t:/ t \ ■ û LP

i

ft)

y

FOR THE PEOPLE

FOR EDVCATION

FOR SCIENCE

LIBR^RY

OF

THE AMERICAN MUSEUM

OF

NATURAL HISTORY

Bound a*.

ih

AQUILA.

7 /vr

^^ n^ick ¥^-

•o

A MAGYAR ORNITHOLOGI AI KÖZPONT FOLYÓIRATA.

PERIODICAL OF ORNITHOLOGY. * JOURNAL POUR ORNITHOLOGIE.
ZEITSCHRIFT FÜR ORNITHOLOGIE.

SZERK.

HERMAN OTTO.

XIV. ÉVFOLYAM.

1907.

REDACT.

OTTO HERMAN,

XIV. JAHRGANG.

1907.

CUM TABULIS ET ICONIBUS.

BUDAPEST.
A MAGYAR ORNITHOLOGI AI KÖZPONT KIADVÁNYA.

1907.

of. <yi^'rf4^ ^cÂ^i^.

lliiruváiis/.ky V. o«. í-s kir. miIv. köiiyviivoiiicláia. 39570.

TARTALOM — INHALT.

Herman 0. Pungur Gyula

„ Még egyszer a tarvarjúról

„ A déli fény

Schenk J. A madárvoniilás Magyarorssíágon az 1906.

év tavaszán

Hegtpoky K. Az 1906. évi tavaszi madárvonulás és az
idő járása

„ A madárvonulás és az idö

Kaygorodofp D. Madárvonulási adatok Szentpétervárról . .

KiTTENEERGER K. Madárvonulás a Danakilföldön

Chernél J. Adatok Magyarország madárfaunájához . .

Csnu E. Biztos adatok madaraink táplálkozásáról .

Lodge R. B. Megfigyelések a Pelecanus crispusról . ,
Cerva Fr. Nidologiai és oologiai megfigyelések . .

RusKiN-BuTTER- A subspBciesröl az ornitliologiában és annak

FIELD W. elnevezéseiről

Schenk J. Az 1907. év sáskajárás a Hortobágyon és a

mailárvilág

, Az uráli bagoly tömeges megjelenése

Magyarországon 190(1,907 telén ....

Csörget T. Gyakorlati madárvédelmünk állami eszközei

és intézményei

M. O.K. (U.O. C.) A madárvédelem érdekében

— Kisebb közlések

Schenk J. Phaenologiai irodalmi értesítések ....

Gbaeser K. Nyilatkozat

M.O.K.(U. O.e.) A Petényi-emlék

, Personalia. — Látogatások. — Besuche

„ Intézeti ügyek. — InstitutsAngelegenheiten

, Gyűjtemények. — Sammlungen

, Könyvtári kimutatás. ^ Bibliotheks-Ausweis

„ Necrologus

„ Index alphabeticus avium

Julius Pungur I.

Noch einmal über den Kahlraben XXXHI.

Das Südlicht XLIII. XZ31

Der Vogelzug in Ungarn im Frühjahre

1906. . 1

Der Vogelzug und die Witterung im
Frühling des Jahres 1906 .... 120

Vogelzug und Wetter 137

Vogelzugsdaten aus Sanktpetersbnrg . 171
Vogelzug im Danakil Land .... 175
Daten zur Vogelfauna Ungarns . . . 179
Positive Daten über die Nahrung unse-
rer Vögel 188

Observations on Pelecanus crispus . . 203
Nidologische und oologische Beobach-
tungen 211

On Subspecies in Ornithology and their

Nomenclature 216

Die Heuschreckenplage auf dem Horto-
bágy im J. 1907 und die Vogelwelt 223
Das massenhafte Erscheinen des Ural-
eule in Ungarn im Winter 1906/907 276
Staatliche Mittel und Institutionen für

den praktischen Vogelschutz in Ungarn 291
Im Dienste des Vogelschutzes . . . 315

Kleinere Mitteilungen 317

Phaenologische Litteraturberichte . . 341

Erklärung 353

Das Petényi-Denkmal 356

357

361

362

365

373

377 i/S-

IS-

1

AQUILA TOM. XIV. I907.

]^^^^

';^ '^i

PUNGUR GYULA

1643— 190~

AQUILA.

A MAGYAR MADÁRTANI KÖZPONT FOLYÓIRATA.

PERIODICAL OF ORNITHOLOGY. JOURNAL POUR L'ORNITHOLOGIE. ZEITSCHRIFT FÜR ORNITHOLOGIE.

EDITED BY THE HUNGARIAN CENTRAL-BUREAU PUBLIÉ PAR LE BUREAU CENTRAL ORGAN DER UNGARISCHEN ORNITHOLOGISCHEN

FOR ORNITHOLOGY. ORNITHOLOGIQUE HONGROIS. ZENTRALE.

Np. 1—4. sz. 1907. Decz. 20. Budapest, József-körűt 65. 1. Évfolyam XIV. Jahrg-ang.

PÜNGUR GYULA.

1843—1907.

Hazájcától és különösen szeretett Szilágy-
ságától távol halt meg 1907 május elsején
PüNQUR GyuiíA, a Magyar Ornithologiai Központ
titkára. Testben összetörve és kedélyében meg-
rendülve, életet ment keresni Dalmácziába,
Zelenika üdülőhelyre ; de sarkában volt a
halál, ott érte utói ós vetett véget életének.
Teste idegen földbe tért örök nyugalomra ; a
református magyar ember sírjánál idegen fele-
kezet papja, idegen nyelven mondta az áldást.
De ezt a komor hangulatot megenyhíti hitve-
sének és leányának könnye, mely reáhullott
koporsójára és áztatta a rögöt, mely véglege-
sen betakarta.

Pdngür Gyula 1843-ik évi május 24-ikén,
mint hat fiú között az első, született Erdő-
szengyel községben, Maros-Torda megyében.
Atyja PuNGUB Benjamin, anyja Nagy Krisztina
volt. Atyja uradalmi tiszttartó, és a régi Erdély
patriarchaKs szokása szerint a keresztszülői
tisztet az uraság vállalta el : Bethlen Sándor
GRÓF és Tholdalagi Zsófia grófnő.

Az elemi iskolát Sáromberkén és részben
Marosvásárhelyt végezte.

A gymnasium I — Vili, osztályait Maros-
vásárhelyt járta. Mint szerény módban élő
népes család sarja, kezdetben az ő sorsa is
az erdélyi református tanodák beneficiuma :
a czipó volt, a melylyel életét tengette; de
szorgalmasan tanult és már ott is szeretett
fébevonidni, magába zárkózni. Később havi

Aquila XIV.

JULIUS PUNGUR.

1843—1907.

Fern vom Vaterlande und der Szilágyság,
welche er besonders liebte, starb am 1. Mai
1907 Julius Pungur, Sekretär der Ungarischen
Oriiithologischen Zentrale. Körperlich ge-
brochen, mit angegriffenem Gemute ging er
um das Leben ringend nach Dalmatien in
den Erholungskurort Zelenika; der Tod jedoch
folgte ihm auf der Ferse, holte ihn hier ein
und machte seinem Leben ein Ende. Seine
sterbliche Hülle wanderte in fremde Erde zur
ewigen Ruhe ; am Grabe des reformierten
Ungarniannes sprach der Priester einer ande-
ren Konfession in fremder Sprache den Segen.
Die düstere Stimmung milderten jedoch seiner
Gattin und Tochter Tränen, welche auf den
Sarg fielen und die Scholle benetzten, welche
ihn auf immer zudeckte.

.Julius Pungur wurde am 24. Mai 1843 als
erster unter sechs Söhnen in Erdőszengyei,
Koniitat Marostorda geboren. Sein Vater war
Benjamin Pungur, seine Mutter Christine Nagy.
Sein Vater war herrschaftlicher Gutsverwalter
und wurde die Stelle der Taufpaten nach dem
patriarclialischen Usus des alten Erdély von der
Herrschaft, Grafen Alexander von Bethlen und
Gräfin Sophie von Tholdalagi übernoinmeii.

Die Elementarschulen besuchte er in Sárom-
berke und teilweise in Marosvásárhely.

Die I — Vili. Gynmasialklassen absolvierte
er in Marosvásárhely. Als Sprosse einer
kinderreichen und in bescheidenen Verhält-
nissen lebenden Familie, war zu Beginn
auch seine Existenz auf das Benefizinni der
reformierten Schulen, auf das Brotlaibchen
gegründet, womit er sein Leben fristete;

I

n

4 foriutért „kosztos" lett egy becsületes szabó-
nál, egyetlen párnújiVn ládi'ija fedelén húlt és
kabíítjával takaródzott.

A marosvásárhelyi tanulóévckbol származó
emlékezése az volt, ho<;y ő is többed magá-
val és felváltva „strázsálta" Bolya y FARKAs-t,
a nagy mathematikust, a midőn különálló
házl)an, teljesen magára hagyatva, halálos
ágyán várta életének végső perczét. Pungur
Gyula jól emlékezett Bolyay jÁNos-ra, a híres
„Appendix" Írójára, a mikor atyját halálos
ágyán szemrehányásokkal illette ; jól emlé-
kezett arra a nagy tekintélyre, a melylyel
Bolyay Farkas bírt, a mely abban is nyilvánult,
hogy valamely osztályba belépve, az osztály
fölemelkedett és állva maradt mindaddig, a
míg a nagy tudós jelen volt.

A VrH-ik osztálylyal 1860-ban Marosvásár-
helyen a gymnasiumot bevégezve, átment
Nagyenyedre, a Bethlen főtanodára, hol két
évig jogot hallgatott. Ezt 1862-ben abbahagyta
és a theologiára adta magát, a melyet el is
végezett. A papi szigorlatot 1866-ik évi augusz-
tus 31-ikén tette le, a midőn is a főtanoda
gondnoki és tanári kara „kitűnő érdemfokra
méltónak" Ítélte.

Az erdélyiek régi jó szokása szerint Pungur
Gyula ekkor a Cserey, Pápai-Pariz, Bod, Bolyay
és mások példáját követve, a maga tökélete-
sítése végett külföldre ment és az 1866/67-ik
tanévre a marburgi egyetem theologiai fakul-
tására iratkozott be, a hol Henke, Heppe, Ranke
és Langenbeck tanárokat hallgatta, leginkább
azonban Henke tanárhoz vonzódott, kitől azután
a következő absolutoriumot kapta:

„Theol. cand. Pungue Gyula úr Erdélyből,
az 1866/67. év téli szemeszterében az újabb
és legújabl) egyháztörténetből, a nyári szemesz-
terben a theologiai stúdiumba bevezető és a
régibb egyháztörténetből tartott előadásaimat
kitűnő szorgalommal hallgatta és ezenkívül

doch lernte er fieissig und liebte es schon
hier, sich abseits zu halten und in sich zu
kehren. Später wurde er „Kostgänger" bei
einem ciirsamen Schneiderlein, wofür er
4 Gulden monatlich bezahlte ; er schlief auf
seiner eigenen Trulle, unter dem Kopfe sein
einziges Kissen, als Decke seinen Rock be-
nützend.

Aus der Schulzeit zu Marosvásárhely stammt
seine Erinnerung, dass auch er mit mehreren
Schulkameraden zusammen abwechselnd bei
Wolfgang von Bolyay, dem grossen Mathe-
matiker, Wache hielt, als derselbe in einem
einsam stehenden Hause, gänzlich verlassen auf
dem Sterbebette sein Lebensende erwartete.
Julius Pungur erinnerte sich sehr gut an
Johann von Bolyay. an den Auetor des berühm-
ten „Appendix", als derselbe seinem Vater
auf dem Sterbelager Vorwürfe machte ; sehr
gut erinnerte er sich an die grosse Auctorität.
welche Wolfgang von Bolyay entgegengebracht
wurde, und welche auch darin zum Ausdruck
kam, dass die Klasse, in welche er eintrat,
sich erhob und stehen blieb, solange der
grosse Gelehrte zugegen war.

Mit der VIII. Klasse absolvierte er anno
1860 das Gymnasium in Marosvásárhely,
worauf er sich an das Bethlen-KoUegium in
Nagyenyed begab, zwei Jahre Jus studierte,
dann aber Theologie hörte und diese auch
beendigte. Die Prüfung zur Erlangung der
Pfarrerwürde legte er am 31. August 1866
ab, wobei er von dem Administratoren und
Professorenkörper der Hochschule „des aus-
gezeichneten Grades würdig" erklärt wurde.

Nach gutem alten Usus der Erdélyer
folgte auch Julius Pungur dem Beispiele von
Cserey, Páriz-Pápai, Bod, Bolyay und anderen,
begab sich behufs Vervollkommnung nach
dem Auslande und bezog für das Schuljahr
1866/67 die theologische Fakultät der Uni-
versität Marburg, wo er die Vorlesungen der
Professoren Henke, Heppe, Ranke und Langen-
beck hörte ; er schloss sich jedoch besonders
Professor Henke an, von dem er das Absolu-
torium erhielt:

„Herr Kand. theol. Julius Pungur aus Sie-
benbürgen hat im Winter 1866/67 meine Vor-
lesungen über neuere und neueste Geschichte
der Kii'che und in diesem Sommer meine
Vorträge zur Einleitung in das theologische
Studium, sowie die über die ältere Kii-chen-

m

az egyetem könyvtárának használatával tanú-
jelét adta a históriai és theologiai tanulmányok
ii'ánt táplált élénk érdeklődésének, a mikről
— a hazájában való pályafutása iránti leg-
jobb kivánataimmal — örömmel tanúságot
teszek. Marburg llesszenben, 1867 augusztus
6-án. Dr. Henke Ernő L. Th., a theologia
uyilv. rendes tanára és első könyvtárnok."

Mielőtt PuNGUK GvuLÁ-t további pályáján el-
kisérnők, álljon itt, hogy legkedvesebb taná-
rának a nagytudású Szabó JózsEi.-et vallotta,
ki a jobb tanítványokat maga mellé vette és
különösen idegen nyelvekre oktatta. Itt sze-
rezte meg PuNGUR nyelvismeretének alapjait,
a latin mellé a franczia, angol és német nyel-
vet, a minek később nagy hasznát látta.

A nagyenyedi papi oklevéllel és a marburgi
ajánlattal kezében, Pungur Gyula reálépett a
legtöbb erdélyi ref. theologus kezdő kenyér-
pályájára : nevelő lett.

így 1868-ban az erdélyi Mezőség egyik
főbb falujában, Mező-Záhon, ábránfalvi Ugrón
Sándor házánál találjuk, hol a ház három
gyermekét, Sándort, Ilonát és a tehetséges
Istvánt* neveli és az 1870-ik év végéig marad.
Mezö-Záhon az Ugrón háznál ismerkedett
meg Schimmer GABRiEi,LÁ-val, a nagyműveltségű
nevelőnővel, kivel 1870 deczember 26-án
házasságra lépett. Nagyon természetes, hogy
most már komolyan meg kellett állapodni és
valahol házi tűzhelyet alapítani.

Úgy látszik, hogy a Wesselényi bárók be-
folyásarévén Szilágynagyfalu hívta megPuNGUR-t
papjának, hol állását 1871-ben foglalta el és
1877-ig maradt, a midőn is ugyanez év novem-
ber 7-én a zilahi polgári iskolában ideiglenes
minőségben, 1880-ban pedig rendes tanító lett,
azon az alapon, hogy 1879 június 30-án a
nyelvtudományok köréből polgári iskolai tanító-
képesítést szerzett.

* E tanítványai közül csak a legifjabb, Ugrón
István él és kiváló tagja a diplomacziai karnak.

H. 0.

geschichte mit vorzüglichem Fleisse besucht,
und mii- auch sonst durch seine Benutzung
der Universitätsbibliothek Proben seines ernsten
Interesses für historisch-theologische Studien
gegeben, was ich ihm mit Vergnügen und
mit deu besten Wünschen für seine fernere
Laufbahn in seiner Heimat bezeuge. Marburg
in Hessen, 6. August 1867. Dr. Ernst L. Th.
Henke, ord. Professor der Theologie und erster
BibUothekar".

Bevor wir Julius Pungue auf seinem ferneren
Lebenslaufe weiterbegleiten, soll hier angeführt
werden, dass er als seinen liebsten Lehrer
deu hochgelehrten Josef Szabó anerkannte,
der die besseren Schüler um sich versammelte
und dieselben besonders in fremden Sprachen
unterrichtete. Hier erwarb sich Pungue die
Grundlagen seiner Sprachenkenntnis, neben
der lateinischen die deutsche, englische und
französische Sprache, was ihm später sehr
zum Nutzen gereichte.

Mit dem Priesterdiplom von Nagyenyed und
mit der Empfehlung von Marburg in der Hand
betrat Julius Pungue die erste Broterwerbs-
Laufbahn der meisten reformierten Theologen
in Erdély : er wurde Erzieher.

So finden wir ihn anno 1868 in Mezőzáh,
einem Hauptflecken der Erdélyer Mezőség,
im Hause des Alexander von Uoron zu Ábrán-
falva als Erzieher der drei Kinder des Hauses,
nämlich Alexanders, Ilonas und des talent-
vollen Stephau,* wo er dann bis Ende des
Jahres 1870 verblieb. In Mezőzáh, im v. Ugron-
scheu Hause wurde er mit Gabrielle Schimmer,
der hochgebildeten Erzieherin bekannt, mit
der er sich am 26. Dezember 1870 ver-
ehelichte. Ganz natürlich rausste nun schon
ernst daran gedacht werden, irgendwo einen
eigenen Herd zu gründen.

Wie es scheint, wurde Pungue durch deu
Einfluss der Barone von Wesselényi nach
Szilágynagyfalu als Pfarrer berufen, welche
Stelle er anno 1871 antrat und bis 1877
behielt, worauf er am 7. November desselben
Jahres an der Bürgerschule zu Zilah proviso-
rischer, anno 1880 aber ordentlicher Lehrer
wurde u. zw. auf Grund des am 30. Juni
1879 aus den Sprachwissenschaften erwor-
benen Lehrerdiploms für Bürgerschulen.

" Von diesen seinen Schülern ist nur der jüngste
am Leben, Stephan von Ugron, ein hervorragendes
Mitglied des Diplomatcnkorps. 0. H.

I*

IV

úgy látszott, hogy Zilah lesz Pongue Gyula
váiidorlásáiiiik vóijsö úlloniása. Innen 1885-től
18S8-ig kijárogiitütt Görcsönbo Wekhki.knyi
Miklós báróhoz nevelni és annyira megfelelt,
hogy a báró az utódokat mindig Pungur sjjeczialis
tanácsa alapján nevc^zte ki ; szóval Pungur
ekkor elemében van, mert a gyermeknevelés
valóságos szenvedélye volt. Nagyon megked-
velte a Szilágyságot és annak fővárosában,
Zilalion gondolt állandó fészekrakásra, külö-
nösen a mióta leánygyermek ékesítette a családi
kört : kis házat és kertet vett.

De hovatovább mindijikább érezni kezdte a
hivatás terhét; nem mintha a nevelői pályá-
tól elidegenedni kezdett volna, hanem mert
a jelentkező tüdőtágulás a tanterem romlott
levegőjével szövetkezve, mind nehezebbé tette
a tanítást. Ritkán váltott leveleiben ez a baj
volt az állandó panasz tárgya.

A mikor a Magyar Ornithologiai Központ
1894-ben életre kelt és erőteljesen fejlődni
kezdett, megemlékeztem Pungur Gyula -ról,
képességeiről, de panaszairól is. A mint ez
alább tüzetesebben is el lesz mondva, isme-
retségünk még 1868-ból származott, a midőn
én Mező-Záhon a madarak vonulását figyeltem
és annak bevégződésével az entomologiára
tértem, ő pedig az Ugrón háznál nevelő volt.

Gróf Cbáky Albin akkori közoktatásügyi
minister, ki a Magyar Ornithologiai Közpon-
tot tervezetem alapján életre keltette, előter-
jesztésemre PüNGUK Gyulá-í szolgálattételre be-
rendelte, adván neki oly személyes pótlékot,
mely akkor, 1896-ban, a fővárosban való meg-
élhetést lehetővé tette.

PuNQuit az őt jellemző körültekintéssel és
óvatossággal hozzálátott a M. 0. K. adminisz-
tratiójának berendezéséhez és minthogy az inté-
zet folyóirata, a két nyelven kiadott „Aquila",
a külföldről sok csereviszonyt teremtett, Pungur
kitűnő hasznát vette nyelvismeretének ; éppen
úgy vette hasznát az intézet felszaporodott,
polyglott könyvtárának rendezésénél is.

Es schien, dass Zilah die Endstation der

Wanderungen Julius Pungtob sein wird. Von
hier aus machte er in den Jahren 1885 bis
1888 Ausflüge nach Görcsön zum Baron
Nikolaus von Wesselényi als Erzieher und ent-
sprach als solcher dermassen, dass der Baron
seine Nachfolger immer speziell auf Puxgurs
Rat ernannte ; mit einem Worte, Pungur war
damals in seinem Element, da das Erziehen
von Kindern bei ihm eine wahre Leidenschaft
war. Die Szilágyság hatte er sehr liebgewon-
nen und gedachte in der Hauptstadt dersel-
ben, in Zilah sein ständiges Heim zu gründen,
besonders seitdem eine Tochter den Familien-
kreis schmückte : er kaufte ein kleines Haus
mit Garten.

Doch begann er stets mehr und mehr die
Schwierigkeiten seines Berufes zu fühlen ;
nicht als ob er sich dem Lehrerberufe ent-
fremdet hätte, sondern weil sein beginnendes
Asthma im Verein mit der verdorbenen Luft
des Lehrsaales ihm das Lehren immer schwe-
rer machte. In seinen selten gewechselten
Briefen war dieses Übel der Gegenstand seiner
ständigen Klage.

Als im Jahre 1894 die Ungarische Ornitho-
logische Zentrale ins Leben gerufen wurde
und sich kräftig zu entwickeln begann, ge-
dachte ich Julius Püngurs, seiner Fähigkeiten,
aber auch seiner Klagen. Wie es weiter unten
eingehender erörtert wird, stammte unsere
Bekanntschaft aus dem Jahre 1868, als ich in
Mezőzáh den Vogelzug beobachtete und nach
Beendigung desselben zur Entomologie über-
ging, er aber im Ugronschen Hause Erzieher war.

Graf Albin von Csâky, damaliger Minister
für Kultus und Unterricht, der die Ungarische
(Jrnithologische Zentrale auf Grund meines
Planes ins Leben gerufen hatte, liess Julius
PuNöUR auf meine Eingabe zur Dienstleistung
einberufen und mit einer solchen Dienst-
zulage versehen, welche damals, anno 1896,
das Leben in der Hauptstadt ermöglichte.

Pungur begann mit der ihm eigenen Um-
sicht und Vorsicht die Administration der
U. 0. Z. einzurichten, und als die Zeit-
schrift des Institutes, die in zwei Sprachen
erscheinende „Aqiula" mit dem Auslände
grossen Schriftentausch begann, gereichte ihm
seine Sprachkenntnis zu gTossem Nutzen,
ebenso bei der Ordnung der stark angewach-
senen polyglotten Bibliothek.

A midőn az intézett az Ornitholo<;ia oeco-
noniica hathatósabb mívelése végett a vallás-
és közoktatás ügyköréből a földmivelésibe
helyeztetett át, ez Fuxglr GYci,Á-t, ki az előbbi
niiniszterium listáin tartatott nyilván, összes
szerzett jogaival együtt átvette, fájdalom azon-
ban, meghagyta a „szolgálattételre beosztott
tanár" viszonyában, sőt a vallás- és közok-
tatásüg}i miniszterinm listáiban is, a mi utóbb
sok kellemetlenséget, sőt igazságtalanságot
is szült és nagj'on reáhatott Pingur érzékeny
lelkületére. A helyzet odafajult, hogy utóbb
egj'ik főhatóság sem tekintette teljesen a
magáénak és így a jól megérdemelt előmene-
telből is kimaradt. Igaz, hogy baja legutóbb
a tüdővész legsiUyosabb alakját öltötte magára,
de kétségtelen az, hogy a súlyos lelki ráz-
kódtatás siettette a véget. Ezt a véget, mely
nincs hiján a tragikus elemnek, az a körül-
mény enyhítette némileg, hogy a midőn már
ágynak dőlt és a szótól orvosilag el volt tiltva,
átnyújthattam neki tiszttársai és barátai jelen-
létében a titkárrá való kinevezésről szóló
okmányt, avval az oklevéllel együtt, a mely
Darányi miniszter aláírásával megerősítve, a
M. 0. Központ tiszteleti tagjává avatta.

Ugjancsak e miniszter jó szíve tette lehe-
tővé, hogy Dalmácziába, Zelenikába mehessen.
Az eredményt már tudjuk.

El lehet mondani, hogy Punour Gyula élet-
pályáját, ügy, a mint itt vázlatosan adva van,
kisebb-nag}'obb változatossággal száz meg száz
ev. református theologus futotta meg a múlt-
ban és futja meg a jelenben is és így nincs
benne semmi különös.

De PuNGUR Gyula egész fejjel kimagas-
lott a színből, nem mint egyházának, hanem
mint a szabad természet templomának föl-
szentelt papja, kinek külön ékessége a nem-
zet nyelvének forró szeretete volt.

Ez pedig így jött. Jlint 1868-ban az Erdélyi
Múzeum conservatora — tulajdonképpen pedig
Brassai S.ámuel amnuinuensise — a madár-
vonulás második m eg-figy élésére Mező-Záiiot

Als das Institut behufs intensiverer Förde-
rung der Ornithologia oeconomica von dem
Ministerium für Kultus und Unterricht in das
für Ackerbau überging, wurde Julius Puxgur.
der in den Listen des früheren Ministeriums
in Evidenz gehalten wurde, mit sämtlichen
bisher erworbenen Rechten von diesem über-
nommen, leider aber in dem bisherigen Ver-
hältnisse als „zur Dienstleistung einberufener
Professor" und in den Listen des Ministeriums
für Kultus und Unterricht belassen, was spä-
ter Quelle \-ieler Unannehmlichkeiten, sogar
Ungerechtigkeiten wurde und auf das em-
pfindliche Gemüt Püngurs stark einwirkte.
Die Lage artete später dahin aus, dass ihn
keines der beiden Ministerien so recht für
eigen hielt und er infolgedessen auch von dem
redlich verdienten Avancement wegfiel. Es
ist wahr, dass sein Übel in letzter Zeit in
die schwerste Form der Lungenschwindsucht
überging, doch ist es unzweifelhaft, dass die
schwere Gemütserschütterung das Ende be-
schleunigte. Dieses Ende, welches nicht ohne
tragische Momente ist, wurde dadurch eini-
germassen gemildert, dass ich ihm, als er
schon bettlägerig wurde, und ihm das Sprechen
ärztlich verboten war, in Gegenwart seiner
Amtskollegen und Freunde das Ernennungs-
dekret zum Sekretär, sowie das Diplom über-
gab, welches durch die Unterschrift des Mi-
nisters VON Darányi bekräftigt, ihn zum Ehren-
mitgliede der U. 0. Zentrale erhob

Die Gutherzigkeit des nämlichen Ministers
ermöglichte es ihm nach Zelenika in Dalmatien
zu gehen. Das Ende ist bekannt.

Es kann ausgesprochen werden, dass der
Lebenslauf Julius Pits-gurs, so wie derselbe
hier skizziert wurde, in der Vergangenheit
von Hunderten und Hunderten ev. reformier-
ten Theologen mit grösseren oder kleinereu
Varianten in der gleichen Weise durchgemacht
wurde und auch noch jetzt erlebt wird, so
dass darin nichts Besonderes ist.

Julius Pungue ragte jedoch einen ganzen
Kopf hoch über dieses Niveau, nicht als
Priester seiner Konfession, sondern jener der
freien Xatur, dessen besondere Zierde noch
die heisse Liebe zur Sprache seiner Nation war.

Und dies kam so. Als damaliger Konser-
vator des Erdélyer Museums — in Wirklichkeit
jedoch Amanuensis von Samuel Brassai — er-
wählte ich i. J. 1868 als Zentralstation der zwei-

VI

választottam központi állomásul és a záhi
nagy tó gátjánál be is vonultam teljes föl-
szereléssel egy közönséges, náddal fedett
\áskóba. Az illem úgy hozta magával, hogy
tisztelkedjeni az Ugrón udvarban, hol finom
műveltség várt reám és úgy, a mint czéljai-
mat előadtam, rendkívüli figyelmet tapasztal-
tam. Jelen volt a nevelő, Pungur Gyula is, ki
le nem vette szemét rólam, feszült figyelem-
mel hallgatott s a midőn távoztam, elkisért.
Útközben bevallotta, hogy előadásom a leg-
nagyobb mértékben hatott reá és boldog volna,
ha a megfigyelésben részt vehetne ; de hamar
belátta, hogy ez nevelői kötelességének el-
hanyagolása nélkül teljes lehetetlenség volt.

A madárvonulás bevégeztével az entomolo-
giára tértem át. A múzeum érdeke úgy kivánta,
hogy az Orthopterákat vegyem elő. Az 1868-ik
és a következő évben az Orthopterák minden
faja úgyszólván tömegesen fordult elő az
erdélyi részekben ; megkerültek ebben az idő-
ben már kétségbevont fajok is, így a Steno-
bothrus pullus, Philippi, mely egyetlen gyűj-
teményben sem volt találhati') és csupán le-
írása volt meg ; ezt a Hargitán nagy számban
szereztem.

Mezö-Záhon egyetlen kis terjedelmű ponton
előkerült az akkori „Gry Ilus burdigalensis"
tücsökfaj és egyebek.

A mint csak szerit tehette, Punour elkisért
és gyűjteni kezdett. Mindjárt látható volt,
hogy nem szaladgáló, hanem figyelő gyűjtő
válik belőle. Minden szavamra élesen figyelt
és jegyezni kezdett. Megfogadta szavamat,
mely az volt, hogy valamely élesen meghatá-
rolt alakcsoporttal foglalkozzék tüzetesen, álla-
pítsa meg tüzetesen alaki és biológiai tulaj-
donságait, majd lesz alkalom, hogy az iro-
dalommal egybevesse. Mert hát irodalom és
mi! honnan vegyük? mikor magának az erdélyi
múzeumnak különben gazdag könyvtárában
alig volt a kor színvonalán áUó természet-
rajzi könj^ve, rendeki'e vonatkozó specziális
éppen egy sem! Még Linné rendszere sem
volt meg. Magara is ügy tettem, hogy Linné

ten Beobachtung des Vogelzuges Mezőzáh, wo
ich mich dann auch ganz, eingerichtet in einer
gewöhnlichen rohrbedeckten Hütte am Damme
des grossen Sees von Záh niederliess. Die
Etikette brachte es mit sich, dass ich im
Ugronschen Hofe meine Aufwartung machte,
wo mich feine Bildung erwartete, und so wie
ich mein Vorhaben erklärte, aussergewöhn-
liche Aufmerksamkeit fand. Der Erzieher,
Julius Pungur war auch zugegen ; er wandte
kein Auge von mir ab, hörte mir mit gespann-
ter Aufmerksamkeit zu, und begleitete mich,
als ich mich entfernte. Unterwegs gestand er
mir. dass mein Vortrag auf ihn ausserordent-
lich einwirkte, und dass er glücklich wäre,
wenn er an der Beobachtung teilnehmen
könnte ; er sah jedoch bald ein, dass dies
ohne Versäumnis seiner Pflichten als Erzieher
absolut unmöglich war.

Mit Beendigung des Vogelzuges überging
ich zur Entomologie. Das Interesse des
Museums brachte es mit sich, dass ich
die Orthopteren vornehmen musste. Im Jahre
1868, sowie im folgenden kamen fast sämt-
liche Orthopteren sozusagen massenhaft in
Erdély vor ; es wurden zu dieser Zeit auch
solche Arten voi-gefunden, welche schon
bezweifelt wurden, so Stenobothrus puUus,
Philippi, vrelche in keiner Sammlung auf-
zufinden war, und von welcher nur die Be-
schreibung verblieb ; diese erbeutete ich in
der Hargita in grosser Anzahl.

In Mezőzáh wurde auf einer einzigen Stelle
von geringer Ausdehnung die damalige Grillen-
art „Gryllus burdigalensis" gefunden und
Anderes.

So oft er nur konnte, begleitete mich Pungur
und begann zu sammeln. Es war sofort er-
sichtlich, dass kein herumhastender, son-
dern ein beobachtender Sammler aus um
werden wird. Er passte scharf auf jedes meiner
Worte auf und begann zu notieren. Er folgte
meinem Rate, und der war, sich mit einer
schaifbegrenzten Formengruppe eingehend zu
befassen, die morphologischen und biolo-
gischen Eigenschaften derselben eingehend
zu bestimmen, zur Vergici chnng mit der Lit-
teratur wird sich ja auch Gelegenheit bieten.
Denn Litteratui' und wir ! Woher nehmen? Wo
doch selbst in der ansonst reichen Bibliothek
des Erdélyer Museums kaum ein auf dem
Niveau der Zeit stehendes naturhistorisches

vn

szabályait máshonnan tudva, azokhoz alkal-
mazkodtam, de a megkülönböztetéseket érzé-
kem alapján mag'am határoztam meg, egj'előre
neveket sem adva a fajoknak. Kemény, de
jó iskola. Erre oktattam levelekben PuNOüR-tis.

PüNGüR a Gryllidákat — tücsköket — válasz-
totta ; figyelt, leírogatott és rajzolt. A mikor
1869 nyarán látogatást tettem Mező-Záhon, a
nevelő szobája ablakaiban már apró kalitkák
voltak, fenekükön földréteg, a melyből füvek
keltek és a fűszálak között vígan szaladgáltak
a tücsökfajok: a nagy mezei tücskön kezdve
az apróka Nemobius fajokig. És szólt a czir-
pelés, melyet Pungur éles hallásával felfogott
és saját rendszere szerint „kottázott". Az
Ugronok egész úri háza nemcsak tűrte ezeket,
hanem g}öny őrködött benuök ! Bizonyos volt
immár, hogy Pungur hűségesen kitart.

De még másra is biztattam és reá is vettem.
Kimondhatatlanul bántott az az — állítólag
— „magyar tudományos nyelv", a mely akkor
a természetrajzi irodalomban uralkodott és
minden ép nyelvérzékkel bíró embert meg-
gyötört, sokakat elundorított, az oktatás terén
pedig kimondhatatlan nagy kárt okozott.

A feladat az volt, hogy vissza kell térni a
nyelv ősforrásához, a nép nyelvéhez, annak
természetrajzi szókincsét össze kell gyűjteni
és e\Tei kell kiszorítani a nyelvújítók anyagát ;
ha nem is jut minden alakra, minden foga-
lomra népies magyar szó, az nem baj, mert
a gyűjtött népies alak megnyilatkoztatja a
nyelv szellemét és megjelöli az utat, a mó-
dot az alkotásra, mely a nyelv szellemének
megfelel.

PuNGUE Gyula a népnyelv természetrajzi,
különösen állattani anyagának gyűjtéséhez
hozzáfogott 1868ban és folytatta a gyűjtést
1907-ig, tehát , közel negyven évig; az utóbbi
időben már rendezgetve az anyagot, küzködve
a formával, a melyet a nagy tömegnek adnia

Werk zu finden war, speziell über die Ord-
nungen aber nicht ein einziges 1 Ich selbst
machte es auch so, dass ich mich an die
Linnéschen Regeln, welche ich von andersher
kannte, hielt, die Unterschiede jedoch nach
meinem Gefühle selbst durchführte, ohne aber
noch vorläufig den Arten auch Namen zu ver-
leihen. Eine harte, aber gute Schule. Brieflich
belehrte ich auch Punguk in diesem Sinne.

Pungur wählte die Grylliden; er beobachtete,
beschrieb und zeichnete. Als ich im Sommer
1869 einen Besuch in Mezőzáh machte, waren
in den Fenstern des Erzieherzimmers schon
kleine Terrarien zu finden, auf dem Boden
derselben eine Erdschichte, aus welcher Gräser
entsprossten und zwischen den Grashalmen
liefen lustige Grillen herum: von der grossen
Feldgrille angefangen bis zu den kleinen
Nemobius-Arten. Allgemeines Zirpen, welches
Pungur mit scharfem Gehör auffing und nach
seinem eigenen System auch in Noten nieder-
legte. Das ganze Ugronsche Herrenhaus zeigte
alldem gegenüber nicht nur Duldung, sondern
fand seine Freude daran ! Mithin war es nun
sicher, dass Pungur getreu aushalten wird.

Doch spornte ich ihn auch noch zu ande-
rem an und konnte ihn auch dazu bewegen.
Eine unaussprechliche Pein war mh- die —
angebliche — „ungarische wissenschaftliche
Sprache", welche damals in der naturhisto-
rischen Literatur herrschte und Jedermann,
der ein gesundes Sprachgefühl hatte, peinigte,
viele anekelte, auf dem Gebiete des Unterrich-
tes aber unaussprechlichen Schaden anrichtete.

Die Aufgabe war, zurückzukehren zur Ur-
quelle der Sprache, zur Sprache des Volkes,
den naturhistorischen Wortschatz derselben
zu sammeln und damit das Materiale der
Neológén zu verdrängen ; wenn es auch nicht
für jede Form, für jeden Begrifl' ein volks-
tümliches Wort gibt, so schadet das noch
nicht, indem das gesammelte volkstümliche
Materiale den Geist der Sprache offenbart und
den Weg und die Art und Weise zu solchen
Schöpfungen bezeichnet, welche dem Geist
der Sprache entsprechen.

Julius Pungur begann das Sammeln des
naturhistorischen, besonders des zoologischen
Materiales der Volkssprache im Jahre 1868
und setzte dasselbe bis 1907 fort, also nahezu
40 Jahre lang ; in letzterer Zeit ordnete er
schon das Materiale, mit der Form ringend.

vin

kell, lionv könnyön kezolve, biztosan adjon
felvilágosítást ; a fonna mutatványát alább
meg fogjuk ismerni.

PuNGUR Gyui.a gyűjtött a Székelyföldön, de
leginkább a nyelvileg oly színes Szilágyság-
ban, azokivül az Alföldön és felhasználta a
tanítók körében szerzett összeköttetéseit is.
Az ősfoglalkozások körében engem is támo-
gatott.

Szilágynagyfalusi lelkész korában felbiz-
tattam arra is, tegyen ajánlatot a kir. magyar
Természettudományi Társulatnak a Gryllidák
monograjihiájának megírására, a mi vélemé-
nyem alapján elfogadtatott. A munka érdeké-
ben ka{)ott a társulattól útisegélyt is, mely
lehetővé tette, hogy Bécsbe menve használja
föl Brunner de Wattenwyl \ilágliíi'ü gyűjtemé-
nyét. Ekkor hasonlította össze fajait a klasszikus
gyűjtemény alakjaival, megállapodott a rend-
szerben és megírta müvét, melyhez bő franczia
kivonatot csatolt, a melyet hitvesével együtt
szerkeztett. A műhöz tartozó rajzok, kevésnek
kivételével, mind Pungur Gyula kezétől valók
és finom formaérzéleől tanúskodnak.

A Magyar Ornithologiai Központhoz kerülve,
itt nemcsak az adminisztrácziót és könyvtári
teendőket végezte, hanem teljesen önszántá-
ból és önállóan hozzáfogott az 1898-iki nagy
fecskemegfigyelés őszi adatainak rendszeres
feldolgozásához is. Az őt kiválóan jellemző szí-
vóssággal be is végezte a munkát, megalkotva
az őszi vonulás feldolgozásának klasszikus
mintáját. Ez a mű 19ü5-ben, a I^'-ik nemzet-
közi ornithologiai congressuson, Londonban
volt bemutatva.

Irodalmi jegyzéke, mely alább következik,
szépen jellemzi Pdngur Gyula törekvését: a
természetrajz terén maradandó becsű szak-
munkák alkotása mellett, a természetrajzi is-
mereteket széles körben is terjeszteni, meg-
kedveltetni; mind a kettő nemzeti művelődé-
sünk valóban és ma is közszüksége.

Elete főművének, életczélnak azonban a

welche man der grossen Masse geben sollte,
um leicht und sicher Aufschluss erhalten zu
können ; ein Muster für diese Form ist weiter
unten zu finden.

Jui-ros Pungur sammelte im Székelyföld,
hauptsächlich aber in der sprachlich so far-
benreichen Szilágyság, ausserdem in der gros-
sen Tiefebene, und benützte dabei auch seine
im Kreise der Lehrer erworbenen Verbindun-
den. In den „ Urbeschäftigungen" wurde auch
ich von ihm unterstützt.

Zu der Zeit, als er in Szilágynagj'falu Pfarrer
war, ermunterte ich ihn auch dazu, der königlich
ungarischen Naturwissenschaftlichen Gesell-
schaft einen Vorschlagfür eine Monographie der
Grjdliden zu machen, welcher auf meinen An-
trag auch angenommen wurde. Für die Arbeit
bekam er von der Gesellschaft auch eine Reise-
unterstützung, welche es ihm ermöglichte, nach
Wien zu gehen, um die weltberühmte Samm-
lung Brunner von Wattenwy-ls zu Studieren.
Hier verglich er seine Arten mit den Formen
der klassischen Samndung, bestimmte das
System und schrieb dann sein Werk, welchem
ein reichlicher Auszug in französischer Sprache
beigefügt wurde, welchen er mit seiner Gattin
gemeinsam ausarbeitete. Die Zeichnungen des
Werkes stammen mit wenig Ausnahmen von
PüNGüRS Hand und zeigen feines Formgefühl.

Als er zur Ungarischen Ornithologischen
Zentrale kam, führte er hier nicht nur die
administrativen und bibliothekarischen Arbei-
ten, sondern begann aus ganz freiem Autriebe
und selbständig die systematische Bearbeitung
der Herbstdaten der grossen Schwalben-
beobachtung von anno 1898. Mit der ihm im
höchsten Grade eigenen Zähigkeit beendigte
er auch diese Arbeit und schuf damit ein
klassisches Muster für die Herbstzugsbear-
beitungen. Dieses Werk wurde dem IV. inter-
nationalen Ornithologeu-Kongress in London
vorgelegt.

Das Literaturverzeichnis, welches weiter
unten folgt, gibt eine schöne Charakteristik
der Bestrebungen von Julius Pungur : neben
der Schöpfung naturhistorischer Fachwerke
von bleibendem Werte die naturhistorischen
Kenntnisse in den breiten Schichten zu ver-
breiten und beliebt zu machen ; beide bilden
auch heute noch ein wirkliches Gemeinbe-
dürfnis unser nationalen Kultur.

Als sein Hauptwerk, als Lebensziel jedoch

IX

„Magyar Állatnevek Szótára" czimű müvét
szánta és arra készült, hogy emberileg ki-
merítőt nyújtson. Arra készült, hogy az élő
népnyelv közvetlenül gyűjtött anyagán kívül
felhasználja java szótáraink, a kódexek és
az újabban napvilágra került „szószedetek"
anyagát is és no adja csupán a szorosan vett
lexikális részt, hanem ])ótolja meg az állat-
névhez fűződő folklorisztikai elemekkel is,
hogy a műben a magyarosság szelleme telje-
sen kibontakozzék.

Mindazok, a kik liasonb» irányban működ-
tek, tudják, hogy a nevekhez fűződő nép-
nyelvi anyag a magyarságnál, mondhatni pá-
ratlan. Ebben buzog a nép bölcsességének
élő forrása, ebben nyilatkozik meg leginkábl)
a legnemesebb szellemi sajátosság: a találó
hasonlat, a példabeszéd és a legfőbb, a nép-
humor.

Az összegyűjtött népnyelvi anyag roppant
nagy és Punour elég korán érezte meg, hogy
azt fel kell dolgoznia — forma dat esse rei!
Hitte is, hogy bírja — de a sors másképpen
döntött ! Ô nem tartozott a tüzes, gyors mun-
kások fajához, a kiknél a gondolat röpül, az
ítélet villanásszerűen terem, a kettőt rögzítő
toll pedig sebesen szárnyal.

Az ő egész lényében a fontolva-kétkedve
haladó lassúság tükröződött ; mint mondani
szokás, hármat előre, egyet hátra lépett, így
kitűnt, hogy hosszú időn át a gyűjtésben
sokat markolt, a feldolgozásban azonban keve-
set szorított, lényénél fogva, de azért is, mert
ereje gyorsan kezdett hanyatlani és utóbb
fogyton-fogyott.

Unszolásomra 1905-ben megállapodott a
szótár berendezése iránt és egy mutatványt
állított össze, melyet Szily Kálmán és Zolnai
Gyula is megtekintett s a melyet ő kézirat
gyanánt utóbb kiszedetett, de szorosan el-
titkolt ; akkor bemutatta az egész anyagot is.
Különösebb biztatást azonban az anyagiakra
való tekintetből nem nyert s ez ingadozóvá

Aquila XIV.

bestimmte er sein „Lexikon Ungarischer Tier-
namen" betiteltes Werk und trachtete men-
schenmöglich Vollständiges zu bieten. Er be-
absichtigte ausser dem unmittelbar gesam-
melten Materiale der lebenden Volkssprache
auch das Materiale unserer wichtigsten Wör-
terbücher, Kodices und der in neurer Zeit
ans Tageslicht geförderten Wörtersammlungen
zu benutzen, u. zw. nicht nur um den streng-
genommenen lexikalisclien Teil zu geben, son-
dern auch mit folkloristischen Elementen,
welche sich an einen Tiernamen knüpfen,
zu ergänzen, damit in dem Werke der Geist
des Ungartums vollständig zum Ausdruck
gelange.

Jedermann, der in dem gleichen Fache
arbeitete, weiss es, dass das sich an die Namen
knüpfende volkssprachliche Materiale bei den
Ungarn sozusagen einzig dasteht. Hier spru-
delt die lebende Quelle der Volksweisheit,
hier offenbart sich hauptsächlichst tlie edelste
Geistestätigkeit : das treffende Gleichnis, das
Sprichwort und als Höchstes, der Humor.

Das gesammelte volkssprachliche Materiale
ist enorm und Punhur fühlte es früh genug,
dass dies bearbeitet werden muss — forma
dat esse rei ! Er glaubte es auch bewälti-
gen zu können — das Schicksal entschied
jedoch anders ! Er gehörte nicht zu den
feurigen und flinken Arbeitern, bei welchen
die Gedanken fliegen, das Urteil blitzartig
entsteht und die, diese beiden fixierende Feder
reissenden Fluges arbeitet.

In seinem ganzen Wesen spiegelte sich die
bedächtig-skeptische Langsamkeit; wie man
zu sagen pflegt, machte er drei Schritte vor-
wärts und einen zurück, so dass es sich
bald herausstellte, dass er lange Zeit hin-
durch in dem Sammeln viel, in der Bearbei-
tung aber nicht fest genug griff — und zwar
infolge seiner Individualität, aber auch des-
wegen, weil seine Kraft rapid erlahmte und
später immer mehr entschwand.

Auf meinen Antrieb kam er anno 1905
die Einteilung des Werkes betreffend zum
Entschluss, s'tellte einen Probetext zusammen,
welchen auch Koloman v. Szily und Julius
Zolnai einsahen, und welchen er später auch als
Manuskript setzen Hess, aber streng geheim
hielt ; damals zeigte er auch das ganze Mate-
riale. In pekuniärer Hinsicht erhielt er jedoch
keine besondere Aufiminterung und dies machte

II

tette. Én arra unszoltam : állitson össze egy
jól nifíiliatárolt reszt, p. o. az énekes mada-
rakat, én kiadom az „Aquila" mellett mint
tïiiïgelékct, akkor majd hozzászólnak az ille-
tékesek, megltísz a módszer, mire reá is állott.
De már ekkor a férfi megrokkant, akarat-
ereje — testét követve — megtört és ezen
felül váratlan csapás érte, mely mintha vég-
zett volna vele. — És mégsem ! mert a szó-
tár, a szótár, melynek eszméjét negyven éve-
ken által magában hordozta, ápolta, mely
egész valójával összeforrott, az csak nem
„maradhat rendezetlenül !".

Mikor már a „facies Hippocratica" kiült,
mikor már csak vánszorgott, utóbb ágynak
dőlt, mint a sivatag eltikkadt vándorának a
délibáb vize, úgy jelent meg szegény Punqur-
nak a dalmát Zelenika — hátha ott még
erőhöz juthat, csak három évre is, hogy a
szótárt befejezhesse, — mind hiába I

A szótár anyagát a Magyar Ornithologiai
Központ vette őrizet alá, tehát megvan ; de
hol és mikor akad az az ifjú munkaerő,
mely meghozza azt az áldozatot, hogy érvé-
nyesítse azt, a mi másnak érdemét öregbíti?
hol és mikor akad üyen a mai korban ! ?

De a feldolgozás reményéről nem mond-
hatunk le és a koszorú mellé, a melyet Punquh
Gyula idegenben domborodó sirhalniára tétet-
tünk, odatűzzük a reményt, hogy leghőbb vágya
mégis teljesülni fog, nem az ő gj'önyörüsé-
gére, hanem a nemzet hasznára.

És most következzék mint ez életrajzi váz-
lat első függeléke az a mutatvány, a melyet
PuNGUR Gyul.\ szóanyagál)ól a „Rigó" szó-
csoportról összeállított, kiszedetett és gon-
dozott.

ihn schwankend. Ich spornte ihn dann dazu
au. einen scharfbegrenzten Teil, z, B, die
Singvögel zusammenzustellen, welchen ich
als Su])plement der „Aquila" herausgeben
werde, die Methode wird ersiciitlich. worauf
von berufener Seite geurteilt werden kann ;
er nahm dies auch an. Doch war der Mann
schon gebrochen, seine Willenskraft dem
Körper folgend, gelähmt und ausserdem traf
ihn ein unerwarteter Schlag, welcher, wie
es schien, sein Ende werden sollte. — Doch
nicht ! Weil das A\'örterbuch^ das Wörterbuch,
dessen Idee er während 40 langer Jahre in
sicli trug und hegte, welches mit seinem gan-
zen Sein mit verwachsen war, kann doch nicht
„ungeordnet bleiben!"

Als er schon die „facies Hippocratica" trug
und sich kaum noch schleppen konnte, später
bettlägerig wurde, erschien dem armen Pungur
das dalmatinische Zelenika wie dem dürstenden
Wanderer der Wüste das Wasser der Fata
morgana : vielleicht dass er dort noch zu
Kraft gelangt, wenn auch nur auf drei Jahre,
damit er das Wörterbuch beenden könne —
alles vergebens !

Das Materiale des Wörterbuches nahm die
Ungarische Ornithologische Zentrale in ihre
Hut: es ist also gesichert; aber wo und
wann wird eine junge Arbeitskraft entstehen,
welche das Opfer bringen wird, das durch-
zuführen, was das Verdienst des anderen
mehrt? Wo und wann entsteht eine solche
im heutigen Zeitalter?

Doch wir entsagen nicht der Hoffnung
einer Bearbeitung, und neben den Kranz,
welchen wir auf den im fremden Lande sich
wölbenden Grabhügel Julius Pungurs legten,
richteten wir auch die Hoffnung auf, dass
sein heissester Wunsch sich doch erfüllen
wird, zwar nicht mehr zu seiner Herzens-
freude, aber zum Nutzen der Nation.

Und nun folge als ei'stes Supplement dieser
biographischen Skizze: der Probetext, welchen
Julius Pungur aus seinem Wortmateriale über
die Gruppe (Rigó) „Drossel", Turdus zusam-
menstellte, setzen Hess und verwahrte.

ELSŐ FÜGGELÉK. — ERSTES SUPPLEMENT.

Kézirat f/yatiánt

MUTATVÁNY

A KÉSZÜLŐBEN LEVŐ

„MAGYAR
ÁLLATNEVEK 8Z0TÁRAB0L."

A „RIGÓ" SZÓCSOPORTHOZ TARTOZÓ ÁLLATNEVEK
ÉS EZEK TÁRSNEVEI

MEGTOLDVA HANCxÉRTELMEZÉSEKKEL, MONDÓKÁKKAL,

HASONLATOKKAL, KÖZMONDÁSOKKAL

ÉS EGYÉB SZÓLÁSOKKAL.

ÖSSZEÁLLÍTOTTA

PUNGUR GYULA.

51^^-

BUDAPEST.

HORNYíVNSZKY VIKTOR CS. ÉS KIR. UDV. KÖNYVNYOMDÁJA.

1UU5.

li ÖVI dît ÉS Elv.

AJ A FORRÁSMUNKÁKAT ILLETŐLEG.

Aquila = Aquila, a Magyar Oniithnloffiai
K(izp(int Iblyi'iirata. Szerk. Herman Uttó. Buda-
pest.

Bg: Szh. = Bugát Pál: Tormé.szettudományi
Süóhalmaz. Budán, 1843.

BMN. = Ballagi Mór: Magyar-Német Szótár.
Budapest, 1881.

BMsz. = Ballagi Mór : A Magyar Nyelv
Teljes Szótára. I., II. R. Pest, 1873.

Borsiczky : Term. I. k. : = Borsiczky 0. :
Adatok a madarak népies elnevezéséhez. A
Természet I. (1898.) köt. XIV. sz. 10—11 lap.

Br. : AllV. = Brehm : Allatok Világa.

. Br. : ÉszakiS. = Brehm E. Alfréd : Az
Északi Sarktól az Egyenlítőig. Ford. Geöcze
Sarolta és Paszlavszky József. Kiadta a K.
M. Természettudom. Társulat. Budapest, 1892.
8» VIII. 467.

Bsz. = Beszterczei Szószedet. Kiadta, értel-
mező jegyzetekkel kisérve Finály Henrik. (Akad.
Értekezések XVI. köt. 1. sz. Budapest, 1892

C. = Calepini Dielionarium Undecim Lingua-
rum. Basileao, 161,5.

Ch : II. = Chernél István : Magyarország
Madarai. Bp. II. Rész. 1899.

Chern : TTK. XX. - Chernél István : Ada-
tok honi madaraink népies elnevezéseihez. (Ter-
mészettnclományi Közlöny XX. köt. 303—309. 1.)

Com. : Jan. = Joh. Amos Comenius : Janna
Linguae L.-itinae in Himgariam Linguam trans-
lata lìiH- Ste|ihanuni Benj. Szilágyi. Coronae. 1734.

Csató : GesOrn. II. = v. Csató, Joh. : Über
den Zug, das Wandern und die Lebensweise
der Vögel in den Comitateu Alsó-Fehér und
Hunyad. (Zeitsehrift für die gesammte Ornitho-
logie. Herausgeg. v. Dr. Jul. v. Madarász. II.
Jhrg. 188.1. Budapest, pg. 392—516.)

Emödy : TermH. =. Emödy István : Ter-
mészeti História 1. Sárospatak, 1818.

Fáb. = Fábián József: Termé.szeti História
a gyermekeknek. Katf Györgv Keresztélv után
németből fordította s némelv hozzáadásokkal
a maga költségén kiadta Fábián József. Vesau-
réni, 1799.

F. ^ Földi János : Természeti História. I.

csomó. Allatok Országa. Pozsony, 1801.

Grossing : II. = Grossinger, Bapt. Joh. :
Universa História Physica Regni Hungáriáé.
II. (Ornithologia) Poson, 1793.

H. O. : Madárh. = Herman Ottó : Az Északi
Madárhogyek tájáról. Budapest, 1893.

H. O. : MadHasz. = Herman Ottó : .\
Madarak Hasznáról és Káráról. Bpest, 1901. ;
II. böv. kiad. 1904.

Jan.-Letm. = Jancsó József: Állattan Fel-
sőbb Iskolák számára. Leunis János után. Pest,
1854.

Kr. = Kresznerics Ferencz : Magyar Szótár
stb. Buda, I., II. k. 1831—1832.

Kralow : Comp. = Kralovanszky Andreas ;
Naturalis Históriáé Compendium. Leutschoviae,
1795.

Kriesch. : TermVezf. = Kriesch János ;
A Természetrajz Vezérfonala. Bpest, 4. kiad.
1877—1878. 3. k.

Lakatos : Term. = Lakatos Kár. : Tisza-
menti madárnevek [\ Természet I. köt. IV.
és VI. számai. Budapest, 1897 8. évf.].

Dr. Lovassy S. : Math, és Termt. Köz-
iem. XXII. -= Dr. Lovassy Sándor : Adalékok
Magyarország Ornithologiájához. Mathematikai
és Természettudom. Közlemények. XXII. köt.
5. sz. 1887.

Lov. : Kat. = Dr. Lovassy Sándor: Az Orni-
thologiai kiállítás Magyarországi Tojás- és Fé-
szekgytijteményének katalógusa. Bpest, 1891.

MA. = Molnár (Szenezi) Albert : Dictiona-
rium Latino-hungaricum et Ungarico-latinum.

Heidelberg, 1621.

Mad: Magy. ^ Madarász Gyula, dr.: Magya-
rázó a második nemzetközi Ornithologiai
Congressus alkalmából Budapesten rendezett
Magvarországi Madarak kiállításához. Bpest,

189Ï. 8».

Mad. : MagyMad. - Dr. Madarász Gvula :
Magyarország Madarai. Bpest, 1899-1903.

Margó : Bp. = Margó Tivadar; Budapest és
környéke állattani tekintetben. Bpest, 1879.

RÖVIDÍTÉSEK.

Xlíl

Misk. : Vadk. = Miskolczy Gáspár : Egy
Jeles Vadkert (1691.). Lőcse, 17(59.

Mittp.:Comp. = Mitteipaeher, Ludov; Com-
peniiiimi Ilistoriao Naturalis. Biidae, 1799.

Mittp. : PrL. - Mitterpaohcr, Ludov : Primae
Lineae Históriáé Naturalis etc. Budao 1808.

Moln. : Compi. = Molnár, Joan. Bapt. : Zoo-
logicon Coraplexum. Budae, 1780.

Mtsz -= Magyar Tájszótár. Szerkesztette
Szinuyei József. I. és II. köt. Budapest, 1893.
s köv. évek.

Murm. = A Murmelius-féle Latin-magyar
Szójegyzék 1533-ból. Közzétette Szaraota Ist-
ván. Bpest, 1896.

NC. =NomenclaturaseH DictionariumLatino-
Ungaricum per Basilium Fabricium Szikszavi-
anum. Debrecini 1593.

Nomencl. = Nomenclator Avium Regni Hun-
gáriáé. Kiadta a Magy. Ornithologiai Központ.
1898. Budapest. Idézve a lapszám, fajok v.
nemek folyó száma.

Oklsz. : (az előtte álló szám évszámot je-
lent). = Magyar Oklevél-Szótár. Legnagyobb
részben gyűjtötte Szamota István. Szerkesztette
Zolnai Gyula. Budapest, 1901—1906.

PaszlavTh: AUatt.^Paszlavszky József:
Az Állattan Kézikönyve. Dr. 0. W. Thomé után
kidolgozva. Bpest, 1875.

Paszl. : AllattKk. = Paszlavszky József:
Az Állattan Kézikönyve. IV. kiadás. Budapest,
1900.

Pesti : Nom. = Pesti Gábor : Nomenclatura
Sex Linguaram. Viennae, 1561.

Pet : MadTör. = Petényi J. Salamon : Ma-
dártani Töredékek. Feldolg. Csörgey Titusz.
Bpest, 1904.

PP. ^ Pariz Pápai Fer. : Dictionarium latino-
hung. et hung.-latino. Leutschoviae, 1708.

PPB. = Pariz Pápai F. : Dictionarium lat.-
liung. etc. locupletatum labore Petri Bod. Po-
sony, 1801.

Reising : Állatt. - Reisinger János : Állat-
tan sat. Buda, 1846. I — II. köt.

Sí. - Sándor István ; Toldalék a magyar-
deák Szókönyvhez. Bécs, 1808.

Schl. = A Schlägli Magyar Szójegyzék. Köz-
zétette Szamota István. Budapest, 1894.

Soltész : Term.r. ^ Soltész János: Termé-
szetrajz felsőbb gymnasíalis iskolák számára
sat. Sárospatakon, 1841. 8°.

SzD. : Ksz. = Baróti Szabó Dávid : Kisded
Szótár. Kassa, 1792.

Sztgy. — Szentgyörgyi József: Legneveze-
tesebb Természeti Dolgok Esméreti. I. drb. Az
Állatok Országa. Debreczen, 1803.

Term.. = A Természet. Szerkeszt. Dr. LendI
Ad. és Lakatos Károly. Budapest, 1897. szept.
1-én kezdődött.

Tsz. = Magyar Tájszótár. Kiadta a M. Tud.
Társaság. Buda, 1838.

TTK. — Természettudományi Közlöny.

Ver. ^^ Verantius, Faustus : Dictionarium
Quinque Nobilissimarum Europae Linguarum.
1595. Recudi euravit Jos. Thewrewk de Ponor.
Posonii, 1834.

VP. =; Vajda Péter ; Az AUatország. Cuvier
után fordítva. I. köt. Buda, 1841.

aies. = alcsalád.
alf. = alfaj, alfajok.
alcsap. = alcsapat.
air. ^ alrend,
csal. = család.

B) EGYÉB rövidítések

csap. = csapat.
Gen. = Genus.
L. = Lásd.
O. = Ordo.
r. = rend.

sbfm. ^ subfamilia.
sect. = Sectio,
stb. i. =: 8 több iró.
subo. = subordo.
subsect. = subsectio.
Vö. = Vesd össze.

C) JELEK MAGYARÁZATA.

• (a magyar állatnevek elíitt) jelzi, hogy az
a név népies név.

[ 1 hol az egész cikk ilyen zárójelben van,
azt jelenti, hogy az illető állatnév helytelenül

lévén alkalmazva, mellőzendő ; a szövegköz-
ben alkalmazott zárójelbe foglalt rész az ösz-
szeállitó véleménye.

1. LATIN-MAGYAR KÉSZ.

Az egyes címek után közvetlen közelében levő bekezdésben a magyar társnevek vannak betű-
rendben adva.

Acri d o t li ere s roseus Ranz. =Pa8-
tor roseus L.

Aerocephalus Naum. Gen. : Nádi
poszáta nem. (L. Sylviinae sbfam.: Poszá-
ták aies.)

Aerocephalus anindinaeeus Gm.:
Nádirigó.

Nádika. Nádi fülemile. Nádi rigó. Nádi
veréb. Nagy nádi poszáta. Nagy nádi rigó.

Aerocephalus arundinaceus arun-
dinaceus Gra. : Nádi rigó.
Nagy nádi poszáta.

Aerocephalus arundinaceus minor
Radde: Kis nádi rigó. Br. AllV. IV. 120.

Aerocephalus arundinaceus orien-
tális Temm. et Schleg. : Keleti nádi rigó.
Br. ÁUV. IV. 121.

Aerocephalus arundinaceus Naum.
^Aerocephalus streperus Vieil).

Aerocephalus palustris Bechst. :
Énekes nádiposzáta. Ch : II. 719.

Fűzi nádi rigó. Közönséges nádi poszáta.
Mocsári poszáta.

Aerocephalus palustris horti-
colus Naum.: Kerti nádi poszáta Br.
ÁllV. IV. 124.

Aerocephalus sten tore us Hempr.
et Ehr.: Törpe nádi rigó Br. ÁllV. IV. 121.

Aerocephalus streperus Vieill.:
Cserregő nádi poszáta. Br. ÁllV. IV. 12.S.

Hangos nádi poszáta. Kis nádi rigó. Nádi
veréb.

A m p e 1 i n a e, sbfam. : Csonttollúak
aies. (Noniencl. 53. A.) |L. Légykapó-félék:
Muscicapidae).

Locska-félék.

Ampelis L., Gen.: Csonttollú nem.
|L. Csonttollúak aies.; sbfam. Anipclinae|.
Locska. Selyemfarkú.

Ampelis garrulus L. : Csonttollú
madár. Ch. II. 528.

Búbos csonttollú. [Búbos rigó.] Csontma-
dár. 'Csonttollú madár. Európai locska.
Fenyőmadár. Fenyúmadár. Fenyves madár.
Kontyos fenyőmadár. Locska. Locska se-
lyemfarkú. *Muszkaveréb. Selyemfarkú.
Selyemfarkú csontmadár. Selyemfarkú
locska. Selymeg.

B i t a g u s : Húros madár. Sohl. 1813. sz.

Bombycilla garrula Vieill. = Ampe-
lis garrula L.

Calamodyta arundinacea Mey . =
Aerocephalus arundinaceus L.

Calamodyta palustris Mev. = Aero-
cephalus palustris Bechst.

Calamodyta streperà Mev. = Aero-
cephalus streperus Vieill.

Calamoherpe arundinacea Boie =
Aerocephalus streperus Vieill.

Calamoherpe palustris Boie =
Aerocephalus palustris Bechst.

Calamoherpe turdoides Cab. —
(Mey.) Riesenth. ^ Aerocephalus arun-
dinaceus L.

Cinci US, Gen.: Vízirigók neme, [L.
Turdinae sbf: Rigók aies.). Br. AllV. IV. 69.

C i n c 1 u s aquations Bechst. = Cin-
olus cinclus L.

Cinclus cinclus L.: Vízi rigó.Nomencl'

72. 287.

Buka. Búvár rigó. *Halászmadár. *Halász
rigó. Közönséges vízirigó. Vizi buka. *Vizi
búvár. *Vizi rigó. Vizi seregély.

Cinclus cinclus albi col lis Vieill.
Rozsdáshasú vizi rigó. Br. AllV. IV. 70.
Déli vízi rigó.

Cinclus e i n c 1 u .s m e 1 a n o g a s t e r

I. LATIN-MAGYAR RÉSZ.

XV

Brehin: Feketehasú vizi rigó. Br: ÁllV.
IV.70.
Északi vízi rigó.

Coraciae, sect. : Szalakóták csap. Br :
ÁIIV. V. 139. [L. Szalakóta-alakúak alr. :
Subo. Coracüformes).

Coracias L. Gen.: Szalakóta nem.:
156: 21. N. — Nomencl. 50: 102. N. [L. sza-
lakóta-félék : Coraciiadae.]

*Szaricsóka.

Coracias galbula Bechst. = Oriolus
oriolus L

Coracias garrula L. : Kék szala-
kóta.

*Árva szajkó. Csacsogó karies. *Csari-
csóka. *Högyör. *Kalangya varjú. Karicsa.
Karicsa szalakóta. *Kék csóka. Kék holló.
*Kék mátyás. Kék szajkó. Kék szarka.
*Kék varjú. *Kék varuyú. Kurukiily. Sza-
lakóta. *Száricsóka. *Szaricsóka. *Tengeri
szajkó. *\^as kánya. *Vasmadár. *Vas
varjú. *\'as varuyú. *Zold csóka. *Zöld
kánya. *Zöld rigó. *Zöld bakán. *Zöld-
zsálya.

Coracias oriolus L. = Oriolus
oriolus L.

Coraciidae: Szalakóta-félék. Nomencl.
50: 102. N. — Br: ÁllV. V. 139. (L. Sza-
lakóták csap. : Coraciae.]

Karics-íélék. Karicsok.

Coracüformes, subo.: Szalakóta-
alakúak air. Br: ÁllV. V. 129. [Varjüszerú
madarak rende: Coracornithes).

Cratere pus, Gen: Bujórigók neme.
[L. Timaliuae sbfm. : Timáliák aies.] Br:
ÁllV. IV. 170.

C r a t e r 0 p u s e ar o 1 i u e n s i s L. : Karo-
linái buj origó.
Macskamadár. Macskarigó.

Cratere pu s I eu copy gin s Rüpp.:
Fehérfejű bujórigó. Br: ÁllV. IV. 169.

Geocichhi Temm. Gen.: Földirigó
nem. |L. Turdinae, sbfam, Rigók aies.]

Geocichla dauma Lath.: Himalájai
rigó. (Br: ÁllV. IV. S7).

Geocichla mollissima Blyth.: Hodg-
son rigó.

Hodgson rigója.

Geocichla sibirica Pali, : Szibériai
rigó. (Br: ÁllV. IV.87).
HajnaU rigó.

Geocichla varia Pali.: Tarka rigó.
H alcy onif orme.s, .subordo: Üldögó-

lôk alrendé (L. Varjúszerű madarak rendje:
Coracornithes]. Br: ÁllV. V.8.
Kuporgok.

Lanius garrulus L. = Ampelis
garrulus L.

Me ropes, sect. : Gyurgyalagok csap.
L. Üldögélók air.: Halcyoniformes]. Br:
ÁllV. V. 31.

Meropidae: Gyurgyalag-félék., JL.
Gyurgyalagok csap. : Meropes). Br : ÁllV.
V. 31.

Gyurgyóka.

Merops L. Gen.: Gyurgyalag nem.
[L. Gyurgyalag-félék: Meropidae] Br :
ÁllV. V. 33.

M e r 0 p s a p i a s t e r L.: Európai gyurgya-
lag.

•Fecskekirály. Fellegi fecske. *Földi rigó.
Gyurgyalag. *Gyurgyóka, *Gyugygyóka.
Közönséges gyurgyalag. II. Küllő. 'Magyar
papagáj. Méhész *Méhészbanka'. Méhész
gyurgyalag. Méhészmadár. Méhevő. Méhevő
madár. Méh madár. Parti fecske. *Partirigó.
I'iripió. Piripió gyurgyalag. Piripjó. Pirpio.
*Putypuruty. Sárgafejű gyurgyalag. *Török
fecske.

Merula: Rigó. Schl. — BSzsz. — Murm.
— Pesti: Nom. NC. - Ver. — MA. — PP. —
Com. Jan. = Fekete rigó : Tur dus
meru la L.

Merula coerulea Briss. = Monti-
cola solitaria L.

Merula collar is Brhm. ^ Turdus
torquatus L.

Merula major Brhm. = Turdus
merula L.

M e r u 1 a merula Boie = Turdus
merula L.

Merula t o r q u a t a Boie = Turdus
torquatus L.

Merula vulgaris Selby = Tiu-dus
merula L.

Miminae, sbfam.: Álrigók ales. ]L.Buj-
káló-félék: Timeliidae] Br: Á1V. IV. lôô.

Mi mus. Gen.: Gezerigó nem. ]L. Mimi-
nae, sbfam.: Álrigók aies.] Br: Á11V.IV.155.

Mimus polyglott us L.: Észak-ame-
rikai gezerigó. Br: AUV. IV. 155.
Sokféleszavù rigó. Sokszavú rigó.

Monticola, Gen.: Kövirigó nem. ]L.
Turdinae, subfam. : Rigók aies.)

M 0 n t i c 0 1 a c y a n a Boie ^= Monticola
solitaria L.

XVI

I. LATIN-MAGYAR RÉSZ.

M ou ti co la s ax alili s L.: Keresztes
kövirigó.

ilavasi rigó. Kó-rigó. Körösztös veréb.
*Kövi rigó. Sziklai rigó. Szikla-rigó. Szirti
rigó.

Monti cola solitaria L. : Kék kövi-
rigó. (Nomencl : 78.)

Árva veréb. Egyes veréb. [Hegyi veréb.)
Kék rigó. Magános rigó. 'Magános veréb.
*Maga veréb, özvegyke. Remete rigó. Re-
mete veréb.

M 0 1 a c i 1 1 a e i u cl u s Scop. = Cinelus
cinclus L.

Muscicapi dea: Légykapó-félék. (L.
Éneklők alesap: subsect. Osciaes.)
Legyész-íelék.

Nomadites roseus Petényi ^Pastor
roseus L.

Oriolidíie: Málinkó-félék. Nomencl:
57. 117. N. |L. Éneklők alesap.: subsect.
Oseines].

Aranybegy-félék.

Or io lu s Gen.: Málinkók neme. [L.
Málinkó-lelék: Oriolidae.) Br: AllV. IV.390.

Aranybegy. Aranybegyü. Arauybögyű.
Lorio. Máliakó. Pirol. Valódi lóriók. Velyhe.

üriolus galbula L. = Oriolus orio-
lus L.

Oriolus oriolus L.: Arany malinkó

Nomencl : 57. 226.

*Alamár. *Arammálingó. *Aranyállú.
Aranybegy. Aranybegyü. *Aranymáj.
*Aranymál. *Aranymálé. *Arany maiingó,
málingó. *Arany máliukó. *Aranymál rigó.
*Araay málú. *Arauymáringó. *Aran-má-
riugó. *Arany-márinkó. *Aranyos málé.
Aranyos rigó. *Csutora-bíró. Gábor. Gá-
borka. Gáborka-madár. Gábormadár. Ga-
bos. Gabosmadár. Közönséges aranybegy.
*Lófilkó-biró. Lorió. *Málinkó. Malinkó.
*01omári. *Rigó. Sárga aranybegy. Sárga
lorió. Sárga rigó. *Sárga velybe. *Sárma-
linkó. *Sármáringó. *Sármárinkó. *Szolga-
biró. *Tarka rigó.

Passeres. Sect.: Verébalkatúak Csap.
|L. Apró madarak air.: Picopasseriformes
Subo.]

Pastor Gen.: Pásztormadár nem.
(Nomencl: 58. 118 nem.) [Ij. seregély-félék:
Sturnidae].

Csacska. Csacskamadár. Pirosszarka.
Sáskamadár. Sáskaőr. Seregélyrigó.

Pastor roseus L.: Pásztormadár.
Nomencl: 58. 227.

*Apró pirosszarka. Csacska. Csacska-
madár. * Jöttment-madár. *Rózsa-rigó. Rózsa-
seregély. Rózsasziuú sáskamadár. Rózsa-

' szinû sáskaőr. Rózsaszínű seregély. Rózsa-

szinú seregélyrigó. Sáskafaló rigó. Sáska-
madár. Tarka seregély. *Vándor serege.

Petrocychla cyaneaDegl.=Monti-
cola solitaria L.

P e t r 0 e i c h 1 a s a x a t i 1 i s Keys, et
Blas. = Monticola saxatilis L.

Petrocincla saxatilis Vig. =Monti-
cola saxatilis L.

Picopasseriformes, Subo.: Apró mada-
rak air. [L. Coracoruithes, O. : Varjuszerù
madarak rende.]

Pomatorhinus, Gen.: Sarlós rigó
nem. [L. Timalinae, sbf. : Timaliák aies.]
Br: ÁllV. IV. 174.

Pomatorhinus rufus L.: Bozsdás
sarlós rigó. Br: ÁllV. IV. 174.
„Cséplő".

Quasquinus: Húros madár. Schl.
1812. sz.

S a li e a ri a palustris Keys, et Blas.
= Acroceplialus palustris Beeilst.

Salicaria turdoides Keys, et Blas.
= Acroeephalus arundinaeeus L.

Sturnidae: Seregély- félék. (Nomencl :
58. XL.) [L. Éneklők alesap. : sbsect.
Oseines.)

S t u r n u s cinclus L. = Cinclus cin-
clus L.

Sturuus roseus Seop. = Pastor ro-
seus L.

Sylvia palustris Bechst. = Acro-
eephalus Bechst.

Sylvia streperà Vieill. = Acroee-
phalus streperus Vieill.

S y 1 V i i d a e : Poszáta-félék. [L. Oseines,
subsect.: Éneklők alesap.)

Timeliidae: Bujkáló-félék. [L. Osei-
nes, subsect.: Éneklók alesap.) Br: ÁllV.
IV. 155.

Timeliinae, sbfm. : Timaliák aies.
|L. Bujkáló-félék: Timeliidae.) Br: AllV.
IV. 166.

Tur din ae sbf.: Rigók ales. [L. Sylvii-
dae: Poszáta-félék.) Br : ÁllV. IV. 41.

Turdela: verhenyő színű madár. Murm.
1105. sz. — Húros madár. Grossing. II.

T u r d e 1 1 a : vörhenyő színű madár. NC.
(1593) 66.

T u r d u s : Húros madár. Schl. — Murm.

I. LATIN MAGYAR RÉSZ.

xvn

— Pesti: Nom. — NC. — MA.
Com : Jan. — Grossina,

PP. —

Tardus nemnek nem fekete fajai —
az iliaeus-f;ijt kivéve : Fenyves madár.
Tisza m. Iánkat: Term. 1. k. IV. sz. 9. 1.

Turdus I... Gen.: Rigó nem. (L. Rigók
aies.: sbfam. Tiirdinae.]
Húros. Húros madár. Rigó.

Turdus a r u n d i n a c e u s Íj. = Acro-
cepbalus arundinaeeus Gm.

Turdus atrigularis Temm. : Fekete-
torkú rigó. Br: ÁllV. IV. 87.
Feketenyakú rigó.

Turdus ci nel US Lath. = Cinclus
cinclus L.

T u r d u s c V anus L. = Monticola
solitaria L.

Turdus f uscat a L. : Rozsdásszárnyú
rigó. Br: ÁllV. IV. 87.

Turdus f u s c e s c e n s = Turdus mi-
nor Gm.

Turdus ili a cu s L. : Szőlőrigó.

Bori rigó. Boros liurosmadiir. Boros rigó.
Csipegó rigó. *Kerti rigó. [Lépes-madár].
Őszi rigó. Szőlős rigó. [Szo-rigó]. Vörös rigó.

Turdus merül a Ij. : Fekete rigó
(közk.).

*Himeske. Rézorrú rigó. Rigó.

Turdus m e r u 1 a maxi m a Seeb. :
Keleti fekete rigó. Br: ÁllV. IV. 85.
Rigó. Rézorrú rigó.

Turdus migratorius L.: Vándor
rigó. Raising: Állatt. 280.

Turdus minor Gm. : Kis rigó.

Turdus musicus L.: Énekes rigó.

[Boros rigó.) *Biikki rigó. *Dalos rigó.
Eueklő rigó. *Húros. *Húros madár. *Húros
rigó. Nyári rigó. *Tekerményes rigó.
*Szőke rigó.

Turdus naumanui Temm.: Naumann
rigó.
Naumann rigója. Rőtfarkú rigó.

Turdus obscurus Gm.: Halavàny
rigó. Br: ÁllV. IV. 87.

Turdus p aliasi Cab.: Paliász rigó.

Pallas rigója.

Turdus pilaris L. : Fenyő rigó.
Páb. (1799): 376, 378*; — F.: 1 03. 2. st. i.

'Fehérszárnyú húros. * Fenyő húros.
Fenyő-madár. Fenyves. 'Fenyves madár.
Fenyves rigó. *Huros. *Huros rigó. Húros
madár. *Kendermagos rigó. *Szürke rigó.

Turdus p 0 1 y g 1 0 1 1 u s — Mimus poly-
glottus L.

Turdus ruf e se eus Stepheus (1817)
= Turdus minor Gm. (1788).

Turdus r u f i c 0 1 1 i s Pall. : Vöröstorkú
rigó. Br: ÁllV. IV. 87.

Turdus roseus L. = Pastor roseus L.

T u r d u s . s a X a t i 1 !
saxatilis L.

s L. = Monticola

Turdus sol i tarius L.
solitaria L.

Monticola

Turdus swainsoui Pali.: Swainson
rigó.

Swainson rigója.

Turdus torquatus L.: Örvös rigó.
Fáb. 376. — Br :. ÁllV. IV. 84.
*Ölyves rigó. Örves rigó.

Turdus torquatus alpestris Brhm.:
Közép-európai örvös rigó. Nomencl : 77.
312. /i.

Alpesi örvös rigó. Déli örvös rigó. Havasi
örvös rigó.

Turdus torquatus orientális Stej-
ueg : Kaukázusi örvös rigó.

Turdus torquatus torquatus L. :
Északi örvös rigó. Br: ÁllV. IV. 84.

Turdus viscivorus L.: Lép rigó.
(Fáb. 1799. 376, 378.)

'Cserregő rigó. 'Csörgő rigó. 'Enyves
rigó. Enyvevó rigó. Fagyöngy evő rigó.
Fagyöngygyei élő húros madár. Húros
madár. Húros. *Huros rigó. *Keudermagos
rigó. Lépes madár. Lépes rigó. Lépevö.
Lépevő madár. Lépniadár. 'Szőke rigó.
'Szürke rigó.

Aquila XIV.

m

II. MAUYAIÍ-LATIX líÉSZ.

(Megjegyzés. A MA. PP. PPB. sat. mellett lévő l beffi (pl. MAI.) az illető szótárnak latin-magyar

részéből való idézést jelenti .

*Alainár (Göcsej, Zalám. Mtsz. I. 51) =
Arany málinkó: Orio lu s o rio lus L.

Alpesi örvös rigó (Mad: Magy. 71. 213)
= Középeurópai örvös rigó : T u r d u s
torquatus alpestris L.

Álrigók aies.: M i m i n a e [L. Bujkáló-
félék: Timeliidael Br: ÁUV. I.1Ő5.
Nem: I. Gezerigó: Mimus.

Apró madarak air.: Pi co pas seri-
forme s. [L. \'arjúszerü madarak rende:
Coracornitiies.]

Csap: I. Verébalkatúak: Passeres; II.
Aléuekesek: Pseudoseiaes; III. Kúszók:
Pici; IV. Surranok: Macroeliires; V. Egér-
madarak: Colii.

* Apró pirosszarka (Pet: MadTör 162)
= Pásztormadár : Pastor roseus L.

*Aram-málin</ó^ aram-máUingó (Sze-
pezd, Zalám., Mtsz. 1.5 1) ^ Arany málinkó :
0 rio lus oriolus L.

*Aranydllú (Hetes, Zalám. Mtsz. I. 51)^
Arany málinkó: Oriolus oriolus L.

Arcmi/begy (F: 159. 26. N.— Jau.-Leun:
(1854.) §68.— PaszlavTh: Állatt. (1875.)
183) ^Málinkó nem: Oriolus L.

*Aranijhegy (Jászberény) = Arany
málinkó: 0 riolus ori olus L. Cli: 11.573.

Aranyhegy.

Összetétek: Közönséges aranyt. Sárga a.

Aranyhegy- félék (Margó: Bp33) = Má-
linkó-félék: Oriolidae.

Aranyhegyü (SI.12) = Málinkó : Ori-
olus.

Aranyhöggü (Sí. k'r.: I.IO) = Málinkó:
Oriolus L.

*Aranymáj (Szilágym.) = Arany má-
linkó : Oriolus oriolus L.

*Arangm('d (Szilágym.) = Arany má-
linkó: Oriolus oriolus L.

*Aranymálé(V&i: MadTör. 150. — Vasm.

— Sopronm.) = Arany málinkó: Orio-
lus orolus L.

*Aranymálú (Sopronm. — BMsz.) ^
Arany málinkó : Oriolus oriolus L.

* Arany mnlingó (Pestm. N'omencl. 57:
226), *aranii málincjó (Dunántúl. — Mtsz. I.)
= Arany málinkó: Oriolus oriolus L.

* Arany málinkó (Dunántúl. Cheru:TTK.
XX. 305): Oriolus oriolus L.

Hangértelmezések. 1. „Hunczut a biro."
„Mék, mék." (Szeged vid.) 2. „Mit csinálsz
Lajos? Gyiin a biro!" „Hunczut a biro
firól fira." (Örkény, Pestm.) 3. „F.ngik a
biro, f.ugik a biro." (Kraszua, Szilágym.)
4. „Jó-e a dió fiú?" „Jó hát!" (Kis-Kun-
Félegyháza, Pestm.) 5. „Jó-e a p.. a fiú?"
„Jó hát!" (Szentkút puszta, Kis-Kun-Fél-
egyháza.) 6. „Kell-e dió fiú?" „Kevés!"
vagy „kell bát!" (Szentkút puszta, Kis-
Kun-Félegyliáza.)

* Aranymái rigó (Molna-Szecsöd, Vasm.)
^ Arany málinkó : Oriolus oriolus L.

Arany-7náringó, aran-máringó (Ôiség,
Vasm., SzókeDencs, Somogym. Jltsz. I. 51.

— Nagy-Kanizsa, Puszta-Magyarod, Zalam.
Bartos Gy. — Pestm.; Dunant. Nomenel.
57 : 226) = Arany málinkó : Oriolus
oriolus L.

* Arany-márinkó (H. 0. : MadHasz. ( 1 901 )
101 : 19) = Arany málinkó : Oriolus orio-
lus L.

* Aranyos málé (Puszta- Magyarod és vid..

II. MAGYAR-LATIN RÉSZ.

XIX

Zalám. Bartos Qy.) = Arany màlinkó :
0 !• i 0 1 u s 0 r i 0 1 u s L.

Aranijos rigó (Sztgy. : §. 133. — Emődy :
TerniH. 1.277)= Arany málinkó : Orio-
lus 0 rio lus L.

*Arva szajkó (Grossing : II. 304. —
Bodrogköz, Ch.: 11.501)= Kék szalakóta:
Coracias garrula L.

Árva veréb (SÍ : 15. — BMN.) = Kék
kövirigó: Monti col a solitaria L.

[Bakán.]

üsszetét: *Zöld bakiin.

[Biro.]

Összetét:*Lófilkó-biró. 'Szolgabíró. *Csu-
torabiró.

Bori riqó (Reising: Álhitt. 1. 277) =
Szőlőrigó : T u r d u s i li a c u s L.

Boros húrosmadár (¥ : 163. 3) = Szőlő
rigó : T u r d u s i li a c u s L.

Boros rigó (F: 163. 3. s más irók) =
Szőlő rigó: Túrd US iliacus L.

[Boros riqó : T u r d u s m u s i c u s ; Sing-
drossel. Fáb. 1799 : pg. 376, 378. Tévesen,
mert Boros rigó = Szőlőrigó : T u r d u s
iliacus L.|

Búbos csovttoUú (Noniencl: 53 : 208) =
Csonttollú madár: Ainpelis garrula L.

[Búbos rigó (SÍ : 34. — BMN. — Kr.
1. 60) = Csonttollú madár : A m p e 1 i s
garrulus L. A rigó név helytelenül
alkalmazva.]

Bujkáló-félék : Timejiidae [L. Éneklök
alesap. : Oscines]. Br: ÁllV. IV. 155.

Alesai. 1. Álrigók: Miminae; 2. Ökör-
szemek: Troglodytinae ; 3. Szuharbujók:
Cisticolinae; 4. Timiiliak : Timelinae.

Bit.jó rigó = Bujórigó.
Bujórigók neme : C r a t e r q p u s. |L. Ti-
máliák aies. :Timeliiuae]. Br:ÁllV. IV. 170.

Bujórigó.

Összetét: Karolinái bujórigó. Fehérfejű b.

Bitka (Kriescli : TermVezf. (1877) =
Vízirigó: Cinci US cinclus Ij.

Buk a.

összetét: Vizi buka.

Búvár.

összetét: *Vizibuviir.

Búvár rigó (l'aszlavTli. : Álhitt. 182)
= Vízirigó : C i n e 1 u s ei n c I u s L.

*BÍ4kki rigó (Csíksomlyó, Csikm. Kor-
ber J. — Málnás, Háromszék m. 1892. Vili.
10.)^Énekes rigó : T u r d u s m u s i c u s L.

Csacska (Pet.: MadTör. 157) = Pàsztor-
madár nem : Pastor.

CsflCSÄa = Pásztormadár: Pastor ro-
seus L. Br: Á11V. IV. 376.

Csacskamadár (Pet.: MadTör. 157) =
Pásztormadár nem : Pastor.

Csucskumadár = Pásztormadár : Pas-
tor roseus L. (Petényi, Nomeneh: 58. 227.)

Csacsogó fconcs (PaszlavTh.: Állat. 189.
— Kriesch : TermVezf. 82. — Csató : Ges-
Orn. II. 429: 48) = Kék szalakóta: Co-
racias garrula L.

*Csnricsóka (Eör, Szabolcs m., Schenk
J.)=Kék szalakóta: Coracias gar-
rula L. |Vö. Szaricsóka, száricsóka.)

„Cséplő" (az amerikainknál; Br: ÁllV.
IV. 174) = Rozsdás sarlósrigó: Pomato-
rhinus rufus L.

Cserregő nádiposzáta : Acrocepha
lus streperus Vieill. Br : ÁllV. 1V.123

*Cserregő rigó (Székelyi.) =, Léprigó .
T u r d u s V i s c i V o r u s L. Br : ÁllV. IV. 81:

Csíkos rigó. „L't distinguatur a fekete
rigó" : Merula virgata. Kr. 1.251. Húros
rigó. =Rigó — T u r d u s — nem csoportjá-
nak nem-fekete fajai. (Vö. Húros rigó,
húros madár, rigó, *feuyves madár].

Csipeqö rigó (Misk. : Vai'k. 472 2. —
Fáb : 376. 378 ; — F : 163. 3; = szőlő rigó :
T u r d u s iliacus L.

Hangkifejezés. Cseveg. („Hangosan szo-
kott csevegni". Misk.)

Csóka.

Összetét. *Csaricsóka. *Kék csóka. 'Szari-
csóka. *Száricsóka. *Zöld csóka.

Csontmadár (H. 0. : Madárh. 428. —
Aquila: 1894. 62) = Csonttollú madár:
Ampelis garrulus L.

Csontmadár.

Összetét. Selyemfarkú csoutmad.
Csonttollú nem: Ampelis (Nomencl. :
53: 108. n.) [Csonttollúak aies.: Ampelinae.]

Csonttollú.

Összetét. Búbos csonttollú.
"Csonttollú madár (Pécs, Baranyám.):
Ampelis garrulus L. Ch: 11.528.

Csonttollúak aies.: Ampelinae. (No-
Ill*

XX

II. MAGYAR-LATIN RÉSZ.

menci. : 5a. A.) [Ij. Légykapó-lelék: Mus-
cicapidae].

Nem: 1. Csonttollú: Ampelis.

'Csörgő rigó (Nagy-Kanizsa, Zala m.
Bartos Gy .) = Lép rigó :Turdusvisci-
V 0 r u s L.

* Csutora-híró (Nagy-Kanizsa, Zala m.
Bartos Gy.) ^ Arany málinkó: Oriolus
oriolus L.

* Dalos rigó = Énekes rigó : T u r d u s
musicus L. (Ch.: 11.752; — Br: AllV.
IV.82).

Déli örvös rigó (Br. : Allv. IV.84) =
Középeurópai örvös rigó : T u r d u s t o r-
q u a t u s a 1 p e s t r i s Brlim .

Déli vízi rigó (Nomeucl.: 72 : 287. ?.)
= Rozsdáshasü vizi rigó : C i n c 1 \i s c i n-
clus albicollis Vieill.

Egyes veréb (Csúzi p. 32. — Kr. 1.117.)
^ Kék kövi rigó: Monticola solita-
ria L.

Énekes nádiposzála : A e r o e e p h a 1 u s
palustris Beeilst. Cli.: 11.719.

Alf. a) közönséges uádiposzáta: Acroe.
pal. typicus. — b) kerti nádiposzáta: Acro-
ceph. pal. hortic'ohis Nauui.

Ënelces rigó: Tur dus musicus L.
Mittp.: Comp. 175. — Br.: Á11V. IV. 82.

Éneklők alcsap. : Oscines. [L. Veréb-
alkatúak csap.: Passeres.]

Családok: 1. Poszáta-félék: Sylviidae;
2. Bnjkáló-félék: Timeliidae; 3. Cinege-
félék: Paridae; 4. Mászó-félék: Certhiidae;
5. Cukormadár-félék: Daenididae; 6. Méz-
madár-félék: Xeetariniidae ; 7. Mézevö-
félék : Meliphagidae ; 8. Bülbül-félék :
Brachypodidae ; 9. Pacsirta-félék: Alaudi-
dae; 10. Erdei dalos-félék: Sylviidae; 11.
Piuty-félék: Fringillidae; 12. Szövómadár-
félék: Ploceidae; 13. Csiröge-félék : Icteri-
rtae; 14. Seregély-félék: Sturuidae; 15.
Málinkó-félék: Oriolidae ; 16. Paradicsom-
madár-félék: Paradiseidae; 17. Varjú-félék:
Corvidae; 18. Gébics-félék: Lauiidae; 19.
Tüskésfarú - félék : Campnphagidae ; 20.
Légykapó-félék: Muscicapidae; 21. Fecske-
félék: Hirundiuidae.

ÉneUö.

Összetét: Nádi é. Posványos é.

Éneklő rigó (P: 163. 4. és utána több
író) = Énekes rigó: Tur dus musi-
cus L.

*Enyves rigó (Komárom- és Fehérme-
gye, Borsieky: Term. I. k. XIV. sz. 11.
25.) =1 Léprigó : T u r d u s v i s c i v o r u s L.

Enyv -evő rigó (Reising: ÁUatt. 276. 1)
= Léprigó: Turdus viscivorus L.

Es^a1í--atnerikaige.ieri()ó: Mimus poly-
glott us L. Br. ÁilV. IV. 155.

EszaM örvös rigó : Turdus tor q u a-
tus torquatns L. Br. : .\11V. 1V.84.

Északi i-i.:irign (Xomencl.: 72:287. a)
= Feketehasü vízirigó : C i n c 1 u s c i n-
clus melano gasi er Brehm.

Európai gyurgyalag : Merops a pia-
ster L.

Európai locslca (Kriesch : TermVezf. I.
78) = Csonttollú madár : A m p e 1 i s g a r-
rulus L.

Fagyöngyevő rigó (Vörösmarty M. ( 1 639.)
Kr. 1.145. — Sztgy.': 121) = Lép rigó: Tur-
dus viscivorus L.

Fagyöngygyei élő húrosmadár (PPl.
593) = liép rigó: Tu idus viscivo-
rus L.

Fecske.

Összetét: Fellegi f. Parti f. *Török f.

* Fecshe-hirály (Madarász: MagyMad.
172. * alatti megjegyzés). (Hol, melyik
vidéken ?] = Európai gjrurgyalag : Me-
rops a piaster L.

Feh ér fejű buj origó : C, r a t e r o p u s
leucopygius Rüpp. Br: AllV. IV. 171.

'Fehérszárnyú hitros (Xasy-Kanizsa,
Zalám., Bartos Gy.) = Fenyő rigó: Tur-
dus p i 1 :i r i s L.

Feketehasú vízi rigó : C i n c 1 u s c i n -
dus melano gast er Brehm.

Feketenyakú rigó = Peketetorkú rigó :
Turdus atrigularis Temm. Reising:
ÁUatt. 279. 10."

Fekete rigó : Turdus m e r u 1 a L;
(Grossing: II. 161; — Fáb.: -376, 378*.
— F.: 164. 6. f. sat. — közkeletű.)

Alf.: Keleti fekete rigó: Túrd. me-
rül a maxima Seeb.

Feketetorkú rigó : Turdus atrigu-
laris Temm. Br. : ÁllV. IV. 87.

Fellegi fecske : Merops cûiigener(F:151.
2. f.) == Európai gyurgyalag: Merops
apiaster L.

Fenyő húros (Iharos-Beréuy, Somogy
m. Bartos Gy.)^ Fenyő rigó: Turdus
pilaris L.

Fenyőmadár (Moln.: Compi. (1780) pg.

n. MAGYAR-LATIN RESZ.

XXI

74. — Mittp. (1795). — Fáb. 1799. s több
i.)= Fenyő rigó: Turd us pilaris L.
[PP. (1708.) pa-. r2(i',t : „Fenyő iniidár vagy
snef: Rustifula" liiliás; összetévesztése a
Penyó niaiiarnak (Turd. i>iiaris) a Sneffel =
szalonka : Scolopax rusticula L.]

i^en í/ó'nirtf/rfr: Turd us cristatus (Grossing:
Orn. 16<S.) = Csonttollú madár: Ampelis
gar ru I us L. (Hibás alkalmazás, 1. Feny-
ves madár.]

Fenyőmadár.

Összetét : Kontyos fenyömad.

Fenyő rigó (Fáb. : .376, 378* — F.: 163.
2. f. — Stb. i.):Turdus pilaris L.

[Fenyümadiir (Jau.-Leun: §. 69. 22.) =
Csonttollú madár: A mi) e lis garrulusL.
Helytelen alkalmazás, Vö. Fenyves madár.]

Fenyves (Ch: 11.746. — Br : ÁllV. IV.
83.) = Fenyő rigó: Túrd us pilaris L.

* Fenyves-madár (Grossing. 11.166. —
SI. :97. — Vas- és Sopronm., Chern:TTK.
XX.306)=Penyő rigó:Turdus pilaris L.

[Fenyves maáár fPaszlavTh : Állatt. 1875.
186.) — Csonttollú madár: Ampelis gar-
rulusL.— „ Ha ez az elnevezés, már a fenyő-
rigóra sem illő, még kevésbé az a csont-
tollú madárra, mely az említeti rigónál
is kisebb mértékben van a fenyőbogyókra
utalva." Petényi: Mad. Tör. 128.]

*Fenyvesmaddr (a Turdus nerafekete
szinü fajai, az iliacust kivéve. Tisza m.
Lakat: Term. 1. k. IV. sz. 9. 1.) = Lép
rigó, fenyő rigó, énekes rigó : Turdus
viscivorus L. pilaris L, musicus L.

Fenyves rigó (Nomencl.: 77. 315. —
Lakatos ; Term. I. k. XIII. sz. 3. 107.)
= Fenyő-rigó: Turdus pilaris L.

Földi rigó = Földirigó : G e o c i e h 1 a
Temm.

Földirigó nem: Geocichla Temm.
]L. Rigók aies. : Turdinae.]

*Földi rigó (Debrecen, dr. Lovassy S. :
Math, és Termt. Közlem. XXII.231. —
Chern. : TTK. XX. 305) = Európai gyur-
gyalag: Mer ops apiaster L.

Fülemile.

Összetét: Nádi fülemile.

Fvzi nádirigó (Mad.: MagyMad. 80) =
Énekes nádiposzáta : A c r o c e p h a 1 u s

palustris Bechst.

Gábor (Galgulus vei Galbula. Com. : Jan.
(1734) N0I53. — SL: 115. = Arany màlinkó:

Orio lus gal bui a L.(Vö. Gáborka, Gáborka-
madár, Gábor madár, Gabos, Gabos madár.]

*Gáborka (Galbula. MBI. (1621) 420; —
PPl. (1708) 269. — vei Galgulus. Com. : Jan.
(1734) No 153. — Grossing: 11.327. Erdély-
ben. — Kralov. .• 5. Comp (1795) 88. —
yi.: 115) = Arany málinkó : Orio lus ori-
olus L. A „Galiorka" nyelvünkben nagy
valószinűséggel a latin Galbula es Gal-
gulus szókból alakult ki a múlt századok-
ban, népetimológia útján; a Gábor, Gábor-
madár, Gabos, Gabosmadár további válto-
zatai).

GáhorkamaJár (Galgulus. MAI. (1621)
420;— PPl. (1708) 269) = Arany málinkó :
Or io lus Orio lus L. [Vö. Gáborka.]

Gáhormadár (Galbula. PPl. (1708) —
269. — Golddrossel; Loriot. Moln.: Compi.
70.) = Arany málinkó: Oriolus ori-
olus L. [Vö. Gábor, Gaborkamadár sat.
Gáborka.]

Gabos (Galbula, Galgulus. MA(1621) 102.
— PP. (1708) 69. — SzD:Ksz. 28. 14.) =
Arany málinkó: Oriolus oriolus L. [Vö.
Gáborka — Különben a Gaöo.s nevet a (íé-
bics (Lanius) némely fajára is átvitték.]

tjabosmadár (Galbula. MAI (1621) 420)
= Arany málinkó: Oriolus oriolus.
[Vö. Gáborka. Gábormadár sat. változa-
tokkal.]

Géze rigó = Gezerigó.

Gezerigók neme: Mimus. [L. Álrigók
ales.: Miminae.] Br. : ÁllV. IV. 155.

Gezerigó.

Összetét: Eszakamerikai gezerigó.

*Gyugyóka (Balaton mell., Ch. : II. 496)
=■ Európai gyurgyalag : M e r 0 p s api a-

ster L.

Gyurgyalag nem: Merops LF. : 151.
25. u. [L. Gyurgyalag-félék: Meropidae.]

Gyurgyalag (Grossing: II. 332, 467. —
Fáb.: 333, 334*. — Sí. 126. — Csató: Ges.
Orn. IL 427:46. — Nomen.-l : 50:199)
= Európai gyurgyalag: Merops apia-
ster L.

Gyurgyalag .

Összetét; Európai gy. Közönséges gy.
Méhész gy. Piripió gy. Remetegyurgyalag.
Sárgafejű gy.

Gyurgyalag-félék: Meropidae. [Lásd
Gyurgyalagok csap.: Meropes.] Br: AllV.
V. 3L

Nemek: 1. (íyurgyalag: Merops L.; 2
Remetegyurgyalag: Nystiornis Swains.

XXII

II. MAGYAR-LATIN RÉSZ.

Gyurgyalagok csap. : M e r o p e s. , | L.

Üldögélők air.: Halt'yonit'ormes.| Br: AllV.
V. 3Í.

Csal.: 1. Gyurgyalag-félék. Meropidae.

Gyurgyalagok neme: M e rop s L., (L.
Gyurgyaiag-félék : Meropidae.] Br: AllV.
V. 83.

(íijiirmióka (Nnnu'iicl. 50: 100 nem.) =--
Gyurgyalag : M e r o p s L.

*Gyur(iyáka (Baja, Bács-Bodrogm., dr.
Lovassy S. : Math, és Termt. Közlem.
XXII. 231. — Alföld, Nomenel.: őO : 199.

— Balaton-mellék, Chern. : TTK. XX. 305.

— Ch.: II. 496) = Európai gyurgyalag:
M e rop s apiaster L.

Gyiirfiiióka-félrk (Xomeucl. : 50: XXX.
csal.) = Gyurgyalag-félék : Mero p i d a e.

Hajnali riyó (Tardus auroreus Pali.
Reising: Allait. 280. 12) = Szibériai rigó:
Geocíchla sibirica Pali.

* Halászniadár (Háromszékm. 1892. VIII.
11) = Vízi rigó: Cinclus ciuclus L.

*Halász rigó (Háromszékm. 1892. VIII.
11) = Vízi rigó: Cinclus cinclus L.

Halavány rigó (Turdus paliidus Temm.
Blasse Drossel. Reising: Állatt. (1846) ,279.
11): Turdus obscur US Gm. Br: AUV.
IV. 87.

Hangos itádipos.záta (Xomencl.: 74:
299) = Cserregő nádiposzata : A c r o -
e e ph al US streperus Vieil 1.

Ha rasi örvös rigó (Br.: ÁllV. IV. 84) =
Középeurópai örvös rigó : Turdus t o r-
quatus alpestris Brehm.

Havasi rigó (Rupicula: Steiuröthel;
tót. Kamenik. Grossing: II. (469 lap) Nom.
Av.) ^ Keresztes kövirigó : M o n t i e o 1 a
saxatilis L.

[Hegyi veréb : Passer solitarius. — SI. :
15; ennélfogva lenne = Kék kövirigó:
Monticela solitaria L. — Azonban Sándor
I. tévedett, mert: Hegyi veréb = Passer
montanus L.]

Himalájai rigó : Geocíchla d a u m a
Lath. (Br.:ÁllV. IV.87).

*Himeske (Puszta-Magyarod és vid. Zala
m. Bartos Gy.)= Fekete rigó: Turdus
merula L.

* Hodgson rigó ja -. G e o e i c h I a m o 1 1 i s-
sima Blyth. Br.': ÁllV. IV.87.

Holló.

Összetét. Kék holló.

*Högyőr. (Kis-Kanizsa, Zala m. Bartos
Gy.) = Kék szalakóta: Coracias gar-
rula L.

Húros : Turdus: Krametsvogel. 1530 :
Oklsz. 398.

*Huros (Iharosberény, Somogy m., Nagy-
kanizsa, Zala 111. Bartos Gy.) = Fenyő-,
lép- és énekes rigó : Turdus pilaris,
V i s c i V o r u s et m u s i c u s L.

Hiiros.

Osszetét. Fehérszárnyú h. *Feuyő h.

Haros madár (Mittj). : Com|i. 175. —
F.: 162, 29. N.) = Rigó nem: Turdus L.
részben. — |Vö. Húros, hnros rigó; Rigó,
*Fenyves madár (Tisza m.), Csíkos rigó
Kr.: I.|

Húros madár (Kralow. : Comp. 90. 1) =
Lép rigó : Turdus viscivorus L.

Közm. A húros madár magának vesze-
delmet ganéjlik. (Misk. : Vadk. 472): Tur-
dus ipse s i b i malum c a c a t.

*Húros-madár = Énekes rigó: Tur-
dus music us L. — eh.: 11.752; — Br. :
ÁllV. IV.82.

Hìiros madár: Bitagus. Sohl. : 1813. sz.

— Quasquiuus. Schl. : 1812. sz. = ?

Húros madár: Juniperialis (Schl. : 1814.
sz.) — Fenyő rigó: Turdus pilaris L.

Hurosmadár.

Összetét : Boros hurosm. Fagyöngygyei
élő h.

Húros ri-go („Merula virgata: csíkos rigó
ut distinguatur a/VÄrete r/jrd". Kr. : 1.251. —
Turdus; Drossel Fáb.:375; 378*.) = Rigó

— Turdus L. — nemnek nem fekete
fajai. |Vö. Csíkos rigó. Húros madár. Rigó,
*Fenyves madár (Tisza m.).)

Húros rigó (Firtosváralja, Udvarhely
m. József Ján. — Nagy-Kanizsa, Zala m.;
Iharos-Iíerény, Somogy m. Bartos Gy.)^

1 . Lép rigó : Turdus viscivorus L.;

2. Fenyő rigó: Turdus pilaris L. ;

3. Énekes rigó: Turdus musicus L.

*Huros rigó (Baja környéke, dr. Lovassy
S. : Math, és Tt. Köziem. XX1I.215; — Dunán-
túl, Chern.: TTK. XX.306. — Szeged vid..
Lakatos: Term. I., XIII. 3. 106. — Nagy-
Kanizsa, Zala m. ; Iharos-Berény, Somogy
m. Bartos Gy. = Énekes rigó: Turdus
musicus L.

Jött-ment madár (Pet. : MadTör. 162) =
Pásztor madár: Pastor roseus L.

II. MAGYAR-LATIN RÉSZ.

XXIII

*Kalangya varjú (Erdély, Nomencl. : 50.
201 . — Taii-Leuu. : 1 «54. §. 67. — PaszlavTh. :
Álhitt. 189. — Csató : GesOrii. : 11.429.48.)
= Kék szalakóta : C o r a c i a s g a r r u 1 a L.

Kánya.

Összetét: *Vas kánya. *Züld kánya.

Karies.

összetét: Csacsogó karics.

Kavicsa (Pet..- MadTör. 118) = Kék
szalakóta: Coracias garrula L.

Karicsa szalakóta (F.: 156. 1 f.) =
Kék szalakóta: Coraeias garrula L.

Kavicsok (PaszlavTh.: Állatt. 189) =
Szalakóta-félék : C o r a c i i d a e.

Kavics-félék (Kriesch: TerniVezf. 1877.
82) = Szalakóta-félék: Coraciidae.

Karolinái hujóvigó: Crateropus ca-
roline nsis L.

Kaukázusi örvös vigó : T u r d u s t o r -
quatus orientális Seebohni. Br.: ÁUV.
IV. 84.

*Kék csóka (Erdély; Tiszám. Nomencl. :
50 : 201. — PaszlavTh. : 189) = Kék szala-
kóta: Coracias garrula L.

Kék holló (Mittp. : Comp. 153) = Kék
szalakóta: Coracias garrula L.

Kék köviviqó: Monticola solitaria
L. Nomencl. : 78 : 320.

*Kék mátyás (Csató : GesOru. II. 429 :
48. — Szentkeresztbánya, Udvarhely m.
1891. VIII. 12. — Erdély, Ch.: 11, 501) =
Kék szalakóta: Coracias garrula L.

Kék vigó (Túrd. cyaneus. Soltész : Termr-
129. — Kriesch: TermVezf. 76) = Kék
kövirigó: Montico la solitaria L.
N. 78. 320.

'Kékszavka (Pet.: MadTör. 118) = Kék
szalakóta: Coracias garrula L.

Keleti fekete rigó : /r u r d u s m e r u 1 a
maxima Seeb. Br. : ÁUV. IV. 85.

*ZeÄ;s^cy'Ä-o (Oláhfalu, Udvarhely m. 1891.
Vlll. 12) = Kék szalakóta: Coracias
garrula L.

Kék szalakóta : Coracias garrula L.

*Kék varjú (Bács m.. Term. I : X. sz. 10.
— Komárom és Fehér megyék, Term.
I. XIV. sz. 11 : 19. — Szilágy m.) = Kék
szalakóta: Coracias garrula L.

*Kék varnyú (Pest m., Nomencl. : 50 :

201) = Kék szalakóta: Coracias gar-
rula L.

Keleti nádirigó: Acrocephalus arun-
dinaceus orientális Temm. et Sciileg.
Br.: ÁUV. IV. 121.

*Kendermagos n//o = Fenyő rigó : T u r-
dus pilaris L. (Udvarhely m. Schenk J.)

*Kendevmagos rigó (Székelyi. ) = Lép-
rigó : Tur dus vi sci vo rus L. Nomencl.:
78. 316.

h'evesztes körivigó : M o n t i e o 1 a s a-
xatilis L.

Kevti nádiposzáta : A c r o c e [> h a 1 u s
palustris h 0 rticol us Naum. Br. : AllV.
IV.124.

Kerti rigó (Tisza m. Lakatos: Term. 1.
k. IV. sz. 9. 1.) ^ Szőlőrigó : Tardus
iliacus L.

Kis ná'iirigó : A c r o c e p h a 1 u s a r u n-
dinaceus minor Radde. Br. : Á11V. IV.
120.

A is nádirigó (Mad. : MagyMad. 81.)^
Cserregő nádiposzáta : Acrocephalus

strepe rus Vieill.

Kis vigó : T u r d u s minor Gm. Rei-
sing: Állatt. 280. 14. (T urdus f usces-
cens Stephens. Br. : ÁllV. IV. 87.

Kontyos fenyömadáv (Nomencl : 53. 208)
= Csonttollú madár : Ampelis garrula
L. [Vö. Fenyves madár.)

*Körösztös vevéh (Keszthely : Zala m. ;
Pécs : Baranya m. Bartos Gy. — Veszprém
m. Cheru. 11.755. = Keresztes kövirigó :
Monticola s axa til is L.

h'övi rigó = 1. Kövirigó nem.: Mon-
ticola; 2. Keresztes kövirigó: Moutic.
saxatilis. L. faj.

Körigó (Mad :Magy. 71. 220) = Keresz-
tes kövirigó : M 0 n t i e 0 1 a s a x a t i 1 i s L.

Kövirigók neme: M önti co la |L. Ri-
gók aies.: Turdiuae).

Kövirigó.

Összetét: Kék k. Keresztes k.

*Kövi vigó (Erdély) — Keresztes kövi-
rigó : M 0 n t i c 0 1 a saxatilis L.

Középeurópai örvös rigó : Tur d usto r-
quatus alpestris. Brhm. — Nomencl. :
77. 312. ß.

Közönséges aranyhegy (PaszlavTh. : Ál-
latt. 183) = Arany málinkó : Oriolus
o r i 0 1 u s L.

XXIV

II. MAGYAR-LATIN RÉSZ.

Közönséqes gyurgyalag (Bg. : SzH. 174.

— PaszlavTh.': Állatt. Í88. — Kriesch:
Terin Vezf. 82.) = Európai gyurgyalag:
Merops »piaster L.

Kösönséges nádi poszáta (MadMagy. :
25) = Énekes nadiposzáta : A croc e-
p h al US palustris Bechst.

Közönséges vizirigó (Mad.: Magy. 73.
250) — Vizirigó: Cinci us ci nel us L-

*Knruhohi (Heves m., Mtsz. I. 1256) =
Kék szalakóta : C o r a e i a s garrula L.

[I. KiiUö (Merops. Schi. : 2092. sz. —
Murin. : 1093. sz. — GyöngySzt. : 1648. sz.

— NC: 66. — Com.: Jan. 155. sz. —
MAI. — PPL — Misk.: Vadk. 457. Zava-
ros ; leírása szerint a S i 1 1 a e u r o p a e a L.
fajra, a feszkelést illető s némely más meg-
említései alapján pedig a Merops aj)iaster
L. fajra vonatkoztatható). A régi magyar
szójegyzékekben, szótárakban sat. előfor-
duló adatok határozottan arra mutatnak,
hogy a Küllő alatt a régiségben az európai
gyurgyalag — Merops apiasterL. — madár-
fajt értették. Ma már a nép ajkán némely
harkályfajokra, különösen a zöld harká-
lyokra — Picus — alkalmazottai! találjuk,
ilyen értelemben a szaktudományba is be
van vezetve. Vö. II. Küllő: Picus.]

II. Küllő: Picus. |L. Küllők aies.:
Picinae.] — A ma élő népnyelven is a küllő
elnevezés már a Harkályfélék — P i c i d a e

— családjába tartozó Picus-uein fajaira
vau alkalmazva. |Vö. 1. Küllő: Meroi)S.]

[Küllő (Merops. Mátyus: Ü és Új Diae-
tetica. 111. drb. 225.) e név a Picus-nem
fajaira s nem a Merops-ra vonatkozik.]

[III. Küllő. Csuszka — Sitta — nemre
vonatkoztatva használja Miskolczy a Jeles
Vadk. 457. lapján, de a Merops apiaster-
rel összezavarva. Madarász Gy. (MagyMad.
145. 1.) a Sitta caesia L. fajra alkalmazta,
de hiányos megokolással és helytelenül.
= Csuszka-nem: Sitta L]

[IV. Küllő-nem: G Ohio Cuv. HO.: Magy-
Hal. II. 657. 5. A Ponty-félék — Cyprinoidae

— halcsaládba tartozó nemre alkalmazva.
Ez azonban elesik, mert e magyar név
az elsőbbség elvénél fogva a zöld harká-
lyokat — Picus — illeti meg. A hal-nem
neve pedig lehetne : Gob vagy Gobhal —
Gobio — .]

Legyész-félék = Légykapó-félék : M u s-
cicapidae. Nomencl. : 53 : XXXVI. csal.
[L. Éneklők alesap. : Oscines.)

, Légykapó-félék: Muscicapi d a e. [L.
Éneklők alesap.: Oscines.)

Alcsaládok: 1. Csonttollúak : Ampelinae;
2. Légykapók: Musciea|)inae; 3. Légyva-
dászok: Myiagrinae.

Léijes madár (Grossing: II. 167. — SI.:
232) = Lép rigó : T u r d u s v i s c i v o •
rus L.

[Lépes madár: Turdus iliacus; Zip-
drossel ; tótul : Kwicala, Prskavec. Kralow:
Comp. i)g. 90. 3. Téves, mert a magyar
név a Turdus visei vorus-ra taláL)

Lépmadár (Grossing: II. 263) — Lép
rigó : Turdus v i s c i v o r u s L.

Lépevő (SL: 232) = Lép rigó: Tur-
dus viscivorus L.

Lépevő madár (Mittp. : Comp. 176) =
Lép rigó : Turdus viscivorus L.

Lép rigó : Turdus viscivorus L.
Fáb.: 376, 378.

[Locsl-a: (VP.: 388. — Kriesch: Term-
Vezf. I. 78) = Csonttollú: Amp el is L.
Nomencl. : 53. 108. n. Helytelen alkalma-
zás; 1. Selyemfarkú loeska.j

[Locska (SL: 34) ^ Csonttollú madár:
Amp el is garrulus L. Helytelen alkal-
mazás. Vö. Selyemfarkú locska.]

Locska.

Összetét: Európai I. Selyemfarkú 1.

LocsJca-félék : Arapelidae. Margó: Bp.
33. = Csonttollúak aies. : Ampelinae.

[Locska selyemfarkú (F.: 164:1) =
Csonttollú madár : Ampelis garrulus
L. — Helytelen alkalmazás. Vö. Selyem-
farkú locska.]

*Lófilkó-biró (Bereg-Rákos, Bereg m.,
Mtsz. I.) = Arany málinkó: Oriolus
oriolus L.

Lorió (Bg. : Szóh. 285) = Málinkó : 0 ri-
olus L.

Lórió = Arany málinkó : Oriolus
oriolus L. Ch.: 11.573.

I.orio.

Összetét: Sárga 1. Valódi loriók.

Macxkawadár (Br. : ÁllV. IV. 172) =
Karolinái buj origó : Crateropus Ca-
rolinensis L.

Macska rigó^= Macskarigó.

Macskarigó = Káxolinai bujórigó ;
Crateropus Carolin e nsis L.

Magános rigó (Turdus solitarius L. VP

II. MAGYAR-LATIN RÉSZ.

XXV

394) = Kék kövirigó : M o n t i c o 1 a soli-
taria L.

*Magános rerrh (Csúzi, Sip. : 166. Kv.
11.318. — Grossing. 11.216. — Heves m.
Mtsz. 1. 1382) =Kék kövirigó : M o iit i c o 1 a
solitaria L.

*Maga-veréb (Heves in. Mtsz. I.) = Kék
kövirigó : M 0 n t i c o 1 a solitaria L.

*Magi/ar pai'n(l({i (Szeged, .\sztalos K.
rajzt.) = Európai gyurgyalag : M e r o p s
api aster L.

Máiingó.

Összetét : Arauy-máliugó. Aram-m. —
Aram-mállingó.

Málinkó.

Összetét: Arany m. Sármaliukó.

Malinkó (F. 159. 86. n.) = Málinkó :
Oriolus L.

Malinkó (Paszl. : ÁllattKk. 156)= Arany
málinkó: Oriolus oriolus L.

*MáUnkt'i (Kálmáucsa, Somogy in. Mtsz.
I.) ^ Arany málinkó: Oriolus ori-
olus L.

Máliiikók neme: Oriolus L. |L. Má-
linkó-félék: Oriolidae) Br. : ÁUV. IV.390.

Málinkó- félék :, Oriolidae (Nomencl. :
57. 117 uem.) (L. Éneklők alcsap.: Osciues.]

Nemek: 1. Málinkó : Oriolus ; 2. Drongo :
Dicrurus.

Máringó; márinkó.

Összetét : Arany m. Aram-m. Arany-
márinkó.

Mátyás.

összetét: *Kék Mátyás.

Méhész (Csató ■!.: GesOrn. 11.427:46)
= Európai gyurgyalag : M e r o p s api-
aster L.

'Méhész 6awÄ-a (Mad. : MagyMad.). [Hol?
melyik vidéken?] = Európai gyurgyalag:
Merops apiaster L.

Méhész gyurgyalag: (Pa.szl.: ÁllattKk.
1 900 1 58.) = Európai gyurgyalag : M « r o p s
apiaster L.

*Méhészmadár (Sí.: 252. Kr. 11, 49. —
Mad.: Magy.Mad. 172) ^ Európai gyur-
gyalag : Mero p ,s apiaster L.

Méhevö: Bienenfresser. (Mittj). : I'rL.
§. 58. 5. — Comp.: 159) = Európai
gyurgyalag : Merops a piaste r L.

Aquila XIV.

Méhevö madár (Apiastra, Merops. MA.

— PPl. — PPB.) = Európai gyurgyalag:
Merops apiaster L.

*Méh madár (Molna-Szeesöd, Vas m.) =
Európai gyurgyalag : Me r o p s a p i a s t e r L.

Mocsári poszáta (Aquila I. 84) ^Éne-
kes nádiposzáta: Acrocephalus pa-
lustris Bechst.

*Muszka reréh (Bükszád és vid., Három-
szék m. Aquila VI. (1899) 109) = Csont-
tollú madáj: Ampelis garrulus L.

Nádi éneklő : (Sylvia arundinacea. Sol-
tész: Termr. 129) = Nádirigó: Acroce-
phalus a r u n d i n a c e u s L.

Nádi fidemílv (Paszl.: Állatt. (1900)
1 50) ^ Nádirigó : Acrocephalus arun-
dinaceus Gm.

Nádika (Sylvia arundinacea; Schilf-
rohrsäuger. PaszlavTh.: Állatt. 181) =
Nádirigó: Acrocephalus arundina-
ceus Gm.

Nádiposzáta : Acrocephalus Naum.

— Nomencl.: 74. 149. N. [L. Poszáták
aies. : Sylviinae.]

Nádiposzáta.

összetét: Cserregő n. Énekes n. Han-
gos D. Kerti n. Közönséges n. Nagy ii.

Nádi rigó = Nádirigó.

Nádi rigó (Turdus arundinaceus; Rohr-
drossel. MÍttp. : Comp. 176. — F.: 164. 8)
= Nádirigó : Acrocephalus arundi-
naceus. Br.: ÁllV. IV. 120.

*Nádirigó (Molnaszecsőd, Vas m. Molnár
Laj.) : Acrocephalus arundinaceus
Gm.

Alfajok : a) Nagy nádirigó : Acrocephalus
arundin. arundinaceus Gin. ; Ì)) kis nádi-
rigó : Acrocephalus arundin. minor Brhm.;
c) keleti nádirigó: Acroceph. arund. orien-
tális Temm. et Schleg.

Nádirigó.

Összetét: Fúzi u. Keleti n. Kis n. Nagy n.
Törpe n.

Nádi veréb

*Nádiveréb.

*Nádiveréh (Nagykanizsa, Zala m.; Iha-
ros-Berény, Somogyin.) (^ minden niid-
ban élő madárka. Bartos Gy.). Tehát:
Nádiposzáták : Acrocephalus: Sitkék :
Calaniodus; Tücsök madarak: Locus-
te 1 1 a ; Nádi sármány : Eni b e r i z a s c h o e-
11 ici US L.

*Nádiveréb (Dunántúl. — Baláta-tó mell.

IV

XXVI

n. MAGYAR-LATIN RESZ.

Somogy. Bartos Gy. — Csató: GesOrn.
II. 455. 103. — Paszl. : Allatt. 150) = Nádi-
rigó; Acrocephalusaruudinaceus üui.

*Nádiveréb (Tisza m. Chern. : TTK.
XX.306. — U. 0. Lakat.: Term. I. IV. sz.
9. 1 ) = Nádiposzáta nem.: Acrocepha-
1 u s. Naiim. fajai. [V'ö. Nádi .sármány :
Emberiza schonicius L.)

Nagy nádiposzáfa = Nádirigó : A c r o-
cephalus arundinaceus Gm. No-
mend.: 74. 298.

Nagy nádirigó (Acrocepb. laeustris
Naum. Mad. : MagyMad. 78) = Nádirigó :
Aeroeephalus arundinaceus üm.

*iVn9;vWí/o (Szentháromság, Maros-Torda
m. Illyés Tib. ^ Lép rigó: Turdusvis-
eivorus L.

Xaumann rigó : T u r d u s n a u m a u n i
Temm.

Xaumann rigója (Nomencl. 77. 314.) =^
Naumann rigó : T u r d u s n a u m a n n i
Temm.

Nyári rigó (Ch. : 11.752) = Énekes rigó :
Turdus musicus L.

*Olomári (Zala m. Nyr. XIX. 575. —
Őrség, V'as m. Mtsz. 1.51. Arany-mái) =
Pix?LTíY málinkó : Oriolus oriolus L.

*Olyves rigó (Csikgyimes csángóinál,
Wagner J.) = Örvös rigó : Turdus tor-
quatus L.

Örves rigó (F.: 164. 7. — SI. : 464 sat. i.)
= Örvös rigó : Turdus torquatus L.

Oi-i:ös rigó (Fáb. : 376. sat. i.): Tur-
dus torquatus L.

Alf. a) Közép-európai örvös rigó : Tur-
dus torqu. alpestris Brhm.; b. Északi örv.
r. : Túrd. torqu. torquatus L. ; c) Kauká-
zusi örv. r. : Túrd. torqu. orientális Seeb.

Ossi rigó (Sí. 363) ^ Szőlőrigó : Tur-
dus iliacus L.

Ozvegyke (Kállay gyújt. : Tsz. 280. =
Magán veréb BMsz.) = Kék kövirigó:
Monticola solitaria L.

Paliász rigó: Turdus pallasi Cab.

Pallas rigója (Br.: .4llV. IV.87.) = Pal-
iász rigó: Turdus pallasi Cab.

Papagáj.

Összetét. 'Magyar papagáj.

Parti fecske (Merops C. (1615). — MAI.
(1621) 595. — PPl.— Bg.:Szh. 139. Parti

föcske.) = Európai gyurgyalag: Merops
apiaster L.

* Parti rigó (Debrecen, Kiss Laj. tan.)
= Európai gyurgyalag : Merops api-
aster L.

Pásztormadár nem: Pastor Temm.
Nomencl. 58. 118. N. |L. Seregély-félék:
Stumidae.)

Piriino (Fáb.: 333. *334. — SÍ.: 126.—
Ch : 11.496) ^ Európai gyurgyalag : M e-
rops apiaster L.

Piri}iio gyurgyalag (F.: 151. i.) = Eu-
rópai gyurgyalag: Nlerops apiaster L.

*Piripjő (Al pár vidéke, Tisza mente.
Grossing': 11.332. — SI. 303) = Európai
gyurgyalag: Merops apiaster L.

Pirol (Jan.-Leun. §. 69) = Málinko:
Oriolus L.

Piros szarka = Pirosszarka.

Pirosszarka (Pet.: MadTör. 162) =
Pásztor madár-nem: Pastor Temm.

*Pirpio (Alpár vidéke, Tisza mente.
Grossing: II. 332. = Európai gyurgya-
lag : Merops apiaster L.

Posványos éneklő (Sylvia palustris.
Soltész: Termr. 129) = Énekes nádi-
poszáta : Aeroeephalus palustris
Bechst.

Poszáta.

Összetét : Nádiposzáta. Mocsáriposzáta.

Poszáta-félék: Sylviidae. |L. Éuek-
lők alcsap. : Oscines.]

Alesai.: 1. Rigók: Turdinae; 2. Poszá-
ták : Sylviinae.

*Putypuruty (Doborgáz, Vajka, Pozsony
megye. Chern. ; TTK. XX. 305) = Európai
gyurgyalag: Merops apiaster L.

Remete rigó = Kék kövirigó : .M o ii -
ticola solitaria L. (Nomencl : 78:320.)

Remete veréb (Grossing: 11.216. — SI.:
15) = Kék kövirigó: Monticola soli-
taria L.

Rézorrú rigó (Misk. : Va dk. . — Gros)
sing: II. 162) = Fekete rigó: Turdus
morula L. hinije a csór sárgasága után.

Rigó: Merula. [Mint személy- és hely-
név előfordul 1211., 1228., 1252., 1404.
sat. években; mint madárnév 1531. és
1544-ben. Oklsz. 813—814. 1. — Schl.:
1780. sz. — Bsz.: 1192. sz. — Murm. :

U. MAGYAR-LATIN RESZ.

XXYII

1094. sz. — Com.: Jan. — NC: 66. —
Pesti: Nom. 30. — MA. — Ver.: 61. —
PP. — Vö. Húros madár, húros, húros
rigó, csíkos rigó és rigók. Továbbá Nysz.
Rigó czikkét.) = Fekete rigó: Túrd us
m e r u 1 a L.

*Rigó (Bodrosköz, Dunai Aiidr. albiró,
Félegyháza, 1897. IX. 17) = Arany má-
linkó : 0 r i 0 1 u s o r i o 1 u s L.

Rigó.

Összetételek : Alpesi örvös r. Ar.auymál r.
Aranyos r. Bori r. Boros r. Búbos r. Bújó r.
= Bujórigó. Búvár r. *Bükki r. *Cserregő r.
Csíkos r. Csipegö r. *Csörgő r. *Dalos r.
Déli örvös r. Énekes r. Éneklő r. *Enyves r.
Enyv-evó r. Északi örvös r. Fagyöngyevö
r. Feketenyakú r. Fekete r. Feketetorkú r.
Fenyő r. Fenyves r. *Földi r. Földirigó.
Gezerigó. Hajnali r. 'Halász r. Halavány r.
Havasi örvös r. Havasi r. Himalájai r.
Hodgson r. *Huros r. Kaukázusi örvös r.
Kék r. Keleti fekete r. *Kendermagos r.
Nádirigó. *Kerti r. Kis r. Kövi r. Körigó.
Középeurópai örvös r. Lép r. Lépes r.
Macskarígó. Magános r. Nádi r. Nádirigó.
Nagy r. Vizirigó. Naumann r. Naumann
rigója. Nyári r. *Ölyves r. Örves r. Örvös r.
Őszi r. Paliász rigó. Pallas rigója. *Parti r.
Remete r. Rézorrú r. Rózsarigó. *Rózsa
rigó. Seregélyrigó. Sarlósrigó. Rozsdás-
szárnyú r. Rőtfarkú r. Sárga r. Sáskaíaló r.
Sokféleszavú r. Sokszavú r. Pwainson r.
Swainson rigója. Szibériai r. Sziklarigó.
Sziklai r. Szirti r. *Szôke r. Szőlő r. Szőlős r.
(Szorigó.l *Szürke r. *Tarka r. Tarka rigó.
Tekerményes r. Vándor r. Vörös r. Vörös-
torkú r. *Zöld r.

Közm. : *„Más a rigó, más a fecske."
[Ne téveszszünk össze egymástól egészen
eltérő dolgokat.] Szentistván, Maros- Torda
megye. — „Igen örvend a rigó, felel neki
a szajkó." Paludi F. Siris., 269. — *„Nekeni
szólt a paládi rigó" (= Én nyertem. Szat-
már m. Sivis. 159). Vö. Arany Ján. „Füle-
mile" czímű költeményének „Nekem fütyöl"
passusával. — „Nem sirat egy rigót egy
nyár."

Szólás: „Ostoba mint a bodrogközi rigó" :
mert e rigóról azt tartják, hogy nem képes
énekelni megtanulni. Sirís. 184.

Mondóka: *„Répa, retek, magyaré, korán
reggel ritkán rikolt a rigó." Székelyföld.
[Nyelvgyakorlatul kis gyermekek számára.]

Hangkifejezések: Füttyent, fütyöl („ál-
matlan rigónak fütyölő szólása" Orczy:
KöltH. 109. Nysz.), szól, énekel, rikkant
(„Hármat rikkantott már, hármat rikkan-
tott már a rigó, . . . Népd.), rikolt.

Rigók [mint szűkebb értelemben vett
aluem] (Morulae; Amseln. Jan.-Lenn. §. 69)

=^ Fekete rigó .• T u r d u s m e r u 1 a ,L. es
Örvös rigó: Turdus torquatus L. [\'ö.
Huros, Hurosmadár, Rigó, Csíkos rigó.]

Rigók ales.: Turdinae. (L. Poszáta-
félék es.: Sylviidae.) Br. : ÁUV. IV. 41.

Nem: 1. Fülemile n. : Luscinia; 2. Kék-
begy n. : Cyanecula; 3. Kalliopé n. : Cal-
liope ; 4. Vörösbegy n. : Erithacus ; 5. Rozsda-
farkú : Rutícilla ; 6. Csaláncsúcs u. : Pra-
tincola; 7. Hantmadár n.: Saxicola; 8. Vízi
rigó n. : Cinclus; 9. Kövi rigó n. : Monti-
cola; 10. Földi rigók n. : Geocichla; 11.
Rigó n. : Turdus.

Rigók: Turdus L. [L. Rigók aies.:
Turdinae. Nomencl.: 74. 154. N.]

]Földi J. ennek a nemnek Rigó és Hú-
rosmadár nevet adta, a mit bizonyára arra
való tekintettel tett, hogy a régi irodalom
és az élő beszéd határozott külömbséget
tett a Bigó és Huros madár között ; előbbi
név alatt a fekete rigót — Turdus mo-
rula L. (német, die Amsel) — utóbbi alatt
a Fenyő-, lép-, szőlő-, énekes rigó — Tur-
dus pilaris L., v i s c i v o r u s, i 1 i a c u s,
music US L. — fajokat értették és érti
népünk ma is. — Ide vonatkozólag figyel-
met érdemel Vajda P. (Állattan 394. lap)
következő megjegyzése: „Rigóknak nevez-
tetnek különösebben azon fajok, melyek-
nél a szín egy vagy nagyobb tömegben
van elosztva." E csoportban felsorolja a
Turdus m e r u 1 a, t o r q u a t a, s a x a t i-
lis, cyan US és solitari us fajokat
vagyis Fekete és örvös rigót — Turdus
m e r u 1 a et t o r q u a t a — a keresztes és
kék kövirigót — Monticola saxatilis
et solitaria — . „Húrosak, Hurik (Euros
madár F. — Grives) nevet (hangjuktól)
kapnak a tarka tollazatú fajok, melyek
apró fekete vagy barna foltokkal borítvák."
]VP.: 395.] E csoportba felsorolja VP. a
T u r d u s V i s c i V 0 r u s, pilaris, m u s i-
eus és iliacus fajokat. Vö. Csíkos rigó,
Huros rigó: Merül a virgata Kr. ; to-
vábbá Huros, Huros madár.]

Rózsa rigó = Rózsarigó.

* Rózsa rigó (Erdélyben; Pet.: MadTör.
162) = Pásztormadár: Pastor rose u s L.

Rózsa seregéig (Termt. K. VII. pg. 263)
= Pásztormadár : Pastor r o s e u s L.

Rózsaszínű sáskamadár = Pásztorma-
dár: Pastor rose us L. (Nomencl.: 58.

227).

Rózsaszinü sáskaör (dr. Entz G. : Nép-
tan. Lapja 1869. pg. 605) = Pásztorma-
dár : Pastor r o s e u s L.

Rózsaszinü seregély (Pet. : MadTör. 162.
— Paszlavth.: ,4llatt. 183) = Pásztorma-
dár : Pastor rose us L.

IV*

xxvni

n. MAGYAR-LATIN RESZ.

Rózsaszinű seref/(^l>iri(jó (Term. t. K.
VII. 263) = Pásztormadár: Pastor
r 0 s e u s L.

Rozsdásfarhú sarlós rif/ó: P o m a t o r h i-
nus rufus L. Br. : AUV. IV. 174.

Rozsdáshasú vízirigó : C i n c 1 u s c i n -
clus albico) lis Vieill.

Rozsdásszúrnyú ri.(/ü: Turduís fu fi-
ca ta L. Br.:ÁlíV. IV.'87.

Rôt farkú rigó (Mad : MagyMad. 108)
= Naumann rigó : T u r d u s ii a u m anni
Tenim.

Sárga aranyheg i/ (F.: 159. 1; — Jan.-
Leun.'(l854): '§. 09; — BMN.) = Arany
málinkó : Orici us oriolus L.

Sárgafejű gyurgyalug (Merops conge-
ner. F. 151. 2.) = Európai gyurgyalag:
Merops apiaster L.

Sárga Iorio (VI'.: 408) = Arany má-
linkó : Oriolus oriolus L.

Sárga rigó (Grossing: 11.327. — Kralov.:
Comp.' (1795) 88. — F. : 159. 1. — Országo-
san használt név) = Arany málinkó : O ri-
olus oriolus L.

*Sárga velyhe (Gömor m., Pet. : Hagy.
150) = Arany málinkó: Oriolus ori-
olus L.

Sarlós rigó = Sarlósrigó.

Sarlós rigóJc neme: Poniatorhinus
[L. Timáliák aies.: sbfm. Timalinae] Br. :
ÁllV. IV. 174.

Sarlósrigó.

üsszetét. Rozsdásfarkú s.

Sár málinkó (F.: 159. 1. f.; — Pet.:
MadTör. 150) = Arany málinkó .Oriolus
oriolus L.

* Sárntáringó = Arany málinkó : Orio-
lus L. Cli.: ÏI. 573.

*Sármárinkó (H. 0.: MadHasz. (1901)
101:19) = Arany málinkó: Oriolus
oriolus L.

Sáskafaló rigó (Turdus gryllivorus dr.
Entz G.: Néptanítók Lapja II. 605) =
Pásztormadár: Pastor rose us L.

Sáskamadár = Pásztormadár : Pastor
Temm. Nomeuel. : 58. 118 nem.

Sáskamadár (Br.: ÁllV. IV. 376) =
Pásztormadár : Pastor roseus L.

Sáska madár.
Összetét: Rózsaszínű s.

Sáskaör (dr. Eutz G.: Néptaii. Lapja II
605) = Pásztormadár: Pa.stor Temm.

Sáskaör.

Összetét: Rózsaszínű s.

Selyemfarkú (F.: 164. 30. n ) = Csont-
tollú : A m p e 1 i s L.

Selyem firká (Míttp. : Comp. 1Y7) =
Csonttollú madár: Am polis garrulus L.

Selyemfarkú.
Összetét : Loeska s.

Selyvmfarki'i csmilniadár (Nomencl.:
53 : 208) = Csonttollú madár : A m p e 1 i s
garrulus L.

[Selyemfarkú loeska (VP.: 388. —
Kriesch : TermVezf. 1. 78. — Csató: Ges-
Orn. II. 447:80. — H. 0. : TTk. VII. 266)
= Csonttollú madár: A m peli s garru-
lus L. Helytelen alkalmazás. „Vajda Pét.
Cuvier fordítása közben arra a szerencsét-
len gondolatra jutott, hogy a már Linné
által helytelenül választott Garrula faji
nevet nemi névre emelje s a fajt „Selyem-
farkú locska" (ebböI: locsogni) magyar
néven szerepeltesse, nem tekintve arra,
hogy e madár inkább néma, mint csacsogó."
Petényi: MadTör. 128.)

Selymeg (Magy. Curir) = Csonttollú ma-
dár: A m pel is garrulus L. Ch. : II. 528.

*Serege.

Összetét: *Vándor serege.

Seregély.

Összetét : Rózsa seregély. Rózsaszínű s.
Tarka s. Vízi s.

Seregély-félék: Sturnidae. (Nomencl :
58 : XL.) |L. Éneklők ales.: Oscínes.]

Nemek: 1. Seregély: Sturnus; 2. Pász-
tormadár: Pastor; 3. Nyűvágó: Buphaga:
4. Csöricse : Lamprotornis ; 5. Rikács :
Eulabes: 6. Fecskeseregély: Artamus.

Seregély rigó = Seregélyrigó.

Serrgélyrigó (TTK. VII. 263) = Pász-
tormadár: Pastor Temm.

Seregélyrigó.
Összetét: Rózsaszínű s.

Sokféleszavú rigó (Turdus pol vgl. Sztgy.
I. 122) = Északamerikai gezerigó: Mi-
mus polyglott US L.

Sokszavú rigó (Turdus polygl. F.: 163.

II. MAGYAU-LATIN RÉSZ.

XXIX

5) = Északamerikai gezerigó : Mímus

l>oly gio ttus L.

Siminson rujó : T u r d u s s w a i ii s o ni
Cab.

Siriiiìisdìi ri(/ója (Br.: AUV. IV.87.) =
Swainson rigó : Tu idus s w ai uso ni Cab.

Szajkó.

Összetét. *Ái'vii sz. *Kék sz. *Tengeri sz.

SzaM-óia (Nomencl. : 50. 201).= Kék
szalakóta : C o r a e i a s garrula L,

Szalakóta.

Összetét: Karicsa sz. Kék sz.

Szalakóta alakúak air.: Coraciifor-
m e s. Br. : AUV. V. 129. (L. Varjiiszerú mada-
rak, rende: Coracornithes),

Csapatok : 1. Szalakóták : Coraeiae ; II.
Kecskeí'ejök: Caprimulgi; III. Baglyok:
Striges.

Szalakóta-félék : C o r a c i i d a e. Nomen-
cl.: 50. XXXII. csal. — Br.:ÂllV. V.129.
(L. Szalakóták csap. : Coraeiae).

Nemek : 1 Szalakóta : Coracias ; 2. Csörgő
madár: Eurystomus.

Szalakóták csap. : Coraeiae. Br. : ÁllV.
V.r29. (L. Szalakóta-alakúak air. : Coracii-
f ormes.)

Családok: 1. Szalakóta-félék :Coraciidae;
2. Kurol-félék : Leptosomidae.

Szalakóták neme: Gen. Coracias L.
F. 156. 21. n. — Nomencl.: 50. 102. n.
(L. Szalakóta-félék : Coraciidae).

*Szaricsóka (Tisza mente, Grossing: II.
304. — F.: 156. 21. N. — Alf.; Szilágy
m.) = Kék szalakóta; Coracias gar-
rula L. [Vö. Száricsóka, csaricsóka].

* Száricsóka (Ermellék, Tasnád) = Kék
szalakóta: Coracias garrula L. [Vö.
Csaricsóka, szaricsóka].

Szarka.

Összetétel: *Piros szarka. *Apró piros
szarka.

Szibériai riqó : Geocichla sibirica
Pali. (Br.:ÁllV. IV.S7).

Sziklarigó (Soltész : Termr. 129. — Lov.:
Kat. 18. 65) = Keresztes kövirigó : M o n-
ticola saxatilis L.

Sziklai rigó (Csató : GesOrn. II.46.'i.
121) = Keresztes kövirigó: Monticola
saxatilis L.

Sziïï-ti rigó (Br. : ÉszakiS. 467) = Keresz-
tes kövirigó .■ M 0 u t i c o 1 a saxatilis L-

*Szolgahiró (Borsod m., Pet. : MadTör.
150; Tisza mente, Nyr. X.279. — Kraszna,
Szilágy m. 1895. Vlll. 26)= Arany málüikó :
0 riolu s oriolus L.

*Szöke rigó 1. (Diós-Jenő, dr. Alniásy
Gy,) = Énekes rigó: Turdus musicus
L. 2. (Szilágy m.; Udvarhely m.) = Lép
rigó: Turdus visel vorus L.)

Szőlő rigó (Mittp.: Comp. 176. — P. Az
„Elhibáztuic-han a 16B. oldalhoz tett javí-
tás) : Turdus i li a c u s L.

Szőlős rigó (Sí. — Ivr. 1.49) = Szőlő rigó :
Turdus iliacus L.

[Sző rigó: sárga rigó, Kállay gyűjt. Toll-
hiba a Szőlő rigó helyett, de ez is helyte-
len meghatározással, mert szőlő rigó nem
= sárga rigó: Oriolus o r io I us, hanem
Turdus iliacus L.]

* Szürke rigó = 1. Fenyő-rigó: Tur-
dus pilaris L. (Csíkgyimes csángóinál,
Wagner J.) — 2. Lép rigó : T u r d u s v i-
s c i V 0 r u s L. (Szentháromság, Maros-Torda
m. Illyés Tib.)

Tarka rigó: Geocichla varia Pali.

*Tarka rii/ő (Oláhfalu, Udvarhely m.
1891. VI11.12) = Arany málinkó : Orio-
lus gal buia L.

Tarka seregély (Pet. : MadTör. 162) =
Pásztormadár: Pastor rose us L.

* Tek er meny es riqó (Málnás, Háromszék
m. 1892. Vili. 12) — Puszta-Magyarod és
vid. Zala m. Bartos Gy.)== Énekes rigó:
T u r d u s m u s i c u s L.

* Tengeri szajkó (Grossing: Il ;ì04. —
Bodrogköz) = Kék szalakóta: Coracias
garrula L. — Ch. 501.

Timaliák aies.: Timaliinae. (L. Buj-
káló-félék: Timeliidae] Br. : .4I1V. 1V.I6().

Nemek: 1. Timália: Timelia; 2. Nap-
madár: Liothrix; 3. Bujórigó: Crateropus;
4. Sarlós-rigó : Pomatorhinus.

*Török fecske (Csallóköz. Chern.: TTK.
XX. 305) = Európai gyurgyalag : Merops
api aster L.

Törpe nádirigó: Aerocephalus sten-
to reus. Hempr. et Ehr. — Br. : AllV.
IV. 121.

Űldögélők air.: H alcy onif o rm es.
[L. Varjúszerü madarak rende : Coracor-
nithes.]

Csap.: 1. Fogócsőrűek: Bucerotes; 2.
Gyurgyalagok : Meropes ; 3. Leskelődök :
Halcyones.

XXX

II. MAGYAR-LATIN RÉSZ

Valódi loriők (VP.: 408) = Málinkó:
0 r i o 1 u s L.

Vándor riqó : T u r d u s m i g r a t o r i u s
L. Reising: ÁÍlatt. 280. 13.

*Vándor serege (Pet.: MadTör. 162)^
Pásztormadár: Pastor ro.seus L.

Varjú.
Ö.sszetét: *Kalangya v. *Kék v. *Vas v.

Varjúszerü madarak rende : C o r a c o r-
iii th es.

Alrendek: I. Apró madarak: Picopasseri-
formes; II. Rágócsőrüek: Trogonitormes :
III. Üldögélők: Halyoniformes; IV. Todi-
alakúak: Todiformes; V. Kakuk-alakiiak:
C'occygiformes; VI. Jakamár-alakúak: Gal-
buliformes; VII. Szalakóta-alakúak: Cora-
ciiformes.

*Varnijú.

Összetét: *Kék varnyú. *Vas v.

*Vas kánya (Pécs) = Kék szalakóta:
Coracias garrula L. Ch.: 501.

* Vasmadár (Já.szberéiiy) ^ Kék szala-
kóta: Coracias garrula L. — Ch.: 501.

* T as varjú (Kecskemét, Pest megye. No-
mencl. : 50 : 201. — Bács ni. Term. I. X. sz.

10. 1.) — Köiesd, Tolna m. Mtsz. II. 930)
= Kék szalakóta : Coracias g a r r u 1 a L.

*Vas varnjjú (Alberti-Irsa, Pest m. Ch.:

11. 501. — Örkéuy, Pest m.) = Kék sza-
lakóta: Coracias garrula L.

Vehjhe = Málinkó: Orio lus L. [Tót
eredetű.)

Velyhe.

Összetét: Sárga velyhe.

Ver éh.

Összetét: Árva veréb. Egyes v. (Hegyi v.]
*Körösztös V. *Magános v. *Maga v. *Musz-
ka V. Nádi v. *Nádiveréb. Remete v.

Verébalkatúak csap.: Passeres. [L.
Apró madarak air.: Picopasseriformes.

Alcsap. : 1. Éneklők: Oscine.s; 2. Riká-
csolok : Clamatores.

Vízi bulca (Csató J. : GesOrn. II. 449.
84) = Vízi rigó: Cinelus cinclus L.

Vízi búvár = Vízibuvár.

*Vizibuvár (Csángók, Csikgyimes, Wag-
ner J. — Kolozsvár, Schenk J.) = Vízi
rigó : Cinclus cinclus L.

Vízi rigó = Vízirigó.

*VÍ2Í riqó (Oláhfalu, Udvarhely m.
1891. VIII.' 12) = Vízirigó: Cinclus
cinclus L.

Vízirigó.

Összetét: Déli v. Északi v. Feketehasú v.
Közönséges v. Rozsdáshasú v.

Vízirigók neme: Cinelus. (L. Rigók
aies.: Turdinae.) Kr. : ÁllV. IV. 69.

Vízirigó : Cinclus cinclus L. Nò-
menci.: 72. 287.

Alfajok: 1. Feketehasú vízirigó: Cinclus
ciuci, melanogaster Brhm; 2. Rozsdáshasú
vízirigó: Cinclus cinci, albicollis Vieill.

Vízi seregély (Wasserstaar Mittp.: Comp.
175. — F. : i 62. 2. f.) = Vízirigó : Cinclus
cinclus L.

Vörös rigó (PaszlavTh.: Állatt. 182) =
Szőlőrigó : T u r d u s i 1 i a c u s L.

Vöröstorhú rigó : T u r d u s r u f i c o 1 1 i s
Pall. Br.: ÁllV. IV. 87.

*Zöld bókán (Molnaszecsőd, Vas m. Mol-
nár L.) = Kék szalakóta: Coracias
garrula L.

*Zöld csóka (Veszprém m., Erdély) =
Kék szalakóta: Coracias garrula L.
— Cheru.: TTK. XX. 305. — Ch.: II. 501.

*Zöld kánya (Dunánt., Nomencl.: 50:
201. — Sopron, Vas és Zala megyék; Pécs,
Baranya m. Chern. : TTK. XX. 305. —
Nagy-Kanizsa; Iharos-Berény, Somogy m.
Bartos Qy .) = Kék szalakóta : Coracias
garrula L.

*Zöld rigó (Má]nás, Háromszék m. 1892.
VIII. 8) = Kék szalakóta: Coracias
garrula L.

"Zöld zsálya = Kék szalakóta : C o r ii-
cias garrula L. Br. : .UIV. V. 131.

Zsálya.

Összetétel : *Züld-zsálya.

XXXI

Pnngnr Gyula irodalmi jegy/éke.
Litteratur.
Ornithologia .

Főművek (Hauptwerke) :

1. Á füsti fecske őszi vonulása 1898-ban Magyarországon.

Der Herhsfzug der Rauchschwalbe i. J. 1898 in Ungarn. 2 térképpel (Karten). „Aquila" XI.
1904. p. 1—249. ■

2. Nomenciator Avium Regni Hungáriáé (partim), méltatása Term.-tud. Közlöny XXXI.

3. Az Ardea ralloides előfordulása hazánkban. Term.-tud. Közlöny XXXI.

Kisebb munkák (Kleinere Arbeiten):

4. Az „Aquila" madártani folyóiratról. U. o.

5. A Pastor rosens megjelenése. U. o.

6. A varjak irtása. Term.-tud. Közlöny XXXIIl.

7. A fecskevonulás és az időjárás. U. o.

8. A madarak életkora. U. o. XXXIV.

9. Orniihologusok gyűlése Szarajevóhan. U. o. XXXI.

10. Egy nagyszabású madártani munka. ü. o.

11. A madarak lélekzéséröl. Term.-tud. Közlöny XXIX. (és Vadászat XVIII.).

12. ^ bajnok szalonka. U. o. XXX. egy képpel.

13. ^ kakukot illető vonulási adatok feldolgozásának előkészítése.

Vorbereitung der Bearbeitung von Kuckucks Zugdaten. „Aquila" VI. 1899 p. 9 — lOG.

14. A verebek. Hasznos mulattató 1874.

15. A vöcsök. „Szilágyság". 1877. 36. sz.

16. Védelmezzük madarainkat. U. o. 1879. 30. sz.

17. A fecske temetése. U. o. 1887. 1. sz.

18. Az erdők tollas építőmesterei. U. o.

Eniomologia. Orthoptera.
Főművek (Hauptwerke):

1. A magyarországi tücsökfélék természetrajza.

Histoire naturelle des gryllides de Hongrie. 1 — 6 tábla rajzzal. Budapest 1891. A kir. magyar
Természettudományi Társulat megbízásából írva.

2. A magyar birodalom állatvilága: Ortho ptei-a, 1900. A kir. magyar Term.-tud. Társulat meg-
bízásából. Latinul.

Kisebb munkák (Kleinere Arbeiten) :

3. Szilágy vármegye orthopterái. Orvos-Természettudományi Értesítő 1891. Német kivonattal u. o.

4. A magyal országi tücsökfélék félszárnya, 1 táblával és franczia kivonattal. Természetrajzi
Füzetek I. 1877.

5. Magyarország Orthopterái. Rovartani Lapok VI. 1900.

6. A tücskök tartózkodása és lakása. Term.-tud. Közlöny XX.

7. A Poecilimon Schmidti nevű szöcskefajról. Term.-tud. Közlöny XVIII.

8. Adatok egy kevésbbé ismert szöcskefaj természetrajzához. Rovartani Lapok III. Egy táblával.

9. Adatok egy kevésbbé ismert szöcskefaj ismeretéhez. Matbem. Term.-tud. Értesítő IV., két táblával.

10. Beiträge zur Naturgeschichte einer wenig bekannten Laubheuschrecken-Art. Math, natui-wiss.
Berichte aus Ungarn IV. 1885 und 1886.

11. Notes pour servir à l'histoire naturelle d'un (h'thoptère peu connu. Suppl. contenant la revue
des articles publiés dans le Rovartani Lapok III. 1886.

xxxu

Vegyesek (Varia):

1. Gyümölcseink ellenségei. Zilahi polgári iskola értesítője. 1879.

2. Az emberi művelődés elsó alapja. „Magyar Polgár" 188:3.

3. Az egerek. Hasznos mulattató. 1874.

4. Az almafa regéje. U. o. 1874.
ö. Uj emberek. U. o 1875.

f). Őszi kikerics. U. o. 1875.

7. Nincs itthon senki, minden szabad. U. o. 1875.

8. Aztán csodálkozunk, hogy nem sikerül a vetés. „Szilágyság" 1874.

9. A fenyőfa regéje. Hasznos Mulattató 1875.

10. Teremtsünk vidékünknek muzeumot. „Szilágyság" 1877.

íl. A viláyitó hús. U. o. 1884.

12. Elbeszélés. U. o. 1884.

VÒ. Bogarász história. U. o. 1885.

14. ^ mi apró halaink. U. o.

15. Az élő hűség jelképe. U. o.

16. üjévi história. U. o. 1887.

17. ^ viz Fővárosi Lapok 1874.

18. A színekről. Szünidő. 1875.

19. Adatok a Vespa germanica táplálkozásához. Természetrajzi Füzetek XX. U. o. németül is.

20. Borchart könyve és a biblia állatvilága. Term. -tud. Közlöny. XXIV.

21. Az állatnevek a magyar nyelvben. U. o. XXVllI.

22. Tengeri vadászat. U. o. XXIX.

23. Az ijedtségről. U. o. XXXV.

24. A szitakötő. „Természet" VI. 1874.

Ezeken kívül írt Pungur Gyul.\ hirhipokba
Sirius, Bölöni Tam.4s álnevek és W. r. — a.
jegyek alatt.

Ausser diesen schrieb Julius Pungur in
Zeitungen unter den Pseudonymen Sirius, Bölöni
Tamás, und unter den Zeichen W. — r. — a.

XXXIII

Még egyszer a tarvarjúról.

((ierontictis ereniifa |Lin.])
Il'tii IIk.kman Ottii.

A niidűii lS',l7-lii'ii Rothschild — Kartert —
Klf,in.schmiiit u tarvarjúról szóló czikket :
„Coniatibis crcniiita (Liniió) an Hiinii)caii Bird" *
czím alatt kiadták, a iiiclyheii ki \an mutatva,
hogy ez a madár, melyet a svájczi Gesner
1555-ben mint svájczi madarat leírt, nem
káprázat, hanem valóság, mely azonban a
Svájczból és egyáltalában Európából kima-
radt, de délszaki tájakon most is él, erre
élénk eszmecsere támadt, e meglepő föl-
fedezés fölött. E vita során német rész-
ről felhozatott a ..Kahlrahe" elnevezés is,
mely az Aldrovandi rajzán kívül engem arra
bírt, hogy e folyóirat X. kötetében a példa-
beszédben és szólásmódban élő magyar tar-
varjút is vizsgálat tárgyává tegyem. A vizs-
gálat eredménye ii mondott kötetben le van
téve és a következő czimet viseli: „A tar-
varjú (Geronticus eremita) emléke Magyar-
országon". Az eredmény az, hogy a tarvarjú
a XVI. században még előfordult Magyar-
országon is.

Az utolsó, írójánál fogva jelentékeny véle-
mény az, a melyet Fatio Viktor, nemrég el-
hunyt kitűnő svájczi tudós, az angol „Ibis"
folyóiratban bocsátott közre, a melyben szin-
tén ellene fordul a Rothschild Haetert és Klein-
scHMiDT-féle álláspontnak s azt véli, hogy a
vitát csak a madárnak fosszil csontváza dönt-
hetné el.**

Az összes ellenvéleményeknek az volt a
gyöngéje, hogy egyfelől csupán a természet-
rajz leíró elemeit vették alapul és másfelől igen
nagy súlyt fektettek a színes rajzokra. Arra
pedig már éppen senkisem gondolt, hogy oly min-
den ízében sajátságos madár, mint a tarvarjú,
mélyen bevehette magát a nép szellemébe,
így nyomokat hagyhatott szólásm(')dban, példa-
beszédben és még másokban is.

* „Novitates Zoologicae" Vol. IV. 1897 pag. :i71 ff
** Fatio V. ,Siir le Waldrapp, Corvus sylvaticus.

de Gesner", .Ibi.s" Ser. VIII. Vol. VI. Nr. 21, p.

139—144. 1906.
Aquila XIV.

Noch einmal über den Kahlraben.

[Geronticus eremita |Lin. |l
Von Otto Herman.

Als im .lalii'c 1897 Rothschild — Hartert
und Kleinkchmiot ihre Schrift iilx'r den Wald-
rapp : „Comatibis eremita (Linné) an European
Bird" * herausgaben, in welcher nachgewiesen
wurde, dass dieser durch Gesner i, .1. 1555
beschriebene, als di^r Schweiz angehörige
\ ogel kein Hirngespinst, sondern eine A\'irk-
lichkeit ist, der aber aus der Schweiz und
Europa fortblieb, in südlichen Regionen aber
auch jetzt noch vorkommt, entstand eine leb-
iiafte Auseinandersetzung der Meinungen über
diese überraschende Entdeckung. Im Verlaufe
des Streites tauchte von deutscher Seite auch
der Namen „Kahlrabe" auf, der mich nebst der
.Vbbildung Aldkovandib be wog, im X, Bande
dieser Zeitschrift, die in der ungarischen
Sprache in Sprichwort und Redensart fort-
lebende Form : „tarvarjú", von tar -^ kahl,
varjú == Rabe oder Krähe zu untersuchen.
Das Resultat der Untersuchung ward unter
dem Titel: „Der Kahlrabe (Geronticus eremita
L.), sein Denkmal in Ungarn" in genannter
Zeitschrift niedergelegt, u. zw. besagt es, dass
der Kahlrabe im XVI. Jahrhundert auch in
Ungarn noch lebte. — Die letzte, schon des
Mannes wegen wichtige Meinung ist jene von
Victor Fatio, dem erst kürzlich verstorbenen,
ausgezeichneten schweizer Gelehrten, welche
in der englichen Zeitschrift „The Ibis" erschien,
sich ebenfalls gegen Rothschild, Hartert und
Klrinschmidt kehrt und den Beweis des Vor-
kommens von der Auffindung eines fossilen
Skelettes abhängig macht.**

Die Schwäche der Gegenmeinungen bestand
darin, dass sie sich einerseits nur auf die natur-
historisch descriptiven Elemente stützten und
andererseits ganz besonderes Gewicht auf die al-
ten, farbigen Allbildungen legten. Daran dachte
schon gar Niemand, dass ein in jeder Bezie-
hung so eigenartiger Vogel, wie der Kalilrabe,
geeignet war in den Volksgeist tief einzudringen
und dort in Redensart, Sprichwort u. A. Spuren
zu hinterlassen.

* NovitatesZoologicaeVol.lv'. 1897. pag. 371 u. ff.

** Fatio V. „Sur le Waldrapp, Corvus sylvaticus
de Gesner', ,Ibis" Ser. VIII. Vol. VI. Nr. 21 pag.
139—144. 190G.

XXXIV

A rajzokra nézve mindenki, a k' rajzolni
tud és a ki a réyi ábrázolásokal a természet-
tel összehasonlította. S7,iikségkci)])en úiiy látja
a dolgot, hogy Gesner ábrája az idomok
kölcsönös viszonyánál fogva, nagyban és
egészben egy hosszú, lefelé hajlott csörü gázló
madáralakot tüntet föl. mely ennélfogva nem
téveszthető össze sem a kárakatnával és még
kevésbbé a havasi csókával és vetési varjúval;
hogy a toUbub formája és a csőr aránya volt
az, a mi a fejet a bankáéhoz tette némileg
hasonlóvá, a mi LiNxÉt, ki a madarat a ter-
mészetből nem ismerte, an-a indította, hogy
eredetileg az „üimpa" -h-duka nevet meg-
tartsa, a mint ezt már Kleinschmipt is meg-
jegyezte.

Jedermann, der zu zeichnen versteht um!
der alte Abbildungen mit der Wirküclikeit
verglich, wird es linden, dass die Figur bei
GrESNER auf Grund des gegenseitigen Verhält-
nisses der Teile im Grossen und Ganzen einen
Watvoge'l mit langem, nach abwärts geboge-
nem Schnabel darstellt, w'elcher demnach
weder mit Kormoran, noch mit der .\lpen-
dohlc noch mit der »Saatkräte verwechselt
werden kann : dass es die Form des Schop-
fes und das Verhältnis des Schnabels war,
welches Linné, der den Vogel aus eige-
ner Anschauung nicht kannte, ursprünglich
bewog, für den Vogel den Namen: .Upujm"
beizulegen, wie dies schon Kleinschmidt ange-
deutet hat.

A madárnak Európából vaio kimaradásával
elveszett a keletkező különböző nézeteknek
és vélemények tárgyhoz kötött egyeztetésé-
nek lehetősége és a vége az lett, hog}- a
XVI. század derekán Gesner által leírt madár-
ról (1555) a XIX. század legelején (1805)
Beckstein már fölteszi, hogy ez a madár soha-
sem is létezett és lehet, hogy GESNERt valaki
egy mesterségesen összetákolt madáralakkal
rászedte. Meg is keU engedni, hogy a madár
tar fejével, hosszú sarlós csőrével, csodálatos
bóbita-gallérjával és egyebeivel messze elüt
a „madár" közfogalmától s így egy praepa-
ratuninak mesterséges megszerkesztésének föl-
tevése szinte felkínálkozott.

A madár azonban délszakon megkerült, a
Gbbner madarával való azonosítás lehetővé
vált és ez szülte azt a föltevést, hogy ván-
dormadár létére egyszer csak nem tért
Aissza Európába. Hogy mik lehetnek a kima-
radás okai, azt ezidőszerint meghatározni lehe-
tetlen.

.Mit dem Ausbleiben des Vogels aus Europa
ging die Möglichkeit der an den Gegenstand
geknüpften Korrektur der verschiedenen Mei-
nungen verloren und so kam es, dass von
dem durch Gesxee im XVI. Jahrhundert (1555)
beschriebenen Vogel. Bechstein im XIX. Jahr-
hundert (1805) schon die Vermutung aus-
spricht, der Vogel habe gar nicht existiert
und Gesker sei durch ein künstlich her-
gestelltes Präparat hinter das Licht geführt
wurde. Man muss auch zugeben, dass der
Vogel mit seinem kahlen Scheitel, dem sichel-
artig gebogenen langen Schnabel, dem ganz
eigentümlichen Kragen-Schopf und auch sonst.
weit von dem allgemeinen Begriffe „Vogel"
abweicht und sich daher die Voraussetzung
einer künstlichen Zusammensetzung förmlich
aufdrängte.

Der Vogel wurde jedoch im Süden vor-
gefunden, die Identifizierung mit Gesners
Vogel wurde möglich und diesem Umstand
entspringt die Voraussetzung, dass der Vogel
ausblieb und nach Europa nicht mehr wieder-
kehrte. Was die Ursache des Ausbleibens
war, kann zur Zeit nicht bestimmt werden.

A kérdés tehát ma is alapjában az : vájjon
a ma már természetrajzilag pontosan meg-
határozott Geron tiens eremita (Lin.), melyet
Gesner 1555-ben Waldrapj), Comis sylvaticus
név alatt írt le s a melyet ma csak az Eufrat
mellől, Arabiából, Abessziniából és Északafri-
kából ismerünk, lakta- e valamikor mint vonuló
madár Középeuropát?

Die Frage ist also auch heute noch die
folgende : ob der nun schon naturhistorisch
pünktlich bestimmte Geronticus eremita, wel-
chen Gesner i. J. 1555 unter dem Namen
Waldraiip. Cor\Tis sylvaticus beschrieben hat
und den wii- heute nur vom Euphrat, aus
Arabien. Abessynien und Nordafrika ken-
nen, ehemals als Zug\-ogel Mitteleuropa be-
wohnte ?

XXXV

A feladat tehát a kétségekkel szemben ma
is úgy alakul, hogy össze kell gyűjteni a
régiek leiró elemeit s ezeket szigorúan liirálat
tárgyává kell tenni, viszonyítva a Geronticus
eremita (Lin.) niegliatáruzott. élő typusával ;
és általában fel kell keresni a madár nyomait
a régi irodalom alkalmas forrásaiban ; mind-
azt pedig, a mit a források az életmódról
mondanak, kritikailag egybe kell vetni avval,
a mit a leíró természetrajz a valóságban meg-
állapított.

Ez alkalommal mind a két irányban van
némi mondani valóm.

/. A leíró részhez.

Én az ALDEovAXDus-féle alakot, * a melyről
mondja, hogy Illyriából származik, tar fejénél
és egészben gázló alakjánál fogva határozot-
tan Geronticus eremitának tartom, a rajzot a
GESSERével szemben haladásnak veszem.

Azt tudjuk, hogy lUyris, lllyricum az Italiá-
tól keletre fekvő részeket jelentette és hogy
a Dunáig terjedve, a Dunát is érintette. Ez
a körülmény adta azt a gondolatot, hogy jó
lesz a XVIII. század geográfusánál, Marstgli
grófnál kopogtatni, ki a Dunáról nagy művet
írt és adja külön kötetben a madarakat is.
A mű czime :

„Danubius Pannonico-Mysicus, observationi-
bus geographicis, astronomicis, hydrographicis,
historicis, physicis perlustratus et in sex tonios
digestus ab Aloysio, Ferdinando comiti MARsai.
Hagae et Amstelodami comitum 1726".

Tom. V. „Aves aquatica« circa Danubium
et Tibiscum viventes."

* Phalacrocorax {Oiuith. Lib. XIX. Pars III. pag,
81) — ut ex pietà ad me ex Illyrio missa conjeoit
capi est magnitudine, rostro longo (et acuto), e
Tubescente, capile loto fere, plumis nudo et cute teeto
quae cameni substantia et colore aemulatur. Ex collo
velut jubae dependent, quales " in Capis_ . cernuntur
— — — tissipedem — — . Itt csak a csőr heyi^ea.
sége és az, hogy nem mondja lefelé konyiilónak
némileg elütő ; de az Aldrovandi rajzán ez utóbbi
jegy kivehető. A leírás felhúzott jegyei teljesen a
Geronticusra vallanak.

H 0.

Angesichts der l)estehenden Zweifel, ge-
staltet sich die Aufgabe auch heute noch so,
dass \vii- die alten deskriptiven Elemente
sammeln, einer strengen Kritik unterziehen,
mit dem determinierten Geronticus eremita
(Lin.) Typus vergleichen; ferner müssen die
Spuren des Vogels überhaupt in den geeig-
neten Quellen der alten Literatur gesucht
werden ; und alles, was die Quellen über die
Lebensweise sagen, nuiss kritisch verglichen
werden, mit dem, was die beschreibende
Naturgeschichte in der Wirklichkeit be-
stimmt hat.

Ich habe nun in beiden Richtungen etwas
zu sagen.

/. Zum beschreibenden Teil.

Ich sehe in dem Vogel des Aldrovandus*
von dem er sagt, er stamme aus Illyrien,
u. zw.auf Grund des Kahlkopfes, des Schnabels
und des Charakters des Watvogels, ganz sicher
den Geronticus eremita (Lin.) ; die Abbildung
ist jener Gesners gegenüber ein Fortschritt.

Das wissen wir, dass unter lUyris, lllyricum
die von Italien östlich gelegenen Teile und
bis zur- Donau reichenden Gebiete zu ver-
stehen sind. Dieser Umstand gab mir den
Gedanken, bei dem Geographen des XVIII.
Jahrhunderts, dem Grafen Marsigli anzu-
klopfen, der ülter die Donau ein grosses Werk
schrieb und die Vögel in einem separaten
Bande behandelte. Der Titel des Werkes
lautet :

„Danubius Pannonico-Mysicus observationi-
bus geographicis, astronomicis, hydrographicis,
historicis. physicis perlustratus et in sex tomos
digestus ab Aloysio, Ferdinando comiti Marsili
Hagae et Amstelodami coniitum 1726".

Tomus V. „Aves aquaticae circa Damibium
et Tibiscum \iventes.'"

* Phalacrocorax (Ornith. Lib. XIX. Pars III. pag.
81Ì — ut ex piota ad me ex Illyrio missa eonjeci,
capi est magnitudine, rostro longo (et acuto), et
Tubescente, capite totó fere plumis nudo et cute tecto.
quae carnem substantia et colore aemulatur. Ex collo
velut jubae dependent, quales in Capis cernuntur
tissipedem . Hier ist nur der spitze Schna-
bel lind der Umstand, dass derselbe nicht nach abwärts
gebogen gesagt wird, gewissermassen abweichend :
auf Aldrovandis Zeichnung ist aber der letztere Um
stand bemerkbar. Die in der Beschreibung gesperrt
gegebenen Abzeichen, sind jene des Geronticus.

0. H.

XXXVÍ

Ebben a kötetben ezeket találjuk:

IV. Classis. II Faiiiilia IcS. sorszám: Ta-
bula 19:

„Falcinelliis Cíesneri et Aldrovandi,
colore fnrvo."

„Falcinelli iKnnine iiisi,i;iiitur haec Avis,
quod Arcus aut Falcis s])ecieiii rostro ininii-
tetur. Corpus ipsi est ad Ardearuni magui-
tudineni acceudens, eleganti colore viridi fere,
alicubi etiani puniceo adniixto. ut in Vanello
ave, variante scilicet colore pro diversa ad
luceni obversione, capite et collo fiisco. sed
superior pars colli anterius albicat niaculis
nigris intervenientibus : * rostrum oblongtim,
tenue et anterius faìcatiim sicut Arquaf.ae et
Corvo nigro sylvatico.** Crura oblonga pedes
lissi. Aliqui Ardeani nigrani, Italice : „Ayron
negro" vocitant. In colore ])er aetatem haec
Avis aliquid mutare perliibetur. Hactenus
Gesnerus. Hinc nil niiruni si haec a nobis
circa Danubiuni observata per totuni ferme
corpus, potius furvo, quam praefatis coloribus
praedita existât. '"

(Ezt a madarat azért nevezik Falcinellus-
nak, mert csőre sarló-alakra hajlított. Nagy-
sága eléri a gémekét, szép zöld színű, helyen-
közön bíborvörössel vegyítve, mint a Vanellus-
nál, a mely t. i. változtatja színét ügy, a
mint más és másképpen esik rá a fény. Feje
és nyaka sötétbarna, de ennek felső része
elől fehér, fekete foltokkal. Csőre igen hosszú,
gyenge, sarlóalakú, mint az Arcuatusé vagy
Corvus niger sylvaticusé. Lábszárai igen
hosszúk, ujjai hasítottak. Némelyek fekete
gémnek, az olaszok AjTon negronak hívják.
Ennek a madárnak színe korszerint némileg
változik. Eddig Gtesner. Ezért nem is csodá-
latos, ha az általunk a Duna mentén meg-
figyelt madarak inkább sötétsziuűek voltak
és nem oly színűek, mint a fenti leirás
mondja.)

* A M. 0. K. gyűjteményében akad ilyen fiatal
Ibis Wachenhusen Antal ezredes úr ajándékából.

** Corvus niger sylvaticus Gbsn. = Geronticus
eremita (Linné).

In diesem Bande linden wir:

IV. Classis. II Familia. Xr. IS. Tabula 19:

„Faicinellus Gesnerl et Aldrovandl,
colore furvo."

„Falcinelli nomine insignitur haec Avis,
qiiod Arcus aut Falcis specieni rostro immi-
tetur. Corpus ipsi est ad Ardearuni magni-
tudinem accendens, eleganti colore viridi fere,
alicubi etiani puniceo admixto, ut in Vanello
ave, variante scilicet colore pro diversa ad lucem
obversione, capite et collo fusco. sed superior
pars colli anterius albicat maculis nigris in-
tervenientibus ; * rostrum ohlongum. tenue et
anterius falcatum sicut Arquatae et Corvo
nigro sylvatico** Crura oblonga, pedes fissi.
Aliqui Ardeam nigram. Italice: „AjTon negro"
vocitant. In colore per aetatem haec A\as
aliquid mutare perhibetur. Hactenus Gesnerus.
Hinc nil iiiirum si haec a nobis circa Danu-
bium ol)servata per totuni ferme corpus, potius
furvo, quam praefatis coloribus praedita
existât".

(Dieser Vogel wird deslialb Falcinellus ge-
nannt, weil sein Schnabel sichelförmig ge-
bogen ist. Seine Grösse erreicht jene der
Reiher; sein Gefieder ist grün, stellenweise
mit Puriiurrot gemischt, wie beim Vanellus,
welcher näiiilich die Farbe wechselt, jenach-
deni das Licht auf ihn fällt. Kopf und Hals
sind dunkelbraun, der obere Teil des letzte-
ren jedoch mit weiss-schwarzen Flecken. Sein
Schnabel ist sehr lang, schwach, sichelförmig
wie der des Acuatus oder Corvus niger sylva-
tieus. Seine Beine sind lang, seine Fusszehen
gespalten. Manche nennen ihn schwarzer
Reiher, die Italiener heissen ihn Ayron negi'o.
Die Färbung dieses Vogels verändert sich je
nach Alter desselben ein wenig. Soweit Gesner.
Es ist also nicht zu verwundern, wenn die
durch uns längs der Donau beobachteten Vögel
eher dunkelfarbig waren, und nicht so ge-
färbt, wie die obige Beschreibung sagt.)

* In der Sammlung der U. 0. Z. ein Exemplar,
Geschenk des Obersten v. Wachenhusen.

** Corvus niger sylvaticus = Gerontirus ere
mita (Lis. .

XXXVII

Tal)ula -IO.
„Falcinelliis luinìceo-viridis ; Ardeae
species."

„Statura propc iiiofluni (juadrat cimi prae-
cedcnti. Color taineii diti'ert quam iiiasiiue :
nanique corpus undique obscure-puniceo colore
relucet et niaculis viresccntilius conspersuni
est. Collum, venter, femora cum cauda (!) pilosis
quasi plumulis consita : ac humerales alarum
partes circumdant, pennulae virescentes. Oculi
Iridibus albis nigrescuut Pedes cum suis
digitis cinerei splendeutes : de caetera vero
totó corpore aliquatenus habilitier apparet
prae ista".

(Alakra nézve közel egyezik az előbbivel.
Színre azonban nagyon különbözik, mert teste
mindenütt sötét biborszinben tündöklik zöld
foltokkal tarkázva. A nyak. has, czonib és
fark (!) tollai szinte szőrszerűek, a váll-
szárnyfedők zöldek. Szeme fekete, irisze fehér.
A láb és az ujjak fényesen szürkék ; egyéb-
ként az előbbinél valamivel testesebb.)

Nyilvánvaló, hogy leirás és a rajzok sze-
rint Marsiuli előtt a batta, Plegadis falcinellus
Linné feküdt, még pedig az első alak a Fal-
cinellus Gesneri et Aldrovandi, colore furvo :
egy kisebb testű fejletlen szinű, a Falcinellus
puniceo viridis ellenben egy testesebb, teljes
színezetű példány. Az érdekes ebben az, hogy
a leírásban az első formánál a tarvarjú :
Corvus niger sylvaticus is csőrénél fogva
összehasonlításképpen idézve van. mivelhogy
Marsigli Gesner leírását használta s ezt vilá-
gosan meg is mondja.

Mind a két alak: Tab. 19 F. Gesneri et
Aldrovandi és Tab. 20 F. puniceo-viridis is
alak szerint batlák s a különbség csak az,
hogy a Gesneri et Aldi-ovandi alak nyakrész-
lete valamivel világosabb.

Hogy Marsigli az AiiüROVANDi-féle alakot is
l)eállítja, az onnan van, mert. az utól)biuak
, Falcinellus, sen Avis falcata" madara, mely
a Liber XX, jìars III, ])ag. 125 van tár-
gyalva, leírás és rajz szerint szintén a batla,
a leírás elemei teljesen megegyeznek Gebner
leírásával : otl pedig, a hol a csőrről van
szó, az összehasonlításba bele van vonva a
nagy póling — Numenius arquatus — mellett
a km;arjú — Gt-ronticiis cremila — is, épjitMi

Tabula 20.
..Falcinellus puniceo-viridis; Ardeae
species. '

„Statura prope niodnm ((uadrat cum jiraece-
denti. Color tamon diliért quam nuixime ;
namque corpus undique obscure-puniceo colore
relucet et maculis viresceutibus conspersum
est. Collum, venter, femora cum cauda (!)
pilosis quasi plumulis consita; ac humerales
alarum partes circumdant pennulae virescentes.
Üculi Iridibus albis nigrescunt. Pedes cum
suis digitis cinerei spleudentes : de caetera
vero toto corpore aliquatenus liabilitior apparet
prae ista."

(Bezüglich Gestalt steht er dem vorigen
sehr nahe. »Seine Färbung weicht jedoch er-
heblich ab. weil dieselbe am ganzen Körper
in dunklem, grüngeilecktem Purpur glänzt.
Die Hals-, Bauch-, Schenkel- und Schwanz- (!)
Federn sind fast haarartig; die Deckfederu
des Oberarmes grün. Sein Auge ist schwarz,
die Iris weiss. Die Beine und Zehen glänzen ;
im übrigen ist er korpulenter als der vorige.)

Auf Grund der Beschreibungen und der
Abbildungen ist es sicher, dass M.4rsigli zwei
Ibis = Plegadis falcinellus vor sich hatte,
das erstere Exemplar Falcinellus Gesneri et
Aldrovandi, colore furvo, war jünger, kleiner,
nicht ausgefärbt : das andere F. punicio viri-
dis, war grösser und ausgefärbt. Das In-
teressante dabei ist, dass bei der ersteren
Form auf Grund des Schnabels der Kahl-
rabe, Corvus niger sylvaticus herbeigezogen
ist, weil Marsigli, wie er es auch anführt,
Gesners Beschreibung des Falcinellus benützte.

Die Figuren auf Tab. 19 und 20 sind der
Gestalt nach Plegadis, mit dem Unterschied,
dass bei der Form „Gesneri et Aldrovandi"
der Halsteil lichter ist.

Dass Marsigli auch Aldrovandis Vogel ein-
bezieht, das kommt daher, weil die Elemente
der Beschreibung — Liber XX, pars IH,
pag. 125 — von „Falcinellus seu Avis fal-
cata" nach Schrift und Bild ebenfalls Plegadis
betreifen und ebiinfalls (tesner angehören ;
dort, wo vom Schnabel die Rede ist, sind
ebenso wie bei Marsigli der grosse Brach-
vogel — Numenius arquatus — und der
Waldrapp — Geroiiticus eremita — herbei-

XXXVlll

úgy, mint a Marsigli első alakjánál, t. i. \
„Bostrum ohlongum. tenue et anterïns falca-
tum sicut Arquatae et Corvo sylraHco",
a miből világos, hogy Aldeovandi is Gessek
leirását vette alapul. A legnevezetesebb azon-
ban az, hogy AiíDkovanui nem veszi észre az
egyezést az itt idézett GEBNUR-féle Corvus
sylvaticus, a Waldrapp és a saját Phalacro-
corax ex Illyrio missus madara között, mely
annál bizonyosabban a tarvarjú.

Az bizonyos, hogy ez az adalék nem vet
új világot a GESNER-félc niadáralakra : de a
kétszeres vonatkozás csakugyan hozzátartozik,
már a teljesség kedvéért is.

//. Egy új elem.

Buzgó csillagászunknak. Lakits FERENcznek,
a régi Cisio-kban, kalendáriumokban való
búvárkodása közijén feltűnt, hogy egy a ma-
gyar tudományos Akadémiában őrzött unicum-
hungaricuniban, az időjárás prognostikonjában
előfordul a tarvar jú. a miről rögtön hirt adott.
A forrás az 1592-ben Kolozsvárott nyomtatott
Gisio. Ez már annál a körülménynél fogva
s fontos, mert ahhoz a korhoz, a XYl. szá-
zadhoz, tartozik, a mikor Gesner a madarat
leírta. A forrás teljes czíme a következő :

„ Ciúo magyar nyelven és az égh iarasanac
és czillagoknak külőnib-kdlömb természetinec
follyasaból való Practica. Mellyből gyermekek-
nek születeseknec természetek és az napok-
nak miuólta megisniertetnec. Azaz : Magyar
Planétás Kónyv. Invisibilia Dei Perca quae
facta sunt, intellecta, conspiciuntur. Kom : I
vers. 20. Colosvarat. Az Könyvnyomtató által
Magyarrá forditatot vywban ki adatott. Anno
Christi 1592 Esztendőben". Lapszám nélkül.

A szövegben :

„Prognostica Tempestatum, azaz Paraszt-
embernek Regulái az idő változásáról."

„Az Holló ha az Napra nyuttya száyat,
heuséget legyez, ha tiszta vdon zajog, esőt
legyez."

„Az Tar varyú ha feredic, és azután tétoua
sétál és kiált, eső lészen, ha az kouen az
viz mellett kiált, esőt iegyez".

„Ha gyorsan egymás vtan kettőt vagy har-
mat szól, szélveszet hoz".

gezogen u. zw. „Rostrum ohlongum, tenue el
aiiteriiifi falcatum, sicut Aquatae et Corvo
siflvaticu'' . Das Bomerkens werteste ste ist
aber, dass Aldrovandus iiiclit bfinerkt, dass
Gebners Coivus sylvaticus, der W'aldrajip, und
sein Phalacrocorax ex Illyrio missus überein-
stimmen letzterer also um so sicherer aecht ist.

Was hier entwickelt wurde, wirft zwar
kein neues Liclit auf Gesners Vogel, die
doppelte Anführung gehört aber zur Ver-
vollständigung des Bekannten.

//. Ein neues Element.

Unser eifriger Astronom, Franz Lakits, be-
merkte gelegentlich des Studiums der alten
Cisios und Kalendarien, dass in einem „Unicum
hungaricum" der ungarischen Akademie der
Wissenschaften, in der Wetterprophezeiung
der Vogel „tar var ja"", d. i. Kahlrabe vor-
kommt, was er mir sofort mitteilte. Die Quelle
ist die Cisio, welche i. J. 1592 in Kolozsvár
gedruckt wurde. Die Sache ist wichtig, weil
sie der Zeit — dem XVI. Jahrhundert —
angehört, wo Gesner den Vogel beschrieben
hat. Der Titel lautet in wörtlicher Übersetzung
wie folgt :

„ Cisio in ungarischer Sprache und Praktik der
Bewegung des Himmels und der verschiedenen
Eigenschaften der Gestirne. Woraus die Xatur,
die Geburt der Kinder und die Bedeutung
der Tage erkannt werden. Das ist : Ungari-
sches Planetenbuch. Invisibilia Dei Perca
quae facta sunt, intellecta, conspiciuntur. Rom I,
Vers 20. in Kolozsvár, übersetzt vom Typo-
graphen und neu herausgegeben. Anno Christi.
1592". Ohne Paginierung.

Im Texte :

„Prognostica Tempestatum. d. li. Bauern-
regeln über die Veränderungen des AVetters".

„Wenn der Kolkralie den Schnabel gegen
die Sonne streckt, deutet er Hitze an, wenn
er bei klarem Wetter lärmt, zeigt er Regen an",

„Wenn der Kahlrabe (Tar varyu) badet
und dann hin und her geht und ruft, (kiált)
wird es regnen ; wenn er am Wasser auf dem
Stein sitzt nnd ruft, zeigt er Regen an".

„Wenn er zwei oder dreimal schnell nach-
einander schreit (szól), bringt er Sturm".

XXXIX

„Ha reggel zajog, tiszta vdftt. ha estuo
zajog, szomorú esőt vagy szelet".

Ugyanebbeu az évben Debreczeiihen is
jelent meg egy Cisio, czini szerint :

„Cisio Magyar nyelv szerint napoknak meg-
számlálásáról igazán rendeltetett. Adattatott
ez mellé az világ teremtésétől fogván való
Chronica. Üebreczen 1592."

Ebben prognostikon nem fordul elő; de
előfordul nagy későn az 1815-ben Pesten és
Pozsonyban megjelent Cisióban. mint „Kiräly-
HEGYi János" Cisiója, szintén lapszám nélkül
és ebben benne van az 1592-ik prognostikon.
a tarvarjúra vonatkozó rész pedig majdnem
betűről betűre át van véve! Ez a „Király-
hegyi" pedig njilván a y.Regiomontanus'^ név
szószerinti fordítása.

Tudva azt, hogy az ú. n. Parasztregtilák.
mint nem változó elem, a kalendáriumokban
állandóan átvétel tárgyát alkották, megért-
hetjük, hogyan került az 1592-iki tarvarjú
az 181o-iki regulák közé.

Noha a kolozsvári Cisio czíme nem mondja
hogy „Királyhegyi"-féle, de bevallja hogy
fordítás, a debreczeni egykorú azonban mondja
s a „Királyhegyi = Königsberger = Regio-
montanus" már kalendárinmi fogalommá vált,
nem volt teljesen kizárva, hogy a kolozsvári
Cisio is RegionKintáuuson alapul és ekkor
fölbukkant az a kérdés : ha a kolozsvári
Cisiónak eredetije latin és benne van a pro-
gnostikon, mi ott a tarvarjú latin neve ? Mert
ha e név Corvus sylvaticus niger, azaz
GESNEEből van véve, akkor ez hatalmas bizo-
nyíték volna arra nézve, hogy a tarvarjú
Európában élt és el volt terjedve.

De hogyha a kolozsvári Cisi o prognostikonja
esetleg eredeti magyar, akkor a biológiai ele-
meket kell megfontolás tárgyává tenni.

Mindenekelőtt azonban kísérletet kellett
tenni, hogy valamely latin, a kolozsvárival
egykorú Kegiomoutauus-( 'isióhoz jussak, a mi
azonban nem sikerült, sem a bécsi császári
udvari könyvtárban, sem a gráczi régi könyv-
tárakban, mind a két helyen a kutatás nehéz-
ségeinél fogva. A mi az 1592 előtti időből
raag}'ar földön rendelkezésre állott, az a kér-
désre nézve meddő volt. ú. m. :

..Wenn er in der Frühe lärmt, bringt er
klares Wetter, wenn er abends lärmt, bringt
er traurigen Regen oder Wind".

In demselben Jahre erschien auch in Deb-
reczen eine Cisio, u. zwar :

■^Cisio in ungarischer Sprache zur Zählung
der Tage bestimmt. Beigegeben wurde eine
Chronik mit der Erschaffung der Welt be-
ginuneud. Debreczen 1592".

Hierin ist keine Wetterjirophezeiung ent-
halten, wohl aber später in der Cisio v. ,).
1815, welche in Pest und Pozsony erschien
und worin die auf den Kahlraben (tarvarjú)
gegründete Wetterprognose aus dem Progno-
stikon von 1592 beinahe buchstäblich über-
nonimeu erscheint. Diese Cisio ist von ..Király-
hegyi", welcher Name aber die wörtliciie
Übersetzung von „Eegiomontanus" ist.

Da nun bekanntlich die Bauernregeln ein
stabiles Element der Kaiendarien und daher
Gegenstand der Übernahme waren, verstehen
wir es, wie die Prognose von 1592 in die
Cisio von 1815 geriet.

Obzwar der Titel der Cisio von Kolozsvár
nicht sagt, dass sie eine „Királyhegyi" es
aber eingesteht, dass sie Übersetzung ist,
jene von Debreczen es aber sagt, dass sie
„Királyhegyi" ist und Királyhegyi = Königs-
berger = Regiomontanus zurzeit schon ein
Kalenderbegriti' war, so tauchte die Frage
auf: wenn die Cisio von Kolozsvár aus dem
Lateinischen übersetzt ist und das lateinische
Original eine Wetterprognose enthält, wie
lautet dort der Name des Kahlrahen ? Ist
d(n"t der Name Corvus sylvaticus niger, d. h.
von Gesner stammend, so wäre das ein ge-
waltiger Beweis für das einstige Vorkommen
der Kahlraben in Europa.

Wenn aber das Prognostikon der Cisio von
Kolozsvár eingefügtes Original ist, so müssen
dessen biologisclie Elemente erwogen werden.

Vor allem musste aber der Versuch ge-
macht werden, irgend eine lateinische mit
der Cisio von Kolozsvár gleichzeitig erschie-
nene Regiomontanus-Cisio zu beschaffen, was
aber nicht gelungen ist ; weder in der kaiser-
lichen Hofbibliothekzn Wien, noch in den alten
von Bibliotheken in Graz ; an beiden Stellen
wegen Schwierigkeiten, die sich der Forschung
in den Weg stellten. Was an Quellen vor 1592
in Ungarn zur Verfügung stami, war un-
fruchtbar, wie :

XL

1485. Joannos lìi^uidiiiniiiMiuis. G;ili'iiil;ii'iiiiii.

\rnc/>ia. J".
148'J. — CaleiKlariuMi. Aiigslnirt;-. 4".
1492. — Calendarium. Ausïsburg. 4".
1474. — Epheinerides Astronomicae. Nm-im-

berfrae. 4".
1484. — Epheinerides Astrouomica(\ Vene-
zia. 4".
1498. - Kphciiierides. Venezia. 4".
Ezekben prognosfikon nincsen.
A kutatásnak ez a része különösen abba
a nehézségbe ütközik, hogy a Cisiók és Ka-
lendáriumok, mint néj)ies könyvek, elkallódtak,
teljes sorozat talán már nem is akad. Ezt az
irányt tehát másokra kell hagynom.

Marad tehát a kolozsvári 1592. Cisio-Pro-
gnostikonban foglalt biológiai anyag mélta-
tása.

Mindenekelőtt tudnunk kell, hogy a magyar
ember finoman különböztet és ennélfogva kö-
vetkezetesen jelöl s alkalmazza a helyes
kitételt. Ez arra van értve, hogy a magyar
embernek az igazi \arjúféle madár nem kiált,
hanem Mrog, ritkábban és inkább íróknál
krákog, kivált Ballahi Mók példabeszéd-gyűj-
teményében. Ez a kifejezés a prognostikon-
ban nem fordul elő ; ott kétszer egymásután
„kiált" és egyszer „szól" áll. Azután tudnunk
kell, hogy az igazi varjúféle, tehát a vetési
és dolmányos varjú (Corvus frugilegus et
cornix) egyszer sohasem szól, hanem ha károg,
mindig többször teszi egymásután, a károgás
pedig rekedtes hang.

Ellenben tudvalevő, hogy a tarvarjilíiak
hangos és tiszta kiáltása van, a melyért
a madár franczia neve „sonneur", svájczi
német neve „Scheller" (csörgettyűs) ; ez a
liang nem rekedt, mint a varjak károgása,
hanem tiszta ka-ké-ka-szerű. A hang tehát a
kitételek (Idáit— szól) hanghatározó jelentésé-
nél fogva, a Gerenti eus eremita = tarvarjúra
vall. A reggeli és esteli lármázás különösen
reáutal a „Sonneur,, -re.

A fürdést illetőleg igaz, hogy a Geronticus
gázló, tehát vizmellékre mutató alakja daczára
a szárazon él és fészkel, de ez nem zárja ki
azt, hogy a vizre ne járjon és alkalomadtán
ne fürödjék, ha ritkán is ; mert éppen ebben
rejlenek a jósló tulajdonság. Ezt a dolmá-

1485. Joannes Tîegiomontanus. CaliMulMniiin.

Viíiii'dig. 4".
1489. — Gali'MilariiiMi. .Vugsburg. 4".
1492. — kalendárium. Augsburg. 4".
1474. — P^phemerides Astronomicac. N'iirn-

berg. 4".
1484. Kplicnierides Astronomicae. ^'ene-

dig. 4».
1498. — Ephcmcridfs. Yenedig. 4".

In diesen l)efindet sich kein Prognostikon.

Auf diesem Gebiete ist die For.sclinn^ be-
sonders durch den Umstand erschwert, dass
die Cisios und Kaiendarien als volkstümliche
Schriften meist zugrunde gingen ; vollständige
Serien sind vielleicht gar nicht mehr zu haben.
Diese Richtung muss ich also anderen überlassen.

Es bleibt also die Beurteilung der biolo-
gischen Elemente des Prognostikon im Cisio
von Kolozsvár übrig.

Wir müssen vor allem wissen, dass der
Ungar sehr fein unterscheidet und folglich
konsefpient bezeichnet und den entsprechen-
den Ausdruck richtig anwendet. Es bezieht
sich das auf den Umstand, dass für den
Ungar die echten Raben = Krähen nicht
rufen, sondern krächzen. Der letztere rich-
tige Ausdruck kommt aberimPrognostikon nicht
vor ; dort steht zweimal ruft und einmal schreit*
Dann müssen wir wissen, dass die wahren
Krähen also die Saat- und Nebelkrähe nie nm-
ein mal krächzt, sondern wenn sie schon krächzt,
es mehrmals nacheinander tut und fortsetzt —
und ist die Stimme ein heiseres Krächzen.

Dagegen ist es bekannt, dass der Ruf des
Kahlraben laut und rein klingt, daher der
französische Namen ., Sonneur" und der deutsch-
schweizerische „Scheller" ; der Ruf ist nicht
heiser, wie das Gekrächze der Krähen, son-
dern ein reines Ka-kä-ka. Die Stimme ent-
spricht also dem charakterisierenden Aus-
druck (ruft, schreit), entsprechend jener des
Kahlraben. Besonders deutlich scheint das
Lärmen in der Frühe und Aljends auf den
Scheller hinzuweisen.

Hinsichtlich des Badens ist es wahr, dass
der Geronticus. trotz seiner Watvogel-Gestalt
auf dem Trockenen lebt und brütet ; was
aber nicht ausschliesst, dass er das Wasser
aufsucht und gelegentlich auch badet — wenn
auch selten — denn eben in letzterem wurzelt

.Szól" im Original, bedeutet eigentlicli ,s|)rirht!"

XLl

nyos varjúra azt-rt nem lehet vonatkoztatni,
mert noha szereti a vizniellcket, taijsáfta nin-
csen ; a vetési varjiira, melynek varas a csíiije-*
töve, azért nem, mert nem tartózkodik a víz-
melléken, a hollót jiediu;- az 1592-iki Cisio
különválasztja : igy csupán a tarvar j imi illik,
még avval is, hogy köre száll és ott kiált,
mert a mit életmód járói tudunk, az régi onda-
dékokon és sziklákon is szerepelteti. Én tehát
az 159-!-ik kolozsvári Cisio alapján is fol-
teszem a tarvarjiinak magyar földön való
előfordulását.

Megirtani ezt az értekezést azért is, hogy
másokat buzdítsak az ily irányban való kuta-
tásra.

Magyarországra nézve az utolsó állítólagos
előfordulást K. Mátyus István jegyezte föl
az 0- és Uj-Diaetetika harmadik kötetében, hol
az 1780-ik évi sáskajárásról irva, mondja:
„minekutánna sok ezer emberek sok napokig,
kevés haszonnal pusztították volna (a sáská-
kat), valahonnan töméntelen seregélyek, tsó-
kák és tarrarjak jövének oda és véghetetlen
sokat megemésztenek közülök". Már GrESNERtől
tudjuk, hogy a tar\arjii elsősorban sáskával
élt; ez is egyeznék tehát.

De úgy látszik, hogy ebben az esetben az
olvasott Mátyub a tarrarjúf mégis a vetési
varjúra vonatkoztatta.

Az a nyom, a melyet a X. kötetben endí-
tettem. mintha Erdélyben a Mezőségen a nép
száján élne a „tarvarjú" név és a vetési
varjúra alkalmaztatnék, pontos utánjárás alap-
ján, a melyben Csató János barátom és Wass
Béla gruf főispán támogattak, tarthatatlannak
bizonyult, valamin thogy a nagy összeírás sem
vetette fel sehol a tarvarjú nevet a vetési
varjúval való kapcsolatban, mindez együtt-
véve bizonyítja, hogy a magyar tarrarjít név
alatt a Geronticus eremita (L.) faj értendő.

Lillafüred, 1907 augusztus 24-én.

die „prophetische" Eigenschaft. Dieses kann
auf (Vw Nebelkrähe deswegen nicht bezogen
werden, weil ihr trotz ihrer Vorliebe für das
Wasser, die Kahlheit fehlt ; auf die Saat-
krähe, deren Scliiial)ehvurzel zwar grindig ist,
deswegen nicht, weil sie am Wasser nicht Auf-
enthalt nimmt; auf den Kolkraben schon
deswegen nicht, weil er in der Cisio abge-
sondert steht ; dieses Kennzeichen passt also
nur auf den Kahlrahen, wozu noch gehört,
dass er auf den Stein aufsitzt und dort ruft,
denn was wir von seiner Lebensweise ken-
nen besagt auch, dass er auf Ruinen und
Felsen Aufenthalt nimmt. Jch nelinie also
auch auf Grund der Cisio v .1. 1592 au, dass
der Kahlrabc in Ungarn lebte.

Ich liabe diese Abhandlung geschrieben,
um aucli andere anzueifern. in dieser Rich-
tung zu forschen.

Das letzte angebliche Vorkommen verzeich-
nete für Ungarn Stephan K. Mätyus im dritten
Bande seiner .Xlten und Neuen Diätetik, wo er
über die Heuschreckenplage v. J. 1780 schreibt
und sagt: „nachdem viele tausende Menschen
viele Tage hindurch mit geringem Erfolg die
Heuschrecken vertilgten, kamen von irgeud-
vvoiier masseidiaft Staare, Dohlen und Kahl-
raben, welche ungeheuer viele verzehrten".
AVir wissen es schon von Gesnek, dass der
Kahlrabe Heuschrecken frass ; das stimmt
also auch.

Es scheint aber doch, dass der belesene
M.ÁTYUB den ihm aus dem Spritihwort bekannten
Kahlrahcn hier doch auf die Saatkraehe he.zO(j.

Die S])ur. die ich im X Bande der Aquila
erwähnte, als lebte in der siebenbürgischen
Mezőség der Name „tarvarjú" noch im Volks-
munde, hat sich nicht bestätigt; die genaue
Nachforschung, wobei mich Freund v. Csató
und die Grafen von Wabs bereitwillig unter-
stützten, liattcn ein negatives Resultat, wie
auch die grosse Untersuchung über die Saat-
krähe negativ war, ein Grund mehr, dass der
Name Inrvarjú dem Geronticus eremita (L.)
zugehört.

Lillafüred, den 24. August 1907.

Aquila \l\

VI

XLU

A déli fény,

fontos adalékok vonuló madaraink

teleléséhez.

Azok a törekvések, melyeket már negyven
év óta (1867 — 1907) szolgálok a jialaeark-
tikns vonuló niadarak vonulási kérdé-
sének megoldása érdekében, s a melyeket
lijahh időben a M. 0. K. munkakörébe is
bevezettem, mindig azon szenvedtek hajótörést,
hogy nem tudtuk : hol telel vonulóink legna-
gyobb része? Oly általános adatok, mint pl.
* hogy némely faj már déli Európában marad,
mások Északafi-ikában telelnek stb. nem lehet-
tek elégségesek, mert utóvégre mégis csak
positiv, nap szerint meghatározott adatokról
volt szó, a melyeket kombinálni lehetett volna,
a melyek tehát szimultánok lettek volna.

Afrika orniszára vonatkozó szép fauniszti-
kus munkákban alig akad vonuló madarainkra
nézve néhány napszerinti adat, s ezért Withacker
szép művének „The Birds of Tunisia" 1905
megjelenése alkalmával indíttatva éreztem ma-
gamat arra, hogy fölkérjem az angol ornitho-
logusok nemrég elhunyt nagymesterét, Newton
Alfréd tanárt, figyelmeztesse a faunisztikai
kutatásokban annyira buzgó honfitársait meg-
felelő formaiján arra, hogy oruithophaenolo-
giailag fontos fajoknál említsék föl a meg-
figyelés na])jait is ; mert oly adiitok. mint :
márczius eleje, márczius közepe stb., már a
vonuló madarak mozgékony természetére való
tekintetből se alkalmasak kombinálásra. Newton
tanár sajnos úgy vélekedett, hogy ez a követe-
lés a kutatók megterhelését jelentené.

De az már tiszta dolog, hogy a madár-
vonulás kérdésének megoldását más utón, mint
egész positiv, vagjls a megfigyelés napjára
vonatkozó adatokkal, nem érhetjük el. Hiszen
végső következményeiben an-ól lesz szó, hogy
egy megadott, s egy kijelölt északi pontra
nézve meghatározott madàralal-ot — tehát
nemcsak fajt — a meghatározott déli ponton
a téli szállásban biztosan fölismerhessünk.

Még akkor is. ha ez a fölismerés csak
néhány fajra nézve sikerül, mégis mély
bepillantást fog engedni a vonulás lefolyá-

Das Südlicht.

wichtige Beiträge zur Winterung- unserer

Zugvögel.

l>ie Bestrebungen, welche ich selbst seit
vierzig Jahren (1867 — 1907) der Lösung des
Zugsproblemes der palaearktischen Zugvögel
widmete und in neuester Zeit in den Arbeits-
kreis der U. 0. C. einführte, scheiterten stets
an unserer Unkenntnis dessen : wohin sich
unsere Zugvögel ihrem grösseren Teil nach
zur Winterung begeben? Allgemeine Anga-
ben, wie z. B , dass manche Arten schon im
Süden Euroj)as verbleiben, manche in Nord-
Afrika überwintern u. dgl. konnten nicht ge-
nügen, weil es sich schliesslich docli um
2)0sitive, auf den Tag hestimmte Angaben
handelte, welche kombiniert werden konnten,
also simultane wären.

Schöne faunistische Werke über die Ornis
Afrikas enthielten kaum einige auf den Tag
bestimmte Angaben über unsere Zugvögel und
ich fand mich bewogen, aus Anlass von
Withacker's schönem Werk, „The Birds of
Tunisia" 1905 den jüngst verstorbenen Doyen
der britischen Ornithologen, Professor Alfred
Newton, zu bitten, er möge seine für fauni-
stische Forschung so eifrigen Landsleute in
angemessener Form darauf aufmerksam ma-
chen, sie mögen doch bei ornithophaenolo-
gisch wichtigen Arten den Tag der Beobach-
tung beisetzen ; denn Angaben, wie : Anfangs
März, Mitte März u. dgl. sind schon mit Rück-
sicht auf das flüchtige Wesen der Zugvögel
zur Kombination nicht geeignet. Leider war
Professor Newton der Ansicht, dass diese
Forderung eine Belastung der Forscher be-
deuten würde.

Das liegt aber auf der Hand, dass vrir
der Lösung des Problems des Zuges der
Vögel anders, als auf Grund ganz posi-
tiver, also auf den Tag der Beoljachtung
lautender Angaben, nicht beikommen können.
Es wird sich ja in letzter Konsequenz darum
handeln, die gegebene, für einen gegebenen
nördlichen Punkt bestimmte Vogel/brwi —
also nicht nur Art — ani dem bestimmten
südlichen Punkt der Winterung mit Sicher-
heit zu erkennen.

Selbst wenn die Erkenntnis nur weniger
Arten gelingt, wird dies einen tiefen Ein-
blick in den Verlauf des Zuges auf dem

XLin

sába a vonulási területen és a vonuhis mi-
voltába.

Ebben az irányban Öci,ater W. L. „The
Migration of Birds in South- Africa" cziniű
értekezése a ...Journal of the South-African
Ornitliologists Union for .lune lOOG" 14—24
lapjain tudományos hőstett, ornithophaenologiai
szenipontl)ól pedig valósággal „fény adélvidék-
ről", melyet a legélénkebb örömmel üdvözlünk.

ScLATER egész helyesen fogja föl a szimul-
tán megfigyelések föladatát, s a Dr STARK-tól,
valamint tőle származó „Fauna of South- Africa"
alapján, amely 814 madárfajt foglal magában,
a következőképen osztályozza Délafrika madár-
világát : honi fajok (Residents) 731; észaM
költözködök (Northern Jligranis) 76 ; afrikai
költözködők 21 ; részleges vonulók (Partial
Migrants) 50; szigeteken fészkelők 86 faj. A
terület úgy van meghatározva, hogy az Zam-
besitől délre fekszik.

Mint északi költözküdőket a következő fajo-
kat sorolja föl Sclater:

Zugsgebiet und in das Wesen des Zuegs
gestatten.

In dieser Richtung ist die Abhandlung W.
L. Sclatf.r's: „ The Migration of Birds in South-
Africa" im „Journal of the South-African Orni-
thologists Union for June 11)06". Pag. 14-24 eine
wissenschaftliche Tat, ornithophaenologisch ge-
nommen ein wahres „Licht aus dem Süden ".wel-
ches wir mit lebhaftester Freude begrüssen.

SoLATKR fasst die Aufgabe der simultanen
Beobachtung ganz richtig auf und zerlegt die
Omis Südafrikas auf Grund der , Fauna of
South-Africa" von Dr. Stark und ihm selbst,
welche 814 Vogelarten atifweist, wie folgt
einheimische Arten (Residents) 781 ; nördliche
Zuffvögel (Northern Migrants) 76 ; afrikanische
Zugvögel 21 ; teilweise Zugvögel (Partial
Migrants) 50; auf Inseln brütende 36 Arten.
Das Gebiet ist als vom Zambesi südlich
gelegen bestimmt.

Als nordische Zugvögel fiilirt Sclathr fol-
gende Arten an :

Oriolus galbula.
Anthus triviális.
Motacilla capensis.

„ flava.

„ borealis.

, melanocephala.

Lanius minor.

collurio.
Sylvia simplex.
„ cinerea.
Phylloscopus trochilus.
Hypolais icterina.
Acrocephalus arundinaceus.
„ palustris.
„ schoenobaenus.
Locustella fluviatilis.
Cisticola cursitans.
Erithraeus philomela.
Saxicola oenanthe.
Muscicapa grisola.
Chelidon urbica.
Cotile riparia.
Hirundo rustica.
Cypselus apus.
Caprimulgus europaeus.
Coracias garrula.

Merops a|)iaster.
Merops persicus.
Cuculus canorus.
Coccystes glandarius
Falco subbuteo.
Tinnunculus vespertinus.

*»

amurensis.

n

naumanni.

Buteo

desertoruni

Milvus

aegyptius.

»

korschun.

Pernis

apivorus.

Circus

cineraceus.

V

niacrurus.

•n

aeruginosus.

Ciconia alba.

„

nigra.

Ardetta minuta.
Spatula clypeata.
Crex pratensis.
Ortygometra porzana.
Glareola pratincola

melanoptera.
Arenaria interpres.
Squatarola helvetica.
Aegialites geoifroyi.

Aegialites asiatica.
„ hiaticola.

alexandrina.
Totanus calidris.
glottis.
„ stagnatilis.

glareola
„ ochropus.
cinereus.
„ hypoleucus.
Pavoncella pugnax.
Tringa canutus
„ birdi.
„ minuta.
„ subarquata.
Calidris arenaria.
Gallinago media.
Hydrochelidon liybrida.

„ leucoptera.
Sterna cantiaca.
., macrura.
„ minuta.
Stercorarius crepidatus
„ pomatoriiinus.

Azokra a koinbiiiácziókra, melyeket Sclater
az északi költözködök jegyzéke előtt adott,

Auf die Comìiinationen, welche Scl.atrr der
Liste der nordischen Zugvögel voranstellt,

XLIV

itt most már iküii tórlictok ki, iiiiiitii(i<ïv az
, Aquila XIV. kötett; bcfejííz-ésóiicz kö/.íihídik,
s a munka több időt igényel, mint a mennyi
reii(lelk<'/,ésenire áll, de a következő kötetben
majd visszatérek azokra. Itt még csak azt
akiirom fölemlíteni, hogy Pretoriában bizott-
ság alakult a madárvédelemre és a madár-
vonulás megfigyelésére (Migration and Protec-
tion (Committee), melynek elnöke Dr. Gunning
J. \V H , titkára pedig Haagnhr Alwin. A bizott-
ság a M. 0. K. IcSÍJH. évi nagy fecskemeg-
iigyeléséiiek mintájára, melyet délafrikai kolle-
gánk jól ismer,' levelezőlapokat osztogat szét,
a melyeken fölhívás van a következő 6 madár-
faj érkezésének és távozásának niegtigy élésére:
Merops apiaster, Hirundo rustica, Tiiinunculus
naumanni, Totanus littoreus, Ciconia cicouia
és Glareola nielanoptera, a melyekre nézve
ÖchATBR-hez intézett levelemben azt ajánlottam,
hogy a következőképpen állíttassanak össze :
Cerchneis vespertina, Coracias garrula. Tota-
nus calidris, Ciiculus canorus ; Hirundo rustica
és Ciconia ciconia megmaradnak. Ezt a mó-
dosítást azzal okolom meg, hogy fontos dolog
oly fajokat fölvenni, a melyeket Európában
a legjobban figyelnek meg, s a melyeket nuir
föl is dolgoztak, mint pl. Oriolus galbula és
mások MiiniENDORPF „Isepiptesen Russlands"
czíniű munkájában.

A derék kezdeményezés alkalmáliól szívből
üdvözöljük délafrikai társainkat.
Budapest. 1907 november havában.

Herman Ottó.

Sclatyr i. h. 23 [11] lap.

kaim ich hier iiiciit mehr eingehen, da der
XIV. Band der „A(jiiila" dem .\bschluss
entgegengeht und die Arbeit mehr Zeit be-
darf, als mir zur Verfügung steht, doch werde
ich im nächsten Band darauf zuriickmomeii.
Hier sei nur noch bemerkt, dass sich in Pre-
toria ein Komitee für N'ogelschutz und zur
Beobachtung des Zuges (Migration and Pro-
tection Committee) gebildet hat, dessen Prä-
sident Dr. J. W. B. Gunning und dessen Se-
cretar Mr. Alwin Haagnkr ist. Das Krmiitee ver-
teilte nach Art der grossen Schwalhenbe-
obachtung der U. 0. C vom J. 1898, welche
unseren südafrikanischen Kollegen wolillìc-
kannt ist', eine Postkarte nebst Aufruf zur
Beobachtung der Ankunft und des Abganges
der folgenden sechs Vogelarten : Merops api-
aster, Hirundo rustica, Tinnunculus naumaiini,
Totanus littoreus, Ciconia cicouia und (Hare-
ola nielanoptera. welche wir in einem an
ÖCLATER gerichteten Briefe wie folgt zusammen-
zustellen beantragten : Cerchneis vespertina,
Coracias garrula, Totanus calidris, Cuculus
canorus : Hirundo rustica und Ciconia ciconia
bleiben. Diese Modifikation ist dadurch be-
gründet, dass es wichtig ist solche Arten zu
nehmen, welche zu den in Europa bestbeobach-
teten giiliören und welche auch schon behan-
delt wurden, wie Uriolus galbula u. A. in
Miüdendoeff's „Isepiptesen Russlands".

Zum tüchtigen Anfang begi'üssen wir herz-
lichst unsere südafrikanischen Kollegen.

Budapest, November 1907.

Otto Herman.

Sclater a. a. ü. paj;. 23. |11|.

A madárvonulás Magyarországon
az 1906. év tavaszán.

A Mayijar Oniith. Központ XIII. évi jelentése.

Feldolgozta Schenk Jakab,
a M. 0. K. asszisütense.

Végigtekintve az eddigi évi jelentések immár
elég tekintélyes sorozatán, méltán föltűnhe-
tik, hogy a földolgozások még most is ugyan-
azokkal a módszerekkel történnek, a melyeket
Hkrman Ottó állapított meg 1891-ben. Az
adatok folyton fokozódó mennyisége követ-
keztél)en ugyan történtek egyes változtatások,
de ezek csak arra vonatkoztak, hogy az évi
jelentések, mint tulajdonképpen csak előké-
szítő tanulmányok és anyaggyűjtemények eme
jelentőségüknek megfelelő terjedelemre szo-
ríttassanak.

A módszerek azonban változatlanul ugyan-
azok maradtak. Az idei földolgozásban is első
sorban egységes földrajzi területek szerint
vannak csoportosíf\'a az adatok, nuijd ezek
keretén belül 7-2 szélességi fokra kiterjedő
s nyugatról keletre haladó zónákba osztva.
Ez a következetes ragaszkodás a mindjárt
kezdetben niegállapitott módszerekhez köny-
iiyen azt a gondolatot ébresztheti föl, hogy
ez voltaképpen a fejlődés rovására történik.
Tényleg pedig a tünemény s a föladat termé-
szete teszi azt szükségessé.

Mind a két eljárás ugyanis az érkezési
adatra van alapítva s így természetesen szá-
mot kell vetni avval a ténynyel, hogy az
érkezési adat nem absolut pontos, hanem csak
közelítő érték. A törekvésnek ennélfogva oda
kellett irányulnia, hogy a keresett törvényszerű-
séget, a melyet az egyes adatok a sokszoros
ellenmondás miatt egyenként nem tudnak vilá-
gosan kifejezésre juttatni, az adatok tömege
juttassa érvényre. Innen állott elő azután az
a követelmény, hogy egy pont ])liaenologiai
jellemzése hosszabb sorozatok alapján, egy
területé ptulig lehetőleg sok és arányosan
eloszló adat alapján történjék.

Az eljárás voltaképpen ugyanaz, a mi a
legexaktabb physikai és csillagászati mérések-

Aquila XIV.

Der Vogelzug in Ungarn im Früh-
jahre 1906.

XIIJ. Jahr-esbericht der U. 0. C.

Bearbeitet von Jakob Schenk,
Assistent der U. 0. C.

Auf die bis jetzt schon ziendicli ansehn-
liche Reihe dieser Jahresberichte zurück-
blickend, kann es mit Recht auffällig erschei-
nen, dass in den Bearbeitungen auch heute
noch dieselben Methoden angewendet werden,
welche von Otto Herman noch im Jahre 1891
festgestellt wurden. Infolge der fortwährend
wachsenden Anzahl der Beobachtungen wur-
den zwar einige Veränderungen vorgenommen,
doch hatten dieselben nur den Zweck, diese
Jahresberichte, welche nur die Bedeutung
von Vorstudien und Materialsammlungen haben
können, auf einen, dieser Bedeutung ent-
sprechenden Raum zu beschränken.

Die Methoden verblieben jedoch unver-
ändert die gleichen. Auch in der heurigen
Bearbeitung wurden die Daten in erster Linie
nach den einheitlichen geographischen Gebie-
ten gruppiert und im Rahmen dieser in Zonen
eingereiht, welche sich auf Va Breitegrad
erstrecken und von West nach Ost fort-
schreiten. Dieses konsequente Festhalten an
den schon zum Beginne festgestellten Metho-
den könnte leicht dem Gedanken Raum geben,
dass dies auf Kosten der Weiterentwickelung
und des Fortschrittes geschieht, während es
in Wirklichkeit nur durch die Natur der
Erscheinung uiul der Aufgabe bedingt wird.

Beide Methoden stützen sich nämlich auf
das Ankunftsdatum, weshalb man naturgemäss
mit der Tatsache rechnen muss, dass das
Ankunftsdatum kein absolut genauer, sondern
nur ein Näherungswert ist. Man musste daher
danach trachten, die gesuchte Gesetzmässig-
keit, welche die einzelnen Daten infolge der
vielen Widersprüche nicht klar zum Ausdruck
bringen können, mittels vieler Daten zu eruieren.
So entstand daher die Forderung, den phäno-
logischen Charakter eines Punktes mittels
längeren Serien, denjenigen eines Gebietes
aber mittels möglich vielen und gleichmässig
verteilten Daten festzustellen.

Dieses Vorgehen ist in Wirklichkeit das-
selbe, welches auch bei den exaktesten physi-

1

lid is liiis/,ii;ìl;itliiin vall. Efíyszeri nuTi'si ered-
mény a niüszßrek s az (''rzrkclő szerv kisebb-
nagyoblifokú tökéictlensé.uc következtében szin-
tén csak kiizelitö adat s mint ilyen elégtelen
ahhoz, hogy valamely tény vagy törvény-
szerűség iiiegálla|)ítására szolgáljon : a mé-
réseket itt is többször meg kell ismételni
s a sok mérési eredményből számított Mzép-
szcitn adja az alapiit a tény vagy törvény-
szerűség kimondására.

A madárvoniilás megfigyelése tiilajdonké|)))i'ii
szintén csak mérési eljárás s az érkezési
adat ugyancsak iirm más. mint mérési ered-
mény, esakliogy míg pl. a |)hysieiis mérései-
nek az ingadozása másodperczek vagy azok
törtrészei között mozog, addig a ])haenologiis
megfigyeléseinek ingadozása a tünemény ter-
mészetéből kifolyólag napokban jut kifejezésre.
Itt is tehát csak a sok mérési (íredményből,
vagyis a sok adatból alkotott küzépszám köze-
líti meg legjobban a valódi tényállást.

Közelítő adatok alapján tehát csak köze-
lítő módszerek segélyével lehet eredményre
jutni ; ezeket a mathematika már megálla-
pította. Minthogy mindjárt kezdetben a vizs-
gálat tárgyát alkotó tüneiiiéiiyiiek megfele-
lően alkalmaztattak, azért nem változtathat-
tunk eddig s nem változtatunk ezután sem
az eddigi módszereken, addig míg az érke-
zési adatok alapján vizsgáljuk meg a kérdést.
Ebben is követjük az exakt tudományokat ;
előbb mérésekkel megállapítjuk a tényeket
és törvényszerűségeket s csak a/.utáii, ha már
együtt van ezeknek bizonyos miiiiiiiális mennyi-
sége, bocsátkozunk messzeliliiiieiiö következ-
tetésekbe vagy elméletek fölállításába.

Minthogy eddigelé hiányzott alkalmazott inód-
szertúnkek ez a teljes indokolása s minthogy
toválibá az ornitlio])haeiiologiában éppen jelen-
leg még sokszoros kísérletek történnek azok
mellőzésével, azért időszerűnek lartottam azok
lieiiatóbb jellemzését. Külön is ki kell emel-
nem azt, hogy a tapasztalati tudományok más
módszert egyszerűen nem ismernek.

A mondottak alapján nyilvánvaló, hogy az

kalischen und astronomischen Messungen an-
gewandt wird. Das líesiiltat einer einzigen
Mi^ssiing ist infolge di'r grösseren oder gerin-
geren ünvollkonimenheit der Messinstriimente.
sowie der beobachtenden Organe ebenfalls
nur ein Näherungswert, welcher als solcher
zur Bestimmung einer Gesetzmässigkeit un-
genügend ist : die Messungen müssen auch
hier mehrfacli wiederholt werden und das
aus vielen .Massresiiltaten berechnete Mittel
ergibt erst die Basis zur Bestimmung einer
Tatsache oder Gesetzmässigkeit.

Die Beobachtung des Vogelzuges ist im
Grunde genommen ebenfalls nur ein Mass-
verfahren, und das Aiikiiiiftsdatum gleichfalls
nur ein Massresultat, nur dass sich die Schwan-
kung bei Messungen z. B. fies Physikers
innerhalb Sekunden oder deren Bruchteile
bewegt, während sich dieselbe bei den Be-
obachtungen des riiänologen der Natur der
P^rscheinung entsprechend in Tagen ergibt.
Hier kann alsd elx-nfalls nur das aus vielen
Massresiiltaten. d. i. das aus vielen Daten
gebildete Mittel sich der wahren Sachlage am
meisten annähern.

Auf Grund von Näherungswerten können
daher nur mittels Näherungsiiiethoden Kesul-
tate erzielt werden, und indem dieselben durch
die Mathematik schon festgestellt und gleich
im Beginne der zu untersuchenden Erschei-
nung ents|)rechend angewendet wurden, so
konnten dieselben bisher iiiid können auch
fernerhin nicht verändert werden, solange die
Frage auf Griiiid von Ankunftsdaten unter-
sucht wird. Wir folgen auch in diesem Punkte
den exakten Wissenschaften : zuerst werden
mittels Messungen die Tatsachen und Gesetz-
mässigkeiten bestimmt und erst dann, wenn
deren schon eine gewisse minimale Menge
beisammen ist. werden weiterreiclieiideSchluss-
folgeriingen gezogen oder Theorien aufgestellt.

Indem bisher eine vollständige Begründung
unserer angewandten Methoden fehlte, und
indem weiters eben in der Gegenwart auf
dem Gebiete der Ornitiiophänologie noch viel-
fache >'ersuclie ohne dieselben gemacht wer-
den, so hielt ich es für zeitgem'äss, dieselben
eingehender zu erörtern. Es muss noch beson-
der hervorgehoben werden, dass dieErfahrungs-
wissenschaften einfacii keine andere Methode
kennen.

Auf Gniiid des Gesagten ist es klar, dass

eredmények annál niegbízhatnhhak. iiiiiu'l töl)l)
mérési eredményre, vagyis minél t(il)l) adatra
támaszkodnak, tehát egyrészt minél sűrűbb
hálózatra és másrészt minél hosszabb soro-
zatokra. Ennek megfelelően az intézetnek már
elejétől kezdve is mindenkor egyik főczélját
a hálózatnak minél teljesebb kiépítése alkotta.
Az 1906. évben ezen a téren ismét egy nagy
lépéssel haladt előre. A m. k. Erdöhatóságok-
hoz, a melyek az anyag legnagyobb kontin-
gensét adják, ezerre menő bejelentő-ívet küld-
tünk szét, a melyek egyúttal megfigyelési
utasítást is tartalmaztak s úgy a me.irfigyelést,
mint a bejelentést lényegesen megkönnyítették.
Az eredmény valósággal meglepő volt; minden
szónál ékeseliben dicséri azt az idei jelentés
szokatlanul nagy terjedelme.

A bejelentő íven a következő fajok szere-
pelnek :

A madár neve :

MegfigTielendö :
fecske | Megjelent a fészeknél

Villásfixrkú füsti- ' Elsők

Fehér gólya

f Elsők
Megjelent a fészeknél
Átvonulok, azok száma és
iránva

I Első átvonulok
Erdei szalonka J Megjelent a fészeknél

Szürke gém

í Elsők

! Érkezés a fészektelepre

Házi vagy mol- [ Elsők

nárfecske 1 Érkezés a fészekhez
j Elsők

Daru
Kakuk

! Átvonulok ezeken kivül
Először szólt

Első

Első

Fehér barázda- !

billegető
Heg)-i (sárga) j

billegény
Mezei pacsirta Először szólt
Kék galamb Első

Örvös galamb Első

Fürj Első pitypalatly szo

Haris Először szólt

die Kesultate umso verlässlicher sind, auf je
mehr Massresultate, d. i. auf je mehr Daten
dieselben gestützt sind. d. li. einerseits auf
ein je dichteres Beobachtungsnetz, anderseits
auf je längere Beobachtnngsserien. Dement-
sprechend war es schon vom Beginne an immer
ein Haujitzweck des Institutes, das Beobach-
tungsnetz je vollständiger auszubauen. Im
Laufe des Jahres 1906 wurde auf diesem
Gebiete wieder ein grosser Schritt vorwärts
gemacht. An die königl. ungarischen Forst-
behörden, welche den grössten Kontingent
des Beobachtungsmateriales sammeln, wurden
über tausend Eintragslisten versendet, welche
auch Instruktionen enthielten, und deshalb
das Beobachten und das Einsenden wesent-
lich erleichterten. Das Resultat war geradezu
überraschend ; das ungewöhnlich grosse Vo-
lumen des heurigen Berichtes spricht darüber
beredter als Worte es vermögen.

In die Eintragsliste wurden folgende Arteu
aufgenommen :

Name des Vogels:
(Gabelschwän-
zige) Raucii-
schwalbe

Weisser Storch

Waldschne])fe

Graureiher

Haus- ofier Mehl-
schwalbe

Kranich

Kukuk

Weisse Bacli-
stelze

(Gelbe) Gebii-gs-

bachstelze

Feldlerche

Hohltaube

Ringeltaube

Wachtel

Wiesenschnarrer

Zu beobachten ist :

Die Ersten
Erscheinen am Nest

Die Ersten
Erscheinen am Nest
Durchzügler, deren Zahl
und Richtung
( Erste Durchzügler
! Erscheinen am Nest

( Die Ersten

[ Erscheinen an der Brut-
I kolonie
j Die Ersten
I Erscheinen am Nest
{ Die Ersten

! Durchzügler ausser diesen
Erster Ruf

I Die Ersten
y

) Die Erste
l
Erster Gesang

Die Erste

Die Erste

Erster Schlag

Erster Ruf

A iiiuilár nove: Megfigyelendő;

Fülemile Előszűr s/.iilt

Sárna rigó Elíjször szólt

Berciiély Első

Vadgerie Első vagy először szólt

Búbos (bíidíis) j

K ..,1. , 1 Első vasiv először szólt

oaiika I

Hihicz Első

C'sil-csal füzike F^lső ..esil-csal" szó

A bejelentő hátlapján van a esil-csal füzi-
kének a leírása és képe ; bár kevésbbé ismert
faj, de némi fölvilágosítás megadásával könnyen
fölismerhető és igen biztosan megfigyelhető.
Az utasítások között külön p()Ut a következő:
„Kívánatos, hogy a megfigyelő állomások és
az ezeken megfigyelt fajok évről-évre lehe-
tőleg ugyanazok maradjanak, hogy minél
hosszabb sorozatokat nyerjünk az egyes fajok-
ról". Egy másik pont arra vonatkozik, hogy
a ministeri rendelet értelmében csak a füsti-
fecske és a fehér gólya meg-figyelése köte-
lező, ezek mellett különösen felhívjuk a figyel-
met a kakukra, erdei szalonkára és fehér
barázdabillegetőre, nug a többi fajt kinek-
kinek személyes hajlandóságára bízzuk. Öz(»val
az elv az volt, lehetőleg nem terhelni a meg-
figyelőt, csak annjit kívánni tőle. a mennyinek
megfelelhet, viszont alkalmat adni arra, hogy
a ki többet tud, többet is nyújthasson.

A számítás bevált, habár a beérkezett anyag-
kétségtelenül elárulja azt, hogy sok i'ij és
ennek következtében kevésbé gyakorlott meg-
figyelő is működött közre annak összegyííj-
tésében. Ennek ellensiílyozása czéljából az
idei földolgozásban fokozottabb mértékben,
azt mondhatnám kíméletlenül alkalmaztiira az
eliminácziókat. Ezek indokolásába azonbau most
se bocsátkozhattam, minthogy ez a már is
igen terjedelmes földolgozást még jobban meg-
növesztette volna, a nélkül azonban, hog>'
magát a kérdést legkevésbbé is előmozdította
volna.

A tényleg meggyőző indokolás hosszadalmas,

Name des Vogels:

Nachtigall

Pirol

Staar

Tiirteltaiilie

Wicdehnpt'

Kiebitz
Weidenlaub-
sänger

Zu bi'dliachtcn ist ;

Erster Gesang

Erst<'r Ruf

Der Erste

Die Erste, oder crstiT iiiit'

Der erste, oder erster l!uf

Der Erste

Erstei' „/.ijp-zalp' l!iit'

Auf der Rückseite befindet sich die He-
schreibuiig und Abbildung des Weideidaub-
sängers, obwohl es eine weniger bekannte
Art ist, kann dieselbe mittels einigen auf-
klärenden Bemerkungen sehr leicht erkannt
und sehr sicher beobachtet werden. Unter
den Instruktionen lautet ein separater Punkt :
„Es ist zu wünschen, dass die Beobachtungs-
statiouen, sowie die an denselben beobachte-
ten Arten von .lahr zu Jahr dieselben bleiben,
damit wir je längere Serien über die einzel-
nen Arten erhalten". Ein anderer Punkt be-
zieht sich darauf, dass im Sinne der ministe-
rialen Verordnung nur die Beobachtung der
Rauchschwalbe und des Storches vorgeschrie-
ben bleibt, neben diesen empfehlen wir noch
besonders den Kukuk. die Waldschnepfe und
weisse Bachstelze der Aufmerksamkeit, die
übrigen Arten bleiben der persönlichen Neigung
der Beobachter auheinigestellt. Das Prinzip
war die Beobachter womöglich nicht zu über-
bürden, nur soviel von ihnen zu verlangen
als sie auch leisten können, doch auch ander-
seits dem, der mehr leisten kann und will,
dazu die Gelegenheit zu bieten.

Dieses Vorgehen bewährte sich auch, ob-
zwar es das eingelangte Material unzweifel-
haft verrät, dass bei dem Sammelu desselben
viel neue, und deshalb noch nicht gehörig
geübte Beoliachter mitwirkten. Behufs K<iin-
pensierung dieses Übelstandes wurde in der
heurigen Bearbeitung die Elimination in er-
höhtem Grade, sozusagen schonungslos ange-
wendet. Die Begründung derselben wurde
jedoch auch heuer unterlassen, indem dieselbe
den sowieso schon sehr umfangreichen Bericht
nur noch mehr vergrössert hätte, ohne jedoch
zur Weiterentwickelung der Frage selbst nur
im mindesten l)eizutragen.

Die tatsächlich überzeugende Begründung

a „tiìlkésn", „téves"' stb. rövid kitV'jt'zések
pedig seimiiivel se iiKiiidanak lolibet, mint a
mennyit az érdeklődő iiiindcii utalás m-lkiil
is meglát. Ez különlxMi is liizaldui dolga és
tán szabad arra hivatkozni, hogy a földolgozó
kivánja legt'lénkebben. hogv eredményeit minél
több adat alapján bizonyítsa s ezért lehető-
leg tartózkodik attól, hogy adatainak számát
elimináczitikkal kiselil)ilse.

Egyébként pedig be lehet l)izonyítani, hogy
ezek az elimináeziók nem érintik a typusok
kérdését, tehát azt a részt, a mel\Te legfon-
tosabl) következtetéseink épülnek. Egyenesen
bebizonyítottam ezt az Alaiidn nrvensis-nél.
S ez természetes dolog. A pontosság vagy
megbízhatóság szükséges fokát nélkülöző ada-
tok az ország egész területén arányosan osz-
lanak föl s ezért a területi Tcözépszámol-nak
egymáshoz való mszonyán lényegesebb válto-
zásokat nem idézhetnek elő: a typus teliát
ezek daczára is kifejezésre jut.

Ebből azonban nem szabad azt következ-
tetni, hogv' ily módon fölöslegessé válik az
eliminálás. Ezt is bizonyítja az Alauda arvensis
példája, a hol az összes beéi'kezett adatok
alapján számított közé])szám egy teljes iiéttel
késik a valódihoz képest. Elimináeziók nélkül
az idei esztendőnek oly késő jellege volna, a
melyet a meteorológiai kalknlns Inzonyára
tarthatatlannak minősítene. Némi várakozással
is tekintek az idei erősen megrostált anyag
metef)rológiai földolgfizása elé, vájjon annak
megbízhatósági foka nem csökkent-e az előző
évek anyagához képest.

Az 1906. év phaenologiai jellege a vonnlási
naptár szerint normálisan késő volt, a mennyi-
ben az országos középnek megfelelően érke-
zett 14 faj, annál korábban 3S faj s végül
későbben 50 faj. Ha csak a jobban meg-
figyelt fajokra alapítjuk a következtetést, a
mi indokoltabb is, úgy az országos középnek
megfelelóíMi érkezett (> faj, aniu'il korábban
2 faj. későbben ])edig 14 faj. E szerint az
KtlIC). évj'ellege határozottan hésö. p.vvel szem-

ist langwierig, kürzere Ausdrücke wie „all-
znsi)ät''. ..Irrtum" u. s. w. besagen nicht um
ein Jota mehr, als der Leser ohne jeden
Hinweis ohnehin sciion wissen kann. Es ist
dies übrigens \'ertrauenssache, und sei dies-
bezüglich die Berufung gestattet, dass es des
Bearbeiters lebhaftester Wnnsch ist, seine
Resultate auf je mehr Beobachtungen zu
stützen, weshalb derselbe nach Alö^lichkeit
trachtet, die Anzahl der Beobachtungen din-eh
Elimination ni<-lit zu verringern.

Ausserdem lässt tîs sich nachweisen, dass
diese Eliminationen die Frage der Zugstypen,
also denjenigen Teil, auf welchen unsere
wesentlichsten Schhissfolgerungen gebaut wer-
den, nicht berühren. Der direkte Beweis
wurde bei Alauda arvensis gegeben. Es ist
dies auch ganz natürlich. Diejenigen Beol)acii-
tungen, welche einen gewissen Grad von
Pünktlichkeit oder Verlässlichkeit entbehren,
sind auf dem ganzen Ciebiete ziemlich gleich-
massig verteilt, und können daher das giyen-
seiiige Verhältnis der Regionenmittel nicht
wesentlich beeinflussen ; der Typus kommt
daher trotz allem zum Ausdruck.

Es darf hieraus jedoch keineswegs das
gefolgert werden, dass unter solchen Umstän-
den das Eliminieren überflüssig ist. Den Be-
weis liefert ebenfalls das Beis])iel bei Alauda
arvensis, indem sich das aus sämtlichen ein-
gelangten Daten berechnete Mittel dem wahren
gegenüber um eine ganze Woche verspätet.
Ohne Eliminationen würde dem heurigen Jahre
ein derart später Charakter zukommen, wel-
cher nach dem meteorologischen Kalkül jeden-
falls als unhaltbar angesprochen werden müsste.
Deshalb sehe ich ancii der meteorologischen
Bearbeitung des heurigen, starker Elimination
unterworfenen Materiales mit einiger Span-
nung entgegen, ob nicht etwa der Grad der
Verlässlichkeit desselben den früheren Jahren
gegenüber ein geringerer geworden ist.

Der phänologische Charakter des Jahres
1906 ist laut dem Zugskalender ein normal
später, indem 14 Arten dem Landesmittel
entsprechend ankamen, 38 Arten früher er-
schienen als dasselbe, 50 Arten aber später.
Werden nur die besser beobachteten Arten
in Betracht gezogen, was auch begründet ist.
so erschienen 6 Arten dem Landesmittel eut-
s])rechend, früher als dasselbe 2 Arten und
später 14 Arten. Laut diesem ist daher der

ben az iittelelôk száina 37. a mi szokatlanul
nuii;as szám. Mindezeket lennészett'sen a
meteorológiai t'(jl<lo]gozás foi^ja kellöleu' ineü-
világíthatiii.

A Jiiár ismert vonulási typiisuk az idén is
a szokott élességgel nyilvánultak. A vonulás
ugyan tetemesen megkésett, de azért lényegi-
leg nem változtatott a typusokoii. Érdekesebb
jelenségek niiu'iiltek föl a Hirundo rustica,
Cheîidonaria urbica és Cucidus canorns fajok-
nál, vagyis azoknál, a melyek ápr. 10. és
20. között érkeztek. Ezeket vázoltam az illető
fajoknál, bővebbet pedig bizonyára a meteoro-
lógiai tárgyalás fog nyújtani. Minthogy a föl-
dolgozás folyamán szinte kizárólag a vonulási
typusokkal foglalkozom, azért ezeket illetőleg,
ismétlések elkerülése végett, az egyes fajok
tárgyalására utalok.

Ötatistikai adataink : Megtigyelö állomás
volt 11G2; a m. k. Erdőbatóságokon kívül
96 rendes és privát megíigyelö működött közre ;
megfigyeltetett összesen Kj.j faj. ezek között
102 olyan, a melyről legalál)b 4 adat vau.
A legtöbb adat (840) a füstifecskére vonatko-
zik. Az adatok összes száma közelítőleg három-
szor annvi, mint a múlt évben.

A földolgozás külső alakja változatlan ma-
radt. Rövidítések : I. = dunántúli dombvidék,
II- = kis (nyugati) alföld), III. = nagy alföld,
IV. = keleti hegyvidék, T'. = északi hegy-
vidék. Az irányok jelzése ismét az inter-
naczionális.

Fogadják úgy rendes és privát megfigye-
lőink, mind i)edig a m. k. Erdőhatóságok
hálás köszönetünket törekvéseink érdekében
kifejtett nagy-arányú és sok munkáról tanús-
kodó közreműködésükért. Kérjük ezt az önzet-
len támogatást a magyar tudomány érdekében
a jövőben is, mert hiszen még alig győztük
le a kezdet nehézségeit. Az igazi eredményes
inunka még csak most kezdődik, a mikor
megfigyelő-hálózatunk majdnem teljesen be
van rendezve. A jövőben csak kitartás és a

.Jahrescharakter unbedingt spät. Denigegen-
iil)er beträgt die .\nzalil der iilierwiiiternden
Arten 87, was eine uugewölinlicli lioiie Zahl
ist. Alldies kann natürlich nur in der metecnd-
logischen Bearbeitung gehörig beieuciilet
werden.

Die schon bekannten Zugstypen kamen
auch heuer mit der gewohnten Schärfe zum
Ausdruck. Der Zug hatte sich zwar bedeu-
tend verspätet, doch verursachte dieser Um-
stand keine wesentliche Veränderung der
Typen. Interessantere Momente zeigten sich
bei Hirundo rustica., Cheîidonaria urbica und
Cuculus canorus, also bei jenen Arten, welche
zwischen dem 10. und 20. April ankamen.
Dieselben wurden bei den betrefl'enden Arten
skizziert ; Austuhrliclieres wird jedenfalls die
meteorologische Bearbeitung geben können.
Indem in der Bearbeitung fast ausschliesslich
nur die Zugstypen behandelt werden, so wird,
um Wiederholungen zu vermeiden, auf die
Behandlung der einzelnen Arten hingewiesen.

Laut den statistischen Daten wurde an
1162 Stationen beobachtet ; neben den köuigl.
ungarischen Forstbehörden waren 96 ständige
und ])rivate Beobachter tätig : beobachtet
wurden 165 Arten, davon 102 solche, welche
mindestens an 4 Stationen beobachtet wurden.
Die meisten Daten (840) beziehen sich auf
die Rauchschwalbe. Die Menge des Gesamt-
materiales ist annähernd dreimal so gross
als im vorigen Jahre.

Das Äussere der Bearbeitung blieb unver-
ändert. Abkürzungen : 7. = Hügelland jen-
seits der Donau, II. = kleine (westliche)
Tiefebene, III. = grosse Tiefebene. IV. =^
östliche Erhebung, V. --^ nördliche Erhebung.
Die Zugsrichtungen wurden durch die inter-
nationalen Zeichen gegeben.

Empfangen unsere ständigen und privaten
Beobachter, sowie die königl. ungarischen
Forstbehördeu unseren tiefgefühlten Dank
für die grosse, nele Arbeit erheischende För-
derung unserer Bestrebungen. Im Namen und
Interesse der ungarischen Wissenschaft erbitten
wir, diese selbstlose Unterstützung auch für
die Zukunft, da wir ja erst kaum die Schwie-
rigkeiten des Anfanges überwunden haben.
Die wirklich erfolgreiche Arbeit beginnt erst
jetzt, wo unser Beobachtungsnetz fast voll-
ständig eingerichtet ist. Es bedarf in Zukunft
nur der Ausdauer und der jetzigen intensiven

lUKStaiiihoz liasínilú intcii/.iv közroiiiűkődés
sziikst'i^es, lioíiv a inaiiyur ornitliojìliat'iKiloiriat.
iiielyiifk már oly sok (ìnzetleii inunkássáíiot
szenteltek, iiiiiifl juliliaii telvirâg'oztassuk.

Az 11MM>. évi iiiejítitr.vclők
névsorii :

Ahrahámy Gyula - jiriv iiietif. — Kisvárda.
Akócs István — \ív\\. iiieüf. Buiiyi.
Bán Ru(/ó — priv. iiiegf. — Eszterliáza.
Barlhos Gyula — rend. megf. — Ihárosberény
Bikkessy Guidò — rend. meijf. — Magvíiróvúr.
Boroskfiy János — lev. tag — Zólyí)ni.
Börzsönyi Gyula — i)riv. megf. — Vörs.
Buda Adáiii — lev. tag — Kéa.
Cm-va Frigyes — reud. megf. — Szigetcsép.
Chernél István — tiszt, tag — Kőszeg.
Csató János — tiszt, tag — Nagyenyed.
Cseh Pál — priv. megf. — Lazony.
Cserny János — priv. megf. — Losoncz.
Csörgey Titusz — lev. tag — Budapest és

Háros-sziget.
Czira Károly — priv. megf. — Dobozmegyer.
Diósy Gyula — rend. megf. — Tata.
Doczkalik Jenő — priv. megf. — Felső-

meczenzéf.
Erdöhatósáyok m. kir. — több száz állomás.

Erti Gusztáv — lev. tag — Liptóujvár.
Fazekas Gábor — priv. megf. — Bugyi.
Fìnta János — priv. jnegf. — Szászvár.
Fleischhacker Elek — priv. megf. — Szeg-
hegy.
Forgách Károly gTÓf — liszt, tag — Uhymes.

Dr. Fromm Géza — priv megf. — Ráczkeve.

Dr. Gaál István — priv. megf. — Déva.

Gebell József — priv. megf. — Obecse.

Dr. Greisiger Mihály — lev. tag — Szepes-
béla.

Greschik Jenő — rend. megf. — Lőcse.

Dr. Györffy István — priw megf. — Mak(').

Hajdú István — rend. megf. — Tura.

Hajnál Ignácz — i)ri\'. megf. — Csacza.

Hauer Béla — lev. tag — Kisharta.

Hausmann Ei-nö — rend. megf. — Türkös.

Hegyfoky Kabos — tiszt, tag — Túrkeve.

Hegymegh y Dezső — rend. megf. — Keszeg-
falu.

Hidréghy Sándor -- jiriv. megf. — CtÍcz.

Honéczy Ödön — rend. megf. — Ujvásár.

Tätigkeit um die ungarische ()rnitho])li;ino-
logie, welcher schon so viel selbstlose Arlieit
gewidmet wurde, zu je höherer Blüte zu
entfalten.

Naiiiensverzeiclinis der Heobachter im
Jahre 1ÎHK»:

Abrahdmy, Julius v. - priv. Beob. — Kisvárda.
Ako'cs, Stephan — \i\\\. Beob. — Bugyi.
Bán, Hìigo — priv. Beob. — Eszterháza.
Barthos, Julius \. — ord.Beob. — Ihárosberény.
Bikkessy, Guido v. — ord. Beob. — Magyaróvár.
Boroskay, Johann v. — korr. Mtgd — Zólyom.
Börzsönyi, Julius \. — priv. Beol). — ^'örs.
Buda, Adam v. — korr. Mtgd — lîéa.
Cerva, Friedrich — ord. Beob. — Szigetcsép.
Chernél, Stefan v. — Ehren- Mtgd — Kőszeg.
Csató, Johann v. — Ehren-Mtgd — Nagyenyed.
Cseh, Paul — priv. Beob. — Lazony.
Csemy, Johann — priv. Beob. — Losoncz.
Csörgey, Titus — korr. Mtgd — Budapest und

Hárosinsel.
Czira, Karl — priv. Beob. — Dobozmegyer.
Diósy, Julius V. — ord. Beob. — Tata.
Doczkalik. Eugen — priv. Beol). — Felső-

nieczenzéf.
Erti, Gustav — korr. Mtgd. — Liptóujvár.
Fazekas, Gabriel — priv. Beob. — Bugyi.
Finta, Johann — priv. Beob. — Szászvár.
Fleischhacker, Alexius — priv. l:5eob. —

Szeghegy.
Forgách, Karl, Graf v. — Ehren-Mtgd —

Ghymes.
Forstbehörden, kön. ung. — viele hundert

Stationen.
Fromm, Géza, Dr. — priv. Beob. — Ráczkeve.
Gaál, Stephan v., Dr. — priv. Beob. — Déva.
Gebell, Josef — priv. Beob. — Obecse.
Greisiger, Michael, Dr. — korr. Mtgd — Sze-

pesbéla.
Greschik, Eugen — ord. Beob. — Lőcse.
Györffy, Stephan v., Dr. — priv. Beob. — Jfakó.
Hajdu. Stephan — ord. Beob. — Tura.
Hajnal, Ignatz — priv. Beob. — Csacza.
Hauer, Béla v. — korr. Mtgd — Kisharta.
Hausmann. Ernst — ord. Beob. — Türkös.
Hegyfoky, Jakob — Ehren-Mtgd — Turkeve.
Hegymeghy. Desiderius v. — ord. Bef)b. —

Keszegfalu.
Hidvéghy, Alexander v. — priv. Beob. — Gicz.
Honéczy, Edmund V. — ord.Beob. — Ujvásár

8

Hótaj Ferencz — reiid. iiienf. — Zul)erecz.

Juhász Károly — j)riv. iiiegf. Bodony.

Kákosy János — \m\. Diegf. — Vasvár.

Kamarás Béla — priv. megf. — Báttaszék.

Dr. Kirchner József — rend. iiiegf. Rii-

dolfs^nád.

Kirnbauer János — priv. me^í. — Kiskiirt-
véh-es.

Nenieskéri Kiss Géza — rend. iiiegf. — Göd.

Kiss Lajos — remi. uieuf. — Debreczen.

Kocyán Antal — lev. tan' — Zuberecz.

Kolbenheyer Gyula — rend. megf. Ratkó-
lehota.

Kosztka László — rend. niegf. — Izsák.

Kovács Péter — priv. niegf. — Moliács.

Kunszt Károly — lev. tag — Cs.-Soinorja.

Ifj. Kühnel Márton — priv. megf. — Baran va-
karás/..

Külley János — rend. megf. — Zalug()gánfa.

Léber Antal — rend. megf. — Szatmárnémeti.

Leonhardt Vilmos — rend. megf. — Segesvár.

Lészai Ferencz — rend. megf. — llagyargorbó.

Dr. Linder Károly - rend. megf — Békés-
csaba.

Lintia Dénes — rend. megf. — Oravicza-
bánya.

Losonczy Gyula — priw megf. — Szinyér-
váralja.

Magdits Károly — priv. megf. — Nagyvárad.

Gtuí Majláfh József — tiszt, tag — megfigyelő
állomásai : Leányvár. Mocsár. Karád és
Ofehértó.

Medreczky István — lev. tag. — Ungvár.

Menesdorfer Gusztáv — rend. megf. — Temes-
kubin.

Mezey Jenő — priv. megf. — Nagybajom.

Molnár Lajos — rend megf. — Molnaszecsőd.

Nayy Jenő — rend. megf. — Kolozsvár.
Néher Antal — Mitteil, über die Vogelwelt,

Wien 1906. folyóiratban ~- Béllye.
Neumrth János — priv. megf. — Németbogsán.

Osztián Kálmán — rend. megf. — Naszód.

Platthy Árpád — rend. megf. — Kékkő.

Ráez Béla — rend. megf. — Szerep.

Báró Badvánszhj Kálmán — rend. megf. —
Sajókaza.

Rcpászky István — priv. megf. ^ Mándok.

Riedl Béla — priv. megf. — Budapest.

Rothermundt Gyula — i)riv. megf. — Buda-
pest.

Hótaj. Franz — ord. Beob. — Zuberecz.

Juhász, Kari — |)riv. Beob. — Bodony.

Kákosy, Johann v. — priv. Beob. — Vasvár.

Kamarás, Béla — jn-iv. Beob. — Báttaszék.

Kirchner. Josef, Dr. — ord. Beol). Ru-

dolf sgiiád.

Kirnbauer. Johann — priv. Beob. — Kis-
körtvélyes.

Kiss, Géza, zu Nemeskér ord. Beob. — (iőd.

Kiss, Ludwig v. — onl. iiculj. - Debreczen.

Kocyán. Anton v. — corr. Mtgd — Znl)erecz.

Kolbenheyer, Julius — ord. Beol). Ratkó-
lehttta.

Kosztka. Ladislaus v. — ord. Beob. — Izsák.

Korács. Peter — priv. Beob. — Mohács.

Kunszt, Kari — korr. Mtgd — Cs.-Somorja.

Kühnel, Martinjun. priv. Beob. — Baranya-
kárász.

Külley, Johann v. — ord. Beob. — Zalagogánfa.

Léber, Anton — ord. Beob — Szatmárnémeti.

Leonhardt, Wilhelm — ord. Beoli. — Segesvár.

Lészai, Franz — ord. Beob. — .Magyargorbó.

Linder, Karl, Dr. — ord. Beob. - Békéscsaba.

Lintia, Dionysius — ord. Beob. — Oravicza-
bánya.

Losonczy, Julius v. — priv. Beob. — Szinyér-
váralja.

Magdits. Kari — j)riv. Beob. — Nagyvárad.

Majláth, Josef. Graf v. — Ehren-Mtgd — lässt
beobachten zu Leányvár, Mocsár, Karád und
Ofehértó.

Medreczky, Stefan v. - korr. Mtgd — Ungvár.

Menesdorfer, Gustav - ord. Bcob. — Temes-
kubin .

Mezey, Eugen v. — priv. Beob. — Nagybajom.

Molnár, Ludwig — ord. Beob — Molna-
szecsőd.

Nagy. Eugen — ord. Beob. — Kolozsvár.

Xéher, Anton — in der Zeitschrift : Mitteil,
üb. d. Vogelwelt, Wien 1906 — Béllye.

Neuunrth, Johann — priv. Beob — Német-
bogsán.

Osztián, Koloman — ord. Beob. — Naszód.

Platthy, Árpád v. — ord. Beob. — Kékkő.

Rácz, Béla — ord. Beob. — Szerep.

Radvánszky, Koloman. Baron v. — ord. Beob.
— Sajókaza.

Répászky. Stephan v. — priv. Beob. — Mándok.

Riedl, Béla — priv. Beob. — Budapest.

Rothermundt, Jidius v. — priv. Beob. —
Budapest.

Sárkány János — rend. meg. — Temesvár,
Billed.

Sarvájcz Péter — priv. meg-f. — Dinnyés.

Schenk Henrik — rend. niegf. — Overbász.

Schenk Jakab — lev. tag. — Bndapest és
Háros-sziget.

Schrancz Pál — i)riv. inegf. — Vojtek.

Schreiner Jenő — priv. uiegf. — Sopron-
puszta.

Steinwalter Ödön — priv. niegt". — Szeged.

Steftner Marko — rend. megf. — Felsőlövő.

Stoll Ernő — priv. niegt". — Újtelek.

Szabados Pál — priv. megf. — Görbed.

Szabó Gi/ör(/>j — rend. megf. — Jánosliáza.

Szalay Béla — priv. megf. — Képáspuszta.

priv. megf. — Duna-
rend. mi'"f. —

Szalay Bertalan

haraszti.
Dr. Szalay Lajos Elemér

Bánfalu.
Dr. Szlávy Kornél — lev. tag — Újvidék.
Szúts Béla — lev. tag — Poniáz és Ta várna.

Tafferner Béla — priv. megf. — Lúgos.
Dr. Tarján Tibor — rendes megf. - Békés-
csaba.
Thuróczy Ferenez — priw megf. — Szikla.
Tóth Béla — priv. megf. — Antalf;ilva.
Vadászlap, 19ü(). évf.

Varga Kálmán — priv. megf. — Szászsebes.
Vollnhofer Pál — rend. megf. — Geletnek.
Wachenhusen Antal — lev. tag — Budapest.

Wahl Ignácz — rend. megf. — Apatin.
Wokrzál Tódor — jiriv. megf. — Pqjén.

Sárkány, Johann — ord. Beob. — Temes-
vár, Billed.

Sarvájcz, Féter — priv. Beob. — Dinnyés.

Schenk, Heinrich — ord. Beob. — Overbász.

Schenk, Jakob - korr. Mtgd — Budapest,
Hárosinsel.

Schrancz, Paul — priv. Beob. — N'ojtck.

Schreiner, Eiiyen — priv. Beob. Sopron-
puszta.

Steinwalter. Edmund — priv. Beob. — Szeged.

Stettner, Markus — ord. Beob. — Felsőlövő.

Stoll, Ernst — priv Beob. — Újtelek.

Szabados, Paul — priv. Beob. — Görbed.

Szabó, Georg - ord. Beob. — .lánosliáza.

Szalay. Béla v. -^ priv. Beob. — Képás-
puszta.

Szalay, Bertalan v. — \)r\\. Beob. Duna-
haraszti.

Szalay, Ludwig Elemér v., Dr. oid. Beob. —
Bánfalu.

Szláry, Kornél V., Dr. - korr. Mtgd — Újvidék.

Szüts, Béla V. — korr. Mtgd — Pomáz und
Tavarna.

Tafferner, Béla — priv. Beob. — Lúgos.

Tarján. Tiberius, Dr. — ord. Beob. — Békés-
csaba.

Thuróczy, Franz v. — priv. Beob. — Szikla.

Tóth, Béla v. — priv. Beob. — Antalfalva.

Vadászlap, Jahrg. 190(j.

Varga. Koloman — i)riv. Beob. — Szászsebes.

Vollnhofer, Paul — ord. Beol). - Geletnek.

Wachenhusen, Anton v. — korr. Mtgd —
Budapest.

Wahl, Ignatz — ord. Beob. — Apatin.

Wokrzál, Theodor — priv. Beob. — Pojén

Új megfigyelési állomások 1900 tavaszán* — Neue Beobachtungsstationen im Frühjahre liKMî.*

jUlouiás — Station

œ**

K

49° 3'

38° 7'

47°47'

37° 4'

45°52'

39°2r

47047'

41°36'

46° 2'

39° 9'

45°36'

42°59'

Állomás — Station

Ábrahámfalva

Arsa .

Aga . . .

Aknasugatag

Alliós

Almásmezö .

713
174

129-243
490
1651

777-901

Alsóbisztra .
Alsódiós .
Alsókabol sziget
Alsókaiofsa .
Alsóhpnicza .
Alsópulya .

48°22'
48°26'
45°13'
48°26'
49°31'
47°2B'

41°12'
35° 6'
37°37'
41°21'
37°15'
34°13'

381-889

202-531

77

576-1506

700

229

' A többieket lásd Aquila XII. és XIII — Die übrigen in Aquila XII. und XIII.
** t? = Északi szélesség. — Nördliche Breite. '. = Keleti hosszúság Ferrótól — Östliche Länge von Ferro. H
méterekben. — Höhe in Metern.
Aquila XIV.

: Magasság

10

Alldiiias - - Station

'f

/,

II

.Úloinás - Station f

/.

11

Alsószabadi ....

48°50'

3 7° 10'

490

-614

Darvasmohaerdü . 47°43'

40°34'

125

Alsüsziiievér

48°29'

41°18'

642-

1514

Deésfalva

46°21'

42° 5'

290

-459

Antalfalva ....

45° r

38° 17'

81

Dejte. . . .

48°33'

35° 16'

186

Árdány

47° 2'

42°20'

438-

1144

Delnekakasfalva

48°57'

39°—

375

-700

Arpjisu Mare

4ő°41'

4r20'

620-

1081

Dieka

47°32'

42°51'

900-

1471

Ásvány

47°50'

35°10'

117

Diztitul . . .

46°27'

40°29'

784-

1222

Báesdoroszló . .

4o°3G'

36°51'

91

Dobra . . .

45°55'

40° 14'

189

-387

Bácsordas ....

45°30'

36°r)2'

84

Dobrókirályi

48°30'

86°51'

621

-908

Bajinócz ....

4S°47'

36° 15'

296

üosz ....

46°44'

42°37'

622

Bajorvágás ....

49°13'

38°28'

679-

1252

Dögmezö

47° 16'

41°51'

285

-567

Bárkány

45°42'

43°46'

716-

1085

Drávafok (Somogy)

45°53'

35°26'

103

Barsberzencze .

48°23'

36° 17'

215

-601

Drávatorok (Bács B.)

45°34'

36°34'

84

Barsnidas ...

48°26'

36°21'

257

-856

Draxinest ....

45°46'

39°52'

224

Bélafalva ....

46° 5'

43°51'

590-

1020

Dunabogdány .

47°48'

36°42'

122

Berkes

46°32'

41°17'

760

Dunabaraszti. .

47°21'

36°45'

103

Bcrlád

^47° 1'

42° 14'

390

Efskend .

47°44'

37° 5'

189

Besenyő

47° ü'

42° 7'

340

Egeres .

46°52'

40°55'

483

-652

Bezenye

47°58'

34°53'

126

Erdöbádony

48°40'

36°48'

37H

Bicske

47°29'

36°18'

167

Erdöfiile . .

46° 9'

43°17'

500

-874

Bikfalva

4ö°46'

43°33'

567

-946

Feliéregyliáz

46°59'

42° 7'

320

-518

Bikkalvölsy ....

48°52'

37° 7'

588

-700

Feketekút

49° 14'

38°25'

672-

1291

Bisztra (Torda A.;

46°23'

40°46'

563-

1125

Felsödiós

48°28'

35° 6'

211

-542

Bisztra-erdöház (Szeb.)

4r,°4()'

41°21'

1100

Felsödomonya .

48°39'

40° 1'

126

-301

Bisztra-erdöliaz(Torda-

Felsögezés .

45°59'

42° 5'

47S

Aranyos) ....

46°28'

40°49'

1345-

-1829

Fels'^körtvélyes

47°19'

41°53'

582

-765

Bisztratelep (Szeben.) .

45°40'

41°21'

1300

Felsölászló . .

47°27'

34° 10'

240

Bodzaiszoros

45°36'

43°34'

995-

-1504

Felsöniislye

48°38'

39° 3'

195

Bogdánvölgy

48° 5'

42° 4'

664-

1592

Felsőrevucza .

48°54'

36° 5'

700-

1533

Boldogasszonyfa

46°57'

34°32'

152

-251

Felsöszinevér

48°35'

41°2r

79W

1579

Bolliü

46° 2'

34°58'

110

Felsöszonibatfalva

45°46'

42°29'

492

Borlova

45°22'

40° 1'

360-

1329

Fényes .

45°11'

40°—

365-

1132

Bruckenau ....

45°55'

39°—

112

Ferenezfalva

45°14'

39°42'

535-

1449

Buchberg ....

45°58'

39° 16'

150

-283

Ferenczvölgy .

47°59'

41°12'

31!)

Budamér ....

48°48'

38°59'

209

Feresd .

45°48'

40° 19'

847

-930

Buleavölgy ....

45°38'

42°16'

040-

1967

Fertöfehéregyháza

47°54'

34°18'

160

Búzd

46° 8'

42° 5'

370

Fintvág ....

45°55'

40° 6'

228-

-476

(Jsászárfalu ....

47°32'

34° 4'

361

Francziavágás .

47°19'

35°16'

209

Csáva

47°32'

34° 9'

277

Füles

47° 2'

34°19'

228

Cserpatak ....

48°46'

37°11'

580-

1173

Füzesbogara

46° 4'

40° 18'

305-

-805

Csicsó

47°46'

35°26'

108

(^'ája .....

45°39'

36°47'

85

Csircs

49° 18'

38°37'

820

Galganiácsa

47°42'

37° 3'

150

Csornarika ....

48°34'

4l°27'

850-

1583

Gamás ....

46°37'

35°26'

230

Csöb

46°23'

42°28'

360

-601

Gápársarka

46°35'

42°46'

720

Csremosnó ....

48°51'

36°35'

726

Garamkövesd

47°50'

36°24'

118

Csúcs

46° 19'

40°11'

224

-473

Garamnémetfalva .

48°59'

37° 5'

411

-570

Czeméte

48°59'

38°5r

388

Garam péteri

48°49'

37° 8'

4(il

Czibles-tanya

47°31'

41°51'

660-

1842

Garamsálfalva .

48°44'

36°53'

304

Darány

45°59'

35°16'

122

Garamszentandrás .

48°48'

37° 3'

424

11

Allumas — Station

'f

/, H

Allumas — Station

■f

X

H

GerebfUrész ....

48°48'

38°25'

466-872

Karatnavolál . .

46° 3'

43°43'

620-1028

Gloüd

46° 4'

40°49'

547-964

Kárl(') ....

47°30'

34° 1'

389

üoiubos

45°31'

36°45'

8ö

Károly fal va .

44°47'

39°22'

282-726

Guraszáda .

45°58'

40° 16'

180-457

Katrosa .

46° 9'

43°4(;'

624-1078

G)'erí,''yóalfalii .

46°42'

43°10'

748

Kékes . . .

46°59'

41°51'

350-496

Gyer.icyóborszék

46°58'

43°14'

825-1081

Kernend . . .

46°54'

34°3S'

184-280

Gy ei'gyóíísomata 1 va

46°41'

43°!]'

740

Kemenesszentpéter

47°25'

34°54'

131

Gyergyóreinete .

46°47'

43° 7'

729

Kenteiké

47° 6'

42°

292-546

Gyertyános .

4ü°33'

34° 5'

161

Kerpczk(i

48°29'

40°54'

263-596

Gyöngyös (Somogy

)

46° 10'

35°1G'

164

Kerekhegy .

48° 5'

4r20'

258-519

Györgyarmat

47°28'

35°10'

129-158

Kereszténysziget

45°47'

41°42'

446

Hajdúböszörmény

47°40'

39°10'

124

Keresztesbércz

46°40'

42°45'

1147

Harina .

47° 1'

42° 5'

384

Kerkaszenimiháiyfa

4ü°40'

34° 15'

16S-215

llái'omháza .

46°57'

34°—

222

Kézdiszárazpatak

46° 5'

43°47'

583-1019

Háronivi/pázsit .

48°44'

37°10'.

750-1225

Kézdiszentkereszt

46° 4'

43°50'

609

llauzcít .

4Ô°43'

39°50'

232-892

Kiliti. . . .

47°58'

34°57'

124

Herint'se

48° 16'

41° 6'

232

Kisalmás

46° 3'

40°45'

400-682

llerniáuy

45°47'

4l°57'

393-537

Kisbodak

47°54'

35° 5'

116

Horpács .

47°29'

34°24'

193

Kisfalu . .

48°52'

36°31'

493

Horvátzsidány .

47°24'

34°18'

233

Kishárs .

49°20'

38°28'

820-900

Hosszuvágás

49°20'

38°31'

580 -800

Kiskeszi .

47°45'

35°33'

109

Hrabovo .

49° 5'

36°57'

500-1211

Kisszurduk .

45°46'

39°46'

157-339

Hrasicz .

46°38'

33°56'

175

Kistopoloveez .

45°46'

39° 18'

106

Ilrboltó . . .

49° 6'

36°55'

479-1211

Kisujfalú

47°34'

34° 3'

391

Hunkócz.

48°47'

39°5Ô'

222

Kisvárda

48°14'

39°45'

108

Ikafalva .

46°—

43°41'

640-1024

Kiszla .

48°53'

37° 6'

675-1400

Illésfalva

48°59'

38°12'

522

Kobátfalva .

46°21'

42°49'

412-650

lUmioz

47°46'

34°28'

117

Kohldorf . .

44°50'

39°25'

562-716

Uosva

48°19'

40°43'

143-219

Komócsa . .

47°57'

35°41'

110

Ilyésmezö . .

46°35'

42°48'

478-1002

Koritnicza .

48°53'

36°57'

729-1738

Intrecaj .

46°57'

39°55'

498

Kóspallag .

47"53'

36°36'

285

Iszap . .

47°49'

35°17'

110

Kossova.

45°51'

39°59'

196-303

Iszticsó .

46°49'

42°39'

604-1063

Köblér . . .

48°36'

40° 13'

206

Izaszaesal . .

47°39'

42° 6'

493-1058

Köfarka .

47° 15'

41°56'

282-472

Jaád (Somogy.)

46°29'

35°22'

168

Középajta

45°59'

43°17'

513-755

Jalinka

48° 1'

41°50'

409-1106

Középfalva.

47°14'

41°54'

275-438

Jánoshalma .

46°18'

37°—

140

Középrevuc'za .

48°55'

36°51'

688-1533

Jánoshegy .

48°44'

36°35'

784

Kricsfalva .

48° 11'

41°14'

332

Jánosi

48°21'

37°44'

195

Krokna . . .

46°20'

39°58'

219-503

Jászó . .

48°41'

38°39'

280

Kulyes . .

45°58'

40° 18'

176-385

Jenő ....

47°34'

36°28'

201

Kúnfalva

49° 6'

36°23'

494 4016

Kallós . . .

48°50'

36 53'

923-1226

Kurtakeszi .

47° 47'

35°56'

109

Káinok . . .

45°56'

4-^28'

554-833

Kurtapatak .

46° 6'

43°52'

620-1020

Kam a ri sty a .

45°29'

36°45'

81

Kuvin .

46°10'

39°16'

127

Kápolnokmonostor

47°31'

41°21'

254

KUUöd . . .

45°54'

36°36'

90

Karácsond . .

47°44'

37°41'

124

Láposmezö .

48° 4'

42° 5'

613-1592

Karád (Somogy)

46°42'

35°30'

210

Legend . .

47°53'

36°59'

214

Karád (Zemplén)

48° 12'

39°24'

106

Lekencze

47° 1'

42°—

299-439

12

Alloiii.-i- '^riii-ii

Lomaszoja . . . • 46°29'

Lielhiiva . . 49°10'

Lipesemczö .... 48°20'

Lippai eidö . 46° 1'

Lokcza ..... 49°22'

Lovászi 46°33'

Li.dn.vo ..... 49° 3'

l^iikácsfalva . 4ő°18'

Lunka 46°20'

Liinksora .... 4()° 4'

Luzsiia 48°r)()

Masaslak .... 47° 7'

Magulicza .... 46°20'

Mafîyarbodza . . 45°41'

Magyarlierniány . 46° 8'

Magyarkimlc . 47°50'

.Maiidok 4S°19'

Marszoja .... 40° 3'
Megyerke . . . . | 47°43'
Méheapetres ... I 45°37'

Ménliárd .... 49° 5'

Mei-nyo 4(J°3Ü'

Mihalesd .... 45°53'

Milcj 4(;°47'

Miiigyet 47°.<r)'

Mogyorósd .... 48° 8'

Mosód 48°4S'

Mosom 47°5r

Muinor 46°38'

Miirányliossziiiri 48°43'

.Murasiklós .... 46°29'

Nádas 4S"32'

Nagybajom . . . . j 47°13'
Nagybaracska . . . \ 4(5° 2'

Nagycsonkaenio 47°42'

Nagycsiir .... 45°5r

Nagydemeter . . . 47° 13'

Nagyerdő .... 47°50'

Nagykeresnye . . . 48°39'

Nagymedvés . . 47° 1'

Nagymegyer • • • , 47°52'

Nagyniocsár erdő . . 47°4r

Nagymuncsel . . 46°50'

Nagyroskáiiy . . 45°B2'

Nagyszlabos . . . 48°43'
Nagytétény . . . . \ 47°24'

Nagy völgy .... 47°41'

Nandrás .... 48°37'

40°39'

36°21'

41° 2'

39°2r

37° 5'

34° 14'

37°—

38° 6'

41° 8'

40°23'

36°ö9'

39°57'

40° 12'

43°42'

43°22'

35° 2'

39°52'

40°31'

37° 5'

36°37'

38° 5'

35°29'

40°14'

34°24'

4r48'

38° 2'

3()°58'

34°57'

34° 14'

37°45'

34° 7'

35° 8'

38°54'

36°34'

40°35'

4r50'

42° 8'

40°28'

36° 5'

34° 2'

35°25'

40°39'

40°21'

40° 13'

37°57'

36°39'

37° 8'

37°5l'

11

Állomás — Station

'f

\

H

111(1 14(14

Naszály

47°42'

35°56'

121

429

Neczpál .

48°59'

36°38'

508-1164

259-1746

Nemessáiiy .

49°—

38°21'

482

150-292

Németzsidány

47°25'

34° 18'

233

665

Nógrádgiita .

47°51'

37° 3'-

182

160

NógrAdkövesd

47°52'

37° 2'

197-271

519-1313

Nyéii .

45°42'

43°41'

554-1003

78

Oása . . .

45°35'

41°18'

1200

450 1238

Óboziiita

47°38'

41° 6'

158

586-704

Okörmöczkc

48°36'

36°34'

266-375

717-1298

Ólmod . .

47°25'

34° 16'

245

183-268

Óruzsin .

48°52'

38°47'

270-811

247-528

Ósáiieziszorns

45°34'

43°26'

741-1426

706-1060

Osztrika

48°32'

41°19'

689-157SI

500 895

Oszturnya r

49°20'

37°54'

717

120

Ozerà (Márama

■OS

m.

48°32'

41°21'

754-1 32S

113

ütvösfalva

48°12'

41°10'

344

1306-1489

Paloesa .

49°16'

38°31'

488

151

Pánk . .

45°51'

40° 12'

400-763

85

Parva . .

47°24'

42° 13'

441-1109

662

Pelsöcz .

48°33'

38° 4'

218-5711

168

Perhát . .

48°47'

36°54'

428

217-403

Pervány .

47°28'

34°14'

238

235

Pinkócz .

47° 10'

33°57'

294

806-1612

Plaiszka .

48°14'

41°39'

452-1317

263

Pleskueza .

46° 18'

40° 6'

178-480

479-1034

Pleskutie

47°34'

42°39'

1005-157(1

123

Podbansko .

49° 9'

37°35'

1000-2496

167

Podhorje

49° 10'

36° 19'

415-824

345-966

Pojáiiariiszka

45° 10'

40° 7'

636-1454

171

Porcsesd

45°38'

4r58'

383-881

211

Pölösko .

46°45'

34°35'

142-280

92

Rábagyarmat

46°57'

34° 5'

213

94

Radács .

48°56'

38°52'

306

125

Radulesd

45°53'

40° 18'

258-465

437

Ra.jocz .

49° 5'

36°18'

455

353

Ravazd .

47°31'

35°25'

161

121

Rédova .

48°47'

37°57'

582-1028

270

Répczefő

47°28'

34° 1'

342

300

Revisnye

49° 13'

36°55'

509-1213

111

Riginány

46°31'

42°30'

375-587

127

Risk a . .

46°40'

40°59'

489-1345

743-815

Rotundo .

47°32'

42°42'

1200-1594

225-618

Rózaszállás

47°53'

37°42'

538-1010

425

Runk . . .

46°31'

40°40'

1581

105

Sajósolyiiios

47° 3'

42° 18'

506

210

Sárerdö .

48°52'

40°36'

126

289

Sebespatak .

46°37'

42°47'

550- inni

13

Áll

omas

Station

Sepsiárkos .

Sepsibodok .

Sepsiszentkirály

Siliiifryia

Somugyázobb

Süpronkertt's

Sopronujlak

Sósgyülvész

Si'iükásvölgy

Sósiíjfnlii

Stu(len;i .

Siija .

Svedlcr .

Szabadbái'ánd

Szakadat

Szaláncz

Szászfenes .

Szatniárhegy

Szatmárnémeti

Szécsénke .

Székerdö

Szelese .

Szend

Szenterzsébet

Szentmihály

Szentniihálykörtvéiyes

Szentmargitbánya

Szepesdarócz

Szeszárma .

.Szigetmonostor

Szigord .

Sziniö

Szloboda

Szokolár

Szomolány .

Szovátavíz .

Sztarcsova .

Sztránszke .

Szurdok

Tacs .

Talács

Tápia

l'ataresd

Temessziget

Teplí')

45°54'
45°57'
45°50'
40°20'
4tJ°18'
47044'

47°33'

48°57'

48° 1'

48°59'

48° 15'

49° 4'

48°49'

47°32'

46°38'

46° 12'

46°45'

47°40'

47°48'

47°54' I

46°37'

48°46'

47°33'

45°49'

49° 4'

48° 1'

47°48'

49° 1'

47°13'

47°41'

48°57'

47°59'

48°38'

44°57'

48°31'

46°38'

44°49'

49° 7'

48° 4'

47°—

46° 17'

45°41'

45°57'

44°43'

48°55'

43°27'

43°32'

43°26'

39°35'

34°ê8'

34°10'

34° 7'

38°ő8'

42° 4'

39°—

42° 5'

36°18'

38°23'

34°13'

42°43'

44° 6'

41° 9'

40°37'

40°33'

37°—

42°42'

36°52'

35°50'

41°51'

38°48'

41°26'

34° 16'

38° 9'

41°53'

36°46'

39° 4'

35°40'

41°25'

H9°24'

35° 6'

42°45'

38°22'

36°22'

36°38'

42° 3'

40° 9'

39°38'

40°11'

38°47'

36°54'

572-829
536-905
552-712
136
147
256
281
308
700-1527
430
894
480
482
242
505
541-1640
373-558
176
127
268
650
423
167
430-601
313
244
151
600-803
276-461
107
482-948
111
918-1261
263-765
242-703
667
78
487
131-273
380
190-662
151-251
169-400
74
630

Állomás — Station

Tesmagolvár

Teil . .

Tjej . .

Tótkeresztúi

Töinösi szór

Trsztenafriv

Turali

Turbát

Turjamezö

Turjavágás

Uhliszl-ó.

Ujpécs

Újtelep .

Ungdar(')cz

Unghosszúmezö

Ungpéteri

llrszoja .

Vajdé

Vajnág .

Valealunga

Valkócz .

Vármezö

Verd .

Verebély

Vermes .

Vesztény

Visnyó

Vista

Viszló

Vittnyéd .

Vlkoliiiecz

Vojtek .

Voreza

Weidentlial

Zágon

Zalagogánl'a

Zalán

Zalatárnok

Zálha

Zebegény

Zubrotliova

Zs.dány .

Zselyk .

Zsíra .

48° 4'

45°42

45°54'

47°31'

45°35'

49° 3'

49° 7'

48°21'

48°46'

48°40'

48°24'

4ô°36'

47° 2'

48°35'

48°31'

48°42'

46°32'

45°52'

48° 4'

45°59'

48°20'

46°4Ü'

45°57'

48°15'

47°—

45°43'

49° 10'

46°48'

46° 7'

47°35'

49° 2'

45°28'

46° 1'

45°14'

45°46'

47° 1'

4o°58'

46°42'

47° 12'

47°48'

49°27'

47044'

46°59'

47°28'

36°39'

41°16'

40° 10'

34°50'

43°18'

36°18'

36°42'

41°4B'

40°28'

40°29'

36°25'

38°44'

33°56'

39°59'

40°-

39°59'

40°34'

40°58'

41°12'

40°21'

36° 7'

42°40'

42° 16'

35°58'

41°59'

41°54'

36°27'

41° 4'

35°26'

34°39'

36°57'

38°54'

40°21'

39°48'

43°47'

34°51'

43°28'

34°25'

41°12'

3b°35'

37°11'

40°2B'

42°10'

34°20'

H

135-283
700
184-384
127
722-1840
513-1062
406
945-1792
299-829
331-992
695
89
338
120
109
362
1325
276 504
215
285
224
609
438
112
312-528
400-509
450
380-530
153-193
120
718-1102
88
250-437
884-1098
583-1204
142
641-907
202
342-559
159-482
624
121
364-602
195

14

[. Mart. JT. Ihárosberény.

I. K». Köszc.ír.

I. ,. 17. Mdlnaszecsőd.
II. 18. Keszefçfalva.

111. . in. lîékéscsaba.

1. <-^* Accentor moduláris, (L

III. Mart. 17. Ungvár.
r\'. „ 1^6. Segesvár.

V. . 21. Geletnek.

V. .. 19. Zólvoni.

\'. M ni 4. Zìiìierecz.
\ . \\)V. 10. Li|)tóiijvár.
V. Mart. 22. Szcpcshéla
V. Apr. 2. Löfsp.

.\pr.

2;i

Kislicrciifl.

Apr.

15.

H(''pás|)uszta.

Mai

3.

Molnaszecsöd.

Mai

Apr.

20.

I'oniáz.

*

Apr.

II.

»

23.

Ásvány.

„

u.

»)

29.

Keszcgfalii.

„

II.

n

2().

Hutykovácz.

Marl

Acrocepiiahis ariindinac(Mi,s, *L.)

2. Diiiialiökéiiy. II

l;ì. Ijvid.k. II

5. Alsókabol.
24. Aiitalfalva.
11. Uverbász.
20. Temesvár.

III. Ai)r. IS. Kisharta.

III. .. 22. Békéscsaba

III. Mai 1. Tenke.

III. Apr. 19. Dinnyés.

III. Mart. 29. Tnra.

IV. Apr. 25. Nag}enyed.
\. Mai 16. Sajókaza.

I. Mai 7. Molnaszecsöd.

Acrocephaiiis ])alnsti'Í8, (Bechbt.).

111. Mai 7. Óverbász. I IV. Mai 17. Hegesvár.

111. Ajir. 2ti. Hrlly«".

Acrocephalus strcperiis, (Vikim,.).
III. Apr. 18. Óverbász. I III. Apr. 24. Kisharta.

I. Mart. 8. Ihárosberény.

I. „ 2. Képczefö.

I. Apr. lo. Pomdz.
III. Mart. 2. Izsák.
111. 1 . Békéscsaba.

5 * — >• Alauda arl»orea, L

III. Mart. 19. Ungvár.

IV. .. 3. Oravic/.abánya.
]\'. 7. Nénietbogsán.
IV. .. 2. Tiirkös.

W . tí. Segesvár.

V. Febr. 10. Zólyom.
V. Mart. 19. Zubereez.
\'. Mai G. Lijitóujvár.
\ . Aj)r. 7. Lőcse.

A meglehetősen egyöntetű sorozatból állan-
dóan kiválik Zólyom legkorábbi és Liptó-
njvár legkésőbbi adata. Evek sora óta ez a
két állomás adja a szélső és pedig arány-
talanul korai és aránytalanul késő, a phaeno-
logiai menetbe sehogyse illeszthető adatokat.
\'alamilyen lokális hatások érvényesülnek itt,
s a jövő feldolgozások érdekében kérjük meg-
figyelőinket a kérdés tanulmányozására. Több
évre kiterjedő sorozatokra támaszkodó föl-
dolgozásban ez a két állomás elszigetelt pont-
ként szerepelne, a melyek sajátságos visel-
kedését megfelelő kommentár nélkül teljesen
érthetetlen volna.

In der ziendich einheitlichen Datenreihe
bildet das früheste Datum von Zólyom und
das späteste von Liptóujvár eine ständige
Ausnahme. Seit Jahren ergeben diese beiden
Stationen die extremen, u. zw. unverhältnis-
mässig frühen und unverhältnismässig s])äten
Daten, welche sich auf keinerlei Weise in
den phänologischen Gang hineiupassen lassen.
Es müssen hier irgendwelche loTcale Einflüsse
wirken, und bitten wir unsere Beobachter im
Interesse der zukünftigen Bearbeitungen, die
Sachlage zu untersuchen. In einer auf län-
gere Beobachtungsserien gestützten Bearbei-
tung wären diese beiden Stationen isolierte
Punkte, deren eigentümliches Verhalten ohne
entsprechenden Kommentar durchaus unver-
ständlich wäre.

Alauda arvensis, L

15

Febr. 23. Kisherend.

Mart. 14. Cséni.

Apr. 18. Nagymarton.

Febr. 26. Iliárosbcrrny.

Apr. 2. liohoncz.

Mart. 8. Szarvkő.

Mart. (S. Jaád.

Mai 8. Vadorofizló.

3. Sopri>nk(;rtes.

Febr. 7. Répáspuszta.

F('í)r. 28. Kőszeg.

„ 8. Ágfalva.

14. Káhaiivarniat.

., 23. Köruiend.

Febr. 27. Czinfalva.

., 17. \'asiiádasd.

Mart. 2. Úliuod.

Mart. 5. Sopron.

„ 27. Milej.

2. Szombathely.

., 2. Szentniargitlíánya

Mart. ."). Boldosasszonyfa.

Apr. 13. Locsmánd.

1. Malomháza.

., 4. FiUöske.

Febr. 11. Molnaszecsöd.

Febr. 26. Nagyczenk.

5. Marczali.

Mart. 7. Csejireg

.. 27. Feketeváros.

1'2. Gnmás.

6. Vasvár.

ilart. 10. Ravazd.

11. Mrr)iye.

Febr. 28. Nyögér.

.. 17. Szovd.

P^ebr. 25. Karád.

Mart. 2. Káld.

., 5. Bókod.

Mart. 13. If/al.

Febr. 24. Jáuosháza.

2. Tata.

„ 1. Tab.

.. 24. Zalagógánfa.*-

.. 22. Héregh.

Febr. 26. Felsőlövő.

Mart. 4. Gicz.

Febr. 22. Perbál.

„ 14. Tobaj.

5. Budaőrs.

Mart. 6. Jenő.

, 10. Kolozsvár.

2. Savanyúkút.

„ 9. Budakesz.

3Iart. 18. Kemenesszentpéter.

11.

Mart. 3. Bogyoszló.

Febr. 16. Komárom.

Febr. 27. Győr^-arniat.

Febr. 28. Magyaróvár.

., 28. Kurtakeszi.

„ 22. Bánfáin.

8. Koniáromgúta.

„ 11. Madár.

„ 26. Eszterháza.

„ 10. Sziniő.

„ 20. Kürth.

Mart. 5. Hímód.

,, 10. Koniócsa.

Mart. 15. Garamkövesd.

„ 5. Hövej.

Mart. 4. Keszegfalu.
III.

Apr. 2. Csallőközsomorja.

Mart. 8. Pancsova.

Mart. 5. Nagyatád.

.Mart. 5. Budapest.

Febr. 27. Tenieskubiii.

Febr. 28. Rinyaszentkirály.

.lan. 31. Rákos.

Mart. 4. Riidolfsfinád.

Mart. I . Görgeteg.

„ 20. Tura, érkezés —

A2)r. lő. Tóf/i/er.

cS. Lábod.

Ankunft.

Febr. 26. Vojtek.

Febr. 28. Királyhaloni.

Febr. 23. Debreczen.

,, 28. Béllye.

.. 28. Mak(-.".

.. 27. Újtelek.

A2)r. 1. Drávatorok.

Mart. 6. Borosjenő.

Mart. 2. Ófehértó.

Mnrl. 2!). MéhesjKtres.

„ (j. Buttyin

„ 20. Nagycsonka-crdö.

„ 3. Apatin.

„ 2. Kisharta.

„ 23. Szinyérváralja.

6. Gája.

Febr. 13. Izsák.

Febr. 24. Karád.

., 5. Bácsdoroszlü.

„ 25. Békéscsaba.

.. 28. Leányvár.

„ 10. Vadászerdő.

Mart. 5. Görbed.

Mart. 16. Mándok.

„ 11. Mosnicza.

Febr. 12. Ráczkeve.

Febr. 10. Nagybereg.

„ 10. Bruckenaii.

., 26. Szigetcsép.

.. 28. Lazony.

„ 12. Temesrékás.

Mart. 1. Nagytétény.

Mart. 3. Mocsár.

Febr. 26. Kistopolovecz.

4. Hárossziget.

Febr. 28. Ungvár.

Mart. -M Bálincz.

„ 22. Sári.

Mart. 15. Ungdarócz.

Febr. 28. Csurgó.

Febr. 27. Szerep.

,, 10. Radváncz.

Mart. 6. Somogyszobb.

Mart. 4. NagjTárad.

„ 3. Unghosszúmező.

, 8. Háronifa.

16

IV.

Mart

7. Kilicntlial.

Febr. 27. 'i'iirkös.

Mart. 21). Csomorta.

10. Plavisevic/.a.

Mart. 6. Ilyefalva.

.. 6. Torja.

•»

7. Jeseliiicza.

8. Sepsiárkos.

6. Karatiiavdlál.

Ai>r.

■^0. Herkuks fürdő.

.. 10. Sepsiszentfïvorgy.

„ 26. Esztelnrk.

a. Tetnesszlatina.

Febr. 28. Káinok.

5. Lenihény.

Mart. 28. Fényes.

Mart. 5. Zalán.

5. Bereczk.

-2. Horldva.

7. Gidófalva.

7. Magyargorbó.

:2t). Po.jána niszka.

. 7. Sepsibodok.

Febr. 28. Kolozsvár.

1. Buchlierg'.

„ 19. Bikfalva.

Mart. 8. Xagyida.

28. Hissziás.

., 7. Nagjborosnyó.

15. Szászakna.

„

6. Tápia.

, 1. Dalnok.

„ 16. Teke.

16. Szclcsova.

„ 18. Nyén.

2. Szászpéntek.

.ipr.

i.V. Kisszurdtík.

., 13. Maji'yarbodza.

3. Vajola.

n

7. Hauzest.

„ 22. Bárkány.

4. Dedrád.

Mart

20. Néinetuladna.

., 7. Zágon.

„ 24. Bátos.

Tt

20. Draxiiifst.

6. Usdola.

„ 8. Mocsár.

20. Gross.

Febr. 26. Alliós. .

„ 23. Köszvényesremete.

n

1Í». Hiil/.a.

, 28. Lippai erdő.

6. Dyésniező.

„

1 1,. Pü.jÓll.

Mart. 5. Máriaradna.

Apr. 10. Gtyergyóremde.

„

2. Tjej.

15. Sólymos.

Mart. 4. Gyergyi'ialfalu.

.

5. Mihalesd.

„ 6. Mészdorgos.

,. 15. Gyergyóditró.

*!

6. Marosillye.

2. Petirs.

Apr. 6. Gyergyócsomafalva

.,

7. Rèa.

Febr. 28. Dorgos.

Mart. 8. (?yergy()ujfalii.

„

8. Déva.

Mart. 3. Zabálcz.

, 10. Kilyénfalva.

.,

9. Bo7.es.

Apr. 6. Berzova.

S. Tekerőpatak.

Febr

28. Alsóvárosvíz.

Mart. 10. Borossebes.

16. Gyergyószent-

Mart.

19. Szászváros.

7. Krokna.

miklós.

»

19. Osebeshely.

„ 3. Zám.

Apr. 6. Gyergyótölgyes.

Apr.

•S. Al kenyér.

,. Ül. Nagyhalmág y .

Febr. 28. Siter.

Mart.

4. .Szászsebes.

., 20. Abrudbánya.

Mart. 6. Szilágysonilyó.

,.

26. Morgonda.

„ 28. Glood.

, 3. Zálha.^

Apr.

2. Szelistye.

Febr. 27. ^'nltur.

„ 8. Nagyiliinda.

Mart. ^9. Resinar.

Mart. 1. Zalatna.

„ 6. Dés.

»

27. Kisdisznód.

„ 10. Fenesásza.

Febr. 28. Naszód.

.,

6. Hortobáí^yfalva.

„ 5. Magyarigeii.

.. 12. Harina.

5. Vurpód.

„ 2. Felenyed.

Mart. 20. Besenyő.

_

6. Szakadat.

Febr. 26. Nagyenyed.

5. Xagydenieter.

4. Holczniány.

Apr. 11. Váldhid.

„ 17. Besztercze.

5. Ujegyház.

Mart. 20. Almakerék.

„ 27. Berlád.

7. Szeráta.

, 2. Pród.

„ 2. Borgóprund.

"). Kürpöd.

Apr. 12. Szászszmtlászló.

Apr. 17. Or adna.

Apr.

Ò'. Felsöárpás.

Febr. 28. Segesvár.

Mart. 17. ^láraniarossziget.

Mart

5. Alsóárpás.

Mart. 27. Csöb.

Apr. 15. Gyergyúbéll)or.

12. Alsóvist.

.. 23. Ápold.

Mart. 8. Ferenczvölgy.

»

3. Felsüvist.

6. Szászkeresztúr.

„ 25. Kápolnokmonostor.

-

ö. Felsöszoinbatfalva.

7. Székely udvarhely.

„ 7. Aknasngatag.

Apr.

2. Bráia.

Apr. 13. Szentegyházasoláh-

.. oO. Farkasrér.

-

2. Fagaras.

falu.

Apr. 2. Rónaszék.

,.

6. Krizha.

Mart. 5. Málnás.

Mart. 7. Rozália.

Apr.

10. iSzdszmagyarós.

17

V.

Älart. 19. Zehegény.

Mart.2ij. TúróczszUenó.

Mart. 29. Kcrzei-lijióc-

, 20. Nagymaros.

Apr. 6. BarsszMenó

„ 9. Viirösvágás.

Febr. 23. Bal)iith.

„ 10. Fdsölnti.

5. Rankfiircd.

„ 20. Meyyerke.

Mart. 29. Kürmüczhánya.

2. Ta várna.

„ 19. Ecskend.

„ 15. Sekély.

Ajir. 12. Hunkócz.

., 23. Xa,i>\Tiìlgy.

Ajir. 12. Alsóturcsek.

Mart. 19. üngpéteri.

Mart. 2. Erdőkürt.

., 18. Mocsár.

Aiir. 7. Gerény.

,, 6. Kt'kesalja.

Mart. 7. Dobó.

Mart. 30. Felsődomonya.

„ 12. Bodony.

6. Kovácsfalva.

Apr. 2. Nayyláz.

4. Ghyiues.

Febr. 27. Zőlyoin.

Mai. 7. Nuyyberezna.

„ 5. Barsrudas.

Mart. 17. Erdöliádoiiy.

Mart. 14. Bercsényifalva.

„ 4. Bakabîiiiya.

„ 5. Garamsálfalva.

Apr. 18. Kisjíásztéiy.

4. Selineczbánya.

Ajjr. 2. Luzsna.

Mart. 20. Köblér.

Febr. 18. Ipolyság.

Mart. 24. Libetbánya.

19. Turjaremete.

Mart. 5. Szurdok.

„ 18. Kiszla.

1. Poroskö.

8. Tópatak.

„ 18. Bikkalvölgj'.

„ 3. Turjamező.

6. Tesma.üolvár.

6. Garampéteri.

„ 15. Turjavágás.

„ 6. Gács.

„ 10. Alsószabadi.

„ 21. Ökörmező.

1. Losoncz.

„ 18. Rezsőpart.

Febr. 25. Illava.

6. Salg-ótarján.

Apr. 4. Szikla.

Mart. 20. Kassza.

, l.K<-kkő.

Mart. 8. Mihálytelek.

., 12. Puchó.

4. Rimaszombat.

12. Kisgaram.

6. Nagybittse.

Febr. 25. Mocsolyás.

/.''. Breznóbánija.

.. 10. Rajecz.

24. Sajükaza.

6. TepHcska.

1. Csacza.

Ajjr. 2. Diúsgijör.

Febr. 28. Ratkólehota.

„ 7. Csernova.

„ 4. Kereczke.

Mart. 2. Ujvásár.

, 7. Revisnye.

Mart. 26. Dolhn.

.. 18. Illésfalu.

„ 18. Hrabovo.

„ 14. Visk.

„ 7. Stoósz.

„ 25. Liicski.

5. Bustyaháza.

Apr. 9. Ssomolnohhuta.

,, 12. Lokcza.

„ 11. Técsö.

Mart. 7. Felsömeczenzéf.

„ 7. Zuberecz.

, 19. Kricsfalva.

„ 6. Jászó.

Apr. 27. Liptászentiván

„ 15. Kerekhegy.

, 14. Szepsi.

Mart. 7. Liptóujvár.

6. Szentmihálykört-

„ 19. Sacza.

„ 23. Vychodna.

vélyes.

„ 15. Radács.

„ 23. Pod bansko.

Apr. 27. Rahó.

„ 17. Hidasnémeti.

7. Felsölápos.

Mart. 13. Kőrösmező.

„ 20. Kassa.

„ 15. Szepesófalu.

2. Búr szentgyörgy.

„ 20. Budamér.

6. Szepesbéla.

„ 18. Bród.

„ 10. Deliiekakasfalva.

„ 11. Lőcse.

Ajir. 24. Madarasulja.

„ 18. Felsőmislye.

A2>r. 14. Feketekút.

Mart. 6. Geletnek.

Területi közepek: — Regionenniittel :

1. Febr. 2(>. (45).
11. „ 22. (15).

III. Febr. 2S. (48).
lY. Mart. S. (109).

T. Mart. S (88).

Minthogy a m. kir. Erdöhatóságok sok új
állomást szerveztek, azért az idei anyag tete-
mesen nagyobb az eddiginél. Az új meg-íigyelők
természetesen sokszor még nem elég gyakor-

Aquila XIV.

Indem die k. uug. Forstbehörden viele
neue Stationen errichteten, ist das heurige
Materiale bedeutend grösser als das bisherige.
Neue Beobachter haben natürlich noch nicht

3

18

lottali il rájuk bizott föladat teljesítésében, a
miért is a szokottnál jóval nagyobb nieniivi-
ségü adatot kellett eliniinálni. Az eliniiiiác/.iók
igazolását illetőleg utalok a bevezetésre.

Az anyag niegbizhatóságát különl)en nagyon
előnyösen jellemzi az a tény, hogy a területi
közéitszánioktiak eddig ismert viszonylagos
helyzetén semmi se változott. Ez a viszony
különben is oly liatárdzotfan jut kif(>jezésre.
liogv azt még a liiliásdkki'ut cliiiiiiiált adatok
se tudják megváltoztatni. Kliminácziók nélkül
ngyaiiis a következőkéjjpen módosulnak a
területi közejick :

I. Mart. 3.

II. Febr. L'7.

III. Mart. 4.

IV. .. 14.

Tcliat mindössze csak későbbi középszámo-
kat kaptunk, nmga a lényeg, vagyis a közép-
számoknak egymáshoz való viszonya, a mely
következtetéseink alapja, változatlan maradt.

A t'ölvonulás, ill. meg.-izállás typusa az idei
nagyobb anyag alapján is a Mutacillatypus,
vagyis a korán érhezö fajok normális typusa,
melynek jellemzői : korai érkezés a csekély
tengerszin fölötti magasságiján fekvő vidéke-
ken, valamint a nyugati és déli részeken s
ennek megfelelő késés a hegv'vidéken, keleten
és északon. A területi közé|)számoknak egv'-
máshoz való viszonya kétségtelenül en'e a
typusra utal. Legkorábbi a nyugati kis alföld
(I), ezután következik a nyugati dombosvidék
(II), a mely nyugatibb fekvése miatt megelőzi
a nagy alföldet (111) daczára annak, hogy
átlagos tengerszin fölötti magassága nagyobb.
A két hegyvidék (IV. és V.) középszáma egyenlő
— a délről észak felé való késést kompen-
zálja a nyugat-keleti irányiján haladó késés,
minek következtében IV aránylag késő, V
pedig aránylag korai, vagyis a két közép-
szám közeledik egymáshoz, esetleg egyenlővé
lesz, mint pl. jelenesetben. A magassági hatást
középértékben az a 8 lui)) adja meg, a mely
az alföld és a hegjvidi'kek középszámainak
a különbsége.

Minthogy az idei tetemes anyag már biztos
alajjot nyújt a következtetésekhez s minthogy
félreérthetetlenül a Motacillatypust jelöli meg

die genügende Übung in der Erfüllung dieser
Aufgabe, weshalb viel mehr Daten eliminiert

wimyIpu iiiussten als gewöhnlich. Die Hegriin-
dung der Kliminatifincn betretlcnd verweise
ich auf die Einleitung.

Die Verlässlichkeit des Materiale« wird
übrigens dadurch sehr günstig charakterisiert,
dass das bisher bekannte gegenseitige Ver-
hältnis der Regionenmittel unverändert blieb.
Dieses Verhältnis kommt auch ansonsten so
präcise zum Ausdruck, dass es selbst diircii
die als fehlerhaft eliminierten Daten nidit
verändert werden kann. Olnic Klimiuatiou
nändich gestalten sich die Kegionenmittel fol-
geiidermassen.

V. Mart. 15.

Wir erhielten daher nur spätere Mittel, das
Wesentliche, nändich das gegenseitige Ver-
hältnis der Kegiduenmittel. worauf sich unsere
Folgerungen gründen, bliel» unverändert.

Der Tvpus des Zuges resp. der Besierlelung
ist auch auf (irund des heurigen grösseren
Materiales der Motaeülatypus, d. i. der Normal-
typus der frühankommenden Arten, welcher
durch frühe Aidvunft in niedriger Lage im
Westen und Süden, und dementsprechende
späte Ankunft in hoher Lage im Osten und
Norden charakterisiert wird. Das gegenseitige
Verhältnis der Kegionenmittel lässt unzwei-
deutig diesen Typus erkennen. Das früheste
Gebiet ist die westlich liegende kleine Tief-
ebene (I), dem folgt das Hügelland j. d. D. (II),
welches infolge seiner westlicheren Lage früher
ist als die grosse Tiefebene (III), trotzdem die
durchschnittliche Höhenlage desselben eine
grössere ist. Die Mittel der beiden Hochgebiete
(I\' und V) sind acquai — die südnördliche
Verspätung wird durch die westöstlich gerich-
tete kompensiert, weshalb sich IV verhältnis-
mässig verspätet, V aber ebenso verhältnis-
mässig verfrühtt, so dass sich die l)eiden
Mittel einander nähern, eventuell auch gleich
werden, wie z. B. im gegebenen Falle. Der
Einfluss der Höheidage wird im Mittel durch
die 8 Tage gegeben, welche die Differenz
zwischen den Mitteln der Hochgebiete und
der grossen Tiefebene ergibt.

Indem das heurige grössere Materiale schon
eine sichere Basis zu Schlussfdlgerungen ergibt
und unzweideutig den Motacillatypus als Besie-

19

;i ini'Zt'i jjacsiitu t'ohdiiuhisi nnidjaul, azért a
korábbi évek eredniéiiyeint-k a tíizvclciulic
vétflével is kini(pii(lliatjiik, Ikiíít as Alauda
arvensis t((vas:ì t'ù'lronulfisa iiormális typus
szerint foli/ik le, a iiiclynél az érkezés ideje
tudvalevőleg ahhoz szalx'idik : alkalmas-e már
az adott ttHuilet a megtelepülésre vagy nem.
S ez csak természetes. A megfigyelők túl-
nyomó részben a teriilet megszállásának az
idejét figyelik meg, tehát átvonulási jtdenségek
nem hatnak zavandag a íolvonulás menetére,
a teriilet abban a mértékben telik meg, a
mint alkalmassá válik a megtidepülésrc Mint-
hogy ez főleg az izothermák iialatlási irányá-
t()l függ s minthogy kora tavaszszal, tehát a
pacsirta érkezési idejében az isothermák dél-
nyugat-északkeleti irányban haladnak, azért a
megtelepülés is ebben az iránvl)au történik.

delungsvveise der Fiddlerc lie liczricliiict. so
nuiss auch mit Bezug auf die früheren líesid-
tate ausgesprochen \Yerden, dass der Früli-
jahrszug von Alauda arvcnsin einen Xormal-
lypus bildet, bei welchem sich die Ankunfts-
zeit bekanntemassen darnacli richtet, ob das
betreffende Gebiet zur Besiedelung schon
geeignet ist oder nicht. Es ist dies ja auch
nur natürlich. Die Beobachter notieren in den
weit meisten Fällen den Zeitpunkt der Besie-
delung, Durclizugsersclieinungen wirken daher
nicht störend auf den Zugsverlauf ein, das
Gebiet füllt sich deshalb in dem Masse, in
welchem dasselbe zur Besiedelung geeignet
wird. Indem dies hauptsächlich von der Fort-
schrittsrichtung der Isothermen abhängig ist,
und indem früh im .iahre, zur Zeit der Ankunft
der Lerche die IsotJiermen in südwest-uord-
östlicher Richtung fortschreiten, so geht auch
die Besiedelung in dieser Richtung vor sich.

7.

Ampelis garrula, (L.).

m.

Mart. 22. Ungvár. 3 drb.

IV. Febr.

9. Kolozsvár.

(St.)

Csapatok. —

IV.

Apr. 1. Egeres. 30—

Flüge.

40-es csapat

V. Jan.

7.— Mart. 18.

(Flug.).

Kékkő.

IV.

8. Egeres. 20—

V. Apr.

9. Szentmihály-

30-as csapat

körtvélyes.

(Flug.).

Csapat. — Flug.

IV.

.Mart. 23. Gyalu. 4 drb.

V. 1905 Dec. 1.— 190G Jan

(rtt.)

15- Breznó-

bánva. 300 drb.

(St.)
V. 1905 Dec. 7.— 1906 Mart.

6. Tavarna.
V. .lan. 24, 25. Liptóujvár.

8 drl). (St.)
V. 1905 Nov. 22.— 190Ü Apr.

23. Lőcse.

8. <«> Anas boschas, L.

I.

Febr

28. Kőszeg.

m.

Febr.

14.

Overbász. 30

II.

>j

28. Eszterháza.

-► E.

III.

,,

12. Rudolfsgnád.

III.

Mart.

3.

Temesvár.

III.

Jan.

IG. Overbász.

m.

1.

Szeged.

Vonulók. — Zug.

III.

..

4.

Háros-sziget.

IIL

Febr

10. (h-erbász. 2
drb. (St.)

III.

«

,-^.>.

Budapest.

III. Mart 1. Hegygombás.

IV. „ 10. Berzova.
V. Febr. 27. Zólyom.

V. Mart. 31. Liptóujvár.
V. „ 10. Lőcse.

III. Mart. 7. Alsókabolsziget.
III. Febr. 12. Rudolfsgnád.
in. „ 10. Overbász.

9. -<— > Anas crecca, L

111. Febr. 24. Gárdony.

III. Mart. 13. Tura.

IV. „ 25. TUrkös.

IV. Mart. 10. Berzova.
V. Apr. 17. Liptóujvár.

i'Ó

I. Febr. 24.— Mart. 17.
Ziilagógánfa.
[11. iMíiil. 7. Óverbász.

10. ■'^^ Alias penelope, L.
111. Mart. 11. Temesvár.

III. 1

1' ciir.

14. (!áni(in\.

III, .Mart. lL'.--;^,l.Tura.

IV. „ 11. .Segesvár.

I. Mart. 14. Zalagóffánfa.
II. Febr. 25. Keszegt'alu.
111. Apr. 2. Butykovácz.

11. ■<— »- Alias querqnedula, L

III. Apr. 6. Overbász.
III. Mart. 26. Hiidapest.
III. .. 13. Tura.

I\'. Mart. 20. Sei;psvár.
v. „ 21. Zólvoni.

1. Jan. 30, Febr. 26.

Zalagógánfa.

12. -< — >■ Anas streperà, L.

111. Mart. 4. Overbász.
II. Apr. 8. Billed.

IV. Mart. 7. Berzova.

I. Mart. 28. Tata.
II. Apr. 8. Keszegfalu.
III. Tan. 21. Tetneskubin.

13. ■< — >■ Aiiser aiiser, (L.).
III. Febr. 18. Overbász.

III.

14. Izsák.

III. Mart. 9. Ungvár.
V. „ 3. Sajókaza.

1. Mart. 21. Zalagógánfa.

Utolsók. — Die
Letzten.
II. „ 29. Keszegfalu.

14. -<^^ Anser fabalis, Lath.

Utolsók. — Die

Letzten.
III. Jan. 21. Temeskubin.
III. „ 7. - 24. Overbász.

Csapatok. —
Flüge.
III. Mart. 21. Izsák. Utolsók
— Die Letzten.

lo. < — >■ Antlui8 caiiipestris, (L.).
111. Apr. 15. Overbász. I 111. Apr. 24. Izsák.

1. Mart. 4. Molnaszecsöd.
IL „ 18. Keszegfalu.
Ill- .. 9. Temeskubin.
111. „ 26. Temesvár.

10. ■<^>- Aiitliiis pratensis, (L.]

III. Mart. 5. Békéscsaba.
UI. , 26. Budapest.

III. Febr. 23. Tura.

IV. Apr. 3. Tiirkös.

V. Apr. 2. Sajókaza.
\. Mart. 29. Zólyom.
V. Apr. 1. Lőcse.

I. Mart. 10. Ihárosberény.
I. Fcbr. 24 Répáspuszta.

1. Apr.

25.

Molnaszecsöd.

I. .

18.

Poináz.

í. .

11.

Keszegfalu.

17. -< — >■ Antluis frivialis, (L.).

III. A|)r. 12. Overbász.
111. „ 12. Békéscsaba.
III. Mart. 24. Nagyvárad.
111. Apr. 16. Ungvár.

IV. Apr. ll.Türküs.

IV. „ 15. Segesvár.

V. , 0. Zuberecz.

V. „ 22. Liptóujvár.

21

I. Apr. 24. IIiárosliiMTiiy.

18. ■< — >■ Aquila iiiactiluta, Gm.

V. Apr. 12. Ziiberecz.

V. Febr. 10. Liptóujvár.

I. Apr. 12. Iliárosberény.
Utolsó. —
Letzter.

I. Mart. 19. Zalagógáufa.
Utolsó. —
Letzter.

19. **^ Arcliilmteo lagopiis, (Hrínx ).

III. Febr. 20. Óverbász. Utol-
só. — Letzter

IV. „ 1—8. Kolozsvár.
Sok. — Viele.

V. Febr. 26. Zólyom.

V. Apr. 2. Liptóujvár.
Utolsó. —
Letzter.

I. ^lart. 12. Répáspuszta.

20. -<— >- Ardea alba, L.
III. Mart. 18. Lukácsfalva.

KI. Febr. 28. Vors.

21.

Ardea cinerea, L.

Febr. 11. Ihárosberéuy.
Mart. 12. Répáspuszta.
Mai 12. Háromháza.
Mart. 4. Vasnádasd.
Mai 3. Milej.

I

Apr. 28. Csém.

„ 20. Vasdoroszló.

„ 13. Körmend.

„ 26. Szonibatliely.
Mart. 19. Molnaszecsőd.

N.

Mart. 20. Csepreg.
Apr. 26. Ujkér.
Mart. 6. Nyögér.

14. Zalagógánfa.
Apr. 13. Feketeváros.

Apr. 6. Kemenesszent-

péter.
Mart. 23. Höve.j.

II.

Apr. 17. Komáronigúta.

19. Sziniö.
Mart. 7. Keszegfalu.

Apr. 11. Garamkövesd.
Febr. 9. Csallóközsomorja.

111.

Mart.

21.

Pancsova.

^

17.

Temeskubin.

ÎÏ

9.

Butykovácz.

„

27.

Duualiökény.

»

20.

Alsókabolsziget

Febr

17.

Duiiagárdouy.

Mart.

25.

Rudolfsgnád.

Febr.

16.

Antalfalva.

Mart.

20.

Tógyer.

„

10.

Béllye.

V

14.

Drávaiorok.

7)

19.

Kiillőd.

Mart

15. Méhespetres.

V

20. Kozora.

Apr.

10. Gája.

Mart

. 29. Temesvár.

»

28. Mosnicza.

„

19. Temesrékás.

ií

29. Kistopolovecz

Apr.

22 Somogy.szobb

Mart

26. Háromfa.

Apr.

4. Nagyatád.

V

18. Lábod.

n

1. Szekszárd.

Mart.

21.

Királyhalom.

»

6.

Buttyin.

„

15.

Balatonujlak.

Apr.

4.

Kisharta.

4.

Görbed.

Mart.

24.

Tenke.

19.

Szigetcsép.

.,

27.

Sári.

yy

22.

Budapest.

n

20.

Tura.

Febr. 21.

Nagymocsárerdő

Mart.

17.

Karád.

22

IV.

Apr.

2

Plaviscvicza.

Mart

24.

.Icselniiza.

Ajìr.

].

Tá])ia.

„

9.

Szelcsova.

13.

Bábolna.

.

18.

Szelistye.

Mart

20.

S/.akadát.

Apr.

Ki.

Fclsöponiriibak.

Mart

30.

Alsóárpás.

T>

28.

Alsó\-ist.

îî

23.

Felsővist.

Tî

22.

Dragos.

Apr.

12.

Fogaras.

»

9.

Sarkaifza.

«

5.

Kiizépajta.

Mart.

25.

Tiirkös.

Apr.

17. Uyctalva.

Mari

i'O.

Karatnavdial.

27. Sepsiszentkirály.

.\])r.

11.

Laposnya.

„

19. Sepsiárkds.

»

11.

Oroszhcgy.

_

80. Sej)siszeiitgyörg>-.

V

2.

Gyergyóalfalu.

Mart

27. Giflófalva.

V

12.

Gycrgyóditró.

»

26. Scpsibodok.

Mart.

22.

Zilah.

fí

27. Dalnok.

?í

27.

Nagyilonda.

n

21. Lippaierdü.

j>

15.

Dés.

Apr.

16. Sólymos.

»

5.

Besenyő.

n

16. Uorgos.

„

30.

Besztcrcze.

..

1. Berzova.

V

29.

Máramarossziget

V

14. Tövis.

w

17.

Farkasrév.

Fcbr

12. Almakerék.

r>

22.

Nagybocskó.

Apr.

11. Korond.

Apr.

10.

Rónaszék.

T

14. Vargyas.

Mart.

18.

Kozália.

Mart.

20. Torja.

Apr. 26. Losoncz.

, 17. Iza.

„ 12. Visk.

„ 23. Bustyaháza.
„ 6. Kricsfalva.

„ 18. Kercklicgy.

V.

Mart. 2S. Szentmihálykört-
j vélyes.

I .Vpr. 7. Körösmező.
i ,. 16. Búrszentgyörgy.

•Mart. 29. Zólvom.

Apr. 6. Nagyláz.

19. Kisberezna.
15. Nagyberezna.
12. Kispásztély.
23. Ökörmező.

A fészektelep megszállása :

1. Apr. 5. Iliárosberény.

I. Mart. 6. Nyögér.
III. .. 22. Butykovácz.
III. „ 24. Tógver.

Besiedelung der Kolonie :

III. Apr.

9. Kistopolovecz.

III. Apr. 10. Sári.

m. Mai

6. Ráromfa.

IV. „ 13. Bábolna.

III. Apr.

2. Butryiii.

IV. , 16. Sólymos.

Területi közepek : — Regionenmittel :

I. Apr. 2. (lo).
U. Mart. 37. (7).

III. Mart. 32. (36).

IV. Apr. 1. (47).

y. Apr. 13. (15).

Országos közép :
Landesmittel :

Mart. 30.

Megtelepedési országos közép :
— Besicdelungs-Landesmittel :

Apr.

Az adatoknak az az összerászasága, amely
a korábbi években is jellemezte a szürke gém
fölvonnlását, az idei anyagnak is sajátsága,
"gy hogy egj'előre nem foglalkozhatnnk rész-
letesebben evvel a fölvonnlással. Meg kell
várnunk az egész történeti anyagra alapított
földolgozásnak az eredményét, a melyek tán

Das bunte Durcheinanfler der Daten, welches
den Zug des Fischreihers auch schon in den
früheren Jahren charakterisierte, bildet auch
die Eigentümlichkeit des heurigen Materiales,
so dass wir uns mit diesem Zugsverlaufe vor-
läufig noch nicht eingehender befassen können.
Es muss die auf das ganze historische Materiale

23

megvilágithalják enuek a l)unyülult t'ölvonu-
lásnak a törvényszerűségét. A középszáiiiok
egymáshoz való viszonya, tnvábhá az adatok
eloszlása némileg a Ciconiatypiisra emlékez-
tet — ennyi az, a mit az idei anyag alajyán
ki szabad mondani.

liasierte Bearbeitung abgewartet werden, deren
Resultate die Gesetzmässigkeit dieses kompli-
zierten Zugsverlaufes vielleicht l)eleurhten dürf-
ten. Das gegenseitige \'erhältnis der Regionen-
niittel, sowie die Verteilung der Daten erinnern
einigermassen an den Ciconiatypus — das ist
alles, was auf Grund des heurigen Materiales
ausgesprochen werden darf.

0-)

^ Arrtea garzetta, L.

111. Apr. 80. Alsokabol.

I. Mart. 24. Ihárosberény.

I. Apr. 12. Tata.

n. , 18. Keszegfalu.

III. Mart. 24. Temeskubin.

III. Apr. 18. Butykovácz.

III. Mart. 27. Dunabökénv.

23. * — >■ Ardea purpurea, L.

111. Apr. 11. Újvidék.
III. Mai 7. Alsokabol-

sziget.
III. Apr. 28. Dunagárdony.
III. , 11. Belly e.

HI. Mart. 27. Overbász.
III. Apr. 22. Billed.
III. „ 23. Dinnyés.
III. Mart. 21. Tiu-a.
III. Apr. 16. Ófehérté.

24.

Ardea ralloides, Scop.

UI.

Apr.

9. Temeskubin.

III. Apr. 22. Billed.

III.

„

28. Béllye.

m. Mai 8. Tura.

m.

V

20. Overbász.

IV. Apr. 25. Szokolár.
IV. _ 25. Karánsebes.

I. Mai 7. Molnaszecsôd.
III. Apr. 19. Temeskubin.

25. < — >- Ardetta minuta, (L).
III. Apr. 22. Overbász.

III.

4. Kisharta.

III. Mai 8. Tura.

II. Apr. 6. Keszegfalu.

Utolsó. - Letzte.

26.

Asio accipitrinus, Pall.

111. Jan. 1. Apatin.

IV. Jan. 30. Apahida. Sok.
— Viele.

I. Mart. 29. >Sopronpuszta.
II. „ 7. Bánfalu.
II. „ 25. Keszegfalu.

27. <^* Botaurus stellaris, (L.).

III. Apr. 14. Béllye. , III. Mart. 22. Tura.

III. Mart. 19. Overbász. IV. „ 20. Oranczabánj-a.

ill. Apr. 8. Billed. IV. Apr. 13. Segesvár.

I. Febr. 26. Sopronpuszta.
IV. , 25. Xémetbogsán.

28. "-»^ Buteo buteo, (L.).

rV. Febr. 28. Kolozsvár.
V. ^ 17. Sajókaza.

V. Apr. 1. Lőcse.

29. ■<— >- Calaniodns schoenobaenus, (L.i.
II. Apr. 21. Keszegfalu. III. Apr. 14. Overbász.

•24

30. y Caiiiiiiltiiiii tiavirostris, (L.).
1\\ Frl)r. S. Kolozsvár. 2ü-iis csapatok. — Flüge von l'O St.

Hl. .Mart. ."). Hiidapost.
III. F.-br. végéig. -| ,

Bis Ende Febr. I ^""™''-

31. *-*^ Cannabina linaria, (L.).

V. Febr. 3-ig. -

Bis 3 Febr. |
V. Mart. 21. Geletiiek. Még
itt. — Noch hier.

Kékkő.

V. Febr. -26. Zólyom.
V. .Ian. 14-ig.— ]
Bis 14. Jan. (

Lőcse.

11
III

Apr. 23. Kisiicrenil.

18. Ihárosberóny.

18. Képási)ns/,ta.
Mai 3. Molnaszcesöd.
Apr. 24. Magyaróvár.
„ 19. Temeskubin.

32.

Capriniiilgus europaeus, L.

m. Apr.

29. Óverbász.

V. Mai

8. Kékkő.

III. .

23. Kiràlyhalom.

V. ,

16. Búrszentgj^örgy

III. Mai

3. Békéscsaba.

V. ..

20. Ungpéteri.

III. Apr.

2. Diinabogdány.

V. „

24. Puchó.

III. .,

22. Tura.

V. „

17. Zuberecz.

IV. Mai

4. Szászsebes.

33. ■* — *■ Cerclineis ceiichris, (Naum.).
I. Mai 5. Ihárosberény.

I. Febr. 11. Ihárosberény.

I. Apr. '26. Szászvár.

I. Febr. 24- Jánosliáza.

I. Mart. 24. Zalagógánfa.

1. Febr. 28. Sopronj)uszta.
ül. , 11. Óverbász.
III. Apr. 'JO. Temcsmr.

34. < — *■ Cerchncis tinniinculiis, (L.).

i III. Mart. 19. Királyhaloni.
UI. „ 15. Makó.
ni. „ 4. Hárossziget.
III. Febr. 23. Szerep.
III. Jan. 30. Budapest.

III. Mart. 8. Tura.

IV. ,, '29. Némethogsán.

IV. Febr. 21. Szászsebes.
IV. Mart. 18. Magyargorbó.

V. Apr. 3. Megyerke.

V. Mart. '21. Ecskend.

V. , 5. Nagyvölgy.

V. .. 7. P>dőkiirt.

V. Apr. 1 . Lőcse.

11. Apr. 27. Keszeg-falu.
III. Mai 4. Temeskul)in.
III. Apr. 29. Billed.
111. Mart. 26. Királvhaloni.

35. -<— >■ Cerclineis vespertinus, (L.).

I m. Mart. ÍJ. Makó.
\ III. Apr. 10. Kisharta.
111. .. 20. Izsák.

III. Apr. 29. Hárossziget.

DI. „ 19. Tura.
V. „ 24. Nógrádkövesd.

36. •* — *■ Charadrius alexandriini.s, L.
III. Mart. 23. Buütí.

111. Apr. 13. l'jvidék.
III. „ 12. Kakova.
III. Mart. 28. Óverbász.
UI. Apr. 11. Nagyvárad,

37. ■< — >• Cliaradi'íii.s diihiiis, Scop.

IV. Mart.

25. Rèa.

V.

Apr.

7.

Sajókaza.

IV. „

29. Türkös.

V.

12.

Geletnek.

rV Apr.
IV. „

16. Lunka.
16. Segesvár..

V.

•■

12.

Liptóujvár

25

88.

Chelidoiiiiria iirbica, (L.

I.

Apr.

1Ô. KisliiTL'iul.

Apr. 17. iJorostyáiikö.

23. Ihúrosberény.

„ 20. Cséni.

5. Répáspuszta.

„ 20. Rühoncz.

15. Szászvár.

„ 12. Pornó.

9. Alsúleiiflvii.

„ 10. Álsólászló.

25. Lovászi.

„ 20. Vasdoroszló.

19. Muinor.

12. Kőszeg.

2. Vasnádasd.

6. Körmend.

7. Nova.

„ 12. Szombathely.

10. Milej.

„ 22. Molnaszecsőd

11. Zalatániok.

„ 10. Csepreg.

7. Keiiieiid.

., 10. U.jkér.

14. Mencsliely.

„ 6. Káld.

12. Nagyvázsony.

,. 20. Zalag<)gánfa

18. Vörüstó.

, 22. Városlöd.

22. Magyarbarnag.

„ 17. Szentgál.

20. Németbarnag.

„ 9. Gicz.

IG. Felsőeör.

„ 27. Tótvázsony.

23. Felsőlövő.

„ 18. Márkó.

Apr. 15. Xagyhidegkút.

„ 19. Faész.

„ 3. Nagymarton.

„ 12. Szarvkö.

„ 19. Sopronkertes.

„ 9. Ágfalva.

„ 21. Czinfalva.

„ 21. Sopron.

„ 13. Szentmargitbánya.

„ 8. Fertőfehéregyháza.

16. Nagyczenk.

„ 10. Feketeváros.

„ 12. Ravazd.

„ 17. Tata.

„ 20. Perbál.

„ (j. Jenő.

,. 10. Hudakesz.

„ 18. Pomáz.

Apr. 16. Győi'gyarmat.

„ 14. Eszterháza.

, 12. Hiniód.

„ 12. Hövej.

„ 20. Bogjoszló.

II.

Ajir. 15. Koniáromgúta.

„ 15. Szimő.

„ 11. Komócsa.

„ 25. Keszegfalu.

Apr. 10. Madár.

„ 11. Kiirth.
„ 3. Garamkövesd.

„ 12. Csallóközsomorja.

III.

Apr. 8. Pancsova.

Apr.

3. Temesrékás.

Apr.

9. Tenke.

„ 14. Temesknbin.

.,

10. Kistopolovecz.

n

10. Sári.

„ 29. Temessziget

,.

14. Bálincz.

JJ

14. Szerep.

„ 8. Rudolfsgnád.

..

10. Csurgó.

n

11. Nagyvárad.

„ 24. Drávalorok.

Mai

1. Somogyszohh.

n

17. Szigetnionostoi

„ 20. Monostorszefjli.

„

1. Láhod.

•n

13. Göd.

„ 13. Küllőd.

Ä2)r.

28. Szekszárd.

Mart

12. Tura.

, 20. Béreg.

n

16. Nagybaracska.

Apr.

10. Debreczen.

.. 26. Méhespetres.

„

15. Makó.

Mart

31. Újtelek.

Mart. 27. Apatin.

»

11. Borosjenő.

Apr.

19. Sárerdő.

Apr. 16. Kozora.

Mart

31. Siling-jia.

.,

10. Kisvárda.

„ 12. Gája.

Apr.

10. Buttyin.

»

19. Mándok.

„ 9. Overbász.

«

8. Kisharta.

„

10. Ungvár.

„ 4. Vadászerdő.

jí

17. Békésgyula.

"

8. Ungdarócz.

„ 10. Mosnicza.

!>

10. Görbed.

»

8. Radváncz.

Mart. 27. Bruckenau.

Aquila XI \'.

4

IV.

Mart

;î(). Horzâszka.

Apr.

10. Slrc/.aken/.isora.

Apr.

8. Vnltur.

Apr.

17. Eihciithal.

n

7. KiirpiWl.

.r

19. Fcnesásza.

n

5. Dubova.

„

19. Alsóárpás.

»

3. Közi'iiorliii.

Mart

30. Ogradina.

w

17. Alsóvist.

n

6. Xagyenyed.

fi

30. Jeseliiicza.

»

3. Felsüvist.

')

7. Magyarbag(').

Apr.

6. Ôraviczabîiiiya .

„

10. Lisza.

Mai

2. Váldhid.

n

12. Nénietbogsán.

10. Bráza.

Apr.

11. Almakerék.

y}

12. Friiyes.

»

10. Foíraras.

»

7. Pród.

v

17. Biiclil)er^.

„

10. Kopacsi'l.

V

1 2. Szászszentlászló.

»

1 . Tápiii.

?»

10. Sebes.

»

6. Segesvár.

}ì

r5. Szclcsova.

Mai

17. Riularifa.

rí

18. Ai)old.

n

15. Kisszurduk.

Apr.

14. Sarkaicza.

V

18. Fehéregyliáza.

»

15. Hanzest.

)î

13. Páró.

V

8. Szászkézd.

»

10. Ncmetiîladna.

„

1 !. Alsóvenicze.

»

12. Szászkeresztiír.

»

21. Draxincst.

„

12. Alsókiiniána.

w

10. Korond.

»

14. Gross.

»

12. Felsökomána.

')

10. Székelyudvarhely.

»

16. Bulza.

»

15. Krizba.

n

23. Gyepes.

îï

15. Pozsoga.

T7

13. Szásziiiagyarós.

w

13. Szentegj-házasoláh

)>

12. Pojéii.

»

10. Vcrosniart.

falu.

»

17. Radulesd.

»

11. Türkös.

»

13. Vargyas.

ï»

9. Najíyrá])olt.

^

30. Osáncziszoros.

»

13. Málnás.

»

14. Kosztesd.

TÎ

14. Ilyelalva.

^

13. Torja.

»

22. Alsóviirosviz.

n

17. Sepsiárkos.

»

13. Karatnavolál.

»

11. Szászváros.

Mai

2. Káinok.

»

16. Lemhény.

»

2. Alf:;yógy.

Apr.

80. Zalán.

n

19. Kézdiniartonfis.

»

14. Gredistye.

n

28. Giddfalva.

„

19. Bereczk.

»

17. Sebeshely.

»

14. Sepsibodok.

n

13. Ojtoz.

»

11. Ósebeshely.

í)

25. Bikfalva.

1)

21. Sósniező.

»

1. Felsőpián

IS

25. Bodzaiszoros.

??

12. Albák.

n

8. Kudzsir.

ri

16. Nagyborosnyó.

i>

8. Gurarési.

„

19. Kererhavas.

Î)

17. Dalnok.

»

7. Középlak.

Mart

30. Szászsebes.

t>

17. Nyén.

n

19. Magyargorbó.

Apr.

14. Teu.

T>

20. Magyarbodza.

»

11. Kolozsvár.

»

13. Oása.

»

17. Bárkány.

jj

21. Fehéregyház.

»

22. Bisztraerdőház.

»

17. Zágon.

»

17. Mocsár.

»

27. Bisztratelep.

»

20. Kovászna.

^

15. Görgényliüdák.

»

19. Szerdahely.

»

9. Allies.

»

14. Köszvényesreniete

.,

10. Szclistye.

»

10. Lippaierdő.

»

22. Görgényüvegcsűr.

îî

11. Resinar.

»

11. Lippa.

»

13. Szakadat.

»

7. Kisdisziiód.

»

11. Sólymos.

»

16. Szováta.

»

10. Vesztény.

16. Dorgos.

w

12. Alsófancsal.

îî

15. Boicza.

„

10. Zaljálcz.

„

19. Felsőfancsal.

lî

7. Naj^ytalniács.

,,

14. Berzíiva.

„

15. Laposnya.

»

15. Porcsesd.

„

16, Lalasincz.

»

18. Oroszheg\-.

»

12. Alsósebes.

»

2. Borossebes.

Mart. 30. Gyer;ji/óolfahi .

»

14. Felek.

.,

13. Ziinbro.

Mai

J5. Gryergyóditró.

»

12. Holczmány.

9. Záni.

„

4. Gyergyócsoma-

Ȕ

8. Ujegyház.

..

19. Lemaszoja.

falva.

w

10. Alczina.

M

14. Topánfalva.

„

6. Gyergyóujfalu.

îî

15. Szeráta.

1

16. Nagyalniás.

Mart. 15. Gyergyóbvrszék.

27

Mai

?. Gyergyószent-

miklós.

w

4. Háf/ótöaljn.

)ï

9. Gyerijyutolgyes

Apr.

11. Òssi.

Mart. 21. Zilah.

»

18. Szilágycseh.

•>

20. Zsibó.

Apr.

1 1 . Hidalnii'is.

V

12. Zálha.

n

12. NajíTiloiula.

B

12. Horgospatak.

w

9. Tőkés.

»

20. Zágra.

»

8. Szálva.

Apr.

9. Naszód.

w

15. Hordó.

»

12. Besenyő.

n

12. Besztercze.

ÌÌ

12. Les.

n

12. Nagyilva.

n

16. Dornavölgy.

Mai

15. Gyeri/yóbélbor.

Apr.

10. Szatmárhegy.

'»

16. Lá])oshánya.

»

14. Fereiifzvölgy.

»

9. Aknasugatag.

ÏÎ

15. Farkasrév.

»

15. Oláhláposbánya.

Apr. 4. Nagybocskó.

„ 12. Rákosfalva.
, 7. Róuaszék.

, 14. Ruoja.

„ 15. Mingyet.

„ 16. Czibíes.

„ 15. Rozália.

„ 14. Izaszacsal.

„ 19. Fájna.

„ 16. Máramarossziget.

„ 19. Pleskutie.

„ 20. Rotundo.

„ 20. Lajosfalva.

„ 25. Dieka.

Apr.

10. Zebegény.

»

17. Kóspallag.

n

19. Nagymaros.

»

12. Babath.

»

18. Nógrádgúta.

*»

4. Megyerke.

Mart

30. Nagyvölgy.

Apr.

26. Bodony.

„

16. Felsödiós.

n

18. Bakabánya.

V

13. Irtványos.

TÎ

12. Gyekés.

V

12. Bacsófalva.

»

14. Magaslak.

»

15. Hegybánya.

»

20. Selmeczbánya

?»

11. Ipolyság.

•^

15. Szurdok.

„

15. Tópatak.

n

10. Gács.

y)

7. Losoncz.

»

27. Salgótarján.

»

13. Kékkő.

»

14. Rimaszonii)at.

^

19. Mocsolyás.

..

14. Felsőhánior.

Mart

31. Uj massa.

Apr.

9. Sajókaza.

Mart.

31. Alsóhámor.

2S. Di()sgyör.

Apr.

7. Kereczke.

M

5. Dolha.

»

15. Iza.

»

15. Lipcsemező.

Mart

29. Visk.

Apr.

10. Herincse.

jj

11. Bustyaháza.

n

8. Berezna.

»

13. Ötvösfalva.

ÎÎ

9. Vajnág.

„

10. Alsóbisztra.

.,

10. Técső.

»

15. KricsfAlva.

n

13. Kerekhegy.

n

14. Alsókalocsa.

jj

23. Szentmihálykört-

vélyes.

«

12. Németmokra.

»

15. Brusztura.

«

21. Plaiszka.

*i

13. Gyertyánliget.

n

21. Turbát.

Mart

24. Rahó.

Apr.

12. Apsinecz.

!l

16. Körösmező.

»

23. Tiszabogdány.

Mai

13. Sóskás.

„

10. Láposmező.

Apr.

18. Studena.

1)

1 8. Biirszentgyörgy.

n

13. Bród.

»

27. Dóczifűrész.

•»

12. Madarasalja.

»Ï

8. Türóczszklénó.

«

15. Kunosvágása.

»

23. Lenge.

n

17. Felsőtóti.

»

22. Körmöczbánva.

Apr. 29,

„ 18.

„ 20.

Mai 2.

Apr. 19.

„ 20.

„ 14.

„ 13.

. 8,

„ 16.

„ 12.

„ 14.

. 13.

„ 16.

Mart.22.

Apr. 30.

, 20.

. ]6,

„ 14,

„ 18.

„ 17,

6.

11.

20.

13.

18.

16.

14.

10.

14.

12,

14.

12.

14.

Mai
Apr.

Alsóturcsek.

Sekély.

Mocsár.

Határszél.

Dobó.

Kecskés.

Kovácsfalva.

Zólyom.

Erdőbádony.

Középrevucza.

Perhát.

Oszada.

Zólyomlipcse.

Luzsna.

Libetbdnya.

Alsószabadi.

Rezsőpart.

Karám.

Szikla.

Benesháza.

Gaspard.

Liptómaluzsina.

Mihálytelek.

Nyustya.

Murányhossznrét.

Szomolnok.

Stoósz.

Szomolnokhuta.

Felsőmeczenzéf.

Sacza.

Hidasnémeti.

Kassa.

Felsőmislye.

Keczerpeklén.

4*

28

Apr.

'JO. Keczerlipócz.

A))r.

14. Fenyvesvölgy.

Apr.

17. Nagyfalu.

13. Vörösvái;-ás.

»

11. Poroskö.

Mai

1. Revisnye.

15. Hankfüred.

Mart. 17. Turjamezö.

Apr.

12. Lokcza.

17. Hunkócz.

Apr.

22. Turjavágás.

»

28. Zuberecz.

10. Geréuy.

»

15. Ticiia.

Mai

1 1 . Li])tószentiváu

12. Ff'Isödoninnya.

»

14. Uzsok.

Apr.

14. Liptniíjvár.

8. Nagyláz.

«

13. Ököriiiczü.

,'î

18. 8zvarin.

5. Okcmencze.

^

14. Ulava

»

18. Csórható.

8. Nagyberezna.

Mai

4. Kassza.

»

16. Tátraloiiinicz.

22. Bercsényifalva.

Apr.

17. Piichó.

n

19. Szepcsbéla.

5. Kispásztély.

ÎÎ

24. Nagybittse.

r-

13. Lőcse.

18. Köl)16r.

ÍJ

24. Zsolna.

Mai

8. Kishárs.

12. Turjareinete.

^

12. Budatin.

Apr.

14. Szentniiliály.

16. Sóhát.

n

16. Fenyöháza.

?í

7. Bártfa.

Megjelenés a fészeknél. — Das Erscheinen am Nest.

Apr. 15. Milej.
, 16. Ujkér.
Mai 8. Nagymarton.

I.

Apr. 21. Czinfalva.

„ 21. Szentniargitbánya.

Apr. 28. Feketeváros.
„ 17. Tata.

Apr. 19. ÍTyőrgyanuat.
„ 14. lliiiKid.
„ 13. Hövej.

II.

Apr. 15. Koniáronigúta.
„ 15. Sziíiiő.
„ 11. Komócsa.

Apr. 10. Madár.
,, 15. Kiirtli.

Apr. 15. Kudolfsgnád.

,, 14. Gája.

„ 8. Vadászerdő.

„ 19. Mosnicza.

„ 3. Temesrékás.

III.

Apr. 12. KÍKt()i)()lovecz.

„ 14. Báliiicz.

„ 14. Csurgó.

Mai 3. Soiimpjszohh.

Apr. 18. Silingyia.

Apr. 16. Buttyin.

17. Békésgyida.
., 12. Sári.
„ 12. Ungvár.
„ 10. Radváncz.

IV.

Apr.

23. Berzászka.

Apr. 20. Radulcsd.

Apr.

17. Alsóvist.

Mai

10. Ei))enthal.

„ 20. Nagyrá|jolt.

n

3. Felsüvist.

„

5. üubova.

„ 30. .Alsóvárosvíz.

«

10. Lisza.

Apr.

25. Jeselnicza.

13. Szászváros.

,,

10. Bráza.

»

18. Fényes.

„ 14. Algyógy.

)j

10. Fogaras.

71

16. Tápia.

„ 20. Sebeshely.

»

10. Kopacsel.

»

12. Szelcsova.

„ 10. Kudzsir.

Jj

10. Sebes.

n

20. Kisszurduk.

„ 14. Teu.

»

25. Sarkaicza.

í>

20. Hauzest.

„ 13. Oása.

Mai

5. Osáncziszoros

'í

18. Nénietgladna.

„ 22. Bisztraerdőház.

Apr.

14. Ilyefalva.

w

21. Draxinest.

„ 11. Szelistye.

Mai

5. Káinok.

»

20. Gross.

„ 7. Kisdisznód.

..

.0. Zalán.

»

25. Bulza.

„ 18. Ujegyház.

A])r.

14. Sepsibodok.

V

15. Pozsoga.

„ 10. Strezakerczisora.

Mai

2. Bodzaiszoros.

29

Apr.

Hj.

Nagyborosnyó.

Apr.

13.

Szentegyházasoláh-

Apr.

22. Zâgra.

„

17.

Xyéii.

falu.

»

15. Szàlva.

ïî

20.

Maïvarhofiza.

'T

13.

Málnás.

»

16. Xasz.xl.

r,

17.

fiíirkány.

V

22.

Torja.

V

It). Hordii.

n

17.

Záü'on.

n

22.

Karatiiavdlál.

„

16. Doriiavülgy.

1(1.

Li|i])airr(lö.

.,

21.

Fehéregyház.

Mcä

13. Gi/ergyoliélhor

r

lü.

8()lyiiiü.s.

M

15.

Köszvényeisreuiete.

Apr.

14. Fereiiczvülgy.

Mai

3.

Dorqos.

T>

22.

Görgényüvegcsűr.

«

9. Aknasugatag.

Apr.

15.

Berzova.

»

21.

Alsófancsal.

ȕ

26. Farkasrév.

'Î

18.

Ziiiibro.

y,

19.

Felsőfancsal.

„

15. Nagybocskó.

^

20.

Nauyalniás.

J7

15.

Laposiiya.

w

20. Rozália.

Mai

4.

Vultiir.

Ȓ

15.

Gyergyóborszék.

7T

19. Fájna.

Apr.

19.

FenesAsza.

Mai

15.

Hngótöalja.

,,

19. Pleskutie.

ÏJ

6.

Nagyenyed.

n

12.

Gyeryyótölfjyes.

lì

20. Rotundf..

»

10.

Székelyudvarhely.

' Apr.

18.

Ossi.

»

20. Lajosfalva.

»

23.

Gyepes.

w

5.

Zilah.

îî

25. Dieka.

Apr.

14. Zebegény.

Apr.

20. Gyertyánliget.

Apr.

14. Hidasnémeti.

Mai

20. KóspaUag.

„

2. Rah().

«

16. Kassa.

n

15. Nagymarost.

Mai

13. Sóskás.

„

14. Felsőmislye.

Apr.

12. Babath.

,,

10. Láposinezű.

?T

14. Keczerpeklén.

..

30. Bakabánya.

Apr.

22. Bi'irszentgyörgy.

»)

20. Keczerlipócz.

n

13. Irtványos.

„

IS. Bród.

rt

13. Vörösvágás.

yy

12. Gyekés.

Mai

14. Dóczifűrész.

w

15. Raukfüred.

n

12. Bacsófalva.

Apr.

29. Madarasalja.

»

21. Hunkócz.

n

14. Magaslak.

»

21. Zólyondipcse.

»

15. Gerény.

V

15. Hegybánya.

n

28. Luzsua.

)í

14. Felsődomonya

u

17. Ipolyság.

Mart. 24. Lihelbánya.

«

10. Nagyláz.

n

15. Losoncz.

Apr.

30. Alsószabadi.

>ï

26. Köbiér.

„

20. Mocsolyás.

„

20. Rezs(ipart.

■y)

18. Turjaremete.

»

14. Felsöhámor.

»

16. Karám.

»

16. Sóhát.

»

15. Alsóhámor.

r>

14. Szikla.

n

22. Ökörmező.

»

10. Diósgyőr.

1)

25. Mihálytelek.

Mai

4. Kassza.

y)

14. Visk.'

■fi

27. Nyustya.

Apr.

20. Puch().

»

10. Técsö.

w

24. Szomolnok.

„

28. Nagybittse.

«

20. Kricsfalva.

•)

24. Stoósz.

Mai

2. Zuberecz.

n

13. Kerekhegy.
18. Alsókalocsa.

H

14. Szomoluokhuta.

15. Sacza.

Apr.

15. Bánfa.

Az első érkezés területi közepei: — Regioneniiiitlel der ersten Ankunft:

I. Apr. 14. (56).

II.

14. (13).

in. Apr. 9. (38).

V. Apr. 15. (141).

IV.

12. (174).

A fészekhez való érkezés területi közepe : - Regionenmittel der Ankunft an das Nest :

I. Apr. 20. (6).

II. „ 14.(8).

III. Apr. 13. (14).

IV. „ 18. (82).

V. Apr. 21. (59).

30

Az első érkezés országos közepe : - - Laiulesiiiitlel der ersten Ankunft

Apr. 13. (422).

A fészekhez való érkezés országos köze])e : — Landesiiiittel der Ankunli an das Nest:

Apr. 18. (169).

A területi középszániok egymáshoz való
viszonya a normális typust jelöli meg annak,
a mely szerint a molnárfeeske tavaszi föl-
vonulása lefolyik. Habár az eddigi eredmények
szerint a középszámoknak egymáshoz való
viszonya ennél a fajnál sokkal nagyobb ingado-
zásnak van kitéve, mint pl. a fiistifecskénél,
nagyjában és egészében mégis csak mindig
a füstifecske vonidási typusához áll legköze-
lebb a molnárfecske fölvonulása. A döntő szót
természetesen majd csak a vonulási térkép
alapján mf)ndhatjuk ki. Nem kételkedem abban,
hogy ez a vonulási térkép valósággal máso-
lata lesz a füstifecskéének.

Miként a fiistifecskénél. úgy itt is föl-
tűnik a vonulás gvTjrs lefolyása. Az idén a
két faj ligj'szólván egyszerre — egy na])i
különbséggel — érkezett s igy arra kell gon-
dolni, hogy ebben az időszakban valami kiválóan
siettető hatás alatt állott a vonulás. Minthogy
ez a hatás csak meteorológiai lehet, azért
utalunk a meteorológiai tárgyalásra.

Das gegenseitige Verhältnis der Kegionen-
mittel bezeichnet den normalen Typus, laut
welchem der Frühjahrszug der Mehlschwalbe
vor sich geht. Laut den bisherigen Resultaten
ist zwar das gegenseitige Verhältnis der Regio-
nenniittel bei dieser Art bedeutend grösseren
Schwankungen unterworfen als z. B. bei
der Rauchschwalbe, doch steht der Zug der
Mehlschwalbe im grossen und ganzen doch
immer dem Zugstypus der Rauchschwalbe
am nächsten. Das entscheidende ^\'ort kann
natürlich nur seinerzeit auf Grund der Zugs-
karte ausgesprochen werden Ich halte es für
unzweifelhaft, dass diese Zugskarte eine wahre
Kopie derjenigen der Rauchschwalbe sein wird.

Wie bei der Rauchschwalbe, sf) fällt auch
hier der rapide Zugsverlauf ins Auge. Heuer
erschienen die beiden Arten fast zur gleichen
Zeit — der Unterschied beträgt einen Tag —
so dass man dem Gedanken Raum geben
muss, dass der Zug während dieser Periode
unter der Wirkung eines sehr beschleunigen-
den Faktors stand. Indem dieser Faktor nur
meteorologischer Natur sein kann, so ver-
weisen wir diesbezüglich auf die meteorolo-
gische Behandlung.

IV. Apr.
IV. „

2. Szászsebes.
5. Kolozsvár.

39. <^ Chloris chloris, (L.

V. Fel)r. 26. Zólvom.

V. A])r. 6. Liptóujvár.

II. Mart. 18. Keszegfalu.
Utolsó. —
Letzter.
IV. Jan. 28. Oraviczabánya.

40. "<-*->■ Chrysomitris spliiiis, (L.

rV'. Apr. 7. Szászsebes.
Utolsó. —
Letzter.

IV. Mart. 22. Segesvár.
Utolsó. -
Letzter.

31

41.

Ciconia ciconia, (L

Apr.

3. Kishereiul.

Apr.

10. Cséni.

Mart

29. Hajmáskér.

7. ll.'tliát.

)>

8. Porn(i.

Apr.

4. Öskii.

Mart

30. Uiárosberóii) .

»

20. Vasdoroszló.

')

5. Várpalota. 7 ^ N

Apr.

2. Jaád.

Mart.

25. Kőszeg.

V

1. Budaörs.

r

9. Viszió.

Apr.

8. Borsnionostor.

Mai

3. Czinfalva.

Mart

22. Répáspuszta.

Mart.

21. Körmend.

Ajn*.

18. Sopronpuszta.

n

29. Pécs.

Apr.

9. Szombathely.

„

17. Szentniargitbánya.

Apr.

4. Szászvár. 4 -<- N.

j,

11. Locsmánd.

5 - NW."

))

5. Gyertyános.

Mart.

23. Molnaszecsőd.

»

5. Fertőfehéregyháza

»

12. Miiraszerdahely.

Apr.

10. Csepreg.

15 -* N.

«

25. Lovászi.

»

9. Vasvár.

»

12. Nagyczenk. -* N.

î>

20. Kerkaszentmihályfa.

Mart.

27. Ujkér.

Mart.

6. Feketevái'os.

»

28. Iklód.

Apr.

13. Nyögér.

2-N.

jj

1. Vasnádasd.

Mart.

26. Káld.

V

30. Ravazd.

»

12. Nova.

Apr.

4. Jánosháza.

Apr.

3. Császár.

„

2. Pölöske.

„

9. Zalagógánfa.

„

6. Szend.

Mart.

15. Kernend.

»

6. Bakonyszentiván.

ÎJ

8. Bókod.

n

13. Nagyvázsony.

»

6. Pápateszér.

»

8. Tata.

Apr.

4. (laniás.

Mart.

18. Giez.

»

13. Környc.

„

10. Mernye.

n

21. Rátóth.

,,

7. Szomód.

»

8. Karád. 20 - N.

yy

22. Kádárta.

n

2. Tarján.

»

4. Tab. 17 ^ N.

Apr.

2. Szentkirálysza-

»

11. Héregh.

„

5. Kiskörtvélyes.

badja.

»

17. Gyennely.7-N\V

»

3. Németujvár.

Mart.

27. Liter.

»

20. Budakesz.

Mart.

22. Pereniarton.

Apr.

II.

2. Bogyoszló.

Apr.

16. Komárom.

jj

29. Ság.

10. Halászi.

»

12. Kurtakeszi.

»

28. Győrgyarniat.

,,

2. Ásvány.

Jan.

7. Neszméltj. 1 -^ S.

16 ^ N.

)î

5. Komáromgúta.

Apr.

14. Madár.

Apr.

14. Gecse.

„

19. Szinin.

»

3. Kiirth.

»

8. Eszteriiáza.

Mart.

13. KonKicsa.

Mart.

25. Garamkövesd.

»

5. Hiniód.

)î

29. Keszegfalu.

4-E.

w

3. Hövej.

III.

Mart.

19. Pancsüva.

Apr.

7. Alsókabol. Sok. —

Apr.

5. Oszró.

»

25. Sztarcsova.

Viele. ^ W.

»

8. Hegyszentmárton

»

11. Temesknbin.

Mart.

28. Dunagárdony. Sok.

„

6. Siklós.

23. Fehértemplom.

— Viele. ->' NW.

Mart.

21. Villány.

Apr.

15. Temessziget.

!•)

22. Rudolfsgnád.

Ajrr.

A?â. Mohács.

II

5. Bntykovácz.

Apr.

12. Nagybecskerek.

Mart.

25. Béllye.

Mart.

25. Kamaristya.

Mart.

23. Antalfalva.

•'í

30. Drávatorok.

n

27. Bogyán. -- E.

)í

25. Tógyer.

4 - SW.

^

26. Dunabökény. -^ W.

n

24. Vo.jtek.

J>

31. Bezdán.

Apr.

1. Ijvidék.

31. Darány.

Apr.

4. Mf)nostorszegh.

Mart.

31. Alsókabol.

Apr.

5. Drávafok.

'Ï

10. Küllőd.

Apr.

6. Béreg.

Apr.

8. Jánosiiaiina.

Marl.

29. Poroszló.

M:irt

29. Mchespctres.

Mart.

19. Királylialoni.

A,.r.

7. Hajdiiböszöriiiéiiy.

3 - SVV.

3 ^'\\.

Mart.

1 7. Dfbrcczcii

»>

26. Apatill.

w

27. Királi/halom.

w

19. .i-.V. 2!i. Ijtelek.

Apr.

4. Kdzora.

10 ►' X.

2 ► E.

Miirt

25. GoinboH.

Mai

1. Szeged. 11) ► N\V.

Ajjr.

7. llajdiiliadház.

„

28. Gaja.

Apr.

1. Makó.

Mart.

28. Ófciiértó.

ÏÎ

14. Bácsdoroszló.

.,

13. Pécska.

^

28. Zsadány.

„

24. Bácsordas.

Mart.

17. Knvin. 2 - N.

Apr.

4. Szatniárnéiiieti.

Apr.

9. Óverbász.

Apr.

7. Borosjeiiő.

Mart.

20. Uarvasniiilia.

„

2. Szeghef,^.

»

2. Silingyia. 6 -* N.

n

19. Sárerdő. Csapat. —

Mart.

24. Temesvár.

18. Buttyin. 2 -- W.

Flug. * E.

7. Vadászerdő.

Mart.

18. Szőkedeiifs. 2-^E.

Apr.

23. Nagymocsárerdü.

12 ^ NW.

Apr.

4. Kisharta.

..

6. Sziuyérváralja.

»

16. Mösnicza.

Mart.

28. Izsák

n

19. Sátoraljaújhely.

^

13. Bruckenau. 6-^-8.

n

28. Dobozinegyer.

„

2. Karád.

„

25. Temesrékás.

„

20. Békéscsaba.

Mart.

24. Leányvár.

^NW.

A]jr.

4. Békés.

Apr.

11. Kisvánla.

„

25. Kistopolovecz. -*-E.

»

8. Békésgyula.

Mart.

14. Nagydiiljroiiy.

»

28. Báliucz. 6 ^ N.

n

2. Görbed.

.\pr.

10. Beregszász.

„

25. Csurgó.

7Ì

1. Tenke.

!)

10. Nagyszőllös.

Apr.

3. Bolhó.

Mart.

26. Ősi. - E.

Mart.

27. Lazoiiy.

Mart.

21. »Soniogyszobb.

51

28. Ráczkeve.

»

27. Mocsár.

Apr.

14 Háronifa.

»

17. Szigetcsép. 2 -* N.

Mai

3. 5. Zúgó. Csapatok.

n

1. Nagyatád.

,.

27. Sári

— Flüge. -* N.

■n

12. Einyaszentkirály.

Apr.

14. Túrkeve.

Mart.

22. Uugvár.

„

2. Riiiyaujlak.

Mart.

29. Szerep. -* N.

AjJr.

8, 13. Ungvár. Nagj'

Mart.

20. Görgeteg.

n

24. Nagyvárad.

csapat. — Grosser

«

28. Lábod.

Apr.

6. Peczeszentinártou.

Flug.

Apr.

5. Szigetvár.

Mart.

22. Budapest

»

7. Ungdarócz.

Mart.

30. Szekszárd.

Apr.

19. Rákos.

Mart.

30, A-pr. 6. Radváncz.

Apr.

6. Nagybaracska.

Mart.

23. Tura.

Apr.

7. Unghossziimező.

Mart

26. Vasiviit.

IV.

Apr. 2. Szerbpozsezsena.
Mart. 28. Nájdas.

„ 26. Berzászka.

„ 20. Dalbosecz.

„ 26. Eibeuthal. ^ W.

„ 12. Plavisevicza.

„ 27. Dubova.

„ 24. Ogradiua. ^ S.

„ 13. Jeseliiicza. -► W.

„ 26. Oraviczabátiya.

„ 28. Németbogsán.

„ 26. Temesszlatina.
23 - E
Apr. 4. Alsómocs. Nagy

csapat. — Grosser
Flug. -* W.

„ 10. Simou. Nagy csa-

.\pr.

Mart.

Apr.

|)at. —

Grosser

Mart.

31. Yálemáre.

Flug. S ^

W.

Apr.

10. Gross. 50 -* NW

6. Buchberg.

25. Pozsoga. 12-^ NW

8. Kövesd. Nagj-

»

21. Tjej. 100, E -* N

csapat. —

Grosser

Mart.

20. Dobra.

Flug.

»

26. Apr. 9. Déva.

20. Aga.

14. Bozes.

25. Hissziás.

„

23. Alsóvárosviz.

27. Hissziás. 85 - N.

.,

19. Szászváros.

24. Labasincz.

ÎÎ

22. Sebeshely.

20. Tápia.

Apr.

7. Alkenyér.

7. Dubest. 1£

-* N.

Mart.

30. Szászsebes.

13. Szelcsova.

iy

27. Mártouhegy.

40 -- NW.

24 - N.

9. Bakamező.

V)

28. Morgonda. 2 ^ N

9. Osztrov.

23. Szerdahely.

6. Facset.

Apr.

1. Szelistje.

33

Mart.

27. Kereszténysziget.

.Vpr.

la. Felsőárpás.

Mart.

30. Sepsiárkos.

Nagy csapat. —

Mart.

31. Alsóárpás. ->■ N.

150 - N.

Grosser Flug. ->■ N.

)'

27. Szentágota. 9 - W.

A])r.

24. Sepsiszentgyörgy.

»

24. Resinar. Nagy csa-

Apr.

11. Felsüucsa.

Mart.

27. Káinok. 5 -> N.

])at. — (i rosser

Mart.

25- Alsóvist.

»

28. Zalán. -* E.

Flug. ^ N.

Apr.

4. Fesővist.

«

25. Gidófalva.

»

26. Nagydisznód.

>í

10. Dragos.

Apr.

18. Sepsibodok.

»

29. Nagyszeben. -► N.

Mart.

29. Lisza. Tömeg. —

„

1. Bikfalva.

.\,.r.

2. Nagycsűr. Nagy

Masse. - SE.

ï>

13. Bodzaiszoros.

csapat. — CTrosser

„

29. Bráza. Tömeg. —

V)

19. Bodzaiszoros.

Flug. -> N

Masse. -* SE.

70 - N.

»

4. Porcsesd.

'T

19. Kálbor. 40 -N.

Mart.

23. Nagyborosnyó.

„

6. Szenterzsébet.

„

24. Fogaras. -> SE.

'1

22. Dalnok

Nagy csapat. —

,.

29. Kopacsel, Tömege-

„

27. Magyarbodza.

Grosser Flug. -*- N.

sen. — Massenhaft.

30. 's. - E.

Mart.

26. Vesztény.

- SE.

Apr.

28. Bárkány.

29. Boicza.

Apr.

13, 22. Sarkaicza.

Mart.

20. Zágon.200. S.-E.

Apr.

7. Nagytalniács.

Mart.

30. Ósinka.

w

20. Kovászna.

i\[art.

28. Hermány. -* W.

Apr.

10, 23. Persány.

r)

26. Alüós. 100 - W.

Apr.

2. Alsósebes.

>?

7. Alsóvenicze.

Apr.

4, 6, 10, 18. Lijipai-

,j

2—5. Vurpód. Töme-

Mart.

30. Alsókomána.

erdő.

gesen. — Massen-

Apr.

15. üjsinka. 50 -> S.

n

13. Lippaierdő. -^ NW.

haft.

w

2. Felsőkomána.

Mart.

28. Máriaradna. 3 -* E.

»

2 — 5. Hortobágyfalva.

„

14. Zernest - W.

Apr.

14. Lippa. -► W.

Tömegesen —

Î)

17. Törcsvár. Nagy

7, 15. Sólymos. -^ W.

Massenhaft.

csapat. — Grosser

»

1. Sistarovecz. Nagy

»

3. Felek.

Fing. - W.

csapat. — Grosser

Mart.

19. Szakadat.

„

2. Ótohán. S. - W.

Flug. - N.

Apr.

2 — 5. Szakadat.

»

6. Vledény. -> NW.

Mart.

8. Mészdorgos. 3 -* N.

Tömegesen. —

Mart.

13. Holbák.

Apr.

3. Petirs 14 -* NW.

Massenhaft.

„

25. Holbák. 90 E - S.

Mart.

17, á4.Dorgos.E.--W.

Mart.

20. Holczmány.

Apr.

17. Barczarozsnyó.

Apr.

22,27.Dorgos.E.^W.

Ajn-.

2 — 5. Holczmány.

Tömeg. — Masse.

Mart.

27. Zabálcz.

Tömegesen. —

- N.

Apr.

3. Zabálcz. 13 -^ NE.

Massenhaft.

Mart.

23. Apácza.

Mart.

26. Berzova. 14 - N.

■n

2 — 5. Ujegyház.

,,

30. Szászmagyarós.

Apr.

13. Lalasincz.;

Tömegesen. —

,

27. Veresmart.

w

11. Borossebes.

Massenhaft.

„

26. Bölön.

»

7. Tótvárad. 16-^ NE.

Mart.

20. Ujegyház

Apr.

14. Bölön. Nagy csapat.

w

2. Soborsin.

»

24. Felsöporumbák.

— Grosser Flug.

„

15 Zimbro.

»

27. Felsöporumhák.

-N.

Mai

6'. Zimbro. 2 -* N.

14- E.

»

14. Középajta. Nagy

Mart.

26. Talács. 26. S. - E.

»

20. Alczina.

csapat. — Grosser

î>

30. Felvácza.60-NW.

Apr.

5—5. Alczina. Töme-

Flug. - N.

»

29. Nagyhalmágy. 200.

gesen. — Massen-

)í

1. Középajta.

S. -- NE.

haft.

Mart.

24. Árapatak.

Apr.

18. Füzesbogara.

Mart.

27. Szeráta.

«

31. Tiirkös.

25 -* N.

A^Jr.

3. Szeráta. 20 -^ E.

Apr.

1 . Szászhermány.

,,

6. Körösbánya.

Mart.

30. Strezakerczisora.

Mart.

31, Aj^r. 6. Ósánczi-

2000 ~- NW.

Apr.

2 — 5. Kürpöd. Töme-

szoros.

„

25. Bulzesd.

gesen. — Massen-

Apr.

19. Ilyefalva.

Mart.

2j. Brád. 40 ^ NW.

haft.

w

21. Sepsiszentkirály.

n

30. Topánfalva. ~* N.

Aquila XIV.

34

Apr.

8. Abriidfalva

csapat. — Mehrere

Mart

26. Magyarrégen.

Mart

80. Al)ru(lbánya.

Flüge. -> E.

„

28. Disznajó.

lUO ► SÊ.

Mart

24. Bárót.

»

13. Kigmány. .Meg-

V

29. Glood. 52 - SE.

Apr.

19, 24. Erdőfüle.

számlálhatatlan. —

Apr,

/8. Olood.

„

12. Szárazajta.

Unzählbare.

„

8. Vultiir. 30 ^ NW.

n

14. Nagybaczon. Töme-

S. - W.

Mart

3, /, IS. Magyarigen.

gesen. — Massen-

w

27. Mocsár.

»

28. Tövis.

haft - SW.

Apr.

5. Köszvényesreniete

Apr.

2. Nagyeiiyed.

Mart

28. Magyarhermány.

11. NE."- SW.

Mart

30. Csonibord.

ti

28. (Jsikrákos.

Mart

29. Görgényüvegcsür.

Apr.

10. Marosdécse.

.,

26. Csíkszereda.

14. E. - NW.

Mart

1. Bethlenszent-

T)

20. Málnás.

V

29. Dosz.

iiiiklós.

Apr.

14. Málnás. 58 — N.

Apr.

8. Székerdó. 40 - W

Apr.

3. Kisselyk. 3 - NW.

Mart

28. Csomorta.

^'

6, 19. Szováta.

Mart

20. Alsóbajom.

»

29. Csikszentmárton.

„

12. Szovátaviz. 32.

20. Dicsőszentinárton.

28. Ikafalva.

SW. - NE.

Apr.

13. Szászivíintalva. 83.

Apr.

7. Futásfalva.

Mart.

26. llyésmező.

SE. -* N.

Mart

29. Torja. 16 - SE.

„

28. Gyergyóremete.

„

7. Medgyes. 40 ^ N.

„

29. Karatnavolál.

Tömegesen. —

»

10. Mardos. 31.

»

30. Katrosa.

Massenhaft. — N.

SE. - N.

„

30. Kézdiszárazpatak.

»

29. Gyergyóalfalu.

i[art.

26. Muzsiia. Nagy

.,

28. Kézdiszentlélek.

ÎJ

29. Gyergyóditró.

csapat. — Grosser

„

10. Kézdiszentkereszt.

Tömegesen. —

Flug. - N.

,.

12. Bélafalva.

Massenhaft.

J)

27. Deésfalva.

14. Kurtapatak.

S - W.

»

30. Szászsáros.

?j

28. Esztelnek.

?í

17. Gyergyócsoma-

»

30. Váldhid.

r>

26. Lendiény.

faìva. 37 - NW.

^

31. Erzsébetváros.

t)

30. Kézdimartonos.

^

27. Gyergyóujfalu.

■n

30. Almakerék.

Nagy csapat —

Apr.

15. Gyergyóborszék.

JÎ

23, M Segesvár. 4-- W.

Grosser Flug. ~* N.

20 - N.

Apr.

29. Hegen. - W.

Apr.

15. Ojtoz. Nagy csapat.

Mart

29. Kilyénfalva.

„

5. Ápold.

— Grosser Flug.— N.

»

25. Tekerőpatak.

Mart.

26. Fehéregyháza.

Mart.

30, Apr. 8. Sósmezö.

Apr.

2. Gyergyószent-

„

19. Báránykut. ^ N.

n

24. Gurarési.

miklós. 24 - NW.

Apr.

2. Szászdálya.

w

27. Kunk.

Mart.

19. Hágótőalja.

»

9. Szászkézd.

Apr.

8. Bánífyhunyad.

»

17. Gyergyótölgyes.

7. Szászkeresztűr.

„

11. Zutor.

Apr.

4. Siter.

Mart.

16. Székelykeresztiir.

»

13. Riska.

Mart.

9. Márkaszék.

Apr.

10. Erked.'

»

8. Magyargorbó.

y>

30. Szilágycseh.

„

11. Korond.

»

1. Gyalu.

14 - NE.

Mart.

27. Kőhalom. 100 drb.

V

24. Szászfenes.

n

26. Zsibó. 17 -N.

(St.)

Î?

1. Kolozsvár. 40 - N.

7Ì

26. Apr. 1. NagA-

»

28. Kányád.

Mart.

24. Torda.

ilonda. 100 - N.

,.

20. Székely udvarhely.

„

26. Kékes.

»

28. Dés.

Apr.

2. Darócz.

Apr.

10. Nagyida.

Apr.

23. Szeszárma.

»

3. Gyepes.

„

12. Szászakna.

»

23. Középfalva.

»

13. Szentegyházasoláh-

Mart.

25. Szászpéntek.

„

23. Kőfarka.

falu. -* N.

Apr.

22. Vajola.

»

26. Zágra. 12 - W.

Mart.

24, 27. Vargyas. 3 csa-

„

20. üedrád.

Mart

26. Vermes. — W.

pat. — 3 Flüge.

..

9. Bátos.

Apr.

14. Szálva. 10 - NW.

-NE.

Î5

9. Szászrégen.

w

10. Naszód.

A vr.

14. Varnyas. Több

Mart.

26. Herbus.

■*i

26. Hord(). 6 - NW.

35

Apr. II'. Hanna. -" W.
Mart. i^. Szi'piiyir.
Apr. S. Best'iiyő.
Mart. ŰH. Nagydeiiieter.

„ 28. Besztercze.

„ 2S. Berlád. ß -* N.
Apr. 14. Jaád.

7. Kisilva. 30 -^ E.

„ 15. Oláhszeiitgyörgy.
40 - E.

Apr. 8. Borgúpruiul.

14. Májcr. 5 ► E.
Mari. l'S. Apr. /Ò. (jradiia.

30 - N.
Apr. 23. Kosna. 1 7 -► NW.
„ 17. (TuraliaJta.4-^SW
Mart. 7. Gyergycibrlbor.

14. Szatmárhegy.
Apr. 2. Fehérszék.

Mart. 27. KápolnokiiioiKistor.
Mai 4. Aknasugatag.

100 - S.
Mart. 9. Biidfalva. ^ S\V.

„ 21, 25. Nagybocskó.
Apr. 8. Róiiaszék..

„ 11. Rozália. 4^ W.

„ 20. Alsóvissó.
Mai 8. Havasinező.

V.

Apr.

25. Isaszeg.

csapatok. — Kleine

Mart.

27. Garandiidvég.

Febr

26. Babath. 2. S ^ W.

Flüge. S. -* W.

Apr.

1. Garampéteri.

Apr.

4. Megyerke.

Apr.

6, 8, 23. Körösmező

„

14, 16. Alsószabadi.

Mart.

30. Ecskeud.

6^ NE.

12 - E.

Apr.

9. Nagyvölgy.

Jan.

24 Mart. 29. Tisza-

Jj

16. Háronivízpázsit.

»

7. Erdőkürt. -^ N.

bogdány.

«

22. Cseipatak. 5 -^ NE

«

14. Bodoiiy. -^ E.

Apr.

3. Búrszentgyörgy.

„

16, 22. Rezsőpart.

Mart

30. Terpes.

»

2. Gyertyánt'a.

30 - NE.

Apr

26. Aranyosmaróth.

„

17. Revistyeváralja.

,,

4. Breznóbánya.

,^

8. Barsberzencze.

Mart.

30. Biikköskiit.

100 - E.

Mart.

28. Bakabánya. 12-*N.

Apr.

16. Alsózsadány.

r

12. Benesháza.

Apr.

4. Ipolyság.

Mart.

19, 28. Apr. 11. Gelet-

„

12. Gaspard.

,,

13. Szurdok.

nek. 30 -* NE.

r>

17. Havasalja. 3 -* W.

..

6. Losoncz. -"■ NW.

Apr.

8. Turóczszklenó.

9. Mihálytelek.

?5

19. Salgótarján.

2. Kisfalu

ÎÎ

13. Vaczok.

ÏÎ

6. Jánosi.

«

30 Felsőstubnya.

»

13. Murányhosszurét.

„

14. Mocsolyás.

tj

20. Mosócz.

6-N.

,,

8. Sajókaza.

'î

7. Lenge.

»

22. Óviz. 15 - E.

Mai

6. Ujliuta. -► N.

Mai

6. Felsőtüti. 2 - N.

Mart.

30, Apr. 7, 22. Felső-

A])r.

7. Hatmeg.

ï>

6. Körmöczbánya.

meczenzéf.

))

24. llosva. W. - S.

2^N.

,^

26. Jászó.

»

7. Kereczke.

Apr.

21. Csremosnó.

Apr.

15. Szepsi.

n

7. Dolha.

Mai

3. Mocsár.

ÎÎ

6. Aranyidka.

Mart.

17. Iza.

Apr.

27. Neczpál.

„

7. Radacs.16.SE.-W

Apr.

15, 21. Visk.

'î

13. Dobó. 15 - N.

V

17. Sósgyülvész. — S.

„

5. Herincse.

n

1. Dobróváralja.

r>

19. Keczerlipócz.

»

28. Bustyaháza.

Mart.

30. Kovácsfalva.

n

9. Rankfiired.

Mart.

28. Ötvösfalva.

w

6. Apr. 5, 6\ 14. Mai

Mart.

20. Varannó.

Apr.

22. Kricsfalva. -* SE.

3. Zólyom.

A]jr.

26. Zemplénszinna.

Mai

2. Alsószinevér. 20.

»

30. Erdőbádony.

Mart.

20. Hunkócz.

E. - N.

20 ^ SE.

Apr.

6. Gerény.

Apr.

10. Kerekhegy.

Apr.

24. Felsőrevucza.

Mart.

21. Felsűdonionya.

„

22. Kökényes. -> SE.

27 - NW.

»

28. Nagyláz.

Mart.

26, Apr. 10, 21. Szent-

Mart.

25. Szelese.

Apr.

21. Kisberezna.

niihálykörtvélyes.

Apr.

17. Oszada.30^NW.

»

18. Bercsényifalva.

Apr.

10. Kaszóniezö.

Mart.

30. Zólyondijicse.

„

2. Kispásztély.

Mart.

29. Apr. 20. Rahó.

^

26. Garamsgentandrás.

Mart.

20. Köblér.

20 -S.

3 -NE.

')

23. Ajjr. 5, 21. Turja-

Apr.

8 — 17. Apsinecz. Kis

n

28. Garamnémetfalva.

remete.

5*

36

Apr.

L>9. Sóhát.

.Mai

;'). Fenyőháza.

Mai

3. \ ycliiidii.-i.

„

9. Fciiyvesvöljiy

Apr.

25. Likavka. 50 -> SE.

.\pr.

10. Fclsölápos.

2 -*' SE.

Mart

22. Nagyfalu.

10 - WX.

„

IS. Turjavagiis.

Apr.

24. Revisnye.

Mart

31. TátraloMinicz.

20 ^ N.

»

9. Lucski. 200- NW.

15 - NE.

•T

11. Uzsok

,.

20. Lokfza.

A,.r.

10. (»szturuya.

„

13, 16. Ökörmező.

Mai

10. Nénietlipcse.

10 -* NW.

Mart

30. Osztrika.

Apr.

y. Podb.jel.

))

13. Felka.

^

30. Ozora.

n

12. Zulirothova.

»

8. Szepesófalu.

Apr.

21. Iilava.8.SE.-NE.

1»

IG. Krasznaliorka.

7 - NW.

,,

18. Kassza.

r)

11. Bobró.

TÎ

4, 10, 21, 25. Szepes-

ÎÎ

11. Nagybittse.

»

14. Alsólipnicza.

l)éla. ~* N.

4 ->"SW.

V

8. Felsöli])nicza.

Mart.

25, 'Jl. Mu'i 14. Lőcse

Mart

24. Budatiii.

Ti

11. Liptószentiván.

Apr.

4. (Jlublü. ti - NE.

Apr.

28. Visnyó. 4 - N.

Sok. — Viele.

V

9. Palocsa.

Î?

12. Csacza.

^ NW.

Mart.

22. Szentmihály.

n

12. Turóczszentniárton.

»

10. Vitanova.

»

19. Bártfa. 80 - N.

w

9. Túrán.

Érkezés a fészekhez. —

Ankunft an das Nest.

TT

Apr.

2. Pölöske.

Mart.

1.

27. Ráíóth

Apr.

8. Bókod.

Mart.

15. Kernend.

»

30. Kádárta.

„

8. Tata.

Apr.

4. Nénietujvár.

..

30. Liter.

,.

13. Köruye.

»

5. Körmend.

Apr.

17. Várpalota.

„

7. Szomód.

»

11. Locsmánd.

»

3. Császár.

•fl

2. Tarján.

»
»

13. Nyögér.
2. Káld.

«

6. Szend.

V

11. Héregh.

II.

Mart.

29. Ság.

Apr.

19. Koniáromgúta.

Apr.

15. Komócsa.

Ajir.

30. Himód.

M

19. Sziniö.

„

16. Komárom.

n

2. Bogyoszló.

III.

Apr.

ü. Pancsova.

Mart

29. Temesrékás.

Mart.

27. Sári.

»

13. Butykovácz.

M

28. Kistopolovecz.

n

31. Szerep.

Mart.

27. Kamaristya.

Apr.

8. Báliucz.

Apr.

6. Peczeszentmárton

»

31. Alsókabol.

Mart.

30. Csurgó.

Mart.

29. Tura.

Apr.

5. Rudolfsgnád.

Apr.

8. Somogyszobb.

»

29. Poroszló.

»

16. Nagybecskerek.

fi

17. Háromfa.

W

19. Újtelek.

Mart.

23. Antalfalva.

rf

10. Nagyatád.

„

29. Zsadány.

„

27. Tógyer.

ìì

1 2. Rinyaszentkirály.

Apr.

11. Kisvánla.

»

26. Gombos.

■n

8. Szigetvár.

Mart.

14. Nagydobrony.

Apr.

9. Gája.

Mart.

30. Szekszárd.

Apr.

10. Beregszász.

Mart.

14. Bácsdoroszló.

Apr.

4. Királyhaloni.

?i

10. Nagyszőllős.

„

26. Bácsordas.

»

7. Boro.sjenő.

Mart.

27. Lazony.

Apr.

8. Vadászerdő.

»

2. Szőkedencs.

Apr.

7. IJngdarócz.

22. Mdsnicza.

»

4. Tenke.

7Ï

15. Radváncz.

Mart.

26. Bruckenau.

Mart.

30. Osi.

»

7. Unghosszumező.

37

Apr. 7. Alkenyér.

„ 7. tìtrezakerczisora.

„ 13. Fclsöiirpás.

, 23. Alsóárpás.

„ 11. Alsóvist.
Mart. 29. Lisza.

„ 29. Kopacsel.
25. Apácza.
Apr. 19. Ilyefalva.

IV.

Apr. 24. Sepsiszentgyörgy.
Mart. 25. Gidófalva.
Apr. 18. Sepsihodok.

„ 17. Bikfalva.
Mart. 23. Nagybonisnyó.

„ 22. Dalnok.
A|)r. 2(S. Bárkány.
Mart. 30. Csonibord.
Apr. 10. Marosdécse.

Mart. 24. Vargyas.
Apr. 19. Erdőfüle.
Mart. 28. Magyarhermány.
Apr. 1. Csomorta.

„ 1. Kézdiszentlél(^k.

„ 2. Kézdiszentkereszt.

„ 3. Bélafalva.

„ 5. Kurtapatak.

„ 1. Esztelnek.

Apr.

2. Fehérszék.
4. Ipolyság.
13. Szurdok.
9. Losoncz.

Apr. 19. Salgótarján.
7. Hatnu'g.
10. Búrszentgyörgy.
„ 20. Szepsi.

Mart. 24. Varanuó.

Apr. 9. Hunkócz.

„ 15. Köblér.

Az első érkezés területi közepei : — Regionenniittel der ersten Ankunft :

I. Apr.

(68.

IL „ 4. (19.)

III. Mart. 31. (112.)

IV. Apr. 1. (284.)

V. Apr. 9. (140.;

A megtelepülés területi köze))ei : — Regionenniittel der Besiedelung :

I. Apr. Ő. (19.)
II. „ 11. (6.)

III. Apr. 3. (46.)

IV. „ G. (27.)

Î V. Apr. 9. (11.

Az első érkezés országos közepe : — Landesinittel der ersten Ankunft :

Apr. 3. (623.)

A incgtelepülés országos közepe :

Landesniittel der Besiedelung

Apr. 5. (109.)

A területi középszániok tanúsága szerint az
idei fölvoaulás némileg eltér a rendes typus-
tól, minthogy II. és V. túlságosan megkéstek,
I. pedig nagyon is korai ezekhez képest. Ez
az eltérés részben onnan magyarázható, hogy
az idei anyagban számos oly vidék is van
képviselve, a honnan máskor nem kaptunk
adatokat, nevezetesen képviselve van a Dunán-
túl déli, szinte sikjellegű része is, a mely mint
fészkelési terület nem osztozik a nyugatibb vidé-
keknek átvonulási jelenségek előidézte késésé-
ben. Másrészt természetesnek kell találnunk
azt, hogy az átvonulási jelenségekkel mindig
nagyobbfokú ingadozás jár együtt, mint a
megtelepedéssel. Az eltérés annál jelenték-

Laut den Regionenniitteln gestaltete sich der
heurige Zugsverlauf etwas abweichend vom
normalen Typus, indem sich II. und V. all-
zusehr verspäteten, während I. diesen gegen-
über zu früh ist. Diese Abweichung kann
teilweise dadurch erklärt werden, dass im
heurigen Materiale zahlreiche solche Gegenden
vertreten sind, aus welchen wir sonst keine
Daten erliielten, namentlich auch das südliche
Gebiet des Hügellandes j. d. D., welches
fast Tiefebene-Charakter besitzt und als Brut-
gebiet nicht die durch Durchzugserscheinungen
hervorgerufene Verspätung der westlicheren
Gebiete teilt. Anderseits muss es als natürlich
betrachtet werden, dass Durchzugserscheinun-

m

tclüiH-lil), iiii\L'l ;i Cicoiiiaty[)iis föjcllciiizi) voná-
sát, t. i. az aránytalanul korai érkezést az
ország keleti vidékein nem érinti. Ez válto-
zatlannl niejinyilvánnl altban, liofíy III. és W.
középszániai csak ec:y napi eltérést mutatnak
föl. holott III. és i. között 5 na])i kiilönhsé«;-
van. De nieynyilváiiul fölei; az adatfik i'losz-
lásáiian.a mely változatlanul megmaradt olyan-
nak, a iiiinőnck már ismételten és részletesen
vázoltam a korálilii földolnozásokhan.

A mefítelepiilés területi közé])számai ala])ján
ef^yelöre még nem bocsátkozhatunk ennek a
folyamatnak részletesebb tárgyalásába. Az idén
kaptunk elsőizben erre vonatkozó nagyobb
anyagot s ezért még nem tudhatjuk, hogy
mennyire állandó a köztük fönnálló viszony.
Ha a Ids Alföldet — melynek túlkésö közép-
száma nagyon kevés adatra támaszkodik —
elliagyjuk, akkor a megtelepedés lefolyása
igen hasonlít a Hirundotypus-hoz, vagyis a
letelepedő gólyák fölvonulása normális typust
alkotna, a mint azt előre vártuk is. A beha-
tóbb vizsgálat, illetőleg az igazolás természe-
tesen csak a jövőben várható.

gen gTösseren Schwankungen unterworfen
sind als die Besiedelung. Diese Abweichung
ist übrigens von umso geringerer Bedeutung,
als das Hauptmerkmal des Ciconiafypns, näm-
lich die unverháltnismiissig frühe .\nkunft in
den östlichen Gegenden des Landes dadurch
nicht beeinträchtigt wird. Dasselbe otfenbart
sich unverändert darin, dass die Mittel von
III. und l\ . nur einen Tag Unterschied auf-
weisen, während zwischen I. und 111. ein
Unterschied von 5 Tagen besteht. Hauptsäch-
lich offenbart sich dasselbe jedoch in der
Verteilung der Daten, welche unverändert
dieselbe blieb, als w-elche sie in den früheren
Barbeitungen schon wiederholt und ausführlich
skizziert wurde.

Auf (irund der Hegionenmittel der Besie-
delung darf vorläufig noch keine eingehendere
Behandlung dieser Erscheinung versucht wer-
den. Heuer erhielten wir zum erstenmale ein
diesbezügliches grösseres Materiale, weshalb
man noch nicht wissen kann, in welchem Grade
das gegenseitige Verhältnis desselben konstaut
ist. Von der kleinen Tiefebene — deren all-
zuspätes Mittel sich auf zu wenig Daten
stützt - abgesehen, gleicht der Hesiedelungs-
verlauf dem Hirundotypus, d. i. der Zug der
hier brütenden Störche dürfte einen Xonnal-
typus ergeben, wie dies auch im voraus erwar-
tet wird. Die eingehendere Behandlung, resp.
der Beweis kann natürlich erst in der Zukunft
erwartet w'erden.

III. Apr. 12. Butykovácz.
HI. Mart. 29. Bogyán.
III. Apr. 16. Palona.
III. Mart. 12. Dunagárdony.

42.

Ciconia nigra, (L.).

III. A])r. 12. Kakova.

m. „ 3. Béllye.

m. „ 3. Makó.lO--N\V.

IV. Mai 6. Ferenczfalva.
V. „ 8. Bulza.
V. Apr. 12. Berkes.

43. -«-^ Circaetus gallicu.s, (Gm.).
I. Mart. 7. Bicske.

I. Mart. 20. Ihárosberény.
I. „ 5. Zalagógánfa,

44. *— > Circus aeruginosus, (L.).
III. Mart. 24. Óverbász.

III. Mart. 29. Temesvár.

89

I. Mart. 7. Iliároslicróny.
I. „ 19. Kőszeg.

45. <-©> Circus cyaneus, (L.).

II. Mart. 26. Magyaróvár.
III. P\br. 10. Óver])ász.

III. Mart. ;J0. Temesvár.

46. < — >■ Circus inacrurus, Gm.
r. Mart. 3. Siiprdiiiiiiszta. | I\'. Mart. 20. Kolozsvár.

47. ■<— >■ Circus pygargus, (L.
IV. Mart. 25. Tiirkös.

I. Apr. 22. Molnaszecsod.

I. „ 20. Zalag(igáiifa.

11. „ 14. Keszegfalva.

III. „ 14. Temeskubin.

III. .. 18. Overbász.

48. -< — >- cunicola riparia, (L.).

III.

Mart.

25. Makó.

V.

Mai

15. Sajókaza

m.

Apr.

13. Budapest.

V.

Apr.

12. Búrszent-

m.

Mart.

12. Tura.

györgy.

m.

Mai

1 . üu.n'vár.

V.

jj

12. Geletnek.

IV.

n

7. Lippaierdö.

49. ■^^>- ('olunil»a oeiias, L

,lan.

24. Ihárosberéuy.

Febr

27. Kőszeg.

Mart. 7. Faész.

Febr.

15. Jaád.

»

27. Körmend.

„ 13. Nagymarton.

Mart.

3. Répáspuszta.

Ajjr.

9. Micske.

„ 16. Szarvkő.

Febr.

20. Vasuádasd.

Mai

3. Locsmánd.

Apr. 20. Sojironkertes.

Mart.

11. Nova.

Febr.

11. Molnaszecsod.

Mart. 2. Cziiifalva.

»

6. Milej.

Mart.

9. Csepreg.

Febr. 26. Sopronpuszta.

Febr.

5. Kernend.

Fei)r.

22. Nyögér.

Mart. 9. Szentmargitbánya.

Mart.

9. Meneshely.

,,

17. Kál(í.

6. Fertöfeliéregyháza

»

5. Nagyvázsony.

Mart.

2. Jánosháza.

17. Malomháza.

Î)

7. Vöröstó

n

2. Zalagógánfa.

Apr. 12. Nagyczenk.

Î)

8. Magyarliarnag.

n

9. Vámos.

Febr. 25. Feketeváros.

n

11. Nénietbarnag.

Febr.

21. Franczia vágás.

„ 26. Ravazd.

Febr.

13. Ganiás.

Mart.

12. Városlőd.

Mart. 4. Császár.

^

14. Mernye.

„

9. Szentgál.

Mart. 25. Szend.

V

20. Karád.

Febr.

26. Gicz.

Febr. 26. Bókod.

Mart.

2. Igal.

Mart.

9. Tótvázsony.

Mart. 1. Tata.

Febr.

27. Tab.

„

11. Márk...

„ 23. Környc.

Mart.

3. Tobaj.

'J

12. Nagyhidegkút.

Febr. 28. Budakesz.

„

3. Nagymedvés.

Mart. 20. Gyori/i/armat.
Febr. 9. Eszterháza.
Mart. 5 Vittnyéd.
5. Hövej.
- 3. Kisbodak.

II.

Febr. 10. Komáromgúta.

„ 14. Szimő.

„ 14. Komócsa.
18. Kurtakeszi.
Mart. 15. Neszmély.

Febr. 28. Madár.
„ 14. Kürth.
Apr. 1. Garamkövesd.
Febr. 28. Zseliz.

40

III.

Mart. 11. Pancsova.

Febr. 22. Lábod.

Mart. 5. Sárerdő.

P^ebr. 4. Tenieskubin.

Mart. 2. Királyhalom.

Febr. 21. Nag^'mot-sárerdö

22. Gombos.

„ 2. Borosjcnő.

Mart. 12. Szinyórváralja.

Apr. 10. Gdja.

Febr. 23. Biittyiii.

Febr. 9. Sátoraljaújhely.

Febr. 24. Bácsdoroszló.

„ 25. Balatoiiiijliik.

Mart. 3. Ka rád.

,, 20. Bácsordiis.

Mart. 6. Izsák.

8. Leányvár.

Mart. 22. ßruckcnau.

Febr. 24. Görbed.

, 13. Mándok.

„ 2. Kistopolovecz.

Jan. 22. Sári.

Febr. 16. Nagj-bereg.

Febr. 21. Bálincz.

„ 20. Göd.

Mart. 9. Lazony.

„ 22. Csurgó.

Mart. 19. Tura.

„ 1. Mocsár.

„ 18. Somogyszobb.

A2)r. 8. Újtelek.

Febr. 16. Ungvár.

„ 22. Háromfa.

Febr. 14. Ófehértó.

Mart. 16. Ungdarácz.

„ 15. Nagyatád.

„ 28. Nagyerdő.

„ 1. Hegvgonibás.

„ 20. Riiiyaszentkii-ály.

„ 6. Darvasmohaerdö.

„ 6. Radváucz.

„ 15. Görgeteg.

„ 23. Nagjxsonkaerdő.
IV.

„ 27. Unghosszúmező.

Mart. 6. Eibenthal.

Mart. 14. Sebeshely.

Mart. ló. Felsövist.

„ 12. Plavisevicza.

„ 12. Ósebeshely.

Febr. 22. Nagysink.

„ 2. Dubova.

Febr. 25. Felsőpián.

Mart. 1. Kálbor.

„ 5. Ogradina.

„ 19. Kudzsir.

Febr. 19. Felmér.

. 5. Jeselnicza.

Mart. 24. Kererliavas.

Mart. 24. Sarkaicza.

„ 2. Borlova.

Febr. 28. Szászsebes.

„ 30. Páró.

Febr. 25. Kövesd.

„ 14. Mártonhegy.

„ 30. Persány.

Mart. 5. Hissziás.

24. Morgóiul a.

Febr. 28. Alsókomána.

Febr. 21. Labasiiicz.

Mart. 1. Szerdahely.

A2)r. 6. Ujsinka.

Jan. 19. Tápia.

„ 4. Szelisfye.

Febr. 27. Felsőkomána.

Mart. 2. Szelcsova.

„ 17. Kereszlénysziget.

„ 28. Ho]l)ák.

Febr. 28. Kisszurduk.

„ 1. Eesinár.

Mart. 2. Tiirkös.

16. Bakamező.

Febr. 24. Nagydisznód.

6. Ilyefalva.

„ 27. Osztrov.

„ 28. Nagyszeben.

Febr. 26. Káinok.

Mart. 4. Hauzest.

„ 25. Nagy csűr.

„ 26. Zalán.

Febr. 26. Németgladna.

,, 28. Szenterzsébet.

„ 28. Gid.ifalva.

„ 22. Draxiuest.

„ 20. Vesztéiiy.

Mart. 7. Lippaierdő.

Mart. 10. Váleiiiáre.

Mart. 8. Boicza.

4. Sólymos.

Febr. 27. Gross.

3. Nagytalmács.

Febr. 21. Sistarovecz.

Mart. 11. Bulza.

6. Hermány.

Mart. 4. Mészdorgos.

3. Pozsoga.

„ 17. Por esesd.

Febr. 27. Petirs.

Febr. 21. Pojén.

„ 19. Alsósebes.

„ 20. Dorgos.

Mart. 3. Tjej.

Febr. 28. Hortobágyfalva.

„ 15. Zabálcz.

Febr. 28. Nagyroskány.

„ 28. Vurpód."^

,, 21. Berzova.

.. 28. Doi)ra.

Mart. 14. Felek.

Mart. 8. Borossebes.

Mart. 3. Marosillye.

Febr. 28. Szakadat.

8. T()tvárad.

„ 25. Béa.

„ 22. Holczmány.

„ 7. Krokna.

Apr 7. NagyrápoÜ.

„ 24. Ujegyház.

5. Zám

Mart. 18. Kosztesd.

„ 22. Alczina.

,, 7. Fiizesbogara.

„ 1. Bozes.

Mert. 6. Szeráta.

„ 4. Körösbánya.

„ 8. Alsóvárosviz.

Febr. 24. Kürpöd.

Febr. 24. Bulzesd.

Febr. 28. Szászváros.

., 27. Alsóárpás.

Mart. 4. Brád.

Mart. 1. Gredistye.

Mart. 27. Alsórist.

Apr. 3. Lepus.

41

Mart-

24. Lemaszoja.

Fehr. 11. Báránykút.

Mart. 7. Keresztesbércz.

Apr.

7. Csertés.

Mart. 5. Szászdálya.

7. Ilyésmező.

ilart

27. Topánfalva.

3. Szászkézd.

„ 5. Oroszhegy.

„

25. Altnidbáiiya.

Febr. 28. Szászkeresztúr.

„ 4. Gyergyótölgyes.

n

13. Kisalinás.

Apr. 3. Erked.

„ 2. Magaslak.

n

29. Bisztra.

Mart. 5. Korond.

„ 2. Zilali.

„

27. Bisztraliavas.

9. Székelyudvarh(>ly.

„ 19. Szildyycsfh

Apr.

lü. Ruzivöliiy.

Febr. 25. Erdőfüle.

Febr. 23. Zsibó.

Mart.

22. Vultiir. '

Mart. 10. Magyarhermány.

Mart. l.Dés.

»

3. Zalatna.

„ 6. Málnás.

Febr. 2. Felsőkörtvélyes.

Tf

19. Dealu mare.

Febr. 22. Intrecaj.

„ 28. Naszód.

!•»

13. Offenbánya.

„ 25. Biílz.

Mart. 7. Besenyő.

Apr.

8. Fenesá?za.

Apr. 3. Marszoja.

Febr. 16. Nagysajó.

Febr

27. Magyarigen.

„ 23. Alhák.

Mart. 25. Nagyilva.

Mart.

5. Nagyenyed.

Mart. 27. Gurarési.

,. 29. Máramarossziget.

ÏÎ

6. Mardos.

„ 26. Rimk.

Apr. 4. Gyergyóbélbor.

Fcbr

27. Váldhíd.

„ 24. Mariséi.

Mart. 2. Szatmárhegy.

Mart.

9. Almakerék.

Febr. 25. Magyargorbó.

7. Aknasugatag.

-i

23. Pród.

Apr. 11. Gyalu.

Febr. 28. Farkasrév.

„

10. Szászszentlászló.

„ 9. Dipse.

Mart. 8. Nagybocskó.

Febr

18. Segesvár.

„ G. Fehéregyház.

Apr. 3. Rónnszék.

n

27. Csöb.

Febr. 20. Mocsár.

Mart. 23. Terebesfejérpatak

n

24. Ápold.

Mart. 9. Köszvényesremete.

„ 19. Rozália.

„

21. Fehéregyháza.

„ 29. Szovátavíz.

Apr. 11. Izaszacsal.

Mart. 9. Zebegény.

Mart. 1. Felsőhánior.

A2)r.

.9. Felsőtóti.

Febr. 20. Szokolyahutta.

Febr. 28. Ujmassa.

Mart

25. Körmöczbánya.

„ 23. Babath.

Mart. 11. Sajókaza.

M

13. Sekély.

Apr. 12. Ecskend.

19. Kereczke.

«

18. Jálna.

„ 20. Nayyvölgy.

„ 18. Dolha.

»

28. Határszél.

„ 1. Erdőkürt.

„ 27. Iza.

n

8. Kecskés.

Febr. 20. Valkó.

Apr. 3. LijKsemező.

n

7. Dobó.

., 19. Bodony.

Mart. 5. Visk.

„

8. Kovácsfalva.

„ 18. Ghymes.

,, 25. Berezna.

ÎÏ

3. Zólyom.

Mart. 20. Újbánya.

9. Ötvösfalva.

n

8. Szelese.

3. Barsrudas.

,, 28. Alsóhisztra.

,

5. Garamsálfalva.

„ 2. Garamrév.

Apr. 4. Kricsfalva.

M

16. Kallós.

„ 12. Bakabánya.

12. Kökényes.

,j

8. Borosznó.

7. Zsarnócza.

Mart. 10. Széleslonka.

»

15. Bikkalvölgy.

„ 10. Uhliszkó.

„ 7. Szentmihálykört-

n

14. Garanipéteri.

„ 12. Gyekés.

vélyes.

Apr.

4. Háromvizpázsit

„ 8. Bacsófalva.

Apr. 4. Rahó.

Mart.

23. Cserpatak.

22. Ipolyaág.

7. Kőrösmező.

»

7. Szikla.

, 1. Szurdok.

„ 2. Búrszentyyörgy.

n

14. Breznóbánya.

Febr. 17. Losoncz.

Mart.25. Nádas.

V

17. Vaczok.

Mart. 10. Salgótarján.

„ 15. Bród.

Febr,

17. Ratkólehota.

„ 2. Gömörráhó.

, 19. Madarasalja.

Mart. 24, Szomolnok.

„ 15. Kékkő.

„ 20. Alsózsadány.

»

14. Stoósz.

Febr. 25. liinias/diiibat.

Apr. 1. Ókörmöczke.

»

5. Szomolnokhuta.

27. Mocsdlyás.

^íart. 21. Lenge.

)j

3. Sacza.

.Viiuila XIV.

6

4J

Mart. 6. Czeméte.
„ 3. Kassa.
„ 2. Leines.
„ 16. Sósgjülvész.
„ 30. Szigord.

18. Koczerpeklén.
„ 20. Keczerlipócz.
^ 13. Vörösvágás.
„ 19. Kaiikfüred.

2. Tavania.
„ 4. Hunkócz.
„ 3. Gerény.

10. Felsödomonya.
tí. Nasvláz.

Mart. 1). Kisberezna.

Mart.

ő. i'iicln).

Febr. 27. Nagyberezna.

n

12. Nagybittse.

Mart. 20. Béresén íjif alva.

»

11. Csacza.

„ 5. Kispásztély.

w

17. Nagyfalu.

Febr. 26. Köblér.

Apr.

5. Revisnye.

„ 19. Turjaremete.

»

9. Lokcza.

„ 16. Sóhát.

Mart.

26. Nénietlipcse.

7. Poroskö.

Ajir.

18. l'odhjd

Mai l. Turjamezö.

n

8. Liptóiíjvár.

Mart. 6. Tiir ja vágás.

»)

6. Hatizfalva.

„ 20. Ökörmező.

^

10. ISzepesdarócz

„ 2. Illava.

»

15. Bajorvágás.

„ 2S. Kassza.

Mart.

13. Bártfa.

Területi közepek: -

— Regionenmittel:

I. Mart. 1. (49.)

III. Febr. 25. (39.)

J. Febr. 21. (11.)

IV. Mart. 4. (146.)

V. Mart. 11. (91.)

A kék galamb tavaszi fölvonulását az idei
tetemesebb anyag alapján se tudjuk a már
ismert typnsok valamelyikéi-e visszavezetni. A
területi közepeknek egymáshoz való viszonya
évről-évre oly nagyfokú változásoknak van alá-
vetve, hog}- ezen az alajion következtetésekbe
bocsátkozni nem lehet és nem is szabad.

A nagyobb területek összefoglaló jellem-
zésének a módszere ennél a fajnál nem válik
be. Ezt egyrészt arval lehetne megokolni,
hogy ennél a fölvonulásnál igen nag}' szere-
pet nhetnek a lokális hatások, másrészt pedig
a\Tral, hog}' a kék galamb specziális élet-
módja, nevezetesen kóborlásokra való nagy
hajlandósága következtében az első érkezési
adatok sok esetben tulajdonképpen csak kóbor-
lási adatok. Minthogy pedig ezekben a kóbor-
lásokban töl)bnyire se rendszer, se törvény-
szerűség nincsen, ezért csak természetes, hogy
abban a fölvonulási képl)en, a mely sok
ilynemű adatból előáll, szintén nem nyilvánul-
hat valamelyes törvényszerűség. Itt pontról-
pontra kell előreheladui hosszabb sorozatok
alapján s akkor valószínűleg igazolást nyer
az a személyes meggj-őzödésem, hog}- a kék
galamb tavaszi fölvonulása a Motacillatqius,
vagyis a korán érkező fajok normális typusa
szerint folvik le.

Der Frühjalirszug diT lloliltaubc kann auch
heuer, auf Grund eines grösseren Materia-
les nicht auf einen schon bekannten Typus
zurückgefülirt werden. Das gegenseitige Ver-
hältnis der Regionenmittel ist von .lalir zu
Jalir solch grossen Veränderungen unterworfen,
dass man sich auf Grund dieser in Sciiluss-
folgerungen einlassen weder kann, nocii daif.

Das zusammenfassende Ciiarakterisieren
grösserer Gebiete bewährt sich daher bei
dieser Art niciit. Es könnte dies einerseits
dadurch erklärt werden, dass diese Zugsweise
von den lokalen Verliältnissen stark beeinflusst
wird, anderseits al)er dadurch, dass infolge
der speziellen Lebensweise der Hohltaube,
namentlich infolge des grossen Hanges der-
sell)en zum Streichen, die ersten Ankunftsdaten
in vielen Fällen eigentlich nur Strichdaten sind.
Indem nun in diesem Striche meistens weder
System noch Gesetzmässigkeit zu finden ist,
so ist es ja nur natürlicli, dass sich in dem
Zugsbilde, welches sicli aus vielen derartigen
Daten ergibt, ebenfalls keine Gesetzmässig
keit nacliweisen lässt. Hier muss auf Grund
längerer Beobachtungsserien von Punkt zu
Punkt fortgeschritten werden, und wird sich
dann wahrscheinlich meine persönliche Über-
zeugung liewahriieiten. dass nändich fier Friiii-
jahrszug der Hohltaube dem MotaciUatypus,
das ist dem Xornia]ty|)us der frü]ianki>iunien-
den Arten folgt.

■ili

50.

Colmnba palumbus, L.

I.

Mart. lu. KisliiTcìul.

Mart. VÒ. Tab.

Mart. 27. Szentgál.

Febr. 22. Iliárosberéiiy.

„ 4. Felsőeőr.

„ 24. Tőtvázsony.

^[art. 10. .)aá(l.

Febr. 28. Felsőlövő.

„ 24. Márlcó.

, 5. l\ékás|)iiszta.

Mart. 8. Nasyiiiedvés.

„ 22. Nagyhidegküt.

„ 10. Pécs.

,, 17. Bohoncz.

„ 25. Faész.

„ 83. Szászvár.

„ 1. Pornó.

Febr. 26. Budaörs.

„ 3. Gyaiiafalva.

Febr. 26. Alsólászió.

Mart. 16. Kisiíjfalii.

„ 4. Hrasicz.

„ 25. Vasdoroszió.

Apr. 2. Nagymarton.

Febr. 28. Vasnádasd.

Mart. 6. Kőszeg.

Mart. 15. Szarvkő.

Mart. 20. Milej.

Febr. 26. Körmend.

„ 12. Sopronkertes.

9. Boldogasszony.

18. Szombathely.

1. Ágfalva.

5. Pölöske.

Mart. 10. Locsmánd.

Mai 2. Czinfalva.

Fel)r. 10. Kernend.

Fel)r. 4. Molnaszecsőd.

Mart. 6. Szentmargitbánya

Mart. 26. Mencsltehj.

Mart. 17. Csepreg.

Febr. 28. Malomháza.

„ 24. Xagymzsoiiy.

„ 1. üjkór.'

Mart. 6. Nagyczenk.

„ 20. Vöröslő.

Febr. 17. Nyögér.

Febr. 28. Ravazd.

„ 26. Magyarharnag

„ 24. Káld.

Mart. 1. Tata.

„ 24. Németbarnag.

20. Jánosháza.

„ 8. Komáromtarján.

„ 12. Gamás.

A2)r. 9. Zalagógánfa.

Febr. 2Ü. Perbál.

„ 15. Mernye.

Mart. 27. Vámos.

„ 28. Jenő.

„ 14. Karád.

„ 5.5. Városlöd.

Mart. 19. Budakesz.

, 9. Igal.

II.

Mart. 10. Kemenesszentpéter

Mart. 19. Bezenye.

Mart

3. Keszegfalu.

27. Györgyarmat.

4. Csorna.

Febr

17. Kurtakeszi.

Febr. 13. Eszterháza.

„ 12. Nagj'megA'er. ,

»5

19. Madár.

,Mart. 2. Vittnyéd.

Jan. 28. Komáromgiita.

ÍJ

7. Kürth.

, 6. Hövej.

Febr. 10. Szimő.

Apr.

3. Garamkövesd.

Febr. 24. Bogyoszló.

„ 10. Komócsa.
III.

»

18. Csallóközsomorja

Mart. 8. Butykovácz.

Febr. 22. Bácsordas.

Mart.

12. Szigetcsép.

Febr. 20. Kamaristya.

Mart. 14. Temesrékás.

íí

25. Szigetcsép. 20^-^

Mart. 30. Palona.

„ 28. Bálincz.

»

8. Hárossziget.

„ 22. Dunahökény.

Febr. 26. Csurgó.

Î7

24. Sári.

„ 20. Felsökabol.

Apr. 24. Somogyszobb.

r>

25. Budapest.

12. Hegyszentmárton.

Mart. 5. Háromfa.

»

15. Göd.

Febr. 26. Villány.

„ 11. Nagyatád.

„

6. Tura.

, 27. Béllye.

„ 14. Rinyaszentkirály.

13. Ófehértó.

Mart. 9. Drávatorok.

„ 12. Görgeteg.

.,

5. Karád.

Febr. 18. Küllőd.

, 13. Lábod.

.j

20. Leányvár.

Mart. 10. Méhespetres.

Febr. 25. Királyhalom.

^

9. Mándok.

Febr. 2U. Kozora.

Mart.20. Buttgin.

„

9. Lazony.

, 22. Gombos.

Febr. 26. Balaton u.j lak.

»

11. Mocsár.

Mart. 12. Gája.

Mart. 18. Kisharta.

Aj)r.

4. Ungvár.

Felír. 24. Bácsdoroszló.

Febr. 18. Tenkc.

•s.

44

IV.

Mart. 8. Eibenthal.

Mart.

14. Drájcus.

Mart. 10. Karatiiavolál.

Apr. W. Fényes.

Apr.

i^. Sarkaicza.

Ajjr. 4. Ojtoz.

Mart. 24. Borlova.

Febr.

26. Alsóvenicze.

Mart. 22. Sósmezö.

7. Hissziás.

Apr.

4. Középajta.

Apr. 9. Dobrus.

Febr. 21.Tá})ia.

Mart.

1. Türkös.

Febr. 28. Kolozsvár.

Mart. 6. Szelcsova.

^

28. Osáiicziszoros.

Apr. 28. Fehére.f/!/h(iz.

„ 16. Hauzest.

,j

10. Ilyetalva.

„ 7. Iszticwó.

„ 16. Németgladua.

»

8. Káinok.

„ 5. Laposnya.

1. Gross.

«

10. Zalán.

Febr. 18. Sitér.

„ 18. Bulza.

.'5

16. Gidófalva.

„ 26. Élesd.

7. Pozso,iïa.

Apr.

8. Solyinos.

., 27. Ossi.

„ 14. Tjej.

Mart.

5. Petirs.

Apr. 25. Zágra.

Apr. IS. Mihdlesd.

15

8. Dorgos.

Febr. 2P). Mak6d.

., 10. Nagyrájjolt.

»

10. Berzova.

Mart. 11. Besenyő.

„ 11. GUcsás.

ÏJ

4. Lalasincz.

Febr. 26. Nagydemeter.

„ 28. Prigona.

Apr.

22. Zám.

Mart. 6. Besztercze.

„ 18. Bisztraerdőház.

)j

2. Acsiiva.

7. Jaád.

„ 10. Bisztratelep.

»

2. Nagyalniás.

„ 22. Les.

Febr. 28. Szelistye.

Mart.

21. Zalatna.

, 18. Tesna.

Apr. 28. Szeráta.

Apr.

19. Deahimare.

7. Ferenezvölgy.

„ 13. Alsóárpás.

»

7. Almakerék.

Aj)r. o. Rónuszék.

Mart. 20. Felsővist.

Mart

.28. Szárazajta.

„ 9. Terebes fejérpatak

Mart.

9. Zebegény.

Apr.

2. Vajiiág.

Mart.

29. Közé})reviirza.

A2)r.

.-3. Kósjiallag.

Mart.

5. Técsö.

Apr.

5. Tepló.

Febr

28. Szokolyahutta.

Apr.

ÍO. Kricsfalva.

Mart.

20. Osszada.

Apr.

•5. Nagymaros.

Mai

2. Alsószineivr.

A])r.

3. Koritnicza.

Mart.

3. Nógrádkövesd.

A^ir.

12. Eahó.

4. Luzsna.

Febr

23. Babath.

Febr

26. Búrszentgyörgy.

Mart.

10. Libetbánya.

Î)

,27. Megyerke.

Mart.

20. Nádas.

..,

20. Kiszla.

V

12. Ecskend.

,j

29. Madarasttlja.

!Í

19. Bikkalvölgy.

n

22. Nagyvölgy.

19. Felsőliánior.

»

17. Garanipéteri.

»

20. Erdőkiirt.'

w

12. Gyertyánfa.

»

19. Alsószabadi.

Mart.

2. Valkó.

»

20. Kelő.

„

15. Rezsőpart.

Ï»

7. Ghynies.

íí

29. Felsözsadány.

.,

14. Karám.

»

13. Bakabánya.

j>

6. Biikköskút.

Apr.

12. Szikla.

w

9. Irtványos.

»

8. Geletnek.

Ï)

27. Dobrocs.

«

5. Ipolyság.

55

23. Turóczszklenó.

Mart.

15. Benesháza.

»

3. Szurdok.

Î)

25. Repistye.

1 1. Gaspard.

■•)

2S. Tdpatak.

»

10. Barsszklenó.

A])r.

10. Li])t(>nialiizsina

;i

8. Tesmagolvár.

Apr.

3. K) mos vágása.

Mart

7. :\lihálytelek.

,,

22. (Mes.

Mart.

24. Lenge.

Mai

7.1 Rdsstoki.

n

15. Losoncz.

20. Felsőtóti.

.,

20. Dikula.

V

15. Kékkő.

w

28. Körinöezbánya.

Mart.

29. Róna.

ÍJ

22. Mocsolyüs.

„

19. Alsóturcsek.

»

16. Rédova.

„

10. Ujniassa.

Apr.

ö. Mocsár.

,,

3. Pelsöcz.

Febr

28. Dií'isgyőr.

Mart

9. Dobó.

.,

5. Rozsnyó.

Mart

5. Visk. '

»1

8. Kovácsfalva.

)»

20. Óviz.

Aj)r.

15. Bustgaháza.

»

14. Erdöbádony.

'1

29. Svedlér.

45

Mart

Ajir.
Mart.

Apr.
Mart.
Febr
Mart.

S. Gerébfűrész.
\2. SzonioliKik.

8. 8toós/,.

I'J. Szonuilnolcliiita.

9. FolsüiiK'czeiizéf.
10. Jász(').

5. Leines.

2. Keczerpekléii.
28. Keczerlipócz.
IG. Vörösráfiás.

5. Raiikt'üred.

7. Himkócz.
10. Uiigpéteri.
14. Oerény.

8. Felsőddiiionya.
23. Nagyberezna.
19. Bercsénvifalva.

Területi közepek :

T. Mart. 2. (44).
II. Febr. 31. (14).

Mart

12.

Kispásztély.

Apr.

4.

Köblér.

Mart

19.

'riirjareniete.

„

12.

Feii\ vesvölgy.

n

7.

Poroskő.

Mai

.'>.

Turjamccö.

Mart

6.

Turjavágás.

,,

24.

Ticha.

Apr.

1.

Uzsok.

2fí.

Ma j clànica.

Mart

10.

Illa va.

»

27.

Kassza.

'T

12.

Puchó.

.,

7.

Nagybittse.

Fehr

10.

Trsztenafrivald

V

12.

Suja.

"

28.

Raj e ez.

ígionenniittel :

III.

Mart. 5.(33).

IV.

„

U. (48).

Apr.

29. Fonyöhúza.

Mart

30. Likavka.

A)ir.

17. Hrhnlló.

„

7. Vlkdliiu-z.

V

18. Lucshi.

Mart.

20. Zuberecz.

w

26. Liptóújvár.

Apr.

4. Szvariii.

Mart.

29. Vychodna.

„

19. Podbaiisko.

Apr.

10. Feketeviig.

»

8. Csorbató.

„

4. Koleszárki.

Mart.

17. Tátralomnicz

,,

10. Szepesüfalu.

Apr.

8. Szepesbéla.

Mart.

20. Szeiitniihálv.

V. Mart. U. (102).

Habár az örvös galamb tavaszi fölvouulása
meglehetősen hasonlít a kék galambéhoz, külö-
nösen az adatok eloszlásá))aii, a területi köze-
pek egészen más eredményt adnak. Tisztára
kifejeződik az, a mit a kék galamb tolvonu-
lásáuál csak sejteni lehetett, hogy t. i. az
örvös galamb tavaszi fölvonulása a Motacilla-
typHst követi. A területi középszámoknak egy-
máshoz való viszonya kétségtelenül ezt a
typiist jelöli meg. Egyelőre csak regisztráljuk
ezt az eredményt minden kommentár nélkül,
mert még nem tudhatjuk, hogy álland('i-e ez
a viszony vagy nem. Az idén kaptunk erről
a fajról elsőízben nagyobb anyagot s ezért
nincs elegendő alapunk az összehasonlításra.

Obzwar der Frühjahrszug der Ringeltaube
dem der Hohltaube ziemlich ähnlich ist, beson-
ders in der Verteilung der Daten, ergeben die
Eegionenmittel ein ganz verschiedenes Resultat.
Was man beider Hohltaube nur ahiu'u konnte,
kommt hier ganz klar zum Ausdruck, dass
nändich der Frühjahrszug der Ringeltaube dem
Motacillatyjius folgt. Das gegenseitige Verhält-
nis der Regionenmittel bezeichnet unzweifelhaft
diesen Typus. Vorläufig i-egistrieren wir dieses
Resultat ohne jedini Kommentar, indem wir
noch nicht wissen können, ob dieses Verhält-
nis ständig ist oder nicht. Heuer erhielten wk
üljer diese Art zum erstenmale ein grösseres
Materiale, und haben wh- deshalb keine genü-
gende Basis zur Vergleichung.

I. Mart. 14. Tata.
IH. „ 19. Temeskubin.
IH. „ 11. Butykovácz.

51. -«-^ Colymbus eristatus, L.

111. Mart. 20. Alsókabol.
III. Apr. 2. Béllye.
IH. Mart. 9. Óverbász.

IH. Apr. 10. Temesvár.
HI. Mart. 25. Hárossziget.
HI. Apr. 18. Tura.

I. Apr. 22. Ihárosberény.
m. Mart. 26. Temeskubin.
Hí. „ 21. But\'küvácz.

52. -«-^ Colymbus fluviatilis, Tunst.

III. Apr. 3. Alsókabol.
HI. „ 10. (Jverbász.

III. Apr. 10. Temesvár.
HI. Mart. 16. Tura.

46

m. Apr. (. Uverbász.

53. •<— >■ Colymbus gri^seig^'ni^, Hodd.
I III. Apr. 22. Kisbecskerek. Ill Mart. 0. 'lUra.

54. <—> Colyiiibus nisricoiiis, (Brkhm.).
III. Apr. 10. Temesvár. 1 111. Apr. IS. Tura.

55.

f'oracias 8:arriila, L

I.

Apr.

21. Kisliereiul.

ITI. Mai

2. Hegyszeiit-

III.

.\pr.

14. (»fehértó.

I.

15. Ihárosberéiiy.

mártoii.

m.

»

20. Karád.

I.

_

18. Kőszeg.

III. Apr.

28. Óverbász.

HL

„

18. Leányvár.

I.

26. Molnaszecsőd.

III. Mai

5. Ujpécs.

III.

„

27. Mocsár.

I.

25. Zalagngánfa.

III. Apr.

22. Királyhaloiii.

IV.

Mai

14. Szászsebes

IL

Mai

1. Magyaróvár.

IIL „

26. Kisharta.

V.

Apr.

23. Isaszeg.

IL

Mart. 25. Keszegfalu.

III. „

30. Ráczkeve.

V.

^

26. Nag\Tülgy.

IL

Mai

1. Kiirtli.

III. Mai

1 . Tura.

V.

Mai

5. Búrszent-

HI.

ÍÍ

1. Tenieskubin.

IIL .

1. Debreczeii.

györgy.

L Mart. 26. Ihárosberény.
Utolsók. —
Die letzten.

56. OD CorTus frugilegiis, L.

I. Apr. 11. Zalagógánfa.
Utolsók. —
Die letzten.

V. Mart. 21. Geletnek. Nagy
csapatok, Grosse
Flüge. -- N.

Apr.

Mai

Apr.

Mai
Apr.

18. Kislierend.
23. Ihárosberény.

20. Jaád.

28. Eépáspuszta

8. Szászvár.

5. Eábaszentniihály.
23. Milej.

28. Boldogasszoiiyfa.
2. Pölöske.

13. Kernend.
25. Gamás.

29. Mernye.

21. Karád.
15. Igal.
23. Tab.

28. Kiskörtvélves.

57. ■^—>- Coturnix coturnix, (L.).

T.

Mai 5. Nénietujvár.
6. Csém.

4. Vasdoroszló.

5. Kőszeg.
Apr. 30. Borsmonostor.

19. Körmend.
Mai 7. Szombathely.
Apr. 20. Molnaszecsőd.
Mai 4. Csepreg.
Apr. 29. Ujkér.

., 27. Nyögér.

20. Jáuosháza.
„ 23. Zalagógánfa.
.. 22. Budaörs.
„ 20. Savanyúkút
„ 24. Nagvmarton.

Mai

16. Szarv kő.

„

10. Sopronujiak.

Apr.

24. Sopronkertes.

.,

22. Ágfalva.

Mai

3. Czinfalva.

..

3. Sopronpuszta.

Apr.

18. Szentmargitl)áiiya

Mai

8. Malomháza.

„

2. Nagyczenk.

Apr.

28. Feketeváros.

..

26. Ravazd.

„

24. Tata.

^

19. Környe.

»

20. Szomód.

7}

24. Perbál.

V

29. Pomáz.

II.

47

Apr.

26. Kemenesszent

Apr

20. Bogyoszló.

Apr.

18. Komócsa.

péter.

Mai

3. Mosou.

Mai

3. Keszegfalii.

»

26. Györ.iiTariiiat.

1. Xagyinegyer.

Apr.

18. Kurtakeszi.

■»

26. Himòd.

.Apr.

18. Koniáronigúta.

..

14. Madár.

»

26. Tótkeresztúr.

"

18. Szimö.
III.

"

10. Kiirth.

Apr.

i'T. Pancsova.

Mai

2. Teniesrékás.

Apr.

14. Görbed.

„

19. Temeskubiii.

Apr.

28. Kistopolovecz.

jy

30. Tenke.

^

13. RiKlolfsgiiad.

,,

29. BáUncz.

V

26. Ráczkeve.

_

2Ò. Antaltalva.

^

18. Csurgó.

V

23. Sári.

Mni

2. Tógyer.

Mai

7. Somogy szohh.

n

10. Szerep.

Apr.

12. Vqjtek.

„

8. Hnromfa.

V

20. Nagyvárad.

^

2. Heiryszentinártoii.

Apr.

25. Nagyatád.

»

22. Tura.

»

20. Béllye.

..

16. RinyaszentkLrály.

??

18. Újtelek.

„

25. Drávatorok.

„

24. Görgeteg.

»

29. Ófehértó.

^

15. Küllőd.

_

7. Lábod.

»

20. Darvasmohaerdő.

«

24. Méliespetres.

21. Királyhaloni.

»

21 . Nagy mocsárerdő.

«

20. Apatin.

2. Makó.

Mai

10. Szinyérváralja.

„

15. Kozora.

7. Aj)átfalva.

Apr.

20. Karád.

^

10. Gombos.

„

7. Nagylak.

„

26. Leányvár.

„

21. Gája.

«

20. Bnttyin.

n

16. Máudok.

„

9. Bácsdoroszló.

22. Balatonujlak.

»

16. Lazony.

«

9. Bácsordas.

n

24. Kisharta.

»

22. Mocsár.

!ï

15. Óverbász.

V

21. Békéscsaba.

»Î

15. Ungvár.

»

29. BUIéd

„

17. Békésg'j-ula. •

_

20. Uugdarócz.

"

30. Mosnicza.

IV.

Apr.

23. Eibenthal.

Mai

5. Gross.

Mai

5. Ósáncziszoros.

Mai

8. Dul>ova.

..

2. Pozsoga.

Jun.

5. Sepsiários.

„

5. Ogradina.

Apr.

14. Tjej. '

., ■

14. Sepsiszenty ijörg ij

Apr.

22. Jeselnicza.

Mai

8. Pánk.

Apr.

27. Káinok.

Mai

5. Oraviczabánya.

Apr

24. Guras/áda.

Mai

5. Gidófalva.

Apr.

30. Teinesszlatiua.

Jlai

5. Nagyrápolt.

»

5. Nagyborosnyó.

Mai

7. Fényes.

Apr.

23. Alsóváros\iz.

.,

4. Zágon.

^

8. Borlova.

„

23. Szászváros.

1. Alliós.

2. Kövesd.

..

25. Kudzsir.

^

2. Lippaierdő.

Apr.

23. Hissziás.

„

26. Szászsebes.

Apr.

28. Sistarovecz.

r>

30. Labasincz.

Mai

4. Szelistye.

n

25. Mészdorgos.

»

28. Tápia.

Apr.

24. Kereszténysziget.

Mai

3. Petirs.

.Mai

5. Dubest.

„

26. Nagyszeben.

Apr.

28. Dorgos.

Apr.

30. Szelcsova.

„

30. Szenterzsébet.

?j

20. Zabálcz.

Mai

7. Kiss/.urduk.

„

29. Hermány.

Î)

10. Berzova.

.\pr.

25. Osztrov.

Mai

7. Hortobágyfalva.

Mai

1. Borossebes.

Mai

4. Hauzest.

,

7. Szakadat.

Apr.

24. Pleskucza.

„

7. Facset.

»

3. Holczniány.

..

6. Nagyhalmágy.

»

8. Németgladna.

»

7. Ujegyház.

28. Magyarigen.

„

7. Draxinest.

Apr.

24. Felsőárpás.

^

29. Tons.

Anr.

26. Váleniáre.

v

24. Felsővist.

Mai

2. Nagyenyed.

48

Apr. 22. Miif;y:ii-I;ip:i(l.

„ 2n. Váldliid.

., 2U. Fròd.

Mai 11. Csöb.

„ 6. Szászkeresztiir.

., G. Kiibátfalva.

Apr. 17. Kiíróiul.

„ 25. Málnás.

„ 13. Marszoja.
Mart. 20. Bunk.
Mai 4. Magyargorbó.

Aj»-. II. Dvpse.
li). Zst'lijk.
.Mai 14. Küszvéiiycsrcnu'U'.
20. Ilyésniezö.
„ 8. Gyergyóditró.
Apr. 30. Gyergyócsoina-
falvar
„ 28. Gyergyniijl'alu.
Mai 4. Gyergyótülgyes.
Apr. 26. Siter.

Mai

4. Zilaji.

„

(>. Szilágycseh.

..

7. Zsibó.

„

2. DtíH.

îî

14. Naszód.

n

21. Bcsrnyö.

Apr.

23. Besztercze.

.

25. Nagysajó.

.Mai

17. KápolnokiiKiiKistor

Apr.

28. Farkasrév.

Apr.

28. Szécséiike.

Mai

11. Búrszeutgyörgy.

Mai

6. Kispásztély.

23. Babath.

..

3. Bród.

.,

12. Köblér.

Mai

2. Nagyvölgy.

„

8. Geletnek.

..

10. Turjaremete.

.,

3. Erdőkürt

ÎÎ

18. Barsszklenó.

„

16. Poroskő.

Apr.

30. Valkó.

»

21. Sekély.

n

12. Turjavágás.

Mai

7. Bodony.

V

1. Dobó.

n

26. Illava.

.

18. Alsódiós.

»

8. Kovácsfalva

„

6. Kassza.

Apr.

17. Gliymes.

j?

11. Zólyom.

^

11. Puchó.

Mai

4. Bakabánya.

Apr.

20. Erdőbádony.

V

8. Nagybittse.

»

6. Sebneczbánya.

Mai

10. Garamsálfalva.

„

6. Raj e ez.

n

6. Ijwlyság.

»

25. Zólyonili]Kse.

„

5. Podhorje.

■n

20. T()patak.

Apr.

29. Garanipetcri.

j.

14. Nagyfáin.

n

6. Tesmagolvár.

?ï

30. Karám.

»

10. Revisnye.

r>

3. Gács.

Mai

20. Teplicska.

Jun

7. Lokcza.

Apr.

22. Losoncz.

n

21. Ratkólehota.

„

24. Liptóssentiván.

Mai

5. Salgótarján.

n

23. Ujvásár.

Mai

28. Liptóujvár.

„

8. Kékkő. '

n

8. Eozsnyó.

y>

29. Vychodna.

,

17. Moesolyás.

n

24. Stoósz.

»

19. Szepesófaln.

,,

1. Sajókaza.

Apr.

22. Lemes.

rt

14. Szepesbéla.

Apr.

7. Kereczke.

Mai

8. Huukócz.

»

12. Lőcse.

w

1. Bolha.

n

7. Nagyberezna.

Apr.

20. Szentmihály.

»

2. Kricsf'alva.

»

21. Bercséuyifalva.

Területi közepek : — Ee

gionenniittel :

I.

ipr. 27.(47.)

III.

Apr. 20. (56.)

V.

Mai 10. (59.)

II.

. 21. (14.)

IV.

Mai 1. (86.)

Az idei vonulási anyagban végre képviselve
vannak a magasabb hegyvidékek is. a melyek
hiánya miatt eddig nem tisztázhattuk a fürj
tavaszi fölvonulását. A területi középszámok
egymáshoz való viszonya világosan bizonyitja
azt az eddig csak sejtett ténjt, hogy a fürj
tavaszi fölvonulása a Hirundotypus. vagyis
normális typus szerint folyik le. A fürj élet-
módja alajiján más eredményt nem is lehetett
várni, a mint ezt már ismételten is kifejtettem

Tn dem heurigen Materiale sind endlich auch
die höheren Gebirgsgegenden vertreten, deren
Felilen bisher die Klärung des Frühjahrs-
zuges der Wachtel vereitelte. Das gegen-
seitige Verhältnis der Regionenmittel ergibt
den ganz klaren Beweis für die bisher nur
vermutete Tatsache, dass nämlich der Früh-
jahrszug der Wachtel dem Hirundotypus, also
einein normalen Typus folyt. Auf Grund der
Lebensweise der Wachtel konnte ja auch kein

49

a korábl)i évek fülfloltíozásaibíin. ^[ost niár
csak arra kell várnunk, hogy a jövő évek
megfigyelései kellőleg niegerősitsék az idei
eredményt s akkor egész positiv alapon s
teljes részletességgel tisztázhatjuk majd a fíirj
megtelepedési folyamatát Magyarországon.

Az idei anyag ezenkívül még az északi
szélesség és a magasság késleltető hatásáról
is nyújt némi tájékoztatást. I. és II. szerint a
dunántúli domlnidék késleltető hatása átlag-
ban 6 nap, vagy ennél valamivel kevesebli,
minthogy nem egyazon szélesség alatt fekszik
a két terület ; III. és IV. alapján a keleti
hegyvidék késleltető hatása középértékben
1 1 nap ; IV. és V. alapján a kb. 2 ^j.. fokuji
szélességi különbségnek 9 napnyi késés felelne
meg, vagyis 1 foknak 3'8 nap. Természe-
tes, hogy mindezek egyelőre csak közelítő
értékek, pontosabb adatokat csak később, több
évre és több fajra kiterjedő anyag alapján
fogunk adhatni.

anderes Residtat erwartet werden, wie dies
in den Bearbeitungen der früheren Jalire
schon wiederholt erörtert wurde. Jetzt müssen
wir nur noch warten, bis die Beobachtungen
der folgenden Jahre das heurige Resultat
gehörig bekräftigen, dann erst kann der
Besiedelungsverlauf der ^\'achtel in Ungarn
auf ganz positiver Grundlage und mit voller
Ausführlichkeit geklärt werden.

Das heurige Materiale orientiert ausserdem
noch einigermassen über die verspätende Wir-
kung der nördlichen Breite und der Höhen-
lage. Laut I. und II. beträgt der verspätende
Eiufluss des Hügellandes j. d. D. im Durch-
schnitt 6 Tage oder etwas weniger, da die
beiden Gebiete nicht ganz unter der gleichen
nördlichen Breite liegen ; laut III. und IV.
beträgt der verspätende Einfiuss der östlichen
Erhebung im Mittel 11 Tage; laut IV. und
V. würde dem Unterschiede von ca 27- Breiten-
graden eine Verspätung von 9 Tagen, also
einem Grade 3'8 Tag entsprechen. Natürlich
sind dies vorläufig nur Näherungswerte ;
genauere Daten können erst später auf Grund
eines solchen Materiales gegeben werden,
welches sich auf mehrere Jahre und mehrere
Arten stützt.

58.

Crex crex, (L.)

I.

Mai

6. Kisherend.

Mai

2. Igal.

4. Ihárosberény.

')

1. Tab.

„

4. Jaád.

i;

2. Felsőeör.

Apr.

19. Répáspuszta.

„

11. Csém.

26. Vasnádasd.

w

12. Vasdoroszló.

..

30. Milej.

n

8. Kőszeg.

Mai

1. Boldogasszonyfa.

.,

3. Körmend.

„

4. Pölöske.

^

2. Frankó.

Apr.

16. Kemend.

V

23. Szomhathely .

Mai

8. Gamás.

V

7. Csepreg.

r

10. Mernye.

Apr.

26. Zalagógánfa

1 . Karád.

Mai

10. Savanyúkút.

Mai 3. Nagymarton.

1. Soproukertes.
„ 1. Ágfalva.

„ 3. Czinfalva.

„ 1. Szentniargitbánya.

2. Ravazd.
9. Tata.

„ 15. Szomód.
„ 8. Perbál.
„ 8. Budakesz.
Apr. 29. Pomáz.

Apr. 26. Győrgyarmat.

„ 30. Himód.

., 30. Hövej.
Mai 1. Bogyoszló.

A(mila XIV.

II.

Mai 4. Komároragúta.
7. Szimő.
„ 7. Komócsa.

Mai 9. Kurtakeszi.
Apr. 30. Modor.
., 28. Kürth.

50

III.

Apr.

18. Drávatorok.

Mai

2. Nagyatád.

Apr.

26. Sári.

19. Mélipspctrcs.

,.

8. Rinyaszentkirály.

30. Szerep.

,^

"27. Mosnicza.

.,

2. Görgeteg.

Mai

1. Nagyvárad.

:\[ai

4. Temesrékás.

9. Lábod.

Apr.

5. Tura.

Apr.

28. Kistopolovecz.

Apr.

4. Biittìjìn.

Mai

2. Ófehértó.

Mart

. 16. Csurgó.

Mai

3. Balatonujlak.

Apr.

17. Karád.

Mai

6. Somogy szobb.

Apr.

12. Görbed.

•>

25. Mocsár.

»

9. Háromfa.

30. Tenke.
IV.

•j

7. Ungvár.

Mai

8. I)ul)ova.

Mai

10. Szászsebes.

Apr.

28. \aldhid.

„

9. Jeselnicza.

n

3. Szelistye.

Mai

10. Segesvár.

,.

10. Fóiiyes.

))

8. Holcziiiány.

1 1. Csöh.

'»

8. Borlova.

10. Ujegyliáz.

„

(j. Kobátfalva.

.,

8. Kövesd.

8. Alczina.

»

5. Málnás.

Apr.

24. Hissziás.

Apr.

24. Felsch-ist.

8. Magyargorbó.

30. Labasincz.

Mai

6. Türkös.

..

11. Köszvényesremete

.,

30. Tápia.

„

14. Osáncziszoros.

Apr.

19. Székerdő.

^

29. Szelcsova.

..

20. SejJsiárkos.

Mai

20. Ilyésmező.

Mai

10. Kisszurrluk.

Jan.

5. Sejisiszeiitf/i/örf/!/.

^í

13. Gyergyóditró.

10. Hauzest.

Mai

2. Káinok.

7J

8. Gyergyótölgyes.

..

10. Németgladna.

n

7. Zalán.

7»

1. Siter.

6. Draxinest.

'Î

6. Gidófalva.

..

4. Zilah.

Apr.

29. Váleináre.

2. Lippaierdü.

11. Szilágycseh.

Mai

2. Gross.

1)

2. Sistarovecz.

„

3. Zsibó.

»)

1. Bulza.

Apr.

20. Dorgos.

7. Naszód.

»

1. Pozsoga.

Î-'

27. Zabálcz.

„

2. Harina.

4. Mihalesd.

„

11. Berzora.

,.

10. Nagydemeter.

Apr.

24. Guraszáda.

..

24. Guravoj.

10. Gyergyóbélbor.

Mai

2. Nagyrápolt.

»

•5. Naqyalmás.

1. Farkasrév.

"T

8. Alsóvárosviz.

Mai

5. Magyarigeii.

•'

5. Nagybocskó.

Apr.

20. Zebegény.

Mai

V.

10. Búrszeutgyörgy.

Mai

13. Köblér.

Mai

3. Babath.

4. Bród.

v

12. Turjavágás.

„

4. Megyerke.

„

8. Geletnek.

»

13. Illava.

.

1. Nagy völgy.

..

19. Turóczszklenó.

„

8. Kassza.

..

7. Bodony.

22. Sekély.

T)

14. Puchó.

1. Ghymes.

„

19. Alsóturcsek.

..

5. Nagybittse.

n

1. Bakabánya.

„

1. Dobó.

"

8. Liethava.

15. Selnieczbáiiya.

,.

5. Kovácsfalva.

1 »

18. Csernova.

,,

5. Ipolyság.

^

12. Garanisálí'alva.

„

15. Revisnye.

^

4. Szurdok.

23. Zólyonilipcse.

.,

17. Lucski.

..

19. Tópatak.

10. Ratkólehota.

..

28. Lokcza.

»

6. Tesniagolvár.

■»

3. Ujvásár.

,,

26. Liptóujvár.

„

2. Gács.

Apr.

21. Hunkócz.

•>

12. Vychodna.

Apr.

28. Losoncz.

»

15. Gerény.

»

14. Szepesbéla.

Mai

5. Kékkő.

^,

9. Nagyberezna.

„

13. Lőcse.

„

9. Mocsolyás.

M

15. Bercsényifalva.

Apr.

24. Szentniihály.

Apr.

28- Sajókaza.

»

14. Kispásztély.

51

Területi közepek :

I. Mai 3. (34.)
II. n 2. (10.)

Regionenniittel :

III. Apr. 27. (22.)
ly.Mai 5. (58.)

V. Mai 7. (50.

Erről a fajról is most kaptunk elsőízben
akkora anya£;ot. hosy annak alapján meg-
kisérelhetjiik a fölvonulás typusának a meg-
állapítását. A területi középszámok szerint ez
a fölvonulás a Hirundotypushoz tartoznék.
Óvatosságra int azonban az a körülmény,
hogy I., II., IV. és V. középszámai nagyon
is közel vannak egymáshoz s ezért egyelőre
a hovatartozás kérdését eldöntetlenül hagyjuk,
annál is inkább, mert nem tudliatjuk még,
hogy mennyire állandó ez a viszony.

Über diese Art (M'liielten wir ebenfalls heuer
das erste Mal ein solches Materiale, auf Grund
dessen die Bestimmung des Zugstypus ver-
sucht werden kann. Laut den Regionen mittein
würde dieser Zugsverlauf dem Hirundotypus
angehören. Der Umstand jedoch, dass sicli
die Mittel von I., IL, IV. und V. allzunahe
stehen, mahnt zur Vorsicht, weshalb wir die
Frage der Zugehörigkeit vorläufig unentschie-
den lassen, und dies umso melir, als man
noch nicht wissen kann, in welchem Grade sich
dieses Verhältnis als konstant erweisen wird.

59.

Ciiculus canorus, L.

I.

Apr.

10. Kisherend.

Apr.

14. Ujtelej).

Apr. 19. Marko.

9. Ihárosberény.

7i

25. Borostyánkő.

.. 20. Nagyhidegkút.

10. Jaád.

j,

18. Pinkócz.

„ 21. Faész.

10. Viszló.

„

21. Németújvár.

,. 14. Budaörs.

9. Répáspuszta.

,.

30. Csém.

6. Savanyúkút

16. Pécs.

^

12. Rohoncz.

7. Nagymarton.

19. Szászvár.

»

17. Pornó.

„ 21. Szarvkő.

4. Vasnádasd.

»

14. Alsólászló.

15. Sopronujlak.

15. Nova.

»

30. Vasdoroszló.

18. Sopronkertes.

11. Milej.

„

15. Kőszeg.

„ 17. Ágfalva.

17. Boldogasszonyfa.

»

14. Körmend.

.. 19. Czinfalva.

18. Pölöske.

„

29. Szowbathchj.

„ 16. Szabadbáránd.

6. Kernend.

»

16. Locsmánd.

, 19. Szentmargitbánya.

18. Marczali.

„

7. Molnaszecsöd.

„ 22. Fertőfehéregyháza

18. Mencshely.

f-i

11. Csepreg.

„ 14. Nagyczenk.

20. Nagj'vázsony.

Mai

4. Vasvár.

„ 13. Feketeváros.

21. Vöröstó.

Apr.

13. Ujkér.

., 14. Ravazd.

22. Magyarbarnag.

.,

27. Nyögér.

„ 3. Szend.

20. Németbarnag.

_

10. Káld.

,. 11. Bókod.

9. Gamás.

.,

9. Jánosháza.

„ 12. Tata.

15. Mernye.

.,

26. Zalagógánfa.

16. Szomód.

16. Karád.

j,

23. Vámos.

.. 24. Perbál.

18. Igal.

„

21. Városlőd.

„ 17. Jenő.

16. Tab.

,,

18. Özentgál.

„ 17. Budakesz.

5. Felsőeőr.

„

9. Gicz.

„ 17. Visegrád.

17. Felsőlövő.

,,

28. Tótvázsony.

„ 20. Pomáz.

52

Apr. IS. KfnuMi('sszent])ctci
ly. Györgviirniat.
16. Hiniüd.
„ 16. Hövej.
„ '21. Bügyoszlo.
., 13. KiUti.

II.

Apr. 20. Ásvány.
„ 2ff. Nar/yineijijer.

17. Konii'ironigúta.
.. 18. Sziiiiö.

1ÍI. Kdiiiócsa.

18. Keszegfalu.

Ai»r. 22. Neszinély.
.. 18. Madár.
, 15. Kiirth.

20. rianiiuküvcsd.
17. rsaiií'iközsfiniorja

III.

Apr.

9. Pancsnva.

Apr.

KI Mosnicza.

Apr 5. Görbed.

22. Sztaresova.

4. Briickeiiaii.

.. 10. Tenke.

,,

7. Temeskubin.

10. Temesrékás.

12. Ráczkeve.

16. Bntykfivácz.

..

8. Kistopolovecz.

16. 8 ári.

Mart

25. Kainaristya.

20. Bálincz.

„ 20. Szerep.

Apr.

10. Bogyán.

17. Csurgó.

14. Nagyvárad.

1 1. Dunabökény.

13. Bolhó.

í). Peczeszeutmárton

10. Újvidék.

12. S<»mogyszoi)b.

2. Dunabogdány.

„

18. Alsókabolsziget.

17. Háromfa.

.. 22. Tura.

„

24. Nagybeeskerek.

1 1 . Nagyatád .

15. Hajdiiböszörniéiiy

10. Tógyer.

,.

13. Rinyaszcntkirály.

22. Debreczen.

„

17. Vojtek.

15. Rinyaujlak.

Mart. 18. Újtelek.

Ti

11. Darány.

..

18. Görgeteg.

Apr. l-t. Újtelek.

..

23. Drávafok.

..

12. Lábod.

„ 15. Hajdúhadház.

6. Hegyszentiuártdii,

16. Szigetvár.

7. Ófehértó.

7. Villány.

Mai

9. SzekszártL

„ 18. Zsadáiiy.

..

20. Béllye.

Apr.

14. Királyhalom.

., 23. Darvasmohaerdő.

1 7. Drávatfivok.

7. Makó.

19. Nagymocsárerdő.

18. Mélies|)ctrcs.

Mart

30. Kuviii.

, 8. Karád.

25. Kozora.

Apr.

14. Borosjeiiü.

„ 18. Leányvár.

18. Gombos.

8. Buttyin.

„ 23. Lazony.

18. Gája.

„

18. Kisharta.

„ 14. Mocsár.

10. Bácsdoroszló.

„

21. Izsák.

„ 11. Ungvár.

..

14. Bácsordas.

4. Békéscsaba.

,. 18. Ungdarócz.

21. Óverbász.

1. Békés.

„ 14. Radváncz.

20. Temesvár.

Mart

21). Békesgyula.

8. Uughossziiniező.

..

18. Vadászerdö.

Apr. 1 1 . Berzászka.

3. üalbosecz.

., 16. Eibenthal.

11. Plavisevicza.
9. Dubova.

12. Ogradina.
11. Jeselnicza.

2. Herkulesfürdő.
., 22. Oraviczabánya.
18. Németbogsán.
.. 22. Weidenthal.
.. 20. Temesszlatina.

IV.

A])i'. 9. Fényes.
14. Borlova.
18. Pojánaruszka.
„ 8. Buchberg.

10. Kövesd.
„ 9. Labasincz.
9. Hissziás.
Mart. 27. Tápia.
Apr. 8. Dubest.

7. Szelcsova.
9. Kisszurduk.
10. Bakaniezö.

.Vpr. 4. Osztrov.

8. Hauzest.

7. Facset.

9. Némctgladna.
9. Draxinest.

3. Váleuiáre.
6. Gross.
.. 10. Bulza.

8. Pozsoga.
ló. Pojén.

.. 14. Tjej.

9. Nagyroskáuy.

58

Ajir.

9. ^[ilialesd. 1

Apr. 18. Verd.

.\pr. 6. Mészdorgos.

10. RaduU's,!.

., 18. Felsőárpás.

„ 8. Petirs.

V

10. Valfaluii^ia.

, 13. Alsdárpás.

15. Dorgos.

Mart.

28. Déva.

.. 13. Szeutágota.

4. Zabálcz.

Mai

2. XagyrdpoU.

.. 14. Felsőucsa.

9. Berzova.

Apr.

12. Kosztesd.

13. Felsővist.

10. Lalasincz.

11. Hozes.

18. Dragos.

„ 8. Borossebes.

..

10. Alsóvárosví/.

18. Nagysiiik.

„ 9. Tótvárad.

19. Szászváros.

.. 13. Felsőszonibatfalva.

10. Soboi'sin.

29. rxredist.vi«.

„ .70. KiUhnr.

,, 6. Záni.

.,

20. Sebi-shcly.

.. 18. Felmér.

í). Acsuva.

»

9. Osebeshely.

.. 20. Rudarita.

.. 10. Felvácza.

yi

9. Vajdi'.

19. Sarkaicza.

10. Nagyhalniágy.

..

6. Ft'lsőpii'iii.

.. 12. Páró.

JO. Körösbánya.

„

19. Kudzsir.

„ 11. Alsóvenicze.

12. Riskulicza.

„

18. Gilcság.

.. 12. Felsőkomána.

15. Bulzesd.

..

19. Kenn-havas.

25. Barezarozsnyó.

„ 12. Brád.

21art

.81. Fri(/oii(i.

„ 11. Krizba.

,. 15. Lepiis.

Apr.

13. Lomány.

14. Apácza.

14. Boicza.

„

9. Szászsebes.

17. Szászniagyarós.

16. Bncsesd.

18. Teil.

.. 18. Veresmart.

8. Csertés.

,.

28. Oása.

, 17. Bölüu.

S. Topánfalva.

)J

9. Mártdiiliegy.

., 20. Középajta.

.. 11. Abrudfalva.

..

20. Bisztraerdöház.

22. Töniüsiszorns.

„ 10. Abrndbánya.

25. Hisztratelep.

12. Arapatak.

„ 12. Kisalinás.

„

22. Monjonda.

.. -16. Tiirkös.

7. Bisztra.

17. Szerdahely.

24. Szászhermány.

20. Bisztraliavas.

„

9. Szelistye.

19. Osáucziszoros.

,. 17. Ruzivölgy.

•^

6. Keresztényszio-et.

.. 17. Ilyetalva.

.. 9. Vultur.

Mart

30. Resinar.

.. 16. Sepsiszentkirály.

„ 11. Zalatna.

Apr.

1. Naíjydisznód.

.. 15. Sepsiárkos.

14. Dealuniare

^î

6. Nagyszeben.

13. Sepsiszentgyörgy.

8. Ottenljánya.

,.

5. Nagycsűr.

.. 12. Káinok.

.. 12. Fenesásza.

Mart

27. Szeiiterzsébet.

.. 19. Zalán.

, 3. Magyarigen.

Apr.

11. Vesztény.

., 13. Gidófalva.

.. 20. Középorbó.

n

20. Boicza. *

„ 19. Sepsibddok.

.. 18. Alsóorbó.

4. Nagytalmács.

.. 13. Bikfalva.

2. Nagyenyed.

14. Hermáiiy.

., 18. Biidzaiszíiros.

6. Nagyselyk.

17. Porcsesd.

23. Nagybon isnyó.

.Mart. 27. Kiskapus.

„

10. Alsósebes.

„ 14. Dalnok.

Apr. 14. Szászivánfalu.

..

2. HíirtobiVgyfalva.

.. 23. Nyéii.

4. Muzsna.

..

2. Vurpód.

,, 18. Magyarbodza.

.. 12. Berethaloni.

10. Felek.

., 18. Bárkány.

.. 11. Szászsáros.

3. Szakafiát.

17. Zágon.

.. G. Váldhid.

Mart

30. HiilczTiiáiiy.

17. Kovászna.

.. 12. Alniakerék.

»

29. Ujegyház.

., 15. Osdola.

„ 7. Pród.

Apr.

12. Felsőporimiliák.

7. Alliós.

.. 14. Szászszentlászl

Mart

. ,30. Alcziiia.

9. Lip])aierdő.

10. Segesvár.

Apr.

13. Szeráta.

,, 17. .Aláriaradna.

„ 13. Csöb.

..

20. Strezakerczisora.

, 9. Lippa.

.. 11. Hegen.

„

16. Buleavölgy.

., 12. Sólymos.

,. 21. Apolli.

Mart

. 30. Kiir|)(')d.

12. Sistarovecz.

11. Fehéregvliáza.

54

A])!-. 9.
, 17.
.. 19.
.. 1.
.. 14.
., 14.
,. 9.
. 10.
., 10.
„ 14.

23.

16.

18.

18.

22.

17.

10.

17.

19.

17.

17.

11.

10.

18.

14.
2.

18.
.. 23.
.. 11.
.. 12.
., 26.
.. 10.
.. 15.
„ 8.
„ 12.
.. 12.
Mart. 17.
Apr. 6.
.. 2.
.. 14.

Mai
.\pr.

Báránykút.

Szászkeresztúr.

Kobátfalva.

Korond.

Kőhalom.

Özékclyuilvarlicly.

Vargyas.

Nagybaczon.

Magyarlicrniáuy.

Málnás.

Csoinorta.

Ikafalva.

Torja.

Karatiiavolál.

Esztelnek.

Lenihény.

Kézdiniartonos.

Bereczk.

Ojtoz.

Szaláncz.

Sósmező.

Intrecaj.

Biílz.

Marszoja.

Albák.

6itr arési.

Runk.

l)áiiit»s.

DobniK.

Mariséi.

Magura.

Középlak.

Riska.

Magyargorbó.

Gyalu.

Kolozsvár.

Kékes.

Dipse.

Fehéregyház.

Nagyida.

.\\)v. Ki, .Szászakiia.

A|,r.

11. Zilah.

.. 18. Teke.

«

17. Szilágy cseh.

,, 3. Zselyk.

„

13. Zsil)ó."

_ 12. Szászpéntek.

.,

15. Zálha.

. 17. Vajola.

6. Nagyilonda.

., 20. üedrád.

..

11. Dés.

9. Bátos.

„

19. Zágra.

19. Magyarrégen.

»

14. Vermes.

19. Disznajó.

.,

14. Szálva.

6. Mocsár.

„

12. Naszód.

.. 19. Görgényliodák.

n

11. Besenyő.

15. Köszvényesremete.

„

19. Nagydemeter.

„ 18. Görgényüvegcsflr.

..

14. Besztercze.

„ 23. Iszticsó.

21. Berlád.

8. Szakadat.

n

10. xMájer.

_ 14. Szovátaviz.

^

10. Les.

„ 21. Alsófancsal.

n

20. Oradna.

.. 19. Gápársarka.

.,

25. Dornavölgy.

.. 16. Ilyésniező.

^

18. Tesna.

„ 25. Felsőfancsal.

.,

26. Kosna.

_ 21. Laposnya.

«

25. Gurahajta.

1. Oroszhegy.

7)

16. Gyergyóbélbor.

10. Gyergyóreniete.

.,

25. Láposbánya.

Mai 2. Gyergyóalfalu.

„

13. Ferenczvülgy.

Apr. 26. Gyergyóditró.

«

25. Aknasugatag.

., 25. Gyergyócsonia-

..

13. Farkasrév.

falva.

„

1. Kapnikbánya.

18. Gyergyóujfalu.

-

2. Bndfalva.

19. Gyergyóborszék.

9. Nagybocskó.

„ 23. Kilyénfalva.

„

19. Ronaszék.

„ 9. Tekeröpatak.

^

10. Kislonka.

„ 29. Gyergyószent-

„

15. Terebesfej érpatak

miklós.

10. Rozália.

„ 21. Hágótőalja.

„

14. Dragomérfalva.

2. Gyergyótölgyes.

»

9. Izaszacsal.

5. Siter.

„

20. Felsővissó.

.. 10. Élesd.

Mai

1. Fájna.

,, 10. Ossi.

Apr.

26. Pleskutie.

8. Márkaszék.

•í

26. Lajosfalva.

„ 12. Szilágysomlyó.

-

26. Üieka.

Apr. 14. Zebegény.
Mai 18. Kóspallafi.

„ 19. Natjymuros.
Apr. 7. Isaszeg.

.. 11. Babath.
2. Megyerke.

8. Ecskend.

9. Nagyvölgy.
4. Erdőkürt.

T.

Apr. 12. Valkó.
8. Bodony.
„ 12. Ghymes.
11. Garamszent-
benedek.
„ 11. Újbánya.
„ 7. Garamrév.
,, 12. Bakabánya.
19. Selmeczbánya.

Apr. 15. Ipolyság.

„ 11. Szurdok.

„ 17. Tópatak.

„ 15. Tesmagolvár.

. 12. Gács.

„ 10. Losoncz.

, 12. Salgótarján.

„ 17. Kékkő.

, 17. Rimaszombat.

55

Apr.

Mart
Aj)r.

Mai
Aiir.

Mai

Apr.

Mai

Apr.

Mai

Apr.

7. .Mix'solyás.
Hi. Felsőliámor.
14. Ujniassa.

8. Sajóivaza.
14. Alsóliánior.
14. Diósgyőr.

8. Kereczlvc.
5. Dolila

14. Iza.

13. Lipcsciiu'zö.
J 2. Visk.

5. Hcrincse.

15. Bustyahi'iza.
15. Ik'rt'ziia.

8. Ötvöstalva.

12. Vajiiili;-.

13. Alsóbisztra.
IT). Técső.

28. Kiiesfalva.
25. Alsószinevér.

14. Kcrcklicgy.

I 'J. Alsókalocsa.
18. Kökényes.
7. Szélesloiika.

14. SztMitnűliálykört-
vélyi's.

20. NénietiiHikra.

24. Királymező.

17. Hrusztura.

15. Gt/ertt/ánliget.

18. .laliiika.

1 1. Kaszóiiiezó.
20. Túriját.

19. Rahó.

2. Kőrösmező.
22. Tiszabogdány.
2. Sóskás.

25. Bogdánvölgy.
4. Láposniező.

25. Stiidena.

19. Búrszentgyörgy.

18. Szonuiláiiy.

19. Nagykeresnye.

17. Bród.

H). Dóczifűrész.

18. Madarasalja.
17. Felsöhámor.

17. Gyertyánfa.

18. Felsfizsadány.

20. Uevistyeváralja.

6. Biikköskút.
1 1 . (Jelétnek.

Apr.

20. Turóczszklenó.

Apr.

25. Hóna.

23. Repistye.

„

18. Nandrás.

n

18. Barsszklenó.

19. Pelsöcz.

,,

20. Lenge.

„

19. Rozsnyó.

■1

19. Felsötóti.

Î1

26. Óviz.

„

25. Körmöezbánya.

„

25. Svedlér.

'>

17. Sekély.

„

23. Gerebfűrész.

..

28. Alsóturcsek.

21. Szomohudf.

1(5. Mocsár.

„

8. Stoósz.

'j

24. Határszél.

»

22. Szoniolnokiiuta.

„

17. Kecskés.

„

14. Felsőmeczenzéf.

24. Dobó.

.}farl

. 22. Savza.

V

18. Dobróváralja.

Apr.

15. Czeniéte.

Ki. Kovácstalva.

Mart. 28. Hidasnémeti.

.,

13. Zólyom.

:i

22. Kassa.

-r

18. Erdöljádony.

Apr.

25. Sósgyűlvész.

V

24. Felsőreviicza.

„

8. Budamér.

..

20. Dobrókirályi.

')

21. Deliickakasfalva

.,

19. KözéprcviKíza.

Mart. 20. Feisőwiíiii/e.

„

23. Szelese.

Apr.

G. Keczerpeklén.

21. Tepló.

„

18. Keczerlipócz.

..

27. Osszada.

„

18. Vörösvágás.

w

17. Zólyomlipcse.

)1

14. Rankt'iired.

30. Koritnica.

21. Zrlll])lcMS/Ílllia.

20. Mosód.

19. Uiinkocz.

Mai

2. Liizsna.

..

17. IJiigpeteri.

Apr.

Ki. Libetbánya.

9. Geréiiy.

V

17. Mezőköz.

..

12. Felsődomonya.

28. Garaniszentandrás.

18. Nagy láz.

„

24. Boroszní'i.

„

14. Okemencze.

24. Garamnémetfalva.

10. Kisberezna.

,,

25. Kiszla.

H

13. NagybereziiM.

..

28. Garamilidvég.

„

13. Bercséiiyit'alva.

..

22. Bikkalvölgy.

7. Kispásztély.

18. Garamiiéteri.

14. Köblér.

23. Alsószabadi.

.,

12. Turjaremete.

„

25. Háromvizpázsit.

»

17. Sóhát.

.,

25. Cserpatak.

..

1. Fenyvesrölgy.

„

23. Herencsvölgy.

16. Poroskő.

„

26. Rezsőpart.

n

24. Turjamező.

*)

20. Kisgarani.

Mai

1. Tuijavágás.

,,

22. Karám.

Apr.

19. Ticha.

„

21. Szikla.

»

23. Uzsok.

„

24. Dobrocs.

,,

12. Majdánka.

H

29. Benesháza.

5, 15. Ökörmező.

»>

27. Gaspard.

20. Osztrika.

Mai

2. Li|)tómaliizsina.

„

28. üzora

Apr.

15. Miliálytelek.

„

19. Felsőszinevér.

}íai

20. Rás^tokí.

26. Szloboda.

15. Dikula.

26. Csornarika.

Apr.

17. Ratkólehota

17. Illava.

»

16. Ujvásár.

,,

23. Kassza.

Ôt)

^pr. 21. Piichó.

Apr.

■Ih. i^iulrovo.

Apr

27. Csorbaió.

„ 19. Nagybittsa.

,.

27. Lucski.

„

27. Felsôliipos.

.. 22. Rajècz.

27. Lokcza.

..

24. Tátraloninicz

. 14. Csacza.

Mai

2. Ziiberecz

..

27. .UA-zturiiya.

.. 29. VmyCúikvAi.

12. Liptó.szentiváii.

,,

27. Kzcpesófalii.

.. 28. Likavka.

.\pr.

25. Liptóiíjvár.

..

21. Szepesbéla.

„ 24. Cscriiova.

„

25. Szvarin.

Mai

10. Lőcse.

5. Hrholtó.

18. Vychodna.

Apr

24. Hosszúvágás

27. Revisnye.

.,

23. Podbánszkó.

»

7. Szentmihály.

,. 20. VlkolinVcz.

Mai

10. P'eketevág.

11. Bárt fa.

;](). Kózsaliegy.

Területi közepek: R(

îgionenniittel :

I. Apr. 15. (74.)

III.

Apr. 13. (77.)

V.

Apr. 19. (198.)

II. , 18. (IG.)

IV.

„ 13. (302.)

Eltekintve attól, hogy a kis Alföld iiéiiiileg
megkésett, változatlan maradt a területi közép-
számoknak egymáshoz való viszonya. A fő
jellemző vonás ugyanis a keleti hegyvidék
aránytalanul korai középszáma, s ez meg-
nyilvánul az idei jóval tetemesebb anyagban
is, a mennyiben III. és IV. egymással egyenlő
középszánmi a legkorábbiak. Az ehhez fűzhető
Ív ö vetkezte téseket már több izben részletesen
tárgyaltam s ezért csak az idei vonulást jel-
lemző sajátságokra fogok kiterjeszkedni.

A legkorábbi és legkésőbbi területi közép-
szám között is csak 7 napnyi, tehát a nor-
málisnál jóval kisebb kiüönbség van, a mi
azt bizfiiiyitja, hogy az idei fölvonulás jóval
gyorsabban ment végbe a normálisnál. Tekin-
tettel arra, hogy a kakuk érkezése is abba
a periódusba esett, a melyikben a molnár és
füstifecskére nézve is siettető hatást állapitot-
tam meg, ennél a velük közel egy időben érkező
fajnál is nyilatkoznia kell annak. Egy bizo-
nyos időponton belül a kakuk fölvonulása se
független az időjárástól, daczára annak, hogy
érkezési ideje első sorban ahhoz igazodik,
megérkeztek, illetőleg fészkelnek-e már a daj-
kálói vagy nem.

Rendkívül érdekesek azok a korai márcziusi
adatok az Alföldön, a melyek évről-évre föl-
tiinedeznek hol envik. hol másik állomáson.

Die kleine Tiefebene hat sich einigermassen
verspätet, aber hiervon abgesehen blieb 'd'as
gegenseitige Verhältnis der Regionenmittel
unverändert. Das am meisten charakteristische
Merkmal ist nämlich das unverhältnismässig
frühe Mittel der östlichen Erhebung, welches
auch im heurigen bedeutend grösseren Mate-
riale zu Tage tritt, darin, dass die beiden
gleichen Mittel von 111. und IV. die frühesten
sind. Die sich daraus ergebenden Schluss-
fülgerungen wurden schon des öfteren und
eingehend behandelt, weshalb hier nur die
für den heurigen Zug charakteristischen Merk-
male angeführt werden.

Zwischen dem frühesten und spätesten
Regionenmittel besteht auch hier mir ein
Unterschied von 7 Tagen, welcher be<leutend
geringer ist als der normale, was auch hier
den Beweis liefert, dass der Zug heuer bedeu-
tend rapider verlief, als gewöhnlich. Indem
der Zug des Kukuks elx'ufalls in jene Perifxh^
fällt, in welcher für den Zug der Mehl- und
Rauchschwalbe eine beschleunigeinle Wirkung
nachgewiesen wurde, so ist es mir natürlich dass
sich dieselbe auch bei dieser, mit jenen uaiiezu
gleichzeitig ankommenden Art äussern muss.
Innerhalb eines gewissen Zeitabschnittes ist
auch der Kukukszug nicht unabhängig von
der Witterung, trotzdem sich die Ankunfts-
zeit in erster Linie danach richtet, ob die
Pflegeeltern, schon angekommen sind, respek-
tive nisten oder nicht.

Von ungewöhnlichem Interesse sind die
frühen Märzdaten aus der grossen Tiefebene,
welche in jedem Jahre hie undda vorkommen.

0(

mert ezek az adafok niiitatják met!,- azt, liony
mikor érkezne meg a kakuk az Alföldre, ha
nem kellene a flajkálóilioz is igazodnia. A
kakuk voltaképpen a füsti fecskével egyidejű-
leg érkező madárfaj' s országos középszánia
tulajdonképpen csak azért későbbi, mint a
füsti fecskéé, mert erre a fajra az Alföld a
legkorábbi achitokat adja, míg a kakukra
nézve tetemesen későbbieket, a mi a közép-
számban kétszeresen késleltető hatású. Egyelőre
csak a jövő megfigyelésekre való tekintetből
érintettem ezt a kérdést, mert jelenleg még
túlnyomóan csak az anyaggyűjtésre kell szorít-
koznunk, hogy annak alapján idővel egész
pontosan rajzolhassuk meg a kakuk tavaszi
fölvonnlásának a képét.

indem dicse den Zeitpuidct angeben, an wel-
chem der Kukuk in der grossen Tiefebene
ankommen würde, wenn sich derselbe nicht
nach seinen Pflegeeltern zu richten hätte. Der
Kukuk ersclieint in Wirkliclikeit lileiclizeitia'
mit der Rauchschwalbe und ist das Landes-
mittel seiner Ankunft nur deshalb ein späteres
als dasjenige der Rauchschwalbe, weil für
diese Art die frühesten Dattui der Tiefebene
entstammen, während dieselbe für den Kukuk
bedeutend spätere Daten ergibt, was für das
Landesmittel eine doppelte Verspätung bedeu-
tet. Vorläufig berührte ich diese Frage nur
im Interesse der zukünftigen Beobachtungen,
da wir uns vorläufig noch hauptsächlich auf
das Materialsammeln zu beschränken haben,
um in der Zukunft ein ganz genaues Bild
des Frühjahrszuges des Kukuks geben zu
könneii.

(jO. ■< — >- Cyaiiecula succia, (L.).

11. Apr. 14. Keszegfalu. I III. Apr. 7. Óverbász.

61. -<*-> Cygiius olor, Gm.
III. Mart. 15. Biharnagybajom. 3 drb. (St.l

' I. Mart. 2. Zalagógánfa.
III. .. 11. Temesvár.

02. * — ^>- Datila acuta, (L.
III. Febr. 24. Gárdonv.

m. Mart. 1l>. Tura.

I. Mart. 5. Kőszeg.
U. Febr. 1!S. Tata.
II. Mart. 25. Keszegfalu.

03. <«->■ Enibei'iza calandra, L.

III. Mart. 29. Temesvár.

III. Apr. 10. Ungvár.

IV. Mart. 8. Szászsebes.

IV. Mart. 20. Kolozsvár.
V. Apr. (i. Kékkő.

(14. < — >- Kml)eriza eia, L.
IV. Mart. 19. ( )raviczabánya.

. *— >■ Emberiza hortulaiia,
IV. Mart. 20. Kolozsvár.

II. Mart. 1 !. Keszegfalu.
III. Apr. 8. Billed.

Aquila XIV.

00. <«> Emberiza sclioeniclus, L.

TIL Mart. 8. Hárossziget.
III. Febr. 28. Budapest.

V. Mart. 29. Zólyom.

58

67. -<-^ Erithacus rubeciila, (L).

I.

Mart. 8. Ihárosberény.

IV.

Mart.

24. Szászsebes.

V.

Mart.

22. Sajókaza.

I.

7. Eépáspuszta. '

IV.

')

21. Türkös.

V.

„

21. Zólyom.

I.

9. Kőszeg.

IV.

n

29. Felvácza.

V.

.

18. Szelese.

I.

6. Molnaszecsôd.

IV.

„

29. Körösbánya.

V.

TÎ

24. Garamsálfalva

II.

17. Keszegfalu.

IV.

.,

30. Riskulicza.

V.

Apr.

2. Garanipéteri.

III.

Febr. 19. Temeskubin.

IV.

..

30. Brád.

V.

Mart

28. Ratkólehota.

m.

Mart. 21. Óverbász.

IV.

Apr.

2. Boicza.

V.

í)

25. Stoósz.

m.

5. Izsák.

IV.

W

5. Bucsesd.

V.

Apr.

7. Zsolna.

III.

18. Hárossziget.

IV.

Mart

22. Segesvár.

V.

Mart.

22. Zuberecz.

III.

Febr. 28. Budapest.

IV.

20. Kolozsvár.

V.

Apr.

7. Liptóujvár.

m.

Mart. 7. Tura.

V.

20. Barsrudas.

V.

Mart.

22. Szepesbéla.

m.

17. Ungvár.

V.

17. Kékkő.

V.

31. Lőcse.

IV.

., 26. Réa.

Területi közepek : — Regionenniittel :

I. Mart. 7. (4.)
III. „ 8.(7.)

IV. Mart. 28. (11.)

V. Mart. 2ő. (14.)

Kísérletképpen itt is kiszániitottani a területi
középszámokat, daczára anuak, hogy az anyag
aránylag csekély. Tettem ezt azért, hogy evvel
is felhívjam a figyelmet erre a könnyen meg-
figyelhető fajra, melynek fölvonulása már első
kísérlet eredménye szerint is normális typust
látszik követni, még pedig az érkezési idejé-
nek megfelelő Motacillatypust, vagyis a korán
érkező fajok normális typusát. En-e mutat
legalább az, hogy I. korábbi mint III. és V.
korábbi mint IV.

Versuchsweise wurden auch hier die Regio-
nenmittel berechnet, trotzdem das Materiale
verhältnismässig gering ist. Es geschah dies
hauptsächlich, um die Aufmerksamkeit auf
diese leicht zu beobachtende Art aufzurufen,
deren Frühjahrszug laut dem Resultate des
ersten Versuches einem normalen Typus zu
folgen scheint, und zwar dem der Ankunfts-
zeit entsprechenden Motacillatypus, das ist
dem normalen Typus der früh ankommenden
Arten. Dafür spricht wenigstens, dass I. früher
ist als III., sowie auch dass V. früher ist
als W.

68. -«— >- Falco lanarius, L.
III. Apr. 30. BUM.

I. Febr. 28. Kőszeg.

I. Jan. 29. Zalagógánfa.

I. Febr. 27. Sopronpuszta.

69. -<*> Falco iiierìllus, (Gerini)

III. Mart. 9. Óverbász.
in. Febr. 7. Tura.

V. Febr. 15. -Mart. 4. Liptó-
ujvár.

I. Mart. 23. Ihárosberény.
I. Apr. 22. Zalagógánfa.

70. •<— ^ Falco subbuteo, L.
III. Mart. 3i>. Temesvár.

IV

29. Türkös.

V. Apr. 27. Nógrádkövesd.
V. .. 26. Liptóujvár.

59

1. Mart. 16. Kisherend.

I. Febr. 2Ö. Kőszeg.
II. Mart. 7. Keszegfalu.
m. „ 10. Izsák. Utolsó.

— Letzter.
III. „ 8. Budapest.
III. ,, 17. Ungvár.

71. -<-^* Friiiffüla coelebs, (L.)
IV. Mart. 24. Segesvár.
IV. „ 17. Kolozsvár.

V. ,. 24. Kricsfalva.

V. „ 5. Zólyom.

V. . 9. Szikla.

V. Febr. 27. Ratkólehota.

V. ,, 24. Ujvásár.

V. Mart. 2. Stoósz.

V. Apr. 2. Feuyóháza.

V. Mart. 17. Lucski.

V. ., 19. Zuberecz.

V. „ 26. Liptószentiván .

V. „ 8. Liptóújvár.

V. , 16. Podbánszko.

72. -<^*^ Fringilla iiiontifríngilla, (L.).

III. Mart. 17. Uugvár. Mégitt.
— Noch hier.

rV. Febr. 4. Oraviczabánya.

73.

-< — > Fulica atra, L.

I. Febr.

24. Ihárosberény.

III. Mart. 14. Dunabökény.

U. „

22. Bánfalu.

. 12. Alsókabol.

II. Mart.

8. Eszterháza.

8- Dunagárdony.

II. .,

29. Keszegfalu.

2. Rudolfsgnád.

III. ..

15. Tenieskubin.

. 10. ürávatorok.

III. -

11. Butykovácz.

9. Méhespetres.

III. Febr. 15. Óverbász.
III. Mart. 26. Temesvár.
III. „ 3. Királyhalom.
III. Febr. 28. Nagyvárad.
III. Mart. 26. Budapest.
III. „ 10. Tura.

III. Jan. 2. Óverbász. Nagy
csapat. — Gros-

ser Flug. ->. W.

74. -e*> Fuligula claiigula, (L.).
111. Febr. 20, Mart. 6. Óver-
bász.
111. Mart. 25. Hárossziget.

III. Febr. 27.— Apr. 6. Budán

pest.
III. ., 28. Tura.

III. Apr. 8. Billed,
ni. Febr. 24. Gárdony.

75.

Fuligula ferina, (L.).

III. Mart. 4. Hárossziget.

111. Mart. 12. Tiu-a.

76. "^^ Fuligula niarila, (L.).
III. Mart. 18. Hárossziget.

HI. Febr. 17. Óverbász.
in. Man. 4. Temesvár.

77. -"^^ Fuligula nyroca, (Gold.).

I III. Mart. 25. Hárossziget.
111. Apr. 5. Tura.

V. Apr. 3. Liptóújvár.

78. <^> Gallinago gallinago, (L.).

I. Mart. 16. Ihárosberény.

HI. Mart.

9. Rudolfsgnád

I. , 5.— Apr. 25.

Zala-

111. «

15. Mohács.

gógánfa.

7. Óverbász.

I. „ 1. Bicske.

26. Temesvár.

I. „ 13. Tata.

.

18. Király halom

[I. , 18. Nagymeg}

er.

2. Izsák.

III. Febr. 25. Duuaharaszti.
III. Mart. 8.— Apr. 11. Tura.
HI. „ 23. Ófehértó.

III. Apr. 3. Karád.

IV. Mart. 11. Türkös.
V. Apr. 1. Sajókaza.

on

I. Mîii-t. 5.— Mai 4. Zala-
gúgiinfa.

79. -«-^^ G ill li II a if« !i:alliiiiila, (L).

III. Mart. 15. — Apr. S. Izsák, j III. Mart. 9. Oaliraniácsa.
III. .. S. Tura. V. .. I'l. Zólvoiii.

I. A|)r. 11. - 2(J. Zalatró-
Síáiiía.

80. •'-'^ (Jalliiiago major, Hm.

III. Mart. 4. IVincsvar. i

111. Apr. (j. Izsák.

111. Mart. l(j. Békéscsaba.

81. -<— > Gallinula chlorojuis, (L.).

I. Mart. 15. Ihárosberény. 111. Apr. 8. üverbász. l HI. Mart, i'(i. {{mlapcst.

I. ,. 23. Molnaszecsőd. | III. „ 20. Temesvár. j III. Apr. 5. Tura.

II. Apr. ß. Keszesfalu. III. .. 16. Kisliarfa. IV. Mni 10. Kulildnrf.

III. Mart. 27. Temeskubin. , III. .. 9. Héliéscsaba.

82 -< — >■ Glareola pratiiipola, (L.).
III. Mai 1. lina vi. I III. Mai 12. Tura.

83.

Grus griis, (L.).

Mart. 2. Eszterháza.

Mart. 12. Tenieskubin.
.. 10. Tógyer.
.. 18. Vojtek.
„ 25. Mosiiicza.
7. Bruckeuau.
Apr. G. Teniesrékás.

3. Kistopolovecz.
Fchr. 20. Szf'kszc'ml.
Apr. 4. Makó. 10 drb.

10 St. ^ S.
Mart. 7. Dobozuiegyer.
16 ► NW.'

Mart. 8. Plavisevicza.
8. Jeselnicza.
,. 30. Alsómocs. Nagy

csapat. — Grosser
Flug. N. -^ E.
„ 19. Kövesd 25 -* N.
,, 19. Hissziás.

II.

III.

Apr. 12. Csallóközsoniorja.

Mart. 25. Békésgyula.
., 15. Görbed.
.. 28. Tenke.

6. Nagyvárad ->- N.
28. Peczeszeutniártdu.
„ 25. Debreczcii.
., 22. Újtelek -^ 8.
„ 24. UjieleJc -. E.
.. 20. (jfehcrtó.
„ 24. Darvasmoliai id(i.

IV.

Mart. 23. Labasiiicz 20 -* N.
Febr. 28. Tápia.
Apr. 14. Szelcsova30->NW.
„ 9. Bakaniezü.
5. Osztrov.
1. Váleniáre -> K.
16. Pozsoga.

Mart. 22. Sárerdö. S. felől. -
Von S.

,. 18. Karád.

., 23. Leányvár.

9. Beregszász -> NE.

.. 28. Nagybereg -* N.

_ 20. Mocsár.

.. 16. 19. Ungvár.
Apr. 18. Ungdarócz.
Mart. 18. Unorbossziíniezö.

:\Iart. 1 . Szerdahely.

„ 11. Keresztény sziget.
Mart. 29. Nagyszeben.

„ 23. Nagycsűr.

„ 29. Herniány.
25. Szakadat.
Apr. 5. Holczmány.

61

Apr.

!). rjcjiyliá/,.

Mart.

;{0. Hikfalva.

Marl

-".). .\lsóár|)ás.

20. Nagyborosiiyó.

„

;{0. Felsôvist.

„

22. DiUiiok.

L>9. Lisza.

28. Nycn 200 -' W.

.,

29. Fogaras.

Apr.

25. Magyarl)()flza.

..

29. Kopacsel.

Mart.

29. Bárkány 25 drb.

..

80. Sarkaicza.

25. St. E. - W.

19, 23. Zerncst.

27. Zágon.

,.

30. Zernest. Nagy csa-

26. Kovászna.

pat. — Grosser

7. Alliós.

Flug. N. - S.

26. Lippaierdö ->■ NW. '

Apr.

7. Alniásmezö. Nagy

.,

19. tìistarovecz 25 - ► N.

csapat. — Grosser

Febr

28. Mészdorgos 4 -)> N.

Fing. S. -- W.

Mart.

18. Petirs 37 ^. NW.

Mart

1>S. HoUiiik.

Febr

28. üorgos 53 -. NW.

Apr.

6. Krizba.

Mart.

30. Berzova.

Mart

iil. Szászlieriuáiiy.

Apr.

8. Lalasincz.

Apr.

18. Osáncziszoros.

■•)

7. Kisalniás40^.NW.

,.

19. Osáncziszoros

Mart.

27. Segesvár 40 -> N.

60 ^ NW.

n

30. Málnás.

Mart

30. Ilyefalva.

Apr.

5, 16. Málnás

Apr.

30. Sepsiszmtkirdli).

NW. -- SE.

.,

28. SepsiszentiiyiJriiy .

Mart.

28. Torja.

:\Iart

;}0. Gidófalva.'

«

28. Karatuavolál.

Mart.

22. Loiiiliciiy.

22. Bereczk.

H

30. Ojtoz. Nagy csapat.

— Grosser Flug.

25. Sósmező.

19. Gyergyóalfalii

80 .N.

Apr.

18. Gyergyúditró. Nagy

csapat — Grosser

Flug. -. N.

:\lart

27. Gyergyóborszék.

Apr.

11. Gyergyótölgyes.

.^

4. Siter.

Mart

80. Élesd.

•■

29. Ossi.

„

25. Márkaszók.

.,

26. Szilágycseh.

20. Zsibó.

Apr.

10. Nadyilonda.

V

11. Gyergyóbélbor.

Mart

26. Nagybocskó.

Apr.

6. Rónaszók.

7. Rozália 40 -> S.

Mart. ;!0. llátnieg - NE.

16. Kereczke.
.. 16. Dolha.

16. Iza.

14. Alsókalocsa.
Apr. 12. Széleslonka.

V.

Mart. 15. (Wvösfalva.
19. Gerény.

„ 20. Felsődonionya.

., 19. Nagyláz.
Apr. 14. Nagyberezna.

Apr. 2. Bercsényifalva

3. Kispásztély.
Mart. 19. Turjareniete.

,. 11. Sóhát.

„ 28. Ticha.

Területi kozejíek : — Regiimciiniittel :
III. Marl. iL (27.) ! IV. Mart. 'ÌK (74.)

V. Mart. 2+ (16.)

Az egész eddigi anyag tanúsága szerint a
daru tavaszi fölvonulása alkalmával manapság
már szinte kizámlagosan csak hazánk keleti
részeit érinti : a nyugati előfordulás határa
közelítőleg a 38. fok. Ennek a tapasztalatnak
az alapján töröltem Szeliszard-mùi különben
is túlkorai adatát. A kis Alföldről érkezett
adatokat egyelőre elfogadtam, mert a Fertő-
vidéken régebben fészkelt s így nem való-
szinűtlen, hogy a tavaszi vonulás alkalmával
még elő-előjühet a vidéken. Seiisiszenlkirály
és Sepsiszentgyörgy adatait azért törültem,

Laut dem ganzen bisherigen Materiale be-
rührt der Kranich während des Friihjahrs-
zuges heutzutage fast ausschliesslich nur mehr
die östlichen Gegenden Ungarns ; die West-
grenze des Vorkommens bildet annäliernd der
38. Längengrad. Auf Grund dieser Erfahrung
wurde das übrigens auch allzufrühe Datum
von Szekszárd eliminiert. Die der kleinen
Tiefebene entstammenden Daten wurden vor-
läiilig angenommen, da das Fertögebiet in
früherer Zeit Brutgebiet war, so dass es nicht
uuwahrscheiidich ist, dass der Kranich während

62

mert majd iniiulen fajnál föltűnnek kivételes
adataikkal.

A területi középszániok alapján egyelőre
nem bocsátkozliatunk még következtetésekbe,
úgyszintén a vonulási irányt jelző adatok
alapján sem ; ezt t. i. eredményre való ki-
látással majd csak akkor tehetjük meg, ha
az egész történeti anyagra támaszkfidó föl-
dolgozás tanúságai már rendelkezésünkre
állanak.

des P^rühjahrszuges dort noch manchmal vor-
kommt. Die Daten von Sepsiszentkirály und
Sepsiszeidgijörfiy wurden deshalb eliminiert,
weil diese beiden Stationen fast l)ei jeder Art
mit aussergevvöhnlichen Daten vertreten sind.
Auf Grund der Regionenmittel können wir
uns vorläufig noch nicht in Hcldussfolgerungen
einlassen, ebenso auch nicht auf Grund der-
jenigen Daten welche sich auf die Zugs-
richtung beziehen ; dies kann nändich erst
dann mit Aussicht auf Erfolg geschehen,
wenn uns die Resultate einer auf das ganze
historische Materiale gestützten Bearbeitung
zur Verfügung stehen werden.

III. Mai 3. BéUye.

84. ■< — >- Hiinantopiiiü liiniaiitopus, (L.).

I m. Apr. 20. Temesvár. | III. Mai 1. Bugyi.

85.

Hinindo rustica, L.

Apr.

9. Kisherend.

Apr. 14. Borostyánkő.

Apr.

16. Nagyhidegkút.

„

14. Murasiklós.

2. Németujvár.

Î?

8. Bakoiiytuiigyar-

»

5. Ihárosberény.

„ 14. Csém.

szentkirály.

»

8. Jaád.

16. Rohoncz.

"

15. Faész.

1)

9. Viszló.

„ 10. Pornó.

8. Rátóth.

4. Répáspuszta.

7. Kőszeg.

Mart.

29. Kádárta.

Mart

28. Pécs.

„ 7. Borsmonostor.

Apr.

1. Szentkirály-

Apr.

8. Baranyakárász.

, 5. Körmend.

szabadja.

M

6. Szászvár.

,. 30. VasdoroszU.

,,

6. Liter.

Mart

26. Szentgotthárd.

„ 17. Szombathely.

5í

3. Hajmáskér.

Apr.

2. Vasnádasd.

15. Locsmánd.

•)

1. Öskü.

,.

15. MUej.

„ 10. Zsira.

íí

14. Várpalota.

„

15. Pölöske.

5. Molnaszecsőd.

77

5. Budaörs.

!J

7. Marczali.

3. Csepreg.

n

22. Savanyúkút.

»

15. Mencshely.

,, 13. Vasvár.

Ï?

11. Kárló.

.,

17. Nagj'vázsony.

,. 14. üjkér.

'Î

9. Nagymarton.

Î)

16. Vöröstó.

7. Nyögér.

„

21. Csáva.

w

14. Magyarbarnag.

„ 6. Káld.

ÏÎ

9. Sopronkertes.

„

19. Németbarnag.

18. Jánosháza.

»

9. Ágfalva.

„

10. Gamás.

9. Zalagógánfa.

w

15. Czinfalva.

„

9. Mernye.

17. Vámos.

,.,

13. Sopronpuszta.

*J

7. Karád.

„ 16. Városlőd.

..

10. Szentmargitbánya.

»

9. Igal.

„ 13. Pápateszér.

Mai

8. Fertő fehér eg y háza.

Î)

10. Tab.

„ 18. Szentgál.

„

17. Malomháza.

»

9. Kiskörtvélyes.

„ 17. Tótvázsony.

5)

7. Nagyczenk.

14. Felsöeőr.

12. Bakonyszentlászló.

8. Feketeváros.

•n

9. Felsőlövő.

„ 16. Márkó.

Mart

25. Szend.

63

Vpr. 16. Hiikod.

Apr.

12. Tarján.

Apr. 10. Budakesz.

2. Tata.

Mart.

24. Héregh.

,, 12. Visegrád.

8. Környe.

Apr.

2. Gyermely.

„ 10. Poniáz.

6. Szomód.

11.

Â.pr. 5. Peremarton.

Apr.

9. Hövej.

Apr. 11. Keszegfalu.

8. Kemeuesszentpéter.

»

8. Bogyoszló.

Mart. 12. Komárom.

„ 10. Györgyarmat.

„

8. Mosón.

Apr. 13. Kurtakeszi.

., 12. Gecse.

71

12. Magyarkimle.

„ 13. Neszmély.

„ 10. Illmicz.

W

9. Ásvány.

„ 11. Madár.

8. Bánfalu.

7. Komáromgúta.

9. Kiirth.

6. Eszterháza.

10. Szimő.

6. Garanikövesd.

„ 10. Himód.

10. Komócsa.
III.

„ 22. Csallóközsoniorja.

Mart. 31. Pancsova.

Apr.

5. Bácsdoroszló.

Apr. 6. Kisharta.

., 28. Sztarcsova.

jj

9. Bácsordas.

Mart. 28. Izsák.

„ 29. Tenieskubin.

Mart.

23. Óverbász.

„ 27. Dobozmegyer.

.. 23. Fehértemplom.

Apr.

7. Szeghegy.

Apr. 6. Békéscsaba.

Apr. 9. Butykovácz.

„

14. Obecse.

Mart. 31. Békés.

I •

.. 10. Kamaristya.

Mart

29. Temesvár.

Apr. 1. Békésgyula.

2. Bogyán.

Apr.

6. Vadászerdő.

., 10. Görbed.

„ 15. Palona.

Apr.

28. Mosnicza.

9. Tenke.

., 10. Dunabökény.

'>

2. Temesrékás.

Mart. 28. Osi.

,. 12. Újvidék.

„

5. Jerszeg.

„ 19. Dinnyés.

2. Alsókabol.

„

3. Kistopolovecz.

Apr. 7. Szigetcsép.

Mart. 19. Dunagárdony.

9. Bálincz.

3. Dunaharaszti.

.\l)r. 2. Rudolfsgnád.

10. Lúgos.

14. Túrkeve.

9. Nagybecskerek.

8. Csurgó.

2. Szerep.

„ 12. Antalfalva.

1. Bolhó.

6. Nagyvárad.

.. 10. Tógyer.

?)

15. Somogyszobb.

6. Peczeszentmárton

2. Vojtek.

13. Háromfa.

4. Budapest.

2. Darány.

10. Nagyatád.

„ 16. Szigetmonostor.

„ 3. Drávafok.

10. Rinyaszentkirály.

Mart. 16. Rákos.

„ 14. Oszró.

5. Rinyaujlak.

Apr. 6. Göd.

5. Hegyszentmárton.

..

9. Görgeteg.

Mart. 12. Tura.

15. Siklós.

11. Lábod.

Apr. 13. Poroszló.

.. 8. Villány.
16. Mohács.

li

8. Szigetvár.

15. Hajdúböszörmény

15. Szekszárd.

7. Debreczen.

Mart. 31. Béllye.

12. Bátaszék.

Mart. 25. Újtelek.

31. Drávatorok.

18. Nagybaracska.

Apr. 15. Hajdúhadház.

„ 27. Bezdán.

6. Vaskút.

8. Ófehértó.

Apr. 18. Monostorszegh
13. Küllőd.

16. Jánoshalma.
7. Királyhalom.

8. Szatmárnémeti.
14. Darvasmohaerdő.

.. 18. Béreg.

12. Szeged.

9. Sárerdő.

2. Méhespetres.

„

2. Makó.

15. Nagymocsárerdő.

Mart. 25. Apatin.
Apr. 16. Kozora.
9. Gombos.

,. 12. Pécska
Mart. 23. Kuvin.
Apr. 13. Borosjenő.

„ 10. Szinyérváralja.
., 11. Óbozinta.

16. Sátoraljaújhely.

„ 8. Gája.

M

8. Buttyin.

8. Karád.

64

Apr. i:..

l^ciVnyvár.

., N

Nai;y(l()I)rtiny

„ Iti.

Beregszász.

Mart. 19.

Nagybereg.

Apr. 8. Nagyszőllős.
14. Lazdiiy.
12. Mocsár.
., 10. Zúgó.

Apr. 7. Ungvár.

1(1. l'iigdarócz.
8. Uadváucz.
13. Unghosszúmező.

Apr. S. Özerbpozsezsena.

„ 11. Nájdas.
Mart. 27. Berzászka.

.. 31. Dalbosecz.
Apr. 13. Eilieiitlial.

4. Plavisevicza.
Mart. 2!». Diibova.

„ 28. Ogi'adina.

25. Jeselnicza.
Apr. 4. Herkulesfiirdő.

„ 7. Oraviczabánya.
.. 17. Weidenthal.
9. Teniesszlatiim.
17. Féuyes.
17. Borlova.
15. Pojáiiaruszka.
.. 24. Alsóinocs.
12. .Simon.
8. Kövesd,
í). Hissziás.
11. Labasincz.
:\lart. 28. Tápia.
Apr. (i. Dubest.

5. Szelcsova.
Mart. 26. Kissznrduk.
Apr. 9. Osztrov.
Mart. 2(j. Hauzest.
Apr. 4. Facset.
Mart. 26. Nénietgladna.

26. Draxinest.
Apr. 6. ^'álenláre.

., 8. Gross.
- 4. Bnlza.
,, 11. Ohábabisztra.

8. Pozsoga.

8. Pojén.
„ 15.Tjej.
,. 10. Nagyroskány.
„ 10. Dohra.
,, 18. Fere.sd.

8. Marosillye.
„ 14. Eéa.
.. 14 Vajdahunyad.
Mart. 14. Déva.
Apr. 12. Nagyrápolt.

IV.

Ajjr. 13. Kosztesd.

1. Alsóváros viz.
Mart. 29. Szászváros.
Apr. 16. Gredistye.

6. Sebeshely.
., 1. Vajdé.

13. Osebeshely.

13. Felsnpián.
Mart. 31. Kudzsir.
Mai 19. Prigona.
Aj)r. 8. Szászsebes.
Mai I.S. Oása.
Apr. 17. Arpasn Mare.

13. Márton h egy.
.. 7. Kelnek.

„ 14. Morgonda.

14. Szerdahely.
Mart. 28. Szelistye.

Apr. 9. Kereszténys/.iget.
1. Kisdisznód.

1. Nagydisznód.
„ 10. Nagyszeben.

11. Nagycsíír.

10. Szenterzsébet.

7. Vesztéiiy.
,. 9. Boieza.

2. Nagy talni ács.
.. 20. Herinány.

12. Porcsesd.

10. Aisósebes.

2. Hortobágyfalva.

3. Vurpód.
.. 10. Felek.

1. Szakadat.

11. Felsőgezés.
., 4. Holczniány.

2. Uj egy ház.

13. Felsopornmliák.

14. Alcziua.
.. 20. Szeráta.

8. Strezakerczisora.
14. Buleavölgy.

ö. Kiirpöd.
.. 18. Verd.
.. 18. Felsőárpás.

Apr.

19. -Vlsóárpás.

w

13. Szentágota.

Mart.

30. Alsóvist.

Apr.

14. Felsővist.

..

18. Dragos.

„

14. Nagysink.

.,

16. Felsőszombatfalva

„

5. Kissink.

14. Fogaras.

Jlart

28. Felmér.

Mai

12. Kiidarita.

Apr.

12. Sarkaicza.

,,

18. Osinka.

15. Páró.

15. Persány.

..

13. Alsóvenieze.

„

14. Alsókomána.

1 1. rjsinka.

„

13. Felsőkoniáiia.

16. Törcsvár.

?>

4. Ótohán.

16. Vledény.

>:•

16. Holbák.

..

6. Barczarozsnyó.

..

22. Krizba.

11. Apácza.

„

23. Szászniagyarós.

„

13. Bölön.

14. Középajta.

9. Tíímösiszoros.

..

16. Arapatak.

Mart

31. Tiirkös.

Apr.

14. Szászhermáuy.

17. Osáncziszoros.

„

14. Ilyefalva.

14. Sepsiszentkirály.

15. Sepsiárkos.

..

1 7. Sepsiszentgyörgy.

14. Káinok.

13. Zalán.

13. Gidófalva.

15. Sepsibodok.

17. Bikfalva.

19. Bodzaiszoros.

•í

14. Nagj'borosnyó.

65

Apr.

22. Dalnok.

Apr.

! 1. Hothlenszent-

Apr.

15. Esztelnek.

15. Xycii.

niiklós.

!)

13. Lemhény.

17. Mafiyarbodzn.

.Mart

. 31. Hidegvíz.

,j

13. Bereczk.

10. Hárkáiiv.

„

20. Alsóbajoni.

15. O.jtoz.

17. Záfidii.

Apr.

15. Kiskapus.

19. Szaláncz.

„

12. Kovás/.na.

Mart

. 20. Dicsöszentinártdii.

„

15. Sósmező.

..

14. Osdola.

..

24. Medgyes.

7. IntrecaJ.

.,

9. Alliós.

17. Muzsua.

„

7. Bulz.

,,

7. Lippaierrtő.

„

27. Deésfalva.

JJ

15. Marszoja.

Mi.rt

. 27. Máriaradiia.

Apr.

4. Berethalom.

Mai

5. Pietrásza.

Apr.

9. Sólymos.

„

18. Szászsáros.

Apr.

12. Albák.

»

5. Sistarovecz.

>»

4. Váldhid.

„

14. Runk.

'y

11. Mészdorí-os.

..

8. Erzsébetváros.

Mai

14. La Dubul.

..

11. Fetirs.

Mart

31. Pród.

Apr.

22. Béles.

7. Dor^os.

Apr.

16. Jakabfalva.

W

5. Bánffyhunyad.

.,

8. Zabálcz.

Mart

28. Segesvár.

Mai

5. Irisora.

„

10. Berzova.

Apr.

21. Csöb.

Apr.

22. Mariséi.

Mart

22. Lalasincz.

„

1(). Hegen.

„

20. Magura.

Apr.

14. Borossebes.

,.

14. Fehéregyháza.

.,

14. Középlak.

13. Tótvárad.

,.

4. Báránykút.

18. Reketó.

Mart

14. vSoborsin.

„

1 1. Szászdálya.

„

13. Riska.

Apr.

15. Zinibró.

10. Szászkeresztur.

,.

18. Melegszamos.

'?

6. Záni.

.Mart

26. Székelykeresztiir.

„

19. Magyargorbó.

,.

10. Acsuva.

Apr.

12. Erked.

13. Gyalu.

.,

15. Csúcs.

.,

10. Kobátfalva.

„

9. Kolozsvár.

«

8. Magulicza.

Mart

12. Korond.

'>

6. Torda.

'?

1. Felvácza.

Apr.

19. Kőhalom.

13. Kékes.

..

10. Nagyhalniágy.

ÏÎ

9. Kányád.

„

16. Dipse.

15. Vorcza.

„

1 5. Székely udvarhely .

15. Fehéregyház.

»

14. Körösbánya.

,,

13. Darócz.

»

12. Nagyida.

.,

14. Risknlicza.

21. Gyepes.

,,

3. Szászakna.

..

4. Bulzesd.

„

15. Vargyas.

„

11. Teke.

„

10. Ozoha.

16. Bárót.

n

13. Zselyk.

«T

1. Brád.

„

11. Erdőfüle.

,,

11. Szászpéntek.

„

16. Lepus.

„

13. Szárazajta.

18. Vajola.

,,

13. Dizditul.

..

13. Nagybaczon.

w

14. Dedrád.

17. Felső vidra.

,.

10. Magyarhermány.

íí

8. Bátos.

„

15. Boicza.

6. Csikrákos.

„

11. Szászrégen.

16. Bucsesd.

')

5. Csíkszereda.

>í

16. Herbus.

.Mai

2. Csertés.

„

11. Málnás.

„

10. Magyarrégen.

Apr.

8. Topánfalva.

»

15. Csoniorta.

„

13. Disznajó.

w

12. Abrudfalva.

1)

1Ô. Csikszentniárton.

.,

12. Mocsár.

..

12. Abrudbánya.

13. Ikafalva.

^j

19. Görgényhfidák.

V

18. Kisalniás.

„

13. Futásfalva.

,.

8. Köszvényesremett

„

9. Bisztra.

14. Torja.

v

20. Görgényüvegcsűr.

8. Vnltur.

,,

14 Karatnavolál.

18. Dosz.

Mart.

20. Zalatna.

y

19. Katrosa.

..

12. Vármező.

Apr.

22. Dealuniare.

13. Kézdiszárazpatak.

15. Szakadat.

„

13. Oftenbánya,

„

13. Kézdiszentlélek.

.,

11. Szováta.

«

7. Magyariiii'n.

,,

9. Kézdiszentkereszt.

n

17. Alsófancsal.

»

4. Nagyenyed.

Ȓ

13. Bélafalva.

n

11. llyésmező.

»

7. Magyarlapád.

Ji

14. Kurtapatak.

••

19. Felsőfancsal.

Aquila XIV.

9

66

Mart

18. Oroszheg}'.

Apr.

7. Tőkés.

Apr.

17. Fehérszck.

Apr.

14. Gyergjóremete.

15. Lcikencze.

..

22. Láposbánya.

»

19. Gyergyóalfalu.

rj

23. Szálva.

„

11. Nagybánya.

»

i;i Gyergyóflitró.

7}

5. Kenteiké.

^

20. Kápolnnknionostoi

»

IC. Gyergyócsoma-

V

11. Naszód.

^

9. Aknasugatag.

falva.

»

10. Szépnyir.

.,

16. Farkasrév.

»

15. Gyergyóujfalu.

-

9. Besenyő.

„

15. Kapnikbánya.

»

14. Gyergyóborszék.

12. Kisrebra.

Mart

15. Budfalva.

^

17. Kilyénfalva.

.,

9. Nagydemeter.

Apr.

10. Oláhláposbánya.

«

13. Tekerőpatak.

„

5. Besztercze.

4. Nagybocskó.

»

14. Gyergyószeiit-

„

19. Pán-a.

TÏ

9. Rákosfalva.

miklós.

,.

10. Jaád.

.,

9. Rónaszék.

»

18. Hágótőalja.

..

13. Földra.

»

12. Kislonka

»

7. Gyergyótölgyes.

«

12. Árdány.

..

10. Ruqja.

»

9. Siter.

n

14. Kisilva.

n

15. Mingyet.

»

13. Élesd.

V

13. Oláhszentgyörgy.

»

15. Czibles.

»

11. Òssi.

TÎ

22. Borgóprund.

,,

8. Terebesfejérpatak

»

12. Márkaszék.

W

14. xMájer.

»

10. Rozália.

»

16. tízilágysonilyó.

„

11. Les.

*y

14. D ragom érfalva.

»

5. Zilah.

»

8. Óradna.

V

12. Izaszacsal.

w

20. Szilágycseh.

»

1. Nagyilva.

..

12. Felsővissó.

»

2. Zsibó.

Mart

31. Máramarossziget.

^

15. Havasmezö.

»

12. Hidalmás.

Apr.

20. Dornavölgy.

Mai

3. Fájna.

18. Gyökeres.*

»

12. Tesna.

Apr.

19. Pleskutie.

»

14. Zálha.

ÎÎ

12. Kosna.

„

20. Rotundo.

r

11. Nagyilonda.

V

21. Gurahajta.

„

20. Lajosfalva.

7Î

9. Horgospatak.
4. Dés.

-

9. Gyergyóbélbor.
10. Szatmárhegy.

-

25. Dieka.

V.

Mart.

23. Zebegény.

Apr.

12. Bakabánya.

Mart

31. Diósgyőr.

Apr.

20. Kós])allag.

.,

20. Zsaruócza.

Apr.

11. Hátmeg.

*í

14. Nagymaros.

.,

21. Uhli.szkó.

„

9. Ilosva.

7}

12. Nógrádkövesd.

n

20. Irtványos.

„

18. Visk.

»

14. Isaszegh.

V

17. Gyekés.

Mart

27. Bustyaháza.

»

2. Babath.

'Î

20. Bacsófalva.

Apr.

13. Alsóbisztra.

»

10. Megyerke.

V

23. Magaslak.

„

5. Kricsfalva.

10. Ecskend.

„

24. Hegybánya.

"

23. Alsószinevér.

Mart.

18. Erdőkürt.

Mai

5. Sehneczbánya.

n

13. Kerekhegy.

Apr.

13. Valkó.

Apr.

8. Ipolyság.

»

11. Alsókalocsa.

„

7. Terpes.

«

27. Tópatak.

^

12. Kökényes.

Mart

25. Gyöngyössolymos.

r»

8. Tesmagolvár.

*.

10. Széleslonka.

Apr.

1. Kékesalja.

V

7. Lósoncz.

»

15. Szentniiliály-

^

9. Bodony.

..

13. Gömörráhó.

körtvélyes.

Mart

30. Eger.

„

12. Kékkő.

n

10. Gánya.

Apr.

13. Ghymes.

y.

10. Rimaszombat.

„

22. Németniokra.

„

11. Aranyosmaróth.

n

9. Mocsolyás.

..

14. Királymező.

»

11. Valkócz.

»

20. Ujmassa.

„

13. Gyertyánliget

»

18. Újbánya.

»

7. Sajókaza.

^

13. Jalinka.

V

15. Barsrudas.

„

12. Ujluita.

„

12. Kaszómező.

7>

10. Garanirév.

»

8. Alsóhámor.

»

11. Rahó.

67

Mai

7. Apsinecz.

Apr. 19. Bikkalvölgy.

Apr.

20. Hunkócz.

Apr.

14. Kürösnie/.ö.

„ 10. Garaiiipéteri.

í)

14. Ungpéteri.

»

14. Tiszabojídány.

_ 15. Alsószabadi.

n

8. Felsödomonya.

Mai

lo. Sósitiis.

21. Háromvizj)ázsit.

^

6. Nagyláz.

Apr.

19. Hogdánvölgy.

., 13. Cserpatak.

Mart

. 30. Okemenczc.

Mai

10. Liiposmezô.

„ 17. Rezsőpart.

Apr.

2. Kisberezna.

Apr.

21. Studena.

20. Kisgaram.

V

15. Bercsényifalva.

ÎT

12. Biirszentgyörgy.

,. 12. Karám.

»

9. Köblér. "

jy

14. Dejte.

., l-l. Szikla.

»

27. Turjaremete.

n

19. Oszlány.

„ 15. Breznóbánya.

»

15. Sóhát.

„

20. Madarasiilja.

13. Dobrocs.

w

13. Fenyvesvölgy.

n

14. Felsőluunor.

„ 15. Benesháza.

»

19. Poroskő.

»

20. Gyertyánfa.

„ 16. Gaspard.

n

17. Turjamezö.

»

17. Kelő.

„ 15. Havasalja.

n

22. Turjavágás.

»

14. Felsőzsadány.

29. Maluzsiiia.

'>

15. Ticha.

»

21. Revistyeváraljii.

„ 13. Mihálytelek.

»

14. Uzsok.

»

13. Bükköskút.

„ 18 Vaczok.

jy

20. Majdan ka.

w

16. Alsózsadány.

„ 19. Rásztoki

„

14. Ökörmező.

»

10. Geletnek.

„ 20. Dikula.

,,

17. Üsztrika.

»

14. Turóczszklenó.

„ 22. Teplicska.

»

17. Ozora.

„

15. Kisfalu.

„ 10. Ratkólehota.

ÎÎ

14. Felsőszinevér.

T

22. Barsszklenó.

., 13. Uj vásár.

»

17. Szloboda.

J?

3. Felsőstidjiiya.

„ 22. Róna.

n

14. Csornarika.

»

9. Mosócz.

„ 11. Nagyszlabos.

V

11. Illa va.

„

15. Ókörmöczke.

, 13. Rédova.

V

14. Kassza.

Mai

1. Lenge.

., 9. Pelsöcz.

n

15. Puchó.

Apr.

12. Felsőtóti.

9. Rozsnyó.

»

10. Nagybittse.

„

22. Körmöczbánya.

Mai 5. Ovíz.

»

25. Rajecz.

„

10. Csreinosnó.

Apr. 13. Svedlér.

w

13. Zsolna.

Mai

4. Sekély.

., 19. Gerebfűrész.

j»

10. Visnyó.

Apr.

29. Alsóturcsek.

13. Szomolnok.

■^

10. Csacza.

^

11. Jálna.

„ 15. Stoósz.

„

10. Turóczszentmárton

V

16. Neczpál.

11. Szoniolnokliuta.

«

10. Túrán.

n

30. Dobó.

13. Felsőmeczenzéf.

w

5. Likavka.

V

6. Dobróváralja.

11. Szepsi.

»

8. Csernova.

^

12. Kovácsfalva.

14. Aranyidka.

»

20. Hrboltó.

„

23. Óhegy.

„ 22. Óruzsin.

-•J

14. Nagyfalu.

»

10. Zólyom.

„ 11. Sacza.

„

17. Revisnye.

„

12. Erdöbádoiiy.

10. Hidasnémeti.

V

16. Mutne.

»

15. Üobrokirályi.

„ 11. Kassa.

„

17. Ludrovü.

ï»

16. Középrevucza.

18. Lemes.

'»

24. Veszele.

ri

8. Szelcsií.

15. Sósgyülvész.

Mai

2. Lucski.

»

17. Garanisálfaha.

15. Delnekakasfalva

Apr.

23. Lokcza.

»

27. Kallós.

., 16. Sósujfalu.

n

22. Szihelne.

))

15. Osszada.

11. Felsőmislye.

„

25. Németlipcse.

Í«

14. Zólyoiiilipcse.

., 12. Szigord.

„

20. Podbjel.

»

24. Koritnicza.

„ 14. Keczerpeklén.

„

24. Zubnitliova.

îï

13. Luzsna.

, 15. Keczerlipócz.

n

19. Rabcsicze.

»

10. Garaniszontandrás.

.. 20. Vörösvágás.

»

19. Krasznahorka.

„

16. GaramnéiiiPtfalva.

.. 22. Rankfiired.

w

21. Bobró.

^

25. Kiszla.

10. Varannó.

n

19. Turdossiii.

»

26. Garaiiihidvég.

15. Zemplénszinna.

•'

o. Alsólipniczn.
9*

68

Apr. 16. Zuberecz.
', 19. Zábidó.

lo. Felsölipnicza.
20. Felsőzubricza.
Mai 17. LiptószMitivilii.
Apr. 14. Jablonka.
„ 15. Liptóujvár.
„ 12. Vitanova.
„ 28. Hladovka.
15. Szuhahora.

Apr. 15. Szvarin.
14. Vvchodna.
10. Felietevá^.

17. Csorbái tó.
23. Koleszáriíi.

18. Felsölápos.
16. Tátralomnic/..
20. Oszturnya.
18. Kubach.

.\|)r. 14. Szepesófalu.

16. Ménhard.

10. Ábraiiámfalva.

17. Szepesbi'la.
.. 19. Podolin.

14. Lőcse.
.. 18. Ólubló.
26. Csircs.
(i. Hártfa.

Megérkezés a fészekhez. — Ankunft am Nest.

Apr.

8. Szászvár.

Apr.

7. Németujvár.

Mai

10. Várpalota.

»

12. Szentgotthard.

..

6. Körmend. j

l'i. Nagymarton.

„

20. MUej.

.,

16. Ujkér.

Apr.

21. Csáva.

15. Pölöske.

,.

7. Nyögér.

«

14. Sopronkertes.

10. Marczali.

13. Pápateszér.

20. Czinfalva.

24. Karád.

.,

10. Rátóth.

..

17. Malomháza.

18. Igal.

..

9. Liter.

.Mid

2. Feketeváros.

..

25. Tab.

..

4. Öskii.

Apr.

6. Szomód.

»

12. Kiskörtvélyes.

II.

Apr.

13. Kemenesszentpéter

Apr.

17. Komáromgúta.

Apr.

12. Madár.

»

11. Him ód.

.,

20. Szimő.

14. Kürth.

10. Hövej.

„

20. Komócsa.

„

6. Garamkövesd.

'•

20. Ásvány.

"

1. Komárom.
IIL

29. Csallóközsmnorja.

Apr.

14. Pancsova.

Apr.

4. Temesrékás.

Apr.

12. Tenke.

16. Palona.

7. Kistopohivec/..

.,

13. Peczeszentmárton

Î?

10. Üunabökény.

12. Bálincz.

»

17. Budapest.

16. Nagybecskerek.

12. Csurgó.

Mai

18. Szigetmonostor.

10. Tógyer.

..

15. Somogyszobb.

Apr.

18. Poroszló.

10. Ürávatonik.

18. Háromfa.

8. Újtelek.

18. Küllőd.

„

10. Nagyatád.

„

21. Óbozinta.

..

22. Kozora.

..

15. Szekszárd.

16. Beregszász.

..

12. Gombos.

..

24. Nagi/bamcska.

Mart

.;24. Nagybereg.

„

8. Bácsdoroszló.

..

7. Királyhalnm.

Apr.

~ 16. Ungvár.

r

10. Bácsordas.

10. Buttyin.

>í

12. Ungdarócz.

.,

18. Vadászerdő.

Mart

. 31. Békés.

9. Kadváncz.

'•

28. Mosnicza.

.Vpr.

1. Békésgyula.
IV.

13. Unghosszúmezö.

Apr.

23. Berzászka.

Apr.

25. Weidentlial.

Apr.

25. Pojánaruszka.

V

24. Eibenthal.

20. Temesszlatina.

„

17. Szelcsova.

Mai

8. Dtibova.

..

24. Fényes.

15. Kisszurduk.

Apr.

19. Jeselnicza.

..

24. Borlova.

-

15. Hauzest.

69

Api'. 15. Nénietgliuliiii.

Apr. 15. Zimbró.

Mai

11. Gyergj'óujfalu.

15. Draxinest.

.. 15. Csúcs.

Api'.

13. Gyergyóditró.

„ 14. Gniss.

13. Felvácza.

23. Gyergyócsoniafalva

.. 22. Balza.

14. Nagyhalmágy.

..

23. Gyergyóujfalu.

.. 20. Pozsoga.

.. 14. Körösbánya.

14. Gyergyóborszék.

.. 29. Nagyrajìolt.

.. 14. Riskulicza.

.,

25. Kilyénfalva.

2. Szászváros.

.. 14. Brád.

21. Gyergyószent-

.. 12. Sebeshely.

15. Boicza.

miklós.

.. 8. Vajdé.

.. 16. Bucsesd.

Mai

6. Hágótőalja.

13. F'elsopiàn.

„ 25. Abrudbánya.

Apr.

20. Gyergyótölgyes.

2. Kuflzsir.

„ 25. Kisalniás.

..

9. SÍter. '

Mai 21. Priaona.

Mai 2. Vnltiir.

13. Élesd.

Apr. 17. Arpasuniare.

Apr. 14. Zalatna.

18. Ossi.

Mart. 30. Szelistye.

22. üealuniare.

12. Márkaszék.

Apr. 11. Nagyszeben.

.. 13. Oftenbánya.

,.

16. Szilágysomlyó.

5. Ujegyház.

.. 12. Magyarigen.

..

5. Zilah.

11. Strézakerczisora.

4. Nagyenyed.

..

2. Zsibó.

5. Alsóvist.

15. Kiskapus.

,.

18. Gyökeres.

„ 14. Felsövist.

.. 15. Muzsna.

14. Zálha.

. 22. Sarkaicza.

18. Szászsáros.

„

11. Nagyilonda.

„ 22. Krizba.

.. 13. Erdőfiile.

Mai

20. Horgospatak.

„ 14. Apácza.

18. Magyarherrnány.

Apr.

22. Lekencze.

.. 23. Szászmagyarós.

.. 11. Málnás.

27. Szálva.

19. Töniösiszoros.

.. 16. Csoniorta.

..

28. Naszód.

_ 25. Osáncziszoros.

., 19. Ikafalva.

Mai

14. Besenyő.

.. 14. Ilyefalva.

„ 18. Futásfalva.

„

18. Árdány.

.. 20. Káinok.

,. 23. Torja.

Apr.

16. Gradua.

17. Zalán.

.. 23. Karatnavolál.

.,

24. Dornavölgy.

.. 20. Gidófalva.

,. 27. Katrosa.

..

22. Kosna.

„ 17. Bikfalva.

.. 19. Kézdiszárazpatak.

..

28. Guraha.jta.

15. Sepsibodok.

19. Kézdiszentlélek.

..

15. Gyergyóbélbor.

25. Bodzaiszoros.

13. Kézdiszentkereszt.

..

17. Fehérszék.

.. 15. Nagyborosnyó.

.. 18. Bélafalva.

22. Láposbánya.

.. 15. Nyén.

.. 16. Esztelnek.

M

12. Aknasugatag.

„ 17. Magyarltodza.

., 20. Kurtapatak.

Mart

. 24. Budfalva.

„ 10. Bárkány.

19. Szaláncz.

Apr.

19. Nagybocskó.

.. 17. Zágon.

7. Intrecaj.

..

16. Rónaszék.

20. Lippaierdő.

7. Bulz.

..

14. Terebesfejérpatak.

12. Máriaradna.

.. 19. Dipse.

.,

14. Rozália

.. 12. Sólymos.

.. 18. Fehéregyház.

w

13. Izaszacsal.

6. Sistarovecz.

,. 13. Zselyk.

,.

24. Felsővissó.

13. Mészdorgos.

„ 19. Görgényhodák.

Mai

3. Fájna.

.. 23. Petirs.

„ 21. Köszvényesreniete.

Apr.

19. Pleskutie.

.. 23. Dorgos.

.. 20. Görgényüvegcsür.

20. Rotundo.

15. Berzova.

17. Alsófancsal.

20. Lajosfalva.

14. Borossebes.

.. 19 Felsöfancsal.

n

25. Dieka.

„ 14. Tótvárad.

„ 14. Gyergyóremete.

Mart. 22. Zebegéuy.

V.

A|)r. 11. Babath.

Apr.

14. Eger.

Mai 20. Kóspallag.

.. 16. Gyöngy össolymos.

20. Bakabánya.

„ 20. Nagymaros.

„ 14. Bodony.

»

20. Irtványos.

70

Apr.

17. Gyekés.

Apr.

20. Tiszabogdány.

Apr.

12. Hidasnémeti.

•»

23. Ma-aslak.

Mai

If;. Sóskás.

T)

12. Kassa.

»

20. Bacsólalva.

.,

10. H()g<lánvölgy.|

*»

12. Felsőmislye.

V

24. Hegybánya.

.,

10. Láposmező.

«

14. Keczerpeklén.

„

15. Ipolyság.

Apr.

18. Búrszentgyörgy.

.,

15. Keczerlipóez.

„

10. Losoncz.

Mai

1. Maílarasalja.

T)

20. Vörösvágás.

„

20. Göniürráhó.

Apr.

l(j. Gelctnek.

•)

22. Kankfiired.

»

13. Rimaszombat.

'Î

15. Erdöbádony.

»

14. Varannó.

'J

20. Ujniassa.

Mai

2. Kallós.

•)

20. Zemplénszinna

,

20. Alsóiiámor.

Apr.

15. Zóly()iiili])cse.

Mai

9. Hunkócz.

•ï

14. Diósgyőr.

.,

15. Garaniszentiindrás.

Apr.

4. Ungpéteri.

_

1 1 . Hátmeg.

„

17. Alsószabadi.

«

28. Köblér.

„

9. liosva.

^

23. Cserpatak.

•)

15. Sóhát.

.,

18. Visk.

17. Eezsöpart.

»

25. Majdánka.

V

15. Kricsfalva.

.,

14. Szikla.

'S

19. Ökörmező.

»5

30. Alsószinevér.

Mai

5. Malu/.sina.

*»

23. Puchó.

'J

13. Ki^ekhegy.

Apr.

30. Mihály telek.

.,

18. Nagybittse.

»

15. Alsókalocsa.

.,

15. Stoósz.

13. Zsolna.

„

20. Kökényes.

.,

14. Szomohidkluita.

.,

18. Csernova.

„

25. Gánya.

,,

13. Felsömeczeiizét'.

„

17. Ludrovo.

Mai

5. Királymező.

„

11. Szepsi.

:\lai

9. Lucski.

Apr.

25. Gyertyánliget.

»

12. Sacza.

Apr.

15. Bártfa.

,

14. Rahó.

Területi közepek : — Regionenmittel :

1. Apr. 10. (87.) III. Apr. 7.(114.)

II. „ 8.(23.) IV. „ 11.(371.)

V. Apr. 15. (245.)

A fészekhez való érkezés területi közepei. — Regiiiucniiiittel der Ankunft an das Nest.
I. Apr. 14. (23.) I 111. Apr. 12. (36.) l V. Apr. 19. (74.)

II.

13. (11.)

IV. „ 18. (150.)

Az első érkezés országos közepe. — Laudesmittel der ersten Ankunft.

Apr. 12. (840.)

A fészekhez való érkezés országos közepe. — Lundesmittel der Ankunft au das Nest.

Apr. 17. (294.)

A középszámok viszonylagos elhelyezkedése
változatlan maradt, de maguk a középszámok
a normálisnál közelebb jutottak egymáshoz,

mindössze 8 napnyi különbség van a

leg-

korábbi és legkésőbbi között. A keleti hegy-
vidék késleltető hatása III. és IV. szerint 4
napot tesz ki, IV. és V. ahijjján pedig az
északi szélesség késleltető hatása ugyancsak
4 nap, mind a keltő csak félakkora, mint a

Das gegenseitige Verhältnis der Regioneii-
mittel blieb unverändert, nur dass sich die
Mittel selbst einander näher rückten als ge-
wöhnlich, — zwischen dem frühesten und
spätesten besteht ein Unterschied von nur 8
Tagen. Die verspätende Wirkung der öst-
lichen Erhebung beträgt laut III. und IV.
nur 4 Tage, die verspätende "Wirkung der
nördlichen Breite laut IV. und V. ebenfalls

71

fürjnél, a melynek vonulása szintén normális
typust alkut. Ez más szóval azt jelentené,
hogy a füsti fecske átlagban kétszer gyor-
sablian halad, mint a fürj. Azért kell föl-
tételesen szólni, mert a középszániok rendesen
távolabb esnek egymástól, olyankor tehát
az észak és fölfelé való haladás sebessége
kisebb.

Az eltérést nézetem szerint az okozta, hogy
a füsti fecske idei fölvonnlása tetemesen —
7 naj)i)al — késett a normálishoz képest.
Ezt a késést l)izonyára meteorológiai tényezők
idézték elő, a melyek azntán hirtelenül meg-
szűntek, minek következtél)en azután a föl-
tartóztatott mozgalom sokkal rohamosabban
f(il\t le, mint máskor. Azt hiszem, hogy a
fölvonulás meteorológiai megvilágítása igazolja
majd ezt a fíilfogást.

A fészekhez való érkezés területi közepei
ala[)ján egyelőre még csak kellőleg ellen nem
őrizhető következtetésekbe bocsátkozhatunk.
Úgy látszik, hogy ez a folyamat is a normális
typus szerint megy végbe. IV. és V. köze])ei
ugyan túlságosan közel esnek egymáshoz, de
ez valószínűleg ugyanonnan van, hogy az idei
fölvonulás a normálisnál jóval gyorsal)l)an
folyt le. Perről természetesen csak a jövő meg-
figyelések és vizsgálatok dönthetnek.

4 Tage ; l)eide ergeben nur liiill) so viel wie
l)eiin Waciitelznge, welcher ebcMifalls nach
dem normalen Typus verläuft. Ditis würde
mit anderen Worten so viel bedeuten, dass
die Rauchschwalbe noch einmal so scimeli
zieht als die Wachtel. Es muss deshalb hypo-
thetisch gesprochen werden, weil die Mittel
gewöhnlich weiter von einander abstehen,
weshalb dann die Schnelligkeit des Vor-
rückens nach Norden und der Höhenlage
geringer ist.

Diese Abweichung wird meiner Ansicht
nach dadurch verursacht, dass sich der heurige
Friihjahrszug der Rauchschwalbe beileutend —
um 7 Tage — gegen den normalen verspätete.
Diese Verspätung wurde durch meteorolo-
gische Fakt(n-en hervorgerufen, welche dann
plötzlich nachliessen, weshalb dann die auf-
gehaltene Bewegung viel rapider verlief als
sonst. W^ahrscheinlich wird die meteorologische
Beleuchtung des Zuges diese Auffassung recht-
fertigen.

Auf Grund der Regionenmittel der Ankunft
an das Nest können vorläufig nur ungenügend
kontrollierbare Schlussfolgerungen gezogen
werden. Wie es scheint, folgt auch diese
Bewegung dem Normaltypns. Die Mittel von
IV. und V. sind zwar /iel zu nahebei einander,
doch ist ilies wahrscheinlich ebenfalls eine
folge derjenigen Ursachen, welche einen dem
normalen rapideren Zugsveraluf hervorriefen.
Darüber können natürlich nur die zukünfti-
gen Beobachtungen und Untersuchungen ent-
scheiden.

8(). < — > Hydroclielidon leucoptera, (Meissn. et Schinz).
I. Mai [-2. Zalagógáufa. 1 111. Mai 5. Temeskubin. I 111. Apr. 29. BiUéd.

I. Mai 4. Zalagógánfa.
III. Apr. 28. Temeskubin.

87. "< — >■ Hydrochelidon nigra, (L.).

111. Apr. 22. Óverbász.
III. „ 29. Billed.

111. Mart. 2;i. Bugyi.
III. „ 12. Tura.

I. Mai f>. Molnaszecsőd.
III. „ 8. Békéscsaba.

88. ■<— >■ Hypolais hypolais, (L.).

I 1\^ Mai 17. Szászsebes.
V. „ 2. Zuberecz.

V. Mai 28. Liptóujvár.

72

Sí).

Jjnx torquilla, I.

I. Apr.

10. Ihárosberéiiy.

IV. A,

i-. 12. Oravic/.uiinnya.

V. .\,

ir. 17. Sajókaza.

1. ,.

18. Felsőlövő.

4. Németi)()gsáii.

V.

10. Kricsfalva.

■*■• »

13. Kőszeg.

IV

7. Bulza.

\.

24. Szentniihály

28. Molnaszecsőd.

15. Réa.

körtvélyes.

1. «

1(). Pomáz.

7. Szászsebes.

V.

il. Geletnek.

IT. ..

14. Keszegfalu.

8. Türkös.

V.

, '22. Szelese.

III. „

20. Izsák.

8. Segesvár.

V.

18. Liptóujvár.

III. _

10. Nagybereg.

1 1 . Naszód.

V.

„ 17. Lőcse.

m. ,

8. Ungvár.

* V

. 11. Kékkő.

90.

Lanius coUurio, L

Mai

3. Ihárosberény.

m.

Mai

5. Óverbász.

V.

Apr.

28. Xógrádkövesd

Ai)r.

28. Répáspuszta.

111.

..

5. Ujpécs.

V.

Mai

1. Kékkő.

.,

25. Pécs.

111.

Apr.

26. Királylialüiii.

V.

„

9. Sajókaza.

}3

27. Felsőlövő.

m.

»

26. Izsák.

V.

,,

4. Geletnek.

»

29. Kőszeg.

III.

Mai

1. Ráczkeve.

V.

11. Barsszklenó.

Mai

2. Molnaszecsöfl.

III.

,.

8. Tura.

V.

..

2. Zólyom.

Apr.

26. Zalagügánfa.

m.

Apr.

28. Ungvár.

V.

4. Nagybittse.

Mai

3. Poniáz.

IV.

Mai

4. Szászsebes.

V.

23. Zuberecz.

11

3. Keszegfalu.

IV.

»

6. Türkös.

V.

M

30. Liptóujvár.

11
11

Apr.

30. Kürth.

26. Teiueskubiii.

IV.

»

4. Segesvár.

V.

Apr.

21. Szepesbéla.

91.

■< — >-

Lanius minor. Gm.

I. Apr.

21. Kisherend.

III.

Apr.

29. Hegyszeut-

III.

Apr.

22. Békéscsaba.

I. Mai

3. Ihárosberény.

111 ártón.

m.

Mai

3. Tura.

1. ..

2. Répáspuszta.

III.

30. Bellye.

i\.

5. Szászsebes.

I. .

17. Kőszeg.

111.

.Mai

12. Óverbász.

IV.

12. Türkös.

1. .,

3. Molnaszecsőd.

III.

5. Ujpécs.

IV.

..

5. Nagyeiiycd.

1. Apr.

27. Zalagógánfa.

III.

Apr.

23. Királyhahiiii.

1\.

„

12. Kolozsvár.

1. Mart. 25. Tata.

III.

Mai

2. Kisharta.

V.

V

7. Sajókaza.

11. Mai

3. Keszegfalu.

111.

n

1. Izsák.

V.

n

12. Geletnek.

II

Apr.

30. Kürth.

111. Jan. 7.

92.

Febr. 9. Ternes
kubin.

Larus canns, L.

III. Mart. 2. Budapest.

93. *-'^ Larus luinutus. I'all.
111. Apr. 30. BUléd.

n

I. Febr. 2iì. Kőszeg.

I. Mart. 2ô. Kúszeíj. Nagy
vonulás. —
Starker Zug'.
. NE.

I. „ 14. Zalagógánfa.

94. *^> Larus ridibiindus,

II. Mart. 3. Esztfrliáza.

II. ,. 11. Keszegfalu.
III. „ 27. Temeskubin.
III. Febr. 5. Héllye.
III. Mart. 7. ()veri)ás/..

III. Mart. \K Izsák.

III. ., 10. Ráczkeve.

III. Febr. 18. Budapest.

III. Mart. 12. Tura.

IV. „ Il.Türkns.

95.
III. Mart. 17. Bugyi.

Limosa limosa, (L).

I III. Apr. 8. Tura.

96. *— >- Locustella fliiTiatilis, Wölk.

I. Mai 8. Kőszeg.

I. „ 5. Molnaszecsöd.

II. A])r. 29. Keszegfalu.

IV. Mai 2. Segesvár.

97. *-^ Locustella Inscinioides, (Sav.).
lII. Mart. 29. Teuieskubiu. i III. Mart. 2U. Dinnyés.

98. <— > Locustella naevia, (Bodp.).
II. Apr. 27. Keszegtalu. ! III. Mart. 29. Temeskubin. j IV. Mai 17. Szászsebes.

99.

i.uscinia luscinia, (L.).

A])r. 10. Kisherend.
10. Ihárosberéiiy.
3. Jaád.
,. 22. Répáspuszta.

7. Vasnádasd.
„ 17. Milej.

13. Boldogasszony fa.
15. Pölöske.

8. Kernend.

5. Marczali.

6. Gainás.
lO. Mernye.

,, 14. Karád.
Mart. 18. Igal.
Apr. 16. Tab.

13. Nénietujvár.

A|)r. 28. Vasdoroszló.

13. Borsmonostor.
10. Körmend.

20. Locsniánd.

22. Molnaszecsöd.

17. Csepreg.
7. Horpács.
„ 17. Vasvár.
.. 27. Ujkér.

10. Nyögér.
.. 15. Káld.
,. 14. Clicz.

15. Budaörs.

14. Szarvkő.

„ 23. Sopron kertes.

Apr. 17. Ágfalva.
27. Czinfalva.
17. Szentmargitbánya.

15. Fertőfehéregyháza
14. Nagyczenk.

,, 25. Feketeváros.
„ 17. Ravazd.
3. Bókod.
„ 16. Tata.

19. Szomód.
.. 20. Perbál.

16. Jenő.

„ 14. Budakesz.

„ 16. Visegrád.

12. Pomáz.

Aquüa XIV.

10

74

TI

Apr.

20. Kcmencsszentpéter.

Mai

2. Nagynipgycr.

Apr.

17. Kiirtakeszi.

Mart

.30. Gyoripjarmat.

Apr.

14. Komáromgiita.

»

7. Madár.

Apr.

14. Himód.

„

14. tízimő.

Tï

9. Kiirth.

.,

11. Hövej.

n

15. Komócsa.

r»

25. Garamkövesd.

„

19. Bogyoszló.

»

27. Keszegfalva..

» -

27. Csallóközsomorja

»

15. Magyaróvár.

III.

Apr.

18. Tenieskuhin.

Apr.

19. Bálincz.

Apr.

21. Budapest.

'J

24. Kamaristya.

22. Csurgó.

»

12. Göd.

„

12. Hogyan.

Mai

2. Somogyszobb.

»■

25. Tura.

„

6. Tógyer.

A])r.

13. Háronifa.

»

4. Debreczen.

„

15. Vojtek.

.,

12. Nagyatád.

„

13. Újtelek.

.J

1 . Hcgyszentiiiárton.

10. Riiiyaszentkirály.

,j

6. Úfehértó.

17. Villány.

Mai

9. Görgeteg.

.,

24. Zsadány.

„

11. Béllye.

Apr.

20. Lábod.

■7

17. Darvasnioliacrdő

„

18. Drávatorok.

13. Király halom.

^

19. Sárerdő.

..

12. Méhespetres.

'í

1. Makó.

«

18. Nagymocsárerdő

Tt

12. Gombos.

.,

20. Borosjenö.

„

6. Karád.

V

28. Gája.

ÍJ

13. Buttyin.

»

18. Leányvár.

9. Bácsdoroszló.

■i" yy

15. Békéscsaba.

'Ï

15. Nagybereg.

10. Bácsordas.

,,

10. Görbed.

Mai

1. Lazony.

25. Overbász.

„

15. Tenke.

Apr.

19. Mocsár.

'>

20. Temesvár.

Mart

31. Ráczkeve.

Î)

16. Ungvár.

Mart. 20. Mosnicza.

Apr.

21. Sári.

»

10. Ungdarócz.

Apr.

12. Bruckenau.

ÍJ

16. Szerep.

V

15. Radváncz.

Mart

. 1?. Teinesrékás.

^

17. Nagyvárad.

21. Unghosszúmező.

Apr.

16. Kistopolovecz.

''

19. Peczeszentmárton.
IV.

Apr.

16. Eibenthal.

Apr.

15. Németgladna.

Apr.

1 1 . Bcrzova.

„

28. Plavisevicza.

,j

14. Draxinest.

V

16. Borossebes.

„

6. Dubova.

„

11. Válemáre.

"»

8. Tótvárad.

V

9. Jeselnicza.

^

18. Gross.

„

13. Nagyhalmágy.

•Î

12. Oraviczabánya.

Ȓ

12. Bülza.

„

20. Inti-ecaj.

Mai

14. Fényes.

.,

15. Dobra.

,^

21. Bulz.

Apr.

12. Kövesd.

»

23. Alliós.

^

16. Siter.

„

8. Hissziás.

.,

9. Lippaierdö.

,j

20. Élesd.

.,

9. Labasincz.

»

14. Sólymos.

'Ï

16. Szilágysomlyó.

Mar

. 10. Tápia.

5J

14. Sistarovecz.

„

22. Szilágycseh.

Apr.

29. Szelcsova.

'T

16. Mészdorgos.

..

14. Szatmárhegy.

„

11. Kisszurduk.

«

4. Petirs.

Mai

2. Farkasrév.

.,

16. Hauzest.

Mart

. 29. Dorgos.

Ai>r.

20. Ripiiaszék.

ÎÎ

8. Facset.

Apr.

6. Zabálcz.

,,

7. Izaszacsal.

Apr. 20. Zebegény.
„ 14. Legend.
., 17. Babath.

Apr.

4. Megycrke.
10. Ecskend.
4. Nagyvölgy.

Ai)r. 14. Val

Mai

:o.

5. Bodouy.
10. Felsődiós.

75

Ai.r.

13. Ghyines.

Mai

20. Rahó.

Apr.

14. Felsődomonya.

Mai

1. IJakabáiiya.

Apr.

27. Búrszeiitgyörjíy.

M

16. Nagyláz.

Apr.

13. Ipdlysái;.

Mai

6. Bród.

„

18. OkeuHMicze.

„

17. tíziinlok.

Apr.

17. Geletnek.

Mai

3. Nagybcreziia.

»

15. Tesmagolvár.

'J

19. Barsszklenó.

Apr.

17. Bercsényifalva

28. Cxács.

,,

22. Kecskés.

Mai

5. Kispásztély.

»

9. Losoiicz.

,,

26. Ratkúlehota.

Apr.

19. Köblér.

y>

14. Kékkő.

.,

19. Ujvásár.

,,

16. Turjaremete.

»

11. Mocsolyás.

,.

11. Sacza.

.,

6. FenyvesvöUjy.

„

8. kSajókaza.

«

10. Kassa.

„

26. Turjaniezö.

Mai

2. Diósfíyőr.

.,

17. Lemes.

Mai

1 . Turjavágás.

Apr.

15. Visk.^

„

10. Keczerpeklén.

Apr.

18. Ökörmező.

„

0. Kricsfalva.

18. Kt'czerli])ócz.

Mai

2. Illava.

,,

15. Kökényes.

,,

18. Rankfüred.

n

1. Kassza.

*»

14. Széleslonka.

Mai

10. Hunkócz.

7. Puchó.

„

24. Szentmiháiykört-

Apr.

18. Unu-póteri.

V

3. Nagybittse.

vélyes.

•'

9. Geréiiy.

Apr.

25. Szentniihály.

Területi közepek. — Regioneninittel.

I.

Apr. 15. (45.)

III.

Apr. IG. (57.)

V.

Apr. 20. (58.)

II.

„ 18. (15.)

IV.

. 15. (41.)

A területi középs/^ánniknak egymáshoz való
viszonya alapján nem azonosítliatjiik a t'ülemile
tavaszi fölvoiuilását egyetlenegy ismert typussal
sem különlx'ii is tekintetbe kell vennünk,
hogj' elsöízben van nagyobb anyagunk s azért
a t)pus kérdését, míg nagyobb összehasonlító
anyagunk nincs, egyelőre nem is ))olygatjuk.

Eg}' tényt azonban az idei felvonulás alap-
ján is ki kell emelnünk, t. i. azt, hog}' a
területi középszámok ennél a fajnál is igen
közel esnek eg}'máshoz, mindössze 6 napi
különbség van a legkorábbi és legkésőbbi
között. Tekintettel arra. hogy a fülemile érke-
zési ideje is abba az idöszakl)a esik, a melyikbe
a fecskéké s a kakuké, s a mely időszakra nézve
siettető hatást mutattunk ki, itt is számolnunk
kell evvel a hatással és nem tekinthetjük
normálisnak az idei fölvonulást.

Auf Grund des gegenseitigen Verhältnisses
der Regionenmittel kann der Frühjahrszug
der Nachtigall auf keinen bekannten Typus
zurückgefülirt werden; es muss auch ansonsten
in Betracht gezogen werden, dass wir heuer
zum ersten Male ein grösseres Materiale erhiel-
ten, weshalb wir die Typusfrage, solange
wir kein bedeutenderes Vergleichsmateriale
haben werden, vorläufig noch ruhen lassen.

Eine Tatsache muss jedoch auch auf Grund
des heurigen Materiales hervorgehoben werden,
näiidicii die, dass die Regionenmittel seiir nahe
bei einander sind ; die Differenz zwischen
dem frühesten und spätesten beträgt insge-
samt nur 6 Tage. Da die Ankunftszeit der
Nachtigall in denselben Zeitabschnitt fällt wie
die der Schwalben und des Kukuk, für welchen
Zeitabschnitt eine beschlennigende Wirkung
nachgewiesen wiirdc, so muss auch liier mit
dieser Wirkung gerechnet werden, und ist
daher der heurige Zug nicht als normal zu
betrachten.

III. Apr. 16. Ungvár.
rV. „ 29. Nagrápolt.

IV. „ 23. Szászváros.

100. ■<— >■ Liiscinia philoiiiela, (Bechst.X

IV. Apr. 25. Uje,g}-ház.
IV. „ 15. Szeráta.
rV. , 20. Kürpöd.

10»

IV. Mai 1. Szászsebes.
IV. Apr. 23. Szakadat.
IV. „ 20. Holczmánv.

76.

IV.

Mai

2. Al8Óári)Hs.

IV.

Mai

S. .\hi-ii(ll)áiiya.

IV. Api-.

19. Torda.

IV.

Apr.

21. Felsövist.

IV.

.\pr.

29. Nafíyalniás.

IV. ..

19. Dipse.

IV.

15. Felsősziniihat-

IV.

„

14. Diód.

iV. ..

21. Mocsár.

falva.

IV.

.,

80. Nagyenyed.

IW ..

5. Gyeryyóujfalu

IV.

1(). Foiíaras.

IV.

25. Váldhid'.

IV. ..

16. Gyergyótölg>es

IV.

10. Ilvefalva.

IV.

..

24. Alniakcrrk.

IV. ..

21. Nagyilomla.

IV.

'28. Káinok.

IV.

V

11. Pró.l.

IV. ..

17. Dés'.

IV.

26. Zalán.

IV.

»

17. Segesvár.

IV. ..

24. Tacs.

IV.

22. Giflnfalva.

IV.

Mai

9. Csöb.

IV. „

23. Naszód.

l\.

Mai

3. Zá^oii.

IV.

Apr.

11. Ápold.

IV. ..

29. Besenyő.

IV.

Apr.

14. Zám.

IV.

„

26. Szászkeresztúr.

IV. ..

12. Gryergy()béIbor.

IV.

,.

2U. Lepus.

IV.

Mai

6. K(>l)áttalva.

IV. ..

20. Kápolnok-

1\.

Mai

3. Topánfalva.

IV.

Ajjr.

fi. Marszoja.

monostor.

101. <-*^ Mergus alhellus, L.
ill. Mart. 12. Overbász. Utolsó. — Letzter.

102. ■''■*^ Mergns merganser, L.
111. Mart. 29. «zeged. Utolsó. III. Mart. 2. Budapest. Utolsó.

Letzter.

Letzter.

III. Mai 4. Temeskubin.
III. Mart. <). Butykováez.

103. ■< >- .Merops apiaster, L.

111. Mai 11. Debreczen.
V. Apr. 24. Nógrádgúta.

V. Aj)r. 24. Acsa.

I. Apr. 21. Kőszeg.

I. Mai 28. Zálagóyánfii .

II. „ 3. Magyaróvíir.

in. Apr. 19. Temeskubin.

104. ■< — > Micropus apiis, (L.).

IV. Apr. 16. Oraviczabány a .

V. ., 30. Geletnek.
\'. Mai 7. Barsszklen('i.

V. , 10. Mihálytelek.

\'. Mai 15. Pucho.
\'. , 9. Zuberecz.
V. .Vpr. 23. Lőcse.

III. Apr. 4. Budapest.

105. * — >■ Milvus migrans, (Bodd.).
I IV. Mart. 24. Szászsebes. IV. Apr. 20. Kolozsvár.

IV. Mart. 9. Kossova.
IV. „ 26. Türkös.

106.

Milviis milviis ÍL.).

IV. Mart. 22. Nagyenyed.

IV. Mart. 4. Naszód.

III. Apr. 27. Budapest.

107. ■*— >■ Monticola saxatilis, (L.).
I IV. Apr. 23. Türkös. I V. Apr. 19. Kékkő.

;7.7

108.

Motacilla alba,

Mart. 5. Kislicrciid.

Fel)r.

26. Kiskörtvélyes.

Mart. 18. Ván.slöd.

Febr. '2S. Illán isbi^rény.

.1/«/-^

24. Felsőeijr.

„ 19. Szentgál.

Ajìr. 1. Jaád.

10. Felsőlövő.

- 4. Gicz.

Mart. 19. Víszln.

17. Boríistyánkn.

„ 17. Tótvázsony.

Febr. 27. Répáspuszta.

„

4. Nénietujvár.

.. 14. Márkó.

Mart. 14. Szászvár.

Febr

20. Cséni.

.. 14. Nagyhidegkút.

„ 7. Rábaszentniihály

Mart.

17. Rohoncz.

.. 16. Faész.

2. Vasuáflasd.

Apr.

22. Vasdoroszló.

,. 15. Budaörs.

Apr. 4. Xnva.

Mart.

3. Kőszeg.

28. Császár falu.

Mart. 24. .Vilej.

Apr.

10. Alsópulya.

.. 36. Szarvkö.

6. Boldoo'asszdiiytn.

Mart.

7. Borsmoiiostor.

3. Sopronkertes.

Apr. 10. Pölöske.

..

4. Körmend.

5. Ágfalva.

fí. Kernend.

n

13. Szombathely.

.. 5. Czintalva.

>íart. 14. Mencshely.

Aiir.

10. Locsmánd.

.. 13. Szabadbáránd.

12. Nagyvázsony.

Febr.

25. Molnaszecsôd.

Febr. 28. Sopronpuszta.

15. Vöröstó.

Mart.

7. Csepreg.

Mart. 8. Szentmargitbánya.

.. 12. Magyarbarnag-.

Apr.

■j. Vasvár.

9. Fertőfehéregyháza

15. Nénietbarnai;.

Mart.

13. Ujkér.

„ 7. Nagyczenk.

16. Gamás.

„

20. Nyögér.

5. Ravazd.

.. 14. Meriiye.

Febr

26. Káld.

., 3. Bókod.

.. 15. Karáfl.

Mart.

2. Zalagógánfa.

., 24. Perhál.

.. 18. Isal.

18. Vámos.

6. Jenő.

„ 24. Tab.

..

5. Francziavágás.

Mart. 6. Kemenesszentpéter.

5. Győrgyarniat.
„ 9. Eszterháza.
„ 10. Himód.
.. 8. Hövej.

9. Bogvoszló.

II.

Mart. 8. Magyaróvár.
21. Kiskeszi.

8. Komáromgúta.

9. Szimő.

9. Komóc-sa.
11. Keszegfalu.

.Mart. 16. Neszmély.
15. Madár.

8. Kiirth.
Apr. 1. Oaramkövesd.
Mart. 1 7. Cstdlóközsomorja.

5. Zselicz.

III.

Mart.

3. Paucsova.

Mart.

5. Hegyszentmárton.

Mart

10. Temesrókás.

»)

5. Sztarcsova.

„

4. Mohács.

2íj. Kistopolovecz.

Febr

25. Temeskubin.

14. Drávatorok.

„

2'i. Bálmez.

Míirt

17. But\kovácz.

Febr

15. Méhespetres.

„

6. Csurgó.

»

4. Kamarist\a.

^)

28. Gombos.

26. Bolhó.

„

16. Bogyáu.

Mart.

12. Gája.

A])r.

1. Somof/yszohl).

»

13. Dunabökény.

1. Bácsdoroszló.

Mart. 22. Háromfa.

„

9. Dunagárdony.

„

1. Bácsordas.

»

14. Nagyatád.

n

7. Rudolfsgnád.

Fi'br

15. Overbász.

7. Rinyaszentkirály.

»

11. Nagybecskerck.

.Mart,

4. Temesvár.

21. Einyaajlak.

7Î

26. Tányér.

,.

12. Vadászerdő.

..

7. Görgeteg.

?7

26. Darány.

.,

6. Mosnicza.

16. Lábod.

17. Drávafük.

19. Brackenau.

14. Szigetvár.

78

Miirt

1. Királyhaloni.

Mart. 4. Ráczkeve.

Mart.

7. ZsadAny.

»

19. Makó.

„ 17. Szij^etcsép.

Febr

28. Nagyerdő.

„

5. Klemiiiiüjor.

„ 2!). Sári.

Mart.

7. Nagyniocsitrerdß

«

13. Kuviii.

„ 11. Szerep.

n

15. Szinyérváralja.

»

6.' Silinfï}-ia.

„ 4. Nagyvárad.

^

10. Karád.

„

19. Buttyin.

„ 10. Peczeszentniárton.

ti

12. Leányvár.

„

13. Balatonujlak.

Febr. 27. Budapest.

r>

15. Kisvárda..

„

25. Kisharta.

Mart. 15. Göd.

^?

2S. Mándok.

Fobr

26. Izsák.

Febr. 28. Tura.

')

26. Lazony.

Apr.

[3. Dohozme/iì/rr.

Mart. 15. Hajdúböszörmény.

.,

8. Mocsár.

Mart.

16. Békéscsaba.

„ G. Újtelek.

'j

7. Ungvár.

»

4. Békés.

„ 15. Hajduhadház.

„

22. Radváncz.

)«

10. Görbed.
15. Tenke.

„ 14. Ófehértó.

n

2fí. llnf/hosszúmezö.

IV.

Mart. 26. Berzászka.

Mart.23. Déva.

Mart. 26. Felek.

»

13. Eibenthal.

1Î

29. Nttf/yrájjolt.

„ 8. Szakadat.

»

3. Plavisevicza.

»

28. Kosztesd.

Ajrr. 10. Felsögezés.

»

18. Dubova.

»

9. Alsóvárosvíz.

Mart. 16. Holczmány.

'Ï

7. Ogradina.

w

12. Szászváros.

„ 15. Ujegyház.

•)

7. Jeselnicza.

»

19. Gredistye.

„ 16. Alczina.

V

20- Herkulesfürdő.

„

11. Sebeshely.

„ 25. Szeráta.

„

13. Oraviczabánya.

1»

13. Ósebeshely,

„ 15. Strezakerczisora

„

28. Némethogsán.

)?

21. Vajdé.

„ 15. Kürpöd.

Apr.

12. Weidenthal.

,,

1. Felsőpián.

Apr. 11. Fdsöárpás.

«

9. Temesszlatina.

Apr.

2. Kudzsir.

Mart. 15. Alsóárpás.

Mart

. 26. Fényes.

Mart

20. Gilcság.

Apr. 20. Szentáyoia.

»

23. Borlova.

Apr.

20. Kererhavas.

Mart. 13. Alsóvist.

„

26. Pojánaruszka.

Mart

8. Szászsebes.

8. Felsővist.

Apr.

6. Biichherg.

Apr.

28. Teu.

„ 17. Nagysink.

Mart

12. Kövesd.

Mart

23. Mártonhegy.

8. Kissink.

«

5. Hissziás.

Apr.

8. Bisztraerdőház.

5. Felmér.

»

4. Labasincz.

,,

14. Biszíratelep.

Apr. 5. Rudarita.

»

10. Tápia.

Mart

19. Morgonda.

Mart. 19. Sarkaicza.

,,

16. Szelcsova.

»

13. Szerdahely.

„ 20. Páró.

>y

18. Kisszurduk.

n

14. Szelistye.

„ 23. Persány.

„

3. Bakamező.

„

21. Kereszténysziget.

„ 15. Alsóvenicze.

*J

5. Osztrov.

■ÎÏ

12. Nagydiszníkl.

„ 20. Alsükomána.

9. Hauzest.

„

18. Nagyszeben.

., 27. U.jsinka.

„

16. Németgladna.

„

25. Nagycsür.

„ 10. Felsőkoniána.

V

18. Draxinest.

»»

28. Szenterzséhet.

Aj)r. 10. Vledény.

V

25. Válemáre.

»

20. Vesztény.

Mart. 23. Holbák.

»

18. Gross.

„

14. Boicza.

„ 4. Krizba.

n

5. Bulza.

„

15. Nagytalmács.

14. Apácza.

^

10. Tjej.

„

20. Bolya.

„ 13. Szászinagyarós.

r>

14. Nagyroskány.

15. Hermány.

., 28. Veresmart.

„

14. Mihalesd.

„

10. PorcsescÍ.

.. 23. Bölön.

..

9. Radulesd.

19. Alsósebes.

Apr. 2. Középajta.

„

1. Marosillye.

„

18. Hortobágvfalva.

Mart. 20. Tömösiszoros.

n

8. Réa.

„

15. Vurpód.

„ 20. Árapatak.

79

Mart.

22. Türkös.

Mart.

1 9. Magyarigen.

Mart. 22. Dedrád

')

14. Öziis7,herni:in\ .

„

16. Alsóorbó.

Apr. 3. Bátos.

»

22. Ósáncziszoros.

n

8. Felenyed.

Mart . 28. Szászrégen .

„

28. Ilyefalra.

„

7. Nagyenyed.

.. 20. Herbus'.

Ajjr.

1. Sepsiárkos.

M

16. Kiskapus.

„ 20. Magyarrégen. 1

„

5. SejisiszenUpjörgy .

»

19. Szászivánfalva.

„ 22. Disznajó.

^[art

13. Káinok.

17. Szászalmád.

., 16. Mocsár.

»

10. Zalán.

„

2ô. Szászsáros.

„ 23. Görgényhodák.

,,

19. Gidófalva.

Apr,

5. y áld híd.

„ 12. Köszvényesreniete

»

26. Sepsibodok.

Mart.

20. Alniakerék.

., 19. Görgényüvegcsür.

'»

21. Bikfalva.

„

19. Prod.

,, 20. Iszticsó.

»

25. Bodzaiszoros.

Apr.

4. Szászszentlászló.

„ 19. Székerdő.

»

24. Nagyborosnyó.

w

8. Jakabfalva.

„ 17. Szovátaviz.

„

29. Mafívarbodza.

Mart.

7- Segesvár.

„ 24. Alsófancsal.

Apr.

5. Bárkány.

♦ï

23. Csöb.

Apr. 4. Sebespatak.

Mart

27. Zágon.

Ajìr.

11. Hegen.

Mart. 19. Ilyésmező.

V

19. Kovászua.

6. Fehéregyháza.

„ 27. Felsőfancsal.

fl

7. Osdola.

Mart.

14. Báránykut.

„ 23. Laposnya.

»»

19. Alliós.

•n

15. Szászkeresztúr.

„ 21. Oroszhegy.

»

7. Lippaierdő.

,.

9. Erked.

„ 28. Gyergyóremete.

»

2'^. Máriaradna.

Apr.

6. Kányád.

., 23. Gyergyóalfalu.

»

16. Sólymos.

Mart.

22. Székelyiidvarbcly.

., 28. Gyergyóditró.

ÍJ

7. Sistarovecz.

kpr.

11. Qyep>es.

„ 13. Gyergyócsoma-

„

5. Mészdorgos.

Mart.

10. Vargyas.

falva.

»

1. Petirs.

„

12. Nagybaczon.

., 20. Gyergyóujfalu

«

8. Dorgos.

,.

2. Magyarhermány.

, 23. Gyergyóborszék.

»

8. Zabálcz.

n

20. Málnás.

„ 27. Kilyénfalva.

»

4. Berzova.

Apr.

2. Csomorln.

A2)r. 13. Tekeröpatak.

w

4- Lalasincz.

Mart.

20. Ikafalva.

Mart. 20. Gyergyószent-

„

9. Tótvárad.

„

4. Torja.

niiklós.

»

16. Soborsin.

>5

6. Karatnavolál.

„ 19. Hágótőalja.

.,

23. Zimhró.

Apr,

1. Esztelnek.

12. Gyergyótölgyes.

„

10. Felvácza.

Marr

19. Lcmhény.

„ 10. Sitei-.

ylí^r.

16. Nagyhalmágy.

,,

14. Kézdimartouos.

„ 20. Élesd.

Mart

14. Vorcza.

»

19. Bereczk.

„ 12. Òssi.

„

12. Körösbánya.

„

6. Ojtoz.

., 24. Márkaszék.

^

10. Riskulicza.

'1

23. Sósmező.

., 13. Szilágysonilyó.

*)

22. Bidzesd.

Febr

19. Bulz.

., 20. Zilah.

„

12. Brád.

Apr.

8. ^lars/.oja.

., 15. Szilágycseh.

y,

20. Lepus.

Mart

23. Albák.

„ 25. Zsibó.

'»

15. Boicza.

Apr.

6. Runk.

„ 17. Zálha.

,,

15. Bucsesd.

Mart

18. Középlak.

., 24. Nagyilonda.

„

26. Leniaszoja.

»

19. Magyargorbó.

,. 7. Dés.

„

23. Abrudbánya.

«

20. Gyalu.

Febr. 7. Dögmező.

„

11. Bisztra.

„

20. Kolozsvár.

Mart. 9. Vermes.

,.

8. Nagyalniás.

»

10. Torda.

, 20. Naszód.

»

27. Bisztrabavas.

„

19. Febéregyház.

Apr. 4. Besenyő.

»»

26. Vultur.

«

10. Nagyida.

Mart. 26. Nagydemeter.

♦T

21. Zalatna.

15. Szászakna.

„ 28. Besztercze.

n

20. Ütíaluniare.

Apr.

7. Teke.

„ 19. Jaád.

»

2. OrtV'id)ánya.

Mart

. 12. Szászpéntek.

„ 20. Sajósolymos.

»

25. Fenesásza.

n

18. Vajola.

„ 2. Borgóprund.

80

.Mari. 17. Les.

17. (»ratina.
24. Doruavölfi'v.
2V). Tesila.
„ 31. Kosiia.
.. 21. Gurahajta.
21. Gyei-e,yóbéll)or.
Apr. 15. Láposháiiija.
Mart. 17. Ferenczvöl

Mart. 10. Nagybánya.

31. Kápolnokmonastor.

)1'1. Mára man issziiret.

J<S. Aknasugatag.
.1/^1-. <S'. FarkasrétK
Mart. 80. Kapiiikháiiya.
.. 22. Budfalva.

14. Nagybix'skó.

Apr. 8. Rónaszp.k.
Mart. 1 1. Kislonka.

„ 28. Terebest'ej('ri)atai<.
26. Knzáiia.
.!/(/■. 1. í)raf/omér falva.

Ò'. Iza^zacsal.
Mart. 16. Fclsfivissc').
A|}r. 4. Fájna.

V.

Mari

.•í9. Zebec/éìiy.

Mart

29. Visk.

Mart

18. Repistye.

ÎÎ

3. Kóspallag-.

17. Herincse.

„

14. Barsszklenó.

.,

1. Nagymaros.

15. Bustyaháza.

..

23. Kunosvágása.

4. özokolyaliiitia.

„

23. Berezna.

Apr.

/. Okörmöczke.

4. Nógrádkövesil.

„

21. Ötvöstalva.

.Mart

21. Lenge.

8. Isaszegh.

12. Vajnág.

„

13. Felsőtóti.

Ffbr

28. Babath.

21. Téeső.

»

8. Körmöczbánya.

„

20. Megyerke.

..

20. Kricstalva.

22. Sekély.

Mart.

6. Ecskend.

Apr.

27. Aisószincrér.

Ajjr.

5. Alsóturesek.

Febr

24. Nagyvölgy.

Mart

20. Kerekhegy.

Mart.30. Jálna.

Mart.

9. Erdőkürt.

19. Alsókalocsa.

y>

12. Határszél.

ÎÎ

5. Valkó.

..

21. Szentmihály-

9. Dobó.

))

10. Felsődiós.

körtvélyes.

.,

11. Dübróváralja.

Î)

7. Ghymes.

„

26. Németmokra.

..

17. Kovácsfalva.

„

20. Aranyosmaróth.

21. Királymező.

6. Zólyom.

Apr.

11. Garamszent-

„

22. Brusztiira.

..

4. Erdobádony.

henedek.

15. Gyertyánliget.

„

20. Felsőrevucza.

Fel)r.

28. Graramrév.

30. Jaliiika.

14. Dobrókirályi.

Mart.

15. Bakabánya.

..

12. Kaszómező.

„

19. Középrevncza.

í-

li. Irtvány<is.

„

23. Turbát.

..

5. Szelese.

„

14. Gyekés.

íí

4. Rahó.

„

9. Garamsálfalva.

11. Bacsófalva.

17. Apsinecz.

19. Tepló.

Fi'br.

28. Ipolyság.

9. Körösmező.

.,

20. Oszadn.

Mart.

10. Szurdok.

6. Tiszabogdáiiy.

„

9. Zólyomli|)cse.

18. Tópatak.

„

23. Sóskás.

Apr.

2. Koritnicza.

Febr.

28. Tesniagolvár.

Apr.

6. Bogdánvölgy.

Mart.

18. Luzsna.

Apr.

//. G ács.

2. Láposmező.

7. Libetbánya.

Mart.

S. Losoncz.

Mart.

9. Studena.

«

22. Garaniszent-

,.

8. Gömörráhó.

..

18. Búrszentgyörgy.

benedek.

)»

Ô. Kékkő.

12. Bród.

..

25. Borosznó.

,.

5. Rimaszombat.

14. Dóczifürész.

19. Garamnémetfalva

ÍJ

8. Mocsolyás.

„

18. Madarasalja.

12. Kiszla.

Apr.

23. Felsőhámor.

7. Felsőhánior.

..

27. Garamhidvég.

Mart.

1. Ujmassa.

„

19. Gyertyánfa.

..

7. Bikkalvölgy.

»

4. Sajókaza.

.,

15. Kelő."

,,

2. Garampéteri.

,.

15. Alsóhámor.

Apr.

•V. Reristyeráralja.

■„

12. Alsószabadi.

9. Diósgyőr.

Mart

5. Bükköskiit.

.,

26. Háromvízpázsit.

17. Kereczke.

„

18. Alsózsadány.

..

18. Cseqjatak.

19. Dolha.

5. Geletnek.

Febr.

26. Rezsőpart.

_

15. Lipcsemező.

„

18. Turóczszklenó.

Mart.

13. Kisgaram.

81

Mart

. 5. Karám.

Mart. 11. Szigord.

Mart

12. Rajecz.

Tf

7. Szikla.

„ 26. Keczerpeklén.

'»

1. Csacza.

Febi

•. 26. Breznóbánya.

Apr. 4. Keczerlipócz.

r>

26. Fenyőháza.

Mart

. 22. Dobrocs.

Mart. 12. Vörösvágás.

ry

7. Csernova.

»

21. Benesháza.

„ 25. Rankfüred.

Mai

12. Hrholtó.

»

16. Gaspard.

19. Hunkócz.

Mart.

9. Nagy falu.

)j

26. Liptómaluzsiiia.

, 21. Ungpéteri.

V

18. Revisnye.

»

8. Mihálytelek.

,, 21. Gerény.

»

5. Hrabovó.

»

8. Vaczok.

„ 22. Felsődomonya.

)j

23. Rózsahegy.

)T

19. Nyiistya.

Apr. 17. Nafjyláz.

Apr.

17. Lucshi.

^pr.

17. Rasatola.

Mart. 12. Ókemencze.

Mart.

29. Lokcza.

»

10. Dikula.

„ 19. Bercsényifalva.

A2}r.

6. Németlipcse.

Mart

. 16. Teplicska.

., 19. Köblér.

Mart.

17. Zuberecz.

»

3. Ratkólehota.

„ 20. Turjaremete.

»

19. Liptószeutiván

♦J

7. Uj vásár.

„ 9. Sóhát.

ij

19. Liptóujvár.

V

8. Pelsőcz.

18. Fenyvesvölgy.

»

4. Szvarin.

n

13. Rozsnyó.

„ 10. Poroskő.

»

19. Vychodna.

»

20. Óviz.

„ 27. Turjamezö.

V

12. Podbánszkó.

JJ

20. Svedlér.

8. Turjavágás.

Apr.

8. Feketevág.

»

17. Gerebfűrész.

„ 28. Ticha.

»

4. Csorbató.

J5

19. Szomolnoli.

„ 31. Uzsok.

»

4. Koleszárki.

»

7. Stoósz.

Apr. 20. Majdánka.

Mart.

19. Felsőlápos.

»

9. Szomolnokhuta.

Mart. 18. Ökörmező.

j?

24. Tátralomnicz.

)?

12. Felsőnieczenzéf.

„ 20. Osztrika.

7)

21. Oszturnya.

»

19. Jászó.

., 20. Ozora.

Apr.

12. Kubach.

»

10. Szepsi.

„ 20. Szloboda.

Mart.

19. Szepesófiilu.

»

22. Sacza.

,, 24. Csornarika.

»

20. Szepesbéla.

»

18. Czeméte.

„ 20. lilava.

Apr.

3. Podolin.

»

25. Hidasnémeti.

Apr. 23. Kassza.

Mart.

17. Lőcse.

n

24. Kassa.

Mart. 6. Puchó.

3)

27. Nemessány.

)j

15. Lemes.

Apr. 10. Nagyhíttse.

Apr.

1. Ólubló.

»

12. Sósgyűlvész.

Mart. 9. Trsztenafrivald.

Mart.

23. Szentmihály.

»

12. Sósujfalii.

„ 8. Suja.

yj

10. Bártfa.

»

24. Felsömislye.
Területi közepek : — Re{

^ionenmittel :

I. Mart. 9. (53.)

III. Mart. 8. (62.)

V. Mart. 15. (195.)

II.

„ 9. (14.)

IV. „ 18. (226.)

Úgy az adatok eloszlása, mint a területi
közepeknek egymáshoz való viszon3'a a már
ismételten ismertetett és behatóan tárgyalt
typust jelölik meg a fehér barázdabillegető
tavaszi fölvonulásának módjául. Az idei föl-
vonulás ugyan tetemesen megkésett, de ez
csak a középszámok számbeli értékét változ-
tatta meg, a közöttük fönnálló viszonyt azon-
ban nem érintette. A tetemesen megnöveke-
dett anyagból ugyan az idén aránytalanul sok
adatot kellett kiselejtezni, mert sok új és

Aquila XIV.

Sowohl die Verteilung der Daten als auch
das gegenseitige Verhältnis der Regionen-
mittel bezeichnen für den Frühjahrszug der
weissen Bachstelze den schon wiederholt be-
schriebenen und eingehend behandelten Typus.
Der heurige Zug hat sich zwar bedeutend
verspätet, doch wurde dadurch nur der Zahlen-
wert der Regionenmittel verändert, während
das gegenseitige Verhältnis derselben davon
nicht berührt wurde. Aus dem bedeutend
vermehrten Materiale mussten zwar unver-

u

Ô2

ennek következtében kevésbbé gyakorlott meg-
figyelő működött, de ez minden egyes területre
nézve egyformán érvényesült, úgy hogy a
selejtezés csak korábbi középszámokat ered-
ményezett, míg a középszámok egymásközti
viszonyát, tehát a lényeget érintette. A fehér
barázdabillegető tavaszi fölvonulása az idei
eredmény alapján is a korán érkező fajok
normális typusa.

hältnismässig viel Daten eliminiert werden,
indem viel neue und deshalb mindr'r geübte
Beobacliter mitwirkten, doch wurde dieses
Eliminieren in jedem Gebiete gleichmässig
durchgeführt, so dass dieses Verfahren nur
frühere Mittel resultierte, während das Wesent-
liche, d. i. das gegenseitige Verhältnis da-
durch keine Veränderung erlitt. Der Früh-
jahrszug der weissen Bachstelze bildet also
auch auf Grund der heurigen Resultate den
Normaltypus der frühankommenden Arten.

109. ■<-ö> Motacilla boarula. Penn.

I.

Mart.

15. Pécs.

Mart

10. Újtelep.

Mart

3. Sopronkertes

»

6. Vasnádasd.

»

12. Pinkócz.

Febr

28. Visegrád.

V

24. Boldogasszonyfa.

n.

Mart.

10. Himód.

Jan.

25. Febr. 3. Magyar-

Mart.

17. Madár.

îj

11. Hövej.

óvár.
lU.

Apr.

8. Garamkövesd

Apr.

7. Overbász.

Mart

22. Buttyin.

Mart

31. Ungvár.

Mart.

16. Mosnicza.

»

9. Tura.
IV.

Apr.

4. Berzászka.

Mart.

21. Sebeshely.

Mart.

9. Zalán.

Mart.

18. Eibenthal.

Jj

13. Ósebeshely.

Ï)

29. Gidófalva.

»

8. Plavisevicza.

Apr.

10. Oása.

Apr.

9. Magyarbodza

»

15. Dubova.

»

9. Bisztraerdőház.

»

30. Bárkány.

»

11. Ogradina.

Mart.

6. Szelistye.

Mart.

16. Osdola.

»

26. Fényes.

»

21. Resinar.

»

6. Alliós.

Apr,

4. Borlova.

,.

22. Vesztény.

»

28. Lippaierdő.

Mart.

25. Szelcsova.

„

10. Boicza.

w

25. Sólymos.

»

28. Kisszurduk.

ij

20. Nagytalmács.

,,

5. Berzova.

r>

27. Hauzest.

lì

26. Porcsesd.

Ajjr.

3. Zimhro.

Apr.

1. Németgladna.

n

21. Alsósebes.

Mart.

12. Zám.

Mart.

27. Draxinest.

„

26. Felek.

19. Lunksóra.

Î)

20. Gross.

Apr.

12. Szeráta.

Apr.

3. Nagyalmás.

Febr.

27. Bulza.

Mart.

20. Buleavölgy.

Mart.

20. Euzivölgy.

»

15. Pojén.

A2)r.

11. Felsöárpás.

»

9. Vultur.

Mart.

2. Eadulesd.

Mart.

15. Alsóárpás.

7Î

20. Zalatna.

Apr.

3. Nagyrájwlt.

Î)

25. Felsôucsa.

ÎÎ

20. Dealumare.

»

13. Kosztesd.

A2ir.

5. FelsőviM.

yy

14. Offenbánya.

xMart.

19. Bozes.

Mart.

24. Sarkaicza.

?í

22. Magyarigen.

»

22. Alsóvárosviz.

»

11. Ilyefalva.

Apr.

12. Marosujvár.

»

18. Gredistye.

Apr.

8. Káinok.

»

11. Váldhid.

83

Jan.

27. Segesvár.

Mart. 26. Felsőfancsal.'

Mart

19. Oradna.

Mart

12. Nagybaczon.

„ 28. Laposnya.

Apr.

4. Dornavölgy.

..

10. Torja.

„ 31. Gyergyóremete.

„

14. Gurahajta.

•)

30. Lemhény.

, 21. Gyergyóalfalu.

n

5. Gyergyóbélbor.

»

19. Ojtoz.

Apr. 20. Oyergyóditró.

Mart

19. Ferenczvölgy.

V

31. Dobrus.

Mart. 27. Gyergyócsoma-

„

29. Farkasrév.

V

7. Mocsár.

falva.

,,

14. Nagybocskó.

V

19. Köszvényesremete.

Apr. 12. Gyergyóujfalu.

Apr.

10. Rónaszék.

y>

23. Görgény üvegcsűr.

1. Gyergyótölgyes.

Mart

19. Terebesfejérpatak

y}

22. Iszticsó.

Mart. 27. Besenyő.

»

26. Rozália.

V

22. Szovátaviz.

„ 23. Máj er.

Apr.

11. Izaszacsal.

n

24. Alsófancsal.

„ 22. Les.

»

10. Fájna.

r>

29. Hyésmező.

Febr

28. Bodony.

T.

Mart. 6. Geletnek.

Mart

20. Kisberezna.

Mart

5. Barsrudas.

„ 11. Felsőtóti.

y

9. Nagyberezna.

»

5. Bakabánya.

„ 12. Körmöczbánya.

y,

30. Bercsényifalva.

Apr.

9. Losonca.

Apr. 14. Alsót'urcsek.

1

10. Kispásztély.

Mart

12. Kékkő.

, 4. Jálna.

Apr.

2. Köblér.

Febr

21. Mocsolyás.

Mart. 15. Kovácsfalva.

Mart

6. Sóhát.

Apr.

16. Felsőhámor.

, 21. Felsőrevucza.

Apr.

3. Poroskő.

Mart.

8. Sajókaza.

„ 21. Középrevucza.

Mart

26. Turjavágás.

V

26. Visk.

„ 12. Szelese.

Apr.

3. Ökörmező.

»

25. Öt\'ösfalva.

„ 12. Garamsálfalva.

Mart.

21. Illava.

^

25. Alsóbisztra.

18. Oszada.

„

22. Kassza.

Apr.

10. Kricsfalva.

„ 15. Mosód.

Ti

15. Puchó.

Mart

28. Kerekhegy.

„ 24. Luzsna.

V

28. Nagybittse.

»

22. Alsókalocsa.

„ 23. Kiszla.

»

15. Rajecz.

»

24. Szentmihálykört-

„ 19. Bikkalvölgy.

r>

28. Fenyőháza.

vélyes.

„ 17. Garampéteri.

»

24. Likavka.

Î)

21. Németraokra.

„ 17. Alsószabadi.

y>

18. Csernova.

V

23. Királymező.

„ 19. Háromvizpázsit.

n

17. Rózsahegy.

»

20. Brusztura.

Apr. 5. Cserpatak.

n

19. Lucski.

»

20. Plaiszka.

Mart. 28. Rezsőpart.

»

29. Lokcza.

»

20. G-yertyánliget.

„ 22. Kisgaram.

»

20. Zuberecz.

»

23. Rahó.

„ 20. Karám.

»

15. Liptószentiván.

77

23. Apsinecz.

, 24. Szikla.

»

18. Liptóujvár.

»

15. Körösmező.

„ 14. Breznóbánya.

»

4. Szvarin.

Apr.

6. Tiszabogdány.

„ 23. Liptómaluzsina.

.J

23. Vychodna.

n

5. Sóskás.

7. Teplicska.

Apr.

4. Koleszárki.

ÎÎ

6. Bogdánvölgy.

„ 7. Stoósz.

Mart

20. Szepesófalu.

Mart

24. Studena.

„ 19. Szomolnokhuta.

^

24. Szepesbéla.

»

27. Bród.

„ 18. Dehiekakasfalva.

Apr.

1. Lőcse.

»

19. Gyertyánfa.
Területi közepek : — Re

„ 30. Felsődomonya.
gionenmittel :

I.

Mart. 10. (7.)

in. Mart. 23. (5.)

V.

Mart. 20. (80.)

U.

„ 10.(5.)

IV. „ 21.(78.)

11*

84

Természetesen csak a két hegyvidék vonu-
lási viszonyainak a jellemzésére szorítkoz-
hatunk ennél a fajnál, főképpen azért, mert
itt van a hegyi billegény igazi hazája. A
többi területen inkább szórványosan, átvonu-
láskor fordul elő ; az Alföld részben téli
tanyául is szolgál. IIa csak a két hegyvidék
középszámát vesszük következtetési alapul,
úgy a Motacillatíjpus szerint folyik le ennek
a fajnak tavaszi fölvonulása, a mit a korábbi,
bár jóval csekélyebb anyag alapján is meg-
állapíthattunk. Részletekbe azonban nem bo-
csátkozhatunk, mert az összehasonlító anyag
csekély volta nem nyújt elég biztos alapot.

Natürlich müssen wir uns bei dieser Art
auf die Charakteristik der beiden Gebirgs-
gebiete beschränken, iudem diese di(! wirk-
liche Heimat der Gebirgsbachstelze sind, in
den anderen Gebieten kommt dieselbe nur
zerstreut vor ; die Tiefebene bildet teilweise
auch das Überwinterungsgebiet. Falls wir nur
die Mittel der Gebirgsgebiete in Betracht
ziehen, so geht der Frühjahrszug dieser Art
nach dem MotaciUatyjms vor sich, was auch
schon das frühere, obwohl bedeutend geringere
Materiale ergab. Eine eingehendere Beliand-
lung ist jedoch noch undurchführbar, indem
das Vergleichsmaterial noch zu gering ist,
um eine sichere Basis dazu zu ergeben.

110.

Motacilla flava, L.

Apr.

29. Milej.

Apr.

26. Bogyoszló.

m.

Mart

17. Szerep.

.,

25. Vasdoroszló.

.,

3. Komáromgúta.

III.

Apr.

20. Szinyérváralja

»

9. Molnaszecsőd.

„

3. Szimő.

IV.

»

1. Németbogsán.

»

17. Káld.

'»

3. Komócsa.

IV.

n

20. Labasincz.

V

20. Zalagógánfa.

..

11. Keszegfalu.

V.

■n

12. Búrszent-

y>

4. Nagyczenk.

U.

„

11. Kürth.

györgy.

Mart

29. Tat^a.

III.

Mart

23. Óverbász.

V.

Mai

11. Szepesbéla.

IL

J?

22. Eszterháza.

I. Apr. 18. Ihárosberény.
I. , 14. Felsőlövő.
I. „ 21. Kőszeg.

I.

27. Molnaszecsőd.

111. -*— >- Muscicapa atricapilla, L.

II. Apr. 21. Keszegfalu.
m. „ 22. Óverbász.
m. „ 9. Békéscsaba.

III. Apr. 21. Budapest.

IV. „ 22. Szászsebes.
V. Mai 2. Zuberecz.

I. Apr. 18. Ihárosberény.
I. „ 16. Répáspuszta.
I. „ 26. Kőszeg.

112. * — >- Muscicapa coliaris, Bechst.

I. Apr. 27. Molnaszecsőd.
II. „ 12. Keszegfalu.
III. „ 15. Izsák.

in. Apr. 21. Ungvár.
IV.
V.

15. Segesvár.

16. Kékkő.

I. Apr. 18. Répáspuszta.

I. Mai 31. Kiskörtvélyes.
I. Apr. 26. Kőszeg.

113.

Muscicapa grisola, L.

I. Apr. 29. Molnaszecsőd.
UI. Mai 15. Ungvár.
IV. „ 14. Szászsebes.

V. Mai 8. Kékkő.
V. Apr. 24. Liptóujvár.

85

114.

Numenins arcuatus, (L.

I. Mart. 25. Sopronpuszta.
n. Febr. 24. Bánfalu.
n. Mart. 15. Eszterháza.
II. „ 19. Magyaróvár.
IT. Apr. 18. Keszegfalu.
m. Febr. 27. Temeskubin.

m. Febr. 28. Rudolfsgnád.
in. Alart. 15. Óverbász.
III. „ 9. Királyhalom,
rn. „ 1. Kisharta.
III. „ 15. Izsák.

in. Mart. 21. Gárdony.

III. Febr. 28. Tura.

m. Mart. 18. Újtelek. Xagy
csapat. — Gros-
ser Flue -> E.

115. *-^ Nuiiieniusi phaeopus, (L.).
in. Mart. 15. Izsák.

n. Mart. 16. Bánfalu.

II. Apr. 22. Keszegfalu.
ni. „ 9. Temeskubin.
m. Mart. 29. Butykovácz.

116. ■<— > Nycticorax nycticorax, (L.

i III. Apr. 13. Újvidék,
m. „ 17. Alsókabol-

m.

28. Dunagárdony.

m. Apr. 10. Béllye.
III. „ 4. Temesvár.
III. „ 9. Kistopolovecz.

ni.

17. Dunaharaszti.

117. -<-^ Oedicnemns oedicnemus, (L.).
m. Apr. 5. Tura.

118.

Oriolus oriolas, (L.

Apr.

26. Kisherend.

Mai

8. Csém.

Mai

1. Nagymarton.

n

21. Ihárosberény.

»

5. Rohoncz.

•"?

2. Szarvkő.

Mai

8. Karád.

,,

7. Pornó.

»

5. Sopronujlak.

Apr.

18..Répáspuszta.

n

5. Vasdoroszló.

»

3. Sopronkertes.

»j

26. Szászvár.

•7

1. Kőszeg.

„

4. Ágfalva.

n

27. Milej.

Apr.

15. Borsmonostor.

Apr.

23. Czinfalva.

»

23. Boldogasszonyfa.

»

25. Körmend.

Mai

2. Szentmargitbáuya

»

8. Pölöske.

Mai

3. Szombathely.

Apr.

23. Malomháza.

Mai

7. Ganiás.

Apr.

30. Locsmánd.

Mai

5. Feketeváros.

W

9. Mernye.

Mai

3. Molnaszecsőd.

Apr.

30. Ravazd.

Apr.

23. Jaád.

Apr.

28. Csepreg.

n

27. Tata.

TÎ

6. Igal.

J?

27. Vasvár.

,j

30. Környe.

TJ

23. Tab.

Mai

2. Ujkér.

Mai

3. Perbál.

Mai

4. Kiskörtvélyes.

Apr.

10. Nyögér.

Apr.

27. Jenő.

Apr.

26. Felsőeőr.

»

27. Zalagógánfa.

"

29. Budakesz.

Mai

2. Felsőlövő.

»J

26. Gicz

»

24. Visegrád.

Apr.

26. Németujvár.

V

24. Budaörs.

n

29. Pomáz.

86

n.

Apr.

28. Kemenesszentpéter.

Apr.

27. Magyaróvár.

Apr.

25. Keszegfalu.

•n

16. Győrgyarmat.

V

20. Ásvány.

Mai

14. Kurtakeszi.

Mai

1. Himód.

V

27. Nagj-megyer.

»

4. Madár.

»

1. Hövej.

»

20. Komáromgúta.

Apr.

25. Kürth.

Apr.

19. Bogyoszló.

Tt

20. Szimő.

^

28. Garanikövesd.

Mai

3. Csorna.

Mai

10. Komócsa.

ni.

»

21. Csallóközsomorja

Apr.

18. Pancsova.

Mai

5. Ujpécs.

Apr.

24. Kisharta.

V

19. Temeskubin.

Apr.

13. Vadászerdő.

»

21. Izsák.

»

28. Kamaristya.

»

24. Mosnicza.

r>

22. Békéscsaba.

»

23. Bogyán.

rt

28. Bruckenau.

„

28. Görbed.

»

27. Alsókabolsziget.

n

29. Temesrékás.

Mai

1. Ráczkeve.

»

3. Kudolfsgnád.

»

21. Kistopolovecz.

Apr.

26. Sári.

w

24. Ántalfalva.

n

23. Bálincz.

„

25. Szerep.

»

18. Tógj-er.

yf

18. Csurgó.

Mai

6. Nagyvárad.

»

25. Hegyszentmárton.

n

6. Somogyszobb.

Apr.

29. Tura.

„

21. Siklós.

•T

23. Háromfa.

»

22. Debreczen.

Mai

1. Villány.

»

28. Nagyatád.

Ti

8. Újtelek.

Apr.

23. BéUye.

,.

12. Rinyaszentldrály.

n

12. Ófehértó.

»

22. Drávatorok.

„

18. Görgeteg.

n

24. Zsadány.

»

25. Méhespetres.

Mai

3. Lábod.

n

23. Darvasmohaerdö.

»

25. Apatin.

Apr.

22. Királyhalom.

„

23. Nagymocsárerdö.

»

26. aombos.

»

7. Makó.

»

22. Karád.

Jíai

4. Gája.

»

8. Nagj'lak.

n

18. Leányvár.

Apr.

26. Bácsdoroszló.

»

7. Buttyin.

»

16. Mocsár.

28. Bácsordas.
23. Óverbász.

»

24. Balatonujlak.

»

30. Ungvár.

IV.

Apr.

25. Eibenthal.

Apr.

21. Bulza.

Mai

18. Sepsiárkos.

»

29. Plavisevicza.

.,

4. Pánk.

»

28. Sepsiszentgyörgy

»

27. Dubova.

„

27. Marosillye.

Apr.

27. Káinok.

w

22. Ogradina.

n

30. Réa.

»

27. Zalán.

yy

24. Jeselnicza.

?î

29. Déva.

n

27. Gidófalva.

»

26. Oraviczabánya.

Mai

5. Nagyrápolt.

»

25. Alliós.

r

30. Temesszlatina.

Apr.

25. Bozes.

V

22. Lippaierdő.

Mai

3. Borlova.

*)

28. Alsóvárosviz.

V

26. Sólymos.

»

2. Kövesd.

»

28. Szászváros.

»

26. Sistarovecz.

Apr.

24. Hissziás.

Mai

1. Szászsebes.

»

27. Mészdorgos.

„

20. Labasincz.

Apr.

5. Szelistye.

r

20. Petirs.

»

27. Tápia.

Mai

8. Hortobágyfalva.

»

23. Dorgos.

í)

23. Szelcsova.

Apr.

30. Szakadat.

n

14. Zabálcz.

Mai

13. Kisszurduk.

r>

28. Holczmány.

12. Berzova.

Apr.

12. Hauzest.

r>

26. Ujegjház.

Mai

2. Borossebes.

»

14. Németgladna.

Mai

3. Kürpöd.

Apr.

25. Zimbro.

»

10. Draxinest.

îî

3. Alsó\dst.

Mai

4. Zám.

n

19. Válemáre.

Apr.

28. Barczarozsnyó.

Apr.

2. Nagyhalmágy.

»

27. Gross.

Mai

3. Ilyefalva.

Mai

9. Nagj-almás.

87

Mai

1. Zalatna.

Apr.

22. Esztelnek.

Apr.

18. Dés.

Apr.

24. Magyarigen.

Mai

4. Lemhény.

16. Bethlen.

»

15. Nagyenyed.

Apr.

21. Bereczk.

«

28. Naszód.

»

25. Magyarbagó.

..

29. Intrecaj.

»

30. Besenyő.

•f

27. Váldhid.

30. Bulz.

n

28. Nagydemeter.

„

25. Prod.

.,

2G. Magyargorbó.

Mai

5. Besztercze.

„

25. Segesvár.

n

29. Kolozsvár.

Apr.

25. Sajósolynios.

Mai

2. Csöb.

Mai

7. Mocsár.

Mai

2. Máramarossziget

n

6. Kobátfalva.

Apr.

30. Köszvényesremete.

Apr.

30. Ferenczvölgy.

Apr.

20. Székelyudvarhely.

,,

16. Szahxdát.

Mai

2. Aknasugatag.

»

22. Vargyas.

Mai

1. Szilágysomlyó.

„

12. Farkasrév.

r»

21. Magyarhermány.

Apr.

27. Szilágycseh.

'í

1. Nagybocskó.

Mai

5. Málnás.

Mai

7. Zsibó.

„

2. Rónaszék.

Apr.

22. Csomorta.

Apr.

25. Nagyilonda.

Apr.

24. Izaszacsal.

Apr.

24. Zebegény.

Apr.

24. Mocsolyás.

Mai

1. Kovácsfalva.

n

22. Nógrádkövesd.

„

25. Sajókaza.

î)

2. Zólyom.

Mai

5. Isaszeg.

Mai

10. Diósgj'őr.

Apr.

25. Herencsvölgy.

Apr.

23. Babath.

Apr.

27. Visk.

Mai

12. Ratkólehota.

ÏT

29. Valkó.

,j

23. Ötvösfalva.

Jï

2. Ujvásár.

y>

19. Bodony.

W

30. Técső.

Apr.

18. Lemes.

Mai

19. Felsödiós.

ÏÎ

22. Kricsfalva.

Mai

5. Hunkócz.

Apr.

28. Ghymes.

n

28. Szentmihálykört-

Apr.

19. Gerény.

TJ

15. Bakabánija.

vélyes.

Mai

18. Nagyberezna.

»

22. Ipolyság.

Mai

20. Gyertyánliget.

.,

18. Bercsénj-ifalva.

,^

30. Szurdok.

Apr.

26. Búrszentgyörgy.

y

12. Kispásztély.

V

24. Tesmagolvár.

n

25. Gyertyánfa.

Apr.

27. Köblér.

ïî

27. Gács.

Mai

11. Geletnek.

Mai

9. Turjareniete.

»

20. Losoncz.

»

11. Repistye.

3. Ökörmező.

M

26. Kékkő.

Apr.

3. Körmöczhánya.

Y)

7. Podbánszkó.

Területi közepek: — Ke

gionenniittel :

1.

4pr. 28. (51.)

in.

Apr. 22. (57.)

V. .

ipr. 30. (39.)

II.

„ 25.(16.)

rv.

„ 27.(91.)

A sárga rigó tavaszi fölvonulását jellemző
sajátságok az idei anyagban is a szokott
élességgel nyilvánulnak. A keleti és északi
hegyvidék aránytalanul korai a Dunántúlhoz
képest. Azonban az idei anyag alapján se
dönthetjük el véglegesen a typus kérdését, a
melyet ilyen specziáUs fölvonulásnál lehetőleg
széles alapokon kell kifejteni, hogy minden
kétkedő szónak elejét lehessen venni. Egyelőre
még kénytelenek vagyunk azt kimondani, hogy
a sárga rigó tavaszi fölvonulása nem illesz-
kedik bele a vonulásról adott értelmezésünkbe,
minthog}' eddig nem sikerült azt valamely
normális typusra visszavezetni, illetőleg nor-

Die charakteristischen Eigenschaften des
Pirolzuges kommen auch in dem heurigen
Materiale mit gewohnter Schärfe zum Ausdruck.
Die östliche und nördliche Erhebung ist un-
gewöhnlich früh dem Hügellande j. d. D.
gegenüber. Doch kann auch auf Grund des
heurigen Materiales keine endgültige Entschei-
dung über die Frage des Zugstypus erfolgen,
da dieselbe bei einem solch speziellen Zuge
auf möglich breitester Basis untersucht werden
muss, um jedem Zweifel vorzubeugen. Vor-
läufig muss noch angesprochen werden, dass
sich der Frühjahrszug des Pirols derzeit noch
nicht mit unserer Deutung der Zugserschei-

88

malis typusként megállapítani. Természetes
dolog, hogy éppen ezért fokozottabb mértékű
megfigyelést igényel ez a faj, s kérjük is
erre különösen hegyvidéken működő meg-
figj'előinket. Igen jó szolgálatokattehetnek ebből
a szempontból olyan adatok, a melyek a sárga
rigó földrajzi elterjedését vázolják a meg-
figj'elési területen vagy annak távolabbi kör-
nyezetében, mert úgy sejtem, hogy ez lesz
az az emeltyű, a melynek segélyével normális
typusra vezethetjük vissza ezt a rendkívül
érdekes fölvonulást.

nung vereinen lässt, da es bisher nicht mög-
lich war, denselben auf einen Normaltypus
zurückzuführen. Natürlich erheischt diese Art
eben deshalb in erhöhtem Masse die Auf-
merksamkeit des Beobachters, und bitten wir
auch darum unsere Beobachter, namentlich
diejenigen, welche in den Gebirgsgebieten
wirken. Diesbezüglich können besonders solche
Daten gute Dienste leisten, welche sich auf
die geographische Verbreitung des Pirols im
Beobachtungsgebiete oder in dessen weiterer
Umgebung beziehen, indem meiner Mutmas-
sung nach diese Daten den Hebel ergeben
werden, mit dessen Hülfe diese ungemein
interessante Zugsweise auf einen Normal-
typus zurückgeführt werden vrird.

119. -<— >■ Ortygometra parva, (Scop).
III. Apr. 20. Óverbász. | HI. Apr. 22. Billed.

I. Mart. 27. Molnaszecsőd.
I. „ 14. Jánosháza.
I. Apr. 11. Zalagógánfa.

120. -*— >- Ortygometra porzana, (L.).

I. Mart. 25. Tata.
m. „ 27. Temeskubin.

ni. Apr. 4. Temesvár.
111. Mart. 28. Tura.

121. -«-^ Pandion lialiaëtus, (L.).
Hl. Apr. 30. Óverbász. 1 III. Mai 1. Tura.

í.t

122. r Pastor roseus, (L.).

I Eleje. -
j Anfang.

Nagy csapat. —

Grosser Flug.

III. Jun. 10. Karácsond.

IV. „ 3—6. Rèa. 15 drb.

— 15 St.

ni. Mart. 1. Temeskubin.
m. Apr. 29. BiUéd.
III. Mart. 5. Izsák.

123. -<-^ Pavoncella pugnax, (L.).

111. Mart. 21. Gárdony.
111. , 16. Busrvi.

III. Apr. 24. Tura.

IV. Mart. 22. Türkös.

m. Mart. 27. Temeskubin.
m. Apr. 30. Büléd20-^'iiíW.

124. -«— »■ Phalacrocorax carbo, (L.).
III. A2ir. 29. Hárossziget.

111. Apr. 2!>. Budapest.

89

125.

Phjiloscopus acredula, (Pall.).

I.

Mart. 27. Kisherend.

Apr.

12. Rohoncz.

Apr.

6. Szarvkö.

„ 10. Iliárosberény.

Mart.

19. Kőszeg.

Mart.

15. Sopronujlak.

„ 24. Vasiiádasd.

Apr.

6. Körmend.

Apr.

13. Sopronkertes.

„ 29. Milej.

Jî

5. Szombathely.

Mart.

26. Czinfalva.

Apr. 10. Boldosasszonyfa.

Mart.

24. Csepreg.

Apr.

6. Nagyczenk.

„ 17. Felsőeőr.

Apr.

6. Jánosháza.

«

16. Szamod.

Mart. 26. Csém.

IT.

Apr. 20. Bogijoszlo.

Aipr.

28. Garamkövesd.

Apr.

4. Csallóközsomorja.

Mart. 29. Keszegfalva.

III.

Mart. 2. Temeskubin.

Apr.

13. Királyhalom.

Apr.

9. Szerep.

, 25. Óverbász.

»)

6. Buttyin.

Mart.

25. Budapest.

„ 26. Temesvár.

Mart.

20. Békéscsaba.

Apr.

7. Ungvár.

„ 25. Mosnicza.

»

25. Hárossziget
IT.

Mart. 25. Oraviczabánya.

Apr.

11. Szelistye.

Mart.

24. Sósmezö.

„ 8. Németbogsán.

)î

3. Ujegyház.

Apr.

4. Magyargorbó.

Apr. 6. Weidenthal.

n

3. Alczina.

ïj

5. Kolozsvár.

„ 1. Tápia.

lì

1. Kürpöd.

Mart.

21. Köszvényesremete

Mart. 25. Szelcsova.

Mart.

28. Türkös.

»

27. Szilágysomlyó.

Apr. 10. Kisszurdiik.

„

29. Byefalva.

Apr.

13. Nagyilonda.

10- Hauzest.

Apr.

5. Káinok.

n

16. Dés.

„ 10. Németgladna.

»

5. Zalán.

Mart.

27. Makód.

„ 10. Draxinest.

Mart.

27. Gidófalva.

Apr.

8. Besztercze.

., 10. Bulza.

Apr.

9. Mészdorgos.

j>

11. Dornavölgy.

Mart. 23. Tataresd.

T)

6. Petirs.

Mart.

27. Aknasugatag.

„ 26. Rea.

,,

15. Berzova.

»

30. Farkasrév.

„ 28. Déva.

Mart

16. Zalatna.

Apr.

28. Izaszacsal.

Apr. 4. Szászsebes.

»

20. Segesvár.

Mart. 10. Zebegény.

Mart

V.

30. Láposmező.

Apr.

11. üjvásár.

Apr. 10. Babath.

Apr.

15. Szomolány.

n

5. Kisberezna.

Mai 2. Szurdok.

Mai

3. Madarasalja.

fi

23. Bercsényi falva.

Apr. 8. Losoncz.

Apr.

11. Felsőhámor.

Mart

30. Kispásztély.

„ 5. Sajókaza.

w

10. Geletnek.

Apr.

5. Köblér.

„ 13. Kricsfalva.

„

10. Felsőtóti.

Mart.

18. Turjaremete.

Mart. 28. Széleslonka.

V

6. Körmöczbánya.

Apr.

10. 'i'iirjavágás.

Apr. 20. Szentmihálykört-

Mart

29. Zólyom.

n

18. Zuberecz.

vélyes.

Apr.

6. Felsőrevucza.

»

8. Liptóujvár.

Mart. 7. Oánya.

yy

28. Zólyomlipcse.

n

7. Lőcse.

Apr. 20. Sóskás.

Î)

7. Ratkólehota.

»

6. Szentmihály.

„ 4. Bogdán.

Aquila XIV.

12

90

Területi közepek ;

I. Apr. 1. (19.)
in. Mart. 28. (11.)

Reeionenmittel :

IT. Apr. 1. (40.)

Érdemleges tárgyalásba még nem bocsát-
kozhatunk ; kellő mennyiségű összehasonlító
anyag híján még nem tudjuk, hogy mennyire
állandó a területi középszámoknak most njil-
vánult sajátságos viszonya. Egyelőre még csak
előre kell készítenünk ennek a fölvonulásnak
a megoldását, itt is fölhiva megfigyelőinket,
hogy lehetőleg mindenki szemmel tartsa ezt a
könnyen megfigyelhető fajt, a melyet újabban
a m. kir. Erdőhatóságok is nagyobb mérték-
ben figyelnek meg.

T. Apr. 6. (25.)

Eine meritorische Behandlung ist derzeit
noch unstatthaft, in Ermangelung genügen-
den Vergleichsmateriales kann man noch
nicht wissen in welchem Grade sich das er-
gebene eigentümliche Verhältnis der Regio-
nenmittel als ständig erweisen wird. Vorläufig
muss die Lösung dieses Zugsverlaufes erst
vorbereitet werden, und ersuchen wir dies-
bezüglich unsere ständigen Beobachter, diese
leicht beobachtbare Art womöglich im Auge
zu behalten, indem derselljen neuerdings auch
von Seite der königl. ung. Forstbehörden
grössere Aufmerksamkeit gewidmet wird.

126.

I. Apr.

25. Kőszeg.

n. „

21. Keszegfalu.

tn. „

18. Overbász.

Phylloscopus sibilator, Bechst.

IV. Mai 1. Szászsebes.
V. Apr. 20. Lőcse.

m. Apr. 12. Békéscsaba.
III. „ 21. Budapest.

I. Apr. 9. Kőszeg.
I. Mart. 15. Molnaszecsőd.
n. Apr. 1. Keszegfalu.

127. -<— >■ Phylloscopus trochilus, (L.)

IV. Apr. 15. Szászsebes.
IV. „ 15. Segesvár.

V. Apr. 29. Zuberecz.
V. „ 18. Lőcse.

128.

Platalea leucorodia, L.

in. Apr. 18. Temeskubin.

III. Mart. 16. Rudolfsgnád.

129. ^^^ Plegadis falcinellus, (L.).
m. Apr. 28. Temeskubin. 1 m. Apr. 8. Billed. 1 m. Apr. 21. Tura.

I. Apr. 20. Molnaszecsőd.
n. „ 21. Keszegfalu.
ni. „ 16. Overbász.

130. -< — >■ Pratincola rubetra, (L.

in. Mart. 9. Ungvár.
IV. Apr. 18. Türkös.
V. Apr. 15. Geletnek.

V. Mai 2. Zuberecz.
V. Apr. 24. Szepesbéla.
V. „ 17. Löcse.

I. Apr. 5. Kisherend.
I. Mart. 19. Ihárosberény.
I. „ 30. Szászvár.
I. „ 22. Molnaszecsőd.

131. * — >■ Pratincola rubicola, (L.

] I. Apr. 7. Pomáz.

! III. Febr. 27. Temeskubin.

111. Mart. 9. Overbász.

III. „ 16. Békéscsaba.

IV. Mart. 28. Oraviczabánya.
IV. „ 25. Réa.
IV. Apr. 4. Szászsebes.
IV. Mart. 10. Türkös.

91

IV. Febr. 26. Diód.
rV. Mart. 16. Nagyenyed.
IV. „ 20. Csombord.
IV. „ 1. Segesvár.

lY. Mart. 29. Kolozsvár.
V. Apr. 6. Kékkő.
V. Mart. 22. Sajókaza.

V. Mart. 13. Geletnek.
V. „ 25. Zólyom.
V. Apr. 22. Liptóujvár.

132. 00 Pyrrhula pyrriiula, (L.).

I. Mart. 23. Ihárosberény. Utolsó. — Letzter.

n.
m.

11. Keszegfalu.
17. Ungvár.

IV. Jan. 27. Oraviczabánya. Utolsó. -
V. Mart. 17. Kékkő.
V. Apr. 4. Liptóujvár. „

Letzter

I. Febr. 16. Tata.

133. -«-©^ Rallus aqiiaticus, L.
I m. Mart. 27. Óverbász.

III. Mart. 26. Temesvár.

134. -<-^ Re urvi rostra avocetta, L.

II. Mart. 24. Bánfalu. 1 IH. Apr. 9. Kisharta.

I. Jan. 18.— Mart. 19. Kő-
szeg,
n. „ 1.— Apr. 11.
Keszegfalu.

135. ^- Regulus regulus, (L.).

m. Mart. 14. Óverbász.

III. „ 26. Budapest.

IV. Febr. 4. Oraviczabánya.

V. Mart. 20. Zuberecz.
V. Febr. 9.— Apr. 4. Liptó-
ujvár.

136. OD Remiza pendulina, (L.).
IL Apr. 4. Keszegfalu. 1 III. Mart. 26. Temeskubin.

137.

Rnticilla phoenicura, (L.).

I. Mart. 31. Ihárosberény.

I. Apr. 5. Répáspuszta.

I. Mart. 24. Felsőlövő.

I. Apr. 11. Kőszeg.

I. „ 14. Molnaszecsőd.

I. Mart. 25. Jánosháza.

n. Apr. 18. Keszegfalu.

m. Mart. 19. Temeskubin.

111. Apr.

12. Békéscsaba.

V.

Apr.

8. Búrszent-

III. „

11. Budapest.

györgy.

III. „

28. Ungvár.

V.

„

2. Puchó.

IV. „

15. Oraviczabánya.

V.

„

21. Zuberecz.

IV. „

6. Szászsebes.

V.

„

15. Liptóujvár.

IV. „

8. Türkös.

V.

w

8. Szepesbéla

IV. „

7. Segesvár.

V.

„

8. Lőcse.

IV. „

5. Kolozsvár.

I. Apr. 2. Kiskörtvélyes.

I. Mart. 24. Felsőlövő.

I. „ 22. Kőszeg.

I. „ 25. Kőszeg. Töme-
ges vonulás. —
Massenzug.

138. ^-> Ruticilla tithys, (L.

I. Apr. 21. Molnaszecsőd.

I. „ 29. Pomáz.
II. Apr. 6. Keszegfalu.
III. Mart. 24. Temeskubin.
III. Apr. 18. Óverbász.
ni. Mart. 18. Izsák.

III. Mart. 25. Hárossziget.

m.

„ 26. Budapest

III.

23. Ungvár.

IV.

11. Pojén.

IV.

, 23. Türkös.

IV.

, 24. Segesvár.

12»

92

V. Mart. 18. Kékkő.
V. „ 21. Geletnek.
V. „ 29. Zólyom.
V. Apr. lu. Zólyonilipcse.

V. Mart. 25. Felsőmeczen-

zéf.
V. Apr. 4. Zuberecz.
V. Mart. 22. Liptószentiván.

V. Apr. 5. Liptóujvár.
V. „ 2. Szepesbéla.
\. Mart. 8. Lőcse.

139.

Saxicola oenanthe, (L.).

I. Apr.

8. Kisherend.

III. Mart

27. Izsák.

I. „

11. Ihárosberény.

ni. „

23. Békéscsaba.

I. „

5. Képáspuszta.

ni. „

6. Tura.

I. „

13. Molnaszecsőd.

m. „

10. Ungvár.

n. Mart.

27. Magyaróvár.

IV. „

25. Türkös.

11. „

25. Keszegfalu.

V. Apr.

6. Kékkő.

ni. Apr.

9. Szerep.

V. „

13. Geletnek.

V. Apr. (). Zólyom.
V. Mart. 7. Eatkólehota.
V. Apr. 10. Zuberecz.
V. „ 12. Liptóujvár.
V. „ 7. Ménhárd.
Y. „ 7. Szepesbéla.

140. -^^^ Scolopax rusticola, L.

Mart.

12. Kisherend.

Mart.

3. Csém.

Mart.

1. Bicske.

Febr

9. Ihárosberény.

ÎÏ

10. Rohoncz.

n

17. Budaörs.

Mart.

8. Gyöngyös.

,j

15. Bozsok.

V

18. Savanyúkút.

)-'

9. Jaád.

"

14. Kőszeg.

Apr.

10. Nagymarton.

V

12. Viszló.

V

24. Vasdorosdó.

Mart

12. Szarvkő.

w

10. Répáspuszta.

n

6. Körmend.

»

16. Sopronkertes.

«

13. Pécs.

»

12. Frankó.

14. Ágfalva.

)í

8. Szászvár.

V

10. Szombathely.

»

24. Czinfalva.

n

7. Hrasicz.

»

18. Locsmánd.

»

5. Sopron.

»

12. Királyfalva.

»

20. Füles.

'Î

15. Szentmargitbáuya.

Febr

28. Vasnádasd.

n

7. Molnaszecsőd.

•Î

9. Fertőfehéregyháza

Mart.

15. Milej.

»

8. Csepreg.

»

19. Nagyczenk.

»

7. Pölöske.

n

8. Vasvár.

„

13. Feketeváros.

6. Kemend.

■ n

8. Ujkér.

)?

11. Ravazd.

Ï)

17. Marczali.

Apr.

12. Nyögér.

ÎÎ

5. Bókod.

»

14. Nagyvázsony.

Mart

6. Káld.

w

15. Tata.

..

15. Vöröstó.

»

9. Jánosháza.

„

3. SzőUős.

«

12. Gamás.

ÎJ

6. Francziavágás.

.,

6. Tarján.

V

15. Mernye.

»

15. Városlőd.

M

11. Perbál.

Febr

5. Karád.

í>

17. Szentgál.

Î)

8. Jenő.

Mart

19. Igal.

»

14. Gicz.

?)

8. Budakesz.

)J

25. Felsöeör.

«

13. Faész.

»

6. Visegrád.

T)

8. Felsőlövő.

„

7. Veszprém.

«

8. Pomáz.

»

12. Pinkócz.

n

9. Lovasberény.

Mart

6. Iván.

Mart

II.

19. Magyaróvár.

Mart

12. Kürth.

»

10. Kemenesszentpéter

„

5. Kiliti.

w

15. Garamkövesd.

n

16. Győrgyarmat.

^

15. Nagymegyer.

,.

17. Csallóközsomorja.

»

2. Eszterháza.

Î)

18. Keszegfalu.

12. Verebély.

n

15. Hövej.

ÏÎ

19. Madár.

«

19. Zseliz.

»

11. Bogy oszló.

93

Mart. fi.

„ 7.

„ 12.

„ 9.

. 19.
Febr. 21.
Mart. 15.

. 7.

„ 19.

„ 5.

„ 18.
Febr. 27.
Apr. 3.
Mart. 4.

„ 1.

. 11.
Febr. 22.
Mart. 12.

„ 19.

„ 4.

„ 20.

» 10.

., 22.

. 20.

„ 1.

. 2.

. 6.

Panesova.

Sztarcsova.

Tenieskubin.

Kainaristya.

Újvidék.

Rudolfsgiiád.

Nagybecskerek.

Antalfalva.

Tógyer.

Daráiiy.

Drávafok.

Baranyasellye.

Hegyszentmárton.

Villány.

Főherczeglak.

Mohács.

Béllye.

Drávatorok.

Monostorszegh.

Küllőd.

Béreg.

Méhespetres.

Apatin.

Kozora.

Gombos.

Bácsdoroszló.

Bácsordas.

Mart. 8.

„ 22.

.. 13.

„ 26.

., 8.

., 11.

. 8.

„ 11.

., 10.

„ 5.

„ 10.

., 12.

„ 9.

„ 9.

., 9.

„ 6.

„ 20.

Apr. 4.

Mart. 9.

„ 11.

„ 13.

„ 20.

„ 17.

„ 7.

„ 7.
Febr. 26.

Mart. 8.

III.

Vadászerdő.

Mosnicza.

Bruckenaii.

Temesrékás.

Kistopolovecz.

Bálincz.

Csurgó.

Bolhó.

Somogyszobb.

Háronifa.

Nagyatád.

Rinyaszentkirály.

Rinyaujlak.

Lábod.

Szigetvár.

Szekszárd.

Nagybaracska.

Makó.

Klemimajor.

Kuviii.

Borosjenő.

Buttyiu.

Mesztegnye.

Békés.

Békésgyula.

Görbed.

Tenke.

Mart. 12.

19.

8.

11.

10.

24.

10.

18.

24.

15.

13.

26.

17.

Apr. 17.

Mart. 16.

„ 13.

„ 24.

Apir. 11.

Mart. 29.

„ 18.

„ 11.

„ 22.

„ 15.

„ 9.

„ 14.

„ 16.

„ 22.

Sári.

Nagyvárad.

Peczeszentmárton.

Tura.

Hajdúböszörmény.

Újtelek.

Hajduhadház.

Ofehértó.

Nagyerdő.

Szatmárnémeti.

Sárerdő.

Nagymocsárerdö.

Szinyérváralja.

Obozinta.

Sátoraljaújhely.

Karád.

Leányvár.

Kisvár da.

Mándok.

Nagybereg.

Lazony.

Mocsár.

Ungvár.

Hegygombás.

Uugdarócz.

Radváncz.

Uughosszúmező.

XT.

Mart

20. Eibenthal.

Mart.

9. Draxinest.

Mart. 22. Felsőpián.

JÏ

18. Plavisevicza.

)í

12. Válemáre.

Apr. 7. Gilcság.

íí

24. Dubova.

»

5. Gross.

„ 27. Kererhavas.

»

14. Ogradina.

»

7. Bulza.

„ 13. Prigona.

«

12. Oraviczabánya.

ÎÎ

20. Pozsoga.

Mart. 23. Lomány.

^

5. Németbogsán.

Apr.

23. Fintvág.

„ 19. Szászsebes.

»

26. Borlova.

Mart.

10. Pojén.

Apr. 12. Teu.

»

5. Buchberg.

Apr.

26. Tjej.

„ 13. Oása.

»

9. Kövesd.

Mart.

16. Nagyroskány.

Mart. 22. Mártonhegy.

7)

7. Hissziás.

»

16. Mihalesd.

Apr. 11. Bisztraerdőház.

»

7. Labasincz.

»

16. Marosillye.

„ 12. Bisztratelep.

»

1. Tápia.

»

14. Nagymuncsel.

Mart. 22. Morgonda.

n

5. Dubest.

»

25. Réa.

,, 20. Szerdahely.

n

18. Szelcsova

«

20. Vajdahunyad.

„ 16. Szelistye.

n

7. Kisszurduk.

)>

10. Déva.

Apr. 13. Kereszténysziget

Febr. 28. Bakamező.

Apr.

15. Nagyrápolt.

Mart. 10. Kisdisznód.

Mart

. 9. Osztrov.

„

4. Bozes.

„ 8. Nagydisznód.

»

7. Hauzest.

Mart

20. Alsóvárosvíz.

„ 18. Nagyszeben.

7}

6. Facset.

.,

19. Szászváros.

„ 17. Nagycsűr.

»

7. Németgladna.

'Î

2. Vajdé.

„ 20. Szenterzsébet.

94

Mart

16. Vesztény.

Mart

20. Dalnok.

Mart

17. Erked.

n

29. Boicza.

»

24. Nyén.

»

21. Korond.

ÎJ

31. Nagytalmács.

Apr.

19. Magyarbodza.

y>

22. Székelyudvarhely.

„

22. Herniány.

Mart

20. Bárkány.

Apr.

8. Oyepes.

»

28. Porcsesd.

»

23. Zágon.

Mart

15. Vargyas.

n

27. Alsòsebes.

„

19. Osdola.

,j

2. Erdőfüle.

Apr.

18. Hortobágy falva.

»

18. AUiós.

n

8. Magyarhermány.

n

18. Vurpód.

»

6. Lippaierdő.

„

16. Málnás.

Mart

26. Felek.

«

7. Sólymos.

Ajjr.

2. Csomorta.

Apr}

21. Szakadat.

V

6. Sistarovecz.

Mart

22. Ikafalva.

j^

20. Holczmány.

„

6. Mészdorgos.

„

27. Torja.

»

20. Ujegyház.

»

8. Petirs.

n

19. Karatnavolál.

w

19. Alczina.

n

6. Dorgos.

Apr.

2. Esztelnek.

»

18. Kürpöd.

»

5. Zabálcz.

Mart

24. Lemhény.

Mart

26. Felsőárpás.

»

8. Berzova.

»

8. Kézdimartonos.

»

23. Felsővist.

»

8. Lalasincz.

»

24. Bereczk.

J.2?r.

9. Dragos.

w

10. Tótvárad.

)T

25. Ojtoz.

Mart.

19. Nagysink.

,j

18. Soborsin.

'í

24. Sósmező.

»

24. Felsöszombatfalva.

»

24. Zimbro.

12. Bulz.

Apr.

6. Lisza.

n

17. Zám.

Apr.

18. Marszoja.

w

6. Bráza.

??

25. Nagyhalmágy.

„

14. Albák.

Mart

28. Kálbor.

n

16. Körösbánya.

MaJt

6. Dáraes.

»

30. Fogaras.

„

18. Riskulicza.

Apr.

12. Irisora.

)»

30. Kopacsel.

n

31. Bulzesd.

Mart

18. Középlak.

»

6. Felmér.

?)

18. Brád.

„

17. Mag}'argorbó.

A^jr.

6. Sebes.

Apr.

8. Lepus.

„

19. Gyalu.

Mai

4. Rudarita.

«

20. Lemaszoja.

10. Vista.

^2)r.

5. Sarkaicza.

»

14. Csertés.

„

11. Kolozsvár.

Mart

15. Páró.

Mart

17. Nagyalmás.

n

25. Torda.

»

13. Persány.

Apr.

22. Bisztrahavas.

V

30. Szászszentgyörgy.

J,

27. Alsóveiiicze.

Mart

19. Zalatna.

^

19. Dipse.

»

12. Alsókomána.

15. Magyarigen.

„

16. Fehéregyház.

»

20. Felsőkomána.

')

14. Alsóorbó.

"

2. Nagyida.

J)

20. Vledény.

»

11. Nagyenyed.

«

19. Szászakna.

»

28. Barczarozsnyó.

»

17. Csombord.

„

14. Teke.

»

16. Krizba.

Apr,

19. Nagyselyk.

,y

15. Szászpéntek.

»

16. Apácza.

Mart

22. Péterfalva.

8. Marosvásárhely.

»

30. Szászmagyarós.

,,

22. Szászivánfalva.

„

10. Vajola.

»

18. Tömösiszoros.

jj

22. Mardos.

JJ

12. Dedrád.

»

17. Türkös.

!9

9. Búzd.

,j

6. Bátos.

n

22. Szászhermány.

^j:?r.

3. Szászalmád.

»

22. Szászrégen.

n

18. Ósáncziszoros.

Mart.

15. Váldhid.

r>

20. Magyarrégen.

n

16. Ilyefalva.

1

23. Almakerék.

»

30. Disznajó.

»

27. Sepsiszentkii-ály.

w

20. Pród.

„

17. Mocsár.

V

27. Sepsiárkos.

«

20. Segesvár.

»

11. Köszvényesremete

»

25. Szepsiszentgyörgy.

V

13. Csöb.

»

24. Görgényüvegcsűr.

»

15. Káhiok.

^|>r.

2. Hegen.

Apr.

1. Szovátaviz.

»

13. Zalán.

Mart.

22. Fehéregyháza.

Mart.

25. Alsófancsal.

»

25. Gidófalva.

M

18. Báránykút.

Apr.

19. Laposnya.

Î?

24. Sepsibodok.

V

20. Szászdálya.

Mart

21. Oroszhegy.

»

23. Biktalva.

V

26. Százkézd.

»

23. Gyergyóalfalu.

»

23. Bodzaiszoros.

n

13. Székelykeresztur.

Apr.

12. Gyergyóditró.

95

Mart.

5. Gyergyóujfalu.

Mart.

16. Dés.

Mart.

8. Ferenczvölgy.

Apr.

20. Oijergyóhorszélc.

„

19. Makód.

n

10. Nagybánya.

Mart.

24. Kilyénfalva.

7Ì

19. Naszód.

')

21. Kápolnoknionostor.

Apr.

10. Gyergyótölgyes.

')

10. Besenyő.

»j

26. Máramarossziget.

Mart.

8. Siter.

Jí

18. Nagydemeter.

„

14. Aknasugatag.

V

7. Magaslak.

„

19. Besztercze.

Apr.

8. Budfalva.

„

9. Òssi.

^

29. Árdány.

Mart

20. Nagybocskó.

„

9. Márkaszék.

Apr.

2. Májer.

Apr.

26. Rákosfalva.

..

16. Szilágysonilyó.

Mart

21. Óradna.

Mart

24. Rónaszék.

»

7. Zilah.

Apr.

25. Dornavölgy.

„

22. Kislonka.

,j

25. Szilágycseh.

«

18. Tesna.

Apr.

4. Terebesfejérpatak.

n

8. Zsibó.

w

16. Kosna.

Mart.

29. Havasmező.

M

22. Zálha.

«

28. Gurahajta.

Apr.

19. Fájna.

„

23. Nagyilonda.

,,

26. Gyergyóbélbor.

j)

27. Lajosfalva.

Apr.

17. Horgospatak.

Mart

11. Nagysomkút.

Mart. 8. Börzsöny.

Mart

15. Sajókaza.

Mart

25. Revistyeváralja.

9. Zebegény.

»

9. Alsóhámor.

w

18. Bükköskút.

„ 12. Kóspallag.

„

10. Diósgyőr.

»

18. Geletnek.

9. Nagymaros.

n

26. Kereczke.

Apr.

8. Turóczszklenó.

, 3. Szokolyahutta.

Apr.

2. Dolha.

Mart

26. Repistye.

Febr. 27. Babatli.

Mart

28. Iza.

"

28. Barsszklenó.

Mart. 19. Megyerke.

»

13. Visk.

»

28. Lenge.

8. Ecskeud.

»

23. Herincse.

57

26. Felsőtóti.

„ 18. Nagp'ölgy.

r

9. Bustyaháza.

Apr.

6. Körmöczbánya.

„ 10. Erdőkürt.

n

24. Berezna.

Mart

29. Sekély.

„ 8. Valkó.

»

16. Ötvösfalva.

Apr.

6. Mocsár.

„ 7. Kalló.

»

26. Alsóbisztra.

»

24. Határszél.

5. Gyöngyössolymos.

„

28. Kricsfalva.

Mart

29. Kecskés.

„ 11. Bodony.

Apr.

24. Alsószinevér.

Apr.

1. Dobó.

» 4. Eger.

»

6. Alsókalocsa.

Mart

18. Dobróváralja.

„ 25. Felsödiós.

Mart

5. Széleslonka.

Ï»

18. Kovácsfalva.

8. Ghymes.

„

22. Szentmihálykört-

»

18. Zólyom.

„ 23. Garamszent-

vélyes.

»

21. Erdőbádony.

benedek.

Apr.

11. Kii-álymező.

1Î

22. Dobrókirályi.

„ 24. Újbánya.

'Ï

4. Brusztura.

„

23. Szelese.

„ 15. Bakabánya.

Mart

26. Gyertyánliget.

„

24. Garamsálfalva.

„ 18. Gyekés.

■*3

22. Kaszómező.

Apr.

24. KaUós.

„ 25. Bacsófalva.

22. Rahó.

n

5. Tepló.

9. Ipolyság.

n

22. Apsinecz.

>»

9. Oszada.

8. Szurdok.

Apr.

8. Körösmező. .

»

18. Luzsna.

„ 12. Tesmagolvár.

Mart

28. Tiszabogdány.

Mart

10. Libetbánya.

„ 22. Gács.

Apr.

24. Sóskás.

Ti

22. Mezőköz.

„ 10. Losoncz.

„

30. Lápostnezö.

»

24. Garamszentandrás

, 17. Kékkő.

n

10. Studena.

»J

24. Borosznó.

16. Rimaszombat.

Mart

12. Búrszentgyörgy.

„

25. Garamnémetfalva.

„ 10. Mocsolyás.

V

26. Bród.

Apr.

11. Kiszla.

„ 18. Mogyoród.

„

14. Bajmócz.

Mart

25. Garamhídvég.

„ 25. Szilvás.

Apr.

5. Madarasalja.

Apr.

4. Bikkalvölgy.

„ 17. üjmassa.

»

1. Gyertyánfa.

»

2. Garampéteri.

96

Apr.

14. Alsószabadi.

Mart

12. Keczerpeklén.

Mart

22. Puchó.

Mart

26. Rczsftpart.

«

19. Viirösvágás.

n

28. Nagybittse.

Apr.

11. Karám .

,^

25. Keczerlipócz.

j,

25. Sztránszke.

»

20. Szikla.

n

26. Rankfüred.

Apr.

6. Fenyőháza.

n

1. Breznóbánya.

,j

14. Varannó.

Mart.

30. Likavka.

Mart

30. Benesliáza.

„

23. Zeniplénszinna.

Apr.

2. Csernova.

»

30. Gaspard.

»Ï

20. Huukócz.

Mart.

26. Hrboltó.

V

25. Liptómaluzsina.

»

22. Ungpéteri.

Apr.

4. Nagj'falu.

Apr.

8. Mihálytclek.

•Î

19. Gerény.

»

10. Revisnye.

Mart

17. Nyustya.

„

21. Felsődomonya.

Mart.

30. Hrabovó.

Apr.

29. Eászloki.

??

19. Nagy láz.

Apr.

13. Ludrovo.

■n

30. Dikula.

»

16. Ókemencze.

Mart.

29. Lucski.

Mart.

7. Ratkólelinta.

)i

21. Kisberezna.

Apr.

7. Lokcza.

15

18. Ujvásár.

))

3. Nagyberezna.

Mart.

24. Németlipcse.

Mai

10. Róna.

»

26. Bercsényifalva.

Apr.

24. Podbjel.

Apr.

7. Nagyszlabos.

'Ï

26. Kispásztély.

w

7. Zuberecz.

»

22. Kédova.

«

20. Köblér.

„

21. Liptószentiván

Mart.

5. Pelsőcz.

»

24. Turjaremete.

*y

6. Liptóujvár.

»

17. Rozsnyó.

Apr.

4. Sóhát.

w

9. Szvarin.

Apr.

7. Gerebfűrész.

Mart

29. Fenyvesvölgy.

ÍJ

12. Vychodna.

28. Szomolnok.

.á^r.

23. Poroskö.

V

9. Podbánszkó.

Mart.

24. Stoósz.

Mart.

12. Turjavágás.

„

11. Feketevág.

«

30. Szomoliiokhuta.

Apr.

3. Ticha.

w

23. Csorbató.

22. Felsömeczenzéf.

„

13. Uzsok.

»

11. Tátralomnicz.

Jï

21. Jászó.

„

10. Majdánka.

»

6. Szepesófalu.

»

20. Sacza.

Î)

9. Ökörmező.

Mart.

28. Szepesbéla.

»

19. Hidasnémeti.

»

8. Osztrika.

Apr.

10. Pedolin.

»

20. Kassa.

«

8. Ozora.

Mart.

27. Lócse.

»

16. Sósgyűlvész.

Mart.

29. Felsőszinevér.

Apr.

18. Szepesváralja.

A2?r.

17. Biidamér.

Apr.

11. Szloboda.

»

18. Feketekút.

Mart.

16. Delnekakasfalva.

«

5. Csornarika.

Mart.

24. Szentmihály.

)j

19. Felsőmislye.

Mart.

24. niava.

»

10. Bártfa.

»

18. Szigord.

»

27. Kassza.

Megérkezés a fészekhez.

Ankunft an das Nest.

I.

Mart.

6. Kemend.

IV.

Mart

23. Dorgos.

V.

Apr.

15. Gyertyánliget

I.

Apr.

12. Nyögér.

IV.

»

31. Nagyhabnágy.

V.

1)

24. Sóskás.

m.

Mart

6. Szekszárd.

IV.

Mai

1. Csertés.

V.

V

28. Madarasalja.

III.

Apr.

17. Óbozinta.

IV.

Apr.

5. Csomorta.

V.

n

14. Kovácsfalva.

IV.

23. Fintvág.

IV.

n

14. Torja.

V.

n

24. KaUós.

IV.

26. Tjej.

IV.

,,

14. Karatnavolál.

V.

1Î

12. Rezsöpart.

IV.

')

27. Kererhavas.

IV.

»

5. Esztelnek.

V.

V

20. Szikla.

IV.

V

6. Lisza.

IV.

n

2. Fehéregyház.

V.

Mai

9. ffihálytelek.

IV.

»

(). Bráza.

IV.

20. Gyergyó-

V.

Apr.

3. Köblér.

IV.

^^

6. Kopacsel.

borszék.

V.

n

22. Sóhát.

IV.

)»

6. Sebes.

IV.

»

18. Tesna.

V.

n

22. Majdánka.

IV.

n

20. Osáncziszoros.

IV.

16. Kosna.

V.

T>

14. Ökörmező.

IV.

J7

25. Bodzaiszoros.

V.

n

20. Kóspallag.

V.

?í

2. Nagybittse.

IV.

Mart.

20. Bárkáuy.

V.

Mart.

12. Losoncz.

V.

„

6. Fenyőháza.

IV.

»

24. Sólymos.

V.

Apr.

4. Mocsolyás.

V.

•'S

28. Szvarin.

97

Területi közepek :

— Regionenmittel :

1. Marl. 10. (Íi7.)

III. Mart. 13. (78.

1. „ 13. (16.)

IV. „ 20. ('j;51

V. Mart. 2(). (HI I

Az idei anyag sem ad semmiféle támasz-
pontot, a melynek alapján az erdei szalonka
tavaszi fölvonulását normális typusra lehetne
visszavezetni. A területi középszámok viszony-
lagos elhelyezkedése ugyan változatlan, de
ez csak annyit mond, hogy az átvonuló erdei
szalonkák délnyugat-északkeleti irányban ha-
ladnak, szóval ugyanazt, a mit már nagyjá-
ban, a részletektől eltekintve, úgy is tudunk.
A fészekhez való érkezésről szóló kevés adat
alapján pedig összehasonlító anyag híján egy-
előre még s/.intén nem indíthatjuk meg a
behatóbb vizsgálatot, mert igen hiányosan
ismerjük az erdei szalonka fészkelési viszo-
nyait hazánkban, s így az adatokat nem
lehet kellő mértékben ellenőrizni.

Auch das heurige Materiale ergibt keinen
solchen Stützpunkt, auf welchem fiissend man
den Frühjahrszug der Waldschnepfe auf einen
Normaltypus zurückführen könnte. Das gegen-
seitige Verhältnis der Regionenniittel blieb
zwar unverändert, doch besagt dasselbe nur
so viel, dass die durchziehende Waldschnepfe
in Südwest-nordöstlicher Richtung fortschreitet,
was im Grossen und (iranzen, von den Details
abgesehen, ohnehin schon bekannt ist. Auf
Grund der Ankunftsdaten an das Nest kann
die eingehendere Untersuchung vorläufig auch
noch nicht eingeleitet werden, da die Nistver-
hältnisse der Waldschnepfe in Ungarn noch
sehr mangelhaft bekannt sind, weshalb die
Daten noch nicht genügend konirolliert wer-
den können.

I. Apr.
I. Mart.

I. „
I. ,.

141. -<-e> Serinus seriniis, (L.).

Ili. Ihárosberény.

II.

Apr.

10. Keszegfalu.

V.

Apr.

19.

Liptóujvár.

25. Felsőlövő.

III.

,,

12. Ungvár.

V.

13.

Szepesbéla

24. Kőszeg.

IV.

»

27. Segesvár.

V.

ÎÏ

9.

Lőcse.

24. Molnaszecsőd.

142. -<— >■ Spatula clypeata, (L
III. Mart. 12. Tura.

III. Apr.
III. „

19. Temeskubin.
17. Dinnvés.

143. -<-^ Sterna hirundo, L.
111. Mart. 13. Tura.

V. Apr. 20. Fuchó.

144. -^^^ Sturnus vulgaris, L.

Mart.z-J. Kisherend.

Mart. 4. Vasnádasd.

Febr. 20. Ihárosberény.

Apr. 10. Milej.

Mart.L'». Jaád.

Mart. 17. Oamás.

„ 2. Répáspuszta.

„ 20. Merníjc.

„ 2S. Pécs.

„ 1. Igal. '

„ 24. Szászvár.

.4^//-. 1. Tab.

„ 12. Muraszerdahely.

„ !). Felsöeör.

Aquila XIV.

Mart. 6. Tobaj.
Febr. 28. Csém.
Mart. 7. Pornó.

., 14. Felsülászló.

„ 20. Vasdoroszló.
Febr. 28. Kőszeg.
Mart. 4. Körmend.

li!

98

Febr. 18. Szombathely.

Febr. 24. Zalají-ógánfa.

.Mart. 2. Szentmargitbánya

27. Molnaszecsôd.

„ 28. Gicz.

Apr. 7. Havazd.

Mart.20. Csepreg.

Mart. 2. Soiironkcrtes.

Mart.21. S -end.

Apr. 28. Ujkér.

„ 8. Á.iifalva.

„ 3. Bókod.

Mart. 9. Nyögér.

„ 1 . S()])i'oii]iiis7.ta.

, 5. Tata.

„ 2. KMd.

II.

Mart. 10. Páli.

Febr. 27. Komáromgúta.

Mart. 14. Kurtakeszi.

7. Báiifahi.

„ 4. Sziniö.

Febr. 28. Madár.

Febr. 27. Eszterháza.

4. Koniücsa.

., 26. Kiirtli.

„ 26. Hövej.

Mart. 11. Keszegfalu.

Mart.20. Garamkövesd.

Mart. IS. Nagymegyer.

ni.

Mart. IS. Pancsova.

Mart. 18. Mosnicza.

Mart. 9. Békésgyula.

„ 2. Temeskubin.

„ 14. Temesrékás.

Febr. 20. Görbed.

„ 9. Ónioldova.

Avr. 11. Kistopolovecz.

Mart. 4. Tenke.

7. Butykovácz.

Mart. 15. Bálincz.

„ 6. Gárdony.

„ 1. Kamaristya.

Febr. 25. Csurgó.

„ 10. Sári.

„ 12. Dimabökény.

Mart. 8. Háromfa.

AjJr. 10. Nagyvárad.

„ 12. Alsókabol.

„ 5. Nagyatád.

Mart. 8. Peczeszeiitmártou

Febr. 28. Rudolfsgnád.

„ 1. Rinyaszentkii'ály.

., 16. Újtelek.

Mart. 19. Hegy szentmárton.

Febr. 17. Görgeteg.

„ 2. Ófehértó.

„ 21. Drávatorok.

„ 20. Lábod.

1. Zsadány.

„ 22. Méhespetres.

Mart. 10. Kii-ályhaloin.

Febr. 6. Darvasmohaerdő.

„ 1. Gombos.

„ 30. Makó.

., 23. Nagycsonkaerdö.

„ 2. Gája.

Febr. 28. Biittyiu.

Mart. 4. Karád.

„ 1. Bácsdoroszló.

Mai-t. 2. Balatouujlak.

„ 8. Leányvár.

„ 1. Bácsordas.

„ 2. Izsák.

, 2. Mocsár.

Febr. 3. Óverbász.

Febr. 28. Békéscsaba.

Febr. 18. Ungvár.

Apr. S. Vadászerdü.

IV.

Mart. 10. Kövesd.

Apr. 8. Mártonhegy.

Febr. 18. Ktirpöd.

„ 8. Hissziás.

Mart. 3. Morgouda.

Mart.21. Alsóvist.

„ 4. Labasincz.

„ 2. Szerdahely.

Apr. 29. Felsüvist.

„ 2. Tápia.

„ 6. Szelistye.

Febr. 24. Nagy sink.

„ 26. Szelcsova.

„ 28. Keresztény sziget.

Apr. 4. Kissink.

3. Kisszurduk.

Febr. 21. Resinar.

„ 6. Felmér.

„ 14. Hauzest.

„ 25. Nagydisznód.

Mart. 29. Barezarozsnyó.

„ 15. Németgladna.

Mart. 29. Nagyszeben.

Apr. 15. Káinok.

„ 25. Draxinest.

„ 19. Xagycsür.

Mart. 19. Gidófalva.

„ 15. Válemáre.

3. Szenterzsébet.

„ 3. Osdola.

„ 20. Gross.

„ 17. Hermány.

Apr. 19. Alliós.

„ 16. Bulza.

Febr. 28. Hortobágyfalva.

Mart. 28. Sólymos.

Mai 15. Tataresd.

„ 20. Vurpód.

Febr. 20. Sistarovecz.

Mart. 5. Alsóvárosvíz.

„ 28. Szakadat.

Mart. 2. Mészdorgos.

Ajyr. 6. Algijógy.

„ 17. Holczmány.

8. Petirs.

Mart. 25. Kererhavas.

„ 21. Ujegyház.

Febr. 4. Dorgos.

7. Szászsebes.

„ 18. xUczina.

„ 18. Zabálcz.

9!)

Febr

20. Berzova.

Apr.

3. Erked.

Febr.

28. Ossi.

Mart.

10. Acsuva.

K

23. Szárazajta.

Mart.

6. Márkaszék.

n

'23. Abrudbánya.

Mart.

22. Málnás.

»

3. Zilah.

„

20. Vultiir.

»

1. Középlak.

»

3. Zsibó.

„

7. Zalatna.

Febr.

26. Magyargorbó.

»

5. Hidalmás.

«

3. Felenyed.

Mart.

10. Gyalu.

n

2. Dés.

„

9. Nasyenyed.

Febr.

28. Kolozsvár 100 ^E.

Febr.

21. Makód.

u

10. Mardos.

Mart.

13. Kékes.

23. Naszód.

»

^•J. Váldhíd.

H

11. Fehéregyház.

Mart.

11. Besenyő.

Apr.

5. Prod.

r

9. Zselyk.

V

15. Nagydenieter.

Mart.

10. Szászszentlászló.

Febr.

26. Mocsár.

,,

9. Besztercze.

Febr

28. Segesvár.

Apr.

4. Kös.cvényesremete.

Febr.

28. Nagy s aj ó.

Î)

28. Ápold.

Mart.

6. Oroszhegy.

Apr.

2. Gyergyóbélboi

28. Báránykút.

V

20. Gyergyóalfahi.

Mart.

7. Aknasugatag.

Mart.

Ô. Szászdálya.

„

20. Gyergyóditró.

n

26. Farkasrév.

„

2. Szászkézd.

Febr.

28. Gyergyóborszék.

..

18. Kónaszék.

Febr

28. Szászkeresztúr.

Mart.

28. Gvergvótölgyes.

Mart. 20. Zebegény.

Mart. 3. Szentmihálykört

Febr.

26. Kispúsztély.

„ 15. Isaszeg.

vélyes"

Ajyr.

12. KoUér.

,. 6. Babath.

„ 8. Körösmező.

Mai

2. Turjamezö.

Febr. 15. Ghynies.

„ 22. Búrszentgyörgy.

Mart.

12. Turjavágás.

Apr. 3. Bakahánya.

„ 12. Nádas.

Apr.

20. Majdánka.

Mart. 25. Ipolyság.

Febr. 24. Felsőhámor.

Mai

20. Kassza. Fészekhez

, 12. Losoncz.

„ 28. Geletnek.

— An das Nest.

4. Rimaszombat.

Mart. 8. Kovácsfalva.

V

16. Puchó. Fészekhez

16. Mocsolyás.

Febr. 27. Zólyom.

— An das Nest.

3. Sajókaza.

Mart. 20. Erdőbádony.

Mart.

15. Nagybittse.

„ -^7. Iza.

12. Lemes.

V

5. Kúnfalva.

Apr. 7. Herincse.

1. Tavarna.

Febr.

28. Csacza.

11. Busfyahása

„ 14. Hunkócz.

• Mart.

27. Lokcza.

Mart. 20. Berezua.

„ 18. Gerény.

'í

8. Nómetlipcse.

Apr. 5. Ótvösfalva.

„ 19. Nagyláz.

«

9. Szepesófalu.

Mart. 20. Alsóbisztra.

Avr. 12. Xagyberezna.

u

14. Szepesbéla.

12. Kricsfalva.

Mai 12. Bercsényifalva.

Területi közepek : — R

3gionenmittel :

I. Mart. 2. (23.)

III. Mart. 2.(41.)

V. !

«art. 8.(32.)

II. Febr. 27. (11.)

IV. „ 5.(74.)

A területi középszámok egymáshoz való
viszonya ismét a ^Iota(illaty]msra utal, a mely
legtermészetesebb uiegoldása volna ennek a
sajátságos és bonyolult fölvonulásnak. Csak-
hogy a fölvonulás képe sohasem egészen
tiszta, s az idei eredményt a tömeges elimi-
nálás következtében szinte mesterségesnek
lehetne találni. A beérkező adatok ugyanis
háromfélék: csekély részben megszállási ada-

Das gegenseitige Verhältnis der Regionen -
mittel zeigt auch heuer auf den Motacilla-
typus hin, welcher gewiss die natürlichste
Lösung dieser eigentümlichen und komplizier-
ten Zugsweise wäre. Nur i-i das Zugsbild
nie ganz klar, und dürfte auch das heurige
Resultat infolge der luassenhaften Elimiuation
als ein künstliches erscheinen. Die Zugsdaten
sind nämlich von dreierlei Art : ein geringer

100

tok, jó felerészben átvonulásra s többi részük-
ben kóborlásra vonatkozók. Az idei anyaibból,
eddigi tapasztalataim alapján, lelietö (ivatos-
sággal a kóborlásokra vonatkozó adatokat
igyekeztem elsősorban kiselejtezni, ágy hogy
a megmaradtak legalább tnliiyoiiió nagy rész-
ben csak átvonulási adatok. Ila maradt is
itt-ott kóborlásra vonatkozó adat úgy az
nem érvényesülhet kellőképpen, minélfogva az
idei eredményt, minthogy az eddigieknél jóval
tetemesebb anyagra támaszkodik, legalább
némileg már megközelítőnek lehet elfogadni.

Teil derselben bezieht sich auf die Besiede-
lung, die grössere Hälfte auf den Durchzug,
der Rest aber auf Strich. An dem heurigen
Materiale versuchte ich auf Grund meiner
bisherigen Erfahrungen mit grösster Vorsiciit
in erster Linie die auf den Strich bezüglichen
Daten zu eliminieren, so dass sich der Rest
vorwiegend nur auf den Durchzug bezieht.
Falls hie und da auch einige Strichdaten ver-
blieben, so können dieselben doch keinen
bedeutenderen Einfluss ausüben, weshalb das
heurige Resultat, indem sich dasselbe auf ein
bedeutend grösseres Materiale stützt als die
bislierigen, wenigstens als ein annäherndes
ungciionimen werden kann.

145. -<-^ Sylvia atricapilla, (L.).

I. Mart. 23. Ihárosberény.
I. Apr. 11. Kőszeg.
I. „ 18. Molnaszecsőd.
I. „ 11. Jánosháza.
I. „ 23. Pomáz.
II. „ 24. Magyaróvár.

m. Mart

17. Temeskubin.

IV.

Apr.

30. Szászsebes

m. Apr.

26. Királyhalom.

IV.

»

15. Segesvár.

III. .,

15. Békéscsaba.

IV.

,.

20. Kolozsvár.

m. „

10. Nagyvárad.

V.

Mai

1. Sajókaza.

m. .

30. Ungvár.

V.

»

2. Zuberecz.

IV. ,

15. Oraviczabánya.

V.

Apr.

3. Lőcse.

146.

I. Apr. 14. Kőszeg.

I. „ 15. Molnaszecsőd.

I. „ 10. Jánosháza.
II. „ 17. Keszegfalu.
III. Mart. 15, Temeskubin.
m. Apr. 12. Óverbász.

Sylvia curriica, (L.)

Ili.

Apr.

11. Békéscsaba.

V. Apr.

lu. Kékkő.

III.

,.

21. Budapest.

V. „

15. Sajókaza.

III.

V

11. Ungvár.

V.Mai

2. Zuberecz.

IV.

„

10. Szászsebes.

V. ..

8. Liptóujvái

IV.

■n

7. Nagyenyed.

V. Apr.

22. Lőcse.

IV.

n

11. Segesvár.

I. Mai 7. Kőszeg.

I. „ 5. Molnaszecsőd.

147.

Sylvia nisoria, (Bechst.).

m. Apr. 30. Ungvár.
IV. Mai 1. Szászsebes.

V. Mai 4. Zólyom.

I. Apr. 16. Pomáz.
n. „ 29. Keszegfalu.
in. „ 24. Kisharta.

148. * — > Sylvia simplex, Lath.

III. Apr. 29. Hárossziget.
III. „ 28. Ungvár.
V. Mai 6. Zuberecz.

V. Mai 14. Liptóujvár.
V. Apr. 18. Szepesbéla.

1. Apr. 15. Felsőlövő.
I. „ 15. Molnaszecsőd.
II. „ 18. Keszegfalu.
m. Mart. 15. Temeskubin.

149. ^^ Sylvia Sylvia, (L.).

III. Apr. 13. Óverbász.

111. JIart 29. Temesvár.

III. Apr. 24. Békéscsaba.

IV. Mai 1. Szászsebes.

IV. Apr. 23. Türkös.
V. Mai G. Zuberecz.
V. „ 1. Liptóujvár.
V. „ 5. Lőcse.

150.

Totanus fuscus, (L.)-

II. Apr.

6. Keszegfalu.

151. -<— >" Totanus glareola, (L.).
I. Mart. 24. Zalagógánfa.

I. Mart. 26. Molnaszecsőd.

II. àpr. 8. Keszegfalu.
III. Mart. 24. Tenieskubiu.
III. Apr. 30. Billed.

152. * — >• Totanus hypoleucus, (L.).

in. Apr. 13. Budapest.

III. ,, 7. Ungvár.

IV. „ 4. Rèa.
IV. „ 13. Segesvár.

V. Apr. 25. Sajókaza.
V. „ 17. Zuberecz.
V. „ 5. Liptóujvár.

153 -<— >■ Totanns nebularius, Gunn.
III. Mart. 17. Temeskubin.

I. Apr. 2. Molnaszecsőd.
III. „ 12. Kakova.

154. -«-©> Totanus ochropus, (L.

ni. Apr. 7. Overbász.
IV. Mart. 30. Türkös.

IV- Apr. 13. Segesvár.

155. ■*— >■ Totanns stagnatiliS; Bechst.
III. Apr. 28. Bugyi.

I. Mart. 30. Sopronpuszta.

I. ., 8. Tata.

I. Mai 2. Magyaróvár.

156. -<-e^ Totiinus totanns, (L.)

III. Mart. 15. Overbász.
III. Apr. 29. Billed.
III. Mart. 20. Bugyi.

III. Febr. 28. Tura.
V. Apr. 24. Sajókaza.

157. "-^^ Tringa alpina, L.
III. Mart. 21. Gárdony.

I. Mart. 13. Ihárosberény.
III. „ 6. Overbász.
ín. „ 6. Izsák.

158.

Turdus iliacus, L

m. Mart. 18. Hárossziget.
IV. „ 21. Tiirkös.
IV. Apr. 5. Kolozsvár.

V. Febr. 28. Nógrádkövesd.
V. Mart. 21. Geletuek.

I. Febr. 28. Ihárosberény.

I. Mart. 2. Derecske.
III. , 3. Vojtek.
III. Febr. 15. Overbász.
III. „ 28.— Apr. 16. Izsák.
III. Mart. 7. Ráczkeve.

159. <«-> Turdus nierula, L.

III. Mart."" 4. Hárossziget.

IV. ,. ' 8. Rèa.
IV. ., 19. Csöb.

Ili. Febr. 26. Székelykeresz-
túr.

IV. Mart. 11. Torja.

IV. „ 6. Karatnavolál.

rV. Febr. 28. Ossi.

V. Mart. 10. Kricsfalva.

V. Apr. 8. Liptóujvár.

10-:

160.

Tiirdus iniisiciis, L.

I. Mart.

3. Ihárosberény.

IV. Mart.

19. Buleavölgy.

1. Apr.

/. Eépáspuszta.

IV. „

10. Tiirküs.

I. Mart.

14. Kőszeg.

IV. Febr.

24. Zabálcz.

1. Febr.

11. Molnaszecsôd.

IV. Mart.

5. Fenesásza.

T. Mart.

'2. Zalanónánfa.

IV. „

20. Segesvár.

1. „

4. SavanyukúI.

1\'. .,

11. Nagybaczon.

I. „

15. Nagyczenk.

IV. ,.

18. Kolozsvár.

II. .,

4. Keszeufalii.

IV. ..

10. Gyergyó-

III. Febr.

19. Temeskiibiii.

remete.

III. Mart.

16. Békéscsaba.

IV. ,.

8. Gyergyóalfalu.

m. „

• 6. Hárossziget.

IV. „

17. Gyergyóditró.

m. „

8. Budapest.

IV. „

7. Gyergyótül-

III. Febr.

20. Göd.

gyes.

III. ,.

26. Nagymocsár-

IV. ,.

5. Magaslak.

erdő.

IV. Apr.

7. Gyergyóbélbor.

III. Mart.

9. Ungvár.

V. Febr

28. Nógrádkövesd.

IV. „

1. Németbogsán.

V. Apr.

10. Kr ics falra.

IV. Febr.

7. Pojén.

V. Mart.

8. Körösmező.

rV. Mart.

i'4. Tjej.

V. „

8. Studeiia.

IV. „

4. Gredistye.

V. „

13. Geletnek.

IV. Febr.

26. Ósebesiiely.

V. .,

21. Zólyom.

IV. Mart.

23. Szászsebes.

V. Apr.

3. Tepló.

IV. „

22. Strezakerczi-

V. Mart

14. Oszada.

sora.

V. „

26. Luzsna.

V. Febr. 28. Szikla.

\. Mart. 28. Liptómaliizsiiia.

V. Apr. 10. Rásztoki.

V. „ 10. Dikiila.

V. Febr. 24. Stixisz.

V. Mart. 7. Felsömeczen-

zéf.
V. .. 7. Tavarna.
V. .. 4. Bcrcséiiyifalva .
V. .. 25. Fenyvesvölgy.
\'. „ 12. Tiirjaiiu'zö.
V. „ 6. illa va.
V. „ 18. Kassza.
V. „ 8. Puchó.
V. „ 12. Nagybittse.
V. Apr. 4. Ziiberecz.
V. Mart. 30. Liptóujvár.
V. „ 8. Szvarin.
V. Apr. 3. Feketevág.
V. Mart. 18. Tátralomnicz.
V. ,, 24. Szepesbéla.
V. Apr. 1. Lőcse.
V. Mart. 15. Szentiiiiliálv.

Területi közepek :

I. Mart. Ò. (6.)
III. „ 3. (7.)

Regionenmittel :

IV. Mart. 11. (20.)

Az auyag ugyan távolról sem elegendő
ahhoz, hogy a behatóbb vizsgálatot meg-
indítsuk, de kilátás lévén rá, hogy a jövőben
nagyobb anyagot kapunk, a jövő vizsgálatok
használatára már most számítottuk ki a terü-
leti középszámokat. Valószínűnek látszik, hogy
az énekes rigó tavaszi fölvonulása is a Motacilla-
typusra, tehát a korán érkező fajok normális
typusára lesz visszavezethető.

V. Mart. 17. (31.)

Obwohl das Materiale bei weitem noch
nicht genügend ist, um sich in die eingehen-
dere Behandlung einlassen zu können, wur-
den die Regionenmittel dennoch berechnet,
u. zw. zum Gebrauche der künftigen Unter-
suchungen, da Aussicht vorhanden ist, dass
wir in Zukunft ein bedeutenderes Materiale
erhalten werden. Es scheint wahrsclieinlich,
dass auch der Frühjahrszug der Singdi'ossel
auf den Motacillatypus, das ist auf den Nor-
maltypus der frühankommenden Arten zuriick-
geführt werden kann.

I. Mart. 18. Kőszeg.

I. „ 24. Zalagógánfa. Utolsók.
II. A|n-. 1. Keszeg-falu. „

111. Mart. 17. Temeskubin. „

161. -**^ Turdus pilaris, L.

III. Mart. 23. Ó verb ász.
Letzte. III. Febr. 26. Kisharta.

ni. Mart. 18. Békéscsaba.
III. Febr. 19. Békésgyula.

Utolsók.

Letzte.

103

m. Mart. 18. Hárossziget. Utolsók. — Letzte.
III. „ 20. Budapest.
m. „ 13. Göd.

III. „ 17. Ungvár.

IV. Jan. 25. Károlyfalva. „ „
IV. „ 27. Oraviczal)ánya. „ „
IV. Mart. 1. Németbogsán. „ „

Minthogy a téli vendégek utolsó mutat-
kozására vonatkozó adatokat legczélszerűbli
az őszi első megjelenés adataival együttesen
tárgyalni, azért eddigelé mindig megeléged-
tünk az idevágó adatoknak minden kommen-
tár nélkül való közlésével. Nincs tehát össze-
hasonlító alapunk arra, hogy az idei teteme-
sebb anyagot kritikailag földolgozhassuk, s
meg kell várnunk ezeknél a fajoknál a nu'ir
folyamatban levő őszi földolgozás eredményeit.

í\. Jan. 14. Szászsebes. Utolsók. — Letzte.

IV. Apr. 7. Segesvár. „ „

V. Mart. 7. Apsinecz.

V. Apr. 17. Geletnek. Csapatok. — Flüge.-^N.

V. ., 6. Zólyom. Utolsók. — Letzte.

V. Febr. 25. Lucski.

V. Apr. 1. Lőcse. „ „

Indem es am zweckmässigsten ist, die Daten
über das letzte Vorkommen der Wintergäste
zusammen mit denen über das erste Erschei-
nen derselben im Herbste zu behandeln, so
begnügten wir uns bisher immer mit der ohne
jeglichen Kommentar begleiteten Publikation
der diesbezüglichen Daten. Es fehlt uns
daher die vergleichende Grundlage, mit deren
Hilfe das heurige bedeutendere Materiale kri-
tisch bearbeitet werden könnte, und müssen
wir deshalb die Resultate der schon in Arbeit
befindlichen Herbstbearbeitung erwarten.

I. Apr. 4. Zalagógánfa.
111. Mart. 5. Izsák.
III. „ 19. Békéscsaba.

162. <-^- ïurdus torqiiatus, L.

IV. Mart. 23. Türkös.

V. Apr.

9. Zuberecz.

V. „ 21. Apsinecz.

V. „

3. Lőcse.

V. Apr. 4. Szikla.

163.

Turtiir turtur (L

Apr.

16. Kisherend.

Apr.

12. Felsőeőr.

Apr.

22. Sopronkertes.

7J

10. Ihárosberény.

w

28. Felsőlövő

Mai

10. Ágfalva.

V

6. Jaád.

M

22. Kőszeg.

'Î

1. Sopronpuszta.

»

3. Répáspuszta.

n

23. Borsmonostor.

Apr.

26. Szentmargitbánya

»

26. Szászvár.

Mai

5. Pervány.

jj

24. Malomháza.

«

1. Vasnádasd.

Apr.

8. Körmend.

ÍJ

24. Nagyczenk.

n

27. Milej.

»

28. Molnaszecsőd.

Mai

5. Ravazd.

»

6. Boldogasszonyfa.

V

21. Csepreg.

Apr.

10. Tata.

n

21. Kernend.

n

24. Ujkér.

ÎJ

24. Szomód.

»

8. Gamás.

n

9. Káld.

»

11. Tarján.

V

12. Mernye.

„

20. Jáuosháza.

w

24. Perbál.

n

19. Karád.

lì

27. Zalagógánfa.

,,

20. Jenő.

»

14. Igal.

Jí

10. Budaörs.

V

27. Visegrád.

«

20. Tab.

Mai

8. Kárló.

Mai

4. Pomáz.

Apr.

26. Kemenesszentpéter.

Apr.

11.

22. Magyaróvár.

Apr.

29. Keszegfalu.

Mai

2. Győrgyarmat.

Mai

2. Iszap.

w

25. Kurtakeszi.

Apr.

23. Himód.

Apr.

20. Komáromgúta.

))

19. Madár.

»

22. Hövej.

«

20. Szimő.

„

18. Kürth.

»

28. Bogyoszló.

'j

20. Komócsa.

Mart

30. Garamkövesd.

mi

III.

Apr.

14. Temeskubin.

Apr. 10. Bâilliez.

Mai

1. Tenkc.

»

21. Butykovácz.

,. 2S. Csurgó.

Apr.

20. Ráczkeve.

»

17. Palona.

., 14. Somogyszobb.

V

19. Sári.

„

5. Alsókabolsziget.

., 20. H;h-oinfa.

»

26. Szerep.

Mai

4. Tógyer.

„ 21. Nagyatád

.,

15. Göd.

Ajìr.

7. Villány.

,, 9. Rinyaszentkirály.

n

23. Tura.

Mart

. IS. Drávotorolc.

7. (rörgeteg.

19. Újtelek.

'í

14. Mehesjictres.

„ 20. Lábod.

Mart

25. Ófehértó.

Î5

7. (rája.

22. Királyhaloni.

Apr.

26. Sárerdö.

Alai

12. Overbász.

.. 22. Makó"!

«

19. Karád.

Ajtr.

30. Billed.

„ 27. Buttyin.

ÍT

12. Leányvár

,,

22. Vadászerdő.

„ 22. Balatonujlak.

,.

10. Nagybereg

?ï

9. Mosnicza.

4. Kisharta.

Mai

4. Lazony.

»

27. Bruckenau.

„ 20. Békéscsaba.

Apr.

10. Mocsár.

Mai
Apr.

2. Temesrékás.
10. Kistopolovecz.

„ 26. Békésgyula.
,, 19. Görbed.

■•

10. Ungvár.

IV.

Apr.

21. Ogradina.

Apr.

19. Ujegyház.

Apr.

20. Felgyógy.

..

25. Jeselnicza.

„

20. Alezina.

„

15. Tövis.

Mai

2. Temesszlatina.

„

20. Kürpöd.

?j

21. Nagyeuyed.

Apr.

26. Kövesd.

r

19. Alsóárpás.

»

28. Váldhid.

M

20. Hissziás.

„

13. Felsővist.

Mari

. 23. Szászszentlászló.

»

16. Labasincz.

Mai

2. Ilyefalva.

•Apr.

20. Segesvár.

»

17. Tápia.

Apr.

26. Sepsiárkos.

..

19. Kobátfalva.

»

21. Szelcsova.

n

29. Káinok.

„

17. Székelyudvarheh

))

26. Kisszurduk.

»

30. Zalán.

V

7. Karatnarolál.

„

26. Hauzest.

»

24. Gidófalva.

»

19. Intrecáj.

Mart

31. Facset.

»

7. Bikfalva.

w

20. Bulz.

Apr.

20. Németgladna.

Mart. 24. Nar/yborosnyó.

„

25. Magyargorbó.

r

22. Draxinest.

Apr.

In. Magyarbocha.

Î)

18. Dipse.

v

16. Gross.

»

27. Báriíány.

,,

22. Fehéregyház.

n

29. Bulza.

•>

24. AUiós.

„

27. Székerdő.

»

15. Dobra.

14. Lippaierdó.

Mai

3. Siter.

«

24. Kulyes.

,^

28. Sólymos.

..

6. Ossi.

V

22. Marosillye.

«

26. Sistarovecz.

Apr.

30. Márkaszék.

y>

4. Rèa.

y.

20. Mészdorgos.

.,

6. ZU ah.

n

26. Alsóvárosvíz.

„

26. Petirs.

»

27. Szilágycseh.

Mart. 13. Sebeshely.

'Ï

14. Dorgos.

0

25. Nagyilonda.

Apr.

28. Vajdé.

»

18. Zabálcz.

V

24. Dés.

ÍJ

17. Algyógy.

„

14. Berzova.

w

24. Zágra.

»

29. Szászsebes.

„

18. Zám.

w

24. Naszód.

V

24. Szerdahely.

Mai

2. Pleskucza.

»

5. Besenyő.

»

12. Szelistye.

Ajn:

7. Nagyaiinád.

.,

19. Ferenczvölgy.

„

21. Vurpód.

Mai

11. Abrudbánya.

.Mai

8. Farkasrév.

»

23. Szakadat.

Apr.

12. Kisalmás.

Apr.

10. Nagybucskó.

»

20. Holczmáuy.

Mai

5. Magyarigeu.

Mai

1. Rónaszék.

105

V.

Apr.

■2. Zebi'gi'ii.N .

Apr.

26. Krii-sfalva.

Apr.

27. Lenies.

..

14. Isaszegh.

»■

2U. Bnisztura.

Mai

5. Keczerlipócz.

„

•JI. Babath.

6'. Bahó.

Apr.

20. Vörösvágás.

.,

l'I. MesyerivL'.

Mai

12. Sóskás.

12. Haiikfiired.

n

16. Nagyvöl£,y.

Apr.

30. Bűrszentsyöríiy .

'Î

K). llunkócz.

J?

■20. Valkó.

Mmí

12. Szomolány.

„

24. Gerény.

15. Kékesalja.

Apr.

27. Maflarasalja.

Mar

t.25. Felsőd omonii a.

..

L'8. Bodüiix ,

„

30. (leletnek.

Apr.

16. Nagyláz.

n

18. Ghymes.

24. Turóczszklenó.

13. Nagyberezna.

12. Bakabánya.

.Mai

9. Barsszklenó.

Mai

1 . Bercsényifalva

Mai

1. Ipolyság-.

..

3. Felsőtóti.

Apr.

20. Köblér.

Apr.

2'à. Szurdok.

Apr.

15. Jánoshegy.

10. Turjavágás.

;»

28. Tesmagolvár.

Mai

3. Dobó.

?)

28. niava.

„

26. Gács.

Apr.

24. Kovácsfalva.

jj

23. Kassza.

T

12. Losoncz.

23. Gaiíimsálfalva.

2. Puchó.

Mai

4. Kékkő.

Mai

12. Ratkólehota.

21. Ludrovo.

Apr.

25. Mocsolyás.

Apr.

27. Ujváí^ár.

Mai

9. Zuberecz.

»

21. Sajókaza.

•»

18. C'zeméte.

Apr.

25. Szentmihály.

Területi közepek : — Regionenniittel :

1. Apr. 20. (42.)
II. „ 22. (15.)

m. Apr. 18. (41.)
IV. „ 23. (76.)

V. Apr. U. (51.)

A területi középszániokuak egymáshoz való
viszonya annráa változí», hogy eddigelé nem
sikerült a vadgerle tavaszi fölvoiuilásárí'il szám-
bavehető eredményt elérni. Az idei anyag
tanúsága szerint ez a fölvonulás első tekin-
tetre a Hirundotyjjusra volna visszavezethető,
de ennek ellentmond az a tény. hogy a közép-
számok nagyon közel állanak egymáshoz ;
IV. és V. között pl. a különbség csak egy
napot tesz ki. Lehetséges, hogy a vadgerle
korlátolt földrajzi elterjedése idézi elő ezeket
az eltéréseket, már utaltam is erre, de bizto-
sat csak úgy mondhatnánk, ha a fölvonulás
és földrajzi elterjedés kérdését együttesen
tárgyalnék, a mire azonban szűk az egy évre
vonatkozó anyag földolgozásának a kerete.

Das gegenseitige Verhältnis der Regionen-
niittel ist derart veränderlich, dass es bisher
nicht gelang nennenswerte Resultate über den
Frühjahrszug der Turteltaube zu ermitteln.
Laut dem heurigen Materiale könnte man auf
den ersten Blick diese Zugsweise auf den
Hirundotypus zurückführen, dem widerspricht
jedoch die Tatsache, dass die Mittel sehr
nahe bei einander stehen : zwischen IN' und
V z. B. beträgt der Unterschied nur einen
Tag. Möglich, dass diese Abweichungen durch
die beschränkte geographische Verbreitung
der Turteltaube hervorgerufen werden, es
wurde darauf auch schon hingewiesen: Positives
könnte jedoch nur eine simultane Unter-
suchung des Zuges uml der geographischen
Verbreitung ergeben, wozu der Rahmen einer
auf das Materiale eines Jahres gestützten
Bearbeitung zu eng ist.

Apr. 9. Kisherend.
Mart. 25. Ihárosberény.
Apr. 4. Jaád.
Aquila XIV.

164. -«-^ Upupa epops, L

I.

Apr. 7. Répáspuszta.
,. 19. Szászvár.
., 26. Vasnádasd.

Apr. 16. Milej.

„ 10. Boldogasszonyfa.
6. Pölöske.

14

lOfi

Mart.

23. KeiiieiKl.

Mart.

22. Hor\átzsidáiiy.

Apr.

2. Sopronpuszta.

A])r.

2. (xamás.

„

30. Németszidáiiy.

„

14. Szentmargitbánya.

9. Meriiye.

.\|.r.

Ifi. Zsira.

..

20. Fertőfehért'gyliáza

„

7. Karád.

21. Ujkér.

.,

18. Nagyczenk.

..

6. Igal.

^

18. Nyögér.

Mai

4. Feketeváros.

.

10. Tab.

„

9. Káld.

Apr.

1 3. Ravazd.

„

7. Felsőeör.

Mart

29. Zalagógáiifa.

„

5. Bókod.

^

16. Felsőlövő.

Apr.

5. Gicz.'

^

5. Tata.

Mai

2. Cséw..

»

3. Budaörs.

«

12. Szomód.

Apr.

20. Vasdnrnszló.

*»

25. Sopronszpiitmártoíi.

ÍT

16. Jenő.

1 1 . Kőszeg.

30. So|)ronkertPs.

.,

17. Budakesz.

4. Körmend.

17. Ágt'alva.

fl

22. Visegrád.

15. Szombathely.

y,

10. (Jzinfalva.

r-

25. Pnniáz.

Apr. 7. Kemeuesszeut-
péter.
- SO. Gy&rgyarmat.

15. Himód.
_ 13. Hövej.
Mai 17. Bogy oszló.

n.

Api'. 13. Magyaróvár.

,, 20. Komáronigiita.

„ 20. Komócsa.

„ 4. Keszegfalu.

^ 21. Kurtakeszi.

Apr. 16. Madár.

„ 14. Kürth.

„ 28. Garamkövesd.
Mart. 14. Pandori.
Apr. 9. Csallóközsomorja.

III.

Mart

23. Pancsova.

Mart.

20. Mosnicza.

Mart.

27. Békésgyula

21. Temeskubiii.

Apr.

5. Bruckenau.

Apr.

6. Görbed.

Apr.

10. Kamaristya.

7. Temesrékás.

..

2. Tenke.

12. Bogyán.

14. Kistopolovecz.

:\Iart.

25. Szigetcsép.

..

1. Palona.

..

17. (."surgó.

25. Sári.

„

21. Alsókaholsziyd.

Mart

4. Somogyszohh.

Apr.

21. Budapest.

„

18. Dunagárdony.

24. Haromfa.

7. Göd.

»

3. Rudolfsgnád.

Apr.

20. Xagyatád.

Mart.

25. Tura.

^

3. Tógyer.

Mart.

26. Rinyaszentkirály.

23. Debreczen.

Mai

2. Hegyszentmárton.

20. Görgeteg.

..

24. Újtelek.

Apr.

5. Béllye.

Apr.

6. Lábod.

15. Ófehértó.

14. Drávatorok.

Mart.

25. Királyhalom.

Apr.

8. Karád.

•»

16. Méhespetres.

..

24. Makó.

10. Leányvár.

.,

8. Gombos.

A]ir.

6. Buttyiii.

1. Nagybereg.

»

24. Gája.

Mart.

17. Balatonujlak.

•?

16. Mocsár.

î;

7. Bácsdoroszló.

Apr.

9. Kisharta.

..

4. Ungvár.

,

7. Bácsordas.

Mart.

20. Izsák.

2. Ungdarócz.

9. Óbecse.

Apr. 17. Plavisevicza.
16. Dubova.

6. Ogradina.

6. Jeselnicza.

1. Kövesd.
Mart. 27. Hissziás.
.\pr. 13. Labasincz.

IV.

Apr. 8. Tápia.

25. Szelcsova.
13. Kisszurduk.
Mart. 20. Bakamező.

„ 25. Osztrov.
.Vpr. 5. Hauzest.
6. Facset.

Apr. 8. Xénietgladna.

„ 16. Draxinest.

,. 10. Válemáre.

Mart. 27. Gross.

Apr. 17. Bulza.

.. -'l.Tjej.

., IS. Pánk.

lu?

Apr.

18. Nagyroskiiny.

Apr.

17. Nagyborosnyó.

Apr.

14. Torja.

«

7. Radulesd.

,.

21. Magyarbodza.

T

7. Karatnavolál.

a

5. Rèa.

.,

17. AUiós.

1*

10. Lemhény.

»

22. Déva.

,.

14. Lippaierdő.

'Î

19. Ojtoz.

Mart

. 24. .^Isóvárosviz.

„

10. Máriaradna.

»

21. Sósmező.

Mu i

11 .Uyijogy.

Mai

1. Sólymos.

»

22. Magura.

Mart

. 30. Sebesliely.

Apr.

12. Sistarovecz.

„

18. Középlak.

Apr.

5. Osebeshely.

n

7. Mészdorgos.

Mart

. 31. Magyargorbó.

?î

6. Kuclzsir.

^

5. Petirs.

Apr.

19. Torda.

•T

29. Prigona.

~

9. Dorgos.

»

13. Fehéregj'ház.

.,

10. Szászsebes.

Mart

. 30. Zabálcz.

»

12. Köszvényesremete

„

m. Gasa.

Apr.

12. Berzova.

Mart

. 24. Görgényüvegcsür.

Mart

. 27. Szelistye.

n

20. Borossebes.

Apr.

20. Székerdő.

Apr.

2. Vesztény.

,,

17. Zám.

„

22. Szakadat.

W

12. Boicza.

yy

3. Acsuva.

jj

16. Ilyésmező.

.,

8. Nagytalmács.

V

10. Nagyhalmágy.

j,

25. Laposnya.

ï»

23. Porcscsd.

,.

1. Brád.

?)

16. Gyergyótölgyes.

„

10. Alsósebes.

»

9. Boicza.

»

5. Siter.

r>

5. Felek.

Mai

10. Ahrudhánya.

»

10. Òssi.

^

4. Szakadat.

Apr.

14. Nag>'almás.

*T

11. ZUah.

„

6. Holczmáiiy.

1Ï

19. Vultur.

»

17. Zsibó.

..

8. Ujegyház.

,-

10. Zalatna.

»

2. Nagvilonda.

..

19. Szeráta.

3. Magyarigen.

10. Dés^

7. Kürpöd.

T)

14. Nagyenyed.

..

15. Naszód.

12. Felsőárpás.

Mai

2. Váldhid.

«

7. Harina.

..

24. Alsóárpás.

Apr.

15. Alniakerék.

Mart

28. Besenyő.

n

16. Alsó\ist.

17

11. Pród.

Apr.

5. Besztercze.

Mart

27. Felsővist.

»Ï

10. Szászszentlászló.

„

10. Nagysajó.

Apr.

10. Dragos.

•Ï

6. Segesvár.

'T

25. Óradna.

18. Sarkaicza.

Mart

29. Csöb.

13. Szatmárhegy.

„

11. Türkös.

..

28. Szászkézd.

Mart

27. Ferenczvölgy.

»

15. Dyefalva.

Apr.

18. Erked.

Apr.

14. Kápolnokmonostor

Mart.

26. Sepsiárkos.

14. Kobátfalva.

13. Aknasugatag.

»

27. Sepsiszentgyörgy.

.,

14. Székelyudvarhely.

„

10. Farkasrév.

Apr.

28. Káinok.

„

10. Vargyas.

V

17. Rónaszék.

..

10. Zalán.

..

19. Magyarhermány.

.,

12. Dragomérfalva.

„

2. Gidófalva.

Mart. 12. Málnás.

14. Felsővissó.

"

(i. Bikfalva.

V.

Apr.

Vó. Zebegény.

Apr.

14. Gács.

Apr.

30. Kr ics falva.

«

8. Legend.

••

1. Losoncz.

Mart.

28. Kerekhegy.

»

9. Isaszeg.

»

19. Salgótarján.

Apr.

20. Alsókalocsa.

„

5. Babath.

»

13. Kékkő.

»

25. Kökényes.

n

26. Nagyvölgy.

»

24. Mocsolyás.

Mai

2. Széleslonka.

„

14. Valkó.

»

11. Sajókaza.

Apr.

9. Szentmihálykört-

»

12. Bodony.

TT

8. Kereczke.

vélyes.

Mai

8. Felsödiós.

»

3. Dolha.

„

16. Királymező.

Apr.

8. Ghymes.

»

3. Visk.

V

10. Brusztura.

-V

14. Bakabánya.

Mai

4. Busty aháza.

..

3. Gyertj'ánliget.

„

19. Szurdok.

Mart.

30. Ötvösfalva.

»

10. Sóskás.

v

10. Tesniagolvár.

Apr.

30. Alsóhisztra.

«

11. Bogdán völgy.
14*

JOS

Apr.

25. Biirszentiivöro-v.

A|.r.

17. Szomolnnklmta.

Apr.

18. Tiirjaremete.

^

19. Felsőzsadány.

..

17. tízepsi.

Mai

1'). Poroskö.

„

12. Geletnek.

„

15. Czeméte.

Apr.

24. Turjamezfi.

.,

20. Turóczszklenó.

n

17. Lemes.

„

30. Turjavágás.

„

15. Barsszklenn.

»

17. Keczpriipócz.

Mai

s. Kassza.

.,

19. Felsőt.)ti.

.,

1 6. Vörösváiiás.

Apr.

23. Puchó.

V

SO. Dobó.

..

10. Hankfüred.

21. Nagybittsp.

»

15. Kovácsfalvii.

'1'4. Hunkór-z.

15

21. Kajecz.

„

9. Zólyom.

lì

7. Geréiiy.

»

15. Fenyőháza.

Mai

5. Erdőbádony.

■n

1. Felsődomonya.

»

23. Zuberecz.

Apr.

21. Szelese.

11. Na-yláz.

îî

14. Liptószentiviin

^

6. Zólyomlipcse.

16. Kisbereziia.

n

28. Liptóújvár.

„

14. Luzsna.

„

11. Nag^berezna.

rr

8. Vichodna.

16. Rezsöpart.

M<d

14. Bercsényifal in.

n

20. Szepesbéla.

Jim.

V. Ratkólehota.

Murr

. 27. Kispásztély.

4. Szentmiliiily.

Apr.

24. Ujvásár.

Apr.

11. Küblér.

Területi közepek : — Re

gionenmittel :

I.

Apr. 11. (46.)

HI

Apr. 6. (46.)

V.

Apr. 14. (70.1

II.

„ 11. (12.)

IV.

„ 10. (124.)

A búbos banka idei t'ölvonulásában is éle-
sen kifejeződik az a sajátságos tünemény,
hogy az érkezés aránytalanul késő a nyugati
vidékeken s viszont aránytalanul korai az
ország keleti részein. Teljesen hü mása a
sárga rigó fölvonulásának, a mely'től csak
annyiban különbözik, hogy jóval korábban
folyik le. A typus kérdését itt is eldöntet-
lenül kell hagynunk, itt is ki kell mondanunk,
hogy ez a fölvonulás nem illeszkedik bele a
vonulásról adott értelmezésünkbe. Mindenesetre
nagyon sajátságos és gondolkozásra kény-
szerítő dolog, hogy éppen ennek a két, némi-
leg e.xotikus jellegű fajnak a fölvonulása olyan
kivételes jellegű. Mert a legtöbb fajnál a
földolgozó látja, illetőleg sejti azt, hogy vala-
melyik normális typus szerint folyik le a vonu-
lása, csak éppen bizonyítani nem tudja még az
anyag csekély volta miatt, de ennél a két faj-
nál eleddig még semmiféle olyan mozzanatot se
lehetett találni, a mely valamelyik normális
ty|,usra utalt volna. Kénytelen vagyok kimon-
dani, hogy az eddig alkalmazott és szinte
mindenütt bevált módszerek és szempontok
ennél a két fajnál teljesen fölmondták a
szolgálatot ; tán a teljes anyag földolgozása
adja meg majd a megoldás kulcsát.

Die eigentümliche Erscheinung im Friih-
jahrszuge des Wiedehopfes, die unverhältnis-
mässig späte Ankunft im Westen, sowie
die unverhältnismässig frühe Ankunft in den
östlichen Teilen des Landes kommt auch im
heurigen Zuge sehr prägnant zum Ausdruck.
Dieser Zug ist eine ganz getreue Kopie des
Pirolzuges, von welchem sich derselbe nur
dadurch unterscheidet, dass er bedeutend
früher vor sich geht. Die Frage des Typus
muss auch hier unentschieden bleiben, auch
hier nuiss ausgesprochen werden, dass sich
diese Zugsweise mit unserer Deutung des
Zuges nicht vereinen lässt. Es ist jedenfalls
eine sehr eigentümliche und gedankenanre-
gende Tatsache, dass eben der Zug dieser
beiden Arten von einigermassen exotischem
Charakter, eine derartige Ausnahme bildet.
Bei den meisten Arten sieht oder fühlt es der
Bearbeiter, dass deren Zug nach ii'gend einem
normalen Typus verläuft, nur kann derselbe
infolge des geringen Materiales den Beweis
nicht liefern, aber bei diesen beiden Arten
Hess sich bisher noch kein solches Moment
ermitteln, welches auf einen Normaltypus hin-
gewiesen hätte. Es muss ausgesprochen wer-
den, dass die sich bisher fast überall bewähr-
ten Methoden und Angriffspunkte bei diesen
zwei Arten gänzlich versagen ; vielleicht dass
die Bearbeitung des gesamten Materiales
den Schlüssel zur Lösung des Problems ergibt.

109

lt)5.

Vaiielhis vanelliis, (L.)-

Febr.

'Ih. Kisliercnd.

Febr. 22. Nénietujvár.

.Mart. 2. Gicz.

,

JS. lliáro.'íberciiv.

Mart. 2. Kohoncz.

14. Szai-vkő.

„

20. Jaád.

3. Pornó.

/'*. Sopronujlak.

24. Répáspiiszta.

Febr. 28. Kőszeg.

Mart. 3. Sopronkertes.

Mai-t.

i;j. Pécs.

Mart. 13. Alsópiilya.

6. Ágfalva.

„

7. Szászvár.

Jan. 28. Körmend.

(j. Kismarton.

Febr.

4. \'asuá(lasd.

Mart. 20. Frank<'..

„ 21. Czinfalva.

Mart.

20. Milej.

10. Szombathely.

Febr. 19. Sopronpuszta.

„

28. BoldogasszDiiyfa.

1. Molnaszecsöd.

Mart. 7. Szentmargitbánya

.4;;;-.

8. Pölöske.

.. 26. Csepreg.

8. Malomháza.

Mart.

8. Kernend.

Apr. 7. Vasvár.

,. 19. Nagyczenk.

Febr.

24. Gamás.

Mart. 7. Ujkér.

Apr. 20. Feketeváros.

»

2ft. Mernye.

Febr. 15. Nyögér.

Mart. 8. Ravazd.

Mart.

6. Karád.

Mart. 2. Káld.

„ 3. Bókod.

V

1. Igal.

Febr. 26. Jánosháza.

Febr. 28. Tata.

n

o. Tab.

„ 26. Zalagógánfa.

Mart. 15. Kömye.

n

18. Felsőeőr.

Mart

■Jtí. Kemenesszentpéter.

11.

Mart. 17. Bogyoszló.

Mart. 9. Komárom.

..

ő. Győrgyarniat.

19. Csicsd.

18. Kurtakeszi.

Fehr.

28. Báufalu.

Febr. 27. Komáronigiita.

„ 15. Madár.

Mart.

1. Eszterháza.

Mart. 6. Szimő.

„ 10. Kürth.

Fehr.

26. Hiniód.

„ 6. Komócsa.

„ 13. Garamkövesd.

26. Höve.i".

7. Keszegfalu.
III.

„ 5. Zseliz.

Mart

. 19. Fancsova.

Mart. 11. Mosnicza.

Mart. 2. Békésgyula.

JT

1. Temeskubiii.

15. Bruckenau.

.Apr. 4. (iörheil.

,.

14. Bogiján.

,. 10. Teniesrékás.

Mart. 7. Tenke.

Febr

28. Alsókabol.

., 17. Kistopolovecz.

8. Hárossziget.

-7

26. Dunagárdony.

Apr. S. Bálincí.

Febr. 27. Bugyi.

..

12. Rudolfsgiiád.

Febr. 22. Csurgó.

Mart. 23. Sári.

Mart.

7. Antalfalva.

Mart. 6. Somogyszobb.

Febr. 28. Szerep.

Apr.

16. Tógyer.

Febr. 28. Háromfa.

Apr. 7. Nagyvárad.

Mart.

4. Vojtek.

Mart. 2. Nagyatád.

Febr. 28. Pcczeszentniártnn

Jan.

31. Baraiiyasellye.

2. Rinyaszentkirály.

Mart.2ò. Budapest.

Mart. 24. Oszró.

Febr. 27. Görgeteg.

„ 12. Göd.

„

10. Hegyszentiiiártoii.

„ 23. Lábod.

Febr. 18. Tura.

..

23. Villány.

Mart. 2. Királyhalom.

„ 22. Újtelek.

»

20. Mohács.

Apr. 7. Makó.

Mart. 10. Ófehértò.

4. Béllye.

.Mart. 7. Klemimajor.

12. Darvasmohaerdô.

»

/7. Drávatorok- .

Apr. 20. Borosjenő.

6. Karád.

»

15. Méhespetn-s.

Mart. 15. Balaton iij lak.

Febr. 28. Leányvár.

.„

16. Gája.

Febr. 27. Kisharta.

.. 25. Lazony.

1. Bácsdoroszk).

,. 26. Izsák.

Mart. 6. Mocsár.

Febr

15 Óverbász 4 ^ E.

„ 28. Békéscsaba.

17. Uníivár.

Mart.

4. Temesvár.

110

IV,

Mart.

25. Hissziás.

Apr.

5. Li])paierdő,

Apr.

27. Székerdö.

,.

26. Tápia.

Mart.

9. Petirs.

Mart.

9. Siter.

Apr.

28. Szelcsova.

Apr.

5. Berzova.

..

17. Dés.

Mart.

15. Ujegyház.

Mai

2. Magyarigen.

M

4. Naszód.

17. Alsóárpás.

Febr.

28. Középorbó.

"

14. Nagydcmt'tt'r.

Apr.

H. Alsóvist.

Mart.

7. Nagyenycd.

11. Nagy ih a.

r

3. Ilyefalva.

Apr.

18. K öszvényesremete.

Mai

12. Farkasrér.

Mai

29. Sepsiszentgyörgy.

Mart.

;l Szokolyahutta.

Mart.

V.

12. Mocsolyás.

Mart.

11. Tavarna.

10. Nógrádkövesd.

V

8. Sajókaza.

V

10. Nagyláz.

11. Isaszeg.

Ajjr.

Ò'. i\ereczke.

»

16. Bercséiiyifalva

\ù-hv

28. Babath.

Mart.

13. Iza.

..

17. Kispásztély.

„

26. Megyerke.

15. Visk.

Ajjr.

10. Turjavágás.

21. Nagyvölgy.

V

16. Bustyaháza.

Mart.

20. (isztrika.

„

22. Valkó.

)»

14. Técsö.

Î?

22. Ozora.

Mart.

11. Felsődiós.

Apr.

6. Krics falva.

Apr.

17. Illava.

Febr.

14. Ghymes.

Mart.

21. Alsókalocsa.

Mart.

1. Kassza.

Ajjr.

20. Ipolyság.

,,

8. Btirszentgyörgy.

Apr.

14. Puchó.

Mart.

5. Szurddk.

V

18. Lenge.

Mai

17. Rajecz.

Apr.

11. Oács.

lí

1. Kovácsfalva.

Mart.

11. Csacza.

Mart.

20. Losonc/..

V

11. Zólyom.

Apr.

6. Lokcza.

;;

10. Salgótarján

»

20. Sacza.

Mart.

10. Németlipcse.

n

«. Kékkő.
10. Uimaszombat.

»

20. Kassa.
5. Lemes.

ÎÎ

3. Szentmihály.

Területi közepek :

I. Mart. 4. (45.)
II. .. 6.(15.)

Regionenmittel :

III. Mart. 2. (45.)
IV. „ 18. (16.)

V. Mart. 10. (39.j

Valójábau magasabli reiidii Motacillatypus
áll előttünk a bibicz tavaszi fölvonidásában ;
magasabb rrndiínek mondjuk azért, mert a
keleti hegyvidék késése valósággal jiéldátlaii.
k'í érkezési időt véve alapid, tényleg a
Motacillatypns, a korán érkező fajok normális
typusa felelne meg legjobban a bibiczvonu-
lásnak, de ha tekintetbe vesszük azt. hogy
a keleti hegyvidékről alig kaptnuk ada-
tot, akkor a döntést még egyelőre függőben
kell hagynunk. Az eddig letárgyalt fajoknál
mindenütt a keleti hegyvidék adta az ada-
toknak túlnyomó többségét, úgy hogy ennél
a fajnál az adatok elmaradását csak úgy
lehet megmagyarázni, hogy a bibicz tényleg
nagyon kis számban fordul elő ezen a terü-
leten. Ez a hiány jellemezte egyébként a
korábbi évekből származó anyagot is, úgy
hogy nem egy esetben még a középszám

Der Frühjahrszug des Kiebitz bildet in
Wirklichkeit einen Motacillatypns höheren Gra-
des ; dieser höhere Grad bezieht sich auf die
wahrhaft beispiellose Verspätung der östlichen
Erhebung. Auf Grund der Ankunftszeit würde
tatsächlich der Motacillatypus, der Normal-
typiis derfrühankommenden Arten, dem Kiebitz-
zuge am meisten entsprechen ; wird jedoch in
Betracht gezogen, dass wir von der östlichen
Erhebung kaum einige Daten erhielten, so
muss die Entscheidung vorläufig noch in
Schwebe bleiben. Bei den bisher behandel-
ten Arten ergab jedesmal die östliche Erhe-
bung die überwiegende Menge der Daten, so
dass man das Ausbleiben derselben bei dieser
Art nur dadurch erklären kann, dass der
Kiebitz in diesem Gebiete tatsächlich in sehr
geringer Anzahl vorkommt. Dieser Mangel
war übrigens auch für das Materiale der

11

kiszáiiiitiisulio/. sem \(>lt meji' a szükséges 4
adat. Miután így áll a dolog, azért az iso-
thermákon kívül biológiai tényező is szerepel
a fölvonulás alakulásában s ennélfogva ezt
legalább egyelőre nem lehet azonosítani a
Motacillatj'pussal. Egyelőre itt is figyelem-
keltés a czélunk, hogy a keleti hegyvidéken
működő megtigyelőiuk tüzetesebben tanul-
mányozzák ezt a kérdést s evvel lehetővé
tegyék fokozatos megoldását.

früheren Jahre bezeichnend, su dass oft selbst
die zur Berechnung des Regionenmittels not-
wendigen 4 Daten fehlten. Nachdem die Sache
so steht, müssen ausser den Isothermen auch
noch biologische Faktoren in die Gestaltung des
Zuges einwirken, weshalb derselbe wenigstens
vorläufig noch nicht mit dem Motacillatypus
indentitiziert werden darf Vorläufig bleibt
unser Ziel, auch hier die Aufmerksamkeit auf
diese Frage zu lenken, damit unsere in der
östlichen Erhebung wirkenden Beobachter die-
selbe eingehender untersuchen und dadurch
die allmähliche Lösung derselben ermöglichen.

Az 19()6. év tolyainán átteleltek :

Im Jahre ItMHJ überAvinterten :

1. Accentor modularis, (L.). — Molnaszecsőd, Ungvár.

2. Alauda arvensis, L. — Kőszeg, Molnaszecsőd, Overbász, Izsák.

3. Anas hoschns, L. — Jánosháza, Zalagógánfa, Tata, Keszegfalu. Overbász. Tura.

4. Anas streperà, L. — Zalagógánfa.

5. Anser anser, (L.). — Temeskubin.

6. Ardea cinerea, L. — Ihárosberény, Tata, Pancsova, Mohács, Gorabos.

7. Botaurus stellaris, (L.). — Overbász.

8. Buteo buteo, (L.). — Overbász, Szászsebes, Lőcse.

9. Cerchneis tinnunculus. (L.). — Jánosháza. Zalagógánfa, Keszegfalu, Overbász,

Kolozsvár.

10. Chloris chloris, (L.). —Kőszeg, Molnaszecsőd, Izsák, Békéscsaba. Oraviczabánya, Lőcse.

11. Circus cyaneus, (L.). — Temeskubin, Overbász. Keszegfalu.

12. Circus prjgargus. (L.). — Temeskubin.

13. Columha oenas, L. — Temeskubin. Göd.

14. Columba palunihus. L. — Ihárosberény.

15. Colymbus fluidatilis, Tunst. — Overbász.

16. Coturnix coturnix. (L.). — Ihárosberény.

17. Emheriza calandra, L. — Jánosháza, Izsák, Budapest. Oraviczabánya.

18. Emheriza schoenichis, L. — Keszegfalu, Izsák.

19. Erithacits rubecula. (L.). — Molnaszecsőd. Jánosháza. Overbász. Békéscsaba, Ungvár,

Oraviczabánya , Németbogsán .

l'U. FringiUa coelebs. (L.). — Kőszeg. Molnaszecsőd, Békéscsaba, Ungvár. Oraviczabánya,
Szászsebes, Lőcse.

21. Fulica atra. L. — Béllye. Overbász.

22. Gallinago gaUinago. (L.). - Tata.

23. Gallinago gallinola, (L.). Tata.

24. Gallinula chloropiis. (L.). — Overbász.

25. Larus canus, L. — Temeskubin.

26. Larus ridibundus, L. — Zalagógánfa, Budapest.

27. Milvus inilvus (L.). — Temeskubin.

28. Motacilla alba. L. — Ráczkeve.

29. Motacilla boarula, Penn. — Magyaróvár, Békéscsaba, Segesvár.
80. Numenius arcuatus, (L.). — Béllye.

31. Pratincola rubicola. (L.). — Overbász.

32. Rallus aquaticus, L. — Overbász.

33. Scolojiax rusticola, L. - Béllye. Budapest.

34. Sturnus vulgaris. L. — Ihárosberény. Naszály, ('salloközsomorja, (Jverbász.

35. Turdus merula. L. — Molnaszecsőd. Zalagógánfa, Békéscsaba, Budapest, Oravicza-

bánya, Szászsebes, Kékkő, Lőcse.

36. Turdus musicus. L. — Békéscsaba, Felsömeczenzéf

37. Vanellus vanellus, (L.). — Temeskubin, Gombos.

112

Maj^.varország vonulási naptára a történeti an.vaíí

alapján (190tí-iír bezárólag), az UMMi. év jelleçe,

a terület niecszállásánnk, ill. az átroniilásnalt

időtartama.

Ziig.skalender Ungarns auf Grund des histori-
schen Materiales (inclusive 190G). Jahrescharakter
für lîKM). Zeitdauer der IJesiedehing, resp. des
Durch/uires.

II

Faj — Art

Történeti
közép

; Historisches
! Mittel

um. évi
közép

Mittel
für iaO(5

.\/. l!)()(i. év
jellege

Ziigscharakiei-
des Jahres 1906

Hány
nappal

Um
wie viel
1 Tage

A meiJíszaiiás, ül. átvonulás

időtartama napokban

Zeitdauer der Besiedelung,

resp. des Dun-hzuges in

Tagen

a történeti anyag
tanúsága szerint
laut dem histori-
schen Materiale

1 9U6 ban

lm

Jahre

1906

1

Alauda arverisis L

Mart. 2

Mart.

5

Késő — Spät

.3

ST

85

2

Anas boschas L

9

*)

2

Megfelelő
Entsprechend

0

'-^

50

3

Buteo buteo (L.)

2

»

3

Késő — Spät

1

' 65

44

4

Columba oenas Ij

„ 3

„

4

Késő — Spät

1

! 82

82

')

Sturnus vulgaris 1^. . .

4

4

Megfelelő
Entsprechend

II

75

59

6

Vanellus vanelliis (L.) .

„ 5

^

7

Késő - Spät

2

92

69

^

Alauda arborea L . . . .

7

'»

7

Megfelelő
Entsprechend

0

63

57

,s

Anas crecca L. . ' .

„ 8

»

3

Korai — Früh

n

68

42

9

Ardea alba L

„ 8

-

-

—

—

103

—

lU

Emberiza calaiuini L. . . .

, 8

Mart.

19

Késő — Spät

11

68

52

11

Columba paluiiibus L.

. 9

9

.Megfelelő
Entsprechend

0

76

76

12

jjarus ridihuiidiis L

9

6

Korai — Früh

S

59

51

i;i

Anser aiiser (!..)

, 10

?î

4

Korai — Früh

6

90

54

14

Falco lauarius L

„ 10

—

-

1

80

—

\r,

Fringilla coelebs L . . . .

„ 10

Mart.

12

Késő — Spät

2

55

38

If,

Fuliea atra L

. 10

V

9

Korai — Früh

1

86

43

17

Circus cyaneus (L.)

.. 11

M

13

Késő — Spät

2

78

49

IS

Datila acuta (Lj

1 1

.")

Korul — Früh

6

H 7

17

19

Turdus merula L . . . .

., 11

.,

6

Korai — Früh

1

1 -^

73

53

■H)

Larus canus 1^

,. 12

—

-

—

63

. —

21

Nunieiiius arcuatus ( L.) .

12

M;irf

13

Késő — Spät

1

79

54

22

Alias penelope L

„ 13

5

Korai — Früh

1 ■''

78

17

23

Fuligula nyroca (Gn.D.) . .

., 13

18

Késő — Spät

' 5

61

48

24

Motacilla alba L

„ 13

„

15

Késő Spät

2

74

55

25

Turdus rausicus L

,. 13

12

Korai — Früh

^

68

63

26

Gallinago gallinago (L.)

., 15

"

14

Korai — Früh

1

71

38

27

Emberiza schoenielus L. .

„ 16

»

17

Késő — Spät

1

70

40

28

Fuligula ferina (L.) ....

.. 16

13

Korai — Früh

3

51

44

29

Turdus iliacus, L

, 16

V

15

Korai — Früh

1

75

31

30

Anas i|uei'quedula L. . . .

„ 17

n

21

Késő — Spät

4

65

41

;ii

Cerchneis tinnunculus, (L.)

„ 17

,.

3

Korai — Früh

14

101

62

32

Chloris ehloris (L.) . . .

.. 17

26

Késő Spät

ö

46

40

33

Milvus milvus (L.) .

,. 17

Ti

15

Korai -- Früh

0

98

23

34

Motacilla boarula Penn..

.. IS

„

20

Késő — Spät

2

71

71

35

Pratinoola rubicola (L.)

.. IS

„

22

Késő — Spät

4

60

56

36

Scolopax rusticola L. . . .

„ 18 i

20

Késő — Spät

! ^

90

83

118

Sorszám
Laufende Nr.

Faj — Art

Történeti
közép

Historisches
Mittel

IfKHi. évi
közép

Mittel 1
für 1906

A/. ISHtli. ev
jellege

Zugscharakter
des Jahres 1906

Hány

nappal

Um

wie viel

Tage

A megsziillas. ill.t

időtartama nap

Zeitdauer der Ke^

rcsp. des IJun-li

Tagon

itvonvilás
okban
iedelunjí.
uges in

a történeti anyag
tanú.sága szerint
laut dem histori-
schen Materiale

1 «06- ban

tm

Jahro

1906

.17

Totanus tetanus (L.) . .

Mart.

18

Mart. 15

Korai — Früh

3

91

31

:!8

Erisinatiira leuocephala (Scoi'.)

19

—

—

—

66

—

.ì9

Fulisnla inarila (L.) ....

'»

19

—

—

-

48

—

40

(inllinaK<i lialliiuila (L.) .

„

19

Mart. 12

Koríii — Früh

7

62

17

n

l'avoncella piiguax (L ) .

^

20 :

.. 26

Késő — Spät

G

61

60

42

Charadrius hiatit-oln L. . .

„

21 1

—

~

—

58

—

43

Erithacu.s nibeciila (L.) .

n

21

Mart. 2 1

Megfelelő
Entsprechend

0

62

48

44

Phalacrocorax carbo (L.) . .

V

21

— 1

-

—

63

—

45

Anas streperà L

«

22

Mart. 12

Korai Früh

10

73

42

46

Ardea cinerea L

„

22

3U

Késő - Spät

8

105

93

47

Fuligula t'uligula (L.)

»

22

—

—

—

73

—

48

Limosa limosa (L.) ....

n

22

—

—

-

57

—

49

Colymbus eristatus L . . .

n

28

Mart. 25

Késő — Spät

2

61

41

50

Anthus pratensis (L.) . . .

n

24

„ 1Ö 1

Korai — Früh

•5

81

40

51

Botaurus stellaris (L.) .

»

24

„ 28

Késő — Spät

4

86

39

■ ì2

Circus aeruginosus (L.) . . .

n

24

20

Korai — Früh

4

51

25

53

Grus grus (L.) .....

»

24

26

Késő — Spät

2

91

57

54

Nunienius pbaeopus (L ) . .

»

24

—

—

56

—

55

Colymbus liuviatilis Tunst.

n

25

Apr. 2

Késő — Spät

8

61

38

50

Larus argentatus Brunn

w

25

—

—

38

—

57

Rallus aquaticus L. . . . .

25

—

—

82

—

58

Numeiiius tenuirostris Viiîu.i, .

„

26

—

—

37

—

59

Ruticilla tithys (L.) ....

,,

26

Mart. 28

Késő — Spät

2

64

45

(U)

Accentor moduláris (L.)

n

28

„ 23

Korai — Früh

5

68

26

Gl

Charadrius pluvialis L. .

n

28

—

—

í «1

—

(3-2

Circus pygargus tL.) ...

28

—

—

—

106

'-

(13

Rissa tridactyla (L.) ....

M

28

—

—

—

10

—

114

Spatula clypeata (L )

,.

28

—

—

—

84

—

ti5

Totanus ocliropus (L.) .

n

28

Apr. 6

Késő — Spät

9

82

15

lUi

Turdus torquatus L. . . .

^

28

Mart. 27

Korai — Früh

/

(j9

36

67

Circus macrurus Gm.

"

29

--

—

61

68

Colymbus griseigena Bodd . .

•)

29

—

—

49

—

69

Phylloscopus acredula (Pali..) .

V

29

Apr. 2

Késő — Spät

4

54

48

70

Totanus nebularius Gunn. .

„

29

—

1

—

70

—

71

Ciconia nigra (L ) ...

„

30

Apr 5

Késő - Spät

6

56

36

72

Circaëtus gallicus (Gm.)

ri

30

—

\ —

—

40

— '■

73

Totanus fuscus (L) ...

M

30

—

—

' 67

—

74

Ciconia ciconia (L.) ....

31

Apr 3

Késő — Spät

3

109

107

75

(iallinago major Gm.

"

31

Mart. 25

Korai — Früh

6

68

39

76

Calamodus melanopogon (Temm.)

Apr.

1

—

—

—

52

77

Colymbus nigricollis (Brhm.) .

TÎ

1

—

—

—

51

78

Milvus migrans Bodp. .

„

2

—

—

—

90

-

79

Emberiza eia L

n

3

—

'

—

69

—

80

Gallinula chloropus (L.)

»

3

Apr. 3

Megfelelő
Entsprechend

0

90

37

Aquila XIV.

15

114

as

3 V

s -S

93 >J

Faj — Art

lörténeti
közép

Historisches
Mittel

lUUtí. évi
közép

Mittel
für 1906

Az 19U6. év
jellege

Zugscharakter
des Jahres 1906

Hauy
nappal

Um

wie viel

Tage

A inegï./,ana.s. ill. áUotnilás

idotarlaiiia napokban

Zeitilauer iler Besiedeluii;.-,

lesp. des Durchzuges in

Tagen

a történeti anyag 1
tanúsága szerint 1
laut dem tiìstori* 1
sehen .Materiale

ISKie-haii

lm

Jahre

1906

81

Tringa ;ilpina L. . . . .

1
Apr. 3

_

_

_

62

82

Charadrius alexaiulcinus !..

5

—

—

—

68

—

83

Cyanecula suecia (L.). .

S

—

—

—

40

—

84

Platalea leucorodia L. . . .

'■'

—

_ 1

—

61

—

85

Hirundo rustica L

6

Apr. 12

Késő — Spät

6

85

69

86

Motacilla flava L

6

11

Késő — Spät

5

67

57

87

Nyctioorax nyctioorax (L.) .

6

Apr. 10

Késő — Spät

4

67

44

88

Ortygoraetra parva (Scop.). .

(j

—

—

—

81

—

89

Saxicola oenanthe (L.) . . .

6

Apr. 5

Korai — Früh

1

81

22

90

Aquila maculata (Im ...

7

—

—

—

75

—

91

Ardea purpurea L

7

Apr. 1 1

Késő — Spät

4

62

48

92

Charadrius dubius Scop. . .

7

B

Késő — Spät

1

72

23

93

Ruticilla phoenicura iL.)

7

8

Késő — Spät

I

67

41

94

Ortygometra pusilla iPall.)

8

—

—

—

44

— •

95

Phalacrocorax pygmacus (Pall.)

8

—

—

—

28

—

96

Totanus bypoleucus (L.) .

8

Apr. 8

Megfelelő
Entsprechend

0

69

33

97

Calaniodus aquaticus (Gm.) .

9

—

—

—

45

—

98

Falco subbuteo L. . . .

9

Apr. 11

Késő — Spät

2

71

36

99

Pandion haliaëlus (L.) . . .

9

-

—

56

—

100

Totanus stagnatilis Brchst.

9

—

—

—

65

—

101

Tringa minuta Leibl. . .

9

—

—

—

29

—

102

Upupa epops L

9

Apr. 10

Késő — Spät

1

56

48

103

Aquila clanga Pall

10

1

—

—

—

70

—

104

Phylloscopus trochilus (L.).

„ 10

Apr. 10

Megfelelő
Entsprechend

0

65

46

105

Serinus serinus (L.) ....

10

8

Korai — Früh

2

57

35

106

Himantopus himantopus (L.) .

11

—

—

—

59

107

Oedicnemus oedicneuius (L.) .

11

—

—

—

59

108

Totanus glared a (L )

i » 11

—

—

—

69

—

109

Jynx torquilla L

„ 12

Apr. 18

Késő — Spät

1

61

26

110

Anthua triviális (L.) ....

13

„ 10

Korai — Früh

3

65

47

111

Aquila pennata Gm

„ 13

—

—

—

80

—

112

Chelidonaria urbica (L )

„ 13

|l

Apr. 13

Megfelelő
Entsprechend

0

74

67

113

Ortygometra porzana (L.) . .

13

Mart. 28

Korai — Früh

16

68

29

114

Pratincola rubetra (L.) . .

13

Apr. 16

Késő — Spät

3

70

55

115

Ardea garzetta L

„ 14

—

—

—

87

—

116

.Sterna hirundo L

„ 14

Apr. 10

Korai — Früh

i

64

39

117

Cuculus canorus L. . . .

. 15

15

Megfelelő
Entsprechend

0

64

56

118

Sylvia curruca (L.) ....

15

„ 14

Korai — Früh

1

88

55

119

Anthus campestris (L.) .

„ 16

—

—

—

58

—

120

Locustella luscinioides (Sav.)

„ 16

—

—

—

68

—

121

Luscinia luseinia (L.) . . .

» 16

Apr. 17

Késő — Spät

1

55

52

122

Phylloscopus sibilator Bechbt. .

. 17

„ 21

Késő — Spät

4

62

20

115

Sorszám
Laufende Nr.

Fai — Art

Történeti
közép

Historisches
Hittel

1906. évi
közép

Mittel
für 1906

Az l'.lUtJ. i-v
jellege

Zugscharakter
des Jahres 1906

Hány
na|i]ial

Um

wie viel

Tage

A megszállás, ill. átvonulás

itlòtartama napokban

Zeitdauer der Besiedelung,

lesp. des Durchzuges in

Tagen

a történeti anyag
tanúsága szerint
laut dem his.ori-
schen Materiale

19061)an

lm

Jahre

19Ü«i

123

Clivicola riparia i L.) ...

Apr.

18

Apr. 16

Korai — Früh

2

73

65

124

Larus minutus Pali..

»

18

—

—

—

65

125

l'iegadis t'ali-inellus (L.)

»

18

—

—

—

52

126

Recui'virostra avocetta L. .

«

18

—

—

—

64

1

127

Tringa suhareiiata (Güld.) .

..

18

—

—

—

58

128

Glai-eola pratincola (L.)

„

19

—

—

—

44

129

Muscicapa atricapilla L

1»

19

Apr. 21

Késő — Spät

2

57

24 '

liso

Muscicapa collaris Bechst. .

»

19

„ 18

Korai — Früh

1

40

16

131

Sylvia atricapilla (L.) .

y*

19

„ 17

Korai — Früh

2

63

47

182

Acrocephalus ariitidinaceus (L.)

ry

20

„ 20

Megfelelő
Entsprechend

0

51

49

183

Cala modus schoenobaenus (L.)

»

21

—

—

—

48

—

134

Hydrochelidon nigra (L.) .

M

21

Apr. 14

Korai — Früh

7

77

54

135

Luscinia philomela (Bechst.) .

»

21

„ 23

Késő — Spät

2

42

2(1

136

Turtur turtur (L.) ....

»

21

. 22

Késő — Spät

1

77

49

137

Ardea ralloides Scop. .

„

22

24

Késő — Spät

2

62

40

138

Sterna minuta L

»

22

—

—

61

—

139

Sylvia Sylvia (L.) ....

»

22

Apr. 19

Korai — Früh

ò

71

53

140

Cerchneis vespertinus (L.) . .

5Î

23

. 21

Korai — Früh

2

77

40

141

Cerchneis cenchris (N.wm.)

V

24

—

—

—

20

—

142

Monticola saxatilis (L.) .

"

24

—

—

—

66

—

143

Oaprimulgus europaeus (L.)

25

Apr. 30

Késő — Spät

5

53

53

144

Sylvia simplex Lath.

••

25

„ 28

Késő — Spät

3

62

29

145

Acrocephalus streperli« (Vieii.l.)

26

—

—

—

49

—

146

Coracias garrula L. .

26

Apr. 25

Korai — Früh

1

64

51

147

Pcrnis apivorus (L.) ...

«

27

—

—

73

—

148

Autlius cervinus (Pall.)

»

28

—

—

50

—

149

Locustella naevia (Bodd.)

y.

28

—

—

55

—

150

Oriolus oriolus (L.) ....

')

28

Apr. 26

Korai — Früh

2

58

46

151

Ardetta minuta (L.) ....

V

29

24

Korai — Früh

5

48

35

152

Coturnis coturnix (L.) .

V

29

29

Megfelelő
Entsprechend

0

65

58

153

Colynibus auritus L. ...

1

30

—

—

—

77

—

154

Lanius minor Gm

»

30

Mai 3

Késő — Spät

3

58

27

155

Muscicapa grisola L. . . .

11

30

2

Késő — Spät

2

43

28

156

Pisorhina scops (L ) . . . .

n

30

—

—

—

18

~

157

Micropus apus (L. | . . . .

Mai

1

Apr. 30

Komi — Früh

^

74

30

158

Lanius collurio L

>?

2

Mai 3

Késő — Spät

1

65

4(1

159

Lanius senator L

„

2

—

—

33

—

160

Sylvia nisoria (Bechst.) .

»

2

Mai 3

Késő — Spät

1

45

8

161

Hydrochelidon leucoptera (Meissn.
et ScHiNz)

j)

3

—

—

—

42

—

162

Hypolais hypolais (L.) . .

»

3

Mai 11

Késő — Spät

8

60

22

163

Locustella fluviatilis Wolf .

.-.•

3

3

Megfelelő
Entsprechend

0

74

10

15*

116

_ «

•CS e
os »J

Fiij — Art

Történeti
közép

lilOB. évi
közép

Az IMim. év
jellege

Hány
nappal

L'in

wie viel

Tage

A megszállás, ill. átvonulás

idótartama napokban

Zeitilaucr der Besiedelung

res|i. des Durchzuges in

Tagen

Historisches i .Mittel
Mittel 1 für 190(i

Ziiffscharakter
des Jahres 1906

alörtciieti anyag
tanúsáj^a szerint
laut dem histori-
schen Materiale

19(X> ban

lin

Jahre

1906

164

165
166
167
168

Crex crex (L.)

Merops apiaster L

Acroceplialus palustris (Bechst.)
Muscicapa parva Bechst. .
Hydrochelidon hybrida (Pall.)

Mai 4

Ô

7

i ., 11
16

Mai 4
1

Megfelelő

Entsprechend

Komi — Früh

0
4

60

i ■"'•'
' 44

54
IS

l'üyf/elék.

(Horvát megfigyelések 1906 tavaszán).

Anfurny.

(Kroatische Beobachtungen im Frühjahre 19116).

Alauda arvensis, L.

Apr. 1. Popovae.

Anser anser, (L.).

Febr. 23. Zen^g.

Mart. 29. Bedeiiicka.
27. Grabovnica.

Anser fabalis. Lath.

Mart. 29. Kozarevac.

Mart. 26. .Store-inaureda.

•Mart. 21». Batrovac.
,. 2(5. Lipovac.
2. Morovic.

Ardea cinerea, L.

A|)r. 1. Mrzlavoilica.
Mart, IS. Neinci.

.Mart. 11). L'jgradiska.
10. Vezisce.

Apr. 21. Batrovac.

Chelidonaria iirbica, (L.

.Vpr. 111. JJ|iiivac-.

Mart. 2(. Xeinci.

Mart. 26. Batrovac.
,, 22. Jasenovac.
„ 24. Lipovac.
„ 26. Lipovljani.
„ 26. Morovic.

Ciconia ciconia, (L

Mart. 21. Xemci.
Apr. 4. Riijevac.

„ 10. Samarica.
Mart. 25. Ujgradiska.

„ 26. Vezisce.

Mart. 27. Vranovina.
„ 24. Vrbanja.
„ 23. Vrtlinska.
„ 28. 2upanja.

117

Apr. 2. Hatrovac.
Mart. 1!). .lohovac.

Ciconia nigra, (L.).

A|ii'. (Í. Li|ii)vac.
'2. Morovic.

Mart. 27. Xciiici.

Mart. 'A. Bedenir-ka.
Febr. 25. Brzaja.
Mart. 16. Felsöjelenje.
Mai 28. Fiizine.
Mart. 2. Grabovnica.
Fi'lir. 2S. Kozarevac.

Colmiiba oeiias, L.

Mart. G. Lie.

„ 3. Lipo vac.

„ 7. Mrkopalj.
Api'. 7). Mrzlavodica.
Mart. 2. Nemei.

4. Novoselo.

Mart. 2. Oguliii.

„ 10. Petrickosclo.

„ 8. Kadatovic.

„ tj. Stojdraga.
Febr 2U. Storginafireda.
Mart. 20. üis-radiska.

Mart. 1. Batrovac.

8. Brsljauica.
Febr. 25. Cerina.
Mart. 14. Miklous.

Columba palumbiis, L.

Mart. 1. Morovic.
„ 6. Podgaric.
Febr. 28. Popovac.
Mart. 4. Rujevac

Mart. 8. Samarica.
„ 17. Suhaja
„ 16. Vrtlinska.

F'ebr. 21. Zeners,'.

Coracias garrula, L.

Apr. 21. Draganec.

Apr. 29. Batrovac.
„ 30. Bedenicka.
„ 28. Kozarevac.

Cbturnix coturiiix, (L.).

Apr. 29. Lipovac.
„ 20. Narta.
„ 24. Storginagreda.

Mai 27. Vranovina.
Apr. 23. Zengg.

Apr. 24. Batrovac.
„ 3. Bedenicka.
., 14. Bo.jna.
IL BrAljanica.
.".. Brza.ja.
„ iL Doliiji 8araiiipciv.
„ 24. Felsőjelenje.
.. U. Fuka'.
Mart. 16. Fuziiic
Apr. 1. Grabovnica.
„ 19. Ivanovoselo.
„ 13. Jávor.

1. Kozarevac.

Cnculus cauorus, L

Apr. 24. Lie.
„ 18. Lipovac.

19. Maligradac.
.. 10. Miklous.
11. .Morovic.
Mai 10. Mrkopalj.
Aj)r. 16. Nemei.
14. Novoselo.
„ 16. Ogulin.
,, 17. Petrickoselo.

11. Podgaric.
„ 10. Popovac.
„ 11. Prgomelj.

.\pr. 18. Radatovic.

„ 11. Samarica.

„ 12. Stojdraga.
Mart. 28. Storginagreda.
Apr. V). Suhaja.

,, 11. l'opusko.

„ 14. Ujgradiska.
11. Vezisce.

„ 16. Vranovina.

„ 12. Vrata.

,,, 12. Vrtünska.
11. Vuksinac.

Cyguus cygiius, (L.).
Febr. 17. Detkovácz.

118

Kiilica atra, L.
jMiirt. S. Lipovac.

(ialliiiaä:o major, tì.\i.
Apr. 4. Zengf;-.

]

iiruudo ruMtica, i^.

Apr.

20. Hcdciiickii.

Apr

18. Maligradac.

Apr.

13. Uujevac.

9. Brsljanica.

..

9. Miklous.

14. Saiiiarica.

19. Brzaja.

n

21. Morovic.

„

18. Stojdraga.

Mart

16. üercza.

V

13. Mrkopalj

15. Stnrginagreda

Mai

5. Felsőjelenje.

J>

20. Mrzlavoflica.

»

ö. Snhaja.

Apr.

10. Grabovnica.

„

7. Nemci.

»

12. Topusko.

K

12. Ivanovoselo.

Mart

28. Novi.

..

12. Ujgradiska.

ÎÏ

6. Jasenovac.

Apr.

21. Novoselo.

I)

12. Vranoviiia.

Mai

5. Jávor.

„

10. Ogulin.

20. Vrata.

Apr.

1 1 . Kozarevac.

»

23. Petrickoselo.

..

6. Vrbanja.

..

IB. Lie.

„

12. Podgaric.

;j

6. Vrtlinska.

"

20. Lipovac.

»

10. Popovac.

Mart

24. Zengg.

(). Lipovljani.

«

14. Radatovic.

-

30. Zupanja.

Lanius colhirio, L.

Apr. 25. Zengg.

Lanins minor. Gm.

Apr. 18. Draganecz.

.\pr.

12. Fuka.
12. MikloiiK.
14. Nemci.

Lusciiiia luKcinia, (L.

Apr. 12. Popovac.
., 27. Samarica.
„ 16. Vranovina.

Apr

12. Vuksiiiac
18. Zengg.

Febr. 28. Detkovácz.
Apr. 1. Felsőjelenje.

„ 5. Jávor.
Mart. 6. Mrkopalj.

Motacilla alba, L.

Mart. 1. Mrzlavodica.

.. 20. Novoselo.

„ 23. Ogulin.
Apr. 9. Radatovic.

Mart. 1 i . Stojdi'aga.
., 17. Vrata.
„ 13. Zengg.

Motacilla flava, L.

Mart. 29. Zengg.

Uî)

Oi'ìoliis orioliis. (I^.).
Api'. Í). l'.jni-adiska. 1 Apr. 25. Zeugt;,'.

Mart. •27. Hedeuicka.
8. Bivljanica.

„ 22. Brzaja.
Febr. 18. Detkovácz.
Mart. 3. Dolnjiniiholjac

,. 8. Fiika.

Scolopax nisticola, (L.).

Mart. 8. Lipovac.
Felir. 17. Miklous.
Mart. l'2. Moroviô.
Febr. 28. Nemei.
„ 17. Novi.

Mart. 2U. títorsiiiajíreda.

„ 16. Su haja.

„ 7. Vranovina.

.. VÒ. Vrtlinska.
Frl)r. 17. Zeilííi;.

Mart. 12. Batrovac.

„ 3. Brsljaiiica.

„ 18. Brzaja.
Febr. 26. Carina.

„ 28 Detkovácz.
Mart. 18. Grabovnica.

Sturnns vulgaris, L.

Mart. 10. Kozarevac.
7. Lie.

„ 6. Lipovac.

„ 10. Morovics.
Febr. 20. Nemei.

Febr. 16. Oguliii.
Mart. 4. Saniarica.

2. Storgiiiagreda.

2. üjgradiska.
Febr. 21. Zeugg.

Tnrtur tiirtur, (L.

Apr.

•2~ì. Batrovac.

Apr.

23.

l^ijiovac.

Mart.

7. Br.sljanica.

„

27.

Miklous.

Apr.

19. Brzaja.

Mart.

24.

Ogiilin.

)í

7. Cerina.

Mai

3.

Petrickoselo.

„

25. Grabovnica.

Apr.

25

Podgaric.

Mai

7. Jávor.

J)

21.

ro|)(ivac.

Apr.

26. Kdzarevac.

Apr. 16. títojdraga.

„ 20. Storginagreda.

,. 30. Suhaja.
Mart. 23. Topusko.
Apr. 25. Üjgradiska.
Mai 2. Vrtliuska.

Apr.

3. Blatiiica.

2. BrsljanicM.
26. Lipovac.
1 1 . Miklous.

Upupa epopH, L.

Apr. 7. Podgaric.
11. Poj)Ovac.
2. Öaniarica.

Apr. 4. Suhaja.

4. Vrtlinska.
Mart. 24. Zengg.

Mart. '.). Batrovac.
2. Bolc.

Vanellns rauellus, (L.).
I Mart. 6. Lipovac.

Mart.

Moravie.

10

Az 1906. évi tavaszi madárvonulás
és az idö járása.

HeGYFOKY KAB08-tÓl.

Midőn a madárvonulást az időjárással össze-
niérjülí, két kérdésre fogunk feleletet adni;
először arra. ha vájjon rendes volt-e az 1906.
évi niadárvonulás általában véve, vagy sem ;
másodszor pedig, ha vájjon rendes volt-e
részleteiben, azaz lefolyásában, vagy sem ?

Ha e két kérdésre a feleletet megadtuk,
keresni fogjuk, ha vájjon az idö járásában
rejlenek-e az okok, vagy talán egyéb körül-
ményekben is"?

Miként 1905-ben, úgy a jelen évben is
arra a 32 fajra fogok támaszkodni, melyek-
nek átlagos megjelenését és adatainak öt-öt
naponldnt való csoportosítását 10 évi (1894 —
1903) feljegyzés alapján ismerjük.

I. A megérkezés átlagois napja.

Ha az 1906. évi megérkezés átlagos nap-
ját a 10 évi megérkezés átlagos napjához
hozzá mérjük, azon eredményre jutunk, hogy
1906-han 2'4 nappal* késett a me/jjelenés.
A 32 faj között 3 a rendes időpontnál koráb-
ban, 22 későbben jelent meg, hétnek a meg-
érkezése pedig normális volt. A késés azok-
nál a fajoknál mutatkozik, a melyek mintegy
április közepe előtt jöttek meg. a későbben
érkezők rendes időben, sőt két faj 1 — 2 nappal
korábban jelent meg. Turdus musicus kivételt
képez, a niennjiben egy nappal korábban jelent
meg az általános késés közepette.

Az 1906. évi mudárvonulás e szerint álta-
lában véve nem volt rendes.

11. A megérkezés lefolyása.

A megérkezés lefolyását az adatoknak öt
naponkint való csoportosítása tünteti fel. Ha
már most az 1906. évi pentászos csoportosí-
tásokat hozzá mérjük a 10 évi (1894 1903)
pentászok adataihoz, a megérkezés lefolyásá-
ban mutatkozó eltérésekkel lesz alkalmunk
megismerkedni. E végett azonban az 1906.
évi pentászos adatokat százalékokban kel-
lene feltüntetni. Ez hosszas eljárás és ha-
szonnal csak azoknál a fajoknál alkalmaz-

• Ardea cinerea nélkül a késés 21 nappal egyenlő.

Der Vogelzug und die Witterung
im Frühling des Jahres 1906.

Von Jakob Hegyfoky.

I5i'i dem ^■ergleichen des Vogelzuges mit
dem Wetter kommen zwei Fragen in Betracht,
nämlich, ob der Vogelzug im allgemeinen
regelmässig war tider nicht und ol) er auch
in seinem Verlaufe, also in den Einzelheiten
regelmässig sich gestaltete oder nicht V

Nach Beantwortung dieser zw^ei l'ragt;n
werden wir dartun, ob die Ursache dessen
im Wetter oder vielleiclit in anderen l'nistän-
den zu suchen ist.

Wie im Jaiire 1905. werde icli auch heuer
jene 32 Arten in Betracht ziehen, deren An-
k-.inftsmittelichfürdcn 1 0jährigen (1894— 1903)
Zeitraum berechnete und deren Ankunftsdaten
fünftageweise, laut Pentaden, zur Darstellung
gelangten.

I. Der mittlere Ankunftstag.

Vergleicht man den mittleren Ankunftstag
der einzelnen Arten aus dem Jahre 1906 mit
dem 10jährigen Mittel, so stellt sich lieraus,
dass die Ankunft im Jahre 1906 eine um
2' 4 Tage* verspätete war. Unter den 32 Arten
kamen drei frühzeitiger, 22 verspätet und
sieben nornuil an. Verspätung weisen jene
Arten auf, die vor Mitte April anlangten, die
späteren Ankömmlinge trafen zur rechten
Zeit an, ja selbst um 1 — 2 Tage frühzeiti-
ger, jedoch nur zwei Arten. Turdus musicus
bildet derart eine Ausnahme, dass sie inmitten
der allgemeinen Verspätung um einen Tag
frühzeitiger ankam.

Im allgemeinen war also die Ankunft der
Vögel im, Jahre 1906 keine regelmässige.

II. Der Verlauf der Ankunft.

Über den Verlauf der Ankunft unterrichtet
uns die peutadenweise Zusammenstellung aller
Daten. Vergleicht man die Pentadeugruppen
des Jahres 1906 mit den 10jährigen (1894—
1903), so muss sicli die Abweichung also-
gieich herausstellen. Nur ist es notwendig,
die Pentadendaten des Jahres 1906 in Per-
zenten aller Ankunftsdaten für jede Art sepa-
rat zu berechnen. Dieser Vorgang wäre aber
etwas langwierig und könnte mit Nutzen nur

* Ohne Ardea cinerea beträgt die Verspätung 2'1 Tage.

121

liato. melyek számos adattal szerepelnek. Itt
tehát meg kell elégednünk azzal, ha meg-
tndhatjuk, ha vájjon a knlmináczió ugyan-
arra a ])entászra esik-e 19Ü6-ban, mint a 10
évi csoportosításnál, vagy sem ?

bei jenen Arten mit zahlreichen Daten an-
gewendet werden. Wir werden nns also schon
damit begnügen müssen, wenn wir ert'aiiren,
ob die Kulmination im Jahre litOli auf jene
Pentade fällt, wie im 10jährigen Zeitraunn;,
(ider nicht?

.\ kiilnüiiáczió llMKi-baii

1 . Alauda arvensis . . .

iS'M V.m-in)7. ké

Korábbi —

pest: —

Früher
■2 Pentad

Es
en

kulminiert im .Jahre 1906 g

Későbbi — Später

1 pentaszszal — 1 Pentade
1 pentaszszal — 1 Pentade

1 pentaszszal — 1 Pentade
1 pentaszszal — 1 Pentade
■2 pentaszszal — 2 Pentaden

egen 1894— 1ÎM)3 :

Rendes — Normál
rendes — normal
rendes — normal
rendes — normal

■' Columba oenas . . .

3. Sturnus vulgaris . .

4. Vauellus vanellus . .

5. Motacilla alba ....

. . —

6. Scolopax rusticola. .

7. Ciconia ciconia . . .

. . —

rendes — normal
rendes — normal
rendes — normal

8. Upupa epops ....

9. Hirundo rustica . . .

. . —

K). riielidonaria urbica .
11. Cuculus canorus . . .

. . —

—

l"^, Turtur turtur ....

13. Oriolus oriolus. . . .

14. Coturnix cotnrnix . .

. . 2 pentaszszal —

rendes — normal

Csak egy fajnál állott be a knlmináczió a
rendesnél korábban, ötnél pedig későbben.
Nyolcz faj rendes időben kulminált, hat faj
rendetlenül.

főbből a szempontból tekintve a megérke-
zés lefolyását, rendesnek nem mondható.

Milyen a megjelenés rendes lefolyása V

Midőn tiz éves (1894—1903) vonulási ada-
tainkat* évről-évre 14 fajra vonatkozólag fel-
tüntettem, kiemeltem azt a közös tulajdonsá-
got, mely valamennyi fajt jellemzi, s ez a
legtöbb adatnak feltűnőbb csoportosulása bizo-
nyos időpont körül, vagyis a kulmiuáczió. Ha
már most mind a 14 faj kulmináczióját egy-
más alá Írjuk s a megelőző és következő
öt-öt napos időközök adatait szintén, úgy
összegezhetjük adatainkat és szép szabályo-
san csúcsosodó vonal vagy henger alakjában
le is rajzolhatjuk. Ezt megcselekedvén, az
Alauda arvensis, Columba oenas, Sturnus vul-
garis, Vanellus vanellus, Motacilla alba, Sco-
lopax rusticola, Ciconia ciconia. Upupa epops,
Hirundo rustica, Chelidonaría urbica, Cuculus
canorus, Turtur turtur, Oriolus oriolus, Co-
turnix coturnix százalékos adataiból a vonu-

• Aquila Xll. k. 190-5. 217-L'L'r,. 1.
Aiiuila XIV.

Eine Art kulminierte also früher, fünf Arten
aber kulminierten s])äter. Bei acht Arten stellte
sich die Kulmination zur rechten Zeit ein, bei
sechs ausser derselben.

In dieser Hinsicht kann man den Verlauf
der Ankunft nicht regelmässig nennen.

Wie gestaltet sich der regelmässige Verlauf
der Ankunft ?

Als ich die 10jährigen (1894—1903) Zugs-
daten von 14 Arten* jahrweise darstellte,
wurde der gemeinsame Charakter aller Ar-
ten hervorgehoben und betont, dass derselbe
in einer auffallenden Zusammenhäufung der
meisten Daten um einen gewissen Zeitpunkt
in der Kulmination, besteht. Schreibt man nun
alle Kulminationen der 14 Arten unterein-
ander, ebenso alle Daten der vorangehenden
und nachfolgenden fünftägigen Zeiträume, so
können dieselben addiert und graphisch schön
dargestellt werden. Tut man dies, so ergibt
sich der normale Typus des Zuges, aus den
perzentuellen Daten gerechnet, für .\lauda
arvensis, Columba oenas, Sturnus vulgaris.
Vanellus vanellus, Motacilla alba, Scolopax
rusticola, Ciconia ciconia, Upupa epops, Hi-
rundo rustica, Chelidonaria urbica. Cuculus

• Aquila XII. 1905. S. 217-225.

16

122

las rendes típusát ekként tüntetlietjiik fel
valamennyi adat százalékaiban.

canorus, l'iirtiir iiiilur, Orioliis orioliis. C'o-
tiirnix coturnix, t'oli;eudennasseii in "/(, aller
Daten.

Typus adventus avium normális tempoi-e veris in Hungária.
A vonulás rendes tipusa. Normaltypus des Zui^es.

Denviitio ex Pentades ante culminationem
14 obseivatis

Culmi-
natio

Pcntades post culminationem

■7.

spcciebusper

10 aiinos 1^- VIII.

VII.

VI.

V.

IV.

III. II.

I.

I.

II.

m.

IV.

V. VI. 'vii.

1 0-1 ! u-2

0-4

0-6

1-2

34

5-7: 10-8|l7-3

222

16-8

10-2

ô'T

31

1-6 0-.5 0-2

10UÜ

DerMct -
/te .et. /*

ile/>iÙuÌ€ó a?iìe ciil'm/Zûtattcm^ym

1
J

J^n/cul&i pvsi cttl^mmalKmc^ri

H

y//i

w

ÏI

r

U

M

ir

I

I

JT

M IF

F

£J

///

ZZ %

Zu n
/é "
/J' '>
^A "

n »
/o »

5 ■'

6 "

z >,
0 ''

1

_j_^

/\

/

\

i

i_

/

\

(_

\

1

\

™

/

\

1

1

/

/

~j

r~

L

/

\"

i

r

'

1

\

1

i

\

17

^\

-

/

r

V

C

Hrt

i

S

s.

rr^K

^

1

1

"TS

__

J_

=i

^

— i

=— (

r^

1

N

— »-Jk_

Tíz éves adatainkra támaszkodva, a meg-
jelenés rendes lefolyása úgy tűnik fel, hogy
eleinte kevés, majd több adat csoportosul
pentászonkint, míg végre beáll a kulmináczió,
utána kevesbednek az adatok s a megjele-
nés véget ér.

Ha erre támaszkodva Adzsgáljuk az 1906.
évi adatokat, több szabálytalanságra buk-
kanunk. A nevezetesebbek a következők:

1. Motacilla alba adatai inárczius 12 — 16
között alig szaporodnak ; a megjelenésben
pangás nuitatkozik.

2. Scolopax rusticola adatíii márczius 12 — 16
között kevesbednek; a niegjeleuésbeu vissza-
esés áll be.

8. f'iconia ciconia adatai április 1 — 5 kö-

Uestiitzt auf 10jährige Daten, stellt sich
der regelmässige Verlauf derart dar, dass
zuerst wenige, dann immer mehr und mehr
Daten pentadeuvveise vorkommen, bis die Kul-
mination eintritt ; nach derselben sind die
Ankunftsdaten im Abnehmen begrifleu. bis
die Erscheinung ein Ende nimmt.

Von diesem Gesichtspunkte aus betrachtet,
weist das Jahr 1906 mehrere Unregelmässig-
keiten auf. Die auffallenderen sind folgende :

1. Die Dateu bei Motacilla alba sind zwi-
schen dem 12. bis 16. März kaum im Zu-
nehmen begriflen ; die Ankunft stockt.

2. Bei Öcolopax rusticola vermindern sich
die Daten ebenfalls vom 12. bis 16- März.

8. Die Daten bei Ciconia ciconia veri-in-

128

OP

«>

A

&•

s

■*»

es

Ol

a

s

a;

é-

d

«

ô

"O

ï— (

Si

s

•M

-W

si

S

V

-J

"0

a *f

rs

S

c

il

•«

-1

ai **

00

■»

«

sr

_■ c«

ST. il

-r " a -2

-S ■=■-

o

1

^ OT . . TT w 5C l -^ '"' ^ ^ ^ ;jj 2 rt ^ -H ^ — CM CT <M Cl (M !M •?! I-l CM 3^ ro TO TO

»í2C<J.HTOf^iOjCDTO{M<M<MTÍ*TO t-CDC-[TOGvl-*r-t|.-t^^j I 1 i i 1

1-

1 1 1 1 M 1 1 1 M 1 M 1 1 1° M 1 1° 1 l=°° 1="® 1

F

111111-^1111111 1 1 1 1 M 1 1 1 1 1 1 1 l<^ 1 1^

-"V iniK
efdiîu soaiíjiTí

iC -^ -+ t- C5 «ír !M (M O O O i-l CD 00 rM CO iC lO O 00 C-l TO C^ lO t- t- C*] O CD C3 -# CO

=::::s;=;2S=!!=!-5SSS= ä;ä;5;£;^ä:^^äi£;£i£:iä;^äi^^^

oiuumg

SdZSSQ

LO co '-< o -H o -rí« G^ L." co o t^ o lO (•- CO W 05 00 ÍM ^ Ol tO l'~- CÛ CO i-O iC -t" C'I Ti< i-H

21-25 26-30

1 1 1 1 1 1 1 M 1 1 1 M 1 1 1 1 M 1 1 M 1 1 1 1 1°'="^

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 M 1 1 1 1 1 1 M 1 M 1 1 1 1 1 r-^^^

^

«è

1 1 1 1 M 1 1 1 ' 1 i 1 1 1 1 1 1 1 1^^ 1 1^ 1 1 l'^^S'^ 1

— f- Ä> —

If»

1 '1 M 1 M 1 1 1^ 1 1 1 1 1 1 M !="=" 1^^ |^^,„^ç;-^

OO — — iíA

!>- — eo^

<9

«0

I' 1 1 1 1 1 M 1 1 M 1 1 1"= M 1 1°^" 1=^« |=o i2;g^«

— eoi«.»

>'2

1 1 1 1 I 1 1 1 1 l-^l 1 1 1=^1 1 1 l°'"l°'S"s^'"S:S§S

ï« ffrs ■* iiS

m

1 1 1 1 1 1 1 1 ITOœ III 1 Od 1 1 ce — 1 05 02 T-I TO ^ TO TO lOílSO !M o
lllllllll III I.-1II TOi-l^t»Tt([MrH

2125

1 1 1 1 1 1 |T-l|C5TO|rH| IlOj IlOi-HTHOSCTOOmOUraOt-OOCM
IMIIM 1 1 1 IimMct -.«km C3CM US t-.*

S

«£

1 1 1 1 : 1 1 1 lOSTPIrJííN •^iO.HlI>.-l(MOu'5'^a0ClOTO^Cqt^|

M M th m i >o Ti« 0 s5 0 1- CT to 1

^ lO <^7 <3t

lA

CTI 1 ITOI I |iHQO.*|t:-| ^COTOTliiOseîSœaOT-H — lOCTCTOJ— •-*!
Il III THrtI 1 tHCO lOociacoœCT ^ 1

»1 rH rf

Oit ^««O l>-

.-It^- ii-lOOCOTOCTt-tDQOCTOCT r»^ |3tl-l!9TOTOC-OlOT-(00 |02mCT 1
1 CT tH (NOlt-OOOTOTOrnl 1

tH CT .-h

00E>-00 —

.lA

rtOJ tH 00 Tjl t-CT TO »-I 1 1 1

s:

liOCT 1 O 05 <M M 05 XI -* :0 © CT -i« — .-1 CT 00 T-I tH M | i-H (N |CT j | j j j
1 I .-H tHTO.-.« —cm tHTOt-||.H I lllll

TH

Tf O lO U5 05 03 CO •>* t- C3 CT t- 05 © lO TO | TO t- <M œ iH liH | rH .-1 .H | 1 1 |
tH lO TO 05 rH -r-l rH rH X 1 rH tH 1 1 1 1 1 1

ff<IQOS©<ra

œCOOt-THOlt-CTSOt^eti-lXTO OCOl ICOrHXj I^HIrHI 1 1 1 1 1
C«lrHrHrHCTCO -^OrHl-HrH -.^ll 11 1 lllllt

rH T—

«VI

CTCOOXCOœXTOCTCTt^lXrH CTCOl |CTI(~rH| j i | | ] | | 1 |
CTCTCTrHrOrH CT Ci ' rHll 1 llllllllll

r^

SSaggSîS^Sê'^"*'^'" ^'" 1 M 1 1 1 i M 1 1 II i 1 1

—1 rH

tA<p ^eg

SK^SSSS ic^^^'»-^ 1 -^« M 1 1 1 1 II 1 M 1 II II

ts^^^'

=S i| SU^^^^'°'^-^ 1^" 1 1"^ 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

fi

COa5-*Oii3T)<CO|i-(<M^| 1 1 1 II 1 li 1 1 II 11 II llii
tH co 1-1 i-H T-( 1 III l'Ili 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

-*0000^t-CO^|i-llCMrH|| ||[|||||||||l|l||l

À

rHO |CT>0 |rH 1 1 |CT 1 1 1 | M 1 1 1 1 M 1 II 1 1 1 M 1

us 1

—

(MTÍÍTH|'r-l[T-l||{MT-t||| lllllll llllllllll

é

s

S

S ^

^

^^^^,^111^11111 MIIIIIMIIIIIIIII

• a
■S

«s-

ZS>
CM

1 11^-^ Il M 1 1 1 M M 1 1 1 II M 1 M 1 M 1 1 1

■ B
S
cm

• —

. 53
•a

ira

n 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 II 1^ 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 M 1

'"'^ M 1 1 1 1 1 1 II II M 1 1 II M 1 1 1 1 1 1 1 ! 1 1

|§|g-â^|s^i|2j|:|.|i||||lil|fa.|§,|

llIllllliîiiilliliilillEiitfilIri

1^^

■a -
11

m
1 -s

B
o
>-.

g>

X 1

=3 se

s -^
1 -^

1 «

ja 00

1

^OJCO-i^OCDt-OOÄO'-lS^CO^i.O C0t-00iJ5O^'^C0Ti<iÄC0t-00C5O»-IT^J
_-,rt^:^,-,.rt i-( — ^i-(C^lC<IGM:^lC^3SM'Mí7CI<MClCOCOCO

r^

H Ü

II

+

16*

124

zütt kevesbcdneU : a megjelenésben iianj-at- i
las mutatkozik.

4. Hirundo rustica adatai április (j — JO
között feltűnő gyorsasángal szaporodnak. ;

5. Cuculus canorus adatai ugyanazzal a j
sajátsággal bírnak.

A megérkezés lefolyása e szerint némely
fajoknál rendetlen volt.

A 32 faj megérkezési viszonyaival általá-
ban és részleteiben az I. táblázat ismertet
meg.

Térjünk már most át az időnek a meg-
ismertetésére. Vizsgáljuk meg először általá-
ban, azután részleteiben, azaz lefolvásábaii.

I. Az idö általában.

Csak a hőmérsékletre fogunk szorítkozni,
mint a tavaszi időnek legfőbb jelenségére.

Miként az 1906. évi átlagos megérkezést
hozzá mértük a 10 éves (1894 — 1903) meg-
érkezéshez, akként az 1906. évi tavaszi hő-
mérsékletet is hozzá fogjuk mérni az 1894 —
1903. évi időköz hőfokához, és pedig Akna-
szlatina, UngTár, Iglò. Ógyalla, Keszthely, Zág-
ráb. Budapest, Debreczen. Turkeve, Szeged,
Nagyszeben, Marosvásárhely adatai alapján.

Az 1906. évi hőmérséklet (7" + 2'' + 9'' : 3)
az 1894 — 1903. időszakéhoz képest nagyobb
(4") vagy kisebb ( — ) volt C. fokban.

gern sicii zwischen 1. bis .'). A|irii: dir An-
kunft wird seltener.

4. Schnell steigen die Daten von llirniido
rustica zwischen 6. bis 10. April an.

5. Dasselbe zeigt sich bei Cuculus canorus.

Der Verlauf der Ankunft yestaltefe sich
also hei mehreren Arten unregelmässig.

Tabelle I macht uns mit den Verhältnissen
der Ankunft unterer 32 Arten sowohl im all-
gemeinen, als auch speziell bekannt.

Gehen wir jetzt zur Beschreibung des Wet-
ters über. Betrachten wir die Witterung zu-
erst im allgemeinen, dann aber auch sjieziell
den Verlauf derselben.

1. Die Witterung im allgemeinen.

Nur mit der Temperatur, dem auffallendsten
Faktor des Wetters im Frühling, wollen wir
uns befassen.

Ebenso, wie wir die durchschnittliche An-
kunft im Jahre 1906 mit der 10jährigen
(1894 — 1903) verglichen Iial)en, werden wir
euch die Frühlingstemperatur des Jahres 1906
mit der 10jährigen (1894 — 1903) vergleichen,
und zwar laut den Daten der Stationen von
Aknaszlatina, Ungvár, Iglò. Ógyalla, Keszt-
hely, Zágráb, Budapest. Debreczen. Turkeve,
Szeged, Nagyszeben, Marosvásárhely.

Gegen den Zeitraum von 1894—1903 stellt
sich die Temperatur (7'^ + 2" 4- 9*" : 3) des
Jahres 1906 als wärmer (-f-) oder kälter (— )
heraus in C.

Hőmérsékleti eltérés
Abweichung der Temperatur

Aknaszlatina

Ungvár

Iglò

Ógyalla

Keszthely

Zágráb

Budapest

Debreczen

Turkeve

Szeged

Nagyszeben

Marosvásárhely ....
Athiü- - Mittel .

t'ebr.

Mart.

Apr.

Mai

r;i

-0-3

1-4

()■;!

l-l

-0-8

1-9

2-1

()■;;

— ri

0-2

0-8

J-2

-0-3

ro

1-7

-(V3

0-0

0-8

i-4

-02

0-1

11

1-6

0-9

-01

0-8

1-4

i;5

0(t

1-6

2-5

10

o;5

1-7

20

-0-1

0-1

0-8

0-9

1-7

• 0-7

0-8

0-3

1-6

0-8

0-8

0-s

0-8

-0-1

ri

125

A hőmérséklet eltérésp sem Imvonkint, sem
iiUomásoiikint nem egyenlő. A déli vidéken,
ZHgráb. Keszthely. Szeged adatai szerint az
190t). évi február kissé hűvösebb vfilt a 10
éves időszakhoz mérve, egyebütt pedig mele-
gebb. Márczius általában kissé hűvösebb volt,
csak Erdélyben lialadta meg mintegy 08 fok-
kal a 10 évi értéket. Április, május kivált-
képen a NagA' Alföldön kellőnél melegebb
volt.

A kellőnél nagyobb áprilisi és májusi hő-
mérsékletnek a hatására lehetne talán vissza-
vezetni ama tényt, hogy az átlagos megérke-
zés április második felében és májusban a
tíz éves (1894 — 1903) megérkezéshez képest
rendessé, sőt kissé kf)raivá alakult ; iiolott előbb,
a hűvösebb márcziusban, későnek bizonyult.

Die Abweichung ist keine gleichmässige,
weder in den einzelnen Monaten, noch an
den einzelnen Stationen. Der Februar war
an den südlichen Stationen von Zágráb, Keszt-
hely, Szeged etwas kühler im Jahre 1906,
als im 1 0jährigen Zeiträume : an den an-
dertMi Stationen aber war er wärmer. März
wai' im allgemeinen cîtwas kälter, nur in
Sieljen bürgen war er um etwa 0"8 Grad
wärmer. April und Mai war, besonders in
der Tiefebene, wärmer als im lOjährigen
Zeiträume.

In der übernormalen. höheren Temperatur
des Monats April und Mai könnte vielleicht
die Ursache jener Erscheinung gesucht wer-
den, dass die Ankunft in der zweiten April-
hälfte und im Mai 1906 eine normale und
etwas frühzeitigere als im lOjährigen (1894 —
1903) Zeiträume war, iiingegen sich im käl-
teren März verspätete.

II. Az idö járása.

A madárvonulás lefolyásával össze kell vet-
nünk az idő járását, liogy a feltűnőbb saját-
ságokkal megismerkedhessünk. E végett fel-
tűntettem az 1. táblázaton pentászonkint 14
állomás, úgymint: Aknaszlatina, Késmárk.'
Budapest, Ogyalla, Heréuy. Zágráb. Fiume.
Pécs, Turkeve. Szeged, Temesvár, Kolozsvár.
^'ajdahunyad, Nagyszeben feljegyzései szerim
a maximális és minimális hőmérő adatait, lég-
nyomását és csapadékösszegét.

Fentebb emiitettem, hogy a Motacilla alba
és Scolopax rusticola adatai márczius 12 —
16. napja között rendetlenek, a megjelenés-
ben pangás, hanyatlás mutatkozik ; s íme a
hőmérsékletnél szinte csökkenés mutatkozik
a megelőző pentásziioz képest, és2 pedig a
minimális hőmérőn 2'6, a maximálison 5'1 fok.
A légnyomás szintén kisebbedett s a csapa-
dék mennyisége növekedett.

Láttuk, hogy a íüconia ciconia adataiban
április 1 — 5 között hanyatlás állott be, holott
a megelőző pentászban gyarapodás észlel-
hető. A mininuilis hőmérő újra a fagypont

' Késmárkról csak márczius 1^-ikctöl sürgönyözték
a max. és min. thermometer állását ; ;i megelőző időre
Rozsnvó adatait vettem.

11. Der VVitteruiigsgang.

Um auffallendere Erscheinungen erklären
zu können, müssen wir den Verlauf des Vogel-
zuges mit dem Gang der Witterung verglei-
chen. Zu diesem Relinfe wird der Stand des
maximalen und mininuilen lliermometers. der
Luftdruck und die Niederschlagssumme laut
den Daten von 14 Stationen, als Aknaszlatina.
Késmárk,* Budapest, ügyalla, Herény, Zágráb,
Fiume, Pécs, Turkeve, Szeged, Temesvár,
Kolozsvár, Vajdahunyad, Nagyszeben auf Ta-
belle I dargetan.

Es wurde oben erwähnt, dass die Daten
von Motacilla alba und Scolopax rusticohi
zwischen 12. bis 16. März in den Pentaden-
summen unregelmässig auftreten, dass in der
Ankunft Stockung und Rückfall bemerkbar
ist ; und bei der Temperatur stellt sich eben-
falls Abnahme gegen die vorhergehende Pen-
tade ein, am minimalen Tliermometer um 26,
am maximalen um 51 Grad. Gleichzeitig
sinkt der Luftdruck und mehrt sich der
Niederschlag.

Es wurde ferner dargetan, dass in den
Daten von Ciconia ciconia zwischen 1. bis
5. April Rückfall eintrat, wo doch in der
vorangehenden Pentade Zunahme zu bemer-

" Tbermometerraaximum und Minimum wird aus
Késmárk nur seit 12. März telegraphiert ; die früheren
Daten wurden durch Rozsnvó substituiert.

126

alá szállott s a megelőző pentászhoz képest
rS fokkal csökkent, a maximális pediii- ÍJ
tokkal emelkedett. A légnyomás feltiinöhíg
emelkedett, a csapadék pedig nagyon keves-
bedett.

Említettem, hogy a Hirundo rustica és
Cuculus canorns adatai április (1 — 10 között
feltűnő mértékben szaporodnak. A hőmérsék-
let is rohamosan emelkedett, és pedig a mini-
mális 4'0, a maximális 8' 7 fokkal a megelőző
pentászhoz képest : a légnyomás változatlan,
igen magas ; eső a 1 4 állomáson öt nap alatt
mindössze 1 milliméter volt. Ilyen derült és
szái'az idő egyik pentászban sem volt február 10.
és május 20-ik napja között, mint április (i — lU
között.

Vessünk még egy pillantást az I. táblá-
zatra. Láthatjuk, hogy a vonulás sűrűbbé
kezd válni, a mint az idő megenyhül, t. i.
február 2o-ike után; a minimális liőmérö 2'].
a maximális öO fokkal emelkedik a meg-
előző (febr. 20—24) pentászhoz képest.

Márczius 2 — 11 között felmelegedő időben
és magas légnyomás alkalmával Alauda, Co-
kimba oenas és palumbus, Sturnus, Vanellus
kulminál.

ilárczius 12 — l(j közötí leliűl a levegő,
kulmináczió nem áll be egy fajnál sem. A
légnyomás alacsonyabb, mint előbb és sok a
csapadék is.

Márczius 17 — 26 között kulminál Motacilla
alba és boarula. Scolopax. Ardea cinerea.
Erithacus rubecula. Ruticilla tithys. A levegő
lijra felmelegszik, a légnyomás sülyed, sok a
csapadék.

Márczius 27-ik és április 5-ik napja között
újabb hőmérsékleti csökkenés áll be ; de
mindamellett is két nagy madár kulminál,
Grus és Ciconia, ámde márczius 27 — 31 között.
midőn a minimális hőmérő 0'2 fokon állott,
és nem április 1 — 5 között, midőn — 13 fokot
jelzett. Ennélfogva kulminácziójokra még a
megelőző pentász, kiváltképen a márczius
23 — 27. közötti meleg (max. ther. 12'5, min.
26 fok) napok voltak befolyással. A légnyo-
más április 1 — 5 között 148 milliméterrel
emelkedett a megelőző pentászhoz képest ; a
derült éjjelek hidegebbekké, a derült nap-

ken war. Das luinimalc 'rherniometer sank
wieder unter den (iefritn-punkt und stand um
]'5 Grad niedriger als in den vf)rangeiicn(b'n
fünf Tagen; .Maximum stieg um r2 Grad.
Der Luftdruck stieg auffallend, der Nieder-
schlag verringerte sicli sehr.

Es wurde betont, dass die Daten von lli-
rundo rustica und Cuculus canorus zwischen
6. bis 10. April in auffallendem Masse sich
mehrten. Es stieg aber auch die Temperatur
rapid, Maximalthermometer um 8'7. minimales
um 40 Grad gegen die vorangehende Pen-
tade. Luftdruck ist unverändert und sehr
hoch. Regen an 14 Stationen in fünf Tagen
nur 1 Millimeter. Das Wetter war in keiner
einzigen Pentade zwischen 10. Februar bis
20. Mai so klar und trocken, als zwischen
6- bis 10. AprU.

Werfen wir noch einen Blick auf Talielle 1.
Wii- werden sehen können, dass der Vo-
gelzug nach dem 25. Februar bei Eintritt
milderen Wetters lebhafter wird, dass aber
auch zugleich das minimale Thermometer
gegen die vorangehende Pentade um 2'1, das
maximale um ö'O Grad stieg.

Zwischen 2. bis 11. März kulminiert Alauda.
Columba oenas und palumbus. Sturnus, Va-
nellus. Die Temperatur steigt, der Luftdruck
ist hoch.

Zwischen 12. bis 16. März findet Wärme-
rückfall statt ; keine Vogelart erreicht ilirc
Kulmination. Der Luftdruck ist gefallen, der
Niederschlag ist reichlich.

Zwischen 17. bis 2(j. März kulminiert Mo-
tacilla alba und lioarula, Scolopax, Ardea
cinerea, Erithacus rubecula. Kuticilla tithys.
Es tritt wieder Erwärmung ein und bei fal-
lendem Luftdruck bekommen wir viel Nieder-
schlag.

Zwischen 27. März bis 5. April stellt sich
wieder Wärmeabnahme ein. und doch kul-
minieren zwei grosse ^^ögel, Grus und Cico-
nia; jedoch zwnschen 27. und 31. März, als
das minimale Thermometer auf -f- 0'2 Grad
stand, nicht aber zwischen 1. bis 5. April,
als es 1'3 Grad unter dem Gefrierpunkte
zeigte. Auf das Zustandekommen dieser Kul-
mination hatte gewiss die Temperatur der
vorangehenden Pentade (Max. 12'5, Min.2"6C''),
besonders aber jene der Tage zwischen 23.
bis 27. März einen Einfluss ausgeübt. Z\vi-
schen 1. bis 5. April stieg der Luftdruck

127

piiliik ;i/,iiiibiiii iiH'ii'üclilit'kki' vállak, mint a
megelőző i)t>iitászl»aii voltak.

Április 6 — 20 között eUùntc robanios a
felmelegedés, azután állandóan megmarad e
magas hőfok. A légnyomás magas, csapadék
10 nap alatt 14 állomásiiiikon mindössze 8
milliméter volt. Ebben a feltűnő jó időben kulmi-
nál Philloscopus acredula, Sa-xicola oenanthe.
Upupa epops, Ruticilla phoenicura, Hirundo
rustica, Clielidonaria urbica, Jynx torquilla.
Cuculus canorus, Luscinia luscinia, Sylvia
atricapilla és némileg Turtur turturis, mely
csak két esettel többet mutat fel a követ-
kező pentászban.

Április '21. május 5. között kissé hűvösebb
lett az idő, a légnyomás alacsonyabb és igen
sok az eső ; ez a legcsapadékosabb időszak
ez évi madárvonulásunk alatt. Ez az idő
annyiban van hatással a vonulásra, hogy a
kulminácziók nem domborodnak ki élesen, a
tünemény ellaposodik. Beáll a csekély mér-
tékű kulmináczió a Turtur turturnál, Coria-
cias garrulánál. Oriolns oriolusnál, Coturnix
coturnixnál, Crex crexnél és Lanius colhi-
rionál.

Jlájus 5-ik napja után már csak Crex és
Lanius mutat fel számosabb adatot fokozódó
hőmérséklet mellett ; a vonulás tüneménye
végéhez ér.

Ha már most azt a kérdést vetné fel valaki,
hogy vájjon melyik meteorológiai tényező fej-
tett ki feltűnőbb hatást a vonulásra, az el-
mondottak után csak azt a feleletet lehetne
adni. hogy a hőmérséklet. A hőmérséklet
azonban a légnyomás eloszlásától függ. A lég-
nyomási depressziók elején és déli oldalán
gyorsan emelkedik a liőmérséklet, a vonulás
egyszerre, rohamosan megélénkül ; nagy lég-
nyomás idején is hosszabb idő alatt nagy
hőfok támadhat, a vonulás itt is élénkké
lesz, de nem oly rohamosan, mint az előbbi
esetben a depresszió jó oldalán.

Mióta az ürnithologiai Központ életbe lépett
s Herm.\n Ottó a megfigyelő hálózatot szer-
vezte, nem volt olyan érdekes madárvonulá-
suuk, mint az 1906. évi tavaszon. Egyszer
közel jártunk hozzá ilyenhez, de akkor a

gegen (lie vorangehende Pentade um 1-1'8
.Millimeter ; die klaren Nächte wurden kühler,
die klaren Tage aber wärmer als vordem.
Zwischen 0. bis 20. April steigert sich die
Wärme anfangs rapid, dann tritt bei hohem
Grad Stillstand ein. Der Luftdruck ist hoch
und Regen fällt in 10 Tagen im ganzen
8 Millimeter laut den Angaben unserer 14
Stationen. Bei diesem auffallend schönen Wet-
ter kulminiert Philloscopus acredida, Saxicola
oenanthe. Upupa epops, Ruticilla phoenicura,
Hirundo rustica, Chelidonaria urbica, Jynx
torquilla, Cuculus canorus, Luscinia luscinia,
Sylvia atricapilla und teilweise auch Turtur
turtur, weil die Ankunftsdaten in der folgenden
Pentade nur um zwei Fälle sich vermehren.
Zwischen 21. April bis 5. Mai kühlt sich
die Luft etwas ab, der Luftdruck fällt, der
Regen ist so stark, wie in keiner einzigen
Pentade des heurigen Vogelzuges. Dieses
Wetter übt auf den Zug einen derartigen
Einfluss aus, dass sich die Kulminationen
nicht gehörig ausbilden können und die ganze
Erscheinung sich verflacht. Es tritt bei Tur-
tur turtur, Coracias garrula, Oriolus oriolus,
Coturnix coturnix, Crex crex, Lanius collurio
nur eine schlecht ausgebildete Kulmination auf.
Nach dem 5. Mai kommen zahlreichere Da-
ten nunmehr l)ei Crex und Lanius vor. Die
Temperatur ist im Steigen begrifleu. Der
Vogelzug geht dem Ende entgegen.

W^'irde nun jetzt die Frage aufgeworfen
werden, welcher meteorologische Faktor es
sei. der auf den Zug den grössten Einfluss
ausübte, so könnte man in Anbetracht der
angeführten Tatsachen keine andere Antwort
als diese geben : es ist die Temperatur. Die
Temperatur hängt aber von der Verteilung
des Luftdruckes ab. An der vorderen und
südlichen Seite der Depressionen steigt die
Temperatur schnell, der Zug wird flugs leb-
hafter und intensiver ; auch bei anhaltend
hohem Luftdruck steigt die Temperatur und
erreicht hohe Grade, der Zug wird ebenfalls
lebhaft und intensiv, jedoch nicht rapid und
in dem Masse, wie an der guten Seite der
Depressionen.

Seit dem Bestehen der Ornithologischeu
Zeutrale und der Organisierung des Beob-
achtungsnetzes durch Herrn Otto Heum.4n hat-
ten wir nicht Gelegenheit, einen solch inter-
essanten Vogelzug zu beobachten, als im

128

kezdet kezdetéu, 1894-beii, még igeii kevés
adat gyűlt be, a füsti fecskénél is csak 40.
Erről a iiiegjelenésröl irtain, hogy : „Hét év
között hat fordul elő, luidöii a füsti fecske
tömeges megjelenése alacsony légnyomás
idején esett meg: ISOl-ben, mikor leg-
kevesebb adatunk van, a kulminac/io magas
légnyomáskor állott be, melyet tartós meleg
idő előzött meg és kisért." (Aqnila MI.

1900. mo. ].)*

Az 1906. év meghozta a párját az 1894.
évűek. A füsti fecske (artós magas légnyo-
máskor, egyre fokozódó hőmérséklet mellett
jelent meg. Éppen az ő kedveért tüntetem fel
n;ipról-napra a légnyomást, a maximális és
minimális hőmérő állását, valamint a csapa-
dék mennyiségét 14 meteorológiai állomásunk
feljegyzései szerint, melyek a Meteorológiai
Intézet napi időtérképeiben jelentek meg.
Minthogy pedig 1906-bau feltűnő sok vonu-
lási adat** gyűlt össze, a meteorológiai ki-
mutatást a vonulás egész időszakára (február
JO-tőI május 20-ig) terjesztettem ki s tűntet-
tem fel a n. táblázaton.

Az 1906. év a harmadik helyet foglalja el
azok között az évek között, melyekről a füsti
fecske megjelenését illetőleg a legtöbb adat-
tal rendelkezünk. Már ez az egy körülmény
is megokolja, ha velők kissé részletesebben
foglalkozunk. Időjárás szempontjából mind a
három év tipusos év.

1898-ban Európa nyugoti vidékén feltűnt
légnyomási depressziók hirtelen felmelegedést
és gyors fecskemegjelenést hoztak márczius
25-ik és április 2-ik napja között. Április 3-án
és 4-én Magyarországon vonult keresztül Uyen
képződmény, az idő lehűlt, sok eső esett, erős
északi szél dühöngött s a megjelenés adatai
nyomban megkevesbedtek. Április 5-én a dep-
resszió Oroszországban van, utórészén a leg-
kevesebb helyen mutatkozott nálunk a fecske.

* A^,meteoiologiai adatok 1894-IÖ1 előfordulnak
Aquila VII. 1900. 383. 1.

•♦ 1906-ban az I. táblázaton levő 32 fajnál 4368
adattal több van. mint lS)0.5-ben volt.

.lahrc lílOC). Kinmal, im Jahre 1894, waren
wir fast in der Lage, eine solche Gelegen-
lieit zu haben, leider waren aber dazumal
noch sehr wenig Beobachter, so dass selbst
in betrefl' der Rauchschwalbe nur 40 Daten
einliefen. Diesbezüglich konnte ich mich fol-
gendermassen äussern: „Unter sieben Jahren
kommen sechs vor, wo das massenhafte
.Vnkomnien der Kanchschwalbe auf eine
Zeit mit niedrigem Luftdruck fällt: im
Jahre LS94, welches die wenigsten Daten
aufweist, stellt sich die Kulmination zur
Zeit lioiien Luftdruckes ein mit voran-
gehender und begleitender warmer Witte-
rung." (Aquila Vil. 1900. S. 390.)*

Das Jalir 1906 brachte das Gegenstück
zum Jahre 1894. Die Rauchschwalbe erschien
bei anhaltend hohem Luftdruck und fort-
während steigender Temperatur. Eben des-
halb entschlüss ich mich dazu, Tag für Tag
den Luftdruck, den Stand des maximalen und
minimalen Thermometers, sowie die Menge
des Niederschlages laut den Angaben von
14 meteorologischen Stationen nach den Wet-
terkarten des Meteorologischen Instituts zu
Budapest darzustellen. Und weil im Jahre
1906 sehr viele Zugsdaten** einliefen, dehnte
ich die meteorologische Zusammenstellung auf
die ganze Zugsperiode (vom 10. Februar bis
20. Mai) aus und stellte dieselbe auf Ta-
belle II dar.

Das Jahr 1906 nimmt betrefi's der An-
kunftsdaten der Rauchschwalbe die dritte
Stelle ein. Dieser Umstand allein ist hin-
reichend dazu, um mit denselben uns näher
zu befassen und unser Augenmerk auch auf
die anderen zwei Jahre zu richten. Bezüglicli
des Wetters sind dies drei typische Jahre.

Im Jahre 1898 brachten die im Westen
von Europa aufgetauchten Depressionen rapide
Temperatursteigerung uud ein schnelles Er-
scheinen (1er Rauchscliwalbe zwischen 25.
März und 2. April. Ein derartiges Gebilde
zog am 3. uud 4. April durch Ungarn, das
^^'etter wurde kühl, es regnete stark, Nortl-
wind blies mit Sturmesgrösse und flugs stellte
sich Abnahme bei den Ankunftsdaten ein.
An den wenigsten Stellen erschien die Rauch-

• Die lueteorologiijchen Daten des Jahres 1894
siehe Aquila VII. 1900 S. 383.

** Die auf Tabelle I angeführten 32 Arten weisen
im Jahrp 190(! um 4368 mehr Daten auf als 1905.

129

II. Az idö. (U állomás.) ItHKi.

Das Wetter. (H Stationen.) líXKi.

(A 1

Hé

Thermometer
G«.

Max.

Min.

Csapa-
dék Nio-
dersch.

il

3tc

a ^o

Tliemiometer
G».

Max.

Min.

Csapa-
dik Nie-
tlerschl.

§;8

ïhiïnnonieter

G".

Max.

Min.

Gsapa'
dók Nio-
derschl.

1.2

O cC

Febr.
10

.53-9

11

57-4

1L>

57-1

13

,56-8

14

571

15

59-9

Itì

631

17

65-2

18

66-3

19

65-3

20

64-6

21

65.6

22

65-9

23

61-4

24

57-1

25

57-9

26

60-9

27

60-5

28

Mar.

1

55-8
56-0

2

57-8

3

57-1

4

73-1

5

73-6

G

738

7

72-9

8

70-4

9

59 2

10

54-9

11

65-2

12

57-1

13

46-6

14

60-8

2-4

2-4

4-4

6-6

7-4

7-6

6-2

4-7

4-7

4-6

4-4

5-6

4-4

3-9

6-0

61

7-0

12-1

14-9

9-4

11-3

7-4

5-3

10-4

150

16-8

17-5

14-4

8-9

7-3

12 3

7-6

6-2

—33

—4-6

—4-6

—1-8

—0-3

—0-3

—0-3

—0-8

-19

-21

~-2-2

—0-4

-2-3

-2-6

—21

—0-6

—1-9

—0-8

21

2-6

1-1

1-9

—2-9

—2-1

—11

01

2-3

20

2-3

-1-6

-0-9

1-5

—2-7

67

15

1

103

21

Mai
15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31

Apr.
1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

64-7
65-7
61-6
640
560
50-9
56-1
63-6
54-9
50-8
50-6
561
55-3
Ì32-7
54-9
56-3
GO-6
645
67-5
70-5
76-1
75-4
72-6
71-6
701
691
70-7
72-8
71-2
69-2
67-7
688
69.7

5-1

8-2

9-8

14-9

170

136

6-4

7-4

151

14-2

10-9

10-4

121

8'7

63

64

5-9

8-4

61

7-2

10-9

12-9

15-6

17-5

18-3

18-6

18-9

211

22-3

23-6

22-9

21.5

22-4

-2-4

-3-6

—1-3

2-6

21

26

0-9

-1-7

06

46

3-3

2-0

2-6

27

-1-8

— 11

-1-3

—11

—01

-1-9

—1-6

-1-7

-0-1

1-2

3-3

4-3

4-9

4-5

5-1

7-4

8-2

7-0

7-3

Apr.
17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

Mai

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

65-1
59-8
53-0
57-2
66-2
64-7
.ÌG-2
59-2
550
55-5
53-6
510
52-6
5Ü4
56-4
58-2
62-3
64-9
G4-8
63-9
641
64-8
G2-3
60-2
58-3
59-1
59-6
57-9
54-1
50-5
471
490
51-1
52-6

21-5
22-5
22-0
191
18-5
21-1
16-2
IGl
15-3
13-1
16-2
153
17-8
17-9
19-6
18-8
1.5-9
18-3
19-5
21-3
21-2
23-8
23-8
22-3
229
23-4
23-4
22-6
23-4
23 9
219
21-9
21-3
21-0

6-9

7-6

10-5

10-4

8'0

5-7

8-G

69

7-1

Gl

3-4

5-8

5-7

6-9

7-1

7-6

7-4

7-2

7-1

9-4

11-2

10-4

10-2

10.1

10-7

10-1

111

121

11-5

12-1

12-4

121

11-5

10-3

14

45

21

4

116

86

48

61

14

20

77

59

59

45

46

32

3

39

30

17

4

4

5

31

48

26

66

25

67

132

63

74

30

25

24

25

11

17

7

5

4

2

3

1

2

1
1
2
1
1
4

.\rinila XIV.

130

Április 6 — 8 között magas légnyomás mellett
enyhül az idő s a fecske kisebb mértékben
újra sűrűbben kezd feltűnni.

1906-ban magas légnyomás idején lasab-
ban felmelegszik az idő, a fecske megjele-
nése egyre jiövekszik, de nem rohamosan,
hanem mintegy lépést tartva a
déssel.

fölmelege-

1899-ben igen változatos idő járt a füsti
fecske megjelenésekor. A légnyomási de-
pressziók hol északon, hol keleten, hol délen
tűntek fel, hol meg rövid ideig magas volt
a légnyomás. A kulmináczió ápr. 14. és 15.
napján állott be, mikor is angolországi de-
pressziók hatása alatt meleg idő támadt
nálunk. *

Ezeket tudva, lássuk csak. hogy miképen
csoportosulnak a megjelenés adatai 3 — 3
naponkint. 1898-ban márczius 22-töl április
11-ig. 1906-ban április 1-től 21-ig, 1899-ben
márczius 27-tól április 16-ig tüntetem fel az
adatokat, még pedig az egész összegnek szá-
zalékaiban.**

schwalbe am ■'). .\]iril im liiiitercn Teil der
nach Kussland aligezogenen Depression. Am
(). bis S. April wurde es bei hohem Luft-
druck milder und die Rauchschwalbe kommt,
obwiilil in kleinerem Masse, wieder zahl-
reicher zur Beobachtung.

Im Jalire 19(16 erwärmt sich bei liohem
Luftdruck das Wetter langsamer, die An-
kunftsdaten der Rauchschwalbe vermehren
sich fortwährend, aber nicht rapid, sondern
gleichsam Schritt haltend mit der Erwär-
mung.

Im Jahre 1899 war das Wetter sehr wech-
seliiaft zur Zeit der Ankunft der Rauch-
schwalbe. Bald tauchen Depressionen im
Norden, bald im Osten, bald im Süden auf,
dann und wann lieiTscht zeitweilig hoher Luft-
druck. Die Kulmination tritt am 14., 15. April
ein, als unter dem Einfluss von Depressionen
um England warmes Wetter aufkam.*

l Jid nun betrachten wir die Ankunftsdaten
dieser drei Jahre, grup))iert nach dreitägigen
Zeiträumen. Dieselben beziehen sich für 1898
auf den Zeitraum vom 22. März bis 11. April,
für 1906 vom 1. bis 21. April, für 1899 xom
27. März bis 16. April : sie sind in Perzen-
teu der Summe ausgedrückt.**

A füsti fecske megjelenése 3—3 naponkint "/„-ban
Rauchschwalbe von 3 — H

1898

4
10
22
19

7

9

6

Die Ankunft der

igen in "/„.

90Ö

1899

3

4

7

8

14

14

17

14

23

13

12

11

7

IC.

Százalék- — ö.sszeg-
Perzent — Summe.

71

íme, a nyugoti depressziók hktelen fel-
melegedése 1898-ban gyorsan hozta a kul-
minácziót ; a nagy légnyomás lassiibb felmele-
gedése jóval későbben 1906-ban; a nagyon
változó idő 1899-ben 12 napon át egyforma

* Az 1899. és 1898. év időjárását részletesen
leírtam az Aquila IX k. 190?. évfolyamának 42 -72.
lapjain ; az 1898-iki meteorológiai kimutatás ugyanott
található meg, az 1900. évfolyam nsr,. lapján.

** 1898-ban 3G15, 1899-ben 3278, 19ÛG-ban 841
adatunk van.

83

82

Es ist hieraus ersichtlich, dass die rapide
Erwärmung von 1898 infolge der westeuro-
päischen Depressionen eine schnelle Kulmi-
nation verursachte ; dass die langsamere Er-
wärmung 1906 dies viel später bewirkte;

• Das Wetter im Jahre 1899 und 1898 ist ausführ-
lich besprochen in Aquila IX. 1902. S. 42—72 ; die
meteorologische Darstellung für 1898 findet sich
ebenda, Jahrgang 1900. S. 385.

•• 1898 mit 3615, 1899 mit 3278, 1906 mit 841
Daten.

131

tömeggel jíirt, csekély s/.ii poni hit csak az
utolsó három iiapou mutatkozik az angol
depressziók hatására. A lM najios időköz
alatt eme liárom évben a megjelenési ada-
toknak 71— SS^/o-a fordul elö.

A légnyomási depressziók jó oldalán tör-
ténő hirtelen s a nagy légnyomás idején
beálló lassúbb fölmelegedés hatása meglátszik
azokon a megjelenési adatokon is, melyek
a füsti fecske megérkezéséről az ország
négy vidékéről valók. A nyugoti depresz-
okozta gyors fölmelegedés 1898 niár-
hóban azt az eredményt hozta létre,
a megjelenés kulminácziója az egész
;ban ugyanegy pentászban állott be ; a

sziók
czius
hogy
orszái;

magas légnyomású lassabl) fölmelegedésre az
Alföldön és a dunántúli, meg kis-alföldi
vidéken egy pentászszal hamarabb fejlődött
ki a kulmináczió 190(i-ban, mint az ország
hegyes vidékén a Kárpátok körül ; 1899-ben
pedig a nagyon változatos időben a két előbbi
vidék két pentászszal kulminált előbb, mint
az északi és keleti hegyes táj. A következő
csoportos kimutatásban adatainak százalékai
szerint mutatom be a füsti fecske megjele-
nését ebben a három évben.

dass bei dem sehr veränderlichen Wetter
1899 durch 12 Tage hindurch die Ankunft
eine gleichmässige ist und dass nur in den
letzten drei Tagen eine kleine Anhäufung in-
folge von DepressioiHMi um England statt-
fand. Der 21tägige Zeitraum dieser drei Jahre
weist 71 — 83 Perzent aller Ankunftsdaten auf.
Die schnelle Erwärmung an der guten
Seite der Depressionen und die langsamere
zur Zeit hohen Luftdruckes zeigt sich auch
darin, dass die Ankunftsdaten der Rauch-
schwalbe nicht gleichmässig in allen vier
Gebieten Ungarns vorkommen. Die schnelle
Erwärmung infolge der westeuropäischen De-
pressionen im März des Jahres 1898 bewii'kte
eine gleichzeitige Kulmination der Ankunft
im ganzen Lande in einer und derselben
Pentade ; infolge der langsamen Temperatur-
zunahme bei hohem Luftdruck im Jahre 1906
stellte sich die Kulmination in der Tiefebene
und in der westlichen Gegend um eine Pen-
tade früher ein, als in der bergigen Umge-
bung der Karpaten; im Jahre 1899 kulmi-
niert infolge des sehr veränderlichen Wetters
die Rauchschwalbe um zwei Pentaden früher
in den erstgenannten Gebieten, als in der
nördlichen und östlichen Berggegend. Die
folgende Zusammenstellung, in Perzenten der
Summe ausgedrückt, macht uns mit dem Er-
scheinen der Rauchschwalbe in den vier
Landesgegenden für die drei Jahre bekannt.

A füsti fecske vidékeiikinti megjelenése.

'/o

üle Ankunft der Rauchschwalbe in den
vier Landesgebieten.

Alföld

— Tiefland

Nyugoti vidék
Westgegend

Keleti vidék
Ostgegend

Északi vidék
Nordgegend

Egész ország
Das ganze Land

1898

1906J

1899

1898

1906

1899

1898 1906

1899

1898

1906

1899

1898

1906

1899

Febr. 25-
Mar. 1.

0-2

Ol

0-2

_

_

Ol

2-6

0-2

0-5

Ol

0-6

—

—

—

0-1

—

0-3

0-1

—

0-4

7-11

0-9

2-2

0-8

—

11

0-2

—

0-7

Ol

—

0-5

0-5

—

10

12-16

5-9

1-8

3-4

4-1

0-9

3-7

10

1-1

1-9

10

—

0-8

30

0-8

2-4

17-21

12 6

1-8

5-9

61

2-4

2-4

1-4

2-8

3-6

0-4

10

6-2

1-0

2-6

22-26

180

4-4

7-3

131

2-7

1-7

10-2

2-4

2-5

7-2

0-8

1-6

121

2-2

2-7

27-31

45-9

97

19-5

376

1-8

129

290

4-6

6-9

212

16

3-7

334

4-0

100

Apr. 1-5

11-8

16-8

280

19-2

12-7

301

251

10-0

13-6

200

2-5

14-3

190

90

21-9

6-10

4-3

336

1Ö-9

17-3

437

23-2

13-4

19-6

27-8

17-8

16-7

23-8

13-3

241

22-9

11-15

0-2

221

15-5

1-4

24-6

19-3

6-9

381

37-2

10-8

368

36-8

4-8

33 7

274

16-20

8-9

1-8

0-3

11-8

4-6

6-8

16-9

5-8

11-6

22-9

144

4-7

16-9

7-5

21-25

0-9

1-8

0-2

2-2

3-8

0-6

3-6

110

1-2

1-5

5-2

0-5

26-30

. —

Ol

1-0

—

0-4

2-3

3-7

0-9

0-8

11

0-4

Majus 1-5

—

1-4

1-1

—

0-6

20

0-6

0-5

11

0-2

6-10

0-2

, —

—

0-1

0-8

—

Ol

0 2

—

11-15

0-2

0-5

—

—

—

—

—

0-2

—

16-20

—

—

—

—

—

—

—

0-5

—

—

0-8

—

—

ü-5

—

Adal
Daten

659

113

560

1186

110

1095

620

373

535

1150

245

1088

3615

841

3278

17*

132

A füsti fecske 1006. evi iiic,i;;jelcnését na-
ponkint véii'ia' nézcíietvén. eyy feltiinő vonásra
akadunk, arra tudniillik, hogy április ] 1-ik
és 12-ik napján jóval kevesebb helyen figyel-
ték meg, mint előbb és utóbb. Íme április
8-án 43, 9-én 48, 10-én 63, 11-én 39, 12-én
44, 13-án 63, 14-én 71, 15-én 66 helyen
jelent meg e madár, tehát 8 — 10 között át-
lagosan naponta 51, 13 — 15 között 67, 11 — 12
között pedig csak 41 helyen.

Megnéztem a napi időtérképeket s észre-
vettem, hogy április 8-ik és 9-ik napján a
Földközi tengeren egy afrikai depressziónak
körvonalai láthatók, a mellett Anglia felől
magas légnyomás hatol be a kontinensre,
mely egyre előbbre tart délkelet felé, úgy
hogy 12-én az anticziklón közé])pontja Ma-
gyarországon vau s egész Európa hatása alatt
áll. ÁpriKs 13-án Oroszországba húzódott s
felbomlóban van. Angolországtól északnyugotra
pedig depressziónak körvonalai mutatkoznak.
Április 14- éu és 15-én Európa nyugoti és
keleti részén magas nyomás tornyosodik két
hegycsoporthoz hasonlóan, Magyarország pedig
mintegy völgyet képez közöttök. S ebben, a
völgyhez hasonló, légnyomású eloszlásban
mutatkozott a legtöbb fecske. Ehhez hasonló
helyzet fejlődött ki 1899 április 4-én és 5-én,
midőn az ország nyugoti és középső vidékén
állott be a megjelenésben a kulmináczió
IS'S^/oával az összes eseteknek ; 1906 áj)rilis
14-ik és 15-ik napján pedig l(i'3"/o"kil mu-
tatkozott. A fecske felvonulásában észlelhető
csökkenés az anticziklón közepének megjelené-
sével esik össze. Hogy ez véletlen-e vagy sem,
majd csak akkor derül ki. ha alkalmunk
leend több ily esetet vizsgálat tágyává te-
hetni.

Meglehet, hogy erre soká kell várnunk.
Hogy a fecske megint állandó magas lég-
nyomáskor jelenjék meg, az ritka dolog, mivel
Magyarországon rendesen április hónapban
szokott a levegő nyomása legkisebb (759'8 mm.)
lenni az egész esztendő alatt. Enditettem is,
hogy 13 év (1894—1906) alatt most volt

Betraclitet man die Daten des Erscheinens

der Rauclischwalbe im Jahre 1906 Tag für
Tag, so kann man etwas Auffallendes be-
merken. Es kommen nämlich am 11. nini

12. April viel weniger Daten vor, als in
den vorangehenden und folgenden Tagen.
Der 8. April weist 43, der 9. April 48,
der 10. April 63 Daten auf; hingegen der
11. April 39, der 12. April 44; und der

13. AprU 63, der 14. April 71, der 15.
April 66; also kommen täglich zwischen
8. und 10. April 51, zwischen 13. und
15. April ()7, zwischen 11. und 12. April
aber nur 41 vor.

Die Wetterkarten belehren uns darüber,
dass am 8. und 9. April sich Umrisse von
afrikanischen Depressionen über dem Mittel-
ländischen Meer zeigen und dass sich hoher
Druck von England her gegen Südosten auf
den Kontinent erstreckt, so dass das Zentrum
einer Anticyklone am 12. April über Ungarn
liegt und iiiren Wirkungskreis auf ganz Europa
ausdehnt. Am 13. April zog die Anticyklone
nach ßussland und löste sich auf; im Nord-
westen von England zeigen sicli Umrisse
von Depressionen. Am 14. und 15. April
stellt sich über dem östlichen und westlichen
Teil des Kontinents hoher Luftdruck ein,
und wie zwisciien zwei Berggruppen liegt
Ungarn in einem Tale niediigeren Luftdruckes.
In diesem Trog des Luftdruckes kommen die
meisten Schwalben zur Beobachtung. Eine
ähnliche Lage entwickelte sich am 4. und
5. April 1899, als in der Mitte und im Westen
von Ungarn die Kulmination der Ankunft mit
13'87o (Ißi" Daten aus jeuen Landesgegenden
auftrat; 1906 kommen auf dieselbe am 14.
und 15. April 1()"3%. Mit der Ankunft des
Zentrums der Anticyklone kommt eine Ver-
minderung in der Intensität des Eauch-
schtvalhenzuges vor. Ob dies bloss Zufall ist,
wird die Zukunft lehren, wenn mehrere der-
artige Fälle zur Beobachtung gelangen werden.
Darauf wird man aber nelleicht lange war-
ten müssen. Es ist eine Selteuiieit, dass die
Rauchschwalbe bei langanhaltendem hohen
Luftdruck erscheint : in Ungarn ist es näm-
lich der Monat April, in welchem sich der
niedrigste Luftdruck (759'8 mm.) einzustellen
pflegt. Es wurde auch betont, dass es in 13
Jahren (1894—1906) heuer der zweite Fall
war, wo sich Gelegenheit darbot, die An-

133

másod Ízben alkaliiiiink :i füsti fecske fel-
vonulását magas légnyomás idején megfigyelni.
Ez a tudat arra indított, hogy közelebbről
vizsgáljam meg azokat a fajokat is. melyek
1906-ban számosabb adattal szerepelnek. Nem
valamennyi napra, hanem csak azokra ter-
jeszkedtem ki. a melyek a kídmináczió körül
sorakoznak.

kunit der Kauchschwalhc l}ei hoiicni Luft-
druck zu beobacht(!n.

Eben diesem Umstände ist es zuzuschrei-
ben, dass ich mich entschloss, auch jene
Arten etw'as näher zu untersuchen, welche
für das Jahr 1906 zahlreichere Daten auf-
weisen. Nicht alle, sondern nur jene Tage
wurden in Betracht gezogen, welche die Kul-
mination umgeben.

A iiiegjeleiiési adatok eloszlása naponkint. — Die tägliclien Ankunftsdaten.

III. 7 8 9 10 11 iL' 13 14 15 IG 17 18 19 20 21

Motacüla alba . . 28 26 23 24 10* 28 19 21 81 17 20 22 37 37 15

Scolopax rusticola . 19 29 21 21 14* 24 12* 13 21 22 18 29 38 23 7

Ciconia ciconia

III. 27 28 29 30 31 IV. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 lu

. . 22 35 23 33 8* 13 28 12 19 12 18 23 22 18 17

IV. 1 'J 3 4 .5 6 7 8 9 lü 11 1-1 13 14 1.5

Upupa epops ... 5 610 6 13 13 14 19 11 24 9* 10* 9* 18 9

Hirundo rustica . . 13 19 9 15 20 23 26 43 48 63 39* 44* 63 71 66

CheUdonaria urbica . 2 3 5 4 6 6 12 15 13 37 20* 41 27 35 31

Cuculus canorus .

9 6

7 16 16 23 35 40 30* 36 24 45 24

IV. 16 17 18 19 20

Upupa epops. . . 16 14 8 10 8

Hirundo rustica . . 38 30 25 24 25

Chelidonaria urbica . 25 22 15 19 17

Cuculus canorus . . 26 44 57 34 28

A Motacilla alba és Scolopax rusticola adatai
márczius 11-én, a Ciconia ciconiáé márczius
31-ik és április első napján, az Upupáé ápri-
lis 11 — 13-ik napján, a Hirundoé április 11-ik
és 12-ik napján, a Chelidonariaé és Cucu-
lusé április 11-ik napján kevesbednek feltü-
nőleg. — Márczius 11-én magas légnyomású
öv terül el az Alpoktól Kis-Ázsiáig, Angol-
ország körül légnyomási depresszió lépett fel ;
márczius 9-én és 10-én pedig csaknem egész
Európa depresszió hatása alatt volt, melynek
középpontja a skandináviai félszigetről Orosz-
országba hatolt. A II. táblázat lanusitja, hogy
márczius 11-én érzékenyen lehűlt a levegő s
a minimális hőfok a fagypont alá szállott.

Márczius 29-ik napján is lehűlt a levegő s a
maximális thermometer 31-én állott legalan-
tabb (5'9 C.) A légnyomási maximum Angol-
ország felől mindegyre délkelet felé terjed s
31-én erős északi szél fú Turkevén, Pécsett,
Szegeden, Temesváron, tehát az egész Alföl-

Auffallend vermindern sich die Daten bei
Motacilla alba und Scfilopax rusticola am 11
März, bei C'iconia ciconia am 31. März und

I. April, bei Upupa am 11. bis 13. April,
bei Hirundo am 11. und 12. April, bei Che-
lidonaria und Cuculus am 11. April. — Am

II. März liegt ein Gürtel hohen Druckes
zwischen den Alpen und Kleinasien, um Eng-
land tauchte eine Depression auf; am 9. und
10. März lag fast ganz Europa in dem Wir-
kungskreise einer Depression, deren Zentrum
von der skandinavischen Halbinsel nach Russ-
land wanderte. Tabelle II gibt zu erkennen,
dass am 11. März eine auffallende Tempera-
turabnahme vorkam und dass das minimale
Thernu)meter unter den Gefrierpunkt sank.

Auch am 29. März kommt Abkiilüung vor,
das Maximalthermometer stellt am 31. März
sehr niedrig (59 C"). Das Luftdruckmaximum
erstreckt sich mehr und mehr gegen Süd-
osten über den Kontinent und am 31. März
weht der Wind von Norden mit Sturmes-

134

don. — Április 11 -ili és 12-ik napjáról in:ir
volt szú, ott lehűlés nem lepett fel.

A Motacilla és Scolopax adatainál a csök-
kenés niárczius 11-én magas léünjomással és
érzékeny lehűtéssel együtt járt. A Ciconia
még sűrűn mutatkozott, midőn a levegő már
lehűlt ; a légnyomás sem szökött fel hirtelen
magasra, hanem fokozódott a szél ereje s
viharként tombolt márczius 31-én, midőn mada-
runk legkevesebb helyen mutatkozott. Az
Upupa. Clu'lidonaria és Cuculus osztozik némi-
leg a Ilirundo sorsában s április 11-én kevés
helyen jelen meg, de akkor lehűlés nem volt,
sem xiharos szél nem fúvott, csu])án magas
légnyomás, anticziklón támadt. A csökkenést
azoknak a madaraknak a felvonulásában ezek
szerint tehát nem kereshetjük ugyanabban
az egy okban.

Az április 11 -én történt felvonulási csök-
kenés mind a négy fajnál mutatkozik. Egy-egy
napra ekként oszolnak meg az adatok :

grosse zu Turkeve, Pécs, Szeged, Temesvár,
also auf der ganzen Tiefebene. — Vom 11.
und 12. April war schon die Rede, dazumal
kam kein Kälteruckfall vor.

Bei Motacilla und Scolopax kam die Ver-
minderung der Ankunftsdaten am 11. März
zur Zeit hohen Luftdruckes und auffallender
Teniperaturabnahme vor. Ciconia kommt noch
zahlreicher vor, als schon Abkühlung statt-
fand ; auch ein schnelles Steigen des Luft-
druckes stellte sich ein, jedoch herrschte am
31. März Sturm, als der Vogel an den we-
nigsten Orten beobachtet wurde. Upupa, Che-
lidonaria und Cuculus teilt das Los von Hi-
rundo und kommt am 11. April an wenigen
Stellen vor, jedoch war danuils weder eine
Abkühlung, noch Sturm zu bemerken, son-
dern nur hoher Luftdruck, eine .Anticyklone.
Die Ursache bei der Verminderung der An-
kunftsdaten dieser Vögel ist also nicht eine
und dieselbe.

Die Abnahme der Ankunftsdaten am 11.
April zeigt sich bei allen vier Arten ; auf je
einen Tag entfallen :

Upupa epops . .
Hirundo rustica
Chelidonaria urbica
Cuculus canorus .

Április 8 —

10

11

12—14

18

9

12

51

39

59

22

20

34

39

30

35

Itt mást felfedezni nem bírunk, mint azt.
hogy április 11 -ik napján a légnyomás azok
körül a napok körül 14 állomásunk adatai
szerint legnagyobl) értékét — 772 8 mm. —
érte el (II. táblázat), s hogy ennél magasab-
ban a l)arométer február 10-ike és május 20-ika
között csak márczius 4 — 7. és április 4 — ö.
napja között állott. Midőn eme két utóbbi
nap elmúlt, az említett négj- faj megjelenési
adatai is jóval kezdenek szaporodni.

Ha eddig a legnagyobb légnyomás eseteit
hoztam fel, feUiozom még a legldsebb nyo-
más napját is. Márczius 13-án 746'6 milli-
méterrel egj'eulő 14 állomásunknak a lég-
nyomása. E napon feltűnően kevcsbedtek a
Motacilla alba és Scolopax adatai s egy füsti
fecske sem jelent meg, holott az előtte való
napon három, az utána következőn kettő
tűnt fel.

Wir können hier nur konstatieren, dass am
1 1 . April der Luftdruck laut 14 Stationen in
diesen Tagen seinen höchsten Wert — 772"8
Millimeter — erreichte und dass das Baro-
meter im Zeiträume zwischen 10. Februar
und 20. Mai nur zweimal einen noch höheren
Stand, am 4. bis 7. März' und am 4. und
5. Apiil, einnahm. Xach diesen zwei letzt-
genannten Tagen konnte ebenfalls eine be-
deutendere Zunahme der Ankunftsdaten un-
serer vier Arten wahrgenommen werden.

AV'urden die Tage mit höchstem Luftdruck
genannt, so möge auch der Tag mit dem
niedrigsten Druck angeführt werden. Am
13. März beträgt der Luftdruck im ]\Iittel
unserer 14 Stationen 746'6 Millimeter. Es
zeigt sich eine auffallende Abnahme bei den
Daten von Motacilla alba und Scolopax ;
auch sah man keine Rauchschwalbe an die-
sem Tage, obwohl am Tage vorher drei und
nachdem zwei Ankunftsfalle verzeichnet sind.

135

Milyen idő volt Iiíit inárczins 13-ik iiajjji'ui V
Márczius 12-én niéJy lés^nyomású cziklún
középpontja a skandináviai félszigeten van,
hatását megérzi egész Európa. Nálunk déli
szél támad s a hőfok hirtelen fölszáll, a
maximális thermometer szerint öt fokkal teg-
naphoz képest.

Márczius 12-én este az Adrián is támad
depresszió, mely 13-áu reggel már egész
országunkat borítja ; az eső bőven hull, 14
állomásunk közül 12 e napon 103 millimétert
mért; a levegő hirtelen lehűl, Debreczenben
0 fok mellett hó is esik s az Alföldön orkán
dühöng észak felől. Nem csoda, ha ilyen
rossz időben megcsappant a felvonulás.

Jóllehet a II. táblázat megismertet az idő-
járás főbb tényezőivel, mégis legalább néhány
szóval vázohuii még a légnyomás eloszlását.

Február 10 — 17 között részint Anglia körül,
részint az Adria környékén voltak depresz-
sziók.

Február 18—22 között tölVbnyire magas
légnyomás hatott időjárásunkra.

Február 23 — 28 között részint az Adria,
részint az Északi tengeren tűnnek fel de-
pressziók.

Márczius 1 — 20 között rendesen Európa
északi részén vonulnak a depressziók, néha
magas a légnyomás minálunk.

Márczius 21—30 között többnyire a Föld-
közi tengeren mutatkoznak a depressziók.

Márczius 31 április 17 között állandóan
magas nyomás terül el Európa fölött.

Április 18 — 20 között egy spanyolországi
depresszió a Keleti tengerre vonult.

Április 21. és május 2-ika között bonyo-
lulttá válik a helyzet, de mégis többnyire
depressziók tűnnek fel Közép Európában.

Május 2 — 10 között többnyire magas a
légnyomás s a depresszióknak jóformán csak
körvonalai érintik Európát.

Május 11 —14 között meglehetősen egyen-
letes eloszlást mutat fel a légnyomás.

Május 15 — 20 között újra a depressziók
kerekednek felül s borítják Közép-Európát.

Was für Wetter herrschte also am 13. März ?
Am 12. März liegt das Zentrum einer tiefen
Cyklone über der skandinavischen Halbinsel
und dehnt ihren A\'irkungskreis auf ganz
Europa aus. Bei uns weht Südwind, die
Temperatur steigt schnell, Maximum um fünf
Grad gegen gestern.

Am Abend des 12. März taucht eine De-
pression über der Adria auf, welche am 13.
morgens schon ganz Ungarn bedeckt ; es
regnet so stark, dass an 12 Stationen unter
14 103 Millimeter Niederschlag gemessen
wurde ; die Temperatur fiel schnell, in De-
breczen fällt bei 0 Grad Schnee und auf der
Tiefebene braust ein Orkan von Norden her.
Kein Wunder, wenn der Zug bei solch
schlechtem Wetter nicht aufkommen kann und
die Ankunftsdaten in Abnahme begrifl'en sind.

Obwohl Tabelle II die Hauptfaktoren der
Witterung zur Darstellung bringt, wollen wir
doch in aller Kürze auch noch etwas über
die Verteilung des Luftdruckes sagen.

Zwischen 10. bis 17. Februar zeigten sich
Depressionen teils um England, teils über
der Umgegend der Adria.

Zwischen 18. bis 22. Februar stand das
Wetter meistens unter dem Einfluss hohen
Luftdruckes.

Zwischen 23. bis 28 Februar tauchen De-
pressionen teils über der Adria, teils über
der Nordsee auf.

Zwischen 1. bis 20. März ziehen Depres-
sionen meistens über den Norden von Europa
daliin, bei uns ist dann und wann hoher Druck.

Zwischen 21. bis 30. März kommen De-
pressionen meist über dem .Mittelländischen
Meere vor.

Zwischen 31. März bis 17. April Uegi fort-
während hoher Druck über Europa.

Zwischen 18. bis 20. April zieht eine De-
pression aus Spanien auf die Ostsee.

Zwischen 21. April und 2. Mai stellt die
Lage oft Verwickelung dar, meistens aber
stellen sich Depressionen in Mittel-Europa ein.

Zwischen 2. und 10. Mai kommt oft hoher
Druck vor und berühren meistens nur die Um-
risse von Depressionen Europa.

Zwischen 11. und 14. Mai ist der Luft-
druck so ziemlich gleichmässig.

Zwischen 15. und 20. Mai tauchen wieder
Depressionen auf und hausen über Mittel-
Europa.

136

Az 1900. évi tavaszi időjárásnak legfel-
tűnőbb sajátsága az állandó magas légnyo-
más április első felében. Es a madárvoniilás
e szokatlan magas légnyomás idején sem
szünetelt, sőt a legszabályosabban fejlődött
ki. De nem is a légnyomás önmagában hat
a vonulásra, hanem hatnak a légnyomástól
függő tényezők, első sorban a hőmérséklet.
s némileg a viiiaros szél és nagy eső, vagy
erős havazás. Madaraink mindenféle időben
jönnek meg, csak hogy egyszer sűrűbben,
máskor ritkábban.

Midőn az Aquila 1905. évfoljama XII. kö-
tetének 215 — 240. lapján a vonulás 10 éves
anyagát az időjárás szempontjából tárgyal-
tam, utolsó szavam az volt : „A megjelenés
tehát akkor lesz szabályos, ha magas lég-
nyomás tartósan megmarad kontinensünk fö-
lött, szabálytalan pedig, ha a rövid idejű
depressziók mutatkoznak." Erre a teljes bizo-
nyítékot meghozta az 1906. évi április első
fele ; az 1894-ik évi kevés adat után csak
sejthettük ezt, de most már biztosan tudjuk ;
tudjuk, hogy csak tartós magas légnyomás
idején fejlődik ki a tavaszi vonulás sza-
bályosan. S ez nem is lehet máskép, mivel
az idő bizonyos állandóságra csakis tartós
magas légnyomáskor tehet szert ; a szél
gyenge erejű, az ég derült, eső vajmi kevés
van, s így a levegő fokozatosan felmelegszik ;
ilyenkor nincsenek meg azok a változások, jó
és rossz idő, melyek a depressziókat kisérik
s hol gyorsitólag, hol késleltetőleg hatnak a
vonulásra.

Der auffallendste Charakterzug des Wetters
im Frühling 1906 ist der aiiiiidfeiif] dauernde
hohe Luftdruck in der ersten Ajirilhäifte Der
Vogelzug hört auch bei diesem ungewöhidich
hohen Luftdruck nicht auf, ja er verlief ganz
regelmässig. Es ist aber auch nicht der Luftdruck
selbst, welcher auf den Zug einwirkt, son-
dern es entfalten darauf ihre Wirkung jene
Faktoren, welche davon abhängig sind, in
erster Keihe die Temperatur und einiger-
massen Sturmwind und ausgiebiger Nieder-
schlag. Unsere Vögel kommen bei allerlei
Wetter an. einmal in grösserer, das andere
Mal in geringerer Anzahl.

Als ich im XII. Bande der Aquila, Jahr-
gang 1905, Seite 215—240 die 10jährigen
Zugsdaten im Zusammenhange mit dem Wet-
ter darstellte, war folgendes das Schluss-
wort: „Die Ankunft gestaltet sich also dann
regelmässig, wenn hoher Druck anhaltend
über dem Kontinent venveilt, unregelmässig
aber, wenn Depressionen von kurzer Dauer
sich einstellen." Den völligen Beweis dessen
brachte uns die erste Aprilhälfte 1906. Ge-
stützt auf die wenigen Daten des Jahres
1894, konnten wir dies eher nur ahnen, als
bestimmt wissen ; jetzt aber wissen wir,
dass sich der Frühlingszug der Vögel nur
bei anhaltend hohem Lnftdrack regel-
mässig entwickelt. Das kann ja auch nicht
anders sein, weil das Wetter nur bei dauernd
hohem Luftdruck eine gewisse Stabilität er-
reicht ; es wehen leichte Winde, die Sonne
strahlt vom klaren Himmel, Regen fällt kaum,
mithin muss sich die Luft kontinuirlich er-
wärmen ; es fehlen also jene wechselhafte
Sprünge von gutem und schlechtem Wetter,
welche die Depressionen begleiten und auf
den Zug bald beschleunigend, bald verzö-
gernd einwirken.

137

A madárvonulás és az idő.

HeOYFOKY KABU«-tl'>l.

:\Ii(lön az 189H/9Í). évi ték'ii ürnitIiolo<>iiii
úUdiiiásaiiik tüljei;-vz('s<ii ala]).jáii azokkal az
adatokkal foglalkoztam, iiicín ek a füsti fecske
1W)0., 1891., 1894., 18Í)5., 1896., 1897.,
1898. évben történt megérkezésére vonatkoz-
tak, a napi időtérképek nyomán aiTa az ered-
ményre Jutottam, hof;y a legtöbb adat azokon
a na|iiik(in fordult t'lö. mikor az idő alacsony
(7ü() mm.-nél kisebb) légnyomás, vagyis lég-
nyomási depresszió hatása alatt volt. Egy
évben, 1894-ben, azonban kivételesen az ada-
toknak kulmiiiáeziója magas légnyomás idején
állott be.

Ezt a,z eredményt fel is eniUtetteni abban
az értekezésemben, melyet az ornitholognsok
serajevói gyűlésén 1899 szeptember végén
tartottam, hol is eme dolgozatom kinyomatva,
szétosztásra került a jelenlevők között.

Bővebben foglalkozván ama tárgygyal, arra
a tapasztalatra jntottam, hofiy a depressziónak
fűkrpen az eleje és déli oldala, azaz jó oldala
az, mely a füsti fecske és más (13, később
még 18 kevesebb adattal) fajok vonulására
f/!/orsilőlag, rossz oldala pedig Msleltetőleg hat.

Olykor-íilykor, egyik s másik év tárgyalásá-
nál, rámntattam arra is. liogv rövid ideig tartó
magas légnyomás, valamint nagy eső és vihar
alkalmával a megérkezési adatokban pangás
állott be. Az 1906. évi tartós magas lég-
nyomáskor szabályosan fejlődött ki a vonidás.

Midőn a füsti fecske 1890. esztendőbeli
elköltözését tárgyaltam, felemlítettem, hogy az
főképen akkor köszöntött be, midőn a levegő
érzékenyen lehűlt, tehát valószínűleg anti-
cziklon hatása alatt. (Akkor a Meteorológiai
Intézet még nem adott ki napi időtr-rképeket.)
Sejtelmem igaznak bizonynlt. Midőn 1904-ben
a füsti fecske 1898. évi elköltözésével foglal-
koztam, a napi időtérképek alapján csakugyan
ki is mutattam, hogy tömeges (44'6 "/„-a nz
adatoknak) elvonulása magas légnyomás és
gyönge erejű, változó irányú szelek alkalmával
esett meg.

Azóta, hogy a napi iilőt('rké])ek tanulmá-
nyozását az ornitholognsok serajevói gyűlésén

Aqllilll XI\'.

Vogelzug und Wetter.

\(ia J. IIUGYFOKV.

Als ich im \Mnter 1898/1899 die An-
Kunftsdaten der iianchschwalbe in Ungarn
nach den Ergebnissen der ornithologischen
«tationen aus den Jaliren 1890, 1891, 1894,
1895, 1896, 1897. 1898, gestützt auf die
täglichen Wetterkarten, durchmusterte, konnte
ich feststellen, dass das Erscheinen dieses
Vogels hauptsächlich au jenen Tagen erfolgte,
an welchen niedriger Druck (unter 760 mm.),
eine barometrische Depression das Wetter
beherrschte. Eine Ausnahme macht das Jahr
1894, in welchem sich die Kulmination an
Tagen mit hohem Luftdruck einstellte.

Dieses Resultat hatte ich Gelegenheit her-
vorzuheben in dem Vortrag auf der Versamm-
lung der Ornithologen zu Sarajevo Ende
September 1899: auch wurde ein Referat
darüber in Druck vorgelegt und unter die
Anwesenden verteilt.

Als ich nachher den Gegenstand weiter
verfolgte, konnte festgestellt werden, dass es
besonders die vordere und südliche Seite, die
schönwetterigc Seite, der Depression ist, welche
auf den Zug der Rauchschwalbe und mehrerer
Arten (13, später noch 18 mit wenigeren
Ankunftsdaten) beschleunigend, die schlecht-
wetterige Seite aber verzögernd einwirkt.

Dann und wann wurde auch betont, dass
bei hohem Luftdruck von kurzer Dauer
Stagnation wahrzunehmen war, ebenso wie
bei Sturm und starkem Regen. Bei anhaltend
hohem Luftdruck 1906 entwickelte sich der
Zug regelmässig.

Über den Wegzug der Rauchschwalbe im
Jahre 1890 konnte ich berichten, dass der-
selbe besonders nach einem Temperaturfall
stattfand und hegte die Meinung (es waren
Wetterkarten dazumal, herausgegeben vom
Meteorologischen Institut zu Budapest, noch
nicht vorhanden), dass Antizyklonen das Wet-
ter beeinflussen. Das konnte auch wirklich
im Jahre 1904, bezüglich des Wegzuges der
Rauchschwalbe im Jahre 1898 auf Grund der
Wetterkarten konstatiert werden. Der massen-
hafte Wegzug stellte sich hauptsächlich bei
antizyklonaler Witterung ein, bei schwachen,
'Wechselnden Winden (44'67o aller Daten).

Seitdem. dass ich das Studium der Wetterkar-
ten auf (lert )niitliiil(igen-VersammIungin Sara-

18

138

tii^yelnirlie ajáiilotiain uz illetékes szakférfiak-
nak, történnek is Idsérletck iiiiitt-iiiiiott; sajnos
azonban, nem ornitluilouiai liálózatok gyűj-
tötte adatokat doljíoznak fel, mint például
Magyarországon, hanem egyes helyekét csupán.
És mindent, a legkisebb részletek szerint is,
egyszerre meg akarnak magyarázni. E/. nem
helyes. Egy-egy állomás megfigyelései soha
nem ])ótolliatják valamely hálózat adatait. A
belolök levezetett következtetések esak akkor
bírnak érvénynyel, ha más, több állomáséval
egyeznek. A véletlen nagy szerepet játszik,
a nagy számok törvénye csak nagytömegű
adatoknál lép fel s kiegyenlíti az esetleges-
ségek(^t.

Három dolgozatot fogok ismertetni, melyekben
a madárvouulás az időtérké])ek alapján tár-
gyaltatik. Kiegészítésül elmonddk egyet s nulst
a sarlós fecskéről.

I.

Marék M. tanár az „Ornithologisches Jahr-
buch" 1906. évfolyamában czikket közöl az
időjárás hatásáról a madárvonulásra, és pedig
10 éves tanulmánya alapján a szalonka közép-
európai vonulását illetőleg, 5 éves zenggi és
3 éves vinkovcei megfigyelésére támaszkodva.
Ezen szűk korlátok között mozgó anyagból
oly messzemenő következtetéseket vezet le,
hogy el nem mulaszthatom velők részleteseb-
ben foglalkozni, annál is inkább, mivel három
helyen az én nevemet is felhozza.

Minthogy véleménye szerint az őszi és
tavaszi vonulás a légnyomási maxiumoktól
és minimumoktól függ, mindenekelőtt v(ílök
ismertet meg bennünket. Elől)b az őszi, azután
a tavaszi vonulást tárgyalja.

A) Miért költöznek el őszszel a madarak?

A hőmérséUet csökkenése s a tápláléh hiánya
nem lehet. Marék szerint, oka az elköltözés-
nek, mivel némely madár már júliusban, más
augusztusban és megint más szeptemberben
vonul el; „és ez azután igy folyik tovább, —
úgymond Marék úr — míg csak a tél be nem
köszönt s vele együtt téli vendégeink meg-
érkeznek ; " ámde hőmérsékleti csökkenés és táp-
lálékhiány légnyomási anticziklonokkal együtt

jevo bezüglich des Vogelzuges empfohlen
hatte, wird sihon hie und da der Versuch
gemacht ; leider werden aber nicht die Be-
obaciitungen <irnithologischer Netze, wie etwa
in Ungarn, sondern nur si)lche, die an ver-
einzelten Orten gemacht werden, diskutiert.
Man will gleich alles, bis in die kleinsten
Einzcdheiten gehend, erklären. Das ist nicht
statthaft. Beobachtungen an einer einzelntm
Station können nie diejenigen eines Beob-
achtniigsnetzes ersetzen. Die .Schlussfolgerun-
gen,die abgeleitet werden, haben nur dann einen
Wert, wenn sie mit mehreren anderen Stationen
im Einklang stehen. Vieles hängt vom /nfall
ab ; nur bei grossen Zahlen kann man auf
eine Ausgleichung von Zufälligkeiten rechnen.
Im folgenden sollen drei Werke behandelt
werden, welche sich mit dem Vogelzug auf
Grund der täglichen Wetterkarten befassen.
Beigefügt seien einige Bemerkungen iil)er
Cypselus-apus.

I.

Professor M. Marek teilt in dem „Ornitho-
logischen Jahrbuch" 1906 einen Aufsatz über
den Einfluss von Wind und Wetter auf den
Vogelzug mit, und zwar auf Grund seiner zehn-
jährigen Untersuchungen über den Schnepfen-
zug in Mittel-Europa, seiner fünfjährigen Be-
obachtungen des Vogelzuges in Öenj und
seiner fünfjährigen in Vinkovci. Die Schluss-
folgerungen, die er aus diesem spärlichen
Materiale ableitet, sind so weitgehend, dass
ich es nicht unterlassen kann, dieselben einer
Besprechung zu unterziehen ; um so mehr, als
er an drei Stellen auch meinen Xamen anführt.

Da es die barometrischen Maxima und
Minima sind, von welchen seiner Meinung
nach der Zug im Herbst und Frühling ab-
hängig ist, so erklärt er zuerst das Wesen
derselben. Zuerst wii-d der Herbstzug, dann
der Frühlingszug behandelt.

,1) Was ist die Ursache, dass die Vögel
im Herbst wegziehen?

Temperatur fall und Nahrungsmangel allein.
kann, wie Herr Marek behauptet, die Ursache
nicht sein, weil viele Vögel schon im Juli,
andere im August, wieder andere im Septem-
ber uns verlassen ; „und so geht es fort"
— sagt Herr Marek — , „bis der Winter
da ist und mit demselben sich die Winter-
gäste einstellen" ; wohl aber könnte es Tem-
peratnrfall und Nahrungsmangel in Verband

139

iiíenis li'lu't Ilka az elköltözusiiek. „Miutliogv -í
hőmérséklet csökkenése és a tá])lálék hiánya
az aiiticziklonos időnek a következménye, azért
az őszi Vdnuhis mouinduhisát a léiiuiyomási
maximunidk ehiiiatolására vagyok liajhindó
visszavezetni", — úgymond Marék.

^[iiithogy Markk szerint a madaraknak nem
csak tüdeje, hanem töl)b ürege és sejtje levegő-
vel telik meg, sőt csontjaiban is levegő fordul
elő, a légnyomás változásai iránt igen érzéke-
nyek. „De valamennyi madár között legérzékc-
nyel)bek a légnyomás változásai iránt a vonuló
madarak", — állítja M.arek tanár lir.

Azután felhoz a tanár lir jiároni niegtigye-
lést, melylyel bizonyítani akarja, „hogy a
vonuló madarak nemcsak érzékenyek a lég-
nyomás változásai iránt, hanem hogy azokat
előre is megérzik. Úgy látszik azonban, hogy
nem mindegyik faj egyaránt érzékeny. A
....nyári hűseiök"" kétségkívül érzékenyebbek,
minta „„téli futamodok'". Az előbbieknél ele-
gendő néhány niilliniéternyi légnyouiás-
euielkedés, hogy őszi vonulásukat meg-
kezdjék. Az utóbbiak csak igen magas
barometerállás mellett, mely erős lehűlést
okoz, indulnak el, hogy téli szállásukat föl-
keressék."*

Ennek bizonyságául, mint igazi nyári hűselö-
ket, a sarlós fecskét hozza föl a tanár úr.
„Az 1904. évben az itteni (vinkovcii) sarlós
fecske jiilius 19 — 20-án, 1905-ben július
18 — 19-én ment el, tehát csak egy nappal
korál)ban." Azután leírja, hogy milyen idő
járt az elköltözküdéskor. „ 1904. július IH-án
derült, csendes és igazán meleg nyári idő volt,
estefelé azonban gyorsan beborult az ég s élénk
északnyugoti szél támadt. 19-én reggel több-
nyire el volt borulva s esett is néhány esőcsepp,
azután élénk északnyugoti szél mellett Idderült
az ég s jó meleg volt. 20-án többnyire derült,
gyenge északnyugoti széllel jó meleg volt.
Úgy látszott, mintha hirtelen időváltozás fenye-
getne, de 20-án estig újra jobbra fordult az
idő. A napi időtérképek erre vonatkozólag
útbaigazítanak. 18-án reggelig északnyugot
felől 770 millimétert meghaladó magas lég-
nyomású képződmény délkeleti ii-ányban, egé-

* Makek úr értekezésében nincsen ez kövéren
nyomtatva. Hegyi'oky.

mit .Viitizyklonen sein. „Da Teniperatnrfall
und Nahrungsmangel eine Folgeerscheinung
antizyklonalen Wetters sind, so möchte ich
den Beginn des Morbstzuges auf die Vor-
stösse der barometrischen Maxinui zurück-
führen" — sagt Herr Markk.

Weil die Vögel niciit nur die Lungen,
sondern noch mehrere Säcke und Zellen mit
Luft füllen, ja auch luftführende Knochen
haben, so müssen sie — wie Herr M.^rhk
sagt — für Luftdruckänderungen sehr em-
pfindlich sein. „Von allen Vögeln — be-
hauptet Herr Marek — am empfindlichsten ist
aber für Luftdruckänderungen der Ziuji-of/cl."

Dann werden drei Beobachtungen ange-
führt, welche beweisen sollten, „dass die
Zugvögel nicht nur für Luftdruckänderungen
empfindlich sind, sondern dass sie dieselben
auch voraus empfinden. Nicht alle Arten
scheinen jedoch gleich empfindlich zu sein.
Die „„Sommerfrischler"" sind oline Zwei-
fel emjttindlicher als die „„WinterHüchter"".
Bei ersteren genügt ein Steigen des Luft-
druckes um einige Millimeter, um sie zum
Antritt ihrer Herbstreise anzuregen. Die
arideren brechen erst bei sehr hohem Ba-
rometerstande auf, der einen starken Tem-
peraturfall zur Folge hat, um ihre Win-
terquartiere aufzusuchen".*

Zum Beweise wurden als erste Sommer-
frischler die Mauersegler angeführt. „Im Jahre

1904 zogen die hiesigen (Mnkovci) Mauer-
segler am 19 — 20. Juli fort und im Jahre

1905 am 18—19. Juli, also nur um einen
Tag früher." Und jetzt folgt folgende Be-
schreibung des Wetters, das beim Wegzuge
herrschte. „Am 18. Juli 19()4 iiatteu wir
heiteres, ruhiges, recht warmes Sommerwet-
ter, gegen Abend jedoch bewölkte sich rasch
der Himmel bei frischem NW.-Wind. Am
19. morgens war es meist bewölkt und es
fielen einzelne Regentro fen, darauf Aus-
heiterung bei frischem NW. und recht
warm. Am 20 meist heiter bei leichtem NW.
und recht warm. Es hatte also den Anschein,
als ob ein Wettersturz eintreten wollte, aber
bis 20. besserte sich wieder das Wetter. Die
synoptischen Wetterkarten geben uns darüber
Aufschluss. Bis 18. morgens drang von NW.

• In der Abhaudlnni;- ist dies nicht fett i;edruckt.

Hegyfoky.

18*

140

szén az osztrák alpesi tartománj'okig nyoimilt
elő, az alacsony nyomás Görögországot borította.
Következményei nálunk ezen a napon már este
mutatkoztak. A kövcítkezö napokban esőkként
a nagyuyomásii képződmény ereje s ennek
következtében nálunk jobbra fordult az idő.
2ü-án 760 milliméteres légnyonnisunk volt és
mégis elköltöztek tőlünk sarlós fecskéink.
Hogy milyen volt az idő 1905 nyarán, midőn
a sarlós fecske elment, arról a 115 1. és 182.
lapon részletesen irtani. A légnyonuís július
19-én reggel mintegy 760 milliméterrel ért fel."
Értekezésének 181. és 132. lapján erre vonat-
kozólag ez áll: ,,Az 1905. év nyarán az itteni
sarlós fecskék július 18- és 19-ik napja közti
éjjelen mentek el. 18-án többnyii-e még derült,
meleg nyári idő volt. gyenge délkeleti szél
és 19'2 R. fokú hőmérséklet (reggel 8 óra-
kor) mellett, épp így 19-én reggel. Csak-
hamar azonban gyenge nyugoti szél mellett
uj-ugot felöl felhők vonulnak s elborítják az
egész eget, d. e. 9 Va «irakor egyes eső-
cseppek kezdenek hullani s délfelé, élénk
északi szél mellett, esni kezd az eső, eltartva
megszakitásokkal estig. Éjj'el kiderült az ég
és 20-án reggel a hőfok 15 R. volt. Délre
tornyos felhők lioritották az eget s a szél
északnyugot felől fiijt. Ezt a nyári időválto-
zást előre megérezték a sarlós fecskék s el-
költöztek. Ezen időszakváltozást az atlanti lég-
nyomási maximum előrehatolása okozta, mely
18-án reggelig ék alakjában egész Bajor-
országig terjeszkedett. 19-ik napján reggelig
növekedett ereje (765 millimétert meghaladva) ;
a gennai tengeröböl és az Adria fölött észa-
kon tartózkodó depressziónak a nyúlványai
láthatók, kétségkívül Viuko\'citól délkeletre
is, mint sejteti a 760 milliméteres izobár ki-
öblösödése".

„És most rátérek arra, hogy mi okozta
az itteni sarlós fecske elköltözését. 1. Az egy
napos időkülönbözet Graeser nézete mellett
bizonyít. 2. A csekély időváltozás (1905-ben)
és a fenyegető időváltozás (1904-ben) Hegykoky
s mások véleménye mellett bizonyít, kik a
madarak elköltözését a hőfok sülyedésének
és a miatta bekövetkezett táplálékhiányuak

ein über 770 mm. Imlio Luftdruckgebiet in
südöstlicher Kiclitung bis in die österreichi-
schen Alpenländer vor. der niedrige Druck
lag über Griechenland. Die Folgen zeigten
sicli bei uns gegen Abend desseil)en Tages.
Xn ihm folgenden Tagen verlor das Hoch-
druckgebiet an Intensität und besserte sich
infolge dessen auch bei uns das Wetter. Der
Luftdruck betrug am 20. morgens bei uns
etwa 7()0 mm. und doch zogen die hiesigen
Mauersegler von hier weg. Die \\'etterlage
während des Wegzuges der Mauersegler im
Sommer 1905 habe ich auf p. 131 und 182
genau beschrieben. Der Luftdruck i)etrug am
19. Juli morgens etwa 760 mm." Auf Seite
181 und 132 findet sicli folgende Bemer-
kung: „Im Sommer 1905 zogen die hiesigen
Mauersegler in der ííacht vom 18. auf den
19. Juli weg. Am 18. hatten wir noch meist
heiteres, warmes Sommerwetter bei leiclitem
SO. und einer Morgentemperatur (8 Uhr) von
19"2 R., ebenso am 19. morgens. Bald ziehen
jedoch von W. bei leichtem Westwind Wol-
ken auf und bedecken den ganzen Himmel,
um \/„10 Uhr vormittags beginnen einzelne
Regentropfen v.u fallen und gegen Mittag
setzt ein frischer nördlicher Wind mit Regen
ein, der mit Unterbrechungen bis Abend
dauerte. In der Nacht trat Ausheiterung ein
und am Morgen des 20. Juli zeigte das Ther-
mometer 15" R. Zu Mittag bewölkte sicli der
Himmel mit Haufenwolken bei frischem XW.
Diesen sommerlichen Wettersturz hatten die
Mauersegler vorausempfuuden und zogen weg.
Als Ursache dieses Wettersturzes ist ein Vor-
stoss des atlantischen Hochdruckgebietes zu
betrachten, welcher bis 18. morgens keilför-
mig bis Bayern vordrang. Bis 19. morgens
hatte er an Intensität zugenommen (über
765 mm. hoch) ; iilier dem Golf von Genua
und über der Adria lagen Ausläufer einer im
Norden lagernden Depression, aber ohne Zwei-
fel auch südöstlich von Vinkovci. wie es die
Ausbuchtung der 760 mm. Isobare andeutet.»
„Und nun komme ich auf die Ursache des
Wegzuges der hiesigen Mauersegler zu spre-
chen. 1. Die Diiferenz von einem Tage spricht
tiir die GraeserscIic Anschauung. 2. Der leichte
Wettersturz (im Jahre 1905) und der drohende
Wettersturz (vom Jahre 1904Í spricht für die
Ansicht Hkuyfokvs u. a.. die den Wegzug
der Vögel dem Tem|;eraturi'all und dem in-

141

tuliijdoiiítjnk. 3. A lói^iiyoiiiiisi iiiaxiinmmik
clöreliutdlása az én nézetein mellett hizunyit"
— így szól Marék tanár úr.

És liogy esakunyan az ö nézete a helyes,
kitűnik szerinte abból, hogy hőmérsékleti csök-
kenés miatt nem támadhat júliusban táplálék-
hiány és hogy a sarlós fecske elköltözése után
is újra meleg iflö j'árt.

„Az őszi vonulás kezdődésének tiüajdon-
ké])eni oka gyanánt a légnyomási maximumok
előrehatiilását s a vele járó jelenségeket kell
tekintenünk. "

Mielőtt a sarlós fecske Vinkovciből való
elköltözésével s az abból vont következte-
tésekkel részletesebben foglalkoznám, tilta-
koznom kell az ellen, mintha valahol nyilat-
koztam Vdlna « madarak elköltözésének okáról.
Csakis a füsti fecske Mayijarorszíujhól való
1898. éri elköltözéseitek időjárási tárgyalásakor
említettem, hogy tömeges elvonulása (az ada-
tok 44 6 Vo'íi) főképen anticziklónos időben
esett meg s hogy a szeptember 8-iki kulminá-
cziót szeptember 2- és 3-ik napján erős hő-
csökkenés előzte meg, mikor is a szabadban
körülbelül a fagyponton állhatott a hőmérő.
Hozzátettem: „Ilyen alacsony „0" fokú hő-
mérsékleten elpusztul a légy, szúnyog, apró
rovarka, mivel a fecske táplálkozik, kény-
szerül hát útra kelni." Nem járja tehát, engem
odaállítani azoknak az élére, kik a madarak
elköltözésének okát erős hőmérsékleti lehűlés
miatt támadt táplálékhiányban vélik feltalálni.
És a mint Makek iir az én nézetemet, éppen
úgy általánosítja saját megfigyeléseit is. Csak
két esetet hoz fel a sarlós fecske elköltözését
Uletőleg s legott az elköltözés általános okait
akarja kideríteni.

Tekintsük meg csak ezt a két esetet kissé
közelebbről, és pedig a budapesti Meteorológiai
Intézet napi időtérképei alapján.

Az 1904. évi július első napjaiban itt-ott
depresszi('i tűnt fel Európában, különben tültb-
nyire normális és ennél magasabb volt a lég-
nyomás. Július 8-án 765 millimétert is meg-
haladó anti<ziklón terült el Középeurópa fö-
lött, az Atlanti-oczeántól a Fekete-tengerig.
Azután északkeleten és délkeleten alacsony nyo-
más támadt, különben pedig normális volt, vagy

folge (lessen einlríítenden Nahrungsmangel
zusclireiben. 8. „Die Vorstössc der l)ar(imetri-
schen Maxima sprechen für meine Ansicht" —
sagt Herr Prof. Maruk.

Und dass seine Ansiciit die richtige ist, geht,
wie er sagt, schon daraus hervor, dass im .hili
Nahrungsmangel infolge Temporaturfalles kaum
eintreten kann und auch nach dem Wegzuge der
Mauersegler wieder warmes Wetter herrschte.

„Als eigentliche Ursache des Beginnes des
llerl)stzuges sind also die Vorstösse der baro-
metrischen Maxima mit ihren Folgeerschei-
nungen zu betrachten."

Bevor ich anf die Schlussfolgerung des
Wegzuges der Manersegler aus Vinkovci etwas
näher eingehe, muss ich Protest dagegen
erheben, als hätte ich mich irgendwo über
die Ursache des Wegzuges der Vögel ge-
äussert. Nur beim Beschreiben des Wetters
zur Zeit des Wegzuges der Rauch schwalhe
aus Ungarn im Jahre 1898 konnte ich kon-
statieren, dass der massenhafte Wegzug (44'6''/o
aller Daten) hauptsächlich bei antizyklonaler
Witterung stattfand und dass vor der Kid-
miiiation am 8. September ein Temperatur-
f'all am 2., 3. Öeptendjer eintrat, wo im
Freien etwa eine Temperatur von 0 Grad
herrschen musste. Dann fügte ich bei: „Bei
so niedriger Temperatur gehen {"liegen,
Mücken, kleine Käfer - die Nahrung der
Schwalbe — zugi-unde, sie ist also gezwun-
gen, aufzubrechen und wegzuziehen." Es
geht also nicht an, mich an die Spitze der-
jenigen zu stellen, welche die Ursache des
Wegzuges der Vögel im Nahrungsmangel in-
folge Temperaturfalles erblicken. Und wie
Herr Marek meine Ansicht generalisiert, so
verfährt er auch mit seinen Beobachtungen.
Nur zwei Fälle des Wegzuges der Mauer-
segler führt er an, und gleich wird die all-
gemeine Ursache des Wegzuges dargetan.

Betrachten wir nun diese zwei Fälle etwas
näher, und zwar laut den Wetterkarten des
Meteorologischen Instituts zu Budapest.

In den ersten Tagen des Juli 1904 waren
in Europa liie und da Depressionen aufge-
taucht, sonst stellte sich meistens normaler
und übernormaler Druck ein. Am 8. .luli
liegt eine Antizyklone von 7f)5 und mehr
Millimetern über Mittel-Europa, vom Atlanti-
schen Ozean bis zum Schwarzen Meer. Dann
stellte sich im Nordosten und Südosten niedri-

142

ennél magasabb; ez így tartolt i;!-ig-. Akkor
Európát anticziklón borítja el, melynek közép-
pontja 770 milliméterrel Németország keleti
vidékén van. Kevés változással ugyanaz a
helyzet 17-ig, mindig anticziklón borítja Em-ó-
pát. f^ napon a kontinens északk(;]cti részén
már láthatók depressziónak a körvonalai is.
18-án e depresszió alacsony nyomása dél-
nyugatfelé MagA^arországig hatol a kontinensre.
Északnyugaton, Anglia fölött egészen az Alpokig,
magas a légnyomás (7(10 — 770 mm.), ajnreiici
félszigeten szintén, lll-éii alacsony nyomás
(745 — 760 mm.) borul a kontinens keleti felére ;
nyugaton Fruucziaország körül czilclón (760
mm.) körvonalai látszanak és az Északi-ten-
gertől egészen az Alpokig ék gyanánt fura-
kodik be magas légnyomás (765 — 768 mm.).
20-án is megtartja helyét az alacsony nyomás
(745 — 760 mm.). é])p úgy, mint teguap ; a
magas nyomású ék eltűnt, Angolországot la-
pos depresszió (760 mm.) borítja, Spanyol-
ország és a skandináviai félsziget fölött 765
milliméteres a nyomás.

És most kérdem, ha vajj'on eme magas
nyomású ék július 18- és 19-ik napján, mely
csak az Alpokig ért, képes volt-e a vinkovcii
sarlós fecskék elköltözésére valami hatást ki-
fejteni? Nem sokkal inkább megtehette volna
ezt amaz anticziklón. mely 17-én Európa leg-
nagyobb részét ellioritá s 765 és több milli
méterrel egyenlő vf)lt V Úgy látszik, hogy
Marék úrnak is feltűnt eme körülmény, azért
ír ekképen: ,.A légnyomás 20-án reggel körül-
belül 760 milliméterrel egyenlő nálunk s az
idevaló sarlós fecskék mégis elköltöztek innen.'"
Minthogy a sarlós fecske igazi nyári hfiselő.
ezek a hűselők pedig őszi vonulásukat már
megkezdik, ha a levegő nyomása néhány
milliméterrel emelkedik, miként történhetett
hát akkor meg, Jiogy sülyedő légnyomáskor
költöztek el júUus 20-án ?

Hogy eme körülményt még inkább méltá-
nyolhassuk, feltüntetem a légnyomást a közeli
eszéki feljegyzések szerint, úgy a mint a napi
időtérképeken közölve van. még pedig július
16 — 20. napjaira vonatkozólag.

A reggeli légnyomás Eszéken :

1904 július 16 17 IS 1«) 20 napjain.
Mm. 700+ 67-4 66-(l cri liUw (;0-4

ger Druck cin. sonst mristcns iKjniialrr uml
iibernoniKilcr bis /.um IH. \n demselben
Tage liegt eiiu' .Vntizyklonc über Europa mit
dem Zentrum von 770 mm. über Ust-Deutsch-
land. Diese Lage hielt mit geringen Ände-
rungen bis zum 17. an, immer liegt eine
Antizyklone über Europa. An diesem Tage
zeigen sich sciion Umrisse einer Depression
im Nordosten des Kontinents. Am 18. dringt
der niedrige Druck der Dcjiression südwest-
lich bis Ungarn in den Kontinent. Im Nord-
westen, über England bis zu den Alpen ist
hoher Druck (765 — 770 mm.), über der pyre-
näischen Halbinsel ebenfalls. Am 19. liegt
niedriger Druck (745—760) über der Ost-
liälfte des Kontinents ; im Westen, um Frank-
reich herum, zeigt sich der Umriss einer
Zyklone (760 mm.) und über der Nordsee
bis zu den Alpen liegt ein Keil hohen
Druckes (765—768 mm.) Am 20. behält der
niedrige Druck (745 — 760) die gestrige Lage ;
der Keil hohen Druckes ist verschwunden, über
England liegt eine flache Depression (760),
üljer Spanien und dem Norden der skandi-
navischen Halbinsel beträgt der Druck 765 m.

Und nun frage ich, ob wohl dieser Keil
hohen Druckes am 18., 19. Juli, der nur bis
zu den Alpen reichte, die Mauersegler in
Vinkovci zum Aufbruch aneiferte"? Hätte dies
nicht vielmehr die Antizyklone tun können,
die am 17. über den grössten Teil von
Europa sich ausdehnte und 765 und mehr
MilHnieter betrug? Es muss dieser Umstand
auch Herrn Marek aufgefallen sein, deshalb
schreibt er: ..Der Luftdruck betrug am 20.
morgens bei uns etwa 760 mm. und doch
zogen die hiesigen Mauersegler von hier
weg." Da der Mauersegler ein echter Som-
merfrischler ist, diese Vögel aber zum Antritt
ihrer Herbstreise angeregtwerden, wenn der
Luftdruck um einige Millimeter steigt, wie Herr
Marek behauptet, wie kommt es. dass sie bei
sinkendem Luftdruck am 20- Juli wegzogen ?

Damit wir diesen Umstand noch besser
erwägen können, teile ich den Luftdruck aus
Esseg, der nächsten Station zu Vinkovci. laut
unseren Wetterkarten mit. und zwar für den
16—20. Juli 1904.

Luftdruck mttrgens zu Esseg :

1904 Juli

Mm. 700 ^

IC)

(;7-4

17

C.IVO

18
61-4

19

CO- 7

20
6(1-4

143

Valamint sülyeil a l('i;iiyoiiiá.s jiilius 16- és
20-ik napja közt Eszéken, lis^y sülyedt bizo-
nyára a közeli Vinkovciban is. Három nap
(16 — 19) alatt 6"7 inilliniéterrel sülyedt a lég--
nyomás Eszéken és a sarlós fecske mégis el-
költözött Vinkovciból. Tehái nem néhány milli-
métermji léfptijomásemdix'edés, hanem néhány
milliméternyi léqnyomássülyedés zavarta el eze-
ket az igazi nyári hűselöket!

Es most tekintsük meg az időjárást, mely
a sarlós fecske 1905. évi elköltözésekor ural-
kodott.

Miként Marék lïr állítja, 1904-ben fenyegető,
1905-ben valóságos hirtelen időváltozással van
dolgunk ; de mivel a sarlós fecskék annak
bekövetkezése előtt vonultak el, meg kellett
azt, Marék szerint, előre érezniök. Valamint
1904-ben az elköltözésnek oka a tanár úr állí-
tása szerint az atlanti nagy légnyomásnak előre-
nyomulása volt, úgy volt az állítólag 1905
július 18-, l9-ik napján is.

1905-ben csaknem állandóan borítja Európát
magas légnyomás július l-től 14-ik naj)jáig.
csak északkeleten tűnnek fel depressziók kör-
vonalai ; 14-én a 760 milliméteres izobár a
skandináviai félsziget északi részétől dél felé
húzódik egészen Afrikáig, keleten alacsonyabb,
nyugaton magasabb a nyomás. Július 15- és
16-ik napján Európa legnagyobb részét anti-
cziklón borítja : északon, északkeleten de-
pressziók nuitatkoznak. IT-én egyenletes nyo-
más (760 mm. körül) terjed el Középeurópa
fölött ; északon, északkeleten 750 — 755, nyu-
gaton, Francziaország körül, 765 milliméterrel
egyenlő a légnyomás. 18-án a bottni tenger-
öböl fölött tartózkodik depresszió. Közép -
európában mintegy 760, nyugaton Anglia,
Frankhon, Spanyolország körül 765 milli-
méterrel egyenlő a nyomás. 18-án este válto-
zatlanul elfoglalja eddigi helyét a magas lég-
nyomás. Nyugaton meghűvösödött az idő, az
Alpokban sok az eső. 19-én reggel sem
mutatkozik egyéb változás, mint az, hogy a
765-ös izoljár egészen Kaiserslauternig előre-
hatolt. Az észald depresszió ellaposodott és
a 760 mm-es izobár csaknem egész Európát
bekeríti. Nyugateurópában borús, hűvös idő
jár, sok helyütt esővel; keleten tiszta az ég
és meleg van. Magyarországon sülyedő hő-
mérséklet terjed nyugat felől. 20-án a de-

Wie im nail en Esseg vom 16. bis 20. Juli
der Luftdruck im Fallen begritl'en ist, so ist
er gewiss auch in Vinkovci. In drei Tagen
(16 — 19.) sinkt der Luftdruck in Esseg um
(j"7 mm. und die Mauersegler zogen aus Vin-
kovci doch weg. Also nicht einige Millimeter
steigender, sondern einige Millimeter sinken-
der Luftdruck verscheuchte diese echten Som-
merfrischler !

Und jetzt betrachten wir die Wetterlage
zur Zeit des Wegzuges der Mauersegler im
Jalire 1905.

Im Jahre 1904 iiatten wir es, nach Angabe
des Herrn Marek, mit einem drolienden, im
Jahre 1905 aber mit einem wirklichen Wet-
tersturz zu tun ; weil aber die Mauersegler
vor dem Wettersturz wegzogen, so mussten
sie denselben, wie uns Herr Marek ver-
sichert, vorausemjifunden haben. Wie laut
Herrn Professor im Jahre 19U4 ein Vorstoss
des atlantischen Hochdruckgebietes die Ur-
sache des Wegzuges war, so soU es auch
1905 am 18., 19. Juli gewesen sein.

Im Jahre 1905 liegt fast fortwährend hoher
Druck über Europa vom 1. bis 14. Juli, nur
im Nordosten zeigen sich die Ränder von
Depressionen ; am 14. verläuft die Isobare
von 760 mm. vom Norden der skandinavi-
schen Halbinsel südlich bis nach Afrika, im
Osten ist niedriger, im Westen höherer Druck.
Am 15.. 16. Juli liegt eine Antizyklone über
dem grössten Teil von Europa ; im Norden,
Nordosten tauchen Depressionen auf. Am
17. ist der Druck über Mittel-Europa gleich-
massig (um 760 mm.), im Norden, Nord-
osten beträgt er 750-755 mm., im Westen,
um Frankreich herum, 765 mm. Am 18. liegt
eine Depression über dem bottnischen Meer-
busen, Mittel-Europa hat etwa 760 mm., und
der Westen, l^ngland, Westfrankreich und
Spanien, 765 mm. Druck. Am 18. abends ist
der hohe Druck unverändert an seinem Platz
geblieben. Im Westen ist es kühler gewor-
den ; in den Alpen fällt viel Regen. Am 19-
morgens ist auch keine Veränderung wahr-
zunehmen, mit Ausnahme, dass die Isobare
von 765 mm. bis nach Kaiserslautern vor-
dringt. Die Depression im Norden hat sich
verflacht und die Isobare von 760 mm. um-
schliesst fast gänzlich Europa. Im Westen
von Europa herrsclit bewölktes, kühles und
an vielen Orten Hegenwetter ; im Osten ist

144

presszió középpontja (753 iiiiii.) a Kclííti-ten-
gereii van ; a nia^as nyomás (765 — 769 mm.)
nyuuat felől ék alakjában terjed, a 76ö-ös
izobár Spanyülorszáf;-tól Salzburgig', onnan
Skóthonig vonni. Európában hűvös az idő;
Francziaorszag kivételével sok Jielyütt eső
van. Magyarországon is sok eső esett s a
liőniérséklet még egyre siilyed.

Vinkovci környékét illetőleg újra is az
eszéki adatokat hozzuk fel és pedig a reggeli
feljegyzések szerint, azonfelül a hőmérsékleti
maxbnumot és minimumot is.

es klai' 1111(1 warm. In l'ngarn stellte sich
von West her Temperaturabnahme ein. Am
20. litîgt das Zentrum der Depression (753 mm.)
über der Ostsee: der hohe Druck (7(iô —
769 mm.) von West her dehnt sich keilför-
mig aus. die Isobare 765 zieht von Spanien
bis Salzburg und von dorther nach Schott-
land. Es herrscht kühles Wetter in Europa;
mit Ausnahme von Frankreich stellte sich an
\'ielen Orten liegen ein. Auch in Ungarn war
viel liegen und die Temperatur ist noch im
Fallen begriffen.

Was die Umgegend von Vinkovci anbelangt,
so wollen wir wieder die Daten von Esseg
anführen, und zwar die Morgenbeobachtun-
gen, nebst dem .Maximum und Miuiinuiii der
Temperatur.

Eszék. 190
Esseg.

Jul

16
17
18
19
20

I.éf^nyomás

Luftdruck

Mm. TOO-f

63-5
62-9
620
59-5
63-0

Hömt'rsóklet

Temperatur

C»

18-8
20-4
21-4
20-6
14-6

Széli
Wind

C

c

0
NW-
NW'

Csapadék

Niederschlag

Mm.

Thermometer
ma.\. min.

29
31
34

2(

-)7

11
12

14
17
10

A sarlós fecske a jiilius 18-ik és 19-ik
közötti éjjelen ment el Vinkovciból, tehát újra
sülyedő légnyomás mellett. 18-án reggel 762'0.
este 76r6, 19-én reggel 759'5 milliméteres
volt a légnyomás. Ezek az igazi nyári hüselők,
melyeh az idő hirtelen változását, a hőmér-
sékleti lehűlést állítólag előre megérzik, talán
a július 20-án heköretkezetl -'i'i) milliméternyi
léguyomásemelkedést is előre megérezték!

De mégis nagy légny<imású ék nyúlt be
északnyugatról Európába akkor, a mikor a
sarlós fecskék Vinkovciból elköltöztek ; mégis
az atlanti barometermaximum olyatén előre-
nyomulása veliető észre, mint M.\eek tanár úr
feltételezi az elvonulás oka gyanánt, — lehetne
állítani.

Ámde a nagy, nyugatról az Alpesekig ter-
jedő légnyomás hatása nehezen terjedhet
hatáskörén túka is ; Vinkovci pedig már kivül
esett belőle. Különös, hogy az ok az Alpokig
ér s az okozat mégis tőlük délkeleten is
mutatkoznék !

Die Mauersegler zogen aus Vinkovci in
der Nacht vom 18. auf den 19. Juli weg;
also wieder bei fallendem Luftdruck. Am 18.
morgens war der Luftdruck 7620, abends
7616 mm., am 19. morgens 759'5 mm.
Diese echten Sommerfrischler, die den Wetter-
sturz, das Kühlerwerden vor ausemj} finden sollen,
haben vielleicht auch den steigenden Luftdruck
am 20. Juli von -l'ò mm. vorausempfunden!

Aber es zeigte sich doch ein Keil hohen
Luftdruckes im Nordwesten von Europa, als
aus Vinkovci die Mauersegler wegzogen; es
ist also doch ein derartiger Vorstoss des
atlantischen Barometermaximums wahrzuneh-
men, wie ihn Herr M.ìkek als Ursache des
Wegzuges annimmt. — könnte man behaupten.

Darauf erwidere ich. dass die Wirkung
des hohen Luftdruckes, welcher sich von
West her bis etwa zu den Alpen erstreckte,
auch ausserhalb des Wii-kungskreises kaum
hätte bemerkt werden können. Vinkovci lag
schon ausserhalb desselben. Es ist wh-klich
auffallend, dass die Ursache nur l)is zu den
Alpen hin reicht, und ihre >\"irkung doch
auch noch in Südosten auftritt !

145

És most még egy megjegyzés.

RössLEP. Ervin zágrábi tanár, a liorvát Clriiitho-
logiai Központ főnöke, hivatalos értesítőjében
itözli a madarak megjelenését és elköltözését
Horvát- és 8zlavonországokat illetőleg s abban
az értesítőben feltünteti a sarlós fecske 1904.
és 1905. évi elköltözését is Vinkovciból. Magán
észlelő gyanánt M.\rek M. tanárt nevezi meg.
Valószinűleg ugyanegy személylyel van itt
dolgunk. Az 1904. évfolyam 216. lapján július
22-ik, az 1905. évfolyam 199. lapján július
24-ik napja vau feltűntetve annak a napnak,
a melyen Vinkovciból a sarlós fecskék el-
költöztek. Mindkét évfolyam már megjelent,
mikor M.4rek úr értekezése az Ornithologisches
Jahrbuch 1906-ik évfolyamában napvilágot
látott. Hogyan egyeztessük meg a kétféle
időpontot? Marék szerint 1904-ben, július 19 —
"iO-án, RössLER szerint július 22-én, 1905-ben
Marék szerint július 18 — 19-én, Rössi.ee szerint
július 24-én költöztek el a sarlós fecskék
Vinkovciból? Nézzük csak meg a napi idő-
térképeket, hogy milyen is volt az idő a Rösslek-
n evezte napokon ?

1904 július 21-én Oroszország északkeleti
részén egy (739 mm.), a másik depresszió az
Atlanti-oczeán és Angolország nyugati részén
terül el ; Középeurópát egyenletes nyomás
borítja.

1904 jidius 22-éu szintén egyenletes a
nyomás Középeurópa fölött ; az előbb említett
két depresszió alig változtatta meg helyét ;
Spanyolország fölött nagy a nyomás (7(35 mm.)

1905 július 23-án északon mutatkozik czik-
lón, melynek középpontja (754 mm.) a Keleti-
tengeren van ; hatásköre kiterjed Európa északi
felére, déli felén egyenletes a nyomás, Spanyol-
országban 765 milliméterrel egyenlő.

1905 július 24-én a cziklón kissé dél felé
nvomult és Spanyolország kivételével egész
Európára fejt ki hatást (755—760 mm.). A
7(50 milliméteres izobár Angolországtól az
Alpokig nyúlik, hol mintegy kiálló orrt képez,
onnan Marseille felé, Rómán át a Fekete-
tengerig terjed.

Ha már most a Riissi,ER-féle adatok tüntet-
nék fel helyesen az elköltözés időpontját, akkor
Vinkovciban alig lehetne szó a magas lég-

Aquila XIV.

Und jetzt noch eine Bemerkung.

Herr Professor Ervin Rössler in Zágráb, Leiter
der Kroatischen Ornithologischen Zentrale, teilt
in seinen Berichten über die Beobachtungen
der Ankunft und des Wegzuges der Vögel in
Kroatien und Slavonien auch Daten über den
Wegzug der Mauersegler aus Vinkovci für
die Jahre 1904 und 1905 mit. Als privaten
Beobachter nennt er M. Marek. Professor.
Wahrscheinlich haben wir es hier mit einer
und derselben Person zu tun. Auf Seite 216
des Jahrganges 1904 wird der 22. Juli, auf
Seite 199 des Jahrganges 1905 wird der
24. Juli als Wegzugstag der Mauersegler aus
Vinkovci dieser beiden Jahre genannt. Die
beiden Jahrgänge waren schon vor dem Er-
scheinen der Abhandlung des Herrn Marek
im Ornithologischen Jahrbuch 1906 heraus-
gegeben. Wie kommt es, dass die Mauer-
segler aus Vinkovci im Jahre 1904 laut
Marek am 1Í) — 20., laut Rössler am '22., im
Jahre 1905 laut Marek am 18 — 19., laut
Rössler am 24. Juli wegzogen ? Betrachten
wir die Wetterkarten, wie das Wetter an den
Rösslerschen Wegzugstagen w-ar.

Am 21. Juli 1904 liegt eine Depression
(739 mm.) über dem Nordosten von Russ-
land, die andere über dem Atlantischen Ozean
und West-England : über Mittel-Europa ist
der Druck gleichniässig.

Am 22. Juli 1904 liegt ebenfalls gleich-
massiger Druck über Mittel-Europa, die früher
erwähnten zwei Depressionen haben kaum
ihren Ort verändert ; über Spanien zeigt sich
hoher Druck (765 mm.).

Am 23. Juli 1905 liegt eine Zyklone im
Norden, mit dem Zentrum über der Ostsee
(754 mm.), die nördliche Hälfte von Europa
fällt in ihren Wirkungskreis ; über dem süd-
lichen Teil herrscht gleichmässiger Druck :
in Spanien 765 mm. Barometerstand.

Am 24. Juli 1905 hat sich die Zyklone
etwas gegen Süden hin verschoben und be-
deckt mit Ausnahme von Sj)anieu (7(j5 mm.)
ganz Europa (755 — 760 inm.). Die Isobare
von 760 mm. erstreckt sich von England
gegen die Alpen, wo sie eine Nase bildet
und gegen Marseille verläuft, von dort über
Rom zum Schwarzen Meer hin.

Sollten die Rösslerschen Daten den richti-
gen Termin des Wegzuges angeben, dann
könnte von einem Vorstossen der barometri-

19

141)

nyomásnak előrenyomulásáról. Vinkovci közelé-
ben a léííiiyoniás, Eszék ailalai szerint, a
következőleg alakult :

1904 július 21-én 761-8, 22-én Tlil'ô mm.

1905 július 23-án 762-6, 24-én 758-4 mm.;
tehát az előbbeni évben alig változott, az
utóbbiban pedig sülyedt ; ennélfogva Marrk
hypothesise összeomlik.

A Zenggben végbement őszi vonulásról csak
kiszakított adatukat luiz fel JIarek úr, kissé
részletesebben foglalkozik az 1904. évi vin-
kovcii megfigyeléseivel. Megkülönböztet négy
vonulási időszakot s megismerteti az időjárást
is: állítja: „hogy csaknem valamennyi vonuló
madár (mintegy 50 faj) a légnyomási maximu-
mok előrehatolása után lett megfigyelve."
Azután adatait Kösslee adataival méri össze,
melyek a horvát ( Jrnithologiai Kozjiont lY-ik
évfolyamában közöltetnek s úgy találja, hogy
ezek igazolják mindazt, a mit az őszi vonulás-
ról Zengget és Vinkovcit illetőleg mondott:
„a mit tehát a zenggi és vinkó vcii őszi vonu-
lásról mondottam, érvényes egész Horvát-
országra".

Hogy láthassuk, ha vájjon van-e párvona-
losság a kétféle megfigyelés között, mérjük
össze őket.

A vonulási időközök ezek :

sehen Maxima in Vinkovci kaum die Rede
sein. Der Lut'tdruck war in Esseg folgender:

1904. 21. Juli 7(11S. 22. .hili 7ürü mm.

1905. 23. Juli 7tJ2-6. 24. .luü 758-4 mm.;
also im er.stgenanuten Jahre fast unverändert,
im letztgenannten im Fallen begrift'en: mithin
fällt die Stütze der MAEEK-schen Hypothese.

Über den Herbstzug in Senj werden nur
herausgegriftene Daten mitgeteilt, etwas aus-
führlicher behandelt Herr Marek die Beobach-
tungen aus Vinkovci im Jahre 1904. Er un-
terscheidet vier Zugsperioden und macht uns
auch mit dem Wetter bekannt ; er behaup-
tet, „dass fast alle Zugvögel (etwa 50 Arten)
nach den erfolgten Verstössen der barometri-
schen Maxima zur Beobachtung gelangt sind'-.
Dann vergleicht er seine Daten mit denjeni-
gen von Russler im IV. Jahresbericht der
Kroatischen Ornithologischen Zentrale und
findet darin eine Bestätigung dessen, was er
über den Herbstzug in Senj und Vinkovci
gesagt hat : „was ich also über den Herbst-
zug in Senj und Vinkovci gesagt habe, gilt
für ganz Kroatien".

Wir wollen nun einen Vergleich der bei-
derseitigen Beobachtungen anstellen, um zu
sehen, welche Parallelität zwischen ihnen be-
steht.

Diese Zugsperioden sind folgende :

1. Aug. 23— Sept.
Kössler adatai 1 ,-,q
Kösslers Daten (

1 : 11. Sept. 12— Sept. 26; 111. Okt. 17— Okt. 26;
148 73

IV. Nov. 16— Nov. 25.
3

RössLER 744 elköltözési adatot közöl, ezek
közül Marek úr négy kedvező időközére 292
adat, valamennyinek ü9'5"/„-;i juV, ha tehát
a légnyomási maximumok előrenyomulásában
lenne az őszi elköltözés kezdetének oka kere-
sendő, úgy 60 7ü iiií^s okra lenne visszaveze-
tendő. A mi tehát áll Vinkovciról. nem áll
egész Horvátországról, hol a vonulás meg-
szakítás nélkül megy végbe és hol a 14 faj
kulminácziója közül csak egynek, a Chelidon
urbica-nak a kulminácziója esik a MAEEK-féle
időkíízök egyikére (IX. 22 — 26.). A párvona-
losság tehát nem valami jól üt ki.

Hogy a légnyomási viszíuiyokat részletesen,
iiz időtérképek alapján nuitassam be, a sarli'is

RössLER teilt für den Wegzug 744 Daten
mit, von diesen entfallen auf die günstigen
vier Perioden des Herrn Marek 292 Daten,
also nur •V.'>-.5"/o der ganzen Summe ; sollten
es also die Verstösse der barometrischen
Maxima sein, die als Ursache des Beginnes
des Herbstzuges anzusehen wären, dann
müssten 6T/V„ auf andere Ursachen zurück-
zuführen sein. Was also für Vinkovci Gel-
tung hat. gilt nicht auch für ganz Kroatien,
wo der Zug ununterbrochen anhält und wo
von den Kulminationen der 14 Vogelarten
nur eine, von Chelidon urbica, in die Zugs-
periode des Herrn Marek (IX. 22—26.) fällt.
Die Parallelität bewährt sich also nicht.

Die Druckverhältnisse laut den Wetterkar-
ten speziell darzustelleji, halte ich nach der

147

fecskére vonatkozó tapasztalataim után szük-
aé,ü,"telenne k vélem ; különben Rösslkr úr úgy
is niejíismertet velük (IV. évfolyam 1904. 256
s köv. 1.). halljuk öt.

/. Voinűání időszak.

VIII. 23 — 27. ,,A magyarországi depresszió
Oroszország délnyugati részére vonul : másik
(Jlaszország fölött mutatkozik s kiterjt-il Európa
délkeleti részére."

\'lll. 28 — IX. I. „Új depresszió Európa
nyugati vidékén van s északnyugatra és észak-
keletre húzódik ; kisebb depressziók keleten
és az Alpok fölött terülnek el, az utóbbi hely-
ről az Adria felé is terjeszkedve."

II. Vonulási időszak.

IX. 12 — Itj. „Európa északkeleti és észak-
nyugati részén depresszió mutatkozik, az utóbbi
dél, az előbbi kelet felé tart."

IX. 17 — 21. „A depresszió Európa délkeleti
részét és a Földközi-tengert borítja."

IX. 22 — 26. ..A depresszió a Földközi-ten-
geren s Európa délnyugati részén tartózkodik,
ez az utóbbi Anglia felé tart s Olaszország-
iján újabb keletkezik."

///. Virmdási időszak.

X. 17 — 21. ..Európa északi vidékén mély,
a Földközi-tengeren sekélyebb depresszió honol,
az elölibi keletre tart, újabb pedig Angliában
tűnik fel."

X. 22 — 26. ..A depresszió Európa nyugati
vidékén mutatkozik, északnyugatról észak és
délkelet felé tart."

A negyedik időszakot azért nem írja le
RöBSiiER. mivel ebből csak három adattal ren-
delkezik. A iminkája végén ekként nyilat-
kozik :

„Eme tárgj'alásból rövid következtetésünk
ez : Az elköltözasi adatok kulminácziója akkor
mutatkozik az egyes fajoknál, mikor a de-
pressziók Európa északi és északnyugati s oly-
kor délkeiefi részét borítják: különben pedig
csaknem mindig kissebb az adatok száma".

A légnyomási viszonyokat egészen más-

Mitteiluug iiijer die .Mauersegler nicht für
nötig, und zwar um so weniger, als Herr
Rössi,EK dieselben schon beschrieben hat. (Seite
256 u. f. seines Berichtes. Jahrgang IV. 1904.)

I. Zugsperiode.

VIII. 23 — 27. .,Die ungarische Depression
wandert gegen das südliclK^ Russland, während
sich eine neue in Italien zeigt, welche sich
über das ganze südöstliche Europa ausbreitet."

VIII. 28 — IX. 1. „Eine neue Depression
zeigt sich im Westen und zieht sich nach
Nordwest und Nordost ; kleinere Depressio-
nen befinden sicli im Osten und den Alpen,
von denen sich die letztere gegen die Adria
ausdehnt."

II. Zugsperiode.

IX. 12 — 16. „Depressionen befinden sich
im Nordosten und Nordwesten Europas, letz-
tere zieht gegen Süd, erstere gegen Ost."

IX. 17—21. „Die Depression lagert im
Südosten Europas und über dem Mittelländi-
schen Meer."

IX. 22 — 26. „Die Depression liegt über
dem Mittelländischen Meer und im Südwesten
Eui'opas, diese letztere wandert gegen Eng-
land und in Italien zeigt sich eine neue."

III. Zugsperiode.

X. 17 — 21. „Eine starke Depression liegt
im Norden Europas, eine schwächere über
dem Mittelländischen Meer, die erstere zieht
sich nach Ost und eine neue erscheint in
England."

X. 22 — 26. „Die Depression ist im Westen
Europas, von Nordwest wandert sie nach
Nord und gegen Südost."

Die vierte Zugsperiode beschreibt Herr
HössLER deshalb nicht, weil er nur über drei
Daten verfügt. Am Ende seiner Arbeit äussert
er sich wie folgt :

„Der Schluss, welcher in Kürze aus diesen
Auseinandersetzungen folgen würde, wäre fol-
gender: ..Die Wegz'ugsdaten der einzelnen
Arten kulminieren am meisten dann, wenn
die Depressionen im Norden und Nordwesten
Europias lagern, nebenbei auch im Südosten;
sonst ist die Anzahl der Daten fast regel-
mässig kleiner."

Die Besciireibung der Druckverhältnisse

19*

148

képen írja le Rösslrr, mint Makuk tantír úr ;
RössLER mindent és tárüyiliii^osan ír le, ;\Iahi:k
egyes eseteket választ ki; feliifiz/.a augusztus
26-, 27-, szeptember 13-, 16-, 17-, 18-, 25-,
október 16-, 20-, november 14-, 19-ik napját,
összesen tehát 11 napot, holott négy vonulási
időköze 45 napot ölel fel. Következtetései, melye-
ket a kevés számú esetből levezet, nem állják
ki a sarat; éppen úgy nem, minta midőn állítja,
hogy Zenggben őszszel csak lióra idt'jén lehet
fürjet látni, szót sem ejtve róhi, liogy a bóra
mily gyakran szokott ottfellépni. De ha tudjuk,
hogy Zenggben (10 évi feljegyzés szerint)
91 őszi nap között 37 bórás (N, NE, E) és
csak 19 más széllel* szokott beköszönteni,
akkor csakugyan bórás napokon fogunk ott
legtöbb madarat látni. (Vájjon 35 szélcsendes
napon egyáltalán nem jelent volna meg eme
madár?) 1904-ben a fürj Vinkovciból novem-
Ijer 10-én költözött el (Rössler évkönyve 204.
1.), a mikor is környékén déli, délnyugati szél
fújt és mély depresszió Szentpétervár körül
terült el. Úgy látszik, hogy az a madár csak
Zenggben szereti annyira a bórát !

B) Mi az oka, hogy tavaszszal megjönnek
a madarak ?

Erre vonatkozólag ekként nyilatkozik Marék
tanár úr: „A subtröpusi {lé<jnijomási\) maximum
előny omulását kisérö jelenségeivel kell annak oka
f/ijanánt tekintenünk, iiogy vonnln madaraink
téli szállásaikról, a suhtrópusi övből, elköltöz-
nek."

Ezen állítását a következő meteorológiai és
geográfiai tényekkel bizonyítja Marék úr.

A forró égövben két évszak van, száraz
és esős : ez utóbbi rendesen a nap legmaga-
sabb állásával esik össze, de az egyenlítőn
rövid, száraz időszak ékelődik bele. „Vonuló
madaraink elköltözése, melyek Afrika forró
\idékén húzzák át a telet, valószínűleg az
említett száraz időszakokkal kapcsolatos",' szól
Marék úr.

A subtrópusi övet illetőleg a következő
felvilágosítással szolgál.

Sok vonuló madarunk a Földközi-tenger

* Hegyfoky. a szél iránya. 132. 1.

wird ganz anders von Herrn Kösslek. als \(iii
Herrn .Makck dargestellt; Kössi.rh beschreibt
olijektiv alles, Marek wählt einzelne Fälle ans;
er nennt bloss den 26., 27. August, den 13.. 16.,
17., 18., 25. September, den 16., 20. Okto-
ber, den 14., 19. November, also 11 Tage wo
doch seine vier Zugsperioden 45 Tage um-
fassen. Die Schlussfolgerungen, die aus den
wenigen Fällen gezogen werden, sind also
nicht stichhaltig ; ebenso nicht, als wenn 1)e-
liauptet wird, dass die Wachteln im Herbst
zu Senj nur bei Borawetter aufzufinden sind,
ohne Angabe, wie häufig dort solches Wet-
ter zu beobachten ist. Wenn man aber weiss,
dass in Senj (laut lOjähriger Beobachtung)*
unter 91 Herbsttagen 37 Boratage (N., NE.,
E.) und nur 19 mit anderen Richtungen vor-
kommen, so mussten wh'klich diese Vögel
am meisten an Boratagen zur Beobachtung
gelangen. (Sollten an den 35 Tagen mit
Windstillen keine angekommen sein ?) Am
10. November 1904 zogen die Wachteln aus
Vinkovci weg (Rösslers Jahrbuch. S. 204),
als in der Gegend von Vinkovci Süd-. Sild-
westwind wehte und eine tiefe Depression
um St. Petersburg hauste. Es scheint also,
als ob sie nur in Senj die Bora bevorzugten!

B) Was ist die Ursache, dass die Vögel
im Frühling bei uns ankommen V

Herr Marek äussert sich folgendermassen :
„Die Vorstösse des subtropischen Maxi-
mums {Luftdruck) mit ihren Folgeerschei-
nungen sind als Ursache des Wegzuges un-
serer Zugvögel aus ihren Winterquartieren
der subtropischen Zone zu betrachten."

Die Beweise dieser Behauptung sind fol-
gende meteorologische und geographische
Tatsachen :

Die Tropen haben zwei Jahreszeiten :
Trockenzeit und Regenzeit ; die letztere fällt
gewöhnlich mit dem höchsten Sonnenstände
zusammen, wird aber am Äquator durch eine
kleine Trockenzeit unterbrochen. ^1**'!' ^^ eg-
zug unserer Zugvögel, die im tropischen
Afrika ihre Winterquartiere haben, dürfte mit
den erwähnten Trockenzeiten im Zusammen-
hange stehen", behauptet Herr Marek.

Für die subtropische Zone bekommen wir
folgende Aufschlüsse :

Viele von unseren Zugvögeln ül)erwintern

• Hegyfoky : Die Windrichtung. S. 132.

149

vidtíkón. ;i siil)ti'(i|)usi (ivlini telel, liol akkor
vau az csös időszak : lui azdiiban telünk vé-
gén beköszönt ott a száraz idő, elhal az állati
és növényi élet, éppen úgy, mint nálunk téleu.
., Telünk végén tehát a következő átalakulás
megy végbe a Földközi-tenger vidékén : A
levegő nyomása emelkedni kezd, azaz a sub-
trópusi maximum előrenyomulása kezd nyil-
vánulni, a hőmérséklet emelkedik, a csapadék
sziinőfélben van. déli fnrn'i, száraz szelek fúj-
nak, c miatt táplálékliiány köszönt be s a
voiudó madarak útra kelnek, hogy keltőhelyeikre
visszatérjenek."

Minthogy azonban ornithologiai megfigye-
lésekkel Marék úr északi Afrikából (valamint
több subtrópusi helyről is) nem rendelkezik,
Adolpho de Noronha naplójából hoz fel egy idé-
zetet, hogy Porto Sauto szigetén 1903. február
20 án két füsti fecske délkeleti széllel jött meg
s hogy két csapat is éppen délkeleti szél ide-
jén érkezett oda 1901 április hó 16-áu ; meg-
jegyzi, hogy a délkeleti szél légnyomási depresz-
szióiuk egyenlítői oldalán fúj és „a uú szélessé-
günk alatt elhozza a tavaszt és vele tavaszi
vonuló madarainkat." „A levegő hőmérsékleti
emelkedése tavaszszal nemcsak a nap okozta
felmelegedéstől függ, hanem nagy mértékben
a lé(jny omasi depressziók is fejtenek ki hatást
reá . . . Ezekkel a depressziókkal megjönnek
a vonuló madarak is s teritett asztalt talál-
nak már."

Több adatot is hoz fel Marék úr, melyekkel
meg akarja mutatni, hogy a tavaszi depressziók
vezetik a von uhi madarakat.

Azoltraaz úgynevezett meteorológiai tényekre
néhány megjegyzést kell tennem. Marék úr
téved, ha azt hiszi, hogy telünk végén a lég-
nyomás a Földközi-tenger vidékén emelkedni
kezd. Másutt gyakran hivatkozik meteorológiai
művekre, itt azonban nem idéz ; úgy látszik
tehát, hogy ez csak egyéni véleménye.

Midőn 1901-ben Jeruzsálem és távolabbi
környékének éghajlatáról értekeztem (Időjárás.
1901 áprilisi és köv. füz.), kilencz állomás
légnyomási viszonyait is feltűntettem, úgy-
mint: Larnaka (1876/85), Beirut (187()/85), Sa-

in (len Mittelineerliinderu, in der subtropischen
Zone, wo alsdann die Regenzeit herrscht;
wenn aber am Ausgange unseres Winters
daselbst die Trockenzeit beginnt, so erstirbt
das Tier- und l'tlanzenleben, wie bei uns im
Winter. „Am Ausgange unseres Winters voll-
zieht sich also in den Mittelmeerländern fol-
gende Tatsaclie: Der Luftdruck beginnt zu
steigen, d. h. es erfolgen Vorstösse des sub-
tropischen Maximums, die Temperatur steigt,
die Niederschläge nehmen ab, es wehen süd-
liche heisse und trockene Winde, es tritt in-
folge dessen Nahrungsmangel ein und die
Zugvögel brechen auf, um nach ihren Brut-
plätzen zurückzukehren. '■'

Da aber Herrn Mahek keine ornithologi-
schen Beobachtungen aus Nord-Afrika etc.
zur Verfügung stehen, so führt er eine Stelle
aus dem Tagebuche Adolpho de Noronha an,
dass auf der Insel Porto-Santo am 20. Februar
1908 zwei Rauchschwalben bei Südostwind
ankamen und dass zwei Scharen dieser Vö-
gel am 16. April 1901 ebenfalls dort von
Südost her eintrafen ; dazu bemerkt er, dass
der Südostwind auf der ärpiatorialen Seite
der barometrischen Depressionen weht, wel-
cher „in unseren Breiten den Lenz bringt
und mit ihm die Zugvögel im Frühling".
„Das Steigen der Lufttemperatur im Früh-
ling hängt nicht nui- von der steigenden
Sonnenwärme ab, sondern wird in energi-
scher Weise von den barometrischen Depres-
sionen beeinflusst . . . Mit diesen Depres-
sionen kommen auch die Zugvögel und fin-
den einen schon gedeckten Tisch."

Auch für den Früldingszug werden mehrere
Daten angeführt, welche die Depressionen
als Leiter der Vögel auf ihren Zug dartun.

Zu diesen angeblichen meteorologischen
Tatsachen müssen wir einige Bemerkungen
machen. Herr Marek irrt sich, wenn er glaubt,
dass am Ausgange unseres Winters in den
Mittelineerländern der Luftdruck zu steigen
beginnt. An .anderen Stellen beruft er sich
oft auf meteorologische Werke, hier tut er
es nicht ; es scheint dies also nur seine pri-
vate Meinung zu sein.

Als ich im Jahre 1901 über das Klima
von Jerusalem und seiner weiteren Umge-
bung schrieb (Időjárás. 1901. Aprilheft und fol-
gende), habe ich auch den Luftdruck von neun
Stationen : Larnaka (1876/85), Beirut( 1876/85)

150

n.na, ( 1880/89), Jeruzsálem (1861/81), Port-Saifl
(KS()G/68), IsniaUa (1866/(J8), Suez (18ü(VG8).
Alexandi-ia (1872/96), Kairo (1868/95) állo-
másokéit s láttam, hogy ezen a vidéken csök-
ken a légnyomás a téltől kezdve a nyár felé.
Port-Öaid, Ismaila, Suez rövid idejű adatait
figyelembe nem véve, jóllehet itt is teljesen
egyeznek a viszonyok a töiii)i állomással, a
többi 6 hely átlaga gyanánt a következő érté-
keket kapjuk. A légnyomás a megelőző hó-
napokhoz képest süly ed ( — ) vagy emel-
kedik ( + ):

Febr. iMárcz Apr. Máj. Jim. Jul

— 11 —1-9 —1-4 -fOi' —l-l —23 mm.

Telünk végén tehát sülyed a légnyomás a
Földközi-tenger keleti vidékén.

Ugyanígy van a dolog Athénben (1840/93.
Meteorok Zeitschr. 1898. évf. 351. 1.), Ganeá-
ban, Bengasiban, Tripolisban : nyugaton Angxa
do Heroismo, Ponta Delgada, Funchal állo-
másokon ; azután 8panyolországl)an, Olasz-
országban, hol a legkisebb légnyomás márczius,
április, nuijus hónapokban szokott beáUaui.
(Hann. Luftdruck. 171—173. 1.)

Már iiedig, ha a Földközi-tenger környékén
tavaszszal sülyed a légnyomás, úgy a sub-
trópusi maximum előrenyomiüásai nem lép-
hetnek fel, mivel azok az előrenyomulások,
M.4REK úr szerint, ugyanazt fejezik ki, mint a
légnyomásnak az emelkedései. „A légnyomás
emelkedni kezd, azaz beköszöntének a sub-
trópusi maximum előnyomulásai", — így íi* ő.

Az azóri szigetek körül egész éven át magas
a levegő nyomása, középpontja a téltől kezdve
a nyár felé kissé északiabbra helyeződik át
s terjedelme is nagyobbodik : Ázsiában a tél-
től a ny;u' felé kisebbedik a légnyomás, közép-
pontja akkor Perzsiában vau.

Emelkedő légnyomás, azaz a subtrópusi
maximum előrenyomulása nem szerepelhet
tehát ok gyanánt madarainknak telelő helyeik-
ről való elköltözésénél.

Ha csupán csak emelkedő légnyomás, a
nyári hüselőknél néhány milliméternyi, a téli
futanüóknál nagyobb mértékű emelkedés volna
az az ok, mely madarainkat a tavaszi és őszi
vonulásra serkentené, akkor őszig egyetlen
egy sem maradna meg nálunk; mivel a lég-
nyomás folyvást változik s néhány milliméternyi

Sarona (1880/89). Jerusalem (1861/81). Port-
Said (1866/68). Ismaila (1866/68). Suez (1866—
1868j, Alexandria (1872,96), Kairo (1868/95)
dargetan und wahrgenommen, dass derselbe vom
Winter zum Sommer hin im Fallen begriffen
ist. Port-Said. Ismaila, Suez, als Stationen
mit kiu-zer Beobachtungszeit weglassend, ob-
wohl der Gang mit den ültrigcn Stationen völlig
stimmt, bekommt mau für die anderen sechs
Orte folgende Mittel : Der Luftdruck sinkt
(— ) oder steigt (-(-) gegen den vorhergehen-
den Monat im :

Febr.

— ri

März

-1-9

Apr. Mai
-1-4 4-0-2

Jim.
-11

Jiil

Am Ausgang unseres Winters fällt also der
Luftdruck in den östlichen Mittelmeerläudern.

So ist es auch in Athen (1840/93, Meteor.
Zeitschr. 1898, 351.). Kanea, Bengasi.' Tri-
poli ; im Westen in Angra do Heroismo,
Ponta-Delgada, Funchal. dann in Sj)anien,
Italien, wo der niedrigste Druck im März.
April, Mai sich einstellt (Hann. Luftdruck
(171-173).

\\'enn aber der Luftdruck im Frühling in
den Äßttelmeerläudern sinkt, dann können
auch keine Yorstösse des subtrojiischen Maxi-
mums erfolgen, weil Herr M.4rkk diese Yor-
stösse als gleichbedeutend mit dem Steigen
des Luftdruckes annimmt. ..Der Luftdruck
beginnt zu steigen, d. h. es erfolgen ^'or-
stösse des subtropischen Maximums" —
schreibt er.

Um die Azoren liegt das ganze Jahr hoher
Luftdruck, welcher vom AMnter zum Sununer
hin das Zentrum etwas nördlich verschiebt
und an Ausdehnung gewinnt ; in Asien stellt
sich vom ^\'inter zum Sommer niedriger Druck
ein mit dem Zentrum über Persien.

Steigender Luftdruck, d. h. Yorstösse des
sidjtropischen Maximums, kann also nicht die
Ursache des Wegzuges der Yögel aus ihren
Winterquartieren sein.

Sollte es bloss steigender Luftdruck sein,
bei den Sommerfrischlern um einige Milli-
meter, bei den Winterilüchtern um viel mehr
Millimeter, welcher die Vögel zum Aufbruch
im Frühling und Herbst anregt, dann würde
kein einziger Yogel bei uns bis zum Herbst
sich aufhalten, weil der Luftdruck fortwährend

151

emelkedés csaknem miiulcniiap köszönt be.
Eiirópa északi vidékén, liol a léiíiiyoniási
depressziók oly gyakran szoktak mutatkozni,
átvonulásuk alkalmával rögtön elköltiiznének
a madarak, mivel utórésziikön nem csak télen,
hanem nyáron is, nemcsak néhány, hanem
jó sok milliméterrel emelkedik a légnyomás.
Oly tüneményszerű nyomás pedig, minőt 19t)7.
januáriiisban volt alkalmunk tapasztalni, midőn
796 és még több millimétert figyeltünk meg,
bizonyára valamennyi madarat elzavart volna
Magyarországból, mert hiszen csontjaik és
sejtjeik levegővel vannak telve, ha talán nem
is olyan nagy mértékben, mint Marék lír fel-
tételezi. Azonkívül is volt alkalmam 25 év
lefolyása alatt nem egyszer tapasztalni, hogy
a légnyomás 24 óra alatt 10 — 16 milliméterrel
is emelkedett, de azért csak itt maradtak
madaraink. Ugy látszik, hogy még sem gyű-
lölik annyira a magas légnyonu'ist, miként
Marék úr a szalonkára nézve feltételezi az
atlanti maximum 11108 márczius 1 7-én történt
előrenyomulását illetőleg. Hát ahhoz mit szól,
hogy 1906-ban, áprihsban, félhónapon keresz-
tül ugyancsak özönlött hozzánk a sok madár
magas légnvomás alkalmával !

Hogy tavaszszal a légnyomási depressziók
hatása alatt emelkedik a hőmérséklet, csak
előrészükről és déli oldalukról áll. különben
pedig hűvösödés jár a nyomukon ; de ez nem-
csak tavaszszal, hanem minden évszakban
így szokott lenni. A depressziók összes hatása
alig fogja a hőmérsékletet felszöktetni. Dél-
keleti szél nemcsak a légnyf)mási depresszió
egyik oldalán támad, hanem a magas lég-
nyomásnak, az anticziklónnak egyik oldalán
is fellép ; ha tehát a délkeleti szél hozná
szélességünk alatt a tavaszt s vele vonuló
nmdarainkat. akkor éppen úgy fújhat kifelé a
légnyomási maximumból, mint befelé a lég-
nvomási minimumba.

Marék tanár úr véleménye szerint a madár-
vonulásnak az oka az emelkedő légnyomás ; az
atlanti, a sarki és a szibériai légnyomási nuiximum
előrenyomulása öszszel, és a subtrópusi nuixi-
mumétavaszszal. A vele járó jelenségek, úgy-
Miint hideg, szárazság, táplálékhiány másodsor-

Änderungon unterworfen ist und einige Mil-
mihîtcr Ötcugen fast täglich vorkommt. Im
Norden von Europa, wo die barometrischen
Depressionen so häufig sind, würde beim
Vorüberzug derselben flugs ein Aufbrechen
der Vögel vorkommen, weil in dem hinteren
Teil derselben um einige, ja um viele Milli-
meter der Luftdruck steigt, nicht nur im
Winter, sondern auch im Sommer. Unti ein
solcher phänomenaler Druck, welcher bei
uns im Januar 1907 zu beobachten war, von
796 und mehr Millimetern musste gewiss alle
Vögel verscheucht haben, weil nicht nur jene
der Zugvögel, sondern auch die Knochen der
anderen mit Luft gefüllt sind, wenn auch viel-
leicht nicht in dem Grade, wie HeiT Marek es
voraussetzt. Aber auch sonst hatte ich im Ver-
lauf von 25 Jahren Gelegenheit zu beobachten,
dassder Luftdruck um 10—16 Millimeter in 24
Stunden stieg ; die Vögel sind aber dageblie-
ben. Es scheint also, dass ihnen der hohe
Luftdruck doch nicht so verhasst ist, wie es
Herr Marek für die Waldsclinepfe im Jahre
1903 annimmt, durch einen Verstoss am 17.
März. Und was sagt Marek dazu, dass im
Jahre 1906 in der ersten Aprilhälfte bei be-
ständig hohem Luftdruck eine auffallend
starke Einwanderung der Vögel in Ungarn
stattfand ?

Dass im Frühling die Lufttemperatur durch
das Einwirken von Depi'essionen steigt, ist
nur von dem vorderen und südlichen Teil
derselben zu verstehen, sonst folgt ihnen
Abkühlung nach ; das geschieht aber in jeder
Jahreszeit. Der totale Effekt der Depressionen
wird also kaum ein temperatiu'erhöhender
sein. Der SüdostAvind weht nicht nur an
einer Seite der barometrischen Depressionen,
sondern auch an einer Seite der Maxima :
wenn uns also der Südostwind in unseren
Breiten den Lenz bringen sollte und mit ihm
die Zugvögel, so kann er ebenso aus einem
Luftdruckmaximum herauswehen, als in ein
Luftdruckniinimuni liinein.

Nach der Ansicht des Herrn Marek ist die
Ursache des Vogelzuges der steigende Luft-
druck, die Verstösse des atlantischen, des
polaren und sibirischen Luftdrucknmximums
im Herbst und des subtropischen Maximums
im Frühling. Die Folgeerscheinungen, wie

152

ban jön tekintetbe; de nem mindii;'. mivel né-
mely madarak elköltöznek a nélkül, liogy hő-
mérsékleti csökkenés, szárazság és táplálék-
hiány észrevehető volna.

Az elmondottak ntán e véleményt nejn pár-
tolhatjuk, mivel éghajlatnnk alatt az időre
folyvást hatnak az emelkedő és sülyedö lég-
nyomású képződmények. Makek úrnak néhány
üstökénél fogva előrántott esete nem bir álta-
lános bizonyító erővel s nem is ellenőrízliető.
Téves meteorológiai nézeteket is fedeztünk fel.

Ha a vonuló madarak gyűlölnék a magas
légnyomást, akkor a snbtrópusi övben nem
kellene tartózkodniok : hiszen átvonnlhatnának
az egyenlítői övbe, hol alacsonyabb is a lég-
nyomás, a táplálék is bővebb s éppen szep-
temberben, az egyik magas napállás idejében,
az esős időszak veszi kezdetét. Sőt Izland
felé is vonulhatna őszszel némely madár, hol
akkor a téli alacsony légnyomás már jelent-
kezni szokott.

II.

Hi)BNER Ernő tanár lir csupán csak egy faj-
nak a vonulásával ismertet meg és pedig úgy
saját, mint mások megfigyelései alapján. Mun-
kájának czíme magyarul ez : „Időhelyzetekés
madárvonulás. A vörösbegy vándorlásai a
Keleti-tenger német partjain és az európai
kontinens fölött.'- Halle, 1905.

Stralsundban végzett megfigyelésein kivül
1899—1901. év őszén és 1902—1904. tavaszán
és őszén, bemutatja azokat is, melyeket kör-
nyékén 22 álloináson 1908 október 1. és
14-ik napja között végeztetett. Azután fel-
hozza azokat az adatokat (24 szám), melyeket
Blasius R. a világító tornyokon történt fel-
jegyzések alapján az 1888—1890. és 1900-
1903. (30 szám) időszakokra vonatkozólag
közzétett, megemlít még néhány (14) eféle
esetet (1900—1903), valamint 10 feljegyzést
a pomerániai ornithologiai évkönyvekből.

HüBNER dolgozatának alapját az 1899 — 1901.
időszakban Stralsundban végzett megfigyelései
képezik. Ezeket szeptendier 20-tól deczember

Kälte, Dürre, Nahrungsmangel, stehen an
zweiter Stelle ; jcdoidi niclit immer, weil
manche Vögel wegziehen, ohne dass Tem-
ptn-aturfall. Trockenheit und Nahrungsmangel
walirzunehmen wären.

Dieser Ansicht können wir nach dem An-
geführten nicht zustimmen, weil das Wetter
in unseren Breiten fortwährend von den fal-
lenden und steigenden Luftdruckgebilden be-
einflusst wird. Die herausgegrift'enen Fälle
des Herrn Markk besitzen keine allgemeine
Beweiskraft und sind nicht kimtnillierbar.
Auch irrtiiiidiclie meteorologische Anscliaumi-
gen wurden entdeckt.

Würde den Zugvögeln der liohe Luftdruck
verhasst sein, dann sollte sich keiner in dem
subtropischen Gürtel aufhalten ; er könnte ja
in die A<iuat(n'ialgegend ziehen, wo auch der
Druck niedriger, auch die Nahrung reich-
liclier ist und gerade im September der eine
höchste Sonnenstand und mit ihm die Regen-
zeit sich einstellt. Audi könnten manche
Vögel im Herbst gegen Island hin wandern,
wo dann schon der niedrige Luftdruck des
Winters besinnt.

n.

Herr Professor Ernst Hübner maciit uns
mit dem Vogelzug einer einzigen Art bekannt,
und zwar auf Grund seiner, wie auch eini-
ger anderer Beobachtungen. Seine Arbeit
führt den Titel : „ Wetterlagen und Vogelzug.
Die Rotkehlchenwandernngen an der deut-
schen Ostküste und über den europäischen
Kontinent." Halle. 1905.

Ausser seinen Beobachtungen im Herbst
1899—1901 und dann im Frühling und Herbst
1902—1904 zu Stralsund führt er für die
Tage vom 1. bis 14. Oktolier 1903 auch die-
jenigen von 22 Stationen aus seiner Umge-
bung an. Dann macht er uns mit den Anga-
ben (24 Nummern) bekannt, welche Herr R.
Blasius an den Leuchttürmen für die Jahre
1888—1890 und 1900—1903 (30 Nummern)
publizierte und fülirt noch einige (14 Fälle)
dieser Gattung an (1900-1903), auch teilt
er aus den Órnithologischen Jahresberichten
für Pommern 10 Fälle mit.

Die Grundlage des HüBNERSchen Werkes
bilden die Herbstbeobachtungen zu Stralsund
ans den Jahren 1899—1901. Diese werden

153

31-ig minden najira o-rafiknsan mutatja be
HüBNER, szintúgy tűnteti fel gralikonokbau a
Stralsundljan reggel 8 órakor feljegyzett lég-
nyomást, szélirányt és szélerőt is. Minden
őszszel eszerint 103 iiap])al van dolgunk.
Ezek között lS99-ben25. 1900-l)an 29, 1901-ben
59 naj) fordul elö, midőn Stralsundban vörös-
begyet figyelt meg, melyekről a grafikonokat
számokban adván vissza, a következő kimu-
tatást kapjuk :

für jed(ín Tag vom 20. September bis 31.
Dezember graphisch mitgeteilt ; ei)euso wird
die Morgenbeobachtung zu Stralsund (um
8 Uhr) für Luftdruck, Windriclitung und
Stärke dargetan. Wir haben es also jeden
Herbst mit 103 Tagen zu tun. Unter diesen
wurden zu Stralsund 1899 an 25, 1900 an
29, 1901 an 59 Tagen Rotkehlchen beobach-
tet, und zwar laut der graphischen Zeich-
nung in Zahlen wiedergegeben:

I.

táblázat. —

Tabelle 1

Vörösbegy daiab
Exemplare

1—2

3-5

G— 10

11-15

Ennél több
Mehrere

összeg
Summe

1899
1900

11
11

5
7

5
7

3

2

1

2

OK napon
"^ Tagen

29 „

1901

l'S

l'I

S

1

1

59 .,

1899-1901

50

33

20

6

4

1 1 Q * iiíipüu
^ ^^ Tag,.,,

Az időhelyzet hatását három szempontból
vizsgálja s tünteti fel Hübner, megkülönböztetve :

,4) Alacsony légnyomású képződményeket
és forgó viharokat.

B) Egyenletesen eloszlott légnyomást és
közepes barometerállást a Keleti-tenger nyu-
gati részén.

C) Magas légnyomást és auticziklónt.

A) alatt behatóbban tárgyalja 1901 október
5-, 6-, 7-, 8-, 9-, 29-, november 27-, 28-,
deczember 3-, 12-, november 12 — 17 ik nap-
jait; felemlíti az 1901 november 11-, 22- és
deczend)er 31-ik napjait is.

B) alatt felhozza az 1901. évi október
14—19-, 22-30- (23-, 25-, 28-, 29-ik), novem-
ber 17-, 18-, deczember 5 — 7-ik napjait.

C) alatt feltünteti az 1901. évi szeptember
28- és október 5-ik közötti időszakot, az ok-
tóber 29-ikétől november 5-ig terjedő napokat
és a november 22 — 25 közötti időt.

Azután jön az eredmények összefoglalása,
külön említve lévén még az 1901. é\d októ-
ber az 5 — 9. közötti és november 13 — 15-ik
közötti időszak. Erre a két esetre támaszkodva
mondja Hübner, hogy csakis a cziklón örvénylő
légiHOzgása sodorhatta össze környékéről Stral-
sundba a vöröshegyet.

' Hübner szerint 114.
Aquila XIV.

Der Einfluss der Wetterlage wird in drei-
facher Richtung hin untersucht, und zwar
werden unterschieden :

A) Tiefdruckgebiete und Wirbelstürrae.

B) Gleichmässig abgestufter Luftdruck und
mittlerer Barometerstand über der westlichen
Ostsee.

C) Hochdruckgebiete und Antizyklone.
Unter A) wird der 5., 6., 7., 8., 9-, 29.

Oktober, 27—28. November, 3-, 12. Dezember,
12 — IG. November 1901 näher besprochen,
angegeben wird der 11., 22. November und
31. Dezember 1901.

Unter B) finden wir den 14—19., 22—30.
(nämbch 23., 25., 28., 29.) Oktober, 17., 18.
November, 5 — 7- Dezember 1901.

Unter C) ist angeführt der 28. September
bis 5. Oktober, der 29. Oktober bis 5. No-
vember, der 22—25. November 1901.

Dann folgt eine Zusammenfassung der
Ergebnisse, worin nodi besonders der Zeit-
raum vom 5—9. Oktober und 13 — 15. No-
vember 1901 hervorgehoben wird. Auf diese
zwei Fälle gestützt, kommt Herr Hübner zu
der Anschauung, dass es nur die wirbelnde
Bewegung der Luft in der Zyklone sein
kann, welche die Rotkehlchen aus den um-
gebenden Gebieten in Stralsimd zusammen-
wirbelUi.

* Laut Hübner 114.

20

154

A felhozott esetekből Hübser a következő
eredményt vezeti le az idölicly/.t'tct ilictôlefï:

1. „A vörösbeíry legfeltiinőbl) piheiiési jelen-
ségei légnyomási depressziók hatása alatt
mutatkoznak, úgy hogy az örvénylő viharok
középpontja körül nagy számban összeverőd-
nek eme madarak és pihenni kényszerülnek
bizonyos távolságra a középponttól. Imi a
\'iharos szelek már csendesednek. Stralsnnd-
ban akkiu- történik ez meg, haacziklón közép-
pontja Svédország déli, középső, sőt északi
részét éri és a Keleti-tengert átszeli."

2. „Hasonló, de gyengébb pihenési jelen-
ség akkor áll be. ha északon levő, kiterjedt
depressziók másodrendű légforgatagokat, gyen-
gébb erejű szelekkel, a Keleti-tenger nyugati
részén támasztanak."

3. „Közepes barometerállás mellett és csen-
des időben, midőn sem forgó cziklón. sem
kifelé áramló anticziklón nem mutatkozik,
szabályosan vonul a vörösbegy akármely szél-
irány mellett. Elhagyja pihenő helyeit s keve-
sebb-hosszabb ideig nem látható."

4. „Ha magas nyomás terül el Európa északi
vagy keleti részén, akkor a vonuló vörösbegy
megpihen Stralsundban. "

5. „Az anticziklón középső részén gyenge
bevándorlás támadhat, a vörösbegy rövid ideig
pihenhet, de igen nyugtalannak mutatkozik."

Még a szél irányáról és erejéről is szól
HüBNER s állítja, hogy a bevándorlás nem függ
egyenesen az iránytól, és hogy erős szél
idején csoportosulnak, gyenge szél mellett
pedig elszélednek e madarak.

Feltűnő, hogy Hübner tanár úr csak az 1901.
évi időhelyzetekről szól és a másik két évből
egy esetet sem hoz fel; feltüntetett ered-
ményeit is csak abból az egy évből vezeti
le. A dolognak részrehajlatlan tárgyalása azt
hozná magával, hogy valamennyi év adatait
ne csak grafikusan tüntesse fel, hanem szá-
mokban is s következtetéseinél is szem előtt
tartsa. A mit tehát Hühner úr elmulasztott, meg-
cselekszük helyette.

Csak azokat a napokat tekintsük meg leg-
alább, a melyeken a vörösbegy a három év

wenn das Zentrum
Mittel- oder selbst
und (Hier über die

Die Ergebnisse aus den angeführten Fäl-
len stellt Herr Hübner in bezug der Wetter-
lagen folgendermassen fest :

1. „Die auffallendsten Rasterscheiiningen
erfolgen unter dem Einfluss barometrischer
Depressionen, der Wirbelsturm-Zentren, welciie
eine Zusaimiienhäiifung der lîotkidilchcn ver-
ursachen und sie in einer gewissen Entfer-
nung vom Zentrum, wo die stürmischen Winde
abflauen, rasten lassen. In Stralsund tritt
diese Erscheinung ein,
des Zyklons Süd- und
Nordschweden erreiciit
Ostsee wandert."

2. „f^ine ähnliche, aber schwächere Rast-
erscheinung erfolgt, wenn nördlich gelegene,
ausgebreitete Depressionsgebiete halljseitige
Luftvvirbel mit schwächeren Winden über der
westlichen Ostsee erzeugen."

3. „Bei mittlerem Barometerstände und
ruhiger Wetterlage, ohne wirbelnde Zyklone
und ohne strahlende Antizyklone, vollführen
die Rotkehlchen den normalen Wanderflug,
unabhängig von der Windrichtung. Sie ver-
lassen die Raststationen und werden wenig
oder selbst tagelang gar iiitlit beobachtet."

4. „Hochdruckgebiete in Nord- oder Ost-
Europa lassen die wandernden Rotkehlchen
in Stralsund rasten."

5. „Im Herzen der Antizyklone kann eine
schwache Zuwanderung von kurzer Rastdauer
auffallend unruhiger Rotkehlchen erfnlgen."

Dann wird noch über die Windrichtung
und Stärke gesprochen und behauptet, dass
die Zuwanderung nicht direkt von der Wind-
richtung abhängt und dass starke Winde
eine Anhäufung, schwache eine Zerstreuung
bringen.

Es muss auffallen, dass Herr Hübner bei
der Beschreibung der Wetterlagen nur auf
diejenigen des Jahres 1901 eingeht und keine
Beispiele aus den anderen zwei Jahren an-
führt; es stützen sich auch die Ergebnisse,
die dargetan wurden, nur auf die Daten von
1901. Eine unparteiische Behandlung der
Sache würde fordern, die Daten aller drei Jahre
nicht nur graphisch, sondern auch zahlengemäss
darzustellen und dieselben auchbei den Schluss-
folgerungen in Betracht zu ziehen. Was also
Herr Hübxer unterlassen hat, wollen wir tun.

Betrachten wir also wenigstens diejenigen
Tage, an welchen in den drei Jahren die

155

alatt legtöbbször mutatkozdtl. Az flőhi) említett
iiapoki)óI (I. tábl.l csak azokat hozzuk fel,
melyeken 11 — 15 darab vörösbegyet lehetett
látni. Emez adatok mellett Hühner nyomán a
reggeli légnyomást tüntettem fel, természe-
tesen nem egészen pontosan, hanem csak ligy,
a mint a grafikonok sztiriiit megbecsülhettem.
Ezek a napok a következők :

meisten Daten über die Sichtbarkeit des Rot-
kehlchens vorkommen. Aus den früher an-
geführten Tagen (Tabelle I) wollen wir mir
diejenigen hervorheben, an welchen 11 — 15
und mehr Exemplare beobachtet wurden.
Solche Tage gibt es im ganzen zehn. Neben
den Daten der Rotkehlchen tue ich den
Luftdruck (früh) dar, freilich nicht ganz pünkt-
lich, sondern nur so, wie ich denselben nach
dem Graphiken schätzen konnte. Diese Tage
sind folgende :

11. táblázat.

Tabelle II.

1899. Okt. 16.
Okt. 26.
Okt. 28.
Nov. 5.

1900. Okt. 8.
Okt. 11.
Okt. 12.
Okt. 14.

1901. Okt. 7.
Okt. 8.

Darab
Stück

(11-15)

/több mint 1 K\
Vmehr als ^^/

(11-15)
(11-15)
(11-15)

/több mint 1 K\
Vmehr als -^"/

(11-15)

/több mint 1 K\

^mehr als ^"^Z

/több mint 1 K\

Vniehr als '

(11-15)

Légnj'omás
Luftdruck

761

A következő 24 órában
Während der folgenden 24 Stunden

mm.

765
761
760
772
762
764
752
732
740

steigend.

emelkedve

sülyedve — fallend.

alig változó — kaum veränderlich.

gyorsan emelkedve — rasch steigend.

sülyedve — fallend.

emelkedve — steigend.

sülyedve — fallend.

sülyedve — fallend.

emelkedve — steigend.

sülyedve — fallend.

A 10 nap közül csak három fordul elő. a
melyeken a nyomás alacsony volt s az idő
depressziók, esetleg forgó viharok hatása alatt
állott ; ennélfogva nem lehet állítani, mint az
1. pont alatt olvashatni, hogy ily esetekben
szoktak a legfeltűnőbb pihenési jelenségek
mutatkozni ; 10 eset közül tehát 7 nem bizo-
nvít HüBNER úr következtetése mellett.

Ha e 10 nap adataiból mégis akarnánk
valamit következtetni, mást nem lehetne, mint
azt, hogy Stralsundhan a lecjtöhh vöröshegy
azokon a napokon mutatkozott, midőn a lég-
nyomás a normális mértéket meghaladta.

20 napon 6 — 10 darab vörösbegyet tigyelt
meg Hi'BNER. Nézzük meg ezeket is.

Unter den zehn Tagen, an welchen die
meisten Rotkehlchen beobachtet wurden, gibt
es nur drei mit niedrigem Luftdruck, an wel-
chen das Wetter unter dem Einfluss baro-
metrischer Depressionen, eventuell Wirbel-
Zentren, stand ; mithin kann nicht behauptet
werden, weil es im Punkt 1 heisst, dass die
auffallendsten Rasterscheinungen dazumal vor-
kommen ; also sieben FäUe gegen drei be-
stätigen die Schlussfolgerung des Herrn Hübner
nicht.

Wenn man aus den hervorgehobenen zehn
Tagen irgendwelche Schlussfolgerung ziehen
wollte, könnte es nur die sein : In Stral-
sund zeigen sieh die meisten Rotkehlchen an
Tagen mit übernormalem Druck.

An 20 Tagen wurden 6 — 10 Rotkehlchen
beobachtet. Betrachten wir auch diese.

20*

156

III. táblázat. — Tabelle III.

Légnyomás

Változás a következő 24 óra alatt

Luftdruck

Ärulerun-; währi'nd der folgenden 24 Stunden

1899.

Okt.

19.

773

niiii.

siilyedve — fallend.

Okt.

29.

761

,,

alig- változó — kaum eine Änderung.

Nov.

6.

765

n

siilyedve — fallend.

Nov.

11.

756

n

emelkedve — steigend.

Nov.

25.

761

»

emelkedve — steigend.

1900.

Okt.

2.

765

»

siilyedve — fallend.

Okt.

8.

760

»

emelkedve — steigend.

Okt.

6.

764

»

emelkedve — steigend.

Okt.

9.

768

»

siilyedve — fallend.

Nov.

23.

760

»

emelkedve — steigend.

Nov.

24.

761

»

siilyedve — fallend.

Dez.

8.

771

»

siilyedve — fallend.

1901

Okt.

o

764

n

siilyedve — fallend.

Okt.

3.

762

»

siilyedve — fallend.

Okt.

4.

760

»

változatlan — unverändert

Okt.

29.

762

n

emelkedve — steigend.

Nov.

4.

770

»

emelkedve — steigend.

Nov.

11.

755

n

siilyedve — fallend.

Nov.

22.

758

»

emelkedve — steigend.

Nov.

24.

772

n

emelkedve — steigend.

20 na]) között csak 3 fordul elő, midőn
a légnyomás 760 milliméternél kisel))) volt;
ennélfogva itt sem igen mutatkoznak forgó
viharok.

A töl)bi napot már nem érdemes részletesen
megvizsgálni. Áll tehát, hogy Stralsuiulhaii
a legtöbb (naponta 6 — 10, 11-15 és több
darab) vörösbegyet akkor lehetett látni,
midőn magas légnyomás uralkodott; 30
nap között 24 fordul elő, midőn a barométer-
állás 760 és több milliméterrel egyenlő volt.
Szó sem lehet tehát arról, hogy a czikló-
nok sodornák össze eme madárkákat.

Az alap, a melyen a vörösbegy őszi vonu-
lását (1899. 1900. 1901) HüBNER tanár úr fel-
építi, megrendült, feltevése tehát tarthatatlan.
Ha ugyanis a depresszió körül fúvó szelek
középpontja felé vinnék a madarakat, akkor
a legtöbb azokban a cziklónos középpontokban
mutatkoznék, hol a légnyomás legkisebb ;
Stralsundban tehát eféle csoportosítás akkor
esnék meg, ha elvonulna ott ilyen forgó vihar
középpontja, tehát feltűnő alacsony légnyo-
máskor. Ez azonban, miként a felhozott ese-
tek bizonyítják, nem tapasztalható. Meglehet,
hogy légnyomási depresszió hatása alatt áll

Es kommen unter 20 Tagen nur drei vor,
an welchen der Luftdruck geringer als 760 mm.
war ; also auch hier ist vou Sturmzeutren
kaum etwas zu entdecken.

Die anderen Tage zu untersuciien, halte
ich nicht für notwendig. Es steht also fest,
dass in Stralsund die meisten (täglich (>— 10,
11 — 15 und mehr) Rotkehlchen dann be-
obachtet wurden, wenn holier Luftdruck
herrschte ; unter 30 Tagen sind es 24, an
welchen der Barometerstand 760 und mehr
Millimeter beträgt. Von einem Zusammen-
wirbeln dieser Vögeichen durch Zyklonen
kann also keine Rede sein.

Die Grundlage, auf welcher der Rotkehl-
chenzug (1899, 1900, 1901) im Herbst durch
Herrn Hübner aufgebaut wurde, ist ersdiüt-
tert, seine Hypothese kann niclit aufrecht
gehalten werden. Würden uämlich die Vögel
durch die Winde, welche die Zyklone um-
kreisen, gegen den Mittelpunkt derselben ge-
führt werden, dann müssteu die meisten in
solchen Zyklonen zenti'en anzutreifen sein, wo
der Luftdruck am niedrigsten ist ; in Stral-
sund müsste also danu eine auffalleiule An-
häufung stattfiudeu, weun ein solches Zen-
trum vorbeizieht, also bei auffallend uiedri-

157

az irlo, midőn a h'unviiiiias 7G0 és töiil) milli-
méterrel eyyeiilü, ámde ily esetekben közép-
pontjuk Stralsnndtól meglehetősen messzire
van, a szél többnyire már gyönge s nem igen
sodorhatná össze a vörösbegyet; és mégis
a legtöbb (6 — 15 és több) 760 millimétert
meghaladó légnyomásvi napokon mutatkozott!

HüBNER szerint a madarak a cziklónok játék-
labdáivá lesznek. Miként ezekben a képződ-
ményekben csavarvonalakban száll fel a levegő
s megkerülve a középpontot, a felső régiók-
ban kifelé áramol, az anticziklón felé tart,
belőle kifelé veszi útját s újra a föld színé-
hez közeledik, úgy tenné meg az utat a vörös-
begy is. „Minthogy a cziklón középpontja felé
áramló forg('iszél tudvalevőleg a középpont
közelében felszáll és a vonuló vörösbegy a
forgószél játéklabdájává lehet, azért nem lehe-
tetlen, hogy a vonuló madaraknak legalább
egy része a barometerminimumok szélén a
felszálló levegővel magasabb regiókba s igy
a légkör felsőbb áramlásába akaratlanul is
belejut." Ehhez képest azt is fel lehetne tenni,
hogy anticzikh'inban azok a vörösbegyek szál-
lanak le, melyek valamely cziklónban fel-
sodródtak. Talán ilyen eset volt az is. midőn
Stralsundban 1901 november 'J4-én ..körül-
belül 11 órakor délelőtt hirtelen megelevened-
tek a kertek és bokrok, sőt rőzserakások és
léczkerítések is csalogató és élelmet kereső
nagyszámú vörösbegytől . . . Több közülök
mindjárt a megérkezés után feltűnő módon
nyugtalan lett s a továbbutazás iránt határo-
zott hajlandóságot árult el." E napon ugyanis
Hí'BNER úr megjegyzése szerint 775 milliméteres
anticziklón terült el Németország északi vidé-
kén. De vájjon nem megfagyva értek volna-e
kis madaraink a föld színére V !

Miután az 1902 — 1904. évi tavaszi és őszi
vonulás több adatával, valamint oly esetekkel,
midőn a vonuló madarak nekimentek a világító-
tornyoknak, megismertetett volna bennünket,

gem Druck. Das ist aber, wie es die ange-
führten Fälle dartun, nicht wahrzunehmen.
Es kann zwar das Wetter unter dem Einfluss
einer barometrischen Depression stehen, wenn
der Druck 760 und auch mehr Millimeter
beträgt, jedoch ist in solchen Fällen das
Zentrum derselben von Stralsund so ziem-
lich weit entfernt, es sind die Winde meistens
schon schwach, mithin könnte keine auf-
fallende Zunahme der Rotkehlchen stattfin-
den ; und doch kommen die meisten (6 — 15
und mehr) an Tagen mit 760 mm. über-
schreitendem Luftdi'uck vor!

Herr Hübner lässt die Vögel ganz ein Spiel-
ball der Zyklonen werden. Wie in diesen
Gebilden die Luft in Spiralen emporgewir-
belt wird, das Zentrum umkreist und in der
höheren Region auswärts strömt, den Weg
zur Antizyklone nimmt und sich wieder, aus-
strömend, der Erdoberfläche nähert, so sollte
es auch mit den Rotkehlchen geschehen. „Da
die dem Zentrum eines Zyklonengebietes all-
seitig zuströmenden Wirbelwinde bekanntlich
in der Nähe des Zentrums emporsteigen und
die wandernden Rotkehlclien ein Spielball
der wirbelnden Winde werden können, ist
es nicht unmöglich, dass wenigstens ein Teil
der Wandervögel durch den Luftauftrieb am
Rande des barometrischen iMinimums höheren
Luftregionen und den Oberströmungen der
Atmosphäre willenlos zugeführt werden." Dem-
zufolge könnte man auch annehmen, dass in
einer Antizyklone diejenigen Rotkehlchen
herabsteigen, welche in der Zyklone auf-
gewirbelt wurden. Vielleicht war dies der
Fall am 24. November 1901, als in Stral-
sund ,,es plötzlich gegen 11 Uhr vormittags
in Gärten und Hecken lebendig wurde und
selbst Reisighaufen und Staketenzäuue von
lockenden und futtersuchenden Rotkehlchen
in grösserer Zahl Ijesucht wurden . . . Viele
von ihnen zeigten gleich nacii der Ankunft
jene auffallende Unruhe und die ausgespro-
chene Neigung zur Weiterreise". Damals
lag, nach Angabe des Herrn Hübner, eine
Antizyklone mit 775 mm. über Norddeutsch-
land. Ob aber die Vögelchen nicht erfroren
am Erdboden angelangt wären ? !

Nachdem uns Herr Hübner mit mehreren
Daten über den Frühlings- und Herbstzug
1902 — 1904, sowie mit den x\ngaben über
das Anfliegen an Leuchttürmen bekannt ge-

158

újra visszatér az lö99 1901. évi őszi vonu-
lásra, vizsgálat tárgyává tevén a levezetett
„voiiiilástörvényeket". a liánmi év vala-
iiiciiiiyi megtigyelése alapján. Ugy találja, liogy
a vörösbegy pihenési jelenségei következőleg
oszolnak meg: 32 esetben mutatkoznak lég-
nyomási depressziós na])ok<m : 12 esetben
magas légnyomású napokon, midőn eme kép-
ződmények Európa északi és keleti vidékén
honoltak ; 12 esetben anticziklónos na|)okon,
midőn az anticziklónok Középeurópát borí-
tották. 111 esetben pihenési jelenetek nem
voltak, akkor tehát szabályos vonulásnak
kellett történni ; ezeken a najtokon egyenletes
és közepes légnyomás honolt a Keleti-tenger
nyugati részén. „Szabad tehát — így szól
HtíBNER — ama meggyőződést táplálnunk, hogy
a Keleti-tenger világító-tornyain történt meg-
figyelések, valamint az újpomerániai ornitho-
logiai észleletek és az 1899 — 1701. évi őszi
vonulási anyag, nem különben az 1902. és
1903. évi tavaszi és őszi megtigyelések a
vörösbegy számára meteorológiai alapon fel-
állított vonulástörvényekkel jó összhangban
vannak s így szabad egyidejűleg eme sejte-
lemnek is helyet adni, hogy még némely más,
a vörösbegy életmódját megközelítő dalos-
madár is. osztozik vele a vonulás módjára és
alakjára nézve."

Ha feltehetnők is, hogy azok a meteoro-
lógiai alapon télállított vonulástörvények jól
eg3'eznek az ornithologiai megfigyelésekkel a
cziklónok, anticziklónok és nagy légnyomású
területekre vonatkozólag, az egyenletes nyo-
mású 111 esetre nézve senimiképen sem lehet-
nénk ama véleményben, hogy azokon a napo-
kon a vonulás normális volt, és pedig egy-
szerűen azon oknál fogva nem, mert erre
nézve semmi megfigyelést sem mutat fel
HüBNER úr.

A légnyomási viszonyok tárgyalása után
rátér Hübner arra, hogy mi okozza voltaképen
a vonulást. Csakis klimabeli, a hőmérséklet-
től függő okról lehet sz(). bizonyos meghatá-
rozott hőfokról.

Feltünteti a hőmérséklet évi menetét Stral-
sundra nézve, valamint a tavaszi és őszi vonu-
lás időszakát, még pedig grafikusan, a nélkül,
hogy megemlítené, mely időszakból vezette le
a liőmérseklet havi értékeit és a vörösbegy
vonulásának lefolyását. A tavaszi vonulás

macht hal. kmiinit er wieder auf den llcrbst-
zug der .lalirc 1899 — 1901 zurück und un-
tersucht die abgeleiteten „Wandergesetze"
an allen Beobachtungen der drei Jahre. Er
findet, dass die Rasterscheinungen der Rot-
kehlchen stattfanden : in 82 Fällen an Tagen
Itarometrischer Depressionen ; in 12 Fällen
an Tagen ndt Hochdruckgebieten in Nord-
oder Ost-Europa ; in 12 Fällen an Tagen mit
Antizyklonen ül)er Zentral-Euro])a. In III
Fällen kamen keine Rasterscheinungen vor,
es sollte normaler Zug erfolgt sein, und zwar
an Tagen mit gleichmässigem und mittlerem
Luftdruck über der westlichen Ostsee. Aus-
nahmen kommen an 25 Tagen vor. „Man
darf demnach" — sagt Herr Hííbnee — ,der
Überzeugung Ausdruck geben, dass die Be-
obachtungen an den Ostsee-Leuchtürmen, die
ornithologischen Beobachtungen aus Neuvor-
pommern und das Beobachtungsmaterial in
den Wanderkarten für Herbst 1899-1901.
sowie die Frühjahrs- und Herbstbeobachtun-
gen aus den Jahren 1902 und 1903 mit
den auf meteorologischer Grundlage für das
Rotkehlchen gewonnenen Waudergesetzen in
gutem Einklang stehen, und man darf gleich-
zeitig der Vermutung Raum geben, dass
noch einige andere, in ihrer Lebensweise
dem Rotkehlchen nahestehende Singvögel mit
diesem Art und Form der Wanderung teilen."

Wenn wir auch annehmen könnten, dass
die auf meteorologischer Grundlage gewon-
nenen Wandergesetze mit den ornithologi-
schen Beobachtungen in gutem Einklang stehen
bezüglich der Zyklonen, Antizyklonen und
Hochdruckgebiete, in betreft" der 111 Fälle
mit gleichmässigem Druck könnten wir der
Überzeugung nicht Ausdruck geben, dass an
diesen Tagen normaler Zug erfolgte, und
zwar deshalb, weil darüber keine Beobach-
tungen vorliegen.

Nach den Erörterungen über den Luftdruck
macht uns Herr Hübxer mit der Ursache der
Wanderung bekannt. Diese kann nur eine
klimatische sein und hängt von einem be-
stimmten Temperaturgrad ab.

Es werden für Stralsund die Jahrestempe-
raturkurve und die Wanderperioden für Früh-
jahrs- und Herbstzug graphisch dai-gestellt,
leider ohne Angabe, aus welchem Zeitraum
die Temperatur der einzelneu Monate und
der Zugsverlauf des Rotkehlchens abgeleitet

159

február véiiéii vaí;y iiiárczius elején kezdő-
dik egytís Iliinek jelentkezésével +1 C. liű-
foknál s végződik április végén vagy május
elején, mikor 9 — 10 C. hőmérsékletnél sietve
vonulnak át az utolsó nőstények. A tömeges
vonulás márczius végétől április közepén túlra
tart + ;í-tól 7 C. fokig terjedő hőmérsékletnél.
A tavaszi vonulás 8 9, az őszi 1-2 — 14 hétig
is elhúzódik. I'tóbbinál októberben megy végbe
a tömeges vonulás és erős mértékű utóvonu-
lás még novemberben is, mikor is a hőmér-
séklet -|-11 C. fokról -|-2-re süly ed és a gyors
végvouulással 0°-nál véget ér ; a főátvonulás
-(-5-től -|-lü C. fokig terjedő melegben esik
meg. A tömeges átvonulás tehát tavaszszal
-[5, őszszel -l-7'5 C. fok mellett történik.

De nemcsak Stralsundban. hauem más helye-
ken is tavaszszal 3 — 7 C. fok mellett esik
meg Hcbser szerint a vörösbegy tömeges át-
vonulása, úgymint : Magyarországon (Buda-
pest) márczius közepétől április elejéig, Maria-
hofban márczius elején (Bécs hőmérsékletével
egybevetve), Braunschweigban február végé-
től márczius közepéig, Helgolandban márczius
első felében és áprilisban. Kristiániában ápri-
lis második felében május elejéig.

A vörösbegy vonulását már most az izo-
thermák vonulása szerint épiti fel Hübner úr.
Felteszi, hogy a „O" fokú izotherma menete
jelöli meg a vörösbegy északra való terjedé-
sének a határát. Az 5 fokú izotliernia hala-
dásával összeesik a tavaszi tömeges átvonu-
lás, a 7'5 fokúval pedig az őszi. A hideg és
téli hó elől menekülve, a vörösbegy deczem-
berben Dániába és Németországba tart egészen
le Magyarországig a téli „0" fokú izothermát
követve. Januárban Németország nyugati vidé-
kére és Francziaországba ér. Februárban már
a visszavonulás áll be. A „0" fokú izotherma
Norvégia nyugati partjától a Genfi-tó környé-
kére s onnan a Kaspi-tengerig halad. Az izo-
thermákhoz képest a vonulás őszszel délre,
délnyugatra, tavaszszal északra, északkeletre
tart. Hegyeket, fátlan pusztákat kerül a vonuh)
vörösbegy.

1!IU;}. október 8-án magas légnyomás támadt

sind. Der Frühjahrszug hebt Ende Februar
oder Anfang Miirz mit vereinzelt auftreten-
den Männchen an, bei -(- 1" C. und schliesst
Ende April oder Anfang Mai, wenn die letz-
ten Weibchen flüchtig durchreisen, bei 9 — 10"C.
.mittlerer Tagestemperatur. Die Massenwan-
derung erfolgt von Ende März bis über Mitte
April hinaus l»ei dem Temperaturintervall von
-+- 3 bis 7° C. Während der Frülilingsdurch-
zug 8 — 9 Wochen beträgt, dehnt sich der
Herbstdurchzug auf 12 - 14 Wochen aus. Hier
vollzieht sich die Massenwanderung im Okto-
ber und die starke Nachwanderung im No-
vember, wo die Temperatur von -|-11 bis
-(-2" C. sinkt un<l die schwache Schluss-
wanderung bei 0" aufhört; der Hauptdurch-
zug erfolgt während des Wärmeintervalles
von + 5» bis + 10» C. Als Mittel kann also
für den Massendurchzug im Frühling -f 5,
im Herbst -\~^^5° C. angenommen werden.

Wie in Stralsund, so soll, nach der Dar-
stellung des Herrn Hübner, auch an anderen
Orten der Hanptdurchzug des Rotkehlchens
im Frühling bei 3 — 7" 0. stattfinden, als : in
Ungarn (Budapest) von Mitte März bis An-
fang Ai)ril, in Mariahof Anfang März (Tem-
peratur laut Wien), in Braunschweig Ende
Februar bis Mitte März, in Helgoland in der
ersten Märzhälfte und im April, in Ciiristiania
in der zweiten Aprilliälfte bis Anfang Mai.

Auf den Gang der Isothermen baut nun
Herr HiIbner den Wanderzug der Rotkehlchen
auf. Er nimmt an, dass der Verlauf der 0"
Isotherme die Polargrenze angibt, bis zu
welcher die Rotkelilchen hinschreiten. Mit
dem Vorrücken der 5" Isotlierme erfolgt der
Massendurchzug im Frühling und mit jener
von 7'5'' im Herbst. Vor Kälte und dem win-
terlichen Schneefall flüchtend, kommen die
Rotkehlchen im Dezember in Dänemark und
Deutschland bis nach Ungarn hinab, dem
Gange der 0" Winter-Isotherme folgend. Im
Januar treffen sie in West-Deutschland und
Frankreich ein. Im Februar erfolgt schon der
Rückzug. Die 0" Isotherme verläuft dann von
der Westküste Norwegens bis in die Gegend
des Genfer Sees und von hier zum Kaspi-
schen Meer. Nach dem Verlaufen der Iso-
thermen ist der Zug südlich, südwestlich im
Herbst, nördlich, iu)rdöstlich im Frühling.
Gebirge, baundose Steppen werden gemieden.

Am 8. Oktober 1903 bildete sich ein Hoch-

160

Észak-Skandináviúbau ; Bodo — 3, llaparanda
— 7, Stockholm + 1 (havazás), Kopenhái^a + 9,
Swiueiiiiinde + 10 C. hőfokot tüntetett tel.
A liide«!; levegő hulláma, mely észak felöl
Svédországba tartott, elűzte a vörösbegyet s
október 9-éii a pomerániai partra hozta. Ta-
vaszszal sok vörösbegy mutatkozik a pome-
rániai tengerparton, ha valamely ezikhui közép-
pontja Norvégiában van ; ilyen eset volt 1904
á])ri!is 7-, 8-ik napján, mikor enyhe, meleg
szét fújt. Sőt nyugatról jövő antieziklónok
is állandó napsütés mellett tavaszszal föl-
melegedéssel és vörösbegy és más madarak
élénk beözönlésével szoktak járni, mint példán!
1900 április 20-, 21-ik napján.

Eme három eset megokolásával teljesen
egyetértek ugyan, de azt már nem vagj'ok
hajlandó elhinni, hogy a vörösbegy' meghatáro-
zott hőfok mellett vonul. Előbb össze kell
gyűjteni az ornithologiai adatokat, egységes
módszer szerint feldolgozni és csak akkor
lehet szó arról, hogy összemérjük a hőmér-
sékleti xiszonyokkal. Megfordítva nem szabad
eljárni ; nem szabad klimabeli tényezőkre
támaszkodva megjelölni az utakat, melyeken
a madaraknak vonuluiok. s kimérni az izo-
thermát. melyet követniök kell. Eféle hypo-
thesisek bizony egy hajszálnyit sem képesek
lendíteni azon. hogy az ornitliophaenologia
terén haladás mutatkozzék. Az m'nithologusok
adják ide adataikat, nem laza kapcsolatban,
hanem rendszeres feldolgozásban. Grafikonok
illusztrálni igen, de pótolni nem képesek a
számbeli adatokat. Az ornithologiai adatoknak
az összemérését meteorológiai vagy klimabeli
alapon bátran a meteorológusokra bízliatni.
a mivel természetesen nincsen mondva, mintha
ezt az ornithologusok is el nem végezhetnék,
ha erre képeseknek hiszik magukat.

HüBNER úr megtisztel vele. hogy arra a dol-
gozatomra is hivatkozik, melyben oda nyilat-
koztam, hogy a füsti fecske bizonyos izo-
thermával látszik vonulni. De ne feledjük el,
hogy Európa sok helyére vonatkozólag épp
úgy mint Magyarországot illetőleg előbb össze-
gyűjtötte Herman Ottó a vonulási adatokat.
Ezekre támaszkfidva, pontosan (tizednapra)

druckgebiet in Nord-Skandinavien ; Hodö mel-
dete — 3, Haparanda — 7, Stockholm -f- 1°
mit Schneefall, Kopenhagen -\- 9, Swine-
münde -|- 10" 0. Die Kältewelle, welche sich
von Norden her über Schweden ergoss, ver-
drängte die Rotkehlchen und führte viele
am 9. Oktober an die jjonmiersche Küste.
Im Frühling kommen bei Zyklonen, deren
Zentrum in Nonvegen liegt, an der ])ommer-
schen Küste viele Rotkehlchen an. wie am
7., 8. April 1904 ; es wehten warme, milde
Winde. Ja auch Antizyklonen, welche von
Westen her kommen, bringen bei der an-
haltenden Sonnenstrahlung Erwärmung und
lebhafte Zuwanderung von Rotkehlchen und
anderen Vögeln im Frühling hervor, wie es
am 20., 21. April 1900 zu beobachten war.

Der Begründung dieser drei Fälle können
wir unbedingt zustimmen, niclit so aber der-
jenigen, als würden die Rotkehlchen bei einer
bestimmten Temperatur ihren Zug ausführen.
Man muss zuerst ornithologische Daten sam-
meln, dieselben nach einer einheitlichen Me-
thode bearbeiten, dann er.st kann eine Ver-
gleichung derselben mit den Temperaturver-
hältnissen angestellt werden. Es geht nicht
an, umgekehrt zu verfahren, sich auf klima-
tische Faktoren zu stützen und den Vögeln
vorzuschreiben, auf welchen Wegen sie ziehen
sollen, ob mit dieser oder jener Isotherme.
Solche Hypothesen können nicht imstande
sein, Fortschritte auf dem Gebiete der Orni-
thophänologie zu fördern. Die Ornithologen
sollen die Zugsdaten hergeben, nicht in
lockerem Zusammenhange, sondern systema-
tisch dargestellt. Graphikons können zwar
illustrieren, nicht aber die numerischen An-
galien ersetzen. Das Vergleichen der ornitho-
logischen Daten auf meteorologischer oder
klimatologischer Grundlage könnte man ge-
trost den Meteorologen überlassen ; womit
nicht gesagt werden will, als könnten dies
nicht auch Ornithologen tun, falls .sie dazu
sich befähigt glauben.

Herr HObner beruft sich auch auf meine
Arbeit, in welcher ich die Ansicht aussprach,
dass die Rauchschwalbe mit einer bestimmten
Isotherme zu ziehen scheint. Es hat aber
zuerst Herr Otto Herm-vn die Zugsdaten für
viele Orte in Europa zusammengestellt und
für Ungarn gesammelt. Auf diese gestützt,
habe ich den mittleren .Ankunftstag für Un-

161

feltüntettpiii a megérkezés átlagos napját
Magyarországra nézve, kiszáiiiitottani hőmér-
sékletét és csak azután mértem össze e két
rendbeli számot más helyekével. De Hübner
ür nem ezt az utat követi. Ekként átlagos
megérkezési nap gyanánt Magyarországot ille-
tőleg előbb április 5-ikét 9'4 C. fok mellett
kaptam ; azután több ornithologiai adatból és
45 évet felölelő hőmérsékleti feljegyzésekből
április 7-ikét 9'9 C. fok mellett ; utoljára
néhány ezernyi 10 éves adatból április 8-ikát
9'6 C. fok mellett. Emez utijbbi átlag 14
pentaszos időköznek az átlaga, melyben a
füsti fecske Magyarországon 10 év lefolyása
alatt megjelent ; a hőmérséklet, 8 állomás
adataiból kiszámítva, szintén ugyanarra a 10
évre vonatkozik. Ha tehát most izothermáról
szólnék, csak annyit mondhatnék, hogy ez az
izotherma 70 napos időközre vonatkozik és
hozzá kellene tennem, hogy egyes évek meg-
lehetősen eltérnek ettől az átlagtól (ir6 és
8'3 C.° a két szélső érték).

Ha tehát Hüenek úr dolgozata végén ekként
nyilatkozik: ..A vonulás az átlagos hőmérsék-
let bizonyos fokánál veszi kezdetét, a vonuló
madarak meghatározott izothermákkal nyomul-
nak elő és húzódnak vissza széles arczélben
és meteorológiai tényezők által hajlatnak ide-
oda az illető izothermaövekben, úgy vélemé-
nyéhez nem csatlakozhatunk.

Hl.

A német zoológiai társaság tizennegyedik
évi gyűlésén, mely 1904 május 24- és 26-ik
napján folyt le Tübingenben, Hacker tanár úr
előadást tartott ezzel a czimmel: „Föhn és
madárvonulás". 20 éves megfigyeléseire támasz-
kodva állítja, hogy az Erithacus rubecula,
Phylloscopus rufus. Kuticilla phoenicura. Phyl-
loscopus trochillus, Accentor modularis. Euti-
cilla tithys, Serinus serinus és más madarak
mindig föhnös időben jönnek meg. Sajnos
azonban, hogy adatait nem közli s így rész-
letesen nem is lehet velük foglalkozni.

Hacker úr megmagj'arázza. mit kell érte-
nünk a fühii nevezetén s feltüntet három
Aquila XIV.

garn genau (bis auf den Zehnteltag) bestimmt,
dann seine Mitteltemperatur berechnet und
so erst diese beiden Zahlen mit jenen au
anderen Orten verglichen. Herr Hübner hat
nicht diesen Weg betreten. So fand ich zu-
erst den mittleren Ankunftstag für Ungarn
den 5. April mit 9'4" C. ; dann aus mehre-
ren Daten und Temperaturbeobachtungen von
45 Jahren den 7. April mit 9'9'' C. ; zuletzt
aus einigen tausend Daten aus zehn Jahren
den 8"0 April mit 9-6" C. als Mittel. Dieses
letzte Mittel ist das Mittel des Zeitraumes
von 14 Pentaden, in welchen die Rauch-
schwalbe in zehn Jahren in Ungarn ankam ;
und die Temperatur, nach acht Stationen ge-
rechnet, bezieht sich ebenfalls auf diese zehn
Jahre. Wenn ich also jetzt von einer Iso-
therme sprechen würde, könnte ich nur sagen,
dass diese Isotherme sich auf einen Zeit-
raum von 70 Tagen bezieht ; und müsste
hinzufügen, dass in den einzelnen Jahren
eine ziemliche Schwankung vorhanden ist
(11-6 und 8-3» C. sind die Extreme).

Wenn also Herr Hiìbner am Schlüsse sei-
ner Arbeit sagt : „Durch eine bestimmte Höhe
der Mitteltemperatur wird die Wanderung
eingeleitet, die Wandervögel folgen dann dem
Vorrücken oder dem Rückgange ebenso be-
stimmer Isothermen in breiter Front und wer-
den in den betreffenden Isothermengürtel
durch meteorologische Faktoren hin- und her-
getrieben", so können wir seiner Ansicht
nicht beistimmen.

in.

Auf der vierzehnten Jahresversammlung der
Deutschen Zoologischen Gesellschaft zu Tü-
bingen, den 24. bis 26. Mai 1904, hat Pro-
fessor H.4CKER einen Vortrag: „Über Föhn
und Vogelzug" gehalten. Gestützt auf zwan-
zigjährige Beobachtung, behauptet er, dass
die Ankunft von Erithacus rubecula, Phyllo-
scopus rufus, Kuticilla phoenicura, Phyllosco-
pus trochillus. Accentor modularis, Kuticilla
tithys, Serinus serinus u. a. stets bei föhniger
Wetterlage erfolgt. Leider werden aber die
Daten nicht angegeben, es ist also ein
spezielles Eingehen auf dieselben nicht
möglich.

Herr H.ícker erörtert, was wir unter Fölin
zu verstehen haben und stellt drei Föhn-

21

162

eféle lielyzetet grafikusan, ÍMi,i;y róla tiszta
fogalmunic legyen. Azután leírja az 1904. évi
időjárási és madárineg;jelenési viszonyokat,
felemlítve egy esetet 1900 iiiárcziiis 28-ik
napját illetőleg. Az előbbi évekből is több fel-
jegyzéssel rendelkezik, melyek rámutatnak
arra a kapcsolatra, mely a fiilinös helyzet
és a madárvoiiulás között fennáll : de nem
közli őket, csupán csak megfigyeléseinek az
eredményét teszi közzé e szavakkal : ..liogy
Baden déli és Württemberg középső részén
bizonyos madarak (Phylloscopus rufus, Phyllos-
copus trochillus, Erithacus rubecula, Ruticilla
phoenicura, valószínűleg Ruticilla tithys. Ac-
centor modularis és némely más is) föhnös
időben jönnek mec;."

Hypothesis gyanánt megjegyzi: ..liogy a
fönn a megnevezett madarakra nézve ébresztő
és intöjel gyanánt szolgál Felső- Olaszországból
való elköltözésüknél és az alpesi csúcsok át-
szállásánál a szükségelt eszközt szolgáltatja.

Ehhez az előadáshoz is meg kell jegyez-
nünk, hogy helyéu lett volna előbb részlete-
sen közölni az ornithologiai adatokat (ha nem
is az előadás alkalmával, legalább a kinyo-
matása okából) és csak azután kellett volna
vizsgálat tárgyává tenni az időhelyzeteket, ha
vájjon némely madár csak föhnös időben
jelenik-e meg, vagy talán egyébkor is V Ha
valamely ornithologus állítja, hogy számos
feljegyzéssel rendelkezik a niadárvonulás és
föhnös időhelyzet közötti ka])csolatot illetőleg,
a nélkül, ho.g}' közzétenné, úgy ez az eljárás
körülbelül nem ér többet, jiiintha egy meteo-
rológus állítaná, hogy még soha olyan magas
barometerállást nem figyelt meg, mint az idei
januárban ; rögtön tovább kérdeznék, ha vájjon
meg tudná-e mondani, mikor és milyen magas
légnyomást jegyzett fel najjlójába? Altalános
jellemvonás, hogy az ember, ha több hasonló
esetet tud, rögtön általánosít és feltételezi,
hogy valamennyi eset egyez.

Magyarországon éveken keresztül volt alkal-
munk ornithologiai adatokat összemérni az
idővel, de nem sikerült felfedezni, mintha
némely fajú madarak csak egy bizonyos szél
mellett jöttek volna meg. Ha Badenben és
Württembergben éveken keresztül történné-
nek a megfigyelések oniitliologiai hálózat

lagen graphisch dar, um die Begritl'e über
Föhn klar vor die Augen zu stellen. Dann
gibt er eine Beschreibung der Frühlingsver-
hältnisse von 1ÍJ04 über das A\'etter und die
Ankunft und führt auch einen Fall vom 28.
März 1900 an. Auch aus früheren Jahren
besitzt er zahlreiche Notizen, welche auf den
Zusammenhang zwischen Föhnlage und \'ogel-
zug hinweisen, verzichtet aber auf die Wieder-
gabe derselben und stellt nur als tatsäch-
liches Ergebnis seiner Beobachtungen den
Satz auf, dass im südlichen Baden und
mittleren Württemberg die Ankunft gewisser
Zugvögel (l'hylloscopus rufus. Phylloscopus
trochilus, Erithacus rubecula. Euticilla phoe-
nicura, wahrscheinlich auch Ruticilla tithys.
Accentor modularis und einige andere* mit
fölmarfiger Witterung zusammentrifft" .

Als Hypothese fügt er hinzu, „dass für
die genannten Vögel der Föhn den Reiz
oder das Sifpial zum Aufbruch aus Ober-
i'alien und das Vehikel beim Passieren der
Alpenhimme bildet".

Auch zu diesem Vortrag kann bemerkt
werden, es hätten zuerst die ornithologisclien
Beobachtungen in extenso (wenn auch nicht
für den Vortrag, so doch für den Druck)
mitgeteilt werden sollen und dann erst wären
die Wetterlagen zu untersuchen gewesen, ob
das Erscheinen einiger Vögel nur bei Föhn
vorkommt oder vielleicht auch bei anderen ?
Wenn ein Urnithologe behauptet, er besitze
zahlreiche Notizen über den Zusammenhang
von Föhnlage und Vogelzug, ohne dieselben
zu publizieren, so ist das beiläufig nicht
mehr, als wenn ein Meteorologe sagen würde,
er habe noch nie einen so hohen Luftdruck
beobachtet, als heuer im Januar; mau fragt
weiter, ob er auch augeben kann, wann und
wie hoher Barometerstand in seinem Tage-
buch verzeichnet ist? Es ist ein gemein-
schaftlicher Charakterzug, dass mau, wenn
mehrere Fälle sich gleich sind, flugs gene-
ralisiert und alle Fälle als übereinstimmend
annimmt.

luL'ngarnhatten wir Jahre hindurch Gelegen-
heit oruithologische Daten mit dem Wetter zu
vergleichen, konnten aber nicht entdecken,
dass manche Vogelarteu nur bei einem be-
stimmten Winde ankamen. Wenn in Baden
und Württemberg Beobachtungen eines orni-
thologisclien Netzes .laliro hindurch angestellt

163

szerint, ott is valószinűlpí;' a iiiiciiklic/. hasonló
tapasztalatra fopiak Jutni. Nálunk is ('szre-
vettiik, liosy Európa nyugati vagy észak-
nyugati részén mutatkozó dopresszió elején
és jobb oldalán, tehát déli szelek mellett,
számosabb megérkezési adattal találkozunk.
Vizsíiálataink kezdetén úgy találtuk, hogy
depressziós, alacsony légnyomást kell kedvező
vonulási tényező gyanánt tekintenünk s nem
éppen csak borús depressziós idót, mint Hacker
ránk vonatkozólag állítja : fel is hoztuk ennek
bizonyítékait s nem elégedtünk meg avval,
hogy egyszerűen csak hivatkoztunk volna rajok,
mint H.ïcKER cselekszik. Déli szelek Magyar-
országon, és föhnszelek Badenben és A\'ürt-
tembergbeu egyenlő hatásúakuak látszanak.
Ha vájjon az Olaszországban fúvó déli szél
átröpíti-e a madarakat az Alpokon keresztül,
vagy sem, azt csak a megligyelés döntheti el.
Annyit azonban még is állíthatni, hogy a
felsőbb légrétegekben fúvó szelek, kiváltképeu,
ha a síkon, az alacsonyabb helyeken déli
árandat honol, kissé eltérnek az alsóbb irány-
tól ; ha lent déli szél fú, úgy fent körülbelül
délnyugati, nyugati az áramlás. Azok a mada-
rak, a melyek déli szél mellett indulnak el
Felső-Olaszországból, alig érnének az Alpo-
kon át Badenbe. És ha a föhn nagy száraz-
sága és magas hőfoka volna az az inger,
mely a madarakat útjokra serkentené, akkor
ennek a szárazságnak és melegnek már Felső-
Olaszországban kellene jelentkeznie : a mi
pedig nem történik meg, ndvel e kettős jelen-
ség csak akkor lép fel, mikor a légtömegek
az Alpok orniain'i] lezuhannak.

IV,

A sarlós fecske (Cyyselus apus) elköltözése.

Chernelházi Chernél István „Magyarország
madarai" czímű müvében (510. 1.) említi, hogy
Léka várából (Vas m.) augusztus első napjai-
ban hirtelen szoktak eltűnni e madarak. Mint-
hogy tapasztalására is hivatkozik, megkértem.
lenne szíves adatait rendelkezésemre bocsátani,
hogy az időjárással összevethetném.

Hozzám intézett két leveléből az ő szíves
beleegyezésével közlöm a következőket. „A

würden, wird man wahrscheinlich etwas Ähn-
liches konstatieren können. Das haben wir
auch hier bemerkt, dass an der vorderen
und rechten Seite einer im Westen oder
Nordwesten von Europa lagernden Depres-
sion, wie es bei Föhn der Fall ist, also bei
südlichen Winden, die Ankunftsdaten zahl
reicher werden. Nicht trübes Depressions-
wetter, wie es Herr Hacker uns im|)utiert,
sondern einfach Depressionsluftdruck, niedri-
gen Luftdruck, fanden wir im Anfang un-
serer Untersuchungen als zugbegünstigen den
Faktor; haben aber auch die Daten ange-
führt und uns nicht nur auf dieselben be-
rufen, wie es Herr Hacker tut. Südliche Winde
in Ungarn und Föhnwinde in Baden und
Württemberg, scheinen also gleiche Wirkung
zu haben. Ob der Südwind, welcher in Italien
weht, die Vögel über die Alpen herüber-
trägt, könnte wieder nur durch Beobachtung
festgestellt werden. Es möge nur so viel be-
merkt sein, dass die Winde in den oberen
Luftschichten, besonders bei Südwind in der
Niederung, etwas in der Richtung abweichen;
unten Südwind, oben etwa Südwest, West-
wind. Die Vögel, die bei Südwind aus Ober-
itaKen aufbrechen, würden kaum über die
Alpen nach Baden hingeführt werden. Und
sollte es die grosse Trockenheit und der
hohe Wärmegrad des Föhn sein, welche als
Beiz zum Aufbruch der Vögel in Betracht
kämen, so müssten dieselben schon in Ober-
italien vorhanden sein ; was aber nicht der
Fall ist, da sie näinUch nur beim Herabstiir-
zen der Luftmassen von den Alpenkämmen
zu beobachten sind.

IV.

Der Wegzug der Mauersegler {Cypselus apns).

Herr Stef.ìn Chernél v. Chernelháza er-
wähnt in seinem Werke über die Vögel Un-
garns S. 510. dass die Mauersegler aus der
Burg Léka (Komitat Vas) in den ersten Tagen
des Monats August plötzlich zu verschwin-
den pflegen. Da er sich auf eigene Erfahrung
beruft, ersuchte ich ihn um die Mitteilung
seiner Daten behufs einei' Vergleichung mit
dem Wetter.

Aus seinen beiden Schreiben teile ich mit
seiner gütigen Erlaubnis folgendes mit: „Die

21*

KU

lékai adatokat boldogult Huszty Ödön ny. ber-
ezegi titkár szóbeli közlései nyomán jegj-ez-
tem fel, ki a várban lakott s a kit minden
évben megkérdeztem : mikor mentek el a
CypselusokV Minthogy az utóbbi években a
kőszegi várban is költött néhány pár, ezek
elvonulását is közlöm."

„Adataim im ezek :

1890. jiil. 30. Léka

1891. aug. 1. „

1892. júl. 28. „

1893. aug. 2. ,

1894. —

1895. júl. 27. .,

1896. aug. 2. .,

1897. júl. 31. „

1898. ,, 28. Borostyánkő vára, ^/^ 1 órá-
nyira északnnigatnak Lékától.

1899. aug.' 1. Léka

1900. júl. 29. „

1901. ., 31. „

1902. aug. 1. ..

1903. júl. 30. „

1904. ., 26. Kőszeg

1905. „ 30. Léka r júl. 28. Kőszeg

1906. „ 25. Kőszeg."

Mind a 17 adatból július 29*7 napját kapjuk
az elköltözés átlagos napja gyanánt. Leg-
korább az elvonulás 1906-ban (júl. 25-én),
legkésőbb 1896-ban (aug. 2-án), tehát 8 napon
belül ment végbe.

Chernél úr leveleiben sok érdekes részlet
van felemlítve, mely érdemes arra, hogy mások-
nak is tudomására jusson.

„Általában azt tapasztaltam, — íija a sarlós
fecskét illetőleg — hogy elvonulásukat nem
is annyira az időjárás befolyásolja, hanem
íiókáinak érettsége. Mihelyt a fiókák szárnyra
szabadulnak, kezdik elhagyni fészkelőhelyüket
s napközben mind messzebb kalandoznak el,
nap-nap után felnövekvő számú csapatokat
alkotva. Ezek a csapatok a mezők fölött néha
alacsonyabban, de többnyire nagy magasság-
ban repkednek s rövidesen eltűnnek. 1906-ban
itt Kőszegen, a várban fészkelök, már július
22-én kivonultak a mezők felé s mintegy 30

Daten aus Léka zeichnete ich laut wörtlicher
Mitteilung des weil, herzoglichen Sekretärs
Edmund Huszty auf ; diesen Herrn, welcher
dort auf der Burg wohnte, befragte ich jedes
Jahr, wann die Mauersegler wesizogen? Da
in den letzten Jahren aucli in der Burg zu
Kösz(!g etliche Paare brüteten, teile ich auch
ihren Weazu"' mit."

„Meine Daten sind folgende:

Wegzug aus Léka am 30. Juli 1890.

» » , „1. August 1891.

„ 28.Juii 1892.

„ „ ., „ 2. August 1893.

„ „ „ „ ■ — 1894.

„ 27. Juli 1895.

, 2. August 1896.

„ „ . , 31. Juli 1897.

„ Borostyánkő am 28. Juli 1898.

(IV2 Stunde NW. von Léka.)

Wegzug aus Léka am 1. August 1899.

„ , „ „ 29. Juli 1900.

. „ „ 31. ., 1901.

„ 1. August 1902.

„ 30. Juli 1903.

Kőszeg „ 26. ,. 1904.

. 28. „ 1905.

(Aus Léka 30. Juli.)

Wegzug aus Kőszeg am 25. Juli 1906."

Das Mittel aller 17 Daten ist der 29*7.
Juli. Am frühesten erfolgte der Wegzug am
25. Juli 1906, am spätesten am 2. August
1896, verlief also innerhalb 8 Tage.

In den Briefen des Herrn Chernél ist \iel
Interessantes erwähnt, was wohl Anspruch
machen kann, auch anderen bekannt zu
werden.

„Nach meiner Erfahrung" — schreibt
Herr Chernél in bezug der Mauersegler —
„ist es nicht so sehr, das Wetter, wel-
ches den Wegzug beeinflusst, als die Reife
der Jungen. Sobald die Jungen flügge wer-
den, verlassen sie das Nest und während
des Tages streichen sie fortwährend weiter
und weiter, immer grössere Haufen bildend.
Die Haufen fliegen über den Feldern bald
niedriger, meistens aber in grosser Höiie
und verschwinden in Bälde. Im Jahre 1906
zogen die, welche hier in der Burg zu Kő-
szeg nisteten, schon am 22. Juli auf die

165

darab járt együtt ; július 25-tőI már iiriii tér-
tek több(' vissza a várba."

..Megjegyzem, hogy többször extravillán,
tehát a mezők és erdők fölött még későbben
is, augusztus első hetében, láttam Cypseluso-
ket vidékünkön, de azok átvonulok voltak
minden bizonynyal. Norvégiában — Bergen-
ben — 1891 augusztus 4-én még több darab-
bal találkoztam s Collett Róbert, krisztianiai
egy. tanár, Krisztiániaban elvonulásuk közép-
napját szeptember 2-ára teszi. Ez, is amellett
szól, hogy a Cypselus — megfelelően a ma-
gasabb északi fekvésnek — később érkezvén
oda, fiókáit is később repteti s vonul el. Szó-
val úgy látszik, ott, a hol költ, 2 hónapnál
tovább nem időzilí."

Emiitettem, hogy ligy tapasztaltam, miképp
a füsti fecske már augusztusban napközben
ritkábban mutatkozik, mint reggel és este ;
valószínűleg azért, mert bent a városban fogya-
tékán lévén az eledele, kivonul a mezőre.

Erre Chernél úr megjegyzi, hogy azt ő is
megfigyelte. „Én nagyon sok madárfajról el-
mondhatom tapasztalataim nyomán, hogy köl-
tésüket bevégezve, a fészek táját elhagyják,
bizonyos messzebb-messzebbre terjedő kóbor-
lással vagy valóságos előgyakorlatok végzésé-
vel készülnek a nagy útra s ha ezzel az ed-
zéssel végleg nagykorúságot értek, eltávoznak.
A faj zömének eltűnése után azonban mindig
szoktak még egyesek — valószínűség szerint
a gyengébbek, sebesültek, késői költésből
valók — visszamaradni."

„Az őszi költözködés általában véve nem
olyan, mint a tavaszi, s más tényezők is
közrejátszanak benne, a mikre még jóval
kevesebb figyelem esett, mint a tavaszi vonu-
lásnál szereplőkre. Az időjárásnak bizonyára
kevesebb befolyása van az őszi vonulásra,
mint a tavaszira. A táplálék megfogyatkozása
— bár némely fajnál alighanem némi súlya
van — szintén nem lehet döntő ok, mert
teszem a danka sirályok, feketenyakú vöcs-
kök, a mint elvégezték költésüket, javarész-

Felder hinaus, etwa 80 Stück in einem
Haufen ; nach dem 25. Juli kehrten sie nicht
wieder."

„Ich muss bemerken, dass ich in unserer
Gegend auch später noch öfters extravillan,
über Feldern und A\'äldern Cypselus sah,
und zwar in der ersten Woche im August,
diese waren aber schon gewiss auf ihrem
Zuge. In Norwegen — zu Bergen — traf
ich am 4. August 1891 noch mehrere Exem-
plare und nach Robert Collett, Professor an
der Universität, soll das Mittel des Wegzuges
aus Christiania der 2. September sein. Dies
bezeugt aucli, dass Cypselus — entsprechend
der höheren nördlichen Breite — dort später
ankommend, auch die Jungen später flügge
werden und dass auch der Wegzug später
erfolgt. Es hat also den Anschein, dass die-
ser Vogel dort, wo er brütet, länger als zwei
Monate nicht verweilt."

Ich erwähnte, dass laut meiner Beobach-
tung die Rauchschwalbe schon im August
während des Tages seltener ist, als früh und
abends ; wahrscheinlich deshalb, weil ihre
Nahrung hier in der Stadt schon seltener
anzutrefien ist, deshalb sucht sie sie ausser-
halb derselben.

Dazu bemerkt Herr Chernél, dass er eben-
falls die Erfahrung machte. „Bezüglich \ieler
Vogelarten konnte ich die Erfahrung machen,
dass sie ihre Brutstelle nach Beendigung
ihres Brutgeschäftes verlassen und immer
weiter, weiter hinstreichend oder Vorübungen
machend, sich auf den Wegzug vorbereiten,
und haben sie inmitten dieser stärkenden Übun-
gen das gehörige Alter erreicht, so ziehen
sie weg. Nacli dem Massenzuge ihrer Art
bleiben aber noch immer einzelne zurück,
wahrscheinlich die schwächeren, verwundeten
oder spät gebrüteten."

„Der Herbstzug ist im allgemeinen dem
Frühlingszug nicht ähnlich, es spielen dabei
auch andere Faktoren mit, denen man weni-
ger Aufmerksamkeit widmete, als jenen bei
der Frühlingsankunft auftretenden. Das Wet-
ter übt bestimmt weniger Eintluss auf den
Herbst-, als auf den Frühlingszug aus. Die
Abnahme der Nahrung, obwohl dieselbe bei
manchen Arten ins Gewicht fällt — kann
auch keine entscheidende Ursache abgeben^
denn z. B. Larus ridibundus, Colymbus nigri-

166

ben elvonulnak költőtclepiikről s helyüket
az északi fajok — nagyjában azonos táplá-
lékból élők — foglalják el. A sárszalonka
— ott a hol nem költ — vidékünk tócsáinál
már augusztus elején kezd mutatkozni s az
átvonulok októberig, sőt később is, jelentkez-
nek ; ezek tehát már mind vonulók."

,A viztaposó (Phahiro|)ns) nálunk tavaszszal
alig 1 — 2 esetben figyeltetett még meg. Én
június 2-án lőttem egyszer Yelenczén. Költ
Islandon, Észak-Norvégiában, üe már augusz-
tus lő-től október első napjaiig vonulásköz-
ben rendes jelenség a velenczei tavon s
ugyanakkor jelentkeznek a Tringák ezrei is.
tehát elég táplálékot találnak a tó környé-
kén ; ugyanakkor azonban a tavon költő,
hasonló élelemmel élő fajok már kereket ol-
danak s talán valamely délebbre eső tókör-
nyéket népesítenek."

„Én a Cypsellusok megfigyeléséből azt a
tanulságot merítettem, hogy a mint a költés
gondjait lerázva, fiókáikat kirepítették, ezeket
tanítgatják s kiképezik s ha a nevelést be-
fejezték, elhagyják otthonukat. Az időjárás-
nak csak annyiban lehet döntő szerepe el-
vonulásukra, amennyiben pl. ha július végén
— mikor már körülbelül érettek a fiókák, —
állandó rossz idő járván s a specifikus táp-
lálékot szolgáló szúnyogok, apró légyfélék
eltűnnének, hát akkor előbb útra kerekednek.
De ha még nem egészen ereitek s nem bírná-
nak messzebbre távozni, akkor tengődnek,
sőt el is vesznek, mert az öregek elhagyják
őket, ne hogy maguk is éhen pusztuljanak.
Éppen a Cypsellusnál nagy szerepet játszik
a táplálék kérdése, mely nagyon apró légy-
félékből, szúnyogfélékből kerül ki s pedig
úgy tetszik, nagyon érzékeny fajokból. Meg-
figyeltem, hogy ha májusban beköszönt az a
bizonyos lehűlés, a fagyos szentek időjárása,
hát a Cypsellusok messze elkalandoznak fész-
kelő helj'eikről s kivált alföldi lapos helyekre,
tavak, mocsarak tájára, szóval melegebb terü-
letekre látogatnak. A Fertő- és a Yelenczei-
tó fölött mindig ilyenkor láttam csak őket."

Collis zielicn von ihren Brutstellen meistens
weg, sobald sie ihr Hrutgeschäft beendigt
halx'u. und ihren Platz nehmen nördliche
Arten ein. die grösstenteils dieselbe Nahrung
gebrauclien. Gallinago erscheint dort, wo sie
nicht brütet, bei ilen Teichen unserer Gegend
schon Anfang August, die durchziehenden
aber bis Oktober, ja auch noch s])ater: diese
haben also schon alle den Zug angetreten."

..Phalaropus wurde bei uns in kaum ein,
zwei Fällen beobachtet. Einmal hatte ich
Gelegenheit, ein Exemplar am 2. .Inni zu
schiessen. Brütet auf Island und in Nord-
Norwegen. Auf dem Zug begriffen, kommt
dieser Vogel schon vom 15. August bis zu
den ersten Oktobertagen beim Teich von Ve-
lencze zur Ansicht, wo auch tausende von
Triuga zu sehen sind, die in der Umgebung
des Teiches genug Futter finden ; dann aber
ziehen schon jene Arten fort, welche am
Teiche brüteten und von derselben Nahrung
lebten und begeben sich vielleicht auf eine
südlichere Teichgegend."

..Die Beobachtung von Cypselus belelirte
mich darüber, dass sie, nachdem ihr Brut-
gescliäft beendigt ist und die Jungen flügge
geworden sind, dieselben im Fliegen unter-
ricliten. und sobald die Erzieliung beendigt
ist, verlassen sie ihre Heimat. Das A\'etter
spielt l)ei ihrem Wegzug nur dann eine ent-
scheidende RoUe, wenn z. B. Ende Juli, da
die Jungen schon ziemlich stark sind, be-
ständig schlechtes Wetter herrscht, wobei
ihre spezifisclie Nahrung, Mücken, kleine
Fliegen, zugrunde geht, so ziehen sie früher
weg. Sind sie al)er noch nicht genug stark,
dass sie auch weitere Ausflüge machen könn-
ten, dann ernähren sie sich nur kümmerlich
und gehen auch zugrunde, weil die Alten sie
verlassen, um dem Hungertode zu entgehen.
Die Nahrung .spielt eben bei Cypselus eine
namliafte Rolle, welche in kleinen Fliegen.
Mückenarten besteht und. wie es scheint,
aus sehr empfindlichen Arten. Ich konnte
wahrnehmen, dass. wenn im Mai jener be-
stimmte Kälterückfall zur Zeit der Eismänner
eintritt, die Mauersegler von ihrer Brutstätte
weit fortschweifen und besonders auf flaches
Land, Teiche und Sümpfe, also auf wärmere
Gebiete hinziehen. Über den Teich Fertő und
jenem bei Velencze konnte ich sie nur dann
antreffen."

167

„Az is bizonyos, hogy a füsti fecske leg-
elsőbben mindig a tóságoic táján jelentivezik,
viszont már augusztusban odacsoportozik, mert
szinte hiiietetlen az a rémséges tömeg, mely
augusztus liavában pl. a Velenczei-tó fölött
repked. Csak parti fecske van még több.
Mintha az egész tó fölött vagj' 150 méternyi
magasságra terjedő rétegben óriási szünyog-
fclhö tánczolna, olyan ez a sürgő fecsketár-
saság. Ezeket bizonyára a tái)!álék csalja
oda."

Lássuk már most, milyen időben költözött
el a sarlós fecske. A Meteorológiai Intézet
napi időtérképeire támaszkodom s az adatokat
csak a soproni megfigyelések szerint tüntetem
fel. mivel ez az állomás esik legközelebb
Lékához és környékéhez azok közül az állo-
mások közül, melyeknek jelentései az időtér-
képeken előfordulnak.

A légnyomást, a hőmérsékletet, a szelet
mutatom be a reggeli feljegyzések alapján,
valamint az eső mennyiségét, mely a meg-
előző 24 órára vonatkozik. Részletesen nem
irom le a légnyomás eloszlását, mivel csak
szűk területről, Léka környékéről van szó s a
bemutatott számok úgy is eléggé felvilágosí-
tanak, ha vájjon alacsony vagy magas lég-
nyomású képződmény éreztette hatását azon
a területen, a honnan a sarlós fecske elköl-
tözött.

Az időt nem csak az elköltözés napjáról,
hanem a megelőző három napról is bemutatom,
hogy láthassuk, vájjon mutatkozik-e hatása az
elköltözésre, vagy sem ?

Ha az időjárási táblázaton (I. táblázat) végig
tekintünk, észre fogjuk venni, hogy az el-
költözés napján reggel 6 ízben alacsony volt
a levegő nyomása, azaz kisebb 760 milli-
méternél, 10 ízben pedig magasabban állott
a barometer. A megelőző naphoz képest 8
ízben sülyedt, 7 ízben emelkedett, 1 ízben
változatlan maradt a barometer az elköltözés
napján. ,1 léijnyoDtún tehát aem az egyik, sem
a másik irányban nem mutat fel valami hatá-
rozott vonást. Hogy 10 ízben magasan. 6 íz-
ben alacsonyan állott a barometer, keveset
nyom a latban.

A hőmérséklet sem mutat fel bizonvos

„Auch das ist gewiss, dass die Rauch-
schwalbe immer in den Teichgegenden zu-
erst erscheint und sclion im August dortliin
schwärmt ; es zeigt sich z. B. über dem
Teich bei Velencze im August eine Menge,
die Staunen erregt. Nur Clivicola riparia kommt
in noch grösseren Mengen vor. Als würde
über dem ganzen Teich eine riesenhafte
Mückenwolke bis etwa 150 Meter hocli herum-
tanzen, so zeigt sich der Schwärm der
Schwalben. Es lockt sie gewiss die Nahrung
dorthin."

Betrachten wir jetzt, wie das Wetter zur
Zeit des Wegzuges der Mauersegler verlief.
Ich nehme wieder die ungarischen Wetter-
karten zur Hand und gebe Daten nur für
Sopron, welche Station Léka am nächsten
üegt unter jenen, welch in der Karte auf-
genommen sind.

Laut den Morgenangabeu wird dargetan :
der Luftdruck, die Temperatur und der ^\'ind ;
die Regenmenge bezieht sich auf die voran-
gehenden i'4 Stunden. Die Verteilung des
Luftdruckes wii-d nicht speziell beschrieben,
weil es sich nur um ein kleines Territorium
handelt, von der Umgebung der Burg Léka
und die mitgeteilten Zahlen auch so zu er-
kennen geben, ob Gebiete hohen oder niedri-
gen Luftdruckes einen Einfluss auf den Ort
ausübten, aus welchen der Wegzug der
Mauersegler erfolgte.

Das Wetter wird nicht nur für den Tag
des Wegzuges, sondern auch für die drei
vorangehenden dargestellt, damit man sehe,
ob sich welcher Einfluss auf den Wegzug zu
erkennen gibt oder nicht"?

Betrachtet man die Wettertabelle (Tabelle I),
so kann man bemerken, dass der Luftdruck
am Tage des Wegzuges sechsmal niedrig,
unter 7tìO mm., zehnmal hoch war. Gegen
den vorhergehenden Tag fand achtmal eiii
Sinken, siebenmal ein Steigen statt, einmal
zeigte sich keine Änderung. Der Luftdruck
weist also weder nach der einen, noch nach
der anderen Seite hin eine bestimmte Eigen-
schaft auf. Dass das Barometer zehnmal
hoch, seclismal niedrig stand, ist kaum von
Bedeutung.

Auch die Temperatur zeigt keine Änderung

168

I. táblázat. Tabelle I.

Az idő Sopronban reggel 7 órakor.

Wetter in Sopron 7 Uhr fruii.

Légnyomás
Luftdruck
Mm. 700-

Hofok
Temperatur
CO.

Szél
Wind

1
Esci

Regen

Mm.

Légnyomás
Luftdruck
Mm. 700-

Hotok
Temperatur
C».

Szél
Wind

Eso

Regen

Mm.

1890 jnl. 27

66

12-6

N^

1899 Jul. 29

65-2

19-2

Wi

28

65

15 8

NE^

—

30

63-6

19-8

yfi

2

29

61

19-8

SWi

—

31

680

20 2

N^

2

30

62

20-6

W

—

aug. 1

691

18-2

NW*

—

1891 Jul. 29

58

16-8

NW-

28

1900 Jul. 26

61-0

21-0

NW^

—

30

58

13-8

W»

21

27

613

261

C

—

31

60

16-6

W^

8

28

61-6

22 3

NW^

—

aug. 1

62

16-8

Ni

29

61-2

21-2

NW«

3

1892 Jul. 25

65

14-8

N3

1901 Jul. 28

59-4

200

C

—

26

63

15-0

NW^

—

29

60-5

230

Ni

—

27

65

15-6

N*

—

30

636

24-0

NW^

—

28

67

15-8

NW^

—

31

63-6

210

N«

—

1893 Jul. 30

56

16-2

NW-

14

1902 Jul. 29

68-7

19-6

NW^

1

31

57

12-8

NW^

1

30

68-3

14-4

N^

—

aug. 1

59

15 0

NW*

6

31

65-2

18-6

S'''

—

2

65

13-8

NW^

—

aug. 1

62-3

17-2

S»

—

1895 Jul. 24

66

18-3

N'

2

1903 Jul. 27

59-3

16-4

Ni

—

25

67

20 0

NWi

—

28

60-7

19-6

N'^

—

26

66

22-5

NE-^

—

29

58-8

18-2

S^

—

27

62

24-8

S^

—

30

58-5

160

N^

—

1896 Jul. 30

58'7

24-2

N«

—

1904 Jul. 23

64-0

20-9

NW^

—

31

58-9

18-7

W'

20

24

63-0

18-2

NW^

—

aug. 1
2

58-3

57-8

189
12-4

SE»

N«

20

25
26

59-4
55-1

19-8
21-6

N*
W

—

t Herény
' szerint
(Nach Herény

1897 Jul. 28

54-9

140

NW*

18

1905 Jul. 25

58-2

18-3

NW^

3

29

57-0

14-6

NW«

22

26

62-8

18.3

N^

—

30

55-3

12-8

NW*

24

27

63-6

20-2

NEI

—

31

56-5

13-8

SE2

16

28

61-0

23-4

SWi

—

1898 Jul. 25

63-4

20-0

w-

6

29

58-2

22-2

SEI

—

26
27
28

65-3
65-2
60-7

18-0
18-8
19-4

Calmen

30
1906 Jul. 22
23
24
2.Ő

61-4
65-9>
64- P
59-7'
58-7^

19-2
16-4
20-1
20-4
20-0

NWi

N-
NWi
NWi

W

3

^ Légnyomás
Herény sze-
rint — Luft-
druck nach
Herény

169

irányú változást ; ha az elköltözés és az azt
megelőző nap hőfokát hozzámérjük a másik
két megelőző naphoz, arra az eredményre
jutunk, hogy 7 ízben alig mutatkozik valami
csekí'ly változás^ 5 ízben emelkedőben, 4 ízben
sülyedöben volt a hőmérséklet.

A szél iránya Sopronban nyáron töl)bnyire
északnyugati (10 év szerint) szokott lenni,
ugyanilyen volt a sarlós fecske elköltözése
körül is.

Eső az elköltözés előtti napokon nagj'obb
mennyiségben mindössze 3 izben volt. Még
csak azt sem modhatjuk, hogy az elköltözés
korábban állott volna be esőzés alkalmával,
mint egyébkor.

Ennélfogva áll általában az, hogy a fel-
tüntetett esetekben az idö járása és a sar-
lós fecske elköltözése között kapcsolat nem
mutatkozik. Igaz, hogy a meteorológiai fel-
jegyzések nem éppen ott történtek, hol a
sarlós fecske elköltözését megfigyelték, de ez
a dolgon keveset változtat, mivel nagyobb
időváltozások nagy területekre szoktak ki-
terjedni s így a soproni nagy lehűlés Lékán
is mutatkoznék, valamint ha tartós, országos
eső van, Léka is kap belőle. Egyébiránt nyár
közepén feltűnő időváltozások, erős lehűlések,
tartós esőzések vajmi ritkán esnek meg.

A sarlós fecske elköltözésének adatait részint
azért mutattam be, hogy oly korán távozó
madárról legalább néhány évre terjedő meg-
figyelő anyaggal szolgáljak ; részint, hogy ki-
derítsem, ha vájjon nyár közepén is látszik-e
valami kapcsolat az elköltözés és az idő já-
rása között, mint tavaszszal és talán őszszel
is V De Marék úrnak is akartam alkalmat
adni bizonyos dolgok megszívlelésére.

íme, mily könnyen tévedhetne az ember,
ha egy-két évi feljegyzésből mindjárt általá-
nos következtetést vonna le, avagy csak egy-
két helj're terjesztené ki vizsgálatait !

Valóban igen találóan jegyzi meg CherneIí
emiitett leveleiben : „Egy-két adatból általá-
nosítani vajmi hibás, megtévesztő eljárás. De
sajnos, mostanában nagyon divatos. Találnak
Aquila XIV.

nach einer gewissen Richtung hin ; vergleicht
man den Tag des Wegzuges und den voran-
gehenden mit den zwei anderen, IVülieren
Tagen, so stellt sich heraus, dass siebenmal
kaum etwas von einer Änderung stattfand.,
fünfmal kaum ein Steigen., viermal ein Fal-
len der Temperatur war.

In Sopron weht im Sommer (laut zehn-
jähriger Beobachtung) am häufigsten Nord-
westwind ; eben dies war der Fall zur Zeit
des Wegzuges der Mauersegler.

Regen kam in den Tagen vor dem Weg-
zug in grösserer Menge nur dreimal vor.
Es ist nicht einmal zu bemerken, dass bei
Regenwetter der Wegzug früher stattfand, als
sonst.

Im allgemeinen steht es also fest, dass in
den angeführten Fällen kein Zusamnien-
hang zwischen dem Wetter und dem Weg-
zuge der Mauersegler zu erkennen ist. Es

wurden zwar die meteorologischen Aufzeich-
nungen nicht dort gemacht, wo der Wegzug
der Mauersegler beobachtet worden ist; das
hat aber wenig zu bedeuten, weil grössere
Wetterstürze nur auf grösseren Gebieten vor-
kommen, mithin eine namhaftere Abkühlung
in Sopron sich auch bis Léka erstrecken
würde; ebenso bei dauerndem Landregen auch
Léka nicht leer ausgehen würde. Übrigens
kommen auffallendere Wetterstürze, namhafte
Abkühlung, anhaltendes Regenwetter im Som-
mer sehr selten vor.

Die Wegzugsdaten der Mauersegler teilte
ich mit, teils um einiges Materiale in Bezug
solcher frühzeitig aufbrechender Vögel dar-
zubieten, teils um klarzulegen, ob auch in
der Mitte des Sommers ein derartiger Zu-
sammenhang zwischen Zug und Wetter be-
merkbar ist, als im Frühling und vielleicht
auch im Herbst. Auch Herrn M.\rek wollte
ich Gelegenheit zur Beherzigung gewisser
Dinge darbieten.

Wie leicht könnte man sich irren, wenn
man gleich allgemeine Schlussfolgerungen
aus Beobachtungen von ein, zwei Jahren
ziehen wollte, oder aber nur Forschung au
ein, zwei Stellen anstellen würde.

Wirklich bemerkt hiezu sehr passend Herr
V. Chernél in den oben genannten Briefen :
„Es ist ein fehlerhafter und irreführender
Vorgang, wenn man auf ein, zwei Daten ge-

22

170

egy, a rendes typustól némileg elütő színezetű
példányt, erre nyomban kész az Ítéletük : új
species, vagy legalább is új subspecies! és ta-
pasztalnak valamit egyszer, erre menten vonat-
koztatják azt az egész fajra, sőt valamennyi
fajra. Persze sokkal kényelmesebb ily módon
holmi babérokat szerezni, — legalál)b bizonyos
időre — mint tartósakat fáradságos, alapos
munkával".

stützt, gleich generali-siert. Leider ist dies
jetzt sehr in der Mode. Findet man ein, vom
gewülinlichen Typus einigermassen in Farbe
abweichendes Exemplar, so ist das Urteil
gleich fertig: eine neue Spezies oder we-
nigstens eine neue Subspezies ! und macht
man Erfahrung in gewisser Hinsicht einmal,
so dehnt man dieselbe gleich auf die ganze
Art, ja auf alle übrigen Arten aus. Es ist
freilich gemächlicher auf diesem Wege, we-
nigstens für kurze Zeit Lorbeeren zu erhal-
ten, als solche mit Mühe und gründlicher
Arbeit zu erwerben."

171

Madárvonulási adatok
Szentpétervárról.

Nemes Kayqorodofp Demeter megfigyelései.

Alább közlöm az 1871-73 és 1876— 1906
évekből A^aló szentpétervári — Oroszország —
madárvonulási megfigyeléseimet abban a re-
ményben, hogy ezekkel is nyújtok néhány
adalékot a madárvonulási probléma további
kutatásához. Magától értetődik, hogy az ily-
nemű adatokban rejlő tanulságok javarésze
csak összehasoulitó földolgozásokban nyilvá-
nulhat, s ezért csak néhány magyarázó szó-
val kisérem őket.

Megfigyeléseimet Szentpétervár közvetlen
környékén végeztem ; a dátumokat az új nap-
tár szerint tüntetem föl ; az alábbi jegyzékben
külön megjelölöm minden fajnál azt a vonu-
lási mozzanatot, a melyet megfigyeltem ; maguk
az adatok a 172. és 173. lapokon levő táb-
lázatokon vannak.

Vogelzugsdaten
aus Sankt Petersburg.

Beobachtungen von üimitri v. Kaygorodoff.

Nachstehend übergebe ich meine in Sankt-
Petersburg — Russland, während der Jahre
1871—73, 1876—1906 gemachten Vogelzugs-
beobachtungen in der Hoffnung, mit denselben
einige Beiträge zur weiteren Forschung des
Vogelzugsproblems zu geben. Es versteht sich
von selbst, dass der wesentlichste Teil der
in solchen Beobachtungen enthaltenen Ee-
sultate nur in vergleichenden Bearbeitungen
zu Tage treten kann, weshalb ich dieselben
nur mit einigen erklärenden Bemerkungen
begleite.

Meine Beobachtungen stammen aus der
nächsten Umgebung Sankt-Petersburgs ; das
Datum ist nach dem neuen Stil gegeben; in
dem nachstehenden Verzeichnisse gebe ich
bei jeder Art dasjenige Zugsmoment an, wel-
ches ich beobachtete ; die Zugsdaten selbst
sind in den Tabellen auf Seite 172 und 173
zu finden.

A megfigyelt fajok jegyzéke és a megfigyelt mozzanat megjelölése. — Verzeichnis der

beobachteten Arten mit Angabe des beobachteten Zugsmomentes.

*1. Cygnus cygnus (L.) Érkezés — Ankunft

2. Cuculus canorus (L.) • Először szól — Erster Ruf

3. Jynx torquüla (L.) do. — do.

4. Micropus apus (L.) • Érkezés — Ankunft

5. Chelidonaria urbica (L.) do. — do.

6. Hirundo rustica L do. — do.

7. Muscicapa grisola L do. — do.

8. Muscicapa atricapilla L do. — do.

9. Muscicapa parva Bechst Először szól — Erster Gesang

10. Lanius collurio L Érkezés — Ankunft

11. Corvus frugilegus L do. — do.

12. Oriolus oriolus (L.) do. — do.

* Az összes fajokat sorszámmal láttuk el, s ezek
megegyeznek a táblázatokon lévő sorszámokkal, a
melyek megmutatják, hogy mely fajra vonatkoznak
az adatok. Tehát : az 1. sorban levő adatok a Cygnus
cygnus (L.\ a ,ä-ben levők a Cuculus canorus L., a
i5-ben levők a Pinicola erythrinus (Páll.) fajra vo-
natkoznak és így tovább Tán fölösleges külön meg-
magyarázni azt, hogy ez a jelölés azért volt szük-
séges, mert különben a táblázatok nem fértek volna
el két Aquila-lapon.

SZEEK.

* Jede Vogelart wurde mit einer laufenden Num-
mer versehen, welche mit der laufenden Nummer der
Zugstabelien stimmt und die Art angibt, auf welche
sich die Daten beziehen. So beziehen sich also die
Daten der Nr. / auf Cygnus cygnus (L.), diejenigen
der Nr. 2 auf Cuculus canorus L., diejenigen der
Nr. lö auf Pinicola erythrinus (Pall.) n. s. f. Es
bedarf vielleicht keiner weiteren Erklärung, dass diese
Bezeichnung der Arten deshalb notwendig war, weil
ansonsten die Tabellen für zwei Aquilaseiten zu gross
gewesen wären. Red.

22'

172

1S71

1872

1873

1876

1877

1878

1879

1880

1881

1882

1883

1884

1885

i
1886 1887

1888

1889

1

_

,

IV. 3

—

—

IV. 11

— —

—

IV. 13

IV. 3

— III. 30

—

2

—

V. 10

—

V. 5

V.13

—

V.12

V. u

V. 13 V. 4

—

—

V.14

V.13

V.14

—

V.13

3.

—

—

—

V.13

V. 16

V. 15

—

—

—

—

V.13

V.12

V.IO

V.12

—

—

4

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

V.15

V. 19

V.15

V,14

V.17

V.17

V.12

T).

—

—

—

—

—

—

V. 8

—

V.15

V. 7

V. 6

V. 17

V.ll

—

V.17

V.17

V.12

C.

—

—

—

—

—

V. 6

V. 7

V. 14

V. 6

V. 11

—

V.12

V.14

—

V.17

V.12

7.

—

—

—

—

—

V.23

V.28

—

V.24

V.20

V.20

V.22

.V.24

V.19

V.23

V.20

8.

—

—

—

V. 3

V.IO

—

—

V. 7

V. 6

V. 3

V.IO

V. 5

V. 6

V. 9

IV. 29

IV. 25

IV. 24

9.
10.

z

I

—

—

V 10

— : V. 5

—

—

V.19

—

—

—

11.

III. 12

m. 9

m.25

III. 13

III. 31

m. 6

m.23

III. 19

III. 26 III. 12

IV. 1

m.i8

m.i8

ni.27

ni.20

m.30

in.28

12.

—

—

—

—

—

—

—

V. 24

— V.20

V. 14

V.25

V.20

v.20

v.17

V.18

V. 10

13

—

IV. 3

IV. 1

m. 15

IV. 3

III. 30

—

IV. 4

— III. 19

—

in.:20

rv. 5

in. 27

IV. 12

—

—

11.

—

IV. 3

IV. 1

IV. 4

rv. 5

IV. 5

IV. 4

IV. 9

IV. 14 III. 22

IV. 13

ni.3i

IV. 3

IV. 1

rv. 8

IV. 8

rv. 8

1.-..

—

—

—

—

—

—

—

VI. 6

—

V.29

V. 22

VI. 6

v.22

V.26

V. 22

VI. 6

v.23

1«.

III. 21

IV. 1

ni.29

IV. 3

IV. 3

IV. 1

IV. 5

IV. 6

IV. 13

m.2i

IV. 14

m.28

IV. 1

m.3o

in. 31

IV. 2

rv. 8

17.

—

—

—

—

—

—

IV. 26

IV.23

IV. 30

IV. 27

IV. 28

IV. 25

V. 9

IV. 23

IV. 27

IV. 21

IV. 28

18.

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

19.

—

IV. 10

IV. 1

IV. 4

IV. 8

IV. 7

IV. 9

IV. 10

IV. 20

m. 22

IV. 20

—

IV. 16

—

IV. 12

IV. 4

IV. 14

20.

—

^-

—

—

—

V.21

—

V.24

—

v.13

V.21

V;26

V.22

V.24

"..— ..

v.- 20

.v.20

21.

—

—

—

—

—

—

—

V.IO

V.20

V. 16

V.12

V.19

V.20

V.20

—

V.18

V.19

22.

—

—

—

—

—

—

V. 9

V.13

V. 14

V. 9

V.15

V.13

V.19

V.19

V. 11

V.15

V.IO

23.
24
25

—

—

—

—

—

—

—

—

—

V.13

V.21

—

V.22

V.23

V. 8

V.20

V.20

VI. 1

v.2e

VI. 6

V.28

—

—

—

—

—

—

—

—

—

26.

—

—

—

—

—

—

—

VI. 4

—

VI. 8

—

—

'

—,

— .

—

—

27

—

—

—

—

—

V.21

V. 20

V. 14

—

V. 19

V.13

V.20

V.22

V.19

V. 18

V.20

V.23

28.

—

—

—

—

— -

—

—

V.13

—

V.12

V.IO

V. 7

—

—

V.ll

—

—

21).

—

V. 5

V. 7

—

V.IO

—

V. 6

V. 6

V.IO

V. 3

V. 9

V. 5

V. 9

V.IO

IV.29

rv.29

V. 4

30.

—

—

—

IV. 22

—

—

IV. 23

—

IV. 27

IV. 25

IV. 28

V. 5

IV. 27

V. 9

rv.27

IV. 30

V. 1

31.

—

—

—

—

—

—

IV. 26

IV. 18

IV. 30

m.29

IV.23

IV. 9

IV. 24

IV. 11

IV. 26

—

IV.23

32

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

IV. 12

—

—

—

33.

—

—

—

IV. 22

V. 1

—

IV.23

IV. 19

IV. 28

—

—

IV. 29

IV. 30

IV. 13

IV. 26

rv.2o

IV.23

34.

—

IV. 1.0

IV. 3

IV. 5

IV. 7

IV. 19

IV. 26

IV. 19

IV. 26

IV. 7

rv. 28

—

—

IV. 3

IV. 12

IV. 21

rv.23

35.

—

—

—

IV. 19

V. 2

V. 7

IV. 20

—

IV. 15

—

V. 6

—

—

—

—

—

—

3«

—

—

■V. 7

rv.25

V.IO

—

V. 9

IV. 27

V. 3

IV. 28

V. 6

V. 5

IV. 26

V. 8

IV. 28

IV. 25

rv.29

37.

—

—

—

IV. 8

IV. 25

IV. 19

IV. 16

IV. 18

IV. 20

m.3i

IV. 28

IV. 11

IV. 24

IV. 8

IV. 19

IV. 11

rv.22

3S.

—

IV. 27

V. 6

—

- V.IO

V. 9

V. 7

—

IV. 30

V.12

—

rv.27

—

—

—

—

3!).

—

V. 10

V. 6

V.13

V. 11

—

V.15

V.13

V.15

V. 8

V.12

—

v.13

V.14

V.17

V.18

v.17

A sorszámok mindegyike egy-egy fajt jelöl; a fajok nevei a megelőző lapon lévő jegyzékben találhatók. — Jede laufende

173

1890

1S91

1892

1893

1894

1895

189(5

1897

1898

1899

190()

1901

1902

11K)3 1904

1

1905

190(>

—

—

IV. 6

IV. 5

IV. 1

' —

III. 26

IV. 5

111.24

HI. 15

IV. 5

III. 24

III. 27

IV. S

IV. 12

V. 2

—

V. 1

"

V.IO

V. 11

V. 9

V. 6

V. 5

V. 7

V. 8

V. 10

V.IO

V.13

V.IO

V. 7

V. 3

—

V. 6

V. 1

V. 9

V. 6

V.ll

V.20

—

V. 3

V.ll

V.19

V.14

—

—

— ■

V. 5

—

V. 12

V. 14

V.15

V.21

V.IO

V. 16

V.18

V. 14

V.ll

V.ll

V.18

V.12

V.14

V.18

V. 2Ö

V.19

V.14

V. 6

V. 3

—

Vi'lO

V. 12

V. 16

V. 5

IV. 29

V. G

V. 9

V. 5

V. 10

V.IO

V. 5

V. 9

V.12

V. 7

V. G

V. 13

V. 10

v.. 6

V.13

V. 8

V. 5

V. 1

V 7

V, 9

V. 5

V. 9

V. 15

V.ll

—

—

V. G

V. 17

V. 17

V. 19

V. 23

V.25

—

—

V. 9

V.21

V.IG

V.24

V.28'

V.2G

V.20

—

V.27

V.18

IV. 28

V. 3

V. 2

V. 6

IV. 28

IV. 29

V. 2

IV. 30

V. 3

V. 1

V. 4

V. 2

V. 3

V. ä

'V^ 8

IV. 30

IV. :!0

V. 18

—

V.20

—

V.27

V. 19

V.27

-

V. 16

V.28

V.23

V.20

—

— '

"! 1 . ;

I.
( -

V. IG

V. 13

—

V. 19

—

—

—

VI. 1

—

-

V.20

V. 23

^

V.27

—

— '

.v. 22

V.13

III. 14

IV. 9

III 20

m.iG

m.i3

III. 27

III. 17

III. 16

III. 21

III. 14

lil. 12

III. 17

III. 18

III. 4

III. 14

m. 13

III. 10

V. 18

V. 18

V 21

V. 26

v.18

V.20

V.26

V.18

V. 16

V. ir,

V, 23

V.25

V.17

V.21

VI. 2;

; V. 26

V.18

—

—

IV. 8

III. 23

m 23

III. 28

III. 21

III. 26

III. 27

IV. 5

in.2i

III. 24

III. 25

III. 6

III. 23

III. 18

m.io

UI.2G

IV. 10

IV. 12

IV. 5

m 26

IV. 14

IV. 3

IV. 4

IV. 10

IV. 5

IV. 10

IV. 7

IV. 3

III. 28

IV. 8

IV 9

IV. 8

V. 22

V. 2G

VI. 1

V. 24

v.20

V.21

V.26

V.23

V.25

V.25

v.27

V.23

V.30

V.25

V.28

V.22

V.19

m. 23

IV. 10

IV. 12

IV. 5

m. 26

IV. 14

IV. 3

IV. 4

IV. 10

IV. 5

IV..10

IV. 7

IV. 3

in.28

IV. 8

IV. 9

IV. 8

IV. 2G

V. 2

IV. 29

V. 12

IV. 28

IV. 27

V. 1

IV. 30

IV. 28

IV. 27

V. 1

V. G

V. 8

—

—

—

IV.28

—

—

—

—

IV. 10

IV. 11

IV. 5

IV. 8

IV. 16

IV. 11

—

IV. 11

IV. 19

ni.29

IV.. 12

III. 31

IV. 14

IV. 10

IV. 17

IV. 19

IV. 24'

IV. 13

IV. 16

IV. 17

IV. 8

IV. 15

IV. 9

IV. 12

IV. 13

IV. 16

—

IV. 17

IV. 17

IV. 14

—

V. 20

V.25

V.27

V.23

V.18

V.23

V.14

V. 18

V.19

V.2ü

V. 16

'HI

V.27

v.23

V.31

V.26

V.18

V. 15

V. 17

V. 5

V. 23

V.12

V.15

V.18

V.IO

V.IO

V. 16

V.24

V. 17

V.25

V.19

—

V.19

V.14

IV. 29

V. 10

V. 2

V.15

V. 8

V.15

V. 17

V. 4

V. 4

V. 5

V. 7

V.IO

V.15

V.IO

V.12

V. 5

V. 5

V. 13

V. 17

V. 9

V.23

V. 1

V.15

V.21

V. 3

V. 7

V. 9

V.21

V.ll

V.15

V.15

V.12

V. 9

V. 3

—

VI. G

V.25

V 27

V.31

VI. 4

VI. 1

V.21

V.31

V.29

V.27

—

VI. 11

VI. 2

—

—

V.25

—

—

V.31

—

V.29

V.28

-.^^

V.30

V.26

—

V.30

V.25

— .

—

V. 13

V. 18

V.18

V.25

V. 5

V. 17

V.25

V. 24

V.18

V.18

V.24

V. l.'S

V.22

V.17

V.18

V. 16

V.20

IV. 28

V. 9

V. 7

V.13

V. 3

V. 2

V. 5

V. 2

V. 4

V. 1

V. G

V. 10

V.15

V. 4

IV. 27

V. 1

V. 6

IV. 24

V. 2

V. 1

V.IO

V. 3

IV. 28

V. 5

IV. 30

V. 4

V. 1

V. G

V. 2

V. 5

IV.28

IV. 25

IV. 30

IV. 29

IV. 25

IV. 26

IV. 25

IV. 26

V. 1

IV. 27

IV. 27

IV. 18

V. 4

IV. 25

V. 4

IV. 22

V. 3

IV. 19

IV. 27

—

IV. 27

IV. 10

—

IV. 21

—

IV. 15

—

IV. 13
IV. 16

IV. 17

—

IV. 13

V. 3

—

V. 5

IV. 13

IV. 9

IV. 19
IV. 16

IV. 21

IV. 15

IV. 10

IV. 26

IV. 24

IV. 30

—

IV. 24

—

IV. 17

IV. 26

IV. 28

V. 4

IV.28

V. 5

IV. 13

IV. 20

IV. 21

IV. 18

in. 28

IV. 16

IV. 24

IV. 29

IV. 4

IV. 19

IV. 16

IV. 17

IV. 16

IV. 20

IV. 24

IV 16

IV. 29

IV. 13

IV. 20

—

—

IV. 25

IV. 30

IV. 25

V. 5

IV. 24

IV. 25

V. 1

IV. 30

IV. 30

IV. 30

V. 2

IV. 29

V. 3

IV.28

IV. 25

IV. 27

IV. 27

IV. 8

IV. 25

IV. 22

IV. 12

IV. 6

IV. 20

IV. 12

IV. 20

IV. 13

IV. 11

IV. 16

IV. 17

IV. 19

IV. 13

IV. 19

IV. 25

IV. 5

IV. 29

—

V. 3

V. 7

IV. 23

IV. 26

—

IV. 23

—

—

—

—

—

—

IV. 24

—

IV. 25

V. 8

V. 2

V. 16

V.IO

V.IO

V.12

—

V. 8

V. 7

V.IO

V. 7

V.IO

V.14

V.14

V.IO

V. 7

V. 7

Nummer bezeichnet eine Vogelart; die Namen der Arten sind im Verzeichnisse auf der vorangehenden Seite zu finden

174

o

13. Sturnus vulgaris L Érkezés — Ankunft

14. Fringilla coelebs L do. — do.

15. Pinicola erythrinus (Pall.) Először szól — Erster Gesang

16. Alauda arvensis L Érkezés — Ankunft

17. Anthus triviális (L.) Először szól — Erster Gesang

18. Anthus pratensis (L.) Érkezés — Ankunft

19. Motacilla alba L do. — do.

20. Sylvia simplex Lath Először szól — Erster Gesang

21. Sylvia sylvia (L.) Érkezés - - Ankunft

22. Sylvia curruca (L.) do. — do.

23. Sylvia atricapilla (L.) Először szól — Erster Gesang

24. Acrocephalus dumetorum Blyth. . . . do. — do.

25. Calamodus schoenobaenus (L.) .... do. — do.

26. Locustella naevia (Bonu.) do. — do.

27. Hypolais hypolais (L.) do. — do.

28. Phylloscopus sibilator (Bechbt.) .... do. — do.

29. Phylloscopus trochilus (L.) do. — do.

30. Phylloscopus acredula (L.) _ do. — do.

31. Turdus pilaris L Érkezés — Ankunft

32. Turdus viscivorus L Először szól — Erster Gesang

33. Turdus iliacus L Érkezés — Ankunft

34. Turdus musicus L Először szól — Erster Gesang

35. Saxicola oenanthe (L.) Érkezés — Ankunft

36. Ruticilla phoenicura (L.) do. — do.

37. Erithacus rubecula (L. ) do. — do.

38. Cyanecula suecia leucocyana Brhm. . . do. — do.

39. Luscinia philomela (Bechbt.) .... Először szól — Erster Gesang

175

Madárvonulás a Danakil-földön.

Irta KiTTENBERGER KÁLMÁN.

A Danakil-föld jelenleg még nagyon kevéssé
átkutatott teriilet s közbiztonsági viszonyai ehhez
mérten rendkívül kedvezőtlenek. Közép kelet-
afrikai utániból már eléggé tájékozott voltam
a viszonyok felől, de azért reméltem, hogy
megnyerhetem valamely törzsfőnök barátságát,
s ily módon mégis bejuthatok a Danakil-föld
nyugati, ez ideig át nem kutatott részébe.
Sajnos sok minden nem úgy történt, mint a
hogyan reméltem, sok váratlanul közbejött
akadály gátat emelt tervem kivitele elé, úgy
hogy alig 80 — 100 klm.-nyire hatolhattam a
Danakil-föld nyugati részébe.

Indulásom előtt elmentem a M. 0. Köz-
pontba is, hogj' fölajánljam szolgálataimat,
ha valamiben közreműködhetek, s hogy egy-
úttal kellő útbaigazítást is nyerhessek. Itt
elsősorban a palaearktikus madarak vonulási
idejének megfigyelésére kaptam megbízatást
esetleg, a mennjiben lehetséges eg}'uttal gyo-
mortartalmak gyűjtésére is. Reméltem is, hogy
majd gj'űjthetek ezekből, de nem éppen bősé-
ges tölténykészletem miatt erről le kellett
mondanom ; itt minden töltény értéket képvisel,
s ezért takarékoskodni kell vele.

Bár főleg a palaearktikus madárvilág meg-
figyelésére szólt megbízatásom, azért nem
hanyagoltam el az endemikus madárvilág vonu-
lását sem, tudván azt, hogy ezekről általában
kevés megfigyelés van, erről a vidékről pedig
egyáltalában nincsenek.

A végtelenül kopár Danakil partvidék sze-
gényes endemikus madárvilága leginkább vo-
nuló madarakból áll, a melyek részben Észak-
kelet-Afrika vonulóínak sorából kerülnek ki.
Ezek közül 1907. tavaszán Assab vidékén
a következők érkezését figyelhettem meg :

A csérek közül állandóan csak a nagyon
óvatos Sterna caspia Pall, volt látható, a
többi csak a monzum gj'öngülésével jelent-
kezett. Legelső volt a Sterna minuta sandersi,
Hume, s a Sterna hergei Scht. febr. 22-én.
Május 21-től kezdve rengeteg csapatokban

Vogelzug im Danakil-Land.

Von Koloman Kittenberger.

Danakil-Land ist derzeit noch ein sehr wenig
durchforschtes Gebiet und sind die Verhält-
nisse, die allgemeine Sicherheit betreffend, dem-
gemäss auch noch ungemein ungünstig. Diese
Verhältnisse kannte ich schon genügend von
einer Reise in Mittel-Ostafrika, doch hoti'te ich
die Freundschaft irgend eines Stammhäuptlings
gewinnen zu können, unter dessen Schutze es
mir dann möglich sein wird, dennoch in den
westlichen, bisher uudurchforschten Teil des
Danakil-Landes einzudringen. Leider ging vieles
nicht so wie ich es hofi'te, viel unerwartete
Seh wierigkeiten dämmten sich meinem Vorhaben
entgegen, so dass ich kaum 80—100 Kim.
weit in den westlichen Teil von Danakil-Land
eindringen konnte.

Vor meiner Abreise besuchte ich auch die
U. 0. C, um meine Dienste anzubieten, wenn
ich irgendwie nützlich sein könnte und zugleich
auch um entsprechende Instruktionen zu erhal-
ten. Hier erhielt ich in erster Linie die Auf-
gabe, den Zug der palaearktischen Vögel zu
beobachten und falls es möglich wäre, auch
Inghmalien zu sammeln. Ich hoíFte auch solche
sammeln zu können, doch musste ich infolge
meines geringen Patronen Vorrates davon Ab-
stand nehmen ; hier besitzt jede Patrone Wert,
wesshalb man damit sparen rauss.

Obwohl meine Aufgabe hauptsächlich die
Beobachtung des Zuges der palaearktischen
Vogelwelt war, so unterliess icli aucli die
Beobachtung des Zuges der endemischen Arten
nicht, wohl wissend dass es über diese Arten
wenig Daten gibt, und aus dieser Gegend
überhaupt keine.

Die ärmliche endemische Vogelwelt des
unendlich öden Strandes von Danakil besteht
vorwiegend aus Zugvögeln, welche zum Teile
den Zugvögeln Nordost- Afrikas angehören. Von
diesen beobachtete ich im Frühjahre 1907 in
Assab die folgenden Arten ;

Von den Seeschwalben war nur die ausseror-
dentlich scheue Sterna caspia Pall, ständig zu
sehen, die übrigen kamen erst als die Kraft des
Monsum nachliess. Als erste erschienen Sterna
minuta sandersi, Hume und Sterna hergei Scht.
am 22. Feber. Vom 21. Mai angefangen erschie-

176

.járt a Sterna alhigena (Scht.) Heugl., Sterna
anaestheta Scop, és Sterna media Horsk.

Dromas ardeola P.\yk. csapatait május
14én láttam Assabbau és a szomszédos szige-
teken. Az abdim-gólyák — Ahdimia abdimi
(Scht.) márczius 13. és 14. Vonultak át Assab
fölött.

Első Turtur roseogriseus (Lund.) április 4-én,
Oena capensis (L.) márczius 23-án.

Márczius 5-én Ferim sziget mellett sok-sok
ezerre tehető Milvus aegy^itius^ Gm. vonult
SE. felé ; márczius 9-én pedig Assab fölött
keringett ugyanakkora tömeg. Assab környé-
kén aránytalanul kevés volt az élősdi kánya,
a mi annál föltünőbb, mert a közeli Adenben
hihetetlen mennyiségben fordul elő.

Halcyon semicoeruleus (Foesk.) máj. 1-én
jelentkezett, Merops persicus Páll. márcz. 27-éu
Margeblán, Aerops albicollis (Vieill.) csapatok
április 18-án Gibdóban. Első Caprimnlgiis
nuhicus (Scht.) márcz. 27-én Margeblában.

A palaearktikus madárvilág vonulásának meg-
figyelésére kitűnő pontok a ^'örös-tenger déH
partvidéke, valamint az apró vöröstengeri szi-
getek. Természetes dolog azonban, hogy töké-
letes munkát csak az végezhetne, a ki éveken
át folytonosan működhetne a területen. Mint-
hogy sokkal kevesebb ideig tartózkodtam a
területen, sem hogy némileg is biztos voná-
sokkal vázolhatnám e terület vonulási viszo-
nyait, azért csak tisztán az adatokat fogom
fölsorolni, úgy a hogyan azokat naplómban
napról-napra följegyeztem.

A helységnevek gyakori ismétlésének elke-
rülése czéljából megjegyzem, hogy 1907. január
11-től április 18-ig bezárólag Ássabra, április
19-től május 11-ig bez. Gibdo-iSi, azontúl
ismét Assabra vonatkoznak az adatok, más
megfigyelési pont mindig külön lesz fölem-
lítve.

Jan. 11. A tengerparton nagyon sok Calidris
arenaria (L.), Tringa aljnna L., Tringa sub-
arcuata (GüLD.) és Tringa minuta Leisl.
Totanus totamis (L.) és Squatarola sqiiatarola
(L.) szórványosan.

Jan. 12. A tengerparton a tegnapi fajok.
Mindenütt közönséges a Pandion haiiactus
(L), a mely azonban itt állandó madár. A
karavántábor mellett ca. 15 drb. Motacillaalba
L. Jan. 14. A tengerparton ugyanazok. Jan.

nen ungeheure Flüge von Sterna alhigena
(ScHT.) UnuoL., Sterna anaestheta Scop, und
Sterna media, Horsf.

Flüge von Dromns ardeola Payk. beobach-
tete ich am 14. Mai in Assab und den benach-
barten Inseln. Die Abdim- Störche — Abdimia
abdimi (Scht.) — zogen am 13. und 14. März
über Assab.

Erste Turtur roseogriseus (Lund.) am 4.
AprU, Oena capensis (L.) am 23. März.

Am 5. März zog über die Insel Periín eine
Masse von vielen -vielen Tausend Milvus
aegyjdius, Gu. nach SE.; am 9. März kreiste
eine ebenso grosse Masse über Assab. In der
Umgebung von Assab war der Schmarotzer-
Milan verhältnismässig nicht häufig, vras umso
auffallender ist, da derselbe im nahen Aden
in unglaublicher Anzalil vorkommt.

Halcyon semicoeruleus (Forsk.) erschien am
am 1. Mai, Merops persicus Pall. am 27. März
in Margebla, Aerops albicollis (Vieill.) in Flügen
am 18. April in Gibdo. Erste Caprimulgus
nubicus (Scht.) am 27. März in Margebla.

Zur Beobachtung des Zuges der palaeark-
tischen Vögel sind das südliche Strandgebiet des
Roten Meeres und die kleinen Inseln desselben
ausserordentlich geeignet. Natürlich könnte
eine vollkommene Arbeit nur dann geleistet
werden, wenn man Jahre hindurch im Gebiete
wii'keu könnte. Da mein Aufenthalt viel zu
kurz dazu war, um die Zugsverhältnisse des
Gebietes auch nur einigermassen sicher skiz-
zieren zu können, so gebe ich hier nur das
rohe Materiale, wie ich dasselbe Tag für Tag
niederschrieb.

Um die häufige AViederholung der Ortsnamen
zu vermeiden, bemerke ich hier, dass sich die
Daten vom 11. Jänner bis inkl. 18. April
auf Assab, diejenigen vom 19. April bis
inkl. 11. Mai auf Gibdo, alle nachfolgenden
wieder auf Assab beziehen ; andere Beobach-
tungs'punkte werden separat angegeben.

1 1 . Jan. Am Meeresstrande sehr vaele Calidris
arenaria (L.), Tringa alpina L., Tringa suhar-
cuata (Güld.) und Tringa minuta Leibl ; spora-
disch Totanus totanus (L.) und Squatarola
squatarola (L.)

12. Jan. Am Meeresstrande die gestrigen
Ai-tcn. Pandion haliriRus (L.) überall häufig,
ist jedoch hier Standvogel. Bei dem Kara-
wanenlager ca 15 Stück Motacilla alba L.
14. Jan. Am Meeresstrande dieselben. 16. Jan.

177

16 neliáiiy Motacilla alla L. Jan. 17. A ten-
gerparton ugyanazok mellett 10 — 15 Armaria
interpres (L.), egyenként Numenius arquatus
(L.) és N. 2)haeopns (L.). Jan. 20. A tenger-
parton Nmnenmff arquatus (L.) kivételével
ugyanazok a fajok, új jelenségek Limosa laj)-
2)onica (L.) egyenként és 4 — 6-os csapatokban,
továl)b;'i 4 drb. Haemaiopns ostralexfus L.,
utóbbiak rendkívül óvatosak.

Febr. ;i Több Motacilla alba L. A tenger-
parton Arenaria interpres, Calidris arenaria
és az említett Tringa csapatok. Xumenius
arquatus ma nagy számban jelentkezett,
20 — 25-ös csapatokban járnak. Szórványosan
volt Squatarola squafarola és Totaniis Uttoreus
(L.J, Limosa lapponica (L.) kisebb csapatokban.

Febr. 10. 5 drb. Hirundo rustica L. Margeb-
lán. Febr. 13. A tengerparton Calidris arenaria,
Tringa és Aìeìiaria interpres csapatok. Xume-
nius arquatus nagyobb csapatokban, 2 — 4-vel
Haeynatopus ostralegus.

Febr. 15. több Hirundo rustica, febr. 16-án
40—50 drb. Febr. 28. Több Motacilla alba
L. és Charadrius duhius Scop.

Jlárcz. 9. A Ccdidris arenaria és Tringa
csapatok erősen megfogytak. Arenaria inter-
pn-es és Nwmenius arqu. nagy csapatokban.
Márcz. 18. A tengerparton nagyobb számban
Haematopus ostr. Márcz. 16. A karaván-
tábor mellett több Motacilla alba, Budyies
borealis és Charadrius duhius. Márcz. 17.
Fhylloscopus rufus (Bechst.) nagyobb szám-
mal Margeblán. Márcz. 21. Macaca, 1 Coturnix
coturnix (L.). Márcz. 27. Margebla ; a tenger-
parton 20 — 25-ös csapatokban Haematopms
ostralegus; Numenius arqtt.miix csak egyesével,
csapatokban jár Limosa lapponica és Arenaria
interpres. A fákat Phylloseopus rufus lepte el ;
;5 Tjanius isahellinus (Hempb., Ehr.), 2 Sylvia
nisoria (Bechst.) és 1 Sylvia atricapilla (L.).

Apr. 2. Több csapat Merops persicus vonul
át. A segirbokrokat és ernyőákáczokat Sylvia
nisoria lepte el ; Saxicola oenanthe (L.) na-
gyobb számban. Apr. 6. A tengerparton egy-
egy Numenius argu., Squatarola squat., To-
tanus totanus, kisebb csapatokban Ffaematopus
ostralegus, igen nagy számban Arenaria inter-
pres. kçx. lo. Merops persicus csa,\ì?Aok vonuhiak
át; egy-két Hirundo rustica. A karavántábor
mellett több Anthus cervinus (P.\ll.) nyári
tollazatban.

Ápr. 19. egy-két Hirundo rustica, több
Aquila XIV.

Einige yfotacilla alba L. 17. Jan. Am Meeres-
strande neben den Genannten 10—15- Arenaria
interpres (L.), einzeln Numenius arquatus (L.)
und A". phacopus (L.). 20. Jan. Am Meeres-
strande Numenius arquatus ausgenommen die-
selben Arten. Neue Erscheinungen Limosa
lapponica (L.) einzeln und in Flügen zu 4 — 6
Stück, ausserdem 4 Stück Haematopus ostra-
legus L.; diese sehr scheu. 3 Febr. Mehrere
Motacilla alba L. Am Meeresstrande Arenaiia
interpres, Calidris arenaria und die erwähnten
T; iiif/a-Schwärme. Numenius arquatus zeigte
sich heute in grosser Anzahl, in Flügen von
20 — 25 Stück. SpoTadiach Squatarola squata-
rola und Totanus Uttoreus (L.), Limosa lapjio-
nicn (L.) in kleineren Flügen.

Febr. 10. 5. Hii undo rustica L. in Margebla.
Febr. 13. Am Strande Calidris arenaria,
Tringa und Arenaria in terpres-YXü^e. Numenius
arquatus in grösseren Flügen, Haematopus
ostralegus in Flügen von 2 bis 4. St. Febr. 15-
Mehrere Hirundo rustica, den 16. Feber
40—50 Stück. Febr. 28. Mehrere Motacilla
alba L. und Charadrius dubiiis Scop.

März 9. Die Tringa- und Calidris arenaria-
Flüge stark zusammengeschmolzen. Arenaria
interpresundNumenius arqu. in grossen Flügen.
März 13. Am Strande Haematopus ostr. in
grösserer Anzaiil. März 16. Am Karawanen-
lager mehrere Motacilla alba. Biulytes borealis
und Charadrius dubius. März 17. Fhylloscopus
rufus (Bechst.) in grösserer Anzahl in Margebla.
März 21. Eine Coturnix coturnix (L.) in Macaca.
März 27. in Margebla am Strande Haematopus
ostr. in Flügen von 20 — 25 Stück; Numenius
arqu. nur einzeln ; Limosa lapponica und Are-
naria interpres in Flügen Alle Bäume von
Phylloseopus rufus bedeckt; 3 Stück Lanius
isahellinus (Hempr.. Ehe.). 2 Stück Sylvia nisoria
(Bechst.) und eine Sylvia atricajrilla (L.).

Apr. 2. Mehrere Flüge von Merops jiersicus
durchziehend. Die Segirsträucher und Schirm-
akazien wimmeln von Sylvia nisoria; Saxicola
oenanthe (L.) in grosser Anzahl. Apr. 6. Am
Strande hie und da ein Numenius arqu., Squa-
tarola squat., Totanus totatius, in kleineren
Flügen Haematopus ostr., in sehr gros.ser
Anzahl Arenaria interpres. Apr. 15. Flüge von
Merops persicus durchziehend: 1 — 2 Hirundo
rustica. Am Karawanen-Lager mehrere Anthus
cervinus (P.ìll.) im Sonnnerkleide.

Apr. 19. 1—2 Hirundo rust., mehrere Lanius

23

178

Lanins collimo, Lanius isahellinus, Lanins
mthieus és egy Hypolais pallida. Apr. 21-én
mindeniitt soka Lanms collurio, egy-egy Cora-
eias garrula^ Sylvia nisoria és Hirundo rustica,
egy Oriolus oriolus. Apr. 22-én sok Lanius
collurio, egyenként Hirundo rustica és Musci-
capa grisola L. Apr. 24-én több százra menő
Coracias gamda csapat lepte el az ernyő -
ákáczosokat. Apr. 27-én több Coradas garrula.
Lanius collurio és Oriolus oriolus. Apr. 28-án
a tegnapiak. Máj. 2. Ugyanazok.

Máj. 4. Sok Lanius collurio és Oriolus
oriolus, 1 Coracias garrula. Máj. 5. Nagyon
sok Oriolus oriolus 15-20-as csapatokban :
sok Lanius collurio. Máj. 6. sok Oriolus
oriolus, Lanius collurio és Lanius nuhicus,
egy-egy Sylvia nisoria és egy Cuculns canorus.
Máj. 7. Oriolus oriolus kisebb számban. Lanius
collurio és egy-egy Coracias garrula.

Máj. 12. Mindeniitt igen aok Lanins collurio,
2 drb Oriolus oriolus. A tengerparton Xumenius
arqu. Squatarola squat. Haematopus oslr. és
Arenaria interpres. Máj. 18. Minden bokron,
minden fán Lanius collurio, a tengerparton
ngyanazok. mint tegnap.

Máj. 14. Margebla, nagyon sok Lanius
collurio, néhány Coracias garrula és Oriolus
oriolus. 10—15 Hirundo rustica, egy Musci-
capa grisola és Anthus triviális. A tengerpart
egy helyén 30 drb Xumenius arqu. csapat.

Máj. 16. Egy-két Lanius collurio.

Máj. 21. Fatmah- sziget, egy-egy Squatarola
squat., Numenius arqu., nagyobb számiján
Arenaria interptes és Haematopus ostralegus.
Máj. 24. Fatmah sziget, Haematopus ostra-
lequs, Arenaria interpres és Numenius arqu.,
utóbbi több helyen 25 — 40-eR csapatokban.

Júl. 14-én Larus fuscus, úgy hiszem már
őszi vonuló.

Aug. l-ig állandóan láttam a haematopus
ostralegus. Arenaria, interpres és Xumfiiius
arqu. fajokat : azt hiszem, hogy ezek el se
mennek s ugyanígy nyilatkoznak a bennszii-
lóttek és az itt lévő olaszok is, a kik előtt
a szélkiáltó igen jól ismert madár és pecsenye.
Néhány elejtett példányt fölbonczoltiim és
megnéztem a nemi szerveket : a herék nem
voltak duzzadtak, csak éppen jiil fölismer-
hettem őket, az ovarium hasonlókéjjpen.

collurio, Lanius isahellinus, Lanius nuhicus
und ein Hypolais pallida. Apr. 21. liberali viel
Lanius collurio, hie und da Coracias garrtda,
Sylvia nisoria und Hirundo rust.; ein Oriolus
oriolus. Apr. 22. Viel Lanius collurio, spora-
(liscli Hirundo rustica und Muscicapa grisola
L. Apr. 24. Ein Flug von mehreren Hundert
Coracias garrula bedeckte die Schirmakazien.
Apr. 27. Mehrere Coracias garrida. Lanius
collurio und Oriolus oriolus. Apr. 28. Die
gestrigen Arten. Mai 2. Dieselben.

Mai 4. Viele Lanius collurio und Oriolus
oriolus, 1 Coracias garrtda. Mai 5. Sehr viel
Oriolus oriolus in Flügen von 15 — 20 Stück.
Lanius collurio. Mai (5. ^^iel Oriolus oriolus,
Lanius collurio und Lanius nuhicus, hie
und da Sylvia nisoria und Cueulus canorus.
Mai 7. Oriolus oriolus in geringerer Anzahl,
Lanius collurio und hie und da Coracias
garrula.

Mai 12 Ulcerali sehr \iel Lanius collurio,
2 Stück Oriolus oriolus. Am Strande Xumenius
arqu.. Squatarola squat., Haematopus ostralegus
und Arenaria interpres. Mai 13. Jeder Strauch
und Baum von Lanius collurio bedeckt. Am
Strande die gestrigen Arten.

Mai 1 4. In Margebla sehr viel Lanius collurio.
einige Coracias garrula und Oriolus oriolus
10 — 15 Hirundo rust, je ein Muscirapa grisola
und Antlius triviális Am Strande ein Flug
von 30 Stück Numenius arqu.

Mai 16 1—2 Lanius collurio

Mai 21. Auf der Insel Fatmah spdradisch
Squatarola squat, und Xumenius arqu : in
grösserer Anzahl Arenaria interpres und Hae-
matopus ostr. Mai 24 Auf der Insel Fatmah
Haematopus ostr., Arenaria interjjres und
Numenius arqu. Letztere Art an mehreren
Stellen in Flügen von 25 - 40 Stück.

Juli 14. Larus fuscus, wie icli mutinasse,
schon Herbstzügler.

Bis 1. August sah ich Haematopus o.sfr..
Arenaria interpres und Xumenius arqu. stän-
dig; ich glaube, dass diese iil)erliaupt nicht
wegziehen und ebenso äussern sich auch die
Eingeborenen und hier wohnenden Italiener,
denen der Brachvogel ein sehr gut bekannter
Vogel und Braten ist. Bei einigen erlegten
Exemplaren untersuchte ich die Geschlechts-
teile; die Hoden waren nicht angefeciiwollen.
aber gut erkenidjar. das Ovarium gleichfalls.

J7ÍJ

Adatok
Magyarország madárfaunájához.

Irta Chkrneii István.

A következő sorokban közlöm néhány érde-
kt'sehl) iiiaílíVrl'ajunkra voiiatkozii adataimat az
utóbbi évekből, melyek egyl)en-máshan bőví-
tik faunánk ismeretét s így megérdemlik, hogy
napvilágra kerüljenek.

("olynibus auritiis L. Ez a faj nálunk
vajmi elvétve kerül elő s gyűjteményeinkben
mindezideig csak az a példány tanúskodott
előfordulása mellett, mely a Csallóközben ejte-
tett el s Kunszt Károly útján származott gyűj-
teményembe, majd tőlem a Nemzeti Múzeumba.
A Velenczei-tavon, mely vöcskök dolgában
valóban locus classicus, mindössze egy ízben
figyeltem meg: 1890-ben. mikor a Dinnyés
és Börgönd között elterülő vizeken, a neve-
zett tónak azóta lecsapolt részén, május 11-én
három darabbal találkoztam. Sajnos, egyet sem
bírtam közülök elejteni, bárhogyan is mester-
kedtem.

A velenczei nagy vadászatok alkalmával
elejtett vöcskök valóban számottevő sorozatai
között sem akadtam eddig e faj példányaira,
pedig húsz év során ezernyi-ezer vöcskön
jártattam végig szemeimet. 1V)0(J április 7-én
azonban a vadászat után kiterített dús zsák-
mány között e régen keresett fajnak két pél-
dányát találtam, melyek közül az egyiket
Meszlé.nyi Besediík nnokabátyám, a másikat
gyűjteményem részére tömettem ki. Állítólag e
napon egy harmadik példány is mutatkozott
a tavon, mely azonban elhibáztatott.

Mergu.s serrator L. lílUö május elején
Nyitramegyében 2 drb (5 és ?) lövetett, melyek
R08ONOV8ZKY Frigyes budapesti praeparatorhoz
kerültek.

üideniia fusca (L.) 1904 április 11-én
a Velenczei-tó északi részén 4 drb félig ki-
színezettet találtam. Sikerült közülök egyet
elejtenem s egy másikat Teleki Tibor gróf
lőtt le. Tavaszszal még nem láttam a tavon.

Daten
zur Vogelfauna Ungarns.

Von Stephan Chf.rnel v. CherneijHÁza.

Im folgenden publiziere ich meine aus
den letzten Jahren stammenden Daten über
einige interessantere Vogelarten unserer Fauna,
welche unsere diesbezügliche Kenntnis in
manchen Punkten erweitern, und deshalli
wert sind vor der ( )ft'entlichkeit zu erscheinen.
^olymbus auritiis, L. Diese Art kommt
bei uns ungemein sporadisch vor, und wurde
das Vorkommen derselben nur durch das
einzige Exemplar unserer Sammlungen be-
zeugt, welches im Csallóköz erlegt wurde und
von Karl Kunszt in meine Samnüung, und
von mil' aus in das Nationalmuseum gelangte.
Im See von Velencze. welcher für Taucher
ein wahrer locus classicus ist, beobachtete
ich diese Art insgesamt einmal, im Jahre 1890,
wo ich am 11. Mai in den zwischen Dinnyés
und Börgönd befindlichen Gewässern, in dem
seither entwässerten Teile des genannten
Sees drei Stücke antraf. Leider konnte ich kei-
nen derselben erlegen, soviel ich mich auch
darum bemühte.

In den wirklich bedeutenden Taucherserieu,
welche alljährlich bei Gelegenheit der grossen
Jagden am See von Velencze erlegt werden,
fand ich bisher ebenfalls kein Exemplar
dieser Art, trotzdem mir während zwanzig
Jahre Tausende und Tausende Taucher vor
Augen kamen. Am 7. April 190G jedoch
fand ich nach der Jagd in der ungemein
reichlichen Strecke zwei Exemplare dieser lang-
gesuchten Art, von welchen ich eines für mei-
nen Cousin Benedikt von Meszlény, das andere
für meine Sammlung präparieren Hess. Augeb-
lich soll sich auch ein cli-ittes Exemplar auf
dem See gezeigt haben, doch wurde dasselbe
vom Schützen verfehlt.

Mergus serrator L. Anfang Mai 1905
w urdcn im KomitateNyitra zwei Stück (cf und 5)
erlegt, welche Friedrich v. Eosonovszky, Prä-
parator zu Budapest erhielt.

Oideiiiia fiisca iL.). Am 11. April 1904
fand ich am Nordende des Sees von Velencze
vier halb ausgefärbte Exemplare Es gelang
mir ein Exemplar zu erlegen, ein anderes
wurde von Graf Tiberius v. Teleki geschossen.
Im Frühjahre fand ich diese Art noch nie
auf dem See.

23*

ISO

Kuligula li.venialis (L.) 1901 iioveiiihcr
26-:in ii (Irbot lőttem egy lövésre a A'elcnc/.ei-
tavoii. Az utóbbi években ugyanitt április első
felében egyesekkel többször találkoztam.

Erismatura leucocephala {Scoi>.) A Ve-
lenczei-tavon utóbbi években határozottan el-
szajjorodott. 19ül-ben még- nov. íiO-áii 7 — 8
drbot láttam itt.

Tadorna tadorna (L.). Ez a tengerpartok-
lioz ragaszkodó érdekes madár csak elvétve
keridt elő nálunk néhányszor. A f. é. jan.
27-én Németh J.4nos. az osztrák-magyar bank
szombathelyi fiókja helyettes főnökének nagy-
unyonii (^'asmegye) vadászterületén vadkacsá-
zás közben Holzheim Károly előtt egy isme-
retlen lúdféle madár kelt föl a Perint patak-
ról, a ki azt szerencsésen el is ejtette. A
vadászterület tulajdonosa felküldte azután Lendl
Adolf dr. budapesti praeparatfiriumába s ki-
tömve, megőrizte. Ezt a bütykös ásóludat —
mert annak bizonyult — ugyanazon a helyen
már vagy két hét óta többször látták.

Anser albifrons (Scop.). A lilik hazánk
nyugati részeiben, általában túl a Dunán,
ritkább jelenség. A Velenczei-tavon eleddig
mindössze egy-kétszer láttam néhány átvonulót.
1905-ben azonban már szeptember elején vagy
150 főnyi csapat telepedett meg a tó körnj'é-
kén s október első hetéig ott maradt. A lili-
kek nem elegyedtek a vetési ludak csapatai
közé, hanem magukban járlak s rendesen
korábban — már délután 4 óra tájban ■ —
húztak a tóra.

1906 őszén a Fertőn, Eszterháza vidékén,
Keglevich Miklós gróf 2 drbot lőtt.

Anser fabalis (Lath.). 1906/7 telén Kő-
szeg vidékén s a Gyöngyös völgyében Szom-
bathelyig folyton mutatkoztak csapatok, holott
más években csak elvét\'e figyeltem meg itt
átvonuló csapatokat, 1907. ápr. 12-én még
százas csapattal találkoztam a Velenczei-tavou.

Anser fabalis neglectus Sushk. Keglevich
MiKLóa gróf beszélte, hogy a Hortobágyon
őszszel és tavaszszal megjelenő ezernyi ezer
lúd között mindig elő szokott fordulni kisebb

Fuligula h jenialis (L.). Am 26. Nov. 1901
erlegte ich zwei Stück auf einen Schuss auf
dem See von \elencze. In den letzteren Jahren
fand icli elicndasf'lbst einzelne Anfang A])ril.

Erisuiatura leucocepliala iScop.). Auf dem
See von Velencze hat sich diese Art in den
letzten Jahren ganz bestimmt vermehrt. Am
20. Nov. 1901 sah ich hier noch 7—8 Stücke.

Tadorna tadorna (L.). Dieser interessante
Küstenvogel kam bisher bei uns nur einige-
mal vereinzelt vor. Auf dem Jagdgebiete
inNagyuuyom (Koni. Vas) des Johann v. Németh,
Direktor-Stellvertreter an der Filiale der östeiT.-
ung. Bank in Szombathely, stand am 27. Jan.
1. J. vor K.1RL Holzheim während der Wild-
entenjagd vom Ferintbache ein ihm unbekannter
gansai'tiger Vogel auf, welchen er auch glück-
lich erlegte. Der Eigentümer des Jagdgebietes
sandte dann denselben nach Budajiest, an das
Präparatorium von Dr. Adolf Lendl, und
bewahrte den ausgestopften Vogel. Diese Brand-
gans — denn als diese erwies sich der Vogel
— wurde an derselben Stelle schon seit zwei
Wochen mehrmals gesehen.

Anser albifrons (Scop.). Die Blässgans
ist in den westlichen Teilen Ungarns, nament-
lich im Hügellande j. d. Donau eine seltenere
Erscheinung. Am See von Velencze sah ich
dieselbe bisher nur ein-zweimal als Durch-
zügler. Im Jahre 1905 jedoch zeigte sich
schon Anfang September eine Schar von
ca. 150 Stück in der Umgebung des Sees,
und verblieb hier bis in die erste Woche des
Oktober. Die Blässgänse vermischten sich
nicht mit den Scharen der Saatgänse, son-
dern gingen ihre besonderen Wege, und zogen
gewöhnlich schon früh — um 4 Uhr u. M. —
auf den See.

Im Herbste 1906. erlegte Graf Nicolaus von
Keglevich zwei Stück am Fertő-See in der Gegend
von Eszterháza.

Anser fabalis (L.wh.). Im Winter 1906'907
zeigten sich in der Gegend von Kőszeg und
im Gyöngyöstale bis Szombathely fortwährend
Flüge, während in früheren Jahren hier nur
sporadische Durchzügler beobachtet werden
konnten. Am 12. April 1907 fand ich am Velen-
czeer See noch Flüge von 100 Stück.

Anser fabalis neglectus, Sushk. Graf Niko-
L.AÜ8 V. Keglevich berichtete mir, dass unter
den Tausenden und Tausenden Gänsen, wel-
che sich im Herbste und Frühjahre im Hör-

181

száinbaii s a vadászdk ..isege lúdiiak" hívják.
1904 nuirez. íU-én ugyan ő több darabot
ejtett belőlük s egyet gyűjeniényeni részére
küldött.

Oedicneinus oedicneiims (L.). 1901 jún.
18-án két pelyhes fiókát küldtek Hegykőről
(Sopron-iii.); mindegyiknek gyomrában egy-
egy jókora tavi-béka volt. 1906 ang. :29-én
egy kinőtt fiatalt kaptam Mihályiból (Sopron-m.).

Recurvirostra avocetta L. 1904 szept.
15-én a Fertő déli végén Hegykőnél 10 drbot
figyeltem meg. A parttól pár száz lépésnyire
úszkáltak a vizén. Egy drbot lőttem helőiiik.

Hiinantopus liiniantopiis (L.). 1905 máj.
2-án Tömördön (\'as-ni.) láttam 1 drl)ot, az
itt fekvő 1^0 — '2Ò hold nagyságú tónál. A
Velenczei- tavon már évek óta nem költött;
1906 tavaszán azonban a tó vize annyira el-
apadt, hogy még Velencze község határában
is keletkeztek szigetkék, lápok s a rigyások
terjedelme is nagyon megnövekedett s ekkor
8 — 10 pár telepedett meg a tónak eme bucz-
kás, sekélyes részein.

Phalaropus loliatiis (L.). Augusztus máso-
dik felében és szeptember havában az utóbbi
években is rendes jelenség volt a Velenczei-
tavon.

Totanus stagnatílis Bechsp 1904 júl. 28-án
Tömördön (Vas-m.) 2 drbot figyeltem meg
a tónál.

Nuinenius arcuatiis L. 1904 jiil. 4-én
Tömördön lA'as-m.) az említett tónál láttam
1-drbot.

Otis tetrax L 1901 november havában
GoTTHÁRD 8ÁND0R területén, Heréuyben (Vas-m.)
lövetett egy ?, mely a szombathelyi kath. fő-
gimnázium gyűjteményébe került.

Plegadis falcinelliis (L.), 1901 ápr. 25-én
Salfáról (\'as-m.) kaptam egy még élő dara-
bot, melyet ragadozómadár vágott le. A követ-
kező napokban azután arról értesültem, hogy
ápr. 26-án, a Fertő déli partján 80 főnyi
csapat jelent meg. 1902 május elején Tömör-

tobágy zeigen, aneli diese Art in kleinerer
Anzahl vorkommt, und dass ditsselbe von den
Jägern „(jege-(ìans" genannt wird. Am 31.
März 1ÍH)4 erlegte er mehrere Exemplare
dieser Art, und sandte mir auch eines für
meine Samndung zu.

Oedicneinus oedicnemus (L.). Am 18. Juni
1901 erhielt ich zwei Dunenjunge aus Hegykő
(Kom. Sopron) ; jedes hatte einen tüehtigen
(irasfroscli im Magen. Am 29. August 1906
erhielt ich ein ausgewachsenes Junges aus
Mihályi (Kom. Sopron).

üecurvirostra avocetta L. Am 15 Sept.
1904 beobachtete ich in Hegykő am Südufer
des Fertő 10 Stück. Dieselben schwammen
einige hundert Schritt weit vom Ufer entfernt
im \\'asser herum, ein Stück erlegte ich.

Himantopus iiimantopus, (L.). Am 2. Mai
19U5 beobachtete ich ein Stück in Tömörd
(Kom. Vas) an dem 20 — 25 Katastral- Joch gros-
sen See. Am See von Velencze brütete diese
Art schon seit Jahren nicht ; im Frühjahre
1906 nahm jedoch das Wasser derartig ab,
dass selbst in der Velenczeer Gegend Insel-
chen entstanden, und auch die von Kohrkufen
und Anschwemmungen gebildeten Trocken-
stellen an Ausdehnung sehr zunahmen ; an
diesen seichten mit ßohrkufen bedeckten Tei-
len des Sees Hessen sich dann 8 — 10 Paare
nieder.

Phalaropus lobatiis, (L.). In den letzten
Jahren war diese Art in der zweiten Hälfte
des August und auch in Monat September
eine gewöhnliche Erscheinung am Velenczeer
See.

Tetanus stagnatilis, Bkchbt. Am 28. Juli
1904 beobachtete ich am See zu Tömörd (Koni.
Vas) zwei Stück.

Numenius arcuatus, L. Am 4. Juli 1904
beobachtete ich ein Stück an dem erwähnten
See bei Tömörd (Koni. Vas).

Otri tetrax L. Im Nov. 1901 wurde auf
dem Jagdgebiete Alex.4nder Gotth.4rds im
Herény (Kom. Vas) ein 9 erlegt, welches in
die Sammlung des kath. Obergymnasiums in
Szombathely kam.

Plegadis falcinelhis (L.). Am 25. April
1901 erhielt ich ein noch lebendes Stück
aus Salfa (Kom. Vas), welches von einem
Kaubvogel niedergeschlagen worden. In den
folgenden Tagen wurde mir berichtet, dass
am Südufer des Fertő am 26. April ein Flug

182

(lön (Vas-iii., 00 — 70 IVmyi csapat mutatkn-
zott s Chernél, Antal unokabátyám 3 drbot
lőtt is, melyeket kitömve őriz. Ugyanitt 1904
júl. 24-én szintén csa])atban látták s 2 drb
lövetett. Ez évben, lí)04 júl. 6-án, Kemény-
Egerszegen (\'as-in.) Kiss Gyül.\ is lőtt egy
fiatalt, melyet kitömtem részére.

Ciconia nigra (L.). l'.R)J aiig. 12-éu Kenyé-
riből (^'as-m.) ('ziKÁKY Béla gróftól kaptam
egy fiatalt. 1904 niárcz. 29-én Kőszegen az
„Alsó erdőben" szalonka-lesen Békássy 1htv.4n
lőtt egy vén c?-et, mely gyííjteinényemben áll.
Ugyanez év jún. 24-én Léka mellett Hámortó
(Vas-m.) község előtt elterülő réten I^szterházy
Miklós herczeg egyik vadásza lőtt egy darabot,
mely a herczeg lékai várában elhelyezett madár-
gyűjteményt gazdagítja. Rábakövesden (Vas-m.)
Végh Endre erdőse ugyancsak áprUis havában
2 drbot lőtt. 1905. és 1906. években a kenyéri
erdőben (N'as-m.) Czikáky Béla gróf uradalmá-
ban költött.

Telrao iirogallus L. A siketfajdok az
utóblii években Vas-megye nyugati hegységei-
ből még a síkság erdeibe is lehúzódtak. 1905
októberben Kőszeg határán, a kethelyi dftin-
bon az országút mellett láttak egy c-t. 190G
aug. 3-án a kőszegi „Alsó-erdőben" az új
katonai lövőhely golyófogója mögöst kelt föl
előttem egy ?. Ugyanez év decz. 22-én egy
kakas farktollát, mell- és háttoUait találtam
az egyik nyiladék szélén.

Tetrao tetris L. 1906 április havában \'as-
megyében két helyen lövetett: Pinkafőn és
Borostyánkőn.

Bonasa bonasia (L.). A kőszegi hegység-
ben több helyt. Borostyánkő vidékén 1905
nov. i;J-án 7 (kbot találtunk vadászat köz-
ben s 3 drbot lőttünk. Pinkafő vidékén szór-
ványosan szintén előfordul.

A'iiltur monachus L. és Gjps fiilvus (Gm.).

1904 május végén Ivis-Seniiyén (Vas-m.)
Békássy István erdöőre egy nagy madarat pil-
lantott meg fán pihenve. A varjak folyton

von 80 Slüi:k erschien. Anfang Mai 1902 erschien
in Tömörd (Kom. Vas) ein Flug von 60 — 70
Stück, von welchem meine Cousin .Anton v. Cher-
nél 3 Stück erlegte und präparieren liess.
Ebendaselbst wurde am 24. Juli 1904 ein
Flug gesehen, woraus 2 Stück erlegt wurden.
Im selben Jahre — 1904. — wurde am (l.
Juli in Keményegerszeg (Kom. Vas) von Jlliis
Kis auch ein Junges erlegt, welches icii für
ihn präparierte.

Ciconia nigra, (L.). Am 12. August 1901
erhielt ich von Grai- Béla v. C'ziráky ein Jun-
ges aus Kenyéri (Koni. \'as). Am 29. März

1904 erlegte Steph.an v. Békássy ein altes d
im „Alsóerdő" bei Kőszeg gelegentlich der
Schnepfenjagd, welches in meiner Sammlung
steht. Im selben Jahre am 24. Juni schoss
ein Jäger des Fürsten Nikolaus v. Eszterházy
ein Exemplar bei Léka auf der VTiese vor
der Gemeinde Hámortó, welches die Yogel-
sammlung des Fürsten in dem Schlosse von
Léka bereichert In Kábaküvesd iKom. Vas)
erlegte der Förster Andreas Vége ebenfalls im
April 1904 zwei Exemplare. In den Jahren

1905 und 1906. brütete diese Art in den
Wäldern von Kenyéri (Kom. Vas), welche zur
Herrschaft des Grafen Bélav. Cziráky gehören.

Tetrao nrogalius, L. Das Auerwild ver-
breitete sicli während der letzten Jahre von
den Gebirgen im westlichen Teile des Komi-
tates Vas sogar in die Wälder der Niederungen.
Im Oktober 1905 sah ich im Rayon von
Kőszeg neben der Landstrasse am Hügel von
Kethely ein 9. Am 3. August 1906 fand ich
ein ? hinter dem Kugelfang der neuen Militär-
schiesstätte im „ Alsóerdő'" von Kőszeg. Am
22. December desselben Jahres fand ich die
Schwanz-, Brust- und Rückenfederii eines
Hahnes am Rande einer Schlucht.

Tétras tetrix, L. Wurde im April 1906
an zwei Stellen des Koniitates Vas erlegt,
u. zw. in Pinkafő und Borostyánkő.

IJoiiasa bonasia, (L ) Kommt im Gebirge
von Kőszeg mehrfach vor. In der Gegend von
Borostyánkő fanden wir am 13. Nov. 1905
während der Jagd 7 Stücke, von welchen drei
erlegt Avurden. Kommt auch in der Gegend
von Pinkafő sporadisch vor.

Vultur nionachus L. und (iyps fulviis
(Gm.). Ende Mai 19U4 erblickte der Förster
Stefan v. Békássys in Kisseniiye (Korn. Vas)
einen grossen Vogel auf einem Baum ruhend.

183

vagdostak felc'jc s tőlük iicni lucit tovább-
repülni. Könnyűszerrel beeserkészte és elej-
tette. A madarat alkalmam volt látni s Gypa
fulvus-t ismertem föl benne. Békássy Ibtván
azután kitöinette s kastélyában őrzi. Pár nap
multán Vas-nieaye nyuj;ati határán Szentelek
vidékén öt keselyű jelent meg s jún. 8-án és
4-én a nádi és hidegkúti urasági erdőőrök
KoTui.iNszKY gróf brauni erdejében '2 drbot
lüitek belőlük még pedig egy Qifps fulvus-x
és egy VulUu- monachiis-t. Állításuk szerint
nagyon fáradtak voltak s háromizben is be-
közelitették őket. végre '20 lépésnyiről lőtték
le. Dög híján békákra fanyalodtak s nagyon
sovánvak voltak.

liuteo nienetriesi Bogü. Kolozsváron lakó
öcsémet, Mannsberg Arvéd bárót már régebben
figyelmeztettem, hogy a netán kezeügyébe
kerülő ölyveket kisérje figyelemmel s a rozs-
dás farkúakat. ha ilyenekre akad, őrizze meg.
1907 márczius végén Mikes Kelemen grófot
látogatta meg Csesztvén s nála a kertben
félredobva egy csomó ragadozómadarat (5
ölyvet, 4 karvalyt) látott, miket Mikes gróf
pár nap előtt lőtt. A madarakat átvizsgálva,
nyoiidtan feltűnt neki az egyik ölyvek általá-
ban rozsdás alapszínezete s kivált a czombok
és a farok rozsdás volta. Sajnos, a madár
annyii-a romlott állapotban volt, hogy gyűjte-
mény részére nem lehetett megmenteni. Fark-
tollait azonban kitépte s elküldte, melyek
szakasztottan olyanok, mint az „Aquila" mult
évi kötetél)en (176. lap) megjelent, a Buteu
menetriesi farkát ái)rázoló fiatalabb korú pél-
dánv tollai.

Aquila clorysaëtus fulva, L. Vas-vármegyé-
ben ez a sas nagy ritkaság s a szaljadban
eddig csak 19U5 szept. ir)-én került szemem
elé, még pedig sajátságos körülmények között.
Almássy György dr. barátommal nevezett napon
Borostyánkőről kocsin mentünk Lékára, hogy
HuszTY Ödön ny. berezegi titkárnak, a lékai
remek madárgyüjteniény megalapítójának, meg-
adjuk a végső tisztességet. A temetőhöz köze-
ledve, (ílőtte a község felé nviiló váüás fölött

Derselbe wurde ständig von Krähen attakiert
und getraute sich deshalb nicht fortzufliegen.
Er Hess sich leicht anpürschen und wurde
auch erlegt. Ich hatte Gelegenheit den Vogel
zu sehen und erkannte darin Gyjis fulvus.
Stefan v. Bék.ássy Hess ihn präparieren und
bewahrt ihn in seinem Schlosse. Einige Tage
später erschienen in dem westHchen Theile
des Komitates Vas in der Gegend von Szent-
elek f üuf Geier, von welchen die herrschaftlichen
Forstwarte von Nád und Hidegkút im Walde
von Braun des Grafen v. Kotulinszky am 3.
und 4. Juni zwei Stück erlegten, u. zw. einen
Gyps fi'lvus und einen Vultur monachus.
Ihrer Behauptung nach waren dieselben sehr
müde, und konnten dreinuil angepürscht wer-
den, so dass sie schliessUch aus einer Distanz
von 20 Schritt geschossen wurden. In Erman-
gelung von Aas mussten sie sich mit Fröschen
begnügen und waren sehr mager.

Buteo menetriesi Bogd. Schon vor län-
gerer Zeit machte ich meinen in Kolozsvár
wohnhaften Cousin Baron Auvéd v. Manns-
HERG darauf aufmerksam, die ihm eventuell
in die Hände geratenden Bussarde zu unter-
suchen, und diejenigen mit rostfarbenem
Schwänze — falls solche vorkommen soll-
ten — zu bewahren. Ende März 1907 besuchte
er den Grafen Kele.men v. Mikes in Csesztve,
wo er im Garten eine Anzahl weggeworfener
Kaubvögel (5 Bussa- de 4 Sperber) fand. Bei
der Untersuchung fiel ihm die rostige Grund-
farbe, und besonders die ßostfarbe der Hosen
und des Schwanzes sofort auf. Leider war
der Vogel in einem derart verdorbenen Zu-
stande, dass num ihn für die Sammlung nicht
mehr retten konnte. Die Schwanzfedern riss
er jedoch heraus und sandte sie mir zu. Die-
selben gleichen ganz den Schwanzfedern des
jüngeren Exemplares von Buteo menetriesi
welche im letzten Bande der „Aquila" (pag.
176) abgebildet sind.

Aquila chrysai^tus fulva L. Im Komitate
Vas ist dieser Adler eine grosse Seltenheit
und begegnete ioli demselben im Freien nur
ein einzigesmal am 15. Sept. 1905, u. zw.
unter recht besonderen Umständen. Mit mei-
nem Freunde Dr. Georg v. Alm.ássy gingen
wir am genannten Tage per Wagen von Boros-
tyánkő nach Léka, um dem pensionierten
fürstlichen Sekretär Edmund v. Huszthy. dem
Begriiiuler der grossartigen Vogelsamndung

1H4

egy iiaíiT raiíadozomiuhirat láttunk méltósáü,-
teljesen keringeni s mikor lejeljb csavarodott,
fehér farktövérol szirti sasra ismertünk liciuw.

Cerclmeis Tesperlinus L. 1907 máj. 19-én
Gyöngyösapátiban fiam egy vén (f-t lőtt. Ezt
a fajt még nem figyeltem meg Kőszeg \'idéken.

Sjrniuin uralense (Páll.). Az 1907. évi
tél folyamán jan. 14-én a kőszegi „Alsó-erdő-
ben" az „Égett vágásból" hajtás közben 2
drb kelt föl. A egyiket Szbmzí) S.ísdor dr.
szerencsésen el is ejtette s vele gyűjteménye-
met gazdagította. Jan. IG-áu Jaákon (Vas-m.)
vadásztam Széchenyi Rezső gróf területén s itt
a hajtók egy vágásból 3 drbot vertek föl;
sajnos, felcsavarodtak a magasba s egyet sem
sikerült leemelni. Minthogy az országban ez
idő tájt több helyt megfigyelték az urali-bag-
lyot, Mannsberc; Arvéd báró öcsémet is felkér-
tem, hogy jegyezze e faj előfordulására vonat-
kozó adatokat a Király-hágón túl fekvő megyék-
ből. Kérésenmek eleget is tett s mindenekelőtt
ZwöRNER kolozsvári praeparatornál tudakozó-
dott. ZwöRNER a műhelyébe kerülő állatokról
rendes naplót vezet s ennek a lelkiismeretes-
ségének köszönhetjük, hogy faunánk ez ér-
dekes alakjáról az utóbbi 7 év során arány-
lag sok adatot őrzött meg az irodalom részére,
mert nem kevesebb, mint 40 drb uráli bagoly
fordult meg a kezében. Zwörner adatai ím
ezek :

1. 1900 Nov. 17. Marosujvár

2. „ ,, 23. Kolozsvár

3. 1902 „ 1. Kolozsvár

4. „ „ 3. Özamosfalva (Kolozs-m.)

5. „ „ 7. Szucság

6. ■ ,, ., 21. Magyarnádasd

7-8. „ Dec. 4. Hidvég (Brassó-m) 2 drb

9. 1902 „ 23. Nagysármás (Kolozs-m.)

10. 1903 Jan. 26. Vajdahunyad

11. „ Mart. 12. Gyulafehérvár

12-13. . ,. 19. Hadad (Szilágy-m.) 5 és ?

14. ,. A)n-. 2. Felsöszinevér (Márma-
ros-m.)

im Schlosse zu Léka. das letzte Geleite zu
geben. In der Nähe des Friedhofes erblickten
wir über einem sich gegen das Doif hinzie-
henden Waldschlage einen grossen majestä-
tisch kreisenden Raubvogel, welcher, als er
sich weiter herabliess, durch den weissen Bür-
zel als Steinadler erkannt wurde.

Cerchneis vespertinns, L. Am 19. Mai
1907 erlegte mein Sohn in (iyöngyösapáti
ein altes '^ ■ Diese Art beol)achtete ich bis-
iier nocli nicht in der Gegend von Kőszeg.

Syrniuin iiraleuse (Fall.). Während einer
Treibjagd am 14. Jänner 1907 im -Égett"
Schlage des „Alsóerdö" von Kőszeg flogen
zwei Exemplare auf. Das eine wurde von Dr.
Alexander Szemző auch glücklich erlegt, und
bereicherte meine Sammlung. Am 16. Jänner
jagte ich auf dem Jagdgebiete des Grafen
Rudolf v. Széchényi in Jaak und wurden
daselbst in einem Treiben 3 St. aufgejagt;
leider schraubten sie sicli in die Höhe, so
dass kein Stück herunterzuholen war. Indem
während dieser Zeit die üraleule an mehreren
Punkten des Landes beobachtet wurde, er-
suchte ich auch meinen Cousin Baron Arvéd
V. M.anxsberg. die Daten ül)er das Vorkommen
dieser Art in Erdély zu notieren. Meine Bitte
fand auch Gehör, und erkundigte er sich vor
allem bei Herrn Zwörner, einem Präparator
in Kolozsvár. Zwörner führt ein genaues Tage-
buch über die ihm zukommenden Tiere, und
dieser Gewissenhaftigkeit haben wir es zu
verdanken, dass er über eine interessante
Form unserer Fauna während 7 Jahre ver-
hältnismässig viele Daten für die Literatur
erhielt, indem nicht weniger als 40 St.
Uraleulen durch seine Hand gingen. Die
Daten von Zwörner sind folgende :

15. 1903 Apr.

16- »

17. .. „

IS. „ Mai

19. .. Jun.

20. 1904 Aug.

21. „ Oct.

22. „

23. ., Nov.

24. 1905 Febr.
25

5. Ökörmező (Mármaros-m.)
12. Déva (Hunyad m.)
20. Zsibó (Szilágy-m.)
9. Kajántó (Kolozs-m.)
Magyargyerőmonostor

(Kolozs-m.)
Mikes (Torda- Aranyos m.)
11. Gyulafehérvár
28. Szászrégen

Vista (Kolozs-m.)
2. Hidvég (Brassó-m.)
12.Kászonaltiz (Urvölgy
mellett) 0

185

26. 1905 febr. 20. Hidvég (Brassó-m.) 9

27. . ., 27. „ „ S

28. 1906 Aug. 20. Sólyonitelkc

29. .. Sept. 18. Torcia

30. .. Oct. 13. Gyulafehérvár

31. . „ 22. Mezöszakáll

32. „ Nov. 14. Magyariuklasd (Kolozs-

niegye)

Nyctea ulula (L.). 1904 nov. 10 én a
ÜR.4SK0VICH Dénes grór németújvári uradalmá-
hoz tartozó Nénietszentgi"óton (Vas-m.) tartott
hajtóvadászaton Feühwirth János erdőőr egy
ismeretlen baglyot lőtt, melyet Bacsák Béla
urad. főerdész a soproni benczések főgimná-
ziumának gyűjteménye részére küldött. Török
Veremund dr. fögynniáziumi tanár a madárban
karvalybagolyra ismert.

Ainpelis garrula (L ). 1903 november
utolsó napjailjan a Bükk-hegységben (Borsod-
m.l ki). 20 főnyi csapatot láttam. 1904 jan.
14-én Vasdoroszió (Vas-m.) község erdejében
hajtásban <Í0 főnyi csapatból 4 drbot lőttem
s egy ötödiket a szomszéd puskás ejtett el.
Ugyanez időtájt Vépen (Vas-ni.) s Ligvándon
(Sopron-m.) is mutatkoztak a csonttollú ma-
darak.

Muscicapa parva Bechst. Ennek a fajnak
elvonidásáról „Magyarország madarai" ez.
munkámban (II. köt. 535. 1.) ezt írtam: „Szep-
tember elején távozik tőlünk; e hónap köze-
pén túl nem találkoztam vele". Utóbb Brehm
„Tierleben "-jenek magyar kiadásában azon-
ban feljegyezhettem, hogy 1900 szept. 29-én
is találkoztam még 3 drb fiatallal a Bükk-
hegységben, Zsércz község (Borsod-m.) hatá-
rában fekvő püspöki erdőségben. Ugyanitt
1902 szept. 17-én szintén megfig^^eltem e
madarat, a mi csak a mellett bizonyít, hogy
egyesek, kivált a fiatalok, még szeptember
derekán túl is mutatkoznak nálunk.

Nucifraga caryocatactes (L.). 1901 nov
21-én a Bükk-hegységben (Borsod-m.) a déli
oldal merőben lombosfájú erdőségeiben figyel-
tem meg 16 drbot.

Chrysomitrisspinns (L). A csiznek hazánk-
ban való fészkeléséről vajmi keveset tudunk.
CsATó János Alsó-Fehér- és Hunyad-vármegyék
madárfaunájáról szóló munkájában mind-
Aquilla XIV.

33.

1906 Nov.

34.

.. Dec.

35.

1907 Jan.

36.

V "

37.

„ Febr

38.

..

39.

Mart

40.

51 »

Kolozsvár
16. Torda

4. Csürülye (Torda-A. m.)
30. Mezőzáh (Kolozs-m.)
4. Györgj'falva „
1(). Kajántó
Mart. 12. Sülelmed (Szilágy-m.)
29. Gyalu (Kolozs-m.) c?

Nyctea ulula (L.). Am 10. Nov. 1904
erlegte der Forstwart Johann FrìJhwirth bei
einer Treibjagd in Nemesszentgrót (Kom. Vas),
der Herrschaft Németujvár des Grafen Dyonis
V. Draskovich zugehörig, eine unbekannte Eule,
welche Béla v. Bacsák, herrschaftlicher Ober-
förster, für die Sammlung des Obergym-
nasiums des St. Benediktiner-Ordens in Sopron
einsandte. Dr. Yeremünd Török, Obergymnasial-
lehrer erkannte in dem Vogel die Sperbereule.

Ampelis garrula (L.). In den letzten Tagen
des November 1903 sah ich im Bükk-
Gebirge (Kom. Borsod) einen Flug von ca. 20
St. Am 14. Jänner 1904 erlegte ich während
eines Treibens im Walde der Gemeinde Vas-
doroszlò (Kom. Vas) aus einem Fluge von 30
St. vier Exemplare, ein 5-tes wurde von meinem
Nachbar geschossen. Zur selben Zeit wurden
in Vép (Kom. Vas) und Ligvánd (Kom. Sopron)
ebenfalls Seidenschwänze gesehen.

Muscicapa parva, Bechst. Über den Weg-
zug dieser Art schrieb ich in meinem Werke
„Magyarország madarai" (H. Bd. pag. 535)
folgendes : Verlässt uns Anfang September ;
über die Mitte dieses Monats habe ich ihn
noch nicht angetroft'en. Später in der unga-
rischen Ausgabe von Brehms Tierleben konnte
ich jedoch hinzufügen, dass ich am 29. Sept.

1900 im Bischofswalde der Gemeinde Zsércz
(Kom. Borsod) im Bükk-Gebirge noch drei
Jungen begegnete. Ebendaselbst beobachtete
ich diese Art auch am 17. Sept. 1902 was be-
zeugt, dass einzelne, besonders junge Vögel
auch noch über Mitte September bei uns vor-
kommen.

Nucifraga caryocatactes (L). Am 21. Nov.

1901 beobachtete ich ein St. im Bükk-Gebirge
(Kom. Borsod) in einem reinen Laubwalde
des Südhanges.

Chrysoniitris spinns (L.). Über das Brü-
ten des Erlenzeisigs in Ungarn wissen wir zur
zeit noch sehr wenig. Johann v. Cs.atö er-
wähnt in seiner Avifauna der Komitate Alsó-

24

186

össze csak azt említi, „hogy a hegység feny-
veseiben költ". Egyéb idevágó adatról nincs
tudomásom. Fészkét én sem találtam még
magyar földön s eleddig csak egy izl^eu talál-
koztam nálunk a költés időszakában a csíz-
zel. 1892 május végén ugyanis Velenczén
(Fehér-m.). Meszlëny Pài, unokahátyám kert-
jének egyik fenyocsoportjában egy párocskát
figyelhettem meg.

A f. é. jún. 8-án Kőszegen a katonai al-
reáliskola terjedelmes parkjában láttam egy
drbot, de hiába figyeltem huzamos időn át,
sem párját, sem fészkét nem liirtam meg-
találni. Hetekkel utóbb, jiil. 19-én, megint
szemem elé került e madár vidékünkön, a
régi lövöhely mellett fekvő fenyvesben, még
pedig 2 példányban. Nagyon valószínűnek tar-
tom ezek után, hogy — tekintve a rend-
ellenesen hosszú telet s minden átmenet nél-
kül beköszöntött nyarat, mely sok északibb
vidéken költő madárfajt délibb övekben ma-
rasztott — a csiz Kőszegen fészkelt ez idén.

Júl. 22-én ugyancsak a nevezett fenyves
mögött elterülő legelő nyírfáin egész csapat
csízzel találkoztam. Lehetett vagy 20 darab;
néhány öreg, nagyrészt azonban fiatal, alkal-
masint 8 — 4 összeverődött fészekalj. Kizárt-
nak tartom, hogy ezek már északról vonultak
hozzánk; sokkal valószínűbb, hogy vidékünk
hegységéből húzódtak le a lapályba.

Loxia curvirostra L. 1901 június, augusz-
tus hónapokban Kőszeg vidékén egyesek és
kisebb csapatok látogatták a városi kertek
egyes fenyőfáit, az erdőségeket s egészen
otthonosaknak érezték magukatt, holott más
években vajmi ritkán kerültek szemeim elé,
sőt évek multak a nélkül, hogy láttam volna
vidékünkön.

Locustella iluviatilis (Bodd.j. 19Ul-ben a
kőszegi „Alsóerdő"-ben egy sűrűségekkel
benőtt vizes árok partján 2 — 3 pár költött.
1905-ben pedig egy párocska a városi sírkert
mögött a Gyöngyös-patak szomszédságában
ütött tanyát élősövényben.

fehér und Huny ad insgesamt nur so viel,
„dass er in den Tannenwäldern der Gebirge
brütet". Anderweitige diesl)ezügliche Daten
sind mir nicht bekannt. Auf ungarischem Bo-
den habe ich bisher auch noch kein Nest
gefunden und begegnete ich bisher dem Erlen-
zeisige nur einmal während der Brutzeit.
Ende Mai 1892 beobachtete ich nämlich ein
Pärchen in Velencze (Korn. Fehér) auf einer
Tannengruppe im Garten meines Cousins Paul
V. Mebzliîny.

Am 8. Juni 1. J. sah ich ein Stück in
Kőszeg in dem umfangreichen Parke der
Militär-Mnterrealschule, doch konnte ich trotz
andauernder Beobachtung wer'sr sein Nest,
noch sein Paar auffinden. Nach Wochen, am
19. Juli begegnete mir der Vogel wieder in
dieser Gegend, in dem Tannenwalde neben
der alten Schiessstätte, u. z. in zwei Exem-
plaren. Laut diesen Daten halte ich es für
sehr wahrscheinlich, dass der Erlenzeisig heuer
in Kőszeg brütete, auch schon mit Hinsicht
auf den abnorm langen Winter und den ohne
jeden Übergang eingetretenen Sommer, wo-
durch viele im Nordem brütende Vogelarten
in südlicheren Regionen zurückblieben.

Am 22. Juli fand ich auf den Birken einer
hinter dem erwähnten Walde liegenden Vieh-
weide einen ganzen Flug Erlenzeisige. Ich
schätzte an die 20 Stück ; einige Alte, vor-
wiegend aber Junge, möglicherweise 8 — 4
Brüten, welche sich vereinigten. Ich halte es
für ausgeschlossen, dass diese schon nördliche
Durchzügler waren : viel wahrscheinlicher ist,
dass sich dieselben aus unserer Gebirgsge-
gend in die Niederungen herunterzogen.

Loxia curvirostra, L. Vom .luni bis August
1901 besuchten einzelne und kleinere Flüge
die Tannen der städtischen Gärten in Kő.szeg,
sowie die Waldungen, und fühlten sich hier
ganz heimisch, trotzdem mir dieselben in den
früheren Jahren wirklich selten vor Augen
kamen, und sogar Jahre vergingen ohne
dass ich einen in unserer Gegend beobachten
kdunte.

Locustella iluviatilis (Bodd). lm Jahre
1901 brüteten 2 — 3 Paare im ..Alsóerdő'"
von Kőszeg an dem mit Dickicht bewachsenen
Rande eines Wassergrabens. Im Jahre 1905
siedelte sich ein Pärchen in einem Hecken-
zaune hinter dem städtischen Biergarten in
der Nachbarschaft des Gyöngyösbaches an.

181

Biiticilla phoenicura mesoleuca (Hempr.
& Ehkb.). 1904 ápr. 8-án Veleiiczében (Fehér-
111.) Meszleny Benedek unokiibátváin kertjében
egy feltűnően éles rajzolatú és élénk, tiszta
színezetű kerti rozsda farkú kapta ineíi' fiííyel-
memet. Nagyon vén hini. gondoltam magam-
ban. A következő pillanatban azonban szár-
nyával fordnlt felém s ekkor láttam, hogy
fehér tükör tarkítja. Nyomban fegyverért szalad-
tam, de mire visszatértem, nem találtam többé
reá s a következő napokon is hiába kerestem.

Kőszeg, 1907 május 10-én.

Kuticilla plioenicura iiiei^oleuca, (Hempk.
iV: Khrk.). Am iS. A])r. 1904. erregte im Garten
meines Cousins Benedikt v. Meszleny zu Velen-
cze ein auflallend scharf gezeichnetes, lebhaft
und rein gefärbtes (Tartenrotsclnvänzchen
meine Aufmerksamkeit. Es ist ein sehr altes
Männchen — dachte ich. Im näch.sten Augen-
blicke kehrte es mir jedoch den Flügel zu,
und da bemerkte ich, dass derselbe durch
einen weissen Spiegel geziert war. Ich lief
sofort um eine Flinte, doch als ich zurück-
kehrte, war es nicht mehr aufzufinden, und
suchte ich auch in den folgenden Tagen ver-
gebens danach.

Kőszeg, am 10. Mai 1907.

24-

180

Biztos adatok madaraink táplál-
kozásáról.

— 4. közlemény. —
Irta: Csíki Ernő.

Az „Aquila" 1904—1906. évi XI— XIII.
kötetében közölt vizsgálatok folytatásaként ez
alkalommal a sárgafejű királyka és néhány
poszátaféle gyomortartalmának vizsgálatáról
számolhatok be:

Positive Daten über die Nahrung
unserer Vögel.

— 4. Mitteilung. —
Von E. CsiKi.

Als Fortsetzung meiner im XI — XIII. Bande
von 1904 — 1906 der „Aquila" publizierten
Untersuchungen, kann ich diesmal über die
Untersuchung des Mageninhalts des Gold-
hähnchens und einiger Grasmücken Bericht
erstatten :

36. Regulus regulus Linn.

A királyka nagyon hasznos madárka, mely
folyton bujkál és keresi a rovarokat és lár-
váikat, melyek táplálékául szolgálnak. Leg-
inkább a fenyveseket járja.

A megvizsgált anyag a következő :

1. [89.J Keszegfaln, 1906. I. 2. — Dory-
tomus villosulus Gyllh. (2), Camponotus sil-
vaticus Oliv. (1), Arachnidae sp. (1).*

2. [40.] Keszegfalu, 1906. I. 2. — üorytomus
viUosulus Gyllh. (2), Idiocerus scurra Germ. (2).

3. [16.] Komárom, 1904. I. 7. — Galeru-
cella luteola Mt)LL. (1), Chalcoides aurata
Marsh. (1), Dorytonius villosulus Gyllh. (3),
D. melanophthalmus Payk. (4).

4. [47.) Háros-szigeL 1907. I. 36. — Dory-
tonius villosulus Gyllh. (1), D. melanophthalmus
Payk. (1), Apion craccae Linn. (1), Anthribus
varius FooECR. (1), Diptera sp. (4).

5. [48.1 Ráros-sziget. 1907. I. 26. — Apion
minimum Hbst. (12), Idiocerus scurra Germ. (1).

6. [2.] Cs.-Somorja, 1897. U. 13. — Dory-
tonius melanophthalmus Payk. (1), Arachnidae
sp. lábrészecskéi (sok).

7. 13.) Molna-Szecsöd, 1897.11. 24. — Dory-
tomus melanophthalmus Payk. (1), Phyllotreta
nemorum Linn. (2), Deltocephalus striatus
Linn. (2).

8. [9.] Liptótijvár, 1900. IIL 3. — Felis-
merhetetlen rovartörni elek. (Nicht erkennbare
Insektenreste.)

* A folyószám után zárójelben [ ] levő szám a lel-
tári szám, utána következik a gyűjtés helye és ideje
és a gyomortartalomban talált állatok fel.f orolása ; a
nevek után zárójelben ( ) levő számok a példányok
számát jelentik.

Das Goldhähnchen ist ein sehr nützlicher
Vogel, der fortwährend herumstreicht und die
zur Nahrung dienenden Insekten und deren Lar-
ven sucht. Es besucht hauptsächlich die Tan-
nenwaldungen.

Das untersuchte Material ist folgendes :

9. [7.] 1898. 111. 9. — Tachina sp.

(1), Gastrodes Abietis Linn. (1), Psylla sp. (1).

10. [17.] Molna-Szecsöd, 1903. III. 13. —
Idiocerus scurra Germ. (2).

11. [1.) Cs.-Somorja, 1896. III. 18. —
Dorytomus melanophthalmus Payk. (26), Delto-
cephalus striatus Linn. (5).

12. [41.] Keszeg falu, 1906. 111. 18. —
Aphodius merdarius Fabr. (1), Dorytonius villo-
sulus Gyllh. (2), D. melanophthalmus Payk. (1).

13. [42.1 Keszegfalu. 1906. lU. 18. —
Dorytonius melanophthalmus Payk. (4. )

14. [11] Molna-Szecsöd, 1902. IIL 19. —
Pogonochaerus ovatus Goeze(1 ), Pachnephorus
\-illosus Duft. (11), Arachuidarum sp. (1).

15. [4.] Cs.-Somorja, 1897. 111. 20. — Bem-
bidioii laiiipros Hbst. (1), Dorytomus melanoph-
thalmus Payk. (1), Galerucella luteola Müll.
(2), Deltocephalus striatus Lkn. (2).

16. [5.J Cs.-Somorja, 1897. lU. 25. [6 drb. —
6 Exempl.] — Dorytonius melanophthalmus
Payk. (30).

17. [6.] Szigetcsép, 1897. III. 25. — Felis-
merhetetlen apró rovartörmelék. (Nicht bestimm-
bare kleine lusekteureste.)

* Die in Klammer [ ] stellende Zahl hinter der
laufenden Nummer ist die Inventar-Xummer, dann
folgt der Sammelort, die Sammelzeit und .Aufzählung
der im Mageninhalt gefundenen Tiere ; eine Zahl in
Klammer ( ) nach den Tiernamen zeigt die Zahl
der Exemplare.

189

18. |4;l| Keszegfalu, 1906. IV. 1. — Dory-
toiiius villosulus Gyij,h. (2), D. inelanophthal-
mus Payk. (:.'), Pachnepliorus \'illosus Dui't.
(1), Chalcoides splendens Wse. (2).

19. [44.] Ziihcrecz, 1906. IV. 5. — Diptera
sp. (10). Apró részecskék. (Kleine Teilciien.)

20. [10.1 rAptóujrár, 1900. IV. (í. [2 drb. —
2 Exenipl.l — Chalcididae sp. (1), Miiscidae
sp. (3), Lithobius sp. (1).

21. [18.] Komárom, 1904. X. 9. — Mus-
cidae sp. (4). Nagyon apró törmelék. (Sehr
kleine Teilchen.)

22. [19.] Komárom, 1904. X. 19. — Meg
nem határozható apró rovarrészecskék. (Nicht
bestimmbare kleine Insektenreste.

28. [36.J Keszegfahi, 1905. X. 19. — Dory-
tomus villosulus Gyllh. (2) és más apró fel-
ismerhetetlen rovartörmelék (und andere kleine
Insekteureste).

24. [37.] Keszeg falu, 1905. X, 19. — Dory-
tomus vülosulus Gyllh. (2), D. affinis Payk. (1),
Apion flavipes Fabr.(I), IdiocerussciirraGERii.(2).

25. [20.] Komárom, 1904. X. 20. — Felis-
merhetetlen apró rovartörmelék. (Nicht bestimm-
bare kleine Insektenrestchen.)

26. [21.] Komárom, 1904. X. 20. - Dory-
tomus villosulus Gyllh. (2), D. melanophthal-
mus Payk. (2), Muscidae sp. (3).

27. [22.] Komárom, 1904. X. 20. ~ Felis-
merhetetlen apró rovartörmelék. (Nicht bestimm-
bare kleine Insektenreste.)

■ 28. [23.] Komárom, 1904. X. 21. — Idio-
cerus scurra Germ. (3).

29. [24.] Komárom, 1904. X. 22. — Lasius
niger Lins. (1) és apró rovartörnielék (und
kleine Insektenrestc.)

30. [25.| Komárom. 1904. X. 22. — Limno-
philus vittatus Fabr. (2).

31. [26.] Komárom., 1904. X. 23. — Musci-
dae sp. (apró törmelék. — Kleine Reste.)

32. [27.] Komárom, 1904. X. 23. — Musci-
dae sp. (6). (Apró törmelék. — Kleine Bestehen.)

33. [2S.] Komárom, 1904. X. 24. — Dory-
tomus melanophthalmus Payk. (1), Muscidae
sp. (12). Idiocerus scun-a Germ. (1).

34. [29.) Komárom, 1904. X. 24. — Egészen
apró porszerű rovartörmelék. (Ganz kleine
staubförmige Insektenreste.)

35. [30.] Komárom, 1904. X. 29. — For-
mica rufa Linn. (1), Muscidae sp. (3).

36. [38.J Keszegfalu, 1905. X. 30. — Arach-
nidae sp. (2).

37. [8.] Békéscsaba, 1899. XI. 4. - Corti-
caria serrata Payk. (1), Ceuthorrhynchus erysimi
Fabr. (1).

38. [31.] Komárom, 1904. XI. 10. —
Muscidae sp. (3), Arachnidae sp. (1).

39. [32.] Komárom, 1904. XI. 13. —
Pachnephorus villosus Duft. (6), Idiocerus
scurra Germ. (1).

40. [13.] Komárom, 1903. XI. 16. — Idio-
cerus scurra Germ. (5).

41. [14.] Komárom, 1903. XI. 18. — Pen-
tatomidae sp. (1) és apró felismerhetetlen
rovartörmelék (und nicht bestimmbare kleine
Insektenteilchen).

42. [45.] Keszegfalu, 1906. XÍ. 19. —
Anthribus varias Fourcr. (1), Idiocerus scurra
Germ. (1), Anthocoris nemorum Link. (2).

43. [33.] Komárom, 1904. XI. 20. — Dory-
tomus villosulus Gyllh. (1), Muscidae sp. (1).

44. [15.] Komárom, 1903. XI. 24. — Idio-
cerus scurra Germ. (5).

45. 146.] Keszegfalu, 1906. XU. 11. —
Diptera sp. (3), Idiocerus scurra Germ. (1).

46. [34.] Komárom, 1904. XII. 18. —
Pachnephorus villosus Duft. (2), Muscidae
sp. (3).

47. [35.] Komárom, 1904. XU. 18. —
Dorytomus villosulus Gyllh. (i), Muscidae
sp. (8).

48. [12.] Komárom, 1902. XII. 30. -
Pogonochaerus ovatus Goeze (1), Camponotus
lateralis L.atr. (15).

Az 54. példányból származó gyomortarta-
lomban tehát a következő áUatokat találtam :

lm Mageninhalt von den untersuchten 54
Exemplaren fand ich also folgende Tiere :

Bembidion lampros Herbst.
Corticaria serrata Payk.
Aphodius merdarius Fabr.

A) Rovarok (Insecta).
a) Bogarak [Coleoptera).

Dorytomus affinis Payk.
— villosulus Gyllh. (U esetben. — In 11
Fällen).

1Í)0

Dorytomus iiR'lanoplitlialimis Payk. (12 eset.

— 12 Fälle.)
Ceuthorrliynclius eresimi Fabr.
Apiuii craccae Linn.

— minimum Hbst.

— Híivipes Fabr.

.Antliribus varius Fourcr. (2 e.set. — 2 Fälle.)

Pogonochaerus ovatus Gokze. (2 eset. — ■ 2

Fälle),
l'ai-liiu'plioriis villosus Duit. (4 eset. — 4

Fälle).
Galerucella luteola Mill. (2 eset. — 2 Fälle.)
Chalcoides aurata M.írsh.
— splendeus Wsk.
Phyllütreta iieiiioniiii Linn.

Chalcididiae s]j.
Camponotus lateralis Latr
— silvaticus Oliv.

1)) Hartyásszárni/úak (Hi/inenoptera).

Lasius niger Linn.
Formica rufa Linn.

Tachiua sp.

Muscidae sp. (11 eset. — U Fälle.

c) Legyek (Diptera).

Diptera sp. (3 eset.

3 Fälle.:

d) Reezésszá/rnyúak (Neuroptera).
Limnophilus vittatus Fabr.

Pentatomidae sp.
Gastrodes Abietis Linn.
Aiithocoris nemorum Linn.

e) Félszárnyúak {Hendjrtera).

Idiocerus scurra Geem. (11 eset. — 11 Fälle.)
Deltoceplialus striatus Linn. (3 eset — 3

Fälle.)
Psylla sp.

Felismerhetetlen apró rovartörmelék. (9 eset.)

Nicht bestimmbare kleine Teilchen von Iiisek
ten. (9 Fälle.)

B) Fők félék {Ärachnoidea).
Arachnidae sp. (5 eset. — 5 Fälle).

C) Százlábúak
Lithobius sp.
A fenyvesek e szorgalmas rovari)usztító |
madara őszszel és tavaszszal jön csak le a j
hegyvidékről. Ilyenkor elejtett példányokból
származó gyomortartalom állott leginkább ren-
delkezésre. A megvizsgált anyag megerősíti
eddigi ismereteinket a királyka táplálékáról,
mely rovarokból áll, de elvétve akad néhány
pók és százlábii is. A gyomortartalomban
talált rovarok mind olyanok, melyek fákon
élnek vagy őszszel a kéreg repedéseiben keres-
nek búvóhelyet. Van közöttük elég olyan rovar,
melynek elpusztítása a madár hasznossága
mellett szól, ilyenek a felsorolt Dorytomus,
Äpion és levélbogárfajok, továbbá akét kabócza-
faj [Idiocerus, Deltoeephalus).

[Myriupoda).

Dieser fleissige iusektenvertilgende Vogel
kommt im Herbst und Frühjahr vom Ge-
birge herunter. Meist zu dieser Zeit erlegte
Exemplare, beziehungsweise deren Magen
Inhalt stand zur Verfügung. Das untersuchte
Material bestätigt ganz unser Wissen über
die Nahrung des Goldhähnchens, die aus Insek-
ten besteht, zu welchen manchmal noch einige
Spinnen und Tausendfüssler kommen. Die im
Mageninhalt vorgefundenen Insekten sind meist
solche, die auf Bäumen leben oder im Herbst
in den Rindenritzen ein Versteck suchen.
Daruntersind auch solche Insekten, durch deren
Vertilgung die Nützlichkeit des Goldliähncliens
bestärkt wird, solche sind die oben aufgeführten
Doryton.us-, Apion- und Blattkäfer-Arten, und
die zwei Zirpen {Idiocerus, Deltoeephalus).

191

37. Sylvia sj-lria Lisn.
A mezei poszáta, l'is^y mint a poszilta-t'éléi; ' Die Doniurasmiicke ernährt sich wie iiber-

áltahiban rovarokival táplálkozik, ehhez csak
őszszel járul még néliány jelentéktelen bogyó.
Hasznos madár.

A megvizsgált anyag a következő :

1. [16.] Csákvár. — — — — Harpalus
rubipes Duft. (1), ünthophagiis ovatus L. (2),
Phaedon armoraciae L. (1).

2 [8] M.-Ssecsöd, 1898. ÍV. 16. — Meli-
gethes brassicae F. (1), Polydrosus sp. (1),
Sciaphilus sp. (1). Pachnephorus pilosus Rossi
(1), Haltica oleracea Linn. (I), Exochomus
bipustulatiis Linn. (1), Hymenoptera sp. (2).

H. [1.1 M.-Szeesöd, 1897. IV. 24. — Cam-
ponotus ligniperdus Latr. (3).

4. [J2.] M.Szecsőd, 1902. IV. "iS. - Dolo-
pius marginatus Lixn. (1), Phyllobius oblongus
Linn. (6). rtitoiia tibialis Herbst (1), Halyzia
conglobata III. (2), Hymenoptera sp. (1).

5. [2.] M.-Szecsöd, 1897. IV. 29. — Can-
tharis fuscaL. (1), Phyllobius oblongus Linn.
(1), Polydrosus mollis Stroem. (10), P. sericeus
ScH.iLL. (3), Haltica tamaricis Schrnk. (1).

6. [9.1 Ó-Szönij (Herkályerdü), 1901. IV. 30.
Harpalus picipennis Duft. (1), Polydrosus seri-
ceus Schall. í5).

7. [lo.J Komárom. 1902. V. 1. - Haltica
oleracea Linn. (1), Chalcoides splendens Wse.
(1), Hymenoptera sp. (1).

8. [3.] M.-Szecsöd. 1897. V. -I. — Phyllo-

A gyomortartaloml)an talált rovarok jegyzéke
a következő :

haupt alle Urasiiiiickeu mit Insekten, dazu
kommen nur im Herbst einige Beeren. Der
Vogel ist sehr nützlich.

Das untersuchte Material ist folgendes:

bins oblongus L inn. (;>), felismerhetetlen lieriiytj
(nicht erkennbare Raupe) (2).

9. [4.] Szigetcsép, 1897. V. 10. — Phyllo-
bius oblongus Linn. (1), Sitona sp. (3), Aelia
acuminata Linn. (1).

10. [14.] Komárom. 1902. V. 11. — Agrio-
tes sputator Linn. (2), Haltica oleracea Linn. (3).

11. [5.] Gijeke. 1897. V. 16. — Phyllobius
oblongus Linn. (1), Donacia simplex F. (1),
Galerucella lineola Fabr. (10), Halyzia sedecim-
guttata Linn. (1).

12. [6.] Cs.-Somorja, 1897. V. 19. ~ Sitona
tibialis Herbst (I), Hypera sp. (2). Ceuthor-
rhynchus sp. (1).

13. [10.| Ö-Szöny. 1901. V. 31. — PhyUo-
pertha horticola Linn. (1), Phyllobius sp. (1),
felismerhetetlen hernyó. (Nicht bestimmbare
Raupe.) (I).

14. [IL] Ö-Szönii, 1901. VI. 16. — Taba-
nus sp., Peutatomidae sp. (I).

15. [15.J Komárom. 1902. IX. 13. - Codo-
cera ferruginea Esch. (1), Phyllobius sp. (3),
Haltica oleracea L. (1), Coccinella septem-
punctata L. (1).

16. [7.] Fogarus, 1897. IX. 18. — Hernyó
(Raupe) (4), Lasius niger Linn. (1).

Die Liste der im Mageninhalte gefundenen
Insekten ist folgende :

Harpalus rufipes Duft.

— piciitennis Duft.
Meligethes brassicae Fabr.
Onthttphagus ovatus Linn.
Codocera feri uginea Esch.
Phyllopertha horticola Linn.
Agriotes sputator Linn.
Dolopiiis marginatus Linn.
Cantharis fusca Linn.
Phyllobius sp. (2 eset. — 2

— oblongus Linn. (4 eset. —
Polydrosus sericeus Sch.all

FäUe).

a) Boga/ralc (Coleoptera).

Polydrosus mollis Stroem.

— spec.

Sciaphilus spec.
j Sitona tibialis Herbst. (2 eset. — 2 Fälle).
' — spec.

Hypera spec.

Ceuthorrliynchus spec.

Donacia simplex Fabr.

Pachnephorus pilosus Rossi.
Fälle). Phaedon armoraciae Linn.

- 4 Fälle). Galerucella lineola F.\br.

(2 eset. — 2 Chalcoides splendens Wse.

Haltica oleracea Linn. (4 eset. — 4 Fälle).

192

Haltica tamaricis Schrsk.
Coccinella septeinpunctata Linn.
Halyzia sedecimoruttata Linn.

Ilalyzia cnnírlobata Ii.l.
ExocIiDiiius bipiistulatus Linn.

b) Hártyásszárnyúak (Hymeiioptera).
Camponotus ligniperdus Latr. j Hymeuoptera spec. (3 eset.

Lasius niser Linn. i

3 Fälle).

c) LejiMk (Lepidoptera).
Hernyó (felismerhetetlen) — Raupe (nicht erkennbar). (3 eset.

d) Legyek (Diptera).
Tabanus spec (fej. — Kopf).

3 Fälle).

Aelia acuminata Linn.

e) Félszárnyúak [Hemiptera).

Pentatomidae sp.

A mint ezen jegyzékből is kitűnik a mezei
poszáta igen hasznos, a mennyiben a kisebb
dudvás növényzetről is pusztítja a rovarok
seregét, közöttük sok gazdaságilag nagyon
kártékonyát is. Ezek közül különösen kiemel-
hetők : Meligethes hrassieae, Ayriotes sputator.
Oalerucella lineala. Haltica oleracea és külön-
féle hernvók.

Wie auch ans dieser Liste zu ersehen, ist
die Dorngrasniücke sehr nützlich, indem sie
auch von niedrigen Pflanzen eine Anzahl von
Insekten vertilgt, darunter auch viele land-
wirtschaftlich schädliche. Von solchen können
hier hervorgehoben werden : Meliycthes hrassi-
cae, Ägriotes sputator, Oalerucella lineala,
Haltica oleracea und verschiedene Raupen.

38. Sylvia curruea Linn.

A kis poszáta, mint a poszátafélék egyál-
talában hasznos. Táplálékát rovarok képezik.

A megvizsgált anyag a következő :

L [8.] Sopron, 190L IV. 4. — Adonia
variegata Goeze (2), Lasius niger L. (10).

2. [7.] Békés- Csaba, 1900. IV. 7. -- Apho-
dius fimetarius Linn. (1). Hyinenoptera sp.
(1), Chalcididae sp. (1). Lasius fuliginosus
Late. (1).

3. [5.] Moina- Szecsöd, 1898. IV. 14. —
Sitona hispidulus F.\bb. (1), Anthonomus rufus
Gyllh. (1), Apion aeneum Fabr. (1), Exocho-
nius 4-pustulatus Linn. (1). Halyzia 16-guttata
L. (1).

4. [1.] Fogaras, 1897. IV. 15. — Lasius
niger Linn. (2), Polistes gallicus L. (1).

5. [2.] Cs.-Somorja, 1897. IV. 15. — oale-
rucella nymphaeae Linn. (30), Formica rufa
Linn. (1), Tachina sp. (1), Idiocerus scurra
Germ. (5).

6. [13.1 Molna-Szecsöd, 1932. IV. 15. —

Die ZaungTasmücke ist wie die Grasmücken
überhaupt nützlich. Ihre Nahrung bestet aus
Insekten .

Das untersuchte Material ist folgendes:

Meligethes brassicae Fabr. (6), Helops quis-
quilius Fabr. (1), Pentatomidae sp. (1).

7. [6.] Äpahida, 1898. IV. 18. — Aphodius
melanostictus Schmidt. (1), Muscidae sp. (6).

8. [9.] .Volna-Szecsőd. 1901. IV. 18. -
Dolopius marginatus Linn. (1), Sitona tibialis
Herbst (1), Phyllotreta nemorum Linn. (1),
Lasius niger Linn. (3). Chalcididae sp. (4).

9. [14.] Komárom, 1902. IV. 18. — Apho-
dius melanostictus Schmidt. (2), Exochomus
4-pustulatus Linn. (3), Lasius niger Linn. (4).

10. [10.1 Ó-Szöny (Herkály-erdö), 1901.
IV. 19. - Meligptlies brassicae F.abr. (1),
Dorytonnis nielaiioplithalmus Payk.'(2), Exocho-
mus 4-pustulatus Linn. (2). Halyzia conglobata
Linn. (1).

11. [11.1 Ó-Szöny (Herkály-erdö). 1901.
IV. lí>. — Lebia cyanocephala Lin.v. (1),

193

Chalcoides splendens Wse. (1), Lasius niger
Linn. (5).

12. [15.] Molna-S^ecsacl 1902. IV. 20. —
Sitona sp. (1), Dorytomus inelanophthalmus
Payk. (2), Chalcoides splendens Wsk. (1),
Phyllodecta vulgatissima Linn. (1), Lasius
niger Linn. (2).

13. [3.] Cs.-Somorja, 1897. IV. 24. [2 drb.]
— DoiTtomus inelanophthalmus Payk. (18).
Antliriljus variegatus Főuruk. (1), Diptera sp.
(1), Idiocerus scurra Geem. (2).

14. [16.] Komárom, 1902. V. 1. — Phyllo-
bius oblongus Linn. (1), Plagiodera versicolora
Laich. (7), Lasius niger Linn. (10).

15. [17.) Komárom. 1902. V. 3. — Bala-

nobius crux Fabr. (1), Plagiodera versicolora
Laich. (3), Galerucella nympJKieae Linn. (3),
Chalcoides aurata Marsh. (25), Cassida ferru-
ginea GOEZE. (1).

16. [4.] Fofjaras, 1897. VIII. 13. — Lasius
niger Linn. (1), Pentatoniidae sp. (1).

17. [12.] Molna-Szecsöcl 1901. VIII. 16. —
Növényi termés összeszáradt húsos része és
kisebb magvak. — Trockene fleischige Teile
einer Frucht und Samen.

18. [18.] Baracska, 1902. VIII. 29. — Apion
pomonae Fabr. (1), Lasius iiiger Linn. (2).

19. [19.] Komárom, 1902. IX. 27. — Cocci-
nella 10-punctata Linn. (1), Lasius niger Linn.
(2), Idiocerus scurra Germ. (2), Psylla sp. (1).

A 20 példányból származó gyomortartalom-
ban tehát a következő rovarokat találtam :

lm Mageninhalt von 20 Exemplaren fand

ich also folgende Insekten :

a) Bogarak
Lebia cyanocephala Linn.
Meligethes brassicae Fabr. (2 eset. — 2

Fälle.)
Aphodius fimetarius Linn.

— melanostictus Schmidt. (2 eset. — 2
Fälle.)

Dolopius marginatus Linn.
Helops quisquilius Fabr.
Phyllobius (iblongus Linn.
Sitona hispidulus Fabr.

— tibialis Hbbt.

— sp.

Dorytomus melanophtalmus Payk. (3 eset.

— 3 Fälle).
Balanobius crux Fabr.
Anthonoinus rufus Gyllh.
Apion pomonae Fabr.

(Coleoptera).

Apion aeneum Fabr.

Anthribus variegatus Fourcr

Phyllodecta vulgatissima L.

Plagiodera versicolora Laich. (2 eset. — 2

Fälle.)
Gallerucella nymphaeae Linn. (2 eset. — 2

FäUe.)
Chalcoides aurata Marsh.

— splendens Wse. (2 eset. — 2 Fälle).
Phyllotreta nemorum Linn.

Cassida ferruginea Goeze-
Adonia variegata Goeze.
Halyzia 16-guttata Linn.

— conglobata Linn.
Coccinella decempunctata Linn.
Exochomus 4-pustiilatus Linn. (3 eset. —

3 FäUe).

Formica rufa Linn.
Lasius fuliginosus Latr.
— niger Linn. (10 eset.

b) Hártyásszárnyiíak {Hymenojifera).

Polistes gallica Linn.
Chalcididae sp. (2 eset.
10 Fälle). Hymenoptera sp.

2 Fälle).

Muscidae sp.
Tachina sp.

c) Ler/yck {Diptera).

Diptera sp.

d) Félszárnyúak {Hemiptera).

Pentatoniidae sp. (2 eset. ■ — 2 Fälle).
Idiocerus scurra Germ. (3 eset. — 3 Fälle).
Aquila XIV'.

Psylla sp.

194

Azonkiviil ej;y esetben nihéiiyi részek is
voltak a "'VDinortartaloinhaii.

A felsorolt rovarok kiiziil mint kártékonyak
feltűnnek : Meligi'thes hrassicae Fauk., Pliíjllo-
bius oblongus Linn., Anthonomus infus Gyllh.,
PhyUoűeda viilf/atissiiiia Linn., Phií/iodcra ver-
sicolura Laich., Galeritcella níjmphaeae Linn.,
Chalcoides aurata M.^rsh. és PhyUoíreta nemo-
rum Linn., a melyeknek elpusztítása a kis
poszáta dicséretére válik.

.\nsser(lem fanden sich in einem Falle auch
pflanzliche Reste im Maireninlialt.

Von den aufgeführten Insekten sind Schäd-
linge : Meligethes brassicae Fabr.. Fliylloh'ms
ohlongus Linn.. Anthonomus rufus Gyllh.,
FhyUoäecta viilgiitissima Linn., Plagiodera ver-
sicolora Laich., üalerucella nymphaeae Linn.,
Chalcoides aurata Marsh, und Phyllotreta nemo-
rum Linn., deren Vertilgung zum Loi) der
Zaungrasmiicke gereicht.

39. Sylvia ati

A barátka poszáta itt tarti'izkodása (április
20. — szeptember végéig) alatt a bogárság
különféle alakjaival táplálkozik, azok seregét
tizedeli meg, nyár végén azonban édes bogyó-
kat is fogyaszt. Azáltal, hogy különféle bogyó-
kat is fogyaszt, nem okoz kárt, mert a tekin-
tetbe jövő gyümölcsök legnagyobbrészt jelen-
téktelenek, pl. bodza-, l)erkenye- stb. fák,
málna- és szederben sem csinál nagy kárt.

A megvizsgált anyag a következő :

magvak

L [Í2.\ Béllye, 1900. I. 21. — Növényi
Pfianzensamen.

2. [5.] Cs.-Somorja. 1897. IV. 11. — Dory-
tomus lougimanus Forst. (1), Adalia bipunc-
tata Linn. (1).

3. [1.] Cs.-Somorja, 1896. IV. 29. — Cam-
ponotus pubescens Fabr. (15.)

4. |13.] Komárom, 1901. IV. 29. — Folistes
gaUica L. (4).

5. [6.] Cs.-Somorja, 1897. V. 1. [3 drb. —
3 Exempl.] — Phylloliius argeutatus Linn. (1),
Ph. oblongus Linn. (10). Sitona tibialis Herbst
(3), Galerucella nymphaeae Linn. (1), Diptera
sp. (1).

6. [14.] Ó-Szöny, 1901. V. 4. — Apion
pomonae Fabr. (1), Anthribus variegatus Fource.
(22), Coccinella septempunctaia Linn. (1).

7. [2.] Cs.-Somorja, 1896. V. 9. — Cani-
ponotus pubescens F.abr. (20).

8. [17.] Komárom, 1902. V. 21. — Anthri-
bus variegatus Fourcr. (2), Camponotiis ]iubes-
cens F.4BR. (15).

9. [3.] Cs.-Somorja, 1896. V. 23. — [3
drb. — 3 Exempl.] — Rembidion lanipros

icapilla Linn.

Die Mönchsgrasmücke verzehrt während
ihres hiesigen Aufenthaltes (20. April bis Ende
September) verschiedene Insekten, deren Schar
sie dezimiert, gegen Ende des Sommers frisst
sie aber auch süsse Früchte. Dadurch, dass
sie auch verschiedene Früchte verzehrt, ver-
ursacht sie k(;inen Schaden, weil die in Anbe-
tracht kommenden Früchte grössenteils ohne
Bedeutung sind, wie : Hollunder, Spei'beere
etc. und in den Himbeeren und Brombeeren
richtet sie auch keinen grossen Schaden an.

Das untersuchte Material ist folgendes :

Herbst (1), Lacon murinus Linn. (1), Agriotes
sputator Linn. (1), Dolopius marginatus Linn.
(2), Cantharis livida Linn (1). Polydrosus seri-
ceus Schall. (1), Sitoiia tiliialis Hbst. (3),
Lasius niger Linn. (5), Julus nnilineatus C.
K. (1).

10. [4.] Cs.-Somorja, 1896. V. 27. [2 drb.
— 2 Exempl.) — Phyllobius oblongus Linn.
(1), Dorytomus melanophthalmus Payk. (2),
Diptera sp. (1).

11. [7.] Moina- Szecsöd, 1897. VI. 2. —
Polydrosus sericeus Sch.UìL. (1), Ophion Intens
Linn. (1).

12. [8.] Köszcg, 1897. VIIL 16. [2 drb. —
2 Exeinpl.] — Araciiuidae sp. (1 láb. — 1
Fuss]. Növényi magvak és bogyók részecskéi.
Pflanzliche Samen und Teile von Früchten.

13. [19.J Komárom, 1902. VIIL 28. —
Hymenoptera sp (2) és növényi magvak (und
pflanzliche Samen).

14. [9.] Fogaras, 1897. VIIL 29. — Bogyók
részei. — Teile von Früchten.

15. [10.1 Fogaras, 1897. Vili. 31. — Phyl-
lodecta vulgatissima Linn. (1), Plagiodera

1955

versicolora Laich. (1), Lasius fuliu-iiiosus
Latr. (1).

16. [15.] Ó-S-öny, 1901. IX. 10. Növé-
nyi magvak és bogyók részei. - Ptíanzen-
sameii und Teile von fieischigen Friiciiten.

17. [18] Komárom, 1902. IX. 37. — Psyl-
liudes chrysocepliala Linn. (1), Longitarsus

A "25 példány gyomortartalmában tehát a
következő állatok maradvánvait találtam :

suturclhis Dui'T. (1) és nOvéiiyi magvak (und
Ptlanzpiisamen).

18. [11.1 Mülna-Szecsöd, 1897. X. Vi. —
Fekete bogyók és magvai. (Schwarze Früclite
und deren Kerne).

19. [1(5.] Molna-Szrcsöd, 1901. X. 26. —
Bogyók és magTak. (Früchte und Kerne).

Im Mageninhalt von 25 Exemplaren fand
ich also die Ülterreste von folgenden Tieren :

Homhidion himpros Herbst.
Lacon niurinus Linn.
Agriotes sputator Linn.
Dolopius marginatus Linn.
Phyllobius argentatus Linn.

— oblongus Linn. (2 eset. —
Polydrosus sericeus Sch.UiL (2 eset.
Sitona tibialis Herbst !2 eset. -
Dorytomus longimanus Forst.

— melanophthalmus Payk.

A) Rovarok (Insecta).
a) Bogarak {Coleoptera).

Apion poinonae Fabr.

Anthribus variegatus Fourcr. (2 eset. —

2 Fälle.)
Phyllodecta vulgatissima Linn.
Plagiodera versicolora Laich.
2 Fälle). Galerucella nymphaeae Linn.

2 Fälle). Psylliodes chrysocephala Linn.

Fälle). Longitarsus suturellus Duft.

Adalia bipunctata Linn.
Coccinella septempunctata Linn.

b) Hártyásszárnyúak (Hymenoptera).

Ophion luteus Linn.
Camponotus pubescens Fabr.

— 3 Fälle).
Lasius fuliginosus Latr.

(3 eset. —

Lasius niger Linn.
Polistes gallica Llnn.
Hymenoptera sp.

c) Legyek (Diptera).
Diptera sp. (2 eset. — 2 Fälle.)

B) Pókfélék (Arachnoidea).
Arachnidae sp.

C) Százlábúak (Myriapoda) .
Juins unilineatus C. Koch.

Ezenkívül a nyár végefelé elejtett jiéldá-
nyok közül nyolcz esetben növényi részek
voltak a gyomortartalomban és pedig több-
nyin» bogyótermések és azok széniéinek magva.

Egy pillantás fenti jegyzékre mindenben
megerősíti az eddigi megfigyeléseket, hogy a
barátka poszáta szorgalmas rovarpusztító és
hogy nyár végével édes húsos gyümölcsöt is
fogyaszt. Az egyes kártékony fajok neveit
még egyszer külön kiemelni szükségtelen,
legfeljebb az a megtigyeiés fontos, hogy egy

Ausserdem fand ich im Mageninhalt von
acht Exemplaren, die gegen Ende des Som-
mers erlegt wurden, vegetabilische Reste, und
zwar meistens fleischige Früchte uud deren
Kernsanien.

Ein Blick auf obige Liste bestätigt die bis-
herigen Beobachtungen vollständig, nämlich,
dass die Mönchsgrasmücke ein fleissiger Ver-
tilger von Insekten ist und dass sie gegen
Ende des Sommers auch süsse fleischige
Früchte verzehrt. Die Namen dor schädlichen
Insekten hier nochmals aufzuzählen, wäre über-

inii

százlábú, az túlterjedt Juins iinilineatiis C. Koch
is belekerült a gyomrába.

Hüssig, höchstens jene Beobachtuiiu isi wich-
tig, (lass auch der weitverbreitete Tausend-
füssler {Jidus unilineatus C. Koch) in den
Magen des Vogels gelangte.

40 Acrocephalns anindinacens Linn

A nádirigó, mint a nádasok lakója, ezek
bogárságát tizedeli meg, megmérhetetlen hasz-
not nyújtván ezáltal.

Die Kohrdrossel vertilgt als Bewohner der

Sümiife die Insektenwelt derselben,
einen riesigen Nutzen verursachend.

damit

A megvizsgált anyag a következő :

1. [14.] B.-SzaMllas, 1901. IV. 27. —
Donacia simplex F. (1), Galerucella nymphaeae
L. (1), Agrion sp. (1).

2. [2.] Fogaras, 1897. V. 1. — Limonius
aeruginosus Ouv. (1), Donacia simplex F. (5),
Agelastica alni L. (1).

3. [3.] Cs.-Somorja, 1897. V. 8. — Mela-
soma vigintipunctata Scop. (1), Baltica ole-
racea L. (1), Camponotus ligniperdus Latr.
(10), Gerris lacustris L. (1).

4. [4]. Molna-Szecsöd, 1898. V. 17. —
Donacia simplex L. (16).

5. [5]. Moina- Hzecsöd, 1897. V. 18. —
Serica holosericea Scop. (1), Donacia simplex
F. (1), Arachnidae sp. (3).

6. [19]. Molna-Szecsöd, 1902. V. 22. —
Donacia simplex F. (1), Agrion sp. (2).

7. [6]. Molna-Szecsöd. 1898. V. 24. —
Donacia simplex F. (3), Arachnidae sp. (1).

8. [1]. Cs.-Somorja, 1896. V. 27. — Chlae-
nius nitidulus Schrnk. (1), Melolontha hippo-
castani F. (1).

9. [7.] Molna-Szecsöd, 1897. V. 27. —
Cardiophorus rufipes Goeze, (1), Donacia sim-
plex F. (3), Limnophilus sp. (1).

10. [8.) Molna-Szecsöd, 1898. VI. 2. —
Libellula depressa L. (1).

11. [9.] Molna-Szecsöd, 1897. VI. 2. & 13.
(3 drb. — 3 Exempl.] — Donacia clavipes

A 23 példány gyomortartalmát tehát a követ-
kezők képezik:

Das untersuchte Material ist folgendes :

F. (1), Donacia simplex F. (4), Libellula sp.
(1), Agrion pulchellum Lind. (1).

12. [10.] Molna-Szecsöd, 1898. VI. 4. —
Donacia simplex F. (2), Agrion sp. (1).

13. [15.] Sziget-Csép, 1901. VI. 16. —
Athous haemon-hoidalis F. (1).

14. [16.] Sziget-Csép, 1901. VI. 16. —
Agonum sexpunctatum L. (1), Phyllopertha
horticola L. (1), Tabanus sp. (1).

15. [17.] Sziget Csép, 1901. VI. 21. —
Athous haemorrhoidalis F. (5).

16. [20.] Baracska, 1902. VII. S. — Ani-
soplia lata Er. (6), Notoxus mouoceros L. (1).

17. [21] Baracska. 1902. VII. 17. — Aniso-
dactylus signatus Panz. (2), Ophonus brevicoUis
Dej. (1), Formica rufa L. (2), Agrion sp. (1).

18. [18.] Molna-Szecsöd, 1901. VIII. 14. —
Paederus fuscipes CüET. (2), P. ruficollis F. (10).

19. [13]. Ó-Verbász, 1900. VIIL 19. —
Fehér eperfa (Morns alba) termése. [Frucht
vom Maulbeerbaum.]

20. [IL] Ó-Verbász, 1899. IX. 25.— Ago-
num viduum P.\Nz. (1), Philydrus testaceus F.
(1), Cyphon variabilis Thunb. (6).

21. [12]. Ó-Verbász, 1899. X. 20. — Apho-
dius melanostictus Schm. (1), Onthopliagus
taurus ScHREB. (3), Coeliodes cardai IIbht. (3)
Donacia simplex F. (1), Tenthredinidarum
larva (3).

Im Mageninhalt der 23 Exemplare fand
sich also folgendes:

Chlaenius nitidulus Schrnk.
Anisodactylus signatus Panz.
Ophonus brevicoUis Dej.

A) Rovarok (Insecta).
a) Bogarak [Coleoptera).

Agonum viduum Panz.
— sexpunctatum Linn.
Philydrus testaceus Fabr.

liti

Paederiis fuscipes Curt.
— ruticdllis F.
Aphodiiis melanostictus Schm.
Onthophagus tauriis Schreb.
Melolontlia hi])p(>castani F.
Serica holosericea Scop.
Phyllopertha horticola L
Anisoplia lata Eb.
C'ardiojìlionis riitìpes Goezr.
Limonius aeruuinosus Oliv.

Atluiiis haemorrhoidalis F. (2 eset. — 2

Fälle).
Cyphou variabilis Thunbg.
Notoxus monoceros L.
Coeliodes canini Hbst.
Doiiacia simplex F. (10 eset. — lU Füllej.
— clavipes F.

Melasonia vigintipunctata Scop.
Agelastica alni L.
(xalerucella nyniphaeae L.
Haltica olerac.ea L.

b) Hártyásszámyúak {Hymenoptera).

Formica ruf a L.

Tenthrediuidarum larva.
Camponotus ligniperdus Latr.

c) Legyei (Diptera).
Tabanus sp.

d) Air eczéssz árny úak (PseudoneuropteraJ.
Libellula depressa L. Agrion pulchellum Lind.

— sp. I — sp. (4 eset. — 4 Fälle).

Liranophilus sp.

e) Félszárnyúak [Hemiptera).
Gerris lacustris L.

B) Pókfélék (Arachnoidea).
Araclinidae sp. (2 eset. — 2 Fälle).

Azonkívül egy esetben a fehér eperfa gyü-
mölcsét találtam a gyomortartalomban.

Fenti felsorolásból láthatjuk, hogy a nádi-
rigó a nádasok és környezetük rovarvUágát
pusztítja, nyáron azonban másnak hiányában,
a bogyós termést sem utasítja vissza. Szerepe
a természet háztartásában felette fontos, a
mennyiben táplálékául nagyon kártékony rova-
rok is szolgálnak, hogy csak a legfeltűnőbbe-
ket említsem, ilyenek: Melolonfha hippocas-
tani, Anisojdia lata, Cyphon variabilis, Haltica
oleracea, levéldarazsak lárvája és szitakötő-
félék.

Ausserdem fand ich in einem Falle die
Beere des Maulbeerbaumes im Mageninhalt.

Aus obiger Liste ist zu ersehen, dass die
Rohrdrossel die Insektenwelt des Schilfes
und dessen Umgebung vertilgt, im Sommer
aber bei Mangel eines anderen auch fleischige
Früchte nicht verschmäht. Die Kohrdrossel
spielt in der Natur eine grosse Rolle, indem
ilii- zur Nahrung auch sehr schädliche In-
sekten dienen, so z. B., um nur die wichtig-
sten zu erwähnen : Melolontha hippocastani,
Anisoplia lata. Cyphon variabilis, Haltica
oleracea, Larven der Blattwespen und Libellen.

41. Hypolais hypolais Linn.

A geze a fák síírűjélieu, a vékonyabb ága-
kon szeretvén bujkálni, az itt előforduló rova-
rokat pusztítja, közöttük scik kártékonyát.
Táplálékául szolgál azonkívül több bogyós
gyümölcs, különösen a málna és a bodza.

Der Gartensänger besucht mit Vorliebe das
Dickicht der Bäume, die dünneren Äste und
vertilgt die hier vorkommenden Insekten, dar-
unter viele schädliche. Zur Nahrung dienen
ihm aber auch fleischige Früchte, wie Him-
beeren und HoUuuder

198

A megvizsgált anyag a következő :

1. [6.1 Molna-Szeesöd, 1902. IV. 19. -
Atlious haeiiiorrhoidalis F. (1), Apion sp. (1),
Cephus pygmaeus L. (2).

2. [3.] Molna-Szecsőcl, 1901. IV. 30. —
Apion flavipes F. (1), Chalcididae sj). (1),
Aelia acuminata L. (1).

8. [4.] Ö-Szőtu/, 1901. V. 17. — Anthribns
variegatus Fouecr. (4).

4. [1]. Cs.-Somorja. 1896. V. 23. — Phyl-
lobius oblongus L. (1), Arachnidae sp. (1).

5. [5.1 Neszmély, 1901. V. 26. — Üeuops
albofasciatus Charp. (1). Coccinella decenipunc-
tataL.(l), Chilocorus renipustulatus Scriba (1).

6. [7.] Komárom, 1902. V. 31. — Fhyllo-
bius oblongus L. (1), Anthribns variegatus

Das untersuchte Material ist folgendes :

FouRCR. (3). Phyllodeeta vulgatissima L. (1),
Aelia acuminata L. (1).

7. [8.] Komárom, 1902. V. 31. — Cantharis
livida L var. rulipes Hbst. (1), Dasytes plum-
heus Müi,L. (2), Polydrosus cervinus L. (1).
Coccinella decempunctata L. (1). Asilidae
sp. (1).

8. [2.1 Molna-Szecsöä, 1897. VI. 22 k 24.
[2 drb. — 2 Exenipl.] — Camponotus ligni-
perdus Latr. (1) és apró felismerhetetlen rovar-
részek (und kleine nicht erkennbare Teile
von Insekten).

9. [9.1 Komárom, 1902. VIII. 28. - Gale-
rucella nymphaeae L. (1), Halyzia conglobata
L. (1), Ophion Intens L. (1). Idiocerus scurra
Germ. (2).

A gyomortartalomban tehát a következő
rovarokat találtam :

lm Mageninhalt fand ich also folgende
Insekten :

Athous haemorrhoidalis F.

Denops albofasciatus Chaep.

Cantharis livida L. var. nifi pes Herbst.

Dasytes plumbeus Müll.

Phyllobius oblongus L. (2 eset. — 2 Fälle)

Polydrosus cervinus L.

Apion tiavipes F.

— sp.

A) Rovar ole {Inseda).
a) Bogarak (Coleoptera).

Anthribns variegatus Fource.
Phyllodeeta vulgatissima L.
Galerucella nymphaeae L.
Coccinella decempunctata L. (2 eset.

Fälle)
Halyzia conglobata L.
Chilocorus renipustulatus Scriba.

Ophion Intens L.
Camponotus ligniperdus Latr.

b) Hártyásszámyúak (Hymenoptera).

Cephus pygmaeus L.
Chalcididae sp.

c) Legyek {Diptera).
Asiladarum sp.

d) Félszámynuk (Heiiiiplera).
Aelia acuminata L. (2 eset. — 2 Fälle), j Idiocerus scurra Germ.

B) Pókfélék {Arachnoidea).
Arachnidae sp.

Azonkívül egy esetben sok apro felismer-
hetetlen rovarrészecske is volt a gyomortar-
talomban.

Ausserdem fanden sich im Mageninhalt in
einem Falle viele kleine, nicht bestimmbare
Teilchen von Insekten.

199

A vizsg-álat ezek szerint me^'erősítette isme-
reteinket a rovartiiplálrkot illetőleg, viszont
azonban húsos f^-yüniölcs, liiiiiyók nyomát egy
esetben sem lehetett tahVlni, nagyobb anyag
valüszinűleg ezt is igazolná. A rovarok között
vannak kártékonyak is. niarlariink haszna
tehát kétséutelen.

Die Untersuchung bestätigte also unsere
Kenntnis die Insektennahrnng betreffend,
fleischige Früchte, Beeren konnten aber in
keinem einzigen Fall festgestellt werden, grös-
seres Material wird aber wohl auch dieses
bestätigen. Unter den vorgefundenen Insekten
sind auch schädliche, d(;r Nutzen des Vogels
ist also unstreitig.

42. Pliylloscopiis 8Íbilator Bechbt.

A sisegő füzike táplálékát rovarok és azok
lárvái (hernyók, kukaczok) képezik, de ezek
többnyire közömbös fajok, a madár tehát
nagyon nagy hasznot nem hoz, kiváló gazda-
sági jelentősége tehát nincs.

A megvizsgált anyag a következő :

1. 110.) Kontárom, 19U2. IV. 12. — Dory-
tonius melanophtalmus Payk. (5), Lucüia caesar
L. (1), Diptera sp. (1), Tingitidae sp. (1).

2. [4.] Ó-Szönii (Herkály-erdő), 1901. IV.
23. — Cyphon variabilis Thtobg. il). Chal-
cididae sp. (2).

;i [1.1 Cs.-Somorja. 1896. IV. 24. - Tin-
gitidae sp. (5).

4. [2.] Cs-Somorja, 1897. IV. 24. Agriotes
lineatus L. lárvája (1), Hernyó (4).

5. [5.] Komárom, 1901. IV. 27. — Dory-
tomus melanophthalmus Payk. (1), Anthribus
variegatus Fouecr. (2), Chalcoides helxines
WsE. (1), Anthocoris sp. (1).

6. [6.] ÓrSzőny, 1901. IV. 30. — Anthri-
bus variegatus Foürcr. (25).

7. [11.] Komárom, 1902. V. 1. — Apion
niiniiiium F. (1) és felismerhetetlen apró rovar-
törmeli'k.

A gyomortartalomban tehát a következő
rovarokat találtam :

Die Nahrung des Waldlaubsängers besteht
aus Insekten und deren Larven (Raupen),
welche aber meistens indifferenten Arten ange-
hören, der Vogel also keinen sehr grossen
Nutzen bringt, also auch wirtschaftlich keine
grosse Bedeutung hat.

Das untersuchte Material ist folgendes :

8. [12.] Komárom, 1902. V. 3. — Poly-
drosus sericeus Sch.^lií. (5),

9. [13.] Komárom, 1902. V. 3. — Anthri-
bus variegatus Fourcr. (1), C'halcoides aurata
Marsh. (3), Muscidae sp. (1).

10. [7.] Ó-Szöny, 1901. V. 4. — Anthribus
variegatus Fourcr. (25).

11. [8.] Ó-Szöny, 1901. V. 13. — Phyllo-
bius oblongus L. (1) Anthribus variegatus
Fourcr. (8).

12. [9.| Ö-Szöny, 1901. VI. 13. — Formica
rufa L. (1), Arachnidae sp. (1).

13. [3.] Fogaras, 1897. VIII. 7. - Opho-
nus sp. (1), Coccinella 14-punctata L. (1),
Adalia bipunctata L. (1), Phyllodecta vulga-
tissima L. (1).

14. [14.] Komárom, 1902. VIII. 18. —
Aelia acuminata L. (spec.)

15. [15.] Baracsla, 1902. Vlll. 29. —
Tingitidae sp. (1), Hernyó-faj ? (2).

Im Mageninhalt fand ich also folgende
Insekten :

Ophonus sp.
Agriotes lineatus L.
Cyphon variabilis Thunbq.
Phyllobius oblongus L.
Polydrosus sericeus 8chall.

A) Rovarok {Insecta).
a) Bogarak {Coleoptera) :

Dorytomus melanophtlialmus Payk. (2 eset.

— 2 Fälle.)
Apion minimum Fabr.
Anthribus variegetus Fourcr. (5 eset. — 5

FäUe.)

200

Phyllodectíi viilc,atissima L.
Chalcoides heixiues Wbh.
— aurata Marsh.

Adiiliíi l)ii)uiictata L.
Coccinella 14-i)unctata L

Formica ruta L.

b) Hártyásszárnyúak (Hymenoptera) :
I Chalcididae sp.

c) LepTcék (Lepidoptera).
Felismerhetetlen hernyófaj (2 eset). — Nicht bestimmbare Kaupe (2 Fälle).

Lucilia Caesar L.
Muscidarum sp.

Aelia acuminata L.
Anthocoris sp.

d) Leyijek [Diptera).

I Dipterorum sp.

e) Fdszdrnyúak [Hemiptera).

Tingitidarum sp. (3 eset. — 3 Fälle).

B) Pókfélék (Arachnoidea).
Arachnidarum sp.

Fenti jegyzék azt iiuitatja, hogy a sisegő
füzike működése nem éppen közönil)ös, a mint
ezt az irodalomból tudjuk, sőt a csekély meg-
vizsgált anyag éppen az ellenkezője mellett
szól. Egy esetben ugyanis a gyomortartalom-
ban a drótféreg (Agriotes lineatus) mellett még
3 drb felismerhetetlen, de valószínűleg a vetési
bagolypille (Agrotis segetum) hernyója volt
jelen.

Obige Liste zeigt, dass der AValdlaubsänger
eine nicht eben indifferente Funktion ausübt.
yne wir dies aus der Literatur wissen, im
Gegenteil belehrt uns das untersuchte wenige
Material über etwas anderes. lu einem Falle
fanden sich nändich im Mageninhalt neben
der Larve des Saatschuellkäfers [Agriotes
lineatus) noch 3 nicht bestimmbare, anschein-
licli aber der Saateule [Agrotis segetum) an-
gehörige Eaupen.

43 l'hylioscopus trochilus Linn.

A fitisz-füzike hasznos kis madár, mely
fészke környékének rovarvilágát pusztítja.

A megvizsgált anyag a következő :

1. [4.] Moina- Szecsőd, 1902. IV. 6. —
Meligethes brassicae Fabr. (6), Aphodius pro-
dromus Brahm (1), A. punctatosulcatus Strm.
(1), Dorytomus affinis Payk. (1), Orchestes sp.
(1), Caiiiponotus pubescens F.íbr. (1).

2. [2 ] Fogaras, 1897. IV. IG. — Apiiodius
punctatosulcatus Strm. (1), Sitona tibialis Hbst.
(1), Diptera sp. (3).

3. [5.] Komárom, 1902. IV. IS. — Musci-
darum sp. (8).

4. [1.] Cs.-Somorja, 1896. IV. 19. —
Aphodius punctatosulcatus Strm. (1), Hynie-

Der Fitislaubsänger ist ein nützlicher klei-
ner Vogel, der die Insektenwelt der Umge-
bung seines Nestes stark dezimiert.

Das untersuchte Material ist folgendes:

noptera sp, (fej. — Kopf) (2), Tingitidae
sp.^ (2).

5. [6.] Komárom. 1902. \. 3. — Felismer-
hetetlen apró rovarrészek. (Nicht erkennbare
Teile von Insekten.)

6. [7.]. Baracska, 1902. VIII. 29. — Sitona
tibialis Hbst. d), .\pion flavipes F. (8).

7. [3.) Fogaras, 1897. IX. 18. — Legyek
felismerhetetlen testtörnieléke. (Nicht erkenn-
bare kleine Teilclien von Fliegen.)

8. [8.] Yerseg, 1903. IX. 25. — Sitona
tibialis Hbst. (5), .\iitliril)UsvariegatusFouRCR.(l).

A gyomortartalomban ezek szerint csak
rnvarré^zek voltak, ezek pedig a következő
fajokhoz tartoztak:

201

lm Mageninhalt waren nach diesem nur
Insektenreste zugegen, diese gehörten folgen-
den Arten an:

Meligethes brassicae Fabr.

Aphodius prodromus Brahm.

— punctatosulcatus Strm. (3 eset. — 8

Fälle.)
Sitonia tibialis Herbst (3 eset. — 3 Fälle).

Rovarok (Inseda).
a) Bogarak [Cohoptera).

Dorytomus affinis Payk.
Orchestes sp.
Apion flavipes Fabr.
Antliril)us variegatus Fourcr.

b) Hártyásszárnyúak {Hymenoptera).
C'amponotus pubescens Fabr. I Hymenopterorum sp.

c) Legyek (Diptera).
Museidarum sp. fí eset. — 2 Fälle).

d) Félszárnyúalc (Hemiptera).
Tingitidarum sp.

Ezeken kivül egy esetben apró, meg nem
határozható rovarrészecskék voltak a gyonior-
tartaloniban.

A megvizsgált anyag nagyon csekély alihoz,
hogy madarunk gazdasági értékével bővebben
foglalkozhassak, mindazonáltal megállapítható,
hogy a rovarokat szorgalmasan pusztítja és
ezen munkája a legkisebb fajokra is kiterjed.

Ausser diesen fanden sich in einem Falle
kleine, nicht bestimmbare Insektenreste im
Mageninhalt.

Das untersuchte Material ist zu gering dazu,
als dass wir uns mit der wirtschaftlichen
Bedeutung des Vogels eingehend beschäftigen
könnten, trotzdem kann festgestellt werden,
dass er die Insekten tleissig vertilgt und in
dieser Arbeit sich auch auf die kleinsten
Arten erstreckt.

44. Phylloscopiis acredula Linn.

A csilp-csalp füzikéről Chernél azt írja,
hogy tápláléka parányi rovarokból, szúnyogok-
ból, légyfélékbői, hernyókból, kukaczokból,
bábokból kerül ki, melyeket a fákat pusztító
rovarok főfészkéböl, az ágak végéről és a
szélső lombozatról szedeget. Működése hasz-
nos, mert falánksága mellett sok rovart pusztít.

A megvizsgált anyag a következő ;

Über den Weidenlaubsänger schreibt Chernél,
dass seine Nahrung aus kleinen Insekten,
Mücken, Fliegen, Raupen, Maden, Puppen be-
steht, welche er vom Ende der Äste und
äussersteni Laub, den Nestern schädlicher
Insekten, aufnimmt. Seine Funktion ist eine
nützliche, da er infolge seiner Gefrässigkeit
sehr viele Insekten vertilgt.

Das untersuchte Material ist folgendes :

1. [l.J Molna-Szecsöd, 1897. III. 16. —
Aphodius prodromus Brahm. (1), Sitona tibialis
IIbst. (4). Orchestes testaceus Müll. (3), Homo-
ptera sp. (1).

Aquila XIV.

2. [6.] Komárom, 1902. IV. S. — Sitona
tibialis Hbst. (2), Orchestes testaceus Mîîll.
(3), Museidarum sp. (1).

3. [2.] Moina- SzecsÖLl 1898. IV, 9. -

2G

202

Ceulhorrhynchus rapae G-í-liíH. (1), Campono-
tus lifiiiiperdus Latr. (3), Lasius fuligiiiosus
Latr. (1), Ilalietiis sp, (1).

4. [4.] BéMs-Csaba. 1901. JV. 2. X' 20.
[5 drb. — 5 Exeiii])!.] — Aphodius iiriidm-
mus Brahm. (4), Orchestes tostaceus Müll, (l'),
Sitona tibialis Hbst. (2).

5. [5.] Moina- Szecsöd, 1901. Vili. 17. —
Apion flavipes Fabr. (1). Phvllodecta vulgatis-
sima L. (1). Muscidarum sp. (1). Hr)mo])teroniin

«p. (1).

6. [7.] Komárom, 1902. VIII. 28. — Apion

flavipes Fabr. (1), Chalcoides aurata Marsh
(1), Lasius fuliginosus Latr. (6).

7. [9.] Verség, 1903. IX. 25. — Paciine-
pliorus pilosus Rossi (8).

8. |8.] Komárom, 1902. IX. 27. — Pliala-
crus liuietarius Fabr. (1), Olibriis bloolnr Fabr.
(1), Apion tiavipes Fabr. (4). Clialcoides aurata
Marsh. (4), Dipterorum sp. (1).

9. [8.] Mohm-Szecsőd, 1898. X. 11. —
Sitona tibialis Hbst. (5). Phyllodccta vulf;a-
tissinia L. (1).

A megvizsgált anyagban tehát a következők
voltak :

lm untersuchten Material ví'aren also fol-
gende Insekten vertreten :

a) Bof/arak {Coleoptera).

Phalacrus timetarius Fabr.

Olibrus bicolor Fabr.

Aphodius prodronius Brahm. (2 eset. — 2

Fälle).
Sitona tibialis Hbst. (4 eset. — 4 Fälle.)
Orchestes testaceus Müll. (3 eset. — 3

Fälle).

Ceuthorrhynchus rapae Gyllh.

Apion flavipes Fabk. (3 eset. — 3 Fälle.)

Pachnp])horus pilosus Rossi.

Phyllodecta vulgatissima Linn. (2 eset. —

2 Fälle).
Chalcoides aurata Marsh. (2 eset. — 2

Fälle).

b) Hártyásszárnyúak (Hymenoptera).

Camponotus ligniperdus Latr.

Lasius fuliginosus Latr. (2 eset. — 2 Fälle.)

Halictus sp.

Muscidarum sp. (3 eset.

c) Legyek (Diptera).
3 Fälle). I Dipterorum sp.

d) Félszárnyúak (Hemiptera).
Homopterorum sp. (2 eset. — 2 Fälle).

Kzen fajból származó anyag is nagyon cse-
kély, úgy hogy bővebben evvel sem foglal-
kozhatom. A gyomortartalomból Idmutatott
fajok többnyire olyanok, melyek fákon élnek,
közöttük van kártékony is.

Das von dieser Art stammende Material ist
ebenfalls zu gering, als dass man sich darüber
ausführlicher auslassen könnte. Die aus
dem Mageninhalt festgestellten Arten sind
grösstenteils solche, die auf Bäumen leben,
darunter auch schädliche.

AQUILA TOM. XIV. IS07.

PELECANUS CUISPUS FESZEKTELEP
NKSTING COLONY OF PELECANUS CKISPUS

K ^ •

HYDROCHELIDON LEUCOPTERA A FÉSZKÉN
HYDROCHELIDON LEUCOPTERA ON THE NEST

ARDETTA MINUTA VEDO ÁLLASBAN
ARDETTA MINUTA IN GUARDLXG POSITION

203

Megfigyelések
a „Pelecanus crispus"-pól.

Irta IVÓDOK R. B.

Mindig emlékezetes marad rám nézve az
1906. évi idény ; elvkor tettem meg gyönyörű
utazásaimat Montenegróba, Albániába és Ro-
mániába a Pelecanus crispus, P. onocrotalus
és Ardea aihn fölkeresésére és ekkor volt
alkalmam, sajnos nagyon is v'óxìà ideig, meg-
látnom a gyönyörű Budapestet, a liol a leg-
szívélyesebb vendégszerető fogadtatásban volt
részem. Azokról a tapasztalataimról, a melye-
ket Magyarország két legismertebb madár-
telepén * szereztem, itt nem akarok szólni,
mert magyar barátaimmal szemben való ön-
hittségnek tartanám, hogy velük ismertessem
meg az ö madaraikat, mikor ők azokat úgyis
jobban ismerik mint én ; tán inkább érdek-
lődnek azonban alábbi, a Pelecanus crispus-ia,
vonatkozó megfigyeléseim iránt.

Budapestről Sarajevoba mentem az ottani
múzeum tanulmányozására s hogy ajánló leve-
lemet felmutassam. Itt is nagy előzékenység-
gel fogadtak, mint egyáltalában mindenütt, a
hol megfordultam. A szükséges adatok beszer-
zése és a rendkívül érdekes gyűjtemények
megtekintése után vonaton elmentem Gravo-
sába, az adria-parti kikötőbe, hogy onnan
elérhessem Montenegrót.

A mint megérkeztem, azonnal meglátogat-
tam egy kis tavat a közelben, abban a remény-
ben, hogy ott megtalálom a Pelecanus crispits-t.
Ebben azonban csalatkoztam, mert a gödény-
nek nyoma se volt, de láttam sok kacsát és
gémet. Ardea purpurea javában építette a
fészkét, sokat hittam ágakat liordani, barna
rétihéják {Cirens aeruginosus) pedig szünte-
lenül kutatták a nádast. Egy alkalommal
valamin ülve láttam egy barna rétihéját :
messziről úgy tűnt föl ez a valami, mintha
a nád között levő fészek volna. Csónakkal
megközelítettem a helyet és begázoltam a
nádasba abban a reményben, hogy fészket
találok. Ilyet ugyan nem találtam, de keresés
közben megpillantottam egy a vízen úszó
valamit. Madárformája volt, de mozdulatlan.
Holtnak tartván, csendesen közeledtem, hogy

* Egyik a velenczei tó, a másik Ürbö, Szúnyog
és Apaj puszták vidéke Pestmegyében. Szerk.

Observations
on „Pelecanus crispus".

By K. B. Lodge.

The season of 1906 will always be a
memorable one for me, for the very enjoyable
expedition I was enabled to make in search
of Pelecanus crispus, P. onocrotalus and
Ardea alba in Montenegro, Albania and
Romania, and for the hospitable treatment
I experienced in Budapesth during a too-
short visit to that beautiful city. Of my
experiences with the birds of Hungary at two
of the well-known breeding-places* I will say
nothing, for it would be a presumption on
my part to tell my Hungarian friends anything
about their birds which they know so very
much better than I do but I hope that the
following notes on my search for Pelecanus
crispus may not be without interest to them.

After leaving Budapesth, I proceeded to
Sarajevo for the purpose of calling at the
Museum and presenting my letters of intro-
duction. Here also I was received with much
kindness, as indeed was the case wherever
I went. After receiving much information and
being shown the very interesting collections
there, I proceeded by train to Gravosa, on
the Adriatic, in order to take the Steamer
from that port to Montenegro.

There soon after my arrival, a visit was
made to a small lake in the neighbourhood
where I hoped to lind Pelecanus crispus. In
this, however, I was disappointed. Not a sign
of Pelicans did we see. There were great
((uantities of Ducks, and Herons. The Purple
Heron {Ardea purpurea) was then beginning
to nest, many being seen carrying sticks,
while Marsh Harriers [Circus aeruginosus)
were constantly to be seen searching the
reeds. On one occasion a Marsh Harrier was
seen sitting on what appeared to be a nest
among tlie reeds in the distance. Approa-
ching the spot in the boat I waded into the
reeds hoping to find a nest. There was
none but in searching about a something
on the surface of the water attracted my
attention. It looked lilce a bird, but being

* The oneisatthclakeofVelencze, theotheratÜrbö,
iiearthefarms Szúnyog und Apaj, ComitatPest. Red.

26*

204

megnézzem. Közelébe érve azt láttam, hogy
poczgéni {Ardetta minuta) s hogy él. A madár
a viz szinéii terült el igen furcsa és madár-
nál szokatlan helyzetben s oly közel engedett,
hogy az a gondolatom támadt, megkísérlem
megfogni. Vigyázva gázoltam a kötésig érő
vízben és sikerült is azt nyakánál megragadni
és csolnakosoni nagy bámulatára élve elhozni.
Egy óránál tovább is ült azután a térdemen
és meg se kísérelte a szökést, csak este felé
lett valamivel élénkebb. Valószínű, liogy ere-
detileg csak a barna rétihéja figyelmét akarta
kikerülni és mikor ennek a távozása után
éu jelentem meg a szintéren, hát megtartotta
ezt a helyzetét.

Néhány nappal ezután más területet láto-
gattam meg és itt láttam először vadon élő
Pelecanus crispus-t. Két három tovaszálló
nagy madár gödénynek bizonyult s a homok-
padokon többet láttunk halászni és pihenni.
500 yardnál közelebb nem juthattam hozzá-
juk s bármennyire akartam is, a túlnagy
távolság miatt fényképfölvételt nem csinál-
hattam. Fészket nem találtunk, valamint annak
se volt nyoma, hogy valahol a közelben fész-
kelnének, kutatásainkat azonban félbeszakí-
totta három töltött puskával megjelenő férfi,
a kik közül az egyik alig néhány yardnyi
távolságból a fejemet vette czélba. Részemről
viszont a fényképezőgépemet szegeztem feléje,
mintegy tréfának akarván föltüntetni a dol-
got, de távoznunk kellett.

Minthogy kutatásom ilyen módon meg-
szakadt, nagyon megörültem annak, mikor
egy délebbi kikötőhelyen lakó consul meg-
hívott, hogy látogassam meg, mert azt is
hallottam, hogy házának ablakából mindennap
lehet gödényeket látni. Siettem ezt az alkal-
mat felhasználni, és a legközelebbi hajóval
odautaztam. Itt a legszívélyesebb fogadtatás-
ban, valamint minden lehető segítségben és
könnyítésben részesültem s örömöm annál
nagyobb volt, minthogy házigazdám nemcsak
kiváló sportember volt, hanem egyúttal ter-
mészettudományokkal is foglalkozott, továbbá
hivatalos állásából folyó tekintélye következ-
tében sokkal több helyet tekinthettem meg a
környéken ; ugyanis az o segítsége nélkül ez
igen nehezen ment volna, mert Albániában a

quite motionless. I thought it was dead and
waded quietly uji to investigate. On getting
near it proved to be a Little Bittern, (.\7-(!ra
min 'ita) and alive. The Ijírd was crouciiing
on tlie surface of the water in a curious
and nnbird-like attitude, and allowed me
ti) come so close and the idea came into my
mind to try and catch it. Creeping up slowly
in water up to my waist I suceeded in
catching it by tiie neck and astonished the
boatmen by taking it back alive. There it
sat on my knee for more than an h(nir making
no attempt to escape, but towards evening
it became more lively. Probably it was
originally trying to escape the notice of the
Marsh Harrier, and on that birds departure
my arrival on the scene caused it to remain
in te same position.

A few days afterwards another locality
was visited, and here I saw for the first time
Pelecamis crispus in a wild state. Two or
three huge birds flying past proved to be
Pelecanus, and we saw more of them fishing
and resting on the sand. It was not possible
to approach them nearer tiiau 500 yards, and
though I tried one photograph, the distance
was too great. We could find nri nests or
evidence that they were breeding anywhere
in the neighbourhood, but our search was
stopped by three men armed with loaded
rifles, one of whom pointed his rifle at my
head at a distance of a few yards. In return
I pointed my camera at him and treated it
as a joke, but we had to go.

After this stoppage of my search I was
particularly glad to receive an invitation from
the Consul of a port furtlier south to pay
him a visit, where I heard Pelicans could be
seen any day from the windows of Ms house.
Such a chance was too good to lose and a
passage was taken by the next steamer. Here
I found a most hospitable welcome and every
assistance and facility possible, and to make
it more enjoyable still my host was not only
a thorough good sportsman, but also a Natura-
list, wliile his oö'icial position enabled him
to show me more of the country around than
would have been possible to anybody less
influential : Indeed without his assistance I
doubt very much whether I should ever have
succeeded, for the Turkish authorities in

205

török hatóságok nem igen biztatják az idegent
arra, hogy az ország belsejébe hatoljon.

Tényleg igaz volt az a hír. hogy a con-
sulátus ablakaiból naponként lehet gödénye-
ket látni. Körülbelül egy tuczat állandóan
ott halászott vagy pihent a laguna alacsony
szigetein. Ue csakhamar kételkedni kezdtem
abban, hogy ott — a mint vártuk — fész-
keljenek, mert majdnem valamennyi fiatal
madár volt. Tizennégy napon át végig gázol-
tam az összes szigeteket és nádasokat, de
fészektelepnek a nyomára se tudtam akadni
s az itteni halászok is arról biztosítottak,
hogy már évek óta nem találtak fészket.
Közben fényképfölvételeket is próbáltam csi-
nálni, úgy hogy alkalmas helyeken lestem
rájuk és hajtással igyekeztem őket a fölvé-
telhez szükséges távolságba terelni s még
automatikusan működő villamos kamarámat
is föláUítottam. Ez az utóbbi készidék néha
egész éjjel künn volt abban a reményben,
hogy reggelre a gödények már nem lesznek
annyira gyanakvók és óvatosak, de minden
törekvésünk hiúnak bizonyult, mert a kamará-
val 500 yardnál közelebbre nem tudtunk
hozzájuk férkőzni. Ekkora távolságra pedig
már gödénynagyságú madarak se vehetők föl,
még telephotographikus lencsével sem.

Ilyen körülmények között a vidék térképét
kezdtük tanuhnányozni, hol találhatnánk alkal-
mas területeket s végre egy kirándulást ter-
veztünk oly módon, hogy 3—4 napra való
szükségleteinket raknyergeken magunkkal visz-
szük, lehetőleg könnyen utazunk és annyi utat
teszünk, a mennyit csak lehet. Az első éjsza-
kát egy albániai lieynél töltöttük, a ki igen
vendégszeretőén fogadott bennünket s egész-
ben sült báránynyal és a török asztal sok-
féle fogásával vendégelt meg bennünket; más-
nap reggel mikor elindultunk, vezetőnek és
védelmezőnek mellénk adott két fölfegjrver-
zett lovast. A vezetés azonban rosszul sikerült,
mert estefelé kitűnt, hogy elvesztettük az utat, s
egy nagy tónak i'ppen az ellenkező oldalára
jutottunk. Erre mi vettük át a vezetést, neki-
vágtunk ennek a gonosz, álnok, mocsaras
területnek s nagy nehézségek árán vergőd-
tünk át egy keskeny, de mély folyón s több
meglehetős széles árkon. Fárasztó lovaglás
után végre átértünk ennek a sekély tónak a
helyes oldalára, a hol gödényeket, egy nagy

Albania do not encourage strangers to pene-
trate into the country.

It was perfectly true that Pelicans could be
seen from tiie windows of the Consulate any
day. There were constantly small numbers,
perthaps a dozen, fishing or resting on the low
islands of the lagoon. But I began soon to
doubt whether any of them were nesting there
as' we had hoped, for they were nearly all
immature birds. A fortnights search wading
to all the islands and reed-beds failed to
produce any signs of a nesting colony, and
the local fishermen confirmed this idea for
they told us that no nests had been seen
there for many years. In the mean time
attempts to photograph the birds were made,
by lying in wait for them in suitable places,
by trying to di-ive them to within range of
the camera, and by setting my automatic
electric photographic trap. Sometimes this
arrangement was left out all night in the
hope that early in the morning the Pelicans
might be less suspicious and timid, but all
our efforts were of no avail, while it was
impossible to approach them by stalking with
the camera nearer than 500 yards. At this
distance even such huge birds as Pelicans
are not worth photographing even with the
telephotographic lens.

At this point the map of the surrounding
country was studied for likely situations in
which to search, and eventually we deter-
mined to make an expedition, taking with us
in pack sadles necessaries for three or four
days, so as to travel lightly and cover as
much ground as possible. The first night was
spent at the house of an All)anian Bey, who
entertained us hospitably witli a lamb roasted
whole and the many courses of a Turkish
dinner ; sending us on our way next morning
with two mounted and armed followers, as
guides and guards. As guides they were not
altogether an unqualified success, for towards
the end of the day they appeared to have
lost themselves and we found ourselves on
the wrong side of a large lake. Here we had
to take direction ourselves and struck out
a line for ourselves accross very swampy
and treacherous country, where we had some
difficulty to crossing a small but deep river
and several broad ditches. Eventually we found
ourselves on the proper side of this shallow

206

falka batlát {Plegadis falcinellus), üstökös
gémeket {Ardea ralloidcs) és kis kócsagokat
{Ardea garzctia) láttunk, de fészektelepnek
nyoma sem volt ; a bennszülöttek is azt állí-
tották, hogy a gödény itt nem fészkel. Útköz-
ben sasokat is láttunk {Haliaëtus alhicilla és
Aquila iìnperialis) s egy rothadó tehénhiillá-
ról az emiitett két fajon kivül még két dög-
keselyűt {Neophron percnopterus) zavartunk föl.

További litunk apró lialmokon át és bozótos
erdőkön keresztül vezetett, míg végre egy
faluba érkeztünk, a hol egy jobbmódú paraszt-
ember adott ellátást és éjjeli szállást. Bará-
tom, magam és házigazdánk az estebédhez a
padlóra ültünk egy alacsony, alig 4 hüvelyk
magas asztalka köré; a fölszolgálást hat óriási
albán végezte, a kiknek derekát két sor töl-
tény övezte. Fegyvereik lövésre készen a
lőrésekkel ellátott falakon lógtak. Ez azért
volt, mert házigazdánk vérbosszú alatt állván,
állandóan 10 emberből álló testőrséget tartott
önvédelem czéljából a házában. Mindazonáltal
másnap reggel lóháton elkísért bennünket egy
darabig, szerződtetett számunkra két halászt,
hogy vezessenek bennünket a közeli laguná-
ban, a hol véleménye szerint megtaláljuk
majd a gödényeket.

A két halász — vadtekintetű, héjjá vagy
sas arczulatú, barna bő ruhába öltözött alakok
— azt állította, hogy a gödények fészkelnek
itt s hogy el is visznek arra a helyre. Az
egyik tudott olaszul, mint a legtöbb halász
és tengerész ezen a parton. Csakhamar a
lagunán voltunk, mindegyikünk egy durván
kivájt csónak fenekén ült, a melyet a halász
egy evezővel igen ügyesen vitt előre. A távol-
ban fehér tömeget pillantottunk meg, a mely-
ről azt mondták, hogy a gödények fészek-
telepe. Nagy érdeklődéssel nézegettük őket
látcsöveinken át, míg a fészektelephez köze-
ledtünk. A mennyire a viz felszínénél alig
magasabb ülőhelyünkről kivehettük, úgy tűnt
föl előttünk a helyzet, hogy a túlsó part szé-
lén fészkelnek, mögöttük egy tamariszk-bozót
terül el, a melyet a megközelítésnél fedezet-
nek fogunk majd fölhasználhatni. Még köze-
lebb érve azonban azt láttuk, hogy a fészkek
nem a parton vannak, hanem két alacsony

lake after veiy difficult riding, and saw
Pelicans, a very large flock of Glossy Ibis,
{Flegadis falcinellus) Squacco Herons, {Ardea
radoides) Little Egrets, {Ardea garzetta) etc.
but no signs of any nesting colony; the
natives also assured us that no Pelicans
nested there. On the way we had seen
several Eagles. ( Haliaëtus alhicilla and Aquila
imperialis) and put up from a dead and
putrid cow. two of the former together with
two Egyptian Vultures {Neophron percnopicriis).

We then rode over the hills through thick
scrubby woods until we arrived at a village
where we slept at the house of a well-to-do
peasant, who gave us shelter and food. My
friend and I and our host were waited upon,
as we sat at dinner on the floor around a
low table about four inches high, by six
gigantic Albanians, each with a double row
of cartridges round his waist. Their rifles
hung ready for instant use on the walls,
which were all loopholed for musketry fire.
It turned out that the master of the house
had a „vendetta" or blood-feud hanging over
him, and had to maintain a body-guard of
ten men in his house as a protection. Ne-
vertheless in the morning he rode out to
accompany us a part of our way and to
engage for us two fishermen as guides to a
neighbouring lagoon where he thought the
Pelicans might be found.

These two fishermen, wild looking fellows
with faces like hawks or Eagles, and clad
in loose brown garments assured us that the
Pelicans were nesting and that they could
take us to the place. One of them could
speak Italian, like most of the fishermen and
sailors along this coast. Presently we found
ourselves afloat on the lagoon, each of us
sitting in the boltom of a rude dug-out
canoe, which the men managed sldlfully nith
single paddles. In the far distance we could
see a mass of white objects, which we were
told were the Pelicans on their nests. These
we scrutinized eagerly through our glasses
as we approached their nesting place. At
first, sitting as we were low down, level or
even a little below the surface of the water,
they appeared to be on the furtlier shore in
front of a fringe of tamarisk bushes, which
we expected would serve us as a hiding
place, and enable us to get within reach of

207

homokos szigeten, a melyeken etiy lábnyinál
magasabb növényzet nincsen. Embereink azt
mondtók, hogy körülbelül 30 yardnyi távol-
ságra \ihetnek bennünket, a nélkül, hogy a
költőniadarakat túlságosan megzavarnók ; igy
is történt. Csónakomból kiszállva a sekély
vízbe, csináltam néhány fölvételt, de kevés
lemezem volt, minthogy egy dobozom az úton
teljesen összezúzódott. Ennélfogva hazasiettünk
azzal az elhatározással, hogy sátorral, teljes
fényképészeti fölszereléssel és egyéb szükség-
letekkel ellátva, újra visszajövünk ide. Más-
nap már ott voltunk a consulátuson és azonnal
hozzáfogtunk az előkészületekhez, úgy hogy
másnap már korán reggel két teherhordó
lovat indítottunk előre, a melyek a sátrat,
ennivalókat és mi egyebeket vitték. Mi egy
két órával később indultunk s csak rövid
ideig tartó ebéd és déli pihenőtől megszakí-
tott erős lovagolás után késő délután értük
el a laguna partján lévő erdőt, s még az éj
beállta előtt fölütöttük a sátorunkat is.

Bár elég nagy csapatot alkottunk, minthogy
rajtunk kívül volt még négy Martini- és ismétlő-
puskával fölfegyverezett emberünk, a benn-
szülöttek mégis vakmerőségnek tartották, hogy
kinnt alszunk az erdőben, a melyről közismert
dolog, hogy rablók tanyája. Az éjszaka azon-
ban nyugodtan, támadás és riadó nélkül telt
el s mi határozottan jobban éreztük magunkat
a sátorban, mint ha a faluban kellett volna
meghálnunk, s ezenkívül a gödénytelephez is
közelebb voltunk. A sötétség beálltakor igen
festői látvány tárult elénk, a mint a tábori
tűz fénye végigrezgett kiséröink öltözetén és
fegyverzetén, s alakjuk élesen elvált az erdő
sötét és titkos hátterétől.

Kora reggel már ismét a vízen voltunk ;
a sziget hátsó részén kiszállva visszaküldtem
a két csónakot és így magam maradtam a
gödényekkel. Lassú és fokozatos megközelí-
tésük elég simán ment, és előrehaladásom
közben fölvételeket is csináltam, míg végre
12 — 15 yardnyi távolságban voltam tőlük.
Néhányan ugyan fölszálltak a fészekről, de
nem mentek messzh-e és csakhamar vissza-
jöttek, a mikor meggyőződtek arról, hogy
nem vagyok veszélyes. Nagyon meg voltam

the birds. As we drew near hfiwever we
could see that instead of being on the main
land, the nests were placed on two low
sandy islets devoid of any vegetation more
than a foot high. The men had told us that
they could bring us to about thirty yards
without unduly alarming the sitting birds, and
this we found to be about the case. Getting
out of my canoe into the shallow water with
the camera, I made a few exposures : but my
stock of plates was very limited and the box had
had its contents completely smashed on the
way. We hurried back therefore determined
to come again with a tent and a full stock
of photographic and other necessaries. The
consulate was reached the following day
when we began at once our preparations,
so that early the next morning two pack
horses laden with tent and food etc. started
0Ô' to the place. We ourselves followed an
hour or two later and by riding hard all
day, with a rest and welcome meal at mid-
day, we reached the forest on the shores
of the lagoon in time to pitch our tent before
dark.

Though we were quite a strong party
including, besides ourselves, four men armed
with Martinis and Magazine rifles, it was
considered by the natives a very rash thing
to sleep in the forest, as it was notoriously
infested by robbers. But the night passed of
quietly without any attack, or even alarm,
and it was certainly much more pleasant in
our well appointed tent than in one of the
houses in the village, besides being much
nearer to the Pelican colony. The scene towards
dark was very picturesque, as the camp fire
flickered on the costumes and équipements
of our attendants, bringing their forms into
strong relief against the gloomy and mysterious
background of the forest.

Early in the morning we were afloat again,
and presently I was landed at the back of
the island, and the two boats went away
leaving me alone with the Pelicans. There
was no particular difficulty in approaching
them slowly and gradually, taking photo-
graphs as I advanced nearer and nearer,
until I was within twelve or fifteen yards of
the Birds. If sometimes they left their nests
it was only for a short distance and they
soon returned as they became more confident

208

elégedve, ho.2;y végre ily kttzel láthattam
ezeket a madarakat, a melyek oly sokáig
kerültek s eddig annyira óvatosak és félénkek
voltak, s hogy alkalmam nyílt szokásaik és
életmódjuk megligyelésére, a melyekről eddig
oly kevés összehasonlító anyag volt ismeretes.

A fészkek többnyire hatos vagj' nyolczas
csoportokban voltak, némelyik egész kicsiny
és majdnem egysziutben a talajjal, de minden
csoportban volt 1 — 2 a többinél jóval maga-
sabb fészek is. Ezek ágakból voltak rakva
igen gondosan és tartósan s körülbelül 2 láb
magasak voltak. A fészekalj, úgy látszik,
2 tojásból állott, a melyek meglehetős hosz-
szúak és fehérek voltak, durva meszes héjjal,
de minihogy már meglehetős későn volt
(május 4-ike), a fiak már majd mind kikeltek);
néhány még a fészekben tartózkodott, míg
az anyányiak a homokban ültek vagy a lagú-
nák sekély vizében úszkáltak. A pelyhesek
igen érdekes látványt nyújtottak ; színük ködös
piszkos fehér, lábaik ólomszürkék s ugyan-
ilyen színű a kicsiny zacskó is. Állandóan
nyögdécselő hangot hallattak, a mely hasonlít
a tehenek vagy bivalyok nyögéséhez.

Egy lenyúzott pelyhes fiókagödény gyomra
rendkívül ki volt tágulva, s jó két maréknyi
tartalom volt benne, a mely. úgylátszik, növény
eredetű volt. Halraaradéknak alig lehetett
venni, mert inkább hasonlított egy a réten
legelő liba gvomortartalmához.

A fiókaetetést is többször megfigyelhettem.
Naumann azt mondja, hogy a Felecanus onocro-
talus a zacskójából eteti a fiait. A Felecanus
crispus fiai ellenben szüleik torkába dugják
egész fejüket és pedig jóval mélyebben, mint
a meddig a zacskó terjed. Tisztán látható
volt a fiatalok csőrének a hegye, a mint
belülről nyomást gyakorolt a szülő nyaka
tövében. Ezt a megfigyelést megerősítette
barátom is, ki a szomszéd szigeten hason
feküdt a homokban s látócsövén át figyelte
meg a madarakat, később pedig pontosan le-
írta előttem a látottakat.

Az öregek gyakran ásítoztak, miközben
nyakukat és csőrüket egyenesen fölfelé nyúj-
tották, alsó álUvapcsukat pedig, a mely igen

that I was not dangerous. And a great satis-
faction it was to be at last at such close
quarters with these birds which had evaded
me for so long a time, and which had proved
to be so timid and wary, and to l)e able to
watch the habits and customs of birds about
which but little comparatively is known.

The nests were generally in groups of six
or eight, some of them quite small and flat
on the ground, but in each group there were
generaly one or two considerably higher than
the rest. These were well and compactly made
of sticks and about two feet high. Two eggs
seemed to be the clutch, these vere rather
long and white, rough and chalky, but being
late (May á'-^) the young had nearly all hat-
ched out; some of them being still in the
nests, while others, nearly as large as the
parent birds, were sitting about on the sand or
swimming in the shallow water of the lagoon.
Those in doun presented a curious appearance ;
in colour they vere of a dull dirty white
with leaden coloured beaks und feet, and
small pouches of the same dull colour.
From these young proceeded a constant
moaning sound like cows, or buffaloes lowing.

The stomach of a young bird in doun
which was skinned, was enormously distended,
and contained a large double handful of what
appeared to be vegetable matter. It was
difficult to inmgine that it proceeded from a
fish diet, but rather resembled the contents
of a goose's stomach which had been grazing
in a meadow.

I had several opportunities of watching
the young Pelicans being fed by their parents.
Naumann says that P. onocrotalus feeds its
young from the pouch. In the case of P. crispus
at any rate the young ones insert their whole
heads down the parents thrfiat, much lower
tliaii the opening of the pouch. In fact the
point of the young birds beak could be most
distinctly seen pressing from inside at the
base of the parent birds neck. In this obser-
vation I was corroborated by my friend, who,
from the adjacent islet, was watching the
birds through his glass, while lying prone
on the sand, and described to me afterward
exactly what he saw.

The old birds often yawned, stretching
their necks and beaks upright, and arching
their lower mandibles, which are exceedingly

209

hajlékony, ívalakiian görbítették. Ez vuló-
szinülej;- csak arra való. hogy szabaduljanak
számos parazitáiktól nevezetesen belférgektöl,
mert egy lelőtt s lenyúzott nőstény zacskó-
bőrén tömérdek ilyen parazitát találtain. Ennek
a madárnak a lenyúzásánál külüuösen föltűnt
a bőr sajátossága. Igen lyukacsos és sejtes
volt. mintha számtalan apró légbuborékból
állott volna. A testben is nagy légüregek
voltak, a csontok pedig ugyancsak igen ürege-
sek voltak. Ezek az üregek kétségtelenül
nagy hasznára vannak ennek az óriási madár-
nak repülés közben. Jól és kitartóan repülnek,
fejük hátra van húzva s a kétszer meghajlott
nyakon nyugszik.

A gödénytelepnek parazitái is voltak, t. i.
a dolmányos varjak (Corviis cornix) és a
lósirályok {Larus cachinnans), a melyek igen
szemtelenül és bizalmasan sétálgattak fel s
alá a gödények között. Kétségtelen, hogy az
elhullajtott halakat kapkodják el, s valószinű-
leg a tojásokat és döglött tiatalokat is meg-
eszik. A halászok azt beszélték, hogy a sasok
néha egész napokat töltenek a szigeten a
fiókák fölfalásával és barátom is talált egy
már jórészt fölfalt fiatal gödénytetem mel-
lett egy királysastollat.

Megjegyzem, hogy a halászok a gödénye-
ket egész barátságos szemmel nézték s nem
tekintették őket riválisoknak a mesterségben,
a mint azt esetleg gondolni lehetett volna.
A madár lelövéséről hallani sem akartak, s
nem tudták, hogy az főleg hallal él. Egészen
meg voltak lépetve, mikor egy rakás angol-
nát mutattam nekik, a mely egy gödény
gyomrából került elő. Egy szárnyalt Larus
cachinnans-t azonnal üldözőbe vettek, s azt
mondták róla, hogy az igen kártékony a ha-
lászatra nézve.

A szigetek talaja kagylós homokból és
összezúzott kagylókból állott. Az egyedüli
növényzet egj' tengeri köményfajta volt, a
mely avarfühöz hasonlóan tenyészett. Ebben
seregesen tartózkodtak a szúnyogok és mér-
ges bögölyök. Nagy megnyugtatásomra szúrást
nem kaptam, bár öt órahosszat tartózkodtam
a szigeten ; pedig azt hittem, hogy majd élve
fognak megenni.

Aqmla XIV.

flexible, into the shape of a lioo]). It may
perhaps be that this is an attempt to dislodge
the numbers of parasites, apparently intestinal
worms, which were adhering in large num-
bers to the skin of the pouch of an adult
female, shot and skinned. In skinning this
bird the peculiar ciiaracter of the skin was
very noticeable. It was porous and cellular
to an extraordinary extent, resembling a series
of innumerable air-bubbles. The body even
had large air cavities and the bones were
very hollow. This porosity no doubt helps
to support these immense birds in the air,
and serves a most useful purpose during
flight. They can fly well and strongly, with
the head drawn back, and the beak resting
on the doubled back neck.

This Pelican colony had its parasites.
Hooded Crows, {Corvus cornix) and Gulls,
{Larus cachinnans) walked about in a most
impudent and familiar man.uer among the
Pelicans. They no doubt devour any fish
dropped by the birds, and probably the eggs
and any dead young ones are also eaten
by them. The fishermen described how the
Eagles spent whole days at the islands, de-
vouring young Pelicans, and my friend found
a nearly full-grown young one almost entirely
eaten, while near by lay the feather of an
Imperial Eagle.

These fishermen, by the bye, appeared to
regard the Pelicans in a very friendly' way,
and did not look upen them, as might have
expected, as rivals in business. They were
most unwilling for any to be shot, and did
not appear to think that they fed upon fish
at all. They were quite surprised when we
pointed out to them a mass of eels which
had been disgorged by some of them. On the
other hand they gladly went in pursuit ota,Larus
cachinnans which had been winged by a shot
and described them as being very mischievous
and causing much damage to the fishing.

The soil of these islands was composed
entirely of shell-sand, broken up cockle shells.
The only vegetation being a sort of samphire,
growing like heather. In this were hosts of
mosquitoes, and poisonous looking horseflies.
However much to my relief I was not bitten
once during my five hours stay on the islet.
I fully expected to be eaten alive.

27

210

Ez a hatósági engedély nélkül végzett ki-
rándulásunk nagy izgalmat keltett a török
hatóságoknál, a kik hírét vették, hogy egy
angol utazik át a vidéken. Jelentések és kér-
dések küldésével folyton játszott a távíró
Skutari és Konstantinápoly között. Miután
engem nem tudtak eicsiimi. egy szegény
albániait vetettek börtönbe, mert megvendégelt
bennünket és éjjeli szállást adott. Idegenekkel
való összeeskiivésser vádolták és kiszaba(L'tása
elég nehezen Tinent. Nem is lesz könnyű
dolga annak, a ki nyomdokainkba akarna
lépni, mert ilyenek után nem igen számíthat
a bennszülöttek segítségére. Kétségtelen azon-
ban, iiogy a törökök éppen ezt akarják el-
érni, s viszont részemről szintén örülök annak,
tisztán azért, mert a gödények, a melyek
mindinkább visszahúzódnak a czivilizáczió elöl.
így kevesebb zavartatásnak lesznek kitéve.
Éppen ezért reménylem, hogy ez a telep még
soká fog zavartatás és üldöztetés nélkül fönn-
maradni.

This expedition of ours being quite un-
authorized, has caused great excitement among
tilt- Turkish autiiorities, wlio received reports
that an Englishman was travelling about tiie
country. Inquiries and reports were tlashiiig
along the telegraph wires between Scutari
and ('onstantiuople .As they could not get
hold of nie. they put into prison a poor ho-
spitable Albanian who had offered us a good
dinner and a bed at his house. He was accused
of a conspiracy with' foreigners, and some
difticulty was experienced in eflecting his
release. Itt will certainly not Ije an easy
task for anybody attempting to follow in
our footsteps, for naturally the people will
not be two willing to assist other foreigners.
This is, no doubt, exactly the effect desired
by the Turks, but after all it will serve a
useful purpose for once if it helps to protect
the Pelicans which seem to be receding
fui-ther and further from civilisation. At any
rate I hope that this particular colony will
iouii' remain nniiiolested and undisturbed.

211

Nidologiai és oologiai meg-
figyelések.

Irta Cerva Frioyes.

Lociistella fluviatilis Wolf. 1906 tavaszán
két aiiiìol ornitlidlos'ust. Du. Stewahd és W.\dr
urakat kisérteni niagyarorszájíi útjukon. Egyik
leghőbb vágyuk az volt, hogy legalább egy
berki tücsökniadárfészket láthassanak.

Jún. 4 én keresésre indultunk egy laká-
somtól ca 10 kim. távolságban levő "duna-
menti erdőbe. Ebben az erdőben sok tisztás
van, borítva a legkülönbözőbb bokrokkal és

Nidologische und oologische
Beobachtungen.

Von Friedrich Cerva.

Locustella fliiviatìlis Wölk, lm Frühjahre
190() begleitete ich zwei englische Ornitholo-
gen, die Herren Dr. Steward und Wade auf
ihren Studienexkursionen in Ungarn. Als sehr
begehrenswertes Objekt erschien ihnen ein
Nest des Flussrohrsängers.

Am 4. Juni begaben wir uns zur Suche in
einen 10 Kim. von meinem Domizil entfernten
an der Ddiiaii liegenden Wald. Die vielen

Locustella fluviatilis fészke

Nest von Locustella Huviatilis.

diis növényzettel, a melyek közül különösen
a mocsári kutyatej és különböző sások te-
nyésznek igen buján s így igen alkalmas
fészkelőterületek a berki tücsökmadár számára.

Habár mindenütt hallottuk a berki tücsök-
madár pirregését s habár a legnagyobb figye-
lemmel kutattunk át minden arra való helyet,
minden fűzbokrot, mégis igen sokáig tartott,
míg megtaláltam azt a fészket, a melyet a
mellékelt képen bemutatok Öt tojás volt benne.
Mikor azonban kivettük a fészekaljat, még
egy hatodik tojás is mutatkozott, a mely a fészek
aljában feküdt, de fűszálakkal volt beborít\'a.

freien Wiesen dieses Waldes, welche mitden ver-
schiedensten Gebüschen und üppigem Pflanzen-
wuchse bedeckt sind, von welchen besonders
die Sumpfwolfmilch und verschiedene Schilf-
gräser hervorragend wuchern, bieten dem Fluss-
rohrsänger sehr günstige Brutgelegenheiten.
Trotzdem wir überall das Schwirren des
Flussrohrsängers hörten, und trotzdem wir
mit der grössten Aufmerksamkeit jedes Plätz-
chen, jedes Weidengebüsch genau absuchten,
dauerte es doch geraume Zeit, bis ich das
hier abgebildete Nest auffand. Dasselbe enthielt
fünf Eier. Nach Entnahme des Geleges kam
jedoch noch ein sechstes Ei zum Vorschein,
welches auf dem Boden des Nestes lag, aber

27«

212

A fészekanyag behatóbb megvizsgálása alkal-,
mával végül még egy hetedik tojást is talál-
tunk, a mely a fészek fenekébe volt beleszőve.

Igazán feltűnő jelenség, hogy az ilyen sok
darabot számláló fészekaljaknál a tojások
színe majdnem mindig szürkés, úgy hogy a
31otarilla alba tojásaira emlékeztetnek. A
normális 4—5 tojásból álló fészekaljak mindig
vöröses vagy lilaszínüiík. Ugyanezt tapasz-
talta Reiser Othomár is, kinek módjában volt
e faj sok fészekaljának taniilniányozása.

A költés alkalmával a l)erki tücsökmadár
rendkívül érzékeny a zavartatások iránt. Ta
pasztalásom szerint félig vagy egészen kész
fészkét még oly vidékeken is elhagyja, a
melyeken ritkán fordul meg ember vagy állat.
Sokszor találtam fészkeket 2 — 3 tojással, a
melj'ek el lettek hagyatva a nélkül, hogy a
tojásokhoz hozzányúltam volna.

Ebből a szempontból egész másképpen
AÍselkedik a nádi tücsökmadár, a mennyiben
nemcsak a legkülönbözőbb zavarásokat tűri.
hanem a legtöbb esetben még az idegen tojáso-
kat is elfogadja. Egyszer elcseréltem két tojását
két Calamodvs schoenebaenus tojással; mikor
legközelebb megnéztem a fészket, a két idegen
tojás mellett még a nádi tücsökmadár három
friss tojását is találtam. Egy másik esetben
egy Loeustella luseinioides fészekből kivettem
Tiégy tojást és ugyanannyi Calamodus scho&no-
baenus tojást tettem a helyükre. Nyolcz napra
rá ugyan nem találtam friss tojásokat a fé-
szekben, de az idegenek melegek voltak, jeléül
annak, hogy elfogadta azokat. Ilynemű kísér-
letek a berki tücsökmadárnál sohase sikerültek.

Említésreméltónak tartom még azt. hogy a
Loeustella ßuviatilis az egész Csepelszigeten
gyakori fészkelőmadár. A költési időszak kez-
dődik május közepén és tart június végéig;
hogy június második felében gyakran talál-
kozunk még friss tojásokkal és már anyányi
fiókákkal valószínűleg a zavartatásokra vezet-
hető vissza.

A következő megfigyeléseket Ürbő, Apaj
és Peszér pusztákon végeztem, a melyek saját-
ságos gazdag madárvilága mindig a legna-

mit Grashalmen bedeckt war. Bei der einge-
henderen Untersuchung des Nestmateriales
fand sich schliesslich noch ein siebentes Ei vor,
welches in den Boden des Nestes eingefloch-
ten war.

Es ist recht auffallend, dass die Färbung
der Eier von solchen starkzähligen Gelegen
fast immer gi'aulich ist. und lebhaft an die
Farbe der Eier von Motacilla alba erinnert.

Die normalen, aus 4 — 5 Eiern l)estehenden
Gelege sind fast immer rötlicii oder \"iolett
gefärbt. Dieselbe Erfahrung machte auch
Othm.^r Reiser, welcher Gelegenheit hatte, ^^ele
Gelege dieser Art zu studieren.

Bei der Brut ist der Flussrohrsänger gegen
Störungen äusserst empfindlich. Nach meinen
Erfahrungen verlässt er sein halb oder ganz
fertiges Nest selbst in solchen Gegenden, wo
Mensch oder Tier nur selten hinkommen. Viel-
fach fand ich Nester mit 2 8 Eiern, welche
verlassen wurden, ohne dass die Eier berührt
worden wären.

In dieser Beziehung ist der Nachtigallrohr-
sänger ganz anders geartet, indem dieser nicht
nur Störungen verschiedenster Art erträgt,
sondern in den meisten Fällen sogar fremde
Eier annimmt. Einmal vertauschte ich zwei
Eier mit denen von Calamodus schoenobaenus :
bei meinem nächsten Besuche lagen neben
den zwei fremden noch drei frische Eier des
Nachtigallrohrsängers im Nest. Ein anderes
Mal entnahm ich einem Neste von Lomstella
luseinioides vier Eier, und legte ebensoviel Eier
des Calamodus .^ehoenobaenus hinein. Acht
Tage darauf fand ich zwar keine weiteren
Eier im Nest, die fremden waren jedoch warm,
ein Beweis, dass dieselben angenommen wur-
den. Solche Versuche gelangen beim Fluss-
rohrsänger nie.

Erwähnen möchte ich noch, dass Loeustella
fiuviatilis auf der ganzen Csepel- Insel ein sehr
verbreiteter Brutvogel ist. Die Brutperiode
beginnt Mitte Mai und dauert bis Ende Juni;
dass man in der zweiten Hälfte des Juni oft
sowohl frische Eier als ganz flügge Jungen
finden kann, ist wahrscheinlich auf die Störun-
gen zurückzuführen.

Nachstehende Beobachtungen wurden auf den
Puszten Ürbő, Apaj und Peszér gemacht, deren
eigenartige reiche Vogelwelt immer vollste

213

gyobb fiaveltnet érdemli, a miért is lesryen
szabad annak idei ( 1907.) állománváról rö\ad
áttekintést nyújtanom.

Majd három évig tartott általános száraz-
ság: után. mely a mocsarakat és turjányokat
majdnem teljesen kiszárította s evvel szinte
lehetetlenné tette a mocsári madárvilág fész-
kelését, végre nedves évet kaptunk. .\ foly-
tonos esőzések 1906 őszén s a rá következő
szinte végnélküli tél óriási hótömegeivel új
táplálékot nyújtottak a vizet szomjúhozó tó-
csáknak, a mi tetemesen hozzájárult a madár-
élet megélénkítéséhez.

1907 tavaszán igen gyakori fészkelők voltak
Ortygometra porzana, parva és pusilla, továbbá
Hydrochelidon nigra és hucojitera ; különösen
az utóbbi faj lépett föl nagy számban. Föl-
tűnő gyakori fészkelő volt Limosa limosa és
Totanus totanus. Glareola pratincoln is volt,
a mely különösen a szikes területeket szereti,
a melyeken dúsan tenyészik a Camphorosma
ovata : itt különösen a kopár, szürkéssárga
helyeket választja, a melyeken tojásai szinte
teljesen egybeolvadnak a talajjal. Charadrius
alexandrinus, mint többnyire, úgy most is fel-
tűnő gyakori volt; Favmu-dla pugnux sem volt
ritka s fészkelt Gallinago gallinago is, habár
csak szórványosan. Csak Totanus stagnatilis
volt az idén is ritka vendég, miként az utóbbi
években mindig. Ugylátszik, hogy Magyar-
országnak ez a jellegzetes madara fogy. A
különféle réczefajok közül Anas qnerqiiedula
volt a leggyakoribb, már ritkábbak voltak
Fidigida ferina és nyroca. A legnagyobb
tömeget természetesen a bibicz adta.

A hol oly tömegben fészkelnek a madarak
mint ezen a területen, ott gyakrabban talál-
koznak rendkívüli esetek, színeltérések stb.. s
szabadjon néhányat az érdekesebbek közül
itt fölemlítenem.

Vanellus ranellus (L.). Az első tojásokat
márcz. 22-éu találták. A sok bibicz között
volt egy nőstény, a mely igen jellegzetes s
e mellett igen szembeötlő tojásokat tojt ; meg-
lehetett ennek alapján állapítani azt. hogy
háromszor fészkelt, de mindig más fészekbe
s összesen 10 tojást tojt. A tojások nagyon
hasonlítottak tiHimantopus iiimantopus tojásai-
hoz. Az alapszín zöldessárga, rajta inkább a
vastagabb végéhez húzódó sötétbarna foltok,

Beachtung verdient, weshalb es mir gestattet
sei, einen kurzen Überblick über deu heurigen
Stand derselben zu geben.

Nach einer fast dreijährigen allgemeinen
Dürre, welche die Brüche und Moräste fast
gänzlich austrocknete und dadurch das Brüten
der Sum' fvögel fast unmöglich machte, kam
endlich ein nasses Jahr. Der anhaltende Regen
im Herbst 1906 und der darauffolgende schier
nicht enden wollende Winter mit seinen unge-
heuren Schneemassen gaben den nach Wasser
schmachtenden Lacken frische Labung, was zur
Belebung der Vogelwelt Ijcdeutend beitrug.

Sehr häufig erschienen im Frühjahre 1907
Ortygometra porzana, pusilla und parva am
Brutplatze, ebenso Hydrochelidon nigra und
leucoptera; besonders die letzte Art war sehr
stark verbreitet. Auffallend häufig traten Limosa
limosa und Totanus totanus brütend auf. Dabei
mangelte es nicht an Glureolapratincola, av eiche
die salzigen Plätze mit der üppig wuchernden
Camphorosma ovaia mit Vorliebe aufsucht,
wobei ihr die kahlen, graulicii-gelben Stellen
vorzüglich zustatten kommen, da die Eier
liier fast gänzlich mit dem Boden verschmelzen.
Charadrius alexandrinus war, wie in den
meisten Fällen, auflallend häufig. Pavoncella
pugnax nicht selten, auch Oallinago gallinago
trat brütend auf, wenn auch nur sporadisch.
Nur Totanns stagnatilis war heuer, wie über-
haupt in den letzten JalinMi ein seltener Gast.
Es scheint, dass dieser für LTngarn charakte-
ristische Vogel in Abnahme begriflen ist. Von
den verschiedenen Enten trat Anas querquedula
am häufigsten auf, seltener waren schon Fuli-
gula ngroia und ferina. Den weitaus grössten
Kontingent ergab natürlich der Kiebitz.

Wo Vogelarten in solcher Menge brüten wie
auf diesem Gebiete, hat man öfter Gelegenheit,
abnorme Fälle, Farbenauomalien etc. zu be-
obachten und sei es mir gestattet, einige der
interessantesten hier anzuführen.

Tanellfis vanellns (L.) Die ersten Kh-v wur-
den am 2'2. März gefunden. Unter den vielen
Kiebitzen befand sich ein Weibchen, welches
sehr charakteristische und dabei ins Auge
fallende Eier legte ; es konnte infolgedessen
konstatiert werden, dass es dreimal zur Brut
schritt, jedesmal in ein frisches Nest und
insgesamt 10 Eier legte. Alle Eier hatten
viel Ähnlichkeit mit den EieTii von Himaiitopus
himantopus. Die Grundfarbe ist olivengelb und

214

de igen szórványosan, úgy hogy az alapszín
nagj'on föltűnik. A méretek 45 '< 33 és 47 < 33
mm. között iiiíradnznak.

Charadrius alexandrinus L. \\n-. 20-án
találtak t'gy fészket két tojással, melyek közül
az egyik teljesen normális, a másik ellenben
egészen eltérő színezetű volt. Az alapszín
halvány veresesfehér. a tojáshéj a világosság
felé tartva fehéren áttetsző, az egész fölület
igen apró folttal és pontocskával behintve.
Méretek: 32-5X230 és 32-4x22 mm.

Ballii8 a<iuaticus, L. Jún. 21 enyhét tojásból
álló fészekalj, a melyek között csak kettő
volt typikus, a többin pedig vastagabb végük
felé nagy és összefüggő vérvörös foltok hú-
zódtak, a melyek . alól a normális színezetű
foltok átviláglottak. Valószínű, hogy az ilyen
termékeket az uterusban előállott vérzések
idézik elő. Átlagméretek: 36X25, 37x26-5 mm.

Ortygometra porzana (L.). *) Jún. 14 én
egy fészekalj korcstojással. .\ fészek nád-
szálak között egy zsomhékon állott s igen
szépen volt építve. A legnagyobb t(jjás méretei:
36X24, a kora tojáséi: 20 < 16 mm.

Orfygometra pu.silla, (Páll.). Ugyancsak
egy fészekalj korcstojással. Az összes tojá-
sok gyenge fényűek, typikusak. de erősen sötét
színűek. A legnagyobb tojás méretei: 29X20.
a korcs tojáséi: 22X15-5 mm.

Totanns totanus (L.) 4-es fészekalj ápr.
20-án. Három tojás normális színezetű, anegye-
dik vastagabb végén összefolyó koszorú, egyéb-
ként alig van rajta folt, alapszíne agyagsárga.
Méretek: 44-3X31-5, 43-8 31-8 mm.

Pavoncella pngnax (L.). Jún 14-én 3-as
fészekalj. Két tojás typikus, a harmadik hala-
ványzölfles alapszínezetű, minden folt nélkül,
elmosódott márványrajzolaltal, a mi élénken
endékeztet az Emberiza citrinella tojásaira.

Circns aeruginosns (L.) Máj. 16-án 4-es
fészekalj mellett egy Coturnix cofurnix tojás,
a melyen nincsenek foltok, csak itt-ott elszórt

*) Az ..Idegen tojások a fészekben" kérdéséhez
még fölemlitem azt, hogy az idén kétszer találtam
Ortygometra pnrzann tojásokat idegen fészekben ;
egyszer egyet a Himaníopus himantopus üres fészké-
ben, másodszor egyet a Hydrochelidon nigra [egy
tojása mellett. Cerva.

mit dunkelbraunen Flecken, welche sicii mehr
gegen den dicken Pol hinziehen, äusserst spar-
sam gezeichnet, so dass die Grundfarbe lebhaft
hervortritt. Die Masse schwanken zwischen
45X33 und 47X33 mm.

Charadrius alexandrinus L. Am 20. April
wurde ein Xc^st mit zwei Kiern gefunden, von
welchen eines ganz normal, das andere jedoch
in Farbe und Zeichiuing iianz abweichend war.
Die Grundfarbe ist blass rötlichweiss, die .Schale
vor das Licht gehalten weiss durchscheinend,
die ganze Obertiäche mit sehr kleinen rötlich-
braunen Flecken und Pünktchen besätet. Masse :
32-5X23-6 und 32-4 <22 mm.

Rallus aquaticus, L .\m 21. Juni ein Gelege
mit sieben Eiern, darunter zwei ty])ische. bei den
übrigen aber zogen sich über die dicke Hälfte
gTOSse zusammengeflossene blutrote Flecke,
durch welche die normalen Flecke hindurch-
schimmerten. Wahrscheinlich werden derartige
Produkte durch Blutung im Uterus hervorgeru-
fen. Durchschnittsmasse: 36x25, 37x26-5
mm.

Ortjgonietra porzana (L.)*) Am 14. Juni
ein Gelege mit Sparei. Das Nest stand auf
einer Kufe zwischen Rohrstengeln, war äusserst
schön gebaut. Masse des grössten Eies :
36,x24, des Spareies 20x16 mm.

Ortygometra pusilla (Pall.) Ebenfalls ein
Gelege mit típarei. Alle Eier waren schwach
glänzend, typisch, recht dunkel gefärbt. Masse
des grössten Eies: 29X20, des Spareies
22x15-5 mm.

Totanus totanus (L.) Gelege von 4 St. am
20. April. Drei Eier normal gezeichnet, das
vierte mit einem am dicken Ende zusammen-
fliessenden Kranz, fast fleckenlos, Grundfarbe
lehmgelb. Masse: 44-3x31-5. 43-8 x 31-8 mm.

Pavoncella pugnax (L.) Am 14. Juni Dreier-
Gelege Zwei Eier ty|isch, das'dritte von blass-
grüner Grundfarbe, ganz fleckenlos, schwach
marmoriert, lebhaft an die Eier von Emberiza
citrinella erinnernd.

Circns aerngino.sus (L.) Am 16. Mai Vierer-
Gelege' mit einem Ei von Coturnic coturnir,
dessen Schalenflecke gänzlich fehlen, nur

*) Zum Kapitel .Fremde Eier im Nest' sei noch
erwähnt, dass ich heuer zweimal Ortygometra porzana
Eier in fremden Nesten fand, einmal in einem] leeren
Nest von Himantopus himantopiis, das andere iMal
mit einem Nest-Ei von Hydrochelidon nigra.

Ckrva-

215

pontocskák. Valószínű, hogy a barna rétihéjja
elragadott eay fürjet, a mely halálos félelmé-
ben k'tüjta a még ki.neni színeződött éretlen
tojást. Tollakat vagy egyéb fürj madarakat
nem találtam.

Calaniodus sciioenobaeuus (L). Két albi-
nísztikus fészekalj négy, ill. két tojással Máj.
31, ill. Jún. 16-án. Mind a két fészekalj kétség-
telenül egy nősténytől származik. Az összes
tojások tiszta fehérek, fényesek s a világos-
ság felé tartva halaványzöld árnyalatnak.
Reiser Othmák. a kinek elküldtem e tojásokat
megtekintés végett, kijelentette, hogy rend-
kívül érdekesek.

Az összes itt említett leletek a Magyar
Nemzeti Miizeum birtokába kerültek.

einige sparsam zerstreute Pünktchen sind vor-
handen. Walirscheinlifh erbeutete die Rohr-
weihe eine Wachtel, welclie in der Todesangst
das fast noch ungefárbte unreife Ei legte.
Federn oder sonstige Reste der Wachtel fan-
den sich nicht vor.

Galaniodus schoenobaenus (L.j Zwei albi-
nistische Gelege von vier und zwei Eiern am
31. Mai und 16. Juni. Beide Gelege stammen
zweifellos von einem und demselben Weibchen.
Alle Eier sind rein weiss glänzend, vor das
Licht gehalten zeigen sie einen blassgrünlichen
Stich. Othmar Reiser, dem icli die Eier zur
Ansicht sandte, erldärte sie als äusserst inter-
essant.

Alle hier erwähnten Funde gingen in den
Besitz des Ungarischen National-Museums über.

216

A subspeciesröl az ornithologiában
és annak elnevezéseiről.

Irta: Rüskin-Butteri'ield W. — Hastings.

Midőn LiNNK javaslatba hozta a biiKiniiális
clnevezós iiasy retoniiját, a fajokat általánDsaii
különálló oly li-nyckiick tckintettók, a melyek
között vi'rrokonsái;- nincsen. Az a vilájios tény,
hogy a faj egyénoi egymás között variálnak,
természetesen felismertetett ugyan, de annak
jelentősége észrevétlenül maradt. Az eml)erek
nézete a faj'okrul azonban megváltozott, a mint
a fajok maglik is viiltozásokoii mentek át.
A systematikusok elvesztették a fajok állan-
dóságába vetett hitüket és a változás (variatio),
a helyett, hogy tisztán esetleges jelenség
maradt volna, most már felöleli az élő lények
összes szerveit és szöveteit. És azért, míg
azelőtt nem tartották szükségesnek, hogy a
systematikus az egyes fajokból többet mint egy-
néhány egyént tartson szeme előtt — a nagysoro-
zatokat ugyanis szükségtelen fölöslegnek tartot-
ták ~ most nagy és reprezentáló sorozatok szük-
ségét látják. Az ornithologusok kiváló részt vet-
tek az újabb eszmékben való hit terjesztésé-
ben. Newton Alfred tanár utalt arra, hogy a
zoológusok között egy ornithologus * volt az
első, ki bizonyítékokat halmozott össze a fajok
leszármazási eredetének támogatására, D.ujwin
nagy munkájának megjelenése után 1859-ben.
Az Egyesült-Államok ornithologusai előtt már
régen ismeretes volt a nagy sorozatok és a
változatok bő határainak becse és e tekintetben
különösen megemlitendő Dr. Allen J. A.

Daczára annak sok ornithologus megmarad
a mellett a szokás mellett, hogy minden oly
alakot, mely elválasztható, fajnak tekinti és
egyéb, alsóbb osztályozási egységet el nem
ismer. Nincs kétségem az iránt, hogy e con-
servativ kezelési rendszer nagyban hátráltatta
az ornithologia haladását és a következőkben
kifejtem annak fontosságát, hogy a subspecies
kellő méltánylásban részesüljön.

Subspecies alatt értjük egy faj föld-
rajzi componenseit, akár állandó vagy nem
állandó területet foglalnak el. más szavakkal
akár egymásba átmenők akár nem. Némely
Ornithologus, ki a subspeciest megengedi, a
szót csak az átmenő formákra akarja szorí-

* Néhai TwsTRAM H. B. kanonok (Ibis IS.íí), pp.
429-433).

On Subspecies in Ornithology and
their Nomenclature.

By W . RUSKIN-BUTTERFIELD — HASTINGS.

\\'heii Linné proposed his great reform ot
binomial nomenclature, s|)ecies were univer-
sally regarded as separate entities having no
blood relationshi|». The obvious fact that the
members of a Sjiecies vary amongst themselves
was, of course, recognized, but its significance
was wholly unperceived. Men's ideas of spe-
cies have, however, like species themselves,
undergone changes Systematists have lost
faith in the permanency of species, and varia-
tion, instead of being a mere casual occurence,
is now seen to embrace every organ and tissue
of living things Also, whereas formerly it was
not deemed necessary for the systematist to
have before him more than a few individuals
of a species — a large series being looked
upon, indeed, as a needless duplication —
large and representative series are now a
necessity. Ornithologists have taken a promi-
nent part ill establishing a belief in the newer
ideas. Professor Alfred Newton has pointed
out that, amongst zoologists at any rate, it
was an ornithologist* who first adduced evi-
dence in support of the derivative origin of
species, after the appearance of Darwin's great
work in 1859. The value of large series and
the wide limits of variation have long been
known to the ornithologists of the United States,
amongst whom Dr. J. A. Allen should be
especially mentioned in this connection

It is still, however, the custom of many
ornithologists to treat as species all forms
that are separable, no lower classificatory unit
being recognized. 1 to not doubt that this con-
servative method of treatment has greatly hin-
dered the progress of ornithology and in the
following remarks 1 venture to urge the impor-
tance of paying due regard to subspecies.

By subspecies are meant the geographical
components of a species whether these com-
ponents occupy continuous or discontinuous
areas — in other words, whether they inter-
grade or do not intergrade. Some ornithologists
who admit subspecies restrict the term to

• The late Canon H. B. Tristram (Ibis, 1859, pp.
429—433.)

217

tani, míg az át nem iiieuő formák a faj raiigjáni
emeltetnek. Xézetem erre nézve az, hogy ész-
szerűbb mintlakét kategóriát a subspecies fo-
galma alatt egybefoglalni. Ha, p. o. nagyobb
számú szigetek mindegyikén van egy a többitől
különböző, de a többiekkel közeli rokcmságban
levő alak, czélszerübb a különböző formákat
egj- és ugyanazon faj componenseinek tekinteni
és azokat ennek megfelelőleg elnevezni, daczára
az átmenet hiányának, mert ezáltal az ő rokon-
ságuk kellőleg kiemeltetik.

A supspecies jellege eléggé szembetűnő,
ha egy nagy területen elterjedt faj nagy és
representativ sorozatát vizsgáljuk, p. o. Aluco
flammea, Parus palustris, Galerida eristata.
A legfelületesebb vizsgálat kimutatja, Iiogy
egy ilyen összetétel nem honu)gén és midőn
a példányokat földrajzilag rendezzük, akkor
azt látjuk, hogy az egész sorozat több aláren-
delt formára szakad szét, melyeknek megtelelő
határolása csak akkor lehetséges, ha az
anyag igen nagy és az elterjedési kör számos
pontjáról származik. Természetes, hogy egy
közönséges és szélesen elosztott faj példá-
nyainak akármily nagy száma, melyet gyűj-
teményben találhatunk, csak gyenge arányt
alkot az egyének összeségével szemben, a
melyből a faj áll és itt az a kérdés támad :
vájjon, ha egy ily fajból elegendő számú pél-
dány állna rendelkezésre, oly tökéletesen foko-
zott sorozatot képeznének-e, hogy a subdi^isio
lehetetlen volna. Jelenleg elég az a felelet,
hogy úgy, a mint a rendelkezésre álló anyag
szaporodik, a subspeciest támogató bizonyíté-
kok is erősödnek. És tényleg, némely esetben
egy fokozatos sorozat helyett azt találjuk,
hogy egy faj elterjedési körének egymástól
távol eső részeiből származó példányok inkább
hasonlítanak egymáshoz, mint hasoiüítanak
egymáshoz a közbeneső részekből származók ;
ellenben, ugyanazon faj szomszédos alakjai
némelykor nagy külömbséget mutatnak fel.
Miután a rasz külömbözet az elterjedés-
nek kísérője, szükségessé válik oly módot
alkalmazni, hogy az alárendelt egységeket
is elnevezhessük, ha azokat figyelembe akar-
juk venni. A subspecies nomenclatoriális értéke
nem fejezhető ki a binomiális rendszer
keretén belül és az eddig c czélra ter-
vezett módozatok közt a legmegfelelőbb
a ternär elnevezések használata. A tor-
nar nevek szükségessége a „rasz" vagy
AquUa XIV.

intergradiug forms, while forms that do not
intergrade are elevated to specific rank. It is
believed to be the more rational view to include
both these categories under subsj)ecies. If,
for instance, each of a number of islands
possesses a form distinct from, but closely
related to the others, it is better to regard the
various forms as components of the same species
and to name them accordingly, notwithstanding
the aljseuce of intergradatioii, for by so doing
theh" relationship is suitably emphasized.

The evidence of subspecies is clear enough
when a large and representative series of a
widely ranging species is examined, e. g.,
Aluco flammea. Parus palustris, Galerida cri-
stata. The most cursory examination shews
that such assemblage is not homogeneous and
when the specimens are arranged geographi-
cally the whole series is seen to break up
into a number of subordinate forms, the proper
delimitation of which is only possible when
the material is very extensive and derived from
many portions of the range. Of course, the
number of examples of a common and widely
distributed species to be found in any collec-
tion bears but a very small ratio to the whole
assemblage of individuals fonuing the species,
and there arises the question whether, if a
sufficiently large number of specimens of
such a species were available, they would not
present so perfectly graduated a series as to
render subdivision impossible. It is enough,
at present, to reply that, as the available
material increases, the evidence of subspecies
becomes strengthened. Indeed, in some cases,
instead of a graduated series, it is found that
examples from widely separated portions of
the range of a species resemble one another
more closely than they resemble examples
from intermediate regions ; while, on the other
hand, contiguous forms of the same species
sometimes difl'er considerably.

Racial differentiation being then a conco-
mitant of disti-ibutiou, it becomes necessan,'
to adopt some means of designating the sub-
ordinate units if account is to be taken of
them. The nomenclatorial value of subspecies
cannot be expressed within the limits imposed
by the binomial system, and the most conve-
nient means yet devised consists in using
trinomials. Thenecessity of trinomials to denote
„races" or „varieties" has long been realized.

28

218

„varietas" iiieji^jelölésére. már régen gyako-
roltatott. Egy igen értékes iiuinkájában „a tri-
nomiális nevek használatáról az amerikai
(iriiithologiában" (Proc. ü. S. Nat. Mus. VII.
pp. 70 — Hl). Stejneoer ezeket visszafelé nyo-
mozta a modern irodalomban, Sundevallig. ki
1840-b(Mi rt'iulszin-eseii kezdte a rosszul meg-
határozott fajokat fíildrajzi varietásokként
kezelni, ellátván azokat egy harmadik névvel
a faji elnevezéshez való csatolás útján. Sun-
DKVALL a subspecies neve elé egy betűt tett.
igy : Dendroeca petechia a hartholemica. A
trinomiálisok tcliát ueiii mennek újdonság
szánűia. A betűnök, vagy „var." jegynek a hasz-
nálata egészen fölösleges és gyakorlatilag ezt
az ornithologiában már nem alkalmazzák.

Némely ornithologusuak az a gyakorlata,
hogy egy új subspeciest binomiálisán a speci-
fikus elnevezés kihagyásával nevez el, nem
eléggé korholható. Ily esetben az elhagyott
név mindig egy általános használatban levő
elnevezés, melynek meghagyása semmikép sem
ró nagyobb terhet a nomenclaturára. Ez a
tény, bár egészen szend^etűnő. az említett
ornithologusok figyelmét úgy látszik elkerülte.
Röviden szólva: elismert subspeciest a diag-
nózisnál nem lehet binomiálisán elnevezni a
nélkül, hogy statusa el ne homályfisodjék és
ebből későbli zavar ne támadjon.

Gyakran azt hozzák fel a subspecies ellen,
hogy ez sokszor csak igen csekély jellegekre
támaszkodik és igy tetemes snbdivisióra vezet.
Egy vonás azonban, mely egyes egyénben
vagy egynéhányban is csekélynek látszik,
azonnal fontossá vábk, ha az egy nagy soro-
zatban fordul elő. A gyakorlott szemnek egy
oly jelleg is feltűnőnek látszhatik, melyet
mások észre sem vesznek : „Man sieht niu',
was man weiss" (Csak azt látjuk, a mit tudunk).
Ha végignézünk egy species nagyterjedelmű,
összesített börsorozatán, a mely úgy van eh-eu-
dezve, hogy a földrajzi componensek között
bizonyos elválasztó űr marad, egy jiillantásra
észrevehetünk oly jellegeket, melyeket igen
nehéz a diagnózisban kifejezni ..azért, mert
a leíró műszavak igen tökéletlenek" (cf. J. A.
Allen, Science, N. S., XVI. pp. 383—386).
Egy subspecies felállításához nem szükséges,
hogy az feltűnően külömbözzék másoktól. Egy
jelleg, vagy több jelleg combinácziója, bármi
csekély legyen azok száma, elegendő, ha
ezáltal egj' alakot megkülönböztethetünk ; de

In a valuable pajjer un ..The use of Tri-
nomials in American Ornithology" [Pròe. U. S.
Nat. Mus., VII. pp. 70—81.), Dr. Stejneger
has" traced their use in the modern sense to
Sundevall. ,,who in 1840 commenced to treat
systematically the ill-defined s|)ecies as geo-
graphical varieties, which he provided with a
third name in addition to the specific appella-
tion". Sundevall ])receded the subspecific name
by a letter, thus — Dendroeca pefcchia a.
hartholemica. Trinomials, tlierefore, are no new
thing. The use of a letter or of the sign
„var." is quite unnecessary and has been
practically abandoned in ornithology.

The practice of some orniflidlogists of de-
signating new subspecies binomially by omitting
the specific term cannot be too strongly con-
demned. In such cases the term omitted is
always one in current use and therefore its
employment would not in any way add to the
burden of nomenclature. This fact, obvious
though it be, appears to have escaped the
notice of the ornithologists in question. In
short, avowed subspecies cannot be named
binomially in diagnoses without obscuring their
status and causing subsequent confusion.

It is often urged in opposition to subspecies
that they are frequently based upon very trifling
characters and thus lead to much sub-division.
A feature, however, that appears trifling in a
single individual, or in a few individuals, at
once assiunes importance when it is fcuind in
a large series. To an accustomed eye. a featm-e
unnoticed by others may appear conspicuous —
Man sieht nur, was man weiss. When one
looks over an extensive series of skins of a
compound species so arranged that the geogra-
phical components are separated by spaces,
it is possible to appreciate at a glance cha-
racters that are nu)St difficult to set forth in
diagnoses, „owing to the imperfections oi
descriptive terms'" (cf. J. A. Au.ex, Science.
N. S., X\T. pp. 383—386.) It should not be
required for the institution of a subspecies
that it be conspicuously diflerent from others
A character, or combination of characters,
however snuiU in amount, is sufficient if the-
reby we can distinguish a form, but it is
essential that the character be supported by

219

lényeges, hogy ez a jelleg megfelelő anyagra
tánuiszkodhassék. A subspecies ellenzői nem
az egyedüliek, kik panaszt emelnek (ily lij
alakok ellen, melyek egy vagy két példányra
alapítva, néha még a kort vagy nemet sem
véve összehasonlításba, felállíttatott.

Midőn a „szörszálhasogatíV' elismer oly
jellegeket, melyek magukban ugyan csekélyek,
de azért állandók, akkor a tudománynak szol-
gálatot tesz, mert feltehető, — hogy a speci-
tikus elkülönülés okairól helyesebb nézetet
szerzünk, ha a variatio kisebb és közvetlenebb
eredményeit vesszük szemügyre, mint a nagyob-
bakat és messzibb fekvőket. A subspeciesek
rendesen a kisebb jellegekben különböznek
egymástól, a melyek többé-kevésbbé individu-
ális variácziót képviselnek, és ezért úgy lát-
szik nem támogatják azt a theoriát, hogy a
faj változás litján keletkezik.

A subspecies ellenzői azon félelmüket is
kifejezték, hogy az alárendelt alakok felvétele a
systematikába, az ornithologia haladását gátolni
fogja. Mennyire alaptalan ez a félelem, legott
kitűnik, ha az ornithologia jelenlegi állapotát az
Amerikai-Egyesült-Államokban szemléljük, az
országban évek óta tüzetesen tanulmányozzák
a subspecieseket és valószínű, hogy nincsen
oly ország, melynek avifaunája jobban volna
ismerve, mint éppen ezé. Bizonyára nem túl-
zás, ha ezt az eredményt az újabb eszmék
fejlesztő behatásának tulajdonítjuk.

Egy más ellenvetés az eszmék összezava-
rásából keletkezik. Azt állítják, hogy a sub-
speciesek közti külömbségek sokszor cseké-
lyebbek, mint az egyének közti külömbségek
(Dresser, Manual of Palaearctic Birds p. IV.).
üe az egyének közti külömbségek sokszor
igen nagyok, igy pl- a tenyésztett válfajtákban.
Az egyik esetben tisztán individuális külömbsé-
gekkel állunk szemben, (melyek csekélyek
vagy nagyok lehetnek), a másik esetben pedig
csoportok közt létező különibségekkel állunk
szemben, (melyek szintén csekélyek vagy
nagyok lehetnek). Az egyik esetben a külöml)-
ség tisztán mennyiség-szerinti, a másikban
pedig minőség-szerinti. A subspecies szétvá-
lasztásánál kevés fontossággal bir a külömbség
mennyisége, a mint azt már megmagya-
ráztam.

Áttérve a subspeciesek elnevezéséhez, el kell
ismernünk, hogy a trincnniálisok sokszor furcsa
combinácziókat eredményeznek, mint p. o.

adequate material. Opponents of subspecies
are not alon<i in deploring the founding of
new forms upon one or two specimens, some-
times even without comparing them with refe-
rence to age or sex.

In giving recognition to characters that are
small in amount but constant, the „splitter"
is rendering a service to science, for we may
expect to gain a truer view of the causes of
specific segregation by attending to the smal-
ler and more immediate products of variation
rather to the larger and more remote. As a
rule subspecies differ from one another in minor
characters which present more or less indin-
dual variation, hence they do not appear to
lend support to the theory that species arise
by mutations.

Then, again, some opponents of subspecies
have expressed the fear that the admission
of these subordinate forms into systematic
work will impede the progress of ornithology.
How baseless is this fear is shewn by the
state of ornithology in the United States of
America. In that country subspecies have been
closely studied for many years and there is
probably no country whose avifauna is better
known. Surely it is not too much to attribute
this largely to the stimulus of the newer ideas.

Another kind of objection is the result of
a confusion of thought. It is said that the
differences between subspecies are often smaller
in amount than those to be seen in individuals
(Deesser, Manual of Palaearctic Birds, p. IV.).
But the differences between individuals arc
sometimes enormous as in „sports". In the one
case we are dealing with purely individual
differences (which may be great or small) ;
in the other case with differences between
groups of individuals (which also may be gi-eat
or small). In one case the difference is merely
((uantitative ; in tlie other it is qualitative. In
separating subspecies the amount of difference
is a matter of little moment as already explained.

Turning from subspecies to then- names,
it must be admitted that trinomials are capable
of some grotesque combinations, as, for example,

2S*

220

Thouarsitreron dupetit — thouarsi dupetit —
thonarsi. (Lásd Finsch, Ibis 1904, p. 660) és
Coccothraustes coccothraustes coccothraustes.
Ilyen halmozások a trinomiáiis rendszert nevet-
ségessé tennék. Ezt n/onban könnyen elkerül-
hetjük, ha a subspecifikus név hel}'ett például
a typicus (vasíy typicá) szót használjuk, a mint
azt ür. ScLATKR és mások is ajánlottílk. A
helyett, hogy azt írnák : Pyrrhula pyrrhula
pyrrhula (L.), írhatjuk : Pyrrhula pyrrhula
typica (L.). Igaz, hogy Linné nem írt le ilyen
„subspecies typicá-t", àe pyrrhula nevű sub-
speciest sem. Egy leíró neve oly subspecies
után, melyet ö eredetileg mint speciest írt le,
bizonyos értelemben mindig lielytelenül van
alkalmazva. Így )). o., lia Pyrrhula murina
GoDMANból Pyrrhula pyrrhula murina God-
MAN lett ; e szerzőt olyanért tesszük felelőssé,
mi soha sem volt szándéka. Dr. Hartert régeb-
ben azt javasolta, hogy Pyrrhulu pyrrhula
pyrrhulu (L.) lielyett Pyrrhula pyrrhula (L.)
pyrrhula. vagy Pyrrhula pyrrhula (L.) typica
legyen az írásmód. A typica kifejezés tehát ily
esetben a szerző neve nélkül van odafüggesztve
és nem tekintendő új névnek, hanem csak egy
elfogadott kifejezés a kérdésben forgó species
egy alakjának elnevezésére, mely elnevezés
alatt azt legelőször vezették be a tudományba.
(Ibis 1896, pp. 363. 364.). Kívánatos vf)lna oly
módozat alkalmazása, melyből kitűnjék, hogy
egy subspecies-nek tekintett alak eredetileg
species-nek vétetett-e ? A kínálkozó módozatok
közt el lehetne talán fogadni azt, hogy a
szerző neve zárjel között függesztessék oda.
Például : Motaciüa alba suhperí>onata [Meade-
Waldo], vagy Muscicapa lencomelanura cer-
viniventris [(Sharpé)].

Ha e konzervatív ornitliologusok ellenveté-
seit a trinomiáiis elnevezés ellen vizsgálat
tárgyává tesszük, azonnal szembeötlik, hogy
azokat csak az előítélet szüli. Tökéletesen
igaz az a mondás, hogy a trinomiálisok leg-
buzgóbb elleuségei mindennap megengednek
olyan neveket, mint p. o. Pelecanus fv^cus
var. californicus. de hangosan protestálnak,
ha egy szerencsétlen szerzőnek eszébe jut a
„var." rövidítést rövidség okáért kihagj'ni, és
ha a nyugati barna pelikán nevét úgy írja :
Pelecanus fuscus californicus (Ibis, 1905,
p. 157)

A subspecies el nem ismerésével sokszor
igen fontos elterjedési tények figyelmen kívül

Thouarsitreron dupetit — thouarsi dupetit —
thouarsi (See Finsch, Ibis, 1904., p. 660), and
Coccothraustes coccothraustes coccothraitMes.
Such combinations are almost enough to bring
trinomials into contempt. They are. moreover,
avoidable by replacing the subspecific name
with some such term as typints (or typicn) as
suggested by Dr. Sclater and others. Instead
of writing Pyrrhula pyrrhula pyrrhvJa (L.).
we can put Pyrrhula pyrrhula typica (L.). It
is true that Linné did not describe such a sub-
species typica but neither did he describe a sub-
species ^j/rr/mZa. A describer's name is always
in a sense misapplied when it is placed after
a subspecies that was originally described as a
species. Thus when Pyrrhula murirm Godman,
becomes Pyrrhula piyrrhula murina Godman.
we make the author responsible for something
which he never intended. Dr. Hartert formerly
suggested that, instead of Pyrrhula pyrrhula
pyrrhula (L.). we should write Pyrrhula
pyrrhula (L.) pyrrhida or Pyrrhula pyrrhula
(L.) typica. „The term typica stands thus
without an author's name attached to it. not
treated like a new name, but merely as an
acknowledged term to designate that form of
the species under consideration which was
first introduced into science" {Ihis. 1896,
pp. 363. 364). It seems desirable that some
method be employed to indicate that a form
treated as a subspecies was originally descri-
bed as a species. Amongst other ways this
could be done by enclosing the author's name
in square brackets. Motacdla alba subpersoiiafa
[Meade-Waldo] and Muscicapa leucomelanura
eerviniventris [(Sharpé)] are examj)les.

Upon enquiring into the o])position of con-
servative ornithologists to trinomials it is evident
that it must be put down in most cases to
prejudice. It has been well said, „the most
ardent opponents of trinomials admit everyday
such names as Pelecanus fuscus var. califor-
nicus, but exclaim loudly if an unfortunate
author ventures to leave out the abbrenated
word „var." for the sake of brevity, and write
the name of the Western Brown Pelican, Pele-
canus fuscus californicus" (Ibis. 1905 , p. 157).

The non admission of subspecies often causes
important points in distribution to be over-

221

maradnak. Ha egy madár előre nem várt
helyen jelenik meg, szükséges annak szárma-
zási helyét kntatni, hogy a/, elterjedési, vonu-
lási stb. adatokból valamit tanuljunk. Endit-
sünk itt egy példát : a brit-szigeteket a mogyoró-
szajkó két alakja látogatja meg idóröl-idnre:
de ezek majdnem mindig egy és ugyanazon
név alá soroltatnak, mint Nucifraga caryoca-
t.actes. Van okunk hinni, hogy a feljegyzett
megjelenések leginkább ezen madár keleti
alakjára vonatkoznak X caryocatadcfi macro-
rhynchos Brehm és hogy annak nyugati alakja
-V. caryocatactes caryocatades (L.) nagyon gyé-
ren jelenik meg. tízembetünö itt annak fon-
tossága, hogy a két alakot jól megkülömböz-
tessük, hogy ennek ala|)ján eldönthessük
honnan jött az illető mogyoró-szajkó ?

Szerencsére a subspecies elismerése mhid-
inkább tért foglal és daczára a „pongyolások" *)
sötét jóslatainak, van kilátás arra, hogy az
„iij iskola" sokkal pontosablt módszere utó-
végre is győzni fog. Dr. H.\rtert most meg-
jelenő becses művében : ..Die Vögel der
palaearliischen Faìtna' megtaláljuk az irány-
vonalakat, melyeken indulva, a jövő kutatás
kibővitheti és tökéletesbítheti a palaearktikus
madarakra vonatkozó tudásunkat.

Nem tagadható, hogy a subdivisiót túlsá-
gos messzire is lehet nnni, és hogy sub-
specieseket már elneveztek elégtelen, sőt érték-
telen bizonyítékok alapján is. Ily tévedés
azonban hamarosan kisül és nagyobb kárt
nem okoz, legfeljebb a synononiia túlterhe-
lését okozza. Azt hiszem, hogy mindnyájan
egyetértünk abban, hogy ornithologiai tudá-
sunkat a legvégső határig kell fejlesztenünk.**)

*) Az angol „lumpers" azokra van értve, a kik az
élesebb meghatározásoktól fáznak. Szerk.

") A legnagyobb mértékben hálásak vagyunk, hogy
a szerző módot nyújtott arra, hogy ép oly tárgyila-
gossággal, mint világossággal kifejtett nézeteit meg-
ismerhettük és bizonyára hálásak lesznek mindazok
is, a kik az omithologia elöhaladását kívánják, úgy
azok is, a kik a haladást nem tartják elegendőnek.

Mi megragadjuk az alkalmat, hogy egy megjegy-
zést tegyünk.

Kétségtelen az, hogj- az Ornithologia — a szó köz-
használatú értelmében — ma nem egészen egyrangú
a többi zoológiai disciplinákkal, és p. o. német tudo-
mányos körből eredt az a szó : „Wissenschaft für
Schulmeister". Igaz az is, hogy a modern Zoológiai
Congressusok tárgysorozataiban az Ornithologia gyen-
gén vagy alig szerepel. Ez természetes is.

looked. When a bird turns up in an unexpected
quarter it becomes necessary to trace its place
of origin in order to learn something of the
facts of distribution, migration, etc. As an
instance it may be mentioned that two forms
of Xutcracker are known to visit the British
Islands from time to time, but they are almost
always placed together under the name Nuci-
fraga caryocatactes. There is reason to believe
that the majority of recorded occuiTences refer
to the eastern form, N. caryocatactes macro-
rhynchos Brehm, and that the western represen-
tative, X. caryocatactes caryocatactes (L.), is
of very infrequent occurrence. It is clearly of
importance to distinguish these two forms so
that we may know whence any Nutcracker
that may visit us has wandered.

Fortunately, the advantage of recognizing
subspecies is becoming more and more appa-
rent and, despite the gloomy foreliodings of
th(^ „lumpers", tlierc is every prospect that
the more exact method of the „new school"
will ultimately prevail. Dr. Hartrrt's valuable
work Die Vögel der lialäarUischen Fauna
now in course of publication marks out a clear
line from which future researches in Palae-
arctic birds can be extended and perfected.

No one will deny that subdivision can be
carried too far and that subspecies have been
named on insufficient or even worthless evi-
dence. Such mistakes, however, soon right
themselves and no great harm is done save
the burdening of synonomy. Furthermore, all
will agree that we must push our knowledge
of birds to the utmost limit.*)

•) We are indeed very much indebted to the author
that he has given us an opportunity to know his
views which he developed with as much objectivity as
clearness and no doubt that not only those will feel
grateful to him who desire the progress of ornithology,
but also those who are not satisfied with the progress
hitherto realised.

We availourselvesoftheopportunity to joinaremark.

There is no doubt that Ornithology — taking the
word in the customary sense — is at present not
on the same rank with the other zoological disciplines;
German scientitic circles haven given rise to the
saying: „Wissenschaft für Schulmeister". It is true
also that on the programs of modern Ornithological
Congresses „Ornithology is but feebly if at all" repre-
sented. And this is quite natural.

222

Darwin »tán :i régi enummerácziós irány termé-
szetes okoknál fogva elhanyatlott és a feladat a fel-
logás mélyítése lett.

Nem a mesterséges, leginkább csak geographiai
distrikiitiokon systematikus csoportosításokon és a
csoportosítások szükségeit fedező elnevezési mòdo
zatokon fekszik ma a súlypont, mert ezek sokszoro-
san empirikus míiveletek, és belejátszik az auctorok
jogán túl a hiúság is -- hanem arról van szó, hogy
azt, a mit megkülömböztetünk, csoportosítunk és
elnevezünk necsak orisraologiai és oecologiai, hanem
biológiai okokkal is támogassuk ; szóval, necsak a
külső alakot, előfordulását és életmódját, hanem az
életet, feltételeit és azoknak alakító hatását vonjuk
be tanulmányaink körébe, abból a czélból, hogy —
a mennyire lehet — a mélyebben fekvő okokat is
megismerhessük. Ezt a magasabb biológiát ertem.

El kell ismernünk, hogy az Ürnithologia haladása
kissé egyoldalú volt.

Még meg akarom jegyezni, hogy azt, a mit szer-
zőnk a gyöngybagolyról lAlaco [-Strix] Hammea) oly
kitűnően mond, teljesen talál avval, a mit Kleinschmidt
bámulatos sorozatában képekben is kimutatott (Klein-
schmidt „Berajah" Strix flammea Leipzig 190d).

Herman Ottó.

After Darwin the old enumerational system has
been abandoned for natural reasons and the deepening
of ideas was made the chief aim.

To-day the stress is no more laid on nomenclatorial
methods based upon artificial, mostly geographical
distribution and upon systematical groups or nomen-
clature incident upon such groups, because these
operations are in the majority only of an empirical
character and the authors' vanity plays sometimes
a certain roll in them. The question is, on the cont-
rary, to support not only by orismological and oeco"
logical, but also by tnological reasons what we have
distinguished, grouped or named; therefore we ought
not only comprize the external form in the circle of
our scientific studies, but also the bird's life, the
conditions thereof and their modifying influence in
order to recognize, if possible, also the deeper reasons.
It is this biology of a higher rank which is understood
here.

We must acknowledge the progress of Ornithology
was in some way onesided.

I may add yet that our author's excellent statement
concerning the barn-owl (Aluco |^-= Strix] fiammi'a)
is exactly congruent with what Kleinschmidt has repre-
sented in a wonderful series of pictures in his „Bera-
jah" Strix flammea Leipzig 1906. Otto Herman.

>
ß
ç
r
>

H

0
X

<

0

Ni

223

Az 1907. évi sáskajárás a Horto-
bágyon és a madárvilág.

Irta : 8chknk .Iakah.

Tündöklően kék é^- jilatt t'ornm jxM-zselô j
napsugár ('brcsztgeti a Ilortobásry napimádó
tündérét, a varázsló csalóka délibábot.

Első szenievillanása fényes fehér esik a szeni-
iiatár peremén, teljes ébredése csillogó víz-
áradat, melynek csaponaó hullámai mint a
tenger árja egyre közelednek s emelkednek.
s csakhamar tenger tűnik föl a látóhatáron.
Messzi falvak elniosódí)tt kör\-onalii tornyai
magánosan meredeznek ég felé - néha föld
felé is, ha a varázsló tündér bohókás jó ked-
vében fölfordítja őket — a|)ró ligetek néhány
pillanat múlva alacsony szigetekként tükrö-
ződnek a forró párát lehelő vízárban.

Mintha a multat idézné vissza a varázsló
tündér, azt az időt, a mikor a Tiszának gátak
közé még nem kényszerített hullámai majd
minden tavaszszal tengerré változtatták ezt a
nagy síkságot.

Majd újabb csodában gyönyörködtet az ötle-
tes tündér. Az imént ínég messzii'e világító
sátrak helyén mintegy varázsütésre ködbe-
vesző fehér vitorlák tűnnek föl a szemhatáron,
melyek teljes szélcsöndben mozdulatlanul nyu-
gosznak a vakítóan csillogó vizén.

S a mint egyre közeledik, szemünk láttára
fejti ki varázsmüvészetét. Az előttünk eddig
még tisztán és élesen látható ménes körül
egyszerre csak megi-emeg a lég, fölfelé áramló
gőzök törnek elő a földből, a lovak lábai
csodálatosan megnyúlnak s niegvékonyodnak,
s egy pillanat múlva már térdig állanak a
vizárban. Hirtelenül azonban ismét elérhetet-
len távolba szökken vissza ; de még onnan
is ide villognak öles hullámai, melyeket pil-
lanatnyi gyönge szellő szánt ködként foszló
fölületén.

Die Heuschreckenplage auf dem

Hortobágy im J. 1907 und die

Vogelwelt.

Von Jakob Schenk.

Unter leuchteiul blauem Ilimmel erwecken
heisse, sengende Sonnenstrahlen die sonnen-
anbetende Fee des Hortobágy, die zauberische,
trügerische Délibáb. ^

Ihr erster Augenaufschlag ist ein glänzend
weisser Streif am Rande des Horizonts, ihr
volles Erwachen eine schillerntle Wasserfläche,
deren wallende Wogen gleich der Meeresflut
immer höher schlagen und unaufhaltsam vor-
wärts stürmen, bis in Kürze ein Meer am
Horizont erscheint.

Türme ferner Dörfer ragen in verschwom-
menen Umrissen einsam gegen den Himmel
empor — oftmals jedoch auch gegen den
Boden, wenn sie von der Zauberfee in über-
mütig-lustiger Laune umgekehrt werden, —
kleine Auwäldchen spiegeln sich nach einigen
Augenblicken als niedere Inseln in der heisse
Dämpfe hauchenden Wasserflut.

Es ist als ob die Zauberfee die Vergan-
genheit znriickrufen wollte, in welcher die
noch nicht zwischen Dämme gezwängten Wo-
gen des Tiszaflusses diese grosse Ebene fast
jedes Frühjahr in ein "Meer verwandelten.

Bald jedoch ergötzt uns die mit Einfällen
reichlich begabte Fee mit einem neuen Wun-
der. An Stelle der zuvor noch weithin leuch-
tenden Zelte erscheinen wie auf Zauber-
schlag weisse Segel in nebeliger Ferne am
Horizonte, welche in der vollkommenen Wind-
stille unbeweglich auf der blendend schillern-
den Wasserfläche ruhen.

Und unaufhaltsam vorvvärts strebend, ent-
wickelt sie ihre Zauberkunst vor unseren Augen.
Um die bisher noch klar und deutlich ersicht-
liche Rossherde erzittert plötzlich die Luft, auf-
wärts strömende Dämpfe scheinen aus dem
Boden hervorzulirechen. die Fusse der Pferde
werden wunderbar lang und dünn, und im näch-
sten Momente steht alles bis ans Knie in der
Wasserflut. Im nächsten Momente jedoch wan-
delt sie wieder in unerreichbarer Ferne; aber
selbst aus dieser Ferne schimmern die klafter-
hohen Wogen herüber, welche ein momentaner

' , Délibáb" heisst in wörtlicher Übersetzung
„Mittagsphantom" und bedeutet eine Luftspiegelung
wie „Fata morgana'.

224

A ])us/,ta nagy cisöudjébeii szinte hallani
lehet a rohanó vizáradat zajgását, egymásra
foluhi liullúniok niorajlását.

Csakhogy ez a hang nem a képzelet szüle-
ménye — , egy pillantás a földre meggyőz a
félelmetesen szomorú valóságról. Öáskajárásos
területre értünk s minden lépésünk nyomán
százan és ezerén menekülnek előlünk. Már
néhány lépés után sűrűn gomolygó sáskaliul-
lámot hajtunk, mely tovahaladásában szélhaj-
totta hullámok járására és morajára emlékez-
tet. S ennek a hullámnak az útját utolsó
fűszálig lerágott vigasztalanul kopár területek
jelzik.

Az óriási területen '■ minden képzeletet fölül-
múló sáskatömegek legelnek. Egyelőre, míg
fejlődésben vaunak, társaságban, nagy folto-
kat alkotva élnek együtt, s csak ugrálva
menekülhetnek. Oly sűrűn borítják a földet,
hogy az első pillanatban sziute önkénytelenül
is meglassítja lépteit az ember a menekülők
megkapó látványára és .zajára.

A hírhedt marokkói sáska (Stauronotus
iiiaroccaniiíi, Thunb.) lepte el a Hortobágyot,
ugyanaz a faj, a mely egyidőben végpusztulással
fenyegette Cyprus szigetét s Algierban millió-
kat emésztett föl egyrészt közvetlen kártéte-
leivel, másrészt irtási költségei révén. Alig
két évtizede annak, hogy meglepetésszerűen,
mint új és mindjárt tömegesen föllépő faj be
kellett venni a magyar faunába, s azóta állandó
küzdelmet kell ellene folvtatni.

A marokkói sáska főleg a nagy szikes lege-
lőkön él, s így csak idő kérdése volt, mikor
bukkan föl legnagyobb ilynemű területünkön,

' Maga a debreczeni Hortobágy — Mata, Ohat,
Zám és Elep puszták — ca 42,000 kat. hold legelő -
terület ; "'ezt körülveszik a balmazújvárosi, hajdub -
szörményi, szentmargitai, tiszacsegei,karczagi, püspök-
ladányi és angyalházi legelörészek, a melyek közvet-
lenül csatlakoznak a debreczeni Hortobágyhoz, s
ily módon ca 100.000 kat. hold megszafcíttatlan legelő-
területet alkotnak.

schwacher Lufthauch auf der nebelartig flüch-
tigen Fläche aufpeitscht.

In der grossen Stille der Puszta hört mau
fast das Getöse der jagenden A\'asserflut, die
Brandung der sich übereinander drängenden
Wogen.

Dieser Sellali ist aber kein l'hantasiege-
bilde, ein Blick auf den Boden überzeugt sofort
von der schrecklich traurigen AVirklichkeit. Wir
sind unter die Heuschrecken geraten, uud bei
jedem Schritte flüchten Hunderte und Tausende
vor uns her. Schon nach wenigen Schritten
treiben wir eine dichtgedrängte, sich iiberwäl-
zeude Heuschreckenwoge, deren Vorwärtsdriu-
gen an das Wallen uud Getöse wiudgepeitschter
Wasserfluten erinnert. Den Weg dieser Flut
bezeichnet bis auf den letzten Grashalm abge-
weideter, trostlos wüster Boden.

Auf dem ungeheuren Gebiete ^ weiden jeden
Begritl' übertreffende Heuschreckenscharen.
Vorläuflg, solange sie sich noch in der Ent-
wickeluug befinden, leben sie, ausgedehnte
Felder bildend, in Gesellschaft, und können
sich nur mittels Sprünge flüchten. Der Boden
ist so dicht bedeckt mit ihnen, dass man auf
das Geräusch und den fesselnden Anblick
der flüchtenden Tiere im ersten Augenblicke
fast unwillkürlich den Schritt hemmt.

Die berüchtigte marokkanische Heuschrecke
{Stauronotus inaroccanus Thünb.) suchte das
Hortobágy heim, dieselbe Art, welche seiner-
zeit die Insel Cypern mit gänzlicher Vernich-
tung bedrohte, und auch in Algier Millionen
verschlang, einerseits durch die unmittelbaren
Schädigungen, anderseits durch die gTOSsen
Kosten der Niederkämpfung. Es sind kaum
zwei Deceunieu her, dass dieselbe als neue
und gleich massenhaft auftretende Art in
die ungarische Fauna aufgenommen werden
musste, und seitdem muss ein ständiger Kampf
gegen dieselbe geführt werden.

Die marokkanische Heuschrecke lebt haupt-
sächlich auf den grossen natronhaltigen Vieh-
weiden, uud war es deshalb nur eine Frage

' Das zu Debreczen gehörige, also das wirkliche
Hortobágj- — aus den Puszten Mata, Ohat, Zám und
Elep bestehend — bildet ein Weidegebiet von ca
42,000 Kat.-Joch. ; dieses umgeben die Weidegebiete
von Balmazújváros, Hajdúböszörmény, Szentmargita,
Tiszaosege, Karezag, Püspökladány und Angyalháza,
welche unmittelbar an das Hortobágy anschliessen,
und derart ein ununterbrochenes Weidegebiet von ca
100,000 Kat.-Joch. ergeben.

2!>:ì

t. i. a Hortobágyon. 190()-ban tényk'i;' már
naiiv szánihaii iniitatkozott, s iiiintho^y irtása
akkor nem sikerült, biztcisra lehetett venni,
hogy 1907-ben óriási tömegekben fog pusztí-
tani, ha a késői tavaszi nagy fagyok elmarad-
nak, a mi meü is történt.

A veszély oly imminens volt. — mert a
legelők elpusztítása után a vetésekre kerül a
sor, — hogy a m. k. földmívelésiigyi minisz-
térium törvényt alkotott a sáskairtásról, a
melyet 1907. febr. lö-én országos értekezleten
vitattak meg Darányi Ignácz m. k. föidmiv.
miniszter elnöklete alatt. Az adott iielyzettel
számolva az értekezlet főtárgyát a sáskatöme-
gi'k irtási módozatai alkották, de meghivatott
a M. 0. K. részéről Herman Ottó és Csörgiíy
Titus is, hogy egyúttal szánibavétessenek a
mesterséges madárvédelem és madártelepités
mint profilaktikus intézkedések, a melyek
esetleg alkalmasak lehetnek arra, hogy a. jövő-
ben hasonló csapásoknak elejét vegyék. A
területi viszonyok kellő ismerete hijján a M.
0. K. egyelőre a nagy kolóniákliau lakó rovar-
irtó madarak — vetési varjú, seregély, kék
vércse, dankasirály és bibicz — hathatós
védelmét, és a mennyiben lehetséges mester-
séges megtelepítését a.jánlotta.

1907 nyarán tényleg be is következett az
előre sejtett csapás : a rossz időjárás daczára
is kitűnően kelt a marokkói sáska és félel-
metes tömegekben lepte el a Hortobágyot.

A mesterséges madártelepítés részben már
meglévő, részben még szükséges föltételeinek
a fölkutatása, továbbá a sáskairfó madarak
tanídmányozása, végül a Pavtor roseus töme-
ges megjelenése mind szükségessé tették a
lielyszinén való tanulmányozást. Hhrm.\n üttó-
nak a M. 0. K. igazgatójának megbízásából
jiiii. 17-én kimentem tehát a Hortobágy ra, a
hol jún. 24-éig tartózkodtam ; késői)!) - júl.
lő. és 16-án — lijból ott voltam, hogy a
XIV. Aiiiúla.

der Zeit. wann dieselbe auf dem grössten
derartigen Gebiete, nämlich auf dem Horto-
bágy auftreten wird. Im Jahre 190Ü trat die-
selbe auch tatsächlich in grosser Anzahl auf,
und da die Bekämpfung damals nicht gelang,
so konnte man sicher darauf rechnen, dass
dieselbe im .1. 19(17. — falls die grossen Spät-
fröste im P'rühjar ausbleiben werden, was auch
ges hall, — in ungeheuren Schwärmen ihn' ver-
heerende Tätigkeit aufnehmen werde.

Die Gefahr war derart drohend — weil ja
iiacli den Viehweiden die Saaten verheert
werden — dass das königl. iing. Ministerium
für xVckerbau ein Gesetz über die Bekämpfung
der Heuschreckenplage ergehen Hess, welches
am 15. Feber 1907 in einer Landesenquete
unter dem Präsidium des k. ung. Ministers für
Ackerbau Ignaz v. Darányi erörtert wurde. Mit
der gegebenen Lage rechnend, wurde wäiirend
der Enquête hauptsächlich die Bekämpfungs-
weise der HeuschreckeniiiasseH besprochen,
doch wurden von der U. O. C. auch Otto
Herman und Titus Csörgey berufen, um gleich-
zeitig auch den praktischen Vogelschutz und
die künstliche Vogelansiedelung als |)rophil-
aktische Massregeln in Betracht ziehen zu
können, mittels deren Anwendung es eventuell
möglich sein könnte, in Zukunft derartigen
Heimsuchungen vorzidjeugen. In Ermangelung
der notwendigen Kenntnis des Gebietes
wurde von der U. ( ». ('. vorläutig der wirk-
same Schutz, oder insoweit es möglich wäre,
die künstliche Ansiedehiug der in grossen
Kolonien lebenden insektentVessenden Vögel
— Saatkrähe, Staar, Kotfussfalke, Lachmöve
und Kiebitz — anempfohlen.

Im Sommer 19(17 traf der geahnte Schlag
wirklich ein ; trotz der ungünstigen Witterung
ging das Ausschlüpfen der Heuschrecke vor-
züglich vonstatten, so dass sie das Hortobágy
in schi'ccklicheM Massen bedeckten.

Die Eruierung der schon vorhandenen so-
wie der 110, h notwendigen Hedingiiugeu der
künstlichen ^'ogelallsiedelung, dann das Studium
der hi'usfdireckenvertilgendeii Vogelaileu. uml
schliesslich das massenhafte Erscheinen von
Pastor roseiis machten das Studium an Ort und
Stelle zur Notwendigkeit. Von Otto Herman,
Direktor der U. 0. C, betraut, begab ich mich
am 17. Juni nach Hortobágy, und veiiilieb
bis zum í24. Juni, später — am lö. und 16.

29

■226

pásztormadarat a fiókaetetésnél tanulmányoz-
hassam.

A sáskatömeiíek és óriási fertőzött területek
láttára azonnal meggyőződtem arról, hogy a
már beállott csapással szemben teljesen tehe-
tetlen a madármunka. Bármilyen impozáns
legyen is az ezernyi sáskától repedésig meg-
töltött gólyagyomor, bármennyit is pusztítsa-
nak a falánk pásztormadarak és vetési varjak
ezrei, működésük még akkor is eredményte-
len volna, ha számuk és étvágyuk megszáz-
szorozódnék. Ez különben minden nagyszabású
rovarkárnál igy szokott lenni, igy pl. Menzbikr
is azt írja a pásztormadárról kapcsolatosan a
sáskajárásról: „sajnos, hogy a pásztormadarak
megszámlálhatatlan hada mégis semmi a sás-
kák irtózatos tömegéhez képest." (Aves Ros-
siae, Moszkva 1895. U. p. r3l2— 518.)

Habár eredményeiben szinte elenyésző cse-
kély volt a madárvilág sáskairtó működése,
az elpusztított sáska mégis roppant tömeget
jelentett. Általában ki lehet mondani azt,
hogy a sáskajárás ideje alatt szinte minden
madár tobbé-kevésbbé sáskával élt ; még
typikus magevők is, mint pl. Emberiza crdnndra,
nagyobbára sáskával táplálkoztak. A fogyasz-
tást nagyon növelte az. hogy az endemikus
madárvilághoz tömegesen csatlakoztak oly
fajok, a melyeket csak a dúsan megterített
asztal vonzott ideig-óráig erre a területre,
ezek közül első sorban a pásztormadarak, a
melyekről túlzás nélkül állitható. hogy több
hasznot hajtottak, mint a többi madár össze-
sen. Ezeken kivül sok fehér gólya, seregély,
egerészölyv, vetési varjú és bibicz sereglett
össze a sáskajárásra, de azért csodálatoskép-
pen első tekintetre üresnek látszott a Hor-
tobágy, annyira elveszett ez a rengeteg madár
az óriási területen.

Ismétlések elkerülése czéljából az egyes
madárfajok sáskairtó működését minden egyes
madárfajnál külön-külön vázolom majd az
alább következő jegyzékben, a mely az ösz-
szes megfigyelt madarakat, valamint a reájuk
vonatkozó egyéb megfigyeléseket tartalmazza.

.luli — wnr ich n<HÍiiuals dort, um die Rosen-
stare beim Füttern der Jungen zu beobachten.

Beim Anblicke der Heuschreckenmassen
sowie (1er ungeheuren infizierten Gebiete
kam mir sofort die {Überzeugung, dass die
Arbeit der Vogelwelt unfähig ist, die schon
eingetretene Kalamität zu bewältigen. Wohl
ist ein mit Tausenden Heuschrecken bis zum
Platzen vollgestopfter Storchmagen ein impo-
santer Anblick, wohl vernichten Tausende der
gefrässigen Rosenstare uml Saatkrähen un-
glaubliche Mengen, doch wäre ihre Arbeit
seihst dann erfolglos, wenn sich ihre Anzahl
und ihr Appetit verhundertfachen würde. Es
ist dies übrigens fast bei jeder insektenka-
lamität so bestellt; Menzbier z. B. schreibt im
Anschlüsse an den Rosenstar von den Heu-
schreckenplagen folgendes: „leider ist die
unzählbare Menge der Rosenstare verschwin-
dend klein den fürchterlichen Massen der
Heuschrecken gegeuüber." [Ares Rossiae,
Moskva 1895. H. p. 512—518.)

Trotzdem die Arbeit der Vogelwelt in der
Bekämpfung der Heuschreckenplage in ihrem
Resultate fast verschwindend gering war, so
bedeuteten die vernichteten Heuschrecken
doch eine ungeheure Masse. Im allgemei-
nen kann ausgeprochen werden, dass sich
während der Heuschreckenplage fast alle
Vögel meJir oder minder mit Heuschrecken
ernährten : selbst typische Körnerfresser, wie
Emberua calandra lebten vorwiegend von
Heuschrecken. Der Konsum wurde dadurch
bedeutend vermehrt, dass sich der ende-
mischen Vogelwelt massenhaft solche Arten
beigesellten, welche nur der reichlich gedeckte
Tisch auf einige Zeit hieher lockte, besonders
die Rosenstare, von welchen man ohne Über-
treibung aussprechen kann, dass sie mehr
Nutzen leisteten, als die übrigen Vögel alle
miteinander. Ausser diesen versammelten sich
hier viele Störche, Stare, Saatkrähen, Mäuse-
bussarde, Kiebitze u. s. w. und trotzdem schien
das Hortobágy auf den ersten Blickwuuderba-
rerweise leer zu sein, so sehr verlor sich diese
Vogelmasse auf dem ungeheuren Gebiete.

Um Wiederholungen zu vermeiden, werde
ich das Mass der Heuschreckenvertilgung
jeder Art separat behandeln, u. zw. in dem
untenfolgenden Verzeichnisse, welches sämt-
liche beobachtete Vogelarten, und alle sonstigen
Beobachtungen über dieselben enthält. Hier

227

Ezen a helyen a niadámlág sáskairtó nníkö-
désének még csak egy rendkívül fontos tnf)Z-
zanatát vázolom, s ez az utótakarítás.

Minthogy a marokkói sáska különösen fia-
talabb korában többnyire nagy foltokban van
együtt, s csak későbben szóródnak szét némi-
leg, azért akadnak oly területek, a hol az
aránylag kevés sáska következtében pótolha-
tatlan időveszteség volna a géjjekkel való
irtás, ezenkívül a gépekkel végigkefélt terü-
leteken is mindig marad még elég számos élő
sáska, vagy úgy, hogy a tömegben csak
elkábultak, vagy úgy, hogy sikerült kiszök-
niök. Magukl)an véve ezek is számbavehetö
tömeget alkotnak, s ha petéiket ierakiiatják,
könnyen niegvetiietik egy új veszedelem alap-
ját. Bizonyításra nem szorul, hogy ezeknek
a pusztításával rendkívül hasznos preventív
munkát végez a madárvilág, a mennyiben biz-
tosítja az emberi munkával türtéiiő s nagy
költségeket igénvlö irtási munkálatok ' sikerét.

' Az irtási munkálatok rövid vázolását — bár szi-
gorúan véve nem tartozik ide — a kép cs megértés
teljessége kedvéért nem mellőzhetem egészen.

Az irtás a régi, lassan míiködö, vagy pedig renge-
teg — s többn3ire nehezen kapható — napszámost
igénylő czipntsi sövények helyett .Jablonowszky
JözsEPnek, az irtási munkálatok vezetőjének saját
találmányú géprin'l történt. A sáskairtó gép lénye-
gileg erősen a földnek feszülő süni aczéldrót kefe,
a melyet két ló húz. A gép kb. 2 méter széles terü-
letet súrol, s hogy erről túlságosan el ne riadjanak
a sáskák, a lovak nem egymás mellé vannak befogva,
hanem a gép mindegeik oldalán jár egy-egy, úgy
hogy a gép haladási irányában szabad a terület A
lovakat hajtó ember a magában véve is súlyos kefe
fölött ül. a mely ily módon az alája kerülő sáskákat
szétmorzsolja. Mindig több gép — legalább 6 — jár
együtt. Folyton szűkülő körben haladva összeterelik
a sáskát, s a hajtás középpontjában végiggázolnak

iilöchtc icli nur noch ein ungemein wichtiges
MoMicnt im ileusclireckenvertilgen der Vogel-
welt berühren, nämlich die Nachlese.

Indem die marokkanische Heuschrecke, be-
sonders so lange sie noch jung ist, mei-
stens in grossen Feldern beisammen lebt, und
sich nur später einigermassen zerstreut, so
gibt es auch solche Flecken, wo infolge der
verhältnisiMässig geringen .\nzahl der Heu-
schrecken das Bekämpfen mitteis der Masclii-
nen ein unwiederbringlicher Zeitverlust wäre,
ausserdem verbleiben auf den Gebieten, welche
mit der Masciiine sciion überstrichen wurden,
noch immer ziemlich zahlreiciie lebende Heu-
schrecken, welche entwedi-r in iler Masse nur
betäubt wurden, oder aber sicii flüchten
konnten. An und für sich bilden diese auch
eine bedeutende Menge, welche durch das
Ablagern der Eier leicht die Grundlage einer
neuen Kalamität bilden können. Es bedarf
wohl keines weiteren Beweises, dass die Vo-
gelwelt mittels Vertilgung dieser eine unge-
mein nützliche präventive Arbeit verrichtet,
indem dadurch der Erfolg der mittels Mensclien-
kraft geführten und grosse Kosten erheischen-
den Bekämpfungsarbeiten' gesichert wird.

' Eine kurze Skizze der Bekämpfungsarbeiten —
trotzdem dieselbe streng genommen nicht ganz hieher
gehört — glaube ich mit Hinsicht auf die Vollstän-
digkeit des Bildes und \'erständnisses nicht ganz
entbehren zu können.

Die Bekämpfung geschah statt der früheren, lang-
sam arbeitenden oder aber allzuviel Arbeiter — welche
meistens schwer zu haben sind — erheischenden Zäu-
nen von (.'ypern mittels Masrhinen, welche von Josef
Jablonowszky, dem Leiter der Bekämpfungsarbeiten
eigens dazu erfunden wurden. Die heuschreckeu-ver-
tilgemle Maschine besteht im Wesentliclien aus einer
fest an den Boden gedrückten Stalildralitbürste, welche
von zwei Pferdt-n gezogen wird. Die Maschine be-
rührt den Boden in einer Breite von ca 2 Meter, und
um vor der Maschine nicht allzuviel Heuschrecken
wegzuschenchen, sind die Pferde nicht nebeneinander
eingespannt, sondern aussen an jeder Seite der Ma-
schini' geht je ein Pferd, so dass der Kaum in der
Vorwärtsbewegung der Maschine frei ist. Der Pferde-
lenker sitzt gerade über der an und für sich schon
schweren Bürste, welche dann die unter sie gera-
tenden Heuschrecken zermalmt. Es müssen immer
mehrere Maschinen — mindestens 6 — beisammen
arbeiten Die Heuschrecken werden zuerst durch die
in stetig enger werdenden Kreisen geführten Maschi-
nen zusammengetrieben, und im Mittelpunkte des
Treibens wird dann über das Ganze hergefahren. An
solchen Stellen reichten die Unmassen von Heu-
schreckenkadavern oft bis zum Knöchel. Dem Gange

29

-'28

Ezt az utótakaritást kiilönbi-n már a korábbi
sáskajárások alkalmával is megfigyelték. Sajó
Károly ' pl. az 1890. évi szegedi sáskajárás-
nál a fecskék közremüköflésének tulajdoní-
totta azt a tényt, hogy a hajtott fiM-iiletcken —
akkor még cziprusi sövényekkel dolgoztak —
bizonyos idő niulva már nem volt sáska, holott
minden hajtásból sok megmenekült, fezeket
niiiid a fecskék pusztították el. A Hortobágyon
ezt az utótakarítást Matüsk.\ József m. k. erdőör
is megfigyelte. A sáskairtásnál mint felügyelő
volt alkalmazva, éppen a leginkább fertőzött,
s a pásztormadaraktól legsűrűbben látogatott
területen, s így naphosszat figyelhette azokat.

rajtuk, llypii heljeken aztán néha bokáig i'rt a tömér-
dek sáska-hulla. A gépek haladását állandóan követi
a napszámosok rajvonala, a mely a menekülni igyekvő
sá.skákat fekete zászlókkal visszatereli a gépek alá.
Az irtás akkor a legsikeresebb, mikor a sáska még
kicsi és kevésbbó mozgékony ; ha már megszárnya-
sodott, akkor az irtás lehetetlenné válik. Ha már
most tekintetbe vesszük azt, hogy a marokkói sáska
.^.5-40 nap alatt teljesen kifejlődik, akkor könnyen
érthető az a nagy sietség, a melylyeí az irtási müve-
leteket vezetni kellett, különösen a Hortobágyon, a
hol oly óriási területek voltak fertőzve. Evvel némi
fogalmat nyerhetünk arról a nehéz küzdelemről, a
melyet a m. k. Rovartani Állomás folytatott a vesze-
delmes ellenséggel. Az irtási müveletek, számbavéve
a madarak utótakaritását is. sikerülteknek mondhatók,
és ha a jövő évben esetleg lesz is kisebbmérvü sáska-
járás a Hortobágyon — a mi nem valószínű — i'igy
azt, a már helyben lévő gépekkel rövid idő alatt tel-
jesen le lehet küzdeni, s így a Hortobágy évekre
biztcsitva lesz újabb sáskajárás ellen.

Maguk az irtási munkálatok festői látványt nyúj-
tottak. Az első tekintetre érthetetlen működésű, nagy
port fölkavaró sáskairtó gépek, a körülöttük hullámzó
tarka lobogós ruhájú munkások sokasága, valamint
az ezek befogadására mindenfelé fölállított sátrak
valósággal benépesítették a Hortobágyot, a melynek
legnagyobb részében különben csak egy-egy magá-
nyos gulyástanya tanúskodik az ember jelenlétéről.
A sátrak körül való.ságos szekértábor, közbe tűzhe-
lyekkel, a hol a fölváltott munkások főzik szerény
pusztai ebédjüket. — S mig a sáskairtó gépek és
munkálatok a legmodernebb korról tanúskodtak, addig
a/, újra előkerült sátrakkal úgy tűnt föl a Hortobágy,
mint a régen elmúlt nomádélelnek késői maradványa.

' Sajó Káeoi.y ; A marokkói sáska Magyarországon.
A m. k. Rovartani Állomás Közleményei I. 4 füzet.
Budapest 1891. p. G9.

Dicse Nachlese wuide übrigens auch schon
bei den früheren Heuschreckenplagen be-
obachtet. So schrieb es z. B. K.ari. Sa.iö ' bei
der Heuschreckenplage in Szeged 1890 der
Arbeit der Schwalben zu. dass nach einer
gewissen Zeit auf den gesäuberten Gebieten
— damals wurde noch mit den Zäunen
von Cypern gearbeitet — keine Heuschrecken
zu finden waren, trotzdem aus jedem Treiben
viele entronnen waren. Diese wurden alle von
den Schwalben verzehrt. Auf dem Hortobágy
wurde diese Nachlese auch von Josef M.\tuska,
k. ung. Forstwart, beobachtet. Bei den Be-
kämpfuiigsarbeiteii war derselbe als Aufseher

der Maschinen folgt ständig eine Schwarnilinie von
Arbeitern, welche die Heuschrecken am Entrinnen ver-
hindert und mit schwarzen Fähnchen wieder in den
Bereich der Maschinen drängt.

Die Bekam pfungsarbciten sind dann am erfolg-
reichsten, solange die Heuschrecken noch klein und
weniger beweglich sind : sobald sie flugfähig werden,
ist eine Bekämpfung unmöglich. Nehmen wir nun in
Betracht, dass sich die marokkanische Heuschrecke
binnen 35 — 40 Tagen vollkommen entwickelt, so kann
man die Eile, mit welcher die Bekämpfungsarbeiten
geführt werden mussten, sehr wohl begreifen, beson-
ders im Hoitobágy. wo so ungeheure Strecken infiziert
waren. Man erhält, somit auch einen Begriff von dem
schwierigen Kampfe, welchen die königl. ung. Station
für Insektenkunde dem gefährlichen Feinde gegen-
über ausführen musste. Die Bekämpfungsarbeiten
können auch — die Nachlese der Vogelwelt mit ein-
gerechnet — als erfolgreich bezeichnet werden, und
wenn im nächsten Jahre auch noch eine kleinere Hen-
schrecken-Kalamitiit auftreten sollte, — was nicht
wahrscheinlich ist — so kann dieselbe mit den be-
reitstehenden Maschinen in kürzester Zeit gänzlich
niedergekämpft werden, wodiu-ch das Hortobágy auf
Jahre hin gegen eine neuere Kalamität geschützt ist.

Die Bekämpfungsarbeilen bildeten ein recht male-
risches Schauspiel. Die auf ilen ersten Anblick eine
unbegreifliche Arbeit verrichtenden, Staubwolken auf-
wirbelnden .Maschinen, die um dieselben wogende
Menge der in bunte, weite Gewänder gekleideten Ar-
beiter, sowie die überall zur Aufnahme dieser aufge-
schlagenen Zelte bevölkerten das Hortobágy, in dessen
grösstem Teile ansonsten nur hie und da eine ein-
same Hirtenwohnung die Anwesenheit des Menschen
bezeugt. Die Zelte umgibt ringsherum eine AVagen-
burg, inzwischen sind Feuerstellen, wo die abgelösten
Arbeiter ihr bescheidenes Puszta-Essen kochen. Und
während die heuschrecken- vertilgenden Maschinen
von dem modernsten Zeitalter zeugen, erscheint das
Hortobágy mit den neuerdings hervorgeholten Zelten
ein verspätetes Überbleibsel des längst entschwun-
denen Nomadenlebens zu sein.

' Karl Sajo : Die marokkanische Heuschrecke in
Ungarn. Berichte der k. ung. Station für Insekten-
kunde. Bd. I Heft 4. Budapest, 1891, p. 69.

229

A M. 0. K.-hoz intézett jelentésében tiibljek
között ezeket írja a pásztorrnadárról : „lci;in-
kább szerették fölkeresni azokat a teriilete-
ket, a melyeken az irtási műveleteket már
befejezték ; eleinte azt hittem, hogy a t!,é{)ek-
től megölt sáskákat szedik össze, csakhamar
meggyözüdtem azonban arról, hogy a sáska-
hullákat íigyelenibe se veszik, hanem az elká-
bított vagy sértetlenül maradt sáskákat szedik
össze, s így valóságos utótakarítást végeznek".

Ugyanezt magam is megfigyeltem, még pedig
nemcsak a pásztormadáron, hanem a vetési
varjakon, kék vércséken, fehér gólyán stb. is.
Különösen jelentékeny volt ez az utótakarítás
az irtási műveletek befejezése után. Második
hortobágyi utam alkalmával a pásztormadarak
még mindig tisztára sáskákkal táplálkoztak,
s tiaikat is ezekkel etették. Ebben az időben
majd minden gyomortartalomban sáskapeték
is voltak. Evvel tehát rendkívül fontos és
pótolhatatlan munkát végeztek, s ha tén_yleg
sikerült a Hortobágyon elfojtani a sáskajárást,
úgy azt az emberi munkával végzett irtás
mellett nem csekély részben a madárnuinká-
nak is kell majd tulajdonítani.

Tiszta dolog, hogy már a minél teljesebb
sikerű utótakarítás érdekében is nagyon fon-
tos volna lehetőleg sok madarat megtelepíteni
a Hortobágyon. Az idei sáskajárás alkalmával
ezt javarészt a pásztormadarak végezték el,
csakhogy ezekre nem lehet mindig számítani,
sőt ki kell mondani azt. hogy esetleg csak
évtizedek múlva lesz megint az ideihez hasonló
invázió. Még sokkal fontosal)bak volnának
azonban oly intézkedések és berendezések,
a melyekkel már eleve elejét lehetne venni
a veszélynek, ligy hogy elkerülhetővé válna
a rendkívül költséges irtás a gépekkel. Kitű-
zött föladatomhoz képest tehát azt is vizsgáltam,
mennyire lehetne erre a czélxa a madárvilág
praeventiv működését érvényesíteni. Sajnos,
arra az eredményre kellett jutnom, hogy ez
szinte lehetetlen ; a hiba azonban nem a madár-
világban van, hanem a terület sajátosságaiban

angestellt, u. zw. gerade auf dem (iebiete,
wo die Infektion am grössten war, und welches
die Rosenstare am meisten besuchten, so dass
er dieselben den ganzen Tag hindurch be-
oliachten konnte. In seinem an die U. 0. C.
eingesandten Berichte schreibt er unter an-
derem folgendes über die Rosenstare: ..Mit
Vorliebe besuchten sie jene Striche, wo die
Vernichtungsarbeiten schon beendigt waren.
Anfangs glaubte ich, dass sie die von den
Maschinen getöteten Heuschrecken auHesen,
doch konnte ich mich bald davon übi-rzeugen,
dass sie den Kadavern durciiaus keine Beach-
tung schenken, sondern die betäubten oder sonst
verletzten Heuschrecken verzehren, und auf
diese Weise eine regelrechte Nachlese ausüben " .

Dieselbe Beobachtung machte ich ebenfalls,
u. zw. nicht nur an den Rosenstaren, sondern
auch an den Saatkrähen, Rotfussfalken, Stör-
chen u. s. w. Diese Nachlese wurde beson
ders nach Beendigung der Yernichtungsarbei-
ten bedeutend. Bei meinem zweiten Aufenthalte
im Hortobágy ernährten die Rosenstare sich und
ihre Jungen noch immer nur mit Heuschi ecken
In dieser Zeit waren auch fast in jedem Magen-
inhalte Heuschreckeneier vorhanden. Es ist
dies eine ungemein wichtige und unersetzliche
Arbeit, und wenn es wirklich gelang, die Heu-
schreckenplage auf dem Hortobágy zu unter-
drücken, so ist dies neben den Bekämpfungs-
arbeiten mit Meiischenkraft, in nicht geringem
Masse auch der Mitarbeit der Vogelwelt zu
danken.

Es liegt auf der Hand, dass es auch schon
im Interesse der je erfolgreicheren Nachlese
sehr wichtig wäre, je mehr Vögel auf dem
Hortobágy anzusiedeln. Bei fier heurigen Heu-
schreckenplage wurde diese hauptsächlich von
den Rosenstaren bewirkt, doch kann auf diese
nicht immer gerechnet werden, es muss sogar
ausgesprochen werden, dass Dezennien ver-
gehen können, bis wieder eine der heurigen
gleichende Invasion eintritt. Noch viel wich-
tiger wären aber solche Anordnungen und
Einrichtungen, mittels welcher man die Gefahr
schon im Kiüme ersticken könnte, so dass die
sehr kostbare Bekämpfutigsweise mittels der
Maschinen vermieden werden könnte. Meiner
Aufgabe gemäss begann ich daher die Unter-
suchungen, inwiefern diesbezüglich die prä-
ventive Arbeit der Vogelwelt angesprochen
werden könnte- Leider musste ich zu dem

230

gyökerezik, s ezek következtében alig lehet
annyi madarat és éppen azokat a fajokat
niegtele|)iteni. a melyek sikerrel tudnának
megküzdeni a föllépő veszedelemmel.

A mesterséges madártelepítés föltételeinek
kntatásánál elsősorban egyrészt a táplálkozási,
másrészt pedig a fészkelési viszonyokat kell
tekintetbe venni; ez a két döntő tényező köz-
vetlenül függ a talajviszonyoktól, s éppen
ezek nagyon kedvezőtlenek a Hortobágyon.
Ezek mellett természetesen számba kell venni
a meglévő niadárállományt is, minthogy ez
többnyire egész híven tükrözteti vissza a terü-
let kedvező vagy kedvezőtlen viszonyait, s
evvel egyrészt ellenőrzi, másrészt irányítja a
mesterséges madártelepítést.

A Hortobágy talaja Özücs Mihály ' szerint
legnagyobb részben szikes agyag, mely eső-
ben sártengerré, szárazságban pedig szikla-
keménységűvé válik. Ez a réteg kb. 15 cm.
vastag, alatta '2 méterig sárga agyag, ezután
pedig szürke homok következik. Látható ebből,
hogy költséges javítások nélkül müvelésre
alkalmatlan, szinte terméketlen talaj, melyen
csak legeltetésre alkalmas alacsony fű terem.
Itt-ott elszórva vannak kisebb terjedelmű szán-
tóföldjei is, továbbá találkoznak oly helyek,
a hol az ákácz és kőris még megterem. Eze-
ken apró 1 — t] holdnyi kb. 80 éves erdők
vannak, a melyek egész híven tükröztetik
Aissza a rossz talajviszonyokat. A fák koruk-
hoz képest igen satnyák, s a rossz altalaj
miatt ritkán érnek el 6 — 7 méter magassá-
got; felső ágaik ilyenkor, sokszor még ala-
csonyabban, elszáradnak. Koronájuk azonban
elég sürü. Ez így vau valamennyi erdőben,
s csak közvetlenül a Hortobágy folyó partján
vannak egyes magasabb fűz és nyárfák. Bokor
sehol sincs. Rendkívül jellemző ezekre az er-
dőkre, hogy csak hat madárfaj — Cerchneis
vespertinus, Corvus frugilegus, Fica pica,
Lanius minor, Oriolus oriolus és Perdix per-

' Debreczen sz. k. város mezőgazdaságának jelen-
legi állapota. Debreczen 1882.

Resultate gelangen, dass dies fast unmöglich
ist : der Fehler liegt jedoch nicht in der Yo-
gelwelt. sondern wurzelt in den Eigentümlich-
keiten des Gebietes, welchen zufolge es kaum
möglich ist, so viel Vögel und eben jene Arten
anzusiedeln, welche die (refahr mit Erfolg
bekämpfen könnten.

In der Untersuchung über die Bedingungen
der künstlichen Vogelausiedelung müssen in
erster Linie einerseits die Ernährungs. ander-
seits die Nistverliältnisse m Betracht gezogen
werden ; beide entscheidende Faktoren hängen
unmittelbar von den Bodenverhältnissen ab
und eben diese sind im Hortol)ágy sehr un-
günstig. Neben diesen muss auch die vorhan-
dene Yogelwelt in Betracht gezogen werden,
indem dieselbe die günstigen oder ungünstigen
Verhältnisse des Gebietes meistens getreu
wiederspiegelt, und dadurch die künstliche
Vogelansiedelung einerseits kontrolliert, ander-
seits derselben das Ziel aussteckt.

Der Boden im Hortobágy besteht laut
MicHAKL Özücs ' zum grössten Teile aus sal-
peterhaltigem Ton. welcher sich bei nassem
Wetter in ein Meer von Schlamm verwandelt,
bei Trockenheit aber steinhart wird. Diese
Schichte ist ca 15 cm. dick, darunter folgt
bis 2 Meter gelber Lehm, und dann grauer
Saud. Wie zu ersehen, ist es ein ohne kost-
bare Aufbesserungen zum Bebauen ungeeig-
neter, fast unfruchtbarer Boden, auf welchem
nur zur Weide geeignetes niederes Gras
wächst. Hie und da zerstreut sind kleinere
Äcker zu tindeu, ausserdem gibt es auch
solche Stellen, wo die Akazie und Esche noch
fortkommen. Auf diesen gibt es kleine ca 30
Jahr alte Wälder von 1 — 2 Kat.-Joch Ausdeh-
nung, welche die ungünstigen Bodenverhält-
nisse getreu wiederspiegehi. Die Bäume sind
für ihr Alter sehr schwach und erreichen in-
folge des schlechten Untergrundes selten eine
Höhe von 6-7 Metern - die obersten Triebe
pflegen in dieser Höhe, oft auch schon eher
abzutrocknen. Die Krone ist jedoch ziemlicli
dicht. So stehen die \'erhältnisse in jedem
Walde, und nur unmittelbar am Ufer des Hor-
tobágyflusses gibt es einige höhere Weiden und
Pappeln. Gebüsch ist nirgends zu finden. Sehr
bezeichnend ist es für diese Wälder, dass sie

' Der gegenwärtige Stand der Landwirtschaft in
der königl. Freistadt Debreczen (ungarisch). Deb-
reczen 1882.

231

dix — fészkel bennük, de egy erdőben se
fészkel mind a hat együtt.

A táplálkozási viszonyokra nézve döntő fon-
tosságú az a tény, hogy a talaj és termelés,
továbbá életmódjuk miatt a megtelepítendő
madarak szinte tisztára a különféle sáskákra
volnának utalva. A rovarvilág egyéb alakjai
nem jöhetnek itt számításba, mert oly csekély
számban fordulnak elő. hog}' azokra a czél
érdekében szükséges tömeges madártelepítést
alapítani nem lehet. Erre nézve talán legjel-
lemzőbb az a tény, iiogy a hortobágyi legelő-
területen sehol sincsen vakond. Csak a sás-
kák szaporodhatnak itt tömegesebben, mert
kemény burokkal védett petetokjaik jól állják
az ázást ebben az esőben sártengerré váló
talajban, \dszont a nőstények furószerszámaik
segélyével még a „sziklakeménységűvé vált"
földbe is lerakhatják petéiket. Ez egészen
specziális alkalmazkodás a területhez, s ezért
a Hortobágyon csakis a sáskákra lehet ala-
pítani a mesterséges tömeges madártelepítést.

A sáskákra alapított mesterséges madár-
telepítés azonl)an jórészt azon szenved hajó-
törést, hogy a sáskák életideje igen szűkre
van szabva, s ezért csak három hónapig —
májustól jiilius végéig - nyiijtanak megél-
hetést, nem is szólva arról a szintén döntő
fontosságú tényről, hogy a sáskajárások nem
periodikusak Miként alább látni fogjuk, egyet-
len egy madárfaj van, a melynek életmódja
a sáskajárásokhoz alkalmazkodott, s ez a
pásztormadár. Csakhogy ez meg éppen ezért
nem telepíthető, mert csak abban az esetben
fészkel kétszer, esetleg többször egymásután
ugyanazon a területen, ha ott ugyanabban az
időben a sáskajárás is megismétlődik.

Az adott viszonyok között, s a Hortobágy
madárvilágának számbavételévelilymódon egye-
dül a kék vércse {Cerchneis vespertinus) az.

nur von 6 Vogelarten — Cerchneis vespertinus,
Corvus friigilegus, Pica pica, Laniiis minor,
Oriolus oriolus und Perdix perdix — bewohnt
werden ; es brüten jedoch in keinem Walde
alle sechs Arten zusammen.

Bezüglich der Ernährungsverhältnisse ist
es von entscheidender Wiclitigkeit, dass die
anzusiedelnden V'ogelarten infolge des Bodens
und dessen Ertrages, sowie infolge^ íhrerLtíbens-
weise fast ausschliesslich auf die verschiede-
nen Heuschrecken augewiesen wären. Die
übrigen Insekten können nicht in Betracht
kommen, da sie in so geringer Anzahl vor-
handen sind, dass auf dieselben die durch den
Zweck bedingte massenhafte Vogelansiedelung
nicht gegründet werden kann. Es wird dies
am besten vielleicht dadurcii charakterisiert,
dass im Weidegebiet des Hortobágy der
Maulwurf nirgends vorkommt. Nur die Heu-
schrecken können sich hier massenhaft ver-
mehren, indem ihre durch eine harte Schale
geschützten Eierkapseln dem Durchweichen
in diesem Boden, welcher sich bei Regen in
ein „Meer von Schlamm " verwandelt, ziemlich
gut widerstehen, und indem die Weibchen
mittels ihrer Bohrwerkzeuge auch in den
„steinharten" Boden ihre Eier ablegen können.
Es ist dies eine spezifische Anpassung an das
Gebiet, weshalb im Hortobágy die massen-
hafte künstliche Vogelansiedelung nur auf die
Heuschrecken basiert werden kann.

Die auf die Heuschrecken basierte künst-
liche Vogelansiedelung erleidet jedoch vor-
wiegend daran Schifl'bruch, dass die Lebens-
dauer der Heuschrecken sehr eng begrenzt
ist, weshalb dieselben nur drei Monate lang
— vom Mai bis Ende Juli — Nahrung erge-
ben, ganz abgesehen von der ebenfalls ent-
scheidend wichtigen Tatsache, dass die Heu-
schreckenplagen keine periodischen i>schei-
nungen sind. Wie weiter unten ersichtlich, gibt
es nur eine einzige Vogelart, deren Lebens-
weise den Heuschreckenplagen angepasst ist,
und das ist der Rosenstar. Dieser kann je-
doch ger de deswegen nicht angesiedelt
werden, da derselbe nur dann zweimal oder
raehrmal nach einander auf demselben Gebiete
brütet, wenn sich dort zur selben Zeit auch
die Heuschreckenplage wiederholt.

Unter den gegebenen Verhältnissen, und
auch die Vogelwelt des Hortobágy in Betracht
ziehend, gibt es daher nur eine Vogelart,

282

a melyet sikerrel lehetne megtelepiteiii. Későu
érkezik, oly iclól)eii fészkel, mikor a sáskák
már nagyobbak, s korán távozik, tehát ittlé-
tének egész tartania alatt bőségesen van táp-
láléka. Csak fészkelési alkalmatosságról kell
még gondoskodni. Ismeretes dolog, hogy a
kék vércse nem épít magának fészket, s így
terjedése a vetési varjútól és szarkától függ,
mert ezek elhagyott vagy elerőszakolt fész-
keiben üt tanyát. Tényleg mindenütt fészkel
a Hortobágyon, a hol varjú vagy szarkafészkeket
talál, még pedig mindenütt a lehető legna-
gyobl) mennyiségben. A julíosliáti erdőben a
varjútelepen kb. 5U pár fészkel; a pajjegyházi
erdől)en elhagyott varjúkolóniában kb. SO pár,
a Kún Györgyi erdőben varjakkal 8 — 10 pár;
a többi erdőben, a iiol varjú nines, csak
néhány pár fészkel szarkafészkekben.

Látható ebből, hogy a terület a kék vércsére
nézve igen kedvező, s csak a hiányzó fész-
kelési alkalmat kellene pótolni, hogy rövid
idő alatt benépesüljenek velők a jelenleg még
üres erdők. A M. (). K. elhatározta, hogy
kísérleteket tesz vesszőből font kosárkák
kifüggesztésével. Ha a kék vércsék elfogadják
ezeket fészkelőhelyül, úgy néhány év alatt
majd sikerül valóban számbaveliető ellenséget
szembeállítani a sáskák túlszaporodása elé.

Bármily kiváló sáskairtó azonban a kék vér-
cse, avval még sem áltathatj'uk magunkat,
hogy tömeges letelepítésével egyszer s minden-
korra elejét lehetne venni a sáskajárásoknak.
Ha valamelyik évben nagyon kedvező az idő-
járás a sáskák fejlődésére, akkor az a kék
vércsesereg, a mely eddig fönntarthatta a nor-
mális állaj)otot, elégtelen lesz, evvel pedig már
meg van vetve egy elkövetkezendő sáskajárás
első alapja. Annyit azonban mindenesetre elér-
nénk evvel a telepítéssel, hogy megcsökkenne
a sáskajárások száma, úgy értve, hogy ezek
csak hosszabb időközökben ismétlődhetnének.

nämlich den líotfiissfalken {Cerchneis vesper-
tinns). welcher mit Eifoli;' angesiedelt wer-
den könnte. Derselbe erscheint spät, nistet
in jener Zeit, wo die Heuschrecken schon gros
ser sind, zieht früh weg, und hat deshalb
während der ganzen Zeit seines Hierseins
reichliche Nahrung. Es wäre deshalb nur noch
für Nistplätze zu sorgen. Es ist bekannt, dass
des Rotfus-falke kein eigenes Nest baut, und
dass (leslialb seine ^'erbreituug von der
Saatkrähe und der Elster abhängig ist, indem
er in den verlassenen oder usurpierten Nestern
dieser horstet. Tatsächlich ist er überall Brut-
vogel im Hortobágy, wo er Krähen und Elster-
nester findet, u. zw. ülierail in maximaler
Anzahl. In der Krälienkolonie des Juhosháter
Waldes brüten ca 50 Paare, in einer verlasse-
nen Krähenkolonie im Papegyházer Wald ca
80 Paare, im Kúngyörgyer \\'alde mit Saat-
krähen ca8 — lOjPaare; in den übrigen \\'äldern
nisten nur einzelne Paare in Elsternestern,
da dieselben keine Krähenkolonien bergen.

Es ist hieraus ersichtlich, dass das Gebiet
für den Rotfussfalken sehr günstig ist, und
dass nur noch dem Mangel an geeigneten Nist-
plätzen abgehoben werden müsste, um die der-
zeit noch leeren Wälder in kurzer Zeit zu
bevölkern. Die V. 0. C. beschloss einen Ver-
such mit dem Aushängen von aus Ruten ge-
flochtenen Körbchen zu machen. Falls diesel-
ben von den Rotfussfalken als Nistgelegen-
heiten angenommen werden, so könnte es ge-
lingen, der Übervermehrung der Heuschrecken
in einigen Jahren einen wirklich bedeutenden
Feind entgegenzustellen.

Obwohl jedoch der Rotfussfalke im Heu-
schreckenvertilgen Ausgezeichnetes leistet, so
darf man sich trotzdem nicht der Täuschung
hingeben, dass eine massenhafte Ansiedelung
desselben den Heuschreckenplagen ein- und
für allemal ein Ende macht. Falls in einem
Jahre die Witterung für die Entwickelung der
Heuschrecken sehr günstig ist, so wird das
Rotfussfalkenheer. welches bisher die nor-
malen Verliältnisse aufrechterhalten konnte,
ungenügend werden, womit dann schon der
erste Grund zu einer zukünftigen Heuschrecken-
plage gelegt ist. So viel kann man jedoch
durch die Ansiedelung jedenfalls erreichen,
dass sich die Anzahl der Heuschreckenplagen
verringern würde, d. i. dass sich dieselben nur
in läuüeren Zeiträumen wieilerholcn würden.

238

A kék vércsénél tehát úgy áll a dolog,
hogy il íLTÜlet termelése egészen fedezi a
madár szükségleteit. Egészen mások a viszo-
nyok azonban a vetési varjúvii (Corrns fn((jí-
legati) nézve, a melynek tömeges megtelepü-
lése a sáskajárások csökkentésére szintén
reudkiviil fontos volna. Csakhogy erre a jelen
körülmények között gondolni se lehet. Olyan
területen, a mely csak 8 hónapig nyújt táp-
lálékot, nem élhet meg a vetési varjú, a mely
egész éven át itt van.

Nagyon érdekes kummeutart nyújt ehliez
a vetési varjú elterjedése a Hortobágyon. A
sok erdő közül csak kettőben van fészek-
telep, a juhoshátiban — kb. 800 pár — és
Kúngyörgyiben — kb. 15 pár. — Ez annál
feltűnőbb, mert a fészkek elhelyezésére a
többi erdő éppen annyira alkalmas, mint a
megszállott kettő. Ezenkívül a közeli tiszai
ligetekben lévő óriási varjúkolóniákat állító-
lagos kártételeik miatt állandóan háborgatják,
különösen a fészkelési idő alatt, s a szinte
önként kínálkozó rendkívül nyugalmas horto-
báuvi erdők mégis üresen maradnak.

Az érdekes tünemény kulcsát az adja meg,
hogy csakis a varjaktól iiiegsmllott enliik mel-
lett vannak szántóföldek, a. ixuitíúvÁú erdő köze-
lében vannak Cserepes és Darássá puszták,
a kúngyörgyi pedig Máta pusztával szomszé-
dos. Evvel félreérthetetlenül kifejezésre jut
az a tény, hogy a Hortobágy legelő területe
nem felel meg a vetési varjú szükségleteinek,
s ezért kerüli, habár a fészkelési alkalom
megvolna. S ezt természetesnek is kell talál-
nunk. Ez a terület csak május elején nyújt
— a varjúgyomor számára egyelőre még igen
sovány — táplálékot (a kikelő fiatal sáskák
4 — 4'5 mm. hosszúak), holott a vetési varjak
már április elején foglalják el fészkelő tele-
peiket, tehát abban az időben, a mikor még
a föld takarja leendő táplálékukat.

Való igaz, hogj' éppen ilyenkor végezhetnék
legeredményesebben a sáskák irtását oly im')-
don, hogy ezek petetokjait a földből kivagdo.s-
sák, s a petéket belőlük kieszik. Tömegüknél
fogva evvel oly preventív működést fejthet-
XI\'. Aquila

Bei dem Hotfussfalken also steht die Sache
so, dass der Ertrag des Gebietes den Bedarf
des ^'ogels vollkduimen deckt. Ganz anders
stehen die \'erhältnisse für die Saatkrähe
(C'o/TMS fruf/iln/us), deren massenhafte Ansie-
delung im Interesse der Verringerung der Heu-
schreckenplagen ebenfalls sehr wichtig wäre.
Doch kann davon unter den jetzigen Verhält-
nissen kaum die Hede sein. Auf einem solchen
Gebiete, welches nur drei Monate lang Nahrung
spendet, kann die Kräiie. welche das ganze
Jahr hier ist. nii-iit fortkomuK'U.

Einen sehr interessanten Kommentar ergibt
hiezu die Verbreitung der Saatkrähe im Hor-
tobágy. Unter den vielen Wäldern gibt es nur
zwei, in welciieu Kräiieukolonien sind, im
Juhosháter Walde ca 800 Paar, und im Kún-
györgyer Walde ca lö Paar. Es ist dies umso
auftauender, weil die anderen Walder zum
Nestbau ebenso günstig sind als die zwei
besiedelten. Ausserdem werden die riesigen
Krähenkoh>nien in den nahen Wäldern am
Tiszaufer besonders während der Brutzeit
wegen angeblicher Schädigungen ständig be-
unruhigt, während die sich sozusagen auf-
bietenden ungemein ruhigen 'Wälder im Hor-
tol)ágy leer stellen.

Der Schlüssel dieser interessanten Erschei-
nung ist darin zu finden, rlass nur die von
den Krähen besetzten Wälder in der Nähe
von hebauten Feldern stehen — der Juhos-
háter Wald ist in «ler Nähe der Puszten
Darassa und Cserepes, der Kúngyörgyer neben
Máta-Puszta. Es ergibt sich hieraus unzwei-
deutig die Tatsache, dass das Weidegebiet
des Hortobágy dem Bedarfe der Saatkrähe
ni(-ht entspricht und dasselbe daher meidet,
trotzdem Brutplätze vorhanden wären. Es muss
dies auch für natürlich gehalten werden.
Dieses Gebiet spendet erst Anfang Mai, und
auch dann für den Krähenmagen eine vor-
läufig noch sehr magere Nahrung (die aus-
schlüpfenden Heuschrecken haben eine Länge
von 4— 4'ò mm.), während die Saatkrähen
ihre Kolonien schon Anfang April besiedeln,
also zu jeuer Zeit, wo ihre zukünftige Nahrung
noch von der Erde bedeckt ist.

Es ist ganz richtig, dass sie das Vertilgen
der Heuschrecken gerade zu dieser Zeit am
erfolgreichsten durchführen könnten, nämlich
durch das Aushacken der Eierkapseln uml
das Verzehren der darin enthaltenen Eier-

30

234

iiének ki. a nielylyel már csirájában elfojthat-
nák a csapást. Csakhog}' ezekhez a sáska-
petékhez a mellett, hoiiv nagyon is sovány
táplálékot nyújtanak, csak nedves időbííu fér-
het hozzá a varjú, mert száraz időben annyira
megkeményedik a talaj, hogy nem tudja fel-
törni. Minthogy errevonatkozó saját tapasz-
talataim nem voltak, megkérdeztem Bakó Gábor
nrat, a ni. kir. Rovartani Állomás asszis-
tensét, a ki a legnagj'obb készséggel közölte
idevágó megfigyeléseit. A kérdést teljesen meg-
világitó érdekes levelének vázlatos tartalma
a következő :

„Négy év óta állandóan részt veszek a
sáskairtásban, de csak az idei (1907.) ev
tavaszán tapasztaltam azt, hogy a vetési var-
jak kivagdossák a földből a marokkói sáska
petetokjait, s kieszik ezekből a petéket. Kény-
telen vagyok azonban kimondani, hogy a var-
jaknak ezt a nmnkáját nagyon kevésre becsü-
löm. Ezt a fölfogásomat teljesen megokolják
itt következő tapasztalataim'':

„1. Azokon a helyeken, a hol a vetési varjii
petetokok után kutatva, fölvagdosta a gyepet
(akár a disznót lirás kicsiben), még mindig sok-
kal több petetok maradt sértetlenül a földben,
mint a mennyit a varjak kifosztottak. Sőt a
kivájtak között is sok olyan akadt, a melyek-
ben még benne voltak a peték. Ezeken a
foltokon később csakugyan i engeteg sok sáska
kelt.

,,2. Az óriási fertőzött területen nagyon
gyéren akadtak ilyen megdézsmált telepek,
s egynek-egynek a kiterjedése alig tett ki
1 — 2 négyszögmétert, holott a föld felső rétege
holdakra menő kiterjedésben telisded teli volt
petetokokkal.

„3. A varjaknak ez a munkája csak addig
tart,' a míg kora tavasszal még vízzel van
telítve a föld A mint megszárad a talaj, a
mi ezeken a szikes gyepeken gyorsan bekö-
vetkezik, ügy látszik már kemény munka a
gyeptörés a varjú fogának, s könnyebb zsák-
mány után néz. Ez a tapasztalati tény a
magyarázata annak, hogy az a sok varjú,
mely akkortájt a Hortobágyon lézengett, éppen

Infolge ihres massenhaften Vorkommens könn-
ten sie dadurcli eine solche präventive Arbeit
ausüben, durch welche die Gefahr schon im
Keime erstickt würde. Die Krähe kann jedoch
diese Heuschreckeneier, — ganz abgesehen da-
von, dass dieselben eine sehr niagere Kost ab-
geben — nur bei feuchter Witterung erreichen,
indem bei Trockenheit der Boden so hart wird,
dass sie denselben nicht aufbrechen kann.
Indem ich diesbezüglich keine eigenen Erfah-
rungen sammeln konnte, fragte ich Herrn
Gabriel Bakó, Assistent an der k. ung. Station
für Insektenkunde, der nur seine diesbezüg-
lichen Daten mit der grössten Bereitwilligkeit
übermittelte. Im wesentlichen besagt der inte-
ressante Brief, welcher die Frage vollkommen
beleuchtet, folgendes :

„Seit vier Jahren beteilige ich mich an der
Bekämpfung der Heuschreckenplagen, doch
machte ich nur im heurigen (1907) Frühjahr
die Erfahrung, dass die Krähen die Eierkapseln
der marokkanischen Heuschrecke aushacken,
und die Eier aus denselben aufessen. Ich
fühle mich jedoch gezwungen auszusprechen,
dass ich diese Arbeit der Krähen nicht hoch
anschlage. Diese Auffassung begründen meine
folgenden Erfahrungen :

„1. An jenen Stellen, wo die Saatkrähen
nach Eierkapseln suchend, die Weide auf-
brachen, (in kleinerem Masstabe wie das
Wühlen der Schweine) verblieben immer viel
mehr Eierkapseln unversehrt im Boden, als
die Saatkrähen plünderten. Auch unter den
ausgehackten gab es viele, in welchen die
Eier noch vorhanden waren. An diesen Stellen
schlüpften später auch tatsälich ungeheure
Heuschreckenmengen aus.

„2. Auf dem riesigen intizierten Gebiete
fanden sich nur spärlich solche geplünderte
Stellen vor. deren Ausdehung ebenfalls nur
1 — 2 Quadratmeter betrug, während die obere
Bodenschichte in einer Ausdehung von mehre-
ren Kat.-.lo( li mit Eierkapseln ül)erfüllt war.

„3. Diese Arbeit der Saatkrähen dauert nur
so lange, als der Boden im Frühjahre noch
mit Wasser getränkt ist. So wie die Erde
trocken wird, was in diesen salpeterhaltigen
Viehweiden sehr rasch vor sich geht, wird
das Aufbrechen des Bodens für den Krähen-
schnabel eine allzuharte Arbeit, weshalb sie
sich dann nach einer leichteren Beute um-

schauen. Diese

Erfahrungen

machen es er-

235

semmi számbavehetó kárt iiciii telt a sáskák
pótotok jailja II".

Ezek a [toiitos iiie,s;fi<ryelések is csak azt
bizonyítják, liuj;-y a Hortoliágy legelőteriilete
nem alkalmas a vetési varjii mostelepedésére.
Sáskairtó munkájukat, a mely különösen az
utótakaritásnál volt jelentékeny, ennélfoííva
csak ügy lelietne biztosítani, ha a Hortobágy
szélein levő szántóföldeken kezdődnének az
erdősítések. Valószinnnek tartom, hogy a dél-
nyugati részen fekvő faluvégi és Szásztelek
erdőkben mihamarább megtelepednének a var-
jak, ha Zám pusztát, melynek már jobb minő-
ségű a talaja, földmívelésre rendeznék be.

.\z. a mit a vetési varjú telepítéséről mond-
tam, majdnem szószerint illik a veretjélijre
(Sturnus vulgaris), a mely alkalmas fészke-
lési helyek híjján azonban nem költ a Horto-
bágyon. Nem állandó madár ugyan, de igen
korán érkezik és későn távozik, akárhányszor
át is telel és évenként kétszer fészkel, vagyis
szintén huzamos ideig tartózkodik a fészke-
lési területen. A mesterséges telepítést ennél
a fajnál is csak a Hortobágy szélein lehetne
kezdeni, hogy addig is, mig a Hortobágyon
nem találnak tájilálékot, a szántóföldeken
élhessenek. Minthogy szintén igen jelentékeny
sáskairtó, meg is tesszük majd a kísérletet.

Ebbe a kategóriália tartozik még a fehér
gólya is, a mely óriási mennyiségű sáskát
fogyaszt, de szintén nem fészkel a Horto-
bágyon ; csak a költés befejezése után jön
ide a sáskákra. Egyetlen egy fészek volt a
Hortobágy közepén a Malomháznál, de ez is
el van hagyatva, a széleken azonban több
fészek van. Láthatólag nem kedvező neki a
terület, mert különljen elfoglalta volna a már
most is kínálkozó fészkelési alkalmatosságo-
kat a csárda körül. Máté pusztán és egyéb
tanyákon.

A többi jelentékenyebb sáskairtó madár —
széki csér, fekete halászka, mezei pacsirta,
bibicz és túzok — állományát csak a tojás-

klärlich, dass die vielen Krähen, welche da-
mals im Hortobágy herumluniiorton. in den
Eierkapseln der Heuschrecken wirklich gar
keinen nennenswerten Schaden anrichteten".

Diese genauen Heobachtungen l)eweisen
ebenfalls nur, dass das Weideland des Horto-
bágy zur Ansiedelung der Saatkräht; unge-
eignet ist. iluf Arlioit bei der Vertilgung der
Heuschrecken, welche besonders l)ei der Nach-
lese bedeutend war. könnte deshall) nur da-
durch gesichert worden, wenn man mit dem
.\nptlanztMi der Wälder am Rande des Horto-
l)ágy auf den bel)auten Feldern beginnen
würde. Es erscheint mir sehr wahrscheinlich,
dass der Faluvéger und Szásztelekor Wald
in kurzer Zeit von Krähen besiedelt würde,
wenn die l'uszta Zám, wo der Boden geeig-
neter ist. für don Ackerbau eingericlitet würde.

Das hier über die Ansiedelung der Saat-
krähe (lesagte passt auch fast wörtlich auch
auf den Star [Shimus vulgaris), welcher aber
in Ermangelung geeigneter Nistplätze im Hor-
tobágy nicht brütet. Der Star ist zwar kein
Standvogel, doch kommt er sehr früh an,
zieht spät weg, überwintert audi oftmals und
macht jälirlich zwei Brüten, mit einem Worte,
dersellie hält sich auch längere Zeit am Brut-
platze auf. Die künstliche Ansiedelung müsste
auch bei den Staren am Rande des Horto-
bágy begonnen werden, so dass sie zu der
Zeit, wo das Hin-tobagy keine Nahrung bietet,
dieselbe auf den Ackern tinden könnten.
Indem es sich um einen bedeutenden Hen-
schreckenvertilger handelt, wird der Vi'rsuch
auch gemacht werden.

In diese Katagorie gehört auch der Haus-
storch {Ciconia ciconia), welcher enorme Heu-
schrecken masson vernichtet, aber im Horto-
bágy nicht brütet ; derselbe kommt erst nach
beendigter Brut iiielier wegen der Heu-
schrecken. Ein einziges Storchnest gibt es
bisher in der Mitte des Hortobágy am soge-
nannten Malomház, doch ist audi dieses ver-
lassen, an den Rändern sind jedoch mehrere
Nester zu finden. Das Gebiet behagt ihm
augenscheinlidi nicht, da er ansonsten von
den schon jetzt vorhandenen Nistgelegeuhoiten
auf der Csárda, auf Mata Puszta und anderen
Meierhöfen Besitz ergriften hätte.

Der Stand der übrigen Vogelarten, welche
.sich als bedeutendere Vertilger der Heu-
schrecken erwiesen — Giarol, Trauersee-

30*

236

szedés és lelövetés betiltásával lehetne meg-
növelni. Különösen fontos volna ez a széki
csérre nézve, melynek a HortobásT iii;yszólván
ntolsó mentsvára liazánkban.

Utoljára még a fogul íjrúl [Perdix perdix)
is szólók, daczára annak, hogy a Hortobágyon
alig fészkel néhány pár ; két párt láttam a
faluvégi, egy |)árt pedig az angyalházi (;rdő-
ben. De még ez a gyér előfordulás is meg-
lepett, mert bokor nincs sehol, sem az erdők-
ben, sem a pusztán. Egy példányt a tudomány
érdekében föl kellett áldozni ; gyomrában sás-
kát is találtam. Az a gondolatom támadt, hogy
ha sok fogoly volna a Hortobágyon, azok
nemcsak a kikelt sáskákat fogyasztanák, hanem
egyúttal a sáskapetékben is tekintélyes pusz-
tításokat okozhatnának, mert a petetokok
kiszedésére kaparó lábukat is föiliasználhatják.
Télen át természetesen etetni kellene őket,
csakhogy ennek a költségeit maga a fogoly
térítené meg, a mikor már annyira fölszapo-
rodott az állomány, hogy a vadásznak is jut
belőle.

Tömegesebb megtelepítéséhez azonban föl-
tétlenül bokorsnriíségek szükségesek, mert
ezekben talál a fogoly fészkelő- és búvóhelye-
ket. EiTe a czélre kísérletet lehetne tenni a
tamariszkus cserjével, a mely pl. a kiinszent-
miklósi szikes talajon igen jól megél, s igy
valószínűleg meghonositható a Hortobágyon
is. Az ültetést ajánlatos volna a meglévő
erdők mellett s a Hortobágy folyó partjain —
itt a fűz és nyárfákkal szegve a partfelőli
oldalon — kezdeni, egyelőre természetesen
csak kisebl) mértékben, a mig el nem dől.
hogy mennyire válik be a kísérlet, vagyis, meny-
nyiben szaporítja a fészkelési alkalmatosság
a fogoly létszámát.

Tán fölösleges külön hangsúlyozni azt. hogy
ez a bokorültetés más hasznos madarakat is
vonzaná a területre, s így mindenképen érde-
mes volna megtenni a kísérletet. Tán nem
marad puszta álom a foglyokkal benépesített

schwalbe, Feldlerche. Kiebitz und Trappe —
könnte durch ein \'erbot des Abschiessens
und Eicrsamniclus erhöht werden. Es wäre
dies uamentlicli für den Uiarol von Wiclitig-
keit, da das Hortobágy sozusagen das letzte
Asyl desselben in Ungarn ist.

Schliesslich muss noch über des Rebhuhn
(Ferdix perdix) gesprochen werden, trotzdem
im Hortobágy kaum einige Paare brüten ;
zwei Paar beoiiachtete ich im Faluvéger. ein
Paar im Angyalházír Wald. Al)er selbst dieses
spärliche Vorkoiiiiiicn überraschte mich, da
Gebüsch nirgends zu finden ist, weder im
Walde, noch auf der Puszta. Ein Exemplai
musste der Wissenschaft geopfert werden :
der Mageninhalt zeigte auch Heuschrecken.
Es kam mir der Gedanke, dass, wenn das
Hortoltágy mit Rebhühnern bevölkert wäre,
dieselben nicht nur die Heuschrecken vertilgen
würden, sondern auch deren Eier in bedeu-
tendem Masse schädigen dürften, da sie zur
Aushebung der Eierkapseln nicht nur ihren
Schnabel, sondern auch ihre Scharrfüsse be-
nützen können, ^\'ährend des A\'inters müssten
sie natürlich gefüttert werden, doch würden
die dadurch entstehenden Kosten durch die
Rebhühner selbst gedeckt, wenn sich der
Stand schon derart gehoben hat, dass auch
der Jäger seinen Teil bekommen kann.

Zur massenhaften Ansiedelung sind jedoch
Gebüsche und Dickichte unumgänglich not-
wendig, indem dieselben den Rebhühnern als
Verstecke und Nistplätze dienen. Zu diesem
Zwecke könnte vielleiclit mit der Tamarisken-
Staude ein Versuch gemacht werden, welche
z. B. auf dem ebenfalls salpeterigen Boden
von Kiinszentmiklós gut fortkommt, und wahr-
scheinlich auch im Hortobágy gedeihen würde.
Die AnpHanzuiig könnte im Anschlüsse an die
vorhandenen Wälder und an den Ufern des
Hortol)ágyflusses — an der Uferseite mit Wei-
den und Pappeln eingesäumt — begonnen
werden, vorläufig natürlicii nur in geringerem
Masse, bis es sich entscheidet, inwiefern der
Versuch gelingt, d. i. in welchem Masse der
Stand der Re])liüliner durch das Bieten der
Brutgelegenheit erhöht wird.

Es bedarf wohl keiner besonderen Beto-
nung, dass diese Gel)üschanlagen auch andere
nützliche Vogelarten in das Gebiet locken,
dass es also in jeder Beziehung augezeigt
wäre, den Versuch zu macheu. Villeicht bleibt

237

Hortol)ágT : reméljük ezt annál is inkább,
mert evvel of>-vrészt j'elent('keny sMsk;iirt(ival.
másrészt értékes vadállonuuiyiiyal ,i;az(lag<u]ik
a terület, a mely idővel nieí;téríti a telepítési
és fönntartási költségeket.

Evvel kimerítettem a mesterséges madár-
telepitésre vonatkozó vizsgálatokat, a melyek
ugyan rendkívül érdekes biológiai eredménye-
ket szolgáltattak a teriilet sajátos viszonyai
következtében, de magára a telepítésre nézve
egyelőre még kevés reményt nyújtottak, a
meddig a Hortobágy megmarad a mai álla-
potában. Még legkedvezüi)ben alakult a hely-
zet a kék vércsénél, de az eredmény még
itt is a kísérlettől függ: a vetési varjú eset-
leges nagyobbszabású megtelepülése még évti-
zedek kérdése, és sokáig tarthat a fogoly
elszaporodása is.

Mindenütt az adott viszonyokra és az egyes
fajok életmódjára támaszkodva számba vettem
az iltetö madárfajok szükségleteit, s ezeket
egybevetettem egyrészt avval, a mit a terület
már most nyújthat, másrészt pedig avval, a
mit kevés költséggel pótolni lehet. Ezek alap-
ján a következőkben foglalhatom össze a
tanulságokat :

1. Minthofiii a sáskajárás a Hortobágyon
nem évről-évre ismétlődő jelenség, azért nor-
mális viszonijok között a szükséf/es fáplálék-
mennyiség hiánya köretkeitéhcn nem tarthat
el oly madártömeijeket. a melyek a kedvező
időjárás következtéijeti fölléjtő sáskareszedéimet
megsziintethetnék.

2. A mesterséges madártelejntés révén nem
lehet véglegesen megszüntetni a sáskajárás
veszedelmét.

3. A mesterséges madártelepüés révén azon-
ban el lehet érni azt, hogy a sáskajárások
csak tetemesen hosszabb időközökboii ismétlőd-
hetnek Az állandó jiusztitás következtében
nem következik be a sáskajárás minden oly
esztendőben, a mely a sáskák fejlődésére ked-
vező, hanem több ilyen esztendőnek kell bekö-
vetkeznie, hogy sáskajárás fejlődhessék. E
mellett szól pl. az, hogy a madárvilág közre-
működése az idei sáskajárás leküzdésében
lényegesen csökkentette azt a valószínűséget,

das mit Rebhühnern bevölkerte Hortobágy kein
Traum: es ist dies umsomehrzu hotlen, als das
Gebiet dadurch einerseits um einen bedi^uten-
den Heuschreckenvertilger, anderseits um ein
wertvolles Wild bereichert wird, welches mit
der Zeit die Kosten der .Ansiedelung mid Er-
haltung decken wird.

Somit wären die Untersuchungen über die
künstliche Yogelaiisiedelung ('rscliöi)ft. Die-
selben ergaben zwar infolge der eigenartigen
Verhältnisse des Gebietes sehr interessante
l)iologische Resultate, boten jedoch vorläufig
für die Ansiedelung wenig Hoffnung, solange
das Hortobágy im jetzigen Zustande verbleibt.
Am günstigsten gestaltete sich noch die Lage
beim Rotfussfalken, doch hängt das Resultat
selbst hier noch vom Versuche ab ; die even-
tuelle grossangelegte Ansiedelung der Saat-
krähen ist noch eine Frage künftiger Dezen-
nien, und dürfte auch die Vermehrung der
Rebhühner noch ziemlich lange dauern.

überall auf die gegebenen Verhältnisse und
auf die Lebensweise der betreffenden Arten
gestützt, zog ich den ßedaif jeder Vogelart
in Betracht, und verglich diesen einerseits
mit dem, was das Gebiet schon jetzt bieten
kann, anderseits mit dem, was sich mit ge-
ringen Kosten ergänzen lässt. Auf Grund
dieses Verfahrens kann ich die Resultate fol-
gendermassen zusammenfassen :

1. Indem sich die Hensciireckenplagen im
Hortobágy nicht von Jahr zu Jahr iricder-
holen, so kann dasselbe unter normalen Ver-
hältnissen in Ermangelung der notwendAgen
Nahrungsmenge, nicht diejenigen Vogelmasseti
erhalten, irelche die infolge günstiger Witte-
rung auftretende Heuschreckenplage nieder-
käi npfen kön nten.

2. Mittels der künstlichen Vogelansiedelung
kann der Heuschreckenplage nicht ein- und
für allemal vorgebeugt iverden.

3. Mittels der künstlichen Vogelansiedelung
kann jedoch .soviel erreicht werden, dass sich
die Heuschreckenplagen nur in bedeutend
längeren Zeiträumen iviederholen können. In-
folge der ständigen \'erminderuug wird nicht
auf jedt^s, für die Heuschrecken günstiges
Jahr, auch eine Heuschreckenplage folgen,
sondern es müssen mehrere günstige Jahre
eintreten, damit sich eine solche entwickeln
kann. So wurde z. B. durch das Mitwirken
der Vogelwelt in der Bekämpfung der heuri-

238

hogy a sáskajárás a jöv(í évben ismétlődhes-
sék. Pedii;- már egyetlen egy ilyen elmaradt,
illetőleg meghiúsított sáskajárásból megtaka-
rított irtási költségek is busásan fedezik a
madártelepitésből előálló kiadásokat.

4. A mesierséfjes madáríelepítés ezek alaj)-
ján elsőrangú és égető szükséglet a Horto-
bágyon, a melget ennélfogva minél előbb min-
den eszközzel végre kell hajtani, hogy legalább
a jövőben redukálódjék a sok költséggel leküzd-
hető sáskajárások száma.

Ezeknek a vizsgálatoknak a befejezése
után áttérhetek a llfirtobágy madárvilágának
részletesebb ismertetésére. Előbb azonban még
kedves kötelességet teljesítek, a midőn köszö-
netet mondok Jablunowszky József úrnak, a
m. kir. Rovartani Állomás főnökének, és Bakó
Gábor úrnak, ugyanezen intézet asszistensének,
a kik a sáskairtást vezetvén, teljesen ismerték
a helyi viszonyokat, azért az előzékeny és
hathatós támogatásért, a melylyel nehéz mun-
kájuk közepette föladataim elérésében része-
sítettek, továbbá Markovits Gyula hortobágyi
ménesmester úrnak, a fegyverhasznáiási enge-
délyért, végül Haranghy György úrnak, töbl)
hortobágyi fénykép átengedéséért.

Sajnos, túlrövid volt az idő alihoz. hogy
mélyebben belepillanthattam volna ennek az
érdekes vidéknek a madártani viszonyaiba ;
ennélfogva nem is vázolhatom behatóbban a
madámlág alkalmazkodásait ehhez az annyira
sajátságos területhez. Az általános viszonyokra
vonatkozólag csak annyit mondhatok, hogy
endemikus madárvilága a terület specziális
táj)lálkozási viszonyainak megfelelően igen
kicsiny ; az átvonulok száma különösen egye-
dekben igen magas, a mit a terület nyugal-
mas volta magyaráz meg. Április 24-től októ-
ber l-ig legel itt a jószág, s akkor is igen
kevés ember jár a területen, azonkívül pedig
szinte csak a vadászok. Ennek következté-
ben a Hortobágy sok madárnak kedvencz
pihenő és hálótanyája ; így pl. a vadludak
óriási tömegekben járnak itt a vonulási idő-
szakok alatt. A fajok jegyzékébe fölvettem

gen Heusrjireí kcnjilaiic die Wahrscheinlich-
keit der Wiederholung dieser Plage im nä h-
sten Jahre l)edeutend vermindert. Die Kosten,
weh he aus nur einer einzigen derart ausge-
bliebenen, respektive vereitelten Plage erspart
werden, decken sciion überaus reit lilidi die
sii h aus der künstlichen Vogelansiedelung
ergebenden Auslagen.

4. Die künstliche Vogelansiedelumj auf
dem Hortobágy ist daher eine grosse und
dringende Notwendigkeit, welche je eher durch-
geführt werden muss, damit sieh in Zukunft
die Anzahl der nur mit grossem Kostenauf-
ivande bekämjifbaren Heuschreckenplagen ver-
ringere.

Nach Erledigung dieser Untersuchungen kann
auf die eingehendere Behandlung der Vogel-
welt übergangen werden. Zuvor möchte ich
jedoch noch eine angenehme Pflicht erfüllen
und Herrn Joseph J.abi.onowszky. Chef der k.
ung. Station für Insektenkunde und Herrn
G.ABfiiEL Bakó, Assistenten desselben Institutes,
welche als Leiter der ßekämpfungsarbeiten
die Verhältnisse gründlich kannten, meinen
Dank auszusprechen für die zuvorkommende
und tatkräftige Unterstützung, welche sie mir
inmitten ihrer schweren Arbeit in dem Erreichen
meiner Aufgaben angedeihen Hessen: weiters
danke ich Herrn Juurs v. ^Iarkovits, Gestüts-
vorsteher im Hortobágy für die WaH'enerlaubnis
und Herrn Geoiíc; v. Haranghy für die Überlas-
sung melirer Photographien aus dem Hortobágy.

Leider war die Zeit viel zu kurz um (>inen
tieferen Einblick in die ornithologischen Ver-
hältnisse dieses hochinteressanten Gebietes
zu erlangen, weshalb auch die Anpassungen
der Vogelwelt an dieses eigenartige Gebiet
nicht eingehender behandelt werden können.
Über die allgemeinen Verhähnisse kann nur
soviel gesagt werden, dass die endemische
Vogelwelt den speziellen Nahruugsverhältnissen
gemäss sehr gering ist; die Anzahl der Durch-
zügler jedoch, besonders diejenige der Indivi-
duen, ist sehr hoch, was durch die grosse
Ruhe des .Gebietes erklärt wird. Die Vieh-
herden bleiben vom 24. April bis 1. Okt. hier,
aber auch dann verkehren wenig Mensclien.
ausser dieser Zeit aber fast nur die Jäger.
Infolgedessen wird das Hortobágy von vielen
Vögeln mit Vorliebe als Rast- und Schlafstation
benützt: so halten sich z. B. während der

239

néhány, Nagy Jenü úrtól származó adatot is,
a ki szintén az idén, de kora tavaszszal a
vonulás ideje alatt járt a Hortobágyon.

Colymbiis cristatns L. A Hortobásy folyó
nádasaiban fészkel 1 — 2 pár.

Lai'us ridibundus L. Magam nem láttam,
de a sáskairtük föliigyelőinek részletes leírá-
sából pontosan megállapitottam a fajt. Csak
néhányszor járt a fertőzött teriileteken, s
buzgó sáskairtásával keltette föl a figyelmet.

Hydrochelidon leucoptera (Meissn. et Schixz).
Jún. 2U-án láttam a Legelő-tavon kb. 20 párt;
valószínűleg itt fészkel. A sáskajárásos terü-
leteken nem találkoztam vele.

Hydrochelidon nigra (L.). A Hortobágy
li. n. laposaiban, vizes rétjein majdnem min-
denütt fészkel ; láttam a Borsos réten, Zám
puszta laposain és a Legelő-tav(»n : számukat
kb. 150 párra becsülöm.

A fertőzött területeken gyakran találkoztam
a fekete halászkával, s a gyűjtött 4 gyomor-
tartalom közül 3 tisztára marokkói sáskából
áll. Úgy számuknál, mint életmódjuknál fogva
a jelentékenyebb sáskairtóklioz tartoznak, s
ezért szigorú tojásszedési és lelövetési tilalom
alá helyezendők az illetékes vadásztársulat
részéről.

Fnligula nyroca (Güjd.). Anas boschas L.,
és Anas crecca L. Többször találkoztam velük
a Hortobágy nagyobb víztükrein, sokszor tekin-
télyes számban, különösen második utam
alkalmával a Kún György tavánál. Fészkelé-
sükről biztosat nem tudok. Bizonyára csak a
korai időszaknak tulajdoníthntó. hogy csak
ezekkel a fajokkal találkoztam ; egy idevaló
vadász, a ki meglepő sok madárismeretet
mutatott, leírta majdnem az összes hazai fajo-
kat, mint előfordulókat.

Tadorna tadorna (L.). .hin. 22-én láttam
egy magános ''-et a Legelő tavától délnyu-
gatra fekvő vizeken. Hiába igyekeztem, 300
lépésnél közelebbre nem várt be, de triéde-
remmel biztosan föbsniertem. Nagyon szokat-
lan ez az előfordulási idő ; az a kevés pél-
dány, a mely eddig előfordult hazánkban, ősz

Zugzeiten ungeheure Mengen von Wildgänsen
hier auf In die Liste der Arten naliiii ich
auch einige von Herrn Eugen N.\gy stammende
Daten auf, der ebenfalls heuer, jedoch' im
Frühjahre, in der Zugzeit im Hortobágy weilte.

Colyinbns eristatus, L. In den Röhrichten
des Hortobágy-Flusses brüten 1 — 2 Paare.

Larus ridibundus L. Selbst sah ich diese
Art nicht, aber aus den genauen Beschreibun-
gen der Aufseher der Bekämpfungsarbeiten
konnte ich dieselbe sicher bestimmen. Die
Lachmöve kam nur einige Male auf den infi-
zierten Strichen vor und erregte die Aufmerk-
samkeit durch eifriges Vertilgen der Heu-
schrecken.

Hydrochelidon leucoptera (Meisn. et Schinz).
Am 20. .luni beobachtete ich am Legelő-See
ca 20 Paar, welche wahrscheinlich hier brüten.
Bei den Heusdireken sah ich sie nie.

Hydrochelidon nigra (L.j In den Niederun-
gen und nassen Wiesen des Hortobágy fast
überall Brutvogel ; ich beobachtete diese Art
in der Borsos Wiese, in den Niederungen der
Zám-Puszta und im Legelő-See : die Zahl
schätzte ich auf ca 150 Paar.

Auf den infizierten .Strichen begegnete ich
der Trauerseeschwalbe oft und von vier Magen-
inhalten bestehen drei aus lauter Heuschrecken.
Ihrer Zahl und Lebensweise nach gehören sie
zu den bedeutenderen Heuschrecken-Vertilgem
und wären dajier von Seiten der kompetenten
Jagdgesellschaft unter strenges Abschuss- und
Eiersammel- Verbot zu stellen.

Fuügnla nyroca (Gïld.!, Anas boschas L.
und Anas crecca L. Ich traf dieselben des
Öfteren auf den grösseren Wasserspiegeln des
Hortobágj-, manchmal in erheblicher Anzahl,
besonders gelegentlich meines zweiten Auf-
enthaltes am Kún György-See. Über das Nisten
ist mir nichts bekannt. Es war ohne Zweifel
eine Folge der frühen Saison, dass icli nur
diese Arten beobachten konnte : ein hiesiger
Jäger, der überrascliende Vogelkenntnisse ver-
riet, beschrieb mir fast sämtliche ungarischen
Arten als hier vorkommend.

Tadorna tadorna (L.) Am 22. Juni sah ich
ein einsames ' an den südwestlich vom Legelő-
See befindlichen Gewässern. Vergebens war
alleMühe,näher als ;500 Schritte konnte ich nicht
herankommen, aber mit dem Prismenfernrohr
konnte ich die Art sicher bestimmen. Der Zeit-
punkt dieses Vorkommensist sehrungewöhnlich:

240

CS tíiviisz líö/.ötti i(lőszakl)aii jelent niejí. A
Hortobágyon, iii;y látszik, nem is olyan ritka,
inert gTÓf Tulkki Jenő szóbeli közlése szerint
1905 őszén ',i példányt figyeltek nieir. Minden-
esetre figyelemre méltó jelenség, a mely meg-
érdemelné a szorgosabb utánjárást, hátha
iijl)ól idetelepedett a bütykös ásóliui. a mely
Marsioi.i ' idejében ligy látszik még gyakori
fészkelő madarunk volt.

Anser fabalis tjpious (Lath.). Magam nem
láttam ; Nagy JunO (1. közleményét az Aquila
idei évfolyamában) szerint rengeteg sok van
őszszel és kora tavaszszal. Megerősítette ezt
az említett vadász is.

Anser fabalis arvensis Brehm. Ugyancsak
Nagy Jenő (i. h.) figyelte meg 1907 április
havában.

Anser fabalis neglectus Sushk. Úgy Cher-
nél IsTv.ÁN mint Nagy Jenő szerint (1. közle-
ményeiket az Aquila idei évfolyamában) ren-
des átvonuló a Hortol)ágyon.

Anser albifrons intennedius Naim. F. é.
április havában figyelte meg ugyancsak Nagy
Jenő (i. h.).

Anser albifrons flnnniarchicus, Gunn. Nagy
Jenő szerint (i. li.) rengeteg sok volt f. é. tavaszán.

Anser anser (L.l Jid. lö-én már itt volt
egy kisebb csapat.

Glareola pratincola (L.). A lelőtt (i darab
valamennyi typica volt. Jelentékeny sáskairtó.
a melyet gyakran figyeltem meg a fertőzött
teriileteken. Főleg az ugró sáskákat fogja el ;
hosszan elnyúlva, szárnj-át kissé meglebbentve
szalad utánuk s többnyire még ugrás közben
csípi el őket. Az elejtettek gyomrában túl-
nvomóan sáskákat találtam.

A Hortobágyon elterjedt fészkelő : megfi-
gyeltem a Matyó és Hosszúfenék táján, Köves-
háza és Angvalháza pusztákon. Jablonowszky
József szerint Angyalliázán. Kövesházán és a
kúnmadarasi legelőterületen jelenleg még vagy
500 párra tehető a fészkelők száma.

' Danubius PaimonicoMysicus etc. Hagae et x\mste-
lodami. 1726. Vol. V. Aves Aquatieae circa Danubium
et Tibiscum viventes.

die wenigen Exemplare,\velche bisher in Ungawi
vorkamen, erschienen in dem Zeiträume zwi-
schen Herbst und Frühjahr. Im Hortobágy
scheint diese Art gar nicht so selten zu sein,
indem nach dem miindiichen Berichte des
Grafen Eugen v. Teleki im Herbst 1905 drei
Exemplare beobachtet wurden. Es ist jeden-
falls eine beachtenswerte Erscheinung, wel-
che einer genaueren Nachforschung würdig
wäre ; vielleicht dass die Brandgans, welche
zu Marsigli's' Zeiten, wie es scheint, noch
häufiger Brutvogel war, in neurer Zeit hier
nochmals Brutvogel wurde.

Anser fabalis typicns (LATH.)Nichtbeol)ach-
tet: nach Eugen Nagy (cf. den Artikel in der
heurigen Aquila) halten sich im Herbst und
Frühjahr ungeheure Scharen hierauf. Dasselbe
besagte auch der erwäiinte Jäger.

Anser fabalis arvensis Brhm. Von Eugen
Nagy (1. c.) im Ajiril 1907 beobachtet.

Anser fabalis neglectus Sushk. Nach Stepan
V. Chernél und Eugen Nagy (cf die betreflfenden
Artikel in der lieurigen Aquila) gewöhnlicher
Durchzügler im Hortobágy.

Anser albifrons intermedins Naum. Eben-
falls von E. Nagy (1. c.) im April 1. J. be-
obachtet.

Anser albifrons flnninarchicns Gunn. Nach
E. Nagy (I. c.) sehr häufig im Frühjahr 1. .1.

Anser anser (L.) \m 15. .luli schon ein
kleinerer Flug.

Glareola pratincola (L.) Die erlegten fi
Stück gehörten alle zur Form typicn. Bedeu-
tender Heuschrecken-Vertilger, welchem ich
oft auf den infizierten Strichen begegnete. Der
Giarol fäuLit haiiptsäcliliuli die aufsjiringenden
Heuschrecken ; ganz ausgestreckt, die Flügel
etwas erhebend, läuft er denselben nach und
erhascht sie gewöhnlich noch während des
Sprunges. In dem Magen der erlegten Giarole
fand ich vorwiegend Heuschrecken.

Im Hortobágy verbreiteter Brutvogel ; wurde
in der Gegend des Matyó und Hosszúfenék,
weiter auf den Puszten Angyalháza und Köves-
háza lieobachtet.Nach Joseu Jablonowszky brüten
auf den Puszteu Angyalháza und Kövesháza
sowie auf den Viehweiden von Kunmadaras
derzeit noch an die 500 Paare.

' Danubius Pannonico-Mysicus etc. Hagae et Am-
stolodami 1726. Vol. V. Aves Aquaticao circa Danu-
bium et Tibiscuni viventes.

241

Mint hazánknak eí;TÍk folyton szűkclib körre
szoruló niiidáralakja, továbbá mind jelentékeny
sáskairtó a legmesszebbre terjedő védelemben
részesítendő. A legszigorúbb tojásszedési és
lövetési tilalmat kellene a széki csérre kiter-
jeszteni, annál is inkább, mert a telepeihez
közeledő embert állandóan köriilröpdösi és
köriilvijjogja. ínég pedig lőtávolon l)eliil. úgy
hogy szinte utolsó szálig lelőhetők. E mellett
igen könnyű a lövése, úgy hogy a rossz lövők
is szerezhetnek vele babérokat. Egyszer szán-
dékosan vagy egy fél óráig putiogtattam belé-
jük — a hat elejtett példány közül ekkor
4-et lőttem, hogy komolynak lássék a dolog, —
de a legjobb akarattal se tudtam őket elriasz-
tani.

Charadrius alexandrinus, L. Csak a Kún
György tavánál találtam 8 párt, melyek való-
színűleg fészkeltek itt ; júl. 15-én is láttam
őket.

Vanellus vanellus (L.). A Hortobágy lapo-
saiban mindenütt gyakori fészkelő. Jnn. 17-én
már 500-as csapatokat láttam. A fertőzött
területeken nem volt gyakori, s az öt elejtett
példány közül csak egynek a gyomrában talál-
tam sáskát ; a többiben vízi rovarok, ezek
álczái és apró csigák voltak. Habár a gyomor-
tartalmak nyújtotta eredményt nem is tartom
egészen reálisnak, mégis ki kell mondanom
azt, hogy a bíbicz nem tartozik a jelentéke-
nyebb sáskairtók közé. pedig egyrészt nagy
száma, másrészt életmódja következtében
szinte praedestinálva volna an-a, hogy a leg-
hatásosabb praeventiv működést fejthetsse ki
a sáskajárások leküzdésében.

Mindebből természetesen nem az következik,
hogy kiszolgáltatjuk a bibiczet a tojásszedök-
nek s a vadászembernek, a ki némi joggal
nem nagy barátja. Habár a sáskairtásban
nem is végez jelentékenyebb munkát, mégis
tekintélyes hasznot hajt a jószág azon élős-
dijeinek pusztításával, a melyek életük egyik
szakát vizi rovarokban, ezek álczáiban, vala-
mint vízi csigákban töltik. Kárt egyáltalában
nem tehet, csak hasznot, s így föltétlenül
megvédendő.

Pavoncella pngnax (L.

Aquila XIV.

Néhány még gal-

.\ls eine in fortwährend engere Grenzen
verdrängte Vogelart Ungarns und als bedeu-
tender Heuschreckenvertilger, sollte der Giarol
unter den weitestgehenden Schutz gestellt wer-
den. Es sollte strengstens verboten sein, die
Eier zu sammeln und denselben zu schiesseii,
umsomehr, als er den Menschen, welcher sich
seinen Brutstätten nähert, fortwährend unter
Geschrei in Schussweite umfliegt, so dass sie
bis auf den letzten lierabgeschossen werden
können Dabei ist der Schuss sehr leicht, so
dass sich auch die schlecliten Schützen Lor-
beeren holen können. Einmal schoss ich mit
Fleiss eine halbe Stunde unter ihnen herum —
damit die Sache ernst aussehe, erlegte ich
damals auch wirklicJi 4 St. — doch konnte
ich sie trotz besten Willens nicht verscheuchen.

Charadrhis alexandrlnns, L. Nur am Kún-
György-See fand ich ca S Paar, welche wahr-
scheinlich hier brüteten ; am 15. Juli sah ich
sie noch immer.

Vanellus vanellus (L.) In den Niederun-
gen des Hortobágy überall zahlreicher Brut-
vogel. Am 17. Juni beobachtete ich schon
einen Flug von 500 Stück Auf den infizierten
Gebieten war der Kiebitz nicht häutig und
auch unter fünf erlegten Exemplaren fand sich
nur eines, in dessen Magen Heuschrecken
waren ; die übrigen enthielten Wasserinsekten
und deren Larven sowie kleine Schnecken
Obwohl ich das Resultat der Untersuchung
der Mageninhalte nicht für massgebend halte,
so muss ich dennoch betonen, dass der Kiebitz
nicht zu den bedeutenderen Heuschrecken-Ver-
tilgern gehört, während derselbe dodi einer-
seits durch seine Anzahl, anderseits durch seine
Lebensweise sozusagen dazu prädestiniert wäre,
in der Bekämpfung der Heuschreckenplage die
wirksamste präventive Tätigkeit auszuüben.

Aus diesem tolgt jedoch nicht, dass der
Kiebitz den Eiersammlern und dem Jäger aus-
geliefert werde, der ihm mit einigem Rechte
gram ist. Obwohl derselbe im Vertilgen der
Heuschrecken nichts Bedeutendes leistet, so
verrichtet er dennoch grossen Nutzen mit der
Vernichtung derjenigen Parasiten des Vieh-
standes, welche einen Teil ihres Lebens in
Wasserinsekten, deren Larven und Schnecken
verbringen. Schädlich kann er hier überhaupt
nicht werden, nur nützlich, und ist daher
unbedingt zu schützen.

I'avoncella pugnax (L.). Auf den infizierten

31

242

léros Ilimet találtam a fertözíitt területeken s
a nedves réteken : valószinüleg fészkel itt. de
csekély számban, úgy hogy mint sáskairtó
nem jöhet tekintetbe.

Totaniis hypoleiicns (L-)- Néhány jitvonnló
jül. lö-én.

Totaims slareola (L.). Igen sok átvonnló
jiil. 15-én.

Totanus totaims (L.). Keveset láttam, bár
valészinű, hogy néhány pár fészkel itt. Fer-
tőzött területen nem láttam.

Nnnieniiis arcuatus (L.). Már júniusban is
láttam kisebb csapatokat, júl. 15-én pedig
ezrivel volt a Kún György tavánál. A sáskás
területeken nem láttam, a zöme pedig külön-
ben is a csapás megszűnése után érkezett a
területre.

Oallinago gallinaio (L.). és Scolopax rusti
cola (L.). Mint tavaszi átvonulókat Nagy Jenü
észlelte.

Otis tarda L. A túzok gyakori fészkelő a
Hortobágyon, a melylyel többször találkoztam
a fertőzött területeken is, egyszer 20-as csapat-
ban. Sáskapusztításairól sajnos nem szerez-
hettem biztos adatokat. Lövésre nem jutottam,
megfigyelése pedig, mert csak átmenőben
történik, még jó triéderrel is bajos dolog. A
teljesen sík területen már messzii'ől meglátja
az embert és azután állandóan figyeli, ha
ruházatánál fogva gyanús előtte. A megfigyelő
tehát abban a távolságban, a melyben még
láthatna valamit, csak a mozdiüatlanul figyelő
madarat kénytelen szemlélni. Ennek daczára
azonban jelentékeny sáskairtónak tartom azon
az alapon, hogy szinte kizárólagosan a fer-
tőzött területeken tar((')zkod(itt.

Crex crex (L.). A Borsos réten fészkel
néhány jiár.

Ortygometra porzana (L.). Szintén a Bor-
sos réten került elő, a hol valószínűleg fész-
kel is.

Gallinuiacliloropus (L.). Valószínűleg fész-
kel a Hortobágy folyó nádasaiban

Fiilica atra L. A Hortobágy folyó náda-
saiban fészkel 1 — 2 pár.

Cicoiiia ciconia (L.). Ritka fészkelő a Hor-

! Gebieten und nassen Wiesen fand ich einige
Mäunciien. welciie noch den Kragen trugen ;
; wahrscheinlicii nistet er hier, aber in geringer
' Anzahl, so dass er als Heuschreckenvertilger
' nicht in Betracht kommen kann.

Totaims hypolencns (L ). Eiiiii;o Durch-
zügler am 15. Juli.

Totaniis glareola (L.). Sehr viel Durcli-
ziigler am 15. Juli.

Totaims totanus (L.). Es waren wenige zu
sehen, obwohl einige Paare hier brüten dürften.
Auf den infizierten Gebieten kam er nicht vor.

Nuiiienius arcuatus (L ). Schon im Juni
beoba(ditete ich kleinere Flüge, am 15. Juli
waren Tausende am Kún-György-See. Auf
den infizierten Gebieten fand icJi ihn niemals,
der grösste Teil erschien übrigens erst nach
der Bekämpfung der Heuschreckengefahr.

Gallinago gallinago (L)und Scolopax rus-
ticola (L.). AlsFrühjahrsdnrclizügler von Kut;EN
N.\GY beobachtet.

Otis tarda L. Der Trappe ist verbreiteter
Brutvogel im Hortobágy, welcher auch auf
den infizierten Gebieten des Öfteren angetroften
wurde, einmal 20 Stück in einem Fluge. Über
seine Tätigkeit im Vertilgen der Heuschrecken
konnte ich leider keine positiven Eifahrungen
machen. Zum Schuss konnte ich nicht kom-
men, die Beobachtung ist aber, da dieselbe
nur im Vorübergehen gemacht werden kann,
selbst mit gutem Glase mit Schwierigkeit
verbunden. Auf der absoluten Ebene erblickt
er den Menschen schon von weitem und lässt
ihn dann nicht mehr ans dem Auge, wenn er
ihm nach seiner Kleidung verdächtig erscheint.
Der Beobachter muss daher in solcher Ent-
fernung, wo er noch etwas sehen könnte,
den unbeweglich beobachtenden Vogel an-
schauen. Trotz diesem halte ich ihn für einen
bedeutenden Heuschreckenvertilger, u, zw,
aus dem Grunde, weil sich derselbe haupt-
sächlich auf den infizierten Gebieten aufhielt.

Crex crex iL.). Auf der Borsos- Wiese brüten
einige Paare.

Ortygometra porzana (L.) Wurde ebenfalls
auf der Borsos-Wiese gefunden ; wahrschein-
leich auch Brutvogel hier.

Gallinula chloropus (L.). Brütet wahrschein-
lich im Röhrichte des Hortobágy-Flusses.

Fulica atra L. Es brüten 1 — 2 Paare im
Röhrichte des Hortobágy-Flusses.

Ciconia ciconia (L.). Vereinzelter Brut-

243

tobágyon. Csak egy elhagyott fészket találtam
a Malnniliáz mellett egy fán, a mely bemon-
dás szerint még a múlt évben el volt fog-
lalva. A Hortobágy szélén már gyakoribb ; a
Kertész-tanyán és Kövesháza puszta egyik
tanyáján találtam elfoglalt fészket háztetőn.
Fészkel még az Ohaton a nagy majorban.

A gólya a legjelentékenyebb sáskairtók
közé tartozik, a mely többnyire sok százra,
néha ezerre menő csapatokban jelenik meg
a fertőzött területeken, s ott óriási pusztítá-
sokat végez. Bár világosan láthattam, hogy
csak sáskákat pusztítanak, a mennyiség meg-
állapíthatása végett mégis szükség volt egy
gyomortartalomra. Az elejtett példány gyomra
pukkadásig meg volt tömve marokkói sáská-
val, s ezenfölül nyelőcsöve is majdnem a tor-
kig tele volt : minimális számítás szerint is
volt benne lOOÜ sáska. Nagy vöröses színű
köpetei is tisztára sáskamaradványok ; egyik-
ből 1600-nál több sáska mandibulát halászott
ki CsöRGEY Titus barátom. A korábbi sáska-
járások alkalmával is mindig ott volt a gólya
a fertőzött területeken, s minden sáskairtó
ismeri benne a hatalmas segítőtársat ; csak
meg kell gondolni, hogy ilyen fogyasztás mel-
lett egy nap alatt is legalább 100,000 sáskát
pusztít el egy százas csapat.

Ardetta niinnta (L.Ì. Néhány pár fészkel
a Hortobágy vizén.

•Vrdea cinerea L. Átvonuló, már júniusban
többször láttam.

(!oiiunba palnmhuB L. Az ohati erdőkben
fészkel (Nagy Jenő), a hortobágyi erdőkben
nem láttam.

Terdixperdix (L.). Alkalmas búvó- és fész-
kelőhely liíjjáu igen kevés a fogoly a Hor-
tobágyon; mindössze 3 párt figyeltem meg.
Ilyen kis számban való előfordulás mellett
természetesen nem számíthat mint sáskairtó,
de ha sikerülne tömegesebben megtelepíteni
a már említett tamariszkus - ültetvényekkel,
úgy föltétlenül igen jelentékeny praeventiv
működést fejthetnének ki a sáskajárások leküz-
désében.

Coturnix coturnix (L.). Néhány pár fész-

vogel im Hortobágy. Ich fand nur ein verlas-
senes Nest auf einem Baum am Malomliáz,
welches laut Einsage im vorigen Jahre nocii
besetzt war. Am llande des Hortobágy ist er
häufiger ; in dem Kertész Meierhof und auf
einer Tanya in Kövesháza fand ich je ein Nest
auf Hausdächern. Ausserdc^n nistet er auf der
Ohat-Puszta in» grossen Meierhofe.

Der Storch gehört zu den bedeutendsten
Heuschreckenv(irtilgern, welcher oft in Flügen
von Hunderten, manchmal von Tausenden auf
den infizierten Oebiiiten erscheint, und dort
ungeheure Verheerungen anrichtet. Ubwolil
es ganz genau zu sehen war, dass sie nur
Heuschrecken auflesen, so war zur Bestim-
mung der Menge doch ein Mageninhalt not-
wendig. Der Magen des erlegten Exemplares
war zum Zerspringen vollgestopft mit Heu-
schrecken und ausserdem war auch der Oeso-
phagus bemahe bis an den Schlund gefüllt ;
es waren selbst nach minimaler Berechnung
1000 Stück darin. Seine grossen rötlich gefärb-
ten Gewölle bestehen ebenfalls ausschliesslich
aus Heuschreckenresten ; in einem solchen
fand mein Freund Titus Csörgey über 1600 Heu-
schrecken-Mandibeln. Auch bei den früheren
Heuschreckenplagen war der Storch immer
zugegen und jeder Bekämpfer dieser Plagen
kennt ihn als mächtigen Mitarbeiter : man muss
bedenken, dass bei diesem Verbrauche ein
Flug von 100 Stück während eines Tages min-
destens 100,000 Heuschrecken verzehrt.

Ardetta minuta (L.). Einige Paare brüten
im Hortobágyflusse.

Ardea cinerea L. Durchzügler: im .Inni
schon öfters beobachtet.

Colnmba paliinibus L. Brütet in den AVäl-
dern der Ohat Puszta (Eugen Nagy); in den
Wäldern des Hortobágy fand ich sie nicht.

Perdix perdlx (L.). In Ermangelung an
geeigneten Verstecken und Nistplätzen gibt es
im Hortobágy sehr wenig Rebhühner; ich
beobachtete insgesamt nur 3 Paare. In dieser
geringen Anzahl kann das liebiinhn im Ver-
tilgen der Heuschrecken natürlich nicht in
Betracht gezogen werden, doch wenn es mittels
der schon besprochenen Tamarisken-Aufpfian-
zungen gebngen würde, grössere Mengen anzu-
siedeln, so würden dieselben unbedingt eine
bedeutende präventive Arbeit in der Bekäm-
pfung dieser Plagen verrichten.

Coturnix cotnrnix (L.) Einige Paare nisten

31'

244

kel Mata puszta szántóföldjein ; sáskairtó niiin-
káját nem ismerem, de csekély mennyisége
következtében nem lehet jelentékeny.

Viiltnr inonachus L. és (lyps fukus Gm.

Bemondás szerint régehbeii fryakran ellátosiat-
tak a llortobágyra, de újabb időben, a mióta
az állategészségügyet igen szigorúan veszik,
és minden elhullott állatot azonnal el kell
ásni, már csak nagy ritkán jelentkeznek.

(íircus aerugínosus (L.). A Hortobágy észak
és keleti szélén találtam néhányat.

Milvus migrans (Bodd.). Többször láttam
2 — 3 darabot a sáskás területek fölött kerin-
geni. Itt nem fészkel ; bizonyára a sáskák
vonzották ide a debreczeni erdőkből a hol
költ.

Bnteo buteo (L.). Szintén nem fészkel a
Hortobágyon, de állandóan gyakori volt a
sáskajárás egész ideje alatt ; typikus jelenség
a sáskajárásoknál. Közelítő becslés alapján
kb. 100 darab tartózkodott a Hortobágyon, s
ezek Jablonowszky József szerint — a ki sok
köpetjüket is találta — tisztára sáskákkal
éltek. Tény dolog, hogy számára mást nem
is igen nyújthatott akkor a terület. Második
hortobágp utam alkalmával már egyet se lát-
tam ; a sáskajárás megszűnésével lassanként
eltűntek.

Aquila maculata ((Jm.). iíár csekély szám-
ban, de szintén typikus kísérője a sáskajárá-
soknak.

€erchneis tinnuiiculns (L.). A hortobágyi
erdőkben nem fészkel, s magam nem is lát-
tam. Naöy Jenő megíigyelése alapján veszem
föl a jegyzékbe.

Cerchneis vespertinus (L.). A kék vércse
klasszikus fészkelő madár a hortobágyi enlök-
ben ; mindenütt megtelepedik, a hol valame-
lyes fészkelési alkalom kínálkozik. Kiváló
sáskairtó, a mely állandóan ott volt a fertő-
zött területeken.

Gyomrában mindig tiszta sáskát találtam.
Tömegesebb megtelepítése érdekében, mint

auf den Feldern von Mata- Puszta; inwiefern
sie auch Heuschrecken vertilgen, konnte ich
nicht beobachten, dodi kann diese .Arlieit mit
Hinsicht auf das geringe Vorkommen kaum in
Betracht gezogen werden.

Vultur mouachus L. und Gyps fulvus Gm.
Laut Einsage besuciitcn sie fn'iiier oft das
Hortobágy, in neuerer Zeit jedocii, seitdem
die Gesundheitspflege des Viehstandes viel
strenger genommen wml, und jedes gefallene
Tier unverzüglich begraben werden mu.ss.
kommen sie nur selten vor.

Circus aeruginosus (L l. Am Nord- und
Ostrande des Hortobágy beobachtete ich
einige.

Milvus migrans (Bodd.) Mehrmals beobach-
tete ich 2 — 3 Stück über den infizierten Gebie-
ten schwebend. Brütet hier nicht; wurde wahr-
scheinlich durch die Heuschrecken aus den
Wäldern von Debreczen, wo er Brutvogel ist,
hieher gelockt.

Buteo buteo (L.). Brütet ebenfalls nicht im
Hortobágy, war jedoch ständig sehr häufig
während der ganzen Zeit der Heuschrecken-
plage ; typische Erscheinung bei Heuschrecken-
plagen. Ich schätzte ihre Zahl auf nahezu
100 Stück, vrelche sich nach Josef Jablonowszkv
— der viele Gewölle fand — ausschliesslich
vf)n Heuschrecken nähren. Das Gebiet hätte
für ihn tatsächlich auch sonst niclits bieten
können. Bei meinem zweiten Aufenthalte im
Hortobágy sali icli keinen einzigen mehr; nach-
dem die Heusciireckenplage anfliörte. ver-
schwanden sie allmählich.

Aquila maculata (Gm.). Obwohl in gerin-
gerer Zahl, ist der Schreiadler ebenfalls
ein typischer Begleiter der Heusciirecken-
plagen.

Cerchneis tinnunculns (L.) Brütet in den
Wäldern des Hortobágy nicht und wurde auch
von mü' nicht beobachtet. In dieses Verzeichnis
nahm ich denselben auf Grund der Beobach-
tung von Eugen Nagy auf.

Cerclmeis vespertinus (L.). Der Rotfuss falke
ist klassischer Brutvogel in den Wäldern des
Hortobágy, welcher sich überall niederlässt,
wo sich Nistgelegenheit bietet. Hervorragender
Heuschreckenvertilger, welcher sich ständig
auf den infizierten Gebieten aufhielt.

Im Magen fand ich immer nur Heuschreck-
ken. Behufs Ansiedelung in grösserer Anzahl

245

enilitvc volt. Idsérletet is tesz majd a
M. 0. K.

Falco subbateo L. Néhányszor láttam magá-
nyos példányokat ; sáskairtó működéséről nin-
csenek megfigyeléseim, csak azt láttam, hogy
pacsirtáivra vadászott. Egy üldözött pacsirta
egyszer haladó kocsink alatt keresett előle
menedéket.

Asio otns (L.). Baglyokat egyáltalában nem
láttam a Hortobágyon. Az erdei füles baglyot
Nagy Jenő konstatálta mint fészkelő maiiarat
az Ohaton, a Hortobágy szélén, ritkás tölgy
és nyárfa erdőben. A 6 — 8 hold területű erdő-
ben kb. 5 pár fészkelt elhagyott örvösgalamb-
és hamvasvarjú-fészkekben.

Jynx torqnila L. Tavaszszal átvonulóban
Nagy Jenő figyelte meg ; magam nem láttam.

Harkályokat sehol se találtam a Horto-
bágy erdőkben.

Upupa epops L. Tavaszi átvonulóban N.agy J.
találta ; magam nem láttam.

Coracias garrula L. A faluvégi és angyal-
házi erdőben láttam 1 — 1 példányt ; tán szin-
tén a sáskajárásra jöttek ide.

Micropus apus (L.). Jún. 18-án két pél-
dány röpködött a hortobágyi kőhíd körül ;
azontúl — bár lestem rájuk — nem láttam
őket.

Chelidonaria urbica (L.). Szerfölött meg-
lepett, hogy a molnárfecske éppen a Horto-
bágyon oly litka, a hol a füsti fecske oly
nagy számban fészkel. Annál meglepőbb volt
rám nézve ez a tény, mert a múlt évben
Ürbő pusztának konform területén ennek éppen
a megforditottját tapasztaltam : a laczház-
ürbői gulyástanyán kb. 60 párból álló molnár-
fecske kolónia mellett csak 4 — 5 pár füsti
fecske fészkelt. {Aijuila 1906. XIII. pag. 190).

Mindössze egyszer láttam molnárfecskéket
az angyalházi pusztán levő szoboszlai városi
tanyánál. Bemondás szerint ezelőtt a csárda
épületén is nagy számban fészkelt, de né-
hány év óta ismeretlen okokból elmaradt.
A kutakl)an seholse találtam.

wird, wie schon erwähnt wurde, von der U.
0. C. ein Versuch gemacht werden.

Falco subbuteo L. Einigemale sah ich ein-
zelne Exemplare ; ob er auch Heuschrecken
vertilgt, konnte ich nicht beobachten, nur soviel
konnte ich konstatieren, dass er auf die Ler-
chen Jagd machte. Eine verfolgte Lerche floh
vor ilim unter unseren Wagen.

Asis otus (L.). Eulen habe ich im Horto-
bágy nicht gesehen Die Waldohreide wurde
von E. N.\gy als Brutvogel konstatiert u. zw.
auf der Ohat-Puszta am Rande des Horto-
bágy, in einem schütteren Eichen- und Pa])pel-
walde. In dem ca 6— 8 Kat. Joch grossen Walde
brüteten ca 5 Paare in verlassenen Ringel-
tauben- und Nebelkrähen-Nestern.

Jjnx torqnilla L. Wäiirend des Friihjahr-
zuges von E. Nagy beobaclitet; selbst nicht
gesellen.

Spechte waren in den Wäldern des Horto-
bágy nicht vorhanden.

Upupa epops L. Im Durchzuge von E.

Nagy im Frühjahre beobachtet; selbst nicht
gesehen.

Coracias garrula L. In dem Faluvéger
und Angyalházer Walde je ein Stück ; kamen
vielleicht audi den Heuschrecken zuliebe
hieher.

Micropus apus (L.). Am 18. Juni umflogen
2 Exemplare die Steinbrücke des Hortobágy;
später konnte ich sie nicht mehr beobachten,
trotzdem ich ihnen nachstellte.

Chelidonaria urbica (L.). Sehr überraschend
war es für mich, dass die Hausschwalbe gerade
im Hortobágy so selten war, wo die Rauch-
schwalbe in so grosser Anzahl brütet. Es
überraschte mich umsomehr, als ich im vorigen
Jahre auf dem ganz konformen Gebiet der
Ürbő-Puszta genau die entgegengesetzten Ver-
hältnisse antraf: an der Hirtenwohnung von
Laczházürbö fand ich neben einer aus 60Paaren
bestehenden Hausschwalbcnkolonie nur 4 — 5
Rauchschwalbenuester (Aquila 1906. XIII. p.
190). Im ganzen beobachtete ich die Haus-
schwalbe nur einmal an dem Meierhofe
der Stadt Szoboszló auf der Angyalháza-
Puszta. Laut Einsage brütete sie früher häu-
fig am Gebäude der Csárda, doch blieb sie
seit einigen Jahren aus unbelcannten Ursa-
chen aus. In den Brunnen wurden sie nie
angetroffen.

246

llinindo rustica L. Klasszikus Icszkelö-
iiiadiira az nllattenyésztésre berendezett Hor-
tobágynak, a melyen azonban sokkal bősége-
sebben talál megélhetést, mint fészkelő-
helyet. Éppen ezért minden csak némileg
is alkalmas helyen ott találj'uk a fecske-
fészket. A csárda folyosoja tele van, fésze-
rében minden ferliécz alatt van egy fészek,
a ménestelepek épületein s a magányos
gulyástanyákon minden arravaló hely el van
foglalva.

Legérdekesebb a fészkelés a kutakban \ a
hol annyira bizalmas, hogy a kútkáva felső
eresze alá is odatapasztja fészkét, úgy hogy
kézzel bele lehet nyúlni. Legjobban szereti a
tágas kettős, hármas és négyes kutakat, a
hol akadálytalanul repülhet ki s be. A fabur-
kolatú szögletes kutakban valóságos kolóniák
vannak, néha 15—20 fészek több emeletben
egymás fölött. A téglával kirakott kutakban
csak a kútkáva alsó és felső kávája alá rak-
ják fészkeiket, mert csak ott találnak védő
ereszt.

A kutakban való fészkelés szinte sza-
bály a Hortobágyon, s még a tanyák kö-
zelé))en is többnyire tele vannak a kutak
fecskefészkekkel, daczára an-
nak, hogy a kutak állan-
dóan nedves levegője gyak-
ran meglazítja a fészkeket,
úgy hogy azok a fiókákkal
együtt a vízbe esnek.

Oly nagy a hiány alkalmas
fészkelési helyekben, hogy be-
mondás szerint azonnal elfog-
lalják a vasúti kocsikat, ha
azok csak 2 — 3 napig is vesz-
tegelnek az állomáson. Be-
hatoltak a sáskah'tók sátrai-
ba is, és hiába akadályozták
őket az előrelátó munkások,
3 nap alatt készen volt afé-
szek a sátor teteje alatt az
árboczfán. Minthogy minden-
ki védi őket, ezért rendkí-
vül bizalmasak. Az egyik mé-
nes telepen láttam egy fész-

' Sharpé & Wyatt : Monograph of
the Swallows. Vol. I. London 188r>—
189-t czímü munkában is említenek
egy ilyen esetet, de a hely közelebbi
meghatározása nélkül.

Fecskefészkek a kútban.
Schwalbennester im Brunnen.

Hiriitido rustica L. Klassischer lirutvogel
des zur Viehzucht eiiigerichteten Hortobágy,
wo jedoch viel mehr Nahrung als Brutgele-
genheit voriianden ist. f^bcn deshalb ist an
jeder nur halbwegs annehmbaren Stelle das
Öcliwalbennest aufzufinden. Der Gang der
Csárda ist voll, im Schupfen dieser ist unter
jedem Daclispai'reu ein Nest, in den Gestüten,
sowie an den ilirtenwohnungen ist .jeder ge-
eignete Platz besetzt.

Die interessanteste Nistweise ist die in den
Brunnen,' wo sie derart zutraulich ist, dass
sie ihr Nest gleich unter den ol)eren Rand
des Brunnengestells baut, so dass man mit
(1er Ihiiid in das Nest greifen kann. Am liebsten
sind ihr die weiten Zweier-, Dreier- und Vierer-
Brunnen, wo sie leicht ein- und ausfliegen
kann. In den mit Holz ausgelegten vierecki-
gen Brunnen sind ganze Kolonien beisam-
men, oft finden sich 15 — 20 Nester mehrere
Stock hoch übereinander. In den mit Ziegeln
ausgelegten Brunnen werden die Nester nur
unter dem oberen und unteren Rand des Brun-
nengestells augelegt, da nur hier ein Schutz-
dach vorhanden ist. Das Nisten im Brunnen
ist im Hortobágy Regel und selbst in der Nähe
der Meierhöfe sind die Brun-
nen meistens voll mit Scliwal-
bennestern, trotzdem in der
ständig nassen Luft so man-
ches Nest seine Festigkeit
verliert und samt
in das Wasser fallt.

Der Mangel an
Niststellen ist so gross, dass
laut Einsage die Eisenbahn
waggons sofort besetzt wer-
den, wenn dieselben 2 — 3
Tage lang auf der Station
verbleiben. Auch drangen sie
in die Zelte der heuschreck-
kenvertilgenden Aj'beiter ein:
vergebens versuchten sie die
Arbeiter, welche das Ende
voraussaJien . daran zu ver-
hindern, in drei Tagen war das
Nest unter der Spitze des Zeltes

' In Sharpé & Wïatt: Monograph
of the Swallows Vol. I. London 1885
—1894, wird auch ein Fall erwähnt,
aber ohne nähere Bestimmung des
Ortes.

den Jungen

247

ket az istallo ablaka es vasrácsa között, a
mely tarka pántlikával volt odaerősítve. Az
egyik béres tette oda a leválni, illetőleg
lezuhanni készülő fészket, hogy megmentse a
fiókákat.

Hi/,onyitásra nem szorul, hogy azért szeretik
annyira ezt a területiét, mert a nagy állattenyész-
téssel együttjáró rovartömegek , nevezetesen
bögölyök, legyek és ganajtnró bogarak bőséges
megélhetést nyújtanak, s hogy ezek pusztítá-
sával rendkívül hasznos munkát végeznek
ezen a vidéken, a hol a jószág rovarellen-
ségei annyi kárt okozhatnak. Éppen ezért
az állattenyésztés érdekében lehetőleg sok
fészkelési alkalmatosságot kellene számukra
berendezni, annál is inkább, mert bizalmassá-
guk következtében bizonyára elfoglalnák azo-
kat és hamarosan még nagyobb mértékben
elszaporodnának.

A telepítésre fészkelő ereszeket lehetne beren-
dezni, ca. 4 méter magas és hosszú deszka-
falakat egy vagy két ereszszel. Ezt a berende-
zést állandóbb jellegű, deszkákból összerótt
szárnyékok fölállításával lehetne összekap-
csolni, s így külön költséget alig okozna.
Egyébként is ez volna a legczélszerűbb, úgy
a jószágra, mint a fecskékre nézve, csak a
fészekkeresés és építés ideje alatt kellene
esetleg mesterséges úton is arról gondoskodni,
hogy a közelben elegendő építési anyagot
találhassanak. Azilymódon megtelepített fecske-
kolóniák gyönyörű ékességei és nevezetessé-
gei volnának az amúgy is méltán híres Hor-
tobágynak.

A füsti fecskék sáskairtó működését nem
ismerem. Sajó Károly szerint (i. h. p. 69.)
az 1890-iki szegedi sáskajárás alkalmával
„kisebb nagj^obb fecskecsoportok — néhol
több száz — a földre telepedve majdnem
katonai rendben sorakoztak egymás mellé,
ott, hol sáskákat találtak. Ezeket azután gyor-
san és csicseregve, hébe-korba előre ugoiTa,
fogdosták össze a földről, és ebben a mun-
kában az egész fecskesor meglehetős sebesen,
arczvonalban iialadt előre." Hozzáteszi még

an (len Zeit-Mast geklebt fertig, hidim sie
von jedermann geschont werden, sind sie
ausserordentlich zutraulich, in einem Gestüte
erblickte ich ein is'cst welches zwischen
dem Fenster und Gitter des Stalles mit bun-
ten Bändern befestigt war. Ein Bedienste-
ter verlegt(i das sich ablösende und vom
Herabstürzen bedrohte Nest dorthin, um die
Jungen zu erretten.

Es bedarf wohl keiner Beweisführung, dass
sie dieses Gebiet deshalb so vorziehen, weil die
mit der Viehzucht Hand in Hand gehenden Insek-
tenmassen, namentlich Bremsiliegen, Mücken
und Mistkäfer reichliche Nahrung bieten, und
dass sie mit dem Vertilgen dieser hier
ein(^ ungemein nützliche Arbeit verrichten,
wo die Insekteufeinde des Viehstandes enor-
nuMi Schaden anrichten können. Eben des-
iialb sollten schon im Interesse der Vieh-
zucht möglichst viele Brutplätze für sie ein-
gerichtet werden, u. zw. umso mehr, da sie
dieselben infolge ihrer Zutraulichkeit sicher
annehmen würden und sich deshalb in Kürze
in noch grösserem Masse vermehren konnten.

Behufs Ansiedelung könnten Nistdilcher ein-
gerichtet werden, ca 4 Meter hohe und lange
Bretterwände mit 1 — 2 Dächern. Diese Ein-
richtung könnte eventuell mit der Aufstellung
ständiger Schutzwände für das Vieh verbunden
werden und würde so kaum separate Aus-
lagen verursachen. Auch in anderer Bezie-
hung wäre dies das Vorteilhafteste, für das
Vieh ebííuso wie auch für die Schwalben, nur
müsste man in der Zeit der Nestsuche und
des Nestbaues eventuell auch auf künstliche
Weise für genügendes Baumateriale in der
Nähe sorgen. Die derartig augesiedelten
Schwalbenkolonien würden einen prächtigen
Schmuck und Buhm des auch ansonsten mit
Recht berühmten Hortobágy bilden.

Die Arbeit der Schwalben als Heuschrecken-
vertilger ist mir nicht bekannt. Von Karl Sajó
(1. c. p. 69), der sie bei Gelegenheit der Heu-
schreckenplage im J. 1890 in Szeged Ijeobach-
tete, entnehmen wirfolgendenBericht: „Kleinere
und grössere Schwalbenflüge — manchmal
mehrere Hundert — liessen sich dort, wo sie
Heuschrecken fanden, auf die Erde nieder,
und formierten sich hier sozusagen in militä-
rischer Ordnung. Unter Zwitschern und hie
lind da vorwärts springend, nahmen sie die

248

azt is, liügy a fecskék evvel rendkiviil liasz-
iios munkát végeztek, a mennyiben evvel az
utótakaritással elpusztitottáka hajtás után még
fönnmaradt sáskákat.

A füsti fecskék telepítése ezek alapján a
sáskairtás szempontjából is ajánlatos volna,
daczára annak, liogy Jablonowszky Józsek szó-
beli közlése szerint hozzájárulnak a marokkói
sáska terjesztéséhez. Többször látta ugyanis
azt, hogy a sáskákkal etetett fiókák, nem tud-
ván még kellőleg elbánni velük, ismét a földre,
sokszor még eladdig meg nem fertőzött terü-
letre ejtették a sáskákat. Az igazság érdeké-
ben nem mellőzhettem ennek a fölfogásnak
a fölemlítését, bár egyáltalában nem osztom
azt. A fecskéktől megfogott sáskák már össze
vannak törve, s még ha életben maradnak is,
mindig csak nyomorékok lesznek, a melyek-
nek szaporodása fölötte kétséges. Itt tehát
oly minimális fertőzésről lehet csak szó, a
melyből emberi számítás szerint sohase vál-
hatik komolyabb veszedelem, s igy egyálta-
lában nem szólhat a fecskék mesterséges
megtelepítése ellen.

Lanius minor Gm. Jellemző fészkelő madár
a Hortobágy fás területein, bár mindenütt
csak néhány pár szokott fészkelni. A sáska-
irtásban ugyan tőle telhetőleg közreműködik —
hat gyomortartalom közül négyben volt sáska
— de aránylag csekély számánál fogva szá-
mottevő tényezőként nem szerepelhet ; mind-
azonáltal mint hasznos madár, a mely ezen
a területen nem is csinálhat kárt, föltétlenül
kímélendő.

Corvus cornix, L. Egyetlen egyszer se
láttam a Hortobágyon. Nagy Jenő mint fész-
kelőt emUti az Ohaton. Sajó (i. h.) a sáska-
pusztító madarak között fölsorolja.

Coitus frugilegns L. Jelentékeny sáska-
irtó, a melj' a korábbi sáskajárások alkalmá-
val is állandóan a sáskapusztitók között sze-

Heuschrecken rascli vom Boden aut und in
dieser Arbeit bevregte sich dann die ganze
Schwalbenlinie zienilicii schnell in einer
Front vorwärts." Es wird sodann noch hin-
zugefügt, dass die Schwalben dadurch eine
sehr nützliche Arbeit verrichteten, indem
dieselben durch diese Nachlese die übrig-
gebliebenen llcusciirecken vernichteten.

Die Ansiedelung der Schwalben wäre daher
auch im Interesse der Heuschreckenvertilgung
zu empfehlen, trotzdem dieselben nach der
mündlichen Mitteilung von JobefJablonowszky zur
Verbreitung der marokkanischen Heuschrecke
beitragen. Derselbe war nämlich oft zugegen,
als die mit Heuschrecken gefütterten Jungen,
da sie diesen noch nicht ganz gewachsen
waren, die Heuschrecken auf die Erde fallen
liessen, u. zw. des öfteren auch auf solche
Gebiete, welche bis dato noch nicht infiziert
waren. Im Interesse der Wahrlieit kann die
Erwähnung dieser Auffassung nicht präteriert
werden, trotzdem ich dieselbe durchaus nicht
teile. Die von den Schwalben gefangenen Heu-
schrecken werden derart zerdrückt, dass sie
auch am Leben bleibend, immer nm- Krüppel
sein werden, deren Fortpflanzung überaus frag-
lich ist. Es kann daher nur von einer solch
minimalen Infektion die Rede sein, welche
nach menschlicher Berechnung niemals zu
einer ernsteren Gefahr führen, und deshalb
durchaus nicht gegen die Ansiedelung der
Schwalben sprechen kann.

Laniu8 minor Gm. Charakteristischer Brut-
vogel des Hortobágy überall, wo Bäume zu
finden sind, doch überall nur in wenigen Paaren.
Im Vertilgen der Heuschrecken wirkt er zwar
nach Kräften mit — unter sechs Ingluvialien
enthielten vier Heuschrecken — doch kann
er infolge seiner geringen Anzahl nicht in
Betracht gezogen werden: als nützlicher
Vogel jedoch, der auf diesem Gebiete gar
keinen Schaden machen kann, muss er un-
bedingt geschont werden.

Corvus cornix L. Wurde nicht ein ein-
ziges Mal im Hortobágy beobachtet. E
Nagy erwähnt die Nebelkrähe als Brutvo-
gel in Ohat-Puszta. Sajó (1. c.) erwähnt
sie unter den heuschreckenvertilgenden Vo-
gelai-ten.

Corvns frugilegus L. Bedeutender Heu-
schreckenvertilger, welcher auch bei den frü-
heren Plagen immer als solcher figurierte.

249

repelt I^y pl. ISOO-bcii Ecseg pusztán —
Sajó K. (i. li.) — a sáskalepett foltokat min-
dig az odasereglett varjak árulták el.

A fertőzött területeken niajd mindenütt
találkoztam velük, fökéjipen a/.onl)an a Hor-
tobájív szélein. Néa;v darabot ejtettem el, s
ezeknek a gyomra tömve volt tiszta marokkói
sáskával. Könnyen kiszámítható, hogy mek-
kora sáskatömegeket fogyasztanak ezek a
nagy varjiicsapatok. s hogy ily módon külö
nősen az utótakaritásnál milyen fontos niun-
kát végeznek.

Az általános részben kimerítően ismertettem
a vetési varjú viszonyát a területhez, meg-
telepítésének nehézségeit stb., itt még csak
a Hortobágy környékén, nevezetesen a tiszai
ligetekben fészkelő varjakról óhajtok néhány
szóval megemlékezni. Az eniKtett helyeken
rengeteg kolóniákban fészkelnek, s a lakosság
valóságos csapást lát bennük. Nagy károkat
okoz a kelő vetésben, mert addig a mig gyönge,
kihúzgálja azt. Nagyobb bii'tokosok ői'iztetik
a vetést, s ez évenként 400 - 500 koronába
is kerül ; a kisebb gazdák, a kik vetéseiket
nem őriztethetik, sokszor igen érzékeny káro-
kat szenvednek. A rovarkárokról való kérdé-
seimre azonban kivétel nélkül azt a választ
nyertem, hogy ilyenek nincsenek és nem is
szoktak lenni, s elismertetett az is, hogy az
elsősorban a vetési varjak érdeme.

Pica pica (L.). Minden erdőben fészkel
néhány pár, s ennek a révén valóságos szállás-
csinálói a kék vércsének, mert elhagyott vagy
erővel elvett fészkeiben költenek. Minthogy
pusztítja a sáskákat is, és a nuistaiii viszo-
nyok között nem lehet káros a hortobágyi
erdőkben, azért már a kék vércsére való tekin-
tetből is egyelőre védelemben részesítendő.

Oriolus oriuluM (L.). A csárda körül, vala-
mint néliány erdőben fészkel egy-egy pár.
Aquila XIV.

So wurden z. B. anno KSÍ)() auf der Ecseg-
Puszta nach \\. S.wò die von Heuschrecken
heimgesuchten Plätze immer von den ange-
sammelten Saatkrähen verraten.

Auf den intizierten Gebieten begegnete
ioli den Saatkrähen fast immer, jedoch
hauptsächlich au den Rändern des Horto-
bágy. Es wurden vier P^xemplare erlegt
und der Mageninhalt derselben bestand aus
lauter raarokkauisclien Heuschrecken. Es
ist leicJit auszureclinen, was für Hensch-
reckkenmassen diese grossen Krähenscha-
ren verzehren und welch eine wichtige
Arbeit sie dadurch, besonders bei der Nach-
lese, verrichten.

Im allgemeinen Teile wurde das Verhältnis
der Saatkrähe zum Gebiete, die Schwierig-
keiten der Besiedelung etc. ausführlich behan-
delt ; hier soll mir noch derjenigen Saatkrähen
mit einigen Worten erwähnt werden, welche
in der Nähe des Hortobágy, namentlich in
den Auwäldern des Tiszatlusses brüten. An den
erwähnten Stellen nisten ungeheure Kolonien,
und die Bewohner erblicken in ihnen wahre
Plagen. Sie verursachen grossen Schaden
in der sprossenden Saat, da sie die noch
schwachen Pflänzchen heraushacken. Grös-
sere Besitzer lassen ihre Saaten hüten,
was jährlich 400 bis 500 Kronen ausmacht;
die kleineren Besitzer, welche ihre Saaten
nicht hüten lassen können, erleiden oft emp-
findliche Schäden. Auf meine Anfragen be-
züglich Insektenschäden erhielt ich jedoch
überall ohne Ausnahme die Antwort, dass
es solche nicht gibt und auch nicht vor-
zukommen pHegen und wurde auch anerkannt,
dass dies in erster Linie das Verdienst der
Saatkrähen ist.

Pica pica (L). In jedem Walde nisten einige
Paare, w<^l(he dadurch wahre Quartiermacher
des Rotfussfalken sind, da diese in ihren ver-
lassenen oder mit Gewalt usurpierten Nestern
brüten. Indem sie auch Heuschrecken vertilgt
und unter den jetzigen Verhältnissen in den
Wäldern des Hortobágy nicht schädlich wer-
den kann, so wäre dieselbe sc^hon im
Hinsicht auf die Rotfussfalken vorläufig zu
schützen.

Oriolu.s orioins (L.). In der Umgebung der
Csárda, sowie in einigen Wäldern brütet je
ein Paar.

32

250

Pastor roseus (L.). A jegyzi-k könnyebb
áttekinthetése vój^ett a pásztornuidárra vonat-
kozó ívszt nativobb terjedelme miatt közle-
ményem végére helyezlem.

Stunuis vnlf^aris (L.). Már nagy csapa-
tokban járt a Hortobágyon, rendesen a fer-
tőzött területeken, de főleg a széleken. Az
elejtett példányok gyomrában mindig tiszta
sáskát találtam. Nagy kár, hogy a területen
a sajátos viszonyok következtében bajos a
niegtelepitése : jelentékeny sáskapusztitásaival
nagyban hozzájárulhatna a sáskajárások csök-
kentéséhez.

Passer doiiiesticus (L.) és Passer mon-

taniis ÍL.). A tanyákon és ménestelepeken
mindenütt gyakoriak, a legelőterületen azon-
ban csak egyetlen egy mezei verébbel talál-
koztam. Sok kutat vizsgáltam meg a Hor-
tobágyon, de egyikben se fészkelt mezei veréb.
A fertőzött területeken természetesen nem
lehetett őket látni.

Emberiza calandra L. Mindenütt gyakori,
a hol gabonatermelés van, igy a csárda körül
és Máta pusztán. Két példányt lőttem, gyom-
rukban majdnem csupa sáskát találtam.

Einberiza sclioeniclns L. Nem láttam ;
tavaszi átvonulását Nauy J. jegyezte föl.

Alauda eristata L. A csárda körül, s a
nagyobb utak mentén szórványos fészkelő.

Alauda arvensis L. Typikus, gyakori fész-
kelő a Hortobágyon. A sáskajárás ideje alatt
főleg sáskával táplálkozott. Nyolcz gyomor-
tartalmat gyűjtöttem, s ezek egyikéből se
hiányzik a sáska. Nagy számuknál fogva szin-
tén hozzájárulnak a csapás csükkeutéséhez.

A mezei i)acsirták hasznos munkáját annak
idején az algieri sáskajárásnál is méltányol-
ták: a kormány megtiltotta ezeknek a „becses
segédmunkásoknak" a vadászatát. Erre alapos

Pastor roseus (L.). Behufs leiciitcrer Diiicli
sieht dieses Verzeichnisses gebe ich den :iut
den Rosenstar bezüglichen Teil schon mit
Hinsicht auf dessen grössere Ausdehnung am
Ende des Artikels.

Sturnus vulgaris (L.). War in grossen Scha-
ren vorhanden, gewöhnlich auf den infi-
zierten Gebieten, jedoch hauptsächlich an den
Rändern des Hortobágy. In dem klagen der
erlegten Exemplare fand idi immer lauter
Heuschrecken. Es ist sehr scliade. dass
infolge der eigenartigen Veriiältnisse des
Gebietes, die Ansiedelung des Stares sehr
schwierig ist : als bedeutender Heuschrecken-
vertilger würde er in nicht geringem Masse
zur Verminderung der Heusciireckenplagen
beitragen.

Passer doniesticus (L.) und Passer nioii-

tanus (L.). In den Meierhöfen und Gestüten
überall häufig ; auf der Puszta selbst traf ich
nur einen Feldsperling. In den vielen Brunnen
des Hortobágy, welche ich untersuchte, fand
ich nicht einen brütenden Feldsperling. Auf
den infizierten Gebieten waren sie natürlich
nicht zu sehen.

Emberiza calandra L. Überall häufig, wo
Getreide gebaut wird, so in der Umgebung der
Csárda und auf Máta-Puszta. Zwei erlegte
Exemplare hatten im Magen fast lauter Heu-
schrecken.

Emberiza sclioeniclus L. Wurde nicht be-
obachtet ; während des Frühjahrszuges vf)n E.
Nagy gesehen.

Alauda eristata L. In der Umgebung der
Csárda und den grösseren Sti'assen entlaug
vereinzelter Brutv'ogel.

Alauda arvensis L. Typischer, häufiger
Brutvogel im Hortobágy. Während der Heu-
schreckenplage bestand ihre Nahrung haupt-
sächlich aus Heuschrecken. Es wurden acht
Ingluvialien gesammelt und keines entbehrt
der Heuschrecken. Infolge ihrer grossen Anzahl
tragen sie auch zur Verminderung der Plagen
bei.

Die nützliche Arbeit wurde seinerzeit auch
bei den Heuschreckenplagen in Algier gewür-

digt : die Regierung

verbot die Jagd dieser

„wertv<illen Mitarbeiter". Dazu war auch alle
Ursache vorhanden, da sie in den vorangehen-

251

oka is volt, inert az elözö években waji'gon-
szánira küldözgették őket Marseillebe. '

Alaiidn ln-iicJi j dactyla Lkisl. Jiín. íl-én
lőttem egy példáuyt, mely nagysága és ruhá-
zata következtében azonnal föltíint. Daczára
annak, hogy ez még csak a második hazánk-
ból ismeretes példány, mégis az előfordulás
időpontját tekintve alig utasítható el az a föl-
tevés, hogy ez a faj esetleg fészkel a Hor-
tobágyon, miután ez határozottan alkalmas
terület volna számára. Többször azonban leg-
éberebb figyelmem daczára se láttam.

Motacilla alba L. A iiorlobágyi kutak körül
mindig láttam egy-két példányt, fészkelésérol
azonban nincs biztos adatom. A fertőzött terü-
leteken is többször fordult elő.

Motacilla flava L. A laposokban nem ritka
fészkelő : többször láttam a fertőzött terüle-
teken, s megfigyeltem, mikor sáskát vitt a
tiainak.

Sylvia Sylvia (L.). A csárda körül fészkelt
1 pár.

AcrocephahLs aruiidinaceus (L.). A llor-
tobágy-folyó nádasaiban nem ritka fészkelő.

Acrocephalus palustris (Bechst.). A csárda
körül fészkelt egy pár.

Pliylloscopus acredula (L.i. Tavaszi átvo-
nuló (Nagy J.).

Saxicola oenanthe (L.j. Sokat láttam az
északi határárokban, a hol fészkelt is. Lőttem
egy idei liatalt ; gyomrában sáskatörmelék
volt.

l'ratincola rnbicola (L.). és Eritliaciis
rnl)eciila (L.l. Tavaszi átvonuláskor \a(ív J.
ügyelte meg őket.

den Jalircii \vagi;(Ui\V(;is(' nach Marseille ver-
saiuil wurden.

Alauda hradiydactyla Lkisi.. Am l'I. Juni
erlegte ich ein Kxeiuplar, welches infolge
seiner Grösse und Farbe sofort auffiel. Trotz-
dem dieses erst das zweite aus Ungarn
bekannte Exemplar ist, so kann mit Hin-
sicht auf den Zeitpunkt des Vorkommens
kaum der Gedanke abgewiesen werden, dass
diese Art im Hortobágy eventuell brütet,
indem das Gebiet dazu jedenfalls geeig-
net ist. Trotz grösster Aufmerksamkeit konn-
te ich diesell)e jedoi'li nicht öfter beo-
bachten.

Motacilla alba L. Bei den Brunnen im Horto-
bágy sah ich immer 1 — 2 Exemplare, über das
Brüten habe ich .jedoch keine sicheren Daten.
Wurde auf den inlizierlen Gebieten des öfteren
angetrofl'en.

Motacilla flava L. lu den Niederungen nicht
seltener Brutvogel ; wurde auf den intizierten
Gebieten mehrmals angetroffen und einmal
beobachtete ich ein Exemplar, welches seinen
Jungen Heuschrecken zutrug.

Sylvia Sylvia iL.) In der Umgebung der
(Isárda l)rütete ein Paar.

Acroceplialus arundinaceiis (L.) In den
Röhrichten des Hortobágy nicht seltener Brut-
vogel.

Acroceplialus palustris (Buchst.). In der
L'mgebung der Csárda nistete ein Paar.

Phylloscopus acredula (L.). Durchzügler im
Frühjahr (E. N.\gy).

Saxicola oenantlie (L.j. N'iele in dem nörd-
lichen Grenzgiabeu, wo sie auch brüteten.
Erlegte ein heuriges Junges, in dessen Magen
Heuschreckeureste waren.

Pratincola nibicola (L.) und Erithacus
rubecula (.L.). Als Durchziigler im Frühjahr
von E. Nagy beobachtet.

' KtJNCKKL d'HERCULAis jelentése : Bulletin de la Soc
Entomologique do France. 1889. pag. V.

' Bericht v(in Künckki. DTlEKCLn.Ais im Bulletin de
la Soc. Entomologique de France. 1889 p. V.

32"

252

.1 iiurtobàgyi nagy kőhíd.
A pásztormadár fészektelepe.

l'IP jrros.^e Steinbrucke im Hortobágy
Brutkolonie des Rosenstares.

A pásztormadár a Hortobágyon lîK)î-ben.

Der Kosenstar im Hortobágy im J. 19<>7.

Sohse látott csodaszép tarka színezetű
madárvendégeket bániul a hortobágvl ember.
Ott tanyáznak a legforgalmasabb helyen a
csárda mellett, a gyönyörű, sok viharral da-
czolt köhidon. mely első tekintetre úgy tűnik
fel, mint a római kornak valamely csodálatos
épségben fennmaradt emléke. Gyönyörködik
bennök minden arramenö, s nemcsak a szí-
nükben, hanem örökös vigságukban. bohókás
nselkedésükben. furcsa mozdulataikban. Any-
nyira bizalmasak, hogj- 10 lépésnyi távolság-
ban is még mindig ott ugrálnak és játsza-
doznak a hid kókorlátján, s ha további közele
désre fel is repülnek, csak fordulnak egj'et-
s valamivel odébb újra leülnek. Még a leg-
öregebb pásztorok se emlékeznek ilyen ma-
dárra, pedig egj-éb dolguk alig lévén, állandóan
figyelemmel kisérik a Hortobágy áUatAilágát.
Akad köztük olyan is, a ki Magentáról és
Custozzáról tud regélni s ide s tova félszáza-
dot töltött egj-foljtában a Hortobágyon.

S megindul a találgatás, mifélék lehetnek,
honnan és miért jöhettek. Megjelenése a sere-
géljTe emlékeztet, gyönyörű tollazata a trópusi

Xoch nie gesehene wunderschöne, buntge-
írefárbte Vogelgäste werden im Hortobágy
l)ewimdert. Grleich an der verkehrreichsten
Stelle haben sie sich niedergelassen, neben
der Csárda auf der prachnollen. viele Stürme
mitgemachten Steinbrücke, welche auf den
ersten Blick als ein wunderbar erhaltenes Denk-
mal der römischen Zeit erscheint. Jeder Vor-
übergehende ergötzt sich an ihnen, u. zw
nicht nur an ihrer Farbe, sondern auch an
ihrer stetig guten Laune, an ihren possierli-
chen Gebärden und absonderlichen Bewegun-
gen. Sie sind so zutraulich, dass sie in einer
Entfernung von 10 Schritten noch immer auf
der Steinschranke der Brücke herumspringen
und weiterspielen und wenn sie bei weiterer
Annäherung auch auffliegen, so gehen .sie nicht
weit, sondern lassen sich nur etwas weiter
wieder nieder. Selbst die ältesten Hirten können
sich ni<ht erinnern, jemals einen solchen Vogel
gesehen zu haben, trotzdem sie in Ermange-
lung anderer Beschäftigung die Tierwelt des
Hortobágy immer mit der wachsamsten Auf-
merksamkeit beobachten. Manche unter ihnen
können noch von Magenta und Custozza erzäh-
len und leben schon über ein halbes .Jalirhun-
dert lang ununterbrochen auf dem Hortobági,-.

Und dann beginnt das Herumraten, was es
für Vögel sein können, von wo und warum
sie hergekommen sind. In der Erscheinung

253

szinpíimpa foiznlnint kelti fel. s osakluuiiar mesr-
vau s általánossá válik a nóv: „afrikai seregély" .
Majd későbl), mikor jobban megismerték, lett
belőle sáskamadúr . Mint a gondviselés, úgy
jelentek meg sáskapusztító hadai s az ilyfajta
gondviselést Magyarországon, a mezőgazdasá-
got szolgáló tudományos intézetek hazájában
közfelfogás szerint a m. kir. földniívelésiigyi
minisztérium kéjjviseli. Nemsokára szájról-
szájra jár s hitelre talál a kalandos hir: a
földmívelésiigvi minisztérium két waggonnal
hozatott belőlük, s itt eresztette ki őket a
Hortobágyon, a sáskaveszedelem leküzdésére.
Sokkal inkább jeUeniző, mint furcsa, hogy
némi kételkedéssel ugyan, de mégis csak
hitelre talál ez a csodamese, csak némi meg-
erősítés szükséges illetékesnek vélt helyről, s
eltűnik az utolsó kétely is, oly erősen gyö-
kerezik a népben a hit, hogy a földmívelésügyi
minisztérium az ügy érdekében még ezt is
megtenné.

Bemondás szerint június első napjaiban
jelentkeztek először kiseblj csapatok, a melyek
az erdőkben ütöttek tanyát. Néhány nap múlva
már ca 80.000 főre növekedett a szánuik, s
ekkor már a fészkelésre alkalmas helyeket
kezdték megszállani. Tudomásom szerint a
következő helyeken voltak fészkelőtelepek:
Nagyhortobágy csárda, hortobágyi kőhíd, szan-
dali'keri vályog téglarakások, az ér balpartján
mindjárt a híd mellett, Bagola. Nagyhort,
Kishort és Vékonya jjusztákon. Dinnye, Pap-
rétje és Kertész, — a régi térképen Molnárné —
tanyákon és Franczia-majorban. Összesen közel
8000 párra becsültem a fészkelők számát.
Azok, a melyek alkalmas fészkelőhelyet nem
találtak, lassanként eltünedeztek. Számuknak
ezt a fokozatos csökkenését már júniusi utam
alkalmával is észrevettem, különösen feltűnő
volt azonban július közepén, a mikor a fész-
kelőkön kívül már alig volt más pásztormadár
a vidéken.

Távozásukról nincs saját megfigyelésem, de
megbízható bemondás szerint a fiókák kirepü-

erinneni sie an den Star, das wunderliarc
Gefieder erregt den Begrifl" der tropischen
Farbenpracht, und dadurch ist der Name,
welcher in kurzer Zeit allgemein wird, schon
gefunden; es sind „afrikanische Stare"" . Spä-
ter, als sie schon mehr i)ekannt waren, wur-
den sie „Heuschreckenvögel" genannt. Wie
die göttliche Vorsehung erschienen iiire heu-
schreckenvertilgenden Heere, und diese .Vrt
von Vorsehung wird in Ungarn, in der Heimat
der wissenschaftlichen Institute für die Land-
wirtschaft, der allgemeinen Auffassung nach
vom k. ung. Ackerbauministerium vertreten.
Bald geht die abenteuerliche Kunde, welche
auch Glauben findet, von Mund zu Mund :
das Ackerbauministeriuni l)estellte zwei \\'ag-
gons und gab ihnen liier im Hortobágy die
Freiheit, um die Heuschreckenplage zu be-
kämpfen. Es ist in viel höherem Masse cha-
rakteristisch als sonderbar, dass diese Wun-
dermär, wohl erst nach einigen Zweifeln,
geglaubt wird — es bedarf nur einiger Be-
stätigung von kompetent gewähnter Seite, und
auch der letzte Zweifel schwindet, so fest
wurzelt im Volke der Glaube, dass das Acker-
bauministeriuni im Interesse der Sache selbst
dieses veranlassen würde.

Laut Einsage erschienen die ersten in klei-
neren Flügen anfangs Juni, welche sich in
den Wäldern niederliessen. Nach einigen Ta-
gen wuchs ihre Anzahl schon auf zirka 30,000.
worauf sie die zum Nisten geeigneten Stellen
zu besetzen begannen. Meines Wissens waren
auf den folgenden Stellen Brutkolonien : Nagy-
hortobágy-csárda, Steinbrücke im Hortobágy,
anfgeschiciitete Lehmziegel am Szandalék-
flüsschen am linken Ufer, gleich neben der
Brücke, auf den Puszta Bagota, Nagyhort,
Kishort, Vókonya, in der Dinnye, Paprétje
und Kertész — letztere auf den alten Land-
karten .Molnárné genannte — Tanya, und im
Franczia Meierhofe. Die Anzahl der Brütenden
schätzte ich auf ungefähr 3000 Paare. Die-
jenigen, welche keine geeignete Brntstelle
finden konnten, verschwanden allmählicli. Diese
stufenweise Vbnaiime ihrer Anzahl beobachtete
ich schon im Juni, besonders auffallend war
dieselbe jedoch Mitte Juli, als ausser den hier
brütenden keine anderen Rosenstare in der
Gegend zu sehen waren.

Über den Wegzug habe ich keine eigenen
Beobachtungen, docii crfiilir iih von verläss-

254

lése után már fsíik rövirl ideisi tartózkoflott
itt a pí'isztorniadarak zöme: rlc még au?. 27-éii
is volt iiéhiiny a kiiiigyörgyi erdőben.

Táplálék idv az egész idő alatt szinte tisz-
tára sáskákljól álk)tt. Bár néha itt is követték
a jószágot, ezt az előszeretetet a jószág iránt
mégse találtam meg oly fokban, mint a hogyan
Pktrnyi* íigyelte meg 1837-l)en l'est vidékén.
Leginkább a fertőzött teriileteken tartózkodtak
s ezek közül is főként azokat keresték fel,
a hol a gépekkel való irtást már befejezték.
Ezeken a helyeken állítólag felszedegették a
megölt sáskákat is, ezt azonban nem láttam,
s Matuska József említett, gondos megfigyelésre
valló jelentésében is határozottan kiemeli,
hogy csak az irtásból megmenekült sáská-
kat fogdosták össze, míg az elpusztultakat
egyáltalában figyelembe se vették. Rendesen
a harmat felszáradása után mentek ki a lege-
lőre, onnan jóllakva kis részben az erdőkbe
húzódtak, de legnagyobb részben a fészek-
telepekhez tértek \dssza. Estefelé is sokszor
láttam őket az erdőkljen, különösen a széle-
ken, a hol jellemző fehér ürülékük réteg-
szerűen borította a földet.

Sáskaj)usztításuk méreteiről némi fogalmat
adhat a gyomortartalomban talált sáskák száma;
így Matoska József 519, 317. 391 és 457 da-
rabot talált egy-egy gyomorban, a mikor a
sáskák még fejletlenek, s csak nagyobb légy-
nagyságűak voltak. Jíár a teljesen kifejlő-
dött sáskákból nem szedhettek össze ennyit,
de ekkor viszont állandóan sáskapetéket talál-
tam a gyomortartalmakban, a melyek a nős-
tényekkel kerültek bele, mielőtt azokat lerak-
hatták volna. Jiiliusban, tehát már jóval a
gépekkel való irtás befejezése után. még min-
dig tisztán sáskákkal táplálkoztak, s ekkor
hajtották a legnagyobb hasznot a kifejlett s
érett petékkel megtelt nőstények irtásával.

' .Madártani Tiiredékek. Földolgozta Csökoey Tititr.
Budapest, 1!)()4.

licher Seite, dass die Masse der Rosenstare
kurze Zeit nach dem Ausfliegen der Jungen
weggezogen sei; am 27. August wurden noch
einige im Küngyörgyer W'alde gesellen.

Ihre Nahrung bestand während der ganzen
Zeit fast ausschliesslich ans Heuscjirecken.
Sie hielten sicii zwar manchmal audi an die
Viehherden, doch konnte icii diese Vorliebe
für das Vieh niclit in dem Masse l)(H)bachten.
wie Petényi* im J. ]iS37 in der l'mgebung
von Pest. Sie hielten sicii vorzüglich auf den
infizierten Gebieten auf, und von diesen such-
ten sie wieder hauptsäclilich jene auf, wo das
Vernichten mit den Maschinen schon beendigt
war. An diesen Stellen verzehrten sie angeb-
lich auch die schon getöteten Heuschrecken,
dies habe ich jedoch nie beoljachtet, und
Joseph Matuska hebt es in seinem von sorg-
fältiger Beobachtung zeigendem Berichte ganz
besonders hervor, dass sie nur diejenigen Heu-
sclirecken auflasen, welche der Vernichtung
entronnen wai'en, die Getöteten jedoch gänz-
lich ausser Acht Hessen. Gewöhnlich begaben
sie sich erst nachdem der Tau aufgetrocknet
war. auf die Weide, von wo sie sir h dann ge-
sättigt zum geringeren Teile in die Wälder,
zum grössten Teile jedoch zu den Brutkolo-
nien zurückzogen. Gegen Abends sah ich sie
auch oft in den Wäldern, besonders an dem
Rande derselben, wo ihre charakteristischen
weissen Exkremente den Boden mit einer
Schicht überzogen.

Von dem Masse ihrer Heuschreckenver-
tilgungen kann die Anzahl der in den Magen-
inhalten vorgefundenen Heuschrecken einen
Begriff geben : so fand Joseph Matuska in je
einem Magen 519. 317, 391 und 457 Stück,
als die Heuschrecken noch jünger waren und
liauni (Ke Grösse einer grösseren Fliege er-
reichten. Von den ganz ausgewachsenen
Heuschrecken konnten sie natürlich nicht so
viel verzehren, doch fand ich dann immer
Heuschreckeneier in den Mageninhalten, wel-
che mit den Weibchen dorthin kamen, bevor
sie dieselben ablegen konnten. Im Juli,
also noch lange nach Beendigung der Ver-
nichtungsarbeiten, nährten sie sich noch im-
mer ausschliesslich von Heuschrecken, und
damals leisteten sie den grössten Nutzen durch

' Ornithologische Fragmente. Bearbeitet von Titds
CsöRGEY. Gera L'ntermhaus 1905.

255

Köpeteiket bujos volt i;viijteiii. mert e/.ek
nem tíiiiiiittek és összeállók, hanem a tükire
érve hainarosaii szétfolj-nak és vékony réteg-
ként rakódnak le. A fészektelepeken, valamint
az erdökl)en levő jsyülekező és hálótanyák
alatt mindenütt ott voltak ezek a vöröses
színíi köpetfoltok. Csak néhány egészen friss
:iUa|totl)an talált köpetet tndtam yyűjtemé-
nyiink számára meiímenteni.

Természetes doloi;; hogy JabijOnowszky Józshf.
a sáskairtás vez(!tője, nagyon nieghocsülte az
éppen ()1\ váratlan mint hathatós segítséget,
és nemsokára minden fészkelötelepnél ott vol-
tak a hortobágyi mezőrendöri kapitányságtól
aláirt tilalomtáblák, melyek szerint 100 kor.
büntetés vagy elzárás sújtja azt, a ki a pász-
tormadarakat bármiben is bántalmazni merné.
A szandalékeri telepet ugyan rövid ideig erő-
sen pusztították a vályogvető czigáuyok — az
ornithologiai ritkaság számukra kulináris rit-
kaságot .jelentett tojásrántotta alakjában —
de a Szabolcs vármegyei alispán közbelépése
itt is megakadályozta a további pusztítást.
Egyébként mindenütt szerették és kímélték
őket. mert mindenki ismerte és becsülte vég-
telenül hasznos munkájukat.

Mikor a Horfobágyra érkeztem, már a fészek-
telepeknél találtam őket. .\. nagyhortobágyi
csárdában lévén szállásom, sok kirándulásom
daczára is napról-napra ügyelhettem a kohid-
ban és a közeli téglarakásokban levő telepe-
ket. Nagyon szerettek a híd kőkorlát jain tar-
tózkodni s megligyelésük annál könnyebb volt,
mert rendkívüli bizalmasságuk folytán 10 — 15
lépésig lehetett őket megközelíteni, a nélkül,
hogy sídvat törődtek volna az emberrel. Ezen
túl azonban már ügyelmesek lettek, egyszer-
kétszer hallatták gyanakvást és boszankodást
Idfejező „tititiri" szavukat, néha felborzolták
bóbitájukat és ,prüi" hangot hallatva elszáll-
tak. Többnyire azonban csak átszálltak a
másik koilátra, vagy néhány lépéssel odább.

die Vertilgung der ausgewachsenen und mit
reifen Eiern gefüllten Weibchen.

Gewölle waren schwierig zu sammeln, da
dieselben nicht fest und zusammenhaltend
sind, sondern auf dem Boden rasch ausein-
anderHiessen und sich hier als dünne Schicht
ablagern. An den Brutkolonien sowie unter
ihren Sam mei- und Schlafplätzen in den Wäl-
dern waren diese rötlichen Oewölleflecken
überall vorliandcMi. I*jS konnten nur einige
ganz frisch erhaltene Gewölle für unsere
Sammlung gerettet werden.

Es ist nur natürlicii. dass Joseph Jahlonowszky,
Leiter der Verniclitungsarbeiten, die ebenso
unerwarteten als tatkräftigen Mitarbeiter ihrem
vollen AVerte nach schätzte, und bald erhoben
sich bei jeder Brutkolonii^ die von dem Haupt-
mann der Hortobágyer Feldpolizei ausgestell-
ten Warnungstafeln, laut welchen es unter
100 Kronen oder entsprechender Gefängnis-
strafe verboten war, die Kosenstai e auf irgend
eine Weise zu schädigen. Die Kolonie am
Szandalékflüsschen wurde zwar kurze Zeit
lang von den lelimziegelschlagenden Zigeunern
stark heimgesucht — die ornithologische Sel-
tenheit bedeutete für sie eine kulinarische
Seltenheit in Gestalt der Eierspeise — doch
verhinderte die Intervention des Vizegespans
des Komitates Szabolcs ebenfalls die weitereu
Plünderungen. Ansonsten wurden sie überall
gehegt und geschont, da ihre unendlich nütz-
liche Tätigkeit allgemein bekannt war und
geschätzt, wurde.

Als ich auf das Hortobágy kam, fand ich
sie schon an .den Brutkolonien. Da mein Haupt-
quartier die Csárda von Nagyhortobágy war,
so konnte ich trotz vieler AusHüge die Kolo-
nien in der Steinbrücke und in den Zie.uel-
liaufen, welche in der Nähe waren, tagtäglich
beobachten. Sie hielten siuh mit Vorliebe auf
den steinernen Schranken der Brücke auf.
und ihre Beobachtung war umso leichter, als
man sich infolge ihrer ausserordentlichen Zu-
traulichkeit bis auf 10—15 Schritte annähern
konnte, ohne dass sie sich viel darum ge-
kümmert hätten. Über diese Distanz hinaus
wurden sie aber schon aufmerksam, Hessen
ein-zweimal ihr A'erdacht und Ärger aus-
drückendes „tititiri" hören, erhoben manchmal
auch ihre Holle und flogen unter ..Priii"-Kufeu
weg. Meistens flogen sie aber nur auf die

256

A fészkelőhelyeken miiuleniitr ilyen bizal-
masak voltak, az erdőkben és a jószái;- körül
is még elég könnyen lehetett közeliikbe fér-
kőzni, de künn a pusztán a csapatok már
ritkán vártak be lőtávolra. Gyönyörű látvány
volt, a mikor a szandalékeri telepnél közvet-
len közelből százakat láttam siirögni forogni,
verekedni, udvarolni, párzani a nélkül, hogy
a nézőközönség; jelenlététől bármiben is zavar-
tatták volna nniiiukat.

Nagyon jellemző a pásztormadárra egyenes
és büszke tartása, melyet Petényi és Beyer*
is Idemel. Ha lefelé néznek, akkor is meg-
marad a törzs emelt tartása s csak nyakukat
hajlítják meg; sokszor láttam őket ebben a
helyzetben, a mikor a híd párkányáról néze-
gették lejebb ülő társaikat; bóbitájuk ilyenkor
kissé széjjel esik. Járás közben se változik
ez az emelt tartásuk, a miről Menzbiee (i. h.)
is megemlékezik. Érdekes PRTÉNYi-nek erre
vonatkozó magyarázata, mely szerint ez a
tartása összefüggésben van táplálkozási mód-
jával, mert nem a földről szedegeti azt, hanem
az ugTÓ és feli'e])tílő rovarokat fogdossa. És
van benne valószinűség. mert tagadhatatlan,
hogy az emelt tartású madárnak jóval széle-
sebb a látóköre. Tekintetbe kell iti venni
egyrészt azt, hogy ez az ugró prédára vadászó
madárra tényleg fontos, másodszor azt, hogy
a legelő füvénél alig magasabb madárnál ez
ténvleg szánibavehető különbség.

Járásuk igen gyors lépkedés s minthogy
minden egyes lépésnél a test másik oldalára
tevődik át a test súlypontja, azért folytonosan
egyik oldalról a másikra billennek, s járásuk
ezért némileg a kacsákéra emlékeztet. Hu a
nőstényhez közelednek, vagy valamelyik tár-
sukat akarják elhessegetni, akkor oldalognak

■ ,Hon". 1875. évf. 128. (jún. 8.) szám.

andere Brückenschrankc odei' nur einige
Schritte weiter.

.\uf den Brut])lätzen waren sie überall so
zutraulich, auch in den \\'äl(lern und l)eim
Vieh konnte man sich ihnen noch zit^m-
lich leicht nähern, aber auf der freien Puszta
hielten die Flüge selten bis auf Schuss-
weite aus. Es war ein wunderbares Schau-
spiel, als ich bei der Brutkolonie in den Leliiu-
ziegelhaufen am Szaudaléktlüsscheii aus un-
mittelbarster Nähe Hunderte in ihrem Treiben
beobachten konnte, wie sie sich stritten, wie
sie hofierten und sich paarten, ohne dass sie
sich durch die Gegenwart des Schaupublikunis
im geringsten Maasse stören liessen.

Sehr charakteristisch ist für den Rosenstar
seine aufgerichtete stolze Haltung, welche
auch von Petényi und Beyer* hervorgelioben
wird. Selbst wenn sie abwärts schauen, lie-
halten sie diese erhobene Haltung und biegen
nur den Hals abwärts ; sehr oft beobachtete
ich sie in dieser Stellung, wenn sie vom
Brückenrande nach ihren weiter unten befind-
lichen Genossen schauten : ihre Holle fällt
dabei etwas auseinander. Auch während des
Ganges l)leibt diese aufgerichtete Haltung-
unverändert, was auch von Menzbier (1. c.)
erwähnt wird. Sehr interessant ist die dies-
bezügliche Erklärung PETÉN\^'s. laut welcher
diese Stellung mit der Ernährungsweise zu-
sammenhängt, da der Rosenstar seine Nah-
rung nicht vfin der Erde aufpickt, sondern
die springenden und auftiiegeuden Insekten
erhascht. Es ist dies auch wahrscheinlich, da
es unleugbar ist, dass der aufgerichtete Vogel
einen \iei grösseren Sehki'eis besitzt. Es muss
hier in Betracht gezogen werden, dass dies
für den auf springende Beute jagenden Vogel
tatsächlich von Wichtigkeit ist. anderseits,
dass dies für einen Vogel, der kaum höher
ist, als das Gras der Viehweiden, tatsächlich
eine erhebliche Differenz ausmacht.

Der Gang ist ein sehr schnelles Schreiten,
und da bei jedem Schritte der Schwerpunkt
des Vogel auf die andere Seite des Körpers
übertragen wird, so wackeln sie daher ständig
von einer Seite auf die andere, weshalb der
Gang einigermassen an den der Enten erinnert.
Wenn sie sich dem Weihchen nähern oder

' -Hon' Jalirg. 1875. Nr 128 vom 8. Juni.

;)7

is, a mi rendkívül furcsa és koiniiîus hatású
a test állandó billegése következtében; testük
azonljan ilyenkor is inindiji' egyenesen áll s
csak fejüket mozgatják. Ellenfelüket eleinte
csak cltdlügatással próbálják elüldözni, ha
azonban makacskodik, csi])kudésekkel zavar-
j'ák. A réten verebek módjára ugrándozni is
hittniii őket.

Bóbitájukat rendesen nem emelik fel, ezt
csak akkor teszik, ha valamin meglepődnek,
vagy egyéb indulatba jönnek. Mikor az el-
rablott fészkéért makacsul csiripelő és tola-
kodó veréb már sehogyse akar eltávozni, vagy
valamelyik társával akad lovagias ügye, akkor
a him hirtelenül felborzolja b<'il)itáját, a mi
szinte úgy tűnik fel, mintha összeránczolná a
homlokát, kissé lehajtja fejét és ebben a
komikus harczias helyzetben gyors lépésben
oldalog ellenfeléhez. A felemelt bóbita nagy-
jában véve a fej két oldalára oszlik, mint
bizonyos bóbitás tyúkfajoké, ligy hogy némi-
leg meglátszik az elválasztó vonal: azért csak
némileg, mert a felborzolt bóbita nagyon
kuszált. A mikor nászdalukat énekelik, akkor
állandóan felemelik bóbitájukat ezen a módon,
de felemelik hosszabb toroktoUaikat is. Ren-
desen a fészek előtt, vagy néha fán ülve
énekelgetnek ily módon. Emelt tartásuk ilyen-
kor is megmarad, csak némileg leülnek.

Hasonlóan igen furcsa képet mutatnak a
hímek, a mikor nászdalukat énekelve párzási
tánczot lejtenek kiválasztott párjuk körül.
Ilyenkor testüket csaknem vízszintes helyzetbe
hozzák, a fej, a nyak, a törzs és farok egy
közös tengelyben vannak, majdnem lehasal-
nak a nőstény előtt, kissé kinyújtott szárnyuk
valamint némileg szétterjesztett farkuk foly-
tonos rezgésben vau. csőrüket folyton nyitva
tartva énekelnek, bóbitájukat felemelik és
szétterjesztik, hosszabb toroktoUaikat pedig
előretolják, minek következtében ligy tüimek
fel, mintha hegyes szakálluk volna. Főbben a

Aquila XIV.

einen ihrer Genossen vertreiben wollen, so
schreiten sie auch seitwärts, was infolge des
stetigen Wackelns ihres Körpers eiiu^n sehr
absonderlichen und komischen Eindruck macht ;
der Körper l)leibt aber auch bei dieser Ge-
legenheit immer aufgerichtet, und nur der
Kopf wird bewegt. Ihren Gegner versuchen
sie zuerst durch Abdrücken zu verscheuchen,
ist derselbe aber hartnäckig, so vertreiben sie
denselben mit Schnabelhiciben. Auf den Wie-
sen sah icli dieselben auch nach Sperlingsart
hüpfen.

Ihre Holle erheben sie für gewöhiüich
nicht, dies geschieht luir dann, wenn sie
etwas überrascht oder bei irgend einer ande-
ren Gemütsbewegung. Wenn der wegen seiner
usurpierten Brutstelle hartnäckig schreiende
zudringliche Sperling durchaus nicht weichen
will, oder wenn mit einem (Jenossen ein ritter-
liches Turnier auszufeciiten ist, so erheltt das
Männchen plötzlich die Holle, was fast so
aussieht, als ob er die Stirn runzeln würde,
senkt dann den Kopf ein wenig und schreitet
dann in dieser komischeu Kampfstellung in
seitlichem Schnellschritte dem Gegner zu. Die
erhobene Holle teilt sich im grossen und
ganzen auf die beiden Seiten des Kopfes,
wie bei gewissen Schopfhühnern, so dass
auch die Scheidelinie einigermassen zu sehen
ist; es muss darum „einigermassen" gesagt
werden, weil die erhobene Holle sehr wirr
ist. Wenn sie ihren Hochzeitsgesang singen,
.so ist die Holle immer auf diese Weise auf-
gerichtet, doch erheben sie dabei auch ihre
längeren Kehlfedern. Gewöhnlich singen sie
vor dem Neste oder auf einem Hiinin. Ihre
aufgerichtete Stellung behalten sie auch bei
dieser Gelegenheit, nur dass sie sich etwas
setzen.

Eine sehr komische Figur ergeben die Männ-
chen auch dann, wenn sie ihren Hochzeits-
gesang herleiernd vor ihrem auserwählten
Weibchen den Hochzeitstanz aufführen. Bei
dieser Gelegenheit legen sie sich vfir dem
Weibchen fast auf den Bauch und bringen
ihren Körper in eine fast wagerechte Stellung,
Kopf, Hals, Körper und Schwanz befinden
sich in einer gemeinsamen A.\e, die klein -
wenig ausgebreiteten Flügel sowie der etwas
ausgebreitete Schwanz befinden sich in steti-
ger Vibralion, die Ibdlc wird erhoben und
ausgebi'eitet, die langen Kehlfedern ebenfalls

3;5

258

helyzetben körüljárják párjukat, de soliase
veszik fel szokott egyenes testtartásukat.

Kezdetbon a nőstény mcjílelietös közömbö-
sen fogadja a közeledést, később már ő is
vízszintes helyzetbe ereszkedve hallgatja és
nézi párját, majd újabb 1—2 nap múlva már
részt vesz a párzási tánczban is. Testét a
Iliméhez hasonló vízszintes helyzetbe hozza,
apróka bóbitáját, a mennyire tudja, szintén

vorgestossen. so dass diese wie ein spitzer Bart
aussehen, der Schnabel ist infolge des Gesanges
stetig geöffnet. In dieser Stellung gehen sie um
das Weibchen herum, nehmen dabei al)er nie
ihre sonstige aufgerichtete Haltung an.

Anfangs empfangt das Weibchen diese An-
näherungsversuche ziendich gleichgültig, spä-
ter aber nimmt es ebenfalls die wagerechte
Haltung an, und sciiaut und hört in dieser
Stellung dem Männchen zu, nach weiteren
1 — 2 Tagen aber nimmt es auch am Hochzeits-
tanz teil. Der Körper wird in der beim Männ-

VezécíviC

997

A párzási táncz. — Der Paarungstanz.

felemeli, rezgeti szárnyát és farkát, s énekli
párzási dalát. Ekkor, szinte súrolva egymást,
elkezdenek egymás körül forogni, eleinte las-
sabban, később a tőlük telhető legnagyobb
sebességgel. Úgy "tűnnek fel ilyenkor, mintha
közös tengely körül forgatnák őket. Egyszer
csak a nőstény hirtelenül leül, a nóta elhall-
gat, a hím egy ugrással rászáll a hátára —
ilyenkor már rendes emelt tartását veszi fel
— s pillanat alatt megtörténik a párzás. Fél
perez múlva ismétlődik u leirt jelenet, de ezt
már mindig a nőstény kezdeményezi. Hogy
napjában hányszor ismétlődik ez a játék, azt
nem tudtam megállapítani, mert az egyes pá-
rok nem kötik magukat helyhez; egyazon
helyen rövid egjTiiásutánban néha 3 — 4 pár
is végezte a párzást.

cheii angegebenen WVise in wagerechte Stel-
lung gebracht, der kleine Schopf, soweit es
eben geht, ebenfalls erhoben. Flügel und
Schwanz vibrieren, und der Hochzeitsgesang
wirdyorgetragen. Dann beginnen sie sich fast be-
rührend um einander zu kreisen, anfangs lang-
samer, später aber mit der grösstmöglicheii
Geschwindigkeit. Sie schauen dabei so aus,
als ob sie um eine gemeinsame Axe gedreht
würden. Dann setzt sich das Weibchen plötz-
lich nieder, der Hochzeitsgesang verstummt,
das Männchen springt mit einem Satze auf
den Rücken des Weibchens — wobei soffirt
die gewöhnliche aufgerichtete Stellung ange-
nommen wird — und in einem Augenblicke
ist die Begattung vollendet. In einer halben
Minute \viederholt sich der hier beschriebene

259

A párzási ido kezdetén mindig a hiniek
kezdik a párzási tánoznt és éneket, utóbbit
folytonosan hangoztatják, még akkor is, ha
egyedül vannak. Később azonban megváltozik
a viszony, s a magányosan ülő nőstény is
sokszor elkezdi párzási hívását, hogy oda-
csalja a párját, gyakran az()nl)an hiába.

Hogy mennyiben hűek egymáshoz a pá-
rok, azt pontosan megállapítani nem tud-
tam; ez igen nehéz feladat ott, a hol kis
helyen százával vannak együtt a madarak.
Csak annyit figAcltem meg, hogy a párok-
hoz közeledő hímeket a nőstény is heve-
sen csipkedte, viszont a nőstényeket a hímek
verselték el.

Éneklés közben állandóan tágra nyitják
csőrüket s nyelvük folytonos mozgásban vau.
A hím rettenetes erőlködéssel — a mint ezt
NoRDM.4NN is említi („Új Naum-ínn" nyomán) —
szinte kidobálja nem éppen zengzetes és vál-
tozatos párzási nótáját, melynek egyedüli stró-
fáját gyakori utánzásokkal a következőképpen
sikerült megrögzítenem :

Trrtyityityityi-Urtyityityityi-trrtyifyifyi-trrr
trrr-trrr-trrr-trríyityüyifyi . . . stb. Ezt azután
folytonosan ismétli: egy fán ülő példány egy-
szer félórán keresztül megszakítás nélkül fújta.
A trr hang kiejtésére nézve me.gjegj'zem,
hogy a nyelv hegyét nem a felső metsző-
fogak alsó széléhez kell szorítani, hanem oda,
a hol az íny kezdődik, úgy hogy a légáramot
a metszőfogak felső apró közein szorítjuk ki.
CsOrgey Titub barátom, a ki ugyanebben az
időben a schönbrunni állatkertben hallotta
ezt a párzási nótát, azonnal ráismert, mikor
utánoztam.

Vorgang, doch ergreift dabei in jedem Falle
das 'Weibchen die Initiative. Wie oft sich
dieses Spiel in einem Tage wiederholte, konnte
ich nicht bestimmen, da sich die Paare dabei
an keinen bestimmten Platz halten : an ein
und derselben Stelle vrurde die Begattung
in kurzer Zeit oft von 3 — 4 Paaren nach ein-
ander vollfüiirt.

Im Anfange der Paarungszeit beginnen im-
mer die Männchen den Paarungstanz und
Gesang, letzteren leiern sie auch dann her,
wenn sie allein sind. Später jedoch verändert
sich dieses Verhältnis, so dass auch das allein-
stehende Weibchen oft den Paarungsgesang
beginnt, um das Männchen herbeizulocken —
oft aber vergel)ens. Inwiefern die Paare ein-
ander treu sind, konnte ich nicht genau be-
stimmen ; es ist dies eine sehr schwierige
Aufgabe dort, wo die Vögel auf kleinem Räume
zu Hunderten miteinander leben. Nur so vie\
konnte ich beobachten, dass die Männchen,
welche sich den Paarenden näherten, auch
von den Weibchen heftig verfolgt wurden,
während die Weibchen von den Männchen
vertrieben wurden.

Während des Gesanges ist der Schnabel
immer weit geöfl'net und die Zunge in steti-
ger Bewegung. Das Männchen wiift den nicht
eben wfihllautenden und abwechslungsreichen
Paarungsgesang unter grosser Anstrengung
— wie es auch Xordmaxn beobachtete (Zitiert
nach dem „Neuen Naumann") — sozusagen
aus sich heraus : die einzige Strophe dessel-
ben konnte ich nnttels \1elfacher Nachahmung
folgendermassen festsetzen :

^Trrtjitjitjitji — trrtjitjitjüji — trrtjitjüjüji —
frrr — trrr — trrr — trrr — trrtjitjitjüji" . . . u.s. w.
Diese Strophe wird dann fortwährend wieder-
holt; einmal beobachtete ich ein Männchen,
welches auf einem Baume sitzend diesen Ge-
sang eine halbe Stunde lang ohne Unter
brechung herleierte. Bezüglich der Aussprache
des irr-Lautes bemerke ich, dass die Zunge
nicht an den unteren Rand der oberen Schneide-
zäiine gedrückt werden soll, sondern dorthin.
wo das Zahnfleisch beginnt, so dass der Luft-
strom durch die oberen kleinen Spalten, welche
zwischen den einzelnen Zähnen vorhanden
sind, durchgepresst wird. Mein Freund Titus
CsöRQKY, der in derselben Zeit diesen Paarungs-
gesang im Tiergarten zu Schönbrunn anhörte,
erkannte ihn sofort, als ich ihn nachahmte.

33*

260

A nőstéii}' párzási nótája: czilij-czilij-cziUj ■
czilij — czilij-czUij-czilij-ezilij-czüij— . . . stl). A
m%'-t 4-szer, 5-ször, néha (i-szor ismótli addii;',
inig a párzás nicgtörtónik. A végei felé min-
dig gyorsabb lesz és ilyenkor a czilij-hö\ cz'lij,
söt czij lesz. Az első i mindig viil.-iiiiivc! gyön-
gébben hangzik.

Egyéb hangjaik közül a következőkéi tud-
tam megrögzíteni :

l'rni-príii vagy trüi-lriii, hínu^k szava köz-
vetlenül az elrepnlés ])illanatában és rejinlés-
közben.

Frihii-pribri vagy prihipri vagy jiiiivri-
krüim, hímek szava repülés közl)en, de ültük-
ben is: emóczióktól mentes csevegés.

Pnjtiriririri, hímek szava repülésközben.

Czűij-ezüij vagy pczinj-pczüij , nőstények
rendes szava felrepüléskor vagy re))ülésközben.

Tititiri-tititiri, hímek aggodalmat vagy bosz-
szankodásf kifejező szava; rendesiMi akkor
hallottam, lia egymással vagy verebekkel ve-
szekedtek.

Trrfyityifi/i-trrtyityityi, a íiaikatetető hímek-
től hallottam, mikor fészkeUc előtt ülve jelen-
létemben nem akartak etetni. A trr hangot
éppen úgy kell kiejteni, a hogyan a liini ])ár-
zási nótájánál jeleztem.

Minthogy a párzási időszakban figyeltem
meg a pásztormadarakat, azért egyéb közös
hangversenyeiket nem hallliattam. A fészek-
telepnél ugyan sokszor százan is énekelget-
tek, de mindig csak az itt leirt hangokra
bonthattam a hangzavart, a mely nem volt
éppen kellemetlen. Tény dolog, hogy sok szép-
ség sincs benne, de nem is hasonlított a
NoRDMANN-tól említett, bezárt veszekedő pat-
kánysereg hangjához.

Fészkeik elhelyezésében egyáltahiban ncMii
voltak válogatósak, hanem elfoglaltak minden
helyet, a mely csak némileg is alkalmas búvó-
lielyet nyújtott. Petényi magyarázata, liogy
vándormadár létére, a melynek sietve kell
végezni a költéssel, megelégszik a legszeré-
nyebb körülményekkel is, itt is teljesen iga-
zolódott.

Der l'aarnngsgesang des Weibchens lautet:
cilij-cilij-cilij-cilij — cUij cilij-cüij-cilij-eiHj --
u. s. w. Dieses cilij wird in einem .\tem 4-, ">- i)is
6-mal solange wiederholt, bis die Begattung
vor sich geht, ftegen das P'nde hin wird das-
selbe immer schneller, so dass sich das dlij
bald in c'lij, oder auch in cij verwandelt. Das
erste i tönt immer etwas schwächer.

\'on ilircii iil)rigen Kufen konnte ich noch
folgendes feststellen :

Prüi-prüi oder trüi-trüi, Ruf der .Mánnclu ii
im Augenblicke des Wegfliegens oder während
des Fluges.

Pribriprihri, oder pribipri, oder prihrri-
krüwri. Ruf der Männchen während des Flu-
ges, aber auch iuderRnhe: ein von Einntiii-
nen unbeeinträchtigtes Geschwätz.

Piijtiriririri, Ruf der .Männchen wähirnd
des Fluges.

Ciiijcüij, oder jicüijpciiij, gewöiinliciier
Ruf der Weibciien beim .\nffliegen oder wäh-
rend des Fluges.

Tititiri-iifitiri, Besorgnis oder .\rger aus-
drückender Ruf der Männchen ; wurde ge-
wöhnlich dann gehört, wenn sie sich mit Sper-
lingen oder untereinander zankten.

Trrtjitjiiji-frrljitjitji, wurde von den Männ-
chen gehört, als sie schon Junge hatten, wenn
sie vor ihren Nestern sitzend niciit füttern
wollten. Das Irr mus liier ebenso ausgespro-
chen werden, wie es beim Paarnngsgesange
der Manuellen angegeben ist.

indem ich die Rosenstare während der
Paarungszeit beobachtete, konnte ich ihre
anderwintigen gesellschaftlichen Konzerte nicht
beobachten. An der Brntkohuiie sangen zwar
oft Hunderte zu gleicher Zeit, doch konnte
ich das Stimmengewirr, welches nicht gerade
iinangenehm war, immer nur auf die hier be-
schriebenen Laute auflösen. \ìeì Schönheit
konnte darin jedenfalls nicht gefunden werden,
doch glich es auch nicht dem Schreien ein-
gesperrter lind sich zankender Ratten, wie es
von NoRDMANx angegeben wird.

Im Alllegen der Nester waren sie durchaus
nicht wählerisch, sondern iialiinen .jede Stelle
an, welche auch nur einigermassen ein ()b-
dacli Itildete. Die Erklärung Petknvis. dass
er als ewiger Wanderer, welcher sich mit der
Brut beeilen muss, auch mit den bescheiden-
sten Umständen vorlieb nimmt — traf auch
hier zu.

A hortobágyi köhidbaii olfoglalták a száritó-
cfíöveket, valamint az azok körül levő lyukii-
kat; előbb tcrinészctoseii nagy lianzokat foly-
tattak a régtől fogva ott fészkelő verebekkel,
a melyeket legnagyobb részben ki is szorí-
tottak. Elfoglalták a csárda köriili téglarakások
üregeit és költöttek ugyanott alig fél méter
magas téglatörmelékhalmazokban is. A szanda-
lékeri telepen a vályogtéglarakásokban ütöttek
tanyát. Bagota-iiusztán a náddal tVídftt épü-

In (1er láleinbrücke des Hortobágy nahmen
sic die wasscralìleitcnden Röhren sowi«' die
Löcher um (licsclben in Besitz ; vorerst hatten
sie natürlich noch grosse Kämpfe mit den Sper-
lingen zu Ix'stehen, welche dort schon lange
Zeiten hindurch nisteten, jedoch zum grössten
Teile vertriel)en wurden. In der Umgebung der
Csárda wurden die Löcher in den Ziegelhaufen
angenommen, doch brüteten sie daselbst auch
in kaum einen lialben Meter IkiIrmi Zie"elscliutt-

A pásztormadár fészke a hortobágyi híd száritócsöveiben.
Nest des Rosenstaares in den Drainröhrcn der Hortobágjer Brücke

letek fedelében levő üregeket foglalták el-
kidobálva az ott talált verébfészkeket.

A többi tanyákon is nagyrészt a gazda-
sági épületek nádfedeleit és ereszalji üre-
geit használták fel; sokszor oly alacsonyan
voltak a fészkek, hogy kézzel könnyen el
lehetett érni őket. Franczia-majorban szin-
tén téglarakásokat foglaltak el, de betele-
pedtek az épületek ereszei alatt lévő por-
hárítókba is; egj'-egy nyilason több pár is járt
a fészekre.

Anhäufungen. In der Kolonie ain Szaudalékflüs-
schen besetzten sie die Lehniziegelhaufen. Auf
der Bagota Puszta nahmeu sie die Löcher der
Rohrdächer in Besitz, nachdem sie die dort be-
findlichen Sperlingsnester herausgeworfen hat-
ten. Auf den übrigen Meierhöfen benützten sie
ebenfalls die Löcher in und unter den Rohr- und
Strohdächern der landwirtschaftlichen Gebäu-
de ; die Nester befanden sich vielfach so nieder,
dass man sie mit der Hand leicht erreichen konn-
te. Im Fi'anczia- Meierhof nahmen sie ebenfalls
Ziegel häufen in Besitz, doch besiedelten sie
auch die unter den Dächern befindlichen Staub-
wehren der Gebäude ; durch eine Ötlnuug gin-
gen auch mehrere Paare auf das Nest.

Ì62

Magányosan fészkelő párokat sehol se lát-
tam, mindenütt legalább lOü párból álló tele-
pek voltak. Miiitlioyv a náddal és zsúppal
fedett épületekben kárt is tettek avval, ho.uy
befurakodtak a tetőbe és lyukakat vájtak bele
fészkeik számára, azért eleinte próbálták őket
elüldözni. A pásztormadarak azonban — Matuska
József szerint — már néhány óra múlva visz-
szatértek s úgy tettek, mintha semmi se tör-
tént volna. A védelmi rendeletre azután már
nem háborgatták őket.

A fészek anyagát szalma, tollak, száraz faleve-
lek, fűfélék, legtöbbször széna, de mindig olyan
anyagok alkották, melyek a közelben kapha-
tók, a mint azt Petényi is megíigj'elte 1837-
ben. A fészekanyagot a hím és nőstény egy-
aránt hordja, s ha a közelben nem találnak
lekaszált vagy elhullajtott fűféléket vagy szé-
nát, úgy maguk csipkednek a száron levő
növényzetből. Már ebben is rajtuk van a siet-
ség bélyege, de még inkább rajta van ez a
fészkeken. Elég sok anyagot szednek össze,
de építési művészetnek vagy csak gondnak
is alig van nyoma a fészken. Az egész alkot-
mány éppen csak aljul szolgál, hogy némileg
puhán és biztosan feküdjenek a tojások és
majdan melegen a fiókák.

A nőstény nehezen repül ki a fészekből,
ha már ül a tojásokon s igy legtöbbször meg
lehet fogni a fészken. Júu. 23-án 4-es és 5-ös
fészekaljakat találtam, de minthogy másnap
már elhagytam a \-idéket, nem tudom, hogy
mennyi a teljes fészekalj. Második utam al-
kalmával se tudtam ezt megállapítani, mert
akkor már a fiókák össze-vissza bujkáltak a
közös fészkelő tanyán.

A M. 0. K. gyűjteményében levő tojások
méretei milliméterekben a következők:

Einzeln briliiiide Paare beobachtete ich
nirgends, überall waren Kolonien von min-
destens 10(t Paaren beisaiiinien. Da sie in
den Rohr- und Strohdächeru der Gebäude
auch .Schaden auricliteteu, indem sie sich in
die Dächer hiueinbolirten uiul Löcher für
ihre Nester herrichteten, so versuchte man
sie anfangs zu vertreiben. Die Rosenstare
kamen jedoch — nach Joseph Matuska —
schon nach einigen Stunden wieder zurück,
und machten so, als wenn nichts geschehen
wäre. Nach Verlautbarung der Schutzverord-
nung wurden sie dann nicht mehr gestört.

Das Nestmateriale bildeten Stroh. Federn,
trockene Blätter, Grasarten, vorzüglich aber
Heu, und immer solche Sachen, welche in
der Nähe zu haben waren, wie dies aucii
von Petényi im Jahre 1837 beobachtet wurde.
Das Baumateriale wurde vom Männchen und
Weibchen zusammengetragen, und wenn sie
in der Nähe kein gemähtes oder verstreutes
Gras oder Heu fanden, so bissen sie sich
die Pflanzen selbst ab. Schon in diesem tra-
gen sie den Stempel der Eile auf sich, noch
mehr ist derselbe auf den Nestern zu tiiiden.
Sie tragen zwar nicht wenig Materiale zu-
sammen, doch ist von einer Baukunst oder
wenigstens einiger Sorgfalt fast keine Spur
vorhanden. Der ganze Bau dient gerade nur
als Unterlage, damit die Eier einigermassen
weich und sicher, und seinerzeit die Jungen
etwas warm liegen können.

Das Weibchen entschliesst sich schwer zum
Verlassen des Nestes, wenn es schon Eier hat, so
dass man es meistens auf dem Neste fangen
kann. Am 23. Juni fand ich schon Gelege von 4
und ö Stück, da ich aber am nächsten Tage das
Gebiet verlassen musste, konnte ich die genaue
Anzahl des Geleges nicht bestimmen. Bei Gele-
genheit meines zweiten Aufenthaltes konnte ich
dieselbe ebenfalls nicht bestimmen, weil damals
die Jungen in der gemeinsamen Brutstelle
durcheinander herumkrabbelten.

Die Masse der in der Sammlung der U. ().
C. befindlichen Rosenstareier sind in Milli-
metern folgende :

28-4 X 19-3
26-8 X 201
28-3 X 201
28-6 X 19-7

28-4 X 20-7
27-5 X 20-5
28.2X20-3
29-0 X 20-4
28-5 X 20-9

27-1X21 -5
27-9X21-6
25-4X21-4

25-7X21 -2

263

Július lő-(''ii már félig anyáiiyi fiókáikat
etették. A milyen bizalmasak voltak azelőtt,
éppen annyira óvatosak és bizalmatlanok vol-
tak most a meglig}'elôvel szemben. A maguk-
kal liozott sáskákat csőrükben tartva negyed-
óránál tovább is elültek a fészeknél, de nem
etettek, daezára annak, hogy a fiókák han-
gosan kiáltoztak táplálék után. Még azt is
megtették, hogy néhányszor |)illanatra bebúj-
tak a fészekbe — tán azért is, hogy fiaikat
csitítsák — de mikor kijöttek, még mindig ott
tartották a sáskát a esöriikben, mintha félre
akarták volna vezetni az embert, hogy nekik
ott nincs fészkük. Rövid idő alatt már 20 —
80 ilyen etető pásztormadár gyülekezik össze,
a melyek aztán folytonosan perelnek a hábor-
gatás miatt. Csak nagysokára merészkednek
a távolabbiak a fészkekbe.

A fészkek tisztaságára uem sokat adnak,
úgy tapasztaltam, hogy ezek valóságos guáno-
telepek. A M. 0. K. gyűjteményében levő
fészken ugyan van uémi nyoma annak, hogy
a fiókák legalább kis részben egy irányba
hullajtották excrenientumaikat, de azért egy
piszok az egész fészek. Maguk a fészkelő-
telepek is ilyen piszkosak; ujjnyi vastagság-
ban van pl. a téglarakásokon az ürülék, s az
egész telep erősen sáskaszagú.

A pásztormadár az idén hazánk más vidé-
kein is megjelent, de csak a Hortobágyon
fészkelt. A mint az elsők megjelenéséről érte-
sültünk, felhívásokat tettem közzé az arra
alkalmas lapokban, hogy az idei invázióról
minél teljesebb képet nyerjünk. Daczára annak,
hogy igen elterjedt lapok hozták ezeket a
közleményeket, s daczára annak, hogy a magyar
közönség igen készségesen szokott eleget tenni
az ilyen felhívásoknak, mégis kevés jelentést
kaptunk, bizonyára azért, mert tényleg kevés
helyen is jelent meg a pásztormadár.

A következő jelentéseket kaptuk:

Márczius Í3- Ráczkevén 1 drb. (Dr. Fromm

Géza.)
Május 21. Kolozsváron 1 drb. (Nagy Jbnö.)

Május 2(J. Arail, 1 drb. (Nbsnbra Ödön.)

Am lö. .Inli fütterten sie schon ihre halb-
tiüggen Jungen. 8o zutraulich sie früher wa-
ren, ebenso vorsichtig und misstrauisch waren
sie jetzt dem Beol)achter gegenüber. Mit den
Heuschrecken im S(;hnabel sassen sie oft üljer
(;in(^ Viertelstunde lang vor dem Neste, ohne
zu füttern, trotzdem die Jungen laut nach
Nahrung riefen. Sie machten es selbst so,
dass sie auf einige Augenblickt! in das Nest
schlüpften — vielleicht auch, um ihre Jungen
zu beruhigen — als sie jedoch herauskamen,
hielten sie die Heusclirecke nocli immer im
Sciuiatx'l, so, als ob sie den Menschen irre-
führen wollten, dass sie dort kein Nest haben.
In kurzer Zeit sammelten sich 20 — 30 solche
Rosenstare zusammen, welche dann auch
weidlicli über die Störung schimpften. Nur
nach geraumer Zeit getrauten sich die etwas
weiter befindlichen in ihre Nester.

Auf die Reinlichkeit des Nestes halten sie
nicht viel, meiner Erfahrung nach bilden diese
wahre Guanostätten. An dem Neste, welches
sich in der Sammlung der U. 0. C. befindet,
sieht man zwar einige Spuren davon, dass
die Jungen, wenigstens teilweise, ihre Ex-
kremente nach einer Richtung des Nestes
fallen Hessen, doch ist das Nest trotzdem
ein Schmutz. Die Brutkolonien sind (ebenso
schmutzig, auf den Ziegelhaufen z. B. ist die
Exkrementenschichte fingerdick, und das Ganze
hat einen scharfen Heuschreckengeruch.

Der Rosenstar erschien heuer auch au ande-
ren Stellen Ungarns, brütete jedoch nur im Horto-
bágy. So wie wir von dem Erscheinen der
Ersten Kunde erhielten, so Hess ich in den
dazu geeigneten Zeitschriften Aufrufe ergehen,
um von der heurigen Invasion ein je voll-
ständigeres Bild zu erhalten. Trotzdem diese
Aufrufe in sehr verbreiteten Zeitschriften er-
schienen, und trotzdem man in Ungarn diesen
Aufrufen bereitwilUgst Folge zu leisten pflegt,
erhielten wir dennoch nur wenige Berichte,
jedenfalls deshalb, weil der Rosenstar auch
tatsächlich an wenigen SteHen erschienen ist.

Es Hefen folgende Berichte ein :

3. März. 1 Stück in Ráczkeve (Dr. Géza
Fromm).

1 Stück in Kolozsvár (Eugen
Nagy).
1 Stück in Arad (II. Nksnera).

■21. Mai,
26.

Mai.

■2M

Május 2y-t('il .Ilin. lO-ifí Siinoiitornyán '20 —
80 drb. tartózkodott; valószínű-
leg az erdőket pusztító sok
Ocneria-hen\yó tartotta itt őket
ennyi ideig. (Khmi-tner P^rnö.)

Május végén Mezőtúron 8 drb. (Dökgó Dániel.)
.Iiiniiis 1. Szentes, 2 drb. (Dr. Lendl Adolf.)

Junius elején Békéscsaba, Sdrl). (Dr. Tarján

Tibor.)
.Ii'inius 3. Sofronya, 1 drb. (Póznrr Bódog.)

Június 4. Révbér-pusztán, (Solt mellett. Pest-
megye) S csapat à 7 — 15 drb.
egy tölgyesben, melyben rend-
kívül sok hernyó pusztított.

(Grói' Teleki Gyil,\.)

Június 6. Kunhegyes, 2 drb. (Dr Lexdl

Adolf.)
Június 7. Világos. 1 drb. (Pózner Bódog.)

.hiuius 10. Temeskubin, 2 drb. (Menesdorker

Gusztáv.)
Június 1,'í. Szigetcsép. 7 drb. (('serva Frigyes.)

Június "25. Méhnádas, (Teniesui.), (Damaszkix
Arzéx.)

Ha egybevetjük ezt a néhány adatot a hor-
tfibágyi tömeges megjelenéssel, úgy nyomban
kiviláglik, hogy az idei invázió czentruma a
sáskajárás színhelye volt. Bizonyításra nem
szorul, hogy azért fészkeltek itt, mert a terü-
let elegendő táplálékot nyújtott. Természetes
dolog, hogy az ilyen tömegesen együtt fész-
kelő rovarevö madársereg csak ott üthet tanyát,
a hol egyúttal tápláléka is tömegesen fordul
elő. Csak az a kérdés marad még megoldat-
lan, hogyan van az, hogy éppen az idén,
tehát a reá nézve annyira kedvező évben, jött
ide oly tömegesen? Véletlenség volt-e vagy
biztosra jöttek? Vagy viszont, miért maradtak
távol a korábbi sáskajárások alkalmával?

.lói tudom, hogy evvel a pásztormadár élet-
módjának egyik legnehezebb, bár viszont egyik
legérdekesebb kérdését bolygatom, de a pásztor-

Vom 2S. Mai bis III. .limi iiielteu sicli in
Simontr)rnya 20 — 30 Stück auf:
wahrsciu'inlich wurden sie von
den vielen Ocnerw-Raupen. wel-
che hier die Wälder verwüsteten,
so lauge zurückgehalten (Ernst
Kemptner).
Ende Mai. 8 Stück in Mezőtúr (Dániel Dörgö).

1. Juni. 2 Stück in Szentes (Dr. Adolf
Lendl).
Anfang Juni. 8 Stück in Békéscsaba (Dr.
TiBBRius Tarján).

;!. .Inni. 1 Stück in Sofronya (Balthasar
Póznkr).

4. .luni. Auf der Révbér-Puszta (bei Solt.
Koni. Pest) 3 Flüge, zu 7 — 15
Stück in einem Eichenwald(\
welchen ungemein viele Rau|)cn
heimsuchten (Graf Julius von
Teleki).

6. Juni. 2 Stück in Kunhegyes (Dr. Adolf

Lendl).

7. .luni. 1 Stück in Világos (Balthasar

Pózxer)
10. Juni. 2 Stück in Temeskubin (Gustav

Menesdorfer).
13. .luni. 7 Stück in Szigetcsép (Friedrich

('ervaI.
25. .limi in Méhnádas (Kom. Tenies), (Arzfa

Damaszkin).

Vergleichen wir diese wenigen Daten mit
dem massenhaften i>rscheinen auf dem Hortn-
bágy, so wird es sofort klar, dass das Zentrum
der heurigen Invasion die Heuschreckenplage
war. Es bedarf wohl kaum eines Beweises,
dass sie deshalb hier brüteten, weil ihnen
das Gebiet genügende Nahrung bot. Es ist
nur natürlich, dass sich solche massenhaft
bei einander ijrütende insektenfressende Vögel
nur dort niederlassen können, wo auch ihre
Nahrung massenhaft vorkommt. Xur die Frage
bleibt noch ungelöst, wie es kam, dass sie
gerade heuer, also in diesem für sie so gün-
stigen Jahre so massenhaft erschienen ? War
es nur ein Zufall, oder kamen sie auf die
sichere Nahrung? Oder aber, warum erschie-
nen sie nicht auch bei den früheren Heu-
schreckenplagen ?

Es ist dies, wie ich wuhl weiss, eine der
schwersten, obzwar auch der interessantesten
Fragen in der Biologie des Rosenstares, doch

•JH5

madárra vonatkozó i'ddigi inegligyelések tán
mégis adliatnak valamelyes megkö/elitö meg-
oldást. Pktknii ugyan már megpróbálkozott a
kérdéssel, de az akkori hiányos ismeretek
alapján határozott véleményt még nem mond-
hatott, habár tagadhatatlanul helyes nyomon
járt. mikor elsősorban a táplálkozási viszo-
nyokban kereste az okot. Tschusi V. lovag*
az liS75. évi invázió tanulságaként a követ-
kezőképpen formulázza határozott tételét: a
sáskák tömeges fellépése ezek alapján most
se és talán sohase is idézte elő a pásztor-
madarak beözöulését: hirtelen megjelenésük
csak analogonja némely téli vendégünk (pl-
Anqielis) tömeges megjelenésének. Evvel szem-
ben Herman Ottó** úgy vélekedik, hogy a
sáskajárás elfogadható a pásztormadár meg-
jelenésének kulcsáld.

Mindezek a nuigyarázási kísérletek tiilnyo-
moan azokra a megfigyelésekre vannak ala-
pítva, a melyeket a pásztormadár vendég-
szereplése alkalmával gyűjtöttek. Természetes
dolog, hogy ezek egymagukban véve nem ele-
gendők, már csak azért sem, mert bizonyos
fokig kivételes állapotra vonatkoznak. A kér-
dés megoldására csak ügy lehet némi kilátá-
sunk, ha főleg azokat a megfigyeléseket vesz-
szük tekintetbe, a melyek azokon a területeken
történtek, a melyeken rendes fészkelő és köl-
töző a pásztormadár, nem úgy mint nálunk,
a hol vándor és ritka fészkelő. Persze ez
akkoriban még lehetetlen volt. mert az a
munka, a mely tudomásom szerint a legtöbb
adatot nyújtja erre nézve s általában legrész-
letesebben tárgyalja a pásztormadár életmód-
jának sajátosságait, csak 1895-ben jelent meg;
értem Menzbu:k orosz nyelvű „Ares Rossiae"
czimű nagy munkáját.

Menzbier munkájában a következő fontos
adatokat találjuk. A pásztormadár még ott is.
a hol évenként megjelenik — üéloroszország.
Transzkaspia. Turkesztán — nen» fészkel

• Schmidhorteni Tschusi Viktor lovag: Der Zug-
(les Rosenstares etc. im J. 187ü. Verhandl. d. zool.-
bot, Gesellschaft, Wien. 1877. pag. 195.

*" A magyar madárvilág ezidci vendége. Termé-
szettud. Közliiny. VU. 1875. pag. 263.
Aquila XI\'.

können die lìisherigen Beobachtungen iilter
den Rosenstar vielleicht doch wenigstens eine
annahei'ude Lösung dersellien ergeben. 1'k,tí;nvi
versuchte sich schon mit der Frage, doch
konnte er auf (jrund der danuiligeii liickeii-
liaften Kenntnis noch keine bestimmte Mei-
nung formieren, obwohl er sich nnleugl)ar auf
der richtigen Spur befand, als er die Ursache
in den Ernälirungsverhältnisseii suchte. Kitter
V. v.Tkchusi* formuliert(i als Ergebnis der In-
vasion im .1. 1875 folgenden bestimmten Satz:
das massenhafte Auftreten der Heuschrecken
ist daher diesnuil und wahrscheinlich niemals
die Veranlassung zu einer Immigration der
Rosenstare gewesen ; das plötzliche Eintreften
derselben ist nur ein Analógon zu dem scha-
renweisen Erscheinen einiger unserer ^\'illter-
gäste (z. B. Ampelis). Demgegenüber glaubt
Otto Herman,** dass die Heuschreckeuijlagen
als Schlüssel der Erscheinungen des Rosen-
stares angenommen werden können.

Alle diese Erklärungsversuche sind v(M-wie-
gend auf jene Beobachtungen gegründet,
welche während des Hierseins der Rosen-
stare gemacht wurden. Natürlich sind diese
allein ungenügend, u. zw. schon darum,
weil sie sich in eiiiem gewissen Graile auf
einen Ausnahmszustand beziehen. Die l'iösung
der Frage kann jedoch nur dann einigermassen
erhofft werden, wenn hauptsächlich jene Be-
obachtungen herangezogen werden, welche
aus jenen Gegenden stammen, wo der Rosen-
star regulärer Brut- und Zugvogel ist, nicht
so wie bei uns, wo er als Wander- und selte-
ner Brutvogel erscheint. Freilich war dies
damals noch unmöglich, weil dasjenige Werk,
welches meines Wissens diesbezüglich die
meisten Daten enthält, und die Eigenartig-
keiten in der Lebensweise des Rosenstares
am ausführlichsten behandelt, erst im Jahre
1895 erschien; ich meine das grosse Werk
in russischer Sprache von Mrnzbier: „Aves
Rossiae^ .

In Menzbiers Werk finden w ir folgende wich-
tige Daten. Der Rosenstar brütet selbst dort,
wo er alljährlich erscheint — Süd-Russland,
Transkaspicn. Turkestan — nicht in jedem

* Kitter Viktor v. Tschusi zu Schmidhull'en: Der
Zug des lloscnstares etc. im J. 187,'). Verh d. zool.-
bot. Gesellsch. in Wien 1877. p. 195.

■• A magyar madárvilág ezidei vendége. Természet-
tud. Közlöny VII. 1875. p. 263.

34

266

iiiiiiileii (■vhen uj;y;uui/.on ;i területien: a fészok-
telepek csak a stepp közelében találhatók,
mert (v- bővelkedik es;venes szárnyúakljaii
(sáskák), (le daczára annak, hogy némely
helyen megvan minden kellék ahhoz, hogy
telepesen fészkelhessenek, mégis igen i-itka
eset, hogy ezen a helyen egymásntáii töhb
évig fészkeljenek, s ennek az az oka, hogy
egyik vagy másik évben kevés a rovar a
steppekben. minek következtében oly helyekre
mennek fészkelni a pásztormadarak, a hol
könnyebben nevelhetik fel fiaikat. Bár rende-
sen a sáskajárásokkal kapcsolatosan jelen-
nek meg, mindazonáltal a pásztormadár és a
sáska megjelenése nem jár mindig együtt,
mert a mint a ])ásztormadarak mutatkozhat-
nak sáskák nélkül, ligy a sáskát sem követi
mindig a pásztormadár. Ez a megjegyzés
azonban a vándor pásztormadárra vonatkozik
és nem a fészkelőre.

Valamely madárfaj (életmódjának kifej-
lesztő faktorai legbiztosabban azon a tei'iileten
határozhatók meg, a melyen rendesen fészkel,
vagyis ligynevezett hazájában, a melynek spe-
cziális viszonyaihoz alkalmazkodott. Itt is a
fészkelési viszonyokat kell elsősorban tekin-
tetbe venni, mert legszorosabban ezek függe-
nek össze a faj fenntartásával, az élet leg-
fontosabb mozzanatával. Mrnzbikr fennti adatai
szerint a pásztormadár még rendes fészkelő
területén is a tömeges rovarkárok, nevezete-
sen a sáskajárásoknak szinte évről-évre vál-
tozó területe szerint változtatja fészkelő helyét,
vagyis a pásztormadár mérj legsajátosabb fész-
kelő területén is vándormadár.

A pásztormadár életmódja ennélfogva specziá-
lis alkalmazJcodás a steppek táplálkozási viszo-
nyaihoz, vagyis a sáskajárásokhoz, a melyek
jellemző sajátsága az, hogy egyrészt a talaj-
viszonyok és az időjárás extremitásai követ-
keztében nem, j)eriodikitsak, másrészt pedig a
sáskák szűkre szabott életideje következtében
nagyon rövid ideig tartók. Ebből az alkalmaz-
kodásból egyenesen következnek életmódjának
főbb sajátosságai. Ebből magyarázható nagy

Jahre auf (Irinsrlbeii (icliictr; die Ki'iitkohi-
nien sind nur in der N'ähe der Steppe zu
finden, da diese an Gi-adtlüglerii (Heuschrcckeni
reich ist. trotzdem aber in manciien .[alii'cn
alle liedingiingeii zum kohmieweisen Hriiten
vorhanden sind, so ist es doch eine »Selten-
heit, dass sie an einer und derselben Stelle
mehrere Jahre nacheinander nist(Mi, was da-
durch verursacht wird, dass in einem oder
anderem Jahre wenig Insekten in der Ste])pe
sind, weshalb die Kosenstare zum Brüten
solche Gebiete aufsuchen, wo sie ihre Jungen
leichter grossziehen können. Obzwar sie ge-
wöhnlich in Verbindung mit Heuschrecken-
])lagen auftreten, so ist das Erscheinen der
Rosenstare und Heuschrecken doch nicht im-
mer gleichzeitig, weil ebenso wie sich Rosen-
stare ohne Heuschnicken zeigen, auch die
Heuschrecken nicht immer vom Rosenstar
verfolgt werden. Diese Bemerkung ])ezieht
sich jedoch auf den Rosenstar als ^\'ander-
vogel, nicht aber als Brutvogel.

Die entwickelungsbestimmenden Faktoren
der Lebensweise irgend einer Vogelart kön-
nen am sichersten auf jenen Gebif^ten be-
stimmt werden, auf welchem die Art regel-
mässig nistet, d. i. in der sogenannten Hei-
mat, an deren spezielle Verhältnisse sich
dieselbe angepasst hat. Auch hier müssen in
erster Linie die Brutverhältnisse in Betracht
gezogen werden, indem diese im engsten Zu-
sammenhange mit der Erhaltung der Art. also
mit dem wichtigsten Momente des Lebens
stehen. Laut den obigen Daten Menzbiers ver-
ändert der Rosenstaar seine Brutstellen selbst
auf seinen speziellsten Brutgebieten nach den
fast von Jahr zu Jahr wechselnden Gebieten
der massenhaften Insektenschäden, nament-
lich der Heuschreckenplagen, d. i. der Rosen-
star ist selbst auf seinem speziellsten Brut-
gebiete ein Wandervogel.

Die Lebensweise des Rosenstares ist daher
eine spezifische Anpassung an die Nahrungs-
verhältnisse der Steppe, d. i. an die Heu-
schreckenplagen, tvelche dadurch charakterisiert
irerden, dass sie einerseits infolge der Boden-
verhältnisse und der Extremitäten der Witte-
rung imperiodisch, anderseits aber infolge der
engbegrenzten Lebensdauer der Heuschrecken
von sehr kurzer Dauer sind. Aus dieser
Anpassung lassen sich die hauptsächlichen
Eigentümlichkeiten der Lebensweise direkt

2i\7

társaságszeretete és tcU'pos fészkelése, főként
pedig vándorlása.

Miutluigy az időjárás sokszor nagy terüle-
teken szokta nieghiiisitani a sáskajárásokat,
azért a pásztormadarak egy részének ilyenkor
táplálékiiiány következtében nem jut fészke-
lési hely rendes nyári tartiizkodási helyükön :
de minthogy már normális körülmények között
is túlnyomó részben vándorutaik révén szok-
ták megtalálni újabb fészkelési tanyájukat,
azért csak természetes, hogy ilyenkor is ennek
az ősi soron szerzett alkalmazkodásnak meg-
felelően cselekszenek, avval a különbséggel,
hogy vándorútjaikat ilyenkor jóval messzebbre
terjesztik ki. A könnyebb megélhetés czéljából
kisebb csapatokba szóródnak és igy keresnek
megélhetést és fészkelésre alkalmas terü-
letet. Ha ilyent nem találnak, akkor abban
az évben nem fészkelnek, a mi Menzbier sze-
rint nagyon gyakori eset Déloroszországban
is. Szinte azt lehetnie mondani, hogy oly töké-
letes ez az alkalmazkodás a sáskajárásokhoz,
hogy még a nemi ösztönt is csak a dús sáska-
táplálék kelti fel bennük.

Ennek a táplálkozási módtól függő vándor-
kényszernek a következménye azután az, hogy
pl. Magyarországon LSSO-tól 1907-ig összesen
l!tj-szor jelent meg a pásztormadár, vagyis
átlag minden harmadik esztendőben, de eddig
csak öt Ízben fészkelt itt. Természetes, hogy
nem a sáskajárások vonzották őket ide, hanem
a sáskahiány készteti őket rendes fészkelő-
helyük elhagyására; csak akkor telepednek
meg itt, ha megfelelő mennyiségű táplálékra
akadnak. Az időnként itt is ott is megjelenő
kisebb csapatok véleményem szerint felderítő
szolgálatot is végeznek. Az még egyelőre el-
döntetlen kérdés marad, miként értesítik tár-
saikat a kedvező eredményről, de hogy csak
a sáskajárások színhelyén fészkelnek, azt az
eddigi megfigyelések kétségtelenül igazolják.

Azok a területek, a hol kivételesen még
fészkelni szokott a pásztormadár, vagyis a
Kaukázusban, a Balkán-félszigeten, Olaszor-
szágban és Magyarországon, ott fészkelése

ableiten. Ant dicse Weise wird die Vorliebe
zur Gesellscliaftlichkeit des kolonienweise
Brütens und hauptsäclilich das Wandern er-
klärt.

Indem die Witterung die Heuschrecken-
plagen oft auf ausgebreiteten Gebieten zu
vereiteln pflegt, so findet in solchen Füllen
ein Teil der Rosenstare auf ihren gewöhn-
lichen Stellen während des Sommeraufeni-
haltes infolge Nahrungsmangels keine Brut-
plätze ; indem sie aber schon aucii unter ganz
normalen Verhältnissen daran gewöhnt sind,
ihre neuen Brutplätze vorwiegend durch Wan-
derzüge zu finden, so ist es nur natürlieli,
dass sie auch in solchen Fällen dieser ui-
alten An[)assung entsprechend vorgehen, mit
dem Unterschiede aber, dass sie ihre Wander-
züge jetzt viel weiter ausbreiten. Behufs leich-
terem Darkommen zersplittern sie sich in
kleinere Flüge, und gehen so auf die Suche
nach Nahrung und Brutplätzen. Finden sie
keine, so brüten sie in demselben Jahre nicht,
was nach Mhnzbire sehr oft in Südrussland
vorkommt. Man könnte fast sagen, dass dies(^
Anpassung so vollkonmien ist, das selbst der
Geschlechtstrieb erst durch die nüchliche Heu-
schrecken-Nahrung erweckt wird.

Dieser von den Ernährungsverhältnissen
abhängige Wanderzwang bringt es dann mit
sich, dass der Rosenstar z. B. in Ungarn
unter den Jahren 1830 bis 1907 insgesamt
26-mal erschien, d. i. durchschuittlich jedes
dritte Jalir, aber bisher nur fünfmal hier brü-
tete. Natürlich wird der Rosenstar nicht von
den Heuschreckenplagen hieher verlockt, son-
dern der Heuschreckenmangel zwingt ihn zum
Verlassen seiner gewöhnlichen Brutplätze ;
nur wenn er eine entsprechende Nahrungs-
menge findet, lässt er sich hier häuslich nie-
der. Die hie und da erscheinenden kleineren
Flüge verrichten meiner Ansicht nach auch
Aufklärungsdienste. Das bleibt vorläufig noch
eine unentschiedene Frage, wie sie ihre Ge-
nossen von dem günstigen Resultate verstän-
digen, dass sie aber nur an den Stätten der
Heuschreckenplagen brüten, wird durch die
bisherigen Beobachtungen unzweifelhaft be-
stätigt.

Auf denjenigen Gebieten, wo der Rosen-
star ausnahmsweise brütet, also im Kaukasus,
auf der Balkanhalbinsel, in Italien und Un-
garn, dort ist das Brüten immer nut Heu-

34*

L'ßS

iiiiiidii; sáskajárással kapcsolatos. Kisázsiábau
(is Palesztinában jelenleg iiiùg nagyon kevéssé
vannak felderítve a fészkelési viszonyok, úgy
hogy azokat ínég nem lehet szánibaveiini.
A Kaukázusban De. Radde Gusztáv szerint

— Omis Caucuiáca, Cassel, 1884. pag. 152.

— csak némely évben fészkelnek, még ])cdig
nagy tömegekben, a mikor sáskajárások van-
nak; így 1865-ben Titiisz környékén száz-
ezrek fészkeltek.

Bulgáriában Frírdinánu fejedelem szerint —
^Uj Naumann" ÍV. kötet pag. 19. — 1889-
ben nagy számban fészkelt Szófiától délnyu-
gatra Knjazevo mellett sziklatörmelék között:
ugyanekkor rengeteg vándorsáska volt a vidé-
ken. Ugyanebben az évben Bulgária más vidé-
kein is fészkeltek, s táplfilékukat a mérhetetlen
mennyiségben fellépő olasz sáska (í 'a/oy><e?iMs
italicus) alkotta (Reiser 0 Omis balcanica II.
Wien, 1894. pag. 82 — 85.). Ugyanezen forrás
szerint a pásztormadár 1890-ben és 1892-ben
is fészkelt Bulgáriában, továbbá 1871-ben
Cernavoda mellett, 1892-ben Romániában s
Elwes és BucKi.EY szerint — The Ibis, New.
Ser. Vol. VI. 1870. pag. 192. — a Dobrud-
zsában is : ezeknél az eseteknél azonban nincs
feljegyezve az, hogy sáskajárásokkal lettek
volna kapcsolatosak. Csakhogy mindezeknél
egyáltalában nincs felemlítve, hogy mivel táp-
lálkoztak az illető helyeken a pásztormadarak
s így döntő bizonyítékoknalc nem használha-
tók. Reiser 1871 -re és 1892-re vonatkozíi
adatai bemondások, 1890. évi megligyelése
|)edig csak rövid néhány óráig tartott s így
teljesen érthető is ez a hiány.

E. UE Betta szerint — Tschusi említett mun-
kájából idézve — 1875-ben 12,000-14,000
fészkelt Villafrancában — (Olaszországban —
a hol ugyanekkor hihetetlen mennyiségű Calop-
ten I IS iírtíicMS ^pusztított.

Magyarországon első fészkelésüket Petényi
figyelte meg 1837-ben a Pest szomszédságá-
ban levő pusztákon, a hol szintén kizáróla-
gosan sáskákkal táplálkoztak, melyektől „egész
belsejük vörösre festődött". Bár nincs külön
kiemelve, hogy akkoriban sáskajárás lett volna

schrcckenplagi'M miIimikIcii. l)ii' Brutverhält-
nissc ill Klciiiiisicii iiiiil i'aliistina sind derzeit
ìkkIi /.m wenig geklärr. um dii'sell)eii in Be-
tracht ziehen zu können.

Im Kaukasus brütet der Rosenstar nach
I)r, Gustav Radue — Omis Caucasica, Gassei
1884 p. 152 — nur in manchen Jahren, wenn
Heuschreckenplagen auftreten ; so brüteten
z. B. im Jahre 18(j5 Hunderttausende in der
Umgeliung von Tifiis.

In Bulgarien brütete er nach Fürst Fkkiji-
NANü — y,Neuer Naumann" Band IV. p. 19 —
im .lalire 1889 in grosser Anzahl südwestlich
von Sopiiia bei Knjazevo in Felsgerölle: zur
selben Zeit waren ungeiieuer viel Wander-
heuschrecken in der Gegeml. In (leniscUieii
Jahre brütete der Rosenstar auch in anderen
Gegenden Bulgariens (Heuser Ü. Omis balca-
nica II. Wien 1894 p. 82-85); ihre Nahrung
bildeten die in iinermesslichen Mengen vor-
handenen italienischen Heuschrecken (Galop-
tenus italicus). Nach derselben Quelle brütete
der Rosenstar auch in den .lahren 1890 und
1892 in Bulgarien, weiters im Jalire 1871
bei Cernavoda. anno 1892 in Humänien und
nach Elwes and Buckley — The Ibis, New.
Ser. Vol. VI. 1870 p. 192 — auch in der l)o-
brudscha, doch ist es bei diesen Fällen nicht
augegeben, dass sie mit Heusclireckenplagen
verbunden geAvesen wären. Es ist aber bei
diesen überhaupt nicht angegel)eii, womit sich
die Rosenstare auf den erwähnten Gebieten
ernährten, und können deshalb als Beweise
nicht angenommen werden. Die auf 1871 und
1892 ))ezüglichen Daten von Reiser sind Ein-
sagen, seine eigene Beobachtung von 1890
aber dauerte nur einige kui'ze Stunden, so
dass dieser Mangel auch vollkommen erklär-
lich ist.

Nach E. pe Betta — zitiert nach der er-
wähnten Arl)eit von Tschusi — brüteten anno
1875 in \illafranca — Italien — 12,000 bis
14,000 Stück : daselbst waren zu gleicher
Zeit unglaubliche Mengen von Caloptenus
italicus.

Das erste Brüten in Ungarn beobachtete
Petényi anno 1837 auf den Puszten in der
Umgebung von Pest, wo sie sich auch aus-
schliesslich von Heuschrecken nährten, von
welchen „ihr ganzes Innere rot gefärbt er-
schien". Es ist zwar nicht besonders hervor-
gehoben, dass damals die betreffenden Gebiete

L'r.9

az illető vidékeken, do az adatok alapján
esrész biztosra vehető, hoüv volt.

Második fészkelésiiket Hkrm.\n Ottó (i. li.)
említi az ISfiT (iO. évekből, mikor a Mező-
séi;' „Kc^rek erdeiben' 'JÜ -80 pár fészkelt;
ugyanekkor sáskajárás is volt.

Harmadik fészkeléséről Dk. T.irián Tiuuit
még éppen kajiuzárás előtt adott levélbeli
értesítést. 1887 június végén és július elején
nagy számban fészkelt Gyomán a Kőrös part-
ján farakásokban. Hajnos hiányoznak a kö
zelebbi körülmények, s nem tudtam utána
járni annak, volt-e abban az időben sáska-
járás a fészkolési területen.

Negyedik fészkelése lehetne az, a melyet
fíuRVA FRi(iYRs-től hallottam. 189;^ augusztus
havában kajiott egy juv. példányt Peszér
pusztáról, a mely egész biztosan azon a vidé-
ken lett kiköltve. Közelebbi körülményeket
azonban nem tudiiatott meg.

Ütődik eset volna az, a melyet szintén
a közelebbi körülmények megjelölése nélkül
MicHAi.us Kánuor közölt az „Eniészcü Lapok"
XXXVIIl. 1899. évi kötetének 874. lapján.
Vj forrás szerint 1899-beu Gyékényesen fész-
kelt volna Piiii pár. Ebben az évben tényleg
nagyobb száml)an jelentkezett Magyarorszá-
gon a pásztormadár, csakhogy ennek az egy
párban való fészkelési módnak ellentmonda-
nak az eddigi összes megfigyelések s így.
legalább egyelőre, számba nem vehető.

Utolsó fészkelése végül az idei a Hortobá-
gyon, mely nagymérvű sáskajárással volt kap-
csolatos.

Ennek alapján nemcsak könnyen beigazol-
ható, de könnyen meg is magyarázható Mhnz-
BmR-nek az az állítása, hogy a pásztormadár
és sáskajárás nem jár mindig együtt. A pásztor-
madár néha kénytelen elindulni és sáskát
keresni, mert rendes tartózkodási helyén nincs;
tehát vándorol vidékről vidékre, egyrészt hogy
megélhessen, másrészt hogy fészkelőhelyet
találhasson. Természetes dolog, hogy ilyen
vándorlásai közben legtöbbször oly területe-
ken jelenik meg, a melyeken nincs sáska.
Máskor viszont rendes tartózkodási helyén is
van elég tápláléka s így nem kényszerül ván-
dorútra, s nem is látogathat el oly területekre, a

von einer Heusckreckenplage heimgesucht ge-
wesen wären, doch kann auf Grund der .An-
gaben ganz sicher eine solche angenommen
werden.

Das zweite Brüten wird von Otto Hrrm.-vn
(I. c) aus den .lahren 18()7— (19 erwähnt, als
in den „Kerek-Wäldcirn" der .Mezőség 20—80
Paar brüteten, zur selben Zeit war dort Heu-
schreckenplage.

Von einem dritten Falle des Nistens gab
uns Dr. Tibrriuw Taiwan noch gerade vor Tores-
schluss brieflichen Mericht. Ende Juni und
Anfang .Inli 1887 brüteten viele in Gyonia in
Holzliänfen an den Ufern des Köröstliisses.
Leider fehlen die näheren Umstände, und
war es mir nicht möglich zu eruieren ob das
damalige Hrutgebiet von einer Heuschrecken-
plage heimgesucht wurde.

Ein vierter Fall wäre der. welchen mir
Fruíhrkh C'erva mitteilte. Im .\ngust 189.'i
erhielt er ein Junges aus Peszér-Puszta, wel-
ches ganz sicher dort ausgebrütet wurde.
Nähere Umstände konnte er jedoch nicht er-
fahren.

Ein fünfter Fall wäre der, welchen eljen-
falls ohne Bezeichnung der näheren Umstände
.Vlhxandkr Michai.us veröffentlichte in EnUszeti
Lapok XXXVin. Jahrg. 1899 pag. 874. Laut
dieser Quelle hätte ein Paar anno 1899 in
Gyékényes gebrütet. In diesem Jahre erschien
der Rosenstar tatsächlich in grösserer Menge
in Ungarn, doch widerspricht dieses Nisten
in einem Paare sämtlichen liisherigen Beob-
achtungen, und kann deshalb wenigstens vor-
läufig nicht in Betracht gezogen werden.

Das letzte Brüten ist schliesslicli das heu-
rige im Hortobágy, welclies mit einer grossen
Heuschreckenplage verbunden war.

Auf Grund dieser Beobachtungen ist die
Behauptung Menzbikrs, dass Heuschreckenpla-
gen und Rosenstare nicht immer miteinander
Viu-kommen. nicht nur leicht zu bestaligen.
sondern auch leicht zu erklären. Der Rosen-
star ist in manchen Jahn'u gezwungen, durch
Wanderzüge Heuschrecken zu suchen, indem
auf seinem Gebiet, wo er sich regelmässig
aufhält, keine zu finden sind ; er wandert
daher von einer Gegend zur anderen, einer-
seits um sein Darkommen, ander seits um ge-
eignete Nistplätze zu finden. Natürlich berührt
er während dieser Wauderziige meistens
solche Gegenden, wo keine Heuschrecken vor-

t>7()

liol ugyanakkor szintcu van sáskajárás. Sőt
a legtöbb esetben iüy lesz a dolog, mert
azok a hatások, a melyek a sáskajárásokat
f'lőidrzik vagy meghiusitják, többnyire nagyobb
területekre terjednek ki.

A mikor azt állítom, hogy a pásztormadár
vándorútra kényszerül, azt abban a meggyő-
ződésben mondom, hogy a pásztormadarat tény-
leg csak kényszer hajtja, nem pedig vándorlási
hajlama. Eri'e vall legalább az a nagy siet-
ség, a mely fészkelésének minden mozzanatát
jellemzi, s a mely viszont egyenes következ-
ménye tápláléka szűkre szabott életidejének.
Ez a nagy sietség magyarázza meg azt, hogy
nem válogatós a fészekanyag tekintetében^
hanem összeszed mindent, a mit a közelben
talál; így magyarázta ezt — bár más alapon
— már Petényi. Ugyanevvel a sietséggel jár
együtt a fészek tökéletlen építése és sokszor
igen gondatlan, szinte érthetetlenül könnyelmű
elhelyezése. Innen magyarázható az a szívós
kitartás is, a melyet a fészkelőhely elfogla-
lásában és megtartásában a legnagyobb üldö-
zésekkel szemben is kifejt, mert második köl-
tésre már nem ér rá.

Ezt a nagy sietséget s életmódjának ebből
folyó sajátságait közvetve vagy közvetlenül
minden megfigyelő bizonyítja; így. pl. Petényi
szinte csalhatatlan biológiai érzékkel már mint
jellemző tulajdonságát említi. így pl. a Horto-
bágyon a fészkek legnagyobb része úgy volt
elhelyezve, hogy minden nehézség nélkül hoz-
zájuk lehetett férni. Z.\rudny* szerint Transz-
kaspiában a sósgödrök repedéseiben, némely-
kor a házak szalmafedeleiben, még beljebb
a steppekben a kirgiz síremlékek kövei és
kőlapjai között fészkelnek; néha elfoglalja a
parti fecske kibővített üregeit is. Menzbier
szerint (i. h.) a sziklák és meredélyek hasa-
dékaiban is fészkel, sőt némely fészek egé-

* Ornithologicsevszkaja Fauna Orenburgszkago
Ivraja. Sanktpeterburg, 1888.

handcti sind. In anderen Fällen aber findet
er auch auf seinem regelmässigen Wohnge-
hiete genügende Nalirung. weshalb er nicht
zur Wanderung gezwungen wird, und deshall)
auch nicht jene (legenden besuchen kann,
wo zur selben Zeit ebenfalls Heuschrecken-
plagen vorhanden sind. Ks wird dies sogar
in den meisten Fällen so sein, da diejenigen
Faktoren, welche Heuschreckenplagen hen^or-
rufen oder vereiteln, sich gewöhiilieli auf
grössere Gebiete erstrecken.

Wenn ich sage, dass der Rosenstar zu
Wanderzügen gezwungen ist, so sage ich das
in der Überzeugung, dass derselbe tatsächlich
diesem Zwang unterliegt und nicht etwa einem
Hange zum Wandern Folge leistet. Daraufhin
zeigt wenigstens die grosse Eile, welche sämt-
liche Momente seines Brütens charakterisiert,
welche Eile wiederum eine direkte Folge der
Kurzlebigkeit seiner Nahrung ist. Diese grosse
Eile bringt es mit sich, dass der Rosenstar
nicht wählerisch ist in bezug des Nestmate-
riales, sondern dass er alles zusammenraflft,
was er in der Nähe findet : — so erklärte
dies, obzwar auf einer anderen Basis fussend,
schon Petényi. Dieselbe Eile bedingt auch
der lose Bau des Nestes, und die oft sorglose,
manchmal wirklich unverständlich leichtsinnige
Placierung desselben. Daraus lässt sich auch
die zähe Ausdauer erklären, welche der Ro-
senstar bei der Besitznahme und iu der Bei-
behaltung des Brutplatzes selbst den grössten
Verfolgungen gegenüber entwickelt, da er zu
einer zweiten Brut keine Zeit mehr hat.

Diese grosse Eile und die aus derselben
folgenden Eigentümlichkeiten seiner Lebens-
weise wird von allen Beobachtern mittelbar
oder unmittelbar bestätigt ; so wird dieselbe
von Petényi, mit seinem fast untrüglichen
biologischen Gefühle, schon als charakteristi-
sche Eigenschaft erwähnt. So war z. B. im
Hortobágy der grösste Teil der Nester so
angelegt, dass man sie ohne Schwierigkeit
erreichen konnte. Nach Zaritdny* brüten sie
in Transkaspien in den Sprüngen der Salz-
grubeu, manchmal in Strohdächern der Häu-
ser, noch weiter im Innern der Steppe zwi-
schen den Steinen und Steinplatten der kir-
gisischen Grabdenkmäler: manchmal nehmen

* Ornithologitschewskaja Fauna Orenburgskago
kraja. Sanktpeterburg 1888.

271

szén fedetlen. Brehm szerint (Az állatok vüájia,
Madarak Feldolgozta: Chernél István. 1. köt.
Budapest, 1902. pag. ;576.) sziklahasadékok-
ban, épületekben és odvas fákban is fészkel
s ha ilyenek nincsenek, úgy fa-, kő- vagy
rfizse rakásokat is szokott elfoglalni, tekintet
nélkül arra, hogy fedett-e a hely vagy nem.
Megerősíti ezeket Antinori is [Xaumannia VI.
ISüü. pag. 404.), a ki ezenkívül a puszta
földön is talált tojásokat. Megemlíti azt is,
hogy a fészektelep valóságos csatatérnek lát-
szott, oly rengeteg "pusztításokat végeztek a
telepen különféle állati ellenségeik. Ezekről
a pusztításokról Reiser 0. és E. dr Betta is
megemlékeznek, s a Hortobágyon is nagyobb-
fokú lett volna, ha a törvény védelmébe nem
veszi a pásztormadarakat. S mindez azért
van, mert a sáskatáplálékhoz való ^ alkalmaz-
kodásuk következtében vándorlás és sietség
kényszere alatt állanak s így fészkeik elhelye-
zésében kénytelenek ..a legszerényebb körül-
ményekkel is megelégedni" (Petényi). Vándor-
lásai következtében nem is alkalmazkodhatott
valamelyes határozott fészkelési helyhez s
még annyit se őrzött meg ősi seregély tulaj-
donságából, hogy mindég fedett helyre rakja
fészkét.

Mindevvel igazán gyönyörűen összevág a
fiókák rohamos fejlődése. A Hortobágyon jún.
24-én még nem tojtak le egészen — maxi-
mum öt tojásuk volt — s már július 15-én
félig anyáim fiókáik voltak, a melyek egy
újabb hét múlva már kirepültek volna. Meg-
erősíti ezt Menzbier is; szerinte a költés idő-
tartama rendkívül rövid, minthogy már anyá-
nyi fiókáik vannak öt héttel azután, hogy az
első tojást lerakták. Antinori (i. h.) még rövi-
(lel)b időt vesz fel -- alig három hetet — s
habár ezt nem is fogadhatjuk el, mert a
telep megszállásának ideje következtetésen
alapul, mégis jellemző, hogy Antinori ezt a
fiókák kifejezett rohamos fejlődésére való te-
kintetből valószínűnek tartotta. Érdekes és
jellemző az a megfigyelés is, hogy a fiatalok
mindjárt a reptetés után már önállóak s már
néhány nap múlva külön csapatokban járnak.
Ha egv hetet számítunk a tojások lerakására,

sic aneli die crweitei-tcn Löcher der Ufer-
schwalben an. Xach Mhnziukr (1. c.) nisten sie
auch in den Spalten von Felsen und Abhän-
gen, manche Nester sind sogar ganz frei.
Nach Brrhm (Tierleben, Vögel, Band I.) nistet
er in Felsspalten, in (Jebänden. auch in hohlen
Bäumen, oder in Ermangelung dieser Objekte
in Stein, Holz und Reisighaufen, ohne Rück-
sicht darauf, ob die Stelle gedeckt ist oder
nicht. Dasselbe wird auch von Antinori be-
stätigt [Naumannia VI. 1856 p. 404) der auch
auf der blossen Erde Gelege fand. Ausserdem
erwähnt er, dass die Brutkolonie ein wahres
Schlachtfeld darsteOte, solch grosse Verheerun-
gen wurden unter ihnen von ihren verschiede-
nen Feinden ans der Tierwelt verursacht.
Diese Verheerungen erwähnen auch O. Rmsm;
und E. DE Bett.\, und wären dieselben audi
im Hortobágy grösser gewesen, wenn das
(resetz die Rosenstare nicht in Schutz ge-
nommen hätte. Und dies alles kommt daher,
weil der Rosenstar infolge seiner Anpassung
an die Heuschreckennalirung dem A\'ander-
und Beeiliguiigs-Zwange unterliegt, und deshalb
in der Anlegung seiner Nester „sich auch mit
den bescheidensten Umständen begnügen innss"
(Petényi). Infolge seiner Wanderungen konnte
er sich auch keiner bestimmten Brutstelle an-
passen, und bewahrte nicht einmal soviel von
seiner ursprünglichen Starennatur. dass er
sein Nest immer an einer überdachten Stelle
anlege.

Mit all diesem stimmt die rapide Entwicke-
lung der Jungen auf das schönste überein.
Im Hortobágy hatten sie am 24. Juni noch
keine vollen Gelege — die Nester enthielten
im Maximum 5 Eier — und dennoch hatten
sie am 15. Juli schon lialbtiügge Jungen,
welche nach einer weiteren Woche schon
ausgeflogen wären. Es wird dies auch von
Menzbier bestätigt ; nach ihm ist die Brntdauer
sehr kurz, da sie in fünf Wochen, nachdem
das erste Ei gelegt wurde, schon iiiigge Jun-
gen haben. Antinori (1. c.) nimmt enie noch
kürzere Dauer an, — kaum drei Wochen —
und wenn das auch nicht akzeptiert werden
kann, da die Besiedidungszeit der Kolonie
hypothetisch bestimmt wurde, so ist es den-
noch charakteristisch, dass dies von Antinori
mit Hinsicht auf die rapide Entwickelung der
Jungen für wahrscheinlich gehalten wui'de.
Interessant und bezeichnend ist auch seine

í(-'

két hetet ;i kölfés idötartaiiiúra — iiiiiitlioiiy
ezt nem isinorjük, a seregélyét vettem alapul
— úgy Mrnzbikr adatai alapján a fiókák két
hét alatt teljesen kifejlődnek. Kétségtelen
dolog, hogy ez a mindenütt megnyilvánuló
rohamos sietség táplálékuk szűkre szabott
életidejí'nek egyenes folymiiánya.

fennek a speeziális alkalmazkodásnak végül
teljesen megfelel a |)ásztormadár vonulása is,
melyre vonatkozólag Zarudny nyomán ismét
Menzbier adja a legfontosabb adatokat. Kitű-
nik ezekből. Iiogy ez az alkalmazkodása i'évéii
vándorrá fejlődött faj, egyúttal typikus vnnuló is.

A pásztormadár t(''li szállása India, a hol
azonban csak harmadfél hónapig — májustól
júliusig — nem található fel, a nn késő elvo-
nulásra és k(irai visszatérésre mutat. Jerdox
szerint India déli részeiből márcziusban indul-
nak el, egy hónapot töltenek még északi In-
diaiján s úgy vonulnak el fészkelő területeikre.
Menzbier az oroszországi megfigyelésekre tá-
maszkodva egészen másként és ornithophae-
nologiai szempontból igen helyesen értelmezi
az indiai megfigyeléseket. Szerinte azok a
pásztormadarak, a melyek déli Indiából már-
czinsban kelnek útra, egyenesen Transzkas-
])iába és Tnrkesztánba mennek, mert ott igen
korán fészkelnek, úgy luigy május végén már
anyányi fiaik vannak, a melyekkel már június
elején visszavomünak téli szállásaikra.

Zarudny erre vonatkozólag 1889-ben pon-
tos adatokat gyűjtött a Amn Darja kerület-
ben. Június elejétől kezdve e hó végéig este-
felé napról-napra óriási pásztormadár-csapatok
vonultak magasan és sebesen az Amu Darja
folyón fölfelé. Egyes csapatokban 10.000 da-
rab is volt. Ezek tehát már júliusban érkez-
nek Indiába s valószínűleg azért indulnak el
oly korán, mert melegebb éghajlatú fészkelő
területeiken előbb pusztul el a legelő és vele
a sáska.

Azok a pásztormadarak, a melyek május-

wcitcrc l'.coliaclitung, dass die Jungen glricli
nach dem Flüggewerden schon selbständig
sind, und schon nach einigen Tagen beson-
dere Flüge bilden. Nehmen wir (^ne Woche
für das Legen der Eier, zwei Wochen für die
Zeitdauer des Bebrütens — indem diese un-
bekannt ist, nahm ich diejenige des Stares
an — so entwickeln sich nach .Menzbiei: die
Jungen innerhalb zwei Wochen. Es kann nicht
bezweifelt werden, dass diese sich überall
zeigende rapide Eile eine direktci Folge der
Kurzlebigkeit ihrer Nahrung ist.

üieser speziellen Anpassung entspricht
scldiesslich aneli in vidlem Masse der Zug
des Ilosenstare.-5, iil)er welchen nach Zarudnys
Beobachtungen wiederum Menzbier die wich-
tigsten Daten gibt. Es ergibt sich aus diesen,
dass der Kosenstar, welcher sich infolge seiner
Anpassung als Wandervogel entwickelte, gleich-
zeitig ein typischer Zugvogel ist.

Das Winterquartier des Rosenstares ist
Indien, wo er aber nur dreieiniialb Monate
lang — vom Mai bis zum Juli — nicht zu
finden ist, was einen späten Wegzug und
eine frühe Kückkehr beweist. Nach .Ierdon
ziehen sie aus dem südlichen Indien schon
im März weg, sie verbringen dann noch einen
Monat in Nordindien, und suchen dann erst ihre
Brutgebiete auf. JIenzbier gibt auf die russischen
Beobachtungen gestützt eine ganz andere,
und vom oriiithophaenologischen Standi)unkte
aus viel bessere Deutung der indischen Be-
obachtungen. Nach ihm gehen diejenigen Eo-
senstare, welche aus dem südlichen Indien
im März wegziehen, direkt nach Transkaspien
und Turkestan, da sie dort sehr fruii nisten,
so dass sie Ende Mai schon flügge Jungen
haben, mit welchen sie Anfangs Juni wieder
in ihre Winterquartiere zurückkehren.

Zarudny sammelte diesbezüglich sehr ge-
naue Beobachtungen im Jahre 1889 im Aniu-
Darja-Kreise. Von Anfang Juni an zogen
tagtäglich gegen Abend ungeheure Schwärme
von Rosenstaren hoch und schnell den Aniii
Darja-Fluss aufwärts. In einzelnen Schwärmen
waren bis zu 10,000 Stück. Diese erreichen
daher Indien schon im Juli, und ziehen walir-
scheinlich deshalb so früh weg, weil in ihren
Brutgebieten infolge des wärmereu Klimas die
Weide und mit derselben die Heuschrecke
früher zugrunde geht.

Diejenigen Rosenstare, welche Nordindien

■27a

ban indulnak el északi Indiából, ennélfogva
valószinülefi' iigviiníií'-ok. ii melyek Délorosz-
országot és Kisázsiai szállják meg, a hol
később fejlődik a vegetáczió és ennek alapján
a sáska is. Ezek természetesen csak jóval
később, tudniillik szejtteniberben érnek vissza
Indiába.

Kitűnik ezekből az adatokból az, hogy a
pásztormadár azok közé a vonulók közé tar-
tozik, a melyek a Icgrövidelih ideig tartóz-
kodnak fészkelési területeiken. Kiderül azon-
ban az is, hogy nem a beálló tél, hanem
csak a beálló táplálékhiány lehet ennek az
oka, mert hiszen a transzkaspiai vidékről már
nyár elején vonulnak el. Szinte példátlan eset,
de egyúttal rendkívid jellemző a pásztor-
madár specziális alkalmazkodására, hogy a
joggal „tavaszi" -na.k és „ó's^i"-nek nevezett
vonulások egy vonulási idény, t. i. a tavaszi
alatt menjenek végbe. Igen figyelemreméltó
még az is, hogy a pásztormadárnak a fész-
kelési területen való tartózkodási időtartama
egész pontosan megfelel a sáskák életidejé-
nek — mind a kettő ca 8 hónapot tesz ki.
Hasonlóképpen igen nevezetes jelenség az
is, hogy a költés befejeztével a pásztorma-
dár már nem vándormadár, hanem igazi vonuló,
a mi ismételten is azt bizonyítja, hogy
vándorlási kényszer alatt áll.

A vonulási viszonyok ismerete alapján való-
színű magyarázatát adhatjuk annak is, hogy
miért jönnek néha már korán, márcziusban*
hozzánk a pásztormadarak? így volt ez pl.
1875-ben, a mely rendkívül érdekes esztendő
volt a pásztormadár megjelenését illetőleg.
TscHusi V. lovag (i. h.) és Herman 0. (i. h.)
szerint márczius végén nagj' csapatokban vol-
tak Liptó és Zólyom megyékben valamint Hor-

im Mai verlassen, sind daher aller Wahrschein-
lichki'il nach diejenigen, welche Südrussland
und Klt'inasien besiedeln, wo sich die Vege-
tation und infolge dieser auch die Heuschrecke
später entwickelt. Diese erreichen daher Indien
bedeutend später, nändich erst im Septeml)er.

Aus diesen Daten lässt sich ersehen, dass
der Rosenstar zu jenen Zugvögeln gehört,
welclie die kürzeste Zeit in ihren Brutgeliieten
zubringen. Es geiit aus denselben jedoch auch
das hervor, dass dies nicht durch den ein-
tretenden Winter, sondern nur durch den
Maugel an Nahrung verursacht werden kann,
da sie ja aus Transkas|jien schon am Beginne
des Sommers wegziehen. Es ist ein fast bei-
spielloser Fall, aber ungemein bezeichnend
für die spezielle Anpassung des Rosenstares,
dass die mit Recht nach dem „Frühjahr"
und „TJerhst" benannten Züge in einer Zug-
saison, nämlich in derjenigen des Frühjahrs
vor sich gehen. Eine sehr beachtungswerte
Tatsache ist auch noch die, dass die Auf-
enthaltsdauer des Rosenstares im Brutgebiete
fast genau der Lebensdauer der Heuschrecken
entspricht — beide betragen ca 3 Monate.
Eine ebenso bemerkenswerte Erscheinung ist
die, dass sich der Rosenstar nach vollendeter
Brutzeit nicht mehr als Wandervogel zeigt,
sondern als echter Zugvogel, was wiederum
beweist, dass bei ihm das Wandern ein
Zwang ist.

Infolge der Kenntnis der Zugsverhältnisse
kann nun auch eine wahrscheinliche Erklärung
darüber gegeben werden, warum die Rosen-
stare manchnml schon fridi im März* bei uns
erscheinen ? So war es z. B. im Jahre 1875,
welches bezüglich des Erscheinens der Rosen-
stare ausserordentlich interessant war. Nach
Ritter V. v. TacHusi (I. c) und Otto Herman
(1. c.; waren Ende März grosse Flüge in den

' A pásztormadár kivételesen télen is előfordult
már, így 1900 jan. 8-án Dr. Geeisiqer Mihály 8 da-
rabot talált Szepesbélán, 1901 jan. 17-én pedig 30
darabból álló csapatot, a mely több napon át tartóz-
kodott a vidéken. Csöroey T. szerint Spalatóban i.s
előkerül néha télen át (Aquila X. 190:i. pag. 87.).
TscHosi V. lovag emiitett közleménye szerint 1875-
ben november elejéig láttak nagy csapatokat Horvát-
ország déli részébi'n. Ezekre az abnormis előfordu-
lásokra nézve, jelenleg még hozzávetőleges magya-
rázatot se lehet "adni.
Aquila XIV.

* Der Rosenstar kam ausnahmsweise auch schon
im Winter bei uns vor, so beobachtete Dr. Michabi,
Greisioer in Szepesbéla am 8. Jänner 1900 acht
Stück, am 17. .liinner 1901 aber einen Flug von 30
Stück, welche sich mehrere Tage lang in der Gegend
aufhielten. Nach Titus Csörget kommen sie manch-
mal auch in Spalato zur Winterszeit vor (Aquila X.
1903 p. 87 1. Laut der erwähnten Schrift von Ritter
V. v. TscHDsi wurden im Jahre 1875 im südlichen
Kroatien noch Anfang November grosse Flüge ge-
sehen. Über diese abnormen Erscheinungen kann
derzeit nicht einmal eine annähernde Erklärung ge-
geben werden.

«5

274

vátországban. Vonulási idejük alapján ezekről
azt kell tartanunk, hogy transzkaspiai vagy !
turkesztáni származásúak voltak, a melyek
vándorlásra kényszerültek, mert sem rendes
tartózkodási helyükön, sem a közben esö vi-
dékeken nem találtak táplálékot.

Ugyanebben az évben volt eiiv második
invázió is májusban és Olaszországban, a hol
máskor ritkák, a sáskajárás következtében
fészkeltek is. A mondottak alapján ezek dél-
oroszországiak lehettek, a melyek már csak
azért is vándorlásra kényszerültek, mert ha
volt is sáskás terület rendes tartózkodási helyü-
kön, azt már előttük lefoglalták Transzkas-
piából kiszorult társaik. Az idén is volt némi
nyoma ilyen kettős inváziónak, a mennyiben
Ráczkevén márczius 3-án jelentkezett 1 drb.
Lehetséges, hogy a juájusi és júniusi töme-
ges megjelenés részben annak a következ-
ménye, hogy Transzkaspia vagy Turkesztán
egyes vidékein kedvezőtlen idő járt a sás-
kákra s így kiszorultak és vándorlásra kény-
szerültek egyes déloroszországi rajok, a melyek
azután a Hortobágyon találták meg a keresett
fészkelési alkalmat.

Azt hiszem, hogy ezek a tényekre és a
pásztormadár életmódjára támaszkodó követ-
keztetések és feltételek elég plauzibilis magya
rázatüt adnak a pásztormadár időnként való
megjelenéséről és fészkeléséről. Tiszta sor,
hogy erre vonatkozólag csak rendes fészkelő
területeiken végzett párhuzamos megfigyelések
nyújthatnak végleges és biztos választ, de a
míg odáig eljuthatunk — ki tudja mikor? —
tán megelégedhetünk a valószínű megoldás-
sal is.

TscHüsi Y. lovag idézett tétele ezek alapján
némi módosításra szorul. Tény dolog, liogy
egy nálunk dúló sáskajárás nem idézheti ein
a pásztormadarak beözönlését; előidézi azon-
ban a sáskajárás elmaradása rendes fészke-
lési területeiken, mert ennek következtében
kényszerül vándorlásra, hog\' a fészkeléshez
szükséges specziális táplálékát, a melyhez ősi
soron alkalmazkodott, másliol találhassa meg.

Komitaten Liptó und Zólyom sowie in Kroa-
tien erschienen. .Viif (Triiinl ihrer Zugszeit
können diese aus Transkasjiien oder Turkestan
gekommen sein, welche deshall) zum Wandern
gezwungen wurden, weil sie weder auf ihren
gewöhnlichen Brutgebieten, noch auf den
inzwischen liegenden Gegenden Nahrung
fanden.

In demselben Jaiire fand auch eine zweite
Invasion im Mai statt, und in Italien, wo der
Rosenstar sonst selten ist, l)riiteten sie auch
infolge der Heuschreckenplage. Auf Grund
des Gesagten müssten diese aus Südrussland
gekommen sein, welche ja schon auch des-
halb zum Wandern gezwungen wurden, weil
die eventuellen geeigneten Gegenden in ihren
regelmässigen Brutgebieten schon vor ihnen
von ihren aus Trauskaspien verdrängten Ge-
nossen besetzt wurden. Auch heuer zeigte
sich eine geringe Spur einer solchen zweimali-
gen Immigration, da ein Rosenstar schon am
3. März in Ráczkeve beobachtet wurde. Es
ist möglich, dass das massenhafte Erscheinen
der Rosenstare im Mai und Juni dadurch her-
Vfirgerufen wurde, dass in einigen Gegenden
von Turkestan oder Trauskaspien die Witte-
rung für die Heuschrecken ungünstig war.
weshalb einige Schwärme aus Südrussland
verdrängt und zum Wandern gezwungen waren,
welche dann im Hortol)ágy die gesuchten
Brutplätze auffanden.

Meiner Ansicht nach dürften diese auf Tat-
sachen und auf die Lebensweise des Rosen-
stares gestützten Folgerungen und Hypothesen
eine ziemlich plausibile Erklärung über das
zeitweise Erscheinen und Brüten des Rosen-
stares bieten. Es liegt auf der Hand, dass
eine endgültige, sichere Antwort diesbezüglich
erst durch parallele Beobachtungen in den
regelmässigen Brutgebieten gegeben werden
kann, bis wir aber soweit gelangen — wer
weiss wann ? — kann \-ielleicht auch eine
annähernde Lösung akzeptiert werden.

Der erwähnte Satz von Ritter V. v. Tbchusi
uuiss daher einigermasseu modifiziert werden.
Tatsächlich kann eine in unseren Gegenden
auftretende Heuschreckenplage eine Immigra-
tion der Rosenstare nicht herbeiführen, die-
selbe W'ird jedoch durch das Ausbleiben der
Heuschreckenplagen in jenen Gebieten her-
vorgerufen, wo die Rosenstare regelmässig
brüten, da sie infolge dieses Ausbleibens zu

275

A téli vendégeinkkel való összehasonlítás alig
tartható fenn, mert ezek nem fészkelnek itt,
vagy legalább sohase fészkelnek nálunk oly
tömegekben, mint a pásztormadár. Életmódjuk
és alkalmazkodásuk szerint iifin rdiulormada-
rak. hanem oly edzettebb vonidók, a melyek
valószínűleg ugyancsak specziális táplálékuk
elmaradása folytán időközönként a leli szál-
lást kénytelenek igénybe venni, nem pedig
fészkelésre alkalmas terühHet keresni.

Végül még egy megjegyzés. Ügy hiszem,
kimutattam azt, hogy a pásztormadár főbb
biológiai tulajdonságai a legszorosabb össze-
függésben állanak egymással, szinte követ-
keznek egymásból, valamennyit pedig a tö-
meges de nem periodikus és rövidéletű táp-
lálékhoz való alkalmazkodás idézi elő. Ennek az
alapján hajlandó vagyok a szervek korrelácziója
néven ismert tör vénynyel párhuzamos törvényt a
biológiai ill. oecológiai tulajdonsai/ ok korrelácziő-
járól feltételezni. Daczára annak, hogy ez a
törvényszerűség a pásztormadárnál nagyon
egyoldalú s ennek folytán nagyon mélyrevágó
alkalmazkodása következtében, igen szembe-
szökő, azért mégse szabad azt alapos vizsgá-
latok és bizonyítások nélkül általánosítani.
Meg vagj'ok azonban győződve arról, hogy a
biológiai tulajdonságoknak ez a korrelácziója
okvetlenül fennáll a többi madárfajnál is, ha
nem is oly szembeszökő, mint a pásztor-
madárnál. Ilynemű vizsgálatoknak megvolna
— teljesen eltekintve a törvényszerűség be-
bizonyításától — legalább az az eredményük,
hogy a madárvilág biológiájára vonatkozó tu-
dásunkat rendkívül mélyítené. A kutatásnak
itt mindenesetre még igen tág tere van.

Wanderzügen gezwungen werden, um die zum
Nisten notwendige spezielle Nahrung, an
w("lche sie sich seit uralten Zeiten angepasst
haben, an anderen Stelleu aufzufinden. Der
\'ergleich mit den Wiutergästen kann kaum
aufrecht erhalten werden, da diese hier nicht
brüten, wenigstens nicht in solchen Massen
wie der Rosenstar. Nach ihrer Lebensweise
sind es keine Wandervögel, sondern solche
härtere Zugvögel, welche wahrscheinlich eben-
falls durch das Ausbleiben ihrer spezifischen
Nahrung zeitweise zum Aufsuchen von Win-
ter quartiereìi, nicht aber von Brutstellen ge-
zwungen werden.

Und nun noch eine Bemerkung. Ich glaube
nachgewiesen zu haben, dass die hauptsäch-
lichsten biologischen Eigenschaften des Rosen-
stares mit einander im innigsten Zusammen-
hange stehen, es folgt sozusagen eine aus
der anderen, und sämtliche werden durch die
Anpassung an eine massenhaft, al)er unperio-
disch auftretende und kurzlebige Nahrung her-
vorgerufen. Auf Grund dieser Erscheinung bin
ich geneigt, ein dem bekannten Gesetze der Kor-
relation der Organe paralleles Gesetz der Korre-
lation der biologischen resp. oecologisfhen Eigen-
schaften vorauszusetzen. Trotzdem diese Gesetz-
mässigkeit infolge der sehr einseitliciien und
deshalb ungemehi tiefgreifenden Anpassung
Rosenstar sehr augenscheinlich ist, so kann beim
dieselbe nicht ohne gründliche Untersuchun-
gen und Beweisführungen als allgemein gültig
ausgesprochen werden. Doch liin ich überzeugt,
dass diese Korrelation der biologischen Eigen-
schaften bei allen Arten bestehen muss, wenn
auch nicht so augenscheinlich wie beim Ro-
senstar. Diesbezügliche Untersuchungen hätten,
vom Beweise der Gesetzmässigkeit ganz ab-
gesehen, mindestens den sehr hoch anzuschla-
genden Erfolg, dass sie unsere Kenntnis über
die Biologie der Vögel ungemein vertiefen
würden. Jedenfalls steht der Forschung hier
noch ein sehr weites Feld otfen.

276

Az uráli bagoly tömeges megje-
lenése Magyarországon 1906 07.
telén.

Irta Sc'HBNK .Iakvh.

Attól a törekvéstől vezéreltetve, iioiiy most.
a midőn van kiterjedt niegíigyelő hálózatunk,
minden feltűnőbb niadármozgalniat lehetőleii'
tüzetesen megismerjünk és a jövő urnithologiai
kutatás, nevezetesen az ornithologiai történet-
irás számára megörökitsünk. az uráli bagoly
nagyobbmérvű megjelenésének első hírére mind-
járt megtettük az idevágó intézkedéseket, hogy
ennek a nálunk ritkábl) fajnak ezt a mozgal-
mát megrögzíthessük. Az első hireket a buda-
pesti praeparáló intézetektől kaptuk, a melyek
az ily mozgalmak legérzékenyebb jelző készü-
lékei ; ide kerül mindaz, a mit a vadászember
ritkának tart s minek az elejtését a praeparált
madárral óhajtja megörökíteni.

Értesítettük a mozgalomról megyfig:}előinket
s fölhívásokat tettünk közzé több elterjedt
folyóiratban,*) a melyek főként a természet-
tudományok iránt érdeklődő közönségnek szól-
nak, hogy kisérjék figyelemmel a mozgalmat
és küldjék hozzánk idevágó tapasztalataikat.
Ez az országos fölvétel nem is maradt ered-
ménytelen, s mint látni fogjuk, nemcsak az
idei mozgalom megismerésére adott kimerítő
anyagot, hanem egyúttal az uráli bagoly hazai
fészkelési területeinek és földrajzi elterjedésé-
nek ismeretét is lényegesen kibővítette.

Természetes dolog, hogy az ilyen szokatla-
nul tömeges fellépés valószínű okait a moz-
galom idejében sokkal biztosabban lehet meg-
állapítani, mint később s ezért erre is ki kell
terjeszkedni. Ehhez azíjnban szükséges, hogy
legalább főbb vonásaiban ismerjük az uráli
bagoly eddigi földrajzi elterjedését és eddigi
fészkelőterületét hazánkban. Ebből a czélból
a következő jegyzékben az 1906/07. é\'i ada-
tok mellett fölsorolom az eddigi összes elő-
fordulásokat, a melyek tudomásomra jutottak.

*) Fogadják ezen a helyen is a M. 0. K. köszö-
netét a fölhívások szíves közléséért.

Das massenhafte Erscheinen der

Uraleule in Ungarn im Winter

1906 07.

Von .Jakob Schenk.

Von dem Bestreben geführt, jetzt, wo wir
über ein ausgebreitetes Beobachtungsnetz ver-
fügen, über jede auflallendere Bewegung in
der Vogelvcelt möglichst genaue Daten einzu-
ziehen und dieselben für die zukünftige For-
schung. nanuMitlicii für die ornithologische
Geschichtschreibung aufzubewahren, veran-
lassten wir bei der ersten Kunde über das
massenhaftere Erscheinen der Uraleulen so-
fort das Nötige, um die Bewegung dieser hei
uns selteneren Art zu fixieren. Die ersten
Berichte erhielten wir aus den Präparato-
rien zu Budapest, welche die em])findlichsten
Signalstationen solcher Bewegungen sind :
hieher gelangt alles, was der Jäger als sel-
ten anpricht. an dessen Erlegung er durch
den präparierten Vogel erinnert werden will

Unsere Beobachter wurden von der Bewe-
gung verständigt und ausserdem Hessen wir
in mehreren verbreiteten Zeitchriften,* welche
hauptsächlich an das Publikum gerichtet sind,
welches sich für Naturwissenschaften interes-
siert. Aufrufe ergehen, die Bewegung zu be-
obachten und die diesbezüglichen Erfahrungen
an die U. 0. C. einzusenden. Diese Landes-
aufnahme blieb auch nicht erfolglos und wie
wir sehen werden, ergab dieselbe nicht nur
für die Erkenntnis der heurigen Bewegung
ein erschöpfendes Materiale, sondern auch
eine bedeutende Bereicherung unserer Kennt-
nis über die Brutplätze und geographische
Verbreitung der Uraleule in Ungarn.

Selbstverständlich können die wahrschein-
lichen Ursachen eines solchen massenhaften
Auftretens in der Zeit der Bewegung viel
sicherer bestimmt werden, als später und
müssen wir deshalb auch diese Frage berüh-
ren. Dazu ist aber notwendig, dass wir die
bisherigen Brutplätze und Verbreitungsgrenzen
der Uraleule in Ungarn wenigstens ihren
Hauptzügen nach kennen. Zu diesem Zwecke
gebe ich in dem nachfolgenden Verzeichnisse
neben den Daten von 1906/07 auch alle bis-

• Empfangen dieselben auch an dieser Stelle den
Dank der l'. 0. C. für die zuvorkommende Publika-
tion der Aufrufe.

277

hogy ilyniódon minél világosabb képet nyer-
jünk az uráli bagolynak hazánkban való elő-
fordulásáról.

A földrajzi elterjedés szemléltető bemutatása
érdekében az adatokat az ismert földrajzi
területek szerint s ezek keretén tielül az ugyan-
csak ismert zónák szerint csoportositottani. A
forrásokat a számos ismétlés miatt rövidíté-
sekkel jelölöm ; először adom ezek jegyzékét,
utánuk pedig az előfordulási és fészkelési
adatokat.

ß. Ä.

B.

B.

B.

Bert

Bielz

B.

J.

C.

Fr.

Ch

. I.

Cu

J.

Cz. E.

D. G.
F.

F.

A.

F.

D.

F.

Gy

Friv.

6.

A.

G.

M.

H.

E.

Hr

. S.

herigen Daten über das V'^orkommen, welche
mir zu Wissen kamen, um auf diese Weise
ein je klareres Bild über das N'orkommen fier
Uraleule in Ungarn zu erhalten.

Um die geographische Verbreitung augen-
scheinlicher machen zu können, gruppierte
ich die Daten nach den bekannten geogra-
phischen Gebieten und im Rahmen dieser
nach den ebenfalls bekannten Zonen. Die
Quellen bezeichne ich wegen der vielfachen
W^iederholungen durch Abkürzungen ; erst
gebe ich das Verzeichnis dieser und dann
die Daten über das Brüten und Vorkommen.

K. E.

Források jegyzéke.

Buda Auá.m. Coll. ornitii. et
manuscript.

Bodnár Béla ; manuscript.
Bodnár Bert.ílan ; manuscri|)t.
Bielz E. A. Die Fauna der
Wirbeltiere Siebenbürgens.
Nagyszeben 1888.
Bárányos József ; manuscript.

■ Cerva Frigyes ; manuscript.

■■ Chernél Istv.ín ; , Aquila" XIV.

= Osato János : Über die Vögel
von Alsófehér und Hunyad.
Zeitschrift f. d. g. Ornith. II.
1885. p. 420; Coli, ornith.
et manuscript.

= CzYNK Ede : Az uráli bagoly,
„Aquila" IV. p. 150 et
manuscript.

= Dénes Géza : manuscript.

= Frivaldszky Imre : Jellemző
adatok Magyarország Fauná-
jához. A Magyar Tud. Akad.
évkönyvei XI. kötet, IV. drb.
Pest Ì865. p. 10, 24.

= Fekete Andor ; manuscript.

= Fényes Dezső ; manuscript.

= Feldmann Gyula ; manuscript.

= Frivaldszky János : Aves Hun-
gáriáé. Budapest 1891.

= Gammel Alajos : manuscript.

= Gajdács Mihály ; manuscript.

= Haübmann Ernő ; manuscript.

= Hrabár Sándor : Az uráli bagoly
fészkelése hazánkban. Termé-
szettud. Közlöny 1903. p. 523.

= Dr. zilahi Ki.'ís Endre : manu-
script.

Quellennachweis.

K.

K.

Kr

. N.

L.

A.

L.

D.

Kunszt Károly ; manuscript.
Dr. Krammer Nándor ; manu-
script.

Dr. Lendl Adolf : manuscript.
Lintia Dénes : Adatok az uráli
bagoly biológiájához etc. Ter-
mészettud. Füzetek XXVIU.
Temesvár 1904. p. 97: Coll.
ornith. et manuscript.

L.

Gy.

= LosBONCZY Gyula ; manuscript.

M.

E.

= Malesrvics Emil ; manuscript.

M.

G.

= Menesdorfer Gusztáv ; manu-
script.

M.

Gy.

= Dr. Madarász Gyula : Magyar-
ország Madarai. Budapest,
1899 1903. p. 208, et manu-
script.

M.

I.

= Medreczky István : manuscript.

M.

J.

= Gróf Majláth József ; manu-
script.

M.

L.

= Molnár La-ios ; manuscript.

M.

V.

= Mauks Vilmos : manuscript.

N.

J.

= Nagy Jenő : Az uráli bagoly
elterjedése Erdélyben. Kéz-
irat : megjelenik az Erdélyi
Múzeum-Egylet évkönyvei-
ben. — Manuscript : erscheint
in den Jahrbüchern der Er-
délyer Museum- Vereinigung.

N.

L.

= NozDROviczKY Lajos ; manu-
script.

N.

Ö.

= Nesnera Ödön ; manuscript.

0.

K.

= OszTiÁN Kálm.án : manuscript.

Pe

f

= Petényi J. S. Madártani Töre-
dékek. Földolgozta Csöroey
TiTus. Budapest. 1903.

F.

Gy.

= Pawlas Gyula ; manuscript.

37H

B. lì.
R. E.

R. F.

R. 1.
Sz. B.
Sz. G.
Sz. K.
Sz. L.
Sz. Z.

RAcz Bkla : manuscript.

Dr. R08BLER E. Popis |)ticii

lirvatska Fauna. (Tlasnik XH'.

1902.

R08ONOW8ZKY Frigyes : manu- T. H.

script. Tsch. [—VI.

Répáözky István ; niauuscrij)t.

SzüTB Béla ; manuscript.

Szikla Gábor : manuscript.

Szabó Kálmán: manuscript. W. A.

Szemere László ; manuscript.

Dr. SziLÁDY ZoLT.ÁN, Coll. Zeyk

oruith. Collega Nagyenyed.

A nagyenyedi collegium 1848

előtti madárgyíijteménye. —
Die Vogelsammlung des Col-
legium s in Nagyenyed vor
1848.
Tóth Béla ; manuscript.

R. V. V. TSCHUSI zu SCHMU)-

HOFFEN : Jaliresb. d. T'om. f.
ornith. Beob. Stationen Öster-
reich-Ungarns, I — VI.
Wachenhusen Antal ; ("oll. or-
nith. et manuscript.
Zeyk Mihály : hátrahagjott
kéziratai ; — hinterlassene
Manuscripte.

Az uráli bagoli) előfordulási adatai Magyarországon 1907 június l-ig.
Die Daten des Vorkommens der Ural-Eule in Ungarn bis 1. 'funi 1907.

Horvát dombvidék. -

Oct. 27. 1899. Gospic. R. E.

Mai. 30. 1891. Ogulin. R. E.

Nov. 30. 1887. Petrin ja. R. E.

Mart. 5. 1895. Petrinja R. E.

Mart. — 1889. Sziszek, 8 drb; 8 St. N L

Mart. 22. 1898. Ujgradiska. M. Gy.

Oct. 14. 1896. Diakovár. R. E.

Mart. 16. 1895. Károlj^áros. R. E.

Dec. 28. 1899. Samobor. R. E.

Sept. 13. 1879. Bregana. R E.

Oct. 5. 1869. Zágráb. R. E.

Nov. 21. 1870. Zágráb. R. E.

Mai. 12. 1877. Zágráb. R. E.

Jan. 20. 1886. Zágráb. R E.

Oct. 21. Dec. 4. 1887. Zágráb. R. E.

Oct. 20. 1889. Zágráb. R. E.

Dec. 27. 1894. Zágráb. R. E.

Kroatisches Hägelland.

Sept. 15. 1899. Zágráb. R E

Mai. 7. 1885. Sljeme. R. E.

Nov. 26. 1885. Turopolje. R. E.

Nov. 26. 1899. Bozsjakovina. R. E.

Nov. 16. 1889. Novoselec. R. E.

Dee. 20. 1897. Dezsanovácz. If. Gg.

S viele 1 1893- Ivanopolje. iV. L.

— 1894. Daruvár, 8 drb ; 8 St. A'. L.

Sept. 1897. Vrani kamen. A". L.

^ts.'/'l ^ Dolnji Miholjac. M. .J.

iáart. 22. 1888. Novi dvori. R. E.

Jan. 24. 1888. Mihr.vljan. R. E.

Dec. 26. 1889. Opeka. R. E.

Oct. 16, 29, Nov. 16. 1889. Knmnr. R. E.

1875/76 telén 8 drb. \ V ■wav.A Tarli TIT

I m Winter 1875/76 8 St. / ^ '"^asa. ISCIl.lll.

Nov. 10. 1881. Várasd. R. E.
Jan. 24. 1884. Várasd. R. E.

Dunántúli dombvidék. —

Oct. 30. 1906. Csáktornya. L. A.
Nov. 20. 1906. Soniogytaruócza. R. F.
Ml. 20. 1890. Láhod. Friv.
Nov. 3. 1906. Pécs. B. B.

;^''^\"'"','<^.™, <,, 1 Bakónak. N. L.

Ijn Winter 1905/06 1 St. (

Mart. 5. 1906. Kebele. N. L.

Nagy Alföld. -

1904/05 telén .5 drb. i TpillP'íkllbill 1/ (x

lm Winter 1904/05 5 St. I J-eiUesKUDin. Jl. Lr.

1904/05 telén előfordult i Anf-ilfnlvi T Ti

Kam im Winter 1904/05 vur i AniaiiaiVA. 1. n.

két példány a béUyei múzeumban.

2 Exemplare im Riedmuseum zu

BéUye.

Oct. 26— Nov. 11. 1904. ca 15 drb, ca 15 St.
Temesvár. W. A.

Hügelland j. d. Donau.

Mart. 5. 1907. Zalaiiiegye. B. />'.
Jan. 14. Febr. 3. 1907. Kőszeg. Ch. I.
Jan. 16. 1907. Jaak 3 drb; 3 St. Ch. I.
Dec. 19. 1906. Sztmibathely. L. A.

1904/05 telén 1 drb ( MrilTiaS7PCSÖH M T.

Im Winter 1904/05 1 St / iViülUaSZeCSOa. M. L,.

Grosse Tiefebene.

Nov. 15. 1905. Temesvár. iV. .7.

Nov. 9. 1904. Vadászerdő. W. A.

Nov. — 1906. Temesrékás, 3drb;3St.iV^. Ö.

Oct. 20. 1904. Kádár. L. A.

Oct. 18. 1906. Végvár. R. T.

Nov. 22. 1904. Buziás. L. A.

279

Nov. 22. 1890. Hódmezővásárhely 1 .111): 1 St.
B. Bert.
— 1 '.)( )8. Hüdniezővásárhely 2 drb ; 2 St.
B. Bert.

190607 telén 1 .Irli \ HódiiiP'/nvìs-ìrliclv fi fíprf

Im Winter 1906 07 1 St. I n»""'»'/-!» -»^-Illlt l.N.Ü.ŰCrí.

Jan. 5. 1907. Battonya. A'. O.

4i)r. 25. 1897. .4í-aí/. IF. ^1.

Febr. 5. 1907. Pankota. N. Ö.

Jan. 28. 1907. Ternova. N. Ö.

Nov. 17. 190»;. (Í priai erdő. G. M.

Febr. ö. 1907. Cít-rlai erdő. (V. J/.

-vi'leV I '5(;;7ai e;(/ô. G. M.

Sept. 18. 1904. Békésgyula. Kr. N.

Dec. 18. 1896. Csegôd puszta. L. A.

Oct. 18, 25. 1904. Feketegvőrös. L. A.

Febr. 1-28. 1907. Szerep SÄ^mpi-l^-^-
Nov. 20. 1904. Debreczen. L. A.
Febr. 1907. Nyireg-yháza. X .7.
Febr. 9. 1907. Mátészalka. .V. J.
Jan. 29. 1907. Fehérgyarmat. L. A.
Dec. 11, 12. 1906. Csenger. C. Fr.

Dee.

1906.

1907 elején
Anfang 1907.

Dec. 1. 1 iloti.
Dec. 24. 1906.

Szinyérváraij'a. /,. (ri/.
Szinyérváralja. L. (ìt/.
liodrogszerdahely. lì. F.
Nagyhalász. A'. .7.

l«0tì;07 telén 3 drb

Im Winter 1906/07 3 SI.

1 900/07 telén 2 drb

lm Winter 1906'07 2 St.

Fèsikel \

Mstei I

1906/07 telén 2 drb

Im Winter 190607 2 St.

Nov. 9. 1904

M.

\ Czéke

j Leányvár.

Leányvár.

! Perbenvik,

Mart. 17.

Mart. 2.

Mart. 25.

Mart. 18.

Jan.

Jan.

Mart.

Sept.

Dec.

Febr

Jan.

li.

14.
■)

15.

25.

.13.

8.

/.

M.

M.

M
. Nyirmada. L. A.
1907. Mándok. 2 drb: 2
1907. Csap. Äl. I.
1907. Lasztomér. Sz. L.
1907. Ungiiiiikócz. M. I.

1905. Szobráncz. L. A.
1907. Dióska. M. I.
1907. Hozos. .¥. /.

1906. Németi. M. 1.

1896. Ungvár. L. A.

1897. l'iigvár. L. A.

.1.
.1.

Si. li. I.

14, 15,

Febr. 1907.
St. M. I.

Unyvár. 5 drb;

Jan.

12.

Mart.

1.

Apr.

23.

Al 1.(1 .

1.

Amj.

14.

Aug.

21.

Dec.

10,

1901 tavaszán
Im Frühjahre

Apr. 4.

Apr.

2Ő.

Oct.

19.

Aj)r.

28.

Ang.

8.

Fes-.kel
Malet

Nov.

\
1

26.

Dec. 1.

Nov. 27.

Oct. 12.
Mart. 19.
Sept. 22.
Nov. 18.
Mai 10.
Mart. ;i
Jún. 29.
Sept. 25.

Előfordul I
Kommt vor i

Nov. 24.
Alig. 27.

Keleti hegyvidék.

1904. Ijmoldova. M. Gy.
1907. Ujmoldova. íY. J.
1907. Ujmoldova. L. D.
1904. Károb/falva. L. D.
1904. Károly fill va. juv. M. Gy.

1904. Károly falva. M. Gy.
19. 1906. Károl^-talva. N. J.
,g,„ Padina Matej. N. J.

1902. Padina Matej, 5 pulii L. D.
1902. Padina Matej. L. D.

1905. Padina Matej. N. J.

1906. Padina Matej. L. D.
1906. Padina Matej. N. ./.

Allioii-hegység. F.

1904. Forotik. X. J.
1906. Nagyszurduk. B. B.

Dec. 4. 24. 190;{. (»ravlczabánya.

M. Gy.
Nov. 19. 1904. ( )raviczabánya. A'. J.

1905. Oraviczabánya. N. J.

1906. Oraviczabánya. M G y.
1906. Oraviczabánya. A. I).
1906. O^amczabánya pull. L I).
6. 1907. Oraviczabánya. />. D.
1904. Stájerlak jndl. L. 1).
1906. Karánsebes. /.. A.

Retyezát. Bielz.
191 Hi. Merisor. N. Ö.
\\)m. Pctrozsény. B. J.

Östliche Erhebung.

Febr. 17. 1907. Kisszurduk. B. J.

Nov. 1902. L»^?.,., ! Bukovecz. Sz. K.

Előfordul
Kommt V(fr
Előfordul
Kommt vor

Jan. 10.

Junius
Mart. 3.
Oct. 11.
Jan. 18,
Jan. 26.

1907.

több \
mehrere I

Huszka. Bielz.
Huszkahegy. Pet.
(luraszáda. 2 drb; 2 St.

1906. Nagypestény ad

1907. Nagypestény. (
1892. Rèa. B. Á.
30. 1907. Rèa. B. Á.
1903. Vajdahunyad.

1845-ig 5 drbot talált Síe'trr DÁv« ('■i
Bis 1&1.5 fand Sleutr 5 St. ^c*"-

et juv.
. Fr.

X.
K.

X.

J.

.1.

Apr. 12.
Jan. I.
Mart. 1 .
Oct. 28.
Febr. 12.
Oct. 30.
Sept
Nov.
Sept
Dec.

1844.
1903.
1907.
1903.
1861.
1862.
1863.

Déva. Friv.

Déva. X. J.

Déva. .V. O.

Hátszeg. B.

Rus. Cs. ./.

Kus. B. A.

Rus. B. Ä.
1861. Olàhbrettye.
1906. Piski. F. D.
1885. Alvincz. Tsch.
1854. Koiicza. Friv.
Nagyszeben
Bielz.
1861. Rüsz. Friv.

1906. Szentágota. H. E.

1907. Szentágota. H. E.
Kálbor. Gz. E.

Apr. 19. 1890. Vajdarécse. Cz. E.

26.

24.
14.
17.

Előfordul I
Kommt vor j

Oct. 28.
Oct. 11.
Febr. 8.

Usszol és télen \

lm Herbst und Winter i

.1.

B. A.

IV.

dòli erdeiben.

in den südlichen Wiildoni.

280

Oct.

4.

Oct.

23.

Oct.

29.

A ug. 3.
Aug. 3.
Aug. 12.

Előfordul \
Korarat vor I

Febr. 23.

Dec.

4.

Febr.

2.

Febr. 20,

Dec.

18.

Jan.

22, ]

Fe.br.

8. :

Féstkel \
Mtslel i

Febr. 21.

Előfordul
Kommt vor

Jan. 18.

Fésíkel
Mstet

Előfordul 1
Kommt vor)

Oct. 4.

Apr.
Mart.

4.
29.

Sept.
Oct.

18.
21.

Jul.

2.

Sept. 3. (
Mart. 24. .

Dec.

S.

Mart.

1.

Oct.

10.

Jul.

26.

Oct.

Febr

18.

Mart.

12.

Oct.

11.

Oct.

13.

Ap .
Oct.

9.
14.

Nov.

1.

Febr

15.

Oct.

10.

Febr

6.

Dec.

10.

Dec.

25.

Nov.

10.

Apr.
Febr

17.

18.

Febr. 6.

Előfordul 1
Kommt vor)

Nov. 17.

Nov. 1.

1885. Fogaras. Cz. E.

1887. Fosaras. Tsch. VI.
1889. Fos-aras. Cz. E.
1906. Törrsvár. H. E.
1906. Barczarozsnyó. H. E.
1906. Barczarozsnyó. 2 jiiv. //. f:'.

Veresmart. Bielz

1899. Nagyajta. M. Gy.

1902. Hidvég. N. J.

1905. Hidvég. Ch. J.
27. 1905. Hidvég. N. J.

1906. Brassó H. E.
Mart. 6, 12, 21. 1907. Brassó. H. E.
27. 1907. Töniösi szoros. H. E.

Tömösi szoros. H. E.

1907. Derestye. H. E.
Tiirkös. Bielz.

Febr. 11. 1907. Türkös. H. E.
Osánczi szoros. H. E.
Prázsniár. Bielz.

1906. Sepsiszentgyörgy. L. A.

1907. Nagyhorosnyó. H. E.d,?
1907. Nyén. H. E.
1906. Zágon. H. E.
1906. Csomakőrös. H. E.
1906. Kovdszna. H. E.
Oct. 16. 1906. Kovászna. H. E.
Apr. 19. 1907. Kovászna. H. E.
1906. Zabola. L. A.
Apr. 3. 1907. Zabola. H. E.
1906. Gnrahoncz. N. 0.
1906. Acsnczn. F. D.
1906. Acsucza. iV. Ö.
1848. Diód. Zeyk M.

1903. Gyulafehérvár, y. J.

1904. Gyulafehérvár. Aqn.
1906. Gyulafehérvár. N. J.
1907- Gyulafehérvár. ('. Fr.
1846. Alsógáld. Sz. Z.
1894. Alsógíild. Cs. J.

1884. Felenyed. Sz. Z.

1885. Felenyed. 8z. Z.

1888. Felenyed. Sz. Z.
1906. Felenyed. Sz. Z.
1843. Nagyènyed. Sz. Z.

1846. Nagyenyed. Sz. Z.

1847. Nagyenyed. Sz. Z.

1848. Nagyenyed. Sz. Z.
1888. Nagyenyed. Cs. .1.

Székásvölgy. Bielz.

1900. MarosujvHr". A'. J.
VM). Segesvár. H. E.

Febr. 7. 1905. Székelykeresztur. L. A.

Apr. 17. 1907. Homoródoklánd. H. E.

Sept. 27. Nov. 9. 1906. Csíkszereda. //. /;.

Nov. 20. 1906. Osikszentniárton. H. E.

Febr. 12. 1905. Kászonaltíz. N. J.

.hin. 19. 1907. Kézdivásárhely. H. E.

Apr. 20. 1907. Kéztlirdsárhely. H. E.

Junius 1903. Muyynrgyerőmonostor. A'. ./.

Aug. 20. 1906. Sólyomtelke. N. J.

Mart. 29. 1907. Gyahi. Ch. 1.

Nov. 1904. N'ista. Aqu.

Nov. 21. 1902. Magyarnádasd. Ch. T.

Nov. 14. 1906 Magyarnádasd. A'. ,/.

Nov. 7. 1902. Szucság. Ch. 1.

Jan. 4. 1907. Csiiriilye. .V. J.

Mai. 9. 1903. Kajántó. N. J.

Febr. 16. 1907. Kajántó. N. J.

Nov. 23. 1900. Kolozsvár. N. J.

Nov. 1. 1902. Kolozsvár. N- J.

Nov. 7. 1906. Kolozsvár. .Y. .7.

Nov. 14. 1906. Kolozsvár. Ch. I.

Aug. 1904. Mikes. Ch. I.

Nov. 3. 1902. Szamosfalva. A^ J.

Febr. 4. 1907. Györgyfalva. A'. ./.

Sept. 18. Dec. 16. 1906. Torda. A^ J.

Jan. 10. 1907. Szentgothárd. M. Gy.

Mart. 10. 1907. Szentgothárd. B. J.

Jan. 30. 1907. Mezőzáh. A". ./.

Dec. 23. 1902. Nagysármás. A'. .7.

Oct. 22. 1906. Mezőszakáll. A^. J.

Mart. 20. 1907. Marosvásárhely. Sz. G.

Oct. 28. 19l)4. Szászrégen. Aqu.

üeS.ifc^h'htfig 1 (1885.) Görgényszentimre.

Tsch. IV.

Febr. 16. 1907. Szováta. B. J.

Aug. 7. 1906. Oyergyócsomafalnt. H. E.

Aug. 20. 1906. Borszék. G. A.

Mai. 24. 1899. Élesd. M. Gy.

Mart. 19. 1903. Hadad. Ch. Ì.

Nov. 10. 1906. Hadad. L. A.

Jan. 14. 1907. Hadad. 6. Fr.

T^ 1 f\A.i rr '\ ■ elsô. azóta minden évben

Dec. 1902. Zsibo

1906/7 telén 6 drb

erste, seitdem jeden Winter \ i^ . A.
Im Winter 1906/7 6 St. ( ZsibÓ. F. A.

Apr. 20. 1903. Zsihó. N. J.

Dec. 2, 16 1906. Zsibó. F. A.

Jan. 3, 4. 1907. Zsibó. F. A.

Mart. 12. 1907. Siilebned. N. J.

Mart. 11. 1907. Retteg. L. A.

1904 5 telen kb, 20 drb I d 4.1 i zr m

lm Winter 1904/5 ca 20 St. ( rSetUlen. A. Ü.

1906/7 telén sok I r> ^ui t^ n

Im Winter 1906/7 viele / Bethlen. A. A.

Mart. 2. 1907. Felsőilosva. C. Fr.

Febr. 24. Mart. 12.20. 1907. Felsőilosva. Sz. G.

281

Nov. 28. 1904. Kerles. L. A.

Nov. hfn'd^e 1 1W6. Naszód, erste ; 0.

Mart. 20. 1907. Bilak. C. F>.
Apr. 7. 1907. Bilak. C. Fr.

K.

Jan.

1907. Naszód. v?e1c Ì 0. K.

Mart. 15. 1907. Besztercze, 2 drb (St.). B. B.
Aug. 27. 1906. Nagi/bánya. N. J.

Északi hegyvidék. — Nördliclie Kiiiebung.

Nov. 28. 1904. Gödöllő. L. A.

Előfordul \ t' -i i ■■ /> -

Kommt vor ; Kekko. ret.
Jan. 29. 1907. Losoncz. il/. E.
Febr. 17. 1907. Kimaszonibat. li. J.
Dec. 29. 1906. Erdőbónye. L. A.
Dec. 5. 1906. Dolha. B. B.
Mart. 1. 1905. Huszt. L. A.

Gyakrabban előfordul Inf. 11

Kbmmt öfter xor 1 Maramarosmegye. / .
Nov. 5. 1906. Kovarcz. B. Fr.
Oct. 1. 1906. Neczpál. R. Fr.
Häufig"} Beszterczebánya. Pet.

Előfordul Ï r» X 1 - tt

Kommt vor J Besztcrczcbauva. i- .

Nov. 12. 1840. Breznóbánya. Pet.

Nov. 1844. Breznóbánya. 3 drb (St.) Friv.

Dec. 18. 1907. Kövi. B. B.

.\ 60-as években űszszel többszöri

In den 60 er Jahren im Herbst /RoZSnyO. Tsch. 111.

mehrmals

i'

1871—1884 között csak egyszer \ t i ' T' 7 TTJ
Zwischen 1871 — 1884 nur einmal I J^^^t). 1 SCIU ILI.

Előfordul ^ If £, , p /
Kommt vor / ii.aSSa. ±61.

Hart. 3. 1907. Abaii.jljcszter. B. B.
Jan. 3, 20. Febr. 5. Mart. 4. 7. 1907.

Tavarna. Sz. B.
Mai. 1. 1907. Tavarna. Sz. B.

Febr. 4. 1907. Hnnioniia. L. A.

Jan. 3. 1907. Jósza. B. B.

Febr. 4. 1882. Zemplénszinna. Friv.

Oct. Anitng I 1906. Geróny. M. I.

Jul. 1902. Nagyláz. heurlges^Junges i Bv. S.

Dec. 18. 1907. Perecseny. M. I.
Mart. 13. 1907. Nagyberezna. L. A.

1906/7 telén 1 drb. \ f i,,„,.f/.„„ M T

Im Winter 1906;7 1 St. I <■ 'heUeS>Z. 1*1- 1.

Febr. 6. 1907. Tiirjaremete. M. I.

Jun. 1889. Runahavas 2 juv. D. 0.

Apr. 5. 1903. Ökörmező. N. J.

Apr. 2. 1903. Felsőszinevér. Ch. 1.

Get. Anfang 1 1878. Nozdrovicz. N. L.

Get. 1837. Stola. Pet.

Jan. 23. 1907. Felka 2 drb (St.) F. Oy.

Nov. 22. 1882. Sarpanyecz. Tsch. I.

Apr. 9. 1907. Tátraháza mehrer*e"st. J M. V.

Mai. 23. 1907. Tátraháza. M. V.

Apr. íf.^: ! 1907. Som. 2 drb (St.) P. Gy.

fommfvor 1 Eperjes. Pet.

Kommfvor 1 1887- Bártfa. Friv.

Nov. 19. 1906. Sztropkó. L. A.

èa'^Ìj:v:l 1902. Ugar. Hr. S.

Az adott anyag alapján az utolsó 70 év
alatt — 1837-től 1907-ig — Magyarországon
kiinutathatólag összesen 400-nál több uráli
baglyot figyeltek meg vagy ejtettek el; ezek-
ből az utolsó egy évi időtartamra — 1906
júniusától 1907 júniusáig — közelítőleg 190
darab esik, tehát az összeseknek szinte a
fele. A lelőhelyek száma összesen 213: ezek-
nek a számához ugyancsak a megjelölt egy évi
időtartam 101-el, tehát szintén majdnem a
felével járult hozzá.

Ezek a statisztikai adat(jk az uráli bagoly
idei megjelenésének kétségtelen invázió jelle-
get adnak. Csak azt a kérdést kell még el-
dönteni, vájjon északi költözködők révén emel-
kedett-e ez a szám oly magasra, vagy pedig
honi példányok révén? Erre nézve természe-
tesen először azt a kérdést kell tisztázni, vájjon
fészkel-e nálunk az uráli bagoly oly mennyi-
Aquila XIV.

,\iif Gniiid des hier gegebenen Materiales
wurden in den letzten 70 Jahren — von 1837 bis
1907 — in Ungarn nachweislich insgesamt
über 400 Uraleulen erlegt oder beobachtet,
von diesen entfallen auf die letzte Jahres-
dauer — vom Juni 1906 bis Juni 1907 ~
naiiezu 190 Stück, d. i. beinahe die Hälfte aller
Daten. Die Anzahl der Fundorte beträgl 213;
in dieser Zahl ist der obenbezeichnete Zeit-
raum von einem Jahre mir 101 Stationen,
also ebenfalls nahezu mit des Hälfte ver-
treten.

Diese statistisciuMi Daten verleihen dem
heurigen Erscheinen der Uraleule unzweifel-
haft den Charakter einer Invasion. Es muss
nur noch die Frage entschieden werden, ob
sich diese Zahl durch das Erscheinen von
Wiiitergästen so stark erhöhte, oder aber,
ob es einheimische Exemplare waren ? Dies-
bezüglich inuss natürlich vorerst die Frage

36

^'2

ségben, hofry ily reiidkiviili helyváltíjztatással

— fészkelő helyéről az alacsonyabb vidékekre

— ekkora számban eláraszthassa az országot?
Egyúttal lehetőleg el kell dönteni azt a kér-
dést is. vájjon ily nagy számban való elő-
fordulása lassú áttelepedés eredménye e vagy
pedig már régebben is gyakori volt nálunk
az uráli bagoly. Mert pl. Nary Jenő (1. c.)
szerint az uráli bagolynak mai elterjedése
Erdélyben körülbelül egy századig tartott át-
telepedés eredménye, s ezt a felfogást tényleg
igazolni látszik mindig nagyobb és nagyobb
számban való előfordulása. Már 1904/05 telén
is nagyobbmérvű téli előfordulást lehetett meg-
állapítani, 1906/07 telén pedig a valósággal
imponáló 190 példányra szökkent fel a meg-
figyelt uráli baglyok száma.

Evvel szemben tekintetbe kell venni azt.
hogy hazánk szélesebb körű ornithologiai át-
kutatása csak alig két évtized óta foljúk. Az
előtt csak eg\es vidékek voltak képviselve
egyes kiválóbb régi ornithologusaink révén, a
kik közül azonban kevés működött éppen azo-
kon a területeken, a hol az uráli bagoly is
előfordul. Ehhez lényegesen hozzájárult a prae-
paráló intézetek hiánya, úgy hogy az elejtet-
tek száma túlnyomó részben nem került nyil-
vánosságra. Főleg pedig hiányzott a központi
intézet, mely egy czél érdekében egyesitette
volna a megfigyelőket s ezeken kívül az ahhoz
értő közönséget is felhívta volna ily jelenség
tüzetesebb megfigyelésére.

De már Petényi — tehát 1855 előtt — azt
mondja, hogy az uraU bagoly nem ritka nálunk,
pedig éppen Erdélyben alig volt munkatársa,
ezt az állítást egész váratlanul megerősíti a
nagj^enyedi Collegium 1848 előtti, elpusztult
gyűjteményének jegyzéke, melyet Dr. Szu,.\dy
Zoltán kutatott fel. Ebben öt urali bagolyról
van említés téve az 1843, 1846—1848 évek-
ből, köztük egyet április 18-án, tehát a költés
időszakában ejtettek el. Ezek közül négy pél-
dány Nagyenyedről való, az ötödik pedig
Gáldról 1846-ból. Ide sorolható még Zbyk

entschieden werden, ob die Uraleule in Ungarn
auch wirklich in solcher Menge brütet, dass
durch einen solch ausserordentlichen Orts-
wechsel — von den Brutplätzen in die tiefer
gelegenen Gebiete — das Land in solcher
Anzahl überschwemmt werden kann ? Es muss
zugleich auch die Frage womöglich entschie-
den werden, ob ein Yorkoninien in solcher
Anzahl das Resultat einer langsamen Über-
siedelung ist. oder aber, ob die Uraleule auch
früher schon häufig in Ungarn zu finden war.
Nagy Eugen Nagy (1. c.) z. B. wäre die heutige
Verbreitung der Uraleule in Erdély das Resul-
tat einer nahezu hundertjährigen Übersiede-
lung und diese Auflassung scheint das Vor-
kommen in stetig grösserer Anzahl auch zu
bekräftigen. Schon im Winter 1904/05 konnte
ein Vorkommen in grösserer Anzahl konsta-
tiert werden und im Winter 1906/07 erreichte
die Anzahl der beobachteten Uraleulen schon
die wirklich imponierende Höhe von 190 Stück.

Dem gegenüber muss in Betracht gezogen
werden, dass die nrnithologische Durchfor-
schung Ungarns auf einer ausgedehnteren
Basis erst kaum seit zwei Dezennien im
Gange ist. Vordem waren nur einzelne Ge-
biete durch einige unserer hervorragenden
älteren Ornithologen vertreten, von welchen
ebenfalls nur wenige eben auf jenen Gebie-
ten forschten, auf welcheu auch die Uraleule
vorkf)mmt. Seiir viel trug dazu auch der
Mangel an Präparier-Instituten bei, so dass
die grösste Anzahl der erlegten Exemplare
nicht zur Öffentlichkeit gelangen konnte. Haupt-
sächlich aber fehlte das centrale Institut, wel-
ches die Beobachter im Verfolgen eines Zieles
vereint hätte und ausser diesem auch das dazu
befähigte Publikum zur eingehenderen Beobach-
tung einer solchen Erscheinung aul'gefordert
hätte.

Aber schon Petényi betont es — also schon
vor dem Jahre 1855 — dass die Uraleule
bei uns nicht selten ist, trotzdem er eben in
Erdély kaum einige Mitarbeiter hatte, und
findet diese Behauptung eine ganz unerwar-
tete Bestätigung durch das Verzeichnis der
vernichteten Vogelsammlung vor dem Jahre
1848, des Kollegiums von Nagyenyed. welches
von Dr. Zoltán v. Szilády aufgefunden wurde.
In diesem finden sich fünf Uraleuleu aus
den Jahren 1848. 1846 — 1848,- eine wurde
sogar am 18. April, also in der Brutperiode

2S3

adata 1848- bol és Csató János (i. li.) feljegy-
zése, mely szerint Stettkr A'. 1S45-íí;- öt da-
rabot kapott Déváról.

Nagyenyeden, a hol a 40-es évek óta szinte
szakadatlanul folyik a megfigyelés (.'satu JAnos
és a Collegium révén, a nmi állapotok majd-
nem változatlanul ugyanazok, mint voltak a
40-es években. Csató János 1882-ben ca 80
éves tapasztalatokra támaszkodva azt Írja,
hogy ritka ugyan, de azéil évenként előfordul;
dr. SzujÁdy Zoltán pedig azt az értesítést adta,
hogy minden télen hoznak 1 — 2 példányt a
(JoUegium számára, többnyire a felenyedi er-
dőkből. Déván Stetter óta ugyan nem műkö-
dött ornithologus. de azért ismerünk innen
származó példányokat s környékén szintén
elég gyakori; a közeli Ruson a (JO-as évek
elején szintén elég gyakori volt Bud.4 Ádám
adatai értelmében. Horvátországból már a 70-es
évek elején kerültek egyes példányok a zág-
rábi múzeumba, s ezek közül az egyik május-
ból, tehát a költési időszakból való. 1875/76.
telén pedig Varasdon 8 példányt ejtettek el.
Rozsnyón a 60-as években többször fordult
elő, Beszterczebányán Petényi szerint gyakori
volt s Breznóbánváról 1844-ben H példányt
kapott a Nemzeti Múzeum.

Tény dolog, hogy kicsiny ez a történeti
anyag, de a meglevőnek az a tanúsága, hogy
ott. a hol megfigyelők voltak, ott az uráli
bagoly már ca 70 évvel ezelőtt sem volt ritka
madár s hogy mégis oly aránytalanul kevés
adatunk van a korábbi évekből, azt a kevés
megfigyelő és a praeparáló intézetek hiánya
mellett jó részben az elnyomatás szomorú kor-
szakának is kell tulajdonítani, a mikor tudva-
levőleg tilos volt a fegyvertartás. Mindezek
azt idézték elő, hogy a tömegesebb téli meg-
jelenések nem kerültek nyilvánosságra, pedig
hogy már azelőtt is voltak ilyenek, azt egy-
részt a varasdi 8 példány 1875/76 teléről,
másrészt az a tény bizonyítja, hogy a zágrábi
múzeumba 1889 őszén 7 példányt küldtek.

] erlegt. Vier Exemplare stammen von Nagy-
enyed. das fünfte von fíáld, aus dem Jahre
1848. Hiehcr kann auch noch das Datum von
Zeyk aus dem Jahre 1848 gezogen werden
und die Note von Johann v. Cs.wó (1. c), laut
welcher \V. Stetter bis zum Jahre 1845 fünf
Exemplare aus Déva erhielt.

In Nagyenyed, wo die Beobachtung infolge
der Tätigkeit Johann v. Csatos und des Kolle-
giums seit den 4()-er Jahren fast ununter-
brochen turtdauerte, sind die heutigen Ver-
hältnisse fast unverändert dieselben, wie in
den 40-er Jahren. Johann v. Csató gibt im
Jahre 1882 auf beinahe SO-jährige Beobach-
tungen gestützt an, dass die Uraleule zwar
selten sei, aber jährlich vorkomme und Dr.
Zolt.án V. SziLÁDY berichtet, dass in jedem
Winter 1 — 2 Exemplare für die \'ügelsamm-
lung des Kollegiums gebracht werden, mei-
stens aus den Wäldern vou Felenyed. In Déva
war zwar seit Stetter kein Ornithologe tätig,
doch wissen wir von hier vorgekommenen
Exemplaren und ist die Uraleule in der l'm-
gebung ebenfalls ziemlich häufig : in dem
nahen Rus war dieselbe laut den Beobachtun-
Buda in den 60-er Jahren

gen von Adam v.

ebenfalliJ

ziemlich häufig. Aus Kroatien besitzt.

das Museum in Zágráb schon vom Anfange der
70-er Jahre einige Exemplare, von welchen
eines im Mai, also in der Brutzeit erlegt wurde:
im ^^'inter 1875/76 aber wurden in Várasd allein
8 Exemplare erlegt. In Rozsnyó kam dieselbe
in den (iO-er Jahren öfter vor, in Besztercze-
bánya war sie nacli I'etényi häufig und aus
Breznóbánya erhielt das National-Museum hu
Jahre 1844 drei Exemplare.

Dieses historische Materiale ist unleugbar
gering, doch ergibt es dennoch die Tatsache,
dass dort, wo Beobachter waren, die Uraleule
auch vor ca 70 Jahren kein seltener Vogel war
und dass wir aus den früheren Jahren trotzdem
so unverhältnismässig wenig Daten besitzen,
ist neben dem Mangel an Beobachtern und
PräparicT- Instituten zum guten Teil auch
dem traurigen Zeitalter der Unterdrückung
zuzuschreiben, während welchem das Halten
von ^^'af^■en bekanntermaassen verboten war.
All dies brachte es mit sich, dass die massen-
hafteren Erscheinungen im Winter nicht zur
Kenntnis gelangen konnten, dass es aber auch
schon früher solche gab. wird einerseits durch
die 8 Exemplare im Winter 1875/76 in Várasd

284

A hiányos adatok alapjáu nem lehet egész
határozottan eldönteni, hogy az uráli l)agoly
mai elterjedése nem-é mégis fokozatos áttele-
pedés eredménye, de az ilyen átteli^pedési
mozgalom nem szokott egyszerre, hirtelenül
megszűnni s így a jövő kutatások nyorniin
majd véglegesen eldönthetjük a kérdést. A
történeti anyagra támaszkodva az a meggyő-
ződésem, hogy az utolsó század alatt ilyen
áttelepedés nem történt.

Az uráli bagoly fészkeléséről Petényi még
nem ir semmit, a mi annál feltűnőbb, mert
a Nemzeti Múzeum tojás-gyűjteményében (Fri-
v.íldszky: Aves Hungáriáé) van egy 1851-
ben április 24-én Pnkkanczon, Bars megyében
szedett tojás, a mely tehát még Petényi éle-
tében kerülhetett a Múzeumba. Lehet, hogy
idevágó jegyzetei elvesztek. Dr. Madarász Gyula
nem vette fel „Magyarország Madarai" czimű
munkájába, mert nem találta egészen meg-
bízhatónak. A tojáson levő fölirás szerint
Tauscher (bizonyára Tauscher Gyula, Petényi
sógora) gyűjtötte azt, odvas fában „Fukkanz^-on ■
méretei 52X42'2 mm., tehát tényleg uráli
bagoly tojása. Mindazonáltal szintén úgy tar-
tom, hogy nem lehet egész biztosan megálla-
pított fészkelési esetnek venni; a tojáson levò
felírás szerint „Fnkkanz" a lelőhely, ilyen
község pedig Magyarországon nincs ; Frivaldszky
könyvében „FiiH-ancz. Bars megye" szerepel,
csakhogy Bars megyében szintén nincs ilynevű
község s nincs is adat rá, hogy milyen jogon
változtatta meg a lelőhely nevét és milyen
alapon helyezte azt Barsmegyébe.

A második esetet Frivaldszky Imrk említi.
Jellemző adatok stb. (1. a források jegyzékét)
munkájának 10. és 24. lapjain. Előbbi helyen
ezt írja: „tél idején hazánk felső megyéit is
meglátogatja, hol néha el is nyaral és költ",
utóbbin pedig, hogy az Aliion hegységben
— csak az Orsova melletti hegyet gondolha-
tom — egész családra akadt, „midőn éppen

bewiesen, anderseits dadurch, dass das Mu-
seum in Zágráb im Herbst 1889 sieben Exem-
plare erhielt. Auf Grund des lückenhaften Ma-
teriales kann es zwar nicht ganz bestimmt ent-
schieden werden, ol) die hentige Verbreitung
der llraleule nicht (leimoch ein Resultat all-
mählicher Übersiedelung ist, doch ptlegt eine
sfilche Ijbersiedelungs-Bewegung nicht plötz-
lich auf einmal aufzuhören, weshalb die Frage
auf (Trund der zukünftigen Beobaclitungeii
schliesslich doch endgültig erledigt werden
kann. Auf das historisclie Materiale gestützt,
hege ich die Überzeugung, dass eine solche
Übersiedelung im letzten .Talirliundcrt nicht
stattfand.

Über das Brüten der Uraleule berichtet
Petényi noch nichts, was umso autl'allender ist.
da die Eiersammlung des National-Museums
(Frivaldszky : Aves Hungáriáé) ein Ei dieser
Art besitzt, welches am 24. April 1851 in Puk-
kancz. Koni. Bars gefunden wurde und daher
noch zu Petényi's Lebzeit in das Museum gekom-
men sein dürfte. Möglich, dass seine diesbezüg-
lichen Notizen verloren gingen. Dr. Jllius v.
M.ADARÁsz nahm diesen Fall ebenfalls nicht in
sein Werk ..Magyarország Madarai" auf. da
er ihm nicht vollkommen glaubwürdig erschien.
Laut der auf dem Ei befindlichen Aufschrift
wurde dasselbe von Tauscher — jedenfalls
Julius Tauscher, Petényis Schwager — in
„Fukkanz" in einer Baumhöhle gefunden;
die Masse betragen Ò2 X 422 mm., wes-
halb es sich jedenfalls um ein Ei der Ural-
eule handelt. Trotzdem glaube ich jedoch, dass
das Brüten durch diesen Fall nicht als ganz
sicher angenommen werden kann ; laut der
Aufschrift ist der Fundort „Fukkanz", doch ist
in Ungarn keine Ortschaft dieses Namens: bei
Frivaldszky heisst es ..Pukkancz. Korn. Bars".
doch gibt es auch im Koni. Bars keine Ortschaft
dieses Namens, auch gibt es keinen Anhaltspunkt
dafür, mit welchem Eechte der Name verändert
wurde und warum der Ort in das Koniitat Bars
verlegt wurde.

Der zweite Fall wird von Emerich von Fri-
valdszky erwähnt in seinem „Jellemző adatok
etc." (v. den Quellennachw-eis) betitelten Werke
pag. 10 und 24. An ersterer Stelle schreibt
er: ..sie besucht im, Winter auch die Komitate
Oberungarns, wo sie manchmal auch den
Sommer verbringt und brütet", an der ande-
ren aber, dass er im Alliongebirge — es kann

285

a tojó fiókáit fészivökből kirepité". Ugyan-
ekkor sikerült is két darabot szereznie. Bár
a későbbi ir<i(laIoiii ezekről nem vett tudo-
mást, mégis az első teljesen hiteles fészkelés
nieí;álla])itása után. most felveendőknek vélem,
annál is inkább, mert az említett helyek a
későbben felfedezett fészkelési teriiletekbe
tartoznak, még pedig azokl)a, a hol leggyak-
rabban fészkel az uráli bagoly, t. i. Krassó-
Szörény és részben IJng és Zemplén megyék
területére.

A tudománytól előírt összes biztossági kö-
veteléseknek megfelelően, végre Hrabár Sán-
dor állapította meg az első biztos fészkelést.
1902-ben június végén Ugaron (régebbi neve
Ublya, Zemplén megye) talált egy fészket két
fiókával és ugyancsak 1902 július havában
egy idei fiókát Nagylázon, (Ung megyében)
(Természettud. Közi. 1908. pag. 5'24.). Utána
közölte Lintia Dénes, hogy 1903 április 4-én
Padina Matejon (Krassó- Szörény meg}e) talált
5 fiókát egy fészekben, továbbá hogy 1904
június 29-én Stájerlakról (Krassó-Szörény m.)
is kapott egy idei fi()kát; utóbbi a Nemzeti
Múzeum gyűjteményébe került. (Természettud.
Füzetek 1904. pag. 97.) Ugyancsak itt van
egy 1904 aug. 14-én kézrekerült fióka Károly-
falváról (Krassó-Szörény megye). Ezek alapján
már most bebizonyított fészkelési esetnek
vehetjük Czynk Edu adatát is (Aquila IV.) ;
ugyanis 1890 ápr. 19-éii egy nőstényt lőtt
Vajdarécsén (Fogaras megye), melynek kotló
foltja volt.

Az idei esetekkel kapcsolatosan még újabb
fészkelési eseteket jelentetlek be megfigye-
lőink, így Hausmann Ernő szerint gyakran fész-
kel Brassó megyében, nevezetesen a Tömösi
és Osánczi szorosokban és Barczarozsnyóii ;
utóbbi helyről 1906 aug. 12-én két fiatalt
kapott. Némely évben nagyon gyakori Brassó
megyében. Kunst Károly ugyancsak 190t)-ban
június havában kapott egy fiatalt Nagypes-
tényről (Hunyad megye). Gróf Majláth József
•szerint fészkel Dolnji Miholjac (Verőcze megye)
és Leányvár (Zemplén megye) erdeiben. (ía.idács
Mihály jelentése szerint fészkel a Békéscsaba
melletti Gerlai erdőben. Dénus Géza már 1889
júniusában talált két éppen kirepült fiókát
szüleik társaságában a líuna havason (Sipot

nur der Berg neben Orsova sein — eine ganze
Familie antraf, „als das Weibchen eben die
.liiiigen aus dem Neste führte". Es gelaug
ihm bei dieser Gelegenheit auch zwei Exem-
plare zu erlegen. Obwohl die spätere Litera-
tur diese Daten nicht zur Kenntnis nahm,
so glaube ich dieselben nach der Konstatie-
rung des ersten völlig sicheren Brütens jetz
doch aufnehmen zu müssen, und dies umso
mehr, als die erwähnten Gebiete in die s])äter
entdeckten Brutgebiete fallen, u. zw. in jene,
wo die l'raleule am häufigsten brütet, nämlich
in das Komitat Krassó-Szüréuy und teilweise
auch in die Komitate Ung und Zemplén.

Das er.ste verbürgte Brüten wurde von
Alexander Hrabár konstatiert. Ende Juni 1902
fand derselbe in Ugar (der frühere Name ist
Ublya, Kom. Zemplén) ein Nest mit 2 Jungen,
und im Juli 1902 ein heuriges Junges in
Nagyláz, Kom. Ung {Természettud. Közlöny,
Jahrg. 1903 p. 523). Nach ihm berichtete Dyonis
Lintia, dass er am 4. April 1902 in Fadina
Matej (Koni. Krassó-Szörény) in einem Neste
fünf Junge fand, und dass er am 29. Juni
1904 aus Stájerlak (Kom. Krassó-Szörény)
(un heuriges Junges erhielt, welches in die
.Sammlung desNational Museums gelangte (Ter-
mészettud. Füzetek, Jahrg. 1904 pag. 97).
F^bendasellist ist noch ein anderes Junges,
welches am 14. August 1904 in Károlyfalva
(Kom. Krassó-Szörény) gefangen wurde. Auf
Grund dieser kann auch die Beoliaditung
von Czynk [Aquila IV.) als Bruttali gelten ;
derselbe erlegte nämlich am 19. April I89U
ein Weibchen, welclu^s Brutflecke hatte.

In den heurigen Berichten gaben unsere
Beobachter noch mehr neue Brutgebiete an.
So brütet die Uraleule nadi Ernst Haü8.viann
häufig im Komitate Brassó, namentlich in den
Pässen von 'l'ömös und Osáncz, sowie bei
Barczarozsnyó, von wo er am 12. August
1906 zwei juv. Exemplare erhielt. In manchen
Jahren ist die Uraleule sehr häufig im Komi-
tate Brassó. Karl Kunszt erhielt ebenfalls im
Juni 1906 ein Junges aus Nagypestény (Kom.
Hunyad). Laut Graf Joseph v. M.uláth brütet
sie in den Wäldern von Dolnji Miholjac (Kom.
Verőcze) und Leányvár (Koni. Zemplén). Nach
dem Berichte von Michael Ga.ihács brütet sie
im Gerla-W'alde bei Békéscsaba. Géza Dénes
fand schon im Juni 1889 zwei eben flügge

286

völgy) Ung megyében, s Matusovits Károly en-
nek valamint Hrabár Sándor adatának betető-
zésekéjjpen azt jelenti, hogy „az uráli bagoly
Ung megyében az elöhegységektől kezdve az
ország határáig állandó madár'' . Szikla Gáhor
1895-ben talált egy még fejletlen példányt
az eszéki gimnázium gyűjteményében, a mely
valószínűleg valamely horvátországi fészkelö-
holvről való.

Minthogy az nrali basroly fészkelése már
elég tekintélyes adat alapján van Ijebizonyítva,
azért most már fészkelésre következtethetünk
a költési időszakba eső adatokból is, vala-
mint azokból, a melyek minden valószínűség
szerint még nem vonatkozhatnak északi köl-
tözködöki-e. Minthogy a költési időszak Czynk
és Lintia szerint már áprilisban jól előre ha-
ladott, azért az á])rilis elejétől ca augusztus
végéig terjedő adatokat úgy vehetjük, hogy
azok az itt költött vagy kiköltött példá-
nyokra vonatkoznak. Az ebbe az időszakba
eső adatokat az általános felsorolásban cur-
siv nyomással tüntettem fel s igy újabb
kimutatásukat mellőzöm, csak a Cerva Frigyes-
töl ka])ott adatot említem föl itt, minthogy
1907 júl. ;5]-éről való. a mely alkalommal
Carhpagón (Lika Krbava m.) lőttek egy
nrali baglyot. Valamennyit számbavéve a fész-
kelési esetek száma összesen 47, a melyek
közül 6 esik Horvátországra, 1 a Dunántúlra,
-■) az Alföldre, 31 a keleti hegyvidékre és (í
az északi hegyvidékre. Ezek alapján tehát az
uráli bagoly klasszikus hazája Magyarországon
a keleti hegyvidék, a mit az összes előfor-
dulási esetek viszonylagos eloszlása is bizo-
nyít. A 218 előfordulási hely ugyanis a kö-
vetkezőképpen oszlik meg: Í23 esik Horvát-
országra, 11 a Dunántúlra. 40 az Alföldre,
99 a keleti hegyvidékre és 40 az északi fel-
földre.

Ha tekintetbe vesszük azt. hogy az uráli
bagoly tisztára a legritkábban járt és leg-
nehezebben hozzáférhető őserdőkben fészkel
s hogy ennélfogva a fészkelési eseteknek
csak igen kis százaléka jut nyilvánosságra,
úgy a 47, eddigi részben bebizonyított, rész-

gewordene .luiiiic in Hesellschaft ihrer Eltem
auf der lîimaalpe (Sipot-Talj im Komitate
Ung, und Kari, Matusovits bericlitct in Krgiiii-
zung dieser, sowie Alexander Huabárs Beob-
achtung, dass „die Uraleiilr im Koniitate l'ng
von den Vorgebirgen an l)is zur Laiidcsgrenze
ein Standvof/el ist". Schliesslich fand Gabriel
Szikla im Jahre 1895 ein noch unentwickeltes
Junges in der Sammlung des Gymnasiums zu
Eszék, welches wahrschciidich irgendeiueui
kroatischen Brutplatze entstammt.

Indem das Nisten der IJraleiile schon auf
Grund eines beträchtliclieii Materiales bewie-
sen ist. so darf jetzt schon auch auf (rruiKl
solcher Vorkoimnen auf das Brüten geschlos-
sen werden, welche in die Brutzeit fallen,
und ein nördliches Einwandern noch höciist
unwahrscheinlich erscheinen lassen. Indem
das Brüten nach Czynk und Lintia im A])ril
sclion bedeutend fortgeschritten ist. so können
die vom Anfang April bis Ende August rei-
chenden Daten als auf hier brütende oder
ausgebrütete Exemplare bezüglich angenonnnen
werden. Die in diesen Zeitraum fallenden Da-
ten wurden in dem allgemeinen Verzeichnisse
durch cursiren Druck hervorgehoben, weshalb
von einem neueren Verzeichnisse abgesehen
wird. Es möge hier nur noch das Datum
erwähnt werden, welches von Friedrich Cerva
stammt, laut welchem am 30. Juli in Carlopago
(Koni. Lika Krbava) eine IJraleule erlegt wur-
de. Falls alle in Betracht gezogen werden.
so ergeben sich 47 Brutfälle, von welchen 6
auf Ki'oatien, 1 auf das Hügelland jenseits
der Donau. 3 auf die grosse Tiefebene. 31
auf die östliche und (1 auf die nördliche Er-
hebung entfallen. Auf (irund dieser Daten ist
daher die östliche Erhebung die klassische
Heimat der Uraleule in Ungarn, was auch
durch die \'erteilung der Daten über das Vor-
kommen bewiesen wird. Die 213 Daten über
das Vorkommen verteilen sich nämlich fol-
gendermassen : 23 entfallen auf Kroatien. 11
auf das Hügelland jenseits der Donau. 40 auf
die grosse Tiefebene, 99 auf die östliche und
40 auf die nördliche Erhebung.

Wii'd in Betracht gezogen, dass die Ural- ,
eule ausschliesslich in den am seltensten be-
suchten und am scliwersten zugänglichen Ur-
wäldern brütet, und dass deshalb nur ein
geringes Prozent der Brutfälle zur Kenntnis
gelangt, so kann auf Grund dieser 47. teils

287

ben valószínű fészkelésre táiiiaszkotlva kinioiid-
hatjiik annak a lehetőségét, hojt-y a/ idén
feltűnő na,ü,y számban jelentkezett uráli ba?;
lyok legalál)b is túlnj^oinó najivrészben honi
példányok voltak. Azt már régebben tudjuk,
hogy az uráli baglyok őszkor rendesen lejön-
nek kisebb-nagyobb száuiban az alacsonyal)b
vidékekre s igy már most csak az a kérdés,
hogy micsoda fikok hatottak közre, hogy az
idén oly tömegesen hagyták oda a magasabb
vidékeken levő fészkelő területeiket. Ha sike-
rül erre elfogadható okot találni, úgy biztosra
vehetjük, hogy az idei tömeges megjelenés
nem idegen invázió eredménve.

Ismeretes dolog, hogy az uráli bagoly a
hideg ellen igen edzett madár, csakhogy az
idei abnormisan szigorú és különösen havas
tél a táplálkozási viszonyait befolyásolhatta
igen kedvezőtlenül s ezért elsősorban itt kell
keresni az okot. Az 1906/07 telén elejtett
uráli baglyok az egyes hónapok szerint a
következőképpen oszlanak meg: 1906 szep-
tember 7, október 12, november 19, deczem
ber 19 darab, 1907 január 36, február 22,
márczius 31 darab.

A megfelelő hónapok időjárása Róna Zsig-
mond szerint (Természettud. Közlöny 1906. és
1907. ÓN-folyamában) a következőképpen ala-
kul: 1906 augusztusában a hőmérséklet a nor-
málison alul maradt: szeptember havában a
hőmérséklet a normálison tetemesen alul ma-
radt, szeptember 25 — 27-ike körül pedig sok
helyen hó és fagy volt, a mi ebben a hónap-
ban fölötte ritka: októberben a hőmérséklet
ismét a normálison alul maradt: november
hava azonban szokatlanul enyhe volt; deczem-
ber hava nagyon bővelkedett havazásokban,
de Erdélyben a rendesnél magasabb hőmér-
séklet uralkodott s csak deczember 31-én
terjedt az igazi faj keletről nyugat felé. 1907
január havát nagy hóbőség és minimális hő-
mérsékek jellemzik; a Kárpátokban majdnem
elérte azt a határt, a meddig a hideg egyálta-
lában menni szokott nálunk (Botfalun — 36 C"):
február hava igen zord volt, úgy hogy alig
volt még ennyire hideg februárius Magyaror-
szágon; márczius liavában különösen Erdély-
ben abnormis hideg uralkodott, úgy hogy 50 —
60 év óta nem volt ilyen hideg márczius; a

l)c\viesenen. teils wahrschciidichcn Hrutpliitze
die MöglicJikeit ausgesprochen werden, dass
die heuer in auffallend grosser Menge er-
schienenen Uraleulen wenigstens zum grössteu
Teile einheimisciie Vögel waren. Es ist schon
s«iit längerer Zeit l)ekannt. dass die UraleuhMi
im Herbst gewöhnlich in grösserer oder ge-
ringerer Anzahl die tiefer gelegenen Gebiete
aufsuchen, und es bleibt daher nur iiocli die
Frage zu beantworten, welchen Ursachen es
zuzuschreiben ist, dass sie gerade heuer ihre
höher gelegenen Brutgebiete in solch grosser
Anzahl verliessen. Gelingt es. eiiu' annehm-
bare Ursache nachzuweisen, so kann (is als
bestini iiit angenommen werden, dass das heu-
rige Massenerscheinen niclif das Resultat einer
fremden Invasion ist.

Es ist bekannt, dass die Uraleule ein gegen
Kälte sehr abgehärteter Vogel ist, doch dürfte
der heurige abnorm strenge und überaus
schneereiclie Winter die Nahrungsverhältnisse
derselben in ungünstiger Weise beeinflusst
haben, und muss deshalb in erster Linie hier
(Ue Ursache gesucht werden. Die während
des Winters 1906/7 beobachteten Uraleulen
verteilen sich auf die einzelnen Monate wie
folgt: Sept. 7, Okt. 12, Nov. 19, Dez. 19.
Jan. 36, Feber 22, März 31 Stück,

Die Witterung der entsprechenden Monate
gestaltete sicli nach Sigi8.mund Róna [Termé-
szettud. Közlöny Jahrgänge 1906 und 1907)
folgendermassen : Schon im August 1906 blieb
die Temperatur unter der normalen, im Sep-
tember blieb dieselbe bedeutend unter der
normalen, und am 25 — 27. gab es an vielen
Stellen Schnee und Frost, was in diesem
Monate zu den grössten Seltenheiten gehört;
im Oktober blieb die Temperatui' wieder unter
der normalen, der November war jedoch un-
gewölinlich mild. Der Dezember war unge-
mein schneereich, doch iierrschte in Erdély
eine höhere Temperatur als die normale, und
erst am 31. verbreitete sich starker Frost
von Osten nacii Westen. Der Jänner 1907
wird durch aussenu-dentlichen Schneereichtum
und dun 1: minimale Temperaturen charakteri-
siert : in den Karpaten erreiciite die Kälte
fast die extreme Grenze (in Botfalu z. B.
— 36 C"). Der Feber war ungemein rauh, so
dass noch kaum ein so kalter Feber in Un-
garn herrschte. Im ^lärz herrschte besonders
in Erdélv ganz abnorme Kälte, so dass seit

288

hőmérséklet több mim Hl tokkal nutiadt a
normális alatt. Végül reiidkiviil ziírd volt áp-
rilis liava is, melyiK'k liöiiKTscklctc szinten '2
lukkal vult alacsonyabb a rendtisnrl.

1906/07 telére tehát óriási hótöniegek s az
a körülmény jelleniiíö, hogy a hőmérséklet
szinte állandóan és tetemesen alacsonyabb
volt a normálisnál; ezt a tényt tehát elfogad-
hatjuk az urali bagoly tömeges megjelenésé-
nek kulcsául. Ez a nagy hőcsökkenés külö-
nösen az 1907. év elejére jellemző. Evvel
teljesen összevág az a tény, hogy 1906 utolsó
négy hónapjában 57 urali bagolyt figyeltek
meg, 1907. év első három hónapjában pedig
89-et, vagTi-is 1907-ben havonta átlag kétszer
annyit, mint 1906-ban. A hőmérséklet leszál-
lása mellett a nagy hótöniegek is lényegesen
hozzájárultak ehhez a tömeges megjelenéshez.
Különösen feltűnő volt ez niárcziusban, mikor
még 31 urali bagolyt figyeltek meg. a mi
lígy magyarázható, hogy az óriási hótömegek
lassú olvadása miatt még nem foglalhatták
el rendes időben, rendes fészkelő helyei-
ket s ez belenyúlt még április hónapjába is,
a mikor szintén még 12 darabot jeleztek. Az
a tény, hogy 1907 elején a legnagyobb hideg-
gel egyidejűleg jelentkezett a legtöbb urali
bagoly s hogy még márcziusban is oly nagy
szátnban volt láthat('i az alacsonyabb AÍdéke-
ken, különösen rendes fészkelési területén,
Erdélyben, véleményem szerint egyenesen azt
bizonyítja, hogy az idei tömeges megjelenés
nem volt idegen invázió eredménye.

Az idegen invázió ellen szól az a körül-
mény is, hogy az 1906/07 telén megfigyelt
urali baglyok csak a fészkelő területeik köz-
vetlen szomszédságában lévő alacsonyabb vi-
dékeket árasztották el. így i)l. az Alföld felé
a legnyugatibb előfordulási pont Hódmező-
vásárhely, tehát a Tiszát nem lépte txil. Azon-
tiil kelet felé csak Bihar és Arad megyékben
találhatiik, valószínűleg azok, a melyek a
Hiliar-hegység nyugati lejtőiről szorultak le.

50—60 Jahren keine derartige Kälte im März
notiert wurde ; die Temperatur blieb mehr
als 10 Grade unter der normalen. Scliliesslicli
war auch der April sehr rauh, und verblieb
die Temperatur auch hier 2 (irade unter fli-r
normalen.

Den U'inter 19ü6/7 ciiarakterisierten daher
kolossale Schneemassen, sowie der Umstand,
dass die Temperatur fast ständig und bedeu-
tend unter der normalen verblieb : diese Tat-
sache kann daher als Schlüssel der massen-
haften Erscheinung der Uraleule angenommen
werden. Dieses bedeutende Sinken der Tem-
peratur ist besonders für den Anfang des
Jahres 1907 charakteristisch. Dem entspricht
vollkommen die Tatsache, dass in den letzten
vier Monaten des Jahres 1906 nur 57 Uraleulen
beobachtet wurden, in den drei ersten Mona-
den des Jahres 1907 aber 89, also im Jahre
1907 im Durchschnitte monatlich noch einmal
so viel als im Jahre 1906- Neben der Tem-
peraturabnahme trugen auch die gi-ossen
Schneemassen sehr viel zu diesem massen-
haften Erscheinen bei. Es war dies besonders
im März sehr auffallend, als noch 81 Ural-
eulen beobachtet wurden, was auf die Weise
erklärt werden kann, dass sie infolge des
laugsamen Schmelzenz der kolossalen Schnee-
massen ihre gewöhnlichen Brutplätze nicht
zur gewöhnlichen Zeit besiedeln konnten; es
reichte dies auch noch in den April hinüber,
ans welchem Monate ebenfalls noch 12 Exem-
plare gemeldet wurden. Die Tatsache, dass
die meisten Uraleulen Anfang 1907 mit der
grössten Kälte gleichzeitig erscliieneii. und
dass sie auch noch im März in so grosser
Anzahl in den tiefer gelegeneu Gebieten zu
sehen waren, besonders in ihrem gewöhn-
lichen Brutgebiete, in Erdély, ergibt meiner
Meinung nach den direkten Beweis, dass das
heurige Massenerscheinen nicht die Folge einer
fremden Invasion war.

Gegen eine fremde Invasion spricht auch
der Umstand, dass die im AVint(>r 19(16/7 be-
obachteten Uraleulen nur die in der nächsten
Umgebung ihrer Brutplätze befindlichen tiefer
gelegenen Gebiete ^besuchten. So ist im gros-
sen Tieflande der westlichste'' Punkt Hód-
mezővásárhely ; der Tiszatlnss wurde daher
nicht überschritten. Weiterhin sind sie nur in
den östlicheren Komitaten Bihar und Arad
zu finden, wahrscheinlich diejenigen, welche

289

Ternes megyében is sok volt, valószinflleg:
azok, a melyek Krassóban fészkelnek. Toron-
tál, Bács-Bodrog-, Pest. Jász-Nagy-Kiiii-Szol-
uok, Békés. Borsod megyékben nincs és Hajdii.
Szabolcs és Szatmár megyékben is csak szór-
ványosan ; ezek már nincsenek a fészkclési
terület szomszédságában. Az Ung és Zemplén
megyékben fészkelők alig mennek túl e két
megye sik területén, az erdélyi fészkelők pedig
csak a nagyobb folyóvölgyekbe a Mezőségbe
és a Barczaságba szállanak le. A dunántiíliak
valószínűleg részben a stíriai hegyekből, rész-
ben Horvátországb()l valók. Térképre vetve a
fészkelési területeket és az 1906/07. évi téli
előfordulásokat, úgy egész világosan kitűnik,
hogy ezek a fészkelési területek közvetlen
közelébe sorakoznak, a miből kétségtelenül
kinláglik az, hogy honi példányok voltak, a
melyeket csak a szokatlan hideg és óriási
hótömegek kényszeritettek ily nagy számban
arra, hogy megélhetés czéljából felkeressék
az alacsonyabban fekvő emberlakta helyeket.
Elképzelhetetlen dolog, hogy tömeges idegen
inváziónál csak ezeket a helyeket látogatnák
meg a vendégek, bizonyára egyenletesebben
szállanak meg az országot, esetleg annak
egyes részeit.

Az 1906/07. évi téli megjelenés tehát szám-
szerű adatok alapján bizonyítja azt az eddig
is sejtett tényt, hogy az uráli hagoly rendes
és gyakori fészkelő madár Magyarországon,
különösen pedig a déli, keleti és északkeleti
Kárpátokban . Az országos felvétel sok új
fészkelési területet hozott nyilvánosságra,
egész élesen körvonalazta az uráli bagoly
földrajzi elterjedését hazánkban s így teljes
siken-e vezetett.

Evvel végeztem is. de függelékül még ide fű-
zök néhány érdekesebb megfigyelést, a melyeket
szintén az országos felvétel alkalmábiil kaptunk,
így Fekete Ancor megfigyelte, midőn tYiczánjér-
czét üldözött az uráli bagoly, SzCts Béla főh^g apró
madarakat talált a gyomrában, egyikljen fáczánt
Aquila XIV.

von den westlichen Hängen des Bihargebirges
herabgedrängt wurden. Im Koinitate Temes
wurden auch viele beobachtet, wahrsclieinlich
diejenigen, welche im Koni. Krassó-Szöréuy
brüten. In den Komitaten Torontál, Bács-
Bodrogii, Pest. Jász. -N.-K. -Szolnok, Békés,
Heves, Borsod wurden keine beobachtet, und
auch in den Komitaten Hajdu. Szabolcs und
Szatmár nur vereinzelte ; diese liegen schon
nicht mehr in der Nachbarschaft der Bnit-
plätze. Die in den Komitateii llng und /eiu-
plén brütenden gehen kaum über den ebenen
Teil dieser Komitate hinaus, die in Erdély
brütenden aber steigen hauptsächlich nur in
die grösseren Flusstäler, sowie in die Mező-
ség und Barczaság hinab. Diejenigen aus dem
Hügeilaiule jenseits der Donau entstammen
wahrscheinlich teilweise den steierischen
Alpen, teilweise den Brutplätzen in Kroadcui.
.Macht man eine kartographische Darstellung
von den Brutpläizen und von den Vorkom-
men während des Winters 1906/7, so lässt
es sich ganz klar ersehen, dass sich diese
unmittelbar um die Brutplätze anreihen, wo-
raus sich unzweifelliaft ergibt, dass es ein-
heimische Exemplare waren, welche nur durch
die abnorme Kälte und die ungeheuren Schnee-
massen (hizM gezwungen waren, beliufs ilirer
Ernährung die tiefer gelegenen, von Menschen
bewohnten Gebiete aufzusuchen. Es ist un-
möglich sich vorzustellen, dass bei einer
fremden Invasion nur diese Gebiete von den
Wintergästen besucht würden, dieselben wür-
den (las Land, eventuell gewisse Teile des-
selben jedenfalls gleiclimässiger Überfinten.

Dieses Erscheinen im Winter 1906/7 beweist
daher auf Grund von Zahlenangaben die bisher
schon geahnte Tatsache, dass die Uraleide in
Ungarn ein regulärer und häufiger Brut- und
Standvogel ist, besonders aber in den süd-
lichen, östlichen und nordöstlichen Karpathcn.
Die Lanflesaufnahme brachte viel neue Brut-
plätze zur Kenntnis, und ergab eine genaue
Bestimmung der geographischiMi Verbreitung
der Uraleule in Ungarn, und kann daher als
ganz erfolgreich bezeichnet werden.

Nun Aväre ich auch fertig, doch füge ich
noch gleichsam als Anhang einige interessante
Beobachtungen hinzu, welche» wir ebenfalls
bei Gelegenheit der Uaiidesaufnahme erhiel-
ten. So beobachtete Andor Fkkkte, wie die
Uraleule eine Fasaneuhenne verfolgte ; Bkla

.S7

290

is, másikbaa pedis clliulloti őziiiíiradvíinydkat:
Medrrczky István egereken kívül vakondot
talált a gyomrukban, sőt bagolyfoszlányokat
is, egy megsebzett bagoly pedig Syrnivm
aluco-t ejtett ki karmai közül. Lossonczy Gyula
két ízben Olus vulgaris-t talált a karmai kö-
zött; Szemere László pedig azt figyelte meg,
hogy főleg vetési varjakkal és házi galam-
bokkal táplálkozott: Dr. Zilahi Kiss Endre a
fogságban tartott })éldáiiyát varjakkal etette,
a melyeket pillanat alatt tépett szét. Az uráli
bagoly vakmerőségére jellemző Dénes Géza
megfigyelése : a két szülő megtámadta azt az
erdőört, a ki kézre akarta keríteni a fióká-
kat. Eászállottak a hátára és körmeiket mélyen
belevágták a hónalj alatti vastag hiisba, úgy
hogy erősen összevérezték, botokkal kellett
őket a hátáról elvergelni.

Végül csak az a kellemes kötelességem
marad, hogy a M. (). K. nevében hálás kö-
szönetet mondjak mindazoknak, a kik közre-
működtek abban, hogy a magyar madártan-
nak ezt a még függő1)(«n volt kérdését leg-
alább ebben a terjedeleml)en is megoldiiattuk.

V. SzüTS faiul ill iliri'in Magen hauptsächlich
kleine Vögel, in einem auch Fasanenreste, iiv
einem anderen Reste eines gefallenen Rchi-s,
Stephan v. Medreczky fand ausser Mäusen auch
Maulwürfe, sogar auch Eulenreste im Magen
der Uraleulen, ein angeschossenes Exemplar
aber liess eine Syrnium aluco fallen. Juliis
V. Lossonczy fand zweimal Otus ridgaris in
ihren Fängen, L.wislaus v. Szemére aber be-
obachtete, dass sie sich vorwiegend von Saat-
krähen und Haustauben ernährte. Dr. Andreas
V. Kiss zu Zilah fütterte eine Uraleiilf in der
Gefangenschaft mit Saatkrähen, welche sie
in einem Augenblicke zerriss. Für die Kühn-
heit der Uraleule ist die Beobachtung von
Géza Dénes charakteristisch ; die beiden Eltern
griffen den Forstwart, welcher die Jungen
fangen wollte, an. Sie flogen auf seinen
Rücken, schlugen ihre Fänger tief in das
Fleisch unter dem Schulterblatt ein, so dass
derselbe stark blutete : mau musste sie mit
Stöcken von ihm veilreiben.

Zum Schlüsse verbleibt mir mir noch die
angenehme Pflicht im Namen der V. 0. C.
allen jenen herzlichsten Dank zu sagen,
durch deren Mitwirken es mir möglich wurde,
diese noch in Schwebe gewesene Frage der
ungarischen Ornithologie wenigstens in die-
sem Masse zu klären.

291

Gyakorlati madárvédelmünk állami
eszközei és intézményei.

Irtii: Cbörgey Titub.

A madárvédelem gyakorlati foganatosítása,
mely Németországban az utóbbi években Ber-
LEP8CH János br. szellemében oly hatalmas len-
dületet nyert, egyidejűleg- hazánkban is jelen-
tős lépésekkel jutott előbbre, ha más módon
és más eszközökkel is.

Ott ugyanis az erős társadalom tette meg
a kezdeményező lépéseket s tartotta meg a
vezető szerepet, félszázadra visszanyúló szívós
munkával és egy lelkes magánember évtize-
dek óta fáradhatlanul folytatott kísérletezé-
seivel s az államhatalom csak a már kétség-
telen sikerek láttára karolta fel az ügyet.
Nálunk a társadalmi úton indult kisebb mé-
retű kísérletezés után az államhatalom vette
át a vezetőszerepet s példája nyomán indul
társadalmunk.

A midőn földmivelésügyi. valamint keres-
kedelemügyi ministeriumunk belátás sugallta
áldozatkészsége a madárvédelem gyakorlati
eszközeit megteremtette s tekintélye súlyával
azoknak széles körben való alkalmazását biz-
tosította, betetőzte azt a csaknem évtizedes
munkásságot, a melyet Herman Ottó a M. 0.
K. élén számos akadály közepette is szívós
kitartással vezetett.

Mielőtt a legújabb események részletezé-
sébe fognék, azok helyes értékelése szem-
pontjából szükségesnek tartom az utolsó 9
évben történteknek az idő sorrendjében való
vázolását. A sor az alapok lerakásával, a
madarakra vonatkozó ismeretek terjesztésével
kezdődik. 189í)-ben megjelenik a ni. kir. föld-
mivelésügyi ministeriuni kiadásában Chernél
Ibtván „Magyarország Madarai" * czíniü alap-
vető műve. Nyomon követi 1901-ben Herman
(^)TTó-nak ,,-l madarak hasznáról és káráról"
szóló, szélesebb köröknek szánt és nagy nép-

* Magyarország Madarai, különös tekintettel gaz-
dasági jelentőségükre. írta eh. Chehnel István, in-
tézte Herman Ottó. A m. kir. földmivelésügyi minis
ter kiadvánviii. Budapest, 1899.

Staatliche Mittel und Institutionen

für den praktischen Vogelschutz

in Ungarn.

^'on TiTUs Cbörgey.

Die Ausübungdes praktischen Vogelschutzes,
welche sich in den letzten Jahren in Deutsch-
land im (ireistf des Freiherrn Hans v. Berlepbch
so mächtig entwickelte, machte auch gleich-
zeitig in Ungarn bedeutende Schritte vorwärts
— wenn auch auf andere Weise und mit
anderen Mitteln.

Dort wurde nämlich die Initiative von <ler
kräftigen Gesellschaft ergriften, welche durch
die zähe Arbeit eines halben Jahrhunderts
und durch die Jahrzehnte hindurcii unermüd-
lich fortgesetzten Versuche eines begeisterten
Privatmannes die Führerschaft behauptete,
während der Staat der Sache erst im Ange-
sichte der unbezweifelbaren Krfolge sein Inter-
esse zuwandte. In Ungarn wurde die Führer-
schaft nach einigen kleineren Versuchen auf
privatem Wege vom Staate ergriffen, und die-
sem Beispiele folgt nun auch unsere Gesell-
schaft.

Als die königlich ungarischen Ministerien
für Ackerbau und Handel mit von Einsicht
geleiteter Opferwilligkeit die praktischen Mit-
tel des Vogelschutzes ins Leben riefen, und
die Anwendung derselben in weiteren Kreisen
durch das Gewicht ihrer Autorität gesichert
hatten, setzten sie damit der Arbeit Otto
Hermans, welche er an der Spitze der U. 0.
Z. fast ein Dezennium hindurch unter zahl-
reichen Schwierigkeiten mit zäher Ausdauer
fortsetzte, die Krone auf.

Bevor ich die ausführliche Darstellung der
neuesten Vorgänge beginne, halte ich es im
Interesse des richtigen Verständnisses derselben
für notwendig, die Geschehnisse der letzten
9 Jahre in chronologischer Reihenfolge zu
skizzieren. Die lleihe beginnt mit dem An-
legen des Fundamentes, mit der Verbreitung
der Kenntnisse über die Vogelwelt. Im Jahre
1899 erschien, vom königl. ung. Ministerium
für Ackerbau herausgegeben, das grundlegende
Werk Stei'h.a-n v. Chernels unter dem Titel
„Magyarország Madarai".* Diesem folgte im

• Die Vögel Ungarns, mit besonderer Rücksicht
auf deren landwirtschaftliche Bedeutung. Von Stephan
V. Chernél, geleitet von Otto Herman. Ausgabe des
kön. ung. Ministeriums für Ackerbau. Budapest 1889.

37*

292

szerűségnek örvendő kisebb müve, mely idő-
közben német nyelvre is lefordítva* a közel
jövőben már harmadik magyar kiadását éri el.

A legközelebbi fontos lépés 1903 tavaszán
történt, a midőn dr. Darányi Iqnácz m. kir.
földmivelésiigyi minister Herman Ottó ajánla-
tára e sorok íróját egy hétre Kasselbe kül-
dötte ki, hogy a gyakorlati madárvédelem
eszközeit Beelepsch János br. páratlan minta-
telepén tanulmányozhassa. A báró úr ismert
szeretetreméltóságával kalauzolva napokon át
fáradhatlan és a legapróbb részletekre is ki-
terjedő gondossággal oktatott. Ajánb» sorainak
köszönhetem, hogy a büreni fészekodugyárat
is megtekinthettem s az odugyártás fogásai-
val is megismerkedtem. Beelepsch br. kasseli
lakásán 20 évi kísérleteinek anyagát mutatta
be, seebachi birtokán pedig együtt láthattam
mindazt, a mit a gyakorlati madái-védelem
terén a szakértelem, egészséges ész és szívós
kitartás létrehozhat.

A Seebachon és Bürenben látottak alapján
legsürgősebb teendőnek a mesterséges fészek-
odvak gyártására berendezett hazai ipartelep
létesítése bizonyult. E fontos eszközöknek
előállítására szolgáló állami gyártelep szerve-
zése számfts akadályba ütközvén, Herman Ottó
1904-ben a magánipar terén próbálja a fészek-
odugyártást megvalósítani. Terve csakhamar
valóra vált. A baranya-kárászi fűrészárúgyár
tulajdonosa, iFJ. Kűhnel Márton ugyanis a kő-
szegi állatvédő-egyesület biztatására intéze-
tünk igazgatójához fordult, ajánlkozva a fészek-
odvak gyártására. Herm.4n Ottó az ajánlatot
elfogadva, a gyár állami segélylyel leendő
berendezése ügyében a m. kir. kereskedelem-
ügyi ministerrel lépett összeköttetésbe. Tár-
gyalásainak eredményeképpen 1905 végén
egyik hazai gyárunkban államköltségen fészek-
odu-fúrógép készült, a mely kétirányú szer-
ződéssel került Kűhnel használatába. Intéze-
tünkkel szemben arra van kötelezve a gyáros,

* Nutzen und Schaden der Vögel. Verfasst von
Ottó Herman. Ins Deutsche übersetzt von Joh. Carl
RösLER in Szászrégen. Verlag von Fr. Edgen Köulek,
Gera-Untermhaus 1903.

Jahre 1901 ein kleineres für breitere Schich-
ten geschriebenes und sich grosser Popularität
erfreuendes Werk von Otto Herman unter dem
Titel ,,A madarak hasznáról és káráról", wel-
ches auch in das Deutsche übersetzt wurde,*
und schon in allernächster Zeit die dritte
ungarische Auflage erleben wird.

Der nächste wichtige Schritt geschah im
Frühjahre 190;], als Schreiber dieser Zeilen
auf den N'orsciilag Otto Hermans von Dr. Ignaz
V. Darányi, königl. ung. Minister für Ackerbau,
auf die Dauer einer Woch»* nach Kassel ent-
sandt wurde, um die Mittel des praktischen
Vogelschutzes auf der einzig dastehenden
Versuchsstation des Freiherrn Hanb v. Ber-
LEPSCH zu studieren. Freiherr von Berlepsch
führte mich hier mit seiner allbekannten Zu-
vorkommenheit Tage hindurch und belehrte
mich mit unermüdlichem Eifer und mit einer
Sorgfalt, welche sich bis auf die kleinsten
Details erstreckte. Seinem Empfehlungsschrei-
ben verdanke ich es, dass ich auch die Nist-
höhlenfabrik in Büren besichligen konnte,
und mir auf diese Weise auch die Kenntnis
der Fabr kation der Nisthöhlen aneignen konnte.
Freiherr von Beelepsch zeigte mir in seiner
Wohnung in Kassel sein zwanzigjähriges Ver-
^uchsmateriale, auf seinem Besitze in Seebach
aber war alles beisammen, was Fachwissen,
gesunder Verstand und zähe Ausdauer auf
dem Gebiete des praktischen Vogelschutzes
hervorzubringen imstande ist. Auf Grund
der Erfahrungen in Seebach und Büren er-
wies sich als dringendste Notwendigkeit die
Einrichtung einer ungarischen Fabrik zur
Herstellung künstlicher Nisthöhlen. Indem die
Einrichtung einer staatlichen Fabrik zur Her-
stellung dieses wichtigen Mittels auf grosse
Schwierigkeiten stiess, versuchte Otto Herman
im Jahre 1904 die Fabrikation der Nisthöhlen
im Wege der Privatindustrie ins Leben zu
rufen. Dieser Plan wurde auch bald zur Wirk-
lichkeit. Der Eigentümer der Sägemühle in
Baranyakárász, Martin Kühnel jun. wandte
sich nämlich von dem Tierschutzverein in
Kőszeg aufgemuntert, an den Direktor unseres
Institutes und erbot sich zur Herstellung von
Nisthöhlen. Otto Heem.«; nahm das Anerbieten

* Nutzen und Schaden der Vögel. Verfasst von
Otto Herman. Ins Deutsche übersetzt von Joh. Karl
Rosier in Szászrégen. Verlag von Fb. Eugen Eoehlbb,
Gera-Untermhaus 1903.

293

hosy kizárólag h M. 0. K. által megszabott

oduniintákat állítja elő. Ennek tejében az

intézet ajánló jegyét, az M. 0- K. betűket
alkalmazhatja készítményein.

Közvetlen ezután, 190() január havában
jelenik meg a m. kir. toldnűvelésügyi minis-
ter kiadványaképpen a mesterséges fészek-
odvak alkalmazásáról szóló „Útmutató''* 3
ív terjedelemben, 21 ábrával, 5000 példány-
ban, a melyből 1906. év folyamán 3500 az
állami erdőbirtokok erdészeti személyzete kö-
zött, 1500 pedig tanítók és magánfelek közt
osztatott szét díjtalanul.

1906 nyarán intézetünk a m. kir. földmí-
velésügyi minister felhívására oly javaslatot
dolgozott ki, a mely a töhh mint ò millió
holdnyi kincstúri és állami keselésben lévő
erdűhirtokokon tervezett maddrvédelmi intéz-
kedéseket tartalmazza.

Ugyanez év nyarán hívja fel de. Darányi
Ignácz földmívelésügyi minister intézetünket a
budapesti Szt. -Margitszigeten létesítendő ma-
dárvédelmi mintatelep megtervezésére és be-
rendezésére is.

E telep előmunkálatai befejeztetvén, a m.
kir. földmívelésügyi minister 1906 november
30-án Herman Ottó indítványára oly értekez-
letre hivja egybe az állami erdőbirtokok ve-
zetőit, a melynek czélja részint a tervezett
intézkedések együttes megbeszélése, részint
a szükséges madártani ismereteknek az állami
madárvédelmi telepek kiszemelt vezetőivel
való közlése volt. Az elnöklő minister beve-
zetője után Herman Ottó előadása következett
„A madárvédelem jelenlegi állásáról, Magyar-

' Útmutató a mesterséges fészekodvak alkalmal-
mazásához és egyéb madárvédelmi intézkedésekhez.
Irta CsöRGEY Trrus. Budapest, 190G.

an, und wandte sich an das königl. ung.
Ministerium für Handel und Industrie, damit
die Fabrik mit einer staatlichen Subvention
eingerichtet werden könne. Das Resultat der
Verhandlungen war. dass in einer einheimi-
schen Fabrik Ende 1905 auf Staatskosten
eine Nisthöhlen - Bohrmaschine hergestellt
wurde, welche auf Grund eines beiderseiti-
gen Kontraktes Kühnel zum Gebrauche über-
geben wurde. Der Fabrikant ist unserem
Institute gegenüber verpflichtet, ausschliesslich
nur die von der U. 0. C. vorgeschriebenen
Nisthöhlen herzustellen, hat jedoch dafür
das Recht, seine Fabrikate mit dem Emp-
fehlungszeichen des Institutes, mit den Buch-
staben M. 0. K. zu versehen.

Unmittelbar danach, im Jänner 1906 er-
scheint als Ausgabe des königl. ung. Ministe-
riums für Ackerbau die ..Anleitung'' * zur
Anwendung der künstlichen Nisthöhlen auf
3 Bögen mit 21 Figuren in 5000 Exemplaren,
von welchen im Laufe des Jahres 1906 unter
das Forstpersouale der staatlichen Forste
3500, unter Lehrer und Private aber 1500
Exemplare gratis verteilt wurden.

Im Sommer 1906 wurde der Aufforderung
des königl. ung. Ministeriums für Ackerbau
Folge leistend von unserem Institute ein Elabo-
rat ausgearbeitet, welches sich auf die Ein-
richtungen für Vogelschutz auf den über ò
Millionen Kat.-Joch betragenden Domänen-
und sich in staatlicher Verwaltung befind-
lichen Forsten bezieht

Im Sommer desselben Jahres forderte Dr.
Ignaz V. Dar.ìnyi, kön. ung. Minister für Acker-
bau, das Institut auf, in Budapest atif
der Ma rgarethen- Insel eine Versuchsstation
für Vogelschutz zu planen und einzurichten.

Nach Beendigung der Vorarbeiten dieser
Station berief der königl. ung. Minister für
Ackerbau am. 30. November 1906 auf den
Vorschlag Otto Hermans die Leiter der staat-
lichen Forste zu einem Enquete, teilweise
um die geplanten Einrichtungen gemeinsam
zu besprechen, teilweise um die notwendigen
ornithologiscl'.en Kenntnisse den auserseiiein'n
Leitern der staatlichen V'ogelschutzstationen
mitzuteilen. Nach der Einleitung des präsi-
dierenden Ministers folgte der Vortrag Otto

• Anleitung zur Anwendung der künstlichen .\ist-
höhlen und anderer Einrichtungen des Vogelschutzes
Von Titos Csöboey, Budapest 1906.

J94

ország jelenlegi niszonyairól és az abból ala-
kult helyzetről". Majd e sorok írója ismiM-tette
a mesterséges madártelepüés eszküzeií s uzuk
alkalmazását. Az előadásokat követő indítvá-
nyok részletes megvitatása s az ezek alapján
való javaslattétel egy az elnöklő minister
által kijelölt szűkebbkörű bizottság feladatává
tétetett. Az értekezlet a Margitszigeten feje-
ződött be. hol a meghívottak ur. D.\u.\nyi Ignácz
niiuisterrel élükön a mesterséges fészekodva-
kat és téli etetőkészülékeket gyakorlati alkal-
mazásukban tanulmányozhatták.

Ez értekezlet jegyzőkönyve 4000 példány-
ban kinyomatva az állami erdőbirtokok tiszt-
viselői közt osztatiitt szót.

Az állami fészekodutelepek berendezése 1907
januárjában kezdődik, a midőn a m. kir.
földmivelésügyi minister a karászi gyárban
3681 fészekodut, 4 etetökunyhót és 57 etető-
szekrényt rendelt meg az állami erdőbirtokok
számára.

Minthogy pedig a gyár a fokozódó keres-
letnek egyetlen fúrógépével megfelelni nem
birt, a m. kir. kereskedelemügyi minister a
M. 0. K. felterjesztésére 1907 januárjában
egy második, erősebb odufiírógéiiet engedé-
lyezett a karászi gyár használatára.

1907 áprilisában a m. kir. földmivelésügyi
minister körrendeletet bocsát ki valamennyi
kincstári erdőhatósághoz és állami erdőhiva-
talhoz, az erdészeti főiskolákhoz és erdőöri
szakiskolákhoz, mely a lomberdők- vidékén a
madarak téli védelmére szolgáló fenyvessürü-
ségeknek. valamint a fészkelést elősegítő élő-
sövényeknek létt^sitését teszi kötelezővé.

Ez év végén megjelenik az „ Útmutató"
II. bővített kiadása is, 4 ív terjedelemben,
30 ábrával, 15,000 [)éldányban. a nagyközön-
ség számára 40 fillér árban. Az esztendő
munkáját az állami madúrvédelmi telepekre
szánt újabb 3172 fészekodu és 64 téli etető-
szekrény megrendelése fejezi be

A 9 év történetének e vázlatos áttekintése

Hermans „ über den jetziyeti Stand des Vogel-
schutzes, über die derzeitigen Verhältnisse in
Ungarii and der aus diesen hervorgegangenen
Lage" . Dann besprach Schreiber dieser Zeilen
.„die Mittel der künstlichen Vogelansiedclung
and deren Anwendung'^. Die eingehende Dis-
kussion der Anträge, welche nach den Vor-
trägen gestellt wurden, sowie die auf Grund
dieser zu machenden Vorschläge wurden zur
Aufgabe eines vom j räsidierenden Minister
entsandten engeren Komitees gemacht. Die
Enquête wurde auf der Margaretheu-Insel ge-
schlossen, wo die Berufenen mit dem Minister
Dr. Ignaz V. Darányi an der Spitze die künst-
lichen Nisthöhlen und Winterfutter-Apparate
in ihrer praktischen Anwendunï studieren
konnten.

Das Protokoll dieser Enquête wurde in
4000 Exemj)laren herausgegeben und unter
das Personale der staatlichen Forste verteilt.

Die Einrichtung der staatlichen Vogelschutz-
stationen begann im Jänner 1907, als der
königl. ung. Minister für Ackerbau in der
Fabrik zu Kárász für die Domänenforste 8681
Nisthöhlen, 4 Futterhäuser und 57 Futter-
kästen bestellte.

Indem die Fabrik dem stetig wachsenden
Bedarfe mit einer einzigen Bohrmaschine nicht
Genüge leisten konnte, bewilligte der königl.
ung. Minister führ Handel und Industrie auf
Vorschlag der U. (). ('. im Jänner 1907 eine
zweite, stärkere Nisthöhlen-Bohrmaschine zum
Gebrauche der Fabrik in Kárász.

Im April li)07 gab das königl. ung. Mini-
sterium für Ackerbau eine Zirkularverordnimg
heraus an sämtliche staatliche Fortbehörden.
Fortämter. Forstwartschulen und an die forst-
liche Hochschule, laut welcher dieselben im
Gebiete der Laubwälder zur Errichtung von
Kiefergehölzen zum Winterschlitze der Vögel.,
und zur Anpflanzung von Vogelschutzgehölzev
zur Vermehrung der Nistgelegenheit ver-
ptiichtet werden.

Ende dieses Jahres erscheint die ..4?i/eiíít/í9"
in zweiter erweiterten Auflage, auf 4 Bögen
mit ;-'0 Illustrationen in 15,000 Exemplaren
/.um Preise von 40 Heller für das Publikum.
Die Tätigkeit dieses Jahres wird durch das
Bestellen von 3172 Nisthöhlen und 64 Futter-
kästen für die staatlichen Vogelschutzstatio-
nen beschlossen.

Nach dieser flüchtigen Darstellung der Ge-

295

után szemléljük már most a részleteket, kezdve
a magyar fészokoduíx.váron és a nicstersé-
ges madártelepités ninírvar iszközt'iii.

A M. 0. K. felügyelete alatt álló híirattt/a-
kárászi gyár vizieróvel hajtott 1 odu- és 1
röplyukfúrógéppel felszerelve egyelőre 8 mun-
kással s osale nappali üzemmel naponként
átl.ig 100 — 120 fészekodut képes előállítani.

Az első Ízben adíimányozott gép a Ber-
i.EPSLH-féle A, Ji és /-,' mintákhoz van sze-

schichte der neun Jahre kann nun auf die
Details übergangen werden ; als erste kommen
die iiiis;ansche Nisthöhlen-Falirik und die
unirarisclien Hittel der küustiiciien Vogel-
aiisiedelung.

Die unter der Aufsicht der l,'. (I. ('. ste-
hende, auf Wasserbetrieb eingerichtete Fabrik
in Barantjakárász ist mit einer Xisthöhlen-
und einer Flugloch-Bohrmaschine verseilen,
und produziert vorläufig mit 8 Arbeitern und
bei nur Tagesbetrieb im Durchschnitte täg-
lich 100—120 Nisthöhlen. Die erste Maschine
ist zum Herstellen der A, B und E v. Brr-

Mesterséges fészekodú. Magyar A-minta.
Von Berlep.'ch'.sclio Nisthöhle .Mod. A. riigari.^che Form.

relve. A még ez évben üzembe kerülő ujabb
s nagyobb gép a I> minta gyártását is le-
hetővé teszi. A BERLEi'scH-féle (' minta gyár-
tásától, a mennjáben az a It mintával csak-
nem teljesen pótolható, egyelőre elállottunk.
A gyár a téli etetőkészülékek, valamint a
magvakból és faggyúból álló ú. n. .madár-
Jcalács" elöállitására is be van rendezve.

Magyar fészekoduminláink furatban és mé-
retekben teljesen a BERLEPscn-féle fészekodvak-
nak másai. Azoktól lényegesen csak abban
térnek el, hogy barnára páczolt lágyfa-/ef/e-
lük nincsen csavarokkal lezárva, hanem csak
az odnba lenyúló fakoronqgal rögzítve. E mó-

LEPscHschen Muster eingerichtet. Die noch
heuer in Betrieb kommende neuere uufl grös-
sere Maschine ermöglicht auch die Fabrika-
tion des D Musters. Von der Fabrikation
des V. BERLEPSCHSchen C Musters wurde vor-
läufig abgesehen, indem dasselbe durch das
Muster D fast gänzlich ersetzt werden kann.
Die Fabrik ist auch zur Herstellung der Win-
terfutter-Apparate, sowie der aus Talg und
Sämereien bestehenden „Futtersteines" ein-
gerichtet.

Die ungarischen Nisthöhlen-Muster sind in
der Bohrung und in den Massen ganz die-
selben, wie die v. BfiRLEPScHSchen. Im Wesent-
lichen unterscheiden sie sich von diesen nur
darin, dass das branngebeizte Weiehholz-
DuchbreU nicht angeschraubt wird, sondern

296

dosítást iiz odvaknak verébirtás czéljából szük-
séges gyakíiri revidiálása tetie elkeriillietet-
leniié. A fedéltartó korong valamivel kisebb
átniérójű, mint az odu felső üreget a mely-
nek belsejét, csak elül érinti, megakadályozva
ily módon a fedél elörecsuszását. Az odu-
fedél a tartó korongon harántul álütött sze-
gekkel könnyen lezárható s a gyár ily álhi-
potban szállilja is az odvakaf.

Az odúhoz erős fejes csavarral erősített
tartólécz is páczolt puhafából készült, mely
a szegeknek a gyorsan vastagodó fákra erő-
sített odvaknál tapasztalható behuzódásától
sokkal ritkábban hasad el, mint a lölgyfalécz.
E körülmény tette egyelőre nélUüIözhetővé a
BERLEPecH-féle odvak léczein alkalazott védő-
vasleniezkéket is.

A fészekodvak árai lehetőleg a hasonló
német gyártmányokéhoz igazodva ezek: A
minta darabja 70 fillér, li minta darabja 90
fillér, (' minta (=- BERLEPscH-féle I<J) darabja
60 fillér, /> minta darabja 2 kor. 50 fillér.

Nemcsak fészekodvaink, hanem téli etetö-
készülékeink is Beblepsch kipróbált mintái nyo-
mán készültek.

A mellékelt ábrán bemutatott etetökunyhó
mindössze abban tér el a hesszeni mintától,
hogy az etetőasztal a középső oszlop elma-
radtával a tetőzethez van függesztve s a
hesszeni kunyhó alsó csalogató asztalkáját
karóra tűzött napraforgórózsa helyettesíti. Az
etetőasztal hossza és szélessége 60 cm., az
üvegkeret távolsága az asztalkától 30 cm. A
madarak beszállásának megkönnyítésére az

mittels einer in die Höhle hinabragenden Holz-
scheibe fixiert wird. Diese Abänderung musste
wegen der oftmaligen Revisionen der Nist-
höhlen behufs Vertilgung der Sperlinge vor-
genommen werden. Die ilolzscheibe des Dach-
brettes hat einen etwas kleineren Durchmes-
ser als der obere Teil der Nistiiöhle. dereii
Innenicand dieselbe nur vorn berührt, wo-
durch das Vorrutschen des Dachbrettes ver-
hindert wird. Das Dachbrett kann mittels
von der Aussenwand der Nisthöhle in die
Holzscheibe geschlagenen Nägeln leicht fixiert
werden, und die Fabrik liefert die Nisthöhlen
in diesem Zustande.

Die mit einer starken Kopfschraube an die
Nisthöhle befestigte Aufhängeleiste wird eben-
falls aus gebeiztem Weichholz hergestellt, da
dies durch den Zug, welchen der Befestiguugs-
nagel bei an raschwüchsigen Bäumen ausge-
hängten Nisthöhlen erfahrungsgemäss ausübt.
viel seltener gesprengt wird, als die Eichen-
holzleisten. Dui'ch diesen Umstand konnte
das Anbringen der eisernen Schutzblättchen.
welche, an den Aufhängeleisten der v. Ber-
LEPscHSchen Nisthöhleu vorhanden sind, vor-
läufig noch entbehrt werden.

Die Preise der Nisthöhlen, welche womög-
lich nach den entsprechenden deutschen Fabri-
katen gerichtet wurden, sind folgende: Muster
A pro Stück 70 Heller, Muster M pro Stück
90 Heller, Muster V id. i. das BERLEPScHSche
Muster Ji) per Stück 60 Heller, Muster D
per Stück "2 K 50 H.

Nicht nur unsere Nisthöhlen, sondern auch
unsere Winterf utter ivngs ■ Apparate wurden
nach den erprobten v. BERLEPscHSchen Mustern
hergestellt.

Das nebenstehend abgebildete Fatterhaus
unterscheidet sich nur darin von dem hessi-
schen Muster, dass die Mittelpfoste wegblieb
und der Futtertisch an das Dach befestigt
wird, sowie dass der untere Lockfuttertisch
durch eine Sonnenblumenfrucht, welche auf
einen Pfahl gesteckt ist, vertreten wird.
Länge und Breite des Futtertisches beti'agen
60 cm., die Entfernung des Glasrahmens vom
Futtertische beträgt 30 cm. Zur Erleichterung
des Einfluges sind zwei Spannen unter dem
Glasrahmen wagerechte Aste angebracht. Die
an zwei Seiten des. Futterhauses angebrachte
1 Meter hohe Schneewehre dient zum
Schutze des am Boden des Futterhauses ein-

297

üvegkeret alatt két arasznyira vízszintes ágak
vannak alkalmazva.

A kunyhó két oUlalához crősitett 1 ni.
magasságú hófogó sövény a kunyhó alján
magevő madarak számára berendezett etetö-

gerichteten Futterj)Iatzes für körnerfressende
Vögel. Der Preis des auf Betonsockeln stehen-
den Futterhauses Ijcträgt 30 Kronen. Der
oben- Teil des Futti-rhauses, • welchen der
Besteller selbst auf die eingegrabenen Pfosten

EtctökimyM. Ma^ar minta. Eredetije a M. 0. K. madàrvcdcliiii telepén.

Fulferhaus. Ungarische Form. Das Originale auf d. Vogelschutz.statioii der

U. 0. C. auf der Szt.-Maigarethen-Insel in Budapest.

hely védelmére szolgál. A betonalapzatokon
álló etetükunyhü ára 30 koronában van meg-
állapítva. A kunyhónak külön is beszerezhető
felsőrésze, melyet a megrendelő maga erő-
síthet leásott oszlopokhoz, IS koronáért kap-
ható.

A második magyar etetőminta az úgyneve-
zett ^íjfiiamhdúez-etetö'' az előbbi etetőnek
Aquila XIV.

befestigt, kann auch stopárat für 18 Kronen
bezogen werden.

Das zweite ungarische Muster fürFütterungs-
ai)parate ist das sogenannte „Taubenlimis-

38

298

kicsinyített és egy oszlopon álló formúja,
40 cni.-es asztalkával. Ara 10 kor.

Az „etetoszekrény" niagyarmintájanauyohb

Futter /lauschen", eine verkleinerte, nur aul
einer Pfoste stehende Form des Futterhauses,
mit einem 40 cm. messenden Tisehehen.
Preis 10 Kronen.

„Galambdúozetetii"

Futterhäuschen : „Taubenschlag",

méretekben készült, mint a Biîiii.upscH-féle
„Futterkasten". 40 cm. hosszú és L>0 cm.
széles asztalkájára több napra való élelem

Die ungarische Form des „Futterkastens"
hat grössere Masse als die v. BuRLEPscHSche.
Das 40 cm. lange und '2{) cm. In-eite Tisch-

Ktftöszekrény. — Futterkasten.

helyezhető el, s e mellett könnyen szállítható
és egyszerű kézi eszközökkel házilag is
könnyen előállítható készülék. Gyári ára
8 korona.

éhen kann für mehrere Tage genügendes
Futter fassen, dabei kann der Futterkasten
leicht transportiert werden, und aucli mit ein-
facher Haiiilarl)pit oline Schwleris-keiten im

299

Némileg a BEKLErt'cii-f'éle etetőliaraiig he-
lyettesítése, de még inkább oktatás és gyö-
nyörködtetés czéljából készült az itt bemuta-
tott kis ,,ahia]c-etetö" elöl-liálul üveglappal,
két oldalán alacsony bejáróval ellátva.

Csekély befogadóképességénél fogva, mint
madármentö eszköz nem jöhet számba. E
helyett, a madaraknak a szobából közvetlen
közelről való megfigyelését tévén lehetővé,
kiválóan alkalmas arra. liogv különösen a

'\\'rge der liaiií-iiidustiic licrgc stdlt werden.
Kabrikspreis 8 Kronen.

Einigermassen als Ersatz für die Beklbpsch-
sche Fnltcrgldcke, vielmehr jedoch behufs
Belelirimg nnd Ergötzimg wurde das neben-
stehend abgebildete kleine ^lenst&r-Futter-
hästchen'" hergestellt, dessen vordere und
rückwärtige Seite mit je einer Glasscheibe,
an beiden Seiten mit je einem niederen Ein-
gange versehen ist. Infolge seiner geringen
Aufnahmsfähigkeit kann dasselbe als Fütte-
rungs-Apparat nicht in Betracht kommen.
Statt diesem aber ist dasselbe, indem es die
Beobachtung des Vogels aus di^m Zimmer

1

„Ablak-etetö". — „Feustei-Futterkästchen''

gyermekekben is szeretet és érdeklődést éb-
resszen a madárvilág iránt.

Az „Utimitató", a mesterséges fészek
odvak kezelése magyarföldi viszonyok
közt.

Már az első ily czimü kiadvány megszöve-
gezésekor nyilvánvaló volt, hogy hazánkban
a mesterséges fészekodvak sikeres alkalma-
zásának csak egyetlen, de nagyon komoly
akadálya van. a verebek óriási tömec/e, mely-
lyel szemben eleinte csaknem reménytelen-
nek látszott a küzdelem.

Chernul IwTv.vN-nak e téren már néhány év-
vel előbb megkezdett s nálunk úttörő kísér-
letei idejében rámutattak arra, hogy hazánkban
a fészekodvak elhelvezésénél és kezelésénél

aus unmittelbarer Nähe ermöglicht, ausser-
ordentlich dazu geeignet, Liebe und Interesse
für die Vogelwelt besonders in dem Kinder-

gemüte zu erwecken.

Die „Anleitung, das Behandeln der
künstlichen Nisthöhlen mit llücksicht auf
die ungarischen Verhältnisse.

Schon bei der ersten Konzeption der als
..Anleitung" betitelten Publikation stellte es
sich heraus, dass dem erfolgreichen Anwen-
den der künstlichen Nisthöhlen in Ungarn
nui ein einziges, aber sehr starkes Hindernis
entgegensteht, nämlich die kolossale Mem/e
der Sperlinge, gegen welche der Kampf an-
fangs fast hoffnungslos erschien. Die in IJn-
garn bahnbrechenden ^'ersuche. welche Ste-
PH.^N v. (!hrknki. auf diesem Gebiete schon vor
einigen Jahren begann, wi. sen noch bei Zei-
ten darauf hin. dass in Ungarn beim Placie-

:í8-

300

nem annyira a könnyen alkalmazkodó czi-
nege s más rovarevő odulakónk, mint inkább
a veréb az irányadó. Ez szabta meg a magyar
fészekodiiininták szerkezetét, valamint az „Út-
mutató" irányát is, a melynek egyik legfon-
tosabb fejezetévé a verébkérdés vált.

Az első kísérlet, az odvak javarészének
'/« — iVa m. közt való elhelyezése magában
nem nyújtott elég védelmet a mezei verébbel
szemben, a mely még az 1 m. magasságú
szabadon álló karókra erősített odvakat is
azonnal elfoglalta. A verebeknek lőfegyverrel

reii und Heliandclii der Nisthöhlen nicht die
sich leicht aniiasscndeii Meisen und andere
insektenfressende Höhlenbewohner massge-
bend sind, sondern vielmehr die Sperlinge.
Diese Tatsache bestimmte die Form der unga-
rischen Nisthöhlen und auch die Richtung
der „Anleitung", unter deren wichtigste Ka-
pitel dasjenige über die Sperlingsfrage gehört.
Der erste Versuch, wonach der grüsste Teil
der Nisthöhlen in einer Höhe von ' ., und 1' j,
Metern ausgehängt wurden, bot für sich allein
noch nicht genügenden Sciiutz gegen den
Feldsperling, welcher sogar auch die in 1
Meter Höhe auf einem freistehenden Pfahle

Parus major L

Passermontanus L.

Jyn.x torquilla L.

való gyérítése számos akadályba ütközött, a
mesterséges odvakba rakott fészkük és tojá-
saik eltávolítását pedig az eredetileg csava-
rokkal lezárt fedél nehezítette meg. Ez okok-
ból kellett a magyar odumintáknak szerszám
nélkül leemelhető fedelekkel készülniök és ezért
vált az odvaknak a fészkelési idő alatt vég-
zett gyakori revideálúsa a siker egyik elen-
gedhetlen feltételévé. Az április elejétől július
végéig hetenként egyszer végzett revideálást,
a verébfészkek és tojások eltávolítását a le-
emelhető odufedél rendkívül megkönnyítette,
az odvaknak embermagasságon alul való el-
helyezése pedig a létrák alkalmazását tette
elkerülhetővé. Ily eljárással sikerült elérnünk
azt, hogy a mesterséges fészekodu nemcsak
hasznos rovarevőink elszaporodásának, hanem

befestigten Nisthöhlen sofort in Besitz nahm.
Die Verminderung der Sperlinge mittels Ab-
schiessens stiess auf zahlreiche Schwierigkei-
ten, das Ausheben ihrer Nester und iMer aus
den künstlichen Nisthöhlen wurde durch das
ursprünglich fest angeschraubte Dachbrett
erschwert. Aus diesem Grunde niussten die
nugarisehen Nisthöhlen so hergestellt werden,
dass man das Dachbrett ohne Werkzeuge
herabnehuien kann, und deshalb wurde die
oftmalige Revision der Xisthöhlcn in der
Bridperiode zu einer unerlässlichen Bedin-
gung des Erfolges. Die von Anfang Ajtril bis
Ende Juli wöchentlich einmal vorgenommene
Revision, das Entfernen der Sperlingsnester
und Eier wurde durch das abhebbare Dach-
brett ausserordentlich erleichtert, während

801

egyidejűiéi;- a verebek irtásának is eszközévé
vált.

A tavaszi odurevideálásnak az ütniiitató-
ban történt javaslása a főbb fészek-
typusok ismertetését is szüksé2;essé
tette, a mely czélra a mellékelt

három ábra és hasznos odulako i —

madaraink, valamint a két verébfaj
fészekanyagának és tojásainak leírása
szolgál.

A túlnyomó számban alacsonyan
alkalmazott fészekodvak védelmére
a macskák ellen az elcsípett fejű
szegek kettős sora szolgál. Egyes
esetekben czélszerű a fedél szélét
is szegekkel kiverni. E szegsorok,
tapasztalat szerint, éppen nem riaszt-
ják vissza az apró madarat, sem
meir nem sértik.

V^

nrt

Sok oldalról érkező kívánságnak
megfelelve, az Útmutató 11. kiadása külön
fejezetben foglalkozik a fészekodvak házi
előállításához szükséges tudnivalókkal is,
ismertetve a gyártás összes
főbb fogásait és a mellékelt
ábrán adva meg a házi gyár-
tású fészekodu (.1 minta) szer-
kezetét és méreteit. Tekintettel
a veszélyre, a mely az esetleg
czélszerűtlen házi gyártmányok
nyomán keletkező csalódásban
rejlik, e fejezet végén az ily
készítményeknek alkalmaztatá-
suk előtt szakértővel (lehető-
leg M. 0. K.) való megvizsgál-
tatása van javasolva.

t

-y

-- 9"

Külön fejezet tárgyalja a
f'észekodukká alakított fali ré-
sek alkalmazását is. A szűk-
szájú fali odvak egyik itt kö-
zölt ábrája a Platthy Árpád
nógrádkékkői intéző által szer-
kesztett és sokszorosan kipró-
bált fali odnt mutatja be. A mindhárom irány-
ban 15 cm. kiterjedésű üreg, valamint a
3'2 cm. átmérőjű röplyuk czenienitel van
* A röplyuk átmérője ii 2 cm.

i.

Házifcyártású fészokodú. A. minta'

Durch Hausindustrie herf,'e.'ítellto

Nisthöhle. Muster A'

das Aushängen der Nisthöhlen unter Mannes-
höhe die Anwendung von Leitern cnilielirlich
machte. Dieses Vorgehen brachte es mit sich,
dass die künstlichen Nisthöhlen nicht nur die
\'ermehrung der nützlichen Insek-
tenfresser beförderten, sondern auch
zugleich ein Mittel zur Verlilt/iing

1 der Sperlinge wurden.

Da in (1er „.\nleitung" die Früh-
jahrsrevision anempfohlen wurde, so
mussten auch die hauptsächlichsten
Nesttypen angegeben werden, wel-
chem Zwecke die nebenstehende
Abbildung, sowie die Beschreibung
des Nestbaumateriales und der Eier
unserer nützlichen Höhlenbewohner
und der beiden Spcrling.sartou dient.
Um die zum grössten Teile nied-
rig angebrachten Nisthöhlen gegen
die Katzen zu schützen, wurden
zwei Reihen Nilgel hinein geschla-
gen, und die Köpfe derselben spitz
abgezwickt. In manchen Fällen ist
es zweckmässig auch den Rand des Dach-
brettes auf diese Weise einzurichten. Diese
Nagelreihen verscheuchen und verletzen erfah-
rungsgemäss die Kleinvögel
durchaus nicht.

Um dem von vielen Seiten
hiutgewordeuen Wunsche zu ent-
spreclien, behandelt die zweite
Auflage der „Anleitung" in
einem besonderen Kapitel auch
das, was zur häuslichen Iler-
stelluwi der Nisthöhlen not-
wendig zu wissen ist ; es wer-
den die hauptsächlichsten Knifl'e
bei der Fabrikation angegeben,
während die nebenstehende Ab-
bildung die Formund die Masse
der durch Uandindustrie her-
gestellten Nisthöhle (Muster A)
angibt. Mit Rücksicht auf die
Gefahr, welche in der, durch ein
unzweckmässiges llausfabrikat
hervorgerufenen Täuschung be-
steht, wurde am Ende dieses
Kapitels vor der Anwendung die
Überprüfung desselben von einem Sachver-
ständigen (womöglich von der U. 0. C.) in
Vorschlag gebracht.

* Der Dorchmesser des Flugloches bdträgt 32 cm.

S-Ü"

302

körültapasztva. Különösen a Parus major
L. és a lùiticilla phoeniciirK L fészkel
ezekben a kékkői kert kerítésoszlopaiba
mintázott odvakban; télen pedig a cziiioge-
félék és csuszkák hálnak binniik.

Valamint a téli etetésről szóló fejezet, úgy
a szabadon fészkelő madarak védelmét tár-

Ein besonderes Kapitel] behandelt auch die
Anwendung der zu Nisthöhlen umwandelbaren
Mnairlijrher. Die nebenstehende Abbildung
zeigt eine von Akpâu v. Platthy, Gutsverwal-
ter in Xógrád-Kékkő, hergestellte und vielfach
erprobte Mauerhöhle mit engem Fluglocii.
Die in jeder Richtung lö cm. messende Höhle,
sowie das im Durchmesser '.V'l cm. messende
Flugloch sind mit Zement ausgelegt. Beson-

Keritésoszlopba épített fészeküdii.
In den Zaunpfeiler gebaute Nist-
höhle,

Berlepschtele „madárvédelmi ültetvény" vázlatos átnietszete.
Schematischer Durchschnitt eines von Berlepsch'schen V'ogelschutzgehölzes.

gyaló rész is általában a '."vezérmuuka,
Brelepsch : „Der r/esa »unte Vogelschxfz' szeìle-
mében mozog. Beri.epsch mintatelepéről me-
rítve a példákat s a mellékelt vázlatos rajzban
mutatva be BeriíEpsch „madárvédelmi ültetvé-
rn/eínek" szerkezetét.

{G galagonyasor átmetszete. a különféle
magasságban mesterségesen létesített fészek-
tartó ágcsoiiiókkal, V az alacsonyan tartott
közti védőbokrozat, E a háromsoros védő
vadrózsasövénv-)

Befejezésül legfontosabb odulakó madaraink
ábrái következnek, a fajonként változó tele-
pítési feltételek rövid ismerietésével; végül a
m. kir. földmivelési ministernek madárvédelmi
körrendelete s hátlapként a fészekodu-gyár
árjegyzéke.

ders Parus major L, und Riäicilla phoenicura
L. nisten in diesen Höhlen, welche sich in
den Pfeilern eines Gartenzaunes zu Kékkő
befinden ; im Winter bilden sie .Schlafstätten
der Meisen und Kleiber.

Ebenso wie das Kapitel über die W'inter-
fütterung, so hält sich auch dasjenige über
den Schutz der freibrütenden Vogelarten im
allgemeinen an den Geist des massgebenden
Werkes von Berlepsch : „Der gesamte Vogel-
schutz". Die Beispiele werden von der Muster-
station Berlepschs genommen, die nebenste-
hende schematische Skizze zeigt die Einrich-
tung von Berlepschs „Vogelschiitzgehölzen" .

{G bedeutet den Durchmesser der Weiss-
dornhecke. mit den in verschiedenen Höhen
künstlich hervorgebrachten Astijuirlen zur Auf-
nahme der Nester, V bedeutet das niedrig ge-
haltene Zwischengehölze, i? die aus drei Rei-
hen bestehende schützende Wildrosenhecke.)

Zum Schlüsse folgen die Abbildungen unse-
rer wichtigsten Höhlenbrüter mit kurzer Angabe
der je nach der Art verschiedenen Ansiedehings-
bedingungeu. schliesslich die vom kön. ung. Mi-
nister für Ackerbau erlassene Kreisverordnung
in Sache des Vogclsciiutzes. und als Sclilusseite
das Preisverzeichnis der Nisthöhlen-Fabrik

808

Az állami niadárvédelmi telejiek szer-
vezete.

A több mint 5 millió holdnyi kincstári
és állami kezelésben lévő erdőterületen tör-
tént madárvédelmi intézkedések a M. 0. K.
javaslatára az erdészlakok kertjeiből s az er-
dészeti fö- és szakiskolák kísérleti telepeiből
indultak ki, tehát oly zárt teriiletekből, a
melyeken a fészekodvak és etetők állandó
felügyelet alatt tarthatók s mindennemű meg-
rongálástól megvédhetek.

A iiiadártelepitésre alkalmas kertek hiva-
talos úton való számbavétele i09"2 kert be-
jelentését eredményezte. A kertenként első
kisérletiil szétosztandó fészekodvak száma
minimálisan 4 4 darabbal, kiválóan alkal-
mas helyeken megfelelőleg magasabb szám-
mal lévén előirányozva, földmivelésügyi kor-
mányunk ez idei ily czélra 1)315 fészekodut
{A és ß minta) szerzett be és osztatott szét.
A fészekodvak szétosztása természetesen a
következő években is folytatódik az első
kísérletek eredményeinek arányában. Az ered-
ményről a M. 0. K. szövegezte portomentes
kérdőívek fognak beszámolni. Ez ivek gondos
kitöltése és minden év október l-ig a M. 0.
K.-ba való beküldése az állami madárvédelmi
telepek őreinek hivatalos kötelessége lesz.
Az 0(1 vak elhelyezésére és kezelésére nézve
a már előzőleg szétosztott „Útmutató" irány-
adó. Az állami madárvédelmi telepek őrei
ezenkívül külön is utasítva vannak, hogy
minden idevágó kérdésükkel a M. 0. K.-hoz
forduljanak felvilágosításért.

A fészekodvakkal egyidejűleg téli etetö-
késziilékek is kerültek szétosztásra: összesen
5 etetőkunyhó és 121 etetőszekrény. Előb-
biek az erdészeti tanintézetek kísérleti tele-
peire kerültek, utóbbiak oly czélból osztattak
szét az egyes erdöhatóságok területén, hogy
a házilag előállítandó hasonló készülékek szá-
mára mintáknl szolgáljanak.

A téli etetők czélszerü és olcsó tápszerek-
kel való ellátása czéljából a síkföldi állami
erdöbirtükokon napraforyó termelése van tervbe

Die Organisation der staatlichen Vogel-
schutzstatiunen.

In den über 5 Millionen Joch betragenden
staatlichen und in staatlicher Venvaltung be-
findlichen Forsten wurden die Vogelschutz-
Einrichtungen auf Vorschlag der U. 0. C. in
den Gärten der Forstiiäuser, und in den Ver-
suchsstationen der forstlichen Hoch- und
Fachschulen begonnen, d. i. in solchen ge-
schlossenen Gebieten, wo die Nisthöhlen und
Futterapparate unter ständiger Aufsicht ge-
galten und gegen jede Beschädigung geschützt
werden können. Auf amilichem Wege wurden
1902 zur Vogelansiedelung geeignete Gärten
angegeben. Zum ersten Versuche wurde die
Anzahl der zu verteilenden Nisthöhlen für
je einen Garten im Miiiiiinun zu 4, an be-
sonders geeigneten Stellen zu einer entspre-
chend höheren Zahl Nisthöhlen veranschlagt;
dem entsprechend bestellte und verteilte das
königl. ung. Ministerium für Ackerbau zu
diesem Zwecke heuer 6315 Nisthöhlen (Muster
A und B). Die Verteilung der Nisthöhlen
wird natürlich auch in den folgenden .Jahren
fortgesetzt, u. zw. in dem Verhältnisse der
ersten Versuchsresultate. Über die Erfolge
werden von der U. 0. C. ausgestellte porto-
freie Fragebugen berichten. Das sorgfältige
Ausfüllen dieser Fragebogen, sowie das jähr-
liche Einsenden derselben am 1. Oktober an
die U. 0. C. wird zur amtlichen Pflicht der
Vorsteher der staatlichen Vogelsclmtz-Sfati« inen
gemacht Für das Aushängen und Behandeln
der Nisthöhlen ist die schon im voraus aus-
geteilte „Anleitung" massgebend. Die Vor-
steher der staatlichen Vogelschutzstationen
sind übrigens besonders verwiesen worden,
sich in jeder diesbezüglichen Frage behufs
Aufklärung an die U. 0. C. zu wenden.

Gleichzeitig mit den Nisthöhlen kamen
auch Winterfütterungs-Apparate zur Vertei-
lung, insgesamt 5 Futterhäuser und 121 Fut-
terkästen. Erstere kamen in die Versuchs-
stationen der forstlichen Schulen, letztere
wurden auf dem Gebiete der einzelnen Forst-
ämter zu dem Zwecke verteilt, dass sie die
Muster ergeben, nach welchen diese Apparate
häuslich hergestellt werden können

Um die Futtcrapparate mit zudienlicher
und billiger Nahrung zu versehen, ist in den
der Ebene angehörigen Staatsforsten der An-

304

véve, olyfornián, hogy a sikföldi területek
hozamából a hegyvidéki erdőbirtokok etetői
is elláthatók legyenek.

A szabadon fészkelő hasznos madarak sza-
porodásának előmozdításában az első lépés a
már említett körrendelet kibocsátása, mely a
lomberdőteriiletekeii a mesterségesen sűrített
fenyvesremizelcnék és a beltelkeken az eleven-
sövényeknek létesítését teszi kötelezővé.

Mindezek az intézkedések a jövőben, a
kezdet nehézségeinek leküzdése után, foko-
zott erővel és szélesebb mederben lesznek foly-
tathatók. Szükségesnek minősíttetett ugyanis,
hogy idővel az állami erdészeti hivatalokon
kívül a gazdasági akadémiákon, a földmíves-
és vinczellériskolákon, ménesbirtokokon, kincs-
tári fürdőkön és nyaralótelepeken és végül a
közalapítványi birtokokon is létesüljenek ma-
dárvédelmi telepek. S hogy végül a madár-
védelem e módjainak ismerete ott is elter-
jedjen, hol erdészeti hivatalok nincsenek, a
plébániák és iskolák használatára is 1 — 1
oduminta és néhány „Útmutató" szétosztása
van tervbe véve.

A gyakorlati madárvédelem eszközeinek
terjesztésére irányuló eme törekvésekbe szer-
vesen kapcsolódik vallás- és közoktatásügyi
ministerünknek Apponyi Albert oRÓF-nak nagy-
fontosságú intézkedése, a melylyel 1906-ban
„A madarak cs fák napját" elemi iskoláink-
ban meghonosította. Oly intézmény ez, mely
hivatva van ifjúságunk lelkében a madár-
világ iránt meleg szeretetet és érdeklődést
ébreszteni s e réven nemzetünk széles köreit
a madárvédelmi törekvések iránt fogékony-
nyá tenni. A „Madarak és fák napja" hatá-
sából ez idén alakult „Országos Ifjűsái/i
Madárrédö Liya", melynek tagjait holtig tartó
fogadalom egyesíti a madarak szeretetében
és védelmében — biztató jele a jövő sike-
reinek.

bau von Sonnenblumen in Aussicht genom-
men, u. zw. ill dem Masse, dass von der
l'riKJiiktion der ebenen Oebiete auch die Fut-
terajjparate der Gebii'gsforste versehen wer-
den können.

Der erste Schritt, die Vermehrung der tVei-
! brütenden nützlichen Vögel zu fordern, ist
der Erlass der schon erwähnten Zirkularver-
ordnung, laut welcher in den Gebieten der
Laubwälder das Anlegen künstlich verdichte-
ter Ficlitermtmisen und im Intravillanum das
Anptlaiizen von lebenden Zäunen vorgeschrie-
ben wird.

All diese Einrichtungen werden in der Zu-
kunft, nach Bekämpfung der Schwierigkeiten
des Anfanges in erhöhtem Masse uud auf
breiterer Basis fortgesetzt werden. Es wurde
nämlich für notwendig erachtet, dass ausser
den Staatsforsten auch in den landwii'tschaft-
lichen Hochschulen, in den Schulen für Land-
wirte und Winzer, in den Gestütsbesitzungen,
in den staatlichen Bädern und Kurorten, und
schliesslich auch in den Fundationsbesitzun-
gen Vogelschutzstationen eingerichtet werden.
Und damit zum Schlüsse die Kenntnis dieser
Methoden des Vogelschutzes auch dort ver-
breitet werde, wo es keine Forstbeamte gibt.
sollen auch au die Pfarrämter und Schulen
je eine Nisthöhle und einige „Anleitung" -en
verteilt werden.

Diesen Bestrebungen, die Mittel des prakti-
schen Vogelschutzes zu verbreiten, reiht sich
die im Jahre 1906 herausgegebene hochwich-
tige Verordnung unseres Ministers für Kultus
und Unterricht, des Grafen Albert v. Apponyi,
mit welcher der „Vogel- und Baum- Tag" in
unsere Volksschulen eingeführt werde, orga-
niseli au Es ist dies eine Institution, welche
berufen ist, in dem Gemute unserer Jugend
warme Liebe und Interesse für die Vogelwelt
zu erwecken, und dadurch breite Schichten
unseres Volkes fiir die Vogelschutz-Bestre-
bungen empfänglich zu machen. Die heuer
durch den „Vogel- und Baum-Tag'" ins Leben
gerufene „Landes- Vogelschutz-Liga der Ju-
geii'l". deren ^iitglieder dinrli ein bis ans
Lebensende dauerndes Gelübde in der Liebe
und dem Schutze der Vögel vereint sind —
ist ein verheisseudes Zeichen der zukünftigen
Erfolge.

805

A niarjîitszigeti iiiadárTédelini telep.

A fővárosunk közelién, több mint 2 km.
hosszúságbiin elterülő gyönyörű dunai szige-
tünk százados fáival, disztjokraival s a zár-
dák romjait borító sűrűségeivel a niadártele-
pítési kísérletek száiims oly feltételét egyesíti.
a mely ínég a nuilt év nyarán megragadta
DK. Darányi Ignácz földmivelésügyi iniiiisteriink
figyelmét. Ekkor határozta cl oly madáivé-
delini mintatelep létesítését, a mely mint a
M. 0. K. kísérleti területe, egyszersmind a
nagyközönség oktatására is szolgáljon.

Első kísérletül a beszerzett 100 fészekodu
közül 1906 novemberében 53 helyeztetett el.
A részint alacsony karókra, részint élőfák
törzseire, még pedig a verebekre való tekin-
tetből javarészt 1 — PA m. magasságba he-
lyezett odvak 1-töl kezdődő sorszámmal van-
nak ellátva. E számok a külön e czélra
készült pontos térkép megfelelő helyeire van-
nak jegyezve, hogy ily módon a M. 0. K.
kiküldöttje minden odu sorsáról számot adó,
tehát az eredményeket is pontosan feltüntető
naplót vezethessen. A téli etetés eszközéül
o etetőkuuyhó vau elhelyezve. Csalogatóul az
etetőasztalról lecsüngő fél dió- és faggyú^
darabok, valamint napraforgórózsák vannak
alkalmazva. Eleimül pedig a karászi odu-
gyárból beszerzett .,madárkalács" szolgál.

A szabadon fészkelő madarak megtelepü-
lése érdekében kísérletképpen 4 bokorsűrű-
ség alja vétetett körül Vs méter magasságú
(5 cm. lyukbőségű) sodronyhálóval, a mely-
ből a lehullott száraz leveleket a szél se
söpörheti a pázsitra. Dy módon iparkodunk
e díszkert bokrait is fészkelésre alkalmasabbá
tenni, a nélkül, hogy ezzel a park szépségé-
nek ártanánk. Hogy a már megtelepült mada-
rak is el ne riasztassanak, kérésünkre Maovau
György főkertész úgy intézkedett, hogy jövőre
a bokrokat c»ak i)ermetezövel öntözzék, ne pedig
tömör vízsugárral. Lépések történtek a szige-
Aqiüla XIV.

Die Vogelschiitzstation anf der Marga-
rethen Insel.

Unsere über 2 kim. lange, in der Mitte der
Hauptstadt gelegene, wnndcrsciiüiie üonau-
insel vereint in ihren hundertjährigen Bäumen,
Ziersträuchern und mit ihrem dichten Pflanzen-
wüchse auf den Klosterruinen so zahlreiche
Hedingungen einer Versuchsstation für Vogel-
ansiedelung, dass dieselbe schon im .Sommer
des Viirjahres die Aufmerksamkeit unseres
Ackerbauministers Ür. Iünaz v. Dar.wvi auf
sich zog. Damals beschloss er hier eine
solche Vogelschutzstation einzurichten, welche
als Versuchsgebiet der II. 0. C. zugleich zur
Belehrung des Publikums diene.

Als erster Versuch wurden von den be-
stellten 100 Nisthöhlen im November 1900
58 ausgehängt. Die teilweise auf niedere
Pfähle, teilweise auf die .Stämme lebender
Bäume, u. zw. mit Rücksicht :uit' die Sper-
linge zum grössten Teile in einer Höhe v(ui
1 — 1'/^, Meter ausgehängten Nisthöhlen sind
mit einer laufenden Nummer versehen, welche
mit 1 beginnt. Diese Zahlen sind auf die
entsprechenden Plätze einer besonders zu
diesem Zwecke hergestellten genauen Karte
eingetragen, damit der Delegierte der V . < ».
C. ein über jede Nisthöhle beziiglicheä, daher
auch die Resultate genau wiedergebendes'i'age-
buch zu führen imstande sei. Für die Wiuter-
fütterung wurden 8 Futterhäuser errichtet.
Als Lockmittel wurden von dem Futtertische
herabhängende halljíertt; Wallnüsse und Talg-
stückchen, sowie Sonnenblumen-Scheiben an-
gewendet. Als Nahrung dient der ..Futter-
stein", welcher von der Nisthühlenfabrik in
Kárász geliefert wurde.

Behufs Ansiedelung fier Freibrütler wurden
versuchswM'ise 4 Straiichdickichte mit einem
ca V'a Meter hohen Drahtnetze (Maschenweite
5 cm.) umgeben, so dass die herabfallenden
Blätter vom Winde nicht hinansgeweht wer-
den können. Auf diese Weise versuchen wir
die Sträucher dieses Ziergartens auch für
das Nisten geeignet zu macheji, ohne damit
der Schönheit des Parkes zu schaden. I'm
die schon angesiedelten Vögel nicht zu ver-
treiben, würde auf unser Ansuchen Herrn
( )bergärtiier Georg Magyar veranlassen, dass
in Zukunft dic^ Sti-äucher nicht mit massiven,
sondern mit geteiltem Wasserstrahl begossen

39

306

teu kóborló macskák, valamint az ott fész-
kelő szürkevarjak irtása ügyében is.

Ez előmunkálatok kiegészítéseképpen a szi-
get téli niadárfaunájának számbavétele követ-
kezett, mely sorozat majdan a jovó évekével
egybevetve, a madárvédelmi intézkedések
sikerének mértékét adja. Az 191J6 deczember
közepén végzett becslés eredménye: 20 — 25
cziner/e {Parus major, coeruleus, palustris,
néhány ater), 5 — 6 Sitta caesia L., 3—4
Certhia familiáris L., 4 Ficus viridis L.,
20—30 Turdus menda L (telelő), 15—20
Tardus pilaris L. (vendég), 2 Troglodytes
troglodytes (L.), 2 Erithacus rubenda (L.),
2 — 3 Frinyilla coelehs L , 15—20 Coccuthraus-
tes coccothraustes L., H —10 Pyrrhula pyr-
rhula (L.), nagy csajiat Emheriza citrinella
és calandra (vendég), több csapat Passer
domesticus és inoìitanìts (nyáron ott költ;
télen inkább csak hálni jár a szigetre), (i — 8
Corvus comix L., 2 Pica pica (L.), 1 Acci-
piter nisus (L.).

A rendszeres kísérletezés 190() deczembe-
rében kezdődött, a mikor a 3 etetőkunyhó
teljes felszereléssel várta a tél hidegétől a
városba szoruló madarakat. E hónapban már
számos fészekodu szolgált a czinegék háló-
tanyájául. Az egyik odúban már kevéssel
4 óra után ismételve találtunk alvó szén-
czinegét. mely a fedél leemelésekor felébredve,
nyugodtan állta a szemlélők tekintetét.

Az 1906/07-iki tél kemény hidege és sűrű hó-
zivatarai, bőséges alkalmat nyújtottak a téli ete-
tők kipróbálására. A hófúvások napjain valóság-
gal az etetőkben laktak a környékről egyre sű-
rűbben érkező czinegék, melyek száma január
havában négyszeresre szaporodott. Nem szólva a
madárkalács legszorgalmasabb kopogtatójáról,
a csúszkáról, a szén-, kék- és harátczincgék csa-
patain kívül a fengvesczinege is több példány-
ban mutatkozott, sőt néhány viharos napon
a búbosczinege jellemző hivogatása is hall-
ható volt. A szigetre gyülekező sármányok
(Emberiza citrinella és calandra L.l. valamint
az" erdei- és hegyipintyek (Fringilla coelebs
és montifringilla L.) és a különben az etetö-
kunyhó asztalára is felszálló feketerigók a

werden. Ausserdem wurden noch ïSclirittr
getan zur Vertilgung der heruniscliwcifendt-n
Katzen und der dort brütenden Neljelkrähen.
Als Ergänzung dieser Vorarbeiten folgte die
Aufnaiime der \\'interornis der Insel, welche
mit der des folgenden Jahres verglichen rincii
Masstab für die Resultate der Vogelscliutz
einrichtungen ergibt. Die Mitte Dezember
1906 durchgeführte Schätzung ergab folgende
Daten: 20 — 25 Meisen [Parus major, coeru-
leus, palustris, einige ater), 5 — 6 Sitta caesia
L., 3—4 Cerlhia familiáris L . 4 Picus inri-
dis L., 20-30 Turdus merula L. (llberwiii-
ternde), 15 — 20 Turdus pilaris L. {Wintcr-
gäste). 2 Troglodytes troglodytes (L.), 2 Eri-
thacus ruhecula (L.), 2 — 3 Fringilla coelcbs
L., 15 — 20 Coccothraustes coccothraustes (L.),
8 — 10 Pyrrhiila pyrrhnla (L.), grosse Flüge
Emberiza citrinella und calandra (Gäste),
mehrere Flüge Passer domesticus und mon-
tanns (brüten hier im Sommer; im "Winter
benützen sie die Insel vorwiegend nur als
Schlafstelle), 6 — 8 Corvus cornix L.. 2 Pica
pica (L.), 1 Accipiter nisus (L.).

Die systematischen Versuche begannen im
Dezember 1906, zu welcher Zeit drei voll-
ständig ausgerüstete Futteihäuser die durch
die Kälte in die Stadt verdrängten Vögel er-
warteten. In diespiii Monate wurden schon
zahlreiche Nisfliohleu von den Meisen als
Schlafplätze benützt. In einer Nisthöhle fan-
den wir kurz nach 4 Uhr nachmittags wieder-
holt eine schlafende Kohlmeise, welche durch
das Abheben des Dachbrettes aufgeweckt,
sich unter den Blicken der Zuschauer ganz
ruhig verhielt.

Die grosse Kälte und die zahlreichen Schnee-
stürme im "Winter 190tj 7 gaben ausgiebige
Gelegenheit zum Erproben der Winterfütte-
rungs- Apparate. Zur Zeit der Schneestürme
wohnten die aus der Umgebung in immer
grösserer Anzahl erscheinenden Meisen sozu-
sagen in den Futterhäusern ; ihre Anzahl ver-
mehrte sich im Jänner auf das \'ierfache.
Abgesehen von dem fleissigsten Futtetstein-
Klopfer, dem Kleiber, zeigten sich ausser den
Flügen der Kohl-. Blau- und Sumpf- Meisen
auch die Tannenmeise in einigen Exemplaren,
an einigen stürmischen Tagen wurde sogar
auch der chai akteristische Lockton Aer Schopf -
weise gehört. Die sich auf der Insel ansam-
melnden ,4/««tertlüge (Emberiza citrinella und

:5(»7

kunyhók alján berendezett etető-téren szede-
gették ;iz élelmet. Miiithosy a verebek csa-
patai télen inkább cíak liiiini Járlak a szigetre
és élelmüket javarészben a pesti gabonarak-
tárak környékfröl szerezték, a szineti etetőket
nem háborgatlak túlságosan. A kertészeti tele-
pen tanyázó ökörszemek (Troglodytes) a havazá,s
beálltával a pálmaházba szöktek be s ott
húzták ki a telet.

Mauiak Gyükuy tókertész a sziget közepén
álló fenyves alján karúkból és gyékényekből
készült fácsáiictetö-eres-t is állított fel. Viha-
ros napokon ezt az etetőt is állandóan 20 —
30 czinege népesítette be, rendkívül vonzó
látványt nyújtva a látogatónak, a ki az eresz-
től három lépésnyire állva gyönyörködhetett
a közeli ágakról csapatosan rakéta módjára
lecsapó, majd minden csőrben egy-egy napra-
forgómaggal, sugarasan szétrebbenő czinege-
hadban. mely csaknem kézzel elérhető közel-
ségben kopácsolt az elkaparintott magvakon.

E látványosság azonban csak addig tartott,
míg nagy hó vagy jégkéreg fedte a fák
gallyait. Mihelyt csak kissé enyhébbre fordult
az idö, vagy csak száraz hideg volt. hó nélkül,
a czinegék csak elvétve szálltak az etetőkbe;
táplálékuk javát a fákról és bokrokról szedték.
E jelenség lijra csak azt bizonyítja, hogy a
Téli etetés telelő rovarevőinket megmenti az
éhhaláltól, a nélkül, hogy természetes táp-
lálkozásuktól elszoktatná azokat.

Az ezidei szokatlanul hosszúra nyúló tél
odulakó madaraink fészkelését is feltűnően
késleltette. Xaphun tanúsága szerint április
13-án a nagy számban mutatkozó szénczine-
gék közül még csak egynek volt fészke. Az
első teljes fészekaljat pedig csak május lén
találtam. Május közepén végre a szűkszájú

calandra L.). sowie die Buch- und Berg-Fin-
ken (Fringilla coelebs und montifringilla L.i
und die ansonsten auch auf den Futtertisch
des Futterhauses fliegenden Amseln holten
sich ihre Xaiiruiig von dem Futterplatze, wel-
cher am Boden des Futterhauses eingerichtet
war. Indem die Sperlingsscharen im Winter
die Insel hauptsächlich nur als Schlafstätte be-
nützten und ihre Xahruiig vorwiegend in der
Umgebung der Getreideniagaziue von Pest
fanden, so belästigten sie die Futterhäuser
der Insel nicht allzusehr. Die in der Gärtne-
rei der Insel hausenden Zaunkönige (Troglo-
dytes) flüchteten sich nach dem Eintreten der
Schneestürme in das Painienliaus. und ver-
brachten dort den Winter.

Obergärtner Georg MAfiv.ui richtete unter
der Tannengruppe in der .Mitte der Insel ein
aus Pfählen und Schilfgetlecjit iiergestelltes
Futlerdarh für Fasane ein. An stürmischen
Tagen wurde auch dieser Futterapparat stän-
dig von 20—30 Meisen bevölkert, welche
dem Besucherein ungemein anziehendes Schau-
spiel boten, da er sich drei Schritte vom
Futterdache entfernt an den Meisen ergötzen
konnte, welche von den nalien .\sten scharen-
weise wie Haketeil iieraliscliossen, und dann
jede mit einem Sonnenblumenkerne im Schna-
bel, wieder strahlenartig auseinanderstoben.
und die erbeuteten Kerne in solcher Nähe
bearbeiteten, dass sie fast mit der Hand er-
reicht werden konnten.

Dieses Schauspiel dauerte aber nur so
lange, als die Äste der Bäume von einer
Schnee- oder Eisschichte überzogen waren.
Sowie sich die Witterung nur einigermassen
milderte, oder ivenn nur trockene Kälte, ohne
Schnee, herrschte, so beffogen die Meisen die
Futterapparate nur ganz sporadisch ; sie hol-
ten sich ihre Nahrung dann vorwiegend von
den Bäumen und Sträuchern. Diese Erschei-
nung beweist es wieder, dass die Winter-
fütterung unsere üiierwinternden N'ogelarten
von dem llungertode ei rettet, ohne dieselben
von ihrer natürlichen Nahrung zu entwöhnen.
Der heurige abnorm lange \\'inter verspä-
tete auch das Brüten dér Höhlenbrüter in
auffallender Weise. Laut meinem Tagebuciu-
hatte von den vielen Kohlmeisen am 13. April
nur ein Paar ein Nest. Das erste volle Ge-
lege fand ich erst am ersten Mai. Mitte Mai.
endlich waren drei ausgenommen, alle Nist

39*

308

odvak három kivételével már mind el voltak
foglalva, sajnos, jórészben az akkorra a szi-
getre tömegesen visszatelepülő mezei verebek
által is. A sodronykampiival kihúzott veréb-
fészkek némelyike alatt félig kész czinege-
fészket is találtam, mint a ezinege és a veréb
közt lefolyt harczok bizonyítékát.

A fészekodvaknak április közepétől július
végéig végzett időszakos revideálása oly sok
értékes és hazai viszonyainkra annyira jel
lemzö adattal járult naplóm tartalmához, hogy
nem mulaszthatom el annak legalább néhány
szemelvényben való ismertetését.

18. számú oda, H minta, fán, l'S m. ma-
(jassáqhan. Május 7-én a szénczinege (Parus
major) 11 tojása. V. 29-én még 10 fiókáját
eteti. VI. 9-éig a 10 tióka kirepült. YI. 14-én
az odúban nyaktekercs (Jynx torquilla L.) ül |
tojásán, miután a régi czinegefészket kido-
bálta. VI. 15- én 3 Jynx-tojás. VI. 29-én még
mindig csak 3, már megzápult tojás. Az odút
a kert öntözömunkásai háborgatták. VII. 26-án
az odu lakatlan.

48. sz. li minta 1 m. maifassághan, a sétaút
mellett szabadon álló karón, a közönség szá-
mára mutatványul; az odufedél leszegezve.
V. 7-én Jynx torquilla néz ki belőle s V.
29-ig mindennap. A közönségtől gyakran há-
borgattatván, VI. elején áttelepült a közeli
18. sz. odúba.

10. sz. A minta 1 m. magasságban, sza-
badon álló karón. V. 14-én az odu fenekén
félbenhagyott czinegefészek mohából, felette
mezei veréb (Passer montanus L.) fészke szal-
mából és nagy tollakból. ."> tojással, mely
fészkestül eltávolíttatott. Ettől kezdve üresen
maradt az odu.

12. sz. Ji minta 1'5 m. magasságban, fán.
V. 4-én kész mezei verébfészek. V. 14 én 5
mezei verébtojás; eltávolítva fészkestül. V.
29 én lijra mezei verébfészek 5 tojással; el-
távolítva. VI. 15-én megint friss mezei veréb-
fészek, VI. 20-án 5 tojással, mely fészkestül
eltávolíttatott. VII. 26-án újra 4 mezei veréb-
fióka, eltávolítva; gvomruk tartalma a M. 0.

höhlen mit engem Flugloche besetzt, leider
aber zum guten Teile auch von Feldsperlin-
gen, welche massenhaft auf die Insel zurück-
kehrten. L'nter den mit eiuem Drahtliakcn
herausgezogenen Sperlingsnestern fanden sicli
auch halbfertige Meisennester vor. als Beweise
der Kämpfe, welche zwischen Sperling und
Meise stattfanden.

Die zeitweise Revision der Nisthöhlen von
Mitte April bis Ende Juli bereicherte mein
Tagebuch mit so vielen wertvollen und für die
ungarischen Verhältnisse so bezeichnenden
Daten, dass ich es nicht versäumen möchte
wenigstens eine Auslese derselben bekannt
zu geben.

Nisthöhle Nr. 18, Modell K, auf einem
Baum in V8 Meier Hohe.

Am 7. Mai 11 Eier der Kohlmeise {Parus
maior). am 29. Mai werden IG Junge gefüt-
tert : bis zum 9. Juni die 10 Jungen ausge-
flogen. Am 14. Juni Eier des Wendehalses
(Jynx torquilhi L.), nachdem er das alte Mei-
sennest herausgeworfen hatte. Am 15. Juni
o Jynx-Eier, am 29. VI. noch immer nur 3
schon faule Eier. Die Nisthöhle wurde von
den Gärtner-Aibeitern beunruhigt. Am 26.
VII. ist die Nisthöhle unbewohnt.

Nr. 48, M. li, in 1 Meter Höhe. Neben
dem Spazierwege auf einem freistellenden
Pfahle, dem Pul)likum zur Ansicht bestimmt,
das Dachbrett festgenagelt ^'om 7. bis 29.
V. schaut tagtäglich ein Jynx torquilla her-
aus. Von dem Publikum öfters gestört, über-
siedelte er Anfang Juni in die Nisthöhle Nr.
18, welche sich in der Nähe befand.

Nr. 10, M. A , in 1 Meter Höhe, auf frei-
stehendem Pfahle. Am 14. Mai auf dem Bo-
den der Nisthöhle ein unvollendetes Meisen-
nest aus Moos, ■ darüber das Nest des Feld-
sperlings (Passer montauus L.) aus Stroh und
grossen Federn, mit 5 Eiern, welche mit
samt dem Neste entferut wurden. Seitdem
stand die Nisthöhle leer.

Nr. 12, M. B, in 15 Meter Höhe, auf
einem Baumslamm. Am 4. Mai fertiges Nest
des Feldsperlings. Am 14. Mai 5 Eier des
Feldsperliugs ; wurden mitsamt dem Neste
entfernt. Am 29. Mai wieder ein Feldsperlings-
nest mit 5 Eiern ; wurden entfernt. Am 15-
Juni wieder ein frisches Feldsperlingsnest,
am 20. Juni 5 Eier, welche samt dem Nest
entfernt wurden. Am 26. Juli wieder 4 Junge

309

K. gjnijteiuényébe sorozva. Nériusseri veréb-
költés egy odúban!

4. sz. A minia l m. magasságban, fenyves
tisztáson álló karón. V. 29 én 11 kékczinege
(Parus cocnilcus L.) fióka. VI. 2-án a fiókák
már .jól kitollasodtak. VI. 9-cn valaiueniivi
kirepült már. Az odii azóta lakatlan.

11. sz. li minto I m. magasan, fán. \-
4-éu szénczinege kotol. V. 7-én 1 frissen kelt
fióka. V. 29. A 11 fióka kirepült.

VI. 14-én újra szénczinege. 9 tojáson. ^ I
29-éii 8 félig kitollasodott tióka. VII. 26. A
czineirefiókák idöközluMi kirepültek: a fészek-
ben nagyon kevés ürülék.

H). sz. 1 m. magasan, fán. VI. 2. Nyak-
tekercs 9 tojáson. VI. 14-én 9 csupasz fiókája.
VI. 20-án már jól kitollasodott fiókája: az
odúban még nincs ürülék. VI. 29-ig a fiókák
kirepültek. Az odu fenekén két ujjnyi magas-
ságú, nyüvektül hemzsegő hig ürülék, mely
még \U. 2t)-án sem száradt ki teljesen.

}-J. sz. B minta 1 m. magasságban, fán.
V. 1-én kész szénczinege-fvszek. V. 4-én szén-
czinege tojásain ül. V. 29 én 9 félig kitolla-
sodott fióka. VI. 9 ig a 9 fióka kirepült.

VI. 29-én az elhagyott czinegefészek fölé
mezei veréb kezd építeni s közbejött elutazá-
som miatt az odu felügyelet nélkül maradván,
fiait fel is nevelte. VII. 29-én az odu üres.

M. sz. B minta ò m. maga.^ságban, fán.
V. 1-én kész szénczinege-fészek. V. 29. A szén-
czinegét a nyaktekercs időközben elűzte, a
nélkül azonban, hogy maga odafészkelt volna.
V^alószinüleg ez a czinegepár települt át a
közeli 52. sz. odúba, hol újból szerencsétle-
nül járl: 7 fiókáját vásott gyermekek elszed-
ték. Az elhagyott 20. sz. odúban VI. 14-én
a czinegefészek fölé épített mezei verébfészek
5 tojással. E kettős fészek a M. O. K. gyüj-
teniénvébe került.

des Feldsperlings ; wurden entferut ; der
Mageninhalt kam in die Sammlung in der U.
O. ('. Vier Sperlingsbr^uteii in einer Nist-
höhle !

Nr. -/, ^f. A. iti 1 Meter Höhe, auf freiste
henrlem Pfahle in der Blässe einer Tannen-
griippc. Am 29. Mai 1 1 Junge der Blaumeise
(Farns coeruleus L.). Am 2. Juni waren die
Jungen schon gut befiedert, am il. .luiii alle
ausgefldgen. Seitdem iileün die Xisthölile un-
bewohnt.

.Vr. //. .1/. /Í, in I .Bieter Höhe am Baum-
stamm. Aui 4. Mai brütet eine Kohlmeise, am
7. Mai 1 eben ausgeschlüpftes Junges, am
29. Mai alle 11 Juugen ausgeflogen.

Am 14. Juni wieder 9 Eier der Kohlmeise,
am 29. Juni S hall)beíiederte .lunge ; am
27. Juli waren die Jungen inzwischen aus-
geflogen ; im Neste nur wenig Exkremente.

Nr. /6, M. B, in 1 Meter Höhe am Baum-
stamm. Am 2. .Inni Wendehals auf 9 Eiern
sitzend ; am 14. Juni 9 nacktt?, am 20. Juni
schon gut befiederte J untren ; in der Nisthöhle
noch keine Exkremente : am 29. Juni waren
die .hingen ausgetiogeu. .Am Hoden der Nist-
höhle ein 2 Finger dicke von Maden \\ini-
melnde Exkrementenschicht, welche bis zum
2t). Juli noch nicht völlig austrocknete.

.Vr. /•')'. .1/. B. in I Meter Höhe, am Baum-
stamm. Am 1. Mai fertiges Kohlmeisen-iiest:
am 4. Mai sitzt die Kohlmeise auf Eiern: am
29. Mai 9 haihbeliederte Junge, am 9. Juni
die 9 .limgen ausgeflogen.

Am 29. .luui beginnt ein Feldspcrling sein
Nest auf das Meisennest zu bauen, und da
ich unterdessen verreisen musste, blieb die
Nisthöhle ohne Aufsieht, so dass er seine
.langen auch grosszog. Am 27. Juli ist die
Nistiiöhle leer.

Nr. 20. .M. li. in 3 .Bieter Höhe, am Baum-
stamm. Am 1 Mai fertiges Nest der Kohl-
meise : am 29. Mai, wuide die Kohbueise in-
zwischen v<ini Wendehals vertrieben, welcher
jedoch nicht darin brütete. Wahrscheinlich über-
siedelte dieses Meisenpaar in die nahe Nist-
höhle Nr. Ô2, wo es wieder Unglück hatte,
da seine 7 Jungen von mutwilligen Kindern
ausgehoben wurden. In der verlassenen Nist-
höhle Nr. 20 befand sich am 14. Juni ein
über das Meisennest gebautes Nest des Feld-
sperlings mit ~) Eiern. Dieses Doppelnest kam
in die Sammlung der F. O. (V

310

14. sz. B minta 0 m. magasan, fmi. V.
9-én mezei verébfészek, eltávolíttatott. \'I.
14-én^ ììyaktekercs lakja, déltájban gyakran
kinéz az odúból, tátott csőrrel liliegve, nyel-
vét öltögetve. \l. 22-én fiait eteti s utána
2 ürülékcsomóval csőrében tovaszáll. VI. 29-éig
a nyaktekercsfiókák kirepültek.

15. sz. li minta 1 m. maíjasscujhan, fán.
V. 1-én szénczinegc teljes fészekaljon kotol.
V. 29-éig a 10 fióka kirepült. \'l. 14-én iljra
szénczinege költ. VI. 29-én 5 szénczinege-
fióka. Vir. 26. A czinegefiókák rég kirepül-
tek, a letaposott fészekben kevés száraz ürülék.

1. sz. Berleiìsch-féle (' minta, búbosbanká-
nak szánva, 2 ni. magasságban fán. V. 9-én
csuszka (Sitta caesia L.) lakik benne; a tág
röplyukat agyaggal szűkre tapasztotta. VI.
2-án még fiait eteti. VII. 26-án a régi fészek-
anyag tiszta kéregdarabokkal van boritva.
talán a készülő, de elmaradt második költés
számára, vagy pedig hogy tiszta hálótanyája
legyen.

A többi odúról az itt adott naplóösszesi-
tésben számolok be röviden:

Alkalmazva volt 1907-ben 52 odu: 23 A,
20 ii, 9 (' és 2 /> minta.

Ezek közül elfoglalt a szénczinege 15 odút,
költött 13 esetben, 103 fiókát nevelve fel.

A kékczinege 3 odút, költött 3 esetben,
23 fiókát nevelve fel.

A nyaktekercs 3 odút, költött 2 esetben,
16 fiókát nevelve fel.

A csuszka 1 odút, költött 1 esetben, 6
fiókát nevelve fel.

Összesen 22 odu. 19 költés, 148 hasznos
madárfióka.

A szénczinege 2 esetben fészkelt kétszer
egymásután ugyanabban az odúban, 1 esetben
előzőleg kékczinege-családtól lakott fészek-
üregben; 4 fészekalj elpusztult, részint tojás-
ban, részint fiókákbau, melyek közül 2 fészek-
aljat vásott gyermekek semmisítettek meg.

Lakatlan maradt 12 odu. köztük 2 .4,

Nr. 14, M. li. in d Meter Hohe, am Baam-
stamm. Am 9. Mai Feldsperlingsnest, welches
entfernt wiirdr. .Vin 14. .Inni vnni Wendehals
bewohnt : gegen Mittag schaut er mit wcit-
geötfnetem Schnabel lechzend und die Zunge
vorstossend oft aus der Nisthöhle heraus. Am
22- Juni füttert er seine Jungen, und fliegt dann
mit 2 Exkrementenstücken im Schnahel weg.
Am 29. die Jungen ausgeflogen.

Nr. l'i. .1/. B, in I Meter Höhe, am Batim-
ritamm. Am 1. Mai bebrütet eine Kohlmeise
ein volles (ielege ; am 29. Mai die 10 Jungen
ausgeflogen. Am 14. Juni brütet tvieder eine
Kohlmeise ; am 29. 5 Junge der Kohlmeise.
Am 27. Juli die Kohlmeisenjungen längst aus-
geflogen, in dem niedergetretenen Nest wenig
trockene Exkremente.

Xr. 1, Modell C ron Berlepsch, ausgehängt
für Wiedehopfe in 2 Meter Höhe, am Bauiii-
stamm. .\m 9. Mai von einem Kleiher (Sitta
caesia L.) besetzt; das weite Flugloch wurde
durch Klebbau verengt. .\m 2. Juni werden
noch die Jungen gefüttert. Am 26. Juli ist
das alte Nestmateriale mit seinen Rinden-
stückchen bedeckt, vielleicht behufs der zwei-
ten, aber ausgebliebenen Brut, oder vielleicht
damit die Schlafstelle rein sei.

iber die übrigen Nisthííhlen gibt die kurze
Zusammenfassung meines Tagebuches .\uf-
schluss.

Im Jahre 1907 waren 52 Nisthöhlen aus-
gehängt : 23 A, 20 />'. 9 rund 2 D Muster.

Von diesen wurden besetzt :

15 Nisthöhlen von der Kohlmeise, 13 Brü-
ten, 103 grossgezogene Junge.

3 Nisthöhlen von der Blaumeise, 3 Brüten,
23 grossgezogene Junge.

3 Nisthöhlen von dem Wendehals. 2 Brüten,
16 grossgezogene Junge.

1 Nisthöhle von dem Kleiber, 1 Brut. 6
grossgezogene Junge.

Zusammen 22 Xisthöhlrn. 19 Briitfu, 14S
nützliche N'ögel.

Die Kollimeise brütete in zwei Fällen zw ci-
mai nacheinander in derselben Nisthöhle, in
einem Falle in einer solchen Nisthöhle, welche
zuvor von einer Blaumeisen-Familie besetzt
war ; 4 Gelege gingen zugrunde, zum Teile
wurden die Eier zerstört, zum Teile die Jun-
gen getötet, von diesen wurden 2 Gelege von
mutwilligen Kindern zugrunde gerichtet.

rnliewoiint blieben 12 Nisthöhlen. 2 Mo-

311

/f és a 9 C minta ; utóbbiak egyrészt azért,
mert a szijreten leuvt'k liijjáii a szürke légy-
kapó csak elenyésző sziunbaii fészkelt, más-
részt mert a félig nyitott iidvakban, falrések-
l)en fészkelő madarak {}] pár Ruticilla phoeni-
cura L. és 1 pár Muscicapa grisola L.) a
sziget épületein s a templomromok réseiben
költöttek.

A többi (18) odút a mezei verebek foglalták
el, 2 esetheti négyszer f észkehe egymásután
ugyanegy odiihan. .4z eltávolított verébtojások
és fiókák száma ll,"}. Bár az odvak egy része
magasra volt helyezve, házi veréb egybe sem
telepedett, minthogy az épületek ereszei alatt
bőven került számára fészkelőhely. A iiarát-
czinege (Parus palustris L.), mely a télen csa-
patosan hált a fészekodvakban, tavaszra a
sziget nyugati mocsaras partjára húzódott s
ott is fészkelt, valószinűleg a Dendrocopus
major és a Picus viridis-készitette számos
természetes harkályoduban. Valószinűleg ezek-
ben fészkelt a szigeten lévő csuszkák egy
része is. Természetes faodvakban költött a
3 pár búbosbanka is, a melynek számára 2
BERLEPscH-féle C minta is volt kihelyezve
Ezek egyikébe azonban az említett csuszka
települt, a másikába, melyet csak májusban
helyezhettem el, mezei veréb fészkelt, óriási
tömegű szénával bélelve ki a tágas üreget.

Az ezidei eredmény összesítésének számos
tanulsága közül elég arra az egyre rámutat-
nom, a melyet az „Útmutató "-ban is éppen
az itt közölt tapasztalatok alapján erősen ki
kellett emelnem, hogy t. i. a mesterséges
fészekodvakat hazánk minden veréblakta terü-
letén a költés ideje alatt állandó felügyelet
alatt kell tartanunk, mert a nélkül azok mes-
terséges veréhtenyí'sztii telepekké válnak!

S hogy az odvak tavaszi ellenőrzésével a
verebektől hemzsegő területeken is biztosit-
hatjuk hasznos odtdakóink szaporodását, arról

delle A. 1 li und ít f ; die letzteren haupt-
sächlich deshalb, weil der graue Fliegen-
schnäpper infolge Mangels an Fliegen nur
in minimaler .\nzahl auf der Insel brütet, an-
derseits (leshalb, weil die in halboffenen Nist-
höhlen und in MauerlöcliiTii itriitenden Vögel
(3 Paar Uuticilla phoenicura L. und 1 Paar
Muscicapa grisola L.) in den Gebäuden der
Insel und in den Löchern der Klosterruiiien
brüteten.

Die üljrigen (18) Nisthöhlen wurden von
den Feldsperlingen besetzt, welche in 2 Fällen
viermal nacheinander in derselben Xisthöhle
brüteteii. Die Zahl der zerstörten Sperliugs-
eier und Jungen beträgt 113. Obwohl ein
Teil der Nisthöhlen hoch ausgehängt war,
wurden diese doch nicht von Haussperlingen
l)esetzt. da sie unter den Dächern der Häu-
ser hinreichende Xistplätze fanden. Die
Sin)ijifmei-<c (Parus palustris I.,.). welche wäh-
rend des Winters in Schwärmen in den Nist-
höhlen übernachtete, zog sich mit Beginn
des Frühlings an das westliche sumptíge Ufer
der Insel, wo sie auch brütete, wahrschein-
lich in den vielen natürlichen Höhlungen,
welche von Dendrocopus maior und Picus
viridis hergestellt wurden. Wahrscheinlich
brütete in diesen auch ein Teil der Kleilicr
der Insel. In natürlichen Höhlungen brüteten
auch die 3 Paar Wiedehopfe, für welche 2
Nisthöhlen C des v. BERLUPscHSchen Modells
ausgehängt wurden. Fine von diesen wurde
von dem erwähnten Kleiber besetzt, die an-
dere, welche erst im Mai ausgehängt werden
konnte, nahm der Feldsperling in Besitz,
welcher die weite Höhle mit einer Unmasse
von Heu aus])olsterte.

Von den vielfachen Lehren, welche sich aus
der Zusammenfassung der heurigen Resultate
ergeben, genügt es. die einzige besonders her-
vorzuheben, welche eben durch diese Er-
fahrungen auch in der „Anleitung" ganz be-
sonders betont werden musste, nämlich die,
dass die künstlichen Nisthöhlen in den von
Sperlingen bewohnten Gegenden Ungarns
während der Brutzeit unter ständiger Auf-
sicht stehen müssen, da sie ansonsten zu künst-
lichen Sj'erlingszüchtereien werden !

Und dass durch diese Kontrolle im Früh-
jahre auch in von Sperlingen wimmelnden
(ieirenden die Vermehrung der nützlichen
H(ihlenl)rnter iresichert werden kann, dafür

312

a Margitszigeten elért ez idei eredmény ta-
núskodik.

Az első év főképpen az odiilakó madarak
s különösen a veréhkérdés tanulmányozásának
lévén szánva, a sziget szabadon fészkelő ma-
darainak megfigyelésére kevés idő jutott. Az
idei ilyirányú észleletek különben amúgy sem
lehettek volna irányadók, minthogy a rend-
ellenes tavaszi időjárás a vonuló madárfajok-
ban már útközben nagy veszteségeket oko-
zott, a nyárelő szélviharai és hideg záporai
pedig tömérdek szabad fészket semmisítettek
meg. Annyi azonban már is észlelhető volt,
hogy a gondosan tisztogatott, park jellegű, a
gabonaföldektül és veteményes kertektől távol
eső sziget egyoldalú rovarvilágáuak s a gyom-
magvak csekély mennyiségének megfelelően
madárfaunája is bizonyos egyoldalúságot mutat,
bár e mellett az egyének számában gazdag.

A sziget szabadon fészkelő énekesei közt
számban rendesen a feketerigó áll első helyen;
utána a /'»7(WííV7e(Lnscinia Inscinia L.) követke-
zik. Ezidén azonban megfordult e viszony, mint-
hogy a fülemüle oly nagy számban mutafko-
zott, hogy a sziget alsó felén is 8 pár volt
megállapitható. A feketerigókat viszont erő-
sen megtizedelte az idei zord tél. A Sylvia
nisoria L. és Sylvia atricapilla L. számát
4 — 4 párra becsültem. Sylvia horlensis L.
mindössze 1 párban volt. A Hypolais hypolais
(L.) pedig ezidén teljesen kimaradt s a Lanius
minor Gm. is csak egyetlen párban fészkelt.
Annál nagyobb számban mutatkozott, sajnos,
a Lanitis colhirio L.. melynek a jövőben
való erélyes üldözése szükségesnek látszik.
A Muscicapa grisola L. csak egyetlen pár-
ban fészkelt, valószínűleg a legyeknek már
említett hiánya miatt. A május elején töme-
gesen átvonuló Muscicapa coliaris Bechst. és
Muscicapa atricapilla L. közül egy sem ma-
radt vissza. (Ott tartózkodásuk alatt is a föld-
ről szedegették a rovarokat!) A Rutidíla
phoenicura L. valamint az Upupa epops L.
3 — 3 párban volt észlelhető. Az Eriihacus
rubeculu L.. noha vonuláson gyakran mutat-
kozik s alkalmas fészkelőhelve is bőven volna.

zeugen gerade die heuer auf der .Margarethen-
Insel erreichten Resultate.

Indem ilas erste Jahr hauptsächlich dem
Studium der llölilcnbriitcr und besonders der
Spjerüngsfruge gewidmet war, konnte nur we-
nig Zeit auf die Beobachlung der Freibrütler
verwendet werden. Die diesbeziiirlichen heuri-
gen Beobachtungen hätten iil)rigens auch nicht
als massgebend gelten können, indem die ab-
norme Witterung im Frühjahre schon unter-
wegs grosse Verluste in den ziehenden Vogel-
arten verursachte, und die Stürme und kalten
Platzregen im Vorsommer eine Unmenge der
freistehenden Nester zugrunde richteten. So-
viel konnte aber auch jetzt schon beobachtet
werden, dass diese einem Parke gleichende,
sorgfältig gepflegte, von Getreidefeldern und
Gemüsegärten weitliegende Insel ihrer ein-
seitigen Insektcnwelt und geringen Menge an
Unkrautsamen entsprechend eine solche Vogel-
welt beherbergt, welche ebenfalls gewisse
Einseitigkeiten zeigt, trotzdem dieselbe in der
Anzahl der Individuen reich ist.

Unter den freibrütenden Singvögeln der
Insel steht die Amsel gewöhnlich obenan ;
dieser folgt die Nachtigall (Luscinia luscinia
L.). Heuer jedoch trat eben das Gegenteil
dieses Verhältnisses ein, indem sich die Xachti-
yall in solclirr Mniyr .:i:igle. dass selbst im
unteren Teile iler Insel S Paare konstatiert
werden konnten. Die Amseln wurden von
dem heurigen strengen Winter dezimiert. Die
Anzahl von Sylvia atrieapilht L. und Sylvia
nisoria L. schätzte ich auf je 4 Paare. Syl-
via hortcnsis L. war nur in einem Paare
vorhanden. Hypolais hypolais (L.) blieb heuer
gänzlich aus. und auch von Lanius minor G.m.
brütete nur 1 Paar. In umso grösserer An-
zahl zeigte sich, leider, Lanius collnrio L.,
dessen energische Verfolgung in Zukunft als
notwendig erscheint. Von Muscicapa grisola
L. nistete nur ein einziges Paar, wahrschein-
lich infolge des erwähnten Mangels an Fliegen.
Von den Anfang Mai niassenliaft durchgezo-
genen Muscicapa africapiUa L. und M. colla-
ris Bechst. blieb nicht ein einziges Exemplar
zurück. (Während ihres Aufenthaltes mussten
sie die Insekten vom Erdboden auflesen!)

Ruticilla phoenicura L., sowie Upupa epops
L. war in je 3 Paaren vorhanden. Von Eri-
thacus rubecula L. verblieb nicht ein einziges
Paar hier zurück, trotzdem während des Durch-

813

egyetlen párban sem maradt vissza s ezelőtt
sem fészkelt a szigeten. Magcvö énekeseink
közül Friiigilla coJehs L., (Joccothraiistes cocco-
thraustes (L.) és Chloris chloris (L.) fészkelt
több párban.

Ha niéi;' az 1 párban mutatkozó Columha
Ijaliimimst, 1 — 2 pár Turtur tvrtnrt (L.), 2 — 3
pár Corvus cornixot valamint a 10 — 12 fáczánt
és 2 foglyot niegenilitem, ki is merítettem
ezirányú észleleteim anyagát, a melynek majd
csak a jövő évek hasonló irányú megfigye-
lései adhatnak értéket.

Társadalmi niozgalinaink és intéziiiéiiyeink.

Mielőtt állami intézményeink e vázlatos
ismertetését befejezném, legalább néhány szó-
val rá kell mnfatnom azokra az intézményekre
is, a melyek részint az állami intézkedések
hatásából, részint azokkal egyidejűleg vagy
még előbb keletkezve, jelentékenyen járultak
a madárvédelem eszméinek széles körben való
elterjedéséhez.

Ilyen első sorban az Országos Állatvédő
Egyesület. Eredetileg az állatkínzás megaka-
dályozására alaknlván, a gyakorlati madár-
védelmi mozgaluiak hatása ahitt működését
mindnagyobb fokban terjeszti ki ez utóbbi
irányban. Ez különösen az ezidén a vidéken
alakuló tiókegyesületek számára kiadott új
alapszahály-mintábmi nyilvánul, a melybe a
gyakorlati madárvédelem sikeres előmozdítá-
sát szolgáló mindama pontozatok felvétettek,
a melyeket Hkrman Ottó e czélból javaslatba
iiüzott. Az O. Á. E. kebeléből indult ki a
Madarak és fák napjának intézménye, mely-
lyel Hheím.^n Ottó felterjesztésére már 1900
óta foglalkozott s melynek létrejövetelében
jelentékeny része vidt. Folyóiratának szelleme,
a Madarak és fák napja díj'azott pályamüvei-
nek kinyomatása és tanítóink körében való
ingyenes szétosztása, a V.íday István ötletéből
kiinduló „ Országos Ifjúsági Madárvédö Liga"
szervezése, a gyakorlati madárvédelemre is
kiterjeszkedő ^Oyermeknaplár'' sok ezer pél-
dányban való kinyomatá-ia, mind előnyösen
kapcsolódik hasonló irányú állami intézmé-
nyeinkbe. Egyre nagyobb számban alakuló
iiókiiitézetei mind a madarak védelmében buz-
AqiiilH. XIV.

zuges viele vorkommen und auch genügende ge-
eignete Brutplätze vorhanden wäi'en ; dasselbe
brütete auch früher nicht auf der Insel. Von den
körnerfressenden Singvögeln brüteten Fringilla
coelebs L., Coccothraiistes coccoihraustes (L.) mid
Chloris chloris (L.I in mehreren Paaren.

\\'enn ich noch die in einem Paar vorkom-
mende Columlxi palumhus, 1 — 2 Paar Tur tur
turtur (L.), 2 — í5 Paar Corvus comix, sowie
10 — 12 Paar Fasane und 2 Jielihühncr er-
wähne, so iial)e ich auch mein diesbezügliches
Beobachtungsmateriale erschöpft ; demsell)en
können natürlich erst die parallelen Beobach-
tungen der zukünftigen Jahre Wert verleihen.

ßeteiligniig und Einrie.htiingen seitens
unserer Gesellschaft.

Bevor ich diese flüchtige Skizze unserer staat-
lichen Einrichtungen beendii;e, muss ich wenig-
stens noch mit einigen Worten jeiu'r Institutio-
nen gedenken, welche teilweise als Folgen der
staatlichen Einrichtungen, teilweise gleichzeitig
mit oder noch vor denselben enstanden, und be-
deutend dazu beitrugen, um die Ideen des Vogel-
schutzes in je weiteren Kreisen zu verbreiten.

Hicher gehört in erster Liui<' der Landes-
Tierschiitz-Verein. Ursprünglich die N'erhinde-
rung von Tierquälereien bezweckend breitete
derselbe unter dem Einflüsse der Vogelschutz-
Bewegung seine Tätigkeit in immer höherem
Grade in dieser Richtung aus. Es äussert
sich dies hauptsächlich in der heuerigen Neu-
ausgabe des Statuten-Musters für in der Pro-
vinz entstehende Filial- Vereine, welches sämt-
liche Punkte zur erfolgrei heu Förderung des
jiraktisclien Vogelschutzes enthält, welche von
Otto Hekman diesbezüglich in Vorschlag ge-
bracht wurden. Die Institution des Vogel-
und Baum-Tages ging gleichfalls vom Landes-
Tierschutz-Veiein aus, welcher sich auf den
Antrag von Otto Hiíkm.4n, schon seit 1900 mit
der Frage befassteund zum Zustandekom-
men desselben bedeutend beitrug. Der Geist,
welcher in der Zeitschrift des Landes-Tier-
schutz-Vereines herrscht, die Herausgabe der
Preisschriften im Wettbewerbe über den \'o-
<;el- und Baum-Tag, sowie die unentgeltliche
Verteilung derselben unter die Volksschul-
lehrer, die Organisierung der „Landes- Vogel-
schutz-Liga der Jugend", deren Idee von
Stuphan v. Vaday ausging, die in vielen Tau-
send Exemplaren erfolgte Ausgabe des . Kin-

40

314

gólkodnak, mely téren a kőszegi és soproni
egyesületek már az állami intézkedések foga-
natosítása előtt kísérleteztek házilag előállított
fészckodvakkal, értékes tanulságokat szolgál-
tatva a mesterséges inadártelepités hazai fel-
tételeinek ismertetéséhez.

Végül az egyre számosabban jelentkező
magánbirtokosokat kell megemlítenem, a kik
kertjeiket, parkjaikat madárvédelmi telepekké
rendezik be, példájukkal buzdítólag hatva
számosakra. Törekvéseiket ez okból a M. 0.
K. minden rendelkezésére álló eszközzel tá-
mogatja.

Mindez, miről itt számot adtam, csupa fiatal
intézmény, mely múltra még alig támaszkod-
hatik s melynek a jövőben várható sikerei
azon múlnak, jól vannak-e alapozva s helyes
irányban haladnak-e? De erre már megkap-
tuk a választ, a legilletékesebb bírálótól,
magától Beelepsch J. bárótól, a ki az idei
tavaszon köztünk járva, madárvédelmi eszkö-
zeinket és intézményeinket behatóan tanul-
mányozta. S válasza úgy hangzott, hogy ta-
pasztalatai szerint hazáján kívül Magyarország
az egyedüli állam, a hol a madárvédelmet
igazán komolyan fogják fel s preczizen hajt-
ják végre. Berlepsch ismeretes nyiltszivűsége
biztosíték arra nézve, hogy nyilatkozata nem
egyszerű udvariassági tény, hanem meggyő-
ződésből fakadt.

Intézményeinknek ily módon helyesnek minő-
sített iránya s egy másik fontos körülmény,
melyet Berlepsch már régebbi nyilatkozatában
kiemelt: kormányunk páratlan áldozatkész-
sége, valamint földmívelésügyi ministerüuk-
nek a madárvédelem iránt való fogékonysága
és nemes buzgalma, remélnünk engedi, hogy
a megkezdett munkának meg lesz a sikere is.

der-Kalenders' . welcher auch den praktischen
Vogelschutz behandelt — dies alles knüpft
sich ungemein vorteilhaft an unsere staatlichen
Institutionen von ähnlicher Dichtung. Die sicli
stetig vermehrenden Filialen des Landes-Tier-
schutz-Vereines wetteifern untereinander im
Schutze der Vögel, auf welchem Gebiete die
Vereine von Kösse// und Sopron schon bevor
die staatlichen Institutionen ins Leben gerufen
waren. Versuche mit häuslich hergestellten
Nisthöhlen machten, und (ladur<'h wertvolle Bei-
träge zur Kenntnis der Bedingungen der künst-
lichen Vogelansiedelung in Ungarn lieferten.

Schliesslich muss ich noch die sich in stets
grösserer Anzahl meldenden Privatbesitzer
erwähnen, welche ihre Gärten und Parkanla-
lagen zu Vogelschutz-Stationen einrichten, und
dadurch auch ihre Nachbarn aneifern. Die
Bestrebungen derselben werden deshalb von
der U. 0. C. mit allen ihr zur Verfügung
stehenden Mitteln gefördert.

Alles, was ich hier anführte, sind lauter
junge Institutionen, welche sich noch auf
keine Vergangenheit stützen können, deren
in Zukunft zu erwartenden Erfolge deshalb
davon abhängen, ob dieselben auf guten Grund
gebaut sind und ob dieselben in der rechten
Richtung fortschreiten? Diesbezüglich haben
wir jedoch schon eine Antwort erhalten, und
zwar von dem kompetentesten Richter, von
Freiherrn H. v. Berlepsch selbst, der im heuri-
gen Frühjahre unter uns weilte und unsere
Mittel und Einrichtungen für Vogelschutz
einem eingehenden Studium unterzog. Die
Antwort lautete so, dass nach seinen Erfah-
rungen ausser seiner Heimat Ungarn der ein-
zige Staat ist, wo der Vogelschutz wirklich
ernst genommen und präzise vollzogen wird.
Die bekannte Oftenherzigkeit v. Berlepsohs
gibt uns die Gewähr dafür, dass diese Aus-
sage kein simpler Höflichkeitsakt war, sondern
tatsächlicher Überzeugung entsprang.

Die solcherweise als richtig bezeichnete
Richtung unserer Einrichtungen und ein ande-
rer wichtiger Umstand, welchen v. Berlepsch
schon in einer früheren Äusserung hervor-
gehoben wurde : die einzig dastehende Opfer-
willigkeit unserer Regierung, sowie die Emp-
fänglichkeit und der edle Eifer unseres Acker-
bauministers für den Vogelschutz — lassen
es erhoffen, dass die begonnene Arbeit auch
eine erfolgreiche sein wird.

815

A madárvédelem érdekében.

Abból az elvből indulva ki. hogy fejlődő
mozgalmak történetére helyes és szükséges
súlyt fektetni, minthogy a jövendő iránya
főképen a múltban történtekből állapítható
meg, földmivelésügyi ministerünk Dr Darányi
lüNÁcz avval 1)ízta meg a M. 0. K. igazgató-
ját, írja meg a gazdaságilag hasznos madarak
védelmére 1902-ben Parisban létesült nemzet-
közi conventio történetét s adja ki a magyar
nyelven kivül angoliü is. A mű megjelent s
angol czíme ez : „The international Conven-
tion for the Protection of Birds concluded
in 1902 and Hungary. Historical Sketch.
Written by order of His Excellency Ignatius
de Darányi Hung. Min. of Agriculture by
Otto Herman late M. P. etc. Budapest 1907."

Az általános részt a madárvédelem biológiai
megokolása követi, annak mai állására s a
madaraknak (Jlaszországban történő pusztítá-
sára való hivatkozással. Azután a történeti
rész következik, kezdve az 1868-ik évvel,
a mikor a mező- és erdögazdák nemzetközi
kongresszusa az első buzdítást adta a madár-
védelem nemzetközi szabályozására. A tör-
téneti adatok nyomán és hosszas vajúdás
után a Magyarország-Ausztria és Olaszország
közt 1875-ben létesült declaratio és újra
hosszas vajúdás után a Parisban 1895-ben
tartott ama nemzetközi conferencia munkidatai
következnek, amely a conventiónak alakját
megadta. Ezt az érdekelt államok részéről
folytatott hosszadalmas tárgyalások követik,
melyek aláírására csak 1902-ben kerül a
sor — de Angolország, Oroszország, a Balkán-
államok és Olaszország hozzájárulása nélkül.
Majd Magyarország törekvéseinek története
következik a meglévő tör\-éuyes intézkedé-
sekkel egyetemben, összehasonlító eljárással.
A legrégibb intézkedés 1777-ből, a német
Lippe-Detmoldból ismeretes. Mellékelve van
egy hatnyetvű lexikon, mely az összes tekin-
tetbe jövő madárfajokat felsorolja. Elmond-
hatjuk, hogy e mii különösen Angolország-
ban és Amerikában méhTeható sikert ért el,
de még ( )l!iszországban is éreztette hatását,
hol mozgalom tánuidt a hasznos madai-ak
pusztításának legalább bizonyos mértékig való

lm Dienste des Vogelschutzes.

Von dem Grundsatz ausgehend, dass es gut
und nötig ist, auf die Geschichte fortschreitender
Bewegungen Gewicht zu legen, weil die Rich-
tung für die Zukunft am besten an der Hand
der Geschichte gefunden werden kann, hat
sich unser Minister für Ackerbau Ignatius du
D.\R.ÍNYi i)ewogen gefunden den Direktor der
U. 0. C. zu betrauen, er möge die Geschichte
der im Jahre 1902 in Paris geschlossenen
internationalen Konvention zum Schutze der
wirtscliaftlicli lüitzlichen Vögel verfassen und
ausser in ungarischer audi in englischer
Sprache herausgeben. Das Werk er.schien
und führt den Titel: »The international Con-
vention tor the Protection of Birds concluded
in 1902 and Hungary. Historical Sketch.
Written by order of His Excellency Ignatius
de Darányi Hung. Min. of Agriculture by
Otto Herman late M P. etc. Budapest 1907".

Dam allgemeinen Teile folgt die biologische
Begründung des Vogelschutzes inkl. des Stan-
des desselben, nebst Hinweis auf die Vernich-
tung der Vögel in Italien. Dann folgt der
historische Teil, beginnend mit dem Jahre
18t]8, wo der mternat. Kongress der Land-
und Fortswirte die erste Anregung zur inter-
nationalen Regelung des Vogelschutzes gege-
ben hat. An der Hand der geschichtlichen
Daten und nach vielen Wandlungen wird die
Deklaration zwischen Ungarn-Österreich und
Italien vom .1. 1875 gegeben: und alx'nnals
nach vielen Wandlungen die ,\j-beiten d(!r
internationalen Konferenz vom J. 1895 in
Paris, welche der Convention die Form gab.
Es folgen dann die langwierigen Verhand-
lungen zwischen den interessierten Staaten
und erst i. J. 1902. eifolgt die Unterschrift,
aber ohne England. Bussland, die Balkan-
staaten und Italien. Dann folgt die Geschichte
der Bestrebungen Ungarns nebst den beste-
henden gesetzlichen Verfügungen, wobei glei-
chend verfahren wird. Die älteste Verfügung
ist die deutsche vom J. 1777 in Lippi'-Detmold.
Beigegeben ist ein Lexilion in sechs Sprachen,
enthaltend alle Vogelarten, welche in Betracht
kamen. .Man kann sagen, dass dieses Werk
besonders in England und Amerika cinrn
durchschlagenden Erfolg erzieh liat. aber auch
in Italien nicht ganz ohne \\'irkung blieb, wo
eine Bewegung entstand, um der Vernichtung

316

korlátozása érdekében. Az angolok felfogása
sajátságosan nyilvánul abban, hogy ők a nem-
zetközi intézkedéseket azért nem tarlják szük-
ségeseknek, mert liiszen az apró madara/cat
Angolorszdghan senki sem üldözi^ ami igaz
is ; az angolok azonban feledik azt, hogy
hazájuk apró madarai nagyrészt ronvlók, tehát
minden öszszel elliagyják Angolországot, hogy
tavaszszal újból visszatérjenek, s így jövet és
menet idegen, madárpusztíto népek lakóhelyein
vonulnak keresztül, a hol mindenesetre véde-
lemre szorulnak.

A hozzánk érkezett számos köszönőirat
közül csak egyetlen — egy Portugáliában
éló angolé — van, a mely az ügyet a nem-
zetköziség szempontjából helyesen fogja fel.
Amerika megleczkéztet bennünket európaiakat.
Az 1900-iki nemzetközi madártani kongresszus
ugyanis aliban állapodott meg, hogy felszó-
litja az államok kormányait, vizsgáltassák a
madarak táplálékát, hogy az egyes fajok
hasznos és káros voltát megállapithassák.
S ezt egészen új dolognak tartották, pedig
Amerika, mint Oldys H. a Biological Survey-
ből közli, már 50 év óta vizsgálódik e téren
és eredményeit közre is bocsátja. Adghey Sámuel
professor már 1878-ban publikálta 630 madár-
gyomortartalmon végzett vizsgálatait ; Forbes
S. A. professor 1880-bau 320 gyomortartalom-
ról és etetési kísérletekről írt ; King professor
83 faj 1600 gyomortartalmát vizsgálta meg ;
W.\RREN dr. 2084 gyomortartalomról írt és
végül az 1885-ben alapított „Division of Orni-
thology and Mammalogy" mint a „Departement
of Agricultures Biological Survey" osztálya
fennállásának 22 éve alatt 40,000 gyomor-
tartalmat határozott meg, élő madarakkal
kísérletezett s a kérdést ily módon tudomá-
nyos alapra helyezte. Ez az igazi, a mit így
mondunk : a tudományt az élet szolgálatába
fogni, a miben mi európaiak bizonyos tereken
bizony még gyengék vagyunk. Bár akadna
oly amerikai szakember, a ki a felsorolt törek-
vések eredményeit történetileg állítaná egybe,
a mi az „Ornithologia Oeconomicá"-ra nézve
s Európa és Amerika közötti érintkezés szem-
pontjából elsőrendű jelentőségű volna.

M. 0. K.

der nützlichen Vögel wenigstens einigermassen
zu steuern. Merkwürdig für die Auffassung der
Engländer ist der Umstand, dass sie aus dem
Grunde keine internationale Verfügungen als
nötig betrachten, weil in England kleine Vögel
nicht verfolgt íf'e'(Ze?í,was auch seine Richtigkeit
hat; die Kn^länder vergessen aber, dass ihre —
die englisclieu — kleinen N'ögel zum grossen
Teile Zugvögel sind, mitiiin im Herbst England
verlassen, um im nächsten Frühjahr zurück-
zukehren, also auf dem Hin- und Rückzug
fremde., ornithophage Gebiete dwchziehen, ivo
sie jedenfalls des Schutzes bedürfen.

Von den vielen an uns gelangten Dankschrei-
Ijcn ist nur ein einziges — eines in Portugal le-
beuden Engländers — da, welches die Sache im
Punkte der Internationalität richtig auffasst. ^'on
Amerika erhalten wir Europäer eine Lektion.
Der internat. Oniithologen-Kongress 1900 in
Paris hat beschlossen, die Regierungen der Staa-
ten anzugehen, sie sollen über die Nahrung der
Vögel Untersuchungen anstellen lassen, um die
Nützlichkeit und Schädlichkeit der Arten fest-
zustellen. Das wurde als etwas ganz Neues be-
trachtet, wo doch Amerika auf diesem Gebiete,
wie uns M. H. Oldys von der Biological Survey
mitteilt, schon seit 50 Jahren Untersuchungen
anstellt und die Resultate publiziert. Professor
Samuel Aughey publizierte schon i. J. 1878 seine
Untersuchungen über 630 Vogel-Ingluvialien;
Professor S. A. Forbes scnrieb i. J.1880 ülier 320
Ingluvialien und über Fütterungversuche: Pro-
fessor King behandelte 16C)0 Inghnialien von 83
Arten ; Dr. Waeren schrieb über 2084 Ingluvia-
lien und schliesslich hat diei. J. 1885 gegrün-
dete „Division of Ornithology and Mammalogy"
als Teil des „Departements of Agricultiu'es Biolo-
gical Survey" in den 22 Jahren ihres Bestehens
den Inhalt von 40,000 Vogelmageu bestimmt,
mit lebenden Vögeln experimentiert-, und so der
Frage über Vogelnahrung eine wissenschaft-
liche Basis gegeben. Das ist das Richtige, was
man so nennt : die Wissenschaft in den Dienst
des Lebens zu stellen, worin wir Europäer auf
gewissen Gebieten gewiss noch sciiwach sind.
Es sollte sich ein amerikanischer Fachmann
finden, der die Bestrebungen und Resultate der
angeführten Forschungen historisch darstellt,
was für die ..Ornithologia Oeconomica" und den
Kontakt zwischen Europa und Amerika von
grösster Bedeutung wäre. U. 0. C

nn

KISEHK KÖZLÉSEK.

KLEINERE MITTHEILl^NGEN.

I jal)l> adatok a Falco peregrinus Tunst.
fáplálko/ásárol. Az Aquila mult évi folya-
mában (pag. i207) tett Ígéretemnek, hogy a
sinionkai hegyekben levő vándorsólyoiii-t'ész-
ket líK)7-beu a tiókaetetés idejében fogom
tanulmányozni, sajnos, nem tehettem eleget;
az idén is csak június i;^-án mehettem ki a
helyszínére. A fiatalok már kirepültek, de
azért két fióka állandóan ott üldögélt a szikla-
tornyok tetejében, s csak a néha megjelenő
öregek elé szálltak nagy vijjogással. Ilyeidcor
vették át a zsákmányt, a minek azonban nem
lehettem szenitaniija, mert a sziklatornyok és
falak, a melyek egy nagy őserdőlxil emel-
kednek ki, minduntalan megakadályozták a
szabad kilátást.

A fajt ezúttal egész biztosan felismertem.
Lövésre nem kerültem, mert 100 lépésnél kö-
zelebbre nem tudtam hozzájuk jutni, de tíz-
szeresen nagyító prizmás látócsövemmel két-
ségtelenül felismertem a vándorsólymot.

A fészek alatt levő szíklapárkányon most
is megtaláltam az ürgeszőrből álló köpeteket
és az ürge - koponyákat, azonkívül Corvus
cornix, Coluinba pdlnmhus. Bonasa bonasia
és Turdiis niusicuf! toll és csontmaradványo-
kat, a melyek csak a felette levő vándor-
sólyom-fészekből kerülhettek ide.

Ezek alapján azt hiszem teljesen bebízo-
nyitottnak vehetjük azt, hogy a vandorsolijoin
földön élő einlas állatokat is zsákmányol. Nem
voltam ugyan még szemtanúja annak, a mikor
a vándorsólyom ürgét fogott, de ezen az ürge-
lakta vidéken gyakran láttam, a mint a köves
bokros dombok felett 1 l' m. magasságban
tovaszáilott. Valószínűnek tartom, hogy ilyen-
kor ürgékre vadásznak, oly módon, hogy ebből
a magasságból lecsapnak a meglepett ürgékre.
Az ilyen csekély magasságból való lecsapás*

* Érdemesnek tartjuk ebből az alkalomból repro-
dukálni BiEDERM.ANN R1CH.ÁRD megfigyeléseit 3 vAndor-
sólyomra vonatkozólag (Die Raubvögel des Fürsten-
tums Lübeck etc. Ornith. .\Iouatsberi('hte 1898. pag.
74.), azt irja, hogy a vándorsólyom csekély magas-
ságból szinte függőlegesen lecsapva a földről is szedi
táplálékát s hogy a földön meglepő gyorsasággal
tud futni. M. 0. K.

Netiere Daten über die Nahrung von Falco
peregrinus Tunbt. Mein im vorigen Jahr-
gänge der Aqtiila (pag. 207) gegebenes Ver-
sprechen, den Wanderfalkenhorst im Himonka-
Gebirge im .labre 1907 während des Fütterns
der Jungen zu beobachten, konnte ich leider
niciit eildösen : auch heuer konnte ich mich
erst am 18 Juni an (»rt und Stelle begeben.
Die Jungen waren schon ausgeflogen, doch
Sassen zwei Junge beständig auf der Spitze
des Felsenturmes und flogen nur den manch-
mal erscheinenden Alten mit grossem Geschrei
entgegen. Bei diesen Gelegenheiten übernah-
men sie die Beute, wovon ich jedoch nicht
Augenzeuge sein konnte, weil die Felseii-
türme und Wände, welche aus einem Urwalde
hervorragten di(î freie Aussicht fortwährend
verhinderten.

I Die Art erkannte ich diesmal ganz sicher.

j Zum Schusse kam ich nicht, da icli niicli
ihnen nur bis auf hundert Schritte nähern
konnte, docii erkannte ich mit Hilfe meines
zehnfach vergTössernden Prismen-Fernrohres
unzweifelhaft den Wanderfalken.

Auf dem Felsenvorsprunge unter dem Horst
fand ich auch diesmal die aus Zieselhaaren
bestehenden Gewölle, sowie Zieselschädel und
ausser diesen Federn und Knochenreste von
Corvus cornix, Columba pnlirmbus, Bonasa
bonasia und Turdus musicus, welche nur deni
darüber befindlichen Wandeifalkenhorste ent-
stammen konnten.

Auf Grund dieses kann es als vollkommen
bewiesen erachtet werden, dass der Wander-
falke auch auf dem Boden lebende Säugetiere
erbeutet.. Ich war zwar noch nicht Augenzeuge
des Zieselfanges der Wanderfalken, doch
beobaciitete ich dieselben des Öfteren, als
sie in dieser von Zieseln bevvohnten Gegend
in einer Höhe von 1 — 2 Metern über die
steinigen mit Sträuchern bedeckten Hügeln
hinwegschwebten. Der Stoss aus dieser gerin-
gen Höhe,* geschieht nicht mit einer solchen

• Wir halten es bei dieser Gelegenheit für ange-
zeigt, die Beobachtungen Rich.ard Biedermann's (Die
Raubvögel des Fürstentums Lübeck etc. Ornith. .Mo-
natsberichte 1898 p. T-ii zu reproduzieren. Derselbe
gibt au, dass der Wanderfalke aus geringer Höhe
fast senkrecht stossend auch auf dem Boden befind-
liche Beute schlagen kann und auf dem Boden mit
überraschender Schnelligkeit rennt. ü. 0. C.

318

nem tűrtciiilv oly lievességgel, hogy a súlyom
a földön zúzódiist szenvedne, de viszont éppen
elég ahhoz, hogy a meglepett álhitot meg-
kaparítsa. Különben ezentúl is tígyeleminel
kisérem ezt a kérdést és reményiem, hogy
egyszer mégis csak szemtanúja lehetek annak,
hogy miként fogja a vándorsólyom a földön
élő emlős állatokat.

Naiív Jexü.

Wucht, dass sich di^r Ndgi'l auf drm lìudcn
verletzen könnte, doch ist derselbe immerhin
noch stark genug, um das überraschte Tier
zu erhaschen, l'brigens werde ich die Frage
auch in Zukunft mit Aufmerksamkeit verfol-
gen und dürfte ich vielleicht dodi noch ein-
mal Augenzeuge davon sein, wie der Wandei-
falke die auf dem Boden lebenden Säugetiere
schlägt. Eugen Nagy.

Megjegyzés. Készünkről csak annyit jegy-
zünk meg, hogy a Nagy Jrnö úrtól beküldött
köpetekben a megjelölt állatokon kívül még
egérször is volt, újablj ok a kétkedésre, ha
véletlenül ugyancsak az idén nem talált volna
Nesneea Ödön úr (1. a következő közleményt)
a imnűorsólyom gyomrában egérszőrt. A két
egybehangzó adat alapján téuyleg bebizonyi-
tottnak kell vennünk azt, hogy a vándor-
sólyom a földön élő emlősöJcet is meg tudja
fogni; egyelőre nu'ir csak a fogás módját kell
megfigyelni.

M. U. K.

Falco peregrinus Tunst. gyoinortartalnia.

Egy általam elejtett vándorsólyom gy(jmor-
tartaünát megvizsgálva abban nem csekély
meglepetésemre egy sármány mellett egy kis
rágcsálót, — valószínűleg egér — is találtam;
az egész gyomortartalom már egy összefüggő
gomolyagot alkotott, készen a kiökrendezésre.
A vándorsólyom ennek az alapján tehát föl-
dön élő emlős állatokkal is táplálkozik.

Nesnbra Ödön.

Falco inerillus (Gekini) mint íogolypusz-
tító. A törpesólyoni az idei kemény télen
igen sok kárt tett az elsanyargatott fogoly-
állományban.

Fekete Andor, Zsibó.

Archibuteo lagopus (Beünn.) mint nyul-
pusztító. 1907 január 11-én Lőcse város kö-
zelében egy csalitos helyen három gatyás
ölyvet láttam, a mint csekély magasságból
sűrűn lecsapdostak a földre. Közelebb menve
egy meglapuló öreg nyulat láttam azon a
helyen, a hol a gatyás ölyvek lecsapkodtak,
a nyúl vaczkában jiedig vérfoltokat találtam.

Bemerkung. Unsererseits möchten wir nur
noch so viel bemerken, dass in den Gewöllen
ausser den von Herrn Eugen Naoy angegebe-
nen Bestandteilen auch noch Müusehaare vor-
handen waren, ein Grund zu neuerem Zweifel,
wenn nicht zufällig Herr Edmund Nesnbra (v.
den folgenden Bericht) gerade heuer im Ma-
gen des Wanderfalken Mäusehaare gefunden
hätte. Auf Grund der übereinstimmenden bei-
den Daten muss es als bewiesen angen(un-
men werden, dass der Wanderfalke auch die
am Boden lebenden Säugetiere erheuten kann ;
vorläufig muss nur noch die Art und ^\'('ise
der Erbeutung beobachtet werden.

U. 0. C.

Mageninhalteines Falco peregrinus Ti nst.

Den Mageninhalt eines von mir erlegten Wan-
derfalken untersuchend, fand ich darin zu
meiner nicht geringen Überraschung neben
einem Ammer audi einen kleinen Xager.
wahrscheinlich eine Maus. Der ganze Ma-
geninhalt bildete schon eine zusammenge-
ballte Masse, fertig zum Herauswürgen. Dei
Wanderfalke ernährt sich daher auch von
solchen Säugetieren, welche auf dem Boden
leben. Edmund Nesnkra.

Falco merillus (Gerim) als Kebiiuhnfeind.

Der Zwergfalke verursachte im heurigen stren-
gen Winter grossen Schaden in dem lierab-
gekommeueu Rebhülmervolke.

Andreas Fekete, Zsibó.

Arciiibnteo lagopus (Beünn.) als Hasen-
feind. Am 11. .länner 1907 gewahrte icli in
der Nähe von Lőcse auf einer gebüschigen
Stelle drei Rauhfussl)ussarde. welche aus
geringer Höhe oftmals herabstiessen. Näher
kommend, bemerkte ich eiiicii sicli duckenden
alten Hasen an jener Stelle, wn die lîatili-
fussbussarde herabstiessen und im Lager des

;$i9

Bizonyosra veszem, hogy egyesült erővel végre
is kézrekerithették volna a nyulat. \'alósziní'i,
hogy az óriási hótöniegek késztették c külön-
ben jámbor ragadozókat ilyen merényletre.
A gatjás ölyv különben ozcn a télen feltiinó
nagy számban mutatkozott Lőcsén.

Greschik Jenő.

Bnteo biiteo (L.) iiyülvadáNzata. Hajtás
közben történt, hogy egy egerészölyv egész
sereg hajtó szemeláttára rácsapott egy ököl-
nyi kis nyiilra.

NOZDROVICZKY LaJOS.

Laníus excubitor L. mint czinegepuisz-
tító. A nagy őrgébics elől hosszas üldözés után
elhagyott fáczánetetőbe menekült egy szénczi-
nege. a hol keserves hajsza után végre áldozatul
is esett. Zsákmányát nem ette meg azonban
ott helyben, hanem karmai közé fogva elvitte
azt 100 — 120 lépés távolságra, miközben kb.
1 ni. magasságnyira repült a föld felett. Mikor
már-már elértem, líjból felrepült s még vagy
200 lépésig czipelte zsákmányát.

NozDROMCZKY La.IOS.

Laiiius oxciihitor L. mint matláipiisztító.

Az idei télen egy parlagon heverő, magas
gyomtól felvert téridet állandó tanyája volt
a kisebb magevő madaraknak, a melyek ott
a gyommagvakat szedték össze. De egyúttal
állandó tanyája volt egy őrgébicsnek is, a
mely naponta lecsapott közéjük ós mindig
zsákmánynyal ellátva repült el onnan. Állandó
rettegésben tartotta a madárvilágot s ha meg-
jelent a tanyán, még a házi galambok is
alig lelték helyöket. Végre is puskával kel-
lett közbelépni.

Rácz Béla.

Garrulns glandarius (L.) mint fészek-
rabló. Liptóújvár belsőségeinek vén hársfáin
igen sok éneklő madár fészkel. 1900 nyarán
idetelepcdett egy 7 tagból álló szajkócsalád,
a melv nemsokára meg is kezdte irtó mun-

Hasen fand ich Blutfleck(!n. Ich halte es für
sicher, dass es ihnen mit vorrinigtcr Kraft
gelungen wäre, des Hasen habhaft zu werden.
Wahrscheinlich wurden diese ansonsten nicht
seiir kühnen Raul)vögel durch die kolossahüi
hjchnecniassen zu einem solchen Attentat ge-
zwungen. Der Rauhfnssbussard war übrigens
heuer in auffallend grosser Menge in Lőcse
vorhanden. Eugrn Greschik.

Bute« biiteo (L.) als Hasenjäger. A\'äli-

rend eines Treibens geschah es, dass ein
Mäusebussard vor den Augen einer ganzen
Treiberkette auf einen faustgrossen Junghasen
stiess. LuDwir. v. Nozdroviczky.

Lanius excubitor L. als Meisenfeind.
Eine Kohlmeise flüchtete sich vor einem Raub-
würger nach langandauernder \'erfolgung in
ein verlassenes Fasaiien-Futterdacli, wo die-
selbe nach erbitterter Jagd schliesslich erbeu-
tet wurde. Der Rauliwürger verzehrte seine
Beute jedoch nicht an Ort und Stelle, son-
dern nahm dieselbe zwischen seine Krallen
und trug sie in einer Höhe von 1 Meter flie-
gend etwa 100 — 120 Schritte weiter. Als ich
ihn schon Ijeinahe erreicht hatte, flog er
wieder davon und trug seine Beute nocii-
mals etwa 200 Schritte weiter.

Ludwig v. Nozdroviczky.

Lanius excubitor L. als Vogelräuber. Im

iieurigen Winter war ein l)rachliegendes. von
hohen Unkräutern bestandenes (Icibiet ständig
von kleineren Körnerfressern l)ev(')livert. welche
hier von dem ünkrautsamen ihr Leben fris-
teten. Doch war dasselbe zugleich auch ein
stetiger Aufenhaltsort des Raubwürgers, wel-
cher tagtäglich unter dieselben hineinfuhr
und immer mit Heute versehen von dannen
flog. Der Raubwürger erhielt die Vogelwelt
in ständiger Angst und wenn er sich im
Meierhof zeigte, wussten selbst die Haustauben
nicht, Avas sie vor Angst anfangen sollten.
Schliesslich musste mit der Waffe eingegTif-
fen werden. Béi,a Rácz.

Garulus glandarius (L.) als >est.räuber.

Auf den alten Linden im Inneren von Liptó-
újvár nisten viele Kleinvögel. Im Sommer
1906 siedelte sich hier eine aus 7 Mitglie-
dern bestehende Eichelhäher-Familie an.

kaját. Csakhamar láttam őket, a mint apró
madárfiókákat vittek a csörükbíMi. (Tüiiddsab-
ban utána járva azt tapasztaltam, hogy szinte
sorra ins])icziálták a hársfák odvait, s a me-
lyikbe fejüket be tudták szorítani, abból egy-
másután liuzogálták ki a fiókákat. Ekkor azon-
l)an puskával szóltam közbe és sikerült is
okot néhány nap múlva elüldözni. Ezekkel a
kártételekkel szemben elenyészik az a csekély
haszon, a mit az erdőben egy-egy makk el-
ültetésével hajt, s ezért a lehetőségig való
pusztítását ajánlom.

Ertl Guszt.ív.

OaiTulus glandariiis (L.) kártételei. A

szajkó tekintélyes károkat okoz az itt —
Nádasd, Sopron m. — igen gyakori nemes
gesztenyékben. Egyszer egy óra alatt 32-szer
fordult meg a gesztenyefák és az ezektől
6Ü0 lépésnyire levő éléskamrája között s min-
dig 2 gesztenyét czipelt magával. 1904 októ-
ber havában lőttem egyet, melynek begyében
57 tengeri szemet találtam. 190íí-ban egyszer
azon kaptam rajta, hogy két Lanius collurio
fészekből kiszedte a tojásokat, máskor azon,
mikor egy fiatal Lanius colluriót, ismét más
alkalommal a mikor egy fiatal Sylvia sylriát
fogyasztott el. Fészke közelében éppen úgy
nincs éneklő madár, mint akár a karvaly fészke
táján, ügy hogy legkíméletlenebb irtását lehet
ajánlani.

TiLSfH Károly.

Colaèus luoiiedula (L.) hasznossága. Lő-
csén 1906 őszén nagy számban mutatkozott
a mezei poczok {Microtus arvalis Páll.) A
nagy számban átvonuló csókák nagy sikerrel
])usztították őket és nemcsak a szántíjföldeket
tisztították meg ettől a kellemetlen vendégtől,
hanem a csűrök és majorok közelében is foly-
tatták hasznos munkájukat, a mely még a
laikusoknak is feltűnt.

Greschik Jiínü.

Corvus frugilegiis L. őszi kártételei. 1904
őszén Nádasdon igen nagy kárf)kat okozott
a vetési varjú a vetésekben. Nemcsak a fel-

welche auili liald nachher ihre Käuberarbeit
begann. ISehr bald beobaciitete ich, dass sie
kleine \'ogeljunge in ihrem Schnabel davon-
trugen. Die Sache genauer untersuchend,
brachte ich in Erfahrung, dass sie die llöiilun-
gen in den Linden fast der Eeilie nach ins])i-
zierten und ans lienen, in welclie sie ihren
Kopf einzwängen konnten, die Jungen der
Reihe nacii herauszogen. Xun sprach ich
aber auch in die Sache und es gelan?;- mir
dieselben mit dem Gewehr in einigen Tagen
zu vertreiben. Diesem Schaden gegenüber ist
der geringe Nutzen, welchen sie im Walde
durch das Setzen einiger Eicheln verricliten,
winzig klein, weshalb ich ihre grösstniögliche
Vertilgung als angezeigt erachte.

Gustav Ertl.

Schädlichkeit des Gariilus glandariu8(L.).

Der Eichelhäher verursacht erheblichen Scha-
den in den hier — Nádasd, Kom. Sopron —
sehr häufigen edlen Kastanien. Einmal beobach-
tete ich, dass er in eiiu-r Stunde 82-mal von den
Kastanien zu seiner Vorratskammer flog, welche
ca 600 Schritte entfernt war und immer trug
er 2 Kastanien mit sich. Im Oktober 1904
erlegte ich einen, welcher 57 ^laiskörner im
Kropf hatte. Im Jahre 1903 erwischte ich ihn
dabei, als er aus zwei Lanius collurio-iie-
stern die Eier plünderte, ein anderesmal erbeu-
tete er einen jungen Lanins collurio. dann
eine junge Sylvia sylvia. Die Umgebung seines
Horstes ist genau so von Singvögeln entvölkert
wie beim Sperber horste, weshalb seine rück-
sichtsloseste Vertilgung zu empfehlen ist.

Karl Tilsch.

Nützlichkeit von Colaeus uioneduia (,L.).

In Lőcse zeigte sich im Herbst 1906 die
Feldmaus {Mierotus arvalis, Fall.) in grosser
Anzahl. Die in grosser Anzahl durchziehen-
den Dohlen vernichteten dieselben mit grossem
Erfolge, und säuberten niclit nur die Acker
von diesem unangeneiimen Gaste, sondern
setzten ihre nützliche Arbeit auch in der
Nähe der Meierhöfe und Scheunen fort, was
sogar auch den Laien auffiel.

Eugen Greschik.

Herbstschäden von Corvus frugiiegus L.

Im Herbste 1904 verriclitet(>n die Saatkrähen
sehr üTossen Sciiaden in den Saaten. Sie

321

színen maradt vetíiinagot szedték fel, hanem
a vetői;("|)pktől orcdö sorok nyomán lialadva,
szinte tisztára kiszedték a votőinagot.

TlIiSCH Kákoi.y.

Corvus cornix L. kártételei. Az nngvári
szöllőkben l'JUti tavaszán ei;y j'c.iienyet'án fész-
ket rakott a sár,i;a ri.s;-ó; mikor liókáit etette,
észrevette ezt egy vai'júpár és szörnyű liaj-
szát indított a fiókák meukeritese czéljából.
A sárga rigó tiókákat végtére is csak fegy-
veres beavatkozással lehetett megmenteni.

Zemplénagárdon a hamvas varjak a dinnye-
iiltetvényekre vetették magukat, s az érő
dinnyéket annyira összevagdosták, hogy a
csőszöket fegyverekkel kellett ellátni.

Medeeczky István.

Cicoiiia nigra (L.) mint pisztrángjtu.sztító.

1900 őszén Erdőfiilén egy fekete gólyát lőt-
tem, melynek gyomrában 27 darab többc-
kevésbbé megemésztett 10 — 30 cin. hf)sszti
pisztrángot találtam.

PÁ8ZT0HY Ernő.

íüconia ciconia (L.) kártételei a baromfi-
udvarban. Az idén nálunk egy gólyapár abban
az udvarban, a liol fészkelt, rákapott a fiatal
kacsákra, még pedig nem is a kicsikékre,
hanem főleg a 2 — 3 hetesekre. Egyszer a
gazdasszony szeme előtt három darabot nyelt
el egymásután, a nélkül, hogy a feléje futó
kiabáló asszonytól zavartatta volna magát.
Legkisebb számítás szerint is kb. 40 darabot
falt fel. De nemcsak itt pusztított, hanem el-
látogatott más udvarokl)a is. úgy liogv vég-
tére is le kellett lőni.

Kacz Bbi.a.

Perdix perdix (L.) kártételei a tengeriben.

Szerep vidékén a gazdacmbcrck között sokan
állítják, hogy a fogoly sok kárt tesz az érő
tengeriben. 1906 őszén erre vonatkozólag köz-
vetlen bizonyítékot szereztem. Néhány lu)ldnyi
késői tengerivetés vagy 3 héttel későbbre
Aquila XIV.

frassen nicht nur das an der Oberfläche ge-
gliebene Saatkorn auf, sondern gruben audi
den von der Sähmaschine herrührenden liillen
nachgebend fast das ganze Saatkorn aus (h-r
Erde heraus.

Kaki, Tir.acu.

Sciiaden von Corvns cornix L. In den

Weingärten von Ungvár nistete im Frühjalire
1906 ein Pirol auf einer Pyramidenpappel ;
als die Jungen gefüttert wurden, entdeckte
dasselbe ein Nebelkrälienpaar, wodm-ch dann
eine erbitterter Kampf zm- Krreichung der
Jungen begann. Die Piroljungen mussten
scldiesslich durch Kiugreifen mit der Watte
gerettet \v(M-(leu.

In Zenipiénagárd tieh:n die Nebelkrähen
in die Melonenpflanzungen ein und zerliack-
ten die reitenden Melonen in solciien Massen,
dass die Feldhüter mit Gewehren versehen
werden mussten.

Stephan v. Medreczky.

Ciconia nigra (L.) als Forcllenfeind. im

Herbst 1906 erlegte ich in Erdőfüle einen
Schwarzstorch, in dessen Magen icJi 27 Stück
10 30 cm. grosse Forellen in mehr inUtr
minder verdautem Zustande vorfand.

Ernst v. Pásztohy.

flügelhof

Schaden von Ciconia ciconia (L.) im Ge-

•An Storchjiaar verlegte sich heuer
in dem Hofe, wo es nistete, auf die jungen
Hausenten, u. zw. nicht so sehr auf die ganz
jungen, sondern vorwiegend auf diejenigen,
welche schon 2 — 3 Wochen alt waren. Kiii-
mal verschlang einer vor den Augen der Haus-
frau 3 Stück nach einander, ohne sicli von
der hinzueilenden lärmenden Frau im gering-
sten stören zu lassen. Nach minimaler He-
reciiuung frass er ca 40 Stück auf. Er führte
dies jedocii nicht nur liier auf, sondern be-
suchte auch andere Höfe, so dass er schliess-
lich abge^schossen werden uuisste.

Béla Rácz.

Schaden von l'erdix perdix (L.) im Mais.

in der (îegeiid von Szerep behaupten vieh^
Landwirte, dass das Rebluihn im Mais grossen
Schaden anrichtet. Im Herbst 190G erhi(ilt
ich darüber unmittelbare Beweise. Eine ver-
spätete Maissaat von einigen .loch Ausdeli-

41

;522

maradt a többinél s íi;v állandóan naay szám-
ban icnyésztek IxMinc a t'oalyok. A töri's al-
kainnival fcitiinö suk Iccsüniiő csövet vettek
észn;. a melyeknek csak a csutkája volt meg.
a csuha pedig az egész csövön végig vékony
szálakban volt lehasogatva. Világos volt ebből,
hogy a kár nem egérrágástól eredt. A ten-
gerit hántva szedték s rakásokba töltögették;
mikor este hazahordták. a rakások alatt terítve
maradt a szem a földön, a melyet reggelre
mind összeszedtek a foglyok. Ennek az alap-
ján azután megfigyelték a foglyokat s tény-
leg bebizonyosodott, hogy a fenti kártételeket
azok fikozták.

líÁc'z Bel.\.

Cziiiegék kártételei a mákban. Az 1906
tavaszán fészekodvak révén a kertekbe tele-
pített kék és széuczinegék tisztára tönkre-
tették a máktermést. A félig érett mákfejeket
mind kikopácsolták, tartalmukat kiszedték,
vagy a földre szórták, a hol azt a pintyőki'k
szedték fel később. Bizalmasságuk itt is meg-
nyilvánult, mert még akkor is beszállottak
a mák közé, ha ott állott mellette az ember
s a legnagyobb nyugalommal kezdték azt fel-
vagdosni.

Ertl Gusztáv.

.Jdfjyzet. A czinegék ez egyetlen és jelen-
téktelen kártétele ellen úgy védekezhetünk,
hogy a mákot nem a fészekodu tele])en. Iia-
nem attól távolabb, nyilt mezőn termeljük s
a kertekben mák helyett napraforgót ültetünk
csemegéül és csalogatóul a czinegék számára.

M. 0. K.

Parus major L. mint cserebogáriiusztító.

Néhány évvel ezelőtt, cserebogarakban felette
bőséges esztendőben a kolozsvári városliget-
ben sok cserebogárlmllát találtam, a melye-
ken csupán a tor volt kivájva, míg a potroh
s a fej egészen épek voltak. Utána jártam a
feltűnő dolognak s csakhamar arra intottam.

ining blieb etwa dici W'oclien länger stehen
als die übrigen, weshalb dieselbe ständig von
vielen Hebhiihnern bevölkert wurde. Bei der
Ernte wurden auffallead viele herabhängende
Kolben wahrgenf>inmen. welche ganz leer
waren ; die Blätter dieser Kolben waren ihrer
ganzen Länge nach in dünne Streifen ge-
schlissen. Es lag daher auf der Hand, dass
dieser Schaden nicht von den .Mäusen ver-
ursacht wurde. Der Mais wurde abgestriippt,
gebrochen und in Haufen geschüttet; abends
nach der Heimführung blieb der Boden unter
den Haufen mit Maiskörnern bedeckt, welche
bis Morgens sämtlich von den Rebhiiiiuern
aufgelesen wurden. Auf Grund dieser Tat-
sache beobachtete man dann die Rebhühner,
und es stellte sich heraus, dass die oben er-
wähnten Schädigungen tatsächlich von ihnen
herrührten.

Béla Râcz.

Schaden der Meisen im Mohn. Die im

Frühjahre 1906 mittels Nisthöhlen in die
Gärten gesiedelten Kohl- und Blaumeisen
richteten den ^lohnertrag vollständig zugrunde.
Die halbreifen Mohnköpfe wurden sämtlich
angehackt, der Inhalt herausgefressen oder
auf den Boden gestreut, wo er dann später
von den Finken aufgelesen wurde. Ihre Zu-
traulichkeit trat auch hier zutage, indem
sie auch dann in die Mohnsaat hineinflogen,
wenn man dicht dabei stand, und begannen
das Aufhacken der Mohnköpfe mit dergröss-
ten Seelenruhe.

Gustav Ertl.

Bemerkung. Gegen diesen unbedeutenden
und einzigen Schaden der Meisen kann man
sich so schützen, dass man den Mohn nicht
im Garten, sondern etwas weiter davon ent-
fernt im freien Felde anbaut, während man
in die Gärten statt Mohn Sannenblumen an-
pflanzt als Délicatesse und Lockmittel für
die Meisen. U. 0. C.

Parus maior L. als Maikäfervertilger.

Vor einigen Jahren, als es sehr viele Mai-
käfer gab. beobachtete ich im Stadtwäldchen
zu Kolozsvár viele Maikäfer-Kadaver, an wel-
chen nur der Thorax ausgefressen war, wäh-
rend Kopf und Leib unverzehrt blieben. Der
auffallenden Erscheinung nachgehend, konnte

323

hogy a szénczinege bíiiiik cl ily módon a
cserebogarakkal. Terniószíítcs. hogy evvel a
különös szokásával nagyon ciiiclkedik csere-
bogár-pusztításának az értéke.

ÜK. Tar.ián Tibuk.

Ardea cinerea L. luiut áradásjelzö. Ha

látjuk, hogy a gémek 4 — (j os csa|)atokban
magasan repülnek északra a Dunán felfelé,
akkor tudjuk, hogy a Duna néhány na]) ninlva
megárad. Ennek az a magyarázata, hogy a
hol előbb árad, ott az apróbb halak előbb
mennek ki az ilymódon előálló sekély vizekre
s így a gémek bővebb táplálékhoz jutnak.
KispÁL Kovács Piítrr, Mohácsi sziget.

Parus coeruleus L. veszélyes fészkelő-
helye. Egy kék czinegepár az erdiiőri szak-
iskola villámháiitójának deszkaburkolatában
a földre rakta a fészkét. A fal és deszka
közötti rész oly szűk volt, hogy alig tudott
beférni; szerencséjük volt, mert a fészkelés
ideje alatt nem vágott a villám az épületbe
s igy fiaikat fel is nevelték.

Ehtl (tUsztAv.

Parus maior L különös fészkelő helye.

1907 nyarán egy szénczinegepár fészkelt a
gyümölcsös kerttel közvetlenül szomszédos
baromfi udvaromban. Az itt lévő gyümölcs-
fákat kb. 70 cm. magas négyszegletes, desz-
kákból összerótt burokkal vettem körül s egy
ilyennek az aljába, közvetlenül a földre rakta
fészkét a cziukepár. Felülről igen szépen be
lehetett látni a fészekbe, s ezt a czinege
nőstény legtöbb esetben egész nyugodtan tűrte,
csak néha jött ki a béketűrésből és erős szi-
szegés közben felugrott a néző arcza felé,
hogy azt elriaszsza.

Pawi,as Gyula, Kisszeben.

Tetanus hypolencus L. fészkek a vasúti

töltésen. 190G tavaszán Fenyőházán a bille-

ich bald konstatieren, dass die Kohlmeise
mit den Maikäfern auf diese Weise unigelit.
Es ist natürlich, dass der Wert ihrer Mai-
käfervernichtung durch diese sonderbare Ge-
wohnheit bedeutend erhöht wird.

Dr. Tiberius T.\rján.

Ardea cinerea L. als Hochwasseranzeiger.

Wenn die (iraureiher in Flügen von 4 — 6
Stück sehr hoch gegen Norden, entgegen dem
Laufe des Donaustromes ziehen, so bringt die
Donau in einigen Tagen sicher Hocjnvasser. Die
Erscheinung lilsst sich dadurch erklären, dass
dort, wo das Hochwasser früher eintritt, zu-
gleich auch die Kleinlische früher die dadur(;h
entstehenden seichten .Stellen aufsiu;hen, wo-
durch die Graureiher reichlichere Nahrung
finden.

Puter Kovács-Kispál, Insel Mohács.

Gefährlicher Nistplatz von Parus coe-
ruleus L. Ein lilaumeisenpaar baute sein
Nest auf den Erdboden in die Bretterumhül-
lung des Blitzableiters der Fachschule für
Forstwarte. Die Ritze zwischen der Mauer
und dem Brett war so klein, dass sie sich
kaum hindiirchzwängen konnten; sie hatten
Glück, denn wälirend der Brutzeit schlug kein
Blitz auf das Gel)äude, und zogen ihre Jungen

auch gross.

Gustav Ertl.

Sonderbarer Brutplatz von Parus uiaior

L. Im Sommer nistete ein Kohlmeisenpaar
in meinem Geflügelhofe, AA-elcher sich unmit-
telbar neben dem Obstgarten befand. Die im
Geflügelhofe befindlichen Obstbäume schützte
ich mit einer 70 cm. hohen viereckigen Bret-
terhülle; das Meisenpaar baute sein Nest in
eine solche hinein, unmittelbar auf den Erd-
boden. Von oben konnte man ganz gut in
das N<;st hineinschauen, was das Kohlmeisen-
Weibchen in den meisten Fällen ruhig ge-
i schehen liess ; nur manchmal verlor es die
Geduld und sprang unter starkem Fauchen
aufwärts gegen den Zuschauer, um denselben
zu schrecken.

Julius Pawlab, Kisszeben.

Nester ven Totanus hypoleucus auf dem
Eiseubahiidaiiinie. Im Frühjahre I90() fand

41-

324

gető czaiikó hárdiii fós/.kci tiiláltani az 1905
őszóii foríialiinilia lielyezetf crdin villamos
vasút töltésén, « sínektől -iO-nO cm. távol-
sdf/han. A pályatest a ]vul)nchna-patak part-
jára van építve: iiapimta iiároniszor közleke-
dik oda és vissza a vonat Két párnak sike-
rült is a költés, de a harmadik fészekalj
elpusztult. A fészekhelynek ezt a sajátságos
választását avval magyarázhatom meg, hogy
a Lubochna-patak 1906 tavaszán többször ki-
áradt, a töltésen pedig a fészkek az ártól
tökéletesen mentek \(dtak.

Ektl Gusztáv.

Micropns apus (L.) fészkelése liarkály-
odvakbaii. A simonkai hegységben (Abauj-
Torna m.) erdei legelőn, hová a falusi csorda
szokott járni, százados tölgyfák harkálycsinálta
kerek nyílású odvaiban kb. 10 pár sarlós
fecske fészkelt 5 — 7 méter magasságban. A
rankfüredi fiirdőkertben szintén fészkel né-
hány pár, ugyancsak kis kerekszájii harkály-
odvakban.

Nagy Jenő.

A fecskék előrelátása.* Falusi lakásom
tornáczán egy fecsicepár tV-szkelt. Július elején
már majdueni anyáiiyi fiatalok voltak a fészek-
ben, mikor látom, hogy az öregek közvetlen
a régi fészek mellé látszólag új fészekrakásba
kaptak. De nem építettek líjat, hanem csak
egy sor sarat tapasztottak a régi mellé, egész
hosszában. A dolog szemet szúrt, annyival
inkább, mert önkéntelenül kérdeztem magam-
ban: mi czélja lehet e munkájuknak akkor,
mikor a fiókák táplálását is alig gyiizik. Ala-
posabban megvizsgálva a fészket, láttam, hogy
elvált a faltól s leonűani készült. A fecskék
ezt bizonyára észrevették s nyilván azért rak-
ták oda az líj rend sarat, hogy megerősítsék
a fészküket. Ez azonbau csak részben silverült
nekik, mert j)ár nap multán luégis csak ledült

* A közleményt Cheenei. István úr kiildto be.

icii iu Fenyöháza auf dem Damme der im
Herbst 1905 in Hetrieb gesetzten elektrischen
Hf)lzl)eförderungsbahn drei Nester des Fluss-
iiferUiufers -iiì—òU cni. von dem Geleise ent-
fernt. Der Hahnkör])er ist auf dem l'fer des
Lnbochna-Haeiies erbaut; der Zug verkcdirt
täglich dreimal hin und zurück. Zwei l'aaren

gelang die Brut auch,

! ritte Gelege ging

zngrunde. Diese eigentümliche Wahl des Hrnt-
platzes lässt sich vielleicht dadurch erklären,
dass der Lubochna-Bach im Frühjahre 1906
mehrmals sehr hoch aiischwfill, und dass die
Nester auf dem Damme demgegenüber vor
der Überschwemmung vollkommen geschützt
waren.

Gustav Ertl.

lírüten von Micropus apus (L.) in Specht-
höhlen. Atif einer Waldwiese in dem Gebii'ge
zu Sinuinka (Koni. Abaiij-T(u'na). wo die Dorf-
lieerde zu weiden pflegt, nisteten ca 10 Paar
Mauersegler in den Spechthöhlen hundert-
jähriger Eichen, iu einer Höhe von 5 — 7 Me-
ter. In dem Kurwalde von Rankfüred nisten
ebenfalls einige Paare gleichfalls in Specht-
liöhlen mit kleinen rnnden Fluglöchern.

Eugen Nagy.

Umsicht der ^^chwalhen * Auf dem Flur
meiner Wohnung brütete ein Schwalbenpaar.
Anfang Juli, als schon fast flügge Jungen im
Neste waren, beobachtete ich, dass die Alten
scheinbar ein neues Nest unmittelbar neben
dem alten errichten wollten. Sie bauten je-
doch kein neues Nest, sondern klebten nur
eine neue Kotreihe um den ganzen Rand des
alten Nestes herum. Die Sache war mir timso
auffallender, als ich mich unwillkürlich fragen
musste, was diese Arbeit für einen Zweck habe
in einer solchen Zeit, wo sie iiiren Jungen
kaum genügende Nahrnng zubringen kiüinen.
Nach eingehenderer L'ntersuchung fand ich.
dass sich das Nest von der Wand ablöste
und vom Herabstürzen bedroht war. Die
Schwalben hatten dies wahrscheinlich wahr-
genommen, und klebten die neue Kotreihe
jedenfalls deshalb um das Nest, um dasselbe
zu verstärken. Dies gelang ihnen jedoch nur
teilweise, indem das Nest nach einigen Tagen
dennoch herabstürzte, doch waren damals

* Diese Jlitteihuig: wurde uns von Herrn Stephan
v. Cheknel zuffesaiidt.

325

a lakásuk, akkorra a/.uiilìaii a íiataluk már
repülősok voltak s így nem esett Ijajiik.
Ajtón, 1907 júl. 18.

Zbyk Károly.

Fecsketöi-tenet. H(ií;v az általános kiinélet
következtében milyen bizalmassá válik nálunk
a füsti fecske, azt a következő eset is bizo-
nyítja. Az idei nyáron luivaromban lezuhant
egy fecskefészek, melyben 4 már jól kifejlő-
dött fióka volt. Be^^ttük őket a szobába s egy
kalitkában egy ideig etettük ^őket legyekkel
és apró kenyérmorzsákkal. Harmadik nap
azonban szomorkodni kezdtek a kis fecskék,
mire kalitkástól együtt kitettük őket a folyosó
egyik kiugró ablakpárkányára. Uövid idő múlva
két fecskét láttunk mindig kisebb ívben a
kalitka körül röpködni. Az ajtó nyitva volt s
egyszerre csak ki s Iderepült a fecskepár s
szorgosan etette a íii')kákat, a melyek néhány
nap múlva ki is repültek. A kalitkát este
mindég bevittük a szobába, hogy macska ne
férjen hozzája: reggel korán már a fecske-
szülők alig várták, hogy ismét kitegyük a
kalitkát a fiókákkal.

Fernb.\ch Kákolyné.

Cuculiis canoriis L. a nádirigó fészekben.

Acroccphalus arimdinaccits (L.) fészekben egy-
szer 'Ò nádirigótojás mellett egj' kakuktojást
is találtam. Erdekeit az eset, s így többször
meglátogattam a fészket; első esetben a kakuk-
fióka mellett már csak két (ígészen elcsene-
vészedett nádirigiifiókát találtam, a melyek
egészen a fészek szélére voltak szorítva A
nádi verebek egy óra leforgása alatt "Jo-ször
is etették a kakukfiókát. ellenben saját fiaik-
nak ugyanezen idő alatt alig 2 — 8-szor adtak
táplálékot. Mikor ismét megnéztem a fészket,
már csak a kakuk terpi'szkedett benne, a
melyet saját liaik rovására roppant szeretettel
neveltek fel a nádiriuiik.

timkw Ferh.ncz. Nagyhalász.

auch die Jungen schon flügge, so dass sie
keinen Schaden nahmen.
Ajton, am 18. .luli 1907.

Karl v. Zkyk.

Sehwalbengcsehichte. Wie zutraulich liei
uns die Rauchschwalbe infolge der bei uns
allgemeinen liegung werden kann, beweist
auch folgimde Geschiclite. Im heurigen Som-
mer stürzte in unserem Hofe ein Schwalben-
nest herunter, in welchem 4 schon ziendich
entwickelte Junge waren. Wir nahnien die-
selben in das ZimiiKîr und fütterten sie einige
Zeit lang in einem Bauer mit Fliegen und
kleinen Hrotkrünimclii. .\mi drittíín Tage be-
gannen jedoch die kleinen Scliwalben zu
traiuirn, worauf wir dieselben samt liem Hauer
auf einen Fenstervorsprung des Korridors hin-
st(dlten. Nach kurzer Zeit sahen wir zwei
Schwalben in immer kleineren Kreisen um
das Hauer herumfliegen. Die Tür war offen
und Ijald flogen die beiden Schwalben aus
und ein, und begannen die Jungen eifrig zu
füttern. Nach einigiMi Tagen flogen dieselben
auch aus. Das Bauer wurde jeden Abend in
das Zimmer gebracht, damit dasselbe von den
Katzen verschont l)leibe und früh Morgens
konnten es die Schwalbenelt.ern k;iuni erwarten,
bis wir das Hauer mit den Jungen wieder her-
ausbrachten. Frau Kaki. v. Fkrnbach.

Cuculiis canoiMis L. Im Neste der Holir-
drossel. In einem Neste von Arrocephalus
arundinaceits (L.) fand ich einst iH>ben drei
FAn-n der Rohrdrossel auch ein Knckncksei.
Die Sache interessierte mich, weshülb ich
das Nest öfters besuchte ; im ersten Falle
bemerkte ich neben dem Kuckuckjungen nur
noch zwei stark zurückgebliebene Junge der
Kohrdrossel, welche ganz an den Nesirand
hinausgesciioben waren. \\'äiirend einer Stunde
fütterten di(^ Bohrdrosseln den Kuckuck 2-J-ninl.
dagegen ihre eigenen Jungen in derselben Zeit
kaum 2 — 8-mal. Als ich das Nest wieder be-
suchte, war nur nndir der Kuckuck darin, wel-
chen die Rohnlrosseln mit Preisgabe ihrer
eigenen Jungen mit übergrosser Lielie gross-
zogen. Franz Sisi.vk, Nagyhalász.

Lanius colinrio L. f'észeképítéséröl. Békés-
csabai kertünkiten egyszer megfigyeltem egy
Lanius collnrio-pi\r fészeké])itését. A fészek

.Nestbau von Lanius collurio L. In unserem
Garten zu Békéscsaba beobachtete ich einst
den Nestbau eines Lanivs c()//?mo-Paares.

326

7 nap alatt készült el, fie az utolsó iiapíju
áldozatul esett egy gyermek kiváncsiságának.
Erre a gébicsek néhány lépéssel odább új
fészket kezdtek rakni, s nagyobbára az első
fészek anyagát használva fel, 24 óra alatt
készültek el avval. A gyors munkára szükség
is volt, mert már a következő napon egy
tojás volt a fészekben. A sebtiben összetákolt
fészket azonban az első erősebb szél lesodorta.

De. Tarj.ín Tibor.

Érdekes viselkedés a párzás ideje alatt.

A párzási idő alatt egyszer igen behatóan
figyelhettem meg egy Lanius colliiriopúrt. A
hím ez alatt az idő alatt állandóan etette a
párját, a mely egészen a fiókák módjára
szárnyemelgetéssel és kérő szóval kürettc az
eledel után látó hímet. Ugyanezt tapasztaltam
egyszer egy Parus palustris (L.) ])árnál is.

Dr. Tarján Tibor.

Calamodus melanopogon (Temm.) mint
utánzó. F. éxi márczius 28-án Dr Szlávy
Kornél barátom szives meghívására a lecsa-
polás küszöbén álló újvidéki nagy rétet láto-
gattam meg. A hideg időjárás daczára már
itt volt és vígan énekelgetett néhány fülemile
sitke. Eg}' példány állandóan lesőhelyem körül
tartózkodott s a sűrű lövöldözés egyáltalában
nem zavarta az éneklésben. Nagy meglepeté-
semre egyszer csak utánozni kezdte a réten
gyakori Circus aeruginosus vijjogását és nyá-
vogó hangját, úgy a hogyan azt a távolból
lehet hallani. Tisztára kivehettem, hogy felel-
getett a barna rétihéjának, mert mindig köz-
vetlenül ennek a megszólalása után adta ezt
a hangot, néha többször egymásután. Énekét
rendesen evvel az utánzott hanggal vezette
be. Csodálatos hűséggel utánozta ezt a távoli
CircMS-hangot, úgy hogy a közvetlenül egy-
másután felhangzó vijjogásról szinte csak a

Das Nest wurde in 7 Tagen fertig, doch fiel
es am letzten Tage der Neugierde eines Kin-
des zum Opfer. Die Würger begannen nun
einige Schritte weiter aus den Ruinen des
ersten Nestes ein zweites zu bauen und he-
endigten dasselbe binnen 24 Stunden. Die
rasche Arbeit erwies sich auch als notwen-
dig, weil das Nest schon im nächsten Tage
ein Ei enthielt. Das rasch zusammengebaute
Ne.st wurde jedoch vom ersten stärkeren Winde
heruntergeschlagen.

Dr. TiBBRiDs Tarján.

Intei'essantes Verhalten während der
Paarungszeit. Während der Paarungszeit
konnte ich einst ein Lanius collurio-Paar
sehr eingehend beol)achten. Das Männchen
fütterte sein Paar während dieser ganzen Zeit
und. dieses folgte dem nach Nahrung ausgehen-
den Männchen mit ausgebreiteten Flügeln und
verlangendem Schreien ganz so, ivie es die eben
flüggen Jungen zu tun pflegen. Dasselbe Ver-
halten beobachtete ich auch einmal an einem
Parus palustris (L.) Paare.

Dr. TiBERiüs Tarján.

Cálainodus melanopogon (Temm.) als Spöt-
ter. Am 28. März 1. J. besuchte ich der lieben
Einladung meines Freundes Dr. Koenel v.
SzLÁvY folgend das Ried in Újvidék, welches
an der Schwelle der Entwässerung steht.
Trotz der kalten Witterung waren einige
Nachtigallen-Bohrsänger schon hier, welche
lustig ihr Lied erklingen Hessen. Ein Exemplar
hielt sich ständig in der Nähe meines Ver-
steckes auf und Hess sich durch das oftmalige
Schiessen durchaus nicht in seinem Gesänge
stören. Zu meiner grossen Überraschung be-
gann dasselbe den Ruf und das nuau-ähnliche
Geschrei der im Riede häufigen Bohrweihe
nachzuahmen, so wie dasselbe aus der Ferne
hörbar ist. Ich konnte es ganz deutHch wahr-
nehmen, dass der NachtigaUrohrsänger der
Rohrweihe sozusagen zurückantwortete, da er
diesen Laut immer unmittelbar nach dem
Rufe derselben erklingen Hess, manchmal
auch mehrmal nacheinander. Seiiien Gesang
leitete er gewöhidich mit diesem nachgeahm-
ten Tone ein. Dieser aus der Ferne hörbare
Circus -Ton wurde mit solch wunderbarer

827

hang iránya johíztc lioüy mclvik iiiiidártól
eredt.

Schenk Jakab.

Fán éneklő Alauda rristata L. Bár az

..Aquila" iiiiilt évi lolyaiiiáhan ez a iíérdés
már tisztázódott, mégis érdemesnek találom
következő megfigyelésem közlését. 1907 május
■í-én Szerepen levő szőllőmben egy meggyfa
tetején énekelgetett egy búbos pacsirta, pedig
az erős délnyugati szél (az 1 — 10 skála sze-
rint a szél erőssége 5 volt) ugyancsak lóbálta
a fák ágait.

Rácz Bkla.

Motacilla alba L albínó. 1907 .jún. 4-én
Osáncz mellett tiszta fehér i)él(láuyt ejtettek el.

Hausmann Ernő.

Hirundo rustica L. albino. 190ü június
17-én egy fehér füsti fecskét lőttem. Egy
fészekalj napokon át üldögélt az udvarom előtti
villamos vezetéken s feltűnt, hogy egy külö-
nös színezetű mindig oldalt ült a többitől s
gubbasztott; valahányszor a többi közé tele-
pedett, azonnal elvergelték maguktól — ez
volt a fehér példány.

Medrkczky István.

(iarnilus glandarins (L.) albínók. Gyak-
MATHv Béla nemes-keresztúri (Vas m.) tanító
két hófehér élő szajkót mutatott be intéze-
tünkben. Ezelőtt két évvel szedte ki azokat
a fészekből, melynek másik két lakója nor-
mális színezetű volt. E madarak, bár tollaza-
túk hófehér s még szé|) kékszínű szárnyfedő
tollai is a környezettől eliitően fényes feiié-
rek alig észrevehető halványkék lehelettel,
csőrük és lábuk rózsaszínű, mégsem tökéletes
albínók, minthogy szemesillaguk normális szí-
nezetű, t. i. kékes szürke. A tollazat színe-
zetének a normálisra való visszaváltozása
mindazonáltal a második év folyamán sem
következett i)e, noha ez a szajkónak ilyen
nem tökéletes albinóinál már ismételten elő-

Treue nachgeahmt, dass man bei den unniit
telbar nacheinander erschallenden Hufen fast
nur durch die Hichtung augeben konnte.

welcher Vogel rief.

Jakob Suhbnk.

Aul dem Baum singende Alauda distata L.

Obwohl diese Frage im vorigen Jahre der
„Aquila" schon geklärt wurde, dürfte meine
folgende Beobachtung dennocli veröifentlichi
werden. Am 5. Mai 1907 saug eine Hauben-
lerche auf der Spitze eines Wcichselhaitmcs in
meinem Weingarten zu Szerep, obwohl der
kräftige Südwest- Wind uiach der 1—10 Skala
betrug die Windstärke '■>) die Äste der Bäume
ziemlich stark bewegte-

Bki,a Rácz.

Albino von MotaciBa alba L. Am 4. Juni
1907 wurde bei Osáncz ein reinweisses Exem-
plar erlegt. Ernst Hausmann.

Albino von lliruudo rusticaL. Am 17. Juni
1906 erlegte ich eine weisse Rauchschwalbe. Die
einem Ciel(\i;e entstammenden Jungen sassen
mehrere Tage hindurcli auf den elektrischen
Leitungsdrähten vor meinem llofe und so fiel
es mir auf. dass ein al)sonderlich gefärbtes
Junges immer seitwärts von den anderen sass
und trauerte : so oft es sich den übrigen
auschliessen wollte, wurde es vertrieben —
dieses war das Albino-Exemplar.

Stefan v. Mbdrkczky.

Albinos von Oarniiiis glandarius (L.) Béla
V. Gyarmathy, Lehrerin Xemes-Keresztur (Kom.
Vas) zeigte zwei reinweisse lebende l]ichel-
häher in nnsereiii Institute vor. I)iesell)en
wurden vor zwei .laiiren einem Neste ent-
nommen, dessen zwei ührige Insassen normal
gefärbt waren. Trotz dem schneeweissen fíe-
tieder, der Rosafarbe des Schnabels iiiiii der
Fusse, und trotzdem, dass selbst die schönen
Illauen Fliigeldeckfedern von der l'mizeliuni;
abstecliend glänzend ireiss waren, mil kaum
wahrnehmbarem blassblanen Schimmer, waren
dies(^ beiden Vögel doch keiiu! vollkommenen
Albinos, indem das .Vuge normal, nämlich
blassgrau gefärbt war. Der Rückschlag auf
das normale Gefieder erfolgte jedoch auch
im Laufe iiires zweiten Lebensjahres nicht,
trotz dem diese Umwandhing bei solchen un-

328

fordult. A két madár külföldi uiiuliirl)arát tulaj-
donába került

A két madár rcudkivül szelíd volt, renicktd
utánozták a legkülönbözőbb liangokat, szépen
fütyültek duettben s néhány szót is ki tud-
tak ejteni.

M. 0. K.

Madártelepitési eredmények. 1906 tava-
szán kisórletképpen 10 darab szükbejáratú és
5 darab nyitott odút függesztettem ki Liptó-
újvár kertjeiben. Habár április elején történt
a kifüggesztés, a 10 szűkbejáratú odu közül
8-at mégis elfoglaltak a szén- és kékczinegék,
s eredményesen költöttek bennük. A légy-
kapók és rozsdafarkúnk számára kifüggesztett
5 odúból azonban egyet se foglaltak el, s
ennek okát abban vélem találiű. hogy vidé-
künkön böviben vannak a természetes odvak-
nak is.

Ertl Gusztáv.

Madárvédeliui és iiiadártelepítési ered-
mények. Az idei kemény télen négy helyen
etettem a madarakat. Minden etetőnek voltak
látogatói, legnépesebb volt a községben ki-
helyezett etető, kevésbbé a községen kívül
elhelyezetteké. A látogatók tiUnyomó része
szénczinege volt, ezeken kivid molnár és kék-
czinegék, tarka és zöld harkály, csuszka és
veréb.

A mesterséges odvak számát ismét gyara-
pítottam. Az első költés alkalmával minden
odu el volt foglalva, a másodiknál '^h-, rész-
ben. A mezei verebek nagyon tolakodók let-
tek, s kora tavaszszal üldöztem is őket, de
később, mikor láttam, liogy az araszoló her-
nyó tömegesen mutatkoznak, sem első, sem
második költés alkalmával nem bántottam őket.
Platthy Árpád, Kékkő.

ladárimsztnlás líMMVOT telén. Régóta nem
volt Magyarországon ol.\au hideg és havazá-
sokban annyira bővelkedő tél, mint az 1906/07
évi; utalunk erre vonatkozólag az uráli hm/oly
idei tömeges fellépéséről szóló czikkre az
idei Aquila-hsLn, a hol röviden jellemezve van

vollkommenen Albinos schon wiederholt vor-
gekommen ist. Die beiden Vögel kamen in
den Besitz eines ausländischen Vogelfreundes.
Die beiden Vögel waren ungemein zahm
und konnten die verschiedensten Töne meister-
haft uaciuihmen, dabei pfiffen sie sehr schön
im Duett und konnten auch einige Worte
aussprechen. U. 0. C.

Vogclansiedeliings-Resultate. Im Frühjahre
1906 Hess icli versuchsweise 10 St. Nisthöhlen
mit engem Flugloche und 5 St. mit oft'enem
Eingange in den Gärten von Liptóujvár aus-
hängen. Trotzdem das Aushängen Anfang
April geschah, wurden von den 10 Nisthöhlen
mit engem Flugloche dennoch 8 St. von Kohl-
und Blau-Meisen besetzt, welche auch mit
Erfolg darin brüteten. Von den anderen, für
Rotschwänzchen und Fliegenscluiäpper aus-
geliängten Nistiiöhlen wurde keine einzige
besetzt, was wahrscheinlich dadurch verursacht
wird, dass dieselben in unserer Gegend auch
natürliche Höhlen in ausgiebigem Masse be-
sitzen. Gustav Ertl.

Erfolge im Vogelschutz und in der Vogel-
ansiedelung. Im heurigen strengen A\'inter
fütterte ich die Vogelwelt au 4 Stellen. An
jedem Futterapparate meldeten sich Gäste,
die meisten an jenem welcher sich im Inne-
ren der Ortschaft befand ; an jenen ausser
der Ortschaft waren die wenigsten. Die Gäste
waren zum überwiegendem Teile Kohlmeisen,
ausser diesen Blau- und Sumpf-Meisen, Bunt
und Grün-Spechte, Kleiber und Sperlinge.

Die Anzahl der künstlichen Nisthöhlen ver-
mehi'te ich wiederum. Bei der ersten Brut
waren sämtliche Nisthöhlen bedeckt, bei der
zweiten der -/a Teil. Die Feldsperlinge wurden
sehr zudringlich und früh im Frühjahre ver-
folgte ich auch dieselben, als ich jedoch be-
merkte, dass sicli die Geometriden-Raupen
massenliaft zeigen, störte ich sie weder bei
der ersten, noch bei der zweiten Brut.

Aepád v. Platthy, Kékkő.

Vogelverminderung im Winter 190<)/7.

Seit langen Jahren gab es in Ungarn keinen
so strengen und schneereichen Winter als der
1906 7jährige ; wir verweisen hier auf den
Aufsatz über das heurige massenhafte Auf-
treten der üraleule in dem vorliegenden Bande

329

a teli hónapok időjárása. Hatása ornitholojriai
szcinpontbül főleg töniesi'es niadárpusztulásbaii
nyilvánult. A megfigyelők SDkszur alig talál-
nak szavakat a nagy pusztulások jellemzésére.
A sok közül csak a következő érdekesebb
jelentéseket adjuk.

Az idei tél rettenetes pusztításokat végzett
az itt telelő orniszban; lépteu-nyonion talál-
tam Passer domesticus és montmins, Embe-
riza citrinella. Alauda eristata és Farns major
hullákat. Conns frnuilcfjns teljesen elhagyta
a vidéket és csak márcziusban tért vissza;
csak Turdus menila tartott ki.

SzüTs Béla. Tavarna.

Az 1906,07. évi rendkívül szigorú télnek
igen sok madár esett áldozatul. Legnagyobb
mértékben pusztult el a fogoly, a melyből
egész csapat hullákat találtunk a mezőn ; tán
nem is annyira a hideg, mint inkább a táp-
lálék hiánya okozta tömeges pusztulásukat.
Corvus frugilegus is tömegesen hullott el,
s különösen hálótanyáik alatt szedtem össze
sok példányt Itt a felvidéken általában azt
tapasztaltam, hogy a vetési varjú sokkal ké-
nyesebb, mint a dolmányos. Mig az utóbbiból
még a legnagj'obb hidegben is alig található
egy elpusztult példány, addig a vetési varjak,
már — 18' C-nál kezdenek elhullani s a hő-
mérséklet sülycdésével az áldozatok száma
folyton nő. Már jóval kisebb mennyiségben
pusztult a Passer domesticus és montanus,
valamint Emheriza citrinella. Pyrrhtda })i/r-
rhula annyira nem félt az embertől, hogy bot-
tal lehetett volna leütni, (larriilus ijlandarius
a falvak közt'léi)c húzódott és sokszor láttam,
a mint az útszéli lóganéjban turkált kínzó

éhségében.

Grhsciük Jknö, Lőcse.

A rendkívül szigorii tél nagy pusztításokat
végzett a madárvilágban. Búbos pacsirta állo-
mányunk nagyon csökkent, mert igen sok
elhullott a hidegben. Kgyesek éjjelre behú-
zódtak az istállókba, sokan pedig annyira el-
Aquila XIV.

der Aquila, wo die Witterung der Winter-
uionate angegeben ist. In oruithologischer
Hinsicht zeigte sich die ^\'irkuug derselben
hauptsächlich darin, dass die X'ögel nuissen-
haft zugrunde gingen Die Beol)acliter finden
oft kaum Worte, um die schrecklichen Ver-
nichtungen zu schildern. Von den vielen geben
wir nur folgende interessantere Berichte.

Der heurige Winter verursachte schreckliche
VernichtiingcMi in der Winterornis; auf Scliritt
und Tritt fand irli Leichname von Passer
domesticus und munianus, Emiieriza citrinella^
Alauda eristata und Parus maior. Corvus
fi-ugïlegns verliess die Gegend gänzlich, und
kam erst wieder im März zurück, nur Turdus
menda hielt aus.

Béla v. Szütb, Tavarna.

Der ül)eraiis strenge Winter 1900/7 forderte
ungemein viele Opfer an Vögeln. In grösster
Menge ging das Rehhuhn zugrunde, von wel-
chem wir ganze Ketten von Leichnamen auf
dem Felde fanden ; diese massenhafte V'^er-
nichtung wurde nicht so sehr von der Kälte
als vom Nahrungsmangel hervorgerufen. Auch
Corvus fruf/ilegus ging massenhaft zugrunde,
besonders viele Exemplare faiul ich unter
ihren Schlafstellen. Hier in Öberungarn be-
obachtete ich überhaupt, dass die Saatkrähe
viel empfindlicher ist als die Nebelkrähe.
Während von der letzteren selbst bei streng-
ster Kälte kaum ein einziges gefallenes Exem-
])lar zu finden ist. beginnt bei den Saatkrähen
das Fallen schon bei 18 C". und wird mit
der sinkenden Temperatur die Anzahl der
Opfer immer grösser. Schon in viel kleineren
Mengen werden Passer domesticus und mon-
tanus, sowie Emheriza citrinella vernichtet.
Pyrrhula pyrrhula fürchtete sich derart iiiclit
vor dem Menschen, dasi< man ihn mit dem
Stock herunterschlagen konnte. (ìarrulus (jlan-
darius zog sich in die Nähe der Ortschaften,
und sah ich ihn oft. als er auf den Strassen
in quälendem Hunger im Pferdemist nach
Nahrung suchte.

Eugen Grkschik, Lőcse.

Der ausserordentlich strenge Winter rich-
tete grosse Verheerungen in der Vogelwelt
an. Der Stand der Ilaul)enlerclien verringerte
sich ungemein, da die Kälte sehr viele tötete.
Einzelne zogen sich über Nacht in die Ställe.

42

330

kényszeredtek, hogy kr/.zcl iiicü- lehetett őket
fogni s bevinni a szobába, a honnan felmele-
gedésük után ismét kimentek. A fogoly is
igen nagy számban pusztult el, mert a január
közepén beállott eső következtében a hóréteg
felszíne jéggé fagyott a rákövetkező hideg-
ben s minthogy ezt áttörni nem tudták, nem
kereshették meg táplálékukat.

Rácz Bél.í, Szerep.

Az 11)06 W. évi tél hihetetlen mennyiség-
ben pusztította a madarakat különösen a ve-
rebeket, de a cziiikék közül is nagyon sok
hullott el. Az abnormi« időjárás következtében
nagyon megkésett a madarak költési ideje,
úgy hogy a cserebogárjárás idejében még
csak maguk pusztították őket s e falánk rovar-
sereg jórésze zavartalanul rakhatta le petéit
megvetve a mostaninál jóval nagyobbszabású
cserebogárjárás alapját.

Vever.\n Istv.íx. Abony.

Az abnormis tél madárjiusztitó hatása azon-
ban még az árvizekben is volt észlelhető, így
pl. Cerva Frigieb jelentése szerint a nádban
fészkelő tuadárvilág költését az árvizek három
ízben semmisítették meg 1907 tavaszán, úgy
hogy nagyon sok madár egyáltalában nem
fészkelt az idén.

Végeredményében az idei tél nemcsak a
madarak pusztításával és költésük meghiúsí-
tásával okozott nagy károkat, hanem egyúttal
avval is, hogy ily módon közvetve elősegítette
a rovarvilág nagyobbmérvű elszaporodását.

:\i. 0. K.

viele kamen derart herunter, dass man sie
mit der Hand fangen und in das Zimmer
bringen konnte, von wo sie, nachdem sie
sich erwärmt hatten, wieder hinausflogen. Das
Rebhuhn kam ebenfalls in grosser Anzahl um.
indem sich infolge des Regens Mitte Jänner
die ( )l)t'rtiäche der .Schneedecke nach einem
Froste mit einer Eiskruste überzog, welche
sie niclit durchbrechen, und deshalb auch
ihre Nahrung nicht finden konnten.

Béla Rácz, Szerep.

II. Faiittlsztika.

Felhívás a INunienius tennirosfris Vieill.

magyarországi fészkelesénck

megflgjeléséhez.

ScHMiDHOFFENi TscHUsi ViKTOR LOVAG, intéze-
tünk tiszteletbeli tagja 1907 április lo-ről
keltezve a következő átiratot intézte a M. 0.
K.-hoz:

.,A vékonycsőrű póling (Xnnicnhis ienni-
rostris ViEUíL.) tojásait mindeddig kimiUatha-

Der AMnter 19U6'7 vernichtete die Vogel-
welt in unglaublicher Anzahl, besonders die
Sperlinge, doch kamen auch sehr viele Meisen
um. Infolge der abnormen Witterung ver-
sj)ätete sich auch die Brutzeit der Vogelwelt
ausserordentlich, so dass zur Zeit der Mai-
käferplage die Vogelwelt noch ohne ihre Jun-
gen dastand, und daher diese gefrässigen
Insekten ihre Eier ungestört ablegen konnten,
wodurch sie die Grundlage für eine zukünf-
tige, die heurige übertreffende Maikäferplage
legten. Stephan Veverán, Abony.

Die vogelvernichtende Wirkung des abnor-
men Winters zeigte sich jedoch auch noch
in den Hochwässern, so berichtet z. B. Fried-
rich Cerva, dass die Brufen der im Rohr
nistenden Vögel im Frühjahre 1907 dreimal
von den Hochwässern vernichtet wurden, und
dass infolgedessen viele Vögel heuer über-
haupt nicht brüteten.

Im Endresultate verursachte daher der
heurige Winter nicht nur durch das Vernich-
ten der Vogelwelt und das Vereiteln des
Brütens grossen Schaden, sondern auch durch
diese indirekte Vorschnbleistung einer grösse-
ren Vermelirung der Insektenwelt.

U 0. C.

//. Faunistik.

Aufforderung zur Beobachtung des Biü-

tens von Nuiiienius tenuirostris Vieill. in

Ungarn.

Herr Ritter Viktor von Tschuhi zc Schmidhoffen,
Ehrenmitglied unseres Institutes, richtete vom
15. April 1907 datiert folgende Zuschrift an
die U. 0. C.

„Bis heutigen Tages sind sichere Eier des
düunschnäbligen Brachvogels i \umenius

331

tölag még sehol se találták. Bár déli faj,

mégis úgy látszik, hogy tV'szkelési teriilctt-
sokkal északabbra terjed, mint eddig hitték.
Rriser Otmmár úr — Sarajevo — a Balkán-
félszigeten márczius végétől niájus végéig
tartó s délről észak felé irányuló átvonulást
állapított meg s ezért egyáltalában nem lehe-
tetlen, hogy Magyarország némely alkalmas
pontján fészkel."

„Ennek alapján bátor vagyok a M. (>. K.
figyelmét erre a fajra felhívni: kiterjedt össze-
köttetései és az országban való nagy befolyása
révén bizonyára tisztázhatná azt a kérdést, hogy
fészkel-e ez a faj Magyarországon vagy nem."

„Eg}' fészekalj vagy fészkelési terület biz-
tos kimutatása alig volna kisebb érdem, mint
a rózsaszínű sirály még csak röviddel ezelőtt
történt fészkelő területének a felfedezése."

„Jelenleg még nem volna késő megtenni
az idevágó lépéseket."

A legnagyobb készséggel intézzük ezt a
Tsceusi V. úrtól felszínre hozott, eddig meg-
oldatlan kérdést kii)i'óbált megfigyelő karunk-
hoz avval a kéréssel, hogy azt a legéberebb
figyelemmel kisérjék. A vékonycsőrű póling
eddig ugyan csak alig néhány példányban
került elő Magyarországon, de azért egyálta-
lában nem lehetetlen, hogy a nyáron át is
itt tartózkodó sok pólingmadár között ez a
faj is képviselve van s hogy esetleg fészkel
is. Éppen az idei nyáron kaptuk annak a
hirét, iiogy a nagy póling állítólag fészkelt a
nagy magyar Alföldön, de a jelentést tevő
nem tudott fészekaljat szerezni. Ennek daczára
is állhatatosan ragaszkodott jelentéséhez és a
következő évre Ígérte a fészekaljat. Behatóbb
utánjárással esetleg valóban el lehetne érni
ezt a meglej)ő eredményt s ezért a magyar
madártan érdekében a legmelegebben ajánljuk
ezt a kérdést megfigyelőinknek.

SCHMIDHOKFEXI TsCHUSI VlKTOR I,OV.\G Úr, a kí

a Fetèììw- Emlék eszméjét is felvetette, fogadja
a M. 0. K. iránt nyilvánuló nagy érdeklődé-
sének ezen újabb jeléért ezen a helyen is
hálás köszönetünket.

M. 0. K.

tenuiroslrís Viku,l.) unbekannt. Obwohl eine
südliche Art. scheint selbe ddcti nördlich rc
Brutplätze zu besitzen, als man bisher an-
nahm. Herr Othmar Rriser — Sarajevo —
konstatierte auf der Balkan-llalljiusel einen
von Ende März bis Ende Mai stattfindenden
Durchzug von Süd nach Nord, und es wäre
durchaus nicht ausgeschlossen, dass die Art
sich in einigen geeigneten Lokalitäten in Un-
garn fortpflanzen könnte."

„Ich möchte mir daher erlauben, die Auf-
merksamkeit der 11. O. ('. auf diese Yogelart
zu lenken ; bei den ausgedehnten Beziehun-
gen und ihrem Einflüsse im Lande, dürfte es
gelingen. Sicherheit über das Brüten oder
Nichtbrüten zu erlangen."

..Der sichere Nachweis eines Geleges, be-
züglicli Brüteplatzes, dürfte der erst kürzlich
erfolgten Entdeckung der Briite])lätze der
Rosenmöve kaum nachstehen."

„Eben jetzt wäre es noch iin der Zeit,
diesbezügliche Schritte zu unternehmen."

Mit der grössten Bereitwilligkeit richten
wir diese v. Herrn V. v. Tschusi angeregte,
bisher noch offene Frage an unsere bewährte
Beobachtergarde, mit der Bitte, derselljen die
grösste Aufmerksamkeit entgegenzubringen.
Derdünnschnäbelige Brachvogel wurde zwar
bisher nur in einigen Exem])laren in rngarn
nachgewiesen, doch ist es durchaus nicht als
unmöglich zu erachten, dass unter den \ielen
Brachvögeln, welche im Sommer in Ungarn
vorkommen, auch diese Art vertreten ist, und
eventmdl auch brütet. Gerade im heurigen
Sommer sollte angeblich der grosse Brach-
vogel in der grossen ungarischen Tiefebene
gebrütet haben, doch konnte der Bericiit-
crstatter kein Gelege aufbringen. Trotzdem
hielt er seine Aussage beharrli(di aufrecht,
und versprach das Gelege im nächsten Jahre.
Eine eingehende Verfolgung dieser Frage
könnte eventuell wirklich das überraschende
Residtat erzielen, und empfehlen wir dieselbe
daher im Interesse der ungarischen Ornitho-
logie auf das wärmste.

Herr Ritter Viktor von Tschusi zu Schmid-
HOFPEN, der auch die Idee des Petényi- i)eHÂ:-
mals anregte, möge uns gestatten, für dieses
neue Zeichen seines hohen Interesses für die
U. 0. C. unsern tiefgefühlten Dank auch an
dieser Stelle abzustatten.

U. 0. C.
42*

332

Vadlndjihiis a llortoháír.von.

1907-beii április ho elején alkalmain volt
sajnos nagyon rö\ád ideig, bepillantanom a deb-
reczeni Hortobágy igen érdekes madárvilágába.
Ez az óriási legelőteriilet éppen az őszi és
tavaszi madárvonnlás ideje alatt igazi puszta-
ság, a mikor madarakon és vadászokon kívül
alig van itt más élőlény. Természetes tehát,
hogy vonuló niiularaink előszeretettel keresik
fel ezt az elhagyott területet s különösen mi
és gázló madaraink gyűlnek itt össze roppant
tömegekben. Nevezetesen azok vannak itt leg-
nagyobb számban, a melyek az északi jeges-
tenger ember ncdnlakta partvidékein fészkel-
nek, a melyek vad és félénk természetének
legjobban megfelel ez az elhagyott pusztaság.

Az idei tél óriási hótömegeinek elolvadá-
sából keletkezett vizek majdnem teljesen el-
lepték a Hortobágyot, a mikor ott jártam. A
miről nyáron át álmadozik a napsütötte puszta,
most valóra vált; köröskörül tengerek csillog-
tak a láthatáron. S a mi életet ád a pusztá-
nak és hangossá teszi a magányt, az a vad-
ludak óriási tömege. Hajnalpirkadástól kezdve
késő éjszakáig folytonosan hangos a puszta
a ludak zajától. A lármában azonban mégis
a gágogás a tiilnyomó, míg a lilikek csengő
gli-gli-gli-gelése csak másodsorban hallatszik.
Sokaságuk mellett még csak a kacsák jöhet-
nek számba, im'g a többi faj igazán elenyé-
szik roppant tömegeik mellett.

Faj szerint vizsgálva őket igen érdekes
eredménjTe jutottam : legnagyobl) számban
fordult elő az Anser albifrons (Seop.) mindkét
fajtája. Az ittlévő ludak kb. 80 százalékát
alkották, ezek közül is az Anser albifrons
intermedius N.íum. volt a gyakoribb. Már jóval
kevesebb volt az Anser fahalis L.4th. és az
eddig ritkának tartott Anser fahalis neglectus
SüSHK. A vetési ludak azért voltak itt oly alá-
rendelt mennyiségben, mert zömük már el-
vonult, máskor ők szolgáltatják a hortobágj'i
vadludak legnagyobb részét. Azok közül, a
melyek most még itt voltak, előfordult az
Anser fahalis arvensis Brkhm is, sőt ez még
nagyobb számban, mint a iijinens. Az Anser

Ziiíí der Wildgänse im Hortobáiiy.

-Vnfaug Ajjril 1907 hatte ich Gelegenheit,
leider nur kurze Zeit, in die interessante Vo-
gelfauna des Hortobágy einen Einblick zu
machen. Diese riesige Weidefläche ist eben
wahrend des Herbst- und Fridijahrszuges eine
wahre Ode. da zu dieser Zeit ausser Vögeln
und Jägern kaum ein anderes lebendiges \\'e-
sen vorhanden ist. Es ist daher natürlich,
dass unsere Zugvögel dieses verlassene Gebiet
mit Vorliebe aufsuchen und besonders ver-
sammeln sich unsere \\iisser- und AVatvögel
hier in ungeheuren Mengen. Besonders die-
jenigen sind hier in grosser Anzahl, welche
in den von Menschen unl)ewohnten Strand -
gebieten des nördlichen Eismeeres brüten,
deren wilder und scheuer Natur diese ver-
lassene Öde am besten zusagt.

Die aus der Schmelzung der kolossalen
Schneemassen des heurigen Winters entstände
nen Gewässer bedeckten fast das ganze
Hortobágy als ich dort war. Von was die
sonneubestrahlte Puszta im .'-^ommer träumte,
wurde jetzt zur Wirklichkeit ; ringsherum
schimmerten Meere am Horizonte. Und was
der Puszta Leben gibt und der Einöde Stim-
men verleiht, ist die ungeheure Menge der
Wildgänse Vom Morgengrauen bis spät in
die Nacht hinein ist die Puszta immer laut
von dem Lärmen der Gänse. In dem Lärm
überwiegt jedoch das „Taddadat". während das
helle Gli Gli Gli der Blässengans nur in zwei-
ter Linie gehört wird. Neben ihrer Menge
können nur noch die Enten in Betracht kom-
men, während die übrigen Arien ihren gros-
sen Massen gegenüber wirklich verschwinden.

Die Untersuchung über ihre Artzugehiirig-
keit führte zu interessanten Resultaten : in
grösster Anzahl kam Anser albifrons (Scop.)
in beiden Subspe/.ien vor. Von den sicli hier
aufhaltenden Gänsen iielen 807o 'i"t diese
Art, von den beiden Subspezien war Anser
albifrons intermedius N.\um. die häufigere.
Schon in bedeutend geringerer Menge war
Anser fahalis L.wh. und die bisher für selten
gehaltene Anser fahalis neqlectus Süshk. vor-
hand<'n. Die Saatgänse waren hier darum in
so untergeordneti-r Menge, weil das Gros der-
sellieii schon fortgezogeii war. ansonsten
ergeben sie den grossen Kontingent der
Wildgänse im Hortobágy. Unter den noch

338

fahalis nef/ledus Subhk. egyáltalában nein vdlt
ritka. A liltk-tömesek között elvetve iiiiiidésr
akadt belőlük egy-egy csapat. Látcsővel köiiy-
iiyíi \(ill őket felismerni, mert csak a mezei
liiil volt hozzá hasonló nagyságú, ezeket pedig
jól tel lehetett ismerni élénk sárga lábaikról
és csorfoltjaikról. A typikus vetési ludak Jóval
kisebbek, zömökebb termetűek, tömzsibb csô-
riìek és sötétebb színezetűek; továbbá feltűnik
a láb és csőr sárga szine, mig a iie/jleetus-niú,
úgy a láb. miiit a csőr színe csak közelből
állapithatí'i meg. mert nagyobb tiivolságból
már sötétnek látszik.

Az itt teritékre kerülő rengeteg vadlúd
között sokszor akadnak érdekes fajváltozások
és átmeneti formák. így gyűjtöttem egy Anser
fabalis arvensis Brehm 9-t. melynek nincs csőr-
gyűrűje, hanem a felső káva kétoldalt kuko-
riczasárga egészen a tövéig; a csőrköröm, az
orom és az orrlyukak mögötti bemélyedés
feketék. Az alsó káván viszont csak egy
keskeny sárga sáv van. éppen ügy mint az
Anser fabalis typicus jiéldányainál. Méretei:
H. = 80, Sz. = 40, L. = 8, F. = 15-5 és
Cs. = 5'5 cm. Színezete kissé fakóbb, vilá-
gosabb, mint az Anser fabalis-é. Vagy 4-5
ehhez hasonló és csupán csak a csőr színeze-
tében eltérő példány fordidt meg a kezemben.

Ezenkívül szereztem még egy igen szép
fajváltozatot, a mely szerintem áimeneti forma
az Anser hrachyrynchvs Bau.!,, és Aiiser fabalis
Lath, között s valószínűleg e két faj közötti
kereszteződés eiedménye. Ez a lúd (?) azon-
nal feltűnik felső részének túlságos sötét szí-
nezetével és sötét rózsapiros csőrgyűrűjével.
Méretei: H = 71, Sz. == 40, L = 8, F = lob,
Cs. = 5'5 cm. A csőr rövid és tömzsi, mint
a vetési lúd csőre, de nem annyira, mint
a vöröslábú lúdé. A sötétpiros gyűrű a felső
káva omlóján 14 mm. széles, azontúl folyto-
nosan szélesedik, ügy hogy a felső káva
peremén már 24 mm. széles. Az alsó káván
a sáv ismét csak 10 mm. széles és határai

hier wcileiuli'ii kam auch Anser fabalis arven-
sis Hkhm vor. dicse war sítgar noch in grös-
serer Anzahl vorhanden, als typicus. An^ci-
fabalis ncyleetns Sushk war überhaupt nicht
selten. Zwischen Massen der Hlässgänse fand
man immer einzelne Scharen von ihnen. Mit
dem Glase waren sie leicht zu erkennen, weil
nur die .\ck('rgans eine di'i- iiirigen ähnliche
Grösse ttfsass. diese war jedoch an den leb-
haft gelb gefärbten Füssen und Schnabel-
flecken gut kennbar. Die typischen Saatgänse
sind bedeutend kleiner, von stämndgerer Sta-
tur, mit gedrungenerem Schnabel und dunk-
lerer Färbung ; ausserdem fallt das Gelbe
der Fusse und des Schnabels auf, während
bei neyleetus die Farbe der Fusse und des
Schnabels nur in der Nähe bestimmt werden
kann, weil dieselbe aus grösserer Entferimng
dunkel erscheint.

Lnter den vielen hier zur Strecke gebrach-
ten WildgänstMi trifî't man häufig interessante
Varietäten und Cbergangsformen an. So er-
hielt ich ein 9 von Anser fabalis arverms
Brbm., welches keinen Schnabelring hat. son-
dern der Oberschnabel ist an beiden Seiten
maisgelb bis zur Wurzel ; der Nagel, die
Firste und die \'eriiefnng hinter den Nasen-
löchern sind schwarz. .\uf dem Unterkiefer
ist wiederum nur ein schmaler selber Streifen,
ebenso, wie bei den typischen Exemplaren von
Anser fabalis. Die Masse sind : Länge == 80,
Breite = 40, Lauf = 8, Schwanz = 155,
Schnabel = 5'5 cm. Die Färbung ist etwas
fahler, lichter, als bei Atiser fabalis. Ausser
diesem erhielt ich noch 4 — 5 diesem ähn-
liche, nur in der Schnabelfärbung abwei-
chende Exemplare.

Ausserdem erbeutete ich eine sehr schöne
Varietät, welche ich für eine ITbergangsform
zwischen Anser Ijrachyrynchns Baili., und An-
ser fribalis Lath, halte und wahrsciieiniicli
eine Krenznui;' zwischen lieiden Arten ist.
Diese (ians, ein Weibchen, fällt gleich durch
die sehr dunkle Färbung der Oberseite und
durch dunkelrosenroten Schnabelring auf. Die
Masse sind : Länge ^71, Breite 40, Lauf =
8. Schwanz l-j'ö. Schimbel — 5'5 cm. Der
Schnabel ist kurz und gedrungen, wie der
Schnabel der Saatgans, aber nicht so sehr,
wie bei der Kotfussgans. Der duiikelrote Kreis
auf der Firste des (»berschnaix-ls ist 14 mm.
breit, weiter wird er immer breiter, so dass

334

elmosódottak. A fej sötétbarna, vörhenyes
árnyalattal; a hát ós váll, a szárnyfedő és
evt'zőtdUak mind erősen sötét, sőt az utóljbiak
teljesen fekete színnek, de a láb narancs-
sárga, a mi teljesen a vetési lúd jellege.

Tiszta Anser brachyríjnchus Baill. vagy
más átmeneti forma ezen az egyen kívül nem
került szemem elé. Úgy ez a példány, mint
az arvcvsis és ver/lcrtvfi példányok az Erdélyi
Mnzeum-Egylet gyűjteményében vannak Ko-
lozsvárott.

Nagyon is érdemes volna a vadliidjárás eme
klasszikus helyén behatóbb tanulmányokat
végezni, mert már az a tömérdek példány is,
a mely itt őszszel és tavaszszal teritékre
kerül, páratlan vizsgálati anyagot nyújtana
egyes jelenleg még mindig némileg bizony-
talan vadlúd-fajták és változatok tisztázásához.

Nagy Jenő.

Keselyüfajaink Délniagyaror.szágou. 1907
augusztus hó első felében a Kazán-szorosban
gyűjtöttem s ez alatt leginkább a keselyű-
fajokra fordítottam figyelmemet. Sajnos, azt
kellett megállaiiítanom, hogy a keselyüknek
ez a hajdani eldorádója már eltűnt: alig 8 — 10
évvel ezelőtt még szép számban fészkelt itt
a fakó és barátkeselyű, manapság azonban
már nyomuk sincs. Tavaszszal és őszszel
még elvetődik ide egy-két példány, hátlia
akad a Duna ])artján valami kivetett dög, de
1901 óta nem fészkeltek itt.

A keselyűk kiveszése elsősorban a strychnin-
nek tulajdonítható, továbbá annak is. hogy
lijabban az elhullott állatokat azonnal el kell
takarítani. Az utolsó itt fészkelt keselyűk ki-
irtásának gyászos és kétes dicsőségű emléke
azonban egy bécsi ember nevéhez fűződik. Ez
az ember Toblee volt, egy bécsi sétapálcza-,
bot- és esernyő- gyáros vigécze, a ki itt nyers
anyagot gyűjtött a gyár részére, mellékesen
azonban iii('gb('csi |ii';H'paráli'i-intézetek vigécze

er unf der Schneide des Oberschnabels schon
24 mm. erreicht. Auf dem Unterkiefer ist der
Streif wieder nur schon 10 mm. breit und
seine (rrenzen sind verschwommen. Der Kopf
ist dunkelbraun, mit einer Nuance ins Röt-
liche ; Rücken, Schultern, Flügeldecken und
Schwungfedern sind alle sehr dunkel, die
letzteren sogar gänzlich schwarz, die Fusse
aber sind orangegelb, was ganz das Kenn-
zeichen der Saatgans ist.

Die reine Form von Anser bnicht/ryiiehns
Baill. oder andere Übergangsformen ausser
dieser kamen mir nicht vor Augen. Dieses
Exemplar, so wie auch die arvensis- und
neglectus -Exemplare befinden sich in der
Sammlung des „Erdélyi Múzeum Egylet'' zu
Kolozsvár.

Es würde sich sehr lohnen, auf diesem
klassischen Durchzugsgebiet der Wildgänse
eingehendere Studien zu machen, weil schon
die vielen Exemplare, welche hier im Früh-
jahr und Herbst zur Strecke gebracht werden,
ein unvergleichliches Untersuchungs -Materiale
zur Klärung einzelner auch lieute noch nicht
sicherer Arten und \'arietäten der W'ildgänse
abgeben würden. Eugen Nagy.

Unsere Geierarten in Südungarn. In der

ersten Hälfte des August 1907 sammelte ich
im Kazán-Passe und wandte ich dabei meine
Aufmerksamkeit hauptsächlich den Geierar-
ten zu. Leider musste ich erfahren, dass die-
ses einstige Eldorado der Geier schon ver-
schwunden ist ; vor kaum 8 — 10 Jahren brü-
tete der Mönch- und Gänsegeier hier noch in
ziemlicher Anzahl, heutzutage aber ist keine
Spur mehr von ihnen vorhanden.' Im Frühjahre
und im Herbst treiben sich noch 1 — 2 Exem-
plare hier herum, vielleicht dass sich am
Donauufer ein angeschwemmtes Aas finden
lässt, aber seit 1901 brüteten sie hier
nicht mehr.

Die Ausrottung der Geier niuss in erster
Linie dem Strychnin zugeschrieben werden,
ausserdem aber auch den neueren Massregeln,
dass die gefallenen Tiere sogleich vergraben
werden müssen. Die traurige und wenig rühm-
liche Erinnerung an die Ausrottung der letz-
ten Geier, welche hier gebrütet haben, ist
mit dem Namen eines Wieners verbunden. Es
war dies Toblrr, Reisender einer Wiener
Spazierstock- und Regenschirmfabrik, der hier

;335

is volt s mint ilyen jó pénzért derűre- borura
lődözte a keselyüket s s/.cdte azok tojásait
és fiókáit. 18'J9-ben a „8trbecz"-en nié,i;- fész-
kelt egy barátkeselyű pár, mely TobiíKe lel-
ketlen pusztításának esett áldozatul; evvel
végképpen eltűnt a vidékről. 5— ü évvel ez-
előtt még egy fakó keselyűpár is fészkelt a
vidéken, de inióta ToBLER-nek sikerült ezt is
kipusztítani, azóta líjabb letelepedés nem tör-
tént A dubdvaí lialászok még igen jól enilé-
kczuek erre az utolsó keselyüpárra.

A (iubovai halászok és vadászok egybe-
hangzó bemondása szerint, a keselyűk egye-
nesen ToBLER garázdálkodásai következtéijen
vesztek ki. így beszélik, hogy mielőtt itt .járt
volna, közvetlenül a község feletti kertekben
egy elhullott lovon 25 — 30 darab keselyű is
lakmározott; egy juhász, a ki csekély távol-
ságl)ól szemlélte a jelenetet, alkalmas fedezet
segélyével hozzájuk lopózott s hirtelenül neki
iramodva bottal ütött le egyet a jóUakoit
madarak közül. Más alkalommal csak úgy
tudtak szárnyra kapni a jóllakott keselyűk,
hogy felnyargaltak a hegyoldalon, majd meg-
fordultak s lefelé iramodva szerezték meg a
S7>j'irnvrakelóshez sziikséses lendületet.

Valamivel kedvezőbben alakul a helyzet
az egyiptomi dögkeselyűnél, a melyből majd
minden évben látható néhány példány az Al-
duna vidékén. Tudtdinmal Délmagyanirszágon
eddig a következő helyeken fordult elő : Fehér-
templom, Baziás, Szokolár, Ujiiinldva, Déli-
blát, Dubova és Herkules fürdő. Dubovai gyűj-
tésem alkalmával két példányt lőttem ebből
a fajból, mind a kettő a vadászbaglyomra
jött. Ez a két példány fészkelő párnak bizo-
nyult, melyet a dubovai halászok már hosz-
szabb ideje láttak itt a Kazánban. A dög-
keselyű egyrészt azért maradhatott meg ezen
a vidéken, mert költözködő madár lévén, meg
van óva a téli mérgezésektől, másrészt azért,
mert igen óvatos fészkelő lielyének megvá-
lasztásában, mert a leghozzáférlietetlenebb
sziklákra rakja a fészkét. Üélmagyarországon

für die Fabrik das Kohniateríaic samuielte;
nclx'ubei war er jedoch auch Reisender von
Wieuiu- Präparatoren und als solcher schoss
er für gutes Geld die hier lebenden (leier,
wo er nur konnte und sammelte auch deren
Eier und Junge. lui Jahn^ 1899 brütete auf
(U'ììì ,Stri)ecz" ikicIi i'in .Mönchsgeier-Paar,
welches den gewissenlosen Vernichtungen
ToBLERH zum ( )|)fer fiel ; von dieser Zeit an
verschwand er gänzlich aus dem Gebiete. Vor
5 — 6 Jahren brütete noch ein Gänsegeier-
Paar in der Gegend, doch seitdem es Tobi.er
gelang, auch dieses zu vernichten, wurde
keine neuere Ansiedelung bemerkt. Die Fischer
von üubova erinnern sich noch ganz gut an
dieses letzte Geierpaar.

Laut der einstimmigen Aussage der Jäger
und Fischer von Dubova ist das Ausrotten
der Geier eine direkte Folge des ToBLERischen
Grassierens. So erzählten sie, dass sich ein-
mal, bevor derselbe hier geweseu, in den Gär-
ten unmittelbar über dcui Dorte an eineui
Pferdekadaver 25- 80 Geier einfanden; ein
Schäfer, der dem Treibeu aus geringer Ent-
fernung zuschaute, schlich sich in geeigneter
Deckung in die Nähe. s|)rang dann rasch
hervor und schlug einen der vollgefressenen
Vögel mit einem Stocke nieder. Bei einer
anderen Gelegenheit konnten sicii die gesät-
tigten Geier nur so erheben, dass sie eiiu'
Strecke weit auf den Berg aufwärts liefen,
dann sich herumdrehten und abwärts ren-
nend den zum P>rlieben notwendigen Schwung
eri'eichten.

Etwas günstiger gestaltet sich die Lage bei
dem ägyi)tischen Aasgeier, von welchem fast je-
des Jahr einige Exemplare au der unteren Donau
vorkommen. Meines Wisseus kam er l)isiier
an folgenden Stellen Südungarns vor : Fehér-
templom, Báziás, Szokolár. Fjuioldova. Déli-
blát, Dubova und Uerkulesfürdö. Während
meiner Sammeltätigkeit in Dubova erlegte ich
zwei Exemplare von dieser Art ; beide sties-
sen auf îueiiu' Jagdeule. Diese beiden Exem-
plare erwiesen sich als ein Paar, welches von
den Fischern in Dubova sein m vor längerer
Zeit hier im Kazán-Passe gesehen wurde.
Der Aasgeier konnte einerseits deshalb auf
diesem Gebiete verbleiben, weil er als Zug-
vogel von den Vergiftungen im Winter ver-
schont bleibt, anderseits deshalb, weil er in
der Wahl seines Brutortes ausserordentlich

Í36

többször figyeltem meg; gyűjteményemben 3
példány van; egy (f Szokolárról 1906 mi'ijus
26-ikáról, s egy <^ és 9 DubDváról 1907 aug.
12-ikér«l.

Lintia Dknks.

Adatok az erdei szalonka magyarországi
fészkeléséhez. Az idei hosszú, kemény tél
rendkívül késleltető hatással volt a madár-
vonulásra. Az erdei szalonka fővonulása az
idén április közepére vagy inkább április
második felére esett, úgy hogy a szalonkák
már meglehetősen kifejlődött petefészekkel
érkeztek hozzánk. Ennek az volt a követ-
kezménye, hogy az ntóbb érkezők már itt
telepedtek meg és itt is fészkeltek; 1907
április 30-án Forotikon tölgyes szálerdőben
négyes fészekaljat találtak. A magasabb régiók-
ban évente fészkel; igy apósom ferenczfalvi
állomásozása alkalmával minden évben fész-
kelve találta a Semeniken.

Lintia Dénes.

Hernicla bernicla (L.) előfordulása. 190G
deczember 7-én Fogaras mellett teljesen ki-
szineződött öreg hímet ejtettek el, mely az
ottani főgimnázium gyűjteményébe került.

Hausmann Ernő.

Tadorna tadorna (L ) Hiinyad megyében.

A hátszegi völgyben a Sebes-patakon 1907
február 2-án bütykös ásóludat lőttek. A madár
rendkívül bizalmas volt, úgy hogy két lövést
is bevárt. Buda Ádám úrhoz, a hunyad megyei
fauna legjobb ismerőjéhez fordulva, a követ-
kező választ kaptam korábbi előfordulásairól:
A bütykös ásóludat ritkán ugyan, de több-
ször láttam; atyám lőtt is egyet, s magam
is megsebeztem egy példányt, a mely azon-
ban a jég alá menekülve elveszett.

Barthos Gvula.

Tadorna tadorna (L.). 1904 márczius hó
(dső na])jaibau egy ,f-et ejtettek el fíután.
Komárom megyében.

Iln(;vMEr,nY Diîzsù.

vorsichtig ist und seinen Horst nur auf den
unzugänglichsten Felsen anlegt. In Südungani
beobachtete ich denselben mehrmals ; in mei-
\\i'\ Samnüung beliuden sich ;5 Exeni])lare,
ein cf aus Szokolár vom 20. Mai 190(j und
ein ^ und 9 aus Dubova vom 12. August 1907.

D10NYBIU8 Lintia.

Beiträge znm Nisten der Waldschnepfe
in Ungarn. Der heurige lauge und strenge
Winter verspätete den Vogelzug ungemein.
Der Zug der Waldschnepfe fiel heuer auf
Mitte April, oder vielmehr auf die zweite
Hälfte des April, so dass die Waldsciinepfen
schon mit ziemlich entwickelten Eierstöcken
bei uns eintrafen. Folge dieses Umstandes
war, dass sich die später erschienen schon
bei uns ansiedelten und hier auch brüteten ;
am 30. April 1907 wurde in Forotik in einem
Eichen-Hoclnvalde ein Gelege von 4 Stück
gefunden. In den höheren Kegionen brütet
die Waldschnepfe jedes Jahr, so fand sie mein
Schwiegervater, als er in Ferenczfalva an-
edes Jahr auf dem Semenik
DioNVsius Lintia.

gestellt war,
brütend.

Vorkommen von Bernicla bernicla (L.)
Am 7. Dezember 19013 wurde bei Fogaras
ein ganz ausgefärbtes altes Männchen erlegt,
welches in die Sammlung des dortigen Ober-
gymnasiums gelangte.

Ernst H.ausmann.

Tadorna tadorna (L.) im Komitate Hu-
nyad. Im Hatszeg-Tale, im Sebes-Bach wurde
am 2 Feber 1907 eine Braudgans erlegt. Der
Vogol war ausserordentlich zutraulich, so dass
er selbst nach zwei Schüssen nicht abflog.
Von Herrn Adam v. Buda, dem besten Kenner
der Ornis des Komitates Hunyad, erhielt ich
über das frühere Vorkommen folgende Ant-
wort: die Brandganssall icli zwar selten, aber
doch eiuigemale; mein Vater erlegte auch ein
Exemplar, und ich selbst verwundete ebenfalls
eines, doch flüchtete sich dasselbe unter das
Eis und ging so verloren. Julius v. Barthob.

Tadorna tadorna (L) lu der ersten Tagen
des März 1904 wurde in Guta Kom. Komárom
ein s erlegt.

Desidbrius V. Hegymeííhy.

337

Aix galoriciilata (L.). 1907 május elején
pfiv ven e' lövetett Félszer falvíln, mely valn-
Ikiiukui fi)osái;l)(')l szökött meg.

Churnei. István.

Buteo ferox (Gm.) előfordulása. 1907 ápr.
l-én és 5-éii egy-egy péklányt láttam Heila-
tinczon (Zala m). A második esetben a JhUco
ferox felszállási helyén egy csörgei kacsa
maradványait találtam ; hogy tényleg a pusztai
ölyv fogta-e, nem tudtam megállapítani.

NozllROVICZKY La.IOS.

líuteo ferox (Gm.). 1906 augusztus 30-án
Battonyán (Csanád megye) lövetett egy pél-

Nesnera Oüön.

Cerchneis vespertinus (L.) erdélyi fész-
kelése. 1907-ben két pár fészkelt a szamos-
falvi szigeten, valószínűleg elhagyott vetési
varjú fészkekben.

Nagy Jenő.

Pastor roseus (L ) előfordulása. 1906
május végén Nyíregyháza környékén 10 —
12-es csapat jelentkezett.

Naov Jknö.

Merops apiaster (L.) telep. Paulison (Arad
m.) Damkl Péter úr szőllejében kb. 50 pár-
ból álló kolónia van. A fészkek függőleges
partokba ásott lyukakban vannak 1 — 2 ásó-
nyoiunyira a felszín alatt. 12^13 évvel ez-
előtt észlelték az első két párt, a melyek
azóta a mostani állományra szaporodtak fel.

Fényes üuzso.

Otocorysalpestris(L.) meg jelenése. 1906 7
telén szokatlanul nagy számban jelentkezett
nálunk a havasi füles pacsirta. Nagy Jenő
Nyíregyházán 1906 deczember 20 án 10—12
darabból álló csapatot talált s 1907 január
29ikéről is jelez két darabot, melyeket Sáros-
patakon lőttek. HóTAj Ferencz 1907 február
16-án 3 darabot látott Csantavéren (Hács-
Bodrog m.). Gkuscimk Jenő is két helyről je-
Aquila XIV.

Aix galericiiiata (L.). Anfang Mai 1ÍX)7
wurde in Félszerfalva (Kom. Sopron) ein altes
cT erlegt, welches irgendwoher der Gefangen-
schaft (Mitronneii war.

Stephan v. Chernbl.

A'orkonimen von Buteo ferox (Gm). Am
1. und 5. April 1907 beobachtete ich je ein
Exemplar in Bellatiiicz (Korn. Zala); im zwei-
ten Falle fände ich an der Stelle, wo der
Bideo ferox aufgetlogen war, die Reste einer
Krickente ; ol» diese tatsächlich von ihm ge-
schlagen wurde, konnte ich nicht entscheiden.
Ludwig v. Noxdroviczky.

Buteo ferox (Gm.). Am 30. August 1906
wurde in Battonya (Korn. Csanád) ein Exem-
plar erlegt.

Edmund Nesnera.

Nisten von Cerchneis vespertinus (L.) in
Erdély. Im Jahre 1907 brüteten zwei Paare
auf der Insel Ixü Szaiiiosfalva wahrscheinlich
in verlassenen Saatkrähen-Horsten,

Eugen Nagy

Vorkommen von Pastor roseus (L.) Ende
Mai 1906 zeigte sich in der Nähe von Nyír-
egyháza ein Flug von 10 — 12 Stück.

Eugen N.agy.

Merops apiaster L. Kolonie. In Paulis
(Kom Arad) befindet sich iu dem Weinberge
des Herrn Peter D.ániel eine Kolonie, welche
aus etwa 50 Paaren besteht. Die Nester be-
finden sich in Löchern, welche in senkrecht
abfallende Erdwände gegraben sind, 1—2
Stiche unter der Oberfläche. Die ersten zwei
Paaríí wurden vor 12 Jahren hier beobachtet,
und di(;se vermehrten sicli seitdem auf den

heutigen Stand.

DEsmERiUB Fényes.

Erscheinen von Otocorys alpestris (L.)
Im Winter 1906,/7 erschien die Berglerche
in ungewöhnlicher Anzahl. Eugen Nagy fand
am 20. Dezember in Nyíregyháza einen aus
10—12 Stück bestehenden Flug, und berich-
tete auch über 2 am 29. Jänner 1907 in
Sárospatak erlegte Exemplare. Franz Hótaj
beobachtete 3 Exemplare am 16. Feber 1907
in ('sMiitavrr (Kom. Bács-Bodrogh). Euokn

43

338

lenti: 1907 január 9én Csütörtökhely (Szepes
111.) és 1907 január 20-án Lőcse (Szepes m.)
mellett láttak e<i;y-egy darabot. Valószínű,
hogy ezeket is a zord tél szorította hozzánk.

M. 0. K.

Motacilla iiielanocephala xautliophr.v«
(Sharpé) elsö előfordulása Magyarországon.

1907 április 15-én több példány t:irtózkodott
Óverbászon (Bács-Bodrog ni.) a Motacilla flava
csapatokban néhány Motacilla melanocephala
LicHT. társaságában Ezek közül Schenk Henrik
úr a M. 0. K. gyűjteménye számára beküldött
egy typikus példányt, az elsőt, melyet hazánkból
ismerünk. Az ,,üj Naumann" -han (III. p. 145.)
Magyarország is szerepel az előfordulási he-
lyek között, de gyűjteményeinkben eddig
nem fordult elő, továbbá Chernél István és
DR. Madarász Gyula munkáiban sincs felemlítve
s így nem tudjuk, hogy származhatott oda
ez az adat.

Bár KoLOMBATOvic György egynek veszi ezt
a subspeeiest a Motacilla melanocephala Licht.
fajjal, minthogy a sárga supercilium a költés
ideje alatt lassanként eltűnik (Aquila X. 1903.
pag. 92.), mégis érdemesnek tartjuk felemlí-
teni az esetet, minthogy a Motacilla melano-
cephala mellett eddig hazánkban nem for-
dult elő.

M. 0. K.

Turdus pilaris (L.) nyári előfordulása.

Ezen a czimen az Aquila XIII. évfolyamában
megemlítettem, hogy Lőcsén július havában
anyányi íiókákat találtam. Most hozzátehetem,
hogy a lomb leiiullása után megtaláltam a
fenyőrigó fészkét is; jó karvastagságú égerfa
oldalágára volt építve, közel a törzshöz 3 m.-
nél valamivel magasabban. A fészek meg-
lehetősen nagy, alapanyaga agyagos föld és
sűrűn fordulnak elő benne taraczkbuza szá-
lak és gyökerek. Most a M. 0. K. gyűjte-
ményében van.

Geeschik Jenő.

Greschik erwähnt dieselbe ebenfalls von zwei
Stellen ; am 9. Jänner 1907 wiinic 1 Exem-
plar bei Csiitörtökhcly (Koni. Szepes), ein ande-
res bei Lőcse (K.om. S'.epesj beobachtet Wahr-
scheinlich wurden dieselben ebenfalls durcii
den rauhen Winter zu uns vertrieben.

U. 0. C.

Erstes Vorkommen von Motacilla mela-
nocejihala xaiitlioplirys ÍShaupe) in Ungarn.

Am 15. April 1907 hielten sich mehrere Exem-
plare in Uverbász (Koni. Bács-Bodrogh) in
den Flügen von Motacilla flava mit einigen
Motacilla melanocephala Licht, auf Von die-
sen sandte uns Herr Heinrich Schenk ein typi-
sches Exemplar für die Sammlung der U. 0.
C, das erste, welches uns aus Ungarn be-
kannt ist. Im „Neuen Naumann" (Band III.
p. 146) wird zwar auch Ungarn als Ort des
Vorkommens erwähnt, doch war in unseren
Sammlungen bisher kein Exemplar vorhanden,
und wird diese Art auch in den Werken von
Stephan v. Chernél und Dr Julius v. Madarász
nicht erwähnt, und bleibt es daher ungewiss,
von wo diese Angabe herstammt.

Obwohl Georg Kolombatcvi ■ diese Subspezies
als zur Art Motacilla melanocephala Licht.
gehörig betrachtet, da das gelbe Superzilium
während der Brutzeit allmählich verschwindet
{Aquila X. 1903 pag. 92), so erwähnen wir
dieses Vorkommen dennoch, indem diese Form
neben Motacilla melanocephala in Ungarn bis
her noch nicht nachgewiesen wurde.

U. 0. C.

Vorkommen von Tiirdus pilaris L. im
Sommer. Unter diesem Titel erwähnte ich im
vorigen XIII. Jahrgange der Aquila, dass ich
in Lőcse im Juli flügge Junge fand. Nach-
träglich kann ich noch hinzufügen, dass ich
nach dem Laulifalle auch das Nest der Wach-
holderdrossel auffand ; dasselbe war auf den
Nebenust einer gut armdicken Erle, nahe am
Stamme erbaut, etwas höher als 3 Meter.
Das Nest ist ziemlich gross, und besteht zum
grössten Teile aus Tonerde vermischt mit
vielen Queckenhalmen und Wurzeln. Dasselbe
befindet sich in der Saniiiilniig der U. 0. C.

Eugen Greschik.

339

///. Mifjráczió.

Aiiipelis i,'iirrulii (L ) inegjeleiu'se líMM»/(>7
telén. Erro vdiiiitkozólaií a következő jelen-
téseket kaptuk:

1906 szept. 3-án csapatosan jelentkezett
Szentinili:il}--Körtvólyesen (Máramaros-niegye).
M. KiR. ErdögondnoksAcí, Máuamauossziget.

I'.IOG november 25-én !)0 darab jelent meg
Zni(')V;'u'alján (Tiirócz m.).
Kik. Közalafítv. Erdogondnokság, Znióváralján.
IDOn (leczember 21-én 7 dnrab Lőcsén

Grkschik Jenő.

1906/07 telén Tiirkös vidékén (Brassó ni.)
csak egészen csekély mennyiségben jelent-
kezett.

Hausmann Ernő.

Tavarna vidékén (Zemplén m.) az első 10 —
lö darabból álló csapat 1907 január 29-én
jelentkezett. Február 11- és 25-én csapat;
február 27-én 3 darab, márczius 4-én kis
csapat, márczius 22-én nagy csapat, mely
április 7-ig volt itt. Április lOén újra kis
csapat, a melyet április 15-én láttam utoljára.

SzüTS Béla.

///. Miijration.

I>as Krsclicinen von Aiii|)(>Iis líanuhi (L.)
ini Winter lî»(M> 7. Diesbezüglich erliielten
wir folgende Berichte.

Am 3. Sept. 1906 Flüge in Szentniihály-
kiírtvélyes (Kom. Máramaros).

K. UNO. FoRSTIiEHÜRDE IN MAKAMAROSSZIGET.

Am 25. Nov. 1906 erschienen 90 Stück in
Znióváralja (Kom. Turócz).

K. Stikts-Forstbehöude in Znióváralja.
Am 21. I)(íz. 1906 in Lőcse 7 Stück.

Eugen Greschik.

Erschien im Winter 1906/7 in der Umge-
bung von Türkeis (Korn. Brassó) nur in ganz
geringer Anzahl.

Ernst Hausmann.

In Tavarna (Koni. Zemplén) erschien der
erste Flug von 10 — 15 St. am 29. Jänner
1907. Am 11. und 25. Feber je ein Flug;
am 27. Feber 3 St., am 4. März kleiner Flug,
am 22 März grosser Flug, v^-elcher sich bis
7- April hier aufhielt. Am 10. April neuer-
dings ein kleiner Flug, welche nidi am 15.
April zum letzten Male beobachtete.

Béla v. Szüts.

1907 február 17-én 2 darab Battonyán Am 17. Feber 1907 in Battonya (Kom. Csa-

(Csanád m.). nád) 2 St.

Nesnera Ödön.

1907 márc/.ius 27-éu 1 darab Süttön (Esz-
tergom m.).

Dr. Lendl Adolk.

1907- ápr. 4-én még itt volt.

M. K. F.ARAKTÁRGONDNOKSÁQ. NaöYBOCSKÓ.

Tekintve azt, hogy az idei tél Magyaror-
szágon kivételesen kemény volt, szinte azt
lehetne hinni, hogy éppen ennek következté-
ben jelentkezett oly csekély számban a csont-
tollú madár, bár viszont ki kell mondani azt,
hogy addig, a mig északi hazájában nem
figyelik nem periodikus vonulási mozgalmát,
addig itt a téli tanyákon hiába kutatjuk a

mozgalom okait.

M. 0. K.

Edmund Nesnera.

Am 27. März 1907 in Sütto (Kom. Eszter-
gom) 1 St.

Dr. Adoli' Lendl.

Wor am 4. April 1907. noch hier.
K. UNG. Holzniederlage-Behörde Nagvbocskó

Mit Hinsicht auf den heurigen abnorm
strengen Winter in Ungarn könnte man fast
glauben, dass der Seidenschwanz gerade des-
halb in so geringer Anzahl erschien, doch
muss anderseits ausgesprochen werden, dass
solange diese unperiodische Zugsl)ewegung
dieser Art in ihrer nördlichen Heimat nicht
beobachtet wird, die Ursachen derselben hier
im Winterquartiere umsonst gesucht werden.

U. 0. C.

43*

340

('.vancciilîi silicica (I^.) telelése. Kckrn
(Szabolcs m.) HIOü deczeniber 7-tc)l napon-
ként megjelent egy kékbegy az etetökunyhó-
nál s körülbelül 1907 január közepéig volt
látható. A kékbegy Szabolcs megyében még
mint átvonuló is igen ritka, annál feltűnőbb,
hogy éppen az idei zord télen maradt itt
ilyen sokáig. Tudtoninial ez az első telelési
eset Magyarországból s az idei télre való
tekintetből is azt kell tartanom, hogy valami
külsőleg nem látható baja miatt, nem merte
megkoczkáztatni a nagy utat.

Nagy Jenő.

Fecskepusztulás 1906 őszén. Az 1906. évi
őszi jelentésekben általános volt a panasz,
hogy az abnormis korán, már szept. végén
beállott fagy és a szinte végnélkül való eső-
zések igen nagy mértékben ritkították meg
a fecskék, különösen a füsti fecskék sorait,
így pl. Tótváradon az eidészlak istállójában,
a tyiíkketreczben, sőt még a konyhában is
kerestek menedéket a füsti fecskék a ziman-
kós éjszakában; a kintrekedtek reggelre meg-
dermedtek, de egy részük a meleg szobában
feléledt és harmadnapra útnak indult dél felé.
Ilyen és hasonló pusztulásokat igen sok hely-
ről jeleztek. Az 1907. évi tavaszi jelentések
még nincsenek feldolgozva s ezért egyelőre
nem állapithatjuk meg, liogy ennek a nagy
pusztulásnak megfelelően feltűnően kevesebb
volt-e a fecske az idei tavaszon, de figye-
lemmel fogjuk kísérni a dolgot.

M. 0. K.

i'benvintening von Cyanccula snecica ÍL.^

In Kék (Kom. Szabolcs) erschien vom 7. Dez.
11)06 an tagtäglich ein Blaukehlchen am Fut-
terhause und war dort beiläufig bis Mitte
Jänner 1907 zu sehen. Das Blaukehlchen ist
im Komitate Szabolcs selbst währcml des
Durchzuges eine Seltenheit, umso auffallen-
der ist es, dass dasselbe gerade im heurigen
rauhen Winter so lange hier verblieb. Meines
Wissens ist dies der erste Überwinterungsfall
in Ungarn, und mit Hinsicht auf den heurigen
Winter ninss ich annehmen, dass dieses Exem-
plar infolge eines äusserlich nicht wahrnehm-
baren Übels sich nicht getraute die grosse
Reise anzutreten.

EuGKN N.iVGY.

Sclnvalbenuntergang im Herbste 11MM>.

In den Herbstberichten pro 1906 war überall
die allgemeine Klage zu finden, dass der ab-
norm früh, schon Ende September eingetretene
Frost, und die schier endlosen Regen die
Reihen der Schwalben, namentlich diejenigen
der Rauchschwalben sehr stark lichteten. So
suchten die Rauchschwalben z. H. in Tót-
várad im Stalle, im Hühnerstalle, sogar in
der Küche des Forsthauses eine nächtliche
Unterkunft vor der stürmisch kalten Witte-
rung; die. welche draussen blielien, waren
am anderen Morgen ganz erstarrt, docii konnte
ein Teil derselben im warmen Zimmer noch
belebt werden. Diese Ijegaben sich dann am
dritten Tage noch auf den Weg nach Süden.
Solche und ähnliche Fälle wurden von vielen
Stellen berichtet. Die Berichte pro Frühjahr
1907 sind noch nicht bearbeitet, weshalb vor-
läufig noch nicht angegeben werden kann,
ob diesen grossen Verlusten gemäss im Früh-
jahre auch tatsächlich auffallend weniger
Schwalben erschienen, doch werden wir die

Sache im Auge behalten.

U. 0. C.

841

Phaenologiai irodalmi értesitések

Irta : Schknk Jakab.

Daiisk Ornitlioloíiisk Korenings Ti<ls-

skrift. Aarír!in<í I. Kjöbenhaven 1906/07.
Uedigeret af 0. helms.

Lelkes ornithologus gárdája s a madártan
érdekében áldozatra kész közönsége révén
immár Dániának is van önálló, tisztán az
ornithologia czéljait szolgáló folyóirata. Meg-
előzött evvel nem egy nagyobb nemzetet, s
megvetette vele a dán ornithologia czéltuda-
tos és intenzív kifejlesztésének alapját. Re-
mélhetőleg megteremti egyúttal Dánia első
állandó ornithophaenologiai hálózatát is. A
világító tornyokon ugyan már harmadfél év-
tized óta folynak a megfigyelések, csak-
hogy ezek túlnyomó részben az átvonulási
jelenségekre terjednek ki, s így nem jánd-
hatnak hozzá a megtelepedés kérdésének
tisztázásához. Ez pedig annál fontosabb volna,
mert a jó megfigyelésekben bővelkedő Német-
ország és a skandináv félsziget között eddig-
elé idevágó dán megfigyelések hiányában
nincs meg az ornithophaenologiai kapcsolat.
Reméljük, hogy a ..Dán Madártani Egyesiilel"
sikerrel fogja niegoldaui ezt a reá váró
fontos föladatot, s tevékeny részt vesz abijaii
a jelenleg mind szélesebb körökbe terjedő
mozgalomban, mely újabb és újabb megfi-
gyelő hálózatok szervezésében nyilvánul, s a
legújabb időben már Délafrikába is kiterjedt.

Az idei első évfolyamban különösen 3Ior-
tensen H. K. K. „gyűrűkkel megjelölt
madarak" czimű czikke igen érdekes ornitho-
phaenologiai szempontból. Ismerteti ebben
azokat az eredményeket, a melyeket IWtU óta
a madárvonulási kísérletügy terén elért. Kísér-
leti madarai a fehér gólya, egerészölyv, vörös
kánya, héjjá és seregély. Ezek lábára könnyű
aluminiunigyűrüt erősít, a melyen meg van
jelölve a dátum és hely, úgy hogy a más
vidékeken elejtett madárról meg lehet álla-
pítani a hazáját. Ezeket a kísérleteket Mor-
TEN8EN nemcsak az öreg madarakon végzi,
hanem főleg a fészekben lévő fiókákon. lly-
módon nemcsak a vonulásról nyújt igen be-
cses adatokat, hanem egyúttal a madarak

Phaenologische Literaturberichte.

Von Jakoií Schenk.

Dansk Ornithologisk Forening-; Tirts-
skrift. Aargang 1. Kjöbenhaven 1906-07.
Redigeret af 0. Helms.

Die begeisterte omithologische Garde mid
die für Vogelkunde opferwillige Gesellschaft
brachte nunmehr auch in Dänemark eine
selbständige, nur ornithologischen Zielen die-
nende Zeitschrift zustande. Es wurde dadurch
manch grösserer Nation zuvtu-gekommen, und
die Grundlage zur intensiven zielbewussten
Weiterentwickelung der dänischen Ornithologie
gelegt. Hoft'entlich wird dadurch auch das erste
ständige ornitho])häiiol()gische Beobachtungs-
netz Dänemaiks (mtstehen. An den Leucht-
tiiriiicn wird zwar schon seit dritteinhalb
Dezennien beobachtet, doch l)eziçh<Mi sich
hier die Beobachtungen vorwiegend auf Diurh-
zugserscheiuungen, und können daher zur
Klärung der Besiedeln ngsfrage nicht beitragen.
Dies wäre aber umso wichtiger, als zwischen
dem an guten Beobachtungen reichen Deutsch-
land und der skandinavischen Halbinsel der
ornithophäiKdogiscIie Verband noch iniiner
fehlt. Hofi'entlich wird die „Dänische Oriiitho-
logische Gesellschaft'' diese ihrer wartende
wiclitige Aufgabe mit P>rfolg lösen und regen
Anteil an der immer weitiu'e Kreise umfassenden
Bewegung nelnnen, welche in der Organisie-
rung neuer Beobaiditungsnetze wahrnehmbar
ist, und in iler neuesteu Zeit sogar anch in
Südafrika Wurzel schlug.

In dfui heurigen ersten Jahrgänge ist be-
sonders H. (!h. K. Mohtbnsuns Artikel über
die ..Ringvögel" ungemein interessant vom
ornithophänologisi-luin Staudpuidcte. Es wer-
den darin jene ErfoIg(! angegeben, welche
der Verfasser s(ut 1899 atd" dem Gebiete des
Vogelzug- V(îrsuchswes(ms erreichte. Seine
Versuchsvögel sind weisser Storch, Mäuse-
bussard, roter Milan, Habicht und Star. Am
Fusse dieser wird ein leichter Aluminiumriug
befestigt, an welchem das Datum und der
Ort angegeben ist, so dass an dem anderwärts
erlegten Vogel dessen Heinuit bestimmt werden
kann. Diese Versucht! macht Mortenskn nicht
nur an alten Vögeln, sondern hauptsächlich
an den Nestjungen. Auf diese Weise werden
nicht nur über den Zug wertvolle Daten er-
halten, soiulern zugleich iilier das Alter der

342

életkoráról, a fiókák pusztulási arányáról, s
a fészkelő területek mej^változtatásáról is.

Bennünket magyarokat főleg a fehér gólyára
vonatkozó kísérletek érdekelnek, a melyek azt
eredményezték, hogy a Dániából ősszel elvo-
nuló gólyák délkeleti irányt követnek, vonu-
lási irányuk folytatása egyenesen Magyaror-
szágon, illetőleg Erdélyeu vezet keresztül. A
megjelölt gólyák közül kettőt Németország-
ban ejtettek el, egyet pedig Ausztriában
Freistadt közelében, a Kárpátok északnyugati
szélén Egy negyedik példány, a mely Eszak-
németországban, Weseramban leit fióka korá-
ban megjelölve, Nagyszeben vidékén került
kézre.

A dologban az a nevezetes, hogy Magyar-
országon a fehérgólya tavaszi átvonulása dél-
kelet— északnyugati, őszi átvonulása pedig
fordított irányban történik, s hogy ez az át-
vonulás igen sokáig, majdnem április végéig
tart, a mikor a magyarországi gólyáknak
gyakran már fiaik vannak. Ez a késői átvo-
nulás Erdélyben is igen szembetűnő ; a sok
korai márcziusi adat között szinte élesen meg-
határozott csoportot alkotnak :iz április köze-
pére eső adatok, a melyeket azután nyomon
lehet követni északnyugoti Magyarországon
keresztül is. Az irány délkelet-északnyugati.
Ezek mellett még igen fontos az a tény,
hogy Erdélyben még tömeges a vonulás,
északnyugati Magyarországban ellenben már
gyér ; Erdélyben még korai és késői adatok
vegyesen vannak, északnyugati Magyarország-
ban pedig túlnyomóan csak késői adatok
vannak : vagyis itt egy bizonyos rész már
elvált a többiektől és különálló csoportként
folytatja útját hazafelé. Ebből a jelenség-
ből már régebben azt következtettük, hogy
ezek a késői átvonulok északibb vidékeken
fészkelnek, csak azt nem tudtuk, hogy hol ?

Ezek a vonulási adatok alapján elért ered-
mények csodálatosan összevágnak a kísérleti
eredményekkel, úgy hogy a kísérletek foko-
zásával gyönyörű perspektíva nyílik a kutató
előtt. Már az eddigi gyér anyag alapján is
majdnem biztosra lehet venni azt, hogy azok
a gólyák, a melyek április közepe táján
északnyugati irányban vonulnak el Magyar-

Vögel, über die Vcrnichtungsziiícr der Jungen
und über die Veränderungen des Brutgebii't(!s.

Uns Ungarn interessieren hauptsächlich die
Vcrsticlic übt^r den weissen Storch, welche das
Resultat ergaben, dass die im Herbste us
DiiiKîniark wegziehenden Störche eine süd-
östliche Richtung iieluiH'ii ; die I'"(irts(itzung
dieser Richtung führt genau über Ungarn,
resp. über Erdély. Von den bezeichneten
Störchen wurden zwei in Deutschland und
einer in Österreich, in der Nähe von Frei-
stadt i. Schi, am Nordwestrande der Kar-
patlien erlegt. Ein viertes Exemplar, w^elches
in Norddeutschland in Weseram als Nestjunges
gezeichnet wurde, kam in der Gegend von
Xaiji/szehen in die Hand eines Jägers.

In der Sache ist das das Merkwürdigste,
dass der Frülijahrszug des Storches in Ungarn
in nordwestlicher, der Herbstzug aber in umge-
kehrter Richtung vor sich geht, und dass
dieser Zug sehr lange, fast bis Ende April
dauert, zu welcher Zeit die ungarischen
Störche oft schon Junge haben. Dieser
späte Durchzug ist auch in Erdély sehr
auliallend ; unter den vielen Märzdaten bil-
den die auf Mitte April fallenden eine fast
scharf begrenzte Gruppe, welche dann auch
durch das nordwestliche Ungarn verfolgt
werden können. Die Richtung ist Südost-
Nordwest. Ausserdem ist auch noch diejenige
Tatsache sehr wichtig, dass der Durchzug
in Erdély noch ein massenhafter, im nordwest-
lichen Ungarn aber schon ein viel geringerer
ist ; in Erdély kommen frühe und späte Daten
noch gemischt vor, während im nordwestlichen
Ungarn fast nur späte Daten vorkommen ;
was soviel bedeutet, dass sich hier ein Teil
schon von den übrigen trennte, und als sepa-
rate Gruppe seinen Weg nach der Heimat
fortsetzt. Aus dieser Erscheinung wurde schon
vor längerer Zeit darauf geschlossen, dass
diese späten Durchzügler in nördlicheren
Gebieten brüten, doch konnte es nicht ent-
schieden werden, woV

Diese auf Grund von Zugsdaten errciciiten
Resultate stimmen mit den Erfolgen der Vei-
suclu^ wunderbar übereiu, so dass mit der
Fortsetzung der Versuche vor dem Forscher
eine glänzende Perspektive erscheint. Schon
auf Grund des bisherigen geringen Mate-
riales kann es fast als sicher angenommen
werden, dass diejenigen Störche, welche Mitte

343

orszáf;' í'ölött, azok legalábl» jórészben Észak-
néiiietországban és Dániában fészkelnek. Mint-
hogy ott későbben tavaszodik, azért későb-
ben keresik fül fészkeiket, főbből mindjárt
megkapjuk a választ egy régóta fölvetett
kérdésre, t. i vájjon egyhuzamban teszik-e
meg a vonuló madarak az utat a téli szállás-
tól a fészkelési területig, vagy pedig csak
lassanként fokról-fokra előrehaladva? A fele-
let ezeknek a tényeknek az egybehangzó
tanúsága szerint úgy látszik az lesz, hogy
legalább a fehér gólya a lehetőség szerint
egyhuzamban teszi meg az utat a téli szál-
lástól a fészkelési területig, vagyis az észa-
kabbra fészkelők késobliai iiaç/yjak el a téli
szállást.

Ezek a kísérletek még egy másik igen
nevezetes eredménnyel kecsegtetnek t. i. avval,
hogy a vvniüúk — legalább a fehér gólyák —
vonulás közben nagyjában változatlanul meg-
lartják irányukat. Legalább a Dániától Erdé-
lyig vezető nagy távolságon a vonulási irány
nem változott, mutatja ezt nemcsak az eddig
ismeretes végállomás, t. i. Nagyszeben, hanem
tanúskodnak róla a közbeeső állomások is,
a hol szintén találtak ilyen megjelölt gólyá-
kat — valamennyi egy délkelet-északnyugati
irányban lialadó keskeny csílsban fekszik.
Evvel mindjárt meg van adva a téli szállás
iránya is, — a délkeleti irány egyenes meg-
hosszabbítása Görögország és Kisázsia part-
vidékei mentén s az aegaei tengeren át a
Nilus völgyétől keletre fekvő vidékeket Indiáig
bezárólag jelöli meg téli szállásul, vagyis
azokat a teriileteket, a hol tényleg óriási
gólyavonulásokat észleltek eddig is az utazók.

Csak mint nevezetes esetet kommentár
nélkül fölemlítem azt, hogy a AVeseramban
megjelölt fiatal gólya jóval későbben, egyedül
indult első útjára a téli szállás felé, s a
helyes irányt kimidathatőlag vezető nélkül is
eltalálta.

Mindezeket a kérdéseket természetesen csak
akkín- lehet részletesebben tárgyalni, ha a
további kísérletek szélesebb alapot nyúj-
tanak. Nagyon biztató erre nézve az, hogy
Kossittenben, a német madármegfigyelő állo-
máson az 190(1. évi jelentés értelmében szin-

April in nordwestlicher Richtung über Ungarn
hinwegziehen, wenigstens zum grössten Teile
in Norddeutschland und in Dänemark brüten.
Da der t^rühling dort später eintritt, suchen
sie auch ihre dortigen Nester später auf.
Daraus erhalten wir auch zugleich die Ant-
wort auf eine schon längst aufgeworfene Frage,
ob nändich die ziehenden Vögel den Weg
vom Wintenpiartiere zu den Bnitsti'llen in
einer Tour oder allmählich vorrückend zurück-
legen. Die Antwort wird auf (ìriiud des ein-
stimmigen Zeugnisses dieser Tatsachen wahr-
scheinlich so lauten, dass wenigstens der weisse
Storch den Weg vom Winter(|uartiere bis zu
d(!n Brutstellen in einer Tour zurücklegt, d. i.,
dass die nördlicher brütenden das Winter-
quartier später rwrlassen.

Diese Versuche verheissen noch ein an-
deres sehr wichtiges Resultat, das nändich,
dass die ziehenden Vögel — wenigstens die
weissen Störche — während des Zuges im
Grossen und Ganzen die Zugsrichtung nicht
verändern. Wenigstens unterliegt die Richtung
auf der weiten Strecke von Dänemark bis
Erdély keiner Veränderung, dafür spricht nicht
nur die bisher bekannte Endstation, nämlich
Nagyszeben, sondern es wird auch durch die
Zwischenstationen, wo ebenfalls gezeichnete
Störche gefunden wurden, bezeugt : sämtliche
liegen in einem von Südost nach Nordwest
gerichteten sehmalen Streifen. Damit ist aber
auch gleich die Richtung des Winterquartieres
gegeben — die gerade l"'ortsetznng der süd-
östlichen Richtung geht dem Strande von
Kleinasien und Griechenland entlang und
umfasst die Läiiderkomplexe östlich des Nil-
tales bis iidilusive Indien, also jene Gebiete,
wo auch schon bisher kolossale Storchzüge
beobachtet wurden.

Nur als merkwürdige Tatsache möchte ich
oliiu- v^'eiteren Kommentar noch das erwäh-
nen, dass der in Weseram gezeichnete junge
Storch viel später als seine Gefährten ailein
seinen Weg nach dem Winterquartiere machte,
und dass er die richtige Zugsrichtung nach-
weisbar ohne Führer auffand.

Alle diese Fragen können natürlicherweise
erst dann eingehend erörtert werden, wenn
die weiteren Versuche eine ausreichendere
Grundlage bieten werden. Diesbezüglich be-
sitzen wir das vielverheissende Versprechen
der deutschen Vogelwarte iu Rossitten in dem

344

tén folytatni fogják ezeket a kísérleteket a
fehér gólya megjelölésével. Minél nagyobi)
mértékben végzik ezeket, annál több a való-
színűség arra, hogy Magyarország megfigye-
lői majd ráakadnak a megjelölt példányokra.
A M. 0. K. a maga részéről gondoskodni
fog róla, hogy a figyelmet és érdeklődést
ezek iránt a fontos kísérletek iránt minél
szélesebb körben fölkeltse.

Még tágabb perspektíva nyílik avval, hogy
a Délafrikai Madártani Egyesület is megkezdte
ornithophaenologiai hálózatának szervezését,
s hogy egyéb fajok mellett különösen a
fehér gólya tüzetes megfigyelését is pio-
grammjába vette. A gólya vonulására vonat-
kozó tanulmányaim alapján azt hiszem, hogy
Délafrikában a Spanyol és Francziaországban,
Svájczban, déli Németországban és a Rajna
mentén fészkelő gólyák telelnek. Ezt a véle-
ményemet arra alapítom, hogy vonulási idejük
feltűnően különbözik a Magyarországon fész-
kelő és átvonuló, valamint délkeletről érkező
gólyákétól ; azok sokszor már januárban,
főleg azonban február havában foglalják el
fészküket, míg Magyarországon csak márczius
elején kezdenek gyér számban mutatkozni, s
az általánosabb megtelepedés csak márczius
20-ika után kezdődik.

A délafrikai akczió ötletétől tehát fölötte
kívánatos volna, ha déli Németországban és
lehetőleg Svájczban — egyelőre csak itt
csillog némi remény — szintén tennének
kísérleteket éppen a fehér gólyák, nevezete-
sen a fiókák megjelölésével, s erre külön föl
is hívjuk a „Bajor Madártmú Egyesület "
figyelmét ; tekintve azt a buzgó és energikus
eljárást, a melyet ornithologiai kérdések meg-
oldásában étidig mindig tanúsított, alig lehet
kétségünk abban, hogy tőle telhetőleg elő
fogja mozdítani ennek a fontos kérdésnek a
megoldását is. A M. 0. K. szintén megteszi
majd a magáét, s így azok az eredmények, a
melyeket ilymódon a madárvonulási kísérlet-
ügy terén elérünk, majd bizonyára buzditólag
hatnak ott is, a hol a madárvonulási törek-
véseket eddig kellőleg méltányolni még nem
tudták.

Jahresberichte 190(), wonach auch hier die
Versuche mit weissen Störchen begonnen
werden. Je mehr diese Versuche gehäuft
werden, umso grösser ist die Hoffnung, dass
die viele Beobachter Ungarns die gezeichneten
Exemplare wahrnehmen werden. Die U. 0. C.
wird ihrerseits Sorge dafür tragen, dass sich
das Interesse für diese wichtigen Versuche
in je weiteren Kreisen verbreite.

Eine noch weitere Perspektive erötinet sir h
dadurch, dass auch die Ornithologische Ge-
sellschaft in Südafrika die Organisierung eines
Beobachtungsnetzes begonnen hat. und neben
anderen Arten auch besonders die ein-
gehende Beobachtung des weissen Storches in
ihr Programm aufnahm. Auf Grund meiner
Untersuchungen über den Storchzug neige
ich zu dem Glauben hin, dass Südafrika das
Winterquartier der in Spanien. Frankreich.
Schweiz. Süddeutschland und im Rheintale
brütenden Störche ist. Diese Meinung gründe
ich auf die Zugszeit der hier brütenden
Störche, welche auft'allend von der Zugszeit
jener Störche abweicht, welche in Ungarn
brüten und über Ungarn, und Überhauptaus süd-
östlicher Richtung durchziehen ; jene besiedeln
ihre Nester oft schon im Jänner hauptsächlich
aber im Feber, während sich in l'ngarn erst An-
fang März einige wenige zeigen, und die Haupt-
besiedehing erst nach dem 20. März erfolgt.

Mit Rücksicht auf die südafrikanische Aktion
wäre es deshalb atnîserordentlich wünschens-
wert wenn auch in Süddeutschland und auch
in der Schweiz — vorläufig ist hier nur einige
Hotinung vorhanden — Versuche mit dem
Bezeichnen weisser Störche, namentlich mit
den Nestjungen derselben gemacht würden,
und möchten wir diesbezüglich besonders die
Aufmerksanüceit der „Ornithologischen Gesell-
schaft in Bayern" aufrufen; das eifrige und
energische Vorgehen, welches dieselbe in der
Klärung ornithologischer Fragen bisher immer
an den Tag legte, lässt es kaum bezweifeln,
dass dieselbe auch zur Klärung dieser wiclitigen
Frage nach Möglichkeit beitragen wird Die
U. 0. C. wird das ihrige ebenfalls tun. und die
Resultate, welche auf diese Weise mit vereinter
Kraft auf dem Gebiete des Vogelzug- Versuchs-
wesens erreicht werden, dürften vielleicht auch
in jenen Kreisen Anklang finden, wo die orni-
thophänoldgischen Bestrebungen bisher noch
nicht die ui'höriiLe ^\'ürdi2:un^■ finden konnten.

345

Dr. Levander K. M.: Állatphaenologiai
megfigyelések Finnországban 1896-ban.

Helsiiigfors 1907.

A vonulási adatokra alapított ornithophae-
nologiai kutatás első sorban hosszú megsza-
kítatlan megfigyelési sorozatokat igényel a
megvizsgálandó madárfajok érkezéséről és
távozásáról, minthogy az ily sorozatok az adott
pontot ornitho])haenologiailag nemcsak töké-
letesen jellemzik, hanem egyúttal megadják
az alapot a kölcsönös kritikához és az ered-
mények megbízhatósági fokának megállapítá-
sához. Tiszta sor, hogy ezt annál tökélete-
sebben fogjuk elérni, minél több ilyen meg-
figyelési sorozat áll rendelkezésünkre a további
kutatások kiindulási pontja gyanánt.

Ebből a szempontból Finnország csaknem
mindig első helyen állott, egészen a legújabb
időkig, a mikor az adatok közlésében szünet
állott be. Ennek következtében sok olyan
megfigyelési sorozat maradt csonkán, a melyek-
nél már csak néhány évi megfigyelés volt
szükséges ahhoz, hogy használhatók legyenek.

A hosszú megszakítatlan sorozatok ritkák,
s azért ez a körülmény nagy veszteséget
jelentett az ornithopliaenologiai kutatásra.
Minthogy azonban a finn megfigyelések tovább
folytak, azért még segíteni lehetett a hiányon
s erre vállalkozott Dr. Levaxder, a ki a tinn
ornithophaenologia terén Dr. Moberg A. méltó
utódjának készül. Az 1896. évi megfigyelések
közlése erre vonatkozólag az első lépés, s
tekintettel Dr. Lk\ axdkk nagy buzgóságára
— 1907. tavaszán ezenkívül még az 1905.
és 1906. évi megfigyeléseket is publikálta —
remélhetjük, hogy a még hiányzó évfolyamok
is rövidesen napvilágot látnak, s elenyészik
evvel az a hézag, a mely a 150 nél több
évet felölelő finn megfigyelésekben mutatko-
zott.

Tudomásunk szerint Dr. Levander a finn
megfigyelő hálózat kibővítésén és újjászerve-
zésén is fáradozik. A megfigyelések közlésé-
ben beállott szünet következtében nagyon
megcsappant a megfigyelők száma, úgy hogy
1906-ban már csak félannyi volt. mint 1896-
-Aquila XIV.

Í)r. K. M. Lerander: Thiei-pliünologisclie
Beobachtungen ín Kinnland im .1. 18!K>.

llelsingfors i9(t7.

Die auf Zugsdaten gegründete ornithophä-
nologische Forschung erheischt in erster Linie
langjährige ununterbrochene Heobachtungs-
scrien iil)cr Ankunft und Abzug der zu unter-
suchenden Vögel, indem diese Serien einen
gegebenen Punkt nicht nur otnithophaenolo-
gisch vollkommen charakterisieren, sondern
sich auch gegenseitig kontrollieren, und da-
durch die Grundlage zur Bestimmung des
Verlässlichkeitsgrades der Resultate ergeben.
Es liegt auf der Hand, dass dies umso mehr
erreicht wird, je mehr Serien als Ausgangs-
punkt für die weitere Forschung zur Ver-
fügung stehen.

In dieser Hinsicht stand Finnland fast
immer an erster Stelle, bis in die neueste
Zeit, wo die Publikation der Daten einge-
stellt wurde. Infolgedessen verl)lieben viele
solche Beobachtungsserien Bruchstücke, welche
durch die weitere Beobachtung nur noch we-
niger .Fahre hindurch brauchbar geworden
wären.

Lange ununterl)rochene Beohachtungsserien
sind selten, und bedeutete daher dieser Um-
stand einen empfindlichen N'erlust für die or-
nitophänologische Forschung. Indem jedoch
die finnischen Beobachtungen stetig fort-
gesetzt wurden, so liess sich dem Manuel
noch abhelfen, und dies wurde von Dr. Lr-
TANDER, dem würdigen Nachfolger von Dr. A.
MoBERR in der finnländischen Ornithophäno-
logie, unternommen. Die Publication der Da-
ten pro 1896 ist diesbezüglich der erste
Schritt, und mit Hinsicht auf den grossen
Eifer von Dr. Levanukr — im Frühjahre 1907
wurden ausser diesem Jahrgange auch die-
jenige von 1905 und 1896 publiziert — ist
es zu erhoffen, dass auch die noch fehlenden
.Jahrgänge in kurzer Zeit erscheinen werden,
wodurch die Lücke, welche in der über 150
Jalu-e umfassenden Folge der finnländischen
Bedliachtungen zu entstehen drohte, ver-
schwinden wird.

rnseres Wissens liefasst sich Di; .Lkvamikü
auch mit der Erweiterung und Xeuorganisierung
des finnländischen Beobachtungsnetzes. In-
folge des Einstcllens der Publikation ging die
Anzahl der Beobachter sehr herab, so dass
im Jahre 1906 die Anzahl derselben nur mehr

44

346

ban. Másfélszázados tapasztalat szerint Finn-
országban könnyen akad sok jó megfigyelő,
csak vezető kell, a ki állandóan ébren tartsa
az érdeklődést. Ez a vezető Dr. Levander sze-
mélyében meg is van, s igy biztosra vehet-
jük a sikert.

Gallenkanip Yiliiios: A füsti fecske megér-
kezése Bajorországban 1905 tavaszán. Töme-
ges megfigyelés alapján készült füldolgozás. Ver-
handlungen der Ornith. Gesellschaft in Bayern
VI. évf. 1905. München 1906- 41 — 100 lap.

Hogy csekély eszközökkel is mily jelentős
eredményeket érhet el az ügybuzgóság és
lelkesedés, arra nézve fényes és követésre
méltó példát adott a bajor madártani egye-
sület avval, hogy 1905. tavaszán tömeges
fecskemegfigyelést rendezett, azt földolgoz-
tatta és kiadta. Habár a megfigyelések száma
aránylagosan se éri el azt a magasságot, a
melyet Magyarországon jóval kedvezőbb viszo-
nyok között el tudtunk érni, azért mégis
méltóan sorakozik melléje és valóban becses
összehasonlító anyagot nyújt. A bajor madár-
tani egyesület és a földolgozó mindent meg-
tettek a siker érdekében és valóban értékes
adalékokkal gazdagították az ornithophaeno-
logiai kutatást. Az már elejétől kezdve se
lehetett kétséges, hogy a bajor intelligenczia
élénk részt vesz majd a mozgalomban : bizo-
nyos, hogy ez a tömeges fecske megfigyelés
nemcsak ornitliophaenologiai vívmány, hanem
egyúttal hű tükörképe a kulturális fejlettség-
nek is.

Ezek a tömeges megfigyelések több szem-
pontból adnak igen fontos tanulságokat :
hogyan és miképpen kell szervezni eze-
ket, hogyan kell föltenni a kérdéseket, s
hogy szóljon az utasítás, hogy tényleg hasz-
nálható anyag gyűljön össze ; mennyiben
válnak be a földolgozásnál követett módszerek

halb so gross war. als anno 1896. Nach der
Erfahrung von îinderthalb Jahrhunderten ist
es in Finnland nicht schwer viel gute Be
obachter zu erhalten, es bedarf nur des
Führers, der das Interesse ständig wach er-
halte, und dieser Führer ist in der Person
von Dl!. Lkvander auch vorhanden, so dass
der Erfolg als gesichert angenommen wer-
den kann.

Willieim (iallenkanip: Die Ankunft der
Rauchschwalbe im Frühjahr 1905 in
Bayern. .Vuf (Irund einer Massenbeolyaclituug
bearbeitet. Verhandlungen der Ornith. Gesell-
schaft in Bayern. Jahrg. VI. 1905. München,
1906 p. 41—100.

Wie man trotz geringer Mittel, aber mit
umso grösserer Begeisterung und Liebe zur
Sache wirklich bedeutende Resultate erzielen
kann, davon gibt uns die Ornithologische
Gesellschaft in Bayern durch Veranstaltung,
Bearbeitung und Herausgabe einer Masscn-
beobachtuug über den Frühjahrszug der Rauch-
schwalbe im J. 1905 ein glänzendes und der
Nachahmung würdiges Beispiel. Wenngleich
die Anzahl der Beobachtungen auch im Ver-
hältnisse nicht jene Höhe erreicht, welche wir
in Ungarn unter bedeutend günstigeren Ver-
hältnissen erzielen konnten, so reiht sicii die-
selbe der unserigen doch würdig an die Seite,
und ergibt ein wirklich wertvolles Ver-
gleichungsmateriale. Die Ornithologische Ge-
sellschaft in Bayern und der Bearbeiter taten
ihr Möglichstes im Interesse des Erfolges,
und bereicherten die oruithophaenologische For-

[ schung mit wirklich bedeutenden Beiträgen.

1 Dass sich die bayerische Intelligenz sehr
lebhaft an der Frage beteiligen werde, musste
schon vom Beginne an ausser Zweifel stehen :
so viel steht fest, dass diese Massenbeobach-
tung nicht nur eine ornithophännlogisciie
Errungenschaft ist, sondern zugleich auch ein
getreues Spiegelbild über die kulturellen Ver-
hältnisse ergibt.

Diese Massenbeobachtungen ergeben in
mehreren Beziehungen sehr wichtige Resul-
tate : wie dieselben zu organisieren sind, wie
die Fragen aufzugeben sind, wie die In-
struction lauten muss, um ein wirklich brauch-
bares Materiale zu erhalten, dann inwiefern
sich die bei der Bearbeitung angewandten

347

és mennyiben egyeznek az ilyen más és más
területeken és időben végzett tömeges meg-
figyelések eredményei, vagyis mennyiben lehet
ezeknek valódi törvényszerűséget tulajdoní-
tani.

A biijor kérdőlap sokkal több kérdést tar-
talmaz, mint a magyar, s a kérdések fogal-
mazása is eltérő. Néhány kérdőpont ugyan
elmaradhatott volna, mert tömeges megfigye-
lések alkalmával tán sohase fognak használ-
ható anyagot eredményezni, de a magyarral
szemben ez a kérdőlap kétségtelenül hala-
dást jelent, a mi tekintettel arra, hogy a
magyar volt az első a maga nemében, ter-
mészetes is.

Egy kérdöpontot, a mely a M. 0. K. lap-
járól hiányzott, föltétlenül helyeselhetünk, t. i.
azt, a mely a füsti fecske „ritka", „kevésbbé
ritka", „gyakori" és ,igeu gyakori"' fészke-
lésére vonatkozik. Erre a megfigyelők túl-
nyomó része könnyen megfelelhet, s az ered-
mény közelítőleg t sztázza az illető faj föld-
rajzi elterjedését az adott területen. Miként
alább látni fogjuk, ezenkívül még egy igen
érdekes eredményt szolgáltattak az eiTc a
kérdésre beérkezett válaszok, úgy hogy ajö-
vől)en tömeges megfigyeléseknél ezt a kérdést
okvetlenül föl kell venni.

Az extra- vagy intravilláii érkezésre vonat-
kozó kérdés meg van a bajor kérdőlapnn is,
csakhogy megvan bő\átve avval, hogy miknr
telepedtek meg állandóan a fecskék a meg-
figyelési területen. A középszámokat pedig
éppen ezekből az állandó megtelepedésre vo-
natkozó adatokból számította ki Gallenkamp.

Ez az eljárás föltétlenül helyes; a földol-
gozó végeredményében a letelepülés lefolyá-
sát kutatja, s igy világos dolog, hogy azt
legjubban ligy érheti el, ha csak a megtele
pedésre vonatkozó adatokat veszi alapul. Az
első érkezésre vonatkozó megfigyelések sok-
szorosan átvonulási jelenségekre is vonatkoz-
nak, a melyek nem egyszer a fölismerhetet-
lenségig tor/ithatják el a megtelepedés képét;
klasszikus jiéldája ennek a teher gólya vonu-
lása Magyarországon i^l. Aquila XIIJ. 15. lap).

Methoden bewähren, und in welchem Grade
sich die Resultate solcher auf verschiedenen
Gebieten und in verschiedenen Jahren durch-
geführten Massenbeobachtungen gleichen, d. i.
inwieweit diese als wahre Gesetzmässigkeiten
gelten können.

Die bayerische Fragekarte enthält viel
mehr Fragen, als seinerzeit die ungarische,
und ist auch der Sinn der Fragen abweichend.
Einige Fragen hätten zwar wegbleiben kön-
nen, indem dieselben ijei Massenbeobachtun-
gen kaum jemals ein brauchbares Materiale
liefern dürften, doch ist ein Fortschritt der
ungarischen Fragekarte gegenüber ausser
Zweifel, was ja mit Hinsicht daratif, dass die
ungarische die erste in ihrer Art war, natür-
lich ist. Einen Fragepunkt, welcher auf der
Karte der ü. 0. (Î. nicht vorhanden war.
müssen wir unbedingt guthcissen. nämlich
jenen, welcher sich über das .,seltene", „nicht
seltene", „häufige" und „sehr häufige" Brü-
ten der Rauchschwalbe bezieht. Der grösste
Teil der Beobachter kann diese Frage
mit Leichtigkeit beantworten, und das Re-
sultat ergibt eine ziemlich genaue Klärung
der geographischen Verbreitung der betref-
fenden Art auf dem gegebenen Gebiete. Wie
weiter unten zu ersehen ist, ergaben die
Antworten, welche auf diese Fragen gegeben
wurden, noch eine .ingemein interessantes
Resultat, so dass bei künftigen Massenbeob-
achtungen diese Frage unbedingt mitaufzu-
nehnien ist.

Die Frage über die e.xtra- oder intravillane
Ankunft ist auch auf der bayerischen Karte
vorhanden, jedoch mit derjenigen erweitert,
wann sich die Rauchschwalben auf dein Be-
obachtungsgebiete slüntlyj uiederlassen. Die
Mittel wurden von Gallenkamp eben auf Grund
der Daten über die ständige Ansiedelung be-
rechnet.

Dieses Vorgehen ist unbedingt richtig : der
Bearbeiter versucht im Endresultate den Ver-
lauf der Besiedelung zu fixieren, und liegt
es daher auf der Hand, dass er dieses Ziel
dann am besten erreichen wird, wenn er nur
die Besiedelungsdateu in Rechnung zieht. Die
Beobachtungen über die erste Ankimft be-
ziehen sich vielfach auch auf Durchzugs-
erscheinungen, welche das Besiedclungsbild
oft bis zur Unkenntlichkeit entstellen ; ein
klassisches Beispiel bildet diesbezüglich das

44*

348

Az ilyen vegyes adatokból alkotott középszá-
mok, melyek viszont a következtetések alap
jai, nem adhatnak tehát oly me.ííbízható ered-
ményeket, mint azok, a melyek csupa egy-
nemű adatból lettek kiszámítva. Csak az a büj,
hoo:y ezt a lelelepedési mozzanatot a kevésbbé
gyakorlott és kellő utasítással el nem látóit
megfigyelő legtöbbször nem tudja felismerni,
s ennélfogva átlagban valamivel későbbi ada-
tokat íog szolgáltatni.

Ismeretes dolog ugyanis, hogy a már állan-
dóan megtelepedett füsti fecskék egyideig
még nem foglalják el a régi fészket — a mi
valószínűleg védekezés tömeges fés/ek pa-
razitáik ellen — hanem a környék valame-
lyik nádasában tanyáznak, a hol több táplá-
lékhoz is jutnak.

Napközben el-ellátogatnak ugyan a hely-
ségbe, de rövid ii;ö alatt el is tűnnek, s a
nádasokban levő közös hálótanyát keresik föl ,
a kevésbbé gvakorlolt megfigyelő, ezeknek
tehát a nagyobb része, átvonulókat fog ezek-
ben látni, holott a valóságban már állandóan
letelepedett példányok voltak. Erre nézve rend-
kívül jellemző tapasztalatokat szereztem 1898
tavaszán, mikor Eőrbeu (S/.abolcs m.) figyel-
tem meg a madárvonulást. Az első fecskék
niárcziiis 28-án érkeztek meg; a faluba né-
hány napig be se mentek, iianem állandóan
egy nagyobb, részben náddal benőtt tó körül
tartózkodtak. Eltelt egy hét, míg bementek a
faluba is, s minthogy rossz időjárás követ-
kezett, azért csak ápr.lis 20án kezdték meg
a fészkelést és a faluban való államló tar-
tózkodást. Az a megfigyelő, a ki ezt a jelen-
séget nem ismeri, csak az április ííO-án meg-
jelent fecskéket tartotta volna „állandó lete-
lepülőknek", holott már az elsők is azok
voltak.

Ez a fontos mozzanat, a mely a folyóvöl-
gyekben való korai érkezés előidézésében is
lényegesen közreműködhetik, hiányzik a más-
különben igen világos és jó bajor utasítás-
ból, s azért ki lehet mondani azt, hogy az
adatok átlagban későiek. Ez a késés a meg-

Zugsbild des weissen Storches in l'ngarn
(v. Aquila Xlll. pag. 15). Die aus solchen
gemischten Daten erhaltenen Mittel, welche
ihrerseits wieder die Grundlage der Schluss-
folgerungen bilden, können daher nicht so
zuverlässige Resultate ergeben, als solche,
welche aus lauter homogenen Daten berechnet
wurden. Es besteht nur die Schwierigkeit,
dass der minder geübte nnd ungenügend in-
struierte Beobachter den Moment der stänfligen
Ansiedelung in den meisten Fällen nicht er-
kennen wird, weshali) durchschnittlich etwas
verspätete Daten geliefert werden.

Es ist bekannt, dass auch die schon ständig
augesiedelten Rauchschwalben nicht gleich
ihre alten Nester beziehen — es ist dies
wahrscheinlich eine Schutzeinrichtung gegen
ihre massenhaften Nestparasiten. — sondern
sie hausen anfangs in einem Röhrichte der
Umgebung, wo sie auch mehr Nahrung finden.
Tagsüber besuchen sie zwar auch die Ort-
schaften, verschwinden aber auch in kurzer
Zeit wieder, nnd suchen die gemeinsame
Schlafstelle in der Röhrichten auf; der un-
geübte Beobachter — bei Massenbeobachtun-
gen der grösste Teil — wird in diesen
Dnrchzügler erblicken, trotzdem dieselben
in Wirklichkeit schon Angesiedelte waren.
Diesbezüglich machte ich im Frühjahre 1898,
als ich den Vogelzug in Eőr (Kom. Szabolcs)
beobachtete, ungemein charakteristisciie Er-
fahrungen. Die ersten Rauchschwalben er-
schienen am -28. März ; einige Tage lang
begaben sich dieselben noch nicht in die
Ortschaft, sondern hielten sich ständig in der
Nähe eines mit Rohr bestandenen grösseren
Teiches auf. Es dauerte eine Woche, bis die-
selben im Dorfe zu sehen waren, und da
schlechtes Wetter eintrat, so begannen sie
erst am 20. April zu nisten, und sich ständig
im Dorfe aufzuhalten. Der Beobachter, der
diese Eigentümlichkeit nicht kennt, würde
erst die am 20. April erschienenen Rauch-
schwalben als „ständig" bezeichnet haben,
trotzdem auch schon die zum ersten Male Er-
schienenen ständig waren.

Dieses wichtige Moment, welches auch auf
das frühe Erscheinen in den Flusstälern nicht
von untergeordneter Bedeutung sein dürfte,
wurde in der ansonsten sehr klaren und guten
bayerischen Instruktion nicht berücksichtigt,
weshalb ausgesprochen werden kann, dass die

349

telepedési képet csak kis mértékben zavarja,
mert a közcpszúmok egymáshoz való viszo-
nyán alii"- változtat valamelyest, de a meteo-
rológiai tárgyalásnál, a hol nem az egymás-
hoz való viszony a döntő, li uiem a tényleges
időpont, esetleg mái- jelentékenyebb eltérése-
ket okozhat. Az előadottaknak az a taniisá-
guk, hogy a jövőben az ily tömeges meg-
figyeléseknél az ntasításokban arról is kell
gondoskodni, hogy lehetőleg elkeriiltespenek
azok a megfigyelési hibák, a melyek az illető
faj életmódjának és \oniilási viszonyainak
kellő ismerete nélkül állhituak elő.

A fészekhez való érkezésre vonatkoz(j kér-
dést a kevésbbé gyakorlott megfigyelők leg-
többször rosszul érlelme/Jk, s így a beérkező
válaszok javarészben hasznavehetetlen anya-
got adnak. A jövőben valami könnyebben
megfigyelliető és félre nem érthető mozzanat-
tal kellene azt helyettesíteni; ilyenpl. a „tíóka-
etelés kezdete", a mely nagyon pontosan álla-
pitható meg. Az idevágó adatokat a megtele-
pedéí^re vonatkozókhoz hasonlóan lehetne föl-
dolgozni, s e kettőnek az összehasonlítása
bizonyára igen érdekes és tanulságos ered-
ményeket nyujta na.

A földolgozást GaiíLenkami' nagyjában ugyan-
azokkal a módszerekkel végezte, a melyeket
annak idején Gaál Gaszton és Heqypoky Kabos
alkalmaztak. Hiányzik azonban az adatoknak
egyöntetű földrajzi teriileiek szerint való cso-
portosítása, a mely a magyar földolgozások-
Ijan annyira bevált, hogy eddigi eiedményein-
ket nem kis részben éppen ennek tiilajdoiiít-
hatjiik. Való igaz, hogy Magyarországon, oro-
grafiai tagoltsága következtében nem volt
nehéz dolog megtalálni az ornithophaenolo-
giailag egyöntetű régiókat, de megnyilvánul-
nak ilyennk már Bajorországban is éppen az
idei földolgozás alapján.

A földrajzi területek helyett Gaiaknkamp az
isepipteziseket választja. Tagadhatatlan, hogy
ez a szemli'letesebb módszer, a mellyel pont-
ról-pontra li dadva sokkal több rész'etet lehet
tisztázni, de éppen ezért nein úgy, a hogyan

Daten im Durchschnitte zu spät sind. Diese
Verspätung trübt das Besiedelungsbild nur in
geringem Masse, da dieselbe an dem yeyen-
seitigen Verhältnisse der Mittel kaum etwaige
Änderungen hervorrufen kann, bei der meteo-
rologisclien Beleuchtung jedoch, wo iiiclit
das gegenseitige Verhältnis, sondern der
wirkliche Zeitjiunkt entscheidet, kann die-
selbe eventuell schon bedeutendere Abweichun-
gen verursachen. Aus dem Gesagten folgt,
dass in Zukunft bei Massenbeobachtungen in
den Instruktionen auch dafür gesorgt werden
muss, dass solche Beobachtnngsfehler, welche
sich aus der ungenügenden Kenntnis der
Lebensweise und Zugsverhältnisse der be-
treffenden Art ergeben können, vermieden
werden.

Die Frage über die Ankniifl coi das iVes/
wird von ungeübten Beobachtern in den
meisten Fällen missverstaiiden, weshalb die
einlaufenden Berichte zum grössten Teile ein
unbrauchbares Materiale ergeben. In Zukunft
sollte dieses Moment durch ein leichter be-
obachtbares und incht missznversteheiides er-
setzt werden; ein solches könnte z. B. der „Be-
ginn der Jungenfütterung" sein, webdies sehr
geiuiu beobachtet werden kann. Die diesbezügli-
chen Daten könnten ebenso wie die auf die Be-
siedelung bezüglichen bearbeitet werden, und
dürfte die Vergleicliuug beider sehr inter-
essante und lehrreiche Resultate ergeben.

Die Bearbeitung wurde von Gallhnkamp im
Grossen und Ganzen mittels derst^lben Me-
thoden ausgeführt, welche seinerzeit von Gaston
v. Gaál und Jakob Hesyfoky angewandt wur-
den. Es fehlt jedoch die Gruppierung der
Daten nach einheitlichen geographischen Ge-
bieten, welche sich in den ungarischen Be-
arbeitungen so vorteilhaft bewährte, dass wir
unsere bisherigen Resultate in nicht geringem
Teile dieser zuschreiben müssen. Es steht
ausser Zweifel, dass in Ungarn, infolge seiner
orograpliischen Verhältnisse, das Auffinden
dieser ornithophänologisch einheitlichen Regio-
nen ziendichileicht war, doch machen sich solche
auch schon in Bayern geltend, u. zw. gerade
in der in Rede stehenden Bearbeitung.

Statt der geographisciien Gebiete wählte
Gallenkamp die Darstellung mittels Isepiptesen.
Tatsächlich ist dies die anschaulichere Me-
thode, mit welcher man, da von Runkt zu
Punkt fortgeschritten wird, viel mehr Details

350

GalIíEnkamp csinálta, a ki a földrajzi négy-
szögek közéjiszáinai alapján szerkesztette meg
az isepipie/Jseit. A modszeriiek e/. az alkal-
mazása helytelen, s eredménye az lett, hogy
az isepiptevisek ellentnioiulanak még annak
is, a mit GrALLEXKAMi' egyszerű látásra olvasott
ki az adatokból.

A magyar eredméayckkez hasonlóan ugyanis
azt találta, hogy a füsti fecske megtelepedése
a legszorosabl) összefüggésben van a/, illető
terület klimatikus vis/onyaival, nevezetesen
legkorábbi a mélyebb fekvésű terület ken,
így pl. különösen a nagyobb folyóvölgyekben.
Az isepiptez snek, miként a magyar példán
látható, a hol azok hosszabb sorozatokra tá-
maszkodva pontiól-pontra haladva lettek meg-
szerkesztve, e/.t a tényt olyfoi mán jelzik, hogy
nagyjában véve párhuzamosan haladunk a
folyóvölgyekkel; Gallenkamp isepiptrzisei evvel
szemben egész lelietetlen módon szelik ke-
resztül-kasul pl. a Duna, Majna és Lech folyók
völgyeit.

Lássuk ezt pl. a Unna völgyében. Passau
környéke az április 6-tól 7-ig terjedő isepip-
tezis területébe esik; valamivel odább minden
átmenet nélkül egyszerre az április 15-től
16-ig teriedö isepiptezis területébe esik a
Duna egy kisebb szakasza — természetesen
nem azért, mintha ez a valóságban is így
volua, hanem azért, mert az illető földrajzi
négyszög csak egyetlen egy — véletlenül
késő — adattal vau jellemezve. Ezután rö-
vidke dnrabon ismét a 6 — 7- es, majd közvet-
lenül utána és ismét átmenet nélkül a 10 —
lies isepiptezis következik. Eegensburg mel-
lett a 6 — 7-fs és 8 — 9-es isepiptezisek köz-
vetlenül egynuis mellett metszik át a Dunát,
míg a további szakaszon a 4 -5-ös isepipt:-
zis nagyon valószínűtlen módon még három-
szor szeli át a völgyet. A Maina völgyében
még hihetetlenebbek a viszonyok.

Világos dolog, hogv ezt a valóságtól annyira
eltérő eredményt az hozta létre, hogy Gallen-
kamp ezt a módszert saját alapföltételeivel
ellentétesen alkalmazta. Ezenkívül még azt

beleuchten kann, aber gerade deshalb darf
dieselbe nicht so angewandt werden, wie es
Gallenkamp tat. der seine Isepiptesen aaf
Grund der Mittel der geographischen Vier-
ecke entwarf. Ks ist dies eine ganz falsche
Anwendung der Methode, was zur Folge
hatte, dass das Isepiptesenbild selbst jenem
Resultate widersprach, welches Gallenkamp
auf den ersten lilick aus den Daten her-
auslas.

Gallbnkamp fand nänüich in Übereinstimmung
mit dem ungarischen Resultate, dass der Be-
siedeluugsvorgang der Rauchschwalbe im
engsten Zusammenhange mit den klimatischen
Verhältnissen steht, namentlich dass die Be-
siedelung in den tiefergelegenen Gebieten,
besonders in den grösseren Flusstälern am
frühesten vor sich geht. Wie es an dem un-
garischen Beispiele zu ersehen ist, wo die
Isepiptesen auf Grund längerer Beobachtungs-
serien und von Punkt zu Punkt fortschreitend
entworfen wurden, zeigen die Isepiptesen
dieses Resultat so au. dass sie im Grossen
und Ganzen mit den Flusstälern parallel ver-
laufen ; die Isepiptesen Gallenkamp's schneiden
dem gegenüber z. B. das Donau- Main- und
Lech-Tal in der unmöglichsten Weise.

Nehmen wir z. B. das Donautal. Die Ge-
gend von Passau fällt in den Bereich der
Isepiptese vom 6. bis 7. April ; etwas weiter
fällt die Donau auf einer kurzen Strecke
plötzlich ohne Übergang in den Bereich der
15 — 16. April-lsepiptese — u. z. nicht des-
halb, als ob dasselbe auch in der Wirklich-
keit so wäre, sondern deshalb, weil das be-
treä'ende geographische Viereck nur durch
ein einziges zufällig spätes Datum charakte-
risiert ist. Auf einer ganz kurzen Strecke
folgt dann wieder die Isepiptese vom (i — 7.
April, dann unmittelbar und wieder ohne
Übergang diejenige vom 10 — 11. April. Bei
Regensburg schneiden die 6 — 7 und 8 — 9
April-Isepiptesen die Donau unmittelbar nach-
einander, während auf der übrigen Strecke
der Strom noch dreimal dirrch die 4 — 5 April-
lsepiptese auf ganz unwahrscheinhche Weise
geschnitten wird. Im Maintale herrschen noch
■weniger glaubhafte Verhältnisse.

Es liegt auf der Hand, dass dieses von
der Wirklichkeit so sehr abweichende Re-
sultat dadurch hervorgerufen wurde, dass
Gallenkamp diese Methode im Widerspruche

351

is kell különösen kiemelni, hogy a nagv inga-
dozásukról i-meretes egy óvböl s/unnazó ada-
tok alapján ci^ak hét napot felölelő iseinidczise-
ket szerkesztett. Ez a nagy iiigadoziis, ni< ly
az adatokat nemcsak egv földrajzi négyszög
területén belül jellemzi, hanem még egy és
ugyanazon helységben heteket tesz ki, azt
követeli, hogy egy-egy isppiptezis liosszabb
időszakokra terjedjen ki, mert csak így nyer-
hetii meg a biztosíték arra nézve, hogy az
isepiptezis által megjelölt területek java ré-
szükben tényleg oda is tartoznak. Azt liiszem,
hogy ez az eredmény tán meggyőzi Gali,rnkamp
urat arról, hogy az isepiptezisek jilkaliiia-
zása ilyen, egy évre uralkodó anyagnál nem
vezet czélra, s hogy ez a módszer csak akkor
ad megbízható eredményeket, ha hosszú soro-
zatokban alkalmaztatik. A kérdéssel azért
kellett behatóbb:in foglalkozni, mert az a ve-
szélyfenyeget, hogy a módszer helytelen alkal-
mazása nemcsak az eredményeket hiúsítja
meg, hanem árthat az egész ügynek is, mely-
nek pedig éppen 6.\li,enk.mip i'ir is egyik tisz-
teletreméltó buzgósága harczosa.

A tömeges megfigyelés főbb eredményei
majdnem teljesen egyeznek azokkal, a me-
lyeket Gaál Gaszton állapított meg a magyar
tömeges megfigyelés alapján. Egészen új do-
log GALLENKAMP-nak az a Bajorországra nézve
teljesen bebizonyított érdekes tétele, hogy a
füsti fecske leggyakoribb azokon a területeken,
a melyeken legkorábban telepedik meg és for-
dítva. Ez a nevezetes magatartás, melynek
nyomait Magyarországon a fehér gólya tavaszi
fölvonulásánál tapasztaltunk, valósággal onto-
genezise a faj földrajzi elterjedési folyama-
tának.

Alég korai volna e nevezetes tétel be-
hatóbl) tárgyalása, mert eddig még csak egy
területre nézve van kimutatva, egvelőre csak
nagy fontosságát akarjuk kiemelni, azért,
hogy másutt rendezendő tömeges megfigyelé-
sek alkalmával ez a kérdés is kellő mélta-
tásban részesüljön.

mit ihren eigenen Grundbedingungen an-
wandte. Dabei muss noch besonders hervor-
gehoben werden, dass auf Grund dieser aus
einem Jahre stammenden Beol)achtungen, de-
ren grosse Schwankung bekannt ist, nur zwei
Tage umfassende Isepiptesen entworfen wur-
den. Diese grosse Schwankung, welche nicht
nur unter den Daten eines geographischen
Viereckes herrscht, sondern auch selbst in
einer und derselben Ortschaft Wochen aus-
machen kann, fordert es, dass die einzelnen
Isepiptesen längere Zeiträume umfassen müs-
sen, da man nur auf diese Art die Garantie
erhält, dass die von der Isepiptese bezeich-
neten Gebiete zum vorwiegenden Teile auch
wirklich dorthin gehören. Ich glaube, dass
dieses Resultat Herrn Gallknkamp überzeugen
dürfte, dass die Anwendung von Isepiptesen
bei einem solchen, nur auf ein Jahr bezüg-
lichen Beobachtiingsmateriale nicht zum Ziele
führt, und dass diese Methode nur dann ver-
lässliche Resultate ergibt, wenn dieselbe auf
Beobachtungsserien gestützt angewandt wird.
Die Frage musste deswegen etwas eingehen-
der behandelt werden, weil Gefahr droht,
dass durch die nnrichtige Atiwendung der
Methode nicht nur die Resultate vereitelt
werden können, sondern auch unsere gemein-
same Forschungsrichtung, in welcher dodi
auch GaijLenkamp ein Kampfgenosse von acli-
tungserregendem Eifer ist, Schaden erleiden
kann.

Die hauptsächlichsten Resultate der Massen-
beobachtung gleichen fast gänzlich jenen,
welche Gaston v. Gaál auf Grund der unga-
rischen Beobachtung ableitete. Ganz neu ist
jedoch der für Bayern ganz sicher nach-
gewiesene interessante Satz Gallenkamps, dass
die Rauchschwalbe dort am häufigsten brütet,
wo sie sich am frühesten ansiedelt, und umge-
kehrt. Dieses merkwürdige Verhalten, dessen
Spuren sich in Ungarn bei dem Zuge des
weissen Storches nachweisen Hessen, enthalt
sozusagen die Ontogenie des geographischen
V&rbreitimgsprozesses der Art. Es wäre noch
verfrüht, diesen merkwürdigen Satz eingehen-
der behandeln zu wollen, indem derselbe bisher
nur für ein Gebiet nachgewiesen wurde; vor-
läufig möchten wir nur dessen grosse Wich-
tigkeit hervorheben, damit in Zukunft bei
anderwärts durchgeführten Massenbeobachtun-
gen auch diese Frage gehörig gewürdigt werde.

352

A maradiiiidó becsű munkáról szóló isiinr-
tetésünket avval az ólmjjal fejezzük he, iiogy
bár minél többen l<övetiiék Németország-
ban a bajor példát. Biztosra lehet venni azt,
hogy a németországi közönség a legmelegcl)-
beii kMroliiá föl a kérdési, a magyar i'^s bajor
kezdeménye/ő miinl<áhit<(k pedig együttesen
már annyi taniüságol szolgáltattak, hogy a
siker nem m.inidhiitna el.

DieBcsprechung dieser Arbeit.welche bleiben-
den Wert besitzt,beendigen wir mit dem Wnnsehe,
dass das bayerisciie Beis]iiel in Deutschland
je mehr Nachfolger finden möge. Es ist als
sicher anzunehmen, dass die deutsche Gesell-
schiift (1er Sache das wärmste Interesse ent-
gegenbringen wird, und ergaben die bahn-
brechenden Arbeiten in Ungarn und Bayern
vereint schon so viele Lehren, dass auch
der Erfolg nicht ausbleiben würde.

M58

Nyilatkozat.

Herman Ottó lìr oly kegyes volt megengedni,
hogy az „Aquila" niult évi folyamának 248.
stb. lapjain megjelent s rám nézve rendkívül
fájdalmas „Nyilatkozal'-ra néhány rövid meg-
jegyzést tehessek.

Az ellenem ott felemelt vád abban tetftző-
dik, hogy a „Der Zug der Vögel" czimű
könyvemben a madárvonnlás kérdését lénye-
gileg bölcseleti és lélektani alapon tárgyalom
s hogy e mellett megjegyeztem azt is, hogy
ennél a tárgyalási módnál a vonulás külső
jelenségei csak alárendelt szerepet játszhat-
nak. Már pedig minden természeti tüneményt
lehet tán kétféle úton és módon tárgyalni,
egyrészt külső lefolyásának leírásával, más-
részt belső okainak kutatásával. így például
a zoologia leírja az egyes állatfajok alakját,
életmódját, származását stl). a nélkül, hogy
ev\'el egyúttal mellőzné a terniészetbölcseleti
kutatást, a mely az állatvilág csodálatosan
ezélszerű alakjainak és szerveinek biológiai
okait vizsgálja. Mert a természettudonn'iny
feladata szigorúan véve csak a természet külső
leírása, míg azoknak a folyamatoknak a tár-
gyalása, a melyek a látható jelenség mögött
rejlenek s így az emju'rikns megfigyelés körén
kívül állanak, a bölcsészet és metafizika körébe
vezet. De van-e a két tudományág, a termé-
szettudomány és bölcsészet . között ellentét?
Nem édes testvér-e mindakettő, a melyeknek
békésen kell egymás mellett meglenniökV Nem
adja-e éppen ennek a kettőnek az egybeol-
vadása a modern biológiában és természet-
bölcseletben azt a területet, a melyet a leg-
újabb időben a legnagyobb sikerrel művelnek?
És nem áll-e mindenkinek szabadságában,
hogy saját tanulmányaiban a két út közül
csak az egyiket választhassa, a nélkül, Imgy
ezáltal a nnlsikat kevesel>bre becsülnéV

A madárvnmdás jelenségére alkalnuizva ez
azt jelenti, Imgy a szigorú természettudomá-
nyi (madártani) eljárás mellett, a mely az
egyes vonulási jelenségek lehetőleg pontos
megfigyelését kívánja s mint ilyen természe-
tesen a legnagyobb s önálló érdeklődésre tart-
Ai|MÍla XIV.

Erklärung.

Herr Otto Herman hat die grosse Güte ge-
liabt, mir zu der. für mich überaus schmerz-
lichen, „P^rklärnng" auf Seite 243 ff. im vor-
jährigen Bande des „AquiliC eine kurze Be-
merkung zu gestatten.

Der mir dort gemachte Vorwurf gi])fell
darin, dass ich in dem Buche „Der Zug der
Vögel" das Problem des Vogelzuges vvesent-
licii i)liilosophisch oder psychologisch behan-
delt und hierbei bemerkt habe, dass für diese
Betraciitungsweise die äusseren Zugerschei-
nungen nur von untergeordneter Bedeutung
seien. Nun kann man aber doch wohl jede
Naturerscheinung auf zweifache Weise er-
örtern: einerseits durcli Beschreibung ihres
äusseren Verlaufes, andererseits durch Er-
forschung iiirer inneriM) Ursachen. Beispiel-
weise besteht die Zoologie in der Beschrei-
bung der einzelnen Tierarten nach ihrer Ge-
stalt, I^ebensweise, Abstammung usw.. ohne
doch hierbei die Forschungen der Naturphihi-
sophie auszuschliessen, welche nadi der biolo-
gischen Ursache der so wunderbar zweck-
mässigen Gestalten und Organe der Tiere
fragt. Denn die Aufgabe der Naturwissen-
schaft ist. streng genommen, nur die äussere
Beschreil)ung der Natur, wä'.irend die Erörte-
rung derjenigen Vorgänge, welche hinter den
sichtbaren Erscheinungen verborgen sind, umi
sich daher der cmpirisciien Beobachtung ent-
ziehen, in das Bereich der Philosophie und
Metaphysik führt. Aber besteht denn zwischen
beiden Wissenszweigen, der Naturwissenschaft
und Philosophie, ein GegensatzV sind nicht
vii^melir l)eide Scli western, welche friedlich
nebeneinander wohnen soihm? 1st nicht gerade
die Verschmelzung beider in der modernen
Biologie inid Naturphiloso|)hie ein (4ebiet,
welclies in neuster Zeit mit grösstem Erfolge
gepflegt wird? Und wird nicht ein jeder be-
rechtigt sein, sich für seine besonderen Stu-
dien dem einen dieser^ beiden Wege zuzu-
wenden, ohne deshalb den anderen geringer
zu b(nvertenV

Auf die Erscheinung des Vogelzuges an-
gewandt, bedeutet dics,^dass neben dem streng
naturwissenschaftlichen ((n-nithologischcn) Ver-
fahren, welches in der möglichst genauen
Beol)achtung der einzelnen Zugerscheinungen
besteht, und als solches natürlich das aller-

4.S

854

hat számot, ennek az összjelenségnek a vizs-
ffiilatában még egy bölcsészeti vagy lélektani
módszert is meg kell engedni, a milyent én
kíséreltem meg az ösztöntan beható tárgyalá-
sával. Hogy mennyiben értem el ebben sikert,
vagy mennyiben követtem el tévedéseket, egé-
szen más kérdés, a melyet a biráló űr se
érintett; de eljárásom elvi helyességét bizo-
nyára el lehet ismerni. El)böl egyúttal az is
kitűnik, hogy egészen távol állott tőlem a
madárvonulási adatok lebecsülése ; a magam
részéről a legbensőbb meggyőződéssel kü-
lönböző folyóiratokban ismételtem is kiemel-
tem azokat a szép sikereket, nevezetesen a
M. 0. K.-tól elért nagyszabásű eredményeketi
a melyeket az ilynemű megfigyelések nyuj"
tanak.

Berlin, 1907. Grabsek Kurt.

grösste, selbständige interesse in Ans])ruch
nehmen darf, aiicii eine philosophische oder
psychologische Untersuchung dieser Gesamt-
erscheinung erlaubt sein muss, wie ich sie
unter eingehender Erörterung der Instinktlehre
versucht iiabe. Inwieweit ich liierl)ei etwa
irgend einen Erfolg erzielt oder Irrtümer be-
gangen habe, ist eine ganz andere Frage,
welche auch mein Herr Kritiker garnicht ge-
streift hat; aber die grundsätzliche Berechti-
gung meiner Betrachtungsw-eise darf gewiss
zugestanden werden. Hieraus würde sich zu-
gleich ergeben, dass diese von einer Miss-
achtung der ornithologischen Einzelbeobach-
tungen weit entfernt ist; ich selbst habe in
verschiedenen Zeitschriften die Bchönen Er-
gebnisse dieser Beobachtungen, namentlich
die grossartigen Erfolge der U. 0. C. wieder-
holt und aus innigster Überzeugung hervor-
gehoben.
Berlin 1907.

A M. 0. K.-nak ehhez a „Nyilatkozat"-hoz
csak kevés szava vau. Alapjában véve azt
vitatja Graesee Kurt űr, hogy helyes dolog
oly jelenségekről, a melyeket induktive meg
lehet állapítani, filozofálni és pedig, még mi-
előtt azokat induktive megismertük volna-
Csakhogy ez valóságos „fiHus ante patrem'"
Az teljességgel nem enyhít a felfogáson, hogy
G. K. úr azt hiszi, hogy a jelenségeket lehet
külön megfigyelni, s azután lehet róluk külön
elmélkedni. Egész világosan szólva: addig, a
míg a régi iskola fizikusai és természettilozo
fusai azon elmélkedtek, vájjon a villamosság
fluidum-e vagy valami más matéria, megállott
a fizika a régi \'illamozási gépen ; mikor azon-
ban az induktive megállapithatót kezdték
kutatni, megkezdődött a \allamosság diadal-
útja, melynek óriási méretei folytonosan nőnek
és nőni fognak, a nélkül, hogy a villamosság
lényegéről valójában többet tudnánk, mint a
régi természetfilozofusok és fizikusok. Az élet-
jelenségek utolsó okainak kutatására irányuló
törekvések, vagy egyáltalában az ezekről való
elmélkedés is egészen más előfeltételeket igé-
nyel, mint a milyenekkel G. K. űr rendelke-
zik. Nyilatkozatából pl. egész világosan ki-
tűnik, hogy nem ismeri a természetrajz és
természettan közötti különbséget; hogy azt
hiszi, a zoologia lényege az állatok le-
írása alakjuk, életmódjuk stb. szerint; hogy

Kurt Grabber.

Die U. 0. C. luit zu dieser Erklärung nur
wenig zu bemerken. Im Grunde genommen
besteht Herr Kurt Gbaeber darauf, dass es
richtig ist, über Erscheinungen, die induktiv
fassbar sind, zu philosophieren u. z. ehe man
dieselben induktiv erkannt hat. Das ist aber
der wahrhaftige „filius ante patrem'". Das
mildert nichts an der Auflassung, dass Herr
K. G. glaubt, man könne die Erscheinungen
abgesondert beobachten und abgesondert da-
rüber philosophieren. Um ganz deutlich zu
sprechen: als die Physiker und Naturphilo-
sophen der alten Schule darüber stritten und
philosophierten, ob Elektrizität ein Fluidum
oder sonst eine Materie ist, bleibt die Physik
bei der alten Elektrisiermaschine stehen; als
man aber das inductiv Fasshare zu nehmen
begann, begann des Siegeslauf der Elektrizi-
tät, dessen Riesenhaftigkeit unaufhörlich fort-
schreitet, stets riesiger wird, ohne dass wir
über das Wesen der Elektrizität eigentlich
mehr wüssten, als die alten Naturphilosophen
und Physiker. Das Bestreben nach Erfor-
schung der letzten Ursachen der Erscheinun-
gen, oder auch nur das Philosophieren da-
rüber, hat übrigens ganz andere Vorbedin-
gungen, als jene sind, über welche Herr K.
G. verfügt. Aus seiner Erklärung gelit z. B.
ganz oftenbar hervor, dass er den Unterschied
zwischen Naturgeschichte und Naturwissen-

355

azt hiszi, „az állatvilág csodálatosan czél-
szerű alakjainak és szerveinek" biológiai okát
a terniészotbölcsészet van hivatva kutatni,
így történik aztán, hogy G. K. úr végtére is
„a vonulás összjolenséi;éu<'k bölcsészeti vaiiy
lélektani vizsgálatát" akarja keresztülvinni.
még mielőtt félismerte i'olna a imnulás lefo-
lyását.

A M. 0. K. azt a feladatot tűzte ki magá-
nak, hogy a madárvonulás jelenségét összes
felfogható mozzanatai szerint és az egész
területen, a melyen folyik, megállapítsa vagy
legahlbb megállapítani segítse, hogy azt, a mi
benne törvényszerűen nyilatkozik, szilárd alapra
fektesse. G. K. úr azt liiszi, hogy ezt termé-
szetfilozófiai úton, tüzetes ornithologiai ismeret
nélkül állapíthatja meg. E két szempont merő-
ben ellentétes.

Irányát követheti ezután is. líésziiukröl az
ügy végleg be van fejezve.

M. (). K.

Schaft nicht kennt; dass er glaubt, die Zoologie
bestehe einfach aus der Beschreibung der
Tiere nach ihrer Gestalt, Lebensweise etc.;
dass er glaubt die Erforschung der biologi-
sclien Ursache der „so wunderbar zweck-
mässigen Gestalten und Organe der Tiere"
sei ein Problem der Natur])hilosoi)hie. So
kommt es dann, dass HeiT K. G. schliesslich
die „philf)Sopliische oder psychologische Unter-
suchung der Gesamterscheinung des Zuges"
in Anspruch nehmen will, ehe er den Verlauf
des Zuges erkannt hat.

Die U. 0. C. hat es sich zur Aufgabe ge-
stellt, das Phänomen der Zuges der Vögel in
der Gesamtheit seiner fassbareu Momente
und für das ganze Gebiet festzustellen, oder
mindestens zur Feststellung btüzutragen, um
das, was sich als Gesetz ofl'enbart, fest zu
begründen. Herr K. G. glaubt diesem auf
naturpiiilosophischem Wege und oline spezielle
ornithologische Kenntniss beikommen zu kön-
nen. Beide Gesichtspunkte sind unvereinbar.

Es steht ihm frei, es auch ferner in seiner
Richtung zu tun. Für uns ist die Kontroverse
unbedingt abgetan.

U. 0. c.

i^'

356

A Petényi-Emlék.

A inaiiyar tiuloiiiányos inadîirtaii megala-
l)itó.jáiiak, Petényi Salamonnak állítandó oiii-
lékműre a ini'ilf év november hava «ita a
következő ujaid) adományok érkeztfdí :

MiDDENDORF. E., Voll. 1 Icllcnonil

Csíki, Ernő. Bndajtest ....
Magyar Nemzuti Muziíum, Budapest .
BüTTiKOFRR, iiK. J., Rotterdam
Schenk, Henrik, (»verbász . .

^Wartha ViNczE, DR., Budapest . .
^ Lenqïel, Béla, DR., Budapest . .
^Mágócby-Dietz, Sándor, iiK., Budapest
' AujEszKY, AL.uiÁR, DR.. Budapest .
'■ MiRAKözY, K.ÍROLY, Dií., Budapest .
'■ Lakits, Feeencz, dr., Budapest .
^ LöKBNTHRY, Imre, dr., Budapest .
' Krenner, József, de., Budapest .
* SziLY, Kálmán, dr., Budapest

25.—
10.—

. 100
., 10
„ 20
„ 5
. 5

5
„ 5
„ 2

2

2

2

.. 5

Das Petényi-Denkmal.

Zur Krriclituiiií eines Denkmales für J. S.
Petényi, dem BeüTünder der ungarischen
wissenschaf'tlielien Ornithologie, liefen seit
November l!)0(j folgende weitere Gaben ein :

K. Karlovszky, Geyza, Budapest .
' RÁTH. Arnold. Budapest . . .
' Schafarzik, Ferenc'z, dr , Budapest
'■ BucHBüCK, Gusztáv, Budapest .
^ Schilberszky, Károly, dr .Budapest
'TüzsoN, János, dr.. Budapest .
' Pékár, Gy, dr.. Budapest . .
* Hutyra, Ferencz. DR.. Budapest
' Ilosvay, L.U08, DR.«« Budapcst
'Merely, Lajos, dr , Budapest
BijA8iü8, Rudolf, dr., Prof., Braun-
schweig

Nóorád-v.ármrqyb (Coinitat NógTád)
Varoa, Kálmán, Budapest . . .

Összesen

K

2
2

9

2
5

2

2,
3
5
2

20
50

7

Zusammen K 302

Hozzáadva a mult évben érkezett oOO
koronát, gyűjtésünk eddigi eredménye 802
korona.

Fogadják e helyen a kegyes adakozók
őszinte szívből fakadó köszönetünket. A to-
vábbi kegyes adományokat a M. 0. K. czime
alatt (Budapest. VHI. József-körút 65, I. 3.)
kérjük.

M. Ü. K.

Mit (len 50U Kronen des vorigen Jahres
summiert, beträgt unsere bisherige Sammlung
802 Kronen.

Empfangen die Geber auch an dieser Stelle
unseren herzlichsten Dank. Die weiteren gü-
tigen Beiträge bitten wir unter Adresse der
U. 0. Z. (Budapest. YIII. József-körut 65. I. 3.)
einzusenden.

U. 0. Z.

A kir. mag-y. Természottud. Társulat gyííjtöivén.

Sammelbogen (1er kön. ung. Naturwitisensch. Ges.

357

Personalia.

Az 1907. év folyamán a JI. 0. k. rmidcs
meijfií/yelöi közé a következők vétettek fül :
Dörgő Dánibl, Mezőtúr
Dr. Fromm Géza. Ráczkeve.
Ràcz Béla, Szerep.
Stoll Ernő. Újtele]).
Sz.Ai.AY Béla, Répáspuszta.
SzEMERK László, Lasztoniér.
Vaszary Ernő, Ravazd.
Weninger Antal, Bárifalu.

lm Laufe (les Jalire.s I{)07 wurden folí;ende
Herren zu stmxHf/cti Dcoìiaclilrm ernannt.
DüRoö, Daniel, Mezőtúr.
Fromm, Géza Dr., Ráczkeve.
Rácz, Béla, Szerep.
Stoll, Ernst, Újtelep.
Szalay, Béla v , Répáspuszta.
Szemére, L.adislaus v., Lasztoniér.
Vaszary, Ernst v., Ravazd.
Weninger, Anton, Bánfalva.

Látogatások. Dr. Loisel Gusztáv, a párizsi
orvostani egyetem einbryoloo-iai laboratóriumá-
nak igazgatója, a frauczia közoktatásügyi
minisztérium megbizatásából a felsőbb tan-
intézetek, és nevezetesen a madártani intéz-
mények tanulmányozása czéljából bejárván
az európai államokat 1907. április l.'5-án meg-
látogatta intézetünket is. A hírneves tudós a
délelőttöt az intézetben töltötte s a M. 0. K.
szervezetéről, működéséről, évi költségveté-
séről, a megfigyelőkről, az országban való
Itatásáról, egyszóval minden érdembe vágó
dologról a legapróbb részletekre is kiterjedő
alapossággal iiiforniáltatta magát, s fárad-
hatatlan figyelemmel nézegette az intézet
sokféle és terjedelmes gyűjteményeit. A dél-
uti'int CsüRGEY TiTLs adjuuktus vezetése mellett
a margitszigeti madárvédelmi telep tanulmá-
nyozásának szentelte, s itt is mindenre kiter-
jedő alapossággal tanulmányozta a mesterséges
madártelepítésre vonatkozó eszközeinket és
berendezéseinket, érdeklődött eddig elért ered-
ményeink iránt, nevezetesen abban az irány-
ban, hogy mennyire sikerült a magyar tár-
sadalmat az ügy számára megnyerni.

Tapasztalatairól terjedelmes jelentést tett
a franczia közoktatásügyi minisztériumnak, a
melyben különösen azt emelte ki, hogy a
M. 0. K. csodálatosképen még mindig az
eg>-etlen ilynemű intézet Európában, holott
annak szükségessége és nag>- fontossága
immáron mindenütt érezhető. Intézetünkről
való véleményét tán legjobban jellemzi az a
ten'e, hogy egy fiatal erőt fog a M. 0. K.-ba

Besuche. Dk. Gustav Loisel, Direktor des em-
bryologischen Laborat(n-iiims der medizinischen
Fakultät in Paris machte im Auftrage des franzö-
sischen Ministeriums für Unterricht eine Stu-
dienreise in den europäischen Staaten, um
die höheren Lehrinstitute, namentlich die
ornithologischen Einrichtungen zu studieren
und besuchte bei dieser Gelegenheit am IZ.
April 1907 auili unser Institut. Der berühmte
Gelehrte verbrachte den Vormittag in unserem
Institute und Hess sich hier über die Organi-
sation und Tätigkeit, über das jährliche Bud-
get, über die Beobachter und über die Wir-
kung der Tätigkeit im Lande, mit einem
Worte über sämtliche meritorische Verhält-
nisse der U. 0. C. mit einer bis in die
kleinsten Details gehenden Gründlichkeit infor-
mieren und besichtigte die vielen und um-
fassenden Sammlungen mit unermüdlicher Auf-
merksamkeit. Den Nachmittag weihte er unter
der Führung des Adjunkten Titus Csörgey dem
Studium derVogelschutzstation auf derMarga-
reteniusel, und studierte auch hier mit einer
alles umfassenden Gründlichkeit unsere Mittel
und {Einrichtungen für die küi^stliche Vogel-
ansiedelung, interessierte sich für unsere bis-
herigen Erfolge, besonders in der Richtung,
in welchem Grade die ungarische Gesell-
schaft für die Sache gewonnen werden konnte.

Von seinen Erfahrungen erstattete er dem
französischen Ministerium für Unterrieht einen
ausführlichen Bericht, in welchem er besonders
das hervorhob, dass die U. 0. C wunder-
barerweise bisher noch immer das einzige
diesbezügliche Institut in Europa ist, trotzdem
die grosse Wichtigkeit eines solchen schon
überall gefühlt wird. Seine An.sicht über unser
Institut wird vielleich am besten dm-ch den

358

kiküldeni. lio<;jy hiizaniosiibb ideig itt dolgozva
alaposan niogisnierje az intézet működési
iránvát. módszereit s eddigi eredményeit.

Részünkről főleg azért is örülünk úgy e
látogatásnak, mint ennek a tervnek, mert
evvel elérkezik annak a lehetősége, hogy
Francziaorszíígban is megindul a pozitív ala-
pon nyugvó ornithophaenologiai kutatás. Az a
nagy megfigyelési anyag, melyet a franczia
megfigyelők gyűjtöttek eddig, még mindig
nincs földolgozva, minek következtében Fran-
cziaország ornithophaenologiai szempontból
jelenleg még majdnem teljesen terra incognita.

Berlepsch János báró és neje valamint
Lindner K. lelkész május hava végén a bécsi
gazdasági kongresszus után lerándultak Buda-
pesti-e s szerencséltettek néhány napi látoga-
tásukkal. A hajóállomásnál intézetünk tiszt-
viselőkara és az Orsz. Állatvédő Egyesület kép-
viselői részéről történt fogadtatás után Dr. Kazy
József min. tan. dr. Darányi Ignáoz földmívelés-
ügyi miniszter nevében az állam vendégének
nyilvánította Iíerlupsch bárót, a mennyiben az
állami birtekokat tanulmányozni szándékozik.
Ez utóbbira az idő rövidsége miatt alkalom
nem nyilván, vendégeink előbb intézetünket s
a m. kir. Mezötjazdasági Múzeumot s itt tüze-
tesen a Herman Ottó rendezte ősfoglalkozási
termet szemlélték meg, majd pedig intézetünk
margitszigeti madárvédelmi telepét tanulmá-
nyozták, hol Berlepsch figyelmét különösen
azok a kedves családi jelenetek ragadták meg,
a melyeket a leemelhető fedelű fészekodvak-
ban kuporgó czinegefiókák nyújtottak. Elis-
meréssel nyilatkozott nemcsak fészekodu-
mintáinkról, hanem az általa szerkesztett téli
etetőkunyhó magyar alakjáról is, a melynek
talapzatszerkezetét a német mintáénál elő-
nyösebbnek minősítette.

Ez este az emlitettek a földmivelésügyi
miniszter vendégei voltak a Margitszigeten, a
mikor is a megjelenésben akadályozott minisz-
tert dr. Kazy József helyettesitette. A következő
napot a velenczei tavon töltötték, a melyet mint
Mkszi.eny P.Új vendégei Chernél István kalau-
zolása mellett egész hosszában végighajózt: k.

Plan charakterisiert, dass er eine junge Kraft
in das Institut entsenden will, um längere
Zeit hindurch hier arbeitend, die Tätigkeit, die
Methoden und bisherigen Resultate des Insti-
tutes gründlich kennen zu lernen, l'nserer-
seits freuen wir uns über diesen Besuch iiiiii
Plan hauptsächlich deshalb, indem dadiircli
die Möglichkeit herannaht, dass die auf po-
sitiver Grundlage fussende ornithophänolo-
gische Forschung auch in Frankreich begin-
nen Avird. Das grosse Beobachtungsmateriale.
welches in Frankreich gesammelt wurde, ist
bisher noch immer nicht bearbeitet, weshalb
Frankreich in ornithophänologisciier Beziehung
derzeit noch immer eine terra incognita ist.
Freiherr H.ans v. Berlepsch und Gemahlin
sowie Pastor C. Lindner machten nach Beendi-
gung des landwirtschaftlichen Kongresses in
Wien einen Abstecher nach Budapest, und
beehrten uns mit ihrem einige Tage dauernden
Besuche. Xacli dem Empfange an der Dainpt-
schiffstation seitens der Mitglieder der U. 0.
C. und der Delegierten des Landes- Tier-
schutzvereines erklärte Ministerialrat Dr. Josef
V. Kazy im Namen des Dr. Ignaz v. Dar.ányi
k. ung. Ministers für Ackerbau. Freiherrn v.
Berlepsch als Gast des ungarischen Staates,
falls derselbe die staatlichen Grundbesitze
zu studieren wünschte. Indem zu letzterem die
Zeit zu kurz war, besichtigten unsere Gäste
zuerst unser Institut, dann das königl ung.
Museum für Landivirschaft, hier besonders
die von Otto Herm.ín veranstaltete Sammlung
der ungarischen Urbeschäftigungen ; später
wurde die Vogelschutzstation unseres Institu-
tes auf der Margareteninsel besucht, wo v.
Berlepsch's Aufmerksamkeit besfinders die an-
ziehenden Familienbilder fesselten, welche die
in den Nisthöhlen mit abhebbarem Dachbrette
kauernden Meisenjungen boten. Er äusserte
sich nicht nur über die ungarischen Nist-
höhlen ]\Iodelle sehr anerkennend, sondern
auch über die ungarische Form des von ihm
erfundenen Futterhauses, dessen Unterbau-
Konstruktion er als vorteilhaft beurteilte. An
diesem Abend waren die Erwähnten auf der
Margareteninsel Gäste des königl. ung.
Ministeriums für Ackerbau ; der am Erschei-
nen verhinderte Minister wurde von Dr. Josef
von Kazy vertreten. Den nächsten Tag ver-
brachten sie am See von Velencze, welchen
sie als Gäste Paul v. Meszleny's unter der Füh-

359

Bár a tó az idén a tavaszi áradások folytán
niegle])öcn gyéren volt nrpositve, a Calamodus
tnelu)iopO(/unt mégis sikerült megfigyelniök,
hallgatva annak sajátos énekét is.

Budapestről búcsúzva 2 napra ('iii;i;m-,i> István
kőszegi niadárvédelini telepéibe rándultak ven-
dégeink, útjukat a Balaton mentén téve meg,
miközben egyebeken kívül 2 kócsagot és
számos partifecsketelepet láttak. A kőszegi
állatvédő-egyesület vendégei tiszteletére dísz-
közgyűlést rendezett, a melyet a madárvé-
delmi berendezések tanídmányozása követett.
Berlepsch báró tetszését különösen Chernél
István égetett cserépből készült fészekodvai
és etetőoszlopa nyerte meg, a melyeket saját
telepén is alkalmazni fog. Másodnap a híres
HuszTHY-féle madárgyüjteményt tekintették meg
Lékán. Útközben iialhitták a Muscicapa parvát
és fészekodva mellett szemlélték a Muscicapa
coliarist (Bechst), a melyet mint mesterséges
fészekodvak lakóját Berlepsch eddig még nem
észlelt ; végül Tömördön a Cerchrieis cenchrist,
Naum. és a Coranas garridát figyelhették
meg. Kőszegről Szombatiielyre utazva, ketté-
vált a társaság, Berlepsch báró nejével Bécsbe,
Lindner lelkész Gráczba utazott. Reméljük,
hogy nem utoljára láttuk körüiüíben kedves
vendégeinket s örömünkre szolgál, ha ók
is oly kellemes endékekkel távoztak tőlünk,
mint a minőket látogatásukkal u(;künk sze-
reztek.

Sir. Rothschild Wai^thkr és a Tring Jluzcum
igazgatója dr. Hartert, kik rovartani tanid-
mányok czéljáljól a nyár legnagyobb részét
Délmagyarországon — Herkulesfürdő. Kazán-
szoros — töltötték, s itt szép eredményeket
is értek el, 1007 jul. 29-én a M. 0. K.-ot
is megtisztelték látogatásukkal, s itt gondosan
szemügyre vették a M. O K. gyűjteményeit,
kivéve a nagy ornithophaenologiai adat-gyűj-
teményt, melynek kezelője Schenk .Iakab asz-
szisztens nem volt jelen, mintliogy sajnos,
fegyvergyakorlatra volt l)chiva. Az urak meg-
elégedésüket nyilvánították az intézetről, a

rung Stefan v. Chbrnhi.'h seinen ganzer Länge
nach durchschifften. Obwohl der See infolge
Hochwassers heuer auffallend spärlich bevöl-
kert war, konnte Calamodtis melanopogon
doch beobachtet werden, und wurde auch
dessen eigentümlicher Gesang gehört. Von
Budapest Abschied nehmend, begaben sich
unsere Gäste auf zwei Tage auf die Vogel-
schutz Station Stefan v. Chernel's nach Kőszeg;
ihren Weg nahmen sie den Balaton entlang,
wobei sie zwei Edelreiher und viele Kolonien
der Uferschwalbe beobachten.

Der Tierschutz-Verein in Kőszeg hielt den
Gästen zu Ehren eine Festsitzung, nach
welcher die Besichtigung der Vogelschutz-
Einrichtungen folgte. Freiherrn v. Burlupsch
gefielen besonders die aus Ton gebrannten
Nisthöhlen und der Futterstamm Stef.\n v.
Chernel's, welciie e. auch auf seine; Station
anwenden wird. Am folgenden Tage wurde
die berühmte Vogelsammlung v. Hubzthy's in
Léka besichtigt. Wäiireiid desWeges wurde Mus-
cicapajyarva iiehöit, und neben seiner bewohnten
Nisthöhle Muscicapa coliaris (Bechstkin) ge-
sehen, welchen v. Berlepsch bisher noch nicht als
Bewohner von künstlichen Nisthöhlen beol)ach-
ten konnte; schliesslicli wurde iuTöinönl Cerch-
neis cenchris Naum. und Coracias garrula beo-
bachtet. Von Kőszeg begaben sie sich nach S/.om-
baihely, wo sich die Gesellschaft trennte ; Frei-
herr v. Berlepsch begab sich mit seiner Ge-
mnhlin nach Wien, Pastor L nbner reiste nach
Graz. Hoffentlich sahen wir unsere lieben
Gäste nicht zum letzten Male in unseri^m Kreise,
und gereichte es uns zur Freude, wenn sie
mit denselben angenehmen Erinnerungen von
uns schieden, welche sie bei uns zurückliesseii.

Sir Walther Rothschid und der Direktor
desTring-Musenins,DK. Hartert, dieden grössteii
Teil des Sommers mit entoniologisclien Stu-
dien beschäftigt in Südungarii — Herkules-
fürdő, Kazan-Pass — verbrachten und schöne
Erfdlge erzielten, beciirteii die U. 0. C. am
29. Juli 1907 mit ihrem Besuche und nahmen
die Veranstaltungen genau in Augenschein
mit Ausnahme der grossen ornitliopliäiioio-
gischen Dateiisammluiig, deren ^■erwaller.
Assistent J. Schenk leider seiner Militärpliiciit
genügen niusste. ilalicr nicht zugegen sein
konnte. Die Herren sprachen ihre Befriedigung
über die Anst:ilt ans, deren Chef aber meinte,
dass wir nur wenig bieten können, da uns

360

nielynck igazgatúj:i n/.onbnii új-y vélekedett,
hogy csak keveset iiyújtliattink, minthogy még
nagyon kevés erő áll rendelkezésünkre, nem
úgy mint Angliában, a hol hatalmas eszkö/ök
állanak rendelkezésre. Sir Rothschild azt
jegyezte meg, hogy Angliában egyáltalában
nincsenek oly állami intézmények mint Magyar-
országon, a mi igaz is lehet. Egy azonban
bizonyos, hogy Anglia vallliatja magáénak
Rothschild Walthkr-í s annak világiiirü inté-
zetét, a tringi zoológiai muzeumot, mely párat-
lanul áll s messzi földet bevilágít sugaraival.

Abban a nagy örömben részesültünk, hogy
f. év nyarán magyar földön üdvözölhettük
J.\NE A. Owen Visoer asszonyt. A híres irónő,
a ki a hawaii szigetek története mellett még
sok más hasznos és tanulságos angol munka
szerzője, már ismételten járt Magyarországon,
mert előszeretettel használja ennek fürdőit.

Ez alkalommal azonban külön czélt is szol-
gált látogatása. Owkn asszony különösen a
madárvédelem és a madártani ismeretek ter-
jesztése iránt érdeklődik, — egyik ilyen
munkája a „Birds in their Seasons" czimű
19U4-ben megjelent kitűnő könyve — s az
idevágó magyar irodalom már régebbi idő
óta keltette föl teljes figyelmét. „A madarak
hasznáról és káráról" czimű népszerű munka
ragadta meg különösen a tigyelmét, s ez
indította arra, hogy annak szerzőjét, a M. 0. K.
vezetőjét Herman Ottó t nyári tartózkodási
h'dyén, Lillafüreden fölkeresse, és vele meg-
beszélje a munkának egy angol kiadását ; a
dolog rendbe is jött.

Budapesten Owen asszony Darányi miniszter
ő nagyméltóságánál kihallgatásra jelentkezett,
s itt is a legnagyobb előzékenységgel talál-
kozott.

A könj-v angol kiadása 19l)9-l)en jelenik
meg. CsöEGEY T. ismeretes kiváló képei újon-
nan sokszorosittatnak, s az általános rész is
annyira kiegészítődik. a mennyire azt a hala-
dás megköveteli.

A könyv angol kiadásával Owen asszony
nagyon lekötelezi Magyarországot, minthogy
egy népszerű munka alkalmat ad arra. hogy
Angliában helyes vélemény alakuljon a magyar
kulturális törekvésekről. Owkn asszonynak
köszönettel tartozunk azért is, mert ítéletét
tapasztalatokra alapította. Meglátogatta a M.

noch zu wenig Kräfte zur Verfügung stehen,
nicht so wie England mit seinen gewaltigen
Mitteln. Sir Rothschild bemerkte, England halju
ü erhaupt keine staatlichen Institutionen,
welche von der Art der ungarischen wären,
was ja seine Richtigkeit haben mag. Das
eine steht aber fest, dass England seinen
Walther Rotschild und dessen weltberühmte
Anstalt, das zoologische Museum in Tring
besitzt, welches hors concours dasteht und
dessen Licht weit ausstrahlt.

Wir hatten die grosse Freude im Laufe
des Sommers Mrs. Jane A. Owen Visgkr auf
ungarischem Boden zu Ijegrüssen. Die berühmte
Verfasserin der Geschiebe Haway's und
vieler anderer nützlicher und belehrender eng-
lischer Werke besucht schon wiederholt
Ungarn, dessen Bäder sie mit Vorliebe ge-
braucht. Diesmal hatte aber ihr B such noch
einen speziellen Zweck. Mrs Owen interessiert
sich besonders für Vogelschutz und N'erbrei-
tung ornithologischer Kenntnisse - eines
ihrer Werke ist das vortrett'liche Buch ..Birds
in their Seasons' 1904 — und die einschlä-
gige Literatur Ungarns erregte schon seit
längerer Zeit ihre ganze .Aufmerksamkeit.
Besonders istesdas volkstümliche Buch „Nutzen
und Schaden der Vögel", welches ihre ganz
besondere Aufmerksamkeit erregte und sie
bewog den Verfasser und Leiter der U O. C.
Otto Hkrman, in seinem Sommeraufeiithalt in
Lillafüred zu besuchen und mit ihm eine
englische Ausgabe des Buches zu liesprechen.
wo alles in Ordnung gebracht wurde. In
Budapest nahm Mrs. Owen Audienz bei S.
Exe. Minister v. Dar.4nyi, wo sie das grösste
Entgegenkommen fand Die englische Bear-
beitung des Buches wird im Frühjahr 1909
Hott werden. Die bekannten, ausgezeiclineten
Bilder von T. Csörgey werden frisch klischiert
und wird der allgemeine Teil soweit ergänzt,
als es der Fortschritt erfordert. Durch die
englische Ausgabe des Buches verpflichtet
Mrs. Owen Ungarn in hohem Grade, weil ein
populäres Werk es ermöglicht, dass sich in
England eine riciitige Meinung fliier unga-
rische Kulturbestrebungen liilde. Wir sind
Mrs. Owen auch deswegen zu Dank ver
pflichtet, dass sie ihr Urteil auf Erfahrung
gründet. Sie Ijesuchte die U. 0. C und viele

361

0. K-ot és sok más maíiyar intézetet, meg-
nézte a pécsi országos kiállítást, s ezek alap-
ján őszinte barátja lett Magyarországnak és
népének Xagyrabecsült Ijarátnonk nemes
érzelmeit tiszta szívből viszonozzuk.

M. 0. K.

andere Institute üngars. besichtigte die
Landesausstellung in Pécs und wurde so eine
aufrichtige Freundin Ungarns und seines
Volkes. Die edlen Gefühle unseren verehrten
Freundin erwidern wir aus vollem Herzen.

U. 0. C.

INTÉZETI ÜGYEK. — INSTITUTS-ANGELEGENHEITEN.

Herman Ott6, a M. 0. K. igazgatója, a m.
k. földmívelésügyi minisztérium által 8086/eln.
1906. szám alatt engedélyezett egy évi sza-
badságidejét 1907 augusztus 1-én kezdte meg,
hogy az intézet vezetésével járó sokféle gond-
tól és elfoglaltságtól lehetőleg fölmentve tel-
jes munkaerejét a magyar osfogialkozásokról
szóló nagy művének szentelhesse. A szabadság-
idő tartamára az igazgatói teendők ellátásával
Cbörcey Titus, a M. 0. K. adjunktusa, az Aquila
folyóirat szerkesztésével Schenk Jakab, intézeti
asszisztens bízatott meg.

Hámori Mihály, miniszteri szánitiszt, a m. k.
földmívelésügyi minisztérium 5360/eln. 1907.
számú rendelete alapján a M. 0. K.-hoz a
pénz-, vagyon- és irodakezelési teendők el-
látására mint gondnok osztatott be. s ebben
a minőségben 1907 június elején kezdte meg
működését.

Parlagi Béla, a m. k. kereskedelemügj'i
minisztérium fordítója, a m. k. földmívelésügyi
minis.zterium 22851/l,B-3 — 1907. számú ren-
deletével irodai és fordítási munkálatok el-
végzésére délutáni munkára a M. 0. K.-ban
alkalmaztatott.

Otto Herman, Direktor der U. 0. C. begann
am 1. August 1907 seinen vom k. ung. Mi-
nisterium für Ackcrliaii unter Nr. 368ß/cln. 1906
auf die Dauer ciiies Jahres bewilligten L'rlaub,
um von den vielfachen Sorgen und Beschäfti-
gungen, welche die Führung des Institutes
mit sich bringt, möglichst enthoben, seine
ganze Arbeitskraft seinem grossen Werke
über die ungarischen IJrbeschäftigungen wid-
men zu können. Auf die Zeitdauer des Urlaubes
wurde Titus Csörgry, Adjunkt der U. O. C. mit
der Führung der direktorischen Obliegenheiten
betraut, während die Redaktion der Zeitschrift
Aquila Jakob Schenk, Assistenten des Institutes
übertragen wurde.

Michael Hámori, ministerieller Rechnungs-
offizial. wurde laut Verordnung Nr. 5360/eln.
1907 des k. ung. Ministeriums für Acker-
bau, zur Verwaltung der Gelder, des Ver-
mögens und der Kanzlei als Adtninistrator
zur U. 0. C. eingeteilt, und begann seine
Tätigkeit als solcher Anfang Juni 1907.

Béla Parlagi, Übersetzer im k. ung. Ministe-
rium für Handel und Gewerbe, wurde auf
Verordnung Nr. 22851/1/B— 3- 1907 des k.
ung. Ministeriums für Ackerbau zur Erledigung
von Kanzlei- und Übersetzungs-Arbeiten bei
Nachmittagsbeschäftigung in der U. 0. C. an-
gestellt.

Aquila XIV.

46

362

Gyűjtemények.
I. Felállított madarak.

Sammlungen.
1. Aufgestellte Vögel.

(Gyarapodás 1907 november lo-ig. — Zuwachs bis zum

Kaj^neve Lelőhely és dátum

Name der Art Fundort und Datum

Pavo cristatus L. ô ad Hungária

Phalacrocorax carbo (L.) pull. . . Eíső 1888 jiil.

Sylvia cinerea L. d" Cpart. albin.) . Keszegfalu 1906 ápr. 21.

Pyrrhulapyrrhula major (Brhni.)d' ad. Budapest 1906 nov. 20.

S\Tnium uralense (Pali.) .... Rèa 1907 Jan. 16.

N votala tengmalmi (Gm.) 9 ... Lőcse 1907 febr. 16.

Botaurus stellaris (L.) Tata 1907 márc. 30.

Glareola pratincola L. c? .... Tura 1907 máj. 1.

8}Tniuni aluco (L.) Overbász 1907 telén

Spatula clypeata (L.) d' Overbász 190G telén

Acrocephalus streperus horticolus

(Naum) Overbász 1906 tavaszán

Motacilla melanocephala xanthophrys

Sharpé Overbász 1907 ápr. Ki

Sturnus vulgaris L Overbász 1907 ápr. 5.

Charadrius alexandrinus L. cC . . . Bánfalu 1907 ápr. 24.

Parus ater L Bánfalu 1907 máj. 4.

Recurvirostra avocetta L. ? ... Bánfalu 1907 ápr. 24.

Pastor roseus L. 2 ff ad, 1 ? . . Hortobágy 1907 jiin. 21

Oedicnemus oedicnemus indiens Salv. Sopronszentmárt. 1907

cíad okt. 18.

Fuligula hyemalis (L.) d ad. . . . Ulmicz 1904 febr.

Totauus hypoleucus L. 9 . . . . Bánfalu 1907 ájir. 24

Összesen — Zusammen . . .

15. November 1907.

Darabszám .\dományozó neve

Zahl Name des Gebers

Wachenhusen Antal.
Herman Ottó.
Hegymeqhy Dezső.
LósY József.
Buda Ádám.
Geebchik Jenő.
D1Ó8Y Gyula.
Hajdú Istv.ín.
ScHE>K Henrik.

H V

1

Schenk Jakab.

1

" TÎ

1

» W

1

» "

. 3

n w

1

Lágler Aladár.

1

Schober Gottfried

1

Schenk Jakab.

24 db (St.)

Bőrök. Bälge

Faj neve
Name der Art

Falco merillus (Gerini) S juv.
Accipiter nisus (L.) 9 ad.
Syrnium uralense (Pali.) 9
Garruins glandarius (L.) 9
Asio accipitrinus (Pali.)
Totanns ochropus L. c?
Charadrius plu\'ialis L.
Buteo buteo (L.) . . .
Aegithalus caudatus (L ) c

vagans (Leach) d
Alauda arvensis L. d ad
Turdus pilaris L. 9 .
Turdus pilaris L. 9 . .

Picus canus Gm. d

Lelőhely és dátum
Fundort und Datum

Budapest 1906 nov. 20.
Budapest 1906 nov. 20.
Rèa 1907 febr. 1.
Tápiószecso 1906 okt. 22-
Tata 1906. nov. 5.
Tata 1907 febr. 15.
Szentes 1906 dec. 16.
Újvidék 1907 Jan. 4.
Keszegfalu 1906 nov. 13-
Keszegfalu 1905 febr. 28-
Békéscsaba 1907 Jan. 26.
Lőcse 1906 dec. 27.

„ 1907 Jan. 3.

.. 1907 Jan. 4.

, 1906 dec. 29.

Darabszám .\dományozo neve

Zahl Name des'Gebers

Wachenhusen Antal.

Buda AdAm.
BöRöcz László.
D1Ó8Y Gyula.

KiLÉNYi Kálmán.
De. Szlávy Kornél.
Heqy.meghy Dezső.

ÜR. Tarján Tibor.
Greschik Jenő.

363

Faj neve
Name der Art

Accipiter nisus (L.) â . . . .
Passer iiifintaims (L.) (j . . . .
Pyrrhula pyrrliula (L.) cj . . .
Lanius excubitor L. c? • •
Frinjiilla coelebs L fT • ■ • •
Lanius minor Gm. ad. ot jiiv.
Lanius ccdlurio L. -^ ....

Lanius collurio ? ad

Anthus triviális (L.) ^f . . . .
Emberiza citrinella L. 9 . . .
Chrj'somitris spinus (L.) cf . .
Muscicapa atricapilla L. ^ juv. .
Pratincola rubetra (L.) s juv. .
Saxicola oenanthe (L.) <3 juv.
Phylloscopus sibilator (Bechst.) .

Apus apus (L) 2

Apus apus (L.) cT

Ampelis garrulus L. 9 . . . .
Syrniuni uralense (Pali.) . . .
Cuculus canorus L cT . . . .
Anser fabalis Lath, d" . . . .
Ortygometra porzana (L.) . . .
Turdus torquatus h. â ...
Motacüla flava (L.) cf, 9 . . .
Astur palumbarius (L.) 9 • • .
Falco subbuteo L. 9 . . • .
Charadrius alexandrinus L. â .

d" juv.
dubius 8cop.
Recurvirostra avocetta L. cT
Totanus glareola (L.) . . .

Trinca alpina L. ?

Larus ridibundus L

Calaniodus aipiaticus (Gni.) . .

» n <S ■ ■ ■

,, schoenobaenus (L.)

Motacilla flava (L.) ....
Anthus triviális (L.) c? ■ • •
„ pratensis L. ? ...
^ . . . •
Saxicola oenanthe (L ) it" ■ .
,iuv. . . .
Pastor roseus L. <3 ad., 9 ad., 2 puli
Lanius collurio L. c? . . .

Muscicapa parva Bechst. d
Phylloscopus sibilator (Bechst.) d
Alauda iU'vensis L. 9 . . .

9 ■ ■ • •
Calandrella brachydactyla (Leissl

LelShely és datum Darabszám Adományoió neTe

Fundort und Datum Zahl Name des Gsbers

Lőcse 1;H)7 Jan. 2.

1 Grebchik Jknö.

1007 Jan. B.

1

iíH)7 Jan. 7.

L •• .(

„ 1907 Jan. S.

i .. y,

„ 1907 Jan. 24.

"*■ » »!

.. 1907 au- 10

2 - ,

„ 1907 .iiin. 22.

2

. 1907 jul. 4.

»

1907 jiin. ir,.

1907 aug. 5.

-* ít ft

„ 1907 aug. 29.

■*■ n V

„ 1907 aug. 24.

A •< t,

," 1907 aug. 8.

1 „ „

, 1907 jün. 28.

J. ^ „

„ 1907 aug. G.

1 « „

„ 1907 jün. 14.

i H

„ 1907 jün. 18.

1 1) *)

Tavarna 1907 febr. 12.

1 SzCtb Brla,

1907 marc. 5.

*- V n

1907 Okt. 20.

^ "' r\

Jánosháza 1907 febr. 12.

1 Szabó György.

Budapest 1907 ápr. 15.

1 Dr. Dinnkk Lajo«.

Zalagógánfa 1907 ápr. 18

1 KüLLRV JÁNOB.

(')verbász 1907 ápr. 22.

1 Schenk Henrik.

Arad 1907 tavasz

1 POSNER BÓDOa.

Szerep 1907 máj. 1.

1 Rácz Béla.

Bánfáin 1907 ápr. 22.

1 Schenk Jakab.

1907. ápr. _3.

-* '■■> )?

1907 máj. (i.

' » I»

1907 á])r. 23.

L j> 11

1907 máj. 5.

L ,. „

1907 máj. 3.

L » n

1907 máj. 4.

-1 „ *>

1907 máj. 3.

l ,, „

1907 ápr. 23.

*- ÏÏ w

1907 máj. 4.

' n rt

1907 ápr. 25.

1 „ ^

1907 ápr. 23.

*> »)

1907 ápr. 25. 1

^ n »

1907 ápr. 25. ]

'^ >? T)

Óverbász 1907 ápr. 2.

^ B 1»

Bánfalu 1907 ápr. 24. 1

L p «

Hortobágy 1907 jún. 24.

n n

1907 júl 14

' » 1»

Bánfáin 1907 máj. 4 1

«

1907 máj. 5. 1

1907 ápr. 25. 1

n

1907 máj. 6. 1

V

Hortobágy 1907 jiin. 21. 1

" 1»

46*

364

Faj neve

.Name der Ari

Emberiza schíieniclus L. i .
Circus aeruíiiiiósus (L.) e?
Cuculus 1 aiioriis L. ? • .
Gallinula chloropiis (L.) 9 .
Összesen — Zusainineii

Lelőhely és dáUim
l'uiiilort und Datum

Háufalii 1907 ápr. 27.
1907 máj. 10.
Csantavér 1907 máj.
Drtta 1907 aii"'. 80.

Díirahszáni
Zahl

Adományozó neTö
.Name des Gehers

1 ScHRSK Jakab.

1

1 HóT.w Ferencz.

1 Dk. Szai.ay Géza.

77 db (Öt.)

II. G.voiuortartalom-g.vnjteiiién.v — Inf,'luviensanimluni?.

A következő ajándékok érkeztek : — Die folgende Geschenke liefen ein :
Cerva Frigyes 40, Chernél István 140, Engli Vilmos 2, Feldmann Gyula 43, Gajdács
Mihály 44. Greschik Jenő 38, Heqymeghy Dezső 1005, Hót.w Ferencz 25, Kövér Károly 25,
Lintia Dénes 124, Posner Bódog Hl. Schenk Jakab 21(), Szemere László 191 és Vitányi László
31 darab — (Stücke).

Szaporulat: — Zuwachs: 2000 darab — Stücke.

Az intézet gyomortartalomiíyűjteménye je-

lenleg 8354 darabból áll.

Die Ingluvien-Sammliing zählt derzeitig
8354 Stücke.

m. Mellcsont-g.vüjteniény. — Osteologische Saiiimliing.

Chernél Istv.án 1 Sternum.

Feldm.inn Gyula .23 ,,

Dr. Lendl Adolp 9

Wachenhusen Antal I -

Összesen — Zusanmu'ii . . • 37 db (St)

IV Fészek- és tojásgyiijteiiiéiiy. — Nest- und Eiersaiiniilnng,

Fészek Tojás

Nest Ei

Greschik Jenö 1 —

Hegymeghy Dezső ... . . 1 6

RiEDL Béla 1 —

Schenk Henrik 2 3

Schenk Jakab 3 41

SzE.MKRE László — 4

Wachenhusen Antal .... 2 —

Összesen — Zusaninieii . . 7 45

Y. Maguiinta-gyüjtemény. Sainenmuster-Saiiimlung.

Gyarapodás 40 faj; gyűjtötte Greschik
Jrnö Lőcse környékén.

Fogadják e helyen az adoniáiiyo/.ók inté-
zetünk hálás köszönetét.

Zuwachs 40 Spezies : gesammelt von Jenő
Grescbik in der Umgebung von Lőcse

Empfangen die HeiTeii Einsender unseren
besten Dank.

865

Könyvtári kimutatás. - Bibliotheks-Ausweis.

A) Szerzőktől beküldött ii.vomtatviiiijok. — Vftii don Verl'asseni eingesendete Srlirilteu.

1. Audubon Society. Educational Leaílctí;.

2. Besserer, L. Freih. v. : Niststejlen der Sterna nilotica.

3. Burg, Gu8t.\v von: Katalog der Schweiz. \'iij;-cl. 1\. Üher die Verbreitung der Graumeisen.

4. CoHRS, Edv.^rd : Atlas övfer Sverige.

5. CoNTRER.\8, M.i^RCEi, DE : Les oiscaux observes en Belgique. II. rész.

6. C8IKI Ernô : A magy. orvosok és term, vizsg. XXIll. vándorgy. története.

7. Daday Jenó. dr.: Természetrajzi folyóiratok Jegyzéke.

8. Ekama, dr. h.: Het verblijf van enkele trekvogets in .N'ederland.

9. Fekete La.ios : Népszerű erdészeti növénytan. Ili. tüzet.

10. FiNSCH, dr. 0.: Neue Arten zur javanischen Ornis.

11. Fromm Géza dr.: Madárvédelem. 1. H.

12. G.U.LENKAMP, W. : Ankunft der Uauclischwalbe (I9U5).

13. ,, „ Wetterlage u. Vogelzug.

14. GiGi.ioi,!. prof, e. h. : Avifauna italica, II.

15. GiNQLER, DR. J : Ceamia als Rrutvogel.

16. Graeser, Kurt: Die \'orstcllungen der Tliiere.

17. GuRNEY, .1. H. : On Auser ei-ythropus.

18. , ,, ., Diary on a young Cookno.

Hf ,. , ,. Orn. Report for Norfolk (IHÜ-j. és 1!)06.}.

20. HarenüepeIíDT, M. : Zugsdaten zur V^ogelwelt der Insel Sylt.

21. Hartert, Ernst: Einige Worte dei' Wahrheit über den Vogelschutz.

22. Harvie-Brow.n. J. A. : Birds of the outer Hebrides.

23. , ,_ ^ Notes on British Salmonidac I. 11. HI.

24. ^ „ y, The red-necked Fhalarope.

25. .. „ ^ Scaup Duck Nesting in Scotland.

2(1. Hrgyfokv K.vbos : .4z esö járása Magyarországon. — Die Schwankung der jährl. Kegcnnienge.

27. JicKEU, DR. C.4RL F. : Die UnvoUkommenheit des Stoffwechsels. — \'ortrag über dto. dto.

28. Krécsy Héla : A fák és madarak napja az iskolál)au.

29. Lange, Henry dr.: Karte von Liv , Est- u. Kurhiiid.

30. Link, J. A.: Der europ. Kuckuck.

31. Leisewitz. dr. W.: .Nahrung einiger Vogelarten.

32. Levander : Finska Veteiiskaps Societeten. 2. füzet.

33. Levandrr, K. M.: Ornith. Bidrag. — Bidrag tili Finlands .NaturkiLiinedom. — .Mcdilchnidcii.

Thierph. Beobachtungen, 1905. és liKXi.

34. Lodge, R. B. : The Story of Hedgerow and Pond.

35. Lutz, K. G. : Der Vogelfreund.

36. M.^DAR.iez Gyula, dr. : 682 db különböző nyomtatvány.

37. Marchi, G. : Pregrudizi Superstizioni.

38. Mattyasovszky Aladár : A világegyetemről.

39. Menzbier, dr. M. A. : Ornithologie du Turkestan. 4 füzet. 1 atlas.

40. Oberhûlser. h. C. : Notes on birds from the Cameroons District. ~ Sonic new South American

Birds. — Description of a new Trochilidae. — Notes on the genuine name
Hyliphylys. • — Seven new birds from Paraguay. — A Monograph of the
Genus Dendrocincia Gray. — Notes on birds collected by Dr. W. L.
Abbott in Central Asia. The specific name of Falco regnlus. —

Phyllopseustns versus Pliylloscopiis. — Description of a new African
Weaver Bird. — The mammals and Summer Birds of W. .N. Carolina. —
A Review of the Larks of the genus Otocoris.

366

41. Pavesi, Prof. Pietro: Della conservazione dell' a\ifauna. Milano 190(3.

42. Petheô, Gyula dr. : Könyvtárjegyzék.

43. Prossnitzer Ind. & Ethn. Museum : Seznam knihovny ; Vestnik.

44. RiEsz, DR. A.: Frühlingszug (1905.) d. Hirundo rustica.

45. Smithsonian Institution. Instructions to Collectors. — Directions for Collectors.

46. Snouck.4ert van Schauburg, Baron R.: Ornitliologie van Nederland. 1905/1 900,

47. Southwell, Th.: Memoir of .1. H. Gurney.

48. Tait, C. W.: Aves de Portugal, 8 füzet.

49. Tarján, Tibor dr. : A fogas vakony.

50. TsCHUSi, Victor Ritt, v.: Bibliographia ornitii. Austro-Hungariae.

51. Természett. Társulat: Könyvtári czimjegyzék.

52. Weioold, h. : Ein Ausflug nach Siebenbürgen. — Der Silbeireilier.

53. ZsELÉNSKi Róbert uróf : Agrárpolitikai észrevételek.

li) Ajándékok. Geschenke.

A m. Mr. Földmivelésügyi Ministeriumfól. — Vom kön. ung. Ministerium für Ackerbau.

1. Kimutatás az állami ménesekről.

2. A téli gyümölcs eltartása.

3. Vezérfonal a filloxerás szölök kezelésére.

4. Magyar búzák és lisztek vizsgálata.

5. Különböző útmutatók rovarok irtására.

6. A hegyvidéki gazdasági actio.

7. A Peronospora elleni védekezés.

8. A budapesti kertészeti tanintézet szabályzata.

9. A madárvédelmi egyezmény története.

10. Az állami faiskolák árjegyzéke.

11. A székelyföldi gazdasági actio.

12. A hamisitásról.

13. Mezőgazdasági vezérfonal.

14. A gyümölcsfák és a szőllö kártevő rovarai.

15. A magyar földbirtok tehermentesítése.

16. Magyarország vizi erői.

17. A világ 1906. évi gabonatermése.

18. Állategészségügyi évkönyv. 1904.

19. Magyarország földmüvelésügye, 1904 és 1905.

20. Magyarorsz. tiszti czim és névtár.

21. A gazdasági tudósítók évkönyve, 1907.

22. Az állatok világa, X. kötet.

23. A m. k. gazd. múzeum ismertetője.

24. Népkönyvtárak czimjegyzéke.

25. Ministeri könyvtár czimjegyzéke.

(J) Tásárolva. — Gekauft.

1. Anatomia avium: 18 kötet a Leverkllhn-féle könyvtárból,

2. Archiv d. Vereins, d. Freunde d Naturg. v. Mecklenburg: Jahrg. 1847 99.

3. Athaneaum-naptár : 1907 évre.

4. Ballagi Mór : Magy .-Német és Német-Magy. Szótár.

5. M. kir. Belügyministerium, Országos törvénytár 1. sz.

367

6. Bkseke. J. M. G. : Beitrag z. Naturg. d. Vögel Kurlands.

7. Berecz Antal: Természet, népszerű lap, 1873/4.

8. Biographien. 102 biogr, Schrifteu.

9. Kais. Biol. Anstalt : Arbeiten.

10. Erevan, A. dr. : La migration des oiseaux.

11. Brümrick, m. Th.: Ornithologia Borealis.

12. Budapest térképe 1907.

13. Budapesti Czím- és Lakjegyzék 1907-re.

14. Bulletin of the Brit. Orn. Club: vol. 1— XII.

15. Cisio-töredék.

16. CoNWE.NTZ, H. : Beiträge z. Naturdenkmalpflege.

17. Cornelius, V. D. : Zug- und Wanderthiere.

18. Daday Jenô DR.: \ magyar álattani írod. ismertetése.

19. Deutscher Thierfreund : 1907. évf.

20. DoMBROWsKY : Falknerei. — Altdeutsches Waidwerk. — Meister Eberhart Hiefelts Aucupa-

torium. — Carmina venatica.

21. Duden, dr. Konrad: Rechtschreibung der Buchdruckereien.

22. Enderes : Federzeichnungen. — Zur Reform d, Vogelschutz-Gesetze.

23. Ettinqer f. : Über den syrmischen Sumpf.

24. Faber, Friedrich: Über das Leben d. hochnord. Vögel.

25. Falübsy Gusztáv dr. : Az állami számvitelről.

26. Frivaldszky János: Adatok Máramaros vm. faunájához.

27. GïTiRiTs Antal : Természetrajz.

28. Hartert, dr. Ernst : Die Vögel der palaearktischen Zone, IV. Heft.

29. Hartmann M. : Die Thiere in der indog. Mythologie.

30. A magy. korona országainak helységnévtára.

31. Herman Otto: A raadárvonulásról positiv alapon. — A tarvarjú. — Erismatura leucocephaia. —

Die Decticiden.

32. Hinterwaldner. J. M. : Wegweiser für Naturaliensamraler.

33. Hodek e. : Opuscula ornithologica.

34. Horváth Géza és Paszlavskzy József: Népszerű tud. előadások. I — X. k.

35. Humboldt, Alex. von : Ansichten der Natur.

36. The Irish Naturalist: Jg. 1892—1905.

37. The Ibis: 1906/7. évf.

38. Jablonowszki J : A czukorrépa ellenségei.

39. Jägaren: I— XII. évf.

40. Jardine, Siv W. : Cabinet des Thierreiches.

41. Kjoerböllinq N.: Skandinaviens Fugle.

42. Klein, J. D. : Ova avium.

43. KiEiNSCHMiDT, 0. : Berajah. — Falco. (1907.)

44. Kobelt, dr. W. : Die Verbreitung der Thierwelt.

45. KtîsTER, H. C. : Das Wandern der Thiere.

46. Kübinyi T. : Petényi S. J . életrajza.

47. Levanter Th. : Thierphaenologische Beobachtungen.

48. LiNNAEi Caroli : Systema Naturae.

49. Lodge, R. B. : Pictures of Bird Life.

5Û. Lovasby, Sándor dr. : Adalékok Magyarország ornithologiájához.

51. Magyar Botanikai Lapok: 1907. évf.

52. Magyar Nyelvőr: 1907. évfolyam.

53. Malherbe, Alpred : Das Wandern in der Thierwelt.

54. Meves, Wilhelm : Die Grösse und Farbe der Augen aller europ. Vögel.

55. Migratio Avium. Sammlungen vom 53 Schriften.

368

56.;^ Mittliciluiigen des Ot'st. Keichsbiitidcs f. Vogelkunde: Jg. 1907.

57. MiBKOLczi Gáspár : Egy jeles vadkert.

58. MojsisovK's, A. v. : Das Thierleben der üst. ung. Tiefebene.

59. Die Natur: Jg. 1852/78. 1881/84. 18!t3/98.

60. The Naturalist: vol. I— Vili.

61. Le Naturaliste. l890-i évi.

62. The Naturalists Journal and (iuide : vol. 1 — XIV.

63. Naumann J. Fr. : Orn. Reise nach Ungarn.

64. NiLSSON, Sv. : Ornithologia svevica. — Skandinavisk Fauna.

65. Ordódy, L. v. : Die Herrschaft Béllye.

66. The Ornithologist, vol. 1.

67. Pallab, p. S. : Reise d. versch. Provinzen d russ. Reiches.

68. M. k. pénzügym. Szolgálati szabályok gyűjt.

69. Piller, Mathias et Mitterpacher, Lud. : Iter per Poseganani Sciavoniae.

70. PiscHiNöER, A. : Der Vogelzug bei den griecli. Dichtern.

71. Posta-távii'da-tarrifák, iy07-re.

72. Kitter : Geogr. stat. Lexikon.

73. RoDD, E. H. The birds of Cornwall.

74. RunoLF trónörökös : Tizenöt nap a Dunán. — Jagden und orn. Beob.

75. Serres, M. dk : Des causes des migrations.

76. Schiff, dr. Ernst : Orn. Taschenbuch für Jäger.

77. SiNAPius, JoH. : Ornithica sacra, Geistliche Vogelbeize.

78. Szarvas Gábor : Magy. Nyelvtörténeti Szótár.

79. Thanhoffer Lajos : Anatomia.

80. Tidskrift for Jägare och Fiskare : 1^X1 V. évf.

81. Der Waidmann 1— XXXVIII. évf.

82. Waidmannsheil I— XXVI. évf.

83. Wagner, Moritz : Reisen in der Regentschaft Algier.

84. White, Gilbert : The Natural History of Selbourne.

85. Wild u. Hund. 1— XII. évf.

86. Wytsmann P. : Genera Avium, I/V.

87. Vajda Péter : Állatország.

88. Verhandlungen der Deutschen Zoologischen Gesellschaft. (1904.)

89. Zaborowski, S. : Les migrations des animaux.

90. Zeitschrift für Zoologie und Ornithologie.

91. The Zoologist. 1843—1905.

1>) Csereviszony. — Tauschverkelir.

I. Európa.

Hungária.

1. Budapest: M. K. Földraivelésügyi Ministerium: Kisérletügyi közlemények. X. k.

2. , Kir. Magy. Természettudományi Társulat: Természettudom. Közlöny. 450/8. f. —

Pótfüzetek. LXXXV/VIl. — Állattani Közlemények. V., VI. — Növénytani Köz-
lemények. VI.

3. „ M. K. Szőlészeti Kisérleti Állomás és Ampelológiai Intézet : Közleményei.

4. „ M. K. Országos Meteorológiai Intézet és Földmágnességi Intézet : Jelentés. —

Évkönyvei. XXV. — Hivatalos kiadványai.

5. „ Lendl Ad. de. : A Természet.

6. „ M. K. Állami Vetömagvizsgáló Állomás : Jelentés.

JO'J

7. Budapest: Magyar Neinzpti Mi'izeiim : Annales Histork-o Naturales. IV. — Jelentés. 1ÍIU6.

8. „ A Múzeumuk és Könyvtárak Orsz. Tanácsa: Jelentés. A Múzeumuk és

Könyvtárak Orsz. Szövetsége jegyzőkönyvei.

!>. - Magy. Tudumányus Akadémia: Akadémiai Értesitö. 206/214. í.

10. „ A M. K. Állami Rovartani Allumas: időhöz nem kötött közleményei.

11. „ Orezágos Hlrdészeti Egyesület : Erdészeti Lapok. XLVI. évf.

12. „ Országos Magyar Gazdasági Egyesület: Köztelek. 1907. — Évkönyve.

13. „ Országos Magyar Vadászati Védegylet: Vadászlap. 1907. évf.

14. , Erzsébet-nőiskola tanári testülete: Nemzeti nőnevelés. 1907. évf.

15. „ (Földm. Ministerium) : Néplap. 1

,. ,, ,, 1''<'7. évf.

16. , „ ., Volksblatt. |

17. „ Országos Állatvédő-Egyesület: Állatvédelem. 1907. — Évkönyve. 1906.

18. Kecskemét: Kecskeméti Gazdasági Egyesület: Évkönyve.

19. Keszthely: Balatoni Muzeumegyesület : Évkönyve.

20. Koluzsvár: Erdélyi .Múzeum-Egylet Orvos-Természettudományi Szakosztálya: Értesítő. X\'I.

21. „ Erdély részi Kárpát- Egyesület : Pk-dély. — Erdély Népei.

22. Miskolcz: Borsod-Miskolczi Közmivelődési és Múzeum- Egyesület : Évkönyv.

23. Nagyszeben: Siebenbürgischer Verein für Naturwissenschaftlichen Verhandl. und Mitthei-

lungen. LV., LVI.

24. „ Siebenbürgischer Karpathen- Verein : Jahrbuch. 1907.

25. 0-Gyalla: M. K. Orsz. Met. és Földmágnességi Observatorium: Megligyelések.

26. S e Imeez bány a: M. K. Közp. Erd. Kísérleti .illomás : Erdészeti kísérletek. 1906/7.

27. , Gyógyászati és Természettudományi Egylet : Evkönyve.

28. Sopron: Soproni Állatvédő-Egyesület : Évkönyve.

29. Zagrab: llrvatsko Naravoslovno Urustio: (Societas Hist. -mit. Croatica) : Glasnik. W'III/XIX.

— Ilrvatska Oniitolo.ska Centrala. 1906. évi jelentése.

Austria.

30. Brünn: Naturforschender Verein: Verhandl. .XLIW — Berichte der Met. Commission. XXI\\

31. B Mährisches Landesmuseum (üeutsche Section): Zeitschrift.

32. ., Moravskéllu Musea Zemskeho (Ceska sekce) : f':isopis Rocnik.

33. Graz: NatiU'wisseuschaftlicher Verein für Steiermark: Mittlieilungen

34. Hallein: von Tschusi, Vict. Ritter zu Schraidhoffen : Ornith. Jahrbuch. XVII/XVIll.

35. Klagenfurt: Naturhistorisches Landes-Museum von Kärnten: Jahrbuch.

36. K rak au: K. Akad. d. Wissenschaften: Sprowadzeuie. 35 ;J9.

37. Prága: Böhmischer Forstverein : Vereiiisschiift für Forst-, Jagd- und Naturkunde. 1906/7.

38. Rovereto: I. R. Accademia degli Agiati: Atti. v. Xll., Xlll.

39. Trieste: Museo Civico di Storia Naturale: Atti.

40. Troppau: K. k. Öst.-Schles. Land- und Forstwirth.-Ges. Landwirth. Zeitschrift.

41. Wien: Ornithologische Section der k. k. Zoologisch - Botanischen Gesellschaft: Die

Schwalbe.

42. , K. k. Landwirth. -bakt. u. Pflanzenschutz-Station: Mittlieilungen.

Bosnia.

43. Sarajevo: Bosn.-herz. Zomaijski Musej : .Materialien zu einer Ornis Balcanica.

Belgium.

44. Bruxelles: Ciel et Terre. XXVH., XXVIII.

45. Liège: Société Géologi((uc de Belgique: Annales. XXXIV.

Aquila XIV. -17

370

Britannia et Hibernia.

40. Glasgow: Natural History Society: Transactions. VII.

47. Hull: Yorkshire Naturalists Union: The Naturalist. — The Transactions. (Leeds).

48. London: Brit. Ora. Club: Bulletin. XX.

49. „ British Birds v. I.

50. , Roy. Sy. for the Protection of Birds II.

51. „ Int. Commitee : Ornis. XIII.

52. Tring: Rothschild's Museum: Novitates Zoológiáé. XIII.

Dania.

53. Kjöbenliavn: Naturhistoriske Forening : Videnskabelige Meddelelser. 1906.

Gallia .

54. Rennes: Bibliothèque de l'Université: Travaux. 1. füzet.

55. Marseille: Faculté des Sciences: Annales. X., XII.. XIII.

56. „ Musée d'Histoire Naturelle : Annales.

57. Paris: La Feuille des Jeunes Naturalistes. 1907.

58. „ Muséum d'Histoire Naturelle: Bulletin. 1905/1906.

Germania.

59. Altenburg: Naturi. Ges. des Osterlandes : Mittheilungen. XII.

60. Augsburg: Naturw. Verein f. Schwaben und Neuberg : Bericht XXXVII.

61. Berlin: R. Fríedlandee und Sohn: Naturae Novitates. 1907. — Bericht. LUI.

62. „ Ant. Riîichenow, Prof. Dr. : Ornithologische Mon;itsberichte. XV.

63. „ Ges. für Heimatkunde der Prov. Brandenburg ; ßrandenburgia.

64. „ Natui"w. Verein des Regb. Frankfurt : Helios.

65. B r a u n s c h w e i g : Verein für Naturwissenschaften : Jahresbericht.

66. Chemnitz: Naturwissenschaftliche Gesellschaft : Bericht.

67. Danzig: Westpreussisches Provinzial-Museum : Amthcher Bericht. XXVI.

68. ,, Naturforschende Gesellschaft: Schriften. Neue Folge. Bd XI. Heft 3. 1905.

69. Frankfurt a/0. : Naturw. Verein des Regb. Frankfurt: Societatum Litterae.

70. Gera-Reuss: Deut. Verein z. Schutze der Vogelwelt : Ornith. Monatsschrift. XXXII.

71. Giessen: Oberhess. Ges. für Natur- und Heilkunde: Bericht. 1906.

72. Halle: Kais. Leopoldino-Carolinische Deutsche Ak. der Naturi.: Leopoldina.

73. Hamburg: Naturw. Verein: .4bhandl. XIX. — Verband. I., II.

74. Hanau: Wetterauische Ges. für die ges. Naturkunde : Bericht.

75. Leipzig: Deutsche Orn. Ges.: Journ. f. Ornithologie. LIV., LV.

76. Magdeburg: Naturwissenschaftlicher Verein: Jahresbericht und Abhandlungen.

77. München: Ornithologische Gesellschaft in Bayern: Verhandlungen. VI.

78. Rossitten a/Nehrung: Vogelwarte-Rossitten: Jahresbericht.

79. Stettin: Ornithologischer Verein: Zeitschrift f. Orn. u. Oologie XXXI.

80. Tübingen: Königl. Universität : — Inauguraldissertationen versch. Inhalts.

81. Wiesbaden: Nassauischer Verein für Naturkunde: Jahrbücher. 1906.

Helvetia.

82. Bern: Carl Daut : Der Ornithologische Beobachter.

83. „ Naturforschende Gesellschaft: Mittheilungen. 1609/28.

84. C h u r : Naturforschende Gesellschaft Graubündens : Jahresbericht. XLVIII.

371

85. Genf: Institut national: Bulletin. XXXVIIl.

86. Ölten: G. von Burg: Diana. XXV.

87. St. Gallen: Naturw. Ges.: Bericht. XL Vili. — Jahrbuch. 1904.

Hispánia.

88. Madrid: Real Sociedad Esp. de Hist. Natural: Holetin. VII. — Memóriás. IV., V.

TToUandia.

S9. rtrccht: Koninkl. Nederl. Met. Institut: Met. Jaarboek UHKi. - Unweders. Optische Ver-
schijnseleu in Nederland. Deel. XXV.

Italia.

90. Genova: Museo di Zoologia e Anatomia Comp, della K. -Università : Bolletino.

91. .Milano: Società Italiana di Se. Nat. e Museo Civico Atti XLV. — Memorie.

92. Palermo: K. Accademia di Scienze, Lettere e Belle Arti: Atti. Voi. VII. (1902—1903)

1904. — Bolletino.

93. Pisa: Società Toscana di Se. Nat. Atti. Memorie. XII. — Processi Verbali XV.

94. Roma: Società Zoologica Italiana: Bollettino. Vili.

95. Siena: Avicula XI.

96. Bologna: K. .\ccad. delle Se.: Memorie. I., 11., ili. — Rendiconto. Vili.. IX.. X.

Luxemhurg.

97. Luxemburg: Société des Naturalistes: Compte-Rendus Hl. année.

Norvegia.

98. Bergen: Museum : Aarbo.g.

99. Tromsö: Museum: Aarsberetning. — Aarshefter.

100. „ J. QiuGST.\i) : Sami Usteb.

101. Throndjem: Kongelige Norske Videnskabero Selskab : Skrifter.

Rossia.

102. Dor pat (Jurjeff) : Naturf. Archiv. XV., XVI. — Sitzungsber. 190. — Schriften.

103. J e kat erinbu rg : Société Ouralienne : Bulletin. XXVI.

104. Moscou: Société Impériale des Naturalistes: Bulletin. 1905/6.

105. Riga: Naturforscher- Verein : Arbeiten. — Korrespondenzblatt. 1906.

106. Tifli.s: Museum Üaucasicum : Die Sammlungen. — Mittheilungen. II.

Serbia .

107. Beograd: .Muzej Szrbszke Zemlje : Üratje 1906.

Suecia.

108. Stockholm: Kongl. Svenska Vetenskaps Akademien: Arkiv für Zoologi. III.

109. L und: Kongl. Universitet : Akademische Abhandlungen.

110. Upsala: Kongl. Universitet: Arsskrift. — Results of the Swedish Zoological Expedition.

47*

m-2

II Asia.

111. Batavia, Java: Kon. Naturk. Ver. Natiirk. Tijdsclirift voor Nederl. -Indie.

112. ., ,, : Dép. de ragriculture : Bulletin. Vili.

11.-3. B II i t e n z 0 r g, Java: Institut Botanique: Bulletin. (Zoologie.)

114. Calcutta: Asiatic Society of Bengal: Journal et Proceedings.

115. Manila. (Ins. P h i I i p p i n a e) : Philippine Museum: liiillctins.

III. Africa.
111). Cairo: Institut Egyptien: Bulletin. lOOIi. — .Mémoires. V .

117. M o dd e rf 0 n tei n : South African Ornithologists' l'ulon : 'I'lie J(Miru;d.

IV. America meridionalis.

118. Buenos-Aires: Museo Nacional : Anales. — Comunicaziones. — Memóriás.

119. La Plata: Museo de La Plata. — Anales I., V. — Rovista IX.

120. Lima (Peru): Soeiedad Geogràfica de Lima: Boletin XV.. XV^I.

121. Montevideo: Museo Nacional: Anales. 111.

122. Rio de Janeiro: Museu Nacional: Aichivos. .XL, .Xll.

123. S. Paulo: Museu Paulista : Revista.

124. .Santiago de Chile: Universidad : Contributiones al Estudio do Aves Chilenas.

V. America septentrionalis.

125. Boston: American Academy of Arts and Sciences: Proceedings. XLII., XLIII.

126. Cambridge, Mass.: Nuttal Ornithological Club: The .\uk.

127. Chicago: Chicago Academy: Bulletin. IV., VI.

128. Davenport, Java: Academy of Sciences: Proceedings. XI.

129. Kansas: Academy of Sc.: Transactions. XX.

130. Mexico: Soc. cientifica „Ant. Alzate": Memóriás. XXIl/IV.

131. Michigan: Academy of Science: Annual Report.

132. New-York: American Museum of Natural History: Bulletin. — Memoirs.

133. „ „ Andubon Society: Educational leaflets.

134. Ottawa (Canada) : Geological and Natural History Survey of (.'anada: Catalogue of (Canadian Birds.

135. Philadelphia: Academy of Natural Sciences: Proceedings. L\'lll.

136. Pittsbourgh, Pa.: Carnegie Museum: Annals. IV. — Memoirs IV.

137. Rock Island, III.: Augustana College: Augustana Library Publications.

138. San Francisco, Cal.: California Academy of Sciences: Proceedings: Zoology.

139. Santa Clara, Cal.: Cooper Orn. Club; The Condor. IX.

140. St. Louis, Mo: Academy of Science: Transactions. XV.. XVI.

141. Urbana: 111. State Laboratory: Bulletin 1906.

142. Washington: Smithsonian Institution United States National Museum: Report. 1906. —

Proceedings. XVIIl/XXXI. — Contributions. X.

143. „ U. S. Department of Agriculture : Division of Biological .Survey : North

American Fauna. — Bulletin. — Yearbook.

144. „ Secretary of Agriculture: Report. v

VI. Australia.

145. Brisbane: Queensland Museum: Annals. VII.

146. Melbourne: National Museum: Memoirs.

147. Sydney: Australian Museum: Memoirs. — Catalogue of Australi:ui liirds. — Records. \'l.

Report of Trustees. 1906.

N E e K O L O G U s.

.•'.Ti?

Négy letört oszlop.

A IV-ik nemzetközi Ornitliologiai Kongresz-
szus óta, mely 190ö-beii Loiuloiiljaii tartatott,
alig múlt el két év és ime már oruitliologiáiik,
a mi „amabilis 8cientia"-nk négy kiflölt osz-
lopa fölött búsulhatunk. Négy egész férti dőlt
ki, mindegyike nemzete tudományos életének
erős oszlopa. Fraucziaország, Svájc/.. Anglia
és Németország gyors egymásutánban vesz-
tette el egy-egy vezető ornithologusát : Emu.r
OusTALET, Victor Fatio, Ai.kkkd Nkwton és csak
az imént Rudolf Blasius nincsenek tübbé.

E négy férfiiil»an a Magyar Ornitliologiai
Központ négy legrégibb tiszteleti tagját gyá-
szolja, kik tagjainak sorát díszítették s az
intézet törekvései és nninkálkndása iránt min-
denkor a legélénkebb tigyelemniel viseltettek.

OisTALET és Fatio lialálár(')l már megemlé-
keztünk és így most Newton tanár Cambridge^
egyetemének nagy oktat(')ja felé fordulunk.
Igaz, hogy a férd- és tudósról csujián rövid
jellemzést adliatimk.

NiíwTON tanár inigy kort ért el. Angliában és
a kontinens tudományos köreiben majdnem
minden irigység nélkül mint elsőrangú nagy-
ság volt elfogadva, olyan, n ki nem a fel-
szinröl szedett, hanem a mélységből meritett
s így nagy szemhatárral l)írt. Nkwton nak kö-
szönjük egyebek között az Ornithologia törté-
netét ' az ..Ootiieca W'oUeyánát." és a Yarhell
„Dictionary of Birds" IV. kiadásának két első
kötetét.

Azok közé a meglehetősen ritka angol férfiak
közé tartozott, a kik nyelvismerettel birnak
és hajlandók a nem angol muidvákat is észre-
venni.

Jellemzők Newton szavai, a melyekkel föl-
diéit a NAUMANN-ok ünneplése alkalmával meg-
oktatta, hogy a midőn e germánok nagy műve
már megjelent volt és Németországban iskolát
ahij)ított. akkor az angoloknak mind ezekről

' Encyclopaedia Hrìtaniiica \'()1. XVIII. 18S.">. pasr.
2. „Ornithology".

Vier gebrochene Säulen.

Kaum zwei Jahre vergingen seit den Tagen
des IV. internationalen Kongresses in London
uiul schon haben wir vier gestürzte (irössen im
Reiche unserer ..Hcientia amabilis" : der Orui-
tiiologie zu betrauern. Vier ganze Männer sind
dahin, jeder eine ragende Säule im wissen-
schaftlichen Lel)en seines Volkes. P'rankreich,
die Schweiz, Kns;laii(l iiiid Ueufschland ver-
loren in der kurzen Spanue Zeit je einen
führenden Ornithologen : Emile Oitstalet, Victor
Fatio, Alered Newton und erst jüngst Kudole
Hlassius.

In diesen vier Männern verehrte und be-
trauert audi die •Ungarische (»rnitliologisciie
Zentrale vier ihrer ältesten Ehrenmitglieder,
die der Anstalt seit ihrem Beginn angehörten,
ihre Listen zierten und stets den lebhaftesten
Anteil an den Arbeiten und Bestreiiungeii
der Anstalt nahmen.

Wir haben schon des Todes von Oistalet
und Fatio gedaciit und wenden uns nun zu
Professor Newton, dem grossen Lehrer der
Universität von Cambridge. Wir können freilicii
nur eine ganz kurze Charakteristik des .Man-
nes und des Gelehrten geben.

Professor Aleeed Newton starb hochbetagt.
galt in England und in den wissenschaftlichen
Kreisen des Kontinentes beinahe neidlos als
Grösse ersten Ranges, die nicht von der Ober-
fläche, sondern aus der Tiefe schöiifte und so
einen grossen IJberblick gewann. Wir verdan-
ken Newton unter Anderen eine klar geschrie-
bene Geschichte der Ornitiiologie' die Ootheca
Wolleyana, und die zwei ersten Bände der
1\'. .\uflage von Vakrell: „Di' tionary of Birds".
Va- gehörte zu den ziemlich seltenen Engländern,
die Sprachkenntnisse besitzen und geneigt
sind, auch niclitenglisciie Arbeiten zu bemer-
ken und zu berücksichtigen. Sehr charakteris-
tisch waren seine \\'orte. mit denen er seinen
Landsleuten anlässlich der Eriiinerungsfeier
der Naumann'» nachwies, dass, als das grosse
Werk dieser (iermanen schon erscliienen
war und in Deutschland Schule machte,
die Engländer liievon gar keine Kenntnis

' Encyclopaedia Britannica. Vol. XVIII. 1885 pag. 2. :
..Oinitholof^'".

374

semmi tiulomasiik sem volt' — a kiseljhekrol
— dii minonim gentium — nem is szólva !
Newton nagy igazságszeretete és kimeritlie-
tetlen készsége megnyerte számára a sziveket
és e körülménynek tuia jtlonitható az a csoda,
hogy a mohamedánok egyik mélyértelniű mon-
dását inegtbrditotta, t. i. azt, liogy : ,.a hegy
nem menvén a prófétához, elment a próféta
a hegyhez." Magas életkora és lál)baja nem
engedte, hogy Newton tanár ]9U5-ben a Con-
gi-essusra Londonba menjen — ez volt a
próféta — elment tehát a Congressus testü-
letileg NEWTON-hoz Cambridgébe, hogj' tiszteletét
bemutassa — ez volt a hegy.

Készsége és előzékenysége szinte csodás
volt. A midőn intézetünk bizonyos skót vonu-
lási adatokhoz nem juthatott, mert az illető
folyóiratok csekély elterjedéssel bírtak s azok-
hoz hozzáférni nem lehetett, Newton tanár
tanácsát kértük. Ezek a folyóiratok Cambiidgé-
ben nem voltak meg. Newton tanár nem nyu-
godott addig, a mig meg nem szerezte és ekkor
nekiállott: sajátkezűleg kivonatolta, kiirta az
adatokat és elküldte !

A nemzetközi madárvédelini Konvenczió
megjelenése ötletéből élénk levélváltás kelet-
kezett Newton tanár és a könyv irója között,
mely az angol és a kontinentális felfogás kü-
lönbségeire vonatkozott és csak Newton tanár
magas korán és törődöttségén ninlt, hogy a
nyilvános diskusszió elmaradt. '

A nagy tudós és nagy ember emléke élni
fog közöttünk !

hatten' von deli ..Dii iiiiiiiinirii gentium" an
derer Kulturnationen gar nicht zu reden !

Die grosse (Tercchtigkeitsliebe und unermüd-
liche Hilfsbereitschaft Professor Newton's kehrte
dem Manne alle Herzen zu und dieser Umstand
brachte das Wunder zustande, dass das tief-
sinnige Wort der Muselmänner : weil der Berg
nicht zum Propheten wollte, ging der Prophet
zum Berge" sich im Falle Newton's nicht stichhal-
tig erwies. Alter und ein Fussieiden gestatteten
es nicht, dass Professor Newton 1905 zum Kon-
gress nach London gehe — das war der
Prophet — da ging der ganze ornithologische
Kongress zu Newton nach Cambridge und
sprach ihm seine Verehrung aus — das war
der Berg.

Seine Bereitwilligkeit und Zuvorkommenheit
waren geradezu wundervoll. Als die U. 0. Z.
gewisse schottische Zugsdaten nicht erhalten
konnte, weil die betreffenden Zeitschriften
wenig verbreitet und für uns gar nicht zu er-
halten waren, wandten wir uns an Professor
Newton um Bat. Die lietreflenden Zeitschriften
waren auch in Candjridge nicht vorhanden.
Professor Newton ruhte nicht. l)is er sie nicht
auftrieb und dann ging er her, exzerpierte
die Daten eigenhändig und sandte sie uns zu!

Aus Anlass der Geschichte der Konvention
zum internat. Schutze der nützlichen Vögel
entstand ein lebhafter Briefwechsel zwischen
Professor Newton und dem Auetor hinsichtlich
der Verschiedenheit der Aulî'assung im England
und auf dem Kontinent und nur Newton's
(iebrechlichkeit, sein hohes Alter war Schuld
daran, dass das Thema nicht öffentlich disku-
tiert wurde.'

Wir bewahren dem grossen (íclehrten und
ganzen Mann ein warmes Andenken.

Newton tanárnak, ß. nyugodt, fontoló angol-
nak teljes ellentéte volt az 19Ü7-ik évi szep-
tember 21-kén Braunschweigban elhalálozott
med. dr. és tanár Bl.\sius Rudolf, városi taná-
csos, sz. k. törzsorvos, a vaskereszt lovagja.

Csak az imént szinte duzzadozott az élet-
től, tele volt vállalkozó szellemmel, halála a
távolabbállónak szinte hihetetlennek tetszik.
A német professzor prototjT)jéből Bi,.\sius ban
ugyan egy szemernyi sem volt. Szélesvállú.

' A ..Nature'' folyóiratban.

- Erre majd a XV'-ik kötetben visszatérünk.

Das gerade Gegenteil des ruhigen, bedäch-
tigen Engländers Newton war der am 2L Sep-
tember 1907 verstorbene Professor Dr. med.
Rudolf Blasius in Braunschweig. Stadtrat, Stabs-
arzt a. D.. Ritter der eisernen Kreuzes.

Noch vor kurzem strotzend von Lebenskraft
und Unternehmungsgeist, erscheint sein Tod
den Fernerstehenden schier unbegreiflich. Vom
Prototyp des „deutschen Professors" hatte
RunoLP Bl.asius kein Atom an sich. Breit in

' In der Zeitsclirift ..Nature".

- Wir werden hierauf im X\'. Band zurückkommen.

375

tagbaszakadt, gyors mozgású férfi, oly tekin-
tésü kék. germán szemmt;!. a minőt üöker
Albrrcht Nürnberg egykori polgármesterének
HoLzscHOHER-nek arczképén örökített meg;
hozzá az az ellentét, mely a hófehér haj és a
pirospozsgás arcz között fennállott, mindez
együttvéve föltünövé tette a férfiút.

Blabiub végigküzdütte a franczia-német liá-
borút és megszerezte a vaskeresztet. Minf
városi tanácsos szinte lázas tevékenységet fej-
tett ki, minden évben nagyobb útra kelt, szen-
vedélyes vadász volt, ki mint ilyen a zergét
nyomon követte, Livonia őserdőiben a jávor-
szarvast megállította és leterítette : mindezt
anélkül, hogy ez oruithologiai tanulmányait
és publikáczióit bár egy szemernyit is aka-
dályozta volna.

Egj'koron Rluolf trónörökös törzskarához
tartozott, a midőn ez Brehm A.-t és Homeyek
E.-t körébe vonta.

E viszony gyümölcse az 1-ső nemzetközi
Ornithologiai Kongresszus — 1884 Bécsben —
volt s az agitáczió, mely ebből folyt s mely-
nek czélja a földkerekségnek ornithologiai
megfigyelő állomásokkal való behálózása volt,
BLA8ius-ra hárult. Az ebből keletkezett sok
kellemetlenségből Blasius érintetlenül került
ki. 0 alapította az állandó nemzetközi ornitho-
logiai bizottság folyóiratát az „Oruis"-t. a
melyet szerkesztett is. Cabanis visszavonulása
után őt választották meg a német ornithologiai
társulat elnökévé, a mely tisztségben a halál
utóiérte.

Bi,Asir8 bámulatos muukaerôvtd birt. A
Budapesten megtartott II. nemzetközi Urnitho-
Ingiai Kongresszus — 1891 — alkabuára
iiiányzütt az oologia állását feltüntető refe-
rátum. Blasius, mint rendesen, Spanyolorszá-
gon vagy Sziczüián át, tehát nagy vargabetűt
kanyarítva érkezett Budapestre s belekerült a
torlódás kellő közepébe. A midőn a hiányt
megtudta, este 9 órakor leült az íróasztalhoz
és reggelre kelve benyújtotta a referátumot!

A Magyar Ornithologiai Központ nagy liálá-
val tartozik Bi.asiuh Rudolfnak azért, hogy az
intézet megalapítója előtt megnyitotta gazdag
ornithologiai könyvtárát, a miből azután a
magyar intézet tudományos alapja került ki.

BiiABius ismételve utazta be Magyarországot,

den Schultern, stramm in Haltung, rasch iu
Bewegung, lebhaft im Blick der echt germa-
nisch-blauen Augen, wie solche Albrecht Dürer
besonders auf dem Bildnisse des Bürgermeisters
HoLzscHUHEu vou Nürnberg verewigt hat, dazu
der Kontrast des schneewcissen Haares zum
blühenden Gesicht, dies alles zusammen liess
denn Mann sofort auffallen.

Blasius machte den deutsch französischen
Krieg mit und holte sich das eiserne Kreuz.
Als Stadtrat entfaltete er eine schier fieberhafte
Tätigkeit, maclite jährlich seine grössere Reise,
war passionierter Jäger, der dem Gemswild
nachstieg, im livländischen Urwald das Elch-
wild stellte und streckte, ohne dass ihn dies
alles in seineu ornithologischen Studien und
Publikationen auch nur ihm geringsten gestört
hätte.

Einstens gehörte Rudolf Blasius zum orni-
thologischen Stabe des Kronprinzen Rudolf,
als dieser A. Brehm und E. Homeyer an sich
heranzog. Die Frucht dieses Verhältnisses war
der I. internationale Ornithologen-Kongress
1884 in Wien und die Fortführung der Agita-
tion, die den Ei'dball mit Beobachtungstationen
besäen sollte, ging auf Rudolf Blasius über;
sie hatte viele Unannehmlichkeiten zur Folge,
aus denen aber Blasius vollkommen intakt
hervorging. Er l)egriindete das (Jrgan des
permanenten internationalen ornithologischen
Komitees, die „ Ornis" , welche er auch redigierte ;
nach dem Rücktritt Cabanis' wurde er Präsident
der deutschen Ornithologischen Gesellschaft,
in dieser wissenschaftlichen Stellung ereilte ihn
der Tod.

Blasius besass eine staunenswerte Arbeits-
kraft. Zur Zeit des II. intern. Orn. Kon-
gresses in Budapest — 1891 — fehlte ein
Referat über den Stand der Oologie. Blasius
kam, wie gewöhnlicli auf grossem Umwege —
über Spanien oder Sicilien — nach Budapest,
mitten in ein grosses Gedränge hinein und als
er erfuhr, um was es sich handle, setzte er
sich um 9 Uhr abends an den Schreibtisch
und lieferte am nächsten Morgen das Referat ab !

Die Ungarische Ornithologisciie Zentrale ist
Rudolf Blasius zu grossem Danke verpflichtet.
Dem Begründer der Anstalt öffnete Blasius
seine reiche ornithologische Bibliothek, aus
welcher dann das wissenschaftliche Fundament
der Anstalt hervorging.

Rudolf Blasius bereiste Ungarn wiederholt

376

különösen a mai,'.\ar Tátrát és az crik-lyi lia-
vasokat, így érintkezésbe .jutott a magyar és
az erdélyi szász körökkel és saját közvetlen
tapasztalásából merítette ítéletét azokra a tá-
madásokra nézve, a melyekkel a magyarságot
illeték. Előadásai, a melyeket szülővárosában
tartott, élő bizonyságai a támadások tartha-
tatlanságának.

De Blasius sokszorosan szétforgácsolta nagy
nmnkabirását s így nem jntott Jiozzá, hogy
egy főművét hagj^on hátra ; de az oruithologia
terén szeivező és agitatórins tevékenysége
mély nyomokat rótt és ugyanaz áll arra a
részre nézve is, a melyet az ,,U.j Naumann"
kiadására és a Gaetke Hemúk „Vogelwarte
Helgoland" editiójára szentelt.

llsztelet emlékének.

M. 0. K.

Erti Gusztáv.

Akkor csapott le reá a halál, mikor hosszú
tevékeny szolgálat után a becsületesen meg-
érdemelt nyugalomba akart vonulni. A M. 0. K.
az elhunytban levelező tagját és egyik leg-
buzgóbb külmunkatársát gyászolja.

Ertl Guszt.\v született 1843 febr. 8-án Dog-
nácskán (Krassószörény ni.); a középiskolát
a pozsonyi és selmeczbányai ev. lyceumokban
végezte, erdészeti képesítését a selmeczi aka-
démián nyerte. 1809-beu kincstári szolgálatba
lépett és többszöri áthelyezés után végre
1891-ben Liptóiíjvárra került, a hol 1907 okt.
2ü-án, mint föerdötanácsost érte el a halál.

Már kora iíjúságától kezdve szenvedélyes
vadász és gyűjtő volt, s nagy madár-, rovar-
tojás-gyűjteményt létesített hosszú működése
alatt, 1890 óta pedig mintaszerű megtigA-elője
lett a madárvonulásnak. Évi jelentései mindig
a legnagyobb gonddal készültek, s nemcsak
az ornithophaenologiai jelenségekre terjedtek
ki, hanem egyúttal rendszeres meteorológiai
megfigyeléseket is foglaltak magukban.

Irodalmilag is működött. Az Aquila-him

besonders die Hohe Tátra und die siebenbür-
gisciien Al])en ; kam so mit ungarischen und
siebcnl)ürgiscii-sächsischen Kreisen in Berüh-
rung und bildete sich aus eigener Anschauung
ein Urteil über den ^Vcrt gewisser Anwürfe
gegen das 1,'ngartum. Seine Vorträge, welche
er in seiner Vaterstadt hielt, sind sprechende
Zeugen der Unhaltbarkeit dieser Anwürfe.

Hi.Asiirs versplitterte aber vielfach seine riesige
Arlieitskraft und kam nicht dazu, ein Hauptwerk
zu liiiitcrlassen, seine organisatorische und
agitatorische Tätigkeit hinterläst aber auf dem
Gebiete der Uruithologie tiefe Spuren, wie nicht
minder der Anteil am Zustandekommen des
grossen Werkes des „Neuen Naumann" und
die Edition von Heinrich Gaetkks Lebenswerk,
der „Vogelwarte von Helgoland".

Ehre seinem Andenken ! U. 0. C.

Gustav Erti.

Der Tod ereilte ilm. als er sicli luicli langer
arbeitsreicher Dienstzeit in den redlich ver-
dienten Ruhestand zurückziehen wollte. Die
U. 0. C. betrauert in dem Verstorbenen ihr
korrespondierendes Mitglied und einen ihrer
eifrigsten auswärtigen ^litarbeiter.

Gustav Erti, wurde am 8. Februar 1843 in
Dognácska (Kom. Ivrassò- Szörény) geboren :
die Mittelst huleu liesuchte er in den evange-
lischen Lycéen in Pozsony und Selniecz-
háiiya. seine Forstbildung erhielt er an der
Akademie zu Selmeczbánya. Im Jahre 1869
trat er in Staatsdienst und kam nach mehr-
fachen Übersetzungen anno 1891 nach Liptó-
Ujvár, wo ihn am 20. Oktober 1907 der Tod
ereilte, nachdem er den Rang eines königl.
Oberforstrates erreicht hatte.

Schon seit frühester Jugend war er ein
leidenschaftlicher Jäger und Sammler, und
legte während seiner langen Tätigkeit eine
grosse \'ogel-, Insekten und Eier-Sammlung ani
seit 1890 wurde er ein musterhafter Beobachter
des Vogelzuges. Seine Jahresberichte zeigten
immer von der grössten Sorgfalt und bezogen
sich nicht nur auf die ornithophänologischen
Erscheinungen, sondern enthielten auch zu-
gleich systematische meteorologische Auf-
zeichnungen.

Literarisch wirkte er ebenfalls. In der

377

sokszor jelejitek iiieu' iipról)!!, éles niciiíiüyolö-
képességröl és nagy képzettségről taiiiiskodó
közlései, azonkívül őrzünk irattáriiiikban egy
nagyobb, ..Liptó megye ornisza" cziniű kéz-
iratot is, melynek sok értékes adatát annak
idején egyéb eniimerácziók adataival együt-
tesen fogjuk közreadni.

Mnnkásságával maradandó érdemeket szer-
zett a magyar lunithojiliacnologia terén.

M. (), K.

Aquila erscliienen oft kleine j\litleiliingen, wel-
che von grossen Wissen und sc harter Ik'obaeli-
tungsgabe zengen. Ausserdem bewahren wir
ein grösseres „Ornis des Komitates Liptó" beti-
teltes Manuskript, dessen viele wertvolle Daten
seinerzeit mit den Daten anderer Enumera-
tionen zugleich veröflentlicht werden.

Dunli seine Tätigkeit erwarb er sich blei-
bende Verdienste auf dem Gebiete der unga-
rischen Ornithophänologie. ü. •'. ('.

Aquila XIV.

48

INDEX ALPHA KEÏICUS AVIUM.

Abdimia abdimi (Seht.). 17(i.
Acrentor modularis (L.)- 14. 1Í1. 113.

Ifil.
Accipitor nisus L.). 306.
Acroccphalus arundinaceu.s (L. . \IV.

XVII. XXV. XXVI. XLIil. U. 115.

19G. 251. 325

— — arundinaceus Gm. XÌV. XXV.
minorRaddeXIV. XXIII. XXV.

— — Orientalis Temm. et Schlay.

XIV. XXIII. XX\'.

— dumetoruin Blyth. 172. 174.

— palustris (Bechst. . XIV. XVI. XX.

XXI. XXIV. X.W. XXVI XLIII.
14. 116. 251.

— — horticolus Naum. XI\'. XX.

XXIII.

— stentoreus Hempr. et Ehr. XIV.
XXIX.

— streperus (Vieill.). XIV. XVI. XIX.

XXII. XXm. 14. 115.
Aerops albicollis (Vieill.) 176.
Ai.x galericulata (L.) 337.
Alauda arborea L. 14. 112.

— arvensis L. 3. 5. 15. 111. 112. 116.
121. 123. 126. 172. 174. 235. ii36.
250.

— brachydact) la Leisl. 251.

— eristata L. 217. 250. 327. 329.
AmpeUs garrula (L.I. XIV. XV. XIX.

XX. XXI. XXIII. XXV. XXVIII.
19. 185. 339.
Anas boschas L. 19. 111. 112. 239.

— crecca L. 19. 112. 239.

— penolope L. 20. 112.

— q^aerquedula L. 20. 112. 213.

— strèperà L. 20. 111. 113.
Anser albifrons (Scop). 180. 332.
intermedius Naum. 240 332.

— — finnmarchicus Gunn. 240.

— anser (L. . 20. 111. 112. 240.

— brachyrhynchus Baili. 333. 334.

— fabalis Lath. 20. 116. 180. 332. 333.

arvensis Brehm. 240. 332. 333.

neglectus Sushk. 180. 240. 332.

333. 334.

t\-picus Lath. 240. 332. 333.

Anthus campestri» (L.). 20. 114.

— cervinus (Pali.). 115. 177.

— pratensis (L.). 20. 113. 172. 174.

— triviális (L.). XLIH. 20. 114. 172.
174. 178.

A(juila chrysaëtus fulva L. 183.

Anthus maculata (Gm.). 21. 114, 244.

— clanga Pall. 114.

— mclanaëtus (L.;. 206.

— pennata Gm. 114.
Archibuteo lagopus (Briinn.) 21. 318.

319.
Ardea alba L. 21. 112. 203. 359.

— cinerea L. 3. 21. 111. 113. 116.
123. 126. 243. 323.

— garzetta L. 23. 114. 206.

— purpurea L. 23. 114. 203. 206.

— ralloides Scop. XXXI. 23 115.
Ardetta minuta (L.). XLIII. 23. 115.

204. 243.
Arenaria interpres L.) XLIII. 177. 178.
Asio accipitrinus (Pali.). 23.

— otus (L.\ 245. 290.
Astur palumbarius (L.). 341.

Bernicla bernicla (L.). 336.
Bonasa bonasia (L.). 182. 317.
Botaurus stellaris (L. . 23. 111. 113.
Buteo buteo (L.). 23. 111. 112. 226.
244. 319. 341.

— desertorum XLIII.

— ferox (Gm.). 337.

— menetriesi Bogd. 183.

Calamodus aquaticus (Gm.). 114

— melanopogon (Temm.). 113. 326.
359.

— schoenobaenus (L.). XLIII. 23.
115. 172. 174. 212. 214.

Calidris arenaria (L.). XLIII. 176. 177.

— flavirostris (L.). 24.

— linaria (L.). 24.

Caprimulgus europaeus L. XLIII. 24.
115.

— nubiens (Seht. . 176.
Cerchueis amurensis XLIII.

— cenchris (Naum.). XLIII. XLIV
24. 115. 359.

— tinnunculus (L.). 24. 111. 112. 244.

— vespertinus (L.). XLIII. XLIV. 24.
115. 184. 225. 229. 230. 231. 232.
233. 237. 244. 337.

Certhia familiáris L 306.
Charadrius alexandrinus L. XLIII.
24. 114. 213. 214. 241.

— asiatica XLIII.

— dubius Scop. 24. 114. 177.

— geoffroy XLIII.

— hiaticola L. XLIII. 113.

— squatarola (L.). XLIU. 113. 176. 178.

Chelidonaria urbica (L.). XLIII. 3. 6.

25. 114. Uli. 121. 122. 123. 127

133. 134. 146. 171. 172. 245.
Chloris chloris (L.). 30. 111. 112. 313.
Chrjsomitris spinus (L.). 80. 185.
Ciconia ciconia (L.). XLIU. XLIV. 3.

4. 31. 113. 116. 121. 122. 123. 125.

133. 22G. 229. 2.ÍŐ. 242. 243. 321.

341. 342. 343. 344.

— nigra (L.). XLID. .38. 113. 117.
123. 182. 321.

Cinclus cinclus iL.) XIV. XVI. XVII.

XIX XXII XXIV. XXX.
albicollis Vieill. XIV. XX. XXVIII.

XXX.

— — melanogaster Brehm. XIV. XV.
XX. XXX.

Circaetus galiicus (Gm.). 38. 113.
Circus aerigonosus (L. l XLIII. ö8.
li:). 203. 204. 214. 244. 326.

— cyaneus (L.). 39. 111. 112.

— macrurus (Gm.). XLITI. 39. 113.

— pygargus (L.). XLHI. 39. 111. 113.
Cisticola cursitans XLIII.
Clivicola riparia (L.). XLIII. 39. 115.

167. 359.
Coccothraustes coccothraustes (L. ).

306. 313.

coccothraustes 220.

Coccystes glandarius XLIII.
Colaeus monedula L.). 320.
Columba oenas L. 3. 39. 111. 112.

117. 121. 123 126.

— palumbus L. 3. 43. 111. 112. 113.
117. 123. 126. 243. 313. 317.

Colymbus auritus L. 115. 179.

— cristatus L. 45. 11 . 239.

— fluviatilis Tunst. 45. 111. 113.

— griseigena Bodd. 46. 113.

— nigricoUis Brhm). 46. 113.
Coracias garrula L. XV. XIX. XXII.

XXIII. XXIV. XXIX. XXX. XLin.

XLIV. 46. 115. 117. 123. 127. 178.
245. 359.
Corvus comix L. XL. 209. 248. 306.
313. 317. 321. 329.

— frugilegus L. XL. XLI. 46. 171.
172. 225. 226. 229. 230. 231. 232.
233. 234. 235. 237. 248. 249. 289.
290. 320. 329. 337.

Coturnix cotnmix (L.). 3. 46. 111. 115.
117. 121. 122. 123. 127. 148. 177.
214. 243.

379

Crateropus carolinensis L. XV. XXIIl.
XXIV. -

— leucopygius Riipp XV. XX.
Cre.x crex (L.). XLIÍI. 3. 49. 116. 123.

127. 242.
Cuculus canorus L. XXXI. XLIII.

XLIV. 3. 4. 6. 51. 114. 117. 121.

122. .123. 124. 126. 127. 133 134.

171. 172. 178. 325.
Cyanecula sueeica (L.). 57. 114. 340.

— — leucocyana Brhm. 172. 174
Cygnus cygnus (L.). 57. 117. 171. 172.

— olor Gm. 57.

Dalila acuta (L.Ì. 57. 112.
Demirocopus major (L.). 311. 328.
Dromas ardeola Payk. 176.

Emburiza calandra L. 57. 111. 112.
226. 250. 306.

— eia L. 57. 11.3.

— citrinella L. 214. 306. 329.

— hortulana L. 57.

— schoeniclus L. XXV. XXVI. 57.
111. 112. 25U.

Eriamatura leucocephala (Scop.). 113.

180.
Erithacus rubecula (L.). 58. 111. 113.

123. 126. 152-162. 172. 174. 251.

306. 312.

Falco lanarius L. Pall. 58. 112.

— merillus (Gerini). 58. 318.

— peregrinus Tunst 317. 318.

— subbuteo L. XLIII. 58 114. 215.
Fringilla coelebs L. 59. 111. 112. 172.

174. 306. 313.

— montifringilla L 59. 306.
Fulica atra L. .59. 111. 112. 118.242.
Fuligula clangula (L.). 59.

— ferina (L.). 59. 112. 213.

— fuligula (L.t. 113. 213.

— hyemalis (L.) 180.

— marila (L.) 59. 113.

— nyroca (Güld.) 59. 112. 239.
Gallinago gallinago (L.). XLIII. 59.

112. 213 242.
■— gallinulla (L.). 60. 111. 113.

— major Gm. 60. 113. 118.
Gallinula chloropus (L.). 60. 111. 113.

242.
Garrulus glandarius L.). 319. 320.

327 329.
Oeocichla dauma Lath. XV XXII

— molli.ssima Blyth. XV. XXII.

— sibirica Pall. XV. XXII. XXIX.

— varia Pall. XV. XXIX.
Geronticus eremita (L.). XXXIII.—

XLI.
Glareola pratincola (L.) XLIII. 60.
115. 213. 235. 240. 241.

Glareola melanoptera .XLIII. .\L1\'.
Grus grus (L.). 3. 60. 113. 123. 126.
(i>-ps fulvus (Gm.) 182. 244. 335.

Haematopus ostralegus L. 177. 178.
Halcyon semicoeruleus (Forsk.) 176.
Haliiictu.s albicilla (L.). 206.
Himantopus himantopus (L.). 62. 114.

181. 213. 214,
Hirundo rustica L. VIII. XXXI. XLIII.

XLIV. 3. 4. 6. 62. 114. 118. 121—

128. 130—133. 137. 141. 149. 160.

161. 167. 171. 172. 177. 178. 227.

246. 324. 325. 327. 340. 346-352.
Hydrochelidon hybrida (Pall.). XLIII.

116.

— leucoptera (Meissn. et Schinz).
XLIII. 71. 115. 213. 239.

— nigra (L.). 71. 115. 213. 214.
235. 236. 239.

Hypolais hypolais iL.) XLIII. 71. 115.
172. 174. 197. 312.

— pallida. 178.

Jyn.x torquilla L. 72. 114. 123. 127.
171. 172. 245. 300. 308. 309. 310.

Lanius collurio L. .XLIII. 72. 115. 118.
123. 127. 171. 172. 178. 312. 320.
325. 326.

— excubitor L. 319.

— isabellinus (Hempr. ctEhr. '. 177.
178.

minor Gm. XLIII.

115. 118.

230. 231. 248. 312.

— nubicus 178.

— senator L. 115.

Larus argentatus Briinn. 113.

— cachinnans. 2U9.

— canus L. 72. 111. 112.

— fuscus L. 178.

— minutus Pall. 72. 115.

— ridibundus L. 73. 111.112. 225. 239.
Limosa limosa (L.). 73. 113. 213.

— lapponica (L.). 177.
Locustella fluviatilis (Wolf.). XLIII.

115. 186. 211. 212.

— luscinioides (Sav.). 73. 114. 212.

— naevia (Bodd.\ 73. 115. 172. 174.
Loxia curvirostra (L.). 186.
Luscinia luscinia iL.) 4. 73. 114. 118.

123. 127. 312.

— philomela (Bechst. . XLIIl. 7.').
115. 172. 174.

Mergus albellus L. 76.

— merganser L. 76.

— serrator L. 179.

Merops apiaster L. XV. XX. XXI.
XXll. XXIV. XXV. XXVI. XXIX.
XLllI. XLIV. 76. 116. 337.

— persieus Pali. XLIII. 176. 177.

Micropus apus (L.). XLIII. 76. 115.

139. 140. 141 142. 143. 144. 145.

163. 164. 165. 166. 167. 169. 171.

172. 245. 324.
Milvus aegytius Gra. XLIII. 176.

— migrans (Bodd.). XLIII. 76. 113.
244.

— milvus (L.). 76. 111. 112. 141.
.\Iimu-i polyglottus L. XVII. XX.

XXVIIl. XX X.
Monticola saxatilis (L.) .\VI. XVII.
XXII. XXIII. XXIX. 76 115.

— solitaria (L.) XV. XVI. XVII. XIX.
XX. XXII. XXIII. XXV. XXVI.

Motacilla alba L. 3. 4 77. 111. 112.
118. 121. 122. 123. 125. 126. 133.
134. 172. 174. 176. 177. 212. 251.
327.

— — subper.sonata (Meado-Waido).
220.

— boarula Penn. 3 82. 111. 112.
123. 126.

— borealis XLIII. 177.

— capensis XLIII.

— Hava L. XLIII. 84. 114. 118. 251.
338.

melanocephala Licht. XLIII. 338.

— — xanthophrys (Sharpé). 338.
Muscicapa atricapilla L. 84 115. 171.

172. 312.

— collans Sechst. 84. 115. 312. 359.

— grisola L. XLIII. 84. 115. 171.
172. 178. 311. 312.

— leucomelanura cerviniventris
(Sharpé). 220.

— parva Bechst. 116. 171. 172. 185.
359.

Neophron percnopterus (L.l. 206. 335.
Nucifraga caryocatactes (L.). 185. 221.

— — caryocatactes (L i. 221.

— — macrorynchos Brehm. 221.
Nnmenius arcuatus (L.). X.\XVII. 85.

111. 112. 177. 178. 181.242.331.

— phaeopus (L.). 85. 113. 177

— tenuirostris Vieill 113. 330. 331.
Nyctea ulula (L.). 185.
Nycficorax nycticorax (L). 85. 114.

Oedicnemus oediiuiomus (L.) 85, 114.

181,
Ueiia capensis (L,), 176.
Oidemia fusca L, 179.
Oriolus oriolu.s (L.\ XV. XVI.

XVIII-XXI. XXIII-XXVIII. XLUI.

4. 85. 115. 119 121 122. 123.

127, 171. 172. 178. 230. 231. 249.

321.
Ortygometra parva (Scop). 88. 114.

213.

— porzana (L.l. XLIII. 88, 114. 213.
214 212.

— pusilla (Pali.) 114. 21:;. 214.

48*

;580

Otis tarda L. 235. 236. 242.

— tetrax L. 181.
Otocorys alpestris (L.i 337.

Pandiou haliaëtus (I..) 88. 114. 176.
Parus ater L. 306.

— coeruleiis L. 306. 30!t. 310. 323.
328.

— cristatus L. 306.

major L. 300. 302. 306.307. 308.
309. 310. 319. 322. 323. 328. 329.

— palustris L. 217. 306. bll. 326.
328.

Passer domesticus (L.). 250. 300.301.
306. 311. 329.

— montanus (L.). XXII. 2.Î0. 300. 301.
306. 308. 309, 310. 311. 329.

Pastor roseus (L.) XIV. XVI. XVIII.

XXII. XXVIl. XXXI. 88. 225. 226.

228. 229. 250. 252-275. 337.
Pavoncella pugnax (L.). XXXI. XLIII.

88. 113. 213. 214. 241. 242.
Pelecanus crispus Bruch. 203 — 210.

— onocrotalus L. 203-208.
Perdix perdix (L.). 230. 231. 236. 237.

243. 313. 318. 321.322. 329.330.
Pernis apivorus (L.). XLIII. 115.
Phalacrocorax carbo (L.|. 88. 113.

— pygmaeus (Pall.). 114.
Phalaropus lobatus (L.). 166. 180.
I'hasianus colchicu.s L. 289. 290. 313.
Ph_\lloscopus acredula (L.'. 4. 89.

113. 123. 127. 161. 162. 172. 174.
177. 201. 251.

— sibilator (Sechst.). 1)0. 114. 172.
174. 199.

— trochilus (L. . .\LII1. !IU. 114. 161.
162. 172. 174. 200.

Pica pica (L.). 230. 231. 249. 306.
Picus viridis L. 306. 311. 328.
Pinicola erythrinus (Pall.) 171. 172.

174.
Pi.sorhiiia scops (L.). ll.'i.
Phitalca lencorodia L. 90. 114.
Plcgadis falcincllus (L). XXX\'II. 90.

115. 181. 206.
Pomatoiliinus rufus L. .X\ 1. XIX.

XXVllI.
Prantincola rubetni (L.). 90. 114.

— rubicola (I..). 90. 111. 112. 123. 251.
Pyrrhula muriua Godm. 220.

— pyrrhula (L.). 91. 306. 329.

— — marina Godm. 220.

pyrrhula (L.). 220.

typica (L.I 220.

Rallus aquaticus L. 91. 111. 11,',. l'14.
Rucurvirostra avocetta. L. 91. 115.
181.

Regulu» regulus (L,), 91. 188.
Kemixa pondulina (L.). 91. ,

Rissa tridactyla (I. ), 113.
RuticillaphoenicuraiL.). 91. 114. 123. j

127. 161. 162. 172. 174.302. 311.

312.

— — raesoh Ilea (Hempr. & Ehrb.)
187.

— tithys (L.). 91. 113. 123. 126. 161
162.

Saxicola oenanthe (L.j. .XI. III. 92.

114. 123. 127. 172. 174. 177. 2.51.
Scolopax rusticola L. 3. 4. 92. 111.

112. 119. 121. 122. 123. 125. 126.

133. 134. 151. 242. 336.
Seriuus serinus (L.). 97. 114, 161.
Sitta europaea L. XXIV. 306, 310.

311. 328.
Spatula clypeata (L.). XLIII. 97. 113.
Stercorarius crepidatus. XLIII.

— pomatorhinus (Temm.). XLIII.
.Sterna albigena Seht. 176.

— anaestheta Scop. 176.

— bergei Seht. 175.

— cantiaca XLIII

— caspia Pall. 175.

— hirundo L. 97. 114.

— macrura XLIII.

— media Horsf. 176.

— minuta L. XLIII. 115.

— — sandersi Hume 175.
Strix Hammea L. 217. 222.
Sturnus vulgaris L. XLI. 4. 97. HI.

H2. 119. 121. 123. 126. 225. 226.
235. 250. 341.
Sylvia atricapilla (L.). 100. 115, 123.
127. 172. 174, 177. 194, 312.

— curruca (L,), 100. 114. 172, 174.
192,

— nisoria (Bechst.), 100, 115. 177.
178. 312.

— simplex Lath. XLIII. 100. 115. 172.
174. 312.

— Sylvia (L.'. XLIU. 100. 115. 172.
174. 191. 251. 320.

Syrnium aluco (L.). 290.

— uralense iPall.). 184. L'76-290.
328.

Tadorna tadorna (L. . 180. 239. 240.

336.
Tetrao tetrix L. 182.

— nrogallus L. 182.
Thouarsitreron dupetit — thonarsi

dupetit — thouarsi. 22o.
Totanus cinereus XLIII.

— fuscns (L.). 101. 113.

— glareola (L). XLIII. ml. 114. 242.

Totanus hypoleucus (L.\ XLIII. liil,
114. 242. 323,

— nebularius Gunn. .XLIII. .XI, IV.
113. 177.

— ochropu» L.^, XLIII 101. 11.!.

— stagnatilis Bechst. XLIII. lui. 114.
181. 213.

— totanus (L.). XLIII. XLIV. 101.
113. 176. 213. 214. 242.

Trinfja alpina L. 101. 113. 176.

— birdi XLIII.

— canutus XLIII.

— minuta Leisl. XLIII. 114. 176.

— subarcuata (Güld.). XLIII. 115.
176.

Troglodytes troglodytes (L.). 306.

307.
Tardus atrigularis Temm. XVTI. XX.

— fuscata L. XVII. XXVIII.

— iliacus L. XVI 1. XIX. XXIII. XXIV.

XXVI. XXVIL XXIX XXX 101
112. 172. 174.

— mcrula L. XV XX. XXII. XXVI.

XXVII. 101. 111. 112. 306. 312.
329.

maxima Seeb. XVII. XX. .XXIII.

— migratorius L. X\T1. XX.X.

— minor Gm. XVII. XXIII.

— musicus L. XVII. XIX. XX. XXL
XXII. XXVI. XXIX. 102. 111. 112.
123. 172. 174. 317.

— naumanni Temm. .WTl. XXVI.
XXVIII.

— (ibscurus Gm. XVII. XXII.

— panasi Cab. XVn. XXVI.

— pilaris L. XVU— XXIII. -XXVII.
XXLX. 102. 172. 174. 306. 338.

— raticollis Pall. XVII. XXX.

— swainsoni Pall. XVII. XXLX.

— torquatus L. XV. X\TI. XX\T.
XXVII. 103. 113.

alpestris Brhm. X\TL XVIII.

XX. XXII. XXIII. XXVI.
orientális Stejneg. XVII. XXIII.

XXVI.
tonjuatus L. XVII. XX. XXVI.

— viscivorus L. XVII-XXIV. XXVI.
XXVII. XXIX. 172. 174.

Tartar turtur (L.\ 4. 103. 115. 119.
121. 122. 123. 127. 313.

— roseogriseus (Lund.). 176.

Upupa epops L. 4. 105. 114. 119.
121. 122. 123. 127. 133. 134. 245.
310. 311. 312.

Vanellus vancllus (L.l. 4. 109. HI.

112. ILI. 121. 123. 126. 213. 225,

22(). 241,
Vultur monachas L. 182, 244. 335.

e;

u-i .

' c>"^ •

*^ t"

A -^

'^ á

v-i

'?

Í— ^

^

t

c/