•^Siî»*'

^It Wet

let. H

t.- m:

»- %.*tr/'

-íjfe ^ V Tff.

*• ^. ti'h^%'-'

il ' V

ariosi. -íB.^asi -it ^J^J^^ ^^'^*.*« ^e^^.^^-^ K •^•*--^» * .. ^'*

... - 1& fc fr Hí^aS'^í^'^^ ¥i .K-. ST'^ ^\ X' ti' >' ti -*- --B ^ Î * ^ fi li * *• *> V- íí ^- ì ^ ^ "t-

■^.r«-r«

il aA mK «46- <»1E ^?^

■"-».rar»;»ir-fc *:»

"f^, K.. S- C_ ï^ Î

»■_ «,

». ».. Tk-- >■

î: 'i.

'*' ? t

:^-.; m. m: %.

% Si. s.

ts r.

,ae^l^.^'^..,»^.»,

¥.. *'

* TT: 3?

%/:h

•s. •i.ai "^^ •B J^.'î^ *ii^Ä -1^ fö ;?*• ..

Í,/ -fe '• j^ ;'«*i/ *^. -» , »i^ ■

^;- :•&. •&■•!- :*&•" ^- "^

tii'^u «it:«&;'^s« -*:«^'

'^:- w. ^ !r

"Si , ^/ ^

1* -ï»

f>- ît'- % ^ .-

;".,:,.";3-"v'.;

r.Lr,Ä-;

,^.*«"''"-:^

#=

W'J"'

îîai-i';;::):;-"-^;

ÍÍ

Dr. irft"«^

■■^"rt.'.îiM

XU. (■*■*** íüTt;.'.

&\

'C^-VíC

"'■Äi'i;'''-'

UT.

, — - 1 FORTHE PEOPLE

FOR EDVCATION

FORSCIENCE

LIBRARY

OF

THE AMERICAN MUSEUM

OF

NATURAL HISTORY

jA.II.H,H.

^

jtii_ÂaEa

MAGYAR KIRÁLYI ORIITHOLOGIAI KÖ2P0HT.

OPFICira EE3IUM HUMARICUM ORNITHOLOGICUM.

AQUILA

PERIODICAL OF ORNITHOLOGY.

ZEITSCHRIFT für ORNITHOLOGIE.

HERMAN OTTÓ. OTTO HERMAN.

TO.M. XVI. BUDAPEST.

1909.

AQUILA.

c^^'^j'ö6(W3'fJ^

CS

A KIR. MAGYAR ORNITHOLOGIAI KÖZPONT FOLYÓIRATA.

PERIODICAL OF ORNITHOLOGY. * JOURNAL POUR ORNITHOLOGIE. ZEITSCHRIFT FÜR ORNITHOLOGIE.

SZERK.

HERMAN OTTO.

XVI. ÉVFOLYAM.

1909.

REDACT.

OTTO HERMAN.

XVI. JAHRGANG. 1909.

CUM TABUHS X ET ICONIBUS 11.

BUDAPEST. A KIRÁLYI MAGYAR ORNITHOLOGIAI KÖZPONT KIADVÁNYA.

1909.

0 ^ / *■

6

J (^ JW*t. Ó

Hornyánszky Viktor cs. és kir. udvari könyvnyniudája Budapesten.

TARTALOM - INHALT.

Herman 0.

Dr. Finsch 0.

Schenk J. Hegïfoky K. CsiKi E. Chernél, I.

Lintia D. CsÖRGEY T.

Frogqatï VV.

Kir. M. O.K. (Kön Victor F.

Schenk J.

A Magyar Királyi Ornithologiai Központ Eine Skizze der Tätigkeit der Königl. mííködéséiiek vázlata . . Ung. Ornithoiogischen Centrale . I

In Memóriám Newton Alfred levelezése Herman Ottóval XLVIII

In Memóriám. The Correspondence between Alí'nd Newton and Otto Herman . XLIX

In Memóriám. Der Briefwechsel von Alfred Newton mit Otto Herman ... LXVIII

Xyngat-Szibériálian és .Afrikában egyaránt Vogelarten, welche sowohl in West- észleltmadárfajok. H. 0. előszavával: Ada- Sibirien als in Afrika beobachtet

lékok az arktikus és palaearktikus régió wiirden.Miteinem Vorworte von 0. H, :

ornithophaenologiájához Materialien zur Ornithophaenologie

der arktischen und palaearktischen Region LXXIX

A madárvonulás Magyarországon az 1908. Der Vogelzug in Ungarn im Frühjahre év tavaszán 19U8 1

Az 1908. évi tavaszi madárvonulás és az Der Vogelzug und die Witterung im idö járása Frühling des Jahres 1908 129

Biztos adatok madaraink táplálkozásáról. Positive Daten über die Nahrung unse- VI. közlemény rer Vögel. VI. Mitteilung .... 139

Adatok húsevő madaraink táplálkozásának Beiträge zur Nahriingsfrage unserer car- kérdéséhez. A Kir. M. 0. K. előszavával : nivoren Vogelwelt. Mit dem Vorworte

A madártáplálék kérdéséhez .... der Königl. U. 0. C. : Zur Frage der

Vogelnahrung 145

Madártani tanulmányutam a Dobrudzsában Meine ornithologische Studienexkursion

in die Dobrudscha 156

Gyakorlati madárvédelmünk 190S — IflOli ben Der praktische Vogelschutz in Ungarn

in den Jahren 1908—1909. . . .179

A madárvédelem kérdése Ausztráliában. Die Frage des Vogelschutzes in Austra- Madárvédclmünk a külföld szemében lien. Mit dem Vorworte : Unser Vogel-

czimü előszóval schütz in den Augen des Auslandes 223

.U.O.C.) Vonulási adatok Hollandiából. III. közi. — Zugsdaten aus Holland. HI. Bericht 280

Ornithophaenologiai naplójegyzetek Latrun- Urnithophaeuologisohe Tagebuch-Noti- bői zen aus Latrun 288

Jelentés az 1909. évi madárjelöléselcröl . . Bericht über die Vogelmarkierungen im

Jahre 1909 245

Kisebb közlések. — Kleinere Mitteilungen.

Csörgey T. Kakukfióka a szobaablakban ....

Maktonpfy L. a szénczinegék családi életéből ....

VevekAn J. a kuvik és szarka mint madárpusztitó . .

Rácz B. Az ökörszem viselkedése a méhesben . .

A kék czinege haszna és alkalmi kártétele

Megfigyelések a fehér gólyáról ....

„ Az arany málinkó és kakuk harcza . . .

A molnárfecske társaséletéből

Dr. GaAl I. Anyáskodó gólyatestvér . . . Barthos Gy. Sziklafalon fészkelő házi fecskék

Ein Kukukjunges im Zimmerfenster . 277 Aus dem Familienleben der Kohlmeisen 279 Steinkauz und Elster als Vogelfeinde . 280 Das Verhalten des Zaunkönigs im Bie- nenstand 281

Nutzen und gelegentliche Schädlichkeit

der Blaumeise 282

Beobachtungen über den weissen Storch 282 Kampf eines Pirols und Kukuks . . 283 Aus dem Gesellschaftsleben der Mehl- schwalbe 283

Mutterstelle vertretendes Storchge- schwisterpaar 284

An Felsenwänden nistende Mehl- schwalben 284

Lintia D. Néhány adat ritkább hazai madártojásokról

Chernél I. Rendellenes színezetű Emberiza citrinella L.

Szomjas G, A tövisszúró gébics (Lanius collurio L ) albinója

l'AvAY- Vájna F. Az Onesia cognata mint madárparazita . .

CsöKOEY T. Petényi madártani jegyzeteiből. A fehér- körmíi vércse

Lintia D. Adatok a Saxicola stapazina L.) és Saxicola aurita Temm. Magyarországon való előfor- dulásához

Chernél I. A kormos légykapó fészkelése Magyar- országon

Schenk J. A pásztormadár 1909. évi megjelenése

és fészkelése Magyarországon ....

Greschik J. a keresztcsőrű tömegesebb megjelenése Magyarországon 1909. nyarán ....

» Ornithologiai jegyzetek a Szepességhöl

Szomjas G, Naplójegyzetek a Hortobágyról ....

Lowieser I. Merops apiaster L.-telep a titeli fensikon .

» Neophron percnopterus (L.) előfordulása

Batrbos Gy. Gypaëtus barbatus (L. előfordulása a Re-

tyezátban

Szemére L. Ismeretlen Syrrhaptes paradoxus (Pall.)

adatok

Kir. M. O.K. (Kön. U. O.C.) Kiegészítő adatok a Syirhaptos

paradoxus (Pall.) 1908 évi inváziójához SzEöTs B. Muscicapa parva (Iîeohst.) fészkelése Ta-

varnán

Kir M.O.K. (Kön. U.O.C.) Butoo ferox (Gm.) ismételt gyakori

előfordulása

Schenk J. Megjelölt fehér gólya Olaszországban

Pásztor S. Vonuláson levö vadludak iránytartása . .

Iíatschi Gy. Madárvonulás Brailában

Mauks V. Madárvonulási adatok Veresköről (Giimör

megye)

Pascsenko Sz. Madárvonulási megűgyelések Jaroslavból .

Einige Daten über seltenere heimische Vogeleier 285

Farbenaberration bei Emberiza citri- nella L 280

Albino eines Dorndrehers (Lanius col- lurio L.) 287

Onesia cognata als Vogelparasit . . . 288

Aus dcnornith. Handschriften v.Petényis. Der Rötelfalke 290

Daten über das Vorkommen von Saxicola stapazina (L) und Saxicola .aurita Temm, in Ungarn 292

Das Nisten des schwarzgrauen Fliegen- langers in Ungarn 293

Das Erscheinen und Brüten des Rosen- stares in Ungarn im Jahre 1909 . . 294

Das massenhaftere Erscheinen der Kreuzschnäbel in Ungarn im Sommer 1909 299

Ornithologisches aus der „Szepesség" 305

Oinithologische Tagebuchnotizen vom Hortobágy 30G

Merops apiaster L.-Kolonie am Plateau in Titel 307

Vorkommen von Neophron percno- pterus (L.) 308

Vorkommen von Gypaëtus barbatus (L.) im Retyezát 308

Unbekannte Daten über Syrrhaptes paradoxus (Pall.) 308

Krgänzungsdaten zur Invasion 1908 von Syrrhaptes paradoxus (Pall.) . . . 309

Das Nisten von Muscicapaparva (Bechst.) in Tavam a 309

Wiederholtes häutiges Vorkommen von Buteo ferox (Gm.) 309

Gezeichneter weisser Storch in Italien 310

Das Einhalten der Richtung auf dem Zuge befindlicher WUdgänse . . . 311

Vogelzug in Braila 312

Vogelzugsdaten aus Veresko (Komitat Gömör) 313

Vogelzugsbeobachtungen aus Jaroslav 313

Schenk J. Phaenologiai irodalmi értesítések — Phaenologische Literaturberichte 316

Birds useful and harmful ... 337

A Petényi-emlék — Das Petényi-Denkmal . 338

Personalia 338

Intézeti ügyek — Institutsangclegenheiten . . . . . 339

Gyűjtemények — Sammlungen 3ií

Könyvtári kimutatás — Bibliotheks Ausweis . . 344

Necrologus . . 353

Index alphabcticus avium 355

AQUILA.

A MAGYAR KIRÁLYI MADÁRTANI KÖZPONT FOLYÓIRATA.

PERIODICAL OF ORNITHOLOGY, EDITED BY THE ROYAL HUNGARIAN CENTRAL-BUREAU FOR ORNITHOLOGY.

JOURNAL POUR L'ORNITHOLOGIE. PUBLIÉ PAR LE BUREAU CENTRAL ORNITHOLOGIQUE ROYAL HONGROIS.

ZEITSCHRIFT FÜR ORNITHOLOGIE,

ORGAN DER KÖNIGLICH UNGARISCHEN

ORNITHOLOGISCHEN CENTRALE.

Nr. 1—4. sz. 1909. Decz. 20.

Budapest, József-körút 65.

Évfolyam XVI. Jahrgang.

Magyar Királyi Ornithologiai Központ működésének vázlata.

Irta Herman Ottó.

A Magyar Királyi Ornithologiai Központot magas rendelet az állam által javadalmazott királyi intézetek közé sorfizta és egyben meg- hagyta a földmivelésiigyi miniszterinm hatás- körében.

A gazdasági madártan kérdéseiben a/, in- tézet véleményező forum és ez a feladata az idevágó nemzetközi kérdések felmerülése ese- tében is.

Tudományos kérdésekben az intézet sza- bad keze biztosítva van: e téren egyedüli fölöttes hatósága a szabad, objektiv kritika, melyet működése fölött mások gyakorolnak, de a mit önnönmaga is végez.

Az intézet helyzetében bekövetkezett vál- tozás már magában véve is megokolja, hogy áttekintsük legfontosabb munkálatait és szol- gálatait. Ez azonban még csak az egyik in- dító ok.

A másik ok a/, a körülmén}', hogy a ma- dárvonulás kísérleti vizsgálata során egy, Magyarország délkeleti részében, Hidráién (Erdély) kiköltött, Schunk .Iak.m; magy. királyi adjunktus által a "209. számú alumínium gyű- rűvel 1908 július 10-én megjelölt fehér gólya- fiók — C'iconia ciconia — Afrika legdélibb részén, Natalban, Seaforth körül, Himeville, — Polela kerület — került kézre.

Ez a gólyafiók, arossitteni madármegfigyelő állomás által megjelölt északnémetországi gó- lyafiókákkal együtt, melyek egyike egészen A(niil:i XVI.

Eine Skizze der Tätigkeit der Königlich Unga- rischen Ornithologischen Centrale.

Von Otto Herman.

Die Königlich Ungarische Ornithologische Centrale wurde auf hohe Anordnung in die Reihe der vom Staate dotierten königlichen Institute eingestellt und im Wirkungskreise des königlichen Ministeriums für Ackerbau belassen.

In Sachen der Ornithologia oeconomica bil- det die Anstalt das beratende Forum und ist ihre Stellung ebenso, auch in einschlägigen internationalen Angelegenheiten.

In wissenschaftlicher Beziehung ist die An- stalt in Tätigkeit und Entschliessung vollkom- men frei ; ihr Forum ist in dieser Beziehung die freie objektive Kritik, welche an ihr, aber auch durch sie geübt wird.

Diese Wandlung in der Stellung der An- stalt bietet schon an sich den Anlass, eine Übersicht der wichtigsten Arbeiten und Lei- stungen derselben zu geben. Das ist aber nur ein Moment.

Ein zweites ist der Umstand, dass im Ver- folg der experimentalen Untersuchung des Vogelzuges, ein, im südöstlichen Ungarn (Er- dély), in Hidvég erbrüteter, durcJi den kgl. Adjunkten Jakob Schenk mit dem Aluminium- ring — Nr. 209 — am 10. Juli 1908 gezeich- neter Jungstorch — Ciconia ciconia — , tief im südlichsten Teil Afrikas, in Natal, n. zw. um Seaforlii^ Hiineville, Bez. Polela, erbeutet wurde.

Dieser Jungstorch beweist, im Verein mit den, im ^Vege der Vogelwarte Rossitten ge- zeicliiielen iHirddeutscheu Jnngstörchen, deren

I

JI

a Kalaliari-i<i\atafïi.i>- clörfiiyoiiuilt, ' a|KHlikti- kus Ijiztüssággal igazolja, liogy a icilaearkiikns regióban költő gólyák a telelő állomásaikhoz, majd onnan vissza a palaearktikiis regióba ve- zető vándorlásuk során a „vonalon" = egyen- lítőn átrepülnek, hogy tehát Mortensen dán gimnáziumi tanitó (Viborg) módszerének al- kalmazásával, — a ki először használt felira- tos aluminium gyűrűket. - két, egymástól távol eső ponton megfigyelt vándormadár azonossága abszolút biztossággal megállapít- ható. Mindkét mozzanat, u. m. az egyenlítő átrepülése és az azonosság megállapítása a madárvonulás vizsgálata terén nagy jelentő- ségű vívmány, úgy külön-külön, mint össze- függésükben.

Most, hogy az első magyar gólya átvágott az egyenlítőn, itt az ideje annak, hogy egy pillantást vessünk a múltba, számot vessünk a jelennel, hogy lehetőleg a jövőbe is vet- hessünk egy pillantást.

Kezdjük meg a sort a történet kritikai váz- latával.

A történeti vázlat.

A Magyar Királyi Ornithologiai Központ eredetileg — köztudomás szerint — a Buda- pesten 1891-ben megtartott második nemzet- közi ornithologiai kongresszus kifolyásának tekintendő, a mely kongresszus Magyarország ornithologiai törekvéseit két, élesen megkülön- böztethető korszakra osztotta. Az első korszak visszanyúlik a XVIIl ik századba, a Linné előtti korszakba, midőn zombori Lippay György 1721- ben kiadta^ — valószínűleg több meg- előző kiadás után — a „Calendarium oeco- nomicum perpetuum" czimű művét, a melyben fontosabb mezőgazdasági munkákat hizonyos vándormadarak érkezésével kapcsol össze. A kezdet tehát oeconomico-ornitìiophaenologiai volt.

' Dr. Thienemann J. „Vogelwarte Rossitten." „Ge- zeichneter Storch in der Kalahari-Wiiste in Süd- afrika erbeutet'. Reichenow Ornith. .Monatsberichte, Februariusi füzet 1909.

- Schenk Jakab : „A madárvonulás kiséileti vizsgá- lata és eredményei". Term. Tud. Közlöny -180 és 481 füzet 1909.

einer l)is zur \\'iist(' Kalahari vordrang.' mit apodiktischer (ìewissheit, dass die in der palaearktischen Region brütenden Störche, auf ihrer Wanderung zu den Winterungs- plätzen und auch zurück ins Palaearkti- kuni. die .,Linie" ^ den Aequator übei-flie- gen, dass also durch Anv\endung der Methode des dänischen Gymnasiallehrers Mortensen in. ^'ib(u•g. der die mit Inschriften versehenen Alumiuiumringe als erster gebrauchte, die Iden- lität des an zwei entfernten Punkten tjeobacli- teten Zugvogels luit absoluter Sichcriieit fest- gestellt werden kann. Beides : das Überfliegen des Acquators und der Beweis der Identität, bildet auf dem (íebiete der Erforschung des Vogelzuges eine hochbedeutende Errungen- schaft, u. zw. einzeln und im Zusammenhange.

Nun also, wie gesagt, auch der erste unga- rische Storch „die Linie passierte", ist es an der Zeit einen Blick in die Vergangenheit zu werfen, die Gegenwart zur Rechnung heran- zuziehen, um möglicherweise einen Blick auch in die Zukunft werfen zu können.

Beginnen wir also mit der kritischen ge- schichtlichen i'bersicht.

Zur Geschichte.

Bekanntlich ist die heutige Königlich Un- garische Ornithologische Centrale ursprünglich als Ausfluss des iu Budapest im Jahre 1891 abgehaltenen zweiten internationalen Ornitho- logischen Kongresses zu betrachten, der Un- garns Bestrebungen auf dem Gebiete der Orniiholügie überhaupt, iu zwei scharf ge- trennte Epochen teilte. Die erste Epoche reicht bis ins XVllI. Jahrhundert in die vorlinnéa- nische Epoche zurück, als Georg Lippay de ZoMBOR sein „Calendarium oeconomicum per- petuum" im Jahre il'li'^ und wahrscheinlich schon nach mehreren früheren Autlagen, her- ausgab, worin der Beginn wichtigerer land- wirtschaftlicher Arbeiten, mit der Ankunft gewisser Zngrögel in Verbindung gebracht wurde. Der Anfang war also oeconomico-onaliw- phaenologisch.

' Thienemann, Dr. J. „Vogelwarte Rossitten. " Ge- zeichneter Storch in der Kalahari-Wiiste in Südafrika erbeutet. Kkrhenows Ornith. Monatsberichte, Februar- heft 1909.

- Jakob Schenk : , A madárvonulás kísérleti vizs- gálata és eredményei." Term. Tud. Közlöny Heft 480 und 481. 1909 ciitiiomnieu.

m

Az első korszak, uttalan-utakon haladva, sőt gj'akraii a niegseniniisülésig niegakadvii, az 1891-iki kongresszusi évig tartott. A má- sodik korszak a kongresszus előmunkálatai- val kezdődik — 1889 körül — és tart a mai napig.

Az első korszak szakaszait a nemzeti szellem hanyatlása alkotja; a II. Rákóczi Ferencz által vezetett szabadságharcz elnyo- mása után, midőn a főnemesség elgermani- zálódott, a kisnemesség, mint a közélet veze- tője, műveltség szerint ellatinosodott; a nem- zet jobbágysorban élő része természetes ösztöneire és a magynr fajra kiválóan jellemző józan ítélőképességére volt bízva, a mely tulajdonsága a legsúlyosabb történeti meg- próbáltatásokon is átsegítette.

A XVni. század végén ébredni kezdett a nemzeti szellem és a nemzet sok tia nem- csak lehetővé tette, de előbbre is vitte a tudománynak nemzeti nyelven való művelé- sét. A nemzet nyelvén megjelentek chemiai, physikai, botanikai, zoológiai müvek, melyek mint nyelvi és stilisztikai szempontból jelen- tősek, a tanításra is jó hatással voltak. A tankönyvek ekkor a madarakat is felölelték.

A németországi Naumann - korszak kezde- tével egyidejűleg — és avval sokszorosan össze is függve — megindul Magyarországon Petényi korszaka, a már teljesen részletező, leíró ornithologia korszaka. S épp ligy, a mint a XAUMANN-ok törekvése egy széles ala- pon megírt, mindent felölelő nagy mű meg- írására irányult, úgy Petényi is erre, és egy ilyen műhöz szükséges aujag összegyűjtésére törekedett, e mellett fönntartotta a külföld legjobbjaival való benső összeköttetéseit és fáradhatatlanul agitált az ügy érdekében hazájában.'

így érkezett meg 1848, a szabadságharczok éve, melynek intenzív hatása Magyarországra is kiterjedt. Nemzetiségeink — különösen a szlávok és oláhok (a mai „románok") — mint napjainkban, úgy akkor is Magyarország ellen fordultak és egy vad gyülevész tömeg megtámadta Xagyenyedet, a Bethlen Gábor alapította virágzó református Kollégium szék-

' Lásd Herman Ottó: „Petényi JAnos Salamon, a magj'ar tudományos madártan megalapítója". Élet- kép. Budapest 1891. Koncrressziisi irat.

Diese erste Epoche dauerte, auf schwerem Wege fortschreitend, oft auch bis zur Ver- nichtung unterbrochen, bis zum Kongressjahre 1891. Die zweite Epoche beginnt mit den Vorarbeiten zum Kongresse um 1889 und dauert bis heute.

Die Etappen der ersten Epoche bildet der Niedergang des nationalen Geistes, nach Nie- derkämpfung des durch Franz Rákóczi II. ge- führten Freiheitskampfes, nach welchem der Hochadel germanisiert, der Kleinadel, als Führer des öffentlichen Lebens, in seiner Bil- dung latinisiert wurde, der nichtleibeigene Teil des Volkes seinen natürlichen Instinkten und der, den ungarischeu Stamm auszeich- nenden Nüchternheit im Urteile überlassen wurde, welche Eigenschaft demselben selbst über die allerschwierigsten geschichtlichen Epochen durchgeholfen hat.

Am Ende des XVIII. Jahrhunderts erfolgte wieder das Erwachen des nationalen Geistes und es erstand eine ganze Kohorte von Män- nern, welche die Pflege der Kultur in der Sprache der Nation nicht nur verfochten, sondern auch betätigten. Es erschienen in der Sprache der Nation Werke über Chemie, Phj^- sik, Botaink, Zoologie, welche sprachlich und stylistisch bedeutend waren und ihre Wirkung auf den Unterricht nicht verfehlten. Die Lehr- bücher umfassten dann auch die Vögel.

Zur Zeit als in Deutschland die Naumann- Epoche begann, beginnt im Kontakt mit der- selben in Ungarn jene v. Petényis. Das war schon hüben und drüben spezielle, descriptive Ornithologie. Und so gut als das Bestreben der Naumanns in einem umfassenden Haupt- werk kulminierte, war auch v. Petényi be- strebt zu einem solchen das Material zu be- schatten, dabei pflegte er innige Verbindung mit den Besten des Auslandes und agitierte unerniüdlieli in der Heimat.^

So kam das Jahr der Freiheitskämpfe, 1848, heran, welches auch auf Ungarn seine inten- sive Wirkung ausübte. Gerade so, wie heut- zutage, kehrten sich auch damals die Natio- nalitäten, besonders Slowaken und die histori- schen Valachen — die heutigen „Rumänen" — gegen Ungarn und eine Horde überöel die Stadt Nagyenyed im siebenbürgischen Landesteile,

' Vide 0. Herman : „J. S. von Petényi u. s. w." Budapest, 1891. Kongress-Schrift.

l*

IV

városát, mely gazdag könyvtárral és igen szép természetrajzi gyűjteménynyel is bírt. Ennek ornitlujkiniai anyagát éppen az időtájt ZnYK Miklós igen magas fokra fejlesztette.

A vad tömeg a várost felgyújtotta, kirabolt és legyilkolt mindent, a mi magyar és meg- közelíthető volt és valóságos A'andalizmnssal földúlta a Kollégiumot, a könyvtárat és az összes gyűjteményeket. Zkyk professzor iratai- nak csak töredékét menthette meg; ezek alap- ján irla meg később a madarak vonulásáról szóló értekezését a múlt század ötvenes éveinek elején, mely halála után jelent meg Kolozsváron.^ Ennek a valóban derék férfiú- nak egyéb megmentett, úgyszintén a későbbi években keletkezett iratait özvegye intéze- tünknek adta át.

Az első korszak ez éveiben rossz napok jártak Petényi J. SALAMON-ra és iskolájára is. PETÉNYi-nek legnagyobb erőfeszítésébe került a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményének és könyvtárának megmentése.

A szabadságharcz leverésével Magyarország gúzsba volt kötve, minden megakadt, minden kötelék elszakadt és félelmetes, szinte halotti csend uralkodott. Petén Yi-t súlyos kór támadta meg és 1855-ben el is ragadta. Nagyszámú iratai halála után nagyobbrészt elkallódtak ; ornithologiai anyagának csak töredékeit sike- rült megmenteni s ezek csak negyven évi küzdelem után válhattak a tudomány liasz- nára Csorgey Titus földolgozásában. -

Az abszolutizmus, majd a provizórium alatt a kultúra más utakat követett. Stetter F. W., jó faunista, 1801-ben Nagyszebenben kiadta ornithologiai megfigyeléseit; a bécsi cs. és kir. zoológiai és botanikai Társaság sok munkaerőt magához vonzott.

' „A madarak költözése". Kézirati hagyatéka után az„Orvos-Természettudomáuyi Értesítőben" Kolozsvár 1889 pag. 39.

- „Madártani töredékek Petényi J. Salamon iratai- ból." líudapest lfl04.

d(Mi Sitz des viiiii Fürsten Gabriel Bethlkn ge- gründeten, blühenden reformierten Kollegiums, mit reicher Bibliothek und schönen, auch natur- historisciieii Saiiiiiüungen, deren ornithologi- scheii 'i'eil damals Nikolaus von Zeyk hoch entwickelte.

Die Horde steckte die CJtadt in Brand, plün- derte und mordete alles was Ungar und er- reichbar war und zerstörte, wirklicli vandalisch. das Kollegium, die Bibliothek und sämtliche Samndungen. Professor von Zeyk rettete nur Bruchstücke seiner Schriften, auf welclie er dann später seine Abhandlung über den Zug der ^'ögl■l basierte. Sie entstand zu Anfang der fünfziger Jahre des vorigen Jahrhunderts und erschien posthum in Kolozsvár.' Die geretteten und zum Teil auch später entstan- denen Schriften dieses wirklich ausgezeich- neten Mannes übergab die Witwe unserer Anstalt.

Sehr übel erging es auch in dieser Zeit der ersten Epoche Sal.amon v. Petényi und sei- ner Schule. Petknyi hatte die grösste Mühe die Sammlungen und die Bibliothek des ung. National-Museums zu retten.

Nachdem der Freiheitskampf niedergewor- fen und Ungarn förmlich geknebelt wurde, geriet alles ins Stocken ; alle Bande rissen und es herrschte eine unheimliche — man möchte sagen — Todesstille ; v. Petényi be- fiel ein schweres Siechtum, welches ihn im Jahre 1855 dahinrafi're. Die grosse Masse seiner Schriften geriet nach seinem Tode in Verstoss und vom ornithologischen Teile wur- den nur Bruclistücke gerettet und erst nach vierzigjährigem Kampfe in der Bearbeitung TiTus Csörgeys für die Wissenschaft zugäng- lich gemacht. -

In der Zeit der absoluten und sjiäter der gemässigteren Unterdrückung, verfolgte die Kultur zum Teil andere Wege. F. W. Stetter, ein gescJiätzter Faunist. gab seine ornitholo- gischen Erinnerungen im Jahre 1861 in Her- mannstadt heraus, die k. k. zoologisch-bota- nische Gesellschaft in Wien zog viele Arbeits- kräfte an sich.

' ,A madarak költözése" (Der Zug der Vögel) aus dem handschriftlichen Nachlass in: „Orvos-Természet- tudományi Értesítő' Kolozsvár 1889 pag. 39.

= Ornithologische Fragmente aus den Handschrif- ten von J. S. V. Pf.tknyi. Gera-Untermhaus 1905.

Ez idôtiijt iiaiîy változás ment végbe.

A nemzet felocsúdott, a porosz - osztrák háború kedvező alakulatát — 18G(j — ügye- sen felhasználta, kivívta alkotmányának vissza- állítását, evvel annak Iclietőségét, hogy törté- neti egyéniségét megőrizve. Európ:i kulturális életében részt vegyen, intézményeket létesít- hessen és a nagy hiányok pótlásához fogjon.

Ennek a korszaknak az elején tiuóif Lazák K.4lmán, Brehm apó nagy tisztelője, közzétett egy tanulmányt „a madarak vándorlásának okairól".' Ez az értekezés engem, az erdélyi múzeum akkori konzervátorát, arra bírt, hogy 1867 és 186S-ban Erdély középmedünczéjének két pontját a tavaszi vonulás egész tartamára megszánjam, a megfigyeléseket lege artis végrehajtsam és azdkat feldolgozzam.^

Éppen ez időtájt jelent meg Csatú J.4nüs- nak Alsó-Fehér és Hunyad megye madarainak vonulásáról, vándorlásáról és életnukljáról irt, pályadíjjal jutalmazott dolgozata, mely később M.4DARÁSZ G^uL-i „Zeitschrift für die gesammte (ornithologie" ez. folyóiratának II. kötetében német fordításban is megjelent."*

Megjegyzem, hogy Zevk professzor halála után önkénytelenül, de természetszerűleg is CsATü J.ixos lett Erdély ornithologiájának vezére és megöregedve bár, még ma is az. Nagyenyedi otthonában olyan gyűjteményt teremtett, a melyben megvan Erdély ornisá- nak minden ismert faja és ;ilakja. Klasszikus gyűjteményének megmaradásáról már előre gondoskodott. Cs.vrú J.ÁNOs-sal l)enső viszonyban állottak az ornithologia többi tevékeny munká- sai is, mint BüiiA Elük és Ádám és dr. Knöpfler Vii,MOH, a nagy érdemeket szerzett orvos.

Chkiínelházi Chernél Kii.MÁN-nak — az atya — és IsTvÁs-nak — a fiú, és messze földiin ismert ornithologus — a madarak vonulásáról irt érte-

' „A madarak váudorlásainak oUairól". Tenu. -Tud. Közi. VI. p. .58. ISOtì.

- Erdélyi Múzeum Egylet Évkönyvei. Toui V. 1868-1870. Tom Vi. 1871-1873.

' A pályadíjjal jutalmazott ma^'ar szöveg az Er- délyi MúzeumEfirylct Évkönyveinek VI kötetében 1871- ben jelent meg.

Zu dieser Zeit vollzog sich eine grosse Wandlung.

Die Nation ermannte sich, benützte ge- schickt die günstige Gelegenheit des deulscb- östcrreicliischen Krieges — 1866 — nnd er- rang die Wiederherstellung der ^'erfassung, daniit die Mögliclikeit. ihre historische Eigen- heit bewahrend, sicii in <lie kulturelle Strö- mung Europas einzufügen, Institute zu schatten, an das Füllen grosser Lücken heranzutreten.

Zu Anfang dieser Periode schrieb Graf Kolo- M.4N Lázár, Vater Brehms grosser Verehrer, eine Abhandlung über die ,, Ursachen der "Wan- derung der Vögel".' Diese Abhandlung bewog mich, den damaligen Konservator des sieben- bürgischen Museums, in den Jahren 1867 und 1868 zwei Punkte des siebenbürgischen Mit- tellandes für die ganze Dauer des Frühjahrs- zuges zu beziehen, die Beobachtung lege artis durclizuf'ühren und zu bearbeiten.'^

Und zu eben dieser Zeit erschien die preis- I gekriinte Arbeit Johann v. Csatos über Zug, Wanderung und die Lebensweise der Vögel der beiden Komitate Alsó-Fehér und Hunyad, welche später in v. Madarász' Zeitschrift für die gesamte Ornithologie IL auch in deut- scher Sprache herausgegeben wurde. ■'■

Icli will bemerken, dass nach Professor VON Zeyk, Joh. von Cs.\tó unwillkürlich aber natürlich die Fülirerschaft in der Oridthologie der siebenbürgischen Teile Ungarns zufiel, die er hochbetagt auch bis heute behielt. Er sclinf in seinem Hause in Nagy-Enyed eine Samndung, die alles enthält, was an Arten uni Formen der siebenbürgischen Ornis be- kannt ist und liat er für die Sicherlieit seiner klassischen Sammlung auch für die Zukunft vorgesorgt. Eng verbuiulen mit v. Csatú und in .Ornithologie tätig waren Alexius und Adam VON Buda und der vielfach verdiente Arzt Dr. Wilhelm Knöpklek.

Mit den Aljiiandlungen der beiden Chernél VON Ciik[;nelháza, Kolü.xlan — Vater — und Stefan der weitbekannte Onitholoue — Sohn — über

' A madarak vándorlásainak okairól. Term -Tud. Közi. VI. p. 58. ISGG.

'' Erdélyi Múzeumegylet Évkönyvei. Tom. V. 1868 — 1870. Tora, VI. 1871-"l87:i.

•' Der preisgekrönte ungari.sche Text erschien im VI. Bande der .lahrbiieher des siebenbürgischen Mu- seum-Vereines 1871.

VI

kezesével ér véget Magyarország ornitholo- giájának és ornithophaenologiájának első kor- szaka.*

A második korszakba vezető átmenetet az 1884-ben néhai Rudolf trónörökös védnöksége alatt megtartott első nemzetközi orníthologlai kongresszus közvetítette, a mely külsőségei szerint valóban fényesen folyt le ; megterem- tette az állandó nemzetközi oniithologiai l)izott- ságot" és megindította ..Ornis" ez. folyóiratát. Ezen a fényes kongresszuson csupán egyet- len egy magyar ornithologus jelent meg. Ebből sokan azt következtéitek, hogy Magyarorszá- gon az ornithologiának sem múltja, sem jelene nincs. Az igazság azonban az volt, hogy e szép tudománynak magyar művelői nem voltak szervezve s így nem is lehettek képviselve.

A második kongresszus székhelyévé Buda- pest, a magyar birodalom fő- és székvárosa szemeltetett ki, a P. I. 0. C. elnökévé dr. Bl.\sius RüDOLF-ot választották meg ; őt bízták meg az ..Ornis" szerkesztésével is. A P. I. 0. C. feladata az volt, hogy a földkerekség minden pontján ornithologiai megfigyelő-állomásokat szervez- zen és azok adatait feldolgozza. A szervezés nagy hibái és az a körülmény, hogy a bizott- ság tagjai földünk minden pontján elszórtan laktak és így tanácskozásra nem gyűlhettek össze, továbbá az a körülmény, hogy az elnök- ség líraunscliweigban, a titkárság Bécsben székelt, mindez súrlódásokra vezetett, melyek a P. 1. 0. C. működését megbénították. A máso- dik kongresszus szervezése végre is a magyar helyi bizottságra szállott.

A magyar bizottság szervezési működése volt a magyar ornithologia második korsza- kának megnyitója és tényleges bevezetése,' és mivel már ekkor szó volt a magyar erők lehe- tőleg maradandó szervezéséről, a bizottság működése kezdettől fogva czéltudatos volt.

Az első feladat a magyarországi erőknek elsősorban a kongresszus érdekében való egye- sítése, majd egy mintamegfigyelés keresztül- vitelére való megnyerése volt, a mi teljes sikerrel is járt.

' Chernél Kálmán : A Magyar Orvosok és Termé- szetvizsgálók XXI. nagygj'íllése 1879. Chernél IstvAn: „Hasznos Mulattató'- XIV. 188(!.

- Permanentes Internationales Ornithologischea Comité, liividen jelölve P. I. O. C.

den Zug der Vögel ' schliesst die erste Epoche der ungarisclien Ornithologie und spezieller auch der Ornithophaenologie Ungarns ab.

Den Übergang zur zweiten Epoche bildet der erste internationale Ornithologische Kon- gress vom Jahre lcSS4, der unter den Auspi- zien weil. Kronpinzen Rudoli- in Wien tagte, sehr glänzend verlief, das Permanente Inter- nationale Ornithologische (Vimité- schuf, und die Zeitschrift ..Omis" begründete. Auf die- sem glänzenden Kongresse erschien ein ein- ziger ungarischer Ornithologe. Aus diesem l'jnstande wurde vielfach geschlossen, dass die Ornithologie in Ungarn keine Geschichte und keine Pfieger hat. Die Wahrheit war, dass die Pfleger des schönen Wissenszweiges keine Organisation besassen, mithin nicht vertreten wurden.

Als Vorort für den zweiten Kongress w'urde die Reichs Haupt- und Residenzstadt Ungarns, Budapest gewählt : als Präsident des P. I. 0. C Dr. Rldolf Blasiüs- Braunschweig bestellt und mit der Redaktion der „Ornis" betraut Das P. I. 0. C. hatte die Aufgabe den Erdball mit ornithologischen Beobachtungsstationen zu besäen und die Daten zu bearbeiten. Die grossen Fehler aber in der Organisation und der Umstand, dass die Mitglieder des P. I. 0. C, über den ganzen Erdball zerstreut, nie an eine Beratung schreiten konnten ; fer- ner jener, dass das Präsidium in Braunschweig, das Sekretariat in Wien residierte, führte zu Reibungen, welche das P. I. 0. C. lahmleg- ten. Das Ende war, dass die Organisation des zweiten Kongresses ganz an die ungarischen Lokalkomitees abgegeben werden musste.

Diese organisatorische Tätigkeit der ungari- schen Komitees bildet die Eröftnung und tat- sächliche Einleitung der zweiten Epoche der ungarischen (Ornithologie und da es sich um die möglichst bleibende Organisation der un- garischen Kräfte handelte, war die Tätigkeit der Komitees von Anfang an zielbewusst.

Das erste war, alle ornithologischen Kräfte Ungarns, vorerst im Dienste des Kongresses, zu vereinigen, zur Durchführung einer Muster- beobachtung zu gewinnen und in Funktion zu bringen, was auch vollständig gelungen ist

' Chebnel KIliUn : A Magy. Orvosok és Term.- vizsg. XXI. nagygyűlése 1879. CnEHyEL István „Hasz- nos Mulattató" XIV. 188G.

= KüKz: P. I. 0. C.

VII

A megfigyelést a szakiiriiitliiihjgusok 1890 tavaszán végezték az akadémiai képzettségű királyi erdôtisztek bevonásával, a kik az országban való eloszlásuknál fogva jó nieg- figyelö-liálózatot alkotnak. A nyert anyag fel- dolgozva az 1891-re egybehívott második kongresszus elé került és alapját szolgáltatta a következő publikácziónak : „A uuidárvonu- lás elemei Magyarországon ISO l-ig. írta: HnRMA.\ Ottü. Budapest 1895". A niií a minta- megfigyelési anyagon kivül magában foglalja az 1890 előtt publikált összes magyarországi vonulási adatokat : a feldolgozás határozottan inegállai)íi((tt methodns szerint történt, az 1890. évi mintamegfigyelés adatanyaga hasonló- képpen dolgoztatott fel.

Mindaz, a mi magára a második kongresz- sznsra vonatkozik, megvan a kongresszus ki- adott irataiban és itt nem jön figyelembe.

Áttekintésünk szempontjából csak az a lénye- ges, a mi a magyar ornithologia második kor- szakának bevezetésében és továbbfejlődésében fontossággal bír.

Megismertük tehát erőinket; az 1890. évi feldolgozott adatanyagban erős alapunk, szer- vezett megfigyelő-hálózatunk volt és a Jlagyar Nemzeti Múzeum épületében ideiglenes haj- lékot is nyertünk.

Az Európára vonatkozó általános adatgyűj- temény alapját Bl.\sius Rudui.i- elhunyt barátom braunschvveigí házában teremtettem meg.

A kongresszus után három évvel már szer- vezve volt a Magyar ( »rnithologíai Központ, volt saját folyóirata, az „Af|uila", a melyből immár a XV. kötet jelent meg és a melynek utolsó kötetével az intézet mintegy az „érett- ségi" vizsgát téve. Magyarország állami inté- zetei közé soroztatott.

Mielőtt a munkálatfikra és viszonylatokra térnék át, egy pillantást kell vetnem az ornitho- phaenologia egészére, a mire nagy súlyt fek- tetek.

Az ornithophaenología szerves része a leíró természethístoriának — História italuralis — , ennek a valóban tapasztalati tudománynak, a melynek eredményei a fejlődési menetet mu- tatják, egyben megjelölik az irányt is és a mely megkímél bennünket a rendszertelen- ségtől és fölösleges ismétléstől. Ez volt oka

Diese Beobachtung wurde durch die Fach- ornithologen unter Herbeiziehung der akade- misch gebildeten königl. Forstbeamten, deren Verteilung im Lande ein gutes Beobachtungs- netz bildet, im Jahre 1890, im Frülijahre, durchgeführt und gelangte das gewonnene Datenmaterial schon bearbeitet vor den auf 1891 einberufenen zweiten Kongress, um spä- ter das Fundament zu folgender Publikation zu bilden : „Elemeidé des Voijelziujes in Un- (jarn his 1891, von Otto Herman, Budapest 1890". Die Arbeit enthält, ausser der Mu- sterbeobachtung, auch alle vor 1890 publizier- ten Zugsdaten aus Ungarn, u. zw. nach fest- gestellter Methode bearbeitet ; in konformer Bearbeitung auch das gesamte Datenmaterial der Musterbeobachtung von 1890.

Alles, was sich auf den zweiten Kongress selbst bezieht, ist in den publizierten Schrif- ten über denselben enthalten und kommt hier nicht in Betracht.

Für diese Übersicht ist nur das wesent- licii, was zur Einleitung und Fortentvvicke- lung der zweiten Epoche der ungarischen Ornithologie wichtig ist.

Wir erkannten nun unsere Kräfte, hatten in der bearbeiteten Datensammlung von 1890 ein festes Fundament, f)rganisierte Beobach- tungsnetze und vorderhand eine Unterkunft im Palais des ung. National-Museums; die allgemeine, auf Europa bezügliche Daten- sammlung legte ich in Braunschweig, im Hause meines verstorbenen Freundes R. Blabius an.

Drei Jahre nach dem Kongresse hatten wir die Ungarische Drnithologische Centrale und ihre eigene Zeitschrift, die „Aquila", von der nun Iß Bände vorliegen und mit dem letzten Hände ..maturierte" die Anstalt, indem sie den Staatsinstituten Ungarns eiuverliebt wurde.

Ehe ich nun auf die Arbeiten und die wichti- geren Relationen übergehe, habe ich noch einen Blick v(u-erst auf die Gesamtheit der oruiiliophaenologischeii Discij)lin zu werfen, worauf ich ein grosses Gewicht lege.

Die Ornitliophiienologie ist ein integrieren- der Teil der História naturalis, der wahren Erfahrungswissenschaft, deren Festlegung den Entwickeiungsgang zeigt, mithin die Richtung andeutet und uns auch vor Zerfahrenheit und miissigen W'iederiiolungen schützt. Dieses ist die Ursaciie dass ich auch den „Elementen

vili

annak, hogy a „Madárvonnlás elemei Magyar- országban" cziniíi miívf'mliez is történeti be- vezetést fűztem, a melylien Linné-h ^ kezdve meg lì sort, arra törekedtem, hogy az ornitlio- phaenologiai vizsgálatok menetét és fordula- tait teljesen ol)jektive ismertessem. Ezt a tör- téneti bevezetést egy, a niadárvonnlásnak pozitív alapon való megfigyeléséről szóló dol- gozatomban- — a melyre még visszatérek — mélyítettem : Schhnk Jakab később — 1903 — kiegészítette.*

Mi magyarok elmondhatjuk, hogy az ornitho- phaendlogia történeti részét úgy saját hasz- nálatunkra, mint a külföld használatára is rendbe hoztnk, hiszen értekezéseink a magyar nyelven kivül megjelentek német, sót eseten- ként angol nyelven is.

Ezek után, ez alkalommal a kérdés álta- lános, tömör critico-historiai vázlata követ- kezik, azonban csupán a rendszeres megfigye- léseket veszem figyelembe, a mint azokat Schenk is felsorolta.

A Linné előtti időben az angolok járnak elől. a kiknél a sort Derham nyitja meg. — 1707.^. — erre az oroszországi Lerche Jakab következik,'' későbbi Leche János Finnország- ban" 1749 és csak utána a svéd Linné,' a ki 1750-ben szervezte az első megfigyelő-háló- zatot, melynek adatai r75ô-ben kerültek nyil- vánosságra. 17ö4-ben megkezdődnek a meg- figyelések Francziaországban,**1760 banaberni gazdasági társulat útján Svájczban" és csak 1764-ben Németországban, még pedig úgy, hogy a nürnbergi „Fünferhaus" tetején fész- kelő gólyák visszatérését a szembenlevö

des Vogelzuges in Ungarn" eine geschichtliche Einleitung gab, welche mit Linné beginnend,' bestrebt ist, den Gang und die Wandlungen auf dem Gebiete der Zugsforschung vdllkom- men objektiv darzustellen. Diese geschicht- liche P^inleitung habe ich später — 1899 — in einer Arbeit über den Vogelzug auf po- sitiver Grundlage — worauf ich noch zu- rückkommen werde — vertieft- und wurde dieselbe später durch Jakob Schenk — 1903 • — erweitert.'*

Wir Ungarn können sagen, dass wir die historische P'rage in Sachen der Ornitho- [iliaenologie für eigenen, aber auch für An- derer Gebrauch in Ordnung brachten, weil ja unsere Schriften ausser der ungarischen, auch in deutscher und je nach Umständen auch in englischer Sprache erscheinen.

Es möge also jetzt auch für diese Gele- genheit die gedrängte kritische allgemeine historische Skizze folgen, wobei aber nur syste- matische Beobachtungen in Betracht kom- men, wie sie auch Schenk vorgefülirt hai.

In der vorlinnéanischen Zeit gebührt der Vortritt den Engländern, bei denen Derham die Reihe 1707 eröffnet;* dann folgt 1730 in ßussland Jakob Lerche," weiters Johann Leche* in Finnland 1749 und erst dann in Schweden Linné,' der im Jahre 1750 das erste Beobachtungsnetz organisierte, dessen Angaben 1755 publiziert wurden Mit dem Jahre 1754 beginnen die Beobachtungen in Frankreich,'* 1760 durch die oekonomische Gesellschaft in Bern, in der Schweiz-' und erst 1764 in Deutscliland, in der Form, dass die Ankunft der, auf dem Nürnberger Fünfer- haus nistenden Störche mit Kreide auf der

' „üissertatio academica niigrationes avium sisteiis. Upsaliae 1757.

- A mailárvonulásról pozitív alapon. Aquila 1899.

' A madárvonulás kérdése. Aíiuila Tom. IX. Suppl. ad 1902. pubi. 1903.

* PhUosophical Transactions. London 17118 p. 3:?. ^ Megfigyelései nincsenek publikálva, a/, eredetiek

a szt-pétervári physikai központi obszervatórium irat- tárában vannak.

'' Abhandl. d. schwedischen Akademie 1763. p. 27!i ' Barck : Amoenitates Academicae 1755. A madár- vonulási adatok azonban csak 1755-böI vannak publi- kálva.

* Aquila VI. pag. 41.

'■' Abhandlungen und Beobachtungen durch die ökonomische Gesellschaft in Bern <resammelt 1760.

' „Dissertatio academica migrationes avium si- steus." Upsaliae 1757.

- „Vom Zuge der Vögel auf positiver Grundlage." Aquila 1899.

' „Die Frage des Vogelzuges, .\quila" Tom. IX. Suppl. ad 1902 — pubi. 1903.

* l'hilosophical Transactions, London, 1708, S. 33.

' Seine Beobachtungen wurden nicht publiziert, die Originale befinden sich im Archiv des St.-Peters- burger physikalischen Zentral-Observatoriums.

'' Abhandl. d. schwedischen Akademie, 1763. S. 279.

' Baeck : Amoenitates Academiae, 17.55. Die An- gaben über den Vogelzug wurden aber nur aus dem Jahre 1755 publiziert.

** Aquila, VI., S. 41.

" Abhandlungen und Beobachtungen durch die ökonomische (Tcsellschait in Bern gesammelt, 1760.

IX

„Katzhaus" ajtajára krétával följegyezték.' Ugyancsak Nétuetországban, Mannheinibaii 17S0-ban megalakult a „Socictas IMeteorolo- gica Palatina'",* mely nemzetközileg működött és felölelte az ornitlio])haen(tlogiát is. Ettől az egyesülettől erednek a legrégibb ausztriai, belgiumi, olaszországi és norvégiai adatok. Erre Haase 0. szerint — 18:il-ben Dánia következett Mri.chior' megfigyeléseivel. 1838- ban Magyarország következik Wip.kzbicky.* oraviczabányai megfigyeléseivel. Végre 1867- ben kezdi meg az ntreehti meteorológiai tár- saság első megfigyeléseit.'

Ehhez az irányhoz hasonlóak azok a mégis inkább phytopliaenoldgiai erdészeti megfigye- lések, a melyek Bajorországban dr. Ebersiayer EuNü'* — 1869— 188á, — Bernben Frank- HAOBEu ' — Ugyanazon időben — és Német- országban UH. Wl.MSUÎNAUKK '^ 1885-1894

nevéhez fűződnek.

Schenk megjegyzi, hogy e vázlat tanúsága szerint az ornithophaenologiai megfigyeléseket legbehatübban az északi népek végezték, tehát azok, a melyek leginkább függenek az idő- járástól, hozzáteszem, ott, a hol a phaenolo- giai jelenségek az évszakcjk során, a földrajzi fekvésnek megfelelően, a legélesebben dom- borodnak ki és a hol az időjárás és a növény- és madárélet közötti összefüggés a legszembe- tünől)b módon észlelhető és következtetésekre csábít.

A régi svéd és finn megfigyelők, mint Lkchk, Bjerkandkr, Oiíiimanx. Eckbtröm a szabályok egész sorát állítják fíil arra vonatkozólag, hogy mely mező- és kertgazdasági munkála- tok kezdhetők meg a különböző madárfajok megérkezésekor.

Hogy a mezőgazdaság érdekében mily mélyen gyökerezik a népben az időjárás meg-

' Westeruianus Jalirbiich isoi, p. luS. du. Alsiássy György közlése.

- Ephemerides Soc. Met. l'ai. Maunheim 1780 — 92.

^ KjärböUing Scandinaviens Fugle. (Haase 0. köz- lése.)

* Fritsch K. Denkschriften d. k. Akad. Wieu. 1SG7.

■ Nederlandsch Met. >'arboek. Utrecht. IStiT.

' Értékes megfigyelései nincsenek publikálva. Máso- latban a MKÜK. adatgyűjteményében vannak meg.

" Klimatologische lieob. im Kanton Bern.

~ Forati. j>haen. Beob. iu Deutschland Berlin. A(iuila XVI.

Tür des vis-à vis stehenden ..Katzliauses" vermerkt wurde.^ Ebenfalls in Deutschland entstand 17S0 die „Sociclas Meteorológusa PalatiiKi" in Mannheim,^ welche internatio- nal wirkte und auch ()rnitlH)i)liaenoIogie be- Irich: von ihr stammen die ällrsten Daten für ( )sterrei(ii, ßelgicn, Italien und Norwe- gen. Dann folgte nach, 0. Haask, 1821 Däne- mark'' mit den Beobachtungen Melchiors. 1888 observierte iu Ungarn, u. zw. in Oravicza- bánya WruRZBicKY.' Im Jahre 1867 folgt end- lich die Meteorologische Gesellschaft in Ut- recht mit ihren ersten Bedbachtungen.^

Dieser Riidilung ähnlicli, aber mehr pliyto- phaenologisch sind die forstlichen Beobaciitun- gen, an welche die Namen Dr. Iíknst Ebhu- MAYER 1869 — 1882 in Bayern,'' Frankhauser in Bern,' in derselben Periode und Dr Wlm- MENAunK** in Deutschland 1885 — 1894 geknüpft sind.

Schenk bemerkt, dass nach Zeugnis die- ser Skizze die nordischen Völker es waren, welche die ornithophaenologischen Beobach- tungen am eingehendsten betrieben, also jene, die von dem Einfiusse der Witterung am meisten abhängig sind, und wo — füge ich bei — sich die phaenologischen Erscheinungen im Gange der Jahreszeiten, der geographischen Lage ge- mäss, am schärfsten ausprägen, mithin der Zusammenhang zwischen Witterung, PHan- zen- und Vogellebeu am deutlichsten zu Tage tritt und zu Folgerungen reizt.

Die alten schwedischen und finnischen Be- (ibachter, wie Luche, B.]Erkani)HR, Oeum.ann, Eck- ström gelten auch eine Jlenge von Hegeln: welciie Feld- und Gartenarbeiten zur Zeit der Ankunft der verschiedenen \'ogelarten begon- nen werden können.

Wie tief der Wunscii, das Wetter im Inter- esse der Landwirtschaft zu kennen, wurzelt,

' Westermann.s Jahrbuch 1T."4 p. Ib.j Mitteilung von Dr. (jeorg v. Alraássy.

' Ephemeride.s Soc. Met. Pal. .Mannheim, 1780— U2.

' KjävböUing Scandinaviens Fugle (Mitteilung v. Herrn 0. Haase).

* K. Fritsch; Denkschriften der k. .Akademie, Wien, 1867.

■■' Nederlandsch Met. iiirbiiek. Utrecht 18()7.

" Diese schönen Beobachtungen sind leider nicht publiziert. Die Kopien belinden sich im Dateiiarchiv der K. U 0. C.

" Klimatologische Beob. im Kanton Bern.

' Forstl. phaen. Beob. in Deutschland. Berlin.

II

X

ismerésének vágya és liogy mennyire jön itt számításba a madársáj;', azt a népies szabá- lyok egész sorozata bizonyítja, a melyek az időjárásra és a madárság viselkedésére vonat- koznak. Ennek kedves példája a borsodniegyei szölőgazdák szabálya, mely így szól :

A mint felcsendül a szénczinke „Nyitni kék. nyitni kék, nyitni kék" szava, a szölögazda kapát ragad és nyitja az őszszel letakart szőlőt.

A fönt vázolt irány a gnsdasái/i i:ii-lroroloi/iai irány volt, a mely azonban a madárvonnlás kérdésének tisztázásához semmivel sem járult.

Ebből az irányból eredt a tisztán vtcteor/i- logiai. illetve klimatológiai irány. Asmüss Her- mann annak idején KXmtz: ..Kepertorium für Meteorologie" ez. folyóiratában ISHl-ben vilá- gosan kifejtette, iiogy mi volt várható el tői az iránytól, midőn így irt: , Nagyon jól tudjuk, hogy ezáltal csak következményt konstatá- lunk az ok megközelítésére ■'. Az ornitho- phaenologiát ekkor nem megoldandó problé- mának, hanem csupán a klimatológia szolgá- latában álló segédeszköznek tekintették.

A klimatológiai iniiiy menete a következő: Első helyen áll a mannlieimi Societas Meteo- rologica Palatina, a mely a megfigyeléseket 1780 — 1792-ig végezte;^ erre Plieniger kez- deményezésére Württemberg 1827 — 1886; erre QiETEi.ET és Selys-Longcbamp.s kezdeményezé- sére Belgium 1839—1872 következik: majd Ausztriában Fritsch 1854—1877; Skótország 1854—1882; Svájcz 1866—1875: Hollandia 1867 — 1900; Morvaország 1867-től napjainkig; Magyarország 1872 — 1886 ; Svédország 1878 — 1881 ; Anglia 1874-től napjainkig, végül Francziaország 1880 — 1895-ig.

Ez irány eredményei már fel is dolgoztattak, melyek különösen két mélyen járó értekezés rendén jellemezhetők. Az Anoot Alfréd tollá- ból eredő és Francziaországra vonatkozónak czime : ..Résumé des etudes sur la marche des phénomtnes de végétation et la migration des Oiseaux en France pendant les dix

A pontos irodalmi idézeteket I. ScHfNK-nél i. h.

und ill wilchem Grade hiebei die Vögel in Hetraclit kommen, beweist auch eine grosse Menge von ..Hauernregeln", welche sich auf das Wetter und das Gehaben der Vögel be- zieht. Eine sehr anziehende haben die Wein- bauer im Komitate Borsod in Ungarn, sie lautet :

Wenn der Ruf der Kohlmeise : „Nyi tni kék!" :: :: fd. h. De eke auf ! ::) ertönt, greift der Weinbauer nach der Kratze und deckt die im Herbst zugedeckten Reben auf

Diese Richtung war die ivirlscliaftlich-inetco- rologisrhe, welche aber zur Klärung des Pro- blèmes des Vogelzuges mit keinem Worte beitrug.

Dieser li ic lit II iig entsprang aber die reí?!meíeo- rologischc, eigen>Iirli Mimatologisclie. Was von dieser Richtung erwartet wurde, das hat sei- nerzeit in Kämtz" ..Repertórium für Meteoro- logie, 1861" Hkhmanx Ai<mlss deutlich ausge- sprochen, indem er sagt: „Wir wissen sehr gut, (lass wir dadurch l)loss eine Folgerung zur Annäherung der Ursache konstatieren ..." Mithin handelte es sich hier bezüglich der Ornithophaenologie nicht um ein zu lösendes Problem an sich, sondeni um ein Hilfsmittel im Dienste der Klimatologie.

Die Fliiclit der klimatologischen Richtung gestaltete sich wie folgt. In erster Reilie steht die Mannheimer Societns Meteorologica Palatina, wo diese Beobachtungen von 1780 — 1792 andauerten;' dann folgt AVürttemberg auf Veranlassung von Puesiger 1827—1886; dann folgt Belgien, auf Anregung Quetelets und Sely&-Lonc.champs 1839 — 1872; nun folgt Fritsch 1854 — 1877 in Österreich; es folgt Schottland von 1854 bis 1882; die Schweiz von 1866 bis 1875; Holland 1867— 19C0; Mähren von 1867 bis heute; Ungarn von 1872—1886; in Schweden 1873—1881 ; Eng- land von 1874 bis heute ; endlich Frankreich 1880 bis 1895.

Diese Richtung führte schon zu Bearbei- tungen, welche besonders durch zwei tief- greifende Elaborate charakterisiert werden. Das eine bezieht sieh auf Frankreich und stammt von Ai.iREi) .Vní.ot und betitelt sich: ..Résumé de> études sur la marche des phénomènes de végétation et la migration des Oiseaux

' Die geiianen literarischen Nachweise sind bei Schenk a. a. Ort nacbzusehlagon.

XI

années 1881 — 1890". mely a fraiicziaorszáfíi meteorológiai intézet éviiönyveinek 1894. évi kötetében jelent meg. Ebben Angot arra az eredményre Jut, hogy <t inadárvunuliis i's hő- inérsék köiütt s-orosaliò összef>i(/(/rs nem áll fönn és iiogy a hőmérséken kívül még más. sokkal fontosabb tényezők szerepelnek. A meg- figyelések és eredmények alapját a füsti fecske és a kakiik képezték.

A második értekezés a Hriivi-oky KABos-é. Czime : .,A füsti fecske vonulása és a levegő egyidejű hőfokának elméleti megállapítása". Ez az „Aquila" 11. kötetében 1895-ben jelent meg.

Heoyi'üky Antíot val ellenkező eredményre jutott, hogy t. i. a vonulás és hőmérséklet között storosdbli kajicsolat áll fenn Az ered- mény a füsti fecske megtigyeléséből követ- kezett.

Heoyfoky utal arra, hogy a füsti fecske a 9'4 C"-os izotliermával vonul, hogy ez az izotherma egyik évben korábban, másban későbben, délen korábban, északon későbben köszönt be és hogy a füsti fecske vonulása ezzel a viszonylattal [)árhuzainosaii halad, így tehát ebben a viszonylatban határozottan ész- lelhető a hőmérséklet és vonulás közötti össze- függés.'

Hegyfoky eredményeit megerősítik a füsti fecske 1898. évi vonulásakor végzett meg- figyeléseink, a melyeket gyulai Gaal Gaston „Adalékok a madárvonulás kutatásához a füsti fecske 1898. évi magyarországi nagy tavaszi megfigyelése alapján" czim alatt az ,,Aquila" VII. kötetében — 1900 — dolgozott fel, a me- lyekből, közel (3000 adat alapján, a többi közölt az is következett, hogy /V/,^í^í fecske roniilásn szigorúan (ti kalmárkodik a földrajzi viszo- ni/okhoz.

Igaz, hogy a hőmérséklet magában véve általánosan nem döntő, más tényezők is közre- játszanak, különösen a különböző fajok etjés.: speczifikus. biológiai diszpozicziója. a mi az életfeltételek különbözőségében gyökerezik és ezeknek fejlődéséhez alkalmazkodik. Az élet-

' \. 0. Hegyfoky: „A levegő hőmérséklete Magyar- országon 32 madárfaj megérkezése idején" Aquila Tom. XIII. 190(i.

en France pendant les dix années 1881 — 1890, welches im Jahrgang 1894 der Anna- len des französischen meteorologischen Insti- tutes erschien, worin Angot zu dem Resul- tate gelangt, dass zwischen don Vogelzug tind der Trmperdtiiv kein innigerer Znsammen- hang besteht und dass neben der Temperatur noch andere, viel wichtigere Faktoren ein- wirken. Untersuchung und Resultat sind auf zwei Arten : die Rauchschwalbe und den Kukuk basiert.

Das zweite Elaborat ist jenes von Jakob Hegypokv unter dem Titel „Der Zug der Rauch- schwalbe und die theoretische Bestimmung des gleichzeitigen Teniperatnrgrades der Luft", welches in A(iuila Hd. 11, 1895 erschien.

Hegyfokys Resultat ist jenem Angots ent- gegengesetzt und geht darauf hinaus, dass zunsr.hen dem Zuge und der Temperatur eine gewisse innigere Beziehung herrseht. Das Re- sultat bezieht sich auf die Rauchschwalbe.

HnGYFüKv weist darauf hin, dass die Rauch- schwalbe mit der Isotherme 94° C zieht und in der Tatsache, dass sich diese Isotherme in einem Jahre früher, in einem anderen spä- ter, — an tiefer gelegenen Punkten früher, an höheren später einstellt und der Zug der Rauchschwalbe diesem Verhältnisse parallel verläuft — dass also in diesem Verhältnis der Zusammenhang zwischen Temperatur und Zug ausgedrückt ist.'

Hegyfokys Resultat wird durch unsere grosse Beobachtung des Zuges der Rauchscliwalhe von 1898 bestätigt, welche von Gaston Gaai, UE (tyi-i,a unter dem Titel : „Beiträge zur Er- forschung des Vogelzuges auf Grund der grossen Beobachtung der Rauchschwalbe in Ungarn im .lahre 1898, Aquila Band VII, 1900 erschienen ist, worin aus nahezu tJOOO Angaben u. A. folgte, dass sich der Zug der Raiichschiralbe den geographischen Verhältnis- sen genau nrqyasst.

Richtig ist es, dass die Temperatur allein nicht ausschlaggebend ist, dass auch andere Faktoren mitwirken, u. zw. : besonders die ganze spezifische, biologische Disposition der verschiedeneil Arten, welche in der \'erschie- denheit der Lebensbedingungen wurzelt und der

' Vergleiche auch: Heoyfokv : „Die Lufttempera- tur in Ungarn zur Zeit der Ankunft von 32 Vogel- arten" iu Aquila, Tom. Xlll. lOUG.

II*

XII

föltételek különbözőségéből és a fajok föld- rajzi eloszlásából következik az, a mit Schenk Jakab tálalóim „ronulásl ty/ins-mik" nevez és a mit Magyarország területén, a fontosai)!) fajokra vonatkozóla.i;' kartogratiailag is kidol- gozott.'

A vonulási typusokra vonatkozó nézetet az ir partok világitó-tornyain és világító-hajóin tett megfigyelések alapján Bakrin(íto.n- is meg- erősiti avval, hogy különböző vonuló fajok az ir partokat évről-évre ugyanazokon a pon- tokon érik el.

IIkgvfoky más helyen^ felemlíti, hogy a füsti fecske tömeges vonulása hét év alatt hat ízben alacsony légnyomás mellett ment végbe.

Schenk — i. Ii. p. 10 — egészen helyesen. így ír: ..Annyi azonban már most is bizonyos, hogy a madárvonulást tisztán meteorológiai tényezőkkel megmagyarázni nem lehet. Nem oly benső a köztük levő összefüggés, hogy a vonulás minden jelenségét ezekre vissza- vezethetnők". (V. ö. azzal, a mit föiinebb a biológiai diszpoziczióró] mimdtam.)

Közbe kell itt iktatnom a régebl)i „biológiai irány" vázlatát, a mely a híres ..submersio" elmélettel indul meg, vagyis azzal a tannal, a mely szerint a vonuló madarak a viz alatt telelnek. Ez az irány Aristoteles sel indul és a danzigi Klein alatt éri el tetőpontját: de obscurus és naiv nyomtatványokban, különö- sen kisebb folyóiratokban még ma is felmerül. Meg kellett említenem, mert annak idején egy Jennek és egy Puggendokfe szükségesnek tar- tották ellene fellépni.

Az líjabb biológiai irány tipikus kéi)vise- lője HoMEVER E.,'', a ki tárgyalja az állandó tartózkodási hely, téli szállás, a szél, eső és irány, a vezetők, gyülekezési és pilienö-helyek kérdését.

' Több helyen, legújabl)an „A madárvonulás kísér- leti vizsgálata és eredményei". Term. Tud. Kir/A. lf)09. 48U é.s 481. füzet.

- R. M. Bareington ,The migration of Birds, etc." London and IJublin 1900.

^ Aquila VII. 1900.

' Wanderungen der Vögel, etc. ISSI.

Entwickelung derselben angepasst ist. Aus der Verscliiedenhi'it der Lebensbedingungen und der terriliirialen \'erleilung der Arten ergibt sich das, was J.\kob Schenk niii dem treffenden Ausdruck .Zntjslyiyns" bi^zcichnet und für L'ngarns Gebiet für einige wichtigere Arten auch kartographisch darstellt.'

Hinsichtlich der Zugstypen bestätigt diese .Vutfassung aiicii Hariìington - durch die He- obaciitungen an den Eeuclittiirmen und Lcucht- schiflen an der irischen Küste, welche durch verschiedene ziehende \ dgelarten an verschie- denen Punkten, u. zw. Jahr für Jahr an den- selhen, erreicht wird.

Ausserdem führt Hegyfoky in einer anderen Abhandlung^ noch an, dass der massenhafte Zug der Rauchschwalbe unter sieben Jahren sechsmal bei niederem Luftdruck erfolgt.

Schenk bemerkt - u. a. O. p. 10 — ganz riiditig : „So viel steht aber schon gegenwär- tig fest, dass der Vogelzug durch rein meteo- rologische Faktoren idcht erklärt werden kann. Der Zusammeidiang ist nicht so innig, dass jede Phase des Zuges auf sie zurück- führbar wäre". (Vergleiche das, was idi so- eben über die binlogischc I)is])osition gesagt habe.)

Einzuschalten ist luer in die Geschichte die ältere „biologische liichtung", die nnt der famosen „Submersion" beginnt, d. li. der Lehre von der Überwinterung der Zugvögel unter Wasser, die mit .Aristoteles beginnt, im Klein von Danzig kulminiert : aber audi heute mich in (ibskureii und naiven l)riickwerken — be- sonders kleinen .buiiiKilen — auttaiidit. Zu erwähneu ist sie, weil ein Jenner, ein Puggen- noRE es für nötig fanden, seinerzeit dagegen aufzutreten.

Der typische Vertreter dieser Art von bio- logischer Kichtung ist E. v. Hümever,* I)ei dem : Heimat und AVinterquartier, Wind und Wetter, Kiclitung. Fülirer. Sammelstationen, Kaststationeii. Orts- und liichtsinn elc. etc. abgehandelt werden.

■ An mehreren Orten: neuestens in der nur unga- risch erschienenen Abhandlung : ,Übcr e.Nperimentalc Untersuchungen des Zuges der Vögel und ihre Kc- sultate" in : Természettuduinányi Közlöny 19U!l. lieft 480 und 481.

'^ Barkington H. .\I. ,Tlie migration ot Birds' etc. London and Dublin 1900."

^ Aquila VII, 1900.

* Wanderungen der ^■ögel etc. 1881.

XIII

Schenk a két irányzatot ekképpen jellemzi: „A meteorológiai irány első sorban hálózatos megfigyelésekre törekszik és következtetéseit sok lielyről való megfigyelésekre alapítja. Ezt az irányt különösen gazdák, erdészek és meteorológusok követték". Alább: „A bioló- giai irány nem annyira az érkezési és távo- zási adatokat választja, mint inkább a vonn- lást kisérő tüneményekre terjeszti ki figyel- mét; igy nem földolgozásokat, hanem kisebb- nagyobb, a vonnlás helyi lefolyását tárgyaló és az okokról szóló értekezéseket eredménye- zett. Ezt az irányt dilettánsok (inkább amatenrök), szakorniihologusok (faunisták) és zoolognsok karolták fel".

„A madárvonulás elemei Magyarországban IHBl-ig' ez. müvem történeti vázlatában a biológiai irányt úgy jellemeztem, a mint az P.y.MÉN-től ' ered és a mely felöleli a követ- kező kérdéseket :

A vonulás módjfi : repülve, futva, úszva, egyenként vagy rajokban V

A vonulás időpontja : nappal vagy éjjel ; megszakítva vagy folytonosan V

Viselkedés: táplálkoznak- e a madarak V

Az egyes fajok téli szállása ?

A vonulás iránija ?

Minő hatással rannak a voniüás során a hegyek, völgyek, folyók, partvidékek, hegy- szorosok ■?

Helyesen jegyzi meg Palméx, hogy ez az irány nem vezetett a vonnlási ntak megálla- pitásához és csak az vált ismeretessé, a mit egyesek az egyes pontokon közvetlenül ész- leltek (v. ö. Schenk), nem pedit/ az, a mi sokak- nak tervszerű együttműködéséhől nyerhető. Az utóbbi irány Kessler — 1853 — és Bode — 1S54 -^ kezdeményezésére Oroszországban indult. Kessler már összchasonliti) alapon vizs- gálta, vájjon a vonnlás seregútvonalakon, so- rokban, vagy hosszú arczvonalban történik-e? BoDE azt az időt figyelte meg, a mely alatt két pont között az utat megteszik.

Utánuk MiDPENDORFP S.ÍNDOR következik kor- szakot alkotó nagy művével: ..Die Isepiptcsen

ScHRNK charakterisiert die beiden lîichtun- gen — a. a. Ort — Mie folgt : „Die meteoro- logische Richtung ist in erster Reihe bestrebt Beobachtungsnetzc herzustellen und ihre Fol- gerungen auf die Beobachtungen über An- kunft und Abzug vieler Orte zu stützen. Diese Richtung verfolgten besonders Land- wirte, Forstleute und Meteorologen''. Weiters: „Die biologische Richtung wählt weniger die Anknnfts- und Abzugsangaben, als vielmehr die den Zug begleitenden biologischen Mo- mente, auf diese Art entstanden keine Be- arbeitungen, sondern eine grosse Menge grös- serer und kleinerer Abhandlungen über lokale Einflüsse u. dgl. Dieser Ritlitung bemächtig- ten sich Dilettanten (mehr Amateure), aber auch Fachornithologcn (Faunisten) und Zoo- logen (allgemeine)".

Nach meiner eigenen geschichtlichen Skizze in den Elementen des Vogelzuges in Ungarn bis 1891 folgt die (üiarakteristik der „biolo- gischen" Richtung, wie sie Palmen^ gegeben hat; sie umfasst:

Art des Zuges, ob fliegend, laufend, schwim- mend, einzeln oder in Schwärmen ?

Zeit des Zuges, ob tags oder nachts, ob mit oder ohne Unterbrechung?

Verhalten, ob die Vögel Nahrung zu sich nehmen ?

Winterquartiere der Arten ?

Biclitiing des Zuges ?

Beeinflnssung des Zuges durch Berge, Tä- ler, Flüsse und Küsten ? Rolle der Berg- pässe ?

Palmen bemerkt richtig, dass diese Rich- tung nicht zur Bestimmung der Zugstrassen führte und nur das zur Geltung kam, was an einzelnen Orten durch Einzelne unmittelbar beobachtet wurde (vgl. Schenk), nicht aber das, iras durch planmässiges Zusammenwirkeil Mehrerer erlangt werden kami. Die letztere Richtung begann in Russlaud und wurde durch Kessler 185»S und Boni: 1864 begonnen. Kessler untersucht sciion vergleichend, ob der Zug auf lleerstrassen oder in breiter Front erfolgt ; Rode imtersucht die Zeit, wel- che erforderlich ist, um die Strecke zwischen zwei Punkten zurückzulegen. Dann folgt Ale.xaxder v. Mipdendorek mit seinem epocha-

' Om foglarnes Hyttingsviigar Stockhohn 1874 (németül lS7ß).

' Oni foglarnes (deutsch ISTíJ).

Ivtting.sviiffai-. Stocl;lii)hn 1874

XIV

Russlaufls" 1855. A munka nagy értékét a/on- ban nt-m .Miduundoui-i' niegállapitott izepiptezi- sei, hanem egyél) fontos adatai adják meg. Az oro.szországi és szibériai vonulás irányát ekkép vázolja:

1. Európai Oroszországban a vonulás iránya DNy --ÉK-i.

"2. Közép-Szibériában a vonulás iránya meg- felel a délkörnek, tehát Ü -> É-i.

8. Kelet-Szibériában ellenben DK — ÉNy. (a mi tehát határozott vonulási választót jelent).

Egyéb részletezések ..A madárvonulás ele- mei'-nek 49. oldalán találhatók meg.

MiDDENDORFF a tájékozódással is foglalkozik és megjegyzi, hogy a vonulás sebessége nem a madár repülési képességétől függ : annál sokkal lassúbb.

R.iDDE átkutatta dél és keleti Szibériát és nála már nagy szerepet játszanak az „út- vonalak".

Hartm.inn a mellett kardoskodott, hogy a vonulás a délkör hosszában megy végbe ; N.u'M.\NN HARTMANN-al szcHiben a németországi vonulás irányát Ny • K.-inek és fordítottnak állapítja meg, utal továbbá a helgolandi vonu- lási jelenségek fontosságára.

Brehm Alfréd észak-déli irány mellett foglal állást ; a mely irányban a folyóvizek, húzódó völgyek és erdők a madarak útvonalait, a hegynyergek a vonulási szorosokat alkotják.

TscHusi zu ScHMronoFFEN szintén vonulási szorosokat állapít meg.

A dán K.IAERBÖLI.ING — 1855 — arra buzdítja az ornitliologusokat, hogy a vonulás irányára és időtartamára vonatkozó megfigi/elési össze- állitáHokat gyűjtsék össze.

Angol részről Colling wood állott elő egy igen helyes, induktiv alapon álló felfogással; szerinte a megfigyelések egész sorozatára van szükség, a mely egybevetendő volna a klimatológiai adatokkal.

Schlegel Hollandiára vonatkozólag a száraz- föld alakulataira fekteti a fősúlyt, a mely mellett jelentős tényező a tengerek fekvése is. Tőle ered az az állítás, hogy a vonuló madarak tavaszszal más, rövidebb vonulási utakon haladnak, mint őszszel.

.Mu)DKNiHiRi'i' S. s/.ibériai utazásábiil kifolvó-

len Werk: „Die Isepiptesen Russlands" 1855. Dem Werke geben ai)er niciit die durch ihn gezogenenen Isepiptesen, sondern sonstige wichtige Angaben grossen Wen. Er schil- dert die Zugsrichtung in Russland und Sibi- rien wie folgt :

1. Im europäischen Russland geht die Rich- tung von SW nach NO.

2. Im mittleren Sibirien geht die Richtung, dem Meridian entsprecluînd, von S nach N.

'Ò. Im östlichen Sibirien dagegen von SO nach NW (was also eine förmlicli(; Ziigscheide bedeutet).

Die übrigen Speziükationen sind in den „Elementen" pag. 17 und 18 nachzusehen.

MiDDENDORF behandelt auch die Orientierung und bemerkt, dass die Progression des Zuges nicht vom Flugvermögen des \'ogels abhängt, sie ist viel geringer.

Radde hat den Süden und den Osten Sibi- riens durchforscht und bei ihm herrscht schon die Heerstrasse vor.

Hart.mann verfolgt den Zug längs des Me- ridians ; Naumann gibt im Gegensätze zu Hart- mann die Zugsrichtung in Deutschland von W nach 0 und umgekehrt an ; weiters weist er auf die Wichtigkeit der Zugserscheinungen auf Helgoland hin.

Alfred Brehm ist für die südwestliche Rich- tung, wobei fliessende Gewässer, ziehende Täler und Wälder die Heerstrassen der Vögel, die Sättel die Zugspässe sind.

TsCBUSl 7X SCHMIDHOFFEN gibt UUcll ZugS-

pässe an.

Der Däne K.jaerböllln« — 1855 — eifert die Ornithologtn an Zusammen Stellung eil von Beobachtungen zu sammeln und daraus zu folgern u. zw. bezüglich der Richtung und der Zeitdauer der Züge.

Für England tritt Collisgwood mit sehr nüchterner, auf Induktion gerichteter Auf- fassung in die Front. Er plaidiert für lange Reihen von unmittelbaren Beobachtungen, welche mit klim.itologischen Angaben zu ver- gleichen sind.

Schlegel legt für Holland auf die Konfigu- ration des Landes Gewicht, wobei auch die Lage der Seen von Bedeutung ist. Von ihm stammt die Behauptung, dass die Zugsvögel im Frühjahre andere, kürzere Heerstrasseu verfolgen, als im Herbst.

Aus .\nlass seiner sibirischen Reise nimmt

XV

lag. már elfogadja az útvonalakat és azokat teljes reiulszerré fejleszti, melyben 12 cso- portban merőleges útvonalak (a délkörök irá- nyálian) liarántfiitó útvonalak (a szélességi fokuk irányában) csapások és országutak sze- repelnek. A fö-voniilási területek kifejtésénél megkülünbüzteti a keleti útvonalat, mely még Ausztráliával is összefügg. A vonulás itt a tengerpart mentén történik.

Középázsiára vonatkozólag Sevektzow álla- pit meg egy útvonal hálózatot. Az Altai-hegy- ségben látja a vonulási utak választópontját, a melyből az oroszországi Turkestan, a ])usz- taság és Khiua felé halad a vonulás.

Heuglin — 1869 — a vonulás déli kiindu- lási pontjaival foglalkozott és szerinte régóta ismeretes, hogy Európa és Eszak-Azsia vo- nuló-madarai téli vándorútjukban Közép-Afri- káig is elkalandoznak s habár a vonulás fő- iránya É —D-i, mégis előszeretettel követik a madarak a partokat és folyók mentét. Evvel kapcsolatban Brkhm Alkréh azt állítja, hogy a Nilus mente a világ legkeresettebb útvona- lainak egyike.

Palmen fellépése előtt a madarak vonulásá- ról lényegében véve ennyi volt ismeretes. Pal- men oda iparkodott, hogy az egész jelenséget megértse és megvilágítsa. A vonulás téuyéből kiindulva alapul azon 19 északon költő madár- faj ideiglenes előfordulásáról szóló faunisztikai adatokat vette, a melyek a költés befejezte után, fészkelőhelyük klimatikus viszonyai kö- vetkeztében, legkorábban kezdik meg a déli telelő állomásokra u vonulást. Egy szóval a többnyire eíji/sseri faunistikai adatokat egy megfigyelői hálózat egyes pontjainak vette, a mely hálózat, sok megfigyelőnek érenknit ismétlődő közremunkálásából a madárvonulás mozzanatainak biztos megállajiitására törek- szik, hogy abból a meteorológiai viszonyok- ban gyökerező ingadozások középértékek meghatározása folytán biztos alapra vezes- senek, a mi a dolog természetének megfelel, de a faunisztikai háhizat útján nem érhető el.

Az igy nyert faunisztikai hálózat alapján, annak egyes pontjait összekötve, megrajzolta „A madarak útvonalai" ez. térképet, a mely azoidjaii csak a líl kiválasztott fajra vonat-

A. V. MiDDUNDORKi' das Vorhandensein von Zug- strassen schon an und entwickelt ein förm- liches System mit Meridianstrassen und Quer- strassen, dann Wege und Strassen in zwölf benannten Gruppen. Bei der Entwickelung der drei Haupt-Zugsgebietc unterscheidet er die östliche Flucht, welche selbst mit Austra- lien zusammenhängt. Der Zug folgt hier der Küste des Ozeans.

Für Zentralasien gibt Skvertzow ein Zug- strassen-Netz an. Im Altai-Gebirge erblickt er den Teilungspunkt für die Zugstrassen u. zw. gegen Russisch-Turkestan, gegen die Steppe und gegen China.

Heuglin — 1869 — befasste sich mit den südlichen .Ausgangspunkten des Zuges und sagt, es sei längst bekannt, dass die Zug- vögel Europas und Nordasiens ihre Winter- ziige bis nach Zentralafrika ausdehnen ; und wenn der Zug im ganzen auch von ^V nach S geht, lieben die Vögel doch auch den Küsten und Strömen zu folgen. Alfred Brehm sagt in dieser Richtung, das Niltal sei eine der besuchtesten Heerstrassen der Welt.

Im Wesentlichsten genommen, war vor dem Auftreten Palméns soviel über den Zug und die Auffassung desselben bekannt. Palmen trachtete das ganze Phänomen zu erfassen und zu deuten. Von der Existenz der Zug- strasseu ausgehend, wählte er als Grundlage die faunistischen Angaben über das zeit- weilige Vorkommen von 19, im hohen Norden brütenden Arten, welche nach beendetem Brutgeschäft, mit Rücksicht auf die klimati- schen Verhältnisse des Brutgebietes, ihren Zug zu den Winterungsorten im Süden am zeitigsten antreten. Mit einem Worte, er sub- stituierte die meist nur einmaligen faunisti- schen .\ngaben als Punkte eines Beobachtungs- netzes, welches durch Zusammenwirken Vieler jahrans-jahrein die Momente des N'ogelzuges festzuhalten bestrebt ist, um aus den, in der Wandlung der meteorolugischen Verhältnisse wurzelnden Schwankungen, durch Bestimmung von Mittelwerten, zu festeren AnhaltS])unkten zu gelangen, was der Natur der Sache ent- spricht, was alter dem faunistischen Netz nicht innewohnt.

Auf Grund des so gewonnenen faunisti- schen Netzes und durch Verltiiulung der Punkte, entwarf er eine Karte, welche den Titel: „Zuystrasscn der Vöijel" erhielt, wo sie sich

XVI

kozolt. A/, litvonalak a tengerpartokat és a folyók kanyarulatait követték.

KziMi az alapon kifejti Pai.mkn a niadárvo- nulás genezisét, melynek végső következte- tése így szól: a mai vonulási utak marad- ványai azon útvonalaknak, a melyeken a fajok régente északnak terjedtek.

Ebből az a föltevés következik, hogy a madarak a trópusi vidékekről erednek ; kö- vetkezik továbbá a jégkorszakról szóló ismert hipotézis is, a melynek észak felé tartó visz- szahúzóflása következtében terjedtek el a ma- darak délről északnak.

Ez a módszer azonban, eltekintve elméleti értékétől, nem magyarázza meg a vonulás kezdetét, végét, lefolyását és haladását. Mind- amellett nagyok Palmen érdemei, mert új irányt adott az ornithophaenologiánák.

Palmen után Weismann — a kire különben még visszatérek — szintén a jégkorszakra vezeti vissza a madárvonulás keletkezését.

HoMEYER E.-nek Palmen legalább is figyel- met ébresztő munkája ellen intézett heves és hibás támadását e helyen éppen csak meg- említem.

Palmen után Menzbier az európai Oroszor- szág,' DixiiN Anglia"' madarainak útvonalait fejtette ki. üixon a maga útvonal-hálózatát Észak-Afrikából Ki~>-Ny-ra vezetőleg származ- tatja. Az útvonalak átnézeti térképét, Észak- Afrikából indulva ki és Európán, Ázsián át- vezetve, Ausztráliáig terjedőleg, a belga Quinet ■' rajzolta meg. A két térkép jellemzésére meg- megemlítem, hogy Dixon és Quinet útvonalai Észak-Afrikában, tehát már a kezdet pontján derékszög alatt metszik egymást. Ha a két szerző útvonalait és adott irányukat az ó-vi- lág hasonló projekcziójú térképére vezetjük, valóságos össze-visszaságot nyeiünk ; e mel- lett oly pontokon át vezetnek, a hol meg- (igyelő ornithologus soha sem járt, a melyek- ről tehát sem faunisztikai, sem vonulási ada- tok nem eredhetnek. Ez, magától értetődik,

' Die Zugstrassen der Vögel im eiuop. Russland. Bull. d. 1. Soc. Imp. Moscou. 1886.

- The migration of British Biids 1895.

' Considération sur les oiseaux d'Egypte. Omis XII. 1902. 3.

doch nur auf die gewählten 19 Arten bezog. Die Strassen verfolgten zumeist die Küsten und die Krümmungen der AVasserläufe.

Auf dieser (Grundlage entwickelt Palmíín die fienesis des Zuges der Vögel, deren Hauptkonklusioii lautet : Die heutigen Zug- strassen sind die Reste jener Hauptstrassen, auf welchen sich in früherer Zeit die Arten nach Norden verbreiteten. Hieraus folgt die Annahme, dass die Vögel ursprünglich aus den Tropen stammen und würde daraus auch die bekannte Hypothese von der Eiszeit, de- ren Zurückweichen nach Norden und infolge- dessen das Vorrücken der Vögel von Süden nach Norden folgen.

Dieses Verfahren konnte, abgesehen von dem meist hypothetischen Werte, den Anfang, das Ende, den Verlauf, die Progression des Zuges nicht darstellen. Aber ein grosses Vei"- dienst hat Palmen für sich : er gab der Zng- forschung eine neue Richtung.

Nach Palmen war es Weismann, auf den ich noch zurückkommen werde, der die Entste- hung des Zuges der Vögel ebenfalls in die Eiszeit verlegt.

E. v. Homeyers ebenso leidenschaftlicher, als verfehlter Angriff gegen die, zum min- desten anregende Arbeit Palméns, sei hier eben nur erwähnt.

Nach Palmen entwickelte noch Menzbier die Zugstrassen der Vögel im europäischen Russ- land ' und Dixon jene der Vögel Englands."^ Es sei bemerkt, dass Dixon sein Zngstrassen netz von Nordafrika aus u. zw. von Ost nach West entwickelt. Eine Generalkarfe der Zng- strassen. von Nordafrika aus entwickelt und über ganz Europa, Asien und bis Australien gefühlt, gab der Belgier Quinet.'' Zur Cha- rakteristik beider Karten sei bemerkt, dass sich die Zugstrasseu Dixons und Quinets in Nordafrika, also schon auf dem Anfangs- gebiet im rechten Winkel schneiden. AVenn man die Strassen und Richtungsangaben der Auktorén überhaupt auf eine entspreclieud projektierte Karte der alten Welt verzeichnet, bilden sie ein förmliches Gewirre und sind dabei über Punkte geführt und gezogen, die

' „Die Zugstrassen der Vögel im europ. Russland.' Bull. d. 1. Soc. Imp. Moscou, 1886.

^ The migration of British Birds. 1895.

' Consideration sur les oiseaux d'Egypte. Omis Xll. 19(I-J. .'!.

xvn

iuitomatico liivta ki a legélesebb kritikát.' ügyaiie sz(Mn|)(mt alá tartozik azon vitatott kérdés, va.jjoii a madarak keskeny egymás- utánban, tehát litvonalakon vagy széles arczvo- iialban vonulnak-e? Nézetem szerint mindkét módon : az útvonalak a vonulás alatt, az ,,ari z- vonal" tulajdonké|)pen a költöteriilet és ha- sonlóképp a telelő állomás megszállásakor jut érvényre.

Az lS84-ben Bécsben megtartott első nem- zetközi ornithologiai kongresszus nem változ- tatott az uralkodó szétiuizáson, érezhető zűr- zavaron és egy methodussal sem azonosította magát, a mi nélkül pedig a madárvonuláshoz hasonló nehéz problémát nem lehet megol- dani, de még csak meg sem lehet közelíteni. Kitűzött óriási főfeladata, mely abban állott, hogy földünket megfigyelő állomásokkal rakja tele, a maga nagy méreteinél fogva utópisz- tikus volt. Sok szó esett a megfigyelésről, de a módszeres, valódi földolgozásról egy sem.

Az eredmény, különösen Németországban és Ausztriában egy halom adat volt, a melyek oly módon nyertek feldolgozást, hogy a meg- figyelők és helyek szerint rendeztettek. Mi- után így a megfigyelések — természetszerű- leg — semmi határozott eredményre nem vezettek, a megfigyelők egymásután elmarad- tak, és az egész mozgalom közönybe fulladt.

Anglia, mint mindenkor, most is a maga útján haladt, és folytatta megfigyeléseit a világító tornyokon és világító hajókon E czél- ból a legnevesebb ornithologusokból bizottság alakult; a feldolgozással Eagle-Clarkh bízatott meg. a ki visszavonulása előtt egy előzetes fel- dolgozást bocsátott közre, megjegyezve, hogy az nem az adatok összességére van alapozva és hogy még nagy anyag — Statistics — áll ren- delkezésre. Meg kell jegyeznem, hogy a vilá- gító toronyok megfigyelései nem nyújthatnak abszolút, klasszikus eredményt, mert a vilá-

' V. ö. Herman 0.: „Recensio eritica automatica etc." 1905. pag. 11. és tábla. A,|iiil.'í XVI.

nie der Fuss eines beobachtenden < Jrnitholo- gen berührt hat, von wo also weder faunisti- sche Angaben, noch Zugsdaten vorhanden sind. Hieraus ergibt sich ganz automatisch, also von selbst, die schärfste Kritik.' Unter dieselben Gesichtspunkte gehört aucli die Kontroverse über die Frage, ob der Zug auf schmaler Heerstrasse oder in breiter Front vor sich geht?

Nach meiner Annahme existieren beide : die Heerstrasse auf dem Durchzug, die „breite Front", eigentlich die Ausbreitung, bei der Besiedelung des Brutgebietes und konform auf jenem der Winterung.

Der erste internationale Ornithologische Kongress im Jahre 1H84 in Wien brachte in den herrschenden Separatismus und in die fühlbare Zerfahrenheit keinen Zusamnien- schluss und einigte sich in keiner Methode, ohne welche einem so schwierigen Problem, wie der Zug der Vögel, nun einmal nicht beizukommen ist. Die riesige Hauptaufgabe, die er sich gestellt hat : den Erdball mit Beobachtungsstatiouen zu besäen, war in ihrer Ungeheuerlichkeit rein utopistisch. Es wurde sehr viel über Beobachtungen gespro- chen, aber über methodische, wahre Bearbei- tung fiel kein Wort.

Das Resultat war, besonders in Deutsch- land und in Osterreich, eine grosse Masse von Daten, als deren Bearbeitung das Sor- tieren nach Beobachter und Ort angesehen wurde. Als die Beobachtungen natürlicher- weise zu keinen wirklichen Resultaten führ- ten, fielen die Beobachter nach und nach ab und die Bewegung versickerte im Sande der Gleichgültigkeit.

England ging, wie immer, seine eigenen Wege und kultivierte die Beobachtungen an den Leuchttürmen und Leuchtschiffen. Zu diesem Zweck bestand ein Komitee aus den angesehensten Ornithologen, mit der Bearbei- tung war E.mile-Clarke betraut, der vor sei- nem Rücktritt eine vorläufige Bearbeitung gab, jedoch bemerkte, dass dieselbe nicht auf die Gesamtheit der Daten gestützt ist und noch eine grosse Anzahl von Material — Sta- tistics — ausstehen. Es muss bemerkt wer- den, dass die Leuchtturm-Beobachtungen

' Vgl. 0. Herman: Recensio critica automatica etc. l!l(),'i p. 11 und líarte.

ni

XVIIÍ

gosság a inadíirakiit éjjel niiigálioz vonzza és igy, mivel a tornyok nem esnek a vonuló madarak litjába, azokat gyakran eltérítik. Mindamellett érdekes tényeket ismertünk meg, igy pl hogy a madarak az angol partvidék egyazon ]>ontjíit évről évre érintik (v. ö. Barrington), a kapcsolatot Skandináviával stb.

Az egész periódus méltó befejezése Gätke műve : „Die Vogelwarte Helgoland. 1891. Braunschweig", a mely két német és egy angol kiadásban jelent meg.

Anyagát I — IX. fejezetben tárgyalja, ú. ni.: I. A vonulás Helgolandon — általában. II. A vonulás iránya.

III. A vonulás magassága.

IV. A vonulás gyorsasága.

V. A meteorológiai jelenségek hatása a vonulásra.

VI. A kor és nemek szerint megkülön- böztethető vonulás.

VII. Rendkívüli jelenségek.

VIII. Mi vezeti a madarakat vonulás köz- ben?

IX. Mi készteti a madarakat a vonulásra?

Gätke müve, a mely egy különösen éles- elméjű, szerény, tárgyát szerető megfigyelő félévszázados szorgalmának eredménye, ter- mészetesen nem ment a gyengéktől, a melyek közvetve vagy közvetlenül egyetlen körül- ményből erednek, abból t. i., hogy ő sem ismerte az egész területet, melyen a vonulás lefolyik és így a vonulást nem tekinthette át, ez a térbeli ok — és hogy a vonulás csupán a helgolandi, tehát csak egy, térbelileg pa- rányi pontjának lefolyását vehette számításba, evvel egyetemben az időbeli mozzanatra vo- natkozólag inkább elméleti következtetésekre, mint tényekre volt utalva. A mások által megfigyelt, gyakran gyengén megalapozott „tényeket" bona fide biztosaknak vette, a mi következtetéseinek súlyát gyengítette.

Erre vonatkozólag jellemző az északi kék- begy (vöröscsillagú kékbegy, Cyanenila sue- cica Brhm.) körül lefolyt vita, a melyről G.Ktke, az összes tagadó faunisztikai adatok alapján, azt tartotta, hogy a Nílus és Helgoland kö- zött elterülő óriási területen e madár nem fordul elő és ebből azt következtette, hogy a

keine absolut klassischen Resultate ergeben können, weil die Lichter die Vögel in der Nacht anziehen, und da die Türme nicht in den Strassen der Zügler stehen, dieselben vielfach ablenken. Es ergaben sich aber doch auch interessante Tatsachen, so z. B. die Be- rührung der englischen Küste jährlich stets an einer und derselljen Stelle — gleich B.írring- TON — die \'erbindung mit Skandinavien u. s.w. Den passenden Abschluss der ganzen Pe- riode bildet Gätkes Werk : „Die Vogelwarte Helgoland", 1891, Braunschweig, u. zw. zwei deutsche und eine englische Ausgabe. Er- teilt den Stotl' in I — IX. Kapitel, u. zw.:

I. Zug im allgemeinen auf Helgoland. II. Richtung des ^^'anderfluges. ni. Höhe desselben. IV. Schnelligkeit. V. Meteorologische Beinflussung. VI. Zug nach Alter und Geschlecht. VU. Ausnahmsweise Erscheinungen. Vni. Was leitet den Vogel während des Zuges ? IX. Was veranlasst den Aufbruch zum Zuge ? G.\TKi;s Werk, welches das Ergebnis des fünfzigjährigen Fleisses eines, mit ganz be- sonders scharfen Sinnen begabten, eifrigen, seinen Gegenstand liebenden Beobachters ist, ist natürliclierweise nicht ohne Schwächen, die unmittelbar und mittelbar einem einzigen Umstand entspringen, dem nämlich, dass auch er das ganze Gebiet, auf welchem die Er- scheinung des Zuges vor sich geht, nicht kannte, mithin den Zug selbst auch nicht überblicken konnte — das ist der räumliche Moment — und dass er nur die Vorgänge auf Helgoland, einen einzigen, räumlich winzigen Punkt unmittelbar in Rechnung ziehen konnte, mithin auch hinsichtlich des zeitlichen Mo- mentes, mehr auf theoretische Folgerungen, als auf das Tatsächliche angewiesen war. Er nahm die von anderen angeführten, oft schwach begründeten ..Tatsachen", liona fide, als gewiss an, was seine Konklusionen lockerte. Sehr bezeichnend ist in dieser Beziehung die bekannte Affaire wegen des rotsternigen Blaukehlchens (Cyanecitla siiecica Brhm) wel- ches G.\TKE, auf sämtlichen negative, faunisti- schen Angaben gestützt, als auf dem riesigen Gebiet zwischen dem Nil und Helgoland nicht vorkommend annahm und daraus den Schluss

XIX

madár a felső Nílustól Ilelgolaudig vezető utat egy éjjel alatt teszi meg. Elfogadta a fauiiisták azon kijelentését, hogy „az északi kékbegy Németországban nem fordul elő", holott annak igy kellett volna szólnia: „mind ez ideig nem észleltetett", — a mi lényeges különbség, még pedig azért, mert még a nagy német birodalomban, a hol az ornitliologia mindenkor a „kedves tudományok", „Scien- tiae amabiles" közé tartozott, itt sem akad- nak a szabad természet ölén megfigyelő or- nithologusok — modern kifejezéssel élve »Fieldornithologen" — oly sűrűn eloszolva, hogy egy aránylag parányi kis, tömegesen sehol elő nem forduló, tömegesen nem is vonuló, nagyjában rejtett életmódot folytató madár nem kerülhetné el a figyelmet. Még- inkább áll ez a Németország és a Nilns közé eső területre, különösen a Balkánfélszigetre és pl. Görögországra, a hol akkortájt egye- dül az ores: KrCphut „uralta a terület."

Jellemző a seregély vonulásának a kérdése is, a melyen különösen Helm ütközött meg, még magának GXTKE-nek halála után is. Az igazság az, hogy sem Gatiíe, még kevésbbé DR. Helm nem tudhatták, hogy — tekintve az öreg seregélyek nagy tömegét — mi történik Helgoland melletl. és a látás határán túl a tenger szine felett.

A „Die Vogelwarte Helgoland" ez. műről különben a legjobb kritikát maga a szerző, GXtke írta meg, a midőn azt mondja, hogy a vonulás jelenségében még sok a talány- szerii és kifejezi azon óhaját, hogy több tényre van szükség. Kerülgetés nélkül ki- mondja: mindaz, a mit eddig a madár- vonulásról megtudtunk, nem nyújtja azt a vezérfonalat, a mely a csodás jelenség mé- lyére vezetne".

E helyen még egyszer ki akarom lejteni nézetemet — a mint azt ,, A madárvonulás elemei" ez. művem 07. oldalán már megtet- tem — Weismann előadásáról : ,, Ueber das Wandern der Vögel", a mely a „Sammlung gemeinverständlicher Vortraege, herausgege- ben von R Vircliow und Fr. Holtzendortf XHI. Serie, Heft l'91. 1878. — jelent meg.

Weismann azt mondja, hogy a madárvnnii- lás jelensége inár iiie// ran oldra: a vduiiló

zo

j,, dor Vogel lege während des Zuges die

Distanz vom oberen Nil bis Helgoland in einer einzigen Nacht zurück. Er baute z. B. fest auf den Ausspruch der Faunisten : „das Blaukt'lilchen kumnit in Deutschland nicht vor", wo es doch heissen sollte: „wurde bis zur Stunde nicht erbeutet" was ein kardina- ler Unterschied ist, u. zw. aus dem Grunde, dass selbst im grossen Deutschland, wo doch die Ornithologie stets in die Reihe der „Sci- entiae aiiiabiles" gehörte, die in freier Natur forschenden Ornithologen — modern ausge- drückt ,,Fieldornithologen" — nicht so dicht verteilt sind, dass ein verhältnismässig win- ziges Vögelchen, welches nirgends massen- haft vorkommt, mithin auch nicht in Massen zieht, im Grossen und Ganzen ein verborge- nes Leben führt, nicht übersehen werden könnte und was noch mehr für das Gebiet zwischen Deutschland und denn Nil, beson- ders die Balkanhalbinsel und z. B. Griechen- land gilt, wo damals der alte KriJpee allein „das Gebiet beherrschte".

Sehr bezeichnend ist auch die Sache des Zuges der Stare, an welchem sich beson- ders Dr. Helm, selbst noch lange nach dem Tode Gätkes, bis zum Übermass stiess. Die Wahrheit ist, dass weder Gätke und noch viel weniger Dr. Helm es wissen konnten, was — die Massen der alten Stare nehmend — neben Helgoland und ausser Sicht, über dem Meere vorging.

Die beste Kritik über das Buch: „Die Vo- gelwarte Helgoland" hat übrigens der Ver- fasser. Gätke selbst, geschrieben, wo er sagt, dass in der P^rscheinung des Zuges vieles rätselhaft ist und den Wunsch nach mehr Tatsachen ausspricht. Er sagt es unum- wunden: „...dass alles, -was bisher über den Vogelzug in Erfahrung gebracht worden ist, keinen Leitfaden darbietet, an dem man in die Tiefen seiner Wunder zu dringen. vermöchte" .

Ich habe mich hier noch einmal — wie ich es schon in den „Elementen' pag 8(i getan — über die Abhandlung Weismanns : „Über das Wandern der Vögel" in der „Samm- lung gemeinverständlicher Vorträge", heraus- gegeben von R. ViRCHüw und Kr. Holtzenuurkk XHI. Serie, Heft 291. 1878 — auszusprechen.

WnisM.\NN sagt, die Erscheinung des Zugs- phaenomens sei schon gelöst; - die Zug-

111*

XX

niiuliiriik ösztön liatása alatt állanak, a mely a kóborlásból fejlődött ki ; tapaszfalt vezérek után haladnak, határozott úivoncdakon mozog- nak ; ezek azok az ősréf/i útvonalak, a me- lyeken a madarak É-felé terjeszkedtek ; a Földközi-tenger átrepülése bizonyos pontokon abba a geológiai korszakba nyúlik vissza, a mikor e tengert földhidak több medenczére osztották és igy tovább.

Weismann összes főtételei tetszetösek egy nrpszerfi előadás keretében ; ha azonban szi- gorúan tudományos bizonyítékokat keresünk, mindannyi megfejthetetlen, vitatható és nega- tiv, sőt megközelíthetetlen. Első állításának, mely a vonulás problémájának niegoldottsá- gáról szól, ellent mondanak az összes komoly ornithologiisok, a kik felhasználva szorgal- mukat és éles elméjük minden erejét, a meg- fejtésen még ma is munkálkodnak. Weismann nagy tekintélye ellen ismételten is fel kellett hozni ellensúlyozásul ezt a körülményt.

A régi iskola minden meggondolt munkása végső következtetésben több tényt sürget, és MiDDENDORFF S. fojéu találja a szöget, midőn így ir: ..Ha hosszú évek megfigyeléssorozatai egykor az érkezési adatok ' jól megrostált valóságos középértékeit fogják nyújtani, tisztán fogunk látni ott, a hol addig csak valószínű- ségről lehet szó". Ebben bennfoglaltatik a szimultán megfigyelések kívánatos volta is.

„A madárvonulás elemei"-ben a (18. oldal- tól kezdődőleg azon voltam, hogy az egyes kutatók megfigyelési módját érdemileg meg- vizsgáljam, a positiv alapon álló jelenségek összefüggésére rámutassak, a milyen pl. az 1858. évi kisázsiai nagy szalonka-katasztrófa és a szalonkának Bajorországból való teljes kimaradása ; rámutattam a vonuló fajok 1853. évi nagy késésére, a mely nem kisebb jelen- tőségű búvárt, mint magát Naumann F. I.-t arra indított, hogy a Nauinannia 1853. évi kötetében „Das Frühjahr 1853 und unsere Zugvögel in Anhalt" czim alatt egy érteke- zést írjon, a melyben a késés indokolására vizsgálata körébe vonja a phytophaenologiai és meteorológiai tényezőket; hogy ez a

' Egyszersmind a távozási adatokéit is. H. 0.

Vögel stehen unter dem Kintlusse eines Trie- bes, welcher aus dem Streichen entwickelt wurde ; — sie lernen das Wandern ; — sie folgen erfahrenen Anführern: — sie verfol- gen bestimmte Zii(/slrnssen : — diese sind die uralten Wege, auf welchen sich die ^'ö- gel nach Norden verbreiteten ; - das Über- fliegen des Jlittclmeeres an gewissen Stel- len, stammt aus der geologischen Periode, als das Meer noch durch Latidbrücken in mehreie Becken geteilt war, u. s. w.

Alle Hauptsätze \\'eismanns sind in einem <iemeinver ständlichen Vortrag gef<älh'g, wenn wir aber nach streng wissensrhaftlichen Be- weisen fragen, ist alles unerbracht, strittig, negativ, selbst unnahbar. Seinem ersten Satze, welcher von der schon ( rfolgten Lösung des Zugsproblemes spricht, widerspricht die Ge- samtheit der ernsten forschenden Ornitho- logen, welche auch heute noch die Lösung mit dem ganzen Aufwand von Fleiss und Scharfsinn anstreben. Dem grossen Gewicht Weismanns musste wiederholt dieses Gegen- gewicht entgegengesetzt werden.

Alle besonnenen Auktorén der älteren Schule fordern als Schlusskonklusion stets mehr Tat- sachen und X. V. MiDDENDORFF trifl't den Nagel auf den Kopf, indem er sagt : „Wenn laug- jährige Beobachluugsreihen uns einst wirk- liche, wohlgesichtete Mittelwerte der .Ankunfts- zeiten^ bieten, werden wir dort klar sehen, wo bisher nur von Vermutungen die Rede sein kann". Hierin ist auch der Wunsch nach simultanen Beobachtungen enthalten.

Ich war in den ..Elementen", von Seite 37 an, bestrebt, die Beobachtungsart ver- schiedener Forscher auf den ^\'ert zu prüfen, auf den Zusammenhang der Ercheinungen auf positiverer Grundlage, z. B. die grosse Schnepfenkatastrophe vom Jahre 1858 in Klein- asien und das totale Ausbleiben des Vogels in Bayern hinzuweisen ; ich habe auf die grosse Versj)ätung der ziechenden Arten im Jahre 1853 hingedeutet, welche keinen Ge- ringeren, als J. F. Naumann bewog, in der Naumannia von 1853, unter dem Titel: ..Das Frühjahr 1853 und unsere Zugvögel in An- halt" eine Abhandlung zu schreiben, wo er die phytophaeniilogischen. und meteorologi- schen Elemente herbeizieht um die Verspä-

' Al)or auch drr .\bziig'szeiten O H.

XXI

késés mint vált érezhetővé Punieriiniábaii. söt a mint kiinutattani, Kiirlaiulra is ki- hatott, a mi az ellentéles földrajzi fekvés értelmében a késés DNy-*ÉK-i, tehát általá- ban elfogadott irányát jelentette ; mindezt kifejtettem az idézeti helyen.

így haladva „A madárvoniilás elemei "-nek 78. old. eljutottam a két kiiVinböző ponton meg- fjfjl/elt madár- individuum azonosságának épp oly fontos, akkor megoldiiatatlannak látszó kér- déséhez, a mit e helyen különösen hangsú- lyozok, mert jelen munka folyamán még kü- lön vissza fogok térni e kérdésre.

A magasság és horizont kérdését, végül a füsti fecske elterjedésének vagy megszállásá- nak menetét, mely akkor az északi szélesség 38°— 6o°-áig92. később helyesbbitve 105 nap- ban állapíttatott meg, szintén figj'elembe vet- tem.

„A madárvonulás elemei" történeti beveze- tésének utolsó szavai igy szólnak :

,.i^, hogy ^hogyan" és „ miért" történik a vonulás nagyszerű jelensége, ennek felderítése oly feladat, a mely nagy mozgékonyságánál, ingadozó voltánál és azon homálynál fogva, mely lefolyását borítja, csa/cis hálózato- sán felosztott s a Jeysziffovtibhan végrehajtott indukcr^ió nlapjáii ér- hető eí".

Ez ma is áll s ezzel véget ér a historico- kritikai áttekintés.

Ugy az „Aquila"-ban, mint a .MKUK szer- vezésében általában, abban az irányban ha- ladtunk, a mely az imént kifejtett alapelvek- nek megfelelt : az ornitliophaenologiai részt hálózatosán osztottuk fel és az egész anya- got mindjárt kezlethen évenként, a meteoroló- giával közvetlen ka])Csolatban feldolgoztuk kritikailag megállapított módszer szerint.

Más teriilctről is gytijtötiünk adatokat.

Szemére vetették a MK( »K-nak, hogy az őszi vonulás, vagyis az elköltözés megfigye- lését elhanyagolja. A kik ezt tették nem tud- ták és még ma sem tudják, hogy az intézet úttörő, erőit magának kellett és kell még ma is nevelnie és munkásai száma dolgában — természetesen — korlátozva van. Az inté-

iiiiig zu begründen ; wie sich dann diese Ver- spätung auch in Pommern fühlbar machte, ja wie ich zeige, auch auf Kurland einwirkte, was nach der gegenseitigen geographischen Lage, den Gang der Verspätung von SW nach N() also in der allgemein angenomme- nen Zugsrichtung bedeutete, dieses alles wird erörtert.

Ja, ich komme in dieser Flucht, auf Seite 37 der „Elemente", schon auf die ebenso hochwichtige, als — damals — unlösbar schei- nende Frage der Identität der auf zwei ver- schiedene)!. I'iinkten beobachteteti Vogelindi- vidtien zu sprechen, was ich hier besonders betone, weil ich im Verlaufe dieser Arbeit auf diese Frage speziell eingehen muss.

Die Bezeichnung der Höhe und des Hori- zontes und schliesslich der Gang der Ver- breitung, oder Besiedlung durch die Rauch- schwalbe, damals vom 38° bis Ö5° n. B. in 92, später auf 105 rektifizierten Tagen finden in den „Elementen" auch ihre Berücksichtigung.

Die Schlussworte der geschichtlichen Ein- leitung der „Elemente" lauten;

,:Das „wie" und das „warum" des Zuges, dieser grossen Erscheinung, ist die Aufgabe, welche infolge ihrer grossen Beweglichkeit und infolge des Schleiers, welcher ihren Verlauf noch vielfach deckt, nur durch netzweise aufffeteilte. strengste Induktion ge- löst werden h-aun.~

Das steht aucii heute fest und hiemit en- det die kritische geschichtliche Kekajiitulation.

Wir nahmen in der „Aquila", wie über- haupt in der Organisation der U. 0. C, eine Richtung, welche den soeben entwickelten Grundsätzen entsprach : der (u-nithophaeno- logisciie Teil wurde netzweise aufgeteilt und war die Richtung von aller Anfang an auch die, das gesamte Material jährlich, nach kritisch festgestellter Methode zu bearbeiten, u. zw. im unmittelbaren Kontakt mit der Meteorologie

Auch die Daten anderer Gebiete wurden gesammelt.

Mau machte der U. 0. C. den ViU'wurf, dass sie die Herbstdaten, den Abzug vernachläs- sige. Man wusste und weiss eben nicht, dass die Anstalt bahnbrechend ist, sich ihre Kräfte erst erziehen musste und niuss und in der .Vustellung solcher, der Zahl nach und sehr natürlicherweise beschränkt war und ist. Die

XXII

zet szigorúan tudományos iníiködéseii kívül Darányi miniszter kezdeményezésére egyéb közhasznú működésével, mint az okszerű ma- dárvédelem, a hasznos fajok megtelepítése, megfelelő, okszerűen fejlesztett irodalom,' kodifikáczió, hasznosnak, sőt nélkülözhetetlen- nek bizonyult.

Az intézet már az 1900. évi párisi III. kon- gresszus idevágó határozatát megelőzve, meg- kezdte a begytartalmak vizsgálatát és ered- ményeit publikálta is.

Az észszerű madárvédelem és telepítés ügyei CsöEGEY Titus kipróbált erejére vannak bízva, ki az intézet művészeti részét is vezeti.

E mellett legnehezebb feladata az volt és az ma is, hogy az eddig — és még ma is — rendszertelen, zavaros és többnyire kedvte- lésből müveit ornithophaenologiának tudomá- nyos színt és tartalmat adjon, vagy erre leg- alább törekedjék. Mindez nem könnyű feladat, a mint azt az alábbiakból látni is fogjuk.

Az „Aquila"* I. kötetében jelent meg „A füsti fecske tavaszi vonulása" czímű érteke- zésem — 1894 p. 9. — melyet az akkor előteremthető összes vonulási adatokra és a belőlük nyert középértékekre alapoztam és a melyben e megfigyelt madár tavaszi vonulá- sát kifejtettem m. p a délafrikai Kuysnatól (faunisztikai adat) Luleá-ig az é. sz. 65. °-ig, a mivel a módszer helyessége beigazolást nyert.

A történeti fejlődés tanulmányozása — a mely soha és sehol sem hanyagolható el - „A madárvonulásról positiv alapon" czímű érte- kezésem — „Aquila" VI. 1899. — „Függe- lék"-ét eredményezte, a melyben fel vannak sorolva a madárvonulásra vonatkozó „tételes codexek" — „Sententiák" — II. Frigyes császár — 1194 — 1250. — „De arte venandi"

.Anstalt hat sicli ausser der streng wissen- schaftlichen, auch durch ihre, vom Minister VON Darányi eingeführte gemeinnützige Tätig- keit, als : rationeller Vogelschutz, Ansiedelung der nützlichen Arten, entsprechende, rationell entwickelte Literatur^ und Kodifikation, als iiittzlich, ja unentbehrlich dokumentiert. «Sie hat schon vor dem betreffenden Beschluss des TU. Kongresses 1900 — Paris — die Untersuchung der Vogelnahrung begonnen, darüber publiziert.

Die Besorgung der rationellen Vogelschutz- und Kolonisations-Veranstaltungen ist der be- währten Kraft Titus Csörgeys anvertraut, der audi den künstlerischen Teil leitet.

Und was das Schwerste war und ist, sit; hatte und hat die Aufgabe einer Disziplin, der Ornithophaenologie, die eben undiszipli- niert, zerfahren und vielfach nur amateur- mässig behandelt war und ist, wissenschaft- liche Form und wissenschaftlichen Gehalt zu geben, oder mindestens darnach zu trach- ten. Alles dieses ist nicht leicht, wie aus folgendem ersichtlich.

Gleich der I. Band der „Aquila" brachte von mir die Abhandlung : „Der Frühjahrs- zug der Rauchschwalbe" — 1894 p. 9. — welche auf sämtliche datierte Zugsangaben, die damals beschafft werden konnten, und der daraus gewonneneu Mittelwerte basiert, die Entwűckelung des Frühjahrszuges dieses bestbeobachteten Vogels, u. zw. von Knysna (faunistisch erbracht) in Südafrika bis Lnlea — 65° n. B. — dargelegt hat. womit die Rich- tigkeit der Methode nachgewiesen wurde.

Das geschichtliche Studium, das ja nie und nirgends vernachlässigt werden darf. führte zum „Anhang" zu meiner Abhandlung „Vom Zuge der Vögel auf positiver Grundlage" — „Aquila" VI. 1899 — worin die auf den Zug bezüglichen Aussprüche — Sentenzen — mit Kaiser Friedrich IL, 1194—1250, „De arte venandi" beginnend, bis auf die jüngsten.

'- Ennek keretében chernelházi Cheknel alap- vető mííve .Magyarország madarai, különös tekin- tettel gazdasági jelentöségökre"; mint következmény „A madarak hasznáról és káráról" irt müvem, mely megjelent németül is és Owen I. A. közreműködésé- vel angol nyelven is „Birds useful and Birds harmful" czim alatt Sherratt és Hughes, (University Press) kiadásában Manchester.

' Darunter das fundamentale Werk Chernels von ChehnelhAza über , Ungarns Vögel mit besonderer Berücksichtigung ihrer landwirtschaftlichen Bedeu- tung", als dessen Konsequenz mein Buch über Nut- zen und Schaden der Vögel folgte, welches eine deutsche Ausgabe und eine englische Bearbeitung im Verein mit I. Owen, unter dem Titel : „Birds useful and Birds harmful", verlegt von Sherratt and Hughes, Universitv Press Manchester erlebte.

XXIII

czímn inűvétöl kezflődőlejí iia|)jaiiik lej;mo- dernebb szerzőinek nézeteiij^-, a melyben a legfontosabb pliasisdkra vonatkozó nézetek éles ellentmondásaira utalok, különösen a leg- nevesebb szerzők műveiben. Megbövitve meg- jelent ez az anj'ag 1900-beii a 1\'. londoni nemzetközi ornithologiai kongresszus alkal- mából angol nyelven: Kecensio' eritica auto- matica etc' czim alatt. Az 18!)9. évi érteke- zés tudományos értékét az új Naumann né- met jubiláris kiadásában Blasus Vil.mos mél- tatta.

Heoyi'oky Kabos, érdemes meteorológusunk — a mint azt már fönnebb megjegyeztem — kiszámította a füsti fecske izothermáját — 9'4° C — évről évre földolgozta a tavaszi meteorológiai anyagot, megállapította a töb- bek között 10,00(1 helyi adat alapján a füsti fecske magyarországi érkezésének középnap- ját és azt április 7. napjában találta, tehát ugyanazon napban, a melyet én is „A ma- dárvonulás elemei" -nek 219. oldalán az összes akkor ismert területi középértékből állapítot- tam meg. Hegyfoky. a mint azt már megemlí- tettem, az összes liálózatos magyarországi helyi adatokból kiszámította és megállapította 32 madárfaj érkezésének hőfokát stb.

Magyarország néptanítóinak közreműködé- sével llr<98-ban a füsti fecske tavaszi és őszi vonulásának nagy megfigyelését hajtottuk végre, a mikor is a tavaszi vnnulásra vonat- kozólag közel GOGÒ, az őszire vonatkozólag 2345 helyi adatot nyertünk ; az első gyulai Gaal Gasztox, az utól)bi Pungur Gylla földol- gozásában, az „.\quila ■ VII. 1900, illetve XI. 1904. kötetében jelent meg és az 1900. évi párisi, majd az 190Ô. évi londoni nemzetközi kongresszus elé terjesztetett. A megfigyelé- sek és feldolgozások - a mint azt vártuk is,

-lásd fent — megvilágították a vonulásnak a szárazföld földrajzi viszonyaiiioz való alkal- mazkodását és az útvonalak és a költőterület megszállása között levő különl)séget. A tavaszi vonulás földolgozásában nincs már hátralék és elérkeztünk az őszi adatok földolgozásához.

Megteremtettük Magyarország régió-térké- pét, mely négy régióban szemlélteti a vonulás jellemét és még ma is megáll.

A propaganda terén felhasználtuk az al-

niodornsten .-Vuktoren gegeben sind und wo die krassesten Widersprüche in den wich- tigsten Phasen — u. zw. der berühmtesten Auktorén — nachgewiesen sind. In erweiter- ter Form erschien diese Materie gelegentlich des I\'. Internationalen (Jrnitliologischen Kon- gresses in London engliscli, unter dem Ti- tel : „Recensio critica automatica, etc' 1905. Den wissenschaftlichen Wert der ganzen Ab- handlung hat Wilhelm Blasiub im „Neuen Naumann", der deutschen Jubiläumsausgabe anerkannt.

Jakob Heöyfoky, unser geehrter Meteorologe, bereclinete, wie schon oben bemerkt, die Iso- therme für die Rauclischwalbe — 9'4° — würdigte Jahr für Jalir den meteorologischen Gang in den Frühjahren ; bestimmte u. a. als mittleren Ankunftstag der Rauchschwalbe in Ungarn, auf Grund von 10,000 datierten An- gaben den 7. April, also den nämlichen Tag, den auch ich in den „Elementen" pag. 193 aus allen damals bekannten Territorial- Mitteln festgestellt habe. Wie wir schon wis- sen, berechnete und bestimmte Hegyfoky aus allen datierten, netzweise erbrachten ungari- schen Daten die Temperatur zur Zeit der An- kunft von 32 Vogelarten, u s. w.

Wir arrangierten unter Mitwirkung der Volksschullehrer Ungarns im Jahre 1898 die o-rosse Rauclischwalhen-Beobachtung für Früh- Jahr und Herbst, wo sich für das Früh- jahr nahezu 6000 datierte Angaben, für den Herbst 2345 solche ergaben ; die erstereu durch Gasiox Gaal de Gyula, letztere durch JuLiub PuNGUR in „Aquila" VII. 1900 und „Aquila" XI. 191)4 bearbeitet publiziert und deii Internationalen Kongressen von Paris — 1900 — und London — 1905 — vorge- legt. Die Beobachtungen und ihre Bearbei- tungen machten, wie oben gedacht, die An- passung des Zuges an die geographischen Verhältnisse des Landes und den Unterschied zwisclien Zugstrasse und Besiedlung klar.

In der Bearbeitung des Früldingszuges hat die Anstalt keinen Rückstand und ist an dem Punkte angelangt, die Uerbstdaten auch zu bearbeiten.

Wir schufen die Regionalkarte Ungarns, welche den Zugscharakter nach vier Regio- nen ersichtlich macht und auch heute fest- steht.

Auf dem Gebiet der Propaganda benützten

XXIV

kaimat, hoj^y Bosznia és Herczegoviiia kor- mányzása Kái.lav BENJAMiN-ra, erre a valóban tudományosan képzett magyar államférfiúra volt bizva, il ki lehetővé tette, hogy 1899- ben, tehát közvetlenül a párisi III. nemzet- közi kongresszus előestéjén, Sarajevóban egy nemzetközi ornithologiai összejövetelt rendez- zünk, a melynek fő czélja az volt, hogy a vonulás megfigyelése és földolgozása terén egységet hozzon létre. A sarajevói összejövetel, Bosznia, Horvátország, Németország, Olasz- ország, Ausztria és Magyarország kiküldöttei jelenlétében 1899. szept. 25 — 29. napjain tartatott meg,^ a methodust illetőleg teljes megegyezésre vezetett, sajnos azonban, a nél- kül, hogy a perifériákon eredménye lett volna. Legnagyobb eredménye a Horvát Ornitholo- giai Központ volt, mely Herman Ottó kezde- ményezésére életbe is lépett s bár kissé egy- oldalúan, nagyjában mégis tiszteletreméltóan működik.

Immár állami intézetünk működésének fő- iránya, természetesen az, hogy a vonulás magyarországi területén a Hirundo rustica L. mintájára az összes fajok földolgozására tö- rekszünk; ezen kívül, a mennyire lehet, figye- lemmel kisérjük az idegen területek ornitho- phaenologiáját is. Ez irányú működésünk alapját az intézetnek ma már tekintélyes adatgyűjteménye képezi.

Ezzel jelen dolgozatom történeti részét vég- leg lezárom és áttérek egy más, sokkal fon- tosabb tárgyra.

Linné a madárvonulásról szóló értekezésé- ben ezeket írja: „Qua vero finibus transgressis patriae, iter continuant via emigrantes nostra- tes, plerumque ignoramus",^ vagyis körülbelül: nem tudjuk, hogy vonuló madaraink otthonuk elhagyása után milyen utakon haladnak. Tény- leg még rövid idő előtt sem tudtunk többet annál, a mit az öreg Linné mester idézett soraiban irt. A legtöbb ornithologus figyelmen kívül hagyta a telelés kérdését: az útvonalak kezdetét, illetőleg végét, pedig még a leg-

wir den l'mstand, dass die Regierung Bos- niens und der Herzegovina den Händen eines wissenschaftlich hochgebildeten Ungarn, Ben- jamin VON Käi.lav, anvertraut war, der es mög- lich machte, dass wir im Jahre 1899, also dicht vor dem III. Kongresse in Paris, u. zw. in Sarajevo eine international angelegte Ver- samndung der Ornitlmlogen veranstalten konn- ten, als (leren vornehmste .Aufgabe eine Eini- gung betrefts der Beobachtung und Bearbeitung \ des Zuges anzusehen war. Die Versammlung [ wurde vom 20 — 29. St^ptember 1899 abgehal- 1 ten,^ war von Ornithologen Bosniens, Kroa- 1 tiens, Deutschlands, Italiens, OsteiTcichs und Ungarns beschickt und es kam hinsichtlich der Methode vollständige Übereinstimmung zu- stande, leider ohne den erwarteten Erfolg in i den Peripherien. Die beste Errungenschaft bil- ; det die von Otto Herman beantragte, seither ins Leben getretene Kroatische Ornitliologische I Centrale, welche zwar etwas einseitig, aber I im ganzen sehr lobenswert fortwirkt.

Hinsichtlich der Hauptrichtung der Arbei- ten in unserer, nunmehr staatlichen Ornitho- logischen Centrale, ergibt es sich von selbst, dass auf dem f4ebiete des Zuges, für das Territorium Ungarns, die Bearbeitung aller Arten, nach Muster von Hirundo rustica L., anzustreben ist ; ausserdem ist auch die Or- nithophaenologie der fremden Gebiete nach Tunlichkeit zu pflegen, wozu die schon heute sehr ansehnliche Datensammlung der Anstalt den Grundstock bildet.

Damit ist auch dieser Teil meiner Abhand- lung vorderhand abgeschlossen und es folgt ein anderes, wichtiges Thema.

Linné sagt in seiner Abhandlung über den Vogelzug das folgende: „Qua vero finibus transgressis patriae, iter continuant via emi- grantes nostrates, plerumque ignoramus — " - also beiläufig: welche Wege unsere Zugvögel nach dem Verlassen der heimatlichen Grenzen verfolgen, wissen wir nicht.

In Wahrheit wussten wir noch vor kurzem nicht viel mehr, als das, was Altmeister und Archiater Linné in den angeführten Zeilen niederlegte. Die Frage der Winterung wurde

' „Aquila" VI. 1899, „.\z ornithologusok gyűlése Serajevóban" (küldnlny. is).

- Dissertatio aoademica migrationes avium sistens. Upsaliae 1757.

' „Aquila" \I. 1899. „Die Ornithologen-Versamni- lung in Sarajevo". .Auch separat.

- Dissertatio aoademica migrationes avium sisten s Upsaliae 1757.

XXV

nierészobbb trrképrajzolúk is csak ;i Saliara északi széle táján jjeresték.'

Az „Aquila" I. kötetében - 1894 — közölt kisérleten kívül, a melyben azon voltam, liony a füsti fecske előnyomulásiU a délafrikai Knysna-tól (Keichrnow) föl a messze északig föltiintessem, a melyben azonban Afrika még mindig nagy hézagot mutat, o kérdést lelie- tőleg positiv napi adatok alapján „A madár- vonulásról positiv alapon' czíniü értekezésem- ben is tárgya'tam - Aquila VI. 1899 — . Ily módon a füsti fecske legdélibb pont áid Emin basa „Europäische Vögel in Afrika" ez. tanulmánya — Zool. Jahrb. VI. 1892 p. 141—145 — alapján az é. sz. 5° 2' és k. h- 50°-a alatt fekvő Lado-t nyertük, a melyre vo- natkozólag 1880 — 1883-ig tett megfigyelések középnapnak márcz. 19-ét tüntették fel, a mely napon azonban a füsti fecske már Európában^ tehát feljebb északon is előfordul, úgy hogy Lado középnapja megegyezik a dalmácziai Spalato — é. sz. 43° 30' — középnapjával. Ha figyelembe vesszük, hogy Howahd Irby sze- rint „The Ornithology, of the straits of Gibraltar" ott a füsti fecske már febr. 13-án, tehát sokkal korábban, mint a délebbne fekvő Lado középnapján — márcz. 19. — meg- jelenik, már felmerülhet az a nézet, hogy Emin késői fecskéi a messze észak területéhez, vagy magasságokra tartoznak és hogy az e napról keltezett adatok narji/ értékkel hirnal-.

Ha ezen kívül tudjuk, hogy a Gibraltárban tartózkodó füsti fecskék fölött ugyanazon faj nagy rajokban északi iránynyal ápr. 24 ig el- vonul, felmerül az a gondolat, hogy e rajokat törzsekiiek kell tekinteniink, a melyek határo- zott költőterületröl eredve, összetartva, határozott telelő' állomásokra vonulnak. A füsti fecskék tavaszi elvonulása előtti iielyi gyülekezése is mei/erösíti a törzsről szóló felfogást.

Ugyanazon értekezésemben az Antlius rer- linus Pallas fajt is tárgyaltam, a melyről

' Lásd a DixoN-tól ós QuiNKT-töl idéiíetteket. Aquila XVI.

von ili'u mt'islfii < iniitli(i|)liaenologen geuiie- den und sogar die kühnsten Kartograjihen suchten den Anfang, bezw. das Ende ihrer Zugstrassen kaum tiefer, als am Nordrand der Sahara. '

Ausser dem N'ersuch in „Aquila" 1. 1894, wo ich das \'orriickeu der liauclischwalbe von Knysiia in Südafrika (Hkuhi-.nuw) bis in den liohen Norden ersichtlich zu machen be- strebt war, wo al)cr Afrika mehr eine riesige Lücke bildete, nahm icli die Sachs auch in meiner Abhandlung „Vom Zuge der Vögel auf ])ositiver Grundlage" in ..Aquila" VI. 1899, u. zw. möglichst auf positive Tagesdaten ge- stützt, vor. Für die Kauchschwalbe war auf diese Art der südlichste Punkt, auf Grumi der Beobachtung Esun Paschas, in seiner Ab- handlung: „Europäische Vögel in Afrika" — Zool. .lahrb. VI. 1892, p. 141—145 — Lado: gelegen in 5° 2' n. Br. und 50° ö. L., wo eine kleine aber gute Serie von Beobach- tungsdaten von 1880 bis 1883, als mittleren Tag den 19. März gab, an welchem Tage aber die Rauchschwalbe aucii schon weit nördlicher, in Europa vorkommt, so dass auf diese Art der mittlere Tag von Lado jenem von Spalato in Dalmatien — 43° 30' n. Br. — entspricht. Wenn wir ausserdem wissen, dass der Vogel nach Capt. Howard Ieby „The Ornithology nf the straits of tjiliraltar" dort am 13. Februar schon zur Stelle ist, also viel früher als der mittlere Tag vom viel südli- cher gelegenen Lado — 19. März — so däm- mert uns schon die Überzeugung auf, dass die spät aufbrechenden Schwalben Emins für weitiiördliche Gebiete oder für Höhen bestimmt sind und dass den auf den Tag datierten Allgaben grosser IVert inneirolmt

Wenn wir ausserdem wissen, dass die in (iibraltar ansässigen Rauchschwalben noch bis zum 24. April durch Schwärme ihrer Art- genossen von Süd nach Nord überflogen wer- den, so dämmert uns der Gedanke : im- sollen diese Schirärme als Stäiiime auffassen, welche von bestimmien Brntgehieten stammend, zu- sammenhaltend auch bestimmte Wiiäernngen beziehen. J'ie örtliche Ansammlung der Rauch- schwalben vor dem Wegzug im Herbste, unter- stützt die Auffassung vom Stamm.

In der nämlichen Abhandlung nehme ich

Siehe das /i(at : Dison und Quinf.t.

IV

XXVI

egész sor szánibavelietö adattal rfiuk'lkezüiik. A legdélibb adat márcz. 7-e, Senafé és Tigré- böl (Afrika) Bi;ANi)FORD-tól ered — é. sz. 13° ()'. A sor észak felé Vinnmnrken-ig és onnan, csak éppen előfordulási adatkép, Mhdkndoiíki' S alapján Taymirig terjed. A számításba vehető legészakibb pont június ííS-nrcd Coi.i.KT-tól ered. Ez ismét a keltezés fontossága mellett bizonyít, mert ezáltal az Anthus cervinus Pallas észak felé vonulásának időtartamát i 1 i) nap- ban állapíthattuk meg. E mellett azonban még sok kérdés megoldatlan marad.

A füsti fecske fölvonulását Gibraltártól Lu- leâig — é. sz. 65° — 105 napban állapítot- tam meg ; itt megjegyzem, hogy Nordunder Luleára vonatkozó adata nem jelenti az északi elterjedés határát, mert a füsti fecske elkalan- dozik a Spitzbergákig és Grönlandig és Levaxdek szerint — „Thierphaenologische Beobachtun- gen" Finnland, llelsingfors 1S96 - még Ftsjoki-hiín. tehát az é. sz. 69° 55' alatt is fészkel, a hová május W-én érkezik; ezáltal a fölvonulás időtartama nincs megzavarva.

Ez a régebbi irataimból vett vázlat azt mutatja, hi'gy a napi kelettel ellátott vonulási adatok rendkívül értékesek : olyanok, mint a létra fokai, a melyek nélkül a létra haszna- vehetetlen. A létra fokai módot nyújtanak a kapaszkodásra és lépésre, a mi a magaslia- jutás első alapfeltétele. Tisztán helyi — kel- tezés nélküli adatok - csupán zoogeographiai értékűek.

-I keltezett helyi megfigyelési adatok a geographiai koordináták alapján a madár- vonulás — mint mozgási jelenség, mely a meteorológiai elemekkel szorosan összefügg és a mely megmérhető területen folyik le — lanídmányozásánnk lényeges alapfeltételét ké- pezik.

Schenk idézett müvének 19. oldalán nagyon helyesen azt mondja, hogy a vonulás meg- ítéléséhez egy oly mozzanatra van szükségünk.

auch (lie .Art Anthus rervinus Pai.ias vor, von welcher eine Reihe kuniliinierbarer Daten vor- liegt. Das siidliclistf Datum stammt von Bi.andi'oki), aus Senate, Tigré in Afrika und ist der 7. März, die geogra|)liische Lage ist VA° n. Hr. Die Heilie führt in nördlicher Flucht, auch datiert, bis Fiiniiimrken und dann, eben nur vorkimuncnd, noch bis Taymlr. nach A. VON MiüUEN'iiouiF. Der nördlichste kombi- nierbare Punkt stammt von Cui.mítt, der Tag ist der 28. Juni. Wieder ein Beweis für die Wichtigkeit des Datums, denn auf diese Art wird es möglich, den Aufzug des Anthus cervinus Pale. na(;h Norden mit 1 Vi Tagen anzusprechen. Freilich bleibt dabei so manche Frage offen.

Der Aufzug der Rauchschwalbe von Gi- braltar bis Lutea — 65° n. Br. — wurde von mir auf 105 Tage präzisiert, wobei zu be- merken ist, dass NoRDLiNDERS Datum für Lutea nicht die nördlichste Verbreitung anzeigt, weil die Rauchschwalbe bis .Spitzbergen und Grönland streift und (irnirhophänologisch in Levanders „Tierphacnologischen P.eobachtun- gen Finnlands" Helsingfors, 1896 als Brut- vogel noch von Utsjoki, also 69° 55' n. Br., angeführt ist, u. zw. die Ankunft vom 2!K Mai, wodurch die Dauer des Aufzuges niciit irri- tiert wird.

Wir sehen aus dieser, meinen älteren Schriften entnommenen Skizze, dass den auf den Tag datierten Zugsangaben eine höchst wertvolle Eigenschaft innewohnt: sie sind wie die Sprossen der Leiter, welche ohne Sprossen zum Steigen ungeeignet ist. Die Sprossen geben die Mögliclikeit für GriÖ' und Tritt, also die Grundbedingung für das Fort- kommen iu die Höhe. Die blosse Urtsangabe ohne Anführung des Tages gibt nur ein zoo- geographisclies Element.

Das Tagesdatnm in Verhindmig mit dem Punkt der Beobachtung hei Unterlage der geographischen Koordinaten, ist die funda- mentalste (irimd.bedingung für die echte und rechte icisscnschafiliche, phüiiologische Behand- lung des Vogelzuges als Bewcgungserscheinung, welche an den Gang auch der meteorologi- schen Elemente geknüpft Ist und äijer mess- bare Gebiete zieht.

Schenk sa>;t in seiner ziiicrten Arbeit, pag. 19, sehr riclitig, dass wir zur Beurteilung des Zuges eines Momentes bedürfen, welcher

XXVII

a mely több-kevesebb biztossággal megragad- ható, a helyre jellemző : ilyen mozzanat pedig csak egy van : <i meijéricezés, Uidőicg eltávozás napja. Nem szabad azonban elt'elednünk, hogy a kelti adat, illetőleg középszám sohasem czél, csupán eszköz a nagij területen lefolyó vonu- lás, mint mozgási jelenség Icfolgásának tanul- mány ozásánái.

Palmen nem veszi figyelembe a vonulás időbeli mozzanatát. (» csui)án azon kérdés megoldását keresi: „. . . . hogy mi késztette mai vonuló madaraink őseit a vonulásra, a mely kérdés lehet hogy sohasem lesz meg- oldva : de a mire a származástan segítsége folytán nincs is szükség, mert ezáltal a kérdés igy módosul : micsoda okokból és milgen for- inában származott a vonulás szokásai"' Ez azonban még nem nmgy arázza meg és nem fixirozza a vonulás lefolgását, a mit mi kere- sünk és a mi nélkül biztos alajion álló követ- keztetések nem is vonhatók le.

Összes kísérleteimet, a melyekkel a telelés rendszei'ébe óhajtottam behatolni, megakadá- lyozta az a körülmény, hogy ufamban állott, mint valami vágányokon átfektetett gerenda, az egyenlítő kérdése és megakadályozta a tovahaladást.

A fordulat.

Afrika legdélibb részén azonban egészen váratlanul fölcsillant előttünk palaearktikusok előtt a déli féng és azonnal megvirradt.

ScLATRR W. L. 19t)5 ben a British Associa- tion johannesburgi (Búrföld) összejövetele al- kalmából a D. szakosztály elé terjesztette „The Migration of Birds in South Africa" cz. értekezését. A hozzá mellékelt jegyzék- ben Dél-Afrika vonuló madarait három cso- portba osztja, li. m. :

I. Northern Migrants (északi vándorok) ;

II. South African Migrants (délafrikai ván- dorok) :

III. Partial Migrants (részleges vándorok). Az első, 76 fajt számláló csoportba a mi

palaearktikus régiónk madarai tartoznak. ScLATER szerint e fajok évente kétszer teszik meg a 4000 mértföldnyi távolságot ; a füsti fecskét „English Swallow'-nak mondjii, a mi természetesen nincs behizoiivítva.

sicher erfasst, den Oi't cliaraktcrisicrt inul cs gibt nur cinen solchen Moment : den Tug der Ankunft, bczw. des Abznges: wobei aber nicht zu vergessen ist, dass das Datnm bezir. die Mitlelzahl iiieiiinls Zireck, sondern nur Mittel zur Kenntnis des Verlaufes des auf grossem Gebiete statt/indenden Zuges als Hewegungs- erscheinung ist.

Palmen berücksichtigt den zeitlichen Mo- ment des Zuges nicht. Was er sucht, ist die Lösung der „. . . Frage, was die N'orahnen unserer gegenwärtigen Zugvögel zum Ziehen veranlasste, welche Frage vielleicht niemals beantwortet werden kann, aber es ist mit Hilfe der Deszendenztheorie auch gar nicht notwendig, weil sich durch sie die Frage dahin ändert : uns welchen- Ursachen und in welclier Foiiii ist die Oexvohnheit des Ziehens entstanden?" Nun ist aber dieses nicht die Erklärung des Verlunfes, noch von dessen Fixierung, welche wir suchen und ohne wel- che weitere Folgerungen auf fester Grund- lage garnicht erbracht werden können.

Alle meine Versuche in dns System der Winterungen liefer einzudringen, scheiterten an dem Umstände, dass die Frage des Aequa- tors wie ein Balken (|uer über dem Geleise dalag und den Fortschritt hemmte.

Die Wendung-.

Im tiefsten Süden Afrikas Hamnite aber für uns Palaearktiker ganz unerwartet das Südliclit auf und es dämmerte sofort in der Dunkelheit.

W. L. ScLATUR reichte der Sektion D der British Association gelegentlich ihrer Zusam- menkunft in Johannesburg — also im Boeren- lande — im Jahre 1905 eine Abhandlung ein, welche den Titel führt : ..The Migration of Birds in South Africa". Das der Abhand- lung einverleibte Verzeichnis teilt die Zug- vögel Südafrikas in drei Gruppen, u. zw. in I. Northern Migrants:

II. South .\frican Migrants und

III. Partial Migrants.

Die erste Gruppe umfasst die Vögel unse- rer palaearktischen Region und zählt 7() Ar- ten. ScLATEn nimmt an, dass diese Arten jähr- lich zweimal die Distanz von 4000 Meilen durchmessen ; er nennt die Rauchschwalbe „English Swallow", w^as freili. h nicht be-

IV

\X\I1I

Mint közönséges fajokat, a következőket sorolja föl : sárga rigó, a nény sárga hillegetö

— the four Yellow Wagtails — , a lih-ìssznró gébics, fitisz füzike — Phylloscopus trocliiiii-i — , s.íürhe léi/y/cajió, füsti fecske, élüsködü kímya

— Milvus aegyptius — , három rétihéja, fehér gólya, négy Charadrius és több faj Totanus. Az egész jegyzéket közöltem az „Aciuila" 1907. évi XIV. kötetében.

PciiATKR azt mondja, hogy a füsti fecske a Fokváros vidékén legkorábban októher végén jelenik meg ; novemberlien már közönséges, márcziusig ott tartózkodik és áprilisban el- tűnik. Ez snccessivitás, mely különböző fész- kelési területekre utal.

Továbbmenve azt mondja Sci,.4ïer, hogy a füsti fecskék visszatérlükben Észak-Afrikába február második felében, Közép-Európába már- ezius első felében, Angliába április folyamán érkeznek, a hol a bevándorlás ugyané hónap közepén kulminál.

ScLATEK megjegyzi, hogy az Észak-Afrikába február havának második felében érkező füsti fecskék nem lehetnek azonosak Dél-Afrika azon füsti fecskéivei, a melyek onnan csak egy hónap muIva tűnnek fel (és még kevésbbé azokkal, a melyek Howard Irby szerint a Gib- raltárba már megérkezett füsti fecskéket áp- rilis 24-ig rajokban átrepülik. H. ().).

Végezetni azt mondja Sclater, hogy bizto- san tudjuk azt, hogy a füsii fecskék évenként csak egyszer, még pedig mielőtt északnak indulnának, vedlenek. (Ezt valószínűleg nász- ruhának kell tekintenünk, a mi megfelel az északi költőterületekének. H. Oj Tollazatúk Dél-Afrikában, közvetlenül távozásukig, na- gyon fakü.

Ha már most a kifejtett mozzanatokból le- vonjuk a következtetést, arra a meggyőződésre jutunk, hogy az érkezési és távozási idő kö- zötti különbség nem jelenthet mást. mint a költő- és telelőhelyek között levő. azok föld- rajzi és hypsometriai fekvéséből folyó különb- séget, a melynek megfelelnek a meteoi-ologiai viszonyok és feltételek is, a melyek a vonu- lásra, szaporodásra, illetőleg telelésre nézve irányadók.

wiesen ist. Als die gewöhnlichsten Arten führt er die folgenden an : PiroL die vier gelben Stehen — the four yellow Wagtails — den Dorndreher, den Fitislauhvoyel — Phyllo- scopns trochilus — , den Grauen Fliegen- sc.hnüp/ier, die Ji'auciischwalhe, den Schma- rotzer Milan — Milvus aegyittius — . drei Rohrireihen, den weissen Storch, vier Cha- radrii und mehrere Totanusarten. Das ganze Verzeichnis habe ich in ,A(juila" XIV. 1907 reproduziert.

Sclater sagt: Die Rauchschwalbe erscheint frühestens Ende Oktober in der Umgebung von Capstadt, wird im November gemein; sie bleibt bis Älärz und verschwindet im April. Das ist Sukzessivität, die auf verschiedene Brutgebiete deutet.

Sclater fährt fort: Nach Xordafrika gelan- gen — die rückwandernden — Kauchschwal- ben in der zweiten Hälfte des Februar, nach Mittel -Europa in der ersten Hälfte des März. nach England im April, wo die Immigration in der Mitte dieses Monates kulminiert.

Sclater bemerkt es, dass die Rauchschwal- ben, die in Nordafrika in der zweiten Hälfte des Monates Februar aidangen, nicht iden- tisch sein können mit jenen Rauchschwalben Südafrikas, die von dort erst einen Monat später aufbrechen (und noch weniger mit jenen, die nach Hüwaru Ikby die schon auf Gibraltar angesiedelten Rauchschwalben noch bis 24. April schwarmweise überdiegen. 0. H ).

Schliesslich sagt Sclater, es sei gewiss bekannt, dass sich die Rauchschwalben jähr- lich nur einmal mausern, u. zw. bevor sie nach Norden alizieheu. In Südafrika tragen sie bis kurz vor ihrem Abgang ein sehr al)- gestossenes Gefieder. (Das muss wohl als Hochzeitskleid aufgefasst werden, welches dem nordischen Brutgebiet gilt. ( >. H.)

Wenn wir nun aus den bisher entwickel- ten Momenten die Konklusion zu ziehen trach- ten, so kommen wir zu der Überzeugung, dass die Verschiedenheit in den Ankunfis- und Abzugszeiten nichts anderes bedeuten kann, als die Verschiedenheit der Brut- und der \\'interungsgebiete nach ihrer geographi- schen und hypsometrischen Lage, welcher aucii die meteorologischen Verhältnisse und Bedingungen entsprechen, die für den Zug, die Fortpflanzung resp. die Winterung mass- gebeiul sind.

A költő- és telelőlielyek fekvése közötti különbség különösen az érkezés és távozás successivitás:ti)an, éjip igy a megtelepültek, tavaszszal k(irál)ban niegérkezők, őszszel ké- sőbben elvonulók átröpülésében nyilvánul meg. E téren különben még folytatni kell a ki- építést.

Ez már meg is kezdődött. Fretoriáhan bi- zottság alakult a madárvonulás megfigyelé- sére, melynek elnöke dr. Gunning J. W. B., alelnökei Thomskn V. és dr. Gough, titkára pedig a tevékeny Ha.\gner A. K. Törekvése ■ — részben a MKOK ösztönzésére — az, hogy az ornithophaenologiát fejieszsze. 1906 és 1907-ben adta ki első jelentését egy rövid czikkem kíséretében a „The Journal of the South-African Ornithologists Union" Vol. IV. Nr. 2-ben. Módszere a földrajzi koordináták kivételével ugyanaz, a mi a Magyar Királyi ( )rnithologiai Központ-é. A füsti fecskére vonatkozólag a következő elemeket nyújtja (pag. 69.):

Indulás a palaearMikus régiókba.

A vonulás egész képe H.4.\gner A. szerint 1908-ban Moűdtrfonteinhan a következő:

Márczius ] . az első tömeges indulás. Rajok indultak észak felé:

Márczius 11, 17, 30.

Apr. 6-án az utolsók.

Érkezés a palaenrktikiis régiókból.

Augusztus 28. 1906. Amersfoort

Szeptember 25. 1907. Kumatipoort

„ 30. „ Svaziland-Border

Oktober 3. „ Amsterdam

, 5. „ -Modderfontein

10. „ „ nagy raj

November 7. ., Flagstatf, rajok Deczember 6. .. Hethulie, csapatok.

A successivitás mindenütt látható Srebuhm közismert tételére ezen a helyen még nem térek ki.

A füsti fecskére vonatkozólag már most a klimax következik. Kleinschmidt Ottó figyelmez- tetett arra. hogy az a Lulea-i füsti fecske, mely fészkét akkor még csak építi, a mikor e faj fiókái Gibraltárban már anyányiak, az utóbbitól fajilag különbözik. Egészen helyes, abban a/. értebMuben, hogy niindkeJtö binlo/iiai Irirds

Die Verschiedenheit ih.'r Lage der Brut- und Winterungsgebiete ist besonders in der Sukzessimtät der Ankunft und des Abganges ausgesprochen, nicht minder im Überfliegen der Sesshaften, im Früiijahr früher Anlangen- den, im Herbst der später Abziehenden. Hier ist der Ausbau in Angriti" zu nehmen.

Der Ausbau hat auch schon begonnen. In Pretoria bildete sich ein Koniiteç für Migra- tion u. zw. unter dem Präsidium Dr. J. W. B. Gunning, als Chairman, F. Thomsen, Dr. Gough und dem rührigen A. K. Haagnrr als Sekretär. Es ist bestrebt, zum Teil auf Anregung der K. U. 0. C, die Ornitliophaenolügie zu ent- wickeln und gab für die Jahre 1906 und 1907 in „The Journal of the South-African (ìrnithologists Union. Vol. IV. Nr. 2. October 1908", nebst einem kurzen Artikel von mir. ihren ersten Report aus. Mit Ausnahme der geographischen Koordinaten ist die Methode jene der K. U. 0. ('. Für die Rauchschwalbe ergeben sich folgende Elemente (pag. 69) :

Aufbruch ins Palaearktikum.

Das ganze Zugsbild in Moddrifantein schon für 1908 von A. H.^.^gner:

Mart. 1. Das erste Massieren. Scharen flogen nach Nord ab am : Mart. 11, 17, 30. April 6. die Letzten.

Ankunft uns dem Palaearktikum.

August 28. 1906 Ammersfoort.

Sept. 25. 1907 Komatipoort.

„ 30. „ Svaziland-Border.

Oktober 3. „ Amsterdam. „ 5. „ Modderfontein.

10. „ „ grosse Schar.

Noveinb. 7. „ Flagstatf. Schartn. Dezemb. 6. „ Hetludic. Massen.

Die Sukzessivität ist überall ausgesprocluMi.

Auf Skiîhoh.ms bfkaiiuten Satz gehe ich hier noch nicht ein.

Hinsichtlich der Rauchschwalbe folgt nun die Klimax. Otto Kleinschmidt bemerkte mir, dass die Rauchschwalbe von Luleä, welche ihr Nest erst baut, wenn die Jungen dieser Art in Gibraltar schon flügge sind, von der letzteren artlich verschieden ist. Ganz richtig, in dem Sinne, dn.'is beide liioingische, de.'^krijitiv

XXX

szerint is megicülönböztethetö ala/:. Hogyan ér- tendő ezV

A füsti fecske, amint alább kézzelfogliatólag be fogom bizoiiyitaiii, abszolút fészekhü, azaz mindig a légi fészkét foglalja el. Ezt eddig minden bizonyíték nélkül is feliettük. Ez tehát a fészkelühely állandóságát jelenti, a mely- nek sajátságaihoz a füsti fecske idomult. A fentiek szerint a füsti fecske a telelő- ponthoz is hü, tehát mindig ugyanazon viszonyok között él és mozog, a melyek mások Luleában és mások Gibraltárban és a melyek magán a madáron is megnyilvánulva, mara- dandóak és descriptive kifejezhetők.

Azt hiszem, hogy ezen, a fajokat és alfajo- kat alkotó befolyások alig vitathatók és ebben meg van okolva KLEiNscHMmT oly sokakra nézve kényelmetlen eljárása.

Itt elhagyom a füsti fecskét és áttérek a piripióra, Merops apiaster L., melyet Sclater — i. h. — behatóan tárgyal.

Sclater azt mondja, hogy a piripió nyáron Dél-Európában és Közép-Ázsiában él s ott májusban költ. A telet Dél-Afrikában tölti és ott Scinteli költ. \ ajjon ugyanazon egyének költenek-e egy év alatt kétszer? Ezt nehéz volna eldönteni. Felteszszük, hogy a Merops- nak két f;ija van : egy északi, mely Európá- ban él májustól miguszlnsif/ és májusban költ, és egy déli, a mely októbertől márcziusig él és költ Dél-Afrikában. A költés kétségbe von- hatatlan beigazolást nyert. Eddig azonban még nem sikerült ezen feltételesen létezőnek vett két fajt tollazata alapján egymástól meg- különböztetni: az mindkettőnél teljesen egy- forma.

Hozzá kell tehát látnom a kérdés meg- oldásához.

E nehéznek látszó probléma legegyszerűbb megfejtése nem áll egyébből, mint kérdések sorozatára adott feleletekből. A kérdés ez: miután a Merops apiaster északon is, délen is igazi vonuló madár és ha feltesszük, hogy a két nagy területen két, teljesen egyforma tollazatú faj él. hová vonul a költés befejezte ntán Dél-Afrika sajátos Merops apiastere? Dél-Európába és Közép-Ázsiába? És ha igen. mit csinál ott? N'agv talán, a mint azt Sclater

unterscheidbare Formen bilden. Wie ist das zu verstehen ?

Wie ich weiter unten handgreifiicli bewei- sen werde, ist die üauchscliwaüje absolut nesttreii, d. h. sie bezieht stets ihre alten Ntister. Das wurde zwar vorausgesetzt, ohne jedoch bewiesen zu werden. Das bedeutet also Stabilität des Brutortes, dessen Eigen- heiten die Jianchschwalbe angejtasst ist. Nach (»beneiitwickeltem ist die Rauchschwalbe auch dem Winterungspunkte treu, sie lebt und be- wegt sich also stets unter denselben Verhält- nissen, welche aber in Luleá andere und in Gibraltar andere sind, sich am Vogel selbst auch manifestieren und deskriptiv festhalten, aussprechen lassen.

Ich glaube dieser Nachweis, die Art oder Unterart bildenden Einflüsse sind kaum an- fechtbar und hierin liegt die Berechtigung für Kleinsch.nudts vielen so unbequemes Verfahren.

Ich verlasse nun die Rauchschwalbe und übergehe auf den Bienenfresser Merops apia- ster L., dem Sclater a. a. 0. eine eingehendere Würdigung widmet.

Sclater sagt, der Bienenfresser lebe im Sommer in Südeuropa und Zentralasien, dort brütet er im Mai. Er verbringt den Winter in Südafrika und brütet dort ebenfalls. Sind es dieselben Individuen, die zweimal im Jahre brüten ? Das könnte man schwer entschei- den. Man nimmt hypothetisch an, dass es doch zwei Arten Merops sind : eine nördliche, welche in Eurojja vom Mai bis August lebt und im Mai brütet ; und eine südliche, wel- ciie vom Oktober bis März in Südafrika lebt und brütet. Das Brüten ist ganz unzweifel- haft erwiesen Es ist aber noch nicht gelun- gen diese hypothetischen Arien nach dem Ge- fieder zu unterscheideil, dieses ist bei beiden vollkommen dasselbe.

Ich habe nun an die Lösung der Frage zu schreiten.

Die einfachste Lösung dieses schwierig scheinenden Poblenies ist eine Antwort auf eine Reihe von Fragen. Die Fragen lauten : Nachdem Merops apiaster im Norden und im Süden ein echter Zugvogel ist und wenn zwei Arten mit identischem Gefieder für jedes Grossgebiet vorausgesetzt werden, wohin zieht der für Südafrika als besondere Art ange- nommene Merops apiaster nach beendeter Brut? Nach Südeuropa und Zentralasien? Was

XXXI

mef^koczkáztatja, Közép-Afrikába vonul V Mi lyen itt a klimatikus viszony ? És váj- jon hová vonul az Észak sajátos faja, miután Európában és Közép-Ázsiában befejezte a költést? Talán I)él-Afiikál)a, a IkjI azidö- tájt a déli faj éppen költeni kezd, és mit csinál ott"? Xem ismerek az irodalomból egyetlen egy adatot sem, a mely a mi terü- tetünkröl eredve, meddő, esetleg kóborló piri- pióról szólna. Nyilvánvaló tehát, hogy ez az út csak zűrzavarhoz vezet s igy én, a helyett, hogy ezen az úton haladnék tovább, inkább a Merops apiaster L. vonulási viszonyainak keltezett adatait teszem vizsgálat tárgyává.

Fölvowdás délről pszahiak.

Indulás a Fokföldről.

Márczius (keltezett adat nincs) Sci,aterA\'. L.

ElörenyomulÚ!< :

fiibraltcir Howard Irev S adatának középér- téke ápr. ti.

Smyrna Mommsen Jhrb. 3 adatának középér- téke ápr. 14.

Attica MojiMSEN Jhrb. 'á adatának középér- téke ápr. 18.

Spalato KoLOMB.iTovic 5 adatának középér- téke ápr. 18.

M<'ií;yar(»rszág.

.Magyar Királyi Ornithologiai Központ. I'aloiia 6 adat középértéke á])r. 18.

Kupinoro í") „ „ „ 25.

Temeskuhiii ÍJ.. „ máj. .").

Cs.-Somorja 4 „ „ n 1'^-

Oroszország.

Kiew Kessler 6 adatának középértéke má- jus 15. Egyes adatok : GüBEi, május 80. „Oroszország" június iî.

Az8ia.

Altai május 12. Kaukázas't itijatok, Raddr : .Vpriiis 15. május 1, május 17.

macht er denn dort? Oder, wie Sci.atur ver- mutet, nach Zentralafrika? Wie verhält sich hier der klimatische Kalkül ? — — limi wo- hin zieht denn die für den Norden vorausge- setzte andere Art, nachdem sie in Europa und Zentralasien ihre Brut beendet hat? Nach rtüdaiVika, wo damals die vorausgesetzte süd- afrikanische Art zu brüten anfängt, und was macht sie denn dort ? Mir ist aus der Lite- ratur keine Angabe bekannt, welche aus un- seren Gebieten stammend, nicht brütende, vielleicht umherschweifende Bienenfresser er- wähnen würde. Dieser Weg fiiiirt zu einem Wirrsal, das ist offenbar, und statt auf die- sem Wege weiter zu schreiten, will ich lieber die Zugsverhältnisse des ^íerops npnnstor L. auf Grund datierter Angaben prüfen.

Aufzufj ro'ii Snd nach Nord.

Aufbruch aus der Kapkolonie:

2Iärz (datierte Angaben fehlen), nach W.

L. ScL.^TER.

Vordringen :

Gibraltar, Mittel ß. Ajiril, aus S Daten von

Howard Irby. Smyrna, Mittel 14. April, aus 8 Daten,

MoMMSKN Jhrb Attica, Mittel IS. April, aus 3 Daten, Mo.vimsex

Jhrb. Spalato, Mittel 18. April, aus 5 Daten von

KoLOMBATOVIC.

Ungarn, K ü. 0. C.

Faloita, Mittel 18. .-Vjiril, G Daten. Kupiiiovo, „ 25. „ 5 Temeskuhin, , 5. ]\Iai, 11 Cs- Somorja, „ 13. „ 4 ,

RiiSisland.

Kieic, Mittel 15. Mai. B Daten, Kkssi.hk.

Einzelne Daten: GöBEL, 3(J. Mai. , Russland ", 3. Juni.

Asien.

Altai, 12. Mai.

Kankasische Daten von Hadke: 15. April, 1. Müi, 17. Mai.

XXXII

Visszavonulás északról drììick.

Diód Zbyk professzor adatainak középértéke augusztus 20. Az egész vonulás menete: aug. 15. egynéhány: aug. 17. mindenütt sok ; aug. 26. kb. 60, az utolsók.

Gibraltar Howard Irby adatain;ik közép- értéke aug. 20.

Spalato KoLOMBATOvic Giuro adatainak kö- zépértéke aug. 26.

Nagy-Enyed, Erdély, fensik. Csató adatai- nak középértéke szept. 9., négy jó szep- temberi adat.

Kaukázus Radde szerint okt. 8.

Egyiptom Brehm E. A. szerint okt 12.

Érkezés. A Kap-gyarmaton szept. 24-től okt. 10-ig-

( )tt tartózkodik Sclater szerint : octobertől márciusig, ez után fölvonulás északnak 1. f.

Ha ez a sorozat nem is nevezhető ideális- nak, a minek az az oka, hogy nagyon sok megfigyelő nem tesz különbséget ornithogeo- graphia és ornitiiophaenologia közt, ha jól nevezi is meg a pontot, nem adja meg a megfigyelés keltét ; egy dolog mégis kétség- bevonhatatlannak tűnik fel előttem, az t. i,, hogy a fokozatos haladás délről északnak és fordítva tisztán kivehető és semmi olyat nem látni, a mi a faj, a mely leíró elemeiben nagyjában identikus, felosztását megindokolná. És miután a feltevésnek az időbeli mozzanat nem mond ellent, és ugyanazon pár másodszori költésé- ben nem találok semmi különöset, nincs alap arra sem, hogv azt abszolút kizártnak tartsuk.

Sajátságos csak az, hogy a Merops apia- ster kétszeres költése megoszlik két tartózko- dási helyén- Ezt természetesen be kell még bizonyítani, legelső sorban az ivarszervek álla- potának megvizsgálásával az északnak illetve délnek tartó vonulás alatt. Az ellene vagy mellette szóló abszolút bizonyítékra alábl) még visszatérek.

Az azonosság abszolnt bebizonyítása.

A füsti fecske és a piripió kérdésének

megfejtése során is útban áll az egyenlítő

hogy a hasonlatnál maradjak — mint a

Tíiidczug von Nord nach Süd:

Diód, Mittel 20. August von Prof. v. Zeyk.

Ganzes Zniibild: 1"). Aug. einige, 17. Aug.

überall viele, 26. August zirka 60, die

Letzten. Gibraltar, Mittel 20. Aug., Howard Irby.

Spalato, Mittel 26. Aug., Giuro Kolomatovic.

Nagy-Enyed, Mittel 9. Sept., v. Osato, Er- dély Hochplateau, 4 sehr gute Sep- temberdaten.

Kaukasus, 8. Oktober, Raüde.

Ägypten, 12. Oktober, E. A. Brehm.

Ankunft: Kapkolonie, vom 24. Sept. bis 10. Oktober.

Aufenthalt nach Sclater : von Oktober bis März, dann Aufzug nach Norden, wie oben.

Wenn diese Reihen auch nicht ideal ge- nannt werden können, was seine Ursache darin hat, dass zu viele Forscher keinen Unterschied zwischen Ornithogeographie und Ornithophaenologie machen, den Punkt wohl benennen, das Tagesdatum aber nicht an- geben, scheint mir eines doch unbestreitbar, dass nämlich die Progression von Süd nach Nord und umgekehrt deutlich ersichtlich ist und wir nichts wahrnehmen, was die Teilung der Art, die hüben und drüben in ihren de- skriptiven Elementen identisch ist, begründen könnte. Und nachdem der zeitliche Moment der Anahme nicht widerspricht, die zweite Brut derselben Paare nichts Seltenes ist, ist auch kein Grund vorhanden, dieselbe absolut auszuschliessen.

Als Eigenheit bleibt der Umstand, dass die zwei Brüten bei Aierops apiaster auf beide Aufenthalt sgehiete verteilt wären. Freilich will das bewiesen werden, u. zw. zunächst durch die Untersuchung des Zustandes der Ge- schlechtsorgane zur Zeit des Aufbruches nach Nord und bezw. nach Süd. Den absoluten Beweis für oder wider werde ich weiter un- ten berühren.

Dei" abs<»lMte Heweis der Identität.

Auch in der ganzen Behandlung der Rauch- schwalbe und des Bienenfressers liegt die Frage des Aequators — um beim Gleichnis

XXXITÎ

vágányokon átfektetett gerenda. Mielőtt azon- I ban eltakarításához fognék, van néhány szó | mondani valóm — az azonosság jelentőségé- ről a vonulás szempontjából.

Mitnhogy a madarak vonulása haladó, foly- tonos, jó részt gyorsan lefolyó mozgási jelen- ség, a mely az éj leple alatt rejtve marad az ember szeme előtt, hallással pedig csak szűk korlátok között követhető, ezért az egyik adott ponton megfigyelt vonuló madárnak azo- nossága egy távolabb fekvő ponton mindig nyílt kérdés volt, a melylyel szemben tehetetlen volt a megfigyelő. Abszolút értékű bizonyíték soha sem volt nyerhető. E téren tehát csak gyani- tás uralkodott, a mi inkább zavart okozott, semhogy megvilágította volna a kérdést.

Pedig az azonosság kérdése az ornitho- phaenologia terén igen nagy fontosságú, me- lyet nem lehet olyan tételekkel megfejteni, a milyen pl. SEEBOHM-é, a mely szerint azok a madarak, a melyek télen a legmélyebben fekvő déli pontokra vonulnak, költés czéljá- ból nyáron a legmagasabb északra vonulnak- (V. ö. ScLATER i. h. p. 16. [4.]). A megfejtés hiánya annál inkább érezhető, minél ponto- sabb meghatározásra van szükségünk a vonu- lás megértése végett a költő- és telelőállo- másokra vonatkozólag.

ScLATER eljárása, midőn a Fokföldön meg- jelenő európai füsti fecskét „Emjlish Swallow"- nak nevezi, még nem megfejtés, mert bár a faj azonos, felmerül a Iionnan ? kérdése. A Fokföldön megjelenő füsti fecske épp ily joggal „Hungarian, German vagy Russian Swallow "-nak volna nevezhető. Ez azonban nem megyén.

A megfejtés — eleinte természetesen kor- látok között - a viborgi Mortensen gimná- ziumi tanítónak azon módszerében áll, melyet tisztán a vonulás megfigyelésének szolgála- tában először ő alkalmazott és ez az, hogy bizonyos madárfajok félig már anyányi fiókáit könnyű, megjelölt, aluminium -lábgyűrükkel látja el, a miről jegyzéket vezet. Arra az eshetőségre számít, hogy az anyányi fiókák vonulásuk közben valahol elejtetnek és erről, a gyűrű jegye alapján, Mortensen értesül, a mi egynéhány esetben meg is történt. Egy Aquila XVI.

zu verbleiben — wie ein Balken (|uer über dem Geleise. Ehe ich aber an die teilweise Wegräumung dessell)en schreite, habe ich einige Worte über die Bedeutung der Iden- tität für die Zugsforschung zu sprechen.

Da der Zug der Vögel eine progressive, kontinuierliche Bewegungserscheinung ist, wel- che meist rapid verläuft und sich während der Nacht dem menschlichen Auge entzieht, durch das Ohr nur in beschränktem Grade verfolgt werden kann, ist die Identität der auf einem gegebenen Punkte beobachteten Zugvögel auf weiteren Punkten stets eine offene Frage, der gegenüber der Beobachter hilflos dastand. Ein absolut giltiger Beweis konnte eigentlich nie erbracht werden. Streng genommen gab es auf diesem Gebieie nur Vermutungen, welche mehr verwirrten als aufklärten.

Die Frage der Identität ist aber auf ornitho- phaenologischem Gebite von höchster Bedeu- tung, und Sätze, wie jener Seebohms, dass jene Vögel, die im Winter am weitesten nach Süden gehen, im Sommer am weitesten nach Norden vordringen, um zu brüten (vergi. ScLATER a. a. 0. p. 16 [41), lösen sie nicht Der Mangel der Lösung macht sich umso fühl- barer, je feinere Bestimmungen wir hinsicht- lich der Brut- und Winterungsgebiete zu machen hätten, um dem Wesen des Zuges beizukommen.

So wie ScLATER verfährt, dass er die am Kap erscheinende europäische Rauchschwalbe „English Swallow" nennt, bedeutet es keine Lösung, weil trotz der Identität der Art die Frage : woher ? offen bleibt. Man könnte die am Kap erscheinende Rauchschwalbe ebenso gut „Hungarian, German oder Russian- Swallow" nennen. So geht die Sache nun einmal nicht.

Die Lösung liegt — freilich erst in be- schränkter Ausdehnung — in dem Verfahren, welches der dänische Gymnasiallehrer Mor- tensen in Viborg, ganz im Dienste der Zugs- beobachtung als erster angewendet hat und welches darin besteht, dass er die halbflüggen Nestlinge von geeigneten Vogelarten mit leich- ten Aluminium-Fussringen, welche entspre- chend gezeichnet sind, versieht, und darüber ein Verzeichnis führt. Er verlässt sich auf den Zufall, dass die flügge gewordenen Nest- linge auf ihren Zügen irgendwo erlegt wer-

V

XXXIV

apró récze — Anas crecca — Irlandba, egy vörös kánya mélyen le, Dél-Spanyolországba ment stb. A Viborgban és Dél-Spanyolország- ban megfigyelt madáregyén azonosságának abszolút bizonyítéka az ahiniinium-gyürü.

MoRTENSEN methodusát átvette és széles ala- pon buzgón alkalmazta Thienemans J.,a rossitteni madán'árta vezetője (Észak-Poroszország, Ku- rische Nehrung).* Egyik, Weseram-ban meg- jelölt gólyája Magyarország erdélyi részében, Nagyszeben közelében, Keresztényszigeten esett el. Ez egy 600 főnyi gólyarajhoz tar- tozott s hat nap alatt 1200 km.-t és így na- ponta kb. 200 km.-t tett meg. Ez a gólya az őszi vonulás határozott ENy. ->- DK-i irányát mutatja, a mit megerősít MoRTENSEN-nek egy a dániai Vissingben megjelölt és Erdély dél- keleti szögletében, Zabolán elejtett gyűrűzött gólyája is.- Rögtön szemünkbe ötlik, hogy a Weseram-Kereszténysziget-i gyűrűzöl t gólya igen fontos vonulási elemel jelent, ilindenek- előtt kétségtelen a madár azonossága. Az irány — tehát nem az út, mert ez más kérdés — ENy -►DK-i voltát éppen az azonosság erő- síti meg.

A 600 főnyi raj egy adott vidék gólyái- nak azon sajátságára látszik utalni, hogy összeverődnek és egyidejűleg indulnak útnak. Hogy a jelen esetben a rajt törzsnek kell-e tarfanunk, az még bizonytalan, ha pedig annak vesszük, az a távolabb fekvő kérdés merül

' Túlbuzgó, vagy talán inkább tolakodó német- országi madárvédök megbotránkoznak a gyürüzési kisérletek fölött, úgj' azonban, hogy az nem meggyőző, mert nem is őszinte. Lehet különben, hogy ők a ma- darak láhgyürüit látva, az emberek lábhékóira gon- dolnak, a melyek a madarak gyüríljével szemben, minden esetre kínoznak, eltekintve morális oldaluktól, főként azért, mert vasból, tehát neh z fémből valók. A madarak lábgyürűje ezzel ellentétben könnyű alu- miniumból készül. A hozzánk került gyűrűzött lábak erőszakos hatásnak semmi nyomát sem mutatják.

'' V. ö. Thtrnemann J. : „Vogelwarte Rossitten" Omith. Monatsberichte von Reichenow X. 1902. p. 158., továbbá specziálisan a fehér gólyára vonatkozólag: Schenk J.: ,Der Frühjahrszug des weissen Storches in Ungarn". A német ornithologusok egyesületének 1908. évi danzigi nagygyűlése elé terjesztve. Journ. f. Omith. 1909. pag. 89—98.

den und Mortensen, auf Grund der Bezeich- nung des Hinges, Nachricht erhält, was auch in manchen Fällen eingetrorten ist Eine Krickente — Anas crecca — ging nach Irland, ein roter Milan tief nach Südspanien u. s. f. Der Aluminiuinring bildet den absoluten Be- weis der Identität des Vogels (Individuums) von Viborg und von Südspanien.

MoRTENSBNs Methode wurde durch J. Thienk- MANN, den deutschen Vogelwart von Rossitten in Nordpreussen an der Kurischen Nehrung, adoptiert und mit grösstem Eifer in ausge- dehnterem Masse angewendet.* Einer seiner Störche, in Weseram gezeichnet, wurde bei Kereszténysziget in der Nähe von Nagyszeben im siebenbürgischen Teile Ungarns erlegt, nachdem er in sechs Tagen eine Strecke von nahezu tausendzweihundert Kilometer, mithin täglich zirka zweihundert Kilometer zurückgelegt hat und einer Schar von zirka 600 Störchen angehörte. Dieser Storch mar- kiert genau die Zugsrichtung im Herbst von NW nach SO, was auch durch Moktenbens Ringstorch von Vissiug in Dänenmark, wel- cher in südöstlichsten Winkel des sieben- bürgischen Ungarn, in Zabola erbeutet wurde, bestätigt wird.^ Es springt sofort in die Augen, dass der Fall des Ringstorches : Weseram-Kereszténysziget höchst w'ichtige Zugselemente enthält oder andeutet. Vor allem ist die Identität des Vogels über jeden Zwei- fel erhaben. Die Richtung — nicht der Weg, denn das ist eine andere Frage — NW — SO ist eben durch die Identität erhärtet. Die

' Übereifrige oder mehr aufdringliche Vogel- schützler in Deutschland erregen sich über das Ring- experiment auf eine Art, welche nicht überzeugend, weil auch kaum aufrichtig ist. Es ist übrigens mög- lich, dass ihnen bei ihren Betrachtungen über den Fussíín^ für Vögel die Fussse/ieWen für Menschen vorschweben, welche im Gegensatz zu jenem der Vögel allerdings quälen, u. zw. abgesehen von der moralischen Seite, hauptsächlich darum, weil sie von Eisen, also einem schweren Metall sind, wohingegen der Vogelring aus leichtem Aluminium geformt wird. Die uns zugegangenen beringten Vogelfüsse zeigen keine Spur von traumatischen Defekten.

- Vgl. J. Thienemann ; „Vogelwarte Rossitten", Ornith. Monatsberichte von Reichenow. X. 1902, p. 158, ferner, speziell auf den weissen Storch bezüg- lich. Schenk J. ,üer Frühjahrszug des weissen Stor- ches in Ungarn". Vorgelegt der Deutsch. Ornith. Ges. auf deren Jahresversammlung in Danzig 1908. Journ. f. Ornith. Januarheft 1909. p. 89-98.

XXXV

még fel, hogy a szúbant'orgó gyűrűzött gtilya, a mely egyedül indult útnak, niegtalálta-e saját törzsét, vagy egy más ra^jhoz csatbikozott-e ? A két pont közötti vonulás iránya a légvonalra vonatkozik ; mig az utat kanyarogva is meg- tehették és így tovább. Annyi bizonyos, hogy ez a methodus eredményesen bevált, tudomá- nyos szempontból követendő és igy fejlesz- tendő is.

Mi sem természetesebb, mint az, hogy a Magyar Királyi Ornithologiai Központ is a búvárok sorába lépett, hiszen kézenfekvő do- log, hogy e jelentős kísérletek minél több ponton és lehetőleg a területeket keresztező zónákon hajtandók végre, mert a pontos ered- mény ettől lényegesen függ. Erre vonatkozólag nagyon jellemző régi barátomnak, Reichenow- nak 1908 szept. 7-én kelt levelének következő pontja: „Nagyon örülök, hogy Ti is különös figyelemmel fordultatok a gólyavonulás vizs- gálata felé. Nagyon hálás terület ez. A Ma- gyarországon, Németországban és Dániában megindult kísérletektől rövidesen a gólya vo- nulási viszonyainak teljes megismerését vár- hatjuk. Én különben azt hiszem, hogy a Német- ország nyugati részében — kb. Braunschweig vidékén — költő gólyák DNy-i irányban Észak- Afrikába — -"^Igir, Marokko, talán Senegambia is — vonulnak." Ez tehát a gyűrüzési kísér- letek feladata s egyúttal figyelmeztetés arra, hogy a megfigyeléseket Európa nyugati részén is meg kell kezdeni. Keichenow véleményének helyességét támogatja a Berka-ban — a Werra mentén — megjelölt és Spanyolországban el- ejtett gólya. ^

Nem volt szükség sem intézkedésre, sem biztatásra ; Schenk Jakab, a MKOK. adjunktusa

' HOMETER A. F. : 1881. p. 413.

,Die Wanderung der Vögel"

Schar von 600 Störchen scheint im allgemei- nen auf die Eigenschaft der Störche zu deu- ten, sich zu versammeln und gleichzeitig auf- zubrechen. Ob dies auch in unserem Fall als Stamm aufgefasst werden soll, steht noch dahin und im Falle wir es annehmen, stehen wir vor der ferneren Frage, ob der behan- delte Ringstorch, der allein aufbrach, seine Stamraesgenossen unterwegs aufi'and, oder ob er sich einer anderen Schar angeschlossen hat ? Die Richtung ist zwischen beiden Punk- ten in der Luftlinie genommen, der Weg zwischen beiden Punkten kann aber auch Krümmungen gemacht haben u. s. f. Sicher ist aber, dass diese Methode fruchtbar, wissen- schaftlich fördernd ist, daher entwickelt wer- den soll.

Nichts ist natürlicher, als dass auch die königl. U. 0. C. in die Reihe der Forscher eintrat, da es ja auf der Hand liegt, dass diese bedeutungsvollen Versuche an je mehr Funkten und möglichst nach Zonen, welche Gebiete durchqueren, gemacht werden müs- sen, denn davon hängt das gute Resultat wesentlich ab. In dieser Richtung ist eine Stelle des Briefes meines alten Freundes Reichenow vom 7. Sept. 1908 sehr bezeich- nend. Sie lautet : „Es freut mich, dass auch ihr euch der Erforschung des Zuges des Storches speziell zugewendet habt. Das ist ein dankbares Feld. Bei den gemeinsam in Ungarn, Deutschland und Dänemark unter- nommenen Versuchen werden wir bald voll- ständige Klarheit über die Zugsverhältnisse des Storches erwarten dürfen. Übrigens ver- mute ich, dass die im westlichen Deutsch- land brütenden Störche, z. B. aus der Gegend von Braunschweig südwestlich nach Nordafrika ziehen — Algerien, Marokko, vielleicht Sene- gambien." Eine Aufgabe für das Ringexperi- ment und ein Fingerzeig die Beobachtung auch nach dem Westen Europas zu ent- wickeln. Die Richtigkeit der Vermutung Reichenows wird übrigens durch den gezeich- neten Storch von Berka a. d. Werra, der in Spanien erlegt wurde, unterstützt.'

Es kostete weder eine Verfügung, noch ein aneiferndes Wort, denn Adjunkt J. Schenk der K. U. 0. C. brannte förmlich von Be-

' HOMEYER A. F.

1881, p. 413.

,Die Wanderungen der Vögel".

XXXVI

valóban lelkes hévvel 1908-baii megkezdte a jelöléseket.

Az 1908/09. évi „gyürüzési campagne" eredménye a következő volt: (Lásd a térképet Tab. ^ és a schémát Tab. 11.)

I. csoport. Ciconia ciconia L. — fehér gólya.

1. Cerva Frigyes által 1908 június 18-án Ürbö pusztán a 15. számú gyűrűvel megjelölt példányt 1908 szept. 25-én lioltan találták meg Vitojevei-ben, Kragujevac kerület, Szerbia.

2. Schenk Jakab adjunktus által 1908 júl. 10-én Hídvéjien a 209. sz. gyűrűvel megjelölve. Elejtetetett 1909 január 30-án Seaforthhan, Himeville, Polela kerület, Natal, Dél-Afrika; ez tehát átrepülte az egyenlítőt.

3. Schenk Jakab adjunktus által 1908 júl. 8-áu Egriben a 293. sz. gyűrűvel megjelölve. Elejtetett 1909 április 5-én Jeruzsálemben. Schmitz Ernő atya, kiváló ornithologus tudó- sítása szerint e példány egy kb. 4000 főnyi rajhoz tartozott. Minden bizonynyal visszatérés közben esett el. (L. alább).

Mielőtt tovább mennék, végezni akarok e három fehér gólyával s le akarom vonni belőlük a következtetést.

A mellékelt térképen és a pontok és irá- nyok eloszlását jobban feltüntető nagyobb schémán azt látjuk, hogy az ürböi 15. számú gólya a szerbiai Vitojevci felé vonulva, DDK-i irányban haladt. Ezt az irányt látjuk Egri és Jeruzsálem között is. Ezek pontosan egybe- esnek azon irán}'okkal, a melyeken Thiene- MANN loeserami és Mortensen vis-úngi gólyája haladt.

íme, hirtelen kialakult előttünk a vonulás egy gyönyörű képe.

Minthogy mi magyarok összes vonulási ada- tainkat évről-évre földolgozzuk, már most is- merjük a tömegesen vonuló fajok bizonyos sajátságait, melyeket Schenk Jakah találóan „vonulási típus' -naik nevez.

E helyen lehetőleg tisztázni akarom a ,vo- nidási típus" fogalmát.

Minthogy összes földolgozásaink tanúsága szerint világosan látható, hogy a magyar- országi vonuló fajok a terület orographiai alakulataihoz alkalmazkodnak, ezen az alapon

geisterung für die Aufgabe und es begannen die Bezeichnungen im Jahre 1908.

Das Resultat der ersten „Ringkampagne", also 1908/9, gestaltete sich wie folgt (sie lie die Karte -1 und das Schema B) :

Gruppe I. Ciconia ciconia L., weisser Storch.

1. Gezeichnet mit Ring Í5 am 18. Juni 1908 durch Fkikdrich Cerva, auf der I 'rhii Puszte. Tot aufgefunden am 25. September 1908 in Vitojevci. Bez. Kragujevac in Serbien.

2. Gezeichnet mit Ring 209, am 10. Juli 1908 in Hidrrg durch Adj. J. Schenk. Erlegt am 30. Januar 1909 in Seaforth, Himeville, Bez Polela, Natal, Südafrika ; überflog also die Linie = Äquator.

3. Gezeichnet mit Ring 293 am 8. Juli 1908 durch Adj. J. Schenk in Egri. Erlegt am 5. Ajiril 1909 bei Jerusalem: laut Mit- teilung des ausgezeichneten Ornithologen P. Ernst Schmitz gehörte das Exemplar einer grösseren Schar von etwa 4000 Stück an. Sicher auf dem Rückzuge begriiîen, wie weiter unten folgt.

Icii vrill nun, ehe ich weiter schreite, diese drei weissen Störche abhandeln und die Kon- sequenzen ziehen.

Wir sehen auf der beigegebenen Karte und dem vergrösserten Schema, welches die Ver- teilung der Punkte und Richtungen deutlicher darstellt, dass der Storch 15 von l'rbö nach Vitojevci in Serbien ziehend, eine SSO Rich- tung eingeschlagen hat ; die nämliche Rich- tung ergibt sich im ganzen auch zwischen Egii und Jerusalem, also genau jene Rich- tungen, die auch der Thienemann-Storch von Weseram und der Mortensen-Storch von Vis- sing einschlug.

Es entrollt sich uns plötzlich ein wunder- bares Zugsbild !

Da Ungarn seine gesamten Zugsdaten Jahr für Jahr bearbeitet, so ergeben sich schon jetzt für die ziehenden Arten gewisse Eigenheiten, die Jakob Schenk treffend Zugs- typen nennt.

Ich will nun an diesem Orte den Begriff „Zugstypus" möglichst vollkommen klarlegen. Da unsere sämtlichen Bearbeitungen deut- lich beweisen, dass die Ungarn besiedelnden Arten sicli den orographischen Verhältnissen des Landes anschmiegen, habe ich auf dieser

XXXVII

megrajzoltattani Magyarország régió-térképét, mely azt mutatja, hogy ;i legnormálisabh vi- szonyok között a legkorábbi érkezési adatok az Alföldre, a következők a Dunántúli dombos vidékre, a még későbbiek í]rdély fensikjára, a legkésőbbiek pedig Felső-Magyarország ma- gas hegyvidékének régiójára esnek.

A régió-térkép orographiai alakulatait a PoKORNY Tódor térképész által rajzolt C tábla mutatja.

Önmagától követk(V.ik, hogy az a vándorfaj, a mely Magyarországot a legteljesebben szállja meg, az érkezési adatok fokozatosságát te- kintve, egészben megfelel az orographiai jel- legnek.

A legklasszikusabb faj, a mely Magyar- ország egész teriiletét megszállja, a füsti fecske — Hirimdo rustica L. E faj vonulási typu- sát a I) tábla I. térképe mutatja, a hol a színárnyalatok fokozódása, a mely az érkezési adatok kölcsönös viszonyát adja, világos ár- nyalattal indulva = legkorábbi érkezési ada- tok — a legsötétebbig = legkésőbbi — foko- zódnak, egészben véve pedig az orographiai jelleghez simul, v. ö. C tábla.

A füsti fecske vonulási tipusa igy valósá- gos vonulási normális típus, a melytől a többi fajok tipusa, a biológiai diszpoziczió külön- bözőségének megfelelően, többé-kevésbbé kü- lönbözik.

E szerint tér el a normális típustól a fehér gólya — Cicunia ciconia L. — vonulási típusa, D tábla II., a melynek biológiai disz- pozicziója is merőben elüt a füsti fecskéétől.

Látjuk, hogy a D tábla II. térképén a leg- korábbi adatok Erdély délkeleti zugába es- nek, a mit a földolgozóit vomdási adatokon kívül az is bizonyít, hogy a vonuló madarak óriási tömegei ott gyülekeznek az Olt völgyé- ben és a határhegység szorosaiban, a honnan a tömegek őszszel DK-nek vonulnak tovább. *

Erdély délkeleti zuga tehát valóságos be- vonulási ka])u. Porta Ciconiarum, a mint ezt az átvonuló és ott megpihenő tömegek bizo- nyítják.

' V. ö. Schenk: „Der Frühjahiszu;; des weissen Storches in Ungarn", Journ f. Uniith. Januarheft 1909.

Grundlage die Regionalkarte Ungarns entwor- fen, welche zeigt, dass bei den normalsten Verhältnissen die frühesten Ankunftszeiten auf die Tiefebene, die nächstfrühesten auf das Hügelland jenseits der Donau, die nächtsfol- genden auf das Hochplateau von Erdély und die spätesten auf die Hochgebirgsregion Ober- ungarns entfallen.

Die orographische Unterlage zur Regional- karte zeigt Tafel C, ausgeführt vom Karto- graphen Theodor Pokorny.

Es folgt nun von selbst, dass jene Zug- vogelart, welche Ungarn am vollkommensten besiedelt, hinsichtlich der Abstufungen der Ankunftszeiten im ganzen dem orographi- schen Cliarakter entsprechen muss.

Die klassischeste Art, deren Besiedlung sich auf das Gesamtgebiet Ungarns erstreckt, ist die Rauchschwalbe — Hirundo rustica L. — Den Zugstypus für diese Art gibt Tafel D I, wieder, wo die Abstfuung der Farbentöne, welche das gegenseitige Verhältnis der An- kunftszeiten mit lichtem Ton — früheste — beginnend zum dunkelsten — späteste — fortschreitend geben, schmiegen sich im gan- zen dem orographischen Char;ikter an.

Der Zugstypus der Rauchschwalbe ist ein echter Normaltypus, von dem es dann, der Verschiedenheit der biologischen Disposition entsprechend, Al)weichungen gibt.

Die Art der Abweichung vom Nornialtypus gibt der Zugstypus des weissen Storches — Ciconia ciconia L. — Tafel D II, dessen biologische Disposition von jener der Rauch- schwalbe ganz abweichend ist.

Wir sehen, dass auf der Karte D II die frühesten Daten auf den Winkel des südöst- lichen siebenbürgischen Teiles fallen, was ausser dtm bearbeiteten Zugsdaten auch die verzeichneten riesigen Ansammlungeil des ziehenden Vogels im Olt-Tale und den Päs- sen des Randgebiryes, beweisen, von wo die Massen im Herbste nach SO weiter ziehen.'

Der südöstlichste Winkel des siebenbürgi- schen Teiles bildet also eine förmliche Ein- fallspforte, eine Porta Ciconiarum, wie dieses wieder durch die durchziehenden und rasten- den Massen bewiesen wird.

' Vergi. Schenk : Der Frühjahrszug des weissen Storches in Ungarn etc. Journ. f. Ornith. 1909. Ja- nuarheft.

XXXVIII

IIa már most figyelembe vesszük a Jem- zsálembi'ii 1909 április ò-én elejtett gyűrűs gólyát is, a mely nyilvánvalóan már vissza- térőben, a tavaszi vonulás útján volt, úgy beigazolást nyert az a nézet, hogy az éazalc- nyui/ati irányban fdvonuló fehér gólyák nem repülnek át a í'öldközi-tcngeren, hanem Jeru- zsálem irányában a keleti part mentén kitér- nek- Ezt megerősítik azok az adatok is. a melyeket főtisztelendő Schmitz Ernő, a jeru- zsálemi Szent Pál hoszpiczium igazgatója szí- vességének köszönhetek, a ki 1909 május 1-én kelt levelében ezeket írja: „Az 1909 április 5-én d. u. 3 órakor délnyugatról ér- kező ^ és a Mamilla-tó vízben gazdag vidékén — a városi fal nyugati részén — leereszke- dett gólyák főtömege éssakkeleti és éázak- északkeleti irányban vonult tovább és csak kisebb csapatok vettek inkább északi irányt a Scopus felé. De a következő napokon is megfigyeltünk ugyanazon irányban megjelenő és tovavonuló kisebb csapatokat. " ■*

Ha Jeruzsálem fekvését tekintjük, azt lát- juk, hogy a vonulás irányát befolyásolja a Földközi tenger keleti partja, hogy tehát a vonulás iránya megfelel Schmitz igazgató úr adatainak.

Ennyit mondhatunk pozitív alapon a fehér gólya tavaszi felvonulásáról Európa keleti részében.

Áttérek már most az őszi vonulásra.

Dániára és Németország északi részére vonatkozólag a.Vissing— Zabola és Weseram — Keresztéit y sziget-\ adatok irányadók, a me- lyek a gyűrűzésí kísérletek által megerősítve, nem adnak dkot a kételkedésre a fölött, hogy a kérdéses gólyák a Magyarország er- délyi részének délkeleti zugában fekvő Porta Ciconiarum úthoz tartoztak, a hol a gólyák őszszel átvonuló és pihenő tömegei gyülekez- nek, a melyek a Jeruzsálem felé vezető irányt jelölik meg, hogy onnan talán a Nílus völ- gyének nagy „világútvonalához" érjenek.

A szerbiai Vitojevd-hew holtan talált gólya

' Ez a Nilus völgyére mutat. H. 0.

- Itt is megvan tehát a succesivitás. H. (t.

Wenn wir nun den am ò. April 1909 in Jerusalem erlegten Storch, der offenbar schon auf dem Rückzüge - Frühlingszuge begriffen war, auch herbeiziehen, so ist die Vermutung berechtigt, dass die in nordwestlicher Bicli- tung aufziehenden ungarischen weissen Störche das Mittelmeer nicht überfliegen, sondern in der Richtung Jerusalem, das Ostufer nehmend, utnflieqen. Dieses bestärken auch die Anga- ben, die ich der Güte des Hw. P. Ernst Schmitz. Direktor des kath. Skt. Paulus-Hospizes in Jerusalem verdanke, welche vom 1. Mai 1909 datiert, wie folgt lauten :

„Die Hauptmasse der Störche, die sich um 3 Uhr Nm. (am -i. April 1909) von Südwe- sten kommend' in der wasserreichen Gegend des Mamillateiches — im Westen der Stadt- mauern — niederliess, zog nach Nordosten und Nordnordosten weiter und nur kleinere Gruppen nahmen eine mehr nördliclie Rich- tung auf den Scopus hin. — Aber auch in den folgenden Tagen sind kleinere Züge be- obachtet worden, immer in derselben Rich- tung erscheinend und abtliegend. " *

Wenn man die Lage von Jerusalem nimmt. so ist die Zugsrichtung vom Verlaufe der Ostküste des Mittelländischen Meeres bedingt, die Zugsrichtung also der Angabe des Herrn Direktor Schmitz entsprechend.

Soviel kann über den Frühlingsuufzug des weissen Storches im östlichen Gebiet Europas auf fester Grundlage ausgesprochen werden.

Wir wollen nun den Herbstzug vornehmen.

Für Dänemark und den nördlicheren Teil Deutschlands, sind die beiden Fälle Vissing — Zabola und Weseram — Kereszténysziget mass- gebend, welche durch das Ringexperiment erhärtet, keinen Zweifel aufkommen lassen, dass die Vögel der im südöstlichen Winkel des siebenbürgischen Ungarns liegenden Porta Ciconiarum zusteuerten, wo sich ja auch im Herbst durchziehende und rastende Storch- massen ansammeln, die die Eichtung andeu- ten, welche gegen Jerusalem führen kann, um von dort zur grossen „Weltzugstrasse" des Nil-Tales zu gelangen.

Die Richtung des Ringstorches von Viio- jevci in Serbien, der tot aufgefunden wurde,

' Deutet auf das Nil-Tal, 0. H.

- Also auch hier die Sukzessivitiit. 0. H.

XXXIX

— a mint azt iiuir niegenilítettem — nagy- jában szintén a délkeleti vonulás útjába esik. Csak most, ezek után kerül a sor a Hid- véf/röl eredő sea forth- i — Natal — magyar gólyára, a melylyel pretoriai kollegáinknak szövetségesi kezet nyújtottunk. Ez a három- székmegyei szerény helyről származó gólya minden bizonynyal szintén a Porta Cicouia- rumon át a Földközi-tenger keleti partján, lehet, hogy azután a Nilus völgyén vonult mind tovább és tovább. Annyi bizonyos, hogy csak lehetőségről és valószínűségről beszél- hetünk : abszolút értékű bizonyítékunk a fehér gólya hidrég — seaforthi útjára vonatkozólag nincs. Egy nagyfontosságú mozzanat azonban sziklaszilárdan áll, az t. i-: hogy gólyánk az egyenlítőt keresztezte. És hogy ez nem csak véletlenség, azt bizonyítják Thienemann gyűrű- zött gólyái, a melyek az egyenlítőn átrepülve Fort- Jameson ig és le a Kalahári-sivatagig jutottak. Nagy jelentőségű eredmény ez !

A gólya vonulásának megbírálásánál, a mint kifejtettem, egész világosan előtérbe nyomulnak a következetesen végrehajtott és földolgozott or- nithophaenologiai megfigyelések, kapcsolatban az alumiiiiumgyürüzési kísérletekkel és ha az utóbbi, a dolog természetéből kifolyólag, nem is nyerhet általános alkalmazást, ott, a hol alkalmazzák, mégis megfejtésekre vezet, olya- nokra, a minőket rövid idő előtt még nem is sejtettünk és a melyek az egész jelenség helyes megítélésére fölvilágosítólag hatnak.

A pretoriai vonulási bizottság följegyzései szerint a fehér gólya felvonulása a bizottság területén így alakul :

1907-ben :

Szeptember 20 — Komatipoort,

„ 26 — Modderfontein,

November 9 — Stutterheira,

9 ~ Flagstaff,

17 — Bethulie,

, 23 — Lake Chrissie,

„ 24 — Ermelo,

Deczeniber 12 — Kimberley.

Megállapítható, hogy minél nagyobb mér- tékben fejlesztik délafrikai barátaink meg-

fállt, wie schon l)emerkt, im Ganzen auch noch in die südöstliche Flucht.

Und erst jetzt kommt der ungarische Storch von Hidrég — Seaforth in Natal an die Reihe, mit dem wir eigentlich unseren Kollegen in Pretoria die Hand zum Bunde gereicht ha- ben. Er wird ja vom bescheidenen ungari- schen Dorf Hidvég im Kom. Háromszék, wohl auch durch die Porta Ciconiarum und weiter längs des Ostufers des Mittelländischen Mee- res fortgezogen sein, vielleicht zog er längs des Nil-Tales weiter und weiter. Eines steht fest, wir können über Möglichkeiten und Wahrscheinlichkeiten nur reden : absolut gil- tige Beweise haben wir hinsichtlich des We- ges des weissen Storches Hidvég— Seaforth nicht. Ein hochwichtiger Umstand steht aber felsenfest, und dieser ist, dass unser Vogel den Äquator durchquerte. Und dass dieses kein Zufall ist, das beweisen Thienemanns Ring- Störche, die den Äquator überfliegend, nach Fort Jameson und bis in die Kalahari- Wüste gelangten. Eine grosse Errungenschaft !

Bei der Beurteilung des Storchzuges, wie ich denselben hier entwickelt habe, tritt die Bedeutung der konsequent fortgeführten und bearbeiteten ornitho'phaeìiologischen Beobach- tungen im Vereine mit dem Aluminium- King- experiment ganz deutlich zutage und wenn das letztere auch der Natur der Sache ge- mäss keine allgemeine Anwendung finden kann : dort, wo es angewandt wird, führt es zu Lösungen, welche wir vor Kurzem noch gar nicht geahnt haben und die auf die rich- tige Beurteilung des ganzen Phänomens klä- rend einwirken.

Nach den Aufzeichnungen des Migration Committee in Pretoria gestaltet sich der Auf- zug des weissen Storches im Bereiche des Committee wie folgt.

Jahr 1907:

20- September — Komatipoort,

26. ,. — Modderfontein,

9. November — Stutterheim,

9. „ — Flagstafl",

17. „ — Bethulie,

23. „ — Lake Chrissie,

24. „ — Ermelo, 12. Dezember — Kimberley.

Jetzt kann schon ausgesprochen werden, dass in dem Masse, in welchem unsere Südafrika-

XL

figyelő-hálózatukat az egyenlítő felé és minél tovább hatolunk mi az ellenkező irányban lefelé, annál több megoldást és világosságot nyerünk a dologban.

A német búvárok legközelebbi feladata a fehér gólya vonulási választóvonalának meg- állaj/itása, a 'mint azt Reichknow gondolja.

A Merops apiasterre vonatkozó megoldást az aluminiumgyürűzési kísérletek adhatják meg — ha sikerülnek.

Magam pedig most már folytatom az 1908- ban gyűrűzött madarak listáját csoportok sze- rint, és a szükséges megjegyzékekkel.

A következő csoportba a dankasirály, Larus ridibundus L. tartozik. A megtalált gyűrűzött példányokról szóló eddig ismert összes adatok a velenczei tó nagy költőtele- pén fészkelő Larusokra vonatkoznak, a me- lyeket MeszIíEny tulajdonos urak támogatása mellett Schenk Jakab és Csörgey Titus láttak el sirálygyűrűvel. A sorozat igy alakul (lásd térkép és schéma) :

II. csoport. Larus ridibundus L. Dankasirály.

1. Az 1908 június 19-én 682. sz. gyűrűvel megjelölt példány 1908 aug. 8-án ejtetett el Portogruaro táján, Velencze ker., Olaszország.

2. 1908 június 19- én 788. sz. gyűrűvel meg- jelölt "példány elejtetett 1908 decz. 2-án a Volturno folyón, Volta di Corvo mellett, Ca- serta ker., Olaszország.

3. 1908 június 19-én 678. és 7Ü9. sz. gyű- rűvel megjegyzett példány elejtetett Palermo- nál, Sziczilia szigetén, 1909 márcz. 16-án.

4. 1908 június 19-én 692. sz. gyűrűvel megjelölt példány elejtetett Moncalieri mellett a Po mentén, Turin közelében, 1908 decz. 16-án.

Ez a sorozat nagyon jellemző a Larus ridibundusra, már a mennyiben a magyar- országi telep fekvésére vonatkozik. A terje- dés iránya határozottan délnyugati és a ten- ger, lehet, hogy az Atlanti-oczeán felé tart. E sirályfaj egészen sajátos jellemvonása az, hogy népes leiepei a fiókák anyányivá ser- dülése után föloszlanak és a madarak elvo- nulnak, illetve eltűnnek. Hogy hová? azt nem tudjuk Ezt a kérdést tárgyalás alá vették az ornithologusok 1899. évi sarajevói összcjöve-

nisdien Freunde ihr Beobachtungsnetz gegen den Äquator weiter entwickeln und wir eben- falls in entgegengesetzter Richtung vordrin- gen, stets mehr Lösungen, mehr Licht be- vorstehen.

Für die deutschen Forscher ist die nächste Aufgabe die Zugscheide für den weissen Storch im Sinne der Vermutung Keichknows zu bestimmen.

Für Merojis a/daster liegt die Entscheidung ini Aluminium-Kingexperiment — wenn es glückt.

Ich habe nun die Liste unserer im Jahre 1908 gezeichneten Vögel sammt Bemerkungen fortzusetzen, u. zw. gruppenweise.

Die nächste Gruppe ist Larus ridibundus L. die Lachmlive. Die zu unserer Kenntnis gelangten Auffindungen betrert'en samt und sonders Nestlinge der grossen Brutkolonie des Velencze-Sees, wo Schenk und Csörgey von Seite der Besitzer, der Herren von Mbsz- LENY kräftigst unterstützt, die Möveuringe an- brachten. Die Reihe gestaltet sich wie folgt (Siehe Karte und Schema) :

Oruppe II. Larus ridibundus L. Die Laclnnöve.

1. Gezeichnet mit Ring 682 am 19. Juni 1908; erlegt bei Portogruaro, Bez. Venedig Italien, am 8. Aug. 1908.

2. Gezeichnet mit Ring 788 am 19. .luni 1908; erlegt am 2. Dezember 1908 bei Volta di Corvo am Volturno, Bez. Caserta, Italien.

8. Gezeichnet mit Ring 678 und 799 am 19. Juni 1908; erlegt bei Palermo, Insel Si- zilien, am 16. März 1909.

4. Gezeichnet mit Ring 692 am 19. Juni 1908; erlegt am 16. Dezember 1908 bei 3Ijn- calieri, am Po, nächst Turin.

Diese Reilie ist für Larus ridibundus höchst bezeichnend, so weit es nämlich die Lage der ungarischen Kolonie betrifl't. Die Rich- tung der Verbreitung scheint entschieden eine südwestliche zu sein und dem Meere, mög- lich auch dein Atlantischen Ozean zuzustre- ben. Eine ganz eigene Erscheinung dieser Move ist es, dass sich ihre volkreiche Kolo- nie nach dem Flüggewerden der Jungen so- fort auflöst und die Vögel fortziehen, eigent- lich verschwinden, wohin? das war unbekannt. Diesen Umstand machte die Zusammenkunft der (Jrnitiiologen in Sarajevo — 1899 — zum

Fehér gólya Q Ô O We'ssar Starch

Kanslês gem -O- -Ô- O- Lòffelreiher

Östókös gém 9 Ô * Schopfreiher

ArÍM Xi,. Seep.

Bakcsó <^ <> O Nachfreiher

Ösnka siréiy 0 û O Lachmàre

* LjruíndiOünduU.

Füsti fecske $ ô O Rauchschwalbe

«tos; CTOCCff'îfl« lÉfi^^-EStETlMUlurFTtT BUOWiST

AQUILA. TOM. XVI. 1909.

TAB B

AQUILA, TOM. XVI. 1909.

TAB. C

ji_ _ „ __. 'i-P--:^^ 'r^'^, :'-'-•

AQUILA TOM XVI 1909.

TAB D

I. A FÜSTI FECSKE FELVONULÁSI TYPUSAXAK TÉRKÉPE. BESIEDLUNGS-TYPUSKARTE DER RAUCHSCHWALBE.

II. A FEHER GÓLYA FELVONULÁSI TYPUSANAK TÉRKÉPE. BESIEDLUNGS-TYPUSKARTE DES WEISSEN STORCHES.

XLI

telükön, a nélkül azonban, hogy megoldották volna.

A velenczei tó sirálytelepének igen érdekes biológiai jelensége az is, hogy a mint meg- jelenik a búzatáblákban a vetésre oly káros Aiiisopíia-hogÁrfaj, a sirályok nem a tó szinét, hanem a búzatáblákat röpülik be és a széltől hullámzó vetés kalászairól épp úgy szedik föl a bogariit. mint a hullámzó tószinröl rendes táplálékukat.

Erről a fajról ez idő szerint nem tudunk többet.

Megállapodás szerint, gyűrűzött madaraink harmadik csoportjába a gémfélék tartoznak. (L. térkép és schéma) :

HI- Csoport- Gémfélék.

1. Platalea laicorocKa L. Kanalas gém. A messze földön híres Ohedszka-Bara-n 1908 június 28-án 136. sz. gyűrűvel megjelölt pél- dány elejtetett a Kopácsi-réien — Baranya megye — 1908 aug. 20-án.

2. Ardea ralloides Scop. Üstökösgém. Az Obedszka-Bara-n 1908 június 28-án (I. sz. gyűrűvel megjelölt példány, elejtetett 1908. szept. 17-én Perlaszon, Torontál ni.

3. Ardea ralloides Scop. Az Ohedszka-Bara-n 1908 június 28-án 11. sz. gyűrűvel megjelölt példány elejtetett Fort Opus-nk\ a Narenta mellett, Dalmácziában.

4. Nyeticorax nycticorax (L.). Bakcsó. Az Obedszka-Bara-n 1908 június 28-án 22. sz. gyűrűvel megjelölt példány elejtetett Corfu szigetén 1908 október 2 án.

A két első adat elterjedése még érezhetően helyi jellegű. Ezzel szemben a bakcsó a maga egyenesen déli — ('orfu — és a 3. sz. üstökösgém a maga délnyugati irányú, a ten- ger felé tartó és a bakcsóéval némileg kon- gruens irányával meglepő eredmény volt.

1908/9-ben gyűrűzött madaraink sorozatá- nak utolsó tagja a legjobban megfigyelt, való- ban házi madár, a füsti fecske.

Unokaöcsém, Szeöts Béla, a tavaruai — Zemplén m. — gróf Hadik-uradalom tiszttartója, felhasználta azt a körülményt, hogy a füsti fecske olt még sűrűn költ a tehéuistállókban és éjjel lámpafénynél egész sereg füsti fecskét Aijuila XVI.

Gegenstand der Diskussion, ohne die Frage zu lösen.

Eine höchst interessante Ijiologisclie Er- scheinung der Kolonie des Velencze-Sees ist ferner, dass sobald auf den Weizentafeln die auf den Ähren so schädliche JH!.soy>Zia-Käfer- art erscheint, die Möven statt den See, die Weizentafeln befliegen und die Käfer von den im Winde wogenden Ähren ebenso auf- greifen, wie ihre gewöhnliche Nahrung vom wogenden See.

Mehr lässt sich über die Art gegenwärtig kaum sagen.

Die dritte Gruppe unserer bestätigten Ring- vögel bilden die reiherartigen Vögel (Siehe Karte und Schema) :

Gruppe III. lieiiierartige Vögel.

1. Platalea leucorodia L. Der Löffelreiher. Gezeichnet mit Ring 13(1 am 28- Juni 1908 in der weitbekannten Obedszka-Bara ; erlegt am 20. August 1908 im Ried von Kopács im Kom. Baranya.

2. Ardea ralloides, Scop. Der Schopfreiher. Gezeichnet mit Ring 6 am 28. .Juni 1908 in der Obedszka-Bara; erlegt am 17. September 1908 bei Perlasz, Korn. Torontál.

3. Ardea ralloides Scop. Gezeichnet mit Ring ii am 28. Juni 1908 in der Obedszka- Bara ; erlegt an der Narenta bei Fort Opus in Dalmatien.

4. Nycticorax nyeticorax (L.). Der Nacht- reilier. Gezeichnet mit Ring 22 am 28. Juni 1908 in der Obedszka-Bara ; erlegt am 2. Ok- tober 1908 auf der Insel Corfu.

Die Verbreitung der zwei ersteren Fälle zeigt noch fühll)ar einen mehr lokalen Cha- rakter; wohingegen der Nachtreiher mit sei- ner direkt südlichen — Corfu — und der S( hopfreiher 3 mit seiner südwestlichen Flucht, welche dem Meere zuführt und mit jener des Nachtreihers gewissermassen kongruiert, für uns überraschend war.

Das letzte Glied der Reihe unserer Ring- vögel für das Jahr 1908/9 bildet unser best- beobachteter, förmlicher Hausvogel, die Rauch- schwalbe.

Mein Neffe Béla von Szköts, Verwalter der grätlich llADiKSchen Herrschaft Tavarna im Kom. Zemplén, benützte den Umstand, dass dort in den Kuhställen die Rauchschwalbe noch häufig brütet und zeichnete eine Reihe

VI

XLII

jelölt meg, közöttük öregeket is. mert a fészekhez való hüséfíüket éppen csak az utóbbiak bizonyíthatják be. Az elért ered- mény valóban fényes : az 1908-ban 334. és 335.' számú gyűrűvel megjelölt öregek ez év tavaszán visszatértek és megszállták régi fészküket. Persze mindegyik egy-egy jolnélküli madárral párosulva tért meg, mert nem sike- rült egy határozott párt megjelölni. Ez é^^ jelentése szerint az idén sikerült öt biztos párt megjelölnie. Az eredményt 1910 tava- szán tudjuk majd meg. Nagyon figyelemre- méltó az a körülmény, hogy az 1908-ban megjelölt fiatalok közül egy sem tért vissza. A távíró- drótokon pihenő fecskéket élesen megfigyelték és bár ebben a helyzetben köny- nyen észrevehetők a gyűrűk, egyet sem talál- tak. Ezek a fészekhűség első, megdönthetet- len pontos adatai, mert a Blasius R. által megjelölt réai fecske gyűrűjét lehiízní s így a számot megállapítani nem sikerült.

MoRTENSEN gyűrüzési kísérletei élénken em- lékeztetnek Kolumbus tojására : a kutatást, reális tények segélyével, mint pl. az. hogy a fehér gólya keresztezi az egyenlítőt és Afrika legdélibb fokáig nyomul előre, megszabadít- ják a feltevésektől ; csak ez után van jogunk arra, hogy a sötét világrész egyenlítő tájain megfigyelt gólyaseregeket összeköttetésbe hoz- zuk a palaearktikus régió költőterületeivel.

Ez a legbiztosabb út, a mely idővel oda vezet, hogy Gätke „talányszerű" és Newton A. „mysterium" kifejezéseit az orníthophaenolo- gíából kiküszöböljük. És ha nem is fog sike- rülni a palaearktikus régió összes vonuló ma- dárfajait a gyűrüzési kísérleteknek alávetni és a végső okot felderíteni, a kísérleteknek alávetett madarak sorozata mindenesetre nyúj- tani fog megoldást, a mely mértékadó lesz a gyűrűzetlen fajokra is és ez már ..több vilá- gosságot" jelent.

És hát a végezel ? 1 Az az igazság, minden tudományos törekvés végső czélja.

dieses Vogels, darunter auch Alte, abends bei Laternenschein, weil ja die Nesttreue eben durch die alten Vögel bestätigt werden muss. Der erzielte Erfolg ist glänzend : die mit Ring 334 und 335» im Jahre 1908 ge- zeichneten Alten kamen heuer zurück und bezogen ihre alten Nester, freilich jedes mit einem unbezeichneten Vogel gepaart, weil es nicht gelungen ist ein sicher festgestelltes Paar zu zeichnen. Wie der Verwalter meldet, ist es heuer gelungen fünf sichere Paare zu zeichnen, der Erfolg wird im Frühjahr 1910 zum Vorschein kommen. Sehr bemerkenswert ist der Umtand. dass von den im Jahre 1908 gezeichneten Jungen kein einziges zurückkam, obwohl die auf den Telegraphendrähten ausru- henden Schwalben scharf beobachtet wurden, in welcher Lage die Ringe sichtbar sind, wurde keines bemerkt. Das sind die ersten, vollkommen sichergestellten Fälle der Nest- treue, denn bei der von R. Bi.asius gezeich- neten Schwalbe von Rèa ist es nicht gelun- gen den Ring abzunehmen und die Nummer festzustellen.

MoRTENSENs Ríngexperímcnt erinnert lebhaft an das Ei des Kolumbus : es befreit die For- schung von Deuteleien, u. zw. durch reale Tatsachen, wie jene eine ist, dass der weisse Storch den Äquator durchquert und bis ge- gen die Südspitze Afrikas vordringt, wodurch erst die Berechtigung beginnt, die im schwar- zen Weltteile jenseits des Äquators beobach- teten Storchscharen mit den Brutplätzen im Palaearktikum zu verbinden.

Das ist der sicherste Weg, welcher uns dahin führt, mit der Zeit aus der Ornithophae- nologie zwei Ausdrücke auszumerzen : die „Rätselhaftigkeit" Gätkes und das „Mysterium" A. Newtons. Und wenn es auch nicht gelin- gen wird, sämtliche ziehende Arten der pa- laearktischen Region dem Ringexperiment zu unterwerfen und die Endursachen klarzu- legen, die Reihe der unterworfenen wird ge- wiss Lösungen ergeben, welche auch für die nichtunterworfenen Arten bezeichnend sein werden und das ist schon „mehr Licht!"

Und der Endzweck ? ! Das ist die Wahr- heit, der Endzweck aller wissenhaftlicher Bestrebungen.

' A .335. számú fecske befogatása csak később sikerült, azért kimaradt a térképekből.

' Das Einfangen der Schwalbe 335 gelang später, daher blieb sie von der Karte weg.

erst

XLIIl

A munka nem könnyű, mert a vonulási viszonyokat fajok szerint külön-külön, az összes biológiai diszpozicziók különbözőségé- nek útmutatása szerint kell tanulmányozni, hogy megállapíthassuk azt. a mire hipothézis és általában theoria útján nem jutliatunk és a mi a vitathatatlan, kézzelfogható tények szilárd alapját követeli.

Itt előáll még egy probléma, egyike a leg- nagyobbaknak : a vonuló, mérhetetlen terü- leteket átszelő fajok tájékozódásának problé- mája, fokozott mértékben pedig a fiatalok tájékozódásának kérdése, ha ezek tényleg külön, az öregektől elszakadva vonulnak, a mikor a tapasztalatszerzés a priori ki van zárva.

Ez a „mysteriuni" legsötétebb pontja.

A tájékozódás kérdésére e helyen egy rö- vid megjegyzést akarok tenni. A kérdés meg- fejtésének első alapfeltétele az, hogy el kell tekintenünk attól, mikép tájékozódik a rövid idő előtt még teljesen a röghöz kötött em- ber, a kire áll az a közmondás, hogy: „nem látja az erdőt a fáktól". Az ,aviatikusok" készülékeinek alkalmas fejlődésétől függ, hogy e közmondás fölöslegessé váljék; bizo- nyos fokig ez már ma is érvényes.

A vonuló madár az erdő fölé emelkedik, ellát a fák és az erdő fölött és akadály nél- kül bármilyen irányt vehet ; ez nagyfontos- ságú mozzanat : a röpülő madár egész fejlő- dése során megszokta, hogy a talajt és mindazt, a mi rajta van felülről, a magasból tekintse, a hol tekintete nem ütközik akadályba E mel- lett a távolság — tekintettel a röpülni tu- dásra — egészen máskép alakul a madárra, mint a röghöz kötött emberre : a hol az em- bert útjában egy áthághatatlan akadály gá- tolja, ott a madár akadály nélkül tovább repül.

Az éjjeli vonulás a madárszem nagyfokú alkalmazkodási képességére mutat, a mi ki- sebb mértékben az embernél is megvan. Al- földünk pusztai pásztorai ú. n. koromsötét éjszakákon és olyan távolságban is meglátják a legelő lovat vagy szarvasmarhát, a melyben mi egyáltalában semmit sem tudunk észre- venni.

Die Arbeit ist nicht leicht, denn die Zugs- verhältnisse sind vielfach Art für Art, nach Massgabe der Unterschiede der gesamten bio- logischen Disposition der Art, zu erforschen, und das zu bestimmen, was durch Hypothesen, überhaupt theoretisch, nicht erbracht werden kann und was den festen Boden der unbestreit- baren handgreiflichen Tatsachen erheischt.

Hiebei tritt eines der grössten Probleme in den Vordergrund : das Problem der Orien- tierung der ziehenden, ungeheure Gebiete durchquerenden Arten, noch mehr jene der Jungen, falls sie wirklich von den Alten ganz abgesondert ziehen, wenn also die Erfahrung a priori ganz ausgeschlossen werden muss.

Das ist der dunkelste Punkt des „Myste- riums".

Ich will hier hinsichtlich der Orientierungs- frage eine ganz kurze Bemerkung einfügen. Die erste Bedingung für die Beurteilung der Frage ist, dass wir dabei von der Art, wie sich der bis vor kurzem noch au die Scholle absolut gekettete Mensch orientiert, ganz ab- sehen müssen, für den ja das Volkswort gilt: „Er sieht den Wald vor Bäumen nicht". Es hängt von der günstigen Entwickelung der Apparate der „Aviatiker" ab, um dieses Sprich- wort vollkommen überflüssig zu machen, bis zu einem gewissen Grade ist dies schon heute der Fall.

Der ziehende Vogel erhebt sich über den Wald, übersieht die Bäume und den Wald und nimmt frei, ungehindert die Richtung, hierin ist ein Moment von höchster Wichtig- keit enthalten : der fliegende Vogel ist in der Reihe seiner ganzen Entwickelung gewohnt, den Boden und alles, was darauf vorkommt, von oben, aus der Höhe zu betrachten, wo ihm kein Hindernis den Ausblick benimmt. Dabei gestalten sich die Entfernungen, mit Rücksicht auf das Flugvermögen, für den Vogel ganz anders, als für den, an die Scholle geketteten Menschen: wo diesem ein unüber- steigliches Hindernis in den Weg tritt, zieht der Vogel darüber frei dahin.

Der Zug bei Nacht zeugt von einer gros- sen Anpassungsfähigkeit des Vogelauges und kommt in massigerem Grade auch bei Men- schen vor. Unsere Pusztenhirten im Tiefland sehen in dunkler Nacht ihr weidendes Ross oder Rind auf Entfernungen, wo wir absolut nichts zu erblicken imstande sind.

vr

XLIV

A madarak tömeges éjjeli vonulásáról szólva nem szaliad végül elfelednünk, hogy a vonu- lás jelensége nem korlátolt helyi, hanem az évszakok menetéhez simuló általános biológiai jelenség, a melynél a tömegek törvénye érvé- nyesül, hogy t. i. a sokaság mindent észre- vesz, a mi érzékileg észrevehető, hasson az akár a szemre, akár a fülre, a mit a biológiai jelenség lefolyása élesit : a vonuló tömegek egyéneinek folytonos hivó szava tájékoztatja magát a tömeget és ebben az egyént.

Most pedig megteszem utolsó megjegyzé- seimet.

Ha egy pillantást vetünk a madárvilág álta- lános felfogására, annak tudományos és tár- sadalmi kultuszára, rögtön szemünkbe ötlenek a hiányok és egyenlőtlenségek. Az irodalom- ban alig találkozunk olyan mélyebben járó felfogással, mely a madárvilágnak a természet egészéhez való biológiai viszonylatait tárgyalná Még ma is az az irány uralkodik, a mely a külső alapján akarja az alakokat megkülön- böztetni és az egyoldalúság, a melylyel ezt végrehajtják, sokszorosan szétválasztja azt, a minek egységesnek kellene lennie, hogy biztos alapot nyújtson a fogalom helyességére. Igaz, hogy az egy fajhoz, vagy legalább ahhoz, a mit mi fajnak tekintünk, tartozó egyének sorozata a változatlanság ellen szól, hogy a sorozat sokszorosan átmenetekhez vezet, a mit a külső alapján, legjobb esetben még az orni- thogeografiai viszonyok is megerősítenek, a mint ezt az alakkörök tanával Kleinschmidt Ottó iparkodik tudományosan megalapozni ; igaz, hogy a csoportok viszonya ugyanazt a jelen- séget mutatja, a mit a fajoké : de azért a megítélésnél mindig a külső lép előtérbe, anélkül, hogy megkísérelnék mélyebben be- hatolni, a lényegesebbet kideríteni, azt a kül- sővel egybekapcsolni, mint a czélra vezető eszközt.

A természet birodalmának egyetlen egy állat- rsoportjánál sem nyilvánul meg oly szembetű- nően az organizmus czélszerűsége, mint a madarak magas fejlettségű osztályában. Az organizmus a szerint a munka szerint van kifejlődve, a melyet a madár a természetben

Und bei den Naclitzügen der Massen der Vögel dürfen wir endlich nicht vergessen, dass die Zugserseheinung keine besciiränkt örtliche, sondern eine dem Gange der Jahres- zeit angepasste allgemeine biologische Er- scheinung ist, bei der auch die Gesetze der Massen zur Geltung gelangen, deren \'ielheit alles waiirnimmt, was sinnlich eben wahr- nehmbar ist, sei es durch das Auge oder das Ohr, welche der Fortgang der biologischen Erscheinung schärft: der fortwährende Kuf der Individuen der ziechenden Massen hat eine orientierende Aufgabe für die Masse selbst und für das Individuum in derselben.

Und nun schreite ich zur Schlussbemer- kung.

Wenn wir auf die allgemeine Auflfassung der Vogelwelt, auf die wissenschaftliche und gesellschaftliche Pflege derselben einen Blick werfen, so fallen die Lücken, fällt die Un- gleichheit sofort in die Augen. Die tiefere Autiassung des biologischen Verhältnisses der Vogelwelt zur Gesamtheit der Natur macht sich in den Schriften kaum bemerkbar. Auch heute herrscht die Untersche dung der For- men auf Grund von Ausserlichkeiten noch vor und die Einseitigkeit, mit welcher sie ge- übt wird, führt zu vielfachen Spaltung des- sen, was eine Einheit bilden sollte, um für die Richtigkeit des Begrifl'es eine feste Grund- lage zu bilden. Es ist wahr, dass die Reihe der Individuen einer Art, oder dessen, was wir als Art autt'assen, gegen die Uuveränder- lichkeit zeugt, dass die Reihe vielfach zu Übergängen führt, was nach Ausserlichkeiten, im besten Falle noch durch das ornithogeo- graphische Verhältnis unterstützt wird, wie es Otto KiiEiN8CH.\iroT mit der Lehre vom For- menkreis wissenschaftlich zu begründen trach- tet ; dass das Verhältnis der Gruppen die nämliche Erscheinung bietet wie jenes der Art: das Äusserliche wiegt aber bei der Be- urteilung überall vor. ohne den Versuch zu machen, tiefer einzudringen, um das Wesent- lichere darzulegen und mit dem Äusserlichen verbinden zu können : als Mittel zum Zweck.

Bei keiner einzigen Tierklasse des Natur- reiches ist die Zweckmässigkeit im Organis- mus so scharf und so klar ausgeprochen, als in jener der so hochstehenden Klasse der Vögel. Der Organismus ist nach der Art der Tätigkeit, welche der Vogel in der Natur

XLV

végez, e szerint alkalmazkodik is és e műkö- dése a természet élete normális lefolyásának lényeges kelléke.

Ha belemerülünk a csőralakiilatok, láb- alakulatok és szárnyberendezések részletes kutatásába és ebből következtetünk arra a hatásra, a melyet a madarak az állat- és növényvilágban gyakorolnak és megkíséreljük e hatásoknak az egészre gyakorolt jelentő- ségét mérlegelni, akkor észrevesszük a tulaj- donképpeni biológiai felfogás problémáját és annak ismereteink mai színvonala melletti liiátii/ait. Ennek teljes tudatában vagyunk és ez irányadó törekvéseinkben is.

Nálunk pl. a madárvédelem nem szentimen- talizmusból fakadó mozgalom, hanem küzde- lem azok tudatlansága ellen, a kik a leg- nagyobb brutalitással gázolnak a madár és természet közötti viszonyba és az ember és madár között fennálló helyes viszonylatot meg- zavarják. Ez utóbbi viszonylatnak anyagi vagy praktikus oldala is van, a mit sokan nem tartanak méltónak a magas tudományhoz. Ez azonban nagy tévedés : minden tudásnak, a maga összes theoretikus és praktikus követ- kezményeivel, az ember szolgálatában kell állnia, azon egyedüli lény szolgálatában, a mely a tudományt műveli és fejleszti.

Mi a madárvonulás vizsgálatát, mint a tudo- mány egyik problémáját, nagyra tartjuk és pedig mint jelenséget önmagáért, de azért is, mert viszonyban áll a természet egészének jelenségével, avval, a mit életnek nevezünk.

Ott, a hol a madárvonulás jelensége le- folyik, azt nemcsak mint mozgási jelenséget fogjuk fel, hanem mint a madármunka átvite- lét egyik zónából a másikba, a mely az év- szakok kozmikus menetét követi és ahhoz alkalmazkodik, évről-évre folyton ismétlődve. A különbözőképpen szervezett madarak tevé- keny hatását kapcsolatba kell hoznunk a külön- böző életfeltételekkel biro más fekvésű zónák életével, a mivel azután elérkeztünk magának a madárvonulás eredetének és genetikus fej- lődésének kérdéséhez.

ausübt, entwickelt, daher angepasst, und diese Tätigkeit ist für den normalen Fortgang des Lebens der Natur wesentlich.

Wenn wir uns auf das spezielle Studium der Schnabelbildung, der Fussformen, der Einrichtung der Flügel, u. s. w. werfen und daraus auf die Art des Eingriffes der Vögel in das Tier- und Pfianzenleben schliessen, die Bedeutung dieses Eingriifes im Kreise der Gesamtheit zu erwägen trachten, so erhebt sich vor uns das Problem der eigentlichen biologischen Auffassung und — ihrer Mängel, beim heutigen Stande unserer Kenntnis. Wir sind uns dessen vollkommen bewusst und dieses ist für unsere Bestrebungen mass- gebend.

Bei uns ist z. B. Vogelschutz keine senti- mentale Regung, sondern ein Kampf gegen die Unwissenheit jener, die da mit grösster Brutalität in das Verhältnis zwischen Vogel und Natur zerstörend eingreifen und auch das richtige Verhältnis zwischen Vogel und Mensch im höchsten Grade schädigen. Das letztere Verhältnis hat auch seine materielle oder praktische Seite, die von Vielen als der hohen Wissenschaft unwürdig betrachtet wird. Das ist der grösste Irrtum : alles Wissen, mit all' seinen theoretischen und praktischen Kon- sequenzen, hat im Dienste des Menschen zu stehen, dem einzigen Wesen, welches das Wissen pflegt und entwickelt.

Die Pflege der Erforschung des Vogelzuges steht bei uns als wissenschaftliches Problem zu höchst, u. zw. als Erscheinung für sich, und zweitens durch seine Relationen zur Ge- samtheit der Erscheinungen der Natur; des- sen, was wir das Leben derselben nennen.

Dort, wo die Erscheinung des Vogelzuges vor sich geht, gilt für uns nicht nur die Auffassung desselben als Bewegungserschei- nung, sondern auch als Übertragung der Vogelarbeit aus einer Zone in eine andere, u. zw. dem kosmischen Gange der Jahres- zeiten folgend und angepasst, von Jahr zu Jahr, in fortwährender Wiederholung. Es gilt die richtige Auffassung des tätigen Eingriffes der verschieden organisierten Vögel, in das Leben verschieden gelegener Zonen, mit viel- fach verschiedenen Lebenserscheinungen, wo- mit wir dann vor die Frage der Entstehung und der genetischen Entwicklung der Erschei- nung des Vogelzuges selbst gestellt sind.

XLVI

Mindazok, a kik a MKOK-ot megalapítot- ták, fejlesztésén közrciiiűködtek és az inté- zetet a tudományos haladás szolgálatába, de egyszersmind a gyakorlati életbe állították. tudták az intézet rendeltetését, hivatását és a mikor az intézet az állami intézetek közé soroztatott, a mikor már arról van szó, hogy saját otthont is kapjon, ennek indokolása úgy szólt : hogy működése, fönnállása a kultúra szempontjából is szükséges.

Füg-gelék.

Köszönet mindazoknak, a kiket megillet ! Első sorban és mindenekelőtt köszönöm Schenk jAKAB-nak, az ornithophaenologiában tanítvá- nyomnak, tüzes buzgóságát, a melylyel az ügynek szentelte és maiglan is szenteli magát. A Seaforthban — Natal — elejtett hídvégi fehér gólyáról szóló tudósítást j\Iac-Kbnzie Péter úr küldötte meg a „Tmes''-nak, a melynek 1909 márczius 3-iki számában jelent meg. A „Times" czikkét nekünk Schekren Hknry úr küldte meg, a ki az esetet a „Field'"-ben is közzétette. A „Times" márcz. 17-iki számában közölte a hídvégi fehér gólyára vonatkozó, Herman Ottó összeállította elemeket.

Az eset ily módon széles körök figyelmét keltette föl és erre vonatkozó közléseket kaptunk a következőktől : Mr. W. Tait Oporto, F. S. Graham Aysgarth, M. L. Lemon London, M. C. English Boldogkőváralja, A. Wilkinson Durban, esperantista, a ki a budapesti espe- rantisták elnökét, Szentmarjay DEZsO-t, ő pedig bennünket értesített. A gyűrűt Münder E. durbani es. és kir. konzul a m. kir. földmívelés- ügyi minisztériumnak, a minisztérium pedig intézetünknek küldötte meg.

A „Times" buzgó készségökkel nagy szol- gálatot tettek az ügynek.

Az Egri-.)eruzsálem-i gólyáról főtisztelendő Schmitz E. atya, a kath. Szent Pál hoszpicziuiu igazgatója értesített. Értesítését a „Field" -ben közzétette M. H. Sherren ; a tudósítást ezen- kívül közölték Magyarország összes napilapjai.

A Cerva Frigyes által meg^jelölt ürbői fehér gólyáról, mely Vitojevciben ejtetett el, Troja- Novic Sima úr értesített Belgrádból.

A fehér gólyára vonatkozó többi tudósítást itt nem vettem föl.

.\11(' Miiniipr, die die K. ü. O. C. begrün- deten, für ihre Entwickcliiiig sorgten, die- seltie in den Dienst des i)raktischen Lebens und zugleich des wissenschaftlichen Fort- schrittes stellten, kannten genau die Wid- mung, den Beruf der Anstalt und die Begrün- dung (1er Aufnahme in die Reihe der Staats- institute lautete jetzt, wo es gilt der Anstalt ein eigenes Heim zu geben, so: dass sie durch ihre Tätigkeit der Kultur forderlich ist.

Anhang:.

Dank, denen Dank gebührt ! Vor allem sage ich Dank meinem Schüler in Oruithophaeno- logicis, Jakob Schenk für den Feuereifer, mit dem er sich der Sache widmete und widmet, und dann für die Nachricht über den in Seaforth — Natal — erbeuteten weissen Storch von Hidvég. Diese sendete Mr. Peter Mac Kenzie an das Welt- blatt „Times", wo dieselbe in der Nummer vom 3. März 1909 erschien. Den Ausschnitt aus den „Times"' sendete uns Herr Henry Scherren ein, der den Fall auch im „Field" verzeichnete. In der Nummer vom 17. März gaben die „Times'^ die von Otto Herman zu- sammengestellten, auf den Storch von Hidvég bezüglichen P]lemente heraus. Der Fall er- regte auf diese Art in weiten Kreisen das Interesse, und wir erhielten darauf bezügliche Mitteilungen von Mr. W. Tait in Oporto, F. S. Graham in Aysgarth, M. L. Lemon in Lon- don, M. C. English in Boldogkôvaralja, A. Wilkinson in Durban, Esperantist, der den Präsidenten der Esperantisten in Budapest, Desiderius V. Szentmarjay, dieser uns benachrich- tigte. Den Ring sandte der k. u. k. Konsul E. Münder aus Durljan an das k. ungarische Ministerium für Ackerbau, dieses an uns.

Die „Times" haben mit ihrer grossen Be- reitwilligkeit der Sache einen wertvollen Dienst geleistet.

Über den Storch von Egri — Jerusalem be- richtete P. E. Schmitz, Direktor des kath. Skt.- Faulus-Hospizes. Die Nachricht vermittelte M. H. Sherren dem „Field", und brachten die Nachricht sämtliche Tageblätter Ungarns.

Über den weissen Storch von Ürbö, gezeich- net durch Friedrich Cerva, erlegt in Vitojevci, berichtete Herr Sima Trojanovic aus Belgrad.

Weitere Nachrichten über weisse Störche sind hier nicht einbezogen.

XLVII

A velenczei dankasirályokról — Larus ridi- huiidus L. — dr. Enrico Fksta Moncalieri, Luigi Natale Volta di Corvo, Raffaeli professzor Palermo, dr. Giacinto Martorelli Portogriiaro értesítettek.

Oém-féle madarakról tudósításokat küldtek :

Platalea leucorodia : Szalay Antal Kopács ; Ardea ralloides: Fistya JAnos Perlasz, Franiòevic JózBEF Fort-Opus, Dainiáczia ; a bakcsóról — Nycticorax nycticorax — Christodulos Andrist Corfu.

A füsti fecskéről nagyon értékes tudósítást küldött Szeöts Béla Tavarnáról, és Müller Péter Újbesseuyőről.

Mindannyiuknak liálás köszönetet mondok !

über die Lachmöven von Velencze, Larus ridibundus L. berichteten die Herren Dr. En- rico Festa, Moncalieri ; Luigi Natale, Volta di Corvo ; Professor Raffaeli, Palermo ; Dr. Gia- cinto Martorelli, (Milano) Portogruaro.

über reiher-artifje Vögel gaben Nachricht :

Platalea leucorodia : Anton von Szalay, Ko- pács ; Ardea ralloides : Johann Fistya, Perlasz; Josef Franicevic, Fort Opus — Dalmatien ; über Nachtreiher, Nycticorax nycticorax : Christo- dulos Andrist, Corfu.

Über die Rauchschwalbe berichtete sehr wertvoll : Béla von Szeöts in Tavarna und Peter Müller aus Ujbessenyö.

Ihnen allen sei bester Dank gesagt.

XI.VIIl

In Memóriám.

Newton Alfred, M. A., F. R. S., F. Z. S., hírneves angol omifhologus, a iii. kir. ornithologiai központ

tiszteletbeli tagja, az állattan tanára a t-ambridgei egyeteineu, — született IHlili jnnins 11, meghalt lÜilT

június 7-én — levelezése Herman Ottóval, a m. kir, ornithologiai központ igazgatójával.

Előszó.

Newton Alfred tanárt kortársai, majdnem minden irigység néllvül, .Vngiia legtudományo- sal)b ornitiiologusának tisztelték, a ki a tudomány e szép ágának valóban nagy szolgálatokat tett, nemcsak mint speczialista a leiró ágazatban, linnem mint történetíró is. Megírta az ornithologia történetét, a mely az „Encyclopaedia Britannica" c/.imű nagy angol forrásmű IX. kiadásának XVIlI-ik kötetében, a második vezérszó: „Ornithology" alatt jelent meg 1885-ben.

A történet kifejtését a szó etymologiájával — opvtç és Xó-foc — kezdi meg. Az anyag fejlődése ama. egy maydumi ó-egyptomi sirban talált freskó fejtegetésével kezdődik, a mely hat vadludat ábrázol és jelenleg a boulaki Miízeumbaii őriztetik. A Kr. e. 8000 é\Te visszanyúló freskón felismerhető két még ma is élő vadlúd-faj : a lilik (Anser albifrons) és az Anser rutìcollis.

Ez után, tehát Kr. e. 385-ben Aristoteles mester következik, utána Cxiva Plintos Secündus — az idősebb, — majd Aelianus. A középkorban Albertus Maonus, meghalt 1282, utána Johannes de Cuba (Wonneke von Caub); William Turner, Gybertus Lonoolius és C.ajus, végül Gessner lép fel „História Aniinalium qui est de Auium natura" czimiì müvével.

így halad lépésről lépésre az ornithologia egész fejlődésének vázolása, teljes tanult- sággal és világossággal, a legújabb korig, méltóan ahhoz a férfiúhoz, a ki a tanszékek egyik legkimagaslóbbját töltötte be és onnan terjesztette az igazságot.

Newton tanárt különösen az a tulajdonsága emelte köztiszteletre, hogy nagy buzgalom- mal iparkodott másoknak szolgálatot tenni, biztos felvilágosításokat és magyarázatokat nyúj- tani és hogy mások érdemeit elismerte.

Newton tanárban nyoma sem volt a némely angolt jellemző „szigeti szellemnek", a mi elzárkózásban és a közlékenység hiányában még tudományos téren is tapasztalható ; ez természetesen gyakran az egynyelvüségben (az élő nyelveket értve) gyökerezik. Newton tanár bírta a nagy kultúrnépek nyelveit. Eletének utolsó szakaszából különös figyelmet érdemel a „NAUMANN-eset'. Ez az volt, hogy Newton tanár abban az időben, a mikor a német orni- thologusok a XAusiANN-ok emlékét ünnepelték, a „Nature" ez. angol folyóiratba czikket irt, melyben kimondja, hogy Naumann klasszikus nagy művének megjelenése után hosszú évekkel is még alig tudtak róla az angol ornithologusok. Zárkózottság és gyakran érthetetlen konzervativizmus — a mely pl. a tizedesrendszer következetes visszautasításában is nyil- vánul — Newton tanárban nem volt.

A II. nemzetközi ornithologiai kongresszus alkalmával Newton tanár rögtön rendelke- zésünkre bocsátotta egyik értekezését — és a mikor a M. 0. K. megalakult és már odáig jutott, hogy a gyakran nagyon nehezen megközelíthető angol források felé is fordulhatott, akkor Dr. Finbch Ottó régi, hűséges barátom azt ajánlotta nekem, hogy forduljak Newton tanárhoz, a ki bizonyára fog tanácscsal szolgálni : adott is tanácsot, tett is !

1905-ig franczia nyelven csak küldemények és elismervények alakjában érintkeztünk, a milyen az 1896 február 17-iki is.

Közvetlenül az 1905. évi londoni IV. nemzetközi ornithologiai kongresszus előtt meg- küldtem Newton tanárnak a kongresszus alkalmára szerzett „Recensio eritica etc." és „The Method etc." ez. műveimet, mire ugyanazon év május 19-én vettem kézhez egy levelét.

XLIX

In Memóriám.

The Correspondence between the celebrated Engbsh Ornithologist Alfred Newton, M. A., F. R. S., F. Z. S.,

Hon. Member of the R. H. C. B 0., Professor of Zoology in the University of Cambridge, born June 11,

1K29, died June 7, ÜI07, and Otto Herman, Director of the R. H. C. B. 0.

Preface.

Ill professor Alfred Newton his coiiteiuporaries revered, almost without envy, the Englisli scientific ornithologist who rendered really significant service to this interesting branch of science, not only as a specialist on the descriptive side, but also as an historian, by his History of Ornitholngy, published in vol. XVIII. of the 9th edition of that great work of reference the: ^Encyclojiaedia Bntannica'". This volume appeared in 1885, in wchich the second article is „Ornithology".

The article begins with the Etymology of the words opvi': and Xo^oç; the development of the subject-matter itself begins with the explanation of a picture of six wild geese, to be seen on a fresco upon an old Egyptian tomb in Maydoom — now preserved in the Museum at Boolak — , dating about 3000 years B. C, in which two still extant species of wild geese, Anser albifrons and Anser ruficoUis may be discerned.

Then follows father Aristotle 385 B. C; and after him Caius Plinius Secundus, gener- ally known as Pliny the elder ; then comes Aelian. From the middle ages Albertus Magnós, who died in 1282, after him Johannes de Cuba (Wonneke von Caub), then William Turner, Gybertus Longolius and Caius ; finally Gesner with his „História Animalium qui est de Auiuni natura" are quoted.

And thus it proceeds step by step witli the greatest erudition and clearness, through the whole development of Ornithology, till the latest times, in a manner worthy of the man who in the interests of the propagation of truth occupied one of the foremost chairs.

That in which, however, Professor Nkwton excelled above all, was his great zeal in render- ing good services to others, in giving them definite information and explanation and in recognising also the achievements of others.

With Professor Newton there was not the least trace of the „insular spirit" character- istic of so many Englishmen which manifests itself most strongly through a certain lack of communicativeness and sometimes through exclusiveness, even in scientific matters which is often due, it is true, to not knowing more than one language. Professor Newton could read the languages of the cultured nations. In the last period of his life, we must specially emphasise upon the case of „Naumann", viz: that when the German ornithologists were celebrating the memory of Naumann, Professor Newton wrote an article in the English paper „Nature" in which he said that at a time when Naumann's great classical work had long been published, English ornithologists liad scarcely any acquaintance with it. Of the spirit of exclusiveness and inconceivable conservatism, which e. g. is manifested by the consistent rejection of the decimal system, Newton possessed nothing.

At the time of the 2nd International Ornithological Congress, Prof. Newton immediately placed a contribution at its disjjosal — and when the Hungarian Ornithological Centrale started and prospered so far as to be able to take a survey of English works of reference, often very difficult of access, my faitliful oM friend Dr. Otto Finsch recommended me to apply to Prof. Newton, who would certainly give advice ; and he assisted with both advice and action.

Till 1905 our intercourse was limited to parcels and acknowledgments, as that in the French language of Feb. 17, 1896.

Directly before the 4th International Congress in London 1905, I sent Prof. Newton my „Recensio critica &c " and „The Method &c." written for the Congress, whereupon I received

Aquila XVI. VII

melyben meleg szavakkal mond köszönetet és nagy csodálatának — high admiration ad kifejezést ornithophaenologiai törekvéseim iránt.

Ugyanazon év októl)er 27-én közli velem, hogy megengedi a Nadmann-fóI a „Nature*- ben publikált czikkének fölhasználását.

1906 febr. 17. és niárcz. 24-én kelt levelei a M. O. K. használatára a skót „Report of the Meteorology of Scotland, Edinburgh 1856—1862" és a „Journal of the Scottish Meteorol. Society Edinburgh 1863 — 1880"-ból készített kivonatokra vonatkoznak, — a melyeket csak nehezen lehetett megszerezni, és a mi nagyfokú szolgálatkészségének bizo- nyítéka volt.

1906 ápr. 7-röl keltezett levele válasz arra a kérésemre, hatna oda, hogy a gyűjtő és publikáló angol ornithologusok megfigyeléseiket keltezzék, hogy adataik orniihophaenologiailag is használhatók legyenek. Itt, úgy látszik, félreértés támadt, a mely levelem angol kifeje- zéseinek elégtelen szabatosságából származhatott. Newton tanár kérésemet úgy értelmezte, mintha azt akarnám, hogy a faunisták ornithophaenologiai megfigyeléseket végezzenek ; erre azonban én nem is gondoltam, a mint ez levelemből és a Withaker tanár müvének idéze- téből is kitűnik. Newton tanár levele mindamellett értékes, mert általánosságban kifejti benne nézetét az ornithophaenologiai megfigyelésekről. Az a nagy latitude azonban, a melynek helyet ad az idő kérdésében, azt mutatja, hogy inkább volt ornithogeographus mint orni- thophaenologus.

A kis levélgyüjtemény clou-ja azonban a „madárvédelem"-ről szóló levélváltás, a melyet „Az 1902. évi nemzetközi madárvédelmi egyezmény (Paris) és Magyarország. Tör- téneti vázlat" ez. müvem indított meg.

Newton tanár magának követeli az angol madárvédelem megindításában a prioritást az 1868/69. évre visszanyúlólag, a mikor a „British Association for the Advancement of Science" ülésén e tárgyban előadást tartott. Ebben teljesen igaza van Művemben azonban nem adtam okot ezen óvás emelésére, mert fejtegetésemet az 1880. évi „The Wild Birds Protection Act 1880" ez. törvénynyel kezdem meg és világosan megírom, hogy ez az érvény- ben levő törvény régebbi heletü törvények kiegészítője, (a melyek meghozásába Newton tanár is befolyhatott); szó szerint így: ,The Act at present in force is really an amendment of the older laws: it was passed on sept. 7. 1880, its „short title" being „The Wild Birds Protec- tion Act, 1880". Magyarul: „A ma érvényben levő törvény az előző törvények kiegészítője, hozatott 1880 szeptember 7-én, rövid czime — short title — „The Wild Protection Act 1880 = a szárnyas vadat védő 1880. évi törvény". Könyvemben nem is érintettem a prioritás kérdését, és az angolországi fejlődés részletes feldolgozásába nem is mehettem bele.

Newton tanárra, úgy látszik, az a körülmény hatott indítólag, hogy én a történet fonalát 1873-ban, a gazdák és erdészek bécsi nemzetközi gyűlésén veszem fel, holott az Angliára vonatkozólag 1868/69-ben kezdődik ; ez azonban az összességre nézve nem bír a prioritás jogával, mert ez 1845-ben Baldamus Edét illeti meg. (V. ö. könyvem 28., 54. és 165. oldalát).

Kiválóan érdekesek Newton nézetei magára a madárvédelemre nézve.

Newton tanár ebben a kérdésben is teljesen tudós természethistorikus, az érzelgősség minden nyoma nélkül, a mellett tetőtől talpig angol, a kire nézve az ő szigetországa kép- viseli az egész világot. Fönn akarja tartani a szigetvilág összes madárfajait és nem veszi figyelembe a hasznosság és károsság fogalnuit, mert ez nézete szerint úgy sem állapítható meg. Fejtegetése során Newton tanár valósággal felindul. Csodálatosképen nem fektet súlyt a fészkek és tojások védelmére. Úgy látszik, hogy ebben nem ismert föl semmi nemzetközi érdeket. Azt óhajtja, hogy Angliában még a legkártékonyabb ragadozó madarak is meg- maradjanak és mindig csak az egyesült királyságok területére és a faunistikai érdekre van tekintettel.

A madárvonulás nagy jelenségét nem érinti, a mely pedig azt tanítja, hogy Anglia madarai is két csoportra oszolnak : állandókra és vándorokra, és hogy az utóbbiak évenként kétszer teszik meg az Anglia és a trópusok között levő nagy utat, miközben az orni-

LI

on May 19 of that year a letter, in wliieli he warmly thanks nie, and expresses his iiigh admiration for my ornitliopiiaenological endeavours.

In the same year Oct. 27, lie gave his consent to my making use of his article on Naumann published in „Nature".

The letters of Feb. 17, and Mar. 24, 1906, relate to Extracts from the Scotch „Report of the Meteorology of Scotland, Edinburgh 1856 — 1880", and from the „Journal of the Scottisli Meteorological Society, Edinburgh 1863 — 1862", provided for the Hungarian Orni- tholoijical Bureau, which were very difficult to procure, and bear witness to his great will- ingness.

His letter of Ap. 7, 1906, is the reply to my request, that he should work upon col- lecting and publisiiing English ornithologists to put dates to their observations, through which their statements might have also an ornitiiophiienological value. A misunderstanding appears to have arisen here, which may have been due to want of precision in my letter. Prof. Newton took my expressions as if I meant the faunists to make ornithophaenological obser- vations, which was far from my intention, as may be seen too from my letter, and from tlie example quoted from Prof. Wmtakek's work. Prof. Newton's letter is, iiowever, valuable because he thorougidy explains his conception of ornitliopiiaenological observations. Still, the great latitude he admits in respect of timing, shows that he was after all rather an oruitho- geographer than an ornithophaenologist.

But the gem of the little collection is the correspondence on the chapter .Bird pro- tection", which was occasioned by my „History of the International Convention for the Protection of Bird of Paris, 1902."

Prof. Newton claims for himself priority in England for raising the subject of Bird Protection, from the year 1868 — 9, when he gave a lecture at the meeting of the „British Association for the Advancement of Science" ; in which he is perfectly in the right. But in my work I gave no occasion for the bringing forward of this claim, for I began my treatise with the law of 1880, whose title runs „The Wild Birds Protection Act 1880," and clearly explained that this Act now in force is an adjunct of the older law (upon which Prof. Newton may have had influence); to give my words: „The Act at present in force is really an amendment of tlie older laws ; it was passed on Sept. 7, 1880, its short title being „The Wild Birds Protection Act, 1880". In my book I did not touch at all upon the question of priority, and could not enter upon a treatment of the development (of Bird protection) in England, altogether special.

It seems that Prof. Newton was influenced here by the circumstance that 1 took up tiie historical threads of the „International Assembly of Fanning and Forestry of 1873", whereas his for England dated from 1868 — 9 ; but for the public this latter suggestion has no priority, for this is due to Eduard Baldamus from 1845, (see pp. 33, 38, 168 of my book).

The views of Prof. Newton upon Bird protection itself are extremely interesting.

In this connection he is entirely the scholarly naturalist without a trace of sentimen- tality, and absolutely insular, therefore a Briton from the top of his head to the tip of his toe. He desires the preservation of all kinds of birds in the Island kingdom, and rejects the notions of Usefulness and Harmfulness, because in his opinion they are not susceptible of proof. In discussing these Prof. Newton goes to the verge of excitement. It is remarkable that he attaches no weight to the protection of nests and eggs. He does not appear to recognise any International interests at all. He goes in for the preservation even of birds of prey in England, and regards only the interests of the territory of the United Kingdom, and of the faunists.

The great spectacle of bird migration does not touch him, altough it is of significance, because the birds of England as well are divided into stationary and migratory, the latter of which undertake twice a year the long journey between England and the Tropics ;

VII-

LU

thophagok ieriiletén, a kiket itt nem akarok megnevezni, a legesztelenehh üldözésnek és gyak- ran pusztításnak vannak kitéve és hogy csupán nemzetközi intézkedéssel védhetők meg.

Mi, szárazföldiek, éppen ezért nem tudtuk megérteni, hogy miért wem ciSMtlakozott Anglia a párisi 1902. évi egyezményhez

A hasznosság kérdésében igen súlyos tények támogatják a mi nézetünket. Az első tényt felhozza Rörw tanár német ornithobiologus az 19ÜS. évi bécsi nemzetközi mező- gazdasági kongresszusra készített referátumában.'

HiESEMANN erről így ír: „A mikor 1905 tavaszán a több négyszögniértföldnyi Hainich- erdőt csupaszra rágta a Tortrix viridana hernyója, egyedül Berlepsch báró tölgyes erdeje maradt érintetlenül, a melyben régóta 2000-nél több fészekodu van kifüggesztve. Ez a tölgyes a környező erdők közül valóságos zöld oázisként emelkedett ki". A második tényt Platthy Árpád, a kékkői — Nógrád m. — uradalom tiszttartója jelentette nekünk ; e szerint míg a környék összes gyümölcsfái hernyórágás következtében elpusztultak, addig az uradalom gyümölcsösei, a melyekben alkalmaztattak fészekodvak, érintetlenül maradtak és bő gyümölcs- termést hoztak és így tovább.

A madarak táplálékának közvetlen vizsgálatáról és ennek eredményeii'ől e helyen nem szólok.

NEWTON-nak, a nagyrabecsült férfiúnak azt az ajánlatot tettem, hogy vitassuk meg a madárvédelem kérdését nyilvánosan, természetesen „snaviter in modo, fortiter in i'e". Azt hittem, hogy Newton tisztelt neve nagy súlyt kölcsönzött volna az ügynek és fontos ered- ményekre vezetett volna. 0 azonban már nem fogadta el ajánlatomat. 1907 május 29-én kelt levelében így ír: „öreg ember vagyok és a vitatkozás távf)l áll tőlem." Utolsó levelére június 2-án írt válaszomat közvetlenül halála előtt kapta meg: június 7-én meghalt.

Tisztelet emlékének !

Magdalene College, Cambridge, 1896 február 17-én.

Fogadja hálás köszönetemet az „Aquila" folyóirat 3. és 4. számának megküldéseért, melylyel engem megtisztelni szíves volt.

A. N.

1905 május 19-én. Igen tisztelt Uram I

Van szerencsém köszönetem kifejezése mellett azon két könyv vételét elismerni, mely- nek megküldésével Ön engem megtisztelt, és legyen meggyőződve, hogy azoknak a leg- nagyobb figyelmet fogom szentelni.

Midőn Önnek ezen becses ajándékért mély köszönetet mondok, engedje meg, hogy legnagyobb csodálatomat fejezzem ki azon buzgóság fölött, melyet Ön a madárvonulási kutatások körül kifejt és fogadja nagyrabecsülésem kifejezését.

Őszinte híve :

A. N.

V. ti. HiESBMANN M. , Lösung der Vogelschutzfiage nach Frh. von Berlepsch. 1909, pag. 55.

LUT

loherehy they arc exposed, in the reyions of tiic Ornithophayi, which I will not iianic, to the most senseless persecution, and often to extermination, from which they can only he protected IhronyJi international measures.

Just for this reason we continentals cannot understand why England has not assented to the convention of Paris 1902 — —

In tlie question of Usefulness very powerful facts support our opinion the German Oruitliobiologist Prof. Rurig brought forward the first in his Report for the International Agricultural Congress at Vienna 1908.'

HiKSEMANN writes about tliis, „when in the spring of 1905, the whole Hainichwald, an acreage of several square miles, was eaten entirely bare by Tortrix viridana, the oak-forest of Baron von Berlepsch in which for a long time over 2000 nesting boxes had been hung out, was entirely spared. It stood out from the surrounding woods, actually like a green oasis". The second was announced to us by von Platthy, land-steward of the lordship of Kékkő in Neograd County, who stated tiiat when all the fruit-trees in the neighbourhood had been ruined by caterpillars, the orchards of the lordsliip in which nesting boxes were employed, remained intact, and yielded a harvest of fruit &c.

There is nothing to say here about the direct investigation of bird fodder and its results.

I made a proposal to the highly esteemed gentleman to discuss publicly the matter of bird protection, naturally „suaviter in modo, fortiter in re". It was in my mind that the highly honoured name of Newton would give great weight to the afl'air and might lead to important results. However he no longer had any inclination for it. In his letter of May 29, 1907, he says „I am an old man, and not given to fighting". My reply of June 2, to this last letter he received just before his death, for on June 7th he passed away.

All Honour to his Memory.

Magdalene College, Cambridge. 17 fév. 1896.

Recevez, je vous prie, mes remerciements très vifs pour le journal „Aquila" (Nos. 3, 4) que vous m'avez fait l'Iioniieur d'envoyer.

Alfred Newton.

Sir,

19 May, 1905.

I have to acknowledge wiih much gratification the receipt of two books which you have done nie the great honour of sending to me, and to assure you that I shall devote my best attention to them.

In returning you my thanks for these welcome gifts, allow me to add the expression of iiiy high admiration of the zeal with which you pursue these ornithophaeuological investi- gations, and so believe me to remain, with to highest esteem,

Yours most faithfully

Alfred Newton.

Cf. also HiESEMANN M. Lösung der Vogelschutzfrage nach Frh. von Berlepsch, 1909. p. 55.

LIV

1905 október 27-én. Igen tisztelt Uram !

Nagyon hizelgö reám nézve, hogy Ön újra kívánja kinyomatni az én kis czikkeniet a Naumann- ünnepélyről és kéréséhez nagyon szívesen afloin beleegyezésemet. Fogadja nagj'ra- becsülésem kiíejezését.

Őszinte híve A. N.

1906 február 5. Igen tisztelt Uram !

„Recensio critica" stb. és „The Method of Ornithophaenology" czimü munkáimból Ön bizonyára megismerte a Magyar Ornithologiai Központ törekvéseit és ez felbátorít engem arra, hogy egy kéréssel forduljak Önhöz.

Schenk Jakab úr, a Magyar Ornithologiai Központ asszisztense évek óta gyűjti a Cucuhis canorits-Ta, vonatkozó adatokat, hogy e madár egész elterjedési körét positiv alapon határoz- hassa meg. A mai napig 30,000-nél több pozitív adattal rendelkezünk, de bizonyos területek eddig üresen maradtak és azoknak egy része pedig azért, mert nem tudtuk megszerezni itten az illető irodalmi forrásokat.

így Angliából a következő adatok hiányzanak:

1856 — 62. Stark : Report of Meteorology of Scotland. Edinburgh. 1863 — 80. Journal of the Scottish Meteorological Society. Edinburgh.

Miután, sajnos, az angol ornithologusokkal nem állok összekötetésben, de tanár úr szives volt nekem közös barátunk Dr. Finsch 0. által segítségét felajánlani az anyag beszer- zését illetőleg, bátorkodom Önt arra kérni, szíveskednék a fenti forrásokból a kakuk vonu- lására vonatkozó adatokat kivonatoltatní, és pedig a Magyar Ornithologiai Központ költségére. Tanár úr ezáltal úgy az intézetet, mint engem is, a legnagyobb hálára kötelezné.

Fogadja nagyrabecsülésem őszinte kifejezését.

Herman Ottó.

1906 február 17. Igen tisztelt Uram !

Igen szívesen megteendek minden kísérletet, hogy Önnek a kívánt adatokat meg- szerezzem, de nem tudom, vájjon niódonihan lesz-e ez? Mert sem a Society lapját nem ismerem, sem Stark jelentéseit és azt sem tudom, vájjon ezen két nyomtatvány itt, Cambridge- ben, meg van-e ? De megszerezhetem talán Edinburgh-ból. Legyen azonban meggyőződve, hogy mindent el fogok követni, hogy a kívánt adatokat megszerezzem és fogadja addig is szives üdvözletemet.

Őszinte híve A. N.

My dear Sir,

LV 27 October, 1905.

I take it as a great compliiiieiit tliat you should wisii to republish my little uote on

the Naumann Festival, and most gladly give my consent to your request, while I remain,

with very high esteem,

Yours most faithfully

Alfred Newton.

Dear Sir,

5 February, 1906

From my publication „Recensio critica etc." and „The Mctiiod of Ornithophaenology" you will certainly have been iible to recognise the endeavours of the Hungarian Central Bureau of Ornithology and this encourages me to appeal to your kindness with a request.

Mr. Jacob Schenk, Assistant of the Hungarian Central Bureau of Ornithology has for many years been collecting the data relating to Cuculus canorus, in order to determine the migration of this bird on a positive basis for the whole range of its distribution. Up till now we possess already more than 30.000 positive data, but certain districts still remain uncovered, several of them for the reason, that we mere not able to find any literary records.

From England we are without the fallowing :

1856 — 62. Stark: Report of the Meteorology of Scotland, Edinburgh.

1863 80. Journal of the Scottish Meteorological Society Edinburgh.

As I have to my regret no connection with the English Ornithophaenologists, and as you have oftered, through our common friend Dr. 0. Finsch, to procure me material, I venture to ask you to have somebody make an extract of the migration-data concerning Cuculus canorus from the above mentioned records, at the expense of the Hungarian Central Bureau of Ornithology.

By this you will, my dear Professor, not only greatly oblige the Institute but also myself.

Please accept the expression of my highest esteem,

Yours faithfully

0. H.

17 February, 1906. My dear Sir,

Most gladly will I try to supply the information for which you ask; but I am not sure that it will be in my power to do so. I am not acquainted witli the Journal of the Scottish Meteorological Society or Mr. Stark's Reports, and I do not know whether we have either one or the other in Cambridge, but I may be able to get them from Edinburgh. But be assured that 1 will do my best to procure the observations needed, and believe me, with very high respect, to be

Yours faithfully

Alfred Newton.

LVI

1906 niárczins 24. Igen tisztelt Uniiii !

Folyó hó 4-én kelt becses leveléért, melyben arnil értesít, hogy a Scottish Meteorological Society naplójából csinált kivonatokat használhatja, fogadja szives köszönetemet.

Csatoltan van szerencsém egy másik megfigyelési sorozatból csinált kivonatot meg- küldeni, mely kivonatot Mr. R. T. Umund, a nevezett társulat titkára állitotta össze és azért arra kérem, hogy ha a kivonatokat felhasználja, legyen szives az (5 segítségét elismerni, mert én magam nem nézhettem át ezen feljegyzéseket. Legnagyobb tiszteletem kifejezése mellett maradok

őszinte híve A N.

1906 márczius 30. Igen tisztelt Uram 1

Fogadja legnagyobb hálám kifejezését a skótországi kakukvonulási adatok megküldé- seért, melyeket Mr. R. T. Omund volt oly szives összeállítani é« tanár úr kívánságának meg- felelőg nem fogom elmulasztani a nevezett úr közremiiködését kiemelni.

Bátorkodom ez alkalommal egy alázatos kéréssel Önhöz fordulni, a melynek teljesíté- sétől az ornithophaenologia fejlesztése szempontjából nagy eredményt várok.

Ezen tudományág fejlődése a tudomány mai álláspontja szerint, a telelési állomások és a vándormadarak érkezési és elvonulási idejének ismeretétől függ, például mikor kelnek vándorútra az európai madarak, hogy Észak-Afrikába menjenek és mikor indulnak el onnan visszafelé ?

Midőn azon kísérletet tettem, hogy a füsti fecske vonulását Európára nézve közelebb meghatározzam, az idő meghatározása csak az által vált lehetségessé, hogy Ho\v.\rd Irby e madár tavaszi érkezését Gibraltárba egész pontossággal február 13-iki kelettel határozta meg és hogy másrészt oly feljegyzéssel rendelkeztem, mely e madár megérkezését Luleá- ban május 22-iki kelettel határozta meg, miből az következik, hogy a felvonulás Gibraltár- tól Luleaig 105 napig tart és hogy a madár délről északra terjeszkedik a 9'4° G izothermával.

Ily eredmények kimutatják azt, hogy mily fontos, hogy az időre és a helyre vonatkozó adatok pontosak legyenek ; sajnálattal tapasztalom azonban, hogy a legtöbb faunisztikus munkában ezt elhanyagolják.

Többek közt megkaptam J. S. Whitaker gyönyörű díszkötésű munkáját „The Birds of Tunisia". Ha abban súly helyeztetett volna a pontos keltekre, ez nagy haladást jelentett volna az aviphaenologiára. De ha az annyira fontos ^Saxirola oenant.he'' -ròì csak annyi mondatik, hogy „arriving as a rule after the beginning of March and repassing on its return from the north in September", az ornithophaenologiára nézve ez nem jelent nagy nyereséget.

A legtöbb esetben arról van szó, hogy a kutató vegye magának azt a csekély fárad- ságot, hogy jegyezze fel és közölje azt a napot, melyen a madarat legelőször elejtette ; evvel a számláló ornithophaenologusnak sok esetben nagy szolgálatot tenne és a közlemények értéke ezáltal emelkednék.

Alázatos kérelmem tehát oda terjed, hogy tanár úr arra érezze magát indíttatva, hogy megfelelő módon különösen az angol ornithologusokat figyelmeztesse arra, mily fontos az időadatok pontos feljegyzése.

Igen tisztelt Uram ! Jól tudom mily nagy tiszteletben áll Ön az ornithologusok összes- ségénél és szava ennélfogva nagyobb súlylyal bír, mint egy egész könyv és ezért voltam oly bátor kérésemmel Önhöz fordulni.

Kiváló tisztelettel

őszinte híve Herman Ottó.

LVII

24 March, 19(I(J. My dear 8ir,

I have to thank you for your letter of tlie 4"' iiist. iiiforiiiiug nie that the extracts I sent from the Journal of the Scottish Meteorological Society were acceptable to you. I now have the pleasure of enclosing herewith a copy of similar Extracts from the other series of observations which have been kindly made for me by Mr. K. T. Omund, the Secre- tary of that Society, and I have to request that if you should make any use of them you will be so good as to acknowledge his assistance, for I myself have not been able to see these other records. With very great esteem, I beg leave to remain.

Yours most faithfully

Alfred Newton.

30 March, 1906. Dear Sir,

I have to acknowledge with the greatest thanks the receipt of the data relating to Cuculus canorus in Scotland which Mr. R. T. Omund had the kindness to copy, and I shall not fall to mention the cooperation of this gentleman as requested.

I take I his opportunity to submit you â humble request, from your compliance with which, I hope the development of Ornithophaenology may derive much benefit.

The progress of this branch of science depends, as far as ils present condition is concerned, on knowledge of the winter-quarters, the arrival say, of the European migrants in Northern Africa, and their start on the return to Europe.

When I undertook the attempt to record the migration of the Chimney-swallow for Europe, the determination of the time was possible only because on the one hand Howard Irby had noted the 13th February as the exact date of the spring- arrival of this bird at Gibraltar ; and on the other hand I had another record from Lulea — 29th May — where- froni it follows that the birds take 105 days to proceed from Gibraltar to Lulea and that the migration takes place from S. to N. with the isotherm 9'4° C.

Such results show the immense importance of precisely dated records of place and time, whereas in most faunistic publications this is unfortunately neglected.

Thus I have just received e. g. the magnificent work of Prof. J. S. Whitakek „The Birds of Tunisia". If in this stress had been laid upon precise data, it would have meant a decided advantage also for Ornithophaenology. But if, as regards the important species Saxicola oenanlhe, it is only said „arriving as a rule after the beginning of March and repassing on its return from the north in September", Ornithophaenology does not derive any benefit from the statement.

In most cases it would only be a question of relatively little trouble to note and to publish the date on which the naturalist has for the first time got the bird. This would in most cases be of great assistance to the calculating Ornithophaenologist and the value of the publications would increase.

My humble request therefore is that you will feel induced, to call the attention in an appropriate manner, especially of English naturalists who travel so much, to the importance of exact data.

Dear Sir, I am aware of the great esteem you enjoy from the whole world of Ornitho- logists and the great weight of your word which is of more force than a whole book, and therefore I have taken the liberty of submitting to you my request. With the assurance of my highest esteem.

Yours faithfully

0. H.

Aquila XVI. Vm

LVIII

1906 április 7. Tisztelt Uram !

Folyó évi iiiárczius 80-án kelt becses levclcért köszönetet mondok és igen örvrnrlek iinnak; hogy Ön meg van elégedve Omund úr kivonataival, melyet ö a .Scottish Meteorological Society Reportjaiból csinált és melyeket szerencsém volt Önnek megküldhetni.

Természetesen nagyon is kívánatos volna, hogy a tei'mészetrajzi megfigyelések a leg- pontosabbak legyenek; de attól tartok, hogy nem gyakorolhatok semmi befolyást azon megfigyelőkre, kik a vándormadarakra vonatkozó adatokat feljegyzik, hogy ők pontosabb adatokat vegyenek fel, és szem előtt kell tartanunk, liogy gyakran előfordul, hogy jó meg- figyelők is alkalmilag távollétük vagy egyéb specziális teendőik által akadályozva vannak abban, hogy az érkezés tényleges najyát feljegyezzék, vagyis ha ligy akarjuk kifejezni : valamely vándormadár első megjelenését egy adott helyen, úgy hogy a végeredményben a megfigyelések hosszú sorozata által elegendő pontosságot érünk el, ha az érkezési hét jegyeztetik fel azon nap pontos megjelölése helyett, a melyen a fajt először látták vagy hallották, mert könnyen egy-két nap múlhatott, mielőtt azt tényleg megfigyelhették. A figyelők nagyobb része nem szentelheti egész idejét a megfigyelésnek és talán más teendőik által akadályozva vannak, hogy azon helyre menjenek, — mely talán az egyedüli az egész kerületben — ahol a madár első megjelenésekor feltalálható. Ennélfogva nézetem szerint mindig számítani kell avval a hibaforrással, melyet metaphyzikailag a meg- figyelő ..egyéni egyenletének" nevezhetünk, bármilyen módon jött legyen létre a hiba ; és a mi engem illet, nem tulajdonítok nagy értéket azon feljegyzéseknek, melyekben a faj első megfigyelésének pontos napja fel van jegyezve, mintán saját tapasztalatomból tudom, hf)gy mily akadályok merülnek fel e tekintetben, melyeket a legnagyobb gondossággal sem lehet elhárítani. Nagyon sajnálom ezt, de ez így van.

Fogadja nagyrabecsülésem kifejezését. (Jszínte liíve

Ali'rbd Nkwton.

1906 deczember :28.

Fogadja köszönetemet a „Remarques" ezimíi füzetért, melyet Ön válaszul irt Dr. Quinrt „ Notes "-jaira; egyszersmind legszívélyesebb üdvözleteimet küldöm az új év alkalnulból.

A. N.

1907 május 1. Tisztelt Uram!

Nagy érdekkel és haszonnal olvastam azt a müvet, melyet Ön nekem egj' pár napja küldött és melynek vételét azonnal elismertem. Úgy találom azonban, hogy a czélokat illetőleg, melyek a brit madárvédelem előharezosait vezették, tévedésben van. Erre nézve teljes autoritással beszélhetek, mert én voltam az első (1S68/9), ki ezen ügyet a British .Association for the Advancement of Sciences elé hoztam és a korábbi törvényeket a Close Time' bizottság szerkesztette, mely bizottság az Associationből került ki és melynek éveken át én voltam az elnöke.

' Ez alatt az évnek az a része értendő, a mikor a madarak föltétlenül megvédendők 8 a mely a költés idejére esnék. H. 0.

My dear Sir,

LIX 7 April, 190G.

I am much gratified from your obliging letter of 30 Marcii that you are pleased with Mr. Omund's extracts from the Report made to the Scottish Meteorological Society which 1 iiad the honour of sending to you.

It is of course greatly to be desired that all observations in Natural History should be of the most precise character, but I fear 1 cannot exert my influence on those who record the appearance of migratory birds to be more particular, and it must be borne in mind that it often happens that good obseners are occasionally prevented by absence, or the interference of sjiecial duties from noting the actual day of arrival, or perhajis one should say the first appearance of a migrant in any given neighbourhood, so that in the long run practical accuracy may be as well attained by recording the week in which the first appearance is noted as the exact day on which this species was first seen or heard, for it really may have arrived a day or two i)efore it was actually observed. The majority of observers are unable to devote their whole time to the making of observations and engagements of one kind or another may stand in the way of their repairing to the very spot — perhaps the only s])ot in the district visited by the bird on its arrival. Hence 1 think it is always necessary to allow for what may be metaphysically called the „personal equation" of the observer, however that may be caused; and for myself, I do not attach very great value to records profering to give the exact day on wiiich any species was first obsen-ed, knowing by my own experience the obstructions that so often present themselves, and are not to be overcome by any increase of care. This is much to be regretted true so it is. and with very high esteem". I remain, my dear Sir,

Yours most faitfully

Alfred Newton.

23 Decembf-r, 1906.

Pray accept my thanks for your „Remarques" in reply to the „Notes" of Dr. Quinet, and, with them, my best wishes for the new year.

Alfred Newton.

1 May, 1907. My dear Sir,

I have read with great interest and much profit the work you so kindly sent me a few days ago, the receipt of which I at once acknf>wledged ; but if you will allow me so to say it has been written under a misconception of the objects which prompted the original pronuiters of Birdprotectiim in the British Islands, and on this point I venture to speek with authority since J was the first (1868 9) to bring the subject before the British Association for the Advancement of Sciences, and the earlier Acts of Parliament dealing with it were framed by the Close Time Committee appointed by that Association, of which Committee I was for some years the Chairman.

vm*

LX

Czéliink az volt. Imgy a niciiiiyire lelict, a/okat a madarakat vécljuk, inclyekiiek arra szükségük Vdlt, kiliagyván azokat, melyek védelemre nem szorultak. Azt hiszem, hogy ez, és csakis ez volt a helyes irány, melyet tudományos embereknek követniök kellett. Minden madárnak meg van a maga haszna, hanem a természetben is törekednünk kell megakadá- lyozni annak pusztítását és kiirtását, mely, sajnos, már oly gyakran fordult elő. De ezt nem lehetett ndnden esetben meggátolni. A parlament nem lett volna arra bírható, hogy a Falconidák ])usztítását gátolja meg tön'énybe való iktatás által és így azokat, habár mi tudomá- nyosan képzett természetbarátok kívánatosaknak tartottuk a védelmet, sorsukra kellett hagynunk. Örömmel konstatálhatom azonban, hogy annyit mégis elértünk, hogy a Zoological Society arany érmet adott a Pandion haliartus és Lestris catarrJiades védőinek és a Britisli Orui- thoIogists-Club érmet adott azoknak, kik a Milvus idinust megvédték utolsó menedékhelyén Wales-ben. Időközben az Aqtdla chryt>aëtus, Buteo vulgaris és más ragadozók javára fordult a közvélemény, úgy hogy még mindig kilátás van arra, Iiogy ebből az országból nem fog- nak végleg eltűnni.

Sajnálom, hogy a későbbi angol törvényekben nem érvényesült az a megkülönltöz- tetés, melyet én lényegesnek tartok arra nézve, hogy itt minálunk bármiféle madárvédelmi törvényhozásnak sikere legyen.

Nagyon tág tért hagynak a lielyi hatóságoknak (County Councils), melyeknek tagjai kevésbbé tájékozott és legtöbb esetben szentimentális érzelmek által vezetett emberek, úgy hogy sokszor nevetséges rendeleteket adnak ki. Ezért én már évek óta távol tartottam magamat különösen a fészek- és tojásvédelem ügyeitől, miután ezen védelem sok esetben nem is szükséges és nem értem azt sem, miért írja (172. lapon): „hogy az angol törvény puszta vadászati törvénynyé alacsonyodott, mert nem védi meg a fészkeket és fészekaljakat'. Azt hiszem, hogy egy jól szerkesztett vadászati törvény a legjobb védelem és ezt a száza- dok tapasztalata is mutatja.

Nem állítom, hogy a brit törvény rendelkezései beválnának más országokban is, ellenkezőleg, nagyon jól tiidtmi, hogy minden országnak saját törvénye kell hogy legyen. De kétségtelen, hogy a korábbi törvényeknek, melyeket többé-kevésbbé a Close Time bizott- ság tervezett, sikerük vf)lt. Nemcsak sok pusztuló faj mentetett meg, de olyanok is fészkel- nek most itt, a melyek azelőtt igen ritkák voltak ; mindez azért, mert a Close Time védel- mében részesültek.

Megjegyzem még, hogy sok madárvédő egyesület akcziója, habár a szándék jó, nem mindig bölcs.

Tovább nem akarok terhére esni, de szükségesnek tartottam, hogy az angol madár- védelem kezdeményezőinek vezérelvei a külföld előtt is helyes világításba helyeztessenek. Maradok nagyrabecsülésem kifejezésével

őszinte híve A. N.

1907 május 8. Igen tisztelt Uram !

Szíves köszönetet mondok tanulságos leveléért, melynek következtében elhatároztam, hogy az egész kiadást visszavonom, és egy függeléket csatolok, mely helyre hozza az angol viszonyokról táplált téves nézetet. Az én czélom az, hogy jó munkát szállítsak. De hogy ez lehetővé váljék, arra kérem szives engedélyét, hogy az Ön levelét a függelékbe felvehessem és a helyreigazítást ennek alapján eszközölhessem.

Mi kontinentális emberek nehezen tudjuk helyesen felfogni, mily indokok vezetik az angol szakembereket, miután angolok hozzánk ritkán jönnek el és általában nem igen közlékenyek. így például a Rissa tridadyla Angliában védelem alatt áll, holott ezen madár a Jeges-Tenger madárhegyein millió számra fészkel.

LXl

Our object was to ])rotect, so far as possible, tlie species of birds which needed protection, and to leave alone thosii which did not want it. I venture to think that this, and this only, is the proper line for men of science to take. They believe that every species has its proper use in Nature, and should strive to prevent its exstirpation or extermination which in so many instances has unfortunately taken place. It was of course not possible to do this in every case. Parliament would not have consented to interfere to hinder the destruction for instance of the Falcoiiidae which we. as scientific naturalists, consider to be desirable, but as practical men we had to leave them to their fate — though 1 am glad to say that we subsequently induced the Zocdogical Society of London to award its medals to those who protected Fandioii Haliaëtus (as well as Lestris catarrliactes) and the British Ornithologists' Club has since rewarded those who protect Milvus iclinus in its last abiding place in Wales — while there has been a great revolution of feeling in favour of Aquila chrysai'tus, Buteo ndgaris and other birds of ])rey so that there is still a good chance of their not becoming extinct in this country.

I regret to say that the later acts of our Parliament have not drawn this distinction, which I hold to be essential to the success in this country of any legislation on this sub- ject. They leave too muc/i to the local authorities („County Councils") wo are laymen swayed by sentimental ideas, so that results iibsolutely ridiculous often follow, and on that account I have for a good many years past abstained from interfering in the business — especially too as regards the protection attempted to be aii'orded to nests and eggs, which I think to be in most cases quite unnecessary, and therefore I cannot understand why your should write (p. 172) :

„The British law was further degraded into a mere Game Law by the fact that it did not protect nests and broods." I hold that a well drawn up Game Law is the most efiective preseiTation possible, and moreover that the experience of centuries shows it to be so.

I do not maintain that measures which suit the British Islands will suit other countries — indeed I am sure that each country should have its own code. But of the success which has attended the earlier Acts of Parliament in the United Kingdom those which were more or less drawn up by the Close Time Committee of the British Association — there can be no doubt. Not only were many expiring species saved, but many wliich hitherto had only rarely bred in this country are now breeding with us abundantly — this eflect being simply and wholly due to their securing the benefit of Close tune.

I would further say that in may humble opinion the action of the Societies for the Protection of Birds, though always well meant is not always practical.

I will not now trouble you more, but it seems to me advisable that the motives of the original protectors of Birds in the British Island should be more correctly made known abroad, and 1 remain with the highest regard.

Yours most faithfully

Alfred Newton.

8 May, 1907. Dear Sir,

I have to thank you for your instructive letter in consequence of which I am prompted to recall the whole edition and to write an appendix in order to correct the misconception of English conditions. It is my earnest wish to produce a good work. But in order to render this possible, I would ask your permission to insert your letter in the appendix — and to base the rectification upon it.

It is very difficult for us Continentals to grasp the reasons upon which Englisli con- ditions are based, because Englishmen seldom visit us here and are not of a communica- tive nature.

LXII

Ezen iiiadár védelme Angliában tehát csakis helyi jelentőséggel bír. Onük arra töre- kednek, hogy e fenyegetett fajt Angolországnak megtartsák, tehát csak helyi jelentőségű ornithologiai érdek vezérli Önöket, mig a kontinentális védelem a haszonból és kárból indul ki. Az angol ornithologusok nincsenek tehát egyhangban a ])arlamenljiikkel és nem helyeznek súlyt az internaczionálitásra.

Ez legyen utalás a függelékben kifejezendő irányra. A függeléket nyomtatás előtt átnézés végett megküldöm és annak jóváhagyását fogom kérni. A mi a „degraded" szót illeti a 172. oldalon, ez csak fordítási hiba és helyesen úgy szól „reduced", mi a magyar „avatja" szónak felel meg.

Becses válaszát kérve, maradok kiváló tiszttílettel

Hekman Ottó.

1907 május 11. Igen tisztelt Uram !

^ö

Fogadja köszönetemet e hó 4-én kelt becses leveléért, melyet Ön nekem áj)rilis 30-iki levelemre válaszul irt. Szívesen hozzájárulok ahhoz, hogy Ön az utóbbit kinyomassa. Törté- neti tényeket nem lehet tagadni és én nem kívánom azt, hogy azok ismeretlenek maradjanak.

Kétségtelen, hogy mi különböző szempontokból indulunk ki, de czélunk ugyanegy, és ebben nem látok semmi rosszat. Midőn én a madárvédelem kérdését itt minálunk a tudományos világ elé terjesztettem, az internaczionális akczióról szó sem volt még; és a ki ezen szem- pontra helyezkedett volna, csak fokozta volna a neliézségeket, így tehát nem lehetett szándé- kom a kérdést az említett szempontból felvetni. Az Egyesült Királyság helyzete e tekintetben rosszabb volt, mint sok más országé, de még mint sok kolóniáé is. A könnyebnű pusztítás udvaraink körül ijesztő mérveket öltött — több faj sok helyen elpusztulófélben volt, vagy már egészen elpusztult és azok előtt, a kik a tényeket ismerték, nyilvánvaló volt, hogy végleges elpusztulásuk itt minálunk már csak rövid idő kérdése lehet. Ennek okát részben a gazdasági javításokban kell keresnünk, de leginkább a közvetlen öldöklésben — fokozva az azóta is növekvő tolldivat által — mert nem lehet tagadni azt, hogy minálunk a madár- védelem csak kevésszámú vadászható madárra terjedt ki, mely a tilos idő védelme alatt állott, gyakorlatilag véve csak a fajdfélékre.

Nyilvánvaló volt, hogy az első lépést abban az irányban kellett tenni, hogy a tilalmi időt kiterjesszük a főbb szenvedőkre, és ezt meg is tettük ; sőt mi több, hathatósan tettük meg. A Rissa tridactyla és az Alcidáh kipusztítása, melyeket százával és ezrivel lőttek az ö költési szikláikon a Yorkshirei ])artokon, Wight szigetén, Dorsetshireben és egyéb helye- ken — a hol minden felnőtt madár halála maga után vonta nemzedékének elpusztulását — azonnal megszűnt és a sziklákon a költés újra biztosíttatott örök időkre, ámbár egyes köl- tési helyek a partok mentén, melyek nem voltak oly sűrűn benépesítve, azalatt már egészen elpusztultak.

Most már késő, hogy az Otist, Botaurust Limosát, Recurvirostrát, Plataleát és sok helyen a Fregilust megmentsük ; de a Podiceps eristatust és Lestris catarrhactest meg lehe- tett menteni, valamint többfajta Laridát (Sternidae), Anatidát és Limicolát ; és tényleg kevés más madárfajnál tapasztalhattuk a vedelem hatását jobban, mint az Anatidáknál.

Egészen bizonyos, hogy semmiféle törvényt sem lehetett volna azon elvre alapítani, hogy a „hasznos" madarak megvédendők, a „káros" madarak pedig nem védendők meg; mert ki vindikálhatná magának azt a hatalmat, hogy a különbséget a kettő közt fölállítsa és Anglia népe bizonyára visszautasítaná azon „tudóst" ki ez irányban ráerőszakolni akarná

LXIII

Rissa dactyla (Kittiwake) — e. g. — is protected in England, wliereas tiiis bird breeds in millions on the bird-mountains in the arctic ocean. The protection in Enghuid is therefore local. Yon endeavour to preserve the threatened species for England, you are therefore led by ornithological interests, whereas continental protection is based upon usefulness and harmfulness. English ornithologists do not therefore agree witii their Parliament and do not lay stress upon internationality.

Let this be an indication of the line t<i be followed in the appendix which 1 am ready to send you for approbation before it is printed.

As regards the word „degraded" on pag. 172, this is only an error of translation, there ought to stand: „reduced to a mere gamelaw" which gives the sense of the Hunga- rian word „avatja".

Awaiting the favour of your reply, I beg to remain,

Yfuirs sincerely

0. H.

11 May, 1907.

My dear Sir,

I have to thank you for your friendly reply of the 4"' inst. to my letter (of the 80"' April) and to assure you that you are at liberty to print this last. Historical facts are not te be denied, and most certainly I have no wish that they should be ignored.

It is unquestionable that we start from different points, but our aim is the same, and I see no evil in that. When 1 brought the question of bird-protection before the scientific world of my own country, the question of international action had not been raised, and to have raised it would have added to oues difficulties, so I had no intention of raising it. The United Kingdom was worse off than any other countries and even than many of our own CV)lonies. The wanton destruction of lives around our courts was enormous — several species had already been extirpated in many localities, if not altogether — and it was plain to those who knew the facts that a very few years more would see them extinct so far as this country is concerned. Much of this was due to agricultural improvement, but still more to direct slaughter — augmented at that time (as since) by the fashion of wearing „plumes" — for be it known that in this country the number of species of birds which as „game" enjoyed the benefit of a „close time" was very small — practically the Oallinea only. Clearly the first thing to be done was to extend the benefit of „close time" to the chief sufferers, and this is what we did — moreover we did it effectually — the Rissa tridactijla and the Alcidae which were shot by the hundred or the thousand at their breeding cliffs on the coast i>f Yorkshire, the Isle of Wight, Dorsetshire and other places — the death of almost each adult involving the death of its offspring — was at once stepped, and the cliffs secured as a breeding ground for ever — though others not so fully thronged, in other parts of the coast had already been desolated.

It is to late to save Otis, Botaurus, Limosa, Recurvirostra, Platalea and in many places Fregilus, but Podiceps (iristatus and Lestris catarrhactus were saved and several species of Laridae (Sternidae) and Anatidae as well as Limicola, as indeed few birds responded more readily to the protection they received, than the Anatidae.

It certainly would have been impossible to have carried out any legislation on the principle of protecting „useful" and not protesting „injurious" birds — for who ist to take on himself the power of discriminating between them, and assuredly the people ot this country would refuse to be dictated to by any „Gelehrte" or „Savant" on the subject.

LXIV

eszméit. A mint tudja, az angol nyelvben nem taiálliató szó e^y ily ember jellemzésének kifejezésére, ha ily merész ember egyáltalában található volna! ' Mindenki ludja azt, hogy ugyanazon madár egy vidéken lehet liasznos, de más vidéken nem tekinthető annak. Vegyük ])éldául a Sturnus vulgárist. De a legtöbb esetben nem volt szükség arra, hogy a kérdést ily kétes világításban vegyük szemügyre — a kisebb madarak közül egy sincsen különösen védve, és nincs is szükségük védelemre.*

Sajnálom, hogy nem Írhattam előbb Önnek, de nagycm el voltam fViglalva a legutóbbi időben. Fogadja nagyrabecsülésem kifejezését.

Őszinte hive A. N.

Igen tisztelt Uram ! 1907 nu'ijus IG.

Fogadja őszinte köszönetemet kimerítő és tanulságos leveléért.

A levél és kivonat alapos tanulmányozása és a körülmények tüzetes mérlegelése után, azon elhatározásra jutottam, hogy most nem írok függeléket, hanem bevároui a könyvem feletti véleményeket, és csak azután fogok válaszolni egy önálló iiniiikában.

Yalószinü, hogy Olaszországnak is lesz szava ebben.

Különben polémia nem is volna helyén való ! Ön, tisztelt Tanár úr, Bntannia ornitho- logiai érdekét képviseli, én pedig az internaczionális érdeket, mely a gazdaságra hasznos madarakat akarja megvédeni, melyek érdekében alkottatott a nemzetközi egyezmény.

Az én kötelességem az volt, hogy a létező madárvédelmi törvényeket helyesen adjam vissza, és azt hiszem, hogy nemcsak az angol törvényeket adtam jól vissza, hanem az abban felsorfilt madarak névsorát is és hogy a különbségeket jól emeltem ki.

Oly intencziókat, melyek a törvényben nem foglaltatnak, nem vehettem figyelembe ; ez messzire vezetett volna és nem is tartozik a nemzetközi egyezmény történetéhez.

A nemzetközi egyezmény szükségessége legelső sorban azon elv elfogadásán alapszik, hogy vannak Jmsznos, tehát a törvnig által védendő madarak és másodsorban azon, hogy azok közt vándormadarak is vannak, melyeket madárevő országokon való átvonulásuk alatt védeni kell. Ez utóbbi tekintben az angol törvény és az angol felfogás nem támogatja az egyezményt, ámbár bizonyos, hogy Angolország hasznos madarai szintihi rászorulnak a védelemre midőn Angolországot elhagyva, madárevő országok területén átvonulnak.

Ezen okból igen sajnálatos, hogy Angolország nem járult hozzá az egyezményhez, mely nélkülözi most azon magas erkölcsi súlyt, melyet Anglia képvisel.

Tisztelt Tanár Úr! Még az Ön álláspontja sem szenvedett volna elvi csorbát Anglia hozzájáridása által, mert az egyezmény ndndeu egyes államnak szabad kezet ad, hogy a madarak listáját saját érdeke szerint állapítsa meg és változtassa meg.

Én igen behatóan ismerem az egyezmény belső indító okait és biztosan tudom, hogy legelső sorban a déli országok madárevői által okozott tömeges pusztítás megakadályozásáról volt szó, sőt mai nap is erről van szó ; e mellett még emberi művelődési czélokról és végül a hasznosság elvéről is volt szó.

Lemon tir, a londoni királyi madárvédelmi társulat titkára, már felhívást tett közzé,

melyben azt olvashatjuk, hogy a füsti fecske már AngKában is erősen csökken. És ez egy

memento.

Kiváló tisztelettel maradok őszinte híve

H. 0.

' Mindazonáltal az 1900-ik évi párisi nemzetközi oinithologiai kongresszus szükségesnek találta a madártáplálék vizsgálatát a hasznosság és károsság érdekében kimondani, mert a dolog tényleg és ma is sokszorosan úgy áll, hogy a pro et contra vitatkozók közvetlen vizsgálat alapján semmit sem tudnak a madarak gyomortartalmáról, a mi éppen a lényeges. H. 0.

* Itt kimaradt az , Angliában' szó, mert ezt kontinentális szakember csak igy írhatná alá. H. 0.

LXV

You know we have no Englisli word to express tlie idea of sucli a man — if so bold a man could be found ! Every one knows that what may be a very useful bird in one discrit is not so regarded in another. Take Stumus vulgaris for example. But in most cases there was no need to consider the question in this doubthful light, none of the small birds are especially persecuted, and they need no protection.

I am sorry I have not been able to write to you before this, but 1 have been much engaged of late and with all esteem and respect I remain.

Yours faithfidly

Ai.KRKU Xkwton.

16 May, 1907. Dear Sir,

Please to accept my best thanks for your full and very instructive letter.

After a very careful study of your letters and after careful consideration of the circum- stances, I have come to a decision, not to write an appendix noio, but to wait for the reviews of my book and then only to re])ly in a separate publication. It is very probable that Italy also will have a word to say.

Besides, a discussion would be entirely out of place. You, my dear Professor, repre- sent orniti lohgical interests in Britain and I represent international intei'ests for the protec- tion of birds useful to agriculture, for whose benefit the international Convention was created. This is a great difference !

It was my duty to reproduce exactly the existing Bird Acts and I think that I have done so as regards the English laws, as well as the species therein contained and that I have correctly accentuated the difiereuces.

I was not allowed to enter upon intentions tiiat are not contained in tlie law itself; this would have carried me too far and moreover it does not concern the history of the international coiivention.

The necessity of the international convention is rooted in the principle that in the first place there are useful birds which need j)rotection and that in the second place amongst them there are migrant birds which need protectif)n on their jiassage through ornithophague countries. In this latter regard the English law and the English conception do not support the endeavours of the Convention, though it is certain that the useful migra- tory birds of England also are in need of international protection as soon as they leave that country in order to complete their passage through ornitliophague countries.

This is the reason why it is much to be regretted that England did not adhere to the Convention which must now lack the high moral weight that England represents.

Even your standpoint, my dear Professor, would not have sufi'ered, from the point of view of principle, had England adhered, because the Convention allows every State to fix and to alter the schednle of birds according to its oivn interests.

I am perfectly familiar witli tiie internal motives of the Convention and I am quite sure that the question was in the first place to prevent wholesale slaughter in the southern ornithophague countries and that this is still the question even now ; and that besides, the principles of humanity and civilisation and finally of usefulness were at stake.

F. Lemon Esq. of the Royal Society for the Protection of Birds has already issued a circular, wherein he states that the chimney-swallow is rapidly disappearing also in Eng- land. This is a warning !

With the assurance of my highest esteem,

Yours faithfully

0. II.

Aquila XVI IX

LXVI

Igen tisztelt Uram !

1907 május 29.

Nagyon sajnálom, hogy mi nem nézhetünk „szemtöl-szonibe'' a madárvédelem ügyében, de bizonyára igen hátrányos lett volna, ha nyilt harczra kelünk. En nagyon meg vagyok elégedve avval, hogy mindegyikünk megmarad a maga nézete mellett ; áll ez különösen magamra vonatkozólag, mert én már öreg ember vagyok és nem szeretem a harczot. És ezért nem is irok többet semmit, csak annyit akarok még mondani, hogy nem hihetek azon állitásnak, — Angliában akárki mondta legyen azt — természettudós vagy nem — hogy a Hirundo rustica, valamint egyáltalában a Hinindinidák, fogynak ebben az országban. Biztos lehet iibbaii, hogy a déleurópai madárevők pusztítását mi is megérezzük, a mi a Coturnix-ot és Crex-et illeti, de különösen a Coturnix esetében. A törvénynek azon pontja, mely annak különös védelmére szolgált volna, a madárfogók és inyenczek érdekében, nagy sajnálatomra, visszavonatott. Lemon úr, azt hiszem, nem foglalkozott ezen részlettel, a melynek nem tulajdonított fontosságot.

Fogadja kiváló nagyrabecsülésem kifejezését.

Őszinte hive :

A.N.

1907 június 2. Igen tisztelt Uram I

Folyó évi május 29-én kelt szeretetreméltó levelére a következőket válaszolom : Én is őszintén sajnálom, hogy nem keresztezhetjük kardjainkat a jó ügy érdekében, hogy ezáltal az igazságot jogaihoz segítsük. Érdekes látvány lett volna, ha az öreg angol Horseguard (királyi lovas testőr) az öreg magyar huszárral — sine ira et studio — harczot vívott volna —

hisz én is már túl vagyok a hetvenen.

A mi a fecske csökkenését illeti, Angliában a királyi madárvédebni társulat (titkár : F. E. Lemon) 1904-ben bocsátott ki egy felhívást, melyet Dr. A. Reiohenow az ,Ornith. Monatsberichte" -ben a 170. oldalon közölt és mely így szól:

A királyi madárvédelmi társulat (titkár : F. E. Lemon, 3 Hanover Square) egy kör- levelet bocsátott ki, melyben a füsti fecske (Hirundo rustica) az utóbbi években tapasztalható csökkenésére utaltatik és arról kéretik értesítés, vájjon hol észlelték ezt még, és vájjon a fecske tömeges pusztítása fogás által történik-e.

Nagyon csodálnám, ha Ön Budapesten át értesülne ezen felhívásról.

A mi a füsti fecske csökkenését illeti, ez Magyarországon is általánosan észlelhető tünet. A mi legjobb megfigyelőink, ú. m. gróf Forgács Ghymesen (Nyug.-Magyarország), a ki 36 év óta figyel, és Csató János N.-Enyeden (Kel.-Magyarfirszág), a ki 40 év óta figyel, ezenkívül sok más megfigyelő mindenfelől jelenti a füsti fecske ebuaradását. A régi fészkek, melyek emberemlékezet óta Chernél úr ősi kúriájában mindig népesítve voltak, most üresen állanak.

Időközben a madarak fogására szolgáló hálók tjyártása nagy haladást tett és azok immár nem métereket, hanem kilométereket tesznek ki. Sapienti sat . . .

Az Északfrikában milliószámra fogott fürjeket hajószámra szállítják Parisba és Londonba és R. H. Walter Rotschild az egész nemzetközi ornithologiai kongresszust 1905 jún. 15én fiatal fürjjel vendégelte meg.

Kezemben vannak az összes déli konzulátusainktól eredő és a fürjek fogására vonat- kozó hivatalos jelentések. Egészen mesés számok.

Ezt csak azért enüitem, hogy bebizonyítsam, hogy jól vagyok értesülve és hogy sok

olyat tudok, amit sokan nem tudhatnak.

Fogadja nagyrabecsülésem kifejezését.

Őszinte híve :

H. 0.

LXVII

My dear Sir, 29 May, 1907.

I regret very nuich that we are not able tn see „eye to eye" in this matter of Bird protection, but it would certainly be very disastrous were we to engage in open war and I ame quite content that each of us shloud hold his own way of thinking on the subject — especially in this with myself, for I am an old man and not given to fighting. There- fore I will write nothing more now except it be to express my strongest disbelief in the statement — be it made by any one in England — naturalist or not — that Hirundo rustica as indeed any species of the Hirundinidae is decreasing in numbers in this country. You may be sure that the ornithophagous pratices of Southern Europe atiect us in little else than Coturnix and Crex, but very markedly so in regard to Coturnix. The Act of Parliament which contained the clause that would have especially protected it, had that clause repealed in the interest of the poulterers and gourmets, — much to my great disgust. Mr. Lemon did not, 1 think, concern himself with that detail, of which he did not see the importance.

With very great esteem, I remain

Yours faithfully

Alfred Newton.

Dear Sir, • 2. June, 1907.

In reply to your kind letter of May 29 I have to say the following: I also regret very much that we are not allowed to cross swords for the good cause of helping truth to its rights. It would have been a magnificent spectacle, if the old English Horseguard had

fought a round — sine ira et studio — with the old Hungarian Hussar I am indeed past

seventy now !

As regards the decrease of the chimney-swallow in England, the Royal Society for the Protection of Birds (Hon. Secretary : F. 0. Lemon Esq.) issued a circular in 1904 and the „Ornith. Monatsberichte" p. 170 (editor Dr. A. Reichenow) published it as follows:

„The Royal Society for the Protection of Birds (Secretary F. E. Lemon 3 Hanover Square) issued a circular in which they refer to tlie decrease, during the last years, of the chimney-swallow (Hirundo rustica), requesting information of any places where such decrease had been likewise observed, and whether and where an excessive destruction of swallows through taking them is being practised".

I am astfuiished that it is by way of Budapest you first hear of this circular.

As for the decrease of the chimney-swallow, this is also conspicuous and generally experienced in Hungary. Our best observers, as Count Forqâch in Ghymes (Western Hungary), who has been observing for 36 years, and Mr. John Csató in Nagyenyed (Eastern Hungary) who has taken observations for 40 years, and then many observers throughout the country, all announce the absence of the chimney swallow. The old nests in the old family manor of the Chernels at Kőszeg which from time immemorial were always occupied, are empty now !

In the meantime the manufacture of bird-nets lias made rapid progress, they need no more be coimted by the yard, but by the mile. Verbum sap. sat ....

The quails, caught in Northern Africa by the million are shipped to Paris and

London and the Rt. Hon Walter Rothschild treated the members of the International Orni- thological Congress June 15, 1905, with young quails.

I possess all the official reports of our southern consulates concerning the catching of quails. There are quite amazing numbers !

I am writing this note only to prove tiiat I am well informed and that 1 know many things which can not be known to everybody.

With my best regards Yours sincerely

0. H.

IX-

LXVIII

In Memóriám.

Der Briefwechsel des hochberühmten eng^lischen Ornithologen Alfred Newton, M. A., F. R. S., F. Z. S.,

Ehrenmitglied der K. U. 0. C, Professor der Zoologie an der Universität in Cambridge, geboren am 11. Jnni

1829, gestorben den 7. Juni 1907, mit Otto Herman, Chef der K. U. 0. C.

Vorwort.

In Professor Alpred Nkwton verehrten seine Zeitgenossen, fast vollkommen neidlos, den wissenschaftlichsten Ornithologen Englands, der dem schönen Wissenszweig wahrhaftig sehr grosse Dienste leistete, nicht nur als Spezialist im deskriptiven Fach, sondern auch als Historiker, durch seine Geschichte der Ornithologie, erschienen im XVIII. Bande der IX. Auflage des grossen englischen Quellenwerkes: „Encyclopaedia Britannina" . Dieser Band erschien im Jahre 1885, worin das zweite Schlagwort „OrnitJiology" ist.

Die Ausführung beginnt mit der Etymologie des Wortes — von o'f/vtç und Xó^oc — ; die Entwickelung der Materie selbst mit Erörterung der Abbildungen der sechs Wildgänse, welche auf dem Fresco des altägyptischen Grabes von Maydum — jetzt im Museum von Boulak aufbewahrt — und etwa 3000 Jahre vor der christlichen Zeitrechnung herstammend, zwei auch heute noch lebende Wildgans-Arten, u. zw. Anser alhifrons und Anser ruficollis erkennen lassen.

Dann folgt Vater Aristoteles, also 385 v. Chr. ; nach ihm folgt Cajus Plinius Secundüs, gewöhnlich der Ältere genannt, dann kommt Aelianus. Aus dem Mittelalter Albertus Magnus. gest. 1282, nach diesem Johannes de Cuba (Wonneke von Caub) ; dann William Turner, Gybertüs LoNQOLiuB und Cajüb ; endlich Gesner mit seiner „História Animalium, qui est de Auium natura".

Und so geht es Schritt für Schritt mit der grössten Erudition und Klarheit die ganze Entwickelung der Ornithologie hindurch, bis zur neuesten Zeit, würdig des Mannes, der auf einem der vornehmsten Lehrstühle sass, um Wahrheit zu verbreiten.

Was aber Professor Newton ganz besonders auszeichnete, war sein grosser Eifer anderen gute Dienste zu leisten, sichere Auskünfte und Aufklärungen zu erteilen und — die Leistun- gen anderer anzuerkennen.

Bei Professor Newton war keine Spur des manche Engländer charakterisierenden „insu- laren Geistes" vorhanden, der sich meist im Mangel an Mitteilsamkeit und Abschliessuug von der Gemeinschaft mit Anderen, selbst auf wissenschaftlichem Gebiet, scharf manifestiert, welche freilich oft auch in der Einsprachigkeit (die lebenden Sprachen gemeint) wurzelt. Professor Newton las in den Sprachen der Kulturvölker. Aus der letzten Periode seines Lebens ist der Fall „Naumann" besonders hervorzuheben, der darin besteht, dass Professor Newton zur Zeit, als die deutschen Ornithologen das Andenken der Naumanns feierten, in der englischen Zeitschrift „Nature" einen Artikel schrieb, worin zu lesen steht, dass zur Zeit, wo Naumanns grosses klassisches Werk schon längst erschienen war, die englischen Ornithologen kaum eine Kenntnis davon hatten. Von Abgeschlossenheit und von dem schier unbegreiflichen Konservativismus, der sich z. B. in der konsequenten Zurückweisung des Dezimalsystems manifestiert, von diesem Geist hatte Professor Newton nichts in sich.

Zur Zeit des II. internationalen ornithologischen Kongresses stellte uns Professor Newton sofort einen Beitrag zur Verfügung — und als die U. 0. C. entstand und so weit gediehen war, dass sie Umschau nach den oft sehr schwer zugänglichen englischen Quellen halten konnte, empfahl mir mein treuer alter Freund, Dr. Otto Finsch, mich an Professor Newton zu wenden, der gewiss Rat schaffen wird : und er schuf Rat und Tat !

Bis zum Jahre 1905 beschränkte sich unser Verkehr auf Sendungen und Bestätigun- gen, wie die in französischer Sprache vom 17. Februar 1896.

Knapp vor dem IV. internationalen Kongress in London, 1905, sendete ich Professor

LXIX

Newton meine für den Kongress geschriebene „Recensio critica etc." und „The Method etc.", worauf icii am 11). Mai desselben Jahres einen Brief eriiielt, worin er mit warmen Worten dankt und mir seine hohe Bewunderung — liigh admiration — für meine ornithophaenolo- gischen Bestrebungen ausspricht.

In demselben Jahr, am 27. Oktober, erteilt er mir seine Einwilligung den über Nau- mann in der „Nature" publizierten Artikel benützen zu dürfen.

Die Briefe vom 17. Februar und 24. März 1906 betreifen die für die U. 0. C. besorg- ten Extrakte aus dem schottischen „Report of the Meteorology of Scotland, Edinburgh 1856 — 1862" und aus dem „Journal of the Scottish Meteorol. Society, Edinburgh 1863 — 1880", welche schwer zu beschaffen waren und Zeugnis von seiner grossen Bereitwillig- keit geben.

Sein Brief vom 7- April 1906 bildet die Antwort auf meine Bitte, er möge dahin wirken, dass die sammelnden und publizierenden engliscjien Ornithologen ihre Erwerbungen datieren sollen, damit ihre Angaben audi ornithophaenologisch verwendbar sein mögen. Hier scheint ein Missverständnis entstanden zu sein, welches vielleicht in ungenügender Präzi- sion der englischen Ausdrücke meines Briefes wurzeln dürfte. Professor Newton fasste mein Anliegen so auf. als wollte ich, dass die Faunisten ornithophaenologische Beobachtungen anstellen sollen, was mir aber ferne lag, wie dieses auch aus meinem Brief und dem ange- führten Beispiel aus Prof. Withakees Werk hervorgeht. Professor Newtons Brief ist aber wertvoll, weil er seine Auffassung über ornithophaenologische Beobachtungen überhaupt ausspricht. Die grosse Latitude aber, welche er für die Zeiten einräumt, beweist, dass er doch mehr Ornithogeograph als Ornithophaenologe war.

Der Clou der kleinen Kollektion ist aber der Briefwechsel über das Kapitel „Vogel- schutz*^, welcher durch meine Geschichte der internationalen Vogelschutz-Konvention von Paris, 1902, angeregt wurde.

Professor Newton reklamiert die Priorität der Anregung des Schutzes der Vögel in England für sich und zwar von dem Jahre 1868/9 an, wo er seinen Vortrag in der Ver- sammlung der „British Association for the Advancement of Science" hielt; worin er voll- kommen im Rechte ist. Ich habe aber in meinem Werk keinen Anlass zum Erheben dieser Reklamation gegeben, weil ich meine Erörterungen mit dem Gesetz von 1880, dessen kurzer Titel: „The Wild Birds Protection Act, 1880" lautet, beginne und deutlich ausspreche,' dass dieses in Kraft bestehende Gesetz sich an ältere Gesetze anschliesst (auf welche auch Pro- fessor Newton Einfluss genommen haben mag) ; wörtlich : The Act at present in force is really an amendement of the older laivs: it was passed on sept. 7. 1880, its short title being „The Wild Birds Protection Act, 1880". Ich habe in meinem Buche die Frage der Priorität überhaupt nicht berührt und konnte auf eine ganz spezielle Bearbeitung der Ent- wickelung in England gar nicht eingehen.

Es scheint, dass hier auf Professor Newton der Umstand eingewirkt hat, dass ich den geschichtlichen Faden von der internationalen Versammlung der Land- und Forstwirte in Wien vom Jahre 187S aufnehme, wo die seinige für England vom Jahre 1868/9 datiert ; für die Gesamtlieit hat aber diese letztere Anregung keine Priorität, weil diese Eduard Baldamus vom Jahre 1H45 gebührt (siehe mein Buch pag. 33, 38, 168).

Höchst interessant sind die Ansichten Newtons über den Vogelschutz selbst.

Er ist in dieser Beziehung vollkommen der gelehrte Naturhistoriker, ohne eine Spur von Sentimentalität und absolut insular, also Brite vom Wirbel bis zur Zehe. Er will die Erhaltung aller Vogelarten des Inselreiches und negiert den Begriff von Nützlichkeit und Schädlichkeit, weil er nach seiner Auffassung nicht bewiesen werden kann. In dieser Erörte- rung geht Professor Newton bis zur Erregung. Merkwürdigerweise legt er auf den Schutz der Nester und Eier kein Gewicht ! Ein internationales Interesse schien er überhaupt nicht anzuerkennen. Er setzt sich für die Erhaltung auch der schädlichen Raubvögel in England ein und behält stets nur das Territorium des Vereinigten Königreiches und das faunistische Interesse vor Augen.

LXX

Die grosse Erscheinung des Vogelzuges beriilirt er nicht, welche die Heileutung hat, dass auch die Vögel Englands in ständige und wandernde geteilt sind, dass die letzteren jährlich zweimal die grosse Reise zwischen England und den Tropen durchmachen, wobei sie in den (rebieten der Ornithophagen, die ich nicht nennen will, der sinnlosesten Verfol- gung und oft Vernichtung preisgegeben sind, mithin einzig nur durch internationale Ver- fügungen geschützt werden können.

Wir Kontinentalen konnten es eben deshalb nicht begreifen, warum England der Kon- vention 190^ von Paris vÁchl beigetreten ist — — —

In der Frage der Nützlichkeit unterstützen unsere Auflassung sehr gewaltige Tatsachen. Die erste führt der deutsche Ornithobiologe Professor Rörig in seinem Referate für den internationalen landwirtschaftlichen Kongress in Wien 1908 an. '

HiESEMANN schreibt hierüber: „Als im Frühjahr 1905 der gesamte, mehrere Quadrat- meilen grosse Hainichwald gänzlich von Tortrix viridana kahlgefressen war, blieb der Eichenwald des Freiherrn von Berlepsch, in welchem seit lange über :2000 Nisthöhlen aus- gehängt sind, völlig davon verschont. Er hob sich von den umliegenden Waldungen tatsäch- lich wie eine grüne Oase ab." Die zweite meldete uns Gutsverwalter von Platthy der Herr- schaft Kékkő im Nógráder Komitat, dass als in der Gegend Raupenfrass alle Obstbäume zugrunde richtete, die Obstgärten der Herrschaft, in denen Nisthöhlen angebracht waren, intakt blieben und Obsternte gaben u. a. m.

Von den direkten Untersuchungen der Vogelnahrung und ihrer Resultate sei hii'r keine Rede.

Ich habe dem hochverehrten Manne den Antrag gestellt, die Sache des Vogelschutzes öffentlich zu diskutieren, natürlich „suaviter in modo, fortiter in re". Mir schwebte es vor. dass Newtons hochgeehrter Namen der Sache grosses Gewicht verleihen und zu wichtigen Resultaten führen könnte. Er wollte aber nicht mehr. In seinem Briefe vom 29. Mai 1907 sagt er: „Ich bin ein alter Mann und mir liegt der Kampf ferne". Meine Antwort vom 2. Juni auf diesen letzten Brief hat er knapp vor seinem Tode erhalten, denn am 7. Juni war er todt.

Ehre seinem Andenken 1

Magdalene College, Cambridge, 17. Februar 1H96

Empfangen Sie meinen verbindlichsten Dank für die freundliche Zusendung des Jour- nales ..Aquila' (Nr. 3 4.), mit welcher Sie mich beehrt haben.

A. N.

19. Mai 1905. Euer Hochwohlgeboren !

Ich bestätige Ihnen mit Dank den Empfang der zwei Bücher, mit deren Übersendung Sie mich beehrt haben, und versichere Ihnen, dass ich denselben meine ganze Aufmerksamkeit schenken werde.

Indem ich Ihnen für diese willkommene Gabe meinen Dank ausspreche, erlaube ich

mir Ihnen meine hohe Bewunderung über den Eifer auszudrücken, mit welchem Sie diese

ornithophaenologischen Untersuchungen betreiben und zeichne mit der Versicherung meiner

höchsten Achtung.

A. N.

' Vergleiche auch ; Hœsbmann M. Lösung der Vogolschutzfrage nach Frh. von Berlepsch. 1909. p. 55.

LXXI 27. Oktober 1905.

Euer Hochwohlgeboren ! Ich erachte es als ein grosses Kompliment für mich, dass Sie meine kleine Notiz über das Naumann-Fest zu reproduzieren wünschen und stimme Ihrem Begehren mit Vergnügen zu.

Mit der Versicherung meiner höchsten Schätzung, zeichne ich

Ihr ergebener

A. N.

5. Februar 1906. Sehr geehrter Herr!

Aus meiner Publikation: „Recensio critica etc." und „Tiie Method of Ornithophaenology" haben Sie die Bestrebungen der Ungarischen Ornitiudogischen Centrale gewiss erkannt und dies gibt mir den Mut eine Bitte an Ihre Güte zu richten.

Herr Jacob Schenk, Assistent der Ungarischen Örnithologischen Centrale, sammelt schon seit Jahren die auf Cuculus canorus bezüglichen Daten, um den Zug dieses Vogels für das ganze Verbreitungsgebiet auf positiver Grundlage zu bestimmen. Bis heute besitzen wir sclion mehr als 30,000 positive Daten, aber gewisse Gebiete bleiben doch leer, darunter einige deswegen, weil wir hier die literarischen Quellen nicht verschaffen können.

Hierher gehören von England die folgenden : 1S56— 62. Stark Report of the Meteorology of Scotland, Edinburgh 1863 — 80. Journal of the Scottish Meteorological Society. Edinburgh.

Da ich mit englischen Ornithophaenologen leider keine Verbindungen hal)e. Herr Professor mir aber durch unseren gemeinsamen Freund Dr. 0. Finsch den Antrag stellten Material zu verschaflFen, Wcäre ich so frei zu bitten, mir aus obigen Quellen die auf Cuculus bezüglichen Zugsdaten durch jemanden exzerpieren lassen zu wollen, u. z. auf Kosten der U. 0. C.

Herr Professor werden dadurch die Anstalt und mich zu grösstem Dank verpflichten.

Mit ausgezeichneter Hochachtung

0. H.

17. Februar 1906. Euer Hochwohlgeboren !

Ich will recht gerne den Versuch unternehmen, Ihnen dasjenige zu verschaffen, was Sie wünschen ; ich weiss aber nicht, ob mir dies gelingen wird. Ich kenne das Journal of the Scottish Meteorological Society oder die Stark'schen Berichte nicht, und ich weiss nicht ob wir irgend eine dieser zwei Druckschriften hier in Cambridge besitzen, aber ich kann sie möglicherweise von Edinburgh beschaffen. Seien Sie jedoch versichert, dass ich alles daran setzen werde, um die gewünschten Zugsdaten zu verschaiîen und genehmigen Sie den Ausdruck meiner höchsten Achtung.

Ihr ergebener

A. N.

LXXII

24. März 1906. Euer Hdclnvohlgcbdrcn !

Ihr geschütztes Schreiben Vdin 4. d. M., worin Sie mir mitteilen, dass Ihnen die durch mich gesendeten Auszüge aus dem Journal of the Scottish Meteorological Society annehmbar sind, habe ich mit Dank erhalten. Ich erlaube mir nun beiliegend ähnliche Auszüge aus einer anderen Serie von Beobachtungen, welche von Herrn R. T. Omund, dem Sekretär der genannten Gesellschaft gemacht wurden, mit der Bitte zu übersenden, die Mitwirkung des genannten Herrn, wenn Sie von denselben Gebrauch machen, zu erwähnen, denn ich selbst bekam diese Aufzeichnungen nicht zu Gesicht. Ich verbleihe, mit dem Ausdrucke höchster Achtung

Ihr ergebener A. N.

Sehr geehrter Herr !

30. März 1906.

&

Mit grösstem Dank haben wir die auf Scliottlaiid bezüglichen Daten üiier Cnculus, von der Hand des Mr. R. T. Omund stammend, eriialten und es wird die Mitwirkung dieses Herrn jedenfalls hervorgehoben werden, ganz wie es Herr Professor wünschen.

Ich wage bei dieser Gelegenheit eine ergebenste Bitte vorzubringen, von deren Erfül- lung ich für die Entwickelung der Ornithophaenologie sehr viel erwarten würde.

Der Fortschritt dieses Wissenszweiges hängt, nach seinem heutigen Stande, von der Kenntniss der Winterungsp'.ätze, der Ankunft der — sagen wir — europäischen Wanderer z. B. in Nord-Afrika und deren Aufbruch zurück nach Europa ab.

Als ich den Versuch machte, den Zug der Rauclischwalbe für Europa näher darzu- stellen, wurde die Zeitbestimmung nur dadurch möglich, dass Howard Irby ein genaues Datum, den 13. Februar, als Frühjahrsankunft dieses Vogels in Gibraltar angegeben hat, und ich ein solches auch aus Luleâ den 29. Mai besass, woraus folgte, dass der Aufzug von Gibraltar bis Luleâ 105 Tage dauert und der Vogel mit der Isotherme 9.4° C von Süd nach Nord sich verbreitet.

Solche Resultate zeigen die grosse Wichtigkeit der (jenmi datierten Angaben nach OH ■und Zeit, was aber in den meisten faunistischen Werken leider vernachlässigt wird.

So erhalte ich z. B. das Prachtwerk des Herrn Prof. J. S. Withaker : „The Birds of Tunisia". Wenn dort auf die Datierung ein Gewicht gelegt worden wäre, würde dieses einen sehr bedeutenden Fortschritt auch für die Ornitlutphanologie bedeutet haben. Wenn aber z. B. über die so wichtige Art Saxieola oenanthe nur gesagt wird „arriving as a rule after the beginning of March and rejjassing on its return from the north, in September" so hat die Ornitliophaenologie damit nichts gewonnen.

Es handelt sicli in den meisten Fällen nur um die geringe Mühe den Tag beizusetzen und zu publizieren, an welchem der Forscher den ^'ogel zum erstenmal erbeutet hat, damit wäre dem kalkulierenden Ornithophaenologen in vielen Fällen ein grosser Dienst geleistet und der Wert der Publikationen würde sich auch erhöhen.

Meine ergebenste Bitte geht also dahin, Herr Professor mögen sich bewogen finden in passender Weise besonders die so viel reisenden englischen Ornitho'.ogen auf die Wiclitig- keit der Datierung aufmerksam machen zu wollen.

Sehr geehrter Herr! Ich kenne die Verehrung, die Sie von der ganzen Ornithologen- welt geniessen, das grosse Gewiciit Hires Wortes, welches mehr w^iegt als ein Buch, des- wegen war ich so frei, Ihnen meine Bitte zu unterbreiten.

Mit grosser Ergebenheit Ihr

0. H.

Euer Hdcliwohliiebdren 1

LXXIII 7. April, IDOli.

Für Ihren freundlichen Brief vom 30 März bin ich Ilinen sehr dankbar, und freut es mich dass die durch Herrn Omuud verfertigten Auszüge aus dem Berichte an die Scottish Meteo- ntldgical Society, welche ich dio Ehre hatte Ihnen zu senden, Ihren Gefallen gefunden haben.

Es ist natürlich äusserst wünschenswert, dass alle naturgeschichtlichen Beobachtungen mit der grössten Genauigkeit verzeichnet werden, ich fürchte aber, dass ich kaum imstande sein werde, einen Einfluss auf diejenigen Beobachter auszuüben, welche das Erscheinen der Wandervögel aufzeichnen, dass sie genauere Daten anführen und es muss vor Augen gehalten werden, dass es häufig vorkommt, dass selbst gute Beobachter durch Abwesenheit oder durch anderweitige besondere Pflichten davon abgehalten werden, das genaue Datum der Ankunft einzutragen, oder besser gesagt des ersten Erscheinens eines Wandervogels in einer gegebenen Gegend, so dass durch die Länge der Beobachtungen ein für die Praxis genügend genaues Resultat erzielt werden kann, wenn die Woche des ersten Erscheinens, an dem die Spezies zum ersten Male gesehen oder gehört wurde, als der genaue Ankunftstag verzeichnet wird, obwohl sie ein oder zwei Tage früher angekommen sein mag, als sie tatsächlich beobachtet wurde. Die Mehrzahl der Beobachter ist nicht in der Lage ihre ganze Zeit auf Beobachtungen zu verwenden, und Verpflichtungen einer oder der anderen Art hindern sie daran, an der Stelle gegenwärtig zu sein, vielleicht gerade eben an der einzigen Stelle des Bezirkes, den der Vogel bei seiner Ankunft besucht. Ich glaube daher, dass man der Fehlerquelle, die man metaphysisch als „persönliche Gleiclmng" des Beobachters bezeichnen kann, Rechnung wird tragen müssen, wie die Fehler auch immer entstanden sein mochten ; und ich selbst lege wenig Gewicht auf Daten, von welchen behauptet wird, dass sie den genauen Tag der Ankunft irgend einer Spezies darstellen, da mir durch meine eigene Erfahrung bekannt ist, dass sich dem Beobachter so manche Hindernisse in den Weg stellen, die er selbst durch gesteigerte Sorgfalt nicht imstande ist zu überwinden. So bedauerlich dies ist, bleibt es nichtsdestoweniger wahr. Mit dem Ausdruck meiner beson- deren Hochachtung

Ihr ergebener

A. N.

Korrespondenzkarte vom 23. Dez. 1906.

Empfangen Sie meinen besten Dank für Ihre „Remarques" als Erwiderung auf Dr. Quinets „Notes" und gleichzeitig meine besten Glückwünsche zum neuen Jahr.

A. N.

'b

1. Mai 1907. Sehr geehrter Herr!

Ich habe Ihr mir vor einigen Tagen freundlichst zugesendetes Werk mit grossem Interesse und vielem Nutzen gelesen, und Ihnen dessen Empfang sofort angezeigt; gestatten Sie mir aber zu erklären, dass in demselben die Rolle, welche die ursprünglichen Vorkämpfer des Vogelschutzes hier im Britischen Inselreiche gespielt haben, in irriger Weise wieder- gegeben erscheint; bezüglich dieses Punktes spreche ich wohl mit voller Berechtigung, da ich im Jahre 1868/9 der erste war, der diese Angelegenheit der Britisii Association for the Advancement of Science vorlegte und die frühesten hierauf bezüglichen Parlamentsakte wurden von dem durch die Association ernannten Schonzeit-Komitee formuliert, dessen Vorsitz ich einige Jahre hindurch führte.

Aquila XVI. X

LXXIV

Unser Ziel war, soweit als möslii'h, diejenigen Vogelarten zu schützen, die des Schutzes bedurften, und diejenigen beiseite zu lassen, welche desselben nicht bedurften. Mir dünkt, dass für die Männer der Wissenschaft nur dies allein die zu verfolgende Richtung sein konnte. Die Wissenschaft nimmt an, dass in der Natur jede Art ihren eigenen Nutzen hat, und dass man daher gegen deren Vernichtung und Ausrottung kämpfen müsse, welclie leider in so vielen Fallen ])latzgegrifFen hat. Es war natürlich nicht möglich dies in allen Fällen durchzuführen. Das Parlament wäre nicht zu bewegen gewesen, sich für die Verhinderung der Ausrottung z. B. der Falconiden einzusetzen, welche wir wissenschaftlich gebildeten Naturfreunde als wünschenswert betrachteten, als Praktiker aber ihrem Schicksale überlassen niussten : gleichwohl freut es mich hier erAvähnen zu können, dass wir s])äter die Zoological Society von London dazu bewogen, ihre Medaillen denjenigen zu verleihen, die Pandioii haliaëtus (sowie auch Lestris catarrhactes) beschützen, und der British Ornithologist's Club hat seither auch diejenigen belohnt, welche Milmis idill ns in seinem letzten Zufluchtsorte in Wales beschützt haben, während sich auch in Bezug auf Aquila chri/saetus, Buteo vulgaris und andere Raubvögel, eine Wendung der Gefühle zu deren Gunsten vollzogen hat, so dass nfich immer gute Aussicht vorhanden ist, dass dieselben hier zu Lande nicht ganz verschwinden werden. Ich bedauere erklären zu müssen, dass unsere späteren Parlamentsakte diese Unterscheidung nicht mehr aufrecht erhalten haben, welche ich in Bezug auf den Erfolg jeder Vogelschutzgesetzgebung hier bei uns für wesentlich halte. Den lokalen Behörden (County Councils), welche aus Laien und durch Sentimentalität befangenen Menschen zusammengesetzt sind, ist znnel freie Hand gelassen, so dass oft lächerliche Resultate zu Tage kommen und darum habe ich mich schon seit längeren Jahren jeder Einmischung in deren Geschäftsführung enthalten, u. zw. besonders bezüglich des Schutzes von Nestern und Eiern, welchen man versuchte denselben angedeihen zu lassen, was ich in den meisten Fällen für unnötig halte. Ich kann daher nicht ver- stehen, warum Sie in Ihrem Werke (p. 172) schreiben : „Das englische Gesetz wurde weiter zu einem reinen Jagdgesetze heruntergesetzt, durch den Umstand, dass es die Nester und Brüten nicht schützt". Meiner Ansicht nach, ist ein gut formuliertes Jagdgesetz der wii'k- samste Schutz und dies wird auch durch die Erfahrung der Jahrhunderte bestätigt.

Ich behaupte nicht, dass Massregeln, welche für die Britischen Inseln passen, auch für andere Länder passend sind, im Gegenteil bin ich überzeugt, dass jedes Land sein eigenes Gesetzbuch haben sollte Aber bezüglich des Erfolges, welchen die früheren Parlamentsakte im Vereinigten Königreiche hatten — nämlich die Gesetze, welche vom Schonzeit-Komitee der British Association formuliert worden waren — besteht kein Zweifel. Nicht nur dass \'iele bereits im Aussterben begriffene Arten gerettet wurden, sondern es brüten nunmehr viele solche bei uns, die bisher nur selten brüteten und die erzielte Wirkung ist ganz und allein nur dem durch die Schonzeit geboteneu Schutze zuzuschreiben.

Ich möchte noch bemerken, dass meiner unmassgebenden Meinung nach die Mass- nahmen so mancher Society for the Protection of Birds, obwohl immer gut gemeint, aber nicht immer zutreffend sind.

Ich will Ihre Geduld nun nicht länger in Anspruch nehmen, aber es scheint mir ratsam, dass die Beweggründe der ursprünglichen \'orkänipfer des Vogelschutzes in den Britischen Inseln, auch im Auslande genauer bekannt werden und verbleibe mit der Ver- sicherung meiner höchsten Achtung

Ihr ergebener

A. N.

LXX\

8. Mai lí»07.

Selli" ceehrter Herr !

Idi danke Ilinen für den lielehrenden Brief, welcher uiicli veranlasst die ganze Aiis- o-ahe zu stornieren, einen Appendix zu schreiben und beizugeben, welcher die irrige Auf- fassung der englischen Verhältnisse korrigiert. Mir ist es darum zu tun, eine gute Arbeit zu liefern. Damit das aber möglich werde, bitte ich mir zu erlauben Ihren Brief in dem Appendix aufnehmen und die Berichtigung darauf basieren zu dürfen.

Es ist für uns Kontinentale schwer die englischen Verhältnisse auf ihre Beweggründe richtig aufzufassen, weil Engländer selten erscheinen und überhaupt nicht eben mitteilsam sind. So z. B. wird die Rissa tridaclyla (Kittiwake) in England geschützt, wo doch dieser Vogel auf den Vogelbergen des Eismeeres zu Millionen nistet. Der Schutz in England ist also lokal. Sie trachten die bedrohte Art für England zu erhalten, es leitet Sie also lokal- ornithologisclies Interesse, wogegen der kontinentale Schutz vom Nutzen und Schaden aus- geht. Englands Ornithok)gen stimmen also mit dem Parlament nicht überein und legen kein Gewicht auf Internationalität.

Es sei dies eine Andeutung auf die Richtung des Appendix.

Ich bin bereit Ihnen den Appendix vor dem Druck vorzulegen und um dessen Approbation zu bitten. Was das Wort „degraded" auf pag. 172 anbelangt, so ist das ein lapsus translationis, denn es soll stehen: „reduced", wie im Ungarischen: „avatja".

Ihre gütige Antwort erbittet Ihr sehr ergebener

0. H.

11. Mai 1907. Euer Hochwohlgeboren 1

Für Ihr geschätztes Schreiben vom 4. d. M., welches Sie mir als Antwort auf meinen Brief vom 30- April schrieben, wollen Sie meinen besten Dank empfangen ; ich stelle es Ihnen anheim, dasselbe in Druck zu geben. Historische Tatsachen können nicht abgeleugnet werden und wäre es auch nicht mein Wunsch, dass dieselben unbekannt blieben.

Es unterliegt keiner Frage, dass wir von einem verschiedenen Staudjiunkte ausgehen, aber unser Ziel ist dasselbe und darin kann ich kein Übel finden. Als ich die Frage des Vogelschutzes in den Kreisen der Wissenschaft meines Vaterlandes anregte, war noch keine Rede von einer internationalen Aktion und es hätte die Schwierigkeiten nur noch vermehrt, wenn ich diesen Staiidjiunkt eingenommen hätte, so konnte es daher auch nicht meine Absicht sein diese Frage aufzuwerfen. Das Vereinigte Königreich befand sich in dieser Richtung in einer schlimmeren Lage, als manches andere Land und selbst als manche seiner Kolonien. Die mutwillige Vernichtung all dessen, was da um uns lebt, hatte in schrecklicher Weise zugenommen ; einzelne Arten waren an vielen Orten dem Untergang preisgegeben oder schon ganz ausgerottet und es unterlag für diejenigen, denen die Tatsachen bekannt waren, keinem Zweifel, dass deren gänzliches Aussterben, insoferne als England in Betracht kommt, nur noch die Frage von wenigen Jahren ist. Als Ursache können wohl auch die landwirt- schaftlichen Verbesserungen betrachtet werden, der Hauptanteil gebührt aber dem unmittel- baren Hinmorden, wozu noch die besonders in letzterer Zeit in stetiger Zunahme begriffene Mode des Federntragens kommt ; denn hierzulande — und dies möge allgemein bekannt werden — war die Anzahl der Arten, welche als jagdbares Wild den Schutz der Schonzeit genossen, in der Praxis nur auf die Gallinae beschränkt.

Es lag auf der Hand, dass der erste Schritt in der Ausdehnung der Schonzeit auf die hauptsächlichsten Märtyrer bestehen müsse, und dies taten wir, und was mehr, wir taten

X*

LXXVI

es wirksam; der Vernichtung der /»'issa tridactyla und der Alcidae, welche hunderi- uiid tausendweise an ihren Brutkli])|)en an der Küste von Yorkshii-e. der Insel Wight, Dorsetshire und an anderen Orten geschossen wurden — wobei der Tod jedes einzelnen Ei-wachsenen den Tod der Xachkoninienschaft nach sich zog — wurde ein jähes Ende bereitet und die Klippen als Brutstätte für ewige Zeiten reserviert, obwohl andere nicht so diclit besetzte Brutstätten, an anderen Stellen der Küste, bereits der Vernichtung anheimgefallen waren.

Es ist jetzt zu spät Otis, Botanrns, Limosa, Eecurrirosira und Plalalea, an manchen Orten auch Freyilus zu retten ; aber Podiceps cristatus und Lestris mtarrhades wurden gerettet, sowie auch einige Arten von Laridae (Sternidae), Anaiidae und auch Limicola; besonders bei den Anatidae zeigte sich die rasche Wirkung des Schutzes, der ihnen zuteil wurde.

Es wäre gewiss unmöglich gewesen irgend eine Gesetzgebung auf Grund des Prinzipes aufzubanen, dass die „nützlichen" Vögel zu schützen und die „schädlichen" Vögel nicht zu schützen seien ; denn wer würde sich die Kraft zutrauen den Unterschied feststellen zu wollen und die Bewohner dieses Landes würden es ganz gewiss zurückweisen, diesbezüglich die Vorschriften irgend eines „Gelehrten" als massgebend anzuerkennen. Wie Sie wissen, besitzt die englische Sprache kein Wort, 7uit dem ein solcher Mensch bezeichnet werden könnte, wenn sich ein so kühner Mensch überhaupt fände. Jedermann weiss, dass ein Vogel in der einen Gegend als sehr nützlich gelten kann, während er in einer anderen Gegend nicht als solcher betrachtet wird. Nehmen Sie z. B. Stur uns vulgaris. In den meisten Fällen jedoch war es nicht notwendig die Frage in diesem zweifelhaften Lichte zu betrachten — von den kleinen Vögeln sind keine besonders geschützt und bedürfen auch nicht des Schutzes.

Es tut mir sehr leid, dass ich nicht in der Lage war Ihnen früher zu schreiben, ich war jedoch in letzterer Zeit sehr beschäftigt. Genehmigen Sie den Ausdruck meiner beson- deren Hochachtung

Ihr ergebener

A. N.

'ö

IG. Mai 1907.

Sehr geehrter Herr!

)?

Empfangen Sie meinen ergebensten Dank für Ihren so ausführlichen, belehrenden Brief.

Nach sehr genauem Studium der Briefe und nach reiflicher Erwägung aller Umstände, bin ich zu dem Entschlüsse gelangt, jetzt keinen Appendix zu schreiben, sondern die Meinungen über mein Buch abzuwarten und dann in einer selbständigen Publikation zu antworten. Es ist wahrscheinlich, dass auch Italien etwas zu sagen haben wird.

Überdies wäre eine Polemik überhau|)t gar nicht am Platze. Sie, verehrter Herr Professor, vertreten das ornithologische Interesse Britamiiens, ich vertrete das internationale Interesse zum Schutze der für die Landwirtschaft nützlichen Vögel, für welche auch die Internationale Konvention geschaffen wurde. Das ist ein grosser Unterschied !

Ich hatte die PHicht die bestehenden Vogelschutzgesetze richtig wiederzugel)en und glaube, dass ich das englische Gesetz gut rejiroduziert, die darin enthaltenen Spezies gut angeführt und auch den Unterschied richtig hervorgehoben habe.

Auf Intentionen, welche im Gesetze seihst niclit enthalten sind, konnte ich niclit ein- gehen, das hätte zu weit geführt, und gehört auch nicht zur Geschichte der internationalen Konvention.

Die Notwendigkeit der internationalen Konvention wurzelt in erster Reihe in dem Ausspruche des Prinzipes, dass es nützliche, daher zu schätzende Vögel gibt, in zweiter

LXXVII

Reihe, class es Zw/pö(/el darunter nibt, die auf dem Zui/e durch ornithophase Länder zu schützen wären. lu letzterer Bezieiiunj; kommt das englische Gesetz iiud die englische Auf- fassung dem Bestreben der Konvention nicht zu Hilfe, obwohl es sicher ist, dass auch die nützlichen Ztajvogei Englands des inter nationulm Schutzes bedürfen, sobald sie England verlassen, um den Zug durch ornithophage Gehide zn roUführen.

Aus diesem Grunde ist es sehr zu bedauern, dass England der Konvention nicht beigetreten ist, welche nun das sehr hohe moralische Gewicht, welches England besitzt, entbehren nuiss.

Selbst Ihr Standpunkt, verehrtester Herr Professor, hätte durch den Beitritt prinzipiell nicht gelitten, weil die Konvention gestattet, dass jeder Staat die Liste der Vögel im eigenen Interesse feststelle und abändere.

Ich kenne die inneren Beweggründe der Konventi(»n sehr genau und weiss es sicher, dass es sich in allererster Reihe um die Massenmorde der südlichen Oruithophagen handelte und auch heute handelt, dass es sich ferner um das humanitäre, zivilisatorische und endlich um das Prinzip des Nützlichen handelte.

Herr Lemon von der köuigl. englischen Gesellschaft zum Schutze der Vögel, hat ja schon einen Aufruf erlassen, worin zu lesen ist. dass die Rauchschwalbe auch in f>ngland stark abnimmt. Das ist ein Memento !

Mit allergrösster Hochachtung

Ihr

0. H.

29 Mai 1907.

Sehr geehrter Herr !

»

Es tut mir sehr leid, dass wir in Sachen des Vogelschutzes uns nicht „Aug in Aug" gegenüberstehen können, aber es wäre gewiss tief bedauerlich, wenn es zwischen uns zur offenen Fehde kommen würde und erachte ich es daher für das Beste, dass jeder von uns in Bezug auf den fraglichen Gegenstand seine eigene Anschauung behalten soll ; besonders für mich selbst möchte ich dies zur Geltung bringen, denn ich bin ein alter Mann und mir liegt der Kampf ferne. Darum will ich auch jetzt nichts mehr schreiben und nur noch meimn stärksten Unglauben bezüglich der Behauptung ausdrücken — wer auch immer diese in England aufgestellt haben mag — dass Hirundo rustica, wie auch andere Arten von Hirundinidae, in diesem Lande in Abnahme begriifen wären. Sie mögen überzeugt sein, dass die oruithophagen Gewohnheiten des südlichen Europa uns höchstens in Bezug auf Coturnix und Crex berühren, besonders aber in Bezug auf Coturnix. Die Parlamentsakte enthielt eine Klausel, welche deren besonderen Schutz im Auge hatte ; zu meinem grossen Ärger wurde jedoch diese Klausel im Interesse der Geflügelhändler und Feinschmecker widerrufen. Mr. Lemon schien sich mit diesem Detailpunkte nicht befasst zu haben, dessen Wichtigkeit ihm nicht einleuchtete.

Mit höchster Hochachtung

Ihr ergebener

A. N.

LXXVIII

2. Juni 1907. Sehr geehrter Herr !

Auf Iliren liebciiswürdiüeu Brief vom 29. Mai antwurte ich wie folut : auch ich bedauere aufrichtii;-, dass wir uusere Klingen für die f;ute tíache niclit kreuzen können, luii der Walirheit zu ihrem Recht zu verhelfen. Es wäre ein schönes Schauspiel i^ewesen, wenn der al'e enfilische Horseguard mit dem alten un,i;arischen Husaren — sine ira et studio — einen Gani;- ausi^efochten hätte - auch ich bin ja über die siel)en/.i;j; Jahre !

Was die Verminderung der Rauchschwalbe in England anbelangt, so hat die Royal Society for the Protection of Birds (Secretary : F. E. Lemon) im Jahre 1904 den Aufruf erlassen, worüber in A. Reichenovvs „Ornith. Monatsberichten" pag. 170 folgeiules steht:

„Der Vogelschutzverein in London (Sekretär: F. E. Lemun, 3 lianover Square) ver- sendet ein Rundschreiben, in dem er auf die Abnahme der Rauchschwalbe (Hirundo rustica) in den letzten Jahren hinweist und um Nachricht darüber bittet, wo solche Abnahme gleich- falls beobachtet ist, ob und wo eine aussergewöhnliclie Vernichtung der Schwalben durch Fang statttindet".

Ich wundere mich, dass Sie üljer diesen englischen Aufruf erst v(ui Budapest Nach- riclit erhalten !

Was die Abnahme der Rauchschwalbe anbelangt, so ist sie auch in Ungarn allgemein und auftallend. Unsere besten Observatoren, wie Graf ForgAch in Ghymes (West-Ungarn) seit 36 Jahren. Johann von Csató in Nagyenyed (Ost-Ungarn) seit 40 Jahren, dann Observa- toren aus Nord und Süd, alle zeigen das Ausbleiben der Rauchschwalbe an. Die alten Nester, die seit Menschengedenken in dem alten Stammhause der Herren von Chernél in Kőszeg stets besetzt waren, stehen leer I

Mittlerweile ist die Fabrikation der Vogelfangnetze hoch entwickelt worden, sie werden nicht mehr nach Metern, sondern nach Kilometern gemessen. Sapienti sat . . .

Die in Nordafrika nach Millionen gefangenen Wachteln gehen per Schill' nach Paris und London und R. Hon. Wai.ter Rothscbili) hat den ganzen internationalen Ornithohcen- Kongress von 1905 am 15. Juni mit jungen Wachteln bewirtet !

Ich habe von unseren Konsulaten im Süden alle amtlichen Berichte über den Wachtel- fang beisammen. Ganz unglaubliche Zahlen !

Ich schreibe diese Skizze nur, um zu beweisen, dass ich gut informiert bin und man- ches weiss, was \aele nicht wissen können.

Hochachtungsvoll ergebenst O. H.

LXXIX

Adalékok

az arktikus és palaearktikus régió

ornitliophaenologiajához.

Legfőbb ideje, liogy az oniitlKiphaenologia a mennyire csak lehetséges luiudazdkat a régió- kat, melyekre a madárvonulás jelensége ki- terjed, munkakörébe vonja. A gyűrűzött ma- daraknak köszönhető eredmények s a pre- toriai madái'vonulási bizottság fáradozásai új irányt jelölnek ki számunkra. Jól esik, hogy az új rovatot hü barátomnak. Dk. Finbch Ottó tanárnak összeállitásával nyithatom meg.

H. 0.

Materialien zur Ornithophaenologie der arkti- schen und palaearktischen Region.

Es ist höchste Zeit, dass die Ornithophaeno- logie in ihren Wirkungskreis soviel als mög- lich alle Regionen einbezielie, auf Viel- ehe sich die Erscheinung des Vogelzuges erstreckt. Die Resultate, die wir den Ring- vögeln verdanken, die Bemühungen des Migra- tions-Koniitees in Pretoria zeichnen uns neue Bahnen vor. Es tut mir wohl, die neue Kolumne mit einer Zusammenstellung meines treuen Freundes Professor Dr. Otto Finsch eröffnen zu können.

0. H.

Nyugat -Szibiriàban és Afrikában egyaránt észlelt madárfajok.

ÖsszeáHította Dr. FinöCH Ottó tanár.

Több mint egy éve, hogy kedves barátom, Herman Ottó fölszólitására alábbi jegyzéket állítottam össze, abban a hiszemben, hogy az a Magyar Kir. Ornithologiai Központ fárad- hatatlan vezérének eg)' nagyobb munkához csak anyagul fog szolgálni. Már tekintettel a felhasznált irodalomra ' a nélkül, hogy tel- jes volna, a jegyzék tekintélyes számú faj két világrészben való előfordulására utal, mely utalásnak persze a modern subspeciesekre való széttagolódás következtében a földrajzi elterjedésre nézve nincs meg többé az a je- lentősége, mint a faj fogalmának korábbi fel- fogása idejében.

' Finsch : , Reise nach West-Sibirien im Jahre 1876. Wissenschaftliche Ergebnisse. Wirbelthiere. In Ver- handlungen der k. u. k. zool. bot. Gesellsch. in Wien 1879. II. Vögel (pag. 128—280).

Finsch u. Hartlaub : „Die Vögel 0.st- Afrikas." 1870. (Band IV. des wissenschaftlichen Theiles zu: Baron Carl Claus von der Decken „Reisen in Ost-Afrika".)

Shelley : , Handbook of the Birds of Egypt". 1872.

Shabpe : ,A Hand-List of the Genera and Species of Birds". Vol. I. (1899) to IV. (1903).

Vogelarten, welche sowohl in West- Sibirien als in Afrika beobachtet wurden.

Zasammengestellt von Prof. Dr. 0. Finsch.

Einer Aufforderung meines lieben Freundes Otto Herman folgend, stellte ich vor mehr als Jahresfrist das nachfolgende Verzeichnis zu- sammen, in der Annahme, dass dasselbe dem unermüdlichen Leiter der Königl. Ungarischen Ornithologischen Zentrale nur als Material zu einer grösseren Arbeit dienen sollte. Schon im Hinblick auf die benutzte Literatur ' ohne Anspruch auf Vollständigkeit, gibt das Ver- zeichnis immerhin Nachweis des Vorkommens in zwei Weltteilen von einer beträchtlichen Anzahl Arten, ein Nachweis, der infolge der modernen Zersplitterung in Subspezies für die geographische Verbreitung freilich nicht mehr die Bedeutung hat, als dies bei der früheren Auffassung des Artbegrifts der Fall war.

' Finsch : „Reise nach West-Sibirien im Jahre 1876. Wissenschaftliche Ergebnisse. Wirbelthiere. In Ver- handlungen der k. u. k. zool. bot. Gesellsch. in Wien 1879. II. Vögel. (S. 128—280).

Finsch u. Haktlaüb: ,Die Vögel Ost- Afrikas." 1870. (Band IV. des wissenschaftlichen Theiles zu; Baron Carl Claus von der Decken „Reisen in Ost- Africa".)

Shelley : „Handbook of the Birds of Egypt". 1872.

Sharpé : „A Hand-List of the Genera and Species of Birds". Vol. 1. (1899) to IV. (1903).

LXXX

Pandion haliaëtus. W.-Sib. pag. 26. Omsk és Senii|)aliitinísk közötti steppen ápr. 26 — 29. — Ob alsó folyásánál egyszer szept. 7. — Dalllak szigetteiig.(Vörösteng.)fészkel: Heuglin.

Erythropus amurensis, Radde. Falco vesj)er- tinus pag. 32.

Ápr. 25. először Omsk mögött, niindenütt a steppen. Jun. 20 — 30. repülős fiókák: Salair — Tomsk. ^

Pernis ajiivorus. Nyug.-Szibiria. Afrika (té- len). — Sharpé Handl. pag. 270.

Falco ■peregrinus. (Pag. 29). Apr. 28. Omsk mellett a steppen. Jul. 24. íiókák a földön Schtschutschja-Tundra. Aug. 6. fiókák.

Afrika (télen) : ÍSharpe.

Falco sithhuteo, pag. 31.

Kínai Altai — Tundra: aug. 13.

Egyiptom : Shelley.

Cerchneis tinnimeulus, pag. 31. Ala-Tau. Marka-Kul. Saissan. Salair és Tomsk között (utolsó megfigyelés), tovább északra már nem.

Afrika (télen) : Sharpé.

Cerchneis cenchris, pag. 81. (Naumann, Sharpé.) Omsk és Seniipalatinsk közötti steppen. Ser- giopol.

Afrika (télen): Sharpé.

Haliaëtus albicilla, pag. 22. Kara írtysch- Tundra.

Egyiptom (Shelley).

Aquila Mor/ihiik, pag. 24. Marka-Kul : Kinai Magas Altai (5000' ma- gasan) Afrika.

Aquila nipalcnsis, pag. 25, orientális Cab. Marka-Kul — Damaraland (Anderbson).

Buteo desertorum, pag. 26.

Lepsa előtti steppen, Ala-Tau. — Afrika.

Astur palumharius, pag. 33. — Omsk. (Mus. Slovzoff). Egyiptom: Shelley.

Accipiter nisus, pag. 33. — Altai — Obdorsk. Egyiptom (Shelley).

' Sharpé Handl. I. pag. 278. E. amurensis Kelet- Szibiria, Délkel. Afr. (télen). A faj Damaraland-ban (tehát Délnyug. Afr.) egész éven át előfordul; deczem- ber, február, június [valószínűleg költ is).

Pandion haliaëtus. W.-Sib. S. 26. Steppe zwischen Omsk und Hemipalatinsk (26 — 29. April). Unterer Ob (einmal, 7. Septbr.). Im Dahlak Arch. (Rotes Meer), brütend : Heuglin.

Erythropns amurensis, Raddi:. — Falco ves- ■pertinus S. 32.

25. April zuerst hinter Omsk, überall in der Steppe (20 — 30. Juni tiügge Junge) von Salair bis Tomsk. ^

Pernis apivorus. W. Siberia. Afrika (Winter). Sharpé: Handl. S. 270.

Falco peregrinus. (S. 29.) 28- April, Steppe bei Omsk. 24. Juli, Tundra an der Schtschu- tschja: Nestjunge auf der Erde. 6. Aug. Tundra : Nestjunge.

Afrika (Winter) : Sharpé.

F(dco siihhuteo. S. 31.

Chines. Altai. — Tundra : 13. Aug.

Ägypten : Shelley.

Cerchneis tinnunculus. S. 31. Ala Tau. Marka Kill. Saissan. Zwischen Salair und Tomsk zu- letzt beobachtet; nicht weiter nördlich.

Afrika (Winter) : Sharpé.

Cerchneis cenchris. S. 31. (Naumanni, Sharpé). Steppe zwischen Omsk und Seniipalatinsk. Sergiopol.

Afrika (Winter) : Sharpé.

Haliaëtus albicilla. S. 22. Vom Kara Irtisch bis auf die Tundra. Ägypten (Shelley^).

Aquila Mogilnik. S. 24. Marka-Kul : Chinesischer Hochaltai (5000' hoch). — Afrika.

Aquila nipalensis. S. 25. orientális Cab. Marka Kul. — Damaraland (Andersson).

Buteo desertorum, S. 26.

Steppe vor Lepsa im Ala-Tau. — Afrika.

Astur palumbarius. S. 33. — Omsk. (Mus. Slovzoff).

Ägypten : Shelley.

Accipiter nisus. S. 33. — Altai— Obdorsk. Ägypten. (Shelley).

' Sharpé Handl. I. S. 278. E. amui-ensis. E.-Sibiria. S.-E. -Afrika (Winter). Die Art kommt in Damaraland (also S.-W.-Afrlka) das ganze Jahr vor: Dezember, Februar, Juni (brütet wahrscheinlich auch).

LXXXI

Circus ci/aneus, pag. 33. Tomsk-Tundra. Egyiptom : Shelley.

Circus pygargus, pag. 33. — Arkád-hegyek. — Omsk (Mus. Slovzoff). Egyiptom (Shelley).

Circus iiiaenirus, pag. 34. É--Ny. Kína — Altai — Tjumeii.

Egyiptom: Shelley.

Circus aeruginosus, pag. 33. Apr. 28. Omsk. Máj. 8. Sergiópol.

Szibiria. Észak-Afrika (lélen) Sh.^rpe. Handl. pag. 246.

Otíis vulgaris, pag. 36. Omsk: Slovzoff. Egyiptom: Shelley.

Otus accipitrinus ' Páll. Tundra (július) „Cosmopolitan" : Sharpé.

Caprimulgus enropaeus, pag. 37.

Máj. 11- Omsk.

Kelet- és Dél-Afrika (télen) Sharpé.^

Hirundo rustica, pag. 37. A kirgizek jurtá- jában, az osztjákok faházaiban fészkel. Fent id. helyen számos vonulási adat, többek kö- zött : Máj. 7. Sergiopol, Máj. 10. Ala-Kul, Máj. 31. Saissan és Kara-Irtisch közötti steppen. Máj. 20. Turkestan: fészeképítés kezdete. Jul. 9. fészkelve: Bereosofp, Ob.

Marc. 27. Gurjeff a Kaspitenger partján : Pallas.^

Alcedo ispida, pag. 41. Omsk (Mus. Slovzoff). Egyiptom : Shelley.

Alcedo bengalensis, pag. 41. Ala-Kul. Sais- san-Nor.

Egyiptom : Shelley.

Cotyle riparia, pag. 39. Ala-Kul (46°)-tól egészen a Tundráig (Schtschutschja) 67° alatt sok helyen.

Máj. 19. Ala-Kul körül fészkelve. Jul. 3. Timskaja körül, az Ob mentén építő anyaggal.

Id. hely. pag. 39. számos megfigyelés.

Afrika : délre Nubiáig.

' E fajt a Hawaii szig.-en is megtaláltam, Finsch 0.

- A délafrikai adat kétséges. Marokkóban költ. Délre Abyssiniáig, Nubiáig, Khartumig. V. ö. VOgel Ostafr. (FiuschHartlaub, pag. 119.)

'' Az Afrikában való előfordulásra és vonulási ada- tokra vonatkozólag v. ö. F. és H. Ostafr. pag. 138.

Aquila XVI.

Circus cyaneus. — S. 33. Tomsk — Tundra. Ägypten : Shelley.

Circus pygargus. S. 33. — Arkadberge. — Omsk (Museum Slovzoff). Ägypten (Shelley).

Circus macrurus. S. 34. N.-W. China— Altai— Tjumen. Ägypten : Shelley.

Circus aeruginosus S. 33. — 28. April. Omsk. 8. Mai. Sergiopol.

Siberia. N.-Africa (Winter): Sharpé Handl. S. 246.

Otus vulgaris. S. 36. Omsk : Slovzoff^ Ägypten : Shelley.

Otus accipitrinus^ Pall. S. 36. Tundra (Juli). Cosmopolitan : Shaepe.

Caprimulgus europaeus. S. 37. - (11. Mai).

E.- u. S.-Afrika (Winter): Shaepe. ^

Omsk

Hirundo rustica S. 37.

In der Jurte der Kirgisen, wie im Blockhaus der Ostjaken Brutvogel. L. c. oben : eine Menge Zugdaten u. A. 7. Mai : Sergiopol ; 10 Mai: Ala Kul; 31: Steppe zwischen Saissan und Kara-Irtisch. 20. Mai in Turkestan : An- fang von Nestbau. 9. Juli brütend : Bereosofp am Ob.

27. März : Gurjefl" am Kaspi : Paüas.''

Alcedo ispida- S. 41. — Omsk (Mus. Slovzopp). Ägypten : Shelley.

Alcedo bengalensis. S. 41. Ala-Kul. Sais- san Nor.

Ägypten : Shelley.

Cotyle riparia. S. 39- Vom Ala-Kul (46°) bis auf die Tundra (Schtschutschja) unter 67° vielerwärts beobachtet.

19. Mai am Ala-Kul brütend. 3. Juli Tim- skaja am Ob zu Nest tragend.

L. c. S. 39. Vielerlei Beobachtungen.

Afrika : südlich bis Nubien.

' Ich erhielt diese Art auch auf den Hawaii-Ins. 0. F.

- Süd-Afrika wohl zweifelhalft. In Jlarokko: Brut- vogel. Südlich bis Abyssinien, Nubien, Chartum. Vergi. Vög. Ostafr. (Finscu u. Hartl. S. 119.)

' Über Lokalitäten u. Zugsdaten in Afrika vergi. F. u. H. Ostafr. S. 138.

XI

Lxxxri

Chelidon urlnea, pag. 40. Omsk lAIus. Slov- zoff) id. h. pag. 40. számos adat. Máj. 26. Saissan : sok fészek.

Jul. 8. Kondinsky kolostor az Ob mentén, fészeképitéssel elfoglalva. Afrika (télen) Sharpr.

Cypselus apus, pag. 40. Omsk (Mus. Slüv- zoi-F Omsk).

Nem figyeltem meg. Afrika (télen): Sharpé.

Coracias garrula, pag. 41. Dél-Szibiria, Ala-Kultól délre (néhány adat), Barnaul (Omsk mellett: Mus Omsk.)

Merops apinster, pag. 42. Ugyanazon helye- ken, mint előbbi. — Tschugutsrhak (Kina) mel- lett is.

Dél-Afrikában fészkel; úgyszintén a Kunene folyón is febr. 12. Portugál Dél-Nyug.-Afrika (Mossamedes) : van dkr Kellen.

upupa ejwps, pag. 42., A steppe területe- ken. — Semipalatinsk.

Máj. 10. Ala-Kul. Jun. 19. Kolywan (Altai). Dél-Afrika: Brem. Mus.

Sylvia nisoria, pag. 48. Jun. 7. Marka-Kul, kinai Magas Altai.

Afrika (télen) : Sharpé.

Syliia atricapiüa, pag. 43. Omsk (Mus. Slovzoff Omsk)

Aequat. Afrika: Sharpé.

Sylvia salicaria, pag. 43. Omsk (Mus. Slovzoff Omsk).

Afrika (télen): Sharpé.

Sylvia cinerea pag. 48. Kara -Irtisch— Bar- naul (és más adat). Afrika (télen) : Sharpé.

Sylvia curruca, Máj. 9. Ala-Kul. Jul. 7. az Ob mentén egészen Obdorsk-tól feljebb (66° é. sz.) Máj. 12. először Omsk mellett: Slovzoff.

Afrika (télen) : Sh.arpe.

Phylloscopufi trochilus, pag. 44., számos hely és adat az Ob mentéről, a Tundráig fészkel.

Egyiptom : Shelley.

Chelidon nrhìca. S. 40. — Omsk. (Mus. Slovzoff).

L. c. S. 40. Vielerlei Daten.

26. Mai. Saissan : zahlreiche Nester. 8. Juli.

Kloster Kondinsky am (»b, mit Nestbau be- schäftigt.

Afrika (Winter) : Sharpé.

Gypselus apus. S. 40. — Omsk (Mus. Slovzoff, Omsk).

Nicht von mir beobachtet. Afrika (Winter) : Sharpé.

Coracias garrula S. 41. Süd-Sibirien, südlich vom Ala-Kul bis Bar- naul. (Bei Omsk: Mus. Omsk).

Meropis apiaster. S. 42.

Fast an denselben Lokalitäten wie die vorige Art beobachtet; aneli bei Tschugu- tschak (China).

Südafrika: brütend; ebenso brütend (12 Februar) am Cunené in Portugiesich S.-W.- Afrika. (Mossamedes): van der Kellen.

Upupa epops. S. 42.

Steppengebiete. — Semipalatinsk. 10. Mai. Ala-Kul 19. Juni. Kolywan (Altai). Südafrika: Brem. Mus.

Sylma nisoria. S. 43. — 7. Juni. Marka- Kul, chines. Hochaltai. Afrika (Winter) : Sharpé.

Sylvia atricapilla. S. 43. Omsk (Mus. Omsk) Slovzoff. Äquat. Afrika : Sharpé.

Sylvia salicaria. S. 43. (hortensis). Omsk (Mus. Slovzoff in Omsk). Afrika (Winter) : Sharpé.

Sylvia cinerea. S. 43.

Kara-Irtisch Barnaul (und weitere Daten).

Afrika (Winter) : Sharpé.

Sylvia curruca, S. 43.

9. Mai. Ala-Kul. 7. Juli am ()b, und bis oberhalb Obdorsk (unter 66° n. Br.) — 12. Mai zuerst bei Omsk : Slovzoff.

Afrika (Winter) : Sharpé.

Phylloscopus trochilus S. 44. Viele Lokali- täten und Daten vom Ob. Bis zur Tundra brütend.

Ägypten: Shelley.

LXXXIII

Hypolais ieterina, pag. 40. S1.0VZOFF Omsk).

Afrika (télen) : Sharpé

Omsk (Mus.

Acrocephahis arundinaceua, pag. 46. Máj. 8. Ala Kill. — Saissan — Nor. Afrika (télen) : Sharpé.

Calamoherjìe naevía (locustella) pag. 46. Ala-Kul.

Afrika (télen) : Sharpé.

Calamoherpe schoenobaenítd pag. 47. Jul. Ití-, a kis Ob mentén.

Dél- és Kelet-Afrika (télen), Nyugat Szibiria, Jenissei : Sh.írpe.

Calamoherpe palustris pag 46 Omsk (Coll. Slovzoff).

Cyanecula suecica, pag. 47., Kina. Magas- Altai 5000' Alsó-Ob. (Schtutschja).

Afrika (télen) : Sharpé.

Luscinia philotnela, pag. 49., sok adat : csak délen, Altai. Egyiptom : Shelley.

Buticüla phoenicurus, pag. 49., Omsk (csak átvonul, Ápr. 30. — Máj. 4. Slovzoff). Egyiptom : Shelley.

Euticilla rufiventris, Vieill. = semirufa Fls'sch (nec Ehrb.) pag. 50. Máj. 28. Saissan mellett.

Somaliland (télen) : Sharpé.

Ruticilla thytis, pag. 50. Omsk. (Slovzoff) Afrika (télen) Sharpé.

Saxicola oenanthe, pag. őO. Számos adat. Jun. 7. kiuai Magas-Altai 5000'. Alsó Ob, a Tundrán gj^akori. Aug. 5. repülős fiókák. Szept. 11. Ob (vedlés után).

Afrika (télen) : Sharpé és Vög. Ostafr. (sok adat).

Saxicola morio, Ehrb. pag. 52. = pleschanka Lepech Sharpé, pag. 178. Saissan mellett. Eszakkel.-Afrika (télen) : Sharpé.

Saxicola isahellina, Cretzsch, pag. 52. Lepsa, Ala-Tau, Sh.arpe, pag. 176.

Kelet-Szibiria: Radde — Afrika. (V. ö. F. u. Hartlaub, Ostafr., pag. 254).

Hypolais iderina. S. 46. — Omsk (Mus. Slovzoff in Omsk).

Afrika (Winter): Sharpé.

Acrocephalus arundinaceus, S. 46. 8. Mai. Ala-Kul. — Saissan Nor. Afrika (Winter): Sharpé.

Calamoherpe naeuia (locustella) S. 46. Ala- Kul.

Afrika: Winter: Sharpé.

Calamoherpe schoenohaenus S. 47- 18. Juli am kleinen Ob. S.- u. E.Afrika (Winter); W. Siberia, — Jenissei : Sharpé.

Calamoherpe palastris, S. 46. Omsk (Coll. Slovzoff).

Cyanecula suecica, S. 47., vom CJhines. Hochaltai (5000' hoch) bis zum unteren Ob (Scbtuschtschja).

Afrika (Winter) : Sharpé.

Luscinia philomela, S. 49. Giebt eine ganze Reihe Daten : nur im Süden, Altai. Ägypten : Shelley.

Ridicilla phoenicurus, S. 49. Omsk (nur durchziehend, vom 3ü. Ajjril bis 4 Mai Slovzoff. Ägypten : Shelley.

Euticilla rufiventris, Vieill. = semirufa Finsch (nec Ehrb.) S. 50. 28. Mai bei Saissan. . Somaliland (Winter) : Sharpe.

Ruticüla thytis, S. 50. Omsk (Mus. Slovzoff). Afrika (Winter) Sharpe.

Saxicola oenantlie, S. 50. Mit vielen Daten. — 7. Juni : Chinesischer Hochaltai (5000'J ; unterer Ob, häufig auf der Tundra : 5. August flügge Junge. 11. Septbr. Ob: vermaüsert.

Afrika (Winter) : Sharpe und Vög. Ostafr. (viele Daten).

Saxicola morio Ehrb. S. 52. pleschanka Lepech. Shaepe S. 178. Bei Saissan. N.-E.-Afrika (Winter) : Sharpe.

Saxicola isahellina, Cretzsch. S. 52. — Lepsa im Ala-Tau, Sharpe S. 176. Östliches Sibirien : Radde — Afrika (vergi. F. u. Hartl. Ostafr. S. 254.).

XI*

LXXXIV

Pratincola rubelra, pag. 53. Omsk (Mus., Slovzoff).

Afrika (télen) : Sharpé.

Motarilla alba, pa^. 5Í)., számos vonulási adat is. Ala-Kul-steppe. Tundra.

Egyiptom : Shelley 1. Ostafr. is pag. 259.

Motacilla fava, pag. 60—63, Ala-Kul-tól Ob alsó folyásáig. Sok dolog a subspecies- ről, többek között eínereocapilla melanocephala.

Motacilla mdanope, pag. 65. Ob mentén a steppe területeken és a hegységben (Magas- Altai 6000'-ig). Afrika: sok helyen.

Anthus tririalis, pag. 65. Altai 5000'-ig. Egyiptom : Shelley.

Anthus ceriinus, pag. 66 — 69. Csak észa- kon, nagyon bőven : költési idő, vonulás stb. Egj'iptom : Shelley.

Anthus campestris, pag. 70. — Sergiopol. Egyiptom : Shelley.

Turdus visciroriis, pag. 70. — Dschasil- Kul, Ala-Tau 5000'. Egyiptom : Shelley.

Turdus musicus, pag. 70. — Ob. — Omsk (Slovzoff).

Egyiptom : Shelley.

Turdus jnlaris, pag. 71. Alsó- Ob. — Omsk. Egyiptom : Shelley.

Turdus menda, pag. 74. — Omsk. (Mus. Slovzoff).

Egjúptom : Shelley.

Petrocincla saxatilis, pag. 74. Saissan — Ala- Tau.

Egyiptom : Shelley.

Oriolus galbida, pag. 75. Kara-lrtisch. Altai. Omsk (Mus. Slovzoff). Egyiptom : Shelley.

Muscicapa grisola, pag. 75. Saissan (Omsk Slovzoff).

Egyiptom: Shelley. Ostafr., pag. 801.

Muscicapa atricajnlla, pag. 75. — Omsk

(Slovzoff).

Egyiptom : Shelley.

Pratincola rubelra S. 53. Omsk (Mus. Slovzoff). Afrika (Winter) : Sharpé.

Motacilla alba. S. 59. (Mit vielen, aurh Zug- daten). ■ — ■ Steppe am Ala-Kul — -Tundra. Ägypten : Shelley, s. auch Ostafr. S. 259.

Motacilla flava, S. 60—63 Ala-kul bis un- terer Ob — Enthält vielerlei über Subspecies, u. A. cinereocapdla u. melano cepli ala,-

Motacilla melanojie S. 65. Steppengebiete, am Ob u. im Gebirge (Hochaltai bis 6000' hoch). — Afrika : vielerwärts.

Anthus triviális, S. 65. — Altai (bis 5000') Ägypten : Shelley.

Anllius cerrinus, S. 66 — 69. Nur im Nor- den. Ausführlich über Brütezeit, Zug etc. Ägypten : Shelley.

Anthus campestris. S. 70. — Sergiopol. Ägypten : Shelley.

Turdus visdvorus. S. 70. — Dschasil-Kul im Ala-Tau 5000'. Ägypten : Shelley.

Turdus musicus. S. 70. (Slovzoff).

Ägypten : Shelley.

Ob. — Omsk

Turdus pilaris. S. 71. Unterer Ob. — ■ Omsk.

Ägypten : Shelley.

Turdus menda. S. 74. — Omsk (Mus. Slovzoff).

Ägypten: Shelley.

Petrocincla saxatilis. S. 74. — Saissan — Ala-Tau.

Ägypten : Shelley.

Oriolus galhula. S. 75. Kara Irtiscli. Altai. Omsk (Mus. Slovzoff). Ägypten: Shelley.

Muscicapa grisola. S. 75. Saissan. (Omsk : Slovzoff).

Ägypten : Shelley. Ostafr. S. 301.

Muscica])a atricapilla. S. 75. Omsk. (Slov- zoff).

Ägypten : Shelley.

LXXXV

Lanius minor, pag. 77. — Omsk. Saissan- Nor.

Egyiptom : Öhblley.

Lanius collurio, pag. 77. — Altai. Egyiptom: Shelley. Ostafr., pag. 351.

Lanius isabellinus, pag. 77. Bakty, orosz- kinai határ.

Északkel. Afrika.

Corvus frugilegus, pag. 80- — Steppe — Ob (itt szept. 17-én nagy vonuló csapat, 64° é. sz. dél felé).

Egyiptom : Shelley.

Corrus comix, pag. 81. — Ob, északra Obdorsk-ig, délre : Sergiopol, Lepsa. Leg- gyakrabban észlelt madár (sok adat).

Egyiptom : Shelley.

Pica rustica, pag. 85. Úgy látszik, hogy az Ural keleti oldalán még előfordul (tovább keletre P. leucoptera Gould, pag. 85 (sok adat).

Egyiptom : Shelley.

Sturnus rrulgaris, pag. 89 — Jalutorowsk és Omsk (valódi vulgaris) ; tovább keletre

St. PoLTORATZKYI-FlNSCH.

Egyiptom : Shelley.

Pastor roseus, pag. 92. Tarbagatai hegység (és másutt délre) — Omsk (Slovzoff). Egyiptom : Shelley.

Fringilla cnelehs, pag 93. Jalutorowsk (Apr. 13. nagy d d csapatok). Egyiptom : Shelley.

Carduelis elegáns, pag. 93. Jalutorowsk (Apr. 13). Omsk (Slovzoff). Egyiptom : Shelley.

Passer domesticus, pag. 97. Ala-Kul steppe. Ob ; Bereozokf : csak nyáron. Sok adat : el- terjedés, vonulás.

Egyiptom : Shelley.

Passer montanus, pag. 99. Mint előbbi ; Északon : nyári vendég. Egyiptom : Shelley.

Emberiza miliaria, pag. 102. Omsk (Slov- zoff).

Egyiptom : Shelley.

Emheriza hortulana, pag. 102. — Sergiopol Omsk, Slovzoff. Egyiptom: Shelley.

Lanius minor. S. 77. — Omsk. Saissan Nor. Ägypten : Shelley.

Lanius collurio. S. 77. — Altai. Ägypten: Shelley. Ostafr. S. 351.

Lanius isabellinus. S. 77. — Bakty, russ.- chin. Grenze. N.-E.-Afrika.

Corvus frugilegus. S. 80. — Steppe — Ob (hier am 17. Septbr. einen grossen Wander- flug 64° n. Br. südlich ziehend).

Ägypten : Shelley.

Corvus comix. S. 81. — Ob, nördlich bis Obdorsk, ebenso weit nach Süden : Sergiopol, Lepsa. Häufigst beobachteter Vogel. (Viele Daten).

Ägypten: Shelley.

Pica rustica. S. 85. Wie es scheint noch auf der Ostseite des Ural (weiter östlich P. leucoptera Gould. S. 85. (zahlreiche Daten).

Ägypten : Shelley.

Stumus vulgaris. S. 89. — Jalutorowsk u. Omsk (echte vulgaris) ; weiter östlich St.

POLTORATZKYI, FiNSCH.

Ägypten : Shelley.

Pastor roseus S. 92. Tarbagatai Geb. (u. andere südl. Lokalit.) — Omsk (Slovzoff). Ägypten : Shelley.

Fringilla coelebs. S. 93. — Jalutorowsk. (13. April grosse Züge von d f). Ägypten : Shelley.

Carduelis elegáns. S. 93. Jalutorowsk (13. April) Omsk (Slovzoff). Ägypten : Shelley.

Passer domesticus. S. 97. — Step|)e am Ala-Kul. — Ob; in Bereozoff nur Sommer vogel. Viele Daten: Verbreitung, Zug.

Ägypten : Shelley.

Passer montanus. S. 99. — Wie vorher; im Norden nur Sommergast. Ägypten : Shelley.

Emheriza miliaria. S. 102. — Omsk (Slov- zoff).

Ägypten : Shelley.

Emheriza hortulana. S. 102. — Sergiopol. Omsk : Slovzoff. Ägypten : Shelley.

LXXXVI

Alauda arvensis, pag. 109. — Bakty, Tur- kestan Omsk (Slovzoff). Egyiptom : Shelley.

Alauda brachi/dactyla, pag. 110. — Sergiopol. Egyiptom : Shelley.

Alauda calandra, pag. 111. Ala-Kiil és Tarbagatai.

Egyiptom : Shelley.

Jynx torquilla,]>ag. 116. — Omsk(SLOvzoKK). Egyiptom : Shelley.

Cnculiis canorus, pag. 116. Sok adat, Máj. 7. Sergiopol Jim. 5: Dél-Altai. .Jan. 9: Marka- Kul: 5000'. Jul. 13. Obdorsk fölött (Ob).

Cofurnix communis, pag. 129. Délen (több helyen). Az alsó Ob mentén nincs.

Otis tarda, pag. 129. Steppe: Omsk, Sais- san Nor etc

Otis tetrax, pag. 130. — Omsk-steppén Ala-Kul-ig.

Rövidség okáért a következő, részben mesz- sze elterjedt fajoknál csak „Finsch: West- Sibirien" és FrascH u. Hartlaub „Vögel Ost- afrikas' cz. munkákra utalok.

Oedicnemus scolopax Vanellus eristatus Chettusia gregaria Squatarola helvetica Charadrius pluvialis „ morinellus

„ hiaticula

„ fluviatilis

„ littoralis

Strepsilas interpres Glareola melanoptera '

„ pratincola Haeniatopus ostralegus Grus cinerea

» virgo Ardea cinerea

„ alba Ciconia nigra*

FiNSCH

Ny.-Szib pag.

130 130 131 131 131 132 133 133 134 134 134 134 134 135 136 136 136 136

Finsch és Hartl

K.-Afr.

pag.

619 Afrika

644 Afrika

657 659 652' 652 633 630 665 Afrika 672 678 683 719

Alauda arvensis. S. 109. — Bakty, Turkes- tan. Omsk (Slovzokk). Ägypten : Shelley.

Alauda hrachydaclyla. S. 110. — Sergiopol. Ägypten : Shelley.

Alauda calandra. S. Tarbagatai.

Ägypten : Shelley.

ill. — Ala-Kui und

Jynx torquilla. S. 116. Ägypten : Shelley.

Omsk (Slovzokk).

' Délafrikában költ.

- Délafrikában költ. iVekbeaux) Ciconia alba-t Ny. Szibériában nem észleltem.

Cuculus canorus. S. 116. Hier viele Daten : 7. Mai : Sergiopol ; 5. Juni : Süd-Altai ; 9. Juni: Marka-Kul: 5000'; 13 Juli: oberhalb Obdorsk (Ob).

Cnturnix communis. S. 129. — Im Süden (mehrere Lokalitäten). Nicht am unteren Ob.

Otis tarda. S. 129. — Steppe : Omsk ; Saissan Nor, Tarbagatai.

Otis tetrax. S. 130. — Steppe von Omsk bis zum Ala-kul.

Der kürze wegen wird für die folgenden zum Teil sehr weit verbreiteten Arten nur auf „Finsch: West-Sibirien" u. „Finsch u. Hartlaub: Vögel Ostafrikas" verwiesen.

Finsch Finsch u. Hartl W.-Sibir. Ostafr.

Seite Seite

Oedicnemus seolopax 130 619

Vanellus cristatus 130 Afrika

Chettusia gregaria 131 „

Squatarola helvetica 131 644

Charadrius pluvialis 131 Afrika

„ morinellus 132 „

hiaticula 133 657

„ fluviatilis 133 659

littoralis 134 652

Strepsilas interpres 134 652

Glareola melanoptera^ 134 633

pratincola 134 630

Haeniatopus ostralegus 134 665

Grus cinerea 135 Afrika

„ virgo 136 672

Ardea cinerea 136 678

„ alba 136 683

Ciconia nigra- 136 719

' Brütet in Südafrika.

* In Südafrika nistend (Verreaux) Ciconia alba nicht von mir in W.-Sibir. beobachtet.

					LXXXVH
	FlNSCH	riNscH ós Hartl	FiNSCH	FiNSCH U. ÜARTr,
	Ny.-Szib.	K.-Afr.	W	.-Sibir	Ostafr.
	pag.	pag.		Seite	Seite
Platiilca leucorodia	137	715	Platalea leucorodia	137	715
Il)is talciiiellus	137	730	Ibis falcinellus	137	730
Nuiiienius anjuatiis	137	736	Nunienius arquatns	137	736
Limosa aegocejìliala	137	Afrika	Limosa aegocepliahi	137	Afrika
Terekia cinerea	137	t»	Terekia cinerea	137	»
Maciietes ])ugiiax	138	V	Maciietes pugnax	138
Totanus canescens	138	705	Totanus canescens	138	705
stagnatilis	138	Afrika	stagnatilis	138	Afrika
fuscus	138	748	„ fuscus	138	748
calidris	138	Afrika	,, calidris	138	Afrika
glareola	138	750	glareola	138	750
Actitis hypoleucus	139	752	Actitis hypoleucus	139	752
Recurvirostra avocetta	13!)	755	Recurvirostra avocetta	139	755
Tringa canutus	139	Afrika	Tringa canutus	139	Afrika
subarcuata	139	761	subarcuata	139	761
alpina	139	758	alpina	139	758
minuta	139	784	„ minuta	139	784
Temminclíi	140	Afrika	T emmincki	140	Afrika
Calidris arenaria	141	767	Calidris arenaria	141	767
Himantopns autiiuinalis	141	Afrika	Ilimantopus autumnaiis	141	Afrika
Hcolopax rusticola	141	«	Scolopax rusticola	141	'Î
Galiinago major	142		Galiinago major	142	„
scolo|jacina	142	771	„ scolopacina	142	771
gallinula	142	Afrika	, gallinula	142	Afrika
Phalaropushyperboreus	, 142	n	Phalaropus hyperboreus	142	,j
Crex pratensis	143	■Î	Crex pratensis	143	')
Ortygometra porzana	143	„	Ortygometra porzana	143	n
Gallinula chloropus	143	„	Gallinula ciiloropus	143	V
Fulica atra	143	n	Fulica atra	143	»
Cygnus musicus	143	»	Cygnus musicus	143	1)
Anser albifrons	148	Egyiptom	Anser albifrons	148	Ägypten
Casarca rutila	149	Afrika	Casarca rutila	149	Afrika
Vulpanser tadorna	149	„	Vulpanser tadorna	149	»
Callichen rufina	149	„	Callichen rufina	149
Anas bosclias	150	„	Anas boschas	150	„
„ streperà	150	„	„ streperà	150	n
clypeata	150	M	^ clypeata	150	í)
acuta	150	V	„ acuta	150	„
„ penelope	151	"Î	,, penelope	151	,j
Querquedula crecca	151	„	Querquedula crecca	151	y
,, circia	151	n	circia	151	»
Fuligula ferina	151	M	Fuligula ferina	151	»
nyroca	151	»t	nyroca	151	„
„ marila	152	n	marila	152	')
eristata	152	»	eristata	152	^
P>isniatura leucoceph.	153	„	Erismatura leucocep.	153	M
Oedemia fnsca	153	Egyiptom	Oedemia fusca	153	Ägypten
Podiceps eristatus	155	Afrika	Podiceps eristatus	155	Afrika
„ auritus	156	»	„ auritus	156	»

LXXXVIII

	FlNSCH	FiNSCH és Hartl		FiNSCH	FiNSCH u. Hartl
	Ny.-Szib	K.-Afr.		Ny.-Szib	K.-Afr.
	pas-	pag.		pag.	pag.
Larus argentatus	1GÜ	Afrika	Larus argentatus	160	Afrika
„ canus	161	»»	„ canus	161	n
„ ichthyaetus	162	Egyiptom	ichthyaetus	162	Ägypten
„ ridibuiuliis	162	Afriiía	„ ridibundus	162	Afrika
„ miniitus	164	„	„ minutus	164	„
Sterna fluviatilis	166	n	Sterna fluviatilis	166	n
„ macron ra	167	îï	„ niacroura	167	y>
Hydrochelidon nigra	168	«	Hydroclielidon nigra	168	7)
, leucoptera 168	yj	, leucoptera 168	„
Phalacrocorax carbo	168	844	Phalacrocorax carbo	168	844
Pelecanus onocrotalus	168	844	Pelecanus onocrotalus	168	848
crispus	168	Afrika	„ crispus	168	Afrika

A madárvonulás Magyarországon az 1908. év tavaszán.

A Magyar kir. Ornith.KözpontXV. évi jelentése.

Földolgozta Schenk Jakab, a M. kir. 0. K. adjunktusa.

Tizenöt esztendő folyt le azóta, hogy Her.m.\n Ottó életre keltette hazánkban a madár- vonulás megfigyelését végző állandó hálóza- tot, hogy annak működése révén egyrészt meg- ismerhessük Magyarországnak eladdig jófor- mán ismeretlen madárvonulási viszonyait, másrészt pedig a madártan iránt való érdek- lődés fölkeltésével megteremtse a további fejlődés alapját. Nem czélom itt ismertetni azt, hogy milyen okok és körülmények hoz- ták létre ezt a szervezetet s milyen eredmé- nyek fűződnek eddigi működéséhez — utalok erre nézve Herman Ottó idevágó értekezésére : „ Visszapillantás a Magyar Ornithologiai Köz- pont tíz esztendős működésére" (Aquila X. 1903, pag. 1) — hanem mindössze csak néhány statisztikai adattal akarom a tizenöt esztendős fejlődési menetet valamelyest megvilágitani.

A rendszeres megfigyelés 1894 tavaszán kezdődött hazánk akkori ornithologiai gárdája részéről s 1894 őszén munkában állottak a ni. kir. Erdöhatóságok is, úgy hogy 1895 tavaszán már teljesen szervezve volt az a megfigyelő hálózat, a mely jelenleg is működik.

Az alapvető szervezeten azóta csak annyi változás történt, a mennyit az intézet foko- zatos fejlődése idézett elő : a megfigyelők száma folytonosan nagyobb lett, a m. kir. Erdőhatóságok is mindig több és több fajra és állomásra terjesztették ki működésüket. A rendes és privát megfigyelők száma 1894-ben 32 volt, 1908-ban pedig 130; a megfigyelő állomások száma 1895-ben 346 volt, 1908-ban pedig már 1286 ; a füsti fecskére, tehát a legjobban megfigyelt fajra vonatkozó ada- tok száma 1895-ben 278 volt, 1908-ban pecUg 942-re emelkedett. Az összes tavaszi meg- figyelések száma 1895-ben még alig haladta meg az 1000-et, 1908-ban pedig már meg- közelítette a 12.000et. Ezek a számszerű ada- Aquila XVI.

Der Vogelzug in Ungarn im Früh- jahre 1908.

XV. Jahresbericht der königl. ü. 0. C.

Bearbeitet von Jakob Schenk, Adjunkt der königl. U. 0. C.

Fünfzehn Jahre sind seitdem verflossen, dass Otto Herman das ständige Beobachtungs- netz Ungarns ins Leben rief, um durch dessen Tätigkeit einerseits die bis dahin fast unbe- kannten Zugsverhältnisse Ungarns zu klären, anderseits durch das Erwecken des Interesses für die Ornithologie die Grundlagen zur wei- teren Entwickelung zu legen. Ich bezwecke hier nicht, anzuführen, welche Ursachen und Umstände diese Organisation hervorriefen, und welche Resultate sich bisher aus der Tätigkeit derselben ergaben — ich verweise diesbezüglich auf die Abhandlung von Otto Herman: „Ein Blick auf die zehnjährige Tiiätig- keit der Ungar. Ornithologischen Centrale" (Aquila X. 1903, p. 1.), sondern ich möchte nur durch das Anführen von einigen stati- stischen Daten den fünfzehnjährigen Entwicke- lungsgang einigermassen beleuchten.

Im Frühjahre 1894 begann die systema- tische Beobachtung seitens der damaligen ornithologischen Garde Ungarns, und im Herbste 1894 waren auch die königl. ung. Forstbehörden schon in Tätigkeit, so dass im Frühjahre 1895 das Beobachtungsnetz, wel- ches auch heute noch besteht, schon voU- ständig organisiert war.

Diese grundlegende Organisation erlitt seit- dem nur solche Veränderungen, welche durch die stetig fortschreitende Entwickelung des Institutes hervorgerufen wurden: die Anzahl der Beobachter wurde fortwährend grösser, und breiteten auch die königl. ung. Forst- behörden ihre Tätigkeit auf immer mehr Arten und Stationen aus. Im Jahre 1894 betrug die Anzahl der ständigen und privaten Beobachter 32, im Jahre 1908 jedoch 130 ; im Jahre 1895 war die Anzahl der Beobachtungsstatio- nen 346, im Jahre 1908 aber schon 1286; im Jahre 1895 betrug die Anzahl der Beobach- tungen über die Rauchschwalbe, d. i. über die am meisten beobachtete Art, 278, im Jahre 1908 erhöhte sich dieselbe auf 942. Im Jahre

tok világos képét adják annak a fejlődésnek, a melyen a magyar megfigyelő hálózat 15 év folyamán átment.

Ez a nagyarányú fejlődés egyrészt a meg- figyelők és a m. kir. Erdöhatóságok kitartó és buzgó közreműködésének eredménye, más- részt pedig annak az eljárásnak a következ- ménye, melyet az intézet már kezdetben követett, annak t. i., hogy a beszolgáltatott vonulási anyagot mindig földolyozta, az ered- ményekről a megfigyelőket értesítette s evvel meggyőzte őket arról, hogy működésükkel tényleg hasznos szolgálatot tesznek a magyar tudománynak. Főként ennek köszönhető az az örvendetes tény, hogy a magyar megfigyelő hálózat folytonosan fejlődött s tizenöt esztendő alatt oly méreteket ért el, a minőket eddig- elé egyetlen egy madár-megfigyelő hálózat se tudott elérni.

A fejlesztés munkája befejeztetvén, a leg- nagyobb súlyt arra kell fektetnünk, hogy a megfigyelőhálózatot a jelenlegi keretekben fönntartsuk és minél szélesebb körű működé- sét továbbra is biztosítsuk. Ebből a czélból már 1905-ben bejelentő-íreket osztottunk szét a megfigyelők között, a melyek egyúttal meg- figyelési utasítást is tartalmaztak. Az első próba bejelentő-ívekből szerzett tanulságok alapján az idén újabb bejelentő-ív került szétosztásra. Ez a bejelentő-ív egyelőre még annyiban nem végleges, hogy nem tartal- mazza valamennyi megfigyelendő fajnak a színes képét. Minthogy tervbe van véve az összes hazai madaraknak színes képekben való közreadása, már a legközelebbi időben módunk lesz arra, hogy az összes megfigye- lésre ajánlott madárfajok színes képeivel is elláthatjuk a bejelentő-íveket. A jelenlegi ideiglenes bejelentön 14 madárfaj van kép- ben bemutatva, és pedig 9 fekete, 5 pedig

1895 überschritt die Gesamtsumme der Hc- obachtungsdatcn im Frühjahre kaum 1000, im Jahre 1908 aber erreichte dieselbe fast 12.000. Die Zahlenwerte ergeben ein klares Bild über die Entwickehing des ungarischen Beoljachtungsnetzes im Laufe von 15 Jahren.

Diese grosse Entwickehing ist einerseits eine Folge der ausdauernden und eifrigen Tätigkeit unserer Beol)achter und der königl. ung. Forstbehörden, anderseits eine Folge des vom Institute gleich vom Beginne an konse- quent durchgeführten \'orgehens, dass näm- lich das eingesandte Zugsmuteriule immer bearbeitet wurde, wodurch die Beobachter von den Eesultaten Kenntnis nehmen konnten, und dadurch die Überzeugung gewannen, dass sie der ungarischen Wissenschaft durch ihre Mitwirkung tatsächlich nützliche Dienste erwei- sen. Hauptsächlich diesem Vorgehen ist die erfreuliche Tatsache zu verdanken, dass sich das ungarische Beobachtungsnetz fortwährend weiter entwickelte, und während 15 Jahren solche Dimensionen erreichte, welche bisher von keinem anderen Beobachtungsnetze erreicht werden konnten.

Nach Beendigung der im Interesse der Ent- wickehing des Beobachtungsnetzes geführten Arbeiten musste das Hauptgewicht auf die Aufrechterhaltung des Beobachtuiigsnetzes in dem derzeitigen Zustande gelegt werden, damit dessen Tätigkeit in je weiteren Kreisen gesi- chert bleibe. Zu diesem Zwecke wurden schon im Jahre 1905 Eintragslisteii an die Beobach- ter verteilt, welche zugleich auch Instruktionen zur Beobachtung enthielten. Auf Grund der Erfahrungen, welche mit diesen Probe-Ein- tragslisten gemacht wurden, gelangte heuer eine neue Eintragsliste zur Verteilung. Die Form derselben ist jedoch noch nicht end- gültig, indem darin noch nicht sämtliche farbige Abbildungen der zu beobachtenden Arten enthalten sind. ludem die Herausgabe der farbigen Abbildungen aller ungarischen Vögel beschlossen ist, so werden wir schon in nächster Zeit in der Lage sein die Ein- tragsliste mit den farbigen Abbildungen aller jener Vogelarten zu versehen, welche zur Beobachtung anempfohlen sind. In der jetzi- gen vorläufigen Eintragsliste sind die Abbil- dungen von 14 Arten gegeben, und zwar 9 in schwarzen, 5 in farbigen Bildern; erstere geben wir auf der I. Tafel, letztere auf der

AQUILA. TOM. XVI. 1909.

TAB. I.

FÜSTI FECSKE RAUCHSCHWALBE

viík

ï\

>K

''■"^^Jíi^

HAZI FECSKE HAUSSCHWALBE

PARTI FECSKE UFERSCHWALBE

SARLOS FECSKE

MAUERSEGLER

CSIL-CSAL FÜZIKE WEIDENLAUBSÄNGER

NYAKTEKERCS WENDEHALS

ÖRVÖS LÉGYKAPÓ HALSBANDFLIEGENSCHNÄPPER

KERTI ROZSDAFARKÚ GARTENROTSCHWANZ

HAZI ROZSDAFARKÚ HAUSROTSCHWANZ

AQUILA TOM. XVI 1909.

TAB.

7aT

SÁRGA RIGO PIROL

KÖVl RIGO STEINRÖTEL

FEHÉR BARÁZDABILLEGET(3 HEGYI RILLEGÉNY SÁRGA BILLEGÉNY

WEISSE BACHSTELZE GEBIRGS BACHSTELZ E GELBE BACHSTELZE

szines ábrában ; előbbieket az !.. utóbbiakat a II. táblán mutatjuk be. A bejelentő-iv egyik lapján vannak a megfigyelések bevezetésére szánt rovatok, míg másik lapja a niegiigye- lési utasítást tartalmazza.

Az első lap szövege a következő :

^Jelentrs a ronuló madarak megérkezéséről 19 tavaszán.

A megfigyelő neve

A megfigyelési állomás neve.

Megjegyzés a megfigyelő állomásra nézve. Megfigyelési állomásnak általában a meg- figyelő állandó tartózkodási helye — község, községtől távol levő erdészlak vagy erdőőri lak, telep, puszta stb — veendő, és pedig mindaddig, a mig a megfigyelés helye az állandó tartózkodási helytől nincs messzebbre liat kilométernél vagy a niagassági fekvés különbsége nem nagyobb 800 méternél. Ezen a körön tiil eső megfigyeléseknél a hely külön megnevezendő, de az ilyen esetekben is lehe- tőleg a legközelebbi helységet, nem pedig erdőrészt, hegycsúcsot, patakvölgyet, stb., ajánlatos megadni".

Ezután következnek a megfigyelések be- vezetésére szánt rovatok, a melyek a 4. lapon vannak föltüntetve.

A bejelentő másik lapjának szövege a következő :

„Megfigyelési utasítás.

A jelentés csakis olyan fajokról szóljon, a melyeket a megfigyelő biztosan ismer, és a megfigyelés alkalmával biztosan föl tudott ismerni.

.Az egyes fajok első megérkezésének vagy megszólalásának napja legalább megközelitő pontossággal legyen megállapitva, s ezért a megfigyelési területet legalább minden máso- dik vagy harmadik napon kell bejárni.

Kétes vagy bizonytalan adatok mellőzendők.

k magyar kir. Erdőhatóságokra nézve a magyar Uir. földmivelésügyi miniszteri 1897.

II. Tafel. Auf der ersten Seite der Eiutrags- liste befinden sich die zum Eintragen der Beobachtungen bestimmten Rubriken, während die zweite Seite die Beobachtungsinstruktion enthält.

Der Text der ersten Seite ist folgenilcr:

„Bericht über die Ankunft der Zugvögel im Frühjahre 19.--.

Name des Beobachters

Name der Beobachtiiugsstation

Bemerkung hezüglich der Benbachtun g ssta- tion. Als Beobachtungsstation gilt im allgemei- nen der ständige Aufenthaltsort, — Gemeinde, von der Gemeinde entfernt liegendes Förster- oder For.-^twart-Haus, Kolonie, Puszta u. s. w. — des Beobachters, und zwar solange der Ort der Beobachtung nicht weiter als 6 Kilo- meter vom ständigen Aufenthaltsorte entfernt ist, oder die Differenz in der Höhenlage nicht mehr als 300 Meter l)eträgt. Bei solchen Be- obachtungen, welche ausser diesem Kreise gemacht werden, niuss der Beobachtungs- punkt besonders angegeben werden, doch ist es zweckmässig auch in solchen Fällen die nächstliegende Gemeinde als Beobachtungsort anzugeben, nicht aber einen Waldteil, eine Bergkuppe, ein Bachtal u. s. w."

Es folgen demnach die zum Eitragen der Beobachtungen bestimmten Kubriken. welche auf Seite 4. ersichtlich sind.

Der Text der zweiten Seite ist folgender:

„Beobachtungs- Instruktion.

Der Beobachtungsl)ericht soll nur solche Arten enthalten, welche der Beobachter genau kennt, und bei der Beobachtung bestimmt erkennen konnte.

Der Zeitpunkt der ersten Ankunft oder des ersten Piufes muss wenigstens mit annähern- der Genauigkeit bestimmt werden, weshalb das Beobachtungsgebiet wenigstens jeden zweiten oder dritten Tag durchgangen werden niuss.

Zweifelhafte oder ungenaue Daten sind ausser Acht zu lassen.

Die königl. ung. Forsthehörden sind laut Verordnung Nr. 58.991/1—3 vom .Jahre 1897

1*

A madárfaj neve — Namen der Vogelart	Megligyeiendö Zu beobachten ist	Hónap Monat	lag	.Musyegyzi-sc^k Anmerkungen
Füsti fecske vagy villásfarkú fecske ^ Rauch- schwalbe	Első — Erste
Mikor jött a fészekhez — An- kunft an das Nest			Szlin Anialil	Von. Irin» Zugsrichl.
Fehér gólya — Weisser Storch •	Elsők — Die Ersten
Későbbi átvonulok — Spätere Durchzügler
» » »
» » w
n » »
Mikor jött a fészekhez — An- kunft an das Nest		■
Kakuk — Kukuk	Mikor szólalt meg az első — Erster Ruf
Erdei szalonka — Waldschnepfe	Első — Erste
Mikor jött a fészekhez — An- siedlung
Fehér barázdabillegető — Weisse Bachstelze	Első — Erste
Hegyi billegény — Gebirgsstelze	» »
Sárga billegény — Gelbe Bachstelze	» »
Mezei pacsirta — Feldlerche	Mikor jött V. szólalt meg az első Erste Ankunft oder erster Ruf
Kék galamb — Hohltaube	# n » »
Örvös galamb — Ringeltaube	» n »
Vadgerle — Turteltaube	UVV
Seregély (néha költ mesterséges fészekodvak- ban) — Star (brütet manchmal in künst- lichen Nisthöhlen)	Elsö — Erste
Házi vagy molnárfecske — Haussehwalbe	„ n
Mikor jött a fészekhez — An- kunft an das Nest
Szürke gém — Graureiher	Első — Erste
Mikor jött a fészektelephez — Besiedelung der Nestkolonie			S2äni Anzahl	Von. iräny Zugsrichl.
Daru — Kranich	Elsők — Die Ersten
Későbbi átvonulok — Spätere Durchzügler
M Jl W
Bibicü — Kiebitz	Első — Erster
Csil-csal füzike — Weidenlaubsänger	Mikor szólt az elsö — Erster Ruf
Búbos banka — Wiedehopf	Mikor jött vagy szólt az első — Erste Ankunft oder erster Ruf
Fülemile — Nachtigall	^ n n
Fürj — Wachtel	11 -) "
Haris — Wiesenschnarrer	nun
Sárga rigó vagy Arany málinkó — Pirol	n n n
Kék csóka — Mandelkrähe	Elsö — Erste
MestersÓRes fészek- odvakbaii is költő vonulúmadarak Solche Arten, welche auch in künstlichen Nisthitlilen brüten	Nyaktekercs — Wendehals	» «
Örvös légykapó — Halsband- Fliegenschnäpper	» »
Kerti rozsdafarkú — Garten- rotschwanz	„
Házi rozsdafarkú — Haus- rotschwanz	W "
'S < ^ i	Kövi rigó — Steinrötel	» w
Örvös rigó — Ringdrossel	n t
Sarlós fecske — Mauersegler	.
Parti fecske — Uferschwalbe	» »
			;
					1

évi 58.991/1 — 3. számú rendelet értelmében csakis a füsti fecske és ;i fehi'r yólya meg- figyelése kötelező ; az eddigi eredmények továbbfejlesztése érdekében- azonban nagyon kívánatos, hogy ezeken kívül minél többen figyeljék meg a kaknk, erdei szalonka és fehér harázdahillegetö vonulását.

Ezek mellett összeállítottuk még azoknak a madárfajoknak a névjegyzékét, a melyeket a m. kir Erdöhatóságok eddigelé is igen széles körben szoktak megfigyelni, s kérjük mindazokat, à kikm-k hajlamuk és alkalmuk van, hogy ezentúl is figyeljék meg azokat, vagy azoknak egy részét.

Kívánatos, hogy a megfigyelő állomások év- ről-évre lehetőleg ugyanazok maradjanak, s hogy az egyes állomásokon évről-évre lehető- leg ugyanazokat a fajokat figyeljék meg. ily módon kapjuk a hosszú, meg nem szakított adatsorozatokat, a melyekre a madárvonulás kérdésének megoldásához föltétlenül szüksé- günk van.

Ez a bejelentő-iv legkésőbb június 30-ig küldendő vissza.

A megfigyelési utasítás második részeként még rövid útmutatást adunk néhány madár- faj könnyel)b fölismerésére, nevezetesen a rokon, hasonló, vagy liasonló nevű fajok biz- tos meghatározására.

A füsti fecske (villásfarkú fecske) és házi fecske (molnár fecske) különbségeit a mellé- kelt két ábra mutatja. Legkönnyebb a két fajt a fészeknél megismerni, mert a füsti fecske fészke szélesszájú, mig a házi fecske fészkén csak akkora kerek nyílás van, a melyen a madár éppen befér. Ezeken kívül még két faja van a fecskéknek : a ■parti fecske, melynek háta fénytelen földesbarna, s a mely telepesen fészkel meredek partoldalak lyukaiban, továbbá a sarlós fecske, a mely a legnagyobb közöttük, s tornyokban, vár- romokban fészkel, főleg hazánk északi részei- ben. A sarlós fecskék rendesen kisebb csapa- tokban járnak, a melyek sűrűn hallatott éles „sri-sri-sri" szavukról könnyen felismerhetők.

Könnyen megfigyelhető csoportot alkotnak a hillegetöfélék, de az avatlan éppen olyan

nur zur Beobachtung der h'anrhschicnlhc und des imsscHÄon/ies verpflichtet; behufs Weiter- entwickelung der bisherigen Resultate ist es jedoch sehr wünschenswert, dass auch der Zug des Kukuks, der Waldsclmepfe und weissen Bachstelze in je grösserem Kreise beobachtet werde.

Ausser diesen geben wir die Liste derjeni- gen Arten, welclie von den königl. ung. Forst- behörden auch schon bisher in weiteren Kreisen beol)achtet wurden, und bitten wir diejenigen, welche Hang und Gelegenheit dazu haben, auch diese oder einen Teil derselben zu be- obachten.

Es ist zu wünschen, dass die Beobachtungs- stationen von Jahr zu Jahr womöglich immer dieselben bleiben, und dass an den einzel- nen Stationen womöglich immer dieselben Arten beobachtet werden. Auf diese Weise werden die langen ununterbrochenen Daten- serien erhalten, welche zur Lösung des Vogel- zugsproblems unbedingt notwendig sind.

Diese Eintragsliste ist bis 30. Juni zurück- zusenden.

Als zweiten Teil der Beobachtungs-Instruk- tion geben wir noch eine kurze Anleitung zur leichteren Bestimmung einiger Vogelarten, namentlich zur sicheren Unterscheidung von verwandten, ähnlichen oder ähnlich benannten Arten.

Den Unterschied zwischen der Bauch- und MeJdschwidbe zeigen die beigegebenen Abbil- dungen. Am sichersten können diese beiden Arten am Neste erkannt werden, indem das Nest der Rauchschwalbe einen weiten Eingang besitzt, während am Neste der Mehlschwalbe nur ein kleines Flugloch vorhanden ist, durch welches der Vogel gerade noch einschlüpfen kann. Ausser diesen kommen noch zwei Schwalbenarten bei uns vor: die Ufcrschivalhe, deren Rücken glanzlos erdbraun ist, und welche in den Löchern von Steilwänden kolonieweise nistet, und der Manerser/ler, wel- cher grösser ist als die angeführten Arten, und in Türmen und Burgruinen nistet, haupt- sächlich in dem nördlichen Teile des Landes. Die Mauersegler fliegen gewöhnlich in klei- neren Flügen, welche durch ihr oftmal wie- derholtes schrilles „schrie-schrie-schrie" leicht zu erkennen sind.

Eine leiclit zu beobachtende Gruppe bilden die Bachstelzen, doch können die beiden gel-

6

könnyen össze is tévesztheti a két sárgaszínű billegényt. Ennek elkerülése czéljáb<il a mellék- letben színes ábrán adjuk mind a három fajt. A fökülönbségek a két sárga színű billegény között a következők. A hegyi hillegény hím- jének torka fekete, hangja, testalkata és egész viselkedése hasonlít a fehér barázdabillegetőé- hez, fészkelési területe a hegyvidék ; a sárga billegető torka rilágos színű, hangja kéttagú éles „ezi-i", farka észrevehetőleg kurtább, nnnt a két másik fajé, fészkelési területe az Alföld és alacsonyabb dombos vidék.

A csil-csal füzike. Az eddigi jelentések alap- ján valószínű, hogy igen jellemző hangját többen összetévesztették a szénczinege „kis czipő, kis czipő" tavaszi szólamával. A ..csil- csal" vagy „csilp-csalp" szótagok, a melyeket kora tavasztól késő őszig szokott hallatni, egész híven adják vissza madarunk hangját, úgy hogy erről némi figyelem mellett köny- nyen és biztosan felismerhető.

Az eddigi jeleutésekből kiderült, hogy oly vidékeken, a hol a sárga rigó már nem, vagy csak ritkán fordul elő, ott egyes szőkerigó fajokat figyelnek meg helyette. Ennek el- kerülése czéljából a mellékletben adjuk a színes képét, melynek alapján biztosan föl- ismerhető. Ugyancsak színes képét adjuk a köci rigó-nak, a mely hazánk sziklás vidékein fészkel, jórészt ott, a hol a sárga rigó már nem fordul elő, hogy azok, a kiknek esetleg alkalmuk vau ennek a szép, de nagyon kevéssé megfigyelt fajnak a megfigyelésére, hirt adhassanak róla. Ugyancsak ajánlhatjuk az örvös rigó megfigyelését, mely nagyjában hasonlít a fekete rigóhoz, de mellén fehér örve van. A sokszor áttelelő fekete rigó is alkalmas a megfigyelésre, de a többi rigófaj megkülönböztetése már kissé nehezebb, a miért is azok megfigyelését csakis a szak- avatottaknak ajánlhatjuk.

Végül adjuk a mesterséges fészekodvakban is fészkelő nyaktekercs, örvös légykapó., kerti

ben Bachstelzen ohne genauere Kenni nis leicht verwechselt werden. Um diesem vor- zubeugen, geben wir in der Beilage die far- bigen Abbildungen aller drei Arten. Die haupt- sächlichsten Unterschiede zwischen den zwei gelbgefärbten Bachstelzen sind folgende : die Kehle der Gebinisbachstelze ist beim Männchen schwarz; die Stimme, Gestalt und das ganze Gebahren sind ähnlich wie bei der weissen Bachstelze, das Brutgebiet ist dasGebirgsland; die Kehle der gelben Bachstelze ist licht- färbig, die Stimme ist ein zweisilbiges schar- fes „zi-i", der Schwanz ist merklich kürzer als bei den beiden anderen Arten. Brutgeljiet ist die Tiefebene und das niedrigere Hügel- land.

Der Weidenlaubsänger. Laut den bisherigen Berichten ist es wahrscheinli-.h, dass der charakteristische Gesang dieser Art öfters mit dem Paarungsrufe der Kohlmeise verwechselt wurde. Die Silben „zilp-zalp", welche vom Frühjahre an bis spät in den Herbst zu hören sind, geben den Gesang des Vogels ganz getreu zurück, so dass man denselben bei einiger Sorgfalt an der Stimme leicht und sicher erkennen kann.

Auf Grund der bisherigen Berichte geht hervor, dass in solchen Gegenden, wo der Pirol nicht mehr, oder doch nur selten vorkommt, statt diesem gewisse lichtfarbige Drosseln beobachtet werden. Um diesem vorzubeugen, geben wir in der Beilage die farbige Abbil- dung des Vogels, nach welcher die ,\rt sicher erkennbar ist. Ausserdem geben wir die farbige Abbildung des Steinrötels, welcher die felsigen Gegenden des Landes bewohnt, hauptsächlich diejenigen, wo der Pirol schon nicht mehr vorkommt; es soll damit Gelegenheit gegeben werden zur Beobachtung dieses schönen, jedoch sehr wenig beobachteten Vogels. Ausserdem kann die Beobachtung der Ringdrossel an- empfohlen werden; dieselbe gleicht im grossen und ganzen der Amsel, hat jedoch auf der Brust ein weisses Schild. Die oft ülierwin- ternde Amsel ist zur Beobachtung ebenfalls geeignet, die Unterscheidung der übrigen Drosseln ist jedoch schon etwas schwieriger, so dass deren Beobachtung nur jenen anem- pfohlen werden kann, welche diesbezügliche Fachkenntnisse besitzen.

Schliesslich geben wir die Abbildung des Wendehalses, Halsband ftiegensciinäppers. Gar-

rozsdafarkú és házi rozsdafnrki'i képeit. Utób- bit különösen felvidéki niefítigyelőinknek ajánl- juk, mert ott fíyiikori, ii házlioz jöii, s igy könnyen és biztosan megfigyelhető".

Remélhető, hogy evvel az új bejelentő ív- vel egyrészt fönntarthatjuk a niegfigyelőháló- zatot mai kiterjedésében, másrészt pedig ki- küszöbölhetjük annak némely hiányait, ligy hogy a jövőben remélhetőleg kevesebb lesz a kiselejtezendő adat. A túlkorai vagy túl- késő, vagy más okokból valószínűtlennek és tévesnek látszó adatokat a középszámok ki- számításánál ugyanis nem vettem tekintetbe. Ezeket a kiselejtezett adatokat cursiv nyomás sal tüntettem föl. A selejtezések megokolását, — miként eildig, úgy most is mellőztem, és pedig főleg helykímélés czéljából, meit ez a megokolás sokszor oly hosszadalmas bizonyító eljárást vonna maga után, a mely egyáltalá- ban nem állana arányban a kérdés jelentő- ségével.

Az adatok közlésében az eddig alkalma zott eljárást követtem. Az adatok elsősorban az öt földrajzi terület szerint lettek csoporto- sítva, s ezek keretén belül ';^, szélességi fokot felölelő zónákba sorolva. A zónákon belül az adatok nyugat-keleti sorrendben következnek egymás után. A zónákat külön nem tüntettem föl, minthogy ismeretük voltaképpen csak a földolgozóra nézve fontos. Az adatoknak ez a földrajzi elrendezése rendkívül hosszadal- mas, de az egyetlen eljárás, a melynek segélyével az egy évre vonatkozó vonulási anyag tanulságai megállapíthatók. Az eljárás azon a föltételen alapul, hogy '/2 szélességi fokra kiterjedő zónán belül az északi széles- ség késleltető hatása még csak igen kis mér- tékben juthat kifejezésre s ennek következ- tében a többi hatás szabadon érvényesüHu-t. A földrajzi területekbe való sorolásnak viszont az az előnye, hogy szabadon érvényesülliet a földrajzi szélesség és hosszúság hatása. A

k'.ii- und Haus- Rof Schwanzes, welche Arien auch ill künslliclien Nisthöhlen hriiteìi. Die letztgenannte Art empfehlen wir besonders den Beobachtern im nördlichen Teile des Landes, indem die .-\rt flort häufig ist, und in das Haus kommt, daher leicht und sicher beobachtet werden kann."

Es ist zu hoft'cii, dass wir mit dieser neuen Eintragsliste das Beobachtungsnetz einerseits im derzeitigen Umfange aufrecht erhalten können, anderseits einige bisherige Mängel desselben l)eheben können, so dass wir in Zukunft hotientlich weniger auszuscheidende Daten erhalten werden. Die allzu frühen oder allzu späten, oder aus anderen Gründen un- wahrscheinlich oder irrtümlich erscheinenden Daten wurden bei der Berechnung der Mit- tel nicht in Betracht gezogen. Die ausge- schiedenen Daten sind durch kursiven Druck hervorgehüben. Die Begründung dieser Elimi- nationen wurde, ebenso wie bisher, auch dies- mal unterlassen, und zwar hauptsächlich wegen Raumersparnis, indem diese Begründungen oftmals eine so langwierige Beweisführung erheischen würden, welche mit der Bedeutung der Frage in keinem Verhältnisse stehen würde.

Die Publikation der Daten geschah in der bisherigen Weise. Die Daten wurden in erster Linie nach den fünf geographischen Gebieten gruppiert, und innerhall) dieser in Zonen eingereiht, welche einen '-/., Breitengrad um- fassen. Innerhalb der Zonen folgen sich die Daten in w-estöstlicher Richtung. Die Zonen wurden nicht bezeichnet, indem die Kenntnis derselben eigentlich nur für den Bearbeiter von "\\'ichtigkeit ist Diese geographische Grup- pierung der Daten ist zwar ein ungemein langwieriges Verfahren, jedoch das einzige, wodurch die Resultate des auf ein Jahr bezughabenden Zugsmateriales bestimmt wer- den können. Das Verfahren beruht auf der Hypothese, dass innerhalb einer Zone, welche einen halben Breitengrad umfasst, die ver- spätende Wirkung der geographischen Breite noch sehr gering ist, so dass sich infolge- dessen andere Einflüsse uubeeinträchtigt gel- tend machen können. Die Gruppierung nacli den geographischen Regionen hat anderseits den Vorteil, dass sich der Einfluss der geogra- phischen Breite und Länge geltend maciién kann. Die geographischen Regionen wurden

8

földrajzi területeket íiz eddig is szokásban volt rövidítésekkel jelöltem.

mit den bislier zeichnet:

üblichen Abkiir/.unircn be-

I.

II. III. IV.

V.

Dunántiili dombvidék. — Hügelland jenseits der Donan. Kis (nyugati) Alföld. — Kleine (westliche) Tiefebene. Nagy Alföld. — Grosse Tiefebene. Keleti hegyvidék. — Ostliche Erhebung.

Északi hegyvidék.

— Nördliche Erhebung.

A fészek vagy fészektelep elfoglalására vonatkozó adatokat eziittal is zárójelben és ,,f" betűvel ellátva az első érkezésre vonat- kozó adat mellé helyeztem. így pl. Ardea cinerea-nä\ a „Febr. 12 (Febr. 24 f.) Csurgó" adatnál „Febr. 12." jelenti az első érkezést, „(Febr. 24 f.)" pedig a fészektelep elfogla- lásának idejét.

A vonulási irányok jelölése ezúttal is az iuternaczionális módon történt : N = észak, S = dél, E = kelet, W = nyugat.

A földolgozás berendezése a köv^etkező : kezdődik az 1908. évi tavaszi vonulás jellem- zésével, s a jobban megfigyelt fajok fölvonu- lásának ismertetésével ; ezt követi a meg- figyelők névsora és az új megfigyelő állomások jegyzéke, valamint ezek földrajzi meghatáro- zásai ; ezután következik a vonulási anyag, az áttelelek jegyzéke, a vonulási naptár, s függelékként a hozzánk beküldött horvát- országi vonulási anyag.

Befejezésül a m. kir. Ornithologiai Központ nevében hálás köszönetet mondok megfigyelő- inknek és a m. kir. Erdőhatóságoknak avval a kéréssel, hogy intézetünknek a magyar tudomány érdekét szolgáló törekvéseit a jövő- ben is avval a kitartással és ügybuzgósággal támogassák, a melyről eddigi évi jelentéseink oly fényes tanúságot szolgáltatnak.

Az egyes vonulási idények jellegét az eddigi megállapítás nyomán úgy határozzuk meg, hogy minden egyes fajnak az illető idényre vonatkozó országos középszámát összehason- lítjuk a történeti, vagyis az összes adatokból

Die auf die Besiedelung des Nestes oder der Nest-Kolonie bezüglichen Daten wurden, wie bisher mit dem Buchstaben „f gekenn- zeichnet und in Parenthese nel)en das Datum des ersten Erscheinens gesetzt. So bedeutet z. B. bei Ärdea cinerea „Febr. 12 (Febr. 24 Î.) Csurgó", der 12. Feber das Datum des ersten Erscheinens, der 24. Feber das Besie- delungsdatum der Kolonie.

Die Bezeichnung der Zugsrichtungen ge- schah wieder nach der internationalen Weise : N = Nord, S = Süd, E = Ost, W = West.

Die innere Einrichtung der Bearbeitung ist folgende: begonnen wird mit der Zugs- charakteristik des Frühjahres 1908 und der Besprechung des Zuges der besser beobach- teten Arten; es folgt dann das Namensverzeich- nis der Beobachter und die Liste der neuen Beobachtungsstationen und deren geographi- sche Positionen; dann folgt das Zugsmate- riale, das Verzeichnis der überwinterten Ar- ten, der Zugskalender, und als Ajihang einige Daten aus Kroatien, welche an unser Institut eingesandt wurden.

Zum Schlüsse sage ich unseren Beobacli- tern und den königl. ung. Forstbehörden im Namen der königl. ung. Ornith. Centrale herzlichsten Dank, und füge die Bitte hinzu, die das Interesse der ungarischen Wissen- schaft betreifenden Bestrebungen unseres Insti- tutes auch in der Zukunft mit der Ausdauer und dem Eifer zu unterstützen, von welchen unsere bisherigen Berichte ein so glänzendes Zeugnis ablegen.

Der Zugscharakter einer Zngsperiode wird nach dem bisherigen Verfahren auf die Weise bestimmt, dass die mittlere Ankunft der ein- zelnen Arten in der betreiFenden Zugsperiode mit dem historischen, d. i. aus sämtlichen

alkotott középszámmal, vájjon korábbi, egyező vagy későbbi-e az érkezés ? Az eredeti meg- állapodás értelmében csakis azokat a közép- számokat hasonlítjuk össze a történeti közép- pel, a melyek legalább 4 adatból lettek ki- számítva. A vonulási na])tárban feltüntetett adatok értelmében

a történeti középnél korábban érkezett 48 faj „ „ középnek megfelelően „ 14 „

,, .. középnél későbben „ 50 „

Ez az eredmény első látszatra a mellett szól, hogy az 1908. évi tavaszi vonulás jel- lege nagyjában normális volt, minthogy a korábban és későbben érkezett fajok száma közelítőleg egyenlő. Ez azonban csak látszat, mert a tény az, hogy 1908 tavaszán a korán — február és márczius hónapokban — érkező fajok általában korábban érkeztek a történeti középnél, míg a későbljen — április, május hónapokban — érkező fajok a normálisnál későbben érkeztek. Az 1908. évi tavaszi vonu- lás jellege tehát nem egységes ; első fele korábbi, másik fele későbbi volt a normális- nál. Ezt az érdekes jelenséget, a mely való- színűleg az időjárás következménye, csak a részletes meteorológiai méltatás világíthatja meg kellőképpen, s ezért utalunk a meteoro- lógiai tárgyalásra.

Az egyes fajok fölvonulásának jellemzése miként eddig, úgy most is, a területi közép- számok alapján történik. így természetesen csak azok a fajok jellemezhetők, a melyekre nézve kellő számú vonulási adatot kaptunk. Minthogy a kevés számú adatból alkotott középszám természetszerűleg kevésbbé meg- bízható, azért minden egyes középszám mel- lett zárójelben feltüntetem, hogy hány adat alapján lett kiszámítva, minthogy ilyen módon tájékoztatást nyerünk a megbízhatóság fokáról.

Az egyes fajok fölvonulásának a területi középszámok segélyével való jellemzése azon a tapasztalati tényen alajiul, hogy azok között Inzonyos állandó, és minden egyes fajra nézve jellemző viszony áll fönn. Rövidség kedvéért az egyes typusokat külön névvel láttuk el ; Aquila XVI.

bisherigen Daten gebildeten Mittel verglichen wird, ob die Ankunft eine frühere oder spä- tere, eventuell entsprechende ist V Laut der ursprünglichen Bestimnuing können nur jene Mittel verglichen werden, welche wenigstens aus 4 Daten berechnet wurden. Laut den Daten des Zugskalenders erschienen im Früh- jahre 1908

früher als das historische Mittel 43 Arten dem historischen Mittel entsprechend 14 „ später als das historische Mittel 50 „

Dieses Resultat scheint auf den ersten Anblick das zu beweisen, dass der Zugscha- rakter im Frühjahre 1908 im allgemeinen normal war, indem die Anzahl der früher und später angekommenen Arten fast gleich ist. Dieses Resultat ist jedoch nur ein scheinbares. Tatsache ist, dass bei den früh — in den Monaten Februar und März — ankommenden Arten das Mittel im allgemeinen ein frühe- res ist, als das historische Mittel, während bei den später — in den Monaten April und Mai — erscheinenden Arten, das Mittel später ist, als das normale Mittel. Der Zugscharakter des Frühjahres 1908 war daiiei nicht ein- heitlich ; die erste Hälfte war früher, die zweite später als die normale Zugszeit. Diese interessante Erscheinung, welche wahrschein- lich eine Folge der Witterung ist, kann nur durch die eingehendere meteorologische Bear- beitung gehörig beleuchtet werden, weshalb auf diese hingewiesen wird.

Die Charakterisierung des Zuges der ein- zelnen Arten geschieht, ebenso wie bisher, auf Grund der Mittel der geographischen Gebiete. Es können daher nur diejenigen Arten behan- delt werden, über welche eine gewisse Anzahl von Daten vorhanden ist. Indem ein aus wenig Daten gebildetes Mittel naturgemäss weniger zuverlässig ist, so wird neben jedem Mittel in Parenthese auch die Anzahl der Daten gegeben, aus welchen das Mittel berech- net wurde, um dadurch einige Orientierung über den Grad der Zuverlässigkeit zu er- halten.

Die Charakterisierung des Zuges der ein- zelnen Arten auf Grund der Regionenmittel beruht auf der Erfahrung, dass unter dens^el- ben ein ständiges und für jede Art charak- teristisches Verhältnis besteht. Der Kürze wegen wurden die sich ergebenden Typen

2

10

iljen van eddij^ három, és pedig Hirundo- typus, Ciconialypus és Motacillatypus. Az egyes fajok idei fölvoaulúsát, hovátartozaiidó- ságiik szerint a megfelelő typus kerctélten fogom jellemezni, és pedig ismétlések elkerü- lése czéljából lehető röviden, minthogy éppen a múlt évi földolgozásban adtam a részletes összehasonlító jellemzést.

Legegyszerűbb, úgynevezett iiorinálU typust alkot a füsti fecske — Hiruiido rustica, L — tavaszi fölvonulása, a mennyiben teljesen a terület klimatikus viszonyaihoz alkalmazkodik. Legkorábbi a nagy Alföld (111), valamivel későbbi a kis Alföld (II) és a Dunántúl (1), ezután következik a keleti hegyvidék (IV), s legkésőbbi az északi hegyvidék (V). A föl- vonulásnak ezt a módját éppen erről a fajról Hirnndotypus-uak neveztük el. A középszámok most vázolt viszonya évek során át változat- lannak bizonyult, s változatlan maradt az idei fölvonulásban is, a mint ez a területi közép- számokból világosan látható :

mit einem Namen verseilen; bisher konniiMi drei solche Typen erkannt werden, und zwar Hiruridotypus, (Jironii)/ijjjns und Moturilla- typus. Der heurige Zug der einzelnen .Arten wird je nach ihrer Zugehörigkeit im Rahmen des betreffenden Zugstypus behandelt werden, und zwar um Wiederliolungen zu vermeiden in möglichster Kür/c, iiulem gerade im vor- jährigen Berichte eine eingehende verglei- chende T'harakteristik gegel)en wurde.

Den einfachsten, sogenannten normah;//, T\pus bildet der Frühjahrszug der Rauch- schwalbe — Hiruiido rustica, L. — welcher genau den klimatischen Verhältnissen des Ge- bietes angepasst ist. Das früheste Gebiet ist die grosse Tiefebene (111;, etwas später ist die kleine Tiefebene (II), und das Hügelland jenseits der Donau (1), dann folgt die östliche Erhebung (IV) und als spätestes Gebiet die nördliche Erhebung (V). Diese Art und Weise des Zuges wurde gerade von dieser Art Hi- nmdotypus genannt. Das hier geschilderte Verhältnis der Regionenmittel erwies sich von Jahr zu Jahr als unveränderlich, und blieb dies auch während des heurigen Zuges, wie das aus den Regionenmitteln zu ersehen ist:

1. Apr. 8. (92). n. „ 8. (15).

IIL Apr. 5. (124) IV. „ 13. (410).

V. Apr. 17. (301).

Nagyjában ugyanez a viszony mutatkozik a fészekfoglalásra vonatkozó adatokl)ól számí- tott területi középszámok között is, a mi csak természetes is, mert a füsti fecske nálunk mindenütt fészkelőmadár, s így az első meg- jelenésre vonatkozó adatok is túlnyomó nagy részben megtelepedésre és nem átvonulásra vonatkozó adatok. A fészekfoglalásra vonat- kozó területi középszámok a következők :

Dasselbe Verhältnis zeigen auch jene Regio- nenmittel, welche auf Grund der Daten über die Ankunft an das Nest berechnet wurden, was ja nur natürlich ist, indem die Rauch- schwalbe im Lande überall brütet, weshalb sich die weitaus grösste Anzahl der Daten auf die Besiedeluug und nicht auf den Durch- zug bezieht. Die Regionenniittel über die Be- siedelung des Nestes sind folgende :

1. Apr. U. (32). II. „ lö. (5).

III. Apr. 12. (56).

IV. „k,.18. (185).

V. Apr. 23. (108).

A füsti fecske tavaszi fölvonulásához, s így a Hirundotypushoz mindig legközelebb állott a molnár fecske — Chelidonaria urbica, (L.) — tavaszi fölvonulása ; a területi közép- számok egymáshoz való viszonya nagyjában véve mindig ugyanaz volt, s az idén is válto- zatlan maradt, a mint ezt a következő terü- leti középszániok mutatják :

Dem Frühjahrszuge der Rauclischwalbe stand von jeher derjenige der Mehlschwalbe — t'helidoiiaria urbica, (L.) — am nächsten; das Verhältnis der Regionenmittel war im allgemeinen gewöhnlich genau dasselbe, und geschah diesbezüglich auch heuer keine Ver- änderung, wie dies aus den hier folgenden Regionenmitteln zu ersehen ist:

11

I. Apr. I-,', (69).

ir. ,, r.>. (Iá).

III. Apr. 8. (87).

IV. .. U. (25G).

V. Apr. IK. (196).

A t'észekfoglalásra vonatkozó adatokból szátiiitott területi középszámok szintén a Hirundotypust mutatják, ha eltekintünk a kis Alföld középszámától, a mely túlkevés és történetesen csupa késő adatból lett nieg- állapíiva. A fészekt'oglalásra vonatkozó közép- számok a következők :

Die Regionenmittel, welciie aus den Daten über die Nestbesiedelung bereciinet wurden, ergeben ebenfalls den Hirundotypus, abgesehen von dem Mittel der kleinen Tiefebene, wei- ches aus zu wenig, und zufällig lauter späten Daten berechnet wurde. Die Rogioneumittel über die Besiedelung des Nestes sind fol- gende :

I. Apr. l(i. (15). II. „ 20. (4).

III. IV.

Apr.

13. (88). 19. (111).

V. Apr. n. (68).

A vadgerle — Tiirtiir tiirtiir, (L.) — tavaszi fölvonulása az eddigi tapasztalatok szerint szintén a Hirundotypushoz tartozik. A terü- leti középszámok egymáshoz való viszonyából látható, hogy az idei tavaszi fölvonulás is hasonló lefolyásií volt. Kivételt képez itt is a kis Alföld középszáma, a mely az adatok aránytalanul csekély száma következtében mindig nagy ingadozásoknak van alávetve. Az idei területi középszámok a következők :

Lant den bisherigen Erfahrungen gehört der Frühjaiirszug der Turteltaube — Turtiir turtur, (L.) — ebenfalls zum Hirundotypus. Aus denr Verhältnisse der Regionenmittel ist zu ersehen, dass auch der heurige Zug in ähnlicher Weise verlief. Eine Ausnahme bil- det auch liier das Mittel der kleinen Tief- ebene, welches infolge der geringen Daten- anzahl immer grossen Schwankungen unter- worfen ist. Die heurigen Regionenmittel sind folgende :

I. Apr. 21. (75). II. „ 26. (11).

III. Apr. 18. (81).

IV. „ 23. (87).

V. Apr. 2ü. (87).

Ugyancsak a Hirundo-typushoz sorolható a fürj — Coturnix coturiiix, (L) — és haris — Crex crex, (L.) tavaszi fölvonulása. Az idei területi középszámok a következők :

Ebenfalls zum Hirundotypus gehört der Frühjahrszug der Wachtel — Coturnix cotur- nix, (L.) und des Wiesenschnarrei-s Crex crex, (L.) — Die Regionenmittel des heurigen Zuges sind folgende :

Coturnix cotiu'uix, (L.)

I. Apr. 29. (74). II. „ 2Î. (14).

III. Apr. 25. (86).

IV. Miii 3. (123).

V. Mai Í). (92),

Crex crex, (L.)

I. Mai. 4. (58). II. ., 7. (8).

III. Mai. 2. (42). IV. „ «. (87).

V. Mai. 11. (80).

12

Egyelőre a fülemile — Luscinia liiscinia, (L.) — tavaszi fölvonulása is a Hiriindotypus- hoz sorolható. A keleti hegyvidék középszáma rendesen ugyan tiilkorai, de ez avval magya- rázható, hogy túlnyomóan csak a déli fekvésű s az Alfiilddel közvetlenül szomszédos, tehát alacsonyabb fekvésű hegyvidék adataiból álla- pítjuk meg a középszámot, minthogy az er- délyi, vagyis a magasabb hegyvidékről való adatok túlnyomó nagy részben a magyar füle- mülére vonatkoznak, s így nem érvényesülhet azok késleltető hatása. Az idei területi közép- számok a következők :

Vorläufig kaim auch der Frülijahrszug der Nachtigall — Liiscinia luscinia, (L.) — als

zum Hirundoty|)us gehörend t)etrachtet wer- den. Die östliclie P>liebung ist zwar vcriiält- nismässig immer alb.ufrüli. doi ii kann dies auf die Weise erklärt werden, d;iss das Mittel vorwiegend aus solciien Daten bestimmt wird, welche dem südlichen und der Tiefebene un- mittelbar benachbarten, d. i. dem niedriger gelegenen Gebirgslande entstammen, da sich die Daten aus Erdély, d. i. aus dem höher gelegenen Gebirgslande zum grössten Teile auf den Sprosser beziehen, weshalb dessen verspätende Wirkung nicht zur Geltung gelan- gen kann. Die Regionenmittel des heurigen Zuges sind folgende :

I. Apr. 18. (79). 11. ,, 11». (12).

111. IV.

Apr.

15.

(91). (4P.).

V. Apr. 23. (97).

Az eddigi kicsi anyag alapján egyelőre a Hirundotypushoz soroltuk még a szürke gém

— Ardea cinerea, L. — és csil-csal füzike

— Plijiloscopus aerednla, P.\ll. — tavaszi fölv(Uiulását, bár nem lehetetlen, hogy az ada- tok gyarapodásával s az ily módon behatóbbá válható vizsgálat alapján az alább tárgya- landó Motacillatypushoz, a korán érkező fa- jok normális typusához fognak kerülni. Idei területi középszámaiuk a következők :

Auf Grund des bisherigen geringen Mate- riales wurde vorläufig auch der Zug des Grau- reihers — Ardea cinerea, (L.) — und des Weidenlaubsängers — Pliylloscopus acredula, Fall. — zum Hirundotypus gerechnet, obwohl es nicht unmöglich ist, dass die eingehendere, sich auf ein grösseres Materiale stützende Forschung, beide Zugsweisen dem weiter unten behandelten Motacillatypus, d. i. dem norma- len Typus der f'rühankommenden Arten unter- stellen wird. Die heurigen Regionenmittel sind folgende :

I. Mart. Itt. (26). II. Febr. 21. (4)

Ardea cinerea, L.

III. Mart. 10. (58).

IV. „ 29. (62).

V. Mart. 31. (22).

1. Mart. 26. (33).

Ph.vlloscopus acredula. Pall.

m. Apr. 5. (27). IV. ,. 2. (78).

V. Apr. 7. (74).

Eddigelé nagyfokú állandóságot mutatott a fehér gólya — ("iconia ciconia, (L.) — ta- vaszi fölvonulása, úgy hogy a fölvonulásnak ezt a módját külön typusnak vettük, és Cí- coiiiaty2m.í-nak neveztük el. E fölvonulás

Bisher zeigten sich auch im Frühjahrszuge des weissen Storches - (liconia ciconia, (L.) — sehr konstante Eigentündichkeiten, wes- halb diese Zugsweise als besonderer Typus angenommen und CiconiatijpHs genannt wurde.

13

állancló és jellemző tulajílonságai voltak : aránytalanul korai érkezés a keleti vidékekon és aránytalanul késői érkezés a nyugati terü- leteken. A múlt évben azonl)an lényegesen megváltozott a területi középszániok egymás- hoz való viszonya, a mennyiben úgy alakult, hogy a fölvouulás módja a Hirundotypushoz hasonlított. Az eltérés valószínű okát akkor az abnormis tavaszi időjárásban kerestem és pedig- annak a föltevésnek az alapján, hogy a túlnyomóan átvonulási adatokon alapuló Ciconiatypus az időjárás nagyobb mértékű megváltozásaival szemben nem lehet olyan állandó mint a többi vonulási lypus, a melyek megtelepedési adatok következményei. A terü- leti középszániok viszonya azonban az idei, normálisabb időjárás mellett lefolyt vonulás alkalmával is lényegesen eltér a szokott typus- tól ; a területi középszátnok ugyanis a követ- kezők ;

Die konstanten und charakteristischen Eigen- tümlichkeiten dieser Zugsweise waren: unver- hältnismässig frühe Ankunft in den östlichen Gebieten, und ungemein grosse Verspätung der westlichen Gegenden. Im vorigen Jahre erlitt jedoch dieses gegenseitige Verhältnis der Regionenmittel eine bedeutende Verände- rung, indem sich dasselbe so gestaltete wie beim Hiruudotypus. Die wahrscheinliche Ur- sache dieser Abweichung suchte ich damals in der abnormen Witterung, und zwar auf Grund der Annahme, dass der vorwiegend auf Durchzugsdaten beruhende Ciconiatypus sich den grösseren Veränderungen der Wit- terung gegenüber nicht so konstant verhalten kann als die übrigen Zugstypen, welche auf Besiedelungsdateu beruhen. Das gegenseitige Verhältnis der ßegionenniittel zeigt jedoch auch bei dem heurigen, unter normaleren Witterungsverhältnisseu vor sich gegangenen Zuge bedeutende Abweichungen von dem nor- malen Typus; die Kegionenmittel sind näm- lich folgende:

1. Apr. 4. (93). II. . 1. (17).

III. Mart. 28. (182).

IV. Apr. 5. (299).

V. Apr. 4. (193).

Látható ebből, hogy a keleti hegyvidék az idén a legkésőbbi középszámot adta, holott eddigelé az Alföld mellett mindig a legkorábbi érkezést mutatta. Eddigelé is mindig a fehér gólya fölvonulása szolgáltatta a legbonyolul- tabb és legérdekesebb vonulási problémákat, s most, a kutatás tizenötödik évében, a mikor már ott tartottunk, hogy legalább közelítőleg megoldottuk ezt az érdekes vonulási módot, megint líjabb nehézségek merülnek föl, a melyeket egyelőre még a további kutatás körébe kell utalnunk, minthogy jelenleg meg- felelő magyarázatot nem adhatunk. Egyelőre még meg kell várnunk azt, vájjon állandónak bizonyul-e ez a föltűnő megváltozás?

A fészekfoglalásra vonatkozó középszámok egymáshoz való viszonya szakasztottat! olyan, mint a múlt évi, s különösen föltűnik az északi hegyvidék korai középszáma a keleti hegyvidék késésével szemben. ElméletiU'g a fészekfoglalásra vonatkozó középszámoknak a Hirundütypust jellemző viszonyt kellene föl-

Es ist hieraus zu ersehen, dass die öst- liche Erhebung heuer das späteste Mittel ergab, obwohl eben dieses Gebiet bisher nach der Tiefebene immer die früheste Ankunft zeigte. Bisher war es immer der Frühjahrs- zug des weissen Storches, welcher die inter- essantesten und verwickeltsten Zugsprobleme bot, und ergibt derselbe auch jetzt, im fünf- zehnten Jahre der Forschung, wo wir diese interessante Zugsweise schon annähernd für gelöst betrachten konnten, wieder neue Schwie- rigkeiten, welche wir vorläufig noch der künf- tigen Forschung anheimstellen müssen, indem wir derzeit eine entsprechende Erklärung noch nicht besitzen. Vorläufig muss noch abgewartet werden, ob sich diese auftallende Verände- rung als konstant erweisen wird.

D.is gegenseitige Verhältnis der auf die Nestbesiedelung bezüglichen Daten ist genau dasselbe wie im vorigen Jahre, und ist beson- ders das frühe Datum der nördlichen Erhe- bung gegenüber dem der östlichen sehr auf- fallend. Theoretisch müsste dieses Verhältnis dem llirundotypns gleit hen. Die Regionen-

14

tüntetniök. A fészek foglalásra vonatkozó közép- számok a következők :

mittel der Nestbesiedelungsdaten sind fol- gende :

I. Apr. 4. (28). II. „ 6. (7).

III. Mart. M. (50).

IV. Apr. S. (17).

V. Apr. 4. (8).

Tiszta Ciconiatypust mutatott eddigelé a darli — (línis |a;riis, (L.) — tavaszi fölvonu- lása. Nagyon érdekes jelenség, hogy a midt évben ugyanazokat a lényeges eltéréseket mutatta a rendes typustól, mint a gólya vonu- lása. Egyenesen meglepő dolog pedig az, hogy az idei fölvonulásban mutatkozó eltérések is teljesen párhuzamosak azokkal, a melyeket a gólya idei vonulásában láttunk. A területi középszámok ugyanis a következők :

Den reinsten Ciconiatypus zeigte l)isher der Frühjahrszug des Kranichs — Grus jLfrus, (L.). — Es ist eine sehr interessante Erscheinung, dass diese Zugsweise im vorigen Jahre die- selben bedeutenden Abweichungen vom nor- malen Typus zeigte, wie der Storchzug. Wirk- lich überraschend ist aber, dass die im heuri- gen Zuge vorhandenen Abweichungen ebenfalls wieder ganz parallel mit jenen sind, welche sich beim Storchzuge nachweisen Hessen. Die Kegionenmittel sind näniiicli folii'ende:

III. .Hart. ti:i. (41).

IV. Mai-t. :{0. (93).

V. Mart. 23. (25).

Látható ezekből, hogy a keleti hegyvidék tetemesen megkésett a többi teriilettel szem- ben, holott ezelőtt mindig ez adta a legkorábbi középszámot. Ügy a fehér gólya, mint a daru vonulási typusa átvonulási jelenségek követ- kezménye, s ezért nagyon sajátságos, hogy a szokott typustól való eltérések csak éppen ennél a két fajnál, és mindegyiknél azonos módon nyilvánulnak. Lehetséges, hogy éppen ez a tény fogja megjelölni az utat és módot a kérdés megoldására.

Jobb beosztás hiányában a sárga rigó — Oriolus orioliis, (L.) — tavaszi fölvonulását eddig szintén a Ciconiatypushoz soroltuk, mert egyik jellemző vonását a keleti hegy- vidéken való korai érkezés alkotta. Az utóbbi években azonban, a mikor nagyobb vonulási anyag alapján vizsgálhattuk meg a fölvonu- lást, többször előfordult, hogy a területi közép- számok egymáshoz való viszonya a Hirundo- typust jellemző sajátosságokat tüntette föl. így van ez az idén is, a mint ezt a területi középszámok nuitaiják :

Wie zu ersehen ist, hat sich die östliche Erhebung den ül)rigen Gebieten gegenüber bedeutend verspätet, während bisher immer dieses Gebiet das früheste Mittel ergab. Der Zugslypus des Kranichs ist ebenso wie der- jenige des weissen Storches eine Folge von Durchzugserscheinungen, und ist es deshalb sehr auftallend, dass sich die Abweichungen vom gewöhnlichen Typus eben bei diesen bei- den Arten und zwar in ganz gleicher Weise zeigen. Möglich, dass gerade diese Tatsache den Weg zur Lösung der Frage zeigen wird.

In Ermangelung einer besseren Einteilung wurde bisher der Frühjahrszug des Pirols — Oriolus oriohis, (L.) — auch zum Ciconia- typus gerecimet. indem eine charakteristisciie Eigenschaft desselben ebenfalls die frühe Ankunft in den östlichen Gebieten war. In den letzteren Jahren jedoch, wo der Zug auf Grund eines grösseren Materiales untersucht werden konnte, kam es öfter vor, dass die Regionciimittel das für den Hirnudotypus be- zeichnende Verhältnis zeigten. Dies ist auch heuer der Fall, wie dies aus den liegionen- mittcln liorvoriirht:

1. Apr. 2<). (77). IL „ -MS. (15).

111. Apr. 22. (94).

IV. „ 28. (126).

V. Apr. :?(). (86).

15

Teljesen ugyanazt mondhatjuk a búbos banka — Upujía ejtops, (L.) — tavaszi föl- vonulásáról is, a melynek területi középszámai az idénre a következők :

Genau dasselbe kann von dem Frülyahrs- zuge des Wiedehopfes — Upupa epops, (L.) — ausgesprochen werden ; die Regionenmittel sind heuer folgende:

I. II.

Apr.

10. 10.

((Ì.

(T)

III. Apr.

IV. .,

5. 12.

(85). (175).

V. Apr. 14. (123).

Mind a két fajról csak az utóbbi években kaptunk nagyobb vonulási anyagot, s ezért a typus eldöntését egyelőre még függőben hagy- juk, bár valószínűnek látszik, hogy mind a két fölvonulás a Hirundotypust követi.

Hasonló Pszeudo-Ciconiatypust mutatott eddig a kakuk — Cuculus canorus, (L.) — tavaszi fölvonulása. Állandóan a keleti hegy- vidék adta a legkorábbi középszámot, ezután következett az Alföld és a dunántúli domb- vidék, a legkésőbbi volt mindig az északi hegyvidék. Az eddigi földolgozások alapján azonban már kiderült, hogy a kakuk tavaszi fölvonulása elsősorban vidékek szerint változó daj kálóinak fészkelési időszakához alkalmaz- kodik, s így teljesen önálló normális typust alkot. A területi középszámok állandó és typikus viszonya az idei vonulási anyag alap- ján is változatlan maradt. A területi közép- számok a következők :

Von beiden Arten erhielten wir erst in den letzteren Jahren ein grösseres Materiale, wes- halb die Entscheidung des Zugstypus vorläu- fig noch in Schwebe gehalten werden muss, obwohl es wahrscheinlich ist, dass beide Zugsweisen zum Hirundotypus gehören.

Einen ähnlichen Pseudo-Ciconiatypus zeigte bisher der Frühjahrszug des Kukuks — Cucu- Ivis canorus, (L.). — Das früheste Mittel ergab immer die östliche Erhebung, dann folgte die grosse Tiefebene und das Hügel- land j. d. D., das späteste Gebiet war immer die nördliche Erhebung. Auf Grund der bis- herigen Bearbeitungen stellte sich jedoch heraus, dass der Frühjahrszug des Kukuks der Brutzeit der gebietsweise verschiedenen Pflegeeltern angepasst ist, und daher einen selbständigen normalen Typus bildet. Das konstante und typische Verhältnis der Regio- nenmittel blieb auch heuer unverändert. Die Regionenmittel sind folgende:

I. Apr. II. ,,

15. ('.»3). 10. (16).

III. Apr. 15. (108).

IV. „ 14. (381).

V. Apr. 20. (280).

Az utolsó typus a korán érkező fajok nor- mális typusa, a mely mindig a fehér barázda- billegető — Motacilla alba, L. — tavaszi fölvonulásában jutott legélesebben kifejezésre, s a melyet ezért Motacillatypus-i\&\ nevez- tem el. Jellemző vonása az aránytalanul korai érkezés a nyugati vidékeken, a mi annak a következménye, hogy kora tavaszszal az izo- thermák nemcsak délről észak felé, hanem egyúttal nyugatról kelet felé is haladnak. Az ér- kezési idő tehát itt is alkalmazkodás a terület klimatikus viszonyaihoz, s ezért mondjuk, hogy a fölvonulásnak ez a módja is normális typust alkot. A területi középszámok egymáshoz való

Der letzte Typus ist der normale T^jpus der frühankommenden Arten, welcher seit jeher im Zuge der weissen Bachstelze — Motacilla alba, L. — am schärfsten zum Ausdrucke kam, und deshalb Motacilla- typus genannt wurde. Die charakteristische Eigenschaft desselben ist die unverhältnis- mässig frühe Ankunft im Westen, welche dadurch hervorgerufen wird, dass früh im Frühjahre die Isothermen nicht nur von Süd nach Nord, sondern auch von West nach Ost fortschreiten. Die Ankunft ist daher auch bei dieser Art den klimatischen Verhältnissen des Gebietes angepasst, und nennen wir deshalb diese Ziigsweise einen normalen Typus. In dem gegenseitigen Verhältnisse der Regionen-

16

viszonyában a fehér barázdabillegetőnek ez a jellegzetes vonulási typusa világosan látható :

mittel kommt dieser charakteristische Zugs- typus der weissen Bachstelze klar zum Aus- druck.

l. Mart. 5. (74).

n. „ 6. (10).

IJI. Mart. ().

IV. , 16. (268).

V. Mart. 15. (241).

A fehér barázdabillegető tavaszi fölvouulá- sának szinte tökéletes mása a hegyi bUlegény — MotaciUa ))oarula, Penn. — tavaszi föl- vonulása, avval a különbséggel, hogy elterje- dése főként a két hegyvidékre szorítkozik, s az Alföldön többnyire csak mint téli vendég fordul elő. Idei területi középszámai a követ- kezők :

Dem Frühjahrszuge der weissen Bach- stelze entspricht fast ganz genau der Früh- jahrszug der Gebirgsbachstelze — Mota- cilla boarula, Penn. Ein Unterschied besteht nur insofern, als sich die Verbreitung der Gebirgsbachstelze vorwiegend auf die beiden Gebirgsgegenden beschränkt, während die- selbe in der Tiefebene hauptsächlich nur als Wintergast erscheint. Die Regionenmittel sind heuer folgende:

I. Mart. 12. (12).

II. Febr. 26. (5). IV. Mai-t. 21. (122).

V. .Mart. 22. (125).

Állandóan a Motacillatypushoz soroltuk még a következő fajok tavaszi fölvonulását, a melyek idei területi középszániai is föltün- tetik a Motacillatypust jellemző viszonyt.

Bisher wurde auch der Frühjahrszug der folgenden Arten zum Motacillatypus gerech- net, und zeigt sich auch in den heurigen Regionenmitteln das für den Motacülatypus bezeichnende Verhältnis.

Alauda arveiisis, L.

I. Febr. 2Î. (68). II. „ 29. (8).

III. Febr. 27. (74).

IV. Mart. 5. (139).

V. Mart. 7. (111).

Stxu'niis vulgaris, L.

I. Mart. 1. (49).

n. „ 5. (8).

III. Mart. 3. (61). IV. „ 7. (116).

y. Mart. 11. (68).

Vanelhis vanellus, (L.;

I. Mart. 3. (75).

n. „ 2. (14).

III. Mart. 4. (74).

IV. . 23. (31).

V. Mart. U. (66).

Tiirdus iimsiciis, L

17

I. Mart. 13. (G)

III. Mart. I.{. (7).

IV. „ U. (17).

y. Mart. 15. (80).

A Motiicillatypuslioz sni-dllialó mòi>,' a kék és örvös galamb — Coliiiiiha oonas, L. és Cohiinlia paliiiiilMis, L. — tavaszi fölvonulása, liabár ez a tulajdonságuk csak az utóbbi években kezdett határozottabban kibontakozni. Idei területi középszámaik a következők :

Dem Motacillatypus kaun auch der Früh- jahrszug des ITohltaube — Citliiniba «»ciias, L. und der Ringeltaube — Coluinha paliim- Inis L. unterstellt werden, obwohl diese iMgenschaft erst in letzterer Zeit entschiede- ner zum Ausdruck gelangte. Die heurigen Regioneninittel sind folgende:

Coliiniba oenas, L.

1. Febr. 2-1. (63).

II. „ 3.S. (9).

III. Febr. 27. (67). IV. Mai-t. n. (^09).

V. Mart. 12. (188).

i'oliimba paliiiiibns, L.

I. Febr. 28. (78). II. Mart. 1. (15).

in. Febr. 29. (45) IV. Mai-t. 13. (68).

V. Mai-t. 17. (130)

Állandóan a Motacillatypushoz tartozónak kellett elfogadnunk az erdei szalonka — Sf<»l«»j»ax rusticola, L. — tavaszi fölvonnlását is habár az adatok legnagyobb része nem a megtelepedésre, hanem az átvonulásra vonat- kozik. A területi középszámok jellemző viszonya az idén is változatlan maradt. Az idei terü- leti középszámok a k' vetkezők :

Zum Motacillatypus gehörig musste bisher immer auch der Frühjahrszug der Wald- schnepfe — Scolopax nisticola, L. — ge- rechnet werden, trotzdem sich der grössfe Teil der Daten nicht auf Besiedelung, son- dern auf Durchzug bezieht. Das charakteri- stische Verhältnis der Regionenmittcl blieb auch heuer unverändert. Die Regionenmittel sind heuer foloende:

I. II.

Mart.

13. 1(>.

(97). (KJ).

III. Mart. 13. (73).

IV. „ 25. (249).

V. Mart. 21>. (i'27)

Evvel befejeztem a jobban megfigyelt fajok 190cS. évi tavaszi fölvonulásának jellemzését. Végzem avval a megjegyzéssel, hogy az egy évre vonatkozó vonulási anyag földolgozása természetszerűleg nem adhat végleges ered- ményeket, hanem csak adalékokat és irány- elveket a teljes anyag alapján történő össze- foglaló "^földolgozásokhoz.

Aquila .\VI.

Die Charakteristik des Zuges der besser beobachteten Arten im Frühjahre 1908 ist hiemit beendigt. Ich schliesse mit der Bemer- kung, dass eine Bearbeitung, welciie sicli nur auf ein Materiale von einem Jahre stützt, naturgemäss keine endgültigen Resultate erge- ben kann, sondern nur Beiträge und Direk- tiven für eine vergleichende, auf das gesamte Materiale gestützte Bearbeilung zu liefern im- stande ist.

3

18

Az 1908. évi megfigyelők névsora. Namensverzeichnis der Beobachter im Jahre 1908.

Akócs István, pr. ni. (pr. B.),*) Bu<ryi. Barthos Gi/ula, r. in. (o. B.), Malomvíz. Bikkessy Guido, r. ni. (o. B.). Mfison. Bodnár Bertnlan, r. ni. (o. B), Hód mező vúsiVr-

hely. Bogár Venczel, pr. m. (pr. B.), Kemecse. Boros József, pr. ni. (pr. B.), Budapest. Boroskaij János, 1. t. (e. M), Zólyom. Börzsönyi Gyula, r. m. (o. B,), Vörs. Buda Ádám, 1. t. (c. M ), Rèa. Cerva Frigyes, r. ni. (o. B.), Szigeic ép. Chernél István, t. t. (E. M.), Kőszeg. Csató János. t. t (E. M.), Nagyenyed. Cseh Károly, pr. m. (pr B.), Lazony. Csörgey Titus, 1. t. (c. M', Budapest. Diôsy Gyula, r. m. (o B.), Tata. Doczkalik Jenő, pr. m. pr. B.), Felsônieozenzéf. Dörgő Dániel, r. ni. (o. B.), Mezőtúr. M. k. Erdőhatóságok — sok száz megfigyelő ;

k. Kiig. Forsthehörden — viele hundert

Beobachter. Fazekas Gábor, pr. ni. (pr. B), Bugyi. Fekete Andor, r. m. (o. B.), Zsibó. Fényes Dezső, pr. ni. (pr. B.), Budapest. Fitita Lajos, pr. ni (pr. B.), Tékes. Fogassy Sándor, pr. m. (pr B.), Patkányos-

puszta. Gróf Forgách Károly, t. t. (E. M.), Gliymes. Dr. Fromm Géza, r. m. (o. B.), Ráczkeve. Dr. Gaál István, pr. m. (pr. B.), Déva. Dr. Greisiger Mihály, 1. t. (e. M.), Szepesbéla. Greschik Ernő, pr. m. (pr. B.), Szepes váralja. Greschik Jenő, r. m. (o. B.) Lőcse. Dr. Grodkovszky Gusztáv, \)y. m. (pr B ),

Leibicz. Dr. Gyôrffy István, \n. m. (pr. B), Makó Hajdú István, r. m. (o. B.), Tura. Hauer Béla, 1. t. (e. M.), Kisharta. Hausmann Ernő, r. m. (o. B.), Türkös Hegyfoky Kahos, t. t. (E. M.), Túrkeve. Hegymeghy Dezső, r. ni. (o. B.), Megyercs. Hidvéghy Sándor, pr. m. (pr. B.), Gicz. Holicska János, r. m. (o. B.), Garaiiisálfalva.

Honérzy Ódon, r. m. (o. B.), Ujvásár. Hőtaj Ferenez. r. ni. (o. B.), Csantavér. Juhász Károly, r. m. (o. B.), Bodony. Kâkosy János, \)v. ni. (pr. B.), Vasvár. Kimarás Béla, pr m. (])r. B.>, Szekszárd. Dr. Kirchner József, r. m. (o. B.). HuddU's-

gnád. Kirnbauer János, pr. m. (pr. B.). Újkörtvélyes. Dr. Kiss István, pr. m , ipr. B.), Győr. hiss Lajos, r. m. (o. B), Debrcczen. Kocyán Antal, 1. t. (c. M.), Zuberecz. Kolbenháyer Kálmán, pr. m. (pr. B.) Gádoros. Kolhenhe//er Gyula, r. m. (o. B.), Helpa. Kosztka László, r. m. (o. B.), Izsák. Kubacska István, pr. m. (pr. B.), Nyíregyháza. Küknél Márton, pr. m. (pr B.), Baranya- kárász Kiilley János, r. m (o. B ), Zalagógánfa Kürtösi József, pr. m. (pr. B), Kondoros Lakos József, pr. m. (pr. B.), Szentes. Leber Antal, r. m. (o. B.), Szatniárnénieti. Lénárth Imre, pr. m. (pr. B.), Jakabszállás. Dr. Lendl Adolf, r. m. (o. B.), Budapest. Lészai Ferenez. r. m. (o. B), Magyargorbó. Lezniczky Bertalan, pr m. (pr. B.), Csikós-

gorond. Lintia Dénes, r. m. (o. B.), Törökbecse. Lossonczy Gyula, pr m. (pr. B.), Szinyér-

váralja. Lowieser hure, pr. m. (pr. B.), Torontâl-

erzsébetlak. Dr. Madarász Gyula. 1. t. (c. M ), Budapest. Magdits Károly, r. m. (o. B.), Nagyvárad. Gróf Majláth József t. t. (E. M.), Perlienyik. Malesevics Emil. r. m. (i>. B.), Losoucz. Báró Mannsberg Arvéd, pr. m. (pr. B.),

Kolozsvár. Mauks Vilmos, r m. (o. B.), Tátraháza. Medreczky István, 1. t. (c. M.), Ungvár. Menesdorfer Gusztáv, r. m. (o. B.), Teuies-

kubin. Molnár Lajos, r. m. (o. B.), Moluaszecsôd. Müller Péter, pr. m. (pr. B.), Temeskubin.

*) pr. m. (pr. B.) = privât megfigyelő (privater Beobachter) ; r. m. (o. B.) = rendes megfigyelő (ordentlicher Beobachter ; 1. t. (e. M.) = levelező tag (correspond. .Mitglied) : t. t. E. M.) = tiszteleti tag (Ehren-iMitgliedj.

19

Dr. Nagìf Jenő, r. ni. (o. B.), Kolozsvár. Néher Anted, Mittt'iliinoeii über die Voselwelt,

Wien, Vlir. ]). T.i. Í05. - Béllye. Osziián Káhnán, r. m. (o. 15.), Naszód. Úry Aladár, pr m. Ipr B ). .Alesili. Ory Ferencz, pr. m. (pr. B.), Szaturó. Party József, pr in. (pr. B.), Doromlás. Pawlas Oyida, r. in. (o. B.), Eperjes. Perényi Rezső, pr. m. (pr. B.), Kisban'. Péter Ignácz, pr. m. (pr. B), Baranyaselive. Péter Józsa, pr. m. (pr. B.), Nagyczenk. Platthy Árpád, r. iii. (o. B.), Kékkő. Pózner Bódoy, r. m. (o. B.), Arad, Ráez Béla, r. ni.-(o. B.), Szerep. Báró Padránszíy Kálmán. V m (o B.),Sajókaza. Raff'ay János. pr. m. (pr. B.), Mohol. Répászky István, pr. in. (pr. B.), Mándok. Resch ignácz, pr. m. (pr. B.), Kalocsa. Rimler Pál, pr. in. ([)r B.), Kismarton. S'irkány János, r. ni. (o. B.), Kassa. Sarrájcz Péter, pr. in. (pr. B.), Dinnyés. Schenk Henrik, i: in. (o. B.), Overbász. Schenk Jakab. 1. t. (c. M.i, Budapest. Scherg Lőrincz, pr. ni. (pr. B.), Káld. Schmidt Jenő, pr. m. (pr. B.), HegyluUgyt'r-

tyános. Schreiner Jenő, r. in. (o. B.), Sopron puszta.

Schuster János, jir. ni. pr. B.), Barátl'alii.

Simák Ferenci, pr. in. (pr. M.), Nagyhalász.

Stettner Marko, r. in. (o. B.), Felsőlövft.

Stoll Ernő, r. in. (o. B.), Újtelek.

Aczélné Stoll Ida, pr. m. (pr. B.), Nyíregyháza.

Gr. Stiűjcnherg József, pr. in. (pr. B.), Székelyhíd.

Szabó Oyürgy, r. in (o. B.), Jánosháza.

Szabó Márton, pr. in. (pr. B.), Orosháza.

Szalag Béla, r. ni. (n. B), Répás pnszta.

Szemere László, r. ni. (o. B.), Lasztoniér. Sáros- patak

Szeőts Béla. 1. t. (c. M.), Tavarna.

Dr. Szláry Kornél. 1. t. (c. M.). Újvidék.

Thuróczy Ferencz, pr. in. (])r. B.), Szikla.

Tóth Béla, r. in. (o. B.', Aiitalfalva.

Vadászlap 1908. — több állomás; mehrere Stationen.

Varga Kálmán, pr. m (pr. B ), Budapest.

Vaszary Ernő, r. m. (o. B ), Ravazd.

Veverá)i István, pr. m. (pr. B.), Abony.

VoUnhofer Pál, r. m. (o. B.), Geletnek.

Wachenhusen Antal, 1. t. (c. .M.), Besztercze- báiiya.

Dr. Wartha Vineze, \)v. m. (pr. B.), Budapest.

Weninger Antal, r. m. (o. B.), Bánfalu.

Wersényi Rósa, pr m. (pr. B.), Selmeczbánya.

Wokrzál Tódor. pr. m. ( pr. B.), Lunkalarga.

Új megfigyelő állomások 190S tavaszán. *) — Neue Heobachtuiigs-Stationen im Frühjahre l!H)8.*)

Állomás — Station

Allomá.s — Station

.Alesili . . AliiiássEclisfyc Alsói-sertés . Alsóporunibák Alsóreviicza. Alsóstuhnya. Alsótiirök Bagonya . Baktiittös Kalatonföldvár Bárd fal va Bér . . . Berezel .

46° 17' 46° 4' 46° 1' 45°4G' 4S°o6' 48°51' 48°51' 46°41' 46°42' 46°r)l' 47°51' 47°ò2' 47°52'

:í9°r,6'

40° 11' 4(J°1'J' 42° 7' 3(>°53' 30°32' 36°4G' Í53°57' 34°29' 3."3°33' 41°3G' 37° 10' 37° 5'

169 245 437 397 650 518 580 197 184 111 300 191 223

Bezilin

Bouz . . . .

Bue.sum .

Cselej

Csernakercsztúr

Csokfalva

Csontfalii

Csontos .

Dl/sin . . .

Dóval . . .

Draiiez .

Diihova .

Dús . . . .

46° 8' 45°ô7' 45°44' 48°36' 45°50' 46°28' 49° 1' 48°ô7' 48°49' 48°53' 46° 16' 4S°52' 45°40'

38°42' 40°25' 40°51' 39° 18' 40°37' 42°34' 38° 7' 40° 15' 36°11' 36°54' 39°29' 36°28' 41°27'

101 200 306 144

238 360 65(1 298 360 988 211 4S7

i;í50

') A többieket 1. À<inila Xlll— XV. — Die übrigen in .-\^uiUl XIII— XV. ") ■/, = északi szciesséií' — nöi-dlii^he Breite ; 'f = keleti lioss-/,i'isá<í Ferrótól nictorekben — lliilie in .Metern.

östliche Liini;!' von Ferro ; 11 = magasság 3» ■

20

Állomás — Stalion	'/.	f	H	Állomás — Station	; /.	.	H
Knying	46°56'	35°Ö5'	136	Le.styén	48°50'	36° 9'	329
Feliórputak .			49° r	3Ô°5S'	525	Licséi'd .		48°Ò3'	38°55'	243
l-'elgyö . .			4r,°39'	37°46'	86	Lonka .		47°57'	41°43'	300
Fel ménes			46°17'	39°-10'	214	Lunka .		47°22'	42°37'	690
Felsübottfiiiii			4S°4,'	35°2()'	227	Lunkány		45°43'	39°59'	364
Felsörákos .			46° .5'	4H°l,i'	480	Lupest . .		46° 4'	39°5:j'	249
Feláöszivágy			47°34'	40°51'	200	Magyars'ákos .		45°35'	39°24'	22.-,
Felsövárosvíz			45044'	4ü°5()'	340	Maholány		4S°25'	36° 7'	20(1
Fiirgácstalva			48°39'	37°19'	102U	Marosbrettye		45°56'	40°23'	1S4
Füzesabony .			47°45'	;í8° ó'	HO	Martalja . .		48°52'	36°Ô0'	6S1
(iadáiiy .			4(j°31'	35° 4'	149	Me.'vei'cs		47°49'	35°39'	Kiü
Galu;agúta .			47°51'	37° 3'	182	Mihálka . . .		48° 7'	41° 6'	194
(iaramkissalló			48° 6'	36° 12'	155	Morvaszentjános		48°35'	34°4Ü'	152
Gergely fáj a .			46° r	41°29'	35(1	Nngymüiály .		48°45'	39°J6'	11.-.
(4ergelyiaka			49° 4'	3S°Ô2'	317	Nagy.-.enkvicz .		48° 18'	35° 1'	165
üernyes .			48°13'	41° 9'	250	Nevid/in		48°51'	36° 9'	413
Göniörv'ég .			48°44'	37°32'	601	Nógrád .		47°54'	36°43'	236
Görgénysóakna			46°47'	42°26'	390	Nyársardó .		49° 5'	38°45'	360
Gyümölcsfáivá			46°26'	34° 5'	261	Oláhdálya . .		46° 1'	41°2()'	288
Gyümöleshegy			46°27'	34° 6'	207	Ompolyicza .		46° 7'	41° 7'	280
Hc-y gombás			48°48'	39°53'	252	Ortúd . . .		48°43'	36°43'	650
Hiiivég .			46°36'	34° 6'	162	Ortutó . . .		49°17'	39° 8'	250
Hont . .			48° 3'	36°40'	157	Parasztdubova .		49°16'	37° 6'	569
Hosszúpereszteg			47° 6'	34°41'	161	Párnicza . . .		49° 12'	36°52'	452
Ipolygalsa .			48°19'	37°25'	192	Patkáiiyos puszta		47°47'	35°18'	109
Kámaháza .			46°38'	34° 3'	165	Peszér .		47° 4'	36°57'	99
Kánalja .			48°49'	36°46'	440	Poganesd		46° 3'	40° 8'	216
KapniC'a			46° 5'	39°42'	154	Polgárdi .		47° 4'	35°58'	144
Karácsonyfa			46°4Ü'	34°22'	169	Polh ra . , .		49°32'	37° 6'	679
Karlova .			45°44'	37°58'	80	Poruba .		49°12'	36°56'	502
Kás/oiiinipér			4Ö°13'	43°46'	693	Pozsárova		4S°25'	4r43'	770
Kecskés .			46°lü'	44° 4'	636	Rád ....		47°48'	36°53'	146
Kemecse			48° 5'	39°28'	104	Rakasz		48°13'	40°51'	]f^l
Kepéd .			45°41'	39°20'	111	Repenye		48°35'	41° 7'	47.-!
Kercz			45°48'	42° 14'	405	Románécska		45° 19'	38° 6'	SÍ
Keresd .			46° 9'	42°22'	405	Rónafüred .		4S°48'	40°23'	477
Kerkanémetfalu			46°46'	34° 9'	202	Rózsafalva .		46°49'	39°38'	177
Kétútköz			47°41'	38°15'	103	Rozsonda		46° 1'	42°20'	460
Kibéd . .			46°32'	42°38'	420	Rudnóleliota		48°49'	36° 8'	3(30
Kismaros			47°OÜ'	36°41'	UH	Ruszka		45° 9'	40°-	43(1
Korb ....			45°47'	42°22'	429	Sajóbábony . . .		48° 10'	38°24'	140
Korbest . .			46°53'	39°54'	178	Sárüskisfalu		48°48'	3S°55'	231
Kosztolnafalu			48°49'	36° 9'	360	Sasköváralja		48°35'	36°34'	4S0
Kristótì'alva .			46°26'	34° 7'	179	Sebesliely .		45°53'	4ri4'	300
Kutti ....			48°39'	34°41'	156	Sebesvölgy . . .		48°45'	38°22'	700
Lapány .			46°31'	34° 4'	176	Somodi ....		48°37'	38°37'	190
ijazán			48°59'	36°28'	510	Sóslak ....		48°57'	40° 12'	264
Ijazi ....			49° 4'	3S°Ő0'	286	Strázsa ....		46° 4'	41°21'	469

21

Allo

Station

H

Állomás — Station

Szakamás . Szászzsonibor . Szaturó . Székásprcszáka Szenttamás . Sziirctbecsc

Szín .... Szinye . Szolnok . Sziant'sesilobába 'l'aji') .... Tékos

Temesság . Tikos Torontáierzsébetlak Tótpróna

4r)°5ò' 46°55' 46° 15' 45°ô8' 45°;«' 47° 8' 47°14' 48°30' 49° 1' 47°10' 45°53' 48°45' 4ü°17' 45°39' -16°38' 45° 17' 48°55'

40°20' 4r52' 40° — 41°33' 37°27' 36°37' 36°38' 38°20' 38°48' 37°52' 4Ü°19' 36°44' 35°50' 38°50' 34°57' 38° 2' 3ü°26'

200 400 l'.)4 380

86 100 101 179 874

89 300 450 163

90 119

77 o05

Tótsóvár Törökbecse . Türjc . . . Ujkeniencze . Unin .... Urvol^'y . Va^beszteruzc . Vanyarez Vásárosmiske . Vasboldogasszony Vaskő Velsécz . Verbo Vercserova Zeykfalva Zombor . Zsiberk .

48°59' 45°3b' 46°59' 48°47' 48°44' 48°49' 49° 7' 47°50' 47°12' 46°57' 45°20' 48°25' 48°37' 4ő°20' 45°43' 45°4G' 46° —

38°56' 37°48' 34°4G' 40° 5' 34°53' 36°48' 36° 7' 37° 7' 34°44' 34°32' 39°27' 35°58' 35°23'

40° r

40°40' 36°47' 42°45'

274 81 142 386 269 728 288 191 153 152 297 224 18S 400 255 90 54S

[. Mart. 9. Moinas/.ecsőd. III. Apr. ."). Vaskút. 111. .. 12. Uiidapest.

1. -<-&* Accentor moduláris, (L.)

IV. Ajir. 1 1. Maloiuviz. IV. Mart. 28. Türkös.

V. Apr. V. „

14. Tátraliáza. 4. Lőcse.

Acrocephaliis ariindinaceiis, (L.).

	.Vpr.	19.	Rcpás puszta.		.Apr.	15.	Rudolfsgiiád.
	V	20.	Pécs.	Ili.	Mai.	12.	Antalfalva.
	Mart	Sl.	Bniatoiífiired		Apr.	30	Bélivé.
	Mai.	7 .	Tihany.		.,	24.	Bácsordas.
	Apr.	20.	Moliiaszecsőd.		..	12.	Overbász.
		25,	Zalagój;ánfa.		..	22.	Vaskiít.
II.	rr	28.	ilegyercs.			23.	Makó.
III.	Apr.	15.	TiMiiesktibin.	ili.	„	24.	Kisliarta.
III.	Mai.	•)	Btitykovácz.	111.		13.	»Szegvár.

	Mai.	VL	Tenkc.
	A])r.	25.	Ditiiiyés.
		28.	Szig-ctcsép
		24.	Budapest.
		24.	Tura.
IV.		16.	Tövis.
ÍV.	.,	25.	Nagyenyed
V.	Mai.	14.	Sajókaza.
V.		10.	Ta vani a.

3. * — >■ Acrocephalus palustris, (Bpichst. I. Apr. 22. Mülnaszecsöd.

lil. Apr. 22. Overbász. 111. „ 18. Budai)cst.

Acroccpliaius streperus, (Vikii,i,.).

! 111. Apr. 2(i. Tura.

IV. Mai. 20. Türkös.

•->''

5. ■< — >■ Acroccplialus strcperiis liorticoliis, (Naum.). 111. Mai. 4. Overbiisz.

6.

Alaiidii arborea, L;

II. Mart. 12. Alsóköröskóiiy. III. , 5. Királyli;il<)iii. III. „ 6. Izsák.

III. ., 13. Ungvár. ÍV. , 3. Maloniviz.

IV. Mart. 7. Türkös. TV. „ 10. Nagyciiycd.

V. Febr. 19. Garainszollös.

V. Mart. 3. Kékkő.

V. Mart. 30. Gyertyánliget. V. 9. Zólyiiiu.

V. .. ."). Tavarna. v. , (). Tátraháza.

			7. *^^ Alauda arveiisis, L. T
Mart.	10.	Zse.driu/.	Mart.	4.	1. Kőszeg.	Febr.	25.	Öopronujlak.
Fobr.	11.	Csurgó.	Febr.	19.	Felsőberkifalu.	Mart.	2.	Öoproiikertes
Marl.	27.	SomDiiszohh	Mart.	9.	Borsmonostdr.	Ax)r.	12.	Kismarton.
n	5.	Nagyatád.	Febr.	21.	Körmend.	Febr.	20.	Cziiifalva.
	16.	Rinyaszentkirály .	u	26.	Sorok.		24.	Szentmargit-
	15.	Lábod	.,	27.	Szoníbathely.			bánya.
Febr.	20.	Viszlú.	Apr.	1.	Locsmáiiil.	Mart.	21.	Fcrtöfehéreyy-
.,	25.	Kaposvár.	Mart.	4.	Németszecsőd.			háza.
	23.	Répás puszta.	Febr.	17.	Molnaszecsüd.	Febr.	1.	Malomháza.
Man.	10.	Pécs.	„	12.	Egyházashollós.	„	23.	Nagyczenk.
	12.	SzentgoUhánl .	Mait.	11.	Csepreg	»Ï	25.	Feketeváros.
Febr.	IC).	Szőc'ze	Febr.	21.	Vasvar.	Mart.	6.	Jánosháza erdész
15	28.	Vasnádasd.	.Marl.	25.	Heijyhdtf/i/crlt/á-			lak.
Mart.	7.	Nova.			ÌIOS.	Febr.	29.	Ravazd.
if		Milej.	„	10.	Nyögér.	Mart.	4.	Császár.
„	5.	Vasboldogasszony.	Febr.	26.	Káld.	Febr.	24.	Bókod.
	3.	Pölöske.	3Iarl.	U.	Zalacrd'Jd.	Mart.	3.	Tata.
Fel)r.	19.	Nagykapornak.	Febr.	15.	Jánosháza.	M	2.	Szomód.
,,	27.	Tiirje.	r,	20.	Zalagógánfa.	Febr.	27.	Tarján.
')	4.	Vörs.	Mart.	3.	Kemenesszent-	„	20.	Héregh.
„	29.	Kéthely			péter.	n	26.	Gyerniely.
„	26.	Balatoiiujlak.	„	3.	Várkesző.	«	26.	Perbál.
Mart.	8.	Balatonfilred.	Febr	27.	Padrag.	Mart.	5	Telki
Febr.	28.	Igal.	Mart.	1.	Gicz.	..	5.	Langerlrieb
■n	29.	Tab.	Febr.	28. Bakonyszentlászló.	Febr.	25.	Pilismaróth.
,j	25.	Nénietujvár.	3Iart.	12.	Kcthely.	Mart,	9.	Pilisszentkereszt
Mart.	4.	Csém.	Apr.	1.	Síikor ó.	.^	/';.	Budakcsz-
	3.	Rohoiicz.	Mart	7.	Törökbálint.		/.').	Szép Jiihdszné.
	27.	Foriiőajiríti.		13.	Nagymarton.	„	7.	Visegrád.
Ffiir.	8.	Kősz('g(loros/.l().	Apr.	7.	Szarvkö.	)í	28.	Pilisszontlászló.

JI.

Mart.

5.	Iván.	Febr.	2(;.	Bogyoszló.
3.	Bání'.ilu.	Marl.	3.	Csorna.
17.	Bardtfcdu.	»	20.	Lipót.
SO.	Hiniód.	Febr.	29.	Komfirdiii.
28.	Hörej.	.'î	13.	Kiirth

Mart. 3. Ipolyszalka.

15. Xayysenkvicz.

24. Garamkissalló.

„ 4. Morvaszentjános.

111.

23

Febr.	8. Teuieskuljiii.	Mart.	4. Várszeg.	Mart.	6. Budapest.
Mart.	4. Alsókabol.	»	5. Vaskút	Fcbr.	20- Aszód.
Febr.	22. Dunanárdoiiy.	Febr.	19. Jánoshalma.	»	12. Tura.
V	16. Riidolfsgiiíuí.	,,	27. Kiskihilialas.	Mart.	10 Hajdúböször-
Mart.	17. Toroniálerzséhet	,,	29. Királyhaloin.		mény.
	lak.	n	23. Szeged.	'»	2. Debreczen.
	20. Xngi/liecskcreli.	,,	23. Makó.	Febr.	24 Újtelek.
Vi'Ui:	S. Anialfalva.	Mart.	6. Bezdini zárda.	„	26. Nyíregyháza.
Mart.	4. Tütiijfahi.	Febr.	19 Pécska.		23. Ófehértó.
'Í	22. Drávaszentmár	„	29- Dunapataj.	Mart.	1. Szatmár Sárerdö
	ton.		26. Kisharta.	Febr.	28. Szatmár Nagy-
yy	12. Lakócsa.	Mart.	6. Kalocsa		mocsárerdő
Febr.	14. Baranyasellyo.	Febr	22. Szabadszállás.	Mart.	14. Szinyérráralja.
Mart.	2li. Oszró	..	24. Izsák	Febr.	28. Sárospatak.
»Í	6. Páprácl.		25. Gádoros.	Mart.	3. Sátoraljanjhely.
'J	16. He()ij szent m ár-	Mart.	29. PoUjárdi.	'í	4. Tiszakarád.
	tón.	Febr.	25. Székesfejérvár.	>í	5. Nagyhalász.
yt	5. Sikkis.	Mart.	1. Dinnyés.	Febr.	27. Kemecse.
V	4. Mohács.	.,	16. Jakahszállás.	Mart,	2. Pálföldc.
F.'br.	26. liácsdrdas.	Febr.	12. Ráezkeve	,.,	4. Leányvár.
	21. Ó verba sz.	„	12. Szigetcsép.	„	6. Mándok.
Ï)	20. Csantavér.	,.	13. Bugyi.	r	6. Beregszász.
Mart.	6. Mohol.	„	26. Sári.	Febr.	15. Nagybereg.
Febr.	28. Vadászerdo.	„	24 Peszér.	Mart.	1. Lazony
Mart.	4. Mosiiic/.a.	Mart.	3. Söregpuszta.	^	1. Mocsár.
Febr.	26. Bruckenaii	Febr.	26. Abony.	•)	3. Lasztomér.
Mar!.	14. Jerszeg.		16. Mezőtúr.	')	15. Zúgó.
'1	20. Kepéd.	Mart.	12. Karczag.	„	3. Ungvár
„	4. Balille/.	Febr.	16. .lászalattyán.	11	14. Ungdarócz.
»)	8. llároiid'a.	„	29. Szerep	,,	6. Radváncz.
Febr.	22. Dmiaszckcső.	Mart.	20. Naijijvárud.	V	4. Unghosszúmező.
Mart.	8. Doroinlás

IV.

Mart.	1. Osopot	Mart. 11^. h'issznrdid:	Mart.	5. Sztregonya.
Febr	27. Eibenthal.	„	10. Hulíovecz.	„	1. Gothátya.
Mart.	4. Plavisevicza.	..	12. Ilaiizest.		6. Réa.
n	6. Dubova.	..	9. Furdia.	„	8. Déva.
JÏ	12. Ogradina.	')	14. Németgladiia	n	5. Bozes.
»	12. Weidenthal,		i;{. Draxinest.	Febr.	28. .\lsóvárosviz
j	12. Temesszlatina.	,,	2. Szín ty est.	Mart. 17. Scheshely.
»	15. Vercserova.	•Î	8- Marzsina.	Apr.	25. Dús.
Febr.	28. Mahímviz.	Apr.	4. ffross.	Mart.	20. Szelistye.
	29. Királyfalva.	Mart.	15. Lnnkány.	„	6. Viirpód,
,^	28. Vermes.	Febr.	25. Bulza.	„	6. S/akadát.
»	22. Aga.	Mart.	'..0. Honiosdia.		6. lliiJcziiKÏny.
Mart.	7. Laliasincz		7. Tissza.	'í	4. Felsöponiinbák
Febr.	28. Tápia.	„	3. Lunkahirga.	„	6. Ujegyház.
Apr.	2. Kládova.	ÎÎ	5. Hunyaddobra.	í>	4. Szeráta.

24

Mart. 27. Strczakcrczisora.	Marl.-Jl. I'nnl.	Mart.	3. Gyergyóujfalu
9. Felsöárpás.	.. 6. Váldhid.		10- Kilyénfalva.
Febr. 21. Alsóárpás.	„ 23. Keresd.	Febr.	25 Gyergyószentniiklós
Mart. 3. Felsőucsa.	2. Segesvár.	Mart.	5. Gycrgyótölgyes.
Febr. 29. Drágiis.	15. ApoUI.	V	21. Szüágycseh.
Mart. 11. Desáiiy.	4. Szászké/>d.	r.	6. Zsibó.
3. Vajdarécse.	5. Szászkercsztúr.	*.	15. Gyökeres.
14. Zernest.	8. Szék(4\iiil várhely.	1	11. Zálha.
., 10. Holbák.	8. Zetelaka.	•)	21. Nayyilonda.
'JH. Barczarozímijá.	14. HonioródalniMs.	»	5. Désakna.
., 2H. Krízha.	.. 10. Málnás.	.,	3. Dés.
6. Töniösi szoros.	„ 1. Karalnavolál.	.,	6. Gáncs.
„ 18. Arapatak.	„ 2. Torja.	-	5. Betlen.
1. Tiirkös.	1. Kézdikővár.	„	21. Hurinn.
1. Osánczi szoros.	1. Leinhénv.	„	2. Szépnyir.
5. Ilj^efalva.	3. Berecz.	*)	4. Besenyő
.. 4, Zalán.	„ 2.'). Korbest.	M	18. Kagydenieter.
2. Gidofalva.	4. Preguz.	Febr.	27. Besztercze.
, 15. Bodzái szoros.	1. Biílz.	Mart.17.Jad.
3. Maksa.	.. 9. Béles.	.,	2 Nagysajó.
2. Dalnok.	5- Magyargorbó.	..	4. Roniánbudak.
, 28. Nyí'H.	1. Kolozsvár.	■J	5. Kisilva.
6. Zágon.	4. Torda.	Febr.	28. Szenijózsef.
2. Csdola.	3 Szászzsonibor	Mart.	2. Dombhát.
Febr. 26. Lippa.	„ l'.i)'. Dipi<e.	jy	3. Les.
23. Sistarovecz.	• .. 18. Fcliércr/yház.	V	3 Magura.
., 27. Mészdorgos.	3. Szászakna.		1 5. Nagyilva.
.. 26. Petirs.	,, 5. Szászpéntek.		14. Tihncza.
., 25. Dorgos.	7. Kissajó.		10. N'aleamare.
., 24. Zabálcz.	„ 18. Dcclrád.		1. Lajosbánya.
Mart. 14. Berzova.	5. Bátos		19 Szaploncza.
1. Liilasiiicz.	11. Disznnjó.	?)	5 Taraczköz.
„ 16. Buttyin.	3. Mocsár.		6. Máramarossziget.
Febr. 28. Borossebes.	/.''. fTnr(]ónyhi)dí(k.		4. .Aknasugatag.
Mart. 18. Lupest.	„ 8 Nyárádrenieti'.	Febr	4. Farkasrév.
2. Acsuva.	.. HÜ. friinjényiireycsiir.	Mart.	ö. Nagybocskó.
Apr. 1. Dealii-Mare.	16. Várniező.	t»	29. Rónaszék.
Mart. 4. Zalatna.	2. Parajd.		10. Barczánfalva.
.. 10. Metesd.	9. llyésmezó.		13. Jód.
Febr. 21. Nngyenyed.	6. Varság.		14. Rozália.
Mart . 31 . Magyarba (jó .	.. 81. Maroshédz.	„	5. Izaszacsal.
10. Bethlenszcntiniklós.	2. Gyergyóalfalu.	..	13 Fclsővisó.
6. ALsóbajom.	11). Gycryyódilrő.		20. Havasmező.
11. Harangláb.

Mart. 23. Börzsöny 26. Szokolya „ 4. Nagymaros. Febr 25. Máriaiiosztra.

Febr. S. Diósjcnü. Mart. 6. Isaszeg. Febr. 24- Babát. Mart. 2. Megverke.

Mart. 2. Ecskcnd ,. 12. Nagy völgy.

8. Erdőkürt. , 1 Valkó.

25

Marl.	2 Hiiilmiy	Mart.	10. Ziiiiiv/iralja.	Mart.	IO. Kisberezna.
„	4. Teriies.	^	11. 8askőszékely.	.,	26. Perecsenij.
t	7. Felsőtliós.	1»	7. ZólyoQikecské.s.	„	21. Bercsényifalva.
..	± Nyitra.	„	20. Garamberzencze.	«	23. Sóslak.
Febr.	20. Ghymes.	„	3. Dobó	n	28. Csontos.
Mart.	('). GarainrudiK).		18. 1 'obrnvdralja	.,	15. Turjavágás.
„	26. Garumri'v.		14. Kovács faira .		25. Ökörmező
«	16, Bakabányu.	«	17. Olmány falva.	„	15. lllava.
	2. Zsariiócza	Febr.	23. Zólyoni.		ü. Pnehó.
„	28. Mm/aslak.	Mart.	6. Erdübádony.		11. Nagyljícsesc.
„	24. Oyekés.	„	3. Dübrókirál\i		8. Zsolna.
„	10. Selineczbáiiya.		8. Szelese		24. Kisuczanjhely.
.,	2. Ipolyság.		1 1. Garamsálfal va.		7. Valcsa.
„	í). Tòjtatak.		f) Zülyonilipcse.	..	12. Párnicza.
.	1. Hont.	^	11. Libetbáuya.	-	9. Csernova.
.,	2S. Koi jKina.		22. Kiszla.	Fel)r	24. Revisnye.
*»	4. Magasiiiajtény.	..	18. Bikkalrölfiij	Mart	8. N'lkolinecz.
Fel)r.	27. Apafalva.	„	1 1. Garam poteri.	„	13. Hrabovó.
Mart.	3. Kékkő.	ÎÎ	oO. ,[lsósza.Iia(ii.		3 Feliérpatak.
	6 Gács.		12. Rezsőpart	,,	27. Ludrovó.
Febr	22. Losonc-/,.	.j	14. Felsőszabadi.		28. Lokcza.
.,	27. Salgótarján.	„	19. Sebesér.	„	18. Szlanieza.
Mart.	1. Rinias/.oinljat.	,,	12. Breznóbánya.	Febr	27. Zubrothova.
.,	1. Feled.	„	21. liene.ihd:a.	Mart	17. Bjelipotok
»	6. Fétervásár	,,	19. Gaspard.	Febr	24. Bobró.
Febr	26. Sajókaza.	„	28. Vaczok.	Mart	19. Tiirdos-íin.
Mart.	H. Diósgyőr.	■>í	15. Teplicska.	••	13. Trsztena.
Febr	24. Sajóltábony.	M	3. Uj vásár.		20. Zuberecz.
Mart.	0. Erdőbcnye	^	19. Róna.	„	8. Jablonka.
^	12. EriUhorráti-	..	17. 8.zm.	••	20. Oravicza puszta.
»	l:l Visk.	')	12. Stósz.	.,	1 1. llladovka.
II	14. Bustyaháza	fí	7. Felsőineczenzcf.	„	20. Özvarin.
^	30. Kövediffet.	^	8. Soiiiodi		18. Viehüdna.
	7. Técsö.	,,	4. Szepsi.	„	20. Koleszárki.
»I	24. Erzsébetliiiet		6. Öacza.	M	14. Alsóerdöfalu.
n	18. Pozsárova.	Fclu-	. 2(5. Kavoe/.a.	II	6. Felsőerdő falu.
..	17. Kőrösmező	Mart	6. Kassa.		19. Szepesófalu.
n	2. Unin.	^	13 1 óísófár.	„	10. Tátraháza.
„	10. Ótiira.	11	2. Delni'kakasfalva.	..	12. Szepesbéla.
.	2. Verbo.	»	/<S. Ki'c.zerpeklén.		11. Leibiez.
..	2. Felsőbotttalii	.	20. Kec.zerlípórz.	..	2. Lőcse.
»	10. Trencsén.	^,	25 Vörösváfjás.	.,	7. özepesváralja
„	4. Bán.	„	18. Rankfüred.	.,	6. Szentmihályfalva
.,	4. Xevidzin.	„	12. Nagyazar.		7. Eperjes
„	ló. Bród	ÎÎ	() Varannó.	.	4. Zboró.
IÏ	11. Felsőliáinor.	^	4. Ta várna.	,.	3. Lipnik.
M	2. Geletnek.	•7	4. Nagvláz.	1	16. Felsövizköz.

I Febr. 2-"). Kőszeg. 1. „ 27. Miilnaszecsőd. Aquila XV'I.

8. *^* Alias hoschas, L

1. Febr. 17. Zalagőgánfa. II. „ 13. Bánfalu

III Febr. 9. l'jvidék.

III , 17. Rudolfsguád.

26

III. Febr. L'I. Overbász. III. „ 5. Mohol.

III. Febr. 25. Mezőtúr. III. „ 27. Székelyhíd.

IV. Mart. 1. Vargyas. V. „ 22. Zólyom.

I. Febr. 26. Zala-ógánfa li. Mart. 14. Háiitalu.

111. Febr. 14. Tenieskiibiu.

III. Mart. 1. Újvidék.

9.

Anas crecca, L

III. Febr. 19. Rudolfsgnád. 111. „ 28. (■)verbász. III. ,. 111. „

5. Mohol. 11. Bugyi.

.11. Mart. II. Tura. iV. „ 28. Maloiuviz V. Apr. 20. Helpa.

1. Apr. 11. Kőszeg.

Csapat. — Flug. ^ N. I. Mart. 16. Zalagógáiifa.

10.

Anas [»enelopc, L.

II. Mart. 3. Báiifalu. III. Febr. 26. Rudolfsgnád. III. Mart. 5. Bugyi.

Ill Fel)r. 28 Budapest. Ill ., 29. Tura.

1. Mart. 10. Kőszeg. I Fein-. 29. Zalagógánfa. II. „ 13 Bánfalu.

11.

Anas qHer(|ueduIa, L.

111. M:irt. IG Teineskubiii. III. „ 14. Overbász. III. „ 8 Tura

IV. Apr. II. Türk öS. IV. Febr. 18. Berzova.

I. Febr. 26. Z;ilagőgáufa. H. Apr. 11. Bánfalu.

12.

-Vnas streperà, L.

III. Febr. 14. Duiiacséb. III. Mart. 4. Overbász.

IV. Febr. 20 Ber/.ova.

13. ■<-'^ Anser albîfrons, (Scoi.). Ill Mai. 1. Hortobágy. Me«' sok ezer. — Noch viele Tausende.

I. Febr. 3. Vors. II. „ 20. Bánfalu. 111. „ 16- Temeskubiii. HI. Mart. 1. Újvidék.

14.

Anser anser, (L.).

III. Febr. 23. Rudolfsgnád. IH. „ 22. Izsák. III. ,. 26. Székelyhíd. HI. Mart. 11. Ungvár.

V. Mart. 10. Sajőkaza. V. .. 23. Helpa ► SK. V. „ 23. Zuberecz ► E.

15.

Anser fabalis. Lath.

I. .Ian. 16. Kőszeg.

I. Mart. 28. Zalagógánfa.

Utolsók. — Die Letzten H. Mart. 31. Megyercs.

Utolsók. — Die Letzten. II. Febr. 15. Alsóköröskény.

III. Mart. 27. Temeskubiu.

Utolsók. — Die LtUzteii. III. Febr. 18. Rudolfsgnád. HI. Jan. 7. Overbász.

Csapal.-— Flug. ->SW.

III. Mart. 20. Izsák. — Utol- sók. — Die Letzten.

IH. Mart. 23—27. Tura.

Igen sok átvonuló. — Sehr viel Durehzügler.

27

I. I\lart. 3. Molnaszecsöd.

Ki. <— * Antliiis t'!ini}H'sfi-is, (L.) j II. Apr. 17. Megyercs. [ III. .Vpr. 8. Izsák.

17- ■•-'^ .Viitliiis ccrviiius, (P.\LL.). IIT. Mai. 14. Hugyi.

[.Mart. 1-2.— Apr. IS. Kőszeg. II. .Apr. 20. Megyercs. III. Febr. 14. Tciiieskubin.

18. -^^ Aiillms pratensis, (L).

III. Jan. 28., Mart. 1., Marl.

17—23. Óverhász. I

III. Apr. 4. Törökbecse. '

III. Mart. 17- Sárospatak. V. Apr. 7. Zólyom. V. ., 12. Lőcse.

III. Febr. 28- Szigetcsép.

IV. Apr IS. .Malmnviz.

19. GO Antlms spipoletta, (L.).

IV. Mart. 1. Ttirkös. \' .Vpr. 18. Ziiberecz.

20

I. A|ir. 11. Répáspuszta.

1. „ IG Kőszeg.

I. :, 24. .Molnaszecsöd.

II. ,, 1;J. Megyercs.

m. „ 10 Óvcrbász.

Antlius tnvialis, (L.)

III. Apr. 2 Vaskiit.

III. ., 10. Izsák.

III. .Mart. 31- Nagyvárad.

III. A])r. 14. Ungvár.

IV. Mart. 25. Maloniviz.

l\. Apr. 1 1 Tiirkös. V. Man. 10. Tavarna. V. Mai. Ü. Zubcrccz. V. Apr. 14. Tátrailáza. V. .. 14. Lőcse.

III. Mart. 12. Csantavér.

IV. Apr. !) Maloniviz.

Aquila maculata, 0.\i.

I\'. Mart. 25. Nagyeiiyed.

\' .\pr. Í. Tatraháza.

22. ■<-*^ AiTliilmt»'« lagopiis, (Brìns).

I. Mart. 21 . Kőszeg.- Utolsó.

Letzter. I. Mart. 31. Zalagógáiifa. Utolsó. — Letzter. III. Jan. 1., 29., Febr. 8. Tenieskubin.

III. Mart. 29. Overbász.

Utolsó. — Letzter. Ill Jan. 20. Makó. III. Mart. 2. Felgyô. III. ., 25. Sárospatak.

Utolsó. — Letzter.

\'. Mart. 27. Tavarna.

Utolsó. — Let/.ti'r. V. Mart. 21. Tátraha/.a.

Utolsó. — Letzter. V. Mart. 13. Tátraháza, 4

NW.

I. Mart. 19. Hcpáspiiszta,

- N. I. Febr. 25. Vors.

23.

Ai'dea alba, L

II. Mart. 24. Hánfalii. II. .\pr. 17. Megyercs.

Ill .\pr. 12. Doroinlás. III. S. Vársze-.

2H

24. < — >■ Anica ciiiercii, L.

Kehr.	\-2	(Febr. 24 f.)(_'surgó.	Mart.	19.	Tihany.
(iH'l)l	. Í).	f.) Szentgotthárd.	Apr.	4.	Csém.
Mai.	5.	Ssöcze.	1)	10.	Köszegdoroszló
Apr.	-)	Daraboshegy.	Mart.	28.	Felsőberkifalu.
	(')	Vasn adasd.	H	23.	Körmend
	ll'	Milej.	Apr.	9.	Sorok.
Mart.	10.	VasboM()i;ass/,()iiy.		22	Ni'metszecsöd
n	24	Nagykapornak	Mart.	9.	Moliiaszecsőd.
Febr.	24.	Vors.	..	22.	Egyházashollós
Jllai.	J.	ßalaiüiisscntijyörijy		26.	Csepreg.
Apr.	20.	ßalatonujlak.

Mart. 1!). Vasvár.

. ;n. ilegyhátgyertyános Febr. 4. Nyögcr.

„ 24. Káld. Mart. ',]. Zalagógánfa.

3. Kemenesszentpcter „ 23. Várkeszö. lü. Sukoró. 7. Nagyczenk. Apr. 1Ò. Füketeváros.

II.

Fel)r 22. Bánfáin

]\lart 1 1 . Csorna.

Febr. It) (Mart. 5 f.) Lipót.

Felír. 12. Patkányospuszta.

III.

Mart.

Ajir. Mart.

Febr Mart.

Feijr. Mart.

12.

9. 26,

4.

IO

5.

28. 25. 24. 13. 14. 12.

1. 21. 22. 25. 12.

8.

6. 27. 31. 21.

Pancsova. Teinesknbin.

Teniessziget Bntykovácz Palánka. l^jvitlék. . (Mart. 28. f.) Als,) kabol. Felsökabol Duiiagárdony. Rndolfsgnád Torontálerzscbetlak Nagybecskerek. Oppova. Antalfalva. (Mart. 25. f.)Tógyer. Tótnjfaln. Drávas/AMitiiKirton. Lakócsa. Baranyasellye. Oszró.

(Mar.in. f.)Páprád. Hegyszenttnárion. Siklós.

(Apr 12. (Mart. 11. Mart. 26. Apr. 25. .Mart. 6.

„ 19.

„ 15.

., 25.

.. 4. 6.

.. 13.

„ 15.

„ 6. Febr. 26. Mart. 7.

., 15 25. 17.

„ 20. Febr. 25. Mart 10.

Apr. Mart.

f.) Villány.

f.) Mohács.

Béllye

{Apr. 30. f.) Be.zdán.

Bácsordas.

Overbász.

Törökbecse.

Moliol.

Vadászerdő.

(Mart. 12 f.) Mos-

nicza.

Brnckcnan.

Jerszeg.

Dnnaszekcső.

(Mart. 1 1. f.) Hátlo

Doroinlás

Várszeg.

Királyhfilom.

S.íege(l

Hódmezővásárhely.

Makó, 60^ NE.

(Mart.l6.f.)Bezdini

zárda.

Mart.

Apr.

r.

Mart. Apr.

» Mai. .Vpr. Mart. Apr.

Mart.

Apr.

Mart. Axir.

21. Pccska. 7. Arad.

20. Borosjenő.

4. Kalocsa.

5. Szabadszállás. 10. Izsák.

21. Bckcsgyula. 5 Tenke.

1. Szigetbecse.

1. Ráczkeve 23. (Apr. 22. f.j 8ári. 20. Söregpuszta.

3. Mezői iir.

4. Székelyhíd. 29. Kisbag.

5. Tnra. 19. Újtelek.

9. Szatniár .Sárerdő. 19. Szatmár Nagy- mocsárerdő.

5. Nagyhalász. 19. Kemecse. 17. Mándoh

Apr. 7. Plavisevicza. „ 21. Jeselnicza.

IV.

Mart. 20. Aga. „ 27. Tápia.

.\\)Y. 1 1. S/.inlyest. Vart. 18. Déva.

29

Apr.	11. Alsóvárosvíz.	Mai.	Ví. Magyarhodza.	(Apr.	10. f.) Gycrgyúreniete
JÌlai.	6. Algyógy.	Apr.	8. Sistarovecz.	Mart.	26. Gyergyóalfalu.
Apr.	1. Sebeshely.	n	13. Dorgos.	(Apr.	10. f ) Gyergyóditró.
Mart.	20. Porcsesd.	Mart.	28. Berzova.	Apr.	10. Gyergyoborszék.
n	19. Alsósebes.	„	28. Zalatna.	Mai.	11. Szilágy cseh.
„	23. Felek.	(Apr.	8. f.) Gyulafehérvár.	Mart.	29. Zsibó.
„	14. Szakadat.	Mart.	31. (Apr. 8. f.) Tövis.	.,	25. [Apr. 25. f.)
Apr.	8. Alsüárpás.	Apr.	8. Mihálczfalva.		Gyökeres.
Mart.	,m Alsóvist.	Mart.	31. Nagylak.	J,	16. Désakna.
Apr.	/'?. Fclsörist.	Apr.	16. Bethlenszentiiiiklós.	„	30. Dés.
(Mart	■ 14- f.) Felsöszoiiibat-	Mart.	15. (Mart. 30. f) Alsó-	Apr.	20. Oáncs.
	falva.		bajom.	•>J	9. Betlen.
Apr.	22. Desány.	n	2. Segesvár.	Mart.	21. Besenyő.
•1	14. Tajdaréese.	Apr.	n. Ápold.	»)	30. Jád.
,_	18. Sarkaicza.	.,	15 Szászkézd.	Apr.	2. Szaploncza.
(Apr.	12. f.) Felsôveiiicze.	„	28. Zetelaka.	Mart.	25. Taraczköz.
{Apr.	28. /'.) Alsókomána.		13. Vargyas.	,.	18. Hosszúniező.
Mart.	27. Bölön.	»	7 Csikszentkirály.		18. Máraniarossziget.
»	22. Nagyajta.	Mart.	15. Karatnavolál.		19. Far kasrév.
Mai.	1. Arapatak.	Apr.	17. Szárazpatak.	,.	5. Nagybocskü.
Apr.	10. Ilyetalva.	r>	15. Leinhéuy.	Apr.	8. Róiiaszék.
„	23. Sepsiszentkirdly .	Mart.	27. Korbest.	Mart.	6. Barczánfalva.
	5. Gidófalva.	Apr.	9. Dipse.	„	28. Rozália.
	12. Maksa.	»	7. Bátos	{Mai	1. f.) Petrova.
Mart.	7. Üáluük.	Mart.	30. Parajd.

V.

AjïT.	17	Verőcze.	Mart.	14. Nyéresháza.
T)	7	Babát.	„	28. Alsóapsa.
Mart.	.)■_)	Kiinaszoinbat.	Apr.	4. Királymező.
T)	20.	Feled.	"	29. Felsöapsa.
Apr.	26.	ErdöhurriUi.		11. (Jtura.
lì	3.	Kereczke.	Mart.	20 Zsariióczakohó
.,	2.	Heriiicse.	Mai.	12. Felsfdóli.
„	22.	Bustyaháza.	Apr.	2G. Zólyom.
Mart.	27.	Técső.	,.	16. Cser])atak.
Apr.	1.	Erzsébetliget.	„	10. Krainiska.
Mnrt.	18.	Szentriiihály- körtvélyes.	r	2. Hadács.

Mart. 26- Kisberezna. Apr. 5. Sóslak.

„ 3 Turjaremete. Mai. 13. Kelecsény. {Ajjr. 25. f.) Soms.9ÍcJi-forrás. Fi'.hr. 21. Bohró. .\\n\ 10 Turdossiii.

,. 10. Tr.sztena.

, 25. Lazi. Mart. 27. Eperjes. Mai. Ifi. Felsővízköz.

25. -<-^ Ardea garzotta, L

III Mai. 7. Temeskubin.

III. „ 12—14. 'Temeskubin, sok vomii a Dunán fölfelé — viele zieiien dnii.iiiaiit'wiirts.

26.

.Irdca piiriMirca, L.

I A])r. 4. Itépás puszta II. „4. Bánfalu.

II. Mart. 27. Megyercs. III. .Apr. S. Temeskubin.

Ill A])r. 6. Butykovácz 111. r 14. Duuagárdony.

30

III. Mart. 29. Eudolfsgiiad. III. „ 28. Óverbász. III. „ 17. Dinnvcs.

III. .Vjir. 12. OleluTtó. III. „ (). Nagyhalász.

III. .\])r. G Kcmecse.

IV. „ 22. Malduiviz. IV. , 13. Rèa.

I. Apr. 8. Zalagógánfa.

27 <-^ Ai-dca ralloidcs, Scop.

III. Apr. 15. Temcskiibiii.

I. Mai. 5. Moiuaszecsőd. III. ., 1. Tenieskubin.

28. -<— > Ardotta iiiimita, (L.). III. Ajir. 26. Hudolfsgnád.

III. Apr. 2<. Ovcrbász. I I. Mai. 10. Tura.

I. Mart. 18. Répáspuszt'.

I. „ 13 Moiuaszecsőd.

I. Apr. 15. S()priinpiiS7.t:i. II. Febr. 21. Háiifalu. IL Apr. 14. Megyercs.

29. -<— >- Botaiinis stellai'is, (L.

III. Mart. 2S. Tenieskubin. III. Febr. 9. Újvidék, ill. \\ìr. 2. Óverbász. I 111. „ 1. Hódmezővásár- hely.

III. Ajir. 28. Szabadszállás. III. Mart. 19. Bugyi.

III. , 24. Keniecse.

IV. ,. 17. Déva. V. „ 29. Feled.

I. Febr. 4. Visegrád. III. „ 9. Újvidék.

30. *^> Biit(M) hiiteo, (L.).

III. Febr. 15. Csantavér.

IV. Mart. 9. Maloniviz. IV. Apr. 13. Nagyenyed.

IV. Mart,. 27. Zsibó. V. .\pr. 12. Tátraháza.

31. "*— * Calaiiiodus selioenoltacinis, (L.). Apr. 19. Moiuaszecsőd. | II. Mai. 4. Megy eres. III. Apr. 1 1. Óverbász.

32. V Calidris arenaria, iL.). 111. Mart. 28. Tenieskubin.

I. .Ian. 5. Kőszeg. 1 1 drli.

(St) ■

I. „ 6. Kőszeg, 1 ( (Irb.

(St.). II. Marl. 8. Megyercs,

utolsók — die Letzten.

33. <*^ Caiinaltinii linaria, (L.)

III. Febr. 9. 24, Makó. III. Mart 14 Izsák,

utolsók — die Letzten. III. .lau. 6. -Febr. 29. Sáros-

|)atak.

A tél folyamán ncliánv Wiihrcnd des Winter.s Ungvár, einige

V. Apr. 22. Tátraháza,

utolsók — die Letzten.

V. Febr. 8, 11, 13. 18. Szepesváralja.

31

34.

('ai)ríiiiiilu;iis ciiropiicns, L.

I. Apr. 19. Répáspusztii I. „ 25. Pécs. I. , 10. Kőszeg. I. Mai. ő Molnaszecsőd. I ., 1. Vasvár I. Apr. 23. Hegyhátgyertyá- nos. I. ., 22. Zalagógánfa.

A,)r.

Morvaszeiitjúiios

	„	7. Temeskubiii.
	n	25. Eudolfsgiiád
	^	11 Baranyascllye
	.j	21. Bácsordas.
	n	80. Szeged.
	n	15. Arad.
	ÎÏ	12. Nagyvárad.
III.	»	8 Tura.

III. IV	Apr	28 Debreczen. l(ì. Ujiiioldova.
IV.	il	10 Maloniviz.
IV.	Mai.	18. Remete.
IV.	Apr.	11. Alsáorbó.
V.	•f	24. Nagymaros
V.	Mai.	9. Puchó.
V.	„	8. Tátra háza.

85. < — >■ ('erchneis cencliris, (Nahm.).

1. Mai 4. Molnaszecsőd.

86. -^-ö^ CeiTliiieis tíniiiiiu'ulus, (L.).

I. Aj)r. 4. Viszló.

I ,. If). Felsőlövő

I. Mart 19. Kőszeg.

I. „ 28. Molnaszecsőd.

I. ,, 0. Visegrád.

II. Apr. 1. Megy eres. III. Jan. 29. Tem'eskubin. III. Mart. 80. Rudolfsgnád. III. A\)v. 14. Csantavér.

HI. Jan	81. Törökbecse.	IV. Mart	26. Malonivíz.
III. Apr.	1^5. Hcitfö.	IV. „	10. Tápia.
III. Mart	10. Szeged.	IV. Febr	20. Déva.
III. Febr	11. Makó.	IV. Mart	23. Magyargorbó.
III. Apr.	4. Kisharta	IV. „	10. Kolozsvár.
III. Mart	27. Pákozd.	IV. .	22. Zsibó.
III. ..	28. Szerep.	IV. ,,	26. Besztercze-
III. „	17. Budapest.		bánya.
III. „	17. Tura.	IV. Jan.	31. Szepesváralja
III. „	20. Sárospatak.

37.

Cerclmeis vespertimis, (L

I.	Apr. 26. Molnaszecsőd.	III. Mart.	20. Szeged
I.	Mai. 12. Zalagógánfa.	III. Apr.	26. Izsák.
11.	„ 14. Megyercs.	111. Mart.	28. Bugyi
III.	Apr. 8. Csantavér.	III. Apr.	30. Tura.
111.	„ 22. Vaskút.	III. Mai.	I. Füzesabony.
		III. Apr.	29. Hortobágy.

III. Apr. 24. Lasztomér.

IV. Mart. 23. Nagyenyed. IV. Mai. 8. Miiiálczfalva IV. Mart. 31. Nagylak. IV. .\pr. 2. Kolozsvár

38 •< — >■ ('haradrins alcxaiidriuus, \. III. Mart. 28 Bug\i

39.

Cliaradi'ins dnbiiis. Scoi».

I. Apr. 3.	Molnaszecsőd.	III. Mart. 30. Budapest.	V.	A))r.	10.	Sajókaza.
I. „ 8.	Zalagógánfa.	HI. , 29. Kisbag.	V.	•)	1	Gcletnek.
III. Mart. 29.	üverbász.	111. „ 30. Tura.	V.	,	1.	Garamsálfalva
III. „ 81.	Nagyvárad.	IV. „ 14. Türkös.	V.	')	15.	Tavarna

32

40. -í-e-)- Charadriiis pliivialis, L.

Hl. Mari. VÒ. Törökbecse.

	41. <->	Chelidonaria iirldca, (L). 1
Apr.	10. (Apr. Il' f.) Csurgó.	Apr	20. Kőszeg.	Apr.	]'.*. Xagyniarton.
,,	8. Viszló,	.,	12. {Mai. 4. f.) Felsö-	^	1 1 . Szarvkő.
,.	10. (Apr. 13. f.) Kapos-		bcrkifalu.		19. Sopronkertes.
	vár.		22. Borsmonostor.		13. Ágfalva.
	7. Képáspuszta.	(Mart 28. f.) Körmend.	„	8. Kismarton.
	15. Ptcs	y>	29. (Apr. 15 f.) Sorok.	Mai.	;. (Mai. r>. f) Czin-
,,	16. Alsóleiiilva.	Apr.	2.9. Szombathely.		falra.
„	10. Szöcze.		1(). Locsmánd.	A[)r.	19. Szentmargitbánya.
„	16. (Apr. 20. f.) Darabos-	„	12. Nénietszecsöd.	..	10. Fertőfeliéregyháza
	hegy.	„	4. Molnaszecsőd.	..	10. Malomház.
	16- (Mai. 3. f.) Vas	„	6. (Apr. 21. f.) Egy-	^	15. Nagyczenk.
	nádasil.		házashoUós.	.	17. ("Jfaí. S. /J Fekete-
,.	8. (Apr. J6. f.) Mile.j.		7. (Apr. 23. f.) Köves-		város.
,.	14. Baktiitiös.		kút.	,.	17. .láiiosiiáza erdész-
(Aijr	.27. f.) Vasboldogasszony	n	20. Csepreg.		lak.
Apr.	14. Pölöske.	-	15. (Apr. 17. f.) Vasvár.		5. Havazd.
Mart	. 29. Nagykapornak.	{Apr	î?6'. /'.) Nyögrr.	)T	15. Tarján.
Apr.	19. Tűrje.	Apr.	8. Káld.		10. Héregh.
.	15. Balatonfüred.	„	8. Vásárosniiske.	_	13. Perbál
	19. Igal	,.	13 (Apr. 22. f.) Zala-		12. (Apr 22. f.) Telki
	17. (Apr. 27. f.) Tab.		erdőd.	„	14. Pilisszentlélek.
,	22. Felsőlövő.	,.	14. Zalagógánfa.	„	7. Langertrieb.
	17. Borostyánkő.	))	15.(.l^u-.m/'.)Sondyo-	„	12. Pilismaróth.
„	19. (Apr. 20. f) Néniet-		vásárhely.	Mait.	25. (Apr. 10 f.) Pilis-
	ujvár.	Mai.	.5. Padrag.		szentkereszt
	7. Cséni.	Apr.	8. Gicz. "	Apr.	12. Budakesz.
^	16. Rolioncz.	„	16. Bakonyniagynr-		12. Szép Juhászné,
,.	12. Pornóapáti.		szeni király.	.Mart.	26. Visegrád.
-	9. Köszegdoroszló.		10. (Apr. 15. f.) Sukoró. 7. Törökbálint.	(Apr.	21. f.) l'ilisszentlászló.

Apr. KI. Iván.

7. Bánfáin.

17. (Apr. 22 f.) llimőd. .. 1^'. (Apr. 21. f. lUhej

II.

Apr. 25. Bogyoszló 5. Csoriia.

4. (Apr. 12 f.) Lipót. 9- Palk;uiyn-;pnszla.

.\pr. 23. Megyercs.

,. 10. (Apr 24 f ) Kiirth. 14. Ipolyszalka. 21. Morvaszent János.

III.

Mart. 25. (Mart 27. f) Temes kubin

A]jr. 10. Temessziget. „ 7 Dubovácz.

Mart. 30. Bntykovácz. Apr. 10. Kamaristya.

38

Apr.	ß. (Apr.l2.f.)Vajszka.	Apr.	10. (Apr. 15. f.) Bálincz.	Apr.	9. (Apr.l2.f.)Mezőtiir
{Apr	1!f. f.) Palona.	ÏÏ	4. (Apr. 6. f.) Szek-		14. Tiirkeve.
„	7. (Apr. 8. f.) Duna-		szárd.	»	5. (Apr. 8. f.) Karezag
	bökénj'.	n	3. üiinaszekcső.	)T	11. Jászalattyán.
Mart.	'M- Palánka.	„	10. (Apr. 14. f.) Hátfö.	I)	13. Szerep.
Apr.	T. (Apr. 9 f.)Dniiacséb	ÍÍ	5. Doromlás.	n	7. Nagyvárad
Jì	■M. Újvidék.	•j	5. Várszeg.	,j	12. Siter.
n	12. (Apr. 15 f.) Alsó-	„	10. Vaskút.	n	6. Székelyhíd.
	kabol.		7. Jánoshalma.	'»	äO. Budapest.
iì	U;. (Apr. 18. f.) Felsö-		7. Kiskunhalas.	»	14. Tura.
	kabol.	?j	12. HódmezövásárJiely.	n	20. Hajdúhöszörménij.
n	2. (Apr. 7. f.) Duiui-	n	17. Bezdini zárda.	„	14. Debreczen.
	gárdony.	n	8. Pécska.	»	6. (Apr 9. f.) Újtelek.
»	8. (Apr.l6.f.)Rudolfs-	n	8. Arad.	»	20. Hajdilhadház.
	gnád.	n	10. Paulis.	Mart.	31. (Apr. 6. f.) Nyíregy-
»	8. Torontálerzsébetlak	i)	13. Borosjenő.		háza.
»	9. (Apr. 14. f.) Nagy-	»	12. (Apr. 15 f.)Silingyia	Apr.	19. Szatmár Nafjijerdő.
	becskerek.	»	13. (Apr. 17. f.) Duna-	Mart	18. Szatmár Nagy-
..	8. Roniánécska.		pataj.		mocsárerdő.
	.".. (Apr.23.f.)Versecz.	„	10. Kisharta.	( Apr	36. f.) Miskolcz.
w	14. (Apr. 16. f.) Tót-	Mart	31. Kalocsa.	Apr.	2. (Apr. 7. f.) Sáros-
	uj t'ai 11.	Apr.	17. (Apr. 23. f) Szabad-		patak.
n	5. Drávaszentinárton.		szállás.	Mart	31. (Apr. 7. f.) Sátoralja-
,,	ö. {k\n. 9. f.) Lakocsa	»	11. (Apr. 10. f.) Kon-		újhely.
„	11. Baranyasellye.		doros.	Ai)r.	14. (Apr. 24. f.) Nagy-
w	7. Siklós.	»	8. (Apr. 14. f.) Gádoros		halász.
..	8. (Apr. 10. f ) Villány.	»	7. (Apr. 24. f.) Békés-	»	6. Keniecse.
(Apr.	14. f.) Mohács.		Gyula.	n	8. (Apr. 14. f.) Pál-
Apr.	12. (Apr. 21. f.) Bács-	Mart.	31. (Apr. 5. f.) Tenke.		földe.
	ordas.	Apr.	37. Polgärdi.	y	14. Mándok.
M	6. Óverbász.		11. (Apr. 16. f.) Pákozd	')	15. Beregszász.
w	13. Csantavcr.	'Ï	8. Dinnyés.	«	15. Lasztomér.
,,	12. Mohol.	(Apr.	14. f ) Jakabszállás.	w	15. Nagyniihály.
»	4. (Apr. 18. f.) Vadász-	Mart.	27. Makád.	»	6. (Apr. 8. f.) Zúgó.
	erdő.	Apr.	10. Szigetcsép.	T)	6. Ungvár.
if	5. Mosnicza.	n	12. Sőregpuszta.	);	11. Ungdarócz.
	8.(Apr.9.f.)Brnckenau 10. Jerszeg.	n	13. Abony.	n y»	10. Radváncz. 10. Unghosszúuiező.

lY.

Apr.	1. (Apr. 4. f.) Osopot.	Apr.	9. (Apr. 28. f.) Temes-	Apr.	10. (Apr. 25. f) Har
»	19. (Mai. 3. f.) Eiben-		szlatina.		madia.
	thal.	ÍJ	8. (Apr. 29. f.) Fé-	,.	4. Szelcsova.
ÎÎ	12. Piavisevicza.		nyes.	»	2. Kisszurdiik.
(Apr.	20. f.) Dubova.	Î)	6- Malomvíz.	r)	5. Bukovecz.
(Apr.	4. f. Ügradina,	(Apr.	18. f.) Alsóinoécs.	»	8. Hauzest.
Apr.	14. (Mai. 5. f.j Jesel-	Apr.	18. Fclsőnioécs.	í)	4. Furdia.
	nicza	„	11. Királyfalva.	p	6. Nénietgladna.
	15. (Mai. l.f) Weiden-	»	19. Vermes.	rt	3- Draxinest.
	thal.	•J	10. Kládova.	n	10. Szintyest.
	Aquila XV'I.				5

34

Apr.

(Apr Apr.

(Apr. Mart Apr.

{Mai, Apr.

(Apr.

(Mai.

Apr.

(Apr.

{Mai.

Apr.

(Apr. Apr.

(Apr. Apr.

10. Marzsina. 5. Gross.

13. Bulza. 15. Homosdia.

13. Pozsoga.

14. Lunkalarga.

19. Kadulesd. 8. f.) Déva.

8. Kosztesd

13. (Apr. 16. f.) Alsó- városviz.

9. (Apr. 12. f.) Szász- város.

15. (Apr.l6.f.)Algyógy

16. Priszlop.

9. (Apr. 9. f.) Kudzsir

11. Felsöpián.

14. Lomány.

7. (Apr. 8 f.) Sebes- hely. lU. Szászsebes 16. Sugág.

12. Kelnek.

20. f ) Dús.

. 13. Szerdahely. 12. (Apr. 13. f.) Szelis-

tye. 18.(Àpr.20.f.)Kisludas. 18. Kisdisznód.

15. Nagydisznód. 14. Vesztéuy. 18. Kistalmács.

9. Nagytalmács. 12. Porcsesd. 14. Alsósebes. 2. f.) Vuriiód. 12. Felek.

14. {Mai. 2. f.) Szaka- dat. 20. f.) Felsőgezés. 2. f.) Holcsmány. 18. Alsóporumbák.

14. f.) Felsőporunibák. ■^- /'•) Ujegyház.

6. (Apr. 9. f.) Streza- kerczisora.

18. f.) Buleavölgv. 12. Verd.

15. Felsőárpás. 1 1. Alsóárpás. 17. f.) Szentágota.

7. Mártonhegy.

! Apr.	8. Brulya.	! Apr.	12. (Apr. 22 f.)Buttyin
„	13. Alsóvist.	1 (Apr	9. f.) Borossebes.
»	9. Gerdâly.	(Apr	13. f.) Tótvárad.
-'.•	14. Drágns.	Aj)r.	7- S'zaturo.
»	14. Felsőszonibatf'MÍva.	(Apr	8. f.) Zinibró.
M	11. Desány.	Apr.	11. Pogaiiesd.
„	3. Vajdarécse.	»	16. Szkerisora.
>í	27. Fogaras.	»J	14. Leniaszoja.
	20. (Apr. 24. f.) Sebes.	n	6. (Apr.26.f.)Kaczina
,.	30. Ruderita.	'-'	21. Szohodol.
»	20. (Apr. 24. f.) Sarka-	V	16. Csertés.
	icza.	»	14. (Apr. 2S. f.) Topán-
„	14. Parò.		falva.
.,	16. Persány.	•»	22. Abrudbánya.
»	25. Ujsinka.	Mart. 26. Biicsum.
„	13. Felsőkoináii.i.	1)	22. Dealu mare.
M	19. Zernest.	Apr.	11. Zalatna.
,,	1. Törcsvár.	Ti	8. Otí'enbánya.
	17. Ótohán.	(Apr.	10. f.) Alsószolcsva.
»	18. Holbák.	Apr.	18- Magyarigen.
V>	18. Barczarozsnyó.	Mai.	ö. Remete.
(Apr.	15. f.) Töniösi szoros.	(Apr.	16. f.) Gyulafehérvár.
Apr.	18. (Apr. 25. f.) Ára-	Apr.	6. Xagyeuyed.
	patak.	,,	■)0. Bethlenszeittmiklós.
„	7. Türkös,	„	7. (Apr. 17. f.) Alsó-
(Apr	10. f.) Osánczi szoros.		bajom.
Apr.	13. Ilyefalva.	Mai.	4. {Alai. (i. f.) Dicső-
'7	18. Zalán.		szentmárton.
V	13. Gidófalva.	Apr.	4 Magare.
	11. Bikfalva.	(Apr.	12. f.) Prod.
(Apr.	13. f.) Bodzái szoros.	Apr.	14. Váldhíd.
A^n-.	24. Nagyhorosnyó.	n	18. Rozsonda. .
n	12. Maksa.	n	15. (Apr. 28. f.) Jakab-
(Apr.	15. f.) Dalnok.		falva.
Apr.	13. Nyén.	n	20. Segesvár.
»	27. Magyarbodza.	)T	22. (Apr. 28. f ) Hégen.
»	14. Zágon.	„	9. Ápold.
.,	13. Kovászna.	ti	19. Fehéregyháza.
(Apr.	14. f.) Osdola.	•>	17. Szászkézd.
Apr.	10. {Mai. 5. f.) Lippa.	»	13. (Apr. 15 f.) Szász-
»	8. (Apr. 16. f.) Sistaro-		keresztúr.
	vecz	n	13. Zetelaka.
ti	14. (Apr. 23. f.) Mész-	Mai.	5. Homoródalmás.
	dorgos.	Apr.	15. (Apr. 18. f.l Var-
„	7. Petirs.		gyas.
(Apr.	9. f.) Dorgos.	^,	20. Bárót.
A])r.	10. (Apr.ie.f.jZabálcz.	1»	10. Málnás.
Î1	8. (Apr 10. f.) Ber/.ova	.,	12. Csikszentkirály.
„	11. (Apr. 13. f.) Lala-	n	19. (Apr. 20. f) Futás
	sín ez.		falva.
..	9. (Apr. 10. f.) Kap-	„	15. Karatnavolál.
	riicza.	Í'	14. (Apr. 30. f.) Torja.

35

Apr.	13. Kézdikővár.	Apr.	15. Szakadat.	Apr.	20. Ujradna.
(Apr	28. f.) Akloshavas.		13. Szováta.	V	14. (Apr. 30 f.) Lunk;i
Apr.	14. Szárazpatak.	„	25. (Apr. 30. f.) Alsó-	»)	15. Tihucza.
y*	14. (Apr. 15. f.) Kézdi-		fancsal.	„	15. Valeamare.
	szentkereszt.	„	12. Ilyésmező.	»	25. (Mai. 2. f.) Dorna-
»	ir).(Apr.lGf.)Bélatalva.		30. (Mai. 5. f.) Felsö-		völgy.
„	15. (Apr. U). f.) Kurta-		fancsal.	»	17. Tesna.
	patak.	»	16. Laposnya	„	IS. Kosna.
>J	7. (Apr. in. f.) Esztel-	H	7. (Apr. 13. f.) Varság	(Mai.	5. f.) (Jytn'gyóbéllìor.
	nek.	•î	12. Maroshévíz.	.^pr.	18. Láposbánya.
	IG. (Apr. 19. f.) Leni-	(Apr.	15. f.) Gyergyóreniete.	„	16. Szatmárhcgy.
	hény.	(Apr.	14. f.) Gyergyóditró.	î>	6. Szaploncza.
^	8. (Apr. ll.f.)Csonior	Mai.	2. Oycrf/i/ócsomafítlrn	«j	10. Taraczköz.
	tán.	(Apr.	18. f.) Gyergyóujfalii.	„	9. Hosszúniező.
)•>	IH. (Apr. 20. f.) Kézdi-	(Apr.	21. f.) Gyergyóborszék	,,	13. Máramarossziget.
	niartonos.	.\pr.	20. Kilyénfalva.		14. (Apr. 19. f.) Akna-
..	14. (Apr.l4.f.)Bere(-zk	(Apr.	20. f.) Tekerőpatak.		sugatag.
	14. Ojtoz.	Apr.	18.(Apr.24.f.)Gyergyó-	„	20. (Apr. 26. f.) Farkas-
	11. Sósmező.		szentmiklós.		rév.
T)	12. (Apr. 14. f) Korbest.	Apr.	14. Gyergyótölgyes.	„	12. Kapnikbánya.
(Apr-	17. f.) Preguz.	1,	21. Gyergyóbékás.	„	5. (Apr. 10. f.) Nagy-
Apr.	14. Albák.	V	14. Csitár.		bocskó.
»	18. Klink.	n	7. Zilah.	»	8. (-V-'^^-f-) Rónaszék.
	11. Középlak.	n	28. Zsibó.	Mart	.21. Barczánfaloa.
	14. Magyargorbó.	M	7. (Apr.7.f.)Hidalinás.	Apr.	17. Terebesfejérpatak.
»	lu. (Apr. 21. f.) Alsójára.	w	10. (Apr. 25. f.) Gyöke-	'5	17. Jód.
•Ï	2. Kolozsvár.		res.	,,	12. (Apr. 17. f.) Rozália
n	20. Kékes.	»	16. Zálha.	{Mai	2. f.) Petrára.
»	12. Szászzsombor.	))	18. Nagyilonda.	Apr.	15. (Apr. 16. f.) Felső-
(Apr.	19. f.) Dipse.	ÏÎ	8. Désakna.		szelistye.
Apr.	13. Fehéregyház.	»	13. Dés	»	17. (Apr. 17. f.) Iza-
(Apr.	19. f.) Zselyk.	»	14. (Apr. 22. f.) Gáncs.		szacsal.
(Apr.	16. f.) Kissajó.	„	10. Betlen.	,,	13. Felsövissó.
Apr.	9. Szászrégen.	»	;.^ò'. Lehencze.	n	16. (Apr. 16. f.) Havas-
	10. (Apr. 13. f.) Herbus.	„	9. Naszód.		mező.
„	9. Disznajó.	„	18. (Apr. 24. f.) Marina.	n	15. Borsa.
..	22. (Apr. 23. f ) Mocsár.	)5	17. Besenyő.	»	29. {Mai. 10. f.) Csodás
»	10. (Apr. 13. f.) Gör-	1.	10. (Apr. lO.f.jRomán-	MaL	2. (Mai. 12. f.) Fájna.
	gényszentimre.		budak.	n	2. {Mai. 10. f.) Szik-
»	20. (Apr. 24. f.) Gör-	JÏ	14. (Apr. 17. f.) Romuli		láspatak.
	gényhodák.	»	12. (Apr. 20. f.) Szent-	Apr.	21. (Apr. 2(). f.) Borsa-
W	5. (Apr. 9. f.) Nyárád-		józsef.		bánya.
	remete.	„	24. (Apr. 27. f.) Domb-	Í1	22. (Mai.3.f.)Pleskntie.
»	25. (Mai. 11. f.] Gör--		hát.		26. Rotunde.
	gényüvegcsűr.	.')	18. (Apr. 20. f.) Les	„	17 (Apr. 25. f.) Lajos-
n	20. (Apr. 23 f.) Dosz.	»	12. (Apr. 20. f.) Magura.		falva.
"	14. Vámiező.	»	14.(Apr.23.f.)Nagyilva. V. 30. [Apr. 25. f.) Mária-	n	17. (Ajìr. 23. f ) Dicka.
A|)r.	20. Börzsöny.	MuH	Apr.	6. Isaszeg.
»	12. Szokolya.		nosztra.	»	15. Babat.
»	18. Nagymaros.	Apr.	17. Bad.	(Apr.	7- f.) Megyerke.

36

(Apr.	14. f.) Ecskend.	Apr.	16. (Apr. 22. f.) Szent-	Apr.	18. (Apr. 18. f.)Dobró-
(Apr.	10. f.) Nagyvölgy.		mihálykörtvélyes.		királyi.
(Apr.	19. f.) Erdőkürt.	»	15- Alsóapsa	„	15. Szelese.
Apr.	14. (Apr. 17. f.) Valkó.	w	16. Dombó.	)ï	15. (Mai.2.f.)Garamsál-
„	20. (Apr.24.f.)Bodony.	„	20. (Apr. 30. f ) Felső-		falva.
n	10. (Apr. 15. f.)Terpes.		apsa.	n	16. (Apr. 20. f.) Alsó-
„	17. (Mai. 4. f.) Garam-	»	18. (Apr. 21. f.) Gyer-		revucza.
	rudas.		tyánliget.	Mai.	10. Perhát.
„	20. (Apr. 27. f.) Baka-	»	14. Rahó.	Apr.	15. (Apr. 20. f.) Oszada.
	bánya.		26. (Mai.3.f.)Tiszcsora	»	29. (Mai. 15. f.) Pónik.
»	24. Zsarnócza.	»	10. (Apr. 25. f.) Apsi-	w	20. (Apr. 20. f.) Zólyom-
Mai.	1. Alsóhámor.		necz.		lipcse.
Apr.	11. Kőpatak.	»	28. (Mai. 7. f.) Magas-	Mai.	6. Koritiücza.
V	20. Magaslak.		hát.	,^	2. (Mai. 11. f.) Mosód.
Í)	8. Gyekés.	»	16. (Apr. 30. f.) Kőrös-	Apr.	30. (Mai. 8. f.) Luczatő.
»	20. Selmeczbánya.		mező.	Mai.	8. (Mai. 14. f.) Hédel.
n	12. Ipolyság.	„	25. Tiszabogdány.	Apr.	15. Luzsna.
n	9. Korpona.	Mai.	10. SósMsvölqy .	B	14. Libetbánya.
»)	15. Magasmajtény.	A pr.	16. (Apr 18.f.)Bogdíni.	Mart	. 28. Mezököz.
jj	10. Alsópalojta.	M	28. (Apr. 28. f.) Uniii,	Apr.	27. Bikkalvölgy.
5Î	21. Kékkő.	«	17. Nádas	„	11. Garanipéteri.
»	8. Gács.	..	23. Ótura.	„	14. Alsószabadi.
n	15. (Apr. 15.f.)Losoncz.	..	5. {Mai. 7. f.) Vcrhó.	»	28. (Apr. 28. f.) Rezső-
ri	20- Salgótarján.	Mai.	3. Felsöbottfahi.		part.
	7. Rimaráhó.	Apr.	14. (Apr. 22. f.) Tren-	Apr.	30. (Apr. 30. f.) Felső-
„	14. (Apr. 14. f.) Rima-		csén.		szabadi.
	szombat.	n	10. (Apr. 20. f.) Bán.	Mai.	IO. Klementkyt.
w	5. (Apr. 5 f.) Péter-	Î'	30. Dóczifürész.	Apr.	16. Karám.
	vásár.	„	16. (Mai. 1. f.) Madaras-	n	14. Szikla.
λ	16. (Apr. 16. f.) Felső-		alja.	n	15- Breznóbánya.
	hámor.	„	20. Felsőhámor.	lï	15. (Apr. 26. f.) Benes-
«	13. Répáshuta.	..	16. Zsarnóczakohó.		háza.
„	11. Sajókaza.	'>	17. Geletnek.	yi	23. Maluzsina.
»	17. Hollóspuszta.	íí	21. (Apr. 27. f.) Ziiió-	»	14. (Apr. 21. f.) Mihály-
t»	18. Ujhuta.		váralja.		telek.
r>	14. (Apr. 16. f.) Óhuta.	..	17 Barsszklenó.	»	16. Vaczok
»	14. (Apr. 14. f.) Diós-	Mai.	5. Kunosvágás.	»	21. (Apr. 28 f.) Gömör-
	győr.	Apr.	22. Teplafö.		vég.
ÎÎ	8. (Apr. 15. f.) Sajó-	n	25 Feisőtóti.	M	14. Klenócz.
	bábony.	„	23. Sasköszékely.	«	14. Nyustya.
»	10. (Apr. 16. f.) Eidő-	,,	23- Kövesmocsár.	„	20. Teplicska.
	bénye.	í»	16. Dobó.	„	10. Ratkó.
T1	5. (Apr. 7. f.) Erdő-	Mai.	3. Tajó.	V	16 Nagyröcze.
	horváti.	Apr.	16. (Apr. 20. f.) Dobró-	»	15. Ujvásár.
w	11. Kereczke.		váralja.	n	14. (Apr. 14. f.) Szín.
J)	8. Gernyes.	»	7. Zólyom.	n	29. Stósz.
«	9. Vaj n ág.	.,	3. Erdöbádoiiy.	„	10. (Apr. 19. f.) Szo-
»	18. Kövesliget.	„	15. (Apr. 22. f.) Mátyás-		molnokiiuta.
n	10. Técsö.		falva.	71	7. Felsőmeczenzéf.
„	18. Alsószinevér.	..	10. (Apr. 26. f.) Bes/.-	1	21. (Apr 21. f.) Somodi
Í»	21. (Apr.23.f.) Erzsébet-		terczebánya.	Jï	16. (Apr. 19. f.) Szepsi
	liget.	,^	15. Felsörevucza.	W	11 Aranyidka.

37

Apr. 28. Sacza- 14. Czeméte.

,, 14. (Apr. 14. f.) Kassa.

„ 24. Lemes.

, 25.(Apr28.f.)Tütsóvár.

„ 14- Keczerpeklén.

„ 13. Vörösvágás.

„ 10.(Apr.20.f)Nagyazar.

„ 20. Tava ni a

, 28. Alsóhunkócz.

„ 11. Felsődonionya.

„ 4. Kisberezna.

, 24. (Apr. 24. f.) Pere- cseny.

„ 20. Bercsényifalva.

„ 4. Sóslak.

, 10. (Apr. 30. f.) Köblér.

„ 15. Csontos.

, 18. (Apr. 13. f.) Turja- remete.

„ 15. (Mai. 10. f.) Sóhát

„ 14. Fenyvesvölgy.

„ 13. Kónafüred.

„ 13. Poroskő.

„ 2. Turjavágás.

„ 10. Ticha.

, 15. Uzsok.

Mai. 2. Kelecsény.

Apr. 10. (Apr.20.f.)Eepenye

„ 9. (Apr 19. f.) Ökör- mező.

. 12. (Apr. 24. f.) Ozerà.

Apr.

» Mai. Apr.

(Mai. Apr.

(Apr. Apr.

Mai. Apr.

Mai.

» Apr. Mai. Apr.

Mai. 1

25. lApr. 29. f.) Felső-

szinevér. 21. Illa va. •5. Kassza. 25. (Apr. 30. f.) Puchó.

18. Nagybicscse. 28. Zsolna.

21. (Apr. 27. f.) Valcsa. ö. (Apr. 29. f ) Párnicza.

8. f.) Revisuye. 24. Vlkolinecz.

23. Hr.ibovó.

10. f.) Fehérpatak.

24. Lokcza.

15. (Apr. 20. f) Német- lipcse

25. Polliora-

19. Szlanicza. 21. Zubrothova. 24. Bjelipotok. 21. Bnbro.

5- Turdossin.

20. (Mai. 7. f ) Alsó- lipnicza.

5. Trsztena.

7. Zuberecz.

9. Felsözuhricza.

8. Brezovicza.

15. (Mai. 7. f.) Lipto- szentiván.

16. Jablouka.

. (Mai. 10. f.) Liptóujvár.

.\pr.

Mai Apr.

Mai.

Apr.

17. Podvilk.

20. Oravicza puszta. 13- Hladovka.

18. (Apr. 22 f.)Szvarin. 25. (Apr. 25. f.) Fekete- vág.

1. Csorbai-tó. 18 Tátraloninicz. 27. Szepesófalu.

29. (Apr. 29. f.) Tátra- háza.

14. Szepesbéla.

16. Leibicz.

14. Lőcse.

8 (Apr. ll.f.)Szepes- váralja.

16. Feketekút.

16. Paloncza.

17. Bajor vágás. 16. Kishárs.

2. Palocsa.

16. Hosszúvágás.

2. Lubotény.

2. Csircs. 14. Szinye. 29. Eperjes. 23. Bártfa. 14. Zboró.

19. Lipnik.

20. Girált.

15 (Mai. 10. f.) Felső- vízköz.

I. Mart. 1. Kőszeg.

42. -t«* Chloris chloris, (L. III. A2}r. 2. Kalocsa.

V. Mart. 27. Tátraháza.

43. -<^*^ Chrysoniitris spinus, (L.) I. Mart. 12. Kőszeg, elsők. IV. Mart. 30- >íalomviz, utolsó

die Ersten. I. Apr. 23. Kőszeg, 1 pár, 1 Paar.

csapat, — letzter Flu^ V. Mart. 15. Zólyom.

V. Mai. 4. Tátraháza, utolsó,

Letzter. V. Mart. 17. Eperjes, 200

drb. (St.).

Apr. 5. Csáktornya. Mart. 26. (Mart. 29. f.) Csurgó. „ 30. (Mart. 30. f.) So- mogyszobb.

44. -<— >• Giconia ciconia, (L.).

I.

Mart. 29. (Mart.29.f.)Nagyatád „ 26. (Mart. 26. f.) Rinya- szentkirály. Apr. 12. (Apr. 12. f.) Lábod.

Apr. 15. (Apr. 20. f.) Viszló. Mart. 27. Kaposvár.

.. 14. (Apr. 29. f.) Repás- puszta.

38

Apr.	8. Tékes.	.\pr.	■■]. (Ai)r.3.f.)Körmend,	Mart.	IG. Ágfalva.
»	8. Pécs.		l-'N.	.,	27. Kismarton.
,.	2. Hrasicz.	Mart.	31. (Apr. 15. f.) Sorok.	Apr.	9. Czinfalva
Mart.	31. (Apr. 4. f.) Szent-	Apr.	6. Szombathely.	„	3. Szentmargitiiúiiya
	gotthárd.	»	11. Locsmánd, 9-'-N.	Mart.	19. Fertofehéregyiiáza
(Apr.	il!, f.) Lapány.	„	10. Néraetszecsőd.		-N.
Apr.	5. Alsülendva.	Mart.	31. Molnaszeesőd.	»	28. Malomház.
H	5. Lenti.	)T	25. (Apr. 2. f.) Egy-	Apr.	1. Ruszt.
»»	19. Szöcze.		házashoUós, 3 -*- N.		21. Nagyczenk
î)	5. Darabosliesy.	Apr.	13. (Apr. 23. f.) Köves-	Mart.	25. Feketeváros.
»	8. Vasnádasd.		kút.	Api'.	2. Jáuosháza erdész-
í>	2, 10. Milej.	'1	1 Csepreg.		lak.
„	7. Pölöske.	„	1. (Apr. 6. f ) Vasvár.		4. Ravazd.
Mart	31, Apr. l.'ì, Mai. 5.	»	1. (Apr. 1. f.) Hegy hát-	Mart.	31. (Apr. 2. f.) Császár
	Nagykapornak.		gyertyános.	Apr.	3. (Apr. 3. f.) Kokod.
Apr.	13. (Apr. 17. f.) Tűrje.	Mart	15. (Mart. 15. f.) Nyögér.	Mart. 31. (Apr. 16. f.) Tata.
Mart.	30 Balatonszentgyörgy.	n	28. (Mart, 28. f.) Káld.		30. Szomód. 3. - N.
Apr.	15. Kéthely.	»	27. (Mart. 27. f.) Ság.	(Apr.	1. f.) Tarján.
	7. Balatonujlak.	..	29. (Mart. 29. f.) János-	Apr.	8. Héregh.
Mart	29. Gadány.		háza.	Mart.	20. Mogyorósbánya,
Apr.	22. Balatonfüred.	5?	31. Zalagógánfa.		3 SÈ.-W.
Mart.	31 Tiiiany.	„	31. Kemenesszentpéter.		29. Gyermely.
0	25. IgalS^W.	V	20. Várkesző.	Apr.	14. Pilisszentlélek,
»	30. Tab	Apr.	13. Padrag, 5 ^ N.		16 SE.-N.
Apr.	2. (Apr. 3. f.) Német-	Mart	29. (Mart. 30. f.) Gicz.		10. Pilismarót.
	ujvár.	Apr.	1 2. Bakonyniagyar-	Mart	25, Api: 7. Pilisszent-
„	7. Cséin.		szeutkirály, 8 -^ N.		kereszt.
	10. Roiioncz.	Mart	29 Kethely.	Apr.	15. Budakesz,
n	13. Pornóapáti.	Apr.	1. (Apr. 9. f.) Sukoro.		3SE.^W.
»	20. Köszegdoroszló.	,j	6. SkI-oi-ó. 10 -N.	n	18. Szép Juhászué.
Mai.	Ö, 9. Kőszeg, 4 -' N;	n	10. Törökbálint.	Mart.	30, Sl. Visegrád,
	6-*N.	M	2. Szarvkö.		6^N\V; 5--NW
Apr.	3. (Apr. 15. f.) Felső-	W	21. Sopronnjlak.	?í	22. Pilisszentlászló,
	berkifaiu.	t)	15. Sopronkertes.		37 - SW.
n	ÍJ. Borsmonostor.

Apr. 4. Bánfalu.

6. (Apr. 10. f.) Barát- falu.

7. Himód. „ 5. Hövej.

Mart. 30 Bogyoszló.

II.

Apr. 3. Szili.

Mart. 24. (Apr. 3. f.) Csorna.

, 28. (Mart. 28. f.) Kiliti.

„ 20. (Mart. 31. f.) Lipót. 16. Patkányospuszta.

„ 28, Megyercs.

Apr. 1. (Apr. 6. f.) Komárom. Mart. 31 (Apr. 4. f.) Kiirth. Apr. 3. Ipolysy.alka,48-*N.

„ 5. Nagysenkvicz. (Apr. 25. f.) (Taramkissalló. Mart. 31. Morvaszentjános.

III.

Mart. 26. (Apr. 5. f.) Pancsova. „ 27. (Mart.2í).f.)Temes- k^biu. Mart. 20. Fehértemplom. Apr. 7. Temessziget.

Apr. 2. Dubovácz. Mart. 21. Butykovácz. Apr. 14. Butykovácz,

SW. -> E. Mart. 29. (Apr. 5. f.) Vajszka.

Apr. 3. Palona. Mart. 20. (Mart. 27. f.i Duna- bökéuy.

„ 22. Palánka.

„ 3. Dunacséb, 1(5 ->- NW.

39

Mart. 27. Újvidék.

Apr. 10. Újvidék, 15 - 8W.

Mart. 15. (Mart. 20. f.) Alsó-

kabol. ., 29. (Mart. 81. IV) Felső -

kabol. , 28. (Mart. 30. f.) Duna-

oárdony. „ :i9. Dunagái-donij,

65 ---NW. ., 29. lApr. 3.f.) Hudolfs-

gnád. „ 27. (Apr.9. f.jTdrontál-

erzsébetlak. „ 26. (Apr. 2. f.) Nagy- becskerek. „ 29. (Apr. 8. f.) Oi»pova.

Apr.	6. Romúiiécska.
Mart	31. Begaszentgyörgy.
•ï	29. Antalfalva.
n	24. (Mart.26.f.)Tógyer.
'J	23. Versecz.
»	28. (Mart. 28. f.) Tót-
	ujfalu.
»	30. (Mart. 30. f.) üráva-
	szentiiiárton..
»	27.(Mart.30.f.)Lakócsa
V	16. (Mart. 21. f.)
	Baranyasellye
Apr.	2. (Apr. is. f.) Oszró.
Mart	31. Besencze.
Apr.	12. Vajszló.
Mart	29. (.Apr. 3. f)Páprád.
)3	30. Hegyszentniárton.
»	24. Siklós.
„	28. 1 Mart. 28. f.) Villány.
»	28. (Mart. 28 f.) Mohács.
ÍJ	26. Béllye.
Apr.	1. Bezdán.
Mart	29. (Mart. 31. f.) Bács-
	ordas, 6-8-10
	->N.
„	29. Óverbász.
1)	30. Csantavér.
n	20. Zenta, 6 -> N.
„	29. Törökbecse.
»Î	25. (Mart. 25. f.) Mohol.
V	27. Temesság.
Apr.	13. Temessácj,47^i:^W.
Mart.	17. Vadászerdő.
Apr.	4. Vadászerdő,
	SE.-N.

Apr. Mart.

Apr.

3. Mosnicza.

7. Bruckenau, 7 -<- N. 12. Jerszeg, 12 drb (St.). •^fí, 30. Jer szeg, 12

->SW.; 6-NW.

4. (Apr. 10. f.) Kepéd. Mart. 30. Bálincz, 100 -* NE. .'Vpr. 4. (.4pr. 8. f.)Háronií'a. Mart. 30. Szekszárd.

„ 29. Dunaszekcső. Apr. 6. Hátfő. „ 8. Doromlás.

8. Várszeg. Mart. 23. Vaskút.

(Apr. 5. f.) Jánoshalma. Mart. 29. Kiskunhalas.

„ 27. (Mart. 28. f.) Király- halom. „ 27. (Apr. 1. f.) Szeged,

3-^N. . 31. (.VIart.31.f.) Deszk. „ 28. Hódmezővásárhely. „ 26. Makó. „ 18. Bezdini zárda,

15 ->N. „ 26. Pécska. „ 25. Arad. Apr. 3. Paulis, 4-^

4. Kuvin, 9 Mart. 26. Borosjenő, 1 Apr. 19. Silingyia. Mart. 29. (Apr. 7. f.j Duna- pata j. ., 27. Kisharta. „ 29. Kalocsa. „ 28. S/.abadszállás,

8-N. „ 19. Izsák. Apr. 5. Kondoros, 8 - >- NW. Mart. 22. Szentes, 20ü drb (St.). „ 20. Gádoros. „ 24. Gádoros, 4 ->- N. Apr. 5. Orosháza.

„ 7. Békésgyula. Mart. 31. (Apr. 5. f.) Tenke 7. (MMrt.7.f.)Polgárdi. 31. Székesfejérvár. Apr. 4. (Apr. 10. f.) Pákozd.

, 12. Pákozd, -^ N. (Mart. 31. f.) Dinnyés. (Mart. 28. f.) Jakabszállás. (Apr. 1. f.) Makáil.

■S.

•N.

W.

(Mart. 26. f.) Ráczkeve Mart. 29. Bugyi

,. 27

„ 31

„ 26

„ 23.

Apr. 6. Mart. 27. Apr. 2, 4.

„ I?. (Mart. 28. Apr. 4.

., 1.

, 1.

2

Mart. 30.

„ 28. Apr. 23. Mart. 29.

„ 26. Apr. 20. Mart. 25.

Apr. 5. (Apr. 1.

(Apr. 5. Mart. 28.

(Apr. 2. Mart. 25.

„ 29. Apr. 12. Mart. 27.

Apr

Mart. 22.

•29.

Apr. 5.

Mart. 28.

Apr. 3.

.. 4.

7.

„ 1.

(Mart. 29. Mart. 19.

ban.

Sőregpuszta. (Apr. 4. f.) Abony, 200-30U-NE. (Apr 4 f.) Mezőtúr. Mezőtúr, 35 ->- N. Túrkeve, 4 -> NW. Karezag, 21 -'-N. Jász alatt !/án. f.) Szerep. Nagyvárad. Siter.

Székelyhíd. Kisbag, 8 -> NE. Tura.

(Mart.31.f.)Poroszló Hajdúböszörmény . Debreczen. Újtelek, ->N. Hajdúhadház. (Mart. 30. f.) Nyír- egyháza. Ófehértó.

f.) Szatmár Nagy- erdő.

f.) Szatmárnémeti. Szatmár Csonka- erdő.

f.) SzatmárSárerdő. Szatmár Nagy- mocsárerdő. Szinyérváralja. Miskolcz. (Apr. 6. f.) Sáros- patak.

(Apr. 4. f.) Sátoralja- újhely. Tiszakarád. (Apr. 7. f.) Nagy- halász.

(Apr. 5. f.) Kemecse. Kemecse, 9 -^ NE. (Apr. 10. f) Pálfölde. Leányvár. Mándok. Csikósgorond. Beregszász. Nagybereg f.) Lazouy. Mocsár.

41)

Apr.

20. Zugo, 1 1. Ungvár.

SE.

A]yr. :'). r7í!í/r«r,sok-

viele

Mart. 28. Radváncz. , 29. ünghosszúiiiezö.

IV.

Mart.	21. Szerbpozsezsena.	Apr.	12. Bozes.	.\pr.	1. Szontágota.
»	28. Najdas.	»	2. Alsóvárosviz.	.,	9. Mártonhegy.
Apr.	21, 24. Berzászka.	»	14. .Ugyógy.	(Apr.	2. f.) Felsőucsa.
Mart.	28. Dalbosecz.	J3	13. Kudzsir.	Apr.	8. Bruiva.
Apr.	2. Ó.sopot, 30-^NW.	n	1. Sebeshely.	n	11. Alsóvist.
	8. Eibenthal, lOO^^W.	Mai.	10. Szászsebes.	„	6. Morgonda, 16 --N.
Mart.	16. Plavisevicza.	«	Lo. (Mai. 20. f.) Brassó.	»	8. Gerdály, 26-N.
»	24. Dubova.	Mart.	21. Szerdahely.	(Apr	28. f.) Felsővist.
ÎÎ	24. Ogradina.	Apr.	1. Szelistye.	Apr.	23. Drágus.
»	21. Jeselnicza, 13-E.	„	3. Keresztyénsziget,	)î	4. Felsőszonil)atfalva.
	80. Herkulesfürdö.		-*N.	Mart.	25. Boldogváros.
Apr.	4. Teniesszlatina.	ri	24. Resniár, ->- N.	Apr.	11. Kálbor.
	40 -*N.	Mart.	27. Hásság, 60-*N.	»	24. Desány.
»	29. ßuszka, 20 - N.	Apr.	22. Nagydisznód.	»	6. Vajdarécse.
»	5. Fényes, 4 -> N.	„	9. Nagycsűr, nagy csa-	»	2. Fogaras.
,j	5. Vercserova, 10->-N.		pat, grosser Flug	Mai.	3. {Mai 8. f.) Sebes.
»	27. Pojánaniörul,9^N.		-N.	Apr.	20. Sarkaicza
w	6. Malomviz.	n	13. Szelindek, nagy csa-	(Apr.	2. f.) Ósinka.
Mart	31. Királyfalva, ^N.		pat, grosser Flug	Apr.	18. Páró.
..	21. Vermes.		S.-* NE.	„	16. (Apr.27.f.)Persány.
íy	30. Kövesd.	n	30. Szenterzsébet, nagy	(Apr.	5. f) Felső venicze.
M	29. Aga.		csapat, grosser Flug	(Apr.	28. f.) Alsókomáua.
Apr.	3. Labasincz,3S.-NE.		->N.	Apr.	19. Ujsinka.
Mart	28. Tápia, 15 -20-W.	Mart.	22. Vesztény.	»	2. Felsőkomána.
	28. Kládova.	,,	30. Vesztény, 200 ^N.	'î	5. Holbák.
n	19. Dubest, 2 -> N.	Apr.	2. Isztina, 11 -*N.	Î)	10. BarczarozsnyíJ, csa-
,.	22 Szelcsova.		14. Nagytalmács.		patok, Fiiige ► N.
Apr.	14. Bakamező.	,j	10. Bolya.	Mart.	30. Krizba.
:\Iart	28. Osztrov.	„	11. Hermány, 4-*N.	(Mart. 23. f) Apácza.
»	29. Bukovecz, 8^N.	Mart	14. Porcsesd.	Mart.	28. Szászmagyarós.
»	28. Furdia, 3-^ NE.	Apr.	2. Veresmart, S. -^ W.	(Mart	28. f ) Veresmart.
ï«	28. Németgladna, 3 ->■	»j	6- Vurpód.	Apr.	3. Bölön.
	NE.	Jlart.	23. Felek.	Mart	15. Nagyajta.
»	31. Válemáre.	Apr.	1. Szakadat.	r	28. Árapatak.
»	1. (Apr. 8. f.) Szintyest.	n	21. Felsőgezés,6-*W.	Apr.	(). Szászherniány.
■n	25. Marzsina.	»	5 Holczmány.	»	30. Osánczi szoros, 1.50
„	30. Gross, 50-70-* NW.	Mart	31. Felsőporumbák,		-N.
Apr.	10. Homosdia. 50 ->E.		-N.	Mart	31. Uyefalva.
n	18. Pozsoga, 18 - W.	Apr.	6. Ujegyház, tömege-	T>	28. Sepsiszentkirály,
Jî	21. Hunyaddobra, 4 -^		sen, massenhaft		tömegesen, massen-
	NE.		-N.		liaft.
	17. Zeykfalva.	Hart	. 28. Szeráta.	Apr.	17. Zalán.
Mart	. 15. Vajdahunyad.	W	17. (Mart. 28. f.) Streza-	))	6. Gidófalva, 80 -► E.
«	18. Déva.		kerczisora.	J,	10. Bikfalva. 40^N.
n	25. Déva. 3~*W.	»	28. Verd.	Mart	30. Nagyborusnyó.
Apr.	4. Marosbrettye.	Apr.	14. Felsüárpás.	Apr.	7. Maksa, 154-X,
(Mart. 28. f.) Csernakeresztiir.	Mart	30. Alsóárpás, 30 -* N.	Mart	3. Dalnok, 53- N.

41

Apr.	18. Nyén.	Apr.	14. (Apr. 22. f.) DicsŐ-	.Vpr	IO. Kurtapatak.
Mart.	lő. Mag:yarl)ud7.a.		szcntmárton. 18 ►S.		/v*. Kiirtapatuk, csapa-
»	26. Bárkány.	Mart.	28. Szászivánfalva, 140		tok, Flüge ^' N.
ÍJ	28. Zágon.		-NW.	Mart.	27. Esztelnek.
Apr.	2. Kovászna, 5--NP].	Apr.	3. MuzÄiia.	.Vpr.	17. Lemhény, 25 — N.
»	2. Lippa, 21 -> SW.	„	7. Harangláb, 2-N\\-.	Mart.	2S. Csomortán.
îï	4. Sólymos.	,.	7. Szászalmád, 1 — N.	Apr.	1 . Kézdimartonos.
Mart.	31. Sistarovecz,5-*NE.		2. Magare.	n	4. Kézdimartonos. 4
Apr.	3- Mészdorg-Qs, 4 -" N.	yf	13. Prod.		► N.
n	!K Mi's^dorijos.-í'S'- N.	Mart.	20. Erzsébetváros.		L(l. Bereczk, 16- NE.
Mart.	28. Draucz,	Apr.	27. Segesvár, lo" E.	n	5. Rózsafáivá, 40 — E.
	If) SW. -E.	Mart.	23. Százhalom, IG -E.	Mart.	3. Preguz, nagy csapat,
Apr.	22. Petirs,	Apr.	13. Hégen, 7 ' N.		grosser Flug — E.
	36 SE. - NW.	Mart.	27. Réten, 18->E.	Apr.	28. Urszoja.
Mart.	3(1. Dorgos,	Apr.	25. Fehéregyháza.	n	15. Albák.
	ü 8E. -- SW.	Mart.	22. Báránykút.	»	12. Bántfyhunyad.
Api-.	5. Dorgos,	îî	19. Czelina.	n	9. Zutor.
	10 SE. - SW.	»	28. Szászdálya.	»	4. iMagyargorbó.
Mart.	8. Zabálcz,	Mai.	6. Csokfalva, SO E.	Mart.	28. Kolozsvár.
	30—40 ' NW.		- NW.	Apr.	3. Torda.
:)	27. Berzova	Apr.	15. Szászkeresztiir.	»	i.V. Torrffl, 30- N.
Apr.	3. Lalasincz.	„	13. Homoród.	Mart.	26. Kékes.
Mart.	29. Buttyin, 4 - SW.	Mart.	29. Székelyudvarhely.	.\pr.	5- Szászzsombor.
(Apr.	8. f.) Borossebes.	„	29. Zetelaka.	>7	3- Szászakna
Apr.	15. Tótvárad, 6 ^ E.	Apr.	3. Vargyas, 14 -* E.	„	18. Teke.
t»	10. Lupest.	»	4- Bárót, tömegesen.	Mart.	7. Marosvásárhely.
Mart	29. Soborsin.		massenhaft -" NW.	Apr.	1. Kissajó.
Apr.	7. Bonczesd.	Mart.	26. Szárazajta.	»	10. Kissajó, 18 S.
„	30. Ziinbró, 6--N.	Apr.	14. Nagybaczoii.		-^W.
Mart.	29. Felvácza.	Mart.	26. Csikrákos.	,,	3. Bátos.
M	28. Kőrösbánya.	„	22. Csíkszereda, 10	,,	2. Szászrégen.
Apr.	6. Riskulicza.		-N.	Î)	1. Herbus.
Mart	28. Brád.	Mart.	29. Málnás, 12- N,		9. üisznajó, 26 - NE.
Apr.	15. Lepus, NW. — E.	(Mart	. 27. f.) Csikszentkirály.	Mart.	29. Mocsár.
Mart.	28. Boicza.	Apr.	5. Csikszentmárton.	Apr.	25. Nyárádremete.
Mai.	I. Szohodül.	„	3. Futásfalva, 16 > E.	„	4. Vármező, 12 — E.
Apr.	19. Topánfalva.	»	4. Karatnavolál.	Mart.	30. Szováta, 14 — SW.
	9. Abnidfalva.	»	10. Torja, 40- NE.	Apr.	1. Szováta, 10 -W.
	24.Abrudbánya,4->SE.	n	4. Kászonimpér.	Mart.	2. Parajd.
w	4. Nagyalmás.	Mart.	20. .\kloshavas, sok,	Apr.	17. llyésmező.
,,	17. Dealu mare.		viele.	Mai.	14. Laposnija.
^	4. Offeiibánya.	Apr.	18, Mai. 6. Akloshavas,	Apr.	6. Varság.
»	7. Magyarigen.		37S.-W.;r7-N.	ïJ	2. Maroshéviz,
?»	24. Krakkó.	Mart	31. Szárazpatak.		22 - E.
Jî	12. Gyulafehérvár.	Apr.	8. Kézdiszentkereszt.		6. (Apr.8.f.)Gyergyó-
»	4.Miriszló,50drb(St.).	„	10. Kézdiszentkereszt.		remete, tömegesen.
Mart	30. Nagycnyed.		tömegesen, massen-		massenhaft — N.
„	29. Beihlenszentmiklós,		haft - NW.	I)	LO. (Mai. 8. f.) Gyergyó-
	1(I0->NW.	»	9. Bélafalva..		alfalu.
Apr.	8. (A|,r. 13. f.) Alsó-	ÎJ	10. Bélafalra, tömege-	(Apr.	6. f.) Gyergyóditró.
	bajom, 13 -> SE.		sen, massenhaft	Mart.	27. Gyergyócsomafalva,
„	4. Ingodály.		-N.		42 -N
	Aquila XVI.				6

42

Mart. Apr.

Mart A pr.

Mart

»

Apr.

A2}r.

Mart. Apr. Mart. Apr.

28. Gyergyóujt'alii, 14 -'-E.

6. Gj'ergyóborszék, 12 ^N.

4. Kilyénfalva, 20

7. Tekeröpatak, ' W. 10. Gry ergynszeii tini klós Si- Hágótőalja.

17. Gyergyóholló. 200

-*E. " 10. Gyergyótölgyes, 8

-> W. 2(i. Zilah, 40^NW. 30. Szilágycseh.

2. Zsibó.

.9. Zsibó, 40 - SW. 10. Gyökeres. 26. Gyökeres, -- E. 10. Zálha.

4. Nagyilonjla.

2. Désakna, lö ->- S. 80. Dés.

2. Gáncs, 12 -* N. 26. Betlen.

3. Bethlen, 02 -* E. 14. Makód.

.\pr (1. .S/áIva,22,W.-.SE

.Mart. 12. Naszód.

Apr. fí. Naszód,22W.--íiE

(). Harina. Mart. ."). Besenyő. .Vpr. 20. Kisrebra.

,, 9. Nagydemeter. Mai. 2. Hcszterczp. .\l)r. 15- Hoiiiúnbiidak.

18. Románhudak, 80 --N. .. 10. Kisilva. U)0 'E. , 19. Oláliszentgyörgy,

8 -► E. „ 19. Felsősebes. „ 4. Borgóprund. „ 8. Szentjózsef, fi. Dombhát. !). nomhhát,-2{)ii -W. „ 10. Dombhát, 80 ->E.;

r,o s. - w.

„ fi. Les, 18 - NW. 12. Magura.

6. Oradna. ,, 16. Nagyilva.

8. Lunka. ., 18. Tesna.

.\pr. 12. Kosna.

,, 14. Gyergyóbélbor.

26. Láposbánya. 1 7. Szaploncza.

Mart. 81. Taraczköz.

27. llosszúmező. \\iy. 18 Máramarossziget. M.nt. Ifi. Tiszaveresmart, 80

► E. .\|)r. II). .Vknasiigatag. Mart. 28. Máragyulafalva. Apr. 5. Bárdfalu. Mart. 28. Farkasrév, 4 ► N.

.. 28. Nagybocskó. .\]n\ 27. Kónaszék, lö .S. ->E. ,, 5. Barczánfalva. .. 12. RozáUa, 18 -W. „ 29. Felsőszelistye, 80

->S. „ 18. Alsóvissó. Mart. 26. Havasmező, 25

-* NE. Apr. 3. Havasmezö, 18-*- E. „ 6. ß'>tundo, 13-E. ,, fi. Lajüsfalva, 18 ->- E.

Mart	28. Börzsöny.	.\pr.	17. Bakaszenes.	Apr.	15. Répáshuta ->- E.
,.	28. Szokolya.		15. Irtványos,90^NW.	Mart	81. Sajókaza.
Apr.	4. Isaszeg, 2 -^- E.	Mart.	27. Bacsófalva, 1(X) Ö.	Apr.	18. Hollós, 20 S. -- E.
»	9. Babát, 40 -* NE.		->E.		80. Alsóhámor.
)j	7. Megyerke.	„	28. Ipolyság.	»	2. Óhuta, 30--W.
,,	4. Ecskend.	Apr.	1. Hont.	Mart	29. Diósgyőr.
,.	10. Nagyvölgy.		7. Korpona.	Apr.	18. Sajóbábony.
,,	7. Erdőkürt.	n	4. Magasma.jtény, 21	.Mart	18. (Apr. 10. f.) Erdő-
Mart	28. Kalló, 12 ^. SE.		--N.		bénye, 4» NW.
»	20. Jobbágyi.	„	20. Alsópalojta.	n	26. (Apr. 4. f.) Erdő-
»	25. Bodony, 7 ^ NE.		5. Gács.		horváti, 22 -> NW.
»	21. (Mart.29.f)Terpes	Mai-t.	28. Vilke.	Apr.	5. Hatmeg.
.,	31. (Apr. 15. f.) Nyitra	V	81. Losoncz.	V	1. Ilosva.
,.	24. Kistapolcsány, -+N.	Apr.	ti. Losoncz. 39 -^ N.	ÎJ	2. Komlós.
.\p.-.	24. Garamszentbenedek	„	16. LosoMc^r. 20 -> NE.		2. Kakasz.
„	17. Ujbánya,8E-^SW.	Mart.	25. (Mart 27. f.) Ipoly-	M	2. Csarnatő.
Mart.	31. Garamrudas, 14		galsa.	Mart.	19. Visk.
	--S.	Apr.	3. Feled.	Apr.	20. Mihálka.
t)	16. Garamrév.	Mart.	20. (Mart. 80. f.) Péter-	Mart.	25. Herlncse.
«	19. Bakabánya.		vá,sár, 15 -> N.	Apr.	80. Bustyaháza.
»	30.Zsarnócza,NE.--W.	Apr.	18. Felsőhámor.	Mart.	28. Gernyes.

43

Apr.

Mart.

.\pr.

Mart,

A])r.

Mart.

w

Apr. Mart.

Apr.

Mart. Apr. Mart.

Apr. Mart,

1 I . \'ajnág. l'I). Kövesliget.

1. Tccső, 18 ' NE. 19 Szentmihálykörtvé- lyes.

tí. Algóapsa.

30. Dombó.

',}. Királymező, • N. ;J. Brusztura.

4. Pozsárova. 6. Turbát.

11. Kőrösmező.

13, 14. Körösmczii. 81* ->N.; -^ NE

11. Unin.

14. Nádas.

■10. Felsöbottfalu.

5. Trencsén.

l'). Trencsén, 8 ■■ SW. 3. Bán. 10. Bán, U^SW. Űi). Nyitrarudiió.

29. Zsarnóczukohó, l'I) -N.

3 1 • Revistyeváralja, "20

-- X. ■28. Bükköskút.

6. Tótpróna. 2 Gcletnek.

15-17 Geletnek. töhh százra menő csapa- tok — Flüge von mehreren Hunder- ten >■ N. 20. Dubova. 8. Lazán. 13- Alsóstubnya. I. Felsőstubnya

31. Mossócz. 13. Csreniosnó.

27. Öasköszckeiy, 12 S. -E.

30. Kövesmocsár.

29. Zòlyombucs,32— W.

7. Zóhjomhucs,m^W. 26. Dobróváralja, 60

■ NE.

31. Kovácsfalva. 1. Pallós.

28. Olmányfalva. 28. Zólyom.

31. Erdöbádony.

Apr.

Mart

Apr. Mart

Apr.

Mart

Apr. Mart Apr.

Mart Apr. Mart

Apr.

Mart Apr.

Mart.

Apr.

Mart.

»

Apr.

1. Hoszterczebánya. ir)0 ' XE.

2. Szelese.

29. Garamsálfalva. •V/. (iaramsálfalva,

l.")0^NW.

20. l'ónik.

;i 1 . Zólyondipcse, • tíW. .'). Libetbánya. 31. Erdőköz, 70 -- N. 31. Mezőköz, 13 - SW. 31. Garamszentandrás,

80 SW. - E. 22. Garamnémetfalva, 47SW. -E.

8. Bikkalvölgy.

9. Garam péteri. 12. Alsószabadi. 12. Rezsőpart.

17. Feketepatak, 7

- NW.

21. Szikla, SE. ^ W. ;?.ií. S2ikk(, 1 - NW.

30. Breznóbánya, 400

-NE.

8. Breznóhánijd, 6 -^ W.

.'). Benesháza. 12. Gaspard, 5 ->■ N. 215. Havasalja,N-SW

4. Mihálytelek, 300 -> W.

9. Vaczük.

5. Klenócz, 25 — N. ."). Nagyrőcze, 25 ->■ N.

31. U,j vásár.

29. Pelsőcz, 25 - NE. 10. Rozsnyó

2. Szin, W. -- S. 27. Szomolnokhnta,

- W.

8. Felsőmeczcnzéf. :í3, 25. Felsőmeczeméf,

^NE. 12, 5i. Somodi,->NE.

18. Szepsi.

30. Sacza, - X. 20. Gzemóte.

20. Kassa, - NE.

31. Kassa. — W. 7. Tótsóvár.

Mart

Apr. Mart

•n

Apr. Mart

Apr.

Mart. 17, Hndamcr, 14 SE.

- W.

Apr. 2. Delnekakasfalva. 14. Keczerpeklén. „ 12. Keczerlipócz. „ 5. (Apr. 8. f.) Nagy- azar. 29. (Apr. 4. f.) N'aranni't. 13 ►N.

29. Ta várna. 31. Honion na. 16. Zemplénsziniia. 10. Alsoliiinkócz.

30. Felsödomonya. 25. Kisberezna.

14. Perecseny 19. Bercsényifalva.

15. Kispásztély. 2. Köblér.

„ 3. Turjaremete. „ 7. Turjaremete, 80

-E. „ 14. Fenyvesvölgy. 6

- N.

„ 1. Turjavágás.

„ 28. Ökörmező, 100

- N.

Mai. 1. Vágbesztercze.

1. Xagybicscse. Apr. 1. Zsolna, 20- N. Mart. 28. Yalcsa, 28 E. - N.

18. Párnicza.

„ 2:i. Párnicza -^ S.

„ 3. Revisnye, 30 ->■ N. Apr. 3. Lokcza. Mai. 6. Németlipcse, csapa- tok — Fiiige ► NE. Mart. 28. Parasztdubova.

„ 23- Szlanicza. Apr. 4. Ziibrothova. 15. Bjelipolok.

„ 3. Bobró. Mart. 10. Tnrdossin. Apr. 8. Alsólipnicza.

„ Í5. Als 'lipnicza, 11

- N. Mart 30. Trsztena.

Apr. 5. Liptószentmiklós.

2. Felsőzubricza.

19. Liptószeniiván. Mart. 20. Jablonka, 11 ► N. Apr. Ü. Jablonka, 9 - N.

6*

44

Apr.	17. Oravic/,a puszta,	Apr.	22. Hatizfalva.	Apr.	7. Szepesváralja, 67
	13 ► W.	Mart.	30. tízepesbéla.		E. ► N.
Tï	2. Szvarin, 15 SW.	Apr.	7. Leibicz.	»	7. Paloncza.
	-E.	»	16. Csütörtökhely,	„	7. Palocsa.
Mart.	81. Vichodna.		7 - N.	'í	20. Szentmihályfalva.
Apr.	1l>. Alsóerdut'alu.	,,	5. Podolin.	Mart.	."). Lazi..
Mart.	29. Felsőerdőfalu.	Marf.	20. Lőcse.	Apr.	10. P^perjes.
Apr.	7. Landok.	Mai.	14. Lőcse, 20 ■ W.	Mart.	6. Bártfa.
Mart.	30. Szepesófalii, 6	Apr.	5. Ólubló.	Apr.	2 Zboró.
	> NW.	Mart.	27. Szepesváralja,	..	3. Lipnik.
Apr.	7, //, Tátraháza, 8 - NE. ; 22 - NE.		11 - N.		7. Girált. 2. Felsövizköz.

45. Ciconla nigra, (L.)

lU.	Apr. 8.	'J'emeskubin.	III. Apr.	10. Béllye.	V.	Mart.	6. Szatmárhegy
m.	„ 3.	Butykovácz.	III. „	8. Bácsordas.	V.	Apr.	20. Kisberezna.
III.	„ 16.	Kamaristya.	III. „	9. Várszeg.	V.	Mart.	18. Kispásztély.
III.	Mart. 31.	Palona.	Ili. ,	13. Szatmárnémeti.	V.	T)	'24. Ticha.
III.	„ 29.	Dunabökény.	IV. Mart. IV. Apr.	29. Berzova. 30. Felsőrákos.	V.	»	31. Ozerà.

III. Mart. 27. Temeskubin.

46. -<-^ Oircaëtus galliciis, (Gm.).

I IV. Apr. 12. Malomviz. 1 IV. Apr. 16- Gurahoncz.

I. Mart. 20. Molnaszecsöd. I. Apr. 13. Zalagógánfa. III. Mart. 21. Temeskubin.

47. •<— >■ Circus aernginosusj (L.).

III. Mart. 28. Rudolfsgnád. III. „ 23. Overbász. III. „ 15. Törökbecse.

III. Mart. 26. Kisbag.

IV. „ 26. Nagyenyed. IV. Apr. 14. Háporton.

48. -<-&> Circus cyaneus, (L.).

I. Mart. 14. Kőszeg.	III. Mart. 24. Rudolfsgnád.
I. „ 21. Molnaszecsöd.	III. Febr. 6. ( )-verbász.
I. „ 27. Zalagógánfa.	I III. „ 9. Törökbecse.
I. „ 18. Temeskubin.	1 III. „ 10. Osala.

III. Febr. 9. Kuvin.

IV. Apr. 12. Malomvíz. IV. „ 9. Nagyenyed.

V. Mart. 5. Tavarna.

49. -^-^ Circus uiacrurus, (Gm.). III. Apr. 8. Temeskubin.

50. ■<— ^ Circus pygargus, (L.). III. Mart. 24. Temeskubin. I III. Febr. 17. Overbász.

45

ől.

Olivicola riparia, (L.

I. Apr. {2. Molnaszecsőd.		.\pr.	I. Makó.	IV.	Mai.	9. Malomviz.
111. „ 16. Temeskuhin.		„	1."). Ráczkeve.	IV.	Apr.	18. Torja.
III. „ 9. Óverbász.		Mai.	'). Szigetcsép.	V.	Mai.	9. Sajókaza.
111. „ -20. Csantavér.		Apr.	24. Budapest.	V.	Apr.	28. Geletnek.
111. Mart. 28. Hódmezővásár-		')	L>9. Tura.	V.	M	25. Tavarna.
hely.		w	4. Nagybereg.	V.	»J	27. Szepesbela

52. GD Coccotliraustes coccotliraiistes, (L.). IV. Apr. 12. Malomviz, első, Erster.

53. <^* Columha oeiias, L.

Febr	22. Kristóffalva.	Apr. 10. Bala fonii jink.	Febr.	11. Zalaerdőd.
Jan.	28. Csurgó.	Mart. 28 Ljal.	n	13. Jánosháza.
Febr	17. Vese.	Apr. 2ő. Tab.	»	20. Zalagógánfa.
»	26. Somogyszobb.	Febr. 5. Németujvár.	»	13. Várkesző.
11	15. Nagyatád.	Mart. 1. Csém.	»	26. Padrag.
»	20. Rinyaszeutkirály.	.. 12. Rohoncz.	V	26. Huszárokelö.
V	15. Lábüd.	„ 23. Pornóapáti.	Mart.	25. Gicz.
„	15. Viszló.	Febr. 10. Kőszegdoroszló.	„	8. Sukoró.
V	28. Répáspuszta.	Mart. 27. Kőszeg.	V	3. Nagymarton.
n	27. Tékes.	Febr. 28. Felsőberkifalu.	Febr.	8. Kismarton.
rt	21. Pécs.	„ 27. Borsmonostor.	Mart.	5. Czinfalva.
«	26. Hrasicz.	„ 20. Körmend.	Febr.	27. Szentmargitbánya.
»	21. Szentgotthárd.	., 27. Sorok.	„	22. Fertőfehéregyháza.
Mart	9. Szöcze.	Ajjr. 24. Locsmánd.	Mart.	22. Malomház.
Febr	24. Daraboshegy.	Mart. 5. Németszecsőd.	^,	6. Nagyczenk.
n	29. Vasnádasd.	Febr. 16. Molnaszecsőd.	Febr.	26. Jánosháza erdészlak
w	20. Milej.	„ 18. Egyházashollós.	jj	26. Ravazd.
n	23. Vasboldogasszony.	Mart. 18. Köveskút.	Mart.	6. Telki.
»	21. Pölöske.	Febr. 28. Csepreg.	17	13. Pilisszentlélek.
»	22. Nagykapornak.	Mart. 4. Vasvár.	Y>	3. Szép Juhászné.
»	22. Tűrje.	Febr. 27. Nyögér.	Febr.	15. Visegrád.
n	4. Vörs.	„ 14. Kaki.	Mart.	4. Pilisszentlászló.
Î)	27. Kéthely.

I!

Febr. 15. Iván.

„ 20. Himód.

„ 17. llővej. Apr. 20. Bogyoszló.

Mart:. 10. Csorna.

Febr. 15. Kiirth.

A^ir. 15. Nuíjíjsenkvicz.

Mart. 3. Alsóköröskény.

„ 20. Garamkissalló.

., 17. Morvaszentjános. Febr. 15. Kutti.

46

III.

Mart. SO. Pancsova.	Marf.	12. Jerszeg.	Febr. 20. Rákosfalva.
Febr. 4. Tenieskubin.		1."). Kepéd.	Mart. 20. Kisbag.
Mart. 3. Fehérteniploni.	,	12. Bálíncz.	Jan. 30. Tura.
Apr. 12. Kamaristi/a	Febr.	20. Háromfa	Febr. 25. Ófehértó.
Mart. 28. Dimahohmy .	'Î	22. Dunaszídccső.	„ 16. Szalmámagyerdö.
„ 18. Palánka.	Mart.	2. Hátfő.	„ 18. Szatniárcsonkaerdö
Jan. 24. Diinacséb.		3. Doromlás.	29- Szatniár Sárerdö.
Ai)r. 20. Újvidék.	,,	6. Várszeg.	„ 15. Szatinár Nagy-
Febr. 23. Alsókabol.	»	12. Vaskút.	Diocsárerdő.
Mar t. SO. Felsökabol.	»	2. Kiskunhalas.	Mait. 1. Sziny ér váralja.
Febr. 7. Rudolfsgnád.	Febr.	24. Királyhaloni.	Febr. 28. Sárospatak.
„ 28. Torontálerzsébet-	„	14. Hódmezővásárhely.	Mart. 4. Sátoraljaújhely.
lak.	Mart.	3. Bezdini zárda.	6. Tiszakarád.
M;irt. 10. Tótujfalu.	Febr.	20. Pécska.	„ 22. Nagyhalász.
3. Drávaszeiitniártoii.	W	27. Paulis.	4. Kemecse.
Febr. 25. Lakócsa.	.Mart.	10. Horosjenö.	Febr. 26- Pálfölde.
„ 7- Baranyasellye.	Febr.	27. Silingyia.	„ 29. Leányvár.
„ 2. Oszró.	Mart.	6. Izsák.	Mart. 2. Mándok.
5. Páprád.	Febr.	10. Békésgyula.	i). Beregszász.
Mart. 10. Siklós. .	»	22. Polgárdi.	Febr. 29. Mocsár
„ 15, Béllye.	Jan.	23. Pákozd.	Mart. 21. Zúgó.
Febr. 26. Bácsordas.	Mart.	17. Jakabszállás.	8. Ungvár.
„ 14. Csantavér.	Febr.	12 Söregpuszta.	„ 12. Ungdarócz.
Mart. 15. Mohol.	Mart.	2. Jászalattyán.	Febr. 25. Radváncz.
„ 1. Vadászerdö.	„	10. Székelyhíd.	Mart. 4. Unghosszúniező.
Febr. 24. Brnckenau.

IT.

Mart.	6. Szerbpozsezsena.	Febr.	25. Kisszurduk	Febr.	24. Marosbrettye.
Febr.	6. Berzászka.	T>	29. Osztrov.	Apr.	8. Kosztesd.
Mart.	8. Ósopot.	»	28. Bukovecz.	Mart.	7. Bozes.
»	26. Eihenthal.	.,	28. Hauzest.	V	9. Bucsuni.
»	20. Plavisevicza.	^	28. Furdia.	,.	13. Algyógy.
»	28. Duhoru	w	25. Németgiadiia.	)'	2. Felsőpián.
Apr.	14. Ogradina.	"	27. Draxinest.		4. Kerer.
«	27. Jeselnicza.	Mart.	1. Válemáre.	.,	3. Lom any.
Mart.	10. Vercserova.	Febr.	24. Szintyest.	„	10. Sebeshely.
„	5. Borlova.	Mart.	1. Marzsina.	Febr.	27. Szászsebes.
»	20. Mörul.	Febr.	28. Gross.	Mart.	6. Sugág.
«	25. Pojánaniörul.	λ	27. Lunkány.	Febr.	27. Kelnek.
Febr.	27. Maloinviz.	5j	24. Bulza.	Mart.	31. Dús.
Apr.	16. Felsömoees.	Mart	27. Oháhahisztra .	„	lö. Spring.
Febr.	8. Király falva.	.^	15. Homosdia.	„	9 Szelistye.
Mart.	20. Kövesd.	Febr.	28. Pozsoga.	Febr.	29. Kereszténysziget
Febr.	24. Aga.	Mart.	17. Ruszkabánva.	Mart.	5. Nagycsür.
?j	28. Labasincz.	Febr.	27. Tjcj.	„	7. Szelindek.
V	26. Tápia	w	27. Lunkalarga.	Febr.	29. S/.enterzsébet.
?î	4. Kládova	Mart.	2. Roskány	Mart.	8. Vesztény.
n	29. Szelcsova.		4. Feresd.	»	21. Kistalniács.

47

Apr.	/O. Nagytalmács.	Mart.	4. Berzova.	Mart.	4. Vargyas.
Mart.	7. Herinány.	Febr.	lí-í. Lalasincz.	n	27. Málnás.
w	21. Porcsesd.	Mart.	16. Kaproiieza.	jj	1 7- Karatnavolál.
>ï	31. Veresmart.	..	2. Buttyiu.	»	6. Torja.
.,	4. Alsüsebes.	.,	13. Borossebes.	V	28. Aklos havas.
Febr.	22. Vurpófl.	..	U). Tótvárad.	Febr.	15. Sályi.
Mart.	3. Felek.	Febr.	29. Ziiubró.	»	25. Korbest.
Febr.	28. Szakadat.		28. Zani.		28. Preguz.
,,	20. Holczmány.	jj	26. Felvácza.	')	27. Bulz.
Mart.	15- Felsopdnimbák.		26. Alsócsertés.	Apr.	13. Urszoja.
Febr.	22. üjegyház.	.,	26. Kőrösbánya.	»	24. Pietrásza.
Mart.	16. Szeráta.	»	26. Riskiilicza.		10. Albák.
Apr.	14. Hrezakerczisora.	,,	28. Bulzesd.	„	17. Ruuk.
„	2. Felsőgezi's.		27. Ribicsóra.	,.	27. Béles.
Febr.	24. Alsóárpás.	„	27. lírád.	»	6. Mariséi.
„	26. Mártonhegy.	Mart.	2. Viileabrád.	Mart.	11. Magyargorbó.
Mart	29. Korh.		í). Felsővidra.	„	8. Szászzsombor.
Febr.	27. Brulya	Apr.	IS. Szkerisora.	Febr.	25. Szászakna.
}fart	80. Alsóinst.	„	7. Nyágra.	Mart.	8. Zselyk.
	3. Morgonda.	Febr.	28. Boicza.	Febr.	29. Szászpéntek.
Febr.	26. Gerdály	Apr.	J8. Lemászó ja.	n	28. Marosvásárhely.
„	24. Nagysink.	Mart.	21. Budesicza.	Mart.	18. Kissajó.
Mart.	3. Boldogváros.	Aj)r.	20. Szohodol.	Febr.	27. Dedrád.
	4. Kálbor.	,.	26. A líri lűhcÍH l/a.	))	25. Bátos.
	16. Desáiiy.	Mart.	23. liucsiiin.	Mart.	1. Szászrégen.
Apr.	1. Tajilaréc.^e.		KI. Dealuniare.	Febr.	24. Herbus.
	1. Ruderita.	Apr.	20. Betonata.	Mart.	11. Disznajó.
Mart.	3. Páró.	Mart.	ö. Vultur.	Febr.	23. Mocsár.
„	6. Persány.	Febr.	22. Zalatna.	Mart.	6. Deményháza.
Febr.	16. Felsöveiiicze.	Mart.	11. Onipolyicza.	.,	21. Görgényhodák.
Apr.	17. Alsókomána.		7. Remete.	ÍT	18. Görgényüvegcsüi
Mart.	30. Ujsinka.	!)	30. Gyulafehérvár.	»	2. Dosz.
..	1. Felsőkomána.	„	12. Nagyenyed.	Apr.	18. Szováta.
Apr.	14. Zerned.	Febr	25. MihálczfalvH.	n	21. Szováta víz.
Mart	29. Holhák.	Mart.	18. Bethlenszentniiklós.	Mart.	9. Parajd.
..	11. Bölöii.	Apr.	6. Alsóhajom.	Í5	2. Varság.
.,	14. Nagyajta.	Febr.	20. Váldhid.	Apr.	6. Gyergyóbékás.
A/ír.	10. Tömöd szoroíi.	Mart.	1. Keresd.	Mart.	9. Zilah.
„	13. Árapatak.	Febr.	28. Segesvár.	Febr.	27. Zsibó.
„	15. Osánczi szoros.		25. Százhaloni.	Mart.	14. Gyökeres.
«	2. Ilyefalva.	71	29. Ápold.	n	14. Zálha.
„	5. Sepsiszentkirdly.	')	28. Réten.	Apr.	5. Désakna.
Mart.	2. Gidófalva.	Apr.	4. Fehéregyháza.	Mart	8. Dés
Ajir.	20. Bodzái szoros.	Mart.	2. Báránykút.	»	10. Gáncs.
..	14. Osdola.	.J	1. Czelina.	Febr.	17. Retteg.
Febr.	3. Lippa.	Febr.	26. Szászdálya.	Apr.	Itj. Bellen.
„	27. Sólymos.	Mart.	6. Szászkezd.	Mart.	3 Lekencze.
Mart.	7. Sistarovecz.	'J	4. Szá^zkeresztúr.	„	5. Naszód
Febr.	27. Mészdorgos.	Febr.	24. HonidHid.	^	6. Harina.
r	23. Petirs.	Mart.	I . Székclyudvarliely.	>»	4. Szcpnyir.
»	23. Dorgos.		4. Zetehika.		7. Besenyő.
»Ï	14. Zabálcz.		9. HonioródalniHS.	»	4. Nagydenieter.

48

Mart. 4. Jád. Febr. 26. Nagysajó Mart. 5. Kisdemeter.

„ 11. Románbiulak.

„ G. Kisilva. Apr. ú. Oláhszentgyöryii . Mart. 3. Kusraa

„ 5. Szentjózsef. 8. Dombhát.

„ 22- Magura. 26. üradna.

Mart. 30. Nagyilva. Apr. 1. Ujradna. Mart ;!ü. 'rihiicza. Apr 14. N'aleamare.

„ 12. Tesila. Mart. 3. Nagysüuikút.

„ 4. Láposbáuya Febr. 29. Szatmárhegy. Apr. 5. Ssaploncza. Mart. 1. Taraczköz.

Mart. 8. Hnsszúinező.

8. Máramarossziget. 2. Aknasii"atag.

Febr	7. Farkasrév.
-Mart.	5. Nagybocskó
»	20. Rónaszék.
n	13. Jód.
»	14. Rozália.
»	24. Leordina.
n	20. Izaszacsal.
Apr.	HO. Lajosfalva.

Febr.	25. Börzsöny.
,.	18. Szokolya.
«	26. Nagymaros.
Apr.	2. Márianosztra
Febr.	25. Isaszeg.
Jan.	30. Babát.
Febr.	29. Megyerke.
j^	27. Ecskend.
„	25. Nagyvölgy.
il	29. Erdőkürt.
n	10. Valkó.
Mart.	10. Buják.
Febr.	20. Bodony.
Mart.	10. Terpes.
„	10. Cseszte.
Febr.	28. Ghymes.
Mart.	3. Újbánya.
„	10. Garanirudas.
ÎT	5. Bakabánya.
1)	9. Zsarnócza.
»	8. Bakaszenes.
»	6. Alsóhámor.
»	16. Kőpatak.
M	6. Magaslak.
H	11. Irtványos.
„	9. Gyekés.
Febr	27. Hont.
Mart	.24. Korpona.
»	20. Apafalva.
»	26. Oács.
Febr	29. Losoncz.
Mart	14. Salgótarján.
l'I	17. Riinarálió.
Febr	27. Rimaszombat
ij	24. Feled.
Mart	7. Pétervásár.
y	17. Felsöhámor.

Febr. Mart.

Febr, Mart. Febr Mart.

Apr. Mart.

Ajjr. Mart

Apr. Mart

28. Répáshuta.

4. Ujmassa.

22. Sajókaza.

23. Hollós. 16. Ujhuta. 16. Diósgyőr.

1. Sajóbábony. 6. Erdőbénye.

26. Erdőhorváti. 10. Visk.

6. Mihálka., 9. Herincse. 1. Bustyaháza. 13. Vajnág. 6. Kövesliget.

5. Técsö.

1. Erzséhetlitjet.

4. Szélesion ka.

9. Szentmihálykörtvé- lyes. 10. Nyéresháza.

6. Alsóapsa. 6. Körösmező. 6. Ótnra.

24. Trenesén. 21. Bán.

8. Dlzsin. 21. Madarasalja. 30. Oyertyánfa.

27. Znióváralja. 8. Kunoüvágás.

18. Teplafő. ' 23. Felsőtóti.

5. Saskőszékely. 4. Kövesmocsár.

26. Zólyonikecskés. 30. Garamberzencze.

Mart. 5. Dobó. „ 27. Tajó. „ 4. Dobróváralja, „ 7. Kovácsfalva. „ 19. Pallós.

18. Olmányfalva.

6. Zólyom.

„ 27. Erdóbádüiiy. „ 25. Mátyásfalva.

7. Dobrókirályi.

,, 6. Garanisálfaiva.

, 28. Perhát.

„ 29. Pónik.

„ 12. Zólyomlippse.

12. Koriínicztt.

27. Mosód.

30. Luczatő.

3. Hédel.

6. Mezőköz.

16. Borosznó.

7. Garamszentandrás. 22. Bukócz.

1. Garaninémetfalva.

4. Alsöszabadi. 30. Cserpatak.

8. Kramiska. 8. Rezsőpart.

17. Felsőszabadi. 20. Kisgaram.

„ 28. Sebesér.

„ 24. Feketepatak.

„ 26. Klementka.

„ 29. Forgácsfalva.

„ 31. Szikla. Apr. 18. Klenócz. Mart. 22. Helpa. 7. l'jvásár

Ajn: Mart.

» Apr. Mart.

.\pr.

Mart. Apr.

Mart.

49

Apr.	2. Róna.	Mart.	5. Nag:yláz.	Mart.	11. Budatin.
Mart.	13. Szin.	TJ	10. Kisberezna.	„	24. Valcsa.
„	18. Óvi/..	,.	26. Perecseny.	V	30. Sonissicli-forrás
„	8(1. Sebesvölsív.	..	11. Bercsényifalva.		18. (Jsernova.
Apr.	1. Szornolnok.	*í	7. Kispásztély.	..	!('). Ludrovo.
MuH	. 'ÒS. Gerrhfiiréss.	..	14. Sóslak.	Apr.	2. I'olhora.
„	19. Stósz.	Febr.	28. Köblér.	'í	17. Bjelipotok.
„	12. Szomolnokliuta.	Mar:.	14. Csontos.	Mart.	25. Alsólipnicsa.
	8. Felsönieczt'iizéf.	Tf	J4. Turjareinete.	n	27. Trsztena.
Apr.	J-J. Szép si	Apr.	5. FenyvesìMf/ìj.	Mart.31. Vichodnu.
Mart.	17. Araii3iclka.	Mart.	10. Poroskő.	Apr.	•5. Koleszárki.
Apr.	4. Abos.	•í	8. Turjavágás.		2. Landoh.
Mart.	7. Delnekakasfalva.	Apr.	10. Ticha.	„	3. Lcibicz.
„	L'j. Keczerpeklén.	»	16. Uzsolc.	«	t. Podolin.
.,	9. Keczerlipócz.	«	28. Kelecsény.	í>	1. ŐluUó.
Mart.	20. Vörösvágás.	Mart.	22. Ökörmező.	Mart.	o. Eperjes.
„	ö. Tavarna.	í>	2. Illava.	„	14. Bártfa.
')	1. Hoiiiomia.	Apr.	3. Kassza.	..	9. Zboró.
»	19. Alsóhuiikócz.	Febr.	13. Puclió.		18 Girált.
	10. Felsödonionya.	Ma. t.	19. Nagybicscse.		15. Fclsővízko/.

54. *— >^ €oIumha paluiiibns, L. I.

Febr.	20. Zsedény.	Mart.	14. Igal.	Febr.	Iß. .lánosháza.
,.	16. Csurgó.	Febr.	26. Tab.	Mart.	10. Zalagógánfa.
»	27. Somogyszobb.	Mart.	13. Borostyánkő.	Febr.	25. Kemenesszentpéter.
Mart.	3. Nagyatád.	„	19. Németujrár.	»	17. Várkesző.
„	12. Riiiyaszentkirály.	Febr.	27. Csém.	Mart.	13. Padrag.
„	4. Lábod.	Mart.	7. Rohoncz.	Febr.	23. Gicz.
Febr.	28. Yiszló.	Febr.	21. Pornóapáti.	Mart.	2. Bakony m agyar-
„	2"). Kaposvár.		18. Kőszegdoroszló.		szentkirály.
Mart.	12. Répáspuszta.	Mart.	4. Kőszeg.	,j	7. Kethely.
»	6. Tékes.	Febr.	24. Felsőberkifalu.	Apr.	5. Sukoró.
	10. Pécs.	ÍJ	25. Borsnionostor.	Febr.	28. Törökbálint.
Jan.	27. H rasiez.	„	7. Körmend.	,.	28. Szarvkö.
Mart.	l-j. Szentgotthárd.	)T	15. Sorok.	Mart.	16. Sopronujlak.
Febr	20. Lovászi.	,,	14. Szombathely.		5. Sopronkertes.
V	28. Szőcze.	"J	26. Locí5mánd.	„	6. Ágfalva.
n	18. Daraboshegy.	»	12. Németszecsöd.	Febr.	19. Kismarton.
„	27. Vasnádasd.	,.	15. Molnaszecsöd.	„	24. Sopronpuszta.
V	25. Milej.	,,	21. Egyliázaslidllós.	»	29- Szentmargitbánya.
„	28. Vasboldogasszony.	Mart.	5. Köveskút.	„	24. .Malomház.
.Mart.	3. Pölöske.	n	14. Csepreg.	,.	10. Nagyczenk.
w	2. Nagykapornak.	Febr.	24. Vasvár.	„	20. Feketeváros.
»	19. Tűrje.	Mart.	15 Hegyhátgyertyános	Mart.	6. Jánosháza erdészlak
Ï»	10- Balatonszentgyörgy	,.	12. Nyögér.	n	22. Pavazd.
Febr	24. Kéthely.	Febr	15. Káld.	„	1. Császár.
t)	1."). Baiatoniijlak.	.,	10. Vásáriisniiske.	Febr.	28. Bókod.
Apr.	fi. Balaloiífiired. Aquila XVI.	••	20. Zalaerdőd.	Mart	23. Szóm áll. 7

50

Mart. 8. Tarján. „ 5. Hére^h.

Aj)r. 6. Mor/yorósbánya. Mart. :i5. ilijermdy.

Mart.21. Perbál. „ IH. Telki. ,, 6. Pilisszentlélek. „ 11. Pilismarót.

Febr. 10. Pilisszentkereszt. Mart. f). Budakesz. „ :J.3. Szép Juhászné.

II.

Febr. 18. Iván.

„ 29. Himód.

„ 26. Hövej.

,, 29. Bogyoszló. Mart. ;i<;. tízül. Febr. 23. Csorna.

Mart. 10. Halászi. 5. Lipót.

,, 10. Patkányos- puszta.

„ 7. Megyercs. Febr. 19. Kürth.

Mart. 6. Ipolyszalka.

0. Alsóköröskénj'.

4. Verebély. Febr. 25. Garanikissalló. „ 28. Morvaszentjános.

III.

Febr.	28. Temeskubin.	Mart.	28. Mosnicza.	Febr.	25. Ráczkeve.
Mart.	8. Butykovácz.	M	2. Bruckenau.	Mart.	8. Szigetcsép.
„	4. Kamaristya.	Febr.	20. Jerszeg.	»	22. Sári.
n	14. Vajszka.	»	20. Keped.	Febr.	24. Peszér.
Apr.	4. Dunai lükény.	Mart.	3- Bálincz.	«	29- Sőreg-puszta.
Jan.	24. Duuacséb.	,,	11. Háronifa.	Mart	23. Jászalattyán.
Mart.	17. Alsókahol.	„	16. Dunaszehcsö.	n	5. Siter.
jj	31. Fehökabol.	„	13. Hátfő.	Apr.	7. Kisbag.
Febr.	10. Rudolfsgnád.	Febr.	28. Doromlás.	Febr.	21. Tura.
„	24. Tótujfalu.	Mart.	8. Várszeg.	Apr.	4. Poroszló.
Mart.	3. Drávaszentmárton.	»	21. Vaskút.	Mart	21. Hajdúböszörmény
')	2. Lakócsa.	„	8. Szeged.	„	3. Ófehértü.
Febr.	19. Baranyasellye.	Febr.	27. Hódmezővásárhely.		13. Sárospatak.
Mart.	10. Oszró.	Mart.	15. Paulis.	„	20. Sátorcdjaujhcly .
Febr.	6. Páprád.	»	20. Dunapataj.	„	10. Tiszakarád.
Mart.	14. Hegyszentmárton.	Apr.	5. Kisharta.	„	20. Nagyhalász.
»	15. Siklós.	Mart	20. Kalocsa.	Apr.	3. Kemecse.
Febr.	19. Villány.	n	7. Szabadszállás.	Mart.	16. Leányvár.
Mart	24. Mohács.	Febr.	6. Kiskörös.	.,	13. Mándok.
»	23. Báesordas	Mart.	3. Tenke.	Febr.	15. Nagybereg.
Febr.	23. Óverbász.	Febr	28. Polgárdi.	Mart	27. Mocsár.
11	20. Csantavér.	Mart	20. Pákozd.		4. Lasztomér.
JT	24. Vadászerdö.	Febr.	27. Makád.		28. Zugo.

IV.

Miirt. 12. Osopot.

Ajjr. 3. Eibenthal.

„ 8. Plavisenicza.

„ 15. Dubova.

„ 14. Ogradina.

„ 3. Jeselnicza.

Mart. 20- Temesszlatina.

Mart. 30. Malomviz. ,. 7. Aga. „ 2. Tápia. „ 4. Szelcsova.

5. Kisszurduk.

4. Bakamező.

2. Bukovecz.

Mart. 7. Hauzest.

„ 8. Furdia. Apr. 8. Szintyest.

„ 7. Bulza. Mart. 24. Pozsoga. Apr. 14. Boskány. Febr. 28. Fazacsel.

51

P^cbr	29. Szerdahely.	Mart	7. Szatiin'i.	Mart	27. Désakna.
Mart.	14. Szelistye.	Apr.	IS. Zimhró.	„	16. Dés.
•Ï	26. Alsósebes.	n	4. Cserbia.	'?	3. Gáncs.
»	18. Felek.	n	15. Dealuniare.	51	5. líellen.
Apr.	7. Fehüárpás.	»	22. Zalatna.	Apr.	//. Makód.
n	14. Alsóvist.	Mart.	6. .\isü])aj()iii.		13. Szálvu.
„	5. Fehövist.	>J	15. Harangláb.	„	16. Hordó.
,j	15. Dráfjus.	))	5. Zetelaka.	»	7. Harina.
Mart.	5. Töniösi szoros.	«	1. Vargyas.	Mart.	20. Jád.
Febr.	28. Osáiiczi szoros.	if	29. Futásfalva.	„	8 Szentjózsef
Mart.	17. ilyefalva.	Ajjr.	10. Torja.	„	8. Dombhát.
„	25- Gidófa'iva.	Mart.	5. Lemhéiiy.	'J	19. Lnnka.
Febr.	28. Boflzai szoros.	,^	20. Bereczk.	„	18. Láposbánya.
Mart.	5. Maksa.	„	3. Rózsafáivá.	Apr.	13. Szaploncza.
..	12 Lippa.	»	30. Korbest.	Mart.	21. Hosszúmező.
»	31. Sólymos.		10. Szászzsombor.	»	1 2. Máraniarossziget
Apr.	4. Sistarovecz.	Apr.	1. Disznajó.	'J	4 Aknasugatag.
Febr.	19. Mészdorgos.	Mart.	2á. Görgényhodák.	Apr.	1. Rónaszék.
„	23. Dorgos.	Apr.	3. Iszticsó.	Mart.	4. Barczánfalva.
Mart.	11. Berzova.		6. Gyergyóbékás.	,,	27. Felsoszelistye.
'»	21. Lalasincz.	Mart.	5. Csatár.	,j	21. Izaszacsal.
„	10. Kapriicza.	Febr.	27. Zsibó.	»	12. Havasmező.
	18. Tótvárad.	A]»:	76'. Gyökeres.	Apr.	8. Borsa

y.

Mart	20. liörzsöny.	Mart. 20. Oyehés.	Mart	6. Verbo.
»	16. Szokolya.	Ï)	14. Bacsófalva.	Febr	24. Trencséji.
.,	2. Nagymaros.	»j	20. Tópatak.	w	19. Bán.
Febr.	28. Márianosztra.	„	10. Hont.	Mart.	10. Bród.
Mart.	1. Isaszeg.	»	3. Korpona.	'■>	10. Dóczifürész.
Febr.	27. Babát.	V	20. Magasmajtény .	„	23. Madarasalja.
3fart	. 18. Meyyerke.	»	17. Apafalva.	H	13. Felsőhámor.
Apr.	1. Ecskend.	^^	16. Kékkő.	..	10. Zsarnóczakohó.
Mart.	9. Nagyvölgy.	Ajjr.	4. Gács.	53	5. Bükköskút.
	5. Erdőkiirt	Febr	25. Losoiicz.	Apr.	0. Felsőzsadáiiy.
Febr.	12. Valkó.	Mart	11. Salgótarján.	Mart.	1. Geletnek.
Mart.	10. Buják.	TI	22. Rimaszombat.	,,	23. Znióváralja.
Febr.	10. Bodony.	»Î	22. Feled.	w	14. Repistye.
Apr.	1. Terpes.	yy	20. Hollós.	n	14. Barsszklenó.
Mart.	20. Cseszte.	>»	20. Ujhuta.	»	10. Saskőváralja.
,	9. Nyitra.	•í	22. Óhuta.	,,	20. Teplafő.
y>	5. Ghymes.	A2)r.	3. Diósgyőr.	1»	26. Felsőtóti.
„	11. Újbánya.	Mart.	7. Sajóbábony.	»	23. Saskőszékely.
„	4. Garamrudas.		19. Erdőhorváti.	T)	17. Jálna.
«	20. Garamrév.	n	24. Gernyes.	Apr.	14. Garaiiihcrzeiicse
..	13. Bakabánya.	II	7. Técső.	Mart.	14. Zólyomternye.
Apr.	14. Zsarnóeza.	»	20. Alsóapsa.	»	5. Dobó.
	15. Alsóhámor.	V	25. Felsőapsa.	Apr.	1. Ortiid.
Mart.	20. Kö patak.	•f)	27. Uniii.	Mart.	13. Zólyoiid)úcs.
"	2G. Irtványos.	11	23. (Jtura.		19. Dobróvárai.ja. 7-

52

Mart.	16. Kovácsfalva.	Mart.	26. Szomoliiokliiita.	Mart.	7. Valósa.
»	12. Zólyom.	'J	23. Gölniczbánya.	,.	9. Fárnicza.
,^	29. Erdòljiuioiiy.	„	16. Soniodi.	Apr.	(i. Líkava.
Apr.	4. Mátyásfalva.	„	11. Szepsi.	n	1. Hrboltó.
Mart.	30. Dobrókirályi.	»5	11. Leines.	Mart.	30. Revisnye.
n	20. Bikkalvölgy.	„	"). Tótselymes.	Apr.	4. Lokcza.
»	12. Garampéteri.	„	7. Tótsóvár.	0	2. Németlipcse.
„	27. Feketepatak.	•Î	19. Keczerpekléii.	Mart.	26 Parasztdubova
Apr.	1. Karám.	"	9. Tavarna.	„	30. Zuberecz.
Mart	20. Dobrocs.	„	8. Homonna.	Ï»	28. Liptóujvár.
»	27. Benesháza.	.,	21. Alsóhunkócz.	»	26 Szvarin.
»	28. Gaspard.	„	10. Kisberezna.	>í	31. Fekete vág.
T	24. Havasalja.	1)	18. Bercsényifalva.	Apr.	5. Csorbató.
Apr.	7. Maluzsina.	^,	18. Sóslak.	„	15. Koleszárki.
Mart.	26. Mihálytelek.	,,	28. Köblér.	Mart.	28. Tátralomnicz,
«	28. Gömörvég.	Apr,	13. Csontos.	,,	27. Szepesófalu.
-4^r.	7. Klenócz.	Mart.	14. Turjaremete.	,,	18. Tátraháza.
'»	14. Tiszolcz.	»	6. Rónafiired.	Apr.	2. Szepesbéla.
„	13. Rásztolá.	1	8. Turjavágás.	»	6. Leibicz
Mart.	30. Medvés.	w	30. Repenye.	n	21. Szqyesváralja.
Apr.	6. Dikula.	„	30. Ökörmező.	Mart.	20. Eperjes.
M	9. Nagijrőcze.		10. lUava.		17. Bártfa.
'i	16. Róna.	Aj)r.	10. Kassza.	'1	12. Zboró.
Mart.	16. Szín.	Febr	27. Puchó.	Febr. 28. Lipnik.
Apr.	8. Szomolnok.	Mart.	13- Vágbeszercze.	Apr.	8. Girált.
Mart.	23. Stósz.	Febr	17. Zsolna.	..	5. Felsővizköz.

I. Mart. 12. Balatonfüred.

I. , 28. Németujvár.

I. „ 10. Tata. III. Apr. 13. Temeskubin. III. Mart. 23. Butykovácz

55.

í'Olynibiis cristatus, L.

III. Mart 24. Dunagárdony, m. „ 29. Rudolfsgriád. III. Apr. 2. Béllye. III. Febr. 26. Üverbász. III. Mart. 23. Szabadszállás.

III. Mart. 31. Dinnyés. III. , 27. Budapest. III. ., 26. Tura. III. ,, 27. Sárospatak.

III. Apr. 17. Temeskubin. III. „ 8. Rudolfsguád.

56. •<^->- Colyiiibus fluviatilis, Tunst.

III. Mart. 13. üverbász.

111. Apr. 16. Malomviz.

57. -«— > Colymltus iii^iricollis. (Bruhm ) m. Mart. 29. Óverbász. I III. Apr. 1. Tura.

I. Apr. 15. Viszló. I. ,15. Pécs. I. „ 12. Milej.

58. •* — > Coracias garrula, L

I. .\.\)Y. 14. Csákány.

I. „ 16. Balatonfüred.

1. „ 13. Vasvár.

I. Ajir. 25. Hegyhátgyer- tyános. I. „ 22. Káld.

53

	Apr.	14. Jánosháza.	H.	.\pr.	27. Kürfh.		Apr.	26. Kisharta.
		14. ZaliifíÓKi'infii.	II.		17- Alsóköröskény.		„	22. Pákozd.
	n	16. Kismarton.	II.	Mai.	2. Morvaszentjános		»	14. Szigetcsép.
	„	14. Jánosháza er-	III.	Apr.	22. Temeskubin.		^	17. Tura.
		dészlak.	III.	.,	7. Baranyasellye.		„	18. Debreczen.
	^	28. Ravazd.	III.	t>	10. Bácsordas.		„	19. Ófehértó.
	„	18. Langertrieb.	III.	n	9. Óverbász.		„	12. Tiszakarád
	„	27- Budakesz.	II.	n	23. Csantavér.		Mai.	2. Leányvár.
II.	Mai.	7. Csorna.	IlL	„	18. Királyhalom.		Apr.	13- Mocsár.
II.	„	4. Lipót.	III.	.,	21. Szeged.	IV.	Mai.	1. Balázsfalva
II.	»	í). Patkányospiiszta	III.	,,	28. Hódmezővásár-	V.	Apr.	10. Isaszeg.
II.	Apr.	17. Jlegyercs.			hely.

I. Apr. 3. Zalagógánfa, utolsók — die Letzten.

59. OD Coi'vus friigilegus, L.

III. Mart. I. Béllye, utolsók — die Letzten.

V. Mart. 21, Apr. 2. Géléi- nek, lÜO-lÜO drb dél-

ről — je 100 St. von Süden. V. Mart. 26. Zólyom.

60.

Coturuix coturnix, (L.).

I.

Apr.	30. Zsedény.	Apr.	2«. Tab	Apr.	20. CtÍcz.
ÎÏ	22. Csurgó.	Mai.	7. Nénietujvár.	Mai.	10. Bakonymagyar-
Mai.	10. Soniogyszobb.	Apr.	23. Csém.		szentkirály.
it	4. Nagyatád.	Mai.	7. Rohoncz	Apr.	27. Törökbálint.
»t	3 Rinyaszentkirály.	„	2. Pornóapáti.	Mai.	6. Szarvkő.
	2. Lábod.	,,	10. Kőszegdoroszló.	ÍJ	3- Sopronnjlak.
Apr.	30. Viszló.		7. Kőszeg.	Mari	. :M. Sopronkertea.
,,	1(1. Kaposvár.	Apr.	25. Felsőberkifalu.	Mai.	1. Ágfalva.
Mai.	3. Répáspaszta.	Vf	23. Borsmonostor.	Apr.	8. Kismarton.
Apr.	20. Tékes.		22. Körmend.	„	9. Czinfalva.
.,	25. Pécs.	Mai.	9. Sorok.	Mai.	12. Sopronpuszta.
Mai.	5. Szentgotthárd.	Apr.	29. Szombathely.	Apr.	8. Szentmargitbánya.
Î)	5. Hosszúfalu.	Mai.	6. Németszecsőd.	Mai.	2. Malomház.
^9	3. Szőcze.	.\pr.	19. Molnas/.ecsőd.	Apr.	24. Nagyczenk.
•T	7. Daraboshegy.	n	29. EgyházashoUós.	Mai.	3. Feketeváros.
Apr.	23. Vasnádasd.	Mai.	8. Köveskút.	j)	5. Jánosháza erdészlak
Mai.	8. Karácsonyfa.	Apr.	24. Csepreg.	Apr.	30. Ravazd.
Apr.	25. Milej.		30. Vasvár.	»	27. Bókod.
Mai.	2. Vasboldogasszony-	Mai.	9. Hegyhátgyertyáiios.	Mai.	3. Tata.
Apr.	11. Pölöske	Apr.	22. Nyögér.	n	6. Perbál.
n	18. Nagykapornak.	Î)	25. Káld.	V	10. Telki.
n	29. Tűrje.	.,	26. Vásárosiniske.	?í	I. Pilisszentlélek.
Mai.	3. Balatonszentgyörgy	„	23. Zalagógánfa.	Apr.	23. Pilismarót.
	10. Kéthely.	„	18. Kemenesszentpéter.	Mai.	20. Püisszcntkeretizt.
Apr.	29. .Marczali.	Mai.	2. Várkesző.	Apr.	17. Budakesz.
Í?	14. Igal.	')	3. Padrag.

54

Mai. 5. Iván. Apr. 10. Báiifahi.

23. Hiuiód. 2h. Hüvej. 20. Bogyoszló.

II.

Mai. 10. Csorna.

, 5. Lipót.

Ajir. 2(). Patlíáiiyospiiszta. Mai. 1. Mojíyercs.

.\\)r. 12. Komárom.

.Vpr. iS. Kürtii.

„ 19. Alsóköröskény.

Mai. ."). Garanikissalló.

„ 14. Morvaszfutjáiios.

111.

Apr.	2(). Pancsova.	.Vpr.	23. Mohol.	Mai.	7. Tököl.
n	23. Temeskubin.	T	21. Vadászerdö.	n	2. Sári.
»	12. Fehérteniploni.	'Î	28. Mosiiicza.	Apr.	28. Söregpiiszta.
»»	4. Bogyán.		27. Bruckenau.	V	28. Abony.
»	17. Dunabökény.	Mai.	6. Jerszeg.	,.	28. Mezőtúr.
»	16. Palánka.	n	4. Kepéd.	V	23. Szerep.
'Î	20. Duiiacséb.	»	4. Bálincz.	Mai.	1. Nagyvárad.
•9	22. Újvidék.	..	11. Háronita.	Apr.	11. Kisbag.
»	18. Alsókabol.		10. Hátfő.	V	24. Tura.
„	10. Felsőkabol.	Mart	26. Vaskút.	Mai.	1. Hortobágy.
«	2Ô. Dunagárdoiiy.	Apr.	26. Jánoshalma.	Apr.	26. Újtelek. '
	IS. Rudolfsgnád.	Mai.	l. Királylialom.	V	27. Nyíregyháza.
Ì1	20. Torontálerzsébetlak	Apr.	30. Szeged.	,,	29. Ó'fehértó.
.,	22. Nagybecskerek.	»>	12. Hódmezővásárhely.		18. Szatmár Nagycrd
..	20. Bégaszentgyörgy.	V	25. Makó.	»	28. Szatmár Csonka-
»	30. Tógyer.	„	20. Bezdini zárda.		erdő.
»	24. Versecz.	n	15. Pécska.	Mai.	2. Szatmár Nagy-
Mai.	4. Tótujfalu.	»	25. Paulis.		mocsárerdő.
Ajir.	22. Drávaszentniártoii.	Mm.	14. Kalocsa.	»	1. Szinyérváralja.
„	22. Lakácsa.	Apr.	18. Szabadszállás.	«	4. Sárospatak.
Mai.	2. Oszró.	Mai.	1. Izsák.	„	1. Sátoraljaújhely.
Apr.	14. Hegyszentmárton.	Aj)r.	30. Gádoros.	Apr.	28. Tiszakarád.
»	25. Siklós.		13. Orosháza.	Mai.	9. Nagyhalász.
.,	24. Villány.	Mai.	2. Békésgyula.	w	3. Pálfcilde.
.A'ai.	7. Mohács.	3J	29. Tenke.	,J	4. Leányvár.
Apr.	24. Béllye.	W	26. Polgánli.	•J	6. Máudok.
.Mai.	1. Bezdán.	Mai.	2. Székesfejérvár.	Apr.	25. Lazoiiy.
Apr.	IcS. Bácsordas.	Apr.	29. Pákozd.	il	20. Mocsár.
»	25. Óverbász	,,	14. Makád.	Mai.	18. Zugé.
••	19. Zenta.	Mai.	5. Szigetszentmárton.	jí	14. Ungvár

IV.

Apr.	28. Szerbpozsezsena.	Mai.	1 1. Kövesd.
Mai.	3. Osopot.	Apr.	23. Aga.
'>	8. Eil)enthal.	Mai.	7. Labasincz.
>,	2. Dubova.	Apr.	28. Tápia.
»)	5. Ogradina.	Mai.	4. Kládova.
ti	6. Jeselnicza.	»	5. Szelcsova.
™	. 10. ]\lalomviz.	,j	13. Kisszurduk
Ï?	4. Királyfalva.	n	7. Osztrov.

Mai. 18. Bukovecz. „ 12. Hauzest. 15. Furdia. 11. Németgladna. 'M. Draxinest. „ 2. Marzsina. 1. Homosdia. 3. Pozsoga.

Apr.

55

Mai.

Apr. Mai. Apr. Mai.

Apr.

Mai.

Apr. Mai. Apr.

Mai.

Apr.

.Mai. Apr.

Mai

Apr.

.Mai. Apr. .Vpr,

Mai.

Apr.

14. Laszó. 5. Hunyaddobra. 3. Déva.

3. Alsóvárosviz. '21. Sebeshely.

4. Szelistye.

4. Kereszténysziget.

27. Nagydisznód. 2. Szelindek.

8. Szenterzsébet.

28. Hermány.

4. Alsósebes.

26. Vurpód.

28. Szakadat.

29. Holczruány. 20. Uj egy ház. 10. Kercz.

5. Alsóárpás. 8. Vajdarécse.

27. Kisberivoj. 26. Sarka icza. 25. Zernest.

12. Barczarozsnyo.

28. Nagyajta.

IS. Tömösi szoros.

6. Arapatak. 18. Türkös.

30. Szászherniány. ÍO. Osúnczi szoros

2. Gidófalva. 25. Bodzái szoros. 26.,Maksa. 28. Dáluok.

4. Zágon.

31. Osdola. 4. Lii)pa.

23. Sistarovccz.

Mai.	6. Mészdorgos.	Apr.	29. Kékes.
n	3. l'etirs.	Mai.	7. Szászzsombor.
»	3. Dorgos.	Apr.	9. Dip se.
Apr.	21. Zabálcz.	n	7. Zselyk.
Mai.	2 líerzova.	»	26. Marosvásiirhely.
Mart. -il . Lcdasincz.	„	24. Dedrád.
Mai.	4. Kapriicza.	Mai.	5. Herbus.
n	12. Buttyin.	A pr.	20. Disznajó.
n	11. Borossebes.	Mai.	15- Mocsár.
n	2. Tótvárad.	„	9. Nyárádreinete.
ÌÌ	7- Szaturó.	T)	8. Dosz.
	14. Valeniáre.		15. Szováta.
n	11. Alniásszelistye.	^	14. Maroshéviz.
')	1. Felvácza.	M	15. Gyergyóalfalu.
.Apr.	24. Kőrösbánya.	„	14. Gyergyódiiró.
„	24. Kiskulicza.	*)	15. Gyergyócsomafalv.i
..	24. Brád.	.,	13. Gyergyóujfahi.
Mai	1. Boicza.	Apr.	30. Kilyénfalva.
w	7. Bucsesd.	Mai.	9. Tekeröpatak.
„	9. Gyulafehérvár.	M	11. Zilah.
	16. Tövis.	»!	6. Szilágycseh.
Apr.	27. Nagyenyed.	,,	6. Zsibó."
..	25. Nagylak.	Apr.	29- Gyökeres.
n	17. Bethlenszentmiklós	Mai.	20. Gáncs.
Mai.	4 Dicsószentmárton.	Apr.	16. 15etlen.
Apr.	21. Harangláb.	Mai.	6. Naszód.
Mai.	6. líegesvár.	„	2. Szépnyir.
»	5. Szászkézd.	,.	15. Besenyő.
A pr.	23. Szászkeresztúr.	»	5. Láposbánya.
Mai.	9. Zetelaka.	>»	5-5. Taraczköz.
»	22. Homoródalmás.	Apr.	25. Máraniarossziget.
„	5. Málnás.	Mai.	18. Aknasugatag.
'Ï	16. Lemhény.	»	5. Farkasrév.
Apr.	29. KézdiinartoiiüS.	„	17. Nagybocskó.
Mai.	17. Bereczk.	r	10. Rónaszék.
,,	16 Bulz.	Apr.	11. Izaszacsal.
n	9. .Magyargorbó.	Mai.	23. Havasmező.

\\)\\ 28. Börzsöny. .Mai. 8. Szokolya. 6. Nagymaros. 10. Márianosztra. ., 9. Isaszeg. ., 14. Babát. Apr. 28. Galgaguta. .VI ai. 1. Megyerke. 1. Ecskend. 14. N:igy völgy. 17. Erdőkürt. ,, 9. Bodonv

Mai.	3. Terpes.	Mai.	7. Gács.
	16. Felsődiós.	..	1. Losoncz.
»	1. Kyitra.	,,	21. Salgótarján.
VI	4. Ghynies.	Apr.	27. Riniaszondjat.
"■)	12. Garamrudas.	„	24. Pétervásár.
	5. Bakabánya.	Mai.	1. Sajókaza.
")	14 Zsarnócza.	„	6. Diósgyőr.
Apr.	25- Ipolyság.	)»	10. Sajóbábony.
Mai.	7. Tópatak.	•)	4. Erdőbénye.
'í	1. .Magasinajtény.	Apr.	27. Erdőliorváti.
„	10. Alsópalojta.	Mai.	13. Szentmihálykört
..	8. Kékkő.		vélyes.

56

Apr.	30. Felsőapsa.	Mai.	1 4. Breznóliánya.	Mai.	20. Zsolna.
fi	i2S. Kőrösmező.		9. Klenócz.	,,	16 Budatin.
•T	m. Uniii.	,,	ol. Helpa.	..	12. Revisnye.
Mai.	26. Ótura.	.,	14. Ujvásár.	..	6. Németlipcse.
V	4. Verbo.	Apr.	/5. Szín.	Apr,	23. Parasztduhova.
V	8. Trencsén.	Mai.	15. Felsőnieczenzéf.	Mai.	5. Szlanicza.
,^	8. Bán.	Apr.	6. Soìììodi.		17. Liptószentiván.
»	12. Lestyén.	rí	16. SzejJsi-	^	4. Jablonka.
^J	18. Brófl.	Mai.	8. Tótsóvár.	„	14. Vichodna.
»	IG. ZsarnófzakdlK).	,,	2. Delnekakasfalva.	')	24. Landok.
V	8. Geletnek.	^	15. Keczerlipócz.	»	20. Szepesófalu.
.,	1 1. Znióváralja.		6. Xagyazar.	,j	15. Tátraliáza.
,,	19 Eepistye.		1 1. Tavariia.	„	9. Batizfalva.
„	17. l'arssziílenó.		9. liegygombás.		9. Szepesbéla.
.,-	26. SasMszékdy .	Apr.	30. Bercsényifalva.		20. Podolin.
	11. Kovácsfalva.	))	28. Köblér.	1)	20. Ólubló.
»	9. Zólyom.	Mai.	7. Csontos.		5. Szepesváralja.
n	17. Mátyásfalva.		8. 'i'urjaremete.		1 1. Eperjes.
n	28. Dobrókirályí.	.,	4. Turjavágás.	..	15. Bártfa.
n	13. Szelese.	„	14. lllava.	„	13. Zboró.
„	17. G aram sálfalva.	,,	4. Kassza.	w	11. Lipnik.
	10. Zólyomlipcse.	61	14. Pnclió. "—^ Crex crex. (L.). I. 8. Rohoncz.		15. Felsővizköz.
Apr.	18. Csurgó.	Mai.	Mai.	9. Kemenesszeutpéter
Mai.	12. Somogyszobb.	„	8. Pornóapáti.	..	7. Várkesző.
	8. Nagyatád.	,.	15. Köszegdoroszló.	„	8. Padrag.
n	2. Rinyaszeutkirály.	..	2. Felsőberkifalu.	,,	10. Csesznek.
„	1. Lábod.	Apr.	26. Rorsmonostor.	Apr.	15. Nagymarton.
,j	1. Viszló.	r	26. Körmend.	Mai.	10. Sopronujlak.
»	8. Répáspuszta.	Mai.	14. Sorok.		9 Ágfalva.
«	10. Tékes.	„	8. Szombathely.	„	17. Czínfalva.
'Î	5. Hidvég.	„	8. Németszecsőd.	..	12. Szentmargitbánya
V	11. Szőcze.	..	2. Molnaszecsőd.	V	9. Malomház.
Apr.	20. Vasnádasd.	Apr.	27. Egyházashollós	Apr.	20. Nagyczenk.
Mai.	10. Milej.	Mai.	3. Köveskút.	.Vlai.	12. Feketeváros.
.,	5. Vasboldogasszouy.	„	5. Csepreg.	.,	7. Jánosháza erdészlak
Apr.	17. Pölöske.	,,	5. Vasvár.	.,	5. Ravazd.
.^	18. Nagykapornak.	•)	9. Hegyhátgyer-	Apr.	23 Perliál
Mai.	12. Kéthely.		tyános.	Mai.	11. Telki.
..	5. Balatonfüred.		3. Nyögér.	Apr.	28. Pilisszentlélek.
.,	7. Tab.	..	13. Vásárosmiske.	Mai.	20. Pilismarót.
	S. Németujvár.	Aj)r.	15. Jánosháza.	..	16. Pilisszentkereszt.
Apr.	26. Csém.	Mai.	14 Zalagógánfa.	Apr.	21. Budakesz.

Mai.

5. Bogyoszló. 16. Csorna. 13. Lipót

IL

Mai. 8. Megy eres.

„ 9. Kürth. Apr. 21. Alsóköröskény.

Mai. 8. Garamkissalló.

10. Morvaszentjános.

Ill

57

Mai.	(). Temcskiihin.
•í	10. Paláiika.
.\pi-.	■J9. Üunacséb.
.Mai.	5. Újvidék.
.Apr.	6. RuflDlfsmiád
Mai.	6. Tótujt'aiu.
	4. Drávaszeiit-
	inárton.
w	8. Lakócsa.
„	4. Vajszló.
	10. Páprárl.
	1 . Siklós.
.\pr.	■21. Villány.
Mni.	3. Mohács.
.\pr.	■Jl. Hácsordas.
V	•2S. Mohul.

Mai. 10. Bruckonau. ,, 14. Jerszejí. „ G. Kepéd. ., 11. Bálincz.

2. Háromfa. ., 17. Hál fő Apr. 15. Hódmezővásár- hely. 17. Pécska. ., 29. Paulis. Mai. 5. Hékéssíyula.

9. Teiike. .Apr. 29. Polsárdi.

„ 28. Sári. Mai. 2. Sőregpuszta. 1. A bony.

Mai. 7. Mezőliir.

„ 2. Szerep.

., 14. Nagyvárad.

„ 12. Tura.

„ 1. Ofehcrtó.

2. Szatniár Csonka- erdő.

„ 8. Szatniár Xagy- mocsárerdő. .Apr. 2"). Sárospatak. Mai. 3. Sátoraljaújhely. Mart. 8. Tiszakarád. Apr. 20. Pálföldc. Mai. 7. Lazony.

.. 12. Zúgó" Apr. 29. Unghosszúmező.

IV.

Mai.	l. Osopot.	Apr.	30. Szászhermány.	Mai.	11 Magyargorbó.
	9- Dubova.	V	16. Ósánczi szoros.	Ajir.	25. Szászzsombor.
n	11. Jeselnicza.	Mai.	1. Gidófalva.	Mai.	1. Dipse.
„	14. Temeííszlatina.	»I	l'i. Bodzái szoros.		3. Fehéregyház.
„	10. Malomviz.	Apr	13. Makm.	„	2. Kissajó.
Apr.	21. Vermes.	Mai.	26. Osdola.	„	9. Nyárádszereda.
Mai.	8. Aga,	Apr.	26. Lippa.	Apr.	12. Disznajó.
„	5- Labasincz.	Mai.	7. Sistarovecz.	Mai.	12. Mocsár.
Apr.	29. Tápia.	»	8. Mészdorgos.		(). Nyárádremete.
Mai.	8. Kládova.	J)	8. Petirs.	,,	5. Dosz.
Apr.	29. Szelcsova.	„	3. Dorgos.	•í	20. Szakadat.
Mai.	12. Kisszurduk.	Apr.	29. Zabálcz,	,.	3. Parajd.
	13. Bukovecz.	')	29. Berzova.	„	22. Maroshévíz.
„	9. Hauzest.	Mai.	4. Kaprucza.		9. Gyergyóalfalu.
„	1."). Furdia.	,j	8. Bultyin.	,,	16. Gyergyóditró.
»	8. Xémetgladna.	»	13. Lupest.	„	13. Gyergyótölgyes
	10. Draxinest.	n	6. Szaturó.	„	11. Zilah.
„	7. Marzsina.	w	14. Valemáre.		11. Szilágycseh.
„	6. Bulza.		5. Zám.	„	1. Zsibó.
.Apr.	30. Honiosdia.	t)	6. Felvácza.		10- Gyökeres.
Mai.	.">. Hunyaddobra.	„	5. Körösbánya.	.,	5. Désakna.
	6- Alsóvárosviz.	„	5. Riskulicza.	Apr.	22. Betlen.
..	2. Alsósebes.	„	5. Brád.	Mai.	11. Naszód
A])r.	20. \'urpód.	Î)	7. Boicza.	..	16. Besenyő.
*ï	24. Szakadat.	„	12. Bucsesd.	Apr.	28. Nagydemeter.
»	24. Holczniány.	Apr.	23. Harangláb.	Mai.	6. Jád.
„	24. Ujegyház.	Mai.	(). Segesvár.	Apr.	25. Ujradna.
Mai.	13. .Alsóárpás.	„	10. liomoródalniás	Mai	4. Lajosbánya.
„	."). Felsüucsa.	.)	7. Málnás.		14. Farkasrév.
Apr.	í<>. Tömösi szoros.	»	lií. Lemhény.	„	15. Nagybocskó.
Mai.	18. Türkös. Aquila XVI.	»	3. Bulz.		8

58

Mai.	10. Börzsöny.
»	5. Szokolya.
,.	12. Nagymaros.
Apr.	;5(). Máriaiiüszra.
Mai.	16. Isaszeg.
îî	10. Babat.
Í)	15. Megyerke.
^	17. Ecskend.
,,	1. Berezel.
n	15. Nagyvölgy.
V	12. Erdőkürt.
.,	11. Rodony.
îj	3. Terpes.
n	9. Nyitra.
„	6. Ghymes.
„	i;}. Garamrudas.
r	8. Bakabánya.
„	2. Ipolyság.
r,	22. Tópatak.
,,	7. Magasmajtény.
r.	8. Kékkő.
„	6. G ács.
„	3. Losoncz.
	13. Salgótarján.
Apr.	26. Rimaszombat.
Mai.	4. Pétervásár.
Apr.	22. Sajókaza.
Mai.	20. Ujhuta.

Mai.	15. Diósgyőr.
»	9. Sajóbábony.
Apr.	20. Erdöbcnye.
»	28. Erdőhorváti.
Mai.	7. Szentmihálykört-
	vélyes.
l'i	19. Körösmező.
V	9. Unin.
„	28. (kúra.
)»	16. Verbo.
Í5	13. Terestyénfalii.
ÎÎ	15. Bród.
	20. Zsarnóczakohó.
„	11. Geletnek.
..	19 Znióváralja.
	23. Repistye.
	21. Barsszklenó.
„	9. Zólyom.
n	13. Szelese.
	15. Garamsálfalva.
„	12. Zólyondipcse
„	13. Breznóbánya.
T7	12. Klenóez.
	6. Ujvásár.
"	8. Felsőmeezenzéf.
Apr.	16. Somodi.
„	20. Seejjsi.
„	28. Nagyazar.

Mai.	n. Tavarna.
n	6. Alsóhunkóez.
Apr.	24. Beresényifalva
Mai.	4. Csontos.
	12. Tnrjarcmete.
»	13. Fenyves völgy.
^	4. Turjavágás.
,,	14. Ulava.
V	10. Kassza.
n	15. Puchó.
r*	12. Zsolna.
„	4. Biidatin.
„	8. Valcsa.
V	12. Párnicza.
n	14 Revisnye.
n	6. Németlipcse.
y^	19. Szvarin.
»	20. Lánddk
n	20. Szepesófalú.
•1	21. Tátraháza.
V	19. Szepesbéla.
„	H. Leibicz.
'Ï	25. Podolin.
»	25. Ólubló.
1	12. Eperjes.
')	24. Bártfa.
»	12. Lipnik.
r>	17. Girált.

Apr. 14. Gyüinölcshegy. 4. Csurgó. 13. Somogyszobb. „ 17. Nagyatád.

10. Rinyaszeutkirály. 16. Lábod. 13. Viszló. 16. Kaposvár.

7. Répás-puszta. 4. Tékes.

12. Pécs. 18. Szentgotthárd.

13. Hosszúfalu. 21. Szőcze.

11. Daraboshegy.

62 "<-^ Cucili US canoru.s, L.

I.

Apr. 12. \'asnádasd. „ 13. Mil.'j. ., 14. Baktüttös.

25. Vasboldogasszony. ., l-l. Pölöske. „ 13. Nagykapornak. ,. 28. Tűrje.

16. I alatonszent- györgy.

13. Kéthely.

18. Balatonujlak.

19. Balatonfüred. , 2!). Tihany.

„ 10. Igal. .. 13. Tab.

-Apr. 15. Ujkörtvélyes. 16- Felsőlövő. 18. Borostyánkő. 13. N'émetujvár. 13. Csém. „ 15. Rohoncz. 13. Pornóapáti.

13. Kőszegdoroszló. „ 21. Kőszeg.

14. Felsőberkifalu. „ 12. Borsmonostor. „ 5. Körmend.

15. Sorok.

, 13. Szombathely. 24. Locsmánd.

59

Apr. 18. Németszecsőd. „ U. Moliias/ecsöd „ 17. EgyliázasliüUós. ,, 5. Köveskát. „ 13. Csepreg.

13. Vasvár.

., 14. Hegyhátgyer-

tyáuos. „ 20. Nyögér. 8. Káld.

25. Vásárosmiske. 24. Zaiaerdöd.

14. Jánosháza. 1 \ . Zalagógánfa. 13. Kemenesszentpéter 17. Várkesző. 17. Padrag-.

15. Gicz.

.\\n-. IT). Csősznek. ^ 16. Siikovó. „ 14. Törökljálint.

18. Nagymarton. „ 16. Szarvkő. „ 16. Snproniíjlak. „ 21. Öopronkcrtes. „ 23. Ágfalva.

5- Kismarton. „ 21. Czinfalva. ., 15. Sopron-pnszta

16. Szentmargitbánya. „ 3. Fertöfeliéregyháza.

16. Malomház. „ 15. Nagyczenk.

10. Feketeváros.

14. Jánosháza erdész- lak.

Apr. 22. Ravazd.

6. Császár.

8. Bókod. „ 25. 'l'ata. „ 14. SzonnJd. ,. 13. Héregli. ., 21. Mogyorósbánya. „ 28. Perbál. „ 21. Telki. „ 13. Pilisszentlélek.

7. Langertriob.

7. Pilismarót. ., 15. Pilisszentkereszt. „ 18. ikidakesz. „ 15 Szép Juhászné. „ 15. Visegrád. „ 13. Pilisszentlászló.

Apr.

31 ai.

23. Iván. 23. Barátfalu. 19. Himód. 15. Hövej. 10. Bogyoszh). ■í. Ssill.

II.

Apr. 15. Csorna

„ 16. Halászi.

„ 13. Lipót. „ 9. Palkányos-puszta-

„ 20. M egy eres.

„ 16. Kürth.

A])r. 19. Ipolyszalka. „ 20. Nagysenkvicz. 2. Alsóköröskény. 15. Garandíissalló. „ 16. Morvaszentjáuos.

111.

Apr. 13. Pancsova.

5. Temeskubin.

6. Fehértemplom. 10. líntykovácz.

„ 16. Kamaristya. , 23. Palona. ., 20. Dunabükény. „ 26. Palánka. „ 18. Dunacséb. ,. 12. Ujviílék. „ 12. Alsókabol. .. 17. Felsőkabol.

10. Dunagárdony. „ 21. Rudolfsgnád. „ 21. Torontálerzsébet- lak. .. 12. Nagybecskerek. „ 17. Oppova. „ 12. Tógyer. , 15. Tótujfalu.

Apr. 14. Drávaszentmárton. 14. Lakócsa. 8. Raranyasellye. ,. ll.Oszró.

8. Vajszló. ,, 6 Páprád.

12 Hegyszentmárton. .. 23. Siklós. ,. 24. Villány ., 21. Mohács. „ 14. Béllye. .. 20- líácsnrdas. ., 25. Overbász. Mai. 2. Csantavér. Apr. 8. 'l'örökbecse. l. Mohol. 17. Vadászerdó. 1. Mosnicza. „ 6. Bruckenan. „ 5. Jerszeg.

Apr. 9. Kepéd. „ 20 Bálincz.

8 Háromfa. „ 19. Dunaszekcső. „ 13. Hátfő. 15. Doromlás. 14. Várszeg. „ 22. Vaskút. „ 25. .íánosliaima. (5. Kiskúnlialas. ., 26. Királyhalom. ., 21- Szeged.

5- Hódmezővásárhely. „ 7. Makó. ., 8. Pécska. ., 11. Osala. 8. Piinlis. 18. Borosjenö. 13- Silingyia. .. 29. Dnnapataj. 8'

60

Apr. IS. Kisliarfii. ,, 13. Kalocsa. „ 17. Szabiulszállás. ,, 15. -Izsák. Mai. 2. Kondoros. /.'). Gádoros. II. Orosháza. .Apr. 8. Pékéssyulii. „ 7. Teiike.

18. Polgárdi. 21. Székesfejórvár.

7 Pákozd. 8. Makád.

15. Ráczkeve. 17. Szigetcsép.

16. Sári. 26. Sőregpuszta.

19. .\boii.y.

Apr. 19. Mezőtúr. „ 16. Karczag. ,, 23. Jászalattyán.

7. Szerep. „ 23. Nagyvárad. 6. Székelyilid. „ 25. Budapest. „ 14. 'I'iira. „ 21. Poroszló. „ 15. Hajdúböszörmény. 20. Debreczen. Mai. 17. Újtelek. Apr. 20. Hajdúliadház. „ 23. Nyíregyiiáza. ., 18. Ófehértó. „ 20. Szatmár Nagyerdő. , 18. Szatmár Csonka- erdő.

Apr.	9.	Szatmár Sárerdö
r	13.	Szatmár Nagy- mocsárerdö.
	11.	Sárospatak.
Î)	15.	Sátoraljaujiiely.
Mart	27.	Tiszakarád.
Apr.	28.	Nagylialász.
n	15.	Pálföldc.
»	14.	Leányvár.
„	22.	Mándok.
»»	14.	Beregszász.
„	24.	Lazony.
.,	14.	Mocsár.
ij	20.	Zúgó.
	17.	Ungvár.
,j	14.	Ungdarócz.
M	8.	Radváncz.
n	18.	Ungliosszúmező.

IV.

Apr. 9. Szerbpozsezsena. .. 17. Nájdas.

16. Berzászka. ., 5. Oso pot.

8 Eibentlial.

8. Plavisevicza.

9. Dul)ova. 8. Ogradina.

11. Jeselnicza.

6. Vaskő.

„ 25. Weideiithal. 25. Teme.sszlatina. 27. Ruszka.

17. Fényes.

13. Vercserova. „ 13. líorlova. .. 12. Mórul.

20. Pojánaniörul. 8. Maloinviz. 8. Alsómoecs. 20. Feisőmoecs. 1. Király fal va. 3. Vermes.

8. Kövesd. 1. Aga.

7. Labasincz. 6. Tápia.

S. Kládova.

9. Dubest.

8. Szelcsova.

A[)r. 5. Kisszurduk.

6. Bakamező.

7. Osztrov.

„ 6. Bukovecz. 9. Hauzest.

8. Furdia.

5. Németgladna. 4. Draxinest.

„ 8. Válemáre. „ 7. Szintyest.

7. Marzsina. 1. Gross.

8. Lunkány.

7. Bulza.

8. Ohábabiszlra. 8- Homosdia.

13. Pozsoga.

13 Ruszkabánya.

9. Alsólapugv. ,. 9. Tjej.

15. Luiikalarga. ., 9. Hunyaddobra. ,, 17. Feresd. „ 11. Sztancsesdohába. „ 6. Bácsfalva. „ ^4. BoQ.z.

6. Déva. ., 12. Bozes.

9. Alsóvárosviz.

7. Szászváros.

Apr. 9. Algyógy. . „ 17. Magura. ., 19. Priszlop. ,, 7. Gilcság. 2. Kudzsir. „ 7. Felsőpián. , 14. Ausel „ 16. Kerer. 21. Prigona. 8. Lomány. 2. Sebeshely. 17. Szászsebes. 7. Teu. .. 18. Oása. „ 11. Öugág.

16 Arpasu Mare.

7. Kelnek. „ 23. Bisztra. ,. 21. Dús.

17. Szerdahely.

8. Szelistye.

„ 9. Kereszténysziget. „ 17. Nagydisznód.

8. Nagycsür.

9. Szelindek. 15. Szenterzsébet.

6- Vesztény. 11. [sztina. lo. Kistalmács.

18. Nagytalmács.

61

Apr. 0 nprináiiy. .. lu. Torcsesd. „ 9. Veresmart. 12. Alsósebes. >. 7. Vurpód. . 2. Felek.

7. Szíikadíit. 9. Felsögezés. 7 Holcziiiiiny.

8. Felsőponinibák. 7. Ujegyhi'iz.

17. Szeráta. 17. Strezakerczisora. Ì, 16. Bulea. „ 13. Verd. „ 15. Felsőárpás. „ 8. Alsóárpás.

„ 18. Szentáffota. 5. Mártonliegy.

„ 14. Korb.

„ 16. Alsóvist.

„ 8. Morgonda.

, 14. Felsővist.

„ 14. Drágus.

„ 13. Nagysink.

., 9. Felsőszombatfalva.

„ 5. Nádpatak.

, 15. Boldogváros.

„ 12. Kálbor.

„ 8. Desány.

„ 14. Vajdarécse.

„ 10. Kisbéri voj.

, 18. Sebes.

„ 14. Sarkaicza

., 13. Páró. 16. Persa ny.

„ 11. Felső veiiicze.

„ 15. Alsókomána.

„ 30. Ujsinka.

„ 16. Zernest.

„ 14. Törcsvár.

„ 15. Otohán.

„ 15. Holbák.

„ 22. Barcsarozsnyó.

„ 20. Krizba.

» 20. Veresniart.

„ 23. Nagyajta.

„ 15. Töm ősi szoros.

„ 8. Arapatak.

„ 21. Tiirkös.

o 16. Osáiiczi szoros.

„ 19. llyefalva.

Apr. 8. Sepsiszentkirály. 16. Zalán. 11. Oidót'alva. 10. jakfalva. 19. liodzai szoros. 1(). Nagyborosnyó. 8- Maksa.

5. Dalnok. 19. Nyén. ä'S. Magyarbodza. 14. Zágon.

6. Kovás/.na. 14. üsd ola.

6. Lippa. 2. Sólymos.

7. Sistarovecz.

7. Mészdorgos.

2. Petirs.

8. Dorgos

3. Zabálcz.

7. Berzova.

5. Lalasincz.

6. Kaprucza.

8. Huttyin. 16. Borossebes

9. Tót várad.

6. Lupest. 8. Soborsin.

7. Szaturó 13. Valemáre.

6. Zám.

8. Felvácza. 12. Körösbánya. 12. Kiskulicza.

8. Bulzesd,

16. Czoha. 6. Kibicsóra.

12. Brád.

17. Lepus. 10 Valeabrád 10. Felső vidra. 19- Szkerisora.

14. Boicza. 16. Bncsesd. 2(j. Lemaszoja.

15. Kaczina.

6. Hndesicza. 14. .Szohodol.

5. Topánfalva.

lő. Ahrudfalca.

8. Abrndbánya.

7. Nagyalniás.

Apr. 13. Bucsum. Mart. 31. Dcalnmarc. Apr. 16. Detonata. 8. Vnltnr.

„ 9. Zalatna.

„ 15. Alsószolcsva.

n 8. Oni])olyicza. 6. Gyulafehérvár.

„ 11. Alsóorlió. 8. Oláhlapád.

„ 8. Tövis.

„ 10. üláhgirbó.

„ 8. Nagyenyed.

„ 4. Magyarbagó.

„ 10. Bethlenszentmiklós

„ 10. Nagyselyk.

„ 16. Asszonyfalva.

6. Dicsőszentmárton. 1. Szászivánfalva.

7. Búzd.

„ 10- Harangláb.

„ 9- Riomfalva.

„ 13. Magáré.

„ 6. Pród.

„ 14. Rozsonda.

„ 7. Keresd.

„ 11. Jakabfalva.

,, 8. »Segesvár.

,, 12. Százhalom.

„ 13. Hegen.

„ 15. Apold

„ 16. Réten.

„ 13. Fehéregyháza.

„ 10. Báránykűt. 15. Czelina. Mart 26. Szászdálya. Apr. 9. Szászkezd. „ 12. Szászkeresztur. „ 14. Kőhalom. ., 20. Zetelaka. „ 6. Homoródalmás.

18. Vargyas. „ 13. Málnás. ., 12. Csikszentkirály. „ W. Futásfalva. „ 14. Karatnavolál. „ 6. Torja. „ 14. Kézdikővár. „ 17. Kászonimpér ., 17. Aklos havas. 16. .Szárazj)atak. 8. Kézdiszeutkereszt.

62

Apr.	10. Bélafalva.	Apr.	15 .Msófancsül.	Apr.	20. Szentjózsef.
J,	12. Kurtapalak.	.,	23. Parajd.		22. Dombhát.
»	15. Lemhény.	,.	17. Ilyésmező.	w	20. Les.
»	18. Kézdiniartonos.		16. Felsőfancsal.		5. Mafjura.
n	16. Bereczk.	,,	25. Laposnya.	n	10. Nagyilva.
■n	18. üjtoz.	w	17. Varság.	»	21. Újradna.
	16. Sósmező.	„	20. Maroshéviz	^	18. Lunka.
,.	7. Rózsafalva.	Mai.	11. Gyen/i/óremete.		20. Dragojásza.
„	8. Korbest.	Apr.	25. Gyergyóalfahi.	JÏ	20. Tihucza.
Î1	9. Preguz.	,,	11. Gyergyóditró.	„	24. Valeamare.
„	4. Bulz.	Mai.	5. Gyergyócsomafalva	'Î	27. Dornavölgy.
?j	20. Urszoja.	Apr.	18 Gyergyóujfalu.	,.	19. Tesna.
n	29. Pietrásza.	,,	18. Gyergyóborszék.		17. Kosna.
n	14. Albák.	..	14. Kilyénfalva.		30. Gurahajta.
»	26. Runk.	„	30. Tekerőpatak.	..	25. Gyergyóbélbor.
»	23. La üubul.	.,	16. Gyergyószentmiklós	,.	10. Turcz.'
'T	28. Béles.		26. Hágótőalja.		12. Láposbánya.
»	26. Dánies.		13. Gyergyótölgyes.		22. Szatmárliegy.
i\lai.	3. Dobriis.		15. Gyergyóbékás.	„	16. Szaploncza.
Apr.	20. Mariséi.		8. Csatár.	.,	13. Taraczköz.
	10. Középlak.		14. Zilah.		15. llosszúmező.
.,	12. Magyargorljó.		19. Szilágycseli.	V	8. Máramarnssziget.
,.	18. Alsójára.		6. Zsibó'.	,.	16. Aknasugatag.
,,	14. Kolozsvár.		17. Gyökeres.		14. Máragyulafalva.
n	12. Torda.		13. Zálha.	„	13- Farkasrév.
„	21. Kékes.		12. Nagyilouda.	7»	17. Budfalu.
')	18. Szászzsombor.		20. Désakna.	M	10. Nagybocskó.
jj	5. Dipse.		8. Dés.		10. Rónaszék.
„	1. Fehéregylii'iz.		12. Gáncs.	W	17. Barczáiifalva.
„	13. Szászakna.		8. Betlen.	..	13. Lonka.
')	14. Teke.	"	19. Makód.		12. Terebesfejérpatak
„	10. Szászpéntek.	"	13. Lekencze.	,,	15. Jód.
„	16. Marosvásárhely.		14. Naszód.	,.	13. Rozália.
n	15. Kissajó.		11. Szépnyir.	,,	16. Petrova.
.,	25. Dedrád.		15. Besenyő.	..	12. Leordina.
„	10. Bátos.		15. Kisrebra.		16. Felsőszelistye.
.,	16. Szászrégen.		18. Nagydemeter.	.,	15. Felsővissó.
«	18. Herbus.		17. Besztercze.		17. Havasmezü.
..	18. Disznajó.		15. Jád.	..	26. Borsa.
"	16. Mocsár.		20. Kisdemeter.	Mai.	IS. Csodás.
,j	7. Görgényhodák.		13. Románbudak.	.,	3. Fájna.
,.	11. Nyárádremete.		8. Ronmli.	„	4. Szikláspatak.
»	16. Görgényüvegcsiir.		16. Kisilva.	Ajir.	22. Borsabánya.
„	22. Iszticsó.	„	27. Oláliszentgyörgy.	iMai.	7. Pleskutie.
.j	25. Vármező.	Mart	. 29. Kusma.	Apr.	27. Rotundo.
	8. Szakadat.	Apr.	20. Felsősebes.		24. Lajosfalva.
	12. Szováta.	11	30. Borgóprund.		29. Dieka.
Apr.	15. Börzsöny.	Apr.	V. 16. Márianosztra.	Apr.	9. Babát.
	14. Szokolya.	Mai.	4. Bád.	.,	15. Megyerke.
	10. Nagynianis.	Apr.	18. Isaszeg.	.,	19. Ecskend.

63

Apr.

10. Nagy völgy.	Apr.	10. Mihálka.	Apr.	16- Kövesmocsár.
16. Erdőkürt.	yy	13. llerincse.	,,	20. Zólyomkecskés.
11. Valkó.	Mai	5. Busíyaháza.		21. Garamberzencze
15. Gyöngyössolymos.	Apr.	23. Vajnág.		15. Dobó.
10. Bodony.	,,	12. Alsóbisztra.	..	20. Ort 11 d.
15. Terpes.	'5	15. Kövesliget.	„	15. Zólyombucs.
20. Ottóvölgy.	„	10. Técsö.	n	14. Tajó.
15. Nyitra.		15. Alsószinevér.		14. Dobróváralja.
24. Gliymes.	.,	15. Erzsébetliget.	•'	20. Kovácsfalva.
16. Maholáiiy.	V	10. Széleslonka.		16. Pallós.
17. Garainrudas.		9. Szentmiháiykört-	.,	20. Kánalja.
14. ÍTaraiiirév.		vélyes.	Mai.	1. Alsótörök.
13. Bakabánya.		8. Nyéresháza.	Apr.	22. Olimínyfalva.
14. Zsarnócza.	«	17. Tereseipatak.	.,	25. Óhegy.
15. Bakaszeues.	.,	7. Alsóapsa.	.,	16. Zólyom.
16. Alsóhámor.		16. Dombó.	„	16. Erdöbádony.
20. Magaslak.		10. Kii'álymező.	„	18. Úrvöigy.
16. Irtványos.	,j	18. Pozsárova.		27. Mátyásfalva.
21. Gyekés.	„	15. Gyertyánliget.	-	£6. Stubnyó.
17. Hegybánya.	.,	14. Kaszómező.	„	28. Martalja.
13. Ipolyság.	•)	22. Turbát.	1	20. Felsőremcza.
16. Tópatak.	„	27. Jalinka.	«	20. Dobrókirályi.
18. Hont.	»	17. Rahó.	»	25. Szelese.
8. Korpona.	Mai.	l:í. Tiszcsora.	.,	15. Garam sálfalva.
6. Magasniajtény.	Apr.	27. Apsinecz.	Mai.	4. Alsórevucza.
13. Apafalva.	'Ï	30. Magashát.	I)	2. Perhát.
2. Halassagyarmat.	.,	22. Körösmező.	„	1. Dóval.
5. Alsópalojta.	,,	15. Tiszabogdány.	„	3. Oszada.
14. Kékkő.	Mai.	3. Sóskás.	Apr.	20. Pónik.
17. Gács.	,,	6. Láposmező.	»	20. Zólyomlipcse.
15. Losoncz.	Apr.	30. Hogdán.	Mai.	10. Koritnicza.
25. Salgótarján.	Mai.	4. Unin.	Apr.	27. Mosód.
12. Riniaráhó.	A pr.	10. Verbo.	V	25. Luezatő.
23. Rimaszombat.		16. Felsőbottfnlu.	^	26. Hédel.
13. Pétervásár.	,^	15. Trencsén.	Mai	4. Luzsua.
16. Felsőhánior.	„	7. Bán.	Apr.	21. Libetbánya.
15. Répáshuta.	.,	17. Terestyénfalva.	')	26. Mezőköz.
15. Ujmassa.	n	21. Bród.	,,	21. Borosznó.
7. Sajókaza.	„	18. Dóczifürész.	w	21. Kiszia.
14. Hollós.	'T	22. Madarasalja.	,,	26. Garamhidvég.
16. Ujhuta.	,,	23."Felsőhám(ir.	'Î	11. Bikkalvölgy.
18. Alsóhámor.	'í	21. Gyertyánfa.	,,	11. Garampéteri.
16. Óhuta.	^í	22. Zsarnóczakolió.	Mai.	4. Háromviz.
11. Diósgyőr.		22. Bükköskút.	Apr.	25. Alsószabadi.
11. Sajóbábony.		23. Felsőzsadány.	'T	24. Cserpaíak.
16. Erdőbcnye.	.,	22. Geletnek	?Í	25. Kramiska.
15. Erdőhorváti.	„	22. Znióváralja.	•J	24. Rezsnpart.
8. Komlós.	V	22. Repistye.	.,	21 Felsöszabadi.
12. Rakasz.	„	28. Kunosvágás.	.,	15. Kisgarani.
10. Csarnatő.		18. Teplafő.	y>	22. Sebesér.
16. Kereczke.	„	20. Felsőtóti.	Mai.	3. Fekctopatak.
15. Visk.	»	18. Saskőszékely.	)í	3. Klenieiüka.

64

Apr.	25. Karám.	Apr,	18. Nagyazar.
Mai.	5. Forgiksfalva.	,.	22. V'araniHi.
»	3. Szikla.		15. Tavarna.
Apr.	23. Bikác-s.	„	25. Zcmpl(''iisziiiiia.
.,	25. Dobrocs.	„	16. Alsóhunkócz.
■>i	25. Beneshúza.	„	15. U.jkeinencze.
„	24. Gaspard.		15. Kisberezna.
^,	2fi. Havasal.jii.	„	19. Perecseny.
')	30. Miliiilyteh^k.	Mart	. 28. Bercsíiiyifalra.
?J	29. Vaozok.	Apr.	15. Kispásztély.
	14. Klenócz.	,,	18. Sóslak.
„	12. Nyustya.		13. Köblér.
„	16. Tiszoicz.	M	20. Csontos.
Mai.	1. Rásztnki.		13. Turjaremete.
Apr.	28. Helpa.	w	18. Sóhát.
Mai.	2. Medvés.		22. Fenyvesvölgy.
	1. Dikula.		20. Rónafiired.
	1. Teplicska.	,.	17. Poroskő.
Apr.	6. Ratkó.	Mai.	1. Tiirjavágás.
„	20. Nagyrőcze	Apr.	10. Ticha.
,.	14. Uj vásár.		19. Kelecsény.
Ï)	15. Szin.		15. Repenye.
»	25. Óviz.	„	17. Ökörmező.
w	29. Sebesvölgy.	Mai.	1. Ozerà.
V	26. Szoniolnok.	Apr.	27. Felsöszinevér.
»	24. Gerebfűrész.		23. lUava.
»	8. Stósz.		14. Kassza.
	21. Szoinolnokhuta.	•)	20. Puchó.
>t	14. Felsőmeczenzéf.	„	21. Nagybicscse.
„	23. Güliiiczbánya.		20. Zsolna.
w	18. Somodi.	„	9. Kisuczaujhely.
>1	14. Szepsi.		19. Valcsa.
»	23. Sacza.	n	25. Párnicza.
w	8. Czeméte.	„	25. Lika va.
'Î	15. Kassa.	Mai.	2. 8omssic-hfnrrás.
Mii.	10. Tótsóvdr.	A])r.	16. Mrboltó.
Apr.	15. líudamér.		25. Csernova.
„	19. Delnekakasfalva.		21. Revisnye.
„	21. Keczerjiekléii.	..	29. Vlkolincz.
„	18. Keezerlipócz.	Mai.	2. llrabovó.
„	18. Vörösvágás.	»7	2. Rózsaliegy.
n	22. Raiikfüred.

Mai.	1.	Lud rovo.
■>■)	-)	Lokc/.a.
Apr.	30.	Németlipcse.
	18.	Parasztdubova
ÌÌ	25.	Polhora.
.,	22.	Szlanicza.
Mai.	4.	Zubrothova.
Apr.	25.	Bj('Iii)otok.
Mai.	3.	Bobró.
»	2.	Turdossin.
Apr.	29.	Alsólipnicza.
Mai.	6.	Tr.sztena.
..	4.	Zuberecz.
	1.	FelsAzubricza.
•Apr.	25.	Hrezovicza.
Mai	15.	Liptószentirán
Apr.	30.	Jablonka.
	28.	Liptóujvár.
Mai.	5.	Hladovka.
Apr.	26.	Szvarin.
•fl	29.	Viehodna.
„	25.	Feketevág.
Mai.	2.	Csórható.
Apr.	30.	Koleszárki.
.,	26	Tátralomnicz.
„	29.	Hernádt'ahi.
Mai.	2.	Lándok.
.,	2.	Özepesófalu.
Apr.	26.	Tátra ház a.
^î	25.	Szepesbéla.
Mai.	7.	Leibicz.
Apr.	29	Podolin.
»I	28	Ólubló.
„	14.	Szepesváralja
.,	22.	Gergelylaka
..	21.	Eperjes.
..	17.	Bártfa.
V	14	Zliorii.
^,	18.	Lipiiik.
1»	15	Girált.
	18.	Felsővizküz.

II. .\\n: 11. Bánfalu. II. „ 20. Megyercs.

63. * — > íl.vaiiecula siiecica (L.

III Mart. 29. Óverbász. I 111. Apr. 1. Tura.

III. Apr. 13. Lasztomér. V. Mart. 8. Kassa.

II. Ai)r. 7. Bánfalu, 4 drb.

(St.).

64. <^> ('ygiius cygnus. (L.)

HI. .Jan. 1. l'enicsknbiu,8drb

(St.). II. Apr. 18—21. Belly e.

IV. Mart. 8. Apaliida. IV. „ 8. Dés, 7 - W,

65

I. Apr. 4. Zalagógánfii. II. Mart. 11. Bánfalu. III. Febr. 7. Temeskubiii.

65.

Daflla acuta, (L.).

III. Febr. 26. Rudolfsgnád. HI. Apr. 2. Óverbúsz. III. Febr. 27. Mezőtúr.

III. Mart. 1. Tura.

III. Febr. 5. Lasztoinér.

1. Febr. 14. Kőszeg. I. „ 22. Jánosháza. I. Mart. <S. Tata. II. „ 8. Bánfalu.

66. -<^> Emberiza calandra, L.

III. Mart. ;n. Rudolfsgnád. III. Febr. 3. Antalfalva. III. „ 19. Csantavér. III. „ 27. Mezőtúr.

IV. Febr. 29. Malomviz. V. Apr. 3. Kékkő. V. Mart 29. Losoncz.

67. -*— >■ Emberiza eia, L. IV. Apr. 27. Malomvíz.

6S. <-&^ Einberiza sclioeiiicius, L 11. Mart. 15. Bánfalu. 1 V. Mart. 22. Zolyc.iu.

69 <^> Erithacus rubecula, (L.).

I.	Mart.	11. Répáspuszta.	III.	Mart	21. Budapest.	V.	Apr.	11. Bikkalvölgy.
I.	„	17. Ujkörtvélyes.	III.	)í	21. Tura.	V.	„	2. Garaiiipéteri.
I.	»	2. Kőszeg.	III.	Apr.	4. Sárospatak.	V.	Mart.	30. Breznóbánya.
1.	»	7. Molnaszecsőd.	III.	„	2. Lazony.	V.	Apr.	13. Helpa.
II.	17	12. Magyaróvár.	III.	Mart	20. Ungvár.	V.	„	7. Ujvásár.
II.	„	8- Megyercs.	IV.	„	27. Aisóvist.	V.	Mart.	15. Tavarna.
III.	)J	19. Temeskubin.	IV.	„	31. Felsővist.	V.	Apr.	4. Párnicza.
III.	»	31. Rudolfsgnád.	IV.	')	19. Segesvár.	V.	Mart.	31. Zuberecz.
III.	»	6. Overbász.	IV.	Febr	28- Kolozsvár.	V.	„	28. Szvarin.
III.	W	10. Izsák.	IV.	Mart.	27. Felsővissó.	V.	Apr.	5. Tátraháza.
UI.	w	10. Gádoros.	V.	fl	24. Garanirudas.	V.	"	8. Szepesbéla.
III.	A^jr.	15. Makád.	V.	jj	22. Zólyom.	V.	„	4. Lőcse.
III.	»	22. Ahony.	V.	,.	21. Garamsálfalva.	V.	Mart.	29. Szepesváralja
III.	Febr	25. Mezőtúr.	V.	n	21. Zólyonilipcse.	V.	A pr.	4. Eperjes.

I. Mart. 17. Zalagógánfa,

utolsó — Letzter. II. Febr. 12. Bánfalu.

70. *** Falco nierillus, (Gurim)

III. Apr. 5. Overbász, utolsó — Letzter.

III. Febr. 14. Sárospatak,

utolsó — Letzter. V. Felír. 14. Szepesváralja.

I. Apr. 25. Molnaszecsőd. III. Mart. 5. Overbász.

Aquila XVI.

71.

Falco subbuteo, L.

III. Apr. 30. Tura.

IV. „ 11. Malomviz.

IV. Apr. 13. Kolozsvár.

66

72. <^> Friiiííiila coelchs, (L).

I.	Mart.	2. Kőszeg.	III. .Apr.	7. Ungvár.
I.	y»	27. Vasvár.	V. Mart.	15. Garamrudas.
III.	n	9. Rácsonlas.	V. „	IT). Zólyom.
m.	n	1. Overbász.	V. „	(3. Besztercze-
in.	»	8. Izsák.		bánya.
III.	„	5. Budapest.	V. „	81. Szikla.
III.	w	6. Lasztomér.

V. Mart. 24. Maluzsina.

V. .	3. Ujvásár.
V. „	19. Ökörmező.
V „	27. Zuberecz.
V. „	25. Liptószentiván
V. „	14. Tátraháza.
V. „	18. Lőcse.

III. Mart. 6. Overbász. III. Jan. 10— Febr. 14. Sáros patak.

73. "^*> lYíugilla uioiitifiiiiîïilla, (L.) III. Apr. 13. Lasztomér.

V. Mai. 15. Tátraháza, utolsó — Letzter. V. Febr. 5. Szepesváralja.

74. -*— >■ Fiilica atra, L

I. Febr. 14. Vörs.

I. Mart. 12. Balatonfüred.

I. „ 20. Németiíjvár

I. „ 21. Kőszeg.

I. „ 7. Gyöngyösapáti.

I. Febr. 26. Sukoró.

il. „ 23. Bánfalu. 11. Mart. 27. Kiirth. III. „ 22. Temeskubiu. ni. „ 1. Butykovácz.

	Mart	29. Duiiabökény.	III.	Mart.
	„	7. Dunacsé.b.
	n	30. Duiiagnrdony.	ni.	Febr.
TIT ill.	»î	17. Rudolfsgiiád	ni.	n
Ill	Febr.	22. Overbász.	in.	Jan.
	Mart.	10. Csantavór.	ni.	Mart.
	»	9. Törökbecse.	ni.	»
	V	10. Mühol.	UI.	„
		5. Kii-ályhalom.	III.
		S. Szeged.	IV. V.	Anr.

5. Hódmezővásár- hely. 20. Pákozd. 22. Dinnyés. :^9. Makád.

7. Szigetcsép.

8. Bugyi.

4. Székelyhíd.

5. Tura. 25. Berzova.

9. Feled.

75. "<-*-^ Fiiligula clangula. (L.). III. Mart. 16. Overbász, utolsó — Letzter. , ill. .Apr. 23. Tura.

n. Febr. 17. Bánfalu.

76. ■<— >■ Fuligula ferina, (L.).

I III. Mart. 22. Overbász.

77. <-^ Fiilignla hyeiualis. (L.) III. Mart. 18. Tura.

II. Ä2)r. 20. Bánfáin. III. ,, 26. Temeskuhin.

78.

FiiliíTula nyroca (Güi,d.)

111. Mart. 9. Overbász. 111. Febr. 25. Mezőtúr.

m. Marf. l.Tura. IV. „ 11. Vargvas.

79. <^> Galliiiago gallinago, (L.).

67

I. Mart.	y. Enyiiig.	m.	Mart.	21. Teiiieskubiii.
I. ,	10.— Apr. 11. Kő-	m.	„	."). Rudolfsgiiád
	szeg.	III.	„	4. Torontál-
I. Febr.	26. Zalagógánfa.			erzsébetlak.
I. i[:irt.	4. Nagyczeuk.	m.	n	8. Óverbász.
II. „	14. Bánfalu.	m.	»	13. Törökbecse.
II. ,	17. Megyercs.	m.	„	•5. Bruckenau.
II. ,	10. Kürth.	III.	n	1. Kiskőrös.
II. ,	14. Alsóköröskény.	III.	n	21. Pákozd.
II. Febr.	15. Rutti.

III.	Mart.	2. Dinnyés.
III.	«	23. Bugyi.
III.		23. Tura.
III.		12. Ófehértó.
111.		1 1. Tiszakaráil.
IV.	„	14. Marosvásárhely
IV.	„	8. Zsibó.
V.	„	4. Pétervásár.
V.	Apr.	9. Sajókaza.
V.	Febr.	•ÍO. Puchó.

I. Mart. 10. Molnaszecsőd. 1. ., 27. Zalagógánfa. I. „ 29. Sopron puszta.

80. -«^^ Gallinago galliiiula, (L.

II. Mart. 3. Báufalu. III. „ 19. Temeskubin. III. „ 10. Rudolfsgnád.

III. Apr. 22. Óverbász III. Mart. 14. Izsák. V. Apr. 3. Zólyom.

I. Apr.

Molnaszecsőd

111. Mart. 31. Zalagógánfa.

81. <-'^ Oallínago major, Gm.

II. Mart. 8. Bánfalu. III. „ 20. Rudolfsgnátl.

III. Apr. 12. Arad.

I. Mart. 30. Molnaszecsőd. I. Apr. 4. Zalagógánfa. III. .. 12. Temeskubin.

82. -«-^ Oalliiiula cliloropus, (L

I III. Apr. 12. Rudolfsgnád. III. „ 8. Óverbász. III. Mart. 31. Dinnvés.

III. Mart. 29. Kisbag.

III. Apr. 2. Tura.

IV. „ 9. Szintyest.

83. ■«-*-> Gavia arcticus, (L.). III. Jan. 1, 19. Temeskubin.

84.

Grus gpus, (L.).

Mart. 10. Körmend.

Apr. 15. Pancsova.

Mart 15. Temeskubin.

., 8. Eudolfsgnád.

„ 24. Torontálerzsébetlak

„ 31. Bégaszentgyörgy. 10. Tógyer.

„ 7, 2IJ. \'adászerdö.

III.

Mart. 21. Mosnicza.

„ 6, A2>r. 1. Bruckenau. „ 16. .lerszeg. ., 20. Makó, 40 -►W. „ 16. Bezdini zárda.

6. Pécska. ,. 21. Arad.

Apr. 25. Borosjenő.

4. Silingyia. Mart. 26. Békésgyula.

., 27. Tenke,24 • N. Mart. 11. Nagyvárad.

„ 28. Xfif/i/rárad, 2 csa- pat, 2 Fiiige-* N. 9*

68

Mart. 27. Siter.	Mart	1, 10. Szatinár	Sár-	.\pr.	17. Mándok.
„ 28. Debreczen.		erdő.		Mart	21. Csikósgorond.
., 7. Újtelek.	'	25. Szatniár Nag	\--	..	18. Beregszász.
Apr. 8. Hajdúhadliáz.		niocsárerdö.		H	17- Nagybereg.
5. Nyíregyháza	Apr.	1(1. Tiszakarád.		»	14. Mocsár.
7. Ófehértó.	Mart.	20. Nagyhalász.		Apr.	11. Zúgó.
Mart. '27. Szatnuir Nagy-		4. Kemecse.		Mart.	27. Ungdarócz.
erdő.	n	8. Kemecse, 'ò-^	NE.		27. Radváncz.
	w	20. Leányvár.		••	81. Unghosszúniező.

IT.

Mart	. 30. Eibenthal.		Apr.	28. Alsókomáua.	Mart	. 27. Karatnavolál.
»	3. Plavisevicza.		„	28. Ujsinka.	»	27. Torja.
j,	22. Dubova.		Mart	3, 5, 23. Törcsvár.	,j	30. Aklos havas.
Apr.	17. Ogradina.			31 Holbák.	»»	28. Szárazpatak
w	5. Alsónioecs.			lO.Bölöu.	Apr.	12, Mai. 6. Lemhény.
Mart	28. Felsőinoecs.		Apr.	24. Nagyajta.	•>	12. Kézdiniartonos
Apr.	1. Vermes, 31 -	-NE.	.Mart	28. Árapatak	Mart	23. Ojtoz.
«	7. Vermes, 36 -^	-N.		20. Ilyefalva.	^	28. Rózsafáivá. lt;2
Mart	28. Aga.		»	3. Sep.-iiszentkiráiy.		-E.
Î)	21. Lalasincz, us	tgy	„	29. Gidófalva. -* X.	Müi.	13. Korbest.
	csoport — grosser	„	28. Maksa.	Mart.	30. Albák.
	Flug ^ N.		„	12. Dalnok.	Apr.	4. Szováta, 200 -* W.
Apr.	1. Tápia.		»	28. Felsőcseriiáton,	Febr.	29. Mart. 22. Varság.
Mart	22. Harniadia.			150 -> E.	Apr.	8. Gyergyóremete,
ÎÎ	21. Dubest.		Apr.	8. Magyarbodza		tömegek — Massen
»	23. Bakamezö.		Mart.	30. Zágon		^N.
»	23. Osztrov.		Apr.	11. Ko vászna.	Mart.	9. Gyergyóalfalu.
V	20. Válemáre.		Mart.	15. Lippa, 31 ^ SW.	Apr.	3. Gyergyóditró, nagy
n	21. Szintyest		n	28. Sistarovecz.		csapat, — grosser
Apr.	7. Marzsina.		„	19. Mészdorgos, 6-^W.		Flug ^E.
Mart.	30. Gross, r,0 - 20. Bulza.	NW.	M	26. Mészdorgos, 33 -> N.	»	20. Gyergyiiborszék, 70 -N
í>	11. Déva.		r	29. Mészdorgos, nagy	Mart.	29. Csatár.
n	31. Kereszténysziget.		csapat — grosser	)5	26. Zsibó.
„	28. Nagycsür, ->■	N.		Flug ^ N.	Apr.	18. Gyökeres.
Apr.	13. Szelindek, nagy	„	24. Draucz.	w	8. Betlen, 80 -> E.
	csapat — grosser	n	26, 28, 80. Petirs.	„	18. Románbudak.
	Flug -* N.		7?	23. Dorgos, 25 > SE.	Mart.	28. Dornavölgy.
»	3. Hermány, 4	- N.	ÎÏ	28. Berzova	Apr.	10. Gyergyóbélbor.
„	13. Porcsesd.		Apr.	6. Tótvárad.	Mart.	26. Láposbánya.
Mart.	31. Ve re s m art, 2	-N.		lU. Sobor.'íin, 20 - ► N.	,,	28. Szaploncza.
'>	20. Vurpód.		Mart.	28. Körösbánya.	Apr.	7. Hossztimező.
.\pr.	21. Felek.		ÎÎ	28. Brád.		6 Máramaro.*3ziget.
Mart.	30. Szakadat		„	25. Topánfalva	Mart.	9. Nagybocskó.
„	26. Holczniány.		Apr.	30. BethlenszentniiUIós	Apr.	26. Rónaszék.
V	26. Ujegyház.			14. Alsóbajom.	Mart.	30. Havasmező,
"	30. .'Vlsóárpás.		Mart.	31. Málnás, 100 - \. 26. Futásfalva.		10 ^ NE.

69

Mart. 7. Pétervásár. Apr. 8. Ilosva. Mart. 28. Rakasz.

„ 25. Csarnatö. Apr. 13. Visk.

„ 2. Herincse. Mart. 16, â8. Bust} aliáza.

., 26. Gernyes.

_ 25. Kövesliset.

V.

Mart. 20. Erzsébetliget. „ 28. Szeutiiiihálykörtvó-

lyes. „ 15. 'J'ereselpatak. „ 23. Alsóapsa. „ 13. Dornl)ó. „ 27. Gyertyánliget. „ 30. Fclsődoinonyu. „ 20. Kisberezna.

Mart. 26. Bercséiiyifalva. „ 18, 21, 27. Kispásztély. „ 10. Sóslak. ,, 29. Csontos. „ 18, 19—24. Turja-

reniete. „ 2. Poroskő. „ 22. Ticha. „ 28. Ökörmező.

85. V Haeniatopiis ostrilejíiis, L. III. Apr. 17—19. Temeskubin, 9 drb. (St.).

II. Apr. 12. Bánfalu. III. „ 26. Rudolfsgnád.

86. •<— ^ Hinianto]Mi8 hiiiiaiitopus, (L.).

III. Apr. 26. Bugyi. III. Apr. 5. Keniecse.

III. .. 29. Nagyhalász.

87.

Hinindo rustica, L.

Apr.	14. Gyümölcsfáivá.	Mart	29. (Mart. 29. f ) Nagy-	Mart	27. (Mart. 27. f.) Kör-
.,	6. (Apr. 8. f.) Csurgó.		kapornak.		mend.
J)	14. Somogyszobb.	Apr.	16. (Apr. 18. f.) Tűrje.	Apr.	10. Sorok.
»	9. Nagyatád.	n	12. Balatonszentgyörgy	»	13. Szombathely.
'Ï	3. Rinyaszentkirály.	»	17. Kéthely.	v	10. Locsmánd.
»	12. Lábüd.	w	5. Halatonujiak.	1)	6. (Apr. 8. f.) Néniet-
»	25. {Ajn: 80. /'.) Viszlő.	»	6. Marczali.		szecsöd.
')	1. (Apr 7 fi Kaposvár.	j)	5. (Apr 7. f.) Balaton-	»	3. Molnaszecsöd.
»Î	5. Répáspuszta.		füred.	V	8. (Apr. 8. f.) Egy-
»	6. Tékes.	»	9. (Apr. 9. f ) Tihany.		házashollós.
JT	8. Pécs.	'í	7. (.Apr. 15. f.) Igal.	n	8 (Apr. 23. f.) Köves-
jj	4. Baranya kárász.	Mart	31. (Apr. 20. f.) Tab.		kút.
W	14. (Apr. 21. f.) Pécs-	V	31. Ujkörtvélyes.	,,	14. Csepreg.
	várad.	Apr.	9. Felsőlövő.	„	10. (Apr. 16. f.) Vasvár.
	3. (Apr. 3. f.ì Szent-	„	17. Borostyánkő.	„	1 1 . Hegyhátgyertyános
	gotthárd.	Mart.	20. (Mart 22. f.) Néniet-	„	8. (Apr. 8. f.) Nyögér.
„	13. (Apr. 13. {.) Rész-		ujvár.	»	29. (Apr. 29. f.) Vásá-
	nek.	Apr.	10. (!sém.		rosmiske.
»	9. Szöcze.	„	20. Rohoncz.	„	15. (Apr. 21. f) Zala-
Mart.	31. Daraboshegy.	»	13. Pornóapáti.		erdőd.
Apr.	10. (Apr. 12. f.) Vas-	»J	10. Köszegdoroszló.	•!	2. Jánosháza.
	nádasd.	í'	12. Kőszeg.	»	2. Zalagógánfa.
r	12. (Apr. 21. f.) Milej.	«	19. Felsőberkifalu.	»	8. (Apr. 17. {.) Kenie-
»	5. Pölöske.	r	20- Borsmonostor.		nesszentpéter.

70

Mart	29. Várkesző.	Apr.	15. (Ajìr. 15. f.) Kis-	Apr.	6. Bókod.
Apr.	ll.(Apr.24.f.)8oinly.)-		marton.	r	9. Tata.
	vásárhely.	It	11. Cziufalva.	ÏÎ	13. Szomód.
»	13. (Mai. 3. f.) Padrag.	,,	17. Sopronpiiszta.	»	14. Tarján.
»	6. Gicz.	,,	ß. Szentmargitl)iinya.	„	22. (Apr. 26. f.)
»	14. Bakonymagyar-	„	10. Fertőfehéregyháza.		Mogyorósbánya.
	szeiitkirály.	ti	9. Malomház.	»	8. Gyermely.
,j	17. Kethely.	Mart	24. Ruszt.	"	7. (Apr. 16. f.) Telki.
»	11. (Apr. 20. f.) Sukoró.	Apr.	3. (Apr. 14. f.) Nagy-		13. Pilisszentlélek.
Jî	17. (Mai. 4. f.) Nagy-		czenk.	I?	10. Pilismarót.
	marton.	,j	14. Feketeváros.	ÎÏ	17. (Apr. 17. f.) PUis
>î	12. Soproimjlak.	.,	14. Jánosháza erdész-		szentkereszt.
y)	8. (Apr. 21. f.j Sopron-		lak.	Man	10. Budakesz.
	kertes.	»	5. Ravazd.	,.	12. Szép juhásznc.
»	11. Ágfalva.	,	12. Császár.	Apr.	9. Visegrád.

II.

Apr. 4- Bánfáin.

„ 7. (Apr. 14. f.) Barát-

faln. „ 9- Bogyoszló. , 12. Szili. „ 2. (Apr. 9. f.) Csorna.

Apr. 13. Mosón.

„ 8. Halászi.

„ 24. {Apr. 30. f.) Lipót.

8. Győr.

„ 3. Megyercs.

„ 8. Komárom.

„ 6. (Apr. 21. f.) Kiirth.

Apr. 8. Ipolyszalka. „ 12. Nagysenkvicz. „ 15. (Apr. 15. f.) Garani-

kissaUó. „ 12. (Apr. 23. f.) Morva- szentjános.

III.

Apr.	4. (Apr. 7 f.)Pancsova.	Mart	30. 1 Apr. 9. f.) Rndolfs-	Apr.	5. (Apr. 5. f.) Mohács.
Mart.	25. (Mart.27.f.)Teraes-		gnád.	Mart.	26. Béllye.
	knbin.		27. (Apr. 7. f.) Torontál-	Apr.	2. (Apr. 18. f)Bezdán
Apr.	10. Fehértemplom.		erzsébetlak.	Mart.	25. (Apr. 18. f.) Bács-
»	6. Temessziget.	Apr.	6. (Apr. 8. f.) Nagy-		ordas.
„	7. Dnbovácz.		becskerek.	Apr.	5. Overbász.
Mart.	17. (Apr. 8. f.) Buty-	»	4. Románécska.	r	8. Csantavér.
	kovácz.	„	5. (Apr. 8. f.) Oppova.	Mart.	30 (.Mart. 30. f.) Zenta
ÌJ	30. Bogyán.	!î	7. Bégaszentgyörgy.	»	25. Törökbecse.
Apr.	15. (Apr. 17.f.)Palona.	Mart.	6. Antalfalva.	Apr.	1. (Apr. l.f.)Mohol.
	10. (Apr. 12. f.) Duna-	Apr.	10. (Apr lO.f.iTógyer.	'Í	6. (Apr- 17. f.) Temes-
	bökény.		10. Versecz.		ság.
Mart.	5. Palánka.	.,	7. Tótujfaln.	)j	7. (Apr. 10. f.) Brucke-
»	26. (Mart. 29. f.) Üuna-	)!	5. Drávaszentmárton.		nau.
	cséb.	„	3. Lakócsa.	w	1. (Apr. 12.f.)Jerszeg
»	29. Újvidék.	»	2. (Apr. 12. f.) Oszró.	)?	15. (Apr. 20. f.) Keped
Apr.	9. (Apr. 13. f.) Alsó-	îi	10. Besencze.	»	7. (Apr. 16. f.) Bálincz
	kabol.	»	9. Vajszló.	«	12. Háromfa.
	6. (Apr. 8. f.) Felsö-	y	10. Páprád.	n	5. Szekszárd.
	kabcil.	»	6. Hegyszentmárton.	Mart.	30. Dunaszekcsö.
Mart.	28. (Apr. 3. f.) Duna-	w	5. Siklós.	Apr.	8. Doromlás.
	gárdony.	»	8. (Apr. 15. f.) ViUány.	»	7. Yárszeg.

71

Apr.	6. Vaskút.	Apr.	13. (Apr. 13. f.) Jakalj-	.\pr. 8. Szatmár Sárerdő.
î)	14. .íánoslialnia.		szállás.	12. Szatiuár-Nagy-
•ï	5. Kiskunhalas.	')	8. (Apr. 8. f.) Makád.	mocsárerdö.
J,	13. (Apr. 19. f.) Király-	n	6. (Apr. 6. f.) Rácz-	9. Szinyérváralja.
	halom.		keve.	„ 14. (Apr. 17. f.)'Mis-
Mart	22. (Apr. 5. f.) Szegerl.	..	6. (Ajir. n. f.) Sziget-	kolez.
Apr.	8. Hüdinezüvásárheh'.		csép.	8. (Apr. 15. f.) Sáros-
Mart.	29. Makó.	„	6 Bug-yi.	patak.
Apr.	15. Bezdini zárda.	,,	3. (Apr. 14. f.) Sari.	8. (Apr 15. f.) Sátoralja-
n	1. (Apr. 6. f.) Púcska.	n	3. Sört'g])uszt;i.	újhely.
..	5. Arad.	n	ll.(Apr. 20. f.) Abony.	.Mart. 10. Tiszakarád.
)i	7. (Apr. 10. f.) Paulis.		8. Mezőtúr.	Apr. 13. (Apr. 18. f.) Nagy-
»	17. Kuvin.	n	14. Tiirkeve.	halász.
{Mai	1. f.) Borosjenö.	^	8. (Apr. 10. f.) Karezag.	6.(Apr 10f.)Kemecse
Apr.	14. (Apr. 18. f.) Duiui-	M	12. Szerep.	„ 8. (Apr. 15. f.) Pál-
	pataj.	»	4. Nagyvárad.	földe.
Mart.	31. Kisharta.	W	8. Siter.	„ 8. Leán}"\'ár.
»	31. Kalocsa.	Mart	29. Budapest.	6. Csikósgorond.
Apr.	6. (Apr. 16. f.) Szabad-	Apr.	11. Aszód.	., 13. Beregszász.
	szállás.	»	12. (Apr. 12. f ) Kisbag.	7. Xagj'bereg.
Mart.	31. Izsák.	»	6. Tura.	„ 10. (Apr. 15. f.) Nagy-
.Apr.	11. (Apr. 16. f.) Kondo-	..	ll.(Apr.l8.f.)Poroszló.	szőllős.
	ros.	»	5. Debreczen.	,, 14. Cselej.
Mart.	19. Szentes.	JÎ	6. (.\pr. 13. f.) Újtelek.	„ 12. Lazony.
Apr.	14. Gádoros.	»	4. (Apr. 10. f.) Nyir-	„ 16. Mocsár.
Mart.	23. Orosháza.		egj'háza.	5. (Apr. 14. f.) Ungvár
Apr.	12. Békésg\-ula.	■9	7. Ófehértó.	„ 14. Ungdarócz.
.,	6 (Apr. 6. f.) Polgárdi.	V	21. Szatmárnémeti.	„ 12. (Apr. 22. f.) Rad-
"	7. (Apr.l2.f.)Pákozd.	'T	16. (Apr. 16. f.) Szat-	váncz.
Mart,	31. Dinnyés.		már Csonkaerdő.	„ 14. Unghosszúmező.

IV.

Apr. 15. Szerbpozsezsena. Mart. 8. Nájdas. Apr. 1. (Apr. 10. f.) Berzászka. 1. (Apr. 4. f.) Ósopot. „ 13. (Apr. 29. f.) Eiben- thal. 5. Plavisevicza. .. 15.(Apr.23.f.)Dubova. 4. (Apr. 4. f.) Ogradina. 12. (Mai. .5. f.) Jeselnicza. 7. Herkulesfürdő. , 19. (Mai. 1. f.) Weiden- thal. „ 13. (Apr.23.f.)Temes- szlatina. „ 17. (Apr. 25. f.) Ruszka. , 17. Fényes.

Apr. 19. (Apr. 25. f.) Vercse- rova. „ 19. (Apr.28.f.)Borlova. „ 10. (Apr. 15. f.) Mörul. „ 16. (Apr.20.f.)Pojána- Inörul. , 8. Malojnviz.

18. (Apr. 18. f.) Alsó-

moecs. 21. Felsönioecs.

1 1. Királyfalva. 16. Vermes.

7. (Apr. 17. f.) Kövesd.

12. Aga. 7. Labasincz. 6. (Apr. 20. f.) Tápia.

28. Kládova. ■20. Duhest.

Apr. 9.(Apr.9.f.)Szelcsova. „ 2. (Apr. 5. f.) Kis-

szurduk. „ 11. Bakamező. „ 6. Osztrov. „ 5. (Apr. 5.f.jBukovecz 5. (Apr. 8. f.) Hauzest. „ 5. (Apr. 5. f.) Furdia. 5. (Apr. 5. f.) Német- gladna. „ 3. (Apr. 4. f.) Draxi

nest. „ 9. Válemáre.

5. (Apr.8.f.j>zintyest. „ 14. (Apr. 15. f.) Mar-

zsina. ,, 15. (Apr. 16. f.) Gross. Mart. 29. Lunkánv.

72

Ajir. i;l l?iilza.	AjM'. 11. Bdlya.	Apr.	14. Zernest.
„ 10. (Apr. l!l. f.) 01uU)a-	„ 12. Hermány.	Mart	26. Törcsvár.
bisztra.	„ 8. Veresmart.	Apr.	7. Ótohán.
„ 15. Homosdia.	„ 11. Alsósebes.	^	18. (Apr. 18. f.) Vk'dény
9. Pozsoga.	„ 10. (Mai. 2. f.) Viirpód.	^	16. (Apr. 20. f.) Holbák.
.. 14. (Apr. 19.f)Riiszka-	,. 10. (Mai. 2. f.) Szakadat.	»	14. (Mai. 10. f.) Barcza-
báiiya.	.. 14. (Apr. 20. f.) Felső-		rozsnyó.
„ 7. Alsólapngy.	gezés.	»	15. Krizba.
, 10. Roskáuy.	„ 9. (Mai. 2. f.) Holcz-	„	15. Apácza.
, 7. (A])r. 12. f.) Radii-	mány.	..	15. Szászmag\-arós.
lesd.	.. 12. Felsöporumbák.	n	10. Veresniart.
„ 24. Feresd.	., 9. (Mai.2f.)Ujegyház.	»	4. (Apr. 11. f.) Bölön.
„ 8. Rèa.	„ 14. (Apr. 20. f.) Szeráta.	Mart	31. Nagyajta.
„ 15. Hátszeg.	„ 11. (Apr. 12. f.) Streza-	Apr.	18. Árapatak.
„ 17. Zeykfalva.	kerczisora.	11	11. Türkös.
„ 12. Vajdahunyad.	„ 10. Verd.	»	15. Szászherniány.
Mart. 30. (Apr. 6. f.) üéva.	„ 13. (Apr. 14. f.) Felső-	.,	13. (Apr. 20. f.) Ósànczi
Apr. 19. Kosztesd.	árpás.		szoros.
„ 14. (Apr. 18. f.) Felso-	„ 11. Alsóárpás.	V	10. (Apr. 29. f.) Ilye-
városviz.	„ 15. Szentágota.		falva.
„ 15. (Apr. 28. f.) Bozes.	7. Mártonhegy.	ÎÎ	14. Sepsiszentkirály.
„ 12. (Apr. 17. f.) Szász-	„ 13. Felsőucsa.	n	10. Gidófalva.
város.	„ 8. Brulya.	n	14. Bikfalva.
„ 23. Magura.	„ 15. (Apr. 17. f ) Alsó-	»	12. Nagy-bnrosnyó.
„ 14. Priszlop.	vist.	w	12. Maksa.
„ 10. Felsőpián.	„ 16. Morgonda.	»	14. (Apr. 14. f.) Dalnok.
„ 16. Alisei.	„ 9. Gerdály.	»	8. Nyén.
„ 18. Kerer.	„ 14. Felsövist.	n	24. Magyarbodza.
„ 20. Prigona	8. Nagysink.	n	14. Bárkány.
,, 10. Lomány.	„ 22. Felsőszoinbatfalva.	fj	14. Zágon.
„ 10. ÍSebeshely.	14. Nádpatak.	M	14. Kovászna.
„ 8. (Apr. 19. f.) tízász-	,, 14. Boldogváros.	„	13. Osdola.
sebes.	„ 21. Kálbor.		6. (Apr. 29. f.) Lippa.
., 15. Teu.	„ 17. Desány.		7. (Apr. 7. f.) Sólymos.
„ 18. Oása.	„ 7. Vajdarécse.	«	7. (Apr. 16. f.) Sistaro-
„ 16. Sugág.	7. Fogaras.		vecz.
, 8. Kelnek.	„ 14. Kisberivoj.	..	6. (Apr. 10. f.) Mész-
.. 21. Biszti-a.	„ 20. (Apr. 25. f.) Sebes.		dorgos.
„ 16. Dús.	„ 25. Ruderita.	V	8. (Apr. 22. f.) Petirs.
„ 12. (Apr. 13. f.) Sze-	„ 15. (Apr. 15. f.) Sar-		6. (Apr. 6. f.) Dorgos.
listye.	kaicza.	»	7. (Apr.l2.f.)Zabálcz.
„ 6. Keresztyénsziget.	„ 18. (Apr. 18. f.) Ósinka.	n	5. (Apr. 6. f ) Berzova.
„ 15. Resinar.	„ 13. Páró.	jj	14. Lalasincz.
„ 20. (Apr. 20. f.) Kis-	„ 14. (Apr. 22. f.) Per-	»	18. (Apr. 18. f.) Kap-
disznód.	sány.		nicza.
„ 16. Nagydisznód.	„ 8. (Apr. 8. f.) Felső-	«	8. Buttyiii.
.. 15. Nagycsür.	venicze.	„	8. (Apr. 13. f.) Tót-
8. Szelindek.	„ 17. (Apr. 30. f.) Uj-		várad.
4. Szenterzsébet.	sinka.	»	7. Lupest.
„ 8. Vesztény.	„ 9. Felsőkoniána.	n	29. Szaturó.
., 16. Kistalmács.	, 14. (Apr. 14. f.) Kucsu-	»	9. Pétris.
7. Nagytalmács.	láta.	n	6. Zani.

73

Apr.

] ô. (Apr. 15. f.) Acsuva.	Apr.	28. Dicsöszentmárlon.	Apr.	13. (.Apr. 15. f.) Kurta-
(). (Apr. 7. f.) Felvácza	»	IG. Özászivánfalu.		patak.
13. Viszka.	n	9. Medgyes.	«	15. (Apr. 17. f.) Esz
6. (Apr. 7. f.) Körös-	w	14. Harangláb.		telnek.
bánya.	V	8. Szászalniád.	„	14. Lemliény.
7. (Apr. 13. f.) Risku-	n	12. (Apr. 12. f.) Magare.	tj	IG. (Apr. 17. f.) Cso-
licza.	'Î	12. Berethaloin.		inortán.
18. Bulzesd.		12. (Apr. 12. f.) Prod.		7. Kézdiniartonos.
19. (Ai.r. 21. f.) Czoha.		21.(.\pr. 21. f.) Váld-	»	14. Bereczk.
15. Ribicsóra.		hid.	»	G. (Apr. 11. f.) Ujtoz.
6. (Apr. 7. f.) Brad.	,,	9. Erzsébetváros.	M	15. Sósmezö.
16. (Apr. 22. f.) Lepus.	..	7. Rozsonda.	.,	8. (Apr. ll.f.) Korbest
12. Valeabrád.	^	13. (Apr. 20. f.) Jakiib-	„	16. Preguz.
15. (Apr. 15. f.) Felső-		talva.	»	13 Bulz.
vidra.	»	17. Segesvár.	»	21. Urszoja.
13. (Apr. 24. f.) Szkeri-	n	13. Százhaloni.	»	22. Pietrásza.
sora.	»	G. (Apr. 10. f.) Hegen.	n	15. (Apr. 16. f.) Albák
25. (Apr. 25. f.) Nyágra	>j	9. Apold.	»	18. Rnnk.
18. (Apr. 15. f.)B.)icza.	»	14. Réten.	jj	23. La Dubul.
15. (Apr. 16. f.) Biicsesd	»	15. Fehéregyháza.	'T	26. Béles.
12. Lemaszoja.	«	12. Báránykiit.	r,	16. Lapistya.
9. Kaczina.	»	13. Czelina.	»	16. Bánffyhunyad.
15. Budesicza.	»	10. (Al»-. 11. f.) Szász-	T	24. Dámes.
16. Csertés.		dálya.	»	26. üobrus.
7. (Apr. 7. f.) Topán-	51	9. Szászkeresztúr.	W	26. Irisora.
falva.	jy	2. Zsiberk.	„	14. Mariséi.
7. (Apr. 7. f.) Abrnd-	'»	10. íSzékelyudvarhely.	n	7. Középlak.
falva.	n	10. Zetelaka.		26. Eeketó.
13. (Apr. 22. f.) Abriid-	w	24. (Apr. 24. f.) Honio-	»	26. Hideghavas.
bánya.		ródalmás.	»	15. Melegszainos.
14. (Apr. 17. f. 1 Nagy-	»	13. (Apr. 17.f.)Vargyas.	»	13. Hidegszamos.
almás.	»	13. (Apr. 18. f.) Bárót.	»	- 1 4. Magyargorbó.
17. Detonata.	»J	15. (.Apr. 20. f.) Száraz-		10. Gyalu.
17. Vultur.		ajta.		7. (.Apr. 18. f.) Alsó-
15. Zalatna.	n	10. Xagybaczon.		jára.
20. Fenes.	..	9. Csikrákos.	Mart	30. (Apr. 2. f.) Kolozs-
8. Offenbánya.	'Î	6. Csíkszereda.		vár.
7. (Apr. 7. f.) Alsó-	»	14. Málnás.	Apr.	3. (Apr. 17. f.) Torda.
szolcsva.	»	18. Csíkszentmárton.	„	15. (Apr. 15. f.) Kékes
18. Magyarigen.	«	IG. Ikafalva.		9. (Apr. 9. f.) Szász-
12. Krakkó.	jj	17. (Apr. 20. f.) Futás-		zsombor.
28. {Apr. 28. f.) Gyula-		falva.	Tt	13. (Apr. 23. f.) Dipse
fehérvár.		15. Karatnavolál.		9. (Apr. 21. f.) Fehér
8. (Apr 10. f.) Xagy-	IJ	13. (Apr. 28. f.) Torja.		egyház.
enyed.	n	13. Kézdikövár.	»	8. Szászakna.
15. (Apr.l9.f.)Vingárd.	»	19. Kászoninipér.	Íí	15. (Apr. 19. f.) Zselyk
15. Bethienszentmiklós	'T	21. Akloshavas.		12. Teke.
6. Egerbegy.	„	16. Szárazpatak.	„	8. Szászpéntek.
15. Asszonyfalva.	n	12. (Apr. 14. f.) Kézdi-	JJ	10. Marosvásárhely.
7. (Apr. 18. f.) Alsó-		szentkereszt.	»	14. (Apr. 20. f.) Kissajó
bajom.	n	13 (Apr. 15. f.) Béla-	«	13. Dedrád.
11. Péterfalva.		falva.	n	19. Bátos.
Aquila XVI.				10

74

Apr. 8. Szászrégen.	Apr. 7. (Ai)r. 7. f.) Hid-	Apr.	15. (Apr.l9.f.)Tihucza.
„ 8. (Apr. 12. f.) Herbus.	almás.	..	15. (Apr. 17. f.) Valea-
„ 25. (Mai. 2. f.) Nyárád-	„ 17. (Apr. 26.f.) Gyökeres	1	mare.
szereda.	., 12. Zálha.	,,	24. (Mai. 2. f.) Dorna-
,, 19. Disznajó.	„ 16. Nagyilonda.		völgy.
„ 17. (Apr. 18. f) Mocsár.	„ 5. (Apr. 8. f.) Dés-		16. (Apr. 20. f.)Tesna.
„ 6.(Apr.l4.f.)Görgém-	akiia	«	IT. Kosna.
szentimre.	„ 11. (Apr. 13. f.) Dés.	n	25. (Apr. 30. f.) Gura-
„ 14.(Apr.l6.f.)Görgéiiy-	„ 13. Gáncs.		hajta.
hodák.	„ 10. Betlen.	V	17.(Apr.25.f.)Gyergyó-
„ 13. Nyárádremete.	„ 19. (Apr. 24. f.) Mak()d.		bélbor.
„ 21. Gorgé iiyüvegcsür.	„ 15. Lekencze.	i	12. (Apr. 1.-). f.) Turcz.
„ 16. (Apr. 18. f.) Dosz.	,. 20. (Apr. 25. f.) Szálva.	'	1 1 . Láposbá.nya.
,, 25. (Apr. 80.f.)Iszticsü.	„ 16. Tacs,	„	7. Özapldiicza.
„ 7. (Apr. 9. f.) Vár-	.. 20. (Apr. 25. f.) Naszód.	»	8. Taraczköz.
mező.	„ 19. (Apr. 25. f.) Hordó.	n	15. (Apr. 19. f.) Mára-
„ 15. Szakadat.	„ 16. Szépnyir.		marossziget.
„ 9. (Apr. 13.f.)Szováta.	„ 16. Besenyő.	JÏ	19. (Apr. 22. f ) Akua-
„ 18. (Mai. 6. f.) Alsó-	„ 20 (Apr. 25. f.) Kis-		sugatag.
fancsal.	rebra.	Mart	. 28. Máragyulafalva.
„ 17. Parajd.	„ 11. Nagydemeter.	Apr.	6. (Apr. 18. f.) Farkas-
„ 12. Ilyésmező.	„ 15. (Apr. 24. f.) Besz-		rév.
„ 23. (Mai. 8. f.) Felső-	tercze.	»	22. (Apr. 26. f.) Kapuik-
faucsal.	„ 20. Jaád.		bánya.
„ 16. Laposiiya.	, 20. (Apr. 25. f.) Földra.	j>	19. Budfalu.
„ 5. (Apr. 18. f.) Varság.	,,, 14. Sajósolymos.	»	5. (Apr. 10. f.) Nagy-
„ 19. Maroshéviz.	,, 17. (Apr. 24. f.) Kis-		bocskö.
„ 15. Gyergyóremete.	demeter.	j)	16. (Apr. 22. f.) Róna-
8. Gyergyóalfalu.	.. 8. (Apr. 20. f.) Ronián-		szék.
„ 17.(Apr.l7.f.)Gyergyó-	budak.	5Î	18. (Apr. 18. f.) L(mka,
ditró.	„ 7. (Apr. 12. f.) Ronmli.	ÎJ	9. (Apr. 9. f.)Terebes-
„ 24. (Mai. 6 f.) Gyergyó-	„ 8. (Apr. 8. f.) Kisilva.		fej érpatak
csomafalva.	„ 9. (Apr. 9. f.) Oláh-	Î.'	15. Jód.
„ 10. (Apr.lOf)Gyergyó-	szentgyörgy.	»	12. (Apr. 13. f.) Rozália
ujfala.	„ 14. Kusiiia.	»	8. Petrova.
„ 21.(Apr.21.f.)Gyergyó-	„ 12. (Apr. 16. f.) Borgó-	n	19. Leordina.
borszók.	prund.	.j	16. (Apr. 16. f.) Fei so -
„ 21. (Apr. 21. f.) Kilyén-	„ 15. (Apr. 20. f.) Szent-		szelistye.
falva.	jòzsef.		15 Izaszacsal
., 18. (Apr. 18. f.) Tekerö-	„ 16. (Apr. 23. f.) Domb-	•j	11. Felső vissó.
patak.	hát.	V	6. {Apr. 6. f.) Haras-
6. Gyergyószeut-	„ 8. (Apr. 23. f.) Les.		mezö.
luiklós.	,. 16. (Apr. 20. f.) Magura.	»	15. Havasmező.
„ 13. Hágótőalja.	„ 10. (Apr. 12. f.) Gradua.	Mai.	7. Csodás.
9. GyergyóhoUó.	., 16. (Apr. 20 f.) Nagy-	Apr.	20. (Apr. 25. f.) Borsa-
„ 11. Gyergyótölgyes.	ilva.		bánya.
„ 16.(Apr.26f.)Gyergyó-	„ 15. (Apr. 16. f.) Uj-	»	22. (Apr.29 f.)Pleskutie
békás.	radna.	n	24. (Apr. 26. f.) Ro
8. Csatár.	., 8. (Apr. 2ü. f.) Lunka.		tundo.
„ 12. ZUah.	„ 19. (Apr. 22. f.) Drago-		19. (Apr. 21. f.) Lajos-
„ 18. Szilágycseh.	jásza.		falva.
„ 11. Zsibó.		Ï»	17. (Apr. 23. f.j Dieka.

V.

75

Ai.r.	10. (.Apr. l-'jj.) Börzsöny	Apr. 22. Répáshnta.	Apr.	Ili. (Mai. 5. f.) A])si-
»	18. Szokolya.	8. Sajókaza.		necz.
n	14. Natiyinaros.	„ 18. Hollós.	„	30. (Mai. 8. f.) Magas-
V	6. (Apr. 20. f. I Mária-	„ 14. Ujliuta.		hát.
	nosztra.	„ 29. (Apr. 29. f.) Alsó-		14. (Apr. 30. f.) Körös-
Mart.	30. (Apr. 8. f.) Habat.	liámor.		mező.
•1	18. Megyerk(;.	„ 18. (Apr. 22. f.) Óhuta.	..	12. (Apr. 15. f.)Tisza-
Apr.	10. Ecskeiul.	„ 5. (Apr. 14. f.) Diós-		bogdány.
Mart.	30. Erdőkürt.	győr.	(Mai	14. f.) Sóskás.
Apr.	7. (Apr. 11. f.) Valkó.	„ 10. (Apr. 12. f.) Sa.jó-	(Mai.	12. f.) Láposmező.
.^	10. Bér.	bábony.	Apr.	21.(Apr.22.f.)U(>gdán
)J	13. Gyöngyössolynios.	„ 10. (Apr. 16. f.) Erdő-	«	20. Ótura.
„	13. (Apr.21.f.)Bo(lony.	bénye.	1)	28. Felsőbottfalu.
)J	6. (Apr. 10. f.) Terpes.	7. (Apr. 15. f ) Erdő-	n	18. (Apr. 26. f.) Tren-
»	7. Felsődiós.	liorváti.		cséu.
ÎÏ	8. Nyitra.	„ 15. Hátmeg.	»	18. (Apr. 28. f.) Bán.
,.	13. Ghymes.	Mai. 5. Ilosva.	Jlart	31. Nyitrarudnó.
Mart	17. (iaraniszollos.	Apr. 12. (Apr. 15 f.) Komlós.	Apr.	29. (Mai. 8. f.) Madaras
Apr.	29. Újbánya.	„ 12. (Apr. 15.f.)Rakasz.		alja.
n	17. (Mai. 6. f.) Garam-	12. (Apr.l5.f. iCsarnatő.	„	14 Felsőhámor.
	rudas.	„ 12. Visk.	Mai.	5. Gyertyánfa.
»	10. Garamrév.	„ 11. Mihálka.	Apr.	22. Zsarnóczakohó.
..	10. (Apr. 20. f.) Baka-	„ 12. Herincse.	n	18. Kelő.
	bánya.	„ 9. (Apr. 13. f.) Bnstya	„	19. Revistyeváralja.
„	18. (Apr. 24. f.) Zsar-	háza.	„	23. Bükköskút.
	nócza.	„ 14. Alsóbisztra.	))	17. Felsözsadány.
„	12. Bakaszenes.	„ 10. Kövesliget.	»	26- Tótpróna.
„	25. Alsóhámor.	„ 18. Alsószinevér.	ÏÏ	12.(Apr.30.f.)Geletnek
ÎÏ	8. Köpatak.	„ 17. (Apr. 19. f.) Erzsé-	?5	15. Dnbova.
^	16. Magaslak.	betliget.	n	16. (Apr. 26. f.) Znió-
)t	28. Irtványos.	,, 10. Szélesionka.		váralja.
.,	10. Gyekés.	„ 13. (Apr. 16. f.) Szent-	')	16. Lazán.
»	14. Bacsófalva.	mihálykörtvélyes.	»	14. Repistye.
Mai.	3. Hegybánya.	„ 13. Nyéresháza.	»	14. Barsszklenó.
Apr.	30. Selmeczbánya.	„ 17. (Apr. 20. f.) Teresei-	w	19. Alsústubnya.
,,	8. Ipolyság.	patak.	n	22. Mossócz.
»	30. Tópatak.	„ 16. (Apr. 22. f.) Dombó	n	12. Saskőváralja.
.,	13. Hont.	.. 26. (Apr. 30. f ) Király-	Mai.	8. Teplaío.
n	12. (Apr. 13. f.j Kor-	mező.	Apr.	21. Felső tóti.
	pona.	„ 5. (Apr. 20. f.) Felsü-	w	26. Csremosuó.
„	11. Apaí'alva.	apsa.	Mai.	5. Saskőszékely.
)j	18. Balassagyarnial.	17. Brusztura.	Apr.	14. Jálna.
»	20. Alsópalojta.	., 18. Pozsárova.	„	30. Zólyonikecskés.
»	14. Kéivkő.	., 19. (Apr. 19. f.) Kaszó-		15. (Apr. 27.f.)(iaram
,^	7. (Apr. 15.f.)L(is(tncz.	mező.		berzencze.
Î1	1 1. Rimaráhó.	„ 16. ïurbat.	n	22. Zólyointernye.
»J	10. (Apr. 14. f.) Rima-	„ 25. (Apr. 25. f.) Jalinka.	„	30. Dobó.
	szombat.	.. 14. Rahó.	Mai.	1 . Ortiid.
?>	15. (Apr. 15. f.) Péter-	„ 29. (Mai. 5. f )Tisz-	Apr.	14. Zólyombucs.
	vásár.	csora.	»	12. Dobróváralja. 10*

76

Mart	. 15. Kovácsfalva.	Apr.	24. Klementka.	Apr,	15. (Apr. 23. f.) Deine-
»	29. Pailós.	»	13. Karám.		kakasfalva.
Mai.	5. Kánalja.	„	21. Forgácsfalva.	Mai	fi. Kecserpekién.
	8. .Alsótörök.	»>	15. (Apr. 15. f.) Szikla.	Apr.	16. Keczerlipócz
Apr.	25. Olinányfalva.	„	13. (.Apr. 15. f.) Breznó	»	20. Vörösvágás.
Mai.	5. Óliegy.		l)ánya.	^	7. Rankfiired.
Apr.	1. Zólyom.	»	15. Bikács.	.,	10. ÍAi)r. 16. f.) Nagy-
»	16. Erdőbádony.	„	15. üobrocs.		azar.
Mai.	2. Úr völgy.	»	17. Benesháza.	'Í	13. (Apr.23.f.)Varannó
Apr.	KS. Mátyásfalva.	n	15. Gaspard.	')	14. Tavarna.
,.	16. (Apr. 26. f.) Besz-	yj	15. Havasalja.	,,	7. (Apr. 20. f.) Ho
	terczebáuya.		10. (Apr. 17. f.) Mihály-		monna.
Mai.	8. Stubnyó.		telek.	'J	24. Zemplénszinna.
..	7. Martalja.	n	27. Vaczok.	.,	18. (Apr. 29. f) Alsó-
Apr.	18. (Apr. 25. f.) Felső-	„	23. (Apr. 30. f.) Gümör-		hunkócz.
	revucza.		vég.	n	15. Felsödomonya.
«	22. Dobrókirályi.	w	17. Klenócz.	y,	15. Nagyláz.
»	14. Szelese.	T)	15. Nyustya.	n	3. Kisberezna.
„	14. (Mai.4 f.)Garanisál-	n	20. Tiszolcz.	..	19. Bercsényifalva.
	falva.	n	15. Helpa.	»	7. Kispásztély.
Mai.	10. Dóval.	»	26. (Apr.26.f.)Medvés.	f)	7. Sóslak.
Apr.	16. (Apr. 22. f.) Oszada.	Mai.	1. (Mai. l.f.)Dikula.	„	13. (Apr. 26. f.) Köblér
Mart	30. (Apr. 25. f.) Pónik.	Apr.	17. (Apr. 18. f.) Tep-	n	18. Csontos.
Apr.	14. (Apr. 15. f.) Zólyom-		licska.	n	15. Turjaremete.
	lipcse.	»	13. Ratkó.	V	17. (Mai. 10. f.) Sóhát
M	18. (Apr. 20. f.) Mosód.	»	20. Nagyrőcze.		14. Fenyvesvölgy.
,j	15. (Apr. 17.f.)Luczatő.	»	13. Ujvásár.	ÎJ	15. Rónafüred.
„	27. (Apr. 28 f.) Hédel.		22. Róna.	»	20. Poroskő.
n	15. Luzsna.	ÎÎ	2. Nagyszlabos.	«	2. Turjavágás.
»	17. (Apr. 22. f.) Libet	n	16. Sajóréde.		13. Ticha.
	bánya.	V	2. Pelsőcz.	TJ	14. Kelecsény.
ÎÎ	10. (Apr.l4.f.)Mezököz	•)	8. Rozsnyó.	„	10. Repenye.
V	15. (Apr. 18. f.)	«	12. Szín.	n	10. (Apr. 14. f.) Ökör-
	Boi'osznó.	„	14. (Apr. 27. f.) Óviz.		mező.
7}	14. (Apr. 20. f.) Garam -	n	18. (Apr. 26. f.) Szomol-	')	22. (Apr. 26. f.) Ozerà.
	szentandrás.		nok.		16. Illava.
	18. Garamnémetfalva.	..	24. (Apr. 24. ï.) Gereb-		17. Kassza.
	26. Kiszla.		fűrész.	'j	14. (Apr. 21. f.) Puclu).
,^	15. Garam h id vég.	Ì1	24. Stósz.	„	15. Vágbesztercze.
»	20. Bikkalvölgy.	,j	12. Szomolnokhnta.	„	14. Nagybicscse.
1	6. Garampéteri.	..	8. (Apr. 15. f.) Felsö-	n	16. Zsolna.
	26. Hároniviz.		meczenzéf.	n	17. (Mai. 4. f.) Kisucza-
„	10. Alsószabadi.	j^	24. Gölniczbánya.		njliely.
	16. (Apr. 23. f.) Cser-	»	7. (Apr 14.f.)Somodi.	..	13. (Apr. 20. f ) Valcsa.
	patak.	■»	13. (Apr. 14. f.) Szepsi.	„	12. Turóczszentmárton
	14. (Apr. 16. f.) Rezső-	„	10. üruzsin.	„	5. (Apr. 29. f.) Pár-
	part.	»	29. (Apr. 29. f) Bajor.		nicza.
?>	26. Felsőszabadi.	„	23. (Apr.26.f.)Czemète	(Mai.	6 f.) Likava.
.,	15. (Apr. 19.f )Kisgaram	n	14. (Apr. 14. f.) Kassa.	Apr.	24. Somssichfoi-rás.
»	16. Sebesér.	y	22. Lemes.	;>	18. Hrboltó.
»	15. (Mai. 14. f.) Fekete-		17. (Apr. 19. f.) Tót-	„	.9. Csernova.
	patak.		sóvár.	ii	21. (Mai.l.f.)Revisnye.

77

Apr.	'21. (Apr. 24. {.) Vlknli- necz.	Aim-
«	24. Hrabovó.	y,
Mai.	10. Fehérpatak.	n
Apr.	18. Lokcza.	„
»	20. (Mai. 1. f.) Német- lipcse. 6. Parasztduhova.	»
H	7. Szlanicza.
?J	26. Zubrotliova.	>ï
M	15. Bjelijiotok.	))
»	24. Bobró.	«
5Í	23. Turdossin.	„
«	14. (Mai. 2. f.) Alsó-	»
	lipnicza.	n
„	15. Liptószentmiklús.	»
Î5	18. Zuberecz.	'J
Mai.	4. Felsőzubricza.	Mai.
Apr.	23. Brezovicza.	Apr.
■5	21. (Mai. 1. f.) Liptó-	T>
	szentiván.	»

14.(.\pr.20.f.)Jablonka 25. Liptóujvár. 22. Oraviczapuszta. 22. Hladüvka.

22. (Apr.26.f.)Szvariii. 15.(Apr.21.f.)Vichodna

19. (Apr. 19. f.) Fekete- vág.

25. (Mai. l.f.)Csorbato.

20. Koleszárki. 16. Tátralomnicz. 18. Hernádfahi.

21. Alsóerdőfalu. 2. Felsőerdöfalu.

28. Landok.

23. Szepesófalu. 15.(Apr.25.f.)Tátraháza

2. Batizfalva. 14. Özepesbéla.

22. (Apr. 26. f.) Leibicz. 16. Szepesdarócz.

Apr. 23.

., 29.

., 22.

,. 12.

., 20.

„ 15.

„ 23.

„ 16.

„ 4.

„ 25.

„ 4.

. 4.

„ 12.

. 16.

, 14.

„ 17.

„ 17.

„ 15.

„ 25.

, 20.

Podolin.

Lőcse.

ülubló.

(Apr. 17. f.) Szepes-

váralja.

Feketckút.

Paloncza.

Bajorvágás.

Kisliárs.

Palocsa.

Hosszú vágás.

Luhotény.

Csircs.

Sziiiye.

Szentmihályfalva.

Eperjes.

(Apr. 21. f.) Bártfa.

Zboró.

(Apr. 25. f.) Lipnik.

Girált.

Felsővizköz.

88. -<-^ H.ydroclielidon It'iicoptera, (Meissn. et Schinîî). IL Febr. :i7. Bán falu. 1 Ili. Mai. 8. Bugyi.

I. Mai. 3. Molnaszecsöd. III. Apr. 19. Temeskubin.

89. < — > Hydroehelidon nigra, (L.).

III. Apr. 24. Kudolfsguád. III. „ 22. Óverbász.

UI. Apr. 30. Bugyi. III. „ 25. Tura.

90.

Hypolais liypolais, (L.

I.	Mai.	7. Kőszeg.	11.	.Mai.	18. Megyercs.	V. Mai.	4. Breznóbánya
I.	»	7. Molnaszecsöd.	III. III. 91.	« -< — >-	4- Óverbász. 27. Budajìest. Jynx tor(|nilla, L.	V. ..	7. Zuberecz.
	Mai.	2. Szentgotthárd	III.	.\pr.	8. Arad.	rV. Apr.	19. Bulza.
	„	■^. Bcdatonflired.	IH.		11. Kalocsa.	^v^ ..	14. Rèa.
	.\pr.	18. Kőszeg.	m.	V	18. Szigetcsép.	IV. „	13. Alsóvist.
	„	18. Molnaszecsiíd.	III.	Mart	29. Kisbag.	IV. „	14. Felsővist.
	'I	11. .fánosháza.	III.	Apr.	29. Nagybereg.	IV. „	21. Türkös.
	Mai.	1. Zalagógáufa.	III.		15. Zúgó.	IV. .,	28. Acsuva.
II.	Apr.	7. Bánfalu.	III.	„	13. Ungvár.	IV. Mai.	1. Remete.
II.		17. Megyercs.	IV.		17. Ujmoldova.	IV. Apr.	5. Nagyenyed.
III.		23. Villány.	IV.		12. Maloniviz.	IV. Mai.	1. Magyarl)agó.
III.	Î*	16. Bácsordas.	IV.	5Î	3. Szelcsova.	IV. Apr.	17. Magyargorbí)
III.	»	10. Óverbász.	IV.	»	8. Gross.	IV. „	22. Kolozsvár.

78

IV. Apr.	16. Naszód.	V. Apr.	14. Geletnek.	V.	Apr.	14. Tavarna.
V. ,	12. Garanirudas.	V. Mai.	12. Znióváralja.	V.	n	18. Kispásztély.
V. „	8. Kékkő.	V. ,	11. Repistye.	V.	n	23. Fenyvesvitlgy
V. „	15. Sajókaza.	V. „	9. Harsszklenó.	V.	..	22. Késmárk.
V. .	7. Sajóbábony.	V. Apr.	12. Zólyom.	V.	,.	IP). Csontfalu.
V. „	2. Szentiiiihi'ily	V. ..	G. Breznóljánya.	V.	,,	11. Szepesváralja
	körtvrlves.	92. ^^	Laiiius collurio, L.	V.		18. Eperjes.
I. Apr.	27. Répáspuszta.	III. Apr.	23. Csantavér.	IV.	Mai.	8. Xaszód.
I. Mai.	8. Szentgotthárd.	III. Mai.	3. Karlova.	V.	Apr.	29. Kékkő.
1. „	9. Tihany.	III. ..	10. Király lialoiii.	V.	Mai.	4. Sajókaza.
I. Apr.	30. Ujkörtvélyes.	III. .,	1. Szeged.	V.	Apr.	29. Bustyaháza.
I. „	24. Felsőlövő.	III. Apr.	;■;. Hódmezővásár-	V.	»	28. Geletnek.
I. „	28. Kőszeg.		hely.	V.	»	30. Znióváralja.
I. Mai.	3. Molnaszecsöd.	III. Mai.	12. Arad.	V.	Mai.	12. Barsszklenó.
I. Apr.	23. Vasvár.	III. „	12. Kalocsa.	V.	Apr.	30. Zólyom.
I. Mai.	1. Zalagógáiifa.	III. Apr.	2-",. Izsák.	V.	Mai.	3. Breznóbánya.
II. Apr.	21. Bánfalu.	III. Mai.	-j. Budapest.	V.	u	2. Helpa.
II. Mai.	17. Csonia.	in. „	3. Lasztomér.	V.	»	10. Tavarna.
11. „	1. Megyercs.	III. „	3. Ungvár.	V.		14. Feiiyvesvölgy
II. Apr.	28. Kürth.	IV. Apr.	24. Malomvíz.	V.	,.	12. Zuberecz.
III. Mai.	8. Tenieskubiu.	IV. Mai.	3. Tiirkös.	V.	»	9. Tátraháza.
III. Apr.	21. Rudolfsgnád.	IV. „	7. Zimbró.	V.	»	14. Szepesbéla.
III. Mai.	3. Óverbász.	IV. „ IV. „	12. Nagyenyed. 9. Segesvár.	V.	-	11. Eperies.

93.

Lanius minor, Gm.

1. Mai.	3. Répáspuszta.	III. Apr.	27. Csantavér.	JY.	Mai.	4. ]\lalomvíz.
I. .	4. Molnaszecsöd.	III. Mai.	2. Vaskút.	IV.	»	7. Türkös.
I. Apr.	27. Zalagógánfa.	III. „	1. Királyhalom.	IV.	„	8. Zimbró.
n. „	23. Megyercs.	III. Apr.	30. Szeged.	IV.	)T	3. Nagyenyed.
II. „	26. Kürth.	III. Mai.	1. Izsák.	IV.	Apr.	29. Kolozsvár.
III. „	27. Temeskubin.	III. „	1. Szerep.	IV.	»	29. Varság.
m. „	26. Rudolfsgnád.	III. „	16. Budapest.	V.	Mai.	4. Sajókaza.
m. „	24. Antalfalva.	111. Apr.	30. Tura.	V.	..	1. Tavarna.
III. „	28. Béllye.	III. Mai.	1. Hortobágy.	V.	V	6. Szepesváralja
III. Mai.	2. Óverbász.	111. „	14. Nagybereg.

94. -«-^^ Larns ininiitiis, Pali,. III. Mai. 8. Temeskubin.

I. Mart. 15. Néiiietújvár.

111. ., 7. Temeskubin.

Hl. „ 25. Rudolfsgnád.

III. „ 15. Törökbecse.

95. -«-ö^ Lariis ridibiindus, L.

111. Mart. 2. Hódmezővásár- hely. Hl. .. 18. Izsák. Hl. Febr. 27. Pákozd.

Hl. Mart. 9. Ráczkeve.

111. .. 7. Bugyi.

Hl. „ 8 Tura.

V. „ 8. Kassa.

96. V liimosa lapponica, (L.).

III. Mart. 28. Tiira.

79

III. Mart. 28. Bu-vi. III. „ 20. Mezőtúr.

97. -<— >■ Limosa limosa, (L.).

UI. Mart. 27. Tura.

III. Apr. 15. Xagyhahisz.

IH. Mart. 3. Keniecse.

98. ■< — >■ Locustella Huviatilis, Wolf. I. .Mai. 4. -Míilnaszecsőfl.

99. -«-^ Locustella Inscinioides, (Sav.). III. Apr. 20. Temeskubiii. I III. Apr. lo. Dinnyés. HI. Apr. 26. Szigetcsép.

100. ■< — > Locustella naevia, (Bonu.). III. Anr. 16. Tenieskiibiu.

		101. ^	-^ Luscinia luscinia, (L.) L 15. Tihany.
Apr.	16. Zsedény.	Apr.	Api.	16.	Káld.
,j	12. Csurgó.	»	14. Tab	*)	18.	Vásárosmiske.
Mai.	1. Soniog;\'szobb.	n	26. Nénietujvár.	*?	14.	Zalagógánfa.
Apr.	7. Nagyatád.	.,	28. Cséni.	ÍT	14. Kemenesszentpétcr
n	20. Rinyaszentkirály.	Mai.	5. Eohoncz.	,,	14.	Padrag.
»	20. Lábod.	»Î	1. Pornóapáti.	V	17.	Gicz.
»	15. Kaposvár.	Apr.	10. Kőszegdoroszló.	n	17.	Sukoró.
»	16. Répáspuszta.	»	20. Kőszeg.	Ti	18.	Törökbálint.
»	15. Tékes.	w	24. Felsőberkifalu.		18.	Szarvkő.
»	12. Pécs.	JÎ	18. Borsmon ostor.	V	24.	Sopronkertes.
»	21. Szentgotthárd.	»	8. Körmend.	«	22.	Ágfalva.
„	30. Bagonya.	»	16. Sorok.	'7	14.	Kismarton.
Mai.	6. Szőcze.	))	15. Szombathely.	„	14.	Czinfalva.
Apr.	17. Daraboshegy.	n	24. Locsmánd.	„	16.	Szentmargitbánya.
„	16. Vasuádasd.	n	17. Nénietszecsőd.		21.	Fertöfehéregyháza
-'T	24. Nova.	•n	14. Molnaszecsőd.	ÎÎ	14.	Malomház.
»	12. Milej.	'Î	15. EgyházashoIlÓK.	„	12.	Nagyczenk.
r	15. Vasboldogass/.ony.	j.	12. Köveskút.	,.	16.	Fekete váró s
V	14. Nagykapornak.	»	23. Csepreg.		16.	.lánosháza erdész-
»	24. Tűrje.	*?	12. Vasvár.'			lak.
n	18. Balatonii.jlak.	^	16. Hegyhátgyerfyáiios.	„	21.	Ravazd.
»	17. Balatonfüred.	„	24. Nyögér.	Mart	29.	Császár.

80

Apr. 16. Bókod.

„ 23. Tata.

„ 21. Szoniód.

, 28. Tarján.

„ 15. Héregh.

Mai. 7. Iváu.

Apr. 18. Himód.

,, 16. Hövej.

„ 15. Bogyoszló.

Apr. 22. Mogyorósbánya.

„ 1. Perl)ál.

_ 18. Tflki. Mai. 1. Pilisszeutléleií.

II.

Apr. 17. C'sorna.

„ 17. Magyaróvár.

„ 16. Lipót.

, 10. Patkányospuszta.

Apr. 16. Pilismarót.

28. Pilisszentkereszt. „ 18. Budakesz. „ 27. Szép Juhászné. „ 15. Visegrád.

Apr. l-ö. Megj-ercs.

„ 19. Kürth.

, 28. Nagy sen kvicz.

„ 24. Morvaszentjános.

III.

Apr.	3. Pancsova.	Apr	14. Háromfa.	Apr.	18. Abony.
n	18. Temeskubiu.	»	6. Dunaszekcső.	»	13. Jászalattyán.
»	7. Butykovácz.	V	4. Hátfő.	»	25. Szerep.
Mai.	5. Palona.	n	15. Doromlás.	7t	13. NagjTárad.
Apr.	16- Duaabökény.	n	17. Várszeg.	»	17. Budapest.
Alai.	iâ. Faldnka.	n	10. Vaskút.	r	7. Kisbag.
Mart. 21. Dimacséh.	Mart	.21. Jánoshalma.	»	15. Tura.
Apr.	20. Újvidék.	Apr.	13. Kiskunhalas.	ÎÎ	15. Hajdúböszörmény.
	10. Alsókabol.	n	13. Királyhalon).	»	8. Debreczen.
n	16. Felsökabol.	»	13. Szeged.	j,	25. Hajdúhadház.
»	8. Rudolfsgnád.	»	(). Hódmezővásárhely.	n	11. Njiregyháza.
»	13. Nagybecskerek.	»	8. Makó.	n	14. Ófehértó.
ri	18. Oppova.	„	11. Bezdini zárda.	r>	6 Szatmár Nagyerdő.
»	5. Tógyér.	V	10. Pécska.	V	10. Szatmár Csonkaerdö
»	15. Tótujfalu.	n	15. Paulis.	y>	11. Szatmár Sárerdo.
»	12. Drávaszentmárton.	»	18. Borosjenó.	»	12. Szatmár Nagy-
»	8. Lakócsa	»	23. Siliugyia.		mocsárerdő.
»	12. Baranyasellye.	V	18. Dunapataj.	n	16. Sárospatak.
)»	11. Páprád	n	18. Kisharta.	»	15. Sátoraljaújhely.
ï)	20. Hegyszentmárton.	»	11. Kalocsa.	„	9. Tiszakarád.
V	4. Siklós.	H	22. Kondoros.	)i	5. Nagyhalász.
	13. ViUány.	Mai.	5. Gádoros.	ÎÎ	16. Pálfölde.
n	16. Mohács.	.\pr.	15. Békésgyula.	»	20. Leányvár.
jj	13. Béllye.	.Mart	31. Tenke.	V	16. Mándok.
»	16. Bácsordas.	Apr.	18. Polgárdi.	p	14. Nagybereg.
ji	6. Mohol.	M	16. Pákozd.	ÏÎ	21. Lazony.
»	6. Vadászerdö.	li	15. Makád.	»	17. Mocsár.
»	10. Mosnicza.	n	17. Ráczkeve.	»	23. Lasztomér.
»	5. Bruckenau.	V	15. Szigetcsép.	»	20. Zúgó.
»	10. Jerszeg.	„	10. Tököl.	„	17. Ungvár.
«	26. Kepéd.	Mai.	1. Sári.		12. Radváncz.
^	10. Bálincz.	Apr.	20. Sőregpuszta.	.	14. Unghosszúmezó.

Apr. 13. Eibentlial. „ 23. Plavisevicza. 9. Ogradina.

lY.

Apr. 14. Jesebiicza. Mai. 3. Temesszlatiiui. .\pr. 22. Malomviz.

Mart 29. Királyfalva. .\l)r. 15. Vermes. .. 28. Kövesd.

81

Apr.	14. Aga.
V	8. Labasincz.
Mart.	28. Tápiii.
Apr.	9. Kládova.
»	13. Dubest.
»	20. Kisszurduk.
Mart. 22. Oszírov.
Apr.	19. Bukovecz.
y>	23. Hauzest.
î»	18. Furdia.
»	20. Németgladua.
'í	22. Draxinest.
,,	18. Szintyest.
^	2. Marxsiiia.

Apr.

1. Gross.	Apr.	IH Horossebes.
10. Ilomosdia.	»	15. Tótvárad.
15. Pozsoga.	»	25. Ziinbni.
16. Lippa.	n	14. ßulz.
13. Sólymos.	„	13. Csatár.
i4. Sistarovecz.	w	16. Gyökeres.
8. Mészdorgos.	T>	15. Láposbánya.
13. Petirs.	Mai.	12. Szaploncza.
12. Dorgos.	Apr.	22. Tarac.zköz.
2. Zabálcz.	«	10. Hosszúmező.
3. Berzova.	„	20. jMáramarossziget
30. Lálasincz.	Apr.	1 . Aknasugata;/.
14. Ruttyin.	Mai.	2. Farkasrév.
	Apr.	28. Nagybocskó.

Apr.	16. Börzsöny.	Apr.	12. Pétervásár.	Apr.	24. Zólyom.
5.1	8. Nagymaros.	JJ	18. Sajókaza.	Mai.	5. Mátyásfalva.
	21. Máriauosztra.	„ .	2. Hollós.	w	9. Garamsálfalva.
	17. Rád.	n	28. Ujhuta.	Apr.	20. Ujvásár.
	15. Isaszeg.	V	21. Óhuta.	..	9. Szín.
>»	8. Babát.	ÍJ	15. Diósgyőr.	Mai.	10. Felsőmeczen/.él
n	20. Megyerke.	„	15. Sajóbábony.	Apr.	16. Somodi.
'Ï	18. Ecskend.	'J	18. Erdőbénye.	»	17. Sacza.
r>	20. Nagyvölgy.	„	21. Erdőhorváti.		15. Kassa.
	20. Erdőkürt.	Mai.	6. Visk.	lì	'.). Sároskisfalu.
	16. Valkó.	«	5. Herincse.	Mai.	5. Tótsóvár.
	9- Bodouy.	Apr.	28. Bustyaháza.	Apr.	16. Keczerpeklén.
	14. Terpes.	n	23. Vajnág.	»	11. Keczerlipócz.
Mai.	7. Felsődiüs.	)j	8. Alsószmevér.	•,,	14. Rankfüred.
Apr.	14. Nyitra.	»	23. Szentraihálykörtvé-	»	21. Nagyazar.
V	18. Ghymes.		lyes.	„	18. Tavarna.
	12. Bakabáuya.	i>	28. Nyéresháza.	)T	12. Nagyláz.
Mai.	5. Zsarnócza.	Mai.	18. Tereseipatak.	»	3. Kisherezna.
Apr.	14. Bakaszenes.	Apr.	30. Alsóapsa.	Mai.	3. Perecseny.
Mai.	1. Gyekés.	Mai.	4. Dombó.	Apr.	29. Bercsényifalva
Apr.	20. Bacsófalva.	Apr.	30- Felsőapsa.	Mai.	2. Kispiisztély.
»	20. Selmeczbánya.	n	28. Unin.	Apr.	12. Köblér.
	14. Ipolyság.	Mai.	13. Verbo.	'■	27. Csontos.
	16. Hont.	Apr.	2-j. Trencsén.	11	20. Tnrjaremete
	16. Korpona.	»	24. Bán.	H	24. Sóhát.
»	16. Magasmajtény.	»	25. Rudnólehota.	Mai.	14. Fenyves völgy.
	13. Apafalva.	y>	23. Geletnek.		2. Tiirjavágás.
Mai.	1 2. Balassagyarmat.	-Mai.	12. Znióváralja.	••	6. Kelecsény.
Apr.	10. Alsópalojta.	Apr.	24. Barsszklenó.	»	1. Ökörmező.
	16. Kékkő.	.Mai.	16. Felsőtóti.	»	8. Ulava.
	18. Gács.	?í	•J2. ZólyomkecsMs.	Apr.	17. Kassza
	8. Losoncz.	^	1. Dobó.	))	21. Puchó.
	7. Rimaszombat.	Apr	J2. Zóliiomhtcs.	•)	23. Vágbesztercze
n	5. Feled. Aquila XVI.	•^	21. Dobróváralja.	Mai.	1. .Jablonka. 11

82

Mai. 17. Szvarin. Api: 15. Szinye.

Apr. 15. Szentmihályfalva. „ 19. Zboró. „ 25. Lipnik.

Mai. 10. Girált.

3. Felsovizköz.

102. -< — ^>- Luscinta pliiloinela, (Bechst.).

m.

Apr. 25. Ungvár. IV.

Apr.	16. Ujmoldova.	Mai.	1. Bethlenszentmiklós	Apr.	20. Teke.
Mart. 22. Déva.	Apr.	10. Alsóbajom.	n	18. Marosvásárhely.
Mai.	5. Algyógy.	„	22. Dicsőszentmárton.	Mai.	4. Kissajó.
Apr.	26. Kereszténysziget.	„	24. Szászivánfal va.	Apr.	26. Dedrád.
»	29. Nagydisznód.	».	13. Medgyes.	w	iO. Bátos.
T)	26. Szeuterzsébet.	Mai.	3. Búzd.	V	30. Herbus.
»	20. Vurpód.	Apr.	24. Pród.	„	16. Disznajó.
11	20. Szakadat.	w	27. Váldlii.l.		28. Görgényszentinire
»	20. Holczmány.	»	23. Keresd.	»	30. Dosz.
»	20. Ujegyház.	n	24 Segesvár.	»	12. Gyergi/óditró.
Mai.	13. Alsóárpás.	ÍJ	6. Ápold.	Mai.	2. Zsibó.
Apr.	25. Felsővist.	»	28. Szászdálya.	Apr.	14. Nagyilonda.
V	26. Felsőszonibatfalva.	Mai.	2. Szászkézd.	jj	20. Désakna.
Mai.	10. Eyefalva.	Apr.	5. Szászlceresztúr.	T)	2. Dés.
Apr.	7. Zágon.	Mai.	6. Vargyas.	Mai.	8. Gáncs.
»	8. Toniasesd.	Apr.	20- Lemhény.	A;7r.	7. Betlen.
•fì	15. Vorcza.	W	4. Kézdimartonos .	»	9. Naszód.
ji	1. Valeabrád.	»	18. Ojtoz.	Mai.	9. Besenyő.
»	18. Magyarigen.	»	20. Albák.	7'	2. Besztercze.
Mai.	1. Gyulafehérvár.	íí	20. Kékes.	»	6. Jaád.
Apr.	28. Nagyenyed.	»	30. Szászzsondjor.	IÏ	7. Románbudak.
5J	27. Magyarcsesztve.	Mai.	6. Dipse.	Apr.	28. Szentjózsef.
>»	27. Háporton.	»	4. Fehéregyház.	Mai.	1. Dombhát.
Mai.	1. Balázsfalva.			»	2. Les.

103. <-*> Mergus albelliis, L.

III. Mart. 27. Temeskubin, utolsók, - die Letzten. m. Febr. 28. Óverbász.

104. ^ ^> Mergus merganser, L.

III. Febr. 14. Temeskubin, utolsó — Letzter. 111. Mart. 9. Zólvom.

III. Apr. 18. Temeskubin. III. Mart. 10. ButyJcovácz.

105. •<— >■ Merops apiaster, L. 111. Apr. '2(1 Hudolfsguád.

III. Mai.

IV. „

10. Paulis. 3. Nagyenyed.

83

106.

Mícropus apns, (L.

I.	Mai.	6. Felsőlövő.	III. Mai.	4. Zombor.	V.	Mai.	4. Barsszklenó.
I.	Aj)!'.	29. Kőszeg.	IV. Apr.	21. Malomvíz.	V.	Apr.	30. Breznóbányu.
I.	n	22. Mdlnaszecsőd.	IV. Mai.	5. Türkös.	V.	Mai.	10. Puchó.
n.	„	27. Bánfalu.	V. Apr.	24. Pozsárova.	V.	.,	5. Késmárk.
III.	.,	9. Temeskubüi.	V. Mai.	1. Geletnek.	V.	„	6. Szepesbéla.
III.	-	16. Újvidék.			V.	.Vl.r.	24. Szepesváralja.

107. -<— > )Ií1tus migrans, (Bodd.). IV. Apr. 4. Nagyenyed.

I. .Mart. 26- Visegrád.

III. .. 10. Székelyhíd I\'. .\|ir. IS. Malomviz.

IV. ., 12. Türkös.

108.

Milviis milviis (L.).

IV. Febr. 20. Alesili. IV. Mart. 30. Nagyenyed IV. ,, 80. Magyarlapád. V. ., 18. Szentinihály- körtvélyes.

V. Mart. 14. Kőrösmező.

V.

V.

12. Tavarna. A[)r. 80. Fenyvesvölgy.

I. Apr. 19. Tihany.

109.

Montícola saxatilis (L.

III. Apr. 22. Csantavér.

IV. Mai. 15. Türkös.

V. Apr. 24. Kékk.J.

110. Motacilla alba, L.

Apr.	14. Oyiimölcsfief/y.	Mart.	17. Balatonszentgyörgy	Febr. 19. Molnaszecsőd.
Febr	26. Csurgó.		15. Kéthely.	,, 22. EgyházashoUós.
.Alart.	20. Somogyszobb.	Febr	15. Balatonujlak.	Mart. 23. Köveskút.
»	31. Nagyatád.	Mart.	7. Balatonfüred.	Febr. 27. Vasvár.
n	20. Rinyaszentkirály.	w	10. Tihany.	Mart. 3. Hegyhátgyertyános
ÎÎ	29. Lápod.	n	9. Ujkörtvélyes.	Febr. 27. Nyögér.
^	31. Viszló.	y>	8. Felsőlövő.	Mart. 4. Káld.
«	8. Kaposvár.	..	14. Németujvár.	5. Vásárosmiske.
Febr.	28. Répáspuszta.	'»	11. Cséni.	„ 10. Zalaordőd
Mart	2. Tékes.	rí	20. Rohoncz.	Febr. 26. .lánosháza.
V	7. Pécs.	„	16. Pornóapáti.	.. 20. Zalagógánfa.
„	22. Szentgottliánl.	Api-.	8. Köszegdoroszhí.	.Mart. 7. Kemenesszcniprln
ri	26. Aíumor.	Mart.	10. Kőszeg.	8. Várkeszö.
F.'br	17. Szöcze.	Fel)r.	26. Felsőberkifalu.	3. Padrag.
n	12. Daraboshegy.	Mart.	16. Borsiiioiifistor.	, 4. Gicz.
.Mart.	2. Vasnádasd.	V	10. Körmend.	„ 20. Kéthely.
,	2(1. Milej.	„	12. Sorok.	4. Törökbálint.
Apr.	2. Vasboldogasszony.	„	23. Szombathely.	21. Nagymarton.
Mart.	18. Pölöske.	Febr.	7. Locsmánd.	Febr. 15 Szarvkő.
Feljr	2S. Nagykapornak.	-	15. Nénietszecsőd.	Mart. 12. So])ronujlak. 11*

84

Mart. 17. Soproiikertes.

4. Ágfalva. Febr. 21. Kismarton. Mart. 2. Sopronpuszta. „ 3. Szentmargitbánya. 6. Fertőfeliéregyháza. „ 7. Malomliáz. „ 2. Nagyczenk.

Mart. IG.Jánosházaerdészlak 14. Havazd.

4. (.'sászár.

G. Bókod. II. Tarján. 18. Héregh. 18. Mogyorósbánya. 24. Gyermely. 26. Perhál.

Mart. 7. Telki.

8. Pilisszentlélek.

„ t). Langeririeb.

„ 7. Pilismarót. Febr. 28. Pilisszentkereszt. Mart. 7. Bndakesz. Febr. 22. Visegrád. Mart. 7. Piiisszentlászló.

II.

Febr. 10. Bánfalu. Mart. 25. Bogyoszló.

„ 19. Szili.

„ 27. Csorna.

Mart. 7. Halászi.

„ 7. Lipót.

„ 5. Patkányospuszta.

„ 8. Megyercs.

Mart. 1. Kiirth. „ 8. Ipolyszalka. „ 12. Alsóköröskény. 13. üaramkissalló.

III.

Mart.	12.	Pancsova.	Mart.	7. Törökbecse.	Mart.	5. Polgárdi.
u	4.	Temesknbin.	,,	9. Mohul.	„	2. Dinnyés.
n	10.	Fehértemplom.	Febr.	25. Vadászerdü.	Febr	15. Ráczkeve.
V	4.	Butykovácz.	Mart.	6. Mosnicza.	Mart.	10. Szigetcsép.
Febr.	27.	Kamaristya.	»	7. Bruckenau.	»	23. Buçiyi.
Mart.	5.	Bogyán.	»	15. Jerszeg.	ÎÎ	29. Sári.
	9.	Paloua.	»	5. Kepéd.	Febr	24. Peszér.
»	9.	Dunabökény.	»	12. Bálincz.	Mart.	2. Sőregpuszta.
»	16.	Dunacséi).	„	7. Háromfa.	n	10. Abony.
»	16.	Újvidék.	Febr.	29. Dunaszekcső.	„	8. Szolnok.
»	5.	Alsókabol.	Mart.	11. Hátfő.	ÎÎ	14. Szerep.
Febr.	21.	Felsőkabol.	ÎÎ	2. Doromlás.	»>	14. Nagyvárad.
Mart.	5.	Dnnagárdony.	Febr.	25. Várszeg.	»	7. Siter.
»	5.	Riidolfsgnád.	Mart.	12. Vaskút.	»	10. Székelyhíd.
Î)	6. Torontálerzsébetlak	)í	9. Jánoshalma.	n	7. Budapest.
»	11.	Nagybecskerek.	„	4. Kiskúnlialas.	M	8. Kisbag.
»	12.	Oppova.	„	3. Királyhalom.	Febr	29. Tura.
„	4.	Antalfalva.	,,	1. Szeged.	Mart.	8. Hajdúböszörmény
»	7.	Versecz.	„	2. Hódmezővásárhely.	»	4. Újtelek.
»	6.	Tótujfalu.	»	1. Makó.	w	12. Hajdúhadház.
jj	2.	Drávaszentmárton.	„	8. Bezdini zárda.	w	10. Nyíregyháza.
»	2.	Lakócsa.		9. Pécska.	'Î	5. Ófehértó.
Febr.	22.	Baranyasellye.		8. Osala.		14. Szatmár Sárerdö.
Mart.	1.	Besencze.	,,	10. Silingyia.	„	14. Szatmár Nagy-
Febr.	26.	Páprád.	w	21. Dunapataj.		mocsárerdö.
„	27.	Hegyszentmárton.	»	25. Kalocsa.	"	18. Szinyérváralja.
Mart.	4.	Siklós.	„	12. Szabadszállás.		12. Sárospatak.
5)	S4.	Mohács.	;í	1. Izsák.	Î)	20. Sátoruljaujhely.
Febr.	29.	Bácsordas.	„	8. Gádoros.	,^	10. Tiszakarád.
n	24.	Óverbász.		10. Békésgyula.	')	10. Nagyhalász.
»	25.	Csantavér.		.'Ì0. Tenke.	1	2. Kemecse.

85

Mart. 20. Pálföldc.

4. Csikóss'oroiid.

Mart. 10. Naîïybereg. „ 7. Liizonv.

18. Zugo.

Muri. 20. Ungvár.

21. Unghosszúinezö.

IV.

Mart	16. Szerl)pozsezsena.	Mart	. 13. Pánkszelistye.	Mart	5. Alsóárpás.
Ti	13. Ósopot.	w	19. Radulcsd.	"	25. Szentágota.
V	3. Eibeiithal,	„	7. Feresd.	»	27. Mártonhegy.
')	10. Plavisevicza.	„	18. Válealunga.	n	28. Brulya.
Apr.	1. Duhnva.	'>	21. Réa.	A2)r.	3. Alsóvist.
Mart	8. Ograflina.	V	12. Déva.	Mart	10. Morgonda.
	21. Jeselnicza.	»	6. Bozes.	V	30. Gerdáig.
„	17. Herkulesfiirdő	,,	20. Priszlop.	„	16. Felsövist.
„	25. WeidentlKil.	Apr.	7. Gilcság.	„	16. Drágos.
n	16. Temesszlaiina.	Mart. 30. Kudzsir.	,^	2. Nagy sink.
»	22. Euszka.	»	7. Felsőpián.		J7. Felsőszombatfalva
•»	14. Fényes.	V	28. Ausel.		(). Boldogváros.
Ai)r.	b. Vercserova.	Apr.	16. Prigona.	TT	4. Kálbor.
Mart	12. Borlova.	Mart	13. Lomány.	»	16. Desány.
»	23. Mörul.	n	13. Sebeshely.	ÎJ	13. Vajdarécse.
W	27. Pojánamönil.	*j	7. Szászsebes.	"	11. Kisberivoj.
„	7. Malomviz.	Apr.	7. Teu.	»	29. Ruderita.
.,	11. Alsómoecs.	»	15. Oása.	A2ìr.	1. Sarkaieza.
V	9. Vermes.	Mart	15. Sugág.	Mart	14. Pár('..
r>	8. Kövesd.	»	13. Árpás.	'J	16. Királylialnui.
jj	2. Aga.	n	12. Kelnek.	•)	10. Persány.
V	6 Labasincz.	Apr.	21. Bisztra.	'î	28. Ujsinka.
»	13. Tápia.	Mart.	3. Dús.	?î	10. Felsőkomána.
Febr	29. Dubest.	•>	2. Szelistye.	Ajyr.	6. Zernest.
Mart.	10. Szelcsova.	j,	16. Kereszténysziget	»	14. Törcsvár.
«	3. Kisszurduk.		2ö. Nagycsiir.	Mart	15. Vledény.
v	22. Bakamezö.	)T	10. Szelindek.	í)	10. Holbák.
M	23. Osztrov.	ÏÎ	25. Vesztény.	n	27. Barcsarozsnyó.
„	2. Btikovecz.	»	27. Isztina.	Aj^r.	6. Krizba.
	7. Hauzest.	M	28. Kistalmács.	Mart.	18. Veresmart.
)í	4. Furdia.	r	24. Hermáng.	,,	19. Bölön.
?)	2. Németgladna.	)1	16. Veresmart.	„	13. Nagy aj ta.
M	1. Draxinest.	,,	12. Alsósebes.	,.	25. Tömösi szoros.
„	26. Válemárc.	„	12. Vurpód.	„	13. Árapatak.
U	13. Szintyest.	«	14. Felek.	•)	14. Türkös.
^	16. Míírzsina.	„	12. Szakadat.	V	22. Ósánczi szoros.
„	5. Gross.	»	19. Felsőgezés.	n	24. Ilyefalva.
j?	26. Lunkdìiy.	W	12. Holczmány.	.,	25. Zalán.
»	8. Bulza.	Jí	19. Felsőporumbák.	l'i	17. Gidófalva.
»	2ő. Ohdhnhisztra.		12. ü jegyház.	Apr.	2. Bikfalva.
'Ï	15. Honiosdia.	„	18. Szeráta.	.,	1. Bodzái szoros.
	21. Pozsoga.	?Í	16. Strezakerczisora.	Mart.	30. Nagyborosnyó.
»	16. Fintvág.		14. Buleavölgy.	..	2. Maksa.
1?	28. Ruszkaiiáiiya.	))	25. Verd.	n	6. Dalnok.
ÏÎ	13. Luukalarga.	»	11. Felsőárpás.	Î7	29. Nyén.

86

Mai't	18 Kovászna.	. Mart	. 20. Dicsőszentniártdii.	Mart	7. Szászrégen.
	7. Osdola.		21. Szászivání'alva.	ÏÎ	1. Herbus.
„	16. Lippa.	„	23. Medgyes.	„	3. Görgénysóakiia.
n	16. Sólymos.	n	18. Muzsna.	Apr.	3. Nyárádszereda.
	6. Sistarovecz.	.,	30. Harangláb.	Mart	7. Disznajó.
,,	17. Mészdorgos.	.,	24. Magáré.	w	26. Görgényszen tiinre.
»	22. Petirs.	Apr.	7. Berethalom.	»	7. 6örgén}hodák.
n	7. Dorgos.	Mart	5. Pród.	»	14. Nyárádremete.
.,	2. Zabáicz.	Apr.	1. Rozsonda.	fi	10. fTÖrgényüvegcsür.
Febr	28. tìerzova.	„	2. Jalcahfalva.	w	19. Dosz.
Mart	16. Feliiiénes.	Mart	2. Segesvár.	n	15. Iszticsó.
„	4. Lalasiiicz.	.,	2. Százhalom.	Î)	3. Szakadat.
'>	29. ButtijJH.	.,	13. Hegen.	n	16. Szováta.
n	14. Borossobes.	»	6. Réten.	n	19. Szovátavíz.
M	12. Tótvárad.	»	6. Fehéregyháza,	n	29. Alsófancsal.
V	14. Lupest.	»	4. Báránykút.	Apr.	7. Parajd.
))	12. Soborsiu.	n	12. Czelina.	Mart	3. Ilyésmezö.
•>y	5. Alesili.	j,	5. Székelyudvarhely.	Apr.	4. Felsőfancsal.
Ajjr.	7. Szaturó.	»	5. Zetelaka.	Mart	24. Laposnya.
Mart.	6. Zimbró.	»	10. Homoródalmás.	lí	28. Varság.
Febr	27. Zani.	„	3. Vargyas.	y>	30. Marosháviz.
Mart.	10. Felvácza.	)í	19. Nagybaczon.	■"?	Zl. Gyergyóremetc.
î>	9. Körösbánya.	..	17. Málnás.	„	13. Gyergyóalfalu.
..	10. Riskulicza.	„	16. Csikszentkirály.	Apr.	2. Gyergyódifró.
„	2. Bulzesd.	Febr	27. Futásfalva.	Mart.	18. Gyergyócsomafalva
n	2. Ribicsóra.	Apr.	3. Karatnavolál.	»	12. Gyergyóujfalu.
»	10. Brád.	Mart.	7. Torja.	Apr.	6. Gyergyóboràzék.
M	5. Valeabrád.	»	10. Kászonimpér.	Mart.	21. Kilyénfalva.
	10. Felsövidra.	.,	8. Akloshavas.	T)	10. Tekerőpatak.
•>	13. Szkerisora.	n	8. Szárazpatak.	n	24. Gyergyószent-
V	12. Boicza.	-	10- Lemhény.		miklós.
7)	14. Bucsesd.	Apr.	2. Bereczk.	7>	27. Hágótőalja.
Apr.	1. Kaczina.	Mart.	26. Ojtoz.	Febr	28. Gyergyótölgyes.
w	6. Budesicza.	j^	28. Kecskés.	Mart.	4. Gyergyól)ékás.
Mart.	12. Topánfalva.		26. Sósmező.	„	11. Zilah.
47;?-.	5. Ahruclhánya.	,_,	15. Korbest.	»	20. Szilágycseh.
w	13. Nagtjalmás.		21. Preguz.	„	13. Zsibó.'
Mart.	14. Deahiniare.	„	4. Bulz.	Apr.	1. Gyökeres.
Apr.	7. Detonata.	Apr,	17. Alhák.	Mart. 30. Zálha,
,,	13. Vultur.	Mart.	30. La Dubul.	,^	28. Nagyilonda.
Mart.	6. Zalatna.	'>	17. Középlak.	j)	11. Désakna.
}}	10. Fenes.	»	19. Magyargorbó.	n	16. Dés.
7*	8. Offenbánya.	.,	13. Alsójára.	n	7. Gáncs.
»	16. Alsüszolcsva.	.,	11. Kolozsvár.	»	19. Retteg.
JPe&r.	4. Gyula fehér vár.	n	9. Torda.	„	5. Betlen.
Mart. 24. Tövis.	n	30. Szászzsombor.	,	18. Lekencze.
,.	8. Nagyenyed.	,.	5. Szászakna.	n	1. Naszód.
Jj;r.	13. Csoinbord.	M	7. Szászpéntek.	A])r.	4. Ha r ina.
..	9. Bethlenszentmiklós.	W	10. Marosvásárhely.	Mart,	20. Szépnyir.
„	13. Kisselyk.	n	7. Kissajü.	n	11. Besenyő.
Mart.	19. Alsóbajon).	»	20. Dedrád.	..	16. Besztercze.
Ajn:	4. Sálya.	5>	28. Bátos.	fi	20. Romuli.

87

Jfavt. 5	. Kisilva.
., 25	Borgópriinci.
, 30	Dombliát.
2-2	Oradna.
.. 30	Uj rad II a.
-, 14	Lanka.
„ 22	Dragqjásza.
„ 31	Tihucza.
„ 24	Valeaiiiare.
„ 17.	Dornavölsy.
Apr. 18.	Tesna.
Mart. 29.	Kosna.
„ 28.	Gurahajta.
. 9.	Láposbánya.
^[;irt. 4.	Börzsöny.
7.	Szokolya.
., 4.	Nagymaros.
„ 16.	Márianosztra.
.. 12.	Patvarcz.
., 6.	Isaszeg.
., 4.	Rabat.
.. 10.	Megyerke.
., 14.	Ecskend.
„ 6.	Nagyvölgy.
., 7.	Erdőkürt.
.. 17.	Valkó.
„ 10.	Bodony.
„ 9.	Terpes.
. 9.	Nyitra.
., 6.	Ghymes.
„ 28.	Maholánij.
„ .11.	Garanirudas.
., 10.	Garamrév.
„ 4.	Bakabánya.
„ 25.	Zsarnócza.
., 5.	Bakaszenes.
„ 17.	Kőpatak.
Apr. I.	ilagaslak.
Mart. 16.	Irtványos.
.. 8.	Gyekés.
., 10.	Ipolyság.
„ 19.	Tópatak.
. 6.	Hont.
.. 28.	Korpona.
., 4.	Magasmajtény.
., 19.	Apafalva.
„ 15.	Alsópalojta.
., 5.	Kékkő. '
. 4.	Gács.
	Losoncz.

Mart	. 22. Szatniárliegy.
Ajjr.	3. Szaploiicza.
Mart	. 15. Taraczköz.
'j	20. Hosszúmezö.
„	(j. Máramarossziget
»	17. Aknasugatag.
Aiir.	2. Máragyulafalva.
Mart	19. Farkasrév.
,y	14. Kapaikbánya.
»)	10. Budfalii.
»	5. Nagybocsk(').
V	20. Rónaszék.
,,	21. Barczánfalva.
•'	6. Lonka.
	V.
Mart. 27. Salgótarján.
V	5. Rimaszombat.
„	6. Pétervásár.
')	21. Fels'ihámor.
..	9. Répáshuta.
n	11. Sajókaza.
Apr.	10. Ujhutu.
Mart. 29. Alsőhánior.
„	10. Óhuta.
!Í	12. Diósgyőr.
'5	7. Sajóbáljony.
J3	16. Erdőbénye.
	20. Erdőhorváti.
„	13. Kereczke.
»	14. Visk.
»	20. Mihálka.
jj	14. Herincse.
?>	13. Bustyaháza.
,,	8. Vajnág.
.V	17. Alsóbisztra.
Î?	20. Kövesliget.
„	11. Técső.
	14. Erzsébetliget.
,^	14. Széleslonka.
)J	17. Nyéresháza.
'J	17. Tereseipatak.
„	26. Alsóapsa.
»	10. Felsőapsa.
„	20. Brusztura.
„	25. Pozsárova.
„	19. Gyertyánliget.
n	7. Kaszómezö.
n	18. Turbát.
Apr.	8. Jalinka.
Mart.	20. Rahó.
n	18. Tiszcsora.

Apr. 4.

„ 7. Mart. 19.

„ 28.

„ 2C.. 5.

„ 9.

.. 13.

„ 28.

.. 17.

„ 30.

., 29.

„ 19.

„ 24.

Mart. 29.

„ 14.

„ 17.

„ 3.

„ 24.

Apr. 6.

Mart. 15.

.. 16.

., 16.

„ 7.

., 12.

„ 7.

„ 18.

„ 10.

„ 21.

„ 22.

„ 25.

., 25.

„ 18.

„ 14.

, 11.

» 12.

„ 11.

„ 20.

„ 14.

„ 17.

„ 18.

„ 28.

Terehesfejérp atak.

Jód.

Rozália.

Petrova.

Leordina.

Izaszacsal.

Felső vissó.

Havasmező.

Borsa.

Fájna.

Pleskutie.

Rotundí>.

Lajosíalva.

Dieka.

Apsinecz.

Magas !i át.

Körösmező.

Tiszabogdány.

Sóskás.

Bogdán.

Unin.

Dejte.

Otura.

Verbo.

Trencsén.

Bán.

Kosztolnafalu.

Bród.

Dóczifűrész.

Madarasalja.

Felsőhámor.

Gyertyánfa.

Zsarnóczakohó.

Kelő

Bükküskút.

Felsőzsadány.

Geletnek.

Znióváralja.

Repistye.

Barsszklenó.

Saskö váralja.

Teplafő.

Felsőtóti.

Saskőszékely.

Jálna.

Zólyomkecskés.

Dobó.

Zólyombucs.

Tajó.

11 20 30

8 11 22,

Ü. Dohróváralja

88

Mart.	8. Kovácsíalva.	Mart.	10. Gaspard.	Mart. 20. Turjavágás.
	8. Pallós.	»	10. Havasalja.	„ 24. Ticha.
Apr.	8. Kán alja.	»	21. Maluzsina.	Apr. 6. IJzsok.
??	12. Alsótörök.	w	8. Mihálytelek.	2. Repenye.
Mart.	10. Olniányfalva.	Ï»	17. \'aczok.	Mart. 14. Ökörmező.
Apr-.	10. Öhegy.	»	25. Gömörvég.	„ 4. Ozerà.
Mart.	5. Zólyom.	Apr.	2. Klenócz.	„ 21. Felsősziiievér.
A2}r.	8. Úrvölgy.	Mart.	30. Nyustya.	, 20. Illava.
Mart.	5. Mátyásfalva.	.,	27. Rásztoki.	„ 9. Zsolna.
7}	10. Beszterczebánya.	n	18. Helpa.	„ 24. Budatin.
Apr.	10. Stuhnyó.	»	3. Dikula.	„ 9. Valcsa.
Mart.	20. Felsőreviicza.	»	29. Zsd.jár.	„ 4. Párnicza.
J.'	13. Dobrókirályi.	"	26. Teplicska.	„ 9. Somssich-furrás.
n	10. Szelese.	Ajir.	16. Ratkó.	„ 11. Csernova.
n	8. Garamsálfalva.	»	7. Nagyröcze.	„ 20. Revisnye.
77	18. Alsórevucza.	Mart.	3. Ujvásár.	„ 17. Vlkolinecz.
V	26. Perhát.	r>	27. Róna.	„ 6. Hrabovó.
Apr.	12. Dóval.	n	6. Szin.	„ 10. Fehérpatak.
Mart.	13. Oszada.	Febr	28. Óviz.	„ 20. Ludrovo.
»	5. Zólyonilipcse.	Mart.	14. Szomolnok.	„ 29. Lokcza.
»	23. Korituicza.	.,	8. Gerebfürész.	„ 18. Polhora.
»	21. Mosód.		9. Stósz.	„ 13. Szlanicza.
M	21. Luczatő.	JÎ	7. Szomolnokluita.	„ 17. Bjehpotok.
»	22. Hédel.	)í	6. Felsőmeczenzóf.	„ 15. Trsztena.
»	15. Luzsna.	»	29. Somodi.	„ 15. Zuberecz.
y>	15. Libethánya.	Î)	10. Szepsi.	„ 12. Liptószentiván.
»	17. Mezőköz.	í>	7. Sacza.	„ 15. Jablonka.
^	13. Borosznó.	ÍJ	7. Kassa.	„ 20. Liptóujvár.
«	16. Garamszentandrás.	^	5. Tótsóvár.	„ 27. Oi'avicza puszta.
»	14. Bukócz.	»	8. Delnekakasfalva.	„ 2. Hladovka.
w	22. Garamnénietfalva.	y	4. Keczerlipócz.	„ 19. Szvarin.
u	18. Kiszla.	n	28. Vörösvágás.	„ 15. Vichodua.
»	7. Garaiiihidvég.	í)	12. Rankfüred.	Apr. 5. Csórható.
)>	11. Bikkalvölgy.	^l^)»-.	1. Nagyazar.	Mart. 27. Koleszárki.
»	6. Garampéteri.	Mart	12. Varannó.	„ 20. Tátralomnicz.
»	26. Háromviz.	»	18. Tavarna.	„ 22. Alsóerdőfahi.
!?	27. Alsószabadi.	)í	10. Homonna.	„ 11. Felsőerdöfalu.
u	8. Cserpatak.	.4^3r.	10. Zemplénszinna.	„ 26. Landok.
'Ï	20. Kramiska.	Mart	27. Alsóhunkócz.	„ 6. Szepesófalu.
	7. Eezsőpart.	»>	31. Ujkeniencze.	„ 8. Tátraháza.
„	26. Felsőszabadi.	n	13. Kisberezna.	„ 7. Szepesbéla.
)>	18. Kisgaram.	«	26. Perecseny.	„ 18. Leibicz.
,	18. Sebesér.	,j	18. Bercsényifíilva.	„ 20. Podolin.
Î)	12. Feketepatak.		3. Kispásztély.	„ 17. Lőcse.
»	26. Klementka.	ï>	8. Sóslak.	„ 18. Ólubló.
w	12. Karám.	jj	13. Köblér.	„ 5. Szentmihályfalva
»	24. Forgácsfalva.	„	9. Csontos.	„ 17. Eperjes.
)>	8. Szikla.	»	10. Tiirjaremete.	„ 20. Bártfa.
„	7. Breznóbánya.	»	16. Sóhát.	„ 18. Zboró.
»	16. Dobrocs.	»	17. Fenyvesvölgy.	6. Lipnik.
?J	10. Benesháza.		13. Rónafüred. 8. Poroskő.	„ 25. Felsővízköz.

89

111. ■<^> Motacilla boanila, Pbnn. I.

Mart. 4. Csurgó. „ 14. Viszló. „ 20. Nagykapornak. „ 8. Balatonszentgyörgy . 12. Kőszeg.

Mart. 11. Molnaszecsőd. „ 6. Padrag. „ 29. Nagjimarton. y, 10. Sopronkertes. „ 12. Nagyczenk.

Mart. 15. Fekoteváros. , 18. Bókod. „ 21. Telki. , 10. Pilisszentlélek. , 27. Pilismarót.

Febr. 15. Csorna. „ 15. Lipót.

II.

Febr. 12. Patkányospuszta.

III.

Mart. 10. Mosnicza.

Mart, 14. Kiirth. „ 17. Ipolyszalka.

IV.

Mart	28. Eibenthal.	Mart.	17. Lomány.	Mart.	12. Berzova.
»	28. Plavisevicza.	n	11. Sebeshely.	.,	10. Lalasincz.
n	25. Dubova.	))	20. Teu.	Apr.	13. Válemáre.
V	21. Ogradina.	»	20. Sugág.	Mart.	10. Vorcza.
}}	21. Weidenthal.	'Î	20. Dús.	Apr.	5. Czoha.
Apr.	5. Teniesszlatina.	»	12. Szelistye.	Î)	20. Lepus.
Mart.	21. Fényes.	•»	26. Kistalmács.	n	6. Szkerisora.
Apr.	13. Vercserom	AliT.	4. Nagytalmács.	Mart.	24. Nyágra.
„	10. Borlova.	Mart.	10. Porcsesd.	,,	16. Lemaszoja.
Mart.	28. Malom víz.	„	17. Alsósebes.	Apr.	9. Abrudbdnya.
A2)r.	3. Harmadia.	»	20. Bulea.	Mart.	10. Dealumare.
Mart.	13. Szelcsova.	n	17. Felsőárpás.	Apr.	2. Zalatna.
ÎJ	10. Kissznrdiik.	»	5. Alsóárpás.	V	8. Tövis.
'»	8. Bukovecz.	.'j	30. Alsóvist.	,^	1 7. Bethlenszentmiklós
w	9. Hauzest.	»	22. Felsővist.	Mart.	25. Alsóbajom.
ÍJ	12. Furdia.	)í	31 . Felsöszomhatfalva.	„	7. Zetelaka.
n	8. Nénietgladna.	.,	15. Felsővenicze.	„	22. Nagybaczon.
jj	7. Draxinest.	Apr.	4. Töniösi szoros.	»	19. Málnás.
Apr.	ő. Szintyest.	?)	8. Arapatak.	Apr.	6. Futásfalva.
')	15. Marzsina.	Mart.	14. Türkös.	Mart	27. Karatnavolál.
Mart.	8. Gross.	Apr.	1. Ósánczi szoros.	V	10. Torja.
Ajtr.	8. Lunkány.	->	7. Ilyefalva.	n	27. Akloshavas.
Mart.	8. Bulza.		r>. Sepsiszentkirály .	»	11. Lemhény.
Ï)	24. Pozsoga	Jlart.	27. Zalán.	n	26. Ojtoz.
"	21. Lunkalarga.	^T	30. Gidófalva.	Apr.	1. Kecskés.
«	7. Mihalesd.	Apr.	10. Bodzái szoros.	Mart.	28. Sósmező.
V	4. Szakamás.	Mart.	2. Maksa.	V	20. Korbest.
n	15. Déva.	Apr.	6. Zágon.	íí	2. Bulz.
„	12. Kosztesd.	w	7. Osdola.	Apr.	5. Urszoja.
Apr.	10. Felsövárosviz.	Mart.	16. Sólymos.	..	8. Pietrásza.
Mart.	20. Gilcság.	1)	12. Mészdorgos.	Mart.	10. Ali)ák.
Apr.	4. Kerer.	»	19. Dorgos.	Apr.	2. Runk.
	Aqmla XVI.				12

90

Apr.	3. Dobrus.	Ai^r.	14. öyerqyódilrú.	Apr.	4. Dornavölgy.
Mart	81. Szászzsonibor.	Mart.	22. Gyergyócsoiiiafalva	Mart.	2f). Gurahajta.
»	5. Kissajó.	Apr.	IS. Oyeryyóujfaljt.	Apr.	6. Gyergy()bélbor.
»	9. Görgényhodák.	n	10. Oyergyóhorszék.	Mart.	12. Láposbánya.
Apr.	1. Xyárádreiiiete.	Mart.	17. Kilyriifalva.	Apr.	8. Taraczköz.
Mart.	l(j. (iöriiéuyiivL'gcsűr.	„	80. TclvLTŐiwtak.	.Mart.	12. Máramarosszigct.
.,	14. Dosz.	.,	28. Gyergyószentmiklós	Febr	7. Farkasrér.
,,	23. Iszticsó.	Apr.	4. Ilágótőalja.	Miirt.	10. Xagybocskó.
1,	16. Vármező.	Mart.	18. Gyergyóbékás.	»	27. Terebcsfejérpatak
V	23. Szováta.	Apr.	3. Dés.	»	19. Rozália.
	ili. Alsófancsal.	n	6. Gáncs.	»	19. Petrova.
Apr.	/•7. Parajd.	Mart.	5. Betleii.		24. Leordina.
Mart.	VÒ. llyésmező.		29. Besenyő.	A])!'.	5. Izaszacsal.
Apr.	1. Felsőfancsal.	A2)r.	11. Kisdemeler.	:\Iart.	14. Havasmező.
Mart.	27. Laposnya.	Mart.	24. ßomuli.	»	13. Csodás.
Apr.	9. Varság.	V	24. Ujradna.	»	21. Fájna.
»	18. G-y erg y őre mete.	„	24. Dragojásza.	')	30. Szikláspatak.
Mart.	17. Gyergyóalfalu.	••	27. Tihucza.	Apr.	14. Borsabánya.

Mart	4. Börzsöny.	Apr.	8. Apsinecz.	Mart	5. Garampéteri.
	10. Szokolya.	Mart	29. Magashát.	^,	22. Háromviz.
„	tj. NagymaiTis.	„	25. Körösmező.		18. Kramiska.
„	28. Márianosztra.	Apr.	1. Tiszabogdány.	„	16. Rezsőpart.
„	16. Babát.		2. Sóskás völgy.	„	30. Felsőszabadi.
»	13. Bodony.		2. Bogdán.	Apr.	1. Kisgarani.
"•>	22. Garamrudas.	Mart	23. Verbo.	Mart	27. Feketepatak.
w	20. Bakabánya.	Apr.	10. Trencsén.	jj	12. Karám.
n	28. Zsarnócza.	Mart	16. Bán.		80. Forgácsfalva.
Apr.	2. Hont.	»	17. Bród.	Apr.	14. Szikla.
Mart	24. Koipona.	.,	26. Madarasalja.	Mart	21. Maluzsina
»	20. Magasmajtény.	..	22. Gyertyánfa.	»	24. Mihálytelek.
Apr.	5. Alsópalojta.	.,	10. Znióváralja.		26. Gömörvég.
')	3. Losoncz.	Apr.	8 Felsőtől i.	Apr.	8. Rásztoki.
»	5. Rimaszombat.	Mart	1 1 . Dobő.	Mart.	18. Medvés.
Mart.	15. Ujiiiassa.	„	2. Mátyásfalva.	,j	19. Zsdjár.
..	20. Sajókaza.	*5	13. Beszterczebánya.	.,	20. ïeplicska.
Apr.	3. Hollós.	»	22. Felsőrevucza.	»	18. Róna.
Mart.	19. Kereczke.	»	23. Szelese.	Apr.	15. Oviz.
Apr.	3. Vajnág.	»	21. Garamsálfalva.	Mart.	31. Sebesvölgy.
	6. Kövesliget.	?)	20. Alsórevucza.	,,	18. Stósz.
Mart.	19. Erzsébetliget.	i;	17. Oszada.	«	21. Szomolnokhuta.
	6. Nyéresháza.	Apr.	10. Pónil:	,^	18 Felsőmeczenzéf
	18. Tereseipatak.	Mart.	31. Mosód.		7. Tótsóvár.
Apr.	7. Felsőapsa.	?j	28. Luczatő.	Apr.	16. Ujkeniencze.
Mart.	17. Brusztura.	«	24. Hédel.	Mart.	15. Kisberezna.
»	17. Pozsárova.	•Î	15. Luzsna.	„	16. Bercsényifalva.
•Ï	23. Gyertyánliget.	!)	17. Garamszentandrás.	„	1. Kispásztély.
,,	21. Turbát.	,j	20. Garamnémetfalva.		18. Sóslak.
..	22. Rahó.		15. Garamhidvég.	Apr.	10. Köhler.
,,	21. Tiszcsora.	•Î	18. Bikkalvölgy.	Mart.	18. Csontos.

91

Mart.	19.	Tiirjaremete.	Mart.	10.	Hrabovó.	Apr.	3.	Tátraloiiinicz.
	11.	Súliilt.	„	■)	Rózsahegy.		2.	Laiidok.
Apr.	;{.	Fenyvosvölgy.	TÏ	18.	Liidrovo.	Mart.	30.	Szepesófalu.
Mart.	15.	Rónatured.	A2)r.	Uk	Lohcza.	Apr.	II.	Tátra háza, sok
»	17.	Ökörmező.	Mart.	10.	Bjolipotdk.			viele >■ NE.
	20	Ozerà.	Febr	27.	Ilubró.	„	2.	Szepesbéla.
Apr.	4.	FelsŐHzinevér.	Mart.	29.	Zubereoz.	Mart.	27.	Podo in.
Mart.	l<s.	filava.	»	18.	Liptószcntiván.	H	14.	Lőcse. .
,	4.	Páraicza.	»	20.	Liptóujvár.	V	27.	Ólubló.
„	27.	Likava.	Jt	21.	Szvariii.	'Î	24.	Szepesváralja.
	12.	Sonissich-forrás.	n	21.	Vichodna.	„	9.	Eperjes.
..	11.	Csernova.	„	20.	Feketíná.n'.	Apr.	2.	Zboró.
	14. 17.	Revisiiye. Vlkolinecz.	Apr.	5.	Csorbái- tó.	v	5. 9.	Gii-ált. Felsővizköz.

112.

Motacilla Hava, L.

I. Apr.	4. Répáspuszta.	I.	Apr.	2. Várkesző.	III.	Mart.	1 1 . Bezdini zárda.
I. .,	22. Daraboshegy.	I.	Mart. 28. Szarvkő.	III.	Apr.	12. Szabadszállás.
I. ..	8. Vasnádasd.	I.	Apr.	12. Mogyorósbánya	III.	,.	1. Mezőtúr.
I. .,	12. Milej.	11.	Mart.	29. Bánfáin.	III.	Mart.	28. Szerep.
I. .,	5. Vasboldog-	II.	Mai.	tí. Bogyoszló.	III.	Mart.	5. Tnra.
	asszony.	II.	Apr.	13. Megy eres.	III.	Apr.	15. Hajdúböször-
I. Mart.	28. Pölöske.	II.	ì\Iai.	4. Nagysenkvicz.			mény.
I. Mai.	2. Nagykapornak.	11.	Apr.	17. Morvaszent-	111.	•y	16. Nyíregyháza.
1. Apr.	21. Tűrje.			jános.	in.	îj	22. Szatmár Nagy
I. V	22. Tikos.	III.	.,	12. Tenieskubin.			erdő.
I. ..	2. Balatonfüred.	m.	•)	11. Alsókabol,	III.	.Mart.	20 Szatmár Csonka
I. ..	24. Csém.	ni.	V	4. Oszró.			erdő.
I. ..	9. Kőszegdoroszló.	m.	„	8. Villány.	III.	Ajjr.	10. Miskolcz.
I. Mart	23. Körnienrl.	III.	Febr	2fí. Bdcsordas.	III.	n	5. Nagyhalász.
I. Apr.	8. Sorok.	III.	Mart.	29. Overbász.	III.	Mart.	27. Kemecse.
I. ,	10. Moina szeesöd.	m.	.,	12. Csantavér.	V.	Apr.	20. Terpes.
I- ,	21. Egyházashollós.	III.	„	.5. Vadásíerdö.	V.	„	8. Kékkő.
I. „	2. Köveskiit.	III.	i-ï	3. Bruciccnaa.	V.	•î	18. Pétervásár.
I. Mart. 20. Vasvár.	m.	;t	30. Szeged.	V.	.,	10. Dejte.
I. Apr.	8. Nyögér.	m.	,,	12. Hódmező-	y.		14. Tátraháza.
I. Apr.	3. Zalagógánfa.			vásárhely.

113. *-'^ Motacilla melanocííphala, Licht. III. Apr. 22. Overbász.

114.

Muscicapa atricapilla, L.

I. Apr.	21.	Kőszeg.	m.	Apr.	19. Overbász.
I. .	29.	Molnaszecsöd.	111.		22. Abony.
II. „	23.	Megyercs.	m.	„	10. Budapest.
HI. ,	9.	Rudolfsgnád.	IV.	1]	20. Kolozsvár. 22. Tavarna.

V. Apr. V. ,.

^'. „ V. „

24. Zuberecz. 29. Tátraháza. 18. Szepesbéla. 13. Eperjes.

12*

92

115.

Muscicapa collaris, Buchst.

I. Apr. 20. Répáspuszta.	III.	Apr. 4. Nagyvárad
I. „ 20. Kőszeg.	m.	„ 12. Budapest.
I. „ 28. Molnaszecsôd.	ITI.	Mart. 21. Tura.
n. „ 17. Megy eres.	III.	Apr. 14. Ungvár.
m. „ 17. Csantavér.	IV.	12. Maloniviz.
III. „ 28. Szerep.

IV.	Ai.r.	20. Türkös.
V.	^	18. Kékkő.
V.		22. Geletnek.
V.	..	22. Barsszklenó
V.	n	22. Zólyom.
V.	„	16- Tavarna.

116.

Muscicapa grisola, L.

	Apr.	28. Répáspuszta.		Apr. 14.	Tenieskubin
	,,	28. Szentgotthárd.		„ 10.	Rudolfsgtiád
	Mai.	4. Ujkörtvélyes.		Mai. 3.	Overbász.
	»	6- Kőszeg.		Apr. 12.	Nagyvárad.
	Apr.	29. Molnaszecsöd.	TÍT	Mai. 17.	Budapest.
	Mai.	27. Zalagógánfa. 8. Megy eres.		Mart. 23.	Tura.

JI.	Mai.	13- Ungvár.
V.	Apr.	26. Kolozsvár.
V.	Mai.	9. Kékkő.
V.	»	5. Breznóbánya
V.	Apr.	29. Tavarna.
V.	Mai.	18. Zuberecz.
V.	»	10. Tátraháza.

III. Apr. 18. Tenieskubin.

117.

Muscicapa parva, Bechst.

III. Apr.

IV. Mai.

3. Kisharta 10. Türkös.

V. Mai. 19. Tátraháza.

118.

Numenius arcuatus, (L.).

I. Mart.	17. Répáspuszta.	IIT.	Apr.	1. Béllye.			grosser Flug
I. Mai.	8. Balatonfüred.	III.	Mart.	10. Overbász.			->s.
I. Mart.	6. Molnaszecsöd.	111.	jj	9. Törökbecse.	m.	Mart.	8. Bugyi.
I. „	16. Zalagógánfa.	lII.	»	15. Szeged.	m.		19. Mezőlúr.
I. »	22. Sopronpuszta.	III.	jj	5. Hódmezővásár-	III.		4. Székelyhíd.
II. Febr.	23. Bánfalu.			hely.	m.	«	2. Tura.
II. Mart.	4. Lipót.	m.	V	15. Arad.	III.	»	8. Újtelek.
II. Febr.	28. Patkányos-	III.	»	8. Izsák.	III.	,.	25. Nijireyyháza.
	puszta.	in.	n	22. Pákozd.	III.		4. Nagyhalász.
II. Mart.	27. Megyercs.	III.	Febr	22. Dinnyés.	III.		2. Kemecse.
III. ,	6. Tenieskubin.	III.	Mart.	22. Szigetcsép,	IV.	..	8. Tápia.
III. „	1. Rudolfsgnád.			nagy csapat,	Y.	Apr.	19. Sajókaza.

119. ■'-^ Numenius phacopus, (L.). III. Mart. 20 Rudolfsgnád.

120.

I. Apr. 23. Gyöngyösapáti. I. r. 22. Molnaszecsöd. I. Mai. 1. Zalagógánfa II. Mart. 29. Megyercs.

-<— > Nycticorax nycticorax, (L.).

III. Mart. 30. Temeskubin. III. .\pr.

III. „ 28. Butykovácz. III. .

III. Apr. 6. Duiiagárdony. III. „ 8. Rudolfsgnád. IV. „

III. Mart. 28. Béllye.

19. Overbász. 9. Hódmezővásár- hely. 18. Maloniviz.

93

I. Apr.

121. < — > Oedicncmus oedicnenius (L.).

Felsőlövő. I 111. .Vpr. 10. Királyhalom. 111. xMart. 31. Tura.

III. „ 5. Izsák.

122.

Oriolus üi'iolus, (L.

Mai.	8. Nyírvölgy.	Apr.	26. Németujvár.	Mai.	1. Szarvkő.
Apr.	15. Csurgó.	n	24. Csém.	rt	7. Sopronujlak.
7J	28. Somogyszobb.	»	29. Pornóapáti.	Apr.	25. Sopronkertes.
y>	26. Nagyatád.	ÌÌ	14. Köszegdoroszló.	Mai.	3. Ágfalva.
	5. Rinyaszentkiráh/.	■>•>	28. Kőszeg.	Apr.	24. Kismartfin.
Mai.	1. Labori.	»	21. Felsőberkifalu.	Mai.	5. Czinfalva.
.,	1 . Viszlü.	ÏÎ	21. Borsmonostor.	Apr.	28. Szentmargitbánya.
Apr.	IG. Kaposvár.	w	22. Körmend.	„	24. Fertöfehéregyháza
^î	28. Eépás puszta.	n	28. Locsniánd.	Mai.	6. Malomház.
»	16. Tékes.	«	27. Németszecsőd.	Apr.	29. Feketeváros.
n	28. Szentgotthárd.	Mai.	2. Molnaszecsőd.	»	28. Jánosháza erdész-
»	27. Alsólendva.	Apr.	19. EgyházashoUós		lak.
„	21. Szücze.	„	18. Köveskút.	„	18. Ravazd.
Mai.	2. Daraboshegy.	„	21. Csepreg.	Mai.	3. Tata.
Apr.	12. Vasnádasd.	,.	IS. Vasvár.	Apr.	24. Tarján.
Mai.	5. Szilvágy.	„	15. 1! egy hátgyertyáiios	íí	25. Héregh.
Apr.	20. Milej.^'	H	26 Nyögér.	Mai.	3. Mogyorósbánya.
Mai.	7. Vasboldogasszony.	»	25. Káld.	■»	2. Perbál.
»	1. Nagykapornak.	Mai.	1 . Vásárosmiske.	Apr.	28. Telki.
	2. Tűrje.	Apr.	IS. Zalagógánfa.	»	24. Pilisszentlélek.
Apr.	24. Kéthely.	îî	25. Keraeuesszentpéter.	5Î	22. Langertrieb.
	29. Balatonujlak.	Mai.	4. Padrag.	n	29. Pilismarót.
B	27. Balatonfüreil.	A pr.	17. CtÍcz	„	29. Pilisszentkereszt.
,,	25. Tihany.	.'1	27. Bakonyszentlászló.	»	27. Budakesz.
,,	22. Igal. "	n	25. Sukoró.	H	27. Szép Juhászné.
V	26. Tab.	n	27. Törökbálint.	W	28. Visegrád.
Mai.	1. Felsőlövő.	»	12. Nagymarton.

II.

Mai.	10. Irán.	Apr.	23. Bogyoszló.	Mai.	3. Komárom.
Apr.	11. Bánfalu.	Mai.	3. Csorna.	Apr.	20. Kürth.
	16. Barátfal n.		3. Mosón.	Mai.	4. Nagysenkvicz.
Mai.	6. Himód.	Apr.	21. Lipót.	Apr.	20. Garanikissalló.
	1. Hövpj.	Mai.	19. Patkányospuszta. 1. Megy eres. TII.	Mai.	2. Morvaszentjános
Apr.	26. Pancsova.	Apr.	10. Butykovácz.	Apr.	30. Bogyán.
	14. Tcnieskubin.	Mai.	í3. Kamarisiyu.	Mart. 30. Dunalökény.

94

Apr. 28. Palánka. Ap	r. 8. DunaszekcsŐ.	Apr.	13. Sári.
Marl. 28. Dunacseb.	20. Hátfő.	y>	27. Sőreg puszta.
Apr. 24. Újvidék.	1 7. Doronilás.	,.	26. Abony.
Mart.21. Ahókahol.	17. Várszeg.	„	27. Mezőtúr.
Apr. 22. Felsökabol.	29. Vaskút.	»	25. Karczag.
„ 21. Duna^árdoiiy.	23. Jánoslialiiin.		23. Jászalattyán.
„ 15. Riidolfsgnád.	27. Kiskuiilialas.	„	24. Szerep.
„ 17. Torontálerzsébetlak	27. Királyhaloni.	„	28. Nagyvárad.
„ 16. Nagybecskerek.	30. Szeged.	„	20. Siter.
.. 24. Antalfalva.	12. Hódmezővásárhely.	M	26. Budapest.
17. Tügyér.	12. Kiszoinbor.	„	17. Kisbag.
„ 24. Tótujfalu.	9. Makó.		17. Tura,
^[ai. 2. Drávaszentniárton.	22. Bezdini zárda.	„	25. Debreczen.
Apr. 18. Lakócsa.	22. Pécska.	,,	20. Újtelek.
,. 16. Baranyasellye.	27. Arad.	„	22. Nyiregyháza.
„ 12. Oszró.	27. PauHs.	•n	26. Szatmár Csonka
,. 18. Páprád.	15. Silingyia.		erdő.
„ 14. Hegyszentiiiárton.	28. Uunapataj.	.,	23. Szatmár Sárerdő
„ 23. Siklós.	18. Kisharta.		26. Szatmár Nagy-
„ 21. Villány	24. Kalocsa.		mocsárerdő.
„ 22. Mohács.	17. Szabadszállás.	Mai.	10. Sárospatak.
„ 18. Béllye.	25. Izsák.	Apr.	20. Tiszakarád.
„ 21. Bácsordas. Mai	3. Kondoros.	»	27. Nagyhalász.
„ 24. Óverbász. Api	. 29. Gádoros.	n	26. Leányvár.
„ 27. Csantavér.	22. Békésgyiila.	w	23. Mándok.
„ 23. Mohol.	22. Tenke.	n	26. Lazony.
„ 23. Vadászerdő. „	22. Polgárdi.	«	15. Mocsár.
„ 13. Mosnicza. „	26. Pákozd.	ÎÎ	24. Lasztoniér.
„ 7. Bruckenaii.	20. Makád.	Mai.	3. Zúgó.
20. Jerszeg. ,,	20. Ráczkeve.	»	3. Ungvár.
„ 23. Bálincz.	16. Szigetcsép.	Î)	5. Ungdarócz.
Wai. 6. Háromfa.		Apr.	28. Unehossziímezö.

IV.

Apr.	24. Ujmoldova.	Apr.	10. Kládova.	Apr.	8. Déva.
,,	23. (')sopot.	..	22. Dubest.	)î	20. Bozes.
Mai.	2. Eibeuthal.	„	16. Szelcsova.	»	22. Alsóvárosvíz.
Apr.	21. Piavi se vicza.	Mai.	2. Kisszurduk.	M	28. Algyógy.
»	25. Ogradina.	»	4. Bukovecz.	Mai.	1. Szelistye.
»	22. Jeselnicza.	„	11. Hauzest.	Apr.	29. Vurpód.
»	29. Teniesszlatina.	„	7. Furdia	rí	28. Szakadat.
Mai.	2. Vercserova.	w	1. Németgiadna.	ì>	28. Holczmány.
»	7. Borlova.		3. Draxinest.	ÍJ	29. Ujegyház.
?>	2. Malomviz.	Apr.	24. Szintyest.	Mai.	6. Strezakerczisora
Î)	1. Alsónioecs	n	15. Gross.	Apr.	21. Alsóvist.
Apr.	24. Királyfalva.	„	26. Bulza.	Mai.	3. Vajdarécse.
j>	29. Vermes.	»	28. Homosdia.	Apr.	27. Kisberivo.j.
	28. Kövesd.	M	23. Pozsoga.	„	26. Sarkaicza.
..	24. Aga.	•>	16. Pánkszelistye	Mai	10. Ósánczi szoros.
„	20. Labasincz.		23. Sztancsesdohába.	„	5. Ilyefalva.
w	22. 'iápia.		20. Rèa.	Apr.	28. Gidófalva.

95

Mai.	;l	Osdola.	.\pr.	29.	Segesvár.	Mai.	3. Szilágycseh.
,.	8.	Lippa.		30	Szászdálya.	,j	5. Zsibó.
Apr.	18.	Sólymos.	Mai.	3.	Szászkézd.	Apr.	27. Gyökeres.
yj	18.	Sistarovei'z	»	4.	llomoródalmás.	»Î	28. Désakna.
»	28.	Mészdorgos.	Apr.	27.	Vargyas.	'í	27. Gáncs.
y,	2i>.	Petirs.	„	25.	Málnás.	»	15 Betleii.
n	22.	Dorgos.	„	28.	Lemhény.	«	26. Naszód.
„	20.	Berzova.	,j	17. Kézdimartonos.	Mai.	9. Harina.
„	26.	Lalasiiicz.	'»	26.	Sósniező.	V	11. Besenyő.
»	23.	K apnicza	'j	15.	Korbest.	)j	2. Besztercze.
w	29.	Buttyin.	Mai.	-)	Bulz.	Apr.	23. Jád.
	23.	Borossebes.	Î)	4.	Középlak.	,,	27. Sajósolymos.
Mai.	9.	Lupest.	V.	1.	Magyargorbü.	Mai.	6. Románbudak.
Apr.	23.	Szaturo.	Apr.	20.	Kolozsvár.	Apr.	30. Oláliszentgyörgy
„	?.	Zám.	„	30.	Szászzsombor.	„	28. Szentjózsef.
„	28.	Acsuva.	Mai.	s.	Fehéregyház.	Mai.	1. Dombhát.
„	S.	Viszka.	„	2_	Marosvásárhely.	Apr.	26. Les.
„	15.	Valeabrád.	w	4.	Kissajó.	n	27. Láposbánya.
Mai.	10.	Remete.	Apr.	27.	Herbus.	7J	21. Szatmárhegy.
,,	6	Gjulafehérwlr.	í-	28.	Mocsár.	Mai.	10. Taraczköz.
3ï	8.	Középorbó	"	27.	Görgényszeiitimre.	.\pr.	26. Máramarossziget
Apr.	28.	Nagyenyed	»	24.	GörgénylK)d!Ík.		28. Aknasugatag.
	25.	Nagylak.	„	29.	NyárádreuK^te.		26. Farkasrév.
Mai.	12.	Bethlenszeiitmiklós	Mai.	3.	Dosz.	Mai.	1. Nagybocskó.
Apr.	17.	Dicsőszenlmnrtoti.			Kibéd.	.,	8. Róuaszék.
V	29.	l^ród.	Apr.	14. 22.	Várra ező. Csatár.	Apr.	24. Rozália.

Apr.	30. Börzsöny.	Apr.	20. Selmeczbánya.	Apr.	28. Mihálka.
.,	28. Szokolya.	yy	13. Ipolyság.	»	28. Herinese.
„	28. Nagymaros.		28. Hont.	Mai.	7. Bustyaháza.
,.	27. Máriaiiosztra.	„	18. Korpona.	Apr.	26. Vajnág.
lì	26. Rád.	Mai.	5. Magasmajtény.	Mai.	8- Alsóbisztra.
	27. Romhány.	.,	1. Aj)at'alva.	Apr.	26. Kövesliget.
»	27. Isaszeg.	Apr.	15. Alsópalojta.	í?	28. Técsö.
î)	26. Babát.	V	25. Kékkő.	»	24. Szentmihálykört
T)	20. Megyerke.		25.' Gács.		vélyes.
„	27. Ecskend.	Mai.	2. Losoncz.	Mai.	12. Tereseipatak.
„	21. Nagy völgy.		UK Salgótarján.	Apr.	30. Felsőapsa.
^	20. Erdőkürt.	Apr.	24. Rimaszombat.	Mai.	12. Uni...
..	26. Valkó.	^	28. Pétervásár.	M	12. Verbo.
,,	20. Bodony.	*>	23. Sajókaza.	Apr.	27. Trencsén.
	23. Terpes.		15. IJjhuta.	,,	20. Bán.
Mai.	5. Cseszte.	ÍJ	20. Óhuta.	Mai.	6. Geletnek.
Apr.	30. Nyitra.	,,	30. Diósgyőr.		12. Znióváralja.
„	2S. Oliymes.	^^	26. Sajóbábony.	Apr.	30. Küvesmocsár.
.Mai.	('(. Bakabánya.	Mai.	1. Erdőbénye.	,,	21. Dobó.
„	4. Zsarnócza.	Apr.	29. Erdőhorváti.	n	25. Kovácsfalva.
»Ï	(j. Bakaszi'iies.	Mai.	3, Visk.	Mai.	5. Zólyom.

96

Mai.	2. Szelese.	Mai.	4. Sacza.	Mai.	5. Kelecsény
»	3. Garanisálfalva.	»	4. Kassa.	»	15. Ökörmező.
Apr.	28. Polliit.	»	9. Delneiíakasfalva.	H	10. Zsolna.
Mai.	16. Zólyomlipcse.	Apr.	25. Tavania.	„	12. Revisnye.
.,	5. Uj vásár.	Mai.	2. Alsóhunkócz.	»ï	15. Szvarin.
Apr.	10. Szín.	j)	3. Felsödoiiionya.	»	9. Tátraházu.
Mai.	7. Felsöiiieczenzéf.	„	14. Perecseny.	»	5. Eperjes.
Aj)'-.	18. Somodi.	?í	4. Kispásztély.	îî	2. Zboró.
V	12. Szepsi.	Apr. Mai.	25. Köblér. 9. Sóhát.	»	G. Lipnik.

123. -<-^ Ortygoiiietra parva, (Scop.) IV. Mart. 24. Tiirkös.

I. Mart. 23. Molnaszecsőd. I. Apr. 11. Zalagógáufa

124. * — >■ Ortygometra porzana, (L.ì.

II. Apr. 12. Báiifalu. III. „ 20. Temeskul)iii.

III. Apr. 8. Kiulolfsg-nád. 111. Mart. 81. Dinnyés.

125. "*— >■ Ortyííoiiietra pusilla, (Pali,.). 111. Apr. 2. Overbász.

126. -"^^ Otocorys alpestri«, (L.).

m. Febr. 3. Izsák.

127. ■«— >■ Paiidion haliaëtu.s, (L.).

III. Mart. 2. Tura. 1 V. Mart. 25. Benesháza.

II. Febr. 23. Bánfalu. m. Mart. 13. Teiiieskubin.

128. -<— >• Pavoncella pngnax, (L.).

ni. Febr. 25. Bugyi. UI. Mart. 18. Tura.

III. Mart 28. Sárospatak. III. Mai. 1. Xafij/lialdsz.

129. •«-'^ Pelecanns onocrotalus, L, III. Mart. 27. Sárospatak, néhány átvonuló — cinige üurclizügler.

130. ■< — >^ Phalacroporax carbo, (L.). III. Apr. 11. Temeskubin. ' 111. Apr. 23. Dunacséb.

131. *-^ Plialacrocorax pygmaeus, (Pall.).

III. Mart. 13. Törökbecse.

97

132.

Pbj'lloscopus acredula, (Pall.).

I.

Mart	20. Pécs.	Apr.	2. Pornóapáti.	Mart.	28. Nagymarton.
V	15. Szeiitgnttliárd	Mart.	18. Kőszegdoroszló	Apr.	7. Sopronkertes.
Apr.	5. Vasnádasd.	'Ï	10. Kőszeg.	„	3. Czinfalva.
Mart.	21. Milej.	„	30. Körmend.	Mart.	15. Fertőfeliéregyliáza.
..	9. Pölöske.	Apr.	8. Sorok.	Apr.	3. Nagyczenk.
'Ï	2. Nagykapornak.	Mart.	21. Locsmánd.	Mart.	22. Feketeváros.
„	29. Kéthely.	„	4. Moliiaszecsőd.	Apr.	4. Jánosháza erdészlak
w	23. Borostyánkő.	Apr.	3. Köveskút.	,,	3. Bókod.
V	29. Németujvár.	Mart.	22. Vasvár.	V	7. Tata.
Apr.	11. Cséni.		4. Várkesző.	„	3. S/.omód.
Mart.	30. Rolioncz.	Apr.	1. Padrag.	,,	IG. Pilisszentlélek.

II.

Apr. 18. Bogyoszló. ,, 23. Lipót.

Apr. 8. Megyercs.

Mart. 29. Kiirth. „ 29. Ipolyszalka.

III.

Mart	IG. Temeskubin.
Apr.	8. Alsókabol.
Mart	28. Felsőkabol.
A])r.	6. Dunagárdony.
„	9. Baraiiyasellye
	16. Oszró.
.,	8. Siklós.
Mart.	29. Bácsordas.
JÏ	29. Óverbász.
Apr.	2. Vaskút.

14. Királyhalom.	Apr.	1. Nagyvárad.
8. Szeged.	..	2. Budapest.
8. Péeska	Mart.	25. Kisbag.
6. Arad.	Apr.	10. Nyíregyháza.
15. Kalocsa.	Mart.	25. Szatmár Csonka
8. Izsák.		erdő.
14. Gádoros.	Apr.	3. Sárospatak.
6. Abony.	Mart.	29. Nagyhalász.
16. Szerep.	Apr.	12. Zugo.
	»	3. Ungvár.

IV.

A pr.	27. Eihmthal.	Mart.	30. Hauzest.	Mart.	3. Déva.
rt	8. Ogradina.	^,	26. Furdia	Apr.	12. Felsővárosvíz.
Mart	. 31. Malomviz.	»	24. Németgladna.	.,	14. Bozes.
Apr.	2. Alsómoecs.	„	21. Draxinest.	Mart.	31. Szelistye.
Mart	. 26. Felsőnioecs.	Apr.	20. Marzsina.	Apr.	3. Vnrpód.
,,	15. Harmadia.	»	1. Gross.	„	3. Szakadat.
^	27. Szelcsova.	Mart.	29. Bulza.	11	2. Holczmány.
»	23. Kisszurduk.		30. Pozsoga.	„	2. Ujegyház.
yy	25. Bukovecz. Aquila XVI		1 6. Pánkszelistye.	Mart	9. Stri'zakerczisora

98

Apr.	3. Alsovist.	Mart	21. Cserbia.	Apr.	13. Zsibó.
V	6. Felsővist.	Apr.	1. Abrudfalva.		6. Gyökeres.
Mart	27. Desány.	„	10. Dealiimare.	Mart.	30. Désakna.
7}	29. \'ajdarécse.	_	21. Zalatiia.	Apr.	8. Betleu.
»	28. Törcsvár.	.	17. Magyarigeii.	u	9. Naszód.
■n	18. Ótohán.	«	8. Alsól)ajoiii	Mart.	21 Szépnyir.
Apr.	11. Tiirkös.	«	12. Zetelaka.	«	24. Sajósolyiuos.
«	7. Gidófalva.	_	4 Vargyas.	Apr.	21. Dombhát.
V	8. Osdola.	^	1<]. Karatiiavolál.	Mart.	80. Les.
Mart	29. Sólymos.	„	13. Kézdikővár.	_	19. Láposbánya.
»	21. Sistarovecz.	.,	14. Aklosliavas.	Apr.	1. Taraczköz.
»	15. Mészdorgos.	t	5. Ojtoz.	Mart.	17. Aknasugatag
^	10. Petirs.	7)	10. Korbest.	Apr.	(i. Farkasrév.
Apr.	17. Dorgos.	n	5. Bulz.		7. Xagybofskó.
Mart.	22. Zabálcz.	»	2. Magyargorbó.	«	5. Rozália.
	28. Berzova.	.,	8. Kolozsvár.	„	4. Izaszacsal.
Apr.	4. Buttyin.	w	19. Kékes.	„	17. Havasniező.
r	18. Krokna.	rí	6. Herbus. 7. Gyergyóditró.	TÎ	29. Lajosfalra.

Apr.	22. Börzsöny.
-	12. Nagymaros.
n	18. Márianosztra.
V	17. Verőcze.
rí	1. Isaszeg.
Mart	30. Babát.
Apr.	16. Bodony.
»	ö. Terpes.
„	3. Cseszte.
	7. Garaninidas.
n	4. Bakabánya.
')	21. Zsarnócza.
»	6. Bakaszenes.
V	16. Gyekés.
»	9. Tópatak.
»	1. Hont.
n	9. Korpona.
')	8. Magasmajtény.
Mart. 15. Alsópalojta.
Apr.	14. Kékkő.
Mart.	27. Losoncz.
n	2-5. Rimaszombat.
Apr.	10. Óhuta.
»	13. Diósgyőr.
»	4. Sajóbábony.
V	21. Alsószinevér.
w	2. Erzsébetliget.
„	1 . Szentmihálykört

vélves.

Apr.	G. Tereseipatak.	Apr.	1. Uj vásár.
..	17. Dombó.	r>	20. Stósz.
„	2ő. Alsóapsa.	n	6. Felsőmeczenzéf.
»	15. Sóskás.	»	10- Oruzsin.
V	22. Láposrnező.	»	3. Kisbereziia.
Mart. 2ö. Bogdán.	«f	2. BercséiiWfalva.
7)	28. Ótura.	Mart	23. Kispásztély.
n	//. Trencsén.	M	21. Sóslak.
^	<;. Bán.	„	30. Köblér.
Apr.	Vi. Felsőhámor.	Apr.	12. Csoutos.
Mart	80. Zsarnóczakohó.	„	10. Turjavágás.
Í7	23. Geletnek.	j:	8. Puchó.
Apr.	8. Znióváralja.	»	14. Vágbesztercze.
»	2. Felsőtüti.	„	16. Nagybicscse.
w	15. Saskőszékely.	p	4. Valósa.
r	19. Kövesmocsár.	„	11. Lika va.
»	4. Kovácsfalva.		18. Hrboltó.
Mart.	28. Olmányfalva.	Mart.	31. Revisnye.
^	30. Zólyom.	Ar>r.	26. Hruhovó.
Apr.	9. Felsörevucza.	„	11. Zuberecz.
»	19. Dohrókirályi.		10. Jablonka.
»	7. Szelese.	TT	14. Szvarin.
Mart	20. Garamsálfalva.	TT	6. Tátraháza.
»	27. Zólyomlipcse.	Ti	25. Szepesbéla.
Apr.	9. Felsőszabadi.	„	15. Leibicz.
	16. Feketepatak.	.,	7- Lőcse.
_	4. Breznóbánya.	-	3. Szepesváralja.
Ï?	20. Helpa.	-	11. Eperjes.

99

133.

Phylloscopus sibilator, Bechst.

ni. Apr. 15. Overbúsz.	IV. Apr. 16. Maloniviz.	V. Mai.	4. Zólyom.
III. , 30. Izsák.	IV. „ 20. Türkös.	V. Apr.	20. Breznóbánya
III. „ 1-2. Budapest.	IV. . 2Ò. Kolozsvár.	V. „	15. Tavarna.

134.

Phylloscopus trocliilus, (L.).

1. Apr. 11. Kőszeg.	111. Apr.	12. Budapest.
1. Mart. 13. Moliiaszecsőd.	111. „	14. Lasztoinér.
I. Apr. 13. Megyercs.	IV. Mai.	11. Türkös.
I. „ 9. Óverbász.

V. Apr. 10. Zólyom. V. „ 15. Tavarna. V. „ 10. Szepesbéla.

V.

14. Lőcse.

135. -«-^ Platalea leucorodia, L. II. Apr. 7. Bánfalu. ' III. Apr. 10. Rudolfsgnád.

136. <^ Plegadis falcinellus, (L.). II. Apr. 14. Bánfalu. 1 III. Apr. 10. Tenieskubin.

II. Apr.	17. Megyercs.
III. ,	20. Tenieskubin
III. ,	11. Óverbász.
III. _	20. Csantavér.
m. .,	25. Tura.

137. -<— > Prantiiicola rubetra, (L.)

in. Apr. 18. Lasztomér.

III. Mart. 18. Ungvár.

IV. Mai. 6. Malomvíz. IV. Apr. 20. Türkös. IV. ,, 8. Nagyenyed. IV. ,, 17. Kolozsvár.

V.	Mai.	4.	Zólyom.
V.	Apr.	27.	Tavarna.
V.	Mai.	6.	Zuberecz.
V.	Apr.	22.	Tátrakáza.
V.	V	29.	Szepesbéla

138.

Pratincola rubicola, (L.).

1. Mart. 11. Tihany.

1. „ 9. Molnaszecsőd. III. Apr. 20. Temeskiibin. III. Mart. 8. Óverbász.

III. Apr. 5. Nagyvárad.

IV. Mart. 5. Alesili.

IV. Apr. 1. Felvácza IV. Mart. 28. Körösbánya. IV. Apr. 1. Riskulicza IV. Mart. 30. Brád. IV. Apr. 1. Boicza. IV. „ 12. Bucsesd. IV. Mart. 7. Nagyenyed.

V.	Mart.	15. Kolozsvár.
V.	Apr.	4. Kékkő.
V.	Mart.	7. Geletnek.
V.		22- Zólyom.
V.	„	30. Breznóbánya
V.		30. Tavarna.

111. Jan. 7. Béllye.

139. OD Pyrrhula pyirhiila, (L.).

IV. Apr. 12. Maloniviz, át- vonuló, Durchziigler.

V. Febr. 26. Tavarna, utolsó, Letzter.

III. Mart. 29. Uverbász.

140. -<-^* Rallas aquatfcus, L. IV. Apr. 1. Xagyfuyed.

V. Apr. 23 Tavarna.

13'

100

141. ■<— >■ Recurvirostra avocetta, L. II. Apr. 8. Bíinfalu.

142. "^^ Heguliis ii;ni(*:i|»illiis. (lítuiM. Tumm.) III. Apr. -2. Uverbiisz

143. '^-^ Kejíulus reí^iilus, (L). I. Febr. 1-Î. Mart. 5. Kőszeg.

144. 00 Reiiiiza pendiilina, (L). II. Apr. 11. Megyercs.

145.

Ru(i(>illa pJioenicura, (L).

I. Apr.	(J. Répáspuszta.	III.	Apr.	10. Izsák.	IV.	Apr.	14. Kolozsvár.
I. „	1. Ujkörtvélyes.	III.	..	23. Abony.	V.	>	21. Kékkő.
I. Mart.	18. Felsőlövő.	III.	'5	12. Budapest.	V.	.,	22. Geletnek.
I. Apr.	16. Kőszeg.	III.	')	2. Lasztomér.	V.	.,	24. Breznóbánya.
I. ,.	13. Moluaszecsőd.	III.		23. Ungvár.	V.	.,	22. Tavarna.
II. .,	4. Magyaróvár.	IV.	Mart	26. Malnmviz.	V.		13. Szepesbéla.
n. .,	8. Megyercs.	IV.	Apr.	14. Rèa.	V.	..	14. Lőcse.
III. „	14. Temeskubiii.	IV.		11. Tiirkös.	V.	n	7. Szepesváralja.
III. ..	8. Arad.	IV. IV. 146.	Mai. Apr. -< — >■	2. Nagyenyed. 10. Torja. Riiticilla titliys (L.).	V.		18. Eperjes.
I. Mart.	19. Felsőlövő.	IV.	Apr.	11. Tiirkös.	V.	Apr.	10. Szomolnokhuta
I. .	18. Kőszeg.	IV.	Mai.	7. Nagyenyed.	V.	..	9. Tavarna.
I. Apr.	19. Molnaszecsőd.	IV.	Mart.	19. Segesvár.	V.	Mart	26. Puchó.
I. Mart.	29. Vasvár.	V.	'J	14. Kékkő.	V.	Apr.	7. Zuberecz.
II. „	15. Megyercs.	V.	„	21. Geletnek.	V.	„	1. Liptószentiván.
III. Apr.	14. Temeskubiii.	V.	Apr.	1. Garamsálfalva.	V.		14. Szvarin.
III. „	10. üverbász.	V.	Mart.	24. Garamszent-	V.	„	17. Tátraháza.
III. Mart.	4. Izsák.			a lid ras.	V.	Mart	25. Szepesbéla.
m. „	28. Lasztomér.	V.	Apr.	13. Szikla.	V.	..	30. Lőcse.
III. Apr.	12. Ungvár.	V.	Mart.	28. Breznóbánya.	V.	,,	27. Szepesváralja.
IV. Mart.	26. Malomviz.	V.	Apr.	1. Maluzsina.	V.	..	23. Eperjes.

I. Apr. 4. Répáspuszta.

I. „ 10. Kőszeg.

I. ., 7. Molnaszecsőd.

II. ,, 13. Megyercs.

147.

Saxicola oenanthe, (L.)

III. Apr. 13. Temeskubin. III. .. 8. Óverbász. III. „ 3. Csantavér.

III

4. Törökbecse.

III. Mart. 30. Királyhalom.

in. Apr. 1. Izsák.

III. „ 19. Szigetcsép.

III.

13. Szerep.

IO

111. Apr. 14. Budapest. III. ,. 7. Sárospatali

III. „ 14. Ungvár.

IV. ., 12. Malomviz. IV. ,. 10. Tiirküs.

\ ■ A])r. 14. Als()(irl)(i. V. ,, 8- Kékkő. V. Mai. 4. Zólyom. V. Apr. 1. Tavariia.

V. ., 21. Ziiberecz.

V. Mart. 30. Tátraháza. V. Apr. 30. Szepesbéla. V. „ 16. Lőcse. V. ,. 6. Szepesváralja. V. „ 10. Eperjes.

148. -^-©^ Scolopax nisticola, L.

Mart.	20. Zsedény.	Mart.	24. Borostyánkő.	Mart	10. Várpalota.
„	2. Csurgó.	V	9. (Mart. 9. f.) Neuict-	í)	26. Sukoró.
'5	13. Somogyszobb.		ujvár.	n	16. Törökbálint.
'T	12. Felsősegesd.	ÎÎ	9. Csém.	Apr.	3. Nagymarton.
,^	14. Nagyatád.	Apr.	2. Pornóapáti.	Mari.	10. Szarvkő.
.,	2. Rinyaszeutkirály.	Mart.	2. Kőszegdoroszló.	,,	21. Sopronkertes.
	1(). Lábod.		27. Kőszeg.	V	27. Ágfalva.
„	7. Viszló.		10. Léka.	n	6. Kismarton.
,j	10. Kaposvár.	'Ï	10. Tömörd.	.,	16. Czinfalva.
'»	9. Répáspuszta.	,,	17. Felsőberkifalu.	.,	14. Sopronnyék.
»	12. Tékes.		17. Borsmonostor.	„	22. Sopronpiiszta.
y	11. Pécs.	„	16. Körmend.	»	18. Szentmargitbánya.
'Ï	18. Pécsvárad.	1)	18. Sorok.	»Ï	10. Fertőfehéregyliáza
ti	r5. U rasiez	„	8. Szombathely.	n	12. Nagyczenk.
>}	9. (VIart.9.f.) Szent-	„	21. Locsmánd.	?j	8. Feketeváros.
	gotthárd.	'>	25. Németszecsőd.		26. .Jáiiosháza erdész-
Febr	27. Szőcze.	')	14. EgyházashoUós.		lak.
Mart.	20. Darabosliegy.	')	12. Kövoskút.		16. Ravazd.
.,	19. Kerkaszentmihályfa		4 Csepreg.	•)	4. Bókod.
')	16. Vasnádasd.	„	10. Vasvár.	"j	12. Tata.
»	25. Milej.	»	11. Hegyhátgyertyános.	1)	23. Szoniód.
'Ï	10. Pölöske.	„	13. Nyögér.	')	12. Tarján.
n	5. — Apr. 23. Nagy-	Febr	29. Hosszúpereszieg.	')	11. Héregh.
	kapornak.	,,	6. Káld.	»	27. Mogyorósbánya.
')	18. Tűrje.	„	12. Vásárosmiske.	n	21. Perbál.
'Î	12. Sávoly.	»)	18. Zalaerdőd.	„	11. Telki.
	8. Vörs.	„	29. Jánosliáza.		11. Pilisszentlélek.
')	19. Balatonszentgyörgy	A-pr.	2. Kemenesszentpéter.		9. Langertrieb.
'>	11. Kéthely.	Mart	26. Várkesző.	V	6. Pilismarót.
Aj^r.	4. Balatowtjlak.	r>	15. Somlyóvásárhely.	„	'.i. (Apr. 16. f.) Pilis-
Mart	10. Marczali.	»	13. Padrag.		szentkereszt.
ÎJ	14. Balatonfüred.		9. Huszárokelő.	«	14. Budakesz.
fl	14. Balatontoklvár.	„	16. Gicz.	'1	12. Szép .luhászné.
	19. Igal.		16. Csesznek.	))	6. Visegrád.
»	11. Enying.		1 1 . Veszprém. 23. Kéthely.	))	13. Pilisszentlászló.

Mart. 17. Iván. „ 29. Himód.

11.

Mart. 29. Hövej. , 27. Bogyoszló.

Mart. 20. Szili. „ 10. Csorna,

102

Mart. 0. (Apr. 20. f.) Lipót. 7. Patkányos puszta. „ 21. Megyercs.

Mart. 18 Kiirtli.

17. Ipolyszalka. „ 22. .Msóköröskény. 13. Verebély.

Mart. 18. Oaramkissailn. 11. Morvaszentjános. 2. Kutti.

ni.

Mart	11. Pancsova.	Mart.	8. Mohol.	Mart	28.	(Mart.28.f.)Kisbag
W	20. Temeskubin.	.^	10. Vadászerdő.	^	20.	Tura.
	9. Biitykováoz.	»	9. (Apr. 12. f.) Hni-	ÎÏ	25.	Hajdiiböszörmény.
«	13. Kamaristya.		ckenau.	r>	25.	Hajduhadház.
n	12. Bogyán.	»	5. Jerszeg.	Ï»	23-	—Apr. 14. Ófehértó
ÎT	12. Dnnabökény.	„	4. Kepéd.	»	14.	Szatiuár Nagyerdő
	11. Palánka.	r	5. Bálincz.	»	16.	Szatmár Csonka-
»	14. Dunacséb.	it	8. Háromfa.			erdö.
»	1- Újvidék.	*í	9. Tarnócza.	n	11.	Szatmár Sárerdö.
5Î	16. Alsókabol.	n	17- Szekszárd.	„	10.	Szatmár Nagy-
n	29. Felsőkabol.	Febr	28. Diinaszekcsô.			mocsárerdö.
»	6. Rudolfsgnád.	Mart.	10. Hátfő.	n	17.	Szinyérváralja.
	11. Nagybecskerek.	„	3. Doromlás.	»	4.	Sárospatak.
V	14. Oppova.		21. Várszeg.	„	10.	Sátoraljaújhely.
V	19. Tógyér.	n	12. Pécska.	rí	17.	Tiszakarád.
»	4- 'rótiíjfalu.	,,	8. Paidis.	1	11.	Pálfölde.
.j	3. Drávaszentmártoii.		13. Siiingyia.	.,	23.	Leányvár.
•í	3. Lakócsa.	.,	15. Izsák.	n	17.	Beregszász.
Febr	26. Baranyaseliye.	»	15 Békésgyula.		12.	Nagybereg.
Mart.	14. Vajs/.ló.	»	28. Tenke.'	,,	15.	Nagyszöllös.
„	5. Páprád.	Apr.	5. Pákozd.	íí	18.	Lazony.
»	20. Siklós.	Mart.	1. Ráczkeve.	»	26.	Mocsár.
»	6. (Mart. 19. f.) Vil-	„	11. Szigetcsép.	ÍJ	25.	Zúgó.
	lány.	„	18. Sári.	»	30.	Ungvár.
w	11. Mohács.	„	21. Nagyvárad.	?>	16.	Ungdarócz
TJ	10. Bezdán.	»	15. Siier.	1	15.	Radváncz.
„	14 Bácsordas.			»	20.	Unghosszúmezö.

IV.

Apr.	1. Osopot.	Mart	18. Kládova.
Mart.	29. Eibenthal.	»	15. Dubest.
	19. Plavisevicza.	•5	12. Szelcsova.
*»	22. Dubova.	„	2. Kisszurduk.
Apr.	2. (.\pr.2 f.) Ogradina.	V	10. Bakamező.
„	1. Möriil	.,	10. Osztrov.
Mart	14. Malomviz.	^	3. Bukovecz.
Febr	29. Királyfalva.	»	8. Hauzest.
Mart.	17. Vermes.	»	3. Furdia.
„	18. Kövesd.	„	5. Németgladna
»	5. Aga.	y>	2. Draxinest.
»	5. Labasincz.	»	9. Válemáre.
_	1 1 . Tápia,	•?	9. Szintj'est.

Mart.	6. Marzsina.
n	6. Gross.
n	27. Lunkány.
»T	8. Bulza.
,	25. Ohábabisztra.
Apr.	5. Homosdia.
Mart.	20. Pozsoga.
Apr.	1. Riiszkabáuya.
Mart.	24. GlodgUesd.
„	21. Tjej.
Apr.	18. Lunkalarga.
Mart.	12. (Mart. 12. f.) Faza
	csel.

103

Mar	. 12. Sztreo-onya.	Apr	6. Ötohán.	Mart. 8 Zalatua.
,,	8. \'alcaliiii<ia.	Mar	t. 17. (Mart, 17. f.)	„	6. Magyarigen.
•î	10. Déva.		Vledéiiy.	„	23. Alsóorbó.
v	8. Bozes.	Al>r	. ífJ.Holbák	»í	20. Nagyenyed.
	2. Alsóvánisviz.	Mar	■ 20. W-resmart	.,	22. Magyarbagó.
Mai.	8. Magura.	Apr.	1. (Mai.21.í:)Töumi	Apr	14. Háporton.
Marl	. 15. Felsőpiáii.		szoros.		15. Bethlenszentmiklós
Mai.	H. Prigoiia.		12. .{rájutlak.		IS. Kisselyk.
Mart	. 14. Sebesiiely.	.,	1. Türkös.		11. Asszonyfalva.
„	15. Szászsebes.	'?	1. (.l/f/t./^O./'.jÓsánczi	Mart	.21. Alsóbajom.
Mai.	2. Oása.		szoros.	Apr.	1. (A])r. Il.f.) Dicsö-
Mart	. 19. Kelnek.	Mart	. 27. liyetalva.		szentmárton.
„	15. Szerdahely.	»	4. Sepsiszentkirály.		10. Szúszivánfalva.
Al»-.	17. Szelistye.	Apr.	15. Zalán.	Mart	. 16. Harangláb.
Mart	27. Kereszténysziget.	Mart	. 29. Gidófalva.	w	23. Magáré.
Apr.	20. Resinar.	.,	12. Bikíalva.	'»	24. Pród.
^	22. Nagydisznód.	•j	28. (Mai. 25. f) Bodzái	■•}	24. Keresd.
Mart	22. Nagycsür.		szoros.	n	23. Segesvár.
'»	26. Szelindek.	.,	7. Nagyborosnyó.	„	20. Százhaloni.
.,	15. Szenterzsébet.			6. Maksa.	„	31. Hegen.
„	27. Vesztény.			12. Dalnok.	v	25. Réten.
TÏ	27. Hermáiiy.			26. Nyén.	Apr.	2. Fehéregyháza.
.,	28. Yeresniart.		M	10. Magyarbodza.	Mart	28. Báránykút.
Apr.	2. Alsósebes.		)	9. Zágon.	»	21. Szászdálya.
	14. Vurpód.			5. Kladova.	„	15. Székelyudvarhely.
Mart.	4. Felek.		5	10. Lippa.	Apr.	6. Zetelaka.
Apr.	/'/. Szakállát.		»	9. Sulymos.		10. Hoinoródalniás.
»	9. Felsőgezés.			9. Sistarovecz.	„	3. Vargyas.
y	14. Holczmdnij.		>	8. Mészdorgos.	Mart.	29. Nagybaczon.
»	14. Ujegyház.		10. (Apr. 14. f.) Petirs.	„	25. Málnás.
„	8. Verd.		5. (Mart. 5. f.) Dorgos.	Apr.	4. Futásfalva.
Mart.	30. Felsőárpás.	»	8. Zabálcz.	1)	5.(Apr.25.f.)Karatna-
Aj^r,	7. AlsóvÍKt.	^	16. Berzova.		volál.
«	1. Morgonda.	V	19. Lalasincz.	«	4. (Apr. 28. f.). Torja.
Mart.	21. Felsővist.	,	>	19. Kaprucza.	»	2. Kézdikővár.
^l^jr.	7. Drágus.			.70. Buttyin.	.,	16. Akloshavas.
Mart.	21. Felsöszonibattalva			2. Borossebes.	Mart.	27. Szárazpatak.
jj	16. Boldogváros.	,		12. Tótvárad.	"j	29. (Apr.7.f.)Lenihény.
')	2. Kálbor.	»	10. Lupest.	Î)	29. Kézdimartonos.
Apr.	1. Desány.	n	7. Alesili.	„	11. Bereczk.
Mart.	29. Vajdarécse.	'í	18. Szaturó.	Apr.	12. Ojtoz.
»	27. Kisberivoj.	»	28. Acsuva.	Mart.	15. Sósmező.
Apr.	30. Ruderita.	')	19. Felvácza.	Mart.	7. Sályi.
w	8. Sarkaicza.	,,	18. Körösbáuya.	Apr.	2. (Apr. 10. f.) Korbest.
')	5. Páró.	„	21. Riskulicza.	Mart.	8. Preguza.
»	9. Persány.		20. Brád.	)J	16. Bulz.
^)	6. Felsövenicze.	Apr.	18. Lepus.	Apr.	14. Urszoja.
V	IG. (Apr. 16. f.) Alsó-	'>	24. Szkerisora.	n	28. Pietrásza.
	komána.	Mart.	23. Boicza.	■n	24. Albák.
„	20. Ujsinka.	r>	26. Bucsesd.	n	16. Runk.
Mart.	18. Felsőküuiána.	Apr.	15. Lemaszoja.	n	27. Dámes.
»	4 Zernest.			16. Nagyalmás.	Mai.	4. Mariséi.

104

Mart	24. Magyargorbó.	Apr.	22. Gyergyóuj'faln.	Mart.	12. Szentjózsef.
M	21. Alsójára.	(Apr.	22. f.) Gyergyólior-	n	15. (Mart. 28. f.j Domi.
»	6. Kolozsvár.		szék.		hát.
	4. Torcia.	Mai.	1. Kilyrnfaìvn.	»	18. Les.
Febr	25. Kékes.	(Apr.	14. f.) Tekerőjiatak.		lo. Magura.
Apr.	10. Szászzsombor.	Mart	8. Gyergyószent-	Apr.	6. Oradna
Mart.	27. Szászszentgyörgy.		miklós	Mart.	20. (Mart. 25. f.) Nagy
Apr.	5. (Apr. 5. f.) Dipse.	Apr.	7. Gyergyótölgyes.		ilva.
Mart.	16. (Mart. 16. f.) Fehér-	„	22. Gyergyóbékás.	Apr.	21. Ujradna
	egyház.	Mart	19. Csatár.	Mart.	18. (Mart.30. f.lLunka
	27. Szászakna.	..	20. Zilah.	Mai.	4. Dragojásza.
Apr.	7. (Apr. 7. f.) Zselyk.	„	15. Zsibó.	Apr.	30. Dornavölgy.
»	1. Teke.	•)	28. Gyökeres.	,j	16. Tesna.
Mart.	5. Marosvásárhely.	_	22. Zálha.	'>	24. Kosna.
Apr.	1. Kissajó.	.,	28. Nagyilonda	ií	30. Gurahajta.
Mart.	9. Bátos.	»	16. Désakna.	.,	21. Gyergyóbélbor.
7»	28. Szászrégen.	n	15. Dés.	Mart.	6. Felsőszivágy.
,,	23. Herbus.	Apr.	4. Gáncs.	»	7. Nagysonikút.
Ajìr.	16. Disznaja.	Mart.	22. Retteg.	n	18. Láposbánya.
Mart.	23. Mocsár.	»	20. Betlen.	Apr.	25. TaraczUz.
Apr.	13. Görijényhodák.	»	25. Naszód.	Mart.	18. Hosszúmező.
Marr.	24. (Mart. 30. l) Gör-	^	22. Marina.	Apr.	1. Kapnikbánya.
	gényiivegcsür.	,,	15. Szépnyír.	Mart.	21. Nagybocskó.
»	31. Dosz.	,,	26. Besenyő.	Apr.	10. Rónaszék.
Apr.	5. Várniező.	w	25. Kisrebra.	Mart.	25. (Mart. 30. f.) Tere-
?)	6. Alsófancsal.	r	11. Nagydemeter.		besfejérpatak.
„	23. Lcqwsnya.	))	27. Besztercze.	Apr.	2D. Petrova.
5)	17. Varság.	Apr.	11.. Iád.	M	11. Izaszacsal.
,j	16. Maroshéviz.	Mart.	12. Nagysajó.	Mart.	27. Havasniezö.
iíai.	10. Gyergyóremete.	Apr.	9. Kisdemeter.	Apr.	22. Borsabánya.
Mart.	15. Gyergyóalfalu.	Î)	2. Kusma.	Mai.	7. Pleskutie.
i/ai.	8. f.) Gyergyóditró.	Mart.	29- Borgóprund.	Apr.	27. Dieka.

V.

Mart	. 6. Börzsöny.		Mart	27. Felsődiüs.	Mart	. 30. Tópatak.
V	7. Szokolya.		»	23. Nyitra.	w	21. Hont.
Febr	24. Nagymaros.		»	14. Ghynies.	,.	22. Korpoua.
Mart.	12. (Apr. 14. f.)	Mária-	Apr.	7. Yelsécz.	n	19. Palást.
	nosztra.		f)	7. Újbánya.	n	28. Magasmajtény
»	20. Kismaros.		Mart.	30. (Mai. 6 f.) Garam-	„	26. Apafalva.
»	10. Isaszeg.			rudas.	n	15. Alsópalojta.
„	9. Babát.		,j	17. Füzesgyarmat.	1Î	21. Kékkő.
»	10. Megyerke.		Apr.	7. Garamrév.	Î)	27. Gács.
•n	7. Ecskend.		Mart.	21. Bakabánya.	r	14. Losoncz.
„	3. Nagyvölgy.		Apr.	10. Zsarnócza.	V	25. Salgótarján.
r>	2. Erdőkürt.		Mart.	30. Bakaszenes.	1	19. Rimaráhó.
M	11. (Mart. 15. f.)	Valkó.	«	22. Kőpatak.	„	25. Rimaszombat.
»	10. Buják.		Apr.	8. Gyekés.	,j	16. Feled.
»	13. Gyöngyösfaj	zat.	r>	1. Bacsófalva.	í»	25. Pétervásár.
„	9. Bodony.		Mart.	21. Ipolyság.	.-Jjjr.	11. Felsöhámor.

105

Mart	5. Hi'pásliiita.	.\|.r.	18. Kiiiiüsvágás.	Apr.	24. Rásztoki.
Ajìr.	/6'. Ujmassa.	.,	7. Teplafő.	,,	14. Holpa.
Mart	30. Sajúkaza.	w	6. Felsötóti.	(Mai.	8. f.) Med vés.
.,	21. Hollós.	»)	5. Saskőszékely.	Mart.	14. Ratkó.
„	22. Ujhuta.	w	17. Kövesiiiocsár.	»	13. Ujvásár.
')	9. (Apr. 21. f.) Òhuta.	«	12. Zólyomkecskés.		25. Pelsőcz.
•>	9. Diósgyőr.	»	14. (Apr.28.f.)Garam-	Apr.	1. Rozsnyó.
„	14. Sajóbábony.		berzencze.	Mart	27. Szin.
•»	13. Erflőbénye.	Mart	29. Dobó.	Apr.	29. Sehesrölfpj.
fl	18. (Apr. 16. f.) Erdő-	Apr.	4. Ortiid.	»	15. Szoniolnok.
	horváti.	Mart	20. Zólyombucs.	»	3. Gerebfűrész.
n	19. Eakasz.	Apr.	19. Tajó.	Mart.	29. Stósz
')	19. Csarnatő.	n	9. (Apr. 15. f.) Dobró-	w	30. Szomolnokhuta.
„	8. Bustj'aháza.		váralja.	„	19. Felsőineczenzéf.
1	30. Vajnásí.	Mart.	21. Küvácsfalva	„	12. Somodi.
Apr.	15. Alsószinevér.	If	15 Pallós.	,,	12. Szepsi.
	7. Erzsébetliget.	n	28. Olmányfalva	Apr.	3. Aranyidka.
Mart.	24. Szentmihálykört-	Apr.	20. Óhegy.	Mart.	20. Sacza.
	vélyes.	Mart.	19. Zólyom,	„	15. Kassa.
„	18. Nyéresháza.	,,	26- Erdőbádony.		16. Licsérd.
Apr.	14. Tereseipatak.	j'	20. Beszterczebánya.	»	19. Tótsóvnr.
i»	6. Alsóapsa.	„	21. Szliács	*i	27. Delnekakasfalva
V	25. {Apr. -"JO f.) Felsö-	Apr.	3. Dobrókirályi.	,,	27. Keczerpeklén.
	apsa.	Mart	28. Szelese.	n	13. Keczerlipócz.
Mart	26. Pozsárova.	»	20 (Apr9.f.)GaramsáI-	Apr.	5. Vörösvágás.
Apr.	2. (Mai. 4. f.) Gyertyán-		falva.	Mart.	26. Rankfiired.
	liget.	Apr.	■A9. I'erhát.	??	20. Nagyazar.
*)	15. .laliiika	'í	14. Osszada.	,,	27. (Mart. 30. f.)
'T	10. Rahó.	Mart.	19. Pollik.		Varannó.
,^	15. Tiszcsora.	„	29 Zólyomlipcse.	'7	20. Tavarna.
">	14. ( Apr 28 f.) Apsiuecz.	Apr.	18. Luzsiia.	.,	17. Homonna.
Mart.	30. Magashát.	»	3. (Apr 10.f.)Borosznó	íí	21. Zemplénszinna.
Apr.	10. Körösmező.	»	14. Bukócz.	Apr.	1. Unglovasd.
'ï	13. (Apr. 13 f.) Öóskás.	»î	14. Garamuémetfalva.	Mart	20. Felsődomonya.
{Mai	16. f.) Láposimző.	«	17. Kiszla.	?T	15. Nagy láz.
Mart.	18. Unin.	,j	8. Bikkalvölgy.	?!	15. Kisberezna.
7)	30. Ótura.	Mart.	21. Garampéteri.	w	18. Perecseny.
ÎÏ	16. Verbo.	Apr.	20. Három víz.	,J	22. Bercsényifalva.
/ij?r.	15. Felsöhottfalu.	«	13. Alsószabadi.	„	22. Sóslak.
Mart.	20. Trencsén.	Mart.	21. Kramiska.	„	13. (Apr. 8. f.) Köblér
»	12. Bán	Apr.	5. Rezsôpart.	Apr.	10. Csontos.
»	22. Nyitiarudnó.	»	2. Felsőszabadi.	Mart.	30. Turjareniete.
Apr.	11. (Mai. l.f.) Madaras-	w	16. (Mai. 1. f.) Fekete-	Apr.	16. (Mai. 10. f.) Sóhát
	alja.		patak	»	4. Fenyvesvölgy.
»	13. fiyertyánfa.	'Ï	28. Klementka.	M	5. Rónafürcd.
Mart.	23. Zsarnóczakohó.	*í	17. Karám.	Mart.	20. Poroskő.
»	18. Biikköskút.	n	23. Szikla.		23. Turjavágás.
Apr.	8. Felsőzsadány.	'}	3. Bikács.	Apr.	18. Repenye.
Mart.	18. Geletnek.	«	9. Gömörvég.	,,	21. (Mai. 5. f.) Ökör
Apr.	13. Znióváralja.	Mart.	21- Kleiiócz.		mező.
Mart.	29. Repistye.		20. Nyustya.	Mart.	27. Ozerà.
V	30. Barsszkleuó. Aquila XVI.	Apr.	6. Tiszolcz.	Apr.	14. Felsőszinevér. u

lOß

Apr.	18. Illava.	Apr.	1(1. Parasztdiibova.	Apr.	26. Hernádfalii.
Mart.	27. Kassza.	»	12. Szlanicza.	»	10. Laiidok.
w	23. Puchó.	„	8- Zuhrothova.	•1	6. Szcppsófalu.
»	22. Vágbesztercze.	.,	29. Alsólipnicza.	^	12. Tátrailáza.
•)	20. Nagybicscse.	.,	25. Zuberecz.	T	5. Szepesbéla.
»	21. Zsolna.	Mai.	3. Felsözubricza.	»	3. Leibicz.
,^	28. Kisuczaujhely.	,,	.9. Brezoiicza.	«	7. Podolin.
Apr.	4. (Mai. 5. f.) Valcsa.	Mart.	28. Liptószentiváu.	•Î	5. Lőcse.
Mart.	29. Párnicza.	Apr.	12. Jablonka.	„	7. Óliibló.
Apr.	S. Likava.	..	8. Liptóujvár.	Mart	28. Szepesváralja
(Apr.	26. f.) Somssich-í'orrás.	M	12. (Apr.25.f.)Szvarin.	Apr.	6. Hzinye.
Apr.	4. Hrboltó.		11. Vichodna.	Mart	14. Eperjes.
»	3. Csernova.	»	6. (Apr. 6. f.) Fekete-	í>	22. Bártfa.
yy	5. Revisnye.		vág.	n	27. Zboró.
ÎJ	6 Hrabovó.	Mai.	11. Csórható.	„	19. Lipnik.
■*>	26. Lokcza.	Ajjr.	7. Tátralomnicz.	»	25. Girált.
»	5. Németlipcse.			7Î	30. Felsővizköz.

I. Fehl-. 26. Molnaszecsöd. III. Apr. 4. Overbász.

149. •*-»> Serinus serínus, (L).

III.	Apr.	8. Izsák.	V. Apr.	1 1 . Brezuóbánya
III.	v	12. Lasztomér.	\. ..	16. Lőcse.
III.	')	13. Ungvár.

I. Febr. 26. Zalagógánfa. II. Mart. 29 Bánfalu.

150.

Spatula cljpeata, (L.).

III. Mart. 15. Temeskui)in. III. „ 26. Rudolfsgnád. III. Apr. 12- Overbász.

III. Apr. 24. Tura.

IV. „ 10. Eéa.

III. Apr. 11. Temeskubin. III. Mart. 25. Rudolfsgnád.

151.

Sterna liiriindo, L.

III. Mart. 13. Törökbecse. Ill Apr. 1 1 . Dinnyés.

III. Mai. 8. Budapest. m. Apr. 24. Tura.

152. *-^ Sterna minata, L. III. Mai. 8. Temeskubin.

Febr. 27. Drávavásárliely.

„ 14. Csurgó.

„ 25. Szomogyszobb. Mart. 5. Nügyatád.

, 15. Rinyaszentkirálv

153. *^*- Sturnus vulgaris, L.

I.

Mart. 13. Lábod. „ 4. Viszló. „ 2. Répáspuszta.

3. Tékes. „ 2'). Pécs.

Mart. 24. Szentgotthárd. „ 6. Daraboshegy. „ 19.Kerkaszentmiliályfa „ 7. Vasboldogasszony. ,. 18. Pölöske.

107

Mart.	5- Nagykapornak.	Febr.	26. Körmend.	Febr. 27. Padrag.
Febr	20. Tűrje.	Mart.	9. Sorok.	„ 27. Gicz.
*»	20. Balatoiiu.jlak.	Febr.	24. Nénietszecsőd.	Mart. 1. Sukoró.
Mart.	19. Balatonfüred.	't	20. Molnaszecsöd.	Febr. 13. Kismarton.
„	5. Igal.	Mart.	2. Egyházashollós.	Mart. 26. Czinfalva.
•»	20. Németiíjvár.	')	10. Köveskút.	Febr. 17. Sopronpuszta.
Febr.	24. Csém.	Febr.	18. Csepreg.	Mart. 27. Szentmanjithánya
Mart.	4. Rohoncz.	Mart.	4. Vasvár.	„ 2. Feketeváros.
*»	6. Pornóapáti.	v	4. Nyögér.	4. Császár.
Febr.	20. Kőszegdoroszló.	Febr.	13. Káld.	Febr. 23. Bókod.
Mart.	4. Kőszeg, 11 -► N.	jj	10. Jánosháza.	Mart. 10. Tarján.
Febr.	28. Felsöberkifalu.	H	17. Zalagógánfa.	„ 11. Héregh.
Mart.	1. Borsmonostor.	n	26. Kenienesszentpéter.	„ 12. Pilisszentlélek.

II.

Mart. 3. Bánfalu.	Febr	24. Lipót.	Mart.	18. Kürth.
Febr. 26. Himód.	Mart	7. Megyercs.	»	15. Garamkissalló.
, 27. Hövej.		III.	«	4. Morvaszentjános
Mart. 8. Temeskubin.	Febr.	26. Bácsordas.	Febr.	27. Békésgyula.
„ SO. Temessziget.	V	23. Óverbász.	Mart.	6. Tenke.
6. Butykovácz.	Mart.	3. Csantavór.	Febr.	27. Szigetcsép.
Fehr. 17. Kamaristya.	r>	1. Mohol.	,,	23. Bugyi.
Mart. 3. Vajszka.	Febr.	25. Zsombolya.	Mart.	7. Sári.
, 29. Dimabökénij.	Mart.	3. Vadászerdő.	Febr.	29. Sőregpuszta.
, 8. Újvidék.	J»	2. Mosnicza.	Mart.	8. Abony.
„ 9. Alsókabol.	Febr.	26. Bruckenau.	«	7. Nagyvárad.
„ 10. Dunagárdony.	Mart. 22. Jerszeg.	n	4. Siter.
3. Rudolfsgnád.	„	5. Háromfa.		4. Székelyhíd.
„ 26. Oppova.	')	11. Dunaszekcső.	?>	13. Kisbag.
„ 12. Románécska.	«	20. Hátfö.	')	8. Újtelek.
3. Antalfalva.	ij	1. Doromlás.	n	3. Ófehértó.
„ 20. Tótujfalu.	„	4. Várszeg.	»	2. Szatmár Sárerdő.
Febr. 28. Drávaszentmárton.	„	5. Kiskunhalas.	»	2. Szatmár Nagy-
„ 27. Lakócsa.	Febr.	28. Szeged.		mocsárerdő.
„ 23. Baranyasellye.	Mart.	12. Hódmezővásárhely.	»	7. Tiszakarád.
Mart. 1. Oszró.	n	5. Bezdini zárda.	'Î	10. Nagyhalász.
Febr. 24. Vajszló.	Febr.	26. Pécska.	Febr.	27. Kemecse.
„ 23. Páprád.	Mart.	8. Csála.	Mart.	3. Leányvár.
Mart. 13. Hegy szentmárton.	ÌJ	ő. Kalocsa.	„	15. Lazony.
Febr. 27. Siklós.	»	11. Szabadszállás	Febr.	28. Mocsár.
Mart. 28. Villány.	Febr.	20. Izsák.	Mart.	3. Lasztoniér.

TV.

Mart. 4. Ósopot. „ 1. Malomviz. - 12. Alsómoecs.

Mart. 16. Királyfalva. Febr. 29. Kövesd. „ 24. Aga.

Mart.

4. Labasincz. 3. Kládova. 12. Dubest.

U*

Mart.	*J. Kisszurduk.	Febr	28. Körösbánya.	Mart	1. Dedrád.
yy	11. Bukovecz.	)í	28. Riskulicza.	„	2. Bátos.
„	10. Hauzest.	„	28 Brád.	Febr	29. Herbus.
?>	11. Funlia.	Mart.	5. Felsővidra.	Mart.	4. Mocsár.
«	8. Draxinest.	lebr	28. Topánfalva.	»	16. Nyárádremete.
«	11. Szintyest.	Apr.	2. Vuitiir.	n	8. Dosz.
?)	1. Gross.	Mart.	10. Zalatna.	w	2. Parajd.
»	18. Limkány.	.	3. Alsószolcsva.	71	13. Varság.
»	25. Homosdia.	Î1	28. Metesd.	M	2. Gyergyóalfalu.
71	25. Pozsoga.	ÎT	6. Nagyenyed.	H	9. Zilah.
«	5. Sebeshely.	V	15. Gergelyfája.	r>	3. Szilágycseh.
»	7. Szelistye.	:t	10. Alsóbajoni.	)í	2. Zsibó.
,j	2. Kereszténysziget.	„	6- Harangláb.	»	2.9. Gi/ökeres.
)î	17. Nagycsür.	■n	30. Váldhíd.	)j	11. Zálha.
fl	5. Szelindek.	?5	30. Szászszentlászló.	„	10. Désakna.
„	2. Szenterzsébet.		9. Segesvár.	n	3. Dés.
Febr.	8. Veszteni/.	Febr.	16. Százhahim.	')	4. Gáncs.
Mart.	10. Hermány.	Mart. 29. Ápold.	„	25. Betlen.
»)	21. Veresmart.	'J	5. Réten.		11. Vermes.
Febr.	20. Vurpód.	Febr	28. Báránykút.	Î)	7. Naszód.
Äiart	20. Felek.	Mart.	7. Czelina.	»	16. Harina.
Febr.	20. Szakadat.	n	7. Szászkézd.	»	4. Besenyő.
,,	20. Holczmány.	w	2. Szászkeresztnr.		24. Jád.
)î	18. Ujegyház.	.,	1 . Székelyudvarhely.	■j	22. Sa.jósolymos.
jj	26. Mártonhegy.	A2)r.	3. Zelelaka.	'>	20. Szentjózsef.
.,	29. Bruiva.	Mart.	21. Homoródalmás.	,j	18. Domljhát.
Mart.	2. Alsóvist.	„	12. Málnás.	'Î	31. Les.
n	6. Morgonda.	,,	18. Torja.	..	23. Magura.
?î	9. Nádpatak.	'5	6. Rózsafalva.		28. Nagyilva.
	1. Boldogváros.	.,	7. Preguz.	^	3. Nagysomkút.
Febr.	25. Lemnek.	W	3. Albák.	•Î	9. Láposbánya.
Mart.	8. Lippa.	.,	12. Középlak.	»Î	5. Taraczköz.
»	21. Sólymos.	„	1. Magyargorbó.	,,	14. Máramarossziget
»	7. Sisfarovecz.	Febr	28. Kolozsvár.	„	9. Aknasugatag.
Febr.	28. Mészdorgos.	w	15. Kékes.	Febr	12. Farkusrév.
w	26. Dorgos.	Mart. 30. Szászzsombor.	Mart.	15. Nagybocskó.
„	26. Zabálcz.	?í	15. Dipse.	„	15. Rónaszék.
»	23. Berzova.	'j	1. Szászakna.	Febr	29. Jód.
Mart.	17. Lalasincz.	'j	3. Teke.	Mart.	19. Rozália.
»	6. Buttyin.	M	25. Szászpéntek.	«	24. Felsövissó.
»	9. Guravoj.		20. Marosvásárhely.	)>	13. Borsa.

Apr. 2. Nagymaros.

„ 10. Nógrád. Mart. 12. Isaszeg.

„ 4. Babát. Ajtr. 2. Valkó. Febr. 18. Bodony.

„ 27. Ghymes.

Mart. 6. Garamrudas. „ 5. Füzesgyarniat. „ 24. Bakabánya. „ 24. Tópatak.

4. Hont. „ 2. Korpoua. „ 19. Magasmajtény.

P'ebr. 22. Losoncz. Mart. 19. Salgótarján. Febr. 26. Rimaszombat.

., 26. Feled. Mart. 9. Pétervásár.

„ 22. Sajókaza.

„ 10. Sajóbábony.

109

Mart.

22. Visk.	Mart.	13. Felsöhánior.	Mart.	2. Ökörmező.
17. Mihálka.	>i	4. Geletnek.	•Ì	11. Nasybicscse.
(i. Heiincse.	,,	9. Saskőszékely.	»	3. Zsolna.
11. Bustyaliáza.	„	6. Kovácsfalva.	^	16. Párnicza.
25. Geniyes.	.1	7. Zólyom.	.,	14. Poruba.
17. Kövesliget.	„	27. Beszterczebánya,	Febr	19. Alsókubin.
7- Técsci.		40 ~> SE.	Mart.	23. Lokcza.
3. Széleslouka.	„	23- Garanisálfalva.	V	25. Németiipcse.
12. Szentinihálykörtvé-		10. Garanipéteri.	„	13. Szlanicza.
lyes.	„	23. Felsömeczeuzéf.		27. Alsólipuicza.
2. Nyéresháza.	íí	5. Sacza.	„	20. Jaiilonka.
13. Tereseipatak.	»	6. Kassa.	TÏ	14. Tátraháza.
6. Doinbó.	IT	3. Tavarna.	n	14. Szepesbéla.
5. Körösaiező.		15. Kisberezna.	V	21. Leibicz.
21. Unin.	„	10. Bercsényifalva	Apr.	2. Szepesváralja
8. Nádas.	„	13. Kispásztély.	Febr	29. Zboró.
23. Treiuséii.	Febr	27. Sóslak.	Ap7\	10. Girali.
25. Bán.	Apr. Mart.	8. Kelecsény. 25. Repenye.	»)	15. Felsövizkö^.

154.

Sylvia atricapilla, (L.

	Apr.	26- Répáspuszta.		Apr.	29. Királylialom.	IV.	Apr.	28. Malomviz.
	„	23. Felsőlövő.		'í	17. Kalocsa.	IV.	"	26. Türkös.
	»	15. Kőszeg.			18. Budapest.	IV.	Mai.	6. Kolozsvár.
	„	22. Zalagógánfa.		„	16. Lasztomér.	V.	Apr.	25. Zólyom.
II.	„	16. Megyercs.		„	25. Ungvár.	V.	n	28. Tavarna.
11.		18. Temeskubin.	155.	< — y	Sylvia cuiTuca, (L.).	V.	Mai.	4. Tátraháza.
I.	Apr.	21. Kőszeg.	III.	Apr.	15. Budapest.	V.	Apr.	15. Kékkő.
1.	"	12. Molnaszecsőd.	III.	.,	20 Lasztomér.	V	,,	30. Zólyom.
11.	»	20. Megyercs.	III.		15. Ungvár.	V.	Mai.	3. Breznóbánya
II.	„	15. Temeskubin.	IV.	,,	15. Réa.	V.	.,	2. Tavarna.
11.	"	17. Óverbász.	IV. IV.		7. Nagyenyed. 13. Kolozsvár.	V.	Apr.	25. Tátraháza.

I. Mai. 3. Kőszeg.

I. „ 3. Molnaszecsőd.

156

Sylvia iiisoria, (Bkchst.).

III. Mai. 3. Óverbász. III. Apr. 20. Budapest.

III. Mai. 9. Ungvár.

IV. „ 16. Türkös.

I. Apr. 28. Répáspuszta. III. Mai. 1. Budapest. III. Apr. 25. Ungvár.

157.

Sylvia simplex, Lath.

IV. Mai. 10. Türkös. V. Apr. 29. Tavarna.

V. Mai. 15. Zuberccz. V. Aj)r. 25. Szepesbéla. V. „ 17. Eperjes.

nu

158.

I. Apr. 18. Kőszeg.

I. „ 13. Molnaszecsőd. II. „ 19. Megy eres. III. .. 10. Temeskubiii. III. ,. 14. Kalocsa.

Sylvia Sylvia, (L.).

III. Apr. 20. Izsák. III. „ 23. Budapest.

III. „ 25. Lasztomér.

IV. „ 1Ü. Ujmoldova. IV. „ 20. Rèa.

IV. Mai. 3. Türkös.

IV. Apr. 10. Naszód.

V. „ 30. Zólyom.

V. Mai. 11. Brt'znóliáiiya.

V. „ 9. Tátraháza.

159. V Tadorna tadorna, (L.). I. Mart. 31. Zalagógáiifa, rf , ?.

160. <-> Totanus fuscus, (L.).

III. Apr. 17. Bugyi. | V. Mart. 23. Geletnek.

161. ■<— > Totanus glareola, (L.).

I. Apr. 7. Zalagógánfa. | III. Apr. 9. Óverbász.

in. Mart. 25. Temeskubin. III. Apr. 10. Óverbász.

162. •<— >- Totanus hypoleucus, (L.).

III. Apr. 24. Budapest.

III.

7. Ungvár.

IV. Apr. 8. Malomvíz. IV. ,. 13. Réa.

163. < — >• Totanus nebularius, CIunn I. Mart. 16. Zalagógánfa.

I. Apr. 11. Kőszeg.

164. ■<-©> Totanus ochropus, (L.).

I. Apr. 3. Moluaszecsőd. I. Mart. 31. Zalagógánfa.

I. Mart. 20. Óverbász.

165. -*-^ Totanus stagnatilis, Bechst. III. Mart. 28. Temeskubin. ! III. Apr. 15. Bugyi

I. Apr. 18. Kőszeg. I. Mart. 17. Sopronpuszta. II. „ 10. Báutalu. II. „ 18. Megyercs. ni. „ 28. Temeskubin,

166. <^ Totanus totanus, (L.).

m. Mart. 15. Óverbász III. „ 3. Izsák. III. ., 22. Szigetcsép. III. „ 7. Bugyi.

111. Apr. 16. Nag3'várad. III. Mart. 27. Budapest. III. „ 19. Kisbag. III. „ 1. Tura. V. Mai. -iS. Szepfisbéla.

Ill

167. *-^^ Tringa ininiitn, Leisi,. I. Apr. 1. Sopronpuszfa.

168. <v^ 'I'ringa siibarciiata, (Oomj.) in. Mai. 14. Ruiiyi.

m. Mart. 8. Óverbász.

169 <-^ Tiirdus iliacus, L. III. Mart. 6. Izsák. Ì

V. Apr. 3. Zólyom.

170. *^* Tiirdus merlila, L

I.	Mart.	10. Sávoly.	III.	Mart.	11. Izsák.	V.	Mart.	1 1. Kőrösmező.
1.	„	12. Vors."	III.	V	27. Mezőtúr.	V.	v	25. Perhát.
I.	„	16. Balatonszent-	III.	Febr	28. Kisbag.	V.		27. Kiszla.
		györgy.	IV.	y^	28. Malom víz	V.	n	26. Bikkalvölgy.
I.	w	16. Balaton-	IV.	Mart.	20. Homosdia.	V.	„	17. Garampéteri
		keresztúr.	IV.	í»	15. Lunkalarga.	V.	„	10. Ozerà.
I.	r	7. Zalagógánfa.	IV.	Febr	18. Zetelaka.	V.	Febr	27. Vlkolinecz.
I.	„	2U. Sopronpuszta.	IV.	Mart.	26. Torja.	V.	Mart.	16. Ludrovo.
III.	Febr.	23. Temeskubin.	IV.	„	5. Aknasugatag.	V.	„	10. Jablonka.
m.	Mart.	7. Rudolfsgnád.	V.	)•	8. Técső.	V.	n	14. Tátraháza.
III.	■,	6. Óverbász.	V.	,.	12. Pozsárova.	V.		8. Szepesbéla.

I. Mart.

1- ,

I. Febr.

I. Mart.

I. „

I. . II. „ III. Febr. III. Mart. UI. „

ni. „

III. „

UI. ,

III. Apr.

IV. Mart. IV. Febr. IV. Mart. IV. „ IV. , IV. ..

12. Répás puszta. 24. Kőszeg.

13. Molnaszecsőd. 7. Zalagógánfa.

22. Gicz.

11. Nagymarton.

18. Megyercs.

24. Temeskubin. 9. Pécska.

15. Izsák.

7. Székelyhíd.

7. Budapest 30. Sárospatak.

7. Ungvár.

6. Malomviz.

27. Lunkalarga.

28. Türküs.

25. Alsóbajom. 20. Harangláb. 10. Zetelaka.

171.

IV. Mart. IV. ., IV. ,. IV. Febr. IV. Mart. IV. Apr. IV. Mart. IV. „ IV. , IV. „ IV. „

V. „

V. ,.

V. ..

V. .,

V. ..

V. „

V. „

V. .

V. ..

V. ..

Turdiis niusicii.s, L.

12.Csikszentkirály.

3. Kászonimpér.

4. Parajd. 28. Varság.

4. Gyergyóalfalu.

5. Tihucza.

10. Valeamare.

13. Jód.

27. Pleskuiie. 21. Lajosfalva. 19. Dieka. 12. Kékkő. 8. üjmassa.

18. Diósgyőr.

6. Sajóbábony. 4. Tisza bogdány.

19. Ótura.

17. Nyilrarudiió.

11. Geletnek.

18. Zólyom.

14. M át V M ^ fal va.

V. Mart. 20. Feketepatak.

V. „ 13. Klementka.

V. „ 21. Forgácsfalva.

V. . „ 8. Szikla.

V. „ 25. Benesháza.

V. ., 8. Havasalja.

V. „ 9. Tavarna.

V. , 7. Sóslak.

V. .. 6. Illava.

V. „ 2. Puchó.

V. „ 19. Vágbesztercze.

V. .. 18. Nagybittse.

V. .. 18. Szlanicza.

V. „ 30. Trsztena.

V. Apr. 13. Zuberecz.

V. Mart. 20. Jablonka.

V. „ 8. Tátraháza.

V. „ 8. Szepesbéla.

V. „ 19. Lőcse.

V. .. 24. Szepesváralja.

112

172. -<^t^ Turdus pilaris, L.

I. Apr. 11. Kőszeg', utolsók, die Letzten.

1. „ 2. Ziilagóg'ánfa, utolsók, die Letzten.

III. Mart. 19. Temeskubin, utolsók, die Letzten.

m. „ 3. Antalfalva.

in. „ 10. Overbász, utolsók, die Letzten.

III. „ 15. Kisharta.

111. Ai)r. 6. Szabadszállás, utolsók, die

Letzten.

III. „ 12. Nagyvárad.

III. „ 3. Sárospatak, utolsók, die Letzten.

Ill	Mart.	23	Ungvár, nagy csapat, grosser Flug ^ S.
IV.	'Í	29.	Malomviz, utolsók, die Letzten.
V.	Aj)r.	17.	Geletnek, nagy csapat, grosser Flug -* N.
V.		7.	Zólyom.
V.	„	8.	Tavarna, utolsók, die Letzten.
V.	Mart.	9.	Ökörmező.
V.	Febr.	3.	Szepesváralja.

173.

Tui-diis torqiiatns, L.

in. Mart. 27. Törökbecse. m. „ 5. Izsák.

III. Apr. 12. Nyiregybáza.

IV. „ 11. Türkös. V. Marl. 27. Perhát.

V. Apr. 25. Zuberecz. V. „ 8. Leibicz.

174.

Turtiir tnrtiir (L.).

I.

Mart	28. Viziszentgyörgy.	Apr.	12. Csém.	Apr.	22. Sukoró.
Apr.	5. Csurgó.	„	15. Rohoncz.	»	23. Törökbálint.
i>	30. Somogyszobb.	V	27. Pornóapáti.	»)	28. Szarvkő.
,.	18. Nagyatád.	Mai.	3. Kőszegdoi-oszló.	"Î	17. Soprouujlak.
V	5. Rinyaszentkirály.	Apr.	23. Kőszeg.	..	26. Sopronkertes.
„	14. Lábod.	„	27. Felsőberkifalu.	„	22. Ágfalva.
	13. Viszló.	„	28. Boi'smnnostor.	„	15. Kismarton.
)î	10. Répás puszta.	.,	14. Körmend.	.,	20. Czinfalva.
V	12. Tékes.	«	30. Sorok.	Mai.	4. Sopronpuszta.
„	20. Pécs.	.,	29. Szombathely.	Apr.	24. SzentQiargitbánya.
Mai.	3. Szentgotthárd.	„	19. Németszecsőd.	.,	27. Malomház.
Apr.	29. Kámaháza.	,,	23. Molnaszecsőd.	„	22. Nagyczenk.
Mai.	12. Ssöcze.	„	22. EgyházashoUós.	Mai.	2. Feketeváros.
Apr.	25. Daraboshegy.	..	29. Csepreg.	Apr.	18. Jánosháza erdész-
V	11. Vasnádasd.	„	23. Vasvár.		lak.
n	28. Csömödér.	„	22. Hegyhátgyertyános.	Î)	22. Ravazd.
Î)	21. Milej,	Mai.	1. Nyögér.	»	27. Szomód.
Mai.	8. Vasboldogasszony.	Apr.	16. Káld.		23. Tarján.
Apr.	17. Nagykapornak.	n	13. Vásárosniiske.	,,	30. Mogyorósbánya.
?.'	24. Tűrje.	.,	15. Jánosháza.	„	23. Perbál.
»	25. Tikos.	„	23. Zalagógánfa.	«	23. Telki.
n	23. Kéthely.	«	20. Kemenesszentpéter.	.,	16. Pilisszentlélek.
„	27. Balatonfüred.	„	27. Várkesző.	..	10. Pilismarót.
ji	23. Tihany.		17. Padrag.	Mai.	1. Pilisszentkereszt.
V	18. Igal.		6. Gicz.	Apr.	21. Budakesz.
„	17. Németujvár.			»	21. Visegrád.

113

Apr. 21. Iváu.

, 28. üiinód.

., 23. Bogyoszló. Mai. 5. Csorna.

II.

.\^pr. 28. Mosón. „ 20. Lipót. „ 24. Patkányospuszta.

III.

Mai. 1. Megyercs.

Apr. 19. Kürth.

Mai. 2. Garamivissalló.

Apr. 20. Morvaszentjános.

Apr.	10. Tenieskubiu.	Apr.	30 Hálincz.	Apr. 19. Sőregpnszta.
n	18. Butykovácz.	..	22. Háronifa.	„ 23. Abony.
»	23. Kamaristya.	..	8. Dunaszekcsö.	„ 17. Jászalattyán.
,,	19. Palona.	Mai	3. Hátfö.	., 26. Szerep.
Mai.	5. Palánka.	Apr.	25. Doromlás.	„ 28. Nagyvárad.
Apr.	24. Újvidék.	Î)	20. Várszeg.	„ 27. Budapest.
?»	18. Felsökabol.	,,	24. Vaskút.	7. Kisbag.
'T	20. Rudolfsgnád.	„	1. Kiskunhalas.	,. 24. Tura.
„	26. Torontálerzsébet-	Mai.	1. Királyhalom.	.. 20. Hajdúböszörmény.
	lak.	Apr.	29. Szeged.	„ 21. Újtelek.
»	24. Tógypr.	jt	10. Hódmezővásárhely.	.. 20. Nyíregyháza.
')	22. Tótujfalu.	,«	18. Bezdini zárda.	„ 16. Ófehértó.
•)	2. Drávaszentmártoii.	w	20. Pécska.	„ 18. Szatmár Nagyerdő
„	2. Lakócsa.	„	20. Paulis.	„ 20. Szatmár Csonka-
Mart	18. Baranyasellye.	,,	13. Silingyia.	erdő.
T?	14. Oszró.	„	18. Kisharta.	„ 23. Szatmár Sárerdö.
Apr.	18. Besencze.	Mart	23. Kalocsa.	„ 20. Szatmár Nagy-
«	16. Páprád.	Apr.	26. Szabadszállás.	mocsárerdő.
n	23. Hegyszentmártou.	,.	25. Izsák.	„ 10. Sátoraljaújhely.
„	15. Siklós.		30. Gádoros.	„ 16. Tiszakarád.
	6. Villány.	»	20. Békésgyula.	„ 17. Nagyhalász.
	18. Bácsordas.	Mai.	3. Tenke.	„ 16. Leányvár.
V	25. üverbász.	Apr.	21. Polgárdi.	„ 15. Mándok.
n	21. Mohol.	„	29. Pákozd.	„ 29. Nagj'bereg.
„	19. Vadászerdő.	n	13- Szigetbecse.	„ 18- Lazony.
«	12. Mosnicza.	T)	12. Ráczkeve.	„ 13. Mocsár.
,,	19. Bruckenau.		13. Szigetcsép.	„ 26. Zúgó.
»	12- Jerszeg.	»	14. Sári.	„ 23. Ungvár.
.,	22. Kepéd.			„ 23. Unghosszúmező.

IV.

Apr. 2. Ósopot. Mai. 4. Plavisevicza

Apr. 16. Ogradina. Mai. 5. Jeselnicza.

Apr. 23. Malomvíz.

„ 24. Királyfalva.

„ 28. Kövesd.

„ 15. Aga.

„ 22. Labasincz.

„ 16. Kládova.

„ 18. Harmadia. AquUa XVI.

Apr. 13. Dubest.

„ 12. Szelcsova.

„ 26- Kisszurduk. „ 6. Bakamezö.

„ 22. Osztrov.

„ 28. Bukovecz.

„ 29. Hau zest.

„ 30. Furdia.

„ 25. Németgladna.

„ 20. Draxinest.

„ 24. Válemáre.

Apr.

21. Sziutyest. 14. Marzsina. 17. Gross.

25. Bulza. 24. Pozsoga. 21. Roskány.

9. Guraszáda.

26. Feresd. 17. Déva. 28. Algyógy. 23. Szelistye.

15

114

Apr.	9. Alsóvist.	Apr.	8. Sztrázsa.	Apr.	15. Teke.
V	15. Bölüii.	Mai.	7. Nagyenyed.	..	28. Szászpéntek
Mai.	4. Árapatak.	Apr.	27. M:ì|)f)rt()n.	,.	13. Nyárádszereda.
V	3. Ilyetalva.		lo.Bethletiszcntmiklós.	»	26. Nyárádreniete.
Apr.	30. Gidófalva.	.,	14. Harangláb.	I»	30. Zsibó.
„	26. Lippa.	„	21. Keresd.	^	17. Gyökeres.
„	23. Sistarovecz.	^	17. Segesvár.	w	30- Gáncs.
»	26. Mészdorgos.	M:ü.	2. Vargyas.	n	13. Bellen.
W	19. Petirs.	Apr.	26. Csikszentkirály.	n	25. Lekencze.
n	9. Dorgos.	»	26. Karatnavolál.	Mai.	3. Naszód.
V	22. Zabálcz.	,,	22. Lemhény.	Apr.	29. Besenyő.
»	12. Berzova.	n	24. Kézdiniartx)nos.	Mai.	2. Felsősebes.
V	18. Kaprucza.	Mai.	1. Bereczk.	Apr.	28. Kosna.
Mai.	2. Buttyin.	Apr.	13. Ojtoz.	■n	22. Láposbánya.
n	4. Borossebes.	„	18. Bulz.	V	21. Szaploncza.
Apr.	28. Acsucza.	Mai.	8. Magyargorbó.	..	18. Máramarossziget
1	21. Lunksóra.	Apr.	16. Kolozsvár.	„	27. Farkasrév.
»	22. Zalatna.	„	28. Kékes.	Mai.	12. Rónaszék.
»	25. Igenpatak.	'7	24. Szászakna.	Apr.	23. Jód.
Mai.	4. Gyulafehérvár.			n	20. Felsöszelistye.

Apr.	23. Börzsöny.	Apr.	17. Losoncz.	Apr.	30. Zólyombiics.
»	19 Szokolya.	Mai.	19. Scdgólarján.	r	14. Dobróváralja.
w	10. Nagymaros.	Apr.	23. Rimaszombat.	j>	14. Zólyom.
	27. Márianosztra.	»	27. Pétervásár.	Mai.	3. Dob ró királyi.
?i	2U. Isaszeg.	n	21. Felsőhámor.	Apr.	22. Garanisálfalva
n	16. Babath.	n	15- Sajókaza.	Mai.	8. Ratkó.
r	28. Galgaguta.	n	24. Óbuta.	»	13. Uj vásár.
„	15. Megyerke.		16. Diósíiyőr.	»)	5. Sacza.
«	21. Ecskend.	„	18. Sajóbáboiiy.	,,	5. Kassa.
V	10. Nagyvölgy.	Ï)	20. Erdőbénye.	Apr.	24. Keczerpeklén.
V	25. Erdőkiirtii.		18. Erdőhorváti.	„	30. Keczerlipócz,
r>	17. Valkó.	Mai.	11. Mihálka.	.,	23. Vörösvágás.
»	19. Bodony.	Apr.	28. Herincse.	,j	15. Rankfüred.
Mai.	1. Terpes.	V	20. Szentmihálykört-	n	24. Tavarna.
	1. Felsődiós.		vélyes.	„	23. Alsóhunkócz.
Apr.	23. Nyitra.	„	22. Tereseipatak.	Mai.	4. Kisberezna.
»	22. Ghymes.	Mai.	3. Unin.	»>	1. Perecseny.
Mai.	2. Garamrudas.	„	5. Verbo.	Apr.	29. Bercsényifalva
»	1. Bakabánya.	Apr.	22. Bán.	Mai.	10. Sóslak.
y)	5. Zsarnócza.	Mai.	3. Nyitrarudiió.	Apr.	23. Köblér.
n	1. Bakaszenes.	,.	13. Madarasalja.	»	22. Tnrjaremete.
Apr.	29. Gyekés.	«	13. Felsőhámor.	n	15. Turjavágás.
n	14. Hont.	Apr.	25. Gyertyánfa.	Mai.	6. Ukürinező.
»	24. Korpona.	Mai.	10. Zsarnóczakohó.	Apr.	28. Illava.
»	25. Magasmajtény.	n	1. Felsőzsadány.	Mai.	5. Kassza.
„	24. Apafalva.	Apr.	30. Geletnek.	Apr.	24. Nagybicscse.
Mai.	5. Alsójjalojta.	Mai.	3. Znióváralja.	Mai.	3. Valcsa.
Apr.	27. Kékkő. "	»	18. Felsötóti.	Apr.	30. Alsóerdőfalu.
	28. Gács.	Apr.	17. Dobó.	V	28. Nvársardó.

115

Mai. Apr.

1. Eperjes. 25. Bánfa.

Apr. 20. Zhoró. „ 27. Lipnik.

Apr. 20. Girált.

IS. Felsövizköz

		175.	■<-^ Upupa epops, L. T
Apr.	14. Gyiiinölcshef!,y.	Apr.	16. Rolioncz.	Apr.	15. Szarvkő.
„	10. Csurgó.	n	15. Pornóapáti	„	21. Sopron kertes.
Mart.	28. Somogyszobb.	Mai-	5. Köszeydoroszló.	„	23. Ágfalva.
Apr.	2. Nagyatád.	Apr.	7. Kőszeg.	n	8. Kismarton.
w	9. Riiiyaszcntkirály.	„	8. Felsoberkifalu.		17. Czinfalva.
Mart.	30. Lábod.	)»	13. Borsmonostor.		8. Sopronpuszta
Apr.	7. Viszló.	,,	4. Körmend.	„	14. Szentmargitbánya.
n	2. Kaposvár.		14. Sorok.	»	15. Fertöfehéregyháza.
'Î	6. Répáspuszta.	„	6. Szonibatiiely.	„	16. Malomház.
•Ï	6. Tékes.	n	24. Németszecsöd.	V	13. Nagyczenk.
1»	20. Pécs.		1. Moinaszecsőd.	Yí	15. Feketeváros.
n	16. Szentgoltliárd.		12. EgyházashoUós.	.,	16. Jánosháza erdész-
.,	14. Kerkanémetfalu.	.,	18. Köveskút.		lak.
Mai.	7. Szöcze.	„	18. Csepreg.	„	10. Ravazd.
Apr.	9. Daraboshegy.	'Ï	5. Vasvár.	Mart	31. Bókod.
„	18. Vasnádasd.	„	18. Hegy hátgyertyános.	Apr.	4. Tata.
»	8. Nova.	'Ï	7. Nyögér.	»»	13. Szomód.
r>	11. Milej.	n	6. Káld.	')	16. Tarján.
T	12. Vasboldogasszony.	,,	21. Vásdrosmiske.	M	23. Héregh.
Mart.	28. Pölöske.	'>	4. Jánosbáza	Mai	1. Mogi/orósháiiya.
Apr.	13. Nagykapornak.	„	13. Zalagógánfa.	Apr.	1. Perbál.
„	13. Tiirje.	Mart.	31 Kemenesszentpéter.	.,	2. Telki.
■>i	11. Balatonujlak.	Apr.	9. Várkesző.	»»	20. Pilisszentlélek.
	8. Balatonfüred.	»	13. Padrag.	n	12. Pilismarót.
Mart	81. Tab.	Mart.	28. Gicz.	n	9. Pilisszentkereszt.
.4;)r.	29. Ujkörti'éh/es.	Apr.	16. Réde.	îî	7. Budakesz,
w	7. Németujvár.	V	4. Sukoró.	n	21. Szép Juhászné.
'»	15. Cséni.	„	17. Törökbálint.	„	11. Visegrád.

Apr.

17. Iván. 24. Himód. 23. Hövej.

II.

Apr. 24. Boyyoszlő. 8. Lipót. „ 14. Patkányospuszta. „ 5. Megyercs.

Apr. 9. KUrth.

7. Ipolyszalka. 10. Morvaszentjános.

III.

Mart. 30. Temeskubiii. Apr. 23. Butykovácz. 8. Bogyán. , 13. Donacséb.

Mart. 29. Újvidék. Apr. 18. Alsókahol.

7. Felsőkabol.

1. Duiiagárdiiny.

Mart. 31. Rudolfsgnád. „ 81. Nagybec'skerek. 8. Antalfalva. Apr. 3. Tógyér.

15'

116

Apr.	4. Tótujfalu.	Apr.	5. Vaskút.	Mait.	10. Székelyhíd.
^	6. Drávaszentniárton.	w	2. Jánoshalma.	Apr.	23. Budajìest.
if	6. Lakócsa.	»	6. Kiskiiiilialas.	Mart.	20. Kisbag
Mart.	24. Baranyasellye.	Mart.	20. Király halom.	Apr.	8. Tura.
Apr.	8. Oszró.	»)	23. Szeged.	,.	1. Hajdúböszöriiii''ii\
)ï	8. Pápráfl.	„	19. Hódmezővásárhely.	Mart.	27 Debreczen.
y>	14. Heííyszentniárton.	Apr.	4. Bezdini zárda.	Apr.	5. Újtelek.
Mart.	29. Siklós.		1. Pécska.	T	2S. Hajduhadház.
Apr.	13. Villány.	„	18. Paulis.	17	6. Nyíregyháza.
V	16. Mohács.	Mart.	4. Dunapataj.	Mart.	13. (Vfehértó.
It	16. BéUye.	Apr.	12. Kishart^i.	Apr.	8. Szatmár Sárerdő.
»	7. Bácsordas.	'1	10. Kalocsa.	'Î	17. Szatmár Niigy-
Mart.	29. Óverbász.	,^	2. Szabadszállás		nu)csárerdo.
Apr.	8. Csantavér.	Mart.	31. Izsák.	..	14. Sárospatak.
Mart.	29. Törökbecse.	Apr.	12. Orosháza.		6. Sátoraljaújhely.
Apr.	5. Mohol.	Mart.	30. Békésgyula.	Mart	25. Tiszakarád
Mart.	27. Vadászerdő.	Apr.	3. Tenke.	Apr.	6. Nagyhalász.
)ï	5. Mosnicza.	Mart.	22. Polgárdi.	..	16. Páltölde.
n	30. Bruckenau.	Apr.	5. Pákdzd.	„	6. Leányvár.
Apr.	9. Jerszeg.	.,	8. Ráczkeve.		18. Mándok.
»	29. Kepéd.	„	6. Szigetcsép.	»	18. Beregszász.
n	15. Bálincz.	«	12. Sári.	_	4. Lazony.
fi	6. Háromfa.	„	9. Sőregpuszta.	lì	6. Mocsár.
yi	16. Dunaszekcső.	.,	19. Abony.	«	2. Lasztomér.
n	13. Hátfő.	Mai.	8. Mezőtúr.	»	20. Zúgó.
»	14. Doromlás. .	Apr.	27. Karczag.	n	17. Ungvár.
»	12. Várszeg.	11 1	3. Szerep. 12. Xagyvárafl.	-	18. Ungdarócz.

IV,

Apr,	24. Ôsopot.	Apr.	10. Kisszurdiik.
^	5. Eibenthal.	51	13. Osztrov.
V	17. Plavisevicza.	V	5. Bukovecz.
»	14. Dubova.	,,	10. Hauzest.
!?	13. Ogradina.	'Î	11. Furdia.
»	11. Jeselnicza.	»	5. Néinetgladna.
Mart	31. Temesszlatina.	;j	6. Draxinest.
Apr.	12. Vercserova.	.,	16. Válemáre.
B	22. Pojánamörul.	V	7. Szintyest.
J?	8. Malomvíz.	f)	14. Marzsina.
íí	6. Királyfalva.	»	2. Gross.
«	8. Vermes.	Î7	57. Bulza.
	23. Kövesd.	n	20. Ohábabisztra
V	5. Aga.	jj	4. Homosdia.
	13. Labasincz.	^	14. Pozsoga.
r)	4. Tápia.	V	18. Ruszkabánya
V	12. Kládova.	V	11. Tjej.
»	8. Dubest.	TJ	10. Roskány.
»	24. Szelcsova.	V	25. Sztregonya.

Apr.	6. Bácsfalva.
	8. Réa.
Mart.	21. Déva.
Apr.	13. Bozes.
	9. Alsóvárosviz
^	28. Algyágy.
V	5. Sebeshely.
»	17. Szerdahely.
„	13. Szelistye.
n	6. Vesztény.
„	16. Porcsesd.
.	15. Alsósebes.
..	7. Vurpód.
Mart	30. Felek.
Apr.	6. Szakadat.
.	10. Holczmány.
n	10. Ujegyház.
»	22. Szeráta.
ÍJ	15. Felsőárpás.

117

Apr.	16. Alsóárpás.	Apr.	17. Hiizd.	Apr.	15 Laposnya.
..	12. Alsóvist.		17. Ihiraiigláb.	'Î	3. Yarság.
„	5. Felsövist.	..	17. l'ród.	)»	15. Maroshévíz.
„	8. Felsőszombatfalva.	lì	21. Váldhid.	Mai.	10. Gi/ergyóditró.
..	14. Desány.	♦»	15. Keresd.	Apr.	27- Tekeröpatak.
,.	14. Vajdarécse.	„	8. Segesvár	'>	3. Gyergyóbékás.
„	22. Kisbéri voj.	.,	4. Szászkézd.	„	22. Gyökeres.
•T	22. Alsókomáiia.	»	13. Zetelaka.	1	16. Nagyilonda.
„	7. Tömösi szoros.	Mart	15. Hoiiioródalmás.		15. Désakna.
'Í	8. Árapatak.	A2ìr.	i?5. Málnás.	,,	9. Gáncs.
^	7. Türkös.	n	24. Csikszentkirály.	Mart	. 7. Bellen.
„	13. Ósánczi szoros.	^	15. Karatnavolál.	Apr.	9. Betlen.
.,	20. Ilyefalva.	,,	19. Torja.	í>	18. Vermes.
„	23. Sepsiszentkirály.	»	14. Akloshavas.	,j	21. Naszód.
H	8. Gidófalva.	Mai.	8. Lenihény.	V	27. Besenyő.
„	10. Bikfalva.	Apr.	n. Kézdiniartonos.		7. Nagydemeter.
„	8. Maksa.	..	13. Ojtoz.	yj	3. Jád.
„	18. Nyéii.	Mart	15. Korbest.	w	19. Sajósolymos.
Mai.	4. Zágon.	Apr.	13. Bulz.	)í	19. Románbudak.
Apr.	17. Osdola.	n	8. Albák.	..	10. Kisilva.
	It). Lippa.	>T	6. Magyargorbó.	Mai.	1. Ujradna.
,,	13. Sólymos.	»	18. Kolozsvár.	Apr.	23. Drágojásza.
n	17. Sistarovecz.		20. Kékes.	„	20. Tihucza.
Mart.	28. Mészdorgos.	W	22. Szászzsumbur.	"	15. Tesna.
Apr.	13. Petirs.	„	17. Dipse.	n	28. Kosua.
'T	12. Dorgos.	..	11. Szászakna.		12. Láposbánya.
»	15. Zabálcz.	,j	19. Zselyk.	„	3. Szatmárliegy.
„	4. Berzova.	n	15. Teke.	,^	16. Szaploncza.
Mart, 11. Lalasincz,	.,	13. Szászpéntek.		15. Taraczköz.
Apr.	12. Kaprucza.		15. Marosvásárhely.	.,	17. Hosszútnező.
?i	8 Buttyiii.	»	8. Kissajó.	»	8. Máramarossziget.
•j	14. Zimbró.	^	13. Dedrád.	Mart.	30. Aknasugatag.
»	16. Zám.	,j	8. Bátos.	Apr.	4. Farkasrév.
'?	8. Valeabrád	n	20. Herbus.	n	15. Budfalu.
,,	3. Topánfalva.	»Í	10. Disznajó.	r	10. Nagybocskó.
„	25. Abrudbánya.	«	3. Rigraány.	„	6. Rónaszék.
„	9. Zalatna.	»	9. Mocsár.	Mart.	26. Barczánfalva.
Mart.	25. Magyarigen.	^	18. Görgényhodák.	Apr.	14. Terebesfejérpatak
Apr.	8. Tövis.	»)	17. Görgényüvegcsür.	,,	23. Jód.
„	17. Nagyenyed.	?	26. Dosz.	r	16. Leordina.
„	v"/. Ma(jijarcses2tre.	„	7. Várniező.	?)	15. Havasmező.
w	15. Bethlenszentniiklós	ÍJ	7. Szakadat.	w	12. Csodás.
„	7. Alsóbajom.	il/ar^. io. Alsófancsal.	„	8. Fájna.
	'M. Dicsöszentmárlon.	Apr.	13. Parajd. 19. Felsőfancsal.		29. Szikláspatak.

Mart. 9. Börzsöny. Apr. 12. Szokolya. „ 8. Nagymaros.

Apr. 29. Márianosztra. „ 26. Romhány.

1. Isaszeg.

Apr.

8. Babát. 20. Meg>erke. 20. Ecskend.

118

Apr.	■21. Nag-yvöl.uy.	Apr.	6. iSzentndliálykört-	..\pr.	14. 8zepsi.
»	16. Erdőkürth.		vélyes.	V	5. Sacza.
n	9. Valkó.	V	10. Tereseipatak.	„	3. Kassa.
«	11. Bodony.	n	7. Alsóapsa.	Mai.	1 . Delnekakasfalva.
,,	9. Terpes.	•Ï	14. Dombó.	Apr.	14- Keczerpeklén.
«	15. Cseszte.	»	19. Felsőapsa.	vi	7. Keczerlipócz.
■»	14. Nyitra.	•)	10. Bnisztiira.	.,	21. Vörösvágás.
'Î	18. Ghyines.	!)	11. Pozsárova.	V	14. Rankfiired.
Mai,	5. Oaramrudas.	»	4. Gyertyánliget.	«	13. Ta vani a.
Apr.	22. Bakabáiiya.	-1	17. Turbát.	.,	10. Alsóhuiikócz.
it	24. Zsarnócza.	«	29. Tiszcsora.	V	20. Felsődomonya.
n	15. Bacsófalva.	„	20. Apsinecz.	»	4. Kisberezna.
n	14. Tópatak.	„	20. Magashát.	Mai.	10. Perecscny.
n	16. Hont.	n	5. Körösmező.	Apr.	15. Bercsényifalva.
»	16. Korpona.	»	8. Tiszabogdány.	»	3. Kispás.:téhj.
»	16. Magasniajtény.	Mai.	11. Sóskás.	n	10. í^óslak.
V	16. Apafalva.	Apr.	15. Bogdán.	.,	14. Köblér.
1»	10. Alsópalojta.	„	18. Unin.	•>	20. Turjaremete.
)j	13. Kékkő.	•n	20. Verbo.	•5	23. Sóhát.
3J	18. Gács.	n	24. Trencsén.	,j	13. Fenyvesvölgy.
ÎÏ	13. Losoncz.	»	20. Bán.	'>	23. Poroskö.
n	7. Rimaszombat.	ÎÎ	15. Terestyénfalu.	Mart. 30. Turjavdgás.
»	5. Feled.	il/fU.	8. Bród.	Apr.	9. Ökörmező.
»	8. Pétervásár.	Apr.	20. Geletnek.	„	16. lUava.
M	10. Sajókaza.	3J	24. Zniüváralja.	»	23. Puchó.
W	2. Hollós.	»	14. Barsszklenó.	'í	15. Nagybicscse.
ilfai	10. Ujhuta.	')	14. Saskőszékely.	n	7. Párnicza.
»	l. Óhida.	1Î	27. Garamberzencze.	.J	9. Vlkolinecz.
Apr.	13. Diósgyőr.	'>	2. Dobó.	.,	16. Zuberecz.
»	11. Sajóbábony.	U	10. Zólyombucs.	?)	6. Liptószentiván.
,1	20. Erdőbénye.	,j	13. Kovácsfalva.	..	13. Szvarin.
'>	21. Erdőhorv:iti.	»	12. Zólyom.	'î	8. Vichodna.
»	8. Herincse.	»	7. Mátyásfalva.	))	1. Fekete vág.
î>	7. Busty aháza.	Mart. 20, Dohrókirályi.	„	5. Felsőerdófalu.
ÏJ	8. Gernyes.	Apr.	21. Szelese.	„	11. Tátraháza
„	11. Vajnág.	„	18. Garam sálfalva.		12. Szepesbéla.
»	14. Alsóbisztra.	Mai.	5. Pónik.	»»	8. Leibicz.
w	6. Kövesliget.	»	5. Háromviz.		23. Szentmihályfalva
1»	2. Técső.	„	2. Kramiska.	7!	12. Eperjes.
„	1. Alsós tinevér.	Apr.	16. Helpa.	ÏT	20. Zboró.
»	24. Erzsébeiliget.		16. Szin.	.,	18. Lipnik.
»	28. Széleslonka.	5)	14. Szomolnokhuta. 9. Somodi.	.	13. Girált. 15. Felsövizköz.

Mart. 11. Özászkö. Jan. 26. Csurgó. Febr. 25. Somogyszobb.

176. *-^ Vanellus vanellus, (L.). I.

Febr. 23. Nagyatád. Mart. 1. Rinyaszentkirály. „ 6. Lábod.

Febr. 14. Viszló.

20. Kaposvár. Mart. 2. Répáspuszta.

119

Mart.	3. Tékcs.	Mart.	12. Pornóapáti.	Mart.	11. Ugod.
')	15. Pécs.	Febr.	25. Kőszegdoroszló.	Febr.	27. Gicz.
n	'2. Szőcze.	Mart.	7. Kőszeg.	Mart. 16. Sukoró.
,,	4. Daraboshegy.	Febr.	22. Felsőberkifalu.	Febr.	25. Szarvkö.
	16. Vasnádasd.	Mart.	17. Borsmonostor.	„	29. Sopronkertes.
Febr.	27. Cserfalalvos.	Febr.	14 Körmend.	Mart.	14. Ágfalva.
Mart.	19. Milej.	,j	29. Sorok.	Febr.	18. Kismarton.
»)	8. Vasboldogasszony.	Mart.	7. Szombathely.	Mart.	13. Czinfalva.
Febr.	24. Pölöske.	Febr.	29. Locsniánd.	Febr.	27. Szentmargitbánya.
Mart.	2. Nagykapornak.	,^	23. Németszecsöd.	ÌÌ	26. Fertöfehéregyháza
Febr.	22. Tűrje.	11	17. Molnaszecsőd.	Mart.	1. Malomház.
'1	21. Vörs.	„	20. Egyházashollós.		18. Fe ke te város.
Mart.	9. Balatonszentgyörgy.	Mart.	9. Köveskút.	'J	4. Jánosháza erdész-
„	2. Kéthely.	'j	2. Vasvár.		lak.
Febr.	28. Baiato niij lak.	'Ï	6. Nyögér.	ÍJ	16. Ravazd.
Mart.	7. Balatonfüred	„	3. Káld.	jj	4. Császár.
'>	10. Tihany.	•J	7. Vásárosniiske.	Febr.	25. Bókod.
,j	5. Igal.	»	5. Zalaerdőd.	Mart.	13 Tarján.
„	3. Tab.	Febr.	23. Jánosháza.	w	4. Héregh.
Febr.	26 Enying.	V	17. Zalagógánfa.	')	25. Mogyorósbánya.
")	28. Nénietujvár.	Mart.	6. Kemenesszentpéter.	V	22. Gyermely.
V	25. Csém.	Febr.	24. Várkesző.	n	22. Pilismarót.
n	16. Rohoncz.	Mart.	3. Padrag.	Ì)	15. Pilisszeutkereszt.

II.

Febr. 22. Iván.

., 22. Bánfalu. Mart. 2. Barátfalu.

„ 22. Boijyoszló. Febr. 29. Csorna.

Jlart.	2. Halászi.	Mart. 28. Ipoly szálka.
Febr.	25. Lipót.	2. Alsóköröskény.
„	28. Patkányos puszta	6. Vei'ebély.
V	27. Megyercs.	15. Garanikissalló.
Mart.	0. Komárom.	„ 2. Morvaszentjános
W	G. Kürth.

III.

Mart	13.	Pancsora.	Mart.	15. Hegyszentmárton.	Mart.	2.	Királyhalom.
Febr.	25.	Temeskubin.	„	2. Siklós.	Febr.	24.	Szeged.
Mart	20.	Butijkovácz.	„	24. Mohács.	Mart.	16.	Hódmezővásárhely
n	6.	Bogyán.	ÍJ	6. Bácsordas.	»	1.	Makó.
	11.	Dunabökény.		5. Törökbecse.	*T	4.	Bezdini zárda.
V	6.	Alsókabol.	'Ï	4. Mohol.	„	9.	Pécska.
	7.	Dunagárdony.	.,	4. Vadászerdő.	,.	9.	Dunapataj.
Febr.	15,	Rudolfsgnád.	„	4. Mosnicza.	W	5.	Szabadszállás.
Mart.	11.	Oppova.	Febr.	28. Bruckenau.	»	2.	Izsák.
n	4.	Antalfalva.	Mart.	15. Jerszeg.	J)	17.	Szentes.
Febr.	26.	Versecz.	Febr.	21. Háromfa.	„	18.	Gádoros.
')	29.	Drávaszentmárton.	Mart.	2. Dunaszekcső.	,,	21.	Orosháza.
	29.	Lakócsa.	..	1. Doromlás.	,,	3.	Békésgyula.
')	20.	Baranyasellye.	„	4. Várszeg.		12.	Tenke.
„	28.	Oszró.		10. Vaskút.	»	3.	Polgárdi.
Mart.	10.	Páprád	»	6. Kiskunhalas.	Febr.	22.	Pákozd.

120

Febr. 24. Mart. 5.

„ 8. Febr. 18.

, 22.

., 24. Mart. 9.

„ 10. Febr. 25. Mart. 12.

Dinnyés.

Jakabszállás.

Szigetcsép.

Bugyi.

Sári!

Peszér.

Sőreg puszta.

Abony.

Mezőtúr.

Jászalat tván.

Febr.	21.	Szerep.
Mart.	21.	Nagyvárad.
..	4.	Székelyiiíd.
»	8.	Kisbag.
Febr.	18.	Tura.
»	24.	Két útköz.
Mart.	1.	Debreczen.
Febr.	23.	Újtelek.
Mart.	1.	Nyíregyháza
'5	13.	Ofehértó.

Mart. 9. Szatniár Nagy- mocsárerdő. 8. Sárospatak.

„ 8. Tiszakarád.

„ 10. Nagyhalász. Febr. 22. Keniccse. Mart. 6. Leányvár.

„ 8. Csikósgoroiid.

, 19. Beregszász.

„ 3. Mocsár.

IV.

Apr.	11. .leselnicza.	Mart.	3. Zabálcz.	Mart.	19. Korbest.
V	12. Vermes.	»	29. Berzova.	Febr.	28. Torda.
Febr.	24. Aga.	Apr.	12. Lalasincz.	Apr.	13. Bátos.
Mart.	15. Tápia.	Mart.	5. Alesili.	„	7. Parajd.
AjJT.	1.2. Vurpód.	»	20. Körösbánya.	..	7. Gyergyótölg}-es.
»	12. Szakadat.	,,	20. Brád.	„	2. Gyökeres.
»	12. Holczmánij.	jj	1. Nagyenyed.	Mart.	16. Désakna.
»	12. Ujegyház.	Apr.	1. Alsóbajom.	Apr.	9. Betlen.
Mart.	26. Gidófalva.	Mart.	20. Zetelaka.	Mart.	7. Dombhát.
Apr.	5. Maksa.	V	4. Csíkszentkirály.	»	10. Nagyilva.
w	12. Dalnok.	"	30. Ojtoz.	Apr.	18. Máramarossziget
Mart.	7. Dorgos.	w	12. Kózsafalva.	n	12. Jód.

V.

Mart.	4. Nagymaros.	Mart.	9. Rimaszombat.	Mart.	15. lllava.
ìi	2. Isaszeg.	V	10. Pétervásár.	jj	8. Kassza.
»	3. Babat.	í>	12. Sajókaza.	Apr.	16. Nagybicscse.
Febr.	29. Megyerke.	Apr.	5. Sajóbábony.	Mart.	25. Zsolna.
»	26. Ecskend.	^	2. Visk.	„	1. Párnicza.
Mart.	12. Vanyarcz.	Ï)	6. Mihálka.	„	10. Revisnye.
Febr.	24. Erdőkiirt.	Mart.	15. Bustyaháza.	..	10. Lokcza.
If	29. Valko.	w	28. Vajnág.	„	15. Németlipcse.
Apt.	17. Bodony.	»	7. Körösmező.	Apr.	2. Szlanicza.
Mart.	6. Terpes.	'?	26. Unin.	Mart,	26. Zubrothova.
JÎ	11. Nyitra.	V	9. Nádas.	M	22. Bobró.
Febr.	27. Ghymes.	7}	8. Felsöbottfaln.	Apr.	5. Trsztena.
Apr.	5. Garamrudas.	„	22. Trencsén.	Mart.	21. Liptószentmiklós
Mart.	5. Füzesgyarmat.	ÎÎ	19. Bán.	?î	16. Jabbinka.
Apr.	15. Bakabánya.	V	17. Zólyom.	t	23. Hladovka.
»	5. Ipolyság.	Apr.	7. Garamsálfalva.	n	19. Szepesófalu.
Mart.	9. Hont.	Mart.	2. Somodi.	î)	28. Szepesbéla.
Apr.	6. Korpona.	1»	6. Szepsi.	Febr.	15. Leibicz.
Mart.	6. Gács.	Apr	5. Sacza	Mart.	14. Szepesváralja.
Febr.	29. Losoncz.	Î5	3. Kassa.	V	12. Zboró.
Mart.	15. Salgótarján.	Mart.	9. Licsérd.		2. Ortutó.
jj	3. Rimaráhó.	Apr.	2. Ökörmező.	»	23. Felsővizköz.

121

Az 1907/1908. évi télen áttelelt fajok Jegyzéke.

Verzeichnis derjenigen Arten, welche im Winter 1ÎK)7/190S überwinterten.

1. Alauda arvensis, L. .láiiosliáza, Zalagógánfa, Óverbász, Szeged, Izsák, Jesclnicza, Tekerőpatak.

2. Anas boschas, L. .lánosháza, Zalagógánfa, Tata, Tenieskubiu, Ilódiiiczövásár- hely. Bugyi.

3. Anas qnerquedula, L. Temeskubin.

4. Anser fabalis. Lath. Tata.

5. Anthus pratensis, (L.). Óverbász.

6. Aquila maculata, Gm. Malomviz.

7. Ardea cinerea, L. Tata, Morvaszentjános, Kamaristya, Bogyán, Dunacséb.

8. Botaurus stellaris, (L.). Balatonfüred.

9. Buteo buteo, (L.). Lasztomér, Malomviz, Kolozsvár.

10. t'erchneis tiniiunculus, (í..). Jánosháza, Zalagógánfa, Óverbász, Hódmezővásárhely, Szerep, Budapest, Püspökladány, Kolozsvár.

11. Chloris chloris, (L.). Budapest, Kolozsvár.

12. Ciconia ciconia, (L.\ Béllye.

13. Circus aeruginosus, (L.). Temeskubin.

14. Circus cyaneus, (L.). Zalagógánfa, Temeskubin, Óverbász, Kisjenő, Sárospatak, Lasztomér.

15. Columba «enas, L. Répáspuszta, Zalagógánfa, Bogyán, Bácsordas, Szabadszállás, Lippa, Bodony.

16. Columba palunibus, L. Mohol.

17. Colymbus fluviatilis, Tunst. Óverbász, Szenttamás.

18. t'oturnix coturnix, (L.). Kismarton, Temeskubin. 19- Dafila acuta, (L.). Hódmezővásárhely.

20. Eniberiza calandra, L. Óverbász, Izsák, Sárospatak, Lasztomér.

21. Emberiza schoeniclus, L. Óverbász, Izsák.

22. Erithacus rubecula, (L.). Jánosháza, Malomviz. Kékkő, Geletnek.

23. Fringilla coelebs, (L.). Kőszeg, Jánosháza, Budapest, Sárospatak, Lasztomér, Malomviz, Xagyenyed, Geletnek.

24. Fiilica atra, L. Óverbász.

25. Oallinula ciiloropus, (L.). Óverbász.

26. Larus ridibundus, L. Tata, Óverbász.

27. MilvHS milvus, (L.). Malomviz.

28. Motacilla alba, L. Újvidék, Óverbász, Kolozsvár.

29. Motacillal)oarula, Pen.n. Kőszeg, Szentmargitbánya, Visegrád, Gyergyótölgyes, Zsolna.

30. l'ratincola rubicola, (L.). Óverbász.

31. Rallus aquaticus, L Óverbász, Hódmezővásárhely.

32. ScDlopax rusticola, L Béllye, Hódmezővásárhely, Jeselnicza.

33. Sturnus vulgaris, L. Óverbász.

34. TotaiiHS totanus, (L.). Szigetcsép.

35. Turdus merula, L. Jánosháza, Zalagógánfa, Hódmezővásárhely, Farkasrév, Kékkő, Szepesváralja.

36. Vanellus vaneUus, (L.). Csurgó, Makád, Garamberzencze.

Aquila XVI.

16

122

Majirjarország vomiIáNi naptára a történeti anyag

alapján (lOOH-ig liezárólau). az lOOS. év jclleiie,

a terület megszállásának, ill. az átvonuláisnak

időtartama.

Zngskalender Ungarns auf Grund des histori- schen Materiales (inclusive llKISi. .lahieseharakter für 11K)S, Zeitdauer der Besiedelung, resp. des Durchzuges.

t-i o N .ai 2 3 O rt CO hJ	Faj — Art				Történeti közép Historisches Mittel	1908. évi közép Mittel für 1908	Az 1908. év jellege Zugscharakter des Jahres 1908	Hány nappal Um wieviel Tage	A megszállás, ill. í időtartama raj Zeitdauer der Be resp. des Durchs Tascn	itvoDulás )okban siedfílung .u;íes in TiiÖsiJän im Jahre 1908
	a történeti anyag tanúsátja szerint laut dem histori- schen Materiale
1	Anas bosehas L	Mart.	2	Febr. 22	Eorai — Früh	1 Í 8	76	47
2	Bűteo buteo (L.) .				^	4	Mart. 9	Késő - Spät	' 5	74	70
3	Columba oenas L. .				T)	5	5	Megfel.-Entsprech.	0	89	86
4	Alauda arvensis L. .				•>	6	3	Korai — Früh	3	92	61
5	Anas crecca L. .				„	7	Febr. 26	Korai — Früh	9	68	53
6	Sturnus vulgaris L. .				,	7	Mart. 6	Korai — Früh	1	76	53
7	Vanellus vanellus (L.)				»	7	„ 8	Késő — Spät	1	92	65
8	Alauda arborea L. .				.„	8	, 8	Megfel.-Entsprech.	0	64	41
9	Emberiza calandra L.				„	8	. 4	Korai — Früh	4	68	62
10	Anser anser (L.) .				„	9	Febr. 28	Korai — Früh	9	90	50
11	Dalila acuta (L.) .				..	9	Mart. 3	Korai — Früh	6	70	Gl
12	Falco lanarius L.				yf	10	—	—	—	80	—
13	Fulica atra L.				V	10	Mart. 9	Korai — Früh	1	86	56
14	Larus ridibundus L.				„	10	, 10	Megfel.-Entsprech.	0	59	28
15	Anas penelope L.				fl	11	3	Korai — Früh	8	78	20
16	Circus cyaneus (L.) .				n	12	9	Korai — Früh	3	78	67
17	Columba palumbus L.				„	12	9	Korai — Früh	3	87	82
18	Fringilla coelebs L. .					12	.. 15	Késő — Spät	3	57	31
19	Turdiis merula L.					12	„ 11	Korai — Früh	1	73	39
20	Ardea alba L.				n	13	., 28	Késő — Spät	15	HO	53
21	Fuligula njToca (Gcld.)				»	13	4	Korai — Früh	9	63	16
22	Numenius arcuatus (L.)				')	13	., 11	Korai — Früh	2	79	58
23	Larus canus L. .				»	14	—	—	—	63	—
24	Fuligula ferina (L.) .				'?	15	—	—	—	58	—
25	Motacilla alba L.				„	15	Mart. 12	Korai — Früh	3	75	70
26	Cerchneis tinnunculus (1	a)				16	„ 10	Korai — Früh	6	101	79
27	Emberiza sclioeniclus L				.,	16	» 20	Késő — Spät	4	70	37
28	Gallinago gallinago (L.)				n	16	., 11	Korai — Früh	5	71	55
29	Anas querquedula L.				TÏ	17	., 8	Korai — Früh	9	66	59
30	Chloris chloris (L.) .				»	17	—	—	—	46	—
31	Turdus niusicus L. .				ÎÎ	17	Mart 14	Korai — Früh	3	74	61
32	Anas streperà L.				n	18	6	Korai — Früh	Í 12	85	58
33	Turdus iliacus L.				..	18	—	—	—	75	—
34	Erisraatura leucocepliaia	(Se	OP.		')	19	—	—	—	66	—
35	Milvus milvus (L.) .					19	Mart. 26	Késő - Spät	7	98	71
36	Pavoncella pugnax (L.)					19	„ 10	Korai — Früh	.9	61	35
37	Gallinago gallinula (L.)				T	20	, 18	Korai — Früh	2	62	32
38	Pratincola rubicela (L.)				■<J	20	„ 23	Késő — Spät	3	61	3 9
39	Totanus totanus (L.)				»	20	„ 20	Megfel.-Entsprech.	0	91	49
40	Charadrius liiaticola L					21	—	—	—	58	—
41	Scolopax rusticola L				»	21	„ 23	Késő — Spät	2	94	75

123

iz; _ Œ> a -o II o ca 7-, ►J	Faj — Art	Történeti közép Historisches Mittel	1 1908. évi közép Mittel für 1908	Az lt)08. év jellege Zugscharakter des Jahres 1908	Hány nappal Um wieviel Tage	A niPírszálIás, ill. átvonulás idütaitaina napokban Zeitdauer der Bcsiedelung rcsp. des Durchzuges in T gen
a történeti anyag tanúsága szerint laut dein histori- schen Materiale	1 908-ban im .Jahrr 1908
42	Motai'ilhi boarula Penn. .	Mart.	22	1 Mart.	20	Eorai — Früh	ii	77	63
43	Plialacrocorax carbo (L.) .	n	22	—		—	—	63
44	Colymbus cristatus L. . . .	V	23	Mart.	24	Késő — Spät	1	62	48
45	Erithacns rubecula (L.) .	y>	23	W	23	Megfel.-Entsprech.	0	63	49
46	Fuligula fuligula (L.) . .	yy	23	—		—	—	73	—
47	Fuligula marila (L.) ....	»	23	—		—	—	65	—
48	Limosa limosa (L.) ....	»	23	Mart.	25	Késő — Spät	3	57	44
49	Numeiiius phaeopus (1. ) . .	»	23	—		—	—	56	—
50	Antbus pratensis (L.). .	»	24	Mart.	26	Késő — Spät	2	81	67
51	Botaurus stellaris (L.) . .	n	24	»	21	Eorai — Früh	3	86	67
52	Ardea cinerea L	n	25	n	22	Korai — Früh	3	105	74
5 .	Circus aeruginosus (L.) .	„	25	n	28	Késő — Spät	3	53	31
54	Larus argentatus Brunn. . .	»	25	—		—	—	38	—
55	Circus pygargus (L.) . . .	n	26	—		—	—	106	—
56	Numenius tenuicostris Vieili,. .	»	26	—		—	—	37	—
57	Charadrius phivialis L .	tj	27	—		—	—	61	—
58	Grus grus (L.)	»	27	Mart.	27	Megfel.-Entsprech.	ü	91	62
51t	Rallus aquatious L	TÎ	27	—		—	—	82	—
6U	Ruticilla tithys (L.)	n	27	Mart.	31	Késő — Spät	4	66	47
61	Spatula clypeata. (L.)	n	27	n	29	Késő — Spät	2	84	59
62	Accentor modularis (L.)	„	28	Apr.	3	Késő — Spät	6	68	37
63	Colymbus fluviatilis Tunst.	■n	28	»	6	Késő — Spät	6	70	36
64	Rissa tridactyla (L.) ....	n	28	—		—	—	10	—
65	Totanus nebularius Gunn. .	»	28	—		—	—	70	—
66	Totanus ochrnpus (L.) .	•n	28	Apr.	1	Késő — Spät	4	82	25
67	Circus macrurus Gm. . . .	»	29	—		—	—	61	—
68	Colymbus griseigena Bodd. . .	'Ï	29	—		—	—	49	—
69	Gallinago major Gm.	n	30	Mart.	28	Korai — Früh	2	68	36
70	Turdus torquatus L. . . .	r	30	Apr.	3	Késő — Spät	4	69	52
71	Ciconia nigra (L.) ....	,j	31	„	3	Késő — Spät	3	57	46
72	Calamodus melanopogon (Temm )	Apr.		—		—	—	52	—
73	Totanus fuscus (L.) ....	»		—		—	—	67	—
74	Tringa alpina L	w					—	68	—
75	Ciconia ciconia (L.) ....	?T	2	Apr.	3	Késő — Spät	1	109	71
76	Circaëtus gallicus (Gm.) . . .	»	2	—		—	—	41	—
77	Colymbus nigricollis (Bkhm)	„	2	—		—	—	56	—
78	Phylloscopus acredula (Pali,.) .	»	2	Apr.	3	Késő — Spät	1	63	52
79	Charadrius alexandrinus L.	n	3	—		—	—	68	—
80	Milvus migrans (Bodu.) .	n	3	—		—	—	90	—
81	Cyaneeula suecica (L.) .	„	5	Apr.	3	Korai — Früh	2	50	44
82	Gallinula chloropus (L.)	I'	5	»	5	Megfel.-Entsprech.	0	90	15
83	Haematopus ostrilegus, L. .	»	5	—		—	—	27	—
84	Phalacrocorax pygmaeus (P.vll.)	"	5	—		—	—	28	—
85	Emberiza eia L	.,	6	—		—	—	69	—
86	Motacilla flava L		6	Apr.	7	Késő — Spät	1	68	63
87	Ortygometra parva (Scop.) . .	n	6	—		—	—	81	—

16*

1-24

Sorszám Laufende Nr.	Faj — Art	Történeti közép Historisches Mittel	1908. évi közép Mittel für 1908	Az 1908. év jellege Zugscharakter des Jahres 1908	Hány nappal Um wieviel Tage	A nii'^szállás, ill. átvonulás i'iötartaina napokban Zi'itdauer der Bcsíedelung resp. des Durchzuges in Tagen
a történeti anyag tanúsága szerint laut dem histori- schen Materiale	1908-ban ira Jahre 908
88	Platalea leucorodia L. .	Apr.	6				62
89	Sasicola oenanthe (L.) .	»	6	Apr. 11	Késő — Spät	5	81	86
90	Aquila maculata Gm.	51	7	Mart. 29	Korai — Früh	9	75	29
91	Ardea purpurea L	Ï)	7	Apr. 1	Komi — Früh	6	62	37
92	Charadrius dubius Scop.	»	7	" 2	Korai — Früh	5	72	33
93	Hirundo rustica L	ÎÎ	7	„ 13	Késő — Spät	6	85	71
94	Nycticorax nycticorax (L.) . .	»	7	„ 11	Késő — Spät	* 1	67	34
95	Pandion haliaëtus (L.) .	V	8	—	—	_ 1	60	—
96	Ruticilla phoenicura (L.)	n	8	Apr. 9	Késő — Spät	1	67	46
97	Totanus hypoleucus (L.)	»	8	„ 9	Késő — Spät	1	69	31
98	Tringa minuta Leisl. . . .	»	8	—	—	—	29	—
99	Falco subbuteo L. . . . .	?J	9	Apr. 11	Késő — Spät	2	71	55
100	Orlygonietra pusilla (Pall.) .	»	9	—		—	44	—
101	Totanus stagnatilis Bechst.	»	9	—	—	—	65	—
102	Calamodus aquaticus (Gm.) .	V	10	—	—	—	45	—
103	Oedicnemus oedicnemus (L.) .	,j	10	Apr. 4	Korai — Früh	6	59	11
104	Phyiloscopus troehilus (L.) .	ÎÎ	10	„ 9	Korai — Früh	1	65	34
105	Serinus serinus (L.) ....	*»	10	„ 11	Késő — Spät	1	57	13
106	Upupa epops L	„	10	„ 11	Késő — Spät	1	66	63
107	Aquila clanga Pall. ....	n	11		—	—	71	—
108	Totanus glareola (L.) . . .	«	11		—	—	69	—
109	Anthus triviális (L.) ....	'T	13	Apr. 10	Korai — Früh	5	65	58
HO	Himantopus himantopus (L.) .	n	13	« 20	Késő — Spät	7	59	25
111	Jyns torquilla L. ....	„	13	„ 15	Késő — Spät	2	67	45
112	Ortygometra porzana (L.) .	n	13	„ 7	Korai — Früh	1 ß	68	29
113	Sterna hirundo L	Î1	14	„ 4	Korai — Früh	10	64	43
114	Anthus campestris (L.) .	„	15		—	' —	58	—
115	Ardea garzetta L	„	15		—	—	87	—
116	CheJidonaria urbica (L.) . .	»	15	Apr. 14	Korai — Früh	1	74	57
117	Pratincola rubetra (L.) .	))	15	„ 20	Késő — Spät	5	70	50
118	Sylvia curruca (L.) ....	n	15	„ 19	Késő — Spät	4	88	27
119	Aquila pennata Gm	n	16		—	—	80	—
120	Cuculus canorus L	»	16	Apr. IG	Megfel.-Entsprech.	0	66.	46
121	Locustella luscinioides (Sav.) .	ji	17		—		68	—
122	Plegadis falcinellus (L.)	n	17		—	—	52	—
123	Luscinia luscinia (L.)	1	18	Apr. 18	IVIegfel.-''nlsprech,	0	55	52
124	Phylloscopus sibilator Bechst. .	»	18	„ 21	Késő — Spät	3	62	23
125	Recurvirostra avocetta L. .	^	18		—	—	64	—
126	Olivicola riparia (L.)	w	19	Apr. 20	Késő — Spät	1	73	43
127	Muscicapa coliaris Bechst, .	„	19	„ 23	Késő — Spät	4	40	25
128	Sylvia atricapilla (L.) . .	„	19	. 23	Késő — Spät	4	63	22
129	Glareola pratincola (L.) . . .	„	20	—	—	—	44
130	Larus minutus Pali	»	20		—	—	65
131	Muscicapa atricapilla L.	ÎÎ	20	Apr. 20	Megfel.-Entsprech.	l 0	57	21
132	Tringa subarcnata (Güld.) .	M	20	—	—	1	58
133	Calamodus schoenobaenus (L.)	J»	21	—	—		48

126

>! ài

'■ ^

O co

!» 1-1

Faj

Art

Történeti közép

Historisches Mittel

i:iu8. t'vi közép

Mittel für 1908

Az 191)8. év jellege

Zugscharakter des Jahres 1908

Hány nappal

Um wieviel

Tage

A iiiegszállas, ill. átvomilüs

időturtama napokban

Zeitdauer der Besiedelun;^

resp. des Durchzuges in

Tagen

a történeti anyag li)08-ban tanúsága szerint 1 im laut dem histori- Jahre sehen Materiate I 1908

|.'54 Acrocephaliis ariintliiiaoeus (L.)

lo5 Ardea ralloides Scop.

136 Cerohneis vespertinus (L.) .

137 Hydrochelidon nigra (L.) .

138 Sylvia Sylvia (L.) . . .

139 Sterna minuta L.

140 Turtur turtur (L.) . . .

141 Luseinia philomela (Bechht )

142 Monticola sasatilis (L.) .

143 Oapriniulgus europaeiis (L.)

144 Sylvia simples L.wh.

145 Acrocephalus streperus {N'ikill. 14G Cerchneis cenchris (Naum.) . 147 Coracias garrula L. . . . 14S Pernis apivorus (L.) .

149 Oriohis oriolus (L.) .

150 Ardetta minuta (L.) .

1 5 1 Locustella naevia (Bouu.) • 1Ô2 Anthus cervinus (Pall.).

153 Colymbus auritus L.

154 Muscicapa grisola L

155 Pisorliina scops (L.) . 15G C'oturnis eoturnix (L ) .

157 Lanius minor Gm.

158 Micropus apus (L.) .

159 Lanius collurio L. . . .

160 Lanius senator L. . . .

161 Ilypolais hypolais (L.) .

162 Sylvia nisoria (Bechst ) .

163 Hydrochelidon leucoptera(MEi8SN

et ScHiNz)

164 Locustella fluviatilis Wolf .

165 Merops apiaster L. . . .

166 Acrocephalus palustris (Bechst.

167 Crex crex (L.) ....

168 Muscicapa parva Bechst. .

169 Hydrochelidon by brida (P.ui,.)

Apr. 22

Mai.

22

22

22

22

22

23

23

24

24

25

25

26

26

26

27

28

29

29

30

30

30

30

1

1

1

2

2

3

3

4 4 4 6 7 9 14

Apr.

Apr.

24 28 18 25 22

22 26 28 22 30 29

Apr. 20

Apr. 27 Mai. 2

Apr. 30

Mai. 2

1 Apr. 28 Mai. 3

Mai.

Mai. ( Apr. 28

Apr. 29 , Korai

Késő ~ Spät

Késő -- Spät

Korai Früh

Késő — Spät

Megfel.-Entsprech.

Korai — Früh Késő — Spät Késő — Spät

Korai — Früh Késő — Spät Késő — Spät

Korai — Früh

Korai — Früh Késő — Spät

Megfel.-Enlsprech.

Késő — Spät

Megfel.-Entsprech.

Korai — Früh

Késő — Spät

Késő — Spät Késő — Spät

Früh

Megfel.-Entsprech. Korai — Früh

2 6 4 3

0

1 2 4 .3 5 3

1 3

1 0 3 1

5 2

0 11

Ol 62 77 77 71 Gl 77 47 66 54 62 50 20 64 73 58 48 55 51 77 45 18 65 58 74 65 33 60 45

42 74 57 50 60 48 30

126

Függelék.

(Horvát mcgfigyelüsek 1908 tavaszán.)

Anhang.

(Kroatische Beobachtungen im Frühjahre 1908.)

Anas boschas, L.

Febr. 29. Zen.i-K.

Anser fabalis, Lath. Febr. 19. Zengg.

Apr. 7. Brzaja. Mart. 11. Kebel. Apr. 10. Lies.

Ardea cinerea, L.

Febr. 11. Moro vies. Mart. 11. Nemei. Apr. 6. Podgarics. Mart. 3. Rujevac.

Mart. 23. Storginagreda 8. Zengg. . 11. Zrinska.

Mart. 28. Fuka.

C'helidonaria iirbica, (L.). Apr. 7. Nenici.

Apr. 30. Novoselo.

Apr. 10. Brsljanica.

„ 7. Jaseuas.

Mart. 27. Jasenovac.

„ 30. Lipovljani.

.. 25. Morovics.

Ciconia ciconia, (L.)

Mart. 20. Nemei. Febr. 26. Ogulin. Mart. 29. Samarica.

16. Siácani. Apr. 8. Storginagreda.

Mai. 1. Suhaja. Mart. 31. L'jgradiska.

, 25. Vrbanja. Apr. 7. Yrtlinska. Mart. 22. Znpanja.

Apr. 8. Cazma.

Ciconia nigra, (L.).

Mart. 27. Morovics.

Mart. 20. Nemei.

C'Oluniba oenas, L.

Apr.	17. Bedeuicka.	Mart.	22. Lies.	Apr.	20. Ravnagora.
Febr.	28. Brsljanica.	Febr.	29. Miklouä.	Mart.	7. Samarica.
»	26. Brzaja.	Apr.	28. Mrzlavodica.	„	2. Sesvete.
Mart.	16. Cremusina.	Febr.	15- Nemci.	Febr.	19. Storginagreda
»	25. G. Kovacica.		20. Novoselo.	„	28. Suhaja.
n	3. Gornjavas.	Mart.	7. Ogulin.	Mart.	4. Topolovica.
»	5. Grabovnica.	ti	5. Podgaric.	„	10. Turcevicpolje.
Febr.	24. Jasenas.	Febr.	29. Popovac.	Febr.	28. Vrtlinska.
Mart.	6. Javor.	Mart.	3. Radatovic.	„	26. Zrinska.

Febr. 14. Habjanovac.

Oolumba palunibus, L.

Mart. 11. Morovics. Febr. 27. Stojdraga.

Mart. 21. Ujgradiska.

127

Apr. 14. Fuka.

Coracias garrula, L.

Apr. 10. Mr>rovics. . 24. Sesvete.

Apr. 23. Storginagreda.

Apr. 28. Dereza. Mai. 8. Miklous.

Coturnix coturnix, (L.).

Apr. 30. Nemci. Mai. 8. Sesvete.

ß. Storginaa-reda.

Mai. 20. Vranoviua. - 19. Zengg.

Cncnlus canorns, L.

Apr.	18. Bedeniêka.	Apr. 25. Lies.	Apr.	20. Radato^ics.
«	30. Begovorazdolje.	„ 11. Miklous.	„	26. Ravnagora.
^	11. Brsljanica.	, 15. Morovics.	^	9. Rujevac.
n	12. Brzaja.	29. Mrzlavodica	n	11. Samarica.
n	10. Carina.	„ 18. Nemci.	,,	16. Sesvete.
Mart.	19. Felsőjelenje.	„ 4. Novoselo.	,.	14. Storgingreda
Apr.	10. Gornjavas.	, 16. Ogulin.		13. Suhaja.
.,	10. Grabovnica.	8. Petrovagora.	„	11. Ujgradiska.
u	11. Grubisnopolje.	„ 12. Podgaric.	„	7. Vrtlinska.
•n	17. Jablan.	8. Popovac.	Mai.	21. Zengg.
n	8. Jasenas.		Apr.	13. Zrinska.

Gallinulii chloi-opus, (L.). Mart. 16. Morovics.

Hirundo rnstica, L

Apr.	15. Bedenicka.
Mai.	6. Begovorazdolje
Apr.	30. Bitoraj.
	11. Brsljanica.
fl	11. Brzaja.
.,	16. Cremusina.
Mart.	30. Fuka.
Apr.	19. Fuzsine.
„	25. G. Kovaèica.
„	14. Gornjavas.
^	7. Grabovnica.
„	5. Grubisnopolje.
..	19. Jublan.
,.	11. Jasenak.
Mart.	21. Jasenas.

Apr.	14.	Jasenovac.
»	23.	Javor.
n	25.	Lies.
«	6.	Lipovljani.
„	18.	Lon.'arica.
»	12.	Miklous.
T)	8.	Morovics.
■^	27.	Mrzlavodica.
Mart	31.	Xeinci.
Apr.	8.	Novi.
..	12.	Ogulin.
„	14.	Podgaric.
Mart	29.	Popovac.
Apr.	4.	Radatovic.
»	25.	Ravnagora.
	Lanius collurio, L.
	Mai. 6. Zengg.

Mart. 31. Rujevac. Apr. 7. Samarica.

14. Sesvete.

„ 24. Stojdraga. , 8. Storginagreda. „ 14. Suhaja. „ 13. Topolovica.

15. Turcevicpolje. „ 7. Ujgradiska.

8. Vranoviua.

9. Vrbanja.

„ 10. Vrtlinska. 7. Zengg. 11. Zrinska. 10. Zupanja.

Apr. 15. Miklous.

Lagcinia luscinia, (L. Apr. 15. Popovac.

Apr. 9. Vranoviua.

128

Micropus npus, (L.). Apr. 18. Zengg.

Mart. 6. Brzaja.

„ 28. Felsőjelenje. Apr. 17. Gornjavas. Mart. 7. Grebenska.

„ 17. Javor.

Mai. 1. Ftika.

Motacilla alba, L.

Mart. 30. Mrzlavodica. „ 20. Xovoselo. . 19. Oguliii. 12. Prgomelj.

Oriolns oriolus, (L.).

I Ajir. 17. Zengg.

Mart. 29. Radatovic.

8 Stojdraga.

4. Storginagreda. „ 23. Suugeri. Apr. 2. Vrannvina.

Mart. 27. Brsljanica.

„ 11. Brzaja.

„ 18. Grubisnopolje. 22. Jasenas. Apr. 6. Loncarica. Mart. 20. Morovics.

Mart. 16. Brzaja.

Apr. 11. Grabovnica.

Mart. 17. Kozarevac.

„ 21. Lies.

Scolopax rnsticola, L.

Febr. 10. Nemei Apr. 30. OguHn.

6. Ponikvari. Mart. 9. Rujevac. „ 5. Sesvete.

Sturnus Tulgaris, L.

Mart. 11. Miklous. Febr. 22. Morovics.

„ 29. Nemei. Mart. 9. Samarica.

„ 10. Sesvete.

Mart. 11. Storginagreda. , 8. Suhaja. 8. Topolovica. 7. Vrtlinska. 3. Vuksinac. 11. Zrinska.

Febr. 23. Storginagreda. Mart. 16 Ujgradiska. Febr. 21. Vezisèe. Mart. 16. Zrinska.

Turdns pilaris, L.

Mart. 27. Jasenas. I Apr. 6. Topolovica.

Apr.

18. Beden ic-ka. 30. Brsljanica. 18. Brzaja.

21. Cerina. 25. Jasena'^.

22. Javor.

Turtur turtur, (L.).

Apr. 9- Miklons.

, 24. Morovics.

„ 30. Nenici.

„ 23. Popovac.

.. 23. Samarica.

„ 17. Sesvete.

Apr. 29. Stojdraga. „ 23 Storginagreda.

16. Suhaja. „ 18. Ujgradiska. .. 18. Vrtlinska. ., IS. Zrinska.

Apr. 10. Brsljanica.

,. 12. Brzaja.

Mart. 28. Fuka.

Apr. 18. Miklous.

Febr. 28. Morovics.

Upupa epops, L.

Mart. 21. Samarica.

Mai. 18. Sesvete.

Apr. 12. Storginagreda.

Vanellus vanellus, (L.). Febr. 22. Okesinec.

Apr.

8. Suhaja.

9. Vrtlinska.

14. Zengg.

15. Zrinska.

Mart.

4. Storginagreda.

129

Az 1908. évi tavaszi madárvonulás és az idö járása.

Irta: Heqyfoky Kabos.

Az 190S. évi inadárvonulást, miként az ornitlidlógiai jelentésből látliató. jellemzi a februáriusi és márcziusi korai s az áprilisi és májusi késői megjelenés. Ez az eredmény 108 fajnak a megérkezéséből jön ki. 44 faj ugyanis 4'8 nappal korábban, 50 pedig 3"5 uappal későbben jelent meg, a mint több évi átlag szerint szokott megjelenni ; 14 faj ren- des időben érkezett.

Midőn a megjelenést az idővel összevetni akarjuk, óhajtandó, hogy ugyanarra az idő- szakra támaszkodjunk ; különben könnyen megeshetnék, hogy következtetésünk nem lenne teljesen biztos.

Eddigelé 15 éves (1894 — 1908) rendszeres ornithológiai megfigyeléssel rendelkezünk. Ezt a ló évet összemérem a meteorológiai meg- figyelések ugyanazon idejű adataival.

Ha a 15 éves átlagokhoz hozzámérjük az 1908. évi madármegjelenést, úgy (a meglehető- sen sok adattal biro) 32 faj után arra az ered- ményre jutunk, hogy a késés általában 1'9 nappal egyenlő és hogy márczius végén és április elején kissé nagyobb, mint egyébkor. Márczius közepéig alig késtek a fajok s ápri- lis végén, május elején a szokottnál kissé még korábban is jelentek meg. Az I. táblá- zat részletesen tünteti fel ezeket az adatokat.

Ha már most az idő járását, nevezetesen a hőmérsékletet tekintjük, úgy arra az ered- ményre jutunk, hogy az 1908. évben 13 állo- másunk szerint februáriusban 0 4 fokkal na- f/yahh volt a hőmérséklet, mint az 1894 — 1908. időszakban ; márczius normálisnak bizonyul (eltérés — O'l C.), április a rendesnél O'G fok- kal hűvösebbnek, május pedig 2'4 fokkal melegehbnek.

Az ornithológiai és a meteorológiai meg- figyelések eredménye szépen összevág igy általában véve. A rendesnél liűvösebb időben késés mutatkozik és a jóval melegebb május Aquila XVI.

Der Vogelzug und die Witterung im Frühling des Jahres 1908.

Von J. Hegypoky.

Den Vogelzug des Jahres 1908, wie dies aus dem ornithologischen Hericiit zu entneh- men ist, charakterisiert frühzeitiges Ankommen im Februar und März, und Verspätung im April und Mai. Dies Ergebnis ist aus der Ankunft von 108 Arten abgeleitet. Es kamen nämlich 44 Arten um 4'8 Tage früher, 50 um 3'5 Tage später an, als das vieljährige Mittel beträgt ; bei 14 Arten war der An- kunftstermin der normale.

Stellt man einen Vergleich bezüglich der Ankunftsdaten mit der Witterung an, so ist es wünschenswert, dass die beiderseitigen An- gaben sich auf denselben Zeitraum beziehen; sonst läuft man Gefahr, Trugschlüsse aufzu- stellen.

Zur Zeit verfügen wir über 15jährige (1894 — 1908) systematische ornithologische Beobachtungen. Wir werden also einen Vei'- gleich der ornithologischen und meteorologi- schen Daten bezüglich dieses 15jährigen Zeit- raumes anstellen.

Vergleicht man die Ankunftsdaten des Jah- res 1908 mit dem Mittel der 15 Jahre und zwar jener 32 Arten, die ziemlich viele Daten aufweisen, so stellt sich heraus, dass die An- kunft eine um 1'9 Tage verspätete war, und dass die Verspätung Ende März und Anfang April etwas mehr als sonst beträgt. Bis Mitte März kann eine Verspätung kaum bemerkt werden und Ende April, sowie Anfang Mai kann sogar ein geringes frühzeitigeres An- kommen wahrgenommen werden. Tabelle I gibt dies näher an.

Wirft man nun jetzt einen Blick auf die Witterungsangaben, namentlich auf die Tem- peratur, so sieht man, dass die Abweichung im Jahre 1908 vom Mittel des 15jährigen Zeitraumes (1894—1908) im Februar -\-Cr 4 6'" beträgt; dass März normal war ( — O'l C"), April um 0-6 Orad zu kühl, Mai um 2-4 Or ad zu warm.

Im allgemeinen stimmt also das Ergebnis der ornithologischen Beobachtung mit jenem der meteorologischen Angaben. Zur Zeit nega- tiver Temperaturabweicliung kommt Verspä-

17

180

		►-»	H	1 05 -i oo IO to IO [C IO lO IO IC IO li >— ►- •— — —►-«,— , to 1-- e: co 00 -1 e; Ol *. io to — e; co X ^) e; ci 4- io io •— e; — x -i e; -■ .t- u io r-	.\l.
	S f 5' C5	se s. 5 3 CD o O S ä'	5 o 3 CK E? »	Alauda arvensis . . Coluiiiba oenas . . Sturiius vulgaris . . Vanellus vanellus . Coluinba paluinbus Motacilla alba . . . Tunlus luiisicu.s . . Pratincola rubicola Motacilla boarula . Scdlopax rusticola Ardca cinerea . . . Erithacus rubecula Grus grus Ruticilla tithy.s . . . Phvlloscojius acre- dula Ciconia ciconia . . Cicouia nigra . . . Saxicdla oenauthe . Upupa epops . . . Ruticilla phoeniciira Hiruudo rustica . . Chclidonaria urbica Jyiix tor(|uilla . . . Cuculus cauorus . . Lusciuia lusciuia . Sylvia atricapilla . Turtur turtur. . . . Coracias garrula. . Oriolus oriolus. . . Coturnix coturnix . Crex crex Lanius collurio . .
	1 1 1 II II 1 1 1 1 1 1 1 II 1 1 1 II 1 II 1 1 1 ^1! tol
	Il II M -1 1 1 1 1 II li II 1 II li 1 II 1 1 ^11 051.
	Il 1 II 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 K-i 1 1 1 II 1 1 005
	llllllllllllllllil iili-'ilili-'ecllooto
ó œ to ta ù ob	llliillilllllllll! iliosli-'li-'toœtoi^'tooo	•«>
•^ •V ••?■ w oboó	llllllllltlllllllt III 1 II •■* H*t-* llllllllllllllllil III l-" I tol 1 O30D00COCOI-	Ç7I
00 ocp cioœ	llllllllllllllllil III II tOIOtO>P-05 llllllllllllllllil lll05l-^lll-LC005 0IOtOOO
030-} Ò ti l-i	llllllllllllllll 1 1 1 OOt^il^OlOOO 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 li-'l iiotoiyicoi-'ltooiooifiìo»-'	ö=
l^OOp 03 CTI 00	1 1 1 1 1 1 1 1 1 . 1 1 1 i-" oi )-' IO o« ss 00 co c< 1 1 1 1 1 1 1 1 1 ItOll-'li— 004^ l-'^]t0*'O0il-'0D03Ì«©4->-'l«
*3 bo z: 1— rfi 00	lllllllllll 1 II |t-* 1—C005 *-ötií^*».Cfl05C3 1 1 ! 1 1 1 1 t 1 1 1 OD 1 to 1 1 M 05 1 to en IO O 05 ìt *i 0< CO O Ol O" CO	•<3
to Ó C3 ob cjt tó •	1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 : II'-' h- C *» OO *. to CO 05 05 1 1 1 1 ll-'l 1 i 1 ll-ilosl 100O3 tocotoojoto^--i:o>-~i*-oo*-	r3
if^OOO -qob œ	1-^ »^ I1III ll|[ 1 05»-» I-* l«OCS|)-*l-'05t-»tC05h-» 1 ' ' 1 lt-*l 1 1 ,i-»uih-ijf».|i_*^05 t^tOO0WC5H-IC;i»— tOiXïOOltO	^ [^
05 o -1 ob Ol to	lllll II 1 1 CTI-' lOl-iOÎÛS rf^tO^l—tOI 1 1 1 1 1 l-> 1 1 K-» 1 05 co 1-' œ 1 l-" -J en Ol It^ to 00 Ol to 1-1 en 05 O l-" -J o i
S5 o to cu Ili. O'	Il II 1 1— toiio «005 >t«.too2io oc to toi 1 1 l-il 1 l-il if^tOH-iOœl rf-tOlf^©05 Cn>^ODl-'-lC^lfi|f>.050*-lf-Cl	I<5
C5 to = co Ö oc	Il II |'-'05050:01 03>i^ H^ül05 h-it-i t 1 1^1 1 05! 05C00505*>.05J501l-ii^-J OOCO-^COh-tf^^OTtOOOIOlOI-iCil-i	s^
cuòi -1	)-i H» to Ma t^ 1 l-ilOO-qjiiOtO Oli» I-Ito*»!-': 1 1 1 i-'03cn*.cnl 05-aoi ^icDCi — 05 o-i rf^ooto«- totol i-i-j-^ol Oil	c*
«Dl|i.03 i-i CI œ	1 h-i to 1^ 05 00 cS N- e ce to cito 1-1 to 1 1 1 1 05O051— -J(-'líi*»«5*.S5aDO-l'-'01^ 01C0tOI-'CD05l-'l h-l-iCil 05l	Sí
1— t-l 1^ OS cn	to h- 1-1 1 tocno5«ei-if-iit»-<ia5 iCh-i 1 folli 1 1 1 1 COOSi-iCOCOOlOi— tOH-rfi-tOOtOtOH-CÌ tOOiI 0501 t 1 l-il OOl ^1	'à
co )f^ ,4u Mòdi	l-i*>.00 50 1(^1-' (P^-;! 05 Ito 1 lli—lllllllll -J 03 co -1 -q m rf^ 05 -q Ol CD to 05 1-1 1-1 1 C *» 1 OS 1 1 05 1 1 1 1 1 1 1 1 '
h-* cp cn tó cji co	1— t005^- 05 1-1 CI l-itOt |l-i| 1 l|l-*llillilll coo5ocs*icr:oì0o*-to— icol-q— »loci lifi.1 j^-l 1 i 1 ! 1 1 i 1
03 00 œ rô O 4i	h-O55S~l*»tO05 l-i 1 1 llll lllllllll >t».0>-'05if^01-iINS05*i.:01-il-Oìi-illl^l 1 1 1 Ioli 1 1 1 1 1 1 1 1	Cïi"
l-L l-k to 020 t-^ cä -i<x>	OOSHI-iCDtO-ll-'CDOIl-iOi-ql 1 1 lif>.l 1 1 1 losi 1 1 1 1 1 1 1 1	OS 3
t>5 l-" IO 003-J Ü1 CD Ô	ooi-iooiNoicnlooltoi-itollllli liillilltlllli	cil
h-» h- "^ 00 IO *■ ciiò-S	1 !^^tol 1 1 ooi 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 II 1 1 1	0» 'S
	1 ^toM 1 M 1 1 1 1 1 II 1 II II 1 ! Il 1 1 1 1 1 II 1	INS
	1 tol 1 1 1 1 1 II 1 i 1 1 i 1 1 1 1 1 1 1 II 1 1 1 II 1 1 1	I>5
	I\£CO0û co COOO osco rf^ --IM H- t-^ Oi tO CTSWtCCC**-»*^ iP^^Q0CD4i'i»f^l-'Mt--ÍC;TtC4^rOCítűt-»C;;h-* CCOa+i'-lCïO — CiOCCCCÎOCCO	összeg Summe
	f-f^f^ <<<<<< <<<<<<<<< SE5S5SSS5ESS55	A megéfkezés átlagos napja Mittlerer An- kunftstag
	CO-qK>-qOt5 0uG005Cntf^WCDl-*l-*CûCCCC t-^-qCOtCCOOCCt^tSIDOOOSOiCJ
	H^l 1 .^oil 11 II ! 1 1 II M 1 1 1 II 1 1 1 1 1 1 II M	1 0	Kitérés az 1894-190». évi állagtól Abweichung vom Mittel 1894—1908
Il 1 II ol 1 1 1 1 M 1 1 1 1 1 II 1 ! 1 II oool 1 1 1
"f	1 to to 1 1 1 Ol í-1 ►-• to Hl 05 l-l 05 Ol 05 03 02 *i. *. tu l-nli. tO Ol 1 1 1 05 l-i tO h-i
	050505tOtOtOtOtOIOtOtOtOtO^^-l— l-il-i ^i-iK-i-il-. to l-l o CD 00 -a 03 Ol *- 05 lo 1-» o CD a -1 o: Ol *» 05 io t- o co oo -i œ d i»>. oo to i-i	Nr. 1

(lì

t.

X S

>■ S

9r

X

S

S;

te

5 te

181

is, jóllehet az adatok már iiaiiyoii kevesbed- iick, érezteti a iiieiíjelenés kissé gyorsabb lefolyását. Egyébiránt iiiárezius az ország keleti részén melegebb, nyugati felében pedig hűvösebb volt ; de április az egész területen kellőnél alacsonyabli hőfokú, keleten. Erdély- ben azonban a hő hiánya legcsekélyebb. Mi- vel tehát az ország egyes vidékei nem egy- formán viselkednek liőmérsí'klet dolgában, a madarak megjelenése is hol kissé korai, hol kissé késői.

tnng vor, l)ei positiver Abweichung im Mai, obwohl dann dio Daten schon sehr im Ab- nehmen l)egriifen sind, stellt sich etwas friili- zeitigeres Ankommen dar. Übrigens kann man im März in der westlichen Hälfte des Landes kühleres, in der östlichen aber wärmeres Wetter antreti'en ; im April aber ist die nega- tive Abweichung auf der ganzen Landesfläche wahrzunehmen, die aber im Osten, in Sieben- bürgen, geringer ist als in den anderen Ge- genden. Da nun aber an dem Ausniass der Wärme nicht alle Landesgegenden gleich teil- nehmen, so ist auch die Ankunft der ^^ögel bald eine frühzeitigere, bald eine verspätete.

II. A hòinérséklet líMíS. évi eltérése az 181)4 -lî)08. évi átlagtól. (('".)

II. Temperaturabweichungen im Jalire 1908 von 1894—1908. (C".)

Febr.

Mart.

Apr.

Mai.

Zágráb . . Keszthely .

Budapest . .

Ógyalla . .

Igh-. . . .

Aknaszlatina . Ungvár Del)reczen

Turkeve . .

Szeged . .

Nagyszeben . Marosvásárhely

Kolozsvár . .

Átlag — Mittel

+ 0-8	(-0-8)
+ 0-5	— 0-8
+ 0-6	-07
+ 0-7	-0-4
+ 0-9	-0-4
-Ol	+ 0-4
0-0	-f 0-3
+ 0-2	O'O
+ 0-5	— 0-2
0-0	-0-4
-fO-7	+ 0-6
+ 0-2	+ 0-7
+ 0-6	-f 0-5

+ 0-4

0-1

l-l	(+3-4)
1-2	4-3-3
0-9	+ 2-6
0-6	+ 3-2
10	+ 1-3
0-2	+ 2-4
0-7	+ 1-6
0-9	+ 2-4
0-4	+ 2-7
0-8	(+2-3)
01	+ 2-3
0-4	+ 1-9
01	+ 2-0

-0-6

+ 2-4

Ha a hónapok után az egyes pentaszokat szemléljük meg, lígy az I. táblázaton rá is jövünk arra, hogy a hőmérséklet feltűnően márczius 12 — 16. napja között csökkent, amennyiben a maximális thermometer 5-6, a minimális pedig 29 kisebb hőfokot mutatott, mint a megelőző öt napon.

Egy másik, de kisebb mértékű hőcsökkenés állott be április 21 — 25. napja között, mikor ugyanis az átlagos hőfok (Max. + Min. : 2) a megelőző öt naphoz képest 2 C°.-kal kiseb- bedett.

Mindkét hőcsökkenés hatása a megjelenési

Betrachtet man ausser den Monaten auch die einzelnen Pentaden, so kann man aus Tabelle I entnehmen, dass starke Tempera- turabnahme zwischen 12. und 16. März ein- trat, als das maximale Thermometer gegen die vorangehende Pentade um 5-6, das minimale um 2-9 Grad niedriger stand.

Eine zweite, jedoch geringere Temperatur- abnahme stellte sich zwischen 21. und 25. April ein, und betrug gegen die früheren fünf Tage im Mittel 2 Grad (Max. + Min.: 2).

Wie Tabelle I. zu erkennen

^ibt, ist die 17'

182

adatokban szépen tükröződik, miként az I. táblázat tannsitja,

A meteorológiai állomások, melyeknek ada- taiból az öt napi hőmérsékletet az 1. tábláza- ton feltüntettem, a következők : Aknaszlatina, Késmárk, Budapest, Ogyalla, Herény, Zágráb, Fiume, Pécs, Turkeve, Szeged, Temesvár, Kolozsvár, Vajdahiiuyad, Nagyszeben.

Ugyanezeknek az állomásoknak hőmérsék- letét olyképen csoportosítottam, hogy több, meglehetősen egyező napot együvé vettem, hogy ekként az emelkedés és sülyedés job- ban szembetűnjék. Egy-egy ilyen, több napos, hőmérsékletű időköznek átlagos hőfokával összemértem azután a megjelenési adatoknak egy-egy napra eső átlagos számát, hogy lát- hassuk, ha vájjon a hőmérsékleti változások- kal egyezőleg változik-e vagy sem ?

Tizenkét madárfaj adatait és 18 több napos időköz hőmérsékletét a 111. táblázaton tünte- tem fel.

TcMipcraturabnahiiie an den .\nknnftdalen gut erkennbar.

Die meteorologischen Stationen. laut wel- chen die Temperatur pentadenweise angege- ben ist, sind folgende : Aknaszlatina, Kés- márk, Budapest, Ogyalla, Herény, Zágrál), Fiume, Pécs, Turkeve, Szeged, Temesvár, Kolozsvár, Vajdahunyad, Nagyszeben.

Laut den Angaben dieser Stationen machte ich auch noch eine andere Temperaturzusam- meustellung, indem mehrere Tage mit ziem- lich übereinstimmendem Charakter zu Gruppen vereinigt wurden, um das Steigen und Fallen derselben mehr hervortreten zu lassen. Mit dem Mittel der Temperatur eines derartigen Zeitraumes wurde dann das Mittel der An- kunftsdaten je eines Tages verglichen, damit man sehe, ob die beiderseitigen Veränderun- gen im gleichen Sinne stattfinden oder niciit.

Zwölf Vogelarten wurden derart mit der Temperatur von 18 Zeiträumen verglichen und auf Tabelle 111 dargestellt.

III. A megérkezési adatok 1 — 1 napon 18 több napos időszak alatt s ezeknek hő- foka. C°.

III. Die Ankunftsdaten an Je einem Tage

in 18 mehrtägigen Zeiträumen und die

Temperatur derselben.

Időszak '^°-	S o	ei	1 E	0Î ■a o		1	-2 CS *2	m g o 1	1	= o	1 1
'/„itr»,„n Max.+Min. 2	Ol 1 3	1	O 1	BS 1	cd	o iS	o S	to j	u ^	3 o *C O	X 1 o U	di o X S o
11. 10— 12 = -1-8	1-7	0-7	—		—	—	—	—	—			—
13-21= 1-6	4-7	10	—	—	—	—	—	—	—			—
22-25= 3-9	12-8	2-0	0-5	—	—	—	—	—	—			—
26—28= 2-5	213	5-3	1-0	—	—	—	—	—	—			—
29-in.6= 4-8	16-7	19-6	1-1	0-1	0-3	^	—	—	—	—	—	—
III. 7—11= 71	13-4	330	18-0	1-4	0-4	0-6	—	—	—		—	—
12-18= 3-0	7-8	31-4	193	3-7	0-4	0-6	—	" "	0-3			—
19—29= 4-7	4-5	11-9	17-2	17-9	T8	1-9	0-5	0-2	0-1		01	—
30-lV.4= 6-8	2-7	2-7	8-8	328	90	9-2	4-0	4-2	0-7		0-7	—
IV. 5- 8 = 10-9	1-0	2-0	10-1	230	250	44-8	20-7	34-0	1-7	0-7	0-5	0-2
9—13= 70	0-6	—	5-6	14-6	20-4	44-4	30-6	33-2	5-2	2 2	2-0	—
14_]9 = ll-5	0-3	0-2	4-8	9-0	20-5	517	34-0	493	11-8	7-3	3-3	1-2
20—24= 8-7	—	— .	2-8	56	96	16-6	12-4	25-2	198	18-2	8-6	3-6
25-V.3 = ir8	—	—	1-6	2-7	1-3	5-1	3-8	12-8	11-8	20 7	14-2	6-2
V. 4- 9 = 15-3	—	—	0-7	0-5	05	1-7	1-2	20	2-8	7-8	16 0	147
10-12 = 18-3	—	—	—	0-2	—	0-2	—	0-2	0-8	2-4	6-4	9-0
13-16 = 21-4	—	—	—		—		02	—	0-7	1-5	9-0	9-5
17—19 = 17-0	—	■ —	—	—	—		—	—	—	—	3-7	2-7

188

Nézzük csak nies- részletesen adatainkat.

1. Columbaoenas. Február 10—12, 13—21, 22 — 25. között fokozódó hőmérséklet mellett szaporodnak az adatok. A legtöbb adat február 26 — 28 között fordul elő, egy-egy napon átla- gosan 21'3, a hőmérséklet azonban csökken. Itt a párvonalasság nincs meg teljesen ; de amint az idő újra melegebb lesz, február 29. és márczius 6, márczius 7 - 11. között, az adatok korántsem kevesbednek abban a mér- tékben, mint mikor márczius 12 — 18 között újabb hőcsökkenés áll be.

2. Motacilla alba. A kulmináczió III. 7 — 11. között áll be, mikor a hőmérséklet legnagyobb fokát éri el. III. 12 — 18. között már csökken a hőfok, de a megjelenés még igen élénk, ez bizonyára az előbbeni öt meleg napnak némi rovására esik.

3. Scolopax rusticola. A kulmináczió ugyan csökkenő iiőmérséklet idején áll be, de a meg- előző öt meleg napon csaknem ugyanolyan sűrű volt a megjelenés. Jlidőn pedig 111. 19 — 29. között az idő megint kissé melegszik, a megjelenés csak alig lesz ritkábbá, sőt IV. 5 — 8. között fokozódó hőmérséklet mellett újra szaporodik.

4. Ciconia ciconia. A kulmináczió fokozódó hőmérséklet mellett mutatkozik márczius 30 — április 4. között, naponta 828 esettel.

5. Upupa epops. A legtöbb adat április 5 — 8. között fordul elő, midőn a hőfok eddig- elé legnagyobb értékét éri el.

6 — 8. Hirundo, Chelidonaria, Cuculus IV. 14 — 19. között mutatkozik legsűrűbben, mikor is a hőmérséklet újra maximális állására hág. A hőcsökkenés IV. 9 — 13. között azzal a sajátsággal bir, hogy a Hirundo és Cuculus adatai az előbbi melegebb napokhoz képest szaporodás helyett ])angást, sőt csekély mér- tékű hagyatlást tüntetnek fel. A Chelidonariá- nál a pangás nem áll be.

9. A Tnrtur kivételesen csökkenő hőmér- séklet idején kulminál, de előzőleg és utóbl) is melegebb időben sűrűn mutatkozik.

10—12. Oriolus, Coturnix, Crcx egyre foko- zódó hőfok mellett kulminálnak.

A 12 faj között csupán Columba oenas és Turtur tnrtur kulminál csökkenő hőmérséklet ideijén, de adataik fokozódó melegben szintén szajiorodnak.

Betrachten wir (>twas näher die Daten die- ser Tabelle.

1. Columba oenas. Zwischen 10 — 12,13 — 21, 22 — 25 Februar vermehren sicli bei steigen- der Temperatur die Ankunftsdaten. Die mei- sten kommen zwischen 2() — 28. Februar vor, täglich 21 '3 und zwar bei sinkender Tem- peratur. Die Parallelität ist keine gute ; als aber die Temperatur wieder steigt, zwischen 29. Februar und 6. März. 7 — 11. März, so nehmen die Daten nicht in dem Masse ab, wie zwischen 12 — 18 März, wo sich neuer- dings Temperatunibnahme einstellte.

2. Motacilla alba. Die Kulmination tritt zwi- schen 111. 7 — 11. auf und zwar bei einem Temperaturmaximum. Zwischen III. 12 — 18. fällt schon das Thermometer, die Ankunft ist aber noch sehr lebhaft, wohl eine Nachwir- kung des vorangehenden warmen Zeitraumes.

3. Scolopax rusticola. Die Kulmination stellte sich zwar bei fallender Temperatur ein, jedoch war die Ankunft in den vorangehenden fünf warmen Tagen fast ebenso stark. Als es aber zwischen III. 19 — 29. wieder etwas wärmer wird, so kommen kaum weniger Ankunfts- daten vor, ja sie vermehren sich, als zwischen IV. 5 — 8. die Temperatur noch mehr steigt.

4. Ciconia ciconia. Die Kulmination tritt bei steigender Temperatur zwischen 30. März und 4. April ein und zwar täglich mit 83"8 Fällen.

5. Upupa epops. Die meisten Ankunftsdaten kommen zwischen IV. 5—8. vor, als die Tem- peratur seinen bisher höchsten Stand erreichte.

6—8. Hirundo, Chelidonaria, Cuculus kommt am häufigsten zwischen IV. 14 — 19. vor, als die Temperatur neuerdings ihren höchsten Stand erreichte. Die Wärmeabnahme zwischen IV. 9 — 13. kommt mit einer Stagnation, ja geringer Abnahme der Ankunftsdaten von Hirundo und Cuculus vor. Bei Chelidonaria stellt sich keine Stagnation ein.

9. Turtur kulminiert ausnahmsweise bei fallender Temperatur, zeigt sich aber bei war- mem Wetter häufig, ebenso vorher wie nachher.

10 — 12. Oriolus, Coturnix, Crex kulminiert bei fortwährend steigender Temperatur.

Unter den 12 Arten kommen nur 2 vor, Columba oenas und Turtur turtur, welche bei fallender Temperatur kulminieren, jedoch kann bei steigender ^\'ärme auch (;ine Zunahme ihrer Ankunftsdaten bemerkt werden.

134

Ehhùl teliál kiiiiìiìk, Imi/ij a hőmérséklet fokozódása a 12 madárfaj nietjjelenésénél l!)08-han i/i/orsitólar/ hatolt.

És most térjünk át az egyes napokra. Lás- suk, lia vájjon a hőmérséklet feltűnőbb csök- kenése idején niegkevesbednek-e a megjele- nési adatok ?

A legfeltűnőbb hőmérsékleti csökkenés ápri- lis 9-én állott be, niidön a maximális thermo- meter a megelőző naphoz képest 5'9, a mini- mális 2'8 fokkal siilyedt, vagyis átlagosan 4"3 fok volt a hőcsökkenés. Hát a megjele- nési adatok ? Ezek is kevesbedtek. íme :

Ikiraus ficht (dso horror, dass stcit/eiide Temperatur im Jahre 1H08 auf das Erscheinen der 12 Víj/jelarten beschlenni()end einwirkte.

Und jetzt wollen wir einzelne Tage betrach- ten. Ist hei aufTallcnder Teniperaturabnahme eine Verminderung der Ankunftsdaten zu be- merken V

Die auflalleiidstc Temperaturabnahme trat am 9. April ein, als das maximale TlK^rmo- meter ")'9, das minimale Ű'^i. im Mittel 4*3 Grad niedriger stand als am vorhergehenden Tage. Und wie verhalten sich die Ankunfts- daten ? Folgendermassen :

Apr. 8. Apr. 9.

CS 0°	— is		=4.2 ÎI 5=^	P	I.H il	e .2 « ■a o	en li	II	^ "ê II	«.2 s s	£
2	1	7	14	37	60	31	57	1		O •^	—
—	—	5	12	17	32	18	25	3	1	1	—

A Turtur 4 esetét kivéve a hőcsökkenés napján feltiinòleg kevesbedtek az adatok, kiváltképen azoknál a fajoknál, melyek javá- ban érkeztek.

Amint az idő javul s a hőfok emelkedni kezd, április 12 — 15. között újra fokozódik a megjelenés is.

Miként jött létre az április 9-iki hőcsökkenés?

Április 5-én Nizza mellett van az alacsony légnyomás középpontja {75r2 mm.). Magyar- ország keleti felében déli szelek fújnak a franczia — olaszországi depresszióba ; a hő- mérséklet emelkedik.

Április 6-án az előbbi depresszió mellett egy másik az Adrián keletkezik. Déli szelek országszerte, meleg, esős idő.

Április 7-én a depresszió Olaszország középső részét borítja czentrumával. Délkeleti szelek és fokozódó hőmérséklet uralkodik nálunk, Fiume körül esővel.

Április 8-án a depresszió ellaposodik, az idő még jobban melegszik, főleg a Nagy Al- földön és Erdélyben. Itt-ott, főleg nyugaton sok az eső. A szél reggel 2—3 fokú.

Április 9-én a depresszió a Balkánra húzó- dott Keleten sok az eső. A Dunán túl viharos északi szél fú. Az erős szél és eső csökkenti

Mit Ausnahme der 4 Daten von Turtur kommt eine starke Verminderung der An- kunftsdaten am 9. April vor, besonders bei jenen Arten, welche dazumal am häufigsten anzukommen pflegen.

Als das Wetter besser wird und die Tem- peratur steigt, so vermehren sich auch die Daten zwischen 12 — 15. April.

Auf welche Weise stellte sich die Tem- peraturabnahme am 9. April ein?

Am 5. April liegt das Zentrum (751 "2 Mm.) einer Luftdruckdepression bei Nizza. In Un- garn, besonders in der Osthälfte, wehen süd- liche Winde gegen das Zentrum der Depres- sion ; die Temperatur steigt.

Am 6. April taucht neben der genannten eine zweite Depression auf der Adria auf. Es wehen bei uns Südwinde, das Wetter ist warm und regnerisch.

Am 7. April liegt das Zentrum der Depres- sion über Mittel-Italien. Südostwinde treten auf, die Temperatur steigt, um Fiume herum regnet es.

Am 8. April verflacht sich die Depression, es wird noch wärmer, besonders auf der gros- sen Tiefebene und in Siebenbürgen. Im We- sten des Landes fällt hie und da viel Regen. Der Wind bläst früh mit der Stärke 2 — 3.

Am 9. April findet sich die Depression am Balkan. Im Osten des Landes fällt viel liegen.

135

il liŐDicrwi'klotet, lìiìy lin^y lìéMi'iul Keszt- helyen ho esik.

Április l()-én ;i (lepresszi() északkeletre, Oroszországija és a Fekete-tengerre vonult. „Az időnek Európa keleti felében liüvüs, több- nyire csapadékos és szeles, nyugati felében pedig enyhe, száraz és csendes jellege van" — mondja a napi időtérkép.

Április 11-én a depresszii) még inkább keletre vonult, az idő kezd felmelegedni, de .\knaszlatinán még hó esik.

Íme, mig a depresszió nyugaton volt, meleg idő járt, a madárvonulás megélénkült, mihelyt hűvösre fordult eső és erős északi szelek miatt, a megjelenési adatok megkevesbedtek.

Április 10-én. jóllehet a hőmérséklet még kissé csökkent, a vonulás megélénkült s 11-én újra megcsappant, ámbár csekély hőfokozódás áll be. Ha az időtérképet megnézzük, arra a tapasztalatra jövünk, hogy 11-én az eső jó- formán megszűnt s s szél kissé jobban for- dult északra.

Márczius 11-én is csökkent a maximális hő- mérséklet 2'() fokkal és a Columba oeiias, Motacilla alba és íScolopax rustica adatai jóval megkevesbedtek. Előbb Angolország körül volt a légnyomási depresszió, 11-én kihatott ereje Magyarországra is, a szél megélénkült és itt-ott kisebb eső is esett.

A hőmérséklet naponkénti változásait a fentebb emiitett 14 állomás feljegyzései sze- rint, valamint a 12 madárfaj naponkénti meg- jelenési adatait a IV. táblázat tünteti lel. Csakis a feltűnőbb esetekre és nem minden legkisebb részletre nézve képes útbaigazítás- sal szolgálni a levegő hőmérséklete és a meg- jelenési adatok közötti kapcsolatot illetőleg.

Jenseits der Donau weht stürmischer Wind. Dieser und der Regen bringt starke Abküh- lung, so dass in Keszthely Schnee fiel.

Am 10. April zog sich die Depression gegen Nordost nach Russland und auf das Schwarze Meer. „Das Wetter ist im Osten von Europa kühl, meistens regnerisch und windig, im Westen gelind, trocken und still", lieisst es auf der Wetterkarte.

Am 11. April zieht die Depression noch mehr gegen Osten, es wird wärmer, .jedoch fällt in Aknaszlatina noch Schnee.

Als die Depression im Westen sich befand und das Wetter warm war, kam intensiver Vogelzug vor, als es aber infolge nördlicher Winde und starker Regen kühler wurde, nimmt die Intensität des Zuges ab.

Obwohl am 10. April das Thermometer noch etwas fiel, vermehren sich doch die Ankunftsdaten ; .sie vermindern sich aber am 11. April neuerdings, wo es doch etwas wär- mer wurde. Die Wetterkarte belehrt uns dar- über, dass es am 11. fast völlig aufhörte zu regnen und der Wind sich etwas mehr nach Norden drehte.

xVucli am 11. März kam Temperaturabnahme vor, als das maximale Thermometer um 2'6 Grad fiel ; Columba oenas, Motacilla alba und Scolopax rusticola zeigt sich viel seltener, als am Tage zuvor. Die Depression lag vordem über England, am 11. aber erstreckte sie sich bis nach Ungarn, der Wind wurde stär- ker und hier und dort fiel Regen.

Die tägliche Temperatur an unseren 14 Stationen und die Ankunftsdaten der erwähn- ten 12 Vogelarten sind auf Tabelle IV dar- getan. Der Zusammenhang zwischen den An- kunftsdaten und der Luftwärme kann nur in auffallenderen Fällen, nicht aber auch in allen Einzelheiten laut derselben beurteilt werden.

136

IV. tiiltlázat. A hőmérséklet és a megjele- nési adatok naponként.

Tal». IV. TäKlichc Temperatur u. Ankunfts- (Intuni.

1908

1908

Max.

iMin.

•2

e

Jan.

23 24 25 26

27

28

29

30

31

Febr.

1

2

3

4

9	—
10	0-9
11	Ol
12	2-3
13	5-5
14	5-3
15	3-4
16	4-7
17	5-6
18	41
19	6-2
20	5-4
21	6-6
22	6-9
23	7-9
24	0-3
25	G-9
26	(il
27	5-3
28	C-2
29 Mart. 1	7-6 10-3
2	8-9
3	8-7
4	8-1

-31

-6-2

-4-9

-1-6

-0-6

-3-2

-21

-0-6

-31

-0-2

-0-6

-1-8

-0-3

-1-6

-0-4

-0-9

-0-3

-1-6

-0-8

11

21

.1-5

11

0-9

3 1 1 3 4 9 3 3 G

11 3 9 7

12 13 19 25 20 15 13 14 16 21

1 1 2

3

2

3

4

G

G

4

8

23

17

27

3 2 10 G 9

-11 -30 -1-3 1-9 2-4 01 1-3 2-5 0-5 30 2-4 2-4 3-6 4-7 3-3 3-9 2-9 1-9 2-7 4-3 G-2 5-2 4-9 4-5

137

190S	1U08	m e V o a! S _s o U	el £ 1 1	e (n 2 Cd Cu o 1 03	1 'c .2 '5 s	S. 1 S à-	.H 3 [h o C 2 ic	Ci 1 .2 o ê	S o i u a Ü	t-, a ■c	(A "o o "S o	C 1 o M 'c 3 O U	v o y, 0) Ö	s s + BS S	M
Max.	Mn.
Mart.
5	8-9	0-3	15	29	12	2	—	1	—	—	—	—	—	—	4-6
ti	9(3	—1-3	25	29	13	1	—	1	—	—	—	—	—	—	4-2
7	12-7	0-3	14	44	8	3	—	—	—	—	—	—	—	—	6-5
8	11-6	1-9	14	32	16	2	1	1	—	—	—	—	—	—	6-7
0	12-6	2-9	13	19	21	1	—	—	—	—	—	—	—	—	7-7
10	12-4	3-5	18	49	25	1	1	2	—	—	—	—	—	—	7-9
11	9-8	3-4	8	21	20	—	—	—	—	—	—	—	—	—	6-6
Ili	83	1-2	8	33	25	3	—	1	—	—	—	—	—	—	4-7
13	60	0-S	7	30	13	2	1	—	—	—	—	—	—	—	3-4
14	61	—0-6	9	29	18	1		—	—	—	1	—	—	—	2-7
ir,	5-4	—1-7	7	16	24	6	2	—	—	—	—	—	—	—	1-8
le	5-4	—21	9	31	20	G		—	—	—	—	—	—	—	1-7
17	8-3	—1-4	7	25	12	o		2	—	—	—	—	—	—	3-4
1«	6-4	0-6	8	26	23	5		1	—	—	1	—	—	—	3-5
l'j	8-7	2-2	4	18	19	8	1	1	—	—	—	—	—	—	5-4
20	101	2-1	!)	32	27	14	2	1		—	—	—	—	—	61
21	9-5	0-5	5	12	24	6	1	—	—	—	—	—	—	—	5-0
22	8-2	—0-2	G	11	17	10	1	1	—	—	—	—	—	—	40
23	6-9	0-8	4	3	14	7	1	1	—	—	1	—	—	—	3-8
24	6-5	0-5	3	10	7	G	1	1	—	—	—	—	—	—	3-5
25	61	0-7	4	10	16	15	2	3	2	—	—	—	—	—	3-4
26	81	-01	3	11	12	19	1	3	1	1	—	—	1	—	4-0
27	10-6	—0-6	5	8	24	22	2	-•>	1	1	—	—	—	—	50
28	11-6	'—1-6	4	9	15	48	4	2	—	—	1	—	—	—	5-0
29	130	—0-2	2	7	14	41	4	G	2	—	—	—	—	—	6-4
30	131	1-5	8	7	13	31	7	9	1	—	—	—	—	—	7-3
31 Apr. 1	14-3 101	2-7 3-0	2 3	2 2	2 15	41 28	7 6	9 1	5 2	1 8	1	—	—		8-5 6-6
2	9-0	1-7	1	4	8	35	10	10	4	7	3	—	—	—	5-3
3	11-9	0-9	1	—	8	31	11	11	5	4	—	—	2	—	6-4
4	131	1-4	1	1	7	31	13	9	7	5	—	—	2	—	7-3
5	14-9	3-1	—	1	13	30	IG	27	14	IG	2	—	—	—	9-0
6	17-9	5-1	2	3	12	25	24	43	15	29	3	—	—	1	11-5
7	15-9	8-4	—	3	9	23	23	49	27	34	1	1	—	-	121
8	150	6-9	2	1	7	14	37	GO	31	57	1	2	2	—	110
9	91	4-6	—	—	5	12	17	32	18	25	3	1	1	—	6-7
10	7-4	2-9	1	—	8	22	20	54	48	33	7	1	3	—	5-2
11	9-5	2-9	—	—	4	7	13	26	22	22	1	1	2	—	6-2
12	11-9	4-2	1	—	6	15	19	56	34	31	7	5	3	—	8-0
U	141	3-7	1	—	5	17	33	54	31	55	8	3	1	—	8-9
14	16-7	4-4	1	—	9	13	27	77	60	56	8	3	3	—	10-5
15	156	7-5	—	1	3	12	28	82	43	71	13	11	1	8	11-5
li;	16-6	6-6	—	—	7	5	27	54	37	66	11	9	2	—	11-6
IT	17-9	5-3	1		4	11	17	89	22	39	13	8	3	2	11-6

Aquila XVI.

18

138

■			1	! ; .2 1				Ü				>:
						o				13
		1908 II	1	CS		ns '3	05	S ■43	s	£ o	1^	3	'£
	1908			cd s o	•3 1 1	g o 8	O .S *5 o u	§■ â 3 a	« S o T3 C a	ctf S a o 1	en	1 3	'g « 3 O ■C	'S u .2 g		+ ■A ei	«
	Max.	Min.
				U	s	m	ü	D	X	o	U	i-	O	^	O
	Apr.
	18	17-9	7-3	—	—	5	5	17	36	29	44	17	11	8	2	12-6
	19	13-7	8-3	—	—	1	8	7	22	13	20	9	2	3	—	110
	20	13-6	6-0	—	—	3	13	19	24	27	41	20	21	10	5	9-0
	21	13-7	60	—	—	3	5	8	15	14	30	14	12	3	4	9-9
	22	116	5-9	—	—	8	3	7	17	7	23	20	18	7	2	8'8
	23	13-9	1-6	—	—	1	1	9	12	7	21	27	18	12	3	7'8
	24	15-4	2-6	—	—	4	5	5	15	7	11	18	22	11	4	80
	25	181	4-0	—	—	1	3	2	12	12	32	13	17	16	3	ll'O
	26	18-!)	5-9	—	—	2	1	1	13	2	17	12	26	11	5	12-4
	27	14-6	5-6	—	—	2	5	2	2	3	9	13	28	10	2	101
	28	16 9	4-1	-^	—	2	3	2	3	5	8	18	36	16	5	105
	29	191	81	—	—	1	2	2	6	3	10	10	16	11	8	136
	30	16 1	8-9	—	—	3	6	—	5	4	10	12	10	12	3	13-5
	M aj 1	16-2	6-8	—	—	—	3	2	2	2	9	12	16	19	10	11-5
	2	16 3	7-9	—	—	1	1	1	2	2	12	0	17	18	10	121
	3	18-2	7-6	—	—	2	—	—	1	1	8	10	20	15	11	12-9
	4	19-2	8-1	—	—	2	—	1	1	—	6	5	10	20	10	13-6
	5	21-9	9-5	—	—	—	—	2	5	3	3	7	10	19	18	15-7
	6	24-4	10-2	—	—	—	3	—	—	1	2	1	10	16	15	17-3
	7	191	12-3	—	—	1	—	—	1	1	1	1	6	14	12	15-7
	8	18-4	96	—	—	1	—	—	3	2	—	3	6	12	21	140
	9	22-1	9-6	—	—	—	—	—	—	—	—	—	5	15	12	15-8
	10	251	11-9	—	—	—	1	—	1	—	1	2	4	14	15	18-5
	11	24-4	13-1	—	—	—	—	—	—	—	—	1	2	U	12	18-8
	12	25-6	12.9		—	—	—	—	—	—	—	1	6	7	18	19-2
	13	299	13-4	—	—	~	—	—		1	—	3	—	5	12	21-6
	14	280	14-9	—	—	—	—	—	—	—	—	—	2	14	9	21-5
	15	26-9	15-0	—	—	—	—	—	—	—	—	—	2	11	11	21-0
	16	28-9	14-6	—	—	—	—	—	—	—	—	—	2	6	6	21-7
	17	20-5	12-7	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	7	3	166
	18	22-5	9-5		—	—	—	—	—	—	—	—	—	3	1	160
	19	25-2	11-4		—	—	—	—	—	—	—	—	—	1	4	18-3
	20	—	12-6	—	—	—	—	—	—	-	—	—	—	4	4	—
	21	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	2	—
	22	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	2	—
	23	—	—		—	—	—	—	—	—	—	—	—	1	1	—
	24	—	—		—	—	—	-	—	—	—	—	—	1	1	—
	25	—	—	—	—	—	—	—		—	—	—	—	—	2	—
	26														1

139

Biztos adatok madaraink táplál- kozásáról.

— Hatodik köziemén)'. — Ii'tu : Csíki Ernő.

Az eddigi gydinortartalomvizsgálatoic folyta- tásaként ' ez aliíaloiurual u vörösbegy gyonior- tartalniáról száuiolhatolc be.

Positive Daten über die Nahrung unserer Vögel.

— Sechste Mitteilung — Von E. CsiKi.

Als Fortsetzung ' der bisherigen Unter- suchungen des Mageninhalts unserer Vögel, kann ich bei dieser Gelegenheit über den Mageninhalt des Rotkehlchens berichten.

54. Erithacus ruhecula Linn.

A poszátafélék egyik legkedvesebb és leg- hasznosabb alakja a vörösbegy, mely már kora tavaszszal jelenik meg, de enyhébb telek- ben egyes példányai nálunk maradnak.

A vörösbegy élete java idejét a földön tölti és szorgalmasan pusztítja a bokrok tövében élő rovarok nagy légióját, nem kíméli nem- csak a kifejlődött rovarokat, hanem azok lár- váit, hernyóit sem, de a pókok, százlábúak, férgek és apró csigák sem kerülik el a figyel- mét. Késő őszszel és a tél vége felé, a mikor már kevés rovar akad, különféle növényi bogyókkal táplálkozik.

A vörösbegy gyomortartalmából a m. kir. Oruithologiai Központ elég szép és tekinté- lyes anyaggal rendelkezik, csak éppen a nyári hónapokból való anyag hiányzik. A rendelkezésemre álló s megvizsgált anyag a következő volt :

Einer der liebsten und nützlichsten Vögel unter den Drosselartigen ist das Rotkehlchen, welches schon im ersten Frühjahr erscheint, in milden Wintern aber einzeln auch bei uns überwintert.

Das Rotkehlchen verbringt einen gros- sen Teil seines Lebens am Erdboden, wo es unter den Sträuchern eine Legion Insekten vertilgt, es schont aber nicht nur die ent- wickelten Insekten, sondern auch dereu Lar- ven, Raupen, weiters Spinnen, Tausendfüss- 1er, Würmer und kleine Schnecken nicht, die seiner Aufmerksamkeit alle nicht entgehen. Im Spätherbst und zu Ende des Winters, wo schon wenig lusekten zu finden sind, ernälirt es sich von verschiedenen Früchten.

Die kgl. uug. Ornithologische Centrale be- sitzt vom Mageninhalte des Rotkehlchens schönes und beträchtliches Material, nur solches aus den Sommermonaten fehlt. Das mir zur Verfügung gestandene und unter- suchte Material war folgendes :

1. [23.] Oraviczabánya, 1906. I. 27. - Phyllotreta nemorum Linn. (1), Lithobius sp. (2), háromféle növényi mag (dreierlei Pfian- zensamen).'^

2. [5.] Molnaszecsöd, 1898. 1. U. — Nö- vényi részek (pflanzliche Reste).

' Az előbbi Ot közlemény az „Aquila" következő köteteibon jelent meg : 1. XI, 1904, p. 270—317 ; 2. XII, 190.5, p. :n2— 3;í0; 3. XIII, 190(3, p. 148-lGl; 4. XIV, 1907, p. 188-202; 5. XV, 1908, p. 183—206.

- A folyószám után zárójelben [ ] levő szám a lel- tári szám, utána következik a gyűjtés helye és ideje és a gyomortartalomban talált állatok felsorolása ; a nevek után zárójelben { ) levő számok a példányok számát jelentik.

3. [10.] Molnaszecsőd, 1902. III. 7. - Bem- bidion nitidulum Marsh. (1), Aphodius j)rodro- mus Brhm. (3), Phyllobius oblongus Lin.n. (1), Sitona tibialis Hbht. (2), S. humeralis Strph. (3), Psylliodes attenuata Koch. (1), Aelia acumi- nata L. (1), Eurygaster maura L (1), Eusar-

' Die früheren fünf Mitteilungen sind in den fol- genden Bänden der „Aquila" erschienen; 1. XI, 1904, p. 270— .317 ; 2. XII, 1905, p. 312—330 ; 3. XIII, 190G. p. 148—161 ; 4. XIV, 1907, p. 188—202 ; 5. XV. 1908, p. 183—206.

- Die in Klammer [ | stehende Zahl hinter der lau- fenden Nummer ist die laventar-Nummer, dann folgt der Sammolort, die Sanimelzeit und Aufzählung der im .Mageninhalt gefundenen Tiere: eine Zahl in Klammer ( ) nach den Tiernamen zeigt die Zahl der Exemplare.

18*

140

coris aeneus Scop. (1), Syroraastes marginatiis L. (1).

4. [46,1 Megyeres, 1908. 111. 8. — Ilaltica oleracea L. (1), Lygus pabulinus L. (1), idiocerus scurra Germ. (40).

5. [24.] Keszeg fcdu, 1906. 111. 18. — Apho- dius fimetarius L. (1), A. prodronius Brhm. (2), Anthonomus rubi L. (1), Coeliodes quadri- niaculatus L. (1), HIiiiKinciis perpendicularis Reich. (1), Chalcoides aurata M.\rsh. (1), Eiiry- gaster maura L. (2).

6. [25.] Kessegfaln, 1906. III. 18. — A inara familiáris Dft. (1), Olibrus bicolor F. (1), Aphodius sticticiis Pz. (1), A. prodromus Brhm. (1), Sitona tibialis Hbst. (2), Phyllotreta atra F. (1), Cassida viridis L. (1).

7. [45.) Megi/eres, 19t)8. 111. 23. - Sitona humeralis Steph. (1), Brachysomus hispidus Rdtb. (2), Orchestes fagi L. (1), Chalcididnrum sp. (1), Pupa muscorum L. (1).

8. [39.] Békéscsaba, 1906. 111. 23. — Amara aeiiea Deg. (1), Pachnepiiorus tesselatus Duft. (4), Clialcididaruni sp. (4).

9. [26.] Ki-s.:egfalu, 1906. III. 25. ~ Amara aenea Deg. (4), Agonum Mülleri Hbst. (1), Pterostichus cupreus L. (1), Agriotes lineatus L. (1), Öitoua luiiueralis Steph. (1), Ceutliorrhyn- chus sp. (1).

10. [8.J Szabadka, 1901. 111. 27. — Agonum Mülleri Hbst. (1), Aphodius melanostictus ScHM. (2), Agriotes sputator L. (1), Julus sp. (1).

11. [9.] Szabadka, 1901. III. 27. — Sitona humeralis Steph. (1), Dorytonuis melanophthal- mus Payk. (2), Julus sp. (1).

12. [17.] Keszegfalu, 1905. III. 29. — Silusa rubiginosa Er. (1), Outhophagus ovatus L (l).Aphodiusluridus F.(l),SitonatibialisHBST. (4), Rhynchites coeruleus Deo. (1), Julus sp. (1).

13. [27.] Keszegfalu, 1906. IV. 1. — Ago- num atratum Dft. (1), Stenolophus mixtus Hbst. (1), Pliilonthus sp. (1), Sitona tibialis Hbst. (1), S. hispidulus F. (1), Formica sp. (3).

14. [37.] Keszegfalu, 1907. IV. 1. — Bembi- dion sp. (2), Panagaeus crux major L. (2).

15. [38.] Keszegfalu, 1907. IV. 1. —Apho- dius prodromus Brhm. (20), A. melanostictus ScHM. (5), Rhinoncus pericarpius L. (1).

16. [18.] Keszegfalu, 1905. IV. 2. — Ptero- stichus strenuus Panz. (1), Meligethes aeneus Scop. (1), Aphodius merdarius F. (1), A. stic- ticus Pz. (1), A. prodromus Brhm. (3), Agriotes lineatus L. (4).

17. [28.] Keszegfalu, 1906. IV. 4. — Ago- num Mülleri Hbst. (1), Haltica oleracea L. (!). Planorbis sp. juv. (1).

18. [1.] Molnaszeesöd, 1897- IV. 5. — Otior- rhynclius ovatus L. (1), Lasius niger L. (20), Myrmica laevinodis Nyl. (12).

19. [44.] Sárospatak, 1908. IV. ö. — Amara aenea De«. (1), Aphodius prodromus Brhm. (12), A. melanostictus Schm. (2), Ceuthorrhyn- chus sp. (1).

20. [19.\ Keszegfala, 1905. IV. (i. — Ptero- stichus eupreus L. (1), Agriotes sputator L. (3). A. lineatus L. (2), Sitona hispidulus F (1), Phyllotreta nemorum L. (1), Lasius niger L.'(4).

21. [20.] Keszegfalu, 1905. IV. 6. — Pterostichus cupreus L. (1), Agriotes sputator L. (1), Dorytomus melanopiithalmus Payk. (1), Lasius niger L. (20).

22. [21.] Keszegfalu. 1905. IV. 6. — Ptero- stichus cupreus L. (1). Hymenoptera sp. (1), Lasius niger L. (3.).

23. [31.] Keszegfalu, 1906. lA^ 6. — Bem- bidion nitidulum Marsh. (1), Haliplus fulvus F. (1), Agriotes sputator L. (3), Baris coeru- lescens Scop. (1), Phaedon pyritosus Rossi (1).

24. [32.] Keszegfalu, 1906. IV. 6. - Sitona tibialis Hbst. (1), felismerhetetlen hernyó 5 példánya (5 Exemplare einer nicht erkenn- baren Raupe).

25. [2.] Molnaszeesöd, 1897. IV. 7. — Amara familiáris Dft. (1), Sitona tibialis Hebt. (4), Lasius niger L. (2.5).

26. [I2.I Komárom, 1902. IV. 8. — Ago- num .Mülleri Hebt. (1).

27. [22.] Keszegfalu, 1905. IV. 9. - Bem- bidion sp. (1), Agonum Mülleri Hbst. (1). Hymenoptera sp. (4).

28. [30]. Keszegfalu, 1906. IV. 11. — Aphodius prodromus Brhm. (2), Agriotes spu- tator L. (1), A. lineatus L. (3), Sitona hume- ralis Steph. (2), Rhinoncus sp. (1), Arachni- darum sp. (1).

29. [33.] Keszegfalu, 1906. FV. 11. — Aphodius prodromus Brhm. (3), Agriotes linea- tus L. (1), Lasius niger L. (10), Camponotus ligniperdus Latr. (1).

30. [35.] Keszegfalu, 1906. IV. II. - Apho- dius prodromus Brhm. (10), Agriotes sputator L. (1), Cleonus piger Scop. (1), Camponotus ligniperdus Latr. (2).

31. [29.] Keszegfalu, 1906. IV. 12. — Ago-

141

jium Miilleri Hbst. (1), Agriotes spntator L. (1), A. line;itus L. (1), llymeiioptcra sp. (1).

B±[47.\ Megyeres, 190,S. IV. 13. - Ophonus iS>TÍseus Panz. (1), Abomini Miilleri Hbst. (1), Quedius fulgidus F. (2), Oiitiioi)hngus fracti- coriiis Preyssl. (I), Aphodius melanostictus ScHM. (.'J), A. prodroinus Brum. (1), Anthonomus sp. (1), Ceuthorrhynchus sp. (1), Jiilus sp. (1).

83. [49-1 iVeyi/eres, 1908. IV. 13. — Apho- dius prodroinus Brhm. (1), Miiscidaruin sp. (3), .lulus sp (1), Pupa muscorum L. (1).

34. [6.] Molnaszecsöd, 1898. IV. Ili. — Lebia cyanocephala L. (1), Meligethes aeueus Scop. (1), Aphodius prodromus Brhm. (3), Phyllobius oblongus L. (3), Forficula auricu- laria L. (1), Julus sp. (1).

35. [50. 1 Mrgijeres, 1908. IV. 23. — Ago- iiuiii Miilleri Hbst. (1), A. inicans Nic. (1), Xaiitholiuus punctulatus Pk. (2), Julus sp. (1).

36. [52.1 Megy eres, 1908. IV. 33. — Podonta uigrita F. (I), Teuthredinidae sp. (9), hernyó felső állkapcsai (Maudibeln einer Raupe).

37. [53.J Megyeres, 1908. IV. 23. — Serica holosericea Scop. (Íj, Plagiodera versicolora Laich. (1), Lasius niger L. (3), hernyó — Raupe (1), Lithobius sp. (1).

38. [34 ] Keszegfalu, 1906. IV. 25. — Lasius niger L. (3), L. fuliginosus L. (10).

39. [48.] Megyeres, 1908- IV. 28. — Bem- bidiou sp. (1), Aphodius fimetarius L. (1), Cassida viridis L. (1), Prasocuris phellandrii L. (1), Eristalis sp. (1), Julus sp. (1).

40. [401 Illmicz, 1907. V. 4. — Agonum Mülleri Hbst. (3), Tychius sp. (1), Lasius fuliginosus L. (3), Tingitidae sp. (1).

41. [51. 1 Megyeres, 1908. V. 4. — Opatrum sabulosum L. (1), Phyllobius oblongus L. (1), Phaedon cochleariae F. (2), Baltica oleracea L. (1), Lasius niger L. (6).

42. [13.1 Verség, 1903. IX. 25. - Quedius

sp. (1), PhyUobins oblongus L. (1), Sitona crinitus Hbst. (1), Ceuthorrhynchus sp (1), Myrniica laevinodis Nyi,. (15).

43. [14.] Komárom, 1904. IX. 27. — Phyl- lobius sp. (1), Coeliode.? quadriniaculatus L. (2), Stenobothrus sp. (1) és apró felismerhe- tetlen rovartörnielék (und unerkennbare kleine Reste von Insekten).

44. [15] Komárom, 1904. IX. 27. - Psali- diiim maxillosum F. (1), Lasius fuliginosus L. (1), Forficula auricularia L. (1), felismer- hetetlen hernyó — nicht erkennbare Raupe (1).

45. [41.| Megyeres, 1907. IX. 29. — Ceu- thorrhynchus erysimi F. (1), Halyzia conglo- bata 111. (1), Forficula auricularia L. (1), Stenobothrus sp. (2), Lithobius sp. (1).

46. [3.] Molnaszecsöd, 1897. X. 10. — Staphylinus edentulus Blck. (1), felismerhe- tetlen hernyó — nicht erkennbare Raupe (1).

47. [16.] Komárom, 1904. X. IO. — Apho- dius prodromus Brhm. (3), Stenobothrus sp. (1).

48. [4.] Molnaszecsöd, 1897. X. 13. — Ago- num Miilleri Hbst. (1), Sitona tibialis Hbst. (1), Haltica oleracea L. (1), Adalia bipunctata L. (1), Gryllus campestris L. (1).

49. [36.] lUmics, 1906. X. IG. — Cocci- dula scutellata Hbst. (5), Lasius fuliginosus L. (5), Myrniica laevinodis Nyl. (2), Steno- bothrus sp. (1), Julus sp. (1).

50. [7.] Békéscsaba, 1899. X. 28. — Apho- dius melanostictus Schm. (2), Sitona tibialis Hbst. (1), Idiocerus scurra Germ. (1).

51. [43.] Megyeres, 1907. X. 29. — Cam- ponotus lateralis Oliv. (1), Lasius niger L. (5), Julus sp. (1).

52. [42.] Megyeres, 1907. XI. 8. — Myr- mica laevinodis Nyl. (6.), Idiocerus scurra Germ. (5j.

53. [11.] Selmeczbánya, 1902. — . — . — Lema cyanella L. (1"), Lasius fuliginosus L. (3).

Az 53 példányból származó gyomortarta- lomban tehát a következőket találtam :

Im Mageninhalt von 53 Exemplaren fand

ich also Folgendes :

A) Rovarok (Insecta). a) Bogarak [Coleoptera).

Bembidioii nitiduluin Marsh. (2 eset. — 2 Fälle). Bembidion sp. (3 eset. — 3 Fälle).

Panagaeus crux major L. Ophonus griseus Panz. Amara aenea Deo. (3 eset.

3 Fälle).

142

Amara familiáris Dukt. (2 eset. — 2 Fälle).

Aj^oiiiiin iiiicans Nic.

Afíonum atratum Dft.

Agoiium Mülleri Hbst. (10 eset. — 10 Fälle).

Pterostichus cupreus L. (4 eset. — 4 Fälle).

Pterostichus streiiuus Pz.

Stenolophus niixtus Hbst.

Lebia cyanocephala L.

Hali])lus fulvus F.

Slliisa rubigiiiosa Ek.

Quedius sp.

Quedius fulgidus F.

Staphylimis edentuliis Bl.

Xaiitholinus punctulatus Pk.

Philonthus sp.

Olibrus bicolor F.

Meligethes aeneus Scop. (brassicae F.) (2 eset. — 2 Fälle).

Oiithophagus fracticornis Preysbl.

Onthophagus ovatu.s L.

Apliodius fimetarius L. (2 eset. — 2 Fälle).

Aphodius merdarius F.

Aphüdius luridus F.

Aphodius sticticus Pz. (2 eset. — 2 Fälle).

Aphodius melanostictus Scbm. (5 eset. — 5 Fälle).

Aphodius prodroinus Brum. (13 eset. — 13 Fälle).

Serica holosericea Scop.

Agriotes sputator L. (7 eset. — 7 Fälle).

Agriotes lineatus L. (G eset. — G Fälle).

Opatrum sabulosum L.

Podouta nigrita F.

Otiorrhynchus ovatus L.

PhyUobius sp.

Phyllobius oblongus L. (4 eset. — 4 Fälle).

Sitona tibialis Hbst. (8 eset. — 8 Fälle).

Sitona hnnieralis Stkph. (5 eset. — 5 Fälle).

Sitona hispidulus F. (2 eset. — 2 Fälle).

Sitona crinitus Hbst.

Brachysonius hispidus Rdtb.

Clefiuus piger Scop.

Dorytonius melauophthalmus Payk. (2 eset. — 2 Fälle).

Antiionouius s|).

Anthononius rubi L

Ürchestes fagi L.

Tychius sp.

Coeliodes quadriiiiaculatus L. (2 eset. — 2 Fälle).

Rhinoncus sp.

Rhinoncus pericarpius L.

Rhinoncus perpeudicularis Reichb.

Ceuthorrhynchus erysimi F.

CeuthoiThyuchus sp. (3 eset. — 3. Fälle).

Baris coerulescens Scop.

Rhyuchites coeruleus Deg.

Lema cyanella L.

Pachnephorus tessolatus Dkt.

Plagiodera versicolora Laich.

Prasocuris phellandrii L.

Phaedon pyritosus Rossi.

Phaedon cochleariae F.

Haltica oleracea L. (4 eset. — 4 Fälle).

Chalcoides aurata Marsh.

Psylliodes attenuata Koch.

Piiyllotreta neinorum L. (2 eset. — 2 Fälle).

Phyllotreta atra F.

Cassida viridis L. (2 eset. — 2 Fälle).

Halyzia conglobata Ii.i,.

Adalia bipunctata L.

Coccidula scutellata Hbst.

b) Hártyásszámyúak [Hymenoptera).

Tenthredinidae sp. Canipouotus lateralis Oiiiv. Caniponotus ligniperda L.\tr. (2 eset. - 2 FäUe).

Lasius niger L. (10 eset — 10- Fälle).

Lasius fuliginosus L. (5 eset. — 5 Fälle). Myrniica laevinodis Nyi,. (5 eset. — 5 Fälle). Formica sp.

Chalcididae sp. (2 eset. — 2 Fälle). Hymenoptera sp. (3 eset — Fälle).

c) Legyek, {DÍ2)tera). Muscidae sp. I Eristalis sp.

d) LepMk {Lepidoptera). Felismerhetetlen hernyók — Nicht erkennbare Raupen (5 eset.

5 Fälle).

143

Forficula aiiricularia L. (3 eset. - 3 Fälle) Stenobüthrus sp. (4 eset. — 4 Fälle).

e) Egyenesszártiíjúak [Orthoptera).

Gryllus caiiipestris L.

f) Félszármjúak (Hemiptera).

Aelia acuminata L.

Eurygaster maiira L. (2 eset. — 2 Fälle).

Eiisarcoris aeiunis Scop.

Syromastes niarginatus L.

Lygus pabiiliiius L.

Tingitidae sp.

Idiocerus seurra Gukm. (3 eset. — 3 Fälle).

B) Pókfélék (Arachnidae). .Arachnidaium sp.

C) Százlábúak {Myriopoda).

Julus sp. (10 eset. — 10 Fälle). Lithobius sp. (3 eset. — 3 Fälle).

D) Csigák {Mollusca).

Pupa muscorum L. (2 eset. — 2 Fälle). Plauorbis sp. juv.

Azüukivül találtam a gyomortartalomban két esetben növényi részeket.

A megvizsgált anyag mindenben megerősíti az eddigi megfigyeléseket, melyek szerint a vörösbegy a természet háztartásában felette fontos szerepet játszik, egyike a legjobb rovarpusztitóknak. A bokrokról és alattuk a földről szedegeti a táplálékul szolgáló bogár- ságot és egyéb kisebb állatokat, nem vetvén meg a kisebb csigákat sem. Egy szempillan- tás az előbbi jegyzékre, mely a gyomor- tartalmában talált rovarokat sorolja fel, azt mutatja, hogy nagyon sok az olyan rovar, a mely a kártékonyak közül való. Ott találjuk a füvek virágzatát pusztító Amara-kat, a repcze és egyéb virágok rongálóját, a Meli- gethes brassicae-t, a két kártékony drótféreg bogarát {Agriotes lineatus és .4. sputator), az ormányos bogarak hadából pedig a követ- kező kártékonyakat: Otiorrhynchus ovatus, Phyüobius oblongiis, a különféle Sitona'kât, Cleomis piger, Anthonomus, Orchesfes fagi, Rhynchites eoeruleics és a levélbogarak közül.

Ausserdem fand ich in zwei Fällen im Ma- geninhalt vegetabilische Keste.

Das untersuchte Material bestätigt die bis- herigen Beobachtungen, nach welchen das Rotkehlchen im Haushalte der Natur eine sehr wichtige Eolle spielt, einer der nützlichsten Insektenvertilger ist. Das Rotkehlclien sucht die zur Nahrung dienenden Insekten von den Sträuchern ab und vom Boden auf, ver- schmäht aber auch andere kleine Tiere, so z. B. kleine Schnecken, nicht. Ein Blick auf voranstehende Liste der im Mageninhalt be- obachteten Insekten, zeigt, dass darunter sehr viele Schädlinge anzutreffen sind. So finden wir darunter die Blüten der Gräser vernich- tenden Amara-Arten, den Scliädling des Rep- ses und anderer Blüten : Meligethes brassi- cae, die zwei Saatschnellkäfer Agriotes linea- tus und sputato); aus der Gruppe der Rüss- 1er folgende Schädlinge: Otiorrhynchus ovatus, Phyllobius oblongus, verschiedene Sitona-Ar- ten, Cleonus piger. Anthonomus^ Orchestes fagi, Rhynchites eoeruleus und von den Blatt-

144

hogy csak kettőt említsek, a Haltica oleraeea és Phyllotreta nemorum ismertebb kártevők.

De nemcsak a bogarak közül emlithetünk példákat, képviselve vannak a többi rovar- ron<lek is. Egy kártékony levéldarázs, külön- féle hernyók, a fülbemászó {Forficula aaricu- laria), az őszi idényben különféle sáskák {Stenohotiirus), emellett mezei poloskák, száz- lábúak és csigák is

käfern, mir die zwei bekannten Schädlinge : Haltica oleraeea nnd Phijllotrcta iicmonim erwähnend.

Aber nicht nur von Käfern können wir Beispiele anführen, auch die übrigen Insektßn- ordnungen sind vertreten. Eline Blattwespe, verschiedene Raupen, der Olirwiirni (Forfirula aurictdaria), in der Herbstsaison verschiedene Heuschrecken {Slenoholhnis), danclten Feld- wanzeu, Tausendfüssler und auch bchnecken.

145

A madártáplálék kérdéséhez.

A niadárt;'i])lálék annyira fontos ismeretének kérdésére né7,ve előzetesen nieg,jegyez/.iik, hogy az első idevágó magyar vizsgálatokat cliernelházi Chernei, István kezdeményezte, a magyar orniszra vonatkozó fömunkának a szer- zője és pedig még a párisi III. nemzetközi ornithologiai kongresszus ismeretes idevonat- kozó határozmánya előtt.

Cherneií már 1899-ben, a kir. M. 0. K. által szervezett szarajevói nemzetközi összejövetel — megtartatott a nevezett év szept. 25— 29- napján — idején tartott erról a kérdésről részletes előadást, .A madarak hasznos és káros voltáról pozitiv alapon" cziuien. A kér- dést a különböző madarak begy- és gyomor- tartalmaiból rendezett gazdag kiállításra való rámutatással tárgyalta s fejtegette e vizsgá- latok föltétlenül szükséges voltát, minthogy ez az egyedüli helyes alap a madarak mező- gazdasági és egyéb jelentőségének megálla- ])ítására.

Az előadást a szept. 27-i üléseit tartotta, melyen megboldogult Dr. Blasius Rezső elnökölt. Befejezésül az elnök különösen kiemelte e vizsgálatok ffiiitosságát.

Az összejövetel lefolyása az ^Aquila" VI. kötetének 380. lapjától kezdve van ismertetve; Churnel értekezése egész terjedelmeben meg- jelent e folyóirat Vili. kötetének 128. stb. lapján.

Kir. M. 0. K.

Zur Frage der Vogelnahrung.

Als N'orbenierkung zur Frage der so wich- tigen Kenntnis« der Vogelnahrung sei bemerkt, dass die IJntersnchungcMi auf diesem Gebiete für Ungarn als erster der Verfasser des Haupt- werkes über die ( )rnis Ungarns, Stefan (.'heknel von Chernelháza begonnen hat, u. zw. noch vor dem bekannten Besehluss des III. inter- nationalen Urnithnlogischen Kongresses v. .i. 1900 in Paris.

Chernél trat schon im Jahre 1899 anlässlich der von der k. Ungarischen Ornithologischen Centrale organisierten internationalen Zu- sammenkunft in Sarajevo, abgehalten vom 25. bis 29. September des genannten Jahres, mit einem ausführlichen Vortrage auf. welcher ff)lgenden Titel führt ,.Über Nützlichkeit und Schädlichkeit der Vögel auf positiver Grundlage". Mit Hinweis auf die ausgestellte sehr reichhaltige Sammlung von Kropf- und Mageninhalten verschiedener Vögel erörterte er das Thema und entwickelte er die unbedingte Notwendigkeit der Untersuchung als einzige richtige Grundlage zur Bestimmung der Bedeu- tung der Vögel für die Landwirtschaft, aber auch sonst.

Der Vortrag wurde in der Sitzung vom 27. September unter dem Präsidium weil. ÜR. Rudolf Hlasius gehalten. Am Schlüsse hob der Präsident die Wichtigkeit dieser Unter- suchungen besonders hervor.

Der Verlauf dieser Versammlung ist im VI. Bande der ..Aqinla" p. 880 geschildert, Chernels Abhandlung erschien in ganzer Ans- dehnniig im Vili. Bande dieser Zeitschrift, p. 123 u. tt'.

Königl. lì. 0. C.

Adatok húsevő madaraink táplál- kozásának kérdéséhez.

Irta : chernelházi Chernél István.

A madarak táplálkozását évek sora óta

tanulmányozván, a kezeim közé került gyomor-

és begytartalmakat szorgalmasan gyűjtögettem,

hogy a felgyűlt anyaggal intézetünk gyomor-

AquUa XVI.

Beiträge zur Nahrungsfrage unserer carnivoren Vogelwelt.

Von Stefan (Jhernel von Chernelháza.

Während meinen langjährigen Untersu- chungen über die Nahrung der Vogelwelt sammelte ich stetig die Kropf- und Magen- inhalte der an mich gelangten Vögel, um

19

146

és begytartalom-gyűjteniényének megvessem aliipját A merőben húsevő fajok begyében és gyomrábiui talált élelmet - a kiipetek kivételével — nem őriztem meg, hanem be- értem az idevágó adatok feljegyzésével. E/eket a jegyzeteimet — bár java részük régebbi évekből származik — érdemeseknek tartom a közlésre, hogy velük a iinsevő fajok táplál- kozásának kérdését pozitív alapon megvilágít- sam s öregbítsem azt az anyagot, mely gazdasági jelentőségük elbírálásában a leg- kézzelfoghatóbb bizonyságokat szolgáltatja. Támogattak a gyűjtésben ; Lenpl Adolf dr., RosoNOWSKY Frigyes és különösen Molnár Lajos és Kunszt Károly, kiknek e helyen is hálás köszönetemet fejezem ki fáradozásukért.

liadnrch den Grund /.iir l\.ro]if und Mageninhalt- Sammlung des Institutes zu legen. Die in dem Kröpfe und Magen i\ov anssehliesslicli (leisch-fressenden Vögel aufgefundeiuMi Speise- reste bewahrte ich jedoch nicht, wohl alicr die Gewölle; ich beschränkte mich auf das Notieren der diesbezüglichen Daten. Obwohl der grösste Teil dieser Daten aus früheren Jahren stammt, glaube ich dieselben dennoch der Öffentlichkeit übergeben zu können um dadurch die Ernahrungsfrage der tieischfressenden Vogelwelt auf ^josiiii'er GrundlagevM beleuchten und dasjenige Mat(M-iale zu bereichern, welches in der Beurteilung der ökomimischen Bedeu- tung die handgreiflichsten Beweise liefert. Unterstützt wurde ich im Sammeln von den Herren Dr. Adolf Lendl, Friedrich Rosonowsky und besonders Ludwig Moi^nák und K.\rl Kunszt, welchen ich an dieser Stelle meinen herz- lichsten Dank für ihre Bemühungen ausspreche.

(iravia arcticus (L.).

Csallóhözsotnorja 1896 Nor. 7., halmaradváuyok. Velenczei tó, 1897 Mart. 31., „

— Fischreste.

Gavia septentrionalis (L.). Finmei öiiöl, 1897 Apr. 15., halmaradványok, 1 kavics. — Fischreste, 1 Kiesel.

Mergiis merganser L.

Csallóh'izsomorja, 1897 Febr. 27., (2 d) halmaradváuyok. — Fischreste. ('s<illi:i,ü?.'<omnrjn, 1HU7 Fahr. 10., (d" ?) halpénzek és szálkák. Fischgräten und Fischscliuppcii ismi Jan. 19., (?) „

Mergus serrator L.

Velenczei tó. 1896. Oct. 18. (?), 22 db apro hal. - 22 Kleinlische.

Mergns albellus L.

Kolozsvár, 1897. Mart. 29., halmaradványok. — Fischreste.

Fuligula hyenialis (L.). C^aUók'ózsomorja, 1897. Nov. 10. (c? jnv.), halmaradványok és iszap. — Fiscln-este und Schlamm.

147 Lams ridibiindus L.

Csttllókössoiiiurja, 1898. Noo. 20. (o ill). 8 Ex.), lialiiiiuadvaiiyok. Fisclin-sto.

Sterna liinindo \j-

Csallókiìzsomorja, 1896. Apr. 28.^ lialszálkák és halpénzek. — Fischgrilttüi und Hchuppen. „ 1896. Jul. ä2., 1 db ujjnyi Imlacska. — 1 fingerlanges Fischchen.

Sterna minuta L.

Mohiaszecfiöd, 1897. Mai 16., apróhalak. — Kleinfische.

Rissa tridactjia (L.).

Csallóhözsomorju, 1896. Febr. ó'., torkálian ujjnyi halacska, gyoniráljan halmaradványok, lm Rachen ein fingerlanges Fischchen, im Magen Fischreste.

Larus canus L.

Csallóküzttomor/d. 18!)8. A'or. 22. (d'), gyomra tömve halszalkakkal, iialmaradványokkal. Der Magen vollgestopft mit Fischgräten nud Fischresten.

Ardea cinerea L.

Cmüókössovíorja. 1899. Apr. 15. (5 db. — 5 St.), béka- és halmaradványok. — Reste von

Fröschen und Fischen. Könnend, 1898. Ajjr. 27., tavibékák maradványai. — Reste von Teichfröschen. „ 1899. Mai. 12.. lialmaradváuyok. — Fischreste.

Molnaiizecsöd, 1899. Aug. 20., halmaradványok, 1 sikló maradványai. — Fischreste, Reste

einer Natter.

Ciconia ciconia (L.).

Cs(dlókö.zsomorj((, 1896. Mai. 25., cserebogarak, futóbogarak, egércsontok és szőr, apró madár csontjai. — Maikäfer, Laufkäfer; Knochen und Haare von Mäusen, Knochen eines kleinen Vogels. Ekecs (Komárom m ), 1897. Apr. 6., nagyon sok csíkbogár, 1 tavibéka, 1 vizi poczok. - Sehr viele Schwimmkäfer, 1 Teichfrosch, 1 Wasserratte. Molnaszecsöd, 1898. Apr. 12., földi giliszták. — Regenwürmer. 1899. „ 27., 1 tavisikló. — 1 Wassernatter. , 1899. Jim. 10., tavibékák és békaporontyok. —

Teichfrösche und Froschlnrven.

19*

148

Circus pygai'SHs (L.)-

Tiikiis (I'ozsdiiy 111.). !><'■«>. -Ian. 24. (?), búbos pacsirta iiiaradváiiyjii. — Keste einer

Haubenlerrlie.

Vajka (l^ozsoiiy 111.), 1HÍ)7'. Mai. 9. (e"), mezei i)ac8Ìrta iiianuh anyai. Ueste einer Fel(iiürc.Jif_

Haraszti (Pest ni.), I8'.)7. Juii. 4., mezei pacsirta maradványai. — Reste einer Feldlerche.

1897. „ 6. (cT), egérmaradványok. — Mäusereste.

Eszterháza, 1897. Sept. 10., fofjolymaradványok. — Rebhuhnreste.

1897. „ 13.,

Circus marcurus (Gm).

( nallóközsomorjn, 1899. Sapt. :i(). {*). begye és gyomra tele egérmaradványokkal, csonlokkal és fejekkel. — Kro])f nnd Magen voll mit Mäuseresten ; Knochen und 8chädein. Hcyykö (Sopronm.), 1897. Sept. 25., egérmaradványok. — Mäusereste. „ „ 1897. „ 28., „ „

Circus cyaneus (L.).

Csallóközsomorja, 1896 Oct. 10. (?), 3 db mezei poczok. — 8 Feldmäus(!. „ 1896. Nov. 9. (?), egérmaradványok. — Mäusereste.

1899. Febr. 18. (cf), 1897. Nov. 6. (cT). „

1897. „ 6. (?),

1899. „ 20. {?), egérfejek, csontok és maradványok begyében.

gyomrában. — Mäuseschädel, Knochen und Reste im Kropf und Magen.

Rákoskeresztúr, 1897. Febr. lő. (cf), egérniaradványok. — Mäusereste.

Hegykő, 1897. Sept. 25., egerek — Mäuse.

Cialldküzsütnorja, 1899. Febr. 10. {â), 1 czitromsármáuy. — 1 Goldammer.

Circus aeruginosus (L.).

('siill(>k(j.:suinorja. 1896. Mai. 20. (cf), egy süldőnyúl maradványai, 8 — 4 madártojás héja. —

Reste eines Junghasen, Schalen von 3—4 ^'ogeleiern. Malaczka {\'öz>í"U\ m.), 1896. Szept. 17. (?), fogolymaradványok, tollak, csontok. — Kiniclim.

Federn, Reste von Rebhühnern. Molnaszecsüd, 1897. Mart. 15., egérmaradványok. — .Mäusereste. Velenczei tó, 1897. Ajjr. 5. {d), gyomrában pár napos süldőnyúl. — Im Magen ein paar

Tage altes Junghäschen. Velenczei tó, 1897. Ajìr. 5. (?), begyében madártojás. - Im Kröpfe ein Vogelei.

Astur palunibarins iL.).

Tőkés, 1896. Nov. 4. {6), fáczán- és fogolyliús, csontok és tollak. — Fleisch vom Fasan und

Rebhuhn, Knochen, Federn.

Csallóközsomorja, 1896. Sept. 17. (?), süldőnyúl két hátulsó lába. szőr és csontok. —

2 Hinterläufe eines Junghasen, Haare und Knochen.

Csallóközsomorja, 1896. Sept. 17. (juv.), madárcsontok és hús. — Vogelknochen und Fleisch.

Tőkés, 1896. Nov. 9. (2 db juv. - 2 St. juv.) fáczán- és fogolytollak, húsmaradxányok. —

Fedem vom Fasan und Rebhuhn, Fleischreste.

149

Molnaszecsöd, 1897. Apr. G. (cf), fogolyniaradviinyok. - Rebliuhnreste.

Tuslapolesdnij. ÍSH8. Od. 'k (J), fog()lvniar:i(lváiiyi)k. — Hi-bliiiliiircstc.

Shjiiifa. [SOS. Ort. 14. (c?). tViczáiitollak, hus ós csontok. — FasaiitVdtini. Fleiscli iiiid Kimclicii.

Csákánij (^'as m.), I89ti Ai»-, ß. (d"), tbgolyniaradváiiynk. — Rebliuhnreste.

Torontcilsziqet. 1898. Jan. 7. (9), madáriiiaradváiiyok. — Vogelreste.

Kürmend, 1899. Febr. 5. (?), fogolyinaradváiiyok. — Rebliuhnreste.

Accipiter nisus (L).

Tőkés, 1S96. Jan. 24., fogolytollak és luisniaradványok. — Rebhuhnfederu und Fleisclirestc. Dmlapest, 1897. Mart. 19., aprómadár-csontok és húsniaradváiiynk. — Knochen und

Fleischreste eines Kleinvogels. Apahida, 1897. Marl. 21. 1 őszapó maradványai. — Reste einer Scliwanznieise. .Molnaszecsöd. 1897. Mart. Iti., mezei veréb maradványai, — Reste eines Feldsperlings. Csallóközsomorja, 1899. Febr. 9. (''), fogolyinaradványok. — Rebliuhnreste.

1899. „ 9. (?). apróraadár-csoutok és csontniaradványok. — Knochen und Fleischreste eines Kleinvogels. Lovasberény, 1908. Apr. 2. (c?), 1 vörösbegy. - 1 Rotkehlchen. „ 1908. „ 2. (Î), 1 énekes rigó, 1 Singdrossel.

Szarvaskend, 1898. Jan. 3. (?), verébmaradványok. - Sperlingi'este. Bum (Vas m.), 1898. Mart. 20. (2), seregély maradványai. — Reste eines Stares. Szarvaskend, 1899. Febr. 21. (e?), sordély maradványai. — Reste eines Granamniers. Molnaszecsöd, 1899. Febr. 2~). (5), aprómadár-maradványal. — Reste eines Kleinvogels.

Hogy e méltán károsnak tartott kis raga- dozó is lehet hasznos bizonyos köriilniények között, azt 1907 — 8 telén tapasztaltam, a mi- kor Kőszegen a verebek nagy számban tele- pedtek meg a bel'áros templomainak padlásán és a körülöttük székelő cziprustakon A sok veréb nyomán egy karvaly-pár is tanyát ütött a templomok táján s naponként reggel 7 óra s (lélntán Va-J óra tájt a torony hegyén lesel- kedett s innét vadászott. Tavaszra kelve szinte valamennyi verebet elpusztították s elejét vették túlságos elszaporodásuknak.

Dass dieser mit Recht für schädlich gehal- tene kleine Raubvogel unter gewissen Um- ständen auch nützlich werden kann, beobachtete ich im Winter 1907 — 8, als sich in Kőszeg auf den Siieichern der Kirchen der Innernstadt und auf den Zypressen, welche dieselben umstanden, viele Sperlinge ansammelten. Neben den \ielen Sperlinge nahm auch ein Sperberpaar sein Stiuidquartier in der Nähe der Kirchen ; diese befanden sich jeden Tag annähernd morgens 7 Uhr und nachmittags 7^5 Uhr auf je einer Turmspitze auf der Lauer und begaben sich von hier auf die Jagd. Bis zum Frühjahre waren fast alle Sjierlinge vernichtet, wodurch eine Übervermehrung der- selben v(^reitp]t wurde.

MÜTiis migrans (Bodo.) Rajka, (Mosonm.l, 1897. Jim, 11. (d") halmaradványok. — Fischreste.

.ifilvus inilTus (L.).

Körmend, 1898. .Inn. 19. {<'). -J tavibéka, 1 gyík. — 2 Teichfrösche, 1 Eidechse.

Rum, 1898. Jul. 7. (d'), 1 vízisikló. — 1 Wassernatter. Molnaszecsöd, 1899. Mai. 21. (e'), tavi békák maradványai, giliszták. — Reste von

Teichfröschen, Wüi-mer.

150

I'ernis apívonis (L.).

Fiir/.iisloroli, (I'dzsony m.) /.S.97. Mm. 30. (cf), cserebogarak es liiisiiiaia(l\:iii\Mk. — MaikiitVr

iiikJ Fleischreste.

l'aiidiuii haliaJ'tuîS (L.). Nádund. /s.'As ./un. ?.. ( (^ ) lialmaradványok. — • Fischreste.

Haliaëtiis albicilla (L.).

CsaüúkÖBsoiiinrju, lö'.lii. .Ian. l-'i., (V ) begyébeu egész fáczáni'cj, halpéiiz, halcsontok és marad- ványok. — Ini Kröpfe ein ganzer Fasankopf, Fischschuppen, Fischknochen und Fischreste Titel. JS9y. Mart. 17., jókora csuka maradványai. — Reste eines starken Hechtes. Titel, /.S.97. Mart. 17., fáczánmaradványok. — Fasanenreste. TcmesJcubin, 1897. Feh: 17, 1 db hörcsög. — 1 Hamster. Temeskuhin, 1897. Febr. 21., házigalanibmaradványok. — Reste von Haustauben. Torontálszítjel, 1898. Apr. 7., csukamaradványok. — Reste eines Hechtes. Torontálszíget 1899. Mart. 21., halmaradványok. — Fischreste. (\iallókö.zsomorja 1898. Sept. 2ò.. (2) begyében 1:? db hörcsögláb és egyéb hörcsögmarad- ványok, gyomrában szintén utóbbi. — lm Kro|)fe 12 llanisterfiisse und andero Hamsterreste.

letztere auch im Magen.

Buteo buteo (L.).

/'üí.wny, 1896. Mart. S., (2) begyében 1 nyúlfarok, nyúlszőr és hűs. gyomrában nyúlcsonlídí és szőr. — lm Kröpfe ein Hasenschwanz, llasenhaar und Hasentleisch, im Magen llasen-

kuochen und Haare. Caallóközsomorja, 189(1. Mart. 29., (rf) gyomrában 8 mezei poczok feje, szőr és csont, 1 apró Idgyó maradványai. lm Magen .'3 Mäuseköpfe, Haare und Knochen. Fragmente einer

kleineu Scldange

Tőkés, 1896. Sept. 18., fáczántoUak és hús. — Federn und Fleisch eines Fasan.

Csaüóközsoinorja. 1897. Od. 24., egerek. — Mäuse

Borsmonostor, 1897. Sept. 11., egérmaradványok. - Mänsereste.

h'akoskeresztur, 1897. Apr. 1-1., 1 egér, 1 lótetü, apró gyikok. — 1 Maus, 1 Maulwurfsgrille.

kleine Eidechsen.

Molnaszecsöd, 1897. Mart. 10., 2 mezei poczok. — '2 Feldmäuse.

Haraszti {Fest m), 1897. Fehr 16., fáczánmaradványok. — Reste eines Fasans.

Kőszeg. 1899. Jan. 17., (c?) gyomrában egércsontok, lábak, szőr és egérfejek. — lm Magen

Knochen, Fusse, Haar und Köpfe von Mäusen. Kőszeg, 1909. Jim. IL, (V) begyében 1 sikló, gyomrában 1 egér. — Im Kröpfe 1 Natter'

im Magen 1 Maus. Miske {Vas m.), 1909. Nov. 14., begyében 1 tavibéka, gyomrábau 1 egér. — lm Kröpfe 1

Teichfrosch, im Magen 1 Maus. Körmend. /s.'AS. Jan. 10.. (d) egérmaradványok. — Mäusereste.

Febr. 7., „ „

„ /.S.V.'y. Jan. 5., (?) liiim. ,. „ .9., „ „ „

Miske {Vasm.), 1899. Febr. 10., {<?)

Hidashollós ^ „ Sept. 21.^ {d) „ „

151

AiTbilmteo lagopiis (Brunn).

Tőkés. ÍHÍW. Jan. 24., (2 db. -- 2. Bt.) hegyükben fúczáii- és fogolytollak, luisniariulványok.

— lm Kröpfe Federii und Fleischreste von Fasan und Rel)hulin. Flcisclirestc. Tőkés., 1806. N'ai:. 4., fáczán és fos^olyluis és toll. — Fleisch und Federn von Fasan und

Rebhuhn. CsaU.óküzsomorjd. If^D?. Od. 24., (2) egérniaradvány mellett tulnyoni()an uie/i-i lücsiik. -

Neben Mäuseresten vorwiegend F'eldgrillen. Csallóközsomorja 189? Okt. 24.. [â) egerek. -- Milnse.

Magijaróvár, 1.897. Mart. 10.. egérmaradv.ányok. — Mäusereste. Molnaszcc.^öíi . „ „ U., „ „

„ Ki. Uajka ( .Vnxdii 111.1. 18H7. Mrirt. 4. (c*") egértejek, liús. szőr. Ki')|)t'i'. Flcisrli, llaare von

Mäusen. llnjka (Mosn)i m.). ls<J7 Márcz. 4., (9) egérfejek, hűs, szőr. — Köpfe. Fleisch. Haan- von

Mäusen. CsalUiközsiomorja 1897. Jan. Kl., (r^) fogolyhús és tollak. — Federn und Heisch vom KeliliMÍin. Haraszti (Pest m.), „ FAr. 21.. veréb- és egérmaradváuyok. —Sperlings- und Mäusereste.

Csallóközsomorja , 1899. Febr 9. (d) egérmaradványok. — .Mäusereste. Csallóközsomorja, 1899. hart. 2C> , («") begyében kis süldőnyűl maradványai, gyfimráljan azonképen. — lm Kröpfe die Reste eines kleinen Junghäschens, im Magen dasselbe. Körmend, 1899. Febr. 8., {d) egérmaradványok. — Mäusereste. Molnaszecsöcl 1899. Fabr. 20, (d) Ligránd, 1908. N^ov. 28. Egy nagyobb csepôtés, bozótos hely körül, melyben 4-0 fogoly- csapat tartózkodott, 4 gatyásölyv leselkedett. Az egyiknek sikerült is egy foglyot elfognia. Oly mohon falta prédáját, hogy nem sokat törődött a feléje közeledő vadászszák a ki könnyíí- szerrel elejthette — An einer grösseren, mit Gebüschen und Dickichten bewachsenen Stelle, wo sich 4—-') Ketten Rebhühner aufhielten, befanden sich 4 Rauhfussbussarde auf der Lauer Dem einen gelang es auch ein Hebhnhn zu schlagen. Er frass mit solcher Gier an seiner Heute, dass er sich wenig um den sich ihm annähernden Jäger kümmerte, so dass dieser ihn miih(4os

erlegte.

.\(iuila clirysaëtiis falva (L.).

A'íí.v.sYí, isna, Apr. 2. (d) nyiilszor s egy nagyobb madár gyomra. — Hasenhaar und der

Magen eines grösseren Vogels.

Rákoskeresztúr, 1897. Mart. 4., nyiílmaradványok. — Hasenreste.

Gödöllő, 1897. Mart. 11.. hörcsögmaradványok. — Hamsterreste.

17..

Tazsina {Nyitram.j, 1898. Mart. IL, nyiilszőr és csontok. - llasenhaar und KnochcMi.

Bazin (Pozsony m.J, 189? Oct. 17., nyúl maradványai. — llasenresfe.

Aquila maculata clauga P.\ll. Csorna, 1898. Sept. !(>.. egerek, 2 gyík. - Mäuse, 2 Eidechsen.

A(|nlla niacnlata poniariua Brhm. Apahida, ls99 Jmi. 12., 1 ürge, 1 zöld gyik. — 1 Ziesel, 1 grüne Kideclise

152

Cerchneîs cenchris (Naum.).

Molnaszecsöd, J8I>7'. Ajir. 23., egér, igen sok cserebogár. — Maus, sdir viele Maikäter. Molnaszecsőrl, Í8f)7. Mai 20.. egér, cserebogár- és szöcskemaradványok. — Main. IJcstp von

Maikäfern und Grashüpfern

Tömörd. /H'J9. Mai. ï5., ('i') 1 egér, sok tücsök. — 1 Mans, vicie (irillen.

'I'i'iiiiönl. ISHÍ). Mai. 22:, (?) 1 egér, sok sárgás zöld hernyó. ~ 1 Mans, viele gelbgriine Kaupen.

TiimUrd. ]!>07. Mai. 26.. egérmaradványok. 1 kis <;yik — Mäusereste. 1 kleine Eidechse.

Cerclmeis tiiinuiicuhis (L.).

('>inll('il:ii::S(iiiioria. 1896. Mai. 10. (?). egérmaradványok, cserebogarak. — Mansercíste, Maikäfer. J897. Frlir. 27. (;'ri"), egérmaradványok, csikbogarak. Mänscieste.

Schwimmkäfer. 1898 Mai. 2. (d), I egér. — 1 Maus. Rál-iiskeressivr, 1897. Febr. 28.. egcrmaradványnk. - Mänsereste.

1897. Mart. 14., Molnaszecsöd, 1897. „ 29.. „ „

1897. „ .•>'/.. 1897. Apr. 4, 1897. „ 12., Csallóközsomorja, 1897. Ajrr. 8. (?), 2 egér. — 2 Mänse.

„ 1897. ,. 19., egércsontok és szőr. — Mäi\seliaai- und Knochen.

1897. ,. ^8., 8 gyik. — 8 Eidechsen. Budapest. 1897. Apr Ifi, egérmaradványok. — Mäusereste. Frankó (Sopron m.), 1897. Apr. 22. (?), 2 egér, — 2 Mäuse. Fogaras, 1897. Mai. 11. (e"), 1 gyik. — 1 Eidechse. Borsmonostor. 1897. Sept. IL, egérmaradványok. — Mäusereste. Haraszti (Pest m.). 1898 Mai. 25 (â), mezei poczok. — Feldmaus. AVsfí (Vas m.), /s.W. Ja,)i. 2. (d), egérmaradványok, 2 db lótettì. — Mäusereste, 2 Werren. Molnaszecsöd, 1898. Mart. Ki. (e?), egérmaradványok. — Mäusereste. „ 1898. Apr. 20. (?), aprómadár maradványai. — Reste

eines kleines Vogels. Hidashollós, 1898. Mai. 39. (c7), egérfiók a begyében. — Im Kröpfe ein junges Mäuschen.

„ 1899. Jim. 30. {9 juv), egérmararlványok. - Mäusereste.

Molnaszecsöd, 1899. Auq. 23. (cf), egérmaradványok. felismerhetetlen rovarmaradványnk. Mänsereste und unbestimmbare Insektenfragmente.

Falco lanarhis L. Kall.

Szabadka, 1897. Apr. 27., ürgemaradványok. — Zieselreste.

Újvidék, 1897. Mart. 27., fáczánmaradványok. — Fasanreste.

Torontáhziget, 1898. Mart. 20., tőkés récze-húsdarabok és tollak. — Fleischstücke und

Federn einer Stockente.

Egy 18 év óta fogságban tartott kerecsen ! Einem Wüi-gfalken, welchen ich seit 18

sólymomnak egy izben kisérletképen csere- bogarat nyújtottam, mit szivesen fogadott s egymásután vagy 20 darabot nyelt el. A következő napokon ismételten megkínáltam cserebogárral, de többé nem nyúlt e falathoz.

Jahren in Gefangenschaft hielt, reichte ich versuchsweise einmal einen Maikäfer, welchen er gern annahm, und nacheinander ca. 20 Stück verschlang. An den folgenden Tagen bot icli im wiederholt Maikäfer an. doch nahm er dieselben nicht mehr an.

153 Fille« peregrinns TrasT.

Csalláközsomorja. Is!)?. Fchr. :í. (e?). gyomrál)aii e^\ egész elnyelt egér. — lm Miigeii cine

unzerstückelt verschluckte Maus.

Ónod, 1H99. Fehr. 26. (9), tőkés récze iiiaradványai. — lleste einer Stockente.

3Inlnas.tecsöd, 1897. Mart. 18., fogoly maradványai. — Rebliiilinreste.

Kílijházasszecsöd, 1898. A'ii/. /(l, (juv.) kis őrgébics húsa és tollai. Fleisch und Federn

eines Schwarzstiniwürgers. liiim. 1899. .Imi. 4. (d"), fáczánhús és tollak. — Fleisch und l^'edei'ii eines Fasans. Körmend, 1899. Mart. 12. (?), fogolyhús és tollak. — Fleisch mid Federn eines Rebhuhns. Molnaszecsöd, 1899. Nov. 13. {''), „ „ „ „ „ „ „ „

Gyöngyösapáti. 1908. Mart. Ő., házigalamb. — Haustaube.

Falco inerillns Geriî«.

Neniescsó, 1908. Oct. .'il. (rf), kékczinege maradványai. — Reste einer Blaumeise. Miskr, (Vas m.), 1899. Fehr. 7. ((^), szénczinege tollai, húsa, lába. — Federn, Fleisch und

Fuss einer Kohlmeise. Hidashollós, 1899. Mart. lo. (/"), pinty maradványai, tollai. - Reste, Federn eines Buchfinken.

Falco subbuteo L.

Molnaszecsöd, 1898. Febr. 27. [S), verébhús és tollak. — Fleisch und Federn vom Sperlinge. „ 1898 Mai. 3. (c^), aprónmdár mai'adványai, cserebogár. — Reste eines

Kleinvogels, Maikäfer. Körmend, 1898. Jan. 7. (9), aprómadár maradványai, cserebogár. — Reste eines Kleinvogels,

Maikäfer. Molnaszecsöd, 1899. Apr. 11. {â), aprómadár maradványai, cserebogár. — Reste eines

Kleinvogels, Maikäfer. Szarvaskend, 1899. Sept. 27. (V), aprómadár maradványai, cserebogár. — Reste eines

Kleinvügels, Maikäfer.

Bilbo bubo (L.).

Temeskvbin, 1897. Febr. 28., egérmaradványok. — Mäusereste. Mehádia, 1897 Fein: 24.. 1 szajkó maradványai. - Reste eines Eichelhähers. Braiiócz, 1896. Nov. 2., madármaradványok, nyúlszőr és luis. V'ogelreste, Fleiscii inn

Haar vom Hasen.

Asio otus (L.).

Maciyarórár, 1897. Mart. 26.. egérmaradványok. — Mäusereste. Molnaszecsöd, „ „3.. „ „

14 20 1898. Fehr. 21., „ „ Mart. 3.,

„ ,, „ 10., cziczkány maradványai. — Reste einer Spitzmaus

„ „ Apr. 10., egérmaradványok. — Mäusereste.

.\quilii XVI. 20

154

A8Î0 accipítriiins (Pall

Nagyröcze, 1896. Febr. 3., (d) mezei poczkok szőre, húsa, csontjai. — Haar, Fleisch und

Knociien von K'eldmiluscn. Nagyröcze, 1896. Febr. li-, (V) mezei poczkok szőre, húsa, csontjai. — Haar, Fleisch und

Knochen von Feimäusen. Molnaszecsôd, 1897. Mart. 14.. mezei poczkok szőre, húsa, csontjai. — Haar. Fleisch unii

Knochen von Feldmäusen. Molnaszecsôd, 1897. Mart. 21., mezei poczkok szőre, húsa, csontjai. — Haar, Fleisch und

Knochen von Feldmäusen. Molnaszecsôd, 1897. Mart. 2.3., mezei poczkok szőre, húsa, csontjai. — Haar, Fleisili und

Knochen von Feldmäusen. Molnaszecsôd, 1897. Mart. 31., mezei poczkok szőre, húsa, csontjai. — Haar, Fleiscli und

Knochen von Feldmäusen. Molnaszecsôd, 1893. Febr. 3., erdei egér. — Waldmaus.

„ „ Mart. 12., mezei poczok. — Feldmaus.

Budapest, 1897. Mart 14., „ „ „

Nyctala tengiualmi (Gm.).

Molnaszecsôd, 1898. Oct. 29., egérmaradványok. ^ Mäusereste.

Glaucìdìum noctiium (Retz.).

Sennye {Vas vi.), 1892. Aug. 26., czitromsármány maradványai. — Reste eines fioldammers. Molnaszecsôd, 1898. Jan. 11., cziczkány. — Spitzmaus. „ , Mai. 7., erdei egér. — Waldmaus.

, 1899. Febr. 3., házi egér. — Hausmaus.

1898. Nov. 27., „ „ „ 1899. Sept. 17., mezei egér. — Feldmaus.

Syrnium aluco (L.).

Csallóközsomorja, 1896. Apr. 24., egy fészeknél sok apró madártól eredő toll, 5 pelyhes madár

fiók, egy félig kikezdett szürkebegy, erdei szalonka tollak, czinege- és sármánymaradványok.

A fészek alatt heverő köpetekben apró madárcsontok, tollak. — An einem Neste befanden

sich sehr viele von Kleinvögeln herrührende Federn, 5 Dunenjunge, eine halbangefressene

Heckenbraunelle, Federn der Waldschnepfe, Reste von Meisen und Ammern. In den Gewöllen,

welche unter dem Neste lagerten, befanden sich Knochen und Federn von Kleinvögcln.

üsallóliözsomorjri, 1897. Febr. 6., házi galamb. — Haustaube.

1897. „ 27. (c?), 2 db egér. -- 2 Mäuse.

Molnaszecsôd, 1897. Mart. 4., egérmaradványok. — Mäusereste.

Haraszti (Pest m.), 1897. Febr. 25., verébmaradványok. — Sperlingsreste.

Csallóközsomorja, 1897. Apr. 26. (?), vakond maradványai — Reste eines Maulwurfs.

1897. Febr. 20., kisebb madár csontjai, nagyobb csontdarabok, I l)úza- szem. — Knochen eines Kleinvogels, grössere Knochenstücke, 1 Weizenkorn. Csallóközsomorja, 1898. Oct. 30., egérmaradványok. — Mäusereste.

1899. Febr. 17. (c?), veréb maradványai. — Sperlingsreste. Molnaszecsôd, 1898. Mai. 7., egérmaradványok. — Mäusereste. 1899. Mart. 10., 1899. Oct. 27.,

155

Strix flamiiifii li.

CMllókőzsmnurja, imU. Sur. W. {f) egérször ós csontok. - Mäusehaar und kn..ihcii. Í898. Sept. 30. (cf), 5 db egér. — ô Mäuse

1898. Oct. 30. {d), 2 db egér, 1 cziczkiuiy. - i' Mäuse, 1 Spitzmaus. Muhiaszccsöd, 1.897. Mart. 28., egermaradványok. — Mäusereste.

1897. Apr. 9.,

1898. Mart. 28.,

1899. Jun. 10., 1899. Oct. 19..

íliiliishullnx. /^%'. -ípr- 13.,

1898. Jun 21.. vakond iiiai-adványai. rovarszániyak. — Hestc eines Maulwurfes, Insekteuf'ragniente.

Lanius excubitor L.

Haraszti (Pest in.), 1897. Jan. 19., egérniaradványok. — Mäusereste. Csaüóközíonwrja , 1897. Jan. 22. {<S), Kőszeg, 1909. Nov. 24.

2U'

156

1. kép. Az európai „Duna-Bizottság" palotája a Fekete tenger partján Szuliiiában. Fig. 1. Palais der europäischen ,Donau-Comraission"Jam Strande des Schwarzen Meeres in Sulina.

Madártani tanulmányutam a Dobrudzsába.

Irta : Lintia Dénes.

Régi álmom hatalmas lépéssel közeledett a megvalósulás felé, a iiiiknr 1905-ben Romá- niában időzvén, szeméh'esen beszélhettem meg Dr. Antipa György lírral, a bukaresti Nemzeti Múzeum igazgatójával és halászati főfelügye-

lővel.

Dobrudzsába teendő oriiithologiai

tanulmáuyutam tervezetét A legfontosabb dolog volt természetesen az engedély elnyerése, a melynek megadása tisztán dr. ANTiPA-tól füg- gött, a ki biztosított róla, liogy annak idején készségesen meg fogja azt adni.

A terv ki^^teléig, a mit sokféle előre nem látott akadály nagyon késleltetett, behatóan tanulmányoztam az idevágó irodalmat, neve- zetesen Dr. Almássy György: ,, Madártani be- tekintés a román Dobrudzsába" cziinü remek értekezését {Aquila V. 1898), hogy már előre is némi tájékozódást nyerhessek.

1908 tavaszán végre kedvezők voltak a viszonyok, s miután sikerült mindennel elké- szülnöm, május 5-én Báziáson hajóra szállot- tam. Remek idő kedvezett az utazásnak s igy

Meine ornithologisclie Studien- exkursion in die Dobrudscha.

Von DioNYSiUB Lintia.

Ein langgehegter Wunsch näherte sich sei- ner Erfüllung mit einem mächtigen Schritte, als ich im .lahre 1905 in Runiäuien weilend mit Herrn Dr. Georg Antipa. Direktor des National-Museums in Bukarest und Fischerei- Oberinspektor persönlich denPlaneiner omitlio- logischen Studienexkursion in die Dobrudscha besprechen konnte. Die Hauptsache war natür- lich die Erlangung der diesbezüglichen Erlaub- nis, was ganz allein von Dr. Axtip.a aljliängig war, welcher mich versicherte, dass er mir diese Erlaubnis seinerzeit bereitwilligst er- teilen werde.

Bis zur Ausführung dieses Planes, welche durch viele unvorhergesehene Hindernisse stark verzögert wurde, studierte ich eingehend die einschlägige Literatur, namentlich die herrliche Abhandlung von Dr. Georg v. Almássy : ..Ornitholoyische liecognosciraiig der rumäni- schen Dobrudscha'' (Aquila V. 1898), um schon im voraus einige Orientierung zu erhalten.

Im Frühjahre 1908 waren die Verhältnisse endlich günstig, und nachdem ich mit allem fertig war, schitlte ich mich am 5. Mai in Báziás ein. Die Reise wurde durch herrliches

157

z;i\arlalMiiiil iivönyörköflliettem az Aldiina iiiess/.L' t'öldöM hires szép vidi'kébeii. neveze- tesen a va<lr('.i;ényes Kazáii-szdvnsban.

Madai'ai keveset láttam. Gradiste előtt kh. 150 darab l'lialacrocorax carho vonult el. a Kazán-szoros égbenieredő sziklái felett pedig egy Milvus milvvs, egy Aquila melanaëtus. néhány Bìlico huteo és két Aquila maculata keringett. Orsova után egy íiatal réti sasi lát- tam. Tui'nii-Scverin után pedig egy csoport Totanus staijnatilis-t.

Másnap már Rahovánál járt a hajó. mikor ismét a fedélzetre kerültem A Duna erősen megáradt, tígy hogy csak a vízből kimeredező fűzfakornnák jelölték a tömérdek apró sziget helyét. A madárvilág elég elénk volt. Láttam egy csapat Phalacrocora v carho-i. majd 15 darabból álló Ardea yarzeUn csapatot, néhány Ardea citierea-t és A user ansrr-t. Circus aeragínosus fészekanyagot hordott. Xicopoli dombjai fölött három Aquila melanaëtus keringett.

Xicopolitól lefelé kb. 25 — 30 kilométer hosz- sziíságban hófehér krétafal emelkedik mere- deken a Duna ])artján 80 — 40 méter magas- ságba. Gyönyörű látványosságot alkot, mely- nek érdekességét még emelik azok az őskori emberi lakások, a melyek iielyenkéiit még teljes épségben láthatók benne

.V madárvilágból egy Milcus iiiilvus, lUO — L2<l darabból álló Fhalacrocorax carbo csapat, majd két Feleeanus crisjms vonták magukra figyelmemet. Később Merops-apiaster-\. három Ardea allm-t. l\[ilnis migrans-X. Fontànelele közelében két Aquila iiielanaëtus-t, egy pár Falco pereqrinus-t. Anser anser-t és Haliaëtiis albicilla-t jegyeztem fel.

Ebéd ideje ;datt megismerkedtem a hajó- ellenőrrel és a másodka)}itánynyal. a kik igen élénken érdeklődtek utazásom czéija iránt. Az ő révükön megismerkedtem a többi hajó- tiszttel is. s az egész utazás alatt mindig szívesen látutt vendégük vo]«;un. Sokféle szi- vességeikröl örömmel emlékezem meg ezen a helyen is.

Május 7-én reggel már ahhoz a vidékhez köze-

W'rttor iiegünstigt. so dass ii-li inii-h ganz ungestört an den weitberüiimten Sciiöuhi-ilen der unteren Donau, namentlich an dein wun- dervollen „Kazán-Passe" ergötzen konnte.

Vögel sah ich nur wenige. Vor Gradiste zogen ca. 150 Fhalacrocorax carlio und über den hoch emporragenden Felsen des Kazan- Passes kreisten eine Milvus milvus, v.w ei Aquila iiielanartas. einige Buleo huteo. und zwei Aquila maculata. Gleicli nach Orsova sali icli einen jungen Haliaëtus cdbicilla, und nach TurnSeverin einen Flug Totanus slagnatilis.

Nächsten Morgen befanden wir uns sdwm bei Rahova, als ich wieder auf das tíchiÜ'deck kam. Die Donau war sehr stark gestiegen, so dass die Stellen der ungemein zahlreichen kleinen Inseln nur diircli die Knuien der hervorstehenden Weidenbäuine angezeigt wurden. Das Vogelleben war ziemlich rege. Ich beobachtete eiuen Flug Fhalacrocorax carho. dann einen Flug von 15 Stück Ardea garzella., einige Ardea cinerea und Anser anser. Circus aeruginosus trägt Xestmateriale. Über den Hügeln vom Nicopoli kreisten 3 Aquila melanaëtus.

Von Xicopoli abwärts erhebt sich eine steile 25 — 80 Kilometer lange, 80 — 40 Meter hohe schneeweisse Kreidewand am Donau u fer. Dieselbe bildet eine herrliche Sehenswürdig- keit, welche das Interesse durch die stellen- weise noch ganz unversehrt gebliebeneu Men- schenwohnuiigen aus der Urzeit noch in er- höhtem Masse in Anspruch nimmt.

Aus der Vogelwelt waren es Milvus iiiilrus, ein Flug von 100 — 120 Fhalacrocorax carho, und zwei Felecanus crispus, welche meine Aufmerksamkeit auf sich zogen. Später notierte ich Merops a/iiasfer, 8 Ardea cäha, Milvus migrans, und in der Nähe von Fontànelele 2 Aquila melanaëtus. ein Paar /'«/co peregrinus, Anser anser und Huliaiius alhicilla.

Während des Diners wurde ich mit dein Kontrollor und dem zweiten Ka|)itän des Scliifl'es bekannt ; beide Herren zeigten gros- ses Interesse für mein Reiseziel, und machten mich dann aiirii mit den anderen Herren Schifl's-Oftizieren bekannt, wodurch ich dann wäiirend der ganzen Reise als Gast beti'ncli- tet wurde- Mit Freude erinnere ich niicii auch an dieser Stelle der vielen Liebenswürdig keiten, mit welchen mich die Herren bedachten.

Morgens am 7- Mai näherteu wir uns schon

158

Icíliiiiik.a nii-lyet kutatni száiidékoztam. Számos ToUiims-ÍA}^ Phdlacrocorax curho, Larus ridi- Iniiidus, Ardea cineren. Tiéhány Ardea rjarzetta. kevés Ardea alba, továbliá Anas boschas, Fuligida ferina^ F. vijrora etc. élénkítették il Duna mentén töl)li km-nyii'e olferülő liatal- nias árteret.

Reggel 7 órakor már elértük Brailút. Itt II f ázásomat télbeszakititttam a\Tal a szándék- kal. Iiogy csak a szükséges látogatásokat megteszem, esetleg útbaigazításokat szerzek egyik-másik ügyben s aztán folytatom utamat Tiilcea felé. Xyninban felkerestem egy itt lakó régi ismerősömet, ki jelenleg mérnök a braila- galaczi lialászati adininisziráczióiiál. A részletes informáczió, a mit adott, első ])illaiiatra igen kellemetlenül hatott. Ugyanis a dunai árterü- let, különösen Cernavodától lefelé tiz állam tulajdona; a halászatot az állam vette kezébe s lialgazdaságdkat létesített, melyek nagysze- rűen jövedelmeznek. Evvel kapcsolatosan a xadászat is az állam joga és tulajdona. Föl- ilimmel fölkerestem tehát azonnal a halászati felügyelőség főnökét, C. Dimitrescu urat, kinek ügyemet előadtam, egyúttal hivatkozva Dr. Antipa líét év előtti ígéretére. Az engedélyt azonban, tekintve a törvény szigorúságát, a további intézkedésig, sajnálatomra, nem kap- tam meg. Mindössze annyit tudtam elérni, hogy fegyver nélkül szabadon járiiattam a Baltában és figyelhettem a madár\dlágot. Egyelőre ez is elég volt. Ezek után elmentem az osztrák- magyar konzulátusra, a hol szerencsémre meg- ismerkedtem Batschi György úrral, konzu- látusi segédtitkárral, a ki maga is műkedvelő oniitludoííus.

Számot vetve a körülményekkel, elhatároz- tam, liogy Brailán ütöm fel sátorfámat. Még aznap alkalmas lakást kerestem közvetlen a magas Dunapartoii, a hoiiiiaii kitűnő kilátá- som volt a Baltába, úgy hog\ a legnagyobb munka között is kényelmesen figyelhettem meg a maihiréletet a kikötőben és a Dunán.

dem (rebiete, welches ich zu besiiohen gedachte. Viele Totfinus-Arteu. l'Iialairocorax carho, ÍAitiis ridihundus, Ardea cinerea, einige Ardea garzella., wem^ Ardea alba, dann Anas boschas, FuUgtda ferina, F nyroca u. s. w. belebten das mächtige Tnundationsgebiet, welches sicli in einer Länge von mehreren Kilometern längs der Donau ausbreitete.

I'm 7 Uhr morgens waren wir schon in liraila. Hier unterbrach ich meine Reise mit der Alisiciit, imr einige notwendige Visiten abzustatten, in einer oder der anderen Sache eventuell Erhebungen einzuziehen, um dann meinen Weg nach Tulcea fortzusetzen. Mein erster Weg führte mich zu einem hier wohnen- den früheren Bekannten, welclier jetzt als Ingenieur bei der Fischerei-Administration von Rraila-Galatz angestellt ist. Der ausführ- liche Bericht, welchen ich von ihm erhielt, war im ersten Augenblicke höchst unange- nehm füi' mich. Das lnundati<jnsgebiet der Donau ist nämlich von (Jernavoda abwärts Staatseigentum ; die Fischerei wurde vom Staate in die Hand genommen, und eine regel- rechte Fischereiwirtschaft eingerichtet, welche grossartige Erträge liefert. Das Jagdrecht gehört auf diesen Gebieten ebenfalls dem Staate.

Mit meinem Landsmaune begab ich mich daher sofort zum Chef der Fischerei-Inspektion. Herrn C. Dimitrescu. welciiem ich mein An- liegen vortrug, II. zw. unter Berufung auf das vor zwei Jahren erhaltene Versprechen von Dr. Antipa. Mit Rücksicht auf die Strenge des Gesetzes konnte ich die P^rlaubnis vorläufig noch nicht erhalten. Nur so viel konnte ich erreichen, dass ich (tline Waifen die Balta betreten und dort ornithologischen Beobach- tungen obliegen durfte. Vorläufig wai' auch dies genug. Von liieraus begab ich mich auf das österreichisch ungarische Konsulat, wo ich zu meinem Glücke mit dem Herrn Konsular- Sekretär Georg Batschi bekannt wurde, der ebenfalls ein Amateur-Ornithologe und dabei ein guter Jäger ist.

Mit den Umständen rechnend, beschloss ich mein Hauptquartier in Braila zu nehmen. Noch atu selbigen Tage nahm ich mir eine Wohnung unniittelbar am hohen Donauufer gelegen, von wo ich eine ausgezeichnete Aus- sicht auf die Balta hatte, so dass ich auch während der i;rössten .Arbeit das Vogplleben

159

Gaiacz-. Macin-. Greci-Hancearca-ig kitűnő kiliUás nyílott. A iia.üy áradás következtében a Duna és a liataliuas árterület valóságos tengert alkottak, csupán az egyes füztacso- portok meg a náflasterületek jelezték, hogy Imi \aii MlacsoMv vízállásnál a száraztoli!

Egyrészről igen alkaliiiatlaii volt az én czél- j'ainira ez a magas vízállás, uiivcl a száraz- fölílhöz is kötött mocsári madarak igen gyéren voltak, másrészt azonban toronyiráiiyban is el lehetett menni, kivált könnyebb csónakkal, még a legjárhatatlanabb ősnádason át is

A Dunapart mentén, különösen a kikötőben állandóan sok Corvus friigilegus szedegette a gabonaludladékot s vitték a másik i)arton lévő nagy kolóniájukhoz, tiókáiknak. A folyam fölött minduntalan Lariis ridihundus. Sterna hirundo, Hi/drochelidon nigra, Pkalacrucorax carbo, már ritkábban Ardea cinerea, Ciconia ciconia és egyes réczefajok röpködtek. A me- redek Dunaparton 80 — 35 párból álló Micro- pns apus telep volt.

Jfásiiap Batschi titkár úr társaságában el- mentem a város közelében fekvő „Lacu dulce" néni édesmű tóhoz, melynek jó része nyílt viz, másik része sással, kákával és kevés náddal van benőve. Száz meg száz Hydro- chelidon nigra rajzott a tó tükre fölött töméntelen Cliricoln rqiaria társaságában. A parton igen nagy számú MdtnrUla alba és Motarilla fiára, továbbá néhány Motartlla melanocephala paradoxa; az utóbbiak nagyon óvatosak. A szántásokon több Saxicola oenanthe és egy d' Saxicola morio volt. emez fehér fej- tetejével, fekete hátával, torkával és begyé- vel már messziről feltűnt

A tó sasos, kakás részén nagyszámú Ftdica atra, Gallinula chloropus és többféle récze sürgölődött. A különféle récze között, a mit itt megtígyelhettem és távcsövemmel biztosan felismerhettem, volt: Anas hoschas, A. querqvedula, A. streperà, A. penelope és Fuligula nyroea.

des Hafens und der Donau in aller Ruhe beobachten konnte. Ich hatte eine prachtvolle Aussicht bis Galatz, Macin. Greci-Hancearca. Infolge des Hochwassers bildeten die Donau lind (las iniindationsgebiet ein wahres Meer, in welchem nur einige Weidengruppen und Köhrichte die Stellen anzeigten, wo sich bei niedrigem Wasserstande das Land be- findet.

Dieser Indie Wassei'stand war meinem Zwecke in einer Beziehung sehr ungünstig, indem sich die au das Vorhandensein von Land gebundenen Sumpfvögel in äusserst spärlicher Anzahl zeigten ; — anderseits je- doch konnte man mittels Kähnen überall hin geradeaus fahren, selbst durch die ansonsten undurchdringlichsten Kohrdickichte.

Längs dem Donanufer und namentlich im Hafen waren immer eine Menge Corims fnigilegus mit dem Auflesen der Getreide- abfälle beschäftigt; am gegenüberliegenden Ufer hatten sie eine grosse Brntkolonie mit Jungen. Über dem Strome flogen fortwährend Larus ridihundus. Sterna hirundo, Hydro- chelidon nigra, Phalacrocorax carba, seltener schon Ardea cinerea, Ciconia ciconia und einzelne Entenarten. In der stellen Donaii- wand befand sich eine aus 30 — 35 Paaren bestehende Brutkolonie von Micropus apus.

Am nächsten Tage begab ich mich mit Herrn Sekretär B.\t8chi an den „Lacu dulce" genannten SUsswasserteich, welcher teilweise eine freie Wasserfläche bildet, teilweise aber mit Schilf, Binsen und wenig Hohr bestanden ist. Hunderte und lliinderte von Hydroclielidim nigra schwärmten über dem Seespiegel in Gesellschaft ungeheurer Mengen von Cliricnla riparin. Am l'fei' waren viele Motacilla alba und Motacilla flava, sowie einige Motacilla mdanocephala paradoxa ; letztere äusserst vor- sichtig. Auf den .\ckern sah ich mehrere Saxi- cola oenanthe und ein Saxicola iiiorio d ,yve\c\i letzterer dui'ch seinen weissen Scheitel, schwarzen Kücken, ebenso gefärbte Kehle und Brust schon von weiten auffiel.

Im mit Schuf und Binsen bestandenen Teile des Teiches trieben sich viele Fulira atra, (lallinnla chloropns und mehrere Entenarten herum. Von den Enteuarten konnte ich mit- tels Feldstecher folgende Arten sicher erken- nen : Anas hoschas, A. querqaedula, A. stre- perà, A. penelope und Fidigula nyroca.

IßO

A közeli ákáczcsdpiiitliiiii 8 — 4 pár Lanins minor fészkelt.

Május 12-011 tettoin az clsi'i naü-voldi kiráii- (liilást Batschi titkár úr kiséretélieii, liogy a kfisöbbi napokra kellő tájékíizást szerezzek. 'renuészcteseTi még iiiiiidig a legegyszeríílili uvnjtnfelszereléssel mentem, mert hiszen a nél- kiiliizlietetlen külön engedél}' még niiiulig ihmii \(ilt meg. Füfzéloni minél szélesebi) körű meg tigyelés mellett onldgiai gyűjtés volt. Csóiia- kosuiik, egy született „Bálta-halász". igen ügyesen használta ki a kedvező szelet s vitor- láját felhiízva. csak iigy re))iiltiink a sík vízen; egy jó óra alatt már kb. 20—25 km.-nyire jártunk a várostól. Annál nehezebben és las- sabban haladtnnk a füzesekben meg nádasok- liaii. a hol ugyancsak izzadtunk valamennyien, hogy előre jussunk

Alig hogy a üiinapartot elhagytuk, legelsöbb egy kisebb csa])at Phalacrocornx carho-\'íd találkoztunk, melyek még a magas hullámverés köze]>ette is szorgosan halászgattak Több ízben htrrna hirniiílo. líi/íirnrhclidon riigm és Aiiaf: hosehrts mutatkozott: a füzes közelében pedig sok F'iilica atra és (Tcdíiimln Moropns. Gyakori volt Coh/mhus rrisfntits, r/riseif/eiia, nigricollis. már ritkábban Aolt látható ('. fluviatilis; Pha- lacrocorax earho mindenütt előbnkkant, de többnyire fiatal példányok: Arriea niierea-hói is csupa fiatal ])él<láiiyt láttam. Mihelyt csak iK'liány méternyire behatoltunk a füzesbe, rögtön más képet mntat<itt a madárvilág. \ legtöbb mailár már javában fészkelt. Az első fészek, a mit felfedeztem, természetesen a kozmopolita hamvas varjiíé volt. Ugyanezen a fűzfán egy odiilian :lnns boschas is fész- kelt. Sikerült is a 1 1 darali tojáson ülő nős- tényt a fészkén megfognom. Ugyanilyen ni(id(ui lÍATscHi űr is fogott még egy nőstény tőkés réezét, én pedig egy Columba oenas cf-et. A sik vízre kiérve feltűnt egy jiiásik távolabbi füzes, a melybe gyakrabban szállt bele néhány Ardca cinerea. Ezt meor kellett vizsgálni.

Az erdő vékonytörzsü, magas fiatal fűzfák- ból állott, s ezeken volt kb. 250 — -500 szürke-

in einer nahen Akaziengruppe nisteten 3 — 4 Paare Lanins minor.

Am 12. l\[ai machte ich den ersten grös- seren Auslliig in (icscilschaft des Herrn Se- kretärs Batschi, nm für die folgenden Tage die notwendige Orientierung zu erlangen. Na- türlich ging ich noch immer nur mit den ein- fachsten Sammelwerkzeugen, indem die unent- behrliche separate Erlaubnis noch immer nicht angekommen war. Der Hauptzweck war neben ausgiebigster Beobachtung das Eiersammelii. Unser Kahnführer, ein geborener Balta- Fischer nützte die leichte Brise sehr geschickt aus. und bald segelten wir in sausendem Fluge dahin : nacli einer guten Stunde hatten wir uns schon 20 — 25 Kilometer von der Stadt entfernt. Umso schwerer und langsamer war (las Vordringen in den ^\'eiileiigru|)peii und Köhrichten. wo wir oft tüchtig arbeiten iiiuss- ten, nm vorwärts zu kommen.

Kaum hatten wir das Donaimfer verlassen, so begegneten wir schon einem kleinen Fluge 7'lialacrocorax carho, Avelche itiniitten des star- ken Wellenschlages unbekümmert fischten Es zeigten sich mehrfach .S7çr»a hirimdo. Hi/drorhelidon nif/rn und Anas lioschas. in der Nähe der \Veidengestrüp])e viele Fulica atra und (lallinrda chloropus- Häufig waren Colum- bus (ristatus, C. griseigena. C. nigricollis., seltener war C. fluviatilis zu sehen ; Phalarro- corax carho tauchte überall auf, hauptsächlich waren es jedoch junge Exemplare; von Ardca cinerea sah ich ebenfalls lauter Jungvögel.

Sowie wir nur einige Meter in die Weiden- wälder hineindrängen, zeigte die Vogelwelt sofort ein ganz anderes Bild. Der grösste Teil der Vögel oblag schon dem Brntge- schäfte. Das erste Nest, welches ich antfand. gehörte natürlich der kosmoi)olitischen .\V- belkrälie an. Auf demselben Weidenbanme nistete in einer Höhle auch Ana.'' boschas. Es gelang mir auch (bis Weibchen, welches auf 11 Eiern brütete, lebendig zu fangen. Auf dieselbe Weise konnte Herr BvrscHi nfich eines Stockcntenweibchens und eines d" von Columba oenas habhaft werden. Als wir wieder die freie Wasserfiäche erreichten, fiel mir ein etwas weiter befindlicher zweiter Weidenwald auf, in welchen häufig einige Ardea cinerea einflogen. Derselbe musste untersucht werden.

Der Wald bestand aus hohen, düntistämmi- gen jungen Weidenbäumen, auf welchen sich

161

gémfészek. A legtöbb még iiies vi)lt, s essale egyben találtam négy tojásból álló teljes fészekaljat Érdekes, hogy megjckMiésünk mily izgalomba ejtette a telep lakóit; szintenekem jöttek, mikor a fészkekhez fölmásztam s néhány Browning- lövés is csak ])illaiiatoki'a ijesztette el őket.

A kirándulás további folyamán még néhány Sturnus me>i.tbieri-toyÁíit szedtem, s az egyiitt- fészkelésre több érdekes esetet sikerült meg- figyelnem, így például egy és ugyanazon fán fészkelt: Anas boschas, Cor mis roruix é» Acro- cephahis anindinaceas (h.); vagy pedig: Co- ìuniha oeiias. Slurims inenzhieri és Cerchneis tinincnculus; vagy pedig: Cerchneis tinniin- culus. Passer moiitarms, én Phalacrocorax carbo. A legérdekesebb idevonatkozó esetet Spiesz eliditi: ' egy ős nyárfán Gyps fulvus, Halia- iitus albicilla és Mílrus migrans lalcott fész- keit találta.

Hazafelé menet még egy Haliaëlas albicilla- fészket találtunk. Az anyamadár éppen a fész- ken volt és etetett. Közeledésemet (ÍO — 70 lépésnyire bevárta, de azután elre|)iilt a hím- mel együtt, a mely alig lÜU lépésnyire a fészektől egy fűzfán ülve figyelte a környé- ket. A fűzfa, melyen a fészek állott, alig volt közepes nagyságú, felsőrésze elszáradt s igy megmászása könnyen sikerült. Annál nehezebb volt a kis fióka kiszedése, a fészek nagy kiterjedése következtében. Alig 6 -hí napos lehetett, még teljesen fehér, sűrű pehelylyel fedve. Egész dobnidzsai tartózkodásom alatt szorgalmasan táplálgattam, s széjien kifejlődve haza is hoztam, de vesztére, mert az avatatlanok részéről adott S'izott hústól elpusztult.

Alaposan ránk esteledett már, mikor végre hazaértünk az érdekes útról, mely igen sok becses madártani megfigyelésekre adott alkal- mat. Alábbiakban elősorolom az ezen napon észlelt madarakat a megfigyelés sorrendjében:

' Weidmannsheil XXV. évf. 22. szám. Aquila XVI.

ungefähr 250 — 300 Horste des Graureihers be- fanden. Die meisten waren noch leer, und nur in einem fand ich ein 4-er. volles Gelege. Ks war interessant, in welche Aufregung die Bewohner der Kolonie bei nnsereni Erschei- nen gerieten ; sie (logen mir fast in das Ge- sicht, als ich auf die Horstbäume kletterte, und einige Browning-Schüsse konnten sie nur auf einige Augenblicke einschüchtern.

Im weiteren Verlaufe <ler Exkursion sammelte ich no.;h einige Eier von Sturnus menzbieri und gelang es mir über das Zusammen-Nisten ver- schiedener Arten mehrere interessante Fälle zu beobachten. So nisteten auf eiiunii und demsel- ben Baume : Anas boschas, Corpus comix und Acrorepltalus arundinareus ; oder: Columba oenas, Sturnus menzbieri und Cerchneis tinnun- cuius ; oder aber : Cerchneis tinnunculus, Pas- ser montanus und Phalacrocorax carba. Den interessantesten hierher gehörenden Fall er- wähnt Spiesz : ' auf einer uralten Pajtpel fand er die bewohnten Horste von Gyps f'ulvus, Haliactus albicilla und Milvus migrans.

.Auf dem Heimwege fanden wir noch eiuen Horst von HaliaMus albicilla. Das Weibchen war gerade auf dem Horsle und fütterte. Es erwartete mich bis auf 60— 70 Schritte, strich dann mit dem Männchen, welches kaum 100 Schritte von dem Neste entfernt die Gegend be- obachtete, ab. Der Weidenbauin, auf welchem sich der Horst befand, war kaum von mittlerer Grösse ; der obere Teil der Krone war abge- trocknet und war es daher ziemlich leicht hinauf zu steigen. Umso schwerer war die Heraus- nahme des Jungens wegen des grossen Umfanges des Horstes. Das Junge konnte kaum älter sein als 6 — 8 Tage und trug ein ganz weisses, dich- tes Dunenkleid. Ich fütterte dasselbe während meines Aufenthaltes in der Dobrudscha und brachte es prächtig entwickelt nach Hause; hier ereilte es jedoch das Verderben, indem es an gesalzenem Fleische, welches ihm Un- kundige verabreichten, zugrunde ging.

Es war schon spät am Abend, als wir von diesem interessanten Ausrtuge, während dessen ich viele wertvolle Beobachtungen machte, nach Hause kamen. Im folgenden führe ich diejenigen Vogelarten an, in der Reihenfolge der Beobachtung — welche ich an diesem Tage beobachten konnte :

' Weidmannsheil. Jahrg. XXV. Nr. 22.

21

162

-. kép. Phiihicriicoiax carbo telep. Eredeti tVii^kupiolvilt'l iiyoináii uiegrajnolva. Fig. 2. Kuldiiie viin I'halacroooiax cirbo. Nach phutogiapliisther Original-Aufnahme gezeichnet.

HyrlrochelitlDii nigra, igen sok — sehr viele.

Larns riiiihiiiiiliis, .. „

Sterna liiriindo, „ „

„ niinnta, iü drh — 12 Stück.

Phalacrocorax carlio, igen siik — seiir viele.

Fnlicu atra, „ „

Clallinnla chloropiis „ „

Corvus cornix „ „

fru^ilegns „ „

Pica pica, t'eltiiiiő kevés — anffallend wenig.

Ariiea cinerea, igen sok — sehr viele. „ ralloides, 0 drh — 6 St.

Anser anser, igen sok; fészkel is — sehr viele ; nistet auch.

Anas boschas, igen sok — sehr viele.

Fuligula ferina, töhhször párosával — mehr- mals paarweise.

Fnligiila nyroca. sok - viele.

Anas querqnedula. tobtiször párosával — inehrinals paarweise.

Phalacrocorax pygmaens, kis csapat — kleiner Flug.

Spatula clypeata, 1 '-^.

Ardea allia. 1 lirb — 1 St.

Cuculns caiiorus, néhány — einige.

Upupa epops

Circus aeruginosas, töl)l)ször — mehrmals, pygargus, 1 pár — 1 Paar.

Milvus )nigrans, néhány — einige.

ßuticilla phoenicura, gyakori fészkelő — häufiger Brutvogel.

Parus coendeus, gyakori — häufig.

Columl)a oenas. gyakori fészkelő — häufi- ger Brutvogel.

Stiiriuis meuzbieri. gyakori fészkelő — häu- figer Brutvogel.

Hiruiido rustica, töbltször mehrfach.

Clivicola riparia, igen sok — sehr viele.

Micro|ius apus, sok — \'iele.

Acrocephalus arundiuaceus, igen sok — sehr viele.

Fringilla coelebs. néhány — einige.

Passer montanus, sok — viele.

Oriolus oriolns, egyszer — einmal.

Dendrocopus major, 2- '6 drli — 2 — ^3 St.

Picus niidis, egyszer — einmal.

Haliaëlus albicilla, 4 drb — 4 St.

(Jygnus ülor, 2 drb — 2 St.

Cerchneis tiuuuucubis. 2 pár — 2 Paare.

Turtur turtur, néhány — einige.

Turdus merula, többször — mehrnuils. „ musicus, kétszer — zweimal.

Parus major, néhány — einige.

Larus cachiunaus, ;> dri) — 8 St. gclastcs. 9 drb — 9 St.

Ciconia ciconia, 4 drb — 4 St.

Coracias garrula, néhány — einige.

Accipiter nisus, 2 drb — 2 St.

Sylvia Sylvia, néhány — einige.

Motacilla all)a, föltűnő kevés — autfallend wenige.

Kemiza penduiina, néhány — einige.

163

Stern;i nilotica, néiiány — einige. f'dlyinhiis nii;ric(illis. töliliször — iiieiirere.

eriíitatus, .. ,,

Colaeiis cüllaris, 12 drb — [2 St. Acrocephalus streperus, 3 drb — 3 St.

Ezután csak egyes aprói)b kirándulásokat tettem, niig végre megjött a várva várt enge- dély is, melynek kézhez vétele után azonnal egy hosszabb utat terveztem a Serhaii-tóra. Kiválasztottam erre a czélra egy könnyű, hosszú és keskeny halászliitkát. fölszereltem azt a megtelelő ruhákkal, élelmiszerekkel és fegy- verekkel, s május 16-án reggel elindultunk Batschi Gv. barátommal, a ki viszont fény- képezőgé])et hozott magával. Az lit első, már ismerős részét a lehető legnagyobb gyorsa- sággal tettük meg. Inigy még az est l)eállta előtt elérjük a ..Filipoi" girlát.'

Itt egy füzesben akartuk éjjeli tanyánkat felütni, persze csak a lotkánkban. mert száraz- földről itt a közelben szó sem lehetett.

Estefelé kis vihar ért utói bennünket, s habár nem járt iuigyol)b kellemetlenségekkel, mégis nagyon megkésleltetett bennünket, ügy hogy a koromsötét éjszakában csak nagy sfikára, kitűnő fényszóró acetylén-lánipánk segélyével tudtuk elénii azt a füzest, a mely- ben az éjszakát töltöttük. Elég jól aludtunk volna, ha éjfél után fö! nem keltett volna egy macskabagoly -\yd.Y folytonos huh(jgásával. Nem volt más segítség: az acetylén-lámpával fölkerestem a csendzavarókat s az egyiket lelőttem, mire a másik odél)b állott.

Alvásról azonban már többé szó sem lehetett, mert alig egy óra múlva hajnalodott s akkor kezdődött csak a valódi hangverseny. Ezer meg ezer torok jelezte a hajnal beköszönté- sét. Tollam sokkal gyöngébl). semhogy ezt az óriás méretű hangversenyt leírni tudnám; ezt át kell élni. hogy róla az ember valódi hü képet alkothasson magának. Felejthetetlen ked- ves endékem marad ez a Balta szívében átélt gyönyörű hajnal a maga páratlauul nagyszerű hangversenyével, a mely annyira föllelkesített

' Girla csatornát jelent.

Locustelia luscinioides, többször — mehrere. Motacilla flava, néhány — einige. Ortygomelra jiürzana, 2 drb — 2 St. Plegadis falcinellus, 2 drb — 2 St.

Es folgten dann noch einige kleinere Aus- flüge, bis endlich auch die heiss ersehnte Erlaubnis ankam, worauf ich sofort eine län- gere Tour auf den SerbanSee plante. Ich wählte zu diesem Zwecke eine leichte, lange und schmale Fischer-Lotka, rüstete dieselbe mit Bekleidung, Nahrungsmitteln und Muni- tion gehörig aus und machte mich dann mor- gens, am 16. Mai, mit Freund G. Batschi — der einen photographischen Apparat mit- brachte — auf den Weg. Den ersten, schon bekannten Teil des Weges legten wir mit der grösstmöglichen Schnelligkeit zurück, um noch vor dem Eintreten der Dunkelheit die „Filipoi-Girla" zu erreichen.^

Wir wollten hier in einem Weidenwalde übernachten — natürlich nur in unserer Lotka, indem liier nirgends Land vorhanden war.

Gegen Abend ereilte uns ein kleines Un- wetter, und obwohl wir sonst keine grösseren Unannehmlichkeiten davon iiatten, wurden wir dadurch trotzdem so aufgehalten, dass wir erst in stockdunkler Nacht und nur mit Hilfe unseres ausgezeichneten Acetylen-Scheinwer- fers den Weidenwald erreichen konnten, wo wir die Nacht verbrachten. Wir hätten sehr gut geschlafen, wenn uns nach .Mitternacht ein Waldkauz-? iinr durch unaufhörliches Ge- schrei nicht wach erhalten hätte. Es blieb schliesslich nichts anderes übrig, die Ruhe- störer mussten mit dem Acetylen-Scheinwerfer aufgesuchtwerden ; nachdem ich einen herunter- geholt hatte, sucht der andere das Weite.

Vom Schlafen konnte jedoch keine Rede mehr sein, indem nach kaum einer Stunde die Morgendämmerung anbrach, womit erst das richtige Konzert beginnen sollte. Tausende und Tausende Kehlen begrüssten die Morgen- röte. Meine Feder ist viel zu schwach, um dieses grossartige Konzert beschreiben zu können — man muss dies erleben, um ein getreues Bild davon zu erhalten. Diese im Herzen der Balta erlebte Morgendämmerung mit ihrem unvergesslich grossartigen Kon-

' -Girla" bedeutet soviel wie Kanal.

21*

Ifi4

Ipciiiiüiiki'r, liduy inég a reggeli elkölti-siMirz is alitr vettünk inaguiikiiak elegendii időt. Valóságiial csáliítiitt a lielátliatatlaii Hálta — jiaiiiantsan el is indiiltiiiik, li'igy mif^lőlii) elér- jük a Serl)aii-tavat

TöJuérdek rudíúdviÁt. a melyek fülsiketitő gágogással szálltak ideoda kise!)!)- nagyobb csoportdkban. Ezekre estek az első lövések és sikerült is egy s/.é]) öreg giiiiárt elejtenem. Majd tovább evezve egy fiatal Huliaëtn^ albicilla-t vettem észre, a melyet egy szeren- csés lövéssel sikerült letentcnem.

Végre elértük a lialászati felvigyázó laká- sát, mely már a Sei-lian tó |)artján fekszik. Mintluigy nem volt iittlniii. tólytat'nk utunkat a valódi eldorádóban. miközben szorgalmasan gyűjtöttünk és tigycitünk Egyszerre csak valami sajátságos zaj ütötte meg fülemet a távolbid. mely. uiiiiel közelebb jöttünk a tó felé. annál crősebb lett. végre is valóságos l)okoii zajjá fejlődött. Egy kárnkafoita fészek- telephez közeledtüuk. A ti'l(>p a Serban tó part.ján elliti/.ódó ösfüzcsben volt. Első pil- lanatra tétlenül álltam és cjak bámultam a rám nézve új látványosságot; száz meg ezer P/ía/arrocor«a-earí(0 rajzott körülöttem hápogva, sikoltozva, hol a fészekre szállva, hol arról felrepülve, hol meg a vizbe bukdácsolva Egy- egy fűzfán 15—20 darali fészek is volt.

Nagyon csodálkoztam azmi. hogy mily keve- set törődtek a fészken ülő madarak avval, hogy fölmásztam a fészkeket hordó fára. A legtöhl» föl se rÖ])ült a fészekről, sőt az egyi- ket meg is fogtam a fészkén. A madár két- ségbeesetten kezdett védekezni, s kampós csőrével felhasította u tenyeremet.

.A fészkek legnagyobb részében fiókák voltak, de igen sokl)an részint költött, ré- szint pedig egészen friss tojások is, sőt volt néhánya fészek, melyet akkor kezdtek csak rakni. A fiókák közül a kisebbek majdnem

zertf. wird luir l'ui' imnirr eine nnvergess- liclie Kriuiii'rung bleil)en; wir waren derart ì)egeisterf. dass wir nns kaum die nötige Zeit zum l'riihstückc ludiinen. Die nnal>s(di- l)are Halta winkte uns zu verlockcud. uml bald waren wii' auf dem Wege ua<'li dem Sei-ban-.See.

l'ngidienre Massi^ii von (haiiíjiiiwii waieu vorliaiubMi. welche in kleineren uiul grösseren Flügen mit ohrcidietänliendem Lärm undier- Mogen. \uf diese fielen unsere ersten ."-^cliüsse. lind es gelang mir audi ein sidiönes altes Männchen zu erlegen. Während der weiteren Fahrt gewahrtii iidi einen jungen Haliid'his albicilla. welchen ich uiif einem glücklichen Schusse erlegte.

Endlich errei(diten wir das Haus des Fi- scherei-Inspektors, welches am Ufer des Serban-Sees gelegen ist. Da derselbe nicht zu Hause war. konnten wir unseren Weg in diesem wahren Vogelelflorado gleifdi fortsetzen. wobei wir Heissig sammelten und lie(d)ach- teten.

Auf einmal hörte ich aus der Ferne einen ganz eigenartigen Lärm, welcher sich fort- während verstärkte und schliesslich zu einem wahren Höllenlärm gestaltete. Wir näherten uns einer )S'(7/i(r//r;/-Kolouie. welche siedi in einem Weideii-I'rwalde längs dem Ufer des Serbau-Sees befand. Zuerst konnte i(di nichts anderes tun. als untätig dieses noch nie ge- sehene Schauspiel anzustaunen. Hunderte und Tausende Flialacroeorax c«i-?*o sidiwärmteii un- ter fortwährendeni Gesidirei um mich her. bald von den Nestern auffliegeud. balrl dorthin zurückkehrend oder in das Wasser einfallend. Auf einem Weidenliaume befanden sich oft 15—20 Nester.

Ich war sehr verwundert flariiber. wie we- nig sich die auf flen Nestern sitzenden Vö- gel darum kümmerten, als ich einen Horst- bauni erkletterte. Die meisten flogen nicht einmal auf und es gelang mir sogar einen auf flem Neste zu erwischen. Der \'ügei wehrte sich jedoch ganz verzweifelt und riss mir mit seinem hakigen Schnabel die Hand- fläche auf.

Im grössten Teile der Nester befanden sicli schon Junge; viele enthielten jedoch teils be- brütete, teils ganz frische Eier, manche Nester wurden sogar erst jetzt gebaut. Von den Jun- gen waren die kleineren noch ganz nackt

16ü

egészen csupaszuk. ;i iiagyoljbak pedig' sűrű fekete pelyliekkol tVdvék. Étvágyuk szinte liatártalaii ; midőn liozzájnk nyiiltam. nyöszö- rögve nidiión kaptak a kezem után s ujjai- mat a kézfejig lenyelték.

A telepet nemsokára (iitliagytaiii és a ló belseje felé igyekezlcm. mert gödényt, haty- tyút és kócsagot akartam látni és lehetőleg gyűjteni is.

Egyszer csak jó távdli'ől egy fehérlő nagy madarat piUaiitnttaiu meg. a melyben rögtön felismertem az annyira áhítdtt első (jivlcnyt. a melyet le is lőttem

Az elesett gödény fölött nemsokára Ui darah más gödény keringelt; szinte látszott rajtuk, hogy elesett társukat meg szeretnék menteni. Kihasználva ezt a viselkeilésüket, könnyű szer- rel sikerült még öt darabot lőni; valamennyi Pelicaniis crisjms volt. Átlag véve nem szí- vós életű madarak, mert valamennyit seréttel (4-es. 2-ős) ejtettem el. Uszóképességük bámu- latos, mit az egyik, könnyen megszárnyalt him példányon tapasztaltam. Dr. ALiiÁssv-uak ebbeli tapasztalatait csak megcrösiteni tudom. A hajsza alatt a felettünk keringő gödények száma kb ''lO — 6(J-ra szaporodott: mivel már öt szé]) válogatott i)éldányom volt. a to\álilii gyilkolást i)esziintettem. Délfelé járt mái- a/. idő. midőn jól megrakodva mindenféle vízi szárnyassal visszatértem ismét a kárókatona kolóniához, hol még néhány tojást akartam gyűjteni, s egy-két fénykép-felvételt csinálni.

Körülbelül 1700 — 2000 Flialaerocorax fe- szekl)ől állott ez a telep, minden fészekre két öreg madarat és átlag három fiókot számítva, hozzávéve a még nem ivarérett fiatal madarakat is, kerek számmal 10.000 főre becsülhető a telep kárókatonáinak a száma. Ha minden madár naponkint átlag csak egy kiló halat fogyaszt, miről különben fényesen meggyő- ződhettem töl)b ízben is. könnyen kiszámít- ható, hogy csak ennek a /■«/o/.aíoHrt-telep- nek napi halszükséglete kerek 10.000 kg. hal De hol van a száz meg száz gödény, vöcsök, ezer meg ezer lúd, récze, gém, sirály, hainsrka s egyéb mocsári madár, mely mind halljól táplálkozik. Mennyi tehát ezek egy napi

während die stärkeren mil dichten schwar- zen Dnnen befieilert waren. Sie hatten einen schier uidjegrenzten Appeiit; wenn ich nach ihnen grifi', so hackten sie gierigkreischend nach meinen Händen und verschluckten meine Fin- ger so weit es eben ging.

Bald verliess ich jedoch diese Kolonie und trachtete das Innere des .^ees zu erreichen, da ich Felikarn:. Schwäne, und Eilelreihev sehen und erlegen wollte. -Auf einmal sah ich wirklich \on weitem einen grossen weissen Vogel, in welchem ich auch sogleich den langerselinten Pdikan erkannte, welchen ich auch erlegte.

Über dem erk-gtcii Pelikan kreisten in kurzer Zeit 16 andere Pelikane, und man sah es ihnen fast an, dass sie ihrem verendeten Gefährten helfen wollten. Dieses Benehmen der Vögel ausnützeml. erlegte ich noch fünf Stück; es waren lauter Pelecanus erispus. Im allgenipinen gehören sie nicht zu den zä- hen Vögeln, indem ich alle mit Schrot (Nr. 2 uml 4) erlegte. Ihre Schwimmfähigkeit ist jedoch erstaunlich, was ich au einem leicht geflügelten Exemplare ei-falirrn musste. Ich kann (\\f iliesbezügliciicn Krfahruugeu \. .\LMAstivs nur voll Itestätigen. Während der Verfolgung vergWisserte sich die .Anzahl der über uns kreidenden Pelikane auf 50— HO .•^tlick ; indem ich jedoch schon fünf ausge- wählt schöne Exemplare l)esass. stellte ich das weitere Blutvergiessen ein.

Es ging gegen Mittag, als ich ndt verschie- denem AVassergeflflgel tüchtig beladen noch- mals zur Kornn)ranen-Kolonie zurückkehrte, um noch einige Eier zu sammeln uml photo- graphische Aufnahmen zn machen.

Die Kolonie bestand atts ungefähr 1700 2000 Nestern \dn Fhalacroeorax carho, für jedes Nest zwei alte Vögel und durchschnitt- lich drei Junge gerechnet, kann die An- zahl der Kormorane. die noch nicht fortptian- zungsfähigen Jungen miteiugerechiiet. auf rund 10000 Exemplare angeschlagen werden. — Nimmt nnin im Durchschnitte per Kopf nur 1 Kgr Fische — wovon ich mich übrigctis oft genug überzeugen konnte — so ergibt sich eine täglich benötigte Fischmenge die- ser Kolonie von rumi 10.000 Kilogramm. Wo bleiben jetzt aber noch die Hunderte und Humlerte Pelikane und Taucher, Tan><eiide und Tausende Giinse, Enten, Reiher. Mären,

166

szükséglete"? s mégis hihetetlen iiifiinviségü hal van a Baltában.

A halászati jtig a Baltában vagy öt év óta az állani kezéi)en van, mely nidderniil és igen észszerűen gazdálkodik; ez pedig egyik kitűnő jövedelmi forrását alkotja az államnak. Az egész mocsár és árterület az állani birtoka, sok helyt magas töltéssel van körülvéve s zsilipekkel nyitható vagy elzárható. Midőn tavasz elején a hóolvadás megindul, a víz- nek szabad folyást engednek niindentVlé, egész addig, míg apadni nem kezd; akkor az árte- rület a zsilipek segítségével a Duna medrétől el lesz zárva, miáltal az ivó halak mérhetet- len tömegei itt rekednek ebben az „óriás méretű halas tóban" és itt maradnak a nyár derekáig, a mikor megkezdődik a halászat. Jövedelmezőségre nézve talán elég fölemlíte- nem az első év eredményeit.

1906-ljan a braila-galaczi halászati felügye- lőség területén a halászat közel egy millió frank tiszta jövedelmet hozott az államnak.

A halászat felügyeletére több felügyelő és halász őr van. kik állandóan a Baltában lak- nak. Ezek azután szigorúan felügyelnek arra, hogy április elejétől júliusig senki ott ne halászszon, sem pedig csónakázással a hala- kat ne háborgassa. Ugyanezen idő alatt a vadászat is tiltva van. A vadászat 1906 óta szintén rendezve van s eléggé szigorúan ellen- őrizve. Egy vadászjegy 15 frankba kerül s ezt a praefectus (alispán) útján a belügymi- niszter adja ki. A bérleti jegy a Baltában 50 frank.

Mióta a vadászati törvény életbelépett, az oktalan és embertelen gyükolás, melynek se határa, se mértéke nem volt, megszűnt. Erős a remény arra, hogy a közel jövőben a fel- tűnően megapadt kócsag ismét nyugodtabb életet folytathat s délczeg alakjával ismét ékesíteni fogja az annyira kizsarolt Balta állat- világát.

SeeschwalhpH und andere Sumpfvögel, welche sich alle von Fischen ernähren V Wie hoch mag sich wohl die Tagesportioii bei diesen belaufen? Und dcch ist der Fisclireichtum der Balta fast unglaublich.

Die Fischerei wird seit 5 Jahren auf die modernste und rationellste Weise vom Staate betrieben und iiildet dieselbe für den Maat eine äusserst reichlicli tliesseiide Einnahnie- qnelle. Das ganze Sumpf- und Inundations- gebiet ist Staatseigentum; an vielen Stellen ist dasselbe mit hohen Dämmen iimgelien und kann mittels Schleusen gcirtnet oder abge- sperrt werden. Erscheint im l'rühjalire die Tautlnt, so wird das Wasser iil)erall hinein- gelassen; fällt das Wasser, so wird das Inun- dationsgebiet mittels Schleusen von der Donau abgesperrt, wodurch unendliche lai- chende Fischmassen in diesen rit^sigen „Fisch- teich" eingepfercht werden, welche dann bis Mitte Sommer, d. i. bis zum Beginne des Abfischens hier verbleiben.

Die Rentabilität dieser Fischerei erhellt vielleicht am besten ans den im ersten Jahre erzielten Resultaten. Im Jahre 1906 brachte die Fischerei auf dem Gebiete der lnspektion Braiia-Galatz dem Staate einen Reinertrag von einer Million Franken.

Zur Beaufsichtigung der Fischerei werden iiielirere Inspektoren uiul Teichliüter angestellt, welche in der Balta ständige Wohnungen ha- ben. Diese geben dann strenge acht, dass von Anfang April bis Juli niemand in der Balta fische oder die Fische durch das Faiiren mit Kälinen störe. Während dieses /ieitraiimes ist auch die Jagd verboten. Die Jagd ist seit 1906 ebenfalls geordnet und wird ziemlich strenge beaufsichtigt. Eine Jagdkarte kostet 15 Franken und wird im Wege des Präfekten vom Minister des Innern ausgegeben. Eine l'ächterkarte für die Balta beträgt 50 Franken jährlich.

Seitdem das Jagdgesetz ins Leben gerufen wurde, hat auch das ziellose und unmensch- liche Vogelmorden, welches weder Mass noch Ziel hatte, nachgelassen. Es ist grosse Hoif- niing vorhanden, dass in nächster Zukunft der aurt'allend selten gewordene Edelreiiier wieder ein ungestörtes Dasein führen kann, und dass seine herrliche Gestalt wieder unter der arg herabgekommenen Tierwelt der Balta erscheinen wird.

167

Megrakodva alaposan madarakkal és tojá- sokkal, s igen becses inegfigvck'sekkel gaz- dagítva ismét niadártaiü isiiiereteiiiiet, délután 2 óra tájban t'elliasználva a kedvező gyengéd szelet, toronyiránybaii, vitorlánk segítségével, teljes seliosséggel iiienesztettlik síiiyofan meg- terhelt lotkánkat. hogy még az éj beállta előtt átkelhessünk a Dunán, iiehdgy u kikötő- őrség a piii'tiaszállásban megakadályozzon.

Csak rövid pihenéssel beérve, másnap ismét korán talpon voltain s hozzáfogtam gyűjtött dolgaim praeparáhisához.

Ot gödény, iiat kárókatona, három vadliid, iialászka. sirály, seregély, szalakóta stb. össze- sen 26 darai) válogatott madár feküdt előttem, s rövid idő a'att el kellett végeznem a prae- parálást, mert a roppant hőség következtében alig lehetett 24 óránál tovább valandt eltar- tani. Elképzelhető tehát, hogy micsoda nninka volt ez. Két napig dolgoztam rajtuk reggeltől estig s mire harmadnap reggel felébredtem, jóformán öltözködni sem tudtam, annyira fáj- tak az ujjaim és körmeim. Következő napon ismét csak a város környékén végzett meg- figyelésekkel voltam kénytelen beérni, mivel még pnskát sem tudtam a kezembe fogni. Hogy a drága idő hiába ne teljen, elmen- tem a „Monument" -ligetbe meg a ,, Lacu sarat" (Sós tó)dioz. hogy a szárazföldi madarakat figyeljem meg, melyekre eddig aránylag még kevés ügyet vetettem.

Az időjárás a kirándulásnak és a megfigye- léseknek igen kedvezett, s ennek köszönhe- tem, hogy aránylag rövid idő alatt igen sok- féle madarat figyelhettem meg.

Uöviden elősm-olom az ezen a najjon feljegy- zett és megfigyelt fajokat a megfigyelés sor- rendje szerint; azokat a fajokat, melyeket fészkelve láttam és találtam, a név után kitett / betűvel jelölöm meg :

Mit Vögeln und Eiern tüchtig beladen und wieder mit äusserst wertvollen ornitliologischen Erfahrungen bereichert, machten wir uns nach- mittags 2 Uhr auf den Weg. Den günstigen schwachen Wind ausnützend, fuhren wir mit unserer schwer beladenen l.otka mit mög- lichster Schnelligkeit in gerader Richtung nach Hanse, um noch vor Einbrncli der Nacht die Donau übersetzen zu können, damit wir durch die Hafenjiolizci nicht im Aussteigen verhindert werden.

Nach einer sehr kurzen Rast begann ich am nächsten Morgen das Präparieren des ge- sammelten Materiales.

5 Pelikane, 6 Kormorane, 8 Graugänse, Seeschwalben, Möven, Stare. Blauraken u.s.w., insgesamt 26 Vögel waren zu präparieren und musste dies in kürzester Zeit geschehen, weil infolge der starken Hitze länger als 24 Stun- den nichts aufbewahrt werden konnte. Man kann sich vorstellen, «as das für eine Arbeit war. Zwei Tage lang arbeitete ich von Mtiv- gens bis -Abends und als ich am Morgen des dritten Tages erwachte, konnte ich mich kaum anziehen, so schmei'zten ndcli meine Finger und Hände. .Auch am nächsten Tage musste ich mich noch damit begnügen, in der Nähe der Stadt Beobachtungen anzustellen, indem ich noch imnu'i- das Gewehr nicht in die Hand nehmen konnte. Um die teure Zeit mög- lichst nüt/.lich zu verwenden, begab ich nnch in das „Monument"-Wäldchen und an den „Lacu sarat" = Salz-See. um die Landvögel zu beobachten, welchen ich bisher sehr wenig Aufmerksandseit schenken konnte.

Das Wetter war zum Austluge und zur Beobachtung sehr günstig, und dem Umstände glaube ich es zuschreiben zu müssen, dass ich während verhätnismässig kurzer Zeit sehr viele Vögel beobachten konnte. Ich gebe eine kurze Liste der an dieseni Tage beobachte- ten Arten in der Reihenfolge der Beobach- tung; die Namen der brütend konstatierten Arten sind mit einem /' Buchstaben gekenn- zeichnet :

Passer domesticus /'.

montanus f. Hirnndo rustica /. Chelidonaria urbica /. Micropus apus /'. Lanius collurio /'.

Lauius minor f. Emberiza calandra /'. Alauda arvensis /'.

„ eristata. Emberiza schoeidclus. ('hloris chloris /'.

Carduelis cardnelis. Oriolns oriolus /'. Melanocorypha calandra. Motacilla alba /'. „ fiava.

melanocephala.

168

Merops apiaster /.

í'livioola riparia f.

Aiitlius triviális.

Parus coeruleus. major /'.

Authiis campest ris.

Panurus bianiiifus.

Sylvia Sylvia /'. „ ciirnica „ atricajiilla.

Pratiiicola rubetra.

Lusciuia luscinia.

Muscicapa grisola

Saxicola oenauthe.

Dendrocopus major /'.

Cuculus canorus

Capriuiulgus europeus.

Upupa ejjops. niaiicidium iKiftuum. Cerclint'is tiiiiiuucMiliis f. Accipiter iiisus. Cicoiiia cicouia. Eritliacus ruhecnla Pica pica /'. Coturnix coturnix Turtiii' tuitiir. Tiinlus iiicrula /. Totanus ochropus. Circus aerugiuosus. Haliaëtus albicUla. Acrocephiilus aquaticiis /.

,, aniiKlinaceiis,

Locust ella lusciuioides. Stunius jiieuzijieri.

Vanellus vanelhis f. Cliaradrius dnljius. Ardi'tta minuta. Nycticorax uycticorax' Totauiis liypdleucus. Galliuago gallinago. Fulica atra. (4aliiiiiiia cliiiii-iiiiiis. Anas bosclias. Fuligula ferina. „ nyroca. Larus ridibnndus. Hyrocliclidon nigra. Plialacrocorax carbo. Ardea cinerea. Anser anser.

Összesen 69 fajt jegyezhettem ezen a napon. Hajlandó vagyok azonban elhinni, hogy ennél több fajt is tudtam volna feljegyezni, ha egyik-másik helyen hosszabb időt tölthettem volna el. Átlag véve 80 km.-t gyalogoltam ezen a napon s így nem igen sokáig időz- hettem mindenütt.

Május 22-én Tulceába utaztam. Itt részint az idő rövidsége, részint pedig még sebes ujjaim iniatt a gyűjtéstől elalloitam s (;supáu egy tájékoztató csónakkirándulással, aTulceá tói északra fekvő ..Jezero Benguceiui"-hoz és az ettől keletre elterülő „Jezero Tatar Lunga"- hoz értem be. Ezen kirándulásom alkalmával az eddig megfigyelt vízimadarokon kiviil néhány lij fajt is jegyeztem:

An diesem Tage konnte ich insgesamt 69 Arten notieren. Icli bin jedoch geneigt zu glauben, dass ich noch mehr Arten hätte beobachten können, wenn ich mehr Zeit au den einzelnen Stellen hätte verbringen kön- nen. Ich luaciite an diesem Tage eine Fuss- tour von ungefähr 30 Kilometer und konnte deshalb iiiclit überall längere Zeit hindurch verweilen.

Am 22. Mai begab ich mich nach Tidcea. Teils wegen der Kürze der Zeit, teils wegen meiner wunden Finger stand ich hier vom Sammeln ab und begnügte mich mit einer Orientierungsexkursion in den nördlicii von Tulcea gelegenen ..Jezero Bengncena" und in den östlich gelegenen „Jezero Tatar Lunga". Auf diesem Ausduge konnte ich neben den bisher beobachteten Wasservögeln noch einige andere Arten notieren. U. zw. :

Pelecanus onocrotalus. Remiza pendulina. Oedicnenuis oedicnemus.

Plegadis falcineüus. Glareola nielano])tera. Botaurus stellaris.

Numenius arcuatus. Grus griis. Tadorna tadorna.

Május 24-én Szulináig jutottam. Tulceától Szulináig az óriás Bálta-vidék kellő közepén elhaladó felette érdekes utat, sajnos, csak a hajóról szemlélhettem meg. Legérdekesebb lát\ányosság egy 18 — 20 darabból álló hattyú Cygnus oíor-csapat volt. Szulinán ismét egy napot töltöttem s ezt a tengerpartra meg a lagunákra foganatosított kirándulásra szántam. Ezen csónak- kirándulásom alkalmával láttam

Am 24. Mai erreichte ich Sulina. Den äusserst interessanten ^^'eg von Tulcea nach Sulina. welcher das ungeheure Baltagebiet in der Aiitte durchschneidet, konnte ich leider nur mit dem l)am])fsehifte niiichen. Die interessanteste Sehenwürdigkeit bildete ein aus 18 — 20 ."-tiick bestehender Flug von Cygnus olor. In ."^ulina verweilte ich einen Tag lang und benützte diese Zeit zu einem Ausfluge an den Meeres- strand und in die Lasjunen. Während dieser

169

az első két Vidtnr inonachus-X. Ezeken kiviil megfigyeltem még a következő fajdkat:

KaliiitDtír sah ich die ersten Viiltiir monachus, zwei Stück. Ansser iliesen l)eobachtetp icli noch foiííende Arten :

Charadrins alexandrinus.

dnhiiis. Reciirvirostra avocetta. Ilaeniaiopiis ostrilegus. (TJareola pratincola. Himanto|)iis liiiiiantojjiis.

Tringa sul)arcuata. Hydroclielidon nigra. Sterna nilotica.

caspia.

hiriindo

cantiaca.

Sterna minuta. Larus gelastes.

„ ridiljiiiidiis.

„ argentatiis leiicdphaeus.

.. uiiuutus.

„ Mielanncrplialus.

Ezek alkotják az itteni madárvilág javát; némelyik faj óriási mcmiyiségheii van kéj)- viselve s igen tekintélyes fészkelő-telepük van részint a tengerpart mentén részint pedig a lagunákban és fenyérekcii.

Sajnos, az idő rövidsége miatt ..Zliiii;íuoj" Ostrov" kígyószigethez nem tiidtaiii eljutni, hogy azt az annyira emlegetett és hii'es sirály- telepet magam is láthassam.

Elsőrangú szulinai látványosság az ..Euiópai Duna-Bizottság" palotája Közvetlenül a Fekete tenger partján épült egy magaslaton, s terasz- száról pompás kilátás nyílik a nagyszerű szuli- nai kikötőre, melyben a legkülünliözőbb tenger- járó haj(ik várják az időt. a uiikor a Diiuába bebocsátják őket

E rövid tanulságos nap eltelte után Szuli- nától is búcsút \ettem s Constantzába indultam. Innen vonattal mentem tovább ('ernavodára. hol ismét az „Erzsébet" liajó\al indultam haza- felé.

Ceruavodában többek között néhány Saxi- cola morio-t is találtam fészkelve

Az üt rászafelc csak annyiban \(ilt váltn- zatosabb. a menTiyiben sok helyen már fészek- telepeket is lehetett látni.

Ilyeneket Oltenita alatt láttam : többek között: Larus ridibuiulus kb. 2öO — 300 fészkelő jiáil, Sterna hiruiido 100 — 150 párt és Hydroche- lidon nigra kl). 300 párt; majd feljebb, ugyan- csak a román parton két helyen is. nagyobb Merops apiaster-\e\e\)e\. \'iddin alatt, egyik Duna-szigeten egy kdcsag-teie\i volt. Legtöldi volt benn a kis kócsag, valamivel kevesebb a nagy kócsag; volt azonban ott még /,aiinlas gém, hatla és kárókatniia is képviselve. A(|uila XVI

Diese bilden die Hauptmasse der hiesigen Ornis ; einige Arten sind in ungeheuren Men- gen vertreten und besitzen bedeutende Brut- kolonieii teilweise am Meeresstrande. teilweise in den Lagunen und Dünen.

Leider kiuinte ich infolge der Kürze der Zeit nicht die «Zunginoj Ostrov" = i^chlangen- insel besuchen, um di(> berühmte und so oft erwähnte Möveukolonie zu besichtigen.

Eine Sehenswürdigkeit ersten Ranges ist in i-ulina das Palais der ..Europäischen Donau- Kommission". Dasselbe erhebt sich unmittel- bar am Strande des Sclnvarzen Meeres auf einer .Anhöhe und geniesst man von der Terrasse eine herrliche Aussicht auf den Ha- fen von >ulina, in welchem die verschieden- sten Schifle die Zeit erwarten, um in den Donaustrom hineingelassen zu werden.

Nach einem allzu kurzen, abi r ndt reichen Erfahrungen abgeschlossenen Tage nahm ich auch \ u Sulina Absciiied und liegab mich nach (onstanfza. Von liiei' ging ich mit der Eisenbahn nach Cernavoda, von wo aus ich wieder mit dem Schiffe ^Erzsébet" die Heim- reise antrat.

In Cernavoda fami ich unter anderen einige brütende Exemplare von Saxicola morio.

Die Heimreise war insofern abwechslungs- reicher, als man scIkui an vielen Stellen Nestkolonien selieu konnte. Bei Olteuita sah ich folgemle : Laras ridibundiis, ungefähr 250-300 Paare, Sterna hirimdo 100-150 Paare und Hgdrochdidoii nigra ungefähr 300 Paare. Etwas weiter aufwärts, aber ebenfalls am ruin:ÌMÌs(lien Ufer befanden sich zwei grössere Hrutkolouien von Merops apiaster. Unter Widdiu war auf einer Insel eine Edel- reiher- Kolonie, welche von vielen Ardea gaizetta. wenigen Ardea alba und ausserdem von Löffirrii, Sichlern und Ixorrnnrarien be- wohnt war.

22

170

Oltenita fölött igeu érdekes viaskodást szem- lélhettem két réti sas között, melyek úgy lát- szik, még a levegölieii gabalyitdtak össze és a/.iiláii a l>uiia lialijnilia potyogtak le. A hajó tőlük alig löO lépésnyire haladt el, de azért ők görcsösen egymásba ka])aszkodva továbh viaskodtak, s hol az egyik, hol meg a másik került a \iz alá, kétségbeesetten csapdosva szárnyával, hogv ismét a felszínre kerüljön. A nőstény pedig a Duna szélén, nem igen messze tőlük, nagy türelemmel s nyugodtság- gal szendélte végig a lovagias harczot. mely- nek kimenetelét, sajnos, már nem látliattam. mert a hajó néhány perez alatt annyira elő- haladt, hogy távcsővemmel sem látimftam már a tovább történteket.

Mielőtt befejezném dobrudzsai niam leírá- sát, kedves kötelességemnek tartom őszinte szívből fakadó hálás köszönetet mondáid első- sorban a m. kir. vall. és közokt. miniszté- riumnak az adott szabadságért és helyettesért, Hkrm.^n ( Ittii úrnak, az Ornithologiai Központ igazgatójának a részemre kiállított ajáidó- levelekért s a szíves útbaigazításokért; dr. Antipa György úrnak, romániai halászati főfel- ügyelőnek és C. DiMiTREScu halászati felügye- lőnek a vadászati engedély megadásáért, s mindazoknak, a kik szóval és tettel segítsé- gemre voltak.

Oberhalb Oltenita war ich Augenzeuge eines selir interessanten Zweikampfes zwisclien zwei Sreiuilem. welche, wie mir sclieiiif. schon in der Ijiff ;iiifiiianilt'r gerieten und in ilri' Hitze fies Kampfes in die Donau fielen Das Selliti' ging kaum löO Schrijte weit an ihnen vor- über, doch kämpften sie trotzdem hartnäckii;' ineinander verkrallt weiter ; bald war der eine, bald der andere unter Wasser und schlu- gen sie dann immer i;anz verzweifelt mit den Fittichen herum, um wieder auf die Ober- diiche des Wassers zu gelangen. Das Weib- chen aber sass am Ufer und schaute dem Kampfe iu aller Seelenruhe und Geduld zu : flen Ausgang dieses Kampfes konnte ich leider nicht mehr sehen, indem das Schiff in einigen Minuten so weit vom Schauplatze entfernt war. dass icli selbst mit dem Feldstecher nicht mehr sehen konnte, was geschah.

Bevor ich die Beschreibung meiner Dob- rudscha-Exkursioi) beendige, halte ich es für meine angenehme Pflicht herzlichsten, tief- gefühlten Dank zu sagen, in erster Linie dem königl. uni;-. Ministerium für Kultus und Unter- richt für die Beurlaubung unii Besorgung der Stellvertretung. Herrn Otth Herman. Direktor der Königl. Ung Ornith. Centrale, für die Empfehlungsschreiben und freundlichen In- struktionen. Herrn Dr. Georg Antipa, (Ober- inspektor der Fischerei in Rumänien und Herrn ('. Dimitrescu. Fischerei-Inspektor, für die Jagderlaubnis und allen denen, welche mir nnt Rat und Tat behilflich waren.

Dobrudzsai madár- és tojásgyüjteményem jegyzéke.' Verzeichnis meiner Vog-el- und Eiersammlung aus der Dobrudscha.'

Madaruk

Laras argentatus michahellesi, Bruch, c? , ? Con- stanta. Laras argentatus. Brunn, 'Í, c? juv. Constanta. Sterna nilotica, Hasselqü, à, 9 Brada.

liirundo. L.. ^, 9 Brada. Phalacrocorax carbo. (L.), 5 rf", 1 ? Brada.

„ i)yginaeus (Pall.), â. 9 Tulcea.

Pelecanus crispus. Bruch, 4 c?, 1 ? Brada. Fuligida nyroca (Güld.). r'. ? Constanta. Anas boschas L.. 2 ? Brada. Anser anser (L.), -', ? Brada.

- Vögel.

Fidica atra, L., ci, ^ Brada.

Ardetta minuta (L.), 2 f?, I ? Braila.

Ardea alba L., r?. 9 Usiinada, '^ Oltina.

Columba oenas ' Braila.

Circus aeruginosus (L.). ' Brada.

Accipiter brevipes (Severzow). <^ Tulcea.

Haliaëtus albicilla (L.), 9 Braila.

Coracias garrula L.. •' Brada.

Lanius minor Gm., ö". 9 Brada.

Sturnus menzbieri (Sharpf). (?. 9 Braila.

Melanocorypha calanrira (L.). ^. 7 Constanta.

A datum valamennyinél : 1907 május.

Das Datum ist iibprall: .Mai 1907

171

Calandrella brachydactyla (Lkisl.), c?.9Tulcea. Antliiis caiiipestris (L.). à. 9 Tulcea.

„ triviális (L.), e?, 9 Cernavoda. pratensis (L.), e?, 9 Brada.

„ ceninus (Fall), 9 Tulcea. MotacUla flava (L.). ^^ 9 Brada

Motacilla flava Dombrowskyi (Tschusi). Brada. Calamf)dns sclioeiiolìaenus (L.). 'i, 9 Brada,

^ Tulcea. Locustella luscinioides (Sav.), cf. 9 Brada. Saxicola mnrio (Hempb.), ^, 9 CernaMnia

Tojások. — Eier.

Phalacrocorax carbo (L.), 1Ü fészekalj. —

10 Gelege. Brada. Anas boschas L . 8 fészekalj. — 3 Gelege.

Brada. Ardea cinerea L.. 1 fészekalj. — 1 Gelege.

Brada. Cnhunba oenas L., 1 fészekalj. — i Gelege.

Brada.

Corvus cornix L., 1 fészekalj. 1 Gelege.

Brada. Sturnus nienzbieri (Sharpé), 4 fészekalj. —

4 Gelege. Brada. Ruticdla phoenicura (L). 1 fészekalj. — 1

Gelege Brada.

Rendszeres jegyzéke Románia madarainak és azoknak népies elnevezései. Systematisches Verzeichnis der Vögel Rumäniens und deren volkstümliche Namen.

Ordo I. Urinatorcs.

1. Gavia arcticus (L ) (BodArläü mare, Cor- codel mare, Fimdac de ghiatä).

2. G. septentrionalis (L.) (Bodarläü mare, Corcodel mare, Fundae nordici

3. Colymbus cristatus (L.) (Bodârlau crestat, Corcodel cornnt, Cufundarenrniit, Fundae crestat).

4. C griseigena (Bodü.) (Bodârlau cu gátul rosu, Corcodel rosu, Fundae rosu).

5. (". nigrieollis (Hrhm.) (Coreodel negru, Bodârlau iiűc, Fundae cu gátul negru).

6. C. fluviatdis (Tunst.) (Corcodel pitie, Bo- dfirlau pitie, Fundae mititel).

Ordo II. Lungipemifs

7. Puffinus anglorum (Tkmm.i (Paserea fur- tunei, Pascarul fiirtunei).

8. Stercorarius parasiticus (L.).

9. Larusargentatus (Hrìnn) (Pescar de mare. Pescar mare. Martin mare, Crmìbas),

lU. L. fuscus (L.). (Mint az előbbinél.)

11. L. canus (L.) Martin mare sur. Pescar mare sur, Carabas sur).

12. L. ridibundus (L.) (Pescar, Porumbêl de mare. Martinéi).

13. L.melanocephalusíN.ATT.) (Pescar cu capul negru, Martin cu capul negru).

14. L. miniltus (Pall.) Pescar mie, Martinéi mie, Cäräbäsel).

15. Larus gelastes (Leach) (Pescar, Martin).

16. Sterna caspia (Pall.) (Cercliez martin. Pesca riîa)

17. S. nilotica (Hasselq.) (Pescrirus martin, Chechan martin).

18. S. hirundo (L.) (Pesca rita eu capul negru, Kândunicfi de mare).

19. S. cantiaca (Om ) (Pescarita de mare. Cercliez de mare).

20. S. minuta (L.) (Pescârita nuca, Cercliez mie).

21. Hydroclielidou liybrida (Pall.) (Pescârita iiagra infràuata, Martinéi negru infrâuat).

22. H. leucoptera (Meissn. et Schinz.) (Pes- càriiii eu aripi albe, Marlinel eu aripi albe).

23. H. nigra (L.) (Pescàritâ negra, Martinéi uegru).

(hdo fil. Steganopodes.

24. Plialacrocorax carbo (L.) (Bâtlaii mare, Fundae mare. Cormoran mare).

25. Ph. pygmaeus (Pall.) (Bâtlan mie. Fundae m e. Coi'morau mie).

26. Pelecauns onocrotalus (L.) (Pelican, Pe- lican mare. Nasata mare. Babitii mare, BaboaìjL' mare, Batca mare, Cuseata mare).

23*

172

27. I', crispus (Bruch) (P. ciurlit (sperlit], Nä- 54.

sâta sperl;\ [sperlità), Batcá sperlitä. etc).

2H. P. minor (Rupp) P. mie, (NâsAtM mien. 55.

Bal)it:i mieft, etc). 56.

Urdo IV. Ldiiiellirostres.

29. Mergus merganser (L.) (Bociârl;iu feres- .")7. trÊu, Ferestréu mare).

30. M. serrator (L.) (Bnfi;îrl;iii iiiilerat, Fe- 58. resirëu gulerat) 59.

31. M. albelliis iL.) (P^eresireu mie. Rata

alba). 60.

32. Erismatiira leucoeephala (Scop.) (Biitii eu

eoada luiigM. H. selhateea eu Ciiada lunga). (il.

33. (tedemia fusca (L.) (Kala salbateea tii- 1 62. nidra.) f,?>.

34. Ue. nigra (L.) (liata salbataea iieagra.) 34. Fuligula marila (L.) (Rata salbateea (i4.

straina). 65.

36. F. fuligula (L.) (Rarâ sâlbateca crestata).

37. F. ferina (L.) (Rata sâlbateca en capul roHu. 66.

38. F. rufina (Pall.) (Rata sâlbateca motata).

39. F. nyi'oca (Güld) (Rata tigönoasíi. Rata besinoasâ). H7

40. F. elaiigula (L.) (Rata eataratoare).

41. F. hyemalis (L.) (Rata sâll)ateeii de- ghiatá;.

42. Anas boselias L. (Rata mare. Rata 68. sâlbateca eornuna)

43. Anas streperà L. (Rata sâlbateca eâne- (i9. poasà).

44. Anas penelope L. (Rata sâlbateca fluera- 70. tnare Rata tiuerâtoare).

45. Anas querqnednla L. (Rata be<in(iasa 71. mica). 72.

46. Anas crecca L. (Rata sâlbateca niicii). 1

47. S|iatula clypeata (L.) (Rata lopatara, R 73. en nistid lat).

48. Dalila acuta (L.) (Rata cu frigare. Rata cu coada randunelei). 74,

49. Tadorna tadorna (L ) (Califar ali), Ceaahreä alba). 75

50. T. casarca (L.) (Califar ro>n. Cealiarea,

rosie, Casrea). 76.

51. Anser fabalis (Lath.) (Gasea sâlbateca, Gäsea de samanâtnrà). 77.

52. Anser albifrons (Scop.) (Gârlita. (iâscii sâlliotecà cu fruntea alba).

53. Anser anser (L.) (Gâsca sâlbateca comunä, Gâsca sâlbateca mare. Gâscà sâlbateca 79. de vara).

Anser ininulus (Naim.i (Gârlita mica, Gâsca sâlbateca mica). Cygnus cygnus (L) (Lebedà. Lebada'. Cygiinsolor(GM.) (Lebeda muta. Cucuvii).

Ofdo ]'. Cnrsores.

Haematii])us ostrilegus L. (Ostrigar. Ciilie marel.

Arenaria interpres (L.). Glareola pratineola (L.) (Ciovliea de mare, Ciovliea de livezi'.

(tlareola melanoptera (Xordm.j (Ciovliea de mare eu ari|)i negre). ( liaradi'ins s(|uatarola L. (Ploier eiminn). ( liaradiiiis pluvialis L. (Pbiier pestrit). Ciiaradriiis iiioi'inellns L. (Ploier de munte).

Cliaradrius liiaticfda L. (Ploier de noroi). Charadrius alexandrinus L. (Ploier eu ])icioarele negre, Fluerar. Fluturas. l'run- daras).

Charadrius duliius (Seop.) (Fluerar niic, Prundaras mie. Purcâras mie. Fluturas mie. Vaca rei).

Vanellus vanellus (L.) (Nagât. Xogât, Ne- quit, Pasêre tâtâreascâ. Cane tatiiresc, Libret, Libruc, Lil)oc. Bibit. Ciomvicä. Ciovicä. Ciovliea. Ciorlica). Oedicnemus oedienemns (L.) (Fluerar (icliios. Flueriitor eà])âtinos). Recurvirostra avocetta L. (Culie eu eine iutors, (Julie cotofanesc). Himantopus liimantopus (L.) Culie eu picioare rosii. Cnlic en pieioare de liarzá). l'halaropns hy))erboreus (L) Calidris arenaria (L.) Prundàra^ de nasip. Purearas de nasip. Prundara^). Limicola platliyrhynciui (Temm.) (Prun- daras de nomol, Purearas de nomol. Pur- câias comun).

Tringa alpina L (Prundara-r de munte, l'urea ras de munte). Tr. suliareuata (GOlu.) (Prundâras eu cir- cuì strami), Prundâras cu cioenl strand)). Tr. Schinzi Brehm. (Prundnrasul lui Schinz, Purcarasul lui Schinz). Tr. Temmincki Liîisl. (Purcarasul lui Temminek. Pruiulârasul lui Temminek). Tr. ]ninuta Leisl. (Prnndarasul mie. Pnr- cara^ul niic.)

Pavoncella ])ugnax (L.) Fluerar gulerat. Fluerar razboiuic).

17.S

80. Tiitaiiiis liv|)(ileuciis (L.) Fliicrar mie. Fliienitor inic).

81. T. (ichropiis (L.) (Fliicrar cu picioare veiv.i. Fliicratdr cu picioare verzi).

Sl'. T. glarcdia (L.) Fliicrar di- rat. Fliiera- tor de rat).

8ri. T totaiiiis (I.,.) (Fliicrar cii picioare rui^ii, Fliierâtiir cu júcioarc rii>ii).

84. T. fusciis (L.) (Fliieraior iicgrii. Fliierar iiegru).

85 T. stai;iiatilis (^IkcHST.) (Fluerar de laciiri. Fliierator de laciiri).

S(). T. iichulariiis ((tinx.) (Fluerar sur. Fliie- rator sur).

87. Limosa limosa (L.) (Fliirrar en coada iiaciira).

88. Nmiieiiiiis arcuatiis (L.) (Ploicr mare, Flue- rar mare. Culiciu. Sneap).

89. N. teiuiirostris ^'lKllJl,. (Ploier eu cioc subtire. Fluerar cu cioc suhtire).

!)0. N. pliaeopus (L.) Ploier mie, Fliier.ir eu ciocul strâiidd.

91. Gallinago major (h\. Hecatina mare, iSitar de l'ât luare. Dubia).

92. G. gallinago (L.) (Becatiiia de mijloc. Sitar de rât uiijlociii. Berhecul, Herlie- cutâ, l'aia marfilor).

93. G. gulliuula (L.) i Hecatina mica. Mtar de rät mie, 8urdä).

94. Scolopax rusticola L. (8itar de pádiirc Becatîl. Cioeauca. Ciocaiica).

95. Otis tarda L. Dropie. Dropita. Droh, Drofie. Droliiia. Mitropolit. Ciircaii sal- batee).

96. Otis tetra.N L. (L)ropi!a mica, Drojiie mica. Spiircaci. 8|)urcoaica, S])ircaci).

97. Grus grus (L.) (Cocor, Cocoar.i, (iriii, Gruhe, Grunie).

98. Gr. virgo (L.) (('ocor niic, Cocoara mica. Oocor eu co|)nl alh).

99. Kallus a(pi;iticus L. (Cârsteï de halta, Cràste\ de halta, Crâstei de haltâ).

100. Crex crex (L.) Crâsteï. Càrstei. Ciistei, Càrstelid de livezi. Crâstehd connai, Cristei comiiii. Crestet comuu).

101. Ortygometra |)orzaiia (L.) (Gâiiiusa pes- trita, Cristeias pestrix, Crestehit pestrit).

lOli. <• parva (Scoi») (Tainiisa tuicà. Oreste- hit mie. Oristeias mie).

103. O. ]»iiNÌlla (Pall) (Gaiuusa pitica, Cri- steias jiitic. Cristelut pitie).

104. Gallinula chloropus (L.) Gàinusa iieagra,

Giiinusii fle balta, Corla, Curia, Gainusa

de trestie, Curia verde). 105. Fulica atra L. (Lisita, Lisita. Oaina de

ap.-i. Siìrcea). KK). Syrrhaptes paradoxus fPALi,.) (Potâmicit

incaltata. PotAruica cu frigare, Giiiuusii

tatarcesca).

Orcio Vi. Grensores.

107. Plegadis f'alciiiellus (L.) Tigauus. Sâtar uegru).

108. Platalea leiicorodia L. (Lopàtari, Oosas).

109. Cicouia nigra (L.) Cocostàre negrii. Barzii neagra. Stare uegru).

110. Cicouia ciciuiia (L.) (Cocostàre alh, C. comuu, Barza alba. Barza comnnii. Stare, Stale).

111. Nyeticorax nycticorax{L.) lOorb de uoapte, P>atlaii de uoapte. Stare vàuat).

112. Botaurus stellaris (L.) (l'.ittlan de stilli, B(ui de Balta, Buliai de balta, Buiiaij.

IIH. Ardetta minuta (L.) Bàtlanas, Scroafa de balta, Bitlauas).

114. .\r(lea biihulcus Sav.

115. Ardea ralloides Seoc. (Batlan galbeii. Batiali coiiiat, Stare galben).

1 1(1. Ardea cinerea L. (Batlan ceuusiu, Bat- lean ceuusiu, Batlan sur. Stare vânet, Gàtlau, Ceapur, Ceacla vànata, Ceacla).

1 17. Ardea jnirpurea L. Bâilan rosietic, Batlan scortisor, Batlan rosu, Stare rosu, Ceacla rosie).

118. .Vrdea alba L. (Batlan alb, Batlan iiohil mare. Erodili alb, Siâre alb, Ceapur albi.

1 19. Ardea garzella L. (Biitlan alh mie, Batlan nohil mie. Frodiu alb mie, Ceapur alb mie, Stare alb mie, Batlan mie).

Orda VII. Gi/ranies.

120. Cokimba livia L. (Porumh salbatec, Poiumbel de eamji, Fluliili s:ilhatec, H. de casa).

121. Columba oenas L. (Porumh vânët, Po- rumb de budugae, Golâmb sa'hatee vànèt, Hulub salbatec vàneti.

122. Columba palunibus L. (Porunib salbatec mare, P. salbatec gulerat, GolAmb de pàdiire, Porumhel popesc, Giigustue, Hu- lub gulerat, Giigiisciuca, Porumb de co dm).

123. Turtur tiirtur (L.) (Turturica. Turturea, Turtureana, Turturela, Turtura).

174

Onio VIÍI. Rosores.

1l'4. Phasiaiuis culcliicus Ìj. (Kazan).

125. Perdix perdix (L.) (Potârnica. Iribità. Potuniica, Fiigae, Fugiiu. Pá tarn ich e , Tär- litiì, l'atiTiiia. l'ordicn, I'(if;i miche, ce- niisie)

126. Cotiiriiix cotiirnix (L.) (Pre|)elit:i, Pilpa lac. Pitjialaca, Teptalaca. Parjìalac. Per- pelifa. PiC'ptalacà).

ll'T. Tetrao iivngiilliis Ìj. (('(icds de iiuiiite,

Cocos salhatec. Cocos saibatec mare.

Gotean de munte. Gotcan de sihl;i, Tatar

de sihla) 12!S. Tetrao tetrix L. (Cocos de pndure,

Cocos sülhatec mie, Gotcan mie. (íotcan

de camp. Gotcà neagni).

129. Bonasa bonasia (L.) Gainiisa alunarà, Gotca rosie. Gàimisa de munte, Jerunca, .Tunea. Bradisoanì. Brfldioara Jerusca).

Ordu IX. tìaptiitores.

130. Vultur mouachus L. (Vultur cenuslu. Vultur negru, Vidtur peçuv negra, Vultur de camp, Kai-a Kartal, Cartai negru, V'^ultur calugaresc).

131- Gy|)S t'ulvus (G.M.i (Vultur ])!e>uv nisu. Vultur cu cai)ul ali», ^'ultu^ alb, Vultur de gâsce. Vultur moliorat. Cartai msu).

132. Neophron percnopterus (L.) (Mortacinar, Vultur egiptean. Zagan).

133. Gypaëtus barbatus yh.) (Vultur bàrbos, Vultunil mieilor, Ciahlau. Cilihoi).

134. Circus pygargus (L.) ."porecar de treslie, Gaie de trestie, Huli de trestie).

135. Circus macrurus (Gm.) (."^orecar de trestie palid. Gaie de trestie palida. Hulide trestie palid).

136. Circus cyaneus (L.) ($orecar de trestie albastru. Gaie de trestie vanätä, Huli de trestie vânet).

137. Circus aeruginosus (I^.) (."^orecar de balta. Gaie de l)alta, Huli de balta).

138. Aslurpaluml)arius(l^.)(Poruml)ari,Gainar. Uliul gainilor, Huli de porumbi. Cobaf, Hâréu, Höréu de jiorumbi, Herete mare, Bodigan, Boghiu, Corui mare, Bodiu).

139. Accipiter nisus (L) (Corui pasa rese, Pasàrari, Uliu pasäresc, Ulici mie, Ulisor, Corui, Ulies).

140. Accipiter brevipes (Sev.) (Lipitoare,

riiu eu picioare scurte. (Virui eu picioare scurte).

141. Milvus niilvus (L.)(Gaie eu coada crepata riisje, l.'ligan rosii, ."^urlita rosie, Furcas rii.^u. Furca^i mare. Puhoieri, Heie).

142. Milvus migrans (Bodd.) Gaie eu cuada crepata coniunn. Uligan brun, .'^urlitii bruna, Coila l>ruiia. b'iircas iiegru, Furcaij mie).

143. Pernis ajiivorus (L.) (Véspar).

144. Paudion haliai'tus (L.) (X'ultur pescar. N'ultur de jiesce).

145. Haliai'tus alliicil'a (L.) (Vuliiir eu coada alba, \'idtur Cddaili. Codalb. N'ultaii).

146. Circaëtus gallicus (Gm.) (.'^^ërpar, Vultur sérpari, Nopârcar)

147. Buteo buteo (L.) (Sorecar c<uinim. ijore- cor vulgar, l'iiu so))ârlel()r. Sojiârlelor, Uleul comun).

148. Buteo ferox (Gm.) (Sorecor ruginiu. So- recar indraznet).

149. Buteo desertorum (Dauu.) Sorecar cà- lator, Sopârlar calàtor. Çorecarul ])us- tiiului).

150. Archibuteo lagupus (BrCnn.) (."rorecar incáltat. Sopârlar incáltat. Uliu incAltat).

151. Aquila chysaëtus (L.) (Jepurar. Vultur mare, Hultan depiatrá, Vultur gálben.)

152. Aquila melanaëtus (L.) (Pajurá, Sgri- psoroaica, Vidtur imperial, Pajáre. Ai iere imperiale).

15:-5, Aquila orientális (Cab.).

154. Aquila maculata (Gm.) (\ ulturas negru).

155. Aquila clanga (Pali,.) (Vulturas sopArlara, \'ulturas tìpator).

156. Aquila pennata (Gm.) (Vulturas cu oglinda, Jepurar mie. Hultan cu oglinda).

157. Aquila rapax (Tem.m.). 158 .aquila fulvescens (Geay).

159. Cerchneis tinnunculus (L.) (Vânturel ruginiu. Inchinatomi ruginiu, Vestruscà, Herete ro§u, F e vânt).

160. Cerchneis cenchris (Naum.) (Vanturel mie, lnchinát(n-ul mie, Vânturelul lui Naumann, Herete rosu mie).

161. Cerchneis vespertinus (L.) (Vanturel de seara. Herete de seará. Vanturel vánet).

162. Falco lanarius L. Pall. (.^uimul stráncio- cilor, ijoimul berbeceluluu.)

163. Falco feldeggi (Schleg.) (^oimul lui Fel- degg).

175

1(14. Falcd |iercn;riiiiis (Tunkt.) (>()iiiiiil cmIíi-

tiir. Siiiin, >;iini. Hi.') Filici) iiK'rilliis ((ii-.HiNi) (Soini pitie. N'iii-

(It'iel. Hinjilierel. Viiighereul. Vipdercl.

HlfiillflM).

Kill. Falco siil)l)iitco L. Soimiil raiuiiinelcliir.

I'liiil I'aniiiiiielcldr. Ilciotclc i-.iiifimiclehtr.

L;\siiiiiar . i()7. Huijii biibii (L.) Hufiiiia, iîiirnita mare.

Bulla. Bulla iireeiiiaia. i?iiliae. Hiit'iia) ItJiS. Asid (itiis (i..i (liiilia mica. Hiilia <\e

padiire. Cint' de padiii-c. BMliiire-/, iire-

chiat, (îiuiiure/. iirceliiat, (üdf, Stioi'. 1(19. Asio aecipitriiius (I'ai.i,.) iCiiif de balta,

lîuiia de balta, Ciuf de camp, lliilmre/.

de balta).

170. risdi'hina scops (1^.) (Ciuf iirechiat mie, Huluirez pitie. Ciuf mie).

171. Symivim uralense (Paix.) (Huhurez cu coada lunga, Ciuhurez cu eoada lunga, Ciurez uraleiiz).

172. .Svniiuin aluco (L.) (Ceca, Huhurez de [)adure, Ciurez de padure).

173. Nyctea ulula (L.) (Ciuhurez coruesc, Ciurez coruiesc).

174. Nytala tengmalmi (Gm.) (hicuvea àneal- tata, Cucuveica àucàltata, Cucuveauca anealtatä, Cucumeaga àucàltata. Uture Ancaltata).

175. Glaucidium noetumii (Retz.) Cueuvea, Cu- euveieJi, Cucumeaga, Cocoveicà, Cucu- vae, Uture, Cucuveana).

17(5. Glaucidium passerinum (L.) Ciuvica, Cu- euvea pitica).

177. Strix fiatumea L. (Striga, Buha cu carpa, (Jiurez cu carpa, Ciurez de casa).

Ordu X. Scansores.

178. Cuculus eauorus L. (Cucul, Cue, Cucii).

179. Jynx tonpiilla L. (Capìutortura, Capin- tulturà, Yàrtecop, Capreutortura, Ca- piutoaree, Sucecapul, Furnicon).

180. Dryeopus martius (L.) Ciucuitoare neagra, Vàrdarita neagra, Geonoae neagra, Vàr- dare neagra. Geunoi negra, Catariitoare negra, Tipatoare, Horoi de brad).

ISl. Deudrocopus major (L.) ((-ioeiiitoare pestrita, Vàrdarita pestrita, Ceouoao pestritä^ Ciocänitoare pestrita, Bocani- toare pestrita, Horoi pestritl.

182. Dendrocopus leucouotus (Bechst.) (Ciocni-

loare alba in spate. \'ardárira cu spatele albe. Geonoae cu spate albe, Horoï cu ispate albe).

1S;ì. Dendrocopus médius (L ) (Cioenitoare pes- trita mijlocie, Vàrdarita pestrita mijlocie, (jeonoae pestrita mijlocie).

184. Dendrocopus minor (L.) (Cioenitoare pes- trita mica, Vâi-darita pestrita mica, Geo- noae pestrita mica. Fumicar).

INO. Pieoides tridactylus (L.) (Cioenitoare cu trei degete, N'àrdàrita cu trei degete, Geonoae cu trei degete, Ciocànitoare tridegetata).

isti. Picus caiius Gm. (Cioenitoare surà, ( iocà- nitoare sura, Vàrdarita sura. Geonoae surà, Ciocänitoare vànàta, Gionoae ce- nusie).

187. Picus viridis L. (Ciccnitoare verde, ^'âr- darità verde, Geonoae verde, Horoi verde, Verdaica, Verdare).

Ordo XJ. Iiiscs)iüreK.

188. Alcedo ispida L. (Pescami verde, Pesca- rci vânet, Pescàrus verde).

189- Merops apiaster L. (Abinàrel, Prigoare, Prigoae, Fumicar. Vespa rità).

190. Upupa epops L. (Pupàzà, Pupagiora, Pupäzoi, Past're de balegà).

191. Coracias garrula L. (Dumbràveanca, Dumbràvioara, Corobatica, Càcàu. Gäili- soarà, Gaità vànata, Corb albastru, Cioi'à vänätä).

Ordo XII. Strisores.

19:

Capriniulgus europeus L. (Mulge capre, Mulgàtoriul caprelor. Rândunea denoapte, Caprimulg. Pàpàludà).

193. Micropus apus (L.) (Drepnea, Drepneaua, Làstun mare. Ràudnniea de ploie).

Ordo XIII. Oscines.

194. Clivieola riparia (L.) Ràndunica de mal, Ràndunicà de apà. Lastun de apa, Lastun de mal).

195. Chelidonaria urbica (L.) Lastun, Lastun de casa, Ràndunicà de fereastra. Lästun, Lastunas. Lastuu alb).

I9t). Hirundo rustica L. Ràndunicà, Râudu- ricà, Rândunea, Rânduneauà, LândurS, Aràndunea).

197. Ampelis garrula L.

i7fì

lits.

KHI. 200. 201. l'ül'.

203. 204. 205.

206. 207.

208. 209.

210.

211. 212. 213.

214. 215. 216. 217.

218.

Muscicapa grisola L. (Miiscar, Mnscar sur. Gelat).

Mus{'icaj)a atnca|iilla I>. (Muscar iiegni, .Mascari iiegru. Gelat iicgrii). Muscicapa collaris Biìohht. Muscar gule- rat, Muscar cugâliil all). Gelat gulerat). Muscicapa parva Huchrt. .Muscar mie, Muscar! rosul.

Lauius e.xculiitor L Berbecel mare, Spriucioc uiare. Tacàitoare. Sfriincioc cutot'aiiesc. Spriucioc gheos. Öfarcioc gheos, Lupul vrabrilor. Capra dracului.) Lanius minor Gm. (Berbecel mie. Spriu- cioc mie. Starcioc mie). l.,auins senator L. Berbecel rosu. Sprin- cioc cu capili rosu).

Lanius coUurio L. Berbecel rosietie, Spriucioc roMi'tic. Berbecel ruj^iniu, Sfùr- cioc ruginiu).

Corvus corax L. (Corb. Corbul, Corac, Croncan. Cionca n. Corcali). Corvus cornix L. Cioara comuna. Cioara cenusie. Cloni baltatâ, Cioara Calvina, Orgnie).

Corvus frugilegus L. (Ciora de cAiupie, Cioara negra. Cioroi. Cioara, SpAic). Colacus nionerlula (L ) Stäncutä, Stanca. Ceucà, CeuciUA. Cioicii, Cianca, Stan- cusoarà, Cioara puciosa. Cioara guleratä, Papagal tiganesc, Porumbel tigänesc). Pica ])ica (L.) Ciorcobara. Ciorobarà, Cotot'itna, 'l'arca, rarcusa. Frasca. Cara- gata. Sarca, Scirica. Harchasta. Cáca- rasca).

Garruliis giaudarius (L.) Gaita. Zaica. Miìcies. Mrichias. Zaita, Galita. Ghindari). Nucifraga caryocatactes (L.) (Gaita de munte. ."Ninnar. Nucar). (Jriolus oriolus (L.) (Grangure, Gangur, Granger, Grftngurel. Pi^canflori, Cinflor, Zani fira).

Pastor roseub (L.)Lacustar, Graur riiman. Graure motat).

Sturnus vulgaris L (Graur, Graure comuii. Garavel.

Sturnus menzbieri (Sh.\rp.) Graur violet, Graurul lui Menzbier, Garavel violet). Passer domesticiis (L ) Vrabie connina, Vrabie domestica. Brabete, Birbete, Hrit- bete, Sporghir, Ciona). Passer montanus (L.) (Vrabie de camp, Vrabie de padure, Vrabie de munte).

219

J20.

222

228

224.

226. 227.

228.

229. 230.

231.

232. 233. 234. 235. 236.

237.

2\iH.

239. 240.

241.

Coccothraiistes coccotliraiistes (L). (Bot- gros, Cire-ari. Ciocgros. Clonfar, Sani- l)iirar. Piiingros.)

Fringilla nivalis L. Cinteza de oinat, t'intezH alba. Cingila de omiit, Cincida alba).

Friiiuilla montitVingilla L. (Cintezii de iiiiintc (jiiiteza pestrita. Cinghita de iiiinilc. Cincida peslrila. ( iutiiiil.-i. Sä- giiie.-í. Gita. Oitoi, Pecliiii pestrii). Fringilla coelebs L. (Ciiiieza. Cintita, Cintizoi. Cimpita, Cinghita. (jiiicida, Pencliiu. Pentill.)

Cliloris chjoris (L.) (Fiorinte. Floriiitel. Fliirant. \'erfloiii, Paunior. (Jàrligelj. Caiiiiabina cannabiiia li) (Cânepar, Pa- serea cânepei, Pieirosel nisii. CAnepioara, Petrosel câne|)iu).

Cannabina linaria (L.) liiarita. Paserea inuluï, Tintar)

Cannabina ni fescens (Vikim, ) (lu.irita ro- sici ica. Tintar rosietie). Chrj'somitris spiuus (L.) (Scatiul. Cisiil, Ciz. Scatias. Pola-li Sta-Marie). Carduelis carduelis (L.) (Lugocel, Liigu cel, Sticlete, Scàietar, l)oninisor,Turculet, Stiglit. Coconita).

Seriiiiis serinus (L.) (lnari(a verde). Pyrrhula. iiyrrhiila (L.j Caldäras, Gimpí*]. Botgros ro^■u, Lugaci, Pasare doiune- asc"., Gimpe. Botro.s). Loxia eurvirostra L. (Fort'ecuta. Forfe- cea, Fort'ecel. Forfecari, ForfecAras Forfe- eiita galbie.

Loxia pyiiopsittacus (Buchst.) (Fort'ecuta rojie.)

Loxia bifasciata (Behm.) (Forfecuta rorie- licA, Fort'eciitn patata). Loxia riibrit'asciata (Brhm.) (Fort'ecuta surie, Forfecuta patata surie). Calcarius nivalis (L.) (Presura de omat, Presura alba.

Emberiza calandra L. (Presura sura, Presura mare).

Emberiza citrinella L. (Presura galbena). Emlieriza hortiilana L. (Presura de gradina. Presura de vara). Emberiza eia L. (Presura miisiacioasA). Emberiza schoeniclus L. (Presura de tres- tle, Presura vuitoare de-stuli, Vrabie de stuh). Emberiza schoeniclus intermedia (Mich.)

177

■24±

i>43.

l'44.

245.

•246.

■J47.

248.

249.

250.

251.

252.

253.

254.

255.

256 257.

258.

259. 260. 261. 262. 263.

(Presura do trestic iiiijldcic. N'nibif dc tresiic niijlocie, Presimi de stidi inijl(icie). Enilieriza sclmeniclus tsclnisii (Jims, et .\i,M.) (Presura de trestle lui Tschiisi. Vrabie de tresiie lui Tscliusi). Alauda eristata L. (CiocArlie niotata. Ciocârlaii, Ciocoi, Mfisiit, Päciirari. Alauda arborea L. (Cioeârlie de pitdure, Ciocârlie de arbori, Cioeârlie ilueratoare, Cioeârlie mica).

Alauda sibirica Gm. (Cioeârlie alba). Cioeârlie eu arijii albe, Cioeârlie sibiricâ).

Alauda arvensis L. (Cioeârlie de câiup, Cioeârlie de vaut, Cioeârlie de tarina '. < )tocorys alpestris (L.) Cioeârlie de munte. Cioeârlie alpestrâ).

Otocorys peuicillata (Gould). (Cioi'ârlie de uiuute. Ciocîirlie alpesträ). Melanoeorypha yeltonieiisis (Forst.) Cio- eârlie negra.)

Melanoeorypha calandra (L.) (Cioeârlie de Bâragan.

Melanoeorypha tartarica (Pall ) (Cioeârlie tàtareascâ).

Calandrella brachydactyla typica (Lrisl). (Cioâerlie eu degete seurte). Anthns spipoletta (L.) (Fâsii de munte. PMsil alpesträ).

Anthus campestris (L.) (Fâsâ de camp, Fâsîl eampestrn).

Anthus triviális (L.) (Fâsa de codru. Fâsâ de pàdure, Fâsa cduuina, Fâsà). Anihus cervinus (Pall) (Fâsa rosietieä). Anthus pratensis (L.) (Fâsa de fânate). Motacilla alba L. (Codubatnra, Codoba tura, Cotrobatura, Codobi>tele, Pliscii, Bâtâitoare, Rândunica Domnului. .luiiia- tate de pasare, Codobâta). Motacilla boarula I'enn. (Cotorobuscä. Codubaturii de codru, Codobatura sur;!, (!. cenusia, C. vânâta). Motacilla flava typica L. (Codubatura galbenâ, Cotorobuscä gollienâ. Vacarita. Pastorel.

Motacilla Hava Ddinbrowskyi (Tchsusi) (Codubatura galbenä lui Doinbrowszky, Väeärita lui Donibrowszky). Motacilla campestris Pall. (Codubatura galbena campestra, Vâciirita campestrâ, Vâcaritii de camp)

Motacilla melanoeejihala Luiit. (Codu- Aquila XVI.

balura galbena eu capul negru, N'àcarita eu capul negru, (!odul)atura lui Feldegg).

264. Motacilla paradoxa (Hkiîhm) (Codubatura galbena dalmatina. Vácarita da'uiatirLi).

265. Tichodroma muraria (L.) (Petrosel de stanca, Cojoaica de cleant .

266. Certhia familiáris typica L. Cnjnaica, Scorlârel, Scortäras, Scordali).

267. Certhia familiáris brachydactyla (Brehm) (Cojoaica scurtâ'n degete, Scortarel eu degete seurte).

268. Sitta europaea L. Tâclete, 'lâcloid, Toi, Scortar mare, Ciocârlet vâiiat, Cata- ra toare).

269. Parus major L. Pitigoi, Pitigane mare. Pitigane de sat, Pitigane bäsinoasa, tìimtivara, Sueitoare, Pitigusä nmre).

270. Parus ater L. (Pitigoi negru, Pitigoi de brad, Pitigoi j)uturos).

271. Parus palustris L. (Pitigoi sur, Pitigoi cenusiu).

272. Parus lugubris (Temm.) (Pitigoi sur mare, Piiigoi cenusiu mare, Pitigoi jalnic)

273. P. cyanus Pall. (Pitigoi albastru, Pitigoi alburiu).

274. Parus coeruleus L. (Pitigoi vânât, Pi- tigane vânâta).

275. Parus cristatus L. (Pitigoi motat, Piti- gane eu mot).

276. Aegithalus caudatus (L.) (Pitigdi codât, Pitigone codata, Pitigoi de card, Pitigoi de stol, Porumbiel mie).

277. Aegithalus caudatus roseus (Gray.) (Piti- goi codât intunecat, Pitigone codatâ intunecata, Pi^igdi de stol intunecat).

278. Panurus biarmicus (L.) (Pitigoi de stuf. Pitigae de stuf, Ausel de stuf).

279. Remiza pendulina (L.) (Pitigae pungasâ, Pitigoi pungas, Ansel, Bricusì.

280. Regulus ignicajiillus (Brehm. Temm.) (Tar- taloc eu capul rosu. Ausel eu capul ro^n, Gainusa eu copul rosu).

281. Regulus regulus (L.) (Tartaloc, Au^el eu capul galben, Gäinusiicu capul galben).

282. Cinclus cinelus (L) (Mierlâ de apa, Pruntäras, Pescärus de munte, Peseärel negru, Peseärel de päreu, Peseärel de ghiatä, Rätäscuta).

283. Cinclus einclus inelanogaster (Brbhm).

284. Troglodytes troglodytes (L.) ((»chini boului, Impiirätäl, Pärantus, Xuciutä, Pitulice, Öofrac, Cioclejel Täntärus,

2;i

178

Bourel, Lulelus, Sfredeleac. ( uidihes, '.]()'>. I'Siitilrus. i'itaiii|);irat).

285. Accentor ciiUaris (Scup). 8')6.

286. Accentor moduláris (L.)

287. Sylvia iiisoria (Hechht.) (rrivps'liitoai-»' .'iOT- varcata).

288. Sylvia simplex (Lath) (I'rivegliitoare ce-

nu?ie (legradiiia). ;^08.

289. Sylvia sylvia (Jj ) (I'riveghitoare cpimsie coniuufi).

290. Sylvia curruca (L.) (rriveghitoare pitica). ;-]99.

291. Sylvia atricapilla (L.) (I'riveghitoare cu

cap negru). ;{10.

292. Acrocephalus aruudiuaceus (L.) (Sturz 811. de (restie mare.) I

293. Acrocephalus strejìei'us (Vieill.) (Sturz de ] 312. trestic mie). j 313.

294. Acrocephalus palustris (Bechst.) (Sturz de trestle comun). 314.

295. CalauKidus nielanopogou (Tem.ìi.) (I'ri- veghitoare rie balta ruginie, rriveghitoare 315- de stuf ruginie).

29f). Calamodus schoeiiobaeuus (L.) (l'riveghi- 310. toare de balta, I'riveghitoare de stuf patata). 317.

297. Calamodus aquaticus (Gm.) (I'riveghitoare de balta brazdatá, Priveghitoare de stuf bräzdatfi.) 318.

298. Locustella fluviatilis (Wolf.) (Priveghito- are de trestie fluvial:!).

299. Locustella naevia (Bodd.i (Priveghitoare de trestie râtoasa, Priveghitoare de très- 319. tic zgomotoasa.)

300. Locustella luscinioides (S.4v.) (I'riveglii- toare de trestie melodioasä). 320.

301. Ilypolris hypolais (L.) (Pitulici verde). 392. l'hylloscopus sibilator (Hech.st.) (Pitulici

verde mie. Salcaritii verde). 321.

303. l'hylloscopus trochilus (L.) (Pitulici verde comun, Salcäritä coniunä). 322.

304. Phylloscojms bonelli (Vieill.) (l'itulicia 323. verde lui Bonelli),

Pliylloscopus acredula (L.) ( l'itiilici verde rosietic, Salcarita rosietica ) Turdus torquatus L. (Mierla gulerata. Mierla surà, Mierla de munte). Turdus menila L. (.Mierla. Mierla negra. Mierlil comiiiia. Miarlii. Xieria. .Xqiiirba, Guirla).

Turdus pilaris L. (Sturz de munte. Sturz de braziste, Sturz de ìariia. Ci'i- cosar, Gogosar).

Turdus viscivoriis L. (Sturz marc, Pre- bene, Brebeiieac, Sturzul de vàsc ) Turdus iliacus L. (Sturzul de vii). Turdus iiiusicus 1,. (Sturzul c:intaret, Sturzisorul).

Moniicola saxatilis (L.) (Coadä rosie). Saxicola oenanthe (L.) (Coada alba, Coadalbitìi, Petrar).

Saxicola morio (Hempr. et Ehrb) (Petrar negru, Coadalba neagra, Coadalbita negra). Saxicola isabellina(Rcpp.)(Petrar isabelin. Coadalba neagrä, Coadalbita isabelinà). Pratincola rubetra (L.) (Maracinar mie. Scaiusel mie, Sciiiusel de luncà). Pratincola rubicela (L.) (Maracinar mare, Scaiusel mare, Scaiusel de pàdure, Scfl- iusel negricios).

ßuticilla tithys (L.) (Coadaruginie de munte. Codros de munte, Codoros de munte, ( ìità de munte, Xuctoar.-ì de munte, l'iept:uias de munte). Ruticilla phoenicura (L.) (Coadà ruginie comunà, Codros comun, Xucsoara cf)- mnnà, Pieptanas comun. Piepturas) Lritliacus rubecula (L.) (Macalcandru. Prigoare rosie, Priliíjri m-u. Macalcandru ro:}u).

Cyanecnla suecica (L ) (Prigoare vàiiata, Prihori vânat, Mácaleandru vânât). Luscinia luscini i (L.) (Filomela niicii). Luscinia ])hiloniela (Buchst.) (Filomela mare).

Végül még 6 fajt akarok itt fölemlíteni, melyet dolgozatom során kihagytam volt:

Schliesslich erwähne ist noch sechs Arten, welche ich wahrend der Bearbeitung über- sehen hatte;

324. Passer hisjianioleusis (Temh ).

325. Phoenicopterus roseus (Pall.).

326. Corvus cornix valachus (Tschusi).

327. Carduelis carduelis romaniae (Tschusi).

328. Cuculus canorus rumenicus (Tschusi).

Di

w

H O

ce a

a: o

02 (d Q

Z

w o z

p

Q J

S < Z

bJ

Q

Z

o >

C/1

z

t/1

z

Ci!

z z

o z

t/1

z

cu

Cri E- <

D <

o

>

o

o

_4

•o Da

•<

OS

m •<

<

Di < Q <

S

•o

< j

•D Q O

SI

<

Cd >- Z

■w >

tu

S

Cd N)

Ul
td
S
z
M	_j
sa
a	CAI
<c	D
3:
	^
	H
	—
	5
,_;	u
- •>
^	t/ì
'hd
>'.	::;;
SJ	•<
0	D.
V)
0
ca
0
ca

3 CT

<

IO

<

o

03 Z

DJ J

T. O X

o

55

W Q

X

o

C/1

H O

<

Q m

NI

o

03

ISl ■< X

X

H

f-

o >

z

o

cu t/)

•o

ir

•< o:

a:

<

•D

o

<

z

N

C/1

0)

o

0)

>

s o

I-

< -I

3

a

<

NI
z
<
^
X
o
(n	^
H
O	^
ce
z	-T'
w	q:
Í-	a
0Í	O
o	Z
	Cd
1	O
	X
	a,
^	<
:ì:
<	G
c^
<	P
Q	D
cn	K

o

03

179

Gyakorlati madárvédelmünk 1908 1909-ben.

Irta : ÎVuk-ghy T

ITCS.

H;'ironi rve imilott, lio.i;y dr. Darányi Ignácz III. kir. töldmivelésiigyi minister az 1906 november ;50-iki madárvédelmi értekezletből kifolyólag a m. kir. Ornitiiologiai Központot az állami erdőbirtokok madárvédelmi beren- dezésével meglií/Ja. E nuiiikúlatok nemcsak arra voltak hivatottak, hogy az említett terii- letek erősen megfogyott madárállományát fel- szaporitsák, hanem hogy egyidejűleg a példa vonzóerejével a madárvédelem eszméinek és gyakorlatának társadalmunk minél több réte- gét is megnyerjék.

A madárvédelem legfontosabb eszközei ekkor már rendelkezésre állottak. Működött már Baranyakárászon az állami támogatással léte- sült fészekodugyár, a mely Buelepsch Jâxos báró európaszerte fényesen bevált fészekodu- és etetőmintáinak előállitására teljesen be volt rendezve.

Két fontos feladat azonban még hátra volt. Egyik ama területi sajátosságok kikutatása. a melyek a madárvédelmi eszközök alkalma- zásának módját esetről- esetre megszabják, s melyek már az első kísérletek tanulsága sze- rint az alkalmazásnak Németországban be vált módjától lényegesen eltérnek. A második feladat volt : a madárvoniilási megfigyelő- hálózatban már sokszorosan kipról)ált képes- ségű állami erdőtiszti- és altiszti testületet a madárvédelem gyakorlatába bevezetni és egyidejűleg ez ügy szolgálatába a társadalom töljbi köreiből is minél több avatott és lelkes munkatársat toborozni.

A területi sajátosságok kikutatására az állami erdőliszti és altiszti lakiik kertjei kínálkoztak oly területekül, a liol a madár- védelem eszközei állandóan szem előtt lévén, mondhatni egyéni kezelésben részesülhettek s igy gondozóik önképzését is jelentékenyen iiiegkönnvítették. A domb- és hegyvidékeken

Der praktische Vogelschutz in Ungarn in den Jahren 1908 1909.

Von Titus CsönnnY.

Drei Jahre sind verflossen, seitdem der königl. ung. Minister für Ackerbau Dr. I(jnaz v. Darányi bei Gelegenheit der am 30. Nov. 1906 abgehaltenen N'ogeischutz Enquête die Königl. U. 0. C. mit der vogelschützlerischen Einrichtung der staatlichen Forste betraute. Diese Arbeiten waren nicht nur dazu berufen, die stark herabgekommene Vogehvelt dieser Gebiete zu vermehren, sondern zugleich auch durch die Kraft des Beispieles je mehr Schich- ten der Gesel'schaft den Ideen und der Aus- führung des Vogelschutzes zu gewinnen.

Die hauptsächlichsten Mittel des Vogel- schutzes standen uns damals schon zur Ver- fügung. Die mit staatlicher Subvention ge- gründete Nisthöhlenfabrik in Baranyakárász, welche zur Herstellung der sich in ganz Europa glänzend bewährten Nisthöhlen und Fütterungsapjjarate des Freiherrn Hans v. Berlepsch vollkommen eingerichtet war, be- fand sich schon im Betriebe.

Zwei wichtige Aufgaben waren jedoch noch nicht erledigt.

Die erste bestand in der Bestimmung derjenigen territorialen Eigentümlichkeiten, welche die Art und Weise der Anwendung der Vogelschutz-Einrichtungen von Fall zu Fall bedingen, und welche schon nach dem Zeugnisse der ersten Versuche ganz bedeu- tend von derjenigen Anwendungsweise ab- weichen, welche sich in Deutsehland als be- wälirt erwiesen hatte. Die zweite Aufgabe war : die im Dienste der Vogelzugsbeobach- tungen schon mehrfach erprobten Forstbehör- den, sowie auch das Subalternpersonale in die Ausübung des praktischen Vogelschutzes einzuführen, und zugleich auch aus den übi'igen Kreisen der Gesellschaft je mehr sachverständige und begeisterte Mitarbeiter zu werben.

Behufs Erforschung iler territorialen Eigen- tümlichkeiten erwiesen sich die Gärten der Forstbeamten und des Subalternpersonals als solche Gebiete, wo die Vogelschutz-Einrich- tungen ständig in Sicht gehalten sind und daher sozusagen einer individuellen Behand- lung teilhaftig werden könnten, wodurch auch

23*

180

lévő mintegy KiOd ilyen kertben e tanulmá- nyok czéljaira (iOOO fészekodii és megfelelő s/iimi'i téli etető került 1907 lien szétosztásra.

Evvel egyidejűleg történt a maf/ántulaj- (Umhan lévő madárvédelnii telejiek felkuta- tása és nyilvántartása, tapasztalalok gyűjtése és további kísérletekre való buzdítás czéljá- ból. Az igy nevezett értesülések közt külö- nösen a síkvidékröl érkezők voltak fontosak, minthogy a mesterséges niadártelepítésre itt van legégetőbb szükség, kivitele elé pedig épen itt gördült a legtöbb akadály.

Az előzetes tájékozódás nyújtotta biztató jelek alapján 1908-ban már a madár réclekm kénlöírek szétküldésével is megpróbálkozhat- tunk. Ez ivek úgy vannak szövegezve, hogy az eredmény számbavétele mellett a további kutatások irányát is megszabják.

Az egyelőre csak a fontosabb helyekről beszerzett kérdőivek közül 165 volt feldolgo- zásra alkalmas. Értékes anyaga, melyet alább külön fejezetben tárgyalok, további lépéseink irányára jelentékeny befolyással volt. Abban a félrcismerhetlen kedvben pedig, a mellyel uicgtigyelöink jó része az iveket kitöltötte, a buzgalmukba és képességeikbe vetett reményt láthatjuk megvalósulva.

Ez a talán jelentéktelennek látszó körül- ményekre is kiterjeszkedő vizsgálat a többi között rámutatott azokra a síkföldi terüle- tekre, a melyek a verebek tömegei vagy egyéb körülmények folytán a hasznos odu- lakók megtelepítésére alig, vag\ épen nem alkalmasak. De egyidejűleg rávezetett azokra a módszerekre is, a melyekkel a hasznos odulakók hiányát leginkább sinlő Alföldünkön is sikert érhetünk.

Hogy csak egy példát említsek, a kecske- méti homoki szőlők hires gyümölcsöseiben a fészekodvak alkalmazása a verebek tömegei

zugleich die Selbstschuluug des Aufsichts- ])ersonales bedeutend gefördert würde. Im Jahre 1907 wurden zum Zwecke dieser Stu- dien ca. 1000 Gärten des Hügellandes und der G-ebii'gsgegenden mit 6000 Nistliiililei: und der entsprechenden Menge von Winterfütte- riingsa])paraten versehen.

Gleichzeitig mit dieser Aktion gescliali die Eruieruug und Evidenzhaliung der im l'rivat- hesilze betindiichen Vogelschutzstationen be- hufs Erwerbung v(jii Erfaliniugen und .Viiregung zu weiteren N'ersuchen. Von den auf diese Weise erhaltenen Berichten waren hauptsäch- lich jene äusserst wertvoll, welche der Tief- ebene entstammten, indem die Notwendigkeit der künstlichen Vogelansiedelung hier am dringendsten ist, und der Durchführung der- selben gerade hier die meisten Hindernisse im Wege stehen.

Indem eine vorläufige Orientierung ziemlich gut verlief, konnte im Jahre 1908 auch schon die Verteilung von Fragebogen gevia,gt werden. Dieser Fragebogen wurde so konzipiert, dass mit der Angabe der Resultate zugleich auch die Richtung der weiteren Forschung ange- deutet werde. Von den Fragebogen, welche vorläufig nur an die wichtigeren Stationen versendet wurden, erwiesen sich 165 als zur Bearbeitung geeignet. Dieses wertvolle Mate- riale, welches ich weiter unten in einem sepa- raten Kapitel behandle, übte auf unser wei- teres Vorgehen einen bedeutenden Einfinss aus. Der unverkennbare Eifer, mit welchem (1er grösste Teil der Beobachter diese Frage- bogen ausfüllte, verwirklichte unsere Hotl'uuii- gen, welche wir in die Fähigkeiten und in die Begeisterung unserer Beobachter setzten. Diese Untersuchung, welche sich auch auf vielleicht unwesentlich erscheinende Um- stände erstreckte, lenkte die Aufmerksamkeit auf .jene Gebiete der Ebenen, welche infolge der Sperlingsmasseii oder anderer I'mstande zur Ansiedelung der Höhlenbrüter kaum oder gar nicht geeignet sind. Es führte dies jedoch zugleich zur Erkenntnis derjenigen Methoden, mit welchen man auch auf der Tiefebene, wo der Mangel an nützlichen Höhlenbrütern am emptindlichsten fühlbar ist, Erfolge er- reichen kann.

Um nur ein Beispiel zu erwähnen, erwies sich die Anwendung der Nisthöhlen in den berühmten Wein- und Obstgärten des Sand-

181

líilytáii tcljosi'ii imnldö laradii/.ásnak hi/.o- iiyult. Sikere csakis a/, (^^yidi^jiiloi;- a kiir- nyék zárt tM-deiben cllielyezett fészckodvak- luik volt.

Ui^yaiiekkdr 'rKouuiioviTs Furuncz iii. kir. föordöuiériiük a kir/dylialniai erdőöri szak- iskola liomokteriiletén tapasztalta, liogy a vembek mind a parkban lévő fészokodvakat ostromolták, mig az erdő mélyében lévőket elkerülték.

A megoldás ezek alapján már egyszerű volt: Kecskemét határában a hasznos odu- lak<'ik részére nem a gyümölcsösökben, hanem a közeli zárt erdőségekben kell a költőtele- pet berendeznünk, a lionnan különösen a czinegék szerterajozva, rovarirtó mnnkájnkat az egész gyüniölcsterületre kiterjeszthetik. A gyümölcsösekben pedig odúk helyett téli etetőket kell alkalmaznunk, hogy a czinegc- lUlninányt télire, — tehát tapasztalat szerint leghasznosabb működésének idejére — lieli/- ben tarthassuí.

Ez eljárás iielyessége mellett szól az a siker, a melyet a kecskemét-szentlörinczi erdőben ezidén létesült fészekodutelep a czi- negeszaj)orulat terén felmutatott.

A kérdőívek adataira és a tanulmányi ki- küldetések tapasztalataira támaszkodva, ezidén végre hozzá lehetett fogni a három évvel ezelőtt vállalt feladat megoldásához : az állami erdőbirtokokon nagyobb arányii erdei fészek- odntelepek létesítésihez.

A körlevél vitján szerzett értesülések sze- rint 1 főerdő- és 1 erdő-hivatal és 40 erdőgond- nokság területén vannak oly erdőségek, a melyek legtöbbjén 100 — 100 fészekoduval lehet a telepítést megkezdeni. E 42 helyen c czélra 2866 fészekodu (207,, A-, 8 J'V,, i>-minta) helyeztetett el S méteres átlagos magasságban A téli etetésre az illető erdő- hatóságok tiszti- és altiszti kertjeiben már régebben felállított készülékek szolgálnak. Hogy az idővel jelentékenyen felszaporodó fészekodvak ellenőrzésével erdőtiszti testü-

gebicles in Kecskemét infolge der Unmassen von Sperlingen als eine durchaus nnfruclit- l)are Mühewaltung. Ein Erfolg wurdi^ nur in den gleichzeitig ausgehängten Nisthöiilcn der geschlossenen Wälder der Umgebung erreicht. Zur selben Zeit machte der königl. ungarische Forst-Oberingenienr Franz Teodorovitb auf dem Sandgebiete der Forstwartschule von Király- halom die Erfahrung, dass die Sperlinge nur um die im Parke ausgehängten Nisthöhlen kämpften, die im Waldesinneron befindlichen jedoch unbehelligt Hessen.

Auf Grund dieser Erfahrungen konnte die Frage nun schon einfach gelöst werden : In Kecskemét ist die Brutstation für die nütz- lichen Höiilenbrüter nicht in den Obstgärten, sondern in den Wäldern der Umgebung einzu- richten, von wo aus dann besonders die sich am meisten zerstreuenden Meisen ihre insekten- vertilgende Arbeit auf das ganze Obstbau- gebiet verbreiten können. In den Obstgärten aber sind an Stelle der Nisthöhlen Winter- fiitterungs-Ajjparate einzurichten, um dieMeisen im Winter, — also zu jener Zeit, wo sie er- fahrungsgemäss den grössten Nutzen leisten an Ort und Stelle festzuhalten.

Für die Richtigkeit dieses Verfahrens spricht der Erfolg, welchen die heuer gegründete Nisthöhlenanlage im Szentlörinez -Walde zu Kecskemét auf dem Gebiete der Meisenver- mehrung aufweisen kann.

Auf die Daten der Fragebogen und auf die Erfahrungen der Studienexkursionen gestützt, konnte heuer endlich der Versuch gewagt werden, die vor 3 Jahren übernommene Auf- gabe zu lösen, nämlich in den staatliclien Fors ten grösserangelegte Wald - Nisthöhleii- anlagen zu errichten.

Laut den auf ein Rundschreiben erstatteten Meldungen befinden sich auf den Gebieten von einem Ober- und einem Forstamte, so- wie von 40 Förstereien solche Waldungen, in welchen die Ansiedelung mit je 100 Nist- höhen begonnen werden könnte. Auf diesen 42 Gebieten wurden zu diesem Zwecke 2866 Nisthöhlen (20 7„ A- und 80 7„ iî-Muster) in einer durchschnittlichen Höhe von 3 Meter ausgehängt. Zur Winterfütterung dienen die in den Gärten des höheren und Subaltern- Forstpersonales schon früher eingerichteten Ap])arate. Um tue Forstbeamten dtn-ch die Revision der Nisthöhlen, deren Anzahl mit

1^1'

Ictiiiikre újabb tôlier ne nivassék, a munká- latokat intézetünk kiküldöttei fogják végezni néhány éves turnusokban.

Az állami gazdasági taniatézetcU niult évben megkezdett madárvédelmi berendezése után ezidón a kincstári fürdőterületek felszerelésére is alkalom nyilt. A sort az ország délkeleti határszélén lévő Herkiilesfürdö nyitotta meg, közel ll'.OOO lioldnyi erdőterületével, a melyet Herman Ottó igazgató utasításai szerint 8ely- 11E88Y Ferencz ui. kir. föerdőmérnök szereit tel ezidén 21ü fészekoduval. 40 mesterséges téglarés-oduval és 1 etetőkunyhóval. Az esz- közök rendeltetését a fürdőparkban és az erdőben elhelyezett magyar-franczia szövegű táblák magyarázzák. A feltűnő madárhiány megszüntetésén kívül ezek az intézkedések talán arra is alkalmasak lesznek, hogy a sűrű vendégjárás révén a gyakorlati madár- védelem eszmeinek a szomszédos Romániában is utat nyissanak.

Az állami birtokokon végzett eme munká- latokkal egyidejűleg a hivatalos kiküldetések útján fokozott mértékben történt a magán- tulajdonú kísérleti telepek tanulmányozása és fejlesztése. Ezekre a vizsgálatokra már azért is szükség volt, mert az intézet margitszigeti tanulmányi telepe nyilvános díszkert jellege folytán czéljainknak csak korlátolt mértékben felelhet meg.

Kiváló erőt nyertünk e téren íSelymessv Ferencz m. kir. főerdömérnökben, a kit a m. kir. földmívelésügyi miniszter intézetünk javas- latára a madárvédelmi telepek berendezésé- vel és ellenőrzésével bízott meg, részére évenként 40 napig terjedő hivatalos utazást engedélyezve az Ornith. Központ szolgálatá- ban. Ezidei működési területe Szentgotthárd, Hzainosujvár, Kecskemét környéke, a kiskun- halasi Fehértó és Herkulesfürdő volt. Magam jjedig Fehértón, Palicson, Bácsér-Babapusz- tán, a kalocsai érseki parkban, Dunaörsön, Télizöldes- és Szentgyörgypusztán jártam hasonló kiküldetésben.

E tanulnuinytitak folyomáuyaképen czél-

der Zeit bedeutend anwächst, iiidit nmli mclir zu belasten, werden diese Arbeiten, auf einige Jahre eingeteilt, durch Delegierte des Insti- tutes erledigt werden.

Nachdem im vorigen Jahre die staatlichen landwirtschaftlichen Lehranstalten mit Vogel- schutz-Einrichtungen versehen wurden, konnte heuer auch mit den staatliclien Badckurorten begonnen werden. Als erster kam das an dir Südostgrenze des Landes liegende Hcrlatles- fi'mlö an die lieihe, welches nach der An- weisung des Direktors Otto Herma.s von dem königl. ung Oberforstingenieur Franz v. Sei^y- MEBSY heuer mit 210 Nistliölden, 40 künstlichen Mauerloch Nisthöhlen und mit einem Futter- hause verseilen wurde. Die Bestimmung der Einrichtungen wird auf im Parke und im Walde aushängten Tafeln mit ungarischem und fran- zösischem Texte erläutert. Ausser der Behe- bung des autfalliMiden Vogelmangels dürften diese Einrichtungen mit Hinsicht auf den grossen Besuch auch dazu geeignet sein, den praktischen Vogelschutz auch in das benach- barte Rumänien einzuführen.

Gleichzeitig mit diesen, in den staatlichen Forsten ausgeführten Arbeiten geschah auch mittels amtlicher Entsendungen die Weiter entwickelung und das Studium der im Privat- besitze befindli hen Versuchsstationen in er- höhtem Masse. Diese Untersuchungen waren auch schon deshalb notwendig, weil die Stu- dienstation des Institutes auf der Margareten- insel infolge des öflentlichen Ziergarten- Cha- rakters derselben, unseren Zwecken nur in beschränktem Masse Genüge leisten konnte.

Auf diesem Gebiete erhielten wir eine ausgezeichnete Kraft in dem königl. ung. Oberforstingeiiieur Franz v. Sulymessy, der auf Vorschlag der Institutes vom königl. ung. Ackerbauministerium mit der Einrichtung und Revision von Vogelschutzstationen be- traut wurde, und zu diesem Zwecke järlich 40 Reisetage im Dienste der Königl. U. 0. C. bewilligt erhielt. Derselbe besuchte heuer die Gebiete von Szentgotthárd. Szamosujvár, Kecskemét, den Fehértó in Halas und Her- kulesfürdő. Meine Entsendungen geschahen nach Fehértó in Halas, Pâlies, Bácsér- Baba- Puszta, erzbischöflichen Park in Kalocsa. Dunaörs, und die Puszten Télizöldes und Szentgyörgy.

Als eine Fol;re dieser Studienexkursionen

183

szerűnek mutatkozott a nevezetesebb niadár- vódelnii telepek sorozatos ismertetése, a melyet e c/Jkkem keretében a Jlargitszigettel, Bácsér- Babapusztával és a Feliértóerdővel kezdtem meg.

Hogy a madárvédelem eszközeinek isme- rete minél szélesebb körben terjedhessen, foldniivelesiigyijiiiiniszteriink gondoskodásából ezidén a különös méltánylást érdemlő ese- tekben magánfelek is díjtalanul juthattak az eszközökhöz. Túlnyomórészt néptanítók voltak azok, a kik közt e czélra 558 fészekodu, 13 etető és 150 kgr. napraforgómag osztatott szét ez évben.

Az ismeretterjesztés eszközei között fel kell említenem véuül a spines madáiképeket is, a melyek fokozatos beszerzése úgy a madárvonulási, mint a madárvédelmi észlele- tek pontossága érdekében kívánatos volt. A sort az odulakó madarakon kezdve, Vezényi Elemér közreműködésével ezidén '20 ábra készült el, a melyekből a mellékelt táblákon adok szemelvényeket.

Az inkább a pontos faji jegyekre, mint a művészi beállításra törekvő hármas szín- nyomású képek 7]() cm-es méretben készül- tek, hogy egyéb rendeltetésükön kívül esetleg magyarázó szöveggel ellátott képes levelező- lapok alakjában is elterjedjenek.

I. A madárvédelem eredménye 1908-ban.

lUTì kérdőív utii/a<jaòól felduhjozva.

Az l — 91 számú kérdőív az állami tulaj- donban vagy kezelésben lévő erdők, tiszti és altiszti lakásainak kertjeiben elhelyezett 1810 fcszekoduról ad jelentést.

A 92 — 1G5. számú pedig az itt felsorolt magánfelek vagy testületek által alkiilmazott 1898 fészekodu sorsáról értesít.

erwies es sich als zweckmässig die hervor- ragenderen Vogelschutzstationen sukzessive eingehender zu besprechen, und beginne ich diese Aufgabe heuer mit der Schilderung der Margareteninsel, der Baba-Puszta in Bácsér und des Fehértó-Waldes.

Um die Kenntnis der Vogelschutzeinrich- tungen in je weiteren Kreisen zu verbreiten, konnten heuer mit Genehmigung des köngl. ung. Ackerbauminister in besonders rUck- sichtswürdigen Fällen auch Privatpersonen unentgeltlich mit diesen Einrichtungen ver- sorgt werden Es waren vorwiegend Volks- schullehrer, unter welchen heuer zu diesem Zwecke 558 Nisthöhlen, 13 Fütterungsappa- rate und 150 kgr. Sonnenblumensamen verteilt wurden.

Von den Mitteln zur Verbreitung der Kenntnisse muss ich schliesslich noch die faringen Vogelbilder erwähnen, deren suk- zessive Herstellung im Interesse der Ge- nauigkeit der Vogelzugs- und der Vogelschutz- beobachtungen wünschenswert erschien. Mit den Höhlenbrütern beginnend wurden un' er Mitwirkung von Elemér Vezényi heuer 20 Abbildungen fertig, von welchen die bei- gegebenen Tafeln einige Proben bieten.

Diese Abbildungen in Dreifarbendruck, bei welchen mehr auf die Wiedergabe der genauen Artenmerkmale als auf künstlerische Einstellung getrachtet wurde, werden im Formate 8.\10 cm. hergestellt, um neben ihrer Hauptbestimmung mit erläuterndem Texte versehen eventuell auch als Ansichstpost- karten Verbreitung tinden zu können.

I. Die Resultate des Vogelschutzes im Jahre 1908.

.4ms dem Materiale von 105 Fra(jübu(/e)i, hearheitet.

Die Fragebogen von 1 — 91 berichten über 1810 in den Gärten derjenigen Förster- und Forstwart-Wohnungen ausgehängten Nist- höhlen, welche zu den staatlichen oder in staatlicher Bewirtschaftung liefincUichen Wäl- gern gehören. Die Nummern 92—165 be- richten über 1S98 Nisthöhlen, welche von den unten genannten Privatpersonen oder Korporationen ausgehängt wurden.

184

9"i. Károlyi G vul;i gróf Macsa ; d'à- özv. Boross Húiiiué, Gui-alKiiKz ; 1)4. Orv Fereiicz, 8zatiiró ; ito. Köriiiöczbánya város ; VXl. Sclierk Gyula, Jiácsaliuás; 97. WeiK'klu'iiii Antal i;róf, Csorvás- Nagyiiiajor; !)8. Békéscsaba iiagykozseg; 99. Jobszty Gyula. Beregszász; 100. Pallavicini Sándor őrgróf, Sövényháza; 101. Nagy Dezső, Csabdi; 102—105. Győr városa: 106—109. Eger városa; 110- Visznek község; 111. Maklár község; 112. Kühner Adolf. Fuszta- iiiizse ; 113. Mohács István, Czibakháza ; 114. Gróf Teleki Istvánné. 'lanes; UÖ. Wirthl Károly. Baj: lllj. Wéber Gyula. Marosvásár- hely; 117. Schuster Ödön. Marosvásárhely; 118. Gajdóczy János, Salgótarján; 119. .Jaucsuk Gyula, Salgótarján : 120. Zeleznik Gyula, Salgótarján: 121. Mikler Sámuel, Salgótarján ; 122. Plathy Árpád, Kékkő : 123. Heuibach Gyula, Mátyásföld; 124. Eákos- ligeti sportklub ; 125. Schuster János, Kákos- liget ; 126. Andreánszky Antal, Tahitótfalu ; 127. Dr. Borovszky Samu, Piliscsaba ; 128. Állampuszta ; 129. Justi Karolj-, Törökbálint ; 130. Keczel község; 131. Dr. Kiss Albert, Kecskemét; 132. Farkas Ignácz, Kecskemét;

Az eredményt a kérdőiv tételeinek sor- rendjében tárgyalom.

1. Az alkalmazott f'észekodvak száma és mintája ? 2490 -4, 1005 />', 181 C,' 32 D odu, összesen 3708.

2. Ezek közül hányat és minőket fájlaltak el a következő madarak vagy más állatok? (k ki az odvak lakóit fajonként biztosan fel nem ismerte, csak általánosságban töltse ki a kérdőivet „hasznos madár", „veréb" vala- mint „egyéb állat" czimén).

133. Uunapataj község; 134. l)r. Fromm Géza, Ráczkeve ; 135. Kikindai Aladár Kalocsa; 136. Budapest4abanczúti népiskola; 137. Sprinczer János. Alsócsölle; 138. Kowarik Miiiály, Pozsony ; 139. Pozsony város vízmüve ; 140. Sonnenfeld Kornél, Kisszebcn: 141. Péchy l'rnö, Péchujfalu; 142. Pawlas Julián. Eperjes: 143. Dr. Mankovics Kezsó. Bánfa : 144. Nogáll Károly, Tormafalu : 145. Krump Miklós, Sopron ; 146 Stoll Ernő, Újtelek-tanya; 147. Orosz Lajos. Szatmár ; 148- Tapsony Mátyás, Zilah ; 149. Purpráger János Zilah ; Fejér István, Malom ; 151. Szamosújvári m. kir. főgym- nasimu : 152. Uradalmi főtisztség Temesság : 153. Bún Gusztávaié, Paks ; 154. Schlichterle Lipót, Tabót ; 155. Dr. Balogh György, Torda ; 156. PutzPáljTrencsén; 157. baji PatayGyuláné, Tiba ; 158. Bathyánv-Strattmann herczeg ura- dalma, Körmend : 159. chernelházi Chernél István, Kőszeg; 160. Veszprém városa; 161. Nagykanizsa városa ; 162. Zanathy Bódog, Zalaapáti; 163. Dr. Vurdits Ignácz, Tihany: 164. Toldy István, Tállya; 165. Ferenczy Elek, Stankócz.

Die Resultate behandle ich in der Reihen- folge der Thesen der Fragebogen.

1. Anzahl und Muster der ausgeliängten Nisthöhlen? 2490.4, 1005 5. 181 C, 322), Nisthöhlen, ingesamt 3708.

2. Welche und wieviel wurden von diesen und von ivelchen Vögeln oder anderen Tierarteil besiedelt? (Falls jemand die Bewohner der Nisthöhlen nicht genau kennt, so sind die Rubriken nur in grosser Allgemeinheit aus- zufüllen, namentlich: „nützliche Vögel", „Sper- linge", „andere Tierarten".

Elfoglalt : — Es wurden bezogen von

Szénczinege (Pai'us major L.) — Kohlmeise Egyéb czinegefaj (Paridae) — Andei'en Parus-

Arten^ 287

Csuszka (Sitta europea L.) Kleiber ... Fakúsz (Certhia familiáris L.) Baumläufer Seregély (Sturnus vulgaris L.) — Star . Nyaktekercs (Jynx torquilla L.) — Wendehals

18.4,	1865, - C,	— D	összesen ^ . Zusammen '^^'^
87	100 —	—	„ 387
23	11 —	—	34
7	5 —	—	12
—	4 —	1	5
42	108 —	—	„ 150

(idiit Höhlen

') Megfelel a BERLEPscH-féle, félig nyitott F-min tának.

' A kérdőíven fajonként felsorolva.

') Entspricht dei- v. BERLEPscHscher Halbhiihle Muster F.

') Auf dem Kragebogen sind sämtliche Arten angeführt.

185

Kerti rit/sdiilarki'i (Riitirillii pliooniriira L.) — Giirtciii'otscliwan/,

Házi i'dzsdafarkii (Ruticilla titliys L.) — Haiis- rotsclnvanz

(irvös ló^ykapó (iMu.scica|)a cdilaris IJkchst.)

— Halsbaiulfliegeiischiiäpprr ... Kormos légijkttpó^ (Muscicapa atricapilla L.)

— Trauerfiiegeiischniippt'r

Szürke légykajió (Muscicapa grisola L ) —

Grauer Fliegenschnäpper Feiler barázdabillegető (Motacilla allia L.) —

Weisse Bachstelze

Búbos banka (Upupa epops L.) — Wiedehopf Harkály (Ficus sp. ?) — Specht .... Egyéb hasznos madár "^ -- Andere nützliche

Vögel

Mezei V. háziveréb (Passer uiontaiius L.

P. domesticus L.) — Feld- ii. Haussperling Denevér (Vespertilio sp?) — Fledermaus Pele (Myoxus sp?) — Siebenschläfer . Egér (Mus sp. ?) — Maus . . ....

Darázs (Vespa sp ?) — Wespe

Méh (Apis sp. ?) — Biene

29	'l'I	4 'J	ö.sszcsr'ii — ZusaimiK'ii	55	iiiiiit
16	6	o	—	-
		1		1

( —

8 —

Hasznos madár lakott

teiiát összesen Házi vagy mezei veréb Egyéb állat .... Üresen maradt .

1884 odúban = 867,,

655 .. 187o

•52 .. 17„

1667 .. 45"/,,

8708 odúban lÛ07o

Mint minden átlagszámítás, úgy ez is csak megközeiit(i képét adhatja a valóságnak. A fészekodvak közül ugyanis e kísérleti évben nagyon sok volt a hasznos rovarevök meg- településére teljesen allialmailannak minősült helyen is. A megfelelő hehjelMn lévő odvak elfoglaltságának átlaga ez okból a 867o-"ál tényleg jóval magasabb

A fészi^kodvaknak a verebirtas czeljából a költés időszakában végzett revideálása az odulakók családi életének behat« tanulmá- nyozását s igy a fiókszajioridaí megközelítő száml)avét--Ii't is lehetővé tette.

146

írjö

— — — —	14
_ — — —	4
	27 5
összesen — Zusammen :	2041	iidu Ilühlcn
^on nützlichen Vögeln wurden	1884 =	367,,
Sperlingen anderen Tierarten	655 =	18"/» l'Vo
Nisthöhlen bewolint.
^eer blieben	1667 =	457„

3708 = 100"/,,

Wie jede Durchschnittsberechnung, so er gibt auch diese nur ein annäherndes Bihl der Wirklichkeit. In diesem Versuchsjahre wurden nämlich seiir viele Nisthöhlen auch an solchen Stellen ausgehängt, welche sich für diesen Zweck vollkimimen ungeeignet erwiesen.

Der durchschnittliche Besiedelungsprozent- satz der an geeii/netcn. iSlellen ausgehängten Nisthöhlen ist daher bedeutend höher als 367o-

Die behufs Verminderung der Sperlinge während der Brutzeit durchgeführten Revisio- nen ermöglichten die cingehentlere Beoliach- tung des Familienlebens der Höhlenbrüter und auch eine annäiiernde Bestimmung der Vermehranfisziff'er der Jungen.

ClioriR'l i.-<tvan, Ivoszej;.

Fajonként bizto.san fei nein isniciviv

Aquila XVI

' Bei Stiì1''an V. Cheknkl in Kőszeg. - Welche ihrer Art nach nicht sicher erkannt werden konnten.

24

liSíi

SzéiicziiiejíP : Kohlmeise :

Összesen: Zusammen :

par. Paare

4

\-2

,_ fiókával, az áthi

Junge Üurchscliiiiil

21-2

8-2

74

]iár, _ liókával, az átlui;

■^ Paare, '^ Junge, üurchscliiiitt.

10(98, 138,142, 15S, 1(50 ^,j:|;;''l^;j.

, (Királyliahiii enlööri szakiskola. — Forstwartscliule Királyhaloinj. (Bercsényifalvi kir. erflögonflnokság. Kgl. Forstbeiiörde Bercsényif'alva). • )' (Margitsziget. — .Margaretciiin.sel).

(ióka. Jmma.

Kékczincge : Blaumeise :

Barátczine,a,e : Sunipfmeise :

Csuszka : Kleiber : Fakúsz : Baumläufer : Nyaktekercs : Wendehals :

r pár ,, fi('ikával. az átlag „ ^ ,, , ,-,, .,.,. . ,, . , ,. . ^ l'aar -^ Juniic. Durchsch.ritt ^~' d'''^- 1'^«' ^'^ sz.j. - Bericht. Nr.).

1

12 (i

1 „ 6 11 „ 85

6 6

6

8 fióka. — Junge.

Tekintettel arra. hogy a tapasztalatlan fiókák egy része közvetlenül kirí)j)penése után ragadozó állatoknak vagy más baleseteknek esik áldozatává, liókaszaporulat atlagául a szénczinegénél fészkenként csak 8. a többi hasznos odulakónál csak 5 fiókát veszek. A megvizsgált 8708 és ezek közül hasznos madár laida 1384 oda alkalmasásával elért ci/y éri ssajioru/rit e szerint 8183 hasznos madár. Ebből 4082 szénczinege.

Az ország összes fészekodutelepeinek szapo- rulata természetesen jóval nagyobb e számok- nál, minthogy a kérdőívek a próbaévben csak a fontosabb helyekre kerültek. így a kincs- tári területek 6000 fészekodva közül is egyelőre csak 1810 volt megvizsgálva.

Ò'. .1 téli madáretetésre milij készülékek szol- (/áÜak? (Etetőkunyhó szekrény és eresz, „galambdiicz-etetö"', ablak-etető vagy valamely más alkalmatosság?)

A téli etetésről az állami kísérleti telepe- ken mindenütt, a magántulajdonban lévőkön csaknem kivétel nélkül történt gondoskodás.

Mit Hinsicht darauf.

'in Teil der

unerfahrenen Jungen unmittelbar nach dem Flüggewerden den Raubvögeln oder anderen Unfällen zum Opfer fallt, können als durch- schnittliche Vermehrungszifier der Jungen bei der Koidmeise nur 8, bei den übrigen nützlichen Höhlenbrütern nur 5 Junge ange- nommen werden. Indem von den untersuchten 3708 Nisthöhlen 1334 von niitzlichen főijein, bewohnt waren, so betrügt die in einem Jahre erreichte Vermehrumj an nützlichen Vögeln 8182 Stück. Darunter sind 4032 Kohlmeisen.

Diese Vermehrung ist natürlich bedeutend grösser, wenn man sämtliche N'ogelschutz- stationen des Landes in Betracht zieht; die Fragebogen wurden nämlich in diesem Probe- jahre nur an die wichtigeren Stationen ver- sendet. So wurden Z. B. von den 6000 in den staatlichen Forsten ausgehängten Nist- höhlen vorläufig nur 1810 untersucht.

3. Welche Einrichtungen dienten der Winterfütterimg ? (Futterhaus, Futterkasten, Fiitterdach, Taubeuschlagfutterhaus. Fenster- Futtertischchen oder andere \'orriclitungen?)

Für Winterfütterung wurde in den staat- lichen Stationen überall, in denjenigen, welche sich in ])rivatem Besitze betindcn. fast ohne Ausnahme gesorgt.

' .Vz fisö költés javarészt elpusztult: csak a lí.venge iiiásodilc fészekaljak nevelődtek fel.

' Der grösste Teil der er.steu ürüt gin<,' zugrunde : nur die bedeutend geringere zweite Brut konnte aufge- zogen werden.

187

.\ Dl úUaiiii tck'pcii !)4 alkaliiiatdsság szol- jiált c czélra, még pedig 57 lielycn a baranya- kárászi fidiigyár készitniényei, 37 helyen házilag készült „etető-eresz" vagy más szer- kezet.

Alagániiilajíloiihaii 52 gyári etetőmintáii kívül számos más készülék is volt haszná- latban : Bbrlepsch etetőharangja, Chernei, I. etetőüsziopa, Krump M. etet(3kunyhója, reke- szes etető, tVmálon függő sodronykosár, fákra lielyczctt deszkák, faládák, fedetlen peremes asztalkák, vesszőkosarak, ablakpárkányok, nyitott verandák asztala, ereszalja, szérű.

Egy esetben a verandán lévő etetőpolcz a verebek elfogása czéljából sodronyhálócsap- tatóval is el volt látva. Más helyen faggyús magkeverékkel leöntött fenyőfa szolgált ; ott azóta a rekeszes etetőt már nem látogatja madár. Egy esetben kivájt tök volt az etető- készülék.

4. Mill/ táplálc/i-aitijiiijulikal törteid az etetve? (Faggyá, napraforgó, kender, tökmag „madár- kalács", főtt rizs stb. V)

A telelő rovarevöknek túlnyomólag olajos mag (kender-, napraforgó-, tök-, ugorka- és salátamag) és állati zsiradék (faggyá, sza- lonna) továbbá hüsvagdalek jutott. Ezek külön- külön, vagy a faggyúval összeolvasztva „madár- kalács" alakjában adattak, részint házilag elöállitva. részint a baranyakárászi gyár '/., kgrmos téglaalakú készítményeiben.

Az crdőlurtokokun káros cihIösö/l (róka, vadmacska, nycst, nynszt) és rayaduzo mada- rak lenyúzott állapotban fára vagy eresz alá akasztott tetemei.

Éleimül szolgált továbbá fára aggatott dió- szelet, szalonnadarab, mákoskalács, tökszelet

ín 91 staatliclieii Stationen dienten 94 Vorrichtungen diesem Zwecke, u. zw. an .")7 Stellen die Fabrikationen der Xisthöhlen- fabrik in iiaranyakárász. an ;>7 .Stellen die häuslich hergestellten „Fiitlerdächer" oder andere Apparate.

Im Privatgc])raiiche befanden sich ausser 52 Fabriks-Fulterai)paraten noch zahlreiche andere Vorrichtungen: die v. BuRi.EPSCHSche Futterglocke, der v. Chernél sehe Futterpfosten, das Futterhaus von M. Krump. der Gitter- Fütteruugsapparat. an einem Faden hei ab- hängendes Drahtkörbchen, an Bäume ange- brachte Bretter, Holzkästchen, unbedeckte Tischchen mit Leisten. Rutenkörbe, Fenster- gesimse, Tische offener Veranden, die Traufe von Veranden, Tennen.

In einem Falle war das in eint^ Veranda angebrachte Futtert.isciichen behufs Abfangens der Sperlinge mit einer Drahtgeflechtfalle versehen. An einer anderen Stelle wurde der mit einer aus Talg und Körnern bestehenden Mischung übergossene Tannenbaum verwendet ; seit dieser Zeit wurde hier der bisher in Anwendung gewesene Gitterfutterapparat nicht mehr von den Vögeln besucht. In einem einzigen Falle diente als Futterapparat auch ein ausgehöhlter Kürbis.

4-. Mit welchen Xahruiii/ítiiitlehi f/eschali die Winterfütternni/ ? (Talg, Sonnenblumen-, Hanf-, Kürbisskerne, Futterstein, gekochter Reis u. s. w.)

Die überwinternden Insektenfresser wurden überwiegend mit ölhaltigen Sämereien (Hanf-, Sonnenblumen-, Kürbis. Gurken- und Salat- Samen), mit tierischen Fettstoflen (Talg, Speck) und mit zerhacktem Fleisch gefüttert. Diese Stoffe wurden entweder separat oder in Talg eingegossen als „Futterstein" verabreicht, und teilweise häuslich hergestellt, teilweise von der Nisthöhlenfabrik in Baranyakárász in Vä Kilostiickchen bezogen.

In den staatlichen Forsten wurden die Kadaver v(m schädlichen Siiufiern (Fuchs, Wildkatze, Edel- und Baummarder), sowie die abgezogenen Kadaver von Raubvögeln behufs Fütterung auf Bäume oder unter die Dachtraufen ausgehängt.

Zur Fütterung wurden ausserdem auch auf Bäume ausgehängte Halbnüsse, Sjjeckstncke, Mohnkuchen, Kiirbisschnitte und in einem Falle auch Aase verwendet ; letzterer ist eine

24*

188

CS cj^-y esc'tljcii sajt, iinMy a szén és kék- cziiic.nc kedvelt csemegéje.

A magovők számára galionaiilj, kukoricza, köles, vadrcpcze, fűmag', kaiiárieleséi; hulla- déka és néhány esetben kenyérmorzsa is került az etetőkl)e.

Száaios észleli^t. köztük a Jtargitszigeten szerzett tapasztalataim bizdnysága szerint a cziiiegefélék legkedveltebb eledele a napra- forrjóiiinij, mtdyet a madárka lácscsal szemben is előnyben részesítettek. Utána a tökmag következik kedveitség' dolgában. Mindkettőnek az az előnye is megvan, hogy a verebek nem járnak reá, nem is szólva arról a ked ves, vonzó képről, a melyet az ily magvakat az etető környékén felkopácsoló czinegeliad nyújt, s a mely mindennél aliíalmasabb arra, hogy a nagyközönség s különösen a gyer- mekek lelkében e madarak irányában szere- tetet ébresszen. Ez okból minden nyilvános helyen, sétatéren, iskolakertben stli. tehát részben a nevelés czélzaiávaí felállított etetőt iia])raforgó- és tökmaggal is el kell látni.

Minthogy azonban a téli etetés nem szorit- kozliatik csupán a czinegékre, nem nélkü- lözhcítő az egyetemes tápszerként ismeretes „madárkalács" sem, mellyel összes mag- és rovarevőink — köztük a harkályok és fekete- rigók — kitelelését biztosíthatjuk.

A hol a verebek tolakndása a czinegékre riasztókig hat, ott a fedett etetőbe csak niadárkalácsot, faggyndai-abot, diót, napra- forgó- és tükmagot rakjunk s a liasznos mag- evők részére másutt rendezzük lie a — saj- nos verebektől is rendesen sűrűn ellepett — szóróhelvet.

A hazánkban liclycidcént csajiásszámba menő verébbel szemben egyelőre más védel- münk nincsen, minthogy még nem sikerült oly etetőkészüléket szerkeszteni, a melytől a veréb visszariadna. Ha az első napokon bizal- matlanul kerülgeti is, utóbb mégis belemerész-

bevorzugír Delikatesse dei- Knhl- und Blau- meise.

Für die Körnerfresser wurden die Fütte- rnngsapparate mit Getreideresten. Mais. Hirse, Raps, Grassamen. Kanarienfutterresten und in einigen Fällen mit Brolkrumnien l)elegt.

Laut viiden Beobachtungen, namentlich auch laut meinen eigenen, auf der Margare teuiusel gemachten Erfahrungen ist die be- vorzugte Lieblingsspeise der .Meisenarten der SonneiMumensamen, welchen sie noch höher schätzen als den Futterstein. Nach diesem ist audi der Kürbissamen eine Lieblingssjjeise. Beide haben noch den Vor- zug, dass sie von den Sperlingen nicht ange- nommen werden, des lieblichen und anziehen- den Bildes gar nicht zu gedenken, welches eine solche in der Umgebung des Futterhauses die Kerne aufhackende Meisengesellschaft bietet, und über alles andere geeignet ist in dem Gemute des grossen Publikums, nament- lich auch der Kinder die Liebe zur Vogel- welt zu erwecken. Es solito deshalb an jedem an ötfentlichen Plätzen, in Promenaden und Schulgärten aufgestellten Futterapparate mit teilweise pädagogischer Tendenz auch mit Sonnenblumen- und Kürbissamen ge- füttert werden. Indem sich jedoch die Win- terfütterung nicht nur auf die Meisen be- schränken kann, darf auch der als Universal- futter dienende ,, Fntterstein" idcht fehlen, mit welchem wir die Überwinterung unserer sämtlichen Körner- und Insektenfresser — namentlich auch der Amseln und Spechte — sichern können.

Wo das Andrängen der Sperlinge verscheu- chend aut die Meisen wirkt, dürfen die über- dachten Futterajiparate nur mit Futterstein. Talg, Nüssen, Sonnenblumen und Kürbis- samen belegt werden, wähi-end für die nützlichen Körnerfresser au einem anderen Orte eine — leider auch gewöhnlich von Sperlingen äusserst frequentierte Streuungs- futterstelle eingerichtet werden muss. Gegen die S|)erlinge, welche in Ungarn stellenweise zur wahren Landplage werden, haben wir vorläutig noch keinen anderen Schutz, indem es bisher noch nicht gelang einen solchen It'uiterapparat herzustellen, welchen die Sper- linge meiden würden. Wenn sie sich auch in den ersten Tagen etwas misstrauisch verhalten, später getrauten sie sich doch hinein. In dieser

189

kedik. Ily szcnipoiitbul iik\í;- ;i tiiddiiiásoni szerint Németországban a vcn-btől teljesen mentes ,. l'ariis" etetökcszülék sem vált be iiáliiiik.

•"i. A szahadon fészkelő madarak érdekéhen történtek-e intézkedések és ml nők'? (llemiszek va;ry bokorsnrnk létesítése, lomberdők vidé- kén fenyves sűrűségek nevelése téli védel- niiil, itatóiielyek berendezése stb.)

A hol a természet erről maga nem gon- doskodott, mindenütt történt intézkedés, mely részint a fészkelöhelyek megteremtésére, ré- szint a fészkek és fiókák oltalmazására, a telelő fajok élelmezésére, végül a tanuló ifjiiság iielyes irányítására terjed ki.

Az állami erdőbirtokokon a szükséghez mérten remiszek, nyeséssel sűrített lomb- és fenyöbokrosok. bogyótermö cserjék ültetése szolgált a telepítés czéljaira. A kizárólag lomblevelű erdőterületeken pedig a madarak /éli iiieneJékhelyéid és lnHótdin/ájáid a m. kir. főldmiv. minister 85.429/1907. sz. ren- delete értelmében lucz- és jegenijefeiiyo-siiru- sé/jck létesültek. Ugyancsak a bokorlakó madarak megóvása czéljából fokozott mértékben történt a kóbor macskáknak csapdákkal s a lianivasvarjaknak, szarkáknak és szajkóknak tojásaik és íiiiik elszedésével végzett gyé- rítése.

Lomb- és tűlevelű retníszek és eleven- sövények létesítéséről, JKílyenként téli liálő tanyául szolgáló fenyvesesoportok ültetéséről a inw/án/éleknek is 92., 9()., 97., 98., 1 10., 1 18., 121. i 127., l;-]7., 148., 155., 157., 159 sz. jelentése szól. A 159. sz. Chrrnel István kő- szegi kísérleti telepéről így hangzik: „Az egész terület élősövénynyel körüIiiUetve, helyen- ként bokorcsoportozatok kiemelkedő fákkal, egyes konifcrák. EUsövényhen átku/ :M lé- pést-e ef/y fészek. Fészkeltek : zöldike, csicsörke, pinty, kenderike, c/.itromsármány (8 pár), karvalyi)oszáta, mezei poszáta, feketerigó, tövisszúró gébics (2 pár)".

Egy helyen a bokrok hegyének összekötő- zésével létesült ágcsonnik ( IHH), másntt (142)

Bezieiiung bewiilirte sicii niclit eiiiiii:il drr in Deutscliland meiiu^s Wissens von Sprrlingcn gänzlich verschont gebliebene ., l'arus"- Futterapparat.

5. Ob lind welche Einrielilinujen hu /liter- essé der freihrütenden Vögel gemarkt wurden Y (Das Anlegen von Remisen oder Gebüsch- reihen, in (ie^enden mit Laubbäumen das Anpflanzen von Fichtengehölzen als Winter- schutz, Einrichtung von Vogeltränken u. s.w.)

Wo die Natur nicJit selbst dalür sorgte, geschahen überall diesbezügliche Einrich- tungen, welche sich teils auf das Schallen von Nistgelegenlieiten, teils auf den Schulz der Brut- und Nisthiihleu, ant die Versorgung der überwinternden Arten und schliesslich auf die richtige Leitung der Schuljugend bezogen. In den sfiiatlichen Forsten wurde dem Bedurfe entsprechend auch durch das An- pflanzen von Remisen, beerentragenden Sträu- cheni, Laub- und Nüdelgebüsc hen. w (delie durch Schneiden verdichtet werden, für die Ansiedelung Sorge getragen. In ausschliess- lich mit Laubwäldern bestandenen C4ebieten wurden auf Verordnung Nr. 35429/1907 des köiiigl. ung. Ackerbiuiministers Fichten- und Tannen- Dickichte als Winterzupncht und Schläfst' itte angelegt. Fbenfalls zum Schutze der buschbewohnenden Vogelwelt geschah das in erhöhtem Masse betriebene Vermindern der wildernden Katzen mittels Schlagkasien. und die \'erminderuug der Nebelkräheu. Elstern und Eichelhäher durch die Wegnahme der Eier und .Jungen.

Auch von prirater Seite (Herichte Nr. 92. 96, 97, 98, 110, 118, 121, 127, 187, 1-18, 155. 157. 159) wurden Laub- und Nadel Keniisen, lebende Zäune, sowie Fi<diteng(diülze als Winterschlafplätze eingerichtet. Dei Bericht Nr. 159 ans der Versuch stai ion v. ('hernbi-'k in Kőszeg lautet l'olgcndeniiassen : ..Das ganze Gebiet ist mit einem lebenden Zanne umfriedet, aus welchem stelhmweise (iebüsidi- grnppen und Bäumi', linzelin' Koniferen hervorragen. In dem lebenden Zanne be- findet sich durchschnittlich auf je 20 Schntfe ein Nest. Es nisteten : Grünling. Girlitz. Buchfink, Hänfling, Goldammer (8 Paare). Sperbergrasmücke, Dorngrasmücke, Amsel, Dorndreher (3 Paare)." An einem Orte (136) lockten durch Zusamnienliiudeu der obercMi Triebe der Gebüsche hergestellte Astquirle.

190

Kerti rozsdafarkú természetes falrésben fl8), eresz alá szenezett deszkákon (23, 59), mesterséges falirésben (87). Házi rozsdafarkú, l)ár a Codu a közelben volt, galamdúczban (90), lakóház zngaiban (158) 4 esetben, 24 liókát nevelve; végül e czélra idomított fali- résben (159). Fehér harázdabillegetö eresz

' Ábráját 1. Aquila 1ÍHI7.

sodronyból készült csésze és tölcséralakií fészekalapzatok hívogattak a megtelepülésre — utóbbiak egyelőre sikertelenül.

'I'öbb sikerrel járt a fészekanyagoknak, moha, lüször, tehénszőr, gyapot, végül az aranymálinkók részére a rafíiaháncsnak ki- helyezése (182, 158).

A fészkek megőrzése egy helyen mező- őrökre (111), másutt (160) rendőrközegekre bízatott. Egy helyen (145) hatósági tibiliiiat álliiottak a nyári bokorníjcsfís ellen.

Italok létesítéséről a 118., 121., 153., 158. sz. jelentés szól. Két bejelentő a káros emlő- ' sök (macskák) és madarak (ragadozók és verebek) irtiisával iparkodott a szabadonfész- kelők szaporodását biztosítani.

A tanuló ifjiíság Czibakházán (118) az Ursz. Állatvédő-Egyesület által létesített Orsz. Ifjúsági Madárvédő Ligába vétetett fel ; 8zamosujvárott pedig (151) a szokásos tìgyel- iiic/.tetéseii kívül a középiskola 5. osztályú tanulói a madárvédelem gyakorlatába is be- vezettettek.

(5. Megjegyzések : A természetes ragy mes- lerséi/es fati üregek lakóiról.

A míg a természetes fali réseket pótolni hivatott C {^ Berlepscii F.-) odu csaknem mindenütt üresen maradt, a lakóházak és kcritésfalak üregeiben szánms odulakii talált otthonra így a szénczinege deszka-ablakdísz iiregeil)on (Királyhalom), kertre néző tűzfal üregében (l;>5. 1(18), a Plathy-féle téglarés- odiiliMU ' (Ki'kkó).

am anderen (142) aus Draht geflochtene na])f- urul trichterförmige Nestunterlagen zum Nisten — die letzteren vorläufig ohne Erfolg.

Mehr Erfolg hatte das Auslegen von Xest- niatcrialien, namentlich Moos, llosshaar. Kinderliaar, Baumwolle und Kaffia-Hast. letzterer für den Pirol (182. 158).

Die Beaufsichtigung der Nester wurde :\ii einem ()ite (111) den Feldhütern, am anderen (UJO) den Polizisti^u übertragen. An einer .Stelle (145) wurde das Schneiden der 6e- hüsrhe vährend des Sommers beliöi-dlich ver- boten.

Über das Aulegen von Vogeltränken spre- chen die Berichte IIS. 121, 153, 158. In zwei F^ällen wurde die Vermehrung der Freibrüter durch das \'ei-miuderu der schädli- chen Säuger (Katzen) und Vögel (Raubzeug und Sperlinge) versucht.

Die Schuljugend von Czibakháza (118) wurde in die vom Landes-TiersclulIz-^'ereille gegründete Landes-Vogelschutz-Liga der Jugend aufgenommen; in Szamosujvár (151) wurde die Jugend wie gewöhnlich aufmerk- sam gemacht, und ausserdem die 5. Klasse der Mittelschule in die praktische Ausübung des Vogelschutzes eingeführ(.

6. Bemerkungen : Uher die Bewohner der natürlichen oder künstlichen Mauerlöcher.

Während die C'-Nisthöhle (= das v. Berlepsch- sche Muster F), welche die natürlichen Mauerritzen ersetzen sollte, fast durchgehendes leer blieb, fanden in den Löchern der Wolin- gebäuden und Gartenmauern viele Höhlen- brüter ihr Heim. So brüte e die Kohlmeise in der Höhlung einer Bretter- Fensterverziernng (Királyhalom), in der Höhlung einer auf den Garten schauenden Feuermauer (185. 163) und in der v. PLATHv'scheu ^lauerloch-Nist- höhle' zu Kékkő.

Gartenrotschiranz brütete in natürlichen Mauernischen (18) auf Brettern, welche unter die Dachtraufe genagelt wurden (23, 59) in künstlichem Mauerloche (87); Hausrotschwanz nistete im Taubenschlage (90), obgleich die C'-Nisthöhle in der Nähe war, und in Winkeln der Wohnhäuser (158) 4-maI mit insgesamt 24 Jungen ; schliessli' h in einer zu diesem Zwecke umgestalteten Mauernische (159). Die weisse Bachstelze brütete auf Brettern, welche

' Die Abbildiuisr derselben in Aquila ItKiT.

191

alá szegezett (leszkán lö!)!, továbbá lakóház zugaiban G esetben, r'id fiókát nevelve fel (158).

A legnagyobb figyelmet a Pi,athv Árpád által kerítésoszlopokban készített 20 téglarés- otlii énleiiilí, a melyeket ez évben szén, kék- es baráiczincgék, nyaktekercsek, kerti rozsda- farkiík népesíteltek be, s melyek e szerint a C-oduuiintát csaknem nélkiilözhetövé teszik s részben a szűkszájú faodvakat is pótolják.

7. A rerebfk vi^elked esőről, az ellenük foly- tatott irtási eljárás módjairól és eredményéről.

E rovat különös fontossága abban van, hogy Magyarországon a fészekodvak alkal- mazásának sikere a legiöbb lielyeu a vere- bek, még pedig a mezei rercitek számától és viselkedésétől, illetőleg az ellenük folytatott eljárás eredményétől függ.

A beérkezett 70 .jelentés csekély kivétellel károsnak minősíti a verebet, minthogy a hasz- nos odnlakókat a fészekodvaktól vagy már kezdetben elriasztja, vagy a már megtelepül- teket az évek során fokozatosan kiszorítja.

Közömbösnek vagy épen hasznosnak a mezei veréb csakis ott minősült, hol csekély számban lévén, a czinegék elszaporodását nem gátolja; továbbá oly kivételes esetek- ben, a midőn a teriilet sajátossága folytán a mezei veréh az egyetlen rovarirtó madár.

Az (idn birtokáért a verebekkel vívott liarcz 1 szén- és 1 kékczinege halálával is végződött (55, 120).

A felügyelet nélkül hagyott fészekodvak- ban elszaporodott verebek egy helyen (132) a cseresznyetermést semniisitették meg, másutt (144, 1(56) a meggy- szilva- és szőlőtermésben okoztak érzékeny károkat.

Károsnak minősültek a téli etetőkön is, hol a faggyúhoz kevert magvak nagy részét felfalták (140), czívakodtalc a többi téliven- déggel (129), sőt a czinegéket teljesen el is verték az etető közeléből (GO).

Az irtás egyes módjai, mint a hóra hintett gabonán, tömegesen vagy más módon foko- zatosan történt ellövés, tavaszszal a fészkek,

unter die Dachtraufe genagelt wurden (59) weiters in Winkeln von Wohnhäusern (i-mal mit insgesamt 8() .liingen (15S).

Die grösste Beachtung verdienen die 20 von Árpád v. Plathy in flen Pfeilern der Garten- mauer hergerichteten Mauerloch-Nisthöhlen welche heuer von Koiii-, Plan- und Sumjif- meisen, von Wendehälsen, (iartenrotschvvänzen besiedelt wurden, und daher die C- Nisthöhle fast gänzlich überflüssig machen, teilweise sogar auch die Nisthöhlen mit engem Flug- loche ersetzen.

7. Das Verhalten der Sperlinge, Ari und Weise soirie L'esaltate ihrer Bekam ifuruj.

Dieses Kapitel ist deshalb von besonderer Wichtigkeit, weil der Krt'olg der Nisthöhlen in Ungarn an den meisten Stellen von den Sperlingen, und zwar von der Anzahl und dem Verhalten der Feldsiierlinge, namentlich von dem Resultate des gegen dieselben geführten Kampfes abhängt

Die eingegangenen 70 Périclite halten den Sperling mit einigen .\usnahmoii für schädlich, indem er die nützlichen Höhlenbrüter entweder schon von Anfang von den Nisthöhlen ver- scheucht, oder aber die schon Angesiedelten im Laufe der Jahre sukzessive vertreibt.

Der Feldsperling erwies sich nur dort als neutral oder nützlich, wo er in geringer An- zahl vorkommend die Vermehrung der Meisen nicht beeinträchtigt, sowie in den Ansnahms- fällen, wo er infolge der Eigenartigkeit des Gebietes der einzige insektenfressende Vogel ist.

Der Kampf um den Besitz der Nisthöhle endete in je einem F^alle (55, 126) mit dem Tode einer Kohl und Blaumeise. S|)erlingc welche sich in unbeaufsichtigten Nisthöhlen vermehren konnten vernichteten in einem Falle (132) den Kirschenertrag und verur- sachten in anderen Fällen (144, 166) enipfiud- lichen Schaden in der Weichsel-, Zwetschken- und Trauben-Ernte.

Auch an den Winterfütternngs-Apparaten erwiesen sie sich als schädlich, wo sie den grössten Teil der in Talg eingegossenen Kör- ner auörassen (140), mit den übrigen Winter- gästen haderten (129), sogar die Meisen gänz- lich aus der Nähe des Fütterungs-Apparates vertrieben (60).

Die einzelnen Methoden der Bekämpfung, namentlich die massenweise mittels Ausstreuens von Getreide auf den Schnee, oder die suk-

192

tojások, linkák megsemmisítése csak ott járt tartós eredménynyel, a hol a veréb még nem volt tiílságosaii cls/a])oro(lva. Annyit azonban mégis sok helyen el lehetőit érni, hogy a kilakoltatott verebeknek legalább egy része 1 — 2 hétre elriadt a fészekodvaktói. a me- lyekbe e napok alatt czinege vagy más hasz- nos rovarevő települhetett. Ily módon még a .Margitszigeten a verebek példátlan tolako- dása közepette is, sikerült a czini'gék fész- kelését legalább részben biztosítanom.

Nem járt eredménynyel a fészekodvaknak alaesonyan történt elhelyezése sem. Hazánk- ban ugyanis a mezei verebek még az ' méternél alacsonyabban lévő fészekodukat is elfoglalják, a melyekbe Berlepsch J. báró tapasztalatai szerint Németországban veréb soha sem merészkedik.

Egyedül a zárt erdő méhjéhen lévő féssek- odvakat kerüli a reréh nálunk is. a mint azt elős/.ör TiíüDOROviTs Feeencz, a királyhalmi erdő- őri szakiskola igazgatója észlelte Ott a vere- bek mind a parkban lévő A és B-odukban települtek és voltak itt állandóan gyérithetök. mialatt az erdő mélyén elhelyezett odvakban a czinegék liáhorítatlanul fészkellirttek.

A ma. néhány jelentés, a mely a verebet közömbösnek (110. 111. 145) vagy éppen iiasznosnak (•.)lj 1 Ki. 143) minősiti, tiilnyo mólag a hcgyvidékriil ered, iiol a veréb cse- kély' számban lévén, könnyen féken tartható s így csak rovarirtó működésének kétségtelen haszna érvényesült.

E tapasztalatokat egybevetve abban álla- podhatunk meg, hogy a veréb minden oly területen, a mely a nála sokkalta hasznosabb odulakók megtelepülésére különben alkalmas. a gyümölcstermelés érdekében minden esz- közzel mindaddig gyéritendö, a míg csak a lias/.iios odulakók szaporodására gátlólag hat.

Védelme csak oly kivételes helyeken van megokolva, a hol a terület sajátossága foly tán n veréh m egyetleìì rovarirtó mnd/n:

zessive durch .Xbschiessen oder durch die Wegnahme der Nester. Eier und Jungen im Frühjahre wurden nur dort von dauerndem Erfolge begleitet, wo sich der Sperling noch nicht allzustark vermehrt hatte. So viel konnte jedoch an vielen Stellen erreicht werden, dass wenigstens ein Teil der ans ihrer Wohnung vertriebenen Sijeilinge für I — 2 Wochen \(in den Nisthöhlen verscheucht wurde, in welchen sich während dieser Zeit Meisen oder andere nützliche N'ögel ansiedeln konnten. Auf diese Weise gelang es mir selbst auf der Marga reteninsel unter beispiellosem .\ndrange der Sperlinge das Brüten der Meisen wenigstens teilweise zu ermöglichen.

Das niedrige Aushängen der Nisthöhlen blieb auch erfolglos. In Ungarn werden selbst die unter einem halben Meter Höhe angebrach- ten Nisthöhlen vom Feldsperlinge besiedelt, während dies nach den Erfahrungen des Frei- herrn Hans v. Berlepsch in Deutschland nie der Fall ist.

Xur die im Inneren geschlossener Haider hefindiichen Nisthöhlen werden i'om Sperlinge auch in Ungarn gemieden, wie dies zuerst von Fe.\nz Teodorovits, Direktor der Forst- wartschule in Királyhalom, beobachtet wurde. Dorf siedelten sich die Sperlinge sämtlich in den im Parke betindlichen A- und ii-Nist- hölilen an, wo sie ständig bekämpft werden konnten, währeiul dessen die Meisen in den im Inneren des Waldes ausgehängten Nist- höhlen ungestört brüten konnten.

Die wenigen Berichte, welche den Sperling neutral (110. 111, 145) oder sogar nützlich (9(5, 116, 143) erklären, entstammen \ orwiegeiul den Gebirgsgegenden, wo die Sperlinge in geringerer .Anzahl \ orkommen, deshalb leichter in Schranken gehalten werden können, wo sich daher nur der unzweifelhafte Nutzen ihrer Lnsektenveriilguug ersichtlich machte.

Als Zusammenfassung dieser Erfahrungen kann ausgesprochen werden, dass der Sper- ling auf allen Gebieten, welche zur Ansiede- lung der viel nützlicheren Höhlenbrüter ge- eignet sind, im Interesse der übstkultur mit allen Mitteln so lange bekämpft werden muss, bis derselbe keine nachteilige Wirkung mehr auf die Vermehrung der Höhlenbrüter ausübt.

Der Schutz ist nur in jenen Ausuahms- f allen begründet, wo infolge des eigentüm- lichen Charakters des Gebietes der Sperling

198

Ilyenek az Alföld, erdőktől tiivolcső. elszórtan gyiiniölcsfákkal beültetett szőlői, nai^yobb j;azílasáíí(»k közepén elszigetelt kisebb gyü- inülcsöskertek, szóval oly fás iielyek, a nudye- keu összefüggő bokrosok liíjján a verében kivid más odnlakii madár meg nem teli'|ii1- hető.

6'. A fészekfxìiitk tartósságáról, kezelésük knz- hen szerzett tapasztalatokról.

A mennyiben a mindössze 2 évi tapasztalat alapján Ítélet mondható, a baranyakáráí?zi állami támogatással létesült fészekodugyár készittnényeinek' tartóssága megfelelő. Ha az elkerülhetetlen anyaghibák s különösen a kezdetben a gyakorlat és tapasztalat hiánya folytán az odvak néhány százaléka el is jnisztnlt a második évben, az átlag előrelát- hatólag tartósság dolgában sem fog a minta- szerű büreni készítmények mögött maradni. Ez javarészt annak köszönhető, hogy a gyár- tásnál Berlkpsch János bárónak, a legtökéle- tesebb oduniinták megalkotójának évtizedes tapasztalatai és tanácsai már eleve értéke- síthetők voltak.

Azok a panaszok, hogy a leemelhető fedél fadugasza esösidőben bedagad, a még 1906-ban készült első gyártmányf)kra vonatkoznak. A későbbi gyártmányokon sikerült ugyanis az intézetünktől eredő utasítás alapján e hibát az odnfedél szerkezetének csekély módosítá- sával measziintetni.

Néhány panasz oka az odufedelet a szál- lítás idején ' lezáró szegek rendeltetésének félreismerése__volt. Itt-ott a túlságos mennyi- ségű fűrészpor-töltés nehezítette az odulakók betelepülését. Egy esetben a czinegék kiszór- ták a fölös fűrészport az odúból (136). Több helyen azt is észlelték, hogy különösen esős napokon, a lakott odnk fedele alatt s az üres odúk belsejében is tömérdek hernyó [Aporia crataet/i, Ocneria dispar stb.) húzó

' Bővebb ismertetését 1. Aquila 1907. Aquila XVI.

der einzige insektenvertilgende Vogel ist. Solche sind die von Wäldern enifernt liegenden mit einzelnen ( Ibstbäuiuen bestandenen Weingärten der Tiefebene, die in der .Mitte grösserer Wirt- schaften isoliert stehenden kleineren Obst- gärten, mit einem Worte alle jene Stellen mit Bauniwuchs, an welchen infolge Mangels an zusammenhängenden Gebüsehreihen ausser dem Sperlinge keine anderen Höhlenbrüter angesiedelt werden können.

8. Dauerhaftigkeit der Nisthöhlen ; während der Behandlung derselben gemachte Erfah- rungen.

Soweit sich auf die insgesamt 2 Jahre umfassenden Erfahrungen ein Urteil gründen lässt, ist die Dauerhaftigkeit der Fabrikate,' welche von der mit staatlicher Subvention errichteten Nistliöidenfabrik in Baranyakárász hergestellt werden, eine entsprechende. Wenn auch infolge unvermeidlicher Materialfehlerund besonders im Anfange infolge Mangelsan Übung und Erfahrung einige Prozente der Nisthöhlen im zweiten Jahre zugrunde gingen, wird die durchschnittliche Dauerhaftigkeit kaum hinter derjenigen der musterhaften Fabrikate von Büren zurückstehen. Es ist dies hauptsächlich dem Umstände zu verdanken, dass die lang- jährigen Erfahrungen des Freiherrn Hans vun Berlepsch, des Erhnders der vollkommensten Nisthöhlen, bei der Fabrikation schon benützt werden konnten.

Die Klage, dass die Holzscheibe des abheb- baren Dachbrettes hei regnerischem Wetter in die Höhle hineinsclnvillt, bezieht sich noch auf die ersten, im Jahre 19U6 hergestellten Fabri- kate. An den späteren Fabrikaten gelang es nämlich diesen Fehler durch eine von unserem Institute angegebene geringe Modifizierung in der Konstruktion des Dachlirettes zu beheben.

Auch das gab Anlass zu einigen Klagen, dass die Bestimmung der Nägel, welche das Dach der Nisthöhle während des Transportes fixieren, verkannt wurde. Hin und wieder wurde das Ansiedeln der Höhlenbrüter durch allzureichliche Mengen von Sägemehl er- schwert. In einem Falle wurde das über- flüssige Sägemehl von den Meisen hinaus- expediert (136). An mehrerers Stellen wurde beobachtet, dass sich besonders bei regneri- schem Wetter unter dem Dache der bewohnten

' Ausführlicher beschrieben in Aquila 1907.

25

194

doit meg s volt ily módon tömegesen irt- ható.

9. A feltűnően kedvelt vagy került fészekod- vak elhelijrzésc módjáról.

E fontos kérdéssel megfigyelőink feltűnő kedvvel foglalkoztak. Jelentéseikből azonban általános érvényű következtetés sem az el- helyezést, sem az odumintát illetőleg nem vonható. Előbbinek az odiilakők nagyfokú alkalmazkodási képessége az akadálya. Az utóbbinak pedig az. hogy sehol sem volt a 2 legfontosabb odnminta. az A és B, külön e vizsgálat czéljából egyenlő számban és azonos környezetben elhelyezve. Az össze- hasonlítást még az is nehezíti, hogy az odu- lakók vidékenként nagyon is különböző mér- tékben vannak fészkelőhely dolgában meg- szorulva. Már pedig viselkedésükre ép ez van legnagyobb befolyással.

A tapasztalatok már a környezetet illetőleg is rendkívül eltérők. A 94. sz. j. szerint lígy a sűrű aljnövényzettől takart, mint a szaba- don álló fák törzsére helyezett odvakat egy- aránt kedvelték a hasznos odulakók. A 140. sz. j. szerint a czinegék az ágatlan fatörzsön ■1 m. magasságban lévő odvakat kedvelik, mig az ágak közé helyezetteket kerülik.

A r)4.sz. j. szerint viszont „a szembetűnő, véd- telen helyen, fatörzseken lévő odvakat elke- rülték, a védettebb helyeken lévőkben fész- keltek. Leyjohhan kedvelik a ritkásabb bokor- ral övezett fatörzsön lévő odvakat ^ Egy ily odiiban 1908-ban 3-szor fészkelt a szénczi- nege, először 13, majd 12 és végül 7 fiókát nevelve fel."-

A 152- sz. j. szerint a hasznos madarak a nyilt helyeket kedvelték, mig a verebek a bokrokkal takartakat keresték.

' Javarészt igy vannak az intézet margitszigeti telepén is elhelyezve.

' Bizonyára 2 czinegepár lakta ez odút felváltva.

Nisthöhlen Unmengen von Hanpen {Aporia crataegi, Ocneria dispar u. s. w.) ansam- melten, welche auf diese Weise in .Massen vernichtet werden konnten.

9. Placierung der auffallend, bec/ünstigteii oder gemiedenen Nistliöldcii.

Diese wichtige Frage beschäftigte unsere Beobachter in auöallendem Masse. PjS können jedoch aus ihren Berichten keine Schlüsse von allgemeiner Giltigkeit weder über das Placieren, noch über die Muster der Nisthöhlen gezogen werden.

Bei dem Placieren wird das Hindernis durch die grosse Anpassungsfähigkeit der Höhlenbrüter gebildet, bei der Wahl des Nisthöhlen-Musters durch den Umstand, dass die beiden wichtigsten Muster, nämlich .1 und B, behufs Untersuchung nirgends in gleicher Anzahl und unter gleichen Verhältnissen an- gebracht wurden. Die Vergleichung wird auch noch dadurch erschwert, dass die Höhlen- brüter gebietsweise in selir verschiedenem Masse auf die Nisthöhlen angewiesen sind. Und doch ist gerade dies von grösstem Ein- flüsse auf das diesbezügliche Verhalten.

Die Erfahrungen sind schon in betreff der f%(7e?)Mî7// ausserordentlich verschieden. Laut dem Berichte Nr 94 wurden die in dichtes Unterholz versteckten Nisthöhlen geradeso von den nützlichen Höhlenbrütern begünstigt, wie diejenigen, welche an den Stamm freistehender Bäume angebracht waren. Nach Bericht Nr. 140 begünstigen die Meisen die in 2 Meter Höhe am asiloseii Baumstamme angebrachten Nisthülileii. während diejenigen, welche in der Astregion ausgehängt waren, gemieden wurden. Dem entgegen wird in Nr. 64 berich- tet, dass die an auffallenden, ungeschützten Stellen an Baumstämmen ausgehängten Nist- höhlen gemieden, die an geschützten Stellen befindlichen besiedelt werden. Ahi meisten bevorzugt werden die an Baumstämmen an- gebrachten Nisthöhlen, welche von schütteren Gebüschen ttmrahmt sind} In einer solchen Nisthöhle brütete im Jahre 1908 dreimal die Kohlmeise, nacheinander 13, 12 und 7 Junge grossziehend.^

' Auf der Vogelsehutzstation des Institutes auf der Margareteninsel siud die Nisthöhlen grösstenteils ebenso ausgehängt.

- Sicher wurde diese Nisthöhle abwechselnd von 2 Paaren bewohnt.

195

Eltérők az odvak irányának befolyásáról szerzett tapasztalatok is. Egy helyen (60) csak a keleti napnak kitett odvakat kedvel- ték ; másutt viszont (14(i) „az odvak nyílását prébaképen kelet-, dél- és nyugati irányban ;'illil\a, eiivforniiiii nlcadt lakójuk".

Megoszolnak a tapasztalatok a magasságot illetőleg is. Kiváló szakértőnk, Pi.athy Árpád szerint a siker fontos kelléke, iiogy az odvak alacsonyan legyenek elhelyezve. A :2(j. és 32. sz. j. szerint a 3 ni-nél nagyobb magas- sás: már nem mesfelelő.

Ezekkel szemben a 87. sz. j. szerint a magasabban elhelyezett odvakban szivesebben költenek. Tapsony Mátyás szerint (Zilah, 148) pedig az általa feltalált cserép -fészekkorsók közül csakis az alacsonyan (l'/^ m.) lévők maradtak üresen. Chernél István pedig Kősze- gen 8 m. magasan lévő odúban is talált kékczinegét és kerti rozsdafarkút.

E látszólagos ellentmondások magyarázatát a helyi viszonyokhoz való alkalmazkodásiján keresem. Vagyis, hogy a magasabban lévő odvak bizonyára ott részesülnek előnyben, hol a fákat aljnövényzet nem köriti vagy a hol a fák al,j:ír járókelők nyugtalanitják

Számos tapasztalat szól ugyanis a mellett, hogy minden aljnövényzettel benőtt s e mel- lett nyugalmas helyen legczélszeríibb az A és B oduminták javarészét az aljnövényzet magasságán belül, még pedig átlagosan 1^4 méter magasságban elhelyeznünk. Különösen előnyös ez minden oly területen, a hol a verebek jelenléte a fészekodvak gyakori revi- deálását teszi szükségessé, a mit ily módon könnyű szerrel, létra nélkül is elvégezhetünk. Az óvatosabb madárfajokra való tekintetből természetesen ily helyeken is kell néhány odút nagyobb, de 6 — 8 métert meg nem haladó magasságban alkalmaznunk.

Lant Xr. 152 bevorzugten die nützlichen Vögel die freien Stellen, während die Sper- linge die mit Gebüsch bestandenen aufsuchten. Die Erfahrungen bezüglich der Birhtuìu/ der Nisthöhlen sind ebenfalls nicht überein- stimmend. An einem Orte (fiü) wurden nur die von der Morgensonne beschienenen Nisthöhlen begünstigt, an einem anderen (14()) ,. wurden die Nisthöhlen besiedelt, trotzdem die Flug- löcher versuchsweise nach Osten, Süden und Westen gericlitet waren".

Auch bezüglich der Höhe sind die Erfali- rnngen verschieden. Laut Árpád v Plathv, unserem ausgezeichneten Sachverständigen ist es ein wichtiger Faktor des Erfolges, dass die Nisthöhlen niedrig ausgehängt werden. Laut den Berichten 26 und 32 ist die Höhe von mehr als 3 Metern schon nicht mehr entsprechend.

Dem gegenüber „brüten sie lieber in den hoch angebrachten Nisthöhlen" laut Bericht 87. Nach Matmas v. Tapsony (Zilah 148) blie- von den von ihm erfundenen Nisikrügen nur die niedrig {V/., Meter) ausgehängten unbe- wohnt. Stefan v. Chernél fand in Kőszeg selbst in 8 Meter Höhe ausgehängten Nist- höhlen Blaumeise und Gartenrotschwanz.

Die Erklärung dieser scheinbaren Wider- sprüche glaube ich in der Anpassung an die lokalen Verhältnisse suchen zu müssen. Die holier ausgehängten Nisthöhlen werden wahr- scheinlich dort begünstigt, wo die Baum- stämme nicht von Unterholz umrahmt sind, oder wo die Umgebung von den Passanten beunruhigt wird.

Es sprechen nämlich seiir viele Erfahrun- gen dafür, dass es an allen mit Unterholz be- wachsenen Stellen, wo ausserdem auch Ruhe herrscht, am zweckmässigsten ist, den gröss- ten Teil der A- und 5-Nisthöhlen innerhalb der Höhe des Unterhohes, u. zw. durchschnitt- lich l'\ Meter hoch auszuhängen. Es ist dies besonders auf allen jenen Gebieten von Vor- teil, wo die Anwesenheit der Sperlinge die häufige Revision der Nisthöhlen notwendig macht, indem diese unter solchen Verhältnissen mit Leichtigkeit ohne Zuhilfenahme einer Lei- ter vollbracht werden kann. Für die scheue- ren Vögel müssen jedoch natürlicli auch an solchen Stellen einige Nisthöhlen in grösserer. 8 Meter jedoch nicht übersteigender Höhe angebracht werden.

25'

196

Az összes fészekodvakat 3—6 nióter magas sá,<rl)an csak az aljnövényzettel nem reiulel- kező zárt facs()])oríokban és ei-dökbcíi, vala- mint a jánjkelüktöl síirűn látoíiatdtt luílyckcii kell alkalmaznunk.

Annak az eldöntése, vájjon az .1 vagy a J5-minta száiiiíthat-e álialánosabb :ilkalma- zásra, a beérkezett vélemények alapján egy- előre lehetetlen. ()t tapasztalat (13, 90, 106, 116, 1-29) ugyan az A mintának adja az elsőbbséget, s csak egy (142) szol a B minta mellett s ez is csak a szénczinegére vonat- koztatva. A Margitszigeten, Halason, Kárá- szon és több más helyen szerzett tapasztala- taim alapján mégis a B mintának adom az elsőbbséget, mint oly univerzális eszköznek, mely a legkisebb czinegef'a.jtól a nagy fa- kopáncsig minden fontosabl) odnlakónk meg- telepítésére alkalmas.

Talán helyes nyomon járok, a midőn a nagyobb vagy kisebb odumintákhoz való ragaszkodást az illető \idék harkályodvainak méreteivel hozom kapcsolatba. Mert nem lehetetlen, hogy a hol főképen a zöld küllő (Picus viridis L.) volt az odulakók eddigi szálláskészitője, ott, legalább kezdetben, a mesterséges fészekodvak közül is inkább a tágasabb részesül előnyben, míg a tiilnyo- mólag kisebb fakopáncsok {Denchocopus mé- dius és minor) lakta területeken inkább a kisebb A-mintára esett a választás.

1(J. A téli etetőiét látogatú madárfajokról, azok számáról, inseUcedéséröl.

A rovarevők között tiilnyomólag a szén-, kék- és barátczinege szerepel (23., 22. és 10 adat), míg a fenyvesczinege ], a csuszka 4, fakopáncs 3, a feketerigó 2 s a vörösbegy 2 helyen mutatkozott.

A magevők sorában a házi- és mezei veréb áll első helyen, melyhez 6 esetben erdei pinty, 1 helyen meggyvágó s 2 helyen zöl- dike járult. Sármányféle 5. tengelicz és csíz 1 — 1 helyen észleltetett.

Megközelítő számadatokkal is szolgál a Kőszegi Állatvédő- Egyesület, a melynek ete- tőin naponként 30—40 szén-, 3 kék-, 3 — 4 barátczinege, 2 csuszka, 4— 5 erdei pintv" és

Nur in geschlossenen ll;ninii;rnpppn und Wäldern, welche des Unterholzes entbehren, sowie an von Passanten allznliäiidic iiesuclifen rticllen müssen sämtliche Xistiiidilcn in einer Höhe von 3 — 6 Metern angebracht werden.

Vijrläufig ist es auf Grund der eingezo- genen Berichte noch unmöglich zu entschei- den, ob die A- oder Ti-Nisthöhli- die allge- meinere \'erbreitung finden wird. l"iinf Berichte (J3, 90, 106, 116, 129) gelien der .I-Xist- höhle den Vorrang, und nur einer (142) spricht für die /^-Nisthöhle, jedoch auch dieser nur betreffs der Kohlmeise. Auf fìrund meiner Erfahrungen auf der Margareteninsel, in Halas, Kárász und an anderen Orten, gebe ich den- noch der 5-Nisthöhle den \'orzug, indem dieselbe ein Universalmittel ist, welche von der kleinsten Gleise an bis zum grossei' Bunt- spechte zur Ansiedelung aller wichtigeren Höhlenbrüter geeignet ist.

Ich glaube auf der richtigen Spur zu sein, wenn ich die Begünstigung der kleineren oder grösseren Nisthöhlen mit den Dimensionen der Spechthöhlen der betreffenden Gegend in Ver- bindunii briuiie. Ich halte es nämlich nicht für unmöglich, dass dort, wo bisher haupt- sächlich der GiUnsjiecht (Pieui,- viridis L.) der Quartiermacher der Höhlenbrüter war, wenigstens im Anfange auch von den künst- lichen Nisthöhlen die geräumigeren bevorzugt werden, während in jenen Gebieten, welche vorwiegend von den kleineren Spechtarten [Dendrocopiis médius und minor) bewohnt sind, die Wahl auf die .4-Nisthöhle fällt.

10. Die M'mterfutterungs-Appuratehesiichen- den Vögel, deren Anzahl und Verhalten-

Von den Insektenfressern zeigten sich haupt- sächlich die Kohl-, Blau- und Sumpfnieise an 23, 22 und 10 Stellen, während die Tan- nenmeise an 1, der Kleiber an 4, der Bunt- specht an 3, die Amsel an 2 und das Kot- kehlchen an 2 Stellen beobachtet wurden.

Von den Körnerfressern stehen der Haus- und Feldsperling an erster Stelle ; weiters wurden Buchfink 6 mal. Kirschkernbeisser 1-mal und Grünling 2-mal beobachtet. Am- merarten wurden ö mal, Stieglitz und Zeisig je 1-mal beobachtet.

Annäliernde Zahlenwerte erhielten wir vom Tierschutzvereine in Kőszeg, an dessen Fütterungsapparaten täglich 30 — 40 Kohl-, 3 Blau-, 3 — 4 Snmpfmeisen, 2 Kleiber, 4 — 5

197

15 — 20^czit.roiiisárni:iiiy l'orrliilt mei;. A tiha- nyi apátsúg kertjélìoir t()v;il)bá 30 — 40 szén- cziiicge járt az ablaivoii Ijerendezctt etetőre, a Iioiiiian a líékrzinege pár év óta elmaradt. Mint már a íeszkelés számaránya is mu- tatja és az etetőknél szerzett tapasztalatok is igazolják, hazánk czinegeféléi közt feltűnő túlsúlyban van a szénczinege, különösen a kékcziiiegével szemben, a mely úgy látszik leginkább megsinylette a fészkelöhelyek nieg- fbgyását és a verebeknek elemi csapásszánilta menő elszaporodását.

Az etetőknél észlelt viselkedésről Körmöcz- bánya városa ezt írja : „Feltűnő volt egy czinege viselkedése. Mikor ugyanis a szalonna fogyóban volt. lakmározás után a közeli pösz- mételjokorra szállt és onnan figyelt. A mint egy czinege a szalonnára szállt, ott termett és elűzte. A harcz több napig tartott, még akkor is, a mikor új szalonnadarab volt kiakasztva. Az összeférhetetlen czinege lelövetett és hely- reállt a béke."

Ai)róbb czivakodás jóformán minden etetőn észlelhető, de könnyen elkerülhető oly módon, hogy a madárkalács mellé napraforgó- vagy tökmagot szórunk, a melyet a gyöngébbek és félénkebbek is könnyen elkaparintva, biz- tos távolságban költhetnek el.

IL. Bayatlozó madarak és emlősök viselke- déséröl az etetők körül sth.

A jelentések a madárság legnagyobb ellen- ségének a karvalyt és a házi macskát minő- sitik.

A karvaly kártétele főképen az etetők kör- nyékén mutatkozott. A királyhalmi etetőknnyhó mellett egy télen 3 is került lövésre. E raga- dozó merészségének és ötletességének szinte páratlan példáját észlelték a görgényszent- imrei erdőőri szakiskola kertjében. A karvaly ugyanis „az etetőkunyhó üvegkerete alá beszállva, az etelőasztal egyik sarkára ült s a gyanútlanul beröppeuő madárkákat elragadta.

Buchfinken, und 15 — 20 Goldammer beob- achtet wurden. In dem Garten der Abtei von Tihany besuchten 30 — 40 Kohlmeisen den am Fenster ange*>rachten Fütterungs- apparat, an welchem die Blaumeise schon seit einigen Jahren nicht mehr erschienen ist.

Die VerhältnisziÖ'er der brütenden Exein- plare, sowie die an den Fütterungsapparaten gemachten Erfahrungen ergeben die Tatsache, da SS in Ungarn unter den Meisenarten die Kohlmeise in auffallend überwiegender An- zahl vorkommt, besonders der Blaumeise gegenüber, bei welcher sich die Verminde- rung der Brutplätze, sowie die zur wahren Plage gewordene Vermehrung der Sperlinge, wie es scheint, am meisten fühlbar machte.

Über das am Ftttterungsapparate beobach- tete Verhalten schreibt die Stadt Körmöcz- bánv'a folgendes : „Auffallend war das Ver- halten einer Meise. Als der Speck schon in Abnahme begriffen war, flog sie nach dem Schmause auf einen nahen Stachelbeerstrauch und beobachtete von dort aus.

Flog nun eine Meise auf den Speck, so war sie sofort dort und vertrieb sie. Der Kampf dauerte mehrere Tage^ lang, sogar auch dann noch, als schon ein neues Stück Speck ausgehängt war. Die unverträgliche Meise wurde abgeschossen und der Friede war hergestellt."

Kleinere Streitigkeiten kommen fast an jedem Fütterungsapparate vor, doch kann denselben leicht vorgebeugt werden, wenn man neben den Futterstein Sonnenblumen oder Kürbiskerne aussti'eut, welche auch von den schwächeren und furchtsameren Exemplaren leicht erkapert und in sicherer Entfernung verzehrt werden können.

11. Verhalten von Raubvögeln und Raub- säugetieren an den Fütterungsapiyaraten etc.

Die Berichte stempeln den Sperber wnà Ai& Hauskatze zu den grössten Feinden der Vogelwelt.

Die Schädlichkeit des Sperbers zeigte sich hauptsächlich in der Umgebung der Fütte- rungsapparate. Neben dem Futterhause in Királyhalom wurden in einem Winter 3 Stück geschossen.

Im Garten der Forstwartschule zu Görgény- szentimre wurde ein fast beispielloser Fall der Kühnheit und Findigkeit dieses 'Raub- vogels beobachtet.

198

Uyvt kettői sikerüli meglesni és iiieglőiii. Gyomrukban cziuege ós csuszka maradványai voltak."

Kőszegen Cühenri, István lakószobája abla- kán berendezett etetőjére is rácsapott a- kar- valy. E helyen kivételesen még is több hasznot mint kárt okozott, mert a tél folyamán a város verebeit feltűnően megritkította.

Az etetők környékét veszélyeztető madarak közt még a héja, a kis sólyom és a szajkó van megemlítve. A védekezés lőfegyverrel és héjacsapdával történt.

A ragadozó emlősök között a 3 esetben emiitett cjörényen és 1 — 1 esetben észlelt menyéten és nyesten kiviil, az összes jelenté- sek a házi macskát jelölik a legnagyobb kár- tevőnek, mint a mely úgy az etetők látogatóit, mint a fészekodvak lakóit éjjel-nappal veszé- lyezteti.

Ha a csak nappal népes és luár tapasztalt madaraktól látogatott etetőkön nem is okozhat jelentősebb kárt, annál nagyobb a pnsztítás, a mit nyaranta a frissében kirepült tajiaszta- latlan fiókák közt és éjjeli kóborlásain a fészekodvak lakói közt mivel. Valósággal közfelfogást tolmácsol LAoler Gyui.a m. kir. főerdőmérnök (41, Visegrád) : „A fészekrablók közt első helyen a házi macska áll s a míg a macskatartás törvényesen nem szabályozta- tik, a fészekodvak csak alárendelten felelnek meg czéljuknak. Adót kell vetni a macskákra is és fel kell jogosítani a telektulajdonosokat, hogy a kóbor macskákat beltelkeken is pusz- títhassák. A tulajdonképeni madárvédelem a macska irtásával kezdődik."

A védekezés eszközei lőfegyver és csapó- laila, a fészekodvaknak tövissel való körítése

Der Sperber „setzte sich nämlich hinter die Glasstreifen i)t eine Ecke des Futtertisches, und erbeutete auf diese Weise die arglos einfliegenden Vögel. Es wurden zwei solche Exemplare beobachtet und erlegt. Im Magen befanden sich Reste von Meisen und Kleiber."

In Kőszeg stiess der Sperber auch anf den Fütterungsapparat, welclier am Fenster des Wohnzimmers von Stefan v. Chernél ein- gerichtet war.

Hier verursachte er jedoch ausnahmsweise melir Nutzen als Schaden, indem er während des Winters die Sperlinge der Stadt in auf- fallendem Masse verminderte.

Unter den die Umgebung der Fütterungs- apparate gefährdenden Vögeln sind noch der Habicht, der Merlin und Eichelhäher er- wähnt. Man schützte sich gegen dieselben durch Abschiessen und mittels Habichts- körben.

Von den Raubsäugetiereu wird ausser dem dreimal erwähnten Iltisse und dem je einmal beobachteten Wiesel und Steinmarder von allen Berichten die Hauskatze als grösster Schädling bezeichnet, welche nicht nur die Besucher der Fütterungsapparate, sondern auch die Bewohner der Nisthöhlen Tag und Nacht gefährdet.

An den Fütterungsapparaten, welche nur während des Tages und von den erfahrenem Vögeln besucht werden, können sie wohl kei- nen bedeutenderen Schaden verursachen, umso grösser sind jedoch die Verheerungen, welche sie währenddes Sommers unter den eben erst flügge gewordenen unerfahrenen Jungen, und während ihrer nächtlichen Streifereien unter den Bewohnern der Nisthöhlen an- richten. Julius Lagler (41. Visegrád), königl. Ungar. Überforstingenieur spricht in dieser Hinsicht wahllich die öffentliche Meinung aus: ,.An der Spitze der Nesträuber steht die Hauskatze und so lange das Halten der Katzen nicht gesetzmäs.«ig geregelt wird, können die Nisthöhlen ihrem Zwecke nur in unter- geordnetem Masse entsprechen. Es muss die Katzensteuer eingeführt und den Grundbe- sitzern die Berechtigung gegeben werden, die wildernden Katzen auch intravillan ver-

tilgen zu dürfen.

Der eigentliche Vogelschutz

beginnt mit der Vernichtung der Katzen."

Schutzmittel sind Schiesswaffen und Fang- kasten, das Umrahmen der Nisthöhlen mittels

199

vagy lecsípett végű szegekkel való kiverése volt, az intézet iiiadárvédelnii iitiiiutatójiinak mellékelt ábrája s/.erint.

E két utóbbi eljárás sikeréről 1 1 jelen- tés szól. A 6Ü. sz. j. szerint: „Házi macska ellen a fára alkalmazott vadrózsatövis rőzse. valamint a röplyuknak szögekkel való kive- rése czélszerűnek bizonyult. Egy macska által elpusztított czinegefészket tehénszőrrel és mohával pótolva, a czinege újból elfoglalt s a vadrózsatövis védelme alatt fiait fel is nevelte." Ory Ferenuz szerint pedig (Szaturo. 94) : „A macska a nyaktekercs odújára ugrott, de az elcsípett végű szegek sora azt meg- védte. A szegeken a macska szőre és bőrének egy darabja maradt".

Bár általánosságban kivihetetlen, figyelemre- méltó végül a 90- sz. jelentésben foglalt vé- dekezés is : ,A macs- kák ellen úgy véde- keztem, hogy az etetőt tartó fát, úgyszintén a gyümölcsfákat is jó szélesen hernyó- enyv- vel kentem be. A macska, ha körme ragadni kezd, visszatér."

Mindez azonban csak télintézkedés marad, a míg a macskának, e csak félig szelidülő és öreg korában többnyire elvaduló káros ragadozónak tartása szabályozható nem lesz. A javasolt megadóztatás keresztülvitele aÜg lévén remélhető, egyedül ablian bizakodha- tunk, hogy a madáiTédelemnek, a madár- szeretetnek térfoglalása fogja lassanként a macskatartást az igazi szükséi;' liatárai közé visszaszorítani.

12. A madárvédelem anyagi vagy erkölcsi haszna.

Tekintettel a kísérletek idejének röviil vol- tára, az anyagi haszon kérdésének felvetése csak a távol jövőben volt tervezve. Annál örvendetesebb az a részint kézzelfogható anyagi, részint erkölcsi haszon, a miről az alábbi jelentéseknek egész sora számol be.

3. kép. — Flg. H.

A macskák ellen szögek- kel kivert fészekodú. Gegen Katzen mit Nägeln aiisgeschlagene Nisthöhle.

Dorngestrüpp, oder das Umschlagen mit Nägeln, deren Köpfe abgezwickt wurden. nach dem nebenstehenden, der Anleitung des Institutes zum Vogelschutze entnommenen Muster.

Über den Erfolg der beiden letzteren Me- thoden gibt je ein Bericht Kunde. Laut Be- richt 60: „Gegen die Katzen erwies sich das am Stamme angebrachte Hundsrosen- reisig und das Ausschlagen des Flugloches mit Nägeln als zweckmässig. Ein von einer Katze zerstörtes Meiseunest ersetzten wir durch Moos und Rinderhaar ; dasselbe wurde wieder von der Meise in Besitz genommen und konnte dieselbe ihre Jungen unter dem Schutze des Hundsrosendornes auch glücklich grossziehen." Und nach Franz -v. Ory (Sza- turo, 94) „sprang eine Katze an die Nist- höhle eiues Wendehalses, doch wurde der- selbe von der spitzen Nagelreihe geschützt. An den Nägeln blieben ein Stück Haut und Haare der Katze ha f teil."

Obzwar im allgemeinen unausführbar, ist schliesslich auch das im Berichte Nr. 90 angegebene Schutzmittel beachtungswert: „Ge- gen die Katzen erwehrte ich mich in der Weise, dass ich den Baum, welcher den Füt- terungsapparat trug, sowie auch die Obst- bäume mit einem breiten Gürtel Baupenleim anstrich. Sobald sie das Ankleben der Zehen fühlt, kehrt die Katze um."

Alldies bleibt jedoch nur eine halbe Mass- regel, so lange das Halten der Katze, dieses nur halbwegs zähmbaren und im Alter mei- stens vervrildernden schädlichen Raubtieres nicht geregelt wird. Indem die in Anschlag gebrachte Katzensteuer kaum verwirklicht werden kann, besteht unsere einzige Hoffnung darin, dass durch Platzgreifung des Vogel- schutzes und der Liebe zu der Vogelwelt allmählich auch das Halten der Katzen in die Grenzen der tatsächlichen Notwendigkeit be- schränkt werden wird.

12. Materieller oder ethischer Nutzen des Vogelschutzes.

Mit Hinsicht auf die Kürze der Versuchs- zeit war die .Aufwerfung der Frage des mate- riellen Nutzens erst für die ferne Zukunft geplant. Umso erfreulicher ist der teilweise handgreifliche materielle und der teilweise ethische Nutzen, von welchem eine ganze Reihe der unten folgenden Berichte spricht.

200

„A télen szokatlan mennyiségű czinege húzódott a falvakba sa korán kelt hernyókat tetemesen pusztította (18.)"

„A 23 fészekddu legtöbbjét — 16 — a czine- gék foglalták el, a melyek a gyümölcsösben rengeteg hernyót pusztítottak el" (39).

jAz éneklő madár feltűnően szaporodik, úgy liogy hangsúlyoznom kell az iskolákban e tekintetben kultivált intézkedések ' üdrös vol tát. A gyermekeknek a hasznos madarakkal szemben való viselkedése a régibb állapotok- hoz mérten teljesen megjavult, a fészkek rablása elmaradt" (48).

„A téli etetésnek, valamint a fészekodvak alkalmazásának következménye lehet az, hogy ezidén a kertet rendkívül sok éneklő madár lepte el" (76).

„A téli etetés és fészekodu alkalmazás következtében ezidén az egész szőlő- és gyü- mölcsös dűlőben feltűnően több a czinege" (155).

„Az 1906-iki szigorú télen az etetés foly- tán megmaradt kis madarak munkája már 1907-ben is feltűnően, de 1908- ban jóformán teljesen megszüntette nálam az itt általános- ságban panaszolt óriási hernyópusztitást ! Nálam alig hiányzott levél a fákról". (Feeenczy Elek, cs. és kir. kamarás, 165. Sztankócz).

Egyenesen a Beklepsch János báró seebachi mintatelepe szolgáltatta döntő erejű l)iznnyí- tékiikhüz sorakozik végül az a siker, a mely Plathy Árpád nógrádkékkői telepén mutat- kozott.

„Az uradalmi gyűmölcsösl)en 60 faodu és 20 mesterséges fali üreg van, a mely utób- biakban az örvös légykapót kivéve, ugyan- azok a madarak fészkelnek, mint a faodvak- ban. A környék lakosai által is 40 odu van kihelyezve s ezek száma évről évre szaporo- dik, annál is inkább, mert már r/ lakósok is belátják, hogy csakis a madárvédelemmel

' A madarak és fák napja. Országos Ifjúsági .Madárvéilö Lisfa.

„Während des Winters zog sich eine ganz ungewohnte Menge von Meisen in das Dorf, wo «ie die fViili aiisgekroclienen Raupen in beträciitliclier Anzahl vertilgten." (IS.)

„Der grösste Tpil der 2.'5 Nisthöhlen — 16 — wurde von Meisen besiedelt, welche in dem Obstgarten ungeheure Mengen von Rau- pen vertilgten." (39.)

„Die Anzahl der Singvögel vermehrte sich in auffallender Weise, so dass ich die Heil- samkeit der diesbezüglichen, in die Schule eingeführten Institutionen^ betonen muss. Das Verhalten der Jugend gegen die nützlichen Vögel hat sicli den früiieren Verhältnissen gegenüber vollkommen verbessert, und hat das Plündern der Nester ein Ende genom- men. (48.)

„Es scheint eine Folge der Winterfütte- rung und der Anwendung von Nisthöhlen zu sein, dass der Garten heuer von ausser- ordentlich vielen Singvögeln bezogen wurde." (76.)

„Infolge der AVinterfütterung und der An- wendung von Nisthöhlen sind heuer in dem Wein- und Obstgarten auffallend mehr Mei- sen vorlianden" (155).

„Die Arbeit der Kleinvögel, welche im strengen Winter 1906 infolge der Winterfüt- terung am Leben blieben, verminderte schon im Jahre 1907 in auffallendem Masse, im Jahre 1908 aber schon fast gänzlich den hier ganz allgemein beklagten ungeheuren Raupen- frass! Bei mir fehlt kaum ein Blatt von den Bäumen." (Alexius v. Feeenczy, k. u. k. Käm- merer. Sztankócz, 165.)

Unmittelbar den auf der Musterstation des Freiherrn H.\ns v. Berlepsch in Seebach er- reichten entscheidenden Beweisen reiht sich der Erfolg an, welcher sich auf Árpád v. Plathys Station in Nógrád- Kékkő ergab. In dem herrschaftlichen Obstgarten betinden sich 60 Holz-Nisthöhlen und 20 künstliche Mauer- locii-Nisthöhlen ; in letzteren brüten ausser dem Halsbandfliegenschnäpper dieselben Vogel- arten wie in den Holz-Nisthöhlen. Audi von den Dorfbewohnern wurden 40 Nisthöhlen ausgehängt, und vermehrt sich die Anzahl derselben von Jahr zu Jahr. u. zw. umsomehr. iveil es auch diese schon einsehen, dass man

' Der Vogel- und liaiim Tag. Dif Landes-\'(.gel- scliutz-Liga der Jugend.

< g

X

o

O

Q

—	UJ
	s;
<i		■:i
		2	<
t^	z	a
		o
Ci	a	z	o
		c:
	C2
	(-1	1-
Í5	o	u	p
""	U3	—
CQ	a	/'.	—
	n
H	u	tn	<
J	PT	M
W	S3
c^J	O	K	tfl
r/l		U	3
	s:	C)	ÛS
U.	X	P-.
Í/;	?;		..
<	<
o		et
<	IX	"'	::;•
^		O	<
(?)	f-
■^		O ■»5	:o
C	o	^	. J
a:	n
Q	^		v:
n	o	^	<
		o
s: c/:	«	Pn	o
		z

z

w

H

X O

<

o w

o:

D

<

O

O <

ti; w >■ z

■w >

w

s

w

tS)

	^		X. J
U^		C <
	?;	2 •?
	i	S -J
■^		Vî es
1 s	a	s 2
		.. <
		t- Á
		o ,„
	ts3	œ ^
		;j	« D
	Á	■w	z Í
	t:	N	S »•
	u		< • -
			s ==
	•	Y.
	o	5	z 2
	œ	bj
	»— <	ra	H T
		o	M ■-:
		O)	H <
			■j: a
ti;	^	•Y. <M
03
	S3	tfi J
S	t/1	es
	w	C^l	-ri O
	ifi	o
	1^	>i	y:
		M	<: 5
		^
l.		X	S- t.
<	S3
	Ä	tfi	;^^ s
	2	<

n

o

n

O

O H O

m

< ^-

•y.

H

Oî

< Q

O

s:

D

o o

ce: td

	P
	<
s;
o
'^
	■r;

o			^,^
Ti
		z	:/?
		H	D < f-
B	^		U
			Ä
		t/3
H	-;	Ui	Si
;0 H	rs	^	72
:-1	^	■J
	^	O	U.
en <	K		c:
fi		■<
<	O	O	■ '
tí	*— )

Q O

O

z

o

o

55

>o a.

Ed

5

H

W

Q

>

K ■<

a <

H

tu

o

tn

	'JÍ
0>	w
o	>-
01	z
	'ii^
>	>
X
	w
s	S
o	w
1-	tS)
<
_l
D
a
<

g

N Ü

z;

•a

NI

a t-J

o

as

<

•D

e o

n

H H

O

o

<:

o

X

o

201

leket a mu/i/on inegszuporudott lairtrLony fér- f/ek ellen, védekezni.

Az idén igen nagy számban volt a drótos pille, gyűrűs- és gyiip.jas pille, nagy és kis araszoló le])ke hernyója, továbbá a csere- bogár. Az uradalmi gyümölcsösben, hol már négy év óta rendszeresen védjük a hasznos madarakat, a gyümöUístermés sikerült, holott a környékbeli lakosok gyümölcsöseiben imitt- amott látszik egy kis termés. Az is ott. hol az uradaliiH területtel éi'ii\tkeznek.

Hogy az uradalom csakugyan a madár- védelemnek köszönheti a gyümölcstermést, igazolásul felhozom, hogy Tóth K.ílm.4n tanitó, a ki a madarakat kertjében védelemben része- síti, a nagy hernyójárás daczára is szintén bő gyümölcstermésnek örvend, bár kertje nem szomszédos az uradaloméval."

E legutóbbi jelentés jegyében fejezem be ezt, a kérdőivek anyagából kialakult kis kulturképet, a mely a nagyon rövid múlt tükrében is már biztatíi képét mntatja a .jövőnek.

II. Margitszig^et 1908

E 200 holdnyi park 1906 őszétől kezdve, dr. Dará.nyi IfiNÁcz m. kir. földmivelésiigyi minister intézkedéséből a m. kir. Urnifhologiai Központ házilag kezelt kísérleti telepe. Fel- szerelése 1908-ban: 01 leemelhető fedelű, A-B-C és D ndntájú fészekodn, sorszámmal ellátva és térképen feltüntetve, továbbá 3 etetőkunyhó és 1 etető-eresz. Kezelése a múlt évinek megfelelően a téli etetők ellá- tása, a fészekodvuknak a költés idején heten- ként való revideálása s a szabadon fészkelő madárfajok egyidejű tanulmányozása.

Az 1907/1908iki tél arányin- enyhe jel- lege folytán a sziget téli madárvilága jelen- tékenyen elmaradt a tavalyi mögött. A gyé- ren látogató: t téli etetők környékén ezidéu Aquila XVI.

dell nur durch den . Votjdschutz der allzu- stark vermehrten Schädlinge erwehren kann.

Heuer waren die Raupen des Banmweiss- lings. des Ringelspinners und Schwamnispin- ners. sowie zwei Arten Spannerraupen und der Maikäfer in sehr grosser Anzahl vor- handen. In dem herrschaftlichen Obstgarten, wo die nützlichen Vögel schon seit vier Jah- ren systematisch geschützt werrlen, hatten wir auch tatsächlich eine reichliche Obsternte, während in der Obstgärten der Umgebung kanni hie und da etwas Obst zu sehen ist. Auch dieses nur in der unmittelbaren Nach- barschaft des herrschaftlichen Gartens.

Als Beweis dafür, dass die Herrschaft den Obstertrag wirklich dem ^"ogelschntze zu ver- danken hat, möchte ich anführen, dass der Lehrer Koloman Tóth, der den Vögeln in seinem Garten ebenfalls Schutz angedeihen lässt, trotz dem grossen Raupenfrasse gleich- falls einen reichen 0])stertrag erzielte, obzwar sein Garten nnt dem herrschaftlichen nicht benachbart ist."

In dem Zeichen dieses letzten Berichtes schliesse ich das aus dem Materiale der Frage- bogen sich ergebende kleine Knlturbild, wel- ches in diesem Spiegel der noch allzukiirzen Vergangenheit dennoch schon ein vielver- lieissendes Bild der Zukunft erblicken lässt.

II. Marg-areteninsel 1908.

Dieser 100 Hektar grosse Park ist seit Herbst 1906 durch Verordnung des königl. ung. Acker- bauministers Dr. Ionaz v. Dar.ányi die in eigener Bewirtschaftung stehende Versuchs- station der Königl. U. 0. 0. Einrichtung war im Jahre 1908 : 61 Nisthöhlen Muster .1. 11, C und I) mit abhebbarem Dache, jede ndt einer laufenden Nummer versehen und auch kartographisch verzeichnet, ausserdem drei Futterhäuser und ein Futferdach Die Tätig- keit in derselben erstreckte sich den früheren Jahren entsprechend auf die Versorgung der Futterapparate, wöchentliclie Revision der Nisthöhlen während der Brutzeit und gleich- zeitiges Studium der Freibrütler.

Indem der Winter 1907/8 verhältnismässig milde war, blieb die Winter-Ornis erheb- lich hinter derjenigen des vorigen Jahres zurück. Heuer waren bei den schwach be-

26

202

nem szólt a fenyves czinege {rarun ater L.), sem il süvöltő {Fijrrhula pyrrhula L.). Csupán a czitromsármány (Emheriza citrinella L.) és a fenyopinty (Fruigilla montifringiUa L.) jelent meg néhány hétre. Czineíret elekből is il január 12-én végzett s/.cmleiitaiiKui miml- össze 5Ü-et (mintegy ;5() szén-, 10 kék- és 10 Itará^czinegét) találtam. E mennyiséget a sziget állandó czinegeállományának tartom. iiiiiitlidgy a hegyekről más években leszorult vendégek ezidén nem gyarapították száiiiíit. .\z etető-eresz teii\ői-so])ürtj'ának t;ivalyi ven- dége, a karvaly azonban ezidén is beállított, pjgy közeli bozótban fölfedezett mészárló helyén egy feketerigón kívül csnpa veréb- maradvány hevert, czinegetollaknak nyoma sem volt. Észleletén! szerint ide csak ]uhe- nőre jiír a karvaly ; tá])lálékát javarészben a jiesti Diinaparl gabonaraktáiai körül nyüzsgő verebekből szerzi.

Az IDOS-iki januári fauna megközelítő szá- Jiiokban : 30 Parus major L., 10 Parus coeruleus L., 10 Parus palustris L., 2 Sitta nnropaea L., 4 Friììf/illa coelebs L., 10 Frin- (jilla montifringiUa L., 16 Coccothraustes coccothraustes (L.), 12 Emheriza citrinella L., 50 Passer domesticus (L.), 20 Passer montanus (L.), 15 Turdus mer ala L., 1 Erithacus rube- cula L., 1 Picus viridis L., 1 Dendrocopus major (L.), 8 Corvus comix L., 1 Accipiter nisus (L.).

Márcziusban eltűnt a fenyőj)inty és ii czitrom- silrmáiiy, de helyébe százas csapiltokban jelent meg a mezei veréb, melynek tömege már előre jelezte a nehéz híirczot, a melyet ii czinegék a fészekodvak birtokáért megvívni kényszerülnek. Új veszedelem is jelentkezett a házi veréb képében, mely tavaly még feléje se nézett a fészekodvaknak, ezidén pedig e hónapban már sűrűn bujkált a kisérletképen több méternyi magasságb:i helyezett néhány odúba. A debreczeni városi kórházban pár évvel ezelőtt észlelt jelenség ismétlődött meg evvel. Az ott helytelenül nagy magasságba rakott fészekod vakba az első évben még csupa cziuege települt meg. De már a máso- dik évben, nyilván a czinegék zavartalan fészkelésének láttára, az addig gyanakvó

suchten Futtcrapparaten weder die Tannen- meise - Paras nier \j. — noch der Gimpel — Pyrrhula pyrrhnla (L.) — zu sehen. Es erschienen nur der rJoldammer - Emherzin citrinella L. — und der Bergtink — Fringilln montifringiUa L. — auf einige Wochen. Von den Meisenarten fand ich während eines Re- visionsweges am 10. .liinner nur etwa 50 Stück (ca. 30 Kohl-. 10 Blau- und 10 Sumpf- Meisen). Die Anzahl halte ich für den stän- digen Meisenbestand der Insel, welcher heuer nicht durch aus den Gebii-gen verdrängte Gäste bereichert wurde. Der Sperber jedoch, der vorjährige Gast der Tannengruppe bei dem Futterdache, stellte sich auch heuer ein. Auf seinem Schlachtplatze, welcher sich in der Xähe in einem Gestrüppe befand, waren je- doch neben einer Amsel nur Sperlingsreste vorhanden ; von Meisenfedern keine Spur. Laut meiner Beobachtung ist die Insel nur eine Riiststation des Sperbers, dessen Nahrung hauptsächlich die Sperlinge bilden, welche die Getreidehallen auf der Pester Seite um- schwärmen.

Die Fauna war im Jänner 1908 annähernd folgende : 30 Pants itiajor L., lO Parus coerulus L., 10 Parus palustris L., 2 Sitta europaea L., 4 Fririgilla coelebs L., 10 Frin- gilla montifringiUa L., 16 Coccothraustes coc- cothraustes (L.), 12 Emberiza citrinella L.. 50 Passer domesticus (L.), 20 tasser mon- tanus (L.), 15 Turdus merula L., 1 Erithanus rubectda (L.), 1 Picus viridis L., 1 Den- drocopus major (L.), 8 Corvus comix L.. 1 Accipiter nisus (L.).

Im März verschwanden hergtink und Gold- iiBimer, doch kamen an deren Stelle Hun- derte von Feldsperlingeii., mit ihren Massen schon den schweren Kam])f andeutend, wel- chen die Meisen mit ihnen um den Besitz der Nisthöhlen führen müssen Dabei meldete sich auch noch ein neuer Feind, nändich der Haussperling, welcher noch im vorigen Jahre den Nisthöhlen gar keine Beachtung schenkte, heuer jedoch schon im März sehr häufig die versuchsweise in einer Höhe von einigen Metern ausgehängten Nisthöhlen beflog. Es wiederholte sich hier der vor einigeh Jahren im städtischen Spital von Debreczen beobach- tete Fall. Die dort unrichtig in grosse Höhe ausgehängten Nisthöhlen wurden im ersten Jahre nur von Meisen besiedelt. Im ZAveiten

203

liá/.i verclj is (Mlauiorészkedett. vùiikc]) elűzve (iiiiiiui a czinegéket.

A fészkelés ezidén korábbiin kezdődött a tavalyinál. Márcziiis S-án már a mezei veréb teljesen kész fészkét találtam. E napon már sűrűn hallatja párzási hangjait a czinege, csuszka, harkály, fakopáncs ; megszólal a feketerigó és a pinty.

A fészekodvak megszállása mégis csak április 5-én volt észlelhető. Ekkor már egy ni/aktekercs is nézeget az egyik A-oduba; mihelyt tovaszáll, 6 mezei- és két házi veréb röppen az odúra; egymást lökdösve nézeget- nek a röplyukba. Egy másik A-oduból házi veréb nézeget ki, a röplyuk szélét tisztogatva. Egy harmadik A odúba széncziuege nézeget be ; utána rögtön egy niezei veréb búvik az odúba, mig párja kiviil kapaszkodik meg. E jeleneteket csaknem kizárólag a kora reggeli órákban észleltem csak ; a nap többi részén csak nagy ritkán mutatkozott az oduiull madár.

A fészekodvak nagy látogatottsága arra birt, hogy számukat újabb 11 dil) kihelyezé- sével ()l-re emeljem.

Ez alkalommal az eddig künn lévő összes od vak tartósságát is megvizsgáltam. Az ered- mény az, hogy a már az első félévben keletke- zett felületi repedések óta e másfél év alatt semmi változás se mutatkozott. Ugylátszik tehát, ha az odu az első évet áthasadás nél- kül kiállotta, azután már sokat kibír. Átható repedés ugyanis még azokon az odúkon sem mutatkozott, a melyek a múlt évben vigyá- zatlan bokoröntözés folytán színig teltek víz- zel s mire kiürithetők voltak, tökéletesen át- áztak és a nyári hőségben rohamosan száradtak ki. A tartóléczek szegei egyes gyors növésű fákon már erősen behúzódtak, a nélkül azon- ban, hogy fejük a lágyfából készült léczet elrepesztette volna.

Jahre jedoch getrauten sich auch schon die bisher misstrauischen Sperlinge in die Nist- höhlen — jedenfalls dem Beispiel der unge- stört brütenden Meisen folgend — und vei'- trieben dadurch die Meisen für immer.

Das Nisten begann in diesem Jahre früher als im vorigen. Am 8. März fand ich ein schon ganz fertiges Nest des Feldsperlings. An diesem Tage hörte ich schon häufig den Paarungsruf der Meise, des Baumläufers, Grünspechtes, Buntspechtes ; es sang die Am- sel und es ertönte der Finkenschlag.

Die Besiedelung der Nisthöhlen geschah jedoch erst am 5. April. An diesem Tage äugte auch schon ein Wendehals in eine ^4-Nisthöhle hinein ; sobald er fortgeüogen war, wird dieselbe Nisthöhle von 6 Feld- und 2 Haussperlingen beflogen, welche sich weg- und abdrängend in das Flugloch hinein- schauen. Aus einer anderen A-Nisthöhle lugt ein Haussperling heraus und reinigt den Fiug- lochrand. In eine dritte ^i-Xisthölile schaut eine Kohlmeise hinein ; nach ihr schlüpft so- fort ein Feldsperling in die Höhle, dessen Paar sich von aussen ankrallt Diese Szeiun konnten ausschliesslich nur in den frühen, Morgenstunden beobachtet werden; während der übrigen Tageszeiten waren nur selten Vögel bei den Nisthöhlen zu sehen.

Die grosse Besuchtheit der Nisthöhlen ver- anlasste mich die Anzahl derselben durch das Aushängen von 11 neuen auf 61 zu erhöhen.

Bei dieser Gelegenheit untersuchte ich auch die bisher ausgehängten Nisthöhlen bezüg- lich ihrer Haltbarkeit. Das Resultat war, dass ausser den schon im ersten Halbjahre ent- standenen Sprüngen an der Oberfläche, wäh- rend anderthalb Jahre keine anderen Ver- änderungen zu sehen waren. Es scheint da- her, dass die Nisthöhle sehr viel vertragen kann, wenn sie das erste Jahr ohne Aus- einanderspringen ausliielt. Durchgehende Sprünge waren nämlich nicht einmal bei je- nen Nisthöhlen vorhanden, welche infolge unachtsamer Begiessnng der Sträucher ganz mit Wasser gefüllt wurden, und noch vor ihrer Entleerung voUsiändig von Nässe durchdrungen waren und in der Sonnenhitze rapid trockneten.

Die Nägel der Aushängeleisten waren bei einigen sehr raschwüchsigen Bäumen schon ziemlich stark eingezogen, ohne jedoch die aus Weichholz hergestellten Leisten zu sprengen.

26*

204

A féíizkelés vlöszalca :

Die Brutzeit.

A-A első három széncziiiegefészek ápiúlis 12-ci-c készült cl. Most már tömofíescii teh; püliick a szénczinegék ; április 27-éii mìn- io fészkük van készen, részben már tojással. E fészkek egyike -V napon belül készült el : liariiiadnapra már egy tojás is volt i)eiiiie.

Ez első telepiilők csaknem kivétel nélkül az ezidéii kihelyezett, tehát teljesen tiszta (idvakbaii jelentkeztek. 8 ez érthető is. A már lakott fészekodvakban ugyanis gyakran már az első évben úgy felszaporodnak a madártetvek és bolhák, hogy utóbbiak meleg őszi na})okon fekete tömegekben sütkéreznek a fészekodvak röplyukában. E körülmény döntőleg bizonyít a mellett, hogy a fészekod- rakat évenként Ici/alábbti is eijyszer ki kell tisztogatni. Legczélszerübb ezt ősz utolján végezni, a mikor már a régi fészkek elége- tésével nemcsak az emiitett madárélősdiek, de az i'ugyancsak odamenekült számos más káros rovar is megseaimisithető.

• A mezei verebek a fentjelzett napig mind- össze 10 odút foglaltak el ; legtöbbje a nagy számban található természetes faüregekbe hordta a fészekanyagot. Volt már egy kék- czinegefészek is 1 tojással. A nyaktekercs is 3 odu körül sürgölődött már.

ily kedvező előjelek láttára hasznos mada- rainknak a tavalyinál jóval nagyobb gyara- podását reméltem. Ámde ])ár naj) nuilva a czinegefészkeket a balesetek egész sorozata érte, a mely az első költést csaknem teljesen

Május első napjain tömegesen jelentek meg a mezei verebek. A kész szénczinegefészkek nagy részét feldúlták, vagy egyszerűen fölé- jük építkeztek. Ennek következtében, üres odu híjján az idén feltűnő számban érkező ■rnjaktekeresek a már lakott odvakban voltak kénytelenek helyet keresni, miközben nem- csak veréb- de néhány czinegefészket is el- pusztitottak.

I'ie ersten drei Kohlineisen-'iseíiter waren am 12 April fertig. Zu dieser Zeit gescliieht die Ansiedelung der .Meisen schon massen- haft : am 27. April waren 16 Nester voll- endet, in einigen sind schon Eier vorhanden. Peines dieser Nester war binnen drei Tagen fertig : am dritten Tage befand sich auch schon ein Ei darin. Die ersten besiedelten fast ausschliesslich die heuer ausgehängten, nändich die noch ganz reinen Nisthöhlen. Es ist dies ja auch leicht verständlirli. In den schon bewohnten Nisthöhlen vermehren sich oft schon im ersten Jahre die Vogelläuse und -Flöhe in derartigen Mengen, dass sich z. B. letztere an warmen Herbsttagen in schwarzen Massen am Rande der Fluglöcher wärmen. Es ist dies ein entscheidend wich- tiger Beweis, dass die Nisthöhlen jährlieh ■wenigstens einmal gereinigt werden müssen. Am zweckmässigsten kann diese Arbeit Ende Herbst verrichtet werden, wenn durch das Verbrennen der alten, Nester nicht nur;idie erwähnten Vogelparasiten, sondern auch eine Menge anderer schädlicher Insekten, welche sich dorthin flüchteten, vernichtet werden.

Die Feldsperlinge besiedelten bis zu dem obenerwähnten Tage insgesamt 10 Nisthöhlen ; der grösste Teil trug das Nestmateriale in die in grosser Anzahl vorhandenen natürli- chen Baumhöhlen. Es war auch schon ein Blaumeisennest mit einem Ei vorhanden. Der Wendehals trieb sich ebenfalls schon an drei Nisthöhlen herum.

Unter solch günstigen Auspizien hott'te ich auf eine \iel grössere Vermehrung unserer nützlichen Vogelwelt als im vorigen Jahre. Nach einigen Tagen jedoch wurden die Meisen- nester von einer ganzen Reihe von Unfällen ereilt, welche die erste Brut fast vollständig zugrunde richteten.

In den ersten Tagen des Monats Mai er- schienen Massen von Feldspeiiingen, welche den grössten Teil der fertigen Kohlmeisen nester zerstörten oder einfach über dieselben bauten. Infolgedessen waren die heuer in auf- fallend grosser Anzahl vorhandenen Wende- hälse in Ermangelung von leeren Nisthöhlen gezwungen, schon bewohnte zu erobern, wo- durch nicht nur Sperlingsnester, sondern aucli einige Meisennester zerstört wui'den. Ein Teil

205

(■pen maradt czinegefészek-

A véletlenül aljak egy részét — köztük a í? kékczinege- fV'szket — végül :i kertöntözöniiiiikások gon- datlansága semmisítette meg. A röplynkon Ijoliatoló vízsugár számos fészket tett hosszú időre lakhatlanná, egy odiiban pedig egy egész szénczinege("salád()t fojtott meg Egy másik odúban végül holtan feküdt a nőstény- czinege fészkén, koponyája kirágva s háta is erősen kikezdve. Minden jel szerint az erdei egér volt itt a tettes

Ily körülmények közt már csak arra szo- rítkozhattam, hogy a verebek erélyes üldözé- sével, fészkük és tojásuk folytonos megsem- misítésével a czinegéknek legalább második költését biztosítsam. Ez sikerült is. minthogy a verebeket fészkük elpusztítása nuntegy 2 hétre elriasztotta az odvaktól. De bár ez idő alatt jócskán települt újra a szénczinege, szaporulata gyenge maradt, minthogy a máso- dik költés fészekalja rendesen jóval kisebb az elsőnél.

A helyzetet legjobban jellemzi az, hogy a szénczinege 33 esetben kísérelte meg a köl- tést és mindössze 12 esetben sikerült fiait — összesen 74 fiókát — felnevelnie. Naplóm itt következő néhány szemelvényében meg- kísérlem annak a változatos életnek bemuta- tását, a mely egy-egy fészekodu körül egyetlen tavasz folyamán lezajlik és a mely egyúttal az állandó felügyelet és ismételt beavatkozás szükséges voltát is bizonyítja.

12. SS. B-odu, r2 m magasságban. Múlt évben 8 hét alatt 4-szer fészkelt benne a mezei veréb. Ezidén április i'í'-án kész s.zén- czinegeíészek van benne; V. G-án tojás. V. 18-án fiókák, V. 31-én 10 czinegefióka közvetlenül kirepülés előtt. Június 14-éu a fészek újra tatarozva; július 1-én a szénczi- nege újra kotoI ; e hó utolsó hetén a 6 szén- czinegefióka szárnyra kél.

80. sz. B-odu 1 m. magasságban. Április 23-án szénccinef/efészek ; május 6-án mezei rerébtöl elfoglalva és átépítve ; e fészek el- távolíttatott ; V. 24-én újra veréb épít bele; fészke megsemmisítve ; V. 31-én üres ; június

der zufällig unversehrt gebliebenen .Meisen- gelege — darunter auch die drei Nester der Blaumeise — wurde durch die Unachtsam- keit der den Park begiessendeii Ari)eiter ver- nichtet. Der durch das Flugloch einilringcnde Wasserstrahl machte viele Xistliöhlcn l'iir län- gere Zeil unbewohnbar und ertränkte in einer Höhle eine ganze KohlmeisenfamiJie. Jn einer anderen Nisthöhle lag ein Meisenweibchen verendet im Neste : die Hirnschale war an- gebissen und auch der Rücken stark ange- fressen. Nach allen Anzeichen war die Wald- maus der Täter.

Unter s(dclien l'mständen musste icii mich darauf beschränken, durch energische Ver- folgung der Sperlinge, durch fortwährende Vernichtung ihrer Nester und Eier wenigstens die zweite Brut der Meisen zu sichern. Dies gelang auch, indem die Sperlinge durch das Zerstören ihrer Nester auf zwei Wochen von den Nisthöhlen verscheucht wurden. Obzwar sich während dieser Zeit die Kohlmeisen wieder stark ansiedelten, blieb die Vermeh- rung dennoch gering, indem das zweite Ge- lege gewöhiüich viel kleiner ist, als das erste.

Die Situation wird dadurch am besten cha- rakterisiert, dass die Kohlmeise in 33 Fällen zu brüten versuchte, jedoch nur 12 Brüten vollenden und insgesamt 74 Junge autfüttern konnte. Mittels der folgenden Auszüge mei- nes Tagebuches versuche ich eine Schilde- rung des abwechslungsreichen Lebens, wel- ches sich während eines einzigen Frühjahres um eine Nisthöhle abspielt, wodurch auch zugleich die Nolweinligkeit der ständigen Aufsicht und wiederholten Einmischung be- wiesen wird.

B- Nisthöhle Nr. 12: Höhe r2 iM. Im vori- gen Jahre brütete darin binnen acht A\'ochen viermal der FeldsperHiH). Heuer war am 23. April ein fertiges Kohlmeisennest darin: am G. Mai Eier, am 18. Mai Junge; am 31. Mai 10 Junge unmittelbar vor dem Ansfiiegen. Am 14. Juni ist das Nest neu ausgebessert: am 1. Juli brütet wieder die Kohlmeise: in der letzten Woche dieses Monates tliegen die sechs Jungen aus.

B-Nisthöhle Nr. 80: Höhe 1 M. Am 23. April Nest der Koldmeise: am 6. Mai vom Feldsperliufie okkupiert, das Nest überbaut; dieses Nest wurde beseitigt ; am 24. Mai wie- der ein Sperlingsnest, welches ebenfalls zer-

200

18-án hzénezmefie kotol beiinc; július 1-éii fiain ül; VII. 8-áu 6 czinegefióka közvetlenül kircpUlése előtt.

(>7 sz. B-odu Vi m magasságban. Április 23-án szénczinege-íészek alapozva, 27-én ké- szen ; május 3-án mezei veréb fészek van fölötte ; V. 6-án e fészket eltávolitottam ; V. 18-án újra mezei veréh-fészek l tojással, eltávolitva ; V. 31-én harmadszor is mezei veréb épit, fészke megsemmisítve ; jún. 18-án szénczinege kotol ; VI. 21-én 6 ma kelt (ió- kája; július 1-én jócskán tollas fiókák: VII. S-án a ß fióka kirepült.

20. sz. B-odu. 4 m. magasban. Április 12-én szénczinege fészke ; május G-án ngal- fekercs ül tojáson, miután a czinegefészket kiszórta ; V. 24én az időközben máshová települt nyaktekercs helyén mesei veréb fészke ; június 18-án újra szénczinege kotol, július 1-én 3 tollas fiókája; VII. 8-án a 3 r.zinege- t'iól'a kirejiüU.

E sorozat kiegészítéseképen a mellékelt 2 táblán Grhschik Jenő assistons fényképfelvé- teleiben bemutatott fészekodvak 3 évi szere- pét is feltüntettem. Az átlagos alkalmazást 3 ábra mutatja. A negyedik odu bemutatását azért vélem szükségesnek, mert bár csak 30 rin.-nyire van a földtől, ezidén mégis belé telejiült a mezei veréb. Némel országban, BiíRiiEPscH .1. búró sok évi tapasztalata szerint ilyen alacsonyan alkalmazott fészekoduba veréb soha sem megy.

Az eredményeket összegezve :

stört winde; am 31. Mai leer; am 18. Juni brütet eine KoJiimeise : am 1. Juli sitzt diese über den Jungen; am 8. Juli sechs Junge un- mittelbar vor dem Ausfiiegen.

B-Msthölde Nr. 67; Höhe 12 M. Am 23. .April Spuren eines Kohlmeisennestes, welches am 27. fertig ist ; am 3. Mai von einem Feldsperliiig überbaut, dessen Nest am (i. beseitigt wurde ; am 18. Mai wieder ein Feldsperlingsnest mit einem Ei; wurde be- seitigt; am 31. Mai das dritte Feldsperlings- nest ; wurde ebenfalls zerstört; am 18. Juni brütet eine Kohlmeise darin ; am 21. Juni sechs eben ausgeschlüpfte Junge: am j.liili gut befiederte Junge ; am 8. Juli sechs Junge ausgeflogen.

li-Nisihöhle Nr. 20: Höhe 4 M. Am 12. April Nest der Kohlmeise : am 6. Mai befindet sich darin ein Wendehals^ welcher das Meisen nest entfernte und Eier legte ; am 24. Mai an Stelle des unterdessen anderswohin über- siedelten Wendehalses ein Nest des Feld- sjjerlings ; am 18. Juli brütet wieder eine Kohlmeise: am 1. Juli drei befiederte Junge; am 8. Juli die drei Jungen ausgeflogen.

Als Ergänzung dieser Reihe gebe ich auf den 2 beigegebenen Tafeln einige vom Assisten- ten Eugen Greschik gemachte ])hotographische Aufnahmen unserer Nisthöhlen. Die gewöhn- liche Anwendung zeigen 3 Abbildungen. Die vierte Nisthöhle ist deshalb von AMchtigkeit, weil darin heuer ein Feidsperling brütete, trotzdem diese Nisthöhle nur 30 cm. vom Erd- boden entfernt ist. In Deutschland wii'd nach den langjährigen I^rfahrungen des Freiherrn Hans V. Berlei'sch eine so niedrig angehängte Nisthöhle niemals von Sperlingen besiedelt.

Die Summierung der Resultate ergibt :

Szénczinege : fészkelt 33 esetben ; sikerrel 12 esetben ; 74 fiókát nevelt.

Kékczinege „ 3 .. „ — „ — ,

Nyaktekercs : „ -5 „ ,4 „ 28 „

Mezei veréb: .. 50 „ ..4 .. 20

Házi veréb : ,. 4 „ ., - 10

5 faj

95 kísérlet.

22 költés, 132 fióka.

Kohlmeise: nistete 33- mal, 12-mal mit Erfolg; erzielte 74 Junge. Blaumeise : ,. 3-mal. — —

Wendehals: „ 5-mal, 4-maI mit Erfolg: erzielte 28 Junge.

Feidsperling: ,. 5ü-mal. 4-mai „ ,

Haussperling

4-nial,

-null

20

10

5 Arten . . 95 Versuche, 22 Brüten,

132 Junge.

207

Ez adatok koránt sem jelzik a sziget ösz- szes odulakó madarának- szaporulatát, mint- lidíj-y a számos természetes faüregnek és liarkályodunak is akadt lakója. Így a mester- séges odvakból kiszorított kékczinege. a harát- czinegével együtt a budai oldal nyárfáinak üregeiben nevelte fel fiait, a melyeket a nyá- ron rajokban kószáló czinegefiatalság közt ismételten láttam. Természetes faodnban köl- tött a 2 pár rsuszka, valamint 2 pár kerti rozsdafarkú is. Utóbbiak egyike a mellékelt ábrán látható csonka fatörzsnek alig 1 m.

4. kép. — Fig. 4. Riiticilla phoenicura (L. l f'éíizkelöhelye. Nisthöhle von líiiticilla phoeiiicma (L.)

magasságú üregében, a melyet alkalmas lapos kővel védtem meg az esőtől.

Április 27-iki tömeges érkezése idejében fedezte fel az egyik liini ; dalolva ugrálta körül az üreget, el-eltiínve annak mélyében. Május 31-én már fészkén tnláltam a párját; fiókái június 14-én keltek szárnyra.

Magavájta faodnban fészkelt 1 — 1 pár zölrl liarkálij és nagy fakopáncs. Természetes faüregben költött végül a húhos banka 2 pár- ban is, a nélkül azonban, hogy fészkét meg- találhattam volna.

Diese Daten gelien diircliaiis nicht die ge- samte Vermehrung der Höhlenbrüter der Insel an. indem auch die zahlreiclieu natürlichen Baundiöhlen, sowie auch die S|)echthöhlen besiedelt wurden. So brüteten die aus den künsdichen Nisthöiileu vertriebenen Blau- meisen iu Gesellschaft mit den Sumpfmeisen in den Höhlungen der Pappelbäunie. welche am Buda gegenüber liegenden Ufer stehen; die Jungen sah ich während des Sommers in den Schwärmen der Jungmeisen zu wieder- liolten Malen. In natürlichen Baumhöhlen brü- teten 2 Paar Kleiber sowie 2 Paar Garten- rotschwänze. Von letzteren brütete ein Paar in der kaum 1 Meter vom Erdboden abste- henden Höhlung eines Baumstumpfes, welche ich durch Überdachung mittels eines platten Steines vor dem Einregnen schützte — wie dies in beistehender Figur ersichtlich ist.

Diese Höhle wurde während der Massen- Ankunft am 27. April von einem Männchen entdeckt ; singend umhüpfte es die Höhle, in welcher es mehrmals verschwand. Am 31. Mai fand ich auch das Paar im Neste ; am 14. Juni flogen die Jungeii aus.

In einer selbstgemachten Höhle brüteten je ein Paar des Oriinspechtes und des grossen liuntspecldes. In natürlichen Baumhöhlungen brüteten schliesslich 2 Paare des Wiedeliopfes, jedoch konnte ich das Nest derselben nicht auffinden.

Vergleicht man dieses Resultat mit jenem von 1907 S so erhellt daraus, dass sowohl die nützlichen Vögel als auch die Sperlinge die künstlichen Nisthöhlen in bedeutend grösserer Anzahl besiedelten, so dass — abgesehen von den C-Nisthöhlen, welche auch im vori- gen Jahre leer blieben — kaum einige un- bewohnt blieben, und die meisten nacheinander 2 — 3- und sogar 4-mal okkupiert wurden. Der Zuwachs an Jungen wai' jedoch infolge der schon erwähnten Unfälle viel geringer als im vorigen Jahre. Die grössten Schwierig- keiten verursachte heuer der Feldsperling, von welcher Art ich 46 Nester mit 82 Eiern zerstören musste, um die Vermehrung der Meisen wenigstens teilweise zu sichern. Nur die Vermehrung des Wendehalses war zu- friedenstellend, indem nur dieser imstande war, den Andrang der meistens in Flügen

' Aquila XIV. 1907.

208

Az eredményt az 1907 ik évivel egybe- vetve,' kitűnik, hogy úgy hasznos madaraink, mint a verebek is a tavalyinál jóval száino- sal)l)an települtek a mesterséges fészekod- vakba, melyek közül — a múlt évben is üresen maradt C-odiiktól eltekintve — alig néhány maradt lakatlan, legtöbbjének pedig egymásután 2 — í5, sőt 4 lakója is volt. A íiókaszaporulat szempontjából azonlian ez az év a már emiitett"] balesetek folytán, jóval mögötte maradt a tavalyinak. Legnagyobb nehézséget ezidén is a mezei veréb okozta. a melynek 46 fészkét és 82 tojását kellett megsemmisitenem, hogy a czinegék' 'szaporo- dását csak részbísn is biztosítsam. Egyedül a nyaktekercs szaporulata volt kielégítő, mint- hogy a rendesen csapatosan támadó vereijek rohamát csakis ez veit képes visszaverni. A liázi veréb lakta 4 fészekodu közül 3 voli embermagasságon felül elhelyezve. Ez a mei lett szólna, hogy az odvaknak alacsonyan való alkalmazása legalább a házi verébbel szemben nyújt védelmet. Ámde erre is ráczá- folt az ugyan ez évben a kecskeméti Katona- sétányon észlelt esetem, a midőn is alig 1 m. magas karóra helyezett fészekoduban is há/i verebet találtam tojásán.

A mesterséges odvakba települt verebekkel szemben fészkeik eltávolitgatása gyenge véde- kezésnek bizonyult, már csak azért is, mert a sziget tömérdek természetes faüregéből is számos család kelt szárnyra. Ez okból a ki- fejlett madarak gyérítése is nagyon kívána- tossá vált.

Ez azonban számos akadályba ütközik. Télen, a mikor a lövő- és fogó-eszközök sikerrel volnának használhatók, alig lézeng a veréb a szigeten, nyáron pedig, a mikorra tömegesen települ a szigetre, lőfegyver épen nem használható, a magvakkal csalizott ön- működő fdgókosár pedig semmi eredményt sem nyújtott.

E nehézségek azonban csak növelik a Margitszigetnek, mint kísérleti telepnek érté- két, hű képét nyújtva azoknak a körülmé- nyeknek, a melyek közt a verebektől hem- zsegő Alföld madárvédői a czinegetelepitést végzik, alkalmat adva a közös nehézségek leküzdésére irányuló számos tanulságos kísér- lethez. A sziget különben időközben a székes-

' Aquila XIV. 1907.

augreifeudcu Sperliuge zurückzuschlagen. Von den 4 Nisthöhlen, welche der Hausspeiiing bewoliute. waren ;{ in über .Vlanneshidie aus- gehängt. Es dürfte dies dafür sprechen, dass die niedrige Anwendung der Nisthöiile we- nigstens gegen die Haussperlinge Schutz ge- währt. Docli spriciit dagegen ein F:dl, welchen ich heuer in der KatonaFromenade in Kecske- mét beobachtete : in einer Nisthöhle, welche kaum 1 Meter hoch auf einem Pfahle befestigt war, fand uh ebenfalls einen llanssperling auf Eiern brütend.

Das Zerstören der in künstlichen Nisthöh- len befiudlichen Nester erwies sich als zu geringer Scliut/. gegen die Sperlinge, weil die vielen natürlichen Baumliöhlen der Insel ebenfalls vielen Familien Zuflucht gaben. Es wurde deshalb auch das Vermindern der alten Vögel notwendig. Dem stehen jedoch zahl- reiche Hindernisse entgegen. Im Winter, wenn Fangapparute und Schiesswaft'eu mit Erfolg angewendet werden könnten, sind kaum einige Sperlinge auf der Insel vorhanden, im Som- mer jedoch, wenn sie sich massenhaft auf der Insel ansammeln, können Schiesswaffen durchaus nicht benützt werden, und gab der automatisch funktionierende, mit Getreidekör- nern als Lockmittel versehene Fangkorb nicht die geringsten Resultate.

Diese Schwierigkeiten erhöhen jedoch nur den Wetí der Margai'eteninsel als Versuchs- station, indem wir dadurch ein getreues Bild erhalten, unter welchen Umständen die Vogel- schützler die Meisenansiedelung auf der von Sperlingen wimmelnden Tiefebene vollbrin- gen, was zugleich auch die Gelegenheit zu zahlreichen, lehrreichen Versuchen bezüglich Bekämpfung der gemeinsam gefühlten Schwie- rigkeiien ergibt. Indem die Insel mittlerweile in das Eigentum der Hauptstadt überging, wurde die Anzahl des Aufsiciitspersonales erheblich vermehrt. Die mit der Begiessung betrauten Arbeiter werden durch emptindliche Geldstrafen zu grösserer Achtsamkeit gezwun- gen. Die am meisten gefährdeten Nisthöhlen placierte ich übrigens derartig in die Mitte von Baumgruppen. dass das Flugloch der- selben vom Wasserstrahle selbst mit Absicht nicht erreicht werden kann.

209

főváros tulajdonába kerülvén, a felügyelő közegek száma jelentékenyen gyarapodott. A bokoröntöző munkásokat érzékeny birság kirovása készteti nagyobb óvatosságra. A leginkább veszélyeztetett fészekodvakat to- vábbá lelietöleg úgy helyeztem át a facso- portok belsejébe, hogy az öntöző vízsugár akarva se érhesse a röplyuk felől.

A szabadon fészlcelök :

A sziget niadárfaunájának a mnlt évben megkezdett számbavétele ^ ezidén már rámu- tatott a vonuló fajok és egyedek számának ama hullámzására, a mely a fészkelési és táplálkozási viszonyok változatlan voltát te- kintve, az őszi és tavaszi vonulás szerencsés vagy szerencsétlen lefolyására, valamint a múlt évi szaporulat mértékére, esetleg az el- terjedési határoknak mindezektől független eltolódására enged majdan következtetni.

A múlt évben is és/lelt fajok között a feketerigó mutatkozott legnagyobb számban ; a 2 év előtti tél okozta pusztulást kiheverve, vagy 20 párban fészkelt.

A kis fülemüle — Luscinia luscinia (L.) — a tavalyinak megfelelő számban, mintegy 10 párban települt meg. 4 párját találtam a barátkaposzátának — Sylvia atriccqnlla (L.), — a tavalyi 4 helyett 2 párját a karvalyposzá- tának — Sylvia nisoria (Bechst). A kerti poszáta, Sylvia simplex Lath., — miként tavaly, ezidén is egyetlen párban fészkelt. Himje június 4én a magas fák koronájáról, hangos dalolás közt gyűjtötte az élelmet fiainak. Távcső segélyé- vel újra láthattam azt, a mit egykor szobám- ban tartott példányokon észleltem, hogy t. i. e madarat a csőrében tartott 2 — 3 hernyó sem akadályozza a dalolásban.

Két párban települt meg a sisegő füzike — Phylloscopus sihilator (Buchst.), — valamint a szürke légykapó — Muscicapa grisola L. — is. Egy-egy kakuk ismételten mutatkozott.

Fészkelt továbbá : Lanius rollano L. 3 pár, Fringilla coelebs L. 5 — 6 pár, Chloris chloris ih.) 5 — 6 pár, Columha 2)aluiiihit,s L. 1 pár, Turtur turtur (L.) 2 pár; Cerchneis tinnun- culus (L.) 2—3 pár; Corvus comix L. 2 — 3 pár.

' Aquila 1907. Aquila XVI.

Die Freibrüter.

Die im vorigen .Jahre begonnene Abschät- zung ' der Vogelfauna der Insel erbrachte schon heuer den Hinvreis auf jene Schwan- kung in der Anzahl der ziehenden Arten und Individuen, welche mit Hinsicht auf die Un- veränderlichkeit der Brut- und Nahrungsver- hältnisse auf den glücklichen oder unglück- lichen Verlauf des Herbst- und Frühjahrszuges, sowie auf das Mass der vorjährigen Vermeh- rung, eventuell auf die von alldiesen Um- ständen unabhängige Verschiebung der Ver- breitungsgrenzen Schlussfolgerungen gestatten wird.

Von den auch im vorigen .lahren beobach- teten Arten, zeigte sich die Amsel in gröss- ter Anzahl, welche sich von der im Winter vor zwei Jahren erlittenen Verminderung er- holte, und in ca. 20 Paaren brütete.

Die Nachtigall — Luscinia luscinia (L.) — erschien der Anzahl im vorigen Jahre entspre- chend in annähernd 10 Paaren. Die schwarz- köpfige Grasmücke — Sylvia atricapilla (L.)

— war in 4 Paaren vorhanden, während von der Sperbergrasmücke — Sylvia niso^ia (Bechst) — statt der 4 Paare des vorigen Jahres, heuer nur zwei Paare erschienen. Von der Gartengrasmücke — Sylvia simplex, Lath.

— brütete heuer ebenso wie im vorigen Jahre nur 1 Paar. Das Männchen sammelte am 4. Juni in den Kronen hoher Bäume unter lautem Gesänge das Futter für die Jungen. Mittels des Feldstechers konnte ich diesmal dasselbe beobachten, was ich einst an den gefangenen Exemplaren in meinem Zimmer sehen konnte, dass dieser Vogel nämlich durch 2 — 3 im Schnabel gehaltene Raupen durchaus nicht im Gesänge gehindert wird.

Der Waldlaubsänger — Phylloscopus sibi- lator (Bechst.) — brütete in 2 Paaren, ebenso auch der graue Fliegenschnäpper — Musci- capa grisola, L. Kukuke zeigten sich zu wiederholten Malen.

Ausserdem nisteten noch folgende: 3 Paar Laniiis collurio L., 5 — 6 Paar Fringilla coe- lebs L., 5 — 6 Paar Chloris chloris (L.), 1 Paar Columba palumbus L., 2 Paar Turtur turtur (L.), 2 — 3 Paar Cerchneis tinnunculus (L.), 2-3 Paar Corvus comix L.

' Aquila 19U7.

210

Uj fajok hetelepüléseképen az aranymálinlco — Oriolus oriolus (L.) — 3 párban és az énekes rigó {Turdus niusicus L.) 1 jiárhan észlelt fészkelését jegyeztem. Újra megjelent az évek óta nélkülözött géze — Hypolais liypiilaiíi (L.) — egy párja is.

Ezekkel szemben kimaradt a kis őrgébics {Lantus minor L.), a pár éve még oly gya- kíiri csicsörkc — Serinus serinus (L.) — s a t'é.szkelés idejére eltűnt az addig 10 — 12 párban mutativozó magtöro — Coccothraustes coccothraustes (L.) is.

Szólnom kell végül néhány oly fajról is, mely vonulásán gyakran megfordult a szige- ten a nélkül, hogy megtelepült volna. A veres- begy — Erithncus ruhecida (L.) — mely már a budai hegyekben rendesen fészkel és a szigeten évről-évre telel is, április 23-áig min- denfelé hallatta kedves dalát. Sajnos ezidén sem települt meg, talán azért, mert a fészke- lésére legalkalmasabb terület, a zárdaromok környéke, látogatóktól nagyon is népes. To- vább vonultak még : Sylvia Sylvia (L.), Sylvia curruca (L.), a 8 — 10 példányban jelentkező Accentor modularis (L.), az április 23-tól május elejéig valósággal hemzsegő Muscicapa colluris Bechst. és Muscicapa atricapilla L. ; utóbbiak egy része ezidén is állandóan a földön keres- gélte táplálékát.

A sziget legérdekesebb vendége, a cserregő uádiposzáta bokorlakó válfaja, az Acrocepha- Ins streperus horticolus Naum., melynek Schenk Henrik buzgalmából Óverbászról már 10 pél- dánya és 4 fészke, valamint tojása került intézetünk gyűjteményébe. Május 6-tól 18-ig tartózkodott a sziget diszbokrain és fáin. Bizalmas lévén, többször sikerült pár lépés- nyire megközelítenem. Egész megjelenése, de különösen éneke határozottan az Acro- cephalus streperusra vall, mindkét tekintetben erősen elütve a mocsári nádiposzátától {Acro- cejihalus imlustris Bechst.), melyet ugyanez időtájt a budapesti téli kikötő gazzal borított gátján volt alkalmam közvetlen közelségből tanulmányozni.

Als neue Arien notierte ich 3 Brutpaare des Pirols — Oriolus oriolus (L.) — und ein Brutpaar der Singdrossel — Turdus miisicus L. Ausserdem zeigte sich auch wieder ein Paar des seit Jahren ausgebliebenen Gartenspötters — Hypoiais hypolais (L ).

Diesen gegenüber sind ausyehliehen der Schwarzstirnwürger (Lanius minor L.), sowie der noch vor einigen Jahren so häufige Gir- litz — Serinus serinus (L.) — und zur Brut- zeit verschwand auch der Kirsch kernbeisser Coccothraustes coccothraustes (L.), welcher bis dahin in ca. 10 — 12 Paaren vorhanden war.

Schliesslich müssen noch einige Arten er- wähnt werden, welche während des Zuges sehr häufig auf der Insel waren, sich jedoch nicht ansiedelten. Das Rotkehlchen — Eri- thacus rubecula (L.) — welches in den nahen Bergen von Buda nistet und alljährlich auf der Insel überwintert, Hess bis zum 23- April überall seinen lieblichen Gesang hören. Leiilcr nistete dasselbe auch heuer nicht hier, wahr- scheinlich darum, weil das geeignetste Brut- gebiet, die Umgebung der Klosterruineu all- zustark besucht ist. Weggezogen sind noch folgende Arten : Sylvia syhna (L.,) Sylvia cur- ruca (L.), Accentor modularis (L.), welche in 8 — 10 Exemplaren vorhanden war, dann die vom 23. April bis Anfang Mai massenhaft erschieneneu ihiscicapa collaris Bechst. und Musicapa atricapilla L. ; ein Teil der letzte- ren suchte seine Nahrung auch diesmal stän- dig auf dem Erdboden.

Der interessanteste Gast der Insel war die buschbewohnende Varietät des Teichrohrsän- gers, nämlich Acrocephalus streperus hortico- lus Naum., von welcher Art uns Heinrich Schenk aus Overbász schon lU Exemplare, 4 Nester nebst Eiern sammelte. Diese Art war von 6. bis 18. Mai auf den Bäumen und Ziersträu- chern der Insel zu sehen, und da dieselbe sehr zutraulich war, so gelang es mir öfter dieselbe aus unmittelbarer Nähe zu beobachten. Das ganze Gebahren, besonders aber der Gesang spricht ganz bestimmt für Acrocephalus strejK- rus ; iu beiden Eigenschaften unterscheidet sich die Art sehr auifällig von Acrocephahis palustris Bechst., welchen ich el)en zu dieser Zeit auf dem mit Unkräutern bewachsenen Damme des Winterhafens von Budapest, u. zw. gleichfalls aus unmittelbarer Nähe beobach- ten konnte.

211

A kísérleti telep tanulmányozói közt ez évben dr. Darányi Ionácz ni. kii', toldiiiív. miniszter (> Nagyméltóságút is iidvüzölhettiik, a ki a lelkes madárbarát örömével szemlélte a mesterséges odvakban tanyázó czinegék vonzó családi életét, s ezt az alkalmat a niadárhangok tanulmányozására is t'eliiasz- nálta.

III. BácséF-Babapuszta 1909.

Gabonafüldek fátlan síkságából oázisszerűen kiemelkedő 10 holdas park. Egy része árnyas díszkert, továbbá szőlő és gyümölcsös, melyet 2 hold tölgyerdő, 2 hold fiatal fenyves és 1

Ô. kép. — Fig. 5. Madáritató. — Vogeltränke.

hold ákáczos vesz körül. Kerítése téglával alapo- zott sodronyfonat. Madárvédelmi teleppé alakí- totta Fernbach Károlyné őméltósága 1907-ben, 60 fészekodú és 1 eteiőkunyhó beszerzésével.

Ezidei kiküldetésem oly czélból történt, hogy az 1907-iki első szemleútam alkalmával javasolt madárvédelmi intézkedések eredmé- nyét számba vegyem s a további teendőket a kísérletek lelkes vezetőjével a helyszínen beszélhessem meg.

A javasolt teendők sora a vízhiány meg- szüntetésével kezdődött. A mellékelt ábrán átmetszetben is bemutatott madáritató Frrn- BACH-né őméltósága tervei szerint betonnal bevont téglavázon készült, nyelőgödörrel, a melybe a víz naponként lebocsátható.

Unter denjenigen, welche die Versuchs- station zu Studienzwecken besuchten, konn- ten wir heuer auch Se. Exzellenz Dr. Ign.\tz V. Darányi, den köuigl. ung. Minister für Ackerbau begrüssen, der das anziehende Familienleben der in den künstlichen Nist- höhlen angesiedelten Meisen mit der Freude des begeisterten Vogelfreundes besichtigte und diese Gelegenheit auch zum Studium der Vogelstimmen benützte.

III. Bácsér-Baba Puszta 1909.

Ein Park von 5 Hektar, welcher gleich einer Oase aus der baumlosen, von Getreide- feldern gebildeten Ebene emporragt. Ein Teil ist ein schattiger Ziergarten, ein anderer Wein- und Obstgarten, das Ganze umgeben von 1 Hektar Eichenwald, 1 Hektar jungem Nadelwald und l'/s Hektar Akazienwald. Die Umfriedung besteht aus Draiitnetz mit Ziegel-

G. kép. — Fig. 6.

A madáritató átmetszete. Querschnitt durch die Vogeltriinke.

unterbau. Dieser Park wurde im Jahre 1907 von Ihrer Hochgeboren Frau Karl v. Fernbach mit 60 Nisthöhlen und einem Futterhause als Vogelschutzstatiou eingerichtet.

Meine heurige Entsendung bezweckte diejenigen Resultate zu besichtigen, welche sich aus den während meiner ersten Entsen- dung im Jahre 1907 anempfohlenen Vogel- schutz-Einrichtungen ergaben und ausserdem die übrigen sich eventuell notwendig erwei- senden Einrichtungen mit dem begeisterten Leiter der Station an Ort und Stelle zu be- sprechen.

Die erste anempfohlene Einrichtung bezog sich auf die BeliebuHf/ des Wassermangels. Die in nebenstehender Figur vorgezeigte Vogeltränke wurde nach den Plänen Ihrer Hochgeboren Frau Fernb.\ch gebaut; der Grund besteht aus Ziegeln, welche mit Beton über- zogen wurden und ist auch eine Senkgrube vorhanden, in welclie das Wasser jeden Tag

212

Ez, a rcpkénynyel befuttatott sziklacsoport tövén létesült itató a mellett, hogy a park egyik ékessége, a környék minden apróbb madarának ivó- és fürdőhelye s így nem csak gyönyörködtető, de értékes megfigyelésekre is kitűnő alkalmatosság. Különösen népes a vonulás idején, a mikor gyakran 10 — 12 rigó is fürdik benne egyszerre.

A második lépés a gazdasági épületek és szérűk közelsége folytán óriási tömegekben mutatkozó hdsi- és mezei verehek gyér t tése volt.

Az egyidejűleg az összes kártékony szár- nyasokra kiterjesztett irtás eredménye az első évben 614 veréb, 3 hamvasvarjú, 8 szarka, 4 holló, 32 tövisszúró gébics, 1 karvaly és 3 kabasólyom. A verebek nagyobb része a mag- tárpadláson elhintett gabonára csalogatva került kézre.

Az odulakó madarak elszaporítása czéljából egyelőre 27, mintaszerűen elhelyezett és gon- dozott fészekodu van kihelyezve. Fészek- anyagul az itatóhoz rakott moha és a fákra kötözött disznószőr kínálkozik. Kisérletképen a kerítésoszlopban 2 téglarés-odu is készült, őméltóságának az alábbi vázlaton (7 — 9- kép) bemutatott tervei alapján, rendkívül tartósan és czélszerflen.

A 2 egymás fölött levő féltégla helyén maradt, 15 cm. magas, ugyanilyen széles és mély üregnek néhány deszkadarabból álló felszerelése a mellékelt vázlatokból könnyen megérthető. Legfontosabb alkatrésze a tolóka- szerűen Mhúzhatő felsőrész, mely az üreg tisztogatását és a betolakodó verebek eltávo- lítását nagyon megkönnyíti. Az üreg csésze- alakú kitapasztására fagyapottal vagy pely- vával kevert agyag, vagy pedig czement szolgál. Utóbbi esetben az üreget kétoldalt deszkákkal kitámasztani nem kell, mert helyette a czementbélést vihetjük fel kétoldalt a tolókának megfelelő magasságba.

A téli etető sűrű fenyőcsoport üregébe rejtve, házilag készült madárkalácscsal, vala- mint na])raforgóval van ellátva; hivogatóul a facsoport külső ágaira kötözött dió és faggyú szolgál.

Az etetőt esetleg háborgató ragadozók ellen a közelben héjakosár van felállítva.

A szabadon fészkelő madárfajok érdekében a már meglevő bokrosok a szükséghez mérten részint visszavágással, részint nyeséssel van- nak sűrítve. Ezenkívül ezidén a kerítések

abgelassen werden kann. Diese, am Fusse einer mit Efeu umrankten Felsengruppe au- gelegte Vogeltränke ist nicht nur eine Zierde des Parkes, sondern auch Tränk- und Bade- platz sämtlicher Kleinvögel der Umgebung, desiialb nicht nur eine annnitige Sehens- würdigkeit, sondern auch zu wertvollen Be- obachtungen ungemein geeignet. Ausserordent- lich bevölkert ist dieselbe während der Zugs- zeit; es baden dann öfters 10 — 12 Drosseln gleichzeitig darin.

Die zweite Aufgabe war die Vermiiulerung der Haus- und Feldsperlmcje, welche infolge der Nähe der Tennen und Wirtschaftsgebäude in Unmassen vorhanden waren.

Die gleichzeitig auf sämtliche schädlichen Vögel ausgebreitete Verminderung ergab im ersten Jahre 614 Sperlinge, 3 Nebelkrähcn, 8 Elstern, 4 Kolkraben, 32 Dorndreher, 1 Sper- ber und 3 Baumfalken. Die Sperlinge wur- den zum grössten Teile in den Getreide- speichern gefangen, wo Getreidekörner als Lockmittel ausgestreut waren.

Behufs Vermehrung der Höhlenbrüter siiul vorläufig 27 musterhaft angebrachte und be- handelte Nisthöhlen ausgehängt. Für Nest- matcriale werden an die Vogelträuke ausgelegtes Moos und au Bäume ausgebundene Schweine- borsten geboten. Versuchsweise wurden nach den Plänen von Hirer Hochgeboren in zwei Pfeilern der Umfriedung auch Mauernisthöhlen eingerichtet; diese ausserordentlich zweck- mässige und dauerhafte P^inrichtung ist in den nebenstehenden Abbildungen (Fig. 7 — 9) dargestellt. Die Montierung mittels eini- ger Bretterstucke dieser -zwei übereinander stehende Halbziegel einnehmenden 15 cm hohen, ebenso breiten und tiefen Höhle ist aus den nebenstehenden Skizzen leicht ver- ständlich. Der wichtigste Bestandteil ist der schieberartig herausziehbare Oberteil, welcher die Reinhaltung der Höhle, sowie die Fern- haltung der zudringtichen Sperlinge sehr er- leichtert. Zur uapfariigeu Ausmauerung der Höhle dient mit Baumwolle oder Spreu ge- mischter Ton oder aber Zement. In letzte- rem Falle ist es nicht nötig die Höhle an beiden Seiten mittels Bretter zu schützen, indem dann der Zementüberzug bis in die Höhe des Oberteiles geführt werden kann.

Das Futterhaus steht in der Mitte einer dichten Tannengrnppe und wird mit häuslich

213

belső uldiilii uieiitén jól síirűsöilő cserjefajok- ból 200 méter iiosszúságú újabb madárvé- dclmi ültetvény is létesült, a mely 2 év múlva a fészkek befogadására már alkalmas lesz. Addig is, a mig e munkálatok nyomán a bokrokon a természetes ágcsomók kifejlőd- nek, a fészkek befogadására ágaknak össze- kötözésével készültek csészealakii alapzatok. A bokrok mélyén helyenként száraz rözse és lomb is van fészekalapul felhalmozva.

Hogy továbbá a fülemülefélék megtelepü- léséhez annyira szükséges száraz falevél a diszbokrok alján is megmaradhasson, őméltó-

hergestelltem Futtorsteine sowie mit Sonnen- blumenkernen belegt ; als Lockmittel dienen Nüsse und Talg, welche an die äusseren Äste der Baumgruppe gebunden sind.

Gegen Raubvögel, welche am Futterhause eventuell Schaden anrichten könnten, ist in der Nähe ein Habichtskorb aufgestellt.

Für die Freibrüter wurden die schon vor- handenen Gebüsche teilweise durch Schnei- den, teilweise durch Rückschnitt je nach Bedarf verdichtet. Ausserdem wurde heuer der Innenseite der Umfriedung entlang ein neues, 200 Meter langes Vogelschutzgehölze

á^^^^^mM

1. kép. — Fig. 7. Téglarésodú felsörész nélkül. Jlaueruisthöhle ohne Oberteil.

9. kép. — Fig. 9.

Téglarésodú keresztmetszete.

Durchschnitt der Mauernisthöhle.

8. kép. — Fig. 8.

Téglarésodú felsőrésze.

Oberteil der Mauernisthöhle.

saga az összes bokrosokat ^/.^ m. magasságú sodronykcrítéssel szegette körül. E szegesek vastag piros sodronyból fonva, felül ivekben végződve, nem hogy ártanának a park szép- ségének, de annak kiváló díszei s már ez okból is minden kerttulajdonosnak melegen ajánlhatók.

Gondoskodott a bokorlakó madarak legna- gyobb ellenségeinek, a macskáknak távoltar- tásáról is. A kastély és a béresházak macskáit ugyanis a fészkelés idejére tágas kamrába záratta, a parkba tévedő kóbormacskákat pedig fegyverrel irtja. Az alacsonyan lévő fészkekre alkalmilag szintén veszélvessé vál-

aus dichtbelaubten Straucharten hergestellt, welches nach zwei Jahren zum Aulegen der Nester schon geeignet sein wird. Bis zur Entwickelung der natürlichen Astquirlen in diesen Pflanzungen wurde durch Zusammen- binden der Äste für geeignete napfförmige Nestunterlagen gesorgt. Da mit das zur Ansiede- lung der Nachtigallenarten so notwendige trockene Laub auch unter den Ziersträuchern verbleiben könne, Hess Ihre Hochgeboren sämtliche Sträucher mittels ^/^ Meter hohen Drahtgeflechten umrahmen. Diese aus starkem rotgefärbten Draht geflochtenen und oben bogen artig endigenden Umzäunungen tun der Schönheit des Parkes durchaus kei- nen Abbruch, sondern sind wirkliche Zierden desselben, so dass sie auch schon aus dem Grunde jedem Gartenbesitzer auf das wärmste anempfohlen werden können.

Ausserdem wird auch für die Fernhaltung der grössten Feinde der buschbewohnenden Vogelwelt, nämlich der Katzen Sorge getra-

214

liató siincUfìznókat pedig a mezőre viteti ki. Hasonló okokból végzi a folyton új párokban érkező szarkák és hamvasvarjak rendszeres ellövését is. Ezeket azonban csak ahkor lövi le, a mikor fészküket már megépítették. így teremti elő ugyanis Alföldünk egyik legjel- lemzőbb, kedves és hasznos ragadozójának, a kékvércsének — Cerchneis vespertinus (L.) — továbbá az erdei fülesbagolynak — Asio otus (L.) — fészkeléséhez szükséges alkal- matosságot. A kékvércse- és fülesbagoly- fiókákat azután kirepülésük előtt az Ornith. Központnak a madárvonulás tanulmányozására szánt aluniinium-jelzőgyürüivel látja el.

Hogy e két év, nagyobbrészt még előké- szület jellegével bíró nuinkálatainak ered- ménye majdan az összehasonlítás alapján fel- ismerhető legyen, szükségesnek tartom az idei állapotok bemutatását. Kezdeni a park- nak jiinius 1-én, a távcső segélyével, valamint a hívó- és énekhangok alapján számba vett madárállományával : Luscinia hiscinia (L.) 2 pár ; Sylria atricapilla (L.) 1 pár ; Syhna simplex (L.4TH.) \ pár ; Sylvia Sylvia (L.) 2 pár ; Hyi)olais hypolais (L.) 1 jiár ; Fani s major L. 1 család (12 db) ; Oriolns oriolus (L.) 5 pár; Vp^ipa epops L. 1 pár; Capri- mvlyus europaeus L. 1 példány ; Turtur turtiir (L.) 1 pár ; Cerchneis vespertinus (L.) 2 pár ; Asio otus (L.) 3 család, 14 példány.

A szabadon fészkelő fajok száma ezek alapján elég jelentékenynek mondható, külö- nösen, ha tekintetbe vesszük, hogy a park nagy erdőségektől távol esik és velük a be- települést elősegítő bokorsorokkal sincs össze- kötve. Madárdalban tehát nincs hiány. A kerti poszáta csodaszép orgonahangját s a barátka-poszátának, a fekete rigó valamint a géze egyes szólamaival művészileg átszőtt énekét nem egykönnyen feledi a látogató. Talán ez az oka, hogy első pillanatra észre sem vesszük a magevő énekesek^ az erdei pinty, zöldike, tengelicz teljes hiányát!

A számos fészkelési alkalmatosság láttára az elmaradás okát egyedül abban találom, hogy a környék gabonatáblái mindennemű

gen. Die Katzen des Herrenhauses und ilcr Gesindewohnungen werden ivährend der Brut- zeit i» germAmige Kammern eingeschlossen, die fremden, in den Park kommenden wil- dernden Katzen aber werden abgeschossen. Die Jge^, welche den niedrig angelegten Nestern gelegentlich auch schädlich sind, wer- den auf die Felder expediert. Aus denselben Ursachen werden auch die immer wieder in frischen Paaren erscheinenden Nel)elkrähen und Elstern systematisch abgeschossen. Diese werden jedoch erst dann geschossen, wenn sie schon fertige Nester haben. Es wird näm- lich auf diese Weise für die Nistgelegenheit eines der charakteristischesten Raubvögel un- serer Tiefebenen, des reizenden und nütz- lichen Rotfussfalken — Cerchneis vesper- tinus (L.) — und auch der AValdohreule — Asio otus (L.) gesorgt.

Die Jungen des Rotfussfalken und der Waldohreule werden vor dem Ausfliegen be- hufs Studium des Vogelzuges mit den Alu- minium-Fussringen der U. 0. C. gezeichnet.

Damit die Resultate dieser zwei noch ganz den Charakter der Vorarbeiten tragenden Jahre seinerzeit zur Vergleichung herangezo- gen werden können, halte ich es für not- wendig ein Bild der derzeitigen Verhältnisse zu geben. Ich beginne mit der Aufzählung der Vogelwelt, wrlche ich am 1. Juni mittels des Feldstechers und auf Grund des Gesan- ges sowie der Lockrufe feststellen konnte : Luscinia luscinia (L.) 2 Paare ; Sylvia atri- capilla (L.) 1 Paar ; Sylvia simplex (Lath.) 1 Paar ; Sylvia sylvia (L.) 2 Paare ; Hypolais hyjiolais iL.) 1 Paar ; Parus major L. eine Familie (12 St.); Oriolus oriolus (L.) 5 Paare; Upupa epops L. 1 Paar; Capirimulgus euro- paeus L. 1 Stück ; Turtur iurtur (L.) 1 Paar ; Cerchneis vespertinus (L.) 2 Paare ; Asio otus (L.) 3 Familien, 14 Stück.

Die Anzahl der freibrütenden Arten ist auf Grund dieser Angaben ziemlich bedeutend, besonders wenn man in Beti'acht zieht, dass der Park von grossen Wäldern weit entfernt ist und mit denselben auch durch Gebüsch- reihen, welche die Ansiedelung begünstigen könnten, in keiner Verbindung steht. An Vogel- gesang fehlt es daher nicht. Die wundervolle Orgelstimme der Gartengrasmücke sowie den mit einigen Tönen der Amsel und des Garten- spötters in künstlerischer Weise durchwobe-

215

gyomnövénytől gondosan meg vannak tisz- títva. Az utak és árokpartok is tisztára van- nak legeltetve ; gyom-mag tehát ott sem teremhet.

Odvas fák hijján 1907 ig az odulakó ma- darak is csak átvonulóbiin mutatkoztak e tájon. A jelzett év telén már számos szen- es kékczinege tanyázott a téli etető környé- kén és hált a mesterséges fészekodvakban. Tavaszra azonban elvonultak. Valószínű, hogy a mezei verebeknek akkor még nagy tömege riasztotta el őket a fészekodvak mellől. Ezidén végre megtelepült egy szénczincgc-pár , mely május végén lU fiókát repített és június 1-én már a második költéshez hordta a fészek- anyagot egy szomszédos B-oduba, alkalmat adva őméltóságának egy eddig talán még isme- retlen tünet pontos megállapítására. A míg ugyanis a nőstény czinege a második költés 10 tojásán ült, a hím állandóan az első fészekaljhcli fiakkal járt, szorgalmasan etetve azokat. Ezt, ritkábban bár, de akkor is meg- tette, a mikor már a második fészekalj fiókáit is nevelnie kellett.

Minthogy mindlsét költés fiókái — valószí- nűleg a park elszigetelt fekvése folytán — helyben maradtak, biztosra vehető, hogy a fészkelő czinegék száma, a téli vendégek egy részével is kiegészítve, jövőre jelentéke- nyen emelkedni fog.

A park legfőbb nevezetessége mégis a varjufészkekbe mesterségesen telepitett erdei füleshafioly -állomány, a mely ily kis helyen ekkora tömegben alig található másutt. Ez érdekes madarak annyira megszelídültek, hogy az egyik fészken kotló bagoly akkor sem repült el, ha alatta a fa törzsét erősen meg- kopogtattuk. Mindössze a fészek szélére ült

neu Gesang der Mönchgrasmücke vergisst der Besucher so leicht nicht. Vielleicht ist das die Ursache, dass man auf den ersten Blick den totalen Mangel der körnerfressen- den Singvögel, des Buchfinken, Grünlings und Stieglitzes nicht wahrnimmt. Bei der reich- lich vorhandenen Brutgelegenheit erblicke ich die Ursache des Fehlens einzig und allein darin, dass die Getreidefelder der Umgebung von Unkräutern vollkommen gereinigt sind. Auch die Wege und die Grabenränder sind rein abgeweidet ; Unkrautsamen kann daher auch dort nicht aufkommen.

In Ermangelung von hohlen Bäumen zeig- ten sich auch die Höhlenbrüter bis zum Jahre 1907 in dieser Gegend nur auf dem Durch- zuge. Im Winter dieses Jahres hielten sich schon mehrere Kohl- und Blaumeisen in der Umgebung des Futterhauses auf, und benütz- ten die Nisthöhlen als Schlafplätze. Im Früh- jahre zogen sie jedoch weg. Wahrscheinlich wurden sie von den damals noch allzugrossen Sperlingsmassen von' den Nisthöhlen ver- scheucht. Heuer siedelte sich endlich ein Kohlmeisenpaar an, welches Ende Mai 10 flügge Junge hatte, und schon am 1. Juni das Nestmateriale zur zweiten Brut in eine benachbarte i?-Nisthöhle trug, und dadurch Ihrer Hochgeboren Gelegenheit zur genauen Beobachtung einer bisher unbekannten Erschei- nung bot. Während nämlich das Weibchen auf den 10 Eiern der zweiten Geleges brütete, hielt sich das Männchen ständig mit den Jungeìi der ersten Brut, dieselben fleissig fütternd. Es tat dies auch dann noch, obzwar seltener, als auch schon die Jungen der zweiten Brut gefüttert werden mussten.

Indem die Jungen beider Brüten — wahr- scheinlich infolge der isolierten Lage des Parkes — hier verblieben, kann es als sicher angenommen werden, dass sich die Anzahl der brütenden Meisen auch durch einen Teil der Wintergäste ergänzt, im nächsten Jahre bedeutend vermehren wird.

Die Hauptmerkwürdigkeit des Parkes bil- det jedoch der künstlich in Krähennäster an- gesiedelte Waldohreulen- Bestand, welcher in solchen Dimensionen auf einem solch kleinen Gebiete nirgends aufgefunden werden kann. Diese interessanten Vögel wurden so zutrau- lich, dass die im Neste brütende Eule selbst dann nicht vom Neste abstrich, wenn wir

216

ki, mereven szemlélve a háborgatót. Az első költésből szárnyra kelt fiókák pedig reggelen- ként az utakat szegő fákon gubbasztva, pár lépésre megközelíthetők. Esténként meg a kastél)- közvetlen közelébe gyűlnek, az éle- lemért a vetésekre kijáró öregeket szólítgatva. S hogy táplálékban hiányt nem látnak, azt a reggelenként az utakon laláiható s csak fejüktől megfosztott egértetemek bizonyítják. Őméltósága különös gondot is fordít e madár életének beható tanulmányozására. Azt már ez évben sikerült kétségtelenül megállapítania, hogy e madár évenként kétszer költ, a mit irodalmunk csak mint kivételt említ meg. A 4 — 4 fióka kirepülése után ugyanis a két bagolypár rögtön újabb költéshez látott.

E hasznos ragadozó gazdasági szerepének ily kedvező körülmények közt mintaszerűen végezhető tanulmányozása czéljából őméltó- sága rendszeresen gyűjti és \izsgálja a fész- kek és hálótanyák alatt található bagolykö- peteket, hogy kétségtelen bizonyítékát találja, vájjon ily nagy számban együtt élve sem válik-e ez a túlnyomóan egéren élő ragadozó a park aprómadár-állományára veszélyessé.

Tekintettel ugyanis arra, hogy az ily elszi- getelt területen egyetlen énekesmadár pusz- tulása is oly veszteség, a melynek újabb betelepülés útján való pótlása csak hosszú idő multán remélhető, ez a njált erdőségek- ben kétségtelenül hasznos bagolyfaj e helyen egészen specziális elbírálás alá esik.

A fészkelés és fiókanevelés idején gyűjtött köpetek, a melyek közül 70 db intézetünk gyűjteményét gyarapítja, kizárólag egereket tartalmaznak, — oly időszakban, a mikor a 4 — 4 éhes fióka ellátása az öregeket könnyen kényszerhelyzetbe hozhatja. Az Ítélet egyelőre mégis függőben van, mert a vizsgálatnak arra is ki kell terjeszkednie, nem hat-e a sok bagoly éjjeli mozgolódása az apró madár- ságra eMasztólag.

den Horstbaum stark beklopften Sie er- schien nur am Rand des Xestes und starrte die Ruhestörer an. Die .Jungen der ersten Brut sassen morgens auf den Bäumen längs den Wegen und konnten bis auf wenige Schritte augenäliert werden. Gegen Abend sammelten sie sich in unmittelbarer Nähe des Herrenhauses, die behufs Beute auf die Fel- der streichenden Alten anbettelnd. Und dass sie keine Not leiden, beweisen die morgens auf den Wegen autlindbaren Mäusekadaver, von welchen nur der Kopf fehlt. Ihre Hoch- geboren verwendete auch grosse Sorgfalt auf das eingehende Studium dieser Vogelart. Es Hess sich schon im ersten Jahre unzweifel- haft feststellen, dass dieser Vogel jälirlich ziveimal brütet, was die einschlägige Literatur nur als Ausnahme erwäiint. Nach dem Flüg- gewerden der je 4 Jungen schritten die bei- den Eulenpaare sofort zur neuen Brut. Behufs musterhafter Beobachtung der landwirtschaft- lichen Bedeutung dieser nützlichen Vogelart unter solch günstigem Verhältnissen sammelt und untersucht Ihre Hochgeboren systematisch die unter den Nestern und Schlafbäumen be- findlichen Eulengewölle, um damit den un- zweideutigen Beweis zu liefern, dass dieser sich vorwiegend von Mäusen ernährende Raub- vogel selbst in so grosser Anzahl beisanimen- lebend für den Kleinvogelbestand des Parkes doch nicht gefährlich wird.

Man muss nämlich in Betracht ziehen, dass auf diesem isolierten Gebiete der Abgang eines einzigen Singvogels ein solcher Verlust ist, dessen Behebung durch neue Ansiedelung erst nach längerer Zeit erhofl^'t werden kann. Hier unterliegt daher diese in den oflTenen Wäldern unbedingt nützliche Eulenart einer ganz speziellen Beurteilung.

In den Gewöllen, welche während der Brut- und Fütterungszeit gesammelt wurden, von welchen 70 Stück die Sammlung unseres In- stitutes bereichern, sind ausschliesslich nur Mäuse enthalten. Es ist dies die Zeit, wo das Versorgen von je 4 hungrigen Jungen die alten Vögel sehr leicht in eine Zwangslage zu bringen imstande ist. Das Urteil muss vor- läufig noch in Schwebe erhalten werden, in- dem sich die Untersuchung auch noch darauf beziehen muss, ob das Getriebe Vier vielen Eulen während der Nacht nicht etwa ver- scheuchend auf die Kleinvögel wirkt.

217

.lövő évi jelpiitcsenibcíi talán már c ki-r- désre is megfelelhetek. Ezidei ismertetésem czélja inkálil) az volt, liogy a babapusztai madárvédelmi telepet, a melyet vezetőjének lelkesedése és tudása kicsinyben is mintaszerű intézménynyé fejlesztett, hazánk riiinden nagy- birtokosa elé követendő például állítsam.

IV. Kiskunhalas-Fehértó-erdő 1906—1909.

A homokbuczkákon nevelt 430 holdnyi erdő állománya főképen tölgy, nyár, ákácz, kőris és fényű. Egy része 50 éves nyárfa-szálerdő, mely azonban vágás alatt van már. Dús aljnövényzete javarészt galagonya, kökény, fagyai és leánysom. Az erdővel határos 400 holdnyii^e/iértó szilárd fenekű, részben náddal és kákával benőtt székesvizű halastó.

E vidék madárbősége még azokat is meg- lepheti, a kik előtt a magyar Alföld elszórtan álló erdőségeinek sűrű népessége nem isme- retlen. Különösen a fülemüle — Lusdnia luücinia (L.) — él itt szinte páratlan tömeg- ben. 1908 május 20-án Chernei, István társa- ságában végzett tanulmányútamon minimális számítással 300 párt állapíthattunk meg.

A fajok számának gazdagságáról pedig a fészkelés idején észlelt alábbi 71 faj soro- zata tanúskodik :

Az erdőben : Kis fülemüle, karvaly-, ba- rátka-, kerti-, mezei és kisposzáta, nyakte- kercs, csuszka, szén-, kék- és barátczinege, őszapó, feketerigó, seregély, kis őrgébics, tövisszúró gébics, hamvas- és vetési-varjú, szarka, csóka, szalakóta, aranymálingó, búbos- banka, kakuk. gyurgyóka. zöld küllő, közép- fakopáncs, szürke légykapó, géze, fitisz- és sisegő füzike, füsti- és molnárfecske, hantmadár, csaláncsúcs, fehér barázdabillegető, erdei pinty, tengelicz, zöldike, házi- és mezei veréb, sor- Aquila XVI.

In meinem Berichte vom nächsten Jahre kann ich vielleicht auch diese Frage beant- worten. Zweck meines heurigen Berichtes war die Vogelschutzstation Baba-Puszia, welche trotz ihre Kleinheit durch die Begeisterung und das Wissen der Leitung zu einer muster- haften Einrichtung gedieh, unseren Gross- grundbesitzern als nachahmungswürdiges Bei- spiel hinzustellen.

IV. Kiskunhalas -Fehértó-Wald 1906—1909.

Der auf Sanddünen angelegte 215 Hektar grosse Wald besteht hauptsächlich aus Eichen, Pappeln, Akazien, Eschen und Tannen. Ein Teil ist 50-jähriger Pappelhochwald, welcher jedoch schon unter Schlag gekommen ist. Das üppige Unterholz besteht zum grössten Teile aus Weissdorn, Schlehe, Liguster und Ber- beritze. Der dem Walde benachbarte 200 Hektar grosse Fehértó ist ein teilweise mit Binsen und Rohr bestandener natronhältiger Fischteich mit festem Grunde.

Der Vogelreichtum dieses Gebietes über- rascht selbst diejenigen, welchen die dichte Bevölkerung der isoliert stehenden Wälder der ungarischen Tiefebene nicht unbekannt ist. Besonders die Nachtigall — Lusdnia luscinia (L.) — lebt hier in wirklich unver- gleichlicher Anzahl. Während der in Gesell- schaft mit Stephan v. Chernél am 20. Mai 1908 gemachten Exkursion konnte die Anzahl bei minimaler Berechnung mindestens auf 300 Paare angeschlagen werden.

Für den Artenreichlum zeugen die unten angeführten, während der Brutzeit angetrolie- nen 71 Arten: Im Walde wurden beobachtet: Luscinia luscinia (L.), Sylvia nisoria (Bechbt.), Sylvia atricapilla (L), Sylvia simplex (Lath.), Sylvia curruca (L.), Sylvia sylvia (L.), Jynx torquilla L., Sitta europaea L., Parus major L., Parus coeruleus L., Parus palustris L., Aegithalus caudatus (L.), Turdus merula L., Sturnus vulgaris L., Lanius minor Gm., Lanius collurio, L., Corvus frugilegus L., Corvus cor- nix L., Pica pica (L.), Colaeus monedula (L.), Coracias garrula L., Oriolus oriolus (L.), Upupa epops L., Cuculus canorus, L., Merops apiaster L., Picus viridis L., Dendrocopus médius L.), Muscicapa grisola (L.i, Hypolais

28

218

dély, czitromsárinány. örvös- és kókgalanib, gerle, darázsölyv, barna kánya, vörös- és kékvércse.

Ä taron : Búbos- és feketenyakú vöcsök, tőkés-, kendermagris- és c/.igányrécze, kontyos- récze.*) szárcsa, dankasirály, kormos- és fehér- szárnyú szerkő, vörös- és szürkegéni. bibicz. billegető czankó, nádirigó, cserregő nádi- poszáta, foltos-siske. kékbegy, sárgyóka, nádi- sármány, barna rétihéja.

A belyenkint járhatatlan sűrűségű aljnö- vényzettel borított erdőterület a szabadon fészkelő madárfajoknak már természettől oly ideális tenyészhelye, a melyen emberi beavat- kozás már alig javíthatna. Annál inkább rászornltak a segítő kézre az odulakó fajok, a melyek eddigi tanyája, a harkályodvaktól rostaszerűleg kilyiikgatott nyárfa-szálerdő, vá- gás alatt lévén, 1 — 2 éven belül elpusztul.

Selymessy Ferencz m. kir. főerdőmérnök buzgalmának és Kiskunhalas városa belátá- sának köszönhető, hogy az odulakóknak a mesterséges fészkekbe való fokozatos áttelepítése még idejében megkezdődött s így ez a ter- mészettől már annyira megáldott terület hazánk egyik legfontosabb madárvédelmi telepévé lesz fejleszthető.

A mesterséges madártelepités eszköze 1906- ban 1 etetőkunyhó és 96 fészekodu volt, mely utóbbiak száma ezidén 13ö-re (80A, 47B, és 80 odúra) emelkedett. A javarészt hagyás-

1008 május al-én : egyetlen, nászruhás gácsé''.

hypolais (L ), Phylloscopus trochilus (L.), Phyl- loscopus sibilator (L.), Hirundo rustica L, Chelidonaris urbica (L.), Öaxicola oenanthc L.. Pratincola rubicela (L.), Motacilla alba L., Fringilla coelebs, L., Carduelis carduelis (L.), Chloris chloris (L.), Passer domesticus (L.), Passer montanus (L.), Emberiza calandra L., Emberiza citrinella L., Columba oenas L., Columba palumbus L., Turtur turtur (L.), Pernis apivorus L., Milvus migrans (Bodd.), Cerchneis tinnunculus (L.), Cerchneis vesper- tinus (L.).

Auf dem See wurden angetroffen : Colym- bus cristatus (L.), Colymbus nigricoUis (Brhm.), Anas boschas L., Anas streperà L., Fuligula nyroca (Güld.), Fuligula ferina (L.),^ Fnlica atra L., Larus ridibundus L.. Hydrochelidon nigra (L.), Hydrochelidon leucoptera (Meissn. et ScHiNz) Ardea purpurea L., Ardea cinerea L., Vanellus vanellus (L.), Totanus hypoleucus L., Aerocephalus arundinaceus (L), Acro- cephalus streperus (Vieu.l.). Calamodus schoe- nobaenus (L.), Cyanecula suecica (L.), Mota- cilla flava L., Emberiza schoeniclus L., Circus aeruginosus (L.).

Dieses mit stellenweise undurchringlichem Unterholze bedeckte Waldgebiet ist schon von Natur aus eine derart ideale Brutstelle der Freibrüter, an welcher das Eingreifen des Menschen kaum irgend etwas verbessern könnte. Umso mehr bedürfen die Höhlen- brüter der Nachhilfe, indem der mit Specht- höhlen siebartig durchlöcherte Pappelhoch- wald innerhalb 1 — 2 Jahren geschlagen seiu wird.

Es ist dem Eifer des köuigl. ung. Forst- Oberingenieurs Franz v. Selymessy und der Einsicht des .Magistrates der Stadt Kiskun- halas zu verdanken, dass die sukzessive Uber- siedelun;/ der Höhlenbrüter in künstliche Nisthöhlen noch beizeiten begonnen wurde, wodurch dieses von der Natur schon in so hohem Masse gesegnete Gebiet zu einer der wichtigsten Vogelschutzstationen Ungarns entwickelt werden kann.

Die Mittel der künstlichen Vogelansiede- lung waren im Jahre 1906 ein Futterhaus und 96 Nistliöhlen. deren Anzahl heuer auf 135 (80 Ä, 47 B, und 8 C Muster) erhöht

' Am 21. Mai ein einziges Männchen im Pracht- kleide.

219

fákon, l'A, m. niagasaii alkalmazott fészek- 0(1 vak közül 1907-ben 807o, 1909-ben 60"/,, volt hasznos madarak tanyája. Az idei vizs- gálat szerint szén- és kékczinege, nyaktekercs és seregély lakott 68 odúban, mezei veréb 5-ben, erdei egér 35-ben, denevér 2-ben.

A múlt év óta végzett tanulmányok gazdag tapasztalataiból különösen az emelkedik ki, hogy a seregdijek, a melyeknek a szálerdő még bőségesen nyújtja a természetes fészkelő- helyet, fokozatosan áttdepi'dnek a mesterséges fészekodvakba. 1908-ban 1 pár, ezidén már 8 pár fészkelt alig Vl méter magasságban. Ez pedig arra vall, hogy madaraink a levegőtől mindenfelöl érintett, tehát állandóan száraz, mesterséges odút jobbnak találják az élőfában lévő nyirkos, dohos harkályodunál. Sőt, tapasz- talat szerint, a mesterséges fészekodvak közül is lehetőleg az újonnan kihelyezett, tehát a madárélősdiektől is teljesen mentes odúkat keresik.

Nagyrészt ez az oka annak is, hogy a czinegék. a melyek az erdészlakot körülvevő gyümölcsös '20 fészekoduját az első 2 évben teljesen elkerülték, ezidén már ezekbe is tömegesen települtek.

Az od vaknak évenként legalább is egyszer, ősszel, végzett tisztogatása e szerint nem hogy ártaiui, de egyenesen szükséges.

Annak, hogy az odvaknak ezidén csak ij^" I f,-\)im fészkelt hasznos madár, itt kivé- telesen nem a verebek az okozói. Már kez- detben is csekély számuk még meg is fogyott, úgy hogy itt Selymessy Ferencz ezidei észlelete szerint a czinegék verik el a verebet egye- sült erővel s nem megfordítva.

A kártevők e helyen a harkálgok, Picas- uiridis, L. és Dendrocopus major (L.), meg az erdei ec/ér, Mus sylvaticus L. A harká- lyoknak az a másutt is észlelt szokása, hogy egyes fészekodvak oldalába diónyi lyukakat kopácsolnak, ebben az erdőben jelentékeny károkat okozott. 82 odút sértettek meg ily

wurde. Die grösstenteils an Überständern in IV2 Meter Höhe angebrachten Nisthöhlen waren im Jahre 1907 zu 807(m im Jahre 1909 zu 6G7o von nützlichen Vögeln besetzt. Die heurige Revision ergab, dass von Kohl- und Blaumeisen 68, von Feldsperlingen 5, von Waldmäusen 35, von Fledernmäusen 2 Nist- höhlen besetzt waren.

Von den reichen Erfahrungen der im vorigen Jahre gemachten Studien ist besonders die- jenige hervorragend, dass die Stare, welche in dem Hochwalde noch genügend natürliche Brutstellen haben, sukzessive die künstliclien Nisthöhlen besiedelt haben. Es brütete im Jahre 1908 ein Paar, heuer nisteten jedoch schon 8 Paare in den V-j^ Meter hoch an- gebrachten künstlichen Nisthöhlen. Es ergibt dies den Hinweis darauf, dass die Vögel die überall von der Luft erreichbare, deshalb ste- tig trockene künstliche Nisthöhle für besser halten, als die im lebenden Baume beüntl- liche nasse und dumpfe Spechthöhle. Laut Erfahrung werden sogar auch von den künst- lichen Nisthöhlen womöglich die frisch aus- gehäugten, also von Parasiten noch nicht behafteten bevorzugt.

Das ist hauptsächlich auch die Ursache für die Erscheinung, dass die Meisen, welche die 20 Nisthöhlen des Obstgartens neben dem Försterhause während der 2 ersten Jahre gänzlich vermieden, heuer auch diese schon massenhaft besiedelten.

Die jährlich einmal im Herbste durchge- führte Reinigung der Nisthöhlen ist also durch- aus nicht schädlich, sondern sogar unbedingt notwendig.

Dass die Nisthöhlen heuer nur von títí"/,, nützlichen Vögeln besiedelt waren, wurde hier ausnahmsweise nicht von den Sperlingen verursacht. Ihre schon von Beginn an geringe Anzahl hat sogar noch abgenommen, so dass nach der heurigen Beobachtung von Franz v. Selymessy hier die Sperlinge mit vereinter Kraft von den Meisen vertrieben wurden und nicht umgekehrt.

Die Schädlinge sind die Spechte, Piriis viridis L. und Dendrocopus major (L.) sowie die Waldmaus, Mus sylvaticus L. Die auch anderwärts beobachtete Gewohnheit der Spechte in die Wand der Nisthöhlen nussgrosse Löcher zu hacken, verursachte in diesem Walde be- deutenden Schaden. Es wurden auf diese

28*

220

módon, köztük s/.áinos olyant, a melyben már a czinegének fészke és tojása volt. E fészke- ket gazdáik elhagyták, a kihűlt tojásokat azntán az erdei egerek sorra kiitták és fölé- jük építették szára/, avarból készült fészküket.

Az egerek különben a harkályoktól megii- mélt odvakat is fosztogatták, elpusztítva többi közt egy seregély-fészekaljat is.

A 35 odúban tanyázó egerek, valamint a verebek elfogására fél méter hosszú, de csak 12 cm. átmérőjű lepkefogót készítettem, a mely- nek tüllszövetét lágy rézsodrony tarlja kife- szítve, hogy a felzavart állat szabad teret találjon a röplyuk előtt s vissza ne hőköljön. Mihelyt a hálóba ugrott, súlyával a sodronyt lekonyítva a hálót maga mögött elzárja.

A harkály okozta sérüléseket bádoglemezek felszegezésével sikerült tartósan kijavítani. Az egerek megfogyása azonban csak a bag- lyok betelepülésétől várható. Fészkelöhelyük- nek, az elhagyott varjúfészkekuek is tágasabb faodvaknak eddigi hiányát a nagy D odu- minta lesz hivatva pótolni a fészekodutelep- nek újabb 100 - áOO odúval tervezett fejlesztése alkalmából. Erre nézve az Ornithologiai Köz- pont Kiskunhalas városához már javaslatot intézett.

Bizonyára jórészt a czinegeállomány fel- szaporodásának köszönhető, hogy az erdőszél gyümölcsöse ezidén oly szép termést adott. 8elymebsy jelentése szerint „ezidén mintegy 350 mázsa alma termett, a mi között férges alig van, míg az előző években termett gyü- mölcs legnagyobb része férges volt, a miért a város nem tudta kellőképen értékesíteni".

Ezideiszemleútaink egyikén (május 29—30.), Feenbach Károly főispán és neje is részt vett.

Weise 32 Nisthöhlen beschädigt, darunter auch solche, in welchen sich schon Nest und Eier der Meisen befanden. Diese wurden dann von ihren Rewohticrn verlassen, die ausgekühlten Eier von (Jen Waldmäusen aus- getrunken, und bauten dann letztere ihre aus trockenen Blättern hergestellten Nester dar- über.

Diese Mäuse plünderten übrigens auch die von den Spechten verschonten Nisthöhlen und vernichteten unter anderen auch ein Starengelege.

Zum Einfangen der in den 35 Nisthöhlen wohnenden Waldmäuse und Sperlinge ver- fertigte ich ein Schmetterlingsnetz von Va Meter Länge und von 12 cm. Durchmesser, dessen Tüllnetz von weichem Messingdrahte stetig ausgespannt erhalten wird, damit das aufgescheuchte Tier einen Freiraum vor dem Flugloche finde und nicht zurückgeschreckt werde. Nach dem Eiiisprunge in das Netz wird der Draht durch das Gewicht des Tieres herabgebogen und dadurch zugleich das Netz abgesperrt.

Die von den Spechten verursachten Be- schädigungen wurden mittels darüber genagel- ten Blechplatten dauerhaft ausgebessert. Die Abnahme der Mäuse kann jedoch nur durch das .Ansiedeln von Eulen erhofft werden. Zum Beheben des bisherigen Mangels an Nistplätzen, namentlich an verlassenen Krä- hennestern und weiten natürlichen Höhlungen ist die Nisthöhle D berufen, welche bei der nächsten Erweiterung dieser Vogelschutzsta- tion durch 100—200 Nisthöhlen ebenfalls ausgehängt wird. Diesbezüglich wurde von der Königl. U. 0. C. schon ein Vorschlag an den Magistrat der Stadt Kiskunhalas ein- gereicht.

Es ist jedenfalls hauptsächlich der Ver- mehrung des Meisenbestandes zu verdanken, dass der Obstgarten am Waldrande heuer einen so hohen Ertrag brachte. Laut dem Berichte von v^. Selymebsy „betrug der Apfeler- trag heuer 350 Meterzentner, darunter fast gar keine wurmstichigen Apfel, während die- selben in den früheren Jahren zum grössten Teile angestochen waren, und deshalb auch von der Stadt nicht entsprechend verwertet werden konnten."

An einer heurigen Studienexkursion (am 29, 30 Mai) beteiligten sich auch der Ober-

221

hogy a Bácsniegyében tervezeit niadárvédelmi akczióhoz ujabb tapasztalatot és lelkesedést merítsen.'

Délután megtekintve a három gjümölcsös- nek csaknem háziállatokká s/.elidült c-zinegéit, mint surrannak be a tőlünk alig pár lépésre lévő odúkba, mily vitézül berzenkednek, puf- fognak és sziszegnek felénk az odúból, ha annak fedelét felemeltük, alkonyatra az

erdőbe siettünk, a honnan már csodálatos erővel zengettfelénkafülemülék százainak dala.

A keresztnyiladék egyik sűrű galagonyása mellett állva, a közvetlen környék 20 — 30 fülemüléjének csattogására sokszoros vissz- hangképen, a meddig csak a hallás terjedt, mindenünnen ugyanaz a dal szállt felénk, halk zsongássá enyészve a távolban. S ez az elragadó liangverseny enyhe éjszakákon szakadatlanul tart reggelig !

A remek fekvésű nádas tó tanulmányozása másnapra maradt. Az észlelésre nagyon ked- vező az a körülmény, hogy a part kocsival is járható és a nádasban tömérdek határjelző czölöp van, mely sok madárnak pihenőhelye. Ezeken üldögél a harna rrfihéja, a vörösgém, a iiádirifjó, a rozsdás csaláncsúcs és a sár- gyáka. Innen lesi a kaliuJc a nádiposzáták fészkét s ezeken pompázik a tó legfőbb ékes- sége, a fehércsillagos lékhegy.

A sik viz partján a billegető czankó röppent fel ; beljebb íiókáikat vezető szárcsák raja tűnt elénk, a feketenyakú és a kis vöcsök csoportjaitól tarkítva. Majd tökés-kendermagos- czigány- és höjtiréczék szálltak fel, részint még párosával, részint már kajtárkodó gácsér- falkákban.

8 óra tájban a vörösgémek kis csapatai érkeztek Bácskisszállás felől, hol hallomás szerint fészkeik vannak. Utánuk a kormos és

gespan Karl v. Fernbach mit Gemahlin, um zur geplanten Vogelschutz-Aktion im Komitate Bács-Bodrogh neue Erfahrungen und Begei- sterung zu schöpfen.

Nachmittags wurden in den drei Obstgärten die fast so zahm wie Haustiere gewordenen Meisen besichtigt, wie sie in die von uns kaum einige Schritte entfernten Nisthöhlen einschlüpften, wie tapfer sie aus der Nist- höhle fauchten, zischten und wie sie sich aufsträubten, wenn man das Dachbrett der Nisthöhle abhob. — Gegen Abend beeilten viir uns in den Wald zu gelangen, von wo uns der Gesang von Hunderten Nachtigallen schon mit wunderbarer Kraft entgegenschallte.

Neben einem dichten Weissdornbusche eines Querdurchschlages stehend, schallte uns als vielfaches Echo des Gesanges der in unserer unmittelbaren Nähe befindlichen 20 — 30 Nachtigallen von überall her, so weit das Gehör reichte, derselbe Gesang entgegen, welcher sich dann in der Ferne als leises Gesumme verlor. Und dauert dieses hinreissende Kon- zert in lauen Nächten bis zum Morgen an.

Die Besichtigung des herrlich gelegenen mit Rohr bestandenen Teiches wurde auf den folgen- den Tag verschoben. Die Beobachtung wird hier ungemein begünstigt, einerseits dadurch, dass man am Ufer mit dem Wagen fahren kann, anderseits infolge der ungemein zahlreich ausgesteckten Grenzpfähle, welche vielen Vögeln als Kuheplätze dienen. Auf diesen sitzen die Rohrweihen, der Purpurreiher, die Rohrdrossel, der hraunkehlige Wiesen- schmntzer und die gelbe Bachstelze. Von hier aus kundschaftet der Kukuk nacii den Ne- stern der Rohsänger und auf diesen prangt die schönste Zierde des Teiches, das weiss-stcrnige Blaukehlchen .

Vom Ufer der freien Wasserfläche fliegt der Flussuferläufer auf, weiter wasserwärts erblicken wir den Schwärm der Wasser- hühner, welche ihre Jungen führen, ausser- dem die Gruppen des sehwarzhalsigen und kleinen Lappentauchers. Dann stiegen Stock-, Mittel-, Knäk- imd Moor-Enten auf, teilweise noch paarweise, teilweise schon in Scharen von Enterichen, deren \^'eibchen dem Brüten obliegen.

Abends gegen S Uhr erschienen kleine Flüge des Purp) irrei hers von Bácskisszállás her, wo sie angeblich nisten. Diesen folgten

222

fehérszáni}!! szerkök Híjdrochelidoii nigra (L) és leucojjtera (Meisn. et Schinz) csoportja vonult fel és oszlott szét a víztükrön.

Az északi parton tovább lialadva, a iiádiri- f/ól\ rserregő nádiposzrUák és foltos sithék sürün liangzó dalától kisérve, félig ronibadőlt tanyához értünk. Környékén a sárgyóka sür- gölődött és a fchri- harázdainlhgető nemrég szárnyrakelt fiókája futkosott.

A tanya eresze alatt a házi fecske kis fészekteiepét, bedőlt tetejű szobájában a füsti fecske fészkeit, az ereszalj egyik falrésében a hábosbanka fészkét találtuk. A fedélre hajló csonka fán a fehér qólya ült fészkén.

A tó egyre keskenyedő nyugati részén harnarétihéja-fdT csatázott a hami'os varjakkal és bíbiczekkel. Hogy a béke helyreállt, a héjapár a fészekrakáshoz látott. A hím hordta az uszadék-nádat, részint csőrében, részint karmai közt s ledobta a fészken dolgozó párjához.

Visszatérőben az omladozó tanya mellett végre elénk villant egy karó tetejéről a kék- hegy ragyogó, fehér csillagfoltja. És felénk hozta a szél a jellemző kettőshangú énekét is. A bevezető „pityü-pityű''-szólamba bele- vegyült a búgó-surrogó kísérődallam, mely az ezüstcsengésű vezérszólamot oly szépen emeli ki. Majd felhangzott a szomszédból is az ismerős dal s pár perez múlva öt karó tete- jéről ragyogott felénk a kékbegy nászruhája.

Tíz órára az erősen tűző nap elnémította a madárdalt. Hazatértünk, néhányszor még megállva az eke nyomán járó hamvas- és vetési varjak, meg csókák, majd a réten boga- rászó seregélyek kis csoportjai mellett. A szelíd kékvércse is ott szálldosott szekerünk körül.

Flüge von Trauer- und weissflügeligen See- schwalben — Hydrochelidon nigra (L.) und Hydrochiidon leucoptera (Meibsx. et Schinz) — welche sich dann auf der Wasserfläche verteilten.

Dem Nordufer weiter folgend erreichten wir von dem häufig erschallenden Gesänge der Rohrdrosscln, Teich- und liusrhrohrsiinger begleitet einen halbverfnllcnen Meierhof. In der Nähe trieb sich die gelbe Bachstelze und das eben erst flügge gewordene Junge der weissen Bachstelze herum.

Unter dem Hausdache befand sich eine kleine Kolonie der ^iehlscitwalbc, in der Stube waren die Nester der Rauchschwalbe, und in einer Mauernische der Dachtraufe fanden wir das Nest der Wiedehojifes. Auf einem über das Dach geneigten liaumstumpfe sass der weisse Storch auf seinem Neste.

An dem stetig schmäler werdenden west- lichen Teile des Teiches stritt sich ein Rohr- weihen-Paar mit Nebelkrähen und Kiebitzen. Nachdem der Frieden hergestellt war, baute das Rohrvveihenpaar weiter an seinem Neste. Das Männchen brachte Schwemmrolir teils im Schnabel teils in den Krallen und warf dasselbe hinunter auf das Nest, wo das Weibchen arbeitete.

Auf dem Rückwege blinkte uns endlich bei dem verfallenen Meierhofe von der Spitze eines Pfahles der glänzendweisse Stern eines Blaukchlchens entgegen. Auch den bezeich- nenden zweistimmigen Gesang brachte uns der Wind entgegen. In die einleitende ..pitchü- pitcliü"-Strophe mischt sich die schnurrende Begleitmelodie, welche die silberliellklingende Hauptstrophe so schön hervorhebt Bald erklang auch aus der Nachbarschaft der bekannte Gesang und nach einigen Minuten prangte uns von ö Grenzpfählen das Hochzeitskleid des Hlaukehlchens entgegen.

Gegen 10 Ihr liess der sengende Sonnen- strahl den Vogelgesang verstummen. Auf dem Heimwege blieben wir noch hier und (hi stehen, um die Flüge der Nebel krähen, iSaat- krähen und Dolden zu besichtigen, welche dem Pfluge nachgingen. Die zutraulichen Rotfussfalken umflogen hie und da (>benfalls unseren Wagen.

223

Madárvédelmünk a külföld szemében.

Ausztráliában élő Gubányi Károly magyar tnérnök úrnak, ott messze az „ötödik világ- részben" kezébe került egy odavaló gazda- sági szaklap, az „Agricultural Gazette of New-SouihWales" 1909. évi májusi füzete, a melyben Frocígatt Walter, e távoli orszìig állami entomologusa, számot ad egy tanulmány- útról, a melyet Amerika Egyesült-Államaiba és Európába tett. Utazásának egyik főbb czélja az volt, hogy különböző államok madár- védelmi intézkedéseivel megismerkedjék s ezeket — ha arra valók — hazája érdeké- ben felhasználja.

Gubányi K.\roly úrnak az idézett czikkben föltűnt az a föltétlen és nagy elismerés, a melylyel Magyarország madárvédelmi intéz- kedéseiről szól, mely azért igen érdekes, mert a czikk irója, Mr. Froggatt, előkelő szakember, ki nem ítél mások tapasztalata vagy bemondása alapján, hanem nagy útján ellátogatott hozzánk is, indíttatva ily czímü könyv által : ..The international Convention for the Protection of the Birds concluded in 1902 and Hungary", melyet Darányi Ionácz megbízásából Herman Ottó irt s a melyet Új-Déli-Wales állam madárvédelmi törvénye megalkotásánál alapul fogadott el.

Frogoatt úr alaposan megtekintette a ni. kir. Ornithologiai Központot és a Szt. -Margit- sziget madárvédelmi és telepítési berende- zését. Gubányi Károly úr Paszlavszky József tanár úr közbenjöttével rendelkezésünkre bocsátotta a czikk magyar fordítását, a miért hálás köszönetet mondunk.

Unser Vogelschutz in den Augen des Auslandes.

Dem im fernen Australien, im „fünften Weltteil" wohnenden Ingenieur Karl Gubányi geriet ein Exemplar der dort erscheinenden landwirtschaftlichen Fachzeitung, das Mai- heft V. J. 1909 der „Agricultural Gazette of New-South-Wales" in die Hand, in welchem Walter Froqgatt, Staats-Entomologe jenes fer- nen Landes u. a. über seine Studienreise berichtet, welche er in die Vereinigten Staa- ten von Amerika und nach Europa unter- nommen hatte. Ein Hauptzweck seiner Eeise war, in den verschiedenen Staaten die be- züglich des Vogelschutzes getroftenen Mass- nahmen kennen zu lernen, und diese — wenn sie sich als zweckmässig erweisen — im Interesse seines Vaterlandes zu benützen.

Dem Ingenieur Karl Gubányi fiel in dem genannten Artikel besonders die unbedingte und grosse Anerkennung auf, welche der Verfasser den Vogelschutzveranstaltungen in Ungarn zollt, welche aus dem Grunde sehr wertvoll ist, weil der Verfasser, Herr Froggatt, ein hervorragender Fachmann ist und sein Urteil nicht auf Grund der Erfahrungen oder Angaben anderer fällt, sondern weil er auf seiner grossen Reise auch uns besucht hat, wozu ihm das im Auftrage des königl. ung. Ackerbauministers Dr. Ignaz von Darányi von Otto Herman verfasste Buch : ..The Inter- national Convention for the Protection of Birds concluded in 1902 and Hungary" An- regung geboten hat, dessen Ausführungen auch bei der Schaifdng des Vogelschutzes in New-South- Wales als Grundlage angenommen wurden. Herr Froqgatt hat sowohl die kön. ung. Ornithologische Centrale, als auch die Vogelschutz- und künstliche Nistanlage auf der St.-Margareteninsel einer eingehenden Besichtigung unterzogen. Dem Herrn Karl Gubányi, von dem wir die ungarische Über- setzung des Artikels, durch Vermittlung des Herrn Professors Josei-v. Paszlavszky erhielten, sei hiemit unser bester Dank ausgedrückt.

224

A madárvédelem kérdése Ausztráliában.

Irta Fkoixíatt ^^'. ^VAl,TËK, Cj-Dél-VVales állami entomologusa.

E sorok irójíi, kora ifjúságától kezdve is- merte és szeretettel tanulmányozta Ausztrália érdekes faunáját és úgy értelmi, mint gazda- sági szempontból bizonynyal senki sincs, a ki jobban a szivén viselné annak védelmét.

Míg egyrészt az idevonatkozó törvények jelentékeny módosítást kivannak, másrészt a nagy közönség, főleg az ifjúság figyelmét és jóindulatú érdeklődését kell Ausztrália gyö- nyörű állat- és madárvilágának védelme ér- dekében felkeltenünk.

E védelemnek nemcsak tudományos, de gazdasági alapokon is kell nyugodnia a gya- korlati szempontok folytonos figyelembevéte- lével. Ismernünk kell az egyes állatok szo- kásait, életmódját és összes tulajdonságait, nehogy a mezőgazda bármely ellenségét ré- szesítsük a védelemben.

Ha azt vizsgáljuk, hogy ez irányban más országokban mit művelnek, egyszerre sokkal szélesebb körben tekinthetjük át ez érdekes kérdést.

Különféle országokban a legrégibb idők óta kemény büntetést szabtak arra, a ki elég- merész volt lelőni a király szarvasát. Az ily orvvadászszal a régi jó időkben a szép Angol- hon földjén is nagyon drasztikusan bántak el — de a madarak védelmére bizony el)ben az időben még senki sem gondolt. Legelső vé- delemben tehát a vadászat czéljaira szolgáló állatok részesültek, de tisztán abból a czél- ból, hogy egyes kiváltságos körök élvezeteit szolgálják. A mint később a vadnak keres- kedelmi értéke lett, a szaporodás időszakában tilalmi idő megállapításával védték a vadat. A vadászt és a kereskedőt a gazda követte, a ki a rovarevő madarak védelmére kívánt törvényt, mert e madarak neki közvetlen hasznot hajtottak.

Die Frage des Vogelschutzes in Australien.

Von W. Wai.tkr Fko(hiatt, Staats-Eiitomologe von NewSouthWales.

Der Verfasser hat sich seit seiner frühen Jugend an mit dem Studium der so interessan- ten australischen Fauna befasst und gibt es gewiss niemanden, dem der Schutz derselben u. zw. aus Gefülilsrücksichten ebenso, wie vom Staudpunkte der Landwirtschaft mehr am Herzen gelegen wäre, als ihm.

Während einerseits die einsclilägigen Ge- setze einer bedeutenden Umänderung bedür- fen, sollte andererseits im Interesse des Schutzes der herrlichen Tier- und Vogelwelt Australiens, die Aufmerksamkeit und das Wohl- wollen des Publikums, namentlich aber der Jugend, erweckt werden.

Der Schutz soll nicht nur auf wissenschaft- lichen, sondern auch auf wirtschaftlichen Grundlagen ruhen, u. zw. unter fortwähren- der Berücksichtigung der praktischen Seite der Frage. Wir müssen trachten die Lebens- weise und sämtliche Eigenschaften der ein- zelnen Tiere kennen zu lernen, damit nicht etwa irgendwelche Feinde des Landwirtes eines unverdienten Schutzes teilhaftig werden.

Wenn wir dasjenige, was in dieser Rich- tung in anderen Ländern geschehen ist, in den Kreis unserer Untersuchungen ziehen, so können wir diese interessante Frage von einem erhöhten Standpunkte betrachten.

Von altersher wurde in verschiedenen Län- dern derjenige, der kühn genug war die Hirsche des Königs abzuschiessen, hart be- straft und wurde in alten Zeilen mit Wilde- rern in England sehr drastisch verfahren, — an den Vogelschutz dachte aber in jenen Zeiten noch niemand. Den ersten Schutz ge- nossen also die jagdbaren Tiere, jedoch nur aus dem Grunde, um den Genuss der ])rivi- legierten Klassen nicht zu schmälern. Als nun später das Wild zum Handelsartikel wurde, begann nnin zum Schutze des Wildes während der Fortpflanzungszeit Schonzeiten festzusetzen. Dem Beispiele der Jäger und Händler folgi en später die Landwirte, welche nunmehr den gesetzlichen Scliutz der insekten- fressenden Vögel forderten, u. zw. wegen der nützlichen Dienste, die sie ihnen leisteten.

225

Ezeken az ala|)ok()n épültek fel mindenfelé az állatvédelmi törvények, a mi azt ji-leiiti. liojíy nem szentimentális okokból, de tisztán a gya- korlati haszon szem])ontjái)ól kezdték meg mindenütt az állatvédelmet. A törvényhozás Ausztrália minden egyes állaniáhan megal- kotta a védelmi törvényeket, de azok foga- natosítása, a népes központokat kivéve, jó- formán senkire sincs reá bizva. A vidéki járási rendőrnek sokféle elfoglaltsága mellett, erre nem jnt ideje, de gyakran az ismeretei is korlátoltabbak, semhogy ez irányban eredmé- nyesen működhetne.

Midőn .\usztrália hat önálló állama egysé- ges föderáczióba egyesült, sok fontos ügy' került egységes kezelés alá, de az állat- és madárvédelem még ma is államonként kü- lön törvény alapján kezeltetik. Az Amerikai Egyesült-Államokban egész a legutóbbi időkig majdnem ugyanilyenek Vídtak a viszonyok. A negyvennyolcz állam mindegyikének külön- külön megvolt a saját védelmi törvénye, a melyek gyakran oly kevéssé egyeztek meg egymással, hogy a lelkiismeretlen vadásznak csak a határon kellett átlépnie, hogy büntet- lenül szeghesse meg saját államának törvé- nveit.

Az Egyesült- Államoknak idevonatkozó újabb egységes törvényeit ma a szó szoros értel- mében tökéleteseknek tartják, csak az a baj, hogy e tökéletes védelem kissé későn szü- letett meg. Manapság már szinte teljesen el- tűnt az a remek nagy vadállomány, a mely ezelőtt töméntelen mennyiségben lakott a praerieken. A vándorgalambok milliói, melyek Északamerika erdős tájain évenként átvonul- tak, jóformán egészen kivesztek és csak a Michigan erdeiben maradt fenn belőlük né- hány csapat hírmondónak. Körülbelül 25 év előtt jött divatba a tollas női kalap. E divat- nak esett áldozatni az a gyönyörű madárfaj, a mit a Cod-fok és Dél-Florida partvidékén tengeri fecske néven ismernek. Ma e madár- fajból csak egy töredék él e vidéken és a kormány most fizetett felügyelőt tart e ma- darak védelmére. Aquila XVI.

Auf dieser Grundlage wurden allenthalben die Tirrschutzgesetze aufgebaut, was soviel bedeutet, dass die ersten Anfänge nicht vom sentimentalen Standpunkte, sondern rein vom praktischen Stand|)unkte des Nutzens aus- gingen. Die Gesetzgebung Australiens gab jedem einzelnen Staate solche Schutzgesetze, um die Durchführung desselben kümmert sich jedoch — mit Ausnahme der volkreichen Mittelpunkte — fast niemand. Der Distrikts- polizei bleibt infolge ihrer vielseitigen Be- schäftigung keine Zeit übrig, oft sind aber auch deren Kenntnisse zu sehr beschränkt, um mit Erfolg wirken zu können.

Als sich die sechs selbständigen Staaten Australiens zu einer gemeinsamen Föderation vereinigten, wurden viele wichtige Angele- genheiten einheitlich geregelt, der Tier- niid Vogelsciiutz jedoch wird auch heute noch in jedem Staate nach anderen Ge- setzen ausgeübt. In den Vereinigten Staaten Amerikas herrschten diesbezüglich bis in die jüngste Zeit hinein fast dieselben Verhältnisse. Jeder der 48 Staaten hatte seine eigenen Schutzgesetze, welche häufig so wenig mit einander übereinstimmten, dass der gewissen- lose Jäger nur die Grenzen des Staates zu überschreiten brauchte, um die Gesetze un- gestraft umgehen zu können.

Die diesbezüglichen neuen einheitlichen Gesetze der Vereinigten-Staaten können wohl im vollen Sinne des A\'ortes als vollkommen angesehen werden, es ist jedoch bedauer- lich, dass der vollkommene Schutz etwas zu spät ins Leben gerufen wurde. Das in so ungeheuren Massen vorhanden gewesene Hochwild ist von den Prairien fast gän/lich verschwunden. Die Millionen von Wander- tauben, welche früher die bewaldeten Gegen- den Nordamerikas durchstreiften, sind heute ausgerottet und nur in den Wäldern von Michigan sind noch einige Scharen vorhan- den, als letzte Zeugen einer entschwundenen Zeit. Der Federschmuck auf den Damenhüten kam vor etwa 25 Jahren in die Mode Die- ser Mode fiel die prachtvolle Vogelart zum Opfer, welche am Cap-CVxl und an der Küste von Süd Florida unter dem Namen See- schwalbe bekannt ist. Von dieser Vogelart lebt nur noch ein Bruchteil in dieser Gegend und die Begierung hat zu ihrem Schutze einen besoldeten Aufseher angestellt.

2!)

-)•

2ö

Európa számos helyein, főleg a Földközi- tenger partján, ínég ma is csaknem korlát- lanul pnsztitjiik !i madarakat. Az olaszok szisztematikusan milliószámra fogják az Afri- kából megtérő vándormadarakat és nincs nemzetközi törvény, mely e kegyetlen pusz- tításnak korlátot vetne.

Az egész világon ma még csak két ország van, mely tökéletesen helyes irányban fej- lesztette az állat- és madárvédelmet, t. i. a két nagy földművelő állam : az Északamerikai Egyesült-Államok és Magyarország.

Ez a két állam úgy oldotta meg a kérdést, hogy a földművelésügyi niiniszterinni egy osz- tályát szentelte :iz állat- és madárvédelemnek.

1885-ben az Egyesült-Államok kongresszusa megalapította a gazdasági ornithologia osztá- lyát, a mely Dr H.^rt Merrum igazgatása alatt Északamerika emlős- és madárfajait ta- nulmányozta, főleg a mezőgazdasághdz, ker- tészethez és az erdészethez való viszonyuk szempontjából. Ennek az osztálynak gazdag gyűjteményeiben, Washingtonban, ezer meg ezer példában van kimutatva a különböző madárfajok gyomrának tartalma tehát a táp- lálkozásnak módja és e szerint az illető faj hasznos vagy kártékony volta.

A Magyar Kir. Ornithoiogiai Központot 1894-ben gróf Csáky Albin miniszter alapí- totta, a mely hivatal most a földmivelésügyi minisztériumnak egy osztályát alkotja.

1901-ben Dr. Darányi Ignácz földmivelés- ügyi miniszter bocsájtott ki egy körrendele- tet, melynél tökéletesebb madárvédelmi intéz- kedést sehol más országban nem lehet találni.

E sorok Írója nemregiben megismerkedett Herman Otto úrral, a ki az ornitliologiai inté- zet feje és a kinek fáradhatatlan energiája teremtette meg e sikerült madárvédelmi rend- szert Magyarországon. Az 6 értesítése szerint Magyarország különböző vidékein összesen löü megfigyelő állomás van, hol szakértő ornithologiisok figyelik és jegyzik a madár- vonulás mozzanatait. Ezenkívül 1300 állami

In zahlreichen Gegenden Europas, nament- liili an den Küsten des Mittelländischen Meeres, werden die \'ögel auch noch gegen- wärtig in unumschränkter Zahl vernichtet. Die Italiener betreiben systematisch den Fang der von Afrika heimkehrendeii Zugvögel und es gibt kein internationales Gesetz, welches der grausaiiicii \'erni(htnng ein Ziel setzen würde.

in der ganzen Welt gibt es lieiile nur zwei Staaten, in welchen der Tier- und \'ogelschntz richtig gehandhabt wird ; es sind dies die zweigrossen ackerbautreibenden Länder: die Vereinigten Staaten von .Amerika und das Königreich Ungarn.

In beiden Ländern wurde die Frage so gelöst, (lass im Ministerium für .\ckerban eigens eine Abteilung für Tier- und Vogel- schutz errichtet wurde.

Im Jahre 1885 schuf der Kongress der Vereinigten Staaten die Abteilung für ökono- mische Ornithologie, die, unter Leitung ihres Direktors Di;. Hart Merri.ím, die Säugetiere und Vögel Nordamerikas, hauptsächlich vom Standpunkte ihrer Nützlichkeit für die Land-, Garten- uiul l'orsiwirtschaft einem eingehen- den Studium unterzog. In der reichen Samm- lung dieses Institutes in Washington finden wir Tansende von Mageninhalten der ver- schiedenen Vogelarten zusammengestellt, es wird also aus der .Art der Ernährung die Nützlichkeit oder Schädlichkeit der betrefien- den Vogelart bestimmt.

Die königl. ung. Ornithologische Centrale wurde im Jahre 1894 durch Minister (Jraf Albin v. Cs.íky gegründet und bildet dieses Institut gegenw'ärtig eine Abteilung des .\ckerbauniinisterinms.

Im Jahre 1901 erliess Ackerbauminister Dr. Ignaz V. Darányi eine Zirkularverordnung, welche wohl die vollkommensten ^lassnalimen enthält, welche je in irgend einem Lande im Interesse des Vogelschutzes getrofl'en wurden.

Der V^erfasser hat vor nicht langer Zeit die Bekanntschaft des Herrn Otto Herman, des Leiters der Ornithologischen Centrale gemacht, dessen unermüdlicher Energie Un- garn seinen gegenwärtigen Vogelschutz zu verdanken hat Laut der von ihm erhaltenen Auskunft gibt es in Ungarn gegenwänig 150 Beobachtungsstationen, an welchen Zugs- beobachtungen von Fachornithologen gemacht

227

erdész vezet rendszeres megfigyelést ós ezek adatait a Icözponti liivatal táblázatokban és térképeken összefoglalva regisztrálja. Ugyan- csak innen értesülünk, hogy a Magyar Orni- thologiai Központ 1906 ban tervezetet kezdett kidolgozni mesterséges fészekodvak elhelye- zésére és elosztására 5 millió holdnyi állami erdő számára. Ez az érdekes intézkedés nagy- számú hasznos erdei madárfaj közvetlen vé- delmétjelenti. Ugyanez az intézet rendszeresen vizsgálja a madarak begy és gyomor tartal- mát, hogy idővel a hasznosság és károsság kérdését minél szilárdal)b alapon dönthesse el. Mindezekből látható, l:ogy a tudományos alapon fejlesztett madárvédelem ügye már tül)b helyen igen jelentékeny figyelemben ré- szesül.

Ausztráliában, e gyors átalakulásban lévő tij világrészben e dolog sokkal komplikáltabb, mintsem azt előre gondolnók. Számos, még eddig részletesen meg nem állapított körül- mény itt az állatvilág életmódjának és szo- kásainak időnként való teljes átalakulását eredménvezi.

A belterjes gazdálkodás rohamos terjedé- sével első sorban az erdők tűntek el. aztán az eke barázdálja fel a földet teljesen kiölve az eredeti természetes növényzetet, mely szám- talan rovarnak, madárnak, apró emlősnek alkotta táplálékát. Ezek vagy kihalnak, vagy abban az arányban, a mint a természetes táp lálékuk ritkul, f)débb vándorolnak. Tehát nem- csak a puska, de az eke is inja az eredeti állatvilágot. Egyes fajok azonban az alkal- mazkodási képességüket veszik segítségül és a gazda meg a kertész terményeivel cserélik fel eredeti táplálékukat. Ily módon a termé- szetes körülményeiből Icivetköztetett ártalmat- lan állat a gazdára nézve egyszerre valóságos csapássá változik át.

Egy másik érdekes jelenség az, a midőn valamely fajnak a természetes ellensége hiány- zik és ennek folytán például valamelyik rovar- evő madárfaj annyira elszaporodik, hogy a természetes tápláléka nem lesz elégséges.

werden. Ausserdem werden noch von IbOU staatlichen Förstern regelmässige Beobach- tungen angestellt, welche von der Ornitholo- gisciien Centrale bearbeitet und in Form von Tabellen und Karten veröffentlicht werden. Von derselben Quelle erfuhr ich, dass das Institut im Jahre 1906 ein Programm aus- arbeitete, nach welchem die etwa 5 Millionen Joch betragenden Staatsforste mit künstli- chen Nisthöhlen versehen werden. Diese interessante Massnahme bedeutet den unmittel- baren Schutz vieler nützlicher Vogelarten. Dasselbe Institut b(4reibt auch die systema- tische Untersuchung des Kropf- und Mageu- iidialts der Vögel, um dadurch seinerzeit die Frage der Nützlichkeit oder Schädlichkeit auf umso breiterer Grundlage entscheiden zu können.

Aus alldem geht hervor, dass dem auf wissen- schaftlicher Grundlage ruhenden Vogelschutze schon in mehreren Ländern bedeutende Auf- merksamkeit gewidmet wird.

In Australien, diesem in schneller Umwand- lung befindlichen Weltteile, ist die Sache viel komplizierter, als man vorerst denken sollte. Zahlreiche bisher in den Einzelheiten noch nicht festgestellte Umstände verursachen hier zeitweise eine gänzliche Umwandlung der Lebensart und Lebensgewohnheiten der Tier- welt.

Infolge der rapiden Entwickelung der inten- siven Ökonomie verschwanden zuerst die \\'äl- der, dann kam der Pflug und vernichtete die ursprüngliche Vegetation, welche unzähligen Insekten, Vögeln und kleinen Säugetieren als Nahrung diente. Diese sterben dann entweder aus, oder sie ziehen in dem Masse, als sich die natürliche Nahrung vermindert, weg. Also nicht nur die Flinte, auch der Pflug vernich- tet die ursprüngliche Tierwelt. Einige Arten vertauschen aber, vermöge der ihnen eigenen Anpassungsfähigkeit, iiire frühere Nahrung nunmehr mit den Produkten des Landwirtes oder Gärtners. In dieser Weise wird das seiner natürlichen Bedingungen beraubte harm- lose Tier plötzlich zur waiiren Plage des Landwirtes.

Eine andere interessante Erscheinung ist die, wenn irgend eine Art keinen natürlichen Feind hat und infolge dessen z. B. irgend- eine insektenfressende Vogelart sich so sehr vermehrt, dass ihr die natürliche Nahrung zu

29*

228

E madarak egyszerre a gazda gabonáját és gyümölcsét kezdik ellepni, a mire ez a piiiskát és a mérget használja védőimül.

Ausztráliában az utóbbi időben óriási terü- letek törettek fel a belterjes gazdálkodás czéljaira. A csaknem határtalan legeloterüle- tekból apró farmokat hasítottak ki az új tele- pülők. A farmer legelőször is a rókát meg a dingót kezdte mérgezni, hogy a bárányait megvédhesse. A mérgezett csalétek egyfor- mán halálos volt a sasokra, varjakra és egyéb hússal élő fészekrabló madárra. A méreg ha- tása következtében a bárányok ellenségeivel a fészkek ellenségei is kipusztultak Ennek az lett a következménye, hogy óvenkint a kisebb rovarevők 30 — 50 százaléka menekült meg a természetes ellenségtől. Az eke és a borona nyomán ezek seregestől vadászszák a férgeket mindaddig, mig a szántás-vetés be nem fejeződik, aztán más táplálék híján a csirázó búzaszemekre fanyalodnak, mire a gazda egyszerre ellenségnek tekinti őket és nem ismer irányukban semmi kíméletet. Ausz- trália madárvilágának igen érdekes csoport- ját képezik az úgynevezett méz-szívók. E ma- darak nyelvén finom ecsethez hasonló szőrös végződés van, melylyel az eucaliptus keheh- szerü nektáriumából kisöprik a mézet. E ma- darak a Melophagidae-családba tartoznak és közel ötven gyönyörű speczies ismeretes kö- zülük. A nyelvök alkotása és kisméretű gyom- ruk a virágméz-tájtlálékra utalja őket. E ma- darak az újonnan ültetett gyümölcsös kertekben most már az érett gyümölcs édes nedvét is kiszívják és határozottan nagj' mértékben kártékonvak.

A Merops ornatus és artamus tisztán rovar- evők. Nyár elején ezek délfelé vándorolnak fészkelni. Ez időben indul útnak a fiatal sáskahad is. Az artamus faj óriási mennyiségű sáskát pusztít el, de ha útjában valamely méhész telepéhez ér. akkor a méhen kívül nem kivan más táplálékot. A méhtenyésztő ezért lelövi ezt a fajt, ha a telepe közelében látja.

mangeln beginnt. Die Vögel befallen dann plötzlich die Kornsaaten oder den Obstgarten des Landwirtes, welcher zu seinem Schutze zur Flinte und zum Gifte greifen niuss.

In Australien wurden in jüngster Zeil be- züglich intensiver Bebauung ungeheure Ge- biete aufgebrochen. Auf den fast unbegrenz- ten W'eidegehieten errichteten die neuen Ansiedler kleine Farmen. Die Farmer mach- ten sich zunächst an das Vergiften der Füchse und der Dingos, um ihre iSchafherden zu schützen. Die vergifteten Brocken waren aber auch für die Adler. Krähen und andere fleisch- fressende, nestraubende \'ögel todbringend. Dem Gifte fielen nicht nur die Feinde der Schafe, sondern auch die Nesträuber zum Opfer, und dies hatte zur Folge, dass jähr- lich oO' öO'Vm der kleineren Insektenfresser von ihren natürlichen Feinden verschont blie- ben. Dem Pfluge und der Egge folgend ma- chen diese Jagd auf das Ungeziefer, bis der Anbau vollendet ist; dann verlegen sie sich in Ermangelung eines anderen Futters auf die keimende Saat und der Landwirt erblickt in ihnen auf einmal Feinde, denen gegenüber er keine Schonung kennt. Eine sehr inter- essante Gruppe der australischen Vogelwelt sind die sogenannten llonigsauger, bei denen die Zungenspitze aus feinen pinselähnlichen Borsten besteht, mit deren Hilfe sie den Ho- nig aus dem kelchähnlichen Neklarium des Eucalyptus herauskehren Diese Vögel ge- hören zur Familie der Melophagiden und sind nahezu 50 ]>rächtige Arten davon bekanrit. Durch den Bau ihrer Zunge und den sehr kleinen Magen sind sie bezüglich ihrer Er- nährung auf den Bluineuhonig angewiesen. Diese Vögel saugen nunmehr auch die süssen Säfte aus den reifen Früchten der ueuge- pflanzteu Obstgärten und sind entschieden als in hohem Masse schädlich zu betrachten.

Merops ornatus und artamus sind reine Insektenfresser. Im Sommer ziehen sie zur Brut nach Süden. Zur selben Zeit macht sich auch das junge Heuschreckenheer auf den Weg. Die Artamus-Art verzehrt ungeheure Mengen von Heuschrecken ; findet dieselbe jedoch auf dem Zuge einen Bienenstand, so lebt sie ausschliesslich von Bienen. Wenn also der Bienenzüchter diese Art in der Nähe des Bienenstandes findet, so schiesst er die- selbe ab.

229

Ily körülmények között nem könnyű ;i vé- delem helyes mef^állapitása. Csak néhány év előtt történt, hogy Viktoria állam kormánya tilalmi időt állapított mes; a kensfurii védel- mére. Rövid idő alatt N'iktoria délkeleti részé- ben a kenguru annyira elszaporodott, hogy a búzatermelést egyszerűen problematikussá tette. Az emu, az ausztráliai síkságnak ez az érdekes és jellemző madara nem kárté- kony, sőt inkább hasznosnak mondható, de van egy különös tulajdonsága, a mi miatt a birkatenyésztők nem szenvedhetik. Ha egy csoport emu a juhnyájat meglátja, azonnal pajkos kergetődző játékba kezd és az egész nyájat annyira meghajhászsza és összezavarja, hogy a fiatal bárányokban gyakran igen jelen- tékeny kár esik. A lovakkal, főleg a fiatal csikókkal is gyakran űzik az emuk e kerge- tőzést, a mi magában véve szokatlanul midat- ságos látvány és bizonyos, hogy csikó és emu egyforma élvezetet lel a mulatságban. Bár a juhászok évente jelentékeny mennyiségű to- jást és fiatal emut pusztítanak el, e szapora és kemény természetű madár a legkisebb vé- delem nélkül is jól tenyészik.

Mindezek végezetéül Ausztrália faunájának védelme körül vezérelvül azt muiulhutjuk ki, hogy e szép földrész elég nagy arra, hogy bőséges tér jusson benne embernek és állat nak ; de míg egyrészt a termelő jogosan irt- hatja a földjére és kertjébe tolakodó ellen- ségeit, addig a nem kultivált területeken, az óriási síkságokon, az erdős hegyvidékeken az egész állat- és madárvilág kivétel nélkül, lehető védelemben részesítendő.

Unter solchen Umstünden ist es nicht leich in Fragen des Hchutzes eine richtige Ent- scheidung zu fällen. Es ist jetzt kaum einige Jahre her. dass die Regierung des Staates Victoria zum Schutze des Känguruh^eine Schon- zeit festgesetzt hat. In kurzer Zeit hatte sich das Känguruh in dem südöstlichen Teile Vic- torias derart vermehrt, dass der Getreidebau einfach in Frage gestellt wurde. Der Emu, der so interessante und cliarakteristische Vo- gel der australischen Ebene ist nicht schäd- lich, vielmehr nützlich ; er besitzt aber eine eigentümliche Eigenschaft, wegen welcher er den Schafzüchtern verhasst ist. Wenn eine Schar von Emus einer Schafherde ansichtig wird, so beginnen sie sofort eine mutwillige Hetzjagd, wobei die ganze Herde derartig durch- einander getrieben wird, dass die Lämmer bedeutenden Schaden nehmen. Im Frühjahr treibt der Emu sein Spiel hauptsächlich mit den Fohlen, was ein ungewöhnlich erheitern- des Schauspiel bietet und ist es gewiss, dass sowohl Emu, wie Fohlen au diesem Sport ein gleiches Vergnügen finden. Obwohl die Schafhirten jährlich eine ansehnliche Menge von Eiern und jungen Emus vernichten, so gedeiht dieser fruchtbare Vogel auch ohne den geringsten Schutz sehr gut.

Als Grundprinzip bezüglich des Schutzes der australischen Fauna kann am Schlüsse ausgesprochen werden, dass dieses schöne Land gross genug ist, dass in demselben Men- schen und Tiere Raum finden ; während einer- seits dem Farmer das Recht nicht genommen vperden soll, den auf seinem Acker und Gar- ten vordringenden Feind zu vernichten, so möge andererseits die ganze auf den unkulti- vierten Gebieten, den riesigen Ebenen, den bewaldeten Gebirgsgegenden lebende Tier- uiid Vogelwelt des grösstniögiichsten Schutzes teilhaftig werden.

230

Vonulási adatok Hollandiából.

III. közlemény.'

„Ret rerhlijf van enkele trekvoijeU in Xerler- lancl" czim alatt évről-évre kis füzet jelenik meg, a mely magában foglalj'a azokat az ornithophaenologiai megtigyelésekct, a melye- ket a „KoninldijI,- Nederlandsrh Meteorologiscli Tnstituuf" meteorológiai obszervátorai gyűj- tenek már 1899 óta Dr. Ekam.\ H. tisztelet- beli tagunk kezdeményezésére. Mintliogy ezek a füzetek csakis a megfigyelők között osz- tatnak szét, azért könnyebb liozzáférlietés szempontjából szükségesnek látjuk az adato- kat időnként az Aipiila-him is közölni és pe- dig annál is inkább, mert rendkívül becses folytatását alkotják az 1867 óta szakadatla nul folyó németalföldi ornithophaenologiai megfigyeléseknek. Örömünkre szolgál, hogy a megfigyelők száma évről-évre nagyobb lesz, s hogy minél több és több fajt vonnak műkö- désük körébe. A megfigyelések évről-évre ugyanannak a szigorúan követett megfigye- lési utasításnak a figyelembevételével foly- nak, minek következtében Hollandia idővel nagyon egyöntetű s az összehasonlító föl- dolgozásokhoz kiválóan alkalmas ornitho- phaenologiai anyaggal lesz képviselve.

Ezúttal az 1905 — 1908. évekre terjedő ada- tokat közöljük és pedig az évfolyamok sor- rendjében, valamint abban az elrendezésben, a hogyan azokat De. Ekama H. úr szokta nekünk megküldeni.

Az egyes adatok a hakuknál és fülemülé- nél tavaszszal az első, őszszel az utolsó meg- szólalást, a füsti fecskénél, fehér c/ólyánál és híineznél tavaszszal az első érkezés, őszszel az eltávozás időpontját, a hamvas varjúnál tavaszszal az eltávozás, őszszel pedig a meg- érkezés idejét jelölik.

Kir. M. 0. K.

Zugsdaten aus Holland.

III. lìeiicht.*

Unter dem Titel „//e< rerhlijf ran oikde trekvogels in Nederland" erscheint alljährlich ein kleine;-" Heft, enthaltend die ornithophaono- logischen Beobachtungen der Observatoren des „KoninkUjk Xederlaiidsch Meteorologisch Tnstituut", welche auf Anregung unseres Ehrenmitgliedes Dr. H. Ekama schon seit 1899 grsammelt werden Indem diese Hefte nur unter die Beobachter verteilt werden, pflegen wir diese Daten, um dieselben leichter zu- gänglich zu machen, zeitweise auch in der Aquila zu veröifentlichen, u. zw. umsoniehr, als dieselben eine ungemein wertvolle Fort- setzung des seit 1867 ohne Unterbrechung gesammelten ornithophaenologischen Materia- les von Holland bilden. Es gereicht uns zur Freude, dass die Anzahl der Beobachter und der beobaciiteten Arten von Jahr zu Jahr grösser wird. Die Beobaciituiig geschieht all- jährlich nach einer und derselben streng be- folgten Instruktion, wodurch Holland mit der Zeit durch ein sehr einheitliches, daher zu vergleichenden Bearbeitungen ausserordent- lich geeignetes ornithophaenologisches Mate- riale vertreten sein wird.

Diesmal werden die Daten aus den Jahr- gängen 1905 — 1908 veröifentlicht, u. zw. in der Reihenfolge der Jahre und in der An- ordnung, in welcher uns dieselben von Herrn Dr. H. Ekama eingesandt werden.

Die einzelnen Daten bedeuten : bei Kukuk und Nachtigall im Frühjahr den ersten, im Herl)ste den letzten Ruf; bei Eauchscluralhe, Weisser Storch und Kiebitz im Frühjahre das erste Erscheinen, im Herbste den Wegzug der Letzten ; bei der Nebelkrähe im Frühjahre den Wegzug der Letzten, im Herbste die Ankunft der Ersten. KIJnii/L U. 0. C.

Tavaszi vonulás 1905. — Frühjahrszug' 1905. Cnculus. canorus, L.

Apr. 15. Zomeren.

„ 16. Zundert.

„ 18. Valkenberg.

„ 25. Zoelen

* Az elsöt lásd Aquila IX. pag Aquila Xn. pag. 294.

Apr. 26. Zevenbergen.

Mai. 1. Heemstede.

„ 4. Hilversum.

„ 6. Hippolytushoef.

Mai.

6. W'amel.

7. Berlikum. 7. Hollum.

17. de Bilt.

193 ; a másodikat

' Der erste ist in Aquila IS. pcif; iu Aquila XII. pag. 291 enthalten.

l!)o, der /.weite

231

Apr. 9. Valkeuberg.

Liiscinia liisciiiia, (L.). Apr. 14. Hceinstede.

Apr. 15. Zomoren.

Marl. ;!(!. Valkenberg. .\pr. 7. Amsterdam. „ 8. Deil.

10. Zevenbergen. lU. Hilversiim. „ 11. Sommelsdijk.

Hiruiido rustica, L.

.\pr II. Zduieren. Mai. 3.

fészeképités. —

Nestbau. „ 11. Amersfoort. „ 11. Utrecht. „ 12. Heemstede.

Apr. 14. Ilippolytushocf. 15. 's Graveland. „ 18. Hillegersberg. „ 18. Rotterdam. „ 26. Hollum. _ 30. Berlikum.

Febr. 18. Hilversum. „ 26. Rotterdam, régi

fészkén. — Am al- ten Neste. Mart. 9. Zevenbergen. 10. Heemstede. 13. Alblasserdani.

Ciconia ciconia, (L.)

Mart. 13. Deil.

„ 15. Hoogkarspel, régi fészkén. — Am al- ten Neste.

„ 17. Amsterdam.

„ 17. Utrecht.

„ 21. Molenend, gem. Tietjerksteradeel.

Mart. 23- Berlikum.

„ 25. de Bilt. Apr. 11. Vreeland.

„ 14. 's Graveland, régi fészkén. — Am al- ten Neste. „ 16. Hollum.

Mart

12. de Bilt.

13. Hollum. 25. Zomeren.

Cor vus corni X, L.

Apr. 14. Zevenbergen. „ 15. Deil.' ,, 16. Hilversum."

Apr.

18. Rotterdam. ■'

20. Heemstede.

21. Hippolytushoef.

Öszi vonulás 1905. — Herbstzug 1905.

Cucnlus canorus, L.

.TuL 18. Berlikum.

Aug. 18. Hollum, látták az utolsót. — Den letzten gesehen.

.\ug. 23. Zomeren. 8ept. 8. Rotterdam.

„ 20. Sommelsdijk.

„ 25. Berlikum.

„ 25. Texel.

„ 80. s' Graveland.

Hlrundo rustica, L.

Oct. 22. Zevenbergen. Az utolsók távozása. — Die Letzten ge- sehen. 1. Zomeren.

Oct. 4. Dreischor.

„ 11. Texel.

„ 12. Hollum.

„ 13. 's Graveland.

„ 20. Hillegersberg.

„ 27. Sommelsdijk.

Aug. 17. 's Graveland.

Ciconia ciconia, (L.)

Aug. 24. Berlikum.

' Mart. 6. Ezrivel vonultak -• E.

' A zöme Mart. 22. távozott.

^ Apr. 14. nagy csapatok vonulnak -^■ N.

• März G. Zogen Tauaende -> E. - Die Masse zog am 22.; März veeg. ^ Apr. 14. Grosse Flüge ziehen -* N.

("orviis roniix, L.

Oct. 1. lierlikiini.

4. 's Gravclaiiil 6. Dreischor.

Oct. 7. Texel.

9. Zeveiiliergeii. „ 12. bij Delft.

Oct.

12. Rotterdam.

13. Zoniercii. 16. lloUuui.

Tavaszi vonulás 1906. — Frühjahrszug 1906. CucuIhs canonis, L.

Aj)r. 7. Hilversuin.

^ 8. Dreischor.

16. Valkenberg.

l'O. Heenistede.

.. 20. Echteld.

„ 25. Zevenbergen.

Ajir. 28. Zoeleii.

, 30. Santpoort.

Mai. 1. Zomeren.

5. Blomendaal.

, 5. Nieuwerkerk.

Mai.

5. Ameide.

5. Ochteii.

5. Holluin.

6. Berlikuni. 9. Utrecht.

9. Hoogkarspel.

Apr. 14. Zomeren.

Lnscinia Inscinia, (L.). Apr. 17. Valkenberg.

Apr. 21. Heemstcdc.

Apr. 5. Tiel.

., 5. Hoogkarspel.

5. Dreischor.

6. Utrecht. , 8. Ochten.

„ 8. Valkenberg.

Hirundo rustica, L.

A]ir. 10. Beimebroek.

„ 11. Nieuwerkerk.

, 11. Sominelsdijk.

„ 12. Hilversum.

,, 13. Zomeren.

„ 14. Ameide.

„ 14. Santpoort.

Apr. 15. Heemstede.

15. Rotterdam.

15. Zundert.

16. Zevenberg. 20. BerUkum. 25. HoUum.

Febr. 15. 's Gravenhage.

Mart. 6. Zevenbergen. 11. Ameide* 13. Rotterdam* „ 16. Heemstede.

Ciconia ciconia, (L.).

Mart. 18. Geldermalsen. „ 18. Hoogkarspel. „ 20. HoUum. „ 20. Hoevelaken. „ 26. de BUt.

Mart. 2(j. Nieuwerkerk* Apr. 3. Loenersloot.

„ 5. Berlikuni.

„ 8. Overschie. 8. Soest.

Mart. 22. Holluin. „ 30. Utrecht. Apr. 5. Ameide. 7. Zomeren.

Corvus cornix, i^.

Apr. 8. Hoogkarspel.

„ 10. Bloeinendaal.

.. 11. Tiel.

12. Zevenbergen.

Apr. 13. Heemstede. 14. Hilversum. , 16. Berlikum. Mai. 7. Rosendaal (Geld.).

* A ré^i fészekhez érkezett.

* All das alte Nest aiii'ekummon.

2?Î8

.lui.

1 1. Aiiieidc. 1">. Hcrlikum.

Aiii^-. ol. Berlikuiii. Sept. 2'2. Zoiiiereii. Oct. 1. Zevenbergeu.

Oszi vonulás 1906. Herbstzug 1906.

Cuculuís caiiorus, L. .lui. l'(I. ililvci-suiii.

Hii'undo rustica, L.

Uct. 5. Holluiii.

„ 6. Ureischor.

„ 7. Hilversum.

„ 7. Bloemendaal.

Au-. 1;

lliilluni. Utoljára látták. — Den Letz- ten gesehen.

(lel. iS. Anieide. „ 19. Huogkarsjiel. ■Jl. Sonniiolsdijk.

Aug. 12. Anieide. ,, 25. Hoogkarspel.

Cicoiiia cicoiiia, (L.).

Aug. 25. Berlikum.

26. Nieuwerkerk.

Aug. 28. Haarlem. Sept. 2. Bloemendaal.

Sejìt. 20. Bennebroek.

„ 25. Zevenbergen.

Oct. ß. Hilversum.

_ 6. Nieuwerkerk.

Coi'Tiis cornix, L.

Oct. 8. Berlikum. „ 10. Zomeren.

10. Ameide. , 11. Haarlemmerliede. _ 12. Rotterdam.

üct. 14. Dreischor.

„ 14. Hoogkarspel.

„ 14. Hollum.

„ 15. Utrecht.

Tavaszi vonulás 1907. Frühjahrszug' 1907.

Apr.

18. Üreischor. 21. Zomeren.

23. Valkenberg.

24. St. Michielsgestel.

25. Zevenbergeu.

Apr. 4. Zomeren. , 8. Bloemendaal.

Ciiculus canorus, L.

Apr. 27. Nieuwerkerk.

„ 28. Streefkerk.

Mai. 1. Tiel.

„ 4. Zundert.

Luscinla luscinia, (L)

Apr. 9. Heemstede. „ 16. St. Michielsgestel.

Mai. (j. Ameide.

7. Hollum.

„ 7. Hoogkarspel.

8. Putten.

„ 10. Heelsum.

Apr. 21. Valkenberg. ,. 22. Zundert.

Hinindo rustica, L.

Apr. 8 Ameide.

„ 10. Sommelsdijk.

12. Zomeren.

„ 12. Rilland-Bath.

; 14. Tiel.

„ 14. Zundert.

. 14. de Zwet.

Aquila XVI.

Apr.

14.	Goes.	Apr.	19.	Heemstede.
14.	Hoogkarspel.	n	21.	Heerde.
14.	Rotterdam.	»	21.	Heelsum.
14.	Vogelenzang.	•Í	99	Bloemendaal.
15.	Streefkerk.	r>	25.	Berlikum.
16.	Dreischor.	Mai.	5.	Hollum.
17.	Zevenbergen.	n	7.	's Hertogenbosch
19.	Nieuwerkerk.

30

234

Mart. ,3 RotkTflaiii.'

8. Zalt Hőmmel.' „ 4. Zevenbergeii. 5. Dordrecht.' 5. Lisse. , (). Vucht.i „ 7. Geldernialsen. , 8. Tiel. , 8. Santpoort.' „ 9. Harmelen.

10. Nienw Helwet.' , 10. Ouderkerk a/d.

Yssel.' „ 11. Heemskerk bei Beverwijk.

(	icon	la cicoma, (L.)
-Mart	11.	Blotîiiiendaal.'
jj	12.	Heemstede.
n	14.	Lutjebroek.'
•n	15.	Hoofikarspel.'
»	15.	Hoiiteu.
»	16.	Montfoort.^
»	16.	Mijns heerenland.
»	16.	Street'kerk.
»	16.	Wij denes.'
•î	17.	Alblasserdain.'
»	17.	Zegwaard.
»	18.	Oc-hten.
jî	20.	Gorkum.
^	20.	de But.
„	22.	Zwijiiiireclit.
»	22.	Apeldoorn.

Mart.

A pr.

Mai.

• )■)	Aiiieide.
2;i	St. Michielsgestcl.
25.	Elswond bei
	Haarlem.
25.	Booriibergum j;eiii
	Smallingerland.
26.	Nieuwerkerk.
26.	Hekendorp.
27.	Oudkerk.
30.	Nijkerk.
14.	Borciilo.
17.	Berlikum.
20.	Heerde.
26.	Hindeloopeii.
12.	Hollum.^

.Mart. 27. Holliim.

„ 27. Zomeren.

„ 28. Berlikum. 29. Hoogkarspel. Apr. 'à. Hotterdam.

(Jorvus cornix, L.

Apr. 3. Abconde.

, 4 Nieuwerkerk

„ 5. Kralingen.

, 7. Zevenbergen.

Apr. 7. bei Gouda.

„ 8. Bloemendaal.

„ 12. Rilland-Bath.

14. Anieide.

„ 14. Vogelenzang.

lui. 21. Amcidc.

Oszi vonulás 1907. Herbstzug 1907

Oaculas canorns, L.

I Jul. 30. Nieuwerkerk.

Aug. 8. Hoiliim.

Hirundo rustica, L.

Sept. I 1 . Soiiimelsdijk.

„ 16. Zonieren.

„ 21. Berlikum.

Oct. 7. Zevenbergen.

Oct.

8. 10. 11. 15. 17.

Hollum.

Hoogkarspel.

Nieuwerkerk.

Bloemendaal.

Ameide.

Oct. 19. Dreischor.

„ 30. Sommelsdijk. .Meg 1 drb. — Noch 1 St.

Aug. 20. Berlikum

Ciconîa ciconia, (L.)

Aug. 21. Anieide. „ 24. Hoogkarspel.

Aug. 29. Nieuwerkerk.

' A régi fészekhez érkezett. - Ebben az évben csak ebben az eji^y esetben észlelték.

I ' Ankunft an das alte Nest.

I ■ Wurde diese.s Jahr nur dieses einzige Mal be-

j obachtet.

235

Oct. 1 . lleenistoík'.

2. IIuutnikpoldLT bij H.iarlem. , Ö. Hcrlikuiu. ÍI. Zomereii.

Corvus cornix, L.

Oct. 11. Hoofikarspc'l.

„ 11. Z^^iin(lrccllt.•

„ 12. Nieuwerkerk.

14. Zevenberyen.

Oct. 1(). Tiel.

„ 18. Holliini.

18. Aineido.

Nov. .'). Öcliit'hroek.

„ 4. Küttcrdiiiii.

Apr.

Tavaszi vonulás 1908. — Frühjahrszug 1908. Cuculiis caiionis, L.

-)-)	Dreisclior.	Apr.	26.	Hekendorp.	Mai	3.	Berlikum.
24.	Bordilo.	T	27.	Deil.	»>	3.	Holitcii.
24.	Heemskerk.	»	29.	Wijdenes.	»	3.	NijUerk.
25.	Ijsselniondsche	»	30.	Mijnslieerenland.	«	4.	Heerde.
	waard.	»	30.	Stavenisse.	»	4.	de Bilt.
25.	s Heerarendskerke	»	30.	D(n-dtsciie eiland.	^	10.	Holliiai.
25.	Zeveiibergen.	y>	30.	ZciíNvaard.	r	11.	Hoogkarspel.
25.	Zomeren.	Mai.	1.	Krimpen a/d. Lek.	JÎ	14.	Rijnaiiweii bi.j
26.	Rotterdam.	1	1. 1.	Xieuwerkerk. Uegstgeest.			Utrecht.

Apr. 12. 's Graveuhage.

, 14. Zomeren

„ 27. Burcitlo

, 27. Frederiksoord.

Apr. 2. Dei!.

„ 3. Oudenboscli. 3. Heerde. 4- Terbregge. „ 5. Sommelsdijk. „ 5. Utrecht. „ 6. Zomeren. „ 9. Schaesberg. , 9. Prius Alexander

polder bij Rotter- dam. , 12. Lekkerkerk.

Luscinia luscinia, (L.).

Apr. 27. Apeldoorn. „ 27. Zuudert. „ 28. Drachten.

Hirundo rustica, L.

Apr. 14. Hekendorp.

„ 15. Zevenbergen.

„ 15. Ochten.

, 16. Borculo.

„ 17. Bosch en Dnin bij

de Bilt.

, 17. Loenen a/d. Vecht.

„ 17. Nieuwerkerk.

„ 17. Hoogkarspel.

„ 18. ".sHeerarendskerke

„ 21. Dreischor,

a 21. Oegstgeest.

Apr. 28. Heerde.

„ 28. Oegstgeest.

„ 30. Heemskerk.

Mai 2. de Bilt.

Apr. 23. Middelharnis.

„ 24. Apeldoorn.

,. 24. Nieuwersluis

„ 26. Hollum.

„ 27. Weesp.

„ 27. Zegwaard.

, 28. Drachten.

„ 29. Amsterdam.

•Mai. 1. Heemskerk.

„ 1. Berlikum.

„ 1. Geldermalsen.

„ 6. Zwijndrecht.

Fcl)r. 5. Rotterdam.

Cieoiiia ciconia, (L.). Mart. 2. Alblasserdam.^

.Mart. 3. Montfoort.'

' Régi fészkéhez érkezett.

' Ankunft an da.s alte Nest.

30'

236

Miirt. .'i. Hilk'gcr.sltcr^-.

8. Lekkerkerk. „ 8. Dordtsche eiland.

4. Klaas waal.'

4. Aau rl(i „Melkküj)" Rotterdam. ' „ 4. Dubbeldam , 5. Hoog-Bloklaiid. „ T). Zevenbergen.

G. Gcldermalseii.' ^ 6. Heemstede. „ (). Poortugaal.

7. Waahvijk.

7. Zalt Bommel.' „ VJ. Leerdam.' „ 9. Hins te Kindertijk bij Alblasserdam.'

Febr. 8. Hollum. „ 14. Rotterdam. „ 22. Veeiihoop onder

Boornbergum. „ 24. Kampereilaiid. „ 25. Haamstede.

Mart. '.). Booriil)cr.i;iim j^x'tii. Smalliiifierlaiid.

„ 10. Triebt.

„ 12. Hoo.t;kars|)el.^

12. Heemskerk.

, 13. Zegwaard.

, 13. Nijkerk.

„ 14. Gameren.

„ 16. Wijdenes.'

„ 17. Hekeiidorp.'

17. Nieiiwerkerk.

18. Mijnsheerenlaiid.' „ 19. Nijkerk.

, 19. Zwijndreclit.

„ 20. Dell.

Vanellus vanellus, (L.).

Febr. 25. Borculo.

„ 27. Wolfertsdijk. Mart. 3- Hekendorp.

7. Mariënwaaard.

9. Houten.

Mart. 22. I'treclit.

„ 22. Ouderkerk a/d.

Ysscl.' „ 23. de Bilt. „ 23. Buren. , 24. Hiilegersberg.* „ 31. Berlikum. „ 31. Pieterman oiider Zwijndreclit. Apr. 4. Houten. 5. Borculo ' 8. Loenen a/d. Vecht. „ 8. Koudum.

8. Rotterdam (Dier- gaarde). „ 13. Hindeloopen.'

Apr. JO. Berlikum. „ 12. Wijdenes. „ 13. Ond-Vosmeer.

14. Weesperkarspel. „ 16. Deilsche polder.

17. Heerde.

Mart. 18. Zomeren. „ 22. Ouderkerk a/d.

Yssel. „ 23. Deil. „ 26. Wijdi^u's. „ 26. Hollum.

Corvus comix, L.

Mart. 31. Borculo.

Apr. 2. Nieuwerkerk

3. Amsterdam.

5. Rotterdam.

8. Hulsthorst liij Hanlenwijk.

„ 11. Capelle.

Apr. 13. Zevenbergeu. ,, 13. Hekendorp. - 17. Hoogkarspel. „ 20 Berlikum. ,, 22. Dracliten. ,. 29. Hoek van Holland.

.lui. 12. Bordilo.

Őszi vonulás 1908. — Herbstzug 1908.

Cuculus canorus, L.

Jul. 14. Berlikum. , Jul.

, 15. Nieuwerkerk.

1(. Hollum.

Sept. 15. Zomeren. 16. Hekendorp. „ 17. Sommelsdijk. „ 18. Berlikum.

Hinindo rustica, L.

Sept. 21. Heerde.

„ 28. Nieuwerkerk. Oct. 2. Dreischor.

, 3. Borculo.

Oct. 15. Hoogkarspel. .. 18. Hollum. ,. 25. Hekendorp, még 1 drb. — noch 1 Öt.

' Régi fészkére érkezett.

- Máj. 1:2-én is láttak még egyetlen egy pél-

dányt.

' Ankunft an das alte Nest.

= Am 12. Mai wurde noch ein vereinzeltes Exem- plar l)ei>bachtet.

237

Ami;. 11. Oiidcrkerk a/d.

VsspI.

II. 1'..

Ciconia «iconia (L.

Aii.ü'. liô. Herlikiiiii. , 26. Hekcndorii. „ 27 Rotterdam.

Au.n'. 2!). Nieuwerkerk. Sopì. ;5. Dordtsflie cilaiid.

4. W'i jdcMcs.

Yaiiclliis vaiielliis, (L.).

Oct. J4. ll.dliiin. 1 Nov. 1Ü. Herlikimi.

Oct. ('). Hfiogkarspel.

<S. Triclit.

„ 8- Hekendorp.

„ 8. Dordtsche cilaiid.

S. Ilidliini.

Corvus coriiix, ]j.

Oct. 10. Bdi-cido.

10. Drcischor. „ 10. Nieuwerkerk. „ 12. Beilikum. „ 17. ZoiiiPr(îii. ,, 18. Rotterdam.

Oct. 19. Wijdenes. 20. Renswoiide. 2Ö. Heerde „ 27. Oiiderkerk a/d. Vssel.

238

Ornithophaenologiai naplójegyzetek Latrunból.'

lrl;i Ì'. \i(

M.

IMfíííiíívelü .•illoniásom Latriin trap])ista- koliistor Piiles/tiiiiibiiii ; földrajzi k(((ir(liiiátái : .'il" 50' é. sz. és 52° 40' k. h. Ferrótùl. A iiiPfcfiír.velí'seket 1900 szeptember havában kezdtem. Meg kell jegyeznem, hogy első sor- ban meteorológiai naplót vezettem, s ezért kevesebb súlyt helyeztem az oniithophaeiio- logia! megfigyelésekre. Ezek ennek következ- tében nagyon hézagosak és a megfigyelési területen lefolyó madárvonulásból csak egyes epizódokat ölelnek föl. Tekintettel arra. hogy mily ritkák az ilynemű megfigyelések ezen a vidéken, azt gondoltam, hogy közlésükkel hasznos szolgálatot végzek a tudománynak. .\z adatokat az egyes évek keretén belül kronológiai soi'rendben adom, úgy, a hogyan azokat meteorológiai naplómból kiírtam.

1900.

Okt. 4. Ma éjjel megérkeztek a sárga hille- f/énye/r.

Okt. 1 7. (rólyak és darvak nagy mennyi- ségben vonulnak dél felé.

Okt. 18. Tegnap óta nincs már Mrropf: a/iiaftter.

(»kt. 25. Sok füsti fecske érkezett kétség- telenül Európából dél felé vonulnak. X mieink még itt vannak.

Xov. 2. Néhány fekete rigó érkezett.

Nov. 8. Igen sok mezei pacsirta vonul.

Nov. 25. Néhány hihicz- és sok seregély- csapat.

Decz. 1. Erdei pinty érkezik.

Decz. 4. Néhány fenyőrigó érkezett; Euró- pából érkezett pacsirta is van, de kevés ; iiehány sere(/e7í/-csapat. Kevés vfdt az eső, s ezért ezek a madarak elvonultak.

Decz. 5. Hőmérséklet 2° ('. Néhány flisti fecske érkezett.

' Az érdekes adatokat, a melyek nehánj- fajra nézve sorozatokat nyújtanak, Schmitz Eknü atya, a német katholikus hosziiiczium igazgatója Jeruzsálem- l)eii, küldte be hozzánk kiizlé.s czéljábóL a miért ezen a lielyi'ii is köszönetet mondunk.

Kir. M. 0. K.

Ornithophaenologische Tagebuch-Notizen aus Latrun.'

\iin l'ater 1'. M. Victor.

Meine Beobachtungsstation ist das Tra|)])i- stenkloster Latrnn in Palästina, welches nntt>r ;^r 50' n. I'.r und 52° 40' öst. Länge von Ferro gelegen ist. Die Beobachtungen begann ich im September 1900. Ich möchte bemerken, dass ich in erster Linie nu'teorologischc Notizen machte, und daher auf die ornithojihaeno- logisciien Elemente weniger (lewicht legte. Dieselben sind deshalb sehr lück'nhaft und geben nur einzelne Episoden aus der Zugs- erscheinung, welche in unserer Gegend vor sich geht. Mit Bücksicht darauf, dass derartige Beobachtungen aus dieser Gegend sehr selten sind, glaubte icii durch Publikation dersell)en der Wissenschaft dennoch einigennassen zu nützen. Die Daten gebe ich innerhalb der einzelnen Jahre in chronologischer Weihen - folge, so wie ich dieselben meinem nietP(u-o- logischen Tagebuche entnommen habe.

litoti.

4. Okt. Heute Nacht kamen die yelhen Bachstelzen an.

17. Okt. Störche und Kraniche ziehen in grossen Scharen nach Süden.

18. Okt. Seit gestern keine Mci-nps apiaster.

25. Okt. Sehr viele lianchschiralhen ange- kommen, jedenfalls , aus Europa- Die unse- rigen sind noch hier.

2. Nov. Einige Arnsehi angekommen. 8. Nov. Sehr viele Feldlirchen zielien. 25. Nov. Einige Kiebitze und viele Staren- Flüge.

1. Dez. Buchfink angekommen

4. Einige AVawiefo/ó^eí angekommen; aus Europa angekommene Fcldlerchen sind eben- falls hier, aber wenige ; einige iS7a>-e«-Flüge. Es hat wenig g« regnet, weshalb diese Vögel weggezogen sind.

5. Dez. Tem])eratur 2° (". Einige Banch- schiralhen angekommen.

' Die interessanten Daten, welche über einige Arten Serien ergeben, wurden uns von Pater Ernst Schmitz, Direktor des deutsch-kathoüschen Hospizes in Jeru- salem, behufs Publikation eingesandt, wofür wir anch an dieser Stelle herzlichsten Dank sagen.

König]. U. 0. C.

2S9

Dec/. 10. 2S° ('■ Füsti fecske elég gyakori. i)ev/.. 15. -l^'C. Sok /nstó /écsA-e.

1901.

Felír. :?. Sok /"//síi fecske tartózkodik itt. Fel)r. :2H. El)l)en a liónapban nem volt eső s ezért az itt telel/l inadarnk iia'.'y része eltűnt.

Márcz U. Mind több és tiibl) fÜKti fecske érkezik, úgy látszik, Imgy meg akarnak tele- pedni.

Márcz. i;]. 14, 15. Gólyák és darvak nagy tömegekben érkeznek dél felől és északnak távoznak, ngy látszik, föl akarják használni a kedvező időjárást. 3()°(".

Márcz. Ki. Sok fürj.

Níárcz. 30. Góh/ák és darvak még mindig vonnlnak; Meiops apiaster megérkezett.

Ápr. 8. Carduelis carduelis fészket rak.

Ápr. 26. Fürj-fészek 12 tojással.

.lúnius 15. Az aratás végével a fürjek eltűntek.

Júlins 1. Bár nagyon sok nálunk a Merops apiaster, mégis annyi a darázs a szöllökben, hogy féltjük a szüretet. Egy gyurgyalag begyé- ben 50 darazsat tidáltam.

Szejit. 30. Xehány sánja Inllegéiiy érkezett.

Okf. 15 Merops apiaster elvonni: számos sárija billegény érkezik.

Okt. 20. .\z Európából érkezett füsti fecskék délni-k vonulnak: a mieink még itt maradnak.

Nov. 20. Füsti fecskéink eltűntek : erdei liinty és fekete rigó megérkeztek.

Nov. 24. S(di (jólya vonul délnek.

Decz. 10. Seregély és pacsirta csapatok: néhány hilnez.

Decz. 24. 27. Számos füsti fecske.

1902.

Jan. 15. A nagy esőzések következtében igen sok téli vendég érkezett hozzánk és pedig : seregély, pacsirta, hihicí, fenyő rigó. közép sárszalonka és erdei szalonka. ,Ió időben a füsti fecskék is mutatkoznak, igy január 12-én és 13-án.

10. Dez. 23° C. h'atichscliwnliic itMiilich iüinfig.

15. Dez. 22° G. \iele L'auclisr/nruthm.

1901.

2. Feber. Viele liaiicìiscluralìien anwesend. 28. Feber. In diesem Monate hat es wenig geregnet, weshalb der grösste Teil der Winter- gäste verschwunden ist.

11. .März. Immer mehr und mehr h'axc/i- schwalhen kommen an ; wie es scheint, \\ollen sie sich ansiedeln.

13, 14, 15. März. Störche und Kraniclie erscheinen in grossen Flügen von Süden und ziehen nach Norden ; wie es scheint, wollen sie die günstige Witterung ausnützen. 30° ('.

16. März. Viele Wachteln.

30. März. iS'iörfÄe und A>rt«icÄe ziehen noch immer; Merops apiaster ist angekommen. 8. April. Stieglitz baut sein Nest.

26. April. Wachtelnest mit 12 Eiern.

15. Juni. Nach Heendigung der Ernte sind die Wachteln verschwunden.

1. Juli. Obzwar die Jlienenfresser hier sehr häufig .sind, haben wir in den A\'ein- gärten dennoch so viel Wespen, dass wir für die Weinlese ernstlich besorgt sind. In dem Kröpfe eines ßienenfressers fand ich 50 W^espen.

30. Sept. Einige gelhe Bachstelzen ange- kommen.

15. Okt. Merops ajiiaster zieht weg : viele gellie Bachstelzen angekommen.

20. Okt. Die aus Europa angekmnmenen liauchschivallieìi zie.heu nach Süden; die unse- rigen bleiben noch hier.

20. Nov. Unsere Ravchscinvallien wegge- zogen ; Amsel und Buchfink angekommen.

24. Nov. Viele Störche ziehen südwärts.

10. Dez. Staren- und Fcldlercheri-Vin^e : einige Kiebitze.

24. 27. Dez. Viele Eauchschwalhen.

1902.

15. Jänner. Infolge der starken Regen erschienen viele Wintergäste bei uns. u. zw.:

Star, Kiebitz. Wachhol(terdros<el. Moorschiiepfe und Waldschnepfe. Hei guter \\'itterung zeigen sich auch fíauchschwalhen, so am 12. und 13. Jänner.

240

Febr. 2ô. Fenyő ru/ók, fekete ri(/ók. Iniiiczek és seregélyek elvonultuk; a pacsirták még iii maradtak.

Fel)i'. :i8. A téli vcndéfíiík mar mind eltá- voztak.

Márcz. !l. A fiisti fecskék már megtele- pedtek.

Márcz. 2U. Sok nóhja és dara érkezik a teli száiláshói.

Mán/,, l'9. Megérkezett a gyuryyalaij és fürj.

Ápr. 5. Az idén sok a fürj ; a fecskéknek már S nap óta fiaik vann^ik-.

Szept. 20. A füsti fecfkék mind eltávoztak ; állítólag a kolera elűzi őket.

Okt. 10. Megérkeztek a sárga iiülegények. Okt. 18. Euró])ál)ói sok füsti fecske érke- zik, de gyorsan toválib vonulnak.

Okt. 20. A yipirgyalag elvomil.

Nov. 8. Gólya és ilarti vonid ; megérkeztek a fekete és fenyő rigók, valamint az erdei jiintyek.

Nov. 15. Az utóbbi időben esett s evvel sok seregély., bibicz és pacsirta érkezett hoz- zánk.

Decz. 18. Néhány füsti fecskét látlaui.

Decz. 22. Sok füsti fecske.

1903.

.lanuár .'Ì0. Az egész hónap esős volt és ezért itt maradtak a pacsirta- és sereyély- csapatok. a melyek nagy károkat okoztak mezőinken.

Febr. 8. A szép idő következtében a fekete rigók és fenyő rigók elmentek.

Febr. 20. Bibicz, pacsirta és seregély (íltiintek.

Febr. 26. Sárga bülegények elvonulnak ; sok gólya vonul észak felé.

Febr. 27. Erdei pintyele már nem láthatók.

Márcz. 12. A füsti fecskék megtelepednek ; a fürjek megérkeztek ; megszólalt a kakuk. a mely eddigelé nem tartózkodott vidékünkön.

Márcz. Hl Megérkezett a gyurgyalag. Okt. 7. Megérkeztek a sái-ga bülegények. de kisebb számban, mint más években

25. Feber. Wachholderdrossel, Amsei, Kiebitz und .Vare sind weggezogen; Feldlerchen noch hier.

2M. Fcber. Siimtliche Wintergäste wegge- zogen.

9. März. Die liauchsckwalhen schein ange- siedelt.

2(1 .März. Viele Stürclir und Kraniche kom- men aus (lern I berwinterungsgebiete.

29. März. /Üenenfresser und ]\'arlitrl ange- kommen.

Ô. April. Heuer ist die ^\'achtel häufig; ilie Kauchschwalben haben seit 8 Tagen .hinge.

20. Sept. Sämtliche Eaachschwalhcn ver- schwunden : angeblich werflen sie von der Cliolera fortgetrieben.

10. Okt. nie ersten ^c/Z/cn />ic/!s<e?.?6n ange- kommen.

18 Okr. Aus Europa kommen viele h'aiich- schiralben an, ziehen jedoch schnell wieder weiter.

20. ( )kt. Der Bienenfresser weggezogen. 8. Nov. Storch und AVam'c/t ziehen; .4Mîse/, ^ì'arh holder drossel und Buchfink angekommen.

lö. Nov. In letzter Zeit hatte es geregnet, weshalb viele Kieliitze. Stare und Feldlerchen erschienen.

18. Dez. Einige Rauchschwalben gesehen.

22. Dez. Viele Rauchschwalben anwesend.

1903.

?)0. Jänner. Es hatte den ganzen Monat hin- durch geregnet, weshalb die Fcldlerrhcn- und Staien-Viüge hier verblieben, und auf den Feldern grossen Schaden verursachten.

S. Feber. Infolge der schönen Witterung sind Amsebt und Wachholderdrosseln wegge- zogen.

20. Feber. Kiebitze, Feldlerchen und >Stare sind verschwunden.

26- Feber. Die gelben Bachstelzen ziehen weg ; viele Störche ziehen nordwärts.

27. Feber Keine Bachfinken mehr zu sehen.

12. März. Rauchschwalben angesiedelt; Wachteln angekommen ; eis ruft auch der Kukuk, welcher sich bisher nicht in unserer Gegend aufhielt.

81. März. Bienenfresser angekommen. 7. Okt. Die ersten gelben Bachstelzen, doch weniger als in anderen .Jahren.

241

Okt. 8. A gyurgyalag elvonult.

Okt. 26. Megérkezett néhány erdoA pinty. Füsti fecskéink még itt vaniKik. de folytono- san jönnek Európából is.

Nov. 20. Sokkal kevesebb gólya és daru vonul az idén ; talán megváltoztatták eddigi útvonalaikat. Fenyő és fekete rigó is kevés van.

Decz. 25. Fiisti fecskék iiyakran láthatók; a száraz' tél következtében nincs seregély és bibicz.

1904.

Jan. 20. Minthogy az idei télen kevés esőnk volt, azért kevés téli vendég is mutatkozott. Fekete és fenyő rigók már elvonultak.

Febr. 2. Igen sok füsti fecskét láttam, de nem telepedtek meg, hanem este eltűntek.

Febr. 15. A sárga bUlegények eltávoztak.

Márcz. 8. A füsti fecskék megtelepednek ; gólyák és darvak átvonulnak. Márcz. 9. Sok fürj van már itt. Ápr. 3. Ma érkezett a gyurgyalag.

Okt. 1. Megjöttek a sárga bUlegények.

Ukt. 14. A gyurgyalag elvonul.

Nov. 1. Nagy számban jöttek a fekete és fenyő rigók.

Nov. 22. ìilegérke7Aek il seregély- , 2^acsirta- és bibicz-csap&tok ; láttam néhány vörösbe- gyet is.

üeczember hava igen esős volt s nagyon sok seregélyt hozott.

1905.

Januárban mind itt maradtak a téli ven- dégek, daczára annak, hogy kevés esőnk volt.

Febr. 25. A fekete és feiiyö rigrik két nap óta hiányoznak.

Febr. 28. A seregélyek elvonidnak: meg- érkeztek a fürjek.

Márcz. 8. \'isszavonulnak a gólyák és dar- rak; őszi visszavonulásukat nem észleltem. Aquila XVL

8. Okt. Bienenfresser abgezogen.

26. Okt. Einige Buchfinken erschienen. Unsere Rauchschwalben sind noch hier, doch kommen dieselben auch aus Europa forcwäh- rend an.

20. Nov. Heuer ziehen viel weniger Störche und Kraniche; vielleicht veränderten sie iiire bisherigen Zugstrassen.

25. Dez. Baiichschwalhen werden häutig gescheu ; infolge des trockenen Winters haben wir keine Stare und Kiebitze.

1904.

20. Jänner. Indem wir im lieurigen Winter sehr wenig Regen hatten, so zeigten sich auch unsere Wintergäste in geringer Anzahl. Amseln und Wachhold erdrosseln sind schon weggezogen.

2. Feber. Sehr viele Äaitc/isc/iiüaZ/;en gese- hen; dieselben siedelten sich jedoch nicht an. sondern waren abends wieder furtgezogen

15. Feber. Die gelben Bachstelzen sind weg- gezogen.

8. März. Bauchschwalhen angesiedelt; durchziehende Störche und Kraniche.

9. März. Schon viele Wachteln hier

3. April. Der Bienenfresser heute ange- kommen.

1. Okt. Die gelben Bachstelzen sind er- schienen.

14. Okt. Bienenfresser abgezogen. 1. Nov. Amseln und Wachholderd.rosseln in grosser Anzahl erschienen.

22. Nov. Die Staren-, Feldlerchen- und Kiebitz-Fiäge sind erschienen ; auch einige Rotkehlchen wurden gesehen.

Dezember war sehr regenreich und braclite sehr viele Stare.

1905.

Jänner. Alle Wintergäste blieben hier, trotz- dem wir wenig Regen hatten.

25. Feber. Seit 2 Tagen keine Amseln und Krametsvögel.

28. Feber. Stare ziehen weg; ]\'iichtelii angekommen.

8. März. Storcile und Kraniche zieh^^n heim- wärts ; den Herbstzug konnte ich nicht wahr- nehmen.

31

242

Márcü. 10. A füsti fecskék megtelepediu-k.

Márcz. 28. A ijyurtjyalag vonul, <lo nn'": nem telepszik meg.

Ápr. 10. A gyuryijalaij megtelepedett

Okt. 4. A sárga billegények megérkeztek ; a yyurgyalay elvonnlt.

Okt. 80. Gólyák és (inrrak nagy számban vonulnak.

>Jov. 10. Daczára az abnorniisan magas hőniérsókletnek nagy számban érkeznek a téli vendégek, úgy mint : fenyő rigó, erdei pinty, fekete rigó, seregély, bihicz és paesirta. Néhány veréb még fészket rak.

Nov. 22. Sok a füsti fecske.

Decz. 1. Novemberben nem volt eső, de azért a téli vendégek itt maradtak.

Deczember folyamán bőséges esők voltak s ezért a mezőkön óriási mennyiségű seregHy és pncsirta tartózkodik, a liol nagy károkat okoznak.

l'JOll.

Jan. 25. A lióna[) első fele igen esős volt s ezért a téli vendégek megmaradtak náinnk ; neliány nap óta azonban már nem látom a fengö rigót, fekete rigót és sárga liillegéiiyt.

Pebr. 20. A nagy esőzések daczára is las- sanként elvonidnak a pacsirták és seregélyek: nevezetesen felhasználták a 0 — 8-iki jó idő- járást.

Márcz. S. Gólyák és dar rak lassanként visszavonulnak hazájukba; óriási csapatokban vonulnak.

Márcz. 24. A téli szállási lól visszatérő //ó/í/ííZ: ma még igen nagy szájnbau vonulnak.

Marc/. 25. A füsti fecskék megtelepednek.

Ápr. 12. A gyurgyalag megtelepszik. Ápr. l'a. Fürj igen gyakori: nem állapit- liattam meg érkezési idejüket.

Okt. 4. Tegna]) érkeztek a sárga hillegé- ngek. Gólgák és darvak már vonidnak : a füsti fecskék és gyurgyalagok már elvonul- tak — ezúttal sokkal korábban, mint máskor. Neliány vörösbegy is látható.

10. März. Die Rauehsckwalben siedeln sich an.

28. März. Mei ops apiaster zii'ht, ist jedoch noch nicht angesiedelt.

lu. Api'il rHenenfresscr angesiedelt. 4. Okt. Gdbe Bnclistelten angekommen, Bienenfresser ist weggezogen.

30. Okt. Storcile und Kraniche ziehen in grosser Anzahl.

10. Nov. Trotz der abnorm hohen Tempera- tur erscheinen die Wiulergäste in grosser Anzahl, namentlich : Krametsvogel, Buchfink, Amsel, títar, Kirbitz und Fcldlerelie. Einige Speiiinge bauen ihre Nester

22. Nov. Viele liauchschwalbi ii. 1. Dez. Im November hatten wir keinen Regen, doch verblieben die Wintergäste dessen- ungeachtet hier.

Dezembei- Im Laufr dieses Monats hatten wir sehr viel liegen, wi shalb sich ungehciure Mengen von Staren und Fcldlercheu anf unseren Feldt-m aufliieltcu. wo sie grossen Schaden verursachten.

JVOti.

25. Jänner Die erste Hälfte dieses Monats war sehr regenreich, weshalb die W'inter- gäste bei uns verblieben ; seit einigen Ta.gen jedoch sehe ich keine Krametsvogel, Amseln, und gelbe Bachstelzen.

20. Feber. Trotz des andauernden Regens ziehen Feld.lerc.hen und Stare allmählich weg; namentlich Ijeniitzten sie das gute Wetter am G— 8.

8. März. Störrhr und Kraniche ziehen all- mählich in ihre Heimat zurück ; sie ziehen in ungeheuren iScliaren.

24. März. Die aus dem Winterquartiere heim- kehrenden Störche ziehen noch immer in grosser .Anzahl

25. März. Die Raarhschiralben siedeln sich an.

12. April. Der Bienenfresser angesiedelt.

13. April. Wachtel sehr häufig; Ankunft konnte nicht genau festgestellt werden.

4. Okt. Gestern sind die gelbeìi Bachstelzen angekommen. Störche und Kraniche ziehen schon vorüiier; Kuachschiralben und Bienen.- fresser sind schon abgereist, diesmal früher als in anderen Jahren. Einisc Fotkehlchen anwesend.

243

(ìkt. m Iiícii silk fiisti fecske crkc/.ik Eiirópiiból.

Nov. 15. />((/(*- és 9Ó///ff ('sîi|)iiti)k voiiiiliiiik dél tVlé ; ncliáiiy iiaj) óta fekclc l's fenijö rigók iuiitalk<i/iiak.

Nov. ;}(). Mclojí és száraz időjárás uralko- dott s ezért kevés volt a hibiez és a sercf/rl;/.

Decz. 1'"). Fenijü és fekete ri(/(ik eltávoz- tak; sáriid liUh'f/ények ikmii láthali'ilv.

Decz. 17, IS. 8ok fiisli ferske látható.

/!l()7.

.ÍMiiiiár ít. .\/, aliiKiniiis lniséi; (!".)") miatt a téli veudégek mind eltávoztak

Január 26. Bár a miilt héten nagy esők voltak, a téli vendégek még se jöttek vissza.

Márcz. 10. Igen sok fiii-j van a mezőkön.

Márcz. 15. A fiisti fecskék megtelepedtek és fészket építenek.

Márcz. 22. Gnliják és durvák nagy csapa- tokban vonulnak.

Ápr. !). Megérkezett a ijyur/njalaíj.

(»kt. 11. A forró keleti szél (37°) daczára is megérkeztek a sárga hillei/énijek.

Okt. 22. Kél nap óta igen sok (jóliju vonid dél felé. A iii/iiri)j/iűa(jok eltűntek.

Okt. 31. A fekete rigók és erdei pintgek érkeznek.

Nov. 22. Bőséges esők folytán sok scregélg- és /jrtcsiVía-csapat érkezett. Az idén kevés a fenyő rigó s a fekete rigó is sokkal kisebb számban érkezett mint máskor.

19UH.

Január hava igen esős volt s ezért téli vendégeink még nem vonultak el.

Febr. 3- Sárga hillegények és erdei jnntyek már nem láthatók.

Márcz. 15. A fiisti fecskék megtelepedtek.

Márcz. 22. Igen sok gólya és daru vonul észak felé.

Márcz. 30. Megérkeztek a fürjek.

Ápr. 4. A gyurgyalagok megtelepedtek.

Okt. 6. A sárga hillegények nagy számban érkeztek.

It ). ( )kt. Sdir viele Rauchschwalben erschei- nen aus Europa.

15. Nov. Störche und Kraniche ziehen in Scharen nach Süden ; seit einigen Tagen zeigen sich Amseln und Krametsvögel.

30. Nov. Es herrschte trockenes und warmes Wetter, weshalb nur wenig Kiel/itse und Stare zu sehen sind.

15. Dez. Krametsvögel und Amseln sind verschwunden ; gelhe Baclislehcn elitMifalls weg- gezogen.

17., IS Dez Viele Rauchschwalhen-

1907.

Í). Jäiinei'. Infoige der abnorm hohen Tem- peratur (29°) sind alle Wintergäste fortgezogen.

26. Jänner. Trotzdem es vorige Woche sehr stark regnete, kamen die Wintergäste doch nicht zurück.

10- März. S(dir viele Wacldelu auf den Feldern.

15- März, /i'iiachscliiriilben angesiedelt; bauen ihre Nester.

22. März. Slörclie und Kraniche ziehen in grossen Scharen.

9. .\i)r. Bienenfresser angekommen.

11. Okt. Trotzdem ein heisser (37°) Ost- wind weht, sind die gelben BaclisteUen doch angekommen.

22. Okt. Seit zwei Tagen ziehen viele Storcile südwärts, Bienenfresser weggezogen.

31. Okt Amseln und Buclifinken erscheinen.

22 Nov. Infolge ausgiebigen Regens erschie- nen viele Feldlerchen- und Staren-Yiüge. Heuer haben wir wenig Krametsvögel und auch Amseln erschienen weniger als sonst.

1908.

Jänner war sehr regenreich, weshalb unsere Wintergäste noch hier sind.

3. Feber. Qelbe Bachstelzen und Buchfinken sind verschwunden.

15. März. Hauch sei Dvalben angesiedelt.

22. März. Sehr viele Störche und Kraniche

ziehen nach Norden.

30. März. Waeideln sind angekommen.

4. April. Bienenfresser angesiedelt.

6. Okt. Gelbe Bachstelzen erscheinen in grosser Anzahl.

31*

244

Okt. 18. Füsti fecskék nagy magassâghan

vonulnak dél fele ; a gyurgyalagok elvonultak.

Nov. 8. Gólyák és darrak dél felé vonulnak.

Nov. '.^0. Fekete és fenyő rigók érkeznek.

Decz. 20- A hőcsökkenés daczára kevés a seregély, hihicz és parsirla. Fekete rigó és fenyő rigók elvonultak.

1909. .lan. 3. A sárga inlleqények is elvonultak.

18. Okt. Rauchschwalben wandern in grosser Höhe nach Süden ; liienenfr esser abgereist. 8. Nov. Sförrhr unti Kraniche ziehen süd- wärts.

30 Nov. Amseììi und Krametsvögel ange- kommen.

20. Dez. Trotz des Temperaturt'alles haben wir wenig Slare. Kiebitze und Feldlerchen. Amseln und Krametsvögel sind weggezogen.

1909.

3. Jänner. Auch die gelben Bachstelzen sind weggezogen.

245

Jelentés az 1909. évi madár- jelölésekröl.

Irta : Schknk Jakab.

.\ téiiyleí; komoly niadárvrdn körük, a kiket valóban a madarak véficliiie vezérel niíikö- désiikben, manapság már nem ellenzik a madárjelölési kísérleteket. Ha eleinte föl is merültek bizonyos aggodalmak, az elfogulat- lanok az eddigi tapasztal.atok révén niár meg- győződhettek azok teljes alaptalanságáról.

Csak egyetlen egy komoly okot lehetett volna e kísérletek ellen felhozni, azt t. i., hogy a jelölt madarak után való hajsza a meglévő mellé újabb és fokozottabb mértékű madárpnsztitást fog előidézni. Eddigelé azon- ban még majdnem minden egyes esetben kiderült, — a mire már a múlt évi jelentés- ben is rámutattam — hogy a megjelölt ma- dár elejtése a véletlen műve volt ; elpusztult volna akkor is, ha nem lett volna gyűrű a lábán. Tehát csakis a ezélzatos elfogultság állíthatja azt, hogy ezeket a madarakat azért ejtik el, mert meg vannak jelülve.

Erre vonatkozólag jellemző adalékát nyúj- tanak a Kir. M. 0. K. 1908. évi madárjelö- lései révén elért eredmények. A múlt évi madárjelölés mérlege ugyanis már megköze- lítőleg tisztán áll előttünk, minthogy úgy MoRTENSEN, niiut Thienemann idevágó több évre terjedő tapasztalatai szerint a legtöbb jelölt madár a jelölést követő első esztendőn belül kerül kézre.

Az 1908. év folyamán megjelölt 106-1 ma- dár közül mindössze 16-ról kaptunk hírt, a mi közelítőleg l'ő százaléknak felel meg. Első tekintetre nagyon kedvezőtlennek látszik ez az eredmény, de ha levonjuk a jelölt ma- darak számából a hasznos aprú madarakat, nevezetesen a nagy számban megjelölt fecs-

Bericht über die Vogel- markierungen im Jahre 1909.

Von Jakob Schenk.

In jenen Kreisen, weli'he den Vogelschutz wirklich ernst nehmen und deren vogel- schützlerische Tätigkeit auch tatsachlich von der Liebe zur Vogelwelt geleitet wird, wer- den heutzutage keine Einwände mehr gegen die Vogelmarkierungen erhoben. Wenn sicli auch anfangs gewisse Bedenken geltend machten, so konnten sich die Vorurteilslosen auf Grund der bisherigen Erfahrungen schon vollkommen von deren Grundlosigkeit über- zeugen.

Nur ein einziger ernster Einwand könnte gegen diese Versuche erhoben werden, der nämlich, dass die Jagd auf markierte Vögel neben dem schon vcu'liaiideueii Vogelmorden weitere und in erhölitem blasse betriebene Verheerungen hervorrufen könnte. Es stellte sich jedoch bisher fast in jedem einzelnen Falle heraus — worauf ich schon im vor- jährigen Berichte aufmerksam machte — dass die Erlegung des gezeichneten Vogels ein Werk des Zufalles war; derselbe wäre auch ohne den Ring getötet worden. Es können daher nur die von tendenziösem Vorurteil Geleiteten behaupten, dass diese Vögel wegen des von ihnen getragenen Ringes getötet werden.

Diesbezüglich ergeben die Resultate der im Jaiire 1908 durchgeführten V^ogelmarkierun- gen der Königl. U. 0. C. sehr charakteri- stische Beiträge. Die Bilanz der vorjährigen Vogelmarkierungen kann nämlich schon an- nähernd als abgeschlossen betrachtet werden, indem nach den diesl)ezüglichen, sich auf mehrjährige Erfahrungen gestützten Angaben von MoRTENSEN uud Thienemann, die weitaus meisten Berichte über gezeichnete Vögel in dem den Markierungen folgenden nächsten Jahre einlaufen.

Von den 1064 im Laufe des Jahres 1908 gezeichneten Vögeln wurde uns bisher nur über 16 Stück berichtet, was annähernd 1'5 Prozent entspricht. Auf den ersten Blick erscheint dieses Resultat als sehr ungünstig ; wenn man jedoch die Anzahl der niit.dichen Kleinvögel, namentlich der in grosser Menge gezeichneten Schxvalben nicht in Berechnung

246

kékei, akkor es a szazcdékaraìui^ trfeiiiesen kedvezőbbé válik.

A Iliig az 500 apró niaclár közül csak 8 t'ecskórol kaptunk liirt, — ezeket is a imilt óvi töszkiiköii fogták (;1, s a/, identitás meg- állapítása után újra szaliaddii bocsátották - addig a <S0 megjelölt gém közül A példány került kézre. Fajok szerint az elejtett példá- nyok százaltd<aráiiy;i a következő :

Kecskék és apro énekesek 0'0"/„

Gólyák 0-8 „

Dankasirály(d{ ;j 6 „

Gémek 50 „

Ebből az összeállításból világosan kitűnik, hogy a tényleg kárus, s (^zert legintenzíveb- ben üldözött (/émekl'öl kerül ki a legmaga- sabb százalékarány, — ezután következnek az Olaszországban telelő dankasiráiijok^wlkwix már igen kis százalékaránynyal a i/óli/ák, és végül utolsó helyen ii hasznos apro madarak. Vagyis : a káros vagij károsnak veit liiadaraknid össze-

' Ehhpz a százalékarányhoz iiafiyon sajátságos inayyai'ázatokat szoktak fűzni azok a bizonyos körök, a kik a madárvédelem szent nevében a legádázabb gyíilölködéstöl vezérelt támadásokat szokták nem annyira a inadárjelölések, mint inkább a madárjelölök ellen intézni. T. i. nagy ravaszul úgy értelmezik ezt a 1-5 százalékot, hogy oOO Hrjfctt iimdár köiiil cttak a megjelölt ahtd. vagyis : 10 jelölt madár kézrekeri- tése ezéljából 1.50U madarat kell elejteni, illetőleg — nagy számok hatására való törekvéstől vezéreltetve — hogy lt)U megjelölt madárról kapjon hírt a jelölő, azért 1.5,0(1(1 madáréletet kell kioltani.

Mi sem természetesebb, hogy minden tisztességes érzületű ember fölháborodik ily szörnyű pnsztitás hallatára, — ha csak észre nem veszi az egyébként könnyen fölismerhető félrevezetési szándékot. A józan ész és logika szerint ez a r.'i százalék «a/,: annyit jelent, hogy 800 jelölt madár közül átlag L' kerül kézre, de egyébként ez a százalékarány semmiféle néven nevezendő összefüggésben sincs a jelöletlen madarak pnsztnlási arányával.

A dolog oly világos, hogy nézetem szerint szó se lehet jóhiszemű tévedésről. Ez az ámítási módszer azonban szerfölött jellemző az emiitett körök harcz- modorára, a kik ilyen meg uem engedett vagy legalább is szokatlannak mondható eszközökkel vívott harcz- czal szemmelláthatóan dokumentálják azt, hogy nem igaz ügyért küzdenek.

zitíhi, .so tjcsialtvt sich der Frozeìdsatz^ liedea- tend (jUnstifier. Während uns von 500 Klein- vögelii nur iii)er ;> Schwalben belichtet wurde — und auch diese wurden in ihrem vorjä il rigeli Xesle aiifget'unden und nach der Hestiminung der Identität wieder freigelassen — erhielten wir von S(i jiczeichneten Keihern über A Exemplare lierichte. Der Prozentsatz der erlegten Exenijilare gesialtet sich bei den einzelnen .Arten folgendermassen :

Schwallien nini kleine Singvögel O'OVo

Störche 0 8.,

Lach müven . . 3'6 „

Heiher 5'0 „

Diese Znsammenstellnng (ergibt diMi khiHMi Hew(!Ís, (lass die tatsächlich schädlichen und deshalb in der intensivsten Weise verfolgten lieilter den grössten Prozentsatz ergeben, diesen folgen die in Italien überwinternde Lachmöve, dann mit einem sehr geringen Prozentsatze der Storeli. und .ndlicli an letzter Stelle die lìiit.zlìclum Kleini'ögel. Klar ausge- sprochen lautet dies : hei den schädlichen oder für schädlieli gehalteneil Vogelarten ist der Prozentsatz der erlegten Exemplare nnrerglcich-

' Dieser Prozentsatz wird von gewissen Kreisen, welche im heiligen Namen des \'ogelschutzes die gehässigsten Ansfälle nicht so sehr gegen die Vogel- markicrmigen als gegen die Vogelmarkierer zu machen pHegen, mit Erläuterungen ganz eigentüm- licher Art versehen. Dieses 15 Prozent wird nämlich sehr schlau so interpretiert, daits sich unter 3U(J (jclötcten Vögeln nur Ü miirkierte finden, d. i. : will man über 10 markierte Vögel Kunde erhalten, so müssen l.JOO Vogelleben geopfert werden, oder aber - wenn man die Wirkung grosser Zahlenangaben erreichen will — die Berichte über 100 gezeichnete Vögel kosten 15.000 Vogelleben.

Es ist dann nichts natürlicher, als dass sich jedes ehrliche Gemüt über solch schreckliches \ogelmorden empört, falls die übrigens sehr durchsichtige Absicht der Irreführung nicht wahrgenommen würde. Nach der reinen Vernunft und Logik bedeuten die 1'5 Prozent nur so viel, dass man von 300 gezeichneten Vögeln durchschnittlich über 2 Exemplare Nachricht erhält, und steht dieser Prozentsatz nicht in der min- desten Verbindung mit der V'ernichtungszitfer der un- gezeichneten Vogelwelt.

Die Sache ist derart klar, dass nach meiner Ansieht von einem verzeihlichen Irrtum gar keine Rede sein kann. Diese Verbliift'ungs Methode ist jedoch sehr bezeichnend für die Kampf« eise der erwähnten Kreise, welche durch dieses mit unerlaubten oder doch zum min- desten als ungewöhnlich bezeichenbaren Mitteln ge- führte Kämpfen augenscheinlich beweisen, dass der Kam])f nicht l'iir eine gerechte Sache getührt wird.

247

hasonlithatatlamd nagyobb az elejtettek szá- zalékardni/a, mint a hasznosoknál. Az 1909. évi cri'dmény elörelátliatólaíí uf;yanez lesz. Mindebből kétséstelfiiül uienállapíiliató az, hogy még az a harcz se volna megokolva. a melyet tisztán csak komoly inadárvédelnii aggodalmak alapján indítanának meg a madár- jelölések ellen.

Annyi azonban szintén kétségtelen, hogy a legkedvezőbb s/.ázalékaráuyt téltiintetö fajoknál is még évek során át és lehetőleg még nagyobb arányokban kell folytatni a jelölési kísérleteket, míg oly anyagot tudunk majd elérni, a mely döntő fontosságú ered- ményeket nyiijthat a kísérleti ornithophaeno- logia terén. Ennek folyoniánvaként a Kir. M. 0. K. elhatározta, hogy legalább néhány esz- tendőn át a tőle telhető legnagyoljb mérték- ben folytatja majd ezeket a kísérleteket. Az adandó eredmények alapján majd dönt az ezután követendő eljárásról.

A terv megvalósítása mellett szól még az a körülmény is, hogy az intézel kiküldöttei a jelölések végzése mellett scdvszoros alkal- mat nyernek az ország ornitliogeograj)hiai viszonyainak fölismerésére, különösen egyes nevezetesebb madártelejiek évről-évre való revidiálására. Ez is fontos teendő a mai kor- ban, a mikor gyors egymásutánban tünedez- nek el a hajdan népes madártelepek, ble- vágó madártani ta])asztalatainuól közleményen) végén adok rövid, vázlatos i)eszámolót.

A jelölések mennyiségéiudí gyarapításához nagyban hozzájárult rendes niegtigyelöink lelkes közreműködése is. a kik közül külö- nösen SzRuTs BH;i,\-ról kell megemlékeznilnk, a ki valóban nagyszabású kísérleteit ép|) (dy lelkes buzgósággal, mint kiváló szaki-rlelem- niel végzi. A közreműködők névsora az alábbi statisztikai kimutatásban látható; ugyanott adom a megjelölt madárfajok jegyzékét is. Kellemes kötelességem az intézet nevében hálás köszönetet mondani mindazoknak, a kik a jelölésben közvetlenül részt vettek, vagy az előkészítő munkálatok réven lehe-

lich grösser als bei den nülzlichen Arien. Für das Jahr 1909 werden wir voranssielitlieh dasselbe Resultat erhalten. Alldies ergibt den ununistössliehen Beweis, dass selbst ein soleher Kampf nicht gerechtfertigt wäre, welchen man aus ernstgefühlten vogclschütz- lerischen Bedenken gegen die \ ogeluiarkie- rungen in Szene setzen wollte.

So viel steht jedoch ebejifalls unzweifel- haft fest, dass man selbst bei denjenigen Arten, welche den günstigsten Prozensatz aufweisen, diese Versuche noch Jahre hin- durch und womöglich in no( h grössei'em Mass- stabe fortsetzen muss, bis man ein solches Material erreichen wird, welches entschei- dend wichtige Aufschlüsse bezüi;lic!i der ex- perimentellen Ornithophaenologie ergeben kann. Die König!. U. 0. C. entschloss sich deshalb diese Versuche noch einige Jahre hindurch in dem grösstmöglichen Mass- stabe fortzusetzen. Auf Grund der sich er- gebenden Resultate wird dann über das weiter einzuhaltende Vorgehen entschieden. Für die Verwirklichung dieses Flaui^s spricht auch 1 noch der limsiand, dass das Amtspersonal des Institutes neben der Ünrchführung der Markierungen reichliche Gelegenheit zur Auf- nahme <ler ornithogeograiihisclien Verhält- nisse des Landes, besonders alici' zur jähr- lichen Hevisioii einzelner nennenswerterer Vogelkolonien erhält. Es ist dies (djenfails eine wichtige Arbeit in dem jetzigen Zeit- alter, wo die einstigen volkreichen Vogel- kolonien in rapidem Nacheinander verschwin- den. Von meinen diesbezüglichen ornitholo- ü-ischen Erfahrungen gebe ich am Sciilusse meines Beri(dites eine kurze Skizze.

Zur Vermehrung der .\nzahl der Markie- rungen trug auch die eifrige Mitwirkung un- serer ordentlichen Beobachter viel bei, und müssen wir besonders die Tätigkeit von Bi^n.A VON SzHOTs hervorheben, der seine grossange- legten \'ersu( he mit wahrem Feuereifer und herviu'ragender Sachkenntniss l)ewerkstelliut. Die Namenslistt^ der .Mitwirkenden ist weiter unten ersichtlich und ebendaselbst befindet sich auch das Verzeichnis der markierten Vogelarten. Es ist mir eine angenehme Pflicht im Namen des Instituts allen jenen herz- lichsten Dank zu sagen, die an dem Versuche unmittelbar teilnahmen oder durch die Vor- bereitungsarbeiten dem amilich entsendeten

248

tővé tették az intézet kiküldötteinek, hogry feladatukat akadálytalanul és teljes sikerrel elvégezhették.

A dankasiráli/oli jelölése ezúttal is a ve- lenczei tavon történt Meszleny Beneuek úr szives engedélyével és közreműködésével. A jelölést, melyben Chernél Iutván és Cbükgey TiTua urak is résztvettek, az idén már jóval korábban végeztem, mint a múlt évbiMi, s ennek tulajdonit ható, hogy jóval több pél- dányt sikerült gyűrűvel ellátni, mert sokkal könnyebb volt a még fejletlenebb fiókák összefogdosása.

Oómeket három telepen jelöltem. 1. A kishídakmi telejien a hol BOkzsönyi Gyula vörsi főerdész űr vendége voltam. 2. .4 beüyeí fő- kerczeyi uradcdomhan, a Tökös erdészlak közelében levő telepeken ; mint az uradalom vendége itt is a legmesszebb menő támoga- tásban részesültem. Az engedély kieszközlé- se! M.UEKszKY István urad. erdész úrnak köszönöm. Az ittlétem alkalmával még fej- letlen gémtiókák jelölését Schuh Viktor föher- czegi intéző űr volt szives elvégezni, a ki a bellyei gólyák megjelölését is magára vállalt;!. 'A. A lukácsfulri Fehér tavon Lowieser Imre főszolgabiró és Müller Ottó jegyző urak szives kalauzolása és segítsége mellett.

A ffólyajelòléseket ezúttal is úgy intéztem, hogy az országnak lehetőleg sok vidéke legyen képviselve. A következő helyeken vé- geztem jelöléseket :

Kopács és Várdaróez községekben — Ba- ranya m. — SzíVLAY Antal és Buz.Ás József ev. ref. lelkész urak szives támogatásával.

Titel — Bács B. m. — Pcrlasz, Torontál- erzsébetlak, Németécska és Tótaradácz torou- tálmegyei községekben Lhwieser Imre főszolga- biró úr volt szives a jelölést mintaszerű gondossággal előkészíteni.

Hódság, Szentfülöp, Militics, Bácsordas és üernye bácsbodrogmegyei községekben Molnár Gyltja úr vezetésével. ,

Personale des Institutes ermöglichten, seine Aufgabe ohne Aufenthalt unii mit vollem Er- folge zu vollbringen.

Das M;irkieren der Lachmöven geschah auch heuer im See von Velencze mit gütiger Erlaubnis und MitM'irkung des Herrn Benedikt V. Meszleny. Das Markieren besorgte ich heuer unter Mithilfe der Herrn Stefan v. Chernél und Titus Csöroey bedeutend früher als im vorigen Jahre, und kann es dem Umstände zugeschrieben werden, dass viel mehr Exem- plare gezeichnet wurden, indem man der noch weniger entwickelten Jungen viel leich- ter habhaft werden konnte.

Reiher wurden in drei Kolonien gezeichnet. 1. In der Reiherkulonie des Kishalaton, wo ich als Gast des Herrn (»berförsters Julius v. Börzsönyi in Vörs \\pilte. l!. In den Kolonien in der Gegend des Försterliauses Tökös der erzherzof/luJien Herrschaft von liellye : als Gast der Herrschaft wurde mir auch hier die entgegenkommendste Unterstützung zu- teil. Die Vermittlung iler Erlaubnis verdanke ich dem Herrn erzher/oglicheii Förster Stefan V. Ma.ierszky. Das Zeichnen derjenigen Reiher- jungen, welche während meines Hierseins noch zu schwacii waren, wurde in freund- lichster Weise von Herrn Viktor Schuh, erz- herzoglichen Gutsverwalter übernommen, der auch das Markieren der Störche von Bellye bewerkstelligte. 3. Auf dem Fehértó sii Iai- kácsfalva unter gütiger Mitwirkung und Füh- rung des Herrn (»berstiihlrichters Emekich Lo- wieser und des Herrn Notars Otto Müller.

Die Storchmarkierunfien richtete ich auch heuer so ein, dass womöglich viel verschiedene Gegenden des Landes vertreten seien. Es wurden an fidgendcn Orten Stori. hmarkierun- gen von mir ausgeführt :

lu den Gemeinden Koj)ács und Várdaróez — Kom. Ilaninya — unter freundlicher Mit- wirkung (1er Herren Pastor Anton v. Szalay und Josef Buzáb.

In Titel — Koni. Bács-Bodrogh — sowie in Perlasz, Torontálerzsébetlak, Németécska und Tótaradácz — Kom. Torontál — wo Herr Oberstuhlrichter Emekich Lowiesek so gütig war, die ^larkiernngen in miisterhaftesler Weise vorzubereiten.

In den Gemeinden Hódság, Szentfülöp, Mili- tics, Bácsordas und Derny e (Kom. Bács- Bodro^h) unter Fülirun"' des Herrn Julius Molnár.

249

Vajszka es Bogyáii bácsbodrosmegyei községekben ismét Hiel Lipót jegyző úr volt szives a jelöléseket elokésziteiii.

Kisliartán és Kiinszeutmiklósoii — Pest ni. — Hauer Kki.a és Baky MikijÓs urak voltak szívesek közreműködni. Utóbbi helyen néhány réti madarat is sikerült megjelölnöm.

A Kis Alföldön Fuszta-Patkányos környé- kén — Győr m. — Fogassy Sándor úr kalau- zolása mellett végeztem a jelöléseket.

Tiszatarján, Tiszakeszi és Mczőcsát bor- sodmegyei községekben Pl.-^thy Arp.áp úr, Rakamaz szabolcsmegyei községben pedig Szomjas Guszt.áv úr volt szives előkészíteni a jelöléseket.

Nagyobb mennyiségű jelölést végeztem még liazánk legészakibb fekvésű gólyafészkelési területén, úgy mint Abara, Málcza, Nézpest, Petrik, Nagyráska, Deregnyő, Butka és Dob- róka zemplénmegyei községekben.

Az oltnienti községeket — Apácza, Nagy- ajta, Bölön, Szászmagyarós, Veresmart és Hidvég — az idén is meglátogattam, s ezen- kívül működésem körébe vontam még néhány fészkelési helyet ezen a Magyarország délke- leti sarkában levő gólyafészkelési területen, nevezetesen Nagyborosnyó, Czófalva, Barátos, Orbaitelek, KomoUó, Réty és Bita községe- ket. Ezeken a helyeken a m. k. erdőgond- nokságok voltak szívesek előkészíteni a jelölést.

A múlt évben néhány szatmármegyei köz- ségben is jártam; a jelölések itt az idén is megtörténtek, a mennyiben Leber Antal városi főerdész úr volt szives azokat elvégezni. Az alsósági gólyatelep lakóit az idén Szabó György urad. főerdész úr jelölte meg. Nagyobb számú jelölést végzett még ezeken kívül Börzsönyi Gyui-a főerdész úr a vörsi berekben.

Az 1909. évben a következők végeztek jelöléseket :

In Vajszka und Bogyán — Kom. Bács- Bodrog — war es wieder Herr Notar Leopold Hiel, der die Markierungen gütigst vorbe- reitete

In Kisharfa und Kúnszentmiklós — Kom. Pest — waren die Herren Béla v. Hauer und NiKOL.ius v. Baky so gütig mitzuwirken. An letzterem Orte gelang es mir auch einige Sumpfvögel zu zeichnen.

In der kleinen Tiefebene vollzog ich die Markierungen unter Führung des Herrn Alexan- der V. Fogassy in der Gegend von Patkányos puszta, Kom. Győr.

In Tiszatarján, Tiszakeszi und Mezőcsát, Kom. Borsod, war es Herr Árpád v. Plathy, in Rakamaz, Kom. Szabolcs, Herr Gustav v. Szomjas, welche die Markierungen in zuvor- kommendster Weise vorbereiteten.

Eine grössere Anzahl von Markierungen vollzog ich noch im nördlichsten Storchbrut- gebiete Ungarns, nämlich in den Gemeinden des Komitates Zemplén : Abara, Málcza, Néz- pest, Petrik, Nagyráska, Deregnyő, Butka und Dobróka.

Die Geiiieinden längs des Oltflusses — Apácza, Nagyajta, Bölön, Szászmagyarós, Ve- resmart und Hidvég — besuchte ich auch heuer, und zog ich ausser diesen noch einige Gemeinden dieses südöstlichsten Brutgebietes des Storches in Ungarn in den Bereich meiner Tätigkeit, namentlich Nagyborosnyó, Czófalva, Barátos, Orbaitelek, Komolló, Réty und Bita. Hier waren es die königlich ungarischen Forstbehörden, welche die Markierungen in gütigster Weise vorbereiteten.

Im vorigen Jahre besuchte ich auch einige Gemeinden im Koniitate Szatmár ; die Jlar- kierungen wurden hier auch heuer durch- geführt, indem Herr Anton Leber, städtischer Oberförster so freundlich war, sich dersel- ben anzunehmen. Die Bewohner der Storcli- kolonie von Alsóság wurden heuer von Herrn Oberförster Georg v. Szabó gezeichnet. Ausser diesen wurde noch von Herrn Oberförster Julius v. Börzsönyi eine grössere Anzahl von Störchen in dem Riede von Vörs gezeichnet.

Im Jahre 1909 wurden von folgenden Vögel gezeichnet :

SzEöTs Béla, Tavarna . . 411 drb. Meszleny Minni, Velencze . 10 ,. Fernbach Károlyné, Babapuszta 72 Aquila XVI.

St.

TscHusi Viktor lovag. Hallein 2 drb. Lodge R. B., Noodmeer (Holland) 2 „ He8z Béla, Vémend . . . 122

St.

32

250

Schenk Henrik, Óverbász . 36 Baâr József, Piisztakisfalu . 18 BoHüs Károly, TenieskirályfalvaT SzKMERE Zoltán, Érsekújvár . 8 Hegymeghy Dezső, Komárom . 4 Müller Péter, Ú.jbessenyő . 80 KüHNEL Márton, Baranyakárász 7 Szabó Györhy, Alsóság . . 13 Cseh Károly, Lazony ... 13 Buda Ádám, Réa . . 11

Weninger Antal, Mosonbánfalva 13 Kovács Gyula, Mezökeszi . 2 Szomjas Gusztáv, Hortobágy 1 Lengyel Imre, Arad ... 3 Maüks Vilmos, Tátraháza. . 47 Müller Ottó, Nénietécska . 21 Börzsönyi Gyula, Vör.s . . 30 Leber Antal, Szatmár megye 149 Pawlas Gyula, Eperjes . . 17

ÍM

4

10 -)

drb. — St. I Rácz Béla, Szerep . . . „ ! Klinovszky Józrkf, Bogyáii Vass Lajos R., Czibakliáza Barcza Sándor. Csabreiulek PózNER Bódog, Arad Radetzky Dezsö, Tárnok . Mester Károly, Hidvégardó Schuh Viktor, Bellye . , Wahl Ignácz, Apatin . ,, „ Kerekes József, Kecskemét Ory Ferencz, Szaturó . . CsöRGEY Titus, különböző he- lyeken. — An verschiede- nen Punkten 128

Schenk Jakab, különböző he- lyeken. — An verschiede- nen Punkten .... 1368 Összesen

irb.

St.

43 8 11 89 50 23 4

Zusammen 2930 dib.

St.

A megjelölt fajok száma az eddigi jelen- tések szerint 48 ; ezek a következők ;

1.	Turdus pilaris . . .
2.	,, musicus
3.	Sturnus vulgaris . .
4.	Fringilla coelebs . .
5.	Chloris chloris .
6.	Upupa epops . . .
7.	Alauda arvensis . .
8.	Erithacus rubicela . .
9. 10.	Lanius collurio . . Lanius minor
11.	Jynx tor(|uilla .
12.	Sylvia atricapilla . .
13.	nisoria .
14.	Muscicapa parva , .
15.	grisola . .
16.	Motacilla alba . ,
17.	Hirundo rustica , .
18.	Cheiidonaria urbica .
19.	Parus major ....
20.	Carduelis carduelis
21.	Oriolus oriolus . . .
22.	Acrocephalus arundinaceus
23.	„ streperus hor
24.	Calamcidus sclioenobaenus
25.	Passer montanus .

ticolus

Die Anzahl der gezeichneten Vogelarten beträgt nach den bisherigen Berichten 48 ;

6	26.
43	27.
84	28.
19	29.
30	30.
2	31.
6	32.
7	33
42	34.
1	35.
6	36.
7	37.
2	38.
5	39.
18	40.
8	41.
528	42.
210	43.
12	44
12	45.
9	46.
19	47.
6	48.
2
2

es sind dies folgende :

Cyanecula suecica 4

Micropus apus ....... 2

Anthus triviális ..... 4

Phylloscopus trochiluä .... 4

Cannabina cannabina 4

Luscinia luscinia 1

Asio otus 12

Circus aeruginosas .... 6

Cerchneis vespertii.us ... 6

Milvus migrans 1

Coturnix coturnix 5

Crex crex 1

Vanellus vanellus ... 4

Totanus totanus 1

Ciconia nigra 4

„ ciconia 1209

Ardea purpurea .... 59

ralloides . 36

„ cinerea 33

alba ........ 6

Nycticorax nycticorax 70

Fuligula ferina 1

Larus ridibundus 371

Összesen — Zusammen 2930

251

A mult éviekkel együtt tehát eddigelé kö- zelítőleg 40ÜU madarat jelöltünk. Ily nagy- számú jelölésnél egyúttal bőséges tapasztala- tokat s/erezhettiink arról, hogy a jelölés csak a legritkább esetben befolyásolja a szülőket a fiókák további gondozásában. A gólyáknál kivétel nélkül azt tapasztaltam, hogy még le sem érteni a háztetőről, s már az öreg ismét ott volt a fészekben. Ugyanezt tapasztaltam a fecskéknél is. Eddigelé csak két eset fordult elő, hogy a szülők, valószínűleg a jelölés következtében, otthagyták a fiaikat.

Az első esetben, melyet Fernbach Kârolvné említ, a sárga rigó fiókákat a szülők a jelö- lések következtében otthagyták. A fészekhez való közeledést és magát a jelölést folytonos vijjogással kisérték, s a nőstény szinte táma- dólag lépett föl, de másnapra a fiókák elvoltak hagyatva. Bajuk különben nem történt, mert Fernbach Károlyné szerencsésen fölnevelte őket.

A második esetet Szeôts Béla tapasztalta. Megjelölt egy fészekalja huhos banlca fiókát, majd később elfogta az odúlian az öreg madarat, és azt is megjelölte. Ennek az lett a következménye, hogy fiait elhagyta : ezek, sajnos el is pusztultak.

Természetes dolog, hogy ez a két ritka kivétel nem gyakorolhat befolyást a madár- jelölésekre és pedig annál kevésbbé, mert ezekkel szemben Szeöts Béla a fecskéknél igen sokszor meggyőződött arról, hogy a meg- jelölt szülők soha se hagyták el ugyancsak megjelölt fiaikat.

Itt említeni föl még azt a jelenséget, hogy a velenczei tavon a csak néhány órára ki- terjedő jelölé.si idő alatt is találtunk már néhány megjelölt példányt, a mely elpusztult. Rendesen harnpáshól származó súlyos vérző sebek voltak a fejükön, melyek kétségtelenül a tömérdek számban pusztító vízi poczoktól eredtek.

Mit den vorjährigen zusammen wurden da- her in diesen zwei Jahren annähernd 4000 Vögel gezeichnet. Bei einer derartig grossen Anzahl von Markierungen konnten wir zugleich reichliche Erfahrungen darüber sammeln, dass das Markieren die Eltern nur in den seltensten Fällen in der Ausübung der weiteren Brut- pflege beeiuträchtigt. Bei den Störchen machte ich ohne Ausnahme die Erfahrung, dass der alte Storch schon gewöhnlich wieder bei seinen Jungen war, bevor ich noch gänzlich vom Hausdache hernnterkann. Dasselbe be- obachtete ich auch bei den Schwalben. Bis- her kamen nur zwei Fälle vor, in M'elchen die Eltern wahrscheinlich infolge des Mar- kierens die Jungen verliessen.

Im erstenFalle, welchen Frau Karl v. Fernbach erwähnt, waren es Pirole, welche ihre gezeich- neten Jungen verliessen. Dieselben begleiteten die Annäherung an das Nest und den Vor- gang des Markierens niit stetigen Angsti'ufen, und besonders das Weibchen verhielt sich ungemein offensiv, am nächsten Tage jedoch waren die Jungen verlassen. Es geschah ihnen übrigens kein weiteres Unglück, indem sie Frau Karl v. Fernbach glücklich grosszog.

Den zweiten Fall beobachtete Béla v. Szeöts. Zuerst zeichnete er die Nestjungen eines Wiedehopfes, und später, als es ihm gelang auch des alten Vogels habhaft zu werden, auch diesen. Die Folge war, dass er seine Jungen verliess. welche auch leider zugrunde gingen

Es versteht sich wohl von selbst, dass diese zwei seltenen Ausnahmen keinen Einfluss auf die Vogelmarkierungen ausüben können, und zwar um so weniger, als sich Béla v. Szeöts dem gegenüber sehr oft überzeugen konnte, dass die gezeichneten alten Vögel ihre eben- falls gezeichneten Jungen niemals verliessen.

Hier möchte ich noch die Erscheinung er- wähnen, dass sich im See von Velencze kaum nach Verlauf des einige Stunden betragenden Zeitintervallums der Markierung schon einige gezeichnete Exemplare fanden, welche getötet waren. Gewöhnlich hatten sie schwere blutende Bisswunden am Kopfe, welche jedenfalls von den hier in ungeheurer Anzahl vorkom- menden Wasserratten herrührten.

Behufs genauerer statistischer Besiimniung der Vermehrungsziffer des weissen Storches gebe ich zugleich einen Ausweis über die

32*

252

A fehér gólya szaporodási arányának pon- tosabb statisztikai megállapítása czéljából egyúttal mellékelem a kimutatást arról, hogy mekkorák voltak vidékenként a fészekaljak. Minthogy a szülök a jelölési időszakig már kidobálták a fölös számii vagy gyönge fióká- kat, azért a fiók;ik száma már véglegesnek vehető. Ornithogeographiai szempontból köz- löm az egyes helységekben «iegállapított lakott gólyafészkek számát is. Az idén meglehetős gyakoriak voltak az l-es és 2-ős fészekaljak, tehát a szaporodási kontingens kisebb volt a normálisnál. Erre nézve, azt hiszem, igen érdekes adatokat nyújt majd a több évre vonatkozó statisztika. Az idei adatokat a következő kimutatás tartalmazza :

Hiiuíigkeit der einzelnen Gelege in diesem .lahre in den verschiedenen Gegenden. Indem bis zum Zeitpunkte der Markierung die über- zähligen oder die schwächlichen Jungen schon

herausgeworfen

nd, kann die Anzahl der- selben schon als konstant betrachtet werden. Aus ornithogeographischeii Gründen gebe ich auch die Anzahl der bewohnten >Storchnester in den einzelneu Gemeinden an. Heuer waren die 1-er und 2-er-Gelege ziemlich häufig, es war daher die Vermehrungsziflfer heuer gerin- ger als in anderen Jahren. Diesbezüglich wird übrigens eine auf mehrere Jahre ge- stützte Statistik sehr interessante Daten er- geben können. Die iieurigen Daten sind in folgender Tabelle vorhanden :

Jelölő állomások Markierungs- Stationen

Bellye .... Kopács .... Várdarócz . . . Vajszka .... Bogyán ....

Apatin

Hódság .... Szentfülö]) ■ . . Militics .... B ácsordas . . . Dernye* ....

Titel

Periasz .... Tótaradácz . . . Németécska . . . Torontálerzsébetlak Kisharta .... Kúnszentmiklós . .

A *-al jelölt helyeknél bizonytalan a gólyafészkek száma: a többieknél az itt megadott szám teljesen vagy legalább közelítőleg megfelel a tényleges álla- potnak.

g!5 <

17

10

21

7

12

17

8

11

22

10

1

7

2

16

3

6

15 9

■3 ?r m OC

"3 bB

cn t-t

2 3 5 2 2 4 2 6 10 3 1 2

6

2

3

7

œ to

65 o

•a> rí

7 5 10 3 3 9 5 4 6 4

4

2

8 1 1 5 4

3 M

o

J4 't

Bei den mit * bezeichneten Orten ist die Anzahl der Nester ungewiss ; bei den übrigen entspricht die hier angeführte Anzahl vollkommen oder wenigstens annjiheind den tatsächlichen Verhältnissen.

>53

Jelölő állomások

Markierungs-Stationen

f^

« ,..	rt			e«
I&	^ V	bl,	% SUD	O tß
		N ®
co flì so	co	O
tn '«>	ce			cn b
© «	:0	OJ	c9 a:>	Œ) O)
t-t I-n	IN	c^	co co	■* •*

'S So

.lánoshá/a Alsóság* . . . . Sávolyi berek* Babitonkeresztiir* . Mezökeszi* . . Érsekiíjvár* . Diinaörs* ....

Sárás puszta Szunyoühnza Ballony . . Szap . . . Nyarad . . Böős . . . Ladomér . Záraoly . . (4yőrujfalu . Szerep* . . Ujbessenyő* . Kalocsa* . . Apácza . . Xagyajta . Bölön . . . Szászmagyarós Veresmart Hidvég . . Xagyborosnyó Czófalva . . Barátos Orbaitelfk . P.ita . . . Egerpatak

1 5 li 1 1 S 2 1 1 1 1 1 4 1 1 1 1 3 2 6 2 4 1 2

7

•')

o

4 1 2 1

2

I

1 I

2 i 1

1 2

o

2 3

1
8	—
4	1
1	—
1	1
1 1	---
1
1	3
—	1
1	—
1	—
2
3	1
—	1
1	—
1	1
2	8!
2
3
—	1
—	1
1	—

A *-al jelölt helyeknél bizonytalan a gólyafészkek száma ; a többieknél az itt megadott szám teljesen vagy legalább közelítőleg megfelel a tényleges álla- potnak.

Bei dem mit * bezeichneten Orten ist die Anzahl der Xester unj;ewiss ; bei den übrigen entspricht die hier angeführte Anzahl vollkommen oder wenigstens annähernd den tatsächlichen Verhältnissen.

254

Jelölő állomások

Markierungs-Stationen

fa <

S o

•a o

:0 a> Òi síi

<« CS

CS

■S CS IO iá

Komolló . Réty . . Hidvégardó* llszatarján Mezőcsát . Tiszakeszi Rak am az . Abara . Málcza Petrik . . Nézpest . Nagyráska Deregiiyő . Butka* . Dobróka .

4 1 1 14 25 10 19

2 2 2

28 4 4

1

1

1

1 -')

10 3 1

6

14

5

11

14

(1

8

4 o

1

897

29 ! 120 170 75

Mielőtt rátérnék az eddig elért eredmények ismertetésére, még röviden fölemlítem, hogy a kir. M. 0. K. jelölései nyomán Tait W. C. levelező tagunk is megkezdte a jelöléseket Oportoban, Portugáliában, s hogy Cole J. Leon — New Haven, Connecticut, U. S. A. — gyürűmintákat kért tőlünk avval a szándékkal, hogy a madárvonulás kérdésének tanulmányo- zására annyira nélkülözhetetlen és fontos madárjelöléseket Amerikában is életbe lépteti majd. Ezenkívül A. van Pelt Lechner is kért gyürűmintákat, hogy Hollandiában is meg- kezdhesse a madárjelöléseket.

Hogy mily nagy méreteket öltenek a legutóbbi időben ezek a madárjelölési kísérletek, arról ékesen szóló példát nyújtanak az idevágó angol munkálatok, a melyeket az idei phaenologiai iro- dalmi értesítésekben ismertetek részletesebben.

A *-al jelcilt helyeknél bizonytalan a gólyafészkek száma ; a többieknél az itt megadott szám teljesen vagy legalább közelítőleg megfelel a tényleges álla- potnak

üevor ich zur Behandlung der bisher er- reiciiten Resultate übergehe, möchte ich noch in aller Kürze berichten, dass durch Anre- gung der Arbeiten der königl. U. 0. C. auch unser korrespondierendes Mitglied \V. C. Tait die Vogelniarkierungen in Oporto, Portugal, begann, luid dass auch ,1. Leon Cole — New-Haven, Connecticut, U. S. A. — Ring- muster von uns verlangte, um die zum Stu- dium der Vogelzugs frage so unentbehrlichen und wichtigen Vogelmarkierungen auchin Ame- rika einzuführen. Ausserdem erbat sicii auch A. vANPELT-LECHNERRingmuster, um auch in Holland die Vogelmarkierungeu ins Leben zu rufen. Über die Dimensionen, welche diese Vogel- zugsversuche in neuester Zeit erreichten, ge- ben die diesbezüglichen Arbeiten in England ein beredtes Zeugnis; dieselben werden ein- gehender in den phaenologischen Literatur- berichten behandelt

Bei dem mit "^ bezeichneten Orten ist die Anzahl der Nester ungewiss ; bei den übrigen entspricht die hier angeführte Anzahl vollkommen oder wenigstens annähernd dea tatsächlichen Verhältnissen,

255

Az crodiiu'iiveket a jelölési évfolyamok sor- rendjében tárgyalom, megkezdem tehát azok- kal, a melyekiiez még az 1908. évi jelölések révén jutotiunk. Legfontosabbak ezek közül azok, a melyek a fehér gólyára vonatkoznak. Az lOOS. év folyamán megjelölt ,'501 példány közül eddigelé 5-njl kaptnnk liirt. .\z idevágó adatokat részben még az Aquila nnilt évi kötetében ismertettem : a hiányzók a követ kezők :

1. A 209. számú gólyagyűrűvel 1908 július 10-én Hidvégen — Háromszék megye — tőlem megjelölt gólyafiókát elejtették 1909 január 80-án Seaforthban, Himeville mellett, Natal polelai kerületében, Délat'rikál>an, majd- nem egyenesen déli irányban a sziiiőföldjétől, ettől körülbelül 8600 kilométernyi távolság- ban. A jelölési és elejtési hely földrajzi koor- dinátái :

Hidvég 45° 50' é. sz. 43° 15' k. h. Ferrótól,

Seaforth ca. 30° d. sz. 48°

Az adatot McKenzie Péter úrnak köszön- jük, a ki a gólya elejtését közölte a „Times'' - szel, melynek 1909. évi márczius 3-iki száma ban a következő hír jelent meg:

„Magyar f/ólya Xatalhan. McKenzie Péter úr Seaforthból — Himeville, Polela kerület, Natal — febr. 4-iki kelettel a következőket Írja nekünk : Unokaöcsém január 30-án gólyát lőtt. Közelebbről megnézte s csodálkozással látta, hogy lábán egy gyűrű van, a melyen a következő felirat látható : Ornith- Központ Budapest Hungária 209. Azt hiszem, hogy soraim szives közlése révén azok is tudomást szereznek majd az esetről, a kik a gólyát a gyűrűvel ellátták. A pulciai kerület Natal dél- nyugati sarkában terül el és a Basuto földdel határos."

A „Times'' -nek ezt a hirét több oldalról küldték meg a kir. M. 0. K.-nak. Az első ScHERKEN Henry úr Londonból, a ki az inté- zetet a legnagyobb hálára kötelezte avval is, hogy ezt az esetet és általában a kir. M. 0. K. madárjelölési kísérleteit az angol sajtó- ban széltében ismertette. így többek között a The Field 1909 niárcz. 20-iki számában is.

Die Resultate behandle ich in der Reihen- folge der Markierungsjahrgüngc, und beginne ich daher mit jenen, welcl e sich noch aus den Markierungen im Jahre 1908 ergaben. Die wichtigsten unter diesen sind jene, welche sich auf den weissen Stordì beziehen. Von den 351 Exemplaren, welche im Jahre 1908 gezeichnet wurden, erhielten wir bisher über 5 Exemplare Nachricht. Ein Teil der hierher gehörigen Daten wurde noch im vorigen Jahr- gange der Aquila publiziert ; die noch fehlen- den sind folgende :

1. Der mit dem Storchringe Nr. 209 am 10. Juli 1908 in Hidvég — Kom. Három- szék — von mir gezeichnete Jungstorch wurde am 30. Jänner 1909 in Seaforth, bei Hime- , ville, Bezirk Polela in Natal — Südafrika — in fast genau südlicher Richtung und an- nähernd 8600 Kilometer von der Heimat ent- fernt erlegt. Die geographischen Koordinaten des Markierungs- und Erlegungs- Ortes sind folgende :

Hidvég 45°50' N. Br. 43° 15' ö.L. von Ferro.

Seaforth ca 30°— s. B. 48°— ö.L. von Ferro.

Das Datum verdanken wir Herrn Peter McKenzie, der die Erlegung des Storches an die „Times" berichtete; die am 3. März 1909 ausgegebene Nummer enthielt die fol- gende Nachricht :

„ Ungarischer Storch in Natal. Herr Peter McKenzie berichtet uns aus Seaforth — Himeville, Kreis Polela, Natal — vom 4. Feber folgendes : Mein Nelle erlegte am 30. Jänner einen Storch. Bei näherer Betrach- tung fand derselbe zu seiner Verwunderung einen Ring an dessen Fuss, auf welchem die folgende Aufschrift stand : Ornith. Központ Budapest Hungária '20!). Ich glaube, dass durch freundliche Veröffentlichung meines Schreibens auch diejenigen Kunde von diesem Falle erhalten, welche dem Storche den Ring anlegten. Der Kreis Polela befindet sich im Südwest-Winkel Natals und grenzt an das BasutoLand."

Diese Nachricht der „Times" wurde der König!. U. 0. C. von mehreren Seiten zu- gestellt. Der erste war Herr Henry Scherren aus London, der das Insiitut auch damit zum grössten Danke verpfliclitete, dass er diesen Fall, und überhaupt die Vogelmarkierungs- versuche der Königl. U. 0. V. in weiteren Kreisen der englischen Presse bekannt machte.

256

Hirt adtak még : Lemon E. Frank úr, az angol kir. madárvédő társulat titkára, Graham F. S. úr, English M. C. úr és Tait W. C, a ki a ,DaUy Mail" 1909 márcziiis 4-iki számában megjelent közleményt küldte hozzánk.

McKenzie Péter úr a durbani sajtóban is közölte az esetet, s innen szerzett róla tudo- mást Münder E. Tir, Ausztria-Magyarország durbani konzula, a ki azonnal fölismerve az eset nagy tudományos fontosságát, a legnag\'obb gondossággal összegyűjtötte a reá vonatkozó adatokat és McKenzie úrtól beszerezte a gyűrűt is. Kutatásainak eredményéről jelentést tett a m. kir. földmi veié -ügyi Minisztériumnak, s jelentéséhez mellékelte a gyűrűt is. Mind a kettő a kir. M. 0. K. idevágó gyűjteményé- ben van, mint becses okmánya ennek az ornithophaenologiai szempontjából oly fontos adatnak.

A közelebbi részleteket McKenzie Péter úr 1909 ápr. 7-én levelében a következőkben mondja el: „A gólyák nagy csapatokban jár- tak itt és körülbelül egy hónapon át tartóz- kodtak környékünkön. A zöme márczius vége előtt tűnt el s az utolsót márczius 29-én láttam. Hozzánk meglehetős rendetlenül érkeznek a gólyák : némelyik esztendőben egyet se lát- hatunk, máskor viszont gyakoriak. Általában nedves években nagyobb számban láthatók".

Érdekesnek tartom még fölemlíteni, hogy Wilkinson A. úr durbani eszperantista a lapok közleményei alapján megírta a hírt Özentmarjay Dezső úrnak, a budapesti eszperantisták főnö- kének, a ki intézetünket szintén értesítette.

A magyar madárjelöléseknek ezt az első na- gyobb sikerét a napi sajtó is a legszélesebb körökben terjesztette, így a „Times" 1909. évi márczius 17-iki száma hosszabb méltatást közölt Herman OTTó-nak a k. M. 0. K. igaz- gatójának toUáliól.

Fogadják mindazok, a kik a hír közvetítésé- ben közreműködtek, a kir. M. 0. K. hálás köszönetét. A nevek és a hírközlés módjának

so auch in der Nr. vom 20. März 1909 des „The Field". Ausserdem wurde uns der Be- richt noch von folgenden zugesendet : Herr E. Frank Lemon, Sekretär der König! Gesell- schaft für Vogelschutz, die Herren F. S. Gra- ham und M. C. Enülihh und auch Herr W. C. Tait, der uns den Bericht der ..Dailij il/aii", er- schienen in der Nr. vom 4. März 1909, zustellte.

Herr Peter McKenzie berichtete über den Fall auch in der Presse von Durban, von wo auch Herr E. Münder, Konsul Österreich- Ungarns in Durban, denselben vernahm ; die grosse wissenschaftliche Bedeutung desselben sofort erkennend, sammelte er mit der grössten Sorgfalt die darauf bezüglichen Daten und er- warb von Herrn Peter McKenzie auch den Ring. Von den Resultaten seiner Nachforschungen berichtete er an das Königl. Ungarische Minis- terium für Ackerbau, und legte dem Berichte auch den Ring bei. Beide befinden sich in der diesbezüglichen Sammlung der Königl. U. 0. C als wertvolle Dokumente dieser für die Ornitho- phaenologie so wichtigen Tatsache.

Die näheren Details erhielten wir von Herrn Petbr McKenzie in einem vom 7. April 1909 datierten Schreiben: „Die Störche waren hier in grosser Anzahl vorhanden und hielten sich annähernd einen Monat lang in unserer Gegend auf. Der grösste Teil zog noch vor Ende März weg ; den letzten beobachtete ich am 29. März. Die Störche erscheinen bei uns ziemlich unregelmässig ; in manchen Jahren ist kein einziger zu sehen, in anderen sind sie wieder häufig. Im allgemeinen sind sie in feuchten Jahren in grösserer Anzahl zu sehen."

Es dürfte vielleicht Interesse beanspruchen, dass Herr \. Wilkinson, Esperantist in Durban, den Fall nach Zeitungsnotizen an Herrn De- SIDERIU8 V. Szentmarjay, deu Präses der Espe- rantisten in Budapest, berichtete, der unserem Institute ebenfalls darüber Mitteilung machte.

Dieser erste grössere Erfolg der unga- rischen Vogelmarkierungsversuchen wurde auch von der Tagespresse in den weitesten Kreisen verbreitet; so gab auch die am 17. März herausgegebene Nr. der „ Times" eine eingehendere Würdigung des Falles aus der Feder des Direktors der Königl. U. 0. G. Herrn Otto Herman's.

Empfangen alle jene, welche bei der Ver- mittlung der Kunde mitwirkten, den herzlich- sten Dank der Königl. U. 0. C. Mit dem

257

füleinliK'sfvcl egyrészt koszönntüiiknek nliaj- tüttam szerény kifejezést adni. másrészt j)eUis reá akartam mutatni ioüalálil) evvel az egy l)él(iával arra a valóban óriási érdeklődésre, a melyet ez az eset a logszéleseidi körökljcn t'ülkelteit.

2. A 2!)3 számú gólyagyüriivel 1908 július S-án Egriben. Szatmár me^ye, tölera megjelölt gólyafiókát élve fogták el l'.IO!) április 5 én Jerir/.sálemben, Palesztinában, köriilbeliil 2100 kilométernyire délkeleti iráiiylKin a szülő- földjétől.

A jelidesi és clejtési hel\- tiddi'ajzi koor dinátái:

Egri 47° 50' é. sz

Jeruzsálem iU" 45' „ „

40° 40' k.i 53°

Ferr('itol

Az ért(;sítést köszönjük Schmitíí Ernő atyá- nak, a jeruzsálemi német katholikus hoszpi- cziiim igazgatójának és ismert ornithologus- nak. Az esetről a következő értesítést küldte: „Nagy örömömre szolgál, hogy a 293. számú gyűrűvel megjelölt gólyáról liirt adhatok. A madarat 4 társával együtt élve fogták el 2000 darabnál többet szándáló csapatból, a mikor a Jeriizsábnn mellett elterülő Mainilla-tólioz leereszkedtek. Ez történt április 5-én, d. e. 10 óra tájban. A szóbanforgó madár jelenleg a preparátornál van, és a most létesülő Palesztina-Múzeumot fogja disziteni".

Csak úgy mellesleg akarom fölemliteni, hogy a sajtó ezt az esetet is részletesen tár- gyalta és a legszélesebb körökben ismertette.

3. A 358 számú gólyagyürűvel 1908 július 2-án az alsósági — Vas megye — erdei gólya- telepen tőlem megjelölt golyafióka kézrekerült 1909 július 17-én Akscherben — Kisázsia — a hasonló nevű tó mellett, 1500 kilométer- nyire délkeleti irányban a szülőföldjétől. A jelölési és elejtési hely földrajzi koordinátái:

47° 14' é. sz. 34° 49' k. h. Ferrótól Akschehr 38° 20' „ „ 49° „ .

Alsóság

A tndósitást Si:trra(í Papaszian úrnak köszön- jük, a ki bi/.onyitékként megküldte a gólya lábáról levett és kiegyenesített gyűrűnek a lenyomatát. Török nyelven irt leveléből emlí- tésreniéltó még az a részlet, hogy vidékükön Aqmla XVI.

Erwillinen der Namen, sowie der .Art umi Weise der Henaclirichtigungen wollten wir einerseits ein bescheidenes Zeichen unseres Dankes geben, anderseits wenigstens mit diesem einen Heispiele auf das waliriicli uiigewöhidiche Interesse hinweisen, welciies difs<'r Fall in den weitesten Kreisen erregte. 2. Der mit Storchring Nr. 293 am 8. Juli 1908 von mir in Egri, Kom. Szatmár, ge- zeichnete Jiingstorch wurde am 5. April 1909

in Jerusalem, Palästina, annähen

!I00

Kilometer in südöstlicher Richtung von seiner II(Mmat entfernt, lebendig gefangen.

Die geogiapiiisclien Koordinaten des Mar- kienings- und Erbeiitungsortes sind folgende:

Egri

47°50' n. 15r. 40°40' ö. L. v. Ferro

Jerusalem 3r45'

53°-

Die Nachricht verdanken wir Patkiî Eiinst Í3CH.MITZ, Direktijr des deutsch katlndisclien Hosj)izes in Jerusalem und bekannter Ornitho- loge. Er berichtete über den Fall folgender- massen : „Es freut mich Ihnen mitteilen zu können, dass Ihre Ciconia alba 293 unter einem Schwann von ülier 2000 Störchen mit 4 anderen lebend gefangen wurde, als sie sich auf dem Mamilla- Teich neben Jeru- salem niederliessen. Es war am 5- April mor- gens gegen 10 Uhr. Das betreffende Exem- plar ist beim Präparator und wird unser be- ginnendes Palästina-Museum zieren."

Nur so nebenbei möchte ich erwähnen, dass die Presse auch diesen Fall eingehend erörterte und in den weitesten Kreisen bekannt machte.

3. Der mit Storchring Nr. 358 am 2. Jidi von mir in der Storchkolonie im Walde zu Alsóság, Kom. Vas, gezeichnete Jungstorch wurde erlegt am 17. Jidi 1909 in Akscher, Kleinasien, am gleichnamigen See, 1500 Kilo- meter südöstlich von seiner Heimat. Die geographischen Koordinaten des I\Iarkierungs- und Erlegungs-Ortes sind folgende :

Alsóság 47° 14' n. Br. 34° 49 ö. L. v. Ferro.

Akscher 38° 20'

49°

Die Nachricht verdanken wir Herrn Setrag Papasian, der uns als Beweis den Abdruck des vom Storchfusse abgenommenen und ausgebreiteten Ringes einsandte. Aus seinem mit türkischen Lettern geschriebenen Briefe mag noch erwähnt werden, dass in der Gegend angeblich auch schon früher einige

33

258

már ezelőtt is kézre került néhány frynrns íjólya, He ezekről az esetekről az illetök liirt nem adtak, valószinüleg: azért, mert kevés fontosságot tulajdonítottak nekik.

Az első, legelemibb és semmiesetre se vég- leges tanulságok, a miket ebből a három eselből levonhatunk, röviden a következők:

a) A niagyarországi fehér (/úlyák téli szál- lása Drliifrihjhav I-IIÌI. (Tán a sáskajárások nyújtotta bőséges táplálék miatt is.)

ii) A németországi jelölési hisérlelekkd egyhe- retve a vonulás geneziséra vonatkozólag azt a nevezetes eredményt kapjuk, hogy a Magyar- országon és Németországban fészkelő fehér gólgáknak közös téli szállásuk van.

c) A téli szállásba vagy ormán visszavonuló fehér gólgák — legalább fúlnyornn nagg rész- ben — nem kélnek át a Földközi-tengeren, hanem Kisázsián át, majd e tenger keleti partvidéke mentében mindenütt a szárazföld felett haladra érik el tanzásuk régczélját.^

' Kzt megerösiti a közvetlen megfigyelés is. LynesH., a ki „Observatiüiiti on the Migration of I)ird.s in the Mediteiranean' czímén igen figyeleinreniéltú meg- figyeléseket közöl a British Birda III. évfolyamában erröI azt irja, hogy az 1905 augusztus havától 1908 január haváig terjedő időszak alatt caak cfjyetlen egy esetben találkozott fehér i/óh/iikkal a Földközi-tengeren. Azonban akkor sem a nyilt viz fölött, hanem közvet- lenül a parton, miközben mindössze 25 mértföldnyi utat koczkáztattak meg a tengeren. Érdemesnek tar- tom a rendkívül érdekes megfigyelést egész terjedel- mében közölni ip. 139.); „1906 szeptember havában a „Scylla" Alexandrettében horgonyzott az Iskanderun öbölben, a Levante északkeleti sarkában. Néhány napon át délelőtt 10 és 1 1 óra között a fehér gólyák nagy csa- patokban vonultak el a hajó mellett délkeleti irányban. Nagyon kényelmesen repültek 10 — 50 lábnyira a víz szine fölött, s a legrövidebb utat választották arra, hogy az öblöt, a mely itt csak '25 mértföld széles, átszeljék, A mikor elérték a túlsó partot, akkor meg- állapodtak és folytonos keringéssel mind magasabbra emelkedtek ; lehettek vagy ötezerén és igazán felsé- ges látványt nyújtottak. Félórával azután, hogy az utolsó csapat i.s elhagyta a hajót, tűnt el a gólyák tömege a végtelen magasságban a hegyek fölött Aleppo irányában. A vonulási irány meghosszabbítása az Euphrát völgyén át Indiába vezet — lehet, hogy oda igyekeztek a gólyák".

Ringstörche erlegt wurden, doch gaben die Betreffenden keine Nachriclit darüber, wahr- scheiidieh weil sie denselben nur geringe Wichtigkeit beilegten.

Die ersten und primitivsten und keines- wegs noch endgültigen Konsequenzen, welche sich aus diesen drei Fällen ergeben, sind kurzgefasst folgende :

a) Das Winterquartier der in Ungarn brü- tenden iveisspii Störche be findet sich in Süd- afrika (vielleicht auch wegen der reichen Nah- rung, welche die Heuschreckenplagen bieten).

b) Mit den in Deutsehland durchgeführten Vogelzugsversuchen verglichen, erhalten wir das für die Genesis des Zuges so tvichtige Resultat, dass die in Deutschland und Ungarn brütenden Störche ein gemeinschaftliches Win- terquartier besitzen.

c) Die in das Winterquartier, od&r von dort zurückziehenden Störche — oder wenigstens der beiiveitcm grösste Ted derselben — üher- setzen das Mittelländische Meer nicht, sondern erreichen das Endziel der Reise stetig über das Festland^ — über Kleiuasien und der Ost- küste des Meeres folgend — hinireg ziehend.

' Es wird dies auch durch die uiimittclliare Beobachtung bestätigt. H. Lynes, welcher unter dem Titel „Observations on the Migration of birds ín the Mediterranean" diesbezüglich sehr interessante Beobach- tungen im 111. Jahrgange von l'ritish fíirds verötfent- licht, berichtet darüber, das.s er während der Zeit vom .August 1905 bis zum Jänner 190!- nur ein einziges Mal Störche auf dem Mittelländischen Meere antraf. Jedoch auch damals nicht auf dem offenen Meere, sondern unmittelbar an der Küste, wo die Störche nur eine insgesamt 25 Meilen betragende Reise zur See wagten. Die äusserst interessante Beobachtung lautet folgendermassen (p. 139) : ,Im September 1906 befand sich die , Scylla* in Alexan- drette, im Golf Iskanderun im Nordostwinkel der Levante vor .Anker. Während einiger Tage zogen morgens zwischen 10 und 11 l'hr grosse Scharen weisser Störche am Schiffe vorbei nach Südosten. Sie flogen ohne grössere Anstrengung in 10 — 50 Fuss Höhe über dem Wasserspiegel, und wählten die kürzeste Linie zum Überfliegen des Golfes, welcher hier nur 25 Meilen breit ist. Als sie die gegenüber liegende Küste erreichten, machten sie Halt, und stiegen fortwährend kreisend in immer grössere Höhen. Eine halbe Stunde nachher, dass auch der letzte Flug am Schifte vorbeiflog, waren die Storch- massen in der unendlichen Höhe über dem Gebirge in der Richtung gegen Aleppo verschwunden. Die Ver- längerung der Zugsrichtimg führt in das Euphrat-Tal und nach Indien, möglich, dass die Störche dorthin strebten."

250

il) Mindezek a kétsá/telen Inztossát/i/nl mci/- állapítolt téni/ek csnk meí/erősitik a f/ólya runulásdra nézve már mrí/nlldpilntt lörrrnij- szeríiséf/ct,' hof/i/ citvoniilnsi tcriikickkvul azok szolfjálnak, a melyeken át a legkedvezöiih vagyis Icybiztosalih az utazás a lúplálkozási riszo- nyoktól mc(/ImtározuU téli szállásba.

Nagyon érdekes és fontos eredményeket vártunk azoktól a megfigyelésektől is, a melyek a megjelölt liókák visszatérésére vonatkoztak volna, s ezért külön megkértük megfigyelőinket, valamint a jelölésnél közre- működött nrakat, hogy ezeket a legéberebb figyelemmel kisérjék. Ennek daczára is alig egy-két idevágó eset jutott tudomásunkra ; a legtöbben azt jelentették, hogy gyűrűzött gólyákat sem a fészkelők, sem az átvonulok között nem láttak.

Apáczán beszélte mnlt i'^vi fuvarosom és segédmunkásom, a ki igen intelligens és meg- bízható gazdaember és rendkívül érdeklődik az ügy iránt, hogy látott egy megjelölt pél- dányt szénakaszálás idejében a rétieken. A gyűrűszámot nem tudta megmondani, tehát az identitást nem lehet megállapítani.

Ürbő- pusztán Cerva Frigyes értesítése sze- rint a múlt évben megjelölt fiókák közül az egyik megjelent a fészeknél s kidobálta abból a már erősen költött tojásokat. A gyűrű száma itt se lett megállapítva, s ezért az identitás kétséges marad ; sajnos, nem vehető teljesen bebizonyítottnak ez a máskülönben rendkívül érdekes eset. Fazekas László gazda, a ki évek óta figyeli ezt az udvarán fészkelő gólyapárt, azt mondja, hogy még minden évben eljöttek a múlt évi fiókák, s verekedtek szüleikkel a régi fészekért, — mivel az idén gyűrűvel jelölt gólya érkezett, evvel teljesen bebizo- nyítottnak véli eddigi megfigyelését. Sajnos, egyelőre csak valószínűnek tarthatjuk.

Az első év tanulságaként azonban kétség- telenül megállapítható az a tény, hogy a meg-

' Der Frühjahrszug des weissen Storches in Ungarn. Journal f. Ornith. 1U09. p. 96.

(!) Alldiese iidl uiizireifelhaftcr Sicherheit festgestellten Tatsachen erhärten die für den Zug des Storches schon bestimmte Gesetz- mässigkeit,^ class als Diirchzvgsgebiete jeiie gewählt werden, über welche die Heise nach den durch die Nahrungsverh' Unisse bestimm- ten Winterquartieren die günstigste, d. i. die sicherste ist.

Seiir interessante und wiclitig(! Resultate erwarteten wir aucli von jenen Beobachtun- gen, welche sich auf die l!iicl<kelir der gezeichneten Jungen beziehen, weshalb wir unsere Beobachter und die Mitwirkenden ganz besonders aufmerksam machten, denselben die wachsamste Beobachtung angedeihen zu lassen. Trotzdem konnten wir kaum ein zwei diesbezügliche Paten erhalten ; die meisten belichteten, dass sie weder unter den brüten- den, noch unter den durchziehenden Störchen beringte beoltachten konnten.

Mein vorjähriger Fuhrmann und IJilfs- arbeiter in Apácza, ein sehr intelligenter und verlässlicher Landwirt, welcher sich für die Sache ungemein interessierte, berichtete mir, einen gezeichneten Stordì zur Zeit der Heu- ernte auf den Wiesen gesehen zu haben. Die Ringnummer konnte er jedocli nicht angeben, weshalb auch die Identität nicht bestimmt werden konnte.

Laut dem Berichte von P^'kucdrich Cerva erschien in Ürl)ő-Puszta ein im vorigen Jahre gezeichneter Jungstorch am Neste seiner Eltern und warf die schon stark bebrüteten Eier lieraus. Die Eingnnmmer wurde auch hier nicht bestimmt, weshalb die Identität zweifelhaft bleibt; dieser ansonsten äusserst interessante Fall kîfnn leider nicht als voll- kommen bewiesen angenommen werden. Der Landwirt Ladislaub Fahekas, der dieses in seinem Hofe brütende Storchpaar schon seit Jahren licobachtet, berichtet, dass noch in jedem Jahre die vorjährigen Jungen am Neste der Eltern erschienen wären, und mit den- selben um das Nest gekämpft hätten — als daher heuer ein gezeichneter Storch erschien, hielt er seine bisherigen Beobachtungen für vollkommen bewiesen. Leider können sie nur für wahrscheinlich gehalten werden.

So viel kann jedoch schon jetzt als Resultat des ersten Jahres unzweifelhaft festgestellt

' Der Frühjahrszug des weissen Storches in Ungarn. Journal f. Ornith. 1909 p. 96.

33*

260

jelftH fiókák csak niininiális számban érkeztek 1 vissza a sziilőfölcirc. Kl)l)ől részben azt lehet következtetni, ii(p,iry litközben <s a téli szállásban rcnrlkiviil sok jinsztnl cl a fiatal gólyák küziil, ile arra is lehel kij\etkeztetni, j iiogy már a téli szálláson csatlakoznak egy- máshoz a párok, a melyek azután egész más vidékeken telepednek meg s evvel me(/akad(t- \ Ijjuszák a faj fönmaradására veszélyessé val- liate heltenyésziést.

Egyelőre csak odavetett gondoiati-(d van szó, melynek esetleges helyességét csak a továbiji jelölési kísérletek és a gólya élet- módjának behatóbb megfigyelése révén lehet majd eldönteni.

Annyit azonban talán már az első évi gólya- jelölés mérlegeként is ki szabad mondani, hogy a már meglevő, valamint a még vár- ható eredmények döntő fontosságúak nemcsak magára a vonulás kérdésére, hanem sok más ökológiai kérdésre nézve is, továbbá, hogy ezeket az eredményeket csakis evvel a mód- szerrel lehet elérni, hogy tehát az idevágó kísérletek folytatása oly tudományos föladat, a melyet előbb vagy utóbb, de mindenképen el kell végezni

A feliér gólya mellett még különösen a dankasirály vonulására nézve kaptunk jelen- tékenyebb^ anyagot. A múlt évi adatokhoz járulnak még a következők :

1. A 692 számú sirálygyűrűvel 1908 június 19-én a velenczei tavon levő sirálytelepen tőlem megjelölt fiókát Felice Márton 1908 deczember 16-án ejtette el a Pó folyó men- tén, Moncalíeri községben Torino közelében. Az értesítést Dr. Festa Henrik úr szívességé- gének köszönhetjük. A gyűrűt nem tudtuk megkapni, minthogy a vadász a kitömetett madártól nem akart megválni. Moncalíeri 860 kilométernyire délnyugatra fekszik a velenczei tótól.

2. A 678 és 799 számú sirálygyürűkkel mind a két lábán, tőlem és Csörqey Tirusz-tól 1908 június 19-én a velenczei tavon megje- lölt sirályfiókát elejtette Allione A. 1909 márczius 16-án a palermói öbölben, Sziczilia

werden, dass die gezeichneten Jungen nur ill iiüiiiiiialiT An/.alil in die Heimat zurück- kehren. Man kann hieraus einerseits darauf sciiliessen, das unterwegs und im Winter- quartiere ausserordentlich viele Jimgstörche iitiikommen. es bleibt jedoch auch die Mög- lichkei offen, dass sich die Paare schon in den \Vinter(|iiartiei'eii einander anschliessen, ^v(•l(•he sicli dann in ganz anderen Gebieten ansiedeln nini rludurch die Iiizueht. ivelehe die ErlmHuiiiider Artyefährdenlcöiinic.zu verhiUen.

Es haiideli sich vorläiitig nur iiiii einen eben angedeiiteieii (ieibuiken. dessen eventuelle Richtigkeit nur dmcli die weiteren Markie- rungsversuche und durch die eingehendere Beobachtung der Lebensweise des Storches entschieden werden kann

So viel kann jedoch auch sclion auf Grund der Resultate der ersten Storchmarkierungen ausgesprochen werden, dass die schon vor- handenen, sowie die in der Zukunft zu erwartenden Resultate von entscheidender Wichtigkeit nicht nur für die Zugsforschung, sondern auch für andere oekologische Fragen sind, dass diese Resultate nur mittels dieser Methode erreicht werden können und dass daher die Diirchfüliriing dieser Versuche eine solche wissenschaftliche Aufgabe ist. welche früher oder später, aber unbedingt erledigt werden muss.

Neben dem weissen Storche erliielten wir noch besonders über die Lachiuöven ein bedeutenderes Materiale. Zu den sclion im vorigen Jahre publizierten Daten kommen noch folgende '

1. Die mit Mövenring Nr. 692 am lit. .Inni 1908 in der Mövenkolonie des Sees von Ve- lencze von mir als Nestjnnges gezeichnete Lachmöve wurde am 16. Dezember 1908 am Po-Flusse bei .Moncalíeri nächst Torino von Martin Felice erlegt. Die Nachricht verdanken wir der Güte des Herrn Dr. Heinrich Festa. Den Ring konnten wir nicJit erhalten, da sich der Jäger von dem ausgestopften Vogel nicht trennen wollte.

Moncalíeri liegt 860 Kilometer südwestlich vom See von Velencze.

2. Die mit den Mövenringen Nr. 678 und 799 am 19. Juni 1908 in der Mövenkolonie des Sees von Velencze von mir und von TiTüs CsöRGEY als Nestjunges gezeichnete Lach- möve wurde am 16. März 1909 von A. Allione

261

pzi<ïelén. A madár az egyetem jívüjteméiiyébe került, !i gyűrűket, valamint az elejtés köze- lebbi körülniényeirol szóló éríesítést Raffaele Federico egyetemi laiiár líriiak köszönjük. — A niásoflik gyűrűt valósziiiűleg úgy kapta ez a sirályfióka, hogy másodízben való megfo- gása alkalmával a már meggyűrűzött lábát behúzta s igy a jelölő nem vette azt észre. Palermo kb. IIOÜ kilométernyire van dél dél nyugati irányban a velenczei tótól.

A legföltünöbb a dologban az, hogy mind a négy sirály Olaszországban került kézre, s evvel egyértelműleg azt bizonyítják, hogy a velenczei tavon fészkelő dankasirályok Olasz- ország tengerpartja és belvizei mentén telelnek. Valószinűleg előfordnlnak a Földközi tenger egyéb vidékein is, nevezetesen Északafriká- ban, a jóni partokon stb. A rossitteni kísér- lettel összehasonlítva, elsősorban azt a meg- lepő eredményt nyerjük, hogy a B.ossittenbpn és a velenczei tavon fészkelő dankasirályok téli szállása részben szintén közös.

A második eredményt az a nagy különb- ség szolgáltatja, a mi a fehér gólya és dan- kasirály téli szállása között fönnáll. Ezt a különbséget félreérthetetlenül a két madárfaj különböző életmódja idézi elő, s evvel ismét van egy pozitív adatunk arra nézve, a mit a niadárvonulás genezisére vonatkozólag a gólya- vonulás ismertetésénél már hangsnlyoztam.' hogy t. i. ,,a vonulás valamely madárfajnak oly ökológiai tulajdonsága, a mely a faj egyéb életjelenségeivel szigorú korreláczióban van. tehát minden egyes fajnál más és más- képen nyilvánul, a melyet tehát minden egyes fajnál külön-külön kell megvizsgálni".

Kétségtelennek tartom, hogy azt a sok bizonytalanságot, a mely a vonulási kutatások és eredmények nagy részét eddigelé közelis- merten jellemezte, nem csekély részben ennek a megismerésnek a hiánya is okozta ; innen volt az, hogy még a legalaposabb kutatók véleményei is sokszor összeegyeztethetetleniil

im Golf von Palermo auf der Insel Sieiiieii erlegt. Der Vogel kam in die Sammlung der Universität; die Ringe, sowie die Nachricht über die näheren Umstände verdanken wir Herrn Pn.fessor Ff.derico Rakfahlr. Der zweite Ring wurde walirscheiulich so angelegt, dass das Mövenjunge, nachdem es zum zweiten Male gefangen wurde, den schon beringten Fuss ein- gezogen hielt, daher der Ring vom zweiten Mar- kierer nicht wahrgenommen werden konnte.

Palermo liegt naliezu 1100 Kilometer sUd- südwestlich vom See von V'elencze.

Die aufl'allendste Tatsache ist hier, dass alle vier Lachmöven in Italien erbeutet wurden und deshalb einmütig den Beweis liefern, dass sieh das Winterquartier der im See von Velencze brütenden Lachmöven an den Küsten und Binnengeivässern Italiens befindet. Wahr- scheinlich kommen sie jedoch auch in ande- ren Gegenden des Mittelländischen Meeres, namentlich in Nordafrika, an den jonischen Küsten u. s. w. ^^or. Mit den Versuchen von Rossitten verglichen, erhallen wir in erster Linie das überraschende Resultat, dass die in Rossitten und im See von Velencze brüten- den Lachmöven ein teilweise ebenfalls gemein- sames Winterquartier besitzen.

Das zweite Resultat ergibt der grosse Unter- schied, welcher zwischen den Wiiittrqnartieren des weisï^en Storches und der Lachmöve be- steht. Dieser Unterschied wird unleugbar von der verschiedenen Lebensweise der beiden Arten bedingt und erhalten wir in diesem Umstände wieder einen positiven Beweis für das, was ich bezüglich der Genesis des Vogel- zuges bei der Besprechung des Storchzuges betonte,' nämlich : „dass der Zug eine mit den übrigen ökologischen Eigenschaften der Art in Korrelation stehende Lebensäusseriing ist, welche sich daher bei jeder Art anders gestaltet und welche daher bei jeder Art separat untersucht werden muss".

Es ersciieint mir unzweifelhaft, dass die grosse Ungewisslieit, welche den grössien Teil der bisiierigen Zugsforschungen und Re- sultate allbekanntermassen charakterisierte, in nicht geringem Masse auch von dem Man- gel dieser Erkentnis verursacht wurde — hier haben wir die Ursache zu suchen, dass sich die

' Der Frühjahr3/.ug des weissen Storches in Ungarn. Journal f. Ornith. 1909, pag. 97.

' Der Frühjahrszug des weissen Storches in Ungarn, Journal f. Ornith. 1909 p. 97.

202

ellentmondottak egymásnak, még pedig egy- szerűen azért, mert mindegyik más és más fajokra vonatkozó — egyébként tényleg abszo- lút biztos — megfigyelésekre támaszkodva, igyekezett általános érvényű törvényeket meg- állapitani a madárvoiiulás kérdésében. Azt hiszem, hogy evvel a megismeréssel döiitö fontosságú irányelvet nyertünk, a mely, ha litat tud magának törni, gyökeres változást fog előidézni a madárvonulásra vojiatkozó jövő kutatásokban. Ezt a fontos eredményt pedig csak a madárjelölések révén elért eddigi tapasztalatokból lehetett egész biztossággal megállapítani.

Minthogy az egész országban csak a ve- lenizei tavon levő telepen jelöltünk sirályo- kat, azért érdeklődtünk az iránt is, hogy az 1909. év tavaszán láttak- e a telepen megje- lölt, tehát a szülőföldre visszatért sirályokat is. A velenczei tó halászainak és tócsőszeinek elismert éles és megbízható megfigyelései az első évben negativ választ adtak erre a kér- désre. Lehetséges, hogy az idei jóval nagyobb méretű jelölések erre vonatkozólag is nyúj- tanak majd érdekes adalékokat a vonulásra vonatkozó kutatás számára.

Az 1908 évi jelölési eredmények közül mint utolsókat a füsti fecskére vonatkozókat fogom még felsorolni. Az átvonulási területről és a téli szállásról semmiféle adatot se kap- tunk. Valószínű, hogy kevesen lövik, illetőleg fogják őket. vagy ha akadnak is ilyenek, azok tartózkodnak attól, hogy a híradás révén magukra tereljék a figyelmet. Idevágó ada- taink mind arra vonatkoznak, hogy az üreg fecskék visszatérnek a szülőföldre és ott a múlt évi fészküket foglalják el Szeöts Béla úr, a ki fáradhatatlan buzgalommal végzi ezeket a kísérleteket, Tavarnáii két bizonyítékot is szerzett erre nézve. Az 1908 aug. i;]-án 334 számú fecskegyűrüvel megjelölt öreg füstifecske 1909 április 24-én a múlt évi fészkében tartóz- kodott. Hasonlóképen az 1908 aug. 18-án 335 számú fecskegyűrűvel megjelölt öreg füsti fecskét is megtalálta 1909 június 1-én a múlt évi fészkén. Mind a két példányra líj gyűrűt rakott és egyúttal megjelölte a pár- jukat is, úgy hogy a jövő évben még érde-

Ansichten selbst der gründlichsten Beobachter oft in der unvereinbarsten Weise einander widersprechen und zwar einfach nur darum, weil ein jerler in seinen übrigens absolut sicheren, sich aber auf andere .\rten beziehen- den BeobacJitnriLien ilie Grundlagen von allge- mein giltigen Geselzn)ässigkeiten in dir Kr- sclicinuiig des Vogelzuges erblickte.

Diese Krkenntnis dürfte ein Direktiv- ])rin/ip \on entscheidender \\'ichtigkeit sein, welches, falls es sich wirklich bewähren wird, gründliche Veränderungen in der zukünftigen Forschung des Vogelzuges hervorrufen könnte. Dieses wichtige Resultat konnte aber mit uribezweifelbarer (iewisslieit nur ans den Erfah- rungen bestimmt werden, welche die i>islieri- gen Markierungs versuche ergaben.

Indem im ganzen Lande nur in der Kolonie des Sees von Velencze Lachmöven gezeich- net wurden, interessierte es uns zu wissen, ob in der Kolonie gezeichnete, d. i. in die Heimat zurückgekehrte Möven beoi)aclitet wurden. Die anerkannt genauen und verläss- licheu Beobaclitungeii der Fiscliei- iiml 8ee- liüter ergaben im ersten .lahre diesliezüglich eine negative Antwort. Möglich, dass die in bedeutend grösserem Masstabe durchgeführ- ten Markierungen im heurigen Jahre auch diesbezüglich interessante Beiträge zur \'ogel- zugsforscliiing ergeben werden.

Von den Markierungsresuliaten des Jahres iildS möeiite ich als letzte noch die auf die Rauchschwalbe Bezug habenden anführen. Aus den Dnrchzugsgebieten und Winterquar- tieren erhielten wir nicht eine einzige Angabe. Wahrscheinlich werden sie nicht häutig ge- schossen oder sonst gefangen, oder aber scheuen sich vielleicht die Erbeuter Nachricht zu geben, um damit die Aufmerksamkeit nicht auf sich zu lenken. Unsere hielier gehörigen Daten beziehen sich sämtlich auf die Tat- sache, dass die alten Vögel in ihre Heimat zurückkehren und hier das vorjährige Nest wieder besiedeln Herr Béla v. Szeöts, der diese Versuche mit unermüdlichem Eifer voll- führt, erbrachte in Tavarna zwei diesbezüg- liche Beweise. Eine am 13. August 1908 mit dem Schwalbenringe Nr. 334 gezeichnete alte Rauchschwalbe wurde am 24. April 1909 wieder in ihrem vorjährigen Neste gefangen. Ebenso wurde auch die am 18. August 1908 mit dem Schwalbenringe Nr. 335 gezeichnete

263

kesébb eredményekre lehetünk elkészülve. Teljesen analog esetet említ Mcller Peter Újbessenyőröl : az 1907 július 26-án 855 számú fecskegyűvűvel nieujelölt üreg füsti fecske 1909 július l^-áii a múlt évi fészek- ben tartózkodott. Mind a három esetben tehát kétségbevonhatatlanul kiderült, hogy a füsti fecskék a téli szállásból visszatérve, ugyan- azt a fészket foglalták el, a melyben az előző évben is fészkeltek.

Bizonyításra nem szorul, hogy ezek a pozi- tív adatok a vonulás genezisére, a vonuló madarak tájékozódási képességére, valamint a fészkelési területen való eloszlás törvény- szerűségére vonatkozólag igen fontos adalé- kokat nyújtanak. Behatóbb méltatásuk azon- ban csak nagyobb anyag alapján és más fajokkal való összehasonlítás révén követ- keziieiik.

A fenti esetek kapcsán még egy igen fon- tos eredményre keli rámutatnom, ama neve- zetes megegyezésre, a mely a madárjelölési kísérlet nyújtotta tapasztalatok és a füsti fecskének az érkezési adatok alapján felis- mert vonulási typusa között fennáll. Ezt a vonulási typust ugyanis csak avval a felte- véssel lehetett értelmezni, hogy az öreg füsti fecskék évről-évre visszatérnek a régi fészek- hez. — Tán nem szükséges külön hangsú- lyozni, hogy a kutatási módszerek szempont- jából is mennyire fontos ez a körülmény; két lényegesen különböző, de csakis pozitív tényekre alapított kutatási módszer alapjában véve ugyanazokat az eredményeket szolgál- tatja.

A fiókák visszatéréséről azonban ennél a fajnál se kaptunk értesülést, pedig Szeöts Béla megfigyelőnk a legnagyobb figyelemmel kisérte a visszatérő fecskéket, vájjon lesz-e közöttük néhány abból a sokból, a melyeket a múlt esztendőben megjelölt. A fiókákra nézve egyelőre még ugyanazt a feltevést kell elfogadnunk, mint a fehér gólyánál.

alte Rauchschwalbe am 1. Juni 1909 wieder in ihrem vorjährigen Neste aufgefunden. Beide Exemplare erhielten einen neuen Ring und wurde auch das Paar desselben gezeich- net, so dass im folgenden Jahre noch interes- santere Resultate erwartet weiden können. Einen ganz analogen Fall bericlitet Petuk Müller von Ujbessenyo : die am 26. Juli 1908 jnit dem Schwalbenringe Nr. 855 gezeichnete alte Rauchschwalbe hielt sich am 13, .Fiili 1909 in ihrem alten Neste auf. Alle drei Fälle beweisen daher in unbezweifelbarer Weise, dass die Rauchschwalben nach der Rückkehr aus dem Winterquartier wieder das- jenige Nest besiedeln, in welchem sie auch voriges Jahr gebrütet hatten.

Es bedarf wohl keines Beweises, dass diese positiven Daten sehr wichtige Beiträge zur Genesis des Zuges, über das Orientierungs- vermögen der Zugvögel, sowie über die Ge- setzmässigkeit in der Verbreitung auf dem Rrutgebiete liefern können. Eine eingehen- dere Würdigung derselben kiuiii jedoch erst auf Grund eines grösseren Maieriales und im Vergleiche mit den bei andei'eii Arien erhal- tenen Resultaten erfolgen.

Im Anschlüsse an die oben erwähnten Angaben möchte ich noch auf ein anderes wichtiges Resultat hinweisen, nändich auf die merkwürdige Übereinstimmung, wcdche zwi- schen den durch die Markierungsversuche festgestellten Tatsachen und dem auf Grund von Ankunftsdaten erkannten Zugstypus der Rauchschwalbe besteht. Dieser Zugstypus konnte nämlich nur unter <]er Annahme inter- pretiert werden, dass die alten Rauchschwal- ben von Jahr zu Jahr dasselbe Nest beziehen. — Es bedarf wohl keiner besonderen Be- tonung, wie wichtig dieser Umstand auch mit Hinsicht auf die Forschungsmethoden ist ; zwei sich wesentlich von einander unterscheidende, aber nur auf positive Daten gestützte For- schungsmethoden ergeben im Grunde ge- nommen fast dieselbrn Resultate.

Von der Rückkehr der Jungen erhielten wir aber auch bei dieser Art keine Nach- richten, obwohl unser Beobachter, Bél.\ v. SzEöTS, den zurückgekehrten Schwalben die wachsamste Beobachtung zuteil werden liess, ob sich vielleicht nicht einige von den vielen im vorigen Jahre gezeichneten finden Hessen. Bezüglich der Jungen kann vorläufig noch

264

Evvel egyelőre lezárom az 1908. évi jelö- liisi eredmények ismertetését és méltatását s áttérek azoknak a felsorolására, a melyeket eddigelé az 1909. évi jelölések alapján kap- runk. Röviden és csak a legszükségesebb magyarázattal kisérve közlöm ezeket az ada- tokat, minthogy a beliatóbb tárgyalás majd csak az első évi teljes anyag alapján biztat sikerrel. Időszerinti sorrendben az első híre- ket a gémekről kaptuk s ezeket fajok szerint a következőkben ismertetem:

Szürke géiii — Ardea cinerea L.

1. A 485 számii gémgyürüvel 1909 jiínius 15-én a kisbalatoni gémtelepen tőlem meg- jelölt fiókát elejtette Dittel Feruncz úr 1909 júlis 18-án Wanowitzban, Leobschütz mellett Porosz-Sziléziában. Az elejtési hely majdnem egyenesen északi irányban van a leleplôl 400 kilométernyi távolságban. A gyíírnt Dittki, Ferenc/, úr beküldte liozzánk.

2. Az 51 számú géingyíirűvel 19Ó9 június 15-én a kisbalatoni gémtelepen tőlem meg- jelölt fiókát 1909 július 21 én egy másik, de gyűrűvel el nem látott szürke gémmel együtt Wöllanban, Cilii mellett Stájerországbon ej- tették el. Wöllan majdnem egyenesen nyu- gati irányban fekszik a Balatontól 170 kilo méternyi távolságban. Az értesítést AoAMovrrz Károly úrnak köszönjük, a ki egyúttal meg- küldte a gyűrűt is.

3. A 44 számú gémgyűrűvel 1909 június 15-én a kisbalatoni gémtelepen tőlem meg- jelölt fiókát elejtette 1909 augusztus 20-án BiJKvic JI. lir Fukaban, Belovár-Körös megyé- ben, 100 kilométernyire délnyugatra a te- leptől. .\ gyűrűt a lábbal együtt elküldte dr. Lanchoi'piír Aüuston úrlioz, a zágrábi múzeum igazgatójához, a ki viszont átadta a bizonyítékokat dr. Köbsler Ervin tanár úrnak, a ki szives volt azokat hozzánk juttatni.

Bakcsó. — Nycticorax nycticorax (L.) 1- A 267 számú réczegyűrűvel 1909 június 15- én a kisbalatoni gémtelepen tőlem meg- jelölt fiókát elejtette Szabó Jenő úr 1909 augusztus 20-án Balatonniogyoródon, a géni-

die bei der Behandlung des weissen Storches geäusserte Annahme angenommen werden.

Somit kann die Bespreciiung und Würdi- gung der Markierungsresultate aus dem Jahre 1908 abges; blossen werden, und über- gehe ich auf diejenigen, welche die .Markie- rungsversuche viin 1909 i)isher erbrachten. Icii gebe die liieliei-bezügliclu-n Daten in aller Kürze ohne jeglichen Kommentar, indem die eingehendere Behandlung nur auf Grund des im ersten Jahre erreichten vollständigen Ma- teriales Erfolge verspricht. Die ersten Nacli- richten in chronologischer Kciiienfolge erhielten wir iil)er die Reiher, von welchen nach Arten gesondert folgende Fälle bekannt wurden:

(iraureiher — Ardea cinerea L.

1. Das am 15 Juni 1909 mit dem Reiher- ringe Nr. 485 in der Reilierkolonie des Kis- balaton von mir gezeichnete Nestjunge wurde am 18. Juli 1908 in Wanowitz bei Leobschütz in Preusisch-Schlesien von Franz Dittei, er- legt. Der Erbeutungsort befindet sich fast in genau nördlicher Richtung und in einer Va\{- fernung von 400 Kilometer von der Kohmie. Der Ring wurde uns v(ui Herrn Fhan/, Dittei, eingesendet.

2. Das am 15. Juni 1909 mit dem lîeiiier- ringe Nr. 51 in dm' Reiherkolonie des Kisbalaton yoii mir gezeiciiiiete Nestjuiige ^vur(le am 21. Juli 1909 mit einem zweit(Mi. .jedcicli tmberingten Exemplare in Wöllan btu Cilli, Steiermark, erlegt. Wöllan befindet sich in fast genau westlicher Richtung 170 Kilo- meter w^eit vom Balaton-See. Die Nachricht verdanken wir Herrn Karl v. Adamüvitz. der uns zugleich auch den Ring übersandte.

8. Der am 15. Juni 1909 mit dem Reiher- ringe Nr. 44 in der Reiherkolonie des Kis- balaton von mir als Nestjunges gezeichnete Graureiher wurde am 20. .August 1909 von Herrn M. Bukvic in Fuka, Korn. Belovár-Kőrös, 100 Kilometer südwestlich viui der Kdlonie er- legt Ring und Ständer übersandte er an Herrn Dr. August Lanchofkeu, Direktor des Jliiseums in Zágráb, der diese Dokumente seinerseits Herrn Professor Dr. Ervin Rössler übergab, der so freundlicli war dieselbe uns zuzustellen

Nachtreilier — Nycticorax nycticorax (L ).

1. Das am 15. Juni 1909 in der Reiher- kolonie des Kisbalaton mit dem Entenringe Nr. 267 von mir gezeichnete Nestjunge wurde am 20. August 1909 in Balatonmogyoród, in

265

telep közvetlen szoniszédsáiíiiban. A madarat a keszthelyi Balaton-Múzeuiiinak ajándékozta, a mely azt o:yiiiieménye számára kitomette. Az értesítést SÁr.i Jan(/s úrnak köszönjük.

2. A 841 számú réczegyürűvel 1909 június 15-én a kisbaiatoni g'énitelepen toleni meg- jelölt fiókát elejtett? 1909 augusztus 15-én Bernrirder Ferrncz úr. Háti'iton \'as meuyében, 75 kilométernyire északnyugati irányban a teleptől. Bernriepkr Fkrkniz úr szives volt intézetünknek ajándékozni a madarat, a mely jelenleg gyűjteményünket disziti.

3. A 4G7 számií gémgyûrûvel 1909 j'úiu'iis 15-én a kisbaiatoni gémtelepen tőlem meg- jelölt fiókát elejtették 1909 augusztus 12-én Mattsee mellett, Salzburgban 850 kilométer- nyire nyugat-északnyugati irányban a telep- től. A híradást Schaki-'i.rr J.ínos úrnak köszön- jük, a ki a gyűrűt is beküldte hozzánk.

4. A 468 szánul gémgyürűvel 1909 június 15-én a kisbaiatoni gémtelepen tőlem meg- jelölt tiokát elejtették 1909 augusztus 4-én Platzban, Csehországban, 3:^0 kilométernyire észak-északnyugati irányban. Az értesítést Faustka Vi.AiiiMiR úrnak köszönjük,

Üstöküsgéni. — Ardea ralloidcs, St'oi>.

A 258 számú réczegyűrűvel 1909 június 15-én a kisbaiatoni gémtelepen tőlem meg- jelölt fiókát elejiették 1909 július 29-én Nasiczén, Verőcze megyében, 150 kilométer- nyire délkeleti irányban a telepi ől. Az érte- sítést KiíxiiR La.ius úrnak köszönjük, a ki egyúttal a gyűrűs lábat is beküldte gyűjte- ményünk részére.

A (jhnféiélní'l elsősorban is feltűnik az elejtettek nagy száma. Mindössze lOS pél- dányt jelöltein meg a kisbaiatoni gémtelepen s ezek közül eddigelé már S példányról kap- tunk hirt, a mi 75 százaléknak felel meg. Világosan látható, hogy a káros, tehát rend- szeresen üldözött madárfajoknál az elejtési százalékarány összehasonlitliatatlanid maga- sabb, mint a hasznos fajoknál

Hasonlóképen igen szend)eötlő dolog az is, hogy a fiatal gémek a szárnyrakapás után a teleptől szinte minden lehető irányban szét- AquUa XVI.

unmittelbarer Nähe der Kolonie von Herrn Eugen Szabó erlegt. Der Vogel wurde dem Balaton-Museum zu Keszthely geschenkt, welches denselben präparieren Hess. Die Nachricht verdanken wir Herrn Johann SAni.

2. Das am 15. Juni 1909 in der Heiher- kolouie des Kisbalaton mit dem Entenringe Nr. 841 von mir gezeichnete Nestjnnge wurde am 15 August 1909 von Herrn Franz Bern RiEDER in Rátót, Komi. Vas, 75 Kilometer nord- westlich von seiner Heimat erlegt. Herr Franz Bernrieder war so freundlich den Vogel unserem Institute zu überlassen, welcher jetzt unsere Sammlung ziert.

3. Das am 15 Juni 1909 in der Keiher- kolonie des Kisbalaton mit dem Keiherringe Nr. 467 von mir gezeichnete Nestjunge wurde am 12. August 1909 in Mattsee, Salzburg, 350 Kilometer west-nordwestlich von der Heimat erlegt. Die Nachricht erhielten wir vom Herrn Johann Schaffler, dem wir auch die Einsendung des Ringes verdanken.

4. Das am 15. .Inni 1909 in der Reilier- kolonie des Kisbalaton mit dem Reiherringe Nr. 468 von mir gezeichnete Nestjunge wurde am 4. August 1909 in Platz, Böhmen, 320 Kilometer nord-nordwestiich von der Heimat erlegt. Die Nachricht verdanken wir Herrn

^'^ADIMII^ FaI'.-ìTKA.

Schopfreilier. — Ardea ralloides Scoi-.

Das am 15. Juni 1909 in iler Reiherkolonie des Kisbalaton mit dem Entenringe Nr. 258 von mir gezeichnete Nestjunge wurde am 29. Juli 1909 in Nasicz, Kom. Yeröcze, 150 Kilometer südöstlich von der Kolonie erlegt. Die Nachricht verdanken wir Herrn Lunwio V. Kenue. der uns zugleich auch Ring und Ständer für unsere Sammlung einsandte.

Bei den Reihennten ist die grosse Anzahl der erlegten höchst auffallend. In der Reiher- kolonie des Kisbalaton zeichnete ich insge- samt 108 Exemplare, und erhielten wir bis- her schon von 8 Exemplaren Nachricht, was einem Prozentsätze von 7"5 entspricht. Es ist hieraus klar ersichtlich, dass der Er- beutungs Prozentsatz bei den schädlichen, daher systematisch verfolgten Vogelarten unvergleichlich grösser ist, als bei den nütz- lichen Arten.

Eine ebenso auffallende Erscheinung ist die, dass sich die jungen Reiher nach dem Flüg- gewerden von der Kolonie fast n;ich allen

34

2ÜÖ

szóródnak, úgy hogy az eddig kézrekerült példányok nlapján lehetetlen niegállapitani valami határozott vonulási irányt. Az Übedszka-baráhan levő génitclepen megjelölt génieknél ugyanez az eset tordult elő. Az első kézrekerült példányok északnyugati és északkeleti irányban távoztak a teleptől s csak később mutatkozott a délnyugati vonu- lási irány.

Ez a téltünő jelenség azonban egyáltalá- ban nem lepett meg, mert a gémekre vonat- kozó vonulási adatok feldolgozásából szerzett tapasztalataim révén már előre is el voltam erre készülve. Ugyanis az érkezési adatok alapján eddigelé még a legkisebb törvény- szerűséget se lehetett kimutatni a gémek vonulására nézve s ezt nem magyarázhattam mással, mint a gémek ismeretes kóborlási hajlamával, a mely viszont specziális táplál- kozási é,s fÉszkdésl ■viszonyaik kovetkezinénye^

Természetesen korai volna még az eddigi anyag alajiján behatóbb következtetésekbe bocsátkozni, de mindenesetre újból is meg kell állapitanom azt az örvendetes tényt, hogy a közvetlen kísérlet ebben a negativ eredményben is tökéletesen igazolja az érke- zési adatok feldolgozása alajyau szerzett tapasztalatokat. Tehát ebben az esetben is kiderül, hfigy a két kutatási nuidszer kölcsö- nösen igazolja és kiegészíti egymást

Dankasii'ál.y — Larus ridibundus, L. Csupa fióka, valamennyi a velenczei tavi sirálytele- pen lett meg;jelölve 1909 június 4-én.

1. Jelöltem 1069 számú sirálygyűríível, elejtették 1909 július 25-én Érden, Fejér megyében, -{Q kilométernyire északkeleti irányban a Duna mellett. Az adatokat és a gyűrűket Gammei, Alajos úrnak köszönjük.

2. Jelöltem az 1025 számú sirálygyűrűvel, elejtette Klieql Sándor úr 1909 augusztus 7-én Báta tolnamegyei, dunanienti község- ben, 125 kilométernyire déli irányban.

3. Jelöltem az 1187. számú sirálygyűrűvel, elejtette 1909 szeptember 5-én Bittmann

Aquila XIII. pag. 92-93.

liimmclsrichtungen hin zerstreuen, so dass es auf Grund der bisher erbeuteten Exemplare unmöglich ist, eine bestimmte Zugsrichtung festzustellen. Hei den in der Obedszka-Bara gezeichneten Reihern wiederholte sich genau derselbe Fall. Die ersten erbeuteten Exem- plare entfernten sich in nordwestlicher und nordöstlicher liichtung von der Kolonie und erst später machte sich die südwestliche Zugsrichtung bemerkbar.

Diese aurtallende Erscheinung überraschte mich jedoch durchaus nicht, indem ich durch die bei der Bearbeitung der Ankunftsdaten über die Reiher gemachten Erfahrungen schon darauf \orbereitet war. Auf Grund der An- kunftsdaten konnte nämlich bisher auch niihi die geringste Gesetzmässigkeit über den Zug der Reiher nachgewiesen werden, unii konnte ich dies nicht anders erklärlich machen, als durch das bekannte Streichen der Reiher, wris eilte FoUje ihrer speziellen Nist- und Er- ììahrmit/siceise ist. '

Natürlich wäre es noch verfrüht sicli auf Grund des bisherigen Materiales in eingehen- dere Schlussfolgerungen einzulassen, doch möchte ich jedenfalls auch hier die erfreu- liche Tatsache konstatieren, dass der Ver- such auch in diesem negativen Falle die auf Grund der Bearbeitung von Ankunftsdaten erhaltenen Resultate vollkommen bestätigt. Es erhellt auch aus diesem Falle, dass sich die beiden Forschuugsniethoih'u gegenseitig ergänzen und rechtfertigen.

Laclnnöve — Larus ridibundus, L. Lauter Nestjunge, gezeichnet am 4. Juni 1909, in der Mövenkolonie des Sees von Velencze.

1. ^\'urde mit dem Möveni'iug Nr. 1069 von mir gezeichnet; erlegt am 25. Juli in Érd, Komitat Fejér, 80 Kilometer nordöst- lich an der Donau. Das Datum und den Ring verdauken wir Herrn Alois Gammel.

2. Wurde mit dem Mövenring Nr. 1025 von mir gezeichnet ; erlegt von Herrn Alexander Kliegl am 7- August 1909, in Báta, Komitat Tolna, an der Donau, 125 Kilometer südlich von der Kolonie-

3. Wurde mit Mövenring Nr. 1187 von mir gezeichnet ; erlegt am 5. Septemper 1909 von Herrn Stephan Bittmann in Fereg, Koni.

' Aquila XIII. p. 92-93.

267

István úr Pereg, pestmejiyei, dunanieiiti köz- ségben, 25 kilométernyire keleti iriliiybaii.

4. Jelöltem az 1194 számú sirálj'gyűrüvel; elejtette szeptember 20i'iii Btoyhr Jánus úr, Niederweideii mellett, a Morva-torok közelé- ben, Alsó-Ausztriában, ISO kilométernyire északnyuiíati irányban.

Mig a mnlt évben kézrekerült példányok — összesen négy — valamennyien Olasz- országban lettek elejtve, aildig az idén eddigelé még nem kajttunk liírt Olaszország- ban elejtett példányokn'il. A felsorolt négy adat a iinilt éviekkel egyesítve a mellett szól, hogy a liaiikasiráiy-tiókák a repítés ntán elhagyják a teszektelepet és liosszas kóborlások után nagy területeken szétszó- ródva, de lehetőleg a vizek mentén haladva vonulnak lassanként a Földközi tenger part- vidékein és Olaszország belvizei mentén el- terülő téli szállásaik felé. A kérdést majd csak akkor lehet behatóbban tárgyalni, ha az 1909. évi jelölések összes eredménye már ismeretes lesz.

Peliér g<')lya. — Ciconia ciionia (L.).

1. Fióka; jelölte J9U9 Julius lö-én Sze- repen, Biharmegyében, Rác/ Hí:i.a úr az 547 számú gólyagyürűvel ; holtan találták ugyan- csak Szerepen, 1909. augusztus 2-án. Allíió- lag verekedés közben pusztult el. A tiókák jiilius IH-án hagyták el a fészket.

Ennek az adatnak az a tanúsága, hogy a fióka két héttel a jelölés után még a szülő- földjén tartózkodott.

2. Fióka; jelölte 1909 július G-án Leber Antal úr. Madarász, szalmármegyei községben 927 számú gólyagyürűvel ; 1909. aug. 2ü-áii este Pojána-Mörul, krassószörénymegyei fűrész- telepen rászállt egy miinkásliáz kéményére, a hol egy munkásfiú elfogta. Pojána-.Mörnl déli irányban 250 kilométernyire fekszik a jelölő helytől. A madarat már aznap délután látták egy másik fehér gólya társaságában, a mely másnapra tovább vonult. .\ jelölt gólyát körülbelül szeptember 20-ig fogságban tartották, de akkor elrepült, mert levágott szárnytollai akkorára ismét kinőttek. A gyűrűt előzőleg levették a lábáról. A részletes ada- tokat GüRA Károía- m. k. erdőmérnök úrnak

Pest, an der Donau, 25 Kilometer östlich von der Kolonie entfernt.

4. Wurde mit Mövenring Nr. 1 I'.)4 von mir gezeichnet; erlegt am 20. S('pt('iiil)cr 19(19 von Herrn Johann Stovuh bei Niederweiden in der Nähe der Marchmündiing, Niederösterreicli, ISO Kilomet(M- nordwestlich von der Kohmie entfernt.

Während die im vorigiMi Jahre erbeuteten Exemplare -- insgesamt 4 alle in Italien erlegt wurden, erhi(4ten wir lieuer noch keine Nachricht von in Italien erlegten Lacliinöven. Die hier aiigefiíhrt(ín 4 Daten vereint mit den vorjährigen sprechen dafür, dass die Lachmövenjiingen nach dem Fliiggevverden die Krutkolonie verlassen und auf ein grosses Gebiet zerstreut erst nach langandauernden Streifereien möglichst den Gewässern entlang ziehend allmählich ihre Winterquartiere an den Küsten des Mittelländischen Meeres und den Hinnengewässern Italiens erreichen. Eine eingehendere ßehaiullung folgt erst dann, wenn die Resultate der Markierungen vom Jahre 1909 schon bekannt sein werden.

Wei.sser Storch — Ciconia ciconia (L.).

1. Nestjnnges ; gezeichnet am 15. Juli 1909 in Szerep, Kom. lÜhar, von Herrn Beh v. Râc'z mit dem Storcliringe Nr. 547 ; tot anf- gefiinilen ebenfalls in Szerep am 2 August 1909. Ging angeblich während eines Streites zugrunde. Die Jungen verliessen das Xest am IS. Juli.

Es erhellt hieraus, dass sich der Jung- storcli zwei Wochen nach dem .\nstliegeii, noch in der Heimat aufhielt.

2. Nestjunges; gezeichnet am (i. Jnli 19(lil von Herrn Anton Liíbhr in Madarász, Kom. Szatraár, mit dem Storchringe Nr. 927, wurde von einem Arbeiterin ngen lebendig gefangen am 26. August 190ÍI abends in dar Sägemüh- len-Kolonie Pojána-Mörul, Koiu. Krassó-Sz., auf dem Ranchfange eines Arbeiterhanses. Pojána-Mörul beüudet sich 250 Kilometer südlich von dem Markierungsorte. Der Vogel wurde schon am Nachmittag desselben Tages u. zw. in Gesellschaft eines anderen weissen Storches gesehen, welcher am nächsten Tage wegzog. Der gezeichnete Storch wurde bei- läufig bis zum 20 Septendier in Gefangen- schaft gehalten, welcher er jedoch entfloh, sobald seine gestutzten Schwungfedern wieder ausgewachsen waren. Der Ring wurde ihm

3-i*

268

köszönjük ; ezenkivül Cható Pál urad. erdő- mérnök úr is adott rövid hirt az esetről.

3. Fióka; me,a;jelöiteni 1909. július ;j-án Mezőcsátoii, Borsodinegyében a 1158 számú gólyaoyűrüvel. 1ÍK)9. an.ífusztus 11-én meg- jelent Niuidorhegyen, Krassószörény megyé- ben, s ott niegtelej)edett az egyik gyárkénié- nyen, a mely éppen javítás alatt állott. Innen lejárt a Bisztra-patak völgyébe, hogy táplá- lék után nézzen, s ezután rendesen elfoglalta ismét ezt az exponált helyet, a honnan augusz- tus 13-an lelőtték. A részletes tudósítást Seifert Lajos úrnak köszönjük, a ki egyúttal hosszas utánjárással megszerezte a gyűrűt is és azt gyűjteményünk számára elküldte.

Xándorhegy 2S0 kilométernyire van dél- keleti irányban a jelölési állomástól.

4. Fióka; jelöltem 1909 július 2 án Tisza- tarjánban, Borsod megyében, az 1349 számú gólyngyűrűvfl. Lelövetett 1909 augusztus 'JO-án Tápióbicskén 1 10 kilométernyire délnyugati irányban. Az értesítést Rauetzky Dezső úrnak köszönjük, a ki egyúttal megjegyezte, hogy a lelövetés azért történt, mert ez a gólya rákapott a csirkékre és tetemes kárt okozott azok elhordásával.

Feiiyöi'igí». — Turdus pilaris (L.).

Öreg madár; jelölte 1908 deczember 28 án, Tavarnán, Szeőts Bííi.a úr 382 számú fecske- gyűrűvel; 1909 január 20-án ismét hurokra került ugyancsak Tavarnán, és pedig azon a vidéken, a hol először tőrbe került. A gyű- rűvel SzKüTs Béi.a úr egj' másik fenyőrigót jelölt.

J{arát.i-ócze. — Fulignla ferina (L.).

Egyetlen egy öreg példányt jelöltein 1909. június 4-én a velenczei tavon a 822 számú réczegyűrűvel. Elejtette 1909. október 16-án Lepsényben, N'eszprém megyében 40 kilométer- nyire délnyugati irányban Tóth Ehe úr, a ki a gyűrűs lábat is beküldte hozzánk. Az érte- sítés szerint a madár kitűnően fejlelt, pom-

schon früher abgenommen. Die näheren De- tails verdanken wir dem königl. ung Forst- ingenieur Herrn Kari, Guka, ausserdem wur- den wir auch noch von Herrn Pail Csató, herrschaftlichen Forstingenieur benachrichtigt.

3. Nestjunges; wurde am 3. .Juli 1909 in Mezőcsát, Kom. Borsod, mit dem Storchringe Nr. 1158 von mir gezeichnet. Dasselbe erschien am 11. August 1909 in Nándiirli(\í;y, Kom. Krassó-Sz., und Hess sicji dm-t auf einem Fabriksschornstein nieder, weUdier eben re- pariert wurde Von hier aus besuchte er das Tal des Bisztra-Baches, wo er seiner Nahrung nachging, und nahm dann gewöhnlich wieder diesen exponierten Posten ein, von wo er am 13. August heruntergeschossen wurde. Die näheren Details v(M-danken wir llcrni LmiWKi Sini'EiiT, der mit vielem Nachgehen auch den Ring erwarb, und denselben für unsere Sammlung einsandte.

Nándorhegy befindet sich 280 Kilometer südöstlich von dem Markierungsorte.

4. Nestjunges ; wurde am 2. Juli in Tisza- tarján, Kom. Borsod, mit dem Storchringe Nr. 1349 von mir gezeichnet. Erlegt am 20. August 1909 in Tápióbi<'ske, Kom. Pest, HO Kilometer südwestlich vom Markierungsorte. Die Nachricht verdanken wir Herrn Deside- Rius v. Radetzky, mit der Bemerkung, dass dieser Storch desNA egen abgeschossen werden inusste, weil er sich auf den Hühnchenfang verlegte, lind durch das Wegtragen derselben bedeu- tenden Schaden anrichtete.

Wachholderdrossel. — Turdiis ]iilaris L. .Alter Vogel ; gezeichnet am 28. Dezember

1908 in Tavarna von Bí:i,a v. SzeAts mit dem Schwalbenringe Nr. 382 ; wurde am 20 Jän- ner in Tavarna fast genau an derselben Stelle wieder in einer Schlinge gefangen. Mit dem Ringe wurde eine andere Wachholderdrossel gezeichnet.

Tafelente. — Fulignla ferina (L.). Es wurde nur ein einziges Exemplar ge- zeichnet, 11. zw. ein alter Vogel am 4. Juni

1909 im See von Velencze mit dem Enten- ringe Nr. 822. Dasselbe wurde am 16. Ok- tober 1909 in Lepsény, Koni. Veszprém, 40 Kilometer südwestlich von Herrn Edmund v. Tóth erlegt, der uns den beringten Fuss ein- sandte. Laut seiner Mitteilung war der Vogel sehr gut entwickelt und befand sich derselbe in ganz ausgezeichneter,Kondition. Der Finten-

269

pás liiisbuii levő példány vi)!t. A recz(;yTŰrü a közelebbi vizsgálatra kissé szűknek bizo- nyult, iinii azonban a lábon nem okozott sebeket.

Seregély. — Sturniis vnlgaris L.

Fióka korában jelölte Szeótk BèIìA Tavai'náii I90Í) május 26-án, 1045 számú fecskegyn- rüvel. Lelövetett lílfi!) október 20-án Orvi- nióban — Olaszország, Perugia tartomány — 1000 kilométernyi délnyugati irán\baii. Az értesítést Fabriani Amaranto lírnak köszönjük, a ki egyúital szives volt a madár gyűrűs lábát is intézetünk gyűjteménye számára át- engedni.

Ez az első eset, hogy fccskiyi/iiriirel — melyen csak „Bndaped" fölirat van — jelölt madarat kaptunk. A levél Budapest város tanácsának volt cziniezve, a mely azt hozzánk juttatta.

Ezek után még egész rövid vázlatot adok néhány ornithologiailag érdekesebb területről, a melyeket az idei jelölések alkalmával be- jártam.

A kisbalatoiii gémtelep. Jelenleg még egyik elsőrangú ornithologiai nevezetessége Magyar- országnak, mert itt fészkel még a legnagyobb mennyiségben a nagy kócsag, melynek idestova már csak az emlék marad meg hazánkban.

Nagyon kevés pozitív adatunk van arról, hogy mekkora volt régebben ennek az úgy látszik ősrégi gémtelepnek a népessége. Iro- dalmi adatok tudomásom szerint csak a II. nemzetközi ornith. kongresszus tagjainak 1891- évi látogatása óta vannak róla. Ekkor írtak róla bchmidhoi'feni Tschusi Viktor lovag^ és HosiEYEK Sándor,^ a kik azonban csak a fészkelő fajok fölsorolására szorítkoztak, a nélkül, hogy a fajok számarányát legalább közelítőleg meghatározták volna. A következő évben Homeykr Sándor újból meglátogatta ezt a gémtelepet, s idevágó közleménye^ nyomán akkoriban még a következő fajok fészkeltek :

' Am Velenczeer und kleinen Balaton-See. Föjelen- tés a budapesti II. nemzetközi ornith. kongresszusról. II. rész. Bpest 1892. p. 202

' Auf dem Velenczeer und Platten-See. Oruitli. Monatsschrift. 1891. p. 310.

^ Nach Ungarn und Siebenbürgen. Ornith. Monat.*»- schrift. 1893. p. 20.

ring erwies sicli bei niilierer Betrachtung als etwas zu eng, doch wurden dadurch keine Wunden am Fusse verursacht.

Star Stnrnus vulgaris L.

Als Nest junges gezeichnet von Bkla v. Szeöts in Taviirna am 26. Mai 1909 mit dem iáchwal- benriuge Nr. 1045. Erlegt am 20. Oktober 1909 in Orvinio, Italien, Provinz Perugia, 1000 Kilometer südwestlich vom Markierungs- orte. Die Nachriclit verdanken wir Herrn Fabriani Amaranto, der so freundlich war zu- gleich auch den beringten Fuss des Vogels für die Sammlung unseres Institutes einzusenden.

Es ist dies der erste Fall, dass wir von einem mit Schwalbenring — auf welchem sich nur die Aufschrift „Budapest" befindet — gezeichneten Vogel Kunde ei-hielten. Der Brief war an den Magistratsrat von Budapest ad- ressiert, welcher uns denselben übermittelte.

Es folgen nun noch ganz kurzgefasste Skizzen über einige ornithologiscii interessan- tere Gebiete, welche ich während der heuri- gen Markierungs-Kampagne besuchte.

Die Keiherkolonie im Kisbalaton-See. Dieselbe ist für Ungarn heutzutage noch eine ornithologische Merkwürdigkeit ersten Ran- ges, indem der Edelreiher, von welchem bald nur mehr die Erinnerung verbleiben dürfte, auf diesem Gebiete noch in der grössten An- zahl als Brutvogel vorkommt.

Wir besitzen nur sehr wenig positive Daten darüber, wie gross die Bevölkerung dieser an- scheinend uralten Keiherkolonie in früheren Zeiten war. Literarische Angaben existieren meines Wissens erst seit dem Besuche der Mit- glieder des II. intern. Ornithologen Kongresse im Jahre 1891. Danuils berichteten darüber Ritter Viktor V. Tschusi zu ScHMiDHOh'i'EN' und Alexander V. HûMEYËR,"'' doch beschränkten sie sich nur auf die Angabe der brütenden Arten, ohne nähere Daten über den Bestand der einzelnen Arten zu geben. Im nächsten Jahre besuchte Alexander v. HuMEYER nochmals die Kolonie, und brüteten laut seiner diesbezüglichen Publikation ^ da- mals noch die folgende Arten :

' Am Velenczeer und kleinen Balaton-See. Haupt- bericht über d II. Ornith.-Kongress. II. Teil. Buda- pest, 1892, pag. 2G2,

- Auf dem Velenczeer und Platten See. Urnith. Monatsschrift, 1891, p. 310.

' Nach Ungarn und Siebenbürgen. Urnith, Monats- schrift, 1893. p. 20,

270

Artica allia L.

(farzdta L. „ ralloides Sr,'oi'. , ciiierea L Ni/dirorax nyeticorax (L.) Platalca leucorodia (L.) Valaniivel liatârozoïtMljl) adaldkal találunk iiR. LovASKV SÁNDoK-iiál, a ki hS'J.'i-bi'ii közölte több évre kiterjedő kutatásainak (;reílniényét.' .Szerinte ií~i'J5-ben a Jcövetkezíj volt az álloniáiiy :

Nìiclìcorax ni/cUrora.i' , töblj telepen fész- kel, részben más fiijukkal vegyesen.

Ardea ijarzalin ISÍIl'. óta nem fészkel. ralluides mindössze 2 — .'Ì pár cinerea sok. purpcrea sok. (dba még számos. l'latalea Icuctmidia-TÚ] csak annyit mond, Itngy fészkel.

l'te(/'idis falcinelhis nem fészkel állandóan: egy-két éven át fészkel, ;iztán megint több éven át nem látliató.

Evvel szeiiiln

líMJl). lívi áilíjrnáiiv vala-

melyest hanyatlott, habár ez a hanyatlás kétségtelenül nem oly ruhamos, hogy a tele]) fönmaradására nézve aggodalmakra adhatna okot.

Anifa üIIki állitóhii; még ÔO — (i(J |)árlian tartózkodik a Kis Balatonon. Vezetőm bemon- dása szerint, kb. 15 pár fészkel s miután o az egyedüli, a ki tényleg kutatóit a fészkek után, hogy majd odavezethessen, azt hiszem, hogy az ő bemondását kell leghitelesebbnek elfogadni. Magam csak 2 fészekhez tudtam hozzáférni. Külön kis csoportokban fészkel- nek, a füteleittöl távol.

J'íatalea leucorodia és Fleí/adis faiciii.ellns már nem fészkel.

Ardea purpurea gyakori, de ezek szokásuk szerint szintén nem fészkelnek a nagy tele- pen, hanem elszórva a nádas-rengetegben.

Magán a telepen jelenleg csak három faj

' A Balaton faunája. Szerkeszti Dr. Entz Géza XIV. szakasz. Madarak. Irta : db. Lovassy Sándob. p. 219—237.

Ardea alba L.,

fjarzetta L., ralloides Scop., cinerea L.,

Nyeticorax nyeticorax (L.),

Platalea leucorodia (L.).

Etwas bestimmtere .Viigaben gibt Dk. Ale- xander V. LovASHY, der flie Resultate seiner mehrere Jalire umfassenden Studien im Jahre 1H95 veröffentlichte.' Laut seinen .Vngaben war der Beistand im Jahre 1895 der folgende :

Nyeticorax nyeticorax, nistet in mehreren Kolonien, teilweise vermischt mit anderen Arten.

Ardea yarzetia, brütet s(nt 1892 nicht mehr. „ ralloidcsA>yi>U'n insgesamt •_! — SPaare. , ciiierea, viele. „ purpurea, viele.

allia, noch zahlreich.

Platalea leucorodia, über diese Art wird nur soviel erwähnt, dass sie Bnitvogel ist.

J'lcyadis falci Hell IIS, brütet nicht ständig; ein-zwei Jahre hindurch nisti't sie hier und wird dann Jahr(> hindurcli nicht wieder ge- sehen

Dem gegenüber hat sich der Bestand vom Jahre 1909 etwas verringert, obwohl dieser Rückgang ohne Zweifel nicht so rapid ist. (lass dadurch die Fortexistenz der Kolonie als ernstlich gefährdet erscheinen könnte.

Ardea tdha hält sich ang(>blich noch in 50— GO Paaren am Kisbalatou auf. Laut der Einsage meines Führers brüten noch unge- fähr 15 Paare, und da er der einzige war, der wirklich nach den Nestern sachte, um mich dann dorthin führen zu können, so bin ich geneigt seiner Angabe den meisten Glauben zu schenken. Ich sell)St konnte nur an zwei Nester herankommen, welche von der Haupt- kolonie weit entfernt in einer separaten Gruppe standen.

Platalea leucorodia und Pleyadiü falcincllus brüten nicht mehr.

Ardea purpivrea ist nocii häutig, doch brütet diese Art sie ihrer Gewohnheit gemäss ebenfalls nicht in der Hauptkolonie, sondern einzeln zerstreut im Rohrwalde.

In der Kolonie selbst brüten derzeit nur

' A Balaton íaiinája. Kud. v. Dk. Géza Entz. XIV. Abschnitt, Vögel, von Dr. Alexander v. Lovassy, pag. 219-237.

271

fészkel, úfiy mint X yiiicorax ìtycticora.'., Ardua cinerea és Ardea ruUnides. A fészkelő párok számát közelítőleg abból lehet megállapitaiii. hogy becslésem szerint körülbelül a fészek- aljaknak a felerészét jelöltem meg és [tedig:

Nycticorax uycticorax 33 fészekaljat, Ardea cinerea 8 „

„ ralloides (i „

Látható mindebből, hogy a gém telep nem nagy s ez annál feltűnőbb, mert már évek óta a legnagyobb kíméletben részesül. A telep nobilisán gondolkodó tulajdonosa, orók Festetich T.\s8ziló különösen a nemes Icócsatjra terjeszti ki az abszolút vadászati tilalmat s Börzsönyi Gyula főerdész minden lehetőt el- követ, hogy ez a tilalom meg is tartassék. Ennek daczára se növekszik az állomány, a mihez kétségtelenül hozzájárul az a nagy pusztulás, a melynek kóborlásaik és vonulásuk alatt vannak kitéve a fiatal gémek, úgy hogy a természetes szaporulat évről-évre igazán minimális.

Pedig itt igazán megvan minden töltetei ahhoz, hogy a telep megnmradhasson. Meg- van a fészkelési alkalmatosság, zavartalanul költhetnek, s a Kis-Balaton és környéke jelen- leg még ideális táplálkozási terület a gémek számára. Valósággal teremtve van arra, hogy hazánknak egyik gyönyörű termésseli cmlrke maradjon, annál is inkább, mert nemcsak a kócsagok fészkelése és a gémtelep révén alkot ornithologiai nevezetességet, hanem egyéb ritka madárvilága révén is. így pl. gyakori fészkelő még a Locusíella luscinioides, Panurus biarmiciis, előfordid a Calamodus melanopogon és ezek mellett a tavak egyéb jellegzetes madárvilága, (Fulica, Sterna, Hydrochelidon, Acrocephalus stb.) a mely manapság ugyan még sok helyütt közönséges, de az ősi uiocsár- \ilág madáréletének bemutatásához nem kevésbbé lényeges, mint a ritkaságok.

A Kis-Balatont körülvevő nagykiterjedésű legelő- és kaszálóterületnek, a mely a hajdani berek lecsapolása révén lett szárazzá, szintén

drei Arten, nämlich Nyctiorax nycticorax. Ardea cinerea und Ardea ralloides. Die An- zahl der Brutpaare könnte annähernd daraus festgestellt werden, dass ich nach meiner Schätzung ungefähr die Hälfte der vorhan- denen Gelege markieren konnte, u. zw. : von Nyctiorax nycticorax 38 Gelege, „ Ardea cinerea 8 „

„ „ ralloides G „

Es ist hieraus zu ersehen, dass die Kolonie nicht gross ist, und muss dies umsomehr auf- fallen, als dieselbe schon seit Jahren der grössten Schonung teilhaftig ist. Der edel- denkende Eigentümer der Kolonie, Graf Tassilo v. Festetich, verhängte besonders über den Eclelreiher das absolute Jagdverbot, und Oberförster Julius v. Börzsönyi trachtet nach Möglichkeit darnach, dass dieses Verbot auch eingehalten werde. Trotzdem ist der Bestand nicht im Zuwachsen begriiieii, woran jeden- falls auch die grossen Vernichtungen Scliuld tragen, welchen die Jnngreiher während des Streichens und Ziehens ausgesetzt sind, so dass die natürlii^he Vermehrung von Jahr zu Jahr wirklich nur eine minimale sein kann. Und doch sind hier alle Bedingungen zur Fortexistenz dieser Kolonie vorhanden. Es ist die Brutgelegenheit geboten und wird auch für die ungestörte Vollendung der Brut Sorge getragen. Dabei bildet der Kisbalaton und dessen Umgebung derzeit noch ein ideales Ernährungsgebiet für die Keiher. Das Gebiet ist wahrlich wie geschaft'en zu einem herr- lichen Naturdenkmale Ungarns, und zwar umsomehr, als dasselbe nicht nur durch die Reiherkolonie und das Brüieii des Edel- reiiiers eine ornithologische Merkwürdigkeit Itildet, sondern auch durch seine übrigen sel- tenen Vogelbewohner. So sind z. B. Loni- stella luscinioides und Panurus hiarmicus, noch häufige Brutvögel, ausserdem kommt auch C'alamodus inelanopoyon vor und wird das ganze Bild von den übrigen charakteristischen Vogelbewohnern des Sees ergänzt (Fulica, Sterna, Hydrochelidon, Acrocephalus etc.), welche zwar derzeit noch nicht selten sind, doch zum Voraugenführen des Vogellebens in den Ursümpfen kaum weniger notwendig sind, als die Seltenheiten.

Das den Kisbalaton umgebende Weide- und Wiesengebiet von grosser Ausdehnung, wel- ches durch Trockenlegung des früheren Sumpf-

272

nu^gvaii il maga oriiithologiai nevezetessége. A liajdani szigetek ősrégi tölgyfáin, em- beri liajléiioiuól távol nagy számban fészkel a l'rliér (/idi/a. A telepek nagyjában hasonli- laiKik az alsósági erdei gúlyatelepliez. A fészkek nincsenek ugyan egymás tőszomszéd ságában. de azért együvé tartozásnk szemmcl- látható. Sok fán két fészek is van. Majdnem iiiiiideii (ígyes földliátdii van egy-egy kiscbl) iU — 15 fészket számláló telep. Höhzhunvi fő- erdész ártól nyert értesülés szerint, a telepek népesség»^ az iitoljbi években általa lian emel kedett. s lítU!) ben elérte az eddig legnagyobb mennyiséget.

A fészkek alatt nagy mennyiségíi köpetet találtam, a melyek tannlságos képet nyiijtot- tak az itt fészkilö gólyák táplálkozási viszo- nyairól. A köpetek majdnem tisztára rovar- törmelékből állottak. Az eddigi vizsgálatok alapján legtöbb volt bennük a mezei tücsük (Gryllns campestris), inig a vizi rovarok csak igen kis mértékben voltak képviselve, a mi azt jelenti, hogy fótáplálkozási területük a legelő és kaszáló, vagyis a gólya már itt is első sorban mezei madárrá változott át.

A beliyei uradalom gémtelepei. Ai, „Aquila'' miilt évi XV. évfolyamában Pfennigbkroer József ismertette a bellyei uradalom ornitliologiai viszonyait. Beható és i)ontos helyrajzi ada- tokkal ellátott ismertetése nagyjában megfe- lel a mai viszonyoknak is, úgy hogy csak egész röviden vázolom idevonatkozó tapasz- talataimat.

Jeleideg még két génitelep van a bellyei uradalomban : egy kisebb az úgynevezett Bát- szigeten, — egy nagyobb a Daróczában. Az elsőben csak Ardea purpurea fészkel — ösz- szesen legfeljebb 20 pár. A másik telepen is főként Arde« purpareu fészkel: jelenleg még több mint 100 pár tanyázik itt. Az idén körül- belül 15 pár Ardea ralloides és néhány pár Nycticorax nycticorax csatlakozott hozzájuk.

gebietes entstand, bietet ebenfalls eine nrni- thologische Merkwürdigkeit. Auf den uralten Eichen di^r einstigen Inseln, weit entfernt von menscliliclien Wohnungen, nistet der ireisne Sturck in grosser Anzahl. Die einzel- nen Kolonien gleichen im allgemeinen der Kolonie im Walde zu .Msóság. Die Horste befinden sich nicht unmittelbar nebeneinander, doch ist ilire /iisammengehörigkeit augen- sciieiiilich. .\iif melireren Häninen Itefinden sich auch zwei N'ester. Fast auf jeniem Bodenrücken belindet sich eine kleinere, 10 — IÒ Bnitpaare zählende Kolonie. Laut Mitl(;iiung des Herrn Uberförslers v. Börzkösyi ist die Bevöikerinig der einzelnen Kolonien in den letzten Jahren im allgemeinen ge- stiegen und erreichte im Jahre 11)0!) die bis- herige grösste Anzahl.

Unter den Nestern befanden sich grosse Mengen von Gewöllen, welche ein sehr lehr- reiches Bild ill)er die Ernährutigsverhältnisse der hier ansässigen »Störche ergeben. Die Gewölle bestanden fast ausschliesslich aus Insektenfragmenten. Nach den bisherigen Untersuchungen enthielten dieselben zum grössten Teile i'eldgrillen (Gryllus campestris), wäkrend die Wasserinsekten tun- in geringem Masse vertreten waren, woraus hervorgeht, dass die Viehweiden und Wiesen ihr hauptsächlichstes Nahrungsgebiet bilden, dass also der weisse Storch auch hier schon vor- w'iegend Feldvogel wurde.

Die Reilierkolonieii der Herrschaft von Bellye. Im vorjährigen Jahrgange der „Aquila" gab Josef rFENNHiBEKiiEU eine Beschreibung der ornithologischen Verhältnisse der Herrschaft von Bellye. Seine eingehende und mit ge- nauen topographischen Daten versehene Be- schreibung entspricht im grossen und ganzen noch den derzeitigen Verhältnissen, so dass ich mich init einer ganz kurzen Skizze meiner diesbezüglichen Erfahrungen begnügen kann.

Derzeit bestehen noch zwei Reiherkolonien in der Herrschaft von Bellye; eine kleinere in der sogenannten Báthlnsel und einegrössere in der Darócza. In ersterer brütet nur Ardea pur- purea, insgesamt höchstens 20 Paare. In der zweiten Kolonie brütet ebenfalls hauptsächlich Ardea purjiurea ; es sind hier noch über 100 Paare ansässig. Heuer gesellten sich ihnen ungefähr 15 Paare Ardea ralloides und einige Nycticorax nycticorax Paare bei.

273

Az utóbbi terület elég kedvező a géniek fészkelésére, a nádas, a melyben a fészkek vannak, oly sűrű, hogy még a legügyesebb halász számára is csak igen nagy fáradság- gal járható. A fészkek ebben a nádrengeteg- ben szerte széjjel vannak szórva, úgy hogy a gyökeresebb irtás a legnagyobb nehézsé- gekkel járna. Éppen ezért remélhető, hogy a telep nemcsak hogy fönmarad, hanem, az eddigi gyarapodás után is ítélve, idővel még népesebbé is válik majd.

Úgy látszik, hogy a Pi-'ennigberoer szerint eliddözött Phalaerocorax carho megint meg- kísérli a visszatelepülést ; legalább az idén nagy számban látták a vémelyi Üunaágban. Magam nem juthattam oda, s teljesen meg- bízható híreket se szerezhettem a fészkelés- ről, de az előfordulás időpontját és tömeges- ségét tekintve kétségtelennek kell tartanom, hogy fészkelés czéljából ismét visszatele-

pedtek.

A liikácsfalvi Fehértó és környéke. A Bal- DAMUS* gyönyörű leírásai révén világszerte híressé vált „Fehér mocsár" hajdani terüli tén manapság már rétek és legelők vannak, s éppen csak a legmélyebb helyeken szivárog egy-egy mocsaras ér, a mely aztán még elég sűrűn látogatott gyülekező helye a környék vízi madárvilágának. Habár az ősmocsárral együtt eltűntek azok a mérhetetlen madár- tömegek, a melyek ezt az annak idején szinte megközelíthetetlen nádrengeteget benépesítet- ték, azért jelenleg még mindig elég gazdag és változatos a madárvilág. A Béga-folyó ár- területein levő régi füzesek valósággal hem- zsegnek az apró énekesektől, s a „Carska bara" nevű nagykiterjedésű mocsár nádasai- ban és partmenti füzes erdeiben még ma is nagyszámú madár t;ilál megélhetést és fész- kelési alkalmatosságot.

Ornithologiai szempontból azonban kétség-

' Beiträge zur Natuige.schichte einiger dem S. -Osten Europas angehörenden Vögel. Nauman.via 1801, II. liiz&t, pag. 73 etc. Aquila XVI.

Das zweilgenannte Gel)iet ist ziendich gün- stig für das Nisten der Reiher ; der Rohr- wald, in welchem die Horste stehen, ist so dicht, dass er selbst von den geschicktesten Fischern nur mit grösster Mühe befahren werden kann. Die Horste sind in diesem Rohrwalde überall zerstreut, so dass eine gründ- lichere Zerstörung derselben mit den grössten Schwierigkeiten verbunden wäre. Eben des- halb ist es zu erhoifen, dass diese Kolonie nicht nur erhalten bleibt, sondern nach dem bisherigen Zuwachse zu urteilen, mit der Zeit noch volkreicher werden wird.

Wie es scheint versucht auch Phalacroco- rnx carho, welcher nach Pennigberger ver- trieben wurde, sich wieder anzusiedeln ; diese Art wurde wenigstens iieuer in der Vémelyer Donau in grosser Anzahl gesehen. Ich selbst konnte nicht dorthin gelangen, ebenso konnte ich auch keine unbedingt verlässlichen Nach- richten über das Brüten erhalten, doch glaube icli mit Hinsicht auf den Zeitpunkt und die Massenhaftigkeit des Vorkommens mit Be- stimmtheit annehmen zu können, dass sich diese Art behufs Nistens wieiler angesiedelt hat.

Der Fehértó von Liikácsfalva und dessen Umgebung. Auf dem einstigen Gebiete des durch die herrliche Beschreibung von Balda- Mus^ weitberühniten „Weissen Morastes" be- tinden sich derzeit nur mehr ^^'iesen und Viehweiden, und nur an den tiefsten Stellen sickert hie und <la ein versumpfter ^^'asser- lauf, welcher dann einen noch ziemlich häutig besuchten Sammelplatz der Sumpfvogelwelt der Umgebung bildet. Obwohl mit dem Ur- sumpfe auch jene ungeheuren \ogelmassen, welche diesen seinerzeit fast unnahbaren Rohrwald bevölkerten, verschwunden sind, so existiert hier heutzutage noch immer eine ziemlich zahl- und abwechslungsreiche Vogel- welt. Die alten Weidenbestände auf den In- undationsgebieten des Begaflusses wimmeln fast von den kleinen Singvögeln und in den Röhrichten sowie den Uferwaldungen des ausgedehnten „Carska bara"- Sumpfes linden auch heute noch viele Vögel Darkommen und Brutgelegenheit.

Ornithologisch ist jedoch unzweifelhaft der

' Beiträge zur Xaturgcschichte einiger dem S.- Osten Europas angehörenden Vögel. Naumannia, 1851 Heft II. p. 73 etc.

274

telenül a Fehértó a legérdekesebb terület. Ez a nagykiterjedésű javarészt {gyönyörű magas és sűrű nádasokkal benőtt vizfcliilet jelenleg mintaszerűen berendezett és kitűnően jövedelmező halastó, a melyen csak valame- lyes kímélet és védelem mellett gyönyörű vízi madárfannát lehetne föntartaní.

A legintenzívebb pnsztítás daczára is évról- évre sok Anlea purpurea, Ardea cinerea és Nyctieorax nyeticorax fészkel a területen. A tó- pásztorok minden egyes gémtojásért 4 fillért kapnak, s a míg a nádas kevésbbé magas és sűrű, addig állandóan fészkek után járnak, úgy hogy a gémek első költése majdnem biz- tosan elpusztul. A gémek ennek daczára se hagyják el az egyébként rendkívül kedvező területet, mert már a második költés részben sikerül, minthogy ilyenkor már oly sűrű a nádas, hogy csak a legnagyobb erőkifejtéssel lehet benne járni.

Elsőrangú ornithologiai nevezetessége ennek a tónak azonban az Ardea alba fészkelése. LowiESKR Imre úrtól nyert értesülés szerint az idei tavaszon 5 — 6 pár jelentkezett, a melyek még június 23-án is ott voltak : a tópásztorok bemondása szerint már több éven át fész- keltek a tavon, és tojáspusztitásaik alkalmá- val már megtalálták ennek a fajnak a fészkét és tojását is. A fertőtavi és kisbalatoni tele- pek mellett ez volna hazánkban a harmadik hely, a hol még biztosan fészkel a var/y kócsag. s így természetesen minden orníthologusban föl- ébred a vágy, hogy ez a telep is lehetőleg megmentessék. Remélhető is, hogy Lowieser iMRÉ-nek idevonatkozó fáradozásait siker fogja koronázni, s hogy az écskai uradalom leg- alább erre a csekély számban előforduló, tehát a halászatra csak igen kis mértékben káros gémfajra kimondja majd a kíméletet.

Minthogy a rendelkezésemre álló rövid időt teljesen lefoglalták a gémjelölési munkálatok, azért kevés figyelmet szentelhettem a tó egyéb madárvilágának. Fészkelve találtam még a következő fajokat : Circus aeruginosus, Acro- cejíhalus streperus és arnndinaceus, Colymhus

Fehértó (Weisser See) das interessanteste Gebiet. Dieser ausgedehnte, zum grössten Teile mit herrlichen hohen und dicliten Kohr- wäldern bestandene See ist derzeit ein mu- sterhaft eingerichteter und ausgezeichnete Erträge liefernder Fischteich, auf welchem bei einiger Schonung und Pflege eine herr- liche Wasservogelfauna erhalten werden könnte.

Trotz der intensivsten Verfolgung nisten von Jahr zu Jahr viele Ardea purpurea, Ar- dea cinerea und Nyeticorax nyeticorax auf dem See. Die Teichhüter erhallen 4 Heller für jedes Reiherei und solange das Rohr noch nicht allzu hoch und allzu dicht ist, be- finden sie sich beständig auf der Suche nach Nestern, so dass die erste Brut der Reiher fast sicher zugrunde geht. Die Heiber ver- lassen jedoch trotzdem nicht das ansonsten äusserst günstige Gebiet, da die zweite Brut wenigstens teilweise schon zu gelingen pflegt, indem der Rohrwald zu dieser Zeit schon so (liclit is, dass man nur mit der grössten Anstrengung darin fortkouiitieii kann.

Die hervorragendste ornitliologistdie Merk- würdigkeit dieses Gebietes ist jedoch das Brüten von Ardea alba. Nach der von Herrn Emerich Lowieser erhaltenen Nachricht erschie- nen im heurigen Frühjahre 5 — 6 Paare, wel- che auch noch am 28. Juni hier waren; laut der Einsage der Teichhüter nisten sie sclnni seit einigen .lahren auf diesem See und fan- den sie während ihrer Sammelzüge auch Nest und Eier dieser Reiherart auf Neben den Kolonien im Fertő und Kisbalaton wäre dies die dritte Örtlichkeit iu Ungarn, wo der Edelreiher noch mit Sicherheit brütet, und dürfte daher in jedem Oruithologen der Wunsch laut werden, dass auch diese Kolonie erhalten bliebe. Hoffentlich werden die diesbezüglichen Bemühungen von Emerich Lowieser von Erfolg begleitet werden, und dürfte die Herrschaft von Ecska wenigstens dieser in geringer An- zahl, deshalb auch für die Fischerei nur in unbedeutendem Masse schädlichen Heiherart Schonung angedeihen lassen.

Indem die zur Verfügung stehende kurze Zeit ganz ich von den Markierungsarbeiten in Anspruch genommen wurde, konnte ich der übrigen Vogelwelt des Sees nur wenig Aufmerksamkeit schenken. Als brütend wur- den noch folgende Arten festgestellt: Circus

275

eristatus, griseigena és fliiviatüis, Fiilica atra Ardetta minuta. Ezenkívül gyakran hallottam a Locustella iuscinioides-t, Emberiza schoeni- clus-t lattimi sok Hgdrocheliilon nigra-t. Anas büschas-t, Fuligiila ferina-t. Mindezek természe- tesen csak alkalmi megfigyelések, a melyek semmiképpen se adhatnak teljes képet a tó madárvilágáról.

Annyi azonban bizonyos, hogy a terület igen alkalmas volna természeti emléknek, s a nemes kócsag fészkelése már magában véve is elég ok arra, hogy mint ilyen fen- tartassék. A halászat czéljaira l)erendezett tó nincs kitéve a lecsapolfatás veszedelmének, s jelenleg a tavon kivül is még nagykiterje- désű táplálkozási területek vannak a közel- ben, ügy hogy a madárvilág táplálék tekin- tetében nem volna tisztán a tóra utalva. Ép- pen azért tán lehetséges volna a halgazdaság érdekeinek kellő megóvása mellett is termé- szeti emlékként megtartani ezt a természet- rajzi viszonya révén erre nézve kiválóan al- kalmas területet.

A tiszadadai Merops apiaster-telep. Ez az

életmódja és gyönyörű tollrnhája miatt egy- aránt erősen üldözött madárfaj is hovatovább mindig gyérebbé válik hazánkban, úgy hogy már itt is elérkezett annak az ideje, hogy az egyes telepeket számon kell tartani, ne- hogy egyszerre csak eltűnjön az utolsó is, még mielőtt kísérletet tehettünk volna annak megmentésére.

Jelenleg mindössze három telepről van biztos tudomásunk. Egyik a paulisi,^ második atiteli,' harmadik a tiszadadai. Néhány évvel ezelőtt népes telep volt Fehértemplom' közelében a Karas-folyó meredek partjaiban ; nincs azon- ban biztos tudomásunk arról, hogy megvan-e még vagy sem. 1908. évben ca 100 párból álló telep volt Etfalva* mellett az Olt-folyó

' Fényes D. Merops apiaster (L.) telop. Aquila XIV. p. 337.

- L. idevonatkozólag Lovvirmkr I. közleményét az idei Aquila apró közleményei között.

' Wacuenhdsiín Antal szóbeli közlése.

' Éhik Gy, szóbeli közlése.

aeriiginosus, Acrocephalus slrepems und arun- dinaceus, Colgmhus griseigena, eristatus und fiuviatilis, Fidica álra, Ardetta minuta. Ausser- dem wurden Lociisfella luscbnoidcs und Em- hcriza sclioeniclus häutig gehört und sah ich viele Hydrochelidon nigra, Anas hoschas und Fuligida ferina. Es sind dies natürlich nur gelegentliche Beobachtungen, welche keines- wegs ein vollständiges Bild über die Vogel- welt des Sees ergeben können.

So viel steht jedoch fest, dass sich dieses Gebiet ausserordentlich als Naturdenkmal eignen würde, und dass das Brüten des Edel- reihers schon an und für sich genügt dasselbe als solches zu erhalten. Indem der See als Fischteich eingerichtet wurde, ist derselbe nicht durch das Schicksal der Trockenlegung bedroht; ausserdem befinden sich derzeit auch noch neben dem See ausgedehnte Nahrungs- gebiete in der Nähe, so dass die Yogelwelt bezüglich der Nahrung nicht gänzlich auf den See angewiesen wäre. Eben deshalb wäre es vielleicht möglich neben der Wahrung des Fischereiinteresses dieses infolge seiner natur- historischen Verhältnisse dazu äusserst ge- eignete Gebiet als Naturdenkmal zu erhalten.

Die Merops apiaster-Kolonie in Tiszadada. Diese infolge ihrer Lebensweise als auch ihres herrlichen Gefieders wegen stark verfolgte Vo- gelart wird mit der Zeit auch immer seltener in Ungarn, so dass auch hier die Zeit schon herangekommen ist, die einzelnen Kolonien in Evidenz zu halten, damit nicht vielleicht schon die letzte verschwunden sei^ bevor noch ein Versuch zu ihrer Erhaltung gemacht wer- den konnte.

Derzeit haben wir nur von drei Kolonien sichere Kenntnis. Eine besteht in Paulis,' die andere in Titel,''' die dritte ist diejenige in Tiszadada. Vor einigen Jahren befand sich eine volkreiche Kolonie unweit Fehértemplom in den Steilufern des Karasflusses,'' doch ha- ben wir keine sichere Kenntnis, ob dieselbe noch vorhanden ist. Im Jahre 1908 befand sich eine aus zirka 100 Paaren bestehende Kolonie in Étfalva* in den Steilufern des

' Fénye,s D. Merops apiaster L. -Kolonie. Aquüa XIV, p. 337.

" Siehe diesbezüglich die Mitteilung von Lowieser E. in den kleinen Mitteilungen der heurigen Aquila.

' Mündliche Mitteilung von A. v. Wachenhüsbn.

* Mündliche Mitteilung von J. Ebik.

35*

276

meredek jtartjaiban, az idén azonban egyet- len egy példány se érkezett vissza a telephez.

A tiszadadai telep több kilométer hosszii és voltaképpen több kisebb telepből áll. Az egyes telepek Tiszadada község közelében vannak. A fészkek a Tisza magas agyagpart- jaiba vannak ásva, és ritkán van 8 nál több egjmás közelében. Az idén rendkívül meg- fogyott a fészkelők száma. Az egyik telepen alig volt több 10 — 15 párnál, a másikon tán 25 pár lehetett, holott a korábbi években leg- alább egy-két százra ment a fészkelő párok száma. A pusztulás oka a nagyarányú üldö- zés tigy a méhészek mint a vadászok részéről.

Legfőbb ideje, hogy ezeket a telepeket is a védendő természeti emlékek sorába vétes- sük, mert különben rövid idő alatt kivész hazánk madárfauuájának ez a gyönyörű alakja, a mely a különböző bögöly- és lepkefajok pusztítása révén legalább részb azt a kárt, a mit a méhészeknek okoz.

megtéríti

Tudomásunk szerint Szomjas Gusztáv egy- részt társadalmi úton indított mozgalmat, hogy a tiszadadai gyurgyalagtelep megfelelő kímé- letben és védelemben részesüljön, másrészt pedig azon fáradozik, hogy a Földmivelési Minisztérium a védendő természeti emlékek so- rába vegye.

Oltflusses, doch erschien von denselben heuer nicht ein einziges Exemplar bei der Kolonie.

Die Kolonie von Tiszadada ist mehrere Kilometer lang und besteht eigentlich ans mehreren kleineren Kolonien. Die einzelnen Kolonien befinden sich in der Nähe der Ge- meinde Tiszadada. Die Nester sind in die .Steilufer des Tiszatlusses gegraben und sind gewöhnlich nicht mehr als drei nebeneinander. Heuer hat die Anzahl der Hrutpaare stark abgenommen. In einer Kolonie waren kaum mehr als 10—15 Paare, in der andern unge- fähr 25 Paare vorhanden, Mährend sich in den führeren Jahren die Anzahl der Brnt- paare auf 100 — 200 belief. Die Ursache die- ser Abnahme ist die starke Verfolgung sei- tens der Bienenzüchter und Jäger.

Es ist höchste Zeit auch diese Kciloiiien in die Reihe der Naturdenkmäler aufzunehmen, indem ansonsten in kurzer Zeit auch diese herrliclie Vogelart aus Ungarn verschwindet, welche durch Vertilgen verschiedener Brem- sen- und Öchmetterliugsarten wenigstens teil- weise den Schaden ersetzt, welchen sie den Bienenzüchtern verursacht.

Unseres Wissens macht Gustav v. Szomjas einerseits in gesellschaftlichem Wege den Versuch die Bienenfresser-Kolonie von Tisza- dada eines entsprechenden Schutzes teilliaftig werden zu lassen, anderseits ist derselbe be- müht dieselbe vom königl. ung. Ackerbau- ministeriuni in die Reihe der zu schützenden Natm-denkmäler aufnehmen zu lassen.

277

Kisebb közlések.

Kakukfióka a szobaablakban. Apathy Gábor lir tjudapest-hiívösvölgyi n^varalójáníik egyik ablakában, a félig nyitott faredöny és a belső üvegtábla között ez évi június 10-én a icerli rozsdafark fészkét találta 1 kék tojással. Egy napra rá egy második, de már erősen elütő szinü, fehéres tojás is volt a fészekben, a melyhez a további három napon még három kék tojás került. A fészekaljb(d csak egyetlen, — s mint utóbb kiderült — a kakukfióka

Kleinere Mitteilungen.

Ein Kukiikjunges im Zinunerfenster.

In einem Fenster zwischen der halbgeöffneten Jalousie und innern Glastafel seiner Buda- pest-Hüvösvölgyer Sommerwohnung fand am 10. Juni dieses Jahres Herr Gábor v. Apathy ein Xest des Gartenrotschwanzcs (Kuticilla phoeiiicura L.) mit einem blauen Ei. Den fol- genden Tag war ein zweites, aber stark ab- weichend gefärbtes, weissliches Ei im Neste, zu welchem an den folgenden 8 Tagen noch

10. kép. — Fig. 10.

11. kép. — Fig. 11.

kelt ki, mig a rozsdafark-tojások egyike a fészek mellett hevert, a többi háromnak pedig nyoma veszett.

Minthogy a him rozsdafark a kakukfióka kikelése után a fészektől elmaradt, a nevelés nagy munkáját a tojó egymaga végezte ! A nevelésben utóbb a ház úrnője is segédkezett, a szoba felől nyershiisdarabokkal etetve a mindenki felé éhesen tátogató fiókát.

drei blaue Eier gelegt wurden. Von dem Ge- lege wurde nur eines und zwar, wie es sich später herausstellte — das Kukukjunge aus- gebrütet ; eines der Rotschwanzeier lag l)eini Neste, von den drei übrigen war jede Spur verschwunden.

Da das Eotschwanzniännchen nach dem Ausbrüten des Kukukjuugen vom Neste weg- blieb, vollzog die schwere Arbeit des Aufziehens das Weibchen allein! Später half im Gross- ziehen auch die Dame des Hauses nach, indem sie das gegen jedermann den .""'chnabel hung- rig aufsperrende Junge vom Zimmer aus mit rohen Fleischstückchen fütterte.

'278

Július 12-én, a mikorra a ritka eseményről értesültem, már anyáiiyi madarat találtam a túlnyomólag száraz falevelekből alapozutt. szőrrel és tollakkal bélelt teszken. Az ablak üvegéhez hajolva, egy arasznyiról szemlél- hettem, mint surran be a parányi rozsdafark a faredőny résén, jókora hernyót tömve nevelt fia szájába és mint kapja fel néhány pilla- natnyi várakozás után a kakuk friss ürülékét s viszi el messzire. Nagy kár, hogy e jele- netek pillanatfelvételekben való megörökítését a ház előtt lévő síirü facsoport árnyéka meg- akadályozta. Ily körülmények közt Apathy úr két sikerült felvételében csak a fészket tar- talmazó ablak környékét — 10. kép — és az egy időre becsukott faredőny mögött magne- ziumfénynyel iiiegvilágitott fiókát van módom- ban mcilúkelten a ÍJ. képen bemutatni.

Az érdekes vendéget gazdái tovább is tanulmányozni akarták. Elhatározták tehát, hogy egy ideig kalitkában tartják E tervet azonban csakhamar elejtették Mint Apathy úr aug. 1-éu kelt levelében írja: .,a kis kakukot kalitkába teltük, de oly szomorúan nézett nevelőanyja kétségbeesett hívó hangja után, hogy ismét szabadon eresztettük. Mihelyt a fára felszállt, az öreg rozsdásfarkú rögtön mellette termett és a két állat viszontlátásá- nak öröme igazán megható volt. Sokáig, egy hétnél is tovább itt tartózkodott a házunk körüli fákon, ágról-ágra röppenve s az öreg fáradhatlan szorgalommal etette tovább."

Az eset tanulságaira térve, két jelenség érde- mel különös figyelmet. Egyik az az ügyesség, a melylyel a kakukanya az ablakredőny mögé rejtett fészket felfedezte. Bizonyára már az óinfés idején leste ki a csaknem teljesen elsötétített ablakközbi^ rejtett fészket, mint- hogy azt kész állapotában sem kilógó alkat- részek, sem ürülék nyomai el nem árulták. (A fényképen az ablakredőnyön látható szenny- foltok már az etetés idejében támadtak.)

Ani 12. .Ulli, als ich von dem seltenen Falle Kenntnis erhielt, fand ich schon einen er- wachsenen Vogel in (lern aus trockenen ßlattern erbauten, von innen mit Haaren und Federn ausgelegten Neste. Zur Fenstertafel mich neigend, konnte ich von kaum Spann- weite beobachten, wie hurtig der winzijie Rütschwanz durch die Spalten derllolz-.lalousie hineinschlüpft, eine grosse Raupe in den Schna- bel des Ziehsohnes stopfend und wie er nach einigen Augenblicken \\'artens den frischen Kot des Kukuks aufnimmt und fortträgt.

Es ist sehr zu bedauern, dass di(! Fixierung dieser Sceneji durch Momentaufnahmen wegen des Schattens der vor dem Hause stehenden dichten Baumgruppe vereitelt wurde. Unter solchen Umständen kann ich in zwei gelungenen Aufnahmen des Herrn v. Ap.ìthy nur die Um- gebung des nestenthaltenden Fensters — Fig. 10 — und das durch Magnesiumlicht hinter der auf einige Zeit gesperrten Jalousie be- leuchtete Junge — Fig. 11 — anbei darstellen.

Den interessanten Gast wollten seine Be- sitzer auch weiter beobachten. Sie beschlossen daher ihn eine Zeitlang im Käfig zu halten. Diesen Plan verwarfen sie jedoch bald Wie Herr v. Ap.\thy in seinem vom 1. August datierten Briefe schreibt : „Wir steckten den kleinen Kukuk in einen Käfig, aber er schaute so traurig nach dem ängstlichen Lockruf seiner PHegeniutter, dass wir ihm wieder die Freiheit schenkten. Als er auf einen Baum flog, gesellte sich ihm sofort der alte Rotschwanz zu und die Freude ül)er das Wiedersehen der beiden Tiere war wirklich rührend. Lange, mehr als eine Woche hielt er sich auf den Bäumen in der Nähe unserer Wohnung auf. von Ast zu Ast fliegend und der Alte füttei'te ihn mit unermüdlichem Fleisse weiter."

Die Betrachtung des Falles macht uns auf zwei Symptome besonders aufmerksam. Erstens die Geschicklichkeit, mit welcher das Kukuksweibchen das hinter der Jalousie versteckte Nest fand. Wahrscheinlich erspähte es schon während des Baues das in dem fast gänzlich verdunkelten Fensterzwischenraume versteckte Nest, da dieses im fertigen Zustande weder heraushängendes Material, noch Kot- spuren verrieten. (Die auf der Photographie an der Jalousie sichtbaren Kotflecken sind erst zur Fütterungszeit entstanden.)

279

A másik jelenség meg a rozsdafarkú nős- tényének az a csodálatraméltó munkahírása, a melylyel a kakuk táplálásának két madárra is terhes feladatát egymaga volt képes elvé- gezni.

Annak a bár szokatlan tünetnek, hogy a hím rozsdafark a kaknkfióka kiköltése után a fészektől elmaradt, nem tulajdonitok nagyobb fontosságot, mert könnyen meglehet, hogy épp ez időtájt valamely balesetnek esett áldo- zatává.

Apathy úrnak szívességéért, a nielylyel ez észlclelek végzését és közreadását lehetővé telte, e helyen is köszönetet mondok.

CSÖHGEY TiTUS.

A széiiczinegék családi életéből. A munka- felosztás érdekes és kedves jelenségének voltam ez évi április 2f)-án tanúja. Az elfog- lalt mesterséges fészekoduval szemben álh) almafára leszáll a hazatérő híniczinege és csőrében egy ficzánkoló rovarálczát tartva sürög-forog, közben ismételten hívó hangot hallatva. Kidugja most fejét a tojáson ülő nőstény a fészckoduból, párjához repül s ez átadja neki a falatot. A hím újra kereső útra indul, a nőstény visszatér fészkére.

E czinegepár második költéséhez a lÜ és 20 lépésny re levő J -mintájú odúk kikerülé- sével a 80 lépésre .ß-odut használta. Az odu fedelét június 4éu felemelve, a tojáson ülő nőstény szárnyait védőleg kiterjeszti, tollait felbc)rzolja és sajátságos, valósággal ijesztő hangot hallat, a nélkül, hogy fészkének elha- gyására gondolna. Június 24-én, rekkenő meleg napon, a hím eleség után jár, a nős- tény i)edig hol az odu nyílása köré vert szegeken üldögél, hol az odu körül setten- kedő verebekkel harczol. Alkalmas pillanatban az odu fedőjét leemelve, fejjel kifelé, suga- rosan elhelyezve látom a melegtől pihegő fiókákat.

A szamosújvári áll. főgimnázium telke egy

Das zweite Symptom ist jene wunderbare Arbeitsleistung des Kotschvvanzweibchens, mit welcher es die sogar für zwei Vögel noch schwierige Aufgabe der Fülterung des Kukuks allein bewältigte.

Dem obzwar ungewöhnlichen Falle, dass das Rotschwanzmännchen nach dem Ausbrüten des Kukukjungen vom Neste wegblieb, messe ich keine grössere Bedeutung bei, da es leicht möglich ist, dass ihm eben zu dieser Zeit ein Unglücksfall begegnete.

Für die Freundlichkeit Herrn v. Apâthys, nut welcher er diese Beobachtungen und deren Kundmachung ermöglichte, zolle ich auch an dieser Stelle Dank.

TlTl'S CsÖRfiEY.

Aus dem Fauiilienleben der Kohlmeisen.

Eines interessanten und lieblichen Beispieles der Arbeitsteilung war ich am 26. April d. J. Zeuge. Auf einen Apfelbaum, welcher einer besiedelten künstlichen Nisthöhle gegenüber stand, lässt sich eine heimkehrende männliche Meise, im Schiuvbel eine Insektenlarve, nieder und lässt mehrmals ihren Lockruf erschallen. Darauf steckt das auf den Eiern brütende Weibchen seinen Kopf aus der Höhle heraus, tiiegt zu seinem .Männchen und dieses über- gibt ihm den Bissen. Das Männchen zieht wieder nach Nahrung aus, das Weibchen kehrt zurück zum Neste.

Dieses .Meisenpaar benutzte zu seiner zwei- ten Brut, mit Umgehung der 10 und 20 Schritte entfernten il-Nisthöhlen die 80 Schritte entfernte Z/Nisthöhle. Den Deckel der Nist- höhle am 4. Juni authebend, breitet das auf den Eiern brütende Weibchen seine Flügel schützend aus, sträubt die Federn und lässt einen sonderbaren, wirklich ängstigenden Ton erschallen, ohne an das Verlassen des Nestes zu denken. Am 21. Juni, einem sehr schwülen Tage, sucht das Männchen nach Nahrung, das Weibchen sitzt entweder auf den um den Eingang der Nisthöhle eingetriebeneu Nägeln, oder aber lässt sich in Händel mit dem um die Nisthöhle sich herumtreibenden Spatzenvolke ein. In einem geeigneten Moment den Deckel der Nisthöhle herunternehmend sehe ich die vor Hitze keuchenden Jungen mit dem Kopfe nach aussen radial geordnet.

Der Grund des Szamosujvárer staatl. Olier-

280

hektáriKil nagydbb ugyan, ile környezete a 300 tanuló játéka folytán sokkal zajosabb, ültetvényei meg ezideig sdkkal szegénye- sebbek, sem hogy a madárvédelem erdekében tett lépéseimtől sikert remélhettem volna. Czélom inkább az volt, hogy növendékeimmel s a közönséggel is megismertessem a madár- védelem módjait. Annál is inkább örülök a pozitív eredménynek, örülnek tanítványaim is.

Mártonfky Lajos.

A kuvik és a szarka mint luadárpusztít*'».

Egy szílágymegyei községben annak idején gyakran nézegettem a szalmás csűrfedél lyukaiban tanyázó verebek hazatérését. Alig ült el a zsivaj, egy kuvik {Olaucidium noc- tuum Retz.) suiiant oda és úgy ereszkedett egy veréblakta lyukra, liogy annak száját kiterjesztett szárnyával es felborzalt tollaza- tával teljesen elfedte. Majd csőrével verdesni kezdte a lyuk környékét s a kiriasztott vere- bet megragadva, tovaszállt vele. A teljes sötétség beálltáig ez a jelenet még kétszer vagy háromszor ismétlődött meg. A ház régi lakói előtt ez az eset nem volt ismeretlen s szerintük a kuvik télen is rendesen látogatja e verébtanyát.

A másik észleletem színtere a szilágysomlyói várkert, hol a várfalak és bástyák üregeiben verebek tanyáztak, a közeli jegenye tetején meg szarka fészkelt. Itt láttam, mint húzza ki a szarka az egyik falrésböl az egész veréb- fészket s hordja a kis verebeket a saját fészkébe. Hogy e fosztogatást már régóta végezte, aiTÓl a résekből kicsüngő számos verébfészek maradványa tanúskodott. Egyes fészkek azonban oly mélyen voltak, hogy a szarka nem fért hozzájuk. Kileste tehát, mikor repítik e rések lakói a fiaikat. Egy ilyen

gymnasiums ist zwar grösser als ein Hektar, aber seine Umgebung ist wegen dea Sjüeles der 300 Schiller viel iiiclir geräuschvoll, die .Anlagen derzeit noch viel zu ärmlich, als class ich von meinen im Interesse des Vogelschutzes getanen Schritten Erfolg zu hoffen wagte. Mein Plan war vieliiieiir. dass ich meine Schüler und das Pul)likiim mit den Arten des Vogelschutzes bekannt mache. Desto mehr

Freude machen mir um

])i>sitiven Erfolge.

Li

iiiciiien Schülern ili(> i)\vi(! V. MArtonkfy.

Steinkauz und Elster als Vogelfeiinle.

In einer (jemeinde des Komitates Szilágy konnte ich seinerzeit sehr oft die abendliche Heimkehr der in den Licheni eines Scheunen- Strohdaches wohnhaften Sperlinge beobach- ten. Kaum verstummte der Lärm, als ein Steinkauz {Glaucidium noctunni Rhtz )erschien, und sich in der Weise auf eine vom Sper- ling bewohnte Höhlung niederliess. dass er dieselbe mit ausgebreiteten Fittichen und durch das anfgesträubfe Gefieder gänzlich versperrte. Dann hackte er mit dem Schnabel in der Umgebung der Höhlung herum, und flog mit dem dadurch aufgescheuchten und erhaschten Sperlinge von dannen. Bis zum Eintritte der vollständigen Dunkelheit wieder- holte sich diese Szene noch zwei-dreimal. Den langjährigen Bewohnern des Hauses war dies(u' Fall ebenfalls nicht unbekannt, und soll nach ihren Beobachtungen der Steinkauz auch während des Winters diese Sperlings- schlafstelle regelmässig besuchen.

Der Schauplatz meiner zweiten Beobach- tung ist der Schlossgarteu von Szilágysomlyó, wo die Löcher in den Schlossmauern und der Türme von Sperlingen bewohnt wurden, während auf der Spitze einer nahen Pappel eine Elster horstete. Hier beobachtete ich, wie die Elster ans einem Mauerloche das ganze Sperlingsnest herauszog, und die Sper- lingsjungen in ihr Nest trug. Dass sie diese Plünderungen schon seit langem betrieb, davon zeugten die zahlreichen aus den Jlaiierlöchern heraushängenden Reste der Sperlingsnester. Einzelne Nester war jedoch so weit drinnen, dass sie von der Elster niclit erreicht wer- den konnten. Sie wartete deshalb die Zeit ab, wo diese Jungen flügge wurden. Die Jun- gen eines dieser Gelege beobachtete ich ein-

281

fészekalja vorébíióka közeleiobo települt mep; a szilvafa ágán. Miközben az anyamadár élelemért járt, megjelent a szarka és (Wato- san közeledve a gyanútlanul gulibasztnkhoz, a legszélső dókát fejbe vágta és elvitte. Az anyamadár időnkénti távollétét ügyesen fel- használva, egymásután mind a hat verébfiat megölte és elrabolta.

ViíVERÁN István.

Az öliörszem viselkedése a méhesben.

A , Természettudományi Közlöny" 1904. évi januári füzetének egy czikkében az ökör- szem határozottan kártevőnek van feltün- tetve, a minek a czikkiró véleménye szerint a roncsolt lépdarabok és holt méhek osztott tetemei volnának bizonyítékai.

Huszonöt év óta méhészkedem s az ökör- szem ez idő óta állandó vendége méhesem- nek, a nélkül, hogy legcsekélyebb kártételét észleltem volna. Még az ugrándozása okozta esetleges nyugtalanitást sem tartom káros- nak. Oly halk ez a nesz, hogy legfeljebb gyenge zümmögés támad reá a kasban. Óriási ezzel szemben az a haszon, a melyet a kaptárok repedéseiben meghúzódó viasz- moly i)usztitásával hajt.

A jelzett czikkre emlékezvén, a múlt télen külön kísérletet tettem ez irányban. A szal- maköpűk néhányának röplyukát érintetlenül hagytam, úgy hogy azok nyilasán nem csak az ökörszem, de a veréb is könnyen befért volna. Az ökörszem közeledtére lesbe áll- tam. A kis madár bizony csak elment a röplyuk előtt akárhányszor, a nélkül, hogy azokba csak be is pillantott volna. Pedig a dermedt méhek csomói szinte kínálkoztak neki. E megfigyelés csak megerősítette e madárról való eddigi véleményemet. Hiszen e kis madár képtelen is volna a lép szét- roncsolására, úgy hogy a jelzett czikk emii- telte kárt bizonyára más állat, egér vagy harkály okozhatta, de semmi esetre az ökör- szem.

Rácz Béla. Aquila XVI.

mal in meiner Nähe auf dem -Aste eines Zwetschkenbaumes. Während die Eltern nach Nahrung ausgingen, erschien die Elster, und nachdem sie sich den arglosen Jujigen genä- hert hatte, erwischte sie das äusserste Junge am Kopfe und trug es fort. Die zeitweise Abwesenheit der Eltern geschickt benützend, tötete sie in kurzer Zeil alle sechs Jungen und schleppte sie fort.

Stefan Veverán.

Das Verhalten des Za'.;nliönigs im Bienen- stand. In einem Artikel des Januarheftes im Jahrgange 1904 des „Természettudományi Közlöny" ist der Zaunkönig als unbedingt schädlich angegeben, was laut dem Verfasser durch die beschädigten Wachsscheiben und durch die zerstückelten Bienenkadaver be- wiesen werde.

Seit 25 Jahren beschäftige ich mich mit Bienenzucht, und war während dieser Zeit der Zannkönig immer ständiger Gast meines Bienenstandes, doch konnte ich nie auch den geringsten Schaden beobachten. Selbst die eventuelle Beunruhigung, welche durch sein Herunihüpfen verursacht wird, halte ich nicht für schädlich. Dieses Geräusch ist so leise, dass es im Korbe höchstens ein schwaches Gesumme hervorruft. Dem gegenüber ist der Nutzen, welchen er durch Vertilgung der in den Ritzen der Körbe lebenden Wachsmotte leistet, wirklich riesenhaft.

In Erinnerung an den erwähnten Artikel, stellte ich im vergangenen Winter diesbezüg- liche besondere Versuche an. Ich liess an einigen Strohkörben die Fluglöcher offen, so dass nicht nur der Zaunkönig, sondern auch der Sperling hätte leicht hineinschlüpfen können. Als sich der Zaunkönig näherte, stellte ich mich auf die Lauer. Der kleine Vogel bewegte sich sehr oft vor den Flug- löchern, ohne aber auch nur hinzuschauen. Und doch boten sich ihm die Massen erstarr- ter Bienen fast an. Diese Beobachtung bestärkte nur meine über den Vogel bisher gehegte Meinung. Dieser kleine Vogel wäre ja gar nicht imstande die Wachsscheiben anzuhacken, so dass der von dem erwähnten Artikel angegebene Schaden sicher von einem anderen Tiere, Maus oder Specht, keineswegs aber vom Zaunkönig verursacht wurde.

Béla v. Kacz.

282

A kékcziuege hîiszna és alkalmi kár- tevése. Ez a vidékünkön rendesen csak el- vétve mutatkozó madár a múlt év utolsó hetében 18 — 20-as csapatokban szállta meg a még tisztítatlan gyümölcsfákat, oly erővel látva a liernyóirtáslioz, hogy a legerősebb hernyófészek szétbontása is csak pillanat műve volt. Egy heti időzés után mind el- ment.

E jelentékeny haszonnal szemben ezidén csekély kártételét is észleltem. Két berzenczei szilvafám termését házi használatra október közepéig a fán akartam hagyni. Ámde e hó elején megérkeztek a kékczinegék s az érett szilvának esve, pár nap alatt mind lehullat- ták. Úgy történt ez, hogy a czinege előbb oldalról csipegette a szilvát, de azután, hogy jobban hozzáférjen, ráugrott, mire a szilva a süly alatt leszakadt. Tár nap alatt ily módon a két fa kevés termése mind lehullott.

RAcz Béla.

Megfigyelések a fehér gólyáról. Az Aquila 1908-iki évfolyamában olvasott hasonló eset kapcsán megemlitem, hogy a gólyafiak ita- tásának gyakran voltam tanuja; de soha sem láttam, hogy ilyenkor az anyamadár a torkát valamivel eldugaszolta volna. A szomszédom udvarán fészkelő gólya ilyenkor a kút vá- lyúján fekteti végig a csőrét, úgy nyeli be- gyébe a vizet, a melyet fiainak csőrébe ökrend.

Szüksége van-e a gólyának csőre eldugaszo- lására akkor, ha nagyobb távolságról kell a vizet szállítania, nem tudom, mert az észlelt gólya mindig a vályúból ivott.

Ugyanitt láttam, mint védi e madár fiait a tűző nap melegétől. A fészek déli oldalán sarokra ereszkedve, szárnyát kissé kitárva tart fiainak árnyékot. Közben gyakran száll

Nutzen und gelegentliche Schiidliclikeit der Hlauiiieise. Diese in unserer Gegend nur vereinzelt vorkommende Vogelart betlog in der letzten Woche des vorigen Jahres in Flü- gen von 18 — 20 Stück meine noch nicht gereinigten Obstbäume ; sie begannen die Haupenvertilgung mit solcher Energie, dass selbst die zähesten Raupennester in einigen Augenblicken zerrissen waren. Nachdem sie sich eine Woche lang aufhielten, waren sie verschwunden.

Diesem bedeutenden Nutzen gegenüber be- obachtete ich heuer auch einigen Schaden. Den Ertrag zweier Zwetschkenbäume beab- sichtigte ich für den häuslichen Gebrauch bis Mitte Oktober hängen zu lassen, .\nfangs dieses Monats jedoch erschienen die Blau- meisen, welche sich über die reifen Zwetsch- ken hermachten, worauf dieselben innerhalb einiger Tage sämtlich herabfielen. Es geschah dies auf die Weise, dass die Meisen die Zwetsch- ken zuerst von der Seite anzupicken ver- suchten, nachdem dies jedoch nicht gelang, hüpften sie auf die Zwetschke selbst, welche dann unter ihrem Gewichte herabfiel. Binnen einigen Tagen war auf diese Weise der ge- samte Ertrag der beiden Zwetschkenbäume herabgefallen.

Bél.\ V. R.icz.

Beobachtungen über den weissen Storch.

Im Anschlüsse an den im Jahrgange 1908 der Aquila erwähnten Fall, möchte ich be- merken, dass ich sehr oft Zeuge des Trän- kens der Storchjungen war, jedoch nie be- obachten konnte, dass der alte Vogel seine Kehle mit irgend etwas verstopft hätte. Der im Hofe meines Nachbars nistende Storch pflegt bei solchen Gelegenheiten seinen Schna- bel in den Trog neben dem Brunnen hinein- zulegen, und auf diese Weise das Wasser in seinen Kropf einzusaugen, welches er dann in den Schnabel der Jungen hineinwürgt. ( >b die Verstopfung des Rachens beim Storche taisächlicli notwendig ist, wenn derselbe das Wasser aus grösserer Entfernung herbeiträgt, kann ich nicht entscheiden, indem der er- wähnte Storch immer aus dem Troge trank. Hier beobachtete icli auch, wie der alte Vogel die Jungen vor der Sonnenhitze schützt. Er lässt sich nämlich an der Südseite des Nestes auf die Fersen, sjireizt die Fitticlie

mn

le a vályúhoz is és csőrét teleiueritve szórja szét a vizet pihegő tíain.

Egyik ismerősömnek több izbni feltűnt, hogy a gólyapár nem együtt érkezett haza, hanem néha két hét is beletelt, míg a má- sik madár is megérkezett. Kérésemre ezidén pontosan jegyezte a napokat Április 7-én érke- zett az egyik s pár nap múlva fészekrakás- hoz látott és két tojást is rakott, a melyet azonban utóbb kidobott. A himgólya csak április 20-án jött meg. A tojó rakta fészket e napon egyesült erővel a kazal magasabb részére hordták át és a fészek elrendezése után a párzás is megtörtént még e napon.

Kácz Béla.

Az araiiymálinkó és a kakuk harcza.

Ezidén e két faj egyazon napon, április 27-én érkezett kertembe. Egy hétig békén meg is voltak egymás közelében. Ezután azonban az aranymálinkó nem tűrte meg többé a kakukot Mihelyt a közelébe ért, oly dühhel üldözte a kert egyik végétől a mási- kig, liogy a kakuk már május harmadik he- tében eltűnt, noha rendesen csak e hó végén vagy június közepén szokott távozni.

Tekintve, hogy kertemben az aranymálinkó három párban is fészkel, valószínűnek tar- tom, hogy e madár a fészkét féltette az orozva tojó kakuktól.

Rácz Béla.

A molnárfecske társas életéből. Közsé- günk egyik lakója leütött egy fészket, melyet a molnárfecske éppen ajtaja fölé épített. Estére hazatérve nagy meglepetésére már új fészket talált a régi helyén. Megtudta aztán.

aus, und maciit ;iuf diese Weise Schatten für die Jungen. Inzwischen fliegt er oft herunter an den Wassertrog, taucht seinen Schnabel hinein und spritzt das Wasser über seine schmachtenden Jungen.

Einem Bekannten von mir fiel es schon öfter auf, dass das Storchenpaar im Früh- jahre nicht zu gleicher Zeit ankam, sondern dass oft zwei ^\'oclien vergehen, bis auch der andere Vogel erscheint. Auf mein Ansuchen notierte er heuer genau die Tage. Am 7. Ap- ril erschien das Weibchen, welches sofort zum Nestbau schritt, auch zwei Eier legte, welche jedoch später hinausgeworfen wurden. Das Männchen erschien erst am 20. April. Der vom Weibchen gebaute Horst wurde an diesem Tage mit gemeinsamer Arbeit auf den höheren Teil des Scluibers übertragen, und geschah nach Beendigung diesei Arbeit an demselben Tage auch noch die Paarung.

Béla v. Bácz.

Kampf eines Pirols und Kukuks. Heuer erschienen diese beiden Arten an einem und demselben Tage, am 27. April in meinem Garten, wo sie auch eine Woche lang in Frieden miteinnnder lebten. Darnach duldete jedoch der Pirol den Kukuk nicht mehr. So- bald er in seine Nähe kam, verfolgte er ihn mit solcher Wut von einem Ende des Gartens zum anderen, dass der Kukuk in der dritten Maiwoche verschwand, während er sich an- sonsten erst Ende dieses Monats oder Mitte Juni zu entfernen pflegte.

Mit Hinsicht auf den Umstand, dass drei Paare des Pirols in meinem Garten brüten, halte ich es für wahrscheinlich, dass sie ihr Nest vor dem seine Eier einschmuggelnden Kukuk fürchteten.

Béla v. Rácz.

Aus dem Gesellschaftsleben der Mehl- scliwalbe. Ein Bewohner unserer Gemeinde schlug ein Nest herunter, welches die Mehl- schwalbe gerade über die Haustür gebaut hatte. Als er abends nach Hause kam, fand er schon ein fertiges neues Nest an Stelle des alten. Seinö Erkundigungen ergaben, dass an dem Neubaue so viel Schwalben teilnah-

30*

284

hogy annyi fecske segített a !<arat hordani, hogy alig fértelt némelykor a fészekhez, a mely ily módon már déhitánra elkészült. Ez az eset annyira meghatotta a gazda', hogy a fészket nem bántotta többé.

Ricz Béla.

Anyáskodó giilyatestvér. Harón (Hunyad m.) régebben rendesen fészkelt 1 — 2 gólya- pár, az 1907 és 1908. években azonban tel- jesen kimaradtak. 19Û9-ben újból megjelent 1 pár, a mely azonban a lakosság riasztga- gatása köi'etkeztében csak igen későn és 2 tojásának idő előtti letojása után tudott fész- kelőhelyre szert tenni.

A késői költés miatt a fiókák nem fejlőd- hettek ki teljesen az elvonulás időszakáig; a szülők pedig augusztus 25-ike táján tényleg elköltöztek, mitsem törődve a nagy útra még képtelen fiaikkal, a melyeket időközben gyűrűkkel megjelöltem. Az egyiket ugyan bírta már a szárnya, de a másik ki sem mozdult a fészekből. Ekkor az erősebb gólya- fióka vállalta magára a szülők szerepét s oly buzgón anyáskodott gyámoltalan testvére körül, hogy szinte fölös mennyiségben hordta neki a táplálékot a fészekbe.

Szeptember 10 körül szárnyra kelt a gyön- gébb fióka is, de az 5—6 kilométernyire fekvő Marossolymos községben élve elfogták s Dévára hozták, a hol ma is fogságban tartják. Az anyáskodó gólvaíiókát még 8 — 10 napig látták a harói réteken, azóta azonban neki is nyoma veszett.

Dr. Gaál István.

Sziklatalon fészkelő házi fecskék. A

Retyezát hegységnek 1900 — 2100 tengerszín- feletti magasságok között elterülő régiójának egyes sziklacsoportozatain, nevezetesen a Stetiidete és Pallina hegységek Komániával határos részén minden nyáron több pár Chelidonaria vArhiea (L.) fészkel. Rendkívül érdékes jelenség a mi házi fecskénk nyilaló

men, dass sic manclini;il gar nipht alle an das Nest herankommen konnten, welches in- folgedessen schon am Nachmittage fertig war. Der Fall rührte den Eigentümer derartig, dass er das Nest fernerhin verschonte.

Béla v. Rácz.

Mutterstelle vertretendes StorchüeschMÍ- sterpaar. In Haró (Kom. Hunyad) brüteten früher regelmässig 1 — 2 .Storchpaare, in den Jahren 1907 und 1908 blieben sie fedoch vollständig aus. Im Jahre 1909 erschien wieder ein Paar, welches jedoch von den Bewohnern verscheucht, erst sehr spät und erst nach dem vorzeitlichen Legen von 2 Eiern einen Nistplatz beziehen konnte.

Infolge der späten Brut konnten sich die Jungen bis zur Zeit des Wegziehens nicht vollkommen entwickeln ; die Eltern zogen auch ungefähr am 25. August tatsächlich weg, oline sich um die zur grossen Reise noch gänzlich unfähigen Jungen, welche ich unter- dessen beringt hatte, im mindesten zu küm- mern. Das eine war zwar schon flugfähig, das andere konnte sich jedoch noch nicht von dem Neste erheben. Da übernahm das stärkere Junge die Rolle der Eltern und vertrat die Mutterstelle bei seinem unbehol- fenen (lesehwisterpaare mit solchem Eifer, dass es ihm fast in übermässiger Menge Nah- ning in das Nest trug.

Ungefähr am 10. September flog auch das schwächere Storchjunge ab, doch wurde das- selbe in der 5 — 6 Kilometer entfernten Ge- meinde Marossolymf)S lebend gefangen und nach Déva gebracht, wo es sich noch heute in Gefangenschaft befindet. Das Mutterstelle vertretende Storchjunge wurde noch 8 — 10 Tage auf den Wiesen von Haró gesehen, seitdem aber ist auch dieses verschwunden.

Dr. Stbfan v. Gaál.

AnFelsenwänden nistende Mehlschwalben.

An einzelnen Felsenpartieen des Ketyezát- gebirges, welche sich in der Region von 1900 bis 2100 Meter Höhe befinden, nament- lich an den mit Rumänien benachbarten Tei- len der Stenulete- und Faltina-Berge nisten in jedem Sommer mehrere Paare von Gheli- iJonnria iirinea (L.). Die über die Stein-

285

csapatja a havasi kőniezők övébn A neve- zeit sziklafalak alatt birkalejjelők terülnek el. Ei5 év nyarán körülbelül 900 méter magas- ságban (a legközelebbi falu 10 kilométer- nj-ire van innen) találtam két fészket. Mind- kettő közel egymáshoz, alig öt méternyi magasságban a lovagló ösvény felett egy tavasszal frissen robbantott meredek gránit- faloif csüngött.

Nyár végén nem ritkaság a legmagasabb fensikokon is csapatosan kóborló házi fecs- kékkel találkozni, söt megesett már, hogy az egyik vonuló csapat egy munkás maga- zint választott éjjeli szállásul, a hol az erős fagy vagy '60 darabot el is pusztított belőlük.

Baetho« Gyula.

Néhány adat ritkább hazai madártojások- ról, (ríjps f'itlvtis (Gsi.). 1908 április első napjaiban kaptam egy majdnem friss tojását Gerebencz község határából, mely jelenleg gyűjteményemben van. Hossza 88, szélessége 62 mm. Vastagabb végén gyéren eloszlott vöröses barna és ibolyásszürke foltok és pontok gyenge koszorút alkotnak.

Circaetus gallicus (Gm.). Gyűjteményemben van egy darab, mely 1909 április 23-án szede- tett Újmoldova község határában ; még majd- nem egészen friss volt. Hossza 73, széles- sége 57 mm. Fehér alapszínén hosszanti elmázolt véres foltok, itt-ott homályosabb szennyes foltok.

Pisorliina scops (L.). 1909 június 10-én Újmoldován talált 4-es fészekaljból kettőnek a méretei :

a) hossza 29 mm., szélessége 25 mm.

y) ., 30 „ „ 25-5 „

Ugyanerről a környékről később íiókákat is kaptam.

Oedicnennis (ledicneinus (L.). 1905 július 11-én 2 darabbiil álló fészekalj a moldovai sziget egyik homokzátonyán, mindkettő erő sen költött volt Méreteik :

ff) hosszúság 58 mm., szélesség 38 mm.

h) „ 55 ,. .. 3.7"5

halden iles Hochgebirges hinwegsegelnden Flüge bilden ein äusserst interessantes Schau- spiel. Unter den erwähnten Felswänden be- (iu'len sich Schaf weiden.

Im Sommer dieses Jahres fand ich iu der Höhe von ungefähr 900 Meter 2 Nester (das nächste Dorf ist 10 Kilometer von hier ent- fernt). Beide befinden sich nahe neben- einander, kaum 5 Meter hoch über dem Reitwege, und sind an eine frischgesprengto steile Granitwand geklebt.

Am Ende des Sommers triti't man nicht selten auch über den höchsten Plateaus herumstreichende Flüge der Mehlschwalbe, es kam sogar auch schon vor, dass ein durchziehender Flug ein Arbeiter-Magazin als Nachtquartier wählte, bei welcher Gelegen- heit der starke Frost an die 30 Exemplare tötete.

Julius v. Barthos.

Einige Daten über seltenere heimische Vogeleier. (?y/^.s fnimis (Gm.). In den ersten Tagen des April 1908 erhielt ich ein fast noch frisches Ei aus der Gegend der Gemeinde Gerebencz, welches sich derzeitig in meiner Sammlung befindet. Die Länge beträgt 88, die Breite 62 mm. Am dickeren Ende bil- den schütter verte Ite rötlichbraune und lila- graue Flecken einen scliwachen Kranz.

Circaetus gallicus (Gm.). In meiner Samm- lung befindet sich ein Ei dieser Art, welches am 23. April 1909 in der Umgebung von Ujmoldova gefunden wurde ; dasselbe war fast noch ganz frisch. Die Länge beträgt 73, die Breite 57 mm. Auf weisser Grundfarbe be- finden sich verwischte Längsblutflecke, hie und da trübere Schmutzflecke.

Pisorhma scops (L.). Die Masse von 2 Exemplaren, welche einem 4-er am 10. Juni in Ujmoldova gefundenen Gelege angehörten, sind folgende:

a) Länge 29 mm.. Breite 25 mm.

b) „ 30 „ „ 25-5 „

Aus derselben Gegend erhielt ich später auch Junge.

Oiidicnemus oeäioicmus (L.). Amll- Juli 1905 ein 2-er Gelege auf einer Sanddüne der Moldovaer Insel; beide stark bebrütet. Die Masse sind:

a) Länge 58 mm., Breite 38 mm.

hj

00

286

Sárgii futühfiiuok alapszínen züldes szür- késbarna vagy sötétbarna foltok sűrűen, de rendetlenül váltakoznak.

Scolopax rusticola L. I'.IUT április 8()-;in friss 4-es fészekalj Forotikról. Méreteik :

«) hosszúság 43 5 mm., szélesség 33'5 mm. h) „ 43-0 „ „ 33-0 ,

c) „ 44-5 „ „ 33() .,

Alapszín sárgásbarna, melyen ibolyás, vör- henyes vagy rozsdásl)arna foltocskák és pon- tok vannak. A rajzolatok a tojásokon mintegy spirális alakban vannak elhelyezve.

Emheriza eia L. Erősen költött fészekalj Ujnioldováról ; csak egy darab jutott ép álla- potban kezemhez Az alapszín világos ibolyás- sziirke ; a tojás közepe finom barnásfekete és ibolyáskék szálakkal van többszörösen körülövezve. Hossza 20'5, szélessége 16"5 mm.

Remiza j^ßndulina (L.) 7 darabból áll alig költött fészekalj. 1908 május 18-án Törő becsén tiszaparti füzesben. Méreteik ;

álló, k-

a) hosszúság 16 mm., szélesség 10'5 mm.

h) „ 16 .. „ 105 ,

c) .. 17-Ò „ „ 10-5 „

d) „ 16 ., ., 10-5 „

e) . 16 . ., 11

Lintia Dénes.

Rendellenes színezetű Emberiza citri- nella L. F. é. nov. 5-én Árokszállás (Vas m ) község mezőiről egy csapat czitromsáriuány rebbent fel előttem s köztük egy sárga madár, mely a távolból úgy festett, mintha kanári- madár keveredett volna a sármányok közé. Szerencsére fegyverem velem volt, igy hát hamarosan elejthettem a feltűnő színezetű madarat, mely czitromsármányunknak érdekes színbeli változatának bizonyult. Alul alajj- színe szép czitromsárga, mindazok a rajzo- latok a mellen, begyen, fejen és felső testen, melyek rendes körülmények közölt sötétek, ennél halavány fahéjszínűek Az evezők külső

.Vili' Hugs indgelljcr Grundfarbe wechseln dicht, jedoch unregelmässig verteilte, grün- lich graubraune oder dunkelbraune Flecke ab.

Seolopax rusticola L. Ein frisches 4-er Gelege vom 30. April 1!)07 aus F<u-otik. Die Masse betragen :

a) Länge 43'5 mni.. Hreite 33"') nun. l'J / 43 , „ 33 , ■

c) „ 44-5 , „ 33

(irundfarbe gelblichbraun, auf welcher sich lilafarbige, rötliche oder rostbraune Fleck- chen und Tunkte befinden. Die Zeichniiiigen sind auf den Eiern sozusagen in Spiralforni angeordnet.

Emheriza cid L. Ein stark bebrtttetes Ge- lege aus Ujmoldova ; erhielt nur ein unver- sehrtes Exemplar. Die Grundfarbe ist hell lihigrau ; die Mitte des Eies ist mit feinen braunschwarzen und lilablauen Fäden mehr- facli umringt. Länge 20'o, Breite 16'5 mm.

Remiza [jenditHna [L.) Ein 7-er, kaum angebrütetes Gelege vom 18. Mai 1908 aus einem Weidenwalde am Tiszaufer in Török- becse. Die Masse betragen :

a) Länge 16 mm.. Breite 10'5 mm.

c) d)

e)

16 17-5 16 16

lOr) 105 10-5 11

Dy

Farbenaberration bei Eniberiza citrinella

L. Am 5. Nov. 1. J. sah ich in einem Schwärm von Goldammern einen gelben Vogel, welcher von der Ferne aus gesehen sehr an einen Kanarienvogel erinnerte. Glücklicher- weise hatte ich mein Gewehr bei der Hand und so gelang es mir den auÔailend gefärb- ten Vogel zu erlegen ; es war eine schöne Farbenaberration vom Goldammer. Die Grund- farbe des Unterkörpers zeigte ein schönes Zitronengelb, jene Zeichnnngen'aber an der Brust, am Kropf, Kopf und auf dem Ober- körper, welche bei normal, gefärbten Stücken eine dunkle Farbe haben, sind, bei diesem von einer bleichen Zimmtfarbe. Der äussere Saum der Scliw unofedern ist yelb, die Innen-

287

széle sárga, :i liátulsd evezők és t'arktollalc belső széle fehér. A lábak jóval lialaványab- bak mint rendesen s szemei is világosabb barnák.

Chernél István.

A tövisszúró gébics (Laiüiis coliurio L.) albínója. Az ezidei őszön Tiszaeszlár határá- ban lőtt, és időközben a kir. M. 0. K.-nak átengedett fehér gébics alakoskodására jel- lemző alábbi megfigyelést teltem.

A „Lökös"-réten, hol e madár tartózko- dott, a csatorna környékén sok mályva, íehérlevelü nyárbokor, napraforgóval, meg tökkel beültetett tengeriföld terül el. A tök levelei valamely betegség folytán éppen oly szürkésfehérekké váltak, mint e madár. Mihelyt feléje közeledtünk, az egyik szürke környezetből azonnal a másikba snrrant. Ezt a környezetet soha sem hagyta el. Még ha a tengeri felől üldöztem is, mindig csak vissza- tért, holott más madarak a nyilt rét felé menekültek.

Elejtését már ez is megnehezítette. Külön- ben is félénkebb volt, mint más madár, aminek az üldözés is lehet oka.

Kisfás föld ház.

Szomjas Gusztáv.

Megjegyzés. E példány nem tökéletes albino, minthogy feje és háta, valamint evező- tollai a pigment némi nyomaitól szennyesfe- hérek. Fejetetejének sötétes harántsávjain erős nagyítás mellett áz öreg hímek szürke tollaié- lioz ha.sonló, de jóval gyérebb pigmentpont- sorok láthatíik. Legfeltűnőbb rajta azonban a szemet környező toUkoszorú, mely korom- fekete, mint az idős hímeknél. Ez utóbbi jegy alapján legalább is másodéves himnek kell e példányt tartannnk, bár oly időszakban lövetett, a mikor e fajnak rendesen már csak fiataljai találhatók nálunk.

Kir. M. (). K.

fahne der hinteren S<;hwungfedern und der Schwanzfedern weiss. Die Fusse auch blei- cher als gewöhnlich und die Augen auch heller braun.

Stefan von ChernrI;.

Albino eines Dorndrehers (Lanius colhi-

rio L.\ Im heurigen Herbste konnte ich über den Mimicry eines in Tiszaeszlár bisher schon erlegten und der Königl. U. 0. C überlassenen weissen Dorndrehers folgende charakteristische Beobachtungen machen :

„Auf der „Lökös'-Wiese, wo sich dieser Vogel aufhielt, befindet sich ein Maisfeld, welches in der Nähe eines durchschneidenden K anales mit vielen Malven, weissblätterigen Pappelstauden, Sonnenblumen und Kürbis- pflanzen bedeckt war. Die Blätter des Kür- bis waren infolge einer Krankheit genau so wcisslich grau, Avie der Vogel. Sobald man sich ihm näherte, begab er sicii sofort aus einer grauen Umgebung in die andere. Diese Umgebung verlies er niemals. Auch wenn ich ihn vom Mais her verfolgte, kehrte er dennoch wieder hieher zurück, während sich andere Arten gegen die freie Wiesenttäche flüchteten. Seine Erlegung wurde dadurch auch sehr erschwert. Er war übrigens viel scheuer als andere Vögel, was auch eine Folge der Verfolgung sein kann.

Kisfásföldház. Gustav v. Szomjas.

Bemerhiìuj. Dieses Exemplar ist kein voll- ständiger Albino, indem Kopf, Kücken und Schwungfedern von einigen Pigmentspuren schmntzigweiss sind. An den dunkleren Quer- streifen (1er Scheitelfedern sind bei starker Vergrösserung ebensolche, jedoch viel schüt- terere Pigmentpunktreihen zu sehen, wie an den grauen Federn der alten Männchen. Am l)ezeichnendsteu ist jedoch der Federkranz, welcher das Auge umrahmt und kohlschwarz ist, wie bei den ausgewachsenen Männchen. Auf Grund dieses letzteren Merkmales muss dieses Exemplar als mindestens zweijähriges Männchen bestimmt werden, obwohl dasselbe zu der Zeit erlegt wurde, wo gewöhnlich nur mehr die diesjährigen Jungen dieser Art bei uns zu weilen pflegen.

Königl. U. 0. C.

288

Az Onesía cognata mint niadárparazita.

Jt)07 június 17-én (Híihlapád (Alsófeliér m.) község határábim, vizniosta árok mentén zsurló gyökerek között egy barázrlabillegeto (Mola- cilla alba L.) fészkére :ika(itani, négy majd- nem anyányi fiókával, a melyek rakva voltak tölcsérszerü sebekkel. Ez a szokatlan körül- mény indított arra, liogy ennek a különben igen hasznos madárnnk egész fészekalját el- szedjem és az észlelt sebeket tüzetesen meg- vizsgáljam. A vizsgálat alkalmával, a melyet nyomban ott a helyszínén ejtettem meg, mind a négy fiókának összes sebeit, egy kivételével, üresen találtam. Ebben az egyben egy kifej- lődött kukaczot kaptam, a melyet üvegcsőben helyeztem el.

Nyomban átkutattam a fészket és a fészek alatt levő talajt, valamint a gyökereket is, de a legtüzetesebb körültekintés után sem kaptam egyetlen bábot sem, a mi nyomra vezetett volna. Ebből, talán nem is alaptalanul, arra következtethetnék, hogy a már üres sebeket okozott kukaczokat attól a pillanattól kezdve, a mikor azok kifejlődve kezdtek előbújni, az anyamadarak leszedték liókáikról, még mielőtt bebábozódhattak volna, mert ha ez zavartalanul bekövetkezik, a bábokat okvetlenül megtalálom a fészekben, vagy alatta a talaj- ban, vagy a növényrészek között.

Az elfogott kukacz két nap alatt teljesen bebábozta magát s az ettől számított tizen- harmadik napon egy egészen ép legyet (Onesia cognata^) nyertem belőle s ezzel kétségbe- vonhatatlanul sikerült megállapítanom aMotn- cilla alba-nak ezt az eddig valószínűleg isme- retlen külső élősdijét, sőt abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy pontosan megfigyel- hettem annak életmódját és fejlődését is egy- szerre.

Tekintettel, hogy az élősdi legyek kuka- czai rendesen 7 — 10 nap alatt szoktak kifej- lődni, világos, hogy az Onesia cognata petéit még jórészt csupasz, gyámoltalan korukban helyezte el a barázdabillegető fiókákon és pedig iigy látszik egyszerre, vagy igen rövid időközben, mert a sebek között alig volt olyan, a melyik a többi mellett hegedésnek indult volna.

' A légy meghatározását Dr. Kerté.sz Kálmán múz. igazgató-ör úrnak köszönöm.

Onesia cognata als Vogolparasit. Am 17.

Jinii 1907 fand ich bei Oláhlajiád (Kom. Alsófehér) einem Wassergraben entlang, Zïvischen Schachtelhalmwurzcln ein Nest der Bachstelze (Motacilla alba L.), mit vier fast ausgewachsenen Jungen, welche mit trichter- förmigen Wundstellen ganz l)edeckt waren. Diesem ungewöhnlichen Umstand ist es bei- zulegen, dass ich den ganzen Nestinhalt des sonst sehr nützlichen Vogels wegnahm, um die beobachteten Wundstellen genau zu un- tersuchen. Hei der Untersuchung, welche ich sofort am Standorte machte, fand ich sämt- liche Wundstellen der vier Jungen mit Aus- nahme einer einzigen leer. In dieser fand ich eine entwickelte Larve, welche ich in ein Fläschchen steckte.

Sofort untersuchte ich das Nest und den Boden unter demselben, sowie die Wurzeln, aber auch die peinlichste Umschau meiner- seits eine Pujipe zu finden, welche mich auf eine Spur brächte, war vergebens. Aus die- sem Grunde könnte ich wahrscheiiüich ohne zu fehlen darauf schliessen, dass die Larven, welche die Wunden verursachten, von dem Augenblicke an. da diese entwickelt her- vorzukriechen begannen durch die alten Vögel von den Jungen, bevor sie sich ver- puppen konnten, abgelesen wurden, denn wenn dies ungestört vor sich geht, finde ich unbedingt die Pupjieu im Neste, oder unten am Boden, oder zwischen den Pflanzenteilen.

Die erbeutete Larve verpuppte sich voll- ständig binnen zwei Tagen, und am von da an gezählten 13. Tage bekam ich eine un- versehrte Fliege (Onesia cognata") und so konnte ich diesen wahrscheinlich unbekannten Aussenparasiten der Motacilla alba unzweifel- haft feststellen, ja ich war sogar in der an- genehmen Lage dessen Lebensweise und Entwickelung genau lieobachten zu können.

In Anbetracht dessen, dass sich die Larven der parasitär lebenden Fliegen binnen 7 — 10 Tagen zu entwickeln pflegen, ist es klar, dass Onesia cognata ihre Eier im nackten, uid^e- holfenen Zustande auf die Jungen der Bach- stelze setzte und zwar wie es scheint auf einmal oder in sehr kurzen Zwischenzeiten, denn unter den Wunden waren kaum euiige welch neben den anderen zu heilen begannen.

' Das Bestimmen der Fliege verdanke ich Herrn Custos-Direktor Dr. Koloman Kertész.

289

A kitóduló nedvektől és vértől a környező tollacskák összetapadva, a sebek peremét jelentékenyen kiemelték s valóságos kis töl- cséralakot kölcsönöztek azoknak, annál is inkább, mert nyilasuk a legtöbb esetben annyira nyitott volt, hogy pl. a fejen a puszta koponyacsontok fehérlettek elő, úgy szintén a szárnyak némely sebe is a csontokig hatolt. Némely helyen, különösen a fejen ezek a tölcsérek egész csoportokat alkottak szorosan egymás mellett. A mi elhelyezésüket illeti, az jobbára a fejre, nyakra, hátra és szárnyakra szorítkozott, de a mellen sem hiányoztak némelyiknél és mindig a tolidülőkön, bizony- ságául annak, hogy a csupasz fiókákon is a kibúvó tollak helyén támadhatták meg a leg- könnyebben az apró kukaczok a bőrfelületet. Két Motacillát fölbonczoltam és azt találtam, hogy a kukaczok sohasem hatoltak be az izmokba, csupán a bőr alatt tartózkodtak, szorosan a sebek közelében, s úgylátszik a bőralatti lym- phából táplálkoztak.

Számuk azonban, tekintettel a fiókák arány- lag kis testére, jelentékeny volt, a mennyiben, némelyiken 18—20 ilyen sebet találtam, s szívósságuk valósággal bámulatos, mert el- tekintve a kukaczok által okozott fájdalomtól és nedvveszteségtől, az egész fészekalj anyá- nyivá fejlődött, bár az elég nagy sebek által a bőrfelület is jelentékenyen megrongálódott. Sőt egyelőre három példányt kalitkában t:irtva, azt tapasztaltam, hogy azok az első napokban annyira normális állapotban voltak, mintha egyáltalán semmi bajuk sem lenne. A ne- gyedik és ötödik napon azonban talán azért, mert az általam nyújtott rovartáplálék nem volt megfelelő, mind a három elpusztult.

Érdekes, hogy a míg az emberen az orvosi gyakorlatban Dr. Erich Peipiîr szerint, a ki ,, Fliegenlarven als gelegentliche Parasiten des Menschen" czinimel gyűjtötte össze az irodalom erre vonatkozó adatait, 57 légyfaj lárváit figyel- ték meg, addig ornithologiai vonatkozással ;ilig akad adat. A „Katalog der Paläarktischen Dipteren" egyedül a Protocalliphora azurea Fall.-fóI enditi. hogy az Aìithua pratensis L. Aquila XVT

Die benachbarten Federchen von den her- aus([uellenden Säften und Blute zusammen- gekleistert, hoben den Rand der Wunden in grösserem Masse hervor und verliehen den- selben die Gestalt eines Trichters und dies nmsomehr, da ihr Eingang in den meisten Fällen so sehr klaffte, dass z. B. am Kopfe die nackten Schädelknochen hervorleuchteten ; auch einige Wunden der Flügel reichten bis zu den Knochen. An einigen Stellen, beson- ders am Kopfe bildeten diese Trichter ganze Gruppen gedrängt nebeneinander. Was ihre Placierung anbelangt so beschränkte sich dieselbe meistens auf den Kopf, Hals, Rücken und Flügel, aber sie fehlten bei manchen auch an der Brust nicht und waren immer auf den Federtluren angeordnet, ein Beweis, dass die kleinen Larven auch auf den nackten Jungen an den hervorsprossen- den Fedeistellen am leichtesten die Haut angreifen konnten. Ich sezierte zwei Mota- cillen und fand, dass die Larven niemals in die Muskeln vordrangen, sondern nur unter der Haut unmittelbar neben den Wunden sich aufliielten und wie es scheint sich von der Lymphe unter der Haut nährten.

Ihre Zahl war aber in Anbetracht des kleineu Körpers der Jungen verhältnismässig gross, da ich an einigen 18—20 solcher Wunden fand und die Zäliigkeit der Jungen istwirk- licli bewunderungswürdig, denn von dem durch die Marien verursachten Schmerz und dem Säfteverluste abgesehen, wuchs das ganze Gelege gross, trotzdem auch die Haut- oberfläche durch die ziemlich grossen Wun- den defekt wurde. Ja ich fand, drei Exem- plare vorläufig im Käfig haltend, dass diese in den ersten Tagen in einem derartig nor- malen Zustande waren, als ob ihnen über- haupt gar nichts fehlte. Aber am vierten und fünften Tage vielleicht darum, weil das durch mich gereichte lusektenfutter nicht entsprach, starben alle drei Vögel.

Es ist interessant, dass während die ärzt- liche Praxis am Menschen nach Dr. Erich Peiper, der unter dem Titel „Fliegenlarven als gelegentliche Parasiten des Mensclien" die hierher gehörigen Angaben der Lite- ratur zusammenstellte, 57 Fliegenlarven nachwies, man auf ornithologischem Ge- biete kaum einer Angabe begegnet. Der „Katalog der Paläarktischen Dipteren" er-

37

290

Olivicola riparia (L.), Emheriza calandra L. Cheìidonaria urUca (L.) cs Passer dotnes- ticus (L.)-ou élősködik a lárvája, a melyet Philornis néven külön is leirt még 1889-ben Meinert. Naumann pedig 1905-ben megjelent „Naturgeschichte der Vögel Mitteleuropas" liatalmas munkájában bár fajonként minden egyes madárnál fölemlíti azok parazitáit is a protozoumoktól a legyekig, Baker nyomán ezekről az utóbbiakról csak annyit tud mon- dani, hogy a köpő és más legyek álczái, a melyek faj szerint nagyobbrészt ismeretlenek, főképen a madárfej kifelé nyíló üregeiben élős- ködnek, a mint azt fiatal barázdabillegetőkön és pacsirtákon észlelték. Jlás ornithologiai vonatkozású adatra nem akadtam s igy lehet- séges, hogy jelen adatom az első, a mely a már Baker által megfigyelt madár-parazitára pontosan rámutat s mert az élősdi-legyek kö- zött az Onesia cognatat szintén nem találtam felemlítve, nem lehetetlen, hogy adatom az eddig ismert ])araziták számát is szaporította, a mi által a Motaciüa alba L. eddig meg- figyelt élősdijei a következők lesznek : Doco- phorus communis, Nirmus platyclypeatus, Menopon pusillum mint tolltetvek, Distomum macrostomum. Ascaris ensicaudatus. Taenia Muscicapae mint bélférgek s mint a leirt bántalom okozója az Onesia cognata a legyek közül.

Pàvaï-Vajna Ferencz.

Petényi Salamon János újabban megke- rült madártani jegyzeteiből. A fehérkörmíi vércse (Cerchneis cenchris Nalm.) előfordulása Magyarországon. Bár hazánk vércséit minde- nütt állandóan és a legnagyobb figyelemmel ku- tattam, még is csak 1844-ben sikerült e fajra rá- találnom, még pedig Erdélyben Gyulafehérvár- Déva és Nagyszeben közt és különösen az Olt folyó mentén Nagyszeben és a vörös- toronyi szoros között. Már a kocsiról felismer- tem kisebb termetéről, már röptében is kissé eltérő viselkedéséről és hangjáról. Minthogy azonban sietős utam folyamán meg nem sze- rezhettem, e feladattal tanítványomat, Bielz ALBERT-et bíztam meg. 1845-ben küldött is

wälint nur von Protocalliphora azurea Fall., welche Melnert noch 1889 unter dem Numen Philornis als besondere Art beschrieb, dass ihre Larve auf Anthus pratensis L., Clivi- cola riparia (L.), Emhériza calandra L., Che- lidonaìia urhica (L.) und Passer domesticus (L.) parasitisch vorkomme. Und obzwar im 1905 erschienenen „Neuen Naumann" bei jedem Vogel nach der Art dessen Parasiten von den Protozoen bis zu den Fliegen erwähnt werden, ist von letzteren nach Baker nur so- viel zu lesen dass die Larven der Schmeiss- fliegen und dgl. deren Ai't grösstenteils noch un- bekannt ist, in den nach aussen münden- den Höhlungen des Kopfes schmarotzen ; wie dies an jungen Bachstelzen und Lerchen be- obachtet wurde. Andere auf Ornithologie sich beziehende Angaben fand icli nicht und so ist es möglich, dass meine hier vorliegende Angabe die erste wäre, welche auf den schon von Baker beobachteten Vogelparasiten genau hinweist und weil sich unter den S'chmarot- zerfliegen Onesia cognata noch nicht erwähnt fand, ist es leicht möglich, dass meine An- gabe auch die Zahl der bis jetzt bekannten Parasiten vermehrte ; es wären hiernach die bis jetzt beobachteten Parasiten von MotaciUa alba L. die folgenden : Docophorus communis, Nir- mus platyclypeatus, Menopon pusillum aus der Reihe der Federläuse, Distomum macro- stomum, Ascaris ensicaudatus, Taenia Musci- capae aus der Reihe der Eingeweidewürmer und als Verursacher des hier beschriebenen Falles Onesia cognata, aus der Reihe der Fliegen.

Franz v. Pávay-Vajna.

Aus den neuerdings aufgefundenen orni- thologischen Handschriften Johann Sala- mon v. Petényi. Das Yorkommen des Rötelfalken (Cerchneis cenchris Xaum.j in Ungarn. Obzwar ich die Falken Ungarns überall fortwährend mit der grössten Auf- merksamkeit beobachtete, konnte ich doch erst 1844 diese Art auffinden und zwar in Siebenbürgen zwischen Gyulafehérvvár — Déva und Nagyszeben und besonders den Oltfluss entlang zwischen Nagyszeben und dem Rotenturm-Passe. Schon vom Wagen erkannte ich ihn an seiner kleineren Gestalt, im Fluge an seinen abweichenden Bewegun- gen imd an seiner Stimme. Da ich seiner jedoch

291

egy nőstéuyt, a melyet már ez évi márczius végén ejtett el a Yöröstorony-szorosban, hol a közönséges vörös vércse is gyakori. Bielz 1846-ban megint szerzett egy öreg hímet, a mely Nagyszeben környékének egyik fiatal erdejében került lövésre.

Zeyk professzor is kapott Torda vidékéről egy példányt, a melyet a nagyenyedi kollé- gium gyűjteményébe helyezett.

Magam pedig 1846 aug. 29-én a Tátrából hazatérve, Sumjaczon, Wagner János erdő- mester gyűjteményében találtam egy himet, mely értesülésem szerint a sziklás Miirány- várnál lövetett.

E vércsefaj tehát hazánk egyes helyein még sem oly ritka, mint a hogy eddig gon- doltuk, csakhogy még kevesen ismerték fel.

Megjegyzés: Az e feljegyzések óta elmúlt fél évszázad kutatásai hazánknak csakugyan számos helyén állapították meg e szép kis ragadozó előfordulását. Feiyaldszky J. az „Aves Hungariae"-ben a Nemzeti Múzeumnak 8, többnyire az ország keleti felén elejtett pél- dányát sorolja fel; Parno 1861 ; Budapest 1851 júl 14. ; Fénszaru 1885 szept. 6. ; Zsina 1869 aug. 18.; Szerdahely (Szeben m.) 1864 ápr. 26. là és 1?; Székesfehérvár 1887 aug. 20. ; Nagyenyed 1879 május 18. Vonulása idején olykor tömegesen is észlelték Erdély- ben, hol úgy látszik az oroszországi költözködők egy részének útjai vezetnek. így Buda Ádám és CsATó JÄN08 Hátszegnél 1890- ben 150 darabot találtak együtt (Chernél J. : Magyarország Madarai p. 426.) Tömeges vonulása alkalmából került lövésre az a hímpéldány is, a melyet Mártonfey Lajos 1902 május 5-én küldött intézetünkbe.

Azóta fészkelését is több helyen észlelték, így Tömördön (Vas megye), hol Chernél István szerint évenként 8 10 pár költ ; továbbá Iharosberényben is (Somogy m.),iionnanBARTHoa GYULÁ-tól 1906 május 8-án kaptuk gyűjtemé- nyünk második ily fajú példányát.

Csöroey Titus.

meines eiligen Weges wegen nicht habhaft vcerden konnte, betraute ich mit dieser Auf- gabe meinen Schüler: Albert Bielz. 1845 schickte er aucli ein Weibchen, welches er schon Ende März dieses Jahres im Roten- turm-Passe erlegte, wo auch der Turmfalke häufig ist. 1846 erwarb Bielz wieder ein altes Männchen, welches in einem jungen Walde in (1er Umgebung von Nagyszeben zum Schusse gebracht wurde.

Auch Prof. Zeyk bekam aus der Gegend von Torda ein Exemplar, welches erder Samm- lung des Nagyenyeder Kollegiums einverleibte.

ich selbst fand aus der Tátra heimkehrend 1S46 am 29. August in Sumjacz, in der Samm- lung des Forstmeisters Johann Wagner ein Männchen, welches meines Wissens bei der Felsenburg Murány erlegt wurde.

Diese Falkenart ist also an einigen Punk- ten Ungarns doch nicht so selten, wie wir es bisher dachten, nur dass sie noch von wenigen erkannt wurde.

Anmerkung : Die Forschungen des seit die- sen Aufzeichnungen verflossenen halben Jahr- hunderts haben wirklich an vielen Punkten Ungarns das Vorkommen dieses schönen klei- nen Raubvogels nachgewiesen. J. Frivaldszky zählt in seinen ,, A ves Hungáriáé" 8, grössten- teils in der östlichen Hälfte des Landes er- legte Stücke des National-Museums auf : Parno 1861; Budapest 1851, 14. Juli; Fénszaru 1885, 6. Sept. ; Zsina 1869, 18. Aug.; Szerda- hely (Kom. Szeben) 1864, 26. Apr. 1 d und 1 2; Székesfehérvár 1887, 20. Aug.; Nagy- enyed 1879, 18. Mai.

Zur Zugszeit beobachtete man ihn auch schon mehrfach massenhaft in Erdély, wo sich die Zugstrassen eines Teiles der russischen Zug- vögel zu befinden scheinen So fanden Adam V. Buda und Johann v. Csató bei Hátszeg 1890, 150 Stück beisammen (Chernél J. : Magyar- ország Madarai, p. 426). Bei Gelegenheit sei- nes Massenzuges wurde auch jenes Männchen zur Strecke gebracht, welches Ludwig Mártonffy am 5. Mai 1902 an unser institut einsandte.

Seither wurde auch sein Nisten an meli- reren Orten beobachtet. So in Tömörd (Korn. Vas), wo nach Stefan v. Chernél jährlich 8 — 10 Paare nisten ; auch bei Iharosberény (Kom. Somogy), von wo am 8. Mai 1906 Julius v. B.arthos das zweite Exemplar dieser Art unserer Samm- lung sandte. Titus Csörgey.

37*

292

Adatok a Saxicola stapazina (L.) és Saxi- cola anrita Temm. Magjarországoii való elö- forduL-isához. 1909 július lO-ikén Újhelyi JózsEK-től, mint a Nemzeti Múzeum prepará- torától, a kit aklunai gyűjtöútjáii elkisértem, arról értesültem, hogy pár nappal ez előtt Báziáson, a vasúti állomás közelében levő sziklás hegyoldalon egy him Saxicola stajiazinát ejtett el, a mely a Nemzeti Múzeumban nyert elhelyezést.

Ezen, a Saxicolaféléktől sűrűn látogatott helyen annyiszor jártam már, hogy szinte elképzelhetetlen volt, miként kerülhette volna el ez a madár figyelmemet. Másnap már Báziáson voltam s a jelzett helyen hamarosan rá is akadtam egy idegen hantmadárra, mely azonban nem S. stapazina (L.) == {Saxicola melanoleuca Güld.), hanem S. anrita Temm. volt, a miről távcsővem segélyével kétségte- lenül meggyőződhettem. Sajnos, kellőleg meg nem közelíthettem s igy lövésemtől csak meg- sebesítve, a sziklák közt eltűnt. Miközben ezt nyomoztam, egy fehérfekete hantmadár szállt elém, melyet lelőttem s benne a Saxicola stapazinát ismertem fel. A lövés éppen a fejét roncsolta el és különben is java vedlés- ben volt, úgy hogy csak nagynehezen sike- rült gyüjeményem számára megmenteni.

E himpéldány teljes hossza 15, szárnya 9'3, csőre \% csüdje 2'3 cm. hosszú, farka fej- letlen. Az Újhelyi által elejtett hím teljes hossza 14'5, szárnya 9, csőre TI, csüdje 21, farka 6'3 cm. hosszú.

Ezt az esetet Dr. Weigold H. barátomnak, a helgolandi biológiai megfigyelő állomás asszisztensének megírva, tőle azt a meglepő választ kaptam, hogy nála is ugyanaz az eset fordult elő. Tehát ugyanakkor látta és gyűj- tötte e két fajt Helgolandon, a mikor Újhelyi és én Báziáson. Az észleletek e találkozása azt bizonyítja, hogy az idei esztendő a ma- darak északra való terjeszkedésére nagyon kedvező volt.

Lintia Dénes.

Daten über das A^orkoiiiinen von Saxicola stapazina (L.) und Saxicola anrita Tonini, in Ungarn. Am 10. .luli 1909 erhielt ich von Josef Újhelyi, Präparator desXational-.Museums, den ich auf seiner Sammelexkursion beglei- tete, die Nachricht, dass er vor einigen Tagen auf der felsigen Berglehne neben der Station Báziás ein Männchen von Saxicola stapazina erlegte, welches in das National-Museum ge- langte.

Auf diesem von den Saxicoliden sehr stark besuchten Gebiete war ich schon so oft, dass ich mir gar nicht vorstellen konnte, wie dieser Vogel meiner Aufmerksamkeit entgehen konnte. Nächsten Tag war ich auch schon in Báziás, wo ich bald eine fremde Saxi- cola-Art fand, welche sich jedoch nicht als S. stapjaziiia (L.) = {Saxicola melanoleuca GüLD.\ sondern als S. aurita Temm. erwies, wovon ich mich miti eis meines Feldstechers zweifellos überzeugen konnte Leider konnte ich denselben nicht genügend annäiiern, wes- halb mir der nur verwundete Vogel unter den Felsen verloren ging. Während ich nach diesem suchte, flog ein weiss-schwarzer Schmät- zer vor mich hin, welchen ich auch erlegte und als Saxicola stapazina (L ) bestimmte. Der Schuss traf gerade den Kopf und da der Vogel auch sonst im stärksten Mausern be- griifen war, konnte ich denselben nur mit grosser Mühe für meine Sammlung erretten.

Die Masse dieses Männchens betrugen : ganze Länge 15. Flügel 93, Schnabel 1"2, Tarsus 23 cm ; der Schwanz ist nicht aus- gewachsen. Die Masse des von Újhelyi er- legten Exemplares sind: ganze Länge 14'5, Flügel 9, Schnabel l'l, Tarsus 2"1, Schwanz 6'3 cm.

Mein Freund Dr. H. Weigold, Assistent der biologischen Beobachtungsstation in Helgoland, dem ich den Fall mitteilte, gab mir die über- raschende Nachricht, dass l)ei ihm genau der- selbe Fall vorkam. Er beobachtete und sam- melte die beiden Arten genau zur selben Zeit in Helgoland, wie Újhelyi und ich in Báziás. Dieses Zusammentreffen der Beobach- tungen scheint zu beweisen, dass das heurige Jahr zur nördlichen Ausbreitung der Vögel sehr günstig war.

Dyoxibius Lintia.

293

A kormos légykapó fészkelése Magyar- országon. A kormos légykapónak hazánkban való fészkelé.iére vonatkozó adataink oly- annyira fogyatékosak, szükszavnak, sót bizony- talanok, liogy belőlük kétségtelen bizonyos- sággal nem állapitható meg. vájjon csakugyan köIt-e nálunk e faj rendesen, vagy legalább is kivételesen?

Az idevágó feljegyzések im ezek : Frivaldszky János szerint' a Nemzeti Múzeum gyűteményé- ben két, nyáron ejtett, darabja van e madár- nak Magyarország területéről ; az egyik PKTKNYi-től való s 1833 júl. 26-án került meg Peszéren (Pest ni.), a másikat Madarász Gyula dr. gyűjtötte Budaj)esten 1880 aug. 3-án. Mind a kettő tojó. Ezeken kivül 2 db tojása is van madarunknak országos gyűjteményünk- ben, melyeket Zólyom megyéből Grineus János szerzett. Ez a két tojás szerepelt a Il-ik nem- zetközi ornithologiai kongresszus alkalmával Budapesten kiállított hazai madárfajok gyűj- teményében is.'^ Madarász Gyula dr. csak annyit ir^ a kormos légykapóról, hogy „tavaszi és őszi vonulás alkalmával fordul elő ; nyáron a legnagyobb ritkaságok közé tartozik".

Végre legújabban Barthos Gyula közli,* hogy 1906 nyarán egy párocska fészkelt Iharosberényben (Somogy m.).

Madártani kutatásaim közben évek hosszú során különös tigyelemniel kerestem a kormos légykapót nyárnak évadján hazánkiian, hogy fészkeléséről bizonyságot szerezzek, de min- den fáradozásom meddő eredménynyel járt, mig végre a f. év május havában örömömre megfigyelhettem, hogy Kőszegen, a Széchényi- tér nevű sétálóhely fáira kifüggesztett mes- terséges fészekodvak egyikét a kormos légy- kapó foglalta el. A nevezett helyen már 6 évvel ezelőtt alkalmaztam mesterséges fészek- odvakat ; kerekszáj úakban évről-évre több párocska örvös légykapó telepedett meg, a tágszájúak ellenben üresen maradtak. A múlt

l)as Nisten des scinvarzgraiien Fliegen- fängers (.Muscicapa atricapilla L.) in Ungarn.

Die Angaben über das Nisten des schwarz- grauen Fliegenfängers in Ungarn sind der- artig mangelhaft, kurz gehalten, ja sogar un- bestimmt, dass aus ihnen mit absoluter Be- stimmtheit nicht geschlossen werden kann, ob diese Art wirklieh regelmässig oder wenig- stens manchmal bei uns brütet?

Die hierher gehörigen Aufzeichnungen sind folgende : nach Jon. v. Frivaldszkv ^ sind im National-Museum 2, im Sommer erlegte Exem- plare dieses Vogels aus Ungarn vorhanden ; eins stammt von Petè.nyi und wurde am 26. Juli 1833 bei Peszér (Kom. Pest) erbeutet, das zweite sammelte Dr. Julius v. Madarász am 3. August 1880 in Budapest. Beide sind Weibchen. Ausserdem besitzt das National-Museum 2 Eier unseres Vogels, welche Joh. Grineus im Komitate Zólyom sammelte. Diese beiden Eier waren bei Gelegenheit des II. internationalen Oruithologen-Kongresses zu Budapest in der ungarische Vogelarten enthaltenden Eiersamm- lung ausgestellt.- Dr. Julius v. Madarász * schreibt nur soviel von dem schwarzgrauen Fliegenfänger: „bei Gelegenheit des Frühjahrs- und Herbstzuges kommt er vor ; im Sommer gehört er unter die grössten Seltenheiten."

Endlich berichtete Julius v. Barthos* neuer- dings, dass im Sommer 1906 ein Pärchen bei Iharosberény (Kom. Somogy) nistete.

Während der vielen Jahre meines ornithologi- scheu Forschens suchte ich mit einem be- sonderen Augenmerk den schwarzgrauen Fliegenfänger zur Sommerszeit in Ungarn, damit ich mich von seinem Nisten überzeuge, aber alle meine Mühe war vergebens, bis ich zu meiner Freude endlich im Mai d. J. beobachten konnte, dass in Kőszeg eine der am Promenadenplatze Széchenyitér ausge- hängtenNisthöhleu vom seh warzgrauen Fliegen- fänger besetzt wurde. Am genannten Platze gebrauchte ich schon seit 6 Jahren künstliche Nisthöhlen; in denjenigen mit rundem Flug- loche siedelten sich von Jahr zu Jahr mehr und mehrHalsbandfliegenfänger an,die offenen aber

' Aves Hungáriáé (1891- p. 37. ' De. L0VA8SY Sándor : Az ornith. kiáll, magyar- orsz. tojás és fészekgyüjtm. katalógusa p. 14. ^ Magyarország Madarai p. 163. « AqnUa XIII. 190t;. p. 222.

' Aves Hungáriáé (18911 p. 'Al.

- Dr. Lovassy Sándor : Az ornithologiai kiá'litás magyarorsz. tojás- és fészekgyüjtemény katalógusa p. 14.

' Magyarország madarai p. 1G3.

• Aquila XIII. 1906. p. 222.

294

évben kísérletképpen egy sekélymélyedésű, félkeriilékalakú bejáróval készült mintát alkalmaztam 6 méter magasságban. Ebben fészkeltek a kormos légykapók.' Kőszeg, 1908 deczember 17.

Cherneii István.

A pásztormadár 1909. évi megjelenése és fészkelése Magyarországon. Az utolsó három esztendőben valósággal összetorlódtak Magyarországon az érdekesnél - érdekesebb nagyarányú madárinváziók és mozgalmak. Kezdődött a sorozat az uráli bagolynak 1906/07. évi eddigelé páratlanul álló tömeges téli mozgalmával, folytatódott a pásstormaclár- nak 70 év óta nem észlelt tömeges megjele- nésével és fészkelésével 1907-ben, következett 1908-ban a pásztormadár újabb inváziója és fészkelése, valamint a j^usztai talpaslyúknak 20 év óta meg nem ismétlődött bevándorlása, s befejezik a sorozatot 1909-ben a pásztor- madár harmadik, ismét fészkeléssel egybe- kötött inváziója, valamint a keresztcsőr üek nagyarányú mozgalma.

Ezek közül kétségtelenül a pásztormadárnak három egymásután következő évben való töme- ges megjelenése és fészkelése a legnevezetesebb, mert ez az eddigelé példátlanul álló jelenség szinte azt a reményt ébresztheti, hogy ez a

nálunk eddigelé vándor-ként (T) megjelent madárfaj abban a stádiumban van, hogy hazánk rendes fészkelő és költöző (•*—>■) madarává fejlődjék. Páratlanul érdekes orni- thologiai esemény volna, ha a pásztormadár- nak ez az eddigelé még soha se ismétlődött hármas inváziója és fészkelése tényleg a fészkelési terület állandó jellegű kiterjesztését jelentené. A dolog az idei tapasztalatok sze- rint nem is volna oly lehetetlen, mint a milyennek eddigi tudásunk alapján tarthattuk. Az idei fészkelők ugyanis javarészt cseresz- nyével, meggygyei és szederrel táplálkoztak, s általában kevés rovart fogyasztottak — látha- tólag első sorban a kedvező fészkelési alkal-

' Június havában báró Mannöbero Arvéd Kolozs- vár vidékén a ,Biikk" nevíí erdőségben szintén fész- kére akadt e fajnak.

blieben leer. Voriges Jahr gebrauchte ich pro- beweise ein nicht tiefes, mit halbellipsoidem Eingange versehenes Modell in 6 m Höhe. In diesem nisteten die schwarzgrauen Flie- genfänger.'

Kőszeg, am 17. Dez. 1908.

Stephan v. Chernél.

Das Erscheinen und Hrüten des Rosen- stares in Ungarn im Jahre 1909. In den

letzten drei Jahren hatten wir in Ungarn eine Anhäufung von äusserst interessanten grös- seren Vogelbewegungen und Invasionen. Die Reihe begann mit dem bisher unvergleichlich dastehenden massenhaften Auftreten der Ural- eule im Winter 1906/07, und wurde fort- gesetzt durch das während 70 Jahren nicht beobachtete massenhafte Erscheinen und Brü- ten des Rosenstares im Jahre 1907, dann folgte im Jahre 1908 wieder die Invasion und das Brüten des Rosenstares, sowie die seit 20 Jahren nicht wiederholte Einwande- rung des Stejjpcnhtihns, und zum Schlüsse folgte die dritte und wieder mit Brüten ver- bundene Invasion des Rosenstares im Jahre 1909, sowie die grosse Bewegung der Kreuz- schnäbel.

Von diesen ist jedenfalls das massenhafte Erseheinen und Brüten des Rosenstares in drei nacheinander folgenden Jahren am be- merkenswertesten, indem diese bisher bei- spiellos stehende Erscheinung die Hoffnung erwecken kann, dass diese bisher nur als

Wandervogel ( T ) bei uns erschienene Art

im Begriffe ist sich zu einem regelmässigen Zug- und Brulvogel (■< — >■) Ungarns zu ent- wickeln. Es wäre eine ornithologische Bege- benheit von ungewöhnlichem Interesse, wenn dieses sich bisher noch niemals wiederholte dreimalige Erscheinen und Brüten tatsächlich eine konstante Ausbreitung des Brutgebietes bedeuten würde. Die Sache wäre nach unse- ren heurigen Erfalirungen gar nicht so un- möglich, als es auf Grund unseres bisherigen Wissens scheinen sollte. Die heurigen Brut- vögel nährten sich nämlich hauptsächlich von Kirschen, Weichsein und Maulbeeren,

' Im Juni fand im ,Bükk"-WaIde bei Kolozsvár Br Arvéd v. Mannsbero ebenfalls das Nest dieser Art.

295

niutosság birtaóket az ittniaradásra. Hazánkban való fészkelésükhöz tehát nem okvetlenül szükséges a sáskajárás, a hogyan azt az eddigi egybehangzó tapasztalatok alapján hit- tük. — Igazán nagy kár, hogy semmiféle hírt se kaphatunk arról, hogy milyen számban jelentek meg e három esztendő alatt rendes fészkelési területeiken, mert eddigi tudásnnk alapján még azt kell hinnünk, hogy a nálunk való megjelenést első sorban a rendes fészkelő területen föllépő okok, nevezetesen a sáska- járásoknak egyidejűleg nagyobb területeken val() kimaradása idézi elő.

Idei fészkelésüket július 26-áról kelt leve- lében Radetzky Dezső tárnoki — Fejér m. — tanitó úr jelentette be a Kir. M. 0. K.-nak. Az érdekes hírre július 28-án kimenteni a helyszínére, a hol Radetzky úr volt szíves kalauzolni ; sajnos, már csak a pásztormadár elhagyott fészektelepét tudtam szemügyre venni. A fészkelőhely t. i. nem Tárnokban, hanem a szomszédos .Sóskút községben volt, s e miatt szerzett Radetzky úr is oly későn tudomást az esetről. Kellemes kötelességem R.ADETZKY úrnak az intézet nevében hálás köszönetet mondani azért, hogy közreműkö- dése révén sikerült e fontos ornithologiai esemény emlékét pontos és kimeritő adatok- kal megőrizni a magyar madártan története számára.

A fészektelepet, minthogy a lakosság nagy része ismerte, hamarosan megtaláltuk a Sós- kút község mellett levő régi kőbányában. A fészkelők számát már megközelítő pontosság- gal se tudtam megállapítani, minthogy a telep már több mint egy hete, el volt hagyatva, s már alig voltak látható nyomok arról, hogy a pásztormadarak itt tartózkodtak. A bánya- munkások bemondásának nem tudtam hitelt adni — szerintük ')000 pár fészkelt volna. Egyébként is horribilis számadatokat hallot- tam tőlük. Minthogy a bányabérlő több szölő-

und vertilgten sehr wenig Insekten — die- selben wurde augenscheinlich durch die gün- stige Brutgelegenheit zum Bleiben veranlasst. Zu ihrem Nisten in Ungarn ist daher die Heuschreckenplage nicht unumgänglich not- wendig, wie dies auf Grund der bisherigen einstimmigen Daten geglaubt werden musste. Es ist wirklich sehr schade, dass wir durch- aus keine Nachrichten darüber erhalten können, in welcher Anzahl sie während der letzten drei Jahre in ihren regelmässigen Brutgebieten erschienen sind, indem wir auf unser bisheriges Wissen gestützt, noch die Meinung annehmen müssen, dass ihr Er- scheinen in unserem Gebiete in erster Linie von den in ihren regelmässigen Brutgebieten auftretenden Einflüssen, namentlich durch das gleichzeitige Ausbleiben der Heuschrecken- plagen auf grösseren Gebieten verursacht wird.

Über das heurige Brüten wurde die königl. U. 0. C. von Herrn Desiderius v. Radetzky, Lelirer in Tárnok, Kom. Fejér, in einem vom 26. Juli datierten Briefe benachrichtigt. Nach Erhalt dieser interessanten Kunde begab ich mich am 28. Juli an Ort und Stelle, wo Herr v. Radetzky den freundlichen Führer abgab, doch konnte ich leider nur mehr die verlassene Brutstätte der Rosenstare in Augen- schein nehmen. Die Brutkolonie befand sich nämlich nicht in Tárnok, sondern in der benachbarten Gemeinde Sóskút, weshalb auch Herr v. Radetzky erst so spät benachrichtigt wurde. Es ist mir eine angonehme Pflicht Herrn v. Radetzky im Namen des Institutes besten Dank zu sagen, dass es infolge seiner Mitwirkung gelungen ist, diese interessante ornithologische Begebenheit durch genaue und erschöpfende Daten für die Geschichte der ungarischen Ornithologie zu bewahren.

Die Nistkolonie war, da dieselbe dem gröss- ten Teile der Einwohner bekannt war, in dem seit langen Jahren in Betrieb stehenden Stein- bruche neben der Gemeinde Sóskút l)ald auf- gefunden. Die Anzahl der Brutvögel konnte nicht einmal mehr mit annähernder Genauig- keit festgestellt werden, indem die Brutstätte schon über eine Woche verlassen war, und kaum einige sichtbaren Sj)uren des Aufent- haltes der Rosenstare vorhanden waren. Den Angaben der Arbeiter konnte ich wenig Glau- ben schenken — sie sprachen von oOOO Brut-

296

gazdával együtt attól félt, hogy a falánk madarak a fiókaetetés idejében tönkreteszik majd a szőlőtermést, azért elszedette a tojásaikat ; az evvel megbízott munkások állitólag 2000 tojást szedtek volna el, a mely mennyiség még mindig 1000-ig menő fész- kelőpárnak felelne meg.

A helyszíni szemle arról győzött meg, hogy a fészkelő párok száma nem lehetett több 400 — 500-nál. A fészkek ugyanis a haszna- vehetetlen kőtörmelékrakásokban levő lyu- kakba és üregekbe voltak rakva. A bánya- munkások meg is mutatták azokat a helyeket, a hol fészkeltek, a miről a még ott levő fészkek megtekintése révén én is meggyő- ződést szereztem — ezekben pedig még a legsűrűbb elhelyezés mellett is alig férhetett el több 500 fészeknél.

A nagyobbára még ép állapotban levő fész- kek kevés gonddal voltak építve ; az üreg éppen csak ki volt töltve, hogy a tojásoknak és majdiin a íiókáknak valamelyes aljazatuk legyen. Valószínűleg csak a költés folyamán, a madár súlya alatt ér el némi szilárdságot. A fészekanyag mindenféle vékonyszálú gaz- ból, elszemetelt szénából és fűszálakból állott, szóval, válogatás nélkül csupa olyan anyag- ból, a mit a közelben gyorsan összeszedhet- tek. Ismeretes fészkelési módjukhoz itt is hívek maradtak. Az egj'ik fészekben négy még költetlen tojást találtam annak bizonyítékául, hogy a pásztormadár tényleg meg volt itt telepedve.

Táplálkozásukról a bányamunkások bemon- dásán kívül a szanaszét heverő, részben még köpetekbe burkolt cseresznyemagvak adtak fölvilágosítást. Bármily gonddal is kutattam a fészkek környékét, nevezetesen a védettebb üregeket, alig találtam rovartörmelékből álló köpeteket, holott annak idején a Hortobágyon a fészektelepeknek még a szaga is messziről elárulta a sáskatáplálékot, ügy látszik, hogy túlnyomó nagy részben tényleg cseresznyével táplálkoztak. Már ez a körülmény is a mel- lett szól, liogv számuk távolról sem lehetett

jiaareii. Auch ansonsten gaben sie horribile Zahlen an. Indem der Pächter des Steinbru- ches sowie andere Weingartenbesitzer befürch- teten, dass diese gefrässigen Vögel während der Fiitterungszeit der Jungen die Weinlese vereiteln könnten, liess er ihre Eier sammeln ; die damit betrauten Arbeiter sammelten an- geblich 2000 Eier, welche Zahl noch immer an die 1000 Brutpaaren entsprechen dürfte.

Die Besichtigung der Ortlichkeit gab mir die Überzeugung, dass die Anzahl der Brut- paare kaum mehr als 400 — 500 gewesen sein konnte. Die Nester waren nämlich in den Lö- chern und Höhlungen angelegt, welche sich in den aus unbrauchbarem Materiale bestehenden Steinhaufen befanden. Die Arbeiter zeigten mir auch diejenigen Stellen, wo die Kosen- stare brüteten, wovon ich mich auch durch das Vorhandensein der Nester überzeugen konnte, — in diesen war jedoch selbst bei dich- tester Placierung kaum für mehr als 50U Nester Raum.

Die zum grössten Teile in noch ganz un- versehrtem Zustande betindlichen Nester waren mit wenig Sorgfalt gebaut ; die Höhlung war eben nur etwas ausgefüllt als Unterlage für die Eier und Jungen. Dieselbe erhält wahr- scheinlich erst während des Brütens unter dem Gewichte des Vogels einige Festigkeit. Das Nestmateriale besteht aus allerlei dünn- halmigem Unkraut, verstreuten Heu- und Gras- halmen, mit einem Worte ohne Auswahl aus solchen Materialien, welche sie in der Nähe und rasch zusammentragen konnten. Ihrer bekannten Nistweise blieben sie auch hier treu. In einem Neste fand ich vier noch un- bebrütete Eier als Zeugnis, dass der Rosen- star hier tatsächlich angesiedelt war.

Über ihre Nahrung gaben ausser den An- gaben der Arbeiter die überall herumliegen- den, teilweise noch in Gewöllen zusammen- geballten Kirschenkerne Aufschluss. Obwohl ich die Umgebung der Nester, namentlich die geschützteren Höhlungen mit der gröss- ten Sorgfalt untersuchte, konnte ich kaum einige aus Insektenresten bestehende Gewölle tinden, während doch seinerzeit bei den Brnt- kolonien im Hortobágy die Heuschrecken- nahrung auch durch den Geruch schon von weitem verraten wurde. Wie es scheint er-

297

olyan uagy. mint a hogyan azt a bánya- munkások állították. A becslés megítélésénél egyébként figyelembe kell venni azt is, hogy már 10 — 15 pásztormadár is oly konczertet tud csapni egyidejű párzási énekével, hogy az avatatlan a hangzavar alapján föltétlenül erősen túlbecsüli a számukat. A bányamun- kások pedig nagyon sokat tudtak beszélni arról, hogy micsoda fülsiketítő zajt csaptak az esténként teljes számban hazagyülekező pásztormadarak a fészkelőtelep körül.

Mikor kétségtelenül meggyőződtem róla, hogy a pásztormadarak tényleg fészkeltek itt, a madarak fölkeresésére indultam. Hosz- szas utánjárással is csak 20 — 30 darabból álló csapattal tudtam találkozni, a melyből három példányt szereztem az intézet gyűjte- ménye számára. A csapatban csupa idei költésű fiatal madár volt.

A telepen való tartózkodásukra vonatkozó- lag azt a fölvilágosítást adták a bányamun- kások, hogy az elsők június elején jelentek meg. viszont már július közepe táján el is távoztak repített fiaik társaságában a fészek- telepről.

A fészek telep elhagyása után szerteszéjjel szóródtak a vidéken, a hol lármás és falánk csapataik mindenütt általános föltűnést kel- tettek, így jelentek meg a szomszédos Tár- nokban is, a honnan Radetzky Dezső tanító úr bejelentette nekünk az érdekes vendége- ket : egyúttal azok viselkedéséről is a követ- kező becses megfigyeléseket gyűjtötte :

Fészkelőhelyüket július hó Ití-án hagyták el ; akkor láttuk őket először a tárnoki réte- ken. A fiatalok eleinte többnyire a rétek szélén levő fákon ültek, míg a kisebb szám- ban levő öregek a réti legelőt lepték el, s az ott milliószámra előforduló szöcskéket fogdos- ták össze a fiókák etetésére Később a rétek- .\qiűl;l XVI.

nährten sie sich wirklich zum grössten Teile mit Kirschen. Auch dieser Umstand spricht dafür, dass ihre Anzahl kaum so gross gewe- sen sein konnte, wie dies von den Arbeitern behauptet wurde. Bei der Beurteilung der Schätzung muss übrigens in Betracht gezogen werden, dass schon 10—15 Rosenstare durch den gleichzeitigen Vortrag ihres Paarunge- sanges ein solches Konzert veranstalten, dass der Unkundige auf Grund dieses Stimmen- gewirres die Anzahl unbeding sehr stark überschätzt. Und die Arbeiter konnten sehr viel darüber erzählen, welch ohrenbetäuben- den Lärm die abends in voller Anzahl heim- gekehrten Rosenstare in der Umgebung der Brutkolonie verursachten.

Nachdem ich mich zweifellos davon über- zeugte dass die Rosenstare hier tatsächlich brüteten, begab ich mich auf die Suche nach den Vögeln. Trotz langer Nachsuche konnte ich dennoch nur einen Flug von 20 — 30 Stück antreffen, von welchen ich drei Exemplare für die Sammlung des Instituts opferte. In dem Schwärme befanden sich lauter heuer aus- gebrütete Junge.

Über die Zeit ihres Aufenthaltes in der Kolonie gaben die Arbeiter die Auskunft, dass die ersten anfangs Juni erschienen und dass sich die ersten schon Mitte Juli in Gesell- schaft ihrer flüggen Jungen wieder von der Kolonie entfernten.

Nach dem Verlassen der Kolonie zerstreu- ten sie sich überall in der Gegend, und erregten ihre lärmenden und gefiässigen Scharen überall allgemeines Aufsehen. So erschienen sie auch in dem benachbarten Tárnok, von wo uns Herr Lehrer Desiderius V. Radetzky über die interessanten Gäste be- nachrichtigte ; derselbe sammelte ausserdem auch über ihr Verhalten die folgenden wert- vollen Beobachtungen :

„Ihre Nistplätzc verliessen sie am 16. Juli; damals wurden die ersten auf den Wiesen von Tárnok gesehen. Die Jungen Sassen anfangs hauptsächlich auf den Bäu- men am Rande der Wiesen, während die in geringerer Anzahl vorhandenen Alten die Viehweiden beflogen und den dort zu Millionen vorkommenden Heupferdchen zum Füttern ihrer Jungen nachstellten. Später begaben sie sich von den Wiesen auf die neben den Wegen stehenden Maulbeerbäume, wo sie

an

298

ről iiz utak mellett lévő szederfákra vonultak, Î s ezek gyümölcséből táplálkoztak. Általában j rendkívül falánk állatoknak bizonyultak, s ■ ezért a nép „sáskamadaralcnak" nevezte őket, nem azért, mintha sáskákat pusztítottak volna, iianeni azért, mert sáska módra mindent fölfalnak ; némelyek még a csekély termésű biizát is féltették tőlük."

„Később mindig kisebb és kisebb lett az öregek száma s július 30-án végleg elköltöz- tek s magukra hagyták fiaikat, melyek 10 — 15 csapatra oszolva, még egy ideig itt maradtak az út mellett lévő fákon, mig augusztus 4-én végleg eltűntek Tárnok község határából.'

Ennyi az, a mit a pásztormadár 1909. évi fészkeléséről meglehetett állapítani.

Az idén azonban nemcsak hazánkban fész- kelt a pásztormadár, lianem Bulgáriában is, a miről az „Entomologische Rtmdschau" 1909. évi XXVI. évfolyama a 84- lapon a következő hírt adta: „Bolgárország észak- nyugati részében a f. év május havában óriási tömegekben léptek föl a sáskák. A pásztormadár, a mely nagy mennyiségben jelent meg, nagyban pusztít a kártevők között".

Dr. Klein Ede úr, cs. és k. konzulátusi orvos Szófiában, a kihez ebben az ügyben kérdést intéztem, július 24-éről kelt levelé- ben a következő választ adta : „Június közepe táján körülbelül 500 darabból álló csapatban jelentkezett Szófiában a pásztormadár s rög- tön meg is akart telepedni az államvasuti pályaház közvetlen szomszédságában levő kőrakásokban. A gyerekek tömegesen szed- ték a tojásaikat s ezért csakhamar eltűntek a szép vendégmadarak. Hogy fészkeltek-e Plevnában és Stara-Zagorában, azt még nem tudom, de alkalomadtán majd értesítem".

Magyarországon a fent emiitett fészkelő területen és annak környékén kivül még a következő helyeken jelent meg:

Május 23-án 7 — 10 darabból álló csapat Puszta-Peresen, Biharmegye. Dely Imre.

Május 24én Szabadszálláson, Pest m. De. Lendl Adoi.f.

Május 24-éu 20 — 24 darabból álló csapat Puszta-Tomajon, Kunhegyes mellett, Jász- N.-K.-Sz. m. Brengl János.

sicJi \on deren Früchten ernährten. Sie erwiesen sich im allgemeinen als ungemein gefrässige Tiere, weshalb sie vom Volke „lleuschreckenvöger genannt wurden, nicht etwa als ob sie Heuschrecken vertilgt hätten, sondern weil sie gleich Heuschrecken alles aufl'rassen ; manche ängstigten sicJi sogar für den geringen Getreideertrag."

„Später verringerte sich die Anzahl der Alten immer mehr und mehr, und waren diese am 30. Juli gänzlich verschwunden; ihre Jun- gen, welche sich in Flüge von 10 — 15 Stücke verteilt noch einige Zeillang auf den Bäu- men längs den Wegen aufhielten, verschwan- den am 4. August endgültig aus der Um- gebung von Tárnok."

So viel ist das, was über das Brüten des Rosenstares in Ungarn im Jahre 1909 fest- gestellt werden konnte.

Heuer brütete jedoch der Rosenstar nicht nur in Ungarn, sondern auch in Bulgarien, worüber der XXVI. Jahrgang, 1909, auf Seite 84 der „Entomologische Rundschau" folgen- den Bericht erstattet: „Im nordwestlichen Bulgarien erschien im Mai d. J. eine unge- heuere Menge Heuschrecken. Der Rosenstar, der sich in grossen Massen eingestellt liat, räumt jetzt unter den Schädlingen auf." Von Herrn Dr. Eduard Klein, k. u. k. Konsulararzt in Sojjhia, an welchen ich mich in dieser Sache wendete, erhielt ich in einem vom 24. Juli datierten Briefe folgende Auskunft: „Ungefähr Mitte Juni erschien der Rosen- star bei Sophia in einem Fluge von unge- fähr 500 Stück, und wollte sich sofort häus- lich einrichten in Steinhaufen unmittelbar beim Staatsbahnhofe Kinder sammelten Eier haufenweise und so verschwanden die schö- nen Fremdlinge. Ob sie in Plevna und Stara- Zagora gebrütet haben, weiss ich noch nicht, doch werde ich es Ihnen gelegentlicli mit- teilen."

In Ungarn erschienen sie ausser an dem schon erwähnten Brutorte und dessen Um- gebung noch an den folgenden Orten :

Am 23. Mai ein Flug von 7—10 Stück in Puszta-Peres, Koni. Biliar. Emerich v. Dely.

24. Mai in Szabadszállás, Kom. Pest. Dr. Adolf Lendl.

24. Mai ein Flug von 20—24 Stück in Puszta-Tomaj, bei Kunhegyes, Kom. J.-N- K. -Szolnok. Johann Brengl.

299

Május 26-án csapatosan Erdőfüle, Udvar- hely m., mellett levő gyér tölgyesben, mely- ben Tortrix viridmia pusztított. Kevés ideig tartój'kodtak itt. Pásztohy Ernő.

Május 27-én Rudolfsgnad, Torontál m., köz- ség mellett 30 darabból álló csapat. Állítólag már 1 — 2 hét óta voltak ott s június ö-én még a községben is látták őket. Lowieser Imre és Dr. Khichner Józsup.

Május 80-án 2 drb Dunamocs, Esztergom m. De. Lendl Adolk.

Május 30-án 8 dai'abot látott Peregi Mihály Arad m. borosjenöi járásának egy pusztáján. „Vadászlap" 1909- p. 227.

Május 31-ikérôl Endrey Elemér arról értesít, hogy néhány nappal ez előtt lőttek egy pél- dányt Ogyallán, Komárom megyében.

Június 1-én Székelyudvarhelyen körülbelül 25 darab. Tamás Albert.

Június 1-én 1 darab, Almás- Alesili, Arad m. PózNEB Bódog.

Június 2 — 9-ig 3 — 4 csapat magas fek- vésű erdei legelőkön, Padina-Matejon, Krassó- Szörény m. Lintia Dénes.

Június első najijaiban egyes 10 — 25 darab- ból álló csapatok 3—4 napig jelentkeztek Kévbér pusztán, Solt mellett, Pest m. Gróf Teleki Gyula.

Július 1 Sövényházán, Csongrád m. 1 darab. Dr. Lendl Adolf.

Az 1908. évi megjelenés adatainak kiegé- szítéseként még a következő két adat szolgál : Június 8án Peregi Mihály látta őket Arad- megye borosjenői járásának egy pusztáján. „Vadászlap" 1909 p. 227, s június 10-én lőttek 1 darabot Battonyán, Csanád megyében, Pózner Bódog jelentése szerint.

Schenk Jakab.

A keresztcsőrű töiiief;esel)b megjelenése Magyarországon 19()í). nyarán. A kereszt- csőrű {Loxia curvirostra L.) nagyobb csapa- tokban jelentkezett ebben az esztendőben Közép-Európában, sőt megjelent sokkal délebbre is, például Elba- ós Korfu-szigeteken. Hazánkból az első adatokat júniusban Szepes megyéből kaptam, hol különben is rendesen költeni szokott s nagyobb fontosságot nem tulajdonítottam a dolognak.

26. Mai Flüge bei Erdőfüle, Kom. Udvar- hely, in einem schütteren Eiclienbestande, welcher von Torlrix viridana angegritïen war. Sie hielten sich kurze Zeit lang auf. Ernst V. Pásztohy.

27. Mai bei Rudolfsgnad, Kom. Torontál, ein Flug von 30 Stück. Sind angeblich sciion seit 1—2 Wochen hier; wurden am 5. Juni im Inneren der Gemeinde gesehen. Emerioh LowiEBER und Dr. Josek Kirchner.

30. Mai 2 Stück in Dunamocs, Kom. Esz- tergom. Dr. Adolk Lendl.

30. Mai beobachtete Michael Pereqi auf einer Puszta des Bezirkes Borosjenő im Ko- mitate Arad 8 Stück „Vadászlap" 1909 p. 227.

Elemér v. Endrey berichtet vom 31- Mai, dass vor einigen Tagen ein Exemplar in Ógyalla, Kom. Komárom, erlegt wurde.

1. Juni in Székelyudvarhely ungefähr 25 Stück. Albert Tamás.

1. Juni 1 Stück in Almás-Alcsill, Kom. Arad. Felix Pózner.

Vom 2—9. Juni 3—4 Flüge auf hochge- legenen Waldwiesen in Padina-Matej, Kom. Krassó-Sz. Dyonisius Lintia.

In den ersten Tagen des Monats Juni zeigten sich Flüge von 10—25 Stücken, welche sich 3—4 Tage hier aufhielten. Puszta Révbér bei Solt, Kom. Pest. Graf Julius v. Teleki.

1. Juli. 1 Stück in Sövényháza, Komitat Csongrád. Dr. Adolf Lendl.

Als Ergänzung der Daten der Invasion von

1908 führe ich noch die beiden folgenden Daten an : am 8. Juni beobachtete sie Michael Peregi auf einer Puszta im Bezirke Boros- jenő des Komitats Arad — „Vadászlap",

1909 p. 227 — und am 10. Juni wurde laut dem Berichte von Felix Pózner 1 Stück in Battonya, Korn. Csanád, erlegt.

Jakob Schenk.

Das iiiiissenliaftere Ei scheinen der Kreuz Schnäbel in Ungarn im Sonunei- li)00. Die

Kreuzschnäbel {Luxia curvirostra L.) zeigten sich heuer in Mittel-Europa in grösserer An- zahl, ja sie gingen sogar weiter_ südlich, z. B. auf die Inseln Elba und Korfu. Aus Ungarn bekam ich die ersten Berichte im Juni aus dem Koni. Szepes, wo sie regelmässig zu brüten pfiegen und legte der Sache keine grössere Bedeutung bei.

800

Július havában inaí-aiii is fent járván a .Szepességen, alkalmam volt meggyőződni a kercsztcsőrűek valóban inváziószerű beözön- léséről. Ekkor már a kiiltöhli szaklapok is hírt adtak a madár tömeges előfordulásáról a legkülönbözőbb vidékeken. Siettünk tehát ornithologusaink figyelmét erre a mozgalomra felhívni, de jóllehet felhívásunk csaknem valamennyi szaklapban megjelent, még sem kaptunk tömegesebben híreket. Azonban az aránylag csekély egybegjiilt anyag között, melyet az alábbi összeállításban közölhetek, mégis érdekes megfigyeléseket találhatunk, különösen a táplálékra nézve.

Előbb azonban néhány általánosabb adatot akarok felhozni. A keresztcsőrű rendesen szokott költeni a Kárpátok egész, vonulatá- ban, úgy hogy minden esztendőben láthatni egyeseket a Kárpátok rengeteg fenyveseiben. Némely esztendőben azonban jóval megszapo- rodik a számuk, rendesen együtt jár ezzel a fenyők bő toboztermése is. Eleinte csak egyes csapatokat látni, melyek mintegy felderítő szolgálatot végeznek s ha ezek bőséges táp- lálékra találnak, akkor óriási mennyiségben özönlenek be. Első megjelenésök június köze- pére esik, július végén és augusztus elején vannak legtöbben, szept. és októberben lassan elszélednek, de néha még deczemberben is látni kisebb csapatokat, értem ez alatt persze mindig az idegeneket.

Rendesen a kisebbik forma Loxia curvi- rostra L. látogat el hozzánk, melynek társa- ságában néha a szalagos keresztcsőrű Loxia infasciata Brhii. is mutatkozik, így pl. 1889 ben. Ritkábban a nagyobbik forma Loxia pytiopsit- tacus Buchst, látogatja hazánkat, így 1908-ban rengeteg mennyiségben lepte el a Özepesség fenyveseit majdnem kizárólag az erdei fenyő terméséből táplálkoztak ; 1906-ban ismét megjelent Loxia curvirostra L.-vel együtt, de már sokkal kisebb számban, míg 1905-ben tiszta Loxia cumrostra L. csapatok voltak láthatók a Szepességen. Idei beözönlése is ügy látszik tiszta Loxia curvirostra L.-ből állott, legalább az általam megvizsgált példá- nyok mind ehhez a fajhoz tartoztak, ámbár,

lm Jtdi besuchte ich selbst die „Szepes- ség" und nun konnte ich mich über das wahr- lich invasionsartige llinciiistreifen der Kreuz- schnäbel ])ersönlich überzeugen. Um diese Zeit gaben auch schon die ausländischen Fachzeitschritten Kunde von dem massenhaf- ten Erscheinen dieser Vögel in den verschie- densten Gegenden. Nun beeilten wir uns, unsere Ornitliologen auf diese Invasion aufmerksam zu machen, alier obzwar unsern Aufruf fast alle einheimischen Fachblätter brachten, l)e- kamen wir doch nicht besonders viele Nach- richten. Jedoch auch in dem verhältnismässig wenigen eingelaufenen Materiale, welches ich in der unteren Zusammenstellung mitteile, finden wir interessante Beobachtungen, beson- ders was die Nahrung anbelangt.

Vorerst will ich jedoch einige allgemei- nere Daten mitteilen Die Kreuzschnäbel brü- ten regelmässig in dem ganzen Zuge der Kar- pathen, so dass einzelne fast jedes Jahr in den ausgedehnten Xadelliolzwaldungen dieses Ge- birgszuges zu sehen sind. Es gibt jedoch Jahre, wo sie Aveit häufiger sind ; gewöhnlich tragen in solchen Jahren die Nadelbäume reichlich Zapfen. Anfangs sieht man nur einzelne Flüge, welche das Terrain sozusagen einer Reko- gnoszierung unterwerfen und wenn sie reicli- lich Nahrung finden, in ungeheuren Mengen hineinstreifen. Ihr erstes Erscheinen beginnt anfangs Juni ; Ende Juli und anfangs August sind sie am häufigsten, im September und Oktober zerstreuen sie sich langsam, aber manchesmal sieht man noch im Dezember kleinere Flüge, — immer die fremden ver- standen.

Gewöhnlich besucht uns die kleinere Form Loxia curvirostra L., in deren Gesellschaft manchesmal der weissbindige Kreuzschnabel Loxia hifasciata Brhm. erscheint, z. B. 1889. Seltener besucht Ungarn die grössere Form Loxia pyiiojisitlacHS Bkchst., so erschienen sie 1903 in ungeheurer Menge in den Nadel- holzwaldungen der „Szepesség", fast aus- schliesslich von Kiefernsanien sich ernährend. Im Jahre 1906 erschienen sie wieder mit Loxia curvirostra L. zusammen, aber schon in weit geringerer Zahl, 1905 jedoch zeigten sich reine Loxia curvirostra-Vinge in der „Szepesség". Auch die heuer hereingekom- menen scheinen lauter L. curvirostra gewe- sen zu sein, wenigstens gehörten alle von

301

mint alább látni fogjuk, néhányszor a szala- gos keresztcsőrűt is megfigyelték. Jó részük Galiczián át Oroszországból jöhetett, a mennyi- ben július 27-én a Lengyelnyergen állva, mindj'árt napkelte után óriási mennyiségben, kisebb csapatokra oszolva láttam őket a Poduplaski völgy felől a Tátra déli oldalára szállani. — De lássuk most már az egybegyűlt anyagot :

Szepes m. Szepesbélán egyes csapatok nyáron a város kertjeiben, a szilfák levelein élősködő levéldarázs álczáit (Dr. Greisiqer Mm.iLY.)

szedegették.

Tátraházán 80 darabból álló csapatokban volt látható. (Maüks Viumus.)

Feketehegyfürdőn augusztus hó elején nagy csapatokban (10<l — 150 darab) jelent meg, kiválóan a fenyőtobozokat bontogatták és a hársfntermést tépdesték. (Dr. Bartsch Gusztáv.)

Poprádon, kertben, augusztus 24 én 4 darab a bodzának éretlen zöld bogyóit ette. (Hankó Béla.)

Szepes váralj a. Júniustól kezdve tömérdek keresztcsőrű lepte el az erdőket és a ker- tekbe is ellátogattak. (Grrschik Ernü.)

Lőcsén az elsők június elején mutatkoztak.

Június közepétől minden erdőben voltak liallhatók. A kertekben különös előszeretettel a körtefákat keresték fel s szorgalmasan pusztították a levéltetveket. Augusztus végén a hársfák termését szedegették. (Greschik Jrnű.)

Árva m. alsó részén az elsők október 15-én jelentkeztek a kertekben, hol napraforgó- magból táplálkoztak. Zubereczen okt. 1. és 2-án egyesek az erdőkben. Okt. 18- áu szép d Loxia bifasciata-t kapott Kocyan Antal úr, melyet gyerekek napraforgóról kővel vertek le. Mindkét faj begyében csupa napraforgó mag volt. (Kocyan Antal.)

Abauj Torna m. Saczán június elején 200 darabnál több főből álló csapat a földre hul- lott szilfatermést szedegette, mikor pedig ezt elfogyasztotta, a fenyők még zöld tobozait csipdeste le és a gyepen nyitogatta fel. Egy- szerre aztán oly hirtelen a mint jöttek, el-

mir untersuchten Exemplare zu dieser Form, obzwar, wie wir unten sehen werden einige- mal auch der weisshindige Kreuzschnabel be- obachtet wurde. Viele von ihnen dürften aus Russland über Galizien gekommen sein, in- dem ich am 27. Juli am Polnischen Kamm stehend, gleich nach Sonnenaufgang unge- heuere Mengen in kleinere Flüge geteilt, aus dem Poduplaski-Tale nach der Südseite der Tátra fliegen sah. — Nun mag das eingelau- fene Materiale folgen :

Korn. Szepes. In den Gärten der Stadt Szepesbéla lasen einzelne Flüge im Sommer die Larven der auf den Blättern der Ulmen schmarotzenden Blattwespen ab. (Dr. Michael Greisiger.)

In Tátraháza wurden sie aus 30 St. beste- henden Flügen gesehen. (Wilhelm Mauks.)

In Feketehegyfürdő erschienen sie Anfang August in grossen Flügen (100—150 St.), sie machten sich besonders an die Nadelzapfen und rissen die Früchte der Linde ab. (Dr. Gustav

B.4RTSCH.)

In einem Garten zu Poprád frassen 4 Stück am 24. August die noch unreifen, grünen Beeren des Hollunders. (Béla Hankó.)

Szepesváralja. Seit Juni traten sie massen- haft in den Wäldern auf und besuchten auch die Gärten. (Ernst Greschik.)

In Lőcse zeigten sich die ersten Anfang .Juni. Mitte Juni konnte man sie in allen Wäldern hören. In den Gärten besuchten sie mit Vorliebe die Birnbäume und vernichteten fieissig die Blattlaus". Ende August klaubten sie die Früchte der Lindenbäume. (Eugen' Greschik.)

Ko7n. Arva. In den unteren Teilen des Komitates zeigten sich die ersten am 15. Oktober, welche sich von Sonnenblumen- Samen nährten. In Zuberecz am 1. und 2. Oktober einzelne in den Gärten. Am 18. Oktober bekam Herr Anton v. Kocyan ein schönes (^ Loxia infasciata, es wurde von Kindern mit Steinwürfen von einer Sonnenblume herab- geschlagen. Im Kröpfe beider Arten waren lauter Sonnenblumen-Samen. (Anton v. Kocyan.)

Korn. Ahauj-Torna. In Sacza klaubte ein mehr als 200 Stücke zählender Flug den auf die Erde gefallenen Ulmen-Samen und als sie diesen verzehrt hatten, bissen sie die noch grünen Nadelzapfen ab und öffneten dieselben auf dem Rasen. So plötzlich als sie

302

tűntek. Az erdei fenyőket (Piniis sylvestris) nem bántották. Június végén már nem voltak láthatók. (Leicht Józsbf.)

Oömör iit. Dobsinán július elsejétől nagy számban mutatkoztak, főtáplálékuk a lúcz- fenyőmag volt. (Kellner Viktor.)

Zólyom m. Breznóbánya vidékén nagyobb számban július 10 — 15-ike között jelentkez- tek a keresztcsőrüek. Matunák Mihály úr kert- jében 2 napon át egy család (G db) Loxia bifasciata rubrifasciaia tartózkodott, mely szorgalmasan tisztogatta a szilvafák leveleit. Kisgaramon néhány Loxin bifasciata-t Behm. figyelt meg. Aug. hó első felében egész Zólyom- megyében Loxia curvirostra nagy seregekben jelent meg s nagy kárt tett a lúczfenyő magjában. A napraforgó magra is rájártak, a mellett azonban nagy hasznot is hajtottak azzal, hogy a szilvafák leveleiről szorgalma- san szedték a levéltetveket, sőt a mint Matunák úr írja: „egyik körtefám kicse- repesedett kérgét csőrével, mint valami feszitő- vassal, az ágakról, melyekhez embernek bajos férkőznie, szépen lefeszegette, az ágakat tisztogatta s bizonyára a kéreg alatt valami élelmet: petéket is keresett".

Mihálytelekről, az ottani m. kir. erdőgond- nokság egy példányt küldött be intézetünkbe szeptember 16-án azzal a megjegyzéssel, hogy a fenyvesekben keresztcsőrüektől eredő kár észlelhető.

Trencsén m. Kisbicscse, Kolarócz, Trencsén- Péteri, Vágagyagos, Felsöricsó, Alsóricsó, Peredniér községek liatárában fekvő 40- 60 éves, leginkább gyantaömléses, gyengébi) növésű luczfenyők tobozait pergették. Ily nagy mennyiségben a keresztcsőrüeket itt még nem látták. {M. kir. jár. erdögondnokság Nagybicscsén.)

Hont m. Selmeczbányán június második felében és júliusban kisebb-nagyobb csapa- tokban tartózkodtak. Néhány év előtt Mező- túrt (Jász-Nagy kún- Szolnok m.) is felkeresték s a nyárfák levelein egy Cecidomya szúrásától keletkezett dudorokat bontogatták. (Bodolay László.)

kamen, waren sie auch verschwunden. Die Kiefern (Pinus sylvestris) besuchten sie nicht. Ende Juni wurden sie niclit mehr gesehen. (Josef Leicht.)

Korn. Oömör. In Dobsina zeigten sie slcli seit Anfang Juli in grosser Anzaiil, ihre Haupt- nahrung machte Fichtensamen aus. (Viktor Kellner.)

Korn. Zólyom. In lireznóbánya erschienen die Kreuzschnabel um den 10 — 15. Juli in grösserer Anzahl. In dem Garten des Herrn Michael Matunák hielt sich eine Familie (6 St.) Loxia bifasciata ruhrifasciata 2 Tage lang auf, sie reinigten fleissig die Blätter der Ptlaiimenbäuine. In Kisgaram beobachtete genannter Herr einige weissbindige Kreuz- schnäbel. In der ersten Hälfte des August zeigte sich Loxia curvirostra in grossen Scharen im ganzen Komitate Zólyom und verursachte grossen Schaden an dem Fichten- samen. Sie machten sich auch an die Son- nenblumen, aber dabei zeigten sie sich auch nützlich, da sie von den Blättern der PHaumen- bäumefleissigdie Blattläuse ablasen, ja wie Herr Matunák schreibt : , mit dem Schnabel die ris- sige Rinde einer meiner Hirnbäuiue, wie mit einem Stemmeisen von den Zweigen, wohin man schwer gelangen könnte, schön abscliälten, die Zweige putzten und wahrscheinlich unter der Rinde nach Nahrung: Puppen suchten." Aus Mihálytelek sendete an unser Institut die dortige köu. ung. Forstbehörde am 16. September ein Exemplar mit dem Bemerken, dassin den Nadelwäldern durch Kreuzschnäbel verursachter Schaden bemerkbar sei.

Korn. Trencsén. In den Gemeinden : Kis- bicscse, Kolarócz, Trencsénpéteri, Vágagya- gos, Felsöricsó, Alsóricsó, Peredniér stehen- den 40 — 60 jährigen, meistens harzflüssigen, schwächeren Wuchs zeigenden Fichtenbestän- den zerschroteten sie die Zapfen. Hier wur- den die Kreuzschnäbel in solcher Menge noch nicht gesehen. (A'öíí. ung. Forstbehörde in Nagybiescse.)

Korn. Hont. In Selmeczbánya hielten sich in der zweiten Hälfte des Juni und im Juli grössere und kleinere Gesellschaften auf. Vor einigen Jahren besuchten sie auch Mezőtúr (Kom. Jász-Nagykún Szolnok) und durchsuch- ten die vom Stiche einer Cecidomya stam- menden Auswüchse auf den Blättern der Pappelbäume. (Ladislaus v. Bodolay.)

303

Zemplén m. Tavarnáiiaz elsők 40- 50 dbból álló csapatban június 15-ike táján érkeztek, augusztus végétől már csak egyesben voltak a hiczfenyökön, melyeknek zöldes tobozait előszeretettel lepték el. (id. Szröts Béi.a.)

Lasztoméren augusztus első felében voltak láthatók. lí)08-ban egy csapat a fűzfa bar- káit bontogatta. (Szemere László.)

Uiig m. Ungváron május 29-én 10 darab, azóta egyesben. (Medreczky István.)

Jász- Nagykun- Szolnok m. Puszta -Toniajon jiilius végétől 11 db nagyobbára fiatal tar- tózkodott a fenyőkön, hol a Chermes abietis által fejlődött csomókat is bontogatták. (Brenql János.)

Kunhegyesen augusztusban több darab. (H. Z. L.)

Pest m. Izsákon június végétől augusztus elejéig 50—70 darabból álló csapatok a nyárfalevelek felső szárát ellepő rovarokat pusztították, úgy hullott utánok a levél, mint őszszel ; a baraczkfákat is felkeresték. (Kosztka László.)

Kis-Tétényben egy c? és egy P-t lőttek. (Ipj. Szisz Gylila.)

Csongrád megyében Királyhalmán 7 darab tartózkodott a parkban. Itt még nem észlel- ték sohasen) a keresztcsőrűt. (Teodorovits Ferencz szóbeli közlése.)

Fejér m. Tárnokon november 8-án 30— 40 darab a napraforgót lepte el a kertekben. (Radetzky Dezső.)

Temes m. Temesváron az elsők aug. 25-én mutatkoztak, de még november 12-én is csa- patosan voltak láthatók. (Lintia Dénes.)

Győr megye. Puszta-Patkányoson május 12. (F0GA88Y Sándor.)

Mosón m. Lipóton máj. 18. (Fogassy Sándor.)

Sopron m. A nagyczenki „Kiserdő"-ben június elejétől augusztus 25-éig 40 — 50-es csapatokban néhány száz darab az egész tobozterniést tette tönkre. (Cöörgey Titus.)

Sopron fenyveseit nagy csapatokban keres- ték fel júliusban s rengeteg tobozt pusztítot- tak le. (H.ajnai, Endre.)

Vas ni. ÚJkörtvélyesen június közepén je-

Kom. Zemplén. In Tavarna erschienen die ersten aus 40—50 Stück bestehenden Flüge um den 15. Juni. Von Ende August au wa- ren nur mehr einzelne auf den Fichten sicht- bar, deren grüne Zapfen sie mit Vorliebe be- suchten. (Béi.a V. SzEöTs sen.)

In Lasztomér wurden sie in der ersten Hälfte des August gesehen. 1903 durchsuchte ein Flug die Kätzchen der Weidenbäume. (Ladislaus V. Szemére.)

Kom. Ung. In Ungvár ara 29. Mai 10 St., seither einzeln. (Stefan Medreczky.)

Korn. Jász-NagykÚH- Szolnok. In Puszta- Tomaj hielten sicli auf den Nadelbäumen seit Ende Juli 11 Stück, meistens Junge auf, wel- che auch die von Chermes abietis entstande- nen Knötchen durchsuchten (Johann Brengl).

In Kunhegyes mehrere Stücke im August. (H Z. L.)

Korn. Pest. In Izsák vertilgten von Ende Juni bis Anfang August aus 50 — 60 Stück bestehende Flüge die den oberen Stiel der l'appelblätter bedeckenden Insekten ; es fielen die Blätter bei ihrer Arbeit, wie im Herbste j auch die Aprikosenbäume besuchten sie. (La- dislaus V. Kosztka.)

In Kistétény wurde ein d und ein ? ge- schossen. (Julius Szisz jun.)

Korn. Csongrád. In Királyhalma hielten sich im Parke 7 St. auf. Hier wurden Kreuz- schnäbel noch niemals beobachtet. (Nach einer mündlichen Mitteilung. Franz v. Teodorovits".)

Korn. Fejér. Am 8- November besuchten in den Gärten bei Tárnok 30—40 Stück die Sonnenblumen. (Desiderius v. Radetzky.)

Korn. Temes. In Temesvár zeigten sich die ersten am 25. August, aber noch am 12. Nov. konnte man Scharen beobachten, (üyonisios Lintia.)

Korn. Györ. Puszta Patkányos am 12. Mai. (Alexander v. Fogassy.)

Korn. Moson. Lipót am 18. Mai. (Alex.ander

V. FoCiABSY.)

Kam. Sopran. Im Nagyczenker „Kiserdő" richteten von Anfang Juni bis 25. August mehrere Hunderte aus 40—50 St. bestehende Flüge die ganze Zapfenernte zugrunde. (Titus

CsÖRGEY.)

Die Nadelwälder um Sopron besuchten viele Flüge im Juli und zerschroteten sehr viele Zapfen. (Andreas Hajnai,.)

Korn. Vas. In Újkörtvélyes zeigten sie sich

304

lentkeztek, legtöbb volt júliusban : 10 — 30 dbos csapatokban. (Kirnbauer János.)

Jánosházán július közepe táján jelent meg 10 — 12 db a kertekben s kizárólag a szilva- fák leveleit nagy mennyiségben ellepett levél- tetvekből táplálkoztak. — Zala m. Szt- György- vár községben fekvő Felsö-Mándpusztán szin- tén megjelent egy kisebb csapat a luczfenyokön. Tűrje körül augusztus közepén hallották. Zala-Csány vidékén még október közepén is voltak. (Szabó Györqy.)

Mitte Juni, die meisten waren im Juli : 10 — 30 Stück in einem Fluge. (Johann Kirnbauer. j

In Jánosháza erschienen um die Mitte Juli 10 — 1"2 Stück in den Gärten und näiirten sich ausschliesslich von den Blattläusen, wel- che in grosser Menge die Blätter der rtlaunicn- bäume bedeckten. Kom. Zala. In iler Gemeinde Szentgyörgyvár liegenden Puszta Felsö-Mánd erschien auch ein kleinerer Flug auf den Fich- ten. Um Türje hörte man sie Mitte August. In der Gegend von Zala-Csány waren sie noch Mitte Oktober. (Georg Szabó.)

Somogy m. Felső-Segesden nagy csapatban augusztus közepén mutatkoztak s kizárólag fenyőfélék ez évi bő toboztermését fogyasz- tották. (Gróf Széchényi Bertalan.)

Baranya m. Bellyén július 23ika körül 80 — 100 db jelent meg a bellyei kastély 8 holdas liiczfenyvesében, fiatal is volt köztük, amennyiben az öregek kettőt még etettek. Augusztus közepén még itt voltak. (Néher Béla.)

„Július eleje óta Kolozsváron, Mikesen, (Torda- Aranyos m.), Szt-Benedeken, Bethlen- ben (Szolnok-Doboka megye), a kolozsmegyei „Magurán" feltűntek a Loxiák csapatai. Ott, hol eddig sohasem láttam : most nagy társa- ságokat figyeltem meg". (Br. Mannsberg Arvéd.)

Szolnok- Doboka m . Szt-Gothárdon november elsején rengeteg mennyiségben jelentkeztek. (H. Z. L.)

Alsó-Fehér m. Nagy-Enyeden októberben tö- megesebben. (H. Z. L.)

Krassó- Szörény m. Üjmoldován november 13-án 2 db. (Lintia Dénes )

Nayy-Küküllö tn. Segesváron az első csa- patok június 28-án mutatkoztak. Itt voltak október végéig. (Leonh.ard Vilmos.)

Brassó megyében június elejétől októberig kisebb-nagyobb csapatokban kóboroltak. Csak- nem mindig Ny-ról jöttek és K-nek repültek. (Hausmann Ernő.)

A keresztcsörűek ezúttal tehát főleg az északi és nyugati megyéket keresték fel. Mi okozhatta tömegesebb megjelenésöket úgy- szólván egész Európában, nem tudjuk bizto- san. Valószínűleg h.izájukban elfogyott az eleségük s ez késztette őket az ezúttal kissé szokatlan nagy kóborútjokra. Általában moiid-

Kom. Somogy. In Felső-Segesd zeigten sie sich Mitte August in grossen Flügen und nähr- ten sich ausschliesslich von dem heuer sehr reichliclien Samen der Pinusarten. (Graf Bar- THOLOii.\us v. Széchenyi.)

Komitat Baranya. In Bellye erschienen um den 23. Juli 80-100 Stück in dem 8 Morgen umfassenden Fichtenbestande des Btllyeer Kastells, es waren auch Junge unter ihnen, da die Alten zwei Stück noch fütterten. Mitte August waren sie noch da. (Béla v. Néher.)

„Seit Anfang Juli fielen mir Loxia-Flüge in Kolozsvár, Mikes (Komitat Torda-Aranyos), Szt.-Benedek, Bethlen (Komitat SzolnokDo- boka), auf der „Magura" (Komitat Kolozs), auf. Dort, wo ich bisher niemals welche sah, konnte ich jetzt grosse Gesellschaften be- obachten." (Baron Akvéd v. Mannsberg.)

Komitat Szolnok-Doboka. In Szentgothárd zeigten sie sich Anfang November in riesiger Anzahl (H. Z. L)

Komitat Alsófehér. Bei Nagyenyed im Ok- tober mehrere (H. Z. L.)

Komitat Krassó- Szörény. In Ujmoldova am 13. November 2 Stück. (Dyonisius Lintia.)

Komitat Nagyküküllö. In Segesvár zeigten sich die ersten Flüge am 28. Juni. Sie blie- ben da bis Ende Oktober. (Wilhelm Leonhard.)

Im Komitat Brassó strichen von Anfang- Juni bis Oktober kleinere-grössere Flüge um- her. Sie kamen fast immer von W. und flogen nach 0. (Ernst Hausmann.)

Die Kreuzschnäbel besuchten also diesmal besonders die nördlichen und westlichen Ko- mitate. Was die Ursache ihres massenhaften Erscheinens sozusagen in ganz Europa war. wissen Avir nicht mit Bestimmtheit. Wahr- scheinlich trat in ihrer Heimat Nahrungsman- gel ein, und dieser nötigte sie zu diesem

305

hatjuk, hog-v liazánkbaii ebben az esztendőben nem volt valami szokatlan Ijőséfies tdboz- termés s mint az adatukból láthatják, sok helyen noni is a fenyőerdőket vagy legalább fenyőfákat keresték fel, hanem ellenkezőleg, a kertek gyümölcsfáin pusztították a rovaro- kat, tehát hamarosan feltalálták magokat. Ebből következik az is, hogy tömeges fósz- kelési helyeiken, fent északon sem vetik meg a rovartáplálékot, jóllehet újabban egyesek ezt már ab ovo kétségbe akarták vonni.

Greschik Jenő.

Oriiitliologiai jegyzetek a Szepe.sségböl.

Érdekes és szép új vendége volt ez évben a Szepesség madárvilágának. A fehérkörmü vércse {('ercfineis cencliris Naum.) látogatta meg ŐS5ZÍ elvonulása alkalmával. Még pedig nem is egyes számban, hanem mindjárt csa- patosan. Késmárkon aug. 15-én lőttek egy példányt. Szept. 1-éii pedig Hankú Béla úr a következő értesítést küldte be intézetünk- nek: „Egynéhány nap óta a Poprád-Szepes- tapolcza és virágvölgyi erdő között elterülő mezőkön és főleg réteken kb. 25 tagból álló fehérkörmü vércse csapat tartózkodik. A csa- patot aug. 26-án észleltem először, de lehet, hogy már régebben itt tartózkodik. Egy réten levő száraz fán töltik az éjt s nappal csa- patosan kószálnak, vagy szarkák és szürke varjak társaságában a réteken bogarásznak. Egyszer a táviródrótokon ülve is láttam őket. Egj'et lelőttem közülök, begye csupán rova- rokkal volt megtömve. Lábát és csőrét mel- lékelem." — Ez volna tehát e kiváltkép- pen déli fajnak legészakibb előfordulása ha- zánkban.

Nov. 15-én este 7 órakor pedig itt még

sohasem észlelt óriási csapatokban vadludak

szelték át a levegőt Lőcse felett, EK irányt

tartva. Ugyan e na])on egy szárnyaszegzett

Afniila .\VI.

heuer etwas weit sich erstreckenden Streif- zuge. Im aligemeinen kann mau sagen, dass in Ungarn heuer kein überaus reiches Zapfen- jahr war und wie wir es aus den Daten seilen, suchten sie an vielen Stellen auch nicht die Nadelwälder, oder wenigstens Na- delbäume auf, sondern im Gegenteil, vertilg- ten an den Obstbäumen der Gärten Insekten, passten sich also den Verhältnissen schnell an. Es folgt hieraus, dass sie auch in ihrem häutigeren Nistgebiete, oben im Norden, In- sektennahrung nicht verschmähen, obzwar neuerdings einzelne dies schon ab ovo be- zweifeln wollten.

Eugen Greschik.

Ornîthologisches aus der „Szepesség".

Ein interessanter und schöner neuer Gast besuchte heuer die Ornis der „Szepesség". Der Rötelfalke {Cerclmeis cenchris Naum.) machte während seines Herbstzuges hier Halt. Und zwar nicht nur ein Exemplar, sondern gleich ein ganzer Flug. Bei Késmárk wurde am 15- August ein Exemplar geschossen. Am 1. September wiederum sendete Herr Biîi.a Hankó folgende hierhergehörende Notiz un- serem Institute ein: „Seit einigen Tagen hält sich auf den Feldern und besonders auf den Wiesen zwischen Poprád-Szepestapoicza und dem Virágvölgyer Wald ein aus 25 Stück bestehender Flug der Rötelfalken auf. Den Fing beoliachtete ich zum erstenmale am 25. August, aber es ist möglich, dass sie schon länger hier sind. Die Nachtndie hal- ten sie auf einem trockenen Baimi auf einer Wiese, tagsüber streichen sie umher oder suchen auf den Wiesen in Gesellschaft der Elstern oder Nebelkrähen nach Käfern. Ein- mal sah ich sie auch auf den Telegraphen- drähten sitzen. Ein Stück schoss ich herab, der Kropf war mit lauter Insekten angefüllt. Den Fuss und den Schnabel lege ich bei". — Dieser Fall wäre also das nördlichste Vorkommen dieser ausgesprochen südlichen Art in Ungarn.

Am 15. November, abends 7 Uhr sind über Lőcse unzählige, hier noch nie in sol- cher Menge gesehene Scharen von Wildgän- sen in NO. -Richtung durchgezogen. Am sel- bigen Tage wurde ebenfalls in Lőcse ein flügellahmer Nordseetaucher (Gavia septen-

39

306

északi Iji'ivárt (Gavia septentrionalis L.) fog- tak el ugyancsak Lőcsén. Nov. 15-e külön- ben is nevezetes arról, hogy e napon az ország legkülönbözőbb vidékeiről jelentettek északi vendégeket.

Grebohik Jenő.

Naplójegyzetek a Hor

július 7. Tömérdek barna migrans (Bodd.) — láttam. sirályok társaságában a futkosva szöcskéztek. A daru (Grus griis L.) és 70 az erdőn 4 — 5 réti sas cüla (L.) és egy királysas tiís L.). Egy öreg réti sast

■tobácyról. 1909 kányát — Milvns

a mint a danka-

földön esetlenül Daraksa réten 8

fehér gólya. Este — Haliaëtus albi-

( Aquila melanaë-

lőttem.

Jiil. 13. Fiam egy vedlésben lévő Aquila melanai'ttist L. lőtt. Láttam egy réti sast is.

Júl. 14. Bágyon egy reznektiizok-kakast (Otis tetrax L.) ejtettem el.

Aug. 8. A Paperén 13 daru- E madarak- kal még aug. 9-én és 10-én, szept. 2-án és R-án találkoztam. Aug. 9-én árpatarlóra és lábon álló kölesre szálltak.

Szeptember 5- A fehérfarki'i ölyv — Bíiteo fcrox (Gm.) — ügy látszik rendes vendége a Hortobágynak; 2 példányát e hó 3-án és 4-én láttam Daraksán és Kecskésen. Egyik egy dörgölő-fán, a másik a forráskúton hál. E madarakat najypal mindig a földön látom, a liol úgy látszik szöcskéket fogdosnak. El- ejtésük hajnalban legkönnyebb; ilyenkor ál- mosabbak és ügyetlenebbek, mint este vagy éjjel.

Október 4. A BiUeo feroxok egyikét sike- rült megkapnom.

Ez már a harmadik. Tudok még ugyanott 2 — 3 példányt.

Október 18 — 19. Egy réti sast, sok liliket {Anser albifrons Scop.) és kevés vetési ludat [Anser fahalis Lath.) láttam. Az elejtett 6

frionalis L.) erbeutet. Der 15. November d. J. ist übrigens äusserst interessant, da an die- sem Tage aus den verschiedensten Gegenden des Landes nördliche Gäste gemeldet wurden.

Eugen Greschik.

Oniithologische Tagebiichnotizen vom Hortobágy. 7. Juli 1909. Ich beobachte Massen von braunen Milanen — Mihus migrans (Bodd.) — , welche in Gesellschaft mit Lachmöven ungeschickt auf dem Boden herumlaufend Heupferdchen naclistellten. Auf der Daraksa- Wiese 8 Kraniche — Grus grus (L.^ — und 70 Wnisstörche. Abends im Walde4— 5 Seeadler — Haliaëtus alhicUla (L.i — und ein Aquila melanaëtus L. Einen alten See- adler erlegte ich.

13. Juli erlegte mein Sohn einen in der Mauser befindlichen Aquila melanaëtus L. Beobachtet wurde ein Seeadler.

14. Juli erlegte ich in Bágy ein Männchen vom Zwergtrappen — Otis tetrax L.

8. August am Paper 13 Kraniche. Diese Art traf ich noch am 9. und 10. August, so- wie am 2. und 3. September. Am 9. August beflogeu sie Gerstenstoppeln und noch nicht abgemähte Hirse.

5. September. Der Adlerbussard — Buteo ferox (Gm.) — ist, wie es scheint, ständiger Gast im Hortobágy ; 2 Exemplare beobachtete ich am 3. und 4. Sept. in Daraksa iiml Kecskés. Einer schläft auf einem Viehreib- pfahle, der andere auf einem Brunnenschwen- gel. Diese Vögel sehe ich tvUirend des Tages immer auf dem Erdboden, wo sie, wie es scheint, nach Heupferdchen fahnden. Die Erlegung geschieht am leichtesten in der Morgendämmerung, indem sie dann viel ver- schlafener und ungeschickter sind als abends oder in der Nacht.

4. Oktober. Es gelang mir, einen Buteo ferox zu erlegen. Dies ist schon der dritte. Es sind mir noch 2 — 3 Exemplare bekannt.

18. und 19. Oktober. Beobachtete einen Seeadler, viele Ansor albifrons, Scop. und wenige Anser fahalis, L.\th. Unter den G er- legten Exemplaren von Wildgänsen befand sich eines mit gelben Füssen und Heisch-

307

lúd közt volt egy sárgalábú hússziiifl csoiii j)('']flány, melyet nem ismerek. Vadászom „öszvér hid"-iiak mondta.' A feliérfarkú ölyv úgy látszik elvonult már.

SzoM.iAS Gusztáv.

.>Iero|»s iiplaster L. -telep a títeli feiisíkoii.

A keleti pompában ragyogó tollazatával any- nyira feltűnő „méhmadár" , a hogyan Titel vidékének magyarsága nevezi a Merops apia- stcr-t, az 1908. és 1909. évben fészkelt a titeli fensiknak a Tisza felé eső magas és mere- dek, úgyszólván megközelíthetetlen ])artjai- ban. Az első évben 400 — 500 párra becsül- tem a fészkelők számát, a melyek végig az egész fensikon több kisebb telepre voltak széjjelszórva. Legnépesebb volt a Perkovácz szállás — most téglagyár — mellett levő telep. 1909-ben feltűnően kisebb volt a szá- muk, úgy hogy az imént emiitett telepen mindössze 25 — 30 pár fészkelt.

A rendkívül feltűnő apadásnak részben tényleg az a nagy üldözés az oka, a mely- nek úgy a méhészek, mind pedig egyes pus- kások részéről ki van téve, de ez a körül- mény egymagában véve még nem elegendő magyarázat, mert evvel szemben az éven- kénti természetes szaporulat is igen tetemes lehet. A tojások és fiókák ugyanis szinte hozzáférhetetlenek, mert a fészkek kiásásá- nak körülményes munkája a legtöbb helyen úgyszólván csak életveszélylyel végezhető a meredek s folytonos leomlással fenyegető partokban. A keltés tehát szinte teljes mér- tékben biztosítva van.

Ezekután még csak a táplálkozási viszo- nyok kedvezőtlen voltával lehetne elfogad- hatóan megmagyarázni a feltűnő apadást. Erre vonatkozólag igen beható és pontos megfigyeléseket gyűjthettem, mert a madarak táplálkozási területe a Tiszának a teleppel szemben fekvő partján elterülő vadászterüle- temen volt, a hol állandóan nagy csapatokban figyeltem meg őket. Érdekes dolog, hogy a méhesekhez csak akkor jött, a mikor huza- mosabb ideig tartó esőzés és hűvös időjárás után másnemű tápláléka eltűnt. Igaz. hogy

' Valószínűleg az Anser albifrons Scop. ozitlei fia- tal példánya. Kir. M. 0. K

farbigem Schnabel, welches mir unbekannt ist. Mein Jäger nannte sie „Bastardgans".' Der AiUerhussard ist, wie es scheint, weggezogen.

Gustav v. Szomjas.

Merops apiaster L. - Kolonie am Pla- teau in Titel. Der durch sein in orientali- scher Pracht glänzendes Gefieder so auf- fallende Bieneiifresser nistete in den Jaliren 1908 und 1909 in den gegeu den TiszaHuss abfallenden hohen, steilen und fast unzugäng- lichen Abilängen des Plateaus von Titel. Im ersten Jahre schätzte ich die Anzahl der Brutpaare auf 400—500; dieselben waren auf der ganzen Länge des Plateaus in meh- rere kleinere Kolonien verteilt. Am volkreich- sten war die Kolonie neben dem Perkovácz Meierhofe, wo sich jetzt eine Ziegelei befin- det. Im Jahre 1909 war ihre Anzahl viel geringer, so dass in der oben erwälmten Kolonie insgesamt nur 25 — 30 Paare brü- teten.

Die Ursache dieser auffallenden Vermin- derung ist teilweise tatsäciilich die grosse Verfolgung, welcher der Vogel seitens der Imker und einzelner Gewehrtragender aus- gesetzt ist, doch ergibt dieser Umstand allein noch keine genügende Erklärung, indem die- sen gegenüber auch der jährliche Zuwachs wirklich bedeutend sein muss. Die Eier und Jungen sind nämlich fast unerreichbar, in- dem das umständliche Ausgraben der Nester an den meisten Stellen infolge der steilen und stetig mit dem Einstürze drohenden Ab- hängen nur mit Lebensgefahr vollzogen wer- den kann. Die Brut ist daher fast vollkom- men gesichert.

Es könnte daher diese aufl'allende Ab- nahme nur durch die ungünstigen Ernährungs- verhältnisse in annehmbarer Weise erklärt werden. Diesbezüglich konnte ich sehr ein- gehende und genaue Beobachtungen anstellen, indem sich das Nalirungsgebiet der Vögel am entgegengesetzten Ufer des Tiszaflusses auf meinem Jagdgebiete befand, wo ich sie ständig in grossen Flügen beobachten konnte. Es ist eine interessante Erscheinung, dass sie nur dann die Bienenstände bestürmten,

') Wahrscheinlich ein diesjähriges junges Exemplar von Anser albitVoiis Sc(jp. Königl. U. 0. C.

39*

808

ilyen alkalmakkor állandóan őriztetni kellett a méhest. Egyébként a Tisza és Bega folyók menti füzesekben és nádasokban tartózkod- tak, sőt az egyik csapat egy 5 holdas kuko- ricza táblát választott állandó tanyául. Táp- lálék dolgában tehát egyáltalán nem lehettek megszorulva s ezért azt hiszem, hogy a szembetűnő apadás oka nem a mi viszo- nyainkban gyökerezik.

Részemről már eddig is elkövettem min- dent, hogy lígy a méhészek, mint a vadászok lehetőleg kíméljék és kiméltessék másokkal is hazánknak ezt a folyton pusztuló gyönyörű madáralakját s tőlem telhetőleg ezentúl is rajta leszek, hogy ezen az állandó megtele- pedésre egyébként rendkívül kedvező vidé- ken minél tovább találhasson menedéket. Minden erőmből azon leszek, hogy az érde- kes telep mint természeti emlék fenniaradjon.

LowiESER Imre.

Neophron percnopterus (L.) előfordulása.

1904 május hó 10-én 3 példányt figyeltem meg Farkasd község mellett Torontál me- gyében.

LowiESER Imre.

Gypaëtiis barbatiis (L.) előfordulása a

Retyezátban. Az 1908 év folyamán oly sok- szor és oly sokfelé, de hiába keresett sas- keselyűből 1909 február 28 án észleltetett egy példány a Retyezátban. Feltétlenül itt fészkelő példány lehetett.

B.4RTH08 G'iULA.

Ismeretlen Syrrhaptes paradoxus (P.íll)

adatok. Két kitömött példány van az egri róm. kath. főgimnázium gyűjteményében ; mindkettőt Kerecsenden (Hevesmegye) lőtték 1889 február 14-én. Ez az adat is az 1888. évi inváziót követő átteleléshez sorolható.

Szemere László.

wenn ihre anderseitige Nahrung infolge län- ger andauernder Regenzeit verschwunden war. Es ist jedoch wahr, dass bei solciien Gelegenheiten der Bienenstand stetig gehütet werden nuisste. Ansonsten hielten sie sich in den Weiden- und liolirwäldern längs des Tisza- und Bega-Flusses auf und ein Flug wählte sogar eine 5 Joch betragendes Mais- feld zum ständigen Aufenthaltsorte. Bezüg- lich der Nahrung konnten sie daher kaum grossen Mangel leiden, und glaube idi des- halb, dass die aufl'allende Abnalime nicht in den hiesigen Verhältnissen wurzeln kann.

Meinerseits versuchte ich auch schon bis- her alles, um dieser prachtvollen, jedoch in stetiger Abnahme begriffenen Vogelart unseres Landes seitens der Imker und Jäger Scho- nung angedeihen zu lassen, und werde ich auch in Zukunft alles anwenden, um für die- selbe in diesem zum ständigen Aufenthalte so günstigen Gebiete je länger ein sicheres Asyl zu erhalten. Ich werde nichts unversucht lassen, um diese interessante Kolonie aluNatur- denlcmal erhalten zu können.

EmERICH LOWIESEE.

Yorkouiiuen von Neophron percnopterus

(L). Am 10. Mai 1904 beobachtete ich drei

Exemplare bei der Gemeinde Farkasd, Kom.

Torontál.

Emerich Lowteser.

Vorkoninieu von (Jypaëtus Imrbatus (L.) im Retyezát. Von dem im Jahre 1908 so oftmals und an so vielen Stellen, aber umsonst gesuchten Lämmergeier wurde am 28. Feber 1909 ein Exeniphir im Refyezát beobachtet. Es dürfte jedenfalls ein hier nistendes Exem- plar gewesen sein. j^^,„^ ^_ K^^-,vio&.

Unbekannte Daten über Syi'rhaptes pa- radoxus Pall). Es befinden sich zwei aus- gestopfte Exemplare in der Sammlung des röm. kath. Obergyiiinasiums zu Eger; beide wurden am 14. Feber 1889 in Kerecsend (Kom. Heves) erlegt. Dieses Datum kann auch zur Überwinterung, welche der Invasion von 1888 folgte, gerechnet werden.

Ladislaus V. Szemére.

309

Kieí^észítö adatok a Syirliaptcs |iara<l<>xiis (Pali,.) 1íM(s. évi inváziójálio/.

Mosonbáiit'alván a niult évi jelentésben fölemlítettekeii kiviil még 2 példány lövetett ; Miud a kettő Öchobekl Ctotfkied vadőr gyűjte- ményében van.

Július végén 1 darabot lőttek l'uszta- Toniajon (Kunhegyes mellett, J-N. -K.- Szolnok ni). Bkexgl .I.\nos.

November 3-án ö darabból álló csapatot figyeltek meg Tiszaszentmártonban, Szabolcs- megyében ; másnaj) már nem voltak láthatók. Rép.íszky István.

A „Vadászlap"* 1908. évi folyamának 413. lapja szerint október elején 3 darabot figyel- tek meg Hegyháthodászon, Vas m.

Kir. M. 0. K.

Muscicapa jtarva (Bechst.) fészkelése Ta- yarnán. Ezt a ritka fajt az idei (1909.) nyáron figyeltem meg első izben mint fészkelőt Tavarnán.

SzEôTS Béla.

Huteo ferox (Gm.) ismételt jjyakori elö- fordtilása.

Meg az 1908. év végéről újabb telelési adatot is kaptunk. Dr. Dornini* Henrik közlése szerint decz. 20- án ejtettek el egy példányt Pinczehelyen, Tolnamegyében.

Az 1909. évi előfordulások mind az őszi vonulás idejére esnek. Az első már megle- pően korai adatot dr. Lendl AooLF-nak köszönjük ; ez a példány augusztus 14-én lett lelőve Seregélyesen, Fejérmegyében.

A Hortobágyon az idén ismét több jiéldáuy mutatkozott. Szom.iab Gusztáv szeptember 3. és 4én látott egy-egy példányt; okt. 4- én lőtt ugyanott egy daraljot, s ugyanakkor még 2 — 3 példány tartózkodott a Hortobágyon^

Okt. 3-án juv. d lövetett Boldogfalván, Hunyadmegyében, Barthos Gyula értesítése szerint.

Mindenesetre fölhívjuk megfigyelőink figyel- mét erre a fajra, a mely a legújabb időben határozottan sokkal gyakrabban keresi föl hazánk területét mint annak előtte. Lehet,

Ei-giinzungsdaten zur Invasion 1908 von

Syrrliaptes paradoxus (I^ali,.). In Mosonbán- falva wurden ausser den im vorjährigen Be- richte erwähnten nocii zwei Exemplare erlegt; beide befinden sich in der Sammlung des Jagdhüters Gottfried Schoberl.

Ende Juli wurde ein Exemplar in Puszta Tomaj (bei Kunhegyes, Kom J. -N.-K. -Szolnok) erlegt. Johann Brengl.

Am 3. November wurde ein Flug von fünf Exemplaren in Tiszaszentmárton, Kom. Sza- bolcs, beobaclitet ; nächsten Tag waren sie nicht mehr zu sehen. Stephan v. Répászky.

Nach Seite 413 des Jahrganges 1908 der „Vadászlap" wurden Anfang Oktober drei Exemplare in Hegyháthodász, Kom. Vas, be- obachtet.

Königl U. 0. C.

Das Nisten von Muscicapa parva (Bechbt.) in Tavarna. Diese seltene Art beobachtete ich im heurigen (1909) Sommer zum ersten Male brütend in Tavarna.

Béla v. Szeöts.

Wiederholtes häufiges Vorkoninien von Buteo ferox (Gm.). Vom Ende des Jahres 1908 erhielten wir nochmals ein Uberwiuterungs- datum. Laut dem Berichte von Dr. Heinrich DoENiNG wurde am 20. Dez. ein Exemplar in Pinczehely, Korn. Tolna, erlegt.

Das Vorkommen im Jahre 1909 beschränkt sich ausschliesslich auf den Herbstzug. Das erste schon überraschend frühe Datum ver- danken wir Dr. Adolf Lendl ; dieses Exemplar wurde am 14. August in Seregélyes, Kom. Fejér, erlegt.

Auf dem Hortobágy zeigten sicli heuer wie- der mehrere Exemplare. Gustav v. Szomjas sah am 3. und 4. Sept. je ein Exemplar ; am 4. Okt. erlegte er daselbst ein Stück, und hiel- ten sich zur selbigen Zeit noch 2 — 3 Exem- plare auf dem Hortobágy auf

Laut dem Berichte von Julius v. Barthos wurde am 3. Okt. ein juv. c? in Boldogfalva, Kom. Hunyad. erlegt.

Wir möchten jedenfalls die Aufmerksam- keit unserer Beobachter auf diese .Art auf- rufen, indem dieselbe Ungarns Gebiet in neue- rer Zeit ganz bestimmt häufiger zu besuchen

310

lioiJfy ez a gyakoribl) inegrjelenés állaiidónak Ijizonyul, de viszont az is megeshetik, iiogy ezután majd kiniaradozik, s még a fokozot- tabb megfigyelés daczára se kapunk majd ily aránylag nagyszámú, elöfordnlási adatot, mint az elmúlt két esztendőljcii.

Kir. .M. (». K.

Megjelölt fehér gólya (Has/oisxágban.

Az ..Avicnla" XIII. évfolyamának 71. lapjáu azt az érdekes liirt közli Armanho Lucifero, hogy Koccella-Jonica faluban — Reggio Calabria tartomány — f. évi szeptember hó vége felé fehér gólyát lőttek, mely egyik lábán fémlemezt hordott a következő fölirat- tal : ^Jos. Brandi Orcjelbaìter Marburg Stder- mar¥\ Minthogy igen érdekelt az eset, azon- nal Írtam Bkandl József úrnak, a ki f. évi okt. 27-én kelt levelében azt válaszolta, hogy a szóbanforgó fehér gólya idei költésú fióka, a mely Öunjában — Zágráb megye — szü- letett. Innen a nyár folyamán egyik testvé- rével együtt Marburgba került, a hol a fogságban teljesen megszelídültek. Szeptem- ber közepén elvonultak, valószinüleg egyedül, mert más gólya a városban nem volt. A téli szállásba vezető utón érte utói a jelölt pél- dányt — a másik nem lett megjelölve — az a végzet, a mely a fogságban megszelidült, tehát az ember iránt túlbizalmas madarak rendes sorsa.

Ez az eset különösen abból a szempontból kelthet érdeklődést, hogy ez a szülőföldjétől elkerült gólyatestvérpár egyedül, vezetők és társak nélkül indult el a teli szállás felé és pedig minden jel szerint oly utón, a melyen csak kivételesen találkozhattak más vonuló gólyákkal, a melyen tehát valószínűleg végig egyedül maradtak. A magyar megfigyelések alapján ugyanis tudjuk, hogy az Adriai-tenger partján csak szórványosan és többnyire csak a vonulási időszakon kivül szoktak megje- lenni a gólyák.

pflegt als früher. Möglich, dass sich dieses häufigere Vorkommen als konstant erweisen wird, doch ist es anderseits ebenso leicht möglich, dass der Adlerbussard später aus- bleiben wird, und dass wir trotz erhöhter Anf- inerksanikeit nicht mehr so verhältnismässig zahlreiche Daten über das Erscheinen erhal- ten, als in den letzten zwei Jahren.

Königl. U. 0. C.

Gezeichneter weisser Storch in Italien.

Auf pag. 71 des XIII. Jahrganges der _.1í.í- cwk" gibt Armando Lucifero die interessante Nachricht, dass in Roccella-Jonica — Provinz Reggio Calabria — Ende September dieses Jah- res ein weisser Storch erlegt wurde, welcher an einem Fusse ein Messing])lättchen mit der folgenden Aufschrift trug: r,Jos. Brandi Orgel- bauer Marburg Steiermark."^ Indem mich die Sache ungemein interessierte schrieli ich so- fort an Herrn Josef Brandl, von wo ich in einem am 27. Oktober 1. J. datierten Briefe die Mitteilung erhielt, dass der in Rede ste- hende weisse Storch ein diesjähriges Junges aus Sunja — Komitat Zágráb — ist. Von hier kam es während des Sommers mit einem seiner Geschwister nach Marburg, wo beide in der Gefangenschaft lebten und vollständig zajim wurden. Mitte September zogen sie ab, wahrscheinlich allein, indem sich in der Stadt keine anderen Störche befanden. Auf dem Wege in das Winterquartier wurde das gezeichnete Exemplar — das andere war nicht markiert — von dem Schicksale ereilt, welches das gewöhnliche Los der in Ge- fangenschaft zahm gewordenen, daher dem Menschen gegenüber allzu zutraulichen Vö- gel ist.

Dieser Fall erregt die Aufmerksamkeit be- sonders von dem Standpunkte, dass dieses der Heimat entrissene Storchgeschwisterpaar allein, ohne Gesellschaft und Führer nach dem Winterquartier aufbrach und allem An- scheine nach einen solchen \\'eg einschlug, wo sie nur ausnahmsweise mit anderen zie- henden Störchen zusammentreffen konnten und daher wahrscheinlich bis zum Ende allein blieben. Auf Grund der ungarischen Beobach- tungen wissen wir nämlich, dass der weisse Storch nur vereinzelt und gewöhnlich ausser der Zugszeit an der Adriaküste zu erscheinen pflegt.

311

A főérdeklődésre sziiniithat azonban az a tény, liogy nem a dán, német és magyar jelölési kísérletek alapján szinte már pozitiv tényként megállapított délkeleti útvonalon történt a vonulás. A kérdés csak az, hogy normálisnak vehető-e a szülőföldjüktől elkerült s első Ízben és egyedül elindult gólyák litja, vagy pedig úgynevezett ^eltévedt "" példányok- nak kell őket tekinteni? Még érdekesebbé teszi a dolgot Armando Lucifero nak az a megjegyzése, hogy vidékükön állandóan át szoktuk vonulni őszszel és tavaszszal a fehér gólyák. Mely vidék gólyái ezek? Föltehető-e, hogy a zágrábi medenczében fészkelő gólyák, miután alig másfélszáz kilométerre vannak az Adriától, erre veszik útjukat ? A szóban- forgó eset kiválóan érdekes és tanulságos problémát vetett föl, a melyet csakis idevágó jelölési kísérletek révén lehetne tisztázni : a jelölési kísérleteket tán a Horvát (Jrnitho- logiai Központ végezhetné addig, a mig eldől a kérdés.

Schenk Jakab.

Vonuláson levő vadludak irányi artása.

Néhány évvel ezelőtt november elején, mikor az 1800 méter magas Ranka havasnak — Ungmegye és Galiczia határán — éppen a legtetején voltam elfoglalva, érdekes vadlud- vonulást sikerült megfigyelnem. í^ppen ebéd utáni pihanönket tartottuk, mikor észak felől 1000 — 1100 méter magasságból eredő saját- ságos zúgás szakította meg az egyhangú szélsüvitést : alig néhány másodpercz múlva 30 — 40 darabból álló vadludfalka vonult át 3 — 4 méternyire a fejünk fölött oly óriási sebességgel, milyent liirielenül lecsapó raga- dozó madárnál is csak ritkán észleltem. A mint túlhaladtak bennünket, ismét 300 — 400 méteres alacsonyabb régióban haladtak hihe- tetlen sebességgel, iráníjváltozfatás nélkid.

Das Hauptinteresse dürfte jedoch die Tat- sache beansj)ruchcn, dass der Zug nicht auf der laut den Resuliaten der Vogelzugsver- suche in Dänemark, Deutschland und Ungarn fast schon als positive Tatsache festgestellten südöstlichen Reiseroute geschah. Es bleibt nun die Frage, ob der Zug dieser, der Hei- mat entrissenen, zum ersten Male und allein abgezogenen Jungstörche als normal be- trachtet werden kann, oder ob man es mit sogenannten ^Irrißsten"' zu tun hat. Die Frage gestaltet sich noch interessanter durch die Bemerkung von Armands Lucifero dass in ihrer Gegend die Störche während des Herb- stes und Frühjahres gewöhnliche Durchzügler sind. Welchen Gegenden gehören diese Störehe an? Kann es angenommen werden, dass die im Becken um Zágráb brütenden Störche, nachdem sie kaum anderthalb Hun- dert Kilometer von der Adria entfernt sind, ihren Weg dahin nehmen? Der vorliegende Fall warf ein hervorragend interessantes und lehrreiches Problem auf, welches nur durch einen entsprechenden Markierungsversuch geklärt werden könnte ; die Markierungsver- suche könnten vielleicht von der Kroatischen Ornithologischen Zentrale angestellt werden, so lange, bis die Frage gelöst wäre.

Jakob Schenk.

Das Einhalten der Richtung auf dem Zuge beiindlicher Wildgänse. Vor einigen Jahren, Anfang November, als ich gerade auf dem Gipfel der 1300 Meter hohen „Ranka"- Al])e — an der Grenze des Komitates Ung und Galiziens — beschäftigt war, konnte ich einen sehr interessanten Zug der Wildgänse beobachten. Wir iiielten gerade Mittagsrast, als das monotone Windesgeheul von einem aus nördlicher Richtung und aus einer 1000 — 1100 Meter betragenden Höhe stam- menden eigentUndichen Sausen unterbrochen wurde ; nach kaum einigen Sekunden zogen 30—40 Wildgänse kaum 3 — 4 Meter über uns hinweg mit einer solch enormen Schnel- ligkeit, wie ich sie selbst bei plötzlich herab- schiessenden Raubvögeln nur selten beobach- ten konnte. So wie sie an uns vorbei waren, flogen sie schon wieder in 300-400 Meter niedriger gelegenen Regionen mit wahrlich unglaublicher Geschwindigkeit ohne Ä/cAtoni/s-

312

a mint azt jó távcsövem segélyével pontosan megtudtam figyelni.

Úgy magyarázom a dolgot, hogy a körül- belül 1000 méter magasságban vonuló vad- ludak inkább átrepültek az elébük tornyosuló akadál\t, sem hogy a kitéréssel eredeti vonulási irányukat megváltoztassák.

Pásztor iSandor.

Wechsel, was ich mit meinem guten Feldstecher ganz genau beobachten kunnte.

Ich erkläre mir die "Sache so, dass die in ungefähr 1000 Meter Höhe ziehenden Wild- gänse lieber das im Wege stehende Hinder- nis übertlogen, um durch das Ausweichen ihre ursprüngliche Kichliiiig nielit veriiniierii zu müssen.

Al.HXAXHKU PÁSZTÓI!.

Madárvonulás Ki-ailábau (Románia). Batschi Gyûroy megfigyelései.

Vogelzug in üraila (Pumiinien). Peobach- tungen von G kor« Batschi.

		Oszi vonulás 1908. — Herhstzug 1908.
Sept.	28.	Hirundo rustica	Nov.	6.	Columba oenas	Oct.	1.	Sylvia simplex
Aug.	28.	Ciconia ciconia	„	12.	„ palumljus	):	17.	atricajiilla
		600- SE.	:j	18.	Coturnix coturnix	„	17.	Phylloscopus tro-
Sept.	3.	Ciconia ciconia	ÎÎ	12.	Crex crex			chilus
		300 -SE.	Sept.	26.	Luscinia luscinia	I)	21.	acredula
Sept.	14.	Ciconia ciconia	Oct.	2.	Oriolus oriolus	„	1.	Acrocephaliis arun-
		2000-3000 - E.	»Ï	28.	Sturnus vulgaris			dinaceus
Sept.	21.	Ciconia ciconia	iì	21.	Turtur turtur	Sept.	20.	Acrocephahis ])a-
		100- S.	Sept	28.	Upupa epops			lustris
Sept.	9.	—Nov. 26. Scolopax	Dec.	8.	Vanellus vanellus	Nov.	16.	Turdus musicus
		rnsticola	Oct.	3.	Ai'dea ralloides	Oct.	14.	Ruiicilla phoeni-
Nov.	14.	Ardea cinerea	jj	21.	„ alba			cura
Oct.	2.	Chelidonariaurbica	K	27.	„ garzetta	Sept.	26.	Lanius collurio
»	21.	Grus grus	Sept.	24.	Muscicapa grisola	»	28.	Emberizahortnlaua
Sept.	14.	Cuculus canorus	Oct.	18.	parva	r	28	Coracias garrula
Nov.	18.	Motacilla alba	„	28.	Fratincohi rubetra	Oct.	24.	Caprimulgus euro-
Oct.	26.	boarula	Nov.	1.	„ rubicela			paeus.
Nov.	29.	Alauda arvensis	Oct.	25.	Sylvia Sylvia

Tavaszi vonulás 1909. — Frühjahrszufj 1909.

Apr.

Mart.

Apr.

11. 12.

Mart.

»

Apr. Mart. Apr. Mart.

12. Hirundo rustica

18. Ciconia ciconia „ sok —

viele — NW. De. — Vormitt. C'iconia ciconia sok viele -NW. 12. D. u. — Nachmitt. Ciconia ciconia sok — viele — W.

19. Scolopax rnsticola

15. Ardea cinerea

9. Chelidonariaurbica 22. Grus grus

16. Cuculus canorus 21. Motacilla alba

Mart. 21. Motacilla boarula „ 24. Alauda arvensis „ 21. Columba oenas „ 21. „ palumbns 23. Coturnix coturnix 3. Luscinia luscinia 25. Oriolus oriolus Febr. 22. Sturnus vulgaris Mart. 18. Upupa epops

„ 3. Vanellus vanellus Apr. 2. Phylloscopus acre- dula „ 20. Lanius minor „ 22. „ collurio „ 24. Merops apiaster Marf. 21. Anilins triviális

Apr. Mai Apr.

Mai

Apr.

Mart.

Apr.

Febr, Mart, Apr.

6. Sylvia atricapilla

8. „ curruca

18. Erithacus rubecula

18. Puticilla piinenicura

19. Caprimulgus euro- paeus

26. Tnrdus musicus

9. „ torquatus 25. Coracias garrula 25. Clivicola riparia 18. Ardea purpurea 10. .. alba

18. .. garzetta 18. ,, ralloides 18. Nycticorax nycti- corax

81:5

Apr. 21. Ciiîoiiiii iiiura

f). Spatula clypeata

,. IS. Platalpaleiicorodia

,, IS. (ialliiiaso major

Mart. :il . üallinago

i' 1 . gallinnla

„ 1 L (ialüiiiila cliloropiis

.Mart. 11). Fulica atra .\pr. (i. dliavadriiis ijluvi.i- lis I J. < lüiradriiis niori-

nelliis li!. C'har.idriiis alexan- drinus !S. Ple>;adist'ali'inellns

Mart.

Apr.

Mart.

Apr. Mai

16. Nuineniiis arcnatns 2. Pavoncella pngnax

•_M . Cdlviiibus cristatnK

21. ^ griseigciia

II. Aiiser albifroiis

IS. Hydrochelidoii nigra 1. Mii'iciraiia grisnla

Madiirvonulási adatok Vcresköröl ((iöiiiör in.). — Voselzugsdateii aus Vei-oskö (Koni. Oöniör).

Faj neve Name der Art

iMegfigyelés éve — Jahr der Beobachtung

1866

1867

1868

1869

1870

1871

1872

1873

1874 1875 S 1876 1877 1 1

1878 1 1879 : 1880 1 1

r Hinnido nistioa

IV. 12

IV. 19

IV. 23

IV. 11

IV. 26

IV. 18

IV. 20

IV. 10

1 IV. 16 V -2 IV. 1.5

IV. S

1 1 IV.19IV.UIV.I2

Motacilla alba

- 'III 21

—

III. 18

III. 31

III. 20

III. 16

III. 3

III. 28 IV. 3

III. 14

III.19JIII.28 -

III. S

C'uculus canorus

— —

IV. 24

IV. 24

IV. 28

IV. 2a

IV. 19

IV. 22

IV. 24 V. 4

IV. 20

IV.27IV.26lIV.25

IV. 20

Riitirilla tithys

—

—

—

IV. 1

—

IV. G -

m. 27

m. 29 -

III. 29

III. 22 -

-

-

.\l;uiil;i arvensis

—

III. 21

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

Megligyeltetett : az ,,első fecske", az első ■„hiUegénij" . a kaknk „első szólása", a rozs- dásfarkii fülemile „első érkezése" és a pacsirta „rl.ofi éneke" ; ntóhbi Zavadka községben.

.\ fenti adatokat niegboldognlt Dr. Mauks Károly gyűjtötte.

Mauks Vilmos.

Es wurde beobachtet ..die erste tSchwalbe", „die erste Bachstelze'", „der erste Rii,f des Kukuks, „die erste Ankunft" des Rotschwänz- chens und der ..erste Gesang'' der Lerche : das letztere Datum bezieht sich auf Zavadka.

Die obigen Daten sind Beobachtungen des weiland Dr. Karl Mauks;.

Wilhelm Maukb.

Martiirvoniilási megfigyelések .Taroslavb«')!.

Pascsk.sko Szf.kge.i megfigyelései.

Őszi vonulás 190fì. Szept. Vii. lirus grus kezd elvdiinlni. 14 Ijoeustella fluriatilis. „ IT). Erithacti.s ruhecula iiA^yhiXii y omú; nngy csa\)íiiFringiUa montifriti,gil1(( és Coceothrausfes rorcothraustes, mely nálunk ritka

17. Barus ater érkezése. 23. Alauda arvensis elvonul ( tkt 'V Caniiahina /íHrtrvrtérkezikészakról.

7 FringiUa roelehs nag_\ csapatoktian érkezik és gyorsan tovább vonul : Corvus frugilegus. néhány Phgllos eopus acredula : Sgrnium aluco. .\<iuiln XVT

Vogelziigsbeobaclitungeu aus Jaroslav.

Beobachtungen von Skrok.i PAscHTseHHNKo.

Herbstzug 1906. 18. Sept. Oriis grus beginnt zu ziehen.

14. „ Loritstellu fhwiatilis.

15. .. Starker Ztig von Erithaeus rnbecula :

grosse Flüge von Fringilla monti frinciilla und Coccothraustes cocco- thraustes, letzteie .\rt ist bei uns selten. 17. .. Ankunft von Parus ater. . 23. .. .[laiida arvensis zieht. 3. Oct. Cannabina linarin erscheint \(ui

Norden. 7. .. FringiUa roelebs erscheint in gros- sen Flügen und zieht schnell wei- ter ; CortMS frugilegus, einige Phyl- loscojnis acredula ; Symitim aluco.

40

314

Okt. 8. Alauda arvensù, utolsók.

„ 12. Loxia eurvirostra kis számiján.

„ 16. Pzm'co/aenMcZea^or érkezik északriil

„ 20. Turdus pilaris nagy csapatok iiau.

Őszi vonulás 1907.

Szept. 23. Orus grus csapatok elvonulása. „ 25. Anthus triviális kezd vonulni. „ 26. Accentor modularis vonul. , 30. Sylvia atricapilla utolsó. Okt. 3. Alauda arvensis és Sturnus vulgaris nagy csapatokban vonul. „ 6. Cannabinalinaria érke7.iké^íakr6l. „ 31. Cannabina linaria nagy csapatok- érkezik ;PimcoZaemíeíea<or el vonul. Nov. 2. A város közelében egy csapat Ampelis garrulus.

Ószi vonidás 1908.

Szept. 13. Frinyilla montifringilla érkezik nagy csapatokban. „ 17. Limicola plathyrhyncha érkezik

nébány darab. ,, 30. Sylvia atricapilla utolsó. Okt. 3- Parus ater érkezése. „ 7. Troglodytes troglodytes átvonulása. 15- Corvits frugilegus elvonul. 19. Sturnns vulgaris még egyenként előfordul. „ 24. Pinicola emicleator érkezése. „ 31. Ampelis garrulus érkezése. „ végén Alauda arvensis és Fringilla coelehs vonulás befejezése : utolsó Fhylloscopus acredula.

Ossi vonulás 1909.

Szept. 21. 7/mí«(ío rítsííCu! az utolsó csapatok. „ 22. Erithacus ruhecala az első csapatok. 26. Fringilla coelehs nagy csapatok érkezése. „ 27. Corvus frugilegus slz első csapatok. „ 28. Birundo riistica utolsó csapat. Okt. 5. Turdus musicus. „ 19. Alauda arvensis é^ Fringilla coelehs

utolsó példányok. „ 20. Phylloscopus collyhita utolsók. ., 23. Corvus frugilegus utolsók

8. Oct. Alauda arvensis, die Letzten.

12. Loxia citrt;iros/ra ingeringer .Anzahl.

16. Pinicola mui-lcator erscheint von Norden.

20. „ Turdus pilaris, in grossen Flügen.

Herhstzug 1907.

23. Sept. Grus gru.K zielit in Sciiuren.

25. .. Anthus tririalis, Zug beginnt.

26. „ Accentor modularis zieht.

30. .. Sylvia atricapilla. letzte.

3. Oct. Alauda arvensis und Sturnus vìd-

garis ziehen in Flügen. (). „ Canv'dßiiiii Hiiarin ersclieint von

Norden.

31. „ 6'aww«/jma iinana erscheint in gros-

sen Flügen : Pinicola enucleator zieht weg.

2. Nov. In der Nähe der Stadt ein Flug

Ampelis garrulus.

Herhstzug 1908.

13. Sept. Fringilla montifringilla erscheint

in grossen Flügen.

17. ~, Limicola plaiìjrhyncha erscheinen

einige Stücke.

30. .. Letzte Sylvia atricapilla.

3. Oct. Ankunft von Parus ater.

7. .. Durchzug von Troglodytes troglo- dytes.

15. „ Corvus frugilegus zieht weg.

19. „ Stwnus vulgaris kommt noch ein- zeln vor.

24. „ Pinicola enucleator angekommen.

31. „ Ampelis garrulus erscheint.

Ende October Zug von Alauda arvensis und Fringilla coelehs beendigt ; letzter Phylloscopus acredula.

Herhstzug 1909.

21. Sept. Letzte Flüge von Hirundo rustica.

22. „ Erste Flüge von Erithacus mhecida. 2(i. .. Erscheinen grosser Flüge von Fnn-

gilla coelehs.

27. „ Erste Flüge von Corvus frugilegus.

28. „ Letzter Flug von Hirundo rustica. 5. Oct. Turdus musicus.

19. „ Letzte Exemplare von Alauda ar-

vensis und Fringilla coelehs.

20. .. Phylloscopus collyhita. die letzten.

23. „ Corvus frugilegus, die letzten.

315

Tavaszi vomi las L9I)H.

Führjahrszufi 1909.

Mart. ât). Corvuís t'ni<;ile{;iis.

'11. tStiirnus vulgaris.

28. Alîiuda arveiisis.

Apr. 14. Motacilla alba.

15. Turdiis miisicus.

16. Erithacus rubecula. 16. Lanis ridiliuiultis.

„ 20. Autliiis triviális.

_ 20. Grus grus.

22. Phylloscopus acredula.

„ 24. Cyanecula suecica.

„ 27. Phylloscopus trochiius.

Apr.	27
Mart.	28
Mai	1 1
	1 2
	5
	12
.,	12
ÍÍ	14
	14
„	19
»	27

Ruticilla piioeiiicura. Muscicapa atricapilla. Hirundo rustica. Cuculus canorus. Sylvia curruca. Luscinia philomela. Oriolus oriolus. Sylvia atricapilla. Sylvia simplex. Micropus apus. Pinicola erythrinus. Acrocephalus dumetoruni.

■10*

81 H

Phaenologiai irodalmi értesítések. Phaenologische Litteraturberichte.

Irt;i : Schenk Jakab.

Kavuûrouui'h- Üemktuk : Kiséi-lel a kakiik (Ciiculus canorus, L.) tavaszi lölvcmulasaiiak európai Oroszorszá:; területén való taniiliná- njozására. Travaux de la Soc. Imp. d. Natu- ralistes d. St-Pétersbourg. XXXVIII. kötet. 1. füzet 1907. p. 291—311. 1 térképmelléklettel.

Habár Lkrche jAKAB-nak' 1730-ban meg- kezdett és sok éven át folytatott működése révén Anglia után Oroszország volt az első terület, a melyen rendszeres madárvonulási megfigyelések történtek, mégis egészen a legújabb időkig éppen ennek az országnak alig volt számbaveliető ornithophaenologiai anyaga. A több évre kiterjedő niegbiziiató adatsorozatok száma nemcsak a terület nagy- ságához viszonyítva, hanem magában véve is szinte elenyésző csekély volt ; mindössze a következők voltak ismeretesek : Kessler'^ adatai Kiewből, DoENQiNK^ adatai Kischenewből, Kawall^ megfigy'elései Pusseubői, Middentoeff Ernő'" adatai Hellenorm, Dorpat. Reo és Ranuaküll állomásokról. Büttner'' megfigye- lései Kabillenből, Soaov' adatai Charkowból, Pascsenko*' megfigyelései Jaroslawból és Kayqo- KODOFF^ gyönyörű adatsorozatai Özent-Pétei'- várról.

Megfigyelő háldzatok szervezésére vonatkozó kísérletekkel szintén találkozunk, de ezek csakhamar megszűntek. Mindössze egy évig

' Leyst E. Katalog d. meteorolug. Beobachtungen in Russland, StPetersburg 1884 nyomán.

' Bulletin de la Sec. Imp. d. Natural, de Moscou 1853. p. 166.

^ Bulletin de la Soc. Imp. d. Natural, de Moscou 1862.

' Correspondenzblatt d. Xaturf. V^ereins zu Riga 18.52/53. p. 119. és Schweder in litt. IX. s. nm.

■'■ Aquila I. 1894. pag. 28—36.

" Naumaimia 1856. p. 418. és 1858. p. ;i5:í. ; Schweder in litt IX. 8. 19U2.

• Die oroitíi. Fauna d Gouv. Charkow. Charkow 1897 p. 292.

« Aquila XV. 19U8. p. 177—182.

■' Aquila XIV. 1907. p. 171—174.

\ oil .Iakoh Schenk.

DiMiTHY v.Kay(ìoroim)i-i-; Vei'sucli einer I'nter- suchung des Frühlingseinzuges des Kukuks (Cncuhis canorus L.) in's Europäische Kuss- land. Travaux tie la 8oc. Imp. d. Natura- listes d. St.-Pétersbourg. Bd. XXXVHI. Lief. 1. 1907. i)ag. 291—311. Mit einer Kartenbeilage.

Obwohl durch die im Jaiire 1730 begon- nenen und viele Jahre lang fortgefüiirten Beobachtungen von Jakob Lerche' nach Eng- land Russland das erste Gebiet war, wo systematische Vogelzugsbeobachtungen ange- stellt wurden, Ijesass dennoch gerade dieses Land bis in die neueste Zeit ein kaum nen- nenswertes oruithophaenologisches Materiale. Die Anzahl der langjährigen und zuverlässigen Beobachtungsserien war nicht niu- im Ver- hältnisse zur Grösse des Gebietes, sondern auch an und für sich fast verschwindend gering; es waren insgesamt folgende bekannt: Die Daten von Kessler- aus Kiew, diejenigen von DoENGiNK^ aus Kischenew, die Beobach- tungen von Kavv.ali, ^ aus Pussen, die Daten Ernst v. MrooENDORFFS '' aus Helleuorm, Dorpat, Reo und Rannaküli, 1' üttners '' Beobachtun- gen aus Kabillen, die Daten vou Öomow' aus Charkow, die Beobachtungen von Paschtschenko'* aus Jaroslaw, und die herrlichen Beobach- tungsserien V. Kaygorodoffs'' aus St.- Peters- burg.

Versuche zur Drganisieruug von Beoliacii- tungsnetzen sind ebenfalls anzutreö'en. docii waren dieselben nicht von lauger Dauer. Insgesamt ein Jahr lang dauerte die Tätig- keit des vou der Russischen Geographischeu

' Zitat uach Leyst E. Katalog d. meteorolog. Beobachtungen in Russland, St.-Peteisbuig 1884.

-' Bulletin de la Soc. Imp. d. Natural, de Moscou 1853 p. 166.

' Bulletin de la Soc. Imp d. Natural, de .Moscou 1862.

' Konespondeuzblatt d. Naturi. \'ereiiis zu Riga 1852 53 p. 119 und ScmvEDER in litt. 8. IX 1902.

••■ Aquüa I. 1894. pag. 28-36.

'■' Naumannia 1856 p. 418 und isös p. 352 : ScBWEDER in litt. 8. IX. 19Ü2.

' Die ornith. Fauna d. Gouv. Charkuw. Charkow 1897 p. 292.

« Aquila XV. 19U8. pag. 177-182.

» Aquila XIV. 1907. pag. 171—174.

'OU

tartott az orosz tiildrajzi társasáii' 1851-beii életre keltett hálózatának niíiködése shasonló- képpeu igen rövidéletű volt Mlddendorfi'' Khno'' idfvágó kísérlete. Rauue^ is csakhamar meg- szüntette nagyon niegbízhatathuml működő kankázusi hálózatát és szintén csak egy évig lH95-ben működött Hrolnow' jórészt

meteorológiai észlelőkből alkotott megtigyelő hálózata.

Mindezek daczára a gyűjtött vonulási anyag értékesítése, nevezetesen földolijozása terén is igazán fényes szerepe volt az orosz szel- lemi munkának. Az (jrnithopliaenologiának azt az irányát, a melyet pozitívnak nevezünk, s mint leginkább czélravezetőt még ma is követünk, Dr. Middendorff S.índor orosz búvár állapította meg ^Die Isepiptesen Russlands". öt-Petersburg 1855. czimű alapvető mun- kájával. Egyrészt azt mutatta ki, hogy múl- hatatlanul szükséges az évről-évre halmozódó vonulási anyag földolgozása, másrészt a tény- leges földolgozás révén bebizonyította azt, hogy ez a kutatási módszer valóban nyújt- hat oly eredményeket, a melyek a madár- vonulás tüneményének megfejtésére alkalma- sok. A míg a külföldön tényleg új irányt szabott ez a munka, addig hazájában, Orosz- országban egészen a legi'ijabtj időkig egyedül- álló kísérlet maradt.

Ez a rövid történeti vázlat kétségtelenül be- Itizonyitja. hogy a fényes kezdet daczára is nagyon rosszul állott az ornithophaenologia ügye Oroszországban. Az ismertetett anyag egyáltalában nem lett volna elegendő ahhoz, hogy valamely madárfaj felvonulásának egész Etirópát felölelő összehasonlító feldolgozása- l)an Oroszország vonulási viszonyait kellően jellemezze.

Mindezek a viszonyok azonban lényegesen megjavultak Kaygorodopp szóban forgó mun- kájának a megjelenésével. .\ kukák tavaszi felvonulását tárgyalja Oroszország területén, 888 megtigyelő állomásnak lS95-fől 1906-ig

Gesellschaft* ím Jahre J8Ò1 ins Leben geru- fenen Beobachtungsnetzes, und ebenso kurzlebig war auch der diesbezügliche VersucJi von Ernst v. Midüendori'|.\- Auch H.\uiji;' stellte alsbald die Tätigkeit seines sehr unzuverlässig funktionierenden kaukasischen Beobachtuugs- netzes ein, und dauerte die Tätigkeit des von Broij.now' zum grössten Teile aus meteorolo- gischen Observatoren im Jahre 1895 organi- sierten Netzes ebenfalls nur ein Jahr lang.

Trotzdem führte russische Geistesarbeit auch in der Verwertung des gesammelten Zugsmateriales, nämlich in der Bearheüumj desselben eine wirklich glänzende Rolle. Diejenige Richtung der Ornithophaenologie, welche wir positiv nennen und als -zweck- mässigste auch heute noch befolgen, wurde von dem russischen Forscher Dr. .A i,ex.\ndeb V. MmDENDORFF in seinem grundlegenden Werke ,,Die Isepiptesen Russlands" — St.-Peters- burg 1855 — begründet. Einerseits gab er den Nachweis, dass es unbedingt notwendig ist, das sich von .lalir zu Jahr häufende Zugsmateriale zu bearbeiten, anderseits liefei'te er den Beweis, dass diese Methode auch tatsächlich solche Resultate ergeben kann, welche zur Lösung der Vogelzugsfrage geeig- net sind. Während dieses AVerk im Auslande neue Bahnen brach, blieb es in Russland, selbst bis in die neueste Zeit ein isoliert stehender Versuch.

Diese kurze historische Skizze liefert den uubezweifelbaren Beweis, dass die Sache der Ornithophaenologie inRiissland trotz dem glän- zenden Anfange ziemlich schlecht stand. Das angeführte Materiale wäre durchaus nicht ge- nügend gewesen die Zugsverhältnisse einer Art in Russland in einer vergleichenden, sich auf ganz Europa erstreckenden Bearbeitung gehörig zu charakterisieren.

Mit dem Erscheinen der in Rede stehenden Abhandlung K.ìyoorodoffs haben sich jedoch all diese Verhältnisse bedeutend verbessert. Es wird der Frühjahrszug des Kuhuks in Russlaud auf Orund der von 1895 bis 1906

' Ce.ibCKüH .'IbToimci. i.'.iii.MaTa l'oiciii. iii. 1851. Usa. 0Mne|i. l'yccK. Teorpa-i. Oöm 18Ö4. No. 1. .i» 120.

= Ornith. Jahresbericht aus d. Gouv. Livland. Omis II. p. 376., UI. p. 501., IV. p. 27;í , VI. p. 163. Vogel- leben an den russischen Leuchtthiimien. Omis VII. p. 3:î9.

' Omis caucasica. Cassel 1884.

' In litt. vm. 8. 1902.

' Oe-ibcicaji -lÈToiiiiCb ic.tii.MaTa Pocciw, ii'i, 1851. 1Ih,(. llMiiep. PyecK. Teorpa.!'. Oiiin 1854. fio. 1. ,(o 120.

* Ornith. Jahresbericht aus d. Gouv. Livland. Uniis II. pag. 376, m. p. 501, IV. p 273, VI. p. 163. Vogel- leben an den russischen Leuchttürmen. Omis VII. p. 339.

' Omis caucasica. Kassel 1884.

' In litt. 8 VIII. 1902.

318

tartó, tcliat 12 evi megfigyelése alapján. Habár ez az anyag nem oly gazdag', mint a milyennek első tekintetre látszik, mert esak kevés megtigyelő állomáson folyt a megtigj'e- lés mind a 12 éven át, mégis teljesen meg- változtatja Oroszország eddigi kedvezőtlen helyzetét az ornitliln>|)aenologia terén. Egyrészt igen szerencsésen kiegészít sok oly meg- figyelési sorozatot, a mely eddig csonka volt, másrészt megvilágítja oly területek ornitlio- phaenologiai viszonyait is, a melyek eddig egy- általában nem voltak képviselve vonulási adatokkal.

Mindenesetre oly munkáról van itt szó, mely Oroszország ornithophaenologiai viszo- nyainak a felderitésében döntő fontosságú s mint ilyen a legteljesebb elismerést érdemli, még pedig annál is inkább, mert az egész nagyszabású kísérlet egyetlen egy ember magánügye. Erről ugyan nem szól a szerző, de kiviláglik 1902 aug. 20-áu kelt levelének következő szavaiból: ..Ezernél több amatőr- megfigyelőm van t »roszországban, :i kikkel levelezésben állok. Az egész dolog az én magánvállalkozásom s az én személyem kép- viseli az egész központi intézetet. Erdészeti hivatalaink idevágó közreműködését nem igen lehetne igénybevenni ..."

Kaygokodoff munkája azonban nem csak nagybecsű adatgyűjtemény, hanem egyúttal feldolgozás is, a mely az alkalmazott módszer tekintetében egyrészt a Kir. M. 0. K, más- részt pedig nagy elődjének. Middendobkf SÁNDOR-nak a hatását mutatja. Kiszámítja ugyanis a Gaál G-.\szTON-tól alkalmazott föld- rajzi négyszögek középszániait s ezek alap- ján megalkotja az izepiptesiseket, illetőleg — a mint ő nevezi őket — az izochronohat, s ezeket azután összehasonlítja az izothermák menetével.

Látható ebből, hogy K.\y«urudofk vizsgá- latai pozitív alapon történnek, tehát megbíz- ható eredményeket is nyújtanak. Ezek az eredmények nagyiában tényleg megegyeznek azokkal, a melyeket hasonló eljárással Magyarországra nézve kaptunk. A teljes meg- egyezés egyelőre még hiányzik, de vélemé- nyem szerint ez tisztára azon fordul meg.

ihirchgeführteu, also 12jährigen Beobachtun- gen an 338 Stationen behandelt. Obwohl die- ses Materiale nicht so bedeutend ist, als man auf den ersten .\iiblick glauben möchte — in- dem die Beobachtung nur an einigen Statio- nen während der zwölf Jahre hindurch an- dauerte - - so verändert dasselbe dennoch gänzlich die bisherige ungünstige Stellung Russlands auf dem Gebiete der Ornithophaeno- logie. Einerseits werden dadurch viele bisher mangelhafte Serien in glücklicher Weise er- gänzt, andererseits die ornithophaenologischen Verhältnisse auch solcher Gebiete beleuchtet, welche bisher durch gar keine Zugsdaten vertreten waren.

Es handelt sich hier jedenfalls um eine solche Arbeit, welche für die Klärung der ornithophaenologischen Verhältnisse Russlands von entscheidender Wichtigkeit ist, daher die vollste Anerkennung verdient und dies umso- meiir, als der ganze grossangelegte Versuch die Privattätigkeit einer einzigen Person ist. Der Verfasser erwähnt zwar hierüber nichts, doch geht dies aus dem folgenden Satze seines Briefes vom 2U. August 1902 hervor : ..Ich besitze über Tausend Amateur-Beobachter in Russland, mit welchen ich korrespondiere. Die ganze Sache ist privat und meine Person bildet das ganze Zentral-Institut. Unsere Forst- ämter können für diese Tätigkeit nicht heran- gezogen werden ..."

V. Kaygorodoffs Publikation ist jedoch nicht nur eine änsserst wertvolle Datensammlung, sondern zugleich auch eine Bearbeitung^ wel- che in der angewendeten Methode einerseits die Wirkung der Königl. ü. 0. C, anderer- seits diejenige seines grossen Vorgängers Alexander v. Middendorff zeigt. Er berechnet nämlich die Mittel der von Gabton v. G.ul ein- geführten geographischen Vierecke, und kon- struiert auf Grund dieser die Isepiptesen — oder nach seiner Benennung — die Isochro- nen, welche er dann mit dem Gange der Isothermen vergleicht.

Wie zu ersehen, werden v. Kaygorohoffs Untersuchungen auf positiver Grundlage ge- führt und ergeben dieselben deshalb auch zuverlässige Resultate. Die Residtate gleichen im Grossen und Ganzen jenen, welche wir mit dem gleichen Verfahren auch für Ungarn feststellen konnten. Die vollständige Überein- stimmung ist vorläufig noch nicht vorhanden.

319

liogy egyrészt éppen a kakxh vonulása atlja il legnehezebb és nagyon sokféle más vizs- gálatot igénylő vonulási problémát, másrészt pedig azon. hogy Magyarországon még össze- hasonlithatatlaniii sűrűbb a megfigyelő háló- zat és jóval több munkát is tudtunk eddigelé e kérdések tanulmányozására fordítani.

Szélesebb körben való megismertetés czél- jából érdemesnek tartom az eredeti szöveg- ben adni a kakuk tavaszi felvonulására vo- natkozó vizsgálatok eredményeit:

„1. A kakuk tavaszi felvonulásának iránya európai Oroszország területén általában véve félreérthetetlenül délnyugat-északkeleti."

..2. Ennek a mozgalomnak a keretén belül a kakuk előbb telepszik meg az alföldeken, mint a fensikon és hegyvidéken."

„8. Az izochronok — összekötik azokat a helyeket, a melyeken egyidejű a kakuk első megszólalása — haladása európai Oroszország területén nagyjában megegyezik az áprilisi izothermák menetével: ebből az következik, hogy"

„4. A kakuk tavaszi felvonulása közvetle- nül összefügg a hőmérséklettel."

„5. A kakuk tavaszi felvonulásának sebes- sége európai Oroszország területén észak- keleti irányban naponként átlag 85 kilomé- terre tehető. Ilyen sebesség mellett a kakuk az egész területet — fel az elterjedés legszél- sőbb határáig — körülbelül egy hónap alatt szállja meg és pedig közelítőleg az április 20-tól május 20-ig tartó időköz alatt. Magá- tól értetődik, hogy az egyes években lénye- gesen megváltozhatik ennek az időszaknak a kezdete vagy vége."

Már az első kezdet eredményei is sokat igéröek és nagyjelentőségűek, de kétségte- len dolog, hogy több és megbízhatóbb ered- ményt nyújtott volna ez a feldolgozás, ha egyidejűleg több fajra vonatkozott volna a vizsgálat. A magyar kutatások első ered-

doch wird dics meiner Meiiuing nach L-iner- seits dadurch verursacht, dass gerade der Zug des Kuknks das schwerste und vielerlei an- derweitige Untersuchungen erheischende Zugs- problem darstellt, andererseits aber dadurch, dass Ungarns Beobachtungsnetz unvergleich- lich dichter ist. und dass dem Studium die- ser Fi'agen hier bisher auch schon viel meiir Arbeit gewidmet werden konnte.

Behufs Verbreitung in weiteren Kreisen mögen hier die Resultate der auf den Frühjahrseinzug des Kukuks Ijezüglichen Untersuchungen im ( )riginaltexte folgen :

„1- Das Frühlingsvorrücken des Kukuks auf dem Territorium des Europäischen Russ- lands hat, im grossen Ganzen, eine deutlich ausgesprochene Richtung von Süd- West nach Nord-Ost."

.,2. Während dieser Bewegung siedelt sich der Kukuk früher in Tiefebenen als in Hoch- ebenen und Gebirgsgegenden an."

„3. Die Linien des 1. gleichzeitigen Kukuks- rufes (Isochronen) zeigen grosse Ähnlichkeit mit den Linien dei- isothermen vom Monat April (für das Eurnp. Russland) ; daraus ist zu schliessen" ;

„4. dass das Frühlingsvorrücken des Ku- kuks in direktem Zusammenhange mit der Temperatur der Luft steht."

„5. Die Schnelligkeit des Frühlingsvor- rückens des Kukuks gegen Nordosten auf dem Territorium des Europ. Russlands kann durchschnittlich gegen 85 Kilometer per Tag- angenommen werden. Bei solcher Schnellig- keit kann das ganze Land — bis zu den allernördlichsten Verbreitungsgrenzen des Ku- kuks — im Laufe ungefähr eines Monats von diesem Vogel besetzt werden (und zwar von den 20-ten Daten des Aprils bis zu den 20ten Daten des Mai Monats). Sclbstvei-- ständlich können in einzelnen Jahren bedeu- t«nde Schwankungen nach dieser oder jener Richtung hin eintreten."

Schon die Resultate des ersten Versuches sind vielverheissend nnd von grosser Bedeu- tung, es ist jedoch unzweifelhaft, dass diese Bearbeitung noch mehr und noch zuverlässi- gere Resultate ergeben hätte, wenn sich die Untersuchung gleichzeitig auf mehr Arten

320

int'íiyc az volt, lioi;y vannak kulíiiiiiü/.í'j romi- lási iypusok ; csak ezután gondolhattunk arra. hogy az egyes fajok felvonnhlsát nipgniagya- rázzuk. Igen jó lett volna továbbá a meglévő történeti anyagnak a felhasználása. .Minél nagyobb az adatok száma, annál megbízha- tóbbak a középszámok, tehát egyiittal azok a következtetések is, a melyeket ezeki'e ala- píthatunk.

Oroszország ornithophaenologiai viszonyai- nak tanulmányozásához azonban mindezek daczára is nélkülözhetetlen ez a maradandó becsű munka s azt hiszem, hogy ez a leg- nagyobb elismerés, a mellyel K.wgorodofk érdemes munkájának adózhatunk. Bár sike- rülne — ha egyelőre feldolgozás nélkül is — legalább kritikailag rendezve közrebocsá- tani s így a jövő kutatások számára hozzá- férhetővé tenni a többi fajra vonatkozó értékes ornithophaenologiai anyagot is, a mit meg- Mgyelői eddig gyűjtöttek. S bár sikerülne idővel éri jelentésekben és feldoh/OBra közölni az egyes évek anyagát, mert eddigi tapasz- talataink szerint ez a legalkalmasabb eljárás arra, hogy valamely terület ornithophaeno- logiai viszonyait megismerjük. A magyar vizs- gálatok eredményességét is kétségtelenül ez az eljárás tette lehetővé.

Az ornithologiában éppen jelenleg oly áramlat uralkodik, a mely nagyon kedvező a madárvonulásra irányuló kutatásoknak s ép- pen ilyenkor szükséges ezt az irányzatot a vizsgálati anyag rendelkezésre való bocsátásá- val lehetőleg támogatni. Éppen jelenleg Finn- országban is újabb lendületet nyert az orni- thophaenologia ügye dr. Lkv.4nder működése révén; a két hálózat egyidejűleg működve kölcsönösen kiegészíthetné egymást s ez által lényegesen hozzájárulna egy leendő össze- hasonlító s egész Európára kiterjedő \nzsgá- lat sikeréhez.

.\zt hiszem, hogy minden ornithophaeno- logus óhaját tolmácsolom, a midőu azt kívá- nom, hogy Kayqorodoff tanár nem csak fenntarthassa, de lehetőleg még fejleszthesse

erstreckt halte. l)fr erste Krfolg der itnga- rischen Untersuchungen war der Existenz- beweis der verschiedenen Zufjstiipeii : erst nach Bestimmung dieser Tatsache konnte der Zug der einzelnen .\rten erklärt werden. Sehr üiii wäre rs ausserdem gewesen, das vorhaiulene historische .Materiale zu Ijenützrn. Je grösser die .\nzahl der Daten, umso zuver- lässiger sind die .Mittelwerte und damit zu- gleich auch die Schlussfolgerungen, welche auf diese gegründet werden.

Zum Studium der ornithophaenologischen Verhältnisse Kusslands ist jedoch diese Arbeit von bleibendem Werte unentbehrlich, und glaube ich, dass dies die grösste Anerken- nung ist, welche der verdienstvollen Arbeit V. Kavgorodofp's gezollt werden kann. Möchte es doch gelingen — wenn auch vorläufig unbearbeitet, aber wenigstens kritisch geord- net — , das ganze von seinen Beobachtern gesammelte auf sämtliche Arten bezügliche wertvolle ornithophaeuologische Materiale zu veröffentlichen und der künftigen Forschung zugänglich zu machen. Und möchte es mit der Zeit gelingen, das Materiale der einzel- nen Jahre in Jahresberichten bearbeitet zu veröffentlichen, indem nach den bisherigen Erfahrungen dies das geeignetste Verfahren ist, die ornithophaenologischen Verhältnisse eines Gebietes kennen zu lernen. Die Er- folge der ungarischen Untersuchungen sind unzweifelhaft ebenfalls auf dieses Verfahren zurückzuführen.

In der Ornithologie herrscht eben jetzt eine Strömung, welche den auf Vogelzug gprich- teten Untersuchungen äusserst günstig ist, und ist es deshalb gerade jetzt sehr notwen- dig diese Richtung mittels Zurverfügungstel- lung des Untersuchungsmateriales möglichst zu unterstützen. Gerade jetzt ist die Sache der Ornithophaenologie durch das Wirken von Dr. Lkvandeh auch in Finnland wieder im Aufschwünge begriffen : — tlie beiden Be- obachtuugsnetze ergänzen sich gegenseitig durch simultanes Funktionieren, wodurch der Erfolg einer zukünftigen, sich auf ganz Europa ersti'eckenden vergleichenden Bearbeitung in bedeutendem Masse gesichert wäre.

Ich glaube, dass es der Wunsch jedes Ornithophaenologen ist. dass dieses unter der Leitung von Prof. v. Kaygodorofk stehende und bisher vollkommenste Beobachtungsnetz

821

is a vezetéîse alatt működő s cddigtílé le;^- tiikéletesebb oroszországi megfigyelő hálózatot.

Ih-. Levaiidcr K.M. Allatiiliacnoloiriai iih'í;- liíí.velések Finnországban liM>7-ben. Bidrag till kiinnedora af Finlands Natur och Folk. ti7. füzet, 8. szám. Helsingfors 1909. I 90 lap. I térkép.

Már két ízben ismertettem' ezeket a tinn- országi és az egyetemes oniithophaenolo- giára oly kiválóan fontos évi jelentéseket s hogy megint lij'oól szó esik róluk, annak az az oka. hogy dr. Lrvanuer K. M., e jelentések érdemes szerzője, az 1907. évi jelentésben teljesen szakított a régi Iciimatologiai irány- zattal és tudatosan rátért az ormlliophneno- logia terére. Ennek az örvendetes és fontos lépésnek az volt a következménye, hogy tel- jesen és határozott előnyérc megváltozott a jelentés berendezése.

Az adatok már nem az állomások, hanem a metígyelt fajok sorrendjében vannak kö- zölve s evvel meg van adva a mód az egyes fajok felvonulásának némi jellemezésére. A jobban megfigyelt fajoknál már tényleg ott is találjuk a tavaszi felvonulás rövid jellem- zését, az egész jelentés végén pedig az 1907. évi finnországi tavaszi vonulás lefolyása me- teorológiai adatok kapcsán van ismertetve és megvilágítva.

A jelentés elején ott találjuk a pontos földrajzi koordinátokkal ellátott megfigyelő állomások jegyzékét s az adatok már az egyes vidékek szerint vannak csoportosítva — igaz. hogy még nem földrajzi területek, lianem a közigazgatási tartományok szerint. Hiányzik még az adatoknak zónákba vaio csoportosítása, az országos középszámok ki számítása és ezek összehasonlítása a törté- nnti középszfinioicknl. de megállapítható, hogy nagyjában a Kir. M. 0. K. idevágó jelen- tései szolgáltak mintául.

Az adatoknak ez a közlési módja egyelőre még csak közeledik ahhoz, a mit földolgozás alatt értünk s habár a múlthoz képest óriási a haladás, még mindig nem alkalmas arra.

Husslands nicht nur aufrechterhalten, sondern auch noch erweitert werde.

Dr. K. M. Levander: Tierpliaenologisclie lieubachtungen in Finnland im Jalirganu; 1907. Bidrag tili kännedoni af Finlands Natur och Folk. II. 67. Nr. S Helsingfors 1909. Pag. l— 90, mit 1 Karte.

Diese für diefiniüsche und allgemeine Ornitho- phaeuologie so wichtigen Berichte wurden hier schon zweimal besprochen.' und dass dies- mal wieder auf dieselben hingewiesen wird, gründet sich auf den Umstand, dass Dr. K. M. Lev.\nder, der verdienstvolle Verfasser die- ser Berichte im Jahrgange 1907 V(dlkommeu mit der alten kUmatologischen Kichtiing brach, und bewusst das Gebiet der Ornithophaeno- logie betrat. Die unmittelbare Folge dieses erfreulichen und wichtigen Vorgehens war, dass sich die Einrichtung des Berichtes voll- ständig und in sehr vorteilhafter Weise ver- änderte.

Die Daten sind nicht mehr nach den Sta- tionen, sondern in der Reihenfolge der be- obachteten Arten publiziert, wodurch zugleich die Möglichkeit zur Zugscharakteristik der ein- zelnen Arten gegeben ist. Bei den besser be- obachteten Arten ist tatsächlich auch schon eine kurze Zugscharakteristik vorhanden, und am Schlüsse des ganzen Berichtes ist der \' erlauf des Frühjahrszuges von 1907 in Finn- land an der Hand meteorologischer Daten behandelt und beleuchtet.

Gleich am Anfange des Berichtes finden wir das Verzeichnis der Beobachtungsstatio- nen, welche mit genauen geograjthischen Koor- dinaten versehen sind, und ausserdem sind die Daten schon nach den einzelnen Gebie- ten gruppiert — zwai' noch nicht nach geo- graphischen Gebieten, sondern nach admini- strativen Bezirken. Es fehlt auch noch das Gruppieren der Daten nach Zonen, das Be- rechnen der Landesmittel und das Vergleichen derselben mit den imtorischen. Mittelwerten. doch ist es ersichtlich, dass im allgemeinen die diesbezüglichen Berichte der königl. l'. 0. C. als Vorbild dienten.

Diese Pnblikationsweise der Daten nähert sich vorläufig erst dem, was wir unter He- arheitunq verstehen, und obzwar der Fortschritt der Vergangenheit gegenüber ein ungewöhn-

' Aquila Xni pag. 237 és XIV. pag 345. .Aquila XVI.

Aquilit XIII. pag. 237 ui.d Aquila XIV. p. 34.").

41

322

hogy Finnország oruithophaenologiai viszo- nj'airól kellő tájékoztatást nyújtson s evvol lehetővé tegye azösszeliasonlítást más tfiiiloick vonulási viszonyaival. így például remlkíviil érdekes volna niegtuilni, hogy a Magyar- országon már teljes biztossággal megállapi- tott vonulási typusok I''innországban is tül- találhatók-e ? A bajor niegfigyelésckból és földolgozásokból meg lehetett állapítani azt,' hogy a két egymástól oly különböző orografiai viszonyokkal bíró területen kisebb, egyelőre az anyag elégtelenségében rejlő eltérésektől eltekintve, az egyes fajok tavaszi fölvonulása ugyanazokat a vonulási typusokat mutatja, Levanber működése révén Finnországban is már oda fejlődik az ornithophaeuologia, hogy rövid idő múlva ezeket a kérdéseket is bele lehet vonni a kutatás körébe.

Az emiitetteken kivül még egyéb örvende- tes és niülyreható változtatásokat mutat az 1907. évi jelentés. 19(KJ-ban még 41 volt a megfigyelők száma, 1907-ben pedig már 70. A megfigyelt fajok száma 150-re, az összes vonulási adatok száma pedig körülbelül 1800-ra emelkedett. A vonulási adatok mellett vannak még az áttelelésre, szaporodásra, földrajzi elterjedésre vonatkozó adalékok is, továbbá számon tartja az (jrszágban elejtett megjelölt madarakat is, nevezetesen a Eossit- tenben megjelölt dolmányos varjakat, a melyek- nek egy része Finnországban fészkel. Bizo- nyításra nem szorul, hogy ebből a szempont- ból is fontos szolgálatokat végez a finnországi oruithophaenologiai megfigyelő hálózat.

Oly nagyarányú fejlődés mutatkozik min- den téren, hogy a legszebb reményeket fűz- hetjük a finnországi ornithologia jövőjéhez. Dr. LEVANDER-nek maradandó érdeme lesz, hogy megteremtette Finnország első ornithophae- nologiai hiilózaíát s hogy fáradhatatlan műkö- gésével örvendetesen fejlődő nagyjövőjű moz- galmat indított meg a finnoiszági ornithologia terén, melynek révén nemcsak szervesen hozzákapcsolódik az egyetemes ornithologia

Jiclicr i^f. blribt dieselbe noch immer unge- eignet, über die ornithophaenologischen Ver- hältnisse Finnlands gehörige Orientierung zu bieten und damit den Vergleich mit den Zug.s- verhältnissen anderer Gebiete zu ermöglichen. So wäre es z. B äusserst interessant zu er- fahren, ob die in Ungarn schon mit vollstän- diger Gewissheit nachgewiesenen Zugstypen auch in Finnland aufgefunden werden können ? Aus denbayeiischeii Beobachtungen und Mear- beitungen konnte näuilich nachgewiesen wer- den,'dass auf diesen beiden orographisch so un- gemein verschiedenen Gebieten von geringeren, vorläufig noch in der L'nzulänglichkeit des Ma- teriales begründeten Abweichungen abgesehen, der Frühjahrszug der einzelnen Arten nach den gleichen Zugstypen vor sich geht. Durch das Wirken Levander8 entwickelt sicli die Or- nithophaenologie auch in Finnland schon da- hin, dass binnen kurzer Zeit auch schon diese Fragen in den Bereich der Untersuchungen gezogen werden können.

Auser den erwähnten sind noch andere tiefgehende und erfreuliche Veränderungen an dem Bericht von 1907 ersichtlich. Im Jahre 1906 betrug die Anzahl der Beobachter 41, im Jahre 1907 jidoch schon 70. Die Anzahl der beobachteten Arten- stieg auf 150. die Gesamtanzahl der Daten auf ungefähr 1800. Neben den Zugsdaten sind noch Beiträge über das IJberwintern, über die Fortpflanzung und geographische Verbreitung vorhanden, und ausserdem werden auch die im Lande angetrof- fenen gezeichneten Vögel, namentlich die in Kossitten markierten Xebelkräiwn, welche zu einem Teile in Finnland brüten, in Evidenz ge- halten. Es bedarf wohl keines Beweises, dass das finnlänilische ornithophaenologische Be- obachtungsnetz auch in dieser Beziehung wichtige Dienste leistet.

Es ist in jeder Hinsicht ein so grosser Fortschritt zu bemerken, dass man bezüglicli der Zukunft der Ornithophaenologie Finn- lands die schönsten Hoffnungen hegen darf. Es ist das bleibende Verdienst Dr.. Levax- üers, dass er das erste (iriiithiiphaenolugische Beobachtungsnetz linnlands begründete und durch seine unermüdliche Tätigkeit eine er freulich fortschreitende vielverheissende .Ak- tion auf dem Gebiete der finnländischen

' Aquila XIII. p 231.

Aquila XIII. p. 231.

328

fejlődési menetéhez, hanem aiin.ik s/,;iiiilia- veendő tényez(3jévé is válik.

A iiiadárvonulás inegfig.velése Indiában és Iturniiiban. Még soha se fülyt oly intenzív, következetes működés és agil:iczió ;iz or- nithophaenoloüiai kut itások ügyében, mint a milyent az utolsó másfél évtized folyamán Hukman ( )rn> kezdeményezésére a Magyar Kir. Urnitho- logiai Központ fejtett ki. Bizonyítják ezt egy- részt az „Aquila'' eddig megjelent kötetei, másrészt a budapesti, párizsi és londoni nemzetközi ornithologiai kongresszusokon be- mutatott előadások, értekezések, térképek stb., továbbá az idevágó tudományos folyóira- tokban és egyéb kiadványokban megjelent ismertetések és méltatások. Evvel a jelen- séggel láthatólag párhuzamosan halad egy másik : még soha annyian nem foglalkoztak ornithophaenologiai kutatásokkal, még soha annyi ornithophaenologiai hálózat nem kelet- kezett rövid egy nuisutánban és a legkülönbözőbb tt^rületeken. mintáz utolsó évek leforgása alatt.

A két jelenség között fönnálló jiárhuzam éppen oly feltűnő, mint beszédes. Csak éppen fölemlítem, hogy az „Aquila" XII. köteté- nek 855. lapján röviden fölsoroltam néhány ornithoiihaenologiai hálózatot, melyek a Kir. .M. (). K. közvetlen vagy közvetett hatásaként jöttek létre. Azóta ugyancsak a magyar működésre való hivatkozással Délafrikában is megkezdődött a madárvonulás hálózatos meg- ligyelésc s ii<;y hittük, hog\ evvel már telje- sült a maxiniiima annak, a mit ezen a téren remélhetlüiik Legközelpid)i igazi nagy ered- ményként már csak azt vártuk, hogy a három déleiirói»ai nagy félsziget valamelyikén, első sorban a fejlett ornithologiával bíró Olasz- országban is megindul majd az ornithophaeno- logiai kutatás a Közép- és Észak- Európaiján folyó vizsgálatok fokozatos kiterjesztése és kiépítése czéljából.

Ornithologie ins Leben rief, durch welche sich dieselbe nicht nur dem Entwickehmgs- gange der allgemeinen Ornithologie anglie- dert, sondern sich auch zu einem nicht un- bedeutenden Faktor derselben gestaltet.

Die Beobachtung des Vogelznges in Indien und ßnnna. Noch niemals wurde eine so intensive konsetpiente Tätigkeit und Agitation im Interesse der ornithophaetiologischen Stu- dien ausgeübt als auf Initiative Otto Her- MANS von Seite der Königlich Ungarischen Ornithologischen Centrale in den letzver- flossenen anderthalb Dezennien. Es beweisen dies einerseits die bisher erschienenen Bände der „Aquila", anderseits die auf den inter- nationalen Ornithologen-Kongressen in Buda- pest Paris und London vorgezeigten Ab- handlungen, Karten, Vorträge u. s. w., sowie auch die Besprechungen und Würdigungen, welche in den diesbezüglichen wissenschaft- lichen Zeitschriften und anderen Publikationen erschienen sind. Mit dieser Erscheinung ver- läuft eine andere ganz augensciieinlich parallel : es beschäftigten sich noch niemals so viele mit ornithophaenologischen Studien, und es wurden noch niemals in kurzem Nacheinander und auf den verschiedensten Gebieten so viele ornitho- phaenologische Beobachtungsnetze gegründet als in den letztverflossenen Jahren.

Die Parallele, welche zwischen diesen bei- den Erscheinungen besteht, ist ebenso auf- fallend als beredt. Es soll eben nur erwähnt werden, dass ich auf pag. 355 des XII. Jahr- ganges der ..Aquila" in aller Kürze einige ornithophaenologische Beobachtungsnetze an- führte, welche als direkte oder indirekte Folge der Tätigkeit der Königl. U. O. C. entstanden. Seitdem wurde auch in Südafrika, ebenfalls mit Berufung auf die ungarischen Arbeiten ein orniihophaenologisches Beobach- tungsnetz eingerichtet, und glaubten wir da- mit das Maximum dessen erreicht zu haben, was in dieser Beziehung erholit werden konnte. Als nächsten wirklich bedeutenden Erfolg erwarteten wir, dass auf einer der drei grossen südeuropäisclien Halbinseln, in erster Linie in dem ornithologisch so ent- wickelten Italien die ornithophaenologischen Studien in AngriÔ' genommen werden, behufs sukzessiver Ausbreitung und Weiterentwicke- lung der in Mittel- und Nord-Europa ge- pflegten Untersuchungen.

•11*

324

Sokkal meglepőbb és váratlanabb doing történt. A Kir. M. 0. K. 1909 június 12-iki kelettel levelet kapott Kinnear N. B. lírtól, a „Bombay Natural History Society'' tagjától, melyljen arra való hivatkozással, hogy Indiá- ban és Burmában is niegkozdôdik a madár- vonulás megfigyelése, az idevjigó fontosabb magyar munkákról kért fölvilágosítást. Ha vala- mely merészebb álomban gondoltunk is néha egy ázsiai megfigyelő hálózatra, akkor is először a rohamosan fejlődő Japán lebegett szemünk előtt s ime, ismét az angol szellemi munkát látjuk, a mint az első sorban küzd a tudomány érdekében.

Gyönyörű, messze kiható jelentőségű és méreteiben óriási föladatra vállalkoztak a szervezők. Gondolni kell arra, mily óriási az a terület, a melyet megfigyelőkkel akarnak benépesíteni, milyen mások az életviszonyok és különösen milyen terhes a klima az európai emberre nézve^ a kire a föladat teljesíté- sében mégis első sorban, sőt talán kizáró- lagosan számítani kell. Bármilyen eredmény- nyel is végződjék a kísérlet, a kezdeménye- zést a legteljesebb elismerés illeti meg. Oly tudományos munkáról van itt szó, a mely ittlion Európában is még sok felé buzdító például szolgálhatna.

A várható tudományos eredmények pedig egyenesen döntő fontosságúaknak ígérkeznek, különösen a vonulási elméletekre való tekin- tetből. Erre vonatkozólag csak röviden rámu- tatok arra a sajátságos helyzetre, a melyet a megfigyelő terület mint téli szállás elfoglal. Észak felől ott terpeszkedik előtte a világ legmagasabb hegysége, melynek legalacso- nyabb hágói is magasabbak 3000 méternél s ínég ezenkívül is terjedelmes sivatagok választják el a téli vendégek valószínű fész- kelési területeitől.

Nem szándékozom behatóbban foglalkozni evvel a kérdéssel, csak arra akarom fölhívni a figyelmet, hogy itt valószínűleg egészen más vonulási elméleteket termel majd a

Es gescliah judoch viel Unerwarteteres und Überraschenderes. Die Königl V. 0. ('. er- hielt einen vom 12. Juni 1909 datierten Brief von Herrn N. B. Kinnk.^r, Mitglied der „Bom- bay Natural History Society", in welchem er sich mit Berufung darauf, dass mit der Beobachtung des Vogelzuges auch in Indien und ijurma begonnen wird, über die ein- schlägigen wichtigeren ungarischen Arbeiten erkundigte. — Wenn uns auch in kühneren Träumen manchmal ein asiatisches Beobach- tuiigsnetz vorscliwebte, so dachten wir in erster Linie an das sich rapid emporschwin- gende Japan ; dem entgegen finden wir je- doch wieder in dem Kampfe, welcher im Interesse der Wissenschaft gekämpft wird, die englische Geistesarbeit in der ersten Linie.

Es ist eine herrliche und in ihren Dimen- sionen riesenhafte Aufgabe von der weit- gehendsten Bedeutung, welche die Organi- satoren auf sich nahmen. Es muss in Be- tracht gezogen werden, wie ungeheuer gross das Gebiet ist, in welchem Beobachter an- geworben werden müssen, wie gänzlich ver- schieden die Lebensbedingungen sind und wie lästig das Klima für den Europäer ist, auf welchen man in der Bewältigung der Aufgabe in erster Linie, hogar fast aus- schliesslich bauen muss. Mag der Versuch auch wie immer enden, der Initiative gebührt vollste Anerkennung. Es handelt sicli liier um eine solche wissenschaftliche Tätigkeit, welche auch hier zu Hause in Eurf)pa noch vielfach als aneiferndes Heispiel dienen kann.

Die zu erhoffenden wissenschaftlichen Re- sultate dürften geradezu von entscheidender Wichtigkeit werden, besonders mit Bezug auf die Zuyslheorien. Diesbezüglich möchte ich nur in aller Kürze auf die eigenartige Stel- lung hinweisen, welche das Beobachtungs- gebiet als Winterquartier einnimmt. Im Nor- den erhebt sich das höchste Gebirge der Welt, dessen niedrigste Pässe noch immer über 3000 Meter hoch sind und werden ausserdem die Wintergäste durch ausgedehnte Wüsten von ihren wahrscheinlichen Brutgebieten ge- trennt.

Ich möciite ohne eingehendere Erörterung dieser Verhältnisse nur darauf aufmerksam machen, dass die Forschung hier wahrschein- lich ganz andere Zugsiheorien produzieren

325

kutatás, mint Európában, a hol a Földközi- tfiiger és annak más és más kiterjedése a korábbi geológiai korszakokban akárhányszor (lüntii s/.crcpet játszott valamely tetszetős vonulási elmélet keletke/.esfbeu és kiépíté- sében. Kérdés, vájjon töntartható-e az a sok felé elfogadott' és tényleg plauzibilisan hangzó elmélet, hogy a vonulás a jégkorszak után keletkezett oly módon, hogy a délen össze- zsúfolva élt madarak kezdtek észak felé ter- jeszkedni a jégtől fölszabadult területekre s ezek az évről-évre ismétlődő helyváltoztatások állandósultak az idő folyamán vonulássá. Kétségtelen, hogy itt az ornithophaenologia jövendő fejlődésére jelentékeny befolyást gyakorló kutatásokról vau szó.

Ue nemcsak ezen a téren várunk nagy eredményeket a létesülő megfigyelő hálózattól. Lehetséges, hogy sokkal több madárfajunk telel Indiában, mint gondolnók. Egyelőre ugyan legfeljebb a Fastvr ro.seusról állilható teljes biztossággal, hogy Indiábau telel, de egyáltalában nem lehetetlen, hogy gijürüvel megjelölt madaraink közül is egyik-másik Indiáhun tölti a telet. Ha tudjuk, hogy Indiában van madármegfigyelő hálózat, akkor az esetleges negativ eredmény is fontos ada- lékot nyújt madárvonulási kutatásaink és tanulmányaink számára. Az indiai madár- megfigyelő hálózat leendő működése tehát éppen beunünket. magyarokat érdekel leg- inkább, minthogy mi vagyunk hozzá a leg- közelebbek.

A mozgalom vezetője és megindítója, úgy látszik, KixNEAR N. B. úr. Erre vall legalább az a körülmény, hogy a megtigyelőknek szét- küldött bejelentő ivek az ő nevére küldetnek vissza. A megfigyelésre való fölhívást a .. Bombay Natural History Society"' következő tagjai írták alá: E. C Stuart Bakuk, H. A. V. Mjvurath, H. H. Harrington. (". H. T. Whitehead,

' Li'?;rijabl),iii Allk.s ,J. A. is cllujiailta, méfc pedig a/, Amerikában végzett madárvonulási kutatások alap- ján British Birds. Vol. III. pag. 18.

wird als in Europa, wo das Mittelläudiselu' Meer, sowie dessen verschiedene Ausdehnung in den früheren geologischen Zeitnltern oft eine entscheidende Rolle in der F^ntstehung und Fortentwickelung irgend einer ausnehmend plausibel erscheinenden Zugstheorie führte. Es ist fraglich, ob auch die vielfach akzep- tierte' und tatsächlich sehr plausibel klin- gende Theorie aufrechterhalten werden kann, nach welcher nämlich der Zug nach der Eis- zeit in der Weise entstanden sein soll, dass die im Süden zusammengedrängt lebenden Vögel sich nach den eisfreien Gegenden zu verbreiten begannen und dass sicli aus die- sem jährlich sich wiederholenden Ortswechsel mit der Zeit der Zug stabilisierte. Es unter- liegt keinem Zweifel, dass es sich hier um solche Forschungen handelt, welche auf die zukünftige Entwickelung der Ornithophaeno- iogie bedeutenden Einfluss auszuüben berufen sind.

Doch erwarten wiv nicht nur auf diesem Gebiete grosse Resultate von dem angehen- den Beobachtungsnetze. Möglicherweise über- wintern von unseren Zugsvögeln viel mehr in Indien, als für gewöhnlich angenommen wird. Vorläuög kann es zwar nur für Pastor roseus mit voller Gewissheit angenommen werden, dass er in Indien überwintert, doch ist es durchaus nicht unmöglich, dass auch von un- seren beringten Vögeln einige den Winter in Indien verbringen- Wenn man weiss, dass in Indien ein Beobachtungsnetz funktioniert, so ergibt auch das eventuelle negative Resultat wichtige Beiträge für unsere Forschungen und Studien auf dem Gebiete des Vogelzuges. Die in Aussicht stehende Tätigkeit des indi- schen Beobachtungsnetzes interessiert daher gerade uns Ungarn am meisten, indem unser Beobachtungsnetz Indien am nächsten liegt.

Leiter und Begründer dieser Aktion ist, wie es sclieint, Herr X. B. Kinnear. Dafür spricht wenigstens der Umstand, dass die an die Beobachter verteilten Eintragslisten an seine Adresse retourniert werden. Der Aufruf zur Beobachtung wurde von folgenden Mitgliedern der „Bombay Natural History Society'' unter- zeichnet : E. C. Stu-^írt Baker, H. A. F. Magr.4th,

' In neuester Zeit auch von J. A. Allen ange- nommen, u. zw. auf Grund der in Amerika durchge- führten Vogelzugsstudien. British Birds Vol. III., p. 18.

326

N. B. KiNNEAR. A mozgiiloni c/.éljat, eszközeit, kutatási irányát ós módját lefïjobban jellemzi a megfigyelésre való tolhivás, a mely egyúttal rövid átnézetes foglalatja niiiidannak, a mi a teriilet vonulási viszonyairól jelenleg isme- retes, a miért is megokoltnak látom annak teljes szövegében való közlését. Ez a föl- hívás a következő :

,,A madárvonulás már több országban föl- keltette a kutatók figyelmét, de tudomásunk szerint Indiában és Burmában eddig semmi- féle kísérlet sem történt e tünemény alapos tanulmányozására. Ezért most a tisztelt tagok- hoz fordulunk, hogy ebben a kutatásunkban támogassanak ; kutatásaink főleg a következő három pontra terjednek ki :

,1. Megállapítandók azok az lítvonalak, a melyeken téli vendégeink Indiába és Burmába érkeznek, illetőleg a melyeken ismét hazafelé vonulnak.

„2. A téli vendégek eloszlása a téli szál- láson, továbbá az ország határain belül fekvő vonulási utak megállapítása, különös tekin- tettel azokra a fajokra, a melyek még tovább vonulnak dél felé.

„3. Az egyes madárfajok lokális vonulása, azaz helyváltoztatásuk India és Burma hatá- rain belül."

,.BiDDULPe, Scully és mások megtigyelései a császárság északi és északnyugati részében azt az eredményt adták, hogy a legnagyobb része azoknak a madaraknak, a melyek a hideg évszakban északról Indiába vonulnak, az Indus, Kabul és Kurram folyók völgyeit követik. Ugy látszik, hogy a Himalaya másik végén nem történtek ilyesféle megfigyelések, habár Hume, Bl.4nfoed, Oates, Davidson, Hodgson, TicKELL, Godwin-Austin, Blytu és mások ész- leletei némileg a mellett tanúskodnak, hogy a vonuló madarak zöme a Bramaputra és Irrawadi folyók völgyei mentén haladnak lefelé. Ezeken kivül a vonuló madarak kisebb- nagyobb mértékben követik mindazokat a völ- gyeket, a melyek a Himalaya, Suleman és más határhegységeken átvivő hágókkal vaniük összefüggésben.

H. H. Harrinoton, C. H. T. Withehkad. N. B. Kin- NEAR. Zweck und Mittel der Aktion. Hichiuiig und Methode der Forschung dürften vielleicht am besten durch den Aufruf gi-kenir/.eichnet werden, welcher auch zugleich eine kurze Übersicht bietet, was über die Zngsverhält- nisse des Gebietes bisher bekannt ist, wes- halb ich eine Publikation desselben im Original- texte für angezeigt halte. Dieser Aufruf lautet folgendermassen :

,.Der Vogelzug erregte schon in mehreren Ländern die Aufmerksamkeit der Beobachter, in Indien und Burma jedoch geschah unseres Wissens bisher nicht der geringste Versuch zur gründlichen Erforschung dieser Erschei- nung. Wir wenden uns daher an die verehr- ten Mitglieder um uns in diesem unseren Be- streben beizustehen ; unsere Forschungen er- strecken sich über die folgenden Punkte :

„1. Es sind jene Zugstrassen zu bestimmen, auf welchen unsere Wintergäste nach Indien und Burma, oder von hier aus wieder heim- wärts ziehen.

,,2. Die Verteilung der Wintergäste auf diin Winterquartiere, dann die Bestimmung der- jenigen Zugstrassen, welche innerhalb der Grenzen des Gebietes liegen, mit besonderer Kücksicht auf jene Arten, welche noch wei- ter südlich ziehen.

„3. Die lokalen Bewegungen der einzelnen Vogelarten, d. i. der Ortswechsel innerhall) der Grenzen von Indien und Burma.

„Die Beobachtungen von Biddulph, 8cui.ly und anderen im nördlichen und nordwestli- chen Teile des Kaiserstaates ergaben das Resultat, dass der grösste Teil derjenigen N'ogelarten, welche in der kalten Jahreszeit vom Norden her nach Indien ziehen, den Fluss- tälern des Indus, Kabul und Kurrani folgen. Wie es scheint, geschahen am anderen Ende des Himalaya keine derartigen Beobachtungen, obwohl die Angaben von Hume, Bl.ìnkord, Oatrs, Davidson, Hodgson, Tickell, Godwin-Austin, Blyth und anderen einigermassen dafür zu sprechen scheinen, dass der überwiegende Teil der Vögel den Flusstälern des Brahmaputra und Irrawadi entlang abwärts zieht. Ausser diesen folgen die Zugvögel in grösserem oder gerin- gerem Masse allen jenen Tälern, weh he mit den über dem Himalaya. .Suleman und über andere Grenzgebirge führenden Pässen in \'er- binduns stehen.

327

„Jelen kutatiisuiik czclja luegállapitaui ezeket az útvonalakat, niegludni, hogy moly fajok használják az egyes útvonalakat és vájjon ngyaiiazon az ulmi rávoznak-c. a melyen jöttek.

„A megfigyelőktől beküldött adatok alapján megkiséreljük majd egyúttal megállapítani azokat az útvonalakat is, a melyeket akkor követnek téli vendégeink, a mikor már átkel- tek az Indiát határoló hc^gylánczokon, hogy az ország határain belili elterülő téli szállá- saikat elérjék. Evvel egyszersmind azt is meglndjuk majd, hogy melyek azok a fajok, a melyek vonulásnkat országunk határain túl is folytatják. Valószínűleg kitűnik majd az, hogy néhány faj, a mely a keleti Himalaya megkeríilésével érkezik hozzánk, a burinai partokon léteié, a maláyi szigettenger t'clé folytatja útját.

,Az igazi vonulókon ós ezeknek a Hima- láyában fészkelő képviselőin kívül számos oly faj található Indiában, a melyek inásh<d igazi vonulók, ellenben Imliából nem távoznak messzebbre, mint a Himaláyában levő fészkelő területeikre. De ezeknél is vajmi keveset tudunk arról, hogy mily utakon jutnak el téli szállásaikba és mily útvonalakat követnek visszafelé. A keleti fajoknak egy része az ország határain belül végzi helyváltoztatásait s ezért ezeket részleges vonulóknak nevezzük. Hogy milyen keveset tudunk ezekről a vonu- lásokról, az kitűnik Dr. DewAu-nak a Journal XVIII. kötetében megjelent czikkéből, melyben arra utal, hogy kilencz madárfaj, mely a leg- több indiai madártani munka szerint állandó, legalább Lahore-ben vonidó madár. Valószí- nűleg kitüidk majd az. hogy Lahore mellett még számos oly hely van, a hol eddig állan- dóknak tekintett madárfajok tulajdonképpen részleges vonulok s reméljük, hogy a meg- figyelési adatok alapján teljesen tisztázhatjuk majd ezeket a kérdéseket.

„Egyelőre az a czélunk, hogy a megfigye- léseket évi jelentésekben fogjuk kiadni, de

..Zweck unserer gegenwärtigen IJnter- suchmnngen ist das Bestimmen dieser Zug- strassen, zu erfahren, von welchen Arten diese fre(|uentiert werden und ob diese heim- wärts dieselben Wege benützen, auf welchen sie angekommen sind.

,,.\uf Grund der von den Beobachtern ein- gesandten Daten wird auch versucht werden diejenigen Zugstrasseu zu bestimmen, welche von unseren Wintergästen dann frequentiert werden, wenn sie die Grenzgebirge Indiens schon übersetzt haben, um ihre innerhalb der Grenzen des Landes liegenden Winter- quartiere zu erreichen. Wir erhalten dadurch auch darüber Kenntnis, welche Arten ihren Zug noch über die Grenzen unseres Landes hinaus fortsetzen. Wahrscheinlich wird es sich herausstellen, dass einige Arten, welche uns mit der Umgehung des östlichen Himalaya erreichen, den Küsten von Burma entlang ihren Weg nach dem malayischen Archipel hin fortsetzen.

„Ausser den wirklichen Zugvögeln und deren im Himalaya brütenden Vertretern, finden sich in Indien noch zahlreiche solche Arten, welche anderwärts wirkliche Zugvögel sind, von Indien aus jedoch nicht weiter gehen, als bis zu ihren im Himalaya befind- lichen Brutgebieten. Doch wissen wir auch bei di sen Arten äusserst wenig darüber, auf welchen Wegen sie ihre Winterquartiere erreichen und welchen Zugstrassen sie auf dem Rückzuge folgen. Ein Teil der östlichen Arten vollführt den Ortswechsel innerhalb der Grenzen des Landes, weshalb wir diese partielle Zügler nenneu. Wie wenig wir über diese Züge noch wissen, erhellt aus einem im XVilL Bande des Journal erschie- nenen Artikel von Dr. Dewar, in welchem er den Nachweis liefert, dass 9 Vogelarten, welche von den meisten indischen ornitholo- gischen Werken als Standvögel bezeichnet werden, wenigstens in Lahore Zugvögel sind. Es wird sich wahrscheinlich herausstellen, dass es iiusser Lahore noch viele solche Örtlichkeiten gibt, wo die bisher für Stand- vögel gehaltenen Vogelarten eigentlich par- tielle Zugvögel sind, und hoffen wir diese Fragen auf Grund der Beobachtungsdateu vollkommen klären zu können.

„Vorläufig beabsichtigen wir die Beobach- tungen in Jahresberichten herauszugeben,

328

következtetéseket majd csak akkor vonunk belőlük, ha már le^aláhb néliáiiy esztendő megfigyelési anyaga áll majd rendelkezé- sünkre.

„A megfigyelési fajok megválasztásának könnyítése czéljából alább adjuk az idevo- natkozó madarak jegyzékét, és pedig a követ- kező beosztás alapján."

„1. Igazi vonulólc. - Palaearktikus fajok, melyek főleg India határain túl fészkelnek."

„2. Vonulók. — Palaearktikus fajok, melyek főleg csak a Himalaya hegységben költenek.

„3. Részleges ronrdók.

„Minden egyes osztályból csak a jellem- zőbb fajokat választottuk ki, de természetes dolog, hogy a megfigyelés alkalmával minden egyes fajt föl kell jegyezni."

A megfigyelendő fajok jegyzéke rendkívül terjedelmes, a szervezők tehát csak a legkép- zettelib oniithologusok közreműködésére szá- míthatnak, a mi igen hátrányosan befolyásolja majd a megfigyelő hálózat sűrűségét. Vájjon nem volna-e czélravezetöbb a délafrikai háló- zat mintájára kiválasztani néhány közismert és jellegzetes téli vendéget s egyelőre ezeknek a lehető legszélesebb körű megfigyelésével kez^ deni meg a működést? Közismert tény, hogy a túlságos követelés elriasztja a lelkiismeretes megfigyelőt, a ki kevesebbre esetleg szívesen vállalkozott volna s éppen így ismeretes, hogy a kevésbbé képzett megfigyelő idővel fejlődik és mindig több és több fajt szokott meg- figyelni. A fölhívásban kifejtett nagyszabású programmot ennek daczára is fönn lehet tar- tani, de éppen csak a legképzettebb meg- figyelőkre kellene bízni a nehezebben fölis- merhető és megfigyelhető fajokat.

A megfigyelések beküldése erre a czelra szerkesztett bejelentő íven történik ; a hát- lapján van a helyi viszonyokhoz alkalmazott gondos megfigyelési utasítás. A bejelentő íveket az idén küldték szét s így a megfigye- lések már az idei (1909) évvel megkez- (liídtek.

doch sollen erst dann Bchhissfolgerungeu aus denselben gezogen werden, wenn uns das Materiale von einigen Jahren schon zur Ver- fügung stehen wird.

„Behufs Erleichterung der Auswahl der zu beobachtenden Arten folgt unten das Ver- zeichnis der hierher gehörigen Vögel, und zwar auf Grund folgender Einteilung:

„1. Wirkliche Zugvögel. Paläarktische Vo- gelarten, welche hauptsächlich ausserhalb der Grenzen Indiens brüten.

„2. Zugvögel. Paläarktische Arten, welche hauptsächlich im Himalaya brüten.

„3. Partielle Zugvögel.

„Aus jeder Abteilung werden die charak- teristischen Arten ausgewählt, doch müssen natürlich bei der Beobachtung sämtliche Arten notiert werden."

Das Verzeichnis der zu beobachtenden Ar- ten ist ausserordentlich umfangreich, wes- halb die Organisatoren nur auf die Mitwir- kung der höchstgebildeten Ornithologen rech- nen können, was die Dichtigkeit des Be- obachtungsnetzes ungemein nachteilig beein- flussen wird. Wäre es nicht zweckmässiger, nach dem Beispiele des Beobachtungsnetzes in Südafrika einige allgemein bekannte cha- rakteristische Wintergäste auszuwählen und die Tätigkeit mit der möglichst weit ausge- breiteten Beobachtung derselben zu beginnen ? Es ist eine allbekannte Tatsache, dass ailzii- grosse Anforderungen den gewissenhaften Beobachter abschrecken, während derselbe eine geringere Aufgabe eventuell gerne über- nommen hätte, und ebenso bekannt ist auch die Tatsache, dass sich der weniger gebildete Beobachter mit der Zeit entwickelt und dann immer mehr und mehr Arten beobachtet. Das im Aufrufe entwickelte grossaugelegte Programm könnte dennoch aufrecht erhalten werden, nur müsste das Beobachten der schwc erkenn- baren und beobachtbaren Arten den vorzüg- lichsten Ornithologen übertragen werden.

Das Einsenden der Beobachtutigen ge- schieht auf einer eigens zu diesem Zwecke verfassten Eintragsliste; auf der Rückseite derselben befindet sich die sorgfältige, den lokalen Verhältnissen angepasste Beobach- tungs-Instruktion. Diese Eintragslisten wurden schon heuer versendet, und haben daher die ersten Beobachtungen schon im heurigen (1909) Herbste begonnen.

329

A kilátásba helyezett első évi jelentés niíijd megmutatja, hog} mennyit sikwUlt inegvalósitani a szervezők nemes intencziói- bol s tán nem szükséges külön hangsúlyozni azt, hogy a Kir. M. 0. K. a legnagyobb örömmel látná, ha minél teljesebb siker ki- sérné ennek a legújabb ornithojihaenologiai hálózatnak a működését.

Madár jelölés. A „British Birds" idevonat- kozó működése és az eddigi eredmények. British Birds Vol. III. pag. 4 — 6 és pag. 179—182

Valamely tudományszak fejlődési fokát egy nemzet körében nem csak az szabja meg. hogy egyes kiválóbb kutatók mily mérték- ben viszik előre az illető szakot, hanem meg- szabja az is, hogy a vezető körök működése révén mennyire sikerült az érdeklődés feléb- i'esztése a nemzet különböző rétegeiben és mennyire sikerült bizonyos mozgalmak köré csoportositani és határozott czélok szolgála- tába állítani az alkalmas munkaerőket. Eb- ből a szempontból valóban csak sajnálni lehet, hogy oly későn született meg a ..British Birds", ez a kitűnően szerkesztett folyóirat, melynek megjelenése óta erőteljes és igen helyes irányú fejlődés indult meg Anglia ornithologiájában. A folyóirat gyors fejlődése, a benne foglalt nagymennyiségű becses anyag továbbá a munkatársak és megtigyelők nagy száma arról tanushodnak, hogy a ^British Birds" régóta érzett hiányt pótol Angliában.

Működése révén egyrészt kitűnően tájékoz- tatja a külföldet Anglia madártani mozgal- mairól, a mi eddigelé nem történhetett meg kellő mértekben, mert a „The Ibis" túlságo- san igénybe volt véve más irányban, más- részt pedig számoutartja a külföld ornitho- logiai mozgalmait és tevékeny részt vesz oly kérdések tanulmányozásában, a melyeket csakis a nemzetek egyiitlmülcödése révén lehet megoldani. Ilyen ornithologiai probléma tudva- levőleg a madárvonulás kérdése s ezen a téren a „British Birds" rövid fennállása óta igen jelentékeny tevékenységet fejtett ki. Aquila XVI.

Der in Aussicht gestellte erste Jahresbe- richt wird uns zeigen wieviel sich von den edlen Intentionen der Organisatoren verwirk- lichen Hess und es bedarf wohl keiner be- sonderen Betonung, dass die Königl. U. 0. C. die je erfolgreichere Tätigkeit dieses neuesten Beobachtungsiietzes mit der grössten Freude begrüssen wird.

Das Markieren der Vögel. Die diesbezüg- liche Tätigkeit der Zeitschrift „British Birds" und deren bisherige Uesultate. British Birds, Vol. III. p. 4— G und 179—182.

Der Entwicklungsgrad eines Wissenschafts- zweiges im Bereiclie einer Nation mrd nicht nur dadurch bestimmt, in welchem Masse einzelne hervorragende Forscher das betref- fende Fach weiterentwickelten, sondern auch dadurch, in welchem Masse es der Tätigkeit der führenden Kreise gelang das Interesse in den verschiedeneu Schichten der Nation aufzuwecken und die geeigneten Arbeitskräfte um gewisse Aufgaben zu gruppieren und in den Dienst bestimmter Ziele zu stellen. Von diesem Standpunkte aus kann es nur bedauert wer- den, dass die so ausgezeichnet redigierte Zeit- schrift ^British Birds" \delzu spät in's Leben gerufen wurde, indem seit deren Erscheinen in der englischen Ornithologie eine kräftige und sehr richtige Eutwickeluug im Gange ist. Die rasche Ent wickeln ng dieser Zeitschrift, das darin enthaltene wertvolle und umfang- reiche Materiale, sowie die grosse Anzahl der Mitarbeiter und Beoljachter scheinen den Be- weis zu liefern, dass „British Birds" in Eng- land einen langgefühlten Mangel beseitigt.

Es wird durch deren Tätigkeit einerseits das Ausland in ausgezeichneter Weise über die ornithologischen Bewegungen in England informiert, was bisher nicht im gehörigen Masse erfolgen konnte, da „The Ibis" in anderen Richtungen allzu stark in Anspruch genommen war, anderseits werden aber auch die ornithologischen Bewegimgen des Ausbin des in Evidenz gehalten und wird zugleich auch reger Anteil an dem Erforschen solcher Probleme genommen, welche nur durch das Ziisammenwirlcen der Nationen ijelöst werden können. Ein derartiges oruithologisches Pro- blem ist bekannterweise auch die Frage des Vogelzuges und entwickelte ..British Birds' während ihres kurzen Bestehens auf diesem Gebiete eine wirklich bedeutende Tätigkeit.

42

330

Li3gf()iitosal)l) idevágó iiiüködcsc volt a iiiadárjelölési akczió nieginditasa. mely már az első eszteiidőbeii valósáí;gal hihetetlen aráiiyokljaii kezdődött. l'.)09 június havában Jelent meg a felhivás valamint a kiváló gonddal megszerkesztett jelölési utasítás s e késői kezdet daczára is eddigelé közel 2200 madarat jelöltek meg a ^ f^ritixli Birds" munkatársai. Itt meg kell állapítani azt, hogy a madárjelölési kísérletek terén az egyetlen helyes és czélravezetö eljárás a tömeges jelölés, mert még lui járna is \ala- melyes eredménynyel a kis mennyiségben való jelölés, az ily módon nyert adatok mégis csak elégtelenek a megoldandó kér- dés kellő megvilágitásához. Evvel egyúttal azt is meg kell állapítani, hogy a madár- jelölési akczió Angliában a lehető legjobban van megalapozva s meg van minden feltétel ahhoz, hogy teljes sikert érhessen el.

Legnagyobb mennyiségben jelöltettek : Sterna hirando (786). Larus ridibundus {417 ), Uirundo rustica (113), Turdus merula (83) etc.

Különösen fontosnak tartjuü a dankasirábj tömeges jelölését és pedig azért, mert úgy Thienemanx Rossíttenben, mint pedig a Kir. M. 0. K. Magyarországon évről-évre szintén nagyobb mennyiséget szoktak ebből a fajból megjelölni. Rendkívül érdekes lesz megtudni azt — már a madárvonulási elméletekre való tekintetből is — hogy miképpen osztják el maguk között a téli szállásokat ezek az egy- mástól oly távol eső fészkelő helyekről szár- mazó dankasirályok? Az eddigi tapasztalatok szerint a velenczei és rossitteni dankasirályok találkoznak Olaszországban és az Adriai- tengeren mint részben közös téli szálláson. Vájjon elmennek-e odáig az angol sirá- Ivok is?

Eredmény eddigelé még alig van, de ezek méltatásába különben is csak több év egye- sitett adatai alapján volna érdemes bocsát- kozni. Egyelőre csak magát az akcziót aka- rom ismertetni. A jelölés elvégzése nagyjá- lian c|)peii ligy történik mint nálunk. Főleg

Uer wichtigste diesbezügliche .Schritt war das Beginnen der Vogelmarkierungen, auf welchem (iebiete sclion im ersten Jahre wirklich ungiaubliclie Dimensionen erreicht wurden. Im Juni lÜOU erschien der Aufruf und die atisserordentlich sorgfältig verfasste Markienings- Instruktion und wurden trotz diesem späten Anfange bisher nahezu 2200 Vögel von den Mitarl)eiteru von „British Birds" gezeichnet. Es möge hier betont wer- den, dass das einzig richtige und zum Ziele führende Vorgehen auf dein Gebiete der Vogebnarkiernngen das massenhafte Zeichnen der Vögel ist, denn wenn sich auch einige Resultate ans den in geringer Anzahl durch- geführten Markierungen ergeben würden, so wären die auf diese Weise erreichten Daten dennoch ungenügend zur einer entsprechen- den Beleuchtung der Frage. Es möge damit gieic'izeitig hervorgehoben werden, dass die Aktion der Vogelmarkierung in England auf das beste begründet ist und dass sämtliche Bedingungen zu einem vollen Erfolge vor- handen sind.

In grösster Anzahl w urden gezeichnet : Sterna hirundo (786). Larus ridibundus (417), Hirundo rustica (118), Tnnlvs niinda (83) etc.

Für besonders wiciitig erachte ich das massenhafte Markieren der Lachmöveii, und zwar deshalb, weil Thienem.\nn in Rossitten und die Königl. U. (K ('. in Ungarn eben- falls jedes Jahr eine grössere Anzahl von dieser Art zu markieren pflegen. Es wird ungemein interessant werden zu erfahren — nanientüch auch schon mit Hinsicht auf die Zugstheorien — wie diese Lachmöven, \\ eiche aus von einander so weit entfernten Brutge- bieten stammen, die Winterquartiere unter sich verteilen ? Nach den bisherigen Erfah- rungen trerten die Lachmöven von Rossitten und A'elencze in Italien und au den Küsten der Adria, in diesem teilweise gemeinsamen Winterquartiere zusammen. ( )b sich wohl auch die Lachmöven Englands bis dorthin \erfliegen ?

Resultate sind bisher kaum zu verzeichnen, und könnte übrigens eine Würdigung der- selben nur auf Gruuil iler vereinigten Daten von mehreren Jahren erfolgen. Vorläutig möchte ich nur die Aktion selbst besprechen. Das Markierungsverfahren ist im Grossen und

;^3i

il/, iuiyányi fiókák kapják az aliimiiiiiimhól készült lálin\ űrűket, de — igen lielyt'sen a téii írndrgel- jelölésére is kellő figyelmet Idi-ditanak. A téli szállásdii elfogott uiadarak jelülést' nem nyújthat ugyan oly tökéletes eredményeket, mint a fiókák jelölése — de ha nagyobb tömegeket sikerül megjelölni, mégis fontos kiegészítő adalékokat szolgál- tathatnak. Utalok erre nézve a Mortensen által elért szép eredményekre.'

A használt gyűrűk háromféle nagyságúak; mindegyiken rajta van a folyószám és a következő felirat: „Witherhy High Hrdborn London".

Az angol jelölésekkel kapcsolatban fel- említem még azt, hogy egyidejűleg Skócziá- ban is megkezdődött a madarak jelölése és pedig rossitteni mintára (Landsborodgh Thomson A. Marking Birds in Scotland British Birds Vol. III. pag. 26). A skót akcziót az aber- deeni egyetem természetrajzi osztálya vezeti; a gyűrűkön van a folyószám s a nagyság szerint „Aberdeen University" vagy ,,Abdn Univ." felírás.

Részünkről őszinte örömmel üdvözöljük ezt a nagyarányú mozgalmat, mint újabb igen jelentékeny lépést azon az úton. a mely a niadárvonulásnak éppen oly lionyolult mint gyönyörű kérdésnek megoldásához vezet. Kívánjuk, hogy minél nagyszerűbb sikerek, minél fontosabb eredmények jutalmazzák a szervezők, névszerint dr. Ticbhurst C. B. és WiTHERBY H. F. érdemes működését, melyet mindig a legnagyobb érdeklődéssel fogunk kisérni, mint a legfontosabb akcziók egyikét, n mely a madárvonulási kutatások czéljából eddigelé Angliában megindult.

' Teal in winter: Vidensk. Medd. Naturhist. t>'ore- ning. Kjöbenhaven 1908. p. 127—139.

Ganzen dasselbe, wie bei uns. Der aus Aluminium hergestellte Fussring wird zum weitaus überwiegenden Teile den halbflUg- gen Jungen augelegt, doch wird auch sehr richtig — für das Markieren der Wintergäste gehörig Sorge getragen. Das Markieren der im Winterquartiere gezeichneten N'ögel ergibt zwar keine so vollkommenen Kesultate. als das Zeichnen der Jungvögel, doch können sie bei grösseren Massen immerhin wichtige Ergänzungsdaten liefern. Ich möchte dies- bezüglich auf die von Mortensen erreichten schönen Resultate hinweisen.'

Die Ringe werden in drei verschiedenen Grössen angewendet; auf jeder Ringart befin- det sich eine laufende Nummer und folgende Aufschrift: „ ]\ itherby High Holborn London''.

Im Anschlüsse an die englischen Vogel- markierungen möchte ich zugleich noch erwähnen, dass man gleichzeitig auch in Schottland mit dem Markieren der Vögel begonnen hat, und zAvar nach dem Muster von Rossitten. (Landsborough A. Thomso.x : Marking Birds in Scotland, Britisìi Birds Vol. in. pag. 26.) Die schottische Aktion wird von der naturhistorischen Sektion der Universität zu Aberdeen geführt : die Ringe haben eine laufende Nummer, und je nach der Grösse die Aufschrift „Aberdeeti Univer- sity''' oder „Abdn Univ."

Unsererseits begrüssen wir diese gross- angelegten Aktionen mit aufrichtiger Freude, als einen neuen und bedeutungsvollen Schritt auf jenem Wege, welcher zur Lösung der ebenso schwer entwirrbaren als herrlichen Frage des Vogelzuges führen wird. Möge die verdienstvolle Arbeit der Organisatoren, na- mentlich Db. C. B. Ticehürst und H. F. WiTHERBY von je grösseren Erfolgen und je wichtigeren Resultaten gekrönt werden ; die Königl. ü. 0. C. wird diese Tätigkeit, als eine der wichtigsten Aktionen, welche bisher in England behufs ornithophaenologischer Forschungen ins Leben gerufen wurde, immei- mit (1er grössten Aufmerksamkeit verfolgen.

' Teal in winter. Vidensk. Medd. Naturliist. Foie- ning. Kjöbenhaven 1908 pag. 127-139.

42*

8.32

Jelentés a vuiiulo madarak líMíÍ. evi tavas/i vonulásáról stb. Kiadja a ^British Ornithologists Cluìi'' . BiilleUn of tlie British Ornith. Club. Vol. XXli. London 1908.

Ez idő szerint csali iiazáukljan és Angliá- ban folyik teljes a))j)arátiissal a niadárvonu- lás kérdésének megoldására vonatkozó kuta- tás. A várható eredményekre nézve éppen olyan örvendetes mint fontos, hogy mind a két ország'ian lényegileg ugyanazokat a ku- tatási módszereket alkalmazzák. A míg egy- részt a uagy arányokban megkezdett madár- Jelölések a téli szállások valamint az odavezető utak megállapitásáj'a szolgálnak, addig az érhezésre és távozásra vonatkozó adatok gyűj- tése az átvonulási és letelepedési folyamatok megismerését czéhizza. Volt alkalmam tény- leges eredmények alapján rámutatni arra/ hogy ez a két kutatási módszer kölcsönösen kiegészíti egymást s hogy jelenleg e kettő- nek együttes alkalmazása biztosíthatja a leg- töbl) sikert.

Az angol madárjelölósi akczióról itt csak annyit ismételek, hogy a legjobb úton van. Egyúttal a madárvonulási adatok gyűjtése is oly mértékben folyik, hogy az eredmények- hez a legjobl) reményeket fűzhetjük: Angliá- ban ugyanis jelenleg két ornithophaenologiai megtigyelő hálózat is működik : az egyiket szervezte a „Royal Meteorological Society", n uiásikat a „British Ornithologists Club".

\ Royal Meteoroyical Society hálózata már 1874 óta működik. Az 1907. évre szóló adatokat Mawley E. közölte a Quarterly Journal of the Roy. Met. Soc. XXXIV. 1908. évi kötetébeu. Az állomások az Egyesült Királyság egész területén vannak eloszolva; számuk meghaladja a 100-at. A megfigyelt fajok évről-évre ugyanazok. Ezek az egysé- ges instrukczió szerint gyűjtött igen becses adatok eddigelé nem lettek feldolgozva, ha- bár kétségtelenül igen fontos eredményeket nyújtottak volna Anglia vonulási viszonyairól.

' Der Frühjahrszug des weissen Storches in Ungarn .lournal f. Ornithologie LVIF. 1900 p 8i)-9s.

Itericilt über den Krülijalirszug der Vogel im Jalire 1907 etc. Herausgegebeu vom ..llritish Ornithologists Cluh" . liidletin of the British Ornithologists Club. \<i\. XXTl. London 1908.

Die Forschungen, welche der Klärung der Frage des Vogelzuges gewidmet sind, werden ilerzeitig nur in Ungarn und England mit vollständigem Apparate durchgeführt. Mit Bezug auf die zu erwartenden Resultate ist es ebenso erfreulich als wichtig, dass in bei- den Ländern wesentlich dieselben Forschungs- Methoden angevFendet werden. Während die in grossem Masstabe begonnenen Vogel- markierungen zur Bestimmung der \\'inter- quartiere und der dahin führenden Wege dienen, bezwecken die über Ankunft und Wegzug der Vögel gesammelten Daten das Erkennen der Durchzugs- und Besiedelungs- vorgänge. Ich hatte Gelegeuiieit auf Grund positiver Resultate darauf hinzuweisen,^ dass sich diese beiden Forsrhungsmethoden gegen- seitig ergänzen, und dass derzeit das gleich- zeitige Anwenden derselben die grössten El folge sichert.

Über die englische N'ogeimarkierungs-Aktioii möchte ich hier nur so viel wiederholen, dass dieselbe auf dem besten Wege ist. Es erfolgt ab(îr auch das Sammeln der Vogelzugsdaten in solchem Masse, dass man bezüglich der Resultate zum Hegen der besten Hoft'nungen berechtigt ist. In Englatul funktionieren der- zeit nämlich zwei ornithopliaenologische Be- obachtungsnetze ; das erste wurde von der ..Royal Meteorological Society'' .à&^ zweite vom „British Ornithologists Club" gegründet.

Das Beobachtungsnetz der „Royal Meteoro- logical Society'' funktioniert schon seit 1874. Die Daten für das Jahr 1907 wurden von E. Mawlev im Jahrgange XXXIV, 1908, von Quarterly Journal of the Roy. Met. Soc. publi- ziert. Die Stationen sind auf das ganze Ge- biet des Wreinigten Königreiches verteilt ; ihre Anzahl beträgt über hundert. Die be- obachteten .4rten sind jährlich dieselben. Diese nach liner einheitlichen Instruktion gesam- UM-lten ungemein wertvollen Daten wurden bisher nicht bearbeitet, obwohl es keinem Zweifel unterliegen kann, dass dieselben sehr wichtige Resultate über die Zugsverhältnisse

' DerFrühjahrszugdes weissen Storches in Ungarn, ■loiirual f. Ornitli. LVII. 1909 pag. 89-98.

'Am

Számos állomáson lő— 20-éves megszakítat- lan meiíligyelfsi sorozatokat gyűjtöttek, a melyek tiulvalevòleg az egyerlüli biztos ala- pot szolgáltatják az idevonatkozó kutatá- sokhoz.

A .. British Ornithologists Cluh" által szer- vezett hálózat U)Oő-ben kezdte meg műkö- dését ; egyehjre csak a szó szűkebb értelmében vett Angliára és Walesre terjed ki és — igen helyesen — csak a legközönségesebb, tehát a legszélesebli kiírben megfigyelhető fajokra vonatkozik a megfigyelés. A fajok kiválasz- tása természetesen az angol viszonyok alap- ján történt meg, de a legjobban megfigyelt fajok itt is azok, a melyeket pl. Magyarorszá- gon is a legnagyobb mértékben szoktak meg- figyelni. Minthogy minden egyes madárfaj vonulását kulöukülön kell majd tanulmányozni, azért ez a körülmény nagyon megkönnyíti majd a két hálózat működése révén elért eredmények összehasonlítását — illetőleg, sajnos, azt kell mondani, hogy megkönnyí- tené, még pedig azért, mert az angol adatok közlési módja lényegesen eltér attól, a me- Ivet általánosan használni szoktak.

A közlés kronológiai sorrendben történik : a legkorábbi érkezési naptól kezdve minden egyes dátiint mellett föl vannak sorolva azok a fjrófságok, a melyekben az illető madárfaj a jelzett napon észleltetett. A füsti fecsMre nézve pl. ezt a következő minta mutatja :

Kiiglands ergeben hätten. \'iele Stationen lia- ben schon lő — 20-jährige uminterbrochene Heobachtungsserien, welche bekannterweise die einzig sicliere (irnndlage zu den hielier gehörenden l'ntersuchuiigen bieten.

Das vom ..British Ornithologists Chili- or- ganisierte Heobaehtimgsnetz begann *eine Tä- tigkeit im Jahre 19ltö ; vorläufig ist dasselbe erst über das eigentliche England und Wales ausgebreitet und werden sehr richtig — nur die gewöhnlichsten, d. i. die in den wei- testen Kreisen beobachtbaren Arten in den Bereicli der Beobachtung gezogen. Die Aus- wahl der zu beobachtenden Arten geschah natürlich auf Grund der englischen Verhält- nisse, doch sind die bestbeobachteten Arten hier ganz dieselben, welche z. B. auch in Ungarn im gi'össten Masse beobachtet wer- den, ludem der Zug einer jeden Art separat untersucht werden muss, wird dieser Umstand den Vergleich der Eesultate, welche durch die Tätigkeit der beiden Beobachtungsnetze er- reicht werden, sehr erleichtern — leider muss gesagt werden, dass dadurch dieser Vergleich erleichtert wäre, und zwar deshalb, weil die Publikationsweise der englischen Daten bedeu- tend von der allgemein gebräuchlichen ab- weicht.

Die Daten werden in chronologischer Reihen- folge veröfientlicht ; vom frühesten Ankunfts- tage an ist bei jedem einzelnen Datum die Graf- Hchaft angegeben, in welcher die betrettende Art an dem angegebenen Tage erschienen ist. Diese Publikationsweise kann durch die folgenden auf die Raurhscliiralhe bezüglichen Daten augenscheinlich gemacht werden :

Márczius 27. Leicester, Denbigh. „ 28. Leicester.

29. Cornwall.

30. Montgomery, S. Yorkshire, Dumfries. , .SI. Hants, Berks, Lancashii-e, Dumfries.

Április 1. Cornwall, Herts, etc. etc.

Ezenkívül vannak általános megjegyzések, hogy a vonulók, illetőleg érkezők száma nőtt, fogyott, megállapodott stb. s az idevágó ada- tok alapján van megszerkesztve minden fajra vonatkozólag egy-egy vonulási térkép, a mely

Ausserdem werden im allgemeinen gehal- tene Bemerkungen gegeben, ob sich die An- zahl der Zügler oder der angekommenen ver- mehrte, verminderte, gleichmässig verhielt u. s. w.. und auf Grund der diesbezüglichen Daten ist für jede Art eine Zugskarte ent- worfen, welche die Immigration, d. i. die

m4

a beözöiilést. illetőleg a vonulási hulláinokat valamint azok irányát akarja szemléltetni.

Kétségtelen dolog tehát, hogy a földolgozó nem egészen úgy közölte a vonulási anyagot, a hogyan azt a megfigyelők bekiildötték : elhagyta az egyik legfontosabb elemet, t. i. /i niefifif/yeifisi állomásoltat, s ezeket, úgy lát- szik, egyszerűen pótolta az illető grófságok neveivel. A földolgozó egyáltalában kevéssé nyilatkozik kutatásainak közelebbi czéljairól és módszereiről s ebben a specziális esetben különösen sajnálatos, hogy nem magyarázza meg, mily értelmet és jelentést tulajdonit az ily módon átalakított adutoknak és miért találja rzélrarezet.öhbiielc az ezekkel való ope- rálást, mint az eredeti adatokkal "?

Ennek az eljárásnak egyenes következ- ménye azután az, hogy nem tudjuk meg- ítélni, mennyire sikerült a földolgozónak kitűzött czéljait elérni ? Kénytelenek vagyunk minden eredményt jóhiszeműleg elfogadni, mert az enilitett hiányok következtében semmi módunk sincs a kritika gyakorlására. Ennek viszont az a közvetlen következménye, iiogy nem bocsátkozhatunk az eredmények behatóbb tárgyalásába és méltatásába. Pedig a föladat nagyon vonzó és tanulságos volna különösen arra a helyzetre való tekintetből, a melyet Anglia a palaearktikus terület nyugati hatá- rán elfoglal.

Az eredmények inkommenzurabilitásához lényegesen hozzájárul az a körülmény is, hogy a földolgozó láthatólag nem az egyes fajok letelepedési folyamatát kutatja, hanem főleg a beözönlési idők és a vonulási hullá- mok megállapítására törekszik. Kétségtelen, hogy a vonulás kérdésének megoldásához ez is szükséges ; a magyar adatokat ilyen szem- pontból és a megfelelő meteorológiai adatok segélyével évről-évre Hrgvkoky K.\bos szokta földolgozni. Világos dolog azonban, hogy az idevonatkozó ei'edmények csak egy részét alkotják azoknak a tanulságoknak, a melye- ket az első érkezésre vonatkozó adatok nyujt-

.Migrationsw flU'ii inul dricii l!i<liiiiiigeii vni' Augen führen will.

Es unterliegt keinem Zweifel, dass der llearbeiter das Materiale nicht in derjenigen Form veröffentlichte, in welcher dasselbe voji den Beobachtern eingesendet wurde ; es fehlt eines der wichtigsten Elemente, nämlich die ßeobacJituiifjsstafion, welche, wie '>^ scheint, einfach durch die betreffende urafschaft substituiert wurde. Der Bearbeiter äussert sieh im allgemeinen fast gar nicht über die nä- heren Ziele sowii" über die angewendeten Methoden seiner Untersuchungen, und ist es gerade in diesem speziellen Falle ausser- ordentlich bedauerlich, dass er uns keine Erklärung darüber gibt, luelchen Sinn und welche Bedeutunq er diesen so umgeformten Daten zuschreibt, und weshalb er das Ope- rieren mit denselben für zwenhnässiger er- achtet, als mit den Originaldaten ?*

Eine unmittelbare Folge dieses Verfahrens ist dann die, dass man nicht beurteilen kann, inwieweit es dem Bearbeiter gelungen ist sein ausgestecktes Zie! zu erreichen V Mau ist gezwungen die Resultate bona tide zu akzeptieren, indem infolge des erwähnten Mangels kein Modus zur Ausübung der Kri- tik vorhanden ist. Dies hat wieder zur un- mittelbaren Folge, dass auch die Resultate nicht eingehender besprochen und gewürdigt werden können. Und doch wäre dies eine ungemein lehrreiche und anziehende Aufgabe besonders mit Hinsicht auf die Stellung, welche England an der Westgrenze des pa- läarktischen Faunengebietes einnimmt.

Zur Inkommejisurabilität der Resultate trägt auch noch der Umstand vieles bei, dass der Bearbeiter augenscheinlich nicht den Be- siedelungsvorgang zu fixieren beabsichtigt, sondern hauptsächlich die Haupt-Imniigrations- zeitcn und die Migrationswellen zu bestim- men bestrebt ist. Es unterliegt keinem Zwei- fel, dass zur Lösung des Zugsproblems auch dieses notwendig ist; die ungarischen Be- obachtungen werden von diesem .Standpunkte und mit den entsjirechenden meteorologischen Daten beleuchtet, alljährlich ebenfalls, u. zwar von J.\KOB Hegyfoky bearbeitet. Es ist jedoch eine imleugbare Tatsache, dass die dies- bezüglichen Feststellungen nur einen Teil jener Resultate bilden, welche die Daten über die erste -Ankunft ergeben können, in-

835

liiitiiak, inert valainelv iiiaflárt'aj megérkezését egy adott ponton első sorban annak földrajzi és magassági helyzete állapítják meg : az időjárás csak másodsorl)an l)efolyásolja az érkezést.

A mindenkori idő.járás csak annyiban l)efo- lyásolja a vonulást, hogy egyik évben korábbi, a másik esztendőben későbbi érkezést vagy elvonulást idéz elő. Az idevonatkozó és vala- mely meghatározott területre alkalmazott vizs- gálatoknál tényleg csak a vonulás időpontja fontos : teljesen közömbös, vájjon az adat mellett az állomás vagy grófság neve van-e megadva, mert tulajdonképpen egyik se szük- séges. A mindenkori időjárás azonlmn semmi- képpen se tudja megváltoztatni azt a viszonyt, a mely a különhözö feriiletek érkezési adatai között fömiáll; igy pl. a Magyarországra nézve tisztán az érkezési adatok kölcsönös viszonya alapján megállapított vonulási typusok abszolút változatlanoknak bizonyultak akár korai, akár normális, akár késői volt a vonulás. Példával illusztrálva ezt az állítást : Magyarországon eddigelé mindig olyan volt a fehér harázda- /«'í/e^etó tavaszi fölvonulása, hogy délnyugat — északkeleti irányban fokozatosan későbbi volt az érkezés, tekintet nélkül arra, hogy melyek voltak a főbeözönlési idők, és hogy milyenek voltak a vonulási hullámok.

A vonulási typusokat már többször ismer- tetett és igazolt ornithophaenologiai kutatási módszerünkkel tudtuk megállapítani, s ezek alkalmazásával eddigelé tényleg sikerült is Magyarország vonulási viszonyait legalább a jobban megfigyelt fajokra nézve fölismerni. Evvel szemhew a „British Orììitholoyists Club" szóbanforgó földolgozása révén csak az évről- évre más és másképpen alakuló és módosuló vonulási hullámokról nyerünk valamelyes tájékoztatást. A kétféle módszerrel elérhető eredmények ily éles megvilágításával csak arra akarok rámutatni, hogy a pontosan meg- határozott megfigyelő állomásokhoz tartozó

ilem dir Ankunft einer .\ii an irgen<l einem gegebenen Punkte in erster Linie von der geogra|)hischen und hypsometrischen Lage, und erst in zweiter Linie von der jeweiligen Witterung abhängig ist.

Durch die jeweilige Witterung wird der Zug nur insofern beeintlusst. dass in einem Jahre ein früheres, im anderen ein späteres Erscheinen oder Wegziehen verursacht wird. Bei den diesbezüglichen, auf ein bestimmtes Gebiet beschränkten Untersuchungen ist tat- sächlich nur der Zeitpunkt des Zuges wich- tig; ob neben dem Datum die Beobachtungs- stafion oder die Grafschaft angegeben ist. itleibt vollkommen gleichgültig, indem eigent- lich weder die eine noch die andere Angabe notwendig ist. Das yeyenseitige Verlvltnis jedoch, welches zwischen den Ankunftsdaten der verschiedenen Gebiete besteht, kann von der jeweiligen Witterung durchaus nicht ver- ändert werden ; so erwiesen sich z. B. die in Ungarn nur auf Grund des gegenseitigen Verhältnisses der Ankunftsdaten bestimmten Z'ugstyperi als absolut unveränderlich, ganz gleichgiltig, ob der Zug ein früher, später oder normaler war. Ein Beispiel : In I 'ngarn gestaltete sich der Zug der ireissen Bach- stelze immer in der Weise, dass die Ank inft in Südwest-nordöstlicher Richtung sukzessive später wird, ohne jede liücksicht auf die Haupt-Immigrationszeiten und Migrations- welieu.

Diese Zugstypen konnten wir mittels unserer schon mehrfach besprochenen und bewährten ornithophaenologischen Forschuugsmethode feststellen und ist es uns durch Anwendung derselben auch gelungen die Zugsverhältnisse Ungarns wenigstens für die besser beobach- teten Arten zu erkennen. Dem gegenüber erhalten wir durch die in Rede stehende Be- arbeitung des „British Ornitlioloi/ists Club" nur über die von Jahr zu Jahr sich anders gestaltenden und anders modifizierenden Migra- tionswellen irgendwelche Orientierung. Durch diese scharfe Unterscheidung der mittels der beiden Forschungsmethoden erreichbaren Resultate möchte ich nur darauf hinweisen, dass die Untersuchungsmethode, welche sich auf die Ankunftsdaten mit genau bestimmten Beobachtungsstationen stützt, ihre Berechti- gung hat, weshalb es unbedingt notwendig ist die diesbezüglichen Daten zu veretlent-

(■■rkozési ad;itiikr;i alapitutt kutatási iiióflszer- iiek meg van a maga jogosultsága, s hogy ennek következtében foltétlenül szükséges az iflevíigó áriatok közléfie. tekintet nélkül arra. hogy milyen módszert alkalmaz egyébként a toklolgozó. A „lírifif'h Omitholof/ists <'liih" liatiirozottan nagy szolgálatot tenne az ornitho- pliaciioldgiának. ha elállana az adatok eddigi közlési módjától és lígy publikálná gazdag és értékes vonulási anyagát. - tehdf a mcfi- fif/!/elö dllnmásol- nminevezénévcX — hogy azt a más módszerekkel dolgozó kutatás is föl- használhassa. Az eddigi idevágó közlemények jórészt, sajnos, holt kincseket alkotnak az ornithophaeiiologiai kutatások számára.

lichen, uline Rücksicht auf die Methode, welche der Bearbeiter anwendet. Der „ßn- lifili Ornithnlnriists Clnh'' würde der (Jmithn- phaenologie einen wirklich grossen Dienst leisten, wenn er in /nluinft von der bishe- rigen Veröffentlichungsweise der Daten ab- stehen möchte nnd das ebeiisd reiche nml wertvi)lle Materiale in der Weise nl.^o mil Ani/rilie lier ßeobarhtimgsstatir)i>i>ii pnbli- zieien würde, dass dasselbe auch von jenen b(Miiitzt werden könnte, welche mit anderen Forschungsmethoden arbeiten. Die bisherigen diesbezüglichen Publikationen bilden leider zum grössten Teile tote Schätze für die firnitho|ihaenologische F'orschung.

im

Birds Useful and Harmful.

By Otto Hebmak and J. A. Uwkn, Manchester Sherratt & Hughes, Univesity Press 1909.

Abból az alkalomból, hogy a fenti könyv társszerzőnője 1907 angusztusában Herman Ottó igazgatót Lillafüreden meglátogatta, szóba került a czimben fölemlített madár- könyvnek éppen akkor előkészületben levő harmadik magyar kiadása és ekkor Owen A. J. Írónő azt a megjegyzést tette, hogy Angliál)an hasonló, főleg a madarak gazda- sági értékét népszerűen tárgyaló munka hiány- zik és hogy szívesen vállalkozna ,A madarak hasznáról és káráról" czímü könyv III. magyar kiadásainak angolra való fordítására és az egyes fejezeteknek az angol viszonyoknak megfelelő átalakítására.

Csupán az volt a bökkenő, hogyan lehetne a klisék újracsináltatásának tetemes költsé- geit fedezni?

Midőn dr. Darányi Ignâcz, m. kir. fóld- mívelésügyi miniszter ő Excellencziája a munka angolba való átültetésének szándékát meg- tudta, azonnal intézkedett, hogy az angol ki- adáshoz az eredeti klisék költségmentesen fölhasználtassanak.

A társszerzőnő most legközelebb a magyar eredetinek „Nutzen und Schaden der Vögel" czim alatt megjelent német kiadiís fordításába fogott, az angol viszonyok folytonos szem előtt tartásával, kihagj-ta az Angliában elő nem forduló fajokat, míg az ottani fajok anya- gát saját tapasztalatai és a harmadik magyar kiadás bővítései alapján tetemesen gyara- pította.

Owen A. J. lírnő Angliában régóta műkö- dik irodalmi téren és különösen „A Son of the Marshes" czímü czikkei minden angol természetkedvelő előtt jól ismertek. Ennél- fogva természetes, hogy a magyar munkának angol átdolgozását úgy a sajtó, mint a közön- ség a legmelegebben üdvözölte.

Különösen a Csörgey Titus ónjától eredő természethű rajzok találkoztak általános tet- széssel.

Aquila XVI.

Birds. Useful and Harmful.

By Otto IIebman and J. A. Owen, Manchester Shekkatt & Hughes, University Press, 1909.

Bei Gelegenheit des Besuches, welchen die Mitverfasserin des obigen Buches im August des Jahres 1907 dem Direkter Otto Herman in Lillafüred abstattete, kam die Rede auch auf die damals in Vorbereitung gewesene dritte ungarische Neuausgabe des im Titel ange- führten Vogelbuches und bemerkte hiebei Frau .1. A. Owen, dass es in England an einer ähnlichen, hauptsächlich den ökonomischen Wert der Vögel in ])opulärer Sprache be- handelden Schrift mangelt und dass sie sich gerne der Aufgabe widmen würde, die dritte ungarische Neuauflage des Buches „A mada- rak hasznáról és káráról" ins Englische zu übertragen und die einzelnen Kapitel den englischen Verhältnissen anzupassen.

Die Frage war nur, wie die mit der Neu- anschaft'ung der Klischees verbundenen hohen Kosten umgangen werden könnten?

Als Se. Excellenz der kön. ung. Ackerbau- minister Ignaz V. Darányi von der beabsich- tigten englischen Ausgabe des Werkes hörte, gestattete er sofort, dass die Original- Klischees zur englischen Auflage unentgeltlich zur Ver- fügung zu stellen sind.

Die Mitverfasserin machte sich zunächst an die Übersetzung der unter dem Titel -Nutzen und Schaden der Vögel" in deutscher Sprache erschienenen Ausgabe des ungarischen Origi- nals, wobei unter steter Berücksichtigung der englischen Verhältnisse, die in England nicht heimischen Arten ausgelassen wurden, wäh- rend das auf die dort heimischen Arten be- zügliche Materiale, auf Grund ihrer eigenen Erfahrung und auf Grund der in der dritten ungarischen Auflage enthaltenen Zusätze, eine bedeutende Erweiterung erfuhr.

Frau J. A. Owen ist in England seit langen Jahren publizistisch tätig, und sind besonders ihre „A Son of the Marshes" gezeichneten Artikel und Schriften allen englischen Natur- freunden wohl bekannt. Es ist daher selbst- verständlich, dass die englische Bearbeitung des ungarischen Werkes sowohl von der Presse als von dem Publikum wärmstens aufgenom- men wurde. Ganz besondere Würdigung fanden die naturwahren Abbildungen, welche von TiTüs Csörqey's Stift herrühren.

43

íiáfi

A Petényi-Emlék.

A magyar tudoniaiiyos madártan megala- pitójáiiak, Pktknyi SAi.AMox-iiak állítandó cm- lékniflre a niult év iinvejnber hava óta a következő hármn adomány érkezett:

Dr. Fromm Géza .... 10. — korona. A KiR. Magyar Ornitholoöiai

Központ ]2fj.48

Nesneea Ödön 10. —

Összesen 146.48 korona.

Hozzáadva a múlt évben érkezett 852 koronát, gyűjtésünk eddigi eredménye 998.48 korona.

Fogadják e helyen a kegyes adakozók őszinte szívből fakadó köszönetünket. A to- vábbi kegyes adományokat a Kir. M. 0. K. czime alatt (Budapest, MII., József-körút 65, I. 3) kérjük.

Kir. M. 0. K.

Das Petényi-Denkmal.

Zur Erriclitung eines Denkmales für J. S. Petényi, den Begründer der ungarischen wissenschaftlichen Ornithologie, liefen seit November 1906 folgende weitere Gaben ein :

Geyza Fromm Dr 10. — Kronen.

KöNiGL Ungar. Ürnithologibche

Centrale 126.48

Edmund Nesnera 10' —

Zusammen 14648 Kronen.

Mit den 852 Kronen der vorigen Jahre summiert, beträgt unsere bisherige Samndung 99848 Kronen.

Empfangen die Gütigen Spender auch an dieser Stelle unseren herzlidisten Dank. Die weiteren gütigen Beiträge bitten wir an die Königl. U. (). C. (Budapest. VIII, .József-körút 65, I. 8.) zu richten.

KöNiGi.. U. 0. C.

Personalia.

Dr. Darányi Ignácz m. kir. földmívelés- ügyi Miniszter ő nagyméltósága a kir. M. 0. K. fölterjesztésére 1909 január 21-én kelt 11664. eln./IX. A. 2./1908. számú leiratával a következő kinevezéseket foganatosította :

I. Tiszteletbeli tagoTcká:

Allen Joel Asaph.

Besserer Th.ílfingen Lajos báró.

Dr. Blanchi Bálint.

Dubois Alfonz.

DE Güerne Gyula báró.

Haagner Alwin.

Dr. König Sándor.

Dr. Menegaüx Ágost.

Dr. Merriam Hart Clinton.

Oberholser Church Henrik.

Oldys Henrik.

Dr. Ritzema-Bos János.

Dr. Rörig György.

Salvadori Tamás gróf.

Visger A. Johanna úrnő.

Seine Exzellenz der königl. ungarische Minister für Ackerbaur Dr. Ignaz v. D.arányi vollzog unter Nr. 11664 eln./IX. A. 2./1908 vom 21. Jänner 1909 folgende, von der königl. U. 0. C. vorgeschlagene Ernennungen :

I. Ehrenmitglieder:

Allen, Joel Asaph.

Besserer-Th.alfisgen, Freiherr Lcdwio v.

Dr. Bianchi, Valentin.

Dubois, Alphonz.

Guerne, Freiherr Julius v.

Haagner. Alwin.

Dr. König, Alexander.

Dr. Menegaux, August.

Dr. Merriam. Hart Clinton.

Oberholser, Church Heinrich.

Oldys Heinrich.

Dr. Ritzema-Bos, Johann.

Dr. Rörig, Georg.

Salv.\dori, Graf Thomas.

Visger. Frau A. Johanna.

339

II. Levelező tagokká :

Clodius Gusztáv.

DE Contreras Marcel.

Csíki Ernő.

Hajdú István.

Dr. Levandek Mainio Károly.

Lodge B. Reginald.

DE LucANUs Frigyes.

MORTENSEN KeRESZTÈLY.

Pascsenko Szergej. Platthy Árpád. Severik Vilmos. Szabó György. Teodokovits Ferencz Ternier Lajos. Witherby E. H.

Az 1909. év folyamán a kir. M. 0. K. rendes megfiyyeUi közé a következők vétet- tek föl:

Baky Miklós. Batschi György. Cseh Pál. FoGAssY Sándor. Dr. Gaál István. LowiESER Imre. Mannsberg Arvéd báró. Matunák Mihály. Dr. Maüiís Károly. Molnár Gyula. Stubenberg Józsep gróf. Szemere Zoltán. Szomjas Gusztáv. Wahl Ignácz.

Intézeti ügyek.

Az 1906. évben véglegesített M. 0. K.-t dr. Darányi Ignácz m. kir. földnuvelésiigyi miniszter úr ő nagyméltósága 1411/909. ein. számú rendeletével végleg az állami intézetek sorába osztotta be k fenti rendelet értelmé- ben az intézet czime ezután : ^ Magyar Királyi Ornithologiai Központ" lesz.

Régi vágy ez. Úgy a tisztviselők, mint az ornithologiával foglalkozók népes cohorsa ebben az intézkedésben látják biztosítékát annak, hogy amit hosszú évek során alkot- tak, maradandó is lesz.

11. Korrespondierende Mitglieder:

Clodius, Gustav. Contreras, Marcel v. Csíki, Ernst. Hajdú, Stefan v. Dr. Levandbr, Mainio Karl. Lodge, B. Reginald. LucANUS, Friedrich v. Mortensen, Christian. Paschtschenko, Sergej. Platthy, Árpád v. Severin, Wilhelm. Szabó, Georg v. Teodokovits, Franz v. Ternier, Ludwig. Witherby, E. H.

Im Laufe des Jahres 1909 wurden zu stündigen Beobachtern der königl. U. 0. C ernannt :

Baky, Nikolaus v. Batschi, Georg. Cseh, Paul. FoQASSY, Alexander v. Dr. Gaál, Stefan v. Lowieser, Emerich. Mannsberg, Feiherr Arved v. Matun.ák. Mich.vel. Dr. Mauks, Karl. Molnár, Julius. Stubenberg, Graf Josef v. Szemére, Zoltán v. Szomjas, Gusztáv v. Wahl, Ignaz.

Instituts-Angelegenheiten.

Die im Jahre 1906 organisierte U. 0. C. wurde mit Verorduug Nr. 1411/1909 von Sr. Exzellenz Dr. Ignaz v. Darányi, königl. ung. Minister für Ackerbau endgültig in die Reihe der staatlichen Institute eingeteilt. Im Sinne der erwähnten Verordnung lautet der Titel des Institutes von nun an : „Königlich Ungarische Ornithologische Centrale."

Es ist dies ein langgehegter Wunsch. Die Angestellten des Institutes und die ansehn- liche Kohorte der Ornithologcn erblicken in dieser Verfügung die Garantie dafür, dass diese während langer Jahre gegründete Schöpfung audi tatsächlich eine bleibende sein wird.

840

Dr. Darányi Ionácz ő nagyméltósága, atyai jóakarattal volt mindig az intézet iránt. Az ô teremtő kezének köszönjük, hogy intézetünk először véglegesítve, majd most államosítva lett.

Folyton szaporodó gyűjteményünk elhelye- zésére a m. kir. földmivelésügyi minisztérium 28,047/909. sz. engedélye folytán kibéreltük az intézet helyiségének szomszédságában levő 4 szobás lakást A régi helyiség kizárólag irodai czélra, az új pedig a gyűjtemények eliielyezésére szolgál.

A m. kii-, földmivelésügyi miniszter ő nagy- méltósága 656/1)09- ein. számú rendelettel Hámori Mihály miniszteri számtisztet intéze- tünkhöz gondnokká^ az 5968/909. ein. számú rendelettel Greschik Jenő gyakornokot asszisz- tenssé, a 3854/909. ein. számú rendelettel Lambrecht Kálmán II. éves bölcsészettan-hall- gatót segélydíjas f/yakornokká nevezte ki. Napi- díjas szolgává a m. kir. földmivelésügyi minisztérium 29,569/909. számú engedélye alapján Busi Antalt próbaévre fogadtuk fel.

Itt említjük meg, hogy a M. Kir. Ornitho- logiai Központ az 1910-iki bécsi első nemzet- közi vadászati kiállításon, az erdőre vonatkozó madárvédelmi intézkedések bemutatásával részt vesz. A kiállítás rendezésével Herman Ottó igazgató CsöRQEY Titds titkárt bízta meg.

Herman Ottó igazgatónak a m. kir. föld- mivelésügyi minisztériumnak 9839/908. ein. szám alatt engedélyezett szabadságideje folya- mán az igazgatói teendőkkel Csörgey Titus titkár, az Aquila szerkesztésével Schenk Jakab adjunktus bízatott meg.

EweI kapcsolatban egyúttal hírt adhatunk arról is, hogy Herman OTTó-nak a magyar ősfoglalkozásokról szóló nagyszabású müvé- ből az I. kötet megjelent 1909 márczius havában.

Se. Exzellenz Dr. Ionaz v. Darányi brachte dem Institute immer väterliches Wohlwollen entgegen. Seiner schallenden Hand verdanken wir es, dass unser Institut zuerst organisiert und jetzt endgültig verstaatlicht wurde.

Um für unsere sich stetig vermehrenden .Sammlungen genügend Kaum zu erhalten, mie- teten wir mit Genehmigung Xr. 28047/1909 des köiiigl. uug. Ministeriums für Ackerbau die aus 4 Zimmern bestehende Lokalität, welche sich unmittelbar neben dem Institute befindet. Die bisherige Lokalität dient hauptsächlich als Kanzlei, die neue als Museum.

Se. Exzellenz der köuigl. ung. Minister für Ackerbau ernannte mit Verordnung Nr. 656/1909 ein. den Minist.-ßechnungs-Offizial Michael Hámori zum Administrator, mit Verord- nung Nr. 5968/1909 ein. Eugen Greschik, bis- herigen Praktikanten zum Assistenten und mit Verordnung Nr. 3854/1909 ein. den Stud. rer. nat. Koloman Lambrucht zum Praktikanten des Institutes Zum Diurnist-Laboranten wurde auf die Dauer eines Probejahres mit Genehmigung Nr. 29569/1909 ein. des königl. ung. Mini- steriums für Ackerbau Anton Busi aufgenommen.

Hier mag erwähnt werden, dass die königl. U. 0. C. an der ersten internationalen Jagd- Ausstellung in Wien teilnehmen wird. Es sollen die auf den Forst bezüglichen Vogel- schutz-Einrichtungen demonstriert werden. Direktor Otto Herman betraute den Sekretär Titus Csörgey mit den Einrichtung dieser Aus- stellung.

Während der Urlaubszeit, welche dem Direk- tor Otto Herman vom königl. ung. Ministerium für Ackerbau mit Verordnung Nr. 9839/1908 ein. bewilligt wurde, war mit der Erledigung der direktorischen Obliegenheiten Sekretär TiTus Csörgey, mit der Redaktion der Zeit- schrift Aquila Adjunkt Jakob Schenk betraut.

Im Anschlüsse hieran soll zugleich erwähnt werden, dass von dem grossangelegten "Werke Otto Herman's über die ungarischen Urbe- schäftigungen der 1. Band bereits im März 1909 erschienen ist.

341

Gyűjtemények. — Sammlungen.

Szerzemény. A m. k. Oniitluilociai Központ 1909. évi szerzeményei között, tetemes voltával és becses tartalmával kitűnik a Bau Sándor- Ruggburnj-féle tojásgyüjlemény, a melyet a kiváló természethisztorikus a Friedrich C. G. féle „Naturgeschichte der Deutschen Vögel einschliesslich der sämtlichen Vogelarten Europas" kitiiiiö forrásmunka új áldolgozá- sánál — 19Ü5 — használt, a mely azután ennyiben klasszikussá is vált. A tojásgyfljte- mény magában foglalja 318 fajnak 688 fészekalját, 2956 darabban. A gyűjtemény intézetünkre nézve azért is fontos, mert szá- mos CEKVA-féle fészekalj és ritkaság a specziális magyar oologiát képviseli benne. Minthogy a gyűjteményt Bau úr kizái-ólag saját tudomá- nyos használatára gyűjtötte s azt óhajtotta, hogy a halála után is együttmaradva, szol- gálja a szakot, az intézet megvette a gyűj- teményt és úgy intézkedett, hogy mint „Collectio Alexander Bau" felállittassék. A berendezést Cerva Frigyes ismert oologusunk végzi.

Ki-werbung. Unter den Erwerbungen des Jahres 1909 der Königl. Ungarischen Ornith. Centrale tritt die Alexander Bau'schb (Rngg- burg) Eieikollektion durch ihre grossen Dimen- sionen und ihren geschätzten Inhalt beson- ders hervor, welche der hervorragende Naturhistoriker bei der neuen Bearbeitung des angezeichneten »iuellenwerkes C. Gr. Fried- rich"« „Naturgeschichte der Deutschen Vögel einschliesslich der sämtlichen Vogelarten Europas" — 1905 gebrauchte, und welche daher also klassisch geworden ist. Die Eier- koUektioii umfasst 2956 Stücke, in 688 Gelegen 318 Arten. Die Kollektion ist für unser Institut auch darum von Bedeutung, weil in vielen von Cerva gesammelten Gelegen und Raritäten die spezielle ungarische Oologie vertreten ist. Da Herr Bau die Kollektion ausschliesslich für seine wissenschaftlichen Arbeiten sammelte und den Wunsch äusserte, dass diese auch nach seinem Tode beisammenbleibend, dem Fache diene, erwarb des Institut die Kollek- tion und beschloss, dass dieselbe unter dem Namen „Collectio Alexander Bau" aufzu- stellen sei. Die Einrichtung vollzieht unser bekannter Oologe Friedrich Cerva.

I. Felállított madarak. — I. Aufgestellte Tögel.

(Gyarapodás 1909 október 31-ig. — Zuwachs bi.s zum ül. Oktober 19Ü9.

Faj neve Name der Art

Anser albifrons (Scop.) juv. . Cerchneis vespertinus L. d 9

Fuligula fuligula (L.) d juv. Datila acuta L. ? ... Alauda arvensis h. d . . Emberiza schoeniclus L. d . Phalacrocorax carbo L 0" ad. Larus minutus Pall. cf . . Ortygometra minuta Leid, d Anthus cervinus Fall, d Emberiza eia L. d ... Corvus frugilegus L. juv. . Fuligula nyroca GClp. d 9 ad., 7 Ortigometra porzana (L.) d ?

5 pull

Limosa limosa (L.) d 9 ad., 3

pull, ad..

pull.

Lelőhely és dátum Darabszám

Fundort und Datum Anzahl

Moson 1898 okt. 20. 1

Tököl-Domoriba 1909 2

máj. 20. Overbász ]908szept. 2. 1908 Okt. 22.

1908 uov. 5.

1909 ápr. 15. „ 1909 márcz. 6.

1909 szept. 11.

1909 ápr. 16.

1909 ápr. 18. Orsova 1909 Jan. 22. Szigetcsép 1909 Jan. 15. Ürbö 1898 jún.

„ 1908 jún. „ 1908 máj.

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 9

7 5

Adományozó neve Name des Gebers

CsÖRGEY T1TU8Z.

ScHE^K Henrik.

Ikj. Szeötb Béla. Cerva Frigyes.

•.][2

Faj neve Name der Art

Ardetta niiniita (L.) c?? ad., 4 pull Cerclmeis tiiiiiiinculus L. cC ad Motacilla flava L. d ad. Hirundo rustica L. Sylvia atricapilla L. o" . Passer domesticus L. cC ? Lanius colliirio L. â . . Muscicapa grisola L. . . Cuculus canorus L. cf Merops apiaster L. ? Otis tarda L. c? ... Nycticorax nycticorax (L.) juv Aquila chrysaëtus L. 2 juv. Lanius collurio L. albino

Összesen — Zusammen

Lelőhely és dátum Dara1)száiii

Fundort und Datum Anzahl

Szigetcsép 190S jiìn. Szerep 1909. márcz. 25. Kúnsztmiklós 1909 ápr. 1. Sopron 1909 máj. 5. M.-Bánfalii 1909 máj. 10.

1909 „ 10.

1909 „ 13.

1909 .. 10.

1909 ,. 13. Titel 1909 jún. 21. Mosonbánfahi 1909 máj. 9. Rátót 1909 aiig. 15. Malomviz 1909 okt. 7. Tiszaeszlár 1909 szept. 7.

Adományozó neve Name des Gebers

Ckrva Frigyes Kâcz Béla. Baky MikiíÓs. Krump Miklós. Schenk Jakab.

Berneieder Ferencz. Barthos Gyiila.

Szomjas Gusztáv.

54 db (St.)

Bőrök. — Bälge.

Faj neve Nume der Art

Accipiter nisus L. c?

S .)uv.

Turdus viscivorus L Sylvia nisoria L. 9 . . . Fuligula fuligula (L.) . Archibuteo lagopus BrIJnn. . Buteo buteo (L.) .... Ampelis garrula L. juv. Sylvia nisoria L. 5 ad. . Anthus triviális L. 6 ad. ? Locustella fluviatilis (Wolf.) Ortygonietra porzana (L.) . Gallinago major L. ad. . Motacilla flava (feldeggi?) L.

Alcedo ispida L

Ortygonietra minuta (L.) ô . Acrocephalus streperus

9 juv. puli

Saxicola oenanthe L. 5 ad. Charadrius alexandrinus L. 6 Larus ridibundus L. . . . Totanus fuscus L. 6 ad. . Cliaradrius_alexandrinus L. Oinclus cinclus (L.) . . . Fringilla coelebs L. 5 . . Olivicola riparia L. Ò ad. . Pavoncella pugnax L. Ò ad. Pratincola rubetra L. 5 ad.

6 ad

Lelőhely és dátum Fundort und Datum

Lőcse 1909 Jan. 8. Szerep 1908 dec. 15. 1909 marc. 23. 1909 máj. 12. Komárom 1909 febr. 4. Pu.Csabonyl909febr.l6. „ 1909 márc. 13. Tavarna 1909 mái c. 10. 1909 máj. 10. 1909 máj. 10. 1909 máj. 17. Üllő 1909 ápr. 9. „ 1909 ápr. 25. Óverbász 1908 ápr. 18. 1909 jan. 1909 ápr. 8.

Darabszám Anzahl

liorticolus 6

Óverbász 1909 jun 6. — júl. 29

Kiinszentmiklüs 1909 ápr. 21

1909 máj. 8

1909 júl.

1909 ápr. 27

1909 ápr. 27

. . Zseletnó 1909 júl. 19

. . 1909 júl. 19

Baranya-Kárász 1909 máj. 5

Mosonbáufalu 1909 máj. 9

1909 máj, 9

Adományozó neve Name des Gebers

Gkeschik Jenő. Rácz Béla.

DiósY Ede Engli Vilmos.

SzEÖTs Béla.

Dr. Wartha Vincze.

» n "

Schenk Henrik.

Baky Miklós.

ÜR. Matty AbOvszKY Honok

KüHNEL Márton. Schenk Jakab.

348

Kaj neve Name der Art

Sylvia atricapilla 5 ad. . Kuticilla phocnicura L. ? . Muscicapa atricapilla L. 9 juv Emberiza schoeniclus L. á ■ Merops apiaster L. <5 ad. . Pastor roseus L. 3 juv. . . Larus ridibundus L. juv. Cerchneis vespertinus (L.) 5 ad. Pastor roseus L. á ad. . . Micropus apus L. 9 ad. . . Cerchneis tinnuuculus L. á juv. Locustella tiuviatilis (Wolf.) 6 Emberiza schoeniclus ő juv. Oedicnenius oedicnemus (L.) Pandion haliaëtus L. . . . Emberiza calandra L. ô . . Emberiza citrinella L. Ô . . Anthus triviális L. ? . . . Certliia familiáris L. 9 . . Összesen — Zusanimeu

I.Rlfthely és ilatuiti Daiabszáni

Fundort und Dalnni Anzahl

Mdsonbánfalu 1909 máj. 10.

1909 máj. 10.

1909 máj. 10.

1909 máj. 16.

. . Titel 1909 jún. 21.

. Tárnok 1909 júl. 27.

Kúnszentmiklós 1909 aug. -").

Tököl- Domoriba 1909 máj. 20.

. . Fúrta 1909 máj. 24.

. . Ücsa 1909 jún. 18.

Bácsér-Babapuszta 19G9júl. 9.

. . Keszegfalu 1909 jún. 7.

. Megyercs 1908 okt. 14. 1

Rudolfsgnád 1909 szept. 6. 1

Gyergyóditró 1909 szept. 17. 1

. Komárom 1909 ápr. 15. 1

1909 febr. 16. 1

1909 ápr. 29. 1

1908 okt. 29. 1

Adományozó neve Name des Gebers

Schenk Jakab.

Cbörgey Titus. Dkly Imre. CbAkv János. Fernbach Karolynè. Hrqymeghy Dezhô.

Dr. Kirchner József.

Szalay Lóránd. ipj. Nagy Ferencz.

57 db (St.)

II. Gyomortartaloiu-gyiijteinény. — Ingluviensaniiiiluiig.

A következő ajándékok érkeztek : — Die folgenden Geschenke liefen ein : Baár József 29, Cerva Frigyes 95, Cerva Károly 131, Chernél István 74, Csallóközi járás főszolgabirája 10, Csörgey Titus 148, Fernbach Károlyné 59, Dr. Grodkovszky Gusztáv 5, Hazai Zoológiai Labor.atorium 353, Heqymeghy Dezső 622, Lintia Dénes 39, De. Mauks Károly 72, Mauks Vilmos 7, Menesdorfer Gusztáv 11, Ifj. Nagy Ferencz 93, Nesnera Ödön 8, Neubauer Zoltán 52, P.iWLAS Gyula 1, Pózner Bódog 128, Schenk Henrik 300, Ifj. Szabó Sándor 26, Szemere László 10, Szemere Zoltán 22 darab — (Stücke).

Szaporulat: — Zuwachs: 2295 darab — Stücke.

Az intézet gyoniortartalomgyüjteméuye je-

lenleg 12.599 darabból áll.

Die Ingluvien-Sammliing zählt derzeitig 12.599 Stücke.

III. Mellcsont-gyüjteuiény. — Osteologische Sammlung.

Baár József 6 Sternum.

Baky Miklós 1 „

Csörgey Titus 3 „

Dely Imre 1 „

Engli Vilmos 3

Fernbach Károlyné 1

Greschik Jenő 1

Dr. Kirchner József 1 „

Lágler Aladár 1

Dr. Lendl Adolf 15

Dr. Mauks Károly 2 _

344

De. Mattyasovszky Honor 2 Sternum

PózNER Bódog . . , 8 „

Eácz Béla 3

Schenk Jakab 7 „

Wachenhusen Antal 2 „

Wartha Vincze 2

Összesen — Zusammen . . . 59 db (St.)

IV. Fészek- és tojásgyiijteiiiény. — Nest- und Eiersaniiiihing.

Fészek Tojás

Nest Ei

BAu-féle tojásgyűjtemény .... — 2956

Borbély Lajosné 10 —

Cerva Frigyes 1 3

EssEET JAnos — 1

Fernbach Kâeolyné 1 —

Greschik Jenő 3 —

Hecymeghy Dezső 2 5

Menesdorper Gusztáv 1 3

Rácz Béla — 7

Schenk Jakab — 3

Schenk Henrik 2 1

Id. Szeôts Béla 1 —

Dr. Szl.ávy Koenél — 2

Összesen — Zusammen . . 21 2975

Fogadják az adományozók intézetünk hálás köszönetét.

Enijjfangen die geehrten Einsender unseren besten Dank.

Könyvtári kimutatás. — Bibliotheks-Ausweis.

A) Szerzőktől beküldött nyomtatványok. — Von (leu Verfassern eingesendete Scliriften.

1. Ambrózy Béla, báró: A méh, II. kiadás. Temesvár 1905. Herman 0. ajándéka.

2. Bognár Mátyás dr : Gondolatok a Balatonról.

3. BoNHOTE, Lewis : Migration Notes from North Holland.

4. BoNOMi, A. : Enrico de Nieolis, necrologio.

5. Branson, E. B. : The Fauna of the Residuary Auburn Chert.

6. Butuelin, S. a. : Bemerkungen über die geogr. Verbreitung der Vögel im nordöstl. Sibirien.

7. Chapman, Fr. M. : The Habitat Bird Groups,

8. Clodius, g.: Oruith. Bericht über Mecklenbui'g 1908.

9. CsiKi Ernö : Magyarország bogárf'aunája. I. k. Herman Ottó úr ajándéka.

10. Ekama, a.: Het verblijf van enkele trekvogels in Nederiand in 1908.

11. FiscHEE-SiGWAET, Dr. H. : Die Wildente. — Die Rauchschwalbe und ihr Zug in der Schweiz.

12. Franzius Wolfgang: Animaliura História sacra, Wittenberg 1502 Lambrecht Kálmán úr ajándéka.

13. Gottwald, Anton: Neue prähistorische Funde.

14. Grinnell Joseph: The Biota of the S. Bernardino Mountains Berkeley 1908.

345

15. GuRNEY, J. H.: On the comparative Ages to which Bii'ds live.

16. Itüke, e. : Phaenologische Mittheilungeii.

1 7. Hagendefeldt, M. : Zum Vogelfang auf der Insel Sylt.

18. Hasselgren, Henrik: Den Zoologiska Nonienklaturfragan, Upsala 1909.

19. Heinroth, 0. : Ein lateral hermaphroditisch getárbter Gimpel.

20. Herman Ottó: A magyarok nagy ősfoglalkozása, Bpest 1909. I. kt.

21. Magyarország pókfaunája 3 k. Bpest 1876.

22. HiRC, Dr, Miroslav : Accipiter Nisus. Die Jagdfauna der Dom.äne Martijanec.

23. Konkoly Thege Miklós Dr. : Úti jelentés, 1909.

24. Lampe, Ed. : Katalog der Vogelsammiung des Naturw. Museums zu Wiesbaden.

25. Levandbr, K. M, : Thierphünologische Beobachtungen in Finnland 1907.

26. Leuerkühn, Paul : Bibliographisches über die drei Naumanne.

27. Macpberson, A. Holte : Comparative legislation for the Protection of Birds.

28. Madarász Gyula Dr. : Adatok a vadludak természetrajzához.

29. Míqócby Dietz Sándor Dr. : A növények táplálkozása. Budapest, 1909. Herman Ottóne

ajándéka.

30. Marék, Prof. M. : Einfluss von Wind und Wetter auf den Vogelzug.

31. Menegaux, Dr. A. : Liste des oiseaux de la Guyane française. — Liste des oiseaux du Tur-

kestan et de l'Annara. — Liste des oiseaux du Sud-Ouest de Madagascar — Ornithologie — Renseignements pratiques. Questions de morphologie et de psychologie chez les oiseaux. Etude d'une collection d'oiseaux de l'Equateuri Oiseaux de L'Equateur. The supposed typus in the Lafresnay Collection. Deux nouveaux formes de la Bolivie. Sur le nid des fourmiers.

32. Michel, Julius : Sektionsbefunde. — Der Schlangenadler in Böhmen. — Beitrag zur Verbreitung

unserer einheimischen Schwarzmeisen - Varieläten. — Beobachtungen über den Zwergíiiegenfánger. — ■ Weitere Beobachtungen über den Zwergfliegenfänger. — Aus dem Elbthale. ■ — Ornithologische Notizen aus den Alpen. — Ornitho- logische Notizen. — Weiteres von der Lachmöve. — Die Hausratte in Böhmen.

33. K. Nagy Sándor: Az ci.:ber és a kutya. — Ne bántsd az állatot. — A raadárbirák. Csend és

rend legyen. — Ügyes-bajos ember könyve.

34. Dr. Parrott ; Vogelzugsbeobachtungen auf Reisen.

35. Pártos, Dr. Alex. : Herculesbad und seine Thermen. Bpest, 1901. 3. Aufl. Herman Ottó úr

ajándéka.

36. Perrier Edmond : Brachiopodae.

37. Petényi S. J. : A honi madártan új gyarapodásáról.

38. Róna Zsuimond dr. : Éghajlat. 11. rész. Bpest, 1909. Herman Ottó ajándéka.

39. RöRiG, Dr. G. : Magen und Gwölleuntersuchungen heimischer Raubvögel.

40. ScHALOW H. : Ueber d. gegenw. Stand der Naumannforschung.

41. Schenk Jakab: Der Frühjahrszug des weissen Storches. — A pásztormadár vonulása.

42. Scherren, H. : A „Field" 1909. márcziusi száma. — A „Canary" 1909. májusi száma.

43. Snouckaert v. Schauburg: Ornithologie van Nederland 1908/9.

44. Société Zoologique et Mahicologique de Belgique : Annales XLIII. 1908.

45. Suomalainen, E. W. : Ueber die Vogclfauna der Umgebungen des Kallavesi-Sees.

46. Széchenyi Béla gróp : Keletázsiai útjának tudományos eredménye. Bpest, 1897. 3 k. Herman

Ottó úr ajándéka.

47. Szt-Gotthárdi állatvédő egyesület jelentése 1908.

48. Szterényi J. és Matlekovics S. : Magyarország közgazd. és közmiv. állapota. Bpest, 1898. 9 k.

Herman Ottó úr ajándéka.

49. Thienemann, Dr. J. : Die Einwanderungen des Steppenhuhns in Deutschland.

50. Thchusi, Victor ß. v.: Ornith. Literatur 1907. — Der Zug des Rosenstars. — Für die

Beringungsversuche bei Vögeln. — Ankunfts- und Abzugsdaten bei Hallein 1908. ~ Der Zug des Rosenstars 1908. Aiiuila XVI. 44

346

51. Zimmermann, 1\. : Kin Beitrag zur Bewertung des Hühnerhabichts. - Einige Beobachtungen über die gefiederten P^einde der Lärehenminiermotte. — Die Photographie im Dienste der orn. Sammelthätigkeit. — Die Sumpfschildkröte. — Bedeutung des Htihnerhabichts.

B) Ajándékok. — (ìeschenke.

A m. kir. Folâmivelésiigyi Ministeriumtól. — Vom kön. uiig. Ministerium für Ackerbau.

1. Mezőgazdasági munkabérek 1906.

2. „ „ 1907.

3. A világ gabonatermése 19Ü8-ban.

4. Állami mezögazd. intézmények.

0. A tehenek tögygUmökora.

6. A hegyvidéki gazd. akczió. 1907.

7. Termesszünk gyümölcsöt.

8. Gazd. népies előadások.

9. Egészségügyi tanácsadó.

10. Tiszti czim- és névtár. 1909.

11. Törvényjavaslat a telepítésről.

12. A gazd. tudósítók évkönyve. 1909.

13. Hazai ipari beszerzési források.

14. Édesvízi halászat.

15. A természeti emlékek fentartása.

16. 3 év Magyarorsz. mezögazd. politikájában.

17. Magyarorsz. földraivelésügye. 1908.

18. Az új bortörvény kátéja.

19. Mezögazd. munkabérek. 1908.

20. Mezögazd. szakoktatás 1909-re.

C) Yásárolva. — Gekauft.

1. Állattani közlemények. VIII. 1909.

2. Arbeiten a. d. biol. Abteilung für Land- u. Forstwirtbschaft, Berlin, Vil. 1. 2. 3. 4.

3. Archiv d. V. d. Freunde d. Naturgeschichte, Mecklenburg. Bd. 62/63.

4. Athenaeum-naptár. 1909.

5. Berajah, 1909.

6. Blasius, J. H. : Naturgeschichte der Sängethiere Deutschlands. Braunschweig, 1857.

7. BoocH, Frey, Messer: Russisch-deutsches u. Deutsch-russisches Wörterbuch. Leipzig, 9. Auflage

8. Botanikai közlemények. VHI. 1909.

9. Budapesti czim- és lakjegyzék. 1909.

10. Cassinia, Philadelphia. I—Wl. 1890—1908.

11. Friederich, C. G. : 54 Tafeln zur Naturgeschichte d. deutschen Vögel.

12. Hartert,^E. : Die Vögel d. palaearkt. Fauna Heft V.

13. Hazai zool. laboratórium Állatvilág. 1909.

14. Hoffmann, Dr. J. : Taschenbuch für Vogelfreunde. Stuttgart 1906.

15. The Ibis, v. HI. 1909.

16. Lydekker, R. : The Sportmans British Bird Book. London 1908.

17. Macpherson, H. B. : The Home Life of a Golden Eagle. London 1909.

18. Marriner, G. R. : The Kea. London 1909.

19. Magyar botanikai lapok. Vili. 1909.

347

20. Magyar nyelvőr. XXVIII. 1909.

21. Mekrwarth, h.: Lebensbilder I. Fige I., II. Fige 1.

22. Mitteilungen des österr. Keichsbiindes. IX. 19011.

23. Naumann, J. A.: Naturgeschichte der Land- und Wasservögel. Kötben, 1796 — 1803. 4-r. 1 atlas.

24. Der Vogelsteller. Leipzig, 1786.

25. Naturnrkunden. I — X.

26. Der Ornith. Beobachter. Bern, VII. 1909.

27. Posta- és távirda-tarifa. 1!)U9.

28. ScHALOW, H. : Die Vögel der Arktis, IV. k. l-r., .lena 1904.

29. Teutsche Ornithologie.

30. Der Weidmann. XL. 1909.

31. Whymper, Charles: Egyptian Birds. London 1909.

32. Wild und Hund. XV. 1909.

33. Zeitschrift f. Oologie. XVIII. 1908.

D) Csereviszony. — Tauschverkehr.

I. Európa. Hungária.

1. Budapest: M. K. Földm. Ministerium: Kisérletügyi közlemények. XII. 1909.

2. „ Kir. Magy. Természettud. Társulat : Természettud. Közlöny. XLI. k. — Pótfüzetek.

XLI. — Állattani Közlemények. VIII. — Növénytani Közlemények. VIII.

3. „ M. K. Szőlészeti Kisérl. Áll. és Arapel. Intézet: Közleményei.

4. , M. K. Országos Meteor. Intézet és Földmágn. Intézet: Jelentés. VIII. 1907.—

Évkönyvei. XXVI. — Hivatalos kiadványai. VII., VIII.

5. „ M. K. Állami Vctömagvizsgáló Állomás : Jelentés.

6. „ Magyar Nemzeti Múzeum: Annales Historico Naturales. VII. 1909. — Jelentés. 1908.

7. „ A Múzeumok és Könyvtárak Orsz. Tanácsa: Jelentés. — A Múzeumok és

Könyvt. Orsz. Szöv. jkönyvei.

8. „ Múzeumok és Könyvtárak felügyelősége : Értesítő. III. 1909.

9. .. Magy. Tud. Akadémia: Akadémiai Értesítő. XX. 1909.

10. .. A M. K. Áll. Rovartani Állomás: időhöz nem kötött közleményei.

11. .. Országos Erdészeti Egyesület: Erdészeti Lapok. XLVIII. 1909.

12. „ Országos Magyar Gazdasági Egyesület: Köztelek XIX. 1909.

13. ,, Országos Magyar Vadászati Védegylet: Vadászlap. XXX. 1909.

14. „ Erzsébet-nőiskola tanári testülete: Nemzeti nőnevelés. XXX. 1909.

15. „ (Földm. Ministerium): Néplap. ) ,,,„ , . ,,,,.,,

' t^ '^ i XVI. evt. 1909.

16. „ „ ^ Volksblatt. ^

17. „ ^ „ Földmiv. Értesítő. XX 1909 és Gazd. Szemle. IV. 1909.

18. „ Országos Állatvédő Egyesület : Állatvédelem. VI. 1909. -:- Évkönyve 1908.

19. „ ., „ „ Zoológiai Lapok. X., XI. 1908. 1909.

20. Kolozsvár: Erd. Múzeum-Egylet Orvos-Terraészettud. Szakoszt.; 1903 óta nem cserél.

21. „ Erdélyrészi Kárpát-Egyesület: Erdély XVIII. 1909.

22. Nagyszeben: Siebenbürg. Verein für Naturwissensch. : Verhandl. und Mitteilungen

LVIII. 1908.

23. , Siebenbürgischer Karpathen- Verein : Jahrbuch XVll. 1907.

24. Ó-Gyalla: M. K. Orsz. Met. és Földmágnességi Observatorium: Megfigyelések

25. Se lm e czb anya: M. K. Közp. Erd. Kísérleti Áll.: Erdészeti kísérletek. XI. 1909.

26. Sopron: Soproni Állatvédő-Egyesület : Évkönyve.

27. Zágráb: Hrvatsko Naravoslovno Drustvo : (Societas Hist.-nat. Croatica) : Glasnik. XX. 1908.

Hrvatska Ornitoloska Centrala: Izveitaj. VIII. 1908.

44*

348

Am-tria.

28. Br linn: Miihrisches Landesmuseum: Zeitschrift. IV/V'III. l'JU4/7.

29. , Naturforschender Verein: Verband!. XLVI. 1907.

30. Graz: Naturwissensch. Verein für Steiermark: Mitteilungen. XLIV/XLV. 1907/8.

31. Hallein: von TscHüsi, Vict. Ritter: Ornith. .Jahrbuch. XX. 1!)09.

82. Klagenfurt: Naturhist. Landes-Museum von Kärnten: Jahrbuch. XXVIII. 1906.

33. , Waidmannsheil. XXIX. 1909.

34. Krakau: K. Akad. d. Wissenschaften: Sprowadzenie. 40/1. — Rozprawy t. 7. A. B. 1907.

35. Prága: Böhmischer Forstverein: Vereinsschrift für Forst-, Jagd- und Naturkunde. 1908/9,

1909/10.

36. Rovereto: I. R. Accademia degli Agiati: Atti. XV. 1909.

37. Wien: K. k. Landwirt.-bakt. n. Pflanzenschutz-Station: Mitteilungen. — Bericht 1907, 1908.

Bosnia.

38. Sarajevo: Bosn.-herz. Zemaljski Musej : Materialien zu einer Omis Balcanica.

Belgium.

39. Bruxelles: Chasse et Pêche XXVII. 1908/09.

40. „ Ciel et Terre. XXX. 1909.

41. Liège: Société Géologique de Belgique: Annales. XXXV. 1908.

Britannia et Hibernia.

42. Dublin: The Irish Naturalist. XVIII. 1909. ,

43. Glasgow: Natural History Society : Transactions. VIII. I

44. Hull: Yorkshire Naturalists Union : The Transactions. XXXIV. |

45. London: Brit, Orn. Club: Bulletin. XXII. 1908.

46. ,, British Birds v. III. 1909/10.

47. „ Roy. Sy. for the Protection of Birds: Bird Notes and News III. 1909.

48. „ Int. Committee : Ornis.

49. „ The Zoologist. Xlll. 1909. ]

50. , Ornis XIII. XIV.

51. Tring: Rothschild's Museum: Novitates Zoológiáé. XVI.

!

Dania.

52. Kjöbenhavn: Dansk. Orn. Forening: Tidskrift IIL 1908/09. 4

53. „ Naturh. Forening: Vidensk. Meddelelser. 1908.

"■ Gallia. I

54. Rennes: Bibliothèiiue de l'Université : Travaux. IV., V.

55. Marseille: Faculté des Sciences : Annales. XV.

56. , Musée d"Histoire Naturelle : Annales. X.

57. Paris: La Feuille des Jeunes Naturalistes. XXXIX. 1908/09.

58. ., Musée d'Histoire Naturelle: Bulletin. 1906/7. ]

59. „ Revue française d'Ornithologie. I. 1909. :

349

Germania.

fio. A It e II burg: Naturi. Ges. des Osterlandes : Mitteilungen. XIII. 1907.

61. Augsburg: Nalurw. Verein f. Schwaben und Neuberg: Herieht. XXXVIII. 1908.

ü'2. Berlin: K. FkiedIì.Kndkk und Sohn: Naturae Novitate.s. XXXI. — Berieht LIX.

63. _ Ant. Reichenow, Prof. Dr.: Ornithologische Monatsberichte. XVII. 1909.

64. „ Ges. für Heimatkunde dei' Prov. Brandenburg: Brandenburgia. .KVIII. 1909.

65. Frankfurt a/M : Zool. Beobachter. L. 1909.

66. Frankfurt a/0 : Naturw. Verein: Helios. XXIV/XXV.

67. Braunschweig: Verein für Naturwissenschaften: Jahresbericht. 1907.

68. U a n 7. i g : Westpreussisuhes Provinzial-Museum : .\nitlieher Bericht. XXIX. 1908. — Das

Westpr. Prov.-Museum. 1880/19(15.

69. „ Naturforschende Gesellschaft : Schriften. XII.

70. „ Bot.-Zool. Verein: Bericht. XXX.

71. Gera-Reuss: Deut. V. z. Schutze der Vogelwelt: Ornith. Monatsschrift. XXXIV. 1909.

72. G i e s s e n : Oberhess. Ges. für Natur- und Heilkunde : Naturw. Abth. Bericht. I.. II. — Med.

Abth. Bericht. I/IV.

73. Halle: Kais. Leopoldino-Carolinische Deutsche Ak. der Naturf. : Leopoldina. XLV. 1909.

74. Hamburg: Naturw. Verein: Abhandl. X1;XVIII. — Verband. XVI. 1908.

75. Hanau: Wetterauische Ges. für die ges. Naturkunde: Festschrift. Geschichte.

76. Karlsruhe: Bad. Zool. V.: Mitteilungen. 3/18. 1899/1907.

77. Königsberg: Dr. M.oc Br.\un : Zool. Aiinalen. HI.

78. Leipzig: Deutsehe Orn. Ges.: Journ. f. Ornithologie. LVH. 1909.

79. Magdeburg: Naturwissenschaftlicher Verein : Jahresbericht. 1904/7.

80. , Die gefiederte Welt: XXXVIII. 1909.

81. „ Mus. f. Natur u. Heimatskunde: Abh. u. Ber. I. 1905/8.

82. München: Ornithologische Gesellschaft in Bayern: Verhandhingen. VHI. 1907.

83. Münster: Werner: Der Vogelfreund. I. 1909.

84. Regensburg: Naturw. Verein : Berichte. XI. 1 905/06.

85. Res sitt eu a/Ne hr un g: Vogelwarte Rossitten : Jahresbericht. Vili. 1908. — Zusammen-

stellung der Rezultate. Bericht über eine Nacht. — Ringstorch in Syrien erbeutet. — Vogelzug. 80. Stettin: Ornithologischer Verein: Zeitschrift f. Orn. u. Oologie XXXIII. 1909.

87. Tübingen: Königl. Universität: — Untersuchungen über den Byssusapparat der Lamelli-

branchien. — Zur Kenntniss des elastischen Gewebes bei den niederen Wirbel- thieren. — Ueber die Stirnaugen der Neuropteren und Lepidopteren. — Zur Histologie der Respirationsorgane bei Crustaceen.

88. Wiesbaden: Nassauischer Verein für Naturkunde: Jahrbücher. LXI. 1908. LXIL 1909.

Helvetia.

89. Basel: Naturf. Ges: Verhandlungen. XVII/XX.

90. Bern: Carl Daut : Der Ornithologische Beobachter. VII. 1909.

91. „ Naturforschende Gesellschaft: Mitteilungen. 1908.

92. Chur: Naturforschende Gesellschaft Graubündens : Jahresbericht. LL 1908/9.

93. Genf: Institut national: Bulletin. — Mémoires XIX. 1901/09.

94. Lausanne: Soc. vand. d. Sc. Nat.: Bulletin. XLIII/XLV.

95. Olten: G. von Burg : Diana. XXVII. 1909.

96. St. Gallen: Naturf. Ges.: — Jahrbuch. 1907.

350

Hispánia.

97. Madrid: Real Sociedad Esp. de Hist. Natural : Boletiii. IX. 1909. — Memóriás. VI.

98. Zarajíoza: Faciilt. de Ciencias : Anales III.

Hollandia.

99. Utrecht: Koiiinkl. Nederl. Met. Institut : Met. Jaarbock 1907. LXIX. — Onweders, Optische

Verschijnselen in Nederland. Deel. XXVII. 1907. — Mededeelingen en Verhandc- linsen. VI., VII. 100. Wageningen: Nederl. Orn. Ver.: Verslafren. IVI. 1904/09.

Italia.

101. Genova: Museo di Zoologia e Anatomia Comp, della R. Università.

102. Milano: Società Toscana di Se. Nat. e Museo Civico Atti XLVIII. 1909.

103. Pisa: Società Toscana di Se. Nat. Atti. Memorie XXUI/XXIV. — Processi Verbali XVIII.

104. Roma: Società Zoologica Italiana: Bollettino. X. 1909.

105. Siena: Avicula XIII. 1909.

106. Bologna: R. Accad. delle Se: Memorie. V. — Rendiconto. XI., XII.

107. Napoli: Società di Naturalisti: Bolletino. XXI., XXII. 1907/08.

Luxemburg.

108. Luxemburg: Société des Naturalistes: Compte-Rendus. XV., XVI.

i

Norvegia. • !

109. Bergen: Mu.seum : Aarbog. 1904/7. — Aarsberetning. 1904/6.

110. Tromsö: Museum: Aarsberetning. 1907. — Aarshefter. XXIX.

111. Throndjem: Kongelige Norske Videnskabero Selskab : Skrifter. 1907/08.

Rossia.

I

112. Dor pat; (Jurjeff) : Naturf. Archiv. Xlll. Sitzungsber. XVIII. — Schriften. X— XIX.

113. Helsingfors: Tidskrift f. Jägare. XVll. 1909.

114. Jekaterinburg: Société Ouralienne : Bulletin. XXVIII.

i

115. Kischineff: Société des naturalistes: Trudy lì — III.

116. Moscou: Soc. imp. d'acclimatation. Dnevnik. 1901/6.

117. „ Société Impériale des Naturalistes: Bulletin. XXVII., XXVIII. I

118. Riga: Naturforscher- Verein : Arbeiten. — Korrespondenzblatt. LI. 1908.

119. Tiflis: Museum Caucasicum : Die Sammlungen. Mitteilungen. III., IV.

Serbia. j

120. Beograd: Muzej Szrbszke Zemlje : Beitrag zur Fauna der Tertiiirablagenmgen. Beitrag zur Kenntnis der Foraminiferen (Prof. P. S. Pavlovii^) Gradja za tloru Stare Srbije. — Muzejsrpske zemlje u 1908 g.

351 Suecia.

121. Stockholm: Kongl. Vetenskaps Ak. : Arkiv for Zoologi. V. — Handlingar XL.

122. Lund: Koiigl. llniversitet : Akademische Abliandliingen,

123. U p s a 1 a : Kongl. l'iiiversi(ef : Ar.sskrift.

II Asia.

124. Batavia. .lava: Kon. Naturk. Ver.: Tijdskrift LXVIII. 1907.

125. ., .. Dép. de l'agriculture: Bulletin.

126. Buitenzorg, .Java: Institut Botanique: Bulletin. (Zoologie.) XX. — Mededeelingen VI.

127. Calcutta: Asiatic Society of Bengal: Journal and Proceedings. I/IV. — Memoirs I., II.

128. Indian Museum: Records I., II., III. — Memoirs I., II. — Annual Report 1907/8.

129. Colombo: The Museum: Spolia Zeylanica. I — VI.

130. Tokyo: Zool. Inst.: Contributions 67/71.

III. Africa.

131. Cairo: Institut Egyptien: Bulletin. I — II.

132. Capetown: South Afr. Museum: Annals VI — VII.

133. Modder fontein: South African Ornithologists' Union: The Journal. IV., V.

134. Pretoria: South African Central Locust Bureau: Annual Report 1908., 1909.

135. Pretoria: Transvaal Museum: Annals I. — Annual Report. 1908., 1909.

rV". America meridionalis.

136. Buenos-Aires: Museo Nacional : Anales X. — Archivos XI., XII.

137. La Plata: Museo de La Plata. — Anales I. — Revista XII., XIII., XIV.

138. Lima (Peru): Sociedad Geogràfica de Lima: Boletin XXI.

139. Montevideo: Museo Nacional: Anales. VI., III., 111.

140. Rio d (^ Janeiro: Museu Nacional: Archives.

141. S. Paulo: Museu Paulista : Revista. VII.

V. America septentrionalis.

142. Albany, N.-Y. : New-York State Libr. : Bulletin. 121/131. —Memoirs. VIIL

143. Ann Arbor: Michigan Ac. of Sc: Annual Report IX

144. Boston: Am. Ac. of Arts and Sciences: Proceedings. XLIV. 1909.

145. Chicago: Chicago Academy: Bulletin IV., VI.

146. Davenport, Jowa: Academy of Sciences: Proceedings. XII.

147. Madison: Wisconsin Ac: Transactions. XIV XV.

148. Mexico: Soc. cientifica „Ant. Alzate": Memóriás. XXVI.

149. Michigan: Academy of Science: Ann. Report IX., X.

150. Minneapolis: Minn. Ac: Proceedings. IV.

151. New-York: American Museum of Natural History: Bulletin. XXIV. — Memoirs.

152. „ „ Audubon Society: Educational Leaflets.

153. , , Bird Lore: X.

154. Oberlin, 0.: Oberlin College: The Wilson Bulletin. XXI.

155. Ottawa (Canada): Geol. and Nat. History Survey of Canada.

156. Philadelphia: Academy of. Nat. Sciences: Proceedings. L.\'., LXI.

352

157. Pittsburgh, Pa.: Carnegie Museum: Annals. IV., V. — Memoirs IV. 3. — Reports:

XI., XII. — Founders Day. XIII.

158. Roeii Island. 111.: Augustana College: Publications.

159. San Francisco, Cal.: Cal. Academy of Sciences: Proceeding. III.

160. Santa Clara, (!al. : Cooper Orn. Club: The Condor. XI. 1909. — Pacific Coast Avifauna V.

— Indexto „Condor" I — X.

161. St. Louis, Mo.: Academy of Science: Transactions. XVIII.

162. Topeka: Kansas Ac. of Sc: Transactions. XXI.

163. Urbana: 111. State Laboratory: Bulletin VIII.

164. Washington: Smithsonian Institution : Report 1908. — Contributions. XII. — Proceedings.

XXXIV., XXXV. — Bulletin. LXIV. — Ridgway Robert: The Birds of N. and M. America p. II. cs IV. Washington 1902. és 1907.

165. „ Division of Biological Survey: North -American Fauna. 27, 30 — Bulletin. 33.

166. „ Secretary of Agriculture: Report.

VI. Australia.

167. Brisbane: Queensland Museum: Annals. VIII. IX.

168. Melbourne: National Museum; Memoirs II. 190H.

169. Sidney: Australian Museum: Records. VU.

353

NECROLOGUS.

Pfennigberger József.

1838—1909.

1909 ápr.21-én rövid szenvedés után haltnieg

Pkiínni(íber(jp.r Józsei-% Friqyks magyar királyi lierczeg, osztrák főherczeg erdötanácsosa, Villányban, hová 40 éves, sokszor méltatott szolgálat után vonult vissza. Az Ég ura előtt Pfennigbeuger mindenek előtt vérbeli vadász volt, ki gondos tevékenységével a bellyei klasszikus szarvasteriiletet és a ürávafokot legmagasabb fokra fejlesztette, úgy hogy ott nem kisebb ember, mint II. Vilmos császár teljes megelégedettséggel vadászott.

PKRNNiGBERGERnek azonbau kiilönl)en is nyilt és éles szeme volt a természet jelenségeinek megfigyelésére, melyről a Bét-múzeum tanús- kodott. A m. kir. Ornithol. Központnak évek hosszú során át finom, biztos és rendkívül pontos megfigyelője és levelező tagja volt.

A különböző folyóiratokban és az „Aquilá- ban" megjelent közleményei állandó emléket biztosítanak számára.

Áldí

as poraira :

Meszleni Meszleny Benedek.

Java férfikorában, alig ötvenöt esztendőt érve el halt meg 1909 deczember 13-án Meszleni Meszi.f.ny Benedek Velenczén Fejér me- gyében levő úri házában, közvetlenül a hasonló nevű ornithologiailag oly érdekes tó jjartján, melynek önkéntes buzgó és odaadó „madár őre és védője" volt.

A mikor majd a jövő tavaszszal ismét föl- hangzik a kis fülemile sitke nászéneke kis- ded fészke mellett, ha ismét hangos lesz a tó partja a nádi tücsökmadarak pirrcgésétől és újból megszállják népes telepüket a danka- sirályok, a melyek talán az Atlanti-tenger partja mellől tértek ide vissza, már nem láthatja őket odaadó védelmezőjüknek a barátságos vendégszerető úriház ablakából kitekintő szeme.

A sudár törzset, mely százesztendős kort Ígért, idő előtt és kimondhatatlan szenvedések Aquila XVI.

Josef Pfennigberger. 1838-1909.

Am 21. April 1909 starb nach kurzem

Leiden der Forstrat des königlieh ungarischen Prinzen, österreichischen Erzherzogs Friedrich, JosREf Pfennigberger in Villány, wohin er sich nach vierzigjähriger, vielfach gewürdigter Dienstzeit zurückgezogen hatte. Vor dem Ant- litze des Herrn des Weltalls, war Ppennigbrrqer vor allem ein hirschgerechter Jäger, unter dessen Obsorge des klassische Hirschgrund von Bellye und dem Draueck aufs höchste gedieh, so dass dort kein Geringerer als Kaiser Wilhelm II. volle Befriedigung fand.

Peennigberger hatte aber auch sonst ein offenes und scharfes Auge für die Erschei- nungen der Natur, wovon das Riedmuseum den Beweis lieferte. Der Königl. Ung. Ornitho- logischen Centrale war er Jahre hindurch ein feiner, sicherer und ausnehmend pünktlicher Be- obachter und ihr korrespondierendes Mitglied.

Seine Publikationen in den verschiedenen Zeitschriften und in der „Aquila" sichern ihm ein bleibendes Andenken.

Friede seiner Asche !

Benedikt von und zu Meszleny.

Im besten Mannesalter, kaum fünfundfünfzig Jahre alt, starb am 13. Dezember 1909 Benedikt VON und zu Meszleny auf seinem Herreusitz zu Velencze, im Komitate Fejér, knapp am Ufer des ornithologisch so interessanten Sees glei- chen Namens, dessen freiwilliger, eifriger und getreuer Vogelwart er war.

Wenn im kommenden Frühjahr der kleine Tamarisken Sänger sein Hochzeitsliedchen an- stimmen, sein kleines Nest besorgen wird; wenn die Ränder des Sees vom Schwirren der Heuschreckensäiiger laut werden und die, vielleicht vom Atlantischen Ozean, rückkeh- renden Lachmöven die so volkreiche Kolonie des Sees wieder beziehen, wird das Auge ihres getreuen Beschützers nicht mehr aus dem Fenster des freundliciien, gastfreien Hau- ses über den See schweifen.

Den ragenden Stamm, der ein Jahrhundert versprach, raft'te nach unsäglichen Qualen

45

354

után siilyos kór sorvasztotta el niindannyiunk nagy bánatára és mindazok fájdalmára, a kik ismerték öt — messze földön, egész a Themze partjáig, mindenütt, a hol komoly kutatók laknak, a kik fölkeresték a tavat és élvezték a Meszleny ház vendégszeretetét.

Legjobb barátjával chernelházi Chernél IsTVÁNnal együtt főképpen az ő hatásának tulajdonítható az, hogy Heatley Noble Velen- czéről azt írja : „ A legelsőtől kezdve a legutolsóig mindenütt a legnagyobb előzé- kenységgel találkoztunk, s még a parasztok is született uraknak bizonyultak." („From the highest to le lowest I met with nothing but the greatest kindness, the peasants are natures gentlemen") és hogy a mi jó barátunk LoDöE R. B. azt mondja „Bird hunting through Wild Europa 1908" czimű gyönyörű művében : „Nemsokára utón voltunk néhány csónakázó- val, a kiket Cerva már évek óta alkalmazott, és ugyancsak csodálkoztam, a mikor azt hallottam, hogy a madarakat a tudományos neveiken szólítják, a melyeket úgy látszik tökéletesen ismertek." („We were soonafloath with some boatmen, who have been emplo- yed by Cerva for years and I was surprised to find them using the scientific names of the birds as if they were perfectly familiar with them.")

Hát még az az asztaltársaság 1891-ben a kongresszus évében, a mikor néhány tag e sorok írójának vezetése alatt a „magyar ten- gerhez", a Balatonhoz rándult ki! Ezen az utón Velencze volt az első állomás. Azt látni kellett, miképpen állította ki a Meszleny nemzetség a fogatokat és hajókat, hogyan vezette be az ámuló külföldieket a tó titkaiba, s miként egyesitette őket végzett munka után Meszleny Benedek úri házában a fényes vendég- látó asztal mellett.

HoMEYER Sándor, d'HamonvhiLe báró és Talsky már régen elköltöztek az élők sorából Tschubi és én már „jubiláltunk" — ez „a vég kez- dete". De a ki megérte, hálával gondol az elhunyt erőteljes tősgyökeres magyar szere- tetreméltó és nobilis lényére.

A kir. Magyar Ornithologiai Központ Meszleny BENEDEK-ben elvesztette egyik legjobb meg- figyelőjét és az intézet és tisztikarának mindenkor áldozatrakész odaadó barátját.

Tisztelet emlékének!

ein schweres Leiden vorzeitig daliin, zu unser Aller grossem Leidwesen und zum Scliiiierze aller, die ihn kannten, weithin bis an die Ufer dor Themse, wo ernste Forscher wohnen, die den 8ee aufsuchten und die Gastfreund- schaft des Hauses Meszleny genossen.

Im Verein mit seinem l)esten Freunde Stei'an Chkrnel V. Chernelháza ist es hauptsächlich dem Einflüsse v. Meszleny's zu danken, wenn Heatlky Noble über Velencze schreibt: Von den Höch- sten bis zu den Niedersten trafen wir überall das grösste Entgegenkommen, die Bauern er- wiesen sich als geborene Gentlemen („From the highest to the lowest I met with nothing but the greatest kindness, the peasants are natures gentlemen") — und wenn unser guter Freund, R. B. Lodge, in seinem schönen Buch: „Bird hunting through Wild Europe" 1908 sagt : „ Wir waren bald flott mit einigen von Cerva schon seit Jahren verwendeten Boots- leuten und ich war erstaunt als ich hörte, wie dieselben die Vögel mit ihren irissenscliaft- lichen Namen bezeichneten, die ihnen ganz geläufig waren." („We were soon afloat with some boatmen, who have been employed by Cerva for years and I was surprised to find them using the scientific names of the birds as if they were perfectly familiar with them.")

Und erst die Tafelrunde im Kongressjahre 1891, wo einige Mitglieder unter Führung des Schreibers dieser Zeilen zum „ungarischen Meer", dem Balaton-See exkursierten und die erste Station Velencze war. Wie das Geschlecht der Meszleny's die Equipagen, die Boote beistellte, die staunenden Ausländer in die Geheimnisse den Sees führte und einweihte, um nach getaner Arbeit an der glänzenden, gastlichen Tafel im Hause Benedkt von Mesz- leny's vereinigt zu werden.

Alexander von Homeyer, Baron d'Hamonville, Talbky gingen sclion längst voraus ; von Tschusi und ich, wir wurden schon „jubiliert" — der „Anfang vom Ende". Aber wer da lebt, gedenkt mit Dankbarkeit des markigen, kernmagya- rischen, liebenswürdigen und noblen Wesens des Dahingeschiedenen.

Die Königlich Ung. Ornithologische Centrale verliert in Benedikt von Meszleny einen ihrer bes- ten Observatoren und den stets bereiten opfer- M'illigen Freund der Anstalt und ihres Stabes.

Ehre seinem Andenken !

INDEX ALPHABEÏICUS AVIUM.

Accentor coUaris Scop.). 178.

— modularis (L.). 21. 123. 154. 178. 210. 314.

Accipiter nisus (L.). LXXX. 149. 162. 168. 174. 197. 198. 202. 212. 342.

— brevipes (Sev.) 170. 174. Acrocephalus arundinaceus (L.i.

LXXXIII. 21. 125. 161. 162. 168. 178. 218. 221. 222. 250. 274. 275. 312.

— dumetoruin Blyth. 315.

— palustris (Bechst.) LXXXIII. 21. 125. 178. 210. 312.

— streperus (Vieill.). 21. 125. 163. 178. 218. 222. 274. 275.

hortioolus (Naum.) 22. 210.

250. 342. Aegithalus eaudatus (L.l. 149. 177.

217.

— — roseus (Gray). 177. Alauda arborea L. 22. 122. 177.

— arvensis L. LXXXVI. 4. 16. 22.

121. 122. 130. 148. 167. 177. 238. 239. 240. 241. 242. 243. 244. 250. 312. 313. 314. 315. 341.

— cristata L. 148. 167. 177.

— sibirica Gm. 177.

Alcedo bengalensis Gm. LXXXI.

— ispida L. LXXXI. 175. 342. Ampelis garrula (L.). 175. 314. 342. Anas boschas L. LXXXVII. 25. 121.

122. 126. 152. 153. 158. 15!l. 160. 161. 162. 168. 170. 171. 172. 218. 221. 275.

— crecca L. XXXIV. LXXXVII. 26. 122. 172. 221. 331.

— penelope L. LXXXVII. 26. 122. 159. 172

— querquedula L. LXXXVII. 26. 121. 122. 159. 162. 172.

— streperà L. LXXXVII. 26. 122. 159. 172 218. 221.

Anser albifrons (Scop). XL VIII. XLIX.

LXVIII. LXXXVII. 26. 172. 306.

307. 313. 341. Anser anser (L.». 26. 122. 157. 162.

164. 167. 168. 170. 172.

— fabaUs Lath. 26. 121. 126. 172. 306.

Anser minutas (Naum.) 172. Anthus campestris (L.). LXXXIV. 27.

124. 168. 171. 177.

— cervinus (Pali.) XXV. XXVI. LXXXIV. 27. 125. 171. 177. 341.

— pratensis (L.). 27. 123. 171. 177. 289. 290.

— spipoletta (L.) 27. 177

— triviális (L.). LXXXIV. 27. 124. 168. 171. 177. 250. 312. 314. 315. 342. 343.

Aquila chrysaëtus L. LX. LXI. LXXIV. 174. 342.

— fulva (L.) 151.

— fulvescens (Gray) 174.

— maculata (Gm.). 27. 121. 124. 157. 174.

clanga Pall. 124. 151. 174

— — pomarina Brhm. 151.

— melanaëtus (L.). LXXX. 157. 174. 306.

— nipalensis Hodgs. LXXX

— orientális (Cab). 174.

— pennata Gm. 124. 174.

— rapax Temm. 174. Archibuteo lagopus (Brunn.). 27. 151.

174. 342. Ardea alba L. LXXXVL 27. 122. 157.

158. 162. 169. 170. 173. 250. 269. 270. 271. 274. 275. 312.

— bubulcus Sav. 173.

— cinerea L. LXXXVI. 4. 8. 12. 28. 121. 123. 126. 130 147. 157. 158.

159. 160. 161. 162. 166. 168. 171. 173. 218. 250. 264. 270. 271. 274 312.

— garzetta L. 29. 124. 157. 158. 169. 173 270. 312.

— purpurea L. 29. 124. 173. 218. 221. 250. 270. 272. 274. 312.

— ralloides Scop. XLI. XLVII. 30.

125. 162. 173. 250. 265. 270. 271. 272. 312.

Ardetta minuta (L.). 30. 125. 168.

170. 173. 275. 342. Arenaria interpres (L.). LX.XXVI. 172. Asio accipitrinus (Pali.). LXXXI. 154.

175.

Asio otus(L.\ LXXXI. 153. 175. 214.

215. 216. 250. Astur palumbarius (L.). LXXX. 148.

174. 198.

Bernicla ruficollis (Pali.) XLVIII.

XLIX. LXVIII. Bonasa bonasia (L.). 174. Botaurus stellaris (L.). LXII. LXIII.

LXXVI. 30. 121. 123. 168. 173. Bubo bubo (L.) 153. 175. Buteo buteo (L.). LX. LXI. LXXIV.

30. 121. 122. 150. 157. 174.

342.

— desertorum Daud. LXXX. 174.

— ferox (Gm.). 174. 306. 307. 309. 310.

Calamodus aquaticus (Gm.). 124. 168. 178.

— melanopogon (Temm.). 123. 178. 271. 353.

— schoenobaenus (L.). LXXXIII. 30. 124. 171. 178. 218. 222. 250.

Calandrella brachydactyla Leisl.

LXXXVI. 171. 177. Calcarius nivalis (L.). 176. Calidris arenaria (L.). LXXXVII. 30.

172. Cannabina cannabina (L.) 176. 189.

250.

— linaria (L.). 30. 176. 313. 314.

— rufescens (Vieill.). 176. Caprimulgus europaeus L. LXXXI.

31. 125. 168. 175. 214. 312. Carduelis carduelis (L.). LXXXV. 167.

176. 196. 214. 217. 218. 239.

250. Cerchneis amurensis Radde. LXXX.

— cenchris (Naum.). LXXX. 31. 125. 152. 174. 290. 291. 305.

— tinnunculus (L.). LXXX. 31. 121. 122. 152. 161. 162. 168. 174 209. 218. 342. 343.

45*

356

Cerchneis vespertinus (L.). LXXX :51.

125. 174. 2U. 218. 222. 250. :ì41. 343.

Certhia familiari.^ L. 177. 184. 186.:ì4:ì.

— brachydactyla iBrhm). 177. Charadrius ale.xandrinus L. LXXXVI.

31. 123. 169. 172. 313. 342.

— dubius Scop. LXXXVI. :'.l. 124.168. 169. 172.

— hiaticola L. LXXXVI. 122. 172.

— morinellu.s L. LXXXVI. 172. 313,

— pluvialis L. LXXXVI. 32. 123. 172. 3i:!.

— squatarola L. LXXXVI. 172. Chelidonaria urbica (L.). LXXXII. 4.

.i. 10. 32. 124. 126. 130. 132. 133.

134. 136. 137. 138. 167. 175. 217.

218. 222. 250. 283. 284. 285. 290.

312. Chloris chloris (L.). 37. 121. 122. 167.

176. 189. 196. 209. 214. 217. 218. 250.

Chrysomitris spinus (L.). 37. 176. 196.

Ciconia ciconia (L.). I. II. VIII XXXIV.

XXXV.XXXVI.XXXVII.XXXVIII.

XXXIX. XL. XLII. XLVI. 4. 5.

12. 13. 14. 37. 121. 123. 126. 130

132. 133. 134. 136. 137. 138. 147.

159. 162. 168. 173. 222. 230 231

232. 233. 234. 235. 237. 238. 239.

240. 241. 242. 243. 244. 246. 248.

249. 250. 251. 252. 255. 256. 257.

258. 259. 260. 261. 267. 268. 272.

282. 283. 284. 306. 310. 311. 312.

332.

— nigra (L.). LXXXVI. 44. 12:!. 126. 130 173. 250. 313.

Cinclus cinclus iL.) 177. 342.

— melanogaster (Brhm). 177. CircaëtQS gallicus (Gm.). 44. 123.

174. 285. Circus aeruginosus (L.). LXXXI. 44. 121. 123. 148. 1.57. 162. 168. 170. 174. 218. 221. 222. 250. 274.

— cyaneus (L.) LXXXI. 44. 121. 122. 148. 174.

— macrurus (Gm.). LXXXI. 44. 123. 148. 1<4.

— pygargus (L.). LXXXI. 44. 123. 148. 162. 174.

Olivicola riparia (L.). LXXXI. 4. 6.

45. 124. 159. 162. 168. 175. 290.

812. 342. Coccothraustes coccothraustes (L. ).

45. 176. 196. 202. 210. 313. Colaeus monedula > L.). 176. 217. 222.

— collaris (Drumm.). 163. Columba livia L. 173.

— oenas L. 4. 17. 45. 121. 122. 126. 130. 132. 133. 134. 136. 137 138. 160.161.162.170.171.173.218.312.

— palumbus L. 4. 17. 49. 121. 122.

126. 130. 173. 209. 218. 312.

Colymbiis atiritu.s L. LXXXVII. 125.

— "cri.statiis L. I. XII. LXIII. L.XXVI. LXXXVII. 52. 123. 160. 163. 171. 218. 275. 313.

— fluviatilis Tunst. 52. 121.123.160. 171. 221. 275.

— griseigena Bodd. 123. 160. 171. 275. 313.

— nigricollis (Brhm). 52. 123. 160. 163. 171. 218. 221.

Coracias garrula L. LXXXII. 4. 52.

125. 127. 130. 162. 167. 170. 175.

217. 312. Corvus corax L. 176. 212.

— cornix L. LXXXV. 160. 161. 162. 171. 176. 189. 202. 209. 212. 214. 217. 222. 230. 231. 232. 233. 234. 235. 236. 237. 305. 322.

— frugilegus L. LXXXV. 53. 159. 162. 176. 217. 222. 313. 314. 315. 341.

Coturni.x cotnrnix (L.). LXVI. LXVII.

LXXVII. LXXVIII. LXXXVI. 4.

11. 53. 121. 125. 127 130. 132.

l:!3. 134. 136. 137. 1.38. 168. 174.

239. 240. 241. 242. 243. 250. 312. Crex crex (L.). LXVI. LXVII LXXVII

LXXXVII. 4. 11. 56. 125. 130.

132. 133. 134. 136. 137. 138. 173. 250. 312.

Cuculus cauorus L. XI. LIV. LV. LVI. LVII. LXXI. LXXII. LXXXVI. 4. 5. 15. 58. 124. 127. 130. 1.32.

133. 134. 136. 137. 138. 162. 168. 175. 209. 217. 221. 230. 231. 232. 233. 234. 235. 236 240. 277. 278. 279. 283. 312. 313. 315. 316. 319 342.

Cyanecula suecica (L.).XVIII.LXXXIII.

64. 123. 178. 218. 221. 222. 250.

315. Cygnus cygnus (L.). LXXXVII. 64.

172.

— olor Gm. 162. 168. 172.

Dafila acuta (L. . LXXXVII. 65. 121.

122. 172. 341. Dendrocopus leuconotus (Bechst.)175.

— major (L.). 168. 175. 202. 207. 219.

— médius (L.). 175. 196. 217.

— minor (L.). 175. 196. Dromaeus novae hollandiae (Phillip).

229. Dryocopus martins (L.). 175.

Ectopistes migratorius ' Cat.). 225. Emberiza calandra L. LXXXV. 65.

121. 122. 149. 167. 176. 217. 218.

290. 343.

- eia L. 65. 123. 176. 286. 341.

- citrinella L. 148. 154. 176. 189. 197. 202. 218. 286. 343.

Emberi'/.a hortulana L. LXXXV. 176. 312.

— schoeniclus L. 65. 121. 122. 167. 176. 2lH. 275. 341. 343.

— intermedia (.Mich.) 176.

— — tschusii (Reis, et Alm.). 177. Erismatura leucocephala (Scop.).

LXXXVII. 122. 172. Erithacu.s rubecula (L.). 65. 121. 123. 130. 1.39. 149. 168. 178. 196. 202. 210. 241. 242. 250. 312. 313. 314. 315.

Falco feldeggi iSchleg.) 174.

— lanarius L. Pall. 122. 152. 174.

— merillus (Gerini). 65. 153. 175. 198.

— peregrinus Tunst. LXXX. 153. 157. 175.

- subbuteo L. LXXX. 65. 124. 1.53. 175. 212. Fringilla coelebs L. LXXXV. 66. 121. 122. 153. 162. 178. 189. 196. 202. 203. 209. 214. 217. 218. 238. 239. 240. 241. 242. 243. 250. 313. 314. 342.

— montifringilla L. 66. 176. 202. 313. 314.

— nivalis L. 176.

Fulica atra L. LXXXVII. 66. 121.

122. 159. 160. 162. 168. 170. 173.

218. 221. 275. 313. Fuligula clangula (L.). 66. 172.

— ferina (L.). LXXXVII. 66. 122. 158. 162. 168. 172. 218. 250. 268. 275.

— fuligula (L. . LXXXVII. 123. 172. 341. ;!42.

— hyemalis (L.) 66. 146. 172.

— marila (L.) LXXXVII. 123. 172.

— nyroca (Güld.) LXXXVH. 66. 122. 158. 159. 162. 168. 170. 172. 218 221. .341.

— rutin» (Pall. LXXXVII. 172.

Galliuago gallinago (L.). LXXXVII. 67. 122. 168. 173. 239. 313.

— gallinulla (L.). LXXXVII. 67. 122. 173. 313.

— major Gm. LXXXVII. 67. 123. 173. 313. 342.

GaUinula chloropus (L.). LXXXVII.

67. 121. 123. 127. 159. 160. 162.

168. 173. 313. Garrulus glandarius L.). 153. 176.

189. 198. G^via arcticus (L.) 67. 146. 171.

— septentrionalis (L.) 146. 171. 305. 30(i.

Glareola meianoptera (Pall.) LXXXVI. 168. 172.

357

Glareola pratincola (L.) LXXXVI. 124.

169. 172. Glaucidium noetuum (Retz.) 168. IT^").

280.

— passerinum (L.) 175.

Grus grus (L.). LXXXVI. 4. U. 67. 123. l;tO. 168. 173. 238. 239. 240. 241. 242. 243. 244. 306. 312. 313. 314. 315.

— Virgo (L.) LXXXVI. 173. Gypaetus barbatila L. 174. 308. Gyps fulvus (Gm.) 161. 174. 285.

Haematopus ostrilegus L. LXXXVI.

69. 123. 169. 172. Haliaëtus albicilla (L.). LXXX. 150.

157. 161. 162. 164. 168. 170. 174.

:t06. Himantopushimantopus (L.) LXXXVII.

69. 124. 169. 172. Hirundo rustica L. XI. XII. XXI. XXII.

XXIII XXIV. XXV. XXVI. XXVII.

xxvm. XXIX. XXX. xxxii.

XXXIII. XXXVII. XLI. XLII. XLVII. LVI. LVII. LXIV. LXV. LXVL LXVII. LXXII. LXXVII. LXXVIII. LXXXL 1. 4. 5. 10. 69.

124. 127. 130. 132. 133. 134. 136. 137. 138. 162. 167. 175. 217. 218. 222. 230. 231. 232. 233. 234. 235. 236. 238. 239. 240. 241. 242. 243. 244. 250. 262. 263. 312. 313. 314. 315. 330. 333. 342.

Hydrochelidon hybrida Pall.). 125. 171.

— leucoptera (Meissu. et Schinz). LXXXVIII. 77. 125. 171. 218. 222.

— nigra (L.). LXXXVIII. 77. 125.

159. 160. 162. 168. 169. 171. 218. 221. 222. 275. 313.

Hypolais hypolais (L.) LXXXIII. 77.

125. 178. 210. 214. 217.

Jynx torquilla L. LXXXVI. 4. 7. 77. 124. 130. 175. 184. 186. 191. 199. 203. 204. 206. 207. 208. 217. 219. 250.

Lanius coUurio L. XXVIIJ. LXXXV. 78. 125. 127. 130. 167. 176. 189. 209. 212. 217. 250. 287. 312. 342.

— excubitor L. 155. 176.

— isabellinus (llempr. et Ehr.i LXXXV.

— minor Gm. LXXXV. 78. 125. 153.

160. 167. 170. 176. 210. 217. 250. 312.

— senator L. 125. 176.

Laru.s argentatila Brunn. LXXXVIII. 123. 170. 171.

— — leucophaeus Licht. 169.

Lams argentatus michahellesi Bruch. 170.

— cachinnans Pall. 162.

— canusL. LXXXVIIL 122. 147. 171.

— fuscus L. 171.

— gelastes (Leach.) 162. 169. 171.

— ichthyaetus Pall. LXXXVIII.

— melanocephalus (Natt.) 169. 171.

— minutus Pall. LXXXVIII. 78. 124. 169. 171. 341.

— ridibundus L. XL. XLVII. LXXXVIII. 78. 121. 122. 147. 158. 159. 162. 168. 169. 171. 218. 246. 248. 250. 251. 260. 261. 262. 266. 267. 306. 315. 330. 342. 343. 3.>i.

Limicola pIathyrhyncha(Temm.).LXII.

LXIII. LXXVI. 172. 314. Limosa lapponica (L.). 79.

— limosa (L.). LXII. LXIV. LXXVI. LXXXVII. 79. 123. 173. 341.

Locustella fiuviatilis (Wolf). 79. 125. 178. 313. 342. 343.

— luseinioides (Sav.). 79. 124. 163. 168. 171. 178. 271. 275. 353.

— naevia (Bodd.l LXXXIII. 79. 125. 178.

Loxia bifasciata (Brhm.). 176. 300.

301. .302.

— curvirostra (L.). 176. 299. 300. 301.

302. 303. 304. 314.

— pytiopsittacus (Bechst.). 176. 300.

— rubrifasciata (Brhm.). 176. 302. Luscinia luscinia L.) 4. 12. 79. 124.

127. 130. 168. 178. 209. 214. 217. 221. 230. 231. 232. 233. 235. 250. 312.

— Philomela (Bechst.). LXXXIII. 82. 125. 178. 315.

Melanocorypha calandra (L.). LXXXVI. 167. 170. 177.

— tartarica (Pali.). 177.

— }'eltonien.sis (Font.). 177. Mergus albellus L. 82. 146. 172.

— merganser L. 82. 146. 172.

— serrator L. 146. 172.

Merops apiaster L. XXX. XXXI. XXXD. XL. LXXXII. 82. 125. 157. 168. 169. 175. 217. 238. 239. 240. 241. 242. 243. 244. 275. 276. 307. 308. 312. 342. 343.

— artamuB. 228.

— ornatus (Lath.). 228.

Micropus apus (L.). LXXXII. 4. 6.

83. 125. 128. 159. 162. 167. 175.

250. 315. .343. Milvus aegyptius Gm. XXVIII.

— migrans (Bodd.). 83. 123. 149. 157. 161. 162. 174. 218. 250. 306.

Milvus milvus (L.). XXXIV. LX. LXI.

LXXIV. 83. 121. 122. 149. 157.

174. Monticola saxatilis (L.) LXXXIV. 4.

6. 83. 125. 178. Motacilla alba L. LXXXIV. 4. 5. 15.

83. 121. 122. 128. 130. 132. 133.

134. 136. 137. 138. 159. 162. 167.

177. 185. 190. 217. 218. 222. 250.

312. 313. 335.

— boarula Penn. XXVIII. LXXXIV. 4. 6. 16. 89. 121. 123. 130. 177. 312.

— campestri» Pali. 177.

— flava L. XXVIII. LXXXIV. 4. 6. 91. 123. 159. 163. 167. 171. 177. 218. 221. 222. 238. 239. 240. 241. 242. 243. 244. 288. 289. 290. 342.

Dombrowskyi (Tschusi). 171.

177.

— melanocephala Licht. 91. 167. 177.

— — paradoxa (Brhm.). 159. 177. Muscicapa atricapilla L. LXXXIV. 91.

124. 176. 185. 210. 293. 294. 315. 343.

— collaris Bechst. 4. 7. 92. 124. 176. 185. 200. 210. 293.

— grisola L. XXVIII. LXXXIV. 92.

125. 168. 176. 185. 209. 217. 250. 312. 313. 342.

— parva Bechst. 92. 125. 176. 250. 309. 312.

Neophron percnopterus (L.). 174. 308. Nucifraga caryooatactes (L.). 176. Numenius arcuatus (L.). LXXXVII. 92. 122. 168. 173. 313.

— phaeopus (L.). 92. 123. 173.

— tenuirostris Vieill. 123. 173. Nyctala tengmalmi (Gm.). 154. 175. Nyctea ulula (L.). 175. Nycticoraxnycticorax (L.).XLI.XLVII.

92. 124. 168. 173. 250. 264. 265. 270. 271. 272. 274. 312. 342.

Oedicnemus oedicnemus (L.).

LXXXVII. 93. 124. 168. 172. 285.

343. Oidemia fusca L. LXXXVII. 172.

— nigra (L.). 172.

Oriolus oriolus (L. l XXVIII. LXXXIV.

4. 6. 14. 93. 125. 128. 130. 132.

133. 134. 136. 137. 138. 162. 167.

176. 210. 214. 217. 250. 251. 283.

312. Ortygometra parva (Scop ). 96. 173.

341. 342. ^ porzana (L.). LXXXVII. 96. 123.

124. 163. 173. 341. 342.

— pusilla (Pali.). 96. 124. 173.

358

Otis tarda L. LXII. LXIII. LXXVI. LXXXVI. 173. 342.

— tetrax L. LXXXVI. 173. 3Û6. Otocorys alpestris (L.^ 96. 177.

— penicillata (Gould.). 177.

Pandion haliaëtus (L.). LX. LXI.

LXXIV. LXXX. 96. 124. 150. 174.

343. Panurus biarmicus (L.). 168, 177. 271. Parus ater L. 177. 196. 202. 313. 314.

— cristatus L. 177.

— coeruleus L. 153. 162. 168. 177. 186. 191. 195. 196. 197. 202. 204. 205. 206. 207. 215. 217. 219. 282.

— cyanus Pall. 177.

— lugubris (Temm). 177.

— major L. X. 153. 162. 168. 177. 184. 186. 190. 191. 194. 196. 197. 202. 203. 204. 205. 206. 214. 215. 217. 219. 250. 279.

— palustris L. 177. 186. 191. 196. 202. 207. 217.

Passer domesticus (L.). LXXXV. 167. 176. 185. 202. 203. 206. 208. 212. 217. 218. 290. 342.

— montanus (L.). LXXXV. 161. 162. 167. 176. 185. 191. 202. 203. 204. 205. 206. 207. 208. 212. 217. 218. 219. 250.

Pastor roseus (L.) LXXXV. 149.

176. 294. 295. 296. 297. 298. 299.

325. 343. Pavoncella pugna.x (L.). LXXXVII. 96.

122. 172. 313. 342. Pelecanus crispus Bruch. LXXXVIII.

157. 165. 167. 170. 172.

— minor (Riipp.) 172.

— onocrotalus L. LXXXVIII. 96. 168. 171.

Perdix perdix (L.). 148. 149. 151. 153.

174. Pernis apivonis (L.). LXXX. 125. 1.50.

174. 218. Phalacrocora-x carbo (L.). LXXXVIII.

96. 123. 157. 158. 159. 160. 161. 162. 164. 165. 167. 168. 169. 170. 171. 273. 341.

— pygmaeus (Pall.). 97. . 123. 162. 170. 171.

Phalaropus lobatus (L.). LXXXVII.

172. Phasianus colchicus L. 148. 149. 150.

151. 152. 1.53. 174. Phylloscopus acredula (L.l. 4. 6. 12.

97. 123. 130. 178. 312. 313. 314. 315.

— bonelli (Vieill.). 178.

— coUybita VieiU. 314.

— sibilator Bechst. 99. 124. 178. 209. 217. 218.

Phylloscopus trochiluB (L.). XXVIII.

LXXXII. 99. 124. 178. 217. 218.

250. 312. 31.5. Pica pica (L.). LXXXV. 162. 168.

176. 189. 212. 214. 217. 280. 281. 305.

Picoides tridactylus (L). 175. Picus canus Gm. 175.

— viridis L. 162. 175. 196. 202. 203. 207. 217. 219.

Pinicola enucleator (L). 314.

— erythrinus (Pall.). 315. Pisorhina scops (L.). 125. 175. 285. Platalea leucorodia L. XLI. XLVIl.

LXII. LXIII. LXXVI. LXXXVII.

99. 124. 169. 173. 270. 313. Plegadis falcinellus (L.). LXXXVII. 99.

124. 163. 168. 169. 173. 270. 313. Pratincola rubetra (L,). LXXXIV. 99. 124. 168. 178. 221. 312. 342.

— rubicela (L.). 99. 121. 122. 130. 178. 217. 218. 312.

Puffinus anglorum (Temm.). 171. Pyrrhula pyrrhula (L.). 99. 176. 202.

Rallus aquaticus L. 99. 121. 123. 173. Reeurvirostra avocetta. L. LXII. LXIII.

LXXVI. LXXXVIL 100. 124. 169.

172. Regulus ignicapiUus (Brhm. Temm.).

100. 177.

— regulus (L.). 100. 177.

Remiza pendulina (L.). 100. 162. 168.

177. 286.

Rissa tridactj'la (L ). LX. LXI. LXII.

LXIII. LXXV. LXXVI. 123. 147. Ruticilla phoenicura (L.). LXXXIII. 4.

7. 100. 124. 130. 162. 171. 178.

185. 190. 191. 195. 207. 277. 278.

279. 312. 315. 343.

— rufiventris Vieill. LXXXIII.

— tithys (L.). LXXXIII. 4. 7. 100. 123. 130. 178, 185. 190. 313.

Sa.\icola aurita Temm. 292.

— isabellina Cretzsch. LXXXIII. 178.

— morie (Hempr. Ehrb.). LXXXIII. 159. 169. 171. 178.

— oenanthe (L.). LVI. LVII. LXXII. LXXXIII. 100 124. 130. 159. 168.

178. 217. 218. 342.

— stapazina (L.) 292.

Scolopax rusticola L. XX. LXXXVII.

4 5. 17. 101. 121. 122. 128. 130.

132. 133. 134, 136. 137, 1.38. 154.

173. 239. 286. 312. Serinus serinus (L.). 106. 124. 176.

189. 210. Sitta europaea L. 177. 184. 186. 196.

198. 202. 203. 207. 217. Spatula clypeata (L.). LXXXVII. 106.

123. 162. 172. 313.

Stercorarius catarrhactes (L.). LX. LXI. LXII. LXIII. LXXIV. LXXVI.

— parasiticus (L.). 171. Sterna cantiaca (Gm.) 169. 171.

— caspia PaU. 169. 171.

— hirundo L. LXXXVIII. 106. 124. 147. 159. 160. 162. 169. 170. 171. 330.

— macroura (Naum.) LXXXVID.

— minuta L. 106. 125. 147, 162. 169. 171.

— nilotica Hasselqu. 1G3. 169. 170. 171.

Strix flammea L. 155. 175. Sturnus menzbieri Sharpé). 161. 162. 168. 170. 171. 176.

— vulgaris L. XIX. LXIV. LXV. LXXVI LXXXV. 4. 16. 106. 121.

122. 128. 130. 149. 167. 176. 184. 217. 219. 222. 238. 239. 240. 241. 242. 243. 244. 250. 269. 312. 314. 315.

Sylvia atricapilla (L.). LXXXII. 109.

124. 130. 168. 178. 209. 214. 217. 250. 312. 314. 315. 342. 343.

— curruca (L.). LXXXU. 109. 124. 168. 178. 210. 217. 312.

— nisoria (Bechst.). LXXXII. 109.

125. 178. 189. 209. 217. 250. 342.

— simplex Lath. LXXXU. 109. 125. 178. 209. 214. 217. 312. 315.

Sylvia Sylvia (L.). LXXXIL 110. 125.

162. 168. 178. 189. 210. 214. 217.

312. Syrnium aluco (L.). 154. 163. 175.

313.

— uralense (Pall.). 175. 294. Syrrhaptes paradoxus i Pall.) 173. 294.

308. 309.

Tadorna casarca (L.). 172.

— tadorna (L.). LXXXVII. 110. 168. 172.

Terekia cinerea (GiUd.) LXXXVÜ. Tetrao urogallus L. 174.

— tetrix L. 174. Tichodroma muraria (L.) 177. Totanus fuscus (L.). LXXXVII. 110.

123. 173. 342.

— glareola (L.). LXXXVII. 110. 124. 173.

— hypoleucus (L.). LXXXVII. 110.

124. 168. 173. 218. 221.

— nebularius(Gunn.i. LXXXVII. 110. 123. 173.

— ochropus (L.). 110. 123. 168. 173.

— stagnatilis (Bechst.). LXXXVII. 110. 124. 157. 173.

— totanus (L.). LXXXVII. 110. 121. 122. 173. 250.

Tringa alpina L. LXXXVII. 123. 172.

— canuta L. LXXXVII.

359

Tringa minuta Leisl. LXXXVII. 111. 124. 172.

— achinzi Brhiu. 172.

— subarcuata (Güld.). LXXVII. 111. 124. 169. 172.

— temmincki Leisl. LXXXVII. 172. Troglodytes troglodytes (L.) 177. 281.

314. Tardus iliacus L. 111. 122. 178.

— merula L. LXXXIV. 7. 111. 121. 122.

1G2. 168. 178. 189. 196. 202. 203. 209. 217. 238. 239. 240. 241. 242. 243. 244. 330.

Turdus musicus L. LXXXIV. 17. 111. 122. 13Ü. 149. 162. 178. 210. 250. 312. 314. 315.

— pilaris L. LXXXIV. 112. 128. 178. 288. 239. 240. 241. 242. 243. 244. 250. 268. 314.

— torquatus L. 4. 7. 112. 123. 178. 312.

— viscivorus L. LXXXIV. 178. 342. Turtur turtur (L.\ 4. 11. 112. 125.

128. 130. 132. 133. 134. 136. 137.

138. 162. 168. 173. 209. 214. 218.

312. Upupa epops L. LXXXII. 4. 15. 115.

124. 128. 130. 132. 133. 134. 136.

137. 138. 162. 168. 175. 185. 207.

214. 222. 250. 251. 312. Vanellus gregarius (Pall.) LXXXVI. — vanellus (L.). LXXXVI. 4. 16.

118. 121. 122. 128. 130. 168. 172.

218. 222. 230. 236. 237. 238. 239.

240. 241. 242. 243. 244. 250. 312. Vultur monachus L. 169. 174.

Előfizetés.

A Magyar Királyi Ornithologiai Központ folyóirata az

AQUILA

szerkeszti : HERMAN OTTÓ évenként négy füzetben, az évfolyam 35 — 50 ívnyi terjedelemben jelenik meg.

Egy évfolyam előfizetési ára a belföld számára 16 korona (a k. m. Természettudományi Tár- sulat és Országos Erdészeti Egyesület tagjai 10 koronáért kapjákj ; a külföld számára 25 frank. Az előfizetési pénzek a „Magyar Királyi Ornithologiai Központ, Budapest, Vlll.ker., József -körút 65. sz. I. emelet" czím alatt küldendők be. Féléú előfizetést nem fogadunk el.

A folyóiratot a tiszteleti és levelezötagok, kik közölni való kéziratokat, vagy a könyvtár részére nyomtatványokat küldenek be, valamint a jelentéseiket rendesen beszolgáltató megfigyelők tisztelet- példányul kapják.

Pränumeration.

Bas Organ der Königlich Unijarischen OrnithologiscJien Centrale

AQUILA

Rédacteur : OTTO HERMAN erscheint jährlich in 4 Heften, der Band in der Stärke von 35 — 50 Bogen.

Der Pränumerationsjireis für einen Jahrgang beträgt für das Inland 16 Kronen (die Mitglieder der k. ung. Naturwissenschaftlichen Oesellschaft und des uvg. Landes-Forstvereins erhalten denselben für 10 Kronen); für das Ausland 25 Frank. Die Pränumerationsgelder sind an die „Königlieh Ungarische OrnithologLsche Centrale, Budapest, VIII., József-körűt 65.'' einzusenden. Halbjährige Pränumeration ivird nicht angenommen.

Ehren- und correspondirende Mitglieder, die Manuscrijite für die Zeitschrift oder Publicatio- nen für die Bibliothek einsenden, dann die ständigen Beobachter, die ihre Berichte regelmässig ein- senden, bekommen die Zeitschrift gratis.

Abonnement.

Le journal dn. Bureau Central Ornithologique Royal Hongrois

AQUILA

Rédacteur : OTTO HERMAN paraît en quatre fascicules par an, formant un volume de 85 à 50 feuilles environ.

Le prix de l'abonnement pour un an est 16 couronnes pour la Hongrie (10 couronnes pour les membres de la Société royale des Sciences Naturelles de Hongrie et de VAssociation Forestière Nationale) ; et 25 francs pour V étranger. Les montants d'abonnement sont à adresser au ,,1iureau Central Ornithologique JRoyal Hongrois" h Budapest, VIII., József-körút 65.

On n accepte pas des abonnements pour moins qu''un an.

MM les membres honoraires et correspondants, qui envoyent des manuscripts pour le journal ou des publications pour la bibliothèque, comme aussi MM. les observateurs régidiers du Bureau reçoivent le journal gratuitement.

Hornyánszky Viktor, Budapest.

•'y-y ]^ ■[':': y^^';:- , :

AMNH LIBRARY

100099791

:tî:xi-c:;;-~:;^:.i;-:

i-i»— .->..(, ,,^,^ .

fJI<,l.íi-'.t,t-< — '

î^î■■!M;l!.;fít

»^ccote:;:";^!;;«;

»fii:

;;M;;

^c^

» *.*

iT"

9791

^■Vh-

« vT

ti TX J

^ ,r

* «

^ r^f

.-f^*!*^ '

-ff ^Ä■

X. ff

^*<^,^ -' ^

^:cv ^

■^ r-r^i

^•^íí^'

.'X ^ .T

5|- ^

< ..i: .«. ar

^

4

4Í Mi

A - ^,

'w S

■5 -r

f.-i

^ 4f

•t * .

T j: f -r

**..*

'Ï 1!

^-n

*^^

^::ct

1 5!

* 7

'<- V ä-

• «- ^-' «« ^M

A 2r ■?- '^••

"a*

ias«

?* «• ^*

f^^n^wi:^

S- ^

.■i*a^_>.. ^, 'ik^.

1^ 'h^ 'if>..^t>:. t^'. 5^ ^ ■ ^ " A/' 1^:

■.. %.^ C,. i^^, «^ Jr-^ m,. m., jE:_

*^i^5ii^!Ä?*iif ;!;!■m!■«>;!íîí5;:^;*•í>;^>■:> '. ■»•, ^

is^' 'fee.

a^ ^"%

■Si. ID.. B b; IK.

VB ■ ■

vH ■ H

' ^^ ^^"^^^ ^^^^^ ^^^iH

if ^^1 ^^H ■■

IH H H H

í^bIH^i ^^^ ^^^

I^H ^m ^m

t^:^ m.

L ^ii^M^^Mz n,.i^.:\M'._^.

%■ $.■ ^. ïy Í- 7

--- "?. V. t

'Sù:_ T»-. ?!. -î. ^f .

j. r t '

■ X.. 3. , J

r

". 3» ^If tv '^/ lï ■#•.-■

;, ^t;.^i&:^. 'li 'M- % X m t::

t^ c.

a*-ïS.

•*;-&-*>*

;^ * 1^ 1.: ^;; %■ ííi^ 3^- .,

r. $^^. i;:. f-

m^ '^

« :^ >* :^':i';:tr'^î'«"".^**"« ''«^s^íí'**'«',^^*.

« ,n.,^. -m

^'M

iSE '.íS

..<f .^ .'^f 1% '".m\m m^^'":^^ ,^ '^--3.

^....w:€ :^

€ .,íf

■^..^..

.^ «■

M m^^t

','

..€ :«

;* .jt ^M M :m '^ ■.ât-a-'w-^'^w' Ti/ w w '

^ ^ ^^-^-^^^ ,/'«■ ^.« > is: if: «• r ^'^í- ' .. ji. M _M m !n,_^n M M m M -^ M

'ifU4

-.*i •* i* :á, M. # i.a' ,!*■■ «a: '^4- ■.,«>'^'*a

î' . ^ . t î: 4. .1

i' f J 4i .aï

^s: ir m.

■4,^,^ «: .fi Ä ■

t-::t':m-C'^^^-^?|^ii^jf'^m«j:*^:-^

M- C

■c^€'^.

é'M '^- '-ià }ji^

c T

t '4t

-:p :.-f:i^