Mai 10. 1. (Sch.) : 26. K. (M.) : Mai S—.I. 18.50. I so I. Cuculus canai-iiN. L. (I'',i Apr, I.S. — 1848. Lk. (Sp.) Mai II, ISCI, I, (Sch.) : 21, K, iM,): .ipr. 20— ,■>'». Grus cinerea. L. (F.I Febr. 26. — 1.850. Lk. (Sp.) Apr. 4. — 1,8.53, I. (Sch.): 3.8. K, (M.l: .UftW. Hi- 17. 253 Hiriindo rusti<-a. L. iF.l Apr. s. — IN3I. Lk. (Sp.lMai 1. — 1852. I. iSch.) : á4. K. (M.l:-V- ^•''— -'"• Oi"tygoiiietr:i porzana. L. (F.) Apr. I. — iNlil. Lk. (Sp.l .Jun. 8. — IS5S. r. iSfh.l: 69. K. iM.) : Mai 5. Totauus ocliropus. L. iF.) Mart. ^21. — I.S(iJ. Lk. (Sp.) Apr. -li. — |S4ß. I. (Seh.) : 35. K. (M.) : Apr. 7. Lanitis colliirio. L. (F.) Mai 2. — 1S37. Lk. fSp.) Mai 19. — 18.52. L (Sch.): 18. K. m.]: Mai 10—11. Milvns i<-tinus. L. (F.) Mart. -i. — 1859. Lk. (Sp.) Apr. 7.— 1841-, isii: L (Sch.) : 36. K. IM.) : Mart. í(l—i>I. Motacìlla alba. L. (F.) Felír. 21. — 1830. Lk. (Sp.l Apr. 10. — 1865. L (Seil.) : 49. K. IM.) : Mart. 17. Motacilla Hava. L. (F.l Mart. 11. — ISGl. Lk.( Sp.l Mai II. — 1861. L (Seh.l : 62. K. (M.l: Apr. 10—11. Oriohis g'albiil.i. L. (F.l Apr. 25. — 1862. Lk. (Sp.) Mai 29. — 1835. I. (Sch.) : 35. K. (M.) : Mai iS. Ortygometra cre.x. L. (F.) Mai 8. — 1834. Lk. (Sp.) Jun. 14. — 1861.. I. (Sch.) : 38. K. (M.) : Mai 90—27. Pratiiicola i-iibetra. L. (F.) Apr. Kl. — 18Í8. Lk. (Sp.) Mai 5. — 18.50. L (Sch.l: 26. K. (M.l:. 4p)-. ?'?— ?.-7. IJuticilla phoeiiiciira. L. iF.I Apr. 5. — 1S()2. Lk. iSp.) Mai 8. — 1839, 1861. 1. (Sch.l: 34. K. iM.l: .Api: ?:/—!«. Sa.viola oeuanthe. L. (F.l Mart. 17. — 1846. Lk. (Sp.) Mai 3. — 1866. I. (Sch.) : 48. K. iM.I: .ipr. U-IO. Scolopax riisticola. L. (F.) Mart. .5. — 184G. Lk. (Sp.) Apr. 13. — 1841.. I. (Sch.l: 4(1. K. (M.l: Mart. -J'i—Í.'i. Sterna flnviatilis. L. (F.) Apr. 6. — 18.58. Lk. (Sp.l Mai 12. — 18.55. I. (Sch.) : 37. K. (M.) : Apr. »4. Stiirnus Aiilgari.s. L. iF.l .Jan. 9. — 1850. Lk. (Sp.) Mart. 27. — 1845. I. (Sch.) : 78. K. (M.l : Fehr. 10—17. Turrtus iniisi—I0. Vanellus cristatus. L. (F.l Febr. 17. — 1867. Lk. (Sp.l Mart. 30. — 18.53. I. (Sch.): 42. K. (M.l: Mart. U— 10. Yiinx torquilla. L. (F.l Apr. 14.-1836. Lk. (Sp.) Mai 13. — 18.58. L (Sch.): 30. K. (M.l: Apr.'28—'2>). 254 A kigyász-ölyv. (Oircaetus gallicus L.) gcr .^djlangcnlraasarö (Oircaetus gallicus L. I (Előforiliilásának és a fogságban való viselkedésének (Stijse über fein Sìorfoinmen in ber (5rcif)cit unì) fein vázlata.) Serljalten in ber ®efangen|ti)aft.) Irta : Czynk Ede. ison (rbuarb v. (SsDiif. A természet vizsgálóját alapjában véve min- den érdekli; azonban a ritkább jelenségek mégis nagyolib érdeklődést és figyelmet ébresz- tenek benne, ügy, bogy például az ornitologus- nak is nagyobb örömet okoz egy ritka madár megfigyelése , kézrekeritése és preparálása, mint a minőt egy közönségesebb faj vagy valami mindennapi jelenség nyujtbat. Igaz ugyan, hogy a (I ritkaság» fogalom szerint korlátolt, mert a mi egy vidéken ritkaságszámba megy, másutt közönséges lebet s ezáltal el is veszítheti a meg- figyelőnek és gyűjtőnek érdeklődését. Némely madár, amely talán gyakrabban fordul elő, mint hinnők, az által kerül a ritkaság birébe, hogy a megfigyelők a legtöbb esetben közön- séges, gyakran látható rokonfajokkal tévesztik össze s ezért figyelmen kivül hagyják. Ugy, a mint talán nem egy rőttorkú pipist (Aiithiis cervinus) tévesztettek össze a parlagi- vagy rétij)ipisse], nem egy barátczinkét (Poecüe lu- iiuhi'i>i) cseréltek föl a közönséges barátczinké- vel (Paecilc paludris) s amint valószínűleg számos kis légykapót (Muscicapa parva) néz- tek vörösbegynek vagy barnabegynek (Accen- tor moiìularÌK), ép úgy történt ez s történik ma is egy ragadozó madárral, amely még en- nek a századnak elején sok ornitologus előtt ismeretlen volt s amelynek életmódját csak a hatvanas évek vége felé ismerték meg alapo- sabban. A kigyász ölyv ez a madár, amelyet igen gyakran valami világosabb színezetű egerész- ölyvnek (Buteo ívihjaris) néztek s ezért figye- lemre sem méltattak, pedig még nagyobb tá- volságról is alig lehet azt ez utóbbival össze- téveszteni, mert az a nagy, pihés gyűrű, a mely ug3'ancsak nagy, sárga szemét övezi, sajátságos testtartása és fejének, mellének s ha- sának föltűnően világos szine a még annyira aBoí)I í)at für Seil 'Jíaturfovfcbcr alles iiiib jeì)cQ 3ìeÌ3, trotíbem abfrfteigt bei felteuereii Srícfieiiuingen baê Ijntcvejíe unb bie ^difnu-vfíniiifcit, unb i-^eht 5.33. ber Dniiíliohige mit uielív 'íhtcjiűíoicii uiib Viebc au M^j SBeobadjten, (Sriaiujen unb ^präparieren eines íeltciieii iiogelê, ala wenn es fid} um eine genici= nere 3(rt, um etioaè Sdltäglicfjeö f}anbehi roürbe. SBoIjt ift ber ^Begriff «fetten», begrenji, benn maê 5. 33. in einem i'anbe ober einer ©egenb feiten vox- fiunnit, fann in einem anbereii l'anbe, in einer anberen ©egenb, bas ©egenteil fein nnb babnrd) au SÍeiji unti SBert ftìr ben îBeobadjter unb amm- ier nerlieren. 'i).'iand)er ^nigel, uield)er uielieidit bäuftger norfonuut, ale unr anuetimen, unrb and) burd) ben llmftaub ju einem fcltenen geftempelt, baJ3 er in ben meiften j^ällen mit gemeinen, häufig üorfouuncnbeu 3trtgeuoffen uenued)feít unb balier unliead)tet gelaffen miib. 3!?ie mand)er votfeljligc ^vieper (Anthus cervinus) iinirbe riieííeid)t fd)on für ben JStefenpieper ober i^vaápieper geftalten, toie mandje îrauenneife (Poecile lugubris) für bie ©umpfmeife angefeben, unb mie mand^er 3i"6^9= fiicgeufänger (Muscicaiia parva), itmg mit Siot: unb 33raunfe()Id)en nernied)felt iuovben fein. G'benfo erging co unb evgeljt es nod) (jeute mit einem 5)iaubüogel, lüekber nod) ju 3(nfaug biefeê '^aí)x- bnnbertô iiielen Ornití)ologeu unbefannt mar, unb über beffen Sebensiueifc erft gegen baö tïube ber íed)3iger ^al;re eingef^euber bevid)tet lourbe. (So ift bieS ber ©d;íangenbuííarb, aud) ííattorbnffarb ober fälfdjlid) ©djiangeuabter genannt, roetcber mir 5U oft für einen bellen 'üJiäufebuffarb gebalten unb ignoriert lonrbe, trolibent er, felbft auf gri.i6ere (Sntfernungen gefeben , faum mii letUevem uer; )ued)fe[t luerbeu fann, ba ibn ber grofie, )uollige j^laumenfreis um baö ebenfalls grofee gelbe 2luge, feine eigentümlid)e .Çialtung nnb bas auffallenb belle Refieber an Jïopf, 33ruft unb ÎVuid) hiuläng; lid) non nod) fo íidjt gefärbten 3Jiäufebuffarben unterfd)eiben. 2Benn and) unfer iiogel non mand)en 9faturforfd}ern su ben 3lbleru geftellt )uirb, möd)te id) ibn, troljbem er unbebingt ak< ílbergangsgtieb non btefen ju ben 33uffarben gilt, nid)t juin főntg= (idìcn 05eíd)íed)te ber 9íare ^äblen, fonbern, ba er 255 világos színezetű egerész-ölvvtől is nagyon meg- különbözteti. Néhány természetvizsgáló ezt a madarat a sasok közé sorozza, magam azonban, jóllehet bizonyosan átmenetet képez azok és az ölyvek között, inkább az ölyvfélék legelsőjének tartom, mert némely tekintetben megegyezést látok közte és az egerész ölj' v között. A sasokra emlékeztet lassú kitartó röpü- lése, látható szárnymozgatás nélkül való tar- tós lebegése, éles tekintetű szeme és fejé- nek s nyakszirtjének hegj'esen végződő tol- lazata, míg függögetése, a melyet a prédának kilesésénél gyakorol, inkább valamely kisebb sólyomfélénket juttatja eszünkbe. Tollazatának leírását s testi méreteinek közlését e helyen fölöslegesnek tartom, úgyszintén általános el- terjedéséről sem akarok szólni, csupán csak az erdélyi részben való előjöveteléröl és fogságá- ból szerzett saját tapasztalataimról akarok szá- mot adni. Már a «Comité für Beobachtungstationen in Oesterreich-Üngarn» első évfolyamában meg- emlékeztem akigyász-ölyvről. 1S8?> óta vagyok fogarasi állomásomon, volt rá tehát alkalmam vadászataim, különösen a medvére való hajtó- vadászatok alatt, midőn az erdőt száz meg száz paraszt pokoli lármája verte fel, hogy a nyugal- mából fölzavart kigyász- ölyvet megfigyelhessem. Sas módjára vonta lassan és nem nagy magas- ságban köreit az erdei tisztások fölött. De nem- csak a fogarasi havasok aljában, hanem más tájakon is, ahol messze kiterjedő nyugalmas erdőségek vannak, ott is láttam ezt a madarat hébe-korba; még pedig nem mindig a bükkerdő volt az, a mely neki tanyát adott, hanem töl- gyes és fenyves is. Gyakran láttam, amint las- san a fészke felé tartott, karmai közt kígyóval, amely mint valami kötéldarab lógott le, láttam akkor is, midőn vagy valami vizes rét fölött prédára lesve keringett, vagy egy tócsa, vagy patak partján mozdulatlanul ülve lesett. Az esti vagy a reggeli szürkületben oly magas, egyedül álló fákon találtam ülve, a melyekről szabad kilátás esett. Mozdulatlanul, magasra emelt test- tel ült ilyenkor s bár nem is volt födözetem, egészen a fa alá engedett úgy, hogy lelőhettem. Ennek a bizalmasságnak, amelyet minden fán ülő kígyász-ölyvnél tapasztaltam, az lehet az oka, hogy ezt a madarat ritkán, vagy soha sem bántja ember. Noha egyik s másik nagy sárga szemét nagyon is rám szegezte, tovaszállásra manáiee mit ïioitt ïïiauieiiuffarb gemein l^at, a (è Êrftcn ber oSufíarb^Sippe» onieften. îi'aè beim Sd)[augen(n!Í)'urb an öie âlbler erín= nert, ift ber langfame, anfialtenöe ?îlug, haè [ange aníjaltenbe ®d)iueben in ben Süften oI)ne nd)tbare J-Iûgelbeioegung, Baâ fdiarfe 2Îuge unb bie fid; an )»Îopf unb 'iladen jufpilenben Aebern, luäbvenb bas ;)iütte[n beim Gripiilien einer söeute an uiifcre tíeínen gaffen gemaí)nt. (Sin Sefájreiben feineê @c= fiebere foraie haè Singében ber Wa\i\c baite id) an biefer ©telle für überflüffig, ebenfo luilí id) mid) nid)t über feine Sserbreitnng im aűgeineinen anè- ípred)en, fonbern nur über fein ì^orfominen in Siebenbürgen unb über bic non mir felbft gcmad)-- ten 33eobad)tnngen in ber Öefangenfdjaft berid)ten. Sd)ou im erften .^^a^rgang beö « Comité für 336= obadiliuigs^Stationen in Cfterreid)=Uiigarn» er= uuitjnte id; Des SdjIangenbuffarDö. ©eit bem í^saín? 188H in Çogarafd) ftationiert, f)atte id; geíegentlid; meiner Stöben unb [)auptfäd;iicb bei ben 33ären= treibjagben, roenn ber 3Öalb com inferiialifc^en ®eid)rei üon ijunberten von iöauern roiDerbalite, öfter @e[egeni)eit, ben anâ feiner dM)e geftörten ©dilangeubnifarb jn feben. Tiaä) 9(bierart, 30g er langfam niiP nidjt jn t)od) feine Äreifc über öen Söalbrotefen. Doá) m(í)t bios am gnfee ber "^o^a- rafd)er 3Upen in ber 33nd)enregion, fonbern and) in anbereii íanbcsteilen, luo grofse, anôgebebnte, rn= t;igc ffiüliinngen fid; befinben, traf id) l)ier unb i>a i unferen 3>oge[, unb roaren eô nid;t bioê 35ud)en, fonberii (Sid)en unb ^îabelbolj, in nuddieni er feinen ©tanb luäblte. Dft fab id; itjn langfam mit einer ©d;[ange, roeidje »on feinen gangen roie ein ©trid= enbe berabbing, bem .'òorfte anfliegen ober aber entmeber über fend;ten SBiefen bentefpäbenO fvei= fen ober unbemeglid) am 3îanbe eiìies ïumpelô ober 33ä(^[ctns fiÇen nnb auf fein Dpfer lauern. 3(nfgebäiimt fanb id; ibn entmeber a)n îlîorgen ober abcuDS in ber Tdmmeruìig, auf grof^en, eingeht fte^ f)enben Säumen, roeldie eine roeite Umf d;au geftatte; ten.iRegungôloe, bod) aufgerid)tet, lief? er mid;, trofe= bem id) feine Sedung batte, unter feinen ®d;iaf: banm fommen nnb fid) [;erunterfd;ief5en. Íliöglid;, öaf; 311 biefer ÎÇertrauenêfeligfeit, bie id; bei allen 'iiatterbnffarben mabrgenommen babe, iiield)e id; aufgebäund antraf, — and) ber UmftanO beitrug, ba^ fie fo feiten oöer nie uoni ä)lenfd;en bebeűigt loerben. 2!Sohl inufterte niid) ein 00er ber anbere mit feinen grofsen, gelben ilugen, bod; an ein 2lb; ftreid)en Oad;te feiner, fo Daß mir îiaâ (Srlegen eineê Sd)langenbuffarPes leiditer ìunrDe alo Oaô eineê î'nrmfalfen. 256 egyik sem gondolt, úgy hogy a kigyász-ölyv elejtése kevesebb nehézséget okozott nekem, mint egy vércse lövése. Nem az volt egyedüli czélom, hogy ezt a hatá- rozottan hasznos ragadozó madarat lelőjem, hanem, hogy a szabadban való viselkedését megismerjem, azért tehát gyakran elnéztem azokra a helyekre, ahol már láttam egyszer a kigyász-ölyvet. Többnyire oly helyeken akad- tam reá, amelyeket valami vizecske öntözött, mocsaras réteken, pocsolyák szélén. A fával csak helyenként benőtt síkságokon, ha még oly bővé- ben volt is ott a neki való tájjlálék, soha sem láttam. Mint már emiitettem, vagy lassan keringett tartózkodási helye fölött, vagy moz- dulatlanul ült valami kiemelkedőbb ponton. Ha a prédát keringés közben meglátta, egy ideig lebegett fölötte, de aztán nem csapott rá a sólyomfeléket jellemző gyorsasággal, hanem las- sanként lejjebb ereszkedett s mint rokona, az egerész- ölyv, kis daral)on a föld fölött tova- suhanva messze kinyújtott lábbal szállt a földre, hogy zsákmányát megkaparintsa. A mocsaras tócsába gyakran majdnem hasig gázolt be s aztán félláljbal ragadta meg a prédát. Amilyen nyugodtnak és kényelmesnek látszott különben, a mily kevéssé törődött környezetével, oly élénk és dühödött lett, amint egy másik fajabelije melléje ereszkedett, meglátva ennek szerencsés fogását. Karmaival s szárnyával gyakran úgy megtépázta egymást a két ellenfél, hogy a toll csak úgy repült s a zsákmány a legtöbb esetben veszendőbe ment. Mikor végre az egyiknek engednie kellett, a győző a préda keresésére indult, de amelyet, mint mondám, nem min- dig talált meg. Ha semmi sem zavarta meg madarunkat, úgy vagy mindjárt helyben köl- tötte el kényelmesen a fogott prédát, vagy fész- kéhez szállt vele. Vándormadár létére rendesen ájjrilis elején vagy közepén tér hozzánk vissza, hogy május elején vagy valami régi fészket keressen föl — olykor egerész-ölyv fészkét is — vagy hogy ujat építsen magának. Eendesen magas lombos fán, ritkábban fenyüfán áll a fészke. A fészek olyanformán van készítve, mint az egerész-ölyvé, csak kiasé nagyobb. Vékonyabb fajta száraz ágakból s gályákból van az építve 8 ürege is gályákkal s levelekkel van bélelve. Magam a fészekben nem találtam tojást, azért is utóbbi leírását Misik tanár magángyűjte- ménye után adhatom csak. A tojás aránylag T'a es mir nidit auôidilteêlicti um Duc (ì'rlecjeu oiefeo t'utíd)ic^c^ uütüiditMi ÍHaulnioi^eíö 311 tljun lunv, id) uicliiuin' teilt 5ßer£)altcii uiiP Wi-harcn in ìior ?frei()cit fennen íeriuni inollte, beigab id) mid) iiftevo an fold)e C.vte, wo id) Pen odjianijenlnifiarP 0111= mal gefehen batte nnö beoliaá)tete i[)n. Hìeift traf id) il)n an iokten Stellen, uield)e eine ÜBaJíeraber önrd)viefeltc, auf üerinnipften liefen nnö an ííüm-- pehi am 3Balbeèrantt. ^Jnberß&ene mitnurfte[len= mcifem Î3aumroud)c. fanb id) il)n troti lUierflnÖ a)i enttpred)enber "liabrniu^ nie. Sie bereite erauibiit, freiste er entiueber lainj; iam über jenen Steilen ober fa^ beioegnnglloê auf eineni etroac erl)iil)ten 'Vnnfte. ^atte er freifcnb eine "ieiite ertpabt, bann rüttelte er eine Seit lang, um bann nid)t nac^ ^alfenart pfeilfdmeil berabjufdjie; f3en, fonbeni fic^ lancjfam ^u fenteii nnb )iad) ber ílrt feineé 'i^cttcrê, beò äKänfebiiffarbe, eine fur,^e Strecfe über bein 'Koben bal)in,iuitreid)e]i nnb enblid) mit iuett »orgeftrecften fjängen fid) auf bie (Srbe nieberlaifenb fein Dpfev ^n ergreifen. !^sn '■^^füluMi u)ib Xümpel)! fal) id) ibn oft beiiuilje bis an ben ÍSauá) ^erummaten mib baiui mit einem %ana,e feine 33eute erl)afd)en. So rnljig nnb behäbig mir fonft fein ganjes ©ebaben erfd)ien, fo menig er fid) um feine Umgebung fümmerte, fo lebenbig nnb lüütenb mnrbe er, menn fid) ein anberev beim 3liiblirf einer glü(flid)en !fsagb ,úi ibm berabfenfte. Ílíit rt-dngeii \u\b Sd)unngen bearbeiteten fid) bie beiben ^>egner oft fo arg, bafi bie Gebern berunifiogen nnb in ben nu'iften Aällen — bie 33eute nerloren ging. ÍJinfíte enblid) einer iueid)en, fo fud)te ber Sieger nad) bein Streitobjeet, luetdieo er iiibeffen, mie bereits gefagt, nid)t immer fanb. — Störte nidjtê ben Sd)langen; abler, bann ucrjebrte er entiueber gemäd)ltd) feine Seilte an Drt nnb Stelle, ober er ftricb mit berfet; ben bem ^orfte 511. 3(10 ßuguogel, febvt er meift 3(nfa)igc' ober 3Jiitte álpril ju uns jurücf, um 3lnfang l'iai entiueber einen alten .s1")orft — bürfte mitunter fogar einer uom 'íJíanfebuffarb fein — ju bejieljen ober einen neuen jn bauen. Stets finb eô l)oí;e $'aub=, felteiu'r iiabelbäume, auf melcben er i'tebt. Ter 33au beê ^orftes erinnert an jenen feines iietters, bcè ïïlîaufebiiffarbé, meiui er and) etnrns groBer ift. íTte -üeftaiiDteile besfelben finb trocfene 3lfte nnb 3iüeige non geringer ©tärfe, ebcnfo ift bie 3ie)'tmnlbe mit ^n'^'úu'ii iinb Saubiuert ausgelegt, ^d) felbft Ijobe fein (ïi im iporfte gefeljen unb fann mid) bolder luiv auf bie ~lìefd)reibung eines fold^en auè ber ^^iriuatfainmlnng 'l>rofeffor'JJÌififs befd)rän= fen. 'lHn1)ältnifi)näf5ig febr gvofi unb raubfd)a(ig. 357 igen nagy, érdes héjú, szine kékesfehér. Fészek- rakás és párzás előtt gyakran látni a kigyász- ölyvet, amint az ölyvet jellemző «hiihii» han- got adva kering. Később a him s a tojó nagy lármával üldözi egymást, majd alacsonyab- ban, majd magasabban keringve ; azután le- csapnak és valószínűleg ekkor végzik a páro- sodási. Két év előtt egy fiókát kaptam, amelynek még csak a szárnyán s a hátán volt egy kis pelylie. A madár aránylag gyorsan fejlődött és rendkívül szelid lett. Amig lehetett gyíkokkal, siklókigyóval s békával etettem, amikor pedig ilyesmi nem volt kapható, marhamájat vagy af)ró madarat adtam neki. A madár ily táplálék mellett kitűnően fejlődött és a vedlé.st jól kiállta. Nagy, világos, szellős pajta volt a lakása, a melyben kedvére mozoghatott. Rendesen az egyik oldalról a másikra repült s egy pillanatra megkapaszkodott a fal egyik gerendáján s aztán újra visszaszállt. Ettől a folytonos kapaszkodás- tól minden körme rövidre kopott. Eendesen nyugodtan ült egy ágon, merően nézve egy pontra. Ha szólítottam vagy hozzá beléptem, leugrott ülőkéjéről s ugrálva jött elém. Idege- nekkel és kutyáimmal szemben barátságtalan volt; ilyenkor felborzolta fejének s nyakszirtjé- nek hegyes tollait, nyakát kinyújtotta egy kissé, folyton a nem szívesen látott jövevényt szem- lélte s azután gyakran egészen megbomolva röpkedett ide s tova. Utóbb hozzászokott az ilyen megzavartatásokhoz s nyugton maradt ülőké- jén, de azért figyelmesen és mereven szemlélte az idegent nagy, sárga szemével. Azt soha sem láttam, hogy vizet ivott volna, de azért né- hányszor megfürdött. A fövenybe is szíve- sen beléfeküdt. A kannával való megöntözés úgy látszik, nem igen tetszett neki, mert mikor másodszor is meg akartam ezt vele tenni, a kanna láttára tova repült s a gerendába kapasz- kodott. Mikor már majdnem teljes nagyságát s erejét elérte, táplálkozására nézve többféle megfigyelést tettem rajta. így egy esetben sikló- kígyót, patkányt és két nyírott szárnyú verebet adtam neki egyszerre. A patkány gyorsan egy szegletbe szaladt, a verebek ide-oda ugráltak, a kígyó a víztartó felé csúszott a j)orban. Alig látta meg ez utóbbit a kígyász-ölyv, villám- gyorsan rácsapott ülőkéjéről s féllábával meg- Aquila. IV. ift eö DOli l)Iaiilid)nunfícr ÀnriH-. SBor bem iporfUiaii ; unti bor ^^Hianiiuj fieljt man òen ©diíangendufíarb i Lift reá)t lange, oft mit bem á)arafteriftitd)en «gii, íjii" beê 33ufiarbê, feine ^vei\e jief^en. ©pater öer= folgen fid) 3Jiäund)on unb 2Bctbd)cn mit lantern @efd)ret, jieljen bdb l)öl)ere, balb nieberere Greife, luorauf fie fid) bann loieber abiuävte ftüräen, um ná) bann uial)rfd)ein[id) .^n paaren. ; ^d) eibielt por jiuei ,>U)ren ein i)ieitjnitgeö, roel= j c^eê nur an ben gíügeln unb am Sîiicfen etinaê be= fiebert max. T)er î^oget entitncfelte firf) üeri)äItniB= mäßig rafd) unb mürbe aufîerorbentlid) j^aljm. ^d) fütterte if)n, fo lange földje ju ()aben amren, mit I eibed)fen, S8l{nbfd)[cid)en, Sîingefnattern unb ?yrö= fd)en. ai'enu eè mir inbeffen an biefen mangelte, gab id; iljin 9iinbôleber ober tleine Ipogei. îîaê 3unge gebieb bnbei uor.^üglid), unb ging bie a)îan= fer gut imr fid), ^n einem bellen, großen, luftigen ®d)uppeu fonnte er nad) «Qerjenëluft fjevumtoUeu. ©euniijnlirf) flog er oon einer Seite jur anbern unö blieb eine aSeiie an ben iSalfen ber ißanb t)ängen, um bann äurücfjufliegcn. ^Durd) biefeô ßrperiment tjatle er fid) fäintlid)e .SîraHen ,^u òtummein ab= genügt. @en)iji;nlid) faf; er rubig nnò fd)arf auf einen ^unft äugenb auf feiner Stange. 3Benn id) iljn rief ober bei iljm erfd)ien, ftiirjte er üon feinem ©i^ unb tarn mir büpfenb entgegen. Segen g-rembe ober meine ^unbe beua[)m er fid) unfrcunbíic^, in= bem er bie fpi|en .topf; unb ©enicffebern empor: rid)tete, ben ^ah etiuao ftrerfte, eine 2Beiie unuer= mancit ben untiebfamen Einbringung mufterte unb bann oft mie toil bin unb ber flog. Später geiuöbnte er fid) an Störungen biefer 3(rt unb blieb rubig auf feiner Stange, beobad)tete aber mit feinen grofien gelben Ülugen aufmerffam, bod) ftarr ben Unbefanuten. iliaffer falj id) ibn nie tvinfen, bagegen einige^ male baben. ©benfo tjuberte er fid) gerne im ©anb. Saê î5egieBen mit einer ©raufe fd)ien ihm fein befonberes Sßergnügen .^u bereiten, benn beim jicei; ten Sßerfnd^ biefer 3lrt ftrid) er beim 3(nbliif ber ©iejsfaìine ab, inn fid) an bie Äialf'en ju flammern. iHlê er bereits feine uolle Örbfíc unb .traft erreid)t l)atte, mad)te id) in 33e,>ng auf fein jv'iitev üerfd)ie; hiwe 33eobad)tungen. ©leidjjeitig gab id; i^m einft eine Jiiugelnatter, eine "liatte unb jiuei geftu^te ©perlinge in feinen i'intentbaltòoit. Tie -Katte lief bebenbe in eine i5:á(, bie Spatjen hüpften umber, unb bie 3ïatter fd)langelte bnrd) Oen i^obenftaub bem äi>afferbebälter jn. .staunt ijatte ik Oer Sd)lan= genbuffarb erbüát, fo ftüräte er fid; bliçfcbnell uon feiner ©tauge unb parfte fie mit bem einen ber 33 25S kapta szorosan a feje mögött, míg a másik lábával a kigyó görcsösen vonagló testére lépett. Nyitott szárnyával sokszor csapkodott, éles hangját hallatta s e közben egy pillanatra sem tekintett félre zsákmányától, a verebekre s pat- kányra azonban ügyet sem vetett. Egy darabig gyönyörködni látszott prédájában, azután elnye- léséhez fogott a fejénél kezdve. Minden nyelésnél átharapta a kigyó gerinezét a nélkül, hogy dara- bokat tépett volna belőle, liövid idő alatt el volt nyelve a csaknem méternyi kigyó, a mire aztán újra ülőkéjére szállt a madár s több mint egy órát nyugalomban töltött. Nemsokára megújult az étvágya, mert mohón kapta el egyik verebet a másik után, amelyeket széttépett a elnyelt. Hogy a patkány meg ne szökhessek, megfogtam azt egy rongygyal s a legközelebbi napig drót- kalitkába zártam. A mint másnap a pajtába eresztettem a patkányt, az én n Jancsim« villám- gyorsan csapott rá, s félig nyitott szárnynyal ugrálva közeledett feléje s egy fogással meg- ragadta a menekülő rágcsálót. Ezt is ügy fogta meg, mint később a félig kinőtt csibéket, hogy karmait a nyak s a fej közé vágta s ezzel min- den ellenállást lehetetlenné tett. A másik lábá- val is rálépett azután a zsákmányra, «harczi kiáltást » hallatva. A patkányt is úgy tépte szét, mint a ma- darakat s aztán daraliokbau nyelte el. A bé- kát a fején kezdve egyben nyelte el, miután már gerinezét a nyakszirten átharapta. Leg- szívesebben a kígyót ette és pedig úgy a sik- lót, mint a harapós, mérges viperát. Ha egyszer megragadta a kígyót, többé el nem eresztette, ha még annyira csapkodott is az, ha még úgy körülgyűrűzte is öt s a tehetetlen erőlködések- ben macska módjára látszott gyönyörködni. Pajzsokkal pánczélozott lábai különben is ellent- állnak minden kígyóharapásnak, továbbá sűrű tollazata s a préda megragadásakor kitárt és mozgatott szárnyai is kitűnő védelmül szolgál- nak. Hogy azonban a kigyász-ölyv még sem méregálló, arról meggyőződtem. Mikor ugyanis a madár már befejezte vedlését és tollazata hibátlan volt, elhatároztam, hogy megölöm s kitömöm, előbb azonban próbát teszek vele, váj- jon méregálló-e ? Vivariumomban két viperám rtopaiijei'tcii ^äiii^e íirf)t Iniiter bem Äopf, löäljteub er mit bem oiiìicveii niif öeii fidi fonuiilfiniici) 10111= Cieiifieii í'cib trat. íDic %íüa,d cieöffiiet, oft mit beu- fehioii ídihii;iciit) iiiib Pabei fciiic fdjarfc Stimme liijveii laffcnö, ucrumiiMe er feinen ÌMirf non feiner 33ente, uuitjvenb er bie ©pevliiuie unì) öie ;)íntte 1111= beriirffidjtiflt liefe. Eine SBeile fdjien er fid; an fei: nem Opfer jn lueiPen, bann beçiann er baôfelbe, ben ,^opf novali, ^n uer)d)liniìen. äV'i jebem Sdilnef .^erdifè er bas í)índ'c|i'at, oline jebodi Stiide ab^^n beifien. ^n fnrjer Qcit mar iiie faft nieterlaiui,e 9iattev neifdilinuten, moraiif er rnieber auf feine ©taiuu' ffoii IUI? über eine Stunbe rnliii] fafj. 33alb fdjten er luieber itppetit ,;n l)aben, benn er ftür^te niieber uon feinem Sitj auf òcn időben nnb [;atte mit einer luabren föier balP einen ©perliiu^ imdi bem anbereii erbafdit, niiP nadiPem er oiefelben ^erriffen, nerfdjlnniieii. Um ber^Katte nid)t ©eleiUMt= l)eit jnr Jlndit ^n oieben, finii idi Diefelbe mit einem iaolien nnb Ijieit fie in einem Trabtfäfii\ biè jum nädiften Xao,. Saiiin batte idi fie geilen ÏÏiittag im Sdiuppen freiiiefaffen, alò fid) mein «Jianeói» biiÇ: fdinell berabftürjte, mit íjaíbgeöffneten odjmiinjen fid) Ijnpfeub lüifjevte iinb mit einem Öh'iff Den find); tigen Siager erl)afd)te. %üa) biefen batte er fouiie fpäter batbiuüdiftge .S^übndien (csibe) un? inigel fo gefafit, bajs Die Mvalien fid) über ,s>űc. uni) .slopf legten, iinti jeber JßiberftanP fofort nnmbglidi mar. Stetö trat er bann mit bem -luieiten j^ang andi nodi auf bie Söeute nnö liefe fein «ilriegègefdjrei« l)ören. 3Uid) bie Matte jerrtfe er fo mie bie Sßögef, um bann bie ©tüde ju nerfdilingen. Si-"öfá)e uerfcblncfte er, nadibem er iliiien bie Sirbelfäiile im Öenid -^cï- biffen, ebenfalls mit Dein Kopfe luu'an, ganj. 3tm liebften uuiven ibm òd)tangen, maren biefe min Jiingelnattern o&er bie billige, giftige Äreu.^-itter, meld)e id) ibm gab. a)îod)ten fie fid) nod) fo minPen, mod)teii fie il;n nod) fo umringcln, er liefe fie nad) bem erften Wriff iud)t mel)v los unb fd)ien fid) an ben frud)tloien Slnftvengnngen mie eine í^ai^e ju roeiben. 'S)k mit einem neritablen Sdiappenpaiijer bebedten langen Àiinge trotten nbvtgcnô jebem Sdilangenbifc), ebenfo bnvfte iao Pidite Wefieber, bie beim (Srgreifen ber 'ideate geöffneten nnb be= megten /flügel mit ben ftavfen Sdiunmgfebeni, ein uoräüglid)ei-©d)nt5 fein. î)afe inbeffen nnfer 3d)lan= genbuffarb nid)t «giftfeft« ift, bauon Ijatte id) ®elegenl)cit mid) ju überjeugen. — alls ber iíogel auêgcmaufert l)atte unb im ©efieber tabelloè mar, befdilofe id) ihn jn tobten nnb anô^iiftopfen, uovber aber ibn iiod) auf feine «tóiftfeftigfeit" ^u prüfen. 3d) batte in meinem iünarinm ;u)ei .sü-euäottern. 359 volt. Ezek közül kivettem a nagyobbikat, egy veresbarua darabot, s a megkötözött kigyász- ölj'Vet a fején, szárnya alatt s a mellén meg- liarai^attam vele, azután újva szabadjára eresz- tettem a madarat. Ez délelőtt történt ; délután a viperát beeresztettem a pajtába, de a madár nem támadott rá. Csöndesen ült «Jancsi» az ülőkén s még bivásomra sem mozdult. A követ- kező napon még rendes helyén ült behúzott nyakkal, a betegség minden jelével. A harma- dik napon a földön ült felborzolt tollazattal, szárnya alá hajtott fejjel s egészen bénultnak látszott ; s a mint másnajj reggel megint feléje néztem, már halott volt s merev. Bizonyosan az éj folyamán múlt ki. Sajnáltam a pompás állatot, a melynek tudásvágyom áldozatává kel- lett lennie. A szabadban, ügy hiszem, soha sem éri kigyó marása, mert, mint említem, lába, tollazata s kivált ügyessége megvédi ettől. Most kitömve disziti gyűjteményemet egy másik idősebb darabbal együtt. Még azt említem meg, hogy a kigyász-ölyv is ad ki okádékot, mint ahogy s többi ragadozó szokta, s ez az általa elpusztított kígyók pikke- lyeiből áll. Mert ritka s mert széj) dísze a szobának ez a madár, azért a vadász s az ornítologus szemé- ben kívánatos darab. Mégis szót emelek vé- delme érdekében, mert határozottan egyike leghasznosabb madarainknak, mert a kigyó félék- nek legnagyobb ellensége s leginkább tud gátat vetni az annyira mérges és igazán félelmetes vipera elszaporodásának. Hasznossága mellett számba sem jöhet az a kár, amelyet kigyó híj- ján békák és apró madarak elpusztításával okoz, annál is kevésbbé, mert főtáplálékát mégis csak a mérges kigyónemzetség képezi. Ezzel bezárom vázlatomat abban a remény- ben, hogy az ösztcinzésül fog szolgálni arra, hogy madarunkat jobban megfigyeljék és alapo- sabban megismerjék. Fogaras, 1897. iSon biefen iin()m id) min bie größere, ein fupfer= brauiies ßremplar uni ließ baèfelbe ben cjcfeífelten Sd)(an9cnbuífarb am Ëopf, unter ben ©d^roingen nnb an ber 33rnft (nnöen, morauf id) öeni ^Isogel iincbev bie (Vreiljeit qab. Sies mar am iüonnittag ; am 3îad)mittag fe^te id) bie Otter in feinem @d;up: pen, bod) — fie iintrbe nid;t angegriffen. 9îni)ig fa§ mein d^snncai» anf ber Stange unb rüljrte fid) nid)t einmal auf mein Soden. i.Hm jroeiten Xaiy fafi ev nod) mit eingebogenem ^alê auf feiner Sißftange, mit allen gt'i'-'i'i'" bcè Eranffcino. 3(m brüten Xaa, faf; er am Soben mit gebläl)tem @efieDer nuD unter ben 3^íügel gefdjooenem Kopf uno fdjien gan,ì ge= íöíjmt ju fein, unb ale ic^ am nädjften 33tovgen luieber nad) Ujm fai) — ba roar er tot unb fteif. ®r mufete in ber 9iad)t oerenbet fein. Gè tf)at mir (eib um ben prad)tigen ÎBogel, iöc(d)er bas Opfer meines SBiffenêburfteè luerben mu§te. 3n ber À'veil)eit dürfte er iuol)i nie uon einer ©djlange gebiffen luerben, ba ibn, roie bereite er= mäljnt, feine ^äiige, fein .tieib unb t)auptfäd)lid) feine ®eid)idlid)feit fdjüßen. .'geute 5iert er mit einem groeiten älteren Slrtgenoffen auögeftopft, meine Sammlung. — 3tod) möi^te ic^ eriöäbnen, baf; and) ber Sd)langenbuííarb, gíeid) ben anberen Sîaububgetn baô fogenannte ©eiüölle ansfpeit, unb äiiuir beftel)t bieô nus Oen Sd)nppen ber con ibm oertilgten Sd)laiigen. 2;ro^bem unfer ipogei aie äieinlid) féltene ^x- fd)einung, ali, fd;öner 3i"i""-'i1'í)i""ií/ immerl)in für ben geiger unb Ornitljologen begebrenâmert eríd)einen mag, mbd)te id) ein 3Sort für feine Sd)onuug einlegen, ba er nnbebingt einer unferer [ nü^lidjften a]bgel ift, inbeni er ber ßrjfeinb beè Sd)langenge5üd)te's ift unb bem Ueberbanbnebmeu ber fo giftigen, mit '1ied)t gefürd)teten ilreujotter am roirffamften fteuert. ^af? er in (îrmangelung üon Sd)langen and) Jvröfdje unb fleine iiögel üer= tilgt, bat in i)lnbetrad)t feineè 9hit3en5 umforoeniger ,^u fagen, alò feine £iauptnabning ja Dod) nur auê bem «giftigen ©eunirm» befteljt. Unb fo mill id) benn biefe Sfi^je fd)íief3en, boffeiib, baf, Diefelbe baju beitragen mirb, unferen ï5ogel mebv ju beobadjten unb grünblid)er fennen ju lernen. (^ogaraô, in Ungarn (Siebenbürgen) 1897. 33* á(iO KISEBB KÖZLÉSEK. - KLEINERE MITTEILUNGEN. A biológiai jegyek használatáról. Közli : Chkrnel István. Midőu a II. Nemzetközi Ornith. Kongresszus a magyar tud. bizottság javasolta biológiai je- gyeket * egyhangúlag elfogadta, azoknak fon- tossága és értéke általánosan elismertetett. E jeg.yek először Frivaldszky J. uAves llini- qariae« ez. művében lettek gyakorlatilag alkal- mazva, tehát országos enumeráczióhan, helyi faunákban pedig az 1890. évi madárköltözési megfigyelések táblázatain. Azóta több év múlt el a nélkül, hogy az idő- közben megjelent ornith. irodalomban azok használata meggyökerezett volna. Ez a mulasz- tás pedig igen sajnálatos, mert tagadhatatlan, hogy a biológiai jegy rövidebben és világosab- ban jelzi azt a viszonyt, mely valamely madár- faj főbb életraozzanatai és azon földrajzi pont közt létezik, a honnan felsoroltatott, mint a szavakkal való, hosszadamas körülírás. E helyen tehát ismételten kérjük, hogy az enumerácziós, faunisztikus irodalomban úgy, mint az évi költözködési megfigyelések jelenté- seiben a Kongresszus által elfogadott jegyek a madárfajok nevei előtt feltüntessenek. Igen természetes, hogy a különféle földrajzi pontokon bizonyos madárfajok nem kaphatják azt a jegyet, mint az országos fauna egészében, sőt a jegy évek szerint is változhatik némely madárnál, a szerint, amint anmik előfordulása, élete a rendes körülményektől eltér. De épen ezen változások föltüntetésére kiválóan alkal- masak a mi biológiai jegyeink és az adatok fel- dolgozásánál is rendkívül könnyebbséget szerez- nek az egyöntetű jelzésnél fogva, mely minden leírásnál áttekinthetőbb, egyszerűbb. Hogy a jegyek használatát illetőleg minden zavar távol essék, néhány i)éldát kívánok fel- hozni. A Cohcmba oeuos országos jegye nálunk *^>, òllitr ùiE ï^ntocnùung ber bíologtsdic« ícídirn. inni St. (i I) e me I v. t!Í)enicl()ásn. 911ci ^cr siuciti' intermit, ornitb. tioiuu'ojci ^ie feitciiö Ses uiuv nnii'enfdiaftl. (ioiuité'c- in l'ditraçi lU'l'tclIteii lno(oçiiid)cn .St'ifftt'" * ciuftimmioi aiuialjm, univic icreii ÍLíiditicjfeit uni 2Bert allgemein an: ei'fannt. Tiefe ,3^'icÍHMi unirDen ^aê erftemal in ly. v. Jvri: t)aíío,ifi)'ö 'Jlk'rfe «Aves Huiigana'« — alfo in einer iantiesfauuen^Enumeiation — praftifd) an^ gemeiibet, in einer I'oealfaumi aber auf jenen 3:^alH't= len, incldìe îiie ,;^uc;GbeDbad)tnnçien nom %ű)vc IS'.IO ueranfdjaulidien. Seither fini mei)reve ^ai)rc iierftrid)en, oline íaf; ber ©ebraudi biefer S^'icÍK"/ in ber jeitmeife erfdjie^ neuen ornitb. Viteratur fejten À'iife flcfafìt batte. i3Mefcô iserfäumnife it"t red;t ju befíaijen, benn nn- leiuibar ift eô, bafî burái jene, baé îterbaltnifî ber i'ebenòeridieiniiiu^en injenb einer iíoiielart ,íu bem betreffenbcn gcocu^aplnfáien '^nnft, lum meldiem )"ie aniicftítjvt mirb, fürjer unb fiaver be,^eid)net mirb, aís bnrd) langete, burd) alíorte gegebene Unifdireibuug- 3ln biefer Stelle geben mir babcr unferer ÌMtte i'inôbnuf, bafo biefe burd) ben (iongrcfs ange; nominenen ßeidieu in ben ennmeratiuen nnb fauni= ftifdjen "Jlvbeiten, fomie in ben jälivlidien "Beriditen über 3ngêbeobad)tnngen3iufnabme finben nnb jeper $BogeIart i)orangefet<.t merben mögen. (i"ö ift natürlid), bafì an hm oerfditebenen geo^ grapbifd)en '■^siinften einzelne S^íogelarten iiidjt ba5= felbe 3cid)en mie in ber i'anbeôfaunn erhalten tonnen : unb and) biefes mirb bei mand)em "ipogei mit ben l^abren ucrfdiieben fein, je luutbem beffen l>or= fonunen unb i'ebenâart non ben vegolmdfìigen iìev= llciltniffen abmeid)t. llnfere biologifdien .ìeidien finb aber gerabc jnr 'lH'ranfdjanlid)ung biefer 'ÌH-ninbc: l'ungen befonbere geeignet ; nebftbei finb fie, bue einl)eitlid)e '•lierfabren fid)ernb, einfadier, iiberfid)t= lid)er, alo roaô iiinner für eine ik'fdiveibnng, wtè- Ijttlb fie and) bei iiearbeitnng non Taten eine grofec (£ríeíd)terung gcii)ät)ren. Tamit bei SInmenbnng biefer Seidien ò>rrtnmer neriniebcn merben, mill id) einige IHnfpiele anfuhren : Columba a-nas bat in ber Vanbeofauna bao *V. ij. Dr. Madarász Gy : Biológiai jogyclí a madár- j * ©. a. 2)v. Sul. SJiabarcife: SJiol. 3e'rt)e" fi'i' t''« '"'i)' élet főbb mozzanataira. — Term. tud. közi. (Pótfüzet) | tigeren Sebeníerfc^eiiuuiflcn bev 4!ögel (Uugaviící)). — 1892. p. 145 157. Teiiu.-luil. Kózl. (Pótfü/.et) lS9á. j). 14.5 — 1.")7. 261 vagyis : költözködő helyenként áttelelő. Ha tehát ez a madár — tegyük föl — 189-") ben valamelyik megfigyelő területén áttelelt, akkor a jelentésében a faj neve elé nem az országos jegyet, hanem az állandóság O jegyét fogja tenni. Kőszeg vidékén régebben a Slufniis vHUjaris jegye <^y ffl, vagyis : költözködő tömegesen együtt fészkelő volt, mióta azonban a fészkelő helyét képező erdő vágás alá került, jegye igy változott meg -«^o-, vagyis : átvonuló madár lett, a mi esetleg némely évben megint változhatik Ojegyre, t. i. ha egyesek áttelelnének. A Larus fuscus országos jegye «v^-t. i. rend- kívüli átvonuló, ha azonban későbbi pontos megfigyelések bebizonyítják, hogy évenként megjelenik, megkapja az -t^^ jegyet. Ez azonban még mindig nem zárja ki, hogy valamely helyi faunában bizonyos évben a ■<-ár> jegy ne alkal- maztassék nála. A Cicoiiia alba jegye hazánkban -< — >. Diny- nyésen < — >S, Szt.-Ivánban (Fehér m.) < — >§ä és Kőszegen --^v-* A költözési észleletek jelentéseiben tehát igen helyén valónak tartom a biol. jegyek pontos, évenként a helyi körülményekhez szabott alkal- mazását, mert csak ezen eljárás vezethet oda, hogy országos enumeráczióban, vagy fauna- ismertetésben minden egyes madárfajnál a való- ságnak megfelelőleg lehessen a biológiai mozza- natokat jelezni. 3eid)eii -<^^/ níjo stellcnlitcisE übcrtaíntcrniicr íitg- liogcl. ÎÎScnn n&er bicfer iunjel j. 33. im ^^aí^re 189.5 auf irçicni) einem ©elnete eines 33eoíiaá)tera tìbevunutert, jo muf? in dem lietreffenben "Seridit baò 3i'id)en Per StäiiPicU'eit C uov Den ilvtenamen fommen. 7)-m Ëo^cçî f;atte frül)er Stumus vulgaris bas 3eid)eii < — > Hi, D. i. xugbogcl. gcscUsrljaftlidj brii- tenö. Dîadjbem ober ber SBalb, mofellift feine 33rut= ftötten iiniren, nuööetjanen lourbc, inulte er bao Seidjen -ì^m-, &. i. gm-chjugsliogcl befommen, jeneo fann aber eocntnell in eiiiiûen ^'líji't'» anc^ O roer= ben, roenn àiifaliiei einige uberrointern foUten. Sìa? 3ci'i)'-'" ^^^^ Larus fuscus in ber Sanbeê: fauna ift : *^7^ nussergluäbnürljcr Durdjjiiglcr; foli; ten aber fpätere 23eübad)tunci;en òa§, recjeimäßige S'urdiäieijen conftatieren, fo loirb er-«^M.baê 3eid)fn beö î3iirdj5ugstJogcls erbaíten; bies fdjliefît aber nidjt auè, bafj er cüentuell in einer '^ocalfauna in mand)em %ű)u òai, alte ^^?^ 3ei<í;en beljätt. Ciconia alba i)at in ber ^-auna UmjnruS ^-> in îinni;éê-<— ;^ffl, in Sät.=:Csüiin ("il^eifsenb. Som.) <—>M uno in Eöfjeg -tv>. ^n ben iäl)rlid)en 3"9ëbcrid)ten finbe id) baíjer bie pünft(id)e, äu ben l'ocahierljaltuiffen angepafjte alnuicnbunû ber biotoijiídien 3eidjen fo redjt an ber Stelle, benn nur burd) bie SJefoítjuug biefeâ 33er= faljrenè fann man in einer Sanbeefauna bei jeber cin5CÍnen Inioielart bie bioIoci,iíd;eu Ílíomeute flar beäeidjuen. Jegyzetek Morvaország Lundeuburg-vidéki vo- liot^en über ùic Ankunft einiger Sugbogel in öer nulo madarainak 1896. évi tavaszi megérkezé- ölmgebung bon tunöenburg in iltiibrcn im Jtralj- séről. jiihr ISflli. Feldolgozta : Kzehak Emil. * 45earbeitet uon © m il ;){ , e E) a t.* Lundenburg 152 met. tengerszínfeletti ma- gasságban az É. sz. 48°45' es a K. h. 34°33' (Ferro) alatt fekszik Morvaországban, Alsó- Ausztria és Magyarország határánál, nem messze a Thaja folyónak a Morvába való ömlésétől; mindkét folyó, kicsivel az egyesülés előtt, a cse- kély esés következtében, folyását nagyon meg- lassítja, minélfogva sok unom üledékes anyag Sunbenburg, 152 m. ©eeí)íjf)e, 48°45' nörbl. 5Breite; 34°33' öftí. Síinge v. %mo, ift in 3)iäf)ren, an ber ©ren^e non 3ìieber=C)efterreid) unb Un(3arn unmeit ber ílfünbung bea ^luffeâ STÍiaja in bie ïïîard) geleiten ; beibe glüffe roerben furj oor ibrer aSereinigung íeí)r tvíige in il)rer 33eiue9un9 infolge Des geriiujen öefäUeö, luoburd) iei)r uiele feine Sebimentftoffe jum 3lbfe^en gelangen unb baô * îîac^ ben miv jut ÎSerfttgung fleftcUten orniti). a3eo6oc^= * Siegel L. es. és k. luiulenburgi ellouőr úrnak ren- tungeii tes |>evrn 2. Siegel, t. u. t. 6cutroleur in 8nn= delkezésemro bocsátott megfgyelései alajiján. bcnbuvg. ■2Cr2 rakódik le és az árterületet (a ligeteket) termé- kenynvé teszi. Olyan helyeken, hova az ár nem juthat, a talaj homokos és terméketlen. Helyenként a terület mocsaras s a vizes és mocsaras részek kiterjedése a száraz és nedves évszakok szerint változik. A lapályok hosszá- ban nag_yobbára (rdő, azután rétség, továbbá szántó- és szőlőkertek vannak. Itt az uralkodó fa-faj a kocsános tölgy, sok és ősrégi példányokban ; másodrendben a szilfa, fekete- és ezüstlevelű nyárfa, kőris-, hárs- és fodor-jávor. Cserjézete tömött s helyenként a gyalog szederj szövevénye miatt áthatolhatlan. Igazi eldorádója a rovarevőknek, különösen a legjobb énekeseknek : fülemilének, poszátának és sok nádi énekesnek. A vén fák az odúban fészkelöknek legkeresettebb költőhelyeket ad- nak. A rablók és szürke varjú a fáczánok vé- delme érdekében szorgosan üldöztetnek. Ebben az erdőben, mely mint fővadak, őzek s vad- disznó számára szolgáló állatkert, nagyobbára be van keritve, a madaraknak is meg van a kellő nyugalma. A szokott fajokon kívül Lundenburg környé- kén nagyobb számban fordulnak még elő : a kék varjú, búbos banka, fehér gólya, kanalas rucza, poczgém, karvalyposzáta és a uádi énekesek- nek sok fajt számláló nemzetsége. Elég gyakran még ritkábl) jelenségek is észlelhetők, mint fe- kete gólya, vörösgém, bölönbika és mások. Az innen 20 kilométernj'i távolra fekvő kolaui hegyek — kicsiben egy Lajta-hegység • — ■ az ő romjaikkal és meredek sziklarészleteikkel ér- dekesek, a mennyiben ott kövi-rigók s ezeken kívül sok szarka fészkel ; lábaiknál, Eisgrub és Lundenburg felé terjedelmes tavak vannak, a melyek sok mocsári és vizi madárral vannak megnépesítve. A nevető sirály és fekete szárcsa ezer számra költ itt. A 40 kilométer távolra fekvő Kis-Kárpátokból zsákmányra lesve nagyobb ragadozó madarak, különösen sasfajok vonulnak át a vadban bő- velkedő revierre. Hogy még sok vár a hivatottra, könnyen el- képzelhető. Altalános vonásokban ezek volnának Lun- denburg és vidékére nézve a legfontosabbak. ne(ierfcf)UHMiununiiôçie(net (bie Sliieii'i fo fruditbar nindien. 3lii Stellen, mo tmâ iiodìumifer nid)t l)in= fommt, ift Der 33obcn fnubig unb unfrudittmv. Mi£)[enbriUern loiiltonunene iBnitftätten. Ta<ó íiaubjeng nnb bic 9febelfräl)e luerben belaufe ,§epiiiiö fo" 5"'M'tnit'" ^Un^ »erfolgt, ^snfoige beê gröfetentciís eiìigeplanften, nlô Tier^ gorten für ^od);, Tarn-, ÎHdy- nnb @(i)iüarä: u'ilb benn^ten 31>a[bec., haben bie 'ìUigei nnd) bie nötige 3inl)e. Singer ben geTUöl)nlid)en (E"rfd)einungen foiiimen in ber Umgebung non Vnìibeiibnrg in gröfjever 8^1)1 nod) nor bie iBlunrnrfe, ber íyiebeljopf, ber iiieijje ©tord), bie Löffelente, bie fleiìie 9íoljrooniniel, bie ©perbergrnènind'e nnb &ie artenreid)e ©ippe Oer Sìohrfanger. 3lud) feltenere ©rfdjcinnngen loerben geììug nnb oft beobudjtet, mie ber id)ninr^e ©tordi, ber ^l>nrpnrveiher , bie grofje 3ìobrbonnnel uno anbere. 5Die non l)ier iO Eiloin. entfernten "íiolnner 33erge, ein Seitljagebirge im .sKeinen, finb burd; itjre ifninen nnb fd)roffen Jvi'Ièpartien iìifoioeit iiitereífnnt, nl5bort©teinrötbeln nnb anfîer biefen oiek' (Sdftern niften ; an il)rein g-nfie breiten fid) gegen (Siêgrnb unb Vnnbenbnrg grofse Teid)e am, loetcbe non nielem ©innpf: unb SBaffergeflügei bc- uölfert ioerben. I^anfenbe non l'ad)inöuen unb fdnuarjen aöaffcrbühiu'rn brüten ()ier. 3>on ben 4().sïilom. entfernten .«i^Ieinen .slarpatben ftreid)en nad) 33ente fud)enb in bie iuilbreid)en ^ieoiere größere "lianboögel, befonberê 3lb(erarleu. Taf? nod) 2?ie[e6 beò 33ernfenen barrt, ift leidit crfiärlid). Tae loäre bne äiMdjtigfte über Vnnoenbnrg nnP feine Umgebung, in großen ^üQen mitgett)ei(t. 2()3 Alauda arrensis, L., Mart. 3. Énekel. — ©iii: genb. Vanellus vaiiellus, L., Mart. 3. — Mart. 16.: párzás. — 10. Mart. ^Hianuig. Columba palumbus, L., Mart. 3. — Mart. 8. : párzás. — 8. Mart, ^iaaning. Moturilla alba, L., Mart. 6. — Mart. 15.: kis csapatokban : zord telek alkalmával egyesével találhatni. — 1.5. Mart. iii fletiien j^íügen ; in niilbeii ÍBintcvu eiiíjcíii niijutveffen. Mi'rula ììierula, L., Mart. (i. • — Mart. 17.: éne- kel; egyesével kitelel. — 17. Mart. ©efang; im 2Binter einjedi. Ttirdun mtmcuii,h., Mart. S. — Mart. 16. : álta- lános éneklésben. — 16. Mart.; Mart. 17.: fészeképítés. • — ©efang allgemein; 9îeftbau. Columba oenas,h., Mart. 8. : már párzottak. — Mai 1.: kirepített ifjak. — 8. Mart. bereite gepaart. 1. Mai. auőgefíogene 3i"HÎ2- Cicuìiia alba, L., Mart. 12. - Átvonulásban: itt fészkel. — 31m Surcí;3ug ; niftet {)ier. Praliiícola rubicola, L., Mart. 12. — Egy hím. — ©in 3)íannd)en, Erititacus i'ubecuhís. L., Mart. 16. — Elölib az öreg hímek, azután az ifjak ; később nős- tények; — mart. 17.: éneklés. — Qutï^t bie alten ïïfiinncben, bann bie ^nngen; f^jäter bie aBeibdjen; 17. Mart. ©efang. Buticüla tithys, L., Mart. 17. — Nagy számmal ; a hímek mindjárt énekelnek; egy darab de- (•zemberhni fogatott. — S'ïf'i^'^''«^')' bie5Jîannd)en gíeid) fíngenb. i^m ^^ejember ift cineo gcfan= gen roorben. Pliylloscopus rufus, L., Mart. 17. Laras ridibundus, L., Mart. 17. Stnvnus vidgarm, L., Mart. 17. — Vonulás- ban. — 3m 3i'9^- Schoenii-ola schoeiriclus, L., Mart. 17. Circus arruginosus, L., Mart. 18. Podiceps miuor, L., Mart. 18. Anas boschas, L., Mart. 18. Aiias querquedula, L., Mart. 18. Falica atra, L., Mart. 18. Galliimla chloropus. L., Mart. 18. Podiceps eristatus, L., Mart. 18. Anser dnereus, Mey., Mart. 18. Aetitis hypoleuciis, L., Mart. 18. Emberiza miliaria, L., Mart. 18. Upupa epops, L., Mart. 22. Jynx torquilla, L., Mart. 28. RuticilUt phoeuicura, L., Mart. 28. Hirundo rustica, L., April 4. Cuculus rauorus, L., April (i. Museicapa albicollis, L., x\pril 14. Sylvia curruca. L., April 14. Acdoii luseiiiia, L., April 14. Aiithus arboreus, L., April 18. Acrocephahos arundirmeeus, L., April 26. Locustella naevia, L., April 28. Sylvia hortensis, Bechst., April 28. Sylvia Sylvia, L., .\pril 29. Oriolus (jalbula, L., April ?<0. Ardea miiiuta, L., Mai 1. Hirundo urbiea, L., Mai 1. Colile riparia. L., Mai 4. — Százával fészkel a Thája meredek partjaiban. — 9îiftct in uiefen §nnberten in ben fieiien Ufern ber ì£)aja. Lantus minor, L., Mai 5. Calatnoherpe phragmitis, L., Mai 5. — Nagyon sok. — ■ @et)r uiele. Sylvia nisoria, L., Mai 6. Muscicapa parva, Bechst. Ez a madárfaj itt nem lehet ritka ; tartózkodási helj^ét illetőleg osztozik a Museicapa albicollis, L. és Phyllo- scopus sibilator, L. fajjal. Egy fészek, mely 4 méter magasban vékony ágakra építve, egy szilfa törzséhez táraaszkodék s a Hipolais salicaria fészkéhez nagyon hasonlított, ügy látszik ezen légykajjóhoz tartozott. • — 2)íefe ííogeíart biirfte í;ier nid;t fo feltén fein; fie teilt i[)ren 3(nf entità It mit Muscicapa albicollis, L. nnb Phyïloscopus sibilator, L. (gin 9ceft, roeid)eê 4 9Jítv. íiod) an ben Stamm einer 9íüfter an; geleljnt, MxA] fdjiuadje ^n'^ige geftii^t unb einem Hypolais sa/icana-?iefte feljr äljnlic^ ift, fd;eint bem fleinen (Fliegenfänger ju geijören. Caprimulgus europaeus, L., Mai 6. Coracias garrula, L., Mai 6. Troppau, 1896 szept. 23. 2:roppan, 23. September 1896. ìiV\- Fenologiai megfigyelések Troppau vidékéről 1896. tavaszán. Közli RzEHAK Emil. «ipijänologisdjc îicobnrijtnnncn ana ùcr (itmgcbung bon ÔTroppiXu :m iFiübjabi' ISSIli. i>ou Ü- m i 1 di ^ c 1) a l Az alábbiakban adom a Troppau környékén [ ^in 3indn"oIiiCitîicu gek id) eine Ìifte über bie 18'.)B. tavaszán megjelent madarak érkezési ! 3(nfimfioòi'ite>i t'inicjev in ber Uniöcbiing uon idejének jegyzékét. , STroppau im ís-rüIiUiis 1896 erfá)ieiiener ^iiöuögeí. Troppau 280 met. Ész. sz. 49 56' K. h. 35° 33' Ferrótül. Sturnus vulgaris, L., Febr. 16. Alauda arvensìs, L., Febr. 24. Tíinluíi ììinsicìis, L., Mart. 6. Motacilla alba, L., Mart. 10. Vaiiellìi-'< cridaiua, L., Mart. 12. Fringilla coelebs, L., Mart. 15. Anati boscììas, L., Mart. 15. Columba palumbus, L., Mart. 18. Columba oeiias, L., Mart. 18. PhyllOHcopiis TU fus, li., Mart. 19. Ruticilla tUhis, L., Mart. 21. Eritìuicus rubeculas, L., Mart. 21. .4ii.se/' cincreus, Mey, Mart. 22. Laras ridibuiidus, L., Mart. 22. Ciroiiia alba, L., Mart. 23. Fiilica atra, L., Mart. 23. Gallimda cJdoìVjms. L., Mart. 95. Hiruìulo arbica. L., Aprii 9. Troppau, 1 896, okt. 1 3. 3:roppaii 280 9Jfeter. 49°56' n. 33r. 35°33' Ö. 2. con g^erro. Serinas lioìialaniis, L., Aprii 12. Hirundo ruslica, L., Aprii 15. Jgnx torquilla, L., .\pril 16. fìiuicilla pìioenicara, L., Aprii 18. Laìiius colhirio, L., Api-il 18. Upupa epops. L., Aprii 20. Sijlvia cinerea, L., Aprii 21. Sìjlvia rurruca, L., Aprii 22. Ai'don philomela, L., Aprii 22. Sylvia hortensis, Bechst, Aprii 26. Anthus arboreiis, L., Aprii 26. Anthus pralensis, L., Aprii 26. Cucalus canoriis, L., Aprii 29. Çll}>selus apus, L., Mai 3. Oriolus galbula, L., Mai 9. Cr ex pratensi^, L., Mai 12. liìipolais philomela, L., Mai 12. 'ì^roppnii, am 13. Dftobev 1896. A hópinty — Montifringilla nivali?, L. fészkelő madár Erdélyben. Közli Gkunack a. mint Öcr .í'djnrc- ober ^tcinfinlt. Moiltiliillüillil uivaiis l. als îlîvutbDiU'l in .^tcbcnhiutjcn. ■•íhiii 31. ©runad. Az egykori j^ienionti fejedelemségben fekvő Monte Rosa területére tett ismételt látogatások alkalmat adtak nekem arra, hogy a hópinty fészkelési helye után tett kutatások alatt, bárha mindig eredménytelenül maradtak is, legalább e madár szokásaival megismerkedjen. Míg az Acrenloralpinus, Bechht. faj a magas hegységek alhavasi tájain vaia található, addig a hópintyet csnk a magasabb övtájakon, az ordó határvonalán túl lehetőt^ észlelni. Makacson Tie uneberl)olteu iìejudje beò im eùeiiialiçieu (^ürfteiittium '^Jiemoiit gelegenen 'JJÌoiite dioìa- Webieteô gaben mir ©elegenbeit mit ben Öemobn: beiten beo 3d)neefinCen befannt ,in mefben, fobalb id), luenn and} ftets oergeblid), nad) feiner '^rut: ftätte ind}te. 'íi.ínbrcnb ber SUpen^'ÀHienogel, — Accentor alpi- nus, 33ed)ít. — in ber fnbalpinen^Kegton bes ^ody- gebirgeô angetroffen iinirbe, mar ber 3d)neefinf òa-- gegen erft in ben bblieren Wiirfelumen über ber 2(;5 ragaszkodik a hegység magasahb helyeihez, s bármilyen kitár ássál legyünk is nyomában, nem engedi magát onnan elriasztani ; mindig nagj'on ügyesen tudta magát a meredek szikla- tömbök hasadékaiban elrejteni, ahol feltétlenül lehetének fészkelő helyei. FRn'ALDSzET JÁNosnak az «Aves Hungan'œ» (1891.) czimü munkájában levő feljegyzések szerint a liópiítlijet 1833. év februárjában, a trencsénmegyei hegyekben mint átvonulót találta Petényi J. Salamon : néhány példányt más megyékben is ejtettek el. Besztercze melletti 0-Eadnáról az Észak- keleti Kárpátok egy részét tevő radnai és láposi havasoknak nagyobliára gömbölydedhegységeire tett kirándulásunk alkalmával, 1801. nyarán hiába nézegettem a hópinty után, azonban sze- rencsés valék helyette, az Unökő aljáról, a szem- ben emelkedő Koronjison (körülbelől 2000 m. magas) a Gypuehis harbatus, Luv. ragadozófaj- nak több példányát felrepültében látni. A jelen évben entomologiai és botanikai ki- rándulásaim az Erdély és Oláhország határain emelkedő Délkeleti-Kárpátokba vittek, hogy más jelentékeny hegycsúcsok mellett a körülbelől 2500 m. magasan meredező Bucsecs hegyet megmászszam. A Bucsecsnek erre az egész vidék által idő- járás csinálónak tartott hatalmas kiemelkedésére a különben szerfelett fáradságos felmenetelt legkönnyebben Rozsnyóról — Brassó mellett — kiindulva, a nialajesti szakadékon keresztül lehet megejteni. Rozsnyóról egy, az elején vala- mennyire járható szekérút vezet a nagy Füzes- patakon felfelé, amely a völgyben az emelkedés kezdeténél csak erős esőzések alkalmával, a sok kőnek korhadása következtében látszik nehezen szekerezhetőnek. A völgyen át két órai szekerezés után a hegy- lábához, onnan általában meglehetős mere- dek oldalon két óra alatt az eídő határvona- lához, s újabb három óra alatt a tetőre jutunk. Mindjárt az emt^lkedés kezdeténél ritka nö- vényekkel találkozunk, mint a havasi mák (Papaver alpinum var. ptireuaicum), továbbá Ciiraea luteciaua, L. és Telekia speciosa. Bot. Az út mellett jobbkéz felől levő sztina- (— pásztorkunyhó) nyújt egy italt. Mindig erősen emelkedve Doroincum corcìifoliidit, St. és Ranuiinilufí lamiginosiis, L. növényfajokkal ékeskedő völgyeket érünk s azután utunk egy hegycsuszásnál elhaladva az erdőn vezet tovább. Aquila. IV. ©reii^c îieô sjol^imidjfee 5U bcmerfen. Sä[)e Ijiiiioit cr nn ben í)öf)eren ©teHen beò ©eínrgeá unb fíifet jtd) niid) bei eifviflitcin 3ittd)íud)en lűdit ucvtvciden ; or lueiB fid) ftctê (ieíd)idt in i)tn Spalten fteitcr jenf: red)ter At'loblödc ju üerbergen, roo nnbebíngt feine I ííiftftatte id) üermntete. ')iad) 3- n. A- V i n a [ b 6 f t)'ö 3Iuf,5eid)nnngen in ben »Avts Hungariíe« ilS'.ll) ift ber 5djneefinf ini Àebruar IS33 i» ïim ^ì^evcjen beê ^raicêéner Gomitate burd) Sai. 3- 'l^ e t e' n ij i biirdijiobenb an(-\etvoffen luorben, anc^ finb einjeine Gi-eniplarc in anbercn (Soinitaten erlegt roorben. Sei bem SUifftiege, non îllt^Sîûbna bei ÌMftrit; anê, auf bie nieift aie 3ïiinbgebirge fid) pväfen= tirenbeii 9{obnaer nnb í'ápofd)ev íllpen, einem 3:eiíe ber ííorboft^Aavpatlien ini 33iftvil3=3iaHóber Eomitat, fa() id) mid) im Sommer 1891 uergebüd) nad) bem Sdjneefinf nm, wax aber ftatt beffeii fo glndlid), oom ^uÍ3e ber 3neu(Slnl)l)orn)=Spi^e aus, auf bem gegenüberíiegenben Eoronjiê (circa 2000 m. bod)) mebrere Gypaëtus harbatus Cu v. auffliegen jii fel)en. Jsn biefem iy^'H'e fiibrten mid) entomo[ogifd)e nnb botanifcbe (ÌTcnrfionen in bie auf ber ©reiv^e jiuifd)en Siebenbürgen unb üinnuinien Hegenben Süboft=SÍarpat[)en, nm aufeer anberen bebeutenben ©ipfein, ben circa 2500 m. boben 33utfd)etfd) (rum. Bucsecst jn bcfteigen. tî^ie bbcbft fdmnerige iöefteigiing biefer in ber ganjen ©cgeiib ate JBettermacter geltenben mäd)= tigen tSrbebnng beè 5öntíd)etfcb fami am leid)teften 1)011 Svofenan bei Kronftabt burd) bie ÌDialajefcbter Sd)luc^t erfolgen. 5Bou SRofenau fü[)rteíue anfäng= ila) einigermaßen paffierbare ?fa[)rftrafee im Xljal bes grofien ÎBeibenbacbê anfmärte, loeldje nur bei ftarfen aiegenguffen infolge ber nielen bcrabgeuui: fdienen Steine im 2:i)a le vox bem beginnenben 3Uif= fliege nid)t gut fabrbar erfcbeint. '?îad) ^ineiftünbiger Àabrt im 2l)al\: fommt man jnm ílnfftieg, ber im allgemeinen jiemlid) fteil in 2 Stunbeu jur S5annu roud)egrenäe nnb in ferneren 3 Stnnben iuni ©ipfel fül)rt. .§ier beim beginnenben älufftiege treten uns feU tene ^ftaiijen mie 3típenmol)ii (Papaver alpinum var. lìyrenaicum), ferner Circ;ea lutetiana L. unb Telekia speciosa Bgt. entgegen. '^k red)ter e^anì) beê ÎBegeê liegenbe éirten^ bel)aufnng (Stina) bietet ®elegent)eit ,ìn cinem 2:rnnf. 33ei ftetè ftarfer Steigung tommt man su SBiefen mit Doronicum cordifolium, St., Ranun- culus lanuginosus L., worauf ber 3Beg bei einer iìergrutfd)ung lunbei in bem 'iluilbe meiterführt. ;!4 266 Mindjárt az erdő határvonalán túl feliszik a malajesti menedékház. Az út tovább meredek hegy-terrásszokon át vezet, úgy hogy l-iozsnyóról a legmagasabl) pon- tot, (melynek üniti a neve), 7 — 8 óra alatt meg lehet mászni. Érdekes vízesések a szakadékban, számos hómező, keringő sasok és keselyük, valamint az őserdőségben medvék és farkasok, itt épen nem ritkák. Csak a törpe havasi rózsa, fìhodoiìciniron mil rti folium, L. jön itt elő. Az út- és természetismerö iJeuber Frigyes úrnak (Brassóból) és a hegyi kalauzoknak : idő- sebb és ifjabb Stenilnek s feleségének (Rozsnyó- ról) kíséretében hatalmas zivataros esőben és a Füzes-pataknak miudeufelőlről előtörő vizei között, agyaghabarékban gázolva kezdtük meg a menedékházhoz való felmenetelt, hogy magun- kat ott a magunkkal hozott élelemmel háziasán berendezve, a környezetbe teendő kutatások- hoz lássunk. ■Junius 21-ikén vastag ködtömegek vették körül a kunyhót és a széltől zavarva a legcso- dálatosabb alakulásokat mutatták. Én e napon az ifjú Stenille kalauz és felesége segédkezésének igénybevételével a kőtörmelék hóborított hal- mazainak átvizsgálására szorítkoztam. A vezető egyszerre csak egy, a malajesti sza- kadék felső részén levő sziklahasadékból kivett fészket nyújtott át, benne 4 drl) tiszta fehér, tompa fényű ovális tojást, a melyről a madár elmenekült. Sajnálatomra a fészekalj tojás annyira kotólva volt, hogy elvitele nem látszók tanácsosnak, s ezért a kalauzt utasítám, hogy a fészket tojásostól együtt illető helyére vissza- tegye. A fajra vonatkozólag a tévedés annyival inkább ki vaia zárva, mivel ebben a magassági övben semmiféle madár nem költ, a melynek tiszta fehér tojásai volnának. Több napi ott tai'tózkodás után ritka zsák- mánynyal, a legkedvezőtlenebb időjárási viszo- nyok között hagytuk el gyűjtési működésünk terét. Csak a Magyar Ürnithol. Központnak mindig szeretetreméltó főnökével, Herman Ottó úrral Budapesten történt összejövetelem irányította figyelmemet erre az Erdél5're nézve ritka és részemről kevésbé méltányolt leletre. A kíséretemben volt kalauzt azonnal felhív- tam, hogy a fészket és tojásokat hozza le s ne- kem küldje el. A bizonyító darabok, a postán, a kíméletlen bélyegző nyomásokkal ellátott s szét- ©feicf) diiitor bor SBntbgrciiíc íiecit ïiio Widív jci'cbtcr vSdjiiLífiüttc. 1)ev SBeg fülívt wdWx übci fioile íöenUerraffeii, jo baf] man in 7 bio S Slunbcu ben I)öd)ftcn ''l>imft (^cr Omu ijeiioiinti uoii ;h'oíciiau cvftcii^cu fcinn. Siiterejjante ÜIBaiJerfälle in öev i3d)Iud)t, uicle ©dincefetber, freifeiibe Jlbler unit ©eier, ícuuic 23ävcn unì) ÜPölfc in ber llnuatbuuii íiiib bier fciiu- ©eltt'iibcitcìi. 3îur bie niebrigeâilpenrojc Rhododendron myr- tifolium L. fomint Ijier vox. ^n ikgfcitunoi beè uicçy uiib noturfuiibigcn Öcrrn if rieb ria) 2)eubcl nuë Eronftnbt imb öcr 33ergfüí)rer ® t e n i í [ e senior uiib junior nebft Àrnu niiè Siofeuau lintton mir, boi ftorfcm ©emitter^ regen uu^ bei ben allcutljalbeii auèijctroteiieu (>k- lünjíern &eô SBeibcubadjê im l'efjmteig roateub ^en Shifftieg ,yir Séutifiütte mujetreteu, um um bajelbft mit bem lieraufijebraditcu "•^iroinaut bduolid) cuv^u-- ridjten uiib (Srcuriioneii in bic Unujebiing uorju^ neljinen. 3lm 21. :^siiiii umlagerten bie ijütte öid^te Sîebelmajjen unb formten nom ÍBinöe gepcitfd;! bie unuiíerlid)|'ten (^(efíalten. ^sá) bejdiränfte mid) nu biefem íTage unter 3i't)'''''i"i',)'"t' '^'■'ö îfiiljrerê Stenille junior unb Jrau auf bns Slbfuc^en oer mit ©d)neefíad)en bebecften ®eri3llí)nííien. ^^vlőtílidj überreid)te mir ber Rubrer bnô nno einer ^elofpalte im oberen î'eii ber Wnlojcfd)ter ®d)lnd)t entnonunene ííeft beê 3d)ueefinfen mit 4 ooalen, reiuiüeif?en, mattgläuäeniien 6'iern, non bem ber -Isogel entfloben nmr. ^.'eiber maroiiô @elege bebrütet, fobnfì eine Wút- naljme nur nid)t ratfam erfdiien, unb ber Aübrer nngeunefen lo.nrbe, íao "Jieft mit (Siern on feinen ^lnl3 juriicf ju fteüeu. Œ-in Irrtum be^üglid) ber 3lrt mar nmfonu'br nuegefdiloffen, alo in biefer .cöljenjonc fein 3.íogel brütet, meld)er rein roeif; gefärbte dkx befitU. ^iad) nuijrtogigem l'lnfentbalte nerliefion mir mit feltener 33cute unter ben nngüuftigften iiUtterungê: nerljciltniffeu bnô ©ebiet unferer Samnu'ltbötigfeit. (Srft ein ßnfnmmenfein mit bem fleto liebenè= mürbigen 6l)ef ber Ung. Ornitliol. ©entrale, .^errn Otto ^ e r m a n ^n iUibnpeft, lenfte bie 3luf= mcrffnmfeit auf biefen für Siebeulnirgen feltenen, oon mir meuiger beadjteten Anmb. ®er in nuuner Begleitung gemefene 'pijrer TOurbe fofort benad)rid)tigt, baô 3ieft nüt ©elege ju Ijoleu unb einjufenben. 3n einem serbrücften popieriien, nonber^soft mit ftarfen ©tempelbrüden nerfelienen a)hifterfäftd;en 267 nyomott papirdobozliábaü meg is jöttek Ber- linbe, de elzúzva, és szétfolyva. Mind a mellett is az említett eset adatul szol- gálhat annak bizonyítására, hogy a Montifrin- giüa iiiiudis, L. Erdélyben fészkel, s így ennek alapján Frivaldszky János jegyzeteihez még ezt is: i'Biicí^ecs, Brassó- Aipea. Com. Bmssó'1897. Junius ?i.» oda lehetne fűzni.* lamjtcii oic ik'lccjftürfe ausgelaufen uuD sevninlnit ill %Stx[\n a\\. Jsuimerüiu mag ber tiorliegenbe ^vall baju íiei= tragen, Das 33riiten beò Montifringilla nivalis L. in Siebenbürgen ju ermeifeu, fo i)a^ ber S- *'• 55 r i ü a I b s f D'fdien 3iiít""i"ei'ítítí""Ö """í ^'^^' csecs. Brassó alj) (Som. Brassó. 1897.21. ^mú» l)inäuäufügen märe.* Egy fehér Hirimdo rustica L. Irta : De. Kramjiek Nándor. tf^nc liiEisac Çprnnùo rustira ï. Sßon Sr. gerb in a nb >l va m mer. Beliczey István úr ő méltóságának szívességé- ből birtokomba került f. évi június 10 én egyelő fehér Füstifecske. Fiának, Behczey Géza úrnak Gerendáson levő birtokán akkor vették ki a fé- szekből, midőn már szállós volt ugyan, de es- ténként még viszszatért a fészekre. A fészek a cselédlakás eresze alatt van és öt fiókot tartal- mazott, melyek közül négy, úgj'szintén a szü- lők rendes színűek voltak. A nekem küldött fiók egész testén fehér, de a különféle testrészek fehérje más és más, úgy * Az a nagy tekintély, a melylien Grunack A. csá- szári irodatanácsos úr, (Berlin), mindenütt részesül, arra hirta a szerkesztőséget, hogy ez egy esetben félre tegye azt az elvet, a mely a Magyarországon tartott II. Nemzetközi Ornitliologiai Kongresszus alkal- mából kimondatott, amelynek értelmében Magyar- ország ornisának kimutatásália csak természetben be- mutatott madárfajok vetetnek fel. A fenti közléshez azonban a szerkesztőség mégis szükségesnek tartja a következő megjegyzést fűzni. A MontifrinijiUa nivalis-t Magyarországon eddig kizárólag csak mint téli ven- déget figyelték meg s még igy is a legtöbb esetben a l'lectrophaneii nivalis-szal való összetévesztés esetét derítette fel a vizsgálat. Még az annyira megbízható CzYNK EnÉ-vel is megtörtént ez, a ki az ausztria- magyarországi oruitologiai megfigyelő állomásokról kiadott I. évi jelentésben a 132- és 182-ik lapon azt állítja, hogy a FringUla nivalis-t Brassónál, de itt is tclen látta, utóbb azonban a szerkesztőséghez intézett soraiban beismeri, hogy a madarat a Plectrophanes nivalis-szal tévesztetteössze. Annyi bizonyos, hogy nincs Magyarországnak oly ornitologusa, a ki ennek a ma- dárnak fészkeléséről tudna — a brassóiak legkevésbé — és ha mégis költ a Buesecsen ez a madár, úgy ezt az esetet bevándorlásnak kellene tulajdonítanunk ; annál is inkább, mert ezt a remek hegyet különösen a szász természetvizsgálók minden tekintetben igen alaposan átkutatták. A bizonyítékokat a legközelebbi költési időszaktól várjuk. A szerkesztőség. T>urd) Sie Wüte Seiner .«podimoíilgeboven bes ^errn Stefan v. íbelicjei), erhielt idi am 10. ,3uni b. 3- fine febenbe, meifee 3ïaud)id)iiialbc. Sie mar in ©erenba'è auf ber SBefil^ung feines Soíjnes, bes ^errn ©éja con i^eliesei), bem Riefle entnommen, als fie, obämar fdioii flügge, abenblid) nod) jn beni: felben äurücffelivte. Tas Jieft befinbet fid) unter bem ïsorbadie ber G3efinbemoí)nung uiib entí)ielt fünf ^unge, lum beneii nier, gíeidi ben (Slterii, luninal gefärbt mareu. ®aê mir übcrfanPte lounge ift am gaiijen Ebrper meif;, jebodi ift bas 2BeiB ber iierfd)iebeiien Eörper= * íie grofjc Sluctûiitat, ircldjcr fid) §ctr faiforl. .ftaiiäU-irat ai. 0r una cí (Í3cvlin) nUiiemein erfreut, be= luog bie Slebatlion von bem iii Ungarn feit bein II4en internationalen ornitljotugifdjcn (îongveffe angenommenen íprincip: nur íietegte Species in iaî «crjeidinis ber Síanbesornis aufjunelimen — in biefem Jatle a6jufcf)en. 2)od) mufj bie 3lebaftion an bte Wittijeilung bennod) folgenbe Semerfung fnüpfen. Montifringilla nivalis iinnöe bieder tu Ungarn auefcfjlieftlic^ nur ala SBinter^ gaft Deobadjtct, uub aud) tjieibei ergab bie Unterfuc^ung in ben alíermetften gäUen, baji eâ fidi um eine Ser= roecí)6lung mit Plectrophanes nivalis [janbelte. SiefcS paffievte felbft bem fo oevlä&Hdien ©buarb d. (Iji)»^ ber im l=tcn ;^aI)ve5bcrid)te ber Ornitbol. Söeobad)tung6= ätntionen in Defterreid)=Ungarn p. 13-J und lS-2 Friugilla nivalis bei fironftabt im Sinter beobachtet f)aben luolite, biefeô jeftod) in einet au bie SiebaFtion gerid)teten 3ufd)rtft nunmeljr audj als auf Ploctroplianos nivalis beäüglid) ridjtigfteUt. @o oiel ift fidjer, bafe fein Drni= tiiologe Ungarns — bie Äronftäbtet am aUeriucnigfteu — biefen ÎSogel als iötutooget beobadjtet fjat, unb man in bem galle, bafe biefer Sogel auf bem üucsccs luirtlid) brütet, eine Snuafion nnnebmen müfile ; umiometjr, als biefer prädjtigc aetg befonbers aud) oon födjfifc^en îîatur= forfd)ern aUet 3lrt fe^r griinblid) burd)fovfd|t rourbe. ^offentlii^ bringt bie näc^fte Sörutpetiobe bie Selege. gieb. 34* 268 hogy a test azok a részei, melyek a rendes Füsti- fecskéncl kékes- feketék, zománczosan fénylők, ennél ellentélb( n a többi testrészekkel mintegy gyöngén árnyaltak, vagy más szóval, hogy fe- hérjök a többi részek fehérjéhez körülbelül úgy áll, mint a házi tyúk fehérsége a fehér galambé- hoz. Homlokán, állán és alsó állkaj^csa környé- kén gyönge rozsdasárgás lehelet látszik, csőre, iába és karmai szanifehérek, szeme sötét rubin- vörös. Már azért is, hogy megfigyeljem, vájjon a to- vábbi kifejlődés alatt nem változik-e meg az egész tollazíitnak vagy legalább egy részének a szine és mert fecskét fogságban tartani sem tar- tozik a lehetetlenségek közé, nagyon óhajtottam az állatkát életben tartani. Mivel azonban, mi- előtt hozzám került, valószínűleg egy napnál to- vább éhezett, a mi az akkor uralkodó alacsony hőmérséklet mellett még hozzá egy fiatal rovar- evőnek semmiesetre előnyére nem válhatott, továblfá a hűvös esős időjárás és az akkori el- foglaltságom megakadályoztak a rö^Dülö rovarok keresésében, igy tehát házi legyeknél egyebet nem nyújthattam neki, azokat is csak legfölebb négy órai időközökben, azért nem sikerült azt hét napnál továl»b életben tartani. Még az első napon némi reményt tápláltam, hogy legalább is egy ideig életben tarthatom, mert — habár gunyasztott úgy, hogy bárhol ellentállás nélkül fölvehettem — mégis elég mohón lenyelte a csőrébe dugott legyeket és élénken reagált az eső miatt akkor közvetlenül a falak és ablakok mellett elhaladó fecskék csi- csergésére. Sőt ilyenkor rögtön az ablakhoz szállt és különösen élénk volt, ha egy arra röpülő fecskét megpillantott. Bizonyos eletenergia tehát még lakozott benne. De már másnap délután a szegény állatka annyira le volt verve, hogy már a kalitka fogán sem birt ülni. Föltevésem, hogy a következő napot már nem éri meg, 12-én reggel tényleg megvalósult, halva találtam őt a kalitkában ugyanazon helyzetben, a hogy előtte való nap gyapotra fektettem; nyugodtan halt meg. A vizsgálat kimutatta, hogy nőstény volt és hogy szemei valóban festő-anyag nélküliek, tc- tf)cilc oiii nníovcí, fo äuntr, bafe bicjeniiu'n Stcííon beò Sörpi'VS, lucldjo bei íev uoniialcii ')íaud)íd)n)albc fdiiDdvU'liiu iiictallifd) gläujen, boi Dicfer im Segen: fü|5e 311 ben übrigen ©teilen mie uon einem leid)ten ©djntten übcri)aud)t finb, ober mit anbeten 'iiiortcn, baf; ihr SBeifi fid) jum SBeife ber übrigen Stellen nngefnbr fo uerbält, mie bas äßeii; eines ^am- bnlmeö ^n bem einer meifieii îanbe. Stirn, Rinn Ulli) llnterfiefergegeub jeigen einen leidjten rot; gelben :'lnrlng, ber ©d)nabe(, bie güfee unb Erallen fin? bornmeifî, bas ílnge ift tief rubinrot. Sd)on ano bem Örnnbe, um jn beobadilen, ob nid)t mäljrenb ber fortl'djreitenben lïntmidelung eine In'rfnrbung bes ©efiebere ober loenigftenè eineô îeileo bec-íelben einträte, nnb meil eê nid)t ju ben nnnUiglid)feiten gebort, eine Sd)malbe in (î5e= fangeníd)aft ^u balten, miinid)tc id; feljr, baê 2:íer: d}en am Seben sn erbauen, "ülieif aber ielbigec-, beuor id) eô ertjiell, ìoobl über eiiu'ii Xa(\ getjungert batte, maci nebft ber íanmíö [)erríd)enben niebrigen 3:^ein= peratnr einem nod) baju jungen ^''ícftenfreifev gemil5 nidjt non inn'teil fein fomite, ferner bie fül)le, regneriíd)e íiMtternng nnb meine mid) ba; malo febv in 'Jlnfpvud) nebmenbe SBefdjciftigung bem Sudien lutd) fliegenben :,"snfeften binberlid) marén, id) ibm babér nid)tG alo Stubenfliegen reid)en fomite, jelbft baô and) nnr in ^l't^oallen non menigftcnó uier ©tnnben, gelang eo mir nid)t, ìtaè ìierd)en (anger ale jiiiei Tage am !üeben ju erbalten. -•lm erften Tage begte id) nod; einige .öoffnung, eo menigfteno eiiu- Seit i^ng ju evljalten, benn — ob^mav eo niebergefd)lagen bocfte nnb fid} überall miOerftanDoloo greifen lief; — uerfálndte eő bod^ ^ieinlid) gierig bie ihm in Oen 3d)nabel gefteeften Àliegen nnb reagierte lebhaft auf bao ©ejmitfdier tier bamalô megen bem fliegen bart an ben iBiinben unb ^-enftern uorbeiftreid)enben Scbiualbcn. Tann flog eo fogar gleid) bem jycnfter ^n nnb geberbete fid) befonbero erregt, menn eo eine oorüberfliegenbe Sdimalbe burd) oao Wefid)t mabvnabm. liine gemiffe l'ebenoenergie mobnte ibm Oaber nod) inné. Tod) fdìon am näd)ften Tage nad)mittago loar bao arme Tierd)en fo feljr Ijernntergefommen, baf; es fid) nid)t mebr auf berSptoffe balten fonnte. 3){eine ílíoraueí fetiung, ba^ ce ben tommenben Tog nidjt inebr er leben merbe, fanb baber am iahten morgens mirflid) ibve lieftätignng : id) fonb bnö Tierd)en tot im 33auer in berfelben Sage, mie id) eo am Tage äuoor auf "lìaunnoolle gebettet; eo entfd)lnmmerte fanft. Tie Unterfnd)nng ergab, bafi eS ein ii.H'ibd)en mar, nnb bafi feine ílngen i'bllig pigmcntlos, baber 36!) hát a halál után épen oly viztisztán átlátszók voltak, mint az igazi albinokéi. E fecske most kitömve a b. -csabai polg. isko- lának az én örizetem alatt álló muzeumál)an van, mely czélra ö méltósága azt nekem kiké- szítés végett átadta. poftuiortal ebcíiío ninj(erí)ell burcl)fid)tii^ niareii une bie tier edjteii SBcifiliiuv'- Sie iSdiiuaUie befinbet fid) jcçt aiieaeftopft iii bem unter meiner Obhut ftebeiibeii ilìufeum ber )Ôéîéi- (isnluu-r 33iiri}er)d)ule, sume(d)em ^wcdc fie mir Se. .'Öod)iuoí)[fleboreii bebufo '^iräparatioii überQ,ab. INTÉZETI ÜGYEK. INSTITUTS- ANGELEGENHEITEN. Dr. Almásy György az oláhországi Dobrud- gr. ©cor« li. Almásn b^t feine (ïrcurfion mid) zsába tett kirándulását szerencsésen és a meny- ' ber riimänifd)eii Tübrubfdja iiíücfíid) beenbet, u. jui. nyiben ez inkább csak előleges puhatolód- mit '1{ürffid)t borauf, büf; eö fid) mef)r um eine zás volt, — jó eredménynyel is végezte be. Az i)ieeoivioSeirung banbelte, mit çpitem Srfolg. ^Mt utazás eredményét feltáró érdekes munkának ber ^^íublieation ber intereffanten 3lrbeit, uieící)e bas közlésével barátunk az «Aquilá»-t tiszteli meg, l'Kefultat ber Síeife enthält, beebrt unfer J'S^reunb melynek legközelebbi kötetében a dolgozat meg- bie «Aijuila», in béren näd)fteni ^.■íanbe bie.í)erauo= jelenik. lUibe erfohjt. Dr. Floerike Curt, — tudvalevőleg a német ifjabb ornithologiai gárda legderekabb búvárai- nak egyike — hosszasabb időn át dolgozott nálunk a központban mint vendég, néhány hétre meglátogatta barátainkat : dr. Almásy Györgyét Borostyánkő várában és Chernelházi Chernél Istvánt Kőszegen, a honnan Huszty úr gyűjteményének megtekintése s tanulmányozása végett ellátogatott a lékai várba. Dr. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi m. kir. minis- terünk ő nagyméltósága a fennemlitett tudós- nak az Ornithologiai Központhoz egy esztendőre megfelelő tiszteletdíj mellett leendő beosztását egyfelől intézetünk elnökének előterjesztésére, másfelől e tudós saját kérelmezésére, a f. évi október 14-iki 61,261. sz. leirattal elrendelte. Ezt közzétehetni két tekintetből szolgál nekünk a legnagyobb örömünkre és pedig egyfelől, mert ez jele annak az érdeklődésnek, a melylyel ministeriumunk a Központ törekvéseit támo- gatja, másfelől tanuja annak a felfogásnak, mely Magyarország irányadó köreiben tulsúlylyal hír mindannyiszor, a mikor a tudománj'ok iránt való szolgála ttételröl, a tudományos törekvések istápolásáról van szó. Dr. Floerike 1898. január elsején kezdi meg tevékenységét a Központban; addig az ideig Bogláron gyulai Gaál Gaston úrnál fog tartózkodni, hogy a vonulási adatok feldolgo- zásában segédkezzék s illetőleg annak feladatával megismerkedjék. Örülünk, hogy benne derék és rokonszenves munkaerőt üdvözölhetünk. §r. (íTurt J^locnlíc. befnuntlid) einer ber tüd): tiçiften §oríd)er ber jüni^eren beutfdìen ornitljo; toiìifd)en ©arbe, arbeitete lanciere Seit t)iuburd) als @aft in unfercr 6entra(e, befud)te für längere 3eit unfere Àreunbe Tr. ©eorg u. 3ílmáfi) in Sd)[of; i^orootijiínfö unb Stefan (Sljernel u. (iíjernelljája in .Sïiifjeûi, non mo ano bie Sammlung beè §errn von .'òufìti) in Sd)loB -éfa befid)tigt unb ftubirt iiiurbe. 3luf ìiortrag beè (Sbefò unferer ISentrale unb infolge beê @etud)eô beò ôerrn íDr. 6 u r 1 5v I o e r i f e , l^at Se. 6ii:cellen5 ber §err tbnigl. ungar. 2){inifter fiir (iuttuo unb Hnterrid)t Tr. ,^\nliuo non 5« l a f f i c 5 bie 3iitt)íiluiic] beé obengenannten ©eíeíjrten für bie 2)auer eines 3nt)i't'ö, gegen enttpred)enben (Sl)ren= folb, mit Siefeript nom 14. October (.^.,3.61/261, angeorbnct. (Se gereidjt uns in sroeifadjer Êinfid)t ju größter ^yreube bieö l)ier befaiuitgeben ju fönuen, u. ,^m. ale 3eid)en bes :,^snterefîeè, iiield)eê unfer íJíinifterium ben ikftrebungen ber Êentrale eut; gegenbringt, unb íioeitens als 3eid)en jener 3luf= faffung, RHid)e in ben mafìgebenbften Greifen Ungarns noramltet, fobaíb es fid) barum banbelt, berißiiicnfd)aft einen 3)ienft ju leiften, iinffenfcbaft; ' lid)e33eftrebungeu ju unterftügen. ^^errSr.gloerife beginnt feine ^l)ätigf.'it an ber (ìentrale mit 1. Jänner 1898; biö ju biefem ^^ermine meilt er in iiogln'r bei ^exxn ©aftou t)on ©adi, um le^tereu ; bie ^Bearbeitung beê 3"9eâ ò» erleichtern unb biefe 3tufgabe fennen jn lerium. Uns gereid)t es sur Jrenbeeine tiid)tige, ii)mpatl)ifcbeilraft begrüfien ju fönnen. 270 Változások a személyzetben. Szcalay Lajos Elemér, a Magy. üruithol. Központ rendes fize- téses gyakornoka, a budapesti egyetem orvostan- hallgatója besoroztatván f. év október elsejétől kezdve katonai kötelezettségének mint egy évi önkénytes tesz eleget. Fiatal barátunk ez idő szerint Klagenfurtban a kilenczedik vadász- zászlóaljnál van. Legnagyobb sajnálattal vettük ezen ifjú, kipróbált erőnek távozását; azonban biztosak vagyunk a felől, hogy a derék fiatal ember, a ki különösen a vonulási-szaknak tett sikeres szolgálatokat, ezen szaknak és intéze- tünknek hive marad ezután is. Az eltávozott gyakornok helyére ideiglenesen a Központhoz szolgálattételre beosztott Puugur Gyula tanárnak leánya, Pungur Ella kisasszony, kereskedelmi akadémiát végzett növendék lépett be, a ki az apa felügyelete alatt a vonulási adatok szakaszánál kitűnő szolgálatot teljesít. iJcränöfrungcn ím fJcrsonalstnniic. 1' u ^ m i í\ (glcnicr uoii ® 5 a ( a i) , iirbeiitlidiei bc)o[beter "^vaftifaut bor lliu]. Cru. lìentrale, .öörer ber îlîebiciii an ber Uiiioerfität ju ^öubapeft, iiuirbe alò taiu;(ltd) aifentivt uiib iimfi fett 1. Dctober 1. ;"s. feiner ì'ìilitiirpflicl)! alo einjäliriiu'r Aveimiilißcr iiad)fomineii. linier jiiiuier Àreiuib befiiibet fiel) ber^^eit in .'illiu^enfurt beim !). :3iMit'rbatailIon. Wú i^rbfuent "-öebanern faljen loiv biefe juiiçie, erprobte .^raft )d)eiben, bod) ftnb luir beffen oieinife, bnfj ber treffliche jiincje93iann, ber bcfonberê imSOÍigrations: fad)e feíir erfprießlidje î'ienfte i^eíeiftet bat, bent "^adìc unb ber 3(nftalt and) in .s^infiinft treu bleibt. 3(n bie Stelle bea geíd)iebenen '^îraftifanten trat prouiftnifd) A'vänlcin (ilia ^niu^nr, abfoiuirte Sdjülerin ber .QanbelQafabemte, ioditer beö ^iir ÍJiienftleiftuiifl an ber ©entrate juç^etheiften ']íro: fcffor'5 3"'iiiô '^^iinaiiv ein, nie unter 3luffid;t ibreë iîntero in ber Tateimbtbeilniu^ ivtii,ì uortrcff-- lid)e rienfte leiftet. A Magyarország hasznos és kái'os madarairól készülő munka közeledik a befejezéséhez. A Központtól, szövegírótól és művésztől az első évre vonatkozólag beterjesztett jelentések kon- statálják, hogy a leírások készen vannak s már az általános rész is munkába vétetett. A képíró művész a szövegrajzokkal teljesen elkészült, a táblák kivitelével pedig annyira elő van haladva, hogy azok még a kitűzött határidő előtt készen lesznek. A sokszorosítást illetőleg a koukur- renezia elő van készítve, a melynek czéljából a Központ főnöke a tekintélyesebb németországi mtíintézeteket is felkereste s azok felől magának tájékozást szerzett. A döntés nemsokára be fog következni. Nansen rózsasirályai Budapesten. Ismeretes, hogy Nansen merész sarki utazásán nyolcz rózsasirályt, ezek között néhány ifjúkori tolla- zatban levőt szerzett. Intézetünk tiszteletbeli tagja, Collett R. tanár, ki az espcditío madár- tani részét feldolgozza, fölkérte Néesey István festőművészünket, vállalná el az illető tábla elkészítését. A művész a megtisztelő felhívásnak eleget tesz s valószínű, hogy a tábla sokszorosí- tása is itt fog történni. Ezt a sikert a Falca l'el. Sitta curopípa Î 4. Pœcile palustris cT ."). Acredula caudata à (). Sylvia eurruca ri" 7. Turdus pilaris Î 8. Ruticilla pliœnicura ? Í). Antbi s urboreus cf 10. Alauda arvensis d' 11. Passer doiaesticus 5 12. Fringilla eœlebs e? 13. Cinclus aquaticus cT 1 4. Troglodytes parvulus 2 15. Sylvia nisoria à 16. Gallinula porzana ? 17. Cypselus apus e? IS. Monticola saxatilis fa' 19. Passer domesticus ? 20 Alauda arvensis 21. Ficedula trocbilus 22. Asio otus 23. Cuculus canorus 24. Geciuus viridis 2.5. « canus 26. Picus médius 27. « minor 28. Garrulus glandarius 29. Vanellus cristatus 30. Turdus merula 31. <■ musicus 32. Yynx torquilla 33. Accentor modularis 34. Serinus bortulanus 3.5., 36., 37. Eegulus cristatus 38. Cotyle riparia 39. Emberiza scboeniclus 40. " citrinella 41 . Lanius minor 42. « collurio 43-, 44. Pyrrbula major 45. Euticilla phœnicura 46., 47. Parus palustris Ajándóko/.ó ntnc Jiamc bC5 a(í)cnfera BOROSKAT JÁNOS l^élil.inyszám (îvcmpïavjalit Ns. Wachenhusen Ant. « « IC « « « Uhlig Károly 272 l''ajuk - ïliliMi 48. Parus cœruleus 49., ."lO. " major .31. (I ater 52., 53. « cauclatus 54. Alcedo ispida 55. Liguriiius chloris 56. Acantbis cannabina 57. Friiigilla cœlobs 5S. Sylvia atricajDÜla 59. Anthus arboreus 60. (' pratensis (i 1 . Eritbacus rubecula 62. Troglodytes ijarvulus (i:!., 64. Sitta europa^a 65. Certbia familiáris 66., 67. Sterna anglica 6S. Ibis falcinellus 69. Machetes pugnax 70. Porzana maruetta 71. Totanus fusons 72. " glottis 7?<. Cerchneis tiniiunculus 74. Cuculus canorus 75. Gecinus viridis 76. Acriicepbalus turdoides 77., 7S. Anthus campestris 79., SO., Si. Embeiùza schoeniclus 82. Eritbacus cœruleuculus s:l. Locustella luscinioides Si. Anthus arboreus 55. Ardea minuta 56. Astur palumljarius 57. Circus cyaneus E gyűjtemény áll összesen 209 drbból Ajándékozó neve -Same beè Sdjenferô Uhlig Károly Példiiuyszáiii (nemplaijul)l CsöRGEY Titusz Cheknel J. Orosz E. Nécsey Istv.(n « « Összesen ,3ll1lHUllU'll Í)icíc 3ammluiuj boftobt iuiainmou lUio 209 ßrempliireii. 2. Iiigluvialium collectio. I. ('.Iicriii'l I. liiii-iiiailiU kiildcini'iiyi'. Tritte Sciitiiiiiii won ."ôoivii at. u. («'Iicniol. A) liovarokat tm-ltümaztink: Wi it 11 c b 0 V r 0 ft 0 ii v o n "s n i c f ten: l-'aji)k — Slricn 1. Tütanus ocbropus 2. - glareola à. Crex crex . Hány gyoniorliúl ? 3Ui5 luie nidcu iliiiçicii V 1 1 Kiitulvák sziiniü 3a ^l ^cl■ ©cí)ad)teln 1 Fajok ■.'lilcii 4. Charadrius curonicus 5. Vanellus vanellus 6. Glareola pratincola 7. Falco subbuteo 8. Cerchneis conchris 9. — vesi)ertinu8 10. Picus viridis 11. Dryocopus martius 12. Dendrocopus major Hány gyomorból ? älU6 loie uieleti iiíögtn ? 1 Katnlyák .száma 3al)l bei gdjndjtclii 1 3 3 :i 1 2 2 2 2 13 12 4 3 1 1 1 1 273 Hány Katulyák Fìijok — 5(rteii gyomorból ? 3Íua icic uielcn száma Mi\ ber ITiciqm? èdnidjteln 13. Dendrocopus médius 1 1 14. — minor 1 1 15. Yynx torquilla 4 3 16. Cuculus canorus ő 4 17. Caprimulgus europseus 1 1 18. Upupa epops 7 7 19. Merops apiaster 1 1 20. Coracias garrula 15 7 21. Pica i3Ìca 1 1 22. Garrulus glandarius 2 2 23. Oriolus oriolus 8 7 24. Sturnus vulgaris 7 6 25. Chelidonaria urbica 12 5 26. Clivicola riparia 4 4 27. Muscicapa collaris 2 2 28. — atrieapilla 2 2 29. — grisola 2 2 30. Lanius collurio 7 5 31. — minor 3 3 32. — excubitor 2 2 33. — senator 2 2 34. — Hirundo rustica 1 1 35. Emberiza schoeuiclus 6 3 36. — calandra 1 1 37. Alauda arborea 1 1 38. — arvensis 1 1 39. Motacilla flava 13 11 40. — alba 2 2 41. Antbus eampestris 1 1 42. — pratensis 1 1 43. — triviális 2 2 44. Remiza pendulina 4 2 45. Parus palustris 1 1 46. — cœruleus 1 1 47. Troglodytes troglodytes 1 1 48. Locustella fluviatilis 1 1 49. — luscinioides 1 1 50. — neevia 1 1 51. Acrocepbalus palustris 1 1 52. — phragmitis 1 1 53. — streperus 2 2 54. — turdoides Mey. (arundi- naeeus L.) 11 5 55. Ficedula trocbilus 1 1 Ô6. — sibilator 1 1 57. Sylvia cinerea 5 5 58. — nisoria 5 5 59. — curruca 4 3 60. — horten sis (simplex) 1 1 Aquila. IV. Fajok — állton 61. Sylvia atrieapilla 62. Cinclus cinclus 63. Monticola saxatilis 64. Turdus viscivorus 65. Pratincola rubicela 66. — rubetra 67. Saxicola œnanthe 68. ßuticilla pbœnicura 69. Daulias luscinia Összesen : Q Faj .•-Juiamiucu : 3(rteii Katulya ©djadjtctn 69. Hány gyomorból? ■,'Utó mie üiclcii -SíöScn ? 5 1 1 1 2 J 1 2 13 Gyomor 9)iäi]en 172. Katulyák száma ânljl ber ®d)acl)tclu 3 1 1 1 2 1 1 2 8 234. B) Magvakat, növényi részeket tartalmazók. 2)1 i t 3 n m e n u 11 b p f í a n 5 í i cö e n U e tun- : r e ft e n : 1. Anas bo seh as 2. — streperà 3. Tetrao urogalhis 4. Columba palumbus 5. — œnas 6. Turtur turtur 7. Corvus frugilegus 8. Serinus serinus 9. Carduelis carduelis 10. Ligurinus chloris 11. Passer domesticus 12. Sylvia atrieapilla Összesen : Faj | ^^iiíamiueii : 3lrtcii I Katulya 1 1 3 4 1 12 1 1 1 1 8 1 1 I 3 4 1 8 1 1 1 ] 5 1 12. Gyomor íJfügett 35 öá)od)teIii I 28. C) Rovarokat és magvakat, növényi részeket tartalmaznak : 3)íit Ucíiervefteii oon Snfeften, ©anion uni p f í a n 3 ( i rf) e 11 © ii d ft n n s e n : 1. Fringilla cuűebs 2. Passer montauus 3. Alauda arvensis 4. Emberiza citrinella 5. Sitta europsea cœsia 6. Accentor modularis 7. Parus cœruleus 3 3 3 ■]i 2 2 1 1 1 1 1 1 1 l 274 Hány Kntulyák Fajok — unten gyomorból ? 5lilê mie u;elen száma 3(i()l bei- TOftgen '.' la tl)att)telit 8. Oriolus oriolus 1 1 0. Corvus cornix 1 1 10. Coturnix cotnrnix 2 2 1 1 . Perdix perdix 48 22 12. Gallinago gallinago 1 1 13. Yanellus vaiiellus 1 1 14. Phasianus colchiciis 2 2 Összesen : Faj | , ( I 'it. 3iiíannncn : 3(rten J Gyomor \ (is. aiiäi^ni J Katulya 41. ©á)ací)teln Összesen : ,3iiínniiitfn : D) Emlősöket, iiilUőkd, halakat, rovarok magvakat {vecjijeíien is) tartalmaznak: W\\ U e b e r r e ft en u o n 5 ä ii i^ e t i c 9Ï f p t i I i e n, (^ i í d) e ii, ^s n f e f t c n ii ii b m c 11 g e m t í d; t : 1. Halisetus albicilla 2. Cerclmeis ceuchris 3. — tinnuneula 4. Asio otus 5. — accipitrinus 6. Syrnium aluco 7. Glaucidium noctiuim 8. Corvus cornix 9. — frugilegus 10. Columba œnas 11. Alcedo ispida 12. Numenius arcuata« 13. Ardea minuta 14. Spatula clypeata 15. Lestris parasitica 16. Sterna minuta 17. Hydrochelidon nigra 18. — hvbrida 1 3 2 .5 2 2 -) at és reu, ©n : 1 2 3 2 2 2 1 2 1 1 1 1 Faj girteli Katulya Sdiaájtedt 18. Gyomor SMüen 30. A harmadilv küldemény áll mindössze: '26(3 katulyából, mely lOß madárfajnak 367 darab gyomor- és begytartalmát foglalja magában. í)ie övttte SeiiPiiiuii bei'teljt íiiÍ'Iihiih'h mio 2üG ©d;aá)te[ii, unn-iii 103 íöogeíarteii mit 3()7 ^J^íagen- iiiib Rropfiubalte repriiíeiitirt fiub. Orva Kriíiyes lirtól. — 'ÍSoii Sícrrii R■^•il•^l•. C^i-vun. FHJdk — Sliten Coracias garrula Serinus hortulauus Fringilla moutifringilla « cœlebs Emberiza citrinella Parus cœruleus Sylvia cinerea Motacilla alba Accentor modularis Troglodytes parvulus Piegulus eristatus Ortygoraetra porzana (1 pygmœa Hány gyomorból ? 3lu6 i»ie niclen ÍDiügeii ? 1 1 1 1 2 1 Összesen: 13 faj : 1.") gvínnortartalora. Safaiiuueu: 13 3írteii : 15 íJiaöeniiiljaít. E gyűjtemény áll jelenleg 604 drbból. T>ie Saiiiiiiluiui enthält çu'çieiuoaitiçî (iOi- J(,nfllu: i.)ialicii--t'i;einplare. 3. Collectio nidologica. Ez a gyűjtemény csak egy Sylvia atricapitla fészekkel szaporodott, melyet Cekva Frigyes Vir ajándékozott. A fészkek száma összesen 29. 3^iefe (Soííection ifi im peniaiuieueii íommev bloB mit einem ber Sylvia atricapilla iieljőreiibeii 9îefte, n)efd)cs mir bem ^errn G erna su banfeii I)ciben, beveidiert luorben. âat)I ber 3íeíter 29. 275 4. Collectio osteologica. Fajok — äUicii 1. Sterna anglica {'^^^^^^'] 2. " cantiana « caspia Larus eelastes Az ajándékozó neve îïame bea Sdjenfeiä Dr. Alîl(sy György Diiiabszám 3<<()l ber Stüife 1 (( (( (1 1 « 'i « 1 0 n « 1 Midőn intézetünk buzgó munkatársának ez ajándékért köszönetet mondanánk, megemlítjük, hogy a fennebbi darabok a Dobrudzsából szár- maznak. Csontkészítmények száma 9. ,^sn^em mir bem eifrigen SJiitarínnter unfereè ^nftitutcs ben Beften Sauf für biefcô @eíd)enf miài brürfen, eriuöíjucu mir, baf? bie obigen Stücfe auê ber Sobrubfc^a ijebrad;t roorben finb. 3a^I ber ©tücfe bis je^t ;t. Personalia. Az állandó megfigyelők közé felvétettek : 1. Feilitzsch Arthur báró, m. kir. erdő- igazgatósági főnök. Kolozsvár. 2. Dr. Tóth Mihály, polg. isk. igazgató. Nagy- Várad. 3. Schenk .Jakab, bölcsészettan hallgató. Ko- lozsvár. 4. Schuch Mihály, tanító. Üj-Bessenyő. Ezzel együtt adjuk intézetünk eddigi összes tiszteletbeli, levelező és megíigj'elő tagjainak névsorát. a) Tiszteletbeli tagok. Bachofen V. Echt Adolf, ornithologiai egyesület elnöke. Bécs. Bedő Albert, földmivelésügyi nyűg. államtitkár. Budapest. Blasius Eudolf dr., egyetemi tanár. Braun- schweig. Büttikoffee János, növény- és állatkerti igazgató ; Eotterdam (Hollandia). Claus Károly dr., egj^etemi nyűg. tanár. Bécs. Collet Eobert, múzeumi igazgató. Christiania (Norvégia). Cordeaux M. John. Great-Cotes (Britannia). CsÁKY Albin gróf, v. b. t. t., volt közoktatásügyi miniszter. Budapest. Csató János, kir. tan., alispán. Nagy-Enyed. Personalia. 3n Die 9ìeifje ber ft ä n îi i g e n 'ö e o b a d) t e r tmirben aufgenommen : 1 . g e i Í i (j f d), 31 r t Í) n r, iparon, isorftefier &er f. ung. yorftDirection in Siiaufenburg. 2. ^err ®r. 3)iiá;aeí S;ótí), director öer 33iirgerfd)uíe in (3rof3=2Biubein. 3. ijerr ^ « c o b S á) e n f. Studios, philos, in ^lanfenbnrg. 4. ,^err 3}ìid)ael íSd)ná), Seíjrer in Uj:í8ef= fenrjö. 3u g[eid)er ^út geben mir Oaê ^ßerjeic^nie gè-' fammter biôberiger Gbreiu uno correfponííerenber 5DîitgIieber unb ftdníiger iBeobad^tei nnfcreé '^nitì- tuteô : a) ® b r e n m i t g I i e í e r : 33 a d) 0 f e n v. IS d) t, 31 îi o Í f, ^:präfibent bea Drnitljoí. 25ereineè in 2Bien. Seb ö, 3( r b., gem. ètnntêfecretar im f. nng. StcEerbamninifterium. 33ubapeft. 33 Í a Î t u ê, 9Ì u b., S)r., ^^rofeffor. 33raunfá)meig. 33 ü 1 1 i f 0 f f e r, 3 o [;., gegeamärtig director b. botan.=30oi. ©nrtenê in Siotterbam (.^ottanb). e [ a u ê, e a r Í, 2)r., ^^irofeffor. SBien. Collet, 3îobert, director beo ,30ologifd;en 9)îufeninô 511 Gbviftiania. G 0 r b e a n r, 9JÎ. 3 0 b n. Great Cotes (Bri- tannia). G f d f t), 31 1 b i n, ©raf, ©efjeimrat u. f. m., ei)ema[iger tön. ung. ^]Jîinifter f. Guitnè u. Unter: rid)t. 33uöapeft. Éáató, ^obann, fon. diati), ^ììice-&c\pan. 9ìa9t)=6ur)eb. 35* 276 Fatio Viktor dr. Genf. Festetics Andok gróf, volt fölflmivelésügyi mi- niszter. Budapest. FiNSCH Otto dr., Delmenhorst (Oldenburg). FoEGÁCH líÁEOT.y gróf, V. b. 1. 1., Ghymes (Nyitra- megye). Frivaldszky János, múzeumi igazgató-őr. Inr. tan. Budapest, t 1895 márez. 29. FüEBRiNGER Max dr., egyet, tanár. Jena. Gaetee Henrik, a «Vo[jPhvti)-t iiuf Helgoland" (Németország). I JS'.l7. jau I. GiGLioLi Enr. Hii.lter, egyet, tanár. Florenz. D'Hamonville La.tos báró, C'háteau-Mauonville (Francziaország). Hegtfoky Iíabos, róni. katli. lelkész, pl(■■bállu^. Túrkeve (Jász-Nagy-Kun-Szolnokmegye). HojrEYER S.ÍNDOR, nyug. őrnagy. Greifswald (Németország). Liebe Theodor, udvari tanácsos. Gera (Thürin- gen), t 1894. Middendorf Ernő. Hellenorm (Livland). Milne-Edwards A., igazgató. Jardin des plantes. Paris. Newton Alfred, tanár. Cambridge (Britanniai Oustalet Emil dr. Paris. Palacet József dr., tanár. Prága. Palmen J. A., egyet, tanár. Helsingfors. Beichenow Antal d)-., tanár. Berlin. BiDGWAY Róbert, madártani őr (Smithsonian Institut). Washington. Sclater Lutley Ph., British museum. London. Selys-Longchamps báró, senator. Lüttieb (Bel- gium). Sharpé R. Bowdler, British museum. London. SzalayImre, min. tan., múzeum-igazgató. Buda- pest. TscHUSi Viktor, schmidhotïeiii lovag. Hallein (Salzburg). b) Levelező tagok. Aebly Adolf, bankár. Budapest. + 1896. Almásy György dr. Diós-Jenő. Buda Ádám. Rea (Hunyadm.). Blasiüs Wilmos dr., professor. Braunschweig. ;5 a 1 1 0, 35 i e 1 0 r, ^r. ®enf (Sdìroeij). ^ e ft e t i e ê, 3í n b r e a ô, @raf, çi,cwci. főn. m\\\. Stiiiiftcr für Sdjricultur. 33uöapeft. A i II f d), D 1 1 0, ^r. 55eImenl)orft (Dlbeiiburg). ^ovçia'd), (5nr[, (^h'iif, ®c[)cimnit. (?)(n)meè (Dieutracr (îoinitat). ?V r i u a Í b fj f \), ^s 0 i)., fou. Mat, oiriçv (Suftoo im 3fntiou.=9Jiuf. ÎBui:iapc|t. I isii.',. '^ Ü r b V i luj e r, Wi a r, l^x., "^^ivofciior. î^ena. ©aetfe, . a I m e li, 3- 51., ^^rofeijor. .s^clfiiuiforé lÀinii; lanb). ÏH c i dj c n 0 10, 31 u t., ÎT., 5|.írofcííor. 33cvliii. 9Î ibi} 10 ai), ^)i 0 b., ]\I. Curator, Smithsonian Instit. Washington F. S. ©dater, Sut lei) '^í)., British Museum. London. ©ein ő-S 0 li (\ di a ni p ô, Ijaron, senator. Süt: lid) (Begium). © í) a r p e, 3Ï. ì^ o io b 1 e r, British Museum. London. S j a l a i), (S 111 e r i di, l'iiiiift.-3(at, direct, b. 3iationaI:9Jìufcum. Siubapcft. iìfdjufi, 3>ict., 9ìittcv non, su ©á)niibí)offcn. ^alleili iCieftcrreidi). b) É 0 V V e f p ondi e r e ii b e 'iìl i t ii 1 i e o e f : 2( e b 1 1), 3Í b 0 Í f, ^anficr. 33ubapeft. + 1 89(1. 3Í Í in á ì X), & e o v 13, T-x., ©utêbefi^er. S)io'ê=3eito. i^ 11 b a, 31 b a in, (ijutebefi^er. dUa (^unnabev Comitati. 'ÍÖ lofi 11 0, aß i l Ij., Dr., '|>rofeffov. 33raun; íd)iücig. Uli Brusina Spiridion, professor. Zágiáb. Büchner Ernő, orosz es. akadémiai konservator. Szt.-Pétervár. Chernél István, földbirtokos. Kőszeg. CzYNK Ede, posta- és távirda-főuök. Fogaras. Danfoed M. C. G., földbirtokos. Poklisa (Hnnyad- megyei. Eetl Guszt.4v, kir. kincstári erdőmester. Liptó- üjvár. Fászl IsTV.ÍN, nyug. tauár. Sopron. Floerioee Cürt dr., liossitten a. cl. kiirischen Nehruug. Jelenleg Budapesten. FoRGÁCH KÁROLT greif, V. b. t. t. Nyitra-Ghymes. Földes János. kir. főerdész. Német-Palánka (Bács-Bodrogm.l. Ga-vl G.iSTON, földbirtokos. Boglár (Somogym.). Greisiger Mihály, orvos doktor. Szepes-Béla. GRETZM.4.CHER Gyula, fő-bányatanácsos és tanár. Selmeczbánya. Haetert Ernő, igazgató a Rothschild-mnzeum- nál. Tring (Britanniai. KocYAN Antal, kir. főerdész. Zuberecz (Arvam.). Koenig-Warth.íüsen lì. báró. Stuttgart. Kunszt Károly, tanító. Cs.-Somorja. Levereühn Pál. Sofìa (Bulgária). Lorenz Lajos dr., es. udvari múzeumi- őr. Bécs. LovASSY Sándor dr., tanár. Keszthely. Madarász Gyula dr., muzeum-ör. Budapest. Medreczky István, tanár. Ung\ár. Pallisch Károly. Bitten. Pfennigbbrger József, erdőmester. Béllye (Ba- ranyám.). Reiser Othmar, múzeumi ör. Sarajevo (Bosnia). Russ KÁROLY dr. Berlin. ScHAEFF E. dr., (kir. földmives-iskola.i Berlin. Schalow Herman. Berlin. Szikla Gábor, tanár. Budapest. Talszky József, tanitó. Neutitschein. Vadas Jenő, kir. erdőtanácsos, akad. tanár. Selmeczbánya. Vastaííh Géza, festőművész. Budapest. 33 r u t i n a, © p i V i í i o u, ^n-ofefíor. 3'i9™l-'- 33 ü d) 11 c r, G r ii ft, S^ouferoatur a. b. fai), nifi. 9(cabciiiie. St.î^etevètniri]. (S Í) e mei, © t e p I) a ii, Wutoliefit3t'r. 'R't^to, (ßifenburger (ìomitat). 6 3 9 n f, ® b u a r b, Êljef ber fön. iing. ^oft= u. 2:'e[c9vnpf)eiiftation tu ^oßnrae. T'a nf orb, M. (S. ©., @ninb(iefit5er. %dt[\\a i.s>uiu)aber (Soinitnti. (Í r 1 1, © u ft a \\ fiiii. tirar. 'Àorftiiieifter. 'L'iptò-- Ujüáv. (^ a f í 1, ® t e p 1) a u, '■^frof effor. Sopron. 5y 1 0 e r i cf e, 6 u r t, ®r. Sìuffitteu a. o. furifdioii ^îefirunçi, oiegcnuiärtiß tu i3iibapcft. Jonjád}, Gar I, ®raf, (''ioljeiiiirat. @t;i)iite6 (Sieutraer (Somitat). ^ Ö Í b e Ô, :3 0 [)•/ foil. Dberförfter. ?îémet:^a= íáitfa (33áca=33obvoi;(cr (ìoinitat). © a ti í, © a ft 0 n u. ju @i)ula, ©ittèbefiÇer. 33oti,I(iv (êoiiiotjijer Gomitati. ©reifiçui", i'fid).. Doctor Medic, ©jcpee- 23é(a. © r e ^ til a t^ e r , ^ it I i u s , Oberbergrat iinb ^n-ofeffor. Seltnetjbtintja. partért, Gruft, 2?irector am ^)íotíjíá}iíb=3)íu: feum. Tring (Britannia). E 0 Cl) a 11, Sdito H, fön. Dberförfter. 3"t'c«C5 (Struaer Goinitatu Ë 0 e n i 9=iìS a r t b a u f e n, ÎH., 33aroii. ©tutttjavt (SiBurtemberg). £iinft, Garf, Sobrer. Somorja C^srejsb linger Gomitati. V e» erf ülj u, "^.niul, 3?trector ber ^ofbiblio: tl^ef 3C. ©ofia (Ì3u(tiarien). Sorens, Subio. uoit Vibnritaii, îir., Guftoô am taif. .^ofinufciim. 'iLMen. Sooaffi), Sííej;., 2)r. ^:)Jrofef|or. Kefjtljehj. ïïiabariife, ^utiiiô, ®r., Giiftoô. »ubapeft. 9JÍ e b r c c ä f ij. Step I) a u, ^^^rofeffor. Ungotir. ißaltifd), Garl. ptten (Oefterretti)). ^Ç^f ennigbcrger, Soi-/ 'Àorfttneifter. 33e'IIi)e (33arani;aer Gomitat). Sîeifer, Dt[)iitar, Guftoâ am Sanbeêmufeiim. ©avajeoo (SSoênien). 9îuf5, Gari, -îr. a3errin. ©djaeff. G., Tr., fön. 3írferbauíd)uíe. 33eríiu. © í) a 1 0 m, .§ e r m a n ii. 33er[in. ©jifla, (^Jabriel, '^'rofeffov. Ì3iibapeft. ii a 1(3 fi), ^30Íef, t'cbrer. Jientitfd)ein (ilitibrciii. Î^abaê, Gug., fön. ^orftrat, %ïo^. a. b. 9lcab. äu ©eímecjbiínva. iU Stagi), ©és a, aJìalev. íBubaveft. 27S Wachenhusen Antal, es. és kir. vadász-őrnagy. 3!í>ací)ciif)iif cu, ?ínt., ïlînjor ber f. u. f. tsögei": Arad. Dr. Zeppelin Max gróf. Stuttgart. e) A rendes niegfifjyclők betűrendes névsora. A *-^al jegyzettek tölili év óta szünetelnek. Dr. Almást György, lev. tag. Diós-Jeuö. Barlay Kíroly, m. kir. erdőmester. Lippa (Arad- megye). BiKKEssY GüiDÓ. Magyar-Ovár. Boroskay -János, erdömester. Zólyom. Buda Ádám, lev. tag. Rea (Hunyadm.) Chernél István, lev. tag. Kőszeg. CsATÓ János, tiszt. tag. Nagy-Enyed. CzYNK Ede, lev. tag. Fogaras. DuszA Károly. Horka (Gömörm.) Ertl Gusztáv, lev. tag. Liptó- Újvár. Fászl István, ny. tanár, lev. tag. Sopron. Feilitzsch Arthur báró, m. kir. erdőigazgató- sági főnök. Kolozsvár. Földes .János, lev. tag. Német-Palánka. FoRGÁCH Károly gróf, tiszt. tag. Ghymes. Gaal Gaston, lev. tag. Boglár (Somcgym.). Geeisiger Mihály, orvos-doktor. Szepes-Béla. Gretzivl^cher Gyula, lev. tag. Selmeczbánya. Hauer Béla, birtokos. Kis-Harta (Pestili.). Havlicek József. Kupinovó. Hbgyfoky Iíabos, tiszt. tag. Tnrkeve. Kallina Károly, m. kir. fő-erdömester. Gö- döllő. Kenessey László. Pettend (Fehérm.). Kócsy János, m. k. erdömester. Kolozsvár. Kootan Antal, lev. tag, kir. főerdész. Zuberecz (Árvám. Ì. Kosztra László. Izsák (Pestm.). ■»"Kuhn Lajos dr. Nagy-Szt.-Miklós (Toroiitál- megye). ^Bataillon. 3lrnî). ßeppelin, 3Jfar, @raf, ÎDr. ©tuttgort. c) ©tnubiçU' Seobaáiter: Íiie mit cincin * genicvftcii paufivcii fcit mel)re= ren ^allien. il Inni il), ßcorc3. Tv., corrcfp. ili'itgl. î)ioê: ©I) or. 33 a r I a ij, CÌ a r I, tön. Aovftmciftcr. I'ippa (ílraöev ßoiiiitat). 33 i í f e í î ij, @ n i b 0. Dfagijov^ÜDár. 23 0 r 0 Ô f n n, :3 o 1) a n n, Aorftinciftcr. 3óti)oni. 33 uba, 31 ti a ni, corrcíp. îlîitglieb. 3íea (^untja; htx ßomitat). e í) e mei, ©tcptjan, corrcfp. 'JJÏitglieb. Síöfecoi (Giícnlnivoiev Œomitat). e è a t ó, 3 0 1)., etjreiniiitglieb. ^iagg^ßurieb {%V\ó-- ^^cl^érer ßomitat). Ë5i)nf, (ib., covreîp. 'ilJïitglicb. ^vogiiraê. S^ufea, (iavl. Amorfa (Ööniorer (ioniitnt). erti, ©lift., corrcfp. ÌDÌitglieb. Siptó^ljodr. (^nfft, ©tcpl)., peni", "i^rof., covrcíp. 3.liitç\licb. ©oprou i= Debenbiivg). i^ e i Í i t ä Í dj, 31 r t [) Il r, Sßnron, 3_^orfte()cv b. f . luuv (^ovftbireftion in Äiaitfcnbunv ^-orgdd), Cari, @raf, ©elicinuìitb, Cì-Iircnniit^ glieb. ©lipineè. golbeê, Sol)., covvcip. i'c'itgi. íicmet^^^alánfa. ©oal, ©nfton non, ju ©»ala, covvcip. îlîitgl. 33oi3Íár (@oinogi)cr Coniitat). @ r e t Í i 9 e r, a}ì i et) n e I, 2)r. 3){cb. ©jepes^SSéia. @re6mad)cr, Julius, correfp. 3Jìitc3Ìieb. ©el= mccsbdnpn. .'^»aucr, ììclii, Oiutôbefi^er. ilie--,'ònvta C^íefter Gomitat). § a 0 1 i e e f, 3 0 f. .^linpiiumo. ^egpf ofi), tsnf., tiijvcnmitglicb. ìurfcue. S^ailina, (invi, fön. uiuv Ober^í^ovítmeiftcr. ©öböllö. SI en eli e I), l' ab iôl., Wninbbcfi^cr. ''í>cttcnb (Acljcver Gomitati. Slocöp, Soi)., fön. niig. Àov|tmci|"tcr. Sllau fciibuvçv SI oc I) au, 31 ut., fön. Dberfbrfter, correfp. 9)îit= gíieb. 3ubercc3. Slo^tta, Sabiöl., ©utêbefièer. Sjêa't cfefter Gomitati. ♦Mu 1)11, Su bio., ©v. 9k99=Saent--3)UtIo'ê i^o-- voutaíer Gontitat). 279 Kunszt Károly, tiinitó, lev tag. Cs.-Somoija. ♦Lakatos Károly, Szeged, jelenleg Budapest. Lendl Adolf dr., műegyet. magántan. Buda- XDest. LovASSY Sándor dr., tanár, lev. tag. Keszthely. Medreczky István, tanár, lev. tag. Ungvár. Menestorfer Gusztáv. Temes-Kubin. Meszleny Benedek, birtokos. Velencze. M.JAZovszKY KÁROLY, m. kir. erdőmester. Kolozs- vár. Pfennigbeeger József, lev. tag. Bóllye (Baranya- megye). PuNGUR Gyula, tanár. Zilah. jelenleg Buda- pesten. liÓNAY Antal, m. k. erdötanácsos. Ungvár. Schenk Jaka]í. Kolozsvár. ScHUCH Mihály, tanító. Űj-Bessenyő. Stettner Marko. Felső-Lövő. Szabó Adolf, m. kir. erdöigazgató. Máraraaros- Sziget. Szalay L. Elemér, orvostanhallgató, intézeti gyakornok. Jelenleg Klagenfurtban. SziLVÁssY László. Puszta- Vaes, jelenleg Jolsván (Gömörm.1. SzÜTS Béla, urad. tiszttartó. Tavarna. Dr. TÓTH Mihály, polg. isk. igazgató. Nagy- Várad. TtizsoN -Lános, tanár-segéd. Münehen, most Sei- me czbány a. V.4.DAS Jenő, akad. tanár., lev. tag. Selmeczbánya. Wachenhusen Antal, cs. és kir. vadászörnagy, . lev. tag. Arad. WiLDBURG Aladár báró. Bihar-Hlye. * ZsÓTÉE László. Szeged. d) Mint külső timnkalármi.- önkéntesen csalhi- koztak. *Dr. Cario Iíichard. Göttingen. Krammer Nándor dr., tanár. Békés-Csaba. L P. Prazak dr. phil. Hörinowes (Csehország). Bzehak Ejiil. Troppauban (.Szilézia). K Hilfst, ti a rí, l'cíjrev, covreni. aJîitûlteb. Sê.= ©ouiorja (jjíosöoiujer (Soiiiitat). ♦Saïntoê, (Sari. Sjcgeb, rtcucimiavtic} in 33u= bapeft. l' e libi, 3ÍÍ1., Xï., %^xivat--1)om\t bei b. ^ohj= teá)nif. 33ubiipcft. Souajji), 911 Ci'., Dr. %^ïo\., correjp. ÍJiitglioö. 3)íebvecsfi), ®tepí)., ^^rot., correfp. gjíitgíieb. UlUllHÍV. Í3Í e 11 e è 1 0 r f e r, & u ft a o. ^cmee:iíu6iu. 3)iefeíeiuj, 23 en eb ef, @utôbefi|er. Ííeíenqe (geljérev Soiititat). 9){jaäoufifi), (Sari, fön. uncj. íyoi'f""^'ít»^i-"- Ëlaufenlntrg, '^î f e 11 n i g b e r g e v, S o f e f, correfp. ïïlîitgiieb. 23cüi)e i23arantjaer Goinitat). ^^> n n g u r, ^ui. S^iai), gegeniüörtig in 23ubapeft. 9îonai;, l'inton, fou. iiug. Dl>er=?forftrat[). Ungüár. S cf) e n f, ^ a ï. SÌiaiifenburg. ©djud), 9}iid^., 2ef)rer. Uj:33eííeiu;ö. © t e 1 1 n e r, Wi a r c. ^elf ö:2öi)b. Ztjab Ó, 31 b 0 Í f, fön. ung. gorftbirector. 31iara: inaroêioaiget. (Sjalari, £. (S le m ér, ©tub. üíebic., orbentí. ! ^raftifant b. U. D. 6., gegeniüävtig in Klagenfurt. © ä i [ ü á í í V, £ a b i è I. --]]n{Ua-ì>acè, gegeniuärtig in ^olêua (©ömörer (Somitat). ©äüts, 35 e I a, .Eiofriditer. Xauarna. Xótí), 3Ji idonei, director bei D. süürgerfájiilc in 9íagx;:i8ávab. ^^n^öon, ^olj., aiffiftcnt 6. b. 3lcabentie, íliiin= cíjen ; gegenroärtig in ©elmecäbnnija. , ÍUöae, ®ug., ^rofeffor, correfp. aJïitglieb. ©eíinecjbániia. aBttd)enl)nfen, Stnton, 'DJcajor nm t. u. f. Säger^iVitiiillon; correfp. í-liitglieb, 3(raö. 28 i 1 ö b u r g, 31 í a b á r, 33avon. Si^ar^SUpe. *3eötér, SabiSl. ©jegeb. d) greiiuiKig angef cl) (offene nuèere 3}{itarbeiter: ♦torio, 3í id) ari, Tr. Oiöttingen. •Si rain 111 er, ^verbinanb, ®r. '^rofeff. S3e'féâ-- (Îèaba. ';pra^af, ^. ïp.. Dr. Philosophiae. iQorinoiueè (33öí)inen). 9i 5 e () a f, (S in i Í. îroppau (©djlefien). 28f) IRODALOM. - LITERATUR. «Naurûanus Naturge?chichte der Voegel DautscUands und des angrenzenden Mittel- Europas» kiadja Heunicke Károly R. Geraban. Vl-dik kötet. Turbékolok, Kajjarók és Lépők. 337 oldal szöveg 32 színnyomat, fólió alak. Az öreg és ifjú ornithologusoknak egész serege egyesült Naumann nagy művének új kiadására s úg_y, a mint e kiadás Vl-ik kötete előttünk fekszik, lehetetlen bizonyos érzelmeket elfojtani. Néhány leíráson végigmenve, önkényt felötlik az a kérdés: mi legyen ezen a művön, még a Naumauné? E kiadás úgy alakúi, mintha valakinek eszébe jutna valamely reánk maradt öreg urat, ki nemcsak öltözetben, haja viseleté- ben, hanem egész életemódjában, minden por- czikájában megtartotta kora sajátosságait egy- szerre modern öltözetbe dugni. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az új kiadás szövege érték nél- kül való; ellenkezőleg, azok az ornithologusok, a kik közreműködnek derekas munkát végezve, az ornithologiai tudás színvonalán állót nyúj- tanak; de épp ez utóbbival szemben a két Nau- mann neve a maga sajátos jelentőségében csak- ugyan anachronismus. A mi azonban a képeket illeti, lehetetlen bizonyos megjegyzéseket elfoj- tani. A mit Naumann J. F. mint megfigyelő, művész és sokszorosító alkotott, az a maga korára nézve valóban bámulatos volt: de nem szolgálhat a mi időnk számára mértékűi. Nau- mann képei ma már csak madártan-műtörténeti becscsel birnak. A mit a tudás és birás ezen a téren ma alkot és követel, az nem a schema- ticus, hanem a rtiló. az élet maga. Hogyha az előttünk fekvő kötet képeire ezt a mértéket alkalmazzuk, a legjobb akarat mellett sem mondhatunk kedvező véleményt. A mai időben, a midőn Dresser nagy műve a toldalék- kal együtt már megjelent s az angol Thoeburn ujabl)aii oly képeket alkot, a melyek életet lehelő voltukkal elragadnak ; a midőn a helyes sokszorosítás ügyében az angolok nemzeti büsz- kesége leteszi a fegyvert, vagyis Anglia Berlin- ilitumuitii's iliüuríjcsrbtíljti; íscv iíöíjcl pcntsdj- lanös Ulli bee anc^roiijcnben Üliittcí - (Siiropao, fjerauogei^elieit von (Sari 3Í. ô e n n i f c in ©era. VI. &m-, ®d)nvr: uiib Sdjrcituijgel. 'Znt 337 Seiten, baju 32 GI)ronuitafeIn. Driginale uon @övínc-( unb Síeidjert. ©r.-golio. (iine ç\anie Sírmee alter unb jnuiU'v ÍTrnitluiIoiien nereiiüiUe fidi';;u erneuter yeraucuìabe uon '.'íauiiumn's iu-of3ein "Jiierfe unb io, une ber VI. 33anb vox uno liei}t, braneien fid) uno gauj eiiìcntlniiulidu' C-iefüíile auf. ííad) C^^uvd)fid}t ber 33eíd)veibuno,en einii^evSpeeieê, fraeseu luirunê uniuillfürlid): maê foli benn an biefer riefiaeu "iix- beit uod) (i3îaumanu" fein? 3^ie ©adie cu'ftaltet fidi ç^euau fo, alô fiele eê .Jemauben ein, einen unfever edjten «alten .sperren», ber ntd)t uiel)r burd) jeitcieniäBe 3)reffuv ber ^aar^ tradii, fonbern and) burd)bie iVi"SC üebenofüdruni^ ein gaui djarafteriftifdici Weljaben unb 'Jtenfieveci [;atte, in niobernc Äieibung ju ftecfen. Sieè unii ober burd)au5 nid)t befagen, òa^ ber Xert biefcr neuen Îiuôgabe merlbloè ift : im (^JegentÍKÜe : bie (yorfdjer, bie fidj an ber ,'őerauogabe betljeiíigten, teiften uubebiiigt 3:^üd)tii]ee, auf ber .'gblje bes [jeutigcn nioberiu'u ornitbologifdien iiiiffenè ftelien: beò : unb eben biefeui Vetteren gegenüber ift ber íiaine ber beiben Jíaunuinn unb iljrerílrt fienn bodi ein :'lnad)rouioniuQ. JÖaö aber bie beigegebenen ^sUiM'tratioiu'u an= belangt, fo fbnnen luir geiinife "öemevfungen uid)t unterbrücfen. iTaé, UHKi 3iauuuinn a[oí5eubad)ter, auc-übeuber unb reproDu.^iveuiier Münftler geleiitet bat, mar für feine 3eit unvflid) grofiartig; faun aber burdxiuö nid)t ali ".iJíaafiftab für iinfere .ßcit bleuen. íianiuannö'í 'iHigelbilber finb beute nur uiebr uon ornit()ologifd)--funftt)iftorifdjein 31>ertb. 'iL^as òaè alMffen unb £bunen auf bicfem ©ebiete í)eute leiftet unb erforbert, bno ift nid)t bac- fd)e= niatifdje, fonbern baô realiftifd) iíi>abre, bas i'eben feíbft. 3Benn mir nun au bie 3(bbilbungeu beo uor= íiegenPen l^anbeô biefcn légterén JJiaafíftab anlegen, fo uuiüen luir íeiber une beè íobenben 3Sortcè ent= ballen. ^'su einer ;]eit, um ^reffer'o grotto 2Bevf, fanunt Supplement fd)on erfd)ienen ift unb ber (Siigtiinber 2;()orbnni neneftens l'tbbilbuugen liefert, meldìe padenbeo, unrflid)eo Veben fiub; u)0 in Sadjen ber ridjtigen "Jieprobuftion Oeriìational; äs I ben Greve intézetében sokszorosíttat, ebben az időben lejárt a modoros ábrázolások kora, külö- nösen akkor, ha mód volt hozzá, jobb eredetiek alapján, ugyanazon az áron jobb képeket adhatni. Éppen csak reámutatunk arra a hibás arányra, a mely madár és tájkép között fennáll ; de azt külön is kell érintenünk, hogy a fölfogás teljesen konvenczionalis s a perspektíva gyak- ran igen különös. E kötet illusztráezióin alig akad egyetlen ele- ven vonal : a körrajz sima, legfeljebb kanyarí- tott. Arról, a mit a műnyelv «turgor vitíe» alatt ért, alig lehet csak meg is emlékezni. Hát való volna az, hogy a zsenialis MuTZELnek Német- országban nem akadnak követői. A színezésről nem is szólunk. De azt kifejeztem és ismételve is kijelent- jük, hogy a kötet szövege az ismeret magaslatán áll s mindenesetre gyarapítja a tudományos könyvesház kincseit. Magyar ornithologusok közül csernelházi Cheknel Istv.ín barátunk vesz részt a munkában. ftolj &er ©nalänber öie gní^iie ftreid^t, b. í). ®iigíanb iu ä3erlin bá ©reoe rev^obujiren íöfet : in btejerSeit fiiib manierivtc biíbíiác TnritcUuußi'n iiiáit meí;r am ^^la^e, bctonbcrè nicht, menn erfidítlid), bafe mit bic gleirfjen Sloften, nad) íjntcn Driöinaícn, entfdjieben bcjjere, roeil lebenemaí^rere ílíUntbnngen, fatten geíiefcrt luerben fönncn. 3Bir luollcn nur anbcnteu, in lueldjem ^JJÍíjsüerí tjaítnifíe bie Ssbgel ber neuen ^Huscjnbe jur '•danò- jdjcift ftebeir.' î'nô nuíífcn luiv cibev bod) bemerfen, bafj biejelben bnrdimcgô f o n u e n t i o u e 1 1 auf g e-- fa^t niiP Riieb ergegeben, im pevÌpeEtÌDÌ)d)en ÍTÍjeile oft feí)V eigentínim(id) finb. 'fi>ir finben ini uorliegenben sBanbe fanm eine dl eben bige Sinie». Seinalje nűe Ununffe ber ©eftalt unb Per ífieileíinb fteif unb gíatt, í)bd)ftens gefdinieift. ißon dem, rhiq mir. Pie mir Pen "Hogel im lebeu-- Pen 3"fto"be beobadjteii, mit «Turgor vitie« ju be^eidincn pflegen, ift faum etmae ju finben. Sollte benn ber geniale 9.1iü^e[ in ^eutfdjlanb mivf lid) feine 3diuie gemadit baben'? i^on ber 'J-arbengebuug Ripíleu nur beffer gar nid)t reben. Jliir feOeii aber auebrüdtid) unb nodnnalè bin,ìn, baJ3 ber33anb tertlidj auf oeripbbe ftel)t niiP jeben^ falle eine 33ereicherung bes a3nd)erfd)at5eâ bebeutet. n. A Magyar Ornithologiai Központhoz érkezett nyomtatványok jegyzéke. An die Ungarische Ornithologische Centrale eingelangte Schriften. Ajáiidékok. — Geschenke. 1. Alsói'ehér vármegye közönsége: Alsófehér v:irmegye monogriifiája. I. köt. 1. rész. Nagy-Enyed, 1890. 2. Beal F. E. L. : Some common Birds in tlieir Behitiou to Agriculture (U. S. Departement of Agricul- ture). Washington, 1807. 3. Brewster Edv. T.: Measure of variability and the reiatiou of mdividual variation to specific differen- ces. Washington, 1897. 4. Davenport B. and Bullard C. : A contribution U> the (piantitative study of correlated variation and the comporative variability of tlie sexes. Washington, 1896. 5. Elliot D. (i. : List cif described species of Humming Birds. Washington, 1879. 6. Floericke C. Dr. : Ein schöner Erfolg mit Nistkästchen. 1897. 7. « « « Naturgeschichte der deutschen Sumpf- uud Strandvögel. Magdeburg, 1897. 8. « « « Sanger des Südostens. 9. Hexnicke C. Dr. : Noch etwas vom Wildputer. 10. « « « Elternliebe. 11. « « « Eine zahme Haustaube. 12. « « « Vogelliebhaberei und Geflügelzucht in Westafrika. 13. « « « Vogelfang im Mittelalter in Keuss jL. Gera, 1890. 14. « « II Die Enthüllung des Liebe-Denkmals. -Squilli. IV. 3ü 282 15. Hyatt Alpheus : Cycle iu tbu life üf the individiial (ontogeuyl and the cvdlution of its own group (phylogeny). Washington, 1S97. 16. Dr. M.ujARÁsz : A Baldamus fürjről. (Coturnix baldami Chr. L.Ì Brehni. 17. Gr. M.WL.4TH József : A Bodrogközi Tiszaszabályozó Társulat Monograpbiája 1846 — ISMO. Budapest. IS. M.vBEBï Ch. F. : Investigations on Américain Petroleum. XXVII. Boston, 1S97. 19. Mareby andHudsox E J. : Investigation ou Américain Petroleum. XXVL, XXVIII. Bostou, 1897. 20. Maeeby and KrrïELBEKGER A. S. : Investigation on Américain Petroleum. XXIX. Boston, 1897. 21. MouiLL.\RD L. P. : The empire of the Air. An ornithological essay on the Flight of Birds. Washing- ton, 1893. 22. M. 0. K. : Füsti fecske — Hiriindo rustica — Württembergben. (Aquila IV. p. 163 164). 23. M. 0. K. : Reliquiœ Ornithologicœ. (Aquila IV. p. 164 — 169). 24. Nemzeti mdzeum képtárbizottság : A milléneum alkalmából a nemzeti miizeum épületének monu- mentális jellegéhez méltó díszítésére és külsó' befejezésére és egy új nemzeti természetrajzi múzeumi épület emelésére vonatkozó tárgyalási iratok. 25. Newspaper : Elongated Beaksin Starlings. - The tieid, the country gentleman. «Newspaper» czímű angol lap p. 452. 1897. Nr. 2309. 26. NoYES A. A. AND Goodwin H. M. : The viscosity of Mercury vapor. Boston, 1897. 27. Oaktelet M. e. : L'architecture des oiseaux. Paris, 1883. (Sep.) 28. « (I « Note sur la faune ornithologique des iles Mariannes. Paris, 1889. (Sep.) 29. « « « Description d im nouveau martin pecbeur des iles Philippines. Paris, 1889. (Sep.) 30. « « « Description de deux nouvelles espèces d'oiseaux de l'Afriijue orientales. 31. « « « Les Nestors de la Nouvelle-Zélande. Paris. 189Ü. (Sep.) 32. « « « Les modifications de couleur chez les animaux. Paris, 1 890. (Sep.) 33. i( « « Les manchos du cap de Bonue-Esperance. Paris, 1891. 34. Palluel, Chetté de A. : Note sur la caille et le loriot. Paris, 1878. (Sep.) 35. « « « « Notes pour servir à la faune des environs de Paris. 1884. (Sep.l 36. « « « « Note sur la Mue des Rèmiger chez certains oiseaux. Paris, 1886. (Sep.) 37. (I (1 « « Note sur la destruction des oiseaux par les fils telegraphicpies et autres engins analogues. Paris, 1889. 38. « « « « Note sur le Loriot (Oriolus galbula). Paris, 1891. (Se}).) 39. Palmkn J. a. Dr. Prof. : Fieport on the migration of Birds. Washington. 1893. 40. Parrot K. : Ueber die Cirossenverhältnisse des Herzens bei Vögeln. Jlünchen. 41. Perbenyiki szalonkavadászatok. (Aquila IV. pag. 170— 171 ). 42. Praz.ík .J. P. Dr: Ornithologische Notizen. 1897. 43. PüNGUR Gy. : Adatok a Vespa germanica táplálkoziisához. Budapest, 1897. 44. (, « Biro Lajos. Zilah, 1897. 45. Keichenow Ant. : Entwurf von Regein für die zoologische Noraenclatur. (II. Intern. Oniith. Congress in Budajiest). 46. Eeiser Othm. : Picise-Erinneruugen aus Griechenland. (Bogeuformat). 47. Richards W. th. and P.arker H. G. : A revision of the atomic weight of Wagnesium. Boston, 1896. 48. « « « « ForsytheR. Jay. : On the action of Ammonia upon cupriammonium acetobomide. 49. Richmond Ch. W. : Catalogue of a collection of birds made liy doctor W. L. .\bl)ott in 'Madagascar with descriptions of three new species. Washington. 1897. 50. Richter Alad. dr.: A fontaineblaui botanikai ;illoiii;is. I'.udapcst, 1896. 51. I' '< « A német, franczia, belga, angol és sviljczi egyetemek és akadémiák azok termé- szetrajzi, foké)) növénytani intézetei, múzeumai és botanikus kertjei. Arad, 1894. 52. « « « A Lyon városi botanikus kert. ^^- « « » A bruxellcsi állami botanikus kert. Arad, 1895. 54. RiDGWAY R.: Catalogue of old world birds in the u. st. n. museum. Washington, 1882. 55. « « Catalogue of the aquatic and fish-eatiug birds. Washington, 1883. 56. « « Birds of the Galapago. Washington. 1896. 28H 57. líüBiNSON B. L. Greenman : Contributious from the gray herbarium of harvard university. Boston, 1S9(). 58. KoHMER M. : Verzeiehniss der samtHehen Mitglieder des deutschen Vereins zum Schutze der Vogel- welt. Halle, 18'JO. 59. EoTCH L. : On obtaidning meteorogical records in the upper air by means of kites and balloons. Boston, 1897. 60. Edssow & Pleske : Eevision der Turkestanischen Ornis. St.-Petersbourg, 1888. I'll. RzEHÁK Em.: A vonuló madarak megérkezésének normális napja Oslavan környékén Morvaországban. (Aquila IV. p. 159—160). 62. « « Nordische Wintergäste. 63. « « Bemerkungen über das Vorkommen von Krähen in Oesterreiebisch-Sehlesien. 64. « « Zur Nützlichkeitsi'rage der Bussarde. Wien, 1896. 65. « « Materialien zu einer Statistik über die Nützlichkeit oder Schädlichkeit gewisser Vogel- arten. 66. SciLvLow : Die Vogelfauna von Juan Fernandez. 67. ScuDDER S. H. : The genera of North American melauopli. Boston, 1897. 68. Selys-Longchamps : Notice sur les Beccroisés leucoptère et bifaoié (Loxia leucoptera et bifasciata). 69. « Sur la classification des oiseaux depuis Linné. Bruxelles, 1879. 70. « Considérations sur le genre Mésange (Paris). Menlan, 1884-. Sep. 71. Severïzow N. Dr. : Etudes sur le passage des Oiseaux dans l'Asie Centrale. 72. Sixth annual directory of the scientific alliance of New-York 1896. 73. Smithsonian lustitixtion. xArrangemeut of Families of Birds. 74. Circular relative to collections of Birds stb. 75. SzALAY Imee osztálytanácsos : Jelentése a nemzeti innzeuni gyűjteményeinek alkalmas elhelyezésére szükséges építkezések ügyében. 76. Szikla Gábor érdekes levele a Száva partjáról. 77. Taber H. : On the group of real linear transformations whose iuwariaut is a real quadratic form. Boston, 1897. 78. Taylor H. E. : The Nidologist. Vol. I. Nr. 3. 1893. 79. Trowbridge: The entergy conditions necessary to produce the Königen rays. Boston, 1897. 80. Wartha W. Dr. : Trappenjagd im Frühlinge. (Illustrierte Jagdzeitung 1893. Aug.). Leipzig, 1895. 81. Voretzsch Dr. : Verzeiehniss der Aiitglieder der Naturforschenden Gesellschaft des Osterlandes zu Altenburg. S.-A. (1892). 82. Zeyk M. : A madarak költözése. iSep. I 83. Zoologische Station zd Neapel : Zum Tage des fünfundzwanzigjährigen Bestehens st1.i. Cserepéliláiiiiok. — Tausdi-E.i-emjìlarc. 1. Akadcniiai Érlesitö. (Magy. Tud. Akad. megbízásából. ) (1897). 90, 91, 92, 93. 94. 2. Atti dolìu Soi idi) Tonccum di Scienze ÌS'atiiralì. Processi Verbali. Voi. X. (luglio 1896.) 3. Atti della Societi'i IlaUiinii di. Se. Xatìirali e del Museo rivico di Storia Natui'alc. Milano. XXXVII. (1897). F. 1". 4. Avicula. Giornale Ornitologico Italiano. I. (18971 3, 5. 5. Bericht der Naturwiss. Gesellsch. zu Chemnitz. 6. Bericht der Oberhessischen Gesellschaft f. \atiir- n. fieilkinnlc. 7. Erdély. \1. (1897). 5, 6, 7. 8. Erdészeti Lapok. XXXVI. (1897). 5, 6, 7, 8, 9, 10. 9. Értesítő. Erd. Muz. Egijl. Orvos-Természettiid. szakosztályából. IL Term. t. szak. XIX. k. I. f. (1897): III. Népes. szak. XVIII. köt. 1 . füzet. 10. Helios. XIV. 1897. Berlin. 11. Jaiirbuch des Naturhistonschen Landes- Masenms mn Kärnten. LXIIl. u. LXIV. Jahrg. — Klagen- furt, 1897. 12. .Jahrbuch des Siebenbiiryischen Karjjatlienveroins. XVU. Jahrg. - Hermannstadt, 1897. 284 13. Journal of Ihc Asiatic Societi/ of licugal. Vol. LXV. Part. II. Nr. H. 4. 1890. Xr. 1. 1S97. Part. III. Nr. 1. 189tí. — Part. III. 1890. Special Number. 14. Leopoldina. XXXIII. Nr. 5, (i. 7, 8, 9, 10. 15. Memorie. Tomo VI. Fase. I. (Museo civico ili Storia Naturale di Milano e Soc. Ital. di Se. Naturali i. Milano. 1897. 16. Mitllicilungcit dea .\alnriria.'ienseh(tftUchen Vereines zu 'Jrojipnu. 17. MittiieiiioHjen aux dem (iMcrlunde. 18. Mittheilunyen des Naturwisscnschaftiich.en Vereines fur Siflerniark. (Heft Hl-i). Jahrg. 189(i. — Graz, 1897. 19. (irnithologisches Jahrbuch. VJII. (1897). 4, 5. ^2Ü. Ornithologisclie Monatsschrift. XXII. (1897). 6, 7, 8. 9, 10. i21. Ornilholoíjische Monutsbcrichte. Berlin. V. (1897). 7, 8, 9, 10. 2-2. Proceedings of the American Academy of Arts and Sciences. Boston. Vol. XXXII. 1 — 1."). 23. Proceedings oftiic United States Xutional Museum. Washiusitou. Vol. XIX. Nr. Ills. 24. Sinithsonian Miscellanioiis Collectinns. Nr. 33i 25. Smithsonian Report. Nr. 902. 90.;!. 26. Rovartani Lapok. Budapest. IV. (1897). 5, (J. 7. s, 9. 10. 27. Sdmalbe. XXI. Nr. 1, 2, 3. 28. Societatum Lilterae. Frankfurt. X. 1S9G. Nr. 7, 8, 9, lo, 11, 12. — XI. (1897). 1, 2, 3, i. 5, (i. 29. A Természet. Budapest. 3, 4. 30. Természetrajzi Füzetek. Budapest. XX. (1897). 3, 4. 31. Természettudományi Közlöny. Budajìest. (1897). 334, 335, 336. 337. 32. Pótfüzetek. (1897). XLII— XLIII. 33. The Auk. New-York, XI. (1894), XII. ( 1895), XIU. (1896), XIV. (1897). 3. 4. 34. Tidskrift for Jägere och Fiskarc. Helsingfors. V. (1897). 1, 2, 3, 4, 5. 35. Vadászlap. Budapest. XVIII. (1897). 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24. 25, 26, 27. 28, 29. 36. Zeitschrift für dmìthoUigie und praktische Geflügelzucht. XXI. Nr. 5, 6, 7, 8, 9, 10. 37. Yearbook of the United Staates De, turtement of Agriculture. 1896. Washington, 1897. INDEX AVIUM ALPHABETICUS. Aeantliis caiinalmKi Acanthis linaria Accentor alpinus Accentor collari» Accentor niodiilaris 55. 100. |iil. |()3, 104, KiS, 180, 181. Acrocc|)haliis anindiiiaceus 55. 101, lO-'i. lOi. Aci'ocejihalus palustris 55, .\crocephaIns phragmitis 55. Acroceplialus tni'doiiles 55. 101. Mt.'i. 104. Actitis bypoleucus Aedon lu.scinia Aedou philomela .4.egialitis cantianus Aegialitis flnviatilis .iC. In). lo:i. 104. IfjO. á37. 9.S9, 241, Alauda arborea 50. lOM, 104. 18:!. 234. 237, 241. .\lauda arborea Cherneli 101, .\lauda arvensis 5, 7, 12, 14, 17, 18, 20. 21 .24, 2.5, .56, 101, 103, 104, 100, 168, 181, 194, 208, 209, 234. 237, 239, 241. 244, Alauda eristata .\lcedo ispida .^mjjelis garrula .\nas boschas .56, 100. Anas boscbas X Spatula .\nas crecea Anas querquedula Anortbura troglodytes Anser albifrons Anser cinereus Anser segetuni Anthus antarticus Anthus arboreus Anthus canipestris Anthus cervinus Anthus pratensis .58. 102. 101, 103, clyjíeata .56, 101, .58, 103. 104. 237. 240. 169. 181, 168. 181. 103, 100, 104, 102, .56, 101. 161 160, 241, Antlius spinoletta .\nthus triviális Aquila chrysaetus Aquila imperialis Aquila niPvia Arehibuteo lagoiius Ardea alba .\rdea cinerea 59. Hill. Ardea cornata Ardea garzetta Ardea minuta li Ardea purpurea Asio accipitrinus Asio otus Astur uisus .58, 102. 103. 180. 244. 104. 1 66. .59. 102. 103. 111. 103, 234. 237 101. 102. 60, 61. 166 .59, 104, 240, 60. liO. 103, 101. , 171. 101. 160, 241, 101. 101, 104, 103, 179, 1 66. 167, 183 .54. 167 181, 264 168 100, 183, 2.54 167, 180, 263 103, 180 101. 167 161, 167 263 263 264 56 168. 243, 252 239, 244, 252 160, 168 , 22, 183, 252, 263, 264 168, 181 .56, 166 167 263, 264 104 , , 181 181, 263 182, 183 179 263, 264 103, 104 214 263, 264 61. 180 2.54 234, 2.52, 264 168 160. 168 18], 183 175 104, 166 .59, 166 103, 104 168, 244, 2.52 145, 169 145, 168 169, 263 104, 168 181, 183 179. 181 166 Astur pai uni ilari s Asturina albicaudata .\ythia ferina Botaurus stellaris Branta liernicla Bubo ignavuo Bucephala elangula Bntpo vulgaris 166 214 169 61, II"), 101, 103. 104. 168, 180 181 106 61, 169 61. 1111. 166, 2.54 Calainoherpe praginitis 263 Calidris arenaria |(i|, 162 Capriniulgus europeus 61. 102. J03. li)4. 157, 161, J68. 234, 237. 240, 241. 244, 2.52, 263 Carduelis .elegáns 167. 181. 182 Cerchneis tinnuncula 62. Hill. 102. 103. 104. 124. 160. 166, 181, 182 Cerchneis vespertina , . 62, 102, 103. 104. 166, 179 Certhia familiaria 167, 182 Charadrius apricarius 168, 234, 238, 240. 242, 245, 252 Charadrius pluvialis -. .„ ,... 1,82 Chaulelasmns streperus 67 Chelidon urbica 62. 102. 103. 104. 161. 168, 23Í-, 238, 240, 242, 245, 252 Chrysomitris spinus ._ ... 63, 167, 181, 182 Ciconia alba 63, 102, 103, 104, 160, 169, 179, 235, 238, 240, 242, 245, 252, 261, 263, 264 Cicoma nigra 69, 101. 103. 104. 235. 238, 240, 242, 245, 252 Cinclus aquaticus . 167, 183 Cinclus cinclus 1.57 Cinclus inelanogaster 183 Circsetus gallicus .._. 69, 254 Circus peruginosus69. 100. 101. 103. |04, 166, 179, 182, 183, 263 Circus cyaneus 70. 100, 101, 166 Circus pygargus 70, 101, 166 Coccothraustes vulgaris 167, 181, 182 Columba li via 168 Coluniba œnas .5, 7, 12, 13, 14. 17. 70. 100. 101, 103, 104. 160, 168, 182, 208, 209, 211, 233, 235, 238, 240, 242, 245, 252, 260, 263, 264 foluinl.a palumbus 70, 101, 102, 104, 160, 168, 181, 182. 235, 238. 240. 242. 245. 2.52. 264 Colyuilius articus 71. 263 Colyinbus glaciális 71 Colyinlius septentrioiialis -. . , 161, 162 Coracias garrula 71. 102. 103. 104. 166, 23.5, 238, 240, 242. 246. 2.52, 263 Corvus corax Corvus cornix Corvus corvus uiouedulii Corvus li-ugilegus Cotile ri|Kn-ia 71. 101. 103. 104, 141. 166 166. 181 166 166. 179 161, 23.5. 238, Coturiii.\ baldaini Coturnix capensis 2411. 242, 246, 252, 263 26, 33, 36, 37. 38 37 286 Coturnix communis 36, 37 Coturnix communis orientális 36 Coturnix coturnix 36, 37 Coturnix dactylisonans 5, 17, 30. 37. 71, 101, 103, 104. 161. I'os. 194. 20S. 209. äll.-235, ÏÎ38, !á40, 242. 246. 252 Coturnix (lactylisonaiis vel indiens Coturnix europa-us Coturnix leucogenys Coturnix major _ — Coturnix media ,,. Coturnix minor .-. ~ - Coturnix vulgaris „. ... Coturnix vulgaris japonica Crex pratensis Cuculus cauorus 5, 18, 10, 20, 22, 24,25,71.101. 103. 1(14. 160. 160, 194, 208, 209, 211, 231, 238, 240, 242, 240, 252, 263, 264 Cvpsclns aims 70. 102, 103, 104, 161. 168, 194, 235, 238, 240. 242, 246, 252, 264 Cypselus uiellni IS2. 183 36 36 36 36 ... 36 27, 36 36, 37 28, 30, 35 264 Datila acuta Dendroeopus major Dendrocopus médius Dendrocoi)Us minor Dryocopus martins 73. 100. 101 182 182 182 167 167. 181. Emiicriza citrinella Emberiza liortulana Emlieriza miliaria 73. 100. 101. 167, Emberiza scbœnielus 73, 100. 102. 103. 104, 167, Erismatnra leucocepbala Eritbacus cyaneculus 73. 102, Eritbacus luscinia 73. 102, l(t3, 104, 160, 194. 208. 209, 235. 238. 240, Eritbacus pliilomela •• 73 Eritbacus rubecula 74, 100, 101, 103, 104, 1 ICS. 182, 235. 238. 240. 242. 247. 252. 182. 161, 182, 160, 179, 73, 160, 168,^ 246, 102. 60, 203. 183 162 263 182 182 168 252 168 204 Falco sesalon Falco biarmicus Falco feldeggi 134, Falco lanarius 105, 120, 127. 129. \:V). Falco lanarius capensis Falco lanarius grœcus Falco lanarius nubiens Falco laniarius Falco peregrinus Falco regnlus Falco sacer 105. l''alco saquer Falco subbuteo 74, Falco tany])tcrus Ficcdula ruta 71-. loi. Hi:;. HM-. I 135, 135, 181 130 130, 139 137, 175 130, 135 129, 130, 130 135 Ficedula siliilatrix 74. lol, Ficodula trocbilus 74, 101, Fringilla cannabina Fringilla codebs 74, loo, 101, lo:i. 126. 101. 00, 24f), 103, 103, 104. 127, 1 03, 235, 242, 104, 101., 167, I.S2, 165, 167 109, 74^ 1 35, 214 m;6 1.30 127 104 160 130 238, 247, a52 160, 183 100, 108 183 181, 183, 264 Fringilla montifriugilla . 74, 167, 182 Fringilla cbloris , 182 Fulica atra , 74. 101. 103. 101-, 169. Fuligula clangala Fuligula ferina Fuligula marula Fuligula nyroca Fulix cristata Fulix marila Fulmarus bsesitatus Gallinago gallinula 76. 101. 103. 104, 240, Gallinago major Gallinago seolojiacina 76, 100, 101, 103 182, 230, 238, 240, (ialliniila cliloroiiis 70, 101, 103, 104, 242. 247, Garrulus glandarius Gecinus canus Gecinus viridis Glareola pratincola Glaucidium noctuum Glaucidium passerinum Graculus carbo Graculus pygmseus Grus cinerea 77. 101. Guira piririgua Gyps fiilvus 182, 263, 264 182 182 182 181 74 76 162 235, 238, 242, 247, 252 76, 101. 169 , 104 169, 242, 247, 252 169, 183, 252, £63, 264 166, 181, 182 167. 182 167. 182 169 ISI 100 76. 101, 145 77, 169 103. 104, 182 214 142, 166. 182 Hìpmatopus ostrilegus HalifPtus albicilla Hierofalco sacei- Himantopus autumnalis Hirundo rustica 5, 18, 19, 20, 22, 24, 25, 40, 99, 102, 103, 104. 160. 163, 168. 194, 19.5. 208, 209, 211, 236, 238. 242, 248. 2.52. Hirundo urbica Hydroclielidon flssiiìes Hydrocbelidon leucoptei-a Hydroclielidon nigra Hydropsalis furcifera Hypolais icteriua Hypolais pbilomcla 83. 102, 103, 84, 102. 101. 108. 161, 162 141 77 77. 102 , 77, 207, 263, 264 263, 264 104. 169 84, 169 182 214 183, 194 181, 264 Ibis ralciiiellus 84. 101. 103. 104, 145. 109 I.anius collurio 84. 102. 103, 104, 161, 166, 183. 230. 238, 242. 24S, hanius exeubitor Lanini iniiior 84, 102, 103, 101.. 101. 100. Lanius senator Larus argentatus Larus canus Larus fuscns. Larus glaucus Larus melanocejibalus Larus ridibundus 85, 101, 10.3. UH, Hill. Liguiiiius cliliiri'i ,v-,, mi, 1113. 1114. 84, 84, 161, 179, 183, 167. 181, 253, 166, 181. 183, 161, 101, 102, 182, 26.3, ISI. 264 182 263 102 84 162 261 148 85 264 183 287 Liinicolii pygmiea 161. 162 Limosa segocephala 85, 179. 183 Limosa liaueri 225 Limosa uropj'gialis 225 Locustella fluviatilis 85, 102, 181 Locustella luscinioides 85. 102, 103, 104, 175 Locustella iiEevia 85. 101. 103. 104, 181, 263 Loi)hoiiliaiios oristatus 168 Losia australis 223 Loxia eurvirostra 167 Lusciniola melanopogoii 85, 101. 175 Mareca peiielopf 85. 101, 103. 104, 169 Mergus albellus 86. 169 Mergus merganser 86. 169, 179 Merula menila 263 Merops ajjiaster 86. 101. 103, 104, 166 Mil vus ictimisSö, 101. 103 . 104 . 23( . 238 , 242 248 253 Milvus korschun 86, 101, 141 Monticela saxatilis 86, 167 Montifriugilla nivalis 264 Motacilla alba 5, 7, 13, 17 , 18 20, 21, 22, 24 , 25, 86, 101, 103, 104, 160, 167, 181, 182, 183, 194, 208, 209, 211, 236, 238, 242, 248, 253, 263, 264 Motacilla boarula 87, 100, 101, 103, 104, 167, 194 Motacilla flava 87. 102, 103, 104, 160, 167, 179, 181. 236, 239, 248, 253 Muscicapa ulbicoUis 263 Muscicapa atricapilla 87, 102. 103, 104, 167 Muscicapa eoUaris 88, 102, 103. 104, 160, 167, 181 Muscicapa grisola 88, 102 . 103 . 104 161, 167, 181, 183 Miiscicapa parva 88, 102, 254. 263 Xisfetus pennatus - . 88 Nucifraga caryoeatactes 166. 181 Numenius arquatus 88, 101. 103, 104 Numeuius pliieopus 181 Xyctale tengmahui 166. 183 Nyctiardea nycticorax 88, 101, 103, 104. 144, 168 Nyroca leucophtaluius 88, 102, 103, 104, 169 Oedicnemus crepitans 89. 102, 103, 104 Oidemia fusca 161, 162 Oriolus galbula 5, 18, 19. 20, 22, 24, 23 , 89, 102, 103. 104, 161. 167, 181, 182, 208, 209, 211, 236, 239, 242. 249. 253, 263, 264 Orites caudatus 168, 180, 183 Ortygion coturnix 36, 37 Ortygometra crex 5, 18. 19. 20. 22, 24, 2c , 89. 102, 103, 104, 161, 169. 208 .209 , 236 . 239 ,243 249, 253 Ortygometra minuta 90. 101. 169 Ortygometi'a jjorsana 90. 101, 103, 104, 169, 181, 236, 239, 243, 249, 253 Ortygometra quadristriat 1 225 Otis tarda 181 Otocoi'is al))cstris 90 Passer doinesticus 167, 181. 182 Passer montaiius 167. 183 Pannurus biarmicus 168 Pandion baliietus 90. 101. 106 Pai-us ater 182 Parus cu-rulcus Parus major Parus palustris comuiui Pastor roseus Pelecanus onocmtalus Perdix cinerea Pernis apivorus Phalaropus lij-perboi-pu Phasianus domesticus Phasianus colcbicus Pliylloseopus sibilator Pbylloscopus trocbilus Pliylloseopus acredula Pliylloseopus rufus Picoides tridactylus Pious lemonotus Picus major Pieus médius Picus minor Philomachus pugnax Pica caudata . Pica rustica Platalea leucorodia Plectrojibaues nivalis Podieepis auritus Podiceps cristatus Podiceps griseigeua Podiceps minor L. Podiceps nigricollis Pœcile palustris Pœcile lugubrí.s Pratincola rubetra 91. Pratiucola rubicola 91 Puffimis anglorum Pyrrliula major Quercjuedula circia 91, 102, 103, 104, 169, 179, 182 Querquedula crecca 91, 100, 101, 103, 104, 160, 169 Querqupdula falsicata 162 Rallus aquaticus L. Eeeurvirostra avocetta Eeguliis eristatus Regulus ignicapillus Eemiza pendulinus Rissa tridactyla Ruticilla cairii Ruticilla phœnicura 92, 101, 103. 104, 160, 168, 181, 183, 236, 239, 241, 243, 249, 253, 263, 264 i;ntieill;i tithys 92. 101. lO.S, 104, 160, 168, 181, 182, 183, 194, 263, 264 Saxicohi LHuantlie 92, 101. i(Y.>,, 104, 160. 168, 182, 183, 236, 239. 241. 243. 250, 253 ScUœuicola schu'iiiclus . . . 263 Scolopax rustieola 5,7, 18, 19, 20, 21, 22, 24, 25, 42. 92, 101, 103, 104, 156, 160, 169, 194, 208, 209, 211, 236. 239, 241, 243, 250, 253 Serinns bortulanus 93. 101. 103, 104, 160, 181. 182. 183. 264 168, 181, 168. 182 181 unis 181. 168, 182 90 90 183 90 UK 161. 263. 167. 162 ISI 182 81 81 182 264 17 167 179 167 167 90. 101, 169, 179, 166, 181 183 181 90. 101. 103, 104, 144 90. 161. 162, 167 169 90. 100. 101, 103, 104, 169, 263 169 91, 100, 169, 263 91, 101, 168, 168, 182 254 254 101. J03 , 104 161, 168, 181, 243, 249, 253 1. 102. 1 03, 104, 160, 168, 181, 182, 263 162 167. 181. 182 91. 100, 169 92. 101, 169 68. 179. 181. 182 168 181 161. 162 92, 183 388 Sfeuiscus magellacus Sitta CEesia Sitta europieii Spatula clypeata Squatarola helvetica Stelgidopteryx ruficoUis Stereorarius parasiticus Stercorarius coinarinii s Sterna caspia Sterna fluviatilis Nanni. 93, 100. 181 161 161 214 167 182 182 102 214 1G2 93, 101, 239, 103, 104, 241, 243. Sterna hirumln Sterna minuta Strepsilas iuterpres Strix flammea ,. Sturnus vulgaris 5, 7, 11, 12, 25,. 94, 100, 102, 103, 104, 194, 208, 209, 211, 237, 239, 161, 13, 160, 241, Sylvia atricapilla 94, 101, 103, Sylvia cinerea 94, 102, 103, 104, Sylvia curruca 94, Sylvia liortensis Sylvia nisoria 9.5, Sylvia simplex Sylvia Sylvia Syi-num alueo Syrnum nralense Tacliyciuta leucorlioa Tadorna cornuta Tadorna lionasia Tadorna coturnix Tadorna tetrix Tadorna urogalhis Thinacorus rnmicivorus Tichodrama muraria Totanus ealidris 102, 103, 104, 95, 102, 103, 102. im. 104. 167, 181, 243, 250, 104, 161, 161, 168, 161, 181, 104, 183, 161, 168, 161, 162 162 169, 2.50, 253 ,„ 181 93, 102 162, 169 166 , 24, 182, 261, 263, 264 168, 181 181, 183, 264 263, 264 263, 264 ISI, 263 181 263 166, 182 150, 166 168. 1.56. 168. 167, 214 224 181 36 182 182 214 181, 182 168, 181, 181, 9.5, loi. 169, 179 Totanus luseus Totanus glareola Totanus glottis Totanus hypoleucus Totanus ochropus 95. 102. 103, Totainis stagnatilis Tringa alpina Tringa canuta Tringa minuta Tringa Schinzii Tringa superquata Tringoidos hypoleucus 9.5. I0|, Turdus iliacus Turdus merula '.l(i, Tui(his luusicus 96, 101, 103, 182, 183, 2.37, 2,39, 241, Tui-diis pihiris Turdus torquatus Turdus viscivorus Turtur auritus .5, 96, 102, 103, 209, 211, 237, Turtur vulgaris upupa epops 5. 97, 101, 103, 104. 100, 166, 182, 208, 209, 237, 239. 241, 243, 251, 2.53, 263, 264 Uria grille -, 147 Vanellus cristatus 5, 7, 13, 18, 20, 22, 24, 25, 97, 100, 101, 104, 160, 169, 181, 182, 183, 194, 208, 209, 210, 211, 237, 239, 241, 243, 251, 253, 263, 264 \'iiltu)- inoiiachus 143, 166, 175 Yuux tor(|uina 9,8, 102, 103, 104, 100, 167, 237, 2.39, 241. 243, 251, 253, 263, 264 95, 101, 181 95, 102, 169 95 182 104, 160, 169, 237, 239 241, 243, 2.50, 95, 95, 253 169 169 220 169 169 169 103, 104, 1.55, 160, 179, 181, 183 96, 160, 167, 182 100, 101, 167, 181, 182 104, 160, 167, 181, 243, 2.50, 253, 263, 264 96, 167, 181, 182 96, 158, 167, 167, 183 182 104, 161, 168, 208, 239, 241, 243, 251, 253 181 Zen aida maculata 214 ERRATA. Pag. 178. 1.5. sorhan a magyar szövegben felülről: eienkiviiì van helyett: ezcìihiviil. Pag. 181. a jolih felöli hasábban a D. alatt elősorolt következő utolsó faj : Otis tarda I Parus cœruleus I Spatula clypeata I Tetrao tetrix . .1 Turdus mcrula I tévedésliôl kerültek v rso|iortl);i, nicrt a megelőző «('. vegyes tá|ilál(''kot tnrtaima/.iili • csoiiortjálioz sorozandók. í)}g. 178. 3iii uiui. Íex;tc, in ber 15 ^ú\e non oben: ezejikúüi ftntt ezenkívül \:\u. ^a,. ISI. Sie ill ber vedjteu tSolumiie, unter D. uorgesál)lten letiten 5 3lrten : ütis tarda I Parus cœruleus | Spatula clypeata | Tetrao tetrix .„. | Turdus merula I finb aus SJerîe^eii tu btcfe ©ruppe gerattjen, lueil fie in bie ®tuppe ('. («mit geniifdjtem 3n()alte»i gef)ören. .^ ^D-«/-., Av-'Ü. ■: iiilitifld '.'«li ijliifiii Hilf htiiiii AMNH LIBRARY 100099779 .|;iM.'JJu;t»)IttllIlL, ,. , i.iiKii;ii:iii(jil(iiiili(l<>iiíf .:r.ii:inU'Uul\ú]lHHUUUl ' ' iD.iMilíríliiiiilíiinoiil HM 1I[KJ}1 lí niKinliil tHJlif'"'"- (ill I If li iMiiitJiii ;l nti 1 i!i! ! i; liiiiiiiiiHI pi ,.,,,, „■..■■„»„iii li iulilllillillllî lliii 11