Me e ÉL ÉTENÉTBORENEZTT 6g KELEEKANNELEERREEKNERANEZKÉKKKKKltttttKgKEKKKKEKKTEEEEÉECÉpEEVE?OPC E A OKERRKKEKETÖZEEFLkL EZÉS ré kell ! jr mdp tal gb a a ar; FÖLDTANI KÖZLÖNY. HAVI FOLYÓIRAT KIADJA A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT. EGYSZERSMIND A M. KIR. FÖLDTANI INTÉZET HIVATALOS KÖZLÖNYE. SZERKESZTIK Dr. STAUB MÓRICZ ís Dr. SZONTAGH TAMÁS, A TÁRSULAT TITKÁRAI. TIZENHATODIK KÖTET. 1886. HÁROM TÁBLÁVAL ÉS TÖBB ÁBRÁVAL A SZÖVEG KÖZÖTT. FÖLDTANI KÖZLÖNY. (GEOLOGISCHE MITTHEILUNGEN. ) ZEITSCHRIFT DER UNGARISCHEN GEOLOGISCHEN GESELLSCHAFT. ZUGLEICH AMTLICHES ORGAN DER K. UNG. GEOLOGISCHEN ANSTALT. REDIGIRT VON Dr. MORITZ STAUB vwp Dr. THOMAS SZONTAG B, SECRETÁRE DER GESELLSCHAFT. SECHZEHNTER BAND. 1886. MIT DREI TAFELN UND ABBILDUNGEN IM TEXT. BUDAPEST, 1886. A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT TULAJDONA, . EIGENTHUM DER UNG. GEOL, GESELLSCHAFT. 23. elsétál Ta Me 998 ev TATA DA: 8 ú MEM í gő Agyi ! fe ta . dug kl V 3 d § ny í ess as VAL TETTE T ez ee POST 7 KRAZ ÁNRÁNNNTT . nsÉ a 99-44 ké — 8 §7 a cetiláta 3 3 [/ He A, U/ 6] vi uri FT Hő s ige al mara 3 Saláta sége (a í 12 9 ú á 4 Mt d 9 pe c a. ESEL öt 9 éz re , k mV. g gs , A kr Új tai r fi , 1 Mé i E ú 43 j I r s ver) a , : u 2. ú ő: a. i , b ; A czikkek tartalmáért és alakjáért a szerzők felelősek. a. . a í - ő é 3 ". HOVA a Für Ihalt und Form der Mittheilungen sind die Autoren veramtwortlich. 1 , sz r a ; 5 izt 4. bája ő i j 7 rez e ön ? 5 i Á ése a . "7 ki (94 ! ra r ear , - vsési .. " " FRANKLIN-TÁRSULAT NYOMDÁJA, ETL ÖG SZ ÁTELY TARTALOM JUGYZÜK. ÉRTEKEZÉSEK. Bupai Józser,... .-- A persányi hegység másodkori eruptiv kőzetei ÚÜSHE TÓAJÓS: 19 SL ESA valannyei Ó-Antaltárna-bányatelep földtani VISZONYÁT 2 NEE Az seek ak HaLavÁáTs Gyutza, --- Magyarországi valenciennesiák ... ..- HANTKEN.MIKsSA, -.- " Amerikai nuammulitok ... GÉ IngsY BÉLA, -.. .-- Földtani jegyzetek a Balkán félszígeteőt" B JABLONSZEY BRÓRIS:E (4 A jablonkad tözegekrőli ses szk lE s KALEcsISNSZKY SÁNxpoR, Közlemények a magy. kir. földtani jólét che- műaniajboratosuaáió ól tat ozsaa Alek tesen mas PerHő GyutA, --. . Suess előadása a, sujtólégről EE MRMRENÉSES PRimics GyögGY, .-- A Lápos-hegység trachitos közetei ... .. 0 ...- — — Vaskos kvarczfélék előfordulása Tekerőn Her. SCHAFARZIK FERENCZ, A propilit kérdésről, egyszersmind viszon- válasz dr. Szokor PÁL úr válaszára -.- SCHMIDT SÁNDOR, .-- Nyilt levél a szerkesztőkhöz... ... ... -.-- SzaBó JÓZSEF, -.. — ... — Elnöki megnyitó beszéd a"rmagyarhoni Polatáni Társulat közgyűlésén, 1886 január 13-án (Zemlinszky Rezső és Pejacsevics János gróf emlékezetével) 8.1 0.219 —— — Jelentés a harmadik nemzetközi geologiai jeg gresszusról (Berlin, 1885 szeptemb. 28. — OKTŐDOTZ Az (e 25 glésegtee — — Egy tudományos estély Méndünbani szag yzakbizottság.... --- A magyar — jelentése a geologiai nomenkla- tura és térképjelzés egyveretűsége ügyében a nemzetközi geologiai kongresszus har- jnadik ülésBza Kétbbl és az utakat gée zaras TéGLÁs GÁBoR, — ... Ujabb adatok az erdélyi medencze ösareláasíhos WARTHA ViwxczE, ... A szerpentin-chloritcsoport ásványairól . ... x 12 14 156 308 322 305 IV TARTALOMJEGYZÉK. RÖVID KÖZLEMÉNYEK. Lap- Dr. BETHOEGYUNA, -.- " Ambros geológiai tétképes s ee A HLAVATSEK KoRNÉL, — A felsőbányai úgynevezett rNagybányav cor- rosiv vizeinek chemiai vizsgálata es 52 Dr. SCHAFARZIK FERExcz levele a Kaukazus vidékéről Seat B Közlemények a magy. kir. földtani intézetből .. 0... 0. 118, 185, 346 Elhunyt szaktudósok Szet lgSE e VA Z E tere tllrsa ő eyes lgeési eg a ező esz vákane IRODALOM (ISMERTETÉSEK), HOFMANN RAFAEL. A zsilvölgyi szén kökszolhatásáról .. .. --. --- --- --- 105 SzaBó JózsEr. Stassfurt kálisóbányairól — ... 6... KZ 107 SCHAFARZIK FERENCZ. A magyar kir. Földtani intázak SAN ÜZE kett tels magyarországi kőzetekből középiskolák részére 9 --- .-. --- --- - süss TauscH L. Ueber einige Conchylien aus dem Tanganyika-See und deren fbsija MEIN beat EE ze A eses Rt ENE EE E ságos a TVE EZ GEERS EGT Ü JÉ GESELL S. és Dr. SCHAFARZIK F. Mű- és S DItörs áz fgtntetben fontosább magyar- országi kőzetek részletes katalogusa SOON LAT ÉN E ÓN E AGG MATYAsovszkY J. és PETRIK L. Az agyag-, üveg-, czement- és ásványfesték- iparnak szolgáló magyarországi nyers anyagok részletes katalogusa .. ... 181 TOSVAZ HATOS: AS tOTJAT MD ÜLOS DAN TAMO (ang KEST ES EE EE E 182 SzokoL PáL. A nagybányai bányakerület földismei viszonyai — ...- kese e ts 1 — — Válasz dr. SCHAFARZIK FERENcz úrnak a Földtani Közlöny ez idei évfolyama 231—233. lapjain közölt irodalmi ismertetésére ... ... --- --- 320 Dr. SCHAFARZIK FERENCZ. A propilit kérdésről, egyszersmind viszonválasz dr. SzosoÚ PÁL Út VÁLASZÁTA co dent elél e eeze S ÉENEe Nlge ee ea Jounws C. Olivingabbro von Szarvaskő CI1igi eket LEGE s ZEN eza d 2EENÉSS 233 Hussak E. Pikritporphyr von Steierdorf im d hat TASK na SE ezek ESZRE SEKZEK — — Ueber Eruptivgesteine von Steierdorf im Banat ... ... --- --- 235 RornRBacH E. M. Ueber die Eruptivgesteine im Gebiete der schlesisch-miührischen Kreideformation, mit Berücksichtigung der aussersehlesiscehen Teschenit- VOLKOTATÁST ts 1- 4 sze öeégy 12 El LL EZREN ST ke ee A EE e RB KocH ANTAL. Az aranyi hegy közetéről és ásványair ól Hróló közlötményak EGörötE és ujabb közlemények a han LANE ee ART 02 AE SEEM RA KRENNER JÓZSEF SÁNDOR. A zygaditról Lé ZENEK ESNE E ÉZS 1 ee GE SE KE 238 TOSzZKA Józsnr. Ágvány-elemzési közleményeket átt AN 25 e E 239 MEDGYESY BÉLA. A rodnai kékes szürke ásványkéregről ... --. --- --- --- 241 BENKŐ GÁBoR. A cölestin és baryt egy ujabb előfordulása Erdélyben ... ... 241 MEDGYESY BELA: ETdÖLYSZSOLLT OLTÓ [ MRÉSE zel ő EBENEZER E SEEK 242 Loczka JózsEF. Magyar arzenopyritek vegyi elemzése... .-. .-. --- --- --- 243 Sipőcz LAJos. Nehány magyarhoni ritkább ásványfaj vegyi összetételéről . ... 244. KIRENNÉR: JÓZSEF "SÁNDOR: ( Tellürit: Facóbajáróla egz éden len ESA ESSZÁS — —.. Symplesit; Kelsőbányáról-. , sel ize áss Vszáa ak tana ERNE 248 TARTALOMJEGYZÉK. MADERSPACH Livius. A tiszolczi m. kir. kincstári bányák ... ..- -.- -2- 2 RZEHAK A. Bemerkungen über einige Foraminiferen der Oligocöinformation ... MÁRroNwNrIi LaJos. Adatok a bujturi mediterrán homok foraminifera-faunajához KERPELY ANTAL. Magyarország vasipara az országos kiállítás idejében 4... ... FRANZENAU ÁGosrox. Letkés felső-mediterrán ELÜTASÚT AUTÓT Meet 496 , ada ele ARE SzaBó JózsEr. Selmeczbánya vidéke földtani szerkezetének és m. kir. felsőbíber tárnai bányák míiívelésének ismertetése, I. rész Selmeczbánya környékének geologiai viszonyai. — Selmecz geologiájának története. — Selmecz geologiai viszonyainak előzetes ismertetése. — Selmecz környékének geologiai.viszo- ÜLYAT ÉT EKE E SE tos SS SOS ág ee Se E ES sz LászLró E. D. Mage orésái ásyügok chemiai és MlGenéztkai elotnádbós Tölgatól. telkipari alkalknázhatóság kra rá éeer isa eszagbőt kette éséz SE ÁE tési ass MaryasovszkY JAKAB. Az üveggyártáshoz szükségelt ásványok előfordulása ha- ZATLRÖRO I Azt 2át ost Stee] Ed EV SRE TEN EZEN ES Se TÁRSULATI ÜGYEK. Tisztújító közgyűlés 1886. január 13-án. Elnöki megnyitó beszéd ; titkári jelen- tés; pénztári kimutatás; pénztárvizsgálók jelentése; pénztári előirányzat 1886-ra; tiszteleti tagok választása; a társulat elhúnyt tagjainak megörö- kitése ; tisztújítás... ELL szusz geze ES se ásd eg ay ezet ee I. Szakülés 1886. február 3-án. 1. SCHMIDT Glnete KAN AsAd közlemények ; — 2. INKEY BÉLA, Földtani utijegyzetek a Balkán félszigetről ; -—— 3. PRIMIcs GyöRGy, A Láposhegység trachitos kőzetei; — 4. Titkári jelentés ... 0 -.. II. Szakülés 1886. márczius 3-án. 1. Lóczy LAJos, Geologiai észlelések Arad vidékéről ; 9. SCHAFARZIK FABÉL Agadicsi szerpentin ; — 3. HANTKEN MIKSA, zzölket nummaulitok ; .. Titkári jelentés -.- BELÉ A [e III. Szakülés 1886. április 7-én. 1. EG ÉSKÁS HEER OSZVALD EAK EN Ét —- 2. SCHAFARZIK FERENCZ, Pojana Ruszka eruptiv-kőzetei ; — 3. SrauB MóRtcz, bemutatja Dr. FELIx JÁNos, Fossil famaradványokat tárgyaló dolgozatát ; — 4. HaLravárs GyuLa, Cardium pseudo-Suessi nov. sp.; — 5. Titkári jelentés IV. Szakülés 1886. május 12-én. 1. SCHMIDT SÁNDOR, A szerbiai czinóber; — 9. HazaY GyuLa, A bélai cseppkőbarlang és egy Biharban feltalált új bar- langról ; — 3. HALAVÁTS GyuULa, A magyarországi valenciennesiákról ; — 4. BöckH JÁwsos, Az európai geologiai térkép magyarországi részének elkészí- téSSLOL SZÓLÓT JÓlGNTÓB 222 zzezp seat sek pdaeáETEESESÉK S ége V. Szakülés 1886. november 3-kan. 1. 81 SZABÓ JóZSEF, A selmecz-pjerg- stefultói bányamívelés szintes térképei és szelvényei, — és 2. Megjegyzések Selmecz bányavidék éreztelérvonulatais czimű térképhez.— 3. Dr. PRrmics GyöRGY, Vaskos kvarezfélek előfordulása Tekerőn. — 4. Kocsis János, elő- terjeszti Potra F. Nehány magyarországi üledékes kőzetben előforduló spongiatükrőls czimű értekezését, — 5. Titkári jelentés ... ... --- --- VI. Szakülés 1886. deczember 1-jén. 1. Dr. SzaABó JózsEr, Spodumen és elvál- tozásai, kvarcz és zárványai; — 2. Dr. Pgrmics GyöRGy, A barlangi medve nyomai Magyarországon és az oncsászai barlangban legújabban eszközölt ásatások eredményéi ; — 3. Titkári jelentés ... --- --- --- --- --- — 330 334 335 112 114 184. 340 344 VI BETÜSOROS NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ. Lap Választmányi ülések : 1885. doszem ber sag án? nal HT ASE US ESZT TELNE NEZET E NER LÉTR ESETT EZSE 69 T88GE ARE SŐN Et el nor btg. AES TTAE TS ERHET SEEK RE EE EJ: 1 c február 35Án - 0Lz.s BEAR ER ROLAND ÁS ARS gt 3 116 4 [d 90-án SAS OZLE NK BÉL VT TÉNEK tv 2ÁTAp EE SZE s DA EVA c — márczius 3-án DYE s VÉ 2 RÉST VAERE KZT É S ESEESÉSÁ DJ ATTLNTA és 1467 c — április 7-én Jegy bet he éra sar e NET ÉNVETEKE ESKÁRÁ ENNE GEEZER BÁ B VTnáT Us 12-6n ze e po gtt BEVA At EZET BÖDALLKOS TS ME S TÉS BB 185 een överabon 3-1kánúér (VESs e a znntá dani (szei Abe esta ALA ea wa3at (a deczember, 1-Jóm öss (kesz mage regi Eséeek KED ESZ VESE ze tás kt 345 A selmeczbányai fiókegyesület ülései 1585-ben .—. IÉDKBÍ Az ét EM A magyarhoni földtani társulat alapitványi tőkéje, a pártólósó és taasító tagok kimutatásával 1850-től kezdve az 1886. évi januári közgyűlésig --. --- -- 77 A magyarhoni földtani társulat tisztviselői és választmányi tagjai --- --- --- 119 c ( a a tagjainak névsora ÉRE Tt A ÉR ÉNBS E Be AES KBT LŐ 0 a c ( ( számára 1885 év folytán boéskezett ajándék- könyvek és cserepéldányok jegyzéke SZ BÉREN ata ze b BETÚSOROS NEV- ES TÁRGYMUTATO. Lap ! Lap Abich Hermann ínekrolog) .-. ... 338 Aranyihegy (Hunyad m.) közete és Acerotherium incisivum ..- ---. --- 114 ÁSYVÁNYALezál sz TE SEK ME e let els 7Ú Agadicsi (Nrassó m.) szerpentin... 114 ) Aragonit Kis- Hmiliezről Sa sás reál Ágostonfalvi (Nagy-Küküllő m.) or- Árpádi (Baranya m.) valenciennesia 230 "thoklas OLE ŐIK MESE MS ZSZ EA SÁT OTNYI BÚT Bindtről Siva ezt sees 12) Agyagiparnak szolgáló magyarországi ! Arzenopyritek vegyi elemzése ... 243 nyers anyagok részletes katalogusa 181 ! Asbest ÁAgadicsről a baze fest bel Agy agok (magyarországi—) chemiai és Ásvány Tésték iparnak szolgáló ma- "mechanikai elemzése, tekintettel ! gyarországi nyers anyagok részletes ipari alkalmazhatóságukra ETÉST TER TS EZER katalogusa égő edge ze bel kill Ajándék könyvek jegyzéke ASJOV I Ásvány- elemzések 9, 13, 933, 235, 239, Akhát Tekerőről hid d dá ALÁ] 941 2492. DAZEDAÁSI DA Alapítványi tőke kimutatása zt 77. ] Augit (dognácskaij elemzése -.. --- 240 Alluvium Arad vidékén ... 114 ] Augitporfrrit Stajerlakról --. --- 236 Alsó-Lugosi (Bihar m.) kv arczhomok 336 Bájfalvi (Szatmár megye) oligoklasz Alsó-Rákosi (Nagy-Küküllő m.) ősem- kvarezporfir ..- sz: 28 lős 41, — orthoklas porfirok ... 212 ) Balkánfélsziget földtani viszonyairól 59 Alveolina Haueri, — melo, d Orb. ... 252 ! Bányaszati kiállítás Peruban ... ... 346 Amerikai nummulitok ... ... 114, 153 ! Barit Kotterbachról 112, 336. — Er- Ambros geologiai térképe vaz EZÉ SONT ESTÉLY OT S SS yt e 241 Amphistegina Haueri, dOrb. — ... 252 ! Barlangok --. -.. --. 182, 184, 344 Analcim Erdélyből .. -... --. 242 ] Barnakő -elemizés : "2... --c --- 12, 336 Andreasbergi löllingit elemzése ... 240 , Bastit-augit-andezit a Cziblesről... . 166 MEG TYOTASTAT polifolia, L. ... --- .-- 315 ) Bedellői csontbarlang sre GY SZLTSA ÁAMODLOTHOTÁTA E et ee e esz OT I Bélai (Szepes m.) cseppkőbarlang .... 184. Antivari (Montenegro) ... - 92 " Benkő Gábor. A cölestin és baryt egy Apa-Nagyfalusi (Szolnok-D Doboka m.) ! újabb előfordulása Erdélyben ... 241 ösemlős 2-2 s é 40 ! Biharban feltalált új barlangról... 184 Apátfalvi (Nagy- Küküllő m.) ősemlős 41 ! Biloculina inornata, dOrb. --. .-.- 252 Arad vidékének földtani viszonyai 114. j Bindti (Szepes ma.) ALA ES 112, 244 ! "Bigoliat Monastam vettek aes RSA KS Arany KEGgeső Tibetből 14, — Veres- patakról ... - -n- -.. —.. 239 ] Bitumenes pala Zboróról ... BETÜSOROS NÉV- Bisztrai (Zólyom m.) kvarez ... ... jogdáni (Maramaros m.) kvarcz Boji (Hunyad m.) ősemlősök Borbándi (Alsó-Fehér m.) anoplothe- rium szé Jorostyánkői (Vas m.) szerpentin ... jos uros 40, 42, — primigenius 40, 41, — :moschatüs 4.2. 217. Bournonit Nagyágyról ... .... -.. Böckh János. Az európai geologiai térkép magyarországi részének el- készítése... ... i zzzp VAn Börzsönyi wehrlit elemzése ... ... Breznóbányai (Zólyom m.) kvarczho- mok 3 ba 2 3 Budai József, JA persányi hegység má- sodkori eruptiv kőzetei segge Bujturi mediterrán homok foramini- ferái 2 Busk George (Nekrolog) - 133 Bükkösdi (Baranya m.) valenciennesia Calcit Bindtről, — Kotterbachról . Calla palustris, L. Calluna vulgaris, Salisb. éti Re Cawcellaria HAánáze 66 Pusch E ay éss tt Capra ovis. 3 S et: Cardium edule 100, — — pseudo- -Suessi 116, — planum, — carinatum, — crenulatum, — acordo, — modió: lare. 227, — apertum, — Arpa- dense, — eristagalli, — diprosopa, — Majeri, — Rothi, —- Sechmidti, — secans ... ke tés Cardita Jouanetti, — gealaris Carpinoxylon vasculosum, Felix ... Castor fiber Gé) ödee EN hate] Wattaro (Dalmaciaj tet tressi szet aes Cedroxylon regulare, Goepp. Le Cement iparnak szolgáló magyaror- szági nyers anyagok részletes ka- TAlOSÚNA Sa E NOMEN key ro u Cerithium Zeuschneri, — Bronni .. . Cervus elaphus fössilis, — capreo- lus, — megaceros 40, 42, — Guet- tardi, — Dama pricus, — alces, — tarandus ... KNYŐL SERZÉT ST VS Cetinje (Montenegro) c. .. . Cinobet Szerbiából ar) nwuzezi hez GHhabasit Erdélyből. . (den 973a s Chinai szenek elemzése ... £ Cibles hegycsoport trachitos kőzetei Columbella fallax ők ú Comarum palustre, L. Congeria polymorpha 100, — aperta 227, — triangularis, — rhomboidea Cornuspira polygyra, Rss. 288 a Cölestin újabb előfordulása Erdélyben Csáklyai (Alsó-Fehér m.) haliotherium Csáktornyai lignit elemzése Cseh Lajos. A vihnyei Ó- Antaltárna bányatelep földtani viszonyai — ... Cserepéldányok jegyzéke... ... .. ÉS TÁRGYMUTATÓ. VII Lap Lap 336 ! Csiklovai (Krassó m.) ásványok elem- ssá8b ZEROKTSG EZ a ee Vg EZRES , 244 40 ) Csiszolópala — .. -eri900 ! Csobánkai (Szolnok- Doboka m.) Ös- 43 CELOD Tzn zs ezét pz ZANRÉENK ES 24.a4 (40 9 ! Csukicsi (Krassó m.) valenciennesia 230 , Dentalina adolphina, — elegans ... 252 42 ! Dentalium Michelotti, M. Hörn. ... 256 247." Désmint Erdély bőló meet véle izu 42 242 ! Dévai (Hunyad m.) kréta ... ... --- 336 Diabász Montenegróból 93, — a per- 184 " — sányi hegységből ; 216 245 ! Diabász-porfirit a persányi . hegység- j 9400 eses aágzlstt : MG e] 336 ! Diallag- -peridotitok a Persányi hegy- J BÉGDOLTSL TV Fa Kesz 221 911 " Diluvium a korinthusi szorosban 101, — Arad vidékén .. . 114 252 ! Dioritok a persányi hegységből . 214 5338 ! Dobsinai érczek elemzése 946, 254 230 ] Dognácska (Krassó m.) -.. --. 240, 255 112 ! Drosera rotundifolia, — longifolia.. 316 316 ] Duúuraázzos Eset bút LSB 315 ! Ehrlich Franz Carl mekrolog) 3538 256 " Elephas primigenius VM ars 40 40 ! Elhunyt társulati Kissé megörökí- KStége s ebe S NÉ EG TOGO ee zaktdŐBOK a zet Et tosS Elnöki megnyitó beszéd A stort 15.58 Tdkegyjozűbíant tiebíegeti eat én Sat Te Tat aaát tte ko ! Encrinus cf. liliiformis ... s L98 Eigüus primigeniús (adós no. 40, 41, 42 229 ]! Erdély zeolithjei — ... 3 242 256 ! Erdőbényei kést t d m.) csiszoló- TIE tá LAS § ds gés a EL SSIZRB 41 ! Erica vulgaris, IE kh té [ro tADÉAT A 90 ] Eriophorum vaginatum, L. ... -.-- 315 115 ] Ervilia podolica, Bichw..... -.- 232, 321 Eduisiítüm ramosunn e Jemen las szőlő Erzsébetfalvi (Szeben m.) ősemlősök 42 181 ] Esztergomi kvarczhomok. . ... .. 38 256 Európai geologiai térképnek magyar- [/OTSZÁSIATÓSZÓ VST a ISÜNTEK Hasi r184 ! Explanaria astroites, Gldf. ... ... 256 [gacobájai telltűatast ze ékek etei 245 42 ! Fekete-erdői (Bihar m.) kvarez — ... 335 90. 7 Heleke(Szebentmnatj a. -é 2 L 339 184 ! Félix János. Fosszil famaradványok 115 242 ! Felsőbánya (Szatmárm.) 52, 231, 243, 15 945, 246, 248 162 ! Felső-porumbaki (Fogaras m.) kvarecz 335 2/9256.) BADIS ÜL SMLBS MM) 0 LE BEA 316 ! Fiókegyesület gyűlései... .-. ..- 77 Fischer Heinrich (nekrolog) ... ... 111 229 ] Flysch Cattaro környékén ... ... 90 251 ) Földtani felvételek 1886-ban .. ... 185 241 " Földviasz tartalmú homok elemzése 14 44 ! Folypát előfordulása hazánkban ... 386 12 ! Franzenau Agoston. Letkés felső-me- diterrán faunájáról s ez JÖSKRZDŐ 224 ! Fusus longirostris, Broce .-.. -.-. 256 150 VIII Lap Gentinia Pneumonanthe, L. ... ... 317 Geologiai kongresszus Berlinben .. 17 — nomenclutara és térképjel- zése egyveretűsége ügyében tett je- lentés -. AHA Geologiai térképének (Európa—) ma.- gyarországi része ... 0... 1854 Gesell Sándor és Dr. Schafarzik F. Mű és építőipari tekintetben fontosabb magyarországi kőzetek részletes ka- TALOSUSA SES AE ZO k 2. SZE ÁSŰ Glandulina laevigata, VOrb.... ..- 952 Globigerina regularis, TOPDA ze me 82 Globulina gibba, d Orb. ezesgtábat a Glycstisedittana; IR. ABE HNbESg 2585 Gránát elemzése 24 te A0) Guttini hegyecsoport trachitos kőzete 168, 322 Gyalári (Hunyad m.) vaskövek .. 255 S S ikvarczhomok 4-0 252921 922330 Halaváts Gyula. Cardium pseudo- BUESSLLOTTL YESS 3 116 — — Magyarországi "valenciennesiak 184, 227 Hantken Miksa. Amerikai nummuli- tok vsak doták a ESDEl2 BLA SB Haplophragmium acutidorsatum, Hantk. ". £ s 2 Hazay Gyula. A bélai cseppkőbarlang és egy Biharban feltalált új bar- langról .. 1: Tsa korba] Heer Oszvald szobrára történt gyűjtés 115 ] Heliotrop Tekerőről. Satya é kö eteti Herczeganyi (Hunyad m.) desmin ... 242 Heterostegina costata, dOrb. ... 252 Hetvehelyi (Baranya m.) fonolit ... 337 Eletlandít POTJAMÁTÓ Mea SEEK atott 22 Hillyói (Abauj m.) kvarez ... ... 335 ] Hlavacsek Kornél. A felsőbányai cNagy- bányani corrosiv vizének chemiai élerazósó AE gú? 52 Hiperszten- augit- andezitek az . oláh- láposbánya-kapniki hegycsoportból 157 — —. biotit-andezit a Guttinról 168 — trachit az Aranyi-hegyről ... 237 Hippotherium gracile .-. .-73 2." 42 Hofmann Rafael. A Astrát szén- kokszolhatásáról 105 Hussak E. Pikritporphyr. von Steier- (n kar ni sábtát I. sS23Ai Hussak E. Ueber Eruptivgesteine v von DIGISTAOTÉE S ! az zal ee s nat ÉS AZBÓ Hyena spelea ..- ..- e 40 Hypnum fluitans, - ecorpioides si931b Ilosvay Lajos. A torjai büdös barlang 182 Inkey Béla. Földtani kat 5 száj a Palkán félszigetről LETT ASK Eho Jablonkai (Arva m.) tőzegek ... 314 Jablonszky Floris. A jablonkai tőze- gekről é É FELTÉ [de 314 Jáspis, Tekerőről — ... LATE. Jaszenai (Zólyom ma.) kvaroz A egen BETÜSOROS NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ. Lap Jekelfalvi (Szepes m.) ásványok ... 113 Jelentés a geologiai nomenclatura és térképjelzés egyveretűsítése ügyében 30 John C. Olivingabbro von Szarvaskő 233 Jura-rétegek Cattaro környékén .. 91 Kakasfalvi (Szeben m.) ősemlős ... 41 Kalczedon Tekerőről EE te KT SESHOIRÜ Kalchbrenner Károly (Nekrolog) ... 378 Kalecsinszky Sándor. Közlemények a m. kir. földtani intézet ehemiai la- boratoriumából . .. tunt asz kt Kapnik (Szatmár m.) .. — 157. 246, 336 Kárneöol.Tekerőrőbütásl 80414 Sagyenttezniőt Kaükazúsikötnyékérölűl öő de sszancsszog Kelenczei (Szilágy m.) valenciennesia 230 Kerpely Antal. Magyarország vasipara az országos kiállítás idejében ... 253 King William dr. (Nekrolog) ... ... 339 Kis-Halmágyi (Arad m.) barnakő .. 12 Kis-Hliniczi (Szepes m.) ásványok .. . 112 Kis-Ibafai (Baranya m.) valenciennesia 230 Kis-Sebesi (Szilágy m.) desmin ... 242 Koch Antal. Az Aranyi-hegy kőzetei- YÖL-éS ÁSVÁNYALFÓLULJT EEG KEESÉZŐT Kocsis János előterjeszti Pocta Fülöp- nek Nehány magyarországi üledé- kes kőzetben előforduló spongia- tűkrőls czímiü értekezését .. ... 343 Kolos-Monostori (Kolos m.) ősemlős 41 ! Koltói (Szilágy m.) valenciennesia ... 230 Korinthüsí"resátotna 11 se mite est 96 Kotterbachi (Szepes m.) ásványok 112, 336 Kőbányai (Pest m.) valenciennesia 230 Königsgnadi (Krassó m.) c 230 Könyv- és térképtári statisztika --- 115 Középiskolák részére összeállított minta kőzetgyűjtemény een a sen MOS Közgyűlés 1886 január 13-án — ... 53 Közlemények a ma. kir. földtani in- tézetből . Letkés (Hont m.) mediterrán faunája 2 3 12, 118, 185, 346 Krenner József Sándor. A zygaditról 2 —: — — "Tellurit Facebájáról- c. -..- 248 — — — Symplesit Felsőbányáról ... 248 Krennerit Nagyágról .-. .-." ---. 244 Kréta-mész Cattaró környékén — ... 90 — korú eruptiv közetek 0 ---s!i 4286 Kucsulatai (Fogaras m.) diabászok ... 217 Kűtvizselemzós 2. INNI Esmőss 12 Kvarcz és zárványai .-- u157 9.2. 17 221844 — Zsakaróczról— .. ss szülő ! Kvarcz-előfordulás üveggyártásra S4Ú38D Kvarczfélék előfordulása Tekerőn ... 308 Kvarczporfir Misztbányáról.. .. 251 Láposhegység trachitos kőzetei 113, 156, 231 Lasaulx Arnold (nekrolog) serital László E. D. Magyarhoni agyagok chemiai és mechanikai elemzése, tekintettel ipari alkalmazhatósá- FUKTA11-tÚ or 4-£ za EST Laumontit Borévről — ... 242 BETÜSOROS NÉ - ÉS TÁRGYMUTATÓ. 12 ] Ix Lap Murex latilabris, — heptagonatus, — Czjzeki, — .goniostomus f82 5 256 Mű- és építő-ipari tekintetben fonto- - sabb magyarországi kőzetek rész- letes katalogusa ... .. brisz ESŐ Nagyági (Hunyad m.) ásványok elem- ZORD éges A LN epe by vé At NÁTÁN Nagyágit elemzése ... cra VELE ET TETÉSE Nagy-Almási (Kolos m.) fossil fák ... 115 Nagybányai bányakerület földismei viszonyai eg te 231; 320, 322 . Nagy-Hugyin trachitos kőzete .... 167 Nagy-Kövesi (Baranya m.) teschenit 236 Nagy-Lupcsáni (Aranyos m.) föld- pátok bé EEGTOLT 530 ést -Martoni (Sopron m.) fossil fa 116 . Nándori (Hunyad m.) ősemlős satu rá . Natrolt Erdélyből ség al 243 Neszmélyi (Komárom m.) valencien- nesia Bé epbis EE A elb 230 Nikkelérez chemiai elemzése . . 945, 246 Nummulites Willcoxi, — Heilprini, — Tournouéri, — elegans... . 153 Nyegus (Montenegro) , --. .. --- 91 Nyarniezői stilbit .-.4 161243 Ó-Antaltárna bányatelep (Bars n m. 26 ől 224 Offenbányai (Alsó-Fehér m.) sylvanit 244 Oláh-Láposbánya (Szoln.-Doboka m.) 157 Oligoczén foraminiferák 0... 251 Olivin-diabáz a persányi hegységből 220 — gabbró Szarvaskőről .. .. 0 .. 233 Oncsászai barlang (Bihar m.) ... 344, 346 Oraviczai (Krassó m.) nikkelérez ... 245 Gébicúlina. rotollas u 0Toa mee Ata Orbulina universa, d Orb. KELLENE 5 Orchis palustris, Jaeg. — ..- IZ HBA Ortoklász-trachit a Nagy- Hugyinról 167 — porfir a persányi hegységből 212 Lap Levantei emelet Korinthusi szorosból 100 Levél a szerkesztőkhöz ...- ... ... 305 I Libetbányai (Zólyom m.) kvarcz- homok 1 E-- SE 4 LE GTSÉza8b Lignit Csáktornyáról te" atka ó ama tettet et VÁ tni ks BEL 93 Limneus peregrinus, — . velutinus ... 277 Limopsis anomala, Eichw. ... --- 256 Lipcsei (Zólyom, m.) kvarez ... ... 336 ] Loczka József. Asvány-elemzési köz- lemények As : 939 — — Magyar arzenopyritek vegyi elemzései "a bige 943 Lóezy Lajos. Geologiai észlelések - Arad vidékéről ... 4 114 — — műegyetemi tanárra történt ki- Kevezőtógámáds ő szlkatádj dat lzs ATS Löllingit Andreasbergről — eg 240 Lővinczii (Nógrád m.) csiszolópala 330 Lyutai (Ung m.) kvarez --. --- 336 Macskamezői (Szolnok - Doboka m.) kvarez . eg Sebe és SEN TESLA 5 11) Maderspach Livius. A tiszolezi m. kire kincstári bányák s" rusi ssi2á9 Mactra podolica, Eichw. .. GAZ Mágnesvasércz elemzése - szrljtsgő 14 Magyar-Egregy (Baranya m.) 44 14 Magyarországi része az európai tér- képnek .. 4.8 184 Malomkő- porfir Láposbányáról 231 Markoveczi (Temes mm.) valencien- nesia el é Mets e eres 230 Martinsbergi Ösénlös 412. io rAd Mártonfy Tajos; Adatok a bujturi me- diterrán homok foraminifera fau- nájához -2- Tk 22 Másodkori eruptiv kőzetek ... 211 Mastodon arvernensis, CGYO1Z: 2- sa Matyasovszky Jakab és Petrik L. Az agyag-, üveg-, czement- és ásványfes- ték-iparnak szolgáló magyarországi nyers anyagok részletes katalogusa 181 — —. Az üveggyártáshoz szükségelt ásványok előfordulása hazánkban 335 Meégyesi (Nagy-Küküllő m.) ősemlős 41 Medgyesy Béla. A rodnai kékesszürke ÚSVÁNYKÖTESTŐL (s Ezetttsz ad a sea 241 — — Erdély zeolithjei ENETSÁRKST E E Mediterrán fauna Letkesről Tot 250 Meláftir e FGketőTról diktatorok 21306 Menyanthes trifólia, LG. --." --- --. 317 Minta közetgyűjtemény magyaror- szági kőzetekből a ret ré- szére Ai Ste A it 109 Misztbányai "kvarczporfir Sa sZ315 321 Mitra fusiformis, — goniophora . . 256 Montenegro földtani viszonyai ... 10 Morawviczai (Krassó m.) vaskövek 2955 Morris John (nekrolog) TÖSÁKEZSTOT A Morva eruptiv közetekről ER Ae 250 Muntafan (Vorarlberg) ... ... 7 Murányi (Temes m.) mastodon- fogak 114 Oszobliai (Zólyom m.) kvarczhomok : Ottmer Eduard Julius Otto(Nekrolog) : Ozokerit tartalmú homok elemzése 14 Örvéndi (Bihar m.) kvarczhomok . . 336 Paludina Casaretto, Rous. ER LLTLE[/ Parnassia palustris, L. - sarsl6 Pejacsevics János gróf (nekrolog) nr Jt Pénztári jelentés .. TAP 61 Persányi hegység másodkori. bzáp közetel zők: 211 Pethő Gyula. Suess előadása a "sujtó légről 2 AB S eszttád — — Ambros geologiai térképe e 51 [/ES4 E MIkÁTi jJölentési 14 stég ee ált étjő — — magy. kir. osztálygeologgá való kineveztetése . J LEP t - 346 ! Petrik Lajos és Matyasovszky J. Az agyag-, üveg-, czement- és ásvány- festék iparnak szolgáló magyaror- szági nyers anyagok részletes ka- talogusa 9 nesz 243 ze és] Pfaff Friedrich (Nekrolog) LEV) TÉLEGEJENI Pikritporfir Stájerlakról ELET A ÜLHZBB PI S MOS RÜSÉS EÁ TEN MESZ 317 x BETÜSOROS NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ. Lap Lap- Pirit Zsakaróczról --- 2. 113 — — Foraminiferen der Oligocánforma- Piroxén-andezitek a Czibles hegycso- RON ZAR EE Sa IZÁN s esejlnse tés MezzáadŰT portból! egettagses 2" :L2. 1.162. ] Sajbad (Zólyom mm.) kvarczhomok ... 336 Pisidium priscum, Hichw. -.. ... 229 ! San Giovanni di Medua — ... ..-. 95 Platanium porosum, — vasculosum 115 " Schafarzik Ferencz. A m. kir. föld- Plaviseviczai (Krassó m.) kvarcz ... 335 tani intézet minta köőzetgyüjtemé- Plecanium lzevigata, dOrb. .. .. 252 "— — nye magyarországi kőzetekből kö- Pleurotoma monilis, — Lamaeki . 256 zépiskolák részére n-.al uszo sás 09 Plioczén kavics Fibis-Zsadány kör- — — Agadicsi szerpentin ... ... 114 nyekóni (us. ali SE és 114 , — — Pojana Ruszka eruptiv kőzetei 115 Pocta Fülöp, Néhány. magyarországi — — levele a Kaukázus vidékéről 209 üledékes kőzetben előforduló spon- — — és Gesell S. Mű- és építőipari te- OTANMETOSL E [os vszeggl e teendő kintetben fontosabb magyarországi Pojanai heulandit.-. .-. --- --. — 242 ] közetek részletes katalogusa — .-- 180 Pojana-Ruszka eruptiv kőzetei... ... 115 /] — — A propilit kérdésről, egyszer- Poka-Kereszturi (Maros-Torda ma.) ős- . — smind viszonválasz dr. Szokol Pál emlős 1 ZESTETTTTEEÉ LT A] úr válaszára, 4 zsazmeztz beszol Polystomella erispa, Orb... ... — 252 ! Seheuchzeria palustris, Térség hig ész teszt BÁ Pontusi rétegek a korinthusi szoros- Schmidt Sándor. Asványtani közle- ból . EZáR : steps 99 mények .. .. ezt cl Prakfalvi (Szepes. m.) ásványok aru 143 ! — —A szerbiai cinoberről . 184 Prazem Tekerőről .. jet .- 311 ] — — Levéla szerkesztökhöz ... ... 305 Préposfalvi (Nagy Küküllő m.) ősemlős 41 ! Scutari szegy zok sszimiek utitsala sze tőgülő Primics György. A Lápos hegység , Sedum palustre, L. .. 315 trachitos kőzetei... ..- --. 113, 156 ) Selmeczi fiókegyesület gyülései 1885. 77 — — Vaskos kvarczfélék előfordulása — sphalerit elemzése ... ... ... 247 Mekeorőjre sa sat et ii - 308, 343 " — környékének geologiai viszonyai 330 — — A barlangi medve nyomai )] Ma- . Selmecz-pjerg-stefultói bányamivelés gyarországban és az oncsászai bar- szintes térképei és szelvényei ... 340 langban legújabban eszközölt ása- , Selmecz bányavidék éreztelér vonula- — : tások eredménye --- --- --. .-- 344 tai czimü térkép --.: 22. — 2. 8348 Promontori (Pest m.) fosszil fa ... 115 " Semseyit Felsőbányáról ÉS 2246 Propilit éb Üzé 239 321, 322 ] Shepord Charles Upham (nekrolog) 339 Pyramidella plicosa; IBronmn::. .3-51.. 256 ] bDiderit Zakaroezról ei ő aza s atáő Pyrgulifera acinosa, — Ajkr isis, — ! Sinfalvai (Torda-Aranyos m.) "Lau armata, — glabra, — hun :rosa, — ! — montit MERO SA KEY ÁK ET lyra, — Pichleri, — R:ckeri, — Sipőcz Lajos. Nehány magyarhoni striata -. ép el sz 10 ritkább ásványfaj vegyi összeté- Ouercinium Staubi, MKE TEÁ TS 115 teléTŐ La ezzek sszege ke SAE Guingueloculina Ackneriana, — Ba- Solymos- Bucsávai Gé 1rad m.) barnakő 336 denensis, — Mayeriana, — Partschi, Somkuti kútvíz elemzése ... ... ... 12 — Schreibersi, — zig-zag ... ... 252 ! Sphagnum acutifolium, — cimbifolium 316 Rakoiczai (Szeben m.) kréta 336 ] Sphaleritok elemzése : ... ... --- 246 Ranunculus Flamula, S.... .-.- .-- 316 ! Spiriferina fragilis S Lg ÁS éNZEZARO Reiniera Zitteli, Pocta — ... - 343 ) Spodumen és elváltozásai 45 344 Remetei (Maros-Torda m.) ősemlősök 42 ! Spongiatűk nehány magyarországi Rhinoceros tichorhinus .. .. 40, He üledékes kőzetben... ... ... -.. 343 — (Acerotherium) incisivum ... ... 42 ! Stájerlaki (Krassó m.) pikritporfir ... 234 Rhynchonella tetragona, — variabi- Stassfurt kálisóbányáiról ... ..- 107 lis, — cír. varians --- —en !--. 91 ] Staub Móricz bemutatja Dr. Felix J.: Rjeka (Montenegro)! --- 222. 22 92 Fosszil famaradványok ezímű dol- Hobulina calcar, 4 OSBzul- nezi Tu 252 SOZAVÁb vasat 2 az "Ea KRodnai ásványok elemzése 241, 243, 247 ! Stebniki bitumenes pala elemzése . ses 0 todobányai (Borsod m.) vaskövek ... 254 ! Stilbit Nyirmezőről .. ... ... 243 Rohrbach E. M., Ueber die Eruptiv- . Strombus Bonelli, Brong. 256 gesteine im Gebiete der schlesisch- ! Suess E. előadása a sújtólégről .. 44 miührischen Kreide-Formation, mit ! Sújtólégről sss uéagv zá tte ásza ekététébe Berücksichtigung der ausserschlesi- Sus scropha eg Esén ebé ÁR ső 40 schen Teschenitvorkommen... ... 236 ! Svedleri (Szepes m.) ásványok asz4lő Romosi (Hunyad m.) kréta .- 336 /; Sylvanit Offenbányáról carries. nák Kosalina simplex, d Orb. --. 252 ! Symplesit Felsőbányáról ... ... - 248 Rzehak A. Bemerkungen über einige Szabó József. Elnöki megnyitó beszéd "BETÜSOROS a magyarhoni földtani társulat köz- gyülésén, 1886. január 13-án — — Jelentés a III-dik nemzetközi geologiai kongresszusról, Berlinben 1885. évben. ... — — Stassfurt kálisóbányáiról . —. — Egy tudományos estély Lon- donban .. 4 — — Selmeczbánya körny ékének ; geo- logiai viszonyai. — Selmecz geolo- siájának története. — Selmecz geo- logiai viszonyainak előzetes ismer- tetése S j — — A selmecz- -pjerg-stefultói bá- nyamiv elés szintes térképei és szel- vényei E e "Megjegyzések a Selmecz bánya- vidék éreztelér vonulatais czimü tér- képhez — Spodumen és elváltozásai, kvarcz és zárványai ..- Szakadáti (Maros-Torda TEK kvarcz- Jakoraz kod elszált GET EEONESEN 8 ét Szakülés február 3-án 112, — már- czius 3-án 114, — április 7-én 115, — május 19-én 184, — november 3-án 340, — deczember 1-jén ... Szaloniki környéke z st Szamos-Udvarhelyi (Szilágy md 070- kerit tartalmú homok . JA zré SÉT Szarukó-Tekerőről-- "c u-t ze Szarukőporfir Bájfaluról .. .. Szarvaskői olivingabbró .. .. zenek ElőrAZÉBÓ ae Eset ezt Szerbiai czinober Szerpentin-ehlorit csoport. ásványair ról Szerpentin Agadicsról 114, — a per- sanyi "hegységbőli - a Sziléziai eruptiv kőzetek . ... Szokol Pál. A nagybányai bányakerü- let földismei viszonyai ... — — Válasz dr. Schafarzik Ferencz úrnak a Földtani Közlöny ez idei évfolyama 231—233 lapjain közölt irodalmi ismertetésére — .. 5 Szomódi (Komárom m.) kvarczhomok Szt.-Agotai (Nagy-Küküllő m.) ősem- JÓSA Szt.-Erzsébetfalvi : Szeben m.) ő ős-em- EGE zt Szt.-Gerliczei (Maros-Torda m.) Ős- emlős .. 3 Ezen Tsz Sztrigy-Szt.- -Györgyi (Hunyad m.) ős- STLÓBE Ms Sztrimbulyi (Szolnok- Doboka megye) kvarczhomok .. . Szuhai (Zólyom m.) kvarczhomok ... Szurokkőporfir Misztbányáról .. Taenioxylon Pannonicum, Felix nég Tagok névsora ... Tályai (Zemplém. m.) csiszolópala Tapoes grégaria, Paártseh -.. .-- ..- NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ. XI Lap ] Lap ] Tarnóczi (Nógrád m.) fosszil fa ... :116 1 ! Társulati tisztviselők és választmányi tagok .. c 1 érte e TVE TO . Társulati ügyek 53, 112, 184, 340 17 ! Tatai (Fehér m.) valenciennesia 930 107 ) Tausch L. Ueber einige Conchylien aus dem Tanganyika-See, und de- 171 ren fossile Verwandten .. . 109 , Téglás Gábor. Ujabb adatok az er- , — délyi medencze ősemlőseihez 29 KáTejopá tat ekeTőTŐ TU "a está zs z-daség Ül , Tekerői (Hunyad m.) kvarczféléx ... 308 -.. 330 ! Telekesi (Borsod m.) vaskövek .. 2514 . Tellurit Facebajáról . . se szgk RL éz Termés arany Tibetből --- --. --- 14 340 ) Teschenit előfordulása ... -.. ..- 236 "gextilaria carmata, GOrb "LE .- " 1952 ) Tibeti termés arany elemzése . .. 14 343 ! Tiszolczi m. kir. kincstári bányák ... 249 ! Tiszteleti tagok választása ... --- 66 SP A IKETRTSZT ÖLJ ÁGAK Ea E GE, AE sz 2 S2ŐS , Titkári jelentés Höseká tés 53 336 , Tolcsvai (Zemplén m.) csiszolópala 3536 ) Tordosi (Hunyad m.) ősemlős ... ... 3 [ Torjai büdös barlaneróks --. --- 182 . Toroczkói (Torda-Aranyos m.) stilbit 243 344 " Tőzeg Jablonkáról ... vit 314 101 " Trachitos közetek a Lápos hegység: 12 19ülis Hz élet sa 14 ) Triasz Cetinje környékén EAN: 90 311 ! Triloculina austriaca, — gibba -- 252 231 ! Turbinolia duodecimceostata, Gldf. ... 256 233 ! Turmalin Bindtről LÁSS ENÉÉT B 15" Ttrritella tütris; SBagt nm a s -. 256 184 ! Ujabb adatok az erdélyi medencze ős- 77 emlőseihez — . ör kéb a z s a ZB ) Uriki (Hunyad ma.) kvarez ... ... 335 222 " Urkúti (Veszprém m.) barnakő Sztösb 236 ! Ursus spelaeus MATS ADSZ — — csontváz az oncsászai barlang- 231711 BÓT 3 ze Ms EST TÉÉSE e SÁROS Urményesi ösemlős 22 Ce ese A2 ) Utricularia minor .. . 316 . Üvegiparnak szolgáló magyarországi 320 " — nyers anyagok részletes katalogusa 181 336 , Uveggyártáshoz szükségelt ásványok előfordulása hazánkban . . . ELZZBD 41 " Vaccinum uliginosum, — oxycoccus 315 , Választmányi ülések 69, 74, 116, 117, 185 41 344, 345 . Valenciennesia annulata, — Böckhi, 42 Pauli, — pelta, — Reussi ... --- 228 Vargyasi (Udvarhely m.) dioritok ... 214 40 ! Vármezői st tálsdkbee m.) kvarcz- jelszenyelie a ES 336 . 396 ) Vasiparunk az országos kiállítás ide- 336 jében s c TÁRS KREK EPA SZEN 231 ) Vaskövek elemzése — ... .-. --- 254 115 ! Venus multilamella, Tied je et vera pal 120 ! Vercserovai (Krassó m.) valencien- 336 ] nesia Vt EZ SZSÜ 321 " Vermetus intortus, Talk 2 00 205b 2.401 BETÜSOROS NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ. Lap ) Verőczei (Nógrád m.) csiszolópala .. 336 " Wolfsbergi (Krassó m.) kvarez ... Vihnyei 0-Antal-tárna bányatelep ... 224 " Wolframit Felsőbányáról... ... Vinga (Temes m.) környéke --- 114 . Wolkendorfi (Brassó m.) diabázok ... Viola palústris las esz zen. eséeőlb ! WolúynsiküszEL ni tozTóld etetett Vircsolyagi (Bihar m.) kréta... ... — 336 ! Zakaróczi (Szepes m.) ásványok ... Virpazar (Montenegro) ... .-- --- 92 ] Zalathnai arzenopyrit --- .-. -.. 2 Váz-elemizősá etetem aka 52 " Zemlinszky Rezső (nekrolog) ugE Vledényi (Fogaras m.) orthoklász- . Zöldköves hyperszten-augit-andezit a DOTETO kékes 2 vizit ne egoMaE Aba ON? Czibles hegycsoportból . Beeageti u ézet Wartha Vince. A szerpentin-ehlorit , Zsadány (Temes m.) környéke .. csoport ásványairól — --. ... --. — 7 ] Zsilvölgyi szén kokszolhatásáról " ... Wehrlit Börzsönyről ..- ú 245 " — fosszil fák SON LA RT ÍTÉSÉR Witherit előfordulása hazánkban ... 336 ZYEAGÜT ŐL et TVE vő tte S NTTSEE INHALT DES SUPPLEMENTES. Bupai JoswrF, ... ... Die secundáren Eruptivgesteine des Persanyer GEDSeS NEEE CsEH LupwIG,... ... Die geologischen Védtültmisse "ak "it lon stollner Berghandlung in Vihnye . ... Haznavárs Junrus, ... Valenciennesia in der fossilen Fauna Ungarns HANTKEN MAx, ... . Amerikanische Nummuliten ZAKÓ LELET FAKE INKEY BÉLnA, ... .. — Geologische Reisenotizen von der Balkanhalb- itsak eres petejtézt ztagús HA MU otár JABLONSZKY Fr., .. Die Torfmoore von Jablódkk TNUELE tg EB Vé KALECSINSZKY ALEXANDER, Mittheilungen aus dem chemischen Labo- ratorium der königl. ungar. geol. Anstalt PRirmrics GEokRG, ... Die trachytischen Gesteine des Láposcher Ge- DITASAK A zs tgyetettt elálg szaz aa s aadvt — — Das Vorkommen der derben Újdnöékátek BEN TEKkST Ős ösé see ttaet kes aa Ses HCHAFARZIK FRaAwxz$ briefliche Mittheilung über den Kaukasus ... — — Ueber die xPropylits-Frage, zugleich Antwort j aut Herrn Dr. PauL Szokors obige Er- wiederung séta 42BE3 LEO ET VÁLA EST WARTHA VINCESZ, ... Ueber die Mineralien der Serpentin- AGE (ERAGJOJ eze SE E ee L S ES eE Mittheilungen aus der königl. ungar. SgviGkehet Anstalt ... 149, 208, LITERATUR: BENKŐ GABRIEL, Bin neues Vorkommen von Cölestin und Baryt in Siebenbürgen FRANZENAU AuG. Die ober-mediterrane Fauna von Letkés" .. u. .. v4 18 GESELL A. u. SCHAFARZIK F., Detail-Katalog der für die Kunst- und Erö dtülk wichtigeren ungarlündisechen Gesteine... ... EE Ű nareny es káztekzááa ket HOFFMANN RAFAEL, Ueber die Verkoksung der Zalltháler Köblé ETL Fa JÁRT HUuSSAK EUGEN, Pikritporphyr von Steierdorf im Banat .. ... ... .-. -- — — Ueber Eruptivgesteine von Steierdorf im Banat ... ... 0. 0. --. --. JTOSVAN CB ADDIG SUAKNON IS EMONK BOTJA ÚgAr REN VR E I ian ess a Asse OKN EL ONYTÁSADÖTOLYON SZÁTVASKO Ca neda EMNNEEN ESR z kez ISSN zs - KERPELY ANTON, Die Eisenindustrie ágas zur Zeit ven Landesausstellung KocH ANToN, Ueber das Gestein und die Minerale des Aranyer Berges.. .. 49 383 295 313 283 282 992 293 286 991 301 995 HGPV INHALT DES SUPPLEMENTES. KRENNER J; A. Uéber den Zygadit --. -—-. .05Z — — Tellurit von Facebaja ... -. SAN eg een zer Vege Stat — — Symplesit von Felsőbánya SRE Te e 99 Lászró E. D. Chemische und TREGHATNGÜ S JAR ungarlündischer Thone Tr) Seite 25295 295 296 Rücksicht auf die industrielle Verwendbarkeit .. u. 4 .. .. 372 Loczga JosEr, Mineralchemische Mittheilungen -.. 2. 0. sz 95 — — Chemische Analyse ungarischer Arsenopyrite eetgádék szakba ha ezt pe saD9G MaADERSPACH L. Die kgl. ung. Aerarial-Bergwerke von Tisolez zerg ÖKET MÁRTONFI L. Beitráge zur Foraminiferen-Fauna des KS dtorranon Sandes von Bjt 5 --- 7 zó ÉSÉ a fa skl b ESZE SEK izét Me MO MATYASOVSZKY JAK. Das Mc Eoramátú dee zur Cin iabakatión nöthigen Matorialiak ÍT TÜNYATO, ege jet át Éan és Ő lé szk ALL SOHBÁR — — £ PETRIK L. Detail- TEAT djós MESS hen BORT ádnete, für die Thon-, Glas-, Cement- und Mineralfarben-Indüstrie -. -. ... 2. 2. . . 985 MEpGYEssv B. Ueber die blüulich graue Mineralkruste von HOdHAN Eagle ket AIT — — Ueber die Zeolithe Siebenbürgens .. ... - SET bála esete a KRornRBAacHÓH E. M. Ueber die Eruptivgesteine im Czbzető ds SeHlosigöhe ölETha sehen Kreideformation, mit Berücksichtigung der ausser-sehlesischen Teschenitvorkommen ses gt SZEN) SOLA EZ RÉT VES nez ezt AZEHAK A. Bemerkungen über einige Mozrnáonen der Oligocán- MKE ez SCHAFARZIK FR. Die Mustergestein-Sammlung der si ung. geol. Anst. für die ungarischen Mittelsechulen KE att a LME ss NEE k zár kele ee toe GET Sipöcz L. Ueber die chemische Vga nt nedtttó einiger seltener Minerale aus WÓSANÁ gyz ézrn ztj jzten bead sát ezet FEK Et Anaéaa SEL LÉKET aA SzaBó JOSEF, Die Kalisalz- Báró werle von Szasstürt CÉ z. zel 7 EZ — — Selmeczbánya környékének geologiai viszonyai. — Ciaketnate ts ÉeGidéat von Schemnitz. — Vorlüáufige Schilderung der geologisehen Verhültnisse von Dehepaittz as ae 2 éz SS KASE KEET zs TE ERZO SZOKOL P. Die geologischen Viszbáltiéőó dés Borátiduljázítkes von KENE BÉEE 288 — — Erwiederung auf das auf Seite 288—291 dieses Jahrganges erschienene Relferat des , Elertn: Dr. ERANZI OOCHAPARZTEH I a Eg E NEL ESETRE RESN TauscH L. Ueber einige Conchylien aus dem Taganyika-See el deren fossile Verwandtos cz 7 és Tea ed ey Pas TS ZSAR REA E NÉK ET GENÉT ÉGET NGANRRGNNNNTNNE E EE Se Berichte über die Sitzungen der ungarischen (xeologischen (desellschaft : I. Fachsitzung vom 3. Februar 1886, Mit Beitrágen von Dr. A. ScHmiIpT, B. v. INERY, Dr..GsEBRIMICS segt-td elek 40 bet sé été LESEM TEA ÉT RNTÁRN II. FHachsitzung vom 3. Mürz 1886. Mit BEJÉTAGGHA von Te Ve E0Gzt Dr HR: OCHAFARZIK, M. v. HANTKEN .. .. egys .- 145 III. Hachsitzung vom 7. April 1886. Mit Belttásens von HÖZ F. Sésközt Da M. SrauB, J. Háta Bt. era et áfat hag etet eez ábsee LELTAT ETSS IV. Fachsitzung vom 12. Mai 1886. Mit Éedürt án s von A. HGHNTDN J. HAzay, J. BHLALAVÁTS, .J. BŐORE tokat tl zet ee És a elt SES EE ZER ERES SYERNTREN V. Fachsitzung vom 3. November 1886. Mit GET von Dr. J. SzABÓó, Dr. G. PRimics, J. Kocsis ató 28 2397 VI. Fachsitgung vom 1. December 1886. Mit dsékge von Hé J. Bzánő; Dr. CG... PRTMIÓB Sz Lee zzz Ea aa deze tett TETGSNGOZEE LO KANTRETNRESRA 381 I. Aussehúss-Sitzuügvonm:3. Hebruar si88009 al hee etők aa EESAKE ESEN 118 u ( E ( ( KEét e ata tonna ame E ébe A IC ÁÁ ALPHABETISCHES REGISTER. XV Seite III. Ausschuss-Sitzung vom 3. Mürz IS8GEV Sás eleszi 0-3! ÜLTE to SZERREL 1ves c a a. 7. April UN Le tet EN, stl alt BRG ak zs der Vis . ( c 12. Mai a SEN TARTA SZÉ kösz teres a szt ÖMVEE SNS TÉS va a a Erer SS ANOVSMMET A KZT a Se ke , eius] a gica Vazeg SERA "VALIK a a c 1. December c CEE NAL Sán ebét 92.) LEN LÖKÉST Funktionüre der ung. geol. Gesellschaft .. ... -- ERNENÉE RÉME 271 RÉV 2SA Val AAA SRAKRBA Verzeichniss der Mitglieder der ung. geol. GÉFÉNSGKAN MERCE ST e St sze. sé A 4 KINÜKAN a c im Jahre 1855 fingelautátás Geschenke und MEÉGÍÉSetápÍAt8 150 ALPHABETISCHES REGISTER. Seite Seite Acerotberium incisivum ... ... ... 145 ! Brunnenwasser von Somkút... ... 84 Achat von Tekerő .. ... ... , --. 351 ] Budai.J. Die secundáren Eruptiv- Agadics (Kom. Krassó- Szörény) --. 145 ! —— gesteine des Persanyer Gebirges 259 Baka kom Meszprónaj ee 16 a 2.283. ! Büújtur (Kora selúnyadj res vezet 6000 Alt-Antonstollner ESFSDRNTNA in [""Bükkösd (Koras Baránya) 19 - veri 2681 VINnyoz S. pesé ae eg EN ZTA: [/Ualcitavon: Kötterback jege siseat dás Alyeolina, Elattori — , moloc: , 4 d 300 j Calla. palustrissásg de 2 ene dot Amerikanische Nummouliten ... ... 187 ! Calluna vulgaris, Sal. --- --- --. 354 Amphistegina Haueri, dOrb. — ... 300 ! Cancellaria inermis, Pusch. ... ..- 375 Analysen von Mineralien 81, 84, 291, 292, " Cardita Jouanetti, — scalaris .. -.. 375 995, 376 ! Cardium pseudo-Suessi, 147., — Ar- zs von Eisensteinen... ... .. 302, 303 ! — padense, — apertum, — crista- — ungarlündischer Thone --- --. 372 ) —— galli, — diprosopa, — Majeri, — Amndrómeda politolia, Ji. , :-- 24.394 ! Schmidti, — secans, — Rothi ... 250 Antivari (Montenegro) ... ... ... 132 ) Carpinoxilon vasculosum, Felix... 147 ÁTAG a ÜVOtÁS SÁTAOJ Tk e re sz MAO 4 AOAtLARO DD Alert MA Si gs esse 0 Aragonit von Kis-Hnilecz .. ..-. 143 ! Cedroxylon regulare, Goep. sp. --- 147 Aranyer Berg (Kom. Hunyad). ... 295 ! Cerithium Zeuschneri, — Bronni . . 375 Árpád (Kom. Baranya) --.- -.- --- 281 ! Cettinje (Montenegro) --- --- --- 130 Arsenopyrit von Bindt .. .. . . 143 ) Chalcedon von Tekerő s4- tál Asbest von Agadies ... sur .őlás is öhínezíséhe: Kohlerm : . se 87 Auizit-Andesit von Montenegro . . 239 OrblegéebitsszGrűjbpean sed sa nézeti Ausschuss-Sitzungen 147, 148, 149, 208 " Cinnabarit von Serbien aaz És Balkanhalbinsel... ... --- 129 ] Comarum palustre, L. --- 354 Baryt von Kis-Hnilecz 143, — Sieben- . Columbella fallax, R. Hoern. d Au. 375 bürgen . 295 ! Congeria triangularis, — rhomboidea 2580 Bastit- Augit- Andesit aus der Gebirgs gs- j Congerienschichten von Korinth ... 137 gruppe TŰS ez ate kt la 209 Cornuspira DOLYSYEA RAS! E egy Bélabánya (Kom. Hont) — 3 le. 147 ! Cölestin von Siebenbürgen ... ... 295 Bélaer Tropfsteinhöhle .. . ... 207 ] Csáktornyaer (Kom. Zala) Lignit. --.. 84 Benkő G. Ein neues Vorkommen von Cseh L. Die geologiscehen Verháalt- Cölestin und Baryt in Siebenbürgen 295 nisse der Alt-Antonstollner Berg- Berichte über die Sitzungen der ungar. I 5, handlumnázin, Vihnye etve se e a valék geologischen Gesellschaft 143, 207, 377 ! Csukics (Kom. Krassó-Szörény) .--- 251 Biloculina inornata, dOrb.... ... — 300 ! Dentalina adolphina, — elegans ... — 300 Bindt (Kom. Szepes) Tsz 43] ADéntaltáma Mick lőtbr MNELOtA 25, 6Ú9 Bitolia Monaster --- -.. "7... 140 ! Derbe Ouarzvarietüten bei Tekerő . 347 Bituminöser Schieferthon von Zboro 88 ! Diabase des Persanyer Gebirges ... 265 Böckh Johann, Das Resultat der Dialagperidotite x a CAESART Anfertigung des ungar. Theiles der Diorite fi a SZOGES geolog. Karte von Buropa... ... 207 ! Drosera rotundifolia, — Togzttolási 354 Branchwille (N.-Amerika) tr. iii TDÜVAZZOKS EE E tag elte tást azás ÁE Braunstein von Solymos-Bucsava ... 376 ! Eisenindustrie Ungarns cszi szel — von Kis-Halmágy.-- .-. --- --- 84£ ! Empetrum nigrum L. szultéss a" szst dat XVI Encrinus cf. liliformis ... ... Jricia vúlgaris szt Tess e ze édes Ervilia podolica, Eichw. 1.2 990, Explanaria astroites. Gldf. ... --- Facebajaer Tellurit . Fachsitzungen 143, 145, 146, 207, 377, Felix J. In Ungarn gefundene fossile ELŐ lzor gas. KAL N j szá Felsőbánya (Kom. Szatmár) JÉ Flysch in der Umgebung von Cattaro Fossile Hölzer von Ungarn .. Franzenau Aug. Die ober-mediterrane Fauna von Letkés 3 Functionüre der ung. geolog. Gesell- EGRI e e 18.245 ÉL ESEN Fusus longirostris, IBroCt Gentiana Pneumananthe, L. ... Geologisehe Karte von Europa ... — Reisenotizenv.der Balkanhalbinsél "1 Gesell A. £ Schafarzik F. Detail-Kata- log der für die Kunst- und Bau- technik wichtigerennngarlándischen Gesteine Gestein-Sammlung der königl. ungar. geolog. Anstalt für Mittelschulen Glandulina, laevigata, d Orb. Glasfabrikation nöthigen Mineralien Seite ! 133 354 358 375 995 381 146 296 130 146 373 im Ungar 8esI a BAlÖT A Globigerina regularis, Orb, 206300 Gilobulinarsibba s GVOrbsaz zs zs 6300 Gold (gediegen) VONTDOV A Be 86 Grünstein - Hypersten - Augit - Andesite aus der Gebirgsgruppe Czibles ... 203 Halaváts J. Ueber Cardium pseudo- DUGSSE Szab ÁTAKVATÁZ — — Ueber ungarische Valencien- nesien... -- 883 207, 279 Hantken M. Amerikanische Nummu- liten isz sze S AGYISZ Haplophagmium acutidorsatum, Htk. 2 Hazai J. Tropfsteinhöhle von Béla, und eine neu entdeckte Höhle aus dem "Komitate. Biiat "usse szt Heliotrop von Tekerő A Heterostegina costata doOrb. sé Hofmann R. Ueber die Verkoksung der Zsilthaler Kohle 2." -- 2 Hornstein ... 3 Höble von Béla, 907, — von a Torja 986, — von Oncsásza 4 Hussak E. Pikritporphyr von Steier- ELOZES SL! Ve — — Veber Eruptivgesteine v. Steier- (s Kogu ögt Égő 4 Hypersten- Augit- Andesite aus der Ge- birgs- Gruppe von dj o HOREÉBŐ Kapnik se fsőt z nék — — Biotit-Andesite von Guttin Inkey Béla, Geologische Reisenotizen von der Balkanhalbinsel 928 ; Ilosvay L. Die lenni zi von Torja Istmus von Korinth... 2-2... ALPHABETISCHES REGISTER. Seite Jablonkaer (Kom. Arva) Torfmoore 354 Jablonszky FI. Die Torfmoore von JADLODKA a zsé Lee e VERET SE SA STDISTTESE SEEN z John C. Olivingabbro von Szarvaskő Jura-Schichten in der Umgebung von 354 352 291 Cettinje — --- assz az ylbk Kalecsinszky A. Mittheilungen aus dem chemischen Laboratorium der kgl. ungar. geologischen Anstalt ... 84 Kalisalz-Bergwerke von Stassfurt 282 Kapnik (Kom. Szatmár) --- --- 191 Karneol von Tekerő... .. 351 Katalog der für die Kunst- und Bau- technik wichtigeren ungarischen Gesteine... ESET SS zott — der ungarlündischen Rohprodukte für die Thon-, Glas-, Cement- und Mineralfarben-Industrie ... ... 285 I Kaukasus ... PLAY KT LT KÖSSÉK . Kelencze (Kom. Szilágy) — EAST Kerpely A. Die Eisenindustrie Ungarns 301 I Kis-Halmagy" (Korm. Arad): "--- --. 84 ] Kis-Hnilecz (Kom. Szepes) --- -.. "" 183 Kis-Ibafa (Kom. Baranya) .-. .-- 281 Koch A. Ueber das Gestein und Mi- nerale des Aranyer Berges .. 295 Kocsis J. legt eine Arbeit von Philipp BOCDANYOT a FEE szt ASZESARŰ Köhlénanalysen s a Aa da sk ERB Koltó (Kora. Szilágy] E Deme saasi [. Közmt, cezsészseezítog tétre AM RSKSSRT RE ; Kotterbach (Kom. Szepes) — Hz TESSEN ALOS , Königsgnad (Kom. Krassó-Szörény) 281 Kreide-Kalkstein in der Umgebung von Cattagorvzata pá til Be ATR ee zekákÍtettB — Eruptivgesteine slvs! 4. LETELÉ S AMSZEAS Krenner J. A. Ueber den Zygadit ... 295 — — Tellurit von Facebaja -.. 295 -- — Symplesit von Felsöbánya ... 296 . Landesaufnahme von Ungarn im Jahre 886. z 208 . Langenfeld (Kom. Krassó- Szörény) . LENSONI h 17/ Láposer Gebirg ese ER ESBŐ . László E. D. Chemische und mecha- nische Analyse ungarlündischer . Thone mit Rücksicht auf ihre Ver- ! végendbarkoit: e 9088 18a MEGY [egz SEA , Letkés (Kom. Hont) -. mb dögyb ge SRE Lignit ven Csáktornya csa OL AAL AZRKÉNBÉESŰ Lima etriata --. 2 ETT VA SSEL] ÁS S Limopsis anomala, Fúlehiw. 2 szöutletánb Loczka J. Mineralchemische Mitthei- lungen ... kés Ha ő SERRÁÉS — — Chemische Analy se ungarischer Arsenopyrite .. 295 Lóczy L. Geologische Beobachtungen aus der Umgebung Arads ... ... 145 — — Ernennung zum a. 0. ö. Pro- fessor des kel. oSADÉ E TE SERZÉSsS küma 411 B gye tezyáji hgy Mactra podolica, "Eichw. méga 990, ZO ALPHABETISCHES REGISTER. Maderspach L. Die kgl. ung. Aerarial- Bergwerke von. Tiszolez ... 0. Magneteisenstein von Magyar-Egregy Magyar-Egregy (Kom. Baranya) ... Markovecz (Kom. Temes) VIZ Mártonfi L. Beitrüge zur Foraminife- ren-Fauna des mediterranen Sandes VON BTJHINÓ ese mékütezev éhes Mastodon arvernensis, Croiz.... Matyasovszky Jak. Das Vorkommen der zur Glasfabrikation nöthigen Materialen in Ungarn ... . Shi kg Petrik L. Detail- Katalog der ungarlündisehen Rohprodukte für die Thon-, Glas-, Cement- und Mineralfarben- Tas éeiési air: : Medgyesy B. Ueber die blüulich- -graue Mineral-Kruste von Rodna .. —. — Ueber die Zeolithe Siebenbür- gens... Mediterrane Fauna von n Letkés Ms ; Seite Melaphyr von Tekerő , .. .. .. 348 Milchopal s , 1543 351 Mineralien aus dem Komitate Szepes. 143 Menyanthes trifolia. Le. . 354 Mitglieder der közt geolog. Gesell schaft . a eat zár 8 120 Mitra fusiformis, — goniophora — ax1374 Mittheilungen aus dem chemischen Laboratorium der kgl. ung. geolog. ATS HRLLYT EL Esz Hete SzAWAI — aus der königl. ungar. geolog. Anstalt . 4 See 149, 908, 383 Montanistische Ausstellung in Peru 383 Montenegro k szdszre 29 Muntafun (Vorarlberg) sédldssb 79 Murány: (kom. Mendes) Use iter 2145 Murex latilabris, — heptagonatus, — Czjzeki, — goniostomus .. 0 ... 374 Nagy-Almás (Kom. Kolos) .--. --. 147 Nagybányaer Bergbezirk.. .. 288, 357 Nagy-Köves (Kom. Baranya) ... 294 Nagy-Marton (Kom. Sopron) ... ... 147 Neszmély (Kom. Komárom) sp 1281 Nikolincz (Kom. Krassó-Szörény) ... 147 Megús (Montenegro) [asse sseepee 100 Nummaulites elegans — Heilprini, — Tournoueri, — Willeoxi . .. 157 Oláh- -Láposbánya (Kom. Szolnok- Do- bokaj szdássátketét E AZtos 13 191 Oligocáne Foraminiferen... ... ... 299 Olivindiabas des Persanyer Gebirges 269 Olivingabbro von Szarvaskö é24 44291 Oncsászaer Höhle (hom. Bihar) 381, 383 Orbiculina rotella, dOrb. .. sz 300 Orbulina úniversa, d Orb. S 1300 Orthoklasporphyre des Fszt és Ge- birges -... Kelen 260 Orthoklas - Trachyt a von Nagy - Hu- ESLNMES ÉV 1 - " 204 Ozokerithaltiger Sand von Szamos- ÜT E eaz a s tzi hvg EN te sg EB 86 XVII Seite Parnassia palustris, . U. . c-- s 4--.b 404854 ) Rersanyer-Gebirgi --- eszelt kttssba Pethő J.s Ernennung zum kgl. ung. Sectionsgeologen zel SO yNÉLJSB ! Pikritporphyr von Steierdorf .. 292 PinüsMűshüs, "86." c. ia (gi ábl Platanium porosum, — vasculosum 147 Plecanium laevigata dOrb. .. ... 300 ! Pleurotoma monilis, — Lamacki . . 374 Pojana-Ruszka (Kom. Krassó-Szörény) 146 , Polystomella cerispa, dOrb. .. 300 . Primics G. Die trachytischen Gesteine des Láposer Gebirges ... ... 144, 190 — — Das Vorkommen der derben Ouarzvarietáüten bei Tekerő .. 347, 380 — — Ueber die Spuren des Höhlen- ,) — báren in Ungarn, und das Resultat der jüngsten Ausgrabungen in der Höhle von Oncsászas: 2. 4. c. 381 Pocta F. Ueber die Spongiennadeln aus einigen sedimentüáren Gesteinen Ungarns .. Sh ez Promontor (Kom. Pest- Pilis) ezggardáz Biápylib 1. ss eéesasas 32894.3544"300 Pyramidella plicosa,. Bronnsuu-i - 374 Pyrgulifera acinosa, — Ajkaensis, — — armata, — glabra, — humerosa, — lyra, — Pichleri, — Rickeri, — SÍTIAtA, at söze VIS Pyroxen- -Andesite aus der Gebirgs- örűüppe: OZiblés nében fer skesztnét agwl9s Ouarz und seine EHinschlüsse . . ... 381 I! Ouarzporphyr von Tekerő... .. 0... 350 I] Auerecinium Staubi, Felix... ---. --- 147 , Ouingueloculina Ackneriana, — Ba- densis, — Mayeriana, — Partschi, Schreibersi, — zig-zag --. ---. 300 Ranunculus Flammula, [7 1--- 7 -s 354 Reineira Zitteli, Pocta — ... s 380 Rhynchonella tetragona, — variabilis, — cf. varians sar Sz AVAR OLŐ Rjeka (Móütenegdoj-ú Uszoda een ket aie ! Robulina calcar.-. --- ds 20300 Rodna (Kom. Besztercze- Naszód) .. 295 Rohrbach E. M. Ueber die Eruptiv- gesteine im Gebiete der sehlesisch- miührischen Kreideformation, mit Berücksichtigung der aussersechle- sischen Teschenit-Vorkommen . 994 BRosalináa simplex, tOrb,! s satm300 Rzehak A. Bemerkungen über einige Foraminiferen der Oligocán-Forma- TONS VEMGZz e lk SAN NOV 299 PAULO ALK Set E BTS A EZT OBB San-Giovanni di Medua . SZMELNEMÉBB Schafarzik Franz, Ueber den Serpentin von Agadics E ése stee Bt) EN ADI — — TUeber die eruptiven Gesteine der Pojana-Ruszka SA eget VIE — — BDriefliche Mittheilung über den KEUKABÚSG Sat 2 su ab — — Die Muster- Gesteinsammlung XVIII ALPHABETISCHES REGISTER. Seite Seite der kel. ung. geologischen Anstalt Szarvaskö (Kom. Heves) ... 991 für Mittelsehulen ... 282 ] Szokol P. Die geolog. Verhültnisse des I. vő ÉGÁSINÁAS éND atást Katalog Bergbaubezirkes von Nagybánya ... 288 der für die Kunst- und Bautechnik — — "Erwiederung auf das auf Seite wichtigeren ungarlündischen Ge- 288—991 dieses Jahrganges erschie- steine ... 3 a ea83 nene Referat des Herrn FRANZ — — Ueber die e Propylit,- .Frage 14358 SCHAFARZIK ... ú3 F103DY Schemnitz (Kom. Hont) .. 367, 377, 380 ] Taenioxylon Pannonicum, Felix... 147 Schlesisch-mührische Eruptivgesteine 294 ] Tapes gregaria, Partsch. ... --. .-. 358 Scheuchzeria palustris, L. 1.394. 1 Tarnóecztikönms Nógrád) 98 tése aa aba] Schmidt Alexander, Ueber die. im Tata (Kom. Fehér) BÉR Ml s ADB Komitate Szepes gesammelten Mi- Tausch L. Ueber einige Conchylien neralien .. ... 4 öaegseg his AAS aus dem Taganyika-See und deren — — TUeber serbischen Cinnabarit — 907 fossile" Verwandte Se 2u2 mes 282 SEGÜVATK Me 0 ése MSF eez33 st TVekerőer Mons el ESgtváT? derben Secundáre I ruptivgesteine des Per- Ouarzvarietüten -. s 347 SAnyorrGebirgesn sa a aeta I 259! Tellüurit"von" Haceobaja c "1... 995 Serbisehe Cinnabarite stb 207 ! Teschenitvorkommen gap idti 294 Serpentin von Agadics, 145. — aus Textilariascarmata, eGOrbagi an usei 5300 dem Persanyer Gebirge EE Mama]. .-Bibeter "gediegenes (Goldő2e 2. S EtBB Serpentin-OChlorit- Gruppe LÉK 19 ] Tiszoleczer Aerarial-Bergwerke ... 297 Sipöcz L. Ueber die chemische Zu- Torfmoore von Jablonka... .. .. 354 sammensetzung einiger seltener Mi- Torja (Kom. Eiáromszékj c. ELda Ssaa286 nerale aus Ungarn --- --. "2... 295 ] Trachytische Gesteine des Láposecher Somkut (Kom. Szatmár) -.- .-- 84. Gebirges . ... ee tatitó 190 Spagnum ecutifolium, — HEAR 354 ] Trias in der Umgebung 1 von Cettinje 130 Sphalerit von Bindt.. sét - 143 ! Triloculina Austriaca, — gibba Sz300 Spiriferina fragilis ... .-. 133 ) Turbinolia duodecimcostata, Gidfs 04374 Spodumen und seine KEZET TESÁS Tura vont Bandita tanu Eng ezktea si Spongiennadeln aus einigen sedimen- Turritella turris, Bast. tan JAab3IRAi táren Gesteinen Ungarns .. - 380 ! Ursus speleeus aus der Höhle Oncsásza DTASSTÜTtOTK AMS alta SMS ea 381, 383 Statistik der Bibliothek und Karten- Utricularia minor, L. zen szett REBEODT, sammlung der kgl. ungar. geolog. Vaccinium oxycoccos, L.... --- - 354 Anstalt TORTÁT ET NÉL LÉTRE 149 ! Valenciennesia annulata, —- Böckhi, — Staub M. legt eine Abhandlung von Pauli, — pelta, — Reussi ... ... 279 JÖN ee (Blelix vor --- ... 146 ! Venus multilamella, Link. . 290, 358 Stebniker bitniminöser-Schiefer S8 " Vercserova (Kom. Krassó-Szörény) 251 Steierdorf (Kom. Krassó-Szörény) 292, 293 ! Verkoksung der Zsilthaler Kohle. . 252 otrombús; Bonelli, Brong.-.- "1-2"... 374 ! Vermetüs intortussalanksezsi ee ser ö7ő Symplesit von Felsö-Bánya . 296 " Verzeichniss der im Jahre 1885 einge- Szabó J. Die Kalisalz-Bergwerke von laufenen (Geschenke und Tausch- Dtassfurt --- - FEAR szo Át OBB Exemplare .. cz 150 — — Geschichte der Geologie von Vihnyeer Alt- Antonstollner Berghand- sSchemnitz. — Vorlüufige Schilde- ian aez ag sss LETVE TELEK SÉTA OAB rung der Geologischen Verhültnisse Vinga TROT. Temes) . EE Nr ao von Schemnitz .. 2 367 ! Viola DALÜSÜNLS, 4 ML s TERET TT ELSE — — Die Grund- und Aufrisse des Virpazar (Montenegro) . Da ZERO sSchemnitz - szd: Stefultoer Berg- Wartha Vincenz. Ueber die Mineralien Werkes. ---. 2 34 LES der Serpentin-Chlorit- KNSZET KAOLZÓ — — Die Erzgünge von . Schemnitz Wehrlit von Szarvaskő -. " 12. 122 s 291 und dessen UÜmgebung in Ungarn 380 , Wolnyn von Kis- Elnálecz ab tuelátetás — —. Spodumen und dessen "Um- ! Zeolithe Siebenbürgens... ... .... 295 wandlungen, Ouarz und seine Bin- Zsadány: (Kom. Temes) watt 1 Uza sstr le schlüsse . BA .. 381 ! Zsilthal (Kom. Hunyad) ús 7 OBA Szamos-Udvarhely (Kom. Szilágy) - si 180 ].dgeadit, 262 szita free tét 295 OLDTA NI IKÖZLÖN 5. ( tOZLONY HAVI FOLYÓIRAT MAGYARORSZÁG FÖLDTANI, ÁSVÁNYTANI ÉS ŐSLÉNYTANI MEGISMERTETÉSÉRE 8 A FÖLDTANI ISMERETEK TERJESZTÉSÉRE. Megjelenik havonként két vagy három nagy nyolczadrét ívnyi tartalommal. A magyarhoni földtani társulat rendes tagjai 5 ífrt évi dij fejében kapják. Előfizetési ára egész évre 5 frt. 1886. JANUÁR—FEBRUÁR, XVI. KÖ 1—2, FÜZET. 1104 ELNÖKI MEGNYITÓ BESZÉD A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT KÖZGYŰLÉSÉN 1886 JANUÁR 13. Dr. SzaBó JÓózsEr-től. Midőn a szokásos elnöki beszédet a Magyarhoni Földtani Társulat köz- gyűlésén megtartanám, szabadjon kiterjeszkedni olyan mozzanatokra is, melyek szorosan véve túl mennek ugyan a Társulat közvetlen határain, de azért kétségtelenül összefüggésben állanak tudományunkkal és működé- sünkkel. Az imént végződött 18835-ik év a geologiára nézve, hogy többet ne említsek, két ilyen szempontból volt kiválólag nevezetes: először az országos kiállítás által Budapesten, — másodszor a nemzetközi geologiai kongresszus által Berlinben. - Az országos kiállítás Budapesten társulatunk oly sok tagjának közre- működését vette igénybe, hogy arról megemlékezni és az arra vonatkozó adatokat az utókorra legalább vázlatosan átjutattni, valóban kötelességnek tartom. Láttuk ott szerepelni nemcsak a magyarországi geologiai intézetet részletes gyüjteményeivel és befejezett felvételeivel, hanem a budapesti és kolozsvári egyetemek ásvány-, közet- és kövülettani intézeteinek mun- kássága gyümölcsét nem kevésbbé, mint a selmeczi Bányász-Akademia vál- tozatos és örvendetes haladást jelző tárgyait ; de az egyes bányavállalatok is oly szakavatott módon voltak bemutatva tárgyakban és képekben, sőt még nem egy középiskola tanárának buzgósága által némely környék ásványországa is szemlélhetőleg volt képviselve annyira, hogy egészben véve mondhatjuk, hogy a mit ott láttunk, minden muzeumunknak némilég kiegészítése volt, a mennyiben a jelen állapotot tükrözték vissza oly módon, miként azt egy-egy muzeumi gyüjteménytől nem is várhatni. Ha már most megemlítem, hogy nem egy nyomtatvány jelent meg, mely a kiállított tárgyaknak leírását foglalja magában, de még hány tárgy Földtani Közlöny, XVI. köt. 1886. 1 2) DR. SZABÓ JÓZSEF. volt, mely a kiállítók nagylelkűsége által a meglevő iskolai vagy intézeti stb. gyűjtemények gyarapítására volt szánva és csakugyan oda is jött, úgy való- ban állíthatom, hogy ezen szempontból a kiállítás nem volt tünékeny, annak maradandó emlékét az általa gazdagodott irodalom és gyűjteményeink is hirdetik. A kiállítás alkalmából itt tartott bányászati, kohászati és geologia1 kon- gresszus az ő félig nemzetközi jellegénél s a résztvevők nagy számánál fogva szintén az örvendetes események során említhető meg. A kölcsönös eszme- cserén kívül több osztrák meg külföldi résztvevőnek volt alkalma, látni fővá- rosunkat, sőt a kirándulás alkalmával bemutatott vidékünket is az általuk képviselt szakok terén a maga modern haladásában. A magyarhoni geologiai társulat azonban saját neve alatt is belépett a szellemi versenytér sorompójába azon eredménynyel, hogy közhasznú mű- ködésének elismerése czimén a kiállítási nagy érmet kapta. A imént letünt évnek második geologiai eseménye volt a Berlinben tartott harmadik geologiai nemzetközi kongresszus. Ha meggondoljuk, hogy egy ilyen összejövetel a világ minden részéből összesereglett szakemberek unnepélyes találkozása, ünnepélyes azon szempontból, hogy kiki magával hozza a tudomány otthoni haladásának troféáit s az eredmények bemuta- tásával igyekszik szaktársait megtisztelni s megörvendeztetni, akkor valóban nem lehet egyebet mondani, mint hogy egy ilyen jól előkészített és intézke- déseiben, valamint tanácskozásaiban sikeresen lefolyt köngresszus valóban esemény a tudomány történetében. A Berlinben tartott kongresszust méltán ilyennek lehet mondani. Ha egyes részletekben voltak is hiányok a fő voná- sokban a hatás nagyszerű emlék gyanánt tartja fenn magát a kongresszus minden tagjánál. Míg" e század kezdetén a geologiai kutatás csoportosítása csak egyes medenczékre szorítkozott, az akkori idők tudományos jelszavai között mily fontos tárgy volt a párisi medencze, a londoni medencze, a mainczi me- dencze stb. ; későbben a medencze kibővült és azok helyébe az egyes orszá- gok léptek ; mondanom sem kell, hogy míg az egyes medenczék tanulmányo- zása egy-két tudós kutatásának eredménye volt, az országok geologiájának tanulmányozása egész tudós testületek, az országos geologiai felvételi intéze- tek feladatául van kitűzve. Ehez határozottan nagyobb apparátus kell, mint amely egy-két szakember bár mennyire megfeszített munkásságától is kitel- lenék: megkészítette ugyan Francziaország térképét ÉLIE DE BEAUMONT és DurRExov, megkészítette Szászországét NAUMANN és (orra, de bár minő nagy volt 18 érdemök, és a szolgálat, melyet a tudománynak tettek, ma azon fel- adatot sem Francziaország, sem Szászország nem bízza többé két emberre, hanem egész csoportjára a, tudósoknak, kiknek aztán egyenként a tudományos meghatározások mai módszereivel csak is csekélyebb területet lehet kellőleg bevégezni, mint a mennyire a mostanit megelőző generátió vállalkozhatott. ELNÖKI MEGNYITÓ BESZÉD. 3 A nemzetközi geologiai kongresszus újabb erát idézett elő, egy még magasabb geologiai egységet tűzvén ki : Európa egész kontinensét. Az eszme a tudomány egészséges fejlődésének természetes szüleménye: ha már van intézkedés téve az egyes országok rendszeres felvétele érdekében, akkor önként következik, hogy a szomszéd országok, sőt az egész kontinensünk egységes geologiai térképéről gondoskodjunk. E tárgy csakugyan kongresz- szusról kongresszusra jobban megérik, és nemcsak hogy a kis mérvű geolo- giai térkép (1 : 1,500.000) megkészítésével ezen kongresszusok feladatát befe- jezettnek lehetne mondani, vannak már most is sejtelmek arra, hogy aztán a részletes kutatások fognak bekövetkezni olyan geologiai epizódokra nézve, melyekről ha van is töredékes ismeretünk, de azok határozottan egészen más képet nyujtanak akkor, ha a magok egészében lesznek egykor kitüntetve. Ilyen tárgyakban pedig Európa kontinense mondhatni kifogyha- tatlan. Én itt először is csak általánosságban említem meg Európa felületi viszonyainak tanulmányozását annak lapályain és különösen a mélyedmé- nyeiben, azon kepződményeket értem itt, a melyek a jelent az alig multtal közvetlenül kötik össze. Ha ezen viszonyok a Földközi-Tenger némely vidé- kén bámulatos világossággal ki vannak is tüntetve egyes kis területeken, de éjszak felé a nagy lapályokon e részben kevés történt. Éjszaki Németország, valamint részben Szászország mutatnak fel itt oly eredményeket, melyek képesek fogalmat adni arról, hogy olyan felületi képződmények, melyek kis területen némák, nagy területen összefüggésben tanulmányozva felette sokat mondanak és sokra tanítanak bennünket. Porosz- országban főleg Berlin körül a xcFlachland-Abtheilung der geolog. Landes- aufnahmes eddig megjelent nehány füzete felette tanulságos és követésre méltó : nemcsak azért, mert ezen képződmények agronomiai és hidrografiai viszonyaikban is ki vannak mutatva, úgy hogy az ő térképeik a földmívelés egyik nélkülözhetetlen alapját és kiinduló pontját képezik, de tisztán geologiai szempontból is meglepő részleteket láttunk kitüntetve ott, hol még ma is sok geolog azzal beéri, hogy Alluviumot vagy Diluviumot csak ezen a néven említ. Itt részletes kőözetmegkülönböztetések következetesen vannak keresztül vezetve nagy összefüggő területen, úgy hogy ezen kezelés alapján azon Alluviumi meg Diluviumi kőzetek képződési módjára ií85 határozottabb következtetést lehet vonni. Alig nehány éve, mondhatni csak a nyolczvanas évek óta, hogy a negyedkori és jelenkori lerakodások természete iránt az érdeklődés Német- országban megindult oly eredménynyel, hogy most már a legvonzóbb kuta- tási ágak sorába kezd folemelkedni. ÜCREDNER említette Lipcsében létünk alkalmával (1885 oct. 8.), hogy ők is csak egyszerűen Diluviumnak nevezték azon helyeket, melyekhez most a geologok zarándokolnak a glecser-hatások páratlanul világos nyomai meetekintéséért ; épen ilyen nyilatkozatot hallot- 17 A DR. SZABÓ JÓZSEF. tam GEIwxirz-től Drezdában (1885 oct. 10.), hol ismét csak a részletesebb kutatásnak sikerült az annyira érdekes xDreikanterv-eket, a glecserhatás e sajátságos műveit a bámuló tudományos világnak bemutatni. A LYELL-féle drift-theoriával felhagytak, mely szerint a negyedkorban Európa éjszaki lapálya tenger-fenék lett volna, melybe Skandinávia glecse- reiről úszó jégtömegek szakadtak, s mi későbben szárazzá emelkedett fel ; most már sok adat van kiderítve, mely ezen elmélettel nem fér meg, hanem igen is a skócziai viszonyokból JAMES GEIKIE, a skandináv viszonyokból TORELL által kifejtett, sőt ez utóbbi által Németországra helyben is alkalmazott jegesedés theoriájából mindenben kimagyarázhatók, és ma már általánosan van elfogadva a német geologok által, hogy az éjszaki hegyekről (Norvégia, Finland) a negyedkorban hatalmas jégfedél terjedt el sugaras mozgásban Európának csaknem egész éjszaki felén, még pedig két (sőt PENcxk szerint három) ízben. Az első volt a legerősebb, ez elért egészen Kárpátjainkig ; míg a második határa a középhegységig már nem ért. Ugyanezen magyarázattal beérik NIKITIN szerint az orosz geologok is az orosz lapály ÉNy részén, de úgy látszik nem egészen az Uralig, a melyen glecsernyomokat eddig nem derítettek fel. Ha már most tanulságot akarunk vonni Magyarországra és különösen a magyar geologok munkásságának irányára nézve, én azt a következő három pontban jelölöm ki. Először a hegység geologiai felvételének most követett módja a tudo- mány szinvonalán áll, úgy hogy itt az alkalmazott módszerek, valamint a nyert eredmények csak olyanok mint bármely országban, a hol a térképek hasonló mérvű topografiai alapon tétetnek közzé. Másodszor kivánatos, hogy az alföld felvételére egy külön osztály szer- veztessék, mely a földmívelési és hidrografiai viszonyokra tekintettel volna. Ez eddig merőben hiányzik ; a mi geologiai térképeinken, ha a lapályt néz- zük, azon csupán a geologiai felületi viszonyok szerepelnek csak úgy, mint a porosz térképek azon lapjain, melyek a hegység geologjainak határába estek. A felvétel módja merőben más ott mint itt, mert az Alföldön a köze- tek függélyes vizsgálata, és az azokban mozgó víz iránya, mennyisége és minősége is lényegesen szerepel. Ehhez fel kell használni és geologiailag mél- tatni mindazon kutakat, melyeket a geolog mint ilyen láthat, de még inkább kivántatik az általa a kellő helyen intézett furatás, a körülményekhez képest különböző számban és mélységben. A porosz xcFlachland-Abtheilung fel- vételi térképeinek egy lapján sincs kevesebb fúrás mint 1000, némelyiken azonban az 5000-et is meghaladja. Meg kell még állapítani közösen a geolog és a földmíves érdekében azon neveket, melyekkel a diluviál és alluviál kőzetek mint talajok is jelö- lendők volnának. Hogy az értelmes földmívelés Magyarországon is csak oly hasznát 91 ELNÖKI MEGNYITÓ BESZÉD. tudná venni az ilyen felvételeknek, mint Poroszországban, magyarázatra nem szorul. Harmadszor ha igaz, hogy a geolog tanulmányozásának tárgya a föld- gömb, úgy minden ország geologjainak feladata a Föld tanulmányozásából elvállalni olyan részt, mely területökbe esik, söt feladatok ilyen tanulmányo- zást megindítván azt nemzetközivé fejleszteni. Ilyen tárgynak tartom én a diluviál korszakot Magyarország területén általában, különösen pedig annak egy oly közetét, mely Európa éjszaki lapályán nincs meg, ellenben hatal- masan kiképződve, a Dunavölgyben van, melynek éppen kellő közepét Magyarország képezi. Ez azon ritkás sárga agyag, melyet a Rajnavidékről importált néven a tudományban legáltalánosabban Lösznek nevezünk s a mi honunkban mint márgás talaj is felette sok helyen fordul elő. Egy lösz-térkép kellő gonddal, s kellő nagyságban megkészítve, hány oly kérdésre adna határozott választ, a melyre most még csak kétesen felel- hetünk, mert a magyarázat egy vidékre alkalmas, másra nem. A nemzetközi geologiai konferencziákon, a hol sok oly találkozás van, melyről jegyzőkönyv nem vitetik, de azért még is üdvösek, előadtam ebbeli nézetemet úgy a német mint a franczia geologoknak és azt helyeselve fogad- ván, az eszmével nem hagyok fel, s valahányszor elmémben forgatom, annak hord-erejéről 15 mindinkább meggyőződöm. A diluviál agyagok eddig mind össze vannak zavarva; a Lösz előbb kőzettani és geologiai szempontból volna megállapítandó, mert úgy látszik annak facies-képződményei is vannak. Meg volna határozandó magassági vonala és természetesen geografiai elterjedése, valamint végre előfordulásá- nak körülményei. Ha a Dunavölgyben a Vaskapuig megvolna a lösz-térkép, át kellene menni a Dunavölgy Vaskapun tuli vidékébe, hol az eredmény az, hogy dél- ről a Balkán hegyláncz vet annak véget, mert délre a Balkántól sehol sem találtam ; ellenben a Duna mentén a Fekete-Tenger partjáig követhető nem csak itt, hanem a Fekete-Tengerbe éjszakról beömlő egyéb nagy folyók völ- gyében is, úgy hogy itt már nem is lehetne beérni a Löszre mint a Duna- völgy diluviál sedimentjére nézve, hanem a pontusi mélyedmény üledéke gyanánt kellene róla szólani. Hogy hol itt a határ, a román és orosz geolo- gok közreműködésével volna eldöntendő. NIKITIN orosz főgeolog az, ki ilyen viszonyokkal jelenleg foglalkozik az Orosz Alföldön s vele tartott beszélge- tésemben a berlini összejövetel alkalmával arról értesített, hogy a Volga felső és közép völgyében Lösz nincs; ellenben az alsó völgyében többi közt RoMmaANxowsKI hatalmas löszlerakodást ír le az Aralo-Kaspi mélyedményben, hol az tehát már a Himalaya hegyláncz és közép Ázsia fensíkja nyugoti lej- tőjével határos, és így azok meg az európai centrál Alpok közötti viszony fenmaradott nyomaira utalnának. 6 DR. SZABÓ JÓZSEF. Kiegészíteni kellene még a lösztérképet a Duna felső folyásában. Végre ha aztán hozzá csatoljuk a Rajnavölgyet es a Rhonvölgyet, akkor mondhat- juk, hogy van egy összefüggő ismeretünk ezen a maga nemében szintén sajátságos, de roppant területen található, máson pedig következetesen fel- tétlenül hiányzó olyan negyedkori képződményről, mely szintén a glaciál epokhával esik össze, de az akkori tényezőknek egészen más nemű műve, mint az, melyet Hurópa éjszaki felében hagytak hátra. Ha a Magyarhoni Földtani Társulat úgy szellemi mint anyagi erőben megizmosodik tán majd erre is irányul tevékenysége, mi aztán épen úgy mint a barlangi kutatás, vagy a Kárpátok jégkori viszonyainak tanulmányo- zása, a mikre vállalkozást már örömmel konstatálunk, nemcsak a geologiá- nak, hanem a prehistoriának is szolgáltatna szilárdabb alapot, mint a minőt extensiv pontosabb tanulmányok hiánya miatt eddig e részben érezhetőleg nélkülöz. Elnöki megnyitó beszédeim ezen harmadikát és így berekesztőjét eme reminiscentiákkal nem fejezhetem be s azokon kívül még egy szomorú, de a a hálaérzelmek bemondotta kötelesség teljesítésére is érzem magamat indít- tatva, társulatunk két olyan halottjáról emlékezvén meg, kik a tudomány iránt holtig tartó érzéket tanusítottak, és ennek sugallatával olyan érdeme- ket szereztek, melyek iránt az elismerés adójával tartozunk. Egyike ZEMLINSZKY REzső a salgótarjáni köszénbányatársulat volt igazgatója, ki a parányi kezdetből fejlesztette honunk ezen egyik legnagyobb szénbányavállalatát, de a kinek élénk érdeklődését a tudomány iránt hat- hatósan bizonyítja az, hogy a tanuló szakfiatalságot tanáraik kiséretében maga szokta felkérni levélben Salgó-Tarján megtekintésére, és az oda jötte- ket mint a társulat vendégeit nemcsak a fogadás szívélyes s mondhatnám előkelő módja által, hanem főleg az által is meglepte, hogy a bányában nem kevésbbé mint a felületen a Karancs trachithegységben vagy az érdekes bazaltkupok csoportjában maga kisérte el a vendégeket, azokat helyi ismere- teinek bőségével mulattatván s oktatván. Volt nyár, midőn én a budapesti egyetemi tanítványaimmal (100 körül) rándultam oda, s megtudtam, hogy engem megelőzőleg dr. KRENNER volt már ott a politechnikumi tanulókkal, mi utánunk pedig Selmeczről a bányász-akademia növendékei jöttek. Ha az értelmes bányász az ő exakt adataival nagy szolgálatot van hivatva tenni a geolognak, úgy boldogult társunkat dicsérettel kell elhal- moznunk. A rétegek pontos sorakozása, azok kövületeinek gyűjtése és meg- határoztatása Salgó- Tarján környékén szelvényekben, de még valóságos közet- anyag kicsinyített réteges összeállításában is hálás emlékül maradtak tenn. Másik halottunk eróf Pesacsevics JÁnos, ki a főváros közelében a sződ- rátóthi forrásdús völgy keleti végén Szadán a tudomány férfiainak nem egy találkozást adott. Azok ott egy ásványgyűjtemény keletkezését és felszaporo- dását látták, de egyszersmind arról is meggyőződtek, hogy a gróf a petrogra- ELNÖKI MEGNYITÓ BESZÉD. Ti fiai modern módszereinek egyikét a mikroskop segítségével a vékony csiszola- tok tanulmányozását 15 kedvencz foglalkozásává tette. Tudományos gyüjtemé- nyét, eszközeit és könyveit Budán az állami gymnáziumnak ajándékozta, hol azok felette nagybecsű taneszköz gyanánt szolgálnak. Azon kevesek közé tartozott, kiknek a magán szenvedélyek legolcsóbbika és leghasznosabbika, a tudományos, nemcsak életében szerzett örömet, hanem halála után mások- nak is élvezetessé tette mind örökre. Ez azon elv, mely Éjszak-Amerika, fel- világosodott gazdagainál igen általános, hol a magánosok gyűjteményei halá- luk után csaknem mindenkor valamely nyilvános közintézet örökségébe mennek át. Honunkban csak még Szőnyi Párt említhetem meg, a ki szin- tén ilyen fenkölt lélekkel intézkedett. I A tanuló ifjuság évről-évre meguüjuló serege mindkét elhunyt tagtár- sunknak velünk egyutt méltán fonhat babérkoszorút, emlékök hálás meg- tisztelésére ! Tudományunk külső nevezetességeiből a mult évben veszteséget nem gyászolunk, ellenkezőleg örömmel említhetem, hogy a nesztorok között DEcHENx Berlinben a kongresszus tiszteleti elnökségét vezette; ugyanott James HALL New-York állam geologja, nem rettenve vissza az út fáradal- maatól, szintén megjelent, mig JAMEs Dana megtörve bár, de azért folyvást működik mint a Geologia tanára a c Yale Colleges -ban ; HÉBERT és MENEGHINI szintén csak otthon dolgoznak; SrupER-nek pedig 90-ik születése napján Svájcz kormánya tiszteleti okmánynyal fejezte ki üdvözletét. Ezzel elnöki beszédemet befejezve, a szót a titkárnak adom át. A SZERPENTIN-UHLORIT CSOPORT ÁSVÁNYAIRÓL. Dr. WARTHA VINCZÉ-től. (Előadatott a magyarhoni Földtani Társulat szakülésén 1884 deczember 3.) Az 1884. év nyarát Montatunban Voralbergnek egy gyönyörű völgyé- ben töltöttem. E völgy tájképi szépségéhez hozzájárulnak a hegyalkotó kőzetek változatossága és érdekes települési viszonyai is. A mellékvölgyek- ből kitörő hegyi patakok valóságos közetgyűjteményt sodornak az Illbe és görgetegei mintegy tartalomjegyzékét képezik azon nagy műveknek, melye- ket a Montafun két nagy sánczfala magába zár — egyrészt a Rhatikon láncz, mely Ausztriát Svájeztól elválasztja, másrészt egy alacsonyabb hegysor, mely a Montafun-völgy és az Arl hegyről levezető Klosterthal között fekszik. A Rhátikonból elágazó Rell-völgy patakja mészkövet, gipszet és szernifit- konglomerátot hoz ; a Gauer völgyből kitóduló Rosefei patak gyönyörű szer- pentineket, ibolya-, zöld és vörösszínű szernifiteket és zöldes szteatit-kvar- 8 DR. WARTHA VINCZE. czitot szállít, míg a Ganpadel patak dioritot és csillámpalát sodor a völgy felé. Igen természetes, hogy ily körülmények között az érdekes völgy beható tanulmányok tárgya lett és hogy annak geologiai és petrografiai viszonyai- ról gazdag irodalommal is rendelkezünk." Egyebek között S. A. Kocn ?? e(rarnerathal und Flattenspitzes czímű értekezését olvasván, figyelmem két sajátszerű kőzetre irányult, melyeket Kocn szerint a Montafun völgy mentén különféle faragványokra használnak. Kocn említi, hogy St. Gallenkireh falun túl Gurtipohl felett a Nova-Alp felé vezető úthoz közel egy sajátszerű zöld színű áttetsző közet fordul elő, melyet az ottani lakosok egyszerű faragványok készítésére használnak. Hogy ez a szerpentinnek tartott közet nem valóságos szerpentin, azt már KocH X Irodalom : E. v. Mossisovics, Der Rhátikon. — Jahrbuch der k. k. geolog. Reichs-Anstalt. 1873 p. 137—174.) A. EsCHER von der LINTH, Geolog. Bemerkungen über das nördl. Vorarlberg etc. ete. Zürich. 1873. — Denkschriften der allgem. schweiz. Naturf.-Gesellsch. XIII Bd. pag. 15. G. A. KocH, Ein Beitrag z. d. geolog. Aufnahmen der Rhátikon- u. der Selvretta- Gruppe. — Neue Denkschrift der allgem. schweiz. Naturf.-Gesellseh. Bd. III. p. 202—205. KocH, Kurze Erlüuterung zur Vorlage der geolog. Aufnahmskarte des Selvretta- gebietes. — Verhandl. der k. k. geolog. Reichs-Anstalt. 1877 p. 137—142. A. ESCHER u. STUDER, Geologie v. Mittel-Bündten. — Neue Denksehriften der allgem. sehweiz. Naturf.-Gesellschaft. Neuchatel. Bd. III. 175. G. A. KocH, Garnerathal u. Plattenspitze. — Zeitsch. d. deutsch.-österr. Alpenvereins. 1883. Heft 3. Salzb. 1884. z KocH, Die Abgrenzung u. Gliederung der Selvretta-Gruppe. Wien. 1884. C. W. C. GÜMBEL, Geognost. Beitrüge z. Kenntniss v. Vorarlberg u. d. nördl. Tirol. Jahrbuch der k. k. geolog. Reichs-Anst. 1856 p. 15. A. R. SCHMIDT u. FRIESE, Geognost.-montanist. Beschreibung Vorarlbergs. RICHTHOFEN, v., Kalkalpen v. Vorarlberg u. Nord-Tirol. Jahrbuch der k. k. geol. Reichs-Anst. 1859 p. 72. 1861/2 p. 87. EsCcHER v. d. LINTH, Geolog. Bemerkungen ü. d. nördl. Vorarlberg. 1553. Bern. — SruDER, Erlüuterungen zur 2. Aufl. der geolog. Karte d. Schweiz. E. v. Mossisovics, Aus den Vorarlberg. Kalkalp. Jahrbuch d. k. k. geol. Reichs- Anst. 1872 p. 254—56. SHOLTE DouGLAs, Petref. führ. Kalkstein in Gargelbuserl. Jahrbuch d. k. k. geolog. Reichs-Anstalt. 1871 p. 35. G. A. KocnH, Die Fervalgruppe. Jahrbuch d. k. k. geolog. Reichs-Anst. 1875 p. 226—25. Kocn, Reisebericht a. d. Montafon. 1. 2. 3. — Jahrbuch d. k. k. geol. Reichs-Anst. 1876 p. 326—328 p. 343—346. G. THEOBALD, Beschreibung v. Graubündten. Bern, 1864. THEOBALD, SULZFLUK, Excursion d. Section cRhaetias Chur. 1865. THxoBALD, Naturbilder aus d. Rhaetischen Alpen. Chur. 1861. E. v. Mossisovics, Beitrüge z. Altersbestimmung e. Schiefer ete. Jahrbuch d. k. k. geolog. Reichs-Anst. 1872 p. 264—269. este 8; Zeitschrift d. deutschen u. österr. Alpenvereins 1883. 3. füzet. A SZERPENTIN-CHLORIT CSOPORT ÁSVÁNYAIRÓL. 9 gyanította. Említett értekezésében azt is említi, hogy a völgy leghátulsó részében az úgynevezett Zingeltobelban előfordul egy másik zöldes kőzet nagyobb tömegekben, melyet kerti oszlopok, sírkövek s több effélék faragá- sára használnak. Alkalmam volt mindkét közetfajból az eredeti termőhelyen válo- gatott darabokat gyűjteni és azokat közettanilag és chemiailag behatóan megvizsgálni. Mindenekelőtt megjegyzem, hogy külsőleg mindkét kőzetfaj rendkívül különbözik egymástól, mert míg a gurtipohli vagy grandaui kőzet (mert úgy is szokták e helyet nevezni, hogy Grandau) áttetsző és szteatit- szerű tömör anyag, addig a Zingeltobelból való közet, — a melyet az ottani lakosok tafamunti köőzetnek neveznek — szálas, rostos szerkezeténél fogva inkább a valóságos chloritpalához hasonlít. Minthogy a grandaui kőzet külsőleg nagyon hasonlított a borostyánkői (vasmegyei) ú. n. nemes szerpentinhez, szükségesnek tartottam a magyaror- szági kőzet analysisét 15. Dr. KRENNER JóZzsSEF SÁNDOR kollegám szíves volt a saját maga gyűjtötte borostyánkői anyagból néhány darabot rendelkezésemre adni. A közetek chemiai elemzését SZILASI JAKAB és TELEK JÁnos urak jelen- legi segédeim végezték." Az elemzések eredményei a következők : 100 s. r.-ben foglaltatik : Borostyánkői Grandaui Tafamunti közet (Sz.) közet ( Sz.) közet (Sz.) IKOVASÉN er sert 04 29-45 39-83 Vasoxidul .. e 3"70 60 6":22 MASOSTO ! es ELTE 991 2-00 1178 Timföld... ai - 18965 20-98 443 Magnézia- — c. 532720 30-31 26-87 Víz eg zzfet — 12519 12-29 823 Mész ... BEREN fe— es - 232 Összeg — 100-31 100:62 99-68 Bajsúly .— u 02098 2722 2:8376 E számokból most már határozottan kitünik, hogy a jelenleg még szerpentinnek nevezett ásványhoz se a magyarországi sse a montatfuni közet- nek semmi köze, és hogy a két kőzet egymással teljesen azonos, de azonos egyszersmind a KENxnGorr-féle pseudophittal is, a mely a Zdjar hegyről való. Rokon azonkívűl két másik köőzetfajjal, a melyeket eddig szintén a szerpen- tinhez soroztak. Az egyik Salzburgból (Nassfeldről) való, a másik Elszászban fordul elő. Sikerült mind a kettőből dr. KRENNER J. S. közbenjárására elem- zésre való anyagot szereznem. Az elemzések adatai a következők : 100 s. r.-ben foglaltatik : Elszászi közet (Sz.) Nassfeldi közet(T., INOM A SAYA NB S tát JÓS] 33-44 Vasoxidül NkERSZ — 9:10 326 JAS ÖL SN VE LSÉN MÉZ Ea 934 340 Jnrssino ko ezáenat éz Bee -— d2a0 J3572 4 Az elemzők Sz (SzILAsi) és T (TELEK) betűkkel vannak jelölve. 10 DR. WARTHA VINCZE. Elszászi közet (Sz.) Nassfeldi közet (T.) MASNLSZTANES S e ae E 25-96 32:99 ON evés ELLE ESéteetát ET 0:66 — ÜZ k láz ész 7 pee ez 11749 12"71 Összeg — 100-17 99-52 Fajsúly . — 2-630 9:670 Ezekből az adatokból szintén határozottan kitünik, hogy az említett kőzetek azonosok a pseudophittel. Most az a kérdés merül fel : vajjon minő összefüggésben van neveze- tesen az erősen timföldes montafuni közet először 18 a szerpentinnel egyál- talában és a különösen a Montafun völgyében is előforduló typusos szerpe- tinekkel? Végre szükségesnek tartottam a szerpentin köőzettel határos mon- tafuni amphibolitot és a szomszédos pratigaui szerpentint is megvizsgálni. Ha mindezek után egymás mellé állítjuk a tiszta, teljesen timföld nélküli szerpetinekre vonatkozó elemzési adatokat és ezeket összehasonlítjuk a Pennin, Ripidolith és Chlorit csoporttal, akkor érdekes következtetésekre jutunk ezen közetek timföld tartalmát és általában genetikai összefüggéső- ket illetőleg. Az elemzési adatok összeállítása : Kova- Vasoxi- Vas- Tim- Mag- Elemző SAV dul oxid föld nézia Víz Mész SCHWEIZER --- Tömör Szerpentin, Zermatt — ... 436 209 — S "3046 1473 ez WERE Jő és a [ c ia 42-13 2923 — — 429 13-6 sie CGENETZEN c ű ft MT EgO E OZ STATES v. DRASCHE - 4 Tömör Szerpentin, Windisch-Matrey 4157 531 263 00-67 36-66 11-88 ci res v. DRASCHE . E a a Heiligenblut ..- — 40-39 332 998 168 3012 9-86 4.78 SCHWEIZER 5 4 a Zermatt . ..- a... 43781087 — 224028921 1460 — SCHEERER --- 7 a [ Snarum ... ... 4071 243 — 239 4148 1261 e v. DRASCHE ... c Szerpentinpala, Sprechenstein 40-55 — 1040 2-70 33-59 932 448 S. ESCHER --- c Antigorit aze EA DAOTSZ STATE BR 7 30DLZTOTE SZEGABT éle Szerpentinpala, Tatamunt .. 3983 6221178 443 2687 823 232 SCHWEIZER --- Penninit Zermatt, Pennin -—. :. 33074136 — 3.69 3254 1298 /use TVE, szén áz u u SZENÁSE LA 33-26 720 — 11":69 35-18 19218 — ZAMMELSBERG / a Snarum .. . cv. 2.2 c. BAB8 — 58112-48 3402 1368 — — TELEK . k E Salzburg (Nassfeld) Szerpentinnek S tartott közet — - ér én E 3344 326 34013"72 3299 1271 — HAVER ... 8 Pseudophit, Zdjarhegy -.. --- .-. 3842 258 — 15-42 3404 1268 — BRÜEL d E Ripidolit LATSZAT OT MG" O7Z SZ: DORLAS — SZILASI É Borostyánkő (Nemes szerpentinnek tartatott) : B Iz zet s SLEBOTAB 370 FAITBD9B ZA LETE — ESZÜKBE ete vá Gurtepohl, Montafun völgyben .. 29-44 560 20020-98 30-31 12-29 — KoBELL .-- -. ) 2 Prochlorit, Dana ; Chlorit, Ripidolit, a — Rose; Zillerthal ... aa 2. 26511500 SS2VSÁ-ARSS ILO NE RAMMELSBEBG 8 Chlorit St.-Gotthard s : 925"1223"11 10922"26 17-41 1070 — CENTRE KG 2 Steeles, M. N. C. Chlorit . -nn -.. 24902421 2177 1278 1059115Mno PISANI TE start Chester ..- . 240 148 — 259 227 119 — A SZERPENTIN-CHLORIT CSOPORT ÁSVÁNYAIRÓL. 11 Ezen összeállításból látni való, hogy néha még a legjellemzőbb szer- pentinben is van timföld és pedig néhány százaléknyi, továbbá, hogy a tim- föld tartalmat illetőleg az átmenet a szerpentinből a penninbe alig van meg- szakadva s ha hézag létezett volna is a szerpentin és a pennin között, azt most a tafamunti kőzet kitölti. A mint TscHERMAK 1871-ben a cPyroxen és az Amphibólv-ról" szóló értekezésében kimutatta, hogy a timföld ezen ásványban a lényeges alkotórészek közé tartozik, ügy KENNGOTT 15 a cPyro- phillit, Hydrargillit, Pennin, Chlorit és Klinochlors czímű értekezésében azon következtetésre jutott, hogy a Pennin, Klinochlor, Chlorit és Kámme- reritben a timföld mennyisége határozza meg a fajt és hogy ezen ásványok- ban az Al2Os alakváltozás nélkül MgO. S102 által helyettesíthető, miért is a fennemlített ásványok szerkezetének a következő képlet felel meg : MENT O ST a MgO. H:07-2 KÖ; Ha ezt a képletet a szerpentin képletével — a mely KENNGOTT sze- rint MgO. H2O 4-2 MgO. Si102 — összehasonlítjuk, akkor szembetúnik az összefüggés, a mely a kettő között létezik. TscHERMAK G.a xLehrbuch der Mineralogies czímű munkájában a Chlorit csoport chemiai képletét a követ- kezőképen írja: p (2H2O. 3Mg0. 28102) t g (2H:O. 2Mg0O. Al2Os, 3102), ez teljesen azonos a KExxGorr-féle képlettel. Azonban sem TsSCHERMAK sem KExwxGorr nem mondja ki határozottan, hogy maga a szerpentin tehát nem egyéb, mint a Chlorit csoport egyik jellemző tagja, a melyben az Al2Os tarta- lom esetleg zérussá válik. Én pedig azt hiszem, hogy ezen felfogáshoz az előzmények után szó sem férhet. Bizonyítja ezt még az a körülmény is, hogy mindenütt a Chlorit csoport ásványai egymás mellett, egymásba átmenve fordulnak elő és hogy e csoportbeli ásványoknál a timföld adja meg a keveréknek a hajlamot a kristályosodásra. A táblázatból végre azt is látjuk, hogy a montafuni áttetsző, zöldes színű ásvány a Ripidolith és Chlo- rit között foglal helyet. A mi azt a fontos kérdést illeti, hogy a montafuni szerpentines ásvá- nyok miféle közetfaj elmállásából keletkeztek, azt a jövőben a helyszínén eszközlendő szemlélés és a gyűjtött anyagnak úgy chemiai mint optikai vizsgálása által akarom eldönteni. Jelenleg hajlandó vagyok azt hinni, hogy az említett közetek az amphibolitból keletkeztek. - Mineralogische Mitth. 1871. 18, 12 KALECSINSZKY SÁNDOR. KÖZLEMÉNYEK A MAGYAR KIRÁLYI FÖLDTANI INTÉZET CHEMIAI LABORATORIUMÁPBÓL." KALECSINSZKY SÁNDOR-tól. Második sorozat. "" (Előterjesztetett a magyarhoni Földtani Társulat szakülésén 1885 deczember 2-án.) I. Barnakő Kis-Halmágy-ról. Lelőhelye: Kis-Halmágy (Arad- megye), Rotundó havas, Bihar és Torda-Aranyosmegye határán. Beküldő : Dr. Horrsv PÁL, országgy. képviselő. A légszáraz anyag chemiai elemzésének eredménye százalékokban kifejezve a következő : Mangansuperoxid (Mn02) . . .. 4315 Manganoxidul (Mn0) E ERNE ér E 98-98 Mészoxid (CaO) iz ATA EJ NDK , SISÁN 0 SB Nedvesség ( H2O) cSt ft e sosem kon: 257 Oldhatatlan anyag (guarz) ... .-. --- 2415 VagozTa (Rez 8 Ete Szá ERNE EE nyomokban Összesen 99-74 II. Lignit Csáktornyá-ról. Lelőhelye : Csáktornya, dragoslaveczi hegy. Beküldő : MOLNÁR ANnTraL, országgy. képviselő. 100 sulyrész tartalmaz : Illékony s éghető anyagokat — ... ... 30-98 Szenet (kokszot) EE TREES BV) LE 37-31 Éővoskopíiküsíyizeti ! esta ES EEEKEE DADA Hamut s EE AMÉSZR AE ÉL sz 747 Összesen 100-00 III. Somkuti kutvíz és kazánkő. A Bernstein M. czég somkuti füré- szelő gyárának 25 méter mély kutjából vizet és e víznek kazánkövét küldötte be megvizsgálás végett. A vizet technikai czélokra, főleg a gőzkazán táplálására használják, azonban ez a vascsöveket erősen megtámadja és két hónap alatt 9100 hekto- liter víz fogyasztás mellett 90—100 kgr. kazánkő képződik. A birtokosok, : E közlemények később rendszeresen csoportosítva a kir. földtani intézet évi jelentésében fognak megjelenni. dés Az első sorozat a mult 1885. évi kötet 31—34. lapján található. KÖZLEMÉNYEK A M. K. FÖLDTANI INTÉZET CHEMIAI LABORATORIUMÁBÓL. 183 attól való félelmökben, hogy a gőzkazán is kárt fog szenvedni, az elemzésen kívül, oly ellenszer javaslását is kérik, a mely a kazánkő képződését meg- akadályozza. A víz elemzése a következő eredményt adta. 1000 sülyrészben van : Mészostds (ao jee see ass kae S ÜG SZÜL mot: Macnesiumoxsid a (Mg0) Esso 78700 a Vasoxid és timföld (Fe2Os3-Al2Os).. .. --- 19-60 ua Nátriumoxid, Káliumoxiddal (Na2O) c... 6135 a Ghlórat Gates zes a esz MESE GE ZENESZ O 8 IKÓNSANA SÓS) a ez AT E See ee 62-96 a IROVASÁVÁ ON 09 A Sent ret ee agg EEG ESAT ee LSOÁ A OALELLOMOSSAVÁNNN 2 Oz) ESET LES Aa SSE EE DON SZENSANYANOO 2 E SZE SÉRE SEN SE S ES A DS VŐZ VE SALELTOTASÁVÍN Os EMM TART ettetek EZ AES S) " kisebb Ammoniak (HsN) .. Szervos anyag LTE VESSE ATT TESSEN set 11720 mgr. 52352 mgr. SZEUKGNAN TET sz főstnennyiségben Ezen az elemzésen kívül meghatároztam a víz keménységét szappan oldat segélyével : Az összes keménység (Gesammtharte) sz ilő A maradandó u (Bleibende Hárte) SANS 6 A változó ( (Vorübergeh. Hárte) — 11556 c A víz zavaros színű és üledékes volt. A beküldött kazánkő főtömegében szénsavas mészből áll és pedig 46-799/0 mészoxidból (CaO) és 377019/o szénsavból (C02). Ezeken kívül tar- talmaz magnéziumot és szerves anyagokat nem kis mennyiségben, továbbá vasat, timföldet, kénsavat és kevés oldhatatlan részt, kovasavat. Hogy e vízből a káros anyagokat eltávolítsuk vagy pedig ezeket ártal- matlanná tegyük, az elemzésből számítva, azt ajánlottam, hogy a kütvizet, a kazánba öntés előtt keverjék egy-egy köbméterre 92 gr. frissen kiégetett mészből készült mésztejjel, azután 29 gr. calcinált szódával és végül maró- nátronnal (nátriumoxid, Aetznatron) addig, míg a víz gyengén alkalikus hatást mutat. Miután jól összekeverték és 50—60 fokra felhevítették, a keletkezett csapadékot hagyják leülepedni. Egyéb kezelési módokat is részletesebben előirtam, főképen az ellen- őrző kísérleteket, melyek azonban a helyi viszonyoktól függenek s ennél- fogva fölösleges lenne itt felemlítenem. Többszöri próba eredményeit összehasonlítva, azt találom, hogy ezen- túl az ajánlott eljárás mellett két hónap alatt legfeljebb 5—10 kgr. kazánkő fog képződni. 14 KALECSINSZKY SÁNDOR. Mindenki tudja, hogy a kúütvizek s általában a vizeknek chemiai tar- talma és alkata a helyi viszonyok és egyéb körülmények szerint igen változó. Néha már 1—2 méternyi távolságra egészen más alkatú vízre bukkanunk, s ennélfogva a vizeket, technikai vagy más czélokra, egyugyanazon reczept szerint javítani nem lehet. Ezt csak azért tartottam czélszerűnek felemlíteni, mert gyakran olvashatunk hírlapok és folyóiratok hirdetéseiben a kazánkő- képződest megakadályozó úgynevezett biztos) szerekről. Sokan használnak is efféle cbiztoss, szereket, de vagy minden haszon nélkül vagy pedig még kárt is szenvednek, minthogy az universális gyógyszer nem felelt meg a helybeli viszonyoknak. IV. Földviasz (ozokerit) tartalmú homok. Lelőhelye : Szamos-Udvar- hely község, Szilágymegyében. Beküldő: LőgIsczY GyöRGYy országgy. kép- viselő. A homok barnás színű s erősen petroleum szagú. Vizzel főzve fekete viaszréteg emelkedik a felszínre, mely kihülve lágy és zsírostapintatu, fára vagy kanóczra kenve világító lánggal ég el. Olvadó pontja 49—50"7 C. közé esik. A légszáraz homokból üveggörebben való destillálásnál 3"56 százalék világossárga olajat és paraffint nyertem. — Ugyanezen homok uj részletéből vízzel való kifőzés utján 3-5 százalék fekete viaszt kaptam. A kétszer kifőzött fekete viaszt tovább vizsgálva találtam benne : Illékony olajat s kevési vizet. -— --- --- ---! —- 2622 Olajos világos sárga paraffint ÉRÉR As Eg r 63-00 Szenes maradékot (kokszot) --. - sség Se NÜLTTES Összesen 100700 Az analysis szerint egy métermázsa légszáraz és ugyanezen minőségű homokból kifőzés által 3"5 kgr. viaszt nyerhetünk, a melyet azután felhasz- nálhatunk olaj, paraffin, kátrány és koksz gyártására V. Mágnesvasércz. Lelőhelye: Magyar-Egregy, Baranyamegyében. Beküldő : RreGEL Axrar Nagy-Mányokon. A tömött mágnesvasércz légszáraz állapotban 60-38 százalék vasat tartalmaz, mely mágnesvaséreczre (Fes 04) átszámítva 83-42 százalékot tesz ki. VI. Termés arany Tibetből. Lelőhelye: Valószínűleg keleti Tibet. Lóczy Lasos gyűjtése gróf SZÉCHENYI BÉLA kelet ázsiai expeditiója alkalmával. Fajsúlya : 17712, 207 C.-nál. 100 sülyrészben van: Arany 5-6 CA eh Ezt! Ezüst . kez ds zhegik 703 1 "eg AKGMROEEL ES e Gt VA. 0-74 Vas 2 ATÓ DATATS 0746 Összesen 99"97 "[vaemTexIe vigy pedxa IBISZUJOTON VIG TANHHOYZS 1915 "osggínA3 sorvrT AZDOTT , "ogey[VIeg S2ATR 3 a Dírrara Gag a; z Frzti nr RENÉE ; € "a c Kr ; 7 naosgurui 9l egg ga) SIU9ZSOA HÓISYUTUI ggolsoT 4 oApzoy T9gu9zseureg RV AZA UZS OTYJZITOÁU 9 Asoy sm(jeT T9gsozUuo Te zy "SYUIVG BZIIVY "SAZOUIOT JAVIUT 959IOT, "[V994ÁUB O0FGY OS.GZ .eS.IZ LETT 497 0 98GE 098§ OD-69 nurzs sonanzs vagug Uva gp uogg sora], "19497 s9yauzs elnem "MA[JATUAÁSO 959103 9J9f97 VZIIBY Jet CAT G8OL GEOT 066" G0EG BY-G ESO ES ny-outkurzg aezs-loIN nyegzurdeg soJrsz "oTojÁUug 9JoroT "S0J9AVI599 elnem GYI VZOIVY SOTÁSV 089109 HÁTA — ORGL 10.98 9268 TG4 06-£ GY-EI 669 C6-6L -ATSZ "9joyoj ÁU9UIOn 59 3ouIoy uosT "A IZS39j0S vÍNVHI "gorog BZOTEY BAJuJod 6069 IT.6 86.18 1T9.8 §96-6I 269 66-6 UOSAY9N JUJHUJÁJTOUT "9J9N0j JOT "19yoz elnem "03930; SPU deSÚ SOGBI 6684 1208 EGG Tó SG E 188 -AWd] VZDIVI NÁUDJAISZ UJHUDÁS "9g9YoT "NUIZS S9S9IJA [0388A elne "PeaJogozssa 6869 16-G£ 18.69 86.11 198 GB8BTTI 994 00LL32 ZSYOY V VUIVG BZIABY "9J9Y9j S0ÁU9T "s9yanzs INET "9JoHOJ SPUIVG "BZDIVY "JÜZS -7899 ogzia ey dogoruosey "yIIzodjazs UAÁUUOY U9]ogÁTI9] "9go[9g spugeg our g "ÜUIZS SOS9I9A UJJUDÁS VÍNUIVTT "Áuguoy "9997 ESO DOG EGE SD GATS ST BG DOG KE EGES ss e ny-U0s59-SUeTT "I VZOIVY "SOJÁSLY 959103 "ogoY9j S9ÁU9T 7 5-5 mánlaany a 3 MRS TO SOZUBR Eg) HT 1J7-U0s89-SUBTT "G E oo Bizo Csá áj - uenx-ni-ery e LYSG EL.IG 89.389 69.6 98.GE £6.EG £9-6 66-L6 TAGYTOZO TOT98-UOJ -tezg uv(re uwezs-nol-og V G BIJOTBD siáké OH N HO 8 D 1939A9178 sny 939439 ZSHOM 95894 NUBH U9JOJJIN fin ÁTOUOIOTT a -LJOTOOUI, ÁTOZPITI -PON 59 U9JIXO U93OIPIH Áuougzs : una uogozsaslijns 00T Gwvhiuv zDavisba v ,. OSOZTS[9 ILIUIOYI U9ZS ILUIUI OTSJZITOÁN IIA 16 KÖZLEMÉNYEK A M. K. FÖLDTANI INTÉZET CHEMIAI LABORATORIUMÁBÓL. VII. Bitumenes pala. Lelőhelye STEBNIK, Zboró mellett, Bártfa köze- lében. A megvizsgált palát Dr. CHYZER KoRNÉL úrtól Zemplénmegye főorvo- sától kaptam ki azt a helyszínéről hozta magával, s róla a következő sorok- ban ad felvilágosítást : xJelenleg csak annyit irhatok róla, hogy Stebnyiktől délnyugatra, a bártfai fürdőt északtól védő kőhegy és Magura északi tövében kis patak illetve hegyszakadékban alig 1—2 méternyire a földszín alatt, viztől kimosva a part oldalában sok helyütt 1—2 méternyi vastag telep látszik belőle, ahol azokat a köszénszerű darabokat pala fedi mely szintén ég ; felette 1—2 méter kárpáti homokkő szikla. — A parasztok már e század elején is ismerték s mondták, hogy van ott olyan kő, mely ég s állítólag tüzeltek is vele. — A közvetlen környékben sok helyütt található, söt a szemben levő magas hegy tetején szántás alkalmával állítólag az eke is kiforgatja.) Az előleges vizsgálatnál feltünt a nagy bitumen tartalom s ezért, mint geologiailag is érdekes adatot, a rendelkezésemre álló anyag mennyiségéhez képest, részletesebben megvizsgáltam a következő eredménynyel : 100 súlyrészben van : Illékony 8 éghető anyag --- --. --- 15-63 NEÜNVESSŐD e 5 éa VERT K ET Set 8 SZOT ÜKOKSZJ e ez És RE B EEEN OS Hamu (el nem éghető rész) .. .. 73"91 Összesen — 100-00 Egy másik tömött, s kemény pala, a melyen csuszamlási felület is volt látható 6-2 százalék illékony éghető anyagot tartalmazott. Nagyobb mennyiséget (200 gr.) üvegretortában huzamos ideig hevítve, eltávozott belőle viz és illékony éghető anyag 15 százalék s tényleg felfog- tam, közönségesen vízzel hűtve, 9"87 százalék olajat, kevés vízzel, vagyis 1"179/0 vizet levonva 87709/0 nyers olajat. — Kezdetben az illékony gázok távoztak el, később világos, végül sötét barna színű olaj gyült össze, míg a retortában hátramaradt anyag fekete színű, és graphitszerű volt. Az analysis szerint ezt a palát előnyösen lehetne felhasználni olaj, paraffin és kátrány előállítására. JELENTÉS A III. NEMZETKÖZI GEOLOGIAI KONGRESSZUSRÓL. 17 JELENTÉS A ITIIK NEMZETKÖZI GEOLOGIAI KONGRESSZUSRÓL BERLINBEN 1855 SZEPTEMBER 28—OKTÓBER 3. Dr. SzaBó JózsErF-től. I. Az ünnepélyes megnyitó ülés. " A Bolognában tartott második nemzetközi geologiai kongresszuson Berlin volt választva a három év mulva megtartandó 3-dik ülés megtartá- sára. Azonban előre nem látott akadályok folytán 1884 julius 20-án szét- küldött levélben a berlini rendező bizottság arról tudósított, hogy azon évben nem tartatik meg, hanem 1885-ben szeptember 28. és október 3. közötti hat napon. Ekkor összejött 255 geolog, ezekből közel 100 külföldi. Az egyes országok szerint az arány a következő: Németország 163, Olaszország 18, Ausztria-Magyarország 16 (csupán Magyarországból 9), Anglia 11, Francziaország 10, Éjszak- Amerika 9, Oroszország 6, Belgium 6, Svédhon 3, Svájcz 3, Norvégia 2, Hollandia 2 és egy-egy a következő orszá- gokból: Brazilia, Spanyolország, India, Japán, Portugália, Románia. Én már szeptember 27-én jelentem meg a főszállásunkon a bányász- akadémián, hol Selmecz geologiai térképét állítottam fel, a mely eleve be volt jelentve, s a melyet saját felügyeletem alatt az államnyomda karto- grafja HoMoLKA úr szépen készített el (1 : 14400-as mértékben). Midőn utólszor voltam Berlinben, a bányász-akadémia egy jelenték- telen épületben volt elhelyezve. Mostani pompás palotája (Invaliden- Strasse 43) már magában is meglepett, de még inkább a benne felállított gyűjtemények nagyszerűsége. A mi kevés idő csak lopható volt, mindenki sietett itt tölteni, mert az állandó gyűjteményeken kívül voltak külön gyűj- temények térképekből és közet-, kövület- meg ásványtárgyakból, valamint eszközökből, csupán a kongresszus alkalmából összehozva. E gyűjtemények nagy része külön katalogban volt leírva ( Catalogue de Vegxposítion géologigue. Berlin, 1885.) 149 lapon. Azonban csak a régeb- ben bejelentett tárgyak vannak felsorolva, volt az újabbak közt is számos olyan, mely ezen gyűjtemények amúgy is páratlan becsét még fokozta. Én itt csupán egy térképről szólok most, a mely reánk nézve a leg- vonzóbb volt: cCarte géologigue internationale de V Europe Berlin, Dietrich Reimer. Az egész még most sem kész ugyan, de együtt volt 28 lapból álló darab, mely csak így egybe állítva is tekintélyes térképnek mondható. t HElőadatott az 1885 november 4-iki szakülésen. Földtani Közlöny, XVI. köt. 1886. [ési 18 DR. SZABÓ JÓZSEF. Ezen az összeállított példányon egyéb mint a fekete topografiai elem még nincs. Irás semmi, festék semmi. Ellenben nehány külön lapon be volt mutatva Németország, Olaszország s részben Francziaország kifestve is próbaképen. Irást nem tettek reá megelőzőleg, mert a térkép kidolgozói úgy talál- ják, hogy jobb lesz előbb a színeket reá vinni és azok szerint írni oda neve- ket, a hol a geologiai viszonyok megkivánják. Szeptember 28-án, hétfőn 10 órakor volt első összejövetele a kon- gresszus választmányának, melyen az ülések tartásának módját és tervét állapította meg azon eredménynyel, hogy a délelőtt a tudományos intézetek látogatásának legyen szentelve kitűzött programm szerint, két órakor a kongresszus űlése négyig, négy után tudományos előadások tartassanak. Az ülésekre a Reichstagsgebáude (Leipziger Strasse 4) nagyszerű palo- tája volt a kormány részéről átengedve, mi valóban nem kevéssé emelte e kongresszus fontosságának eszméjét. Szeptember 29-én, kedden 11 órakor volt az ünnepélyes megnyító ülés, melyre diszben jelentünk meg. Ezen a szokásos elnöki beszédek tartattak meg visszapillantással a múltra, tekintettel a jelenre s jövőre; de volt ezen beszédek közt a szo- kásoson felülemelkedő is. CAPELLINI a bolognai kongresszustól idáig megmaradott elnök rövid bevezetéssel a szót dr. von GoszLER vallás- és közoktatásügyi miniszternek adta, ki vagy 15 percznyi beszédében, melyet nem a hivatalos franczia, hanem német nyelven tartott, oly eszmékkel foglalkozott, melyek maga- sabb színvonala és tág köre méltán megérdemli, hogy mulékonyan elenyészni ne hagyjuk. Dr. GoszLER így szólott: rÜdvözlöm önöket a porosz kormány nevében mint a harmadik nemzetközi geologiai kongresz- szus tagjait, kik a föld minden részéből összesereglettek, hogy fáradozásai- kat magasztos tudományuk szolgálatában egyesítsék. Üdvözlöm önöket BucH és HumBonpT hazájában, azon a földön, melyen a geologiának annyi jeles fiatalabb mivelője is akadt. Az üdvözléshez csatlakozik a köszönet azért, hogy 1881-ben elhatározták, hogy Hurópa geologiai térképének meg- készítése reánk bizassék, egy oly műé, mely a Földrajz történetében min- denkorra nagyjelentőségű vállalatot képvisel. Önök közül sokan lesznek, kik négy év előtt az épen oly tiszteletes mint szép Bononia vendégszerete- tében részesülvén, a déli égöv bájaira sovárogva gondolnak vissza, de mi éjszak népe bizunk benne, hogy a geolog, ki már neki van törődve a lég- kör és a víz átalakító befolyásának tanulmányába mélyedni, a munkaked- vet és az élvezetképességet a Diluvium vizenyős körfolyamatával szemközt sem fogja elveszteni. Örömest akarjuk reményleni, hogy önök csakhamar meg fognak arról győződni, hogy az éjszaki lapály szürke őszi ege nemcsak JELENTÉS A III. NEMZETKÖZI GEOLOGIAI KONGRESSZUSRÓL. 19 hogy nem gátolja a komoly törekvést, hanem hogy lakosaiban a tudomány férfiaiért meleg s a vendégszeretetnek nyitva álló szív dobog. Ezen üdvözlő szavakhoz szeretnék még valamit csatolni, kifejezést adván egy oly gondolatnak, mely engemet önök párisi és bolognai tanács- kozásaik tanulmányozása alkalmával megragadott, egy eszme, melynek tárgya a tudományos munka szervezése, és a nemzetközi kongresszusok szereplése ezen szervezésben. Már évek hosszú sora óta tanúi vagyunk a tanítási és kutatási terek folyvást szaporodó felosztásának különösen a természeti és az orvosi tudo- mányokban. A régibb tudományok határkörnyékén szünetlenűl újak támadnak; folyvást történik, hogy új módszerek oly csoportulást idéznek elő, mely egy új tudomány igényeivel lép fel, ennélfogva a szétforgácsoló- dás veszélye és a fogyatékos rendelkezés az idő és erőre nézve a tanulóval szemben szintén növekszik. Az anyag, melyet a tudományos munka nap- fényre hoz, a végtelenbe szaporodik. Mint buzdító momentum belevegyűl továbbá a nemzetek között levő vetélkedés is. A közös munka terén mind- untalan új népek jelentkeznek; az ó-világ országainak tudósaihoz már év- tizedek óta csatlakozik Éjszak-Amerika, különös fontossággal a geologiára és a palxontologiára nézve, és egy munkaszerető s a Nyugot módszereivel megismerkedett nép már Ázsia messze keletén is mozog. A jövőbe tekint- vén, azon aggály nem akar bennünket elhagyni, hogy azon kötelék, mely az egyes tudományokat összetartja, meglazulhat és azon öntudat elmulhat, hogy a szétválasztás egyes disciplinákra utóljára csak az emberi képesség véges voltának köszöni eredetét, és hogy legalább a természettudományok végre is nem egyebek, mint különböző álláspontok, a melyekből az, a mi van, a maga jelenében, múltjában és jövőjében képezi a kutatás tárgyát. De nem birunk, sőt nem is akarunk azon ideállal felhagyni, hogy a Koz- mosz csak a különböző tudományok összhangzó közreműködése mellett lesz felismerhető és feltárható. Ha nézeteink egyben-másban szét ágaznának is, azon benyomás mind- nyájunkban megvan, nogy a tudományos munkát szilárdabban és átnéze- tesebben kell szervezni. Most sem vagyunk ugyan már némely egyesülési pontok nélkül, hova mi németek mindenek előtt az egyetemet számítjuk. Mert szilárdan ragaszkodunk azon meggyőződéshez, hogy minden tudo- mány egyesítése egy xcuniversitass-ban, egy egységes tanári testületben, minden disciplina képviselőinek köz- és együtt dolgozása a tudományok közötti összefüggést lényegesen elősegíti. Úgy szintén örömest gondolunk egyes kormányok közös intézkedésére akár egy átmenő külön czél eléré- sére, a milyen példáúl a megfigyelés a napfogyatkozásnál, a Venus átme- netnél, a földmagnességnél, akár tartós feladatok megoldására, mint az egységes hossz- és súlymérték előállítása és fentartása, az európai fokmérés, az elektromos egység megállapítása és jelzése. De a feladat nagyságával 19) Ezsá pi 90 DR. SZABÓ JÓZSEF szemben mind ezen eszközök nem elég számosak és nem elég hatásosak, és a kérdés magától jön ajkunkra : vajjon a nemzetközi tudományos kongresz- szusok hivatva vannak-e és képesek-e arra, hogy a tudományos munka organizácziójában az eleven tényezők közé soroztassanak ? A tudomány képviselőivel szemben e kérdés nem szorul igenre, vala- mint az igen sem bizonyításra. Más kongresszusok ezen irányban már előre dolgoztak, és a mennyire én áttekintem, legnagyobb eredménynyel az asztronomok, a munka gondos felosztása által az egyes csillagdák között különösen az ég topografiájára nézve, egy pontos tudósítási szolgálat berendezése s egy közös szaklap fentartása által. A kérdést inkább így kell tenni: mi módon, mily irányban, mily eszközökkel vegyenek részt a kon- gresszusok ezen kérdés megoldásánál ? — A tudomány jelleme és állapota szerint különböző lesz a felelet; nehány momentum azonban tán általá- nosabb jelentőségre tarthatna igényt. Ilyen mindenek előtt az, hogy a. kongresszuson képviselt tudomány ne zárkózzék el, hanem azon legyen, hogy az összefüggést a testvértudományokkal felkeresse és táplálja és azo- kat a problemák megoldásában közreműködésre meghívja. Tán jobban, mint egyéb tudományok, a geologia áll menten azon kisértéstől, hogy ma- gában maradjon. Most midőn az egykori házi perpatvar a neptunisták és plutonisták között régen egy magasabb egységben találta megoldását, ma már egy lépés se történik a nélkül, hogy valami más tudománynyal érint- kezési pont ne találtatnék, és ezen modern fejlődés szelleméhez híven a kongresszus a megelőző két összejövetelében messze kinyűjtotta kezeit a zoolognak, a biolognak és botanikusnak, valamint a geodetának, a geo- grafnak és a csillagásznak. Nevezetesen a kongresszusok mostani még fiatal korában továbbra is ajánlandó, hogy kiválólag oly tárgyakkal foglal- kozzanak, melyek megbeszélése nem szétválaszt, hanem egyesít. Öncsalódás és a nagyobb közönség részvételének lemondása nélkül, mely apriorisztikus spekulácziók és borzasztó szám értékek közlésében gyönyörködni nem sz0- kott, valamely tudomány ezen kelléknek minden esetre nehezen tehet eleget. A geologia azonban, mely újabb exakt nyomozások következtében ujonnan átkutatott országokban, vagy a tenger mélységeiben, vagy a min- denség tág terében, sok öröklött állításon kénytelen volt túl adni, bizonyára meghozza az áldozatot és egész erővel rajta lesz, hogy a kifogástalan tények számát és jelentőségét öregbítse, és a benne uralkodó induktiv módszer alapját szélesbítse. Ne a személyes eszmecsere, vagy az egyéni felfogás bővülése egymaga képezze a kongresszus czélját, bár mennyire becses is ezen mozzanat; de oda kell törekedni, hogy konkrét feladatok legyenek kitűzve, melyek közö- sen minden országban hasonló szempontokból, vagy égy általános terv szerint, vagy az egyéni sajátságok befolyásával oldandók meg, — mire tehát " JELENTÉS A III. NEMZETKÖZI GEOLOGIAI KONGRESSZUSRÓL. 91 egységes módszerek és egységes munkaeszközök volnának felkeresendők és megállapítandók. A. geologiai kongresszus ezen irányban is már fontos lépést tett. A geologiai térkép megkészítése legközelebb Európára nézve első rangú tudományos haladás jelentőségével bír, és a szomszéd tudományokra úgy- mint a fizikai geografiára, a növény- és állattanra, de meg a történelemre és ethnologiára nézve is nélkülözhetetlen segédeszközül fog szolgálni. A megegyezés a szín- és jegyben legközelebb is ugyancsak a térkép kivite- lére van gyakorlati befolyással, de ha egészen nem csalódom, termékeny hasonló törekvések csiráját tartalmazza. Ezen egyesítéssel és a kilátásba helyezett egységes elnevezésekkel a fajokat illetőleg a pal:iontologiában, úgy tetszik nekem, hogy megtörtént a reátérés azon útra, mely inkább mint sok más képes az akadályokat elgördíteni és a munkát elősegíteni, — melynek czélja az egységes munkaeszközök és módszerek megállapítása, valamint továbbá egy nemzetközi szótár megkészítése a technikai elneve- zésekre minden kulturnyelven. Végezvén, még csak egy kivánságot nyilvánítok, azt, hogy hosszas fejtegetésemből azon magas érdeklődést vegyék ki, melylyel a porosz kor- mány önök igyekezetei iránt viseltetik. Mi mindannyian meg vagyunk győ- ződve, hogy a nemzetközi geologiai kongresszus már jelentékeny módon fogott a tudományos munkálkodáshoz, hogy benne megvan a magas hiva- tás, szervezkedésében sikeres tevékenységet fejleszteni. És ha beszédem kezdetén szíves üdvözletet mondottam, annak vegén a régi német bányász- felkiáltást hangoztatom: aGlück auf, Glück auf zur harmonischen Arbeit, Glücek auf zu fruchtbringendem Schaffen, zur Mehrung und zum Gedeihen der Wissenschaft. A miniszter ezen mély jelentőségű szavait azért is tartottam közlen- dőknek, hogy ebből mindenki kiolvashassa, hogy a nemzetközi geologiai kongresszus mily nemű méltatásban részesült. Valóban azon tudományos munkák, melyeket a tagoknak kiosztottak, úgy szintén a nagyszerűen szer- vezett tudományos kirándulások, de még a nagy elfoglaltság után egy vasárnapon a Potsdamba történt pihenési kirándulás, sőt az udvari inten- datura részéről az operai előadásokra a szabad páholy- és erkélyjegyek is mind arról tanuskodnak, hogy Berlinből oly tanulságos és élvezetes emlék- kel távoztunk, mely azt feledésbe menni egyhamar nem engedi. Ezután következett a geologok nesztora, DEcHEN tiszteleti elnök fran- czia nyelven tartott beszéde, melyben röviden ecseteli a bolognai kongresz- szus eredményeit. Mind a két beszédre felelt azután CAPELLINI s végre BEynkicn adott jelentést mint a berlini szervező bizottság elnöke. Az ülés további tárgya volt az ügyvivőséget (bureau) a 3 év után tar- tandó kongresszusig megválasztani, az megtörtént a következő ered- ménynyel : 99 DR. SZABÓ JÓZSEF. Tiszteleti elnök: DEcHENx; régi elnök: CaAPELLINSI; elnök: BEYRkrcH. Alelnökök az egyes országok franczia neve szerint. Allemagne : CREDNER, FRAAS, de GUEMBEL. Autriche : SruR. Belgigue: DEwaALovE. Dane- mark : JotwsrgRupP. Espagne : VILANOVA. États-Unis: James HALL. France: Jacavor. Grande Bretagne: HuGHEs. Hongrie: SzaBó. Indes: BLANFORD. Italie: ZIGwo. Norvége: KJERULF. Pays-Bas: vaN CALKER. Portugal : CHOFFAT. Roumanie : STEFANEscu. Russie: ÍNOSTRANZEFF. Suede: TORELL. Suisse : RENEVIER. Főtitkár : HAUCHECORNE. Titkárok : FONTANNES, BORNEMANN pere, FoR- NASINI, WAHNSCHAFFE. Pénztárnok : BERENDT. Választmányi tagok: BENEcKE, Duponr, EwaALD, FRAZER, GauDpRYy, GEIKIE, GIORDANO, HANTKEN, de LAPPARENT, LEpPpSIus, MAYER-EYMAR, MOISI- sovics, NEWBERRY, PILAR, STRÜVER, ToPLEY, WILLIAMS, ZITTEL. A megnyító ülés után siettünk a bányász-akadémiába, hol egyszers- mind az ország geologiai felvételének intézete is van, ésitt a már kezdet- ben említett kongresszusi kiállítás volt ünnepélyesen bemutatva. II. A tudományos tárgyalások." A kongresszus főtárgyát a két nemzetközi bizottság jelentése képezte ; egyik az Europa geologiai térképének, másik a nomenklatura egységesítése tárgyában azon czélból, hogy az a további teendők megvitatásánál kiinduló pontul szolgáljon. Európa geologtat térképe nemzetközi bizottságának jelentése, BENEVIER bizottsági titkártól. A jelentés 3 részből áll : A) A térkép kiadásának föltételei. B ) A topografiai munka haladása. 0) A nemzetközi bizottságnak határozatai és indítványa a színezésre nezve. A) A térkép kiadásának feltételei. A térkép igazgatósága szerződést kötött a kiadásra nézve Berlinben a D. REIMER £ C. czéggel igen jó feltéte- lek mellett, úgy tudományos, mint pénzügyi tekintetben. A térkép 49 lapból áll (7 x 7). Egy lap 48 9n magas és 53 "9m széles Ezen 49 lap egyesítve egészben 3"36 "V magas és 372 "/ széles lesz. KIEPERT tanár fogja a topografiai alapot egészen újra átdolgozni a megszerezhető legújabb adatok szerint. A D. Reimer £ C. czég a kiadást saját költségén eszközli, oly föltétel- x Előadatott az 1855. dezember 2-iki szakülésen. JELENTÉS A III. NEMZETKÖZI GEOLOGIAI KONGRESSZUSRÓL. 34 lel, hogy a nemzetközi bizottság 900 példány elhelyezését biztosítja, egy-egy példányt 100 frankjával számítva, ami neki előlegképen fizettessék. A könyvárusi ár 125 frank fog lenni. A nemzetközi bizottság a 900 peldányt úgy osztotta fel, hogy Európa nyolcz nagy állama (Anglia, Franczia ország, Spanyolország, Olaszország, az Osztrák-Magyar Monarchia, Német- ország, Skandinavia, Oroszország) egyenként 100—100 példányra fizessen elő, míg az utolsó 100 példányt a hat kis állam (Belgium, Hollandia, Dánia, Svájcz, Portugállia, Románia) osztják fel egymás közt. A nyilatkozat már minden államtól beérkezett, kivéve Spanyolországot. j A chromolitografiáról szintén a kiadó fog gondoskodni, úgy amint a nemzetközi bizottság megállapítja. B) 4 topografiai munka. A topografiai munka KrrPeRr tanárnak volt átadva Berlinben, ki azonban eddig csak 32 lapot fejezett be írás nélkül, azokból 28 egyesítve volt az összhatás előleges megítélése eczéljából. Sajnos ugyan, hogy a domborzati viszonyok nincsenek kitüntetve, de az jelentékenyen drágiította volna, valamint a színek alkalmazásának is utjában állott volna. Mielőtt azonban e.lapok a kellő számban nyomatnának, nehány pontra nézve határozatot hozni szükséges. Ezekből a legnevezeteseb- bek a következők : a) a helynevek egészben nyomandók-e vagy tán csak a tőbb városok vagy tartományoké ? vagy elég lesz a kezdő betűjök? b) a glecserek reá jöjjenek-e a térképre és mi módon? c) a partok valami vonásokkal kitün- tetendők lesznek-e ? Nehány lap Hurópa déli és keleti részéről hiányzik, mert nincs hozzá megfelelő geografiai anyag, ez áll Oroszország keleti részéről, Kisázsiáról és éjszaki Afrika némely részéről. A kongresszus olyan tagjai, kik e tekintet- ben kisegithetnének, erre felkérendők lesznek. 0) A geologtat színezés. A geologiai munka keveset haladott, keveseb- bet, mint feltettük. Ez onnét van leginkább, hogy az egyes országok nem szolgáltatták be eddig a szükségos anyagot. Leghaladottabb részei a geologiai térképnek Németország és Olasz- ország. A chromolitografiára egészen készeknek mondhatók: Poroszország, Szászország, Hessen- Darmstadt, Würtemberg, Baden, Elszasz-Lotharingia, Luxenburg és Olaszország. — Bajorországot könnyen lehetne GUEMBEL újabb munkái szerint szerkeszteni, valamint Ausztria-Magyarországot HAvER kis térképének utolsó kiadása szerint. Anglia és Francziaország részletes felvé- telei szerint vannak redukált kiadások is és ilyenekből példányok most Ber- linben kiállítva voltak láthatók. Ezen anyagok segítségével HAUCHECORNE a térkép egyik igazgatója, két centrál lapot kifestett a Bolognában megállapított színkulcs szerint, ebből az tünik ki, hogy a bolognai kongresszus nagyon helyesen cselekedett, midőn azt az elvet fogadta el, hogy a periodus alosztályai a periodus elfogadott 94 DR. SZABÓ JÓZSEF. színének árnyalataival legyenek kitüntetve, a legsötétebb árnyalat a legalsó emeletre használtatván fel. Még inkább kivehető ez ajó hatás Francziaországnak új geologiai tér- képénél melyet VAssEuR és CAREZ adnak ki 48 lapon (1 : 500,000) egészen a bolognai színkulcs-határozatok elve szerint és a melyből 13 lap Berlinben a kartografiai kiállításon látható volt. A jurát a kéknek 7, a krétát a zöldnek 8 árnyalatával tüntetvén ki, ezek egymástól is jól elütnek, és mégis kitünik az alapszín szerint, hogy mely részek tartoznak össze. Ezután a jelentés összegezve veszi azon pontokat a melyekre mind- eddig kellő határozat hozva nem volt. 1. Az első pont formai, a mennyiben csak arra vonatkozik, hogy Európa térképének bizottságába de MoELLER helyett, a ki most Kaukaziába van áthelyezve, KARPINSKI ajánltatik utódnak Oroszország geologiai felvételének jelenlegi igazgatója. 2. Arra a kérdésre, hogy a térkép minő irással láttassék el, azt határoz- ták, hogy az néma ne legyen, de lehetőleg kevés írás legyen rajta, lénye- gesen csak a nagy városok, folyók és azon geografiai tárgyak jöjjenek reá, melyeket az egyes országok jelölnek ki. Az írás latin betűs legyen, de az ország saját ortografiája szerint. 53. A glecserek ki legyenek tüntetve, de fehérre hagyatnak a legköze- lebbi összejövetelig, a mi valószínűleg jövő évben Párisban lesz, a hol majd szóba jöhet, nem lesz e tanácsos valami színt is használni a glecserek kieme- lésére. 4. A tengerek és a tavak fehéren maradnak, de a földön minden, még az Alluvium is valami színt (igen világosat) kapjon. 5. A szilur és kambri színét illetőleg kitünvén, hogy a bemutatott és kézzel színezett térképen a szilur színe igen is eltér a kambritól, a bizottság azt határozta, hogy a 3 osztálynak a szürkés-zöld szín különböző árnyalata adassék, a legsötétebb a kambrire hagyatván meg. 6. Olyan sistémánál a melynél valamely vidéken az osztályozás nem kivihető, a közép árnyalat választandó, monogrammal, de exponens nélkül, például jura-sistéma határozatlanul — közép kék és rJv betű. 7. Ha igen keskenyek volnának az alosztályok szalagjai, szintén a közép árnyalat veendő, de a monogramm mellé a megfelelő exponensek tétet- nek; például a teljes Jura igen keskeny vonalakban a kék középárnyalatát kapná eJ 1—39 jelzéssel. 8. A kétes sistémánál a szín közép árnyalata volna választandó, fehér vonal kihagyásokkal és a monogramm mellé kérdő jel jönne p. a kétes jurá- nál ej ?v. 9. Azon emeletekre nézve, a melyeknek csoportosítása még kérdés alatt van, u. m, a rhüti, gault, callovien stb. azt határozták, hogy ezek pon- tozott vonalakkal, vagy sraffokkal élénk színnel jeleztessenek a szomszéd JELENTÉS A III. NEMZETKÖZI GEOLOGIAI KONGRESSZUSRÓL. b9 YT emelet határán; minden ország geologjainak szabadságában állván oda csatolni, a hova belátásuk szerint leginkább tartozik. 10. A monogrammokat illetőleg a bolognai határozatok értelmében latin kezdőbetűk veendők a szediment kőzeteknél, görögök az eruptivoknál. Egyszerűsítés okáért a kivitelben a kis betűk használandók. g a cYuaternaire) . ma m3 m: m:, a cTertiairev 4 osztályára (a t a triaszra lévén fenn- tartva). ca ci a kréta 2 osztályára (Crétacigue). is t2 ü a Jura 3 osztályára (z kevesebb helyet foglalván el, mint a ).) ts ta tu a Triasz 3 osztályára. p a Permai. he h. a Karbonos 2 osztályára c [Carboniférel már fel volt használva a krétánál; h — Houiller (köszén). ds de da a Devon 3 osztályára. s2 51 a Silur 2 osztályára. cb a Cambri as a2 ai az Archei sistema 3-féle közetére. Végre az eruptiv közetekre : y Gránit z Porfir zt Trachit u. Melafir c Serpentin B Bazalt v működő és kialudt Vulkánok lávája v ugyanazoknak tufái és törmelékei. Szóba jövén, hogy mi módon lehetne Hurópa geologiai térképének meg- készítését siettetni, SrugR ajánlotta, hogy Európa nemzetközi geologiai tér- képének kiadása előtt az illető lapokat az egyes országokhoz kellene megkül- deni, hogy arra saját területük geologiai térképét ráfessék. HAUCHECORNE erre azt válaszolta, hogy az lehetetlen. A többség Srugk indítványa ellen szavaz, de az határozatba ment, hogy Ausztria geologiai színezése iránt STUR fog felszólíttatni, mint a hivatalos felvétel igazgatója. STUR, GEIKIE és GUEMBEL úgy nyilatkoztak, hogy 1856 január végeig országaik geologiai térképét színezve elkészítik. Határozatba ment, hogy 1886 szeptemberben a térkép-bizottság Páris- ban fog összegyűlni és hogy akkor a térkép-igazgatóság legalább is egy lapot fog bemutatni a megállapított színezéssel, de még írás nélkül. A geologiai felvételi intézetek főnökei, kik a térkép létrehozásában közremüködtek, ezen ülésben részt vehetnek tanácskozó szavazattal. 96 DR. SZABÓ JÓZSEF. IE A geologtat nomenklatura egyesítése tárgyában DEwaALovE, mint ezen bizottság titkára állított össze javaslatot az egyes országok helyi bizottságai- tól beküldött jelentések alapján. A javaslat tanácskozás alapjául szolgálván a kongresszus a következő határzatokat hozta. A) Archei sistema Ennek többen primitív grup nevet akartak adni a sistéma helyett. A többség elfogadta a grup szót, de a primitiv helyett meg maradt az archeinél oly értelmezéssel, hogy az archei grup alatt minden pre- kambri kőzet értendő. Ezeknél a térképen a petrografiai charakter lesz kitüntetve minden chronologiai tekintet nélkül. B) DEwaLavE kéri a kongresszust, nyilatkozzék a kambri és a szilur beosztásainak neve iránt. GEIKIE úgy hiszi, hogy ez lényegében angol kérdés, es azon nézetben van, hogy a határozatot át kellene tenni a közelebi kon- gresszusra, melyre London látszik kiszemelve lenni. Elfogadtatott. 0) A Devon sistémában a ) elfogadtatik ezen 3 név: rhénan, etfelien, camenmen mint a három sectio neve b) pontnál az határoztatik, hogy a Cal- ceola-rétegek a közép devonhoz számíttassanak. A c) pontban foglalt indít- vány eltogadtatik GEIkKIER azon módosításával, hogy hagyassanak el ezen nevek : clower carboniferouss és a egres calciféres vagy cOld Red supérieur.? D) A Uarbonos sistémá-nál nagy vitára szolgáltatott alkalmat a portu- galliai jelentés azon inditványa, hogy a permi és a karbon egyesíttessenek. Ily értelemben szólt NEwBERRY is New-Yorkból, mint JAMEs HALL tolmácsa, "ki azt állítja, hogy Bjszak-Amerikában valóságos Permi nem létezik, mig ellenben a nagy többség fenntartja, hogy a Permi faunája nagyon különbözik a Karbonosétól, Határozatba ment, hogy a térkép gyors keresztülvitele szempontjából fentartatik a Permi és Karbonos sistéma elkülönítése, annélkül azonban, hogy ez által útja volna vágva a tudomány haladásának. A színkulcson ez a két sistéma még záró jellel sem lesz egyesítendő. PF) Triasz. A hármas felosztás meghagyatott mint három sectio (série). G) Jura. A három tagú beosztás itt is elfogadtatik. A b) pont azon kérdésére, hogy a rháti hová tétessék a Liaszhoz csatoltassék e vagy a Triasz- hoz, elfogadtatott, hogy az illető országok szabadságában áll a Liasz alján, vagy a Triasz tetején tüntetni ki. c) Hasonló áll a Liasz felső határáról, a mely a legtöbb jelentés szerint az Ammonites opalinus zónánál kezdődik. d) A Callovien kérdése szintén az egyes országok geologusainak belátására van bízva. H) Kréta. A beosztás 2 sectióra már Zürichben is meg volt vitatva, egy alsóra és egy felsőre, de a kik egy harmadik sectiót kivánnak, azok számára az sratfok által kitüntethető. b ) Különösen a mi a Gaultot illeti, az az Alsó- 192 1] JELENTÉS A III. NEMZETKÖZI GEOLOGIAI KONGRESSZUSRÓL. Krétához határoztatik csatolandónak, ott a hol azt általában az illető geolo- gusok kitüntetendőnek tartják. D Tertiar sistéma. Itt fontos kérdés merül fel, a melyről az egyes orszá- gok jelentései nem egyhangúlag nyilatkoznak. Az első kérdés vajjon a Ter- tier grup az utolsó-e vagy pedig még következik egy Ouatern:;er. A franczia jelentés egy Tertixr grupot állít fel, eoczén, mioczén, plioczén, sistémával és egy guaterner grupot, a melyben van egy sistéma, de külön meg nem nevezve, hanem beosztva 2 sectióra: guatern;erre és jelenkorira. Az angol jelentés ellenben csak egy tertier grupot állít fel, melynek részei : (anélkul, hogy megvolnának nevezve, micsoda értelemben), az eoczén, oligoczén, mioczén, plioczén, pleistoczén és recens: A magyar jelentés hasonló érte- lemben nyilatkozik, de más kifejezéseket használ. " Felállít Kenozot grupot, a melybe mint egyes sistémák előfordulnak az eoczén, oligoczén, mioczén plioczén, diluvium, alluvium. A belga jelentés körülbelől szintén hasonló értelemben nyilatkozik. A kongresszus e kérdés megoldásával most nem foglalkozott, csak annyit határozott, hogy a tertier négy részben legyen kitüntetve, eoczén, oligoczén, mioczén, plioczén a többi a térkép igazgató- ságra bizatván. Plutói formátiók. E kérdéssel a bolognai kongresszus nem foglalkozott és akkor 18 csak a magyar bizottság jelentésében volt tárgyalva. A következő években a Foix- ban és Zürichben tartott bizottsági tanácskozások alkalmával újra elővették, de csak azon értelemben, hogy BErkRicH a térkép igazgatóság részéről meg- bizatott Berlinben nyújtana be indítványt az elnevezésekre nézve. A berlini kongresszusra beküldött jelentések között szintén csak a magyar és a portu- gal bizottság foglalkozik vele. Ebben a tárgyban az elnevezés kérdése nem került megvitatás alá, minthogy az idő letelt és így azt befejezni a gyanítható mozgalmaknál fogva nem is lehetett volna. Annyi el van fogadva a térkép bizottságnál, hogy a kristályos szilikát kózetekre hetes beosztás tartatik fenn, de az elnevezések ideiglenesek, s a kérdés függőben marad. Engem különösen érdekelvén ez az osztály, utánajártam s azt találtam hogy BEYkrcn igazgató LossEwx berlini geologust kérte fel amaz osztályozás elkészítésére, melyet Németországra nézve követni szándékuk is; de LossEN maga is megvallotta nekem, hogy az általa készített beosztásra ő mintegy kényszerítve volt s az a következő 7 csoportnévnek felelne meg : 1. Gránit, Szienit, stb. JSAZOKNT 23. Trachit, Tonalit, stb. 4. Melafir, stb. k L. a következő czikket. 98 DR. SZABÓ JÓZSEF. . Serpentin. . Bazalt, Dolerit, stb. 7. A jelenkori eruptiók kőzetei, — részletesen meg levén határozva, hogy ezen általános elnevezés alá mit vél veendőnek. E tárgynak tüzetes megbeszélése szintén a jövő ülésre van fenntartva. em 87 09 OL xx A koneresszusnak Hurópa térképén kívul még két rendkívüli tárgya volt. Ezek egyike a NEuMmaYR által még Foixban indítványozott és Zürich- ben bővebben kifejtett nomenclator palaeontologicus, a melyre nézve ott fel- kéretett, hogy Berlinben tegye meg az indítványát. Ezt megtévén, a kongres- szus a következőket határozta: 1. hogy ezen munka kiadását kivánatosnak tartja, 2. szerkesztő bizottságul kineveztetnek GaupnRy (Páris), NEUMAYR (Bécs), ErHERrIDGE (London) és ZirrEL (München), azon felhatalmazással, hogy ők felvehetnek még másokat is dolgozótársakul. Végre 3. ezen bizott- ság felhatalmaztatik, hogy az illető tudományos társulatokhoz forduljon pénzbeli és szellemi támogatásért. NEUMAYR egy próba lapot is bemutatott, a melyet közhelyesléssel fogadtak. A második rendkívüli tárgy VILANovA madridi egyetemi tanárnak még Bolognában tett indítványa egy polyglott geografiat és geologtai szótár készí- tésére nézve, a melylyel akkor a következő kongresszusra volt ugyan utalva, de már Zürichben jelentette, hogy a spanyol-franczia részszel kész, és hogy hajlandó példányokat küldeni a kongresszuson resztvevő országok olyan geologusainak, akik saját nyelvükön a kifejezéseket hozzá irni vállalkoz- nának, azon kéréssel, hogy az elkészített szótárt Berlinben mutassák be. A kongresszus egy ilyen polyelott geologiai szótár szükségességét kimondotta, az indítványozónak fennhagyván az ez iránt teendő további lépéseket. Itt megemlíthetem, hogy mind azok közül, kik a közreműködést Zürichben megigérték én egymagam voltam, a ki szavamat beváltottam. Meggyöződésem szerint egy ilyen szótár igen jó szolgálatot tenne, mert módot nyújtana az egyes nyelvekben külön-külön kifejlődött geologiai szó- kincseket éppen oly módon közforgalomba hozni, mint Virtasova úr sok oly spanyol szóval tette, a melynek egyes árnyalataira a francziának sincs kifejezése. Önként értetik azonban, hogy nem elég a Vitanova-féle spanyol- franczia példányba oda irni a megfelelő neveket, hanem okvetlenü szüksé- ges egy rövid, p. magyar-franczia, német-franczia orosz-fÍranczia szótárt is hozzácsatolni, a franczia név után lévén felkeresendő az értelem magya- A jövő kongresszus helyéül London választatott; megtartása pedig három év mulva 1888-ra határoztatott a rendező bizottság tagjaiul GEIKIE, JELENTÉS A III. NEMZETKÖZI GEOLOGIAI KONGRESSZUSRÓL. 29 HuGHEs -BLANFORD, és ToPLEvY urak kérettek fel, akik a megbízást mind- annyian elfogadták. Valamint Bglognában már szó volt arról, hogy Berlin után London következzék, úgy már most is említtetett, hogy London után Amerikára kerüljön a sor. Hat év alatt Európa térképe hihetőleg végkép be lesz fejezve és akkor Amerikáé készíttetnék el a geologiai tudomány epochalis hala- dására. xx Ezen jelentésem után szabadjon áttérni azon teendőkre, a melyek mireánk várnak, s a melyek között legfontosabb és legsürgősebb az, hogy a kongresszuson elfogadott színezéssel Magyarország geologtai térképe mentől elébb elkészíttessék. — A jelentésből láttuk, hogy Anglia, Bajorország és Ausztria oda igérték 1886 január végeig, de hozzá tehetem, hogy Olasz- ország már egészen kész és Berlinben ki is volt állítva, úgy szintén Orosz- ország is kiállította vázlatban a kivánt mértékű topografiai alapon a geolo- giai anyagot. Én nem lévén tagja a térkép bizottságnak, csak az ülésen kívül tettem a térkép igazgatóságának azt az igéretet, hogy Magyarország sem fog elmaradni. Még azt is kértem, hogy küldenék meg azon lapokat, a. melyekbe Magyarország esik, mire azonban határozott választ nem kaptam és így azt gondolom, hogy valamint az előbb nevezett országok geologiai intézetei nem kötötték magukat a berlini topografiai fehér alaphoz, úgy a mi részünkről is lehetséges volna ezt, más hasonló vagy megközelítő mér- tékű térképen megkészíteni. A másik, még be nem fejezett, de nem oly sürgös teendő a plutói formáttók hét színét képviselő csoportok nevének megállapítása. Itt nem elég csupán a petrogrfiai tekintet, hanem kell módot találni egyszersmind a, chronologiai viszonyok kifejezésére is, mert a haladottabb országokban, mint p. JAcovor a franczia geologiai felvételi intézet részéről is kifejezte, hogy a franczia geologiai térképeken minden kristályos szilikát kőzetnek kora is ismeretes és a térképeiken ki 18 van fejezve. Berlinben csakugyan rövid volt az idő, hogy ez a fontos kérdés csak megvitatás tárgyává is tétethetett volna, de én LossEN és JAcovor urakkal a dolgot megbeszéltem és abban megálla- podtunk, hogy az eruptiv kőzeteket csupán petrografiai szempontból csopor- tosítani ma már nem elegendő. A kezdetben említett új ügyvivőségből a nomenklaturai bizottság is újból alakult. Elnöke CAPELLIwI, de titkár csak későbben fog választatni. DEWALRUE bizottsági taggá lett, de előadóvá nem választatott meg. Én szintén újból tagjává választattam. Végül még szabadjon megemlítenem subjectiv megjegyzéseimet, a melyek elseje az, hogy a térkép kivitele közeledvén, az igazgatóság mind inkább érezteti döntő befolyását a végelhatározásnál. Ez némileg a dolog 30 A MAGYAR BIZOTTSÁG JELENTÉSE természetében is van, de másrészt általános elégültséget alig fog szülni. Továbbá nem hallgathatom el, hogy a bolognai ülés előtt hetekkel megelőző- leg kaptuk meg az egyes országok nomenklaturai és térkép bizottsági jelen- téseit; volt idő előre tájékozódást szerezni. Most azonban a dolog annyira elkésett, hogy csak Berlinben a beiráskor kaptuk meg a nomenklaturai jelentést, a térképit pedig csak az ülés után nyomatták ki. A szervező bizottság azon erélye, melyet Bolognában láttunk fejlődni, itt hiányzott, daczára a kholera év miatt rendelkezésre állott egész évi idő- haladéknak. A MAGYAR BIZOTTSÁG JELENTÉSE A GEROLOGIAI NOMENCLATURA ÉS TÉRKÉPJELZÉSEK EGYVERETŰSÉGE ÜGYÉBEN A NEMZETKÖZI GEOLOGIAI KONGRESSZUS HARMADIK ÜLÉSSZAKÁRA, (Berlin, 1885.) FÜGGELÉKÜŰL A MEGELŐZŐ ELNÖKI JELENTÉSHEZ. E jelentés azokat a megállapodásokat foglalja magában, a melyeket a buda- pesti magyar bizottság 1884-ik évi május 26-ikától — junius 10-ikéig tartott érte- keződésein beható eszmecserék után elfogadott. Ugyanakkor kimondotta a bizottság azt is, hogy e jelentés, melylyel működésének egy befejezett szakaszáról ad számot, alkalmatosnak látszó időben a társulat folyóiratában, a Földtani Közlönyben is kiadassék. Hogy közlése ilv későre maradt, annak oka egyrészt az, hogy a Berlinbe 1884. öszére összehivott ülésszak időközben egy évvel elhalasztatott ; másrészt pedig az, hogy ezélszerűbbnek véltük e dolgozatot tagtársainknak akkor mutatm be, midőn egyszersmind a nemzetközi geologiai kongresszus harmadik ülésszakát ismertető elnöki jelentés is közöltetik. Így a tájékozódás egyszerűbb s az áttekintés világosabb. Az értekeződéseken a magyar bizottság összes tagjai résztvettek s hosszantartó és igen beható eszmecserét folytattak a szőnyegen levő kérdések fölött : Dr. Szazó Józser elnöklete alatt Böcgn János, dr. HoFMANN KÁROLY, ÍNEEY Béna, Lóczy Lasos, Telegdi Rorm LasJos és dr. PerHő GyuLAa (jegyző). A bizottság tanácskozásairól nem vétettek föl jegyzőkönyvek, hanem az egyes kérdések fölött szövődött eszmecsere befejeztével a megállapodások pontokban foglaltattak össze, kivéve a kristályos kőzeteket tárgyazó részt, melyet a bizottság teljesen az elnök ajánlata szerint fogadott el. A magyar bizottság teljes jelentése " a következő : 5 A kongresszus kiadásában a következő ezím alatt jelent meg, a többi országok bizottságainak jelentéseit is magában foglaló gyüjteményben: Rapport de la Com- mission pour Vuniformité de la nomenclature. (Congrés géologigue international. 3me Session. Berlin 1885.) A NEMZETKÖZI GEOLOGIAI KONGRESSZUSHOZ. 31 Midőn a nemzetközi geologiai kongresszus bolognai (1881) ülésszaká- nak határozatai értelmében jelentést vagyunk keszítendők a kongresszus- nak berlini, harmadik ülésszakára, tekintetbe kell vennünk a Foixban és Zürichben tartott összejövetelek megállapodásait is. A magyar helyi bizott- ság úgy véli mindenekelőtt kötelessége ama szempontot megvilágítani, melyet ebben az ügyben elfoglal. A feladat az, hogy Európa geologiai térképe elkészíttessék az összes érdekelt nemzetek közreműködésével. Egy ily térkép magyarázatának általánosan elfogadott műszókkal kell kifejeznie a tudományban elfogadott nagy osztályokat, de viszont az alosztályainak is úgy kell szerkesztve lennie, hogy harmoniában legyenek az egyes országok geologiai viszonyaival. A magyar bizottság elfogadván a bolognai ülésszak átalános határo- zatait a systémákra és az emeletekre nezve, kifejti ezennel az ismeretes helybeli tényeket s ezeket alkalmazza Magyarország elkészítendő geologiai terképének alapjáúl. Hogy kifejtett nézeteink mily arányban lesznek az összessel meg- egyeztethetők, azt az európai térkép igazgató bizottságának feladata lesz elhatározni. A helybeli részletes geologiai tanúlmányokat ezek nem fogják zavarni; de minden egyes tudós ügyelni fog reá, hogy dolgozataiban, melyek az összes tudománynak egy-egy részletét képezik, szabatosan hasz- nálja a helybeli neveket, de hozzácsatolja egyszersmind azokat a kifeje- zéseket is, a melyek nemzetköziekül elfogadtattak. Mi tehát úgy véljük leghelyesebben járunk el, ha I. Részletesen megismertetjük a speciálisan Magyarország geologiája szem- pontjából összeállított szinkulcs-magyarázatot, mely e kiválóan kárpáti ország és részben a keleti Alpesek viszonyaiból indult ki. Ezután pedig II. Függelékül a szinkulcs-magyarázathoz némely megjegyzéseket csato- lunk, ama kérdéseket ülletőleg, melyek a két utóbbi előkészítő össze- jövetel alkalmával a berlini ülésszakra való tekintetből eszmecserék tárgyát képezték. ÁTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK. Az összes réteges közeteket három csoportra (group) osztottuk, míg a negyedik t. 1. az eozoi csoportot (a huronien és laurentien systémákkal) meg sem említettük ; mert eddigi tudomásunk szerint a Kárpátok országá- ban nyoma sem található. Az összetett kristályos közeteket szövetök (szerkezetők) és osztályozó ásványaik szerint osztottuk be; chronologiai alosztályozást is alkalmazva. Ez az alosztályozás azonban csak a k:enozoi közetek és az ezeknél idősebb közetek megkülönböztetésére szorítkozik. Ebben az osztályban egyesítettük aa A MAGYAR BIZOTTSÁG JFLENTÉSE a jelenkori vulkáni kőzeteket, a trachytokat és a bazaltokat, s ezzel ez az osz- tály kiváló jelentőségre emelkedik : míg az idősebb kristályos kőzetek osztá- lyát a földünkön oly igen elterjedt gránitféle közetek emelik jelentőségre. I. MAGYARÁZAT A TÉRKÉP SZÍNKULCSÁHOZ. A) Üledékes réteges kőzetek. I. Alluvium. (Külön választva.) II. Diluvium. (Negyedkor.) Beleértve a löszt, alsó határán pedig az HElephas meridionalis tartalmú folyóvizi homok- és kavicslerakódá- sokat is. j III. Plioczén. (Felső neogén.) Beleértve a levanti és pontusi emeletet, illetőleg I a paludina- és congéria-rétegeket. IV. Mioczén. (Alsó neogén.) Beleértve a szármáti s a mediterrán emeleteket. V. 0figoczén Legfelső tagjáúl az aguitániai emeletet, legalsó tagjáúl a liguriai emeletet tekintve s a párisi (montmartrei) gipszet beleértve. Keenozoi csoport (group) VI. Hocszén — Legfelső tagjául a Barton-emeletet tekintve s hozzá csatolva a déli alpesi facies priabona-rétegeit. VII. Kréla. VIIa Felső kreta. s VIIb Alsó kréta. Beleértve a gault s alsó határának a barrémient tekintvén inclusive. VIII. Jura. VIIIa Malm. Beleértve a felső tithon-emeletet (a Strambergi rétegeket); alsó határán a callovient inclusive. VIIIt Dogger. Fölül a Klaus-rétegeket még beleértve, alsó határán pedig az Ammonites opalinus zónáját még belefoglalva. VIIIe Liasz. Alsó határán az Ammonites angulatus és Amm. planorbis zónáját még beleértve. IX. Rhat. Felső határát exclusive az Ammonites angulatus és Amm. planor- bis zónájáig, alsó határát pedig exclusive a fődolomitig Mesozoi csoport (group) (Hauptdolomit) véve. X. Triasz. Xa Felső íriasz. Felül a Hauptdolomitot, alúl pedig a Tra- chyceras Reitzi szintáját még beleértve. Xb Alsó triasz. Az alpesi Muschelkalkot és a Buntsandsteint foglalva bele. XI. Perm. XIa Felső perm. Homokkövek Ullmannia-maradékokkal. XIb Alsó perm. Rothliegend, Walchia piniformis tartalmú lerakódások. XII. Carbon. XIIa Felső carbon. Productiv szénképződmények. XIIb Alsó carbon. Culm. XIII. Devon. . Magyarországon csak egy ponton ismeretes biztosan a közép- devon (Vasmegyében). Csatlakozunk a hármas felosztáshoz. XIV. Szilur. ) Nincsenek biztos adataink vajjon előfordulnak-e Magyarországon. XV. Cambri. ) Ennélfogva a többség nézetéhez csatlakozunk. Paleozoi csoport (group) A NEMZETKÖZI GEOLOGIAI KONGRESSZUSHOZ. 20 B) Kristályos kőzetek. XVI. Kristályos- Petrografiai külömbségek alapján : palák. XVIa Túlnyomóan phyllitek. (Agyagcsillámpala, mészcsillámpala, chloritpala, amphibolpala, graphitos pala stb., melyeknek a kora ismeretlen.) XVIb Túlnyomóan gnájsz, csillámpala. XVIc Gnájsz-gránit. (Gránit-gnájsz.) XVII. Kristályos tömegkőzetek. XVIIa Gránitféle kőzetek. (Gránit, szienit stb.) XVIIb Porphyrféle kőzetek; ] kaenozoiak (trachytok) biotit tartalmúak ÍJ idősebbek (porphyirok.) XVIIe Porphyrféle kőzetek; ] kaenozoiak (piroxén-trachytok) augit tartalmúak J idősebbek (diabasok stb.) XVIIa Peridotos kőzetek ; ] kaenozoiak (Bazalt stb.) (olivin tartalmú kőzetek) J idősebbek (Melaphyrok stb.) II. SPECIÁLIS MEGJEGYZÉSEK A SZÍNKULOCS MAGYARÁZATÁHOZ. A) Üledékes kőzetek. I. Alluvium. A magyar bizottság kivánatosnak tartja, hogy az alluviális képződ- mények a diluviális, illetőleg a guaternser képződményektől külön válasz- tassanak s külön színnel is (fehéren hagyott vonalozással vagy pontozással) jelöltessenek a térképen. II. Diluvium. Minthogy e képződmények faunája igen gyér, az egyes tagoknak idősebbre és ifjabbra való, átalános értékű szétválasztása fölötte nehéz. Ennélfogva kivánatosnak mutatkozik, hogy a diluvium csak egy szinnel jelöltessék. A diluviális képződmények alsó határán gyakran találkoznak oly kavics-lerakódások, a melyekről (szerves maradékok hiján) lehetetlen eldönteni, vajjon a diluviumhoz avagy a legfelső neogénhez számítandók-e jogosabban. A bizottság ezélszerűbbnek tartja ha az ilyen képződmények a helyzetnél fogva és gyakorlati szempontból inkább a diluviumhoz soroz- tatnak, habár esetleg a neogén legfelső részéhez is tartozhatnak. III. Plioczén és IV. Mioczén. Tudjuk, hogy a tertix;r csoportnak plioczénre, mioczénre és eoczénre való szétválasztása, a mit LYELL vezetett volt be a geologiába, nem szol- Földtani Közlöny, XVI. köt. 1886. 3 34 A MAGYAR BIZOTTSÁG JELENTÉSE gáltatott Európa minden vidékére alkalmazható keretet, s hogy különösen az osztrák-magyar Monarchia nagy medenczéire nézve a geologusok arra a meggyőződésre jutottak, hogy azt más kerettel kell helyettesíteni, mely- nek az alosztályai nem esnek szorosan össze a LYELL kijelölte határokkal. Ez főképen a plioczén és a mioczén közötti határra nézve áll, melynek a palxontologiai jelleme itt annyira elmosódott, hogy azt ily esetben a kellő pontossággal megállapítani szinte lehetetlennek látszik ; míg egy kevés elte- réssel, kissé föntebb vagy lentebb vonva meg a határt, az elkülönítés nehézség nélkül keresztül vihető. Ha ily értelemben a neogént egyenértékű- nek tekintjük az összefoglalt plioczénnel és mioczénnel, azt látjuk, hogy a neogénnek két alsó természetes alosztálya (a szármáti és a mediterrán) kétségen kívül megfelel a mioczénnek; de már a harmadik emeletre, a paludina- és congéria-rétegekre nézve (melyeket a magyar terminologia panonniait emeletnek is nevez) nincs kizárva annak a lehetősége, hogy ez az emelet (nagyobbrészt, de sőt egészen is) a szorosabb értelemben vett plioczénhez tartozik, míg ellenben más geologusok hajlandóbbak a mio- czénhez csatolni. A neogén Magyarországon nagy területet elborít s rétegeinek tanul- mányozása régóta számos speciális kutatásnak és részletes felosztásnak szolgált alapjáúl. A magyar bizottság ennélfogva kivánatosnak tartaná, ha a felső tertigernek ez a speciális jelleme mind a térképen, mind a magya- rázatban kifejeztetnék. De hogy a különböző országok kivánalmai között a szükséges kapcso- lat létre jöhessen (s minthogy az oly igen nagy területet magában foglaló és aránylag mégis kicsiny mértékű" térképen a sokféle képződményeket külön-külön színekkel jelölni igen bajos dolog, a magyar bizottság aláveti magát a szükséges kényszerűségnek és) a következő eljárást ajánlja : Egye- síttessék a neogén két alsó emelete (a szármáti és a mediterrán) egy közös elnevezés alatt alsó neogénné, s hasonlóképen a két felső emelete (a levanti és a pontusi) felső neogénné. Ily módon oly csoportosítás keletkezik, mely a maga egészében véve megfelel a mioczénnek és a plioczénnek superpositio szempontjából s csupán az elválasztó határ-színtáj tekintetében különbözik tőle. A plioczén jelét (színét) tehát nehézség nélkül lehet a felső neogénre, a mioczénét pedig az alsó neogénre alkalmazni. 7" x 1: 1.500,000-hez. rk A magyar följegyzések szavai szerint: a bizottság mindezeket azzal a fen- tartással fogadta el, hogy azért a neogén felső tagjait korántsem tartja az átalános felfogás szerint vett plioczén-képződményekkel teljesen egyenértékűeknek. Mert ez a mioczénre és plioczénre való felosztás Magyarországra nézve csak akkor lenne keresz- tül vihető, ha Pikermi, a Mont Léberon és Eppelsheim, a melyek legalább is annyi Joggal tekinthetők plioczénnek mint mioczénnek, szintén a plioczénhez számíttatnak. A NEMZETKÖZI GEOLOGIAI KONGRESSZUSHOZ. 39 De hogy mindamellett ki legyen tüntetve az a különbség, mely eme képződmények között tényleg létezik, szükséges lenne (egy ugyanazon színre) két különböző monogramm-jelzést alkalmazni, például: p betűt oda, a hol a plioczén jól meg van állavítva és na jelt oda, a hol speciáli- san a pontusi és a levanti emelet lesz kitüntetendő. Eme kijelentések alapján a bizottság a következő schémát fogadja el, s kéri, hogy az a térkép szín- és jelmagyarázatában a plioczénbe és mio- ezénbe csoportosított képződményekre alkalmaztassék. Plioczén Felső neogén : levanti emelet és pontusi Neogén emelet, bele értve a paludina- és con- Magyarországon géria-rétegeket. Mioczén s egyebütt. Alsó neogén: szármáti emelet és medi- terrán emelet. Ezekkel kapcsolatban és egybehangzóan kijelenti a magyar bizottság azt is, hogy a maga részéről Pikermi, a Mont-Léberon is Eppelsheim fau- náját nem a felső mioczénbe, hanem az alsó plioczénbe sorozza. V. Oligoczén. Minthogy az oligoczén lerakódások Magyarországon nagy kiterjedé- sűek s igen hatalmasan ki vannak fejlődve, a bizottság okvetetlénűl szük- ségesnek tartja, hogy ezen mind paljxntologiailag, mind geografiailag jól megállapított képződmények külön választassanak és külön kijelöltessenek : legfelső tagúl az aguitaniai emeletet tekintve, legalsó tagúl pedig a liguriai emeletet véve s ebbe a montmartrei gipszet is még bele értve. VII. Kréta. A bizottság a magyarországi előfordulások után ítélve a gaultot az alsó krétához sorozza, azzal a megjegyzéssel, hogy a hol az alsó krétában gault is előfordul, az illető terület határa vastagabb vonallal jelöltessék, oly értelemben a mint a zürichi értekezleten (1883-ban) HÉBERT indít- ványára elfogadtatott. (Lásd: Compte Rendu des séances tenues a Zürich en Aoüt 1883, pag. 10—11.) IX. Rhát. E nagy kiterjedésű és hatalmasan kifejlődött képződmények a tér- képen leendő külön kijelölését a magyar bizottság múlhatatlanúl szükséges- Ellenben ha ezek a mioczénhez vétetnének, nálunk a mioczén és plioczén elkülönítése lehetetlenné válnék. 33 36 A MAGYAR BIZOTTSÁG JELENTÉSE nek tarja, anélkül hogy állásukra — valamely systémához csatolásukra — nézve határozott véleményt mondana. De, minthogy ezek a képződmények valamint az Alpesekben, ép úgy a kárpáti országokban is — mint legtypusosabb és leghatalmasabb kifejlő- désük területén —- inkább, sőt tetemesen a friaszhoz látszanak közeledni, a bizottság azt ajánlja, hogy a rhüt megjelölésére vétessék a triasz alapszíne; ez az alapszín vonaloztassék meg bordásan a liasz színével; s e kettős színe- zésbe tétessék bele a rhát monogrammja. XIII. Devon. Magyarországon az eddig rendelkezésünkre levő adatok szerint a devonnak csak egy helyen van biztos nyoma, a vasmegyei középdevonban, mig a többi ide sorozott képződmény inkább csak a települési viszonyok szerint és petrografiai alapon tartatik alsó devonnak. Ennélfogva a magyar bizottság nem tesz propositiót a felosztásra nézve, hanem csatlakozik a nemzetközi bizottságtól Zürichben ajánlott hármas felosztáshoz. B) Kristályos közetek. A magyar bizottság meg van győződve, hogy a kristályos kőzetek is ugyanazon elvek szerint lennének osztályozandók, mint az üledékes lerakó- dások, t. i. koruk szerint. És a kárpáti országokban kivéletesen csakugyan vannak oly esetek, midőn ennek a törvénynek megfelelhetünk ; de a legtöbb esetben nem vagyunk képesek a kort meghatározni, legfőkép akkor, ha réteges kristályos közetekkel (kristályos palákkal) van dolgunk. Ily esetek- ben nem tehetünk egyebet, mint azt, hogy megelégszünk a petrografiai jellemök kiemelésével. Nem hiányzanak oly esetek sem, midőn egyazon vidéken a kristályos közeteknek két sorozata (systémája) fordul elő, a melyek között, egymáshoz hasonlítva a viszonylagos korkülönbség eléggé kitünik, de kövülettartalmú rétegekkel való érintkezések hiján geologiai korukat nem lehet meghatározni. A kristályos palákra nézve, ha kiinduló pontúl a geologiai kivánalma- kat tekintjük, néha igen kivánatos azt a három alcsoportot megkülönböz- tetni, a melyeket a magyarázatban kiemeltünk. Vannak ugyanis oly esetek, midőn a szorosabb értelemben vett phyllitek, csillámpala nélkül maguk- ban elszigetelve jelentékeny területet elfoglalnak; míg más esetekben ismét a csillámpala uralkodik gnájsz kiséretében, de gránit társulása nélkül. Végül a Kárpátok tömegeiben jelentékeny hegyek emelkednek, a melyek gnájsz-gránitból állanak, a hol e két kőzet átmenete kétségtelen s nagy távolságokon át követhető. A NEMZETKÖZI GEOLOGIAI KONGRESSZUSHOZ. 5) Azt véljük ennélfogva, hogy ezeknek a jelölésére csupán egy szín alkalmazandó s az esetről-esetre az uralkodó kőzetek monogrammjával látandó el. A kristályos tömeg-közetek csoportosítását illetőleg a magyar bizottság elfogadja elnökének Dr. SzaBó JózsEr tanár úrnak propositióit s a magya- rázatban kijelölt négy alosztályt különbözteti meg. Ezekre a közetekre kettős jellemvonások vétettek tekintetbe: egy- részt a petrografiai, másrészt a chronologiai jellem. XVII Grámatféle kőzetek, melyek magukba foglalják az összes gránit- szövetű kristályos tömegközeteket, még akkor is, ha az ásvány-associatio különböző : ide tartoznak a grániton kívül a szienit, s a dioritok, a melyek ásványtársulásában főeleműl a biotit vagy az amfibol szerepel, de a piroxén vagy az olivin (peridot) nem fordul elő. Ezeknek megjelölésében egyazon színre a közet monogrammja alkal- mazandó a részletek jelzésére. A gránitféle kőzetek a kxenozoi eránál idősebbek. A kárpáti országok- ban a harmadkori granitoid-kőzetek sem hiányzanak, de ezek kor tekinte- tében kétségtelenűl a normál-trachytokhoz sorakoznak, a melyek utólagos módosulást nem szenvedtek. XVII és XVII" A porfirféle kőzetek nagy jelentőségre emelkednek, nem csupán elterjedésőknél fogva, hanem azért is, mert gyakran meg lehet határozni a korukat, mely bizonyos correlatióban van mineralogiai alko- tásukkal, ha ugyanis csupán egy s ugyanazon kitörési eyeclus tagjairól van szó. A porfirféle kőzetek osztályát igen jól fel lehet osztani bzottt tartalmú porniros közetekre és piroxvén tartalmú porfiros közetekre. Az előbbiek az úgy- nevezett savas, az utóbbiak a bázikus (aljas) kőzeteket foglalják magukba. De minthogy itt a súlypont első sorban a geologiai osztályozásra esik, a kőzetnek egy oly jellemvonására alapítva, melyet a geologus a helyszinén felismerhet, geologiai szempontból egyszerűbb eljárás a kőzeteket a lénye- ges alkotó részöket képező ásvány után elnevezni, a melyet igen könnyen már puszta szemmel (makroszkoposan) is föl lehet ismerni, semmint egy oly jellemvonásuk után, melynek a kiderítése ehémiai elemzést kiván s a melynek az eredménye néha még ellentmondásban is lehet a közet petro- grafiai jellemével. A piroxén tartalmú porfuféle kózetek képezik az összes bázisos kőze- teket. Jellemző sajátságuk, hogy a piroxén mint lényeges vagy uralkodó ásvány fordul bennök elő, míg ellenben a biotit és a kvarcz hiányzik belő- lük. Az amphibol nincs kizárva. A kxenozoi sera porfirféle közetei, nagy elterjedésökre való tekintetből megérdemlik, hogy a speciális tfrachyt néven neveztessenek. Ily módon vannak biotit tartalmú, valamint piroxén tartalmú trachytok ; míg a porfir 38 A MAGYAR BIZOTTSÁG JELENTÉSE. elnevezés egyedűl olyan biotit tartalmú porfirféle közetekre tartatik fön, a melyek korra nézve mesozoiak, paleozoiak vagy átalában még idő- sebbek. Diabasnak pedig a piroxén tartalmú porfirféle közetek nevezendők (legnagyobbrészt). Ugyancsak ide kell soroznunk alcsoportokül a rhyoli- thokat és a zöldköveket, mint a porfirféle kőzetek egyikének módosulatait. XVIII 4 peridot (olivin tartalmú) közetek osztályát átalában elkü- löníthetjük a porfirféle közetektől. Ha k:senozoiak, ide sorozandók a bazal- tok, a doleritek-és az összes olivin-tartalmú vulkáni közetek ; ha pedig idő- sebbek, ebbe az osztályba sorozzuk a melaphyrt, az olivin-gabbrót és a. tulajdonképeni peridotit-közeteket. A szerpentinek, minthogy legnagyobbrészt olivin-kőzetek származé- kai, szintén ide sorozandók s ugyanazon színnel jelölendők; a mono- grammjuk által azonban kifejezendő lesz a módosulatnak ez a különbsége. III. FÜGGELÉK A SZÍNKULCS-MAGYARÁZATHOZ. Hátra van még, hogy nehány kérdésről megemlékezzünk, melyek a megelőző összejövetelek egyikén vagy másikán felmerültek s a melyekről a. magyar bizottság szintén tanácskozott. A színek skálája. A magyar bizottság úgy vélekedik, hogy ez a végre- hajtás ügye, melyet leghelyesebben a térkép igazgatói fognak megoldhatni. A Berlinből az egyes bizottságokhoz megküldendő lapokon " minden ország el fogja készíteni saját geologiai térképét s eme részletes térképek összes- ségéből azután lehetségessé fog válni a színskála megállapítása az eddigi s. a Berlinben még kiegészítendő határozatok értelmében. A bizonytalanság ecsetet. Mindazon esetekben, midőn valamely kép- zödmény stratigraphiai helyzete még bizonytalan, példáül mint a kárpáti homokkövek egy részénél, a bizottság kivánatosnak tartja, hogy az efféle képződmények külön jelzéssel jelöltessenek meg, hasonlóképen mint a. svájczi bizottság javasolta. Így példáúl ha valamely képződményről (tegyük a kárpáti homok- kövek egyikéről) tetemes elterjedése daczára sem tudni biztosan, vajjon az eoczénbe vagy a krétába tartozik-e? — ez annak a systémának az alap- színével jelölendő, a melyikbe nagyobb valószínűséggel sorozható s ez az alapszín azután a másik, kevésbbé jogosúlt systéma alapszinével meg- vonalozandó. Ily módon az illető képződmény bizonytalan volta legott szembe tünnék s mégis némileg az állása is jellemeztetnek. Abban az esetben, ha valamely képződménynél még az is bizonyta- x B topografiai lapok kiszolgáltatását azonban a térkép igazgatósága számosak nem csekély meglepetésére megtagadta. L. az 1886 január 10-iki választmányi ülés jegyzőkönyvének IV. pontját, a jelen füzet 74-ik lapján. AZ ERDÉLYI MEDENCZE ŐSEMLŐSEIHEZ. 39 lan, hogy melyik systémába tartozik, az illető képződmény a csoport (group) valamelyik (tetszés szerint választott) szinével jelöltetnék meg s egyedül a csoport monogrammja iratnék hozzá. Ha a bizonytalanság annyira menne, hogy még a csoport sem bizo- nyos, a melybe a képződmény tartozik, ebben az esetben hasonlóképen kellene eljárni mint az imént, csakhogy ekkor a csoport monogrammja mellé kérdőjel (?) lenne teendő. A homophon végzetekről. Nem lenne fölösleges dolog, ha illetékes szakférfiak tanulmány tárgyává tennék, mikép lenne keresztűl vihető, hogy az egyértékű tagokat jelző műszók a csoportok, systémák stb. körében egy- forma szótaggal végződjenek; de jelenleg úgy véljük még nem érkezett el az ideje, hogy ez a kérdés a berlini kongresszuson eszmecsere tárgyává tétessék. Budapesten, 1884 junius 10-ikén. UJABB ADATOK AZ ERDÉLYI MEDENCZE ŐSEMLŐSEIHEZ. Az erdélyi medencze déli tájain folytatott gyakori utazásaim nehány közérdekű őslénytani adatot juttatának birtokomba, melyeket saját barlang- kutatásaim ilynemű eredményével kiegészítve vagyok bátor nyilvánosság elé bocsátani, megjegyezve, hogy a harmad- és negyedkor ősemlősei mellé a később kihalt fajokat is be kivántam sorozni. I. Alsó-Marosvölgy. 1. Tordos. A predhistorikus leleteiről nevezetessé vált marosmenti helységről 1875 óta, a mely évben ToRma ZsórrIa úrhölgy tagtársunk ez érde- kes őstelepet felfedezte, egész kis irodalom " keletkezett. Magam is részese lévén a kutatásnak és irodalmi értékesítésnek, még 1877-ben közzétett Kőó- korszaki ember nyomai Hunyadmegyében cz. kis munkám egész sorozatát tartalmazza az eddig Tordosról napvilágra került őslényeknek. A telep tudvalevőleg Dévától ?/4 órányira a helységtől délre vonuló diluviális ter- raszban épen a Maros tükre felett vált hozzáférhetővé, következőleg az ős- ember kortársain kívül a jó magas partszegélyből valódi negyedkorú lények maradványai is előnkbe kerülhetnek. A Tordosról kikerült leletek legnagyobb része ToRMA Zsórra úrhölgy tulajdonát képezi, aki szászvárosi lakásán egész muzeumot rendezett be. Jókora - SCHUSTER VILMOS a Siebenb. deutsch. Tageblatt 1876 april 30. s köv. számai- ban. — Hunyadmegyei neolithtelepek, ToRMA ZsóFIa; Erdélyi Muzeum 1578. évf. 5., 6., 7. számaiban. Tordosról Archaeol. Ertesítő 1884. évf. TÉGLÁS G. Nemzet 1884. évf 40 TÉGLÁS GÁBOR. mennyiség jutott N.-Enyedre HEREPEI KÁRoLy tanár útján s egy kis töredé- ket képez a Sásxpok JÁwos szászvárosi tanár anyaga és saját gyűjtésem. Az idáig innen képviselt fajok: Cervus elaphus fosstlis, különösen agancsai, többnyire feldolgozott állapotban. — Bos urus elég bőven. — Cer- vus Uapreolus, mely itt közelben most nem fordul többé elé. — Sus scrofa, Bos primigentus. 2. Boj alig 1 órányira Tordostól a Maros jobb parti előhegységen épült helység. Innen ! teljes agancsát birja a hunyadmegyei történelmi és ré- gészeti társul. néhai BáLrrsr Öpös ajándékából a Cervus elaphus fossilis-nak. 3. Sztrigy Szt.-György. Az Elephas primigentus leletéről nevezetessé vált helység " mellett a Sztrigy vizéből halásztak ki egy Cervus elaphus foss. agancsot, mely nagy hihetőséggel a falu közelében hullhatott ki a lősz-part- szegélyből. Jellemző, hogy a falusiak kerítésükre illesztették madárijesztőnek. Ugyancsak Sztrigy-Szt.-Györgyről s az Elephas primig. vázával kitünt Kulcsár-árokból kaptam a Hyana spelaca állkapocstöredékét egy ép záp- foggal. E lelőhelyről birok egy Fguus primigentus záptfogat. Csaró JÁNOos említ onnan Rhinoceros tichorh. zápfogtöredékeket (az erd. muz. egyl. bir- tokában) és (Capra ovis-t. Szóval ezen árok 5 fajjal gazdagítá irodalmunkat. 4. Nándor. A Cserna egyik mellékpataka a Peták, Nándor falunál keskeny szirtszoroson át surran ki a Ruszka-Pojánához tartozó övhegységből. E szoros meredek falazatában több barlang tátong s azok közt nagyságra, kulturtörténelmi jelentőségére, de egyuttal paleontologiai szempontból 18 a Sárkánybarlang jő első sorban említésbe. A barlangba vezető két folyosó nagyobbikából került u. is elő a Cervus megaceros két agancsa. A szarvasok nemzetségének ez óriás faja a Marosvidéken több lelőhelyről nem ismeretes. Az Olt vidékén csupán N.-Szeben mellett Szt.-Erzsébetfalva (Hammersdortf)"" szolgáltatta agancstöredékét. Másik lelőhelyéül ismerjük Apa-Nagyfalut, honnan egy ép koponya került csaknem ép agancsdíszével a kolozsvári muzeum-egylet, illetőleg az egyetem palxontologiai gyűjteményébe. A másik szintén igen remek példányt (ép koponya teljes agancspárral) ugyanott szem- lélhetjük a hasonlókép Szolnok-Dobokamegyében fekvő Csobánkáról. 9"? A nándori példányok fájdalom meg se közelítik minőség tekintetében a csobánkai és nagyfalusi czimeres koponyákat; azonban töredékes mivol- tukban is becses adalékai a diluviumnak ezen a környéken. A nándori agancsok csakis eszközgyártás czéljából juthattak be a bar- langba, melynek magas fekvése s keskeny bejárója egyaránt kizárja annak - Földtani Közlöny XV. köt. 1885. évf. 3—5. füzet 135. lapján. kk ACKNER M. Verhandl. d. Herm. Ver. f. Naturwiss. 1852. évf. 3 füzet 6—11. lap s KocH ANTAL. Erdély ősemlős-maradványai és az ős emberre vonatkozó leletei. Erdélyi muzeumegyl. Kvk. 1876. 120. 1. krt KocH A. Erdély ősemlős-maradványai 128. lap. A nagyfalusiról néhai PÁvar ELEK közlése után HAUER és STacHE Geologie Siebenbürgens 385 lapján. AZ ERDÉLYI MEDENCZE ŐSEMLŐSEIHEZ. 41 lehetőségét, hogy oly állat, melynek nagyságát 10 lábra becsülik, ide fel- juthatott volna. A gimfélék mai leghatalmasabb fajtája: a kanadai wapiti is mögötte marad a Cervus megacerosnak, mennyiben agancsainak hegye alig négy lábnyira távozik el egymástól, holott az apa-nagyfalusin is 2:44"V a csobánkain 135 "/ a távkoz s voltak leletek, melyeken e méret 47" -re emelkedett. Hogy a nándori barlang ez érdekes leletét a kőkori ember csakugyan át akarta idomítni, azt az egyik agancson mutatkozó bevágások s a másik szembogán és első ágán észrevehető csonkítások is bizonyítják. Az épebb agancs rózsája és szemboga jól megmaradt. Kerülete a rózsatőnél 0-27 "/ szemboga 0-10 "" tövétől az első ágig 0-22 "7 s ott kerülete is ugyan- annyi. Hossza 0-37 "/ s mert az egésznek alig !/3-át látjuk : eredetileg 171— 12"7V hosszura lehetett fejlődve. Felületén 26 jól kivehető barázda fut a szembog felé. Nándorról Hyana spelaea " alsó állkapcsa is napfényre került egy elő- zápfoggal, míg a többi fognak csak medrét vehetjük ki. Szövete igen tömött, felülete halvány szalmasárga dendritekkel diszítve. Ursus spelacus fogai hasított állapotban s bele égetődött ecreosott den- drit rajzolatokkal. A fogak nyilván nyakékül vagy bátorságot, védelmet nyújtó talizmánul szolgáltak. Rhinoceros tichorhinus (rekeszes orrú, vagy gyapjas orrszarvú) fogtöre- déke. Az alsó Marosvolgyből csupán Sztrigy-Szt-Gyorgy szolgáltatott Rhino- cerost s a Csernavidékről ez az első lelet. Ismeretes lelőhelyei még "? Kolozs- Monostor (záptfog), Póka- Keresztúr (Maros-Torda, ép koponya alsó állkapocs hiján), Medgyes (állkapocstor. záptogakk.), Prépostfalva (Propstdorf, n.-sinki jarás, lábszárcs.). Martinsberg (u. ott, hátcsigolya), Kakasfalva (Szebenm..), Apátfalva (újegyházi járás, koponyatör.), Sz.-Ágotha, Holzmengen (újegy- házi jár., teljes koponya, lábszárcsonttöred., zápfogak, állkapocstöredék), Szt.- Erzsébetfalva (Hammersdort, N.-Szeben, állkapocstöred.), A.-Rákos (zápfogai s egyéb csonttöredékei. Mindezek az alsórákosi, pókakeresztúri, kolozs-mo- nostori kivételével, melyek a kolozsvári muzeumegyletnél (Pókakeresztűrről a kolozsvári ref. gymnasiumnál 18), a segesvári ev. gymnasiumnál levő med- gyesi kivételével, a nagyszebeni Bruckenthal-muzeumban láthatók. úguus primigentus záptogaival képviselve. (7 nm hosszúság, 2-2 9n széless.) Egyesek szénréteggel vannak bevonva. Cervus elaphus agancstöve ; Cervus capreolus állkapcsa, végtagi csontjai. Továbbá Bos primigentus, Bos urus, Castor fiber (hód) alsó balállkapocs- töredéke. Eddig egyetlen barlangból se ismeretes hazánkban. £ Erről irtam volt a Természett. Közlöny 132. füzetében. 5 KocH ANTAL Erdély ősemlősei stb. ACKNER M. Verh. d. Herm. Ver. 1850. évf. 49 TÉGLÁS GÁBOR. II. Vizavölgyvidék a N.-Küküllő és Olt közt. A Nagy-Selyknél a Vizára kinyíló Bojavölgyből Szt.-Mihályról a most folyó év (1885) őszén sikerült a dévai reáliskola számára megszereznem a. Cervus elaphus foss. agancsát. III. Szebenvidék. Az archaxologiai és palzzontologiai szempontból kiváló jelentőségű Szent- Erzsébetlalva (Hammersdorf) N.-Szeben mellett tudvalevőleg kimeríthetetlen öslénytani kincsbányával rendelkezik a Venczel- és Remete-árkokban ( Wen- zel- und Einsiedler-Graben). ACKNER MiHÁLy, ki épen az odavaló paplakot tette hangyaszorgalmú tevékenységével emlékezetessé, a nagyszebeni természettudományi egylet gyűjteményéből még 1852-ben a már többször idézett jelentésében felsorolta, volt a következő fajokat: Bos moschatus, Cervus megaceros, Cervus elaphus fossilis agancsai, zápfogai, koponyatöredéke, Cervus Guettardi, Cervus Dama, priscus, Cervus capreolus agancsa, Ursus spelieus koponyatöredéke, Hle- phas primig. 1. 7577 hossz. agyara, tövén 30 §n átmérővel, Rhinoceros tichorh. állkap.-töred. fogakkal, lábszárcs., Eguus primigenius zápfogai és állkapocstöred.. Hippotherium gracile zápfogai a Congeria-agyagból. Én e laj- stromhoz újat nem adhatok, csak az Elephas primigenius két meglepő nagy- ságú zápfogával számolhatok be. Pár év előtt egy czigány darabonként hordta, be egy hatalmas mammuth vázrészeit a nagyszebeni DISzsE s e szomorú detail-üzlet jJuttata engem is e két zápfog birtokába. Úgy - látszik, nagyobb részletben sehova se jutott ez érdekes példány. IV. Közép-Marosvölgy. 1. Remete havasi falu mellett a vasútról i5 kivehető Pilis tető lábánál felfakadó forrásoknál 1100 láb magasban fáradhatatlan búvárunk s kedves emlékű tanárom HEREPEY KÁRoLY úrnak a neogénbe iszapolva egy mammuth vázát sikerült 1877-ben megtalálni. Ennek agyarrészletei s egyéb csontjai ajándékából a nagyenyedi collegium tulajdonába mentek át. 9. Ü Trményes Décse mellett ; a ) Rhinoceros (Acerotherium) incisivum, b ) Elephas primigenius, c ) Cervus alces, d ) Bos urus HEREPEY KÁROLY gyűj- téséből N.-Enyeden. V. Maros és Kisküküllő köze. Szent-Gerliczéről ugyancsak HEREPEY KÁRony tanár által összeállított collegiumi gyűjteményben N.-Enyeden Cervus tarandus hatalmas koponyája. AZ ERDÉLYI MEDENCZE ŐSEMLŐSEIHEZ. 45 VI. Csontbarlang. A csontbarlangok sorát az Erdélyi Érezhegységben folytatott kutatásaim során nekem is sikerülvén egygyel gyarapítani, annak leleteit szintén fel kivánom e rövid jelentésbe ölelni. A barlang közigazgatásilag a Toroczkó-Szt.-Gyorgy töszomszédjában fekvő Bedellőhöz tartozik, de helyrajzilag az Aranyosvölgyre gravitál, mennyiben épen a folyó jobbparti szikláiban akadunk rá, habár Toroczkó-Szt.-György- ról intéztük is oda kirándulásunkat. A nép előtt Csepegő vagy Cseppkóbar-. lang néven ismeretes e barlang, melyet most a barlangi medve Ursus spe- leus gazdag lelőhelyéül emelhetek ki. Részletes jelentésemet cEgy új csont- barlang Toroczkó vidékén," a bedellői határban czímű füzetkém tartalmazza. Ásatásom több szemfog mellett számos végtagi részleten, csigolyán és bordán kívül két koponyatöredéket eredményezett s hasonló szerencse kisérte ugyan- ott THOROCZKAY SÁNDOR helytulajdonos és dr. KocH ANTAL kolozsvári egye- temi tanár későbbi ásatásait. Az itt általam kiásott fejváz hossza 0-39 "7, magassága 0-18 "V, szélessége 0-25 "/. (Az oncsászai barlangból dr. KocH ANTAL és dr. DEzső BÉLA által a kolozsvári állattani intézetből leírtnak hossza 07424 7V, magasság 0-19 7V, szélesség 0-726 7/). A talált állkapocs hossza a szemfogi meder külső széléig 0-30"/, magassága a felfüggesztési készülék helyén 0-10 ?V, az utolsó zápfog medrének külső széléig 0707 "7. A bedellői Ursus spel. femurja 0745 "/ (oncsászai 07-47 "/) ; az idevaló két leg- nagyobb felkarcsont 0-30 "YV (oncsászai 0741 7"V). Az összes általam kiásott" csontokon erős izombenyomatok, dudorodások vehetők észre s az egész alak- zat magán viseli az egykori hatalmas izomzat nyomait. A negyedkornak itt szóba hozott fajain végig tekintve a Cervus mega- ceros egy lelőhelylyel, az Elephas primigenius három, a Rhinoceros tichorh. egy, Rhinoceros incisivum egy, Cervus alces egy, Cervus tarandus egy, Eguus primigenius kettő, Hy:iena spelxza két új lelőhelylyel van a felsorolt adatokban képviselve. Harmadkori emlősmaradványok. HERerPEY KáÁnroLY tanár úr említett gyűjtéséből a nagyenyedi kollegium harmadkori állatmaradványokkal is dicsekedhetik. Ilyenek 1-ször egy Anoplothertum czombcsontja Borbánd (Gyulafehérvár mel- lett) közeléből ; 4 Megjelent a Mathem. és természettudományi közleményekben XVIII. kötet, 1882 III. szám 57— 65. lapj. 1 rajzzal. 44 SUESS ELŐADÁSA 2. Halitherium sp. bordái Csáklya (Tövis felett A.-Fejérm. falu) mellől az eoczénből. Íme a negyedkori emlősöknek kilenez lelőhelyét mutathatom fel, melyek közül idáig a palxontologiai irodalomban Sztrigy-Szent-György és Szent-Erzsébet (Hammersdorf) fordult elé, ellenben Tordos, Boj, Nándor, 3ojavölgyi Szent-Mihály, Remete, Ürményes most soroztatnak először a lelőhelyek közé. Csontbarlangjaink sorába a bedellőit vezetem be s a har- madkori emlősök lelőhelyeit HEREPEY KÁRoLYy tanártársam szívességéből Borbánd és Csáklya felemlítésével gyarapíthatom, miért neki e helyen hálás köszönetemet kifejezni elmulaszthatatlan kötelességemnek ismerem. TÉGLÁS GÁBOR. SUESS ELŐADÁSA A SUJTÓ LÉGRŐL." Nagy és nemes törekvések azok, a melyek a munkás osztályok hely- zetének javítása érdekében sok helyütt és különféle alakban lépnek elő. S ha az eredmények igen gyakran nem érik is el a várakozást, azért elcsug- gednünk nem szabad. A szerencsétlenségek következményeit enyhítő fára- dozásoknál azonban még előbbre valók azok, a melyeknek czélja az efféle szerencsétlenségek meggátlása. Az angol köőszénbányák robbanásai már évek óta a legnagyobb erőfeszítésekre indították az angol szakértőket, hogy e szörnyű bajokat, ha megakadályozni nem képesek, legalább enyhítsék. Azok a súlyos balesetek pedig, melyek azóta a köszénbányászat fokozódó fejlődésével sok más országban s így fájdalom Ausztriában (és Magyar- országon! is mind sűrűbben fordultak elő, indító okul szolgáltak, hogy az érdekelt szakértők mind behatóbban kutassák eme katasztrófák lényegét. Mihelyest e fontos kérdés újra neki lendül, legott számtalan többé-kevésbbé alapos sejtelem bukkan elő; de igazi haladás a dolog lényegének meg- ismerésében s következéskép az a remény is, hogy fognak találni módot a bányarobbanások meggátlására, voltaképpen csak közvetetlen kisérletek útján várható. Az ilyen kisérletek azonban nemcsak drágák, de némely esetben szerfölött akadályosak is a bánya rendes művelése közben s ez az oka, hogy csak nagy ritkán találkoznak össze azok a szerencsés körülmé- nyek, a melyek között efféle sikeres kisérleteket lehet végrehajtani. Eddigelé voltaképen csak két nagy kisérlet-sorozatról tehetünk említést. Az egyik az, a melyet tavaly Neunkirchen mellett (Trier kormány- kerületben) a eKönigs bányában, a német kormány költségén hajtottak végre a kószénpor robbanó képességére négve. Erre a czélra 51 méter hosszú x Ep. SuEmss, Ueber schlagende Wetter. Verhandlungen der k. k. geolog. KReichsanstalt. 1885. Nr. 13; pag. 320. A SUJTÓ LÉGRŐL. 45 mesterséges tárnát építettek, melynek az oldalán megfigyelő ablakok voltak alkalmazva. És csakugyan még a bányagázok hiján is szerfelett erős robba- nások keletkeztek. Ezek a kisérletek tehát világosan kiderítették a száraz köszénpor fölötte veszélyes voltát, mely egyrészt saját robbanékonyságá- ban, másrészt ama nehéz, fojtó füstgázokban rejlik, a melyeket fejleszt. De fájdalom, e kisérletek még nem nyujtottak rá módot, hogy a nagyon poros bányáktól a veszélyt is el lehessen távoztatni. A másik és egyszersmind más irányú kisérletek sorozatát a mult nyáron ALBRECHT főherczeg ő cs. fensége karwini bányáiban (Sziléziában) WALCHER lovag camarális igazgató indítványára hajtották végre az ottani intelligens tisztviselők, és pedig oly módon, hogy működésökkel mindenkit méltó köszönetre indítanak, aki ez ügyek iránt érdeklődik. E kisérletek végrehajtásában különösen W. KösHLER bányatanácsos, Ep. PronrL bánya- tiszt, v. MegrExs a trzynietzi chemiai laboratorium főnöke (az elemzések- ben) és JANKovsKI erdészsegéd (a barometrikus megfigyelésekben) vettek jelentékenyebb részt. Ezek a kisérletek, melyeknek végrehajtása közben az illető bányában az összes munkát több ízben teljesen megszüntették, egy jeleznek a sujtó lég megismerésében. Ezekről a kisérletekről akarok én a következőkben számot adni. Régóta észrevették már, hogy a szénsavat lehellő forásokban a lég- nyomás csökkenése alkalmával, tehát ha a barométer oszlopa leszállott, a szénsav gyorsabban és tömegesebben fejlődött; úgy hogy például a sziléziai Carlsbrunn savanyúvíz-forrásai a légnyomás csökkenése alkalmá- val erősebb hullámzásnak indultak. 1859-ben és 1860-ban Dr. CARTELLIERI Franzensbadban számos megfigyelés utján kimutatta, hogy a források gáz- fejlesztése megfordított viszonyban van a légnyomással és pedig úgy, hogy csökkenő légnyomás alkalmával a források gázfejlesztése és hullámzása (buzgása) fokozódik. 1859 november 10-ikén, midőn rendkívül magas lég- nyomás köszöntött be, még az erősen szénsavas Franzensguelle is egészen megszünt folyni s életjelt sem adott magáról mindaddig míg nehány nap mulva a barométer állása ismét csökkenni kezdett. Ugyanekkor, novem- ber 11-ikén, nagy légnyomás idején a homburgi savanyúvíz-források is rendkívül megcsappantak s csak akkor eredtek meg ismét rendesen mikor a légnyomás ismét csökkent. És a légnyomásnak ezt a hatását nemcsak erősen gázos forrásokon tapasztalták : a lipari, vagy amint régebben nevez- ték az xeoli szigetek tűzhányója, a Stromboli, folyton-folyvást fejleszt gőzö- ket, habár mérsékelten is; de működése azonnal fokozódik, mihelyest a légnyomás csökken s ezen az okon a Stromboli gőzoszlopát a hajósok idő- jelzőnek tekintik. Pedig a dolgoknak ez az állapota alkalmasint már réges régóta így tart, mert már Puiwsrus is beszéli, hogy a Stromboli füstjéből a körülötte lakók három nappal előre meg tudják jövendölni az időt s egy- 4.6 SUESS ELŐADÁSA általában nem valószínűtlen, hogy a homéri monda Aeolus királyról, a ki megzabolázta a viharokat, ugyanerre a jelenségre vezetendő vissza. Angol gyakorló bányászok több ízben kifejezték abbéli sejtelmöket, hogy a légnyomásnak van valamely befolyása a sújtó lég kifejlődésére s ez az állítás 1552-ig visszanyúlik a midőn Jos. DrcKIÖxsos, észak- és kelet- lancashirei inspector legelőször kimondotta. Az angol parlamentnek 1878 junius 21-iki tanúlságos ülésében pedig J. CowEx, a Newcastle upon Tyne kőszénterület képviselője határozottan kiemelte, hogy az ilyen bányarobba- nások ritkán járnak egyedül: kettő-három rendesen követi egymást közve- tetlenűl s van rá ok azt hinni, hogy ezeket a jelenségeket a légkörnek valamely gyors változása idézi elő; mert ha viharok törnek be a száraz- földre, ezeket gyakran efféle robbanások követik. De sőt CowEwx már akkor annyira ment, hogy felhivta volt a kormányt : rendezzen be az ország vala- mennyi bányájában távíró összeköttetést s ha vihar közeledik vagy az idő- járás változásától lehet tartani, a bányákat is épügy tudósítsa mint a kikö- tőket szokás. Ehhez s nézethez, hogy a légnyomásnak csakugyan van befolyása a sujtó légek kifejlődésére, az angol szaktekintélyek azóta is ragaszkodtak s számos angol bányahelyen barométer megfigyelő állomáso- kat rendeztek be. A franczia és a német szakférfiak ellenben legnagyobb- részt elutasították e nézetet. Ellenesei ugyanis abból a föltevésből indultak ki, hogy a vihadarok " a telepben sokkal nagyobb nyomás alatt vannak, semhogy a légnyomás különbsége kiáramlásukra valamelyes észrevehető hatással lehetne. Ezzel a kérdéssel foglalkoznak a karwini vizsgálatok. A kisérleti terület a Gabriela-bánya legnagyobb részét magában fog- lalja. Ez a rész friss levegőjét a Gabriela-szállítóaknán kapja, mig az 500 méternyi távolra eső főlégakna kihúzó kéményűl működik. Ebben az utób- biban a kisérletek egész tartama alatt egy 7704 méter átmérőjű Guibal- ventilator működött. (Legújabban egy 12 méter átmérőjűt építettek bele.) A Gabriela-bánya telepei az osztrau-karwini kerület legkeletibb s a Kárpátok szegélyéhez legközelebb eső részeibe tartoznak és örug őslénytani vizsgálatai szerint az ottani szénképződményeknek kétségtelenűl legfelsőbb lerakódásaihoz számítandók. Ez a bánya közvetetlenűl határos a Johann- akna kerületével, a melyben 1885 márczius 6-ikán az a nagy szerencsét- lenség történt. A telepek meglehetős vízszintesen fekszenek. Nem régiben magam is meglátogattam egy vasárnep délben, midőn a munka már hat óra óta szünetelt. A vájatvég friss törésű falán csikorgást, sustorgást és gyenge suüvitést lehetett észrevenni, úgy hogy a bányalég kiáramlását nem- csak a lámpákban jelentkező ismeretes lobbanások árulták el, hanem a hallóérzék is észrevehette. A bánya fenekén számos kopolya vize gyönge : Némely vidéken viheder-nek is mondják a sujtó léget. A SUJTÓ LÉGRŐL. 47 pezsgésben volt, a mennyiben az alattuk kitóduló gázok rajtuk keresz- tűl gyöngyöztek fel. A régibb törésű felületek azonban csöndesek voltak. A bányászok egybehangzó tapasztalása szerint a telep a munkában levők- höz legközelebb eső részeiből hosszabb vagy rövidebb idő alatt kiontja a gáztartalmát s azután veszélyt sem rejt többé magában. Ez az oka, hogy a telepbe benyomuló új nyilások művelése a legnagyobb elővigyázatot kivánja. 5 az osztrau-karwini kerületben a kellő szellőztetés végett az alap- nyilásokban kettős művelés van berendezve. A kiáramló bányalég követi a szellőztetés okozta léghuzamot; de a helybeli összegyülemlések, így különösen a tetőn és a régi vájatokban, mindamellett kikerülhetetlenek. Áttérek mármost magukra a kisérletekre. Az angol szakférfiak véleményét támogató dolgozatok között leg- ismeretesebb RoB. Scorr és W. GaLLowaY értekezése a szénbányák gáz- robbanásai és az időjárás közötti összefüggésről, a londoni Royal Society 1872. évi Proceedings-jében." Ebben az értekezésben a szerzők az Angol- országban 1868, 1869 és 1870 években előfordult robbanásokat össze- hasonlítják a bányákhoz véve meglehetős központi fekvésű Preston mel- letti Stonyhurst-observatorium barométer-adataival. Az összejegyzett rob- banások száma igen nagy : 1868-ra 154 (közte 44 veszélyes), 1869-re 200 (47 veszélyes), 1870-re 196 (67 veszélyes) robbanás esett. De ennek daczára is világos dolog, hogy az efféle összehasonlítás nem adhat valami igen szabatos eredményt, és pedig már azért sem, mert a robbanás tényle- ges bekövetkezése attól függ, hogy a fokozódott veszély idején közvetetlen gyújtás járuljon a vihadarhoz. Azon felül pedig bevallott dolog, hogy abban az időben a felsorolt angol bányák között sokban hiányos volt a szellőzte- tés, úgy hogy a vihadarok több napon át gyülekezhettek s gyakran a foko- zódott kiáramlás valódi kezdete után csak egy bizonyos idő elteltével indít- tathattak robbanásra. A hasonló irányú német munkálatok közül NassE közlését" emli- tem meg, a ki azonban csak egy égő bányából elillanó gázokat becsult volt meg a biztosító lámpával. De hogy a bizonyítékok igazán világosak és meggyőzők is legyenek, a megfigyeléseket függetlenné kellett tenni azoktól a véletlenektől, melyek a tényleges robbanásokat előidézik és szakadatlan tényleges gáz-mérése- ken kellett alapúlniok. E végből a barométer-megfigyelésekkel párhuzamo- san a kifejlődött levegőt hosszabb sort képező elemzések útján kellett meg- vizsgálni és pedig kellően és szabályosan szellőztetett bányában. Ezt a fáradságos munkát a karwini Gabriela-bányában hajtották végre. 4 Megtalálható a cZeitschrift der österr. Gesellschaft für Meteorologies VII-ik kötetében (1872), pag. 196—203. és IV-ik tábla. ze 48 SUESS ELŐADÁSA Legelőször is a legnagyobb mélységben (230 méternyire) barographot . állítottak fel s meggyőződtek róla, hogy a légnyomás hullámzásai a föl- szinen s a bányában csaknem tökéletesen megegyezők. Azután az elemzé- sek hosszú sorozatában nemcsak a kifejlődött levegő minőségét állapították meg naponként a ventilator torkában, hanem, minthogy a ventilator a régi vájatra is hat, egy külön készülékben meggyüjtögették a Carl-telep levegő- jét s ennek az összetételét egy másik, naponkéntinél sűrűbb elemzés-sorban vizsgálták. Ezeket a kisérleteket 1585 junius elején kezdették meg s maig is folytatják. A Teschenben székelő főherczegi Cameraldirectiótól a junius 5-ikétől julius 13-ikáig terjedő megfigyelések alapján kiadott első Jelentés? kimutatta, hogy valahányszor a barométer higanyoszlopa sülyed, az explo- siv gázok a bánya és a ventilator levegőjében azonnal szaporodnak. Az azóta tett megfigyelések, melyeknek grafikus kimutatását a Cameraldirectió szives volt megküldeni, ezt a következményt igen csattanósan megerősítik. Ezt a jelentés a következőképen fejezi ki : 1. A bánya levegőjének gáztartalma a légnyomás emelkedése alkal- mával átalában csökken, a légnyomás kisebbedtével pedig emelkedik. 2. A gáztartalom annál erélyesebben növekszik, mentő! meredekebben esik le a légnyomás görbéje ; és megfordítva annál gyorsabban fogy, men- től meredekebb a légnyomás görbéjének az emelkedése. 3. A sujtó lég kifejlődése nem a légnyomás absolut mélységétől függ. 4. Ha a légnyomás görbéjének hirtelen (meredek) emelkedésére kevésbbé hirtelen emelkedés következik, vagy pedig ha a légnyomás, miután maximumát elérte, hosszabb ideig egyenletesen ugyanazon a magasságán marad, akkor a gáztartalom lassanként emelkedni kezd. És viszont: ha a légnyomás hirtelen sülyedése után az esés intenzitása csökken, vagy pedig ha a légnyomás görbéje, miután minimumát elérte, hosszabb időn át alacsony színtájon marad, akkor a gáztartalom lassanként fogyni kezd. — A barométer-görbe maximumának illetve minimumának tehát nem mindig felel meg a gázhullámzás görbéjének minimuma, illetve maximuma. De ezekkel a fontos tapasztalásokkal még nem elégedtek meg, hanem egy új kisérletsort kezdtek. A bánya művelését abba hagyatták, a tápláló levegőaknát elzárták, a ventilatort pedig továbbra is szivató működésben tartatták. Ezt a kisérletet legelőször junius 20-ikán délben kezdték meg és 27 órán át szakadatlanúl folytatták. Hogy a ventilator folyvást egyazon számú x Ueber den Einfluss der Luftdruck-Schwankungen auf die Entwiecklung von Schlagwettern. Bericht über die in Bezug auf diese Frage in der erzh. Albrecht schen Steinkohlengrube bei Karwin, Oesterr.-Sehlesien, angestellten Versuche. 4". Teschen, 1855. Herausgegeben von der erzherzogl. Cameraldirection. A SUJTÓ LÉGRŐL. 49 mozgást tegyen, a gőz nyomását fokozni kellett. A bányabeli légnyomás 5 percz alatt 2:5 milliméternyivel csökkent; a bányalégtartalom a ventila- torban (mely a régi vágatra is hat) 83 százalékkal, a Carl-telepben pedig 40 százalékkal emelkedett. Későbbi kisérletek alkalmával a bányában 4 milliméter barométeri csökkenés mutatkozott, a ventilator felmondta a szolgálatot s egy alkalommal a Carl-telep gáztartalma nem kevesebb mint 35 százalékkal emelkedett. Ez a bányabeli, mesterségesen előidézett barométeri csökkenés 2:5-től 4 milliméterig a légnyomás ama természetes hullámzásaihoz képest, melyek folyton-folyvást tartanak, mindenesetre csekély; de a hirtelen bekövetkezésők a bányalég gyorsított kiómlése tekintetéből nemcsak a régi vágatra, hanem a művelés alatti telepre nézve is mértékadó. Az utóbbi idők öt nagyobb bányaszerencsétlensége közül négy veszé- lyes robbanás olyan időszakra esik, midőn a barométeri csökkenés igen tetemes volt. A polnisch-ostraut szerencsétlenség idejében (1884 oktober 8) a barométer 48 óra alatt 11 milliméternyit sülyedt. A karwimi robbanás (1885 márczius 6) a Gabriela-aknával határos kerületben ama hirtelen vál- tozott légnyomás másod napján következett be, midőn a barométer három nap alatt 16 milliméterrel sülyedt. A saarbrückeni szerencsétlenség (1885 márczius 18) szintén egy erős barométeri sülyedés másodnapján köszöntött be, 12 milliméter csökkenésre. Clifton Hall szomorú napja pedig (1885 junius 18) egy erős barométeri sülyedes legelején következett el. A dombrawi szerencsétlenséget (1885 márczius 7) legfőképpen a szénpornak tulajdonítják. Ehhez az öt szerencsétlenséghez csatlakozott rövid idővel ezelőtt (1885 oktober 29-ikén, reggel 9 órakor) a bánsági Szekul bányarobbanása. A részletesebb adatokat még nem ismerem, de megemlítem, hogy Nagy- Szebenben (mindig reggeli 7 órát értve) a barométer október 28-ikán 7542, — 29-ikén 750-"6, — 30-ikán pedig 749"8 milliméteren állott. " 3 Budapesten ugyanabban az időtájban, a budapesti meterologiai és földmág- nességi kir. központi intézet följegyzései szerint a légnyomás volt: reggel 7 ó. d. u. 2 ó. este 9 ó. középértékben : Október 24. 748-6 71475 7469 7471 fr 29. 4574 436 413 494 fi 26. ab] 40-0 40-2 398 u 27 394 38" ZSZ 38-6 ( 98. 39"7 409"0 40-2 40-0 fű 99. 392 398 40-7 399 ( 30. 40"6 40-8 422 41"2 f 31. 44"0 448 4456 44 5 Itt tehát a légnyomás jóval alacsonyabb volt mint Nagy-Szebenben; de maga a hullámzás nem volt igen jelentékeny s a sülyedés sem hirtelen. Októberben a lég- nyomás maximuma 756-8 "m volt 15-ikén este 9 órakor és 16-ikán reggel 7 órakor ; — Földtani Közlöny, XVI. köt. 1886. 4 50 SUESS ELŐADÁSA. A karwini kisérletek jelentőségét fölösleges bővebben fejtegetni. Igazolják az angol szakférfiak nézeteit s azt a véleményt, a melyet CowEN 1878-ban az angol parlamentben kifejtett. És föltehető, hogy most már azokban az országokban is meg fognak változni a vélemények, a melyeknek szakférfiai eddigelé nem osztoztak eme kifejtett nézetekben. Ezek a kisérle- tek azt a nagy jelentőséget bizonyítják, a melyre a barométer a szénbányá- szatnál hivatva van. Az izobár terképeknek, a melyeknek közlése évről- évre mind nagyobb lendületnek indul s a melyek a barométeri nyomás minimumának Hurópában való tovaterjedését napról-napra följegyzik, a jövendőben nem lesz szabad hiányzani a szénbányák műszaki hivatalaiból. A főherczegi bányákban, Karwinban, máris életbe lépett az a szabály, hogy barométeri sülyedés közeledtével a robbantó munka minden veszé- lyes ponton abbahagyandó, fokozódó veszély esetében pedig a munka tel- jesen megszunik. Ennek a szabálynak ezentúl átalános érvényre kell emelkednie. Azokat a férfiakat pedig, a kik a karwini kisérleteket javasolták, elősegi- tették vagy végrehajtották. élükön a fenséges tulajdonossal, töltse el az a megnyugtató öntudat, hogy a bányászatnak egyik legnagyobb veszedelmét, ha teljesen el nem távolították is, legalább a közeledő veszély egy jelét biztosan kimutatták és ezzel minden valószínűséggel a jövendőnek nem egy nagy szerencsétlenségét elhárították. Közli: PErTHő GyuLA. a légnyomás minimuma 7311 "/, 11-ikén d. u. 2 órakor. E két szélsőség közt az október 28—29 és 30-iki középértékek csaknem közepütt állanak. A budapesti időjelző allomás adatai szerint, melyeket dr. SZENTGYÖRGYI WEISZ igazgató úr volt szives rendelkezésünkre bocsátani, a következő három helyen, melyek mind közelebb esnek Szekulhoz mint Nagy-Szeben, október 25—31-ikén a légnyo- más (mindig reggeli 7 órát értve) a következő volt: Orsova Pancsova Temesvár Október 255 --. --- sz. 24. S "MI. 76177 mm. 7608 mm. , 20. EZER MISÉRE TESTÓTÜZLNNTÉS HAJ BOSZAK (( dilét erk atal f 956 9 Eye a 98. szg ese e aj hr [0 539 a 54 a 1 Je dke ézet EÁ Se gy (0kEt ( JAZZ rű 549 a (( 30. era 599 ( 526 a HÁT a ( 297 JARRE E e 1 — ff 602 a 599 a E kimutatás szerint a légnyomás sülyedése csakugyan október 29—30-ikán volt legtetemesebb s azután ismét emelkedés következett. A forditó. 5 RÖVID KÖZLEMÉNYEK. 51 Ambros geologiai térképéről. A múlt deczember 2-iki szakülésen bemu- tatott térképről és szerzőjéről az ülésen előadott s utólagosan még kiegészített ada- tok a múlt füzetben megjelent jegyzőkönyvből térszüke miatt kimaradtak. (L. Földt. Közlöny. 18835. XV. kötet. 390 1.) Igéretünk szerint ide igtatjuk ama kimaradt részletet, megjegyezvén, hogy a becses térképkézirat, melyet JAHN VIiLmos tagtár- sunk teljesen a társulat rendelkezésére bocsátott, a szakülés határozata értelmében a m. kir. földtani intézetnek adatott át s annak térképtárában helyeztetett el. E térképről Worr H., a bécsi cs. k. geologiai intézet volt tagja tett legelő- ször említést Magyarország keleti részeinek geologiai viszonyait vázoló fölvételi jelentésében s róla a Verhandlungen d. k. k. geolog. Reichsanstalt 1860. évi köteté- nek 147. lapján a következőket mondja : -HK területnek legújabb efféle (kézirat).... geologiai térképét AMBROs Tamás, berzovai előrendező úr állította össze, midőn 1850—1858 között mint erdő- becslő az ideiglenes földadó-kataszternél működött a nagyváradi helytartósági kerület területén. E térképen AmBRos úr lehető legpontosabban kijelölte az általa fölismert képlettagok határát s így különösen ő különböztette meg legelőször a dombvidék előtt elterülő síkság vízhordta talajának rétegeit petrografiai jellemök szerint, külön választván a ) a fekete alluviális talajt, b) a nátront kiválasztó talajt, c ) a futóhomokot és d ) a sárga mészconcretiós agyagot. Később, ugyancsak Wornr, még egyszer megemlékezik AMBRos-ról s körös- völgyi geologiai fölvételeiről szóló jelentésében (Jahrbuch d. k. k. geolog. Reichs- anst. 1863. Bnd. XIII. pag. 291.) a következőket adja elő: cMegemlékezésül ama talpig derék s tudományos törekvésektől áthatott férfiúról, kinek érdemes működése jutalmazatlanúl maradt, hadd említsem meg röviden, mily uton és módon jött létre ama térkép. AmBRos a mariabrunni erdészakademiában végezte tanul- mányait s később mint az ideiglenes földadókataszter erdőbeeslő biztosa a nagy- váradi helytartósági kerület akkori politikai határai között, hivatalos működése alatt, midőn a területet keresztül-kasúl beutazta, számos alkalma nyilt, hogy a geologia iránt érzett vonzalmát kielégítse. Minden utazásán talajmintákat, kőzet- példányokat, kövületeket és ásványokat gyűjtött s ezek alapján lassanként a terü- letnek kőzettérképét állította össze. Irodalmi segédforrásai: LEONHARD és BRONN Jahrbuch-ja, Gsxsirz Versteinerungslehre-je és NaumMaxwa Lehrbuch der Geognosie-ja voltak. Ezekkel támogatta megfigyeléseit és tanúlmányait . . . s ezek segedelmével választotta külön a síkságon a nátron-tartalmú talajt, a futóhomok hullámos terü- letét s a barna homokos agyagot; a hegységben a kréta és a liasz homokköveit, valamint a közöttük fekvő mészköveket, melyeket alpesi mészv elnevezés alatt foglalt össze; ezeken kívül megkülönböztette a kristályos és az eruptiv képződ- ményeket. Térképének több adatát PErERs és Worr föl is használta. annál is inkább, mert a bizonyságaiúl szolgáló kőzetpéldányokat jól ismerték. E közetpéldányokból AmBRos 282 számból álló gyüjteményt ajándékozott a bécsi Reichsanstaltnak s ezt Worr az intézet egyik ülésén be is mutatta. L. Verhandlungen d. k. k. geolog. Reichsanst. Sitzung am 26. Febr. 1861. (Jahrbuch, 1861—62. Bnd. XII.) pag. 22. Ezen kívül tudtommal csak Lóczy Lasos említi AmBRos térképét cGeolo- giai és palsontologiai tanulmányok Aradmegyébőly czimű értekezésében ( Földtani Közlöny. V. kötet. 1875. I. füzet), midőa a Maros és a Fehér-Körös közét s a Pless- 4 aa RÖVID KÖZLEMÉNYEK. Kodru egy részét bejárva, a becses kéziratot JAHN igazgató úrnál legelőször meglátta és tanulmányozta. PErexs a délkeleti Magyarország s különösen Rézbánya környékét tárgyazó nevezetes értekezésében (Sitzungsber. d. kais. Akad. d. Wiss. Wien. Első része. XLIII. köt. 1861.) több ízben hivatkozik ugyan AwmBRos becses felvilágosítá- saira és gyűjteményeire, de magát a térképet nem említi. AmBRos térképének a czime: x(reologische Karte des (Grross- Wardeiner Districtes.x A térkép alsó szélén a következő sajátkezű aláírással : sZusammengestellt THoMAS AMmBROS k. k. Bezks.- Waldbereiter.v A színek magyarázatában 24-féle színt különböztet meg s ugyanezekkel van kifestve a kb. egy méter széles s ugyanolyan magas térkép is, a melyhez egy kiszínezett, az egész területet É-D—ÉK-DNy—É-D irányban keresztűl metsző profil csatlakozik. — Térképe a volt Szathmár, Szabolcs, Bihar, Békés, Csanád és Arad megyéket foglalja magában s közvetetlen a megyék- nek és Erdélynek a határáig terjed. AmBRos színkulcsa szerint az egész terület gondosan ki van festve. AwmBRos térképe mindezideig kézirat maradt, de a benne foglalt adatokat Worr H. úron kívül részben HaAvER is felhasználta az osztrák-magyar monarchia geologiai térképéhez. AmBRos térképének adatai mai napság már nem felelnek meg (s talán keletkezésök idejében sem feleltek meg tökéletesen) a geologia igényei- nek : egyrészt a petrografia nagy haladása módosította tetemesen a kőzetek régebbi elnevezését és osztályozását, másrészt meg az országos részletes geologiai felvételek az előbb átnézetesen fölvett vidékek geologiai képét hova-tovább gyökeresen meg- változtatják. De historiai szempontból AmBkRos térképe — arról az előbb alig ismert vidékről — mostis becses és méltó rá, hogy gondosan megőriztessék. A. fáradha- tatlan szorgalmú s nemes törekvésekkel eltelt derék férfiú méltó rá, hogy emlékét kegyelettel megőrizzük. Dr. PErHő GyuLa. — A felső-bányai "Nagybánya, corrosiv vizeinek chemiai elemzése. HravacsEK KoRrwnÉL tagtársunk közli velünk a következő adatokat. Ugyanazon alkalommal, midőn a felsőbányai Terézakna hőforrását elemezték (az elemzést a bécsi k. k. Probieramt végezte 1871-ben) részletes elemzésnek vetették alá az úgy- nevezett .Nagybányas corrosiv vizeit is. Az eredmény a következőket mutatta ki : E vizek 100 súlyrészben tartalmaztak : Kénsav (503) 1 köblábban : kiszámítva : Kénsavas vasoxydul FeO 505 .. 04321 02274. 02506 bécsi font — —— vasoxyd Fe.Os 23 505. . 07564 04202 04387 : a S- aluminium AleOs 3 SOS - 2. 06637 03220 03849 a ( — — rézoxyd CuO 5035... . 00093 070047 070054. a ( —— vataltégárat 0 itel 0 ösze 1 JA 06459 04646 OZZOL a a a mész 0a0. S03 a ENNE 070988 0-O5S1 00573. a c magnézium MgO. 503 .. 072739 0-1526 01589. a a mangánoxydul Mn0 505 03201 01741 01909 a " 32122 18597 18631 Tényleg talált kénsav. . B 18392 különbség... 070145 Helyreigazitunk itt egy szersmind két sajtóhibát, kél a Terézakna vizének föntebb idézett elemzési adataiban maradt (Földt. Közl. 1885. XV. köt. 139 lap). A második számoszlop első sorában Te2 03. . hely ett Fesz Os teendő ú ( második sorában M2 05 c Alz Os teendő. TÁRSULATI ÜGYEK. 53 TÁRSULATI ÜGYEK. JEGYZŐKÖNYVI KIVONATOK A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT ÜLÉSEIRŐL. TISZTUJÍTÓ KÖZGYÜLÉS 1886 január 13-ikán. Elnök: Dr. SzaBó JöózsEr. Jelen voltak: Zsigmondy Vilmos, alelnök: dr. Pethő Gyula. első titkár (jegyző); dr. Schafarzik Ferencz, másodtitkár; Czanyuga József, pénztárnok ; Böckh János, dr. Hofmann Károly, Lóczy Lajos, Telegdi Roth Lajos, dr. Schmidt Sándor, Semsey Andor, dr. Staub Móricz, választmányi tagok; Braun Gyula, dr. Fischer Samu, Franzenau Ágoston, Gesell Sándor, Halaváts Gyula, dr. Herich Károly, Kachelmann Farkas, Kalecsinszky Sándor, Kocsis János, Kozocsa Tivadar, Loczka József, Loyka Hugó, Lörenthey Imre, Makay Ágoston, Nagy László, dr. Posewitz Tivadar, dr. Primics György, Rennert Gyula, Szádeczky Gyula, Széchy Ákos, dr. Szontagh Tamás, dr. Téry V. Ödön, Zenovitz Gusztáv, Zimányi Károly, rendes tagok. I. Elnök a Közgyülést megnyitva, beszédet mondott, melyben megemlékezik az 1885-ik évi budapesti országos kiállításról és a berlini nemzetközi geologiai kongresszusról s kifejti e két esemény fontosságát a geologiai tudományra nézve. Ezekkel kapcsolatban a magyar geologusok munkásságáról mondott véleményt, melyet három pontban foglalt össze. Társulatunk múlt évi halottjai közül melegen emlékezett meg b. e. ZEMLINSZKY RuporF és gróf PegacsEevrcs János tagtársainkról. (Elnöki megnyitó beszédét 1. a jelen füzet 1—12. lapján.) II. Megnyitó beszédének elmondása után az elnök bemutatja a múlt 1885. február 4-ikén tartott Közgyűlésnek dr. ILosvaY LaJos és KACHELMANN FARKAS r. tagoktól hitelesített Jegyzőkönyvét. III. A mai Közgyülés Jegyzőkönyvének hitelesítésére dr. HERIcH KÁROLY és dr. Tégy V. Öpös társ. r. tagokat nevezi ki. IV. Dr. Pernő Gyuta első titkár felolvassa a társulat múlt 1885-ik évi műkö- déséről szóló titkári jelentését, mely egész terjedelmében a következő : TITKÁRI JELENTÉS. PerHő Gyurá-tól. Tisztelt Közgyülés! Midőn három évvel ezelőtt legelőször volt szerencsém jelentést tenni a magyarhoni földtani társulat munkálkodásáról, jelentésemet azzal 54 TÁRSULATI ÜGYEK. végeztem, hogy társulatunk, bízva tagjainak buzgalmában, a háromszáz tagú szövetség erejében, bátran szembe szállhat azzal a rejtélyes szellemmel, melynek a neve jövő. Minden esztendő fog hozni rá új örömöket, új sikert. Ez a reményünk, tisztelt Közgyülés, nem volt hiú remény! A lefolyt trien- niumnak minden éve mutatott fel oly eredményeket, a melyek a társulat fejlődésé- ről és izmosodásáról tettek tanúbizonyságot : tagjainak száma emelkedett, vagyona gyarapodott, kiadványai terjedtek, a szellemi kapcsok pedig, melyek más szakbéli intézményekkel összetartják, határozottan erősödtek. Társulatunknak a lefolyt triennium alatt kifejtett szellemi munkásságáról, tagjainak létszámáról és gazdálkodásunk anyagi eredményeiről számot adandó, legyen szabad legelőször is szakiiléseinkről szólanom. Ha a lefolyt három évi szaküléseket áttekintjük, legott szemünkbe ötlik, hogy a legutóbbi év alatt tartottunk legkevesebb szakülést, mert a három évi 20-ból az elmúlt évre csak 5 esik, bár az előadott tárgyak száma kevéssel maradt el a meg- előző két éviekétől. Ebben a látszólagos csökkenésben, tisztelt Közgyülés, az országos kiállítás befolyása nyilatkozik, mely szaktársaink munkálkodását a múlt évben erősen igénybe vette. Ennek érdekében mondott le társulatunk is a május 27-ikére kitüzött szakülésről s akkorra bejelentett előadását dr. SzaBó JózseF elnö- künk a bányászati, kohászati és földtani kongresszuson adta elő, melyhez társula- tunk harmadik szakosztályúl csatlakozott. — Ezen az 5 szakülésen 13 tagtársunk, 19 előadásban, mindössze 28 kisebb-nagyobb közleményt terjesztett elő. És pedig : FRANZENAU ÁGosron megismertette saját meghatározásai alapján a letkési felső. mediterrán rétegek faunáját . 0 Ézs -.. --. 1 előadásban. Haravárs GyuLaA Valeapajról (Krassó- SZÖTÉNN megyábál való Mammuth-marad- ványokat mutatott be BEST E : 224 zzz san Lrelődádásbans ISgEvx BÉLA megismertette ama román és magyar "ólvételekek a melyek az utóbbi években a két szomszéd ország határhegységének geologiai szerkezetére új vilá- got derítettek ... --- .-. - etb eák oan ezzek el e KET ÖKET KALECSINSZEY SÁNDOR nyolcz EAK ben elemzési er FÜTAGANET St és egyéb ada- tokat terjesztett elő a m. k. földtani intézet chemiai laboratoriumából 7 előadásban. Maryvasovszky JAKAB a mátrahegységbeli (recski) petroleum-előfordulás geologiai viszonyait ismertette. sét ÉVE ENE Bé 5 ET előadásban PerHő GyuLa értekezett Baltavár MOTÁA jegen özetéteiről, — bemutatott egy hieroglyphás homokkődarabot Rónaszék határából, egy nagy Dinotherium-fogat Köves-Kálla környékéről és bemutatta JAHN Virmos tagtársunk becses aján- dékát: AmBRos geologiai térképét az egykori nagyváradi helytartósági kerü- letről. E J 3 gél rab 1.16 2 2 előadásban. PosEvITz TIVADAR úrteközött az ón alót átlásár ól Borneo szigetén s a laterit elő- fordulásáról Bangka, szigetén . ezt 0... 2 előadásban. torH Samu tagtársunk jelentéseket küldött a, Magas Tátra déli oldalán felfedezett, jégáraktól karczolt kövekről és az Alacsony- Tátrában előforduló jégár-nyomokról, mind a kettőt a titkár mutatta be a szakülésen 38 2 előadásban. SCHAFARZIK FERENCZ a Hatvan melletti lőrinczi Mulató-hegy geologiai viszonyait ismertette MSNLÉÉS Wés! az én age. sedan ES E ELNE LÁGTELTÉS ÜT S SCHMIDT SÁNDOR a Fiuláiebk környéki PókHAtSzNEBET kőzetért ől értekezett 7 előadásban. TÁRSULATI ÜGYEK. (31i ÖT SzaBó JózserF a múlt februári közgyülésen mondott elnöki megnyitó beszédében parentált OVINTINO SELLA és FERDINAND voN HOCHSTETTER fölött s értekezett a geloogia terén megjelent nevezetesebb művekről, — a szaküléseken megismertette a budapesti tudomány-egyetem ásvány-gyüjteményében levő magyarországi és carrarai fluoritokat és jelentést tett a harmadik (1885-ben Berlinben megtartott) nemzetközi geologiai kongresszusról 2... . —. . ——. -. 4 előadásban. SZONTAGH Tamás bemutatta PAxTrocsEK JÓZSEF TEN EEtEz készítményeit és fény- képéitesáktáat szei did garda Bs ESZES ezaz 2 előadásban ZSIGMONDY VILMOS egy Hanna kömagvat zó he mely eddigelé unicum a verospatalkujlokális üledékből testes anszek egyedei aa öletett) / előadásban: , Ha ezekhez hozzá csatoljuk a megelőző két év munkásságát, azt látjuk, hogy az 1883—1885. évitriennium alatt 20 szakülésen, 21 előadó nem kevesebb mint 95 tárgyról 66 előadásban értekezett, a melyekben kivétel nélkül eredeti tudomá- nyos kutatásaik eredményei voltak ismertetve. — Évek szerint az előadások száma a mai nappal bezáruló trienniumban a következőképen oszlik meg : Az előadások száma összesen Előadók : 1883-ban 1884-ben 1885-ben előadás : tárgy : Bernáth József mél dkg A eszes pa SERT —— ate 1 1 Cseh Lajos... Pt dájázábad, €:4n Ha — 1 — 1 1 Franzenau Ágoston 2 KOLY 4 SRA ZLNOLÉS KE S48 12 1 1 9 3 Era av áttstGgy ülte eeett esettek tsséde s -— - — 1 1 1 Mogyayzdajos es sét Sh AA Ttze LM 94 e —- 2 2 key üBelásaé 4én, ab Ses MDP : — 1 4 4. IRalEcSInSZzky ioámdonaá esta Lu 402 1 1 4. 19 Ikrenner Józsotb dandossá ua aaa 5 - —- 53 6 MÓGZY NA JOS EÁ ZTA REN MÉZET 452 — 3 3 Matyasowvszky Jakab E aes etes 1 2 1 4 4. BEtNONGY latott ess ha éet pa AR AZ i 2 5 1 IROSGWLUZN ET vad an 1 kosttta Lak Ag -— — 2 2) 9 Roth Lajos (Telegdi) — .-- cd NY Attól 1 — 2 2 TROGAS ama A HAN 38EL9 e dl VALT -— 2 2 4. 4. SChatatzíkélbletemez kt ate tr ESIK ELT A EGES 3 1 4. 6 jeréldtaabkő irútoj: oko kog pize es REL EZ ba JESS ERÉ ekét 2 31 1] 6 6 STAUDÉMTÓTLEZÜ Le ÁTALL BYar AV Ta 3 —. D 5 Szabó József LEGE ATA VESS 2 3 4. 9 10 SZOTAVELE LATTAN éle AA LEÉLT AONN LE A 41451 -— 1 2 3 IWaTG Nat ViSze teeéa Set 0 asz ek — 2 s 2 2 ZÍZLOTTOTTÁNYAK VALLNATO S SBATSÁNSA TÁ A SE AMÉSÉTM E ÉN TETT —- 1 1 91 előadótól (20 szakülésen)... ... --- 24 24 18 67 95 Az imitt felsorolt előadókon kívül más dolgozó társaink is voltak, a kik elő- adásokat nem tartottak ugyan, de közleményeikkel gazdagították a társulat folyó- iratának a Földtani Közlöny három utóbbi kötetének tartalmát, igy különösen BöcgH Jáwos, GEZELL SÁNDOR, HLAVATSEK KoRNÉL, HoFMANN KÁROLY, PRIMITS 56 TARSULATI ÜGYEK. GyögRGY, TÉGLás GÁBOR és TÖRÖK AuRÉL tagtársaink; rajtok kívül ToBoRFrFrY BÉLA és LUNATSEK V. JózsEr vendégek. Közlönyünk terjedelme a trienniumnak csak első évében maradt a praelimi- nált határok között, az utóbbi kettőben az előirányzott ívszámot már tetemesen túlhaladta, úgy hogy három év alatt 78 ív helyett 103 ívet adtunk tagtársainknak, tehát 25-tel többet, mint a mennyi preliminálva volt. E terjedelemnek oka egyrészt az, hogy a Földtani Intézet Jelentései hova- tovább igen örvendetesen növekszenek, másrészt pedig az, hogy tagtársaink mind több és több előadást és értekezést szolgáltatnak Közlönyünk számára, mely azzal az előnynyel kinálkozik a közlőknek, hogy a benne kiadott eredeti dolgozatok a magyaron kívül valamely világnyelven (eddigelé többnyire németül) is megjelennek s más nemzeteknek is könnyen hozzáférhetőkké válnak. Igy pedig kettős ezélt érünk el, egyrészt az idegen nyelvű közlemények szintén a magyar irodalom rová- sára esnek (míg ha külföldi folyóiratban közöltetnek, azt az irodalmat gyarapítják, a melybe az illető folyóirat tartozik), másrészt pedig nem kell vendégül kínálkoz- nunk idegen országokban. De ennek következtében azután Közlönyünk terjedelme is igen növekszik. A választmány pedig, legkivált a szaküléseken előadott értekezé- sekre nézve, azt az elvet követte, hogy azok okvetetlen kiadandók, még ha a társu- latnak megerőltetésébe kerülne is a kiadásuk. A triennium alatt megjelent három kötetben a társulat ügyei, az ülésein elő- adott értekezések s egyéb közlései mindössze 59 ívet foglaltak el, míg a földtani intézet Jelentéseire mindössze 44 ív kellett. (Ebből a magyar szövegökre 20/2, német szövegökre 23"/4 ív esik.) A földtani intézettel kötött becses szövetség tehát szellemi termelésünket igen jelentékenyen gyarapította. S ha ez a viszony a közel jövőben netalán megváltoznék" is — bár reméljük, hogy reánk nézve ezentúl is kedvező alakban — a magyarhoni Földtani Társulat mindig büszke lesz reá, hogy a m. k. Földtani Intézet első rendszeres Jvi Jelentései az ő folyóiratában láttak napvilágot. És megemlítem itt egyszersmind, hogy e becses szövetség nem kevéssel járúlt ahhoz, hogy Közlönyünk előfizetőinek a száma (mely azelőtt a 20-at alig érte el), a jelen év elején már 50-re emelkedett. Tagtársaink könyvilletményeit a m. kir. Földtani Intézet igazgatósága a nagym. földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszterium liberalitásából az idén három füzettel (hat nyomatott ívve!) és 6 műmelléklettel szaporította. E becses és évenként megújuló adományoknak köszönhetjük, hogy tagtársaink 1885-ben ismét 51 ívnyi kiadványokban részesültek s köszönhetjük általában azt, hogy a földtani társulat tagjai 5 Írt évi díjért, minden más közművelődési és tudományos társulat tagjainál több tagsági illetményben részesülnek. Ugyanitt kell megemlékeznem némely vállalatunk sikeres bevégzéséről. 1. A múlt év legelején küldöttük szét tagtársainknak a magyarhoni Földtani Társulat 1852—1882. évi (tehát 30 évi időközre terjedő) összes kiadványainak betűsoros tárgymutatóját, melyet Haravárs Gyura tagtársunk még a megelőző trienniumban vett megbízás alapján állított össze. B fölötte hasznos kézi könyvet, $ L. az 1885. deczember 2-diki választmányi ülés jegyzőkönyvének XV-dik pontját a jelen füzet 71-dik lapján. [/ "7 TÁRSULATI ÜGYEK. melynek kiadása 330 frtba került, választmányunk határozatából díjmentesen kül- döttük meg a társulat. összes tagjainak. 9. A múlt év nyarán készült el társulatunk megbizottja dr. FISCHER SAMU tagtársunk a magyarországi sóskutak és sósforrások sótartalmának s némely neve- zetesebb alkatrészeinek megvizsgálásával. Munkája, legnagyobbrészt tabelláris összeállításban, mintegy 6 nyomatott ívre terjed, egy térképpel, melyen a megvizs- gált sóskutak és sósforrások tartalmuk minőségéhez és mennyiségéhez képest különböző színekkel vannak megjelölve. E dolgozatot épen most készülünk kiadásra felajánlani a nagym. Pénzügyi Miniszteriumnak, melynek közegei a megvizsgált sósvizpróbákat és a bekivánt helybeli adatokat szolgáltatták, úgy azonban, hogy tag- társaink, valamint a földtani intézet részére is, elegendő számú példányokat kap- junk viszonzásúl. 9. A földrengési bizottság működéséről dr. SCHAFARZIK FeRmxcz titkártársam, a bizottság előadója, mint az eddigi években. az idén is a közelebbi szakülések egyikén fog részletes jelentést előterjeszteni. 5 így én csak azt említem meg, hogy a bizottságnak a m. tud. Akadémia bőkezűségéből még mintegy 400 frt áll ren- delkezésére. Át kellene térnem ezek után arra, hogy számot adjak társulatunk igazgató testületének a 18 tagú választmánynak múlt évi hat s az egész triennium alatt tar- tott 26 ülésének tanácskozásairól. A Közlöny ctársulati ügyekv rovata azonban eddig is minden lényegesebb határozatot és intézkedést közölt sigy csupán azt említem föl, hogy a legutóbbi üléseken hosszas és beható eszmecsere tárgyát képezte Magyarország geologiai térképének elkészítése, és pedig oly mértékben, hogy a nemzetközi geologiai kongresszus segise alatt kiadandó Európa geologiai térképébe (melynek mértéke: 1 a másfél millióhoz) könnyen beleilleszthető legyen. A. térképügynek a nemzetközi bizottságnál leendő intézését SzaBó elnök úr, a költségek megszerzését pedig az illetékes miniszteriumoknál SZABÓ és ZSIGMONDY elnök urak együtt voltak szívesek magukra vállalni; míg a térkép elkészítésével BöcgH János, dr. HorMaxws KáRoLny. INKEY BÉLA, dr. KocH Awrar, Lóczy LaJos és TEzEGvi Rorn Lasos tagtársaink bizattak meg. Nagyrabecsült tagtársainkat vala- mennyiünknek őszinte és osztatlan érdeklődése kiséri, midőn nemes munkájokban azon fáradnak. hogy a magyar földnek első teljes Magyarországon készülendő geo- logiai térképét összealkossák. Milyen szép lenne, ha e nehány hónap múlva elkészülendő térképet — az elsőt, melyet magyar szakférfiak állítanak össze a haza földének geologiai alko- tásáról, s a mely — bizonyosak vagyunk benne — kicsiny mértéke daczára is jóval tökéletesebb lesz, mint az összes eddigi, Magyarországot is magukban foglaló tér- képek ; ha ezt a térképet, mondom, társulatunk, mint a magyar geologiai kutatások legrégibb testülete, a művelt magyar közönség számára itthon is kiadhatná. De tud- juk, hogy ezt — legalább most — anyagi erőnk nem engedi. Vajjon nem tehetné-e meg a Földtani Intézet? Fölvetve a kérdést, talán érdemes lenne róla gondolkodni. Ugyancsak a nemzetközi geologiai kongresszus segise alatt készül, a mint elnökünk a múlt deczemberi szakülésen kifejtette, a legközelebbi jövőben egy másik nagy és igen-igen hasznos mű. A Nevmaxg-től indítványozott Nomencilator palkgontologicus. Ebben Magyarországnak is okvetetlenül helyet kell foglalnia. 58 TÁRSULATI ÜGYEK. Nem ragadhatná-e meg társulatunk ezt az alkalmat, hogy ugyanakkor, mikor a nagy mű számára az adatok összeszedetnek, hogy benne azután száz és százfelé elosz- tassanak, a Magyarországot illető rész összefoglalva s a magyar geologusok hasz- nára és előnyére itthon külön is kiadassék? Haszna s előnye kétségtelen lenne, legkivált ha kellő kritikával állíttatnék össze. De ha a társulat nem teheti, talán fog rá alkalmas módot találni a földtani intézet, a melyre önkénytelenül is hajlandók vagyunk áthárítani mind azokat a feladatokat, a melyekkel magunk, anyagi gyöngeségünk miatt, megbirkózni képesek nem vagyunk. Serény gondját képezte a választmánynak az is, hogy a múlt közgyülés hatá- rozatához képest TREFORT ÁGosrow vallás- és közoktatásügyi miniszter úr ő excel- lentiájánál küldöttségileg és folyamodvány útján némi állami segedelmet kérel- mezzen. E kérelmet ez ideig nem követte ugyan siker, de biztos forrásból tudjuk, hogy a kérelem teljesítése nem a miniszter úr jóakaratán múlt s maig sem tettünk le a reményről, hogy az állami segélyt talán még a jelen évre megnyerhetjük. Erre az esetre a választmány, ama memorandum igéretéhez híven, a melyet a múlt Közgyülésen kinevezett küldöttség miniszter ő excellentiájának átnyujtott volt, a nyerendő állami segélyt fele részben Közlönyünk támogatására, fele részben pedig geologiai kutatásokra óhajtaná fordítani. Vajha ez a reményünk se lenne hiú! Beteljesedése nagy lökést adna ama régi tervünk életbe léptetésének, hogy társulatunk folyóiratát teljesen átadjuk a mai viszonyok közt leginkább megfelelő rendeltetésének, hogy hű tiikrévé tegyük mindannak, a mi Magyarországon a geologia és társtudományai terén történik," a melyből egyszersmind külföldi szaktársaink is teljes áttekintést meríthessenek Magyarország geologiai irodalmáról. A körülmények pedig a Földtani Közlönyt hovatovább erre az útra terelik s a feladatot a földtani társulat nem utasíthatja el magától, legelső sorban azért sem, mert a hazában erre legilletékesebb. Midőn ezek után társulatunknak tagjaihoz való viszonyára áttérek s jelen- tést teszek számuknak emelkedéséről és csökkenéséről, legelőször 15 szomorú köte- lességet kell teljesítenem, felsorolván veszteségeinket. A múlt év folytán nem kevesebb, mint kilencz tagtársunkat ragadta el a halál, legelőször ZEmrisszky Rezső volt kitünő bányaigazgatót, majd gróf Pesacsevics Nep. János jeles ásványgyüjtőt Budapesten és JENDRASSIK MIKsA bányatanácsost, a felsőmagyarországi bányapolgárság alelnökét Iglón s utánuk ÉBER NáNnDoR országgyűlési képviselőt, MEDVECZKY ÁRPÁD nyugalm. kapitányt, Dr. Rózsax Józser kórházi főorvost Budapesten, GáspPáR FERENcz selmeczi bányászt, FopoR FERENxcz debreczeni főiskolai tanárt és végül GöÖMÖRY SÁNDOR bányamérnököt, a ki még nehány nappal elhúnyta előtt jegyzője volt a bányá- szati kongresszusnak s fáradhatatlan munkása az alakulóban levő országos bányá- szati és kohászati egyesület ügyének. Őszinte megilletődésünk kiséri emlékezetöket ! Most esztendeje, a közgyülés napján volt társulatunknak nemeskeblü pártfogóján, főméltóságú EsrERHázx Mikrós herczegen kivül 9 tiszteleti tagja, 9 pártoló tagja, 16 alapító tagja, 6 levelező tagja és 363 rendes tagja. - L. a múlt évi titkári jelentésben, Földt. Közlöny XV. 1885, a 164. lapon. TÁRSULATI ÜGYEK. 39 Azóta a mai napig, 42 új nevet igtattunk a tagok sorába, 33 új rendes tagét és 9 új alapítóét ; az eddigi rendes tagok sorából pedig ismét hárman léptek át az alapítók sorába, míg egyet a választmány a levelező tagok sorába igtatott. Minthogy pedig elhúnyt tagtársainkon kívül kiléptek (és részben választ- mányi határozat folytán kihagyattak a névsorból) 14-en, a veszteségeket leszá- mítva, a múlt évben pártoló és alapító tagjaink száma 12-tővel, rendes tagjaink száma pedig 6-tal emelkedett. — A selmeczbányai fiokegyesület tagjainak száma 39. Ha pártoló, alapító és rendes tagjaink számát a triennium elején kimutatott létszámmal összehasonlítjuk, azt látjuk, hogy 1886. jan. 13-án van: 16 pártoló, 21 alapító, 369 rendes tag, össz. 406 fizető tag. 1883. jan. 3-án volt: 4 a ÖNK 328 a a (SL JakelE EÁ Emelkedett a létszám 12 "pártoló, 15 alapító, 41 rend. taggal, össz. 68 fiz. taggal, vagyis a triennium alatt a fizető tagok száma 20-4 százalékkal emelkedett. — S tagtársaink rendkívüli ügybuzgalmát semmi sem jellemezhetné jobban, mint az, hogy közülök a mai napig csaknem 96 százalék (pontosabban 95-80) befizette az évi díjat 1885-re, a mi szinte példátlan eset az intellectuális társulatok életében. Hátralékban a múlt évre csak 14 tagtársunk maradt. Áttérve ezek után a triennium utolsó évében megválasztott pártoló és alapító tagokra, a múlt közgyülés óta tényleg befizetett és bejelentett alapítványok a következők : Pártoló tagokká. lettek : Gróf Andrássy Dénes, Dernőn készpénzben 0... 900 frttal Gróf Csáky László, Budapesten. a Te TREAT 200 a Kempelen Imre, (Moha) Székesfehérváron készpénthon BETONT 98 Északmagyarországi egyesített kőszénbánya- és iparvállalat részvénytársulat készpénzben 0... gt vég a za OTA Osztrák-magyar államvasut-társaság FEgenézbea AY VVETTS 200 Rimamurány - Salgótarjáni vasmű részvény- társaság kész- pénzben] ese Bt t977 BB pzése aki, érévtlkes szag b VSE A Pesti házán első Te jak ss szaké series A Üg 150 a két év előtti adományát egészítette ki pártolói alapítványnyá. dlapító tagokká lettek : Beszterczebánya sz. kir. város készpénzben . ————.— ————— 100 fÍrttal Klein Lipót, Budapesten készpénzben... 0. 02. 0 100. a 4 FüLör, szász-coburg-gothai herczeg ő fensége vasgyárai Pohorellán készpénzben . ast Éz eg SOL NE ee TO0 He Felső-Zopori Tóth Ágoston, Cráczban állárunanitbati 305 100 a Dr. Dietz Sándor, Budapesten kötelezvényben FH 100 - Dr. Pethő Gyula, Budapesten kötelezvényben 0... 100 . Dr. Kunc Adolf, csornai preelatus idl. kötelezvényben ... . . 100 a 14 alapítvány összesen 2050 Írt értékben. 60 TÁRSULATI ÜGYEK. E most felsorolt, valamint a múlt Közgyülésen bejelentett és azóta befizetett alapítványokat azonnal állampapirosokba fektettük és pedig 5"/0-os papirjáradék- kötvényekbe, a melyeket átlag 93-40 árfolyamon vásároltunk s így alaptőkénk névleges értéke ezen a réven is emelkedett. Ha ezekhez hozzá számítjuk a beérke- zett értékpapirokat, a más czímen bevett kisebb tételeket s a régebbi értékpapirok conversiójából eredő nyereséget, azt látjuk, hogy alaptókénk a múlt közgyülés ota, a mai napig 2867 frl 52 krral, vagyis 4389"/0-kal emelkedett. Forgó tőkénk bevételei szintén kedvezőek voltak. A mint a nyomatott kimutatásból kivenni méltóztatnak, bevételeink több mint 300 frttal haladták meg az előirányzatot s majdnem ugyanannyi a pénztári maradékunk. (Lásd a részletes kimutatásokat a következő 63. lapon.) Ha ezek után visszapillantunk a triennium elejére, azt látjuk, hogy az 1883. januári közgyülésen a társulat alaptőkéje mindössze 4600 frtból állott, míg ma összesen 9400 Írt 83 kr. A triennium alatt tehát társulatunk megbonthatatlan alaptókéje megkétsze- reződött, de sőt a három évi tőke kétszeresét 200 frttal túl is lépte, úgy hogy százalékokban kifejezve, a három év alatti emelkedés 10456"/0. — E triennium alatt tehát társulatank több vagyont gyüjtött, mind fenállásának ezt megelőző 32 évében összesen. E fényes eredmény oroszlánrésze ZsiGmMosnpY ViLmos alelnök urat illeti. Ő tette meg két évvel ezelőtt a választmányban azt az indítványt, melynek követ- keztében az alapítványok tömegesebb befizetése megindúlt, s ezenkívül a beérkezett alapítványok tekintélyes részét szintén az ő személyes befolyásának köszönhetjük. El nem múló hálánk és köszönetünk fűződik ezért az ő nevéhez. Ezek után még a selmeczbányai fiókegyesületről kell megemlékeznem. Három évvel ezelőtt a fiókegyesület már végéhez közeledett amaz érdemes feladatnak, melyet nem sokkal megalakulása után maga elé tüzött; ma pedig, örömmel jelent- hetem, nemes czéljának végpontját el is érte. Selmecz vidékének geologiai fölvétele, köszönet érette a közreműködöknek, tényleg be van fejezve, geologiailag színezett díszes térképe készen áll s most már csak a sokszorosítást várja. A fiókegyesület tisztikara reményli, hogy a színes nyomatok a jelen év foly- tán elkészülnek s eddigi sikeres fáradságának méltó koronájáúl igéri, hogy e szép térképi művet még 1886-ban társulatunk minden tagjának megküldheti. Évek óta gyűjtött vagyona, melyet erre akar fordítani, még a múlt év nagy kiadásai után is meghaladja a 600 frtot; a jelen év végén pedig, a kiadások levoná- sával a 800 frtot fogja megközelíteni. E sikeres és nagybuzgalmú fáradozások elismeréseül a társulat választmánya legutóbbi ülésében elhatározta, hogy a fiókegyesület fentartását a jelen évre is ajánlja a Közgyülésnek. Őszinte érdeklődésünk és teljes rokonszenvünk kiséri fiók- egyesületi tisztelt barátainkat nemes czéljoknak végpontjához. Tisztelt Közgyűlés ! Midőn ezekkel híven számot adtam az elmúlt év s a mai nappal bezáródó triennium nevezetesebb eredményeiről, nem válhatok meg e hely- től, a melyen jó ügyünk szolgálatában annyi élvezetes időt töltöttem, hogy hálás köszönetemet ne fejezzem ki tagtársainknak és különösen társulatunk választmá- nyának azért a kifogyhatatlan jóakaratért, a melylyel szerény működésemben szü- netlenül támogattak s hogy különösen is ki ne fejezzem őszinte köszönetemet TÁRSULATI ÜGYEK. 61 dr. SCHAFARZIK FERExCcz titkártársamnak és kedves barátomnak, a ki Közlönyünk német szövegének gondos szerkesztésén kívül hű osztályos társa volt munkáimnak s mindig kész örömest közreműködött minden teendőkben, ha a körülmények megkívánták. Legvégül pedig, tisztelt Közgyülés, mielőtt a jegyzői tollat leteszem, nem tudok ellentállani annak a vágynak, hogy búcsúzóúl egy eszmét föl ne vessek, a mely, ha eddigelé ki nem domborodott is, a rejtett vágyak és érzett hiányok föl- pezsdülése alkalmával bizonyára óhajtott ideálként lebeg minden magyar geologus előtt, s a melynek testté fejlődése a magyar geologiai irodalom hasznavehetőségére tt a hazában és megismertetésére a külföldön többet tehetne mint bármi egyéb vállalkozás. Értem ez alatt a magyar geologiai irodalom teljes Repertoriumát, a melyben összegyüjtetnék mindaz, a mi Magyarország ásványtani, földtani, kőzet- tani, őslénytani, ásvány- és köőzetvegytani s physikai geographiai viszonyairól Magyarországon vagy külföldön 1700-tól kezdve maig bármely nyelven megjelent. És pedig nem csupán a czímeik szerint állítva össze benne az összes szakbeli mun- kákat és értekezéseket, hanem mindeniknek a tartalmát is megismertetve s az egé- szet pontos szakcsoport, tárgy, hely- és névrmutatókkal ellátva és a magyar kiadással egyidejűleg az egész Repertoriumot valamely világnyelven is kiadva. A magy. tud. Akadémia s a természettudományi társulat kiadásában meg- jelent Repertoriumok bizonyára igen becses forrásai a mi szaktudományunk irodal- mának is, de annak a czélnak, a mely a geologust mint szakembert kielégítheti, már természetöknél fogva sem felelhetnek meg. Szép és nemes vállalkozás lenne a magyarhoni földtani társulattól, ha abban az évben, a melyben Magyarország geologiai térképét először készítik el magyar szakférfiak, s abban az évben, a melyben épen száz éves fordulóját érjük meg az első magyar mineralogta?" megjelenésének, az initiativát megragadná s a magyar geologiai irodalom Repertoriumának kiadását legalább elvben elhatározná; tervének megtestesítését akkorra hagyva, ha anyagi viszonyai megjavulnak vagy oly forrá- sokhoz jut, melyből eme vállalat költségeit fedezhetné. Legyen szabad ezt az esz- mét búcsúzó jelentésem alkalmából a tisztelt Közgyűlésnek becses figyelmébe ajánlanom ! V. Elnök a titkári jelentéssel kapcsolatban előadja, hogy dr. HEricH KáRoLny, miniszteri osztálytanácsos, társ. r. tag épen most érkezett nyilatkozata szerint 100 frttal az alapító tagok sorába óhajt lépni. — A Közgyülés az elnök jelentését tudomásúl veszi s dr. HERrcnH KáRory urat alapító tagúl azonnal megválasztja. ( Ezzel az alapítványnyal a társulat alaptőkéje 9500 frtra emelkedett. ) VI. A titkár bemutatja Czanyuca JózsEF pénztárnok kimutatását a társulat 1885-ik évi pénztári forgalmáról s pénztárának és vagyonának mikénti állásáról 1885. deczember 31-én. A pénztári könyveket és számlákat az összes okiratokkal és számadásokkal együtt az 1885. évi február 4-iki Közgyülés megbizásából MAkax . £ BENKŐ FERRNCZ: Magyar Mineralogia. Azaz a. kövek "s értzek tudo- mánya . . . Kolosváratt, 1736. TÁRSULATI ÜGYEK. ÁGosrosx, PFISZTER KáRoLY és RENNERT GyuLA tagtársaink vizsgálták át s a lezárt pénztári könyvet, valamint ezt a Közgyülés elé terjesztett kimutatást a következő egybehangzó záradékkal ellátva hitelesítették : c. Ezen számadási kivonat a könyvek tételeivel Budapesten, 1886. január 8-ikán. Fölemlíti egyszersmind a titkár, hogy a most bemutatott eredeti kimutatás alapján s az eredeti okiratok segedelmével a pénztárnokkal egyetértve készítette azt a kimutatást, mely már kinyomatott példányokban fekszik a Közgyülés előtt s a melyben a takarékpénztári tételeket elhagyva, a költségelőirányzat csoportjainak megfelelően állította össze a bevételeket és kiadásokat és könnyebb áttekinthetés kedvéért az alaptóke számláját külön választotta a forgó tóke számlájától. megegyezőnek találtatott. E kimutatások, melyekhez a titkár még az alább következő megjegyzéseket is hozzáfüzte, a következők : A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT pénztárának és vagyonának kimutatása 1885 végén. I. Az alaptőke 1885. évi számlája. Bevételek. Készpénz Értékpapir Kötelezvény 1. Pénztári maradék és készlet 1884 végén... hl 33írta1kr. 5800frt— kr. 700írt— kr. 2 Készpénzben befizetett alapít- VÁLYYOKA Le E ee 22. 19507 a — a SENERESSTT ESé ages e 3. Elegyesen (értékpapirban és készpénzben) bef. alapítvány ...- 88 c 32 a — ( — a ESTE 4. Állampapirban befizetett ala- pítvány --- -— 4 — 4 100 c — ua SEL EZ új Allampapirban befizetett köte- lezvények .. — ( — 1 400 a — u EGE 6. Kötelezvényben érkezett ala- pítványok . 3 — 4 — a — (4 — a 200 c — r 7. Kihúzott értékpapirok többlete 204510) 4 SS E 1 kej -— S. Convertált értékpapirosokért névleges értékben 9. A 2055 Írt 85 kron vásárolt állampapirok névleges értéke... sent 3900 c 9900 a zzz d memze, "A Osszes bevétel 1855 végén... 2077 Írt 13 kr. Kiadások. 12400 frt — kr. 900 frt ag ke 1. Allampapirok vásárlására (név- leges értékök 2200 frt) 9055 frt 85 kr. —íÍrt— kr "—ít— kk. 2 Kiegy enlített . kötelezvény ek , visszaadattak Za g ESB Vr fe A ZENE 3. Convertált értékpapirosok, kész- pénz és névl. értékben 20 c 45 a 3600 a — a — a — e Osszes kiadás 1885 végén. . 9076 frt 30 kr. 3600 Írt — kr. 400 frt — kr. TÁRSULATI ÜGYEK. 63 Egybevetés. Készpénz Értékpapir Kötelezvény Az 1885-ik évi összes bevételekből 2077 dfrt 13kr. 12400frt— kr. — 900frt — kr. Levonván az 1885-ik évi összes ki- adásokat Bé éz DOTOSGSZÜNEE 3600 c — c 400 c — c Marad. készletül 1885 végén összesen . — a 83 c — 8800 6 — c 500 c — a vagyis összefoglalt értékben 9300 frt §3 kr, tehát 2767 frt 52 krral több, mint 1885 jamuár 1-én volt. Az alaptőke emelkedése a jelen triennium harmadik évében 1885 január 1-től1—1886 január 1-ig 4236 százalék. — (A triennium első évében az alaptőke viszonylagos emelkedése 17-4"/o, második évében pedig 20-98"/o volt.) CzanyuGa JÓZSEF, PErHő GyuLA, pénztárnok. e. titkár. II. A forgó tőke 1885-ik évi számlája. Bevételek : Előirányzat Tényleg. bevétel 1885-re. 1885-ben. 1. Pénztári maradék 1884. végén. öö 298 Írt 43kr. 298írt 43 kr. 2. EsTERHÁázY MIKLós herczeg évi adománya --- 4290 a — a 030). a Si 3. Alapítványok kamatai 0. det kéŐ 500 a — c VSZ TE 4. Földtani Intézet szövets. guotája 1885-re 2 3600 a — a 350 ( — cx 5. Évdíjak, oklevéldíjak és hátralékok ... ... 1660 : — a 1848 a — a 6. Előfizetések és eladott kiadványok -.. ... ... 260 , — , 306 c 30 a 7. Takarékpénztári kamatok B ÉLTET ti? MVT 17 c 56 a 8. Az alaptőkéből átvett pénzkészlet. éa — 4 — a — a 83 a 9. Vegyes és rendkívüli bevételek . " -. -. -. — a — c 18 c 58 1885-ik évi összes bevételek ... ... B378frt43kr. 3692 frt45 kr. Levonván belőle az 1885-ik évi összes kiadásokat EE OZ BŐ ÉN ZERG 1886-ra átviendő maradék dajka E his 961 B 68 ka. A forgó tőke 1885-ik évi bevétele tehát 314 frt 02 jesral haladta meg a bevételi előirányzatot. — Ha ehhez az évközben beérkezett alapítványokat (2138 frt 32 krt), a tökenyereményt (5 Írt 50 kr.) s a corversió nyereségét (279 frt 55 krt) hozzáadjuk a tényleges bevételi többlet 2737 frt 39 kr. Kiadások : Előirányzat Tényleg. kiadás 1885-re. 1885-ben. 1. A. Földtani Közlöny XV. (1885) kötetére.. — 1750frt— kr. 1513írt 48 kr. 2. A FF — — XIV. (1884) a EZ HÜNKK ( 424 c 58 a 3. Betüsoros tárgymutatóra (1852—1882) ... ZAN ae EG 200 4 — a 4. Titkárok tiszteletdíja ea egyy LES EKSŐÜRKZESE 500 c — a HJSBÉNZtATmok tiszteletdíjat a eti a a 100 c — ua 100 c — ua 6. Titkársegéd tiszteletdíja s. 0. 0-2 022 60 ( — a 60 c — a 7. Szolgák fizetése és jutalomdíja c 2 0. 130 a — a VSO OL 8. Expeditio, pósta, iroda, oklev., szakülések stb. 230 — x ZSZNKED N 9. Kisebb nyomtatványok és czímszalagok 3107 E Cöllé str KÖ 10. Szelvénykamatokra (időközben visszatérültek) — 4 — 4 AHTGEK 11. Visszatérítés az alaptőkének —. 2 0 5159. (4 ADNI E) KÁN 12. Az alaptökének átadott tökenyeremény . . — dj Szi 5 0 13. Vegyes és rendkívüli kiadások 0. 0... — ű E 67 c 50 a 1885-ik-évi összes kiadás 3353 frt 31 kr. 3430 Írt 77 kr. 64 TÁRSULATI ÜGYEK. A forgó tőke 1885-ik évi kiadásai tehát 77 frt 46 krral haladták meg a kiadási előirányzatot, (de ebből évközben 29 frt 76 kr. visszatérült s az alapítványi kamatokhoz csatoltatott, 5 frt 50 kr. pedig az alaptőkének adatott át.) i Ha a 261 frt 68 kr. pénztári maradékból levonjuk az alaptőkét illető 83 krt., marad 1885 végén a forgó töke valódi pénztári maradékául 260 /[rt. 85 kr. Vagyoni állás 1885 végén. Értékpapirosokban van elhelyezve .. ... .. 8800 frt— kr. Kötelezvényekben (három tagtársunknál) ... 500 a — a Ázsalaptőkegpénzkészletéele ey esős e őtáees — a 83 a Az alaptőke összes vagyona 9300 írt 83 kr. Ehhez hozzáadva a valódi pénztári maradékot 260 a 85 a 1886 január 1-én a társulat összes vagyona 9561 frt 68 kr., vagyis: 2763 frt 25 krral több mint 1885 január 1-jén volt. (Lásd az alaptőke számláját.) PErHő GyYuLA, CzANYUGA JÓZSEF, e, titkár. pénztárnok. Megjegyzések. Az alaptőke számlájához. Azokon kívül, a mik a titkári jelentésben elmon- dattak, megjegyzendő, hogy az értékpapirosok conversiója a választmány jóvá- hagyásával történt, a mint az 1885. április 1-én tartott választmányi ülés jegyző- könyve, a Földtani Közlöny XV. kötetének 358. lapján részletesen előadja. Az alapítványok elhelyezése alkalmából a befolyt készpénzt mind állampapi- rosokba fektettük és pedig 5"/o-os magyar papirjáradék kötvényekbe, úgy azonban, hogy a vásárlás alkalmával fizetendő szelvénykamatokat nem az alapítványi tőké- ből, hanem a forgó tőke készletéből fedeztük (lásd ott), minthogy ezeket az össze- seket a forgó tőke még az év folyamán visszakapta. Ehhez képest a forgó tőke bevételeinek 3-ik tételéből, az alapítványi kamatok czimén kimutatott összegből (432 frt 75 kr) ezek a kiadások (29 frt 76 kr) levonandók, hogy a czímnek meg- felelő valódi és tiszta alapítványi kamatokat megkapjuk, a melyek összege e levonás után 402 frt 99 kr. A forgó tőke bevételeinek többlete némi tekintetben a kiadások rovatában is megfelelő emelkedéssel járt, különösen a 8-ik és 9-ik tételben összefoglalt ezí- mek alatt. A forgó tőke kiadásaihoz megjegyzendő, hogy a F öldtani Közlöny kiállítá- sára kevesebbet adtunk ugyan ki, mint a mennyit előirányoztunk, de a Közlöny mult évi utolsó, 13 nyomatott ívre terjedő füzetének számlája, minthogy e füzet csak deczember vége felé készült el, eddig még nem érkezett be. Az 1885-ik évi direct brutto kiadásokból (3362 frt 20 krból) a társulat szel- lemi szükségleteire 2205 frt 56 kr., vagyis 65-6 "/o fordíttatott; az igazgatás és az összes administratio költségei pedig 1156 frt 64 krból, vagyis az összes kiadásoknak 344. "/o-ából fedeztettek. VII. Minthogy ezzel a tiszti jelentések s a társulat vagyonát és pénztárának állását illető kimutatások mind előterjesztettek, — az elnök felhívja a Közgyülést : TÁRSULATI ÜGYEK. 65 nincs-e jelenlevő tagtársainknak valamely észrevételök a tiszti jelentésekre? — és tudomásul veszi-e a Közgyülés a tiszti jelentéseket ? Megjegyzések előadása végett szólásra senki sem jelentkezett s a Közgyülés a tiszti jelentéseket közfelkiáltással és egyhangúlag tudomásúl veszi. VIII. Elnök a Közgyülés javaslatára az 1886-ik évi számadások, pénztári könyvek, a vagyon és pénztár megvizsgálására MAKkAY ÁGOSTON, PFISZTER KÁROLY és RENNERT Gyuna r. tagokat nevezi ki, ugyanazokat, a kik a Közgyülésnek ezt a megbizását a mult évben is teljesítették, s a kik a vizsgálói tisztséget ez alkalommal is elfogadják. IX. A titkár ezek után előterjeszti az 1886-ik évre szóló pénztári előirány- zatot, melyet a választmány január 10-iki ülésében már tárgyalt volt s ezúttal megvitatás és jóváhagyás végett terjeszt a Közgyülés elé : Pénztári előirányzat 1886-ra. Bevételek. 1. Pénztári maradék 1885 végén . CEZ Eb reb es 261 írt 68 kr. 2. Herczeg ESTERHÁZY MIKLÓS évi adománya ÜSSŐE tat VAM S 420 c — a 0 Évdíjakból, oklevéldíjakból és hátralékokból 0. 0. 1730 (c — a 4. Alapítványi értékpapirok és kötelezvények kamataiból — .. 47154 — a 5. Takarékpénztári kamatokból —. E SZTN ZEN HET RT SALE REL TES, 6. Előfizetésekből és eladott kiadv ány ék gyó kellne 148 kögögése 280 a — a Összes bevétel . . 3186 c 68 a Kiadások. 1. A Földtani Közlöny XVI. (1886) kötetének kiállítására összesen 1700 frt — kr. SNS c ( XV.(1885) ( hátralevő számláira 300 c — ua JA tkáTokztisztolótadíjár 2 a d as, Gee Ea HOD SS JaBénztármok tiszteletajai ese eke At dat NEE EAT KEAKKÉTNENES 1001002 05) 5. Titkársegéd tiszteletdíja ÁB re ELETTEL ÉLA EE KŐ ÜRES 6. Szolgák fizetése és jutalomdíja... A Ref AP MALE SEBE Ah TED 7. A Közlöny és mellékleteinek expeditiója 5! --- 150 a — a 8. Iroda, pósta, oklevelek kiállítása, szakülések költségei stb. ND a E a 9. Kisebb nyomtatványokra és czímszalagokra — . . JE Mage KEL 10. Az alaptőkének visszatérítendő a pénztári maradékból... —it 83 a Összes kiadás ... 3128 c 83 a Az 1886-ra előirányzott összes bevételekből... . 3186írt 68 krból levonva az előirányzott összes kiadásokat. .. .. ... — 3128 írt 83 krt, 1886 végén marad bevételi többletül ... 2. -. 2 57 írt 85 kr. Megjegyzések a pénztári előirányzathoz. A bevételek 3-ik tételéhez. Az előirányzott 1730 frt így oszlik meg: 1886-ik évi tagdíjakból 1620 írt, oklevéldíjakból 40 frt, hátralékokból 60 frt. A kiadások 1-ső tételéhez. A Földtani Közlöny 1886. évi XVI-ik kötetének kiállítására előirányzott 1700 frt így oszlik meg: 26 nyomatott ív nyomdai kiállí- tása 6 füzetben, könyvkötői munkával együtt 700 példányban s a szerzők számára Földtani Közlöny, XVI. köt. 1886. Hi 66 TÁRSULATI ÜGYEK. készítendő különlenyomatokat is beleértve 1100 frt, műmellékletekre 200 frt, irói tiszteletdíjakra 400 frt. — Bele nem értve a földtani intézet számára netalán kiszolgáltatandó különlenyomatokat az Évi Jelentésekből, de belefoglalva a Föld- tani Közlöny ama 100 példányát, melvet az intézetnek mindenesetre ki fogunk szolgáltatni. A m. kir. Földtani Intézet szövetségi guotája az előirányzott bevételek közé nincs fölvéve, minthogy ez a kérdés most függőben van. (A titkári jelentésben elmondottakon kívül erről az ügyről az 1885. deczember 23-iki választmányi ülés jegyzőkönyvének XV-ik pontja szól. L. a jelen füzet 71-ik lapján.) ZSIGMONDY alelnök a legutóbbi pontra megjegyzi, hogy bár a szövetségi guota nincs fölvéve a budgetbe, ez még nem azt fejezi ki, hogy meg ne kapná a társulat, ha a földtani intézet évi jelentései ismét Közlönyében fognak megjelenni. E megjegyzés után a Közgyülés az 1886-ik évi pénztári előirányzatot változ- tatás nélkül s egyhangúlag elfogadja. X. A választmány 1885. deczember 23-án tartott ülésén folytatott tárgyalá- sok alapján, az alapszabályok 5. §-a értelmében tiszteleti tagokúl leendő meg- választásra, a következő tizenegy külföldi tudóst, az ásványtani, földtani és őslény- tani kutatásoknak mindmegannyi nagyérdemű munkásait, ajánlja a Közgyülésnek : Ausztriából : Sugss EvE, a bécsi tudomány-egyetemen a geologia tanára s az osztrák Reichsrath tagja stb. Angolországból : PREsrwicH J., az oxfordi egyetemen a geologia tanára, a londoni Royal Society tagja s a londoni geologiai társulat alelnöke. BrawxroRp W. T., a londoni hoyal Society tagja s a londoni geologiai társulat titkára. Francztaországból : HéÉBERT E., az Institut tagja s a Sorbonneban a geologia tanára. DavpkRéE A., az Institut tagja s a párisi Muséumon a geologia tanára. Németországból : von DEcHEN H., a porosz kir. bányák főigazgatója, a nemzetközi geologiai kongresz- szus tiszteleti elnöke Bonnban. BEyxkgrcn E., a berlini egyetemen a paleontologia tanára, Európa geologiai térképe ügyének egyik igazgatója stb. Olaszországból : CAPELLINI (GIOVANNI, a bolognia egyetemen a geologia tanára, a nemzetközi geolo- giai kongresszus elnöke. MENEGHINI GIUSEPPE, a pisai egyetemen a geologia tanára, az olasz királyi Comitato Geologico elnöke. Amerika Egyesült- Államaiból 3 Dawsa JAMmEs, a new-haweni Yale-Collegeon a mineralogia tanára, Connecticut államban. HaAunL James, állami geologus s az állami természetrajzi museum igazgatója Albany- ban, New-York államban. . TÁRSULATI ÜGYEK. 67 A Közgyülés mind a tizenegy ajánlottat közfelkiáltással és egyhangúlag meg- választja a magyarhoni földtani társulat tiszteleti tagjaivá. XI. A titkár előterjeszti dr. örauB MóRrcz választmányi tagnak a mult köz- gyülésen tett, a társulat elhúnyt tagjainak megörökítésére irányuló indítványa ügyében folytatott bizottsági tanácskozások eredményét. Az 1885. február 3-iki közgyülésen előadott indítvány a következő : a Indítvány: a magyarhoni Földtani Társulat évi közgyüléseinek napirend- jébe fölveszi az elhúnyt tagjairól való megemlékezést és felvéteti e határozatot ügy- rendjébe. — wAz indítvány nemcsak a pietás kötelessége által van indokolva, hanem elfogadása esetében a társulat Közlönyét a társulat tagjainak tudományos és közhasznú működéséről szóló szakadatlan, biztos és eléggé meg nem becsülhető biographia-historiai forrásává fogjuk tenni. Az indítványt a tavali közgyülés egyhangulag elfogadta. A választmány 1885. április 1-én tartott ülésén SEMsEY AwDpok elnöklete alatt dr. Sraus MóRrcz és dr. ScHMIDT SÁNDOR választmányi tagokból álló bizottságot küldött ki, azzal a meg- bizással, tennének javaslatot, miként kellene a társulatnak eljárni, hogy az indít- ványban foglalt tervet testté változtassa. Erre a kiküldött bizottság az 1886. Januári választmányi ülésen a következő javaslatot terjesztette elő : 1. Az elnök a közgyülés alkalmával mondandó megnyitó beszédében névleg megemlékezik a lefolyt évben elhunyt kiváló társulati tagokról. 9. A társulat elhunyt tiszteleti tagjai, kiváló érdemű tisztviselői vagy a tár- sulat képviselte tudomány terén kiváló érdemet szerzett tagjai fölött az elhúnytnak egész életfolyását s a tudomány és a közügyek terén kifejtett munkálkodását kimerítő, forma tekintetében is kiváló emlékbeszédek mondandók. Ily emlékbeszé- dekkel azok a társulati tagok bizandók meg, akik tudományos működésüknél fogva vagy egyébként közelebbi viszonyban állottak az elhúnytakkal. 3. A társulat többi tagjairól a titkár emlékezik meg összefoglaló nekrológban. Ebből folyólag a titkár valamely tag elhúnyta alkalmával a társulat tagjai között első sorban az elhúnyt ajánlóját s ha ez már nem volna életben, azt a tagot kéri föl az elhúnytra vonatkozó biografiai adatok beszolgáltatására, aki tudományos működésénél vagy hivatalos minőségénél fogva megismerkedhetett az elhunytnak életpályájával s a tudomány vagy a közügyek körül kifejtett érdemeivel. E bizottsági javaslatot a Közgyülés egyhangúlag elfogadja. XII. Elnök felhívja a közgyülésen jelenlevő tagtársakat, hogy ha valamelyi- köknek a közgyülés hatáskörébe tartozó indítványa lenne, sziveskednék előadni. XIII. Tény Öpöns r. tag indítványba teszi, hogy a lelépő tisztikarnak és választmánynak az elmúlt trienniumban kifejtett sikeres buzgalmáért a társulat köszönete a mai közgyülés jegyzőkönyvében fejeztessék ki. — Helyesléssel elfogadtatott. Több indítványtevő nem jelentkezett. XIV. Miután a mai közgyülés napirendje a tisztujítás kivételével ki van merítve, az elnök felhívja a titkárt, terjesztené elő az ajánlottak névsorát s az alapszabályok értelmében követendő választási eljárást. XV. A titkár előterjeszti az ajánlottak névsorát, megjegyezvén, hogy a választmány minden lelépő tisztviselő helyére régi szokás szerint ez alkalommal is 9 16 68 TÁRSULATI ÜGYEK. három-három jelöltet ajánl a Közgyülésnek tájékozásúl betűrendben; a választ- mányi tagságra eddig rendesen kettős candidatió volt szokásban, ez alkalommal a lelépő 12 választmányi tag helyére 26 tagot ajánl tájékozásul, szintén betűrendben. (L. a múlt deczember 23-iki választmányi ülés jegyzőkönyvének IV. és V. pontját, a jelen füzet 70. lapján.) Mindezen ajánlottak nevei nyomatott szavazó lapokon osztattak szét a Közgyülésnek. A szavazó azok neveit, a kiket megválasztani nem óhajt, kitörli; de megjegyzendő, hogy minden szavazónak teljes szabadságára van bízva, hogy az ajánlottakon kívül tetszése szerint másra is szavazhat, kinek nevét az üresen hagyott helyekre írhatja. Az alapszabályok 24. §-a szerint a közgyülés határozataira (tehát a választá- sokra 15) átalános szótöbbség kivántatik. XVI. Elnök ezek után a maga és tisztviselő társai nevében megköszönve a Közgyülés eddigi bizalmát, a tisztikarral együtt elhagyja helyét s visszavonul. XVII. A közgyülés erre korelnökké közfelkiáltással MAKaYy ÁGosrosn, korjegy- zővé Kocsis János r. tagokat választja meg. XVIII. Korelnök és korjegyző elfoglalva az elnöki és a jegyzői helyet, a. korelnök, a közgyülés javaslatára szavazatszedőkül dr. HERrcm KáRonrx elnöklete alatt TéRy Öpös, Kozocsa Trvapag és LoYka HuGcó tagtársakat nevezi ki, a kik a megbizást valamennyien elfogadják. XIX. Korelnök ekkor a Közgyülést a szavazások idejére felfüggeszti s a szava- zatszedő bizottság megkezdi működését. XX. A szavazás két turnusban ment végbe: először a tisztikarra, azután a választmányi tagokra adattak be a szavazatok. Az első turnusban a három szavazatszedő egybevágó névszerinti följegyzései szerint, beadatott összesen 36 szavazat. — Átalános szótöbbséggel megválasztattak :. Elnökké : SzaBó JózsEFr, 30 szavazattal. Alelnökké : ZsiIGMoNpY ViLmos, 30 szavazattal. Első titkárrá : SörauB MóRgIicz, 32 szavazattal. Másodtitkárrá : SzorraGH Tamás, 32 szavazattal. Pénztárnokká : CzavyugGa Józser, 30 szavazattal. A második turnusban szintén 36 szavazó lap adatott be, de egy szavazó lapon a 26 ajánlott közül egy sem volt kitörülve s ennélfogva üresnek tekintetett és csak 35 szavazat volt számba vehető. — Válasetmányi, tagokká általános szó- többséggel megválasztattak : BöcgH János 32, PerHöő Gyula 27, HERicH KáRoLYr 20, Rory LaJos 3], HOFMANN KÁRoLY 97, SCHAFARZIK FERENCZ 25, KRENNER Józs. S. 26, SCHMIDT SÁNDOR 30, Lóczy Lasos 32, SEMSEY ÁNDOR 32, WARTHA VINCZE 28 szavazattal. A szavazatszedő bizottság elnöke tizenkettedik választmányi tagúl GESELL SÁNDOR urat sorolta fel 17 szavazattal. (Utána legtöbb szavazatot kaptak: Inkey Béla 13-at, Bruimann Vilmos 11-et, Matyasovszky Jakab 11-et, Kalecsinszky Sándor 10-et, stb.) TÁRSULATI ÜGYEK. 69 XXI. ScHMIDT SÁNDOR megjegyzi, hogy az alapszabályok értelmében a válasz- tás érvényességére átalános szótöbbség szükséges, ez pedig a jelen esetben 18, ennél- fogva GESELL úr nem tekinthető megválasztottnak, hanem közte és az utána leg- több szavazatot nyert jelölt között új szavazás rendelendő el. A Közgyülés ScHmipr tagtárs felszólalását helyesléssel fogadja, de minthogy az alapszabályok 24. §-ában a titkos szavazás nincs kimondva, nem bocsátkozik uj szavazásba, hanem tizenkettedik választmányi tagúl GESELL SÁNDOR rendes tagot közfelkiáltás útján választja meg. XXII. Dr. SzaBó JózsErF újra megválasztott elnök helyét elfoglalva, mind a maga, mind tisztviselő társai nevében köszönetet mond a Közgyülésnek kitüntető bizalmáért s felkéri a tagtársakat, hogy jóakaratú és ügyünk érdekeit szolgáló buz- galmokkal és közreműködésökkel az új tisztikart is támogatnák munkájában, hogy a várható siker annál biztosabb és annál tetemesebb legyen. Ezek után elnök a Közgyülést befejezettnek nyilvánítja. VI. RENDKIV. VÁLASZTMÁNYI ÜLÉS 1885 DECZEMB. 23-IKÁN. Elnök : Dr. SzaBó JózsEr. Jelen voltak: Zsigmondy Vilmos, alelnök; dr. Pethő Gyula, első titkár (jegyző); dr. Schafarzik Ferencz, másodtitkár; Czanyuga József, pénztárnok ; Bruimann Vilmos, dr. Krenner J. Sándor, Lóczy Lajos, Roth Lajos, Semsey Andor, Báró öSplény Béla, dr. Staub Móricz és dr. Wartha Vincze választ- mányi tagok. I. A múlt, deczember 2-ikán tartott választmányi ülés jegyzőkönyve fel- olvastatott és észrevétel nélkül hitelesíttetett. II. A titkár előterjeszti dr. FIscHER Samu munkájának költségvetését: Az egy ívnyi rendes szövegből és 36 kettős tabellából álló munka nyomdai kiállí- tása egy térképpel és borítékkal együtt, 800 példányban, kerekszámban 600 frtba kerülne, föltéve, hogy a térképet nem kell újra rajzoltatni, hanem a jelzéseket arra alkalmatos kész térképvázra lehet rányomatni. — A 300 példányból 550 a társulat részére lenne megtartandó, 150 a m. kir. földtani intézetnek adatnék át, 100 pedig a nagym. pénzügyminiszteriumnak bocsájtatnék rendelkezésére. — A választmány az előterjesztést tudomásúl veszi s a kiadás módjára nézve elhatározza, hogy a technikailag és különösen a chemiai ipar s a gyógyvizekül használható forrásokra való utalás szempontjából becses ujjmutatásokat tartalmazó munkának kiadására a nagym. pénzügyminiszterium kéressék fel, úgy azonban, hogy lenne kegyes a tár- sulat s a m. kir. földtani intézet részére elegendő számú példányokat átengedni és megjegyezvén, hogy a társulat, ha a kivánt összeg rendelkezésére bocsájtatik, szíves örömest vállalkozik a kiadás összes technikai ügyeinek elintézésére. Ehhez képest az elnök és a titkár megbizatnak, hogy a fölterjesztést a jövő év elején mentől előbb megtegyék. III. SzaBó elnök hivatkozva a berlini geologiai kongresszusról a legutóbbi szakülésben előadott jelentésére (1. a jelen füzet 17. lapján), felhívja a választmányt, ús . , SE 10 TARULATI UGYEK. nevezne ki bizottságot Magyarország geologiai térképének elkészítésére, a mely bizottság, az eddigi, a nomenclaturvra és térképügyben kiküldött bizottságoktól füg- getlenül körülbelül olyan mértékű alapon készítené el Magyarország geologiai tér- képét, hogy az a kongresszus ;egise alatt kiadandó Európa geologiai térképébe (mely 1 : 1.500,000-es mértékben készül) könnyen beleilleszthető legyen. Minthogy a munka kissé sürgős, kivánatos lenne, ha a térkép két hónap alatt elkészülne, lehetőleg kevés írással s azon elvek tekintetbe vételével, a melyek a nemzetközi geologiai kongresszusokon eddigelé kijelöltettek. Elnök, egyéb alap hiján, a Homotzxa-féle térképet ajánlja, melynek a mértéke épen megfelelő. — A választ- mány elnök úr előterjesztését közhelyesléssel veszi tudomásúl s Magyarország geologiai térképének elkészítésére Böckn János elnöklete és dr. HormaNxN KÁROLY helyettes elnöklése alatt s közremüködése mellett a magyarországi részek elkészí- tésére INkEY Béra és Lóczy Lasos urakat; az erdélyi részekre dr. KocH ANTAL urat kéri föl. IV. Az 1886 január 13-ikán tartandó tisetujító közgyűlés alkalmára, a most lejáró trienniummal lelépő tisztikar helyére, az eddigi szokás szerint, minden tiszt- ségre hármas kijelöléssel és betűrendben a következő tagokat ajánlja megválasz- tásra (az eddigi tisztviselők neve csillaggal van megjelölve) : Elnöknek : Böckh János, "dr. Szabó József, Zsigmondy Vilmos. Alelnöknek : dr. Hofmann Károly, dr. Krenner József Sándor, "Zsigmondy Vilmos. Első titkárnak : Inkey Béla, "dr. Pethő Gyula, dr. Staub Móricz. Másodtitkárnak : Franzenau Ágoston," dr. Schafarzik Ferencz, dr. Szontagh Tamás. Pénztárnoknak : "Czanyuga József, Pfiszter Károly, Rennert Gyula. V. Hasonlóképen a trienniummal lelépő tizenkét választmányi tag helyére, az eddigi szokás szerint, kettős kijelöléssel és betűrendben, ez alkalommal a választ- mány 24 helyett 26 tagot ajánl és pedig (megjegyezvén, hogy az eddigi választm. tagok nevei csillaggal jelölendők meg) : Belházy János, "Böckh János, "Bruimann Vilmos, dr. Fischer Samu, Franzenau Ágoston, Gesell Sándor, Grsenzenstein Béla, Halaváts Gyula, Hantken Miksa, "dr. Hofmann Károly, dr. Ilosvay Lajos, Inkey Béla, Kalecsinszky Sándor, Ar. Krenner József Sándor, "Lóczy Lajos, "Matyasovszky Jakab, dr. Pethő Gyula, "Roth Lajos ( Telegdi), Rybár István, dr. Schafarzik Ferencz, "dr. Schmidt Sándor, "Semsey Andor, "báró Splényi Béla, "dr. Staub Móricz, "dr. Wartha Vincze és Zsiomondy Béla tagokat. VI. A társulat szállásügyének kérdése a jövő triennium első választmányi ülésére tétetik át, s ez ügyben az új titkárok lesznek javaslatot teendők. VII. A múlt közgyülésből az 1886. évi számadások és a pénztár megvizsgá- lására kiküldött bizottság tagjai MAKkax ÁGOSTON, PFISZTER KÁROLY és RENNERT Gyura urak a jelen évi számadások lezárása után, legkésőbb január 9-ikéig lesznek meghivandók megbizatásuk teljesítésére. VIII. A titkár bemutatja dr. Dizrz Sáwpok és dr. PerHő Gyura legujabban belépett alapító tagok alapítványi kötelezvényeit. — Tudomásúl vétetik s a köte- lezvények a választmány színe előtt adatnak át CzaxyuGa pénztárnok úrnak meg- örzés végett. TÁRSULATI ÜGYEK. 71 IX. Rendes tagokúl ajánltatnak, még 1885-re, ketten : BRauwx GyutzA, tanárjelölt Budapesten ; ajánlja dr. Szontagh Tamás. HEGxpüs Pár, kir. bányatiszt Selmeczen ; ajánlja a fiókegyesület. Egyhangúlag megválasztattak. X. A tagok létszámáról a titkár a legközelebbi ülésen fog végleges jelentést előterjeszteni, most némely tájékoztatáson kívül csak azt említi meg, hogy a mai napig tagtársainknak közel 94 százaléka befizette a folyó évi tagsági díjat, a mi — örvendetes tudomásúl szolgál. XI. Kérdés intéztetett legközelebb a titkárhoz, vajjon nem lenne-e lehetséges alapítványosokúl jelentkező tagtársainknak az alapítványi tőkét kamataival együtt valamely alkalmatos kulcs szerint 5 év alatt törlesztemiök? — A titkár előterjesz- tésére a választmány a következő törlesztési tervet fogadja el: az első évben 24, a másodikban 23, a harmadikban 22, a negyedikben 21, az ötödikben 20 frt fize- tendő mindig január elsején. Ezzel 5 év alatt 100 frt alapítvány az esedékes kama- taival együtt teljesen törleszthető. XII. Régebben fölmerült már az a kérdés, vajjon nem lenne-e kivánatos a társulat tiszteleti tagjaiúl a külföld legidősebb és legnagyobb érdemű geologusai közül még nehányat megválasztani ? Most a tisztujító közgyülés alkalmával a választ- mány erre elérkezettnek tartja az időt s az elnök és a titkár előterjesztésére abban állapodik meg, hogy tiszteleti tagokúl leendő megválasztásra tizenegy külföldi tudóst ajánl a közgyülésnek. (Lásd a Közgyülés Jegyzőkönyvében a 66. lapon.) XIII —XIV. Folyó ügyek. XV. A titkár jelenti, hogy a Földtami Közlöny 1885. évi utolsó füzete nehány nap múlva kikerül a sajtó alól s a jövő hó legelején, de mindenesetre még a közgyülés előtt szét is fog küldetni tagtársainknak. Jelenti azonban egyszersmind ezzel kapcsolatban, mint főfontosságú ügyet, hogy a Közlöny terjedelme az idén ismét túlságosan nagyra nőtt, a praeliminált 26—30 ív helyett közel 37 nyomtatott ívre rúg, pedig a szerkesztők még ezen ter- jedelem daczára sem voltak képesek a választmány engedélye értelmében a jelen év folyamán beérkezett kéziratokat mind kinyomatni. E terjedelemnek oka az, hogy a földtani intézet jelentései évről évre igen örvendetesen növekszenek, elannyira, hogy az idén magyar szövegök már 87"?, német szövegök pedig közel 9"/2 ívre rúgott, s így az összes Jelentések 18 ívet fog- laltak el a Közlönyben. A földtani intézettel fennálló és különben oly igen becses szövetség követ- keztében e szerint a társulat jelenleg jóval többet kénytelen kiadni, mint a mennyit pénztárához mérve előirányoz. Minthogy pedig a földtani intézettől fizetett szövet- ségi guotát (az idén 350 frtot) teljesen felemésztik az intézetnek kiszolgáltatott nyomtatványok " különlenyomatának költségei, két év óta némi kis deficzit kezd - BE nyomtatványok a következők : 1. Évi Jelentés (1884-ről) magyar szövege, külön ezímlappal és borítékkal 720 példányban. 2. Ugyanannak német fordítása (Jahresbericht etc.) külön czímlappal és borí- tékkal 125 példányban. 3. A Földtani Közlöny megfelelő évi teljes kötete 100 példányban (az idén 37 nyom. Ív). Víz TÁRSULATI ÜGYEK. mutatkozni, a mely eddig épen nem szolgáltat ugyan okot az aggodalomra, de valósággal megvan s az által palástoltatik, hogy a Közlöny utolsó füzeteinek a nyomdai számlája mindig a következő évben fizettetik ki, de a pénztári maradék ennek a fedezésére nem elegendő, tényleg tehát a következő év bevételeiből pótol- tatik s lassanként bár, de évről-évre növekszik. Ezen kívül pedig az év végén min- dig több és több kiadásra elfogadott kézirat, illetőleg szakülési előadás marad meg a jövő évre. Ez a jelenség egyrészt fölötte örvendetes, mert a társulat szellemi munkásságának fejlődését tanusítja, másrészt azonban kissé visszás helyzetet teremt, mert a szerzőket a gyors közlés lehetőségétől fosztja meg s néha 5—6 hónapos várakozásra kényszeríti. Ezekkel kapcsolatban fölemlíti a titkár, hogy tudomása szerint az új szerve- zetében mind jobban megerősödő földtani intézetben meg van az a törekvés, hogy rövid időn — talán már a jövő évben — összes munkálkodásának eredményeit kizárólag a saját zászlaja alatt készül közrebocsátani. Ebben az esetben pedig tár- sulatunk elesnék az oly igen becses jelentések közlésétől. De minthogy az intézet igazgatósága köztudomásunk szerint a társulat iránt a legnemesebb szándékkal viseltetik, nincs kizárva annak a lehetősége, hogy — ha a társulat a nagym. földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszteriumnál a kellő lépéseket megteszi az Évi Jelentések szintén ép úgy megszerezhetők lesznek tagjai számára, mint eddigelé az Évkönyvek füzetei. — A választmány a titkár előterjesztését tudomásul veszi és ZsiGmonpY alelnök úr indítványára elhatá- rozza, hogy ha a körülmények megkívánnák, kész örömest folyamodás útján fordúl a nagym. földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszteriumhoz a kedvezmény elnyerése végett, a maga részéről pedig a társulat folyóiratát a m. kir. földtani intézet hivatalos közlönyéül továbbra is felajánlja s csere kötelezettségei számára a kellő példányokat ezentúl is kész örömest kiszolgáltatja. XVI. A titkár előterjeszti a selmeczbányai fiókegyesülettől legközelebb beérkezett iratokat: három ülés jegyzőkönyvét, tagjainak névsorát, 1885-ik évi számadásait és költségelőirányzatát 1886-ra. A választmány hosszabb eszmecsere után az előterjesztett kimutatásokat két tétel kivételével tudomásúl veszi és jóváhagyja s egyszersmind utasítja az elnököt és a titkárt, hogy a fiókegyesület tisztikarát e két tételnek felvilágosítását és okada- tolását tárgyazó előterjesztésre hívja fel, melynek tárgyalása a legközelebbi választ- mányi ülés napirendjére tüzendő ki. A választmány teljes elismeréssel s a legjobb indulattal van a fiókegyesület iránt, de tekintetbe véve, hogy ezen az úton évenként közel 200 frt jövedelemtől esik el a társulat s tekintetbe véve, hogy előleges jóváhagyás nélkül a fiókegyesület ilymérvű kiadásokat nem tehet, fenntartja magának arra nézve az elhatározást, hogy Lóczy LaJos vál. tag javaslata szerint a jövő évben az ügy bizottsági tanács- kozás tárgyává tétessék s a fiókegyesületnek az anyatársulathoz való viszonya tüzetesen szabályoztassék. Egyelőre pedig ZsiGmosxpy alelnök úr javaslatára elren- deli. hogy a jövő választmányi ülésen az ez ügybeli összes iratokat a titkár előter- jeszsze a választmánynak. XVII. Gróf Kagársovy Arapág levélben mond köszönetet társulatunknak az édes atyja gróf Kagársonx Guvinó elhúnyta alkalmából tolmácsolt részvétnyilat- kozatért. — Tudomásúl vétetett. A TÁRSULATI ÜGYEK. XVIII. SzaBó elnök a szt.-pétervári Comité géologigue cserepéldányai ügyé- ben kér felvilágosítást. — A titkár az óhajtott felvilágosítást azonnal megadja. A választmány a titkár válaszát tudomásúl veszi, és elrendeli egyszersmind, hogy miután a társulatot és az intézetet a külföldön gyakran összetévesztik egymással. a dolog mibenlétéről a csere-összeköttetésben levő társulatok nemet és framczia, Sszö - vegű körlevélben felvilágosítandók lesznek. XIX. A titkár előadja, hogy a most lefolyt triennium tartama alatt tagtár- saink között több olyan eszme merült föl, a melyeknek testté változtatását a társu- latra nézve többen hasznosnak és kivánatosnak tartják. Kötelességének tartja ennélfogva e fölmerült eszméket az évnek utolsó ülésén megpendíteni, hogy nyom- talanúl el ne enyészszenek s hogy ha a választmány köztök életrevalót talál, a jövendőben tanácskozás tárgyává tegye s életbe léptethesse : 1. Nem lenne-e kivánatos, hogy más szaktársulatok példájára a választmányi tagok száma fölemeltessék?! — hogy a társulat belső ügyeivel érdemes fiatal erők, mintegy beltagokká válva, megismerkedhessenek s előforduló szükség esetén ne legyenek kénytelenek tapasztalás és kellő tájékozottság nélkül a társulat ügyeinek vezetésében részt venni? 2. Nem lenne-e kivánatos a vidéki jelesebb szakférfiakat beltagokká avatni, a kik azután mint vidéki választmányi tagok hasznos szolgálatot tehetnének a tár- sulat ügyének. 3. Nem lenne-e kivánatos a tagok közé külföldi levelező tagok czímén egy új osztályt igtatni, oly jelesebb külföldi tudósok számára, a kik a társulat vagy a magyar geologia ügyének valamely lényeges szolgálatot tettek, s a kik így némi érdekközösségbe jutva, továbbra is kellemes módon füzetnének a magyar geologia ügyéhez. 4. Nem lenne-e ezélszerű a belföldi levelező tagok helyett ezentúl levelező czímet alkotni, s ezt a kitüntetést az eddiginél sűrűbben és korlátlan számmal osztogatni mindazoknak, a kik gyűjtésekkel, adatokkal vagy más hasznos szolgála- tokkal voltak javára a társulat és átalában a magyar geologia ügyének. 5. Az alelnökök száma kettőre emelendő, hogy az elnökségben egyazon időben lehetőleg több szakma legyen képviselve. 6. Minthogy a titkárok munkája ujabban tetemesen megszaporodott s hihető- leg ezentúl sem fog csökkenni, kivánatos lenne, ha a munkamegosztás kedveért szükség esetére két másodtitkár lenne választható. 7. A fiókegyesület ügyének részint alapszabályilag, részint ügyrendileg leendő szabályozása. I Minthogy e felmerült eszméknek mindenike alapszabály-változtatással járna, a választmány ezuttal nem bocsátkozik tárgyalásukba, hanem tanulmányozás végett átteszi a jövő triennium választmányához. XX. Elhatározza a választmány, hogy a közgyűlés előkészítése végett még egy választmányi ülés tartassék január 10-kén. Ezek után elnök a választmányi ülést befejezettnek nyilvánítja. 74 TÁRSULATI ÜGYEK. VII. RENDK. VÁLASZTMÁNYI ÜLÉS 1886. JANUÁR 10-IKÉN. Elnök : Dr. SzaBó JózsEr. Jelen voltak: Zsigmondy Vilmos alelnök; Dr. Pethő Gyula első titkár (jegyző) ; dr. Scehafarzik Ferencz másodtitkár ; Czanyuga József pénztárnok ; Böckh János, dr. Hofmann Károly, Lóczy Lajos. T. Roth Lajos, Semsey Andor, dr. Staub Móricz választm. tagok. I. A múlt, deczember 23-ikán tartott választmányi ülés jegyzőkönyve fel- olvastatott és észrevétel nélkül hitelesíttetett. II. Minthogy a mai ülés az 1883—1885. évi trienniumban utolsó összejöve- tele a választmánynak, a mai ülés Jegyzőkönyvének hitelesítésére az elnök Lóczy és Rorn választmányi tagokat kéri föl. — Helyesléssel fogadtatik. III. Folyó ügy. IV. Tárgyalás alá vétetett Magyarország geologiai térképének ügye, a múlt választmányi ülésen megindúlt tárgyalások folytatásáúl és kiegészítéséűl. (LL. a jelen füzet 70-ik lapján.) E tárgy fölött hosszabb eszmecsere fejlődött, a melyben dr. SzaBó elnök, ZsigmonpYx alelnök, BöcgnH, dr. Hormanws, Lóczy és Rorn választ- mányi tagok s dr. PerHő e. titkár vettek részt. — A választmány megállapodásai a következők : 1. Minthogy Európa geologiai térképének ama topografiai lapjait, a melyekre Magyarország esik, a berlini térkép-igazgatóság nem szolgáltatja ki, a kiküldött magyar bizottság maga fog gondoskodni róla, hogy mindenekelőtt egy megfelelő mértékű topografiai alap készíttessék, lehetőleg oly projectióban, mely a berlini alapéval is megegyezzék. Megjegyezvén, hogy az elnök urak illetékes helyeken meg fogják tenni a szükséges lépéseket arra nézve, hogy egy szakértő térképész a bizottságnak rendelkezésére bocsáttassék. 2. A térkép elkészítésének határideje tetemesen megtoldatik, úgy azonban, hogy május végére vagy junius közepére a munkálatok mégis lehetőleg be legyenek fejezve. 3. A rajzolók s festők tiszteletdíjára és egyéb felmerülendő költségekre meg- kivántató pénzösszeget SzaBó és ZsiGmoxpY elnök urak lesznek szivesek egyrészt a vallás- és közoktatásügyi, másrészt a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisz- ter urak ő excellentiáiknál kieszközölni, mint a kik már előbb 15 kegyesek voltak az európai térképügy érdekében végzett geologiai felvételekre tetemesebb össze- geket kiszolgáltatni, s hihető, hogy most, midőn e jelentékeny ügy befejezéséről van szó, ép oly kevéssé fogják hozzájárulásukat megtagadni. 4. Magyarország imígy elkészítendő geologiai térképének intéző igazgatójáúl, a múlt ülésből kiküldött bizottság elnöke BöcgH János választm. tag s a földtani intézet igazgatója kéretik fel, mint ez ügyben legilletékesebb intéző. 5. A múlt ülésben választott bizottságba, mely Böckm János elnöklete és dr. Hormawsm KáRonyY alelnöklete alatt s közreműködése mellett Magyarországra IxkExY Béna és Lóczy LaJos. Erdélyre dr. KocH AwraL tagtársainkból áll, — ez TÁRSULATI ÜGYEK. 75) alkalommal még Telegdi Rorm Lagos választatik meg, a ki a megbizást szintén elfogadja. 6. A magyarországi és erdélyi részek feldolgozásában követendő egyöntetű eljárás létrejöttéről maga a bizottság fog gondoskodni. 7. A titkár megbizatik, hogy a választmány ez ügybeli határozatairól a Köz- gyülés elé terjesztendő jelentésében szintén említést tegyen. (L. a jelen füzet 57-ik lapján.) V. Ezzel kapcsolatban megemlíti az elnök, hogy az 1880 november 3-ikán választott geologiai congressusügyi magyar bizottságba, a múlt 1884 nyarán foly- tatott tanácskozások alkalmával, midőn a magyar bizottság részletes jelentése készült (1. a jelen füzet 30-ik lapján.), dr. PerHő Gyuna hivatott meg, a ki egyszers- mind a jegyzői tisztet is viselte. — Jóváhagyólag vétetik tudomásúl. VI. A titkár bemutatja a xlFöldtam Közlönyv 18835 október—deczemberi füzetét, melylyel a XV-ik kötet be van fejezve, megemlítvén mint régóta elő nem fordult esetet, hogy a kötet az év végére befejeztetett s Január elején szét is külde- tett. — Kellemes tudomásúl szolgál. VII. A titkár jelenti, hogy a múlt ülés óta KEMPELEN IMRE, mohai birtokos Székes- Fehérvárról 200 frt alapítványi tökét küldött be, melylyel a társulat pártoló tagjai sorába óhajt lépni. — KEMPELEN IMRE úr a társulat pártoló tagjává egyhangúlag megválasztatott. VIII. Dr. Kunc Aponr, csornai prépost ő méltósága, 1885 január 27-ikén kelt, s a múlt február 28-iki választm. ülésen már bejelentett nyilatkozata alapján alapító taggá egyhangúlag megválasztatott. IX. A titkár előterjeszti a múlt ülés óta rendes tagokúl ajánlottak névsorát. (A lakóhely után az ajánló neve következik) : ÁRkosi Béta, kir. bányatiszt Körmöczbánya ; Hellvig Nándor. BorHág Gyuza, akad. tanársegéd Selmeczbánya ; Cseh Lajos. BózER KáRotny, kir, bányatiszt Körmöczbánya ; Hellvig Nándor. EHRRNwarp MÁRK, bányavállalkozó Esztergom ; Burány János. Fásngy GYyuta, pestv. k. törvsz. biró Budapest ; Gesell Sándor. FaRkas János, bányamérnök-segéd Ózd ; Petrovits András. HeExicn KáRoLYy, min. osztálytanácsos Budapest : Böckh János. KRausz NáNspokR, bányamérnök-segéd Ozd ; Petrovits András. NaGy Pát, bányavállalkozó Esztergom ; Burány János. Nemes FELIx, tanárjelölt Kolozsvár ; Dr. Benkő Gábor. Szícny Áxos, oklev. tanár Budapest ; Dr. Staub Móricz. TIRSCHER GÉzA, kr. főbányabiztos Budapest ; Halaváts Gyula. TRrIBus Awrat, kir. bányamérnök Körmöczbánya ; Hellvig Nándor. Rendes tagokká 1886-tól kezdődő kötelezettséggel, mind a tizenhárman egy- hangúlag megválasztattak. X. Jelenti a titkár, hogy HiRsPexcxk János aninai bányamérnök, a ki a múlt deczember 2-iki választmányi ülésen 1886-tól kezdődő kötelezettséggel választatott meg, a rendes tagság jogát a múlt évtől fogva kivánja élvezni. Tudomásúl vétetik. XI. Bupna Ápám volt rendes tagot, a ki 18 éven át volt tagja társulatunknak, a geologia és palaontologia iránt tanusított komoly érdeklődésére való tekintetből 76 TÁRSULATI ÜGYEK. s számos palxontologiai tárgy megmentése által tett becses szolgálatainak elisme- réseűl a választmány egyhangúlag a levelező tagok sorába igtatja. XII. Egy rendes tag, a ki bárom éven, át, több felszólítás daczára sem fizette be a tagsági díjat, az alapszabályok 11-ik §-a értelmében kihagyatik a névsorból. XIII. Két rendes tag kilépését jelenti. — Kihagyatnak a névsorból. XIV. A titkár jelentést tesz a tagok létszámáról, megemlíti, hogy tagtársaink közül 1885-re az évi díjat 95-8"/o fizette be, s hogy a múlt évre mindössze csak 14 tag maradt hátralékban. Örvendetes tudomásúl szolgál s jelentendő lesz a Köz- gyülésnek. XV. A titkár bemutatja CzanyuGa pénztárnok 1885-ik évi kimutatását — a társulat bevételeiről, kiadásairól és vagyonának állásáról — melyet a kiküldött bizottság két nappal ezelőtt átvizsgált és teljesen rendben talált. Tudomásúl van, a Közgyülés elé terjesztendő. (LL. a jelen füzet 63-ik lapján.) XVI. A titkár kellő okadatolás kiséretében bemutatja az 1886-ik évi bevé- telek és kiadások előirányzatát. — Elfogadtatik s a Közgyülés elé terjesztendő. XVII. Az 1886. évi budgettel kapcsolatban ZsrGcmonxpy alelnök abbeli óhaj- tását fejezi ki, utasíttatnék a titkár, hogy a Közgyülés előtt teendő jelentésében említené meg, miként arra az esetre, ha az államsegélyt sikerülne megnyernünk, a választmány annak egyik felét a Földtani Közlöny támogatására, másik felét pedig geologiai kiküldetésekre óhajtja fordítani. — Helyesléssel fogadtatik. XVIII. Dr. SrauB Mókrcz választmányi tag bemutatja a társulat elhúnyt tagjainak megörökítése ügyében kiküldött bizottság jelentését. — Rövid eszmecsere után s az elnök ajánlott módosításával elfogadtatott és elhatároztatott, hogy a Köz- gyülés elé terjesztessék. XIX. Dr. SCHAFARZIK FERENcz másodtitkár, mint a földrengési bizottság elő- adója, jelenti, hogy az összeköttetéseknek mind sűrűbbé fonódó hálózata igen kivá- natossá teszi, hogy még egy adatgyűjtő középpont szervegtessék, a honnan azután az adatok egyesítve folynának be a budapesti bizottsághoz. Ilyen középpontúl leg- inkább Kolozsvár kinálkozik, a hol dr. KocnH Awxrar egyetemi tanár, az erdélyi földrengéseknek eddig is kiváló érdemű ismertetője az ügyek vezetésére szivesen vállalkoznék. — Örvendetes tudomásúl vétetik s dr. KocH AwraL tagtársunkat a választmány egyhangúlag megválasztja az országos bizottság kolozsvári osztályának vezetőjévé ; megjegyezvén, hogy a kolozsvári osztály felszerelésének és összes leve- lezéseinek költségeit a budapesti országos bizottság fedezi. XX. A titkár felolvassa a selmeczbányai fiókegyesület válaszát, melyben a múlt választmányi ülésből hozzá intézett kérdésekre ad felvilágosítást. — Tudo- másúl vétetik. XXI. Ezek után a január 13-ikán tartandó Közgyülés napirendje állapítta- tott meg. XXII. Végül a netalán teendő indítványokra kerülvén a sor, Lóczy LaJos azt a kérdést veti föl: nem lehetne-e a Magyar tudományos Akadémiánál kiesz- közölni, hogy miként más folyóiratokat támogat, azonképen, ha csekélyebb összeg- gel is, a mi társulatunk folyóiratát a Földtani Közlönyt is segélyezné. SzaBó elnök ama megjegyzése után, hogy ha az Akadémia hajlandó lenne is e segélyezésre, a jelen évre már semmi sem várható tőle, minthogy budgetje meg van állapítva s a tárgy fölött szövődött eszmecsere bevégeztével a választmány TÁRSULATI ÜGYEK. Ve elhatározza, hogy a mai ülés jegyzőkönyvében ajánlja a jövő triennium választ- mányának, tenné meg idejekorán a kellő lépéseket arra nézve, hogy társulatunk folyóirata a m. tud. Akadémiától 1887-re 300 frt segélyben részesüljön. Ezek után elnök az 1883—1885. évi triennium utolsó választmányi ülését befejezettnek nyilvánítja. Kelt Budapesten, 1886 január 10-ikén. Jegyzette : Dr. PerHő Gyuta, Dr. SzaBó JózsEF, e. titkár. elnök. Hitelesítették : Lóczy Lajos, TELEGDI RorH [L4Jos, választmányi tagok. A SELMECZBÁNYAI FIÓK-EGYESÜLET GYÜLÉSBI 1885-BEN. Közgyülés 1885 márczius 11-ikén. — Csen Lasos, kir. bányageologus bemutatta Selmecz vidékének nagyobb méretű átnézetes geologiai térképét. — Liszkav Guszráv, kir. bányásziskolai tanár a saarbrückeni köszénmedenczéről értekezett. Az 1884-ik évi számadások megvizsgáltattak és rendbentaláltattak. Az 1885-ik évi költségelőirányzat előter jesztetett és elfogadtatott. Tisztújítás. Elnökké PécH Awrar miniszteri tanácsos, alelnökké WIESZNER AporF társ. bányaigazgató, titkárrá CseH Lasos kir. bányageologus egyhangúlag megválasztattak. A kiállítási ügyekben gyakran távollevő titkár helyettesévé illető- leg másodtitkárrá NrcgL János bányász akadémiai tanársegéd választatott meg. Szakülés 1885 április 15-ikén. LISZKAY GUSZTÁV folytatta és befejezte a múlt szakülésen megkezdett s az cOesterr. Zeitsehr. für Berg- und Hüttenkundes után kivonatozott ismertetését a saarbrückeni köszénmedenczéről. Szakülés 1885 május 16-ikán. — HrAvacsEK CoRNÉL bányatiszt geologiai és bányászati szempontból ismertiti az amerikai Comstock-telért, a belőle évenként kikerülő bányatermékek mennyiségének és fémértékének részletes kitüntetésével. Összehasonlító statisztikai adatokat közölt Amerika és Hurópa egyes államai fém- termelésének évi eredményéről. Fejtegette az általa részletesebben tanúlmányo- Lapos eren s a szomszédos teléreken és mellékkőzeteiken észlelhető elmállási jelenségeket és a településökre befolyást gyakorolt zavargásokat. — Elnök az elő- adó helyes tanúlmányaiért elismerését fejezte ki s hasonló tárgyú tanúlmányok tételét a tagok figyelmébe ajánlotta. A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT ALAPÍTVÁNYI TŐKÉJE az 1886. évi január 13-iki közgyülésig. TS5OSGYÓNÁNDRÁSSZEGYORGY ÚT)" ELNE E készpenzbeon 105"Tete 1851" Báró PoDMANTOZEY JÁNOSI(T) 17 ne E ( NOSE 1856. Báró SINA SIMON (ft) MEA TC [NN ARE EE ( DD ISZSzMIttebertkTs s éMTKRősté (at) elda ktg eat KÉKEN ( 105 o 1860. Prudniki HANTKEN MIxsaA, Budapesten — ... ( 1053 a 1864. Dr. Scnvakcz GyuLAa, Székes-Fehérváron kötelezvényben 300 u 1867. DRaAscHE HENRIK lovag (ft) --- -- -. -.. készpénzben 100. a 1872. Pesti köszénbánya- és téglagyár-társulat .. készpénzben 300 frt — —— Salgó-tarjáni köszénbánya-társulat ... — ... ( 100 a 1873. Az első cs. és kir. szab. dunagőzhajózási társulat, Budapest ÉBZBÉCSEN érése zés ő e e hagér deze e készpénzbeny 200 —. — KÁLLAY BENJÁMIN, Bécsben Há Rad ( 100 TSZÓO NRÓNASZJÁSZINT, POZSODY Dana ta e eztetet ( 100 a — — A fiumei m. kir. tengerészeti hatóság — ... ( 100 a 1877. Gróf ERDŐDY ETTE (4) Ég ( 100 a 1879. Gróf KARÁCSONYI GUIDO Rudolf alapítványából ( 100 a USSTÉSBUda post dÓvátos Es ak TES ( 200 a 1883. Okányi SzrávY JÓZSEF koronaőr, Budapesten ( 200 a — — és 1885. A pesti hazai első takarékpénztár egyesület készpénzben 200 u — — A nagyági magy. kir. és magántársulati aranybányamű- vállalat Es vant B -2" 2 2. készpénzben 200 a — —— BaLLza PÁL, köz- és váltó- -ügyvéd, Ujvidéken ( 100 a — — BALLA PÁL alapítványa az UJvIDÉKI MAGYAR KIR. FőGYM- NASIUM nevére 8 2-2 készpénzben, 100 a 1884. BEZERÉDY PÁL, Budapesten sala ezágya ehag bó ( 100 ( — —— MopRovITs GERGELY, Zala-Apáthiban (t) ( 100 a — — ZSIGMONDY ViLMos, Budapesten .. 0... -. ( 200 a — — Dr. Kocn Awrat, Kolozsvárott ESEK állampapirban 100 a — — Dr. Rorn Samu, Lőcsén Ár eeztágáetl tet ( 100 a — — Dr. SCHAFARZIK FERENCZ, Budapesten — 52 ( 100 a — — Dr. Szasó JózsEr, Budapesten Ég gttösk gpzze ( 200 a S DENT OSYASZHKAJOS ( MEZONY egett ( 100 a 1885. ZsiGmorpY BÉLA, Budapesten ... ... .-- állampapirban 100 u — — Dávin Vizrmos, Budapesten ... ... -.-- ( 100 a — Gróf ANpRÁSsSY: Manó, Budapesten .. .... — készpénzben 200 ua Si (Hüsz SamúsOraviczánz att uaz ( 100 c — — TórH ÁGOSTON (Felső-Zopori), Grátzban. állampapirban 100 a — — KLEIs Lirór, Budapesten " .. --.. --. .-- készpénzben 100 e — Grót ANDRÁSSY DÉNES AAD E VITÓ TK R SSE ( 200 a — — Észak- Magyarországi egy esített köszénbánya- és iparválla- lat részvénytársulat, Budapesten ... ... készpénzben 200 — — Rimamurány-Salgótarjáni vasmű részvénytársaság, Dalgó- Tarjánban Ba Va e PT ESSANK ÉSE ot ágy REN készpénzben 200 a — — FüLör, szász-coburg-gothai herczeg ő fensége vasgyárai, Pohorellám Esze ses ezegtesés wz "készpénzben kat — Beszterczebánya sz. kir. város -.. ... ( 100 a — Gróf Csáxy LÁszzó v. b. t. t. "Budapesten ... ( 200 a — — Osztrák-magyar szabadalm. Államvasut-Társaság, Buda- pest-Bécs .. . - 22 22 2. — -.. készpénzben 200 a — — Dr. Dixrz SÁnpok, Budapesten --- — -.. kötelezvényben 100 a — Dr. PEerHő GyYuLa, ( sé ( 100 a 1886. TÁRSULATI ÜGYEK. KEMPELEN IMRE, (Moha) Székesfehérváron ... készpénzben 200 Dr. Kuwxc Apowr, csornai praelatus ideigl. kötelezvényben 100 Dr. HEnRrcn KáRony, miniszteri osztálytanácsos Buda- pesten 2, em gL et Etez e rá NKÖSZDÉNZDSTTBŰ H(LEPEENEN TT ENTHALTEND DIE AESZTÜTE ET CIN DD "ÜBER SEL Z UNG BEN DER IM FÖLDTANI KÖZLÖNY MITGETHEILTEN ORIGINAL- AUFSATZE UND VEÉRHANDLUNGEN. XVI. BAND. (INNI JANU 4R— -FEBRUAR. do 132, HEFT. ÚBER DIE MINERALIEN DER SERPENTIN-CHLORIT-GRUPPE. VoN DR. VINcEsz WARTHA. (Vorgetragen in der Fachsitzung der ung. geolog. Gesellschaft am 2. Dez. 1884.) Ich verbrachte den Sommer 1884 in Montafun, einem reizenden Thale Vorarlbergs. Ausser der landschaftlichen Schönheit dieser Gegend wird dieselbe noch durch die abwechslungsreiche Verschiedenartigkeit ihrer Gesteine und deren Lagerungsverhültnisse interessant. Die aus den Seiten- thálern hervorbrechenden Gebirgsbüche führen eine wahre Gesteins-Samm- lung in den //l und ihre Gerölle bilden gewissermassen das Inhaltsver- zeichniss zu jenen grossen Werken der Natur, welche die zwei riesigen Thalwánde des Montafun einsehliessen, von der einen Seite die Rháticon- Kette, welche Oesterreich von der Schweiz trennt, von der anderen jene niederere Bergreihe, welche zwischen dem Montafun-Thale und dem vom Arl-Berge herabziehenden Klosterthale gelegen ist. Der vom Rháticon durch das Rell-Thal herabkommende Bach bringt Kalkstein, Gyps und Sernifit-Conglomerat herab ; der aus dem Gauer-Thale hervorbrechende Rosetei-Bach dagegen prachtige Serpentine, violette, grune und rothe Sernifite und grüne steatitführende Ouarzite; wáhrend der Gam- padel-Bacb Diorit und Glimmerschiefer ins Thal herabschwemmt. Es ist daher leicht begreiflich, dass unter solchen Verháltnissen dieses interessante Thal Gegenstand zahlreicher eingehender Special-Un- tersuchungen geworden ist, und dass wir im Folge dessen eine ziem- lich reiche geologische und petrographische Litteratur darüber besitzen." 5 Literatur : E. v. Mossisovics, Der Rhátikon. — (Jahrbuch der k.k. geolog. Reichs-Anstalt. 1873 p. 137—174.) A. ESCHER von der LINTH, Geolog. Bemerkungen über das nördl. Vorarlberg ete. etc. SO DR. VINCENZ WARTHA. Als ich u. A. die Abhandlung S. A. Kocws"? a(garnerathal und Plattenspítzes las, wurde ich besonders auf jene zwei eigenthümlichen Ge- steine aufmerksam, welche nach KocH im Montafun-Thale zu verschiedenen Schnitzereien verwendet werden. KocHn erwáhnt, dass über St. Gallenkirch hinaus, oberhalb Gurtipohl, náchst dem Wege, welcher zur Nova-Alp führt, ein eigenthumliches grün durchscheinendes Gestein vorkömmt, welches von den dortigen Bewohnern zu einfachen Gegenstánden verarbeitet wird. Schon Kocn vermuthete, dass dieses für Serpentin gehaltene Gestein kein echter Serpentin sei; derselbe erwáhnt auch in seiner erwáhnten Abhand- lung, dass in dem hintersten Winkel des Thales, dem sogenannten Zingel- tobel noch ein zweites ebenfalls grünes Gestein in grösseren Massen auf- tritt, welehes zu Obelisken, Grabsteinen u. a. Gegenstánden verbraucht wird. Ich hatte Gelegenheit von beiden Gesteinsarten an Ort und Stelle zu sammeln und dieselben einer eingehenden petrographischen und chemischen Zürich. 1873. — Denkschriften der allgem. schweiz. Naturf.-Gesellseh. XIII Bd. pag. 15. G. A. KocH, Ein Beitrag z. d. geolog. Aufnahmen der Rhátikon- u. der Selvretta- Gruppe. — Neue Denkschrift der allgem. schweiz. Naturf.-Gesellsch. Bd. III. p. 202—905. Kocn, Kurze Erlüuterung zur Vorlage der geolog. Aufnahrmskarte des Selvretta- gebietes. — Verhandl. der k. k. geolog. Reichs-Anstalt. 1877 p. 137—142. A. ESCHER u. STUDER, Geologie v. Mittel-Bündten. — Neue Denkschriften der allgem. schweiz. Naturf.-Gesellschaft. Neuchatel. Bd. III. 175. G. A. KocH, Garnerathal u. Plattenspitze. — Zeitsch. d. deutsch.-österr. Alpenvereins. 1883. Heft 3. Salzb.s 1884. KocH, Die Abgrenzung u. Gliederung der Selvretta-Gruppe. Wien. 1884. C. W. C. GÜMBEL, Geognost. Beitrüge z. Kenntniss v. Vorarlberg u. d. nördl. Tirol. Jahrbuch der k. k. geolog. Reichs-Anst. 1856 p. 15. A. RB. SCHMIDT u. FRIESE, Geognost.-montanist. Beschreibung Vorarlbergs. 1ICHTHOFEN, v., Kalkalpen v. Vorarlberg u. Nord-Tirol. Jahrbuch der k. k. geol. Reichs-Anst. 1859 p. 72. 1861/2 p. 87. EscHER v. d. LINTH, Geolog. Bemerkungen ü. d. nördl. Vorarlberg. 1853. Bern. — STUDER, Erlüuterungen zur 2. Aufi. der geolog. Karte d. Schweiz. E. v. Mossisovics, Aus den Vorarlberg. Kalkalp. Jahrbuch d. k. k. geol. Reichs- Anst. 1872 p. 254—56. SHOLTE DouGLAs, Petref. führ. Kalkstein in Gargelbuserl. Jahrbuch d. k. k. geolog. Reichs-Anstalt. 1871 p. 35. G. A. KocH, Die Fervalgruppe. Jahrbuch d. k. k. geolog. Reichs-Anst. 1875 p. 226—25. Kocn, Reisebericht a. d. Montafon. 1. 2. 3. — Jahrbuch d. k. k. geol. Reichs-Anst. 1876 p. 326—328 p. 343—346. G. THEOBALD, Beschreibung v. Graubündten. Bern, 1864. THEOBALD, SULZFLUK, Excursion d. Section a.Rhaetias Chur. 1865. THEOBALD, Naturbilder aus d. Rhaetischen Alpen. Chur. 1861. E. v. Mossisovics, Beitrüge z. Altersbestimmung e. Schiefer etc. Jahrbuch d. k. k. geolog. Reichs-Anst. 1872 p. 264—269. t Zeitschrift d. deutschen u. österr. Alpenvereins 1883. 3.. füzet. MINERALÍIEN DER SERPENTIN-CHLORIT-GRUPPE. S1 Untersuchung zu unterwerfen. Vor allem Andern jedoch muss ich erwáh- nen, dass diese beiden Gesteine üusserliceh sehr von einander abweichen ; wahrend námlich das Gurtipohler oder Grandauer Gestein (wie man auch diesen Ort zu benennen pflegt) ein durehsecheinend steatitiseh diehtes Mate- rial ist, besitzt dasjenige von Zingeltobel — welches von den dortigen Bewoh- nern auch als Tafamunter bezeichmet wird — eine tfaserig-stengelige Structur und áhnelt eher einem echten Chloritschiefer. Da das Grandauer Gestein áusserlich dem Borostyánkő-er im Kisen- burger Comitate (West-Ungarn) sehr áhnlich sah, hielt ich für nothwendig, diesen letzteren sogenannten xedlen Serpentiny ebentalls zu analysiren. Mein College Dr. ALEx. JosEF KRENNER war so freundlieh, mir von dem von ihm selbst bei Borostyánkő gesammelten Material einige Stücke zur Unter- suchuneg zu überlassen. Die chemischen Analysen dieser Gesteine führten die Herren Jakos Szrrassi und JoHANN TELEK, meine gegenwürtigen Ássi- stenten, durch." Die Resultate derselben sind folgende : In 100 Gewichtstheilen sind enthalten : Gestein von Gestein von Gestein von Borostyánkő (Sz.) Grandau (Sz.) Tafamunt (Sz.) IRTORSÍSÁUKO Zsszákezset u 20ba 29:45 3983 Eisenoxydul... 370 5:60 6:22 Eisenoxyd ea 138 2:51 2:00 11-78 "Nhonetde , s 1896 20-98 443 Magnesia .. eeóézgáto V) 30-31 26-87 NYASSOTE Selene 12:79 1999 s"23 TET tet TYáE egett 2 NCÉIBETS — — 23 Summe 10031 100-62 99:68 Spec. Gew. — 2:693 9722 2876 Aus diesen Zahlen erhellt zur Genüge, dass weder das ungarische Vor- kommen, noch jenes von Montafun zum Serpentin gehöőrt, dass ferner diese beiden Gesteine miteinander, aber auch zugleich mit dem Pseudophit KENxnGorTT s vom /Zdjar-Berge identiseh sind. Dieselben sind auch mit zwei anderen Gesteinsarten verwandt, welche man bisher als Serpentine betrach- tet hatte. Das eine stammt aus Salzburg (von Nassfeld) und das andere von Elsass. Durch die Vermittlung des Herrn Dr. ALEXANDER JOSEF KRENNER gelang es mir, von allen beiden Material zur Analyse zu erhalten. Die Resul- tate der damit durehgeführten Analysen sind folgende : In 100 Gewichtstheilen sind enthalten : Elsüsser Gestein (Sz.) Nassfelder Gestein (T.) KüSSOlSÁUTS (gel iso dare 2 31013528 39-44 Eisenoxydul séta EGG AK 2:10 3"26 Eisenoxyd SEL LTSETN [eses ést 234 340 MNONOLÜ ŐS, véte AAPUL LÜL 22-39 13":72 MACNEHLA E NEZ [e szak s 2396 32-99 TATRTIKE VEK EST OSLÁRESN TATRA at ütsz 0:66 — Wasser HE ehet zer Vaszttotk SEEK Tgbéni [d 10 5) 1271 Summe 10017 9952 Spec. Gew. 2:630 2:670 - Den Analysen dieser Herren ist ein Sz. (Szilassi) und T. (Telek) beigesetzt. Földtani Közlöny, XVI. köt. 1886. 6 7 . 82 DR. VINCENZ WARTHA. Auch aus diesen Analysen ersehen wir ganz bestimmt, dass die erwáhn- ten Gesteine mit dem Pseudophit identiseh sind. Es ist aber jetzt die Frage, in welchem Zusammenhange wohl das stark thonerdehaltige Gestein von Montafun erstlich mit den Serpentinen im Allgemeinen, ferner mit den auch im Montafun-Thale vorkommenden echten Serpentinen stehen mag? Ich hielt es schliesslich für nothwendig, den mit dem Serpentin benachbarten Amphibolit von Montatun, sowie auch den in der Náhe befindlichen Serpentin von Prátigau zu untersuchen. Wenn wir nach alledem die Analysen der thonerdefreien Serpentine nebeneinanderstellen und mit jenen der Pennin-, Ripidolith- und Chlorit- Gruppe vereleichen, so gelangen wir zu nicht uninteressanten Betrachtungen und Schlüssen über den Thonerdegehalt und den genetisehen Zusammen- hang dieser Gesteine im Allgemeimen. Die Zusammenstellung der Analysen ergibt folgende Tabelle : Kiesel- Eisen- Eisen- Thon- Magne- Antor süure — oxydul oxyd erde sia Wasser Kalk SOCHWEIZER Dichter Serpentin, Zermatt 436 209 — — 4046 1473 — MeEnz ét 1 [ ú 4213 223 — — 423 136 — SCHWEIZER u u u 4422 490 — 0-36 3641 1311 - v. DRASCHE . . Serp., Windisch-Matrey 4157 531 263 00-67 36-66 1488 ES] 0. V. DRASCHE . sei c a — Heiligenblut 40-39 332 998 1-68 3012 986 4-78 SCHWEIZER 2 a u Zermatt 43-78 1087 — 224 2821 1460 sel SCHEERER ... ö ka Snarum a. 40-71 243 — 2"39 4148 12-61 gént V. DRASCHE - . Serpentinschiefer, Spre- S. ESCHER ... ehenstein ... ... 4055 — 1040 32-70 3359 932 448 ULÁMELZOTTU a Úsz . 4083 584 — 32 3626 1237 és SZILASI Serpentinschiefer, Tafamunt 39-83 622 1178 4-43 2687 823 232 SCHWEIZER ... Penninit Zermatt, Penmnin . 33707 11736 — 9:69 3234 12-58 etdin MERz f u 2 33-26 720 — 11:"69 3518 1218 a RAMMELSBERG [.3 Snarum di . 8488 — 581 1248 3402 1568 34 TELEK E Salzburg (Nassfeld) für Se - — — pentin gehaltenes Gestein 33-44 83-26 63-40 13"72..32:99 1271 sz HAUER éz Pseudophit, Zdjarberg ... 3342 258 — 15-42 3404 12-68 — BRÜEL " Ripidolit 8147 597 — 16-67 3256 1242 — — SZILASI Z Borostyánkő (wurde früher für edlen Serpent. gehalten) 3045 370 221 18-96 322 1279 sé SZILASI Gurtepohl, Montafunthal 2944 560 200 20-98 30-31 12-29 KOBELL X 2 Prochlorit, Dana, Chlorit, 4 Ripidolit, Rose, Zillerthal 26-51 15700 — 2181 22-83 12"00 met KRAMMELSBERG £ Chlorit St.-Gotthard 25712 2311 109 22-26 1741 1070 —- GENTH ha Steeles, M. N. C. Chlorit 24-90 2421 — 21777 1278 10-59 1115 Mno PISANI B/5 a Corundophillit, Chester SS 148 e 25.9 997 119 — Es geht aus dieser Tabelle hervor, dass selbst die typisehesten Serpen- tine etwas, ja sogar mitunter einige Percent Thonerde enthalten, ferner dass MINERALIEN DER SERPENTIN-CHLORIT-GRUPPE. 83 bezüglich des Thonerdegehaltes zwischen dem Serpentin und dem Pennin ein stetiger Uebergang vorhanden ist, und wenn auch zwischen dem Serpen- tin und dem Pennin bisher eine Lücke vorhanden gewesen wáre, so würde dieselbe jetzt durch das Tatamunter Gestein ausgefüllt worden sein. Wie im Jahre 1871 TSCHERMAK in seiner Abhandlung über Pyroxen und Amphibol " nachwies, dass die Thonerde einen wesentliehen Bestandtheil dieser Mine- ralien bilde, ebenso gelangte auch KENxNGorr in seiner Arbeit über Pyro- phyllit, Hydrargillit, Pennin, Chlorit und Klinochlor zu dem Scehlusse, dass im Pennin, Klinochlor, Chlorit und Kammererit die (Ouantitat der Thonerde die Species-Zugehorigkeit zu entscheiden habe, und dass in diesen Minera- lien ohne Formveránderung die Thonerde durch Mg0O.S: 02 substituirt werden könne, weshalb auch den oben angeführten Mineralien folgende chemische Formel entspricht : : MgO. H2O--2 VEN b : Wenn wir diese Formel mit jener des Serpentin — welche nach KENN- Gorr MgO, H2O 3-2 MgO, 8102 ist — vergleichen, so föállt uns sofort der Zusammenhang auf, welcher zwischen beiden besteht. TSCHERMAK schreibt in seiner Mineralogie die Formel für die Chlorit-Gruppe folgendermassen : p(2H2O, 3Mg0, 25102) -- g(2H2O, 2Mg0O, A1l2O3, S109), und ist dieselbe mit der KEsxnGorr schen ganz identisch. Und doch spricht sich weder TsScCHER- MAK noch KEsxxGorr darúber bestimmt aus, dass der Serpentin eigentlich nichts anderes ist, als eim charakteristisches Glied der Chlorit-Gruppe, in welchem der Thonerdegehalt eventuell gleich Null ist. Ich dagegen bin über- zeugt, dass nach dem Vorhergesagten dieser Autffassung nichts im Wege steht, und es spricht hiefür auch noch jener gewichtige Umstand, dass die Mineralien der Chlorit-Gruppe überall nebeneinander und zueinander zahl- reiche Uebergánge bildend in der Natur vorkommen, und dass bei den Mineralien dieser Gruppe die Neigung zur Krystallisation durch die in den Verbindungen auftretende Menge von Thonerde bestimmt wird. Es erhellt aus der obenstehenden Tabelle ferner, dass das grüne, durchscheinende Gestein von Montafun zwischen dem Ripidolith und dem Chlorit seinen Platz findet. Was dagegen jene wichtige Frage anbelanet, aus welcher Gesteinsart wohl die serpentinartigen Mineralien von Montafun durch Metamorphose entstanden sein mögen, hege ich die Absicht, bei náchster Gelegenheit diese Verháltnisse an Ort und Stelle eingehender zu verfolgen und das gesam- melte Material sowohl chemisch als auch unter dem Mikroskope zu unter- suchen. Gegenwörtig bin ich nicht abgeneigt zu glauben, dass dieselben ihre Entstehung metamorphosirten Amphiboliten verdanken. " Mineralogiseche Mittheilungen 1871. 18. ak 84 ALFXANDER KALECSINSZKY. MITTHEILUNGEN AUS DEM CHEMISGHEN LABORATORIUM DER KÖN. UNG. GEOLOGISCHEN ANSTALT. Von ÁLEXANDER KALECSINSZKY. (Vergetragen in der Fachsitzung der ung. geolog. Gesellschaft am 2. Dez. 1885.) I. Braunstein von Kis-Halmágy im Arader Comitate. Fundort am Rotundó-Gebirge an der Grenze der Comitate Bihar und Torda-Aranyos. Einsender Reichstags-Abgeordneter Dr. Paur HorrsY. Die Analyse des lufttrockenen Materiales ergab : Mangansuperoxyd (Mn0a) -.. 8. eses EZzá o ÁD Máűűgánoxy dúlt 304a 0) es Betta et HET TASK 28:98 Galciumoxyd(( CaO) si heh eezéyásn TET E Jr: 40.86 HigTOSEVWAasBor (ELSO) 1 d szinesz rnee s kest 251 Ünlögtiehes (Ottan) esszék E ee a s ez ZS HASGnOoxy d ÜBes0 3 et e e Spur Zusammen 99-74. II. Lignit von Csáktornya (Csakathurn) im Comitate Zala, vom Berge Dragoslavecz. Hinsender Axrox MonwánR, Reichstags-Abgeordneter. Elüssige, und brennbare Stoffe --- 5-2. 1120 2 11-11 80-98 Kohó (RORkA aytess fee gztta Ez pszt ú 37"31 Higrosc. Wasser Sozh assz MESA T AE Bt 1.9 éz DIR Asche EB SZE Eat 747 Zusammen 101 JO II. Brunmenwasser und Kesselstein von Somkut im Szolnok-Dobokaer Comitate. Die Firma M. Bernstein sandte aus dem in ihrer Sügemúűhle befindlichen 25 Meter tiefen Brunnen Wasser und daraus sich absetzenden Kesselstein zur Untersuchung ein. Das Wasser wird zum Speisen des Dampfkessels benutzt, greift aber die Hisenröhren bedeutend an und setzte binnen zwei Monaten aus 9100 Hek- toliter beiláufig 90—100 Kilogramm Kesselstein ab. Befürehtend, dass das Wasser unter solcehen Umstünden auch den Kessel angreifen werde, wünscli- ten die Herren BHinsender ausser der Analyse des Wassers auch die Angabe eines Verfahrens, welches die Bildung des Kesselsteines verhindern würde. Die Analyse des Wassers ergab in 1000 Gewichtstheilen : Calciumoxyd (GAY VE 8 16370 Mgr. Magnesiumoxyd (MgO) Eesetos s 7800 a Eisenoxyd nnd Thonerde (Fe2Os 3- Ale()a) 196074 AUS DEM CHEM. LABORATORIUM DER GEOLOG. ANSTALT. 85 Natriumoxyd mit Kaliumoxyd (Na20) o. 6138 Mgr. Chlor (CL) LT veszt NET Ra ÖS ELO age MANLÉV S HAZON E ocAiwetelsaüto (008) el 6296 c RTESSÍSAÉSE SÜ0L0ST ze EE o MNESZÉN E 19-80 "a Salpetérige Sartre" (NsOs) verne eep et BD ABe Kohlensüure (CO2) .. . 2 te EY ZER? 6800 a Salpetersüure (NOs) Ammoniak (HsN) Organiséhe Substajzon ks szules t ME20T 1 48 CE) NASA s GET ) geringe Mengen Zusammen 523"22 ua Ausserdem bestimmte ich auch die Hárte des Wassers mittelst Seifen- lösung : Die Gesammthaárte betrug .. .. 15108 deutsche Grade Die bleibendeElártesee s tések es Ö09 ( ( Die vorüúbergehende Hárte .. .. .. 11556 ( ( Das Wasser selbst war trübe und bildete einen Bodensatz. Der eimgesendete Kesselstein bestand der Hauptsache nach aus koh- rensaurem Kalk, und zwar aus 46"-7994 Calciumoxyd (CaO), aus 37"019/9 Kohlensáure (C02) und ferner aus nicht geringen Mengen von Magnesia, organischen Substanzen, Kisen, Thonerde, Sehwefelsáure und enthielt sehliess- lich auch etwas unlöósliche Kieselsüure. Um die schadlichen Substanzen aus dem Wasser zu entfernen, respec- tive dieselben unschádlich zu machen, emptahl ich auf Grund der Analyse, das Brunnenwasser vor der Kinfuhrung in den Kessel auf je einen Kubik- meter mit aus 92 Gramm frisch gebranntem Kalk gewonnener Kalkmilch zu versetzen, hierauf 29 Gramm calcinirte Soda und sehliesslich so lange Aetznatron hinzuzufugen, bis dasselbe eine schwach alkalische Reaction zeigt. Nach gutem Umrühren ist dasselbe bis auf 50—60 Grad zu erwármen und hieraut stehen zu lassen, wobei sich der entstandene Niederschlag zu Boden setzen wird. leh rieth ferner auch noch andere Verfahren an, insbesondere Controls- versuche, deren Erwáhnung aber, da sie ganz den Localverháltnissen ange- passt sind, hier an dieser Stelle füglich wegbleiben kann. Nach mehreren Versuchen fand ich, dass sich nach dem angegebenen Verfahren im Verlaufe von zwei Monaten höchstens 5—10 Kilogramm Kes- selstein bilden könne. Es ist bekannt, dass die Natur des fixen Rückstandes der Brunnen- wüsser nach den Orts- und anderen Verháltnissen eine sehr versechiedene st. Oft stossen wir schon in der Entfernung von 1—2 Meter auf ein ganz anderes Wasser; daher ist es auch unmöglich, um die Brunnenwásser zu technischen oder anderen Zwecken brauchbar zu machen, dieselben alle nach einem Recept verbessern zu wollen. Dies erwáhne ich blos deshalb, weil wir oft in Zeitsehriften und Tageblüttern xsicheres Mittel angekündigt sehen, s6 ALEXANDER KALECSINSZKY. welche die Bildung von Kesselsteinen verhindern sollen. Viele benützen auch diese runfehlbarenv Mittel, ohne aber dadurech irgend welchen Nutzen zu erzielen, ja im Gegentheil ist die Anwendung derselben oft mit Nach- theilen verbunden, da eben das Universalmittel den localen Verháltnissen nicht entsprechend war. IV. Erdwachs, ozokeríithültiger Sand von Szamos-Udvarhely im Szi- lágyer Comitate. Binsender desselben der Herr Reichstags-Abgeordnete GsogG Lőgisczv. Der Sand ist braun und stark nach Petroleum riechend. Im Wasser gekocht, bedeckt sich die Wasseroberfláche bald mit einer schwar- zen Wachsschichte, die abgekühlt weich und fettig anzufühlen ist. Auf ein Stückehen Holz oder Docht aufgetragen, brennt das Wachs mit leuehtender Flamme. Schmelzpunkt desselben 49—507 C. Durch Destillation in einer Glasretorte gewann ich aus dem lutttrocke- nen Material 3-56 Percent lichtgelbes Oel und Paraffin. Aus einer neuen Probe erhielt ich durch Auskochen mit Wasser 3"5 Percent sehwarzes Wachs. Das zweimal ausgekochte schwarze Wachs untersuchte ich weiter und fand darin : Flüchtiges Oehl und wenig Wasser... .. .. ..11 2622 Oehliges lichtgelbes Paraffin ... -— - 9 ves 63"00 Kohligen Ueberrest (koks) -.. --- --- - sza e (0785 Zusammen 10000 Dieser Analyse gemáss könnten wir aus cinem Mtrcentner lufttrocke- nen Sandes von derselben Beschaffenheit durch Auskochen 3-5 Kilogramm Wachs gewinnen, welches wir dann weiter zu Oel, Paraffin, Theer und Koks verarbeiten könnten. V. Magneteisenstein von Magyar -Egregy im Baranyaer Comitate. Kin- sender ANror RIEGEL in Nagy-Mányok. Das dichte Magneteisen enthált im lufttrockenen Zustande 60-38 Percent Hisen, welches als Magnetit (Fes0O4) berechnet 83742 Percent ergibt. VI. Gedtegen Gold aus Tibet. Fundort desselben wahrscheinlich Ost- Tibet, gesammelt von Herrn LupwiG Lóczy gelegentlieh der Grat BÉLA SzÉ- cHENYI schen Expedition nach Asien. Bp. (Gew... bei 205.0. 4712. In 100 Gew. Theilen waren enthalten : Gold (Au) . zési u SBS 91-7490/9 Silber (Ag) .. 7703 a Kupfer (Cu) -. j ki XT TSÜSZÁA HÜSSN JÚHO) része 3 0146 a Zusammen 99-97 a TANAHOAZS VIA U9JRID S9p UOIZIPOdxY UAYDSIJVISBJSO J9P TAIMJU9ZO[9B "AZOOTT DIMGATT UOA I[9UIUIVS9 I) ergoyutog ezzeg "TJOTUuNeag UIIIgg "AIIeJOTUJ[98 199 Tonag "37395 -[/danp zuegsgng TeNneIő IOUI9 TOA 387 "SSIOM-NVIS OUISV "degeun U9nIig ZARATIS TOTIIJG U9TYUjNZU? SIJJ9g 9 gjem " zZI2emog "TJOI9591Z AUDSYV "uneig Tiaa SIJ9Y9sNUuT gonzg : zuersyjeg geg pun 3y9Ip 1yog mexsfeyunp 9U9sy "ZAMATOS UTAS "TOJÜV[95U2 TOTJINEIg OSIAMTIOT[9938 " ZIRMUDS 9UITT "SSIOM OTDSV "ZARMU98-TDI[UU?IGg ToTAJg " PUSZURT 5307 UJABATIS "ZIRMT0g "TJOTIJOI SVAJO "TJOSUOSIT[ UIOA OTA "pueypegueumuiesnz SJOY auvay gorIgg ZIBAUOS PUSZTRID VIS OUJOSY "ZIBAUOS - UDIJUNVIG UILJG "I9SSEM I9jun osuoga gnegg üz 3gyoIeT 3ITeI -A9Z "SOTZUVTS "ZIRMT98-TOTUN?IG OgIVT "TOITYJOI UIPATUDS OUISV "jegy ZIBAU9S T9TIIG "STTY9SUTI Yon1g "ZARAUIS "PUSZULTD HJUNYIDUTY x DUD) SND WAJYOYJJVAAVATT 99 UO ISÁIVUP as) "TTA OTT 9]1er 088 6069 [doc 6869 [e SNg8 00 G1 6894 OLIJOT8O 098 -Igez09yT, n eAgYoNTA 08.G6 10.98 [y-6 0£-SI [8.06 00G tezuezsang eI8gUUDIG 66-8L 89-39 G6-66 SOM 666 §9-I OH IOSSBMA L9T 9£EGE 96-6 60-66 IS§ 68TI 98.LG 66-60 060-§ $GY N--O AUOSVY — fUDSOTIN pun us31xo $V-G6 60-9 66.-6 §6-T 99.-G6 H 93 "OZPTH 66-6L 87.589 I8-8L 0) TO0gi89 : UT PUJUA PUIS SOTVIISIBIN UOU9HYIOIIIJNT SOP "TT, MO) OOT UT e "3415 uezrog ozns 9I9ITJ9TI mz sIg ue ergoguneig s9p TOA USIUOY 349 TOSSIP IOJUN 89 SSEP MIM TOT9SI9 USSÁTRUWV TUOSOIP SNY uon(-ueuy uj-surAurzg uezs-lony 13-U089-uerT Uj-UUO0S2-STTBITT 9(-oy-eizn ueny-nf-ery UOTUJ98 -UKOJULZG SOP OYEN JOp UI Trezs-nof(-org s9p ossng ur 1J-T0S9-SUTRTT opung (9 a) "L Ty 16 6 "1 SS ALEXANDER KALECSINSZKY. VIII. Bituminöser Schieferthon von Stebnyik bei Zboro in der Nihe Bartfelds im Sároser Comitat. Das zur UÜntersuchung gelangte Material wurde von Herrn Dr. CoRsxEntus CnyzeR, Öberphysicus des Zempliner Comi- tates, an Ort und Stelle gesammaelt. Derselbe üussert sich darúber folgendermassen : cGegenwártig kann ich über dieses Vorkommen blos so viel schreiben, dass dieser Schieferthon südwestliech von Stebnyik am Nordfusse der das Bartfelder Bad gegen Norden zu umsüumenden Köhegy (Steinberg) und Magura-Berge, in einem kleinen Bache, resp. Graben, kaum 1—2 Meter unter der Oberfláche, in einem miáchtigen Lager ansteht; die Hangend sechiefer dieses sehwarzen, beinahe das Aussehen eines Kohlenlagers besitzen- den Schieferthones brennen, in die Flamme gebracht, ebenfalls, und über dem Ganzen befindet sich hierauf in der Máchtigkeit von 1—2 Meter der bekannte Karpathen-Sandstein. Den Bauern war dieses Vorkommen schon zu Anfang dieses Jahr- hunderts bekannt, indem sie wussten, dass es dort einen Stein gebe, welcher brennt, und welchen sie angeblich zur Feuerung benützt haben. In náherem Umkreise ist dieser Schiefer an vielen Stellen zu finden, ja aut dem gegen- überliegenden hohen Berge sollen beim Ackern ebenfalls Stücke davon zum Vorschein kommen. . Bei der Voruntersuchung des Schieferthones fiel mir der hohe Gehalt an Bitumen auf, so dass ich es für nicht uninteressant hielt, das mir zu Gebote gestandene Material etwas eingehender zu untersuchen. Dasselbe enthielt in 100 Gewichtstheilen : Flüssige und brennbare Stoffe... - Sz BESZ LB HOUGAÜSKOLta ze fed Ezaz ÉN a ZESSEZ TE 15197 Kohle (koks) ÖLÉG EZ EDNTETET a ÉSE eg E Ea Agche.(Ünyerbtrennliektesi ee seskese KEESHE Bites 73":91 Zusammen 100-00 Bin zweites Stück eines dichten harten Schiefers, welcher eine Rutsch- fláche aufwies, enthielt blos 6-29/9 flüchtige brennbare Bestandtheile. Als ich eine grössere Menge (200 Gramm) von ersterem Schietferthon in einer Glasretorte lingere Zeit hindurch erhitzte, entfernte sich daraus das Wasser und die flüchtigen brennbaren Substanzen, zusammen 15 9/o , von welchen ich blos mit Wasser kühlend 9:879/ő Oel und etwas Wasser aut- fangen konnte. Da das Wasser in dem Destillat 17179/o betrug, macht das tohöl 877009/9 aus. Anfancs entfernten sich die flüchtigen Gase, spüter ein liehtgelbes und sehliesslich ein dunkelbraunes Oel, wührend die in der Retorte zurückgeblie- bene Masse schwarz und graphitartig wurde. Nach dieser Analyse könnte man diese bituminösen Schieferthone mit Vortheil zur Oel-, Paraffin- und Theer-Erzeugung verwenden. FÖLDTANI KÖZLÖNY HAVI FOLYÓIRAT MAGYARORSZÁG FÖLDTANI, ÁSVÁNYTANI ÉS ÖSLÉNYTANI MEGISMERTETÉSÉRE S A FÖLDTANI ISMERETEK TERJESZTÉSÉRE. Megjelenik havonként két vagy három nagy nyolczadrét ívnyi tartalommal. A magyarhoni földtani társulat rendes tagjai 5 frt évi dij fejében kapják. Előfizetési ára egész évre 5 frt. XVI. KÖTET, 1886. MÁRCZIUS—ÁPRILIS, 3—4. FÜZET. FÖLDTANI ÚTI JEGYZETEK A BALKÁNFÉLSZIGETRŐL. INKEY BÉLÁ-tól. (Előadatott a magyarhoni Földtani Társulat 1886. évi febr. 3-án tartott szakülésén.) Bové alapvető működése " óta közel 60 esztendő telt el és a Balkán- félszigetnek még mindig vannak nagy területei, melyeken azóta földtani kutató meg nem fordult — nevezetesen Maczedoniának és Albániának nagy részein —; másrészt egyes tartományok és országok, u. m. Bosznia, Her- czegovina, Montenegro, Szerbia, Bulgáriának nagy része, a Dobrutsa és legújabban Románia ; másfelől meg Görögország éjszaki része és Chalkis fél- szigete többé-kevésbbé beható földtani kutatásnak lettek alávetve. De épen e miatt a köztük fekvő területek ismeretlen volta annál jobban érezteti magát a külömböző felvételek közötti kapcsolat hiányában. E hiány tudata bátorít engem arra, hogy mult nyári utazásomon tett futólagos s egymás közt össze nem függő geologiai megfigyeléseimet e helyen közöljem, remélvén, hogy előbb-utóbb mindeniknek akad oly helye a mind- inkább terjedő kutatás körében, hol hasznavehetőnek fog bizonyulni. A mult év augusztus és szeptember havában a földmivelési m. k. miniszter úr ő nagyméltósága megbízása folytán egy hat tagú utazó tár- sasághoz csatlakoztam, mely a Balkánfélsziget országai nemzetgazdasági viszonyainak tanulmányozását tűzte ki főczélul. Fiuméból kiindulva, a, dal- mát tengerparton végig menve, Montenegro nyugati részét, majd Scutari d" Albantá-t és Durazzót látogattuk meg; Korfu, Patrac, Korinth, Athenc és Szaloniki jelzik utazásunk második részének főállomásait. Szalonikiből Maczedonia belsejébe haladván, a vasútvonaltól nyugatra eső Bitoliát (Monastir) látogattuk meg, de mikor ismét a vasúthoz és azon Üskübbe értünk, akkor már a török és a szerb hadtestek mozgósítása oly viszonyokat - Esguisse géologigue de la Turguie d" Europe 1840. Földtani Közlöny, XVI, köt, 1886, 90 INKEY BÉLA: idézett elő, melyek imiatt további tervünkről le kellett mondani és úgy a hogy hazasiettünk. Az uti vonalak e rövid vázlata máris mutatja, hogy földtani megfigye- léseim összefüggő egészet nem képezhetnek ; Montenegró, Korinthus, Szalo- niki és Bitolta jelzik azokat a vidékeket, melyeken némi adatokat gyűjthet- tem. Az útnak közbeeső darabjain vagy gőzhajón vagy vasuton utaztam. 1. Montenegró. Ha Bové-nak alapvető, de most már részben elavult munkájától eltekintünk ; dr. Tixrze Emil-t illeti az az érdem, hogy Montenegró érde- kes területét földtanilag fölfedezte, összefüggő előadásban leírta és földtani átnézetes térképen előtüntette." Csak a dalmát tengerparthoz közelebb eső részei az országnak, vagyis a cattaro-buduai vonal és Czetinje között fekvő hegyvidék részesült már régebben a Dalmátiában dolgozó bécsi geologusok (Laporp, HörER) figyelmében. Mindenesetre Trerze volt az első, a kia nagy ellentétre utalt, mely földtanilag az ország keleti és nyugati részei között fennáll és melynek geo- graphiai és botanikai kifejezése más utazóknak (GRIESEBACH, SCHWARZ) már azelőtt 15 feltunt volt. Montenegró nyugati vagy inkább délnyugati része a dalmát-herczegovinai karsztvidéknek egyenes folytatása, melynek a krétakori mészkő kopár sziklatengere adja meg jellemét ; keleti (észak-keleti) felében (az u. n. Brda-ban) ellenben a triaszt és palacozot képződmények uralkodnak, és ott a felszíni vizbőség szaporodván, az erdőnövényzet is busásabb és a karszt- jellem háttérbe szorul. Azonban a karsztos vidék déli részében, nevezetesen Virpazar és Antiívart környékein ugyanazok a régibb képződmények kisebb elterjedésben, de változatos szerkezettel szintén előlépnek ; physikai befolyá- suk a növényzetre és a vidék egész jellemére itt is mindjárt feltünik. Tartózkodásom rövid ideje nem engedte meg, hogy az ország keleti részét 15 bejárjam ; meg kellett elégednem oly útvonallal, melyen előttem már dr. Tierze járt, t. 1. Cattaróból Czetinjébe s onnan Rjékán és Virpazaron át Antivariba. Mégis azt hiszem, hogy egy pár megfigyelés, melyet ezen az uton tehettem, említésre méltó adatokat szolgáltatott. A Vattaróból Czetinjébe vezető út számos leírásból ismeretes. A pom- pás új országút, mely számos kanyarulattal a szédítő magasságra felvezet, elején egy keskeny /flysch-öbölben halad, mely mintegy a krétamész nagy redőjébe közbe van ékelve, úgy hogy az a fehéres, guarezgumós krétamészkő, mely fölebb következik, helyenként ráborulni látszik. A legfelső kanyarula- toknál a közet minősége hirtelen változik, feketésszürke, fehér calciteres mészkő mutatkozik itt, melyet Trerze a triaszba helyez. Messzebb, Nyegus Geologische Uebersicht von Montenegro. Wien 1554. FÖLDTANI ÚTI JEGYZETEK A BALKÁNFÉLSZIGETRŐL. 91 környékén, ismét világosszürke mész uralkodik. De itt, a nyegusi korcsma töszomszédságában egy helyen finom oolithszerű mészkövet és mellette egy sárgásszürke mészkőben Rhynchonella-kövületeket találtam. Ezek a brachio- poda-héjak el vannak guarczosodva, úgy hogy gyenge sósavval étetve a közetburokból meglehetősen kiválaszthatók; mindamellett a fajuk pontos meghatározása eddig még nem sikerült. A mogyoró nagyságú kagylók meg- lehetős gömbölyűek. Négy redő képezi a gyengén beszögellő sinust. Összesen többnyire 16 redő látható, de ezek nem érnek fel a búbig. Mindent összefog- lalva ez a Rhychoneclla leginkább két középliaszi fajra u. m.a Rh. tetragona, ORB. fiatal példányaira és a Rh. vartabilis némely alakjára emlékeztet. Elég hasonló továbbá egy fajhoz, melyet Toura a Balkán jurarétegeiben, Lom- niczánál talált és Rh. cf. varians, OvEnsr. elnevezés alatt lerajzolt.?" Ez a lelet természetesen nem tekinthető döntőnek; azonban mégis megengedi azon vélemény koczkáztatását, hogy a vidék mészképződményei- nek egy része a jura-sztsztémához számítandó, mely korszak nyomai a dal- mát területen hRisano fölött, Ledincze közelében ismeretesek. TrErzE szerint Nyegus egész környékén csak triaszmész fordulna elő, mely azután még tovább keletre terjedvén, a czetinjei térség nyugati határát is képezné. Egyébiránt a szerző maga is nem egyszer bevallja, mily nehéz e vidéken a mészképződmények korbeli különválasztása. Kövületeket ő maga itt nem talált, de említi, hogy HörFER "" Cattaro és Czetinje között a rhaeti emeletet Megalodus és Lithodendron feltalálása által kimutatta. Nyegus és Czetinje között az út még egy tetemes magaslaton megy át. A hegy élén és tovább le egész a czetinjei térségig világosszürke, szarúkő- gumós mészkő látható, melyet TIerzE az ő térképén a triasz-hoz von, holott egyéni felfogásom szerint inkább. azon kréta-meszekhez hasonló, melyeket a cattarói uton s azon túl is láttam. De tudom, hogy ilyen esetekben a, hosz- szabb tapasztalatot és a gyakorlottabb szemet illeti az elsőbbség s ezért eme személyes nézetemre nem fektetek semmi súlyt. Montenegró fővárosa egy tágas, egészen sík fenekű völgyben fekszik. Mészhegyek környezik e térséget mindenfelől, a legkisebb rést sem hagyván maguk között. Különben nincs is e völgynek látható folyóvize ; az egész egy óriási dolina. A várostól keletre emelkedő mészhegyeken a közetnek igen sajátságos szövete van helyenként; nemcsak hogy itt-ott valóságos brecciát képez, és hogy a keresztül-kasul futó mészpát- és rostos aragonit-erek és ürkitöltések a legváltozatosabb rajzot idézik elő kopár felületén ; de, a mi még feltünőöbb, X Toula. Geol. Untersuchungen im westl. Theile des Balkan. Sitzungsber. der kais. Akad. d. Wiss. Math. u. naturw. Classe LXXVIII. Bd. I. Abth. 1884. TfI. VR s kt Verhandlungen d. k. k. geol. Reichsanstalt 1872. p. 68. 7: 92 INKEY BÉLA: az, hogy a beleágyazott kövületek, u. m. csiga- és kagylóhéjak benne mint- egy tovább nőttek, azaz concentricus szerkezetű vastag mészburokban vannak, mely oly szorosan forrt össze alapjával, hogy ettől semmikép külön nem választható és a kövület eredeti alakját a felismerhetetlenségig eltor- zítja. Ennélfogva e különben oly becses kortanúk itt egészen hasznavehetet- lenekké váltak, mert a faj szerint való meghatározásra teljesen alkalmatla- nok. Csak a keresztmetszetek nagyban látható alakja szerint gyanítom, hogy a legtöbb gasteropoda-héj a Cerithum genushoz tartozott; a kagylóhéjak maradékai épen felismerhetetlenek. Ezen mészkönek vastag rétegei a síkság szélén, a Hjéka felé vezető országuton ÉK—DNYy csapással 25 fokkal ÉNYy felé dőlnek. Tovább menve, a Belvedere nevű magaslaton túl ugyanezeket a rétegeket délkeleti dőléssel láttam, de még Rjéka előtt ismét emelkednek és azontúl még egy lapos hullámot vetnek a rétegek. — Ozetinjétől hjékáig folyóvizet nem lát az ember kivéve egy-két forrást az út mellett és Dobrskosclo völgyében egy rövid folyású patakocskát. Ez utóbbi völgy, épen úgy mint a czetinjei és még egy-két kisebb katlan az út mentében, a karsztvidékek ama sajátságos mélyedéseihez tartozik, melyeket Tierze igen találó kifejezéssel xwvak völgyekv-nek nevez, t. i. katlanszerű behorpadások ezek, melyeknek nincs semerre kijáratuk. Az eső- és forrás- vizek lefolyása itt vagy egészen láthatatlan vagy csak egy kis darabig mutat- kozik a külszínen, de azután a mészszikla repedéseiben elenyészik és föld- alatti csatornákban keresvén magának utat, a vidék mélyebb pontjain mint bővizű patak tör elő. Ily nevezetes pont van jéka közelében is, mert az a jelentékeny folyó, mely innen a közelfekvő Scutari tóba ömlik, kissé fjéka fölött mint erős patak tör ki egy barlangból. A szép fekvésű városkától kezdve ez a lomhán folyó víz hajózható. Utitársaim e kényelmesebb és rövidebb utat választván, hajón mentek innen a tó déli végén fekvő Scutari városába, miközben én a szárazföldi uton, a partot szegélyező mészsziklákon át Virpazarba, onnan másnap a Sutorman hágón át Antíváriba gyalogoltam; harmadnap végre lóháton Scutartba érkeztem. Oly út ez, melyre Tizrze több időt és behatóbb kutatást fordí- tott mint én, minélfogva csak egy pár nevezetesebb és nála meg nem emlí- tett megfigyelést fogok előadni. A Sutorman-ra felvezető országuton, melynek elkészítésén épen akkor nagy szorgalommal dolgoztak, legalul fehér mészkövet láttam, de csakhamar más képződményekhez jutottam ; melynek, mint termékenyebb talajt és sok forrásvizet szolgáltatónak, köszöni gyönyörű növényzetét a Montenegróban híres Ormmicza völgy. Homokkőórétegek, vörös és barnás palaagyagok válta- koznak itt keményebb mész- és márgapadokkal és főleg egy igen szilárd konglomeráttal, melynek anyagát leginkább fehér mészkő törmeléke szol- gáltatta, FÖLDTANI ÚTI JEGYZETEK A BALKÁNFÉLSZIGETRŐL. 93 Ezt a rétegösszletet Trerze az alsó triaszba (werfeni palák) helyezi, es csakugyan látszik, hogy a szintén triaszkorúnak vett mészképződmény, mely a környező magas hegyeket alkotja, mindenütt reá támaszkodik. Azon- ban ugyan ennek az új útnak több pontján sötétvörös, calciteres mész- követ is láttam, melynek egy az út kifalazására felhasznált koczkájában egy ammonitt keresztmetszetét véltem felismerni. Minthogy Laponp " a dalmát- montenegrói határ közelében felső Jurabeli vörös mészkövet erinoideákkal és aptyehusokkal talált, nem tartom valószínűtlennek, hogy a behatóbb vizsgá- lat ezen vörös meszekben is a jurakor felismeréséhez fog még vezetni, most azonban nézetemet alaposan még nem támogathatom. Említést érdemelnek a sötétzöld eruptiv kőzetek, melyek ezen az uton több helyen előbukkannak. A példányokban, melyeket TixrrzEe e vidékről, nevezetesen a [Limljani falu melletti feltörésből haza hozott, FouLLow báró augítandesitre ismert; azonban Trerze nem ok nélkül hangoztatja, hogy ezek a zöldkönemű eruptivkőzetek itt is, valamint Montenegró keleti részé- ben is, mindig csak a régi palák területén lépnek fel és a mészképződményen nem törnek át sehol. Az általam hazahozott példány szintén határozottan andesitszerű összetételt és szövetet mutat; de én sem mernék a közetnek oly fiatal kort tulajdonítani, minőt rendesen az andesit névhez kötünk. A sötetzöld finom porphyros közet, mely lényegesen plagtoklasból és augitból meg mállott magnetitből áll, ép oly jogosan diíabasnak is volna nevezhető és a mint láttam, a werfeni rétegek között tömzsalakú feltöréseket képez különböző magasságban. Még fölebb körülbelül félórányira a Sutorman nyereg magaslatá- tól ismét új képződményre akadtam; porhanyós homokkő és finom konglo- merát között szürke márgás mészpadok tüntek elő, melyek némelyike tele volt egy crinotda nyelének tagjaival (Encrinus ef. liliiformis) és azonkívül egy Spiriferinát (Sp. fragilis) és egy Lemát (Lima striata?) tartalmazott. BöckH igazgató szives útmutatása szerint ezt a képződményt az alpesi Muschel- kalk alsó osztályával hasonlítottam össze, mely hazánkban Köveskálla mellett a Bakonyban egészen hasonló kifejlődéssel, de csakis meszes kőzettel jelentkezik. Az Alpesekben az u.n. Hecoaro rétegek alsó osztálya felelne meg ennek. Ezen lelet fontossága akkor tünik ki, ha összehasonlítjuk vele azt, a mit Trerze a Sutorman tájékáról közöl. Ő ugyan szintén Virpazarból indult ki a Sutormanra s azon át Antivariba, de minthogy az új országút akkor még el sem volt kezdve, útját ő nem ezen a vonalon, hanem úgy lát- szik kezdetben mélyebben a Crmnicza völgyben vette. Innen magyarázható, hogy sem a vörös mészkövet, sem az eruptivkőzetek alsóbb előfordulásait meg nem említi, és hogy a kövületekben bővelkedő Muschelkalk-rétegek is : Verhandl. d. k. k. geol. Reichsanst. 1859. 94 INKEY BÉLA: elkerülték figyelmét. Ellenben fontos ama megjegyzése, hogy a werfeni réte- gek Viírpazar és a Sutorman között egy nyeregszerű feltörés alakjában mutatkoznak, és hogy e nyereg hullámtengelye körülbelül Bukoviktól (hol petroleumos források fakadnak) Limljami felé, azaz T-Ny-DK irányban, a hegygerinczezel párhuzamosan vonul. Köröskörül triaszmészkő fekszik a werfeni képződményen, mely a Sutorman magaslatáig felnyulik; de itt, a hágó legmagasabb pontja közelében Tierze úr rudistás krétameszet is talált. A túlsó lejtőn, melyen az akkor már kész országút a tenger felé levezet, a szerző kezdetben szintén triaszmeszet talált, melynek rétegei ÉK felé, tehát a hegygerinez belseje felé dőlnek. A magasság felében Trrrze egy homo- kos és palás rétegcsoportra akadt, mely petrographiailag a Filyschre emlé- keztet; de behatóbb kutatás után egy pár Spiriferina fragilis kövületet szolgáltatott, vagyis ugyanazt a kövületet, melyet én a virpazari lejtőn mész- kőben bár, de mégis homokos rétegek között találtam. Mindamellett Trmrze mégsem volt hajlandó ezen elszigetelt lelet alapján a Muschelkalk előfordulását elfogadni, és főleg minthogy ama homokkő alatt ismét triaszmeszet látott, a spiriferinás réteg túlsó előbukka- nását pedig nem ismerte, az egészet csak valami idegenszerű közbevetett kép- zödménynek tekinti a triaszmész között. De, hogy ez a felfogás őt magát sem elégítette ki, bizonyítják következő szavai : aKülönöss — úgy mond — chogy ezek a képződmények (t. i. a flysehszerű homokkő) a hegységnek Virpazar és Limljani felé néző lejtőjén elő nem tünnek. Ennélfogva azt kellene kép- zelni, hogy éjszak felé hamar kiékelődnek, a mi azonban, tekintve a réteg- csoport vastagságát és a két lejtő közötti egyenes távolság csekélységét, még sem könnyen magyarázható ki. E kételyt tehát eloszlatja az én megfigyelésem a virpazari oldalon. Ha a Sutorman-hágó magaslatán krétamész, ez alatt pedig a felső triasznak mesze teknő alakú rétegfekvéssel van, akkor igen szépen illik alája a homo- kos kiképződésű Muschelkalk, melynek kibuvója a hegyláncz két oldalán elő- lép és — ha emlékezetem nem csal —- a virpazari oldalon szintén gyenge lej- téssel a hegység belseje felé dől. Hz alatt jönne ismét triaszmész, természe- tesen egy a Muschelkalknál régibb fokhoz tartozó, legalul pedig a werfeni képződmény, mely túlfelül is, de már csak egészen mélyen a hegy tövén előtünik. Ezen szerkezetnek érdekes vonása az, hogy a hegyláncz gerinczéle egy rétegteknőből van kifaragva, míg a két lejtőn redőhátak mutatkoznak, Todiemile helység közelében a triaszmésznek egy hatalmas redője, melynek éle egészen K felé hajlik át. FÖLDTANI ÚTI JEGYZETEK A BALKÁNFÉLSZIGETRŐL. 95 9. Scutari. — San Giovanni di Medua. Utam folytatásáról Antivariból Scutariba semmi nevezetes megfigyelé- lésem nincs. A krétamész és flysch hosszú párhuzamos vonulatai, melyeken végig haladtam, TrezrzE úr munkájában le vannak már írva; utam utolsó fele pedig a Bojana folyó alluviumán vezetett végig. Földtani megfigyelésekre még kevesebb alkalmam volt másnap, midőn úti társaimmal együtt Scutariból a Drin folyó mellett Alessióba s tovább a tengerpartig lovagoltam. De földrajzi szempontból nagyon érdekes az a körülmény, hogy a Drin folyó Scutari közelében néhány évtizeddel ezelőtt ketté szakadt és vizének nagyobb részét most Scutari várhegye alatt a Bojana folyóba önti ; mialatt a régi meder, melynek partján utaztunk, most, különösen a száraz évszakban jelentéktelen folyóvizet tartalmaz. A Bojana ellenben, mely tudvalevőleg a Scutari tó vizeit csapolja le, a Drinassa (így nevezik a Drinnek amaz új ágát) víztömegével" gazdagodva mint első rangú folyó törekszik a tenger felé. E két nagy folyónak egymással való versenye abban a nagy alluviális térségben nyilvánul, mely Scutaritól délre messze elterjed és egy hajdan hegyes-völgyes vidéket félig betemetett, úgy hogy csak a magasabb hegyek merednek ki mint megannyi kopár szirtszigetek a ter- mékeny zöld térségből. Alesstónál a hegyek összeszorulnak és szűk kaput képeznek, melyen át a Drin a tenger felé tör ki. Utunk a San Antonto kolostorhoz vezetett, mely Alessio városával szemben a Drin jobb partján, fehér mészsztk- lán fekszik. Ezt a sziklát megkerülvén, az épülőfélben levő országút a mészhegység délnyugati tövén vonul végig, a hol több bővizű forrás fakad. Végre a hegygerinecznek egy derékszögű kanyarulata kis tengeröblöt képez, melynek ölében fekszik a 5. (Giovanni di Medua nevű kikötő hely. Az elő- fok végén, majdnem a tenger színtáján egy bővizű ásványvízforrás fakad, melynek hőmérsékét 15"70.-nak találtam ; vize kénhydrogén szagú és sósízű, de gázfejlődést nem vettem észre. 3. Durazzo. E városban néhány napig időztünk, de, sajnálatomra az ország köz- biztonsági viszonyai nem engedték, hogy messzebb kirándulást tegyek; a mit pedig a város közvetetlen környéke nyujtott, földtanilag nem igen érde- kes volt. Durazzo városa kicsiny félszigeten fekszik, mely egy dél-éjszaki irányban kinyújtott alacsony hegylánczból áll. A tenger felé a hegyek lejtője igen meredek; kelet felé ellenben menedékes lejtők vannak. E hegyek és a tulajdonképeni szárazföld között posványos lágunák vannak, úgy hogy az egyetlen közlekedési út, Tirana felé, töltésen halad. A tenger színének igen 96 INKEY BÉLA: csekély emelkedése Durazzót szigetvárossá tenné ; ellenben 3—4. lábnyi sülye- dése a nyugati parthoz jókora darab szárazföldet csatolna, melyet most sekély víz és sűrű hinármező (fucus) borit. Minthogy Touvra átnézetes térképén Durazzo félszigete a krétamész sehol sem láttam. A hegyek csupán harmadkori üledékekből állnak, mely rétegek dőlése KDK felé 40—70 fokkal hajlik. A tengerről nézve a meredek kopár partfalakon a rétegfejek párhuzamos vonalai láthatók, különösen némely keményebb homokkő-padok, melyek kiszögelő párkányokat képez- nek. Laza homok- és konglomerát-rétegek között jó minőségű agyagtelepek vannak, melyek a lakosságnál virágzó edényiparra szolgáltatják az anyagot. Kövületeket e rétegekben hiába kerestem s így a pontosabb kormeghatáro- zás nem sikerült. 4. A korinthusi csatorna. Azon keskeny földszoros, mely a Peloponnesost a Balkánfélsziget főtörzséhez köti, a tengeri forgalom előtt még csak rövid ideig emel oly gátot, mely miatt az megei tengerből az ióni és adriai tengerbe utazó hajók kénytelenek két-három napi időveszteséggel az egész görög félszigetet meg- kerülni. Korunk technikája, mely a suezi csatorna által két földrészt egy- mástól elválasztott és jelenleg a panamai szoros áttörésének roppant felada- tával mérkőzik, a korinthusi szorossal annál könnyebben bánik el, mivel itt csak hat kilométernyi rést kell kivájni, még pedig többnyire laza és csekély ellentállású üledékes rétegekben, oly területen, melynek legmagasabb pontja csak 78 méterrel mulja felül a tenger színét. Ez a közhasznú vállalat, melynek élén tudvalevőleg TÜRR ISTVÁN tábornok áll, egyszersmind a legnagyobb és legérdekesebb földtani fel- tárások egyikét teremtette. Minthogy én e nagy munkát fejlődésének ama nagy stádiumában találtam, mely a földtani vizsgálásnak talán jobban ked- vez mint a befejezett állapot — mert most a magasabb és a mélyebb szín- tájak még egyaránt megközelíthetők — legyen szabad a látottakról röviden számot adnom. Sajnálnom kell, hogy az idő rövidsége behatóbb kutatást és gyűjtést nem engedett, de el nem mulaszthatom TüRR tábornok úr iránt való hálámnak e helyen is kifejezést adni, mert az ő szives támogatásának és adott felvilágosításainak sok becses adatot köszönök. A csatorna vonala Kalamaki és Uj-Korinthos között" szeli át a föld- szorost, ugyanazon a vonalon, melyen már Nero császár megkisérlette az isthmus áttörését. Három akna és a két végpont kiásása képezi még ezen soha be nem fejezett ókori vállalat nyomait. A talaj itt egyenetlen felü- x Helyesebben Isthmia és Posidonia között, mert így nevezték el a csatorna két végpontján keletkező új városokat. FÖLDTANI ÚTI JEGYZETEK A BALKÁNFÉLSZIGETRŐL. 97 letű, alacsony fensíkot képez, mely a korinthusi öböl felé egész lankásan lejt, DK-re pedig, azaz az eginai öböl felé lépcsőfokozatú meredekebb oldallal végződik. A vonal legmagasabb része az ÉNy-ról számított 4 kilométerre esik, tehát nem egészen a vonal közepére ; hanem közelebb a délkeleti végéhez. A legmagasabb pont csak 78-79 m. tengerfeletti magasságot ér el; de minthogy a csatorna mélysége 8 méterre van tervezve, a feltárandó mélység e helyen 86-79 méterre rúg, a miből ottlétem idején vagy 35 méter volt kivájva. Ily magasságú, csaknem függőlegesen levágott árokfalak között járván, a mel- lékelt ábrában vázolt tektonikai képet szemlél- tem meg." 3 A csatorna bevágása eddig csupán üledékes képződményeket tárt fel, melyeknek összhangzó fek- vésű rétegei igen csekély fokkal ÉK felé dőlnek. Számos vetődés szakítja meg a rétegek folytonossá- gát és az ily módon elválasztott darabok lépcsőfok- szerűen sülyednek alább és alább a két tengeröböl felé. Ennélfogva a csatorna középső részében, hol a talaj a legmagasabbra emelkedik, a legalsó réteg éri el a külszínt, t. i. egy igen vastag, egynemű, alig réteges sárga homokos márgaagyag, melyben kövüle- tek csak gyéren és töredékesen találhatók. Ettől két oldalt a vetődések által lejebb tolt rögökön azt lát- juk, hogy a márga fölé egy soktagú rétegcsoport rakódik, melyben finom és durva konglomerátok meszes márgapadokkal, homokkő- és agyagrétegek- kel váltakoznak. Számos tengeri héjasok kövületei, melyek főleg némely meszes és konglomerátos rétegekben foglal- tatnak, jellemzik ezt az üledéket. Természetes, hogy a csatorna egyik vagy másik vége felé haladván, minden következő vetődés után egy magasabb réteg . színvonalára jutunk, minek folytán az egész csopor- tot a legkényelmesebben megvizsgálhatjuk. A csatornának két szembenálló falán keresvén a vetődést; azt látjuk, hogy a vetődő lapok csapása 7 [/ k/ / / Hl ÚN HN a) pontusi rétegek ; b) tengeri plioczén ; c) diluvium ; d) alluvium. -" Az ábra körvonala egy nagyobb szelvényrajz szerint készült, melyet TÜRR tábor- nok úr szivességének köszönök ; elkerülhetetlen volt a magasságnak tizszeres túlhajtása, mely nélkül a geotektonikai részletet berajzolni lehetetlen lett volna. Az utóbbi egyéb- iránt nem tart igényt mérnöki pontosságra, csak az általános benyomást tükrözi vissza. 98 INKEGY BÉLA: kivétel nélkül K-Ny irányt (h. 6—7.) követve a csatorna tengelyét hegyes szög alatt metszi; de a rétegek csapásirányával sem egyezik meg, mert ez utóbbi, a mennyire a dőlésfok csekélysége mellett kivehető, h. 2—3 felé látszik irányozva. — A vetőlapok dőlése mindig nagyon meredek, de a csatorna két felében ellenkező irányú, t. i. az éjszaki részben, Posidomta felé, kivétel nélkül éjszaki, a déli részben pedig túlnyomóan déli, habár itt a sűrűbben rakott zavargások között egészen függőleges, sőt éjszaki dőlésű vetődések is láthatók, melyek között azután a sülyedés sorrendje sem oly szabályos, mint a túlsó oldalon, hanem kivételesen ellentétes relativ moz- gásra is vall. A legtöbb vetődés éles elvágásra és egyszerű lesiklásra mutat, de egy- két esetben a vetődéssel járt réteghurczolás, azaz a rétegek végeinek fel- s lehajlítása a sík mellett (Schichtenschleppung) szépen látható. Ha mármost az itt feltárt képnek földtani magyarázatát keressük, szélesebb körre kell hogy figyelmünket kiterjeszszük. Itt pedig kénytelen vagyok saját tapasztalataim nagyon is szűk körén kívül az e vidékre vonat- kozó földtani irodalom adatait igénybe venni. Az említett tengeri üledékek, melyek kövületek tömérdek mennyisége által tünnek ki, Kalamakti vidékén bukkannak elő és itt már régebben magukra vonták az utazó geologusok figyelmét. Gaupny!, DESHAYES? és TouRNovER ? munkáiban találjuk e kövületek leírását. A vidék szerkezetének részletesebb leírását Fucrnst adta. Szerinte a korinthusi földszorost csak fiatal harmadkori és diluviális üledékek alkotják, melyek a Geraneo hegy és a Feloponnesus krétakori mészhegyei között lapos fekvéssel terülnek el, de úgy, hogy ezen az alapon tetemes magasságra, mint- egy 1000 lábnyira is felnyúlnak. A sülyedés, mely az isthmus legkeskenyebb részét képezi, nem a réte- gek medenczeszerű behajlása, hanem többszörös vetődések által jött létre. Egy vázlatos szelvényrajz, melyet a szerző az idézett munkában közöl, a szerkezetet úgy tünteti föl, mintha a középső rész sülyedt volna legmé- lyebbre és kétfelé a vetődések lépcsőfokai az említett krétamész-hegyek felé emelkednének. Ha a fennebb közölt 1. ábra épen az ellenkező szerkezetet mutatja, az ellentmondás csak látszólagos, minthogy az én szelvényem iránya vagyis a csatornáé úgyszólván függőlegesen áll a Fucns által válasz- tott szelvényirányra, a vetődések pedig mind a kettőt körülbelül 45 fok. alatt szelik. ! Animaux fossils et géologie de VAttigue ? Expedition scientifignue de Morée. Tome III. 5 Dtudes sur les fossils tertiaires de Vile de Cos. Annales de Vécole normale. Ser. II, Vol, V.. 1876. 1 Studien über das Alter der jüngeren Tertiürbildungen Griechenlands. 5i- tzungsber. der k. Akad. d. Wissensch. LXXIII. 1. 1876. FÖLDLANI ÚTI JEGYZETEK A BALKÁNFÉLSZIGET TERÜLETÉN 99 Minthogy FucHs a csatorna kiásása előtt járta be a vidéket és csakis az seginai öböl partjain kutatott, hol a vetődések igen szembeszökők, termé- szetes, hogy csak a délfelé lejtő és alábbszálló vetődéseket figyelte meg és szelvényrajzát erre a jelenségre alapította. Ha tehát FucHs felfogását a csatorna feltárásával össze akarjuk egyeztetni, fel kell tennünk, hogy az éjszaki dőlésű (isthmiai) vetődések, csapásuk keleti folytatásukban mind- inkább éjszak felé görbülnek ; a déli dőlésüek pedig nyugati folytatásukban dél felé kanyarodnak, vagyis hogy a vetődések két csoportja közül mind- egyik a legközelebbi tengerőből körvonalait nagyban utánozván, mintegy ezen öblök sülyedését még a szárazon is folytatólag jelzi, csak egy keskeny köz- falat hagyván meg eredeti magasságában a csatorna közepe táján. E szerint nem volna lehetetlen, hogy a csatorna teljes kiásása e helyen, t. i. a 3 kilo- méter hosszában az üledékek alján még a krétamésznek azon keskeny falát érné el, mely talán a föld mélyében a M. Geraneo és a peloponnesusi hegyek mésztömegeit egymással összeköti és a földszorosnak mintegy gerinczét képezi. A mi a szóban forgó fiatal üledékek korának meghatározását illeti, a szerzők vélemenyei egymástól eltérők. Az alsó rétegcsoport, vagyis ama világossárga márga, mely congertákat és paludinákat tartalmaz, tehát édes vagy igen csekély sótartalmú víz- ben képződött, FucHs nézete szerint a hazánkban is nagyban előforduló congerta-rétegeknek, más szóval a pontust emelet felső részének felel meg. NEUMEYR " ellenben, később említendő oknál fogva a kalamakii édesvizi rétegcsoportot egy sorba állítja a Kos és Rhodos szigeteken található palu- diria-vétegekkel, melyek az ő osztályozása szerint a levantri emeletnek édes- vizi képviselői és a moosbrunni, szlavonországi és erdélyi paludinarétegekben valamint a dalmátországi melanopsida-rétegekben találnak hasonmásukra. A nagy gerinczesek osztályából az ajnácskói, szabadkai és bribirt leletek ( Mastodon arvernensts-sel) jellemzik ezt az emeletet; míg a görögországi Pikermi és a magyarországi Baltavár, az ásatag gerinczeseknek e két hires lelőhelye, egy fokkal régibb korhoz számítandók, a mennyiben VACEK vizs- gálatai szerint is az itt talált Mastodon longirostris korábbi typust mutat, mint a Mastodon arvernensis. FucHns 146 állatfajt idéz (100 csiga-, 44 kagylófajt és egy balanust, egy korált, cladocora-t és még nulliporát). TouRNovER, ki a kalamakii faunát szintén megvizsgálta, azt állítja, hogy benne csak egyetlenegy kihalt állatfaj, egy Corbula fordul elő, a többi mind a Földközi tenger mostan élő állat vilá- gában találja képviselőit. Ennélfogva, és azért is, mivel a levanteinek tekintett -: Ueber den geol. Bau der Insel Kos und über die Gliederung der jungter- tiüren Binnenablagerungen des Archipels. Denksechr. der k. Akad. der Wissensch. Bnd. XL.. 1880. 100 INKEY BÉLA: . paludinarétegek fölé helyezkednek, NEumEYR a diluviumhoz sorozza az isthmus tengeri képződményeit. Kos és Jali szigeteken vannak tufás tengeri üledékek, melyek ott mint régibb diluvium szerepelnek és ezekkel lehetne a kalamakii tengeri rétegeket párhuzamba tenni. FucnHs, a ki kezdetben szintén e nézetet vallotta, behatóbb kutatás után más felfogásnak adott tért. Minthogy ő az isthmusi congeriás rétegeket a pontusi emeletbe teszi, a rajtuk fekvő rétegcsoportot a levantei emelethez számítja. A valóságos tengeri üledékek között FucHs egy-két helyen Kala- maki környékén oly közbefektetett rétegeket talált, melyek Congerta poly- morphát, Cardium edule-t, Melanopsis- és Neritina-héjakat tartalmaznak ; tehát a tengeri és édesvizi faunák némi keverékét vagy jobban mondva a elegyes-vizű lagunák faunáját. Ezeket tekinti FucHs a paludinarétegek itteni képviselőinek. E nézet szerint tehát az isthmusi felső rétegesoport képződése a felső phiocén korába esik, mely Rhodos és Kos szigeteken is hagyott nyo- " mokat mind édesvizi (Paludina-), mind felülfekvő tengeri üledékben. 0- Korinthus felé leszállván, Hehopolis közelében FucHs egy vörös konglomerát képződményre akadt, melyben ő a Pikermi-formatio képviselő- jét vélte felismerni. Minthogy a konglomerát az isthmusi tengeri rétegek fölött, nevezetesen a cladocora-mész fölött terül el, FucHs e körülményből azt következteti, hogy maga a Pikermi-formatio fiatalabb a levantet réte- geknél, vagyis hogy nem a mioczénhez, a mint eddig tartották, hanem a, leg- Jelső plhhocsénhez számítandó. Nézetét azzal támogatja, hogy a bécsi Belve- dere-kavics, melyet mindenki a Pikermi-képződménynyel egy sorba állít, Moosbrunn-nál és az Eichkogl hegyén szintén a paludinarétegek fölött fek- szik. Ez okból kell tehát a kalamaki-i tengeri rétegeket a paludinaréte- gekkel párhuzamosítani ; a vörös kavics pedig, vagyis a Pikermi képződmény, Kos szigetén a felső tengeri üledékekben találna sósvizi képviselőt. E következtetés ellen NeumeyR felhozza azt, hogy sem Moosbrunn-nál, sem az Fichkogl-en nincsen bebizonyítva az, hogy a Belvedere-kavics csak- ugyan paludinarétegeken nyugszik, mert az előbbi helyen a fedő képződ- ménynek Belvedere-kavicsnak való meghatározása minden alapot nélkülöz ; az Bichkogl-en ellenkezőleg az alsó képződmény (édesvizi mészkő) meghatá- rozása bizonytalan. Ha tehát misem kényszerít arra, hogy a Belvedere- kavicsot magasabb színtájba helyezzük a paludinarétegeknél, akkor ugyanaz áll Pikermi üledékére nézve, mely az emlős állatok maradványai szerint a paludinarétegek alá a pontusi emeletbe sorozandó. A mi pedig a korin- thusi szoroson látható stratigraphiai viszonyokat illeti, egy vörös kavicsüle- dék, mely véletlenül a pikermi lelőhely közetéhez hasonlít, de maga még semmi palsgontologiai bizonyságot nem adott, nem szolgálhat elég nyomaté- kos okul ily fontos kérdés eldöntésében. Futólagos látogatásom után nem tarthatom magamat illetékesnek, hogy ezekben a messze vezető kérdésekben a dolog érdeméhez hozzá szóljak ; FÖLDTANI ÚTI JEGYZETEK A BALKÁNFÉLSZIGETRŐL. 101 de el nem mulaszthatom e helyen szóba hozni azt a legfelső képződményt, melyet én a csatorna vidékén és magában a szelvényben is észre vettem ; mert azt hiszem hogy annak felismerése az itt szóban forgó vitás kérdésnél tekintetbe veendő. Az isthmus alacsonyabb vidékén a külszínen egy sárgás, földes, tufanemű mészkövet találunk, mely azonban nem összefüggő takarót képez, hanem mintegy foszlányok alakjában terjed szét a hullámzatos felü- leten. Benne igen apró csigáknak és néhány picziny kagylónak (congeria ?) ürlenyomatait találtam. Az egész képződmény mésztartalmű forrásvizek és tócsák lerakódásához hasonlít. A. mészrögök körül barnás és vöröses föld, agyag, homok és kavics mutatkozik; ilyennek képzelem magamnak a heliopolisi vöröses üledéket, melyet FucHs a pikermi képződményhez hason- lít. A csatorna falain azt lehet látni, hogy ez a legfelső képződmény, t. 1. a mésztufa vagy annak hiányában a veres üledék, a talaj minden egyenetlen- ségét követve az alatta fekvő tengeri (esetleg édesvizi congeria) rétegeket transgressive borítja. Nyilván sokkal fiatalabb, valószinűleg fiatal diluviális képződmény, mely részben az említett vetődések után és a talaj első denu- datioja után jött létre, de csak részben, mert míg némely helyen a vető- dés fölött zavartalanul tovább húzódik, más helyeken és különösen az alsóbb vetődéseknél Isthmtia közelében, világosan látszik, hogy a vetődés ezt a leg- felső diluviális lerakódást is érintette. Viszont egy vetődés mellett azt talál- tam, hogy a tengeri konglomerát-üledéknek egy keményebb padja, mely épen itt legfelül maradt, a mozgás következtében darabokká volt törve és ezek a rögök ama vörös agyagba egészen beágyazva, sőt egy keményebb vöröses márganeművel mintegy bekérgezve mutatkoztak. Mindez csak úgy magyarázható, ha a vörös üledéknek: valamint a tufás mészkőnek is csak helyi jelentőséget tulajdonítunk és képződését nem egy rendes álló víztakaró alatt, hanem egyes források körül, tócsákban, mocsarakban s jórészt a szabad lég alatt is a puszta kőzetmállás által véghezmentnek képzeljük. Nevezetesen szem előtt tartandó, hogy a mésztuta mállása terra-rossa nemű vörös agya- got szolgáltat, mely azután a diluviális kavicslerakódást vörösre festheti. Ha a Heliopolis melletti vörös kavics ily eredetűnek talál lenni ; akkor semmi kétség, hogy sokkal fiatalabb mint az isthmusi tengeri üledék; legyen az maga akár ó-diluviális, akár pltoczén, mert akkor oly képződmény- hez tartozik, mely az egész isthmusi rétegcsoport képződése, előbukkanása, denudatiója és elővetődése után jött csak létre. De akkor bajos is lenne a mindenesetre harmadkori Pikermit vele párhuzamba tenni. 5. Szaloniki környékén. NEUMEYR és BURGERSTEIN vizsgálatainak köszönjük a Chalkis félsziget és Szaloniki környékének földtani ismertetését." Szükségtelen tehát, hogy e x Denkschr. d. kais. Akad. d. Wissensch. Bd. XL. 102 INKEY BÉLA: város körül tett kirándulásaimról mást említsek, mint egy pár feljegyzést, melyekről az említett szerzők irataiban nem találok nyomot. Egy napon a várostól keletre Langaza falu felé vettem utamat. Az uton félig kristályos palákon mentem át, még pedig kezdetben zöld echloritos palákon sok guarztuskóval és lencsével, itt-ott egy közbe-, vagy inkább fölé- rakott dolomitröggel; majd fekete fedőpalákon és guarzitpalákon. Az ala- csony vízválasztón túl Langaza tág és termékeny alluviális síksága terül el, mely dél felé a Vazzl-tóra nyilik. Talaja nagyobbára homokos. E térség közepén, Langaza és a tó között egy meleg ásványvízforrás fakad, melynek hőmérsékét a forrás közelében 287€. nak találtam. A TÉGYSÜJNA ET szagú víz egy kupolás török fürdőbe van vezetve. Második hosszabb kirándulásom éjszak felé irányult oly vidékre, melyet ezelőtt geologus valószínűleg még nem látott. Kirándulásom ezél- pontja egy Janes nevű puszta (törökül: csiflik) volt, melynek birtokosai Haopzsr-LazzaáaRo urak, szivesek voltak engem elkisérni. Minthogy az út leg- nagyobb részét kocsin éjszaka tettük meg, erről nem mondhatok mást, mint hogy az egy gyengén hullámzatos síkon vezetett át, melynek talaját — a mint viradatkor láthattam — egy sajátságos, kőtörmelékes agyag borítja. A rétegezés teljes hiánya és a törmelékek csekély koptatása arra látszik mutatni, hogy képződése nagyobbrészt nem a vízből való lerakódásnak, hanem a szárazon működő mállásnak tulajdonítandó. Nem csoda tehát, hogy ez a képződmény helyenként a löszhöz hasonló minőséget mutat, de valóságos löszt mégsem láttam. Az egész vidéket, az altalaj minden hullámzását borítja ezen helyben képződött málladék és csak a meredekebb hegyek mutatják közben kopár sziklafalaikat. Janes maga ilyen sziklás dombsor nyugati oldalán fekszik. Nevezetessége egynehány savanyúvíz-forrás, melyek a sziklákból fakadnak. A főforrás igen jóízű, erősen pezsgő savanyűvizet ad, melynek hőmér- sékét — meleg nyári napon — 1490. találtam. Egy pár lépéssel mélyebbre fakad a második forrás, de ennek a vize már oly erősen vasízű, hogy ivásra nem jó. Még messzebb egy pár be nem foglalt ásványforrás barna tutfát rak le. Mindezek az ásványvízforrások azokból a félig-kristályos és palacozoos közetekből fakadnak, melyeknek vonulatát már az előtte való napon, Langa- zára menve kereszteztem. Itt is zöld palák, guarzttok, fekete finomtáblás fedőpalák és helylyel-közzel, nevezetesen a forrásos domb tetején, dolomit mutatkoznak ; a források mögött azonkívül selyemfényű talkos palát láttam. Egy régi falban pedig egy darab mandolakövet vettem észre, a nélkül, hogy e közet eredetét feltalálnom sikerült volna. A rétegdőlés átlag ÉK. Miuthogy a langazai uton 18 a rétegdőlést átlag ÉÉK-nek találtam, nem kételkedem, hogy a 30 kilométer daczára e két pont összefoglalható egy közös vonulatba, habár a külszínén az említett mállás föld az összefüggést darabonként elta- karhatja. FÖLDTANI ÚTI JEGYZETEK A BALKÁNFÉLSZIGETRŐL./ 103 Ismét éjszaka kellett távoznom Janesről, de most nem tértem többé vissza Szalonikibe, hanem Ny-felé Karosulii vasuti állomáshoz indultam. Mikor virradott, a hosszúra nyuló sekélyvizű Amatavo-tó keleti partján találtam magamat, fehér mészkőhegyek tövén. A mészkő nem látszott kristá- lyosnak és egy ponton a gnetszből álló alapja tünt elő. Némi nehézség leküz- dése után a tavon átszállíttattam magam és a nyugati oldalon elterülő alluviális síkon át a vasutállomáshoz értem. Meg kell jegyeznem, hogy a térkép (a táborkarunk által kiadott 1: 300000 méretű térkép) ezen a vidéken éppen meg nem bizható. Janes fekvése egészen tévesen van beraj- zolva és az Amatavo hibás rajza csaknem végzetessé vált reám nézve, mert miatta szinte lekéstem a vonatról, melyen utitársaim jöttek. ! 6. Bitolia (Monastir). A Vardar-vasuton (rraczko állomásig mentünk, honnét országút vezet Prilip és Bitolita (vagy Monastir) városokhoz. Ez az állomás a felső Var- dar harmadkori édesvizi medenczéjében fekszik, melyet az imént elhagyott regényes Vaskapu-szoros (Demir-kapu) választ el az alsó medenczétől. Utunk tehát kezdetben egy széles fensíkon ment, a Vardar mellékfolyójá- nak ( Karasu, Feketevíz, Cserna) partjai fölött, diluviális kavics- és agyag- lerakódásokon, melyek alól a harmadkori üledékek itt-ott kilátszottak. Ezen a vidéken valamint fölebb a Vardar mentén is a környező dombok bizonyos egyenlő magasságban laposan le vannak vágva és ezeket a sík dombtetőket az említett diluvium födi. Ezt a körülményt azért említem, mert azt hiszem, hogy a domborzatnak ez a neme a Graczko alatt nem messze nyiló Demir- kapu szoros nyilásával függ össze, a mennyiben a Vardar erosiójában az ideiglenes megakadás és a reá következő újbóli föléledés következményének tekinthető. Hasonló diluviális terrász- és fensík-alakulást más vidékeken is láttam már, a hol a folyó lejebb valamely sziklakapun tör át, de sehol ily feltünő szabályossággal, mint itt. De nemsokára Karasu partját is elhagyván, magasabbra emelkedtünk és egészen a harmadkori képződmények talajára léptünk át, melyek öböl- szerűen messze Ny-ra húzódnak a hegység belsejébe. A rétegek itt majdnem vízszintesek ; messzébb, a hol az alaphegységre támaszkodnak, kisfokú keleti dőlést mutatnak, de nem nagyobbat, mint a mennyit az eredeti lerakódás "eltűrt volna. Egy szóval némi csuszamlásoktól eltekintve, ezen harmadkori édesvizi medeneze kitöltés még zavartalan telepedésben mutatkozik. A réteg- összlet álsó részében agyagos és homokos képződmények, közbe kemény kon- glomerát-padokkal, uralkodnak ; fölebb azonban édesvizi mészkő, mésztufa és mészragaszos konglomerát rakódott le. Az alaphegység közete itt-ott már az út első felében is előbukkant ; péld. az út azon kanyarulatánánál, mellyel a Karaszu völgyét végkép 104 INKEY BÉLA: elhagytuk és a Rajek-patak völgyébe tértünk be, az uton zöldes chloritpalát láttam előtünni. Kissé messzébb, Han Drenova közelében, finompalás, feke- tés mészkő fehér calciterekkel képez egy kis dombot. Ez a kőzet, melynek rétegei D—É irányban csapnak és meredeken K felé dőlnek, arra a triaszi mészköre emlékeztet, melyet Cattaro és Nyegus között láttam. Hasonló mész- szirt mutatkozik még fölebb, Cesendra falunál; de az országút ezt az aka- dályt, melyen a patak szűk csatornában áttör, nagy körúttal elkerüli. A. kör- nyező hegyek, különösen a délre magasló Hodobil is többnyire a mészhegység színét és a jellemző alakját tüntetik fel. Utazásunk második napján a hegygerinczen át a ízolááe medenczébe és végre magába a hasonnevű vilajet fővárosába értünk. A soktagú hegység, melyen átkeltünk, a térképeken Babuna plamina névvel van jelezve, habár egyes részei más-más nevet viselnek. Főkiterjedése É—D irányú és merede- kebb lejtője Ny felé néz, úgy hogy a főgerincz a bitoliai térség fölött uralko- Pletvar 9) gnájsz ; d) dolomit-márvány ; p) agyagpala ; e) édesvizi harmadkori rétegek; fölül édesvizi mészkö. dik. Ez a főgerincz kristályos palákból áll, melyeknek rétegcsapása szintén átlag éjszakdéli, dőlésük pedig átlag keleti. A gnájszra, mely a hegylánez nyugoti lejtőjén Prilipe fölött igen meredek rétegállásával előtűnik, fönt a hegy élén fehér kristályos dolomitos mészkő rakódik vagy jobban mondva gnájszszal váltakozik, mert a márvány fedőjében ismét gnájszt s azon még egy márványtelepet láttam. Különben meglehet, hogy e látszólagos válta- kozás csak gyűrődés eredménye. De még mielőtt a harmadkori üledék elha- gyása után gnájszra jöttünk, körülbelül 1 kilométerre Toplicza han mögött egy palacozoos rétegcsoportot láttam, mely váltakozó agyagpala és mész- pala rétegből állott és nagyon meredek gyűrődéseket mutatott. Rétegfejein az édesvizi mésztufa és breccia még magasra felhuzódott. Az út legmagasabb részén a már említett dolomitos márványpala uralkodott 407ÉÉ Ny dölésű rétegekkel. A kristályos szemcsés anyagban sok helyen talkos lapocskák és muscovitlapok mutatkoznak." Prilip ( Fer- - Erre a helyre vonatkozólag BovÉ a következőket mondja: sAu col de Ple- vat (a térképen Pletvar), entre Perlepe et Trojak une puissante couche de dolomie est enchevetrée dans des masses de gneiss talgueux et de micaschiste feldspathigue 4 mica verdátre.s Esguisse geolog. de la Turguie d" Europe, p. 9. FÖLDTANI ÚTI JEGYZETEK A BALKÁNFÉLSZIGETRŐL. 105 lepe ) felé leszállva, a hegy tövén meredek gnájszrétegekre akadunk, melyek ÉK—DNYy csapnak. Az egész átmetszet ideális képét a mellékelt ábra tün- teti elé. E hegység tövén fekszik /rilip városa, a bitoliai medencze éjszakkeleti sarkában. Bitoltaig díiluviális térség terjed, melynek takaróját csak egy pár ponton, u. m. Trikrest közelében szakítja meg egynehány alacsony domb. melyeken csillámpala és tinomtáblás agyagpala bukkan elő. Bitolta (Monastir) a medencze nyugati szegélyén, gnájszhegyek tövén fekszik. A tájkép jellemző vonását a Pertstert (Pelisteri) hegy magas csucsa adja, mely (a térkép adata szerint) 2359 méter tengerfeletti magasságot ér el." Ez a hegy is egészen csillámgnájszból áll, mely majd durva-, majd finomszemű. Feltünő, hogy rétegeinek csapása KÉK, tehát az egész hegy- láncz (Suhagora) csapásirányára függőlegesen áll. Dőlésük a hegytetőn lapo- sabb, töve felé mindinkább meredek KÉNYy-i. Dzsindzsopolye falu közelében és még jóval azon túl a gnájszrétegek között egy sötétzöld eruptiv közet- nek telérszerű párhuzamos áttöréseit találtam. Ezen közettelérek csapása ÉK-DNy, úgy hogy a rétegek csapását hegyes szög alatt szeli. Maga a kőzet egy finomszemű, porphyrszövetű dziabus. Főtömege apró plagioklas-léczek- ből, augitszemekből, hagymazöld rostos mállásterményből (chlorit?) és magnetitből áll. A porphyrosságot ritkán elhintett nagyobb plugtoklás kris- tályok idézik elő, melyek kettős, egymásra csaknem függőlegesen irány- zott ikerrovatkosságot mutatnak (Albit- és Periklin-törvény). A lángkisérlet szerint, melyet Dr. SCHAFARZIK úr szíveskedett ezzel a földpáttal eszközölni, a plagioklassor básisos vége felé közel állónak bizonyult. A főtömeg apró kristályairól csak annyit mondhatok, hogy kioltásuk szögértéke minden esetben feltünő nagy, s eszerint szintén az anorthit fajhoz volnának soro- zandók. TEO LTA EL ENE (1.) A estlvolgyi szén kokszolhatásáról . ( Ungarische Montan-Industrie-Zeitung 1886. Nr. 4, pag. 36—38.) E czím alatt tartott HorMaANN RAFAEL bányaműigazgató a magy. mérnök- és építészegylet bányászati osztályának febr. hó 9-iki szakulésén nagy fontosságú előadást. Előadó vázolta először Erdély délnyugati részének, ezen gazdag felső- oligoczén szénmedenezének geologiai viszonyait és a bányaművelés fejlődés- történetét, azután áttért a szén kokszolhatására. Magyarország vasiparára ezen oly fontos kérdés megoldásával már Bitolia magassága ugyancsak a térképen 709 iméter; az egész medencze 500 méteren felüli magasságot mutat. Földtani Közlöny, XVI. köt. 1886 a 106 IRODALOM. régóta foglalkoztak, még mielőtt a tulajdonképeni bányaművelés megkezde- tett és a zsilvölgyi köszénmedencze korbeli viszonya biztosan meghatározta- tott volna. Különböző elemzések és kedvező kokszolási eredmény alapján már az ötvenes években tartották e kérdést megoldottnak. A brassói bánya- s kohórészvénytársulat Hördében, a zsili köszéntársulat Dillingenben tétetett kokszolási kisérleteket ; úgy Hördében, mint Dillingenben a zsili szén magas fűtőképességével kitünő minőségűnek találtatott ; de kedvezőtlen kokszolási eredményt nyertek. Ezen és több más negativ eredményű kísérlet után a zsilszén kokszol- hatása végre kedvező stadiumba lépett. Midőn a zsilvölgyi köszén-társaság 1884. év julius havában a bánya- művelést a szénmedencze nyugati részében, Lupény mellett megkezdte ; az V. sz. telepben először konstatálták, hogy itt a szén kiválóan tiszta és régi fekete szén-kinézésű. Az előadó 1854. szeptember havában ezen szénből kb. 50 kgr-t küldött Witkoviczba, hol a kokszolás kedvezőnek mutatkozott. A nyers szén 5"19/o hamut tartalmazott és a koksznyerés 61"69/-ot tett ki 8-29/, hamutartalommal ; később Hamersky Máhrisch-Ostrauban ugyanilyen eredményt nyert. Annak a megtudására, vajjon a nyert kedvező eredmény nem alap- szik-e valamely tévedésen, 1885. évben Witkoviczban nagyobb mennyiséggel (50 m. mázsával) tétettek kísérletek. A meg nem mosott s palával tisztátalan V. sz. telepből vett szénből egészen használható kokszot nem nyertek, de mindazonáltal elég porozus volt; míg a II-ik sz. telep meg nem mosott szene egészen használható kokszot adott. Ezen kísérletből származó dara- bok a m. kir. földtani intézet gyűjteményében vannak letéve. A legnagyobb fontossággal bírnak azon kísérletek, a melyeket az elő- adó 1886 január 10—16-ig Resiczán végezett olyan kedvező eredménynyel, hogy manapság a zsilvölgyi szén kokszolhatása kétséget nem szenved. A kísérletek a resiczai megváltoztatott Gobjet-kemenczében végeztettek a lupényi V. sz. tárnából vett egy waggon dió-szénnel. A kísérlet előtt a nyers szén megmosatott, mi által hamutartalma 18"779/9-ről 6-99/9-re és a dió- szénnél 14-69/,-ről 6"19/,-re leszállott. Ez utóbbi 61"29/, kokszot adott, 10-6"/, hamutartalommal és az egész tömege tökéletesen egynemű, a közepéig kokszolva volt. Tökéletesebb mosás által, úgy a szén, mint a koksz hamu- tartalmát csökkenteni lehet. A lupényi V. sz. és II. sz. (fő) telep meg nem mosott darabos szenéből (Nusskohle) kitünő minőségű kokszot nyerhetni. Ugyaninnét a meg nem mosott aprószén használható kokszot nem ad, de a megmosott aprószénből jó kokszot nyerünk, ezért a szenet kokszolás előtt mindenesetre meg kell mosni, Általánosságban bizonyosan számíthatni arra, hogy a lupényi WV. és II. sz. telepből származó mosott szénből szabályszerűen lehet kokszot előálli- tani 8—99/, hamutartalommal. Az előadó felsorolja azután a theoretikus IRODALOM. 107 typusokat és különböző tapadó-szeneknek (Backkohle) nagyszámű elemzé- seit és néhány elemzést a zsilvölgyi szenekből. Ezek összehasonlításából kitűnik, hogy a zsilvölgyi szenekben a carbon, a hydrogén és az oxygén tar- talma a felsoroltakkal közel megegyező. A zsilszénnel eddig azért nem nyertek használható eredményt, mert minden kísérlet a petrozsényi szénnel vitetett véghez, pedig Petrozsényban és főképen a főtelepben a szén palával van erősen tisztátalanítva, míg a később használt lupényi szén egészen tiszta; továbbá a kokszolási kisérletek nem sikerülése a tökéletlen kemenczékben és abban keresendő, hogy elmu- lasztották a szenet megmosni. Előadó szerint a kokszolható szén mennyisége kb. 9360 millió méter- mázsa. Miután Magyarország évenkint kb. 3 millió forint értékű kokszot körülbelül fele áron lesz kapható ; ezért Magyarország és különösen Erdély vasiparára s más iparágak felvirágzására ezen kedvező kokszolási eredmény nagy fontossággal bír. HOFMANN azon reménynyel fejezi be előadását, hogy a szakkörök nemsokára egy megfelelő mosó és kokszoló berendezésről fognak hallani. KALECSINSZKY SÁNDOR. (2) SzaBó Józser Stassfurt kálisóbányáiról. (Népszerű természettudományi előadások gyüjteménye VIII. kötet, 50. füzet, kiadja a k. m. természet- tudományi társulat. 1885.) Vonzó előadásában leirja szerző ama kirándulást, melyet az 1885-iki Berlinben tartott harmadik nemzetközi geologiai congressusban részt vett tagjai a gyülések után Stassfurtra, a sóbányászat eldorádójába tettek. El- mondja, hogy csak mély furások által jöttek rá azokra a kiapadhatatlan kin- csekre, melyek évezredekig az emberiség szeme előtt el valának rejtve. Már 1839-ben kezdettek Stassfurt vidékén az ott mutatkozó gyenge sósforrások által vezettetve lefurni, és 4évi működés után el is érték a 256"7/-ben a kősó felső részét, ebben lementek még 32579 -re, úgy hogy a furlyuk összes mély- sége 5817 volt. Ezt nemsokára még más furások is követték, a melyek részint concentrált sósforrásokat, részint pedig magát a sótestet tárták fel, de mindig arról győződtek meg, hogy jó részben kálichlorid, magnésium- chlorid és egyéb sók vannak a nátronchloridhoz keveredve, mit akkoriban nagy hiánynak tartottak, úgy hogy még 1854-ben a hires Cotta is, a kálisó a stassfurti kősó ily módon fertőzve lévén, sokat veszít az értékéből. Csak a folyton haladó bányászat mutatta ki azt, hogy mind ezen anyagok, melyek kezdetben a kösótömeg tisztátlanságai gyanánt tüntek fel, bizonyos régiókra eloszolva fordulnak elő, s hogy mind eme vegyületek, mint ezt különben 97 105 IRODALOM. már 1848-ban MaRcHanp tanár sejtette, a nehezebb vagy könnyebb oldható- ságuk szerint, ugyanazon sorrendben, mint azt kicsinyben a laboratorium- ben is észlelni szoktuk, egymásután váltak ki az oldatból. A stassfurti nagy kösótelepet a chemiai összetétel szerint 4 emeletre lehet osztani, megjegyezvén, hogy kösó ( NaCl) mindnyájában van, keverve azonban több kevesebb idegen sóval, a melyek után az egyes emeleteket elnevezik. 1. A legalsó az anhydrit (CaSO4) régiója; ennek főzöme tiszta kősó, melyben az anhydrit számtalan parallel módon elhelyezett vékony szala- gocskákban mutatkozik, a melyeket évgyűrüknek mondanak. E szalagok felső lapjai símák, alsó oldalai pedig alkalmazkodnak az alapjaikat képező és kristályokkal borított kősólapok minden egyenetlenségeihez. Ezen átlag 7, vastag évgyűrükről csakugyan fel lehet tenni, hogy egy-egy évi kösó- lerakódásnak felelnek meg, és ennek alapján ki is számították, hogy a stass- furti régibb sótelep képződéséhez kb. 9900 esztendő szükséges. Ezen regió vastagsága vagy 90079. 2. Fölötte következik 62"/ vastagságban apolyhaltit ( K2S04-4- MgS04 a 20a5043-2ag. ) regiója ; ezt kősó gyanánt már nem lehet használni. 3. Még tisztátalanabb a kiesertt-régió ( Mg504-4-ag ), mely 56"/ vas- tag míg, 4. a legfelső, a 427Y carnallit-régió ( KCL3- MgUl2 3-6 ag. ) mely az egész kősótömzset az elpusztulástól megvédte. E fölött újból indult meg a kősó képződése egy 49—90"/ vastagságú anhydrit telep által bevezet- tetve, a melyre azután 70—1207Y vastagságban (Neu-Stassfurt) egy az alsó- nál tisztább kősó rakódott le, a melynek évgyűrűi 30 9n -re vannak egymástól és a polyhalit által képeztetnek. A fiatalabb kösőtelep sok helyen ki van mosva, ugy hogy az alatta lévő anhydrit képezi a tarkahomokkőnek közvetlen fekűjét. Maga a kősó- lerakódás a dyas korszakba tartozik ; rétegei vízszintes helyzetből ki vannak emelve és 35—45" alatt dűlnek. Mély furások által a Németalföld más pontjain is érték el a kösó- testet, és ide tartoznak a világ legnevezetesebb és legmélyebb furásai, neve- zetesen az ismert sperenbergi, a mely 12717457Y mélység mellett a kősót 1182-64£7/ vastagságban tárta fel, de még sokkal nagyobbszerű azon ujabb furás Halle és Lipcse között Schladebach mellett, mely 1885 okt. elején I6567Y mély volt és egészen a carboni rétegekig lehatolt. A furlyuk átmérője lenn a mélységben még 4894, és folytatni fogják mindaddig, mig azt a furás modern technikája csak megengedi. Szerző felsorolja ezek után a stassfurti kősótömzs különböző regióiban található ásványokat, a melyeknek összege nem kevesebb mint 16, és végre kiemeli a káli sóknak fontos szerepét úgy a mezőgazdaságban, mint pedig a IRODALOM. 109 vegyipar terén. Egy szelvényben, mely az előadáshoz mellékelve van, láthat- juk a neustassfurti kálisótelep egyes régióinak eloszlását, mi által az elmon- dottak még érthetőbbekké válnak. OÖCHATARZIK FERENCZ. (3.) Dr. SCHAFARZIK FERENCZ (A magyar kir. Földtani Intézet minta közet- gyüjteménye magyarországi közetekből középiskolák (Gymnasiumok, teáliskolák, heálgymnásiumok) részére. A m. kir. Földtani Intézet kiadványaiból. Budapest 1885. Szerző egy 20 oldalú füzetkében röviden összevonva adja azon fontos és igen fáradságos munka történetét és főeredményeit, melyeket kapott, midőn a magy. kir. földtani intézet igazgatósága azon megbizásnak tett eleget, hogy egy a középiskolai-oktatás ezéljainak megfelelő közetgyűjte- ményt állítson össze. Dr. Schafarzik először is kalapácscsal kezében kereste fel hazánk egyes jelesebb közettermő vidékeit s aránylag rövid idő alatt sok darab kőzetpéldányt halmozott össze. Ezután hozzá fogott az anyag pontos és a modern geologia és petrographia ismereteinek megfelelő modon való meg- határozásához. Végre a nagy munka befejeztével a rendszeres csoportosítás- hoz fogott s a gazdag gyűjteményből azután 160—170 darabból álló közet- gyűjteményeket állított össze, melyek a folyamodó iskolák és intézetek között osztattak szét. Az egyszerű kristályos közeteket Credner H. rendszere szerint; az összetetteket pedig Rosenbusch H. után csoportosította, erre következnek a törmelék kőzetek vulkáni vagy neptuni eredésük szerint két csoportra osztva. Füzetkéjében rövid, jellemző leirással s pontos lelőhelyekkel egy teljes — 195 darabot tartalmazó — közetgyűjtemény példányait sorolja fel. A munka — egy ilyen gyűjtéménynyel — irodalmunkban s oktatás- ügyünkben valóban hézagpótló. Szerző képzettségét, lelkiismeretes munkál- kodását ösmerve azt hiszszük, hogy nem csak az oktatás terén bir fontosság- gal; hanem arra is való, hogy azok, a kik a szükséges általános előismere- tekkel birván a petrographia terén önállóan akarnak buvárkodni, azt kezdő tanulmány tárgyává tegyék. SZONTAGH TAMÁS. (4.) Tauscn L. Dr. Ueber einige Conchylien aus dem Tanganyika-See und deren fossile Verwandte (Sitzb. der k. Akad. der Wiss. Wien. 90. B. I. Abth. Jahrg. 1884. A délnyugati Wyoming és Utah szomszédos részének a Bear River Lamarie rétegekből" származó egy csigát /Meek először a Melania-nemhez - A Lamarie-rétegek brak, édesvízi vagy szárazföldi csigák által jellemzett rétegek, melyek több mint 24 szélességi fokon át Mexico-tól egészen angol Ameri- kába terjednek. Rei. 110 IRODALOM, sorolta, később mint Pyrgulifera humerosa-t említé. Whitc felismerte később, hogy ezen alak a Smith B. A. által a központi afrikai Tanganyika-tóből leirt Paramelania Damoni és P. crassigranulata-nak legközelelebbi rokona s egye- sité ezeket egy nembe egy régibb keletű Pyrgulifera elnevezés alatt. Jelen értekezés szerzője az ajkai krétakorú édesvizi képződmények faunája vizsgálatánál azon eredményre jutott, hogy ezen nem fajai a felső krétából jól ismert Paludomus-fajokban nemcsak a legközelebbi rokonaikat birják, hanem hogy a rétegekben a Pyrgulifera humerosa Meek egyenesen honos Európában. Az ajkai Csinger-völgyből származó anyagból a következő fajok vannak említve : Pyrgulifera humerosa, MEEx. ( Pichleri, HoRnw. ( acinosa, ZEK. ( armata, MATHÉR. a glabra, HANTK. ( lyra, MATHÉR. ( striata n. f. a Rhickeri n. f. ( Ajkaensis n. f. Az egyes fajok részletes leirását illetőleg az eredeti értekezésre kell utalnun k. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy szerző nem említi, hogy e hely- ségből már HANTKEN (A magyar korona országainak széntelepei és szén- bányászatav cz. művének 167. lapján ezen alakok közül nehányat felsorol és lerajzol, nevezetesen a Pyrgulifera Pichleri HozRw-t, mint Paludomus Pichleri Hoznx. tipust var spinosa SANDB. ; Pyrgulifera acinosa Zex.-t , mint Paludomus Pichleri Hoens. var. nasscformis SANDB. i PFyrgulifera glabra HANTK.-t, mint Poludumos Pichleri HorRw. var. glabra HANTK. FRANZENAU Á. ELHUNYT SZAKTUDÓSOK. LASAULX ARNOLD. Lasaulx Arnold 1839. junius 14. született. A gymnasium végeztével bányász lett, és több bányahelyen gyakorlati ismereteket is szerzett. Bonn és Berlin egye- temeiben kapta magasabb kiképeztetését s 1865-ban Bonnban nyerte el a doktori rangot. 1866-ban az osztrák-porosz hadjáratban vett részt. 1868-ban a bonni egyetem magántanára lett, mely minőségben 1870-ben az előadó asztalt a franczia harcztérrel cserélte fel; hol a vaskereszt lovagkeresztjét vivta ki magának. ÍRÓDALOM. Tri Bonnból Boroszlóba hivták meg rendkívüli tanárnak, honnét 1880-ban Kielbe ment rendes tanárnak s ugyanezen év őszén, Gerhard vom Rath nyugalomba vonul- tával Bonnba tért vissza; hol: 1886. januárius 25-én 47 éves korában szivbetegsége tevékeny életének véget vetett. Dr. Lasaulx Arnold Németország legtevékenyebb tudományos munkásai közé tartozott. Mint mineralogus foglalkozott kristály-optikával, leírt és bevezetett több új ásványt, míg másoknak tökéletesebb ösmeretét mozdította elő. Még több tevékenységet fejtett ki a petrographia terén. Sok classikus vidék monographiáján s számtalan értekezésén kívül, melyeket folyóiratokban közölt, 1875-ben die cElemente der Petrographies czimű nagyobb kézikönyvet 1885-ben pedig hallgatói részére aHinführung in die Gesteinslehrev czimmel egy kisebb munkát készített. Meteoritekkel is foglalkozott. Sartorius von Waltershausen Aetna tanulmányának örököse lévén, Siciliával foglalkozott sokat. Az átvett és saját észleleteivel bővített anyagot aránylag rövid idő alatt rendezte és két guart kötetben tette közvagyonná. A földrengések sem kerülték el figyelmét és e terén az inga-órákra alkalma- zott készletével sok pontos időmegfigyelést tettek. A német nagy közönség mint ügyes népszerű előadót is ismeri s utólsó időben főképen a vulkános tünemények geologiai szereplése és általános geologiai kérdések voltak munkálkodásának tárgyai. FISCHER HEINRICH: A freiburgi egyetemen a mineralogia tanára meghalt 67 éves korában 1886. februárius 6-án. Csak szűkebb munkakörnek szentelte életét. Huzamosabb ideig foglalkozott a földpátok petrographiai vizsgálatával s a nyert eredményeket 1864-ben közölte. Sokat foglalkozott a nephritek és nephritféle ásványok vizsgálatával is. Jonn MORRISs: tanár meghalt 1866. januárius 7-én. Homertonban 1810-ben született, 1855-ben a londoni eUniversity Colleges geologiai tanára lett, míg 1878-ban a wsCambridge Universityo egyik katedráját foglalta el. Morris, a ki 1845-től a aGeological Societyv tagja volt, négyszer kapta a eCWollaston Donation Fundo-ot és a aGeologisis Associationn-nak kétszer volt elnöke. Irodalmi működéséről kivonatosan megemlíthetjük, hogy első közleménye volt cObservation on the strate near Woolwichs 1835-ben. cCatalogue of British Fossilso czimű munkájának 1843-ban első, 1854-ben pedig második kiadása jelent meg. 1855-ben olvasta fel xOn the Palaeozoie and their Associated Rocks of the Thuringer wald and the Harzs tanulmányát s Dr. Lycettel az xOolitice Molluskáks fontos monographiáját irta meg. 1916 TÁRSULATI ÜGYEK. TÁRSULATI ÜGYEK. JEGYZŐKÖNYVI. KIVONATOK A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT ÜLÉSBIRŐL. I. SZAKÜLÉS 1886. FEBRUÁRIUS 3. Elnök : Dr. SzaABó JósSZErF. A mult szakülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése után az előadások sorát 1. dr. Scumipr Sáspok nyitotta meg és 1885. évi ásvány-gyűjtő kirándulásáról értekezett eÁsványtani közlemények czímen. Előadó Szepes megye déli részén járt és a magyar nemzeti Muzeum vészére szerzett ásványokból megismertette és legtöbbnyire be is mutatta a következőket : 1. Albrecht főherczeg vasbányáiból a Binrlten, Igló közelében: u) Ar- senopyrit jó nagy, brachydómás kristályokban, n.(012). 12 Pos "mm. (IMO) -o P, a. (101). P cc és a. (011) P cc alakokkal. b) Turmalin, calcit és siderit érintkezésénél szürke guarczba nőve, hosszú tű alakú sötétszinű kristályokban, s. (1120). ac P2és R x(1011). R kombinálásban. e) Calcit, többnyire a x(2131).h3 skalenoéderben kiképződve. JJ) Sphalerit, sideritre telepedett kisebb kristályok, ? ; 303 ; sötétbarna — barnás vörös színnel, (101). 0 0 és 7 (381). — alakokkal. A Bindt- ről származó egyéb ásványok sorából előadó még a következőket sorolta fel, u. m. : Chalcopyrit, fakóérez, vascsillám, lhimonit, guarcz (szétrepedezett, olykor jókora nagyságú fehér kristályokban), aragonit (vasvirág), siderit, ez utóbbiból csinos tükörfényes esuszamlási példányok is. 2. Kis Hnilecz. a) Wolnyn, barnavas üre- geiben igen szép víztiszta kristályokban, a. (100). cc P cc, b. (010). -c P ca. c. (001). oP, X. (210). co P2, m. (110). cc P, N. (230). cc P"/2, n.(120). cc P2.7.(130). 30 P3, d. (102). "2 P co, o.(011). P ss, G. (013)."/s PSS. 0. (012). "7 Pos, z. (d JE P,R. (223), 95 P, f. (113). 95 P, g. (114). 7. P és y. (129). P 2 alakokkal, b) Aa gonit, sideriten nyárs alakú kristályokban, melyeknek alakjai: 2. (011). Piso (012), "2 P 50,9. (0. 14. 1). 14P co és 5. (14.14. 1). 14. P. Továbbá: (Juarcz, pyrit, I ax02 u! 81 ! misés ] baryt, c. (001). oP, im. (110). ca P, d. (102), "/a.B, co; 1 (AOA ZA iGOs o. (011). P co, b. (010). co P co, z. (111). P ésr. (112). "2 P.) — 3. Kotterbach. a) Calcit, sideritre telepedve kezdetben egyszerű kristályokban : r. 7 (2131). R3 és p. 7 (1011). R; ezen kristályokat pyrit kérgezte be és később reájuk újból a szén- savas mész rakódott le, azonosan orientált, de elütő kifejlődésű kristályokban, mely utóbbiak alakjai: g. x (0112). — Ve R, y. 7. (0445). — "5 R, x. 7 ( 4153). R "/s és 3 (0. 14. 14. 1). — 14. R. Ezen második lerakodás az első kristályokat rendszerint teljesen beborítja. 4) Baryt, fehér szinű, nagy leveles darabokban, melyeknél a felületeken vastag táblás kristályok végei látszanak: b. (010). co P co), c. (001). TÁRSULATI ÜGYEK. 118 oP, X (210). ac P2, n. (320). co P "/2, m. (110). co P, x. (130). co P3, o. (011). P so, d. (102). "2 P co, T. (112). "2 P és g. (114.) 74 P. A szepesség többi pontjai- ról felsorolta még előadó az alábbi ásványokat. 4. Zsakaróczról: Sirlerit, guarcz, pyrit : ET] . 0, — fakoércz. chalcopyrit, barnapát, hümatit. 5. Helczma- nóczról : Uj-György bányatelekről antimonit, guarcz; 6. János Etelka: Leimonut, siderit, guarz, chalcopyrit, fakóérez; 7. Erneszt: (Juarcz, siderit, chalcopyrit, malaclát, limonit, aragonit, pyrit; 8. Etelka-Sturz: [Limonut, siderit, guarcz, magnetit, chalcopyrit, pyrit, calcit. fakóérez, azurit. 9. Mátyáska: Lemonut, chalcopyrit, guarcz. 10. Zakutya: (Juarce. 11. Prakfaluról: (Juarcz, magnetit. 12. Svedlérről : Magnetit, guarcz. 13. Svinskáról: barnavassá alakult csinos pyrit- kristályok és kristályesoportok. 14. Jekelfalváról; Asbest, guarcz, vascsillám, epidot. Előadó végül megemlítette, hogy újabban dr. Szabó Jozsef egyetemi tanár úr szívességéből egy Körmöcz-ről (Sohlergrund) származó világos fűzöld pyroxént vizsgált meg, mely monoszimmetriás és csekély agyagföldet tartalmaz. 9. Isgxey Béra a Balkán félsziget különböző részében tett geologiai megfigye- léseit közi. Előadását a jelen füzetben közöljük. 3. Dr. Pgrmics GyögGy értekezik a Láposhegység trachuytos közeteiról. Lápos- hegységnek nevezik azt a hegyvonulatot, mely a Cziblessel kezdődik, Erdély és Marmaros közt vonulva Kapnik közelében végződik. E hegység főtömege kárpát- homokkövekből áll, melyek közt két csoport különböztethető meg, ugymint alsó (közép- és felső kréta) és felső (coczén és oligoczén). E homokkövekre több helyen nummulit- és litothamniumtartalmu mészkövek és egy helyen aptyehustartalmú mészkövek és vörhenyes márgák vannak rátelepülve, miknél fogva a kárpáthomokkő rétegkora is közelítőleg meghatározható. — A homokkő-hegység eruptiv (trachitos) közetekkel van átszaggatva. Ez eruptiv kőzetek két geographiai csoportban lép- nek fel u. m. a) a Czibles és N. Hugyin és b) az oláhláposbánya-kapniki cso- portban. E két csoport kőzetei petrographiai sajátságaikban is eltérnek egymástól. A Czibles csop. kőzetei zöldköves amplabol-augit andesitek, melyeknek amphibolja egy pyroxén átalakulásából keletkezett; vannak ezek közt egészen kristályosak és olyanok, melyek bőven alapanyagot is tartalmaznak. b) A N. Hugyin kőzete szürkés fehér apró szemcsés, benne biotit és orthoklas földpát látható és egy a fölismerhet- lenségig átalakult barna ásvány. Az oláh-láposbánya-kapniki csoport andesitjei sö- tétszínűek, feketék vagy sötétbarnák s majdnem mindig tömörek. A bő alapanyagon kívűl léczalakú plagioklas földpátok, hypersten és augit szerepel bennök mint köőzet- alkotó elegyrész: Az augit a hyperstennel egyenlő mennyiségben s egyenlő nagy kristályokban fordúl elő, egymáshoz hasonlítanak s biztosan csak orthoskop alatt különböztethetők meg. E kőzetek zöldköves módosulatban is láthatók s ilyenkor a pyroxen bennök egészen egy zöld ehloritos anyagba változik át. Iz utóbbiak mindenütt érezhozó közeteknek tapasztaltattak e hegységben. — Titkár bejelenti, hogy az Esztergomi Főkáptalan 100 forinttal a társulat alapító tagja lett és hogy 1 rendes tag kilépett. — Rendes tagokká leendő meg- választásra ajánltatnak : Borostyámi Béla főreáliskolai tanár Déván (ajánló Téglás Gábor). 114 TÁRSULATI ÜGYEK. Nyiró Béla kir. bányagyakornok Akna-Sugatagon (ajánló Stepán Miksa). Poór János kegyesrendi áldozó pap Kolozsvárt (ajánló Dr. Benkő (Gábor). A szakülés az alapítványt, úgy az ajánlásokat örömmel veszi tudomásúl és a választmányi üléshez teszi át. II. SZAKÜLÉS 1886. MÁRCZIUS 3. Elnök : Dr. SzaBó JószErF. Az előadások sorát Lóczy LaJos kezdi meg a(geologtai észlelések . Arad vidé- kérőlv czímű értekezésével. Előadó a múlt nyáron Arad vidékén tett országos föld- tani részletes felvételeket s ez alkalommal észleleteiből közöl egyet-mást. Az arad- vidéki régi korú hegységhez csupán a Maros balpartján támaszkodnak harmadkori halmok és egy negyedkori fensík, mely utóbbi Perjámos vidékén olvad össze az alföldi, illetőleg a torontálmegyei lapálylyal. A jobbparton az aradmegyei hegyalján mélyen fekvő régi ártér (alluvium) nyúlik végig a hegység lábánál. Ó-Arad vidékén azonban a temesmegyei diluviális (negyedkori) fensík Csicsér és 0-Arad közt a jobbpartra átnyúlik s nem a felületről, hanem a, lós2-féle talajról ismerhető fel, melyben sok a lőszecsiga. A temesmegyei fensík altalaját plioczén (felső neogén) kavics, lősz, vöéresbarna babérczes agyag és a diluvium alkotja. A plioczén kavics Lippa-Hidegkút és Fibis-Zsadány között terül el és kitünő anyagot szolgáltat az utak kavicsolásához. Valószinűleg egy idős ez azon kavics- teraszszal, mely az Aradhegyalján fordúl elő. A plioczén kavicsnak Vinga, Zsadány, Murány kavicsbányáiból kövesült ősemlős maradványok, fogak és csontok talál- tattak, melyek a Mastodon arvernensis és Acerotherium incisivum fajokhoz (elefánt- . és orrszarvú-félék) tartoznak, s vezérkövesülései a plioczén rétegeknek. A régi folyómedrek az ó-alluviális térségen Arad és Szt. Anna közt érdekes maradványai a Maros geologiai történetének és e folyó megoszlási törekvését illuszt- rálják. Ó-Arad városának ivóvíz-bajait megoldani vannak hivatva azok a efúrt kutak , melyek 24—28 m. mélységből közel a felületig emelkedő (4730 az iskola fúrt kút- jánál) jó ivóvizet (1390) adnak. Eddig 4 v. 5 ilyen kút van a városban, jelesen kettő a Neumann-féle gáji szeszgyárban. Az utóbbiak vízbősége naponkint 8000 hektoliter. Balneologiai tekintetben figyelmet érdemelnek azok a savanyú víz kutak (5), melyek a plioczén kavics területén felbugyognak. b Dr. SCHAFARZIK FERENcz bemutatta a Haravárs Gyura által Agadics mellett (Krassó-Szörény megyében) gyűjtött szerpentint, valamint ennek repedéseiben található gyönyörű asbestet. Maga a szerpentin, melynek KAaALECSINSZKY BÁNDOR által végzett vegyelemzését is közölte, egy olyan dunit-féle:olivinkőzetnek az átváltozása, a minőt eddig Európában csak kevés helyen és szintén már szerpen- tinesedve ; friss állapotban pedig csak Uj-Seeland déli szigetén találtak. Az agadicsi dunit-szerpentin a kristályos palák felső részében képez betelepülést. HANTKEN MIixsa tanárnak cAmerikai nummuliteks czímű értekezését Kocsis János egyet. tanársegéd olvasta fel. Szerző a Dr. Szasó Józser amerikai utazása alkalmával HertPRIx philadelphiai tanártól hozott anyagot megvizsgálván, azt TÁRSULATI ÜGYEK. 115 találta, hogy a Nummulites Willcoxi, Heilprin nagyon közel áll a Nummulites Tournaueri de la Harpe-hoz, és hogy ezen leírt nummoulitfajon kívül a kőzet anyagában egy másik szintén új faj a Nummulites Heilprini, Hantk. n. sp. is elő- fordúl. -—— A Heilprin által Orbitoidesnek mondott alakot Hantken Orbitulitesnek tartja. — Végül megemlíti szerző, hogy a kőzet anyagának alkotásában még más apró foraminiferák is lényeges részt vesznek s azért ez tisztán tengeri képződésű. Dr. SzaBó Józser elnök erre felemlíti, hogy Heilprin Angelo (ki különben magyarországi származású, miskolczi születésű) 1882-ben /oridáboól kapta ezen anyagot. Eddig Amerikában Nummuliteket nem találtak s így ezen lelet által a nagy kontinens ős-faunája is gazdagodott. — Titkár ezek után két új tagot jelent be : Bertalan Alajos kegyesrendi főgymasiumi tanárt Budapesten; ajánlja dr. Staub Móricz. Pocreanu György bányatisztet az osztrák-magyar államvasútnál Vaskő- Moravicza ; ajánlja Halavács Gyula. III. SZAKÜLÉS 1886. ÁPRILIS 7. Elnök : BöcgH János. A múlt szakülés Jegyzőkönyvének hitelesítése után Elnökhelyettes a jelen- levő tagoknak szép és meleg szavakkal ajánlja a nagy emlékű és hazánk fosszil flórájának ösmertetése terén is érdemeket szerzett HEeR OszwaLp emlékszobrára való adakozást illető felhívást. A köszönettel vett adományokat a Közlöny boritékán fogja nyugtatni a gyűjtő első titkár. Dr. SCHAFARZIK FERENCZ bemutatja a Pojana Ruszka eruptiv közeteit, melyeket Lóczy LaJsos e hegységben tett átnézetes geologiai felvételei alkalmával gyűjtött. Az átvizsgált kőzetek sokfélesége egy aránylag oly kis területen valóban meglepő. Mig a régibb kőzetek gránit, diorit, diabáz, porfir, porfirit, melafir és augit- porjir által vannak képviselve; addig a fiatalabbak közül a guarcz-trachit, a biotit és amfibol-andesit, az augit-amdesit és a bazalt szerepelnek. Lóczy Lasos előadónak megköszöni becses munkáját, mely által lehetségessé tette, hogy mostan már e vidék változatos petrografiai viszonya pontosabban lesz visszaadva mint a Hauer-féle térképen. Megemlíti hogy a bemutatott geologiai térkép a magyar Orvosok és Természetvizsgálók XXIII. Vándorgyűlésére tervezett kirándúláshoz készült. Részletesebb tanúlmányát valószínűleg csak a Vándorgyűlésen fogja bemutathatni. Dr. Srau8 MóRicz bemutatja dr. FELix János, lipcsei tanár dolgozatát, mely- ben újból több. hazánkban talált fosszil famaradványt ír le. FELIx e dolgozatával is gazdagítja hazánk természeti viszonyaira vonatkozó ismereteinket és STAUB föl- használja az alkalmat arra, hogy áttekintést nyújtson az eddig hazánkból leírt fosszil famaradványokról. Előadván ama nehézségeket, melyekkel a fosszil fák tanul- mányozása jár, szól azon új fajokról, melyeket FEnrix jelen tanulmánya ismertet. Ezek a következők: Taemoxylon Pannomicum, Platamintum porosum (Nagy-Almás), P. vasculosum (Promontor) ; Carpinoxgylon vasculosum ; (Juercimium Staubi var. longiradiatum. A Cedroxylon regulare Goepp. sp. nevű tűlevelű fatypuszból való ma- 116 TÁRSULATI ÜGYEK, gyarországi új leletek után (Nagy- Márton, Bélabánya és Zsilvölgy) most már törzsé- nek, ágának és gyökerének boncztani szerkezetét ismerjük. Végre meghatározta ama híres, óriási fosszil fát, mely Tarnócz vidékén (Nógrád megyében) találtatott és az ötvenes években annyira feltűnt. E fa a Pityoxrylon nevű tűlevelű fatypuszhoz tartozik ; de oly állapotban van, hogy fajilag nem volt meghatározható. Dr. STAUB végül közli az eddig ismertetett hazai fosszil famaradványok jegyzékét. B jegyzék- ben van 42 ilyen faj ; mely közül 78 a tűlevelű fák, 29 pedig a kétszikű fák közé tartozik. Az utóbbiak közül 25 még jelenleg is élő fa boncztami szerkezetével össze- hasonlítható. Végül Haravárs Gyura mutatott be egy Krassó-Szörény megye déli részének pontusi korú rétegeiből származó, Langenfelden és Nikolinczen gyűjtött új Cardium- fajt, a Cardium pseudo-Suessi-t. Ezekután titkár egy új tagot jelent be : takus Pár bányatisztet Gölniczbányán ; ajánlja HERMANN GUSZTÁV. Kilépett egy tag. Dr. ScHMIDT SÁNDOR és HazaY Gyutza előadása a jövő ülésre maradt. I. VÁLASZTMÁNYI ÜLÉS 1886. FEBRUÁRIUS 3. Elnök : Dr. SzaBó JózsEF. Az 1885. évi deczember 23-án tartott választmányi ülés Jegyzőkönyvének hitelesítése után I. Elnök értesíti a választmányt, hogy dr. TREFORT ÁGosros m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr az európai nemzetközi geologiai térkép magyar- országi részére ismét kész utalványozni az általa megigért részletösszeget ; , mi örvendetes tudomásúl vétetett. II. Titkár a m. kir. földtani intézet eJlévi Jelentéseinekv ügyét adja elő. A aJelentéseks kinyomatása terjedelmüknél fogva ugyanis egy idő óta oly mérvű financziális és szerkesztési nehézségekkel járt, melyeknek legyőzése sem a szerkesz- tők, sem a társulati pénztár hatalmában nem áll ; másrészt pedig fölötte sajnálandó volna, ha e nagybecsű kiadvány többé nem kerülne a társulati tagok kezébe. A választmány beható eszmecsere után kimondja, hogy ez ügyben Böckn János elnöklése alatt egy a volt és jelenlegi titkárokból álló bizottság minél előbb javas- latot készítsen, mely a választmánynak beterjesztendő. III. Felolvastatik a Magyar Tudományos Akadémia azon tudósítása, hogy társulatunktól mint egyik helyiségében ülésező tudományos testülettől ezentúlra a fűtésért és világításért járó kiadásoknak megtérítését nem kivánja; mi örvendetes tudomásúl szolgálván, az elnökség a Társulat köszönetének tolmácsolásával meg is bizatik. II. (RENDK.) VÁLASZTMÁNYI ÜLÉS 1886. FEBRUÁRIUS 20. Elnök : Dr. SzaBó JÓZSEF. A múlt választmányi ülés Jegyzőkönyve hitelesíttetvén, az első titkár előter- jeszti a m. k. földtani intézet a/ywi Jelentésetneks ügyében kiküldött bizottság jelentését. Ennek alapján a választunány a következő megállapodásra jutott : TÁRSULATI ÜGYEK. 117 A magy. kir. földtani intézet és a magyarhoni földtani társulat szövetségi viszonya továbbra i8 fenmarad ; de Évi Jelentéseits az Intézet saját ezége alatt és saját költségén maga adja ki. Társulatunk lemond az eddig élvezett 350 forintnyi segélyről, de az Évi Jelentésekbőlb, saját tagjai és csereviszonyosai részére saját költségére levonatokat készíttethet s mint a cFöldtani Közlöny mellékletétv küld- heti szét. Végre a Közlöny czímlapján a szövetségi viszonyt jelző sor (egyszersmind a m. kir. Földtani Intézet hivatalos közlönye) ezentúl is változatlanúl megmavad. E megállapodás jóváhagyás végett a m. kir. földtani intézet igazgatósága útján a nm. földm.-, ipar- és keresked. miniszteriumnak terjesztendő föl. Ez után nehány folyó ügy intéztetett el. III. VÁLASZTMÁNYI ÜLÉS 1886. MÁRCZIUS 3. Elnök : Dr. SzaBó JózsSErF. A februárius 53-án tartott rendkívüli választmányi ülés jegyzőkönyve kivéve egyik pontját észrevétel nélkül hitelesíttetett. Ezen módosított pont a magyar geologtan irodalom teljes repertortumának megírására vonatkozik s így hangzik: (A. választmány dr. PerHő GyuLrár megbízza, hogy a magyar geologiai irodalom teljes repertoriumának részletes tervével foglalkozzék) . I. Titkár jelenti, hogy a referáló bizottság ügyében az illető szaktársakhoz írásbeli felszólítást intézett s hogy erre ez ideig i8 igen kedvező választ kapott. Reményelhető, hogy a szakirodalom pontosan lesz ismertetve Közlönyünkben. II. Dr. FiscHER SAMu munkájának (A magyarországi sósvizekről) kiadása ügyében a m. kir. pénzügyminiszteriumhoz terjesztendő folyamodvány elkészült s ezt az elnökség személyesen fogja a Miniszter úrnak átnyújtani. III. Titkár felolvassa a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók vándorgyűlése állandó bizottságának meghívó levelét, melyben a Társulatot a XXIII. vándor- gyűlésben való tényleges részvételre felkéri. A választmány a már egy ízben megálla- pított programmot újra felkarolja s titkárt megbízza a további intézkedésekkel. IV. VÁLASZTMÁNYI ÜLES 1886. ÁPRILIS 7. Elnök : Böckn János. A múlt ülés Jegyzőkönyvének hitelesítése után a választmány : I. tekintettel a magyar Tudományos, Akadémia közgyűlésére elhatározza, hogy a május 5-ikére kitűzött ülését május 172-ére teszi át; továbbá a Jumtus 2-ikára kitűzött ülést nem ezen a napon, hanem közkivánságra október második felében tartja meg. II. Beérkezett a m. kir. Földtami Intézet igazgatóságának tudósítása, melyben a társulati titkárságot arról értesíti, hogy a Nagyméltóságú földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszterium a társulatnak az intézeti évkönyvekből az eddig kiadni szokott 400 példány helyett jövőre 425 példányt szolgáltat ki. 118 TÁRSULATI ÜGYEK. Az illető Miniszteriumnak ismételve tapasztalt kegyes jóindulatáért elnökileg fog a társulat köszönetet mondani. III. A társulat a danzig-i természettudományi társulattal ennek fölszólítása folytán csereviszonyba lép. Egyéb folyó ügyek elvégzése után a titkár jelentést tesz az [-ső negyedév pénztári állapotáról. KÖZLEMÉNYEK A M. K. FÖLDTANI INTÉZETBŐL. — Személyi változás. Lóczy Lajos m. kir. osztálygeologust, aki már az 1881-ik év elejétől működik mint a geologia magántanára a kir. József- műegyetemen ; Ő cs. és ap. kir. Felsége f. é. jan. 8-án kelt legfels. elhatározá- sával a nevezett műegyetemen felállított geologiai tanszékre a rendszeresí- tett illetményekkel nyilvános rendkivüli tanárrá kinevezni méltóztatott. Lóczy Lajos kilépve a földtani intézet kötelékéből, az intézet igazgatójához intézett levelében meleg szavakban emlékezik meg az igazgatónak s az int. tisztviselőinek iránta tanúsított jóindulata- és barátságáról s azon óhajának ad kifejezést, hogy mint a geologiai szakma terén — bár más irányban működő — egyén, továbbra is fentarthassa azzal a kapcsolatot és a nyári szünidők alatt az orsz. részletes földtani felvételekben is részt vehessen. Őszinte örömmel üdvözöljük Lóczy Lajos tagtársunkat az őt ez által ért legmagasabb kitüntetés alkalmából és rokonszenves érdeklődéssel kísérjük további munkálkodását, melyet egy felsőbb tanintézet tanszékéről a geologiai ismeretek terjesztése körül: hivatva van most már teljes oda- adással kifejteni s ez által közvetlenül előmozdítani azon az ország gazda- sági fejlődése érdekében mindnyájunk által elérni óhajtott ezélt, hogy t. i. a geologia úgy az illető technikai tudományágak, mint ebből kifolyólag a műszaki gyakorlat terén is minél szélesebb körben és mérvben hasznosít- tassék. — Könyv- és térképtári statisztika. A m. kir. földtani intézet könyv- és térképtára, mely ma már úgy a benne foglalt kötetek jelentékeny számánál, valamint az általa képviselt értéknél fogva is az országban páratlan szak- könyvtárrá nőtte ki magát, a múlt év folyamán az eddiginél jóval nagyobb mérvben gyarapodott. Ugyanis a lefolyt év alatt az intézeti könyvtár álladéka összesen 991 kötettel 5808 frt 19 kr. értékben, az átalános térképtár pedig 637 darab, 2061 frt 62 kr. értéket képviselő térképpel szaporodott. A szóban forgó két tár múlt évi jelentékeny gyarapodása tekintetében igen sokat köszönünk egyrészt SEMmsryY ANDoR bőkezű m:xecenásunk ujabb áldozat- készségének ; másrészt az országos kiállitás bányászati csoportjában képvi- selt különféle bánya- és kohóvállalatok, valamint egyes magánbkiállítók hazafias készségének is. A könyvtárt ugyanis SEMSEY ANDOR ajándékai lényegesen gazdagították, aki az általa adományozott több száz forintnyi A FÖLDTANI TÁRSULAT TISZTVISELŐI ÉS VÁLASZTMÁNYI TAGJAI. 119 árú könyvek között a Dingler-féle c Polytechnisches Journal; czímű becses műszaki folyóiratnak az első évfolyamtól a legújabb időig terjedő összes köteteit (254 darab ; 1820—1883. évfolyamok) is megszerezte a könyvtár számára. A. térkép álladékát a múlt évben hasonlókép SEMSEY ANDOR gyara- pította ugyan nagyszámú ajándékaival ; azonban a fönnevezett kiállítók adományai szintén nagy mértékben növelték térképtárunk állományát. Ez utóbbiak tárgyai közől kiemelhetők az egyes bányavidékek geologiai s különösen bányászati térképei, helyzetrajzai, különféle grafikus táblázatai stb., melyek által intézetünk igen becses anyagnak jutott birtokába. Re b A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT tisetviselőt és választmányi tagjai választattak az 1886 január 13-án tartott közgyülésen az 1886—1889 trienniumra. FUNCTIONÁRE DER UNGAR. GEOLOG. GESELLSCHAFT gewahlt in der am 13. Jünner 1886 abgehaltcnen (reneralversamnilung für das Triennum 1886— 1899. Elnök (Prásident) : Dr. Szazsó Józser ( Szentmikloósi), kir. tanácsos, a budapesti m. kir. tud. egyetemen az ásványtan és földtani ny. r. tanára, a magyar tudom. Akadémia rendes tagja és III-ik (mathematikai és természettudo- mányi) osztályának titkára, számos bel- és külföldi tudományos társulat tisz- teleti, külső, rendes és levelező tagja s több rend lovagkeresztese stb. Alelnök (Viceprásident) : Zsiamorxpy Virmos, kir. tanácsos, országgyűlési kép- viselő, a képviselőház pénzügyi bizottságának elnöke, a magyar tud. Aka- demia Il. tagja stb. Titkárok (Secretár) : Első titkár dr. SrauB Mónicz; másodtitkár dr. SZONTAGH TAMÁS. Pénztárnok (Cassier) : Czanyuga JÓZSEF. Választmányi tagok (Ausschuss-Mitglieder) : BöcKH JÁNos. dr. PerHő GYuLa. GESELL SÁNDOR. RorH LaJos (TELEGDI). dr. HERicH KÁáRoLY. dr. SCHAFARZIK FERENCZ. dr. HoFMANN KÁROLY. dr. SCHMIDT DÁNDOR. dr. KRENNER JÓZSEF SÁNDOR. SEMSEY ÁNDOR. Lóczy [LaJos. dr. WARTHA VINCZE. 120 PÁRTFOGÓ ÉS TISZTELETI TAGOK. A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT TAGJAINAK NÉVSORA az 1886 januárius 13-iki közgyűlésig. " VERZEIÜHNISS DER MITGLIEDER DER UNGARISCHEN GEOLOGISCHEN GESELLSCHAFT am 153. Janner 1586 bis zu dem Tage der (Generalversammlung. Jegyzet. A lakóhely után következő szám a tag választási évét jelenti. A hol két szám fordul elő, ott az első (záró jel közötti) jelenti a rendes taggá választás évét, a második pedig a tiszteleti, pártoló, alapitó vagy levelező taggá választás ite- jét. — A selmeczbányai fiókegyesület tagjainak neve csillaggal " van megjelölve. Pártfogó. (Protektor.) (GALANTHAI HERCZEG EsrERHÁzY MixLós, Edelstetten herczegi grófja, Fraknó örökös ura, az Aranygyapjas Rend Vitéze, a Magyar királyi Szent-István rend középkeresztese, a Hannoverai Guelph-Rend kardos nagykeresztjének birto- kosa, a császári orosz Szent-Anna-Rend Commandeurje, cs. kir. kamarás, Sopronmegye örökös Főispánja és cs. kir. őrnagy sz. k. — Bécsben. 1866. Tiszteleti tagok. (Ehren-Mitglieder.) PBeyrich K., a berlini egyetemen a pal2- ontologia tanára, Europa, geologiai térképe ügyének egyik igazgatója stb. jerlin : 1886 Blanford W. T., a londoni Royal Society tagja s a londoni geologiai társulat tit- 1556 Capellimi Giovanm, a bolognai egyete- kára, London... 1 men a gseologia tanára, a nemzet- közi geologiai kongresszus elnöke, Bologna 1S86 Dana James, a Yale-(Collegeon a mine- állam- ban, New-Hawen £ 1886 Danubrée A., az Institut tagja s a termé- ralogia tanára, Connecticut szetrajzi Museumon a geologia ta- nára, Páris tig ARAN A közgyűlési választásokat is bele von Dechen H., a porosz kir. bányák főigazgatója, a nemzetközi geologiai kongr. tiszteleti elnöke, Bonn 1886 Báró Ettingshausen Constantin, egye- temi tanár Grácz ... --- 1883 Báró Geringer Károly, Bécs. 1850 Hauer Ferencz, lovag, csász. kir. udvari tanácsosa a cs. k. természetrajzi udvari muzeum Intendansa, Bécs 1867 Hall James, állami geologüs s az állami természetrajzi museum igazgatója Al- banyban, New-York államban — 1586 Hébert E., az Institut tagja s a Sorbon- neban a geologia tanára, Páris 1886 Meneghini Giuseppe, a pisai egyetemen a geologia tanára, az olasz királyi Comitato Geologico elnöke, Pisa 1886 foglalva. PARTOLÓ, ALAPÍTÓ TAGOK. 121 Prestwich J., az oxfordi egyetemen a geologia tanára, a londoni Royal Society tagja s a londoni geologiai társulat alelnöke, London . 1886 Báró Richthofen Ferdinand, egyetemi tanár, ILApcsSorsz ze jsún 1883 Semsey Andor, földbirtokos, a m. nem- zeti Muzeum ásványtári osztályának fő-öre, a m. tud. Akadémia és a kir. m. természettudományi társulat tisz- teleti tagja, Budapest ... .-. 1876 Stache Guidó, cs. k. főbányatanácsos és a cs. k. geologiai intézet aligazgatója, Bécs teeth] AL, HE 1872 Stur Dénes, főbányatanácsos, a cs. k. geologiai intézet igazgatója, Bécs 1880 Suess Ede, a bécsi tudomány-egyetemen a geologia tanára s az osztrák Reichs- rath tagja stb., Bécs : 1886 Gróf. Ehun iieds Bécsnek) szi 1850 Zittel Károly, Alfréd, a müncheni egye- temen a geologia és palaeontologia tanára, München ... ... 1883 Pártoló tagok. (Unterstützende Mitglieder.) Gróf Andrássy Dénes, bányabirtokos TDOFMO 7 Aú 08] ÉLIK ÁBBB Gróf Andrássy Manó, országgy. képvi- sölötBgost aA -tt Onok needks85 Budapest fővárosa f 1881 Gróf Csáky László, v. b. t. t., országgy. képviselő Bpest .. .. .. 1885 Első cs. és kir. szab. dunagőzhajózási társulat Bpest és Pécs ... 1873 Kempelen Imre, földbirtokos Székes- IShérvátszzs., el edegezhitl ai886 Északmagyarországi egyesített köszén- bánya és iparvállalat részvény társa- Sá BPOSb; , kása nzáz égette KÁB85 Köszénbánya és téglagyár részv.- tár- Súlat Bpest, sssat ezzel 1872 Nagyági m. k. és magántársulati arany- bányamű vállalat ... 1883 Pesti hazai első taxarékpénztár egyesü- let, Bpeéstviszesd szueso La1u.4888 Rimamurány-Salgó Tarjáni vasmű részv. társaság, Salgó-Tarján ... .. 1885 Dr. Schvarcz Gyula, a m. tud. Akadé- mia l. tagja, Sz.-Fehérvár ... 1864 Szabadalmazott osztrák magyar állam- vasuttársaság, Bpest és Bécs. 1885 Dr. Szabó József, kir. tan., egyetemi tanár stb. (L. Elnökség) Bpest. (1850) 1884. Szlávy József, koronaőr Budapest 1883 Zsigmondy Vilmos, kir. tan., orsz. kép- viselő ( L. Elnöks.) Bpest. (1866) 1884 Alapító tagok. (Gründende Mitglieder.) Balla Pál, ügyvéd Ujvidék . .. 1883 Beszterczebánya szab. kir. város Tanácsa Beszterezebányai ... .. .. 1885 Bezerédy Pál, földbirtokos Bpest. 1884 Dávid Vilmos, mérn. Bpest.(1866) 1884 Dr. Dietz Sándor, egyetémi assistens BPESHLÁLS ZA izrzükt en ssdlres ás 4885 Hantken Miksa, prudniki lovag, egye- temi tanár Budapest (1860)... 1873 Dr. Herich Károly, ministeri osztály- tanácsos, választm. tag Bpest 1886 HuszSamu, bányam. Budapest(1867)1885 Földtani Közlöny, XVI. köt. 1886. Dr. Ilosvay Lajos, műegyetemi tanár Bpest ÁSZ Et sah es 1884. Kállay Béni, közös pénzügyminiszter Bécs sad kajás kt ANT 4850 Dr. Koch Antal, egyetemi tanár Kolozs- VÁLT (LSGOJT a selő et vez ton LABA Klein Lipót bányatulajdonos és építési vállalkozó Bpest ... -.- 1885 Dr. Kunc Adolf, csornai praelátus Csorna (1880) TERET SEA HASON ST) Dr. Pethő Gyula, m. k. geologus, választ- mányi tag. Budapesten (1873) 1886 9 129 RENDES TAGOK NÉVSORA, tónay Jáczint, Pozsony (1868) 1876 Dr. Róth Samu, áll. főreáliskolai tanár Lőcse (18749) o.Le7 es ... 1884 Salgó-Tarjáni kőszénbánya részvény- társaság ... nd a atól 848 Dr. Schafarzik Ferencz, m. k. geologus, választmányi tag. Bpest (1875) 1884 Fülöp, Szász-Coburg-Gothai herczeg vas- gyárai Pohorella ... ..- 1885 Tengerészeti hatóság, Magyar királyi, Eiümerobítol . e szehaed szoslóts76 Tóth Ágoston, nyug. honvéd ezredes m. kir. oszt. tanácsos Gráz . . 1868 Ujvidéki m. kir. kath. főgymnasium (Balla Pál alapítványa) --. . --- 1883 Zsigmondy Béla, mérnök Búdapesten (SZÁN ő Ér REG TETév BB 1885 Rendes tagok. (Ordentliche Mitglieder.) Dr. Abt Antal, egyet. tan. Kolozsvár 1867 Ascher H. Ferencz, bányaig. Gráz 1884. Ágh Timót, cist. r. főgymnasium tanár Baja dab sake ak 1886 Árkosi Béla, kir. bányatiszt Körmöcz- Dántyan eye fA03nós dó ivet A83Ó Babitseh J. Ferencz, bányaig. Bécs 1885 Baczonyi Albert, reálisk. tan. Kassa 1874 Ifj. gr. Batthyányi Géza, birt. Bpest 1885 Báthory Nándor, reálisk tan. Bpest 1875 Becker Vilmos, cist. r. tanár Pécs 1885 Belházy János, miniszt. osztálytanácsos Budapest adog optossínidáá rni 867 Bene Géza, okl. bányász, az osztr.-magy. áll. vasút-társulatnál Resicza 1885 Benes Gyula, bányam. Kis-Terenne 1867 Dr. Benkő Gábor, egyetemi tanársegéd Kolozsvár donát ( sa St a 14. 0hő8S Berecz Antal, felsőbb leányisk. igazgató Budapest szaz k 1866 Bernáth József, tanár Budapest "1864 Bertalan Miklós, m. kir. bányagyakor- nok Verespátak . enek 1880 Biró Lajos, az orsz. phyll. kisérl. állomás sagsistense Bpest. ... .-- ... 1883 Boér Béla, bányabirt. és bányaigazg. Abrúdbánny aj Laden use 1885 Bornschegg Keresztély, a Victoria társ. bányigazgatója Váralja .. ... 1883 Bothár Dániel, lye. tan. Pozsony 1866 "Bothár Gyula. bányászakad. tanársegéd Selmeczbánya f 1886 Dr. Bothár Samu, városi orvos Besz- térczebánya "210 vizi ez 1885 Böckh János, k. oszt. tanácsos, a m. k. földtani int. igazgatója, választmányi tag Bpest ÉTÉ VERNE ER ketes Braun Gyula, tanárjelölt Budapest 1885 "Breznyik János, kir. tan., ev. fögymn. igazgató Selmeczbánya... .. 1876 "Broszmann Jenő, m. k. gépfelügyelő Szélakna . ————— — k.5n A8XZ8 Bruimann Vilmos, m. k. főbányatan. és bányakapitány, Bpest ... .-.- 1870 Brzorád Rezső, földbirt, Mogyorós 1867 Burány János, ügyvéd Esztergom 1870 Burchard Konrád, főkonzul és gőzm. igazg. Budapest ... .. .. 1885 Búza János, colleg. tan. Sárospatak 1872 Dr. Chyzer Kornél, Zemplénm. főorvosa 94-A.-Ujhely s. dat SBIB Csathó János, Alsó-Fehérm. alispánja Napy- Enyed. ---, co. deeuit tefő6K "Cseh Lajos (Szt-Katolnai), magyar kir. bányageologus, a selmeczbányai fiók- egyesület titkára Selmeczbánya 1871 Cseh László, (Szt Katolnai), okl. gazda Vajda-Hunyad "02010 7AL 1882 Dr. Cserey Adolf, lye. tanár Selmecz 1881 Csernyus Andor, cs. k. kamarás Gyula PUSZTA ! 4. VEL ELŐL ZOLEE Czanyuga József, a m. nemz. muz. irattárnoka, a társulat pénztárnoka Budapest DI Met. ITORÁRSB Dávid Alajos, herczegi udvari tanácsos, uradalmi főkorm. Bécs 1885 De Adda Sándor, bányatanácsos, b. h. főnök Akna-Szlatina ... ...- 1867 RENDES TAGOK NÉVSORA. 123 Defrance Károly, bányavállalati főigazg. VNGWELDONK a Es S 870 "Delhányi Zsigmond. kir. bánytisztjelölt Selmeczbánya EZEN SAAB Derzsi K. Ferencz, tanár Szentes 1879 Déchy Mór, birtokos Bpest 1875 Dr. Dékány Rafael, főreálisk. igazgató Budapest Jak ZET ÉSSLT ÁT Dérer Mihály, m. [zi vaskohó mérnök I ZATA EZT BEA S a E VE Ve Déry Mihály, plábános Szét 1871 Dobay Vilmos, bányaig. Dobsina 1866 "Dolog.János, kir. bányatanácsos, kohó- ügyi előadó Selmeczbánya .. 1883 Duka Marcel, katasteri küzponti felügy. Budapest EE SZÉ TERBL f E 1883 Dr. Duka Tivadar, orvos London 1882 Dr. Dulácska Géza, főv. főorvos Buda- BOBTES Alek etet S NSsée aktok gs ess tat Duma György, jesz tan. Bpest 1872 Ebergényi Kálmán, m. kir. bányatiszt PZOMOMOK an il zt eszaról miuos Egger Gyula, műárus Budadgek 1883 Ehrenlechner B. János, bánya és üveg- gyári gondnok Strázsa ... 1885 Ehrenwald Márk, bányavállalkozó Esz- TATSAM sét gaz sz tarol a80 Eichel Lipót, okl. HANY ász Anina 1883 Eisele Gusztáv, bányagy. Vashegy 1885 Dr. Eissen Ede, magánzó Bpest 1874 Báró Eötvös Loránd, egyetemi tanár Budapest ES TELS E e BTS OZ Gróf Eszterházy Kálmán, a kolozsvári szinház intendansa, Kolozsvár 1883 Éder János, okl. tanár Csongrád 1883 Faith Mátyás, főgymn. tanár Bpest 1880 "Faller Károly, bányásziskolai tanár Selmeczbánya kész éke et Wálkelebsi "Farbaky István, bányászakad. igazg. és bányatanácsos Selmecz... . 1871 Farkas János, bányamérnök Ózd 1886 Dr. Farkas János, orvos Duna-Pentele 1874 Farkas hóbert, kir. hivatalt. Bpest 1876 Fábry Gyula, pestvidéki kir. törvény- széki bíró Bpest .— "234886 Fillinger Károly, polg. fiuisk. igazgató BUdZDOEt 7 Inas szd ety EASY Dr. Fischer Samu, tjes. sz. művezető Budapest FAS VA-ZGSZEMELTSŰT Fischer Samu, k. bányagyak. Naszód- ödtá17782 ra. 25 TORNEK ÉRRETRA ÉR 1883 Franzenau Ágoston, nemzeti muzeumi segédőr Bpest EA [IALESOK TÖNBETS MANN es 7171 Friedrich Károly, gazdatiszt Kajár 1885 Fritz Pál, kir. bányanagy Rónaszék 1885 Frivaldszky János, kir. tan., muzeumi igazgató-ör, Bpest tt. 5 6... 18583 Dr. Fuchs Tiv,, cs. k. muz. őr Bécs 1879 Dr. Gallik Géza, gyógysz. Kassa 1878 "-Gecse Benő, bányászakad. tanársegéd Selmeczbánya áz tk ir ÁSBÓ Gerenday Antal, kőárúgyáros Bpest 1867 Gerő Nándor, kir. bányagy. Pierg 1883 Gesell János, vasúti főkönyvvivő Buda- pest ép 1872 Gezell Sándor, fi TENNÉL bányafő- geologus, vál. tag. Budapest... 1871 Ghyezy Géza, kir. tan., a keresk. aka- démia igazgatója Budapest ... 1868 Ghyczy Kálmán, földb. Kis-Igmánd 1866 Gianone Adolf, főmérnök Miskolcz 1878 Gianone Virgil, kir. bányagyakornok Holsóbányasss 2 1883 Gikics Svetozár, bányam. Belgrád 1881 Glanzer Gyula, bányamérnök Baranya- OZADOKOB, e ét ZT ez e TÉREN OTA Gombossy János, osztályt. Bpest 1872 Gothárd Jenő, birtokos Herény 1880 Gólian Károly, magyar kir. bányatiszt NADYág) azzratt ee AES T EEG KATÓ Görgey Lajos, k. vasgyári hiv. főnök NSZÓLOZ AT ara ZEN S ESNTSÉ 1879 Graenzenstein Béla, m. k. miniszteri TANÁCSOS SDESTNNNSK KNK SEN Y NN SKOT2 Greguss János, bányaig. Köpecz 1872 "Gretzmacher Gyula, kir. bányatanácsos és mérnök Selmeczbánya .. 1871 Guckler Győző, magy. kir. bányab. Buda- pest EE ovő 1. BET S ÁGTÓ Gyürky Gyula érvük), társulati bánya- tiszt iözlovinka , 4. 3 1885 9: 194. RENDES TAGOK NÉVSORA. Dr. Haág Odön, ügyvéd Bpest... 1881 Halaváts Gyula, kir. geol. Bpest 1874 Halmai Albin, bányaf. Bánszállás 1884 Dr. Hasenfeld Manó, egyet. m. tanár (fűrdőorvos) Bpest 1866 Hazslinszky Frigyes, collegiumi tanár Tiperjeg eektátti og MOSÁST "Hegedüs Pál, kir. bányatáset Selmecz- bánya B EMI KÜSSŐ Hegedüs BaNdoks osz ryül. képviselő Budapest 1877 Hellwig Nándor, k. bátratánú és bánya- hiv. főnök Körmöczb. 1885 Hermann Gusztáv, bányaigazg. Márkus- FAJLYA tet. vágktkte 1879 Herrich Károly, ny. mit SÉTÓET tanácsos BOGSTÁ A EGEN VALA TÖPSÉRRTEBERÁNE A? 1862 Hesky János, bányaig. Zalathna 1885 Hick! József, gymn. tan. Tresztena 1876 Hirspeck János bányamér. Anina 18386 Hlavacsek Cornél, k. bányat. Pierg 1883 Dr. Hofmann Károly, m. k. főgeologus, választm. tag. Budapest ERNO Hofmann Ráfael, bányabirt. Bécs 1867 Hoffmann Richárd, kir. bányagyakorn. Pécs EE ALRÉLERNV EBÁNRA SAS 1883 Hoitsy Pál, országgy. képv. Bpest 1885 Holletsehek Károly, bányagondn. Nem- tlbigyat zek , stktát nsosgi et HILSGB Dr. Hollósy TAsztiás, dömölki apát Kis-Czell sátsamó seg n0051869 Ifj. Horváth Antal, ügyvéd Pécs 1878 Dr. Hörnes kudolf, egyetemi tan. Grácz 1884. Hradszky Antal, ügyv. Szepes Olaszi 1873 Hudoba Gusztáv, számtanácsos Nagy- bánya 2 ga RMOSSTS 71 Huffner Tivadar k. biákáratatói ácsos Nagy- bánya a, APON 1871 Dr. Hunfalvy János, kir. tan., egyetemi tanár Budapest 1857 Hültl József, k. főbányat., bányamű- igazg. Nagyág 1878 Inkey Béla, birt. (geologus) Bpest 1874 Inkey László, földbirt. Szt- Lőrincz 1877 Dr. Iszlay József, fogorvos Bpest . 1880 Jahn Vil.mos, uradalmi igazgató Boros- DODOS : ez szú [ad EROS Jammniczky Lipót, kir. curiai biró Buda- pest... Kér ELALNSEJETKEZRST SS TT Jelinek Ernő, bánya igazgató Ózd 1885 Joós István, kir. bányat. Diósgyőr 1881 Joós Lajos, kir. bányagy. Vashegy 1883 Dr. Jurányi Lajos, egyet. tan. Bpest 1879 Kachelmann Farkas, miniszt. fogalmazó, Budapest sze ázz szora, MSB Kachelman Károly, gépgy. Vichnye 1871 Kail "Béla, m. k. pénzverő hiv. ellenőr Körmöczbánya .- 1876 Kalecsinszky Sándor, k. földtami intézeti vegyész Budapest ... . . 1882 Dr. Kanka Károly, főorvos Pozsony 1851 Kaufmann- Camill, kir. bányakapitány ZÁSTAN VALE! eV EY 7 testé 77 MZAMÁSZÉSÉNENR ESET Kecskóczy Ödön, polg. isk. tanár Buda- pest EL a AKA kerete Keller Emil, gyógysz. Vág-Ujhely 1864. Kilián Frigyes, m. kir. egyetemi könyv- árus BDORU 21 Sk MITEL t bán ESZME EKEKÉB Klein Gyula, műegyet. tanár Bpest 1873 Knöpfler Gyula, (zarándi) k. bányatiszt Nagy age KELEÁMET Et 1873 Dr. Koch Fer, oklev. tn München 1875 Kocsis János, egyetemi tan. segéd Budapost szt éHd " ALAB NAA SSATESÉRRETÉKES Dr. Koller Gyula, orvos Budapest 1885 "Kondor Sándor, kir. bányaművezető Újbánya .. ari Tag ezé 1883 Korizmics Táddó! országgyűlési képvi: Heló BDGBG stét ÜAHM ERTEKE AERKSSSÁL EAST Kossuch János, üveg- és fayence-gyá- ros Bpest d HA öggó Kovács Dömjén, cisterc. rendi főgymn. tanár Eger 1885 Kozocsa Tivadar , áll. tan. kép. tanár ÉVOBBT zá öáBk á ULASG eg k Krausz Nándor, Hát ANKÉTA Ózd 1886 Dr. Krászonyi Józs., orv. Nyir-Bakta 1880 Krecsarevics Márk, szerb főgymn. tanár Üjvidék:k SZMkil VELE et tet táraR 1878 Kremnitzky Jakab, bányatiszt Veres- DAtak - aze ezit ER áee 1876 RENDES TAGOK NÉVSORA. 129 Kremniczky Ottó, bányászakad. tanár- sepéd, Belmeczb. ázat sei 1879 Dr. Krenner József Sándor, műegyet. ta- nár és muz. őr, vál. tag Bdapest 1864. Krémer György, m. k. bányatiszt Réz- LJE ULNE TT GAÉLNN E ZEN SE ÁR KETTES Be atA Krivány Ján., aradmegyei pénzt. ellenőr VAN ATO S Z A SEz Oak eg LA 1877 Dr. Kubacska Hugó, k. bányatanácsos pénzv. hiv. igazg., Körmöczbánya 1872 Kuncz Péter, miniszt. osztályt. Bpest 1868 "Kuntzl Gábor, m. k. bányatiszt Sel- meczbánya Sol sshezt wii880 Lajer Nándor, cisterc. r. tanár Pécs 1885 Lajos Győző, magy. kir. bányagyak. Réz- bánya 1885 Lakner Ambró, BÓPOSÍSÁSI SZÁMVEVŐ Türje e ei 1873 Láng Sándor, mérnök Bdapest 1885 Legeza Viktor, polg. isk.tanár Bpest 1874. Báró Leitner Antal, miniszteri tanácsos Bpest gizsetúl Uzaáére 1884. Leutner Károly, miniszt. föskéndkri 1ga7- gató Bpest szan ee tugil o / Lévay István Lajos, elemi főisk. igazg. Alsó-Meczenzét 1878 Dr. Lészay László, főorv. Szászváros 1867 Liedermann József, mérn. Munkács 1875 -Liszkay Gusztáv, bányászisk. tanár Sel- meczbánya 1874 Loczka József, nemz. muzeumi vegyész BPeSÜígalásevez erb áe rel 1883 Lojka Hugó, tr Bdapest ... 1875 Lóczy Lajos (Lócezi), m. k. osztálygeolo- gus; vál. tap Bpestceti hl pzs d374 Lőrenthey Imre, tanárjelölt Bpest 1885 Lukács László, országgyűlési képviselő BDOSburo pee d szg air 1882 Dr. Lutter Nándor hit MTNÉSOS, ker. fő- igazgató Bpest aratsz 1867 Maass Bernhard, a Dunagőzhaj. társ. kőszénb. vezérigazgatója Bécs 1882 Maderspach Antal, vegyész Resicza 1885 Maderspach Livius, bányamérnök TIi- szolezi sa 1875 Makay Ágoston, ny. sgátlkt Bpest 1880 Dr. Markó László, Borsodmegye főorvosa Miskolez E zh Da ha ASZ Martini Istv. k. bine attszt. Vihnye 1883 Matyasovszky Jakab (Alsó-mátyásfalvi), m. k. oszt. geologus, vál. t. Bpest 1872 Dr. Mácsay István, főorvos Zajecsár 1867 Id. Mátkuss Ágoston, ny. k. bányataná- csos Nagy-Bocskó .. 1867 Dr. Mártonfi Lajos, gymn. tanár Sza- mosujvár 322 1880 Meczner Vendel, főmérnök Bpest 1867 Medgyesy Béla, okl. tan. Kolozsvár 1880 Báró Mednyánszky Dénes, földbirtokos Rakovicz 1851 Mészáros Gyula, 188 kérni Felső- bánya sex jee 1881 Miálovich Elek,k. keltők; Aranyidka 1884. Miháldy István, plébános Bakony-Szt- László út yt wet 94812 Mikolay László, ügyv éd Islógsesu4 4875 Milkovics Zsig. földb. Szt-Mihály 1866 Miller József, pléb. Akna-Sugatagh 1885 Molnár Károly, áll. főreálisk. tanár Szé- kely- Udvarhely öudk 1874. Molnár Nándor, mérnök Bpest... 1877 Nagy Dezső, műegyet. tanár Bpest 1884 Dr. Nagy Károly, fő-bányaorvos Abrud- bánya szg forelhat 1 ap 1579 Nagy László, ve Bpóst gos (ABBA Nagy Pál, bányavállalkozó még 1886 Nemes Felix, tanárjelölt Kolozsvár 1886 Dr. Nendtvich Károly (Cserkuti), ország- gyül. képv. ny. műegy. tan. Bpest 1850 Neubauer Ferencz, m. k. bányakapitány TSI6 etezét tf veges LYA "Nikl János, k. b. ART tanársegéd Sel- meczbányangtozd az et s 1883 Nik! Mihály, birtokos Bpest .. 1872 Noth Gyula, bányaig. Barwinek 1885 Nyulassy Antal, plébán. Tárkány 1869 Oelberg Gusztáv L., m. k. fő-bányabiztos Zalathna 1867 Okolicsányi Béla, kir. sóbánya-pénztár- nok Rónaszék sruz ik narory 8Z5 Dr. Pántocsek József, kerületi orvos Tavarnok s 4885 126 RENDES TAGOK NÉVSORA. Dr. Pantotsek L. V., orvos Zlatnó 1878 Parragh Gedeon, tanár Kecskemét 1878 Paszlavszky József, áll. főreálisk. tanár Bpest. Lásd Hár 1873 Pálffy József, m. k. brrlyábiítos Abrud- bánya 791. nad TELM SHÜSEG Pálffy Samu, bázs af. og udbánya 1867 Pálffy Sándor, k. és v. ügyvéd Arad 1878 Petrogalli József, m.k. bányaügynökségi főnök Beszterczebánya . 1867 Petrovits András, bányamérn. Ózd 1884 "Péch Antal, miniszt. tanácsos, bánya- igazgató, a selmeczi fiókegyesület elnöke Selmeczbánya . 0 0 .. 1867 Péter János, reáliskolai tanár Pécs 1875 Pfiszter Károly, számtanácsos Bpest 1869 Platzer Ferencz, ny. bányahiv. főnök JÁSZÓV ÁM z WOALÁÓ E AK 1871 Platzer Jenő, m. k. számtanácsos Kör- möczbánya 0. Hat SB Dr. Plichta Soma, Nógr: ád m. t. főorvos orsz. egészségügyi tan. Losoncz 1883 Pongrátz Gusztáv lovag, bánya- és gyár- tulajd. Zágráb szít BME TSSŐ PosSepny Ferencz, bányatanácsos és bá- nyászakad. tanár Przibram . 1871 Dr. Posewitz Tivadar, orvos Bpest 1877 Posner Károly Lajos, gyáros Bpest 1866 Póser Károly, kir. bányatiszt Körmöcz- bányai "vel margit 1.1 886 "Pöschl Ede, k. Váttyátánátsát bányász- akad. tanár Selmeeczb. .. .. 1871 Preuszner József, háztulajd. Bpest 1867 Prélv István, magánzó Bpest . — 1854 Dr. Primics György, okl. tanár Buda- , pest EA EME 9 A 1880 Priviczky Ide, m. k. főaranyválasztó Körmöczbánya .. . 1880 Probstner Arthur, országgy. képviselő Bpest . KELÉLLÉSELE E 1 1879 Dr. Profanter János, kir. műorvos Akna- Hugatagh E 3 Ha 1885 Prugberger József, miniszt. tan., k. bá- nyaigazg. Nagybánya .. ... 1866 "Prunner Róbert, kir. bányagyak. Hod- rusbánya 1883 Báró Radvánszky Béla, Zólyommegye főispánja Bpest. amive SBŐ "Rákóczy Samu, k. bányamérnök Szél- aknára 1000 ad dáy 1883 hkedl Gusztáv, polg. elk igazgató Ta- polceza ... 2 a eg pölla 1883 "Reitzner Milésí; k. bányatanácsos 5el- meczbánya 0.7 1874. Rennert Gyula, vasmű-igazg. pénztárnok Bpósgtrv öszesen HELYRE "Richter Gusztáv, k. bányászisk. tanár Selmeczbánya at 10 4br2 ASS eger János, kohónagy Sebeshely 1867 Roch Gyula, kegyesrendi tanár Kecske- mét x At ZT ÜNÜL BÉB Rothleitner JÉGEÜ ak bányaigazgató Zá- gráb AEGYONT TŰT ONOS EHÉSSEE Dr. Rómer Flóris, téves Nagy-Vá- Várd az SONBKEL KUKÁT ENTER B Roth Lajos (pebzai) a m. k. főgeologus, vál tag Bpest lee TA T9Ú EKE ÜBYŰ Rutfiny Jenő, bányam. Dobsina 1872 Rybár István, tanitónő-képezdei tanár BDeBb- zzz ga HGY Safcsák Gyula, bány atiáát Dernő 1879 Dajóhelyi Frigyes, főreáliskolai tanár Budapest S ENO AHÁ AT AÉSRÁNROSBT Dr. Sárkány Miklós, Szt- Benedekrendi apát Bakonybél 794 sejsem ien 1869 Shedl Arnulf, pannonhalmi benczés gymn. tanár Esztergom Ji S ALBUY "-Schelle Róbert, kir. vegyelemző Sel- moeczbánya öngaiki 10 tt Ek MARSMAG "Dr. Schenek István, m. k. bányatan.., bányászakad. tanár Selmeczb. 1871 Dehlachta Lajos, polg. fiuisk. tanár Bu- dapest . 43 D 0 1880 "Schmidt Géza, m. E bányagyakornok IPIÓEE 505 IB LÉ RBB Dr. Schmidt HáGHor egyet. m. tanár, muzeumi segédőr, vál. tag Bpest 1876 Schneider Gusztáv, vaskohó-igazg. 520- molnok ... ő tb. 1872 "Sehréder Rezső, 1 said bányatan., bá- nyászak. tanár Holradáktó 11815 Schröckestein Fer., főmérnök Bécs 1867 RENDES TAGOK NÉVSORA. 197 Dr. Schulek Vilmos, egyetemi tanár Pu- dápésb. ze - Bő 1875 Schuller Alaj., raltebyek tan. Bpest 1874 Schwartz Gyula, városi bányaművezető MOT TTTOtezít estet s A LSE TT BB "-Dr. Schwartz Ottó, bányászakádó tanár ISGMETOGZÁN ÉT" ( SZTÉM a iSNAÉS 1871 Sebesy Alajos, premontr. tanár Szom- MdATBNTELY Vt ENE éék MIG SZETESÉS [3 Semsey Andor, 1. tiszteleti és választ- TIT ÜGYŰL TEK Ke ektető (etették ő 1876 Siegmeth Károly, m. E. K. vasuti mozg. főnök S.-A-Újhely ... ... 1879 Siehmon Adolf, mérnök Bpest. 1874 Báró Splény Béla, miniszteri tanácsos, TD DET ZAN 20 FE AHORAHKT SZ ÁNST A Stach Frigyes, lovag cs. k. épitészeti Bécs jó sságd 9 e Lear 1 1885 Starna Hánd. m. k. bágyak Úrv ölgy 1885 Dr. Staub Móricz, tanár, a társulat első titkára Bpest tséje 1868 Stawenow Arm. lov. földbirt. Bdpest 1885 Steinhausz Gyula, bányam. Peggau 1871 Stepán Miksa, bányahiv. főnök Akna- Sugatagh FR At 1872 Süssner Ferencz, bányahiv. főnök Réz- bányaot edge kgynedat té 1869 tSvehla Gyula, m. k. bányatiszt Sel- MIGCZD. 12. HZ 1880 Dr. Szabó István (Csáthi), birtokos Mis- kölöz.. aztintat HOT an 1882 Szabó Samu, tanár Kolozsvár 1855 Szakács István, gymn. tanár Kecske- mét ÉétS 4 1873 Szathmáry PólA; Duna KDE Nagy- bánya emet HT rtdS89 Szádeczky Csá a keverni tanársegéd Bpest Pan ai 41 1883 Dr. Szelényi Laj., fides E niés Szele 1866 Szentgyörgyi Elek, m. k. államvasúti fel. ügyelő Kolózávái 4 mea G0S0 1874 Széchy Ákos, okl. középisk. tanár Bu- CEN YES NöL ASÉgb fréeték b ép eáea Frlesé s 1574 Szécskay Istv., polg. isk. tanár Bpest 1874 Dr. Székely József, városi orvos, Tokaj 1885 "Sziklaváry B., k. bányagy. Pierg 1885 Szikszay Lajos, alispán Zilah 1878 Szlávik Dániel, kir. számvizsgáló Bu- dapest : ú 1866 Szontagh Aladár, m. il bányabiztos Sze- Lél ka kó Sok gét ság ezette 1885 Szontagh Pál (Gömöri), földbirtokos és HyáttulajáMBHOSB ző KEMAL ÉSBŐ Dr. Szontagh Tamás, egyet. tanársegéd a társ. m. titkára Budapest .. 1879 Dr.Szterényi Hugó, tanár Budapest 1879 Tallatschek Ferencz, bányaigazgató Pe- TTÖZBÉNGYÉ 2 E90k REM Ab Vad ESB Teschler György, áll. főreálisk. tanár Kör- MROTEZA Oz gászgá áeezléee ess 1875 Téglás Gábor, áll. főreálisk. igazg. Déva 1872 Dr. Téry Ödön V., orvos, belügyminiszt. s. fogalmazó Bpest ssel sag alko lées Themák Ede, áll. főreálisk. tanár DTemes- VÁG LOTS vén áSt zt 8 1869 Dr. Thirring ELTELTE egyetemi tanár- segéd Budapest ... 1883 Tirscher Géza, m. k. főbányabiztos Bu- dapest ... 1886 tTirscher József, m. tál bányamérnök Szélakmái varemertátmedég ú as HatüS76 Titze József, k. bányatiszt Szélakna 1880 Torma Zsófia úrhölgy, Szászváros 1867 Dr. Török Aurél, egyetemi tanár Bu- dapost CEgnt , unggazt tr 1882 Dr. Török Józséín jeg tan főisk. tanár akad. r. tag Debreczen ... 1859 Tretyák János, kir. bányaszámtiszt Sel- TMEGZDÁNYA TÍMEA ELET EMSNKÉSZ. Tribus Antal, kir. bányamérnök Kör- LO CZ DÖ Alig atát MEEZSERRN FENEESENÉREBEB 1886 Varga V., kir. járásb. Szászkabánya 1880 Válya Miklós, polg. isk. tanár Bpest 1876 "Veress József, bányatan. bányaügyi előadó elte eztotetee ME EMES ON "Ifj. Veress József, m. k. bányagyakor- nok Selmeezb. SM 885 Báró Vécsey József, birt. Bpest 1868 Visi Imre, Abrudbánya országgyűlési képviselője Bpest ... .. .. 1884 128 RENDES TAGOK NÉVSORA. Dr. Vutskits György, kath. gymn. tanár Maros-Vásárhely .. .. 1885 Dr. Wagner Dániel, gyógyszerész Bu- dapest aj dé zs 1850 Dr. Wagner Jenő, vegyész Bdpest 1885 "Wagner József, bányatárs. kémlő 5Sel- meczbánya — . SY VELE so A ASS Wagner Vilmos, k. bányatanácsos Rhó- nicz-Brezova . 3. hát E eLÜSE Waldherr JEG KET isk. tanár Ver- secz éz esse rea s er SSŐ Wallenfeld Kágals BEGNAMetoltoS Bu- HapaSb ása. Eta hat al 855 Wallenfeld Mihály , , magánzó Duna- Bogdán 2.2Ft 4us ére DES ÜSSB Dr. Wartha Vincze, Menteni tanár, pál: tag Budapest s Perez 4808 Wein János, vízvezetéki igazgató Bu- ÜADEST aes Le iga age 1867 Weisz Bernát et kir. tan., városi képv. Budapest 1866 Weisz Tádé, kir. bányakapitány Za- TANA átt etvasz v 27 LEK rak Dr. Weninger László Győr .. 1880 Wettstein Antal, curiai biró Bpst 1866 Dr. Wichmann Arthúr, egyetemi tanár Hirosht seséte ugy ák 1884 "Wieszner Adolf, társ. bányaigazgató Selmeczbánya séf. iszt 1870 "Wieszner Adolf, k. bányatiszt Selmecz- bányász asz fatsark et E 1880 "Winkler Benő, je; bányatan. bányász- akad. tanár Selmeczbánya ... 1867 Winter Sándor, földb. Ipolyságh 1885 Wittinger János, polgári isk. igazgató Budapest agg szelték ge ta ABN Zenovitz Gusztáv, m. k. főfémjelző-hiv. ellenőr Budapest ... .-.-. -.. 1885 Zimányi Károly, műegyet. tanársegéd Budapest ssérhet dá gt 1885 "Zsigmondy Arpád, okl. bányamérnök IBÉGSVAN JANG Ta SE Ét 1883 Iskolák, intézetek és egyesületek. (Lehranstalten und Gesellschaften.) Aradi állami főreáliskola .. ... 1880 Brassói bánya- és kohó részvénytársaság tuszkabánya . UTV 1884. Drenkovai kőszénbányaművek igazgató- sága Berszászka ... " 1.22. 1885 Egeenbergerféle könyvkereskedés ( Hoff- mann és Molnár) Budapest .. 1872 Egri Ó-Kaszinó enn tőr ÉG Á TŐ Esztergom város tanácsa ... 1873 . Fehértemplomi állami főgymnas. 1880 Feketeerdői üveggyár, Fekete erdő 1885 Gyulafehérvári nagygymn. könyvt. 1881 Ielói evangelikus főgymn. könyvt. 1878 Iglói felsőmagyarországi bánya-polgár- ság 4] sú e e v Él Kecskeméti del nálátó Fjdzdik 1873 Liptó-Szent-Miklósi áll. polg. isk. 1885 Miskolezi polgári iskola .. .. 1883 Miskolczi reform. főgymn. zzz xoctá80 Nadrági vasipar-társulat igazgat. 1882 :Selmeczbánya város tanácsa . . 1875 "Selmeczbányai akadémia általános tár- Levelező tagok. (Correspondirende Mitglieder.) Beszédes Kálmán Konstantinápoly 1874. juda Ádám, földbirt. Rea (1866) 1885 Dr. Herbich Ferencz Kolozsvár 1876 Korniss Emil Gróf Budapest ... 1880 BASág dán] azo ugrás EL SARKÁRA Szászvárosi kelössémtüs gymnas. 1875 Szombathelyi premont. főgymnas. 1880 Zombori áll. főgymnásium .. 1885 Majláth Béla Budapest ... ..- 1873 Müller Károly Villány — ... --- 1875 Dr. Roccatagliata Péter Nápoly 1885 Szelle 2 sigmond Dunaföldvár ... 1882 Fzek szerint van a magyarhoni Földtani Társulatnak 1886 évi januárius 13-ikán, a közgyű- lési választásokat is beleértve : Egy pártfogója, 20 tiseteleti tagja ( közülök egy rendes tag is), 16 pár- toló tagja, 23 alapító tagja, 363 rendes tagja és § levelező tagja. Budapest, 1556 januárius 13-ikán. Dr. PErHő GyutLAa, első titkár. SUPPLEMENT ENTHALTEND DIE AUSZÜUÜGE UND ÜBERSETZUNGEN DER IM FÖLDTANI KÖZLÖNY MITGETHEILTEN ORIGINAL-AUFSATZE UND VERHANDLUNGEN. XVI. BAND. 1886 MÁRZ—APRIL. 101 8-4 HBET GEOLOGISCHE REISENOTTZEN VON DER BALKANHALBINSEL. VoN BÉLA v. INKEY. (Vorgetragen in der Fachsitzung vom 3. Februar 1886). Seit BovÉs grundlegenden Arbeiten" über die geologisehen Verhültnisse der Balkanhalbinsel sind nahezu 60 Jahre vergangen und noch immer giebt es dort weite Gebiete, die seitdem von keinem Geologen betreten worden sind; so die grössten derselben: Macedonten und Albanien. Andere Theile dagegen, wie z. B. Bosnien, die Herzegovina, Montenegro, Serbien, ein grosser Theil Bulgartens und Rumimiens ; ferner der nördliehe Theil von Griechenland, und die Halbinsel Chalkis sind bereits mit einem grösseren oder geringeren Grad von (Genauigkeit geologiseh untersucht wurden. Gerade die Resultate dieser neueren Forschungen lassen die Lüeken unse- rer Kenntniss der Balkanhalbinsel umso empfindlicher hervortreten und das Gefühl dieses Mangels macht es mir zur Pflicht, meine wenn auch wenig eingreifenden und lose zerstreuten geologisehen Notizen, die ich im Sommer des vergangenen Jahres in Montenegro, Albamien, Griechenlanmd und Macedomien aufzuzeichnen Gelegenheit hatte, der Oeffentlichkeit zu übergeben. Das Wenige, welches ich hiemit biete, wird wohl geeignet sein, mit der Zeit in dem Rahmen der sich immer erweiternden Forschungen seinen Platz zu finden. 1. Montenegro. Meine kurze Reise durch Montenegro bewegte sich auf einer schon mehrfach besehriebenen, so namentlieh in jüngster Zeit auch von t Esguisse géologigue de la Turguie d"Kurope 1840. 130 BÉLA V. INKEY : Dr. Emir Trerze geologiseh durchforsehten Route, welche durch die Orte Cattaro, Cetinje, hjeka, Virpazar, Antivari, Scutari führt. lch durfte daher kaum hoffen, dass meine Beobachtungen viel Neues zu Tage fördern werden; dennoch glaube ich, dass einzelne von mir gemachte Funde und Beobachtungen als nachtrágliche Ergünzungen zu Trerze s" verdienstvoller Arbeit angesehen werden dürfen. Die neue práchtige Fahrstrasse, welche von Cattaro aus die felsigen Höhen der Schwarzen Berge erklimmt, gewinnt den untersten Absatz der Öteigung dadurch, dass sie dazu in der Richtung nach $S0 eine, den steil- wandigen Kalkbildungen gleichsam eingefaltete Flyschmulde benützt. Mir sechien es, als ob der weisse Kreidekalkstein, der weiter oben von der Strasse erreicht wird, wie übergefaltet an manchen Stellen als scheinbar Hangendes der Sandsteinschichten auftrete. Bei einer der letzten Windungen der Fahr- strasse tritt ein plötzlicher Gesteinswechsel ein, und es erscheint jener dunkelgraue, weissgeaderte Kalkstein, welehen Dr. TrerzE als triadisch anspricht. Doch behált das Gestein diesen Typus nicht lange und schon in der Thalmulde von Nyegus herrseht ein ganz verschiedener, lichtgrauer Kalk vor. Hier, unmittelbar vor dem bescheidenen Wirthshause von Njegus fand ich die ersten Versteinerungen. Es waren haselnussgrosse Brachyopo- den mit verkieselter Schale ; das Innere von weissem Kalkspat erfüllt. Nach erfolgter Práparirung erwiesen sich dieselben als Ahynchonellen von ziem- lich kugeliger Form mit 17—18 scharfen, aber nicht bis an den Wirbel hinaufreichenden Rippen, wovon vier auf den wenig einspringenden Sinus fallen. Diese Art gleicht einigermaassen den jungen Exemplaren der mittel- liassischen filynchonella tetragona ORB.; dürfte sich aber auch. einigen Formen der Rh. vartabilis gleichstellen lassen. Eime genauere Bestimmung wird durch den mangelhaften Erhaltungs- zustand der Fossilien ersehwert; ich will daher nur noch hinzufügen, dass die Abbildung, welche Toura $" von einer. in den Juraschichten bei Lom- nitza gefundenen Art unter der Bezeichnung Rilwnchoneclla cf. varians (vExsr., verőffentlieht, mit unserer Form viel Aehnliechkeit zu haben scheint. Aus allen Vergleichen gieng hervor, dass sich die Rhwnchonella von Njegus nur solehen Formen nühert, die aus Juraschichten bekannt sind, und wenn ich noch hinzufüge, dass ganz in der Nihe dieses Fundortes oolithisehe Partien im Kalkstein auftreten, so ist wohl die Vermuthung gestattet, dass in dem michtigen Kalkcomplex zwischen Cattaro und Cetinje, den Trerze theils zur Trias, theils zur Kreide rechmet, auch : Geologische Uebersicht von Montenegro. Wien 1884. ok Geol, Untersuchungen im westl. Theile der Balkan. — Sitzungsber. der kais. Akad. d. W. math. u. natúrw. Classe LXXVIII. Bd. I. Abth. 1884. Tafel V. Fig. 5. GEOLOGISCHE REISENOTIZEN VON DER BALKANHALBINSEL. 131 die Kalke der Juraformation vertreten seien, umsomehr, da ja in der nordwestlichen Fortsetzung der Streichrichtung dieser Gebirge, bei Ledin- cze oberhalb Aisano, Jurakalke schon seit lüngerer Zeit bekannt sind. Hiebei will ich auch daran erinnern, dass HöreR" auf derselben Strecke das Auftreten der rhaetischen Formation durch Funde von Megalodus und Lithodendron nachgewiesen hat; wonach sich also vielleicht eine regelmás- sige Reihe von W nach 0 aufeinander folgender mesozoischer Kalkbildungen wird unterscheiden lassen. Die Durchführung dieser gewiss nicht leichten Aufgabe bleibt freilich spüteren genaueren Untersuchungen vorbehalten ; ist man aber vorderhand auf die Abschátzung der petrographischen Charak- tere angewiesen, so will ich auch nicht verschweigen, dass mir der weiterhin auf der Anhöhe zwischen den Kesselthülern von Njegus und von Cetinje anstehende hellgraue Kalk mit Feuersteinknollen weit mehr den zur Kreide gerechneten" Kalken oberhalb Cattaro, als den dazwischenliegenden triadischen Kalken zu gleichen scheint. Auch würde diese meine Auffassung der obenerwáhnten regelmüssigen Reihe besser entsprechen als Herrn TrierzE s Meinung, wonach gerade diese hornsteinführenden Kalke wieder zur Trias zu stellen seien. Indessen will ich damit nur eine durchaus nicht nüher begründete Vermutung ausgesprochen haben und nicht verkennen ; dass die weit ausgedehntere praktische Erfahrung, über die TIprze bezüg- lich der geologischen Verháltnisse der Balkanlünder verfügt, mir gegenüber ins Gewicht fallen muss. Die weissen Kalkmassen, die das Becken von Cetinje auf der Ostseite umsáumen, giebt Trerzes Karte als cretacetsch an. Die Begründüng dieser Angabe wáre nun in den durchaus nicht seltenen Versteinerungen zu suchen, die ich in den kahlen Felswánden an der Strasse nach hjeka vor- fand ; allein bei nüherer Betrachtung erweist sich diese Hoffnung als ganz aussichtslos. Alle diese Petrefacte — es waren besonders eerithienartig gestreckte Sehneckenhüuser und stark gekrümmte Bivalvenschalen — sind derartig fest mit dem Gesteine verwachsen und durch concentrischschalige Ueberkrustung darin gleichsam so versehwommen ; dass an ein Herausprá- pariren und Bestimmen derselben auch nur dem Genus nach gar nicht zu denken ist. Dabei ist das Gestein noch von zahlreiehen Kalkspatadern und stüngelig-radialen Drüsenausfüllungen in mannigfacher Weise durchzogen, so dass es stellenweise den Charakter einer durch spátere Kalkabsütze wie- der fest verkitteten Kalk-Breccie annimmt. Die dickbánkigen Schichten des Kalksteines zeigen hier, östlieh von der Stadt, ein Verfláchen von 257 nach NW ; eine Stunde weiterhin auf der Strasse nach Rjeka fand ich ein entge- gengesetztes, d. h. flach südöstliehes Binfallen ; bald darauf eine sehwebende und sich sofort wieder langsam erhebende Schichtenlage. X Verhandlungen d. k. k. geol. Reichanstalt 1872, p. 68. 132 BÉLA V. INKKY:! Auf dem Wege von Rjeka nach Virpazar fand ich trotz der land- schaftlichen Mannigfaltigkeit des Terrains in geologiseher Hinsicht die grösste Bintönigkeit. Immer war es derselbe grauweisse, stellenweise zucker- körnige Kalk, über dessen zerklüftete Oberfláche die besehwerlichen Fuss- wege führten. Nur einmal, etwa eine halbe Stunde von Rjeka entfernt, sah ich in dem Gestein ebenso undeutliche Spuren einer eingebetteten Bivalve, wie bei Cetinje. Weit interessanter gestaltete sich am nüchsten Tage der Weg von Virpazar über den Sutorman nach Antiívari. Es ist zwar diese Route auch bereits durch Dr. Tierze eingehend besechrieben worden; doch genoss ich den Vortheil, die frischen Aufsehlüsse auf der eben im Bau begriffenen Strasse von Virpazar zur Passhöhe beobachten zu können und glaube, dass mein Weg im Allgemeinen etwas höher an der Berglehne ent- lang führte als der von Dr. Tixrze benützte Saumpfad. Ich hatte daher Gelegenheit, einige ergánzende Beobachtungen zu machen. Zunüchst will ich erwáhnen, dass ich von dem dunkelgrünen augiti- sehen Eruptivgestein, welehes von Dr. Trerze auf dieser Strecke in der Nüáhe des hochgelegenen Dorfes Limljani entdeckt und welches Baron FouLron als Augitandesit beschrieb, mehrere Autbrücke schon weit tiefer an der Strasse fand. Die von mir gesammelten Exemplare erwiesen sich sowohl dem Aussehen als der Zusammensetzung nach als vollstándig eleichartig mit dem in der Sammlung der k. k. geologisehen keichsanstalt in Wien aufbewahrten Stücke des genannten Gesteines. Ueber das geologi- sche Auftreten desselben vermag auch ich nicht mehr anzugeben, als dass es inmitten des von Dr. Trerze als. untertriadisch bezeichneten Schichten- complexes in stockförmigen Massen auftritt. Für die Altersbestimmung ist ,damit kein weiterer Anhaltspunkt gewonnen und bleibt somit die Bezeich- nung als Augitandesit, sofern man mit diesem Namen den Begritf von jün- gerer Entstehungszeit verbinden will, vorlüufig ungerechtfertigt. In der Nühe dieser ersten Eruptivstöcke sah ich über den c Werfeners Schichten Partien eines rothen Kalksteines, aus welchem die Stütz- mauern der Strasse gebaut werden. In einem bereits eingefügten Blocke erbliekte ich die Contour eines Ammonüten. Leider gestatteten mir die Umstünde nicht, diese Versteimerung herauszulösen. Die Frage bleibt offen, ob dieser röthliche, dichte, von Kalk- spatadern durchzogene Kalk, welchen ich auf dem ersten Theil des Weges zu wiederholtenmalen antraf, sich jenem rothen Kalke der Juraformation vergleichen lasse, den LirPorp? nicht weit von da an der Grenze von Dal- mation nachgewiesen hat. Weiter oben, etwa noch eine gute halbe Stunde vor Erreichung der Passhöhe, traf ich auf einen Complex von műürben Sandstein- und feinen tr Verhandlungen der k. k. geol. Reichsanstalt 1859. GEOLOGISCHE REISENOTIZEN VON DER BALKANHALBINSEL. : [di Conglomeratschichten, denen einzelne, durch Erosion stufenförmig hervor- springende Kalksteinbánke eingeschaltet sind. Letztere enthalten stellen- weise eine reiche Menge von Stielgliedern des fnerinus ef. liliiformis ; dazwischen ziemlich hüufig Schalen von Spirtfertna fragilis ; térner Lima striata. Der Typus dieser Fauna weist entschieden auf die untere Abthei- lung des alpinen Muschelkalkes, wie derselbe in den Schichten von Recoaro und ebenso im Bakony bei Köveskálla entwickelt ist. Tierze fand nun in den fiyschartigen Sandsteinen, die auf dem jenseitigen Abhange des Pass- weges unter den Kalkgebilden der Anhohe hervortreten, ebenfalls Schalen von Spiriferina fragilis; es unterliegt darum wohl keinem Zweifel, dass diese beiderseitigen Funde das Hervortreten ein und desselben Schichten- complexes bezeichnen und dass damit das Vorkommen der Stufe des Muschelkalkes, welches Trxrze noch nicht genügend begründet erschien, als nachgewiesen betrachtet werden kann. Die den Muschelkalkschichten muldenfőormig aufgelagerten Kalke mögen dann theilweise einer oberen Triasstufe oder vielleicht auch ganz der Kreide angehőren, da ja TIETZE den höchsten Theil des Kalkes, in welchem er auf der Passhöhe Rudisten entdeckte, als Kreidekalk abscheidet. Die den Werfener Schiefern entsprechenden Schichten von Virpazar fand ich auf der Seeseite erst wieder am Fusse des Gebirges, als ich die Strasse verliess und auf einem durch Olivenhaine führenden Wege mich der Stadt Antivari zuwandte. Zwischen langgestreckten Hügelrücken aus Kreidekalk und Streifen von Flysehgesteinen gelangte ich von Antivari in die Alluvialebene der Bojana und diesem Flusse entlang nach Scutari. Am nüchsten Tage gieng es von da ebenfalls nur über breite Alluvialebenen, aus denen einige Kalk- anhöhen inselartig emportauchten, dem Drinflussc entlang nach Alessto, wo derselbe weissgraue, versteinerungsleere Kalk auf beiden Seiten veren- gend an den Fluss herantritt, bevor dieser die Meeresküste erreicht. Hier jedoch, beim Kloster 5. Antonto verliessen wir den Drin und zogen immer am Fusse desselben sterilen Kalkrückens nordwárts der Bucht von S. Giovanni dí Medua zu. Dieselbe wird durch einen nach W vorspringen- den Sporn des Kalkgebirges gebildet, an dessen áusserster Spitze, beinahe im Niveau des Meeres eine reichliche Mineralguelle entspringt. Die Tem- peratur des Wassers fand ich 15960, also ziemlich gleich der mittleren Lufttemperatur zu dieser: Jahreszeit. Das Wasser schmeckte salzig und roch nach Scehwefelwasserstoff; Gasentwicklung war jedoch nicht zu bemerken. 134 BÉLA Vv. INKEY : 3. Durazzo. Da wir uns unterwegs auch in dieser Hafenstadt authielten, so fand ich Gelegenheit, obwohl mir die Zeit zur Unternahme grösserer Ausfluge fehlte, wenigstens die kleine Halbinsel, auf der Durazzo liegt, zu begehen. Dieselbe besteht durchaus nur aus jungtertiüren losen Sand- und Thon- sehichten, welche bei nord-südliehem Streichen ziemliech steil (40—707") nach O einfallen. Demnach würe in TouLrajs Uebersichtskarte der Balkan- . Halbinsel, die an dieser Stelle die Farbenzeichen des Kreidekalkes und des Diluviums aufweist, diese kleine Correctur anzubringen. Uebrigens wollte es mir nicht gelingen in diesen Schichten auch nur die Spur von Versteine- rungen zu entdecken. Die Halbinsel ist mit dem Festlande nur durch ein sehr niedriges sumpfiges, gyosse Lagunen einsehliessendes Terrain verbun- den; wührend sich an ihrer Westseite wieder ein breiter Saum von mit Fucus bedeckten Untiefen anschliesst. 4. Der Isthmus von Korinth. Die bereits weit vorgesehrittenen Durchsticbsarbeiten auf dem Isth- mus boten meinen Augen ein geotectonisehes Bild von seltener Schön- heit dar. Der neue Schiffahrtscanal durchschneidet die Landenge an ihrer sehmalsten Stelle, wo dieselbe nur wenig über 6 Kilometer betrágt und der höchste Punkt des Festlandes nur 78:79 M. über dem Meeresspiegel liegt. Zur Zeit meiner Anwesenheit war der mittlere Theil der Linie bereits auf 35 M. Tiefe ausgegraben und zeigten die fast" verticalen Canalwánde ein Structurbild, wie es beistehende Skizze ungefáhr darstellt. " Auf den ersten Blick unterseheidet man an diesem Aufschlusse die beiden sedimentüren Ablagerungen, deren Vorhandensein in der ganzen Gegend von Kalamaki und Korinth bereits Tu. Fucns "" nachgewiesen und in mehreren Profilzeichnungen dargestellt hat. Die tiefere Stufe besteht aus einem mürben gelblichen, fast lössartigen sandigen Mergel mit wenig deut- - Die Zeichnung reproducirt in verkleinertem Maasse und mit Eintragung des geotectonisehen Details eine Profilzeichnung, die mir der Leiter des Unternehmens, Herr General TüRR zur Verfügung.zu stellen die Freundlichkeit hatte. Das Höhen- maass betrügt das 10-fache des Lüngenmaasses und war diese Uebertreibung für die Darstellung der Schichten bei der geringen Verticalhöhe unerlüsslich. Die Verwer- fungsklüfte sind weder der Zahl noch der Lage nach mit mathematischer Genauig- keit, sondern eben nur wie es bei einer flüchtigen Begehung ohne Messinstrumente gehen wollte, eingetragen. xr Studien über das Alter der jüngeren Tertiárbildungen Griechenlands. Sitzungsber. d. kais. Akad. d. Wissensch. LXXIII. 1. 1876. GEOLOGISCHW REISENOTIZEN VON DER BALKANHALBINSEL. 135 licher Schichtung únd wenigen Fossilresten, denen zufolge FvucrHs diese műüchtige Ablagerung unseren Congerienschichten gleichgestellt hat. — Ueber derselben — sie reicht in der Mitte des Canals von der damals 35 M. tiefen Sohle bis zu Tag hinauf - liegt concordant eine wechsel- reiche Reihe von marinen Schichten, die sich durch eine grosse Menge wohlerhaltener Fossilien auszeichnet. Letzterer Schichtencomplex beginnt zu unterst mit einer Lage von transversal geschichteten feinen, nur lose verkitteten Geröllen ; worauf dann mehrfach thonige, sandige, mergelige und kalkige Schichten, ab und zu wieder mit GConglomeraten wechsel- lagernd folgen. Der grösste Reichthum an Verstei- nerungen findet sich in gewissen sandig-kalkigen Schichten, die zwischen zwei Conglomeratschich- ten liegen; doch enthált auch die untere Con- glomeratlage zahlreiche Austern und Cardien. Wei- ter oben folgt eine kalkige Bank, die vorzugsweise aus Corallen (Cladocoren) und Nulliporen aufgebaut ist, aber.auch zahllose andere Fossilien, namentlich auch Foraminiferen enthült. FucHs záblt a. a. 0. 146 Thierspecies aus diesen Sehichten auf, die besonders in der Gegend von Kalamáki sehr verstei- nerungsreich zu Tage treten. Nach ToOuRNOUER " fin- det sich in der ganzen Fauna von Kalamaki eine einzige ausgestorbene Art, (Corbula); alle übrigen sind Reprásentantén der noch lebenden Fauna des Mittelmeeres. Die Lagerung dieser beiden Sehichtencom- plexe, der Congeriensehichten und der marinen Sedi- mente ist in dem grossartigen Aufsechlusse des neuen Canales aufs Deutlichste sichtbar. Sie sind con- cordant über einander fast horinzontal, nur mit geringer Neigung nach NO gelagert und von zahl- reichen 0—W streichenden Verwerfungen durch- setzt. Die Anordnung dieser Verwerfungen ist eine derartige, dass die verworfenen Schichtensegmente von der Mitte aus nach beiden Meeresbuchten hin stufenartig a) Pontische Schichten ; b) Meerespliocen ; c) Diluvium ; d) Alluvium. abfallen, x Etudes sur les fossils tertiaires de Vile de Cos. Annales de lécole normale. Ser. II. Vol. V. 1876. 136 BÉLA V. INKEY ;: indem in der nordöstliehen Hálfte des Canales die wenigen aber sehr regel- mássigen Verwerfungskluüfte steil nach N, im südöstliehen aber die weit zahlreicheren und unregelmássigeren Klüfte im Allgemeinen nach S einfal- len ; doch kommen unter den letzteren auch ganz saigere und sogar nörd- lich einfallende Verwerfungsklüfte vor und ist die Stufenfolge der verworfe- nen Schichtsegmente stellenweise durch entgegengesetzte relative Bewegung unterbrochen. Die Folge dieser Tectonik ist, dass in der Mitte des Canales ein von zwei entgegengesetzt abfallenden Klüften begrenztes Stück stehen geblieben ist, das von der Oberfláche aus bis auf den Horizont des Conge- rienmergels abgetragen ist ; erst zu beiden Seiten davon zeigen sich auf den abgesessenen Stücken die untersten Lagen der marinen Schichten an der Oberfláche und dann, je weiter man nach dem einen oder dem anderen Ende des Canales fortschreitet, immer höhere Lagen dieser Gruppe. Meist sind die Verwerfungen ganz scharf abgesetzt, zuweilen tritft man aber auch solche mit geschleppten Schichtenenden an. Am südost- lichen Ende der bisherigen Ausgrabung drüöngen sich die Klüfte dichter und wird die Schiehtenlage der verworfenen Stücke stellenweise eine sehr unregelmássige. Bemerkenswerth ist der Umstand, dass diese ganze durch Verwerfungen gestörte und oberfláchlich weit abgetragene Grundbildung von einer jüngeren, discordant übergreifenden Ablagerung, die sich im Ganzen der jetzigen Terraingestaltung anschmiegt, ubcrlagert wird. Dieselbe besteht zum grossen Theil aus röthlicehbraunem Terra rossa- artigem Lehm mit sandigen und sehotterigen Partien und aus einer vielfach zerrissenen Decke eines gelbliehen sandigen Süsswasserkalkes, in welchem Hohlabdrücke kleiner (rasteropoden und kleiner Zwetschaler (z. B. eine kleine Congeria) zu sehen sind. Diese Ablagerung ist nur wenige Fuss michtig. Sie ist offenbar jünger als die meisten Verwerfungen der darunter liéegenden Schichtenreihe, da die Verwerfungsklüfte nicht in sie eindringen ; nur unter den unregelmássigen kleineren Terrainbewegungen an der süd- östlichen Ecke des Canales finden sich einige, die auch jene jüngste Bildung mit ergriffen haben. Aber gerade hier fand ich auch einen sehlagenden Beweis dafür, dass die marinen Schichten bereits vor der Bildung der Terra rossa dureh Rutschbewegungen gestört waren. An einer Stelle námlich, wo eine ziemlieh harte Conglomeratbank die höchste der übrig gebliebenen Schichtén bildet, fand ich dieselbe an einer Verwerfungsspalte in grosse Schollen zertrümmert und diese waren von einer auch die Bruchflüchen umgebenden braunrothen, ziemlich harten Thonkruste umhúllt, die in die das Ganze bedeckende jüngste Ablagerung überging. Die Darstellung, die FucHs von den geologisehen Verháltnissen der Gegend giebt, lehrt uns, dass sich die bisher besprochenen Sedimente über den ganzen Isthmus, von den peloponnesisehen Kreidekalkbergen bis an den ebenso gearteten Monte (eranev ausspannen und an letzterem bis auf s] GEOLO GISCHE REISENOTIZEN VON DER BALKANHALBINSEL. 08 die Hőhe von etwa 1000 Fuss hinanreichen. Mehrfache Verwerfungen drücken das Niveau der Sedimente gegen die Mitte des Isthmus immer tiefer hinab. Wáre somit die Trennung des Peloponnes von der attischen Halbinsel durch eine Art von Grabensenkung zu erkláren, wovon nur noch die sehmale Brücke des Isthmus über den Meeresspiegel erhalten blieb, so zeigt uns anderseits der Aufschlass im Canalgraben, dass diese Landzunge ihrerseits einen kleinen ostwestlich streichenden Horst darstellt, zu dessen beiden Seiten die Sehichten staffelartig absitzen. Is ist, als ob die beiden Senkungsfelder, die durch den :egxischen und den korinthischen Meerbusen bezeichnet sind, die Wellenkreise ihrer Senkungstendenz noch über die Ufersáume hinaus bis zur Mitte der Landzunge bemerkbar gemacht hátten, wo dann nur ein sehmaler Horst in def ursprunglichen Hőhenlage verblie- ben ist. Demnach würde das System der nordwárts eintfallenden Verwer- fungsklüfte der Senkung des korinthischen Meerbusens; das der südwárts ecinfallenden aber dem seggisehen Meerbusen angehören und es wáre anzu- nelhmen, dass beide Systeme sich in bogentförmig gekrümmter Streichrich- tung von einander abwendend, die Uferlinien ihrer Senkungsfelder um- sáumten. Ob es sich aber in der That so verhült, konnte ich bei der Kürze der mir bemessenen Zeit nicht erforschen und stelle demnach "meine Anschauung einfacl als eine Frage an die spütere Forschung hin. Ueber die stratigraphische Stellung der hier in hede stehenden Sedi- mentbildungen weichen die Ansichten der Autoren von einander ab. FucHs erbliekt in den unteren congerien- und paludinentührenden Mergeln den teprüsentanten unserer Congertensehtehten der pontischen MNtufe; wáhrend Professor NEUMEYR " dieselben in die levantinisehe Stufe — den Paludinen- sehiehten Slavoniens entsprechend — stellen möchte. Die daruber liegen- den marinen Ablagerungen werden von letzterem Autor als den marinen Tuffablagerungen der Inseln Kos und Joli entsprechend als álteres Diluvium bezeichnet, wogegen FucHs dieselben als marine Aeguivalente der levantini- sehen Stufe betrachtet. An diese an und für sich weniger bedeutende Me1- nungsversehiedenheit knupft sich aber eine weit wichtigere Streitfrage, die das Alter der bekannten Fundstátte von Sáugethierresten bei Fikermi in Attika betrifft. FucHs sah nümlich in der Náhe von Alt- Korinth cin roth- getfárbtes Conglomerat über dem Cladocorenkalk unserer marinen Schichten gelagert und glaubte denselben als Vertreter der petrographisch áhnlichen Ablagerung von Pikermi ansehen zu dürfen. In diesem Vorkommen erblickt er nun einen neuen Bewelis seiner Ansicht, wonach die Pikermiformation jünger als die levantinische Stufe, somit jedenfalls oberpliocenen Alters sei : - Ueber den geol. Bau der Insel Kos und über die Gliederung der jungter- tiáren Binnenablagerungen des Archipels. Denkschrift. der kais. Akademie der Wis- senschaften. Bd. XL. 1880. Ű Földtani Közlöny, XVI. köt. 1856. ! 38 BÉLA V. INKRY: eleichwie er auch den Belvederesehotter nach den Vorkommen bei Moos- . brunn und am BEichkogel für jünger als die Paludinensehichten erklárt. Bisher wurde die Fauna von Pikermi und der Belvederesechotter als dem obersten Miocsen angehoőrig betrachtet. NeumeYR bekümpít diese Ansicht mit Gründen, deren Darstellung hier zu weit tühren würde. In Bezug auf das angeführte Lagerungsverháltniss bei Alt-Korinth ist er der Meinung ; dass die blosse petrographische Aehnlichkeit noch nicht genüge, um jene Schotterablagerung als den Pikermischichten üáguivalent hinzustellen und damit eine anderweitig begründete Autffassung umzustossen. Ohne das Wesen dieser Streitfrage berühren zu wollen, erlaube ich mir nur abermals auf jJene weitverbreitete, alle ubrigen Bildungen des Isthmus transgredirend überspannende Ablagerung von rother Erde hinzuweisen, die ja wohl auch mit jenen rothen Scehottern bei Heliopolis zasammenhángen könnte ; aber jedenfalls ganz entschieden die jüngste Bildung aut dem Isthmus darstellt und kaum anders als diluvial genannt werden dürfte. Die Untersuchung der sehneckenführenden Sússwasserkalke, welche den rothen Ablagerungen eingefügt sind, könnte vielleicht genaueren Autschluss bieten ; doch würe dazu reichhaltigeres und besseres Material, als das mir zu Gebot stehende, wünschenswerth. 1. In der Umgegend von Saloniki. Die geologisehe Zusammensetzung der Halbinsel Chalkis und der Gegend von Salomtki í8t uns durch die Untersuchungen der Herren NEUMEYR und BURGERSTEIN " bekannt geworden. Iléh darf daher das Meiste von den Wahrnehmungen, die ich in der náchsten Umgebung von Saloniki gemacht habe, übergehen und mich auf die kurze Beschreibung zweier weiterer Aus- flúge besehránken. Der erste derselben führte mich in das Becken von Langaza, etwa 20 Kilometer östlieh von Saloniki. Die Strasse von Seres, welche ich bis über dic Wasserscheide verfolgte, zeigte mir nichts als die aus den ober- wülnten Werken bereits bekannten krystallinischen und pal:xozoischen Sehiefer ; zunüchst bei Saloniki erüne Chloritsehiefer mit einigen autgesetz- ten Dolomitschollen, dann bei der Wasserscheide sehwarze Dachschiefor und (OJ uarzite. Die fruchtbare Ebene von Lanyaza ist mit jungen Alluvien, meist sehr sandig, bedeekt und verliert sich südwárts in den grossen Basilius-See (Aivazil). Mitten in dieser Ebene, auf halbem Wege von Langaza zum Seeufer, entspringt cine warme Mincralguelle, die ein türkisehes Bad mit Kuppeldach speist. Das Wasser zeigte nahe an der 0uelle 287C€. und ent- wickelte einen ziemlich starken Geruch nach Sehwefelwasserstott. . Denksehriíten der kais. Akademie der Wissenschaften Bd. XL. GEOLOGISCHE REISENOTIZEN VON DER BALKANHALBINSEL. 139 Mein zweiter Austlug richtete sich nordwárts in eine von Geologen wohl kaum noch je besuchte Gegend. Kiner freundlichen Einladung der Herren Gebrüder Hapzsi-LazzaRo in Saloniki folgend, fuhr ich mit ihnen nach ihrem etwa 30 Km. entfernten Landgute Jancs, woselbst sie mir einige Mineralguellen zu zeigen versprachen. Da wir der Hitze wegen bereits um Mitternacht aufbrachen, konnte ich aut dem ersten Theile des Weges keine Beobachtungen machen, und als wir uns in der Morgendámmerung bereits unserem Ziele náherten; war es auch nur eine eintönige Decke von Verwitterungsboden, die sich mir am Wege darbot. Dieselbe ist übrigens, wie ich in ceinigen Wasserrissen bemerken konnte, von bedeutender Mách- tigkeit und anscheinend sehr fruchtbar. Sie bedeckt eine sanft gewellte Ebene, aus der die aus üálteren Gesteinsarten bestehenden (xrebirge unver- mittelt hervorragen. Die eckigen Gesteinsfragmente, die in diesem thonig- sandigen Boden ott recht zahlreich eingebettet sind, und der gánzliche Man- gel an Schichtung deuten aut lokale Bildung in situ und seheint die ehemalige oder wohl noch zeitweilige Wasserbedeckung auf die Terrainsmul- den beschránkt zu sein. Der Tschitlik Janes liegt am westlichen Fusse einer Hügelkette, deren kahle Felsen aus besagter Grundschuttdecke hervorragen. Die erwáhnten Mineralyuellen entspringen diesen Felsen in einer kleinen Gruppe ganz nahe beim Orte. Es sind Sáuerlinge, von denen der eine mit einer Tempe- ratur von 1470 und nach türkischer Art recht zierlich getfasst, ein sehr angenehmes Getránk liefert. Nur wenige Schritte weiter entspringt eine zweite Sauerguelle, deren Wasser durch den sehr starken Bisengeschmack beinahe ungeniessbar ist. Etwas . weiter weg brechen noch mehrere áhnliche 0uellen hervor, die eimen etwas bráunlichen Kalktutt absetzen. Der Gasauf- trieb aller dieser 0uellen war damals nicht eben sehr stark. Das Gesteim nun, dem die Sauerguellen unmittelbar entspringen, ist ein halbkrystallinischer, etwas grünlieher Schiefer, áhnlieh dem von Salo- niki. Ganz nahe bei diesem steht talkiger Schiefer an ; der Hügel aber, an dessen Fuss die Hauptguelle entsprinegt, ist von einer Dolomitmasse gekrönt. Weiterhin fand ich aut den Anhöhen Ouarzite und dünnplattige Dachsehiefter. Bin Stuck von einem grunlichen Mandelstein, das ich in einer Mauer fand, konnte niclit auf seinen Ursprungsort zurückgeführt werden. Die Schichten streichen im allgemeinen von S0 nach NW und zeigen nord- östliches Eintallen ; also áhnlich der Sehichtenstellung, die ich bei Saloniki an den gleichartigen Gesteinen wahrgenommen habe. Von Janes kehrte ich nicht nach Saloniki zurúeck:; sondern wandte mich westlich, um die Bahnstation Karasultt zu erreichen. Wieder musste ich des Nachts autbrechen, um rechtzeitig zum Zug einzutretfen und so war ich bereits am östlichen Ufer des langestreckten sumpfigen Amatovó-See s, als mir die Dámmerung gestattete den Boden zu erkennen. Weisser, nicht 107 140 BÉLA V. INKHEY: krystalliniseher Kalkstein bildet hier vereinzelte Hügel ; aber im Liegenden des Kalkes sah ich Gneiss hervortreten. Hine Fáhre brachte mich an das jenseitige Seeufer, von dem aus ich über eine ganz flache Alluvialebene sechreitend in etwa drei Viertelstunden die Bahnlinie erreichte. Die (-ene- ralstabskarte, die ich bei diesem Ausfluge benützte, erwies sich als durchaus unzuverlüssig ; die Lage des Ortes Jancs, sowie die des Amatavo sind ganz unrichtig angegeben. 5. Bitolia (Monastir). Grazko, die Station der Vardarbahn, von der aus der Weg nach Prilip und Bitolia abzweigt, liegt im oberen Vardar-Becken, in welches die Bahn nach Passirung des Engpasses Demir Kapu (Bisernes Thor) eintritt. Die Ausfüllung des weiten Beckens besteht aus horizontal gelagerten Siüss- wasserschiclten der jüngeren Tertiürzeit; die ihrerseits von diluvialen Schotterterrassen bedeckt werden. Diese Beckenausfüllung ist aber durch neuere Erosion tief durchfurcht und bildet somit zu beiden Seiten der Thal- ebene des Vardar ziemlich hohe Hügel und plateauartige Anhohen. Sehr auffallend ist hier und weiter aufwarts bis gegen Kjöprülü zu die eben- fláchig horizontale Abplattung aller dieser Anhöhen in gleicehem Horizont. Obenaut liegt die diluviale Schotter- und Lehmdecke und beweist, dass diese Abplattung eine Kuhepause in der Erosion des Beckens andeutet, was wohl mit der im Bisernen Thore durechsügten Grundgebirgssehwelle in Zu- sammenhang gedacht werden muss. Der Weg nach Bzitolta führt Anfangs über eine derartige Diluvialterrasse und biegt auf dieser in das Thal des Karasu ein, desselben Flusses, der aus dem Becken von Bitolia kommend das Gebirge weit im Süden durchbricht, um sich dann wieder nordwárts zu wenden und in der Nühe von Grazko in den Vardar zu ergiessen. Unser Weg verfolet jedoch nicht den wohl durch manche Brosionssehlucht unpassirbaren Laut des Flusses, sondern zweigt bereits bei dem ersten grösseren - Nebenzutluss von jenem ab und erhebt sich dann, um über den hohen Rücken der Babuna Planina nach Prilip (Per- lepe) in das Becken von Monastir hinabzusteigen. Wir haben auch schon lángst die Diluvialterrasse verlassen und sehreiten über die Oberflüche der tertiüren Sússwasserschichten aufwürts bis zu bedeutender Hohe, etwa noch cinen Kilometer über Trojak hinaus. Diese Sehichten sind zu unterst meist sandig und thonig, mit cingelagerten harten Conglomeratbánken; in den höheren Lagen folgen tuffartige Süsswasserkalke und Conglomerate mit kalkigem Bindemittel. Sie secheinen ganz ungestört zu liegen und erheben sich gebirgaufwürts nur in dem Grade, als es mit den ursprunglichen Ab- satzverhültnissen vereinbar scheint. An mehreren Stellen gewahrte ich aber unter der Sedimentdecke das Hervortreten der ülteren Grundgebirgsgesteine. Zunüchst trat mir an der GEOLOGISCHE REISENOTIZEN VON DER BALKANHALBINSEL. 141 Wegkrümmung, mit der wir uns von dem Ufer des Karasu nach dem Thale des Rajec-Baches zuwandten, in einer kleinen Entblössung grüner Chlorit- schiefer entgegen. Etwas weiter oben, in der Náhe von Han Drenova unterbricht eine Klippe von dünngeschichteten, sehwárzlichen, weissgeaderten Kalken die tertiáre Decke. Dieses Gestein, dessen Schichten steil nach 0 einfallen, erinnerte mich an die dunklen Triaskalke oberhalb Cattaro auf dem Wege nach Njegus. Eine zweite áhnliche Klippe wird weiterhin bem Dorfe Cesendra von dem Bache durchbrochen, von der Fahrstrasse aber in weitem Bogen umgangen. Auch die Vorberge rings umher, besonders der südlich der Strasse emporragende Hadobil zeigen die Farbe und Verwitte- rungsformen des Kalkces. Erst über Han Toplicza beginnt die stárkere Steigung und bald sieht man die tertiáren Schichten — hier nur mehr Süsswasserkalk und Brec- cien — sich über ihrer Unterlage auskeilen. Diese besteht aber zunáchst aus vielfach gewundenen und gefalteten Thon- und Knalkschiefer-Schichten, die ich als palacozotsch bezeichnen möchte. Erst im Liegenden dieser im Ganzen nord-südlieh streichenden Schichten tritt das eigentliche Urgebirge, bestehend aus Gneiss und dolomitischem Kalkstcin, hervor." Nahe zur Passhöhe zeigen die Schichten dieses Dolomitmarmors ein Binfallen von 407 NNW. Das Gestein ist sehr deutlich geschichtet, zuckerkörnig mit háu- figen Binsprenglingen von Talk- und Glimmerschuppen. (Crneiss bildet die unmittelbare Unterlage des Marmors ; aber weiter oben, auf dem Berggeipfel Pletvar ez Joplicza han 9) Gneiss ; d) Dolomitmarmor ; p) Thonschiefer ; e) Tertiüre Süsswassgerschichten ; oben Süsswasserkalkstein., secheint im Liegenden desselben abermals Gneiss und dieser wieder von Dolomit überlagert zu sein. Beim steilen Abstieg nach Prilip findet man tief unten die Gneiss- sehichten in sehr steiler Lage mit nordöstlicehem Streichen. Nun führt der Weg auf der Diluvialebene bis Monastir (Bitolia) weiter, allein mitten in " Auf diesen Punkt bezieht sich folgende Angabe in Boués Werk: wAu col de Plevat (auf der Karte: Pletvar) entre Perlepe et Trojak une puissante couche de dolomie est enchevetrée dans des masses de gneiss talgueux et de micaschistes feldspatigues A mica verdatre., Esguisse géolog. de la Turguie d" Europe, p. 9. 142 BÉLA V. INKKY. derselben treten an einzelnen kleinen Bodenansehwellungen die Schichten des Grundgebirges ; (rlimmerschiefer und dünngeschichteter Zhonschiefer hervor. Bitolia oder Monastiv liegt am westlichen Rande dieser Ebene- in der bedeutenden Meereshőhe von 700 M. am Fusse eines reinen (Tnetss- gebirges. Der PFeristeri überragt als hőchster Gipfel mit angeblich 2359 M. Höhe die Kette der Suhagora und die sanze (Cregend. Er besteht durchwees aus Biotatgneiss, der bald fein- bald grobkörnig auttritt. Die Streichrich- tung der Gneisssehichten ist auf seinem hütken ONO; demnach gerade senkrecht aut die Lángenacéhse des (rebirges. Das Einfallen ist aut dem Gipfel flacher, nach unten zu immer steiler nach NNW. Auf dem Abhange des /eristeri bei dem Dorfe Djindjopolje und noch weiter aufwárts fand ich den (Gmeiss von zahlreichen Eruptivgeüngen durch- setzt, die unter cinander parallel von SW nach NO streichend das Schich- tenstreichen im spitzen Winkel vergueren. Das Gestein dieser Eruptivmas- sen ist ein feinkörniger, dunkelgrüner Diabas, dessen Grundmasse aus einem makrosksopisch ununterscheidbarem Gemenge von Plagioklas, Augit, Magnetit und laucherünen faserigen Zersetzungsproducten (Chlorit) besteht; einge- streute erőssere Feldspathkrystalle bewirken eine porphyrische Structur. Dieselben sind Plagioklase mit zwei aufeinander fast senkrechten Systemen von Zwillingslamellen und verhalten sich in der Bunsenschen Flamme, nach Versuchen die Dr. SCHAFARZIK auszuführen die Freundliehkeit hatte, wie Plagioklase der basiscehen Reihe. [di SITZUNGSBERICHTE. 147 3ERICHTE ÜBER DIE SITZUNGEN DER UNGARISOHEN GEOLOGISOHEN GESELLSCHAFT, I. FACHSITZUNG VOM 3. FEBRUAR 1886. Vorsitzender : Prof. Dr. J. v. SzaBó. Nach Authenticirung des Protokolls der Sitzung vom vorigen Monate eröff- nete die Reihe der Vortrüge 1. Dr. Az. Scnmipr mit seinem Berichte über die mm Sommer 1885 im süd- lichen Theile des Comitates Szepes für das ungar. National- Museum gesammelten Mineralien, und zwar 1.: In der Bindt bei Iglau in den Jreherzog Albrecht schen hisengruben : a) Arscenopyrit in gyossen Brachydomen, n. (012), e sé tün (110). coP, d, (101). Poc und g, (011) Pco. b) Turmalin mit Calcit und Siderit in grauen Ouarz eingewachsen; lange, nadelförmige dunkle Krystalle: s. (1120), coPa und R.x (1011). R. c) Calcit meistens x (2131). -Rs. d) Sphalerit, kleine dunkelbraune bis brüunlich rothe Siderit aufsitzende Krystalle: (101), c00 und 4 (3819: ir zésT Von den von der Bindt herstammenden Mineralien erwühnt der gy" Vortragende noch folgende : Chalcopyrit, Fahlerz, Fisenglummer, ILamonat, (Juare gesprungene, manchmal ziemlich grosse, weisse Krystalle), Aragonit ( Eisenblüthe), Siderit, letzterer mit spiegelelatten Rutschflichen. — 2. Kis-Hnileez : a) Wolnyn, sehr schöne, wasserbeile Krystalle inden Höhlungen von Brauneisenstein : a. (100). coPoo, b. (010), csoPco, c. (GO1). oP, 2, (210). coPe, m. (110). ooP, N. (230). coP"/e, n. (120). coPz, x. (130). coPs, d. (102). V2ePoo, o. (011). Poo, . G. (013), s: Poo, S. (014). V4 Poo, z. (111). P, R. (233). "/5P, f. (113). VP, a. (114). Va P und y.(122). Pe. b) Aragonit in? spiessförmigen Krystallen auf Siderit: x. (011). Po. x.(012). VePoo 5, (0. 14. 1), 14 Poound 5 (14. 14. 1). 14. P. Ferner : (Juarz, Pyrit ! Szlet ] Dant e (004 oP ssm MO SSssészaSet02 S RESSzl ed (1049. V.Pco, "o. (011). Poo b. (010). soPoo, z. (111). Pründ"E.(TID). 44P E 3. Kotterbach: a) Calcit, anfánglich in einfachen Krystallen auf Siderit nieder- gesclilagen : r.x. (2131). R3 und p. x. (1011). R; auf dieselben lagerte sich Pyrit und auf letzteren aufs neue kohlensaurer Kalk in Krystallen von derselben Orien- tirung, aber abweichender Entwicklung: g. x. (0112). — "/2R. y. x. (0445). — 1/5RB, x. 7. (4153). R"/s und x (0. 14. 14. 1). — 14 R. Diese nachtráglieh abgesetzten Krystalle bedecken die ersteren günzlich. b) Baryt, in weissen, grossen, blütteri- gen Stücken, auf deren Oberflüche die Enden dicker tafelförmiger Nrystalle sicht- ban szad seb (000s coPoo,. c. (001) Z0Pb XA 20 ESsRZNMÉN 320 ESB Sz e (KIOJE sole pig MB0) soP3, o. (011). Poo, d. (102). "VePoo, r.(112). VeP und g.(114). 144 SITZUNGSBERICHTE. : ,P. Von anderen Orten der Zips zühlt der Vortragende noch folgende Mineralien : k boat 5 0002 auf: 4. Zsakaróez: Siderit, ODuarz, Pyrit — I 57] 0,— PFallerz, ( halcopy- rit, Braunspath, IHimatit. — 5. Helezmanócz ( Berggrund Uj-György) : Antimontt, (Juarz. — 6. Johann-Etelka : Limonit, Siderit, (Juarz, Chalcopyrit, Iahlerz. — 7. Ernst: (Juare, Siderit, Chalcopyrit, Malachit, Límonit, Aragonit, Pyrit. — 8. Etelkas Sturz: Limonit, Siderit, (Juarz, Magnetit, Chalcopyrit, Pyrit, ( alcit, Faldlerz, Azurit. — 9. Mátyáska : Limonit, Chalcopyrit, ÖDuarz. — 10. Zakutya : (Juarz. — 11. Prakfalu: Ouarz, Magnmetit. — 12. Svedlér: Magnetit, VJuarz. — 13. Svinska : in Branuneisen umgewandelte Pyritkrystalle und Krystalleruppen. — 14. Jekelfalva : Asbest, Öuarz. Tisenghimmer, Epidot. Scehliesslich erwihnt der Vortragende, dass er in Folge der gefülligen Mit- theilung des Herrn Prof. Dr. J. Szaró einen liehten, grasgrünen Pyroxen von Körmörz (Sohlergrund) nntersnchen konnte, weleher monosymmetrisech ist und wenig "Thonerde enthült. 2. Béna v. ISgevs Vortrag über seine geologischen Reisenotizen von der Bal- kanhalbinsel brinet das vorliegende Heft ausführlich. 3. Dr. G. Pnimics spricht über die trachytischen (resteine des Láposer Gelür- ges. Unter letzterer Bezeichnung versteht man jenen Gebirgszng, der mit dem Czibles beginnend zwischen Siebenbürgen und der Marmaros sich hinziehend in der Nühe von Kapnik endiet. Die Hanptmasse dieses Gebirges besteht aus Karpaten- Sandsteinen, von welchen zwei Gruppen zn unterscheiden sind, namentlich eine untere (mittlere und obere Kreide), und eine obere (ocen und Oligocen). Auf diese Sandsteine sind an mehreren Orten Nummulit- und Lithothamnium-Kalksteine, und an einem Orte Aptychen-Kalksteine und röthliche Mergel gelagert, in Folge dessen das Schichtenalter des Karpathen-Sandsteines annühernd bestimmbar ist. — Dieses Sandsteingebirge ist von eruptiven (trachytischen) Gesteinen durchrissen. Diesel- ben treten in zwei geographisch unterseheidbaren Gruppen anf:; und zwav a) in der Gruppe des Czibles, N. Hugyin, und b) in der Gruppe von Oláh-[Lápos-Bánya- Kapnik. Diese beiden Gruppen nntersecheiden sich anch petrographiseh von ein- ander. Die Gesteine der Czibles-Gruppe sind Grünstein- Amphibol- Augit- Andesíte, deren Amphibol ans der Umwandlung eines Pyroxen entstanden ist; unter den- selben kommen ganz krystallisirte und solche vor, welche reichlieh Grundmasse enthalten. Das Gestein des N. Hugyin ist graulich weiss, kleinkörnig, und sind in "demselben Biotit nnd Orthoklas-Feldspath und ein bis zur Unkenntliehkeit umge- wandeltes brannes Mineral sichtbar. Die Andesite der Oláh-Láposbánya-Kapniker Gruppe sind dunkelfarbig, sehwarz oder dunkelbraun, und beinahe immer dicht. Anser der reiehlichen Grundmasse kommen in ihnen stangenförmige Plagioklas- Feldspathe, Hypersten und Angit als gesteinsbildende Bestandtheile vor. Der Angit und der Hypersten stimmen hinsiehtlich ihrer Onantitüt und Grösse ihrer Krystalle vollkommen mit einander überein und sind nur mit dem Orthoskop von einander su unterseheiden. Diese (Gresteine sind aneh in (Grrünstein- Modificationen zu sehen und verwandelt sich dann in ihnen das Pyroxen ganz zu einer grünen chloritischen Masse. Die letzteren wurden im Gebirge überall als erzführende Gesteine erkannt.- Der Secretüűr zeigt an, dass das hochw. Domcapitel zu Gran mit einem Bei- trac von 100 Gulden in die Rcihe der eründenden Mitelieder der Gesellschaft ein- SITZUNGSBERICHTE. 145 trat und dass ein ordentliches Mitelied seinen Austritt anmeldete. — Zu ordent- lichen Miteliedern werden vorgeschlagen: BÉra BonRosrvánri, Professor an der Staats- Oberrealschule von Déva (durch G. TéáGrnás); Béra Nyirő, kel. Bergpracti- cant zu Akna-Sugatag (durch M. Srepáx); JouHANN Poón, Mitglied des Piaristen- Lehrordens in Klausenburg (durch Dr. G. BENKő). II. FACHSITZUNG VOM 3. MARZ 1886. Vorsitzender : Prof. Dr. J. v. SZABÓ. Nach Authenticirung des Protokolls der Sitzung vom 3. Februar 1586 theilt 1. L. Lóczy seine e(geologischen Beobachtungen aus der Umgebung Aradsv mit. Aut die ülteren Gebirge Arads lagerten sich blos am linken Ufer der Maros tertiüre Hügel und eine guaternüre Hochebene, welche bei Perjámos mit der Tiefebene, bezüglich dem Flachlande des Comitates Torontál zusammenfliesst. Am rechten Ufer zieht sich entlang des Fusses der Bergkette ein tief gelegenes iülteres Inundationsgebiet ( Alluvium) hin. In der Umgebung Ó-Arads reicht zwischen Csicsér und Ó-Arad die diluviale (gnuaternüre) Hochebene des Comitates Temes anfs rechte Ufer herüber und ist nicht seiner Oberfliche nach, sondern an seinem lössartigen Untererunde erkennbar, der viele Lösssehnecken enthült. Den Untergrund der Hochflüche des Comitates Temes setzen pliocener (oberer neogener) Schotter, Löss, rothbrauner, bohnenerzhültiger Thon und das Diluvium zusammen. Der pliocene Schotter breitet sich zwischen Lippa-Hidegkút und Fibis-Zsadány aus und liefert zur Be- sehotterung der Strassen ein ausgezeichnetes Material. Derselbe ist wahrscheinlich eleichalterig mit jener Schotterterrasse, die sich am Fusse des Arader Gebirges abgelagert hat. In diesem pliocenen Schotter wurden in den Schottergruben bei Vinga, Zsadány. Murány die fossilen Reste von Ursünugethieren, niimlich Zühne und Knochen gefunden, die dem Mastodon arvernensis und Aceratherium incisivum angehören und zugleich Leitfossilien der pliocenen Schichten sind. — Als interes- sante Denkmiiller der geologisehen Geschichte der Maros und als Illustratoren der jiegunesversuche dieses Flusses dienen die alten Finssbetten auf der altalluvialen Ebene zwischen Arad und Set. Anna. — Die Uebel des Trinkwassers der Stadt Ó-Arad beheben die csgegrabenen Brunnens ; die aus einer Tiefe von 24—28 Meter gutes (132 C.) bis nahe zur Oberfliche sich erhebendes (beim Brunnen der Schule 4.3 M.) Wasser geben. Bisher wurden in der Stadt schon 4—5 solche Brunnen gegra- ben, davon zwei in der Neumann schen Spiritusfabrik, welch letztere tüglich eine Wassermenge von 8000 Hektoliter abgeben. In balneologiseher Hinsiecht sind die im Gebiete des pliocenen Schotters hervorbrechenden Sauerguellen (5) der Auf- merksamkeit würdig. — 2. Dr. F. ScHaraRzik legt vor und bespricht einen von J. Haravárs bei Agadics (UComitat Krassó-Szörény) gesammelten Serpentin, in dessen Spalten sich ein besonders schöner Asbest vorfindet. Der Serpentin selbst, dessen echemische Untersuchung Ar. Kanzcsisszgy ausführte, ist das Umwandlungs- product eines solchen Dunitartigen Olivingesteins, das bisher in Europa nur an wenig Orten, und zwar ebenfalls sehon serpentinisirt, im frischen Zustande aber nur auf der südlichen Insel Neu-Seelands gefunden wurde. Der Dunit-Serpentin 146 SITZUNGSBERICHTK. von Agadics ist in dem oberen Theile der krystallinisehen Schiefer eingelagert. — 3. Die Abhandlung Prof. M. v. HANTKEN s über eAmerikanisehe Nummulitens liest Universitüts- Assistent J. Kocsis vor. Dr. J. SzaBó erhielt gelegentlich seiner amerikanischen Reise von A. HerrekgrIs, Professor in Philadelphia, Nummuliten enthaltendes Material, das HANTKEN untersuchte. H. findet, dass Nummulites Wűllceoxi, HRITPRIN sehr nahe stehe dem N. Tournaweri, de la Harpe, und dass ausser diesen beschriebenen Nummuliten sich in dem Gestein noch ein anderer neuer Nummaulit, der Nummulites IHeilprini, HANTK. n. sp. vorfindet. — Die von HEILPRIN als Orbitoides erklürte Form hült HANTKEN für Orbitulites. Sehliesslich erwühnt H., dass an der Zusammensetzung des Gesteinmaterials noch andere kleine Foraminiferen wesentlichen Antheil haben, weshalb dasselbe als reine Meeresbil- dung zu betrachten ist. Der Vorsitzende fügt dem hinzu. dass ANGELO HEILPRIN (ein gebürtiger Miskolczer) dieses Grestein 1882 ats Florida erhielt. Bisher wurden in Amerika keine Nummuliten gefunden. Der Secretür sechligt zwei neue ordentliche Mitelieder zur Wahl vor: Anors BERTALAN, Professor am Piaristen-Obergymnasium zu Budapest (empf. durch Dr. M. Sraue) ; GrorG PocRgzawxu, Bergbeamter der österr.-ungar. Staatseisenbahn- Gesellschaft in Vaskó-Moravicza (empf. durch J. HALAváTSs). j TET EVAGESTTZÜONG EVOMÉ 7 SAE RTETS8S6: Vorsitzender : Dir. JoónaNwa Böckn. Nach Authenticirune des Protokolls der Sitzaung vom vorigen Monat leget der stellvertretende Vorsitzende den Aufruf des Züricher Comités vor, in welchem dasselbe um Beitrüge zur Errichtung einer Marmorbüste des sich auch um die fossile Flora Ungarns verdient gemachten verstorbenen Professors Oswanp HEER bittet. Der Vorsitzende empfiehlt mit warmen Worten den Anwesenden den vor- selegten Anfruf. 1. Dr. F. ScHAFARZIK legt jene eruptiven Gesteine vor, die L. Lóczy in der Pojana Ruszka bei Gelegenheit der geologisehen Aufnahme dieses Gebietes gesam- melt hat. Ueberraschend ist die Mannigfaltigkeit der untersuchten (Giesteine von einem verhültnissmüssig so kleinen Gebiete. Wihrend die ilteren Gesteine durch Gramit, Diorit, Diabas, Porphyr, Porphyrit, Metaphyr und Augit-Porphyur ver- treten sind, finden sich unter den jüngeren (Juarz- Trachyt, Biotit- und Amplibol- Andesit, Augit-Andesit und Basalt vor. Indem L. Lóczy dem Vortragenden für seine werthvolle Arbeit seinen Dank ausspricht, erwühnt er zugleich, dass die vor- selegte Karte, die für den in Aussicht genommenen geologisehen Ausflug der XXIII. Wanderversammlune der ungarischen Aerzte und Naturforscher angefertigt wurde, die wechselvollen petrographischen Verhiültnisse dieses Gebietes genaner wiedergeben wird, als die ültere HavueR sche Karte. Seine ausführlicheren Studien wird er der Wanderversammlung vorlegen. 3. Dr. M.Sraoe legt eine Arbeit von Dr. J. Ferix aus Leipzig vor, in welcher derselbe mehrere in Ungarn gefundene fossile Hölzer beschreibt. WFerix bereichert auch mit dieser Arbeit unsere Kenntnisse der heimatlichen Verhültnisse und SITZUNGSBERICHTE. 147 benützt Srau8 die Gelegenheit, ein übersiechtlieches Bild über die bisher aus Ungarn bekannt gewordenen fossilen Hölzer zu geben. In der jüngsten Arbeit Fenix" werden folgende neuen Arten besechrieben : Teemiorylon Pannomicum, Platanimum porosum (von Nagy-Almás), P. vasculosum (Promontor), Carpinoxylon vasculosum, (Juerct- nmium Staubi, var. longiradiatum. Nách:den neuen ungarlindisehen Funden (Nagy- Márton, Bélabánya, Zsilthal) von ( edrorylon regulare, Goepp. sp., ist dieser fossile Holztypus nun in seinem Stamm-, Ast- und Wurzelholz bekannt. Sehliesslich untersuchte FErix amnch jenen berühmten fossilen Holzstamm, der bei Tarnócz (Comitat Nógrád) in den fünfziger Jahren gefunden wurde. Derselbe gehört dem Pityogylon-Typus an, . ist aber seiner schlechten Beschaffenheit wegen nicht nüher zu bestimmen. Sraup theilt mit, dass bisher 42 solche fossile Holzstimme aus Ungarn bekannt wurden, von welchen 13 den Nadelhölzern, 29 aber den dikotylen Lanbhölzern zugezáhlt wurden. Von letzteren wurde bei 25 die Analogie mit der anatomischen Structur lebender Hölzer constatirt. I 3. Sehliesslich legt J. Haravárs eine neue Cardium-Species, Cardium pseudo- Suessi vor, die in den pontischen Schichten des südlicehen Comitates Krassó-Szö- rény bei Langenfeld und Milrolincz gefunden wurde. — Der Secretür empfiehlt zur Wahl als ordentliehes Mitelied Herrn PauL Haxus, erzherzog]. Albrecht"schen Schichtenmeister zu Gölniczbánya (empf. durch G. HERMANN), und zeigt den Austritt eines Miteliedes an. I. AUSSCHUSS-SITZUNG VOM 3. FEBRUAR 1886. Vorsitzender : Prof. Dr. J. v. SZABÓ. Nach Authenticiruneg des Protokolls der Ausschuss-Sitzung vom 253. Decem- ber 1585 theilt der Vorsitzende mit, dass I I. Se. Excellenz der Minister für Cultus und Unterricht Dr. A. v. UREFORT bereit sei, für die Herstellung des ungarlindisehen Theiles der internationalen geologischen Karte von Europa die durch ihn bereits in Aussicht gestellte Summe anzuweisen, was zur angenehmen Kenntniss genommen wird. , II. Der Secretár macht den Ausschuss darauf aufmerksam, dass die Auf- nahme der cJahresberichte der kel. ung. geol. Anstalto in den c Földtani Közlönyv für die Zukunft durch den bedeutenden Umfang -dieser Berichte sehr erschwert sei ; andererseits wire es nur zu bedauern, wenn die Mitelieder der ungar. geolog. Gesellschaft diese höchst werthvolle Publication entbehren müssten. Der Ausschuss . besehliesst, diese Angelegenheit. einem kleineren Comité zu übergeben, das unter dem Prüásidium Dir. J. Pöcs bezüglieh der Lösung dieser Frage einen Vorschlag anusarbeiten soll. III.: Der Seeretür legt -die. Zuschrift der. ungar. wiss. Akademie vor, in welcher die Gesellschaft davon verstündigt wird, dass die Akademie in Zukuntt den Ersatz der Kosten für Heizung und Beleuchtung des durch die Gesellschaft im Akademiepalaste benützten Sitzungslocales nicht beansprucht. 145 SITZUNGSBERICHTE. II. (AUSSERORD.) AUSSCHUSS-SITZUNG VOM 20. FEBRUAR 1866. Vorsitzender : Prof. Dr. J. v. SzARó. Das in Angelegenheit der cJahresberichte der kel. ungar. geol. Anstalts aus- gesandte Comité legt dem Ausschusse seinen Antrag vor. Das Comité beantragt, der Ausschuss möge besechliessen, dass ohne Lösung des Vertragsverhültnisses, welches zwischen der kel. ungar. geol. Anstalt und der geol. (regsellsehaft besteht ; erstere in Zukunft ihre Jahresberichte unter ihrem eigenen Namen und auf eigene Kosten publiciren möge. Die Gesellschaft dagegen entsagt der bisher genossenen Unterstützüneg von 350 Gulden, ist aber berechtigt, von den cJahresberichtens auf ihre eigenen Kosten für ihre Mitelieder und die mit ihr im Schriftenaustausch stehenden Gesellschaften die nöthige Zahl von Separatabdrüecken anfertigen zu lassen und als Beilage zum Földtani Közlönyv zu versenden. Der xFöldtani Közlönyv verbleibt auch fernerhin das amtliche Organ der kel. ungar. Anstalt, was wie bisher anf dem Titelblatte desselben seinen Ausdruck finden soll. Der Ausschuss nimmt diesen Vorschlag an und besehliesst, denselben zur Genehmigung dem hohen Ministerium für Bodencultur, (rewerbe und Handel zu unterbreiten. Nach Erledigung der lanfenden Angelegenheiten wird die Sitzung vom Vor- sitzenden geschlossen. III. AUSSCHUSS-SITZUNG VOM 3. MARZ 1886. Vorsitzender : Prof. Dr. J. v. SZABÓ. Vor Authenticirung des Protokolls der Sitzung vom 20. Februar 1886 erhült der eine Punkt desselben folgende Modification : Der Ausschuss betraut Dr. Jurxus Prrnő damit, dass er sich mit dem Entwurf des vollstündigen kepertoriums der ungarischen geologischen Literatur beschüftige., I. Der Secretür zeigt an, dass er nach der freundlichen Zusage mehrerer Mitelieder im Stande sein wird, jene Rubrik des cWFöldtami Közlönyv, die der Be- sprechung der auf die geologischen, mineralogiscehen und palüiontologisehen Ver- hültnisse Ungarns sich beziehenden Fachliteratur dienen soll, pünktliech auszu- füllen. IL. Das Manuscript Dr. S. Fiscnens, enthaltend seine Untersuchungen über die Salzgnellen Ungarns wird dem hohen kel. ungar. Finanzministerium zur Her- ausgate anempfohlen. IIL Der Secretür legt die Zuschrift des stündigen Centralcomités der Wander- versammlung der ungarischen Aerzte und Naturforscher vor, in welcher die Gesell- schaft anufeefordert wird, sich an der XXIII. Wanderversammlung zn betheiligen. Der Ausschuss besehliesst, das diesbezügliech bereits einmal festgesetzte Programm aufs neue dem benannten Centralcomité mitzutheilen. MITTHEILUNGEN AUS DER KGL. UNG. GEOL. ANSTALT. 149 IV. AUSSCHUSS-SIIZUNG VOM 7. APRIL 1886. Vorsitzender : Dir. J. Böcgn. Nachdem das Protokoll der Sitzung vom 3. Márz 1886 authenticirt worden, wurde I. beschlossen, dass mit Rücksicht auf die Generalversammlung der ungar. wiss. Akademie die náchste Fachsitzung am 12. Mai und dass die für den 2. Juni proponirte Fachsitzung auf allgemeinen Wunsch in der zweiten Hülfte des October abgehalten werde. II. Der Secretár legt die Zuschrift der Direction der kgl. ung. geol. Anstalt vor, in welcher die Gesellschaft davon verstündiet wird, dass das hohe Ministerium für Land wirthschaft, Gewerbe und Handel gestatte, dass der Gesellschaft von den Jahrbüchern der Anstalt statt der bisherigen 400 in Zukunft 425 Exemplare aus- gefolgt werden mögen. Der Ausschuss besechliesst, dem Hohen Ministerium für diesen neucn Beweis seiner gnüdigen Beförderung der Zwecke der Gesellschaft durch das Prásidium seinen Dank aussprechen zu lassen. IV. Der Ausschuss besechliesst, die Zuschrift der naturforschenden (fesell- sehaft zu Danzig dahin zu beantworten, dass er den angebotenen Schriftenaus- tausch bereitwilligst annimmt, und berichtet der Secretár schliesslieh über den Stand des Vermögens der Gesellschaft im ersten Ouartal 1886. MITTHEILUNGEN AUS DER KGL. UNG. GEOL. ANSTALT. — Personalveründerungen: L. Lóczy, kel. ung. Sectionsgeologe, der seit dem Jahre 1881 am kgl. Josefs-Polytechnikum als Docent der Geologie thátig war, wurde mit allerhőchster Entschliessung Sr. k. u. k. Majestát vom 8. Jánner 1886 zum öffentlichen ausserordentlichen Professor des an genannter Anstalt neu kreirten Lebrstuhles für Geologie ernannt. — Statistik der Bibliothek und Kartensammlung der Anstalt. Die Biblio- thek und Kartensammlung der kel. ung. geol. Anstalt, die unter den Fach- bibliotheken des Landes vielleicht den ersten Bang einnimmt, erfuhr im Lautfe des vertlossenen Jahres 1885 abermals eine betrüáchtliche Bereiche- rung. Im benannten Jahre vermehrte sich die Zahl der Büönde um 991, die einen Werth von 5808 Gulden 19 Kreuzer ; die Kartensammlung aber um 637 Exemplare, die einen Werth von 2061 Gulden 62 Kreuzer reprüsen- tiren. Diese erfreuliche Bereicherung hat die Anstalt in erster Reihe der wiederholten Opferwilligkeit des Herrn A. v. SEMszy zu verdanken, so vor allem sámmtliche Jahrgánge des xDingler"schen Polytechnischen Journals? . Die bedeutende Zahl der graphischen Producte verdankt die Anstalt der patriotischen Bereitwilligkeit der auf der vorjáhrigen Landesaustellung vertretenen Bergbau- und Hüttengesellschaften, sowie einzelner Privat- aussteller. 150 KÖNYVIJEGYZÉK. — BÜCHERVERZEICHNISS, A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT SZÁMÁRA 159 FOLYTÁN BEÉRKEZETT AJÁNDÉKKÖNYVEK ÉS (CSEREPÉLDÁNYOK JEGYZÉKE." Verzeiehniss der im Jahre 1885 eingelaufenen Geschenke und Tauschexemplare. I. Folyóiratok. — Zeitschriften, Abhandlungyen der k. k. geologisehen Reichanstalt. XI. Bd. I. Abth. Wien, 1885. Annales de la Société royale malacologigue de Belgigue. XV; XVIII-XIX. Bru- xelles, 1880—84. Bollettino del R. comitato geologico d Italia. XV. 11—12; XVI. 1—10. Roma, 1884— 85. Chemiker- und Techniker-feitung Allgemeine Oesterreichische — II. Jg. Nr. 108135 15-16; 19E2V;5"723 ; III"N0. EDS 7EBEÜTISTB s TS SL OSSSZÜN 99. 294 ; Wien, 1884— 85. ; Comunicaoes da seccáo dos trabalhos geologicos de Portugal. Tome I. fasc. 1. Lisboa. 1885. Correspondenz-Blatt des naturwissenschaftl. Vereines in Regensburg. XXXVIII. Kegensburg, 1884. Ertesítő — Orvos-természettudományi — X. Evfolyam I. Orvosi szak: 1—3. füzet. — II. Természettudományi szak: 1—3. füzet. — Népszerű előadások : 1—2. füzet. Kolozsvár, 1885. Kvkönyve — A magyarországi Kárpát-légyesületnek — XI. 5—4. Igló, 1884. (Greologtcal Survey of the United States Amer. (Departement of the interior) : Annual Report, — third, 1881— 82. of the United States Geological Survey. By J. W. Powell, Director. Washington, 1883. ág Bulletin of the United States Geological Survey Nos 2—6. Washington. 1883. Becker George F. Geology of the Comstoeck Lode and the Washoe District. With Atlas. Sheet 1—XXI. in folio. Washington, 1882. (Monographs of the Un. St. Geolog. Survev. Vol. III.) Lord, Eliot: Comstock Mining and Miners. Washington, 1583. (Monographs of the Un. St. Geolog. Survev. Vol. IV.) [rving, Roland Duer : The Copper-Bearing hBocks of Lake Snperior. Washing- ton, 1883 (Monogr. of the N. St. Geolog. Survey. Vol. V.) (Grvologieal and Natural History Survey oj Minmesota : Annnual Reports: First, for the year 1872; Seventh, . 1878: Tenth, IS881 ; : W művek az 1576. évi közgyűlés határozata értelmében a m. kir. földtani intézet könytárába kebeleztettek. KÖNYVJEGYZÉK. — BÜCHERVERZBEICHNISS. 151 Eleventh, 1882 ; Twelfth, 1883. — By N. G. Winchell, State Geologist. — Minneapolis, 18579—1884. ; Izvjesztija geologicseszkago komiteta. 1882. 1883. 1—6; 8—9. 1884. 1—10; 1885. 1—7. Pétervár, 1883—585. Jahrbuch der k. k. geologisehen heichsanstalt. Jahrgang XXXV. 1—4. Wien, 1555. Jahresbericht der Geographischen Gesellschaft zu Greifswald. 1883—54. 1. Theil. Greifswald, 1885. I Magyar Ipar. VI. (1885). 1—11 ; 14—21, 24. Budapest, 1855. Mémoeires. du :éomité géologigue.] Vol. I. 1—4; II. 1—2; III. 1. Pétervár, 1883—85. ; Mittheilungen der k. k. geographisehen (Gesellschaft in Wien. 1584. XXVILI. : Wien, 1884. Montamindustrte-Zeitung — Ungarische — I. Jahre. Nr. 1, 4—7 ; 9—10 (Sehluss ). Budapest, 1885. Procös-verbaux dés séantes de la société malacologigue de Belgigue. XII. 109 - 147 ; XIII ; XIV. 1—80. Bruxelles, 1883—585. Report — Annuál — of the curator of the Museum of comparative zoology at Hav- vard college. 1884—85. Cambridge, 1885. Új Report"— Second Annual — of the Bureau of Ethnology of the Secretary of the Smithsonian Institution. 1880—81. By. J. W. Powell, Director. Washing- ton, 1883. ; Sehriften der physikaliseh-ökonomischen Gesellschaft zu Königsberg i. Pr. XXIV. 2. Abth. XXV. Königsberg, 1884—85. Természetrajzi füzetek. TX (1885). Budapest, 1885. Természettudományi fizetek. (Délmagyarorsz.) VILI. 2—4 ; IX. 1—2. Temesvár, 1884—85. ; 1] ransactions of the North of Englánd institute of mining and mechanical engi- neers. XXXIV. Newcastle-upon-Tyne. 1855. Verhandlungen der k. k. zoologiseh-botanisehen (Gesell-ehaft in Wien. Band XXXIV. Jahrgang 1884. Wien, 1885. Band XXXV. 1885. II. Halbjahr. . Wien, 1886. Verhandlunyen des Naturforscehenden Vereines in Brünn. XXII. Brünn, 1884. Verhandlungen der k. k. geologisehen Reichsanstalt. Jahrgang 1884. Nr. ! Wien, 1884. Jahrgang 1885. Nr. 1—18. Wien, 1885. 18. II. Egyes művek. — Einzelwerke. Account of the strata of Northumberlund and Durham as proved by borings and sinkings. F——K. Newcastle-upon-Tyne, 1855. Becker G. F., Geology of the Comstock Lode etc. Vide : Geological Survey of the U. S. Amer. Bericht der meteorologisehen Commission des naturforsehenden Vereines in Brünn über die Ergebnisse der meteorologisehen Beobachtungen im Jabre 1882. Brünn, 1584. Brogger W. C. Die silurischen Htagen 2. und 3. im Kristiniagebiet und auf Kker, Kristiania, 1882. 152 KÖNYVJEGYZÉK. — BÜCHERVERZEICHNISS, Chyzer Kornel, dr., Magyarország gyógyhelyei és ásványvizei (A budapesti 1885 évi orsz. kiállítás egészségügyi szakbizottságának megbizásából). S.-A.- Ujhely, 1855. Chyzer Kornel dr., Die Kurorte und Heilguellen Ungarns. S.-A.-Ujhely, 1885. Draghicenu M. Studii geologice, technice si agronomice ecu privire particulare asupra mineralelor utile. Bucuresti, 1885. Irving R. D., Copper-Bearing Rocks of Lake Superior. Vide : Geolog. Surv. of the U. 5. Amer. Koch Antal, dr., Erdély ásványainak kritikai átnézete. ( Beleillesztve : Erdély kris- tályosodott Calcitjainak átnézete, Benkő Gábor-tól.) Különyomat az cOrvos- természetudományi Értesítő term. tud. szakának 1884 és 1885 évi folyamából. Kolozsvár, 1855. (Ára l frt. Kapható a szerzőnél Kolozsvárott, az egyetemen.) Lord F., Comstock Mining and Miners. Vide : Geological Surv. of the U. 5. Am. Mihalik J., A csorbai tó. Liptó-Szt-Miklós, 1885. Putnam Ch., Elephant pipes in the museum of the Academy of natural seiences. Davenport, Jowa. Davenport, 1885. Reusch H., Silurfossiler og pressede konglomerater i Bergensskifrene. Kristia- nia, 1882. Romanovski (. D., Materiali dlja geologii turkesztanszkago Kraja. II. Sanktpeter- burg, 188£. Szegmeth K., Reiseskizzen aus der Máramaros. IV. Igló, 1885. III. Térképek. — Karten. Dahll T. Geologisk kart over det nordlige Norge. 1866—79. 1 lap. Carte geologi- gue générale de la Russie d Europe. Feuille 71. 1 lap. Karpinszky A. Geologiscehe Karte des Ostabhanges des Urals (mit Ausnahme des Centralgebirges). 1584. 3 lap. Budapesten, 1886, januarius 13-ikán. Dr. PgevHő GYULA. e. titkár. FÖLDTANI KÖZLÖNY HAVI FOLYÓIRAT MAGYARORSZÁG FÖLDTANI, ÁSVÁNYTANI ÉS ÖSLÉNYTANI MEGISMERTETÉSÉRE S A FÖLDTANI ISMERETEK TERJESZTÉSÉRE. Megjelenik havonként két vagy három nagy nyolezadrét ívnyi tartalommal. A magyarhoni földtani társulat rendes tagjai 5 írt évi dij fejében kapják. Előfizetési ára egész évre 5 frt. 5—6, FÜZET. XVI, KÖTET, 1896. MÁJUS—JUNIUS, AMERIKAI NUMMULITOK. HANTKEN MIxSÁ-tól. (Előadatott a magy Földt. Társulat 15356. márczius 3-án tartott szakülésén.) (Ehhez az I-ső tábla.) Dr. Szazó Józser tanár úr szíves volt behatóbb megvizsgálás végett azon közetpéldányokat nekem átadni, melyekben az általa a magyarhoni földtani társulat 1883 febr. 7-én tartott szakülésében bemutatott Nummulites Willcoxi, HEItPRIN fordul elő,! és melyet HEILPRIN ANGELO az v0On the Occurence of Nummulitie deposits in Florida and the Associatton of Nummu- lites with a Fresh- Water Faunan czímű értekezésében írt le.? Az általam véghezvitt vizsgálatnak eredménye a következő : A megvizsgált floridai kőzetben két nummulit-faj fordul elő. Az egyik faj a Nummulites Willcoxi, HErcPgrs; a másik fajt újnak tartom és HEItPRIN tiszteletére, kinek a nummulitok Amerikában való előfordulá- sának az első biztos kimutatását köszönjük, Nummulites Heiprini-nek nevezem el. A Nummulites Willcoxrit, Hrruegrs (I. ábra) nagyobb alakú mint a Nummulites Heilprini n. sp. és a kanyarulatok csatornájának szélessége gyor- sabban is növekedik, mint az előbbeninél. A 4 millméternyi átmérőjű példányok, ha a tisztán kivehető kezdő kamarát az első kanyarulatnak tekint- jük, 5!/2 kanyarulatból állanak. A lerajzolt példányon a kamarák száma a következő : ? j : Földtani Közlöny 1883. 83 l. ? Proceedings of the Academy of Natural Sciences of Philadelphia 1882; 189—1983 I. ? HEILPRIN az utolsó kanyarulatban a kamarák számát 35—45-re teszi. Annyi kamarát az általam megvizsgált példányok egyikében sem találtam. Földtani Közlöny, XVI. köt. 1886. 10a 154 HANTKEN MIKSA: Az 1-ső kanyarulatban a kamarák száma 1 9-1k ) ) ) 5) 3-ik ) , ) 11 4.-ik ) ) ) Ú7 5-ik ) ) ) 94. Ezen faj igen közel áll a Nummulites Tournowert, De LA HARPE-hoz (De la Harpe : Description des nummulites de Biarritz. Bulletin de la société de Borda a Dax. 4-me année p. 1483 pl. I. fig 1—7. De la Harpe : Études des nummulites de la Suisse. Mémoires de société palxontologigue suisse. Vol. X. 1883. p. 166 pl. VI.) A lerajzolt, a Nagy- Kovácsi vidékén előforduló Nummulites intermedia-rétegekből való és 5 milliméternyi átmérőjű példá- nyon (III. ábra) a kanyarulatok száma 6. Az 1-ső kanyarulatban a kamarák száma 1 9-ik ) ) ) 7 3-ik ) ) ) 13 4-ik ) ) ) 1 1 9-ik ) ) ) 91 6-ik ) ) dea 20 Ha tekintetbe veszszük, hogy a kamarák száma valamennyi nummulit- fajnál bizonyos határok között mozog, könnyen felismerhetjüuk a nagy meg- . egyezést, melyet a Nummulites Willcoxt és a Nummulites Tournoueri a kamarák számára nézve mutatnak. Különben e két nummulitfaj alakjára és a válaszfalak hajlottsága- s görbültségére nézve 18 annyira megegyeznek egy- mással, hogy azokat alig lehet egymástól megkülönböztetni. Valjon azok ugyanazon egy fajba egyesítendők-e, annak eldöntését HEILPRIN tanártól várhatjuk, kinek nagyobb mennyiségű anyag áll rendelkezésére. A Nummulites Willcoxri némi hasonlatosságot a Nummulites clegans (Saw)-hoz is mutat (De la Harpe, Études des nummulites de la Suisse, p. 175. pl. VII. fig. 12—23) ; de ettől leginkább az aránylag sokkal kisebb kezdő kamara és a kamarák csekélyebb száma altal különbözik. A lerajzolt példá- nyon (IV. ábra) a kamarák száma a következő : Az 1-ső kanyarulatban a kamarák száma 1 2-ik ) ) ) 7 53-ik ) ) ) 18 A.-1k ) ) ) 98. A floridai kőzetben előforduló második nummulit-fajnál — Nummulites Heilprini (II. a, b, c ábra), melyet új fajnak tartok, a csatorna szélessége csak lassan növekedik és ennélfogva egyenlő átmérő mellett csaknem kétszer AMERIKAI NUMMULITOK. 155 annyi kanyarulattal bír, mint a Nummulites Willcori. Ezen faj sokkal kisebb alakkal is bir. A kamarák száma a lerajzolt példányokon a következő : a) ( b) c) átmérő 1-5 "nm átmérő 1725 "m/m átmérő 1725 "/m a kanyarulatok, a kamarák — a kanyarulatok, a kamarák — a kanyarulatok, a kamarák száma száma száma 1 1 1 1 1 1 2 5 2 7 2 ri 2) 15 3 17 3 16 4. 18 4 21 4 20 A floridai nummulitkőzetből HEILPRIN még egy orbítoidot is hoz fel. Ezen alak belső szerkezetére nézve lényegesen eltér az orbitoidok-étól. Ugyanis valamennyi orbitoidnál a kamarák derékszögű négyszögeket képez- nek; a floridai példányokon pedig a kamarák kerekdeden dűlényalakúak és jobbra-balra futó ívszerű sorokban vannak elhelyezve, a mint ezt az orbituli- tesnél találjuk és ennélfogva HEIGPRIN faját orbitulitesnek is tartom. Az előbbiekben felsorolt foraminiferákon kívül a floridai közetben igen nagy mennyiségben másféle foraminiferák is fordulnak elő. Az összezúzott kőzetben találtam Heterostegtná-t, (Juingucloculiná-t és Tinaporus-t. A vékony csiszolatok pedig azt mutatják, hogy a floridai nummulit- kőzet alkotásában a fentebb említett nagyobb alakú foraminiferákon kívül különböző nemekhez tartozó parányi foraminiferák tetemesen részt vesznek, mint például FPlecantum, (aaudryana ?, Textilaria, Bolivina, (Gilobigerina, Truncatulina, Rotalia stb. s ennélfogva ezen közetet tengeri, még pedig ó-harmadkori képződményűnek kellene tartanunk. Ezen föltevés ellen azon- ban azon körülmény :szól, hogy a kérdéses közetben HEILPRIN szerint jelen- kori puhányfajok is előfordulnak. Ha tehát a nammulitok, mint ezt HEILPRTIN előadja, az ismeretes lelethelyeken nem eredeti fekvő helyükön fordulnak elő, hanem oda bemosattak ; akkor azt kell mondanunk, hogy nemcsak a. num- mulitok, hanem az egész közetanyag, melyben azok előfordulnak, oda bevitetett. A TÁBLA MAGYARÁZATA, 1. Nummulites Willcori , HEILPRIN, Florida. Felhasított példány 13-szorosan nagyítva. 2. Numanulites Heilprini, HANTKEN, n. sp. Florida, a, finom csiszolat; b és c felhasított példányok 20-szorosan nagyítva. 3... Nummulites Tournouert, DE LA HARPE, Nagy-Kovácsi, Pestm. Finom csiszolat, 16-szorosan nagyítva. 4. Nummulites elegans Sow:, CurTsE, Francziaország. Felhasítottpéldány 13-szorosan nagyítva. : 10a" 156 PRIMICS GYÖRGY : A LÁPOS-HEGYSÉG TRACHITOS KÖZETBI, Dr. PRgimics GyöRkRGy-től. (Előadatott a magy. Földt. Társ. 1886. februárius 3-án tartott szakiülésén.) (Ehhez a II-dik tábla.) Lápos-hegységnek a Királyhágó hegylánczának azon északkeleti részét nevezik, mely az 1447 m. magas (Guttin és az 1842 m. magas Czibles közt terül el. E hegység iránya általában dk.-ény.-i, és /irdély- Marmaros közt határt alkotó gerinczet képez. Közép magassága a katonai specziális térkép adatai szerint a vizválasztóba eső 18 legmagasabb csúcs magasságából kiszá- mitva, 1345 méter. Igen szakgatott hegység, magasabb vagy alacsonyabb s többnyire erdővel borított meredek kupok csoportozatából áll, melyeket a gerinezből eredő, rendetlen irányú hegyi patakok sűrűn szeldelnek át. Az erdélyi oldal vízdús patakjai szintén e hegységben, az 1350 m. magas Várátikon alól eredő Lápos folyóba ömlenek. A marmarosi oldal patakjai pedig vizökkel az [za folyót növesztik. E hegység zömét a kárpáti homokkövek alkotják, melyek azonban szá- mos helyen ; de kiválóan a hegyvonulat két végén, fiatal eruptiv közeteknek hatalmas tömegeivel vannak felszaggatva. Egy pár helyen a kárpáti homok- kövek közé aptychusokat tartalmazó szarukóves mészkövek és vöröses már- gák vannak betelepüűlve; számos helyen pedig kárpáti homokkőre települten, lithothamniumban bővelkedő nummulitos mészköfoltok találhatók. Habár a kárpáti homokkövekben kövületeket nem találtam, mindazon- által településök, petrografiai jellemök s kiválóan az aptyechusos és nummu- litos mészkövekhez való viszonyuk alapján, köztük két eltérő koru réteg- csoport különböztethető meg. Ezek szerint a kárpáti homokkő mélyebb rétegei : a pados és középszemű homokkövek, a sötét színű agyagos, homokos, palák stb. nagy valószinűséggel a krétához számíthatók ; mig a felsőbb réte- gek: a középszemű sárgás, csillámos és konglomeratos homokkövek stb. hihetőleg eoczénkoruak. A kárpáti homokkő alsó csoportjának márgás rétegei néhány helyen, nevezetesen a Rotunda aljában, Oláh-Láposbánya felső részében és a Batiz Polyáni patak forrása környékén, hihetőleg az andezitek behatása következ- tében, nagy mértékben el vannak guarczitosodva. Nem hagyhatom említés nélkül a Lápos-hegység azon homokköveit, a melyek Várátik és Szelha csúcsok környékén, több ponton, magasan kiálló s dolomithoz hasonló kopasz szirteket alkotnak. E homokkövek legtöbbször § A LÁPOS-HEGYSÉG TRACHITOS KÖZETEI. 157 nagyon el vannak változva; rhyolith-guarczitszerűek s hihetőleg a szomszédos andezit kitörése alkalmával torlódtak kiálló sziklákká. A Szermetest festői sziklacsoportja, a Piatra Czinkului, Piatra Korbului stb. mind ily homok- kövekből vannak fölépítve. A trachitos kőzetek, melyek főleg a pyroxén-andezitek csoportjába valók, a Lápos-hegységben három egymástól lényegesen különböző typuszban fordulnak elő; mely typuszok gyaníthatólag külön-külön eruptiók folytán keletkeztek. A (Guttin-hegy közetének szintén saját typusza van. A Lápos-hegység eruptiv kőzeteinek kitörése koráról közelebbi adatok ez idő szerint még hiányzanak ugyan; de aránylag fiatal korukról tanuskodik az, hogy kivétel nélkül a kárpáti homokkövön törtek keresztül, vagy benne teléreket alkotnak. Több helyen, nevezetesen a Szekujon és a Kis- Hugyinon, az észlelhető, hogy az eruptiói kúpnak csak az egyik oldala bukkan ki a fiatal kárpáti homokkő-takaró alól; a másik oldalát és tetejét a fölnyomott kárpáti homokkő leple borítja. A Czzbles és Brán kúpjainak nyergeiben, több helyen, a kárpáti homokkő-takaróból kiszakított és magasra fölemelt guar- czitos homokkő-rögök találhatók. Mindezek azt bizonyítják, hogy a Lápos- hegység eruptiv közetei, a kárpáti homokkő felső rétegeinek lerakódása után, hihetőleg jó későn, törtek fel. Közelebbi adatokat csak a (rutttn hypersztén-augit-andezitjére vonat- kozólag találunk dr. HorMaNs KÁRoLnY egy értekezésében." Szerinte a Guttin közete mediterrán-korű, mert tuffájában a Guttin-hegység szélén, mediter- rán-korú kövületek találhatók. A különböző typuszbeli andezitek különböző geografiai csoportokban fordulnak elő, s e csoportok a következők : I. Az Oláh-Láposbánya-kapniki csoport. Hypersztén-augit-andezítek. Az oláhláposbánya-kapniki csoport (vagy rövidebben, a Lápos-hegység után, láposi typus2) összes andezitjeinek jellemző sajátsága a sötét szín és a tömör szövet. Ez, úgy látszik, állandó jellege egy nagymérvű kitörés közetemek s annyira változatlan, hogy bennök igen nagy távolságokban is alig található némi eltérés. E typuszhoz tartozó andezitek- kel ezen kivül gyakran találkozunk még a Vihorlat-Guttin-hegységben, a Hargita mentén, és az erdélyi Erczhegységben stb. A láposi typusz csoportjának andezitjei üde, normális állapotban és elváltozott zöldköves módosulatban találhatók. A nagyobb tömegek közete általában üde, mig a teléreké többnyire zöldköves. A zöldköves módosulat- ban lévő telérközetek, mint a nagyobb tömegek nyulványai, szinbeli- és 17 Ásványtani közlemények a Vihorlat-Guttin trachit hegységének keleti részé- ből. Földtani Közlöny II. k. 1872. 158 PRIMICS GYÖRGY : némi belalkati különbségek mellett kiválóan abban térnek el az üde köze- tektől, hogy bennök a pyroxén részben vagy egészen elváltozott. Az üde kózetek színe mindig sötétbarna, néha majdnem fekete, ritkán kissé szürkés. Többnyire annyira egyöntetű tömörek, hogy alapanyagukban a parányi földpátocskák csak csillogás után ismerhetők fel; ritkábban kissé porfirosak és ilyenkor a fehéres vagy szürkés földpát-léczek és pyroxén- kristálykák jól felismerhetők. Puszta szemre némely példányban a földpát-; másikban meg a pyroxén-kristálykák nagyobbak s így túlsulyban látszanak lenni. Törésük egyenetlen, vagy egyenetlenül kagylós és csak a félig szaru- köveseken észlelhető jó kagylós törés. Idegen kőzetzárvány e kőzetekben alig van; csak egyszer találtam egy Szekujról való példányban borsónagy- ságú szemcsés guarcz-darabkát. A zöldköves módosulatban lévő közetek szövetre nézve hasonlók az üdékhez; de színük többnyire zöldes szürke vagy piszkos zöldes barna és ren- desen kisebb-nagyobb mennyiségben apró pyrit-szemcsék is láthatók bennök. E csoport közeteinek mikroszkopos tanulmányozását 26 különböző pon- ton gyűjtött anyagon végeztem. Az átvizsgált példányok a következő andezit- tömegekből valók : Várátik, Szelha, Prislop, Fleska, Neteda, Magura, Csori, Rotzir, Rotunda, Sibilla, Sátra, Azsiícza, hunkás, Czizma és Paltin ; továbbá a marmarosi Veratik hupturi felőli oldalából, az 0.-Láposbányai telér- közetekből és Kapnik é. oldaláról. Az üde kőzetek fekete vagy sötétbarna alapanyaga mikroszkop alatt általában szürkésnek látszik. Alkotásában víztiszta polarizáló mikrolithek, apoláris üvegrészecskék és fekete opák szemcsék szerepelnek. Az apoláris üvegrészecskék és a mikrolithok majdnem mindig egyenlő arányban látha- tók; ez utóbbiak néha jó nagyok, s földpáthoz hasonló viselkedésűek és folyásos szövetre emlékeztetően elhelyezkedvék. A zöldköves módosulatban lévők, de kiválóan a telérek közeteinek zol- des szürke alapanyaga mikroszkop alatt legtöbbször egészen kristályosnak mutatkozik : néha apró kristályos szemcsés, máskor foltonkint polarizáló és oly benyomást gyakorol, mintha valaminő kristályító folyadékkal volna átivódva; különben gyakoriak benne zöld, ehloritos mállási termények és fekete opák szemcsék. A teljesen üde és a zöldkövesség különböző fokozatában lévő közetek alapanyagának összehasonlító vizsgálatakor meggyőződtem, hogy az alap- anyag átkristályosodása a zöldkövesség előrehaladásának fokozataival bizo- nyos mértékig arányosan lépést tart; de egy bizonyos fokon tul, melynél a közet bomlani kezd, a kristályos alapanyagban is sok fekete opák szemcse és apoláris zöldes, vagy barna bomlási termény jelenik meg. A vulkáni működés azon utóhatásai tehát, melyek a közetek pyroxén- jének anyagát átváltoztatták, egyuttal a kőzetek alapanyagának úveges álla- potban lévő részecskéit is átváltoztatták. A merev üveges állapotban lévő A LÁPOS-HEGYSÉG TRACHITOS KŐZETFI. 159 anyag tömecseinek kötelékeit meglazitva, lehetővé tették; hogy azok a kris- tályosodás törvényei szerint elhelyezkedjenek. Ugy az üde, mint a zöldköves kőzetek alapanyagában pEatádák a követ- kező ásványok láthatók kiválva: plagtoklasz, hypersztén, augit és magnetit ; nagyon gyéren biotit nyomaira is akadtam. Ezen a kőzet eredeti alkatrészeihez tartozó ásványokon kivül, a zöldköves andezitekben elég gyakori az eptdot, apatit, calcit és a guarcz mint a kőzet zöldkövesedése folytán képződött ásványok. Természetes, hogy a teljes zöldköves módosulatu andezitek pyroxrén- ásványai igen elváltoztak; eredeti természetöktől annyira eltérnek s elvál- tozott amphibolhoz hasonlóan pleochroosak lettek, hogy ezen állapotukban csak az elváltozás fokozatainak tüzetes megfigyelése mellett ismerhetők fel. Az üde kőzetekben a plagioklasz, hypersztén és augit legtöbbször körül- belül egyenlő arányban van kiválva, csakhogy a pyroxénnek kristályai rende- sen nagyobbak a földpátokéinál. A két pyroxén közül a hypersztén többször van túlsulyban mint az augit ; sőt néha ez utóbbit teljesen ki is szoritja, mint ez többek közt a Várátik és a Neteda hegyek példányaiban észlelhető. Ezek- nek alapanyagában csak plagioklasz és hypersztén látható ; tehát tiszta hyper- sztén-andezitek. Ily közetfaj azonban e typusz andezitjei közt fel nem állítható ; mert tapasztalás szerint a hypersztén-andezitek a hypersthén-augit-andezitek tömegében csak mintegy kiválásokat alkotnak. Az emlitett helyeken a tiszta hypersztén-andezitek töszomszédságában auwugit-tartalmu andezítek is talál- hatók. Eddigi észleleteim szerint a tiszta hypersztén-andezitek sokkal tömö- rebbek, mint a hypersztén-augit-andezitek s majdnem egyöntetüek. Az emlitett közetalkotó és az alapanyagban nagyobb kristálykákban kiválott ásványok közül a / lagtoklasz, mely apró léczalakú vagy nagyobb táblaszerü egyes kristálykákban vagy kristálycsoportokban van kiválva, csak ritkán teljesen víztiszta; mert majdnem kivétel nélkül tömérdek parányi folyadék és nagyobb alapanyag-részecskét tartalmaz, a melyektől szürkéssé vagy feltünő héjassá válik. A nagyobb folyadék-zárványok majdnem mind- egyikénél gázbuborékok is tünnek fel. Ezeken kivül, elég gyakoriak a plagio- klászban hypersztén- és augit-szemesék is. Néha a földpát egy-egy nagyobb hypersztén kristályka körül képződött ki, mint ez kiválóan jól a Fehérpatak (0.-Láposbánya felett) telérközetéből készült csiszolatban látható (1. ábra). Orthoszkopban e földpátok többnyire kevésikrü plagioklaszoknak mutatkoz- nak. A telér-közetek földpátjai dr. Kocu A. SzABó-féle lángkisérleti meg- határozása szerint andezin s labradorit közt ingadoznak. Az üde közetek földpátja saját meghatározásom szerint labradorit s bytownit felé hajlónak mutatkozott. A hypersztén rendesen az augithoz hasonló nagyságu, rövid oszlopos kristálykákban fordul elő; de a kisebb kristálykák sokszor léczalakuvá van- nak megnyulva. Hosszmetszetei (2.3. 4. ábra) szmmmetriájok miatt az augit- tól könnyen megkülönböztethetők; úgy szintén harántmetszetei után is; 160 PRIMICS GYÖRGY: melyek mindig kisebb-nagyobb mértékben tompitott, sokszor a négyzethez közeledő derékszegletű négyszögek. (7. 8. ábra.) Mindezen metszetekből a hypersztén kristályalakjára i5 következtethetünk ; a melyen a következő ala- kok láthatók kifejlődve: osPos, coPcc, ccP, mP és ritkán oP. Néha zónás szerkezetüek is láthatók (4. ábra). A kisebb, léczalakuan megnyult hypersztén kristálykák sokszor meg vannak görbülve, a mit egy a (ruttin déli aljából, Kapnik mellől gyűjtött kőzet mikroszkopos készitményében láttam. E kőzetek hyperszténje általában rosszúl, az augttnál pedig sokkal rosszabbul hasadónak látszik ; mi által ettől észrevehetően eltér. Mikroszkop alatt, közönséges fényben, a hypersztén testszinbe hajló szür- késnek látszik s az augittól szinre alig különbözik ; de sarkitott fényben, ortho- szkopban a kettő közti különbség lényeges : a hypersztén ugyanis pleochroos és párhuzamos állásban sötétedik el; mig az augit nem pleochroos s az első- tétedése ferde állásban áll be. A pleochroosság a hyperszténnél szembetünő : a fótengely irányában mindig zöldes szürkés, az a tengelylyel párhuzamos állásban sárgásba hajló vörhenyes szürke ; a b tengelylyel testszinit. Zárvány gyanánt a hyperszténben gyakori a magnetit és ritkán szürkés fehér szemcsék. A hypersztén igen gyakran augit magja gyanánt szerepel. Csiszolataim- ban számos oly hossz- és harántmetszet található, a melyeknek közepe hyper- sztén ; de a különböző szélességü kerete augit (5. 6. 9. ábra). Az augtt aránylag szabályosan kiképződött kristályai egyenkint vagy csoportokban, néha földpáttal vagy hyperszténnel keverve fordulnak elő. A teljesen üde augit majdnem szintelen; de ha kissé változni kezd, akkor belsejében vagy a szélén zöld, chloritos anyag jelenik meg. Az üde augit szymmetriás metszetein a fény kialvás 30—409 közt áll be. Magnetit- zárvány nagyon közönséges az augitban. Zónás növekedés és különféle ikerösszenövés gyakori e közetek augit- jainál, sőt néha mind a kettő egy és ugyanazon augit kristályon is észlelhető. Egy hRupturi nevü (Glód mellett Marmaros) helyről való közet vékony csiszo- latában egy szokatlan ikerösszenövésü augtt-kristály harántmetszetén egyuttal kitünő zónás növekedés is észlelhető; ennél az a meglepő, hogy a zónák a legcsekélyebb megháborgatás nélkül az ikersikoa át a kristály oldallapjai- val párhuzamosan folytatódnak, mint ez a 16. ábrán szemlélhető. Többször észlelhető, hogy az augit plagioklaszhoz hasonlóan, számos vékony ikerlemezből van alkotva s ilyenkor nagy mértékben emlékeztet a diallagra. Ily kristályokat (11., 12. ábra) találtam a Hotunda tetejéről való és (9.-Láposbánya telérközetében. A magnetit különböző nagyságú szabálytalan szemekben elég bőven található ; de úgy látszik, hogy a kőzet zöldkövességével arányosan szaporo- . dik, ha ugyan a nagyobb fekete opák szemeket magnetitnek tartjuk. A LÁPOS-HEGYSÉG TRACHITOS KŐÖZETEI. 161 Az augit a hyperszténnel igen gyakran csoportban található ; máskor egymáson keresztül (10. 13. ábra) vagy egymással párhuzamosan vannak összenőve. Néha a hyperszténhez földpát tapad vagy pedig a hypersztén körül földpát rakódott le (18. ábra.). Mind ezek közt azonban legérdekesebbek a hyperszténnek az augitba nőtt vagy az augtttal párhuzamosan összenőtt esetei. Az augítba benőtt vagy az augitba zárt hypersztének közt legérdeke- sebb pedig az az eset, midőn több párhuzamosan összenőtt awugitt-kristály mindegyikében egy-egy hypersztén van bezárva, a mint ez a 9. ábrán látható. A Várátik-hegy egy fekete, üde andezitjében találtam két léczalakú hypersztént három hasonló alakú augittal szorosan egy kristálylyá összenőve. Mind a két pyroxén üde s igy közönséges fényben is a hypersztén az auittól dichroosság tekintetében is megkülönböztethető; de élessé válik a különbség örthoszkop alatt a sarkított fényben; midőn a hypersztén parallel állásban elsötétedik, az augit pedig nem (15. ábra.). A zöldköves hypersztén-augit-andezíteknél a zöldkövesség, mint rövi- den említettem, kiválóan abban nyilvánúl; hogy az eredeti üde kőzet alap- anyaga kisebb-nagyobb mértékben átkristályosodik, hogy pyroxén-ásványai a zöldkövesség fokozatához mérten átváltoznak, és hogy a közet vasvegyű- letei többnyire vaskénegekké alakúlnak át. A földpát kisebb-nagyobb mérték- ben való elkaolinosodása szintén gyakran észlelhető a zöldköves andezitekben ; de ez inkább a mállás, mint a zöldkövesedés következményének tartható. Petrograflai szempontból legfontosabb a hypersztén és az augit átalakulása. A hypersztén tapasztalás szerint sokkal hamarabb és sokkal könnyeb- ben változik át, mint az augtt. A különben egészen üde kőzetekben sokszor észlelhető, hogy a teljesen üde földpát és augit mellett a hypersztén már kezd átváltozni zöldes finom rostos anyagba és viszont a teljes zöldkövességben lévő közeteknek pyroxén elváltozási terményében még egészen üde awugit- részecskék találhatók. A hypersztén ép úgy, mint az augtt, ha teljesen átala- kúl, zöldes vagy kékes zöldes, finom rostos szerkezetűvé válik; és ha az elvál- tozás még előbbre halad, a kékes szín kezd halaványodni s végre a talkhoz hasonló szürkés fehér lesz vagy pedig anyagának egy részét, leggyakrabban a szénsavas mész pótolja ki. Az elváltozás mind a két pyroxénnél leginkább a széleken vagy a hasa- dások és repedések mentében, ritkán a kristály belsejében indúlhat meg (14. 17. ábra.). Az elváltozás úgy kezdődik, hogy a kristály egyes részein a főtengelylyel párhuzamos irányban sűrűn, finom hasadások jelennek meg, melyek közt az üde anyag előbb elhomályosodik, később pedig megzöldűl. A teljesen elváltozott hypersztén és augit mikroszkop alatt egyszerű fényben, abban is különböznek egymástól ; hogy a hypersztén elváltozási ter- ménye rostosabbb, mint az augtlé. Mint ismeretes, a hypersztén rendesen bastitba; az augit pedig chloritba változhatik el. És.valóban e két elváltozási termény közt orthoszkopban lénye- Földtani Közlöny, XVI. köt. 1886. 1 162 PRIMICS GYÖRGY: ges különbségek észlelhetők, nevezetesen az, hogy elváltozott állapotban is a két pyroxén nem adta fel teljesen a jellemét. A bastit feltünően pleochroos, a főtengely irányában hagymazöld, a melléktengelyek irányában sárgás zöldes s ha nem halmazos polarizatiójú, az elsötétedés rendesen párhuzamos állásban áll be ; az augit elváltozási terményének, a chloritos anyagnak pleochroossága nem oly feltűnő s mindig ferde állásban sötétedik el. Mindezekből a hyper- sztén és az augit fokozatos elváltozásának megfigyelése folytán győződtem meg. A két pyroxén elváltozási terményének optikai viselkedését ismerve, a már teljes zöldkövességben levő andezitek pyroxénjét illetőleg eldönthetjük, hogy azok eredetileg augtt-, vagy hypersztén-augit-andezítek voltak. Az Oláh-LLáposbánya vidékén telérekben előforduló zöldköves andezitek az előbb mondottak alapján kétségtelenül eredetileg mind hypersztén-augitt- andezítek voltak; nem pedig amfibol-andezítek vagy amfibol-augit-andezi- tek, mint a miknek ez ideig tartattak. A hwypersztén-augit-andezitek ásványainak a magmából való kiválási sorrendjét illetőleg kétségtelen, hogy a hypersztén sokkal előbb vállott ki, mint az augit; továbbá, hogy az augtt nagyobb része előbb képződött, mint a földpát, a mint azt a zárványokból nagy valószinűséggel következtetni lehet. A hypersztén az augitba bezárva gyakran található, de viszont soha; az augit gyakori a földpátban ; de a földpát az augitban a legnagyobb ritkasá- gok közé tartozik. II, A Czibles csoport kőzetei. A tágabb értelemben vett Czibles csoport összes közetei, ide számítva a Kis-Hugyinét is, kisebb-nagyobb mértékben zöldkövesek; bennök a pyrit nagyon közönséges, némely példányokban szokatlan bőven fordul elő. E csoport közeteinél nem észlelhető az a szin- és szövetbeli egyöntetű- ség, a mely a láposi typusz hypersztén-augit-andezítjeit oly annyira jellemzi. Ezek s kiválóan a Czibles és Brán kúpjainak közetei szinben és szövetben, valamint elegyrészeikre nézve is annyira eltérnek nemcsak e láposi typusz közeteitől; hanem az összes erdélyi trachitos közetektől is, úgy hogy ezekre jogosan lehet alkalmazni a czibles-kőzet elnevezést. Az Arcser csúcs közete pedig lényegesen különbözik a eziblesitől, valamint a Czibles környékén elő- forduló más közetektől is. Úgy petrografiai mint geologiai szempontból a tágabb értelemben vett Czibles csoport közetei közt 3 alcsoport vehető fel, mely csoportok nagy valószinűséggel külön vulkáni eruptio folytán jöttek létre. Igy megkülönböztethetők : 1. A Czibles és Brán tömegének kőzetei. Pyroxén-andezitek. Ezek az alkotó ásványok tekintetében hasonlók ugyan, de szövetük nagyon különböző. Ugyanis a Czibles és Brán közetei- nek egy része teljesen kristályos ; a másik része pedig granitoportlros. A LÁPOS-HEGYSÉG TRACHITOS KŐZETEI. 163 A kristályos szövetűek színe kissé ibolyásba hajló piszkos barna. Közép kristályos szemcsés szövetűek és nagyon hasonlítanak némely dioritokhoz. Puszta szemre főleg egy zöldes barna, lemezes szerkezetű pyroxwén-ásvány és üde szürke földpát keverékének látszanak. Vannak oly szöveti változatok is, a melyek a granitos és a granitopor- firos szövetűek közt átmeneti kapcsot képeznek. Ezek főleg az említett zöldesbarna, lemezes pyroxénből állanak; melynek jókora kristálykái közt vörhenyesbe hajló, piszkos szürke, jobbára földpátból álló alapanyag látható. Ezen alapanyagot a csapadékok könnyen feloldhatják, minek következtében gyakran találhatunk oly közetlapokat, melyeknek felszínén az alapanyag jó mélyre kimállott és a lap az elmállásnak jobban ellenálló zöldes pyroxénncel van elborítva olyformán, mintha az ott felnőve képződött volna, ki. A granitoporfirosak zöldes szürkésszínűek; de néha sárgásak vagy vörhenyesek. Alapanyaguk zöldes szürkés és apró kristályos-szemcsés. Az alapanyagban nagyobb kristályokban csupán a földpát borsó-nagyságú szür- késfehér, néha sárgás vagy vörhenyes kristályokban van kiválva; körülbelül egyenlő mennyiségben az alapanyaggal. A földpát szine egyuttal a kőzet színezetére is befolyással van. A pyroxrén puszta szemmel alig felismerhető ; de a pyrit jókora szemekben bőven található. E közet földpátja a légbeliek behatása következtében nagyon könnyen kilúgoztatik s e miatt a közet szivacsszerű sejtessé válik. Ily sejtes likacsos darabok a Brán délnyugati oldalán, közel a csúcshoz és a csúcsnál is bőven hevernek. A granitoporfiros szövetű kőzetek túlsúlyban vannak s főleg a hegyek tetején találhatók. A Czibles délnyugoti tövénél, egy keskeny hegybordán, vastag telér látható eoczén kárpáti homokkóben, melyészakkelet felé, az Arcser csúcs irányába csap. E telér kőzete szürkés fehér, kristályos szövetű s kissé rhyolithosnak látszó ; sűrűn van behintve pyrittel. Puszta szemmel még jó üde földpát-kristálykák és halavány zöldes, selyemfényű finom leveles pyroxrén látható benne. Úgy a pyrit bő előfordulása, mint a pyroxénnek elszintelenedésig való átalakulása e közetnek nagymérvű zöldkövesedése mellett tanuskodnak. Dr. TSCHERMAK G. tanár " a Czibles közeteit pyroxén-andezíteknek tartja s miután a leveles rostos uralitos ásvány eredetijét nem sikerült közelebbről meghatároznom ; én is csak az általános pyroxrén-andezitek elnevezést alkal- mazom reájok. Mindezen különböző szövetű kőzetek ásványos alkat tekintetében és kiválóan a leveles pyroxénes ásvány jellemző előfordulására nézve mikroszkop alatt teljesen azonos ásványos alkatúaknak mutatkoznak. Mindnyájan kristá- "5 O. VOLKNER : Andesit von Czibles im Guttiner Gebirge im nördliechen Sieben- bürgen. TSCHERMAK : Mineral. Mitth. IV. Bd. p. 261. 118 iso 164 PRIMICS GYÖRGY : . lyosak. Alkotásukban, mint eredeti ásványok főleg a földpát, a lemezes ros- tos, uralitos pyrogén, a hypersztén majdnem mindig bastítos állapotban, az augit és a magnetit szerepelnek; ezeken kívül mint utólagosan képződött ásványok elég gyakoriak bennök : a pyrit, epidot, haematit, apatit ég a guarcz. Mindezen ásványok közül, szokatlan átalakúlásánál és leveles rostos szöve- ténél fogva kétségkívül a legérdekesebb az amphibolos ásvány vagy az uralitos pyroxén. A földpát mikroszkop alatt legtöbbször még egészen üde; többnyire kékes vagy szürkés szinű, tömérdek mennyiségű folyadékzárványa miatt. A parányi folyadékrészecskéken kívül igen gyakoriak benne még apolár barna magmarészecskék és kékes szürkés jókora gömbölyödött pyroxén szem- csék ; ez utóbbiak bősége miatt sarkított fényben gyakran tarkának látszik. A telérközet földpátjában még jól kiképződött pyrit-kristálykák is fölismer- hetők. Orthoszkop alatt sokikrű plagioklasznak mutatkozik; mely dr. Kocn A. lángkiserleti meghatározása szerint vagy labradorit, vagy andezitbe hajló labradorit ;" újabb meghatározás szerint 18 annak bizonyult. A hypersztén üde állapotban csak nagyon ritkán található és csak a granitoporfiros szövetű változatokban; mindig a bastítban vagy bastit töme- gek közt fordul elő egyes szabálytalan rögökben s ép oly szinben és pleochro- ossággal, mint a láposi typusz üde közeteiben. A bastitt sárgás zöldes, aggregatosan polarizáló tömegeinek a hypersztén- rögökkel való társas előfordulása is a mellett tanuskodik, hogy a bastit itt is a hypersztén átalakulásából jött létre. Minthogy a bastit oly minőségben, mint a láposi typusz zöldköveiben, bőven fordul elő e közetekben; következ- tethetünk, hogy bennök a hypersztén eredetileg tekintélyes szerepet játszott. Az augait (?) üde állapotban aránylag ritkán s inkább a kristályos szövetű változatokban található. Rendesen nagyobbacska szabálytalan kristályokban fordul elő. Üde állapotban majdnem víztiszta; két irányban kitünően hasad — a fő tengely irányában és erre ferdén — nem pleochroos : elég gyakoriak benne barna lemezkealakú interpozitiok és opák szemek; sokszor félig vagy egészen zöldes pleochroos chloritszerű anyagba van átváltozva. Orthoszkop alatt élénk pótszinekben pompázik; extinectiója magas: a főtengelylyel párhuzamosan menő hasadási irányokkal parallel beállítva a különböző metszetek 387—47" közt sötétednek el. Ezen ásvány barna lemezalakú interpozitióinál, kitünő hasadásánál és a földpáthoz hasonló szintelenségénél fogva eltér a vulkáni közetekben ismeretes közönséges augittól s emlékeztet a diallagra. Az uralit, a Ozibles és a Brán tömegét alkotó közetek főásványa egy zöldes barna, lemezes-rostos ásvány, mely vagy rövid, vagy hosszú léczalakú kristályokban fordul elő, melyek nincsenek teljesen kiképződve. Tetőző ala- : Dr. Kocn A.: A Czibles és Oláhlápos vidéke zöldkő-andeszitek új petrogra- phiai vizsgálata. Földtani Közlöny X. k. 1880. p. 198. A LÁPOS-HEGYSÉG TRACHITOS KŐZETEI. 165 kok sohasem láthatók rajtok. Ezen ásvány kristályai csiszolatokban egyenet- len bemélyedő, beoblósödő s bemetszett szélűek s többnyire rojtos végűek, világos zöld, zöldesbarna szinűek ; a főtengelylyel párhuzamosan menő finom rostos szerkezetűek és pleochroosak, a főtengely irányában rendesen kékes zöldesek, a melléktengelyek irányában sárgás vagy zöldes szürkék vagy sárgás barnák. Gyakoriak a főtengelylyel parallel összenőtt ikrek. Ez ásvány már nincs eredeti üde állapotban. A Czibles tetejéről való példányokban ezen zöld, rostos ásványban ritkán eredeti, üde, dohánybarna rögeit is lehet találni, melyek eredeti színök árnya- lataiban észrevehetően pleochroosok, teljes szinelnyelés nélkul. Az egyes kristályok az ikerrováttal vagy az egyes rostokkal párhuzamo- san beállítva az elsötétedés 8—107? között állott be a különböző metszeteknél. Azonban mind ezek mellett sem tudtam kétségtelenül eldönteni, hogy itt tulajdonképen mily eredeti ásványnyal van dolgom, azért dr. ROSENBUSCH heidelbergi tanár ismert szakismeretéhez és szivességéhez fordultam felvilá- gosításért, ki a (zibles közetére és a kérdéses ásványra vonatkozólag szíves volt a következőkről értesíteni: xDas Mineral in Schlitf 4 vom Czibles- Berg ist ein Amphibol-Mineral, welches uralitisch aus einem Pyroxen hervorgegan- gen ist. Das Práparat 5 vom Czibles enthált einen fast farblosen Augit mit deutliecher Zwillingsbildung nach co-Poo und oP gleicher Zeit ; ob dieses zum Diallag zu rechnen sei, vermag ich nicht zu sagen. Der Schlittf enthált keine Ouerschnitte, um die Spaltbarkeit zu zeugen. Ausserdem kommt oftenbar ein Bastit vor, der wohl aus rhombischem Pyroxen entstanden ist. An dem frag- lichen Mineral im Handstück vom Czibles-Berge habe ich folgendes beobach- tet : leh konnte nirgends ein Spaltblüttehen zu brauchbaren Winkelmessungen erhalten. Die Spaltungsbláttehen löscehen zum Theil parallel aus und műssen also nach c0-oo abgespalten sein. Dann tritt in der Mittellinie des Gesichts- feldes schief eine Bissectrix mit negativem Charakter aus ; theils löscehen die opaltfláchen 12? schief gegen die Fasern und Prismenaxe aus. Auch hier liegt die Axenebene parallel der Prismenaxe, die Bissectrix tritt nicht auf den Mittellinien des Gesichtsfeldes aus, sondern seitlich schief und hat gleichfalls negativen Charakter. Demnach dürfte das Mineral ein Amphibol sein, welches aus einem orthopinakoidal spaltenden Pyroxen entstanden ist. Auch der Pleochroismus c — a spricht fur diese Deutung. Ausser dem erhalte ich vereinzelte Spaltblattehen, auf denen senkrecht eine negative Bissectrix austritt. Die sind immer sehr weich und scheinen Bastit zu sein. . .) Ez idő szerint tehát teljes biztonsággal még el nem dönthető, hogy a kérdéses ura- litos amjfibol, mely pyroxrén átalakulásából jött létre és erre határozott feleletet csak akkor lehetne adni, ha sikerülne, a mi kétséges, oly anyagra szert tenni, a melyben a kérdéses ásvány még eredeti üde állapotában van. A telér közete, a mely — mint említettem — igen nagy fokú zöldkövesség- ben van, abban tér el némileg a Czibles tömegének közeteitől, hogy az uralit 166 PRIMICS GYÖRGY is benne sokkal jobban van elváltozva, mint az előbbeniekben ; továbbá, hogy többnyire guarcz társaságában sokszor láthatók benne mikroszkop alatt finom tűalakú kristálycsoportok. E csoportok egyes tűs, zöldes vagy víztiszta, sokszor czafatos szélű guarczban benőtt kristálykái; rendesen ferde állásban sötétednek el. Dr. Kocn Awnrar említést tett a COzibles-közet guarczában található amiantról? s nagyon hihető, hogy e tűcskék is amianthoz tartoznak. 2. Az drcser (A4Arceru) közete. Bastit-augit-andezitek. Az Arcser oro- és geografiiai tekintetben, a, tulajdonképeni (zibles tömegének a harmadik csúcsa; de geologiailag minden valószínűség szerint külön kitörés folytán keletkezett. Közete szembeszökően különbözik a (Czibles és Brán közetétől, úgy szövetben mint ásványos össze- tételben. Az ÁArcser sziklás csúcsának kőzete sötét barnaszinű és porfiros. Sötét- barna, egészen egyneműnek látszó, tömör, bő alapanyagában főleg borsó nagyságú, többnyire gyantaszínű, néha kissé zöldesszürke üde földpátok és a földpátoknál sokkal gyérebben és kisebb, barna pyroxén kristályok vannak kiválva. A földpát sötét színezete miatt a porfiros szövet e köze- teknél nem oly szembetünő, mint a milyen valóban. Az alapanyag mikroszkop alatt többnyire sötétbarnának s egyöntetűnek mutatkozik és főleg apolár üvegből áll, melyben sok, fehéres polarizáló szemcse van ; nehány, kissé mállásnak indult kőzet szürke alapanyagában tulsulyban vannak a polarizáló szemcsék és ilyenkor az alapanyag folton- kint vörhenyesbarna festő anyaggal van tarkázva. Ezen jellemző alapanyag- ban aránylag nagy kristályokban láthatók kiválva: a földpát, augit és a bastit. A földpat a bastíttal majdnem egyenlő arányban; az augit pedig alárendelten fordul elő. A fóldpát üde, sokikrű plagioklasznak mutatkozik ; igen sok alap- anyag-részecske van benne, melyek leginkább az ikerlemezkék mentében rakodtak le és ezek idézik elő a földpát gyantaszerű színét. A SzaBó-féle láng- kisérleti meghatározás szerint labradortt és andezin közt áll. Az augjtt üde állapotban gyéren látható s többnyire szabálytalan szemekben fordul elő, melyeken orthoszkop alatt gyakran ikerösszenövés is észlelhető. Néha fehéres, hihetőleg földpátszemcsék láthatók benne bezárva. A bastit zöldes szürke, finom rostos és jellemzően pleochroos. jó nagy kristálymetszetekben bőven található a különböző készítményekben és mindig parallel állásban sötétedik el. Ha a bastiít elváltozása tovább halad, a színe vörhenyes barnává változik s belsejét szerpentinszerű hálózat hatja DR. KocH ANTAL, l.c. p. 146. A LÁPOS-HEGYSÉG TRACHITOS KŐZETEI. 167 át, melynek sejtszerű köreiben calcit-foltok jelennek meg; ekkor már nem pleochroos, de a sarkított fényre is alig reagál. Igaz ugyan, hogy hypersztént eredeti üde állapotban e kőzetekben nem észleltem ; de ketségtelen, hogy a bastit itt is a hypersztén átalakulásá- ból keletkezett, miről a bastit optikai viselkedésén kívül az is tanuskodik, hogy sokszor az üde augitttal szorosan össze van nőve. Néha az üde augit- ban bastit-foltok észlelhetők, melyek sarkított fényben azonnal felismerhe- tők, hogy nem az augit átalakulásából jöttek létre; máskor meg a bastit mind a két oldalához üde augzt-kristályok vannak nőve, a mint ez a 18. ábrán is látható. 3. A Czibles közelebbi környékének kőzetei. Zöldköves hypersztén-augit-andezítek. A. tulajdonképeni Czibles-tömeg közel környékén számos helyen fordulnak elő oly andezítek, melyek úgy a Czibles, mint az Arcser kőzetének typuszától, kiválóan szövet tekintetében nagyon eltérnek. Ily kőzetek találhatók a Palcinis gerinczén több helyen; a Stedzstori, (rropti és Kis-Hugyin csúcsain és ezek közti gerinczeken stb. Mind e kőzetek általában egymáshoz hasonlók; többé-kevésbbé zöld- köves módosulatban vannak és pyritet tartalmaznak. Színök zöldes szürke vagy zöldes barna; szövetük vagy apró szemcsésnek vagy tömörnek látszik s e tekintetben szemre a tömör dioritokhoz nagyon hasonlítanak. Ásványos alkat s némileg szövet tekintetében is közelítenek a láposz typusz zöldköves módosulatához. Puszta szemmel a pyriten kívül csak szürkés fehéres földpát szemcsék és zöldes szürkés alapanyag-részecskék különböztethetők meg bennök. Mikroszkop alatt jól látható, hogy e kőzetekben jócskán alapanyag 18 van, a mely azonban a zöldkövesség különböző fokozatainak megfelelően többé-kevésbbé kristályos s ehhez mérten az augit és a hypersztén csak nagyon ritkán észlelhető még üde állapotban. A földpát általában még meglehetősen üde; de a két pyroxén a legtöbb példányban teljesen át van alakulva. Az említett ásványokon kívül, t. i. a plagioklászon, az augiton és a hyperszténen, azaz e két utóbbinak elváltozási terményén, a chloriton és a bastiton kívül, elég gyakran láthatók még e közetekben apró lemezkékben a biotit, epidot-szemcsék, apatit-tűk és guarcz-foltocskák, mely ásványok közül csupán a biotit tartható a kőzet eredeti alkatrészének. III. A Nagy-:Hugyin kőzete. Orthoklasz-trachit. A Nagy- Hugyin 1612 m. magas, boglyaalakú külön álló kúpja, mely Czibles északnyugati oldalán, tőle nehány kilométernyire, a kárpáti homokkőből emelkedik ki, egy szürkés fehér színű, kissé likacsos 168 PEIMICS GVÖRGY: közetből áll, mely kőzet a hegy minden részén meglehetős mállott állapot- ban van s a hypersztén-augit-andezíteknél korosabbnak látszik. E közet homokkőszerű finom szemcsés alapanyaágában puszta szem- mel csillogó fehéres földpát-kristálykák és fekete, csillogó még üde biotit- lemezkék láthatók. Volt még e kőzetben egy nagyobb kristályokban kivállott barna ásvány is, hihetőleg amfivol; de ez annyira elmállott már, hogy helyén többnyire csak rozsda-foltok láthatók. Nagyon gyéren előfordulnak még e kőzetben félig elváltozott grándt-szemcsék is, a melyeknek az alap- anyagba való beágyazása arra enged következtetni, hogy nem utólagos képződmények. A N.-Hugyin közetéhez hasonló szürkés fehér kőzet található az Arcser északi lábánál, a hol vékony táblái halmazokban hevernek a felüle- ten. Ez azonban sokkal mállottabb, kaolinosabb a hugyinénál s alapanyaga tömörebb. Benne kaolinos földpát-kristálykákon kívül gyéren egészen elvál- tozott zöldes szúrke, ehloritos rostos amyfibol-kristálykák is felismerhetők. E kőzet mikroszkop alatt is nagyon kaolinosnak mutatkozik. A N.-Hugyin közetének alapanyaga mikroszkop alatt kristályosnak s főleg földpátból állónak látszik ; azonban sokszor foltonkint ehloritos anyag- gal és rozsdával van festve. Benne nagyobb kristálykákban a földpát és biotit látható kiválva s ezeken kívül apró szemcsékben kevés guarcz és magnetit is ; az egykori amfibol (?) helyén pedig vagy üregek vagy rozsdás opacit tömegek láthatók. ; A földpát mikroszkop alatt is elég üdének és tisztának mutatkozik ; a metszetek nagyobb része orthoszkop alatt egyszínű vagy kettős iker és csak az apróbb léczalakúakon volt észlelhető a többszörös ikerösszenövés, s így a földpát nagyobb része optikailag orthoklasznak tartható. A Dr. SzaABó-féle lángkisérleti meghatározásnál is perthit és lovoklasz közt ingadozónak mu- tatkozott. A biotit, mely csiszolatban többnyire apró töredékeknek mutatkozik, egészen üde. A guarcz apró szemcséi a közet eredeti alkatrészének látsza- nak. A magnetit elég nagy, szabálytalan szemecséi és apró opacit-tömegek bőven észlelhetők. IV. A Guttin tömegének közete. Hypersztén-augít-biotít-andezit. A (Guttin nagy területű sziklás hegy tömege egy apró szemcsésnek látszó, galambszürke vagy még világosabb szürke, trachitos szövetű, likacsos, érdes törésű közetből van; melyben puszta szemmel kivehető a földpát, biottt és pyrowén. A földpát gyakran sárgás fehér kaolinos zománczczal van bevonva, a pyroxén a földpáttal átszólag egyenlő mennyiségben van kiválva. Az alapanyag nagyobb likacsai- nak a fala sárgás szürkés, igen apró tridymit kristálykák sűrű csoportjaival van bevonva, és ezek oly aprók és finomak, hogy csak mikroszkop alatt A LÁPOS-HEGYSÉG TRACHITOS KŐÖZETEI. 169 ismerhetők fel. Dr. HorMANN KÁRorYy?" azonban krystallografiailag meg- határozható jó nagy tridymit-kristálykákat is talált e közet egyes lesza- kadt tömbjeiben. . Mikroszkop alatt e kőzetek alapanyaga főleg földpát-mikrolithek, apolár szürke üveganyag és gyér augitt- és hypersztén-szemcsék keverékéből levőnek látszik, melyben nagyobb kristályokban a makroszkoposan is látható ásvá- nyok vannak kiválva. Mikroszkop alatt azonban kétségtelenül megállapít- ható az is, miszerint a pyroxénnek mind két faja, a hypersztén és az augit majdnem egyenlő arányban járul e közet alkotásához. Mindezen ásványok közt a földpát van a legnagyobb kristályokban kiválva. Ez többnyire üde és víztiszta, de gyakran igen sok alapanyag- részecskét és barna opák szemcsét tartalmaz és ilyenkor piszkos szürke szinű. Az egyes metszeteken gyakran észlelhető a zónás szerkezet; a legtöbb számos ikerlemezből álló plagioklasznak mutatkozik. Zárványokul augtt- és hypersetén-szemcsék, apattt-tűcskék és gyéren magnetit-kristálykák is elő- jöhetnek benne. E földpátok Dr. HorMmaNnNw K. szerint Y" a SzaBó-féle meg- határozása alapján a labradorit-sorba tartoznak ; továbbá savak által könnyen felbontatnak s az oldat calciumot és natriumot tartalmaz. Az augit világos zöldes szürke; többnyire szabálytalanul kiképződött kristályokban fordul elő, egyenkint vagy csoportokban. Ez utóbbi esetben gyakran hypersztén-kristályokkal, és jó angy magnetit-szemek társaságában is látható. Ritkán zónás szerkezetű, s gyakran ikeröősszenövésű; néha plagioklaszhoz hasonlóan sok ikerlemezből áll. Zárványokul előjönnek benne gyakran magnetit-szemcsék ;: gyérebben apattt-tűcskék és folyadék-zárványok néha gázbuborékkal. A hypersztén vékony csiszolatokban . általában testszínűnek látszik, s az augithoz hasonló nagy kristályokban fordul elő. A nagyobb kris- tályok rövid oszloposak; a kisebbek inkább léczalakúak. A hypersztén közönséges fényben az augittól csak Színezetében és abban tér el némileg, hogy ritkán észlelhetők rajta oly világos hasadási irányok, mint az augtt- nál; de pleochroosságánál és extinetiójánál fogva határozottan megkü- lönböztethető. A hyperszténben is előfordulnak zárványok gyanánt mag- netit-szemek, gömbölyödött szürke szemcsék és folyadék részecskék néha libellával. A guttini kőzet hyperszténje mindenben hasonló a lápost közet- typusz hyperszténjéhez. j A biotit üde és egészen szétbomlott állapotban fordul elő, de az üdék is legtöbbször opacit-kéreggel vannak körülvéve. Az egészen szétbomlott kristály metszetében apolár barna anyag, magnetit-szemek, apatit és epidot- szerű szemcsék láthatók. Az ép biotítban gyakori a magnetit és az apatit. £ Dr. HOFMANN KÁROotYy, Il. c. 71. I. ks Dr. HOFMANN KÁROLY, Il. c. 170 PRIMICS GYÖRGY: A magnetit önállóan is jókora nagy kristálykákban gyakori e kőze- tekben. Dr. HorMmaNw K. a (Guttin közeléből amjibolt is említ"; én közet- példányaimban és csiszolataimban amfibolt nem észleltem ; hihetőleg azért, mert példányaim mind a (rutttin legmagasabb csúcsairól valók. A Guttin déli aljában, közel Kapnikhoz, a láposi typusz fekete tömör hypersztén-augit andesítje is előfordul telérben. Ez annyiban érdekes, mert itt ugyanazon kőzetnemnek két typusza egymás mellett észlelhető s így a kettőnek viszonylagos korára is következtethetünk. A tömör telér közete, minden valószínűség szerint fiatalabbnak látszik a guttini typusznál. — Végül kedves kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy e dolgozatom létrejöttét a m. k. Földtani Intézet nagyérdemű igazgatója, BöckH JÁnos osztálytanácsos úr lekötelező szivességének köszönhetem ; ki vezetése alatt álló intézetében a munkálkodáshoz szükseges helyiséget és eszközöket ren- delkezésemre bocsátani szives volt. A TÁBLA MAGYARÁZATA. 1. ábra. Hypersztén kristály a plagioklaszban bennőve. Za hág eza! ! A hypersztén hosszmetszetei magnetit s apatit (?) zárványokkal. 4. a — Hyperstlén-kristály hosszmetszete, mely a két végén zónásan kezd elvál- tozni. c — Az augit-kristályba bennőtt hyperstén (hosszmetszet). Augitba nőtt hypersztén harántmetszete. f ] af A hypersztén harántmetszetei. 9ap o 9. c — Három augit-kristály párhuzamos összenövése s mindenikben egy-egy hyper- szten-mag. 10. a Az augit (a) és a hypersztén (h) rendetlenül parallel összenőve. 11. a — Az augíit sokszoros ikerösszenövése (harántmetszet). T07E f c ( a (hosszmetszet), 13. a — Az augiton (a) keresztül nőtt hyperstén (h) 14. ac A hypersztén belső elváltozásának (a bastitosodás) első fokozatában. 15. a — Három lemezalakú augit (a) és két ugyanilyen hypersztén párhuzamos összenövése. 16. c — A tövbszörös ikerösszenövésű, zónás augit havrántmetszete. 17. a — Hypersz!én félig elváltozott állapotban. 18. a — Teljesen elváltozott typersztén (bastit) augittal parallel összenőve. X Dr. HOFMANN KÁROLY. 73, 74 lap. EGY TUDOMÁNYOS ESTÉLY LONDONBAN. 171 EGY TUDOMÁNYOS ESTELY LONDONBAN AZ 1885-KI BUDAPESTI KIÁLLÍTÁS BÁNYÁSZATI S KOHÁSZATI CSOPORTJÁNAK "MEGBESZÉLÉSÉVEL. KÖZLI Dr. SzaABó JÓZSEF. Londonnak egyik régi előkelő társasága, a cSociety of Arts, időnként fel- olvasásokat is tart közmívelődési czélból a művészet és ipar köréből." 1886 febr. 12-ki űlése az 1885 Budapesten tartott országos általános kiállításunknak általában s különösen a bányászat- s kohászatnak volt szentelve BExwEer H. BRouaGnH szak- szerű felolvasása által, ki a kiállításunkat meglátogatta s az itt tapasztaltakról az angol társaságot értesíti. A londoni felolvasásokat érdekesekké és tanulságosakká az azokhoz fűzött eszmecsere szokta tenni. Ezen üűlésnél elnöknek WAaRINGToN W. SmrrHn, honunk régi ismerőse, s közülünk többnek személyes barátja, a South Kensington School of Science-ban a bányászati tudományok tanára volt felkérve; de kívüle dr. Duka TIvaADAR is jelen volt s a dologhoz több másokon kívül hozzá szólott. Nem tartom érdektelennek ezen előadásból a Journal of the Society of Arts közlése szerint (febr. 12. 1886) (The mineral resources of Hungary, as shówn at the Budapest Exhibition, by Bennett H. Brough, Assoc. R. S. M., F. G. 8., F. C. S.) azt átvenni, a mi reánk nézve is érdekkel bír. BEnwErr H. Bgovan jelentése igy szól: 1885 május 4-én nyílt meg London- ban a találmányok nemzetközi kiállítása, az utolsója a kiállítások hosszú sorának, melyek Angliában 1851-től fogva tartattak. Ugyanazon a napon nyílt meg Buda- pesten az első országos általános kiállítás. Augusztus 23-án két katonát bocsátottak be egy jegygyel (a katonaság fél árt fizetvén), és nagy meglepetésökre bekísérték az igazgatósági épületbe, a hol 100 sorsjegyet kaptak (100 frt értékben), mi által mind a két embernek 50 esélye volt 100,000 forintot nyerni; egy oly ajándék, melylyel a milliodik bemeneti jegy tulajdonosát volt szándék kitüntetni. Tekintve, hogy Budapest a világturisták vonalába nem esik, és hogy azt nem sok figyelemre méltatták a monarchia nyugati felének lakosai; azon tény, hogy 120 nap alatt millió ember látogatta, fényes tanuságot tesz arról, hogy azon kiállítás minő vonz- erővel bírt. Azon érzet, mely minden civilizált népnél meg van, t.i. lépést tartani a hala- dással a világ egyéb országaiban, Magyarországban is előidézte, hogy 1885. évet megelőzőleg is tartsanak kiállítások, mi több helyen, noha kisebb méretekben, csakugyan meg is történt: de másrészt 1851-től fogva minden világkiállításban megjelent Magyarország vagy Ausztriával vagy többé-kevésbbé függetlenebbül. A székesfehérvári (1879) kiállítás sikere után általános lett az óhaj egy - Ugyanitt VÁMBÉRY ARMIN is fel volt már kétszer kérve előadást tartani. Sz. Éz SZAAHÓ JÓZSEF nagyobb mérvű kiállítást hozni létre, melyben a földmívelés és bányászat, de meg az ipar, tudomány és művészet jelen állapotukban mutattatnék be. Egy ilyen csak 3judapesten, az ország rohamosan növekedő fővárosában tartható meg. A közóhajt a magyar törvényhozás is felkarolta s felhatalmazta a kormányt, hogy az 1885. évi budapesti országos kiállítás vezetését vegye kezébe. A városligetben volt a kiállítás, mi a képzelhető legkedvezőbb hely, tekintve természeti szépségét, és könnyű hozzáférhetőségét. A kiállítás által befogott tér 358,800 négyszög yard, miből 79.194 volt beépítve. A kiállítók száma 8.601 ; a tár- gyak 32 főcsoportba voltak befoglalva. . . . . ést A dijakat a nagy jury itélte oda, melynek 570 tagja volt. A munka egyszerű- sítése, de meg a kicsinyes vetélkedések bajának elkerülése végett csupán egy álta- lános kitüntetés, a nagy bronzérem, xÉrdem jeléül felirattal állapíttatott meg egy oklevél kíséretében, melyben a kitüntetett tárgy érdemei részletesen felsoroltatnak. Ezen kívül csupán 100 darab nagy díszoklevél adatott ki megtisztelésül nagyobb fokú kitüntetés esetére. A jury-tagság tiszteletbeli állás lévén, ezek tárgyai chors concourss voltak; de a jury tagok és szakértők számára külön elismerő okiratot állítottak ki. I . Mellesleg legyen mondva, hogy az állandó belépti jegyek átadása másnak sikeresen volt megakadályozva egy új alakú belépti jegy által. Az bőrből volt készítve s összehajtva. Az egyik oldalon állott a tulajdonos neve, az ellenkezőn fotografiája két helyen lebélyegezve a kiállítási hivatal által. Fe! volt vetve a kérdés, vajjon a kiállítás szoros értelemben országos-e ; mint- hogy nemzetközi része is volt, de ez csak alárendelt, a mennyiben csak olyan szer- számokra, eszközökre meg gépekre szorítkozott, melyekre a magyar földmívelés meg ipar szorult, s a magok nemében újak voltak. Idegen volt még a keleti pavil- lon Szerbia, Románia és Bulgária némely tárgyaival ; úgyszintén Bosznia és Her- czegovina kiállítása. Mindez azonban oly alárendelt, hogy egészben véve csak magyar országos kiállítás jellegével bírt, mire az-is mutatott, hogy a feliratok csu- pán magyar nyelven voltak írva. A bányászati és kohászati osztály méltán foglalt kiváló helyet. Ha az ásvány- ország forrásai nagy értékét akarjuk kellőleg szemügyre venni, okvetlenül kell azok kiterjedését, változatosságát és jellegét megismerni. Az ásványgazdagság igen tel- jesen volt bemutatva, bele értve olyan oldalát is, mely még nyitva áll további fejlő- désre és külföldi tőke meg vállalkozás számára nyereségesnek mutatkozik. Ezen tér valóban kimeríthetlennek látszik, mert ámbátor Magyarország bányászata oly régi, hogy már a rómaiak is mívelték ; azért még folyvást fedeznek fel új telepeket. Minden ásványtelep, mely iparos fontossággal bír, a korona tulajdona, és a kutatás csak hatósági engedély mellett történhetik. A legnevezetesebb bányaválla- latok az állam kezelésében vannak. A VI. csoport (bányászat és kohászat) tárgyai 12 épületben voltak A bányászatot tekintve Magyarország Buropa országai között kétségen kívül kitünő helyet foglal el. Van kimeríthetlen kősója, vasércze és kőszene; nem EGY TUDOMÁNYOS ESTÉLY LONDONBAN. 173 kevésbbé gazdag ércztelérei, melyeket a régiek is nagyban míveltek. Utolsó időben a fémbányászat hanyatlott ; de nagy haladás történt a vas- és széniparban. Érezteléreken dolgoznak Selmeczen, Körmöczön, Felső Magyarországban, Nagybányán, Erdélyben és Bánságban. Selmecz arany- és ezüstbányászata, tekintve a kort, kiterjedést és termelést, Magyarország bányahelyei között az első helyet foglalja el; de általában is a világ legnevezetesebb bányahelyei közé tartozik. Hagyomány szerint a bányamívelés már a VIII-ik században kezdődött; de annyi áll, hogy a XI-ik századból hiteles okmányok szólanak róla. . . . . Selmecz vidéke különösen érdekes bonyolódott geologiai viszonyainál és a bányák régi koránál fogva. Irodalma igen nagy. A legrégibb angol írók egyike J. B. Mevrx (ChurchilVs Collection of Voyages and Travels 1704) Selmeczet meg- látogatta 1615-ben. Leírja a bányamívelést, de nem mondható tudományosan helyes leírásnak ; minthogy kiválólag szerepelteti a bányákban az ördögök megjelenését szerecsengyerekek alakjában ( demons in the shape of little negro boys). A legujabb adalék Selmecz tudományos ismertetéséhez egy új geologiai tér- kép, melynek első példánya ki volt téve. Ez prof. J. SzaBó vezetése mellett készült és lényegesen bányászati jelleggel is bir ; a mennyiben a telérek ki vannak tüntetve. Van vele összefüggésben kőzet-gyüjtemény is kiállítva. Sok új felvilágosítást nyujt a vidék geologiai viszonyaira nézve. . . . . . . A vaspályán az érez lóerővel szállíttatik. A fapályán a magyar csille (Hunga- rian trucks) van még használatban, melyről egykor Agricola ( c De re metallicas 1566.) irta, hogy tolás közben olyformán nyikorog, mintha kutya ugatna ; innét a német bányász "Hundev néven nevezte el. Van két nagyobb hátsó és két kisebb mellső kereke. A tele kocsi súlypontja a nagy kerekek fölé esik, minél fogva csekély nyo- más a kézzel elegendő, hogy a kocsi eleje felemelődjék ; ugyanekkor a fapályán, mi voltaképen egy a tárna talpára fektetett bikkfa palló, halad előre két keréken, de áll négy keréken. . . . . . Az érczelőkészítés berendezése RITTINGER által történt alapjában s jó karban van. A legújabb javítás az érez második zúzása. Van Ribinken három amerikai vaszúzó batteria; egy-egy nyílvas súlya 900 font. Három ilyen zúzó annyit végez, mint 12 fazúzó. A salzburgi vagy magyar lökő-szér is jobbnak bizonyult be, mint a Rittinger-féle folytonos lökő-szér. Szélaknán, Selmecz mellett, egy központi bányamérnökség van, hol a felvé- telek sokkal nagyobb pontossággal történnek, mint itt szokás Angliában, vagy Németországban. Térképeik sok oly ismertetést foglalnak magukban, melyeknek maradandó becsük van. Ezen hivatal kiállításában érdekes volt több új alakú esz- köz, ide értve a prof. CHRISMÁR által feltalált theodolitot is. . . . . . . Itt volt kiállítva Pácn új módszere a bányatérképek kidolgozásánál érdekes gyüjteményben. . . . . . Felső Magyarországban Gömör és Szepes telérei régi kőzetekben voltak kiállítva azon helyekről, melyeket az angol irodalomban is részletesen megismer- tetett J. ARTHUR PHrnnrpPs (.Ore depositso 1884). A nagybányai kerület középpontja maga Nagybánya városa, hol számos telér van trachitban. . . . . Az erdélyi bányászati kerület legrégibb közete kristályos pala, melyen mesozoi mészkő és homokkő van. Ezekből különféle eruptiv kőzet tör fel, átszelve arany- 174 SZABÓ JÓZSEF: tartalmú telérek által, hol ezen fém majd szabadon van, majd tellur: és kénvegvü- letben. A legjelentékenyebb bányászat van Offenbányán, Naágyágon, Vöröspatakon és Zalathnán. Vöröspatak szolgáltatja a legtöbb aranyat. Az arany erekben fordul elő, melyek vastagsága négy hüvelytől két lábig megy, alakilag leveles tűs vagy sze- mekben hintett. A magánbányák a terményt három csoportba osztják: a) szabad arany, mely látható. Ezt mozsárban zúzzák, iszapolják, amalgamálják s az amalga- mot Zalathmán beváltják. b) A. legjobb érez, melyben szabadon nem látható arany van ezüst tartalommal s ugyanegyütt tetraödrit, galenit és pyrit. Ezen érczeket Zalathnára küldik beváltásra. c) Zúzó-érez, melynek 100 tonnájában az aranytar- talmú ezüst 6/2—32 uncia között ingadoz. Ezeket zúzzák kezdetleges módon 100—140 fontnyi nyilakkal. A nyíl feje kemény guarcztuskóból áll. Zalathnán a kohóban az érez legnagyobbrészt pyrit, mit pörkölnek, s az elillanó kénessav-gőzt kénsav gyártásra használják. A pörkölt éreczet aztán kemen- czékben megolvasztják. . . . . . . Tellurt a nagyági érczekből állítják elő azon a módon, melyet újabban BEANGEY írt le (Annales des Mines 1884. . . . . Magyarország nemes fémtelepei bőségének daczára, a fémbányászat ott is csak úgy vissza felé megy, mint Burópában bárhol, Amerika és Ausztralia fémter- melésének befolyása következtében. A köőszén- és a vasipar ellenben rohamosan emelkedik. Köszén Magyarországban van a következő geologiai formátiókban. . . . . . . . Összesen 35 széntelep 23 megyében miveltetik. . . . j A kősó-gazdagságot tekintve, Magyarország Európa egyik országa mögött sem áll; a telepek mondhatni kimeríthetlenek. . . . . . Egyéb ipar-ásványok is jól voltak képviselve a kiállításon. . . . . Ezek között méltó helyet foglal el a nemes opál Veresvágásról. . . . . . De minden ága között a bányászati iparnak kétségkívül legfontosabb a vas. Ezt igen jól megismertette KERPELY s munkájából kivonat meg fog jelenni legköze- lebb a mi szaklapunkban (Journal of the Iron and Steel Institute). . . . . . A vasipar Magyarországban az utolsó 20 év alatt roppant haladást tett. A nyersvas-termelés 1864-től 1883-ig 44"/,-al szaporodott. A kőszén-termelés még nagyobb; ez ugyanazon időszak alatt 157" a mennyiségben, az értékben pedig 250"/,. A kiállítás idején 52 olvasztó kemencze működött 241.800 tonna nyersvas- termeléssel. A munkások száma 30.000. A magyar vasipar kedvező állapotban van, és további fejlődése szempontjából nemzetgazdasági tekintetben igen is megérdemli a támogatást ; tekintve hogy évi forgalma 34 millió forint. A nyersvas-termelés egyenes arányt tart a fogyasztással, mi Magyarországban évenkint 250 ezer tonna, vagy 15 35 font fejenkint. Ausztriában fejenkint 39 font, mi, ha az állam mívelt- ségének kulcsául vétetik, gyakorlatilag hasonlónak mondható a monarchia két felében. Petroleum is van a Kárpátok homokkő-rétegeiben ; de még jelentéktelen a termelés. A magyar aszphalt-részvény-társaság érdekes sorozatot állított ki tár- gyaiból a sesésas Magyarország bányászati s kohászati ipara fontosabb mint közönségesen vétetik. A hivatalos statistika 778 bányát és vasművet említ, melyek között némelyik EGY TUDOMÁNYOS ESTÉLY LONDONBAN. 175 (például az állami vasúti aczélművek és a brassóiak) a külföld első rendű művei között méltán foglalnak helyet. . . . . . Azért azonban a magyar bánya- és kohó-vállalatok távol sem oly jövedelme- zők, mint a jelenkor technikája és tőkéje mellett várható ; az oka az, hogy a leg- több vállalat kismérvű, kevés emberrel s kevés költséggel dolgoznak. A nyugoti tőkének és technikai ügyességnek e szerint tág mező áll nyitva. A fémtermelést BRUIMANN diagrammokban és térképekben igen tanulságosan ismerteti. . . . . . Mondhatni, hogy az országos kiállításból egy magyar bánya- vagy kohó- termény sem maradt el. A kiállítók a legtöbb esetben nemcsak ércz-példányokkal jelentek meg ; hanem érdekesekké tették kiállításukat geografiai és geologiai térké- pekkel, statisztikai táblákkal, kemencze-mintával, bánya-rajzokkal és nem egy esetf- ben monografiákkal, melyek között több német kiadásban is kapható volt. Nagyon érdekes volt a selmeczi bányász-akadémia kiállítása. Ez a legrégibb bányász-akadémia a világon. Mária Terézia alapította 1763-ban. Sokat változott azóta, hogy prof. Wasrxcron W. Smxrn azt leírta (. Memoirs Geological Surveyo 1846) és erősen bírálta. Mai szervezete szerint minden osztályában körülbelül meg- felel a londoni bányászati iskolának (School of Mines). . . . Némely nagyobb vasgyár kiállításából azt lehetett kivenni, hogy a vasipar Magyarországon csak oly tökéletesen van kifejlődve, mint a nyugoton. Ezek között Resicza kiváló figyelmet érdemel nemcsak nagysága s a reá fordított tőkénél ; de azon körülménynél fogva is, hogy a legújabb haladások is alkalmazva vannak, és hogy a magyarországi vasutak leginkább onnét láttatnak el aczél sínekkel. . . . . . . Resiczán észlelték, éppen úgy mint Ausztriában és Németországban, hogy a bérbe fogadott állandó munkások (the work done by the employés) mennyiségileg és minőségileg kevesebbet végeznek, mint az angol munkások, és hogy a különbség nincs pótolva azon csekélyebb bér által, melyet a munkások Németországban vagy Ausztriában kapnak. Resiczán a munkások vagy svábok a közeli helységekből vagy románok ; mind a kettőben hiányozván a hagyományos technikai képesség, meg a testi erő, mi az angol munkásban meg van. Buzdításul minden munkásnak kilá- tásba teszik, hogy ha állandóan jól dolgozik, előleget kap házépítésre a vasmű közelében (600—800 frt), egy általános tervrajz szerint. A visszafizetés bérlevonás által eszközöltetik. Nagy része a munkásoknak ma már így saját házában lakik. Minthogy Resicza Magyarország délkeleti sarkában igen félre esik a nagyobb városoktól, a fa oly olcsó, hogy szenet égetnek belőle, és két olvasztó kemenczében azt használják. Mellettök azonban 1880-ban egy nagy koksz-olvasztó kemenczét építettek. A vasércz oly kevés foszfort tartalmaz (0.02"/0), hogy a Thomas Gilchrist- féle eljárásra szükség nincs. . . . . Bátorítva Resicza jó példája által, a brassói bánya- és kohó-részvénytársulat alakult meg (1858), s az ma Romániát, Szerbiát és Bulgáriát látja el. . . . Fontos vállalat továbbá a Rimamurány-salgótarjámi vasmű-részvény-társa- ság, mi Felső-Magyarországban a legnagyobb ; továbbá a gróf Andrássy-féle vas- gyárak. . . . . . é Említést kell tenni az erdélyi nagy vaskötél-pályáról, melynek mintáját állí- totta ki OBacn T. Ez a maga nemében a legfontosabb létező vállalat. Hossza 33.290 vard ; esése 2.926 láb. Elhalad 60 hegygerinczen és 62 völgyön. Használják 176 SZABÓ JÓZSEF : az állami vajdahunyadi vasműveknél részben érecz-, részben faszén-szállításra két vasolvasztó kemenczébe Vajdahunyad mellett. 2... .. . . . . Nehéz megérteni, hogy a vaskötélpálya, egy angol találmány (UC. Hodgson, patent spec. 1868), miért nem részesül itt oly méltatásban, mint a kontinensen oly sok helyen. Nem zárhatom be ezen szemlét a budapesti országos általános kiállítás bányászati s kohászati csoportjáról a nélkül, hogy meg ne emlékezzem azon határ- talan vendégszeretetről, melylyel Budapesten az idegeneket fogadták. Azt találtam, hogy a hatóságok is mindent megtettek úgy a kiállításban, mint a bányahelyeken, hogy a hozzájok intézett. kérdésre minden felvilágosítás készségesen megadassék. Hogy mi lesz az első országos általános kiállítás tényleges hatása a magyar népre, előre megmondani bajos; de itélve, hogy mit köszönünk mi Angliában a kiállításoknak, bízvást következtethetni, hogy a hatás jótékony lesz. A magyarok áz ő féltékeny hazaszeretetökkel, valamint erélyes jellemökkel már is csodát mível- tek, és fővárosuk gyors fejlődése az egész nép haladásának jeléül vehető a verseny- ben magasabb mívelődésért. Az ország ásványtani tekintetben Európában a leggazdagabbak egyike ; a szén dolgában Anglia és Németország után rögtön következik; a nemes fémeket illetőleg pedig csak Oroszország előzi meg. A bányák között több van, melyeket nagyszabású és tudományos módon mívelnek ; de még többet látni szegény embe- rek birtokában, melyeket csekély tőkével és elégtelen munkával tartanak fenn. Uj ásványtelepet gyakran fedeznek fel, és így a bányaipar nagyobb fejlődése kivánatos. A budapesti kiállítás bányászati s kohászati nagy és jól rendezett gyüjtemé- nye ennélfogva nemcsak ezen szakkörök, hanem a spekuláló tőkepénzes figyelmére is méltán érdemesnek mondható. Hozzászólások. Az elnök megemlítette, hogy ő Magyarországot az utolsó időben csak röviden tartózkodva látta: de az előtt többször és huzamosb ideig volt alkalma ott tanulmá- nyokat tenni a felületen nem kevésbbé mint a föld alatt. Az imént felolva-ott érte- kezés sok tekintetben érdekes. Először is, a kik emlékeznek a legelső világkiállí- tásra Londonban (1851) és azon buzdításra, melyet az keltett nemcsak Angliában, hanem a kontinensen, érdekkel értesülnek, hogy a mívelt. Europa legtávolibb részé- ben egy oly sikeres kiállítás volt rendezve. A tudományos ember örömmel értesül a geologiai kutatások haladásáról, a bányász okul a statisztikai adatokon; végre a tőkepénzes és általában a spekuláczió is anyagot kap gondolkodásra. Ismét mások, kik a népek szokását és gondolkodása módját tanulmányozzák, Magyarország alkot- mányában, tekintvén a sok nemzetiséget, mely ott egyesül, nagy érdekű tanulmá- nyok sorozatát találják; különösen ha arra is kiterjesztik figyelmöket, hogy Magyarország politikai alkotmánya a mienkhez nagyon hasonlít és még a középkor első részéből való. A magyar nép bámulatosan állhatatos jelleme ezen alkotmányt a legválságosabb körülmények között századról-századra fenn tudta tartani, a külső meg belső ellenségek daczára. Tekintve azon bajokat, melyeket a tatár és török betörések és foglalások századokon át okoztak, valamint azon nehézségeket, melye- ket, a német hatalmi befolyás idézett elő, úgyszintén .a szlávok és romá- EGY TUDOMÁNYOS ESTÉLY LONDONBAN. 1y/7 nok által keletkezett zavarokat; világos, hogy valami mély jelentőségű jellemmel kell bírni azon népfajnak, mely ma is a vezérszerepet viszi. Európában nincs nép, melynél egy angol oly határtalan és ugyanegyütt oly őszinte vendégszeretetben részesülne, mint a magyaroknál. Egy tekintet a térképre mutatja, hogy Magyarország középrésze földmívelési alföld ; melyet északról, keletről és délről dombok vesznek körül, melyek fokonkint hegyekbe mennek át. A magyarság ezen középrészt lakja ; a hegységet ellenben nagyobbrészt más nemzetiségek foglalják el. Selmecz és Körmöcz táján tótok van- nak. Egykor a vallási egyenetlenségek okoztak nagy bajt; de nagyrészt a magyar- ság saját erényének és bátorságának tudandó be, hogy a dolog oda egyenlődött ki ; hogy az idegen nemzetiségek tetemes része a hazaszeretetet ma már magasabb szempontból karolja fel. Ugy látszik, közösen érzik, hogy Magyarország mindnyájok hazája, melynek becsületét és javát csorbítatlanul fentartani a feladat. Mr. BRovan ezen egy óra alatt annyi dolgot hozott össze, melyet ő 40 évvel ezelőtt másfél év alatt sokkal tökéletlenebb alakban gyalog, kocsin vagy lóháton menve bírt összegyüjteni. Akkor sokkal nagyobb munkába került azon részleteket egybehozni, melyeket Mr. BRouGcn képes volt rövid látogatása alkalmával a kiállítá- son találni. Selmeczen a bányamunkák nagy haladása által függélyes irányban már a mult századokban több olyat találtak fel, a mi a mechanikában fontos haladásra szolgáltatott alkalmat, még nálunk is. A csillék (Hunde) úgy tekinthetők, mint a mik a vaspályák embrióját foglal- ják magukban. A pálya előbb fából készült, utóbb vasból. Angliában az északi ólombányákban a XVII-ik században használták előbb a fapályát, melyekből a cNewcastle roads, nevű nagyobb kocsik számára készült fa-pályák nőtték ki ma- gukat. Ezeket később vaslemezzel vonták be ; míg végre valóságos vaspályává vál- toztak át. Érdekes tudni, hogy Magyarországban, csakúgy mint Poroszországban, még ma is használatban vannak oly nemű járművek, melyeket már a X VI-ik század közepén írtak le. Hgy más ilyen találmány a vízemelő gépek, melyeket néha hibá- san Chemnitz-nek tulajdonítanak Szászországban, mit a Schemnitz-eczel nem egy- szer összetévesztettek. Az előbbi helyen harisnyát készítettek, a nélkül, hogy tudtak volna valamit azon érezekről, melyeket Selmeczen századok hosszú során át fejtet- tek. A .Society of Arts, 1769-ben 50 guinea jutalmat adott Mr. WEsTrGARTH-nak víznyomó gép feltalálásért; de éppen 20 évvel megelőzőleg Selmeczen HELL ren- dezett be a Lipót-aknában egy víz-oszlopgépet, melylyel az akna fenekéről a vizet felemelték, s a mely gép némi javításokkal az újabb időkig működésben volt. . . . . Az előadás más érdekes része a barnaszén-, a vas- és aczél-ipar fejlődése 1851 óta. Ezen évben ő Erdélyt és Bánságot látogatván meg, állíthatja, hogy a szénbányászat ott akkor még ujdonság volt. Mindössze nehány barnaszén-telepet és néhányat a liaszból míveltek a dunai gőzhajózás szükségletére. Ma a magyar: szénbányászat jelentékeny iparvállalattá fejlődött ki. Ez mutatja azonban azt is, hogy az erdők is fokozatosan tünedeznek. A Kárpátok némely részében, valamint Erdély keleti részében valóban voltak ős-erdők, melyekben a közlekedés hiánya miatt a fát érté- kesíteni nem volt lehetséges, és nem egyszer merült fel a kérdés, vajjon ilyen helyeken nem volna-e tanácsos a legjobb minőségű vas- és aczél-gyártást meghono- sítani. Az alacsony napszám, mely említve volt, meglepheti azokat, kik előtt az élelmi szerek ottani olcsósága nem ismeretes. Midőn ő járt ott, az még olcsóbb Földtani Közlöny, XVI. köt. 1886. 12 178 SZABÓ JÓZSEF: volt, és daczára annak, a nép az ország némely részében jó módban élt ; de másban bizony meglátszott a szegénység. ] Dr. Duxa megjegyezte, hogy a felolvasott értekezésből többet tanult, mintha e tárgyról sok könyvet lapozott volna át. A nevezett helységekből mint fiatal em- ber többet ismert, de szülőföldét már közel 40 éve, hogy elhagyta. Felső-Magyar- országban Selmeczen keresztül ment 1848—9-ben ; úgyszintén ismeri Alsó-Magyar- országot és Erdélyt, ha nem is geologiai tekintetben. 1885. nyarán viszontlátta hazáját, megtekintette a szép kiállítást és meglepte a haladás. Honfitársainak azon jellemére nézve, melyről az elnök oly hízelgőleg nyilatkozott, ő annyit mondhat ; hogy minden magyar mélyen érzi azon jó és rokonszenves vonzalmat, mit ő min- dig tapasztalt, valahányszor angollal jött össze. A magyar úgy tekint Angliára, mint a szabadság honára és a századokon át szenvedett harczok után úgy tetszik, hogy nincsenek tévedésben azok, kik Magyarországban egy kis Aneliát látnak a keleten. A magyar alkotmányt Endre király adta 1222-ben ; míg az angol 1214-ben kelt. Azon időben e két nemzet között közlekedés nem volt, és így feltünő, hogy a magyarok éppen úgy vágytak a szabadság után és éppen oly állhatatosak voltak annak fentartásában. Ő biztosíthatja az angolokat, hogy honfitársai részéről mindig a leg- jobb fogadtatásra számíthatnak, jelenleg azok és saját nevében köszönetet mond Mr. BRouG4x- és az elnöknek a rokonszenves nyilatkozatokért. Mr. H. H. Corniss azt mondotta, hogy ő már rég óta ohajtott Magyar- országról többet hallani s igen örül, hogy e jeles értekezés felolvasásán jelen volt. Különösen lekötötte figyelmét az, a mit Mr. BRougGn az éreztelérek természetéről, nevezetesen Selmeczen mondott; abból látni, hogy mily kevéssé felel meg a való- ságnak a telérek régi definicziója, mely szerint azok egy hasadék telve ércz-ásvá- nyokkal ; ellenkezőleg igen is hasonlít ahoz, a mi előttünk Cornwall-ban annyira ismeretes, t. 1. egy köőzet-szalag tetemes mélységig teljesen átérczesedve. Meg- jegyezte továbbá, hogy az arany legnagyobbrészt szabad állapotban van, és ebből magyarázható meg, mi nem egyszer vita tárgya volt, hogy oly szegény érczek fel- dolgozása is kifizeti magát. Ugy tetszik, hogy átlag £ 200,000 értékű aranyat ter- melnek az apró bányák az ő kezdetleges berendezésükkel ; ő úgy hiszi, ezen évezek többjének tonnájában 3 dwts tartalomnál több nincs, és mégis ki jönnek vele, míg Venezuelában ugyanannyi uncia tartalom mellett nem boldogulnak. Ennek oka részben kétségen kívül az, hogy Magyarországban az élet olcsó, Venezuelában drága; de másrészt az is, hogy Magyarországban a szabad arany könnyen kivá- lasztható ; míg Venezuelában annak nagyobb mennyisége lekötve és más oly ásvá- nyokkal keveredve fordul elő, melyek annak amalgamáczióját hátráltatják és így sok megy veszendőbe. Hallotta továbbá, hogy a zúzó műveknél a zúzó nyilak guarcz- ból vannak ; ez a legalkalmatlanabb anyag volna ezen czélra, azért nem tudja, hogy jól értette-e. . . . . Mr. H. TRuzman Woop szerint Mr. BRoucm előadásában több olyan pont van, melyre visszatérni érdemes. Legelőbb is megjegyzi, hogy ez nem az első kiál- lítás, melynél Mr. BRougH hasznos szolgálatot tett. Ő már mult évben a south- kensingtoni kiállítás ásványtani részére nézve, mint a jury jegyzője, felette jó és tanulságos jelentést írt. Előadása kezdetén, ha jól emlékszem, azt mondotta, hogy a budapesti kiállítás országos volt és nem nemzetközi; ő úgy hiszi, hogy ha a mi kiállításunkat is országosnak ezímeztük volna, érdekéből nem vesztett volna sokat. EGY TUDOMÁNYOS ESTÉLY LONDONBAN. 179 Tagadhatlan, hogy volt egy-két külföldi igen becses kiállítás: Észak-Amerikából a Waltham-féle órakészítés, valamint a Delany multiplex telegráf-rendszer, de egész- ben véve jobb lett volna a külföldnek fentartott területet is angol kiállítóknak endodmagátb sel A kitüntetés egyedüli osztálya már az előtt is meg volt kisértve és csakugyan van némi előnye. A fotografiát a bérletjegyeken oly jónak találja, hogy azt itt is el kellene fogadni, mert általában ismeretes, hogy az állandó jegyek birtokosaiból nem lehet kiverni azt a felfogást, hogy az a jegy csak személyökre szól, ők azt gon- dolják, hogy barátjaiknak is átengedhetik. . . . . Mr. T. R. CRampron azon kis targonczára tér vissza, melyet Mr. BRouGH leírt, mint a bányász ősrégi csilléjét, és mintában be is mutatott. Neki is volt alkalma hasonló eczélra kigondolni alkalmas készüléket s némi módosítással hasonlót csinált. Mr. LiGgiss mondotta, hogy ő is volt Venezuelában és mondhatja, hogy az ő nézete szerint is a drága bérek és a költséges szállítás nem engednék, hogy a venezuelai aranybányák a magyarországiakkal versenyezzenek. Mr. PHictIiP azon kérdést intézi Mr. BRoucH-hoz, hogy az amalgamaczióról Magvarországban, valamint az elektromosság kohászati alkalmazásáról s annak eredményéről mondhatna-e valamit. Mr. BRouGH zárszavában megjegyezte, hogy ő attól tartott, hogy értekezését nagyon 18 statisztikainak fogják tartani, de mivel ezen adatokat még nem látta angol vagy német technikai szaklapokban közölve, úgy hitte, hogy azok összeállításával nem tett fölösleges munkát. Az elnök által mondottakhoz maga részéről azt fűzi, hogy a lőpor-robbantás, mint bányászati munka, szintén Selmeczen volt legelőször alkalmazva. HEunL ?" vízoszlop-gépe módosítva jelenleg UJbányán van alkalmazás- ban egy felhagyott bányában, melyet újra megnyitottak. A barnaszén és liaszszén- termelés roppant nagy, és ha sikerülne jól kokszolni s ez által magas olvasztó kemenczékre alkalmassá tenni, az ipar haladására igen nagy befolyással volna. Több eljárás volt már indítványozva, de a kísérleti stádiumon túl eddig nem jutott. A vasolvasztók kénytelenek 50"/0 barnaszenet és 5070 morvaországi szenet venni, mi annak behozatalát teszi szükségessé. Azon zúzó nyilakat, melyek sulyokja nem vas, hanem guarcztuskó, személyesen nem látta; de olvasta egy hivatalos jelentés- ben, és mivel neki is különösnek tűnt lel, beszélt az igazgatóval s azt hallotta, hogy meglehetősen felelnek meg a kisbirtokosok igényeinek. Sajnálja, hogy az amalga- maczióról nem adhat részletes felvilágosítást. Ugy tudja, hogy Mr. LIxgviING működött ott abban valami angol társaság érdekében, de az eredmény nem volt kielégítő ; minél fogva a magyar vállalat egyike se fogadta el, azok mindeddig a Freibergben is használt primitiv eljárást követik. Az elnök köszönetet indítványozott Mr. BRouGH-nak, mit egyhangulag elfogadtak. Igy végződött a világ fővárosában azon szaktudományi estély, melyen az 1885-ki káillításank oly méltatásban részesült, mely jól eshetik mindazoknak, kik a létrehozásban fáradoztak. - Itt az angolban ismételve HöLL van hibásan. Sz. 180 IRODALOM. I RKODATLOM. (5) GEZELL SÁNDOR és Dr. SCHAFARZIK FpREncz: Mű- és építőipari tekintet- ben fontosabb magyarországi kőzetek részletes katalogusa (A magyar királyi földtani intézet megbizásából összeállították GEZELL SÁNDOR és OCHAFARZIK FERENCZ. Budapest, 1885. XX. és 139. lap.) A magyar királyi földtani intézet néhány év előtt feladatáúl tűzte ki azt, hogy a geológiának gyakorlati oldalait is mindinkább felkarolva, olyan gyűjteményeket létesítsen, a melyek tanulmányozásából úgy a bányászat, mint pedig az ipar embe- rei közvetlenűl és kényelmes módon tapasztalatokat és ismereteket szerezhessenek. Egyelőre három irányban kezdette meg működését, nevezetesen 1. a mű- és építő- ipari tekintetben fontosabb kőzetek; 2. az agyag-, üveg-, cement- és ásványfesték- iparnak szolgáló nyers anyagok és végre 3. a bányászati tárgyak (érczek, ásványok, közetek és első nyerstermények) gyűjtését. A tavalyi országos kiállításig sikerült is a két elsőt oly tekintélyes gyűjteményekké növeszteni, hogy az intézet igazgatója elhatározta azoknak a tárlaton való bemutatását. Egyuttal hozzáfogtak a nevezett gyűjtemények kezelői a katalogusok szerkesztéséhez azon feladattal, hogy ezek ne csak a kiállításon szolgáljanak kalauzúl, hanem ezentúl is használható kézikönyvek legyenek, mit azonban ezeknél az első kiadásoknál teljesen elérni nem lehetett, minthogy igen sok anyagnál még hiányoztak a megbízható adatok. E hiányok kiküszöbölése feladatát fogja a majd később egyszer megjelenendő második kiadás- nak képezni. A közetek katalogusában az igazgatói előszó után a cbevezetéssi következik, a melyben röviden a rendszer vázoltatik, a mely szerint az összegyült közetanyag tárgyaltatott. A csoöportbeosztás alapjáúl a petrografiai rendszer választatott s min- den egyes csoport kőzeteinek elterjedése hazánkban külön-külön vázoltatott. A. gyűj- teményben foglalt közetek mindannyian szabályos koczka alakban vannak kifaragva . 1 decimeter élhoszszal és a hol csak lehetséges volt, ott legalább is egy lap polirozva is lett, mi nagyon emelte a kiállított "gyűjtemény tetszetőségét. Eddig 420 ilyen koczka leírása foglaltatik a fennemlített katalogusban. A rovatos tabellákban az illető közeteknek mindenek előtt meg van adva a petrografiai neve, a keménysége, egy köbdecimeternek a súlya kilogrammokban, színe, lelőhelye ; valamint az is, hogy van-e kőbánya vagy nincsen. Felemlíttetik továbbá a bánya tulajdonosa és a kőzet beküldője ; köbmeterenkénti ára, a fuvardíj a legközelebbi hajó- vagy vasúti állomáshoz, ai kelendőség területe, azon ismertebb épületek, melyek az illető anyagból készültek, úgy szintén a rendesen fejtett kövek átlagos nagysága, valamint az elérhető legnagyobb méretek is, végre az évi terme- lés és a kőzet viselkedése megmunkálás közben. A gyűjtemény eddig a következő kőzetfajokból áll : te MÉSZKÖVORE ela ezíti zene 132.db.(gásAgálmatolitiusés ESNE 1 db ZAY OTOTMIL ESEK Aa ést marógi aizr BEGTráNÍtokotat gú 8 13.48 ÖL ÁDÁZ tet zetése sztést tes 5.5 sÖPORETA tea Neeest NSB Lk IRODALOM. 181 .. Nefelin-Szionit... --. -. A idbrcst2 Csillámpalaritera A 19488 2 db SDiotitaat tléd anna ime eaz lovest 134.bllitekyrés palák SEBZÉK SEN OKB geTrachitok és MóÓdOBUlAtVAan aa DA mater Pld TNS Kent GÉ ŐL MOL 429) TOSBazattoarár una et sat 7163 i5.-sélamokkövekúd 4 dásnáets 44790 a 11. Gneájz BEN LS ISSN 2 lg, MVT Összesen 420 db A munka végén megyék és fajok szerint vannak a tárgyalt mű- és építőkövek elosztva mi a táblázat használhatóságát nagyon elősegíti. Dr. SCHAFARZIK FERENCZ. (6) Az agyag-, üveg- czement- és ásványfestékiparnak szolgáló magyaror- szágit nyers anyagok részletes katalogusa. A magyar királyi földtani intézet megbízásából összeállították mátyásfalvi MATYASOVSZKI JAKAB és PETRIK LaJos. Budapest, 1885. 87 lap. Ilyen természetű anyag vagy 260 gyűlt össze e munka megírásáig s ezek a következő csoportokra osztattak fel : JBAG ZO OS SS ve AZ db OKAT ÓSA settle éa sk lerázza 9. Márgák és czementek . . I87a tt TOSÉHamok rudss, Eteyát Ezé lass NO Ze geeMészkövekz ás sére he a 30 e AS CBISZOlÓ pala ELERT ől JELENNEL Vég RÉ Ara Doloműt ára em esát stég 2 s, —— 12. Zsirkő, agalmatolith 88 2 5 OM aSnazitétei tét átt e ena aK ES ZÁ SZDERZD TAN Azé dt S ést e RÉ S.sraszy beton tut ssata Jet Da 4 AS ENAJSZ- TANIT a 1 VE 1240 7.gestőföldek; bolús: § 44 8 Öszkesett ŐS ÜN SETALOZ NASA [JÓKAI 10 5 Mind ezen anyagok egy emeletű üveghengerekbe vannak elhelyezve oly módon, hogy mig a felső részben a nyers anyag foglaltatik; addig az alsóban egy kisérletek által kipróbált minta látható. Hogy ez az országos kiállításig nem történhetett meg minden felsorolt anyagnál, az csakis a rendelkezésre állott rövid időnek lehet tulajdonítani. A szerzők tüzetesen egyelőre csakis az első csoporttal vagyis az agyagokkal foglalkoztak, s úgy ezeknek tabellái, mint pedig az erre vonatkozó külön bevezető rész képezik a munka főrészét. Az agyagok ugyanis magas hőmérsékletnél nem szoktak egyaránt visel- kedni, míg egyesek még a legnagyobb hőbehatásoknak is ellentállanak, addig sok más többé-kevésbbé salakos tömeggé olvad meg, amazok a becsesebbek, ezek pedig a kevésbbé használhatók. Az agyag tűzállóságának meghatározása a Bischoff-féle eljárás szerint akként történt, hogy az illető agyagokból gyúrt apró gulácskák különböző hőfokoknak tétettek ki. A következő kisérletek alapján mindössze 8 fokozat lett megállapítva : 1. fokozat. A kisérleti gula a Deville-féle kemenczében (kb. 15569 C) teljesen. tűzállónak mutatkozik. I 2. fokozat. A kisérleti gula ugyanott gyenge fényűvé lesz, vagy már apró hólyagokat tüntet fel. 3. fokozat. A kisérleti gula ugyanott fényes felületet nyer, hólyagosan fel- duzzad, de alakját még megtartja. . 4. fokozat. A kisérleti gula a Deville-féle kemenczében megolvad hólyagos vagy salakszerű tömeggé. 182 IRODALOM. OT . fokozat. A kisérleti gula a kokszszal fűtött kemenczében (kb. 1400? C) tűzállónak bizonyul, vagy legföljebb csak gyenge fényt mutat, míg a Deville-féle kemenczében teljesen megolvad. ). fokozat. A kisérleti gula a kokszkemenczében is fényes vagy hólyagos felületűvé lesz. . fokozat. A kisérleti gula ugyanott hólyagosan felduzzad és kezd meg- olvadni. ú . fokozat. A kisérleti gula még a kokszkemenezében is teljesen megolvad és csak a gázmuffel-kemenezében (kb. 10007 C) marad változatlan. Ez utóbbi fokozatba tűzállósági szempontból a legrosszabb agyagok tar- toznak. t A rovatos táblázatban ezeken a viszonyokon kívül ott találjuk az illető agya- gok lelőhelyének pontos megnevezését, fizikai tulajdonságainak rövid leirását és geologiai szempontból hovatartozását, továbbá a telepek tulajdonosait és a próba beküldőit, az anyag árát, a kelendőség területét, az évi termelést és végre több agyagnak a mennyileges chemiai elemzését, mi sok esetben szintén igen fontos felvilágosítást nyujthat az illető anyag természetéről. 2 A munkában tárgyalt egyéb anyagok sorozata sokkal hiányosabb, mint az agyagokké, de daczára annak találunk közöttök sok kitünöt, a melyeket már eddig is felhasználtak czementet, meszet égető, üveget gyártó iparosaink ; de figyel- meztetve leszünk egyszersmind olyan újakra is, a melyeket geologusaink fedeztek fel országos felvételeik alkalmával. A munka ezen része jegyzetszerű és inkább csak előmunkálatának tekintendő egy későbbi bizonyára már bővebb kiadásnak. Dr. SCHAFARZIK FERENCZ. am 1 00 (7) Dr. ILosvav LaJos: A torjat büdös barlangról. Egy előadás, tartatott a természettudományi társulat estélyén 1835. márczius 13-án. Népszerű természettudományi előadások gyűjteménye. VIII. 48. füzet. Budapest, 1885, Ismét fűzött a királyi természettudományi társulat egy gyöngyöt érdemeinek díszes koszorújához az által, hogy egy szakférfiút a kellő módon felszerelve a torjai büdös barlanghoz küldött ki. hogy a barlangot és gázait, egyéb chemiai és fizikai viszonyait vizsgálja meg azért, hogy róluk az eddigieknél biztosabb adataink legyenek. A barlang alapja szájától befelé lejtős s az aljáról feltóduló gáz, mely a leve- gőnél jóval nehezebb, úgy tölti be, mint a víz, s csak akkor folyik ki, ha a gázréteg felső határa elérte a barlang szájának szinvonalát. Hossza 14 m., szélessége 2—-3 m., magassága 2—3— 6 m. ; köbtartalma pedig kb. 90 köbmeter. Eddig főleg Fgasz RirrEu v. HavuER (Geologie Siebenbürgens 1863.) nyomán az volt a kiömlő gáz minőségéről elterjedve, hogy a szénsavon kivül a kéndioxyd " x Hogy azonban némely ott járt geologus még is táplált bizonyos gyanút ezen gáz kéndioxyd volta iránt, bizonyítja JOoHANN GRIMM-nek az a megjegyzése, melyet ACKNER, Mineralogie Siebenbürgens 1855. ezímű munkájának 344. lapján tett. ÁACKNER ugyanis úgy adja elő a dolgot, mintha a Büdös barlangjából magas hőfokú kénes- sav-gőzök ömlenének ki. Ennek ellenében konstatálja Ggimm, hogy a gáz főtömegé- IRODALOM. 1583 volna az, mely a gázkeveréknek sajátságos büdös szagát kölcsönzi. 1875-ben azonban FLEIscHEx, kolozsvári egyetemi tanár ; újabban pedig ILosvax minden két- séget kizáró módon kimutatták, hogy a szénsavon kivül a gázkeverékben foglalt gáz nem egyéb, mint kénhydrogén. Már a nagy barlangon kívül attól 33 m.-nyi távolságban sikerült e gáz- keveréket a talajfölötti légrétegében kimutatni, a hol az 0-40"/9-ot tett ki; meny- nyisége a barlang felé közeledve nőttön-nő, mig magában a barlangban még pedig a szája szinvonala alatt túlnyomóvá lesz. A cnagy barlangv legmélyebb részében ugyanis kitesz a szénsav (C02)—95-49, a kénhidrogén (H2S)—0:56, az éleny (0)—0"01, a légeny (N)—3-64"/o-ot ; a vkis barlang -ban a 0023-H2S—-94:60, 03 N—540; a ctimsós barlangs-ban pedig CO2-t H2S—94"15, 04N—5:25"/o. A nápolyi kutyabarlang ellenben a legkedvezőbb analysis szerint ( Young) tartalmaz C0O:—71"00, H25S—00, 0—5-87, N—23:13. Sokkal nagyobb tehát a torjai barlang- nak a szénsavtartalma, míg kén-hidrogén utóbbiban éppenséggel nem fordul elő. A gázkeverék hőfoka csekély, az 1884-ben julius 21—25-ike közt csak 11"25— 12:3" C. között ingadozott. Maga a gáz a barlang alapja körüli repedésekből ömlik ki s a lehető legkisebb értékeket alapúl véve, t. 1. hogy 17/2 m. szélességben, 8 cm. magasságban és 20 em. másodpercznyi sebességgel ömlik ki a barlangból, kiszámította szerző, hogy éven- ként megközelítő értékben 723,000 köbméter C0O2 és 4200 köbm. HaS ömlik ki, a mi súlyban kifejezve 1.425,000 kilo CO2 és 6400 kilo H2§S, tehát hatszor több, mint a mennyi a laachi tó közelében levő források által ömlik ki (BiscHoF szerint 250,000 kilo). Leírja továbbá szerző azt a sajátságos hullámzást, mit akkor venni észre, ha a gáztömegbe belemegyünk, s mely egészen a víznek a hullámzására emlékeztet. Belehelve e gázkeverék, föltétlenűl halált. okozó ; a bőrre pedig igen különös égető csipős hatással van és a meleg érzetét kelti fel. Ennek oka szerző szerint nem volna annyira az érző idegeknek a szénsavvali érintkezés folytán alászállított inger- lékenysége következtében a véredényeknek csökkenő összehúzódásában keresendő : minek további következménye az volna, hogy a véredények jobban telnének meg az odahajtott vérrel, mi azután a meleg érzését okozná: hanem az inkább abban a körülményben rejlenék, hogy a széndioxyd az érintett bőr felületén levő nedvesség- gel chemiai és fizikai átalakulások miatt akkora hőt fejlesztene, hogy arról érző idegeink útján tudomást szerezhetünk. Dr. SCHAFARZIK FERENCZ. ben szénsav, a melyhez kén is kötve van, de nem kénessav alakjában ; továbbá, hogy a gáz nem forró, hanem csekély hőfokú. Történelmi érdekességű, továbbá ACKNER és FICHTEL szerint az, hogy a Büdös környékén 27 éven át egy császári kénolvasztó létezett, a melyben a hegynek felszini rétegében előforduló földes ként dolgozták fel; valószínűleg ugyanakkor megkisérlették e hegy tövében tárnát hajtani, de nem jutottak tovább mint négy ölre, a midőn ugyanis a minden oldalról kiömlő fullasztó gázok miatt a munkát abba kellett hagyniok. Sőt már a magyar királyok alatt is olvasztottak ezen a helyen ként, munkások gyanánt Alsó- és Felső-Torja lakosait használván fel. "7 Ref. 184 TÁRSULATI ÜGYEK. TÁRSULATI UGYEK. JEGYZŐKÖNYVI KIVONATOK A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT ÜLÉSEIRŐL. IV. SZAKÜLÉS 1886. MÁJgus 12. Elnök : Dr. SzaBó JÓZSEF. Dr. ScHmIDT SÁNDOR előadja ca szerbiai czinoberenv tett vizsgálatainak ered- ményét és bemutatja egyszersmind az ezen tanulmányához készített kristály- famintákat. Hazavx Gyura mint vendég megismerteti a aa bélai cseppkóbarlamgot és egy Biharbam feltalált új barlamgots. A bihari új barlangot c Nagy Sándor barlamg- nak nevezte el és ezen barlangnak rövid vázlatos leirását adja, melyből kitünik, hogy az szépségére nézve méltán sorozható a szebb barlangok közé és tanulmá- nyozásra érdemes. A bejelentett előadások sorrendjét HaLavács Gyura végezte be, értekezvén a c Valenciennestákróln, bemutatván egy új speciest, a Valenciennesia Böckhia-t. Az értekezések befejezte után beszámol Böcgn János igazgató mint az európai nemzetközi geologiai térkép magyar részének elkészítésével megbizott albizottság elnöke ez albizottság működéséről. Az albizottság ugyanis a térkép szí- nezésével — az erdélyi rész kivételével, melynek elkészítésével dr. KocH ANTAL egyet. tanár van megbizva — már elkészült. BöcxgH a következőt adja elő: A térkép és szinek választásánál a bizottság keze kötve volt, mert a nemzetközi congressus határozatait és a térkép méreteinek előirt arányait kellett szem előtt tartani. Lóczy Lasos bizottsági tag ajánlatára a Steinhauser -féle 1 : 1.296,000 méretű térkép fogadtatván el alapúl, ezen történt a színezés. Ezen térkép különben eléggé pontos s különösen a hydrograflai viszo- nyokat jól tünteti fel. Az elkészült színes térkép mellett az előadó bemutatja a színkulcsot 18. A munkálatnál tapasztaltak közül felemlíti, hogy ott a hol a képződ- mények keskeny szalagszerűen csoportosúlnak a kongressus által előírt taglalás szemlélhetővé tétele nagy nehézséggel jár. Az albizottság az eruptiv kőzetek jelzé- sét 3 csoportba foglalta. A voltaképen eruptiv közeteknél az alapszín megfelel a hasonkorú üledékes kőzetek csoportja egyik alapszínének, csak hogy az eruptiv kőzeteknél intenzivebb árnyalatokat használtak. Az aljas és savas elválasztás fekete. illetőleg pedig vörös vonalakkal történt, míg a tufák színe az egykorú sze- dimentek szinével teljesen megegyezik ; de vörös, az aljas vagy savas voltuk szerint függélyes, illetőleg vízszintes vonalozottsága által ismerhető fel. Az érdekes jelentés után BöcHEg bizottsági elnök társainak — dr. HOFMANN TÁRSULATI ÜGYEK. 185 KáRony-nak, TELEGDI RórH LAaJos-nak és Lóczy LaJos-nak — fáradhatatlan mun- kálkodásukért szívélyes köszönetet mond. Elnök nagy örömmel vevén a jelentést a Társulat nevében köszönetet mond az albizottság gyors, alapos és szép munkálkodásáért. Azt hiszi, hogy sokakat meg- fogunk előzni s hogy az ügyvezető külföldi szakembereknek elismerésével fog talál- kozni beküldendő geologiai térképünk. V. VÁLASZTMÁNYI ÜLÉS 1886. MÁJuUs 12. Elnök : Dr. SzaBó JÓózsErF. A kisebb folyó ügyek elintézése után a választmány elfgadja a. a Notarisia, ujonnan megindított és kiválóan a moszatok tanulmányozásával és megismerteté- sével foglalkozó folyóirat szerkesztősége részéről fölajánlott csereviszonyt. KÖZLEMÉNYEK A M. KIR. FÖLDTANI INTÉZETBŐL. Földtani felvételek. A m. kir. földtani intézet geologszemélyzete által a folyó nyáron eszközlendő részletes geologiai felvételek két osztályban fognak folytattatni. Az első osztály, melynek élén dr. HorMaxw KáRoLny főgeologus áll. Szolnok-Doboka, Arad, Bihar, Temes, Kolozs és Torda-Aranyos megyék területén fog működni. Ezen osztály keretében dolgoznak: dr. PerHö Gyura osztálygeologus; továbbá dr. KocH AwTAL kolozsvári egyetemi tanár és Lóczy Lagos a budapesti műegyetem tanára. A második felvételi osztályt az idén csupán TELEGDI RorH LaJos főgeolo- gus képviseli, aki Krassó-Szörénymegye területén folytatja múlt évben megkezdett fölvételi munkásságát. Az ezen osztályba tartozó dr. SCHAFARZIK FERENcz segéd- geologus ugyanis a nm. közgazdasági minisztérium engedélyével a f. évi nyári felvétel helyett a DéÉécHy MóR által a Kaukázus hegységbe tervezett expediczióban vesz részt, mely alkalomból az ottani általános földtani viszonyokon kívül egyszers- mind a Káspi tó táján a Baku környékén létező petroleum-előfordulásokat is tanul- mány tárgyává fogja tenni s ebbeli tapasztalatait visszátérte után egy részletes szakszerű jelentésben ismertetni. GEZELL SánpoR bányatanácsos és bányafőgeologus a barsmegyei Körmöcz- bánya vidékén folytatja a múlt nyáron itten megkezdett bányász-földtani vizs- gálatait. Végül pedig BöcxgH JÁáNnos, az intézet igazgatója, tájékozást szerzendő a munkálatok folyamáról, felkeresi az egyes geologusokat működésök területén ; de azonkívül ismét folytatni fogja már néhány év előtt megkezdett krassó-szörény- megyei felvételeit. Az országos fölvételek leendő eszközlése felől úgy az illető vidékek közigaz- gatási hatóságai, valamint a csendőrparancsnokságok is értesíttettek s felhivattak, hogy a kiküldött geologusokat tevékenységökben minden lehető módon támogas- sák. A kérdéses felvételi vizsgálódások eredményeit, mint rendesen a jövő év első 186 M. KIR. FÖLDTANI INTÉZET. részében megjelenendő intézeti Évi jelentéss-ben fogják az egyes geologusok közzétenni. Adomány. SEmsey Awxpox, a földtani intézet áldozatkész pártfogója ismét egy becses ajándékkal gyarapítá az intézet tudományos gyűjteményeit, a mennyiben az osztrák Alpok területéről, jelesül az alsó-ausztriai Lunz környékéről származó fosszil növényeknek egy érdekes sorozatát szerezte meg az intézet növény-kövület- gyűjteménye számára. —s8—t. HIBAIGAZÍTÁS. Dr. WaARTHA ViwczE tanár úrnak A szerpentin-ehlorit csoport ásványairóli czímű értekezésének (Földtani Közlöny. 1886) 11. oldalán a 14-ik és 16-ik sorban fölülről a következő igazítás teendő : MgO . SiO2 MgO, 2 H:O-2 ( Kizo j A szerkesztőség. SUPPLEMENT ENTHALTEND DIE XS ZH ND ÜBERSETZÜNGEN DER IM FÖLDTANI KÖZLÖNY MITGETHEILTEN ORIGINAL-AUFSATZE UND VERHANDLUNGEN. XVI. BAND. 1886 MAT— JUNI, kel 3—6. HEFT. AMERIKANISUHE NUMMULITEN. Von MAx v. HANTKEN. (Vorgetragen ir der Fachsitzung vom 3. Mürz 1886). (Tafel I.) Herr Prof. Dr. JosEr SzaBó war so freundlich, mir jene Gesteinsstücke behufs nüherer Untersuchung zu überlassen, in welchen jener von ihm in der Fachsitzung vom 7. Februar 1883 vorgelegte Nummulites Waillcoxi HEILPRIN. vorkömmt,! den ANGELO HEILPRIN in seiner xon the occurence of Nummulitte deposits in Florida and the Association of Nummulites with a Fresh- Water. Faunav benannten Abhandlung besehrieb.? Als Resultat meiner Untersuchung theile ich Folgendes mit : In dem untersuchten Gesteine von Florida kommen zwei Nummuli- ten-Species vor. Die eine Art ist Nummulites Willcoxi, HExILPRrs; die zweite betrachte ich als neue Art, und benenne sie zu Ehren HEILPRIN"s, dem wir die erste sichere Nachricht über das Vorkommen der Nummuliten in Amerika verdanken, Nummulites Heilprina. Nummulites Waillcoxi, HErregrs (Fig. 1) ist von grösserer Gestalt als der Nummulites Heilprini, n. sp., und nimmt auch der Canal der Windun- gen rascher an Breite zu, als bei letzterem. Wenn wir die deutlich sichtbare Primárkammer der einen Durchmesser von 4 Millimeter besitzenden Exem- plare als erste Windung betraechten ; so finden wir im Ganzen 542 Windun- gen vor. An dem abgebildeten Exemplare betrágt die Zahl der Kammern in den versechiedenen Windungen,? wie folet : : Földtani Közlöny, 1883, p. §3. — . ? Proceedings of the Academy of Nat. Sciences of Philadelphia 1882 ; p. 189—193. 5 Nach Heilprin betrügt die Zahl der Kammern in der letzten Windung 35—45; was ich in keinem der von mir untersuchten Exemplare bestütigt fand. 188 MAX V. HANTKEN: Zahl der Kammern in der 1. Windung 1 (ES (( eu A (t 5 (a ( (a EL é E ( 133 ég ( (1 MENT ZSSZÉ c 174 (daayaei ( (Ader (t 94.. Diese Art steht dem Nummulites Tournouert, DE La HARPE (De la Harpe : Description des nummulites de Biarritz. Bulletin de la société de Borda a Dax. 4-me année p. 143. pl. I. Fig. 1—7 ; ferner De la Harpe : Études des nammulites de la Suisse. Mémoires de société palkeontologigue suisse. Vol. X. 1883. p. 166 pl. VI.) sehr nahe. An dem hier abgebildeten (Fig. IID, den Nummulites intermedta-Schichten von Nagy-Kovácsi ent- nommenen, und einen Durchmesser von 5 Millimeter besitzenden Hxem- plare betrágt die Zahl der Windungen 6 ; dabei betrügt die Zahl der Kammern in der 1. Windung 1 ( a ( ük ( T/ (t ( f vedtani a ( 13 (t (t ( (Aa (OKA ( 177 ( ( a (ln (IDE (c 211 ( (( fi ölég 6 ( 96. Da wir wissen, dass die Zahl der Kammern bei allen Nummuliten-Arten sich immer innerhalb gewisser Grenzen bewegt; so kann man leicht die grosse Uebereinstimmung erkennen, die Nummulites Willcoxt und Nummu- lítes Tournoueri in dieser Beziehung zeigen. Auch was die Gestalt und die Krümmung der Scheidewünde bei den beiden Species anbelangt, finden wir dieselbe Uebereinstimmung ; so dass wir sie kaum von einander unterschei- den können. Ob sie nach alldem aber endgiltig miteinander zu vereinigen seien, dies zu entsecheiden, műssen wir Prof. HEILPRIN überlassen, dem mehr Material zur Verfügung stehen dürfte. Nummulites Willcoxi zeigt auch zu Nummulites elegans (Saw.) einige Aehnlichkeit (Val. De la Harpe, Études des nummaulites de la Suisse, p. 175, pl. VIL. Fig. 12—23); unterscheidet sich aber von diesem vorzüglich durch die verháltnissműssig viel kleinere Anfangskammer und durch die geringere Zahl der Kammern. An dem abgebildeten Exemplare (Fig. 4) betrágt die Zahl der Kammern in der 1. Windung 1 (( [(i (( (( (( 9 A (( 7 (( fr ( (( (3. ( 18 ( fi (t TAKE ség PI ( 98. Bei der zweiten in dem Gesteine von Florida befindliehen und von mir als neu betrachteten Art; bei dem Nummulites Heidprim (Fig. 2. AMERIKANISCHE NUMMULITEN. 189 a) b) c) verbreitert sich der Canal nur allmálig und besitzt in Folge dessen bei gleichem Durchmesser beinahe zweimal so viel Windungen als der Nummulites Willcoxi. Auch ist jene Art viel kleiner. Die Zahl der Kam- mern betrágt bei den abgebildeten Exemplaren a) b) c) Durchmesser Durchmesser Durchmesser 15 Mm. 125 Mm. 1725 Mm. Zahl der Zahl der Zahl der Windungen—Kammern Windungen—Kammern Windungen—Kammern 1 1 1 1 1 1 S 3] 2 7 db 7 f. 15 3 17 8 16 4 18 4. 21 4 Te Aus dem Nummulitgestein von Florida erwáhnt HEILPRIN noch einen Orbitotden. Die innere Structur derselben weichit aber wesentlieh von jener der Orbitoiden ab. Es bilden nümlich bei sámmtlichen Orbitoiden die Kam- mern rechtwinklige Vierecke ; an den Exemplaren von Florida sind aber die Kammern rundlich, rhombisech und in nach rechts und links laufenden bogenförmigen Reihen angeordnet, wie wir dies bei Orbitulites finden; weshalb wir auch die Art HEILPRINSs als solchen zu betrachten haben. Ausser den bisher aufgezühlten Foraminiferen kommen in dem ameri- kanischen Gesteine noch andere Foraminiferen in grosser Menge vor. In dem zermalmten Gestein fand ich Heterostegina, (Juingueloculina und Tina- porus. Die feinen Schliffe aber zeigen uns des weiteren, dass ausser diesen grösseren noch mikroskopische und den verschiedensten Genera angehörige Foraminiferen an der Bildung des untersuchten Gesteins wesentlichen Antheil hatten. So z. B. Plecantum, (Gaudryana?, Textilarta, Bolivina, Globigerina, Truncatulina, Rotalta u: s. w. und in Folge dessen műüssten wir dieses Gestein für eine Meeresbildung und zwar eine álteocene Meeres- bildung halten. Gegen diese Auffassung aber spricht jener Umstand, dass nach HEILPRIN in dem fraglichen Gestein auch auch recente Mollusken vor- kommen. Wenn daher die Fundorte dieser Nummuliten, wie dies HEILPRIN annimmt, nicht als ihre primáre Státte betrachtet werden können, sondern dahin geschwemmt wurden; dann műssen wir behaupten, dass micht nur die Nummuliten, sondern auch das ganze (xesteinsmatertal, in welchem ste vorkommen, dahin geschwemmt wurde. ERKLÁRUNG DER ABBILDUNGEN. Fig. 1. Nummulites Willcoxi, HEILPRIN, Florida. Gespaltenes Exemplar, 13-mal vergr. a 2. Nummulites Heilprint, HANTKEN n. sp. Florida. a feiner Schliff; b und c gespaltene Exemplare 20-mal vergr. a 3. Nummulites Tournoueri, DE LA HARPE, Nagy-Kovácsi bei Budapest. Feiner Sehliff 16-mal vergr. a 4. Nummulites elegans Sow. Cuise in Frankreich. Gespaltenes Exemplar, 13-mal vergrössert. 190 GEORG PRIMICS : DIE TRACHYTISCHEN GESTEINE DES LÁPOSER GEBIRGES, VoN Dr. GxoRG PRIMmIcs. (Vorgetragen in der Fachsitzung vom 3. Februar 1886). (Tafel II.) Unter dem Láposcr Gebirge begreift man den nordöstlichen Theil der Királyhágó benannten Gebirgskette, weleher sich zwischen dem 1447 Mtr. hohen Guttin und dem 1842 Mtr. hohen Czibles ausbreitet. Die Richtung dieses Gebirges, welches zwischen Siebenbürgen und der Marmaros den Grenzrücken bildet, ist im Allgemeinen eine südöstlieh-nordwestliche. Seine mittlere Höhe betrügt nach den Angaben der Militár-Specialkarte und berechnet aus der Höhe der -18 in die Wasserscheide fallenden hoóchsten Spitzen, 1335 Meter. Es ist ein sehr zerklüftetes Gebirge, welches aus einer Gruppe bald höherer, bald niederer und meistens bewaldeter, steiler Kup- pen besteht, die dieht von auf seinem Rücken ihren Ursprung nehmenden und in unregelmössigem Lauf herabeilenden Bergbüáchen durchsehnitten werden. Den Grundstock dieses Gebirges bilden die Karpaten-Samdstetne, die aber an zahlreichen Orten, vorzüglich aber an den beiden Enden des Berg- zuges von den müchtigen Massen junger Eruptivgesteine durchrissen wur- den. An einigen Stellen sind zwischen den Karpaten-Sandsteimen Apty- chen-haltige hornsteinige Kalke und rothe Mergel eingelagert ; an anderen und zwar vielen Stellen findet man lithothamniumreiche Nummaulit-Kalk- steinschollen auf den Karpaten-Sandstein gelagert. Obwohl ich in den Karpaten-Sandsteinen keine Petrefacten fand, so kann ich sie dessenungeachtet auf Grund ihrer Lagerung, ihres petrogra- phischen Charakters und insbesondere auf Grund ihres Verháltnisses zu den Aptychen- und Nummuliten-Kalken in zwei versehiedenalterige Schich- tengruppen unterscheiden. Die tieferen Schichten des Karpaten-Sandstei- nes, die bankförmigen von mittelfeinem Korn; die dunkelfarbigen thonigen, sandigen Schiefer u. s. w. sind mit grosser Wahrscheinlichkeit der Kreide zuzurechnen; wührend die oberen Schichten, die gelblichen, glimmeri- gen und conglomeratisehen Sandsteine u. s. w. wahrscheinlich dem Kocen angehőren. Die mergeligen Schichten der unteren Gruppe des Karpaten-Sand- steines sind an einigen Stellen, namentlich am Fusse des Rotunda, im oberen Gebiete von Oláh-Láposbánya und in der Umgebung der 0uelle des DIE TRACHYTISCHEN GESTEINE DES LÁPOSER GEGIRGES. 191 Baches Batiz Polyán, wahrscheinlich in Folge der Einwirkung der Ande- site, in auffallendem Grade guarzitiseh. Nicht unerwáhnt kann ich jene Sandsteine des Láposer Gebirges lassen, die in der Umgebung der Gipfel des Várátik und Szelha, an meh- reren Punkten hoch emporragende und dem Dolomit ühnliche kahle Felsen bilden. Diese Sandsteine sind meistens verándert, sehr rhyolith-guarzitartig und stauten sich wahrscheinlich bei Gelegenheit des benachbarten Andesit- Ausbruches zu emporragenden Felsen auf. Die malerische Felsengruppe des Szermetest, die Piatra Ozinkulut, die Piatra Korbului u. s. w. sind alle aus solehen Sandsteinen aufgebaut. Die trachytischen Gesteine, welche vorzüglieh in die Gruppe der Pyroxen-Andesite gehören, kommen im Láposer (Gebirge in drei von ein- ander wesentlich verschiedenen Typen vor, welche Typen vermuthlich in Folge verschiedener Eruptionen entstanden sind. Das Gestein des Berges Guttin hat auch seinen eigenen Typus. Von der Zeit des Ausbruches der Eruptivgesteine des Láposer Gebir- ges fehlen bisher die nüheren Daten; aber von ihrem verhültnissmüssig jungen Alter zeugt dies, dass sie ohne Ausnahme die Karpaten-Sandsteine durchbrachen oder in ihnen Günge bilden. An mehreren Orten, namentlich am Szekuj und am Kis-Hugyin kann man beobachten, dass nur eine Bette des Eruptionskegels aus der jungen Decke des Karpaten-Sandsteins hervor- ragt; seine andere Seite und seine Spitze sind von ihr bedeckt geblieben. Ím Sattel der Gipfel des Czibles und Brán sind an mehreren Punkten Schol- len des aus der erwáhnten Decke herausgerissenen und hoch emporgehobe- nen guarzitisehen Sandsteines zu finden. All dieses beweist, dass die Erup- tivgesteine des Láposer Gebirges nach der Ablagerung der oberen Schichten des Karpaten-Sandsteines, aber wohl viel spáter darnach durchbrachen. Náhere Angaben finden wir nur hinsichtlieh des Hypersthen-Augit- Andesites des (Guttin in einer Abhandlung von Dr. KARL HOoFMaNx.?"? Dieser Forscher hült das Gestein des (duttin für mediterran, indem er in seinem Tuffe am Rande des Guttin-Gebirges Petrefacten der Mediterranzeit auffand. Die verschiedenen Typen angehörigen Andesite kommen in verschie- denen geographischen Gruppen vor, die wir im Folgenden niüher betrach- ten wollen. I. Die Gruppe von Oláh-Láposbánya-Kapnik. Hypersthen- Augit- Andesite. Die charakteristisehe KEigenthümlichkeit sümmtlieher Andesite der Gruppe von Oláh-Láposbánya- Kapnik (oder kür- új) Ásványtani közlemények a Vihorlat-Guttin Trachyt hegységének keleti részéből. — Földtani Közlöny. II. 1872. 192 GEORG PRIMICS: zer nach dem Láposer Gebirge, der Lápóser Typus) ist ihre dunkle Farbe und ihr dichtes Gefüge. Dies ist, so scheint es, das bestündige Merkmal der Gesteine eines grossartigen Ausbruches und so sehr unveründerlich, dass es kaum selbst in sehr erossen Entfernungen eine geringe Abweichung erken- nen lüsst. Den diesem Typus angehőrigen Andesiten begegnet man auch im Vihorlat- Guttin-Gebirge, entlang der Hargita, im siebenbürgisehen FErz- gebirge u. a.a. 0. Sie sind in /rischem, normalem /ustande und in der grün- steinartigen Modification zu finden. Das Gestein der grösseren Massen ist im Allgemeinen frisch, wáhrend das der Gönge meistens grünsteinartig ist. Sowohl die letzterwáhnten Ganggesteine, wie auch die Ausláufer der grösse- ren Massen weichen abgésehen von den Unterschieden hinsichtlieh der Farbe und éinigermassen der inneren Structur, hauptsüáchlieh darin von den friscehen Gesteinen ab, dass in ihnen das Pyroxen sich theilweise oder ganz umgewandelt hat. Die Farbe der frischen Gesteine ist immer dunkelbraun, manch- mal beinahe schwarz, selten ein wenig grau. Meistens sind sie so sehr gleichförmig dicht, dass in ihrer Grundmasse die winzigen Feldspathe nur nach dem Glanze zu erkennen sind ; seltener sind sie ein wenig porphyrisch und in diesem Falle sind die weisslichen oder graulichen Feldspathleisten und Pyroxenkrystüllehen gut erkennbar. Mit dem blossen Auge betrachtet, séhen wir, dass in manchem Exemplare die Feldspath-; in dem anderen, dass die Pyroxen-Krystalle grösser und so im Uebergewicht seien. Ihr Bruch ist uneben oder üneben muschelig und nur bei den halb hornsteinartigen ist guter muscheliger Bruch bemerkbar. Fremde Gesteinseinschlüsse sind kaum in diesen Gesteinen ; nur einmal fand ich in einem von Szekuj stam- menden Exemplare ein erbsengrosses, körniges Ouarzstückehen. Die Gesteine der grünsteinartigen Modification sind bezüglieh ihres Gefüges áhnlich den frischen; aber ihre Farbe ist meistens grünlich grau oder schmutzig grünlich braun und gewöhnlieh sind in geringerer oder grösserer Menge kleine Körnehen von Pyrit darin zu sehen. Die mikroskopische Untersuchung der Gesteine dieser Gruppe habe ich an dem an 26 versehiedenen Punkten gesammelten Material ausgeführt. Die untersuchten Exemplare stammen aus den Andesitmassen von Várá- tik, Szelha, Prislop, Pleska, Neteda, Magura, Csori, Rotzir, Rhotunda, Sibilla, Sátra, Azsicza, Runkás, Csizma und Paltin; ferner von der Marmaroser Seite oberhalb Várátik Rupturi; aus den Ganggesteinen von 0.-Láposbánya und von der nördliehen Seite von Kapnik. Die schwarze oder dunkelbraune Grundmasse der frischen (Ciesteine erscheint unter dem Mikroskop im Allgemeinen graulich. An ihrer Zusam- mensetzung nehmen wasserhelle polarisirende Mikrolithe, apolare Glastheil- chen und schwarze opake Körnchen theil. Die apolaren Glastheilehen und die Mikrolithe sind beinahe immer in gleichem Verhültnisse vorhanden ; a fd DIE TRACHYTISCHEN GESTEINE DES LÁPOSER GEBIRGES. 1 die letzteren sind manchmal gross; verhalten sich áhnlich wie Feldspath und sind an fluctuales Struktur erinnernd angeordnet. Die grünlieh graue Grundmasse der Gesteine der grünsteinartigen Modification, aber insbesondere die der Günge zeigt sich unter dem Mikro- skop meistens ganz krystallinisch; manechmal ist sie klein krystalliniseh körnig, manchmnaal fleckenweise polarisirend und einen solchen Eindruck machend, als wenn sie von irgend einer krystallisirenden Flüssigkeit durch- tránkt wáre; im Uebrigen sind grüne chloritisehe Verwitterungsproducte und sehwarze opake Körnechen háufig in ihr. Bei der vergleiehenden Untersuchung der Grundmasse der in den verschiedenen Abstufungen der vollkommenen Frische und der Grünstein- modification befindlichen Gesteine habe ich mieh überzeugt; dass die Durchkrystallisirung der Grundmasse mit dem stufenweisen Uebergang in Grünstein in einem gewissen Maasse gleichförmig Schritt hált; aber über einen gewissen Grad hinaus, bei dem das Gestein sich aufzulösen beginnt, erscheinen auch in der krystallinisehen Grundmasse. viele sehwarze opake Körnechen und apolare grünliche oder braune Zersetzungsproducte. Jene Nachwirkungen der vulkanischen Thátigkeit, welche die Sub- stanz der Pyroxen-Gesteine umwandelte, verwandelte zugleich die im glasi- sen Zustande befindliehen Theilehen der Grundsubstanz der Gesteine ; sie lockerten die Bande der Moleküle der im starren elasigen Zustande befind- lichen Substanz und machten es so mögliech, dass sie sich nach den Gesetzen der Krystallisation eruppirten. In der Grundmasse sowohl der frischen, wie der erünsteinigen (Ge- steine findet man folgende Krystalle ausgesehieden : Flagioklas, Hypersthen und Magnetit ; nur sehwer gelang es mir die Spuren von Bzottt aufzufinden. Ausser diesen zu den ursprünelichen Bestandtheilen des Gesteines gehő- rigen Mineralien sind in den Grünstein -Andesiten noch der FEpidot, Apatit, Calcit und (Juarz als in Folge des Umwandlungsprozesses entstan- dene Mineralien háufig genug. Es ist natürlich, dass die Pyroxrcn-Minerale der vollstándig modificirten Andesite sich sehr verüánderten, von ihrer ursprüngliehen Natur so sehr abweichen und dem veründertem Amphibole ahnlich pleochroistiseh wurden; so dass sie in diesem Zustande nur nach der eifrigen Beobachtung der Abstufungen der Umwandlung erkennbar sind. In den frischen Gesteinen sind der Plagioklas, Hypersthen und Augit meistens in beinahe gleichem Verháltnisse ausgesechieden; nur sind die Krystalle der Pyroxene gewohnlich grösser als die der Feldspathe. Von den beiden Pyroxenen ist der Hypersthen hüufiger als der Augit; ja verdrángt letzteren oft gánzlich, wie ich dies unter anderem an den Exemplaren der Berge Váráttk und Neteda beobachten konnte. In der Grundmasse dersel- ben sind nur Plagioklas und Hypersthen zu sehen; sie sind daher reine Hypersthen- Andesite. Fine solche Gesteinsart ist aber unter diesen Andesiten Földtani Közlöny, XVI. köt. 1886. 13 194 GEORG PRIMICS: dieses Typus nicht aufzustellen; indem nach Erfahrung die Hypersthen- Andesite in der Masse der Hypersthen-Augit-Andesite gleichsam nur Aus- scheidungen bilden. An den erwáhnten Orten sind in der unmittelbaren Nachbarschaft der reinen Hypersthen-Andesite auch Augit haltende Ande- site zu finden. Nach meinen bisherigen Beobachtungen sind die reinen Hypersthen-Andesite viel dichter als. die Hypersthen-Augit-Andesite und beinahe gleichförmig. Von den erwáhnten gesteinsbildenden und in der Grundmasse als grössere Krystállechen ausgeschiedenen Mineralien ist der Plagtoklas, der kleine leistenfőrmige oder grössere tafelfőörmige einzelne Krystállehen oder Krystalleruppen bildet, nur sehr selten gánzlich wasserhell ; indem er beinahe ohme Ausnahme massenhaft winzige Flüssigkeits- und grössere Grundsub- stanztheilehen enthült, von welchen er graulich oder auffallend schalig wird. Beinahe bei jedem erősseren Flüssigkeits- Hinschlusse erscheinen auch Gasporen. Ausser diesen sind im Plagioklas Körnchen vom Hypersthen und Augit háufig genug. Manchmal bildete sich der Feldspath um ein grösseres Hypersthen-Krystülleben herum aus, wie dies besonders gut an einem Sehliffe eines Ganggesteines von Fehérpatak (oberhalb Oláh-Láposbánya) zu sehen ist (Fig. 1). Im Orthoskop erwiesen sich diese Feldspathe meistens als Plagioklase mit wenigen Zwillingen. Die Feldspathe der Ganggesteine schwanken nach Prof. A. KocnH — der sie nach Prof. J. SzaBó"s Methode untersuchte — zwischen Andesin und [Labradortt. Der Feldspath der frischen Gesteine erweist sich nach meinen eigenen Untersuchungen als dem Labradorit und Bytownitt zuneigend. Der Hypersthen kommt gewöhnlieh in, der Grösse nach denen des Augit ühnlichen, kurzen, süuligen Krystüllehen vor; aber die kleineren Krystállchen sind oft zur Leistenform verlüngert. Seine Lüngssehliffe (Fig. 2, 3, 4.) sind ihrer Symmetrie wegen vom Augit leicht zu unterschei- den ; ebenso nach seinen Ouerschnitten, welche immer in geringerem oder grösserem Grade abgestumpfte, manchmal dem Ouadrat sich nühernde recht- winkelige Vierecke zeigen (Fig. 7, 8.). Aus allen diesen Schnitten können wir auch auf die Form der Hypersthen-Krystalle sehliessen, an welchen folgende Formen entwickelt zu finden sind: coPoa, coPos, coP und mP; selten oP. Manchmal sind auch solche von zonaler Struktur zu sehen. (Fig. 4.) Die kleineren, leistenartig verlingerten Hypersthen-Krystállehen sind oft gekrümmt, was ich an dem mikroskopischen Prüáparate eines vom süd- lichen Fusse des (ruttin bei Kapnik gesammelten Gesteines sehen konnte. Der Hypersthen dieses Gesteines zeigt sich im Allgemeinen als schlecht spaltbar, viel schlechter als der Augit wodurch er von diesem deutlich abweicht. Unter dem Mikroskop, in gewöhnlichem Lichte zeigt der Hypersthen zur Fleischfarbe neigendes Grau und unterscheidet sich so der Farbe nach DIE TRACHYTISCHEN GESTEINE DES LÁPOSER GEBIRGES, 195 kaum vom Augit ; aber im polarisirten Licht, im Orthoskop ist der Unter- schied zwischen beiden wesentlich. Der Hypersthen nömlich ist pleochrois- tiseh und wird in paralleler Stellung dunkel; der Augit dagegen ist nicht pleochroistiseh und die Auslöóschung tritt bei schiefer Einstellung ein. Der Pleochroismus ist beim Hypersthen autfállig ; im der Richtung der Haupt- achse immer grünlich grau; parallel mit der Achse ein a) ins Gelbliche neigendes röthliches Grau ; parallel mit der Achse b ) fleischfarbig. Als Einschlüsse enthált das Hypersthen oft Magnetit und selten grau- liche weisse Körnehen. Der Hypersthen spielt oft die HKRolle eines Augitkernes. In meinen Sehliffen sind zahlreiche solche Lángs- und Ouerschnitte zu sehen, deren Mitte aus Hypersthen, aber der Rand von verschiedener Breite aus Augit besteht (Fig. 5, 6, 9). Die verháltnissmássig regelmássig ausgebildeten Krystalle des Augit kommen vereinzelt oder in Gruppen, manchmal mit Feldspath oder Hyper- sthen vermengt vor. Der vollstándig frische Augit ist beinahe farblos, wenn er sich aber nur ein wenig zu verándern beginnt; dann erscheint in seinem Inneren oder an seinem Rande eine grüne, chloritisehe Substanz. An den symmetrischen Schnitten des frischen Augit tritt das Auslöschen des Lichtes bei 30—409 ein. [Magnetit-Einschlüsse sind im Augit sehr gewöhnlich. Zonales Wachsthum und verschiedene Zwillingsverwachsungen sind háufig bei den Augiten dieser Gesteine; ja manchmal sind beide an einem und demselben Augit-Krystall zu beobachten. Im Dünnscehliffe eines Gestei- nes von dem Orte HRupturt (bei Glód in der Marmaros) konnte ich an dem Lángsschnitte eines Augites mit ungewohnlicher Zwillingsverwachsung zugleich ausgezeichnetes zonales Wachsthum beobachten; wobei jene Er- scheinung überraschend ist, dass die Zonen ohne die geringste Störung über die Zwillingsebene sich parallel mit den Seitenfláchen des Krystalls fortsetzen, wie dies in Fig. 16 zu sehen ist. Oefters kann man beobachten, dass der Aug áhnlich dem Plagioklas aus zahlreichen dünnen Zwillingsplatten zusammengesetzt ist, und dann sehr an Diallag erinnert. Solche Krystalle (Fig. 11, 12) fand ich im Gesteine am Kamme des Rotunda und im Ganggesteine von Oláh-Láposbánya. Der Magnett ist in unregelmássigen Körnern von verschiedener Grösse genug háufig zu finden und es scheint, dass sein Auftreten in proportionel- lem Verháltnisse mit der Grünsteinmetamorphose steht:; wenn wir námlich die grösseren, sehwarzen, opaken Körner für Magnetit halten. Der Augit ist sehr oft mit dem Hypersthen gruppirt zu finden ; ein andersmal sind sie einander durchwachsen (Fig. 10, 13) oder parallel verwachsen. Manchmal hángt dem [Hypersthen Feldspath an, oder um den Hypersthen lagerte sich Feldspath ab (Fig. 18). Die interessantesten Fülle 13 196 GEORG PRIMICS: bietet aber der in den Augit eingewachsene oder mit dem Augit verwachsene Hypersthen. Unter den im Augit eingewachsenen oder eingesechlossenen [/yper- sthenen ist wieder dies der interessanteste Fall, wenn in jedem emzelnen mehrerer mit einander verwachsener Augitkrystalle je ein Hypersthen ein- geschlossen ist ; wie wir dies an Fig. 9 sehen können. In dem schwarzen, frischen Andesit vom Berge Várátik fand ich zwei leistenartige Hypersthene mit drei Augiten von áhnlicher Form innig zu einem Krystalle verwachsen. Beide Pyroxene sind frisch und ist so der Hypersthen vom Augit hinsiehtlieh des Dichroismus auch im gewöhnlichen Lichte zu unterscheiden; aber im Orthoskop bei polarisirtem Lichte zeigt sich der Unterschied scharf, indem der Hypersthen in paralleler Stellung sich verdunkelt ; der Augit aber nicht (Fig. 15). Bei den Hypersthen- Augit- Andesíten der Grünsteinmodification zeigt sich diese Umwandlung, wie ich schon erwáhnte, besonders darin, dass die Grundmasse des ursprünglich frischen Gesteines in kleinerem oder grösse- rem Maasse umkrystallisirt; dass seine Pyroxene entsprechend dem Grade der Modification sich verwandeln und dass die Bisenverbindungen des Gesteins sich meistens zu EBisensulfiden umgestalten. Auch der Feldspatlhi geht mehr oder weniger in Kaolin über ; aber dies hat man eher der Verwit- terung als der Grünsteinmodification zuzusehreiben. I In petrographischer Hinsicht ist das Wichtigste die Umwandlung des Hypersthens und des Augíts. Erfahrungsgemüss verwandelt sich der [/yper- sthen viel rascher und leiehter als der Augtt. In sonst ganz frischen Gestei- nen kann man oft bemerken, dass neben dem noch vollkommen frisch gebliebenem Feldspathe und Augit der Hypersthen sich bereits zu grunli- cher, feinfaseriger Masse umzuwandeln beginnt; andererseits kann man in dem Pyroxen-Umwandlungsprodukt der in völliger Grünsteinmodification befindliehen (Gesteine noch vollkommen frische Augittheilehen finden. Der Hypersthen ebenso wie der Augtt nimmt, wenn er sich vollstündig umwan- delt, eine egrünliche oder blüulich grüne Farbe, sowie eine faserige Sötructur an: und wenn die Metamorphose noch weiter vorschreitet ; so beginnt die blaue Farbe zu verblassen und wird sehliesslich ühnlich dem Talk graulich- weiss oder aber ein Theil seiner Substanz wird durch kohlensauren Kalk ersetzt. 3ei beiden Pyroxenen kann die Umwandlung meistens am Rande oder entlange den Spalten und Sprüngen, selten im Innern des Krystalls begin- nen (Fig. 14, 17) und zwar so, dass an einzelnen Theilen des Krystalls in paralleler Richtung mit der Hauptaechse und diecht feine Spalten erseheinen ; innerhalb weleher die frische Substanz zuerst sich trübt, spüter aber vergrünt. Der vollstündig umgewandelte [ypersthen und der Augit unterschei- DIE TRACHYTISCHEN GESTEINE DES LÁPOSER GEBIRGES. 197 den sich unter dem Mikroskop in einfachem Licht auch darin, dass das Umwandlungsproduct des Hypersthen faseriger ist, als das des Augits. Wie bekannt, kann sich der Hypersthen gewöhnliechin Bastit, der Augit aber in Chlortt umwandeln. Und in der That sind zwischen diesen beiden Umwandlungsproducten im Orthoskop wesentliche Unterschiede zu beobachten ; beide Pyroxene verlieren námlieh auch in ihrem umgewandel- ten Zustande nicht vollstándig ihren Charakter. Der Bastit ist auffallend pleochroistiseh ; in der Richtung der Hauptachse lauchgrün, in der Richtung der Nebenachsen gelblichgrün und wenn seine Polarisation nicht aggrega- tisch ist , so tritt seine Verdunkelung gewöhnlich bei paralleler Stellung ein. Der Pleochroismus der ehloritischen Substanz, das Umwandlungsproduct des Augits, ist nicht so autfállig und verdunkelt sich immer in schiefer Stel- lung. Von dem hier Vorgebrachten konnte ich mich durch das Beobaehten der stufenweisen Umwandlung des Hypersthen und des Augit überzeugen. Kennt man das optische Verhalten der Umwandlungsproducte beider Pyroxene, so können wir hinsichtlich des Pyroxens der vollstándig in Grün- stein umgewandelten Andesite entscheiden , ob dieselben ursprünglich Augit- oder Hypersthen- Augit- Andesite waren. Auf Grund dessen können wir behaupten, dass alle Grunstein-Andesite des Ganggesteines von Oláh-Lápos- bánya ursprünglieh [ypersthen-Augit- Andesíte und nicht, wie man bisher glaubte, Amphibol- Andesite oder Amphibol- Augit- Andestte waren. Bezüglich der Reihenfolge, in der die Minerale der Hypersthen-Augit- Andesite aas dem Magma sich scheideten, ist es zweifellos, dass der Hypersthen sich viel fruher ausschied als der Augit; ferner, dass der grössere Theil des Aus sich früher bildete, als der Feldspath, wie sich dies aus den Hinschlüs- sen mit grösster Wahrscheinliehkeit folgern lásst. Der Hypersthen ist oft in Augit eingesehlossen zu finden ; aber umgekehrt nie. Augit sieht mán háufig im Feldspath ; aber Feldspath im Augit gehört zu den grössten Seltenheiten. II. Die Gesteine der Czibles-Gruppe. Sammtliche Gesteine der im weiteren Sinne genommenen Ozibles- Gruppe, hieher auch die des Kis-Hugyin gerechnet, sind mehr oder weniger Grünsteine. Der Pyrit ist in ihnen sehr gewöhnlich ; in einigen Exemplaren kommt er ungemein háufig vor. Bei den Gesteinen dieser Gruppe ist jene Einför- migkeit der Farbe und Structur, welche die Hypersthen - Augit - Andesíte des Laposer Typus so sehr auszeichnet, nicht zu beobachten. Besonders die Gesteine der beiden Spitzen Czibles und Brán weichen diesbezüglieh so wie hinsichtlich ihrer Gemengtheile so sehr nicht nur von dem erwáhnten Typus, sondern von sámmtlichen trachytisehen Gesteinen Siebenbürgens ab, dass man sie mit Recht mit der Camulativbezeiehnung cGestein von Czibleso 198 GEORG PRIMICS : versehen kann. Von ihm wie auch von den übrigen Gesteinen der Umgebung des Czibles unterscheidet sich wesentlich das Gestein der Kuppe des Arcser. Vom petrographischen wie vom geologisehen Gesichtspunkte aus betrachtet lassen sich die im weiteren Sinne genommenen Gesteine der (Czibles-Gruppe in drei Untergruppen eintheilen, welche Untergruppen mit grosser Wahr- scheinlichkeit in Folge besonderer vulkanischer Eruptionen zu Stande kamen. 50 sind zu untersecheiden : 1. Die Gesteine des Massivs des Czibles und des Brán. Pyroxen- Ándesíite. Diese sind sich hinsichtliceh ihrer Minerale zwar áhnlich ; aber ihre Structur ist sehr verschieden. Bin Theil der Gesteine des Czibles und des Brán ist námlich krystallinisch , ein anderer aber granito- porphyrisch. Die Farbe der ersteren ist ein etwas dem Violett sich náherndes schmu- tzigbraun; ihre Structur mittelkrystallinisceh körnig und áhneln sie sehr einigen Dioriten. Dem blossen Auge erscheinen sie hauptsáchlich als das Gemenge eines Pyroxenminerals von grünlich brauner Farbe und plattiger Structur und einem frischen grauen Feldspath. Es kommen auch solche Modificationen vor, die zwischen den grani- tiscehen und der granitoporphyrischen Structur das Uebergangselied bilden. Diese bestehen vorzüglieh aus dem zuletzt erwáhnten Pyroxen, zwischen dessen eben nicht kleinen Krystállchen die ins Röthliche sich neigende sehmutziggraue, grösstentheils aus Feldspath bestehende Grundmasse sicht- bar ist. Diese lösen die atmosphárischen Niederschláge leicht aut, in Folge dessen können wir oft solche Gesteinsplatten finden, an deren Oberflüche die Grundmasse tief ausgewittert ist und die Platte ist dann mit dem der Verwittetung besser Widerstand leistenden grünlichen Pyroxen so über- deckt, als wenn er sich dort autgewachsen ausgebildet hátte. Die granttoporphywrischen Gesteine sind grünlieh grau, aber manchmal gelblich oder röthlich. Ihre Grundmasse ist grünlieh grau und kleinkörnig krystallinisch. In der Grundmasse ist in grösseren Krystallen nur der Feldspath ausgebildet und ist die Farbe dieser erbsengrossen Krystalle graulichweiss, manchmal gelblich oder röthlich, und sind sie beilüutig in glei- cher Menge mit der Grundmasse. Die Farbe des Feldspathes ist zugleich von Einfluss auf die Farbe des Gesteins. Der Pyroxcn ist mit blossem Auge kaum erkennbar; Pyrit ist in betráchtlichen Körnern hüufig zu finden. Der Feld- spath dieses Gesteins wird in Folge der Einwirkung der Atmosphárilien sehr leicht ausgelaugt und wird dadurch das Gestein schwammförmig zellig. Solche Stücke liegen auf der südwestlichen Seite des Brán nahe zu seiner Kuppe und ebendaselbst in grosser Menge herum. Die Gesteine der eranitoporphyrischen Struktur sind im Uebergewicht und vorzüglich aut den Gipfeln der Berge zu finden. DIE TRACHYTISCHEN GESTEINE DES LÁPOSER GEBIRGES. 199 Am südwestlichen Fusse des Czibles, auf einer schmalen Bergrippe ist in eocenem Karpaten-Sandstein ein starker Gang zu sehen, welcher nach Nordost, in der Richtung des Arcser streicht. Das Gestein dieses Ganges ist graulich weiss, von krystallinischer Structur und scheinbar ein wenig rhyolithisch ; dicht mit Pyrit durehsetzt. Mit freiem Auge sind darin noch frische Feldspathkrystállehen und bleichgrüner, seidenglünzender, fein- blátteriger Pyroxen zu sehen. Sowohl die Hüufigkeit des Pyrit, wie auch die bis zur Verfárbung gehende Umwandlung des Pyroxen zeugen von dem grossen Grade der Umwandlung dieses Gesteins in Grünstein. Prof. G. TscHERMAK?" hült die Gesteine des Czibles für Pyroxen- Andesite, und nachdem es mir nicht gelungen ist den Ursprung des bláttrig faserigen uralitisehen Minerals náher zu bestimmen, so wende ich eben- falls die allgemeine Bezeichnung Pyroxen-Andestte auf dieselben an. Alle diese Gesteine von verschiedener Structur erweisen sich unter dem Mikroskop hinsichtlich ihrer mineralischen Constitution und vorzüg- lich hinsichtliech des charakteristisehnen Vorkommens des blötterigen Pyroxenminerals als vollkommen gleich constituirt. Alle sind krystalli- nisch. Als ursprüngliche Mineralien betheiligten sich an ihrer Zusammen- setzung hauptsüáchlieh der Feldspath, der blátterige, faserige uralitische Pyroxen, der Hypersthen beinahe immer in bastitischem Zustande, der Augit und der Magnetit; als nachtráglich ausgebildete Minerale kommen in ihnen vor: Dyrit, Epidot, Hamatit, Apatit und Ouarz. Von allen diesen Mineralien besitzt entschieden das grösste Interesse in Folge seiner unge- wohnten Umwandlung und seiner blütterigen, faserigen Structur das amplhi- bolische Mineral oder das uralitische Pyrogen. Der Feldspath ist unter dem Mikroskop meistens noch ganz frisch ; sehr oft in Folge ungeheurer Mengen von Flüssigkeitseinsehlüssen blüu- lich oder graulich. Aus diesen molekularen Flüssigkeitstheilehen sind in ihm noch apolare braune Magmatheilchen und blüáulich graue, ansehnliche, abgerundete Pyroxenkörnehen ; die Höufigkeit der letzteren lassen ihn im polarisirten Licht oft bunt erscheinen. Im Feldspath des Ganggesteines sind auch gut ausgebildete Pyritkrystüllehen zu erkennen. Unter dem Orthoskop erweist er sich als polysynthetiseher Plagioklas, der nach der Flammen- untersuchung Dr. A. KocH"s entweder Labradorit oder dem Andesit zunei- gender Labradorit"? ist, was sich auch nach neuerer Untersuchung erwles. Der Hypersthen ist nur selten in frisehem Zustande zu finden, und nur in den granitoporphyrischen Umünderungen; er kommt immer im 5 0. VOLKNER, Andesit von Czibles im Guttiner Gebirge im nördlichen Sieben- bürgen. — TSCHERMAK, Mineral. Mittheil. IV. Bd. p. 261. ak Dr. A. KocH: Petrographische Untersuchung der trachytiscehen Gesteine des Czibles und von Oláhláposbánya. — Földtani Közlöny, X. 1880. 200 GEORG PRIMICS: Bastit oder zwischen den Bastiítmassen vorin einzelnen unregelmássigen Stückechen und mit derselben Warbe und demselben Pleochroismus, wie in den írisehen Gesteinen des Láposer Typus. Das gesellschaftliche Vorkommen der gelblich-grünen, aggregatisch polarisirenden Massen des Bastits mit den Brüchstückehen des Hypersthens zeugt ebenfalls davon, dass auch hier der Bastit aus der Umwandlung des Hypersthen zu Stande kam. Nachdem der Bastit in diesen Gesteinen in der- selben Oualitat háutig vorkommt, wie in den Grünsteinen des Láposer Typus, so können wir daraus folgern, dass in ihmen der Hypersthen ursprunglich eine ansehnliche Rolle spielte. Der Augit (?) ist in frischem Zustande verháltnissmássig selten und eher in Modificationen krystallinischer Structur zu finden. Gewöhnlich kommt er in ziemlich grossen unregelmássigen Krystallen vor. Im frischen Zustande ist er beinahe wasserhell; nach zwei Richtungen hin spaltbar, in der Richtung der Hauptachse und schief auf derselben nicht pleochroi- stiseh; haufig genug sind in ihm braune lamellare Interpositionen und opake Körner; ott ist er in eine halb oder ganz erüne pleochroistische, chlorit- artige Bubstanz umgewandelt. Unter dem Orthoskop zeigt er prüchtige Supplementarfarben; seine Extinction ist gross: parallel eingestellt mit den parallel der Hauptachse gehenden Spaltungsrichtungen verdunkeln sich die verschiedenen Schnitte zwischen 387—47". In Folge seiner brau- nen lamellaren Interpositionen, seimer ausgezeichneten Spaltbarkeit, der dem Feldspathe áhnlicben WFarblosigkeit weicht dieses Mineral von dem bekannten in den vulkanischen Gesteinen vorkommenden Augit ab, und erinnert an den Diallag. Der Uralit, das Hauptmineral der Gesteine der Massive des Czibles und des Brán ist grünlieh braun, blütterig faserig und kommt entweder in kurzen oder langen leistenfőrmigen Krystallen vor, die nie vollstündig ausgebildet sind. Endgestalten sind nie darauf zu sehen. In Sehliffen zeigen sich ihre hkánder ungleichfőrmig vertielt, gebuchtet und einge- scbnitten; an den Enden meistens gefranst, von lichterüer, grünlich- brauner Farbe ; parallel mit der Hauptachse sind sie von feiner faseriger Structur und pleochroistisech, in der Richtung der Hauptachse gewöhnlich bláulich grún; in der Richtung der Nebenachsen gelblieh oder grünlich grau oder gelblich braun. Háufig sind die mit der Hauptachse parallel ver- wachsenen Zwillinge. Dieses Mineral befindet sich nicht mehr im ursprung- lichen frischen Zustande. In den Bxemplaren von der Kuppe des Czibles sieht man in diesem grünen faserigen Mineral selten die ursprünglichen frischen, tabakbraunen Kerne, welche in den Schattirungen ihrer ursprünglichen FVarbe bemerkbar pleochroistiseh sind, ohne vollstáündige Lichtabsorbtion. jei den mit den Zwillingsriefen oder den einzelnen Fasern parallel DIE TRACHYTISCHEN GESTEINE DES LÁPOSER GEBIRGES. 201 eingestellten Krystallen trat das Auslöóschen bei den verschiedenen Schnit- ten zwischen 8—10" ein. Trotz al! dem konnte ich doch nicht zweifellos entscheiden, mit welchem ursprünglicehen Mineral ich eigentlich hier zu thun habe, und wendete mich daher an die bekannte HWachkenntniss und Freund- lichkeit des Herrn Prof. Dr. RoszwxBuscn in Heidelberg, der mir bezüg- lich des Gesteins vom Czibles und des fraglichen Minerals Folgendes mittheilte : cDas Mineral in Schlitf 4 vom Czibles-Berg ist ein Amphibol-Mineral, welches uralitiseh aus einem Pyroxen hervorgegangen ist. Das Práparat 5 vom Czibles enthalt einen fast farblosen Augit mit deutlicher Zwillings- bildung nach cc-Pos und o0/ gleicher Zeit. Ob dieses zam Diallag zu rechnen sei, vermag ich nicht zu sagen. Der Schlitt enthült keine Ouerschnitte, um die Spaltbarkeit zu zeigen. Ausserdem kommt offenbar ein Bastit vor, der wohl aus rhombischem Pyroxen entstanden ist. An dem fraglichen Mineral im Handstück vom Berge Czibles habe ich WFolgendes beobachtet: leh konnte nirgends ein Spaltbláttehen zu brauchbaren Winkelmessungen erhalten. Die Spaltungsbláttehen löschen zum Theil parallel aus und műssen also nach coPos abgespalten sein. Dann tritt in der Mittellinie des Gesichtsfeldes schief eine Bissectrix mit negativem Charakter aus; theils lösehen die Spaltfláchen 12" schief gegen die Fasern und Prismenachse aus. Auch hier liegt die Achsenebene parallel der Prismenachse, die Bissectrix tritt nicht auf den Mittellinien des Gesichtsfeldes aus, sondern seitlich schief und hat gleichfalls negativen Charakter. Demnach dürfte das Mineral ein Amphibol sein, welcher aus einem orthopinakoidal spalten- den Pyroxen entstanden ist. Auch der Pleochroismusu c — a spricht für diese Deutung. Ausserdem erhalte ich vereinzelte Spaltbláttehen, aufdenen senk- recht eine negative Bissectrix austritt. Die sind immer sebr weich und scheinen Bastit zu sein...) Es ist daher bis zur Zeit nicht mit voller Sicherheit zu entsecheiden, ob der fragliche uralitisehe Amphibol aus der Umwandlung von Pyroxen -zu Stande kam und entschiedene Antwort darauf würde man nur dann geben können, wenn es gelünge, was zweifel- haft ist, solches Material herbeizuschaften, in welchem das fragliche Mineral noch in frischem Zustande ist. Das Ganggestein, welches, wie ich schon erwáhnte, schon in hohem Grade in Grünstein überging, weicht darin einigermassen von den Gesteinen der Masse des Czibles ab, dass der Uralit in ihm viel besser umgewandelt ist, als in den früheren ; ferner darin, dass in der Gesellschaft von (Juarz in ihm unter dem Mikroskop oft feine nadelförmige Krystallgruppen zu sehen sind. Diese Gruppen sind seine nadelförmigen, grünlichen oder wasser- hellen, oft in dem Rande von ausgezackten Ouarz eingewachsene Krystalle, welche sich gewöhnlich in schiefer Stellung verdunkeln. Dr. A. KocH erwáhnt 902 GEORG PRIMICS einen im Ouarz des Gesteins von Czibles vorkommenden Amitant,?" und es ist sehr glaubwürdig, dass diese Nadelehen auch dem Amiant angehören. 2. Das Gestein des 4Arcser (drceru). Bastit- Augit- Andesíte. Der Arcser ist in oro- und geographischer Hinsicht eigentlich die dritte Spitze des Cziblesmassivs; entstand aber geologisch aller Wahrscheinlichkeit nach in Folge einer besonderen Erup- tion. Sein Gestein unterscheidet sich sowohl seiner Structur, wie. seiner mineralischen Constitution nach augenfállig von dem Gesteine des (Ozibles und des Brán. Das Gestein der felsigen Spitze des Arcser ist dunkelbraun porphy- risch. In der dunkelbraunen, göánzlich einförmig erscheinenden, dichten, überwiegenden Grundmasse sind hauptsáchlich erbsengrosse, meistens harzfarbige, manchmal ein wenig grünlich graue, frische Feldspathe und bedeutend seltener als diese; kleinere, braune Pyroxenkrystalle aus- geschieden. Wegen der dunklen Fárbung des Feldspaths ist die porphy- rische Structur bei diesen Gesteinen nicht so in die Augen fallend, als sie thatsáchlich ist. Die Grundmasse erscheint unter dem Mikroskop meistens dunkel- braun und homogen und besteht hauptsáchliceh aus apolarem Glas, in welchem viele weissliche polarisirende Körnchen sind; in der grauen Grundmasse einiger, ein wenig zu verwittern beginnender Gesteine sind die polarisirenden Körnchen im Uebergewicht, und ist dann die Grund- masse fleckenweise von röthliehbraunem Farbstoft bunt. Ín dieser charakte- ristiscehen Grundmasse sind in verháltnissmássig grossen Krystallen aus- geschiedon zu sehen: [eldspath, Augit und Bastit. Ersterer mit letzterem in beinahe gleichem Verhültnisse ; der Augit aber kommt untergeordnet vor. Der [/eldspath erweist sich als frischer, polysynthetischer Plagioklas ; es sind sehr viel Grundmassetheilechen in ihm, die vorzüglich entlang der Zwillingsplatten eiíngesehlossen sind und diese sind es, welche dem Feld- spathe seine harzartige Farbe verleihen. Nach der Methode SzABÓSs bestimmt, steht er zwischen dem Labradorit und Andcsin. Der Augit ist selten in frischem Zustande zu sehen und kommt mei- stens in unregelmássigen Körnern vor, an welchen unter dem Orthoskop oft auch Zwillingsverwachsung zu beobachten ist. Manchmal sind in ihm weissliche, wahrscheinlich Feldspathkörnehen zu sehen. Der Bastit ist grünlich grau, feinfaserig und charakteristiseh pleo- chroistiseh. Er findet sich in den verschiédenen Práparaten hüufig und in genügend grossen Krystallschnitten vor und verdunkelt sich immer in paral- leler Stellung. Wenn die Umwandlung des Bastit fortsehreitet, dann wird ":- Dr. A Koun; 1. o; p. 188 DIE TRACHYTISCHEN GESTEINE DES LÁPOSER GEBIRGES. 203 seine Farbe rötblich braun und sein Inneres wird von einem serpentin- artigen Netz durchzogen, in dessen zellförmigen Kreisen Calcitflecken ersecheinen. Dann ist er nicht mehr pleochroistiseh und reagirt kaum mehr auf das polarisirte Licht. Es ist wobl wahr, dass ich in diesen Gesteinen den Hypersthen in ursprünglichem frischem Zustande nicht beobachtete ; aber zweifellos, dass der Bastit auch hier aus der Umwandlung des Hypersthen entstand ; wovon ausser dem optischen Verhalten des Bastit auch jener Umstand zeugt, dass er oft mit dem frischen Augit innig verwachsen ist. Manchmal sind in letzterem Bastit-Flecken zu beobachten, die in polarisirtem Lichte allso- gleich zu erkennen sind, dass sie nicht aus der Umwandlung des Augit ent- standen sind. In anderen Fállen sind wieder an beiden. Seiten des Bastit frische Augit-Krystalle gewachsen, wie dies auch in Fig. 18 zu sehen ist. 3. Die testeine der nüheren Umgebung des Czibles. Grünstein- Hypersthen- Augit- Andesíte. In der Umgebung des eigent- lichen Czibles-Massivs kommen an zahlreichen Orten solche Andesíte vor, welche sowohl vom Typus des Gesteins des Cztbles wie von dem des Arcser, besonders hinsichtliech der Structur, sehr abweichen. Solche Gesteine sind an mehreren Orten des Grates des Palcinis, der Kuppen Stedzstori Gropti und Kis-Hugyin und den dazwischen liegenden Berggraten u. s. w, zu finden. Alle diese Gesteine sind im allgemeinen einander áhnlich; befinden sich mehr oder weniger in Grünstein-Modification und enthalten Pyrit. Von Farbe sind sie grünlich-grau oder grünlich-braun ; ihre Structur seheint ent- weder als kleinkörnig oder als dicht und sind sie in dieser Beziehung den dichten Dioriten sehr ahnlich. Hinsichtlich der mineralischen Constitution und einigermassen auch der Structur náhern sie sich der Grünstein-Modifi- cation des Láposer Typus. Mit blossem Auge kann man in ihnen ausser dem Pyrit nur graulich weisse Feldspathkörnehen und grünlich-graue Grundmassetheilchen unterscheiden. Unter dem Mikroskop ist es gut sichtbar, dass in diesen Gesteinen auch ziemlich viel Grundmasse ist, die aber entsprechend den verschiede- nen Abstufungen der Grünstein-Modification mehr oder weniger krystalli- nisch ist und dem angemessen kann der Augit und der Hypersthen nur sehr selten noch in frischem Zustande beobachtet werden. Der Feldspath ist im Allgemeinen noch ziemlich frisch; aber die beiden Pyroxene sind in den meisten Exemplaren vollstándig umgewandelt. Ausser den erwáhnten Mineralien, námliech dem Plagioklas, Augit und Hypersthen, d. h. den Umwandlungsproducten der beiden letzteren, dem Chlorit und Bastit, sind in diesen Gesteinen noch oft genug der Biotit in 204 GEORG PRIMICS: kleinen Bláttehen, /épidot-Körnehen, Apatit-Nadeln und (Juarz-Fleckchen zu sehen, unter welchen Mineralien bloss der Biotit als ursprunglicher Bestandtheil des Gesteins zu betrachten ist. III. Das Gestein des Nagy-Hugyin. Orthoklos-Irachyt. Die alleinstehende, schoberförmige, 1612 Meter hohe Kuppe des Nagy-Hugyin, welche sich an der nordwestlichen Seite des (Czibles, von ihm einige Kilometer entfernt, aus dem Karpathensandstein erhebt, besteht aus einem graulich weissen, ein wenig porósem (Crestein ; welches an jedem Theile des Berges in ziemlich verwittertem Zustande ist, und álter als die [ypersthen- Augit- Andcsite zu sein scheint. In der sandartigen, feinkörnigen Grundmasse dieses (Gesteins sieht man mit Íreiem Auge flimmernde, weissliche Feldspathkrystállehen und sehwarze fimmernde noch frische Biotitpláttchen; es fand sich auch noch ein braunes, in grösseren Krystallen ausgeschiedenes Mineral, wahrschein- lieh Amphibol, vor; aber dasselbe war schon so verwittert, dass an seiner Stelle meistens nur Rostflecken sichtbar sind. Sehr vereinzelt finden sich noch halb umgewandelte (rranat-Körnehen vor, deren Einbettung in die Grundsubstanz darauf folgern lásst, dass sie nicht nachtrágliche Bildun- gen sind. Ein dem Gesteine des Nagy-Hugyin öhnliches graulich weisses (e- stein ist am nördliehen Fusse des Arcser zu finden, wo scine dünne Tafteln in Haufen auf der Obertfláche herumliegen. Dasselbe ist aber viel mehr verwittert, an Kaolin reicher als das des Nagy-Hugyin und ist seine Grundmasse dichter. Ausser Kaolin-Feldspath-Krystállehen sind in ihm vereinzelt gánzlich umgewandelte, egrünlich-graue, chloritische, faserige Amphibol-Krystállchen zu erkennen. Dieses Gestein erscheint auch unter dem Mikroskop als sehr kaolinisch. Die Grundmasse des Gesteines des Nagy-Hugyin erscheint unter dem Mikroskop krystallinisch und vorzüglieh aus Feldspath bestehend; indess ist es fleckenweise von chloritiseher Substanz und host gefárbt. In ihr sind in erösseren Krystállchen der Feldspath und der Biotit als ausge- schieden zu finden und ausser diesen in kleinen Körnehen wenig (Juarz und Magnetit; an der Stelle des einstigen Amplibol (?) aber sind entweder Höhlungen oder rostige Opacitmassen zu sehen. Der Feldspath zeigt sich auch unter dem Mikroskop genug frisch und rein ; der grössere Theil der Schnitte ist unter dem Orthoskop einfarbig oder cin Doppelzwilling, und war nur an den kleineren leistenförmigen die mehr- fache Zwillingsverwachsung zu beobachten, und so ist der egrössere Theil des Feldspaths optisch als Orthoklas zu betrachten. Nach der Methode Prot. SzaBó"s bestimmt, zeigt er sich zwischen Perthit. and Loxoklas sehwankend. DIK TRACHYTISCHEN GESTEÍNE DES LÁPOSER GEBIÍRGES. 905 Der Biotit, der sich im Schliffe meistens als kleine Bruchstücke zeigt, ist ganz frisch. Die kleinen Körnehen des (Juarz scheinen die ursprüng- lichen Bestandtheile des Gesteins zu sein. Die genug grossen, unregelmássi- gen Körnechen des Magnetits und kleine Öpacitmassen sind in Menge zu beobachten. IV. Das Gestein des Guttinmassivs. Hypersthen- Augit- Biotit- Andestt. Die Masse des sich stark ausbrei- tenden felsigen Berges Guttin besteht aus einem kleinkörnig seheinenden, taubengrauen oder noch lichter grauen, porósen Gestein von trachytischer Structur mit rauhem Bruch. In demselben sind mit freiem Auge der Feld- spath, Biottt und Fyroxen erkennbar. Der Feldspath ist oft mit gelblich- weisser kaolinischer Glasur überzogen ; der Pyroxen ist mit dem Feldspath seheinbar in gleicher Menge ausgeschieden. Die Wandung der grösseren Poren der Grundsubstanz ist mit den dichten Gruppen gelblich grauer, sehr kleiner / ridymit-Krystállehen bedeekt und sind dieselben so klein und fein, dass sie nur unter dem Mikroskop erkennbar werden. Dr. K. HoFrmanNn " fand aber in einzelnen abgerissenen Trümmern dieses Gesteins auch kry- stallographisch gut bestimmbare, genügend grosse I ridymit-Krystállchen. Unter dem Mikroskop scheint die Grundsubstanz dieses Gesteins aus dem Gemenge hauptsüáchlieh von Feldspath-Mikrolithen, apolar grauer Glassubstanz und einzelnen Augit- und Hypersthen-Körnehen zu bestehen ; in weleher in grösseren Krystallen die auch makroskopisch sichtbaren Mineralien ausgeschieden sind. Unter dem Mikroskop ist es aber zweifellos zu constatiren, dass beide Arten des Pyroxens, der Hypersthen und der Augtt, in beinahe gleichem Verhültnisse zur Bildung dieses Gesteines beitragen. Von allen diesen Mineralien ist der Feldspath in den grössten Kry- stallen ausgeschieden. Er ist meistens frisch und wasserhell; enthált aber oft sehr viele Grundmassetheilehen und braune opake Körnechen und ist dann sehmutzig grau. An den einzelnen Schnitten ist oft zonale Structur zu beobachten; der meiste erweist sich als aus zahlreichen Zwillingsplátt- chen bestehender Plagioklas. Als Einsechlüsse können in ihm Auwugit- und Hypersthen- Körnechen, Apatit-Nadeln und vereinzelt auch Magnetit- Krystáll- chen vorkommen. Diese Feldspathe gehőren nach Dr. K. HorMmaNw auf Grund der Bestimmung nach Prof. SzaBójs Methode in die Reihe des Labradorits; "" sie werden ferner durch Süuren leicht aufgelöst und enthált die Lösung Calcium und Natrium. Der Augtt kommt in licht grünlieh-grauen, meistens unregelmássig ausgebildeten Krystállchen einzeln oder in Gruppen vor ; in letzterem Falle "Dr. K. HOFMANN,( [. 10.5.ps 71. az Dr. K. HOFMANN Il. c. 2906 GEORG PRIMICS: oft mit Hypersthen-Krystallen und ist auch in Gesellschaft von ziemlich gyossen Magnetit-Körnehen zu finden. Er ist selten von zonaler Structur und oft in Zwillingsverwachsung ; manchmal ist er áhnlich dem Plagioklas aus vielen Zwillingsplatten zusammengesetzt. Als Einschlüsse kommen in ihm oft Magnetit-Körnehen; seltener Apatit-Nadelchen und Flüssigkeits- einsehlüsse letztere manchmal mit Gasporen vor. Der Hypersthen erscheint in dünnen Schliffen im Allgemeinen von Fleischfarbe und kommt ühnlich dem Augit in grossen Krystallen vor. Die orösseren Krystalle sind kurze Süulen ; die kleineren eher leistenfőrmig. Der Hypersthen weicht vom Augit im gewöhnlichen Lichte nur in seiner Farbe und einigermassen darin ab, dass auf ihm selten so deutliche Spaltungsrich- tungen zu beobachten sind, wie beim Augit; aber auf Grund seines Pleo- chroismus und Extinction ist er entschieden zu unterscheiden. Auch im Hypersthen kommen als Einschlüsse Magnetit-Körnchen, abgerundete graue Körnchen und Flüssigkeitspartikelehen letztere manchmal mit Libellen vor. Der Hypersthen des Guttiner Gesteins ist in allem áhnlich dem Hypersthen des Gesteinstypus vom Lápos. Der Biottt kommt sowobhl in friscehem wie in gánzlieh aufgeelőstem Zustande vor; aber auch die frischen Krystalle sind meistens mit einer Opacit-Rinde umgeben. Im Sehnitte der gönzlich zerstörten Krystalle sieht man apolare braune Substanz, Magnetit-Körner, Apatit- und Fpidot- Körnchen. Im frischen Biotit kommt Magnetit und Apatit hüufig vor. Ersterer findet sich auch selbststündig in genug grossen Krystállehen in diesen Gesteinen hüufig vor. Dr. K. HormaNNx erwáhnt aus der Náhe des (Guttin auch Amphibol." Ich beobachtete denselben in meinen Gesteinsstücken und deren Sehliffen nicht; wahrscheinlich deshalb, indem ich dieselben von den höechsten Spitzen des Guttin sammelte. Am südlichen Fusse des (Guttin, nahe zu Kapnik, kommt auch der sehwarze, dichte Hypersthen- Augit- Andesit des Láposer Typus in Güngen vor. Dies ist insofern von Interesse, indem hier die beiden Typen einer und derselben Gesteinsgattung neben einander zu beobachten sind und so auf ihr relatives Alter folgern lassen. Das Gestein des dichten Ganges ist aller Wahrscheinlichkeit nach jünger, als der Guttiner Typus. Schliesslich halte ich es für meine angenehme Pflicht hervorzuheben, dass ich die Ausführung dieser Studie der verbindlichen Gefálligkeit des Herrn Directors JOTANN Böckn verdanke, der mir am kel. ung. geol. Insti- tute die nöthigen Rüumlichkeiten und Instrumente zur freien Verfügung stellte. § Dr, K. HOFMANN, l. c. p. 73, 74 DIE TRACHYTISCHEN GESTEINE DES LÁPOSER GEBIRGES., : 907 ERKLÁRUNG DER ABBILDUNGEN Tafel II. . Hypersthen-Krystall in Plagioklas eingewachsen. 3. Lüngssechnitte des Hypersthen mit Einsehlüssen von Magnetit und Apatit (?). . Lüngssechnitt des Hypersthen, der an seinen beiden Enden sich zonisch zu umwandeln beginnt. . Hypersthen eingewachsen in einen Augitkrystall (Lüngssehnitt). . In Augit eingewachsener Hypersthen (Ouersclhmnitt). . 8. Ouerschnitte von Hypersthen. . Parallele Verwachsung dreier Augit-Krystalle ; in jedem derselben ein Hyper- sthen-Korn. vs 10. Unregelmássige parallele Verwachsung des Augit (a) und des Hypersthen (h). c 11. Vielfache Zwillingsverwachsung des Augit (Ouerschnitt). x 12. Dasselbe (Lüngsschnitt). c 13. Den Augit (a) durchwacbsener Hypersthen (h). c 14. Hypersthen im ersten Stadium (Bastitisation) der inneren Umwandlung. c 15. Parallele Verwachsung dreier plattenartiger Augite (a) und zweier eben- solcher Hypersthene. c 16. Ouerschmitt von zonischem Augit mit mehrfacher Zwillingsverwachsung. c 17. Hypersthen in halbveründertem Zustande. c 18. Vollstándig umgewandelter Hypersthen (Bastit) parallel verwachsen mit Augit. SO OT BI BERICHTE ÜBER DIR SITZUNGEN DER UNGARISCHEN GEOLOGISOHEN GESELLSOHAFT, IV. FACHSIIZUNG VOM 12. MAI 1886. Vorsitzender : Prof. Dr. J. v. SzaBó. Dr. A. Scnmiopr theilt seine Untersuchungen über den xcserbischen Cinnaberits mit und legt die seinen Vortrag illustrirendeu Krystallmodelle vor. J. Hazax bespricht in seinem Gastvortrage die xZropfsteinhöhle von Béla und eine neu entdeckte Höhle aus dem Comitate Bihar." Letztere benannte er c Alexander Nagy s Höhle" und gibt die kurze Beschreibung derselben, woraus hervorgeht ; dass dieselbe an Scehönheiten reich und des Studiums würdig sei. Die Reihe der angemeldeten Vortráge beschliesst J. Haravárs, besprechend das Genus c Valenciennesiav und eine neue Art derselben, die x Valencitennesia Böckhü. Zum Scehlusse legt Director J. Böckn als Práses des Subcomité s, welches von der Gesellschaft mit der Anfertigung des ungarischen Theiles der internationalen geologischen Karte Buropa s betraut wurde, das Resultat der bisherigen Thütigkeit des Subcomités vor. Die Karte ist námlich, mit Aúsnahme des siebenbürgisehen Appendixes, welchen Prof. Dr. A. Koca in Klausenburg ausarbeitet, vollendet. Dir. BöcgH brinet vor, dass sie sich an die Weisungen des internationalen Con- gresses gehalten und auf den Vorschlag L. Lóczy s die SrseivHausER sche Karte — Maassstab 1 : 1.296,000 — als Grundlage der Farbenzeichnung angenommen haben. Die erwáhnte Karte ist genau und eibt auch die hydrographisehen Verhültnisse gut wieder. Der Vortragende legt auch den Farbenschlüssel vor und erwüáhnt, dass dort, wo die Bildungen sich in schmale Büánder gruppiren, die Demonstrirung der vom Congresse vorgeschlagenen Gliederung mit grossen Schwierigkeiten ver- bunden war. Das Subcomité fasste die Bezeichnung der eruptiven Gesteine in drei Gruppen zusammen. Bei den eigentlichen eruptiven Gesteinen entspricht die J0S SITZUNGSBERICHT E, Grundfarbe einer der Grundfarben der synehronen Sedimentgesteine ; nur wurde erste in intensiverer Schattirung angewendet. Die Absonderung nach Basicitüt und Aciditüt geschah mittelst sehwarzer, respective rother Linien ; die Farbe der mit den Sedimenten synehronen Tuffe stimmt mit der der ersteren überein, ist aber durch rothe, ihrem basischen oder sauren Verhalten entsprechend, durch vertikale, respective horizontale Linien echarakterisirt. Bei Beendigung seines Vortrages spricht Dir. BöckH den Miteliedern des Subcomités — Dr. KARL HoFMaNN, LUDwIG Rorn v. TELeGD und LupwIiG v. Lóczy — für ihre unermüdliche Theilnahme an dieser Arbeit seinen herzliehsten Dank aus. $ Der Prüses gibt dem Subcomité gegenüber der dankbaren Anerkennung der Gesellschaft warmen Ausdruck. V. AUSSCHUSS-SITZUNG VOM 12. MAI 1886. Vorsitzender : Prof. Dr. J. v. SZABÓ. Der Ausschuss erlediet in dieser Sitzung die laufenden Angelegenheiten und nimmt unter anderem den von der Redaction der eNotartsias angebotenen Tauschverkehr an. MITTHEILUNGEN AUS DER. KGL. UNG. GEOL. ANSTALT. Lamndesaufnahmen im Jahre 1886. Die Geologen der kel. ung. geol. Anstalt werden im Laufe dieses Sommers die geologisehen Landesaufnahmen in zwei Sectionen fortsetzen. Die erste Section, an deren Spitze der Chefgeologe Dr. K. HOFMANN steht, wird in den Comitaten Szolnok-Doboka, Arad, Bihar, Temes, Kolozs und Torda-Aranyos thütig sein. An diesen Arbeiten werden sich der Sec- tionsgeologe Dr. J. Pernő und als Volontüre Dr. A. Kocn, Professor an der Uni- versitüt in Klausenburg, und L. v. Lóczy, Professor am Josefs-Polytecehnikum im Budapest, betheiligen. Die zweite Aufnahme-Section ist in diesem Jahre nur durch den Chefeeologen L. Rory v. Tenzap vertreten, der seine schon im Vorjahre im Comitate Krassó-Szörény begonnenen Arbeiten fortsetzen wird. — Der dieser Section zugetheilt gewesene Geologe Dr. F. ScHaArARZIK begleitet mit Erlaubniss des hohen Ministeriums für Landescultur den bekannten Reisenden Mongirz Décny auf seiner Expedition in den Kaukasus und wird in den Kreis seiner Studien anch das Petroleamvorkommen in der Umgebung von Baku ziehen. jergrath A. Gszern wird in der Umgebung von Körmöczbánya seine im vorjührigen Sommer begonnenen berg-geologisehen Untersuchungen fortsetzen. Director J. Böckn wird im Laufe des Sommers die einzelnen Seectionen in ihrem Aufnahmegebiete besuchen und sehliesslieh seine vor einigen Jahren im Comitate Krassó-Szörény begonnenen Studien wieder aufnehmen. Spende. Herr Awpok v. Szmsey, der opferthütige Protector unserer vater- lindischen naturwissenschaftlichen Sammlungen vermelhrte diejenige der kel. ung. Anstalt wieder mit einem werthvollen Geschenke; indem er eine Serie von 44. Bxemplaren prachtvoll erhaltener Pflanzenfossilien von den obertriadisehen Schichten von Lunz in Niederösterreich für die phytopalaöntologisehe Sammlung der Anstalt anschaffte. CORRECTUR, Ín der Abhandlung Pr. Dr. V. WaARTHAS: cMineralien der Serpentin-Chlorit- Gruppes — Földtani Közlöny 1886 p. 83 — ist Zeile 15 und 17 von oben zu lesen : a ( MgO, SiO2 1 MgO,2H2Ot- 2) Ale Os ) Die HRedaction. del. Földtani Közlöny. XVI. köt.1886.I tábla. Ny. Grund V Budapest Földtani Közlöny. XVI. köt. 1006. II.tábla . Primics.Lápos hegység. SZEN Ny Grund V. Budapest ds Pruzavosi, Gyuadel FÖLDTANI KÖZLÖNY HAVI FOLYÓIRAT MAGYARORSZÁG FÖLDTANI, ÁSVÁNYTANI ÉS ŐSLÉNYTANI MEGISMERTETÉSÉRE S A FÖLDTANI ISMERETEK TERJESZTÉSÉRE. Megjelenik havonként két vagy három nagy nyolczadrét ívnyi tartalommal. A magyarhoni földtani társulat rendes tagjai 5 Írt évi dij fejében kapják. Előfizetési ára egész évre 5 fit. XVI. KÖTET. 1586, JULIU$—SZEPTEMBER. 7—9. FÜZET. Dr SUHAFARZIK FERENCZ LEVELE A KAUKÁZUS VIDÉKÉRŐL. Mielőtt dr. SCHAFARZIK FEREwcz tisztelt tagtársank Décny MóR úrral érdekes tanulmányi útjára, a Kaukázusba indult volna, ama kedves baráti igéretet tette az alúlirottnak, hogy az időről időre hozzá intézendő leveleiben megemlékezni fog tudományos tapasztalatairól is. Már első levelében oly érdekes adatokat közölt velem, hogy mulasztást vélek elkövetni, ha azokat nem hoznám szélesebb körben tudomásra. Dr. SrauB MóRIcz. Kilovodsk, 1886. julius 16. . . . . Nyolcez napi utazás után részint a vasuttal, részint pedig a gőz- hajóval Szerencsen, Woloczyskán, Odessán, a Fekete és az Azovi tengeren, Taganrogon és Rostowon át megérkeztünk végre múlt hó 14-én Wladikav- kasba, a hol a Tifliszbe átvezető nagy gruziniai országút veszi kezdetét. Három napi itt tartózkodás után, mialatt podgyászunkat rendbe hoztuk, elhagytuk a várost ellátva a legjobb ajánlatokkal az orosz hatóságok részéről, s a magas hegység felé irányítottuk lépteinket. Legközelebbi czélunk volt a hegység F-i oldalán lévő nagy glecsereket minél gyorsabban elérni. Sikerült is a Ozej-glecsert, a Stirdigor közelében lévő Fasztak Chonch és Achal Mta, gyönyörű czirkusalakú, hó- és firnkatlanokból eredő két glecsert és végre a kaukáziai glecserek királyát, a Karagam-glecsert a lehető legked- vezőbb időjárás mellett meglátogatni. Az első és utolsó az Adat-Choch hegycsoportjához tartoznak; míg a Stirdigor mellettiek ÉNYy-ra fekszenek innét ; a Czej-glecser az Ardon vizét; a többi három az Uruch-ét táplálják. Valamennyi gránitba vájta be a medrét; a Karagam, a Kaukázus Aleteshe azonban grániton kívül még sok élesélű porfirtömböket is hoz le a.firn regiójából. Ezeknek a glecsereknek a tanulmányozása általában azt a benyomást gyakorolta rám, mintha évek hosszú sora óta lassadán visszahuzódnának. Földtani Közlöny, XVI. köt. 1886. 14 210 DR. SCHAFARZIK LEVELE. Az oldalmoránák és a magasan lecsiszolt gránitfalak a völgyek mindkét oldalán sokkal messzebbre követhetők lefelé mint a glecserek jelenlegi végei. Hasonlót bizonyítanak DéÉcny MóRg úr tavalyi és idei pontos mérései, s ugyan ilyen szellemben nyilatkoznak a benszülöttek is; kik tíz, húsz, har- mincz év előtt a mostaniaknál tetemesen nagyobbaknak ismerték glecsereiket. A főláncz glecsereiből eredő vizek a még előttük fekvő hegységen át mélyen bevágott keresztvölgyekben törték útjokat le a síkság felé. Igazi eróziói völgyek ezek, s hogy mily arányokban dolgozott itt a víz, kitünik azon nem csekély niveaukülönbségből, mely a völgyek mostani talpa és a magasba feltornyosodó völgyoldalok kúpjai közt létezik, a mely nem kevesebb mint 6000—8000 láb. Csupasz meredek falai a legjobb feltárásokat nyujtják geologiai és különösen geotektonikai szempontból. Eddig az Ardon valamint a kevésbbé ismeretes Uruch-völgyet érintet- tuk, a melyekben, eltekintve azon gyűrődésektől, melyek az egyes formáczió- kon belül előfordulnak, a rétegek dülése általában É-i. A formácziók sorozata, a melyeket mostanig láthattam, a főláneztól É-felé a Perek síksága felé haladva, a következő : 1. Gránitok, gnájszok és egyéb kristályos palák, porfir-áttörésekkel. Ezek képezik a Kaukázus középső részében, a Kazbek és az Elbrusz közt a vízválasztót (15—18,500 láb). 2. Erre települ a palaozoosnak tartott sötét agyagpala hatalmas kom- plexusa. Ez topografiai szempontból nem játszik nagy szerepet. . Következik a még hatalmasabb és egy igen tekintélyes parallel hegy- lánczot képező Juramész-formáczió (9—12,000 láb). 4. Ezt felváltja azután a kréta szerényebb lépcsője és végre 5. az alacsony harmadkori dombvidék. Ezek a formácziók addig párhuzamos övökben nagy szabályossággal következtek egymásra. Legnagyobb sikerrel gyűjtöttem eddig a kréta alsóbb osztályaiban, mig a jura-meszekben kevésbbé kedvezett a szerencse. A főláncz kristályos közetei valamint a Beschtan kvarcz-trachitjai ellenben jól vannak képviselve eddigi gyűjteményemben. Szadon-ból a gnájsz-gránitban föllépő ércz teléréből ezüsttartalmú galenitot, továbbá sphaleritot, kalkopyritot és egyéb ásvány-példányokat hozok. Legközelebbi kirándulásunkat az Elbrusz felé teszszük, a honnét aztán Szvanecziába, a hegység déli oldalára fogunk átkelni. c hl a A PERSÁNYI HEGYSÉG MÁSODKORI ERUPTIV KŐZETEI. 211 A PERSÁNYI HEGYSEG MÁSODKORI ERUPTIV KÖZETET. A kir. Magy. Természettudományi Társulat megbizásából megvizsgálta és leirta BupaI JÓZSEF. A persányi hegység, mely nevét a déli részén fekvő Fersány falutól nyerte, körülbelül 76 kilometer hosszuságú, meglehetősen keskeny hegy- vonulatot képez Erdély délkeleti részén. E hegycsoport a vele északon össze- fuggő Hargitától elszakadva, eleinte déli, majd délnyugoti irányban huzódik egészen a Barcza völgyébe; déli ágai a fogarasi havasokkal vannak össze- köttetésben. A hegységet délen a Barcza-völgy ; északon a Hargita ; nyugoti felén a Homorod- és Ólt folyam ; keleten szintén az ÓIt- és a Vargyas folyó völgyei határolják. Az Olt folyam eleinte a hegység keleti oldalán északi irányban halad, Ágostonfalva és Alsó-Rákos között nyugotra kanyarodva az egész hegységet áttöri, nagyszerű és érdekes feltárásokat képezve ezen helyeken ; innen délre kanyarodva, a hegység nyugoti oldalán halad, magába fogadva. mindkét oldalon a hegység harántvölgyeiből eredő patakokat. A Persányi hegység csúcsai átlag középmagasságuak; a központtól erősen eltérő mellékágak alig fordulnak elő. Belsejében keleti vagy nyugoti nyilással biró rövid harántvölgyek vannak, melyek a folyamok körébe tar- tozó patakok kimosásai által képeztettek. A hegy irányával egyközes rövid hosszanti völgyek Alsó-Rákos, Vargyas és ÓIt-Bogát táján láthatók. E hegyvonulat főtömegét majdnem teljesen szilárd másodkori meszek és palák alkotják ; ezeken kivül előfordulnak, —- ha nem is nagy kiterjedésben, de elég változatosan — másodkori eruptiv kőzetek is. Ez utóbbiak többnyire csak a völgyek alantas feltárásaiban jutnak napfényre és kis tömegük korlá- tolt elterjedésük folytán a vidék domborzatának kiegészítéséhez igen ritkán járulnak. Az itt előjövő másodkori meszek és palák sztratigratiáját tüzetesen Dr. HERpIcnH F. kolozsvári geologus tanulmányozta; e közetekkel én részle- tesen nem foglalkoztam s ezért jelen dolgozatomban csak ott fogok ezekre tekintettel lenni, hol az alább tárgyalandó vulkáni kőzetek fekvési és kori viszonyainak kiderítése ezt megkivánja. Az eruptiv közeteket a persányi hegységből először Dr. HERBIcH ismertette meg 1859-ben; az általa közlött adatokat HAUER és STACHE átvették e(reologte Szebenbürgensv czimű munkájokba (296—97 I.). Későb- ben a bécsi udvari ásványtár őre, Dr. TSCHERMAK a helyszinén az Ólt áttöré- 145 212 BUDAI JÓZSEF: séből közeteket gyűjtve, tanulmány tárgyává tette ezeket s részletesen meg- ismertette Die Porphywrgesteine Oesterreichsv czimű munkájának 222— 29. lapján. E hegyek vulkáni közeteiből nehány nyáron át én is gyűjtöttem anyagot és kiegészítettem a helyszinén szerzett tapasztalatokat a labora- toriumban végzett munkálattal. Czélul főképen azt tűztem ki, hogy e közetek ásványi összetételét pontosan meghatározva, megállapítsam azok- nak helyét a kőzet-rendszertanban; másrészt figyelmemet kiterjesztettem a kőzetek egymáshoz való kölcsönös viszonyára is, hola helyi viszonyok ezt lehetővé tették. Az általam talált és meghatározott kőzetek a következők voltak: Orto- klász-porfir, diorit, diabáz, diabáz-porfir, olivin-diabáz, dialag-peridotit és az ezek elváltozásából keletkezett metamorf közetek. Mielőtt ezek leirását meg- kezdeném, megjegyzem, hogy a hosszadalmasság és felesleges ismétlések elkerülése végett minden egyes lelhely közetét külön nem tárgyalom, hanem az egy közettipuszhoz tartozókat egybefoglalva ismertetem, kiemelve, ha egyik másik lelhely közete a tipusz többi tagjától eltérést mutat. Ortoklász-porfirok. E közetfaj meglehetősen el van terjedve a persányi hegységben. Az Agostonfalva és Alsó-Rákos közti Olt-áttörésben a tolyam mindkét partján számtalan helyen találjuk mint tömeges kőzetet. Rendesen alacsony szin- alját a poliedrikus darabokra széteső köőzetnek törmelékei borítják. Az apró porfir kúpok egy sorvulkánnak felelnek meg és miként a folyam jobb partján a rákosi erdőben tisztán észlelhető, északról délre menő irányban következ- nek egymás után. A folyam bal partján, az ürmösi Töppé-hegy közelében hatalmas porfir-tömeget látunk, melynek alját a patak mossa, és a mely kifejlődésében majdnem eléri a mészhegyek magasságát is. Itt is több egymás alatt fekvő apró kúpot láthatunk, egymás után észak-déli irányban rendezkedve. Előfordul e közetfaj néhol a bogáti völgyben is, de igen gyakori a hegység végpontjához közel, Persány és Vledényi határában is; hol kopár hegylejtőket képez, és több helyen a patak által mosatik. A vargyasi völgy- ben, hol mások szerint állítólag elő kellene fordulnia, hosszas keresés után sem találtam meg. Miként az alsó-rákosi és ágostonfalvi erdőkben látható, e közet gyakran másodkori tömör mészkövek feküjét képezi; de ezeken való áttörése sehol sem észlelhető. Ellenben a később tárgyalandó zöldes színű diabáz áttörését a porfir-tömegeken világosan lehet észlelni az ÓLlt jobb partján, a vasúti töltés közelében, az ürmösi Töppé-hegygyel szemközt, nem messze a vasúti őrház- A PERSÁNYI HEGYSÉG MÁSODKORI ERUPTIV KŐZETEI. ZÜEs tól. Itt látható, hogy a zöldes színű diabáz két ponton telérszerűleg áttöri a porfirt és annak tetejére települ; ugyanezen áttörés közelében több ponton fedve látjuk a porfirt a diabáz zöldes színű tufájával. Az ortoklász-porfirok alapanyaga husvörös vagy szürkés vörösszínű ; a kevésbbé ép kőzetek zöldes szürkeszínűek, gyakran vörös jászpis- vagy fehér kalcedon-erekkel vannak átjárva, mely esetben igen szilárdak; a mállás nagyobb fokán a közet és földpátja fényét veszti, söt fehérré is lesz s ez esetben igen könnyen széthull apró szögletes darabokra. Az urmösi Töppé-hegy közelében fekvő porfir-kúpon mindenféle változatban szemlélhetjük e kőzetet, a teljesen épektől kezdve a tökéletesen elmál- lottakig. Az alapanyagban porfirosan kiválva láthatók 1—2 "v, széles és 5—6 mm, hosszú üveg- vagy zsírfényű, néha alig fénylő husvörös leveles ortoklász-kristályok, olykor egyes kristályokban ; többnyire azonban össze- nőtt egyénekben, sőt néha több egyén egy csillagalakúlag rendeződő cso- porttá is összenőtt. Más elegyrész makroszkoposan nem észlelhető. Mikroszkop alatt látni, hogy az alapanyag apró ortoklász-léczecskék halmazából áll, melyek olykor egymással egyközösen rendezkedve, filuidál szövetet is alkotnak. Az alapanyagban kiválva 1—2 "V, nagyságú (120-szoros nagyítás mellett) apró szabálytalan köralakú kvarcz-szemcsék láthatók, széleiken porszerű anyaggal hintve. Közepük ép és víztisztának mutatkozik. Két nikol közt metszeteik majd sötétek maradnak, majd élénk pótszineket játszanak, a szerint a mint a metszet síkja egészen harántul, egyközesen vagy többé-kevésbbé ferdén találta a főtengelyt. Az ortoklászok nagy kristályokban szabályosan határolt körvonalakkal tünnek föl, eléggé átlátszók, halvány-vörösszínűek, polarizált fényben többnyire összetett ikreknek mutatkoznak, úgy hogy a szemlélő hajlandó ezeket plagioklászok- nak tekinteni. Azonban e közetek földpátját a SzaBó-féle lángkisérleti eljárással számtalanszor meghatároztam és mindig loxoklász felé hajló perthitnek találtam, minélfogva e közetet az ortoklász-porfirokhoz sorozom ; minthogy a puszta szemmel nem látható kvarczot a beosztásnál tekintetbe nem vehetjuk. Feltünő e kőzetnél a nagy kovasavtartalom, melyet HERBICH a per- sányi lelhelyről gyűjtött közetben 75.46"/o-ban talált. TSCHERMAK az alsó- rákosi Ólt-áttörésben talált porfiritot (mely semmi egyéb mint ortoklász- porfir ) elemezvén, a következő eredményt kapta : IKOVASÁNP sss rzés ására ák eesateak 16236 Agyagföld Te lg léssz e Cst 13.§1 Vasoxid ene szőke eg SZ ÖNÉ 210 JEEZT TETTES SZAMOL E iga És én 9.2 VOT ÉZTABÉ ELET NE SÉT VEZTB 4 TAGSi AZRESE TEA 0.41 GAL TELITAN Ste sát az szegzett SEB 4.68 Mátra zs só tala se redat sel a 4.88 214 BUDAI JÓZSEF: Vis éger 124 kád nít ÜLÉST B 0.39 SZÉNBANÁat éldi VE At tte slat 3.31 1060.25 Megjegyzem itt, hogy az alsó-rákosi erdőben előfordúló porfirokat mind HERBrcH, mind TSCHERMAK porfiritoknak, földpátjukat plagtoklászok- nak tekintették ; jóllehet HERBIcH sejteni látszik a két közet azonosságát, midőn a eSzékelyföld földtani és őslénytani leírásának 63. lapján a per- sányi porfirokról így nyilatkozik: aKE közetek meglepő hasonlatosságot mutatnak Alsó-Rákosnál az Ólt áttörésében előforduló porfiritekhez ; különö- sen az Ólt bal partján, az ürmösi Töppé-patakban előfordulókhoz.; HE téve- dés valószínűleg abból származott, hogy e közetben majdnem minden ortoklász iker; söt gyakran poliszintetes iker lévén, ezeket plagioklászolk- nak tekintették, s a mikroszkópikus vizsgálatot lángkisérleti eljárással nem ellenőrizték. A földpát lángban következő eredményt adott: Na 3—4. K. 1—2 olv. 3 üveges, külhólyagos, szintelen lett; II. kisérlet Na 3—4. K. 2 olvadás £ üveges, külhólyagos ; III. kisérlet Na 4. K. 3, mindkettő tartós. Az alapanyag a lángot a két első kisérletben K-ra festi; tehát az alapanyag is tartalmaz ortoklászt, mint ezt a mikrószkop is bizonyítja. A M. k. Földtani Intézet kőzetpéldányain, melyeket dr. HERBIcH gyűj- tött, megbizonyosodtam, hogy az alsó-rákosi porfiritnek nevezett kőzet föld- pátja ortoklász és a kőzet mindenben egyezik a gyűjtött porfirokkal. Dioritok. E kőzetek elterjedése a persányi hegyekben csupán Vargyas, Alsó- és Felső-Rákos vidékére szorítkozik; hol a legtöbbször olivin-tartalmú kőzetek társaságában találjuk. Hegységünkből ismeretesek voltak ugyan, de mind HERpIcH, mind TscHERMAK által — hihetőleg makroszkópos meghatározás folytán — a gabbrok közé számíttattak. A legtöbbször alantas helyeken, a víz képezte legmélyebb feltárásokban fordulnak elő. Vargyas táján, a Vargyas- és Szármány patakok kimosásaiban több helyen látható ; némelykor talaj vagy erdő által fedve. Vargyason a sSzármányi hegyen diallag-peridotitok társaságában találjuk. E hegy DNy. oldala tisztán e két kőzetből és a perido- tít metamorfizmusa folytán képződött szerpentinból van alkotva, melyeknek egymáshoz való viszonyát megfigyelni itt elég alkalmam volt. E nevezetes eruptiv pont két oldalát kárpáti homokkő környezi, tetejére másodkori meddő mészkő települ; a központot a diallag-peridotít és szerpentin képezi s ezeket gyűrűszerűleg dioritok veszik körül; a hegy alsó részén a peridotit és a szerpentin a dioritra települnek, minek folytán ez utóbbi kőzet idősb, mint az előbbiek. Dioritot találtam a felső-rákosi erdőben Sóskut-patakában is olivin- A PERSÁNYI HEGYSÉG MÁSODKORI ERUPTIV KŐZETEI, 215 diabáz- és szerpentinnel társulva. Itt az olivin-diabázt látjuk a dioritra települve. Az alsó-rákosi erdőben a folyam mindkét partján megtaláljuk a diori- tokat; ajobb parton Köves Császlóv nevű erdőrészben, és néhány árok- ban, szintén peridotítoktól kisérve, melyek gyakran rátelepülnek. A bal parton, az ágostonfalvi erdőben aFojána pietriv nevű helyen olivin- diabázzal és szerpentinnel társulva találjuk s e köőzetekkel négy egymás fölött fekvő kis kúpot alkot észak-déli iránynyal. E közet a megtartás legkulömbözőbb állapotjában látható s az apró szemcsés féleségektől kezdve a nagy elegyrészeket tartalmazókig mindenféle átmenetben található. Elegyrészei egyenlő mennyiségű plagtoklász és amfi- bol, melyhez bzotitt soha sem járul: a kristályok nagysága 2—5 "WV, közt váltakozik. A kőzet eránitos szövetű, egészen ép állapotban szürkés fekete- színű, erősen fénylő fekete amjfibolokkal és színtelen vagy kissé zöldesbe hajló, üvegfényű ikerrovátkás földpátokkal. A mállottabb példányok elegy- részei fénytelenebbek. Az amjibol zöldes színt nyer; még nagyobb mérvű elváltozásnál az elegyrészek fényüket veszítik, belsejük szerkezetnélküli egynemű tömeggé válik, melyen hasadás vagy ikerrovátka már nem észlel- hető. Az elváltozás végső stádiumában zöldes fertőző anyag hatol a földpátok belsejébe és az egész kőzet átkristályodik zöldes szürke vagy hamuszürke- színű, bazaltkinézésű szilárd tömeggé, melyben az elegyrészeket többé fel- ismerni nem lehet. E kőzetek elváltozása a természetben és mikroszkópikus készítményeken egyaránt igen szépen észlelhető. i A mállott közet ütéskor poliedrikus darabokra esik szét, s a válási lapokon elég gyakran láthatunk hosszú tűidomú, víztiszta kristálycsopor- tokat egy központ körül szabályosan sugarason, olykor legyező alakúlag rendezkedve. Ez utólag képződött ásvány üvegecsőben hevítve vizet adott ; lángkisérletben olvadása (SzABó sorozata szerint) 6 volt; a lángot mind- három kisérletben nátriumra (5) festette, káliumot nem tartalmazott. Tekintve a víztiszta, tűidomű kristályalakot és lángkisérleti viselkedését, nagy valószínűséggel állíthatjuk, hogy ez az ásvány natroltt. Ugyancsak a mállott közeteken gyakran látunk sárgás zöldszínű epidot-ereket; sőt kis területeken az egész közet epidozíttá alakult át. Ez ásványt lángba téve, rögtön fekete salakos tömeggé duzzad és többé nem változik; a lángot gyengén festi alkáliákra. Igen gyakran a közeten vékonyabb, vastagabb fehéres erek húzódnak át, melyek savakkal megcsöppentve nem pezsegnek. Lángba téve olvadásuk az I. kisérletben 2— 3 volt; II. kisérletben gömbbé olvadtak; mindkét esetben üvegesek, apró belhólyagosok voltak és a láng- ban, hihetőleg a kitörő gázok folytán sajátságosan puffogtak ; nátrium-festé- sük mind három kisérletben egy volt, káliumot nem mutattak ; üvegcsőben hevítve vizet adtak. Ez ásvány e szerint valamely kalcztum-zeolit, mely azonban pontosabb meghatározást igényelne. 216 BUDAI JÓZSEF : Mikroszkóp alatt nézve az egészen ép kőzetek csiszolatait, sárgás barna, erősen dichroitos amfibolokat látunk az őket jellemző rhomb mezők- kel. A földpátok, mint általában a gránitos szövetű kőzetek elegyrészei, szabálytalan körvonalúak, elég épek; jól hasadók és poláros fényben több- szörösen összetett ikreknek mutatkoznak. A mállottabb kőzetek csiszola- taiban az amfibolok sötét zöldszínűek, széleiken olykor rostos szerkezetű dichroitos fűzöldszínü klorittá változva. A. földpátók a kaolinosodás miatt fehér felhősek, átlátszóságukból veszítenek s két nikol közt csak sötétebb és világosabb helyek jelzik az ikerrovátkákat, de színjátékot alig mutatnak. A mállottság növekedő foka szerint a földpát szerkezetnélküli kaolinos tömeggé lesz, belsejében oldatok behatása folytán klorit képződik ; az amji- bol színe halványabb és dichroizmuzát elveszíti s a klorit képződés az ásvány épségének rovására mindig nagyobb mérveket ölt. Egyes nagyobb amjfibol-kristályok belsejében olykor egész halmaza képződött a hosszú tű- idomú, sárgás zöldszínű kristályoknak, melyek valószínűleg epidotok lesz- nek. E kristálykák mindig az amjfibol hasadási síkjában kezdenek képződni, elhelyezkedésük a hasadási sík irányának felel meg; minek folytán a kristályok egymást gyakran keresztezik, egymáson átszövődnek s az amjfibol rhomb mezőit még akkor is előtüntetik, mikor az egészen átalakulva, mint pzeudomorfoza jelenik meg, a mi elég gyakori eset. Egyes csiszolatokban víztiszta, tűidomú zeolitok is láthatók, fészkekben, vagy erekben kiválva. Az elegyrészek elváltozása legteljesebb a fentebb említett bazaltos külsejű féleségben; itt az amfibolok helyét apró kloritok halmaza jelöli, melyek között csak a legritkább esetben leljük az ásvány el nem változott foszlá- nyait; a földpát izotrop tömeggé, valószínűleg a szabályos rendszerbe tar- tozó zeolit-tá alakült át. Az ép földpátok lángkisérletben labradoriítoknak bizonyultak. A M. kir. Földtani Intézet példányain volt alkalmam meggyőződni, hogy azon kőzet, melyet HeERBrcn gabbronak tart, és a melyet TSCHERMAK idézett munkájának 229. lapján leirt, teljesen egyezik az én dioritjaammal ; következőleg e kőzeteknek a diorit-csóportban van helyük, minthogy a gabbro lényeges elegyrészét, a diallagítot soha sem tartalmazzák. Diabázok. E kőzetek a persányi hegységben elég nagy elterjedéssel bírnak, a mennyiben a Vargyas-völgytől kezdve a hegység végpontját képező Wolken- dorf és Holbach falvakig mindenütt feltalálhatók. Vargyason a Szármány- patakban fordúlnak elő ; sokkal gyakoriabbak az alsó-rákosi Ólt-áttörésben, hol a vasút mentén, az erdőben több helyen, az ürmösi Töppé-patakban találjuk e közetet, mandulaköveit és kisérő zöldszínű tufáit. Már a porfirnál A PERSÁNYI HEGYSÉG MÁSODKOHI ERUPTIV KŐZETEIK. 217 említettem, hogy e közet az ürmösi Töppé-hegygyel szemben a vasúti őrház közelében a töltéshez közel áttöri két ponton a porfirt és arra települ. A hegység déli részén Kucsuláta és Lupsa faluk határain újra feltaláljuk e közetet; Kucsuláta falu mellett keletre a mészégető kemenczék táján a diabáz a patakot átszeli s az ottani guttensteini meszeket és werfeni palákat áttörve ezekre települ. Ugyanitt mint keskeny repedésen előtódúló telért, a mészkövek között a hegyoldalon is hosszan követhetjük. Feljebb haladva Lupsa faluban újra áttöri a tritasz-meszeket ; a lupsai völgyben pedig több ponton látható, hogy úgy a kőzet, mint mandulakövei guttenstetni mészre települnek. E kőzetek tehát az alsó-triasz sisztéma után képződtek. A hegység legdélibb részén Wolkendorf és Holbach határain igen szép sötétfekete, fénylő majdnem porfiros földpátú diabázokat találunk ; melyek a széntartalmú greesteini rétegeket több helyen telérszerűleg áttörik és azokra települnek. Ezek képződése az alsó-júra sisztéma után történt. A diabázok számtalan helyen láthatók krétamész közelében; de ezeken áttörést észlelni nem lehet. HERBrIcH ezek képződését az alsó- és felső-júra közti időre helyezi, a mi igen valószínű . Régen e közetek melafir név alatt lettek megismertetve, mely elneve- zést a régibb geologusok igen kényelmesen alkalmazták sok olyan kőzetre, melynek elegyrészeit utólagos elváltozás, vagy akkor még hiányos segéd- eszközeik folytán meghatározni képesek nem voltak. A melafirok togalma azonban RosENxBuscH által határozottan körüliratott, minek folytán e kőzet neve alatt ma már tisztán csak a bazaltos összetételű régibb korú eruptiv kőzeteket értjük. A most tárgyalt kőzetek, miként nemsokára látni fogjuk, nem felelnek meg a melafir már bevett fogalmának, minek folytán én ezeket ásványösszetételük tekintetbe vételével a diabázok közé sorolom. Az alsó-rákosit, kucsulátai és lupsai diabázok szürkés vagy barnás fekete, olykor zöldes szürke, söt vöröses barnaszínűek ; tömöttek, fénytelenek, néha aprón csillogók. Ezekben makroszkoposan kiválva láthatók 3—1 "/n nagyságú színtelen vagy fehéres plagioklászok, bár ezek némely lelhely pél- dányaiból hiányozhatnak is ; pl. a Kucsulata fölöttiekből. Más elegyrész puszta szemmel nem látható. E közeteket igen gyakran diabáz-mandulakövek kisérik, melyek sűrűn át vannak hatva kalczitokkal. A kalczitfészkek rende- sen gömbidomúak és 1—2 "v, átmérőjűektől borsónagyságúakig válta- koznak ; savakkal megcseppentve élénken pezsegnek. Egyes fészkekben zöld- színű földes klortt-anyag, HERpIcn szerint delessít fordúl elő ; némely esetben a közet kalczít-erekkel van átjárva; ritkán apró sárgás zöld epidot-kristály- kákat is találunk rajta fennőve. A kőzet mállott állapotban könnyen esik szét poliedrikus darabokra. HERercnH egy a lupsai völgyből gyűjtött kőzetet elemezvén, következő eredményt kapott : 218 BUDAI JÓZSEF : KOWRSÁV 07110 zi 54.39. tm föld. e-- mesei 178 Vasoxid És 6.53. Vasoxidul mia 4.71. MESZTOLGÁT "vészt Et Ép Magnézia... -.. 3.98. Kálium SEV9 EY. 1.05. NAT TUNÁ: a sz A 9.99. Tán EZ MÉRETE ERZES TE E zett 2.59; Mikroszkóppal vizsgálva e kőzeteket, látjuk, hogy az alapanyagot a tipuszos bazaltokéhoz hasonló hosszúkás plagioklász-léczecskék egyszerű ikrei képezik, melyek szép fluidál szövetet alkotnak. Az alapanyagban a földpátok közti hézagokat kitöltve, zöldes felhős, fűzöld kloritos termények láthatók; ez utóbbiak az alsó-rákosi közetekben néha bab- vagy borsó- nagyságú üregeket töltenek ki s ha a csiszolatot savak hatásának kiteszszük, rövid idő alatt eltünnek. Az augit klorittá változott, s csak a legritkább esetben láthatunk belőle egyes még át nem változott részeket. A komanai lelhelyen talált kőzetek csiszolataiban az augtt hosszanti és haránt metsze- teit néha igen élesen határolva látjuk ; csakhogy itt is legtöbbnyire klortttá van a kristály belseje átváltozva. A haránt metszetek coP, co-Pos, oc Pos alakot tüntetnek elő. A [Lupsa-völgyi és alsó-rakost példányokban az apró földpátok közt egyes nagyobb földpátkristályok is feltűnnek; széleiken rendesen épek, belsejükben a kalczit-krystálykák egész halmazát tartalmaz- zák s polarizált fényben sokszorosan összetett ikreknek bizonyúlnak. Mag- netit a közetből soha sem hiányzik; szabályos vagy szabálytalan körvonalú apró kristálykái elég sűrűn vannak a közetbe hintve, áteső tényben át nem látszók, ráeső fényben fémfényűek. Az alsó-rákosit példányokban hosszas fekete vonalakat vagy léczeket alkot, olykor egy nagyobb hosszas egyén két oldalára ferde szög alatt számtalan rövidebb egyént találunk ránőve ; máskor a fekete léczek sajátságos rostélyos rajzokat alkotnak, és egymáson a legkülönbözőbb módon átszövődnek. E sajátságos hosszas alakok sehogy sem vezethetők le a magnetit kristályidomaiból, minélfogva azon feltevésre kell jutnunk, hogy e kőzetben a magnetit igen hamar vált ki és nem volt ideje rendes kristályalakját fölvenni. A holbachi diabázok szövete és elegyrészei mikroszkóp alatt az elébb leírtakhoz hasonlók, csakhogy ebben a nagyobb földpátok víztiszták, egészen épek; az augttok aránylag igen jól vannak megtartva, bár széleiken és repedéseiken a klorit-képződés megkezdődött; kristályai zöldes sárgák, rosz- szul hasadók, még világosan felismerhetők. A diabáz-mandulakövek mikroszkóp alatt egyenlő szerkezetűek a diabázokkal; csakhogy az előbbiek csiszolatában, söt elegyrészei között is nagyszámú kalczit-kristálykák romboederjei és halmazai láthatók. De a rendes diabázokban is elég gyakran találunk kalczit-kristálykákat vagy A PERSÁNYI HEGYSÉG MÁSODKORI ERUPTIV KÖŐZETEI. 919 kristályhalmazokat. A kalczit-tartalmú diabázok, pl. az alsó-rákost, savak- kal megcsöppentve élénken pezsegnek. Diabáz-porfirit. ( Labradorkőzet, Labradorfels, TSCHERMAK.) E korlátolt elterjedésű közetfajt csupán az Ólt-áttörésben Alsó-Rákos- nál találtam három ponton. Az Óltbal partján az ürmösi Töppé-hegy alatt a folyammeder közelében mint keskeny telér fordúl elő triaszmész között. A jobb parton több más közettel együtt megtaláljuk cKöves Császlóv nevű erdőrészleten; ugyancsak a jobb parton az Óltba szakadó legnagyobb viz- árokban van feltárva ; ez utóbbi helyen a keskeny repedésen feltolúló telért képez másodkori meszekben. Földpátját lángkisérletileg többször meghatároz- tam s az mindig jellenes anortitnak bizonyult; minek folytán a labrador- kőzet és labradorfels elnevezéseket nem tartom találónak. A kőzet üde kinézésű, érdes törésű szürkés vagy zöldes szürke, olykor zöldes fekete fénytelen alapanyaggal, melyben plagitoklászoknak 5—6, néha 7—8 m, nagyságú, víztiszta vagy kissé zöldes, élénk üvegfényű rövid oszlopkái vannak porfirosan kiválva. Savakkal megcsöppentve, úgy a kőzet, mint a földpátok élénken pezsegnek. - Mikroszkóp alatt az alapanyagot hosszúkás plagioklász-léczekből és ezek közé beágyalt zöldes kloritos terményekből látjuk összetéve; több ponton apró fészkekben apró kalcit-kristálykák romboederjei vagy oszlop- káli is észlelhetők. Az alapanyagban szabályos körvonalu, polarizált fényben : ikerrovátkolt, sőt zonás szerkezetű plagioklászokból igen nagy kristályok láthatók ; ezeknek széle egy rámaszerű keskeny részleten víztiszta és átlátszó ; ezen belül a kristály legnagyobb része telve van apró kalczit-kristálykákkal, sőt ritkán kloritos zöld terményekkel is, mely utólagos képződésű ásványok a kristály belsejét kevésbbé átlátszóvá teszik. — Az augit a kőzetben leg- többször klortttá alakúlt át; bár ritkább esetekben találunk el nem. válto- zott kristályokat vagy kristályrészeket is a klorit zöld rostjai között. Mint lényeges elegyrész títánvas is fellép e közetben 120-szoros nagyítás mellett 5—6 " átmérőjű kristályokkal, melyek a kőzetben sűrűn vannak hintve. Ezásvány majd hatszögletű karélyos rovátkolt szélű táblákban, majd hosszas léczalakban, vagy egy vastagabb lemezke körül ferde szog alatt rendezkedő apróbb kristálykákban tünik föl; szine barnás fekete, közepe felé szürkés fehérbe fokozatosan átmenő ; belseje sötétfekete hosszukás vonalakkal át van hálózva; az egymást keresztező vonalak igen sajátságos rajzokat képeznek az ásvány belsejében; egészen körülzárt vagy a széleibe behatoló anortit zárványokat igen gyakran tartalmaz. A közet pora nedves uton erős Titan- reaktiot adott. TSCHERMAK e kőzetet bronzit- és diallagít-tartalmúnak mondja, 990 BUDAI JÓZSEF: de ez ásványok állandóan hiányoznak a kőzetből; ellenben az igen szép títánvasat ez ideig egyik leirója sem említette fel. A HEnprcn gyűjtötte példányok, melyeket a M. k. Földtani Intézet bir- tokában elabrador közetv név alatt találtam, az enyéimekkel mindenben egyeznek. Olivin-diabáz. E közettaj ez ideig a persányi hegyekből ismeretlen volt. Elterjedése igen korlátolt, s mindeddig csupán két ponton sikerült határozottan kimu- tatni, u. m. a felső-rákosi aSóskut patakbanv, hol dioritokra telepűlve található; az 0lt-áttörésben a folyó bal partján fekvő Fojána ptetri nevű négy kis kúpon, melyet a dioritok tárgyalásánál felemlítettem. Ez utóbbi helyen a két tömeges közet egymáshoz való viszonyát nem állapíthattam meg, minthogy a kőzetekből csak egyes tuskók találhatók, és a lelőhely leg- nagyobb részét talaj takarja. A kőzetnek egy apróbb és egy durvább szemű képződése különböztet- hető meg; előbbiekben az elegyrészek 1—2 ?v, ; utóbbiakban 4—5 nagyságúak. A kőzet gránitos szövetű, érdes törésű, rendkívül szilárd össze- állású ; benne puszta szemmel is megkülönböztethetők fehéres, néha zöldes- sel gyengén árnyalt zsírfényű ép plagtoklászok, melyek lángkisérletben bytownittoknak - bizonyultak; továbbá zöldes fekete gyengén fénylő, láng- ban nem olvadó augitok , és olajzöldszínű olivin-kristályok. — Mikroszkóp alatt látjuk, hogy a közet gránitos elegye az említett három ásványnak, s mint ilyenben a kristály körvonalaiiritkán szabályosak. — A földpátok átlátszók, hasadást főkép a tömött féleségben alig mutatnak, belsejükben gyakran sok apró augtt zárványt tartalmaznak, sarkított fényben sokszoro- san összetett ikrek. Az augitból néha szabályos alakú oszlopmetszeteket is látunk, végükön a hemipiramis és oP képezte terminál lapokkal ; többnyire azonban szabálytalan alakúak, zöldes sárgaszínűek. Jellemző e közet augtt- jaira a rendetlen hasadás, a mennyiben a hasadási vonalak bár igen számo- sak, de nem egyenesek ; minek következtében a rombmezők sokkal szabály- talanabbak mint a minők rendesen lenni szoktak. Még feltünőbb sajátsága az, hogy nem csak co/, hanem elég gyakran coocoo irányában is mutat hiányos hasadást, söt gyakran találunk olyan egyéneket, hol a véglap hasadása tökéletesebb, mint az oszlopé. Az ilyen kristályokon néha. észlel- hetjük azt is, hogy szélein, vagy belsejében finom leveles hasadási vonalak támadnak , melyek eleinte a kristálynak csak bizonyos részére szorítkoznak és polarizálva az augitétól eltérő színjátékot mutatnak. Gyakran a hasadási vonalakban apró poralakú magnetitek válnak ki és a kristály színezete halvány zöldbe megy át; e kőzetben tehát folyamatban van a diallagít- képződés augítból és ez sok esetben igen tanúlságosan észlelhető. Az augit- ban magnetit- és olivin-zárványok elég gyakoriak. Az olivin átlátszó hal- A PERSÁNYI HEGYSÉG MÁSODKORI ERUPTIV KŐZETEI. SZA vány fehéres, érdes felületű metszeteivel elég gyakori ; szélein és a belsejében lévő rendetlen repedésekben zöldes vagy sárgás zöld szerpentin kéreggel, olykor magnetitekkel van körülvéve, melyek a kristály elváltozott részeiből képződtek; sósavval étetett csiszolatokból 24 óra alatt az olivin teljesen eltünt s helyét kovasavhidrátból álló kocsonyanemű anyag jelölte. Mint ritkán előfordúló járulékos elegyrész a diallagít is látható leveles szerkezetű, zöldes színű kristályokban, hasadási vonalain feketés porral behintve; mi, mint említve volt az augitból képződött az ásványban végbemenő fizikai és vegyi átalakulás folytán. Az apró magnetitek kiválása és az ezzel együtt járó színváltozás azt látszik bizonyítani, hogy e kőzet augitja diallagíttá való átalakulása alkalmával vastartalmának egy részét elveszíti. Jóllehet e kőzetben elég gyakori az olivin; mindazáltal tekintve a bazaltokétól erősen elütő gránitos szövetet, hajlandóbb vagyok ezt az oliwin-diabázokhoz, mint a melafirokhoz sorolni. Diallag-peridotitok. HERBIcH és utána TsSCHERMAK olivin-gabbro nevezet alatt régebben megismertették az alsó-rákosi Ólt-áttörésből váló kőzetet, mely ez ideig egyetlen lelhelye volt e kőözetnek. Vargyason a Szármány-hegy DNy. oldalán a belőle képződött szerpentin-terület közepe táján egyes nagyobb kiálló tus- kókat képez és a szerpentinnel együtt a diorttra települ. A felső-rákosi erdő- ben szintén szerpentinnel társulva egy kopár hegyoldalt alkot. Mindenütt mint tömeges kőzet fordul elő. A kőzet sötétfekete-sötétzöld szinű, melybe 5—6 "V,, sőt nagyobb diallagítok szürkés vagy olajzöld leveles kristályai sűrün vannak hintve. A sárgás zöld oltvinek szerpentin-kéreggel burkolva lévén, makroszkoposan ritkán láthatók. Földpátot vagy szauszuritot e kőzetben sem makroszkóposan, sem mikroszkóppal, sem lángkisérletileg nem tudtam kimutatni, jóllehet a Hernrrcn gyujtötte kőzeteket is átvizsgáltam. TSCHERMAK e közetet elemezvén, a következő eredményt kapta : IO VABAN KE ég za ae set aes EÁ Timföld 2 SRNk rés Ág SE 7.AS Aeójgató hoapesttn Még ese Elni Jaggözostojraki keggzéséságztet tág est nyomai Vasoxidul szí ARJÓTÍTRTHÁSZO Mészföldíüs tessztezen 4 6.50 Magnézia szot szet etel Kálium CALL Yet etet 0.10 INÁUOMN ! Mészesez se zak NEZ ÜT AÓ Víz 8 SLZ vé kér "E DTÁA 3.28 222 BUDAI JÓZSEF: E közetnek csekély K és Na tartalma szintén a mellett látszik bizonyí- tani, hogy benne legalább nátrium-plagioklász nem fordul elő. A 309/0 Mg- tartalom okát a kőzet előrehaladott szerpentinizálodásában találja. Mikroszkóp alatt látjuk, hogy a kőzet halvány zöldszinű, leveles diallagítok- és érdes, fehér oltvinokból van összetéve; a kristályok, sőt az olivinnál a kristályrészek is szerpentinnel vannak egymástól elválasztva, melyben az elegyrészek mintegy szigeteket látszanak képezni. Az olivin- kristályok szélein és repedésein olykor magnetit van apró szemekben kiválva. Igen ritkán egyes augtt-részleteket is találunk, melyek a kristály legnagyobb részén már leveles szövetet és zöld szint vettek föl; e közet diallagítjai tehát nagy valószinűséggel augitokból képződtek. E feltevésnek megfelel azon körülmény, hogy egyik csiszolatban olyan augtt után képződött szerpentin- pseudomorfozára akadtam, melynek szabályos alakja volt, s melyen a co P, 00Pos, co Pos kombinacziót tisztán fel lehetett ismerni. Földpátot vagy erre emlékeztető metszetet számtalan mikroszkópikus készitményeim egyiké- ben sem találtam; minélfogva ezek jelenlétét e közetben kétségbe kell vonnom. Szerpentin. Mint az eruptiv kőzetek metamorfizmuzának terményeiről meg kell emlékeznünk a szerpentinról is, mely területünkön mint tömeges kőzet kevés ponton ugyan, de nagy tömegekben fordul elő. Vargyas táján a Szármány- és Vargyas-patakban, Alsó-Rákos táján az Ólt-áttörés mindkét partján, az ürmösi Jöppé-patakban, a Fojána pietri-n találjuk. Felső- hákoson a cSóskut patakv-ban díszmunkára igen alkalmas szép husvörös változvány 18 fordul elő, kár, hogy csak kis tömegekben. A szerpentin társa- súgában olivin-diabáz, diallag-peridotit és diorit találhatók; a közet a két előbbinek metamorfizmuzából származott; ellenben a diorit nem, vagy alig járul a szerpentin képzéséhez, minthogy ennek elváltozása, miként fent kifejtettem, egész másnemű közetet eredményez. A szerpentin sötét vagy halvány barnás zöldszínű, tömött, ténytelen vagy zsírfényű, ütéskor könnyen esik szét poliedrikus darabokra; igen gyakran átlátszó nemes szerpentin vagy rostos krizotil ereket is tartalmaz. Egyes esetekben világosabb zöldszínű pettyekkel vagy fehér, szerkezet- nelküli szemcsékkel van áthatva és legtöbbször erősen fénylő leveles diallagit- zárványokat — mint maradványokat az egykori eruptiv közetből — tartalmaz. Az eruptiv kőzetek elváltozását szerpentinné úgy a helyszinén, mint a kőzetcsiszolatokon igen jól lehet tanulmányozni. A PERSÁNYI HEGYSÉG MÁSODKORI ERUPTIV KŐZETEI. 2993 A persányi hegységben gyűjtött tapasztalataimat tehát a következők- ben foglalhatom össze : A közetek csekély elterjedésűek és a hegyek alkotásához anyagot alig szolgáltatnak. Mint nem nagy területre terjedő tömeges közetek tekintendők a diallagít-peridotitok, olivin-diabázok, dioritok, orthoklász-porjirok ; olykor a melafirok is; ellenben a diabáz-porfirit, a Holbach-wolkendorfi és kucsu- látai diabázok keskeny repedéseken feltóduló teléreket alkotnak. A kitörések sorrendjére nézve áll az, hogy a porfirnál a diabáz, a dioritnál az olívin-diabáz és diallag-peridotít fiatalabbak. A többi kőzetek- nek egymáshozi viszonylagos kora nem volt kideríthető. A közetek képződési idejére nézve áll az, hogy többnyire trtasz-meszek feküjét képezik. A diabúz Kucsulátánál alsó-triasz ; Holbach- és Wolkendorf- nál liasz-rétegeken tör keresztül; e kőzetek képződése tehát valószínűleg az alsó- és felső-jura közé esik. A diabáz-porfir áttöri a triasz-rétegeket, minél- fogva ennél fiatalabb. A hol a kőzetek régi vulkánokat előtüntető kúpokat alkotnak, pl. az alsó-rákosi erdőben, ott e kúpok északi-déli irányban sorakoznak egymás után. A telérrepedések iránysíkja is többnyire észak-déli. E terület vulkánjai tehát sorvulkánok lehettek, s a kőzeteket képező láva észak-déli irányú repedése- ken tolúlt a felszínre. A persányi hegységben gabbrok, olivin-gabbrok, melafirok, porfiritok nem léteznek ; minthogy az ezen nevek alatt szerepelt kőzeteket elegyrészeik- nek pontosabb megállapítása után más, őket inkább megillető közetcsaládok közé kell sorolnunk. IRODALOM : Dr. HERercn : A Székelyföld földtani és őslénytani leirása. (A Magy. kir.. Földtani Intézet Évkönyve, V. köt. 61—74 lap.) ( a Oesterreichische Zeitschrift für Berg- und Hüttenwesen, 1859 Nr. 43. 5. 337—3539. a a Mittheilungen des siebenbürgisehen Naturwissenschaftlichen Vereins zu Hermannstadt. Bd. XVIII. 1866 S. 172—183. HAuER und SracHE : Geologie Siebenbürgens S. 296—297 . TSCHERMAK : Die Porphyrgesteine Oesterreichs der mittleren geologischen Epoche. 5. 222—229. 224 CSEH LAJOS: A VIHNYEI (-ANTALTÁRNA BÁNYATELEP FÖLDTANI VISZONYAI. Csen LaJos-tól. (Ehhez a III-ik tábla. ) A vihnyei (Ó-Antaltárnav kir. bányatelep egy részét 1882-ben vizsgál- tam és vettem föl geologiailag. E kutatások eredményeiből ez alkalommal a a Kreuzerfindungs-altárnav színtájában a János-, Iszap-, Antal- vagy Fő-, Függélyes és az Erzsébettelér irányában gyűjtött megfigyeléseket muta- tom be. A bányafelvételnél legelőször kizárólag a közetek települési viszo- nyaira fordítottam legfőbb figyelmemet és csak ezek után bocsátkoztam a telérek viselkedésének vizsgálatába a külömböző közetekben. Ismertetésemet az Ó-Antaltárna bányatelep környékének földtani leirá- sával kezdem meg, és pedig a felszinen, az aOsztruzlav hegy D-i lejtőjén a Szentháromság-akna felé, és folytatom D-nek a Kreuzerfindungs-altárna irányában a Hodrusbánya és Vihnye völgye közti vizválasztóig. Az Osztruzla D-i lejtőjének fél magasságától a triaszmész és dolomit, az agyag- és werfeni pala határa a Szentháromság-akna felé közel a völgy talpáig terjed. Az agyag- és a werfeni pala ezen a lejtőn keskeny vonulatban húzódik . a Szentháromság-aknáig, innen pedig hirtelen szélesedve K-féle a Schnei- derka-árokig és a szemközt levő alsó Kizova-völgyig ; Ny-féle a Hodruska- völgyön túl és D-nek a Szikorova völgyön 560 méternyire a tenger szine főlött közel a Hirschenstein talpa alatt a diorit határáig terjed. A gránit-gnájsz szintén az Osztruzla lejtőjén határos az agyag- és werfeni palákkal, átmegy a Szentháromság-akna közelében a völgy É-ki olda- lára, s Ny-nak eltart a Dolinka nevű völgyig. A diorit mind É-ra, mind D-re a palákkal határos. Az É-i határ Ho- druska völgyétől a névtelen völgy D-i oldalán a Prednivrch, és a Hirschen- stein D-i oldalán, a Sprochova völgyén a Divimuzs gerinczén át, az alsó Kizova-völgy nyilásáig és ezen túl terjed. A D-i határ szintén a Hodruska- völgyben kezdődik, a névtelen völgy É-i oldalon a Hirschenstein és a Koncsiár-csúcsa közti nyeregre irányulva a Hirschenstein-kúpot úgyszólván teljesen körülövedzi; innét a Koncsiár É-i oldalán át közel a kúphoz egész a Vihnye-Hodrusbánya vizválasztó c Rumplokav nevű vizválasztóig tart. E dioritvonulat D-felé ismét palákkal határos. A palák legszélső A VIHNYEI Ó-ANTALTÁRNA. 995 D-i határát a vízválasztó képezi, a hol normálállapotú biotit-ortoklász-ande- zin-trachittal és ennek zöldköves módosulatával érintkeznek. A palák ezen a tájon az egész vihnye-hodrusi hegylánczolatban a legmagasabb csúcsokat foglalják el ; 780—880 "Y tengerszin fölötti magasságot. — E második pala- terület Ny-i határán a Hodruska völgy Ny-i oldalán, a Szikorova völgyében csekély kiterjedésben gnájsz-gránit kibukkanását találjuk. A leírt területet több helyen biotit-ortoklász-andezin-trachit zöldkőves módosulata telérszerűen szeli át. A leghatalmasabb É—D-i biotittrachit- telér vonulata a Szentháromság-aknát találja, átszeli az aknától É-ra a triaszmeszet, D-felé a palákat és dioritot. A biotittrachit egyes törmelékét több helyen megtalálhatni, anélkül hogy fellépését a térképen határozottan ki lehetne jelölni. Legnagyobb kiterjedésű a triaszmész, az agyagpala, kvarczitpala és a diorit. A gránit-gnájsz és a biotittrachit zöldköves módosulata csak aláren- delten jelentkeznek. A werfeni palákat, csillámot, agyagpalákat és mészpalákat egyelőre még nem sikerült egymástól elválasztani, azaz a térképen külön kijelölni. Bányafelvétel. A Kreuzerfindungs-altárnán a bányafelvételnél nyert földtani eredmé- nyek leirását a Szentháromság-aknától É-ra a Jánosteléren kezdem és foly- tatom a Szentháromság-aknától D-felé az Iszapteléren, az Antal- vagy Főteléren, a Függélyes teléren át egész az Erzsébettelér D-i vájatvégéig. Megjegyzem, hogy ezen felvételnél a kőzetek pozitiv határait minden- kor a tárna főbb keresztezési pontjaitól jelölöm meg. A Jánostelér É-i vágatát a Kreuzerfindungs-altárnán a János átalkától É-felé folyton palákban hajtották ; mig 67 "/-ben a dolomitos meszet el nem érte, melyben a vágat 131 "V-ig hajtatott. A János átalkától D-rea vágat az Iszaptelérig vagy Lukácsvágatig sza- kadatlanúl palákban halad; kivéve a 15 "7-től egész 35 "77-ig az átalká- tól számítva, a hol a 15-ik "/-től kezdetben biotit-ortoklász-andezin-trachit zöldköves módosulata a talp szintáját érinti és később a 35 "7/-nél föléig terjed. A nevezett vágat keresztpontján gnájsz-gránit konstatálható. A Lukácsvágatban a gránit-gnájsz 5 "/-re terjed; ezen tűl biotit-orto- klász-andezin-trachit zöldköves módosulata képezi a folytását és terjed az Iszaptelér vágatában D—K-nek 43 "/-ig, kivéve egy 577 vastag gránit- gnájsz-oszlopot vagy tömzsöt, mely a 33 "V-től egész a 38 "V-ig terjed. Az Iszaptelér a Lukácsvágattól 413 "/-re az altárna azon pontjáig terjed, a hol ez Ny-ra a külszin felé veszi irányát, itt egyszersmind az Antal- vagy Főtelér az Iszaptelérrel találkozik. Eddig a határig az Iszaptelér a 43 "7-től szakadatlanul gránit-gnájsz- Földtani Közlöny, XVI. köt. 1886. 15 296 CSEH LAJOS: ban van kifejlődve. 413 m-től vagy az Iszaptelér talapontjától az Antal- vagy Főtelér csapása D-nek irányúl 788 "V-ig gránit-gnájszban ; innét pedig maradó csapásban dioritban folytatódik. Közel a diorit és gránit - gnájsz határához a gnájszban a diorit egy "/ vastag feltörését is észleltem; mig az 1200?4 -nél a dioritban biotit-ortoklász- andezin-trachit zöldköves módosulatának feltörése mutatkozik. 1285 "V-ben a Függélyes telér D—K-i irányban az Antal- vagy Főtelér- rel találkozik. A vágat a Függélyestelér irányában aErzsébet szárnyvágat, nevet visel. Ezen vágat kezdetétől vagy az Antal- és Függélyestelér talapont- jától számítva 11 "V-től 18 "V-ig tehát 7 "7 vastagságban biotittrachit tör keresztül a dioriton. A Baptista-aknától 10 m-re ismét, de nagyobb kiterje- désben 45 "/ hosszúságban a biotittrachit fellépése konstatálható. Innét a vágat két pont kivételével 330 m-ig folyton a dioritban hajtatott. 250 és 305 "/-nél a biotittrachit csekély kiterjedésben majd a tárna ÉK-i majd DNy-i oldalán mutatkozik. 330 "V-nél a diorit aplittal, helytelenül peg- matitnak nevezett metamorf közettel érintkezik. Ezen az érintkező vonalon túl eddigelé a diorit fellépése nem észleltetett. Helyébe 725 "7-ben a biotit- ortoklász-andezin-trachit lép. Az Erzsébettelér 400 "V-ben a függélyes telérrel találkozik és csapásá- ban majdnem D-felé tart. 400 "V-től vagy az Erzsébettelérrel és a Függélyes telér talapontjától a vágat D-nek 720 "7-ig az aplitban hajtatott, kivéve az 520 "V-től 615 "7/-ig, tehát 85 "7 hosszban biotittrachit tör fel a nevezett metamorf közeten. 725 "/-től a vágatot szakadatlanul biotit-ortoklász- andezin-trachit között hajtották 1010 "Y-ig, a hol a vájatvég jelenleg szünetel. Összehasonlítás. Hasonlítsuk össze most a bányában nyert eredményeket a külszínen talált eredményekkel. E czélból egy függélyes szelvényt készítettem a János- telér, az Iszaptelér, az Antaltelér, a Függélyes telér és az FErzsébettelér csapása irányában a Kreuzerfindungs-altárnán át. A mint e szelvényből láthatjuk , az alapközetet a paleozooi gránit-gnájsz (kordierit-gnájsz) és aplit képezi. Ezekre később a palák rakódtak, a palákra pedig a közép triasz- kori mész és dolomit telepedett, ezekhez tartozván a werfeni palák is. Ezek után a mezozoi diorit és a biotit-ortoklász-andezin-trachit erup- cziója következett, a mely erupczio a nevezett köőzeteken keresztül tör, részben pedig fölemelte rétegeiket. A biotittrachit a leírt területen, mint legfiatalabb eruptiv kőzet, számos ágban vagy telérszerűen az összes köze- tekben erupcziókat vagy irrupcziókat képez. E szelvény határába, esetleg a felszinen egy ponton sem lehetett a biotittrachit kibukkanását biztosan megjelölni, daczára annak, hogy a fellépő MAGYARORSZÁGI VALENCIENNESIÁK. 997 kőzet törmelékei között több helyen egy-egy biotittrachit törmeléket is lehe- tett találni. A bányában talált kőzethatárok rendesen szabálytalanok, egy- másba keveredve vagy összeolvasztva lépnek fel úgy annyira, hogy a dőlés és csapás megfigyelése lehetetlen ; de olyan pontok is léteznek, a hol két kőzet érintkező vonala határozott sima elválást képez, úgy annyira, hogy a két közet egy darabon le nem kapható. A külső és bányabeli felvétel eredmé- nyének összehasonlítása alkalmával feltünt, hogy minden völgy és gerincz más-más teléreket hoz és azokra befolyást gyakorol azon esetben, hogy ha azok nem párhuzamosan, hanem szög alatt a völgynek vagy a gerinecznek irányulnak. Igy például a Jánostelér a legéjszakibb telér, mely Hé pi csapású és K-i dőlésű. A mint a Vihnye völgyét érinti, folytatása legott megszünik és helyébe az Iszaptelér lép D—Ny-i csapással és meredek dőléssel majd £—Ny, majd D—K-felé irányulva. Folytatása a Divimuzs gerinczén túl a Sprochova völgyében megszakad és az Antal- vagy Főtelér £—D-i csapással és Ny-i döléssel találkozik. Ez megtartja csapását és dőlését mig a Hirschenstein és a Koncsiár közti nyereg alá nem érkezik, itt folytatását elveszti és a Függé- lyestelér csatlakozik D—Ny-i csapással ; mig ez a Szikorova völgyben eltünik és az Erzsébettelér lép helyébe D—Ny-i csapással és D—K-i dőléssel. A kőze- tek települési viszonyait a bányában még két főszinten tanulmányoztam ; de a további kidolgozásban más munka közbejötte hátráltatott. A teléreknél az egyes közeteken való viselkedéséről később lesz alkal- mam tanulmányaim folytatását bemutatni. MAGYARORSZÁGI VALENCIENNESIÁK. HaLavárs GyuLÁ-tól. (Előadatott a magyarhoni FöldtaniTársulat 1886. május 12-én tartott szakülésén.) 1842-ben jelent meg ama nagy és gazdagon illusztrált mű, mely DEMIDOFF AxaAroL-nak Közép-Oroszországban s a krimi félszigeten tett utazását leírja. Az utazó által magával hozott természetrajzi tárgyakat Páris- ban szakemberek dolgozták fel, s ezek közt BRovsszau L. a krimi fosszil maradványokat. Ezeknek egy része Kamiouch-Bouroun harmadkori rétegei- nek felső részéből való, s köztük a [Limneus peregrinus, DEsn., L. velu- tinus, DEsn., Plamorbis rotella, Rovss., Paludina Casaretto, Rouss., Oon- gerta aperta, DEsH., Cardium planum, DEsn., (. carinatum, DEsnH., (0. cre- nulatum, Rouss., 0. acordo, DEsH., és (. modiolare, Rovss. azaz félig sós- vizi és édes vizi puhatestűek társaságában egy sajátságos alakú, addig nem 157 298 HALAVÁTS GYULA ismert gaszteropoda is volt, mely egy új génusz felállítására szolgáltatott okot, mely új genuszt Rousszau VALENCIENNES-nek, a párisi muzeum taná- rának tiszteletére, Valenciennensts-nek nevezett el, mely nevet BOURGUIGNA (1855) Valenciennia-ra ; FIscHER pedig (1858) Valenciennesta-ra alakított át; s ez utolsó név használtatik ma általánosan. toussEau! a Krimből származó fosszil gaszteropodát Valenciennensis annulatus név alatt írja le. Ennek háza nagy, megnyúlt oválisalakú, erősenj domború, felszinét erős bordák fedik, melyeket konczentrikus és radiális vékony vonalak díszíte- nek. Csúcsa kampószerűen előre nyúlik. Szifonális nyilása nagy. 1875-ben NEumaYgR M.? a szlavoniai kongeria- es paludina-rétegek faunáját tárgyaló nagy művében egy új fajt ír le Valenciennesta Reussi név alatt, mely fajt BRusrwsa $5.? szorosabban körvonaloz. Szerinte a V. Heussi a V. annulatá-nál jóval alacsonyabb ; bordái is gyöngébbek s csak konczen- trikus vonalozással vannak diszítve, mig a radiális vonalozás hiányzik róla. A V. annulata hegye horogszerűen erősen kinyúlik, mig a KV. Heussi-é gyengébb és csigavonalban be van tekerődzve. Végül azon eredményre jutott, hogy úgy a Reuss, mint HoERNEs R.s mások által Beocsinról s átalában Horvát - Szlavonországból V. annulata név alatt felsorolt példányok a V. Reusst-hez tartoznak. Valenciennecsta Pauli név alatt HoERNEs Rupotzr ! ír le egy harmadik fajt. Az egyetlen példány, mely e fajt képviseli, Kneginec-ről (Varasd-Teplic mellől, Horvátország) való, s óriási nagysága, nagyszámú (40), sűrűn álló bordái s az által van jellemezve, hogy szifonális nyilása igen gyenge és csak a növési vonalak erősebben való beszögelése által van jelezve." Ezekhez sorakozik még egy negyedik faj, a Valenciennesta pelta, melyet Bngusrwa S." a zágrábi kongeria-rétegekből írt le. Ez egy sima bordát- lan alak, melynek felszinén csak is növési vonalak s itt-ott határozatlan rán- czok mutatkoznak. A Valenciennesta genusz fajai, a mint az elmondottakból kitetszik, a ! DEMIDOFF A. Voyage dansla Russie meridionale et la Crimée etc. Tom. II. hag. 794. Molluges pl :IIT. fo 7 ? Die Congerien- und Paludinen-Schichten Slavoniens und deren Faunen. (Abl. Ta eget esel EE ség atttns s 4 a 1: 9 rtósal 2Íe kését Vál La Föl sz ho arts 38 4 Meet ea ZH o za LE tea) 5 Die Fauna der Congeriensehichten von Agram in Kroatien (Beitrg. z. Palüont. Österr.-Ungar. u. d. Orient3. Bl. III. pag. 179. taf. XXVII. fig, 70, 72.) 1 Congerien-(Valenciennesien-) Sechichten von Kneginec (Jahrb. d. k. k. g. R.- Anst. Bd. XXV. pag. 72. Taf. III. fig. 1.) " Bz utóbbi jelleg különben a beocsini V. Reussi-nál a példányok összenyo- mottsága miatt is gyakran jelenkezik, s nem valószinütlen, hogy idővel nagyobb számú példányok átvizsgálása után, a V. Pauli csak monstruózus V. Reussi-nak bizonyul be. 9. 14. e. pags 180. tat AXX. üg, 26 MAGYARORSZÁGI VALENCIENNESIÁK. 929 közel multban 3-mal szaporodtak, mely számot én ! ezennel egy negyedik- kel, a Valenciennesta Böckhi-vel szaporítom. Hogy különben a Valenciennesta-genusz Magyarország legfiatalabb harmadkori rétegeiben előfordúl, azt REvss A. E.? 1868-ban mutatta ki. Ő a példányokat Budapestről HANTKEN MIksa és Dr. SzaBó JózsEr-től kapta. Túlnyomólag a szlavonországi Beocsinről valók, és csak is egy pél- dány Tatáról való, melyet az ottani kongeria-rétegekből HANTKEN gyűjtött. REuss e példányokat V. annulata Rouss. fajnak határozta meg. Azóta Magyarország részletes felvételei közben több helyről került elő Valenciennesta, s a m. kir. földtani Intézet gyűjteménye már is több pél- dánynyal rendelkezik, melyeknek számát én is szaporítottam ; Délmagyaror- szág pontusi rétegeinek mindkét szintájából gyüjtvén valenciennesiákat. Krassó-Szörény- és Temes-megyék eddig általam felvett részében ugyanis, — mint már azt az e területről irt közleményeimben többször emli- tém — a neogén kor pontusi rétegei két határozott, petrografiailag elkülö- nülő szintájra oszlanak. Ezek alsóját agyag-, agyagmárga- ; felsőjét pedig homok- és többé-kevésbbé agyagos homokrétegek váltakozása alkotják. Mind a két említett szintáj egy-egy Valenciennesta-fajjal ajándékozott meg. A felső (homok-) szintájból Königsgnad-nál (Krassó-Szörény m.) gyűj- töttem Valenciennesiát, mely itt Cardtium n. sp. (a 0. cristagalli, Rorn. rokonságából ; C. Schmidtit, M. HoERnx., C.apertum, Münsr., C. secans, FucHs, UC. Rothi, Han., U. Majert, M. Hönx., C. diprosopa, Bnus. (a CU. Arpadense, M. HöRgx-el rokon faj); Congerta triangularis, PaRrscn., (C. rhomboidea, M. Hönx., Pisidium priscum, Ercnw., Melanopsis sp. társaságában — tehát . az árpádi (Baranya m.) faunára emlékeztető társaságban — fordűl elő, és mely összehasonlítva a beocsini példányokkal a Valenciennesta Reussi NEuxm.-nek bizonyult. A königsgnadi példányok meghatározása alkalmával elővettem az összes, a m. kir. földtani Intézet gyűjteményében levő magyarországi Valen- ciennesiákat, s ezek áttanulmányozása a BnRusisxa véleményéhez hasonló eredményhez vezetett, hogy t i. Magyarország pontusi rétegeiben a Valen- ciennesia, annulata, BRouss. nem fordúl elő, s mindazon példányok, melyek eddig ezen név alatt irattak le, a Valenciennesia, Reusst Neum.-hez tartoznak, és hozzá tehetem, hony c faj az eddigi adatok szerint a. pontust rétegek felsőbb részetben élt. A m. kir. földtani intézet gyűjteményében lévő Valenciennesta Heusst, Neuum. példányok a következő helyekről kerültek elő : ! Őslénytani adatok Délmagyarország neogén korú üledékei faunájának isme- retéhez. V. A csukicsi pontusi korú fauna (A m. kir. földtani intézet évkönyve, VIII. k. 184 1 XXVI tábl. 9. ábra) : Neue Fundorte von Valenciennesia annulata, Rouss. (Sitzungsb. d. k. Akad. Wissensch. Bd. LVI. pag. 92. taf. II.) 230 ; HALAVÁTS GYULA. Árpád (Baranya m.) (gyűjtötte KóKÁN J.) Kis-Ibafa (Baranya m.) (gyűjtötte Böckn J.) Bükkösd (Baranya m.) (gyűjtötte Böckn J.) Neszmély (Komárom m.) (gyűjtötte Dr. HoFmanw K.) Koltó (Szilágy m.) (gyűjtötte Dr Hormanx K.) Kelencze (Szilágy m.) (gyűjtötte Dr. HoFrMaANN K.) Königsgnad (Krassó-Szörény m.) (gyűjtötte Haravárs Gy.) Markovecz (Temes m.) (gyűjtötte HALavÁTS Gy.) ; az irodalomban pedig megemlíttetik : Tata (Fehér m.) (gyűjtötte HANTKEN M.!) Vercserova (Krassó-Szörény m.) (gyűjtötte Paur C. M.?) ; végül a sor teljessége kedveért : (?) Kőbánya (Budapest m.) (gyűjtötte Dr. SzaBó JozsEr), mely adatot társulatunk tiszt. elnöke e közlemény előadása után volt szíves közölni; az ott előkerült példány azonban, hogy hol őriztetik, ismeretlen." A délmagyarországi pontusi korú rétegek alsó-agyag-szintájából Csukics (Krassó-Szörény m.) határában találtam Valenciennesiát, mely új fajnak bizonyult be. A Valenciennesta Böckhi, mchi héja ovalis idomú, mérsékelten dom- ború, számos (átlag 30) egymáshoz szorosan helyezkedő erős konczentrikus bordával fedett, melyeket konczentrikus fonalszerű ránczok díszítenek ; szifonális nyilása mérsékelten emelkedik ki. HE faj rajzát közöltem az cŐslénytani adatok Délmagyarország neogén korú üledékei faunájának ismeretéhezs, czimű értekezésemben. (A m. kir. Földt. Intézet Évkönyve. VIII köt. 4. füzet.) Magyarország eddig átkutatott részeinek több helyén a pontusi rétegek mélyebb szintája is észleltetett; azokról a helyekről azonban eddig nem került elő Valenciennesia. ! Reuss fentebb idézett közleménye. 2? R. HoERNEs: Valenciennesia-Schichten aus dem Banat. (Jahrb. d. k. k. g. R.-Anst. Bd. XXV. pag. 73.) ; A magyar birodalom déli részében Horvát-Slavonországban a V. Reussi, mint már fentebb említém, Beocsinben és Zágráb környékén találtatott. Előfordúl még Romániában is, mely előfordúlásról már REuss megemlékezik, ki Dr. HOFMANN K. úrtól kapta a példányt. Ujabban BITTNER A. (Verh. d. k. k. g. R. Anst. Jg. 1884, p. 311) Tirgu-Jinről ismerteti, mely lelőhelyről INKEY BÉLA úr szives- ségéből a magy. kir. földtani intézet gyűjteményében is van egy szép példány. IRODALOM. 931 IRODALOM. (8) Dr. Szokor PáL: A nagybányai bányakerület földismei viszonyai. (A magyarországi Kárpátegyesület Evkönyve XII. évf. 1885. p. 149 és k.) Munkája három részre oszlik. Az elsőben foglalkozik az eruptiv kőzetekkel ; a másodikban az üledékesekkel és végre a harmadikban a telérekkel és ezek ásvá- nyaival. Azeruptiv kőzeteket két csoportba foglalja össze, megkülönböztetvénlI. Biotit- földpátkőzeteket és II. Földpátkőzeteket biotit nélkül. Az első csoporthoz tartoznak a porfirok és a trachitok. A porfirokhoz pedig számítja a következőket : 1. Ouarcz-porfir : Misztbánya, keleti kúpja. 2. Oligoklász-kvarcz-porfir : Bájfalu, Mundre vedere. 3. Orthoklász-porfir : Misztbánya Pietratól DK-re fekvő kúp. 4. Szarukő-porfir: Bájfalu keleti kúpja. 5. Szurokkó-porfir : Misztbánya D-re. 6. Agyagkő-porfir : Misztbánya, Felsőbánya (Kakasdomb). 7. Malomkő-porfir : Láposbánya. A biotit-trachitokhoz pedig a következőket : . Orthoklász-kvarcz-trachit: Nagybánya ( Kövespatak), Felsőbánya ( Kereszt- hegy, Bányahegy). . Oligoklász-kvarcz-trachit : Kisbánya ( Blidár), Mundre vedere. . Oligoklász-kvarcz-trachit: Guttin. . Andezin-kvarcz-trachit : Felsőbánya (Czombhegy, Hollókő, foghagymási, dongási lánczok stb.). A biotit nélküli földpátkőzetek pedig : . Augit-labradorit-trachit (Golgata, Csurka, Magura stb. stb.). 2. Amfibol-labradorit-trachit (Hosszúorum, Hidzsa, Hóhérdomb stb.). 3. Zöldkömódosulatok, melyek részint az augit ( Firiza), részint az amfibol- trachit (Bolkis, Rotunda) tipuszhoz tartoznak; zömét képezi azonban a trachitok legrégibbje, a propylit, melylyel a kitörés operácziója kezdetét vette, mint erről a csurkai, hegyeshegyi, kalváriahegyi ( Felsőbánya stb. található s a fiatalabbkori tra- chitokkal összefüggő) tömegek vizsgálatánál meggyőződni lehet. A felsoroltakból sajnálattal kell konstatálnom, hogy szerző ismereteinket a nagybányavidéki trachitokról nem hogy tisztázta volna ; hanem ellenkezőleg nagyon összezavarta. Mindenekelőtt feltünő tévedés szerzőnek az a felfogása, hogy egy része a leirt kőzeteknek porjfirok. Az eddigi kutatók, úgymint br. RICHTHOFEN, KREuT F., dr. HoFrMANN K., dr. SzaBó J., dr. KocH A. s mások, a kik többé vagy kevésbbé ezen vidék eruptiv kőzeteivel foglalkoztak, mindnyájan ugyanabban az egy nézetben valának, hogy e kőzetek trachitok. Nevezetesen dr. Hormawnws K. volt az, a ki geologiai felvételei alkalmával még régibb tagjai korának fölismeréséhez a legfon- — is WILD t— 53] 932 IRODALOM. tosabb adatokat szolgáltatta. Mezozoos vagy palsozoos eruptiv és porfiros kőze- tek, mert porjir alatt csak ilyeneket érthetünk, ezen a vidéken abzolute ismeretle- nek, s mi mindaddig leszünk kénytelenek szerző kifejezését tévedésnek venni, míg állítólagos régi korukat elfogadható geologiai érvekkel világosan be nem fogja bizo- nyítani. A felsorolt biotit-tartalmú kőzetek tehát valószínűleg csak kvarcz-tartalmú trachitok és amdezitek (dacitok). Különben is vannak némi kételyeim az ásványos elegyrészek meghatározásának helyességére nézve. A guttini hegy kőzetét ugyanis oligoklász-kvarcz-trachitnak határozta meg ; holott dr. Hopmawxws KáRoLry már régen kimutatta, hogy az augit-andezit labradorit- földpáttal, járulékos biotittal és. amfibollal. A fiatalabb trachitokra áttérve helyesen emeli ki szerző, hogy a eszöldkős csak módosulatnak veendő és hogy az részint az augit-trachit, részint pedig az am- fibol-trachit tipuszához tartozhatik; de azért még sem tud szabadulni attól a cpropylit -től, melyet a zöldkőerupczió legrégibb tagjának tekint. Szerző, ki külön- ben SzABó geologiáját követte a nomenklaturára nézve, olvashatta volna ugyanott a 274. és 481. lapokon, hogy a epropylitv egy semmis fogalom, hogy propylit-erupczió nem is létezett. Ezt a tévesnek bizonyult kifejezést és fogalmat a geologusok már rég elejtették. A második, a cformácziókróls szóló fejezetben majdnem minden közelebbi indokolás nélkül, vagy pedig több esetben nyilván rosszúl meghatározott kövületek alapján sorolja fel a következő képleteket, mindenütt megnevezvén az előfordulás helyeit is. 1. Alluvium : Televény, homokos agyag, homokos iszap, kavics, kődara. Külö- nösen kiemelendő a Nyetyeda posványos fensikján (Kapnik mellett) előforduló tőzegtelep 1100 m. magasságban a tenger színe felett, mely azonban égetésre ez idő szerint még nem alkalmas. 2. Diluvium: Homok, kavics trachit-görgeteggel, agyag. 3. Plioczén : kongeria tályag, mely nagyobb elterjedésnek örvend és iparilag is fontos szerepet játszik. 4. A szármáti emelet kőzetei agyag, agyagos márgák, tra- chittufák, homokkő és konglomerát, nagy területet foglalnak el. Többi között a Plopis fensíkját is ezen rétegek alkotják, s miként egy mellékelt profilból kitűnik, márgák és homokkövek egymással váltakozó rétegei képezik gazdag sorozatát. Egyes rétegei kövületek által is jellemeztetnek, melyek azonban alighanem tévesen lettek meghatározva, minthogy az alsóbb padokból Ervilia és Mactra. podolica (szármáti fajok) ; a felsőbb padok egyikéből pedig Venus multilamella, egy tipuszos mediterrán faj czitáltatik. — Igen rezerváltan kell továbbá szerző azon eljárása ellen viselkednem, hogy a biotit-oligoklász-kvarcz-trachit-tufát (tehát dacittufát) ide a szármáti emeletbe sorolja ; továbá hogy 5. a mediterrán fiatalabb szakán (Turritella Archimedis-sel) az andezin-kvarcz-trachitot (tehát szintén dacit) mint áttörőt említi ; minélfogva a dacit a mediterrán emeletnél fiatalabb lenne. Ezen puszta állítások semmi bizonyítékokkal nincsenek támogatva. Az eddig Magyarországon történt trachit-tanulmányokból ugyanis tudjuk azt, hogy a dacitok erupcziója általában a mediterrán emeletbe vagy az azt közvetlenül megelőző időbe esik. Következik ezek után 6. arégibb mediterrán szaka. Közetei főleg trachit-tufák és Kovás mellett barnaszén. 7. Felső oligoczén : Lignit a tótfalusi Dajkahegyen, szén- pala Cerithium margaritaceum-mal. 8. Felső-eoczén : Konglomerátok, homokkövek. 9. Közép eoczén: Homokkövek, neptuni konglomerátok, andezit-konglomerát, zöld- IRODALOM. 238 kőtöredékkel. 10. Alsó eoczén : Homokkőó, trachitbreccia, csillámos homokkő, csillá- mos palás agyag. Ezen utóbbi óharmadkoriaknak mondott emeleteknél semmivel sem bizo- nyítja állításait az, hogy még a közép eoczénben zöldkötöredékek és az alsó eoczén- ben trachitbrecciák fordulnának elő ; az igen fontos volna és megérdemelné a min- den kétséget kizáró bebizonyítást. Ezeken kívül említi még szerző 11. a felső krétát (kárpáti homokkő) Krácsfalu és Oláhláposbánya mellett és 12. az alsó krétát (mész- márga Aptychus Didayi-val, mészkő és márgagumók Blozsa és M.-Lápos vidékéről), és végül 13. az azói formácziót, csillám- és amfibolos palákat, szemcsés meszet és vaséreczbetelepüléseket. i Legalaposabb és legbecsesebb szerző munkájának harmadik része az ásvány- és éreztelérekről, a melyben nemcsak hogy felsorolja telérek szerint az uralkodó ásványokat, hanem ezen felül tanulságos rajzokban is illusztrálja a felsoroltakat. A nagybányai telérek lényeges teléranyaga kvarcz, helyenkint szarukő, be- hintett aranytartalmú kovandokkal és az Evangelista- telekben még termés arany- nyal is. A veresvízi főteléren a kovandokon kívül proastit és pyrargyrit fordul elő. A borpataki, láposbányai (fekete-szt.-györgyi), misztbányai, illobai, herzsai és firizai telérek mind zöldkötrachitban vannak; a főtelér-anyag kvarcz aranytartalmú kovanddal, fakóérezezel és kevés ólomfénylével. A felsőbányai telérek anyaga szintén kvarcz, szarukó, súlypáttal összetartott törmelék mint régibb és itt-ott amethisterecskék mint fiatalabb képződmény. Ásvá- nyai: Bányavirág amethist-végekkel, többnyire barnapáttal borítva; továbbá a kvarczban hintett arany- és ezüsttartalmú kovandok, kevés ezüsttartalmú galenit, sphalerit és antimonit ; a mélység felé az ólomtartalom, a kül felé az ezüsttartalom növekszik. A kapnikbányai telérek ásványai kvarcz mint telérásvány hintett arany- tartalmú kovandokkal, kristályodott kvarcz, amethist, kalczit, rhodochrozit, pyrit, kalkopyrit, galenit és sphalerit. A rótabányai Miklóstelér kvarczanyaga termés- aranynyal van behintve, s tartalmaz ezenkívül ezüsttartalmú galenitet, valamint sphaleritet is. Végre az oláhláposi telérek nemcsak a zöldkőtrachitban, hanem még a ho- mokban és a palás agyagban is megvannak. A főtelér szarukő, .kvarcz, kalkopyrit ; továbbá ezüsttartalmú galenit, sphalerit és pyrit által van kitöltve. Az aranytelérben pedig a kvarczban termés arany fordul elő kevés galenit kiséretében. Dr. SCHAFARZIK FERENCZ. (9) C. v. Jogs: Olivingabbro von Szarvaskó. (Verhandl. d. k. k. geol. R.-A. 1885 évf. 317 1.) Szerző megvizsgálta azt a sajátságos fekete, nehéz, vasérczre emlékeztető kőzetet, melyet Szarvaskő mellől, Heves imegyében, már régebben mint wehrlitet ismerünk. Tudvalevőleg dr. SzaBó JózseFr derítette ki (Földt. Közlöny VII. p. 169) alkotó elemeit és mutatta ki, hogy semmi egyéb, mint az olivin, diallagit, amfibol és a magnetit szemcsés elegye. Ezen kőzetet elemezte Bécsben Jonws, a következő eredménnyel : SO agy aza Ess E30ZOÓ JE Ozvse WNr esőt Sa, BA? TETAE 234 IRODALOM. AlOs LL 4 atti LE 485 4 1 EV ZEL Ő öjálááte else s ga sg 7 Li 7"38 a ESO ZT OL HAS AKSZ TÓK VGA O LOSZER ÁLÁSÓBT A 470 a ME telírót tak sw LR SON 99-97"/0 A titansavnak aránylag nagy mennyisége arra mutat, hogy e kőzetben nem a mágnesvas, hanem a titánvas képezi egyik fő elegyrészét ; mivel az a körülmény 1s megegyez, hogy a kőzet még nagyobb darabokban is alig gyakorol nevezetesebb hatást a mágnestűre. Szerző ennélfogva a szarvaskői kőzetet titánvasat tartalmazó olivingabbro-nak nevezi, s megjegyzi, hogy a titánvas-tartalom a kimutatott TiO2 mennyiségéből itélve kb. 12—15"/0-ot tesz ki. ; Egy régibb analizisnél, melyet 1877-ben dr. LENGYEL és Kovács urak vittek keresztül (Földtani Közlöny VII. köt. 1877 p. 179 és 180) és a melynek alapján dr. SzaBó J. (1. ugyanott) csakis a magnetit jelenlétét tételezhette fel ; ugy látszik hiba történt, miután a TIO2 teljesen kimaradt. KALECSINSZKY SÁNDOR úr, a földtani intézet chemikusa kérésemre kvalitative vizsgálta meg a szóban álló kőzetet T10O2-ra, s szintén konstatálja, hogy az benne bőven fordul elő. Mi végre a kőzet elnevezését illeti, meg kell jegyeznem, hogy az xolivin- gabbrov neve e közetre nem egészen találó, s hogy ezt a nevet később geologiájá- ban (1883) maga dr. Szazpó JózsEr is a sokkal találóbb diallag-peridotittal cserélte fel. Dr. SCHAFARZIK FERENCZ. (10) EuGEx HussAx. Pikritporphyr von Steierdort, Banat. (Verhandl. d. k. k. geol. R. A. 1881 évf. 258 Il.) Szerzőnek két aknából küldöttek eruptiv kőzeteket meghatározás végett, még pedig az Uterisch- és az Anina-aknákból. Előbbieket részint kvarcztartalmú ; részint kvarczmentes augit-biotitporfiriteknek találta; míg az Anina-aknából származó fekete, tömött, bazaltszerű közetben szerző egy a Bánságban eddig ismeretlen köőzet-tipuszt ismert fel. Ezen kőzet, melyet azelőtt felzitporfirnak, euritnak, vagy csak egyszerűen porfirnak neveztek, dyke-ot képez a liaszkorú szénben és a fölötte lévő bitumenes palákban. A szén a kitörő kőzet hőbehatása által elkokszosodott és az érintés határ- lapjára függélyesen álló oszlopokra hasadozott, a bitumenes barna pala pedig szin- tén "2—2 lábnyi távolságra megfeketedett a benne lévő bitumen elégése, elkor- mosodása következtében. Feljebb mind ezekben a bitumenes palákban az eruptiv kőzet előfordulása ismeretlen. Utóbbinak holyagüreiben egy sajátságos híg hidrokarbon- vegyület foglalta- tik, mely a közet idomításánál kifolyik ; noha nem valószínűtlen, hogy eme vegyü- letek a kőzet feltörése alkalmával a szénből, meg a bitumenes palákból egyszerű száraz desztilláczió utján keletkeztek, a dolog még sincsen a kellő módon eldöntve , s szükségesnek tartjuk, hogy mindennek előtt ez eruptiv kőzet ugy a köszénhez, mind pedig a palákhoz való viszonya magán a helyszínén, gondos utánajárás által kiderítessék. Áttérve most magára az eruptiv kőzetre, az vékony csiszolatban mikroszkóp 4 IRODALOM. 235 alatt izotrop üvegbázisban mint főelegyrészeket az olivint, augitot, és amfibolt mutatja az őket jellemző tulajdonságaikkal. Nem lényeges elegyrészei a kőzetnek az egyes elszórt szemekben előforduló kvarcz, a mely valószínüleg a kőzet által áttört homokkőből származik, továbbá a kőzet holyagos üregecskéiben a másodla- gos képződésű kalczit. A kőzet rész ben vegyelemeztetett is, még pedig a következő eredménnyel : G0szsibeg snelle 24 -16537/ő H-O A MEZ SÉSZT S DEAD Ca TON AST TERT EZÉ EGO ÉR ETO ZLDA A12Os, C2Os, Fe2Os 98"36 c CAOLYS 4 a0 YE ZT WESZŐTE IMG0S9 ént erti ráta JÜK Tekintve a kőzet ásványos összetételét és szövetét egyrészt ; másrészt pedig feltünő baziczitását, szerző a pikritporfirokhoz sorozza és a Neutitschein melletti sohle-i (Morvaországban) pikrithez mondja leghasonlóbbnak. Dr. SCHAFARZIK FERENCZ. (11) E. Hussax. Ueber Eruptivgesteine von Steterdorf im Banat. (Verhandl. der k. k. geol. R.-A. 1885. évf. 185 lap.) Szerzőnek újabban is nyilt alkalma a bécsi földtani intézethez beküldött stájerlaki eruptiv kőzeteket tanulmányozni. Az átvizsgált anyag részint az Uterisch- (a Dullnigtárnából), részint pedig a Gusztávaknából (Thinnfeldi fekű telep a IV., V. és VI. színtről) származott. Makroszkoposan a különben hasonlóknak látszó kőzetek abban különböznek egymástól, hogy az Uterisch-aknaiakban kvarcz bőven van ; míg ez a Gusztáv-aknából valóknál teljesen hiányzik. Az Uterisch-akna kőzete tömött, sötétszürke alapanyagú, főleg üde plagioklász- léczecskékből, magnetit-kristálykákból, augitszemekből és még ezeken kivül gyéren közbe behintett barna magneziacsillámból áll. Ebben fekszenek egyes nagyobb vilá- gos zöld augitkristályok, valamint szerpentinesen mállott, kalczittal átszőtt és az oli- vin alakjaira emlékeztető ásványszemek ; azonban még a legfrissebbnek látszó közet- példányban sem sikerült ezen hálószerű szerpentin-tömegekben ép olivinszemekre akadni. Mint állandó elegyrész mutatkozik benne továbbá a kvarcz, de nem mint idegen, hanem mint a kőzet sajátos elegyrésze, mire a gyakran még felismerhető piramisos alakja, mikrolitos üvegzárványai a benne található zirkonkristálykák, apatittűk stb. engednek következtetni. Végre említendők még egyes gyérebben előforduló amfibol-pzeudomorfozák. Ezek olyan nagyobb amfibolok, minők a har- madkori bazaltokban és más fiatalabb kőzetekben is gyakran szoktak előfordulni, s melyeknek tömege majdnem egészen idegen ásványokból, apró augit-, magnetit- és földpát-kristálykákból áll, a melyek között még csak imitt-amott látni még valamit a halószerűen visszamaradott amfibolanyagból mely különben elég friss, zöldes színű és erősen pleochroos. A Gusztáv-akna közetei teljesen megegyeznek az előbbiekkel, csak hogy hiányzanak bennök a kvarcz és az amfibol pzeudokristályai. Legfrisebb az átvizs- gált közetpéldányok közül volt az, mely az akna VI színtjéről származott. Ebben a plagioklász kissé háttérbe szorul, de helyette egy színtelen trichites, üveges bázis 2936 IRODALOM. szaporodik fel, mely a kőzetelegyrészek kőzé ékelődik. A kalczites szerpentinszemek- ben szerzőnek sikerült ugyan néhány friss augitszemcsét felfedeznie : de azért még sem lehetett ezen pzeudomorfozák eredeti ásványait egész biztosan megállapítani. Ennek a kőzetnek a kovasavtartalma 46"53"/0-ot tesz ki. Végre a kőzetek elnevezését illetőleg melafiroknak kellene őket mondani, fel- téve, hogy a szerpentinizált ásványszemek egykor olivinek voltak ; ezen név mellett szólana a csekély kovasav-tartalom is ; ellene pedig a kvarcz-tartalom. Ha azonban idővel üdébb anyag tanulmányozása alkalmával kiderülne, hogy eme pzeudomorfo- zák netán valamely könnyen bomló augitos ásvány után keletkeztek, mit szerző az előbbi magyarázatnál valószínűbbnek tart, akkor az Uterisch-akna köőzetét kvarcztartalmú ; a Gusztáv-aknáét pedig kvarcznélküli augitporfirit-nek kellene neveznünk. Dr. SCHAFARZIK FERENCZ. (12) E. M. Rongpacn. Ueber die Eruptivgesteine im (xebiete der schlesisch- műhrischen Kreideformatton, mit Berücksichtigung der ausserschlest- schen Teschenittvorkommen. (TSCHERMAK, Mineralogische u. petrographi- sche Mittheilungen, VII. kötet I. füzet; 1—63 lap. Egy színes táblával.) Sziléziában és Morvaországban két krétakorú eruptiv kőzet fordul elő, melye- ket alaposan először TSCHERMAK ismertetett Die Porphyrgesteine Oesterreichso (Bécs 1869.) czimű munkájában. Ezeket sajátságos összetételüknél fogva külön névvel is jelölte és teschenit, meg pikrit nevek alatt vezette be az irodalomba. Míg az utóbbi egy olivinben dús és földpátnélküli bazalthoz hasonlít; addig a teschenit TSCHERMAK, ZIRKEL és HRosENBuscH szerint egy plagioklász-nefelin- kőzetnek tartatott. a melyekkel szintén főelegyrészek gyanánt még az augit és amjfibol; továbbá alárendelten az ilmenit és apatit; néha pedig még ortoklász, liotit, olivan, titamit és magnetit járulnak. Utólagosan képződött ásványok az amalcim, natrolith, valamint karbonátok is. A teschenit ezek szerint az idősebb pla- gioklásznefelin-kőzetek csoportjának egyedüli képviselőjének tekintetett. Ujabban RomnnRBacn foglalkozott eme két tipusz ; de főleg a tesehenit közetei- vel behatóbban s tanulmányai közben azon meglepő eredményre jutott; hogy a petrografia nagymesterei által is nefelineknek tartott: hexagonok és hosszukás négyszögek semmi egyebek mint szokatlan dimenziókban kifejlődött apatit-krys- tálykák, melyek szerző megfigyelése szerint 0-4"V, vastagság mellett 16 7v, hosz- szuságot és elérnek. Nefelin egváltalában nem mutatható ki a szóban álló kőze- tekben és ennélfogva elegyrészei sorából kitörülendő. A nefelin kiküszőbölésé- vel azonban maga a teschenmit is megszüntetendő mint különjellegű közetfaj és az eddig ezen név alatt összefoglalt kőzetek beosztandók uralkodó augit- vagy amfi- boltartalmuk szerint és régitb koruk alapján részint a diabázok, részint pedig a dioritok csoportjába. Ha pedig esetleg korra nézve fiatalabbaknak bizonyulná- nak; akkor részint az augit-, részint pedig az amfibol-andezitekhez volnának sorolandók. Függeléküűl felsorolja szerző még a más vidéki teschenit-előjöveteket, a melyekben a nefelin szintén hiányzik. Ezekhez tartoznak a Kaukázus teschenit- jei, valamint egy magyar előjövet is, a baranyamegyei teschenit Nagy-Köves mellől, melyet szerző Maas, pécsi bányaigazgatótól kapott. IRODALOM. 937 Utóbbi kőzetet azelőtt fonolit-nak vagy trachitdolerit-nak nevezték; G. v. Rarn azonban nagy valószinűséggel a teschenittel vélte azonosíthatni. Ennek a közetnek mikroszkóp alatt való megvizsgálása azonban kiderítette, mire különben már a közet makroszkópos külseje is utalt; hogy ez alkalommal csakugyan egy erősen mállott és ennek következtében zeolitokban gazdag fonolittal van dolgunk. Dr. SCHAFARZIK FERENCZ. (13) KocH AnraL : Az aranyi hegy kőzetéről és ásványatról szóló közlemények átnézete és újabb közlemények. (Mathem. és Természettudományi Értesítő 1884/5, III, 109.) . Szerző mindenekelőtt az idő egymásutánja szerint mindazon dolgozatok kivonatait közli, a melyek a hunyadmegyei aranyi hegy közetét vagy ásványait tárgyalják. Behatóbban foglalkozik dr. KRENNER munkálatával, a mely utóbbi szerint az aranyi hegyi u. n. szabóit egy hipersztén. KocH most hangsúlyozza, hogy ő 1878-ban eredeti vizsgálataihoz csak többé-kevésbbé mállott, legföllebb áttetsző, hajbarna kristályokat gyűjthetett; míg az átlátszó, üde kristályokra csak 1879-ben bukkant, de azokat többé tüzetesen nem tanulmányozta. A lapok hiá- nyos tükrözése volt az ok, minek következtében goniométeres meghatározásaiból az aszimmetriás rendszert következtette. Az első adatok újból való taglalása után szerző még fölemlíti, hogy néhány kristálykán nyomokban a Pco alakot is figyelte, a mely a Pe pólus éleit arányosan tompítá le ; KocH ezen makrodomát 2Pco-nek nevezi, nyilvánvalóan a (212) KRENNER indexeknek hibás értelmezése folytán. Még mint valószinűen kiképződött alakot a 2Pco-tis felsorolja. de meghatározó adatok nélkül. Az elsötétedés szerinte is a vertikális élekhez orientált a soPoo lapon és első, 2—39-al eltérő adatait készüléke pontatlanságának tulajdonítja ugyan, de saját- ságosnak tartja, hogy v. LasauLx is annak idején eltérő sötétedést tapasztalt. Az olvadást újból megvizsgálta és az szerinte egynémely diallag-éval egyező ; az első adat, mely szerint a szabóit nem olvad, irási hiba folytán csúszott be. Az új vegyi vizsgálat is azt bizonyítja, hogy a szabott valóban hipersztén és így KocH is az ő eredeti u. n. szabóít kristályait elváltozott és elmállott hiüpersztének-nek tekinti. Dr. KgEvsExRismeretesen az aranyi hegy közetét Mhiperseténtrachitnak nevezi, mert úgymond a hipersztén mint elegyrész egyúttal a kőzet alapjában is benn van. Ezen kérdést tárgyalja KocH dolgozatának második részében. Szerző szerint a legüdébb kőzet a meredek sziklafal keleti végének lábánál található. E kőzet kékes- vagy hamuszürke, sűrű, nem lyukas vagy repedezett és a felü- letén ásványok, mint tridymit, pseudobrookit, hipersztén, amjfibol stb. nem találha- tók. Eredeti elegyrészei a fínomszemű plagioklász alap, az abból kivált augit-tűk és parányi szemek, továbbá magnetit-kristályok és biotit. Ellenben zárványok a viz- tiszta kvarceszemek, a sárgás vagy hagymazöld, elvétve borsónagyságú augtt-kristály- töredékek ; a fekete, fénytelen opacitfoltok végre, valamint a hematit- és ferrit rész. letek mállási termények. KRENNER a kőzetben 0-31"/o foszforsavat közöl, ezért szerző a mikroszkópos " apatitokat különös gonddal kereste, de hiába. A vékony csiszolat egész felületén a Streng-féle mikroszkópos próba sem sikerült úgy, hogy az apatit a kőzetben magában konstatálható lenne. Ezen szürkés, legüdébb közetektől kezdve egész sorozatai vannak az elválto- 938 IRODALOM. zott, elmállott kőzeteknek, a melyek mindinkább vöröses szinűek és azok repedései- ben egyuttal az üde vagy mállott hiperszténkristályok valamint a többi ismeretes ásványok is (közöttük a tökéletes hematit kristályok) találhatók; ezért szerző korábbi nézeténél marad. mely szerint az aranyi hegy eredeti kőzete augitandezit, melynek repedéseiben az elváltozás folytán uj ásványok (amfibol, hipersztén, pzeudo- brookit, tridymit, hematit, apatit) keletkeztek, a mely másodszoros képződmények azután tovább módosultak és változtak el. KocnH végül néhány újabb adatot közöl az aranyi hegy kőzetének zárványai- ról, valamint azok kontakt képződményeiről ; szerinte az aranyi hegy közetének kon- taktján képződött ásványok a következők : Anatasz, anortit, amfibol, apatit, augit, dichroit (?), granát, hematit, titanit, tridymit. Dr. SCHMIDT SÁNDOR. (14) Dr. KRENNER Józser SÁNDoR: A zygaditról. (Mathem. és Természettud. Értesítő 1884/5, III. köt. 146 1.) A nevezett ásvány, melyet legelőször 1846-ban Breithaupt ismertetett, az amdreasbergi jól ismert feketés szürke palán drúzákban vagy elvétve egyenként található. Kvarcz és sphalerit a kisérő ásványok, a melyekhez még egy szürkés zöld, leveles ásvány gömbös vagy aprófürtös aggregálásai is csatlakoznak, a mely az elmál- lott ripidolitra vagy inkább nakritra emlékeztet. Ez utóbbi ásvány a zygadit kristá- lyokkal gyakran összenőtt, mig a sphalerit mint legfiatalabb képződmény a zyga- ditra telepedett. A. zygadit kristályai apró, vékony, hegyes rhombos táblák, úgy hogy a drúzákból a végek lándzsahegyekhez hasonlóan bujnak ki; egyes körös- körül kiképződött kristályokra is akadni. A kristályokbaun gyakran sajátságos tej- szinű foltok vannak, úgy hogy csak a kiálló végek csúcsa átlátszó. De — bizonyos periklinekhez hasonlóan — tökéletesen átlátszatlan tejszinű kristályok is vannak. Szerző az alak és a hasadás tekintetéből ez ásványt plagioklásznak mondja. A kristá- lyok alakjai mindig: M. (010). xoPoo (a legnagyobb), P(001) oP, x(101)., 1Pioo (e kettő egyforma keskeny); a további alakok még: v(111). iPi, n(021). 2 1Poo, T (1710). co!P, 1(110). coP" és f(130). coP"3. Az M (010). ccPoo lapjai vonalosak a kisebb keresztvonalának iránya szerint, a mely irányban a kristályok belsejé- ben gyakran még üregeket és csatornácskákat is észlelhetni. Minden kristály iker a karlsbadi törvény szerint ; a zygadit kitünően hasad a oP (001 ) mentében, meglehető- sen M(010) és I(110) irányában, de ez utóbbi nem mindig megfelelő. Az iker lecsi- szolása után az elsötétedés foka a 010 lapon a 010:001 élhez 17? 12" (valószínűen sárga fényre S.), 001-en ellenben, hasadási lemezeken észlelve 4? 36. Összehajló poláros fényben 010-on át nézve egy tengelykép lemniskátái láthatók, ez kissé hajolt és a középvonal pozitiv; a tengelyszög olajban, sárga fénynél 84.? 48". A mért élszögek szerző szerint kissé ingadoznak, mert a lapok kiképződése csak ritkán kifogástalan. A legjobb kristályokban nyert értékek az alábbiak, egy- bevetve az albit számított értékeivel (DEs CLorIzEaAux) : obs. calc. P:x — 001 : 101 — 52" 31" BO Ag P : M — 001 : 010 — 86? 11" 86" 94 x. : MC 1010 S010 SZABEROR 80721 vam Id 14 OLOYst595a5 d 599 49" IRODALOM. 239 MEA SE TOR SKOTOS GES 0 469 50! VMI 0105 599558 H09-AT ELESEN SZ STLOESONOSÉSEGÜ SEGA 600"20! INSAMSZ ZOTT OKOESSZOSTT E JOSH 2 P:2 — (iketszög) Sz BL2E — KRENNER még a kérdéses ásvány vegyi elemzését is közli, a melyet Loczka Józser 074608 gr. gondosan kiválasztott anyaggal végezett : DIÓS ETÁN E L E -ŐB SL ő AISOSEZÁTAL 19.41 c Fe2O05 . — nyomok CaO ee! 0-30"/9 IMS OK nyomok Nac0 11.05"/o IKSOBYRNI a LAO TOÁ ÁB a HO svi nyomok 99.98 "/o PLATTNER annak idején a zygaditban csak kovasavat, agyagföldet és lithiu- mot talált, ezért KRENNER azt hiszi, hogy azelemezett anyag fölcseréltetett úgy, hogy mivel BREITHAUPT és PLATTNER a gygaditot a castorral egy időben vizsgálták, tulaj- donképen PLATTNER a castort elemezte és az eredményt a zygaditra vonatkoztatták. Ezekből szerző következteti, hogy az Andreasberg-ről származó zygadit egy albit, a mit egyébként már korábban DEs CLorzraux valószinűnek tartott. A albit zygadit alakját KRENNER még Kongsberg-ről sorolja fel, a hol főleg a szalagalakú ezüst üregeiben vannak a rendkívül apró tejes szinű albit-táblácskák, úgy mint az andreasbergiek, kvarcz társaságában a lapokban gazdag kaleczitok mellett és ugyan- csak egy ripidolithszerű ásványnyal. A jól ismert axinit-kristályokkal a Dauphiné- ban is hasonló albitok találhatók. Dr. SCHMIDT SÁNDOR. (15) Loczka JÓZSEF : Ásvány-elemzési közlemények. (Értek. a term. tud. kör. Kiadja a m. tud. Akad. 1885. XV. 1 p.) 1. Vöröspataki arany. a) Hosszúkás leveles, itt-ott kristálylapok láthatók. Faji súlya 160022, két meghatározás közepe. Alkotását 0-3807 gr. anyagból deri- tette ki : ÁS SEK e eze 20: Ag lzjép dkg kise 27.60 a 100.09 "/ b) Kis ikozitetraéderek csomója. Faji súlya — 150080, két meghatározás közepe. 05631 gr. anyag elemezésének adatai : AAL SES S eat E ÖBLA S [ő Aú Se Yz b HAS HAZA Kvarcz MV TÁST ÉOTA 100.02"/s 240 IRODALON. 2. Csiklovai gránát. Faji súlya — 36103. — Az elemzésre elhasználtatott 2:9002 gr. anyag. Da ésén eds s s D04DAO AleOs Agy éhes 18.85 a BHexOsuzzt felélázemi áAABJA Mn0O aze ítés 021 a Gaj 7 ABATRSSÁK ET SZOT OD TÚ MO BEL ess 0.82 a KO jdo att Bs 0 NacO szd 0.OS a ESO eszaloetelzesz 4 0.56 101.29"/o Megfelel tehát a (Ca, Mg)s (Al, Fe)2 (Si 04]? formulának. 3. Andreasbergi zygadait. Az elemzést 1. a megelőző oldalon. 4. Andreasbergi löllingit. A szürke, leveles ásvány töredékeny; ugyancsak szürke érczre telepedett le. Itt-ott aprócska kalczit tisztátalanítja. Csak a levelecskék elemeztettek. Faji súlya — 774746; 1"7005 gr. anyag elemeztetvén, az eredmény ; IZ LEAR, HUTERB GEL SEL NSZ JAG? MV MO E 3 ÖS.OS a sb cébé és 4.03 a CGTARYÁHÉV TNS ELÉ 0.10 c jer E zZ7 aa En HE Doo e azo ed lál BIO 2 BUTA: ERKEL YEN MI e 100.47"/ . Megfelel Fe (As, Sb)e-nek. 5. Dognácskai augit. Vékony lemezekben zöld, a vastagokban pedig zöldes feketeszinű. Gyakran kalczit és galenit tisztátalanítja ; az elemzéshez tiszta lemezek választattak. Faji súlya: 35573; az elemzés — 33808 gr. anyagból — az alábbi számokat szolgáltatta : SZOR/VV SA ELDA TÁSA 96 JAELO Edadágtrtzkő ; Mas: 0.68 a BOaOSN E ÖV TS ZTE BEOET SG 2 tát 15.88 a MŰOL ESR BOL SSOZKATTÓÁNK Gaga y LA ÉRtére 99.10 a MgO asz te Teen AZSZKE KSO Lerrojas, Atd 010 a NAG ap vek tséht ei O1S a 100.71"/o Ezen ásványt korábban már dr. HIDEGH KÁLMÁN is elemezte. Az itt felsorolt megelemzett ásványok a nemzeti Muzeum gyűjteményéből valók. Dr. SCHMIDT SÁNDOR. IRODALOM. B 241 (16) MEDGYESY BÉLa. A rodnai kékes szürke ásványkéregról. (Orvos-term. tud. Ért. 1884., 212. 1.) Szerző kideríté, hogy a rodnai kristályos-vaskos pyrit, galentt és kalkopyrit darabokon 1880-ban gyűjtött kékesszürke kéreg voltaképen több ásványnak keveréke. Dr. SCHMIDT SÁNDOR. (17) BEskő GÁBokR: 4 czölestin és baryt egy ujabb előfordulása Erdélyben. (Orvos. term. tud. Ert. 1885, 57 I.) A czölestin új előfordulása a Bácsitorok felső kőbányáiban létezik, hol azt két- féle változatban találták. Az egyikben a czölestin a mészmárgában eret formál, össze- vissza nőtt kristálycsoportok módja szerint. A. kristályok többé-kevésbbé viztiszták, kissé a szürkésbe játszók; nagyságuk 2—8 "/m, de némely töredékek 17 "fm széle- sek, 2 "7, vastagok. A vegyi alkotásukat KocH FERExcz derítette ki, ez pedig az alábbi : DU AA TT 5. sááao KOTON ké E s 54.45 a CAO ta sake 1.09 c F.Os, AlkOs3 .. 0.48 a [o KÖ ESETTEL ÁKOST SESTSTY GRETE AN ÉLTRÓ Izzítási veszteség 0.33 a 99.92"9/o 7 Faji súlya — 3873. A kristályalakokat szerző a kézi goniométerrel (!) határozta meg, de összesen csak két közelítő szögmérési adatot közöl. Az elszámlált alakok a következők a MirLLER-féle állásban (szerző az AvERBacnH-félét használta) z.(111). P, 0(011). Pco, h.(012). "ePoo, .(021). 2Pco, c.(100).oP, b.(010).coPco, k.(101). Pco, d.(102). "ePco, m.(110). coP; leggyakrabban c.(001), oP képződött ki, mely szerint a kristályok egyuttal táblásak. Szerző még egy makrodomát említ : (201). 2 Pco (2 Poo az AvERBACH-féle állásban), ez a ref. szerint úgy látszik a czölestinnél még nem találtatott, de szerző szögmérése : x!/2Poc : 1 Poo — 114—11595 bizo- nyítja, hogy ez alak voltaképen a k.(101). Pco. A kombinálásokból említhető : oseukt zo ér d öze e vretma, KN er ev kem aze e dokrmző ye; VE Ot sre HOS as mats eV e DVÉSIK VE(SZEEZON] 2Poo alakja). A másik czölestin a durvamészből származik, a melyben az Echinolampas giganteus var. altus kövesítője ; ennek a belső hézagait ugyanis táblás leveles ezöle- stin tölti ki. A lemezek a oP-vel sűrűn összenőttek. A kékesszürke kristályok által tetszők ; faji súly — 3.902, vegyi alkotásuk pedig KocH FERENcz szerint : DÚS geeez TES a AZOÁÍSÁO POROS SSE 9 Cs 54.59 a ÁGÁN Rate Szet s ÚZAN Fe2Os, AkOsz 0.43 a SI0SIÍv 2 ESO e GABEK Izzítási veszteség 0.37 a 99.96 "/o Földtani Közlöny, XVI. köt. 1886. 16 2949 IRODALOM. A baryt új előfordulása a Kapus völgyben, Szamára felett létezik, a hol a kristályokra az agyagcsillámpala repedéseiben akadni. Ezek általtetszők, szürkések és olykor vasoxidhidráttal boríttattak be; táblásak a c.(001). oP ( Miller ) szerint és kombinálásuk : c.(001). oP, m. (110)ooP, d. (102). "/2Pcc, o.(011). Poo. Dr. SCHMIDT SÁNDOR. (18) MEDGYESI BÉLA : Erdély zeolitjeiről. (Orvos-term. Ért. 1885, X, 85. 1.). Az ide vonatkozó irodalom tekintetbe vételével, szerző saját vizsgálódásaival revideálta Erdély zeolitjait. Analcim: Erdélyben bizonyosan alig találták még. Chabasit : Erdélyben összevéve igen ritka ; helyiségei: Csebe a Magura hegységben s Pojána és Tekerő között. Desmin : a bizonyos helyiségek : Herczegány, Kis-Sebes Csucsa mellett és Pojána. a) Herczegány, a dacit repedéseiben lemezes legyező- szerű alakokban. Fajisúlya : 2.135 három meghatározásból. Szerző 4.134 g. anyagot elemezvén, vegyi alkotása a következő ; DI S SSEL esse öt ENO éESZő APRO SZE fs 1 Z0EL ÉT ÁK GAOL TENKES met be AAL Izzítási veszteség 16.93 99.51 "/o b) Kis-Sebes, Csucsa mellett. Sötét narancs-húsvörös szinű, a dacit repedé- seiben kalcittal; eleintén heulanditnak vélték. A vegyi elemzés — 1.929 gram- mal — eredménye : DI0a: összrezze esett YÓ AleOs szeg ze 16.08 a GAO c A ése Ékes 8.82 a Izzítási veszteség 16.18 a 98.20"/o c) Fojána, a diabázporfiritban vékony tűkben vagy táblásan. pistilbit : Nagyág, a Kálvária-hegy kőzetének lyukaiban; úgy látszik igen szórványosan. Gmelinit: ennek valamennyi közölt előfordulása dr. KocH AwraL szerint kétséges. Heulamdit: Erdély leginkább elterjedt zeolitja, melynek bizonyos helyiségei: Borév és Sinfalva között, Csicsóhegy, Krecsunyesd, Lunkoj, Nyirmező, Pojána, Toroczkó és Tekerő, a mállott diabázporfiritok, melafirok és augitporfirok repedései- ben, ürességeiben ; de fiatalabb tertiür kőzetekben is. Szerző a pojánai heulanditot tüzetesebben vizsgálta meg. Ennek faji súlya : 2.164 három meghatározásból. Az elemzés — 2.231 gr. anyaggal — az alábbiakat deríté ki : S10at ut dresztoát59i829/ő A1eOs S El eték e 17.48 a CA -kzeze TAR 2 PS ak Izzítási veszteség 1407 a 991790 Laumontit: Borév és Sinfalva között a diabázporfirit sziklák repedéseiben kvarcz és kalczit társaságában ; jobbára sárgás- vagy vöröses fehér ; a kristályok táb- lásak. Faji súlya : 2.328, három meghatározásból. Szerző 0.593 gr. anyagot elemezett : IRODALOM. 943 SÖZE ie ésg ész oé a [dos ÖS AleOs ESA 92.14 a GANGESZ. ESETET 10-54 a Izzítási veszteség — 11.02. 100.91"/o Az elemzett anyagot azonban, mint MEpGYEsY megjegyzi, kvarcz tisztátala- nította, tehát további következtetéseit mellőzni kell. Natrolith : a Tamásesd. völgy közetében. Phüllipsit valamint skolecit még bizonyosan nem találtatott. Stilbit : Nyirmezőn és Toroczkón. Vizsgálódásait szerző a kolozsvári egyetem ásvány-föld- tani intézetében végezte és az anyagot 15 dr. KocH AwraAL tanártól kapta. Dr. SCHMIDT SÁNDOR. (19) Loczxa Józser: Magyar arzenopyritek vegyi elemzése (Természetrajzi Füzetek, 1885, IX, 285. 1.). A magyarhoni arzenopyritekből eddig csak az Oraviczáról származót elemez ték, Loczzxa e dolgozatában a többiek vegyi alkotását deríté ki. 1. Felsőbányai arzenopyrit. Vékony, itt-ott bronzszinűen bevont kristályok. Faji súlyuk 20.77 C.-nál — 6.167, két meghatározás középértéke. Szerző úgy ezen érczet mint a következőket száraz klorgázban bontotta el. Igen tiszta kristályok- ból kiválasztott 0.4199 gr. anyag szolgáltatta az alábbi százalékokat : SEN a zt KATE 0 sb EIHAN 0728 a Ás LEZÉETSEÉÉTATL vk LEE Fe 485 35.04 a 99.37 "/o Tapasztalási formulája tehát : Fei5 S16 Áss. 2. Zalathnai arzenopyrit. A tűalakú, sárgásan bevont kristályok faji súlya 19.590-nál : 6.122, két meghatározás középértéke ; 0.4933 gr. anyag elemeztetett. Dos ÉHAOTÓGYBE ÜSIÜTJDSÓ ÖDI38 .BOÍTSZA 8 0.14 a As JHJA A BÁS ÁRVAZTA ota Eza at ERSZ TA TAVUZESAA JÉ aA ztsete s e E ÜNÜÍJN Maradék (Si102, K, Ca) 0.42 a 99.59 9/9 Formulája : Fei15 S16 Asu, vagyis mint az előbbi. 3. Rodnai arzenopyrit. A kristályokat ugyan pyrit, sphalerit, galenit és kalcit kisérik, de Loczka a széttört darabokból a legtisztábbakat gondosan kiválasztotta. Faji súly 20? C-nál : 6.078, két meghatározás középértéke. Az elemzéshez 0.4309 gr.-ot használt el. sss ztéseket dá sott lee hej GEES zéseteldk 0.16 a As tj, FA 2 E 4 49.04 a őséstgr ezt SZANTAK 99.74 a 244. IRODALOM. Tapasztalási formulája tehát : Fes Si10 Áss. 4. Bindti arzenopyrit. Ezen arzenopyrit nagyobb kristályokban talk és kvarcz társaságában találtatik. Faji súlya 24? C-nál: 6.090, három meghatározás középértéke; az elemzésre 0.5343 gr. fordíttatott ; a százalékos alkotása — 1.42"/0 elbontatlan maradék (S102, Fe, kevés K és TI102) levonása után : zség gzése b/ Éntá tes aa SZG As Its tg, ses 45.12 a Fe stee cé RDVÁA Gogeistneeszltéó 0.06 a 100.32"/. Megfelel : FeAs S formulának. 5. Csiklovai arzenopyrit. Sugáros, csekély kalczittal. Faji súlya 17? C-nál : 6.160, két meghatározás középértéke. A megelemzett anyag 0.5091 er. volt. [ojddá e Lé sejtse 20.24 "/o As docusatha S45a23 Ob (ázttodla pre nyomok Fe teát zjodá? 348194 Gobzszorit iget 0.30 a Maradékasdztyrals sr0nki e 100.66 "/o Ez szintén megfelelő : Fe As 5-nak. Mindezen arzenopyritek a magyar nemzeti Muzeum ásványtárából valók. Dr. SCHMIDT SÁNDOR. (20) Dr. Sirőcz LaJos: Néhány magyarhoni ritkább ásványfaj vegyi ösz- szetételéről. (Math. és term. tud. Értesítő III. 188. 1., Grothvs Zeitschrift für Kryst. XI. p. 209.) Szerző a magy. tud. Akadémia mathem.-term. tud. bizottságának megbizásá- ból (1879) vizsgálta meg a következő ásványokat. I 1. Offjenbányai sylvanit. Táblás és oszlopos, ezüstfehér kristályok. Faji súly : 8.0733, két meghatározás középértéke. A csekély kvarcztartalom elhagyása után a százalékos alkotás : Ag A KESZEN DVTZK Byk-te test 25.87 a Cu KEGSASZERDOZALN KÜ TSA élével ri 0.40 a Te de S EZEN DÁSÁA K 100.72"/ A tapasztalási formula : Ags Aus Tezz2. 2. Nagyági krennerit. Világos aczélszürke, mélyen barázdált, koczkás és osz- lopos kristályok. F.s. — 8.3533, két meghatározás középértéke. A csekély kvarcz- tartalom elhagyása után százalékos alkotása : Ag rág 5.87 "/o Vajas nari éz 34.77 a Cu A ESA MANZÉ ! 0.34. a IRODALOM. : 945 GYE TA zen oz 0"59 a Te Bv iőzipi aszt HOIOON DD4 At séee Les 0.65 a 100.82"/o Megfelel : Ags Auio Te2s-nak. 3. Nagyági nagyágit. Ölomszürke, táblás kristályok. F. s. — 7.4613, két meg- határozás középértéke. EDS teste e. jessag DO OlVe NT teee Ess V/á51 ae BOE ts ea eze Ako ÚFAÁ GTA ogy u Ata kizébeözeeT 10.76 a Te E alN cé a ye éle, B ASZNEEK NSA s szét jesz 7.39 a 100.60"/o Tapasztalási formulája : Pbes Aus Tei4 Sbs Ss4. 4. Felsóbányai wolframit. Fekete szinű, prizmás és táblaszerű kristályok. F. s. — 7.4581, két meghatározás középértéke. VR ESZ ele MO AÁÓ FeO átási 15.67 a MEDŐDY E TR kösz 8.34. a II. 100.15 "/o Megfelel : Mn Fe2 Ws 012-nek 5. Böresönyi wehrlit. Szürke leveles darabok. Ezen ritka és csak hiányosan ismert ásvány vegyi vizsgálatához az anyagot S. egyrészt dr. SzaBó JózsEF egye- temi tanártól a budapesti egyetem ásványtani intézetéből, másrészt a bécsi cs. kir. udvari ásvány-kabinetből, a bold. dr. HocHSTETTER FERDINAND szivességéből nyerte. A budapesti anyag igen tiszta volt és ezen észlelve a wekrlit igen jól hasad és a vékony levelek rugalmasak. Ónfehér szinű, aczélszürkéhez közelítő és fémes fényű. Keménysége a hasadási lapon a 2 alatt, az élein pedig a 2 felett van. F. s. — 8.368, három meghatározás középértéke. A mennyiségi elemzések, a csekély vastartalom elhagyása után a következő százalékos értékeket szolgáltatták : Budapesti Bécsi cs. k. udvari egyetemi drb. ásványtári drb. REA ERKEL N ST AL 175 0.489/o TBik ág 59.47 a 70.02 a Te SAN] AOL ú 98.52 a eZVEzeé , AZ — JEZ8ZE 99.31 "/o 100.35"/o Ezen számokból pedig látható, hogy a Börzsönyről származó kétféle wehr- lit ket különböző ásvány. 6. Oraviczai nikkelércz. Apró szürke kristálydarabok. Faji súlya : 6.1977, közép értékben. A salétromsavban oldhatlan maradék (kvarcz, arany, ezüst) elhagyása után százalékos alkotása : IRODALOM. 18.20 "/o 44.35. c 0.11. 0.99 c 9) s má d 99.62"/ 7. Dobsinai szürke nikkelércz. Kristályos csomók, feketésszürke szinben ; kocz- kásan hasadnak. Faji súly — 6.514 8. Dobsinai nikkelin. Világos rézvörös vaskos érczdarabok. Faji súlya 7.5127 középértékben. A legkisebb formulája :Ni As, az As egy részét Sb és S pótolja. középértékben. 10.93"/9 56.83 ( 175 29.54 c 2.14."/o 101.19"/ 29:303/9 0.10 c 0.17 JO3 JDDOK 42.65 a 100.58"/ a melynek eléggé megfelel, úgy azonban, hogy 9. Felsőbányai semseyit. Apró szürke táblaszerű kristályok. Faji súlya: 5.9518. Ezen új ásvány százalékos alkotása : 10. Magyarhom sphaleritok. 19.42"/o 26.90 c 53.10 ( 0.10 c 99.58 9 [1 a) Kapnik. Sárgás barna, általtetsző kristályok. Faji súlya : 4.0980, középér- tékben. Százalékos alkotása : S Pb [Gt Ag ÉTTKT Ze. 32.98 /o 0.05 c 0.06 c 0.04 a nyomok 0.37 "/o 0.57 a IRODALOM. 058 64.92 c 100.04 c b) Nagyág. Barnás általtetsző kristályok. Faji súlya : 4.0635 középértékben. A csekély kvarcztartalom levonása után százalékos alkotása : 0.06 "/o nyomok " 0.08"/o nyomok 1.56"/0 137 € 0.14 a 63.76 c 33.47 a 100.44."/o c) Rodna. Jól kiképződött fekete kristályok. Faji súlya : 4.0016. 0.37 "/6 19.19 a 52:10 a 30e 33.49 a — 99.669 d) Selmecz. Sárga, átlátszó, igen fényes kristályok. Faji súlya : 4.109. Fe Cd 11. Nagyági bournonat. Faji súlya: 5.7659. Pb Cu 0.47 / o ÜLSESZEK 65.24 a 32.79 a 100.02"/o Szürke, igen fényes kristályok, nagyságuk 2—3",, . 20.22 a 99.51 "/o Dr. SCHMIDT SÁNDOR. 248 : IRODALOM, (21) Dr. KREsSER JózsEr Sáwpok: Tellurit Facebájáról (Természetrajzi Füzetek, X. 81. 1. 1886.). A facebájai tellurit egy szarukőszerű közet lyukaiban találtatik tellur, pyrit s kvarcz társaságában. A tellurra rakodott pyritek különösen érdekesek, ezeket ugyanis olykor csakis a 202 (211) formálja, más esetekben a kombinálás aprócska 0. (111) és c0000. (100) által gyarapodik. Szerző még az "/207/2 (522) és 303. (311) huszonnégyeseket is említi; különben az apró facebájai pyritek alakulása a közön- (0) B ; séges, t.1. S (201 ), 202. (211), Facebájáról a telluritet már régebben ösmerték, mint igen apró víztiszta vagy sárgás kristályokat, a melyek vagy egyenként vagy pedig gömbszerü csoportokban képződtek. Alig egy év óta ujból tellurit-kristályokra. akadtak. Ezek mézsárgák és 37/mn nagyok is ; de KRENNER nyomán pontosabb kristály- tani meghatározásokra nem valók. A régebben talált, legfeljebb 17, nagy gyémánt- fényű kristálykák alakulása azonban olykor kifogástalan; úgy hogy ezeket vizs- gálta meg. A kristályok geometriai és optikai sajátsága rombos szimmetria mellett bizonyít. A kiképződés a desminhez hasonló, legnagyobb a b. (010). coPoo, a mely szerint a kristályok táblásak is, a vertikális tengely irányában kissé meg- nyujtva; ez a lap sokszor a vertikális tengelylyel egyközes irányban finoman rostos. A további alakok : r. (120). coPz, s.( 140). coPs, olykor még az m. (110) coP is. A tetőn p. (111). P található. KRENNER szerint az r. hajlása nem igen állandó, az s pedig olykor a (4.17.0). c0P"/a prizma tengelymetszéseihez halad. obs. calc. jú a my sive TE 3591 — 111: 111— 859 4 Tre ez VO MIO BZALT OSEÉSBEZ AN Egdaa sr) 5 A SGNEIZHA (87252 m: m c T10:"110 — 499"30ea 499 991 A tengelyek aránya ezek után : a : b : c — 0.45957 : 1: 0. 46495. A kristályok könnyen hajlíthatók és kitünően hasadnakab(010).acPco szerint. Az optikai tengelyek síkja : a. (100). coPco, az a középvonal, mely a makro- tengelylyel egybeesik negativ és ennél az optikai tengelyek szöge 14098" (Na fény, 2070), . monobromnaphtalinban (ez utóbbinál n — 1.6567, 207 C, Na fény). Dr. SCHMIDT SÁNDOR. (22) Dr. KRENNER JózsEF SáxpoR: Symplesit Felsőbányáról. (Természet- rajzi Füzetek, X. 83. 1. 1886.). A felsőbányai symplesit kristályai egy likacsos, szürke, kissé vasas vagy okke- res szarukövön termettek, vagy egyenként a drúzos kvarczrétegeken, vagy pedig a lyukakban mint olykor 4"v, hosszaságú, rostok-szálakból való sugaras-gömbös cso- portok. Átlátszók, hagyma-tengerzöld szinűek, az át nem látszó mállottas kristá- lyok azonban barnás zöldek. Kristályrendszerük a monoszimmetriás ; rendesen kes- keny oszloposak, olykor táblásak a szimmetria-sík szerint. Kombinálásuk : m. (110). IRODALOM. 249 ooP, melyet az r. (013). "/sRoo tetőz; ezekhez járúl némelykor b. (010). ocRoo, ritkán és keskenyen a. (100). coRoo és a kissé gömbölyű c. (001). oP. A prizma gyakran ugyancsak gömbölyödött és a vertikális tengelylyel egyközesen rostos; a doma rendszerint egyenetlen, szemölcsös. obs. Masa OSLO ÉN T ZORD BZ PASS ONOSKOTZ SKOT me PECS AO OSZ OST HŐ Ezekből :a:b:c — 0.7806 : 1 : 0.6812 és B — 72943". A kristályok kitünően hasadnak a szimmetria-sík szerint. Az optikai tengelyek síkja a szimmetria-síkra normális, a szimmetria-tengely (b) egy negativ középvonal, melynél az optikai ten- gelyek szöge olajban 20? C-nál 107? 28" Na fényben. A másik középvonal a geome- triai tengelyek tompa belső szögében a vertikális tengelyhez 319 48/-el hajlik (Na fény? a ref). A kettős törés igen energiás, a pleochroismus is tetemes, 17, vastag kristálynál a szinek : a — középvonal irányában a -H középvonal szerint az optikai normális mentében kékeszöld-kacsakék, világos sárgászöld- majdnem víztiszta, legjobban abzorbeál világos olajzöld kissé zöldes sárga, Vékonyabb lapocskákon, különösen az utolsó két irányban elhalványulnak a szinek és különbséget alig figyelhetni ; a mállottas kristályok színe minden irány- ban meglehetős egyforma barnászöld. Végezetül szerző ezen ásványnak chemiai minőségi próbáit közli és meg- jegyzi, hogy a thüringiai symplesit-kristálykák optikai orientálása a szimmetria- síkon olyan mint az itt ismertetett felsőbányaiaké. [A ref. megjegyzése. A symplesitnek ezen itt közreadott kristálytani viszonyai egybehangoznak a vele analog alkotású ásványok sajátságaival, úgy hogy ezen kristálytanilag még mindig hiányosan ismert izomorf sor (1. Groth, Tabell. 2 Aufl. p. 67) kristálytani analógiája is immár jobban nyilvánvaló : ? Viviamit ..- Fes (P 02)? . 8ERO a :b:e— 0.7498 : 1 : 0.7017. B.— 7597 34 Symplesit .--- Fes.(AsO2)Y? . 8H2O a:b:e — 0.7806 : 1 : 0.6812, B — 729 48 JET ans os (ASO E SÉLO ans bite SSOSZB lé AZOTO AR ZTA cak] 3 Dr. SCHMIDT SÁNDOR. (23) Maderspach Livius: A tiszolczi m. k. kincstári bányák. (Bányászati és Kohászati Lapok. 1886, 7. szám 55. 1.) A hol a Szreborna és Strumplova, patakok egyesülésénél a Rima vize támad, ez a pont egyuttal az érczes vidék kezdete a szóban főrgó térségen. Az érczes kőze- tek innét a Rima jobb partján Tiszolcz felé húzódnak, D. É. csapás-iránynyal és a Magnetova, Kisova, Masna csoportokat formálják. Legalul gnájsz található, a melyre triaszkorbeli mészkő és dolomit ülepedett, mindezeken egy atrachits tört keresztűl. Az érezekre egyáltalán az érintkezési lapok mentén akadni, még pedig úgy a gnájszés mészkő, mint a trachit és mészkő vagy a gnájsz és trachit között ; de az érintkezési sávokon: kívül érezfonalak szórványosan lelhetők még az érintke- 250 IRODALOM. zésekhez közelebb távolabb, úgy a trachitban mint a mészben. Szerző ezen éreztermő helyet érintkezésbeli tömzsök jellegével birónak véli. A gnájszbam sok a földpát, a kvarcz sötétszinű, a csillám pedig szórványos, rendesen igen apró, sötét lemezekben (Masna). A Magnetova hegy alján a siklónál a gnájsz gránitjellegű és helyenként csil- lámpala váltogatja (Alsó Vilmos-tárna). A trachit — szerző szavaival — andezinkvarcz- trachitnak jellemezhető és miután a plagioklász benne a legtöbb, közel való volna a kvarczdiorithoz. a mely néven Niedewiedzaki a bánát-moraviczai syenitet ösmer- teti. A trachithoz közel a mészkő részint hófehér márvány, részint kékesszinű, kristályos; a tömzsök közelében helyenként gránát-mészszé változik. A csillám- pala az érczek közelében málladozó, egyébként kvarczczal bővelkedik. A gnájsz és mészkő között p. o. a Masnán főképen pyrit a töltelék, mely részben limonittá változott; a felsőbb tájakon tiszta limonit található. A tömzs itt tetemesen vastag és a főérczen kívül még a következő ásványok lelhetők : pyroluzit, a limonit társaságában ; kalczit, igen szép kristályokban, továbbá elillit, mely KREN- NER szerint igen fínom kékes, erősen dichroistikus turmalin-tűknek kérgeiből áll, a melyek hófehér apatit-prizmákat vesznek körül. Kisérő ásványok: brookit és anatasz ; az anyakőzet nakritszerű ásvány. A mésekő és trachit érintkezését a Kisova és Magnetova hegyeken művelik. A töltelék a Kisován pyrit, mágnetit, limonit (vesés veresvaskőó), a Magnetován pedig részint tiszta, részint pedig meszes és pyrites magnetit. Ezeken kívül talál- hatók még : vascsillám, zöld gránát (a József- és Mihály tárnán szép apró kristályok- ban), tremolit, kalcgedon, szerpentin. Végezésül MapERspacH ezen érez előfordulást igen hasonlónak véli a moravt- cza-dognácskaival. A trachit — úgymond — itt mint ott andezinkvarcztrachit vagy kvarczdiorit, a gnájsz is megegyező ; csak a mészkő Tiszolezon triaszi, Moraviczán pedig kréta-korú. Szerző egyébiránt a tiszolezi mészkőben kövületeket nem talált. A bécsi Geologische Reichsamstalt térképén egy csíkban zöldpalát is kijelöl- tek ; de MapExspacn szerint a kijelölt helyen ez a valóságban hiányzik. Szerzőt e bányák megvizsgálásával a m. k. kincstár bizta meg és ezen mun- kálatát egy ideális profil és 5 metszés illusztrálja... A ref. megjegyzése. MapEgspacn a tiszolezi eruptiv kőzetet samdezinkvarcz- trachits-nak mondja, de a kőzettani megokolás hiányzik. Hogy pedig ez mennyire kivánatos, én csak egy tiszolezi kőzet rövid mikrószkopiai leírását csatolom ide, a mely a Lipót-tárnából való és a m. k. földtami intézet birtokába a MapERspaAcn-féle gyűjteménynyel került (693. szám). A vékony csiszolatot SEMSExY ANDpoR úr ösmert buzgóságának köszönöm. E kőzet bázisát léczalakú földpát-mikrolitok formálják, a melyekhez marnetit-pontocskák , szemecskék sűrű behintéssel járulnak. Kivált nagyobb kristályokban a plagioklászök bőven találhatók, a melyek itt-ott sok apró gázbuborékokat zárnak magukba. Egyik másik plagioklász-kristály derékon ketté tört, a két elmozdított darab azonban még együtt található ; az eltörés mechanikai okozóját a lemezkén nem láttam. A bázisban még itt-ott egy sárgás-zöldes piroxén ásvány kristály-metszései is lelhetők, a mely kisebb kristálykák optikai viselkedése a hypersztén-t bizonyítja. A. csiszolatokban még nehány nagyobb, de jobbára már elváltozott amjibol-kristály is van, mágnesvas-koszorú övezi azokat, sőt avval teli- destele is találhatók. A kőzetben fínom repedések ágaznak szanaszét, a melyeket egy barnás sárgás állomány bélel; a repedések a plagioklászokon is áthúzódnak és IRODALOM. 951 a plagioklászokban ezen repedésekben a magnetit-pontok is megfigyelhetők. Egy helyen az elváltozott amfiboi egy plagioklászra helyezkedett ; ennél tehát későbbi eredésűnek látszik. A magnetit-szemeknek itt-ott vörösbarna udvara van. Hogy ezen kőzet nem vandezinkvarcztrachitv (a mely elnevezést egyébként jobban megvilágosítani kellett volna), az nyilvánvaló. A moravicza-dognácskai analogia is csak egyelőre a papiroson maradhat meg, a mely éreztermő helyre nézve egyébként HI. SJöGREN legújabb munkája más világot vetett. MaopERspPpacH a Masnáról a lillit-et is megemlíti, a melyre vonatkozó szavait híven közlöm. Csak azt óhajtanám tudni, hogy milyen lehet ez a clillitv, mely apatit-prizmákra helyezkedett turmalin-tűkből való?! Bizony nagy ideje volna már, hogy ásvány-földtani iróink a pongyola írási módot mellőzve, az exraktságra. törekednének! Nem lehet csakis ezen itt felsorolt dolgokból MapEgspacn munká- jának . érdemét megítélnem, de hogy az ilyen elhamarkodások javára nem válnak, az önkéntelenül következik. Dr. SCHMIDT SÁNDOR. (21) A. BzrHaxk : Bemerkungen über einige Foraminiferen der Oligocünforma- tion. (Verh. des naturforsch. Vereines in Brünn. XXIII. B. p. 123—129.) Azon időtől fogva, hogy HANTKEN a Clavulina Szabói rétegek foraminifera faunáját kimerítően ismertette, a külföldi oligoczén képződményeknek hason irány- ban történt tanulmányozása által egynehányára kimutatható, hogy ezek és a mi Clavulina-rétegeink szoros összefüggésben vannak ; így a morva oligoczén tályagról RHEzak" már 1881-ben említi, hogy a nagy mennyiségű meszes kovagos héjjal bíró foraminiferák alapján valószínűleg közelébb simúl a mi oligoczén korú tályagunkhoz, mint a német oligoczén képződményekhez, ámbár e kettőt nem tartja különbözőknek korra nézve, hanem csak különböző chorologus viszonyok közt képződöttnek. Később HANTKEN? az EHuganeák földes mészmárgáját főkép a benne talált foraminiferák alapján egyenesen egykorúnak mondja a Clavulina Szabói-rétegek alsó osztályzatával, a budai márgával. Ezt követé ANpREar? munkája, melyben kimutatta, hogy az elszasszi oligo- czén rétegek a mienkkel rokonsági viszonyban állanak. Legutóbb fönt említett czím alatt RHEzax beszél meg palaeontologiai szem- pontból két foraminifera-fajt u. m. a Cornuspira polygyra Rss.-t és a Haplophrag- mium acutidorsatum Hantk.-t, melyek úgy az elszásszi oligoczénben, mint a morva tályagban, mint a Clavulina-rétegeinkben honosak és egy Rhabdammina!? sp.-t, mely a két külföldi képződményekben honos. a A részletek kerülésével említeni óhajtjuk, hogy a Cornuspira. polygura kül- földi példányai is az Ammodiscus Rss. nembe valók, mint azt már HANTKEN ismer- tette s hogy továbbá a Haplophragmium acutidorsatum a héj bonyolodott belső szerkezete folytán a Cycelammina Brady nembe való. FRANZENAU Á. : Verhandl. der k. k. geol. Reichsanstalt. Jahr. 1881. XI. H. p. 211. ? Értekezések a természettudományok köréből. Kiadja a m. tud. Akad. XIII. kötet. 1 szám. 1883. " Abhandl. zur. geol. Specialkarte von Elsass-Lothringen, Bd. II, 3 Heft. Strassburg 1884. 252 IRODALOM. (25) Dr. MáRrowFi LaJos : a Adatok a bujturi mediterrán homok Foramini- fera-faunájához.s (Orvos-természettudományi Értesítő. 1886. XI. évf. p. 94—96.) Az erdélyrészi mediterránkorú rétegek e gazdag kövület helyiségének fora- minifera-faunájáról igen kevés adatunk van s így örvendetes, hogy szerző az alig egy maroknyi anyag átnézéséből szerzett tapasztalatait is közzé tette. A kimosott homokban a foraminiferákon kívül, kiválólag apró lamellibranchiá- ták és gaszteropodák héjjai mellett kevés bryozoákat, echinus-tüskéket, osztrakodákat, rákolló-töredékeket, dolithokat és egy Thecidea sp.-t talált. A foraminifera-alakok a következők" : Biloculina inornata, d"ORBe. (?) a sp. ? két különböző alak. Triloculina austriaca, d"ORB. 124 aszt gibba, d" ORB. a sp. ? különböző fajok. (Juingueloculina zig-2zag, d" ORB. ök a Partschii, d ORE. a Schreidersüt, d ORB. a Acknertana, d" ÖRB. ( Badenensis, d ORE. A Mayeriana, d ORB. a sp. ? különböző fajok. Dendritina sp.? két különböző faj. Orbiculina rotella, d" ORB. £ Alveolina Hawneri, d ORB. a melo, d ORB. Dentalina adolphina, d" ORB. a elegams, d" ORB. Robulina, calcar, d" ORB. Glandulina, laevigata, d"ORxe. (?) 77 Globulina gibba, d"ORB. Orbulina universa, d ORB. ; Globigerina regularis, d"ORB. Textilaria carinata, d" ORB. kk Plecamum laevigata, d ORB.? Spirolina sp. ? (nem az austriaca). RKosalina simplex, d" ORB. : Amphistegina Hawueri, d" ORp. $ Polystomella crispa, d" ORB. Nomomira sp. ? Heterostegina. costata, d" ORB. FRANZENAU A. ! A §-al jelölt alakok szerző szerint Sturnál is enumeralva vannak, de ugyan- ott még a §t-al jelöltek is említtetnek. Ref. : Sturnál mint Textilaria laevigata d Orb. IRODALOM. 253 (26) KERPELY AwTaL : Magyarország vasipara az országos kiállitás idejében. (Előadatott a bányászati, kohászati és földtani congressus alkalmával Budapesten 1885-ben. 87. 23 old.) Elősorolván a mult évi kiállításon az e szakba vágó tárgyakat és csoportos kiállításokat szerző érdekes értekezését így folytatja : :Nem szakom iránti előszeretetből vagy éppen elfogultságból mondom. tehát — mindenkinek törekvéseit és sikereit tiszteletben tartva — hogy kiállításunk sikerét nem csekély mértékben vasiparunk korszerű fejlettségérrek köszönjük, mert csak nagy iparral bíró ország rendezhet közfigyelmet keltő kiállítást, csak bányásza- tot és különösen vasipart ápoló országban verhet gyökeret a nagyipar. Hogy vasiparunk mily befolyásu nemzetgazdasági érdekeinkre mutatja azon körülmény, hogy jelen terjedelme teljességgel arányban áll hazánk ez idő szerinti vasszükségletével ; e szükséglet nyersvasban kifejezve, közel 2"/4 millió métermázsát teszen v. i. a lakosság számát vévén alapúl, a fejenkénti vasfogyasztás kerekszám- ban 16 kgr. A Monarchia túlsó felében a vasfogyasztás egy-egy lakóra 18 ker. Nyers vastermelésünk székhelye ős idők óta Szepes- és Gömörmegye. Gömörmegyében jelenben összesen 26 nagyolvasztó (Likér, Szalócz, Csetnek, Dernő, Sztraczena, Csiznavoda, Vörösvágás, Tiszolcz, Lucska, Nyusta, Kieskova és Rudna) működik 1,220,000 9 nyers vastermeléssel; Szepesmegyében összesen 7 olvasztó (Máriahutta, Prakfalu, Hámor, Krompach, Szomolnok, Szmizsán) 177,000 a termeléssel. Zólyommegyében ez idő szerint már csak egy olvasztó áll fenn ; a libetbányai kis öntőmű 13000 ag évi termeléssel ; ezzel együtt a felvidék 34 olvasztóinak összes nyersvastermelése 1,400,000 a. Magyarország többi nyersvastermelése következőképen oszlik el : Krassó-Szörénymegye 11 nagyolvasztóval (Anina, Dognácska, Bogsán, Nadrág, Ruszkicza) összesen 724,000 g termeléssel. A lakosságra vonatkoztatva 190 ker. fejenként. Hunyadmegye 3 nagyolvasztóval ( V.-Hunyad, Govasdia) össze- sen 234,000 a termeléssel, azaz a népességre vonatkoztatva 83 kgr. fejenként. Arad- megye 1 nagyolvasztó (Manyasta) 20,000 ag, Biharmegye 1 olvasztó ( Vaskoh) 5000 a, Bereghmegye (Hátmeg, Munkács) 1 nagyolvasztó 10,000 g és végre Máramaros- megye (Dolha) 1 nagyolvasztóval 15000 g termeléssel. Ezek után Magyarországon összesen 52 nagyolvasztó van működésben évi 2,418,000 g nyersvastermeléssel. A vasgyárak olvasztó anyagát, a vaskövet illetőleg figyelemre méltó előfor- dulás a Dobsina fölött hatalmas tömzsök alakjában kiinduló és kisebb-nagyobb telepekben a Sajóvölgy mentében egész Rozsnyóig elterülő érezvonalat. Itt vannak Dobsina város kitünő pátvas-kövein kívül gróf Andrássy Manó jól mívelt pát- és barnavaskó-bányái. Nagyfontosságú és élénken bányászolt pátvaskő-területek van- nak Szepesmegyében Rostokon, Kotterpataka, Zsakarócz és Bindt körül ; ezen vaskő- területről viszik a vasköveket Porosz-Sziléziába. Fontos szerepet visz hazai vasiparunk terén a gömöri vashegy Rőcze köze- lében. A három telep magában foglaló érczterület hosszirányban közel 4 kilométer- nyire van felkutatva ; a telepek vastagsága alulról felfelé 12—20 és 30 méter; a 2954 IRODALOM. vaskő majd porhanyosabb, majd tömöttebb s az olvasztóban fölöttébb jójárású barna- vaskő 35—50"/o vas, váltakozó mangan és helyenként foszfortartalommal. A felvidéki jelesebb vaskő-fajták nehány analizisét következőkben közöljük. a b c d e fi g Vasozadul sees szá táa0 TAG ZH Sás OT KEZETŐ — — e MANOKTONSS 84 209 Eotolg ota adá SOSE ZOTZDE ETO SZT EZ 25 SZENES Manganoxidul .—— 286 . 2-02 2-44] 405 -.8-00 . 106 0-60 Manganoxid. , . éz — üle — — BEzi INOVASANK Az Sze STT SZOT ZD ls ETO ÉL —- — — Kvarcz és maradék FF — — — — ZF LLLOSÁNTÁ TES ReZ NT 58 JET TEk TOK E a zettő (AY S ÉLSZ NR EÁ AT0 ÉS KON E LORA MÓSZ . vaz: E es OB / SOHÜ SÖR E OSSLN e KERET a TSA URBIS Magnézia ee ZÁS ZÉSZTO T TER ed SSL TEJ 02 d SEN Z A ZANANKENJEST ZTE OAI ENSZ OKT OV láz gése SSE Ef ge — — 0-25 — 0-012 nyoma 0-006 ESZRE ESZÉK KENE Ty zó Nedyy ny. — — —- - Foszforsav . — P—0"027 P—0:013P—0O":031 0-05 123 0211 1"-13 KÉNSAV Tsz ate —-- ez ss — —— s — IRÉN SES s e OZOS SZOT OKOZ SANS —- e — KVÜZ Sze SARC És — — — DEO GYVES 0 (EZT DAM EE) Veszteség .-2 ... — — — — — — — vastartalom 34-40, 37-5O, 38-13, 51-76, 49-58, 50-58, 55-08 a ) dobsinai Steinseifenberg bányából, 0) sajóvölgy-perkenbergi Irmabányá- ból és c) bodnárkai Bernardibányából való gömöri pátvaskövek ; d) szepesmegyei Kostokon vidékéről való pörkölt pátvaskő ; e), f) ésg) a gömöri vashegy László és István tárnáiból való barnavaskő. Borsodmegyében Telekes és Rudóbánya körül van egy nevezetes vaskő- terület. 7 kilometernyire ismeretes és helyenként 100—200 m. hosszu s 2—25 m. vastag tömzsökben tartalmaz tömött barna és veres vaskövet. A jelenben mívelés alatt álló ruadóbányai vaskövek minősége következő két analizisből itélhető meg : a) nyers barnavaskó b! pörkölt barnavaskőó. Vásoxid: at 93 EY IAAKE SZESZ 7 OV VAS MÓÁZÓ SOB AT TAS ÁG Mangánoxidoxidul édségtáeöte 5.56 376 Mn 2"70 Kóvásáv "tt USA AZA ORKBELETÜ ESŐ 9"11 ALI 2 EL SEEN SEBI 9"17 345 Mész -.. LOL SMOKES 50) 6706 MAGYÉZTÁ . 20 LTTATOER 7 ALÓL 176 076 Réz TVE BE VÉLE ÉÉB 07084. 158 FOSZTOTT 2 407 MIBE VA ABÁNIRALA 0037 0706 ég! er ORRATÁKRUN et ággá VI D/URYOZ2 si Kénsavas barium .. . E — Vidúk a) gróf Andrássy Manó kiállításában, b) a witkoviczi vasgyár kiállításában. Krassó-Szörénymegyében figyelemre méltó a Dognácskától délre kezdődő és közel 6 kilometernyire északkelet felé Moraviczáig tartó érczvonulat. IRODALOM. 255 A vaskő túlnyomó része mágnesvaskő, helylyel-közel barna és veres vaskővel váltakozva ; többnyire tömzsökben, néha 30 m. vastagságban, néha 3 köbméternyi görgetegek alakjában, helyenként mint telepek fordulnak elő s 21 vájásban fejtetnek. A vasköveknek chemiai alkotát a következő analizisekből tüntetjük elő : Vastartalom Htoojt Reg aA IVa orán osont — ezdntlatt 928. Kovasav sidoliOát at 3ztt Emtoldtáztat Mész 2 ALKOTHAT ÁG HET ÜK MAGHOZTAT EN UGYERÉREEEL 9 Réz zó KV Aszzk aeteé , GRRR IRén 7 Zeőtél 4 Boszáofak 48hlen Izzitási veszteség 07014 c d e 50-003 55-910 — 58-90 419 1343 2-418 1470 980 1195 277 1363 057 7705 7:670 415 0-90 0-011 0126 ny. 0024 0024 0"021 ny. 0"027 0-028 0036 0042 0-270 — — a) barnavaskő Franvisius, c ) és e) mágnesvaskő Délius és Paulus moraviczai bányákból ; 0 ) és d ) mágnesvaskő Alfréd és Márkus dognácskai bányákból. Hunyadmegyében van hazánknak úgy terjedelemre mint minőségre legneve- zetesebb vaskő előfordulása. Vajda-Hunyad felett Telek község határában veszi kezdetét a telepek hatalmas csoportja és keletről nyugatfelé Gloczkó, Gyalár, Alun, Vadudobri és Krivinán át halad 45 kilometer kiterjedésben s kisebb-nagyobb megszakításokkal, változó vastagsággal és minőséggel, egész a Ruszka havasig. A vaskő majd lágy, majd tömött helyenként veresvaskővé átváltozott barnavaskő. A gyalári vashegy bányáiból 1:5 millió métermázsa vaskő aknázható ki 100 éven keresztül ; e vaskőnek jó minőségét következő chemiai elemzések bizonyítják : Vasoxid ökeréfteda Mangamnoxtdk a esta Kovasav NMÉSZA E ze e Magnézia .. Rézoxid ... Foszforsav ... Kénsav Viz és veszteség Vastartalom sg ut ML a b 8486 91-39 0-20. 0-34 dzs 199 0:-19. . 0:36 ny. u va 07358 ny 0-036 — — 0032 1088 497 HI-Á:JaGJIB (4 76-68 72:69 458 321 039 0:39 00-09 12-06 529 d e TA 782 1"89 2-08 7"01 196 2:89 ÜVZZ TE KOZSA ny. 0-086 ny. ny. 8":3 9-4 50-89 — 54-00 Vaskóbányáink évi termelése 7"/2 millió métermázsa vaskő, körülbelül 2 mil- lió forintnyi értékkel. A vasköveknek 1"/2millió m. mázsányi mennyiségét külföldre (Osztrák és Porosz Szilézia és Morvaország) viszik; 6 millió metermázsát itthon dolgoznak fel a fönnebb részletezett 2,418,000 g nyersvasra. GEZELL SÁNDOR. 255 IRODALOM. (27.) FgaszEsauv ÁGosron : Letkés felső-mediterrán faunájáról. (Természet- rajzi Füzetek, X. köt. 1. Il.) Hazánk mediterránkorú kövületeket szolgáltatott lelőhelyei közt nem ép utolsó helyen szokott felsoroltatni a hontmegyei Szobb, mint olyan, hol az ekkorú szerves maradványok nemcsak a megtartás kitűnő állapotjában; de nagyszámú fajokban is találhatók. De míg Szobb oly hírnévre tett szert, addig a tőle csak nehány kilométernyire fekvő Letkés, ha az irodalom két adata meg is emlékezik róla, eddig még sem érte el azt a rangot, mely jogosan megilleti, noha, mint az FRaANzENAu szóban forgó czikkéből kitetszik, Szobb mellett bátran helyet foglalhat. FRANzENAv a Nemzeti Múzeumnak beküldött anyagot dolgozta fel, s ebben 83 alakot különböztet meg, melyekhez hozzá adva az irodalomban felsorolt, de anyagjában hiányzó alakokat, ezek száma 91-re emelkedik. A m. kir. Földtani Intézetben már régóta képviselve van e lelőhely; de az itt lévő alakok még sehol sem soroltattak fel. Haravárs ugyan — mint azt FRANZENAU is említi — egyik közleményében felsorol nehány fajt, de minthogy itt csak 1—2 génuszt tárgyal, az összes Letkésről származó alakokat nem tünteti fel. Nem vélünk tehát rossz szolgálatot tenni, ha a m. kir. Földtani Intézet gyűjteményeiben e lelőhelyről származó— de Fr. jegyzékéből hiányzó — alakokat is elszámláljuk, melyek a következők : Mitra fusiformis, BRocc. c gomophora, BELL. Columbella fallax, B. HoERn et Au. Strombus Bonelli, BRoNG. Murex latilabris, BEnc. et MicHrTr. a heptagonatus, BRONN. a Céjzeki, M. HoERx. c gomostomus, PARTSCH. [Fusus longirostris, BRocc. Cancellarta imermis, Puscn. Pleurotoma monilis, BRocc. c Lamarcki, BELL. Cerithhum Zeuschneri, Puscn. c Bronmi, PARTSCH. Turritella turris, Basr. Pyramidella plicosa, BRONN. Vermetus intortus, LME. Dentalium Michelotti, M. HoERNx. Cardita Jouanetti, Basr. ( scalaris, So0w. Iamopsis anomala, ErcHw. Turbinolhia duodecimcostata, GLDF. Explanaria astroites, GLDF. az az 23 faj, melyek hozzá adva a FRaszEwxau által felsorolt 83 fajhoz, a Letkésről eddig ismert fajok összege 106-ra emelkedik. —- v — SUPPLEMENT ENTHALTEND DIE AS ETSZET EGE UA DGE ESELESS HEZ ET NGÉ NI DER IM FÖLDTANI KÖZLÖNY MITGETHEILTEN ORIGINAL-AUFSATZE UND VERHANDLUNGEN. XVI. BAND. 1886 JULI—SEPTEMBER. 1—9. HEFT. D" FRANZ SÚHAFARZIK 5 BRIEFLIC HE MITTHEILUNG AUS DEM KAUKASUS. Als unser geehrter Freund und Mitarbeiter Dr. F. ScHAFARZIK sich der Expedition M. DécHys als Geologe anschloss, gab er dem Unterzeichneten das liebenswürdige Versprechen, von Zeit zu Zeit den Freund mit einer schriftlichen Mittheilung zu erfreuen. Dr. SCHAFARZIK hat rasch sein Wort eingehalten; denn schon am 16. Juli erhielt der Unterzeichnete einen Brief, dessen IÍnhalt nicht nur für diesen, sondern hoffentlich auch für die Leser unseres aKözlönyv von grossem Interesse sein wird. Dies die Ursache, weshalb wir einen Theil desselben publiziren. Dr. M. Sraue. Kilovodsk, am 16. Juli 1886. . ... Nach einer acht Tage lang wáhrenden Reise theils auf der Eisenbahn, theils mit dem Dampfschiffe über Szerencs, Woloczyska, Odessa, das Schwarze und Azow"sche Meer, Taganrog und Rostow kamen wir endlich am 24. v. M. in Wladikavkas an, wo der grosse nach Tiflis führende Landweg von Gruzinia seinen Anfang nimmt. Nach dreitágigem Aufenthalt, wáhrend welchem wir unser Gepück in Ordnung brachten, verliessen wir diese Stadt, von Seite der russischen Be- hörde mit den besten Empfehlungen versehen und traten unseren Weg dem hohen Gebirge zu an. Unser náchstes Ziel war, die auf der nördlichen Seite des Gebirges befindlichen grossen Gletscher sobald wie möglich zu erreichen. Es gelang uns auch den C2e7-Gletscher, die beiden in der Náhe von Stirdigor liegenden und aus práchtigen cirkusförmigen Schnee- und Firnkesseln ihren Ursprung nehmenden Gletsecher Fasztak Chonch und Achal Mta und end- lich den König der kaukasischen Gletscher, den Karagam bei bestem Wetter zu besuchen. Der erste und der letzte gehören zur Berggruppe des Adat- Choch; die neben dem Stirdigor erwáhnten liegen von hier nordwestlich. Der Czej-Gletscher gibt dem Ardon, die übrigen drei dem Uruch ihr Földtani Közlöny, XVI. köt. 1886. 17 258 FRANZ SCHAFARZIK : Wasser. Alle haben ihr Bett in Granit gegraben, der Karagam dagegen, der Aletsch des Kaukasus, bringt ausser Granit noch viele scharikantige Porphyr- trümmer aus seiner Firnregion. Das Studium dieser Gletscher machte auf mich im Allgemeinen den Eindruck, als wenn sie sich seit einer langen Reihe von Jahren langsam zurückziehen würden. Die Seitenmoránen und die hohen abgeschliffenen Granitmauern lassen sich an beiden Seiten der Thüler viel weiter hinab zu verfolgen, als die gegenwürtigen Enden der Gletscher. Aehnliches beweisen die genauen vor- und diesjáhrigen Messungen M. DÉcnys und in demselben Sinne áussern sich auch die dortigen BEinwohner, die ihre Gletscher vor 10, 20 bis 30 Jahren als bedeutend grössere kannten. Die aus den Gletschern der Hauptkette entspringenden Wasser durch- bracben ihren Weg durch das vor ihnen liegende Gebirge in tief ein- geschnittenen Kreuzthülern der Ebene zu. Es sind dies echte Erosionstháler und die Potenz, mit welcher das Wasser hier thátig war, geht aus jener nicht geringen Niveaudifferenz hervor, welche sich zwischen der jetzigen Sohle der Thüler und zwischen den Kuppen der sich hoch aufthürmenden Thal- wünde zeigt und die nicht weniger als 6000—8000 Fuss betrágt. Ihre kahlen steilen Wünde bieten vom geologischen und insbesondere geotektonischen Gesichtspunkte aus die besten Aufschlüsse. Bisher haben wir das Ardon- und das weniger bekannte Uruch-Thal berührt, in welchen, abgesehen von in den einzelnen Formationen vorkom- menden Faltungen, der Schichtenfall im Allgemeinen ein nördlicher ist. Die Reihenfolge der Formationen, die ich bisher sehen konnte, ist nördlieh von der Hauptkette gegen die Ebene des Terek zu folgende : 1. Granite, Gneisse und andere krystallinische Sehiefer mit Porphyrdurch- brüchen. Diese bilden im mittleren Theile des Kaukasus zwischen dem Kazbek und dem Elbrus die Wasserscheide (15—18,500 Fuss). 2. Darauf lagert sich der müchtigere Complex des für palzozoisch gehalte- nen dunklen Thonschiefers, welcher aber vom topographischen Gesichts- punkte aus keine grosse Rolle spielt. . Folgt die noch máchtige und eine sehr ansehnliche parallele Berg- kette bildende Juraformation (9—12,000 Fuss). . Diese wird dann von der bescheideneren Stufe der Kreide abgelőst und endlich folet 5. das niedrige tertiüre Hügelland. Diese Formationen folgten bisher in parallelen Zonen mit grosser tegelmássigkeit aufeinander. Mit grösstem Erfolge sammelte ich bisher in den unteren Abtheilungen der Kreide ; in den Jurakalken dagegen war mir das Glück weniger günstig. Die krystalliniscehen Gesteine der Hauptkette und die (uarztrachyte des Beschtan sind in unseren bisherigen Sammlungen gut vertreten. Von ... kel ia. BRIEFLICHE MITTHEILUNG. 959 Szadon bringe ich aus einem im Gneissgranit auftretenden Erzgange silber- háltigen Galenit, ferner Sphalerit, Chalcopyrit und andere Mineralien mit. Unser naáchster Ausflug gilt dem Elbrus, von wo wir dann nach Sva- netia, auf die südliche Seite des Gebirges übergehen wollen. DIE SEGUNDÁREN ERUPTIVGESTEINE DES PERSÁNYER GEBIRG ES. Im Auftrage der königl. ung. naturwissenschaftlichen Gesellschaft untersucht und besechrieben JosEF BupaI. Das beiláufig 76 Kilometer lange Persányer Gebirge, weleches seinen Namen von dem an seinem südlichen Theile liegenden Dorfe Fersány erhielt, bildet im südöstliehen Theile Siebenbürgens einen ziemlich sehmalen Berg- zug. Im Norden steht er mit der Hargita im Zusammenhang; trennt sich aber von derselben, und zieht sich anfangs im südlicher, dann in südwest- licher Richtung bis injs Barcza-Thal; seine südlichen Ausláufer treten mit den Fogaáraser Alpen in Verbindung. I Die Grenzen dieser Berggruppe bilden daher südlich das Barcza-Thal, nördlieh die Hargita, westlich die Flüsse Homorod und Ölt; östlich die Thüler des Őlt und der Vargyas. Der ÓIlt fliesst an der östlichen Seite des Gebirges anfangs in nördlicher Richiung, wendet sich aber zwischen Ágoston- falva und Alsá-Rákos westlieh und durchbrieht dort das Gebirge, zugleich grossartige und interessante Aufschlüsse bildend. Von hier wendet er sich südlich, und hált sich ferner an der westlichen Seite des Gebirges, wobei er von beiden Seiten die aus den Ouerthálern desselben kommenden Bache aufnimmt. ; Die Kuppen des Persányer Gebirges sind im Allgemeinen von mittlerer Höhe ; kaum findet man vom Centrum stark abweichende Seitenáste. Sein Inneres birgt kurze, sich östlich oder westlich autschliessende (Ouertháler, die nichts anderes als die Auswaschungen der den Flüssen zugehőrigen Báche sind. Bei Alsó-Rákos, Vargyas und ÓLlt-Bogát kommen kurze, mit dem Gebirgszuge parallel lauftende Lángstháler vor. Die Hauptmasse des Gebirgszuges wird beinahe durchgehends von festen secundáren Kalken und Sehiefern gebildet; ausser diesen aber kom- men, wenn auch nicht in grosser Ausbreitung, aber in genügender Abwechs- lung, secundáre Eruptivgesteine vor. Indem letztere meistens nur in den unteren Autbruchen der Tháler zu 175 260 JOSEF BUDAI: Tage treten und wie erwáhbnt in beschránkter Verbreitung, so tragen sie zur Ergánzung der orographischen Gestaltung der Gegend wenig bei. Die Stratigraphie der hier vorkommenden secundáren Kalke und Schiefer wurde schon früher von dem Klausenburger Geologen Dr. F. HERBICH eingehends studirt ; mit diesen Gesteinen bescháftigte ich mich nicht náher, und werde daher in meiner vorliegenden Arbeit nur dort auf dieselben zurückkehren, wo es zur Aufklárung der Lagerungs- und Altersverhültnisse der von mir zu besprechenden vulkanischen Gesteine erwünseht ist. Die Eruptivgesteine des Persányer Gebirges wurden 1859 ebenfalls von HExRpicH bekannt gemacht; seine Angaben wurden von HAUER und STACHE in ihre c Geologie Szebenbürgensv (p. 296—97) aufgenommen ; spüter sam- melte der Custos des k. k. Wiener Hofmuseums Dr. TSCHERMAK an der Durch- bruchstelle des Ólt Gesteine, die er dann eingehend studirte, und auf 5. 222—29 seines Werkes aDie Porphyrgesteine Oesterreichsv ebenso aus- führlich besehrieb. Auch ich sammelte einige Sommer hindurch die vulkanischen Gesteine dieser Berge und ergánzte meine im Freien gemachten Erfahrungen mit den im Laboratorium ausgeführten Studien. Als besondere Aufgabe stellte ich mir die genaue Bestimmung der mineralischen Zusammensetzung dieser Gesteine, ihrer Stellung im Gesteinssystem ; andrerseits widmete ich meine Aufmerksamkeit auch dem 6 gegenseitigen Verháltnisse dieser Gestere; dort wo die localen Verhültnisse dies ermöglichten. Die von mir gefundenen und bestimmten Gesteine waren folgende : Orthoklasporphyr, Diorit, Diabas, Diabasporphyr, Ölivindiabas, Dialag- peridottt und die aus der Umwandlung derselben entstandenen Meta- morphosen. Bevor ich mit der Beschreibung derselben beginne, bemerke ich noch, dass ich zur Vermeidung der überflüssigen Wiederholungen die Gesteine eines jeden einzelnen Fundortes nicht abgesondert besprechen werde, son- dern die zu einem und demselben Typus gehőrigen zusammenfasse, wobei ich nicht versáumen werde es hervorzuheben, wenn das Gestein des einen oder des anderen Fundortes von den übrigen Gliedern des Typus eine Abwei- chung zeigen sollte. Orthoklasporphyre. Dicse Gesteinsart ist im Persányer Gebirge ziemlich verbreitet. Wir finden sie an zahlreichen Stellen beider Ufer des Ólt-Durchbruches zwischen Ágostonfalva und Alsó-Rákos als massives Gestein. Gewöhnlich nimmt es niedrige Horizonte ein ; manchmal aber bildet es auch mehrere über einander liegende Kuppen, deren Basis der Schutt der in polyedrische Stücke zerfallen- den Gesteins bedeckt. Die kleinen Porphyrkuppen entsprechen einem hReihen- vulkane und wie dies am rechten Ufer des Flusses, im Walde von Rákos ERUPTIVGESTEINE DES PERSÁNYER GEBIRGES. 961 deutlich zu beobachten ist, folgen sie in einer Richtung von Norden nach Süden auf einander. Am linken Ufer des Flusses sehen wir in der Náhe des Berges Töppé von Ürmös eine müchtige Porphyrmasse, deren Fuss der Bach wáscht, und welche in ihrer Entwickelung beinahe die Höhe der Kalk- berge erreicht. Auch hier triffít man mehrere unter einander liegende, von Norden nach Süden angereihte kleinere Kuppen an. Hie und da kömmt dieses Gestein auch im Thale von Bogát an; aber sehr hüufig ist es auch in der Umgebung von Persány und FVledényi nahe zum Endpunkte des Gebirges, wo es kahle Berglehnen bildet und an vielen Orten von den Báchen bespült wird. Im Vargyaser Thale, wo es nach den Angaben Anderer vorkommen sollte, fand ich es selbst nach lángerem Suchen nicht. Wie es in den Wáldern von Alsó-Rákos und Ágostonfalva zu sehen ist, bildet dieses Gestein oft das Liegende der secundáren dichten Kalksteme, aber ihr Durchbruch durch dieselben ist nirgends zu beobachten. Dagegen kann man am rechten Ufer des Ólt in der Náhe des Eisenbahndammes, gegenüber dem Töppé-Berg von Ürmös, nicht weit vom Hause des Eisen- bahnwáchters den Durchbruch des hernach beschriebenen Diabas durch die Porphyrmassen deutlich erkennen. Hier sieht man, wie der grünliche Diabas an zwei IPunkten gangartig den Porphyr durchbricht, und sich auf dessen Oberfláche lagert; in der Náhe dieses Durchbruches finden wir an mehreren Punkten den Porphyr von dem grünlichen Tuffe des Diabas bedeckt. Die Grundsubstanz der Orthoklasporphyre ist fleischröthlieh oder grau- lich roth ; die weniger intacten Gesteine sind grünlichgrau, oft von rothem Jaspis oder weissen Calcedonadern durchzogen, in welchem Falle sie sehr fest sind; bei fortgeschrittener Verwitterung verliert das Gestein und sein Feldspath seinen Glanz ; ja es wird sogar weiss und zerfállt dann sehr leicht in kleine eckige Stücke. An den in der Náhe des Töppé-Berges von Ürmös liegenden Porphyrkuppen können wir dieses Gestein in den versehiedensten Modificationen beobachten; von dem vollstándigsten intacten bis zu dem vollstündig verwitterten Zustande. In der Grundmasse sind porphyrisch aus- geschiedene, 1—2 Mm. breite und 5—6 Mm. lange glas- oder fettglánzende, manchmal aber kaum glünzende, fleischrothe, lamellöse Orthoklaskrystalle zu sehen, manchmal in vereinzelten, meistens aber in verwachsenen Individuen ; ja manchmal bilden diese sternförmigangeordnete Gruppen. Andere Gemengs- theile sind makroskopiseh nicht zu beobachten. Unter dem Mikroskop sieht man, dass die Grundmasse aus dem Gemenge kleiner Orthoklas-Leistehen besteht, welche hie und da parallel angeordnet, fluidale Structur bilden. In der Grundmasse selbst findet man (bei I2Ofacher Vergrösserung) 1—2 Mm. grosse unregelmássig kreisförmige Ouarzkörnehen, die an ihren Rándern mit staubartiger Masse bestreut sind. Ihr centraler Theil ist intact und zeigt sich wasserhell. Zwischen zwei Nikolen 962 JOSEF BUDAI: blieben ihre Schnitte bald dunkel, bald spielen sie lebhafte Complementár- Farben, je nachdem die Flache des Schnittes ganz guer, parallel oder mehr oder weniger schief die Hauptachse getroffen hat. Die Orthoklase erscheinen in gyossen Krystallen mit regelmássig umschriebenen Grenzlinien; sie sind genügend durchsichtig, bleichroth, im polarisirten Licht erweisen sie sich meistens als zasammengesetzte Zwillinge, so dass der Beobachter geneigt ist sie als Plagioklase zu betrachten. Aber ich habe den Feldspath dieser Gesteine mit Hilfe der SzaBó"sehen Methode wiederholt untersucht und ihm immer als dem Loxoklas zuneigenden Perthit gefunden, weshalb ich dieses Gestein den Orthoklasporphyren anreihe, nachdem wir den mit blossem Auge nicht sichtbaren Ouarz bei der Systematisirang nicht in Betracht ziehen können. Auffallend ist der grosse Kieselsáuregehalt dieses Gesteines, den HER- BICH von dem bei Persány gesammelten Material auf 75-46 pCt. angibt. TSCHERMAK analysirte den beim Ólt-Durchbruche von Alsó-Rákos gefun- denen Porphyr (der nichts anderes als Orthoklasporphyr ist) und erhielt fol- gendes Resultat : IRT ORELSANISENT, eset a OS KE et e NOZKS MKOMEBÜG EE S Sai veszt MSat ERGA 1381 Eisenoxyd SZÉTH TR Lee gs) Calcium tá elt AP 2 B ése al MAGHESTA LETI ke DEI SEENK b data OT Kaliumésermt ee ettertd gesgyttsés 468 INET TTL SZE Ön ÉSZT a e ke OS NYASSGPzze tt 993 S Réz át sá 0-39 IROK RNS Atom áá EEEN zt 7 TŰGGETNTTT Ich bemerke hier, dass sowohl HERBIcH wie TsSCHERMAK die im Walde von Alsó-Rákos vorkommenden Porphyre für Forphyrite und ihren Feld- spath für Plagtoklas betrachtet haben ; obwohl HERprcn die Identitát beider Gesteine zu ahnen scheint ; indem er sich auf Seite 88 seiner x Gvologischen und paláontologischen Beschreibung des Széklerlandesv bezüglieh der Por- phyre folgendermassen üussert : c Die rothen Porphyre des Persányer Gebirgs- zuges, welche als Findlinge im Persányer Thale zwischen Persány und VIle- dény vorkommen, besitzen eine frappante Aehnlichkeit mit dem Porphy- rite des Alt-Durechbruches von Alsó-Rákos, insbesondere jenem aus dem Ürmösi Töppépatak am linken Altufers . Dieser Irrthum rührt wahrscheinlich daher, dass in diesem Gestein beinahe jeder Orthoklas ein Zwilling, ja oft polysynthetischer Zwilling ist ; sie betrachteten sie daher als Plagioklase und controlirten die mikroskopische Untersuchung nicht mit der Flammen- untersuchung. Der Feldspath gab in der Flamme folgendes Resultat : Na 35—4. K.1—2. Schm. 3 glasig, aussenblasig, farblos; II. Versuch Na 3—4. K. 2 Schm. 4 glasig, aussenblasig; III. Versuch Na 4. K. 3, beide dauernd. Die Grundmasse fürbt die Flamme in den beiden ersten Versuchen auf K. ; es ent- hült daher auch die Grundmasse Orthoklas, wie dies auch dasMikroskop beweist. ERUPTIVGESTEINE DES PERSÁNYER GEBIRGES. 963 An den von Dr. HERpIcHn gesammelten Gesteins- Exemplaren der köniel. ung. geol. Anstalt konnte ich es beweisen, dass der Feldspath des als Por- phyrit beschriebenen Gesteines von Alsó-Rákos Orthoklas ist, und dass das Gestein in allem mit den erwáhnten Porphyriten übereinstimmt. DEZO TE be, Das Vorkommen dieser Gesteine beschránkt sich blos auf die Umge- bung von Vargyas, Alsó- und Felső-Rákos; wo wir sie am meisten in der Gesellschaft der olivinháltigen Gesteine vorfinden. Sie waren aus unserem Gebirge schon früher bekannt; aber sie wurden sowohl von HERBIcCH, wie von TSCHERMAK, wahrscheinlich nur nach makroskopischer Bestimmung dem Gabbro zugezáhlt. Sie kommen meistens nur an den tiefsten, in den vom Wasser gebildeten Aufschlüssen vor. In der Umgebung von Vargyas sind sie in den Auswaschungen der Báche Vargyas und Szármány an mehreren Orten zu sehen ; manchmal von Erde oder von Wald bedeckt. Bei Vargyas, selbst am Szármány-Berge finden wir sie in der Gesellschaft von Diallag- peridotiten. Die südwestliche Seite dieses Berges besteht rein nur aus diesen beiden Gesteinen und aus durch Metamorphismus von Peridottt entstan: denem Serpentin. Das Verhalten dieser Gesteine zu einander hatte ich hüufig genug Gelegenheit zu beobachten. Zwei Seiten dieses merkwürdigen erup- tiven Punktes , umgibt Karpathen-Sandstein, auf seine Kuppe lagert sich tauber Kalkstein; sein Centrum bilden Diallagperidotit und Serpentin, welche ringföőrmig von Diortten umgeben sind ; im unteren Theile des Ber- ges lagern sich der Feridotit und der Serpentin auf den Diorit, weshalb das letztere Gestein ülter ist, als die beiden vorigen. Diorit fand ich noch im Walde von [első-Rákos im Sóskút-Bache ebenfalls mit Olivindiabas und Serpentin vergesellschaftet. Hier sieht man den Olivindiabas auf den Diortt gelagert. Im Walde von Alsó-Rákos findet man an beiden Ufern des Baches die Diorite ; am rechten Ufer in dem x Köves Császlóv genannten Waldtheil, und in einigen Graben, ebenfalls in Begleitung von Peridotiíten, die sich oft auf ihn lagern. Am linken Ufer, im Walde von Á gostonfalva, an der den Namen c Pojána pietris tührenden Stelle finden wir ihn in Gesellschaft von Olivin- diabas und Serpentin und bildet er mit diesen Gesteinen vier über einander liegende kleine von Nord nach Süd streichende Kuppen. Dieses Gestein ist in den verschiedensten Erhaltungszustánden zu sehen, und von den kleinkörnigen angefangen bis zu den, grosse Gemengs- theile enthaltenden Varietáten in verschiedenen Uebergángen zu finden. Seine Gemengstheile sind Plagioklas und Amphibol in gleicher Menge, zu denen sich Biotit nie zugesellt ; die Grösse der Krystalle schwankt zwischen 29—5 Mm. Das Gestein ist von granitischer Structur ; in vollkommen frischem 2961 JOSEF BUDAI: Zustande graulich-schwarz, mit stark glünzenden schwarzen Amphibolen und farblosen, oder ein wenig ins Grünliche neigenden, glasglánzenden, zwil- lingsgestreiften Feldspathen. Die Gemengstheile der verwitterteren Exem- plare sind glanzloser. Der Amphibol erhölt eine grüne Farbe ; bei noch grös- serer Veránderung verlieren die (Gremengstheile ihren Glanz, ihr Inneres wird zu einer structurlosen homogenen Masse, an welcher Spaltung oder Zwil- lingsstreifung nicht mehr zu beobachten ist. Im letzten Stadium der Ver- wandlung dringt grünlicher Farbstoff in das Innere der Feldspathe, und das ganze Gestein krystallisirt zu einer grünlich-grauen oder aschgrauen, dem Basalt áhnlichen festen Masse um, in welcher die Gemengstheile nicht mehr zu erkennen sind. Die Verwandlung dieser Gesteine ist sowohl im Freien, wie auch an mikroskopischen Práparaten sehr schön zu beobachten. Das verwitterte Gestein zerfállt unter dem Hammer zu polyedrisehen Stucken und sieht man an den Trennungsfláchen oft genug lange nadelför- mige wasserhelle Krystallgruppen regelmássig strahlig, manchmal fácher- förmig um ein Centrum angeordnet. Dieses nachtrüglich gebildete Mineral gibt im Glasrohre erhitzt Wasser; beim Flammenversuch betrug seine Schmelzbarkeit 6 (nach der Reihe SzABós) ; fárbte die Flamme in allen drei Versuchen (5) auf Natrium ; Kalium enthielt es nicht. Aut Grund des Vorgebrachten können wir mit grosser Wahrscheinlich- keit behaupten, dass dieses Mineral Nathrolit sei. An den verwitterten Gesteinen sieht man oft gelblich-grüne Epidot-Adern ; ja auf beschránkteren Gebieten ist das ganze Gestein in Epidosit umgewandelt. Dieses Mineral in die Flamme gebracht, schwillt sogleich zu einer schwarzen, schlackenartigen Masse an, und verándert sich nicht wieder; die Flamme fárbt es sehwach auf Alkalien. Sehr oft durchziehen das Gestein bald dünnere, bald stárkere weissliche Adern, die mit Süuren betropft, nicht brausen. In der Flamme war ihre Schmelzbarkeit im Versuch I 2—3; im Versuch II sehmolzen sie zu einer Kugel; in beiden Fállen waren sie glasig, aussen kleinblasig und knat- terten in der Flamme, wahrscheinlich in Folge der ausbrechenden Gase aut eigenthümliche Weise; ihre Natriumfárbung war in allen drei Versuchen gleich; Kalium zeigten sie nicht; im Glasrohre gaben sie Wasser. Dieses Mineral ist daher irgend ein Calctumzeolitth, der aber genauere Bestimmung erfordert. Die Schlitfe der vollkommen intacten Gesteine zeigen unter dem Mikro- skope gelblich-braune, stark dichroitische Amphibole mit den sie charakte- risirenden rhombischen Feldern. Die Feldspathe, die, wie im Allgemeinen die Gemengstheile der Gesteine von granitischer Structur, unregelmássige Umrisse besitzen, sind genügend intact, spalten gut und erweisen sich im polarisirten Lichte als mehrfach zusammengesetzte Zwillinge. In den Schliffen der verwitterten Gesteine sind die Amphibole dunkelgrün, an ihren Ründern öfters zu faserigem, dichroitisehem grasgrünen Chlorit umgewandelt. Die ERUPTIVGESTEINE DES PERSÁNYER GEBIRGES. 965 Feldspathe sind der Verkaolinisirung wegen weisswolkig, verlieren an ihrer Durchsichtigkeit und zwischen den beiden Nicolen bezeichnen nur mehr dunklere und hellere Fláchen die Zwillingsstreifen ; aber Farbenspiel zeigen sie kaum mehr. Je nach dem Grade der fortgeschritteneren Verwitterung wird der Feldspath zu einer structurlosen kaolinischen Masse, in seinem Inneren bildet sich in Folge der Einwirkung von Lösungen Chlorit ; die Farbe des Amphibol ist bleicher, er verliert seinen Dichroismus, und die Bildung des Ohlorit nimmt auf Kosten der ursprüngliehen Frische des Minerals immer grössere Dimensionen an. Im Inneren einzelner grösserer Amphibol- Krystalle bildete sich manchmal eine Anháufung grosser nadelförmiger, gelblich grüner Krystalle, die wahrscheinlieh Fpidote sind. Diese Krystüll- chen beginnen sich immer in der Spaltungsíláche des Amphibols zu bilden ; ihre Anordnung entspricht der Richtung der Spaltungsfláche, in Folge dessen die Krystalle sich oft kreuzen, einander durchflechten und die rhombischen Felder des Amphibols auch damals noch erkennen lassen, wenn derselbe schon gánzlieh umgestaltet als Pseudomorphose erseheint, was ein genug háufiger Fallist. In einzelnen Schliffen sind wasserhelle, nadelförmige Zeo- lithe in Nestern oder in Adern ausgeschieden zu sehen. Die Veránderung der Gemengstheile ist am vollstándigsten in der oberwáhnten Varietát vom Aussehen des Basalt; bei jener bezeichnet die Anháufung kleiner Chlorite die Stelle der Amphibole, zwischen welchen wir nur in den seltensten Fállen die Ueberbleibsel des nicht veránderten Minerals finden; der Feldspath ünderte sich in eine isotrope Masse um, wahrscheinlich in, dem tesseralen Systeme angehörigen Zeolith. Die intacten Feldspathe erwiesen sich im Flammenversuche als La- bradorite. An den Exemplaren der Sammlung der königl. ung. geol. Anstalt hatte ich Gelegenheit, mich davon zu überzeugen, dass jenes Gestein, wel- ches HERprcn für (rabbro hált und welches TSCHERMAK auf Seite 299 seines citirten Werkes beschreibt, vollstándig mit meinen D:iortten übereinstimmt ; folgliceh haben diese Gesteine auch in der Gruppe der Diorite ihren Platz, nachdem sie den wesentlichen Gemengtheil des Gabbro, den Diallagit nie enthalten. Ó Diabase. Diese Gesteine besitzen im Persányer Gebirge eine genug grosse Ver- breitung, indem sie vom Vargyaser Thale angefangen bis zu den am End- punkte des Gebirges liegenden Ortschaften Woólkendorjf und Holbach überall aufzufinden sind. Bei Vargyas kommen sie im Bach Szármány vor; viel háufiger sind sie im Olt-Durchbruch bei Alsó-Rákos, wo wir entlang der Eisenbahn, an mehreren Punkten im Walde, im Töppé-Bach von Ürmös dieses Gestein, seine Mandelsteine und seine es begleitenden grünen Tutte 2665 JOSEF BUDAI: finden. Ich habe schon beim Porphyr erwáhnt, dass dieses Gestein gegen- über dem Töppé-Berg von Ürmös nahe zum Eisenbahndamm und zum Wáachterhause an zwei Punkten den Porphyr durechbricht, und sich darauf lagert. Im südliehen Theile des Gebirges an der Grenze der Dorfschaften KNucsuláta und Lupsa finden wir wieder dieses Gestein; östlich von Kucsu- láta in der Náhe der Kalköfen durchsehneidet der Diabas den Bach, und die dortigen (ruttensteiner Kalke und Werfener Schiefer durchbrechend, lagert er sich auf dieselben. Ebenda können wir ihn als aus schmaler Spalte her- vorbrechenden Gang zwischen den Kalksteinen an der Bergseite verfolgen. Weiter oben beim Dorfe Lupsa durchbricht er aufis neue die Triaskalke ; im Thale von Lupsa ist aber an mehreren Punkten zu sehen, dass sowohl das Gestein, wie seine Mandelsteine auf (ruttensteiner Kalk lagern. Diese Gesteine bildeten sich daher nach dem Systeme der unte- ren Trias. Am südöstliechen Theile des Gebirges finden wir in den Hottern von Wolkendorf und Holbach sehr sehöne, dunkelsehwarze, glánzende, beinahe porphyrische feldspathige Diabase, welche die kohlenhaltigen Greesteiner Schichten an mehreren Punkten gangartig durchbrechen und sich darauf lagern. Die Bildung dieser geschah nach dem System der unteren Jura. Die Diabase sind an zahllosen Punkten in der Náhe von Areidekalk zu sehen ; aber Durchbruch ist bei diesen nicht zu beobachten: HERBICH ver- legt ihre Bildung zwischen den unteren und den oberen Jura, was sehr wahrscheimlich ist. Früher waren diese Gesteine unter dem Namen Melaphyr bekannt, welche Bezeichnung die ülteren Geologen sehr beguem auf viele solche Gesteine anwendeten, deren Gemengstheile sie wegen ihrer nachtrágliehen Verwandlung oder in Folge der damals noch mangelhaften Hilfsmittel nicht bestimmen konnten. Der Begriff Melaphyr wurde aber von RosExBuscH sehr bestimmt umsehrieben, so dass wir heute unter dem Namen dieses Gesteins nur mehr die -álteren Eruptivgesteine von basaltischer Zusammensetzung verstehen. Wie wir gleich sehen werden, entsprechen die jetzt behandelten Gesteine nicht dem jetzt acceptirten Begriffe vom Melaphyr, weshalb ich sie ihrer mineralischen Zusammensetzung wegen den Diabasen einreihe. Die Diabase von Alsó-hákos, Kucsuláta und Lupsa sind graulich oder bráunlichsehwarz, manchmal erünlicherau, selbst röthliehbraun; dicht, glanzlos, manchmal wenig schimmernd. In ihnen findet man makroskopisch ausgeschieden 3—4 Mm. grosse farblose oder weissliche Flagioklase, obwohl sie in den Exemplaren einiger Fundorte auch fehlen können; so zum Bei- spiel in denen oberhalb von Kucsuláta. Bin anderer Gemengstheil ist mit dem blossen Auge nicht sichtbar. Diese Gesteine sind sehr oft von Diabas- Mandelsteinen begleitet, welche dicht von Calciten durchdrungen sind. Die Caleitnester sind gewöhnlich kugelförmig, ihr Durchmesser variirt von ERUPTIVGESTEINE DES PERSÁNYER GEBIRGES. 967 1—2 Mm. bis zu Erbsengrösse; mit Sáuren befeuchtet, brausen sie lebhaft auf. In einzelnen Nestern kommt grüne erdige Chloritmasse, nach HERBICH Delessit vor ; in einigen Füllen ist das Gestein von Calcitadern durchzogen ; selten finden wir kleine, gelblichgrüne Epidot-Krystüállchen ihm aufge- wachsen. Das Gestein zerfállt in verwittertem Zustande leicht in schöne polyedrische Stücke. HERerIcn analysirte ein im Thale von Lupsa gefundenes Gestein, und erhielt folgendes Resultat : KiésGlS5ÜP8 UGY ÉT s KENTI ÉT SB "honetdegtttetérerat ee eet 1785 Elenögyd "7 esz vessek ss aB Eisenoxydul GEne sás 471 Kalkerdosza ose és setát ee A INTASTTSSTAK these TS et szett 398 Jednjlrib hee a esek EGT EE tsa EMELES 1 AE LSE (A 05) ik maksto ne at ke átv ga KE CHité pa ea 29-99 NMASSÉÉT Szá é zen ÉSE sétát szezá ree Untersuchen wir das Gestein mit dem Mikroskop, so sehen wir, dass die Grundmasse von den einfachen Zwillingen lünglicher, denen der typischen Basalte áhnlichen Plagioklasleistehen gebildet wird, die eine schőne fluidale Structur darstellen. In der Grundmasse sind, die Lücken zwischen den Feld- spathen ausfüllend, grünlich wolkige, grasgrune, chloritisehe Producte zu sehen, welche in den Gesteinen von Alsó-Rákos manchmal bohnen- oder erbsengrosse Höhlungen ausfüllen, und wenn wir den Schliff der Binwirkung von Süáuren aussetzen, nach kurzer Zeit verschwinden. Der Augit verwan- delte sich zu Chlorit, und nur in den seltensten Fállen können wir von jenen noch einzelne nicht verwandelte Theile sehen. In den Scehliffen der Gesteine vom Fundorte Komana sehen wir die Lángs- und Ouerschnitte des Augit manchmal sehr scharf umgrenzt ; nur ist das Innere der Krystalle auch meistens zu Chlorit umgewandelt. Die Ouerschnitte lassen die Gestalt 00 P, 00Pos, 00Pco erkennen. In den Exemplaren vom Lupsacr Thale und von Alsó-Rákos erscheinen zwischen den kleinen Feldspathen auch ein- zelne grössere Feldspath-Krystalle; sie sind an ihren Rándern gewöhnlich intact, enthalten in ihrem Innern eine Anhüufung von Calcit-Krystállchen und erweisen sich im polarisirten Licht als vielfach zusammengesetzte Zwil- linge. Mugnetit fehlt in dem Gesteine nie; seine regelmássig oder unregel- müssig umgrenzten kleinen Krystállehen sind in das Gesteim dicht genug eingesprenget ; im durchfallenden Lichte sind sie nicht durchsichtig, im. aut- fallenden Lichte metallisch glünzend. In den Exemplaren von Alsó- ákos bildet er lángliche schwarze Linien oder Leisten, manchmal finden wir an beiden Seiten eines grösseren lünglichen Individuums zahllose kürzere Indi- viduen unter schiefem Winkel aufgewachsen; ein anderesmal bilden die sechwarzen Leisten eigenthümlieche gitterartige Zeichnungen und durchweben 2968 JOSEF BUDAI: einander auf die verschiedenste Weise. Diese eigenthümlichen lünglichen Formen sind von den Krystallgestalten des Magnetit abzuleiten ; in Folge dessen gelangen wir zu der Annahme, dass der Magnetit im Gesteine sehr sehnell ausgeschieden, und dass er nicht genügend Zeit fand, seine nor- male Krystallgestalt anzunehmen. Die Structur und die Gemengstheile der Diabase von Hollbach sind unter dem Mikroskop denen im Vorhergehenden beschriebenen áhnlich, nur sind in ihnen die Feldspathe wasserhell, vollstándig intact; die Augite sind verháltnissmássig sehr gut erhalten, obwohl an ihren Rándern und Sprün- gen die Chloritbildung begann; ihre Krystalle sind erünlieh gelb, schlecht spaltend, noch gut erkennbar. Die Diabasmandelsteine sind unter dem Mikroskop von übereinstim- mender Zusammensetzung wie die Diabase; nur sind in dem Scbhliffe der ersteren so wie auch zwischen ihren Gemengstheilen die Rhomboeder und Anháufungen von zahlreichen Calcit-Krystállehen zu sehen. Aber auch in den normalen Diabasen finden wir oft genug Calcit-Krystállehen oder Kry- stallanháufungen. Die calcitháltigen Diabase, z. B. die von Alsó-Rákos brausen mit Sáuren lebhaft aut. Diabasporphyrit. . (Labradorgestein, Labradorfels, TSCHERMAK.) Dieses Gestein hat beschránkte Verbreitung; ich fand es nur an drei Punkten bei 4lsó-Rákos am Olt-Durchbruche. Am linken Ufer des Ólt unter dem Berge Töppé von Ürmös kommt es in der Nühe des Flussbettes als sehmaler Gang im Triaskalk vor. Am rechten Ufer finden wir es mit anderen Gesteinen in dem aköves Császlóv genannten Waldtheile; ebenfalls am rechten Ufer ist es in dem grössten in den Ólt mündenden Wassergraben aut- geschlossen und bildet dort in den secundáren Kalken einen aus schmalem Spalt hervorbrechenden Gang. Seinen Feldspath habe ich öfter mit dem Flammenversuche geprütt und erwies sich derselbe immer als charakteristi- seher Anorthit, weshalb ich die Benennungen [Labradorgestein und Labra- dorfels nicht als treffende finde. f Das Gestein besitzt grauliche oder grünlichgeraue, manchmal grünliech sehwarze Grundmasse von frischem Aussehen und rauhem Bruche, in wel- cher die 5—6, manchmal 7—8 Mm. grossen, wasserhellen, oder ein wenig erünlichen, lebhatt gelasglánzenden kurzen Söulchen der Plagioklase por- phyrisch ausgeschieden sind. Mit Süuren besprengt, brausen sowohl das (Gestein, wie die Feldspathe lebhaft. Unter dem Mikroskop sehen wir die Grundmasse aus Plagioklasleist- chen, und zwischen dieselben eingelagerten grünlichen, ehloritisehen Pro- ducten zusammengesetzt ; an mehreren Punkten sind in kleinen Nestern die ERUPTIVGESTEINE DES PERSÁNYER GEBIRGES. 269 Rhomboeder oder Sáulchen kleiner Calcitkrystállehen zu beobachten. In der Grundmasse selbst sind sehr grosse Krystalle von regelmássig begrenzten, in polarisirtem Lichte zwillingsgestreiften, selbst zonisch construirten Plagio- klasen zu sehen, deren Rand an einer rahmenförmigen schmalen Partie wasserhell und durchsichtig ist ; innerhalb desselben ist der grösste Theil des Krystallsmit kleinen Calcit-Krystállchen selbst, — aber selten — mit chlori- tischen, grünen Producten angetfüllt, welche als nachtráglich gebildete Mine- ralien das Innere des Krystalls weniger durchsichtig machen. — Der Augat hat sich im Gestein meistens zu Chlorit umgewandelt, obwobhl in selteneren Fállen zwischen den grünen Fasern des Chlorit auch nicht veründerte Kry- stalle oder Krystalltheile sich vorfinden. Als wesentlicher Gemengstheil tritt im Gestein bei 120facher: Vergrösserung auch [Jitaneisen in Krystallen von 5—6 Mm. Durchmesser auf, die in das Gestein dicht eingesprengt sind. Dieses Mineral erscheint bald in sechseckigen Tafeln mit lappig gekerbtem Rand, bald in lánglicher Leistenform, bald wieder in kleinen, um eine dickere Platte unter schiefem Winkel angeordneten Krystállchen; seine Farbe ist bráunlichsehwarz, die gegen die Mitte zu stufenweise in graulich weiss über- geht ; sein Inneres ist von dunkelschwarzen Linien netzförmig durchzogen. Die einander kreuzenden Linien bilden im Innern des Minerals eigenthüm- liche Zeichnungen ; gánzlich umsehlossene oder in seine Ránder eindringende Anorthiteinsehlüsse enthált es sehr oft. Das Pulver des Gesteins gibt auf nassem Wege sehr starke Titanreaktion. TSCHERMAK sagt, dass dieses Gestein Bronzit und Diallagit enthalte; aber diese Mineralien fehlen constant im Gestein; dagegen wurde das sehr schöne Tttaneisen bisher von keinem der Beschreiber erwahnt. Die von HERBIcH gesammelten Exemplare, die im Besitze der königl. ung. geol. Anstalt sind, und die ich dort unter der Bezeichnung c Labrador- gesteinv vorfand, stimmen in allem mit den meinigen überein. Olivindiabas. Diese Gesteinsart war bisher aus den Persányer Bergen unbekannt. Seine Verbreitung ist sehr beschránkt und gelang es mir bisher dasselbe nur an zwei Punkten mit Sicherheit nachzuweisen. Der eine derselben liegt im Bache acSóskutv von Felső- Rákos, wo er auf Dioriten lagert; der andere auf a Pojána pietriv benannten vier kleinen Kuppen, die auf dem linken Ufer des Olt-Durchbruches liegen und die ich schon bei Besprechung der Diorite erwáhnte. An letzterer Stelle konnte ich das gegenseitige Verhültniss beider Massengesteine nicht eruiren, nachdem an derselben nur einzelne Trümmer zu finden sind und der grösste Theil des Fundortes mit Erde bedeckt ist. Man kann von dem Gestein eine klein- und eine grobkörnige Varietát unterscheiden ; in ersterer sind die Gemengstheile 1—2, in letzterer4—5 Mm. 970 I JOSEF BUDAI: gross. Seine Structur ist granitisch, rauhbruchig, aussergewöhnlich fest ; schon mit blossem Auge kann man in ihm weissliche, manchmal schwach grünlieh schattirte, fettglánzende, intacte Plagtoklase unterscheiden, welche sich im Flammenversuche als Bytownite erweisen ; ferner grünlich schwarze, sehwach glánzende, in der Flamme nicht schmelzende Augite, und oliven- grüne Olivin-Krystalle. Unter dem Mikroskop sehen wir, dass das Gestein das granitische Gemenge der drei erwáhnten Minerale sei, und als solches sind die Umrisse der Krystalle selten regelmássig erhalten. Die Feld- spathe sind durchsichtig, — besonders in der dichten Varietát zeigen sie kaum Spaltbarkeit, — enthalten in ihrem Inneren oft viele kleine Augtt- Einschlűsse ; in polarisirtem Licbt vielfach zusammengesetzte Zwillinge. Vom Augit sehen wir auch manchmal regelmássige Sáulenschnitte, an ihren Enden aus einer Hemipyramis und oP gebildeten Terminalfláchen; meistens sind sie aber von unregelmássiger Gestalt, grünlich gelb. Für die A ugite dieses Gesteins ist die nicht regelrechte Spaltbarkeit charakteristisch, insofern die Spaltungs- linien wohl sehr zahlreich, aber nicht gerade sind; in Folge dessen die Rhombfelder viel unregelmássiger als gewöhnliech sind. Eine noch autfal- lendere seiner Bigenthümliehkeiten ist jene, dass er nicht nur in der Rich- tung von co P, sondern oft genug auch von co Poo unvollkommene Spalt- barkeit zeigt; ja manchmal findet man sogar Individuen, bei denen die Spalt- barkeit der Endfláche vollstándiger ist, als die der Süule. An solehen Kry- stallen kann man manchmal beobachten, dass an ihren Rándern, oder in ihrem Imneren feine, lamellöse Spaltungslinien entstehen, die sich anfangs nur auf einen gewissen Theil des Krystalls beschránken und polarisirt ein vom Augit abweichendes Farbenspiel zeigen. Oft scheiden sich in den Spaltungslinien kleine staubförmige Magnetite aus, und geht die Farbe des Krystalls ins Bleichgrüne über ; in diesem Gesteine ist daher die Diallagit- Bildung aus Augit im Gange, und ist dies in sehr vielen instructiven Fállen zu beobachten. Im Augit sind Magnetit- und OÖliívin-Einschlüsse genug háufig. Dies gilt besonders vom OÖOlivin mit seinen durchsichtigen, blass- weisslichen, rauhoberfláchigen Schnitten ; an seinen Ründern und in den in seinem Innern befindlichen unordentlichen Sprüngen ist er mit einer Rinde von grünlichem, oder gelbliceh grünem Serpentin, manchmal mit Magnetiten umegeben, welche sich aus den veránderten Theilen des Krystalls bildeten. Aus mit Salzsáure geützten Schliffen ist der Olivin binnen 24 Stunden voll- stündig versehwunden und bezeichnet seine Stelle aus Kieselsáurehydrat bestehende . Masse. Alz selten vorkommender Gemengstheil ist auch der Diallagit in lamellösen, grünlichen Krystallen zu sehen, die an ihren Spal- tungslinien mit schwürzlichem Pulver bestreut sind, welcher, wie schon erwülmnt, aus dem Augit sich bildete in Folge der im Minerale stattfindenden physikalischen und chemischen Umgestaltung. Die Ausscheidung der kleinen Magnetite und der damit verbundene Farbenweechsel scheint zu beweisen, s — ERUPTIVGESTEINE DES PERSÁNYER GEBIRGES. ú dass der Augit dieses Gesteines bei seiner Umwandlung in Diallagit einen Theil seines Eisengehaltes verliert. Obwohl in diesem Gesteine der Oltvin hüáufig genug ist, so bin ich dennoch in Folge seimer von dem der Basalte stark abweichenden graniti- schen Structur geneigter, dasselbe eher den ÖOlivindtabasen, als den Melo- phyren zuzurechnen. Diallagperidotite. HeERBrcÓH und nach ihm TscHERMAK haben schon früher unter der Bezeichnung Ölivingabbro am Olt-Durchbruche von Alsó-Rákos ein Gestein beschrieben, welches bisher nur von dem soeben bezeichneten Fundorte bekannt war. Bei Vargyas und auf südwestlicher Seite des Berges Szármány bildet es beiláufig in der Mitte des aus ihm entstandenen Serpentin-Gebietes ein- zelne gröóssere hervorragende Klötze, und lagert sich mit dem Serpentin zugleich auf den Diorit. Im Wálde von Felső-Rákos bildet es ebenfalls in Gesellschaft von Serpentin eine kahle Bergseite. Ueberall kommt es als mas- siges Gestein vor. Das Gestein ist dunkelsehwarz bis dunkelgrün ; 5—6 Mm, selbst grös- sere, grauliche oder olivengrüne lamellöse Krystalle von Diallagíten sind dicht in ihm eingesprengt. Die gelblich grünen Olivine sind mit einer Ser- pentinrinde bedeckt, daher makroskopiseh selten zu sehen. Feldspath oder Saussurit sind in diesem Gestein weder makroskopisch noch mikroskopisch, auch im Flammenversuche nicht nachzuweisen, obwohl ich auch die von HERpICH gesammelten Exemplare untersuchte. TSCHERMAK analysirte dieses Gestein, und erhielt folgendes Resultat : IRTSSOÍSÁUNE és EY ten SE SE ETT Whiónérde ? aztág éleit ette 7748 Hisenoxyd otet) eeriben Keyy. 384 UhTromoxgyad e zerg zs a aa T öpüren EnSénögy lt ést aes LE Tt eg SÁT Kálkerde: VS. d zrég s sásáa szi 650 MAGMOSTASA YT SET k etes esek OLT Kalium E PÉSZÁB (4-4 HOV Z9 010 Natrodlüdésa burg nenreraláy 50 NY EZTS Ket ES PSS ST EL ETSGT ÉS LE 328 ge 98-87 Der geringe K- und Na-Gehalt dieses Gesteines scheint ebenfalls zu beweisen, dass in ihm 6 wenigstens Natriumplagioklas nicht vorkommt. Die Ursache des hohen Percentsatzes (30) seines Magnesiagehaltes findet TSCHERMAK in der vorgeschrittenen Serpentinisirung des Gesteins. Unter dem Mikroskop sehen wir, dass das Gestein aus blassgrünen, lamellösen Diallagíten und rauhen, weissen ÖOlivinen zusammengesetzt ist ; 272 JOSEF BUDAI: die Krystalle, selbst die Krystalltheile des Olivin sind durch Serpentin von einander gesondert, in welcehem die Gemengstheile gleichsam Inseln zu bilden secheinen. An den Rüándern und Rissen der Olivin-Krystalle ist oft Magnetit in kleinen Körnern ausgeschieden. Sehr selten finden wir auch einzelne Augit-Theilehen, die am grössten Theile des Krystalls schon lamellöse Structur und grüne Farbe angenommen haben ; die Diallagíte dieses Gestei- nes haben sich daher mit grosser Wahrscheinlichkeit aus Augiten gebildet. Dieser Annahme entspricht der Umstand, dass ich in einem Sehliffe eine solche aus Augit gebildete Serpentin-Pseudomorphose auffand, welche eine regelmássige Gestalt hatte, und an welcher die Combination co P, o0-Poo, -o Kcc deutlich zu erkennen war. Feldspath oder einen daran erinnernden Hehnitt fand ich in keinem einzigen meiner zahlreich angefertigten mikro- skopischen Práparate, weshalb ich das Vorkommen derselben in diesem Gesteine in Zweifel ziehen muss. Serpentin. Als das Product des Metamorphismus der eruptiven Gesteine muss ich hier auch den Serpentin erwáhnen, der in unserem Gebiete als massiges Gestein zwar nur an wenigen Punkten, aber in grossen Massen vorkommt. Wir finden ihn in der Umgebung von Vargyas, in den Báchen Szármány und Vargyas, in der Umgebung von Alsó-Rákos an beiden Ufern des Ólt- Durchbruches, im Töppé-Bache von Ürmös und auf der Pojána pietri. Bei Felső-Rákos im Bache cSóskutv kommt eine schöne fleischrothe, für Zier- gegenstánde sehr geeignete Varietát vor, leider aber nur in sehr geringen Massen. In der Gesellschaft des Serpentin befinden sich Olivindiabas, Diallagperidottt und Diorit, aus dem Metamorphismus der beiden ersteren ist das Gestein entstanden; dagegen trügt der Diorit gar nicht oder kaum zur Bildung des Serpentin bei, indem dessen Umwandlung, wie ich es oben des náheren dargelegt, ein ganz anderes Gestein resultirt. Der Serpentin ist dunkel oder blass bráunlich grün, dicht, glanzlos oder fettelánzend ; zerfállt unter dem Hammer zu polyedrisehen Stücken und enthült sehr oft durehsiechtigen edlen Serpentin oder faserige Chrysotil- adern. In einzelnen Fállen ist er von licehteren grünen Flecken oder weissen structurlosen Körnechen durchdrungen und enthült meistens stark glinzende lamellőse Diallagiteinsehlűsse als Ueberbleibsel des einstigen Eruptivgestei- nes. Die Umwandlung der Eruptivgesteine zu Serpentin kann man sowohl an den Fundstellen, wie in den (resteinsschliffen sehr gut studiren. ae ka 3 Meine im Persányer Gebirge gesammelten Erfahrungen fasse ich nun in Folgendem zusammen : Die Gesteine haben eine geringe Verbreitung und liefern kaum Mate- rial zur Bildung der Berge. Als solche nicht auf ein grosses Gebiet sich ERUPTIVGESTEINE DES PERSÁNYER GEBIRGES. 273 erstreckende massige Gesteine sind die Diallagítperidotíte, die Olivin- diabase, die Diorite, die Orthoklasporphyre, manchmal auch die Melaphyrc zu betrachten; dagegen bilden der Diabasporphyrit und die Diabase von Holbach- Wolkendorf und Kucsuláta aus schmalen Spalten hervordrin- gende Gánge. Die Reihenfolge der Ausbrüche betreffend steht fest, dass der Diabas jünger ist als der Porphyr und der ÖOlivindiabas und Diallagperidot jünger als der Diortt. Das relative Alter der übrigen Gesteine war nicht zu ergründen. Bezüglich der Zeit der Bildung der Gesteine steht fest, dass sie mei- stens das Liegende von Triaskalken bilden. Der Diabas bricht bei Kucsuláta, bei Holbach und Wolkendorf Liasschichten durch ; die Bildung dieser unter- triassischen Gesteine föllt dahér wahrscheinlich zwischen den unteren und oberen Jura. Der Diabasporphyr durchbricht Triasschichten, daher er jünger als diese ist. Wo die Gesteine alte Vulkane reprásentirende Kuppen bilden, z. B. im Walde von Alsó-Rákos, dort reihen sich diese Kuppen in einer Richtung von Nord nach Süd an einander. Auch die Richtungsfláche der Gangsprünge ist meistens eine nordsüdliche. Die Vulkane dieses Gebietes konnten daher Reihenvulkane sein, und drángte die die Gesteine bildende Lava aus Spalten von nordsüdlicher Richtung auf die Oberfláche heraus. Im Persányer Gebirge existiren kein Gabbro, kein Melaphyrgabbro, Melaphyre, Porphyrite; nachdem die unter diesen Namen erwühnten Gesteine nach der genaueren Untersuchung ihrer Gemengstheile in andere, ihnen eher zukommende Gesteins-Familien eingereiht werden mussten. LITERATUR. Dr. F. HegBrcn : Die geologische und paláontologisehe Beschreibung des Székler- landes. (Mittheilungen aus dem Jahrbuch der königl. ung. geol. Anstalt. Bd. V, p. 19—163). Dr. F. HERgIcn : Oesterreichische Zeitschrift für Berg- und Hüttenwesen, 1859. Nr. 43, 5. 337—339. Dr. F. HERBrcH: Mittheilungen des Siebenb. Vereins zu Hermannstadt. Bd. XVIII. 1844. S. 172—183. HaAvER und STACHE : Geologie Siebenbürgens. 5. 296—97. TSCHERMAK : Die Porphyrgesteine Oesterreichs der mittleren geologisehen Epoche. Seite 222— 29. Földtani Közlöny, XVI. köt. 1886. 18 274 LUDW. CSEH: DIE GEOLOGISUHEN VERHÁLTNISSE DER ALT-ANTONSTOLLNER BERGHANDLUNG IN VIHNYE. VON LUDWIG CSEH. (Hiezu Tafel III.) Einen Theil der königl. Alt-Antonstollner Berghandlung in Vihnye habe ich 1882 untersucht und geologiseh aufgenommen. Als Ergebniss dieser Untersuchungen will ich bei dieser Gelegenheit meine im Horizont des c Kreuzerfindungs- Erbstollens in der Richtung der Günge Johanngang, Schmundklutt, Anton- oder Hauptgang, Seigerekluft und Elisabethgang gesammelten Beobachtungen mittheilen. Bei der Grubenaufnahme widmete ich meine ganze Aufmerksamkeit zuerst aussehliesslieh den Lagerungsverháltnissen der Gesteine, und erst hierauf liess ich mich in die Untersuchung des Verhaltens der Günge in den verschiedenen Gesteinen ein. Meine Mittheilung beginne ich mit der geologischen Beschreibung der Umgebung der Alt-Antonstollner Berghandlung und zwar zu Tage auf dem südlichen Abhange des Berges cOsztruzlan gegen den Dreifaltigkeits- Schacht zu, und setze sie südlich in der Richtung des Kreuzerfindungs- Erbstollens fort bis zur Wasserscheide zwischen Hodrusbánya und Vihnye. Von der halben Höhe des südlichen Abhanges des Osztruzla dehnt sich die Grenze des Triaskalkes und Dolomit, der Thon- und Werfener-Schiefer bis zum Dreifaltigkeits-Schacht und nahe zur Thalsohle aus. Die Thon- und Werfener-Schiefer ziehen sich auf dem genannten Abhange in schmalem Zuge bis zum erwáhnten Schachte ; verbreitern sich hier plötzliceh und ziehen östlich zum Schneiderkagraben und dem letzteren gegenüberliegenden unteren Kizovaer Thale; gegen Westen aber über das Thal von Hodruska und sehliesslich gegen Süden über das Thal von Szikorova in einer Meereshőhe von 560 Meter nahe zur Sohle des Hirschenstein und bis zur Grenze des Diorit. Der Granitgneiss grenzt am Abhange des Osztruzla ebenfalls an die Thon- und Werfener-Schiefer; geht in der Nühe des Dreifaltigkeits-Schach- tes auf die nördliche Lehne des Thales über und hült sich westlich bis zum Thale Dolinka. Der Diorit grenzt sowohl im Norden, wie im Süden an die Schiefer. Die nördliche Grenze geht vom Hodruska-Thale über die südliehe Lehne GEOL. VERHÁLTNISSE DER ALT-ANTONSTOLLNER BERGHANDLUNG. VA eines unbenannten Thales, über den Prednivrch, die südliche Lehne des Hirschensteims, das Thal Sprochova und den Rücken des Divimuzs bis zur Mündung des Thales von Kizova und noch darúber. Die südliche Grenze beginnt ebenfalls im Hodruska-Thale ; geht dann über die nördliehe Lehne des unbenannten Thales in der Richtung des Sattels zwischen dem Hir- schenstein und der Koncsiár-Spitze und umgürtet sozusagen die Spitze des Hirschensteins ; setzt dann von hier über die nördliehe Lehne des Kon- csiár auch nahe zu dessen Spitze fort bis zur c:Rumplokav genannten Was- serscheide von Vihnye-Hodrusbánya. Dieser Dioritzug grenzt gegen Süden wieder an Schiefer an. Die áusserste, südliche Grenze der Schiefer bildet die Wasserscheide, wo sie mit normalem Biotit-Orthoklas-Andesin-Trachyt und dessen Grünsteinmodification in Berührung treten. Die Schiefer nehmen in dieser Gegend im ganzen Berg- zuge von Vihnye-Hodrusbánya die höchsten Spitzen ein bei einer Höhe von 780—880 Meter über dem Meere. — An der westlichen Grenze dieses zwei- ten Schiefergebietes, auf der westlichen Lehne des Thales von Hodruska, im Thale von Szikorova finden wir das Ausbeissen von Gneissgranit in gerin- ger Ausdehnung. i Das beschriebene Gebiet wird an mehreren Orten von der Grünstein- modification des Biotit-Orthoklas- Andesin-Trachytes gangartig durchschnit- ten. Der máchtigste Zug des von Nord nach Süd streichenden Ganges von Biotittrachyt trifft den Dreifaltigkeits-Schacht; durchschneidet nördlich vom Schachte den Triaskalk, südlich die Schiefer und Diorit. Hinzelne Trümmer von Biotittrachyt findet man an mehreren Orten, aber das Auftreten lásst sich auf der Karte nicht bestimmt bezeichnen. Die grösste Verbreitung besitzt der Triaskalk, der Thonschiefer, der Ouarzitschiefer und der Diorit ; der Granitgneiss und die Grünsteinmodifica- tion des Biotittrachytes erscheinen nur untergeordnet. Die Werfener Schiefer, glmmerigen Thonschiefer und Kalkschiefer gelang es mir bisher nicht von einander abzusondern, das heisst, auf der Karte gesondert mit Grenzen aufzuzeichnen. Grubenaufnahme. Die Beschreibung der berggeologiscehen Aufnahme des Kreuzerfindungs- Erbstollens beginne ich beim Johanngang nördlich vom Dreifaltigkeits- Schachte, und setze sie von hier südlieh fort über die Schmundklutt, Antongang oder Hauptgang, der Seigernkluft bis zum südliechen Feldort des Elisabethganges fort. Ich bemerke, dass ich bei dieser Aufnahme die positiven Grenzen der Gesteine stets von dem Kreuzgestánge der Haupt-Schlage beziehe. Der nördliche Schlag des Johannganges am Kreuzerfindungs-Erb- 185 276 LUDW. CSEH: stollen ist vom Johann-Schutt nördlich fortwáhrend in Sehiefern getrieben worden, bis er nicht bei 67 Meter den dolomitisehen Kalk erreichte, in welchem der Schlag bis 181 Meter getrieben wurde. Südlich vom Johann-Schutt geht der Schlag ununterbrochen in Schiefern bis zur Schmundkluft oder dem Lukas-Schlag, mit Ausnahme vom 15-ten bis zum 35-sten Meter, wo vom 15-ten Meter anfánglich die Grünsteinmodifi- cation von Biotit-Orthoklas-Andesin-Trachyt die Sohle berührt und dann beim 35-ten Meter in die First tritt. Am Kreuzungspunkte des benannten Schlages ist Gneiss-Granit zu constatiren. Im Lukásschlage reicht der Granitgneiss bis 5 Meter, darúber hinaus bildet die Grünsteinmodification des Biotit-Orthoklas- Andesin- Trachytes seine Fortsetzung und reicht im Schlage der Schmundkluft südlieh bis auf Ost 43 Meter mit Ausnahme einer 5 Meter máchtigen Granitgneiss- Binlagerung, welche vom 33-ten bis zum 38-ten Meter anhált. Die Schmundkluft reicht 413 Meter weit vom I:ukas-Schlag bis zu jenem Punkte des Erbstollens, wo dieser westlich zu Tage seine Richtung nimmt, hier trifft zugleich der Anton- oder Hauptgang mit der Sehmundklutt zusammen. Bis zu dieser Grenze ist die Sehmundklutt vom 43 sten Mtr an unun- terbrochen in Granitgneiss entwickelt. Vom 413-ten Meter oder vom Schar- rungspunkte der Scehmundkluft mit dem Antongang richtet sich das Streichen des Anton- oder Hauptganges nach Süden bis auf 788 Meter im Granit- eneiss ; von hier an aber setzt er sich bei bleibendem Streichen im Diorit fort. Nahe zur Grenze des Diorit und Granitgneiss beobachtete ich im Gneiss eine 1 Meter müchtige Dioriteruption ; dagegen zeigt sich beim 1200-sten Meter im Diorit Eruptionen der Grünsteinmodification von Biotit-Orthoklas- Andesin-Trachyt. Im 1285-sten Meter trifft die Seigere Kluft in der Süd-Ost-Richtung mit dem Anton- oder Hauptgange zusammen. Der Schlag führt in der Richtung der — Seigernkluft den Namen-x Elisabeth-Flügelsehlag) . VomAnfange dieses Schlages oder vom Scharrungspunkte derAnton- undSeigeren-Kluft gerechnetvom 11-ten bis zam 18-ten Meter, daher in einer Máchtigkeit von 7 Metern durchbricht Biotittrachyt den Diorit. 10 Mtr. vom Baptist-Schachte ist das Auttreten des Biotittrachyt auf 45 Mtr. zu constatiren. Von hier aus wurde der Schlag mit Ausnahme von zwei Punkten bis 330 Meter fortwáhrend im Diorit getrieben. Bei 250 und bis 305 Meter zeigt sich der Biotittrachyt in geringer Ausdehnung bald an dem nordöstlichen, bald an dem südwestlicehen Ulm des Schlages. Bei 330 Meter tritt der Diorit mit Aplit, einem unrichtig Pegmatit genannten metamorphen (GGestein in Berührung. Ueber diese Berühruneslinie hinaus wurde bis jetzt das Auftreten des Diorit nicht beobachtet. An seine Stelle tritt bei 725 Meter Biotit-Orthoklas-Andesin-Trachyt. Der Elisabethgang schart sich bei 400 Meter mit der Seigeren Kluft und GEOL. VERHÁLTNISSE DER ALT-ANTONSTOLLNER BERGHANDLUNG. 27 und streicht beinahe nach Süden. Von 400 Meter an oder vom Scharungs- punkte des Elisabethganges und der Seigeren[Kluft wurde der Schlag südlich bis 720 Meter im Aplit getrieben, mit Ausnahme vom 520-sten bis zum 615-ten Meter, daher in einer Lünge von 85 Metern, wo Biotittrachyt das genannte metamorphe Gestein durchbricht. Ueber den 725-sten Meter hinaus wurde der Schlag ununterbrochen im Biotit-Orthoklas-Andesin-Trachyt getrieben bis zum 1010-ten Meter, wo das Feldort nun feiert. Vergleichung. Vergeleichen wir nun die in der Grube gewonnenen Resultate mit denen zu Tage gefundenen. Zu diesem Zwecke habe ich einen vertikalen Durchschnitt durch den Kreuzerfindungs- Erbstollen in der Streichungsrich- tung des Johannganges, der Schmundkluft, des Antonganges, der Seigeren- Kluft und des Elisabethganges angefertigt. Wie man aus diesem Durchschnitte entnimmt, bildet das Grundgestein paláozoischer Granitgneiss (Cordierit- eneiss) und Aplit. Auf diese lagerten sich spáter die Schiefer, auf diese der Kalk der mittleren Triaszeit und Dolomit; zu diesen gehőren auch die Werfener- Schiefer. Nach diesen folgete die Eruption des mesozooischen Diorit und des Biotit-Orthoklas-Andesin-Trachyt, welche Eruption die früher benannten Gesteine durchbrach ; zum Theil aber ihre Schichten hob. Der Biotittrachyt bildet in dem besehriebenen Gebiete, als jüngstes Eruptivgestein, in zahlrei- chen Aesten oder gangartig in sümmtlichen Gesteinen Eruptionen oder Iruptionen. In der Grenze dieses Durchschnittes oder allenfalls auf der Oberflüche kann man an keinem einzigen Punkte das Ausbeissen des Biotittrachytes sicher bezeichnen, trotzdem man im Gerölle des auftretenden Gesteines an mehreren Orten auch Biotittrachyt-Bruchstücke finden konnte. Die in der Grube gefundenen Gesteinsgrenzen sind gewöhnlich unregelmássig , sie treten in elinander gemenegt oder verschmolzen auf, so dass die Beobachtung des Verfláchens und Streichens unmoglich ist ; ja es existiren auch solche Punkte, wo die Beruhrungslinie der beiden Gesteine eine entschieden glatte Absonde- rung bildet, so sehr, dass jene in einem Stücke nicht abzuschlagen sind. Bei der Vergleichung der Aufnahmsresultate vom Tage und in der Grube fállt auf, dass jedes Thal und jeder Gebirgsrücken je andere Gánge bringt und jene beeinflusst in jenem Falle, wenn sie nicht parallel, sondern im Winkel gegen das Thal oder den Gebirgsrücken streichen. Als Beispiel diene uns der Johanngang, dessen Streichen nordsüdlich, sein Verfláchen östlich ist; sowie er das Thal von Vihnye berührt, hört seine Fortsetzung allsogleich auf und an seine Stelle tritt die Schmundklutft 278 LUDW., CSEH. mit einem Streichen von Süd-West und steilem Fallen bald von Nord-West, bald nach Süd-Ost. Seine Fortsetzung wird über dem Rücken des Divimuzs im Thale von Sprochova unterbrochen und sie trifft mit dem Anton- oder Hauptgange, dessen Streichen Nord-Süd und West ist, zusammen. Dieser behült die Richtung seines Streichens, bis er nicht unterhalb des Sattels zwischen dem Hirschenstein und dem Koncsiár eintrifft, wo er seine Fortsetzung verliert und sich der Seigeren Kluft anschliesst mit dem Streichen Süd-West, welcher dann im Thale von Szikorova verschwindet; worauf der Elisabethgang an seine Stelle tritt mit einem Streichen von Süd- West und einem Verfláchen nach Süd-Öst. Die Lagerungsverhültnisse der Gesteine habe ich in der Grube noch an zwei Haupthorizonten studirt ; aber in der weiteren Ausarbeitung wurde ich durch das Dazwischentreten anderer Arbeiten verhindert. Ueber meine weite- ren Studien über das Verhalten der Gönge in den einzelnen Gesteinen werde ich spüter Gelegenheit haben, Mittheilung zu machen. VALENCIENNESIA IN DER FOSSILEN FAUNA UNGARNS. 279 VALENCIENNESIA IN DER FOSSILEN FAUNA UNGARNS. VoN JuLrus HALAVÁTS. (Vorgetragen in der Fachsitzung vom 12. Mai 1886.) Im Jahre 1842 erschien jenes grosse Werk, in welchem die Ergebnisse der wissenschaftlichen Reise ANATOL DEMIDOFF"s in. Mittel-Russland und der Halbinsel Krim publicirt wurden. L. RoussEau, der die Fossilien bearbeitete, beschrieb aus der oberen Abtheilung der tertiáren Schichten von Kamiouch- Bouroun auch einen neuen Gasteropoden, welcher als Vertreter eines neuen Genus von ihm zu Ehren des Professors am Pariser Museum VALENCIENNES, Valenciennensis genannt wurde. Diesen Namen ánderte BouRGurGwa (1855) auf Valenciennia ; FiscHER (1858) aber auf Valenciennesta um. Roussrau ! gab dem von der Krim beschriebenen Fossil den Artnamen Valenciennensis annulatus. 1875 beschrieb M. NEumaAYR in seinem grossen Werke ? über die Fauna der slavonischen Congeria- und Paludina-Schichten eine neue Art unter dem Namen Valenciennesta Reussi, welche dann von S. BRusIwa ? schárfer um- . schrieben wurde. Seiner Ansicht nach ist V. Reusst um vieles flacher als V. annulata ; die Rippen sind schwácher und nur mit concentrischen Linien verziert, indem die radialen Linien fehlen. Die Spitze von [. annulata ist angelförmig gestreckt, dagegen bei V. Reussi sehwácher und schneckenför- mig eingerollt. Schliesslich kommt BRusisa zu dem Resultate, dass die sowohl von REuss wie von R. HoERNEs und anderen von Beocsin und über- haupt aus Kroatien-Slavonien unter dem Namen V. annulata besechriebenen Exemplare der V. Reussi angehőren. Unter dem Namen Valenciennesta Pauli beschreibt R. HoERNEs " eine dritte Art. Das einzige Exemplar wurde bei Knegince (bei Varasd-Teplic in ! A. DEMIDOFF: Voyage dans la Russie meridionale et la Crimée etc. Tom. II. p.SZ915 Mollases pets btee7t ? M. NEumaYR: Die Congerien- und Paludinen-Schichten Slavoniens und deren Faunen. — Abhandlungen der kais. kön. Reichs-Anst. Bd. VII. Heft 3. p. §1, t. IX. Fig. 22. 5 S. BRusiIva: Die Fauna der Congerien-Schichten von Agram in Kroatien. — Beitr. z. Palüont. Oesterreich-Ungarns und des Orients. Bd. III. p. 179, t. XXVII. Big. s70 72 1 R. HOERNES: Congerien- (Valenciennesien-) Schichten von Knegince. — Jihyb.sds.k. ik. geo R-AL Bd. XXV. p. 72, t. BEL sBISSAG 250 JUL. HALAVÁTS: Kroatien) gefunden und zeichnet sich durch seine bedeutende Grösse, zahl- reichen (40) dicht stehenden Rippen aus, und ist noch dadurch charakteri- sirt, dass seine Siphonalofínung sehr scehwach, und nur durch die stárkere Einwinkelung der Wachsthumslinien bezeichnet ist. ! Daran reiht sich noch eine vierte Art, die Valenctennesta pelta, die 5. BRusrsa ? ans den Congeria-Schichten von Agram beschreibt. Es ist dies eine glatte, rippenlose Form, an deren Oberfláche sich nur die Wachsthums- linien und hie und da undeutliche Falten zeigen. Die Zabl der bisher besehriebenen Valenciennesta-Arten kann ich nun mit einer fünften vermehren. Es ist dies die Valenctennesta Böckhi. In dem von mir bisher aufgenommenen . Theile der Comitate Krassó- Szörény und Temes konnte ich, wie ich dies in meinen bisherigen Publica- tionen wiederholt erwáhnte, zwei petrographisch verschiedene Horizonte der pontisehen Schichten unterscheiden. Den unteren bilden abwechselnde Thon- und Thonmergel-Schichten ; den oberen Sand- und mehr oder weniger lehmige Sand-Schichten. Beide Horizonte lieferten mir eine V/alenciennesta. Die eine sammelte ich im oberen Horizonte (Sand) bei Königsgnad (Uom. Krassó-Szörény), welche hier in der Gesellschaft von Cardium n. sp. (aus der Verwandtschaft von C. ecristagallit, Rorm) ; C. Schmidti, M. HoERx., C. apertum, Mönsr., C. secans, FucHs, (. Rothi, Han., C. Majert, M. HoERx., 0. diprosopa, Bgus. (verwandt mit (. Arpadensc, M. HoERx.) ; C. triangu- laris, PARrsH, CU. rhomboidea, M. HoERxw., Pisidium priscum, Ercnw., Mela- nopsis sp. vorkommt; daher eine Fauna, die an die von Árpád im Com Baranya erinnert. Die hier gefundene Valenciennesia erwies sich nach Ver-. eleichung mit den Exemplaren von Beocsin als die V. Reussi NEuw. Bei dieser Gelegenheit untersuchte ich sámmtliche in der Sammlung der kön. ung. geol. Anstalt niedergelegten Valenctennesta-Exemplare, und kam dadurch zu dem Resultate, welches schon früher Bgusrwsa für Kroatien und Slavonien aussprach, dass nümlich in den pontischen Schichten Ungarns die Valenciennesta, annulata, Rouss. nicht vorkommt, und dass alle jene Exemplare, welche bisher unter diíesem Namen beschrieben wurden, der V. Reussi, Neum. angehören, und kanm ich dem noch das hinzufügen, dass diese Art nach den bisherigen Angaben in den oberen Partien der pontischen Schichten lebte. Die in der Sammlung der königl. ung. geol. Anstalt aufbewahrten Exemplare der Valenciennesta Reussi rühren von folgenden Fundorten her: ! Die zuletzt erwülnte Eigenthümliehkeit zeigt sich auch ott bei den zusam- mengedrückten Exemplaren der V. Reussi von Beocsin, und es ist nicht unwahr- scheinlich, dass mit der Zeit nach der Untersuchung zahlreicherer Exemplare die V. Pauli sich nur als monstruose V. Reussi erweist. 4 DD. e. pp. 180. t. XX2:BIg. 26. VALENCIENNESIA IN DER FOSSILEN FAUNA UNGARNS. 251 Árpád (Com. Baranya) (ges. v. J. KókÁN), Kis-Ibafa (Com. Baranya) (ges. v. J. Böckn), Bükköd (Com. Baranya) (ges. v. J. Böckn), Neszmély (dom. Komárom) (ges. v. Dr. K. HoFManN), Koltó (Com. Szilágy) (ges. v. Dr. K. HoFManN), Kelencze (Com. Szilágy) (ges. v. Dr. K. HoFmawnNn), Königsgnad (Com. Krassó-Szörény) (ges. v. J. HALAVÁTS), Markovecz (Com. Temes) (ges. v. J. HALAvÁTS) ; in der Literatur werden erwáhnt : Tata (Com. Fehér) (ges. v. M. HANTKEN), ! Vercserova (Com. Krassó-Szörény) (ges. v. C. M. Paut,) : ? sehliesslich erwáhnte bei Gelegenheit meines Vortrages unser Vorsitzender Prof. J. v. SzaBó, dass er dieses Fossil auch von Kóbánya bei Buda- pest kenne. ? Die von mir, wie oben erwálhnt, als neue Arterkannte Valenciennesta fand ich bei Csukics (Com. Krassó-Szörény) im unteren (Thon) Horizonte der pontischen Schichten Südungarns, und werde ich die náhere Beschreibung und Abbildung der Valenciennesia Böckhi n. sp. in der unter Druck befind- lichen, bereits in ungarischer Sprache erschienenen Abhandlung ! mit nách- stem verőffentlichen. 1 A, E. Reuss: Neue Fundorte von Valenciennesia annulata. Rouss. — Sitzgsb. d. k. Akad." d. Wiss. Bd. DVI. p. 92. t II. 2 A. HoERwEs: Valenciennesia-Schichten aus dem Banat. — Jhrb. d. k. k. geol. R.-A. Bd. XXV. p. 73. 3 Wie schon früher erwühnt, kommt diese Art auch bei Beocsin und Agram vor; auch aus Rumünien kennt man sie bereits, wie dies schon Reuss vorbringt, der das betreffende Exemplar von Dr. K. HOoFrMmaNNw erhielt. Jüngst publicirte sie A. BITTNER (Verhandl. d. k. k. geol. R.-A. 1884, p. 311) von Tirgu-Jin, von welchem Fundorte die kön. ung. geol. Anstalt der Gefálligkeit Herrn B. v. INKEYvs ein schönes Exemplar verdankt. 4 J. HaLavárs: Őslénytani adatok Délmagyarország neogénkorú üledékei fauná- jának ismeretéhez. II. — A m. kir. földtani intézet Évkönyve. VIII. köt. 282 LITERATUR. LtÍTERATUKR" 1. Rar. Hormass: Ueber die Verkoksung der Zsilthaler- Kohle. (Unga- rische Montan-Industrie-Zeitung 1886. Nr. 4, p. 36—38.) 2. Dr. Jos. Szasó: Die Kalisalz-Bergwerke von Stassfurt. (Sammlung populárer naturwiss. Vortráge. VIII. Bd. 50. Heft. Herausg. von der königl. ung. naturwiss. Gesellschaft. Budapest, 1885. (Ungarisch] .) Der Verfasser beschreibt in anziehender Weise jenen Ausfiug, den die Mit- glieder des in Berlin 1885 abgehaltenen dritten internationalen geologisehen Con- gresses nach Schluss desselben nach Stassfurt, in das Eldorado des Salzbergbaues unternahmen, und seine von ihm bei dieser Gelegenheit gemachten geologisechen Beobachtungen. 3. Dr. F. ScHaFARzIk : Die Mustergesteins-Sammlung der königl. ung. geol. Anstalt für die ungarischen Mittelschulen ( (ymnasten, Realschulen, Realgymnaszen ). (Herausg. v. der königl. ung. geol. Anstalt. Budapest, 1885. [(Ungarisch].) Í j Der Verfasser erhielt von der Direction der königl. ung. geol. Anstalt den Auftrag, dass er im Lande den Unterrichtszwecken der ungarischen Mittelsehulen entsprechende Sammlungen zusammenstelle. Nach Beendigung seiner Reise und dem genauen petrographischen Studium des gesammelten Materials verfasste er die vorliegende 20 Druckseiten starke Schrift, welehe zur Erkláürung der zusammen- gestellten, je aus 160—170—195 Exemplaren bestehenden Sammlung dient. Die einfachen krystallinischen Gesteine gruppirte er nach dem Systeme H. CREDNER s, die zusammengesetzteu nach H. RosExguscn; darauf folgen die Trümmergesteine je nach ihrem vulkanischen oder neptunischen Ursprunge in zwei Gruppen getheilt. Die ungarischen Mittelscehulen verdanken so dem Verfasser eine höchst instructive Sammlung, die den betreffenden Lehrern nicht nur als ausgezeichnetes Lehr-, sondern auch als Lernmaterial die besten. Dienste lei- sten kann. T. SZONTAGK. 4. Dr. L. Tavscn : Ucber ecinige Conchylien aus dem Tanganyika-See und deren fosstle Verwandte. (Sitzungsber. d. kais. Akad. d. Wiss. 90. Bd. I. Wien, 1884.) MEEx reihte eine aus den Bear River Lamarie-Schichten — aus der Nachbar- schaft des südwestlichen Wyoming und Utah — herrührende Schnecke zuerst Unter dieser Rubrik wollen wir von nun an die — zum Theile kritische — Zusam- menstellung aller literarischen Erscheinungen des In- und Auslandes bringen, die sich vorzüglich aufie geologischen, paláontologisehen und mineralogisehen Verhültnisse der Löünder der ungarischen Krone beziehen, oder die von ungarlündisehen Fachgenossen überhaupt publicirten Arbeiten besprechen. Die Redaction. LITERATUR. 283 dem Genus Melania an ; erwáhnte sie aber spáter als Pyrgulifera humerosa. WHITE erkannte dann, dass diese Form die náchste Verwandte der von E. A. SMITH aus dem centralafrikanischen Tanganyika-See beschriebenen Paramelania Dumoni und P. crassigranulata sei, und vereinigte sie in ein Genus unter dem üálteren Namen Pyrgulifera. Der Verfasser der hier referirten Abhandlung kam bei der Untersuchung der Fauna der Süsswasserbildungen der Kreidezeit von Ajka zu dem Resultate, dass die Arten dieses Genus in den, aus der oberen Kreide wohl bekannten Paludomus- Arten nicht nur ihre náchsten Verwandten besitzen, sondern dass in diesen Schich- ten Pyrgulifera humerosa MEExK auch in Europa einheimisch sei. Aus dem im Csinger-Thale von Ajka gesammelten Materiale werden folgende ten die Pyrguli-Arten erwáhnt : Pyrgulfera humerosa, MEEE, c Pichleri, HoERw., c acinosa, ZEK., a armata, MATHÉR., fi glabra, HANTK., ( lyra, MATHÉR., ( striata, n. f., ( Rickeri, n. f., a Ajkaensis, n. f. Die detaillirte Beschreibung der einzelnen Artenist in der Originalarbeit zu finden ; wir müssen aber hier bemerken, dass der Verfasser das Buch M. v. HANT- KEN s Die Kohlenflötze und der Kohlenbergbau der Lünder der ung. Krones, nicht erwühnt, in welcehem auf S. 179 einige der oberwáhnten Arten aufgezáhlt und abgebildet werden, und zwar : Pyrgulifera Pichleri, HoERx., als Paludomus Pichleri, HoERw. typus var. spt- nosa SANDB., Pyrgulifera acinosa, ZEx., als Paludomus Pichleri, HoERwx. var. nasse- formis, SawpB., Pyrgulifera glabra, HAwTK., als Paludomus Pichlerit, HoERx., var. glabra, HANTK. A. FRANZENAT. 5. A. GEzELL und Dr. F. ScHAFARZIK : Detail- Katalog der für die Kunst- und Bautechnik wichtigeren ungarlündischen (Gresteine. (Herausg. v. d. kön. ung. geol. Anstalt. XX u. 139 S. Budapest, 1885. /Ungarisch].) Die königl. ung. geol. Anstalt stellte es sich vor einigen Jahren zur Aufgabe, die praktische Aufgabe der Geologie auch dadurch zu befördern, dass sie solche Sammlungen zusammenstellt, aus deren Studium sowohl die Vertreter des Berg- baues wie auch die der Industrie sich auf unmittelbare und begueme Weise Erfah- rungen und Kenntnisse verschaffen können. Diesbezüglieh hat die Anstalt ihre Thatigkeit vorláufig nach drei Richtungen hin begonnen ; námlich mit der Zusam- menstellung: 1. der in der Kunst- und Bautechnik wiechtigeren Gesteine; 2. der Rohproducte der Thon-, Glas-, Cement- und Mineralfarben-Industrie und 3. der Bergbauproducte (Erze, Mineralien, Gesteine und primüre Rohproducte). Bis zur Eröffnung der vorjáhrigen Landesausstellung gelang es auch die beiden ersteren so weit zu complettiren, dass sich die Direction der Anstalt veranlasst sah, die- 984 LITERATUR. selben auf der Landesausstellung vorzuführen. Zugleich begannen die Conserva- toren dieser Sammlungen die Zusammenstellung des Cataloges mit der bestimmten Absicht, damit nicht ein blosses Verzeichniss der gesammelten und ausgestellten Gegenstünde zu geben, sondern ein in jeder Hinsicht brauchbares Handbuch. Leider gelang dies bei der ersten Ausgabe nicht vollstándig, indem für viele der eingesandten Materialien noch die nothwendigen vertrauenswürdigen Daten fehlten. Die Ergánzung dieser Lücken wird wohlin der spüter zu erscheinenden zweiten Ausgabe ermöglicht sein. Im Cataloge der Gesteine folet nach der Vorrede des Directors die cHin- leitungo , in welcher kurz das System charakterisirt wird, nach welchem das auf- gesammelte Gesteinsmaterial behandelt wurde. Als Grundlage der Gruppirung wurde das petrographische System gewühlt, und wurde die Verbreitung der Gesteine einer jeden einzelnen Gruppe in unserem Vaterlande gesondert skizzirt. Die in die HJammlung aufgenommenen (Gesteine erhielten sümmtlich Würfelform mit einer Kantenlönge von 1 Decimeter, und wo es möglich war, wurde auch die eine Fliche polirt, was auch zur üusseren (refálligkeit der Sammlung beitrug. Bisher sind 420 solche Würfel in dem Catalog beschrieben. In den rubricirten Tabellen finden wir vor allem den petrographischen Namen des Gesteins, seine Hürte, das Gewicht eines Kubikmeters in Kilogrammen, seine Farbe, seinen Fundort ; ebenso.ob es in Steinbrüchen gewonnen wird, oder nicht. Es wird ferner erwühnt der Name des Besitzers des Steinbruches und des FEinsenders; der Preis nach Kubikmetern, der Fuhrlohn bis zur náchsten Schiffs- oder Eisenbahnstation, das Absatzgebiet, jene bekannteren Gebüude. die von dem betreffenden Materiale erbaut wurden; die durchsehnittliche Grösse der gebro- chenen Gesteine, ebenso die diesbezüglich erreichbaren grössten Maasse ; schliesslich die jáhrliche Production und das Verhalten des Gesteins wührend seiner Bear- beitung. Die Sammlung besteht bisher aus folgenden Gesteinsarten : TAKAR E ette Use AGA ÉKE gizda slat 2. DOLOG - esze sügöNŰVET ÚEgt S EMEL CLA LÉNYÉT ETET E OEK VAL 9] d a 4. Agalmatolith ... . sezéssezakési s 1 láz: 9." Granite 4003 EDOAGY . , IN ERTS ZRB AT GATE 0.: POrdlyim itt .6 ött. 4 A d I a 7. Nepnelin-Syenit 0... ... - doch Át SZ. Dióritrás otáludsalana jú dolii 3 a 9. Trachyte und deren Varietüten 124. a (0 Basgaltoredtitttatát tag tott anijat 7 a 11. Gneiss stk s reggaédat , HAHA 1 a 12. Glimmersehiefer .. : szi 2 a 13. Phyllite und Sehiefer 0. . 9 € 144 Dttesi ! tépné ez [ga ltal ta ÁD 15. Sandsteine 11 út 79 a Summe .. 4206t. LITERATUR. 285 Am Schlusse des Werkes sind die besehriebenen Kunst- und Bausteine nach Comitaten und Arten zusammengestell, was die Benützung der Tabellen sehr erleichtert. Dr. F. SCHAFARZIK. 6. J. v. Marvasovszky und L. PETRIK : Detail- Katalog der ungarlündischen Rhohproducte für die Thon-, Glas-, Cement- und. Mineralfarben-Indu- stric. (Im Auftrage der kön. ung. geol. Anstalt zusammengestellt. Buda- pest, 1885. 87 S. . Ungarisch].) Von dem im Titel erwáhnten Material wurden bis zur Redaction des Kata- loges 262 Stücke zusammengebracht, die in folgende Gruppen vertheilt wurden : Üz E Nomos ene zéy ág Les A agdhols 2. Mergel und Cemente.. .. 18 a 2 ERIK STOMO ga ek rk 1 set KAZE ZD OO kes a esse dev Ae szssi 2 a 5. Magnesit Eg Sá MEGSE ag sár ést él GZ ATASE BATON sás Lee az tek 5 a 7 :rBarbetrden, Bolus css vásott ak sat BG SRL AH Ezt re TEAT VAN SES BESZRB Tv ST TE MÉTYT BT B 10 a 9.--SGhoOtteT zetogéla [ez e ete ette sed at MORAL E a age NAL ÉTÉ ő 17 a 419. Bolimsehiefet ea seta te sgt ee egz ZÉTA 12. Serpentin, Agalmatholith. .. 2 ra TZGSÁSDES Ükt za ks és ák SEL LA E éle le TA GNI SSOTANÚ sast see ELÉ 14 Summe .. 262 8t. Alle diese Materialien sind in gefácherten Glascylindern aufbewahrt, und zwar so, dass in dem grösseren oberen Theile dasrohe, in dem unteren kleineren dagegen das durch Versuche erprobte Material gegeben wurde. Dass dies bis zur Eröffnung der Landesausstellung nicht mit jedem einzelnen Material geschehen konnte, daran ist nur die Kürze der zu Gebote gestandenen Zeit schuld. Vorláufig bescháftigten sich die Verfasser eingehender nur mit der ersten Gruppe, den Thonen, und bilden die darauf bezüglichen Tabellen, so wie die Ein- leitung den Haupttheil des Werkes. Die Thone verhalten sich in hoher Temperatur nicht gleichförmig ; wáhrend einzelne den höchsten Temperaturen zu widerstehen vermögen, schmelzen andere zu mehr oder weniger schlackenartigen Massen. Jene sind die werthvolleren ; diese die weniger brauchbaren. Die Bestimmung der Widerstandsfáhigkeit des Thones geschah mittelst des BiscHorr schen Verfahrens auf die Weise, dass kleine aus den betreffenden Thonen geformte Pyramiden verschiedenen Hitzegraden ausgesetzt wurden. Auf Grund der verschiedenen Versuche wurden im Ganzen 8 Grade festgestellt : 1. Grad. Die Versuchspyramide erweist sich im Deville schen Ofen (c. 15569 C.) vollkommen feuerfest. 286 LITERATUR. 2. Grad. Die Versuchspyramide wird im Devilleschen Ofen sehwach glünzend, oder zeigt schon kleine Blasen. . Grad. Die Versuchspyramide bekommt im Devilleschen Ofen eine glán- zende Oberfláche, schwillt blasig auf, behült aber ihre Gestalt. . Grad. Die Versuchspyramide schmilzt im Devillescehen Ofen zu einer bla- sigen oder schlackenartigen Masse. 5. Grad. Die Versuchspyramide erweist sich in dem mit Coaks erhitzten Ofen (c. 1400? C.) als feuerfest, oder zeigt höchstens schwachen Glanz, schmilzt aber im Devillesscehen Ofen gönzlich. 6. Grad. Die Versuchspyramide bekommt auch im Öönkelék eine glinzende oder blasige Oberfláche. 7. Grad. Die Versuchspyramide schwillt im Coaksofen blasig an und beginnt zu sehmelzen. 8. Grad. Die Versuchspyramide schmilzt im Coaksofen gönzlich, und bleibt nur im Gasmuffel-Ofen (c. 1000? C.) unverándert. Zu dieser letzten Kategorie gehören vom CGesichtspunkte der Feuerfestigkeit die schlechtesten Thone. In den rubricirten Tabellen finden wir ausser diesen Verhültnissen noch die genaue Angabe des Fundortes der betreffenden Materialien, die kurze Beschreibung ihrer physikalischen Eigenschaften, ihre Zugehörigkeit vom geologischen Gesichts- punkte aus; den Namen der Higenthümer und des Einsenders der Proben, den Preis des Materials, das Absatzgebiet, die Jahresproduction und endlich für meh- rere Materialien die guantitative chemische Analyse, was in vielen Füllen ebenfalls sehr wichtige Aufschlüsse über die Natur des betreffenden Materials bietet. Die Reihe der übrigen behandelten Materialien ist viel lückenhafter als die der Thone; aber trotzdem finden wir darunter ,viel Ausgezeichnetes, welches von unserer (ement-, Kalk- und Glas-Industrie bereits benützt wurde, und werden zugleich auf vieles Neue aufmerksam gemacht, was unsere Geologen bei Gelegen- heit ihrer Landesaufnahmen entdeckten. Dieser Theil des Werkes besteht eher aus Notizen, und ist nur als Vorarbeit der zukünftigen, und sicher ausführlicheren Ausgabe zu betrachten. Dr. F. SCHAFARZIK. 02 es 7. Dr. L. ILosvax : Die Stinkhöhle von Torja. (Sammlung populárer natur- wissenschaftlicher Vortráge. Herausg. v. d. kön. ung. naturwiss. Gesell- schaft. VIII. Bd. 48. Heft. Budapest, 1885. [Ungarisch].) Die rührige königl. ung. naturwissenschaftliche Gesellschaft hat sich dadurch neues Verdienst erworben, dass sie einen Fachmann mit dem Nöthigen versehen u dem Zwecke aussandte, die bekannte Höhle von Torja und ihre Gase, deren chemische und physikalische Verhültnisse zu untersuchen, um endlich von der- selben sicherere Angaben als die bisherigen zu gewinnen. Die Sohle der Höhle ist von ihrer Mündung an nach einwürts abschüssig, und dass aus ihrem Innern aufströmende Gas, welches viel sehwerer als die Luft ist, füllt dieselbe so an wie das Wasser, und strömt nur dann aus, wenn die obere Grenze der Gasschicht das Niveau der Mündung der Höhle erreicht hat. Die Lünge der letzteren betrügt 14 Meter, ihre Breite 2—3 Meter, ihre Höhe 2—3—6 Meter ; ihr Kubikinhalt beiláufig 90 Kubik-Meter. LITERATUR. 287 Bisher war vorzüglich nach Fr. Ritter v. HavERgs (Geologie Siebenbür- gens, 1863) Angabe bezüglich des Gases jene Ansicht verbreitet, dass es ausser der Kohlensüure auch Schwefeldioxyd wüáre, welches dem Gasgemenge jenen eigen- thümlichen stinkenden Geruch gebe. " Im Jahre 1875 wies schon der Universitáts- Professor von Klausenburg, FLErIscHER, und jetzt ILosvax auf jeden Zweifel aus- sehliessende Weise nach, dass in dem Gasgemenge ausser Kohlensüure nichts anderes als Sehwefelhydrogen enthalten sei. Schon aüsserhalb der grossen Höhle in einer Entfernung von 33 Metern von derselben gelang es, dieses Gasgemenge in der über dem Boden befindlichen Luft- schichte nachzuweisen, wo es c. 40 pCt. betrug; seine Menge nimmt gegen die Höhle zu, wáchst immer mehr an, und wirdin der Höbhle selbst, und zwar unter dem Niveau ihrer Mündung überwiegend. Im tiefsten Theile der xgrossen Höhler betrágt die Kohlensüure (C02) — 95-49, das Sechwefelhydrogen (H2S) — 0-56, der Sauerstoff (0) — 0-01, der Stickstoff (N) — 3-64 pCt.; in der xkleinen Höhlev CO2 -- H2S — 94-60, 0 4 N — 540; in der cAlaunhöhles CO2 t HeS — 94-75, 0-7 N — 525 pCt. Die Hundshöhle von Neapel enthült nach der günstigsten Ana- lyse (Young) C02 — 71700, HeS — 0-0, 0 — 587, N — 23-13. Der Kohlensáure- gehalt der Torjaer Höhle ist daher viel grösser; Schwefelhydrogen kommt aber in der neapolitanischen gar nicht vor. Die Temperatur des Gasgemenges ist gering; vom 21. bis 25. Juli 188£ schwankte sie zwischen 11"25—12:39 C. Das Gas selbst strömt aus den Spalten der Sohle der Höhle aus, und nehmen wir hier die möglichst geringsten Werthe an, nümlich eine Breite von 11/2 Meter, eine Höhe von 8 Centimeter, und eine Geschwindigkeit von 20 Centi- meter in einer Sekunde, so betrágt nach der Berechnung Inosvars die jührlieh ausgeströmte Menge der Gase beilüufig 723000 Kubikmeter CO2 und 4200 Km. H:S, was dem Gewichte nach ausgedrückt 1.425,000 Kilo COe2 und 6400 Kilo H:S, daher sechsmal mehr betrágt, als was den Ouellen aus der Umgebung des Laacher Sees entströmt. (Nach BiscHor 250,000 Kilo.) ILosvax beschreibt ferner t Gegen das Schwefeldioxyd hatten aber schon früher mehrere dort gewesene Geologen ihre Bedenken ; dies beweist schon die Bemerkung JOHANN GRIMw s, die er in ACKNERs Mineralogie Siebenbürgens (1855) auf Seite 344 machte. ACKNER trügt nömlich die Sache so vor, als wenn aus der Büdöshöhle Düámpfe schwefeliger Sure von hohem Temperaturgrade strömen würden. Dem gegenüber constatirt GRIMM, dass in der Haüptmasse des Gases Kohlensüure. ist, an welche auch Sehwefel gebunden sei, aber nicht in der Form von sehwefeliger Sáure ; ferner, dass das Gas nicht heiss, sondern von niedriger Temperatur sei. Von historiscehem Interesse ist es ferner, dass nach ACKNER und FICHTEL in der Umgebung der Höhle durch 27 Jahre hindurch eine kaiserliche Sehwefelschmelze existirte, in welcher der in der oberflách- lichen Sehichte des Berges vorkommende erdige Sechwefel aufgearbeitet wurde; wahrscheinlich versuchte man auch damals in die Sohle des Berges einen Stollen zu treiben; aber man gelangte nicht weiter als 4 Klaíter tief, denn die von allen Seiten zuströmenden erstickenden Gase verhinderten die Fortsetzung der Arbeit. Ja selbst schon fÍrüher, zur Zeit der ungarischen Könige wurde dort Schwefel geschmol- zen, wozu die Bewohner von Alsó- und Felső-Torja verhalteu waren. Ref. 288 LITERATUR. die eigenthümliche Wellenbewegung, die man wahrnimmt, wenn man in die Gas- masse tritt, und die ganz an die Wellenbewegung des Wassers erinnert. Das eingeathmete Gasgemenge bringt unbedingt den Tod ; auf der Haut ver- ursacht es ein eigenthümliches brennendes Jucken, und erregt das Gefühl der Wárme. Die Ursache dieser Erscheinung sei nach dem Verf. nicht so sehr in der in Folge der Berührüng mit der Kohlensüure geringeren Reizbarkeit der Gefühls- nerven und daher schwücher gewordenen Zusammenziehbarkeit der Blutgefásse zu suchen, was als nüchste Erscheinung eine Anschwellung der Blutgefásse durch das zuströmende Blut und so das Wármegefühl mit sich bringe; sondern beruhe eher darin, dass das Kohlendioxyd mit der auf der berührten Hautfláche befindlichen Feuchtigkeit solche chemische und physikalische Umüinderungen hervorbringet, die die von unseren (Gefühlsnerven wahrnehmbare Wrme erzeugen. Dr. F. SCHAFARZIK. " 8. Dr. P. SzokoL: Die geologischen Verhültnisse des Bergbaubezirkes von Nagybánya, (Jahrb. d. ung. Karpathen-Vereines. XII. Jahrg. p. 200. Kásmark, 1885). ( Die Arbeit des Verfassers zerfüllt in drei Theile. Im ersten bescháftigt er sich mit den Eruptivgesteinen; im zweiten mit den Sedimenten und im dritten mit den Erzgüngen und deren Mineralien. Die Eruptivgesteine fasst er in zwei Gruppen zusammen und untersecheidet I. Biotit-Feldspathe und II. Feldspathe ohne Biotit. Zur ersten Gruppe gehören die Porphyre und Trachyte. Zu den ersteren rechnet er folgende : 1. Ouarzporphyr,. östliehe Kuppe von Misztbánya. 2. Oligoklas-Ouarzporphyr, Bájfalu, Mundre vedere. 3. Orthoklasporphyr, Misztbánya, Kuppe südöstlich von Pietra. 4. Hornsteinporphyr, östliehe Kuppe von Bájfalu. 5. Pechsteinporphyr, Misztbánya, südlich. ). Thonsteinporphyr, Misztbánya, Felsőbánya (Kakasdomb). 7. Müblsteinporphyr, Láposbánya. Zur zweiten Gruppe gehören : 1. Orthoklas-Ouarztrachyt, Nagybánya (Kövespatak), Felsőbánya (Kereszt- hegy, Bányahegy). 2. Oligoklas-Ouarztrachyt, Kizbánya ( Blidár), Mundre vedere. 3. Oligoklas-Ouarztrachyt, Guttin. 4. Andesin-Ouarztrachyt, Felsőbánya (Czombhegy, Hollókő, Bergketten von Foghagymási, Dingás u. s. w.) Die Feldspathe ohne Biotit sind : . Augit- Labradorittrachyt ((Golgata, Csurka, Magura u. s. w.) . Amphibol-Labradorittrachyt (Hosszúorom, Hidzsa, Hóhérdomb u. s. w.) . Grünstein-Modificationen, die theils dem Augit- (Fircza), theils dem Amphiboltrachyt-TDypus (Bolkis, Rotunda) angehören; ihre Hauptmasse bildet aber der ülteste Trachyt, der Propylit, mit welehem die Ausbruchs- operation ihren Anfang nahm, wovon man sich bei der Untersuchung der (bei Felsőbánya u. s. w. und mit den jüngeren Trachyten in Verbin- lön - WD LITERATUR. 989 dung stehenden) Massen von Csurka, Hegyeshegy, Kalváriahegy über- zeugen kann. Aus dem Vorgebrachten können wir nur mit Bedauern constatiren, dass der Verfasser unsere Kenntnisse von den Trachyten von Nagybánya nicht nur nicht in s Reine gebracht, sondern im Gegentheil sehr verwirrte. Vor allem andern ist eg von Seite des Verfassers ein grosser Irrthum, dass ein Theil der beschriebenen Gesteine Porphyre seien. Die bisherigen Forscher, wie Freih. v. RICHTHOFEN, J. KkgEur, Dr. K. Hormanw, Dr. J. SzaBó, Dr. A. Kocn u. A., die sich mehr oder weniger mit den Eruptivgesteinen dieser Gegend beschaftigten, sind alle der Ansicht, dass diese Gesteine Trachyte sind. Namentlich war es Dr. K. Hormanx, der bei Gelegenheit seiner geologisehen Aufnahmen die wichtigsten Daten zur Erkennung des ÁAlters ihrer ülteren Glieder lieferte. Mesozoische oder palszozoisehe Eruptiv- und por- phyrische Gesteine — weil wir unter Porphyr nur solche verstehen können — sind in dieser Gegend absolut unbekannt, und wir sind gezwungen, den vom Ver- fasser gebrauchten Ausdruck so lange als irrigen zu halten, bis er das behauptete hohe Alter dieser Gesteine auch mit annehmbaren geologischen Gründen deutliech beweist. Die angeführten biotithültigen Gesteine -sind daher wahrscheinlich nur guarehültige Trachyte und Andesite ( Dacite). Im Uebrigen haben wir auch einige Zweifel hinsichtlich der Bestimmung der mineralisehen Gemengstheile. Das Gestein des Guttiner Berges bestimmte nümlich der Verfasser als Oligoklas-Ouarztrachyt ; wogegen Dr. K. Hormawsw schon lüngst nachwies, dass dieses Augitandesit mit Labradorit-Feldspath, accessorischem Biotit und Amphibol sei. Uebergehend auf die jüngeren Trachyte hebt es der Verfasser ganz richtig hervor, dass der cGrünsteinv nur als Modification zu betrachten sei, und dass der- selbe theils zam Typus des Augittrachyt, theils zu dem des Amphiboltrachyt gehören könne; aber deshalb kann er sich doch nicht von jenem xPropylit, befreien, den er als das ülteste Glied der Grünsteineruption betrachtet. Der Ver- fasser, der bezüglieh der Nomenklatur sich an SzaBó s Geologie hielt, hütte dort auf S. 274 und 481 finden können, dass das Wort sPropylit, der Ausdruck eines nichtssagenden Begriffes sei; dass eine Propyliteruption nicht einmal existirte Diesen schon lüngst als falsch erkannten Begriff und Ausdruck haben die Geologen schon lange fallen lassen. Im zweiten, von den Formationen handelnden Abschnitte záhlt der Verfasser ohne alle náhere Begründung, oder in mehreren Füllen gewiss auf Grund schlecht bestimmter Versteinerungen folgende Bildungen auf, beijeder zugleich die Orte ihres Vorkommens benennend. 1. Alluvium : Humus, sandiger Thon, sandiger Schlamm, Schotter, Stein- gries. Besonders hervorzuheben ist das auf der morastigen Hochebene Nyetyeda (bei Kapnik) in einer Höhe von 1100 Meter über dem Meere liegende Torflager, welches aber bis heute noch nicht Brennmaterial liefert. — 2. Diluvium: Sand, Schotter mit Trachytgerölle, Thon. — 3. Pliocen : Congerientegel, der von grosser Verbreitung ist, und auch in industrieller Beziehung eine wichtige Rolle spielt. — 4. Die Gesteine der sarmatischen Stufe, so wie Thon, thonige Mergel, Trachyttuffe, Sandstein und Conglomerat nehmen ein grosses Gebiet ein. Unter anderem wird auch die Hochebene Plopis von ihnen gebildet, und wie wir dem beigelegten Profil entnehmen, bilden da die abwechselnden Schichten von Mergeln und Sandsteinen Földtani Közlöny, XVI. köt. 1886. 19 990 LITERATUR. eine reiche Reihe. Kinzelne der Schichten sind auch durch Petrefacte charakterisirt, welche aber aller Wahrscheinlichkeit nach falsch bestimmt sind, nachdem aus den unteren Bünken Ervilia und Mactra podolica (sarmatische Arten); aus einer der oberen dagegen Venus multilamella, eine typische mediterrane Art citirt wird. — Die grösste Reserve müssen wir ferner jenem Vorgange des Verfassers gegenüber beobachten, dem zu Folge er den Biotit-Oligoklas-Ouarztrachyt-Tuff (daher Dacit- Tutt) hieher in die sarmatische Stufe bringt; dass er ferner unter 5. bei der jün- geren mediterranen Abtheilung (mit Turritella Archimedis) den Andesin-Ouarz- trachyt (daher ebenfalls Dacit) als durchbrechendes Gestein erwühnt, in Folge dessen der Dacit jünger würe als die mediterrane Stufe. Diese blossen Behauptun- gen sind durch keine Beweise unterstützt. Aus den bisher in Ungarn angestellten Trachytstudien wissen wir nümlich, dass die Eruption der Dacite im Allgemeinen in die mediterrane oder derselben unmittelbar vorhergehende Zeit fállt. — Dem folgt 6. die ültere mediterrane Abtheilung. Ihre Gesteine sind hauptsüchlich Tra- ehyttuffe und bei Kovács Braunkohle. — 7. Oberes Oligocen: Lignit am Berge Dajka bei Tótfalus, Kohlenschiefer mit Cerithium margaritaceum. — 8. Oberes Eocen : Conglomerate, Sandsteine. — 9. Mittleres Bocen : Sandsteine, neptunische Conglomerate, Andesit-Conglomerat mit Grünstein-Fragmenten. — 10. Unteres Eocen : Sandstein, Trachytbreccia, glimmeriger Sandstein, glimmeriger schief- riger Thon. Bei diesen letzteren als alttertiüre benannten Stufen beweist der Verfasser mit nichts seine Behauptungen, dass noch im Mitteleocen Grünsteinfragmente und im unteren Hocen Trachytbreccien vorkommen würden; dies wüáre sehr wichtig und verdient den jeden Zweifel ausschliessenden Beweis. — Ausser diesen erwühnt der Verfasser noch 11. die obere Kreide (Karpathen-Sandstein) von Krácsfalu und Oláhláposbánya; 12. die untere Kreide (Kalkmergel mit Aptychus Didayi, Kalk- stein und Mergelknollen in der Umgebung von Blozsa und M.-Lápos) ; und sehliess- lich 13. die azoische Formation : Glimmer- und amphibolische Sehiefer, körnigen Kalk und Eisenerzeinlagerungen. Der gründliehste und werthvollste Abschnitt ist der dritte Theil seiner Arbeit, in welehem der Verfasser die Mineral- und Erzgünge besehreibt. Er zühlt in demselben nicht nur die vorherrsehenden Minerale nach Göngen auf, sondern illustrirt das Angeführte auch mit instructiven Zeichnungen. Die wesentliche Gangmasse der Nagybányaer Gönge ist der Ouarz, stellen- weise Hornstein, mit eingespreneten goldhültigen Kiesen und im Evangelisten- Grund auch mit gediegenem (Gold. Im. Hauptgange von Veresviz kommt ausser den Kiesen auch Proustit und Pyrargyrit vor. Die Gönge von Borpatak, Láposbánya ( Fekete-Szt.-György), Misztbánya, Illoba, Herzsa und Fircza sind alle im Grünstein- trachyt; die Hauptgangsmasse ist Ouavrz mit goldhültigem Kies, Fahlerz und wenig Bleierz. Die Masse der Günge von Felsőbánya ist ebenfalls Ouarz, Hornstein, durch Flussspath gebundenes Gerölle als ültere, und hie und da Amethystaderehen als jüngere Bildung. Ihre Mineralien sind (Ouarz mit Amethistenden, meistens von Braunspath bedeckt; ferner in Onarz eingesprengte gold- und silberhültige Kiese, etwas silberhültiger Galenit, Sphalerit und Antimonit; gegen die Tiefe zu wüchst der Bleigehalt, gegen die Oberflüche hin aber der Silbergehalt. Die Mine- LITERATUR. , 291 ralien der Gönge von Kapnikbánya sind Ouarz als Gangmineral mit eingesprengten goldháltigen Kiesen, krystallinisceher Ouarz, Amethyst, Calcit, Rhodochrosit, Pyrit, Chaleopyrit, Galenit und Sphalerit. Die Ouarzmasse des Miklósganges von hóta- bánya ist mit gediegenem Golde eingesprengt, und enthált ausserdem silberhál- tigen Galenit und Sphalerit. Die Gnge von Oláh-Lápos sind nicht nur im Grünsteintrachyt, sondern auch im Sande und sehlieferigen Thon. Der Hauptgang ist Hornstein, Ouarz, Chalcopyrit; ferner ist er mit silberháltigen Galenit, Sphalerit und Pyrit ausge- füllt. Im Goldgange aber kommt im Ouarz gediegenes Gold vor in Begleitung von ein wenig Galenit. Dr. F. SCHAFARZIK. 9. C.v. Jom: OÖlivingabbro von Szarvaskő. (Verhandl. der k. k. geolog. R.-A. 1885, p. 317). Der Verfasser untersuchte den ihm von Szarvaskő (Com. Heves) zugekom- menen, wohlbekannten Wehrlit. Bekanntlich wies Dr. J. v. Szazsó (Földtani Köz- löny VII, p. 169) nach, dass dieses Gestein ein körniges Gemenge von Olivin, Hornblende, Diallagit und Magnetit ist. Dieses Gestein analisirte v. Jom mit folgendem Resultate : ork Ejszaka ták skáz jnztéetzt se sk VM GE METÉSZ ÁBKÁNA Ab E e YTRA MOZESRÉT 7 61 0 EZ záotb, ejárotttni Mlesnytke 16 485. TO zett Es llgneletz a székén 0 Age Fe2Os edssblt fesse: ezákéb TSZ8 GIL ra fedelét meet esutésztt, HAB 476 a MeO eg RT SEt 9) EE 1489 a 99:97 pCt. Der verháltnissmássig hohe Titangehalt deutet darauf hin, dass nicht Magnet- eisen, sondern Titanetsen einen der Hauptbestandtheile des Gesteimes bildet, damit stimmt auch überein, dass die BEinwirkung selbst grösserer Stücke des (Gresteines auf die Magnetnadel nur eine geringe ist. Es ist also das Gestein von Szarvaskő als ein .Titaneisen führender Olivingabbros zu bezeicehnen. Dem Titaneisengehalt nach zu sehliessen, dürfte sich das Titaneisen auf 12—15 pCt. belaufen. Bei einer ülteren im Jahre 1877 durch die Herren LExGYEL und Kovács aus- geführten Analyse (Földtani Közl. 1877, VII. Bd. 179 und 180) ; auf Grund deren Dr. SzaBó das Vorhandensein von Magnetit annehmen musste, scheint ein Fehler unterlaufen zu sein, da die Titansüure günzlich ausser Acht gelassen wurde. Hine über mein Ansuchen vom Herrn Instituts-Chemiker ALEXANDER KALECSINSZEY vorgenommene gualitative Untersuchung auf TiO2 bestátigte ebenfalls, dass die- selbe im sog. Wehrlit reichlich vertreten ist. Bezüglich der Bezeichnung des Gesteines cOlivin-Gabbros , erlaube ich mir zu bemerken, dass dieselbe nicht zutreffend ist ; diesen Namen hat Dr. SzaBó spáter selbst fallen gelassen, und dem Gesteine den viel passenderen eines Diallag-Peri- dotites beigelegt. (SzaBó, Geologie 1883.) ; Die Fundortbezeichnung desselben ist : Szarvaskő nördl. von Erlau ( Heveser Comitat) ; :Szurraskk im Zemescher Comitatv (in der deutschen Literatur) dagegen ist als falsch zu streichen. Dr. F. SCHAFARZIK. 197 992 LITERATUR. 10. EuGEN Hussak: Pikritporphir von Steterdorf, Banat. (Verhandlungen d. k. k. geol. R.-A. 1881, p. 258). Dem Verfasser wurden aus zwei Schachten Eruptivgesteine zur Bestimmung übersandt, und zwar aus dem Uterisch- und aus dem Aninaschachte. Die des erste- ren erkannte er theils als guarzhültige, theils als guarzfreie Augit-Biotitporphyrite ; in dem aus dem Aninaschachte erhaltenen sehwarzen, dichten, basaltartigen Ge- steine erkannte er aber einen neuen, bisher aus dem Banat unbekannten Gesteins- Typus. Dieses Gestein, welches man früher Felsitporphyr, Eurit oder einfach Por- phyr nannte, bildet um der liassisehen Kohle und in den darüber liegenden bitu- minösen Schiefern Dyke. Die Kohle vercoakste in Folge der Wörmeeinwirkung des durchbrechenden Gesteines und spaltete sich in auf der Berührungsflüche ver- tikale Süulen; der bituminöse braune Scehiefer aber wurde in Folge der Verbren- nung und Verrussung des in ihm enthaltenen Bitumen bis auf eine Entfernung von 7/2 bis 2 Fuss schwarz. Höher hinautf ist in allen diesen bituminösen Schiefern das Vorkommen des eruptiven Gesteins unbekannt. In den Blasenráumen des letzteren ist eine eigenthümliche flüssige Hydro- carbonverbindung eingesehlossen, welche beim Formatisiren herausfliesst ; obwohl es nicht unwahrscheinlich ist, dass diese Verbindungen beim Aufbruche dieses Gesteines einfach am Wege der trockenen Destillation aus der Kohle, und dem bituminösen Schiefer entstanden. Diese Sache ist noch nicht auf die richtige Weise entschieden und halten wir es. für nothwendig, dass vor allem das Verhültniss des Gesteins sowohl zur Steinkohle, so wie zu den Schiefern an Ort und Stelle genau aufgeklürt werde. Uebergehend auf das Eruptivgestein selbst, so zeigt dieses in Dünnsebliffen unter dem Mikroskop als Hauptgemengstheile in isotroper Glasbasis Olivin, Augit und Amphibol mit den sie charakterisirenden Bigenschaften. Nicht wesentliche Gemengstheile der Gesteine sind in einzelnen zerstreuten Körnern vorkommender Ouarz, der wahrscheinlich aus dem vom Gestein durchbrochenen Sandstein her- rührt, und ferner der in den kleinen blasigen Hohlráumen des Gesteins sich bil- dende secundüre Calcit. Das Gestein wurde auch chemisch analysirt, und gab dies folgendes Resultat : GÖRZStezze ei teszett SNEK D ONDÓ 15 ET8 jöhettél age tét ts 922 a S102 Se Ken éned na 40" 49 (a Al2Os, C2Os, Fe2Os Psgtaj: e CAGE SSE gt gtétze EE NSZO ATÓ Me0O kölljére sé sleb : 4 (Vál 6 In Anbetracht seiner Zusammensetzung einerseits, und seiner auffallenden Basicitüt andererseits, reiht der Verfasser dieses Gestein den Pikritporphyren ein, und sei es dem Pikrit von Sohle (bei Neutitschein in Müihren) am ühnlichsten. Dr. F. SCHAFARZIK. LITERATUR. 993 11. EuGEsx Hussak : Ueber Eruptivgesteine von Steterdorf im Banat. (Ver- handlungen der k. k. geol. R.-A. 1885. S. 185). Der Verfasser hatte neuerdings Gelegenheit von Steierdorf der Wiener geo- logischen Anstalt eingesendete Eruptivgesteine zu studiren. Das untersuchte Mate- rial stammt theils aus dem Uterischschachte ( Dullnig-Stollen), theils aber aus dem Gustavschacht (Thinnfelder Grund vom Horizonte IV, V und VI). Makroskopisech unterscheiden sich die im übrigen einander hnlich sehenden Gesteine dadurch von einander, dass in denen vom Uterisch-Schacht Ouarz háufig ist ; dagegen fehlt dieser bei jenen vom Gustav-Schacht gönzlich. É Das Gestein des Uterisch-Schachtes ist dicht, von dunkelgrauer Grundmasse, und besteht hauptsáchlich aus frischen Plagioklas- Leistehen, Magnetit- Krystállchen, Augitkörnern, und ausser diesen noch wenigem eingesprengten braunen Magnesia- glimmer. Darin liegen einzelne grössere lichtgrüne Augitkrystalle, ebenso serpen- tinisch verwitterte, von Calcit durchzogene und an die Gestalten des Olivin erin- nernde Mineralkörner ; indess ist es selbst in den Gesteinsexemplaren vom frischesten Ansehen nicht gelungen, in diesen netzartigen Serpentinmassen unversehrte Olivinkörner aufzufinden. Als bestándiger Gemengetheil zeigt sich darin noch Ouarz, aber nicht als fremder, sondern als eigenthümlicher Gemengstheil des Gesteins ; worauf seine oft noch erkenntliche pyramidische Gestalt, seine mikroskopischen Glaseinschlüsse, die darin befindlichen Zirkonkrystállehen, Apatitnadeln u. s. w. folgern lassen. Schliesslieh sind noch einzelne, seltener vorkommende Amphibol- pseudomorphen zu erwáhnen. Diese sind solche grössere Amphibole, wie sie in den tertiüren Basalten und auch in anderen jüngeren Gesteinen oft vorkommen, und deren Masse beinahe ganz aus fremden Mineralien, u. z. kleinen Augit-, Mag- netit- und Feldspathkrystállchen besteht ; zwischen welchen man nur mehr hie und da noch etwas von dem zurückgebliebenen Amphibolmaterial sieht, welches übrigens ganz frisch, grünlich und stark pleochroos ist. Die Gesteine vom Gustav-Schachte stimmen vollkommen mit den vorigen überein, nur fehlen in ihnen der Ouarz und die Pseudokrystalle des Amphibols. Das frischeste der untersuchten Gesteinsexemplare war das, welches aus dem Hori- zonte VI. herrührte. In diesem trat der Plagioklas etwas in den Hintergrund, aber an seine Stelle trat eine farblose, trichitische, glasige Basis auf, die sich zwischen die Gesteinsgemengetheile einkeilt. In den calcitisehen Serpentinkörnern gelang es wohl dem Verfasser einige frische Augitkörner zu entdecken; aber deshalb liessen sich dennoch nicht die ursprünglichen Mineralien dieser Pseudomorphosen ergründen. Der Kieselsáuregehalt dieses Gesteines betrug 46-53 pCt. Was wesentlich die Benennung dieser Gesteine betrifft, so müssten wir sie Melaphyre nennen, voraus- gesetzt, dass die serpentinisirten Mineralkörner früher Olivine waren; für diese Benennung spricht auch der geringe Kieselsünregehalt, dagegen aber der Ouarz- gehalt. Wenn es sich aber mit der Zeit nach dem Studium frischeren Materials ergeben würde, dass diese Pseudomorphosen. vielleieht nach irgend einem leicht verfallenden augitiscehen Minerale entstanden wáren, was der Verfasser nach der früheren Erklárung für wahrscheinlicher hált ; dann műüsste man das Gestein des Uterisch-Schachtes als guarzhüáltigen, das des Gustav-Schachtes als guarzlosen Augitporphyr benennen. Dr. F. SCHAFARZIK. 294 LITERATUR. 12. E. M. Ronngacn : Ueber die Eruptivgesteine im (xebiete der schlesisch- mahrischen Kreideformation, mit Berücksichtigung der ausserschle- sischen Teschenitvorkommen. (TSCHERMAK, Mineralogisehe und petro. graphische Mittheilungen, VII. Bd. I. Heft. S. 1—63; mit einer Farben- Tafel). In Scblesien und Máhren kommen zwei Eruptivgesteine der Kreidezeit vor, die zuerst von TSCHERMAK in seinem Werke: Die Porphyrgesteine Oesterreichsv (Wien, 1859) bekannt gemacht wurden. Er belegte sie ihrer eigenthümlichen Zusammensetzung wegen auch mit einem besonderen Namen, und führte sie als Teschemtt und Pykritin die Literatur ein. Wührend der letztere einem olivinreichen und feldspathlosen Basalt ühnlich ist, wurde der erstere von TSCHERMAK, ZIRKEL und RosExBuscH für ein Plagioklas-Nephelin-Gestein gehalten, zu welchem eben- falls als Hauptgemengstheile noch der Augit und Amphibol, ferner untergeordnet der Imenit und Apatit, manchmal aber noch Orthoklas, Biotit, Ölivin, Thamit und Magnetit sich gesellten ; als nachtráglich gebildete Mineralien auch der Analcim, Natrolith und Carbonate. Der Teschenit wurde daher als der einzige Reprásentant der Gruppe der ülteren Plagioklasnephelin-Gesteine betrachtet. In neuerer Zeit hat sich RorngBacn mit diesen beiden Typen, und besonders mit den Gesteinen des Teschenit eingehend beschaftigt, und kam wührend seiner Studien zu dem überraschenden Resultate, dass die selbst von den Grossmeistern der Petrographie für Nepheline gehaltenen Hexagone und lünglichen Vierecke nichts anderes sind, als in ungewöhnlichea Dimensionen entwickelte Apatit-Kry- stállchen, welche nach seiner Beobachtung bei einer Dicke von 074 Mm. eine Lünge von 16 Mm. erreichen. Nephelin ist im allgemeinen in dem in Rede stehenden Gesteine nicht nachweisbar, und daher aus der Reihe seiner Gementesheile zu streichen. Nach der Eliminirung des Nephelins hört aber auch der Teschenit selbst auf ein geson- dert charakteristisehes Gestein zu sein, und die beiden unter diesem Namen zusam- mengefassten Gesteine sind je nach ihrem vorherrsehenden Augit- oder Amphibol- gehalte und auf Grund ihres höheren Alters theils in die Gruppe der Diabase, theils in jene der Diorite einzureihen. Wenn sie sich aber allenfalls als von jün- gerem Alter erweisen sollten; dann sind sie theils den Augit-, theils aber den Amphibol-Andesiten zuzustellen. Im Anhanee zühlt der Verfasser noch die von anderen Gegenden bekannten Teschenit-Vorkommen auf. Der Nephelin fehlt ebenfalls in ihnen. Hieher gehören die Teschenite des Kaukasus, wie auch ein Exemplar aus Ungarn, von Nagy- Köves im Comitate Baranya, welches der Verfasser vom Bergbaudirector Maas in Fünfkirchen erhielt. Dieses letztere (Gtestein nannte man früher Fonolith oder Trachytdolerit ; G. v. Rarn aber vermeinte es mit erosser Wahrscheinlichkeit mit dem Teschenit zu identiflciren. Die mikroskopische Untersuchung dieses Gesteins aber wies nach, worauf übrigens schon das makroskopische Aeussere dieses Gesteins hinweist, dass wir es hier in der That mit einem stark verwitterten, und in WFolge dessen an Zeolithen reichen Fonolith zu thun haben. Dr. F. SCHAFARZIK. LITERATUR. 995 13. Anr. Kocu: Ueber das Gestetn und die Minerale des Aranyer Berges. (Mathem. und Naturhist. Berichte, herausg. v. d. ung. wiss. Akademie 1884/5. Budapest. fUngar. und deutseh]) Vagl. Groth, Zeitschrift f. Krystallographie, Bd. XI. p. 258.) 14. Dr. J. A KRENNER : Uecber den Zygadait. (Mathem. u. Naturhist. Berichte, herausg. v. d. ung. wiss. Akademie 1884/5. (Ung. u. deutsch]) Vgl. GrOLN LSC pe 259 15. Jos. Loczxa : Mineralchemische Mittheilungen. (Értekezések a termttud. köréből. Herausg. v. d. ung. wiss. Akademie. 1885. XV. 1. (Ungar.!) Vol Grota. 1 esps2ot 16. BÉLa Mepgyesr: Ueber die blüulich graue Mineralkruste von Rodna. (Orvos-termttud. Ertesitő. Herausg. v. Siebenb. Museums- Verein. 1884. p:2dó tUnsat Vat GTrota teso 2698 17. GaB. Benkő. Ein neues Vorkommen von Cölestin und Baryt in Sieben- bürgen. (1: c. 1885. p. 57. [Ungar.]) Val. Groth, I. c. p. 263. 18. BÉLA MEpgyeEsi : Ueber die Zeolithe Szebenbürgens. (L. c. 1885. X. p. 85. (Ungar): Val. Groth; I. e. p. 263. 19. Jos. Loczka: Chemische Analyse ungarischer Arsenopyrite. (Természet- rajzi Füzetek. Herausg. v. National-Museum, Budapest, 1885. IX p. 527. (Ungar. u. deutseh].) Val. Groth, 1. c. p. 268. 20. Dr. Lupw. Sipőcz : Ueber die chemische /usammensetzung einiger seltener Minerale aus Ungarn. (Mathem. és termttud. Értesítő. Herausg. von der ung. wiss. Akademie. III. p. 188. Groth, Zeitschrift f. Krystallo- graphie, XI, p. 209.) 21. Dr. J. A. KRENNER: Tellurit von Facecbaja. (Természetrajzi Füzetek Herausg. vom National-Museum zu Budapest. Bd. X. 1886. p. 106. (Ungar. u. deutsch]) Der Tellurit von Facebaja wird in den Höhlungen eines hornsteinartigen Gesteins in der Gesellschaft von Tellur, Pyrit und Ouarz gefunden. Die auf den Tellur gelagerten Pyrite sind besonders interessant; denn sie werden oft nur von 202 (211) gebildet, in anderen Föllen wird die Combination durch winzige 0. (111) und cc0co (100) vergrössert. Der Verfasser erwüáhnt auch noch die Vierund- zwanzigfláchner "/207/2 (522) und 303. (311); im Uebrigen ist die Combination der ; 0002 Pyrite von Facebaja die gewöhnliche : seg VONZEZOZ S (ZÁ ásE "Mon i Facebaja kannte man schon lange den Tellurit als sehr kleine wasserhelle oder gelbliche Krystalle, die entweder einzeln oder in kugelförmigen Gruppen sich ausbildeten. Vor kaum einem Jahre stiess man wieder auf Tellurit-Krystalle, die honiggelb und auch 3 Mm. gross sina ; aber nach KRENNER für die genauere krystallographiseche Bestim- mung nicht geeignet sind. Die Ausbildung der schon früher gefundenen, ! Mm. grossen Diamantglanz besitzenden Krystüllchen ist aber manchmal so tadellos, dass sie von ihm der Untersuchung unterworfen wurden. 296 LITERATUR. Die geometrischen und optischen Eigenthümlichkeiten der Krystalle sprechen für ihre rhombische Symmetrie. Ihre Ausbildungist áhnlich dem des Desmin, am grössten ist b. (010). coPoo, nach welchen die Krystalle auch tafelfőrmig sind; aber in der Richtung der vertikalen Axe ein wenig gestreift. Diese Flöche ist oft in paralleler Richtung mit der vertikalen Axe feingestreift. Die übrigen Gestalten sind: r. (120). coPz, 8. (140). ocPs, manchmal auch m. (110). coP. An der Spitze ist p. (111). P zu finden. Nach KRENNER ist die Neigung von r nicht sehr constant, s dagegen geht manchmal zu den Axenschnitten des Prisma (4.17.0). ooP"/i über. 5 obs. calc. DEN (LEE 36502 7 EPE S5E ja TK IVOR ADVE BSE OMÉSZENTOT BESTE MAOT ALOZZS AN SE EIT ÉSÜS ERRE mm — 110: 105E49530 ca 4906/9900 Axenvernültniss a:b : c — 045957: 1: 0 . 46495. Die Krystalle sind leicht biegsam und ausgezeichnet spaltbar nach b. (010). coPoc. Die Ebene der optischen Axen: a. (100). coPco, jene Mittellinie, die mit der Makroaxe zusammenfüllt, ist negativ, und der Winkel der optischen Axen betrügt hier 140? 8" (bei Na-Licht 20? C.), im a Monobromnaphtalin (bei letzterem n — 1.6567, 209 C. Na-Licht). Dr. A. SCHMIDT. 22. Dr. J. A. KRENNER: Symplesit von Felsőbánya. (Természetrajzi Füzetek. Herausg. v. ung. National-Museum Budapest. Bd. X. 1886. p. 83. (Ungar. und deutsch]). Die Krystalle des Symplesit von Felsőbánya bildeten sich auf einem porösen, grauen, ein wenig eisen- oder ockerhültigen Hornstein, entweder einzeln auf den drusigen Ouarzschichten, oder in den Poren als manchmal 4 Mm. lange, aus faserigen Fáden zusammengesetzten strahligen Kugeln bestehende Gruppen. Sie sind durchsichtig, lauch-meergrün, die nicht durchsichtigen in Verwitterung befind- lichen Krystalle sind bráunlich grün. Ihr Krystallsystem ist das monosymmetrische ; gewöhnlich sind sie sehmalsüulig, manchmal tafelförmig nach der Symmetrieebene. Ihre Combination : m. (110). soP, welche r. (013). V5R-o überdacht; hiezu tritt manchmal b. (010). coRoo, selten und schmal : a. (100). c0Roo und das ein wenig runde c. (001). oP. Das Prisma ist gleichfalls oft gerundet und parallel mit der vertikalen Axe gestreift ; das Doma gewöhmnlich ungleich, warzig. obs. m ma dd0 SAO STAN 24 b vs Pak OTÖ OVSZ OT DSA TO SZOVA GSETOO Daraus : a : b : c — 0.7806 :.1 : 0.6812 und 8 — 72" 43". Die Krystalle sind der Symmetrieebene nach ausgezeichnet spaltbar. Die Ebene der optischen Axen ist auf die Symmetrieebene normal; die Symmetrieaxe (b) eine negative Mittel- linie, bei welcher der Winkel der optischen Axen in Oel bei 209 C. 1079 28" im LITERATUR. 997 Na-Licht. Die zweite Mittellinie im stumpfen inneren Winkel der geometrischen Axen neigt sich mit 31948" zur. vertikalen Axe (Im Na-Licht ? Ref.). Die Doppel- brechung ist sehr energisch, auch der Pleochroismus ist betráchtlich, bei einem 1 Mm. starken Krystalle sind die Farben : in der Richtung der nach der entlang der optisechen — Mittellinie -£- Mittellinie Normale bláulich grün — entenblau, licht gelblich grün beinahe wasserhell, absorbirt am besten. bis licht ölgrün. ein wenig grünlich gelb. In dünneren Bláttehen, besonders in den letzteren zwei Richtungen ver- blassen die Farben, und man kann kaum einen Unterschied beobachten ; die Farbe der halbverwitterten Krystalleist nach allen Richtungen hin beinahe gleichförmig bráunlich grün. Zum Schluss theilt der Verfasser die chemischen Proben dieses Minerals mit und bemerkt, dass die optische Orientirung der Symplesit-Krystállehen von Thüringen auf der Symmetrie- Ebene dieselbe ist, wie bei denen der hier beschrie- benen von Felsőbánya. (Die vom Verf. mitgetheilten krystallographischen Ver- hültnisse des Symplesit stimmen mit denen der mit ihm analogen Minerale überein, so, dass auch die krystallographische Analogie dieser krystallographisch noch immer mangelhaft bekannten isomorphen Reihe (vergl. Groth, Tab., 2. Aufl. p. 67) nunmehr besser hervortritt : Mivianits üRer (BORS SÉRO abies Tágs CE OSONT SB tos 3As Symplesit : Fes (As04)?. 8H2O. a : b : c — 0.7806 : 1 : 0.6812, B — 72" 43" Hieythrm e COSTÁASO LL Eset EIR OTA beste SOT st USFOSZO ÉSE TO SCAS NGEB) Dr. A. ScHmIDT. 23. Liv. MapEgspacH: Die königl. ung. Aerartal-Bergwerke von Tiszolcz. (Bányászati és Kohászati Lapok. 1886. Nr. 7. p. 55. (Ungarisch)). Dort, wo durch die Vereinigung der Büche Szreborna und Strumplova die Rima entsteht, beginnt auch die Erzgegend der im Titel benannten Ge- biete. Die erzhültigen Gesteine ziehen sich von hier am rechten Ufer der Rima gegen Tiszolce zu mit einer Streichrichtung SN, und bilden die Gruppen Magnetova, Kisova, Masna. Zu unterst ist Gneiss zu finden, auf welchen sich Kalkstein und Dolomit der Triaszeit absetzte ; alle diese durchbrach ein c Trachytv. Auf die Erze stösst man im Allg$emeinen entlang der Berührungsflüchen, und zwar sowohl zwi- schen dem Gneisg und Kalkstein, als wie auch zwischen dem Trachyt und Kalk- stein, oder zwischen dem Gneiss und Trachyt, aber ausser den. Berührungsstreifen sind bald-náher, bald entfernter zu und von den Berührungen Erzfáden zerstreut zu finden, sowohl im Trachyt, wie im Kalk. Der Verf. meint, dass dieser erzzeu- gende Ort den Charakter von cOontactstöckenv besitze. Im Gneiss ist viel Feld- spath, der Ouarz ist dunkelfarbig, der Glimmer aber sporadisch, gewöhnlich in sehr kleinen dunklen Lamellen (Masna). Am Fusse des Magnetova, bei der Rutsche ist der Gneiss von granitichem Charakter, und wechselt stellenweise mit Glimmer- schiefer ab (unterer Wilhelms-Stollen). Der Trachyt ist nach den Worten des Verfassers als Andesinguaretrachyt zu betrachten, und nachdem in ihm der Plagio- klas am háufigsten vertreten ist, so stünde er dem Ouarzdiorit nahe, unter welehem Namen NIEDZwIEDZEI den Barater Syenit von Moravicza beschrieb. In der Náhe 298 LITERATUR. des Trachytes ist der Kalkstein, der theils scehneeweisser Marmor, theils krystal- linisch und von blüáulicher Farbe ist und in der Náhe der Stöcke stellenweise zu Granatkalk umgewandelt ist. Der Glmmerschiefer ist in der Náhe der Erze in Verwitterung begriffen ; im Uebrigen aber reich an Ouarz. Zwischen dem Gneiss und Kalkstein z. B. am Masna ist vorzüglich Pyrit das Ausfüllungsmaterial, der sich theilweise zu Limonit umwandelte; in den höheren Kegionen ist reiner Limonit zu finden. Der Stock ist hier betráchtlich müchtig und sind ausser dem Haupterze noch folgende Minerale zu finden: Pyrolusit, mit dem Limonit vergesellschaftet. Calcit, in sehr sehönen Krystallen; ferner alLillit, der nach KRENNER aus der Rinde sehr feiner blöulicher, stark dichroistischer Tur- malinnadeln besteht, die sehneeweisse Apatit-Prismen umgeben. Begleitende Mine- rale sind : Brookit und Anatas; das Muttergestein ein nakritartiges Mineral. Die Berührung des Kalksteines und Trachytes ist auf den Bergen Kisova und Magnetova in Betrieb. Das Ausfüllungsmaterial am Kisova ist Pyrit, Magnetit, lamonait (mierenförmiger Rotheisenstein) ; am Magnetova aber theils reiner, theils aber kalkiger und pyritischer Magnetit. Ausser diesen sind noch zu finden: Bisen- elimmer, grüner Granat, (beim Josefs- und Michaels-Stollen in schönen kleinen Krystallen), Tremolith, Calcedon, Serpentin. l Sehliesslich findet MApERsPaAcH das Vorkommen dieses Erzes sehr ühnlich dem von Moravicza-Dognácska. Der Trachyt, sagt er, ist sowohl hier wie dort Andesinguarztrachyt oder Ouarzdiorit, der Gneiss übereinstimmend ; nur der Kalk ist bei Tiszolcz triassisch, bei Moravicza aber ecretaceisch. Uebrigens fand der Ver- fasser im ersteren keine Versteinerungen. Auf der Karte der Wiener geologisehen Reichsanstalt wurde mit einem ötreifen auch grüner Schiefer bezeichnet ; aber nach MapERgspacnH fehlt derselbe an der bezeichneten Stelle. 7 Der Verfasser wurde mit der Untersuchung dieser Bergwerke vom köniel. ung. Aerar betraut, und illustrirt er seine Arbeit mit einem idealen Profil und fünf Schnitten. Bemerkungen des Referenten. Der Verf. benennt das Tiszoleczer Erúptiv- gestein c Andesinguarztrachyts, ; aber die petrographische Begründung dieser Angabe feblt. Wie sehr dies aber erwünscht würe, beweist die hier beigefügte kurze mikroskopische Beschreibung eines (resteines von Tiszolcz, welches im Leopold-Stollea gesammelt wurde und mit der MapERspacH schen Sammlung in den Besitz der königl. ung. geol. Anstalt gelangte. (Nr. 693). Den dünnen Schliff verdanke ich der bekannten Güte Herrn A. Szmsevs. Die Basis dieses Gesteins bilden leistenartige Feldspath-Mikrolithe, "welehen sich dicht eingesprengte Magnetit-Pünktehen und Körner zugesellen. Besonders in grösseren Krystallen sind die Plagtoklase reichlich zu finden, die hie und da Glasblasen in sich schliessen. Das eine und andere Plagioklas-Krystall ist in seiner Mitte entzwei gebrochen, aber die getrennten Stücke sind noch beisammen zu finden. In der Basis sind noch hie und da die Schnitte eines gelblich grünen, pyroxenisehen Minerals zu finden ; das optische Verhalten dieser kleineren Krystüllehen beweist den Fypersthen. In den sehliffen sind noch einige grössere, aber grösstentheils schon umgewandelte Amplti- bol-Krystalle, die ein Kranz von Magneteisen umeibt, ja sie sind auch mit demselben übervoll ausgefüllt. Im Gestein verzweigen sich nach allen Richtungen hin feine LITERATUR. 299 Sprünge, die von einer bráunlich-gelblichen Substanz ausgefüllt sind; diese Sprünge ziehen sich auch über die Plagioklase, und hier sind dann auch in den Sprüngen die Magnetitpünktehen zu beobachten. An einer Stelle hatte sich der Amphibol auf einen Plagioklas placirt; jener scheint daher spüteren Ursprunges zu sein. Die Magnetitkörner haben hie und da einen rothbraunen Hof. Dass dieses Gestein kein cAndesinguarztrachyto ist (welche Benennung im Uebrigen nöáher zu beleuchten gewesen würe) ist offenbar. Die Analogie mit Moravicza-Dognácska kann so vorláufig nur auf dem Papier verbleiben; auf diese Erzlagerstátte hat übrigens das neueste Werk von H5. SJöGREN ein anderes Licht geworfen. Der Verfasser erwáhnt ferner vom Masna den Ialht, diesbezüglich ich seine eigenen Worte citirte. Es würe aber gut zu wissen, wie wohl dieser eLillitsv aus- sieht, der aus auf Apatit-Prismen gelagerten Turmalin-Nadeln besteht?! Es ist hohe Zeit, dass unsere mineral-geologischen Autoren sich in ihren Publicationen grösserer Exactheit bestreben würden. Aus den hier aufgezáhlten Dingen allein lösst sich das Verdienst der Arbeit MapERsPacH s wohl nicht beurtheilen ; dass ihr aber solche Ueberstürzüungen nicht zum Vortheile dienen, das folgert wohl von selbst daraus. Dr. A. ScHMIDT. 24. A. RZEHAK : Bemerkungen über cimige Foramaniferen der Öligocán-For- mation. (Verhandlungen des naturf. Vereins in Brünn. XXIII. Band. p. 123—129.) Seit der Zeit, dass v. HANTKEN die Foraminiferen- Fauna der Clavulina Szabói- Schichten erschöpfend schilderte, wurden die oligocánen Bildungen des Auslandes in üáhnlicher Richtung studirt, und es liess sich für einige derselben nachweisen, dass zwischen ihnen und unseren Clavulina-Schichten ein enger Zusammen- hang besteht. So erwáhnt schon 1881 BRzEHAk" vom mihrischen Oligocán-Tegel, dass sich derselbe auf Grund grosser Mengen von Foraminiferen mit kalkiger Kieselschale viel enger an unseren oligocinen Tegel ansechliesst, als an die deu- tschen Bildungen desselben ÁAlters; obwohl er beide hinsichtlich des letzteren nicht für versehieden von einander hült, sondern blos als unter versehiedenen chorolo- gischen Verhültnissen entstandene betrachtet. Söpüter erklárte v. HANTKEN den erdigen Kalkmergel der Euganeen hauptsách- lich auf Grund der in ihm enthaltenen Foraminiferen geradezu für synchronon mit der unteren Abtheilung der Clavulina Szabói-Schichten, mit dem Ofner Mergel. Dem folgte 1884 ANDREAE, " der nachwies, dass die Oligocán-Schichten des Elsass mit den unsrigen in verwandtschaftlichem Verhültnisse stehen. Unter obigem Titel bespricht nun RzEHAK vom paláontologisehen Gesichtspunkte zwei Foraminiferen-Arten, und zwar Cornuspira polygyra Rss. und Haplophragmium : Verhandlungen der k. k. geol. R.-Anst. Jahrg. 1881, XI. H. p. 211. 2? Tirtekezések a természettudományok köréből. Herausg. v. d. ung. wiss. Akadsabd, XI Nr. rt. 1883. " Abhandlungen zur geolog. Spezialkarte von Elsass-Lothringen. Bd. II. Heft 3, 1884. 300 LITERATUR. acutidorsatum HANTK., welchesowohl im elsüssisehen Oligocán, wie auch im müh- rischen Tegel und in unseren Clavulina-Schichten vorkommen, und eine Rhab- dammina ! sp., welche in den beiden erwühnten auslündisehen Bildungen vorkommt. Bei Vermeidung der Details wollen wir nur erwühnen, dass auch die auslündischen Exemplare der Cornuspira, polygyra in das Genus Ammodiscus Rss. gehören, wie dies schon v. HANTKEN hervorhob, und dass Haplophragmium acutidorsatum in Folge der complicirten inneren Struktur der Schale in das Genus Cyclammina, BRapx gehört. A. FRANZENAU. 25. Dr. Lupw. MÁRTOoNFI: cAdatok a bujturi mediterrán homok Foramini- fera-faunájához. Beitrüge zur Foraminiferen-IFauna des mediterranen Sandes von Bujtur. (Orvos-természettudományi Értesítő. Klausen- burg, 1886. XI. Jahrg. p. 94—96. (Ungariseh].) Von der Foraminiferen-Fauna der an mediterranen Versteinerungen so reichen Localitát Siebenbürgens besitzen wir sehr wenig Daten und ist es so erfreulich, dass der Verfasser seine aus der Durchsicht eines kaum eine handvoll Materials geschöpíten Erfahrungen mittheilte. In dem geschlemmten Sande fand der Verf. ausser Foraminiferen vorzüglich die Schalen kleiner Lamellibranchiaten und Gastropoden ; ferner wenige Bryozoen, Echinusstacheln, Ostracoden, Bruch- stücke von Krebsscheeren, Dolithe und eine Thecidea sp. Die Foraminiferen-Formen sind folgende " Biloculina inornata, d" One. (?) ) sp. ? zwei verschiedene Formen. Triloculina, austrtaca, d" ORB. SAEtÁ gibba, d" ORR. a sp.? verschiedene Arten. ÁLYA rak ált élt zig-2ag, d ORB. 8 ( Partschii, d" ORE. a Schreibersiüi, d ORB. a Acknertana, d" ORB. a Badenensis, d ORB. a Mayertana, d"ORB. a sp? verschiedene Arten. Dénárítína sp. ? zwei versehiedene Arten. Orbiculina rotella, d"O RB. " Alveolina. Hawueri, d One. a melo, d ORB. Dentalina adolphina, d" ORB. a elegans, d ÖRB. Robulina calcar, d ORB. Glandulina levigata, d"ORB. xs (rlobulina gibba, d" ORB. Orbulina, universa, d" ÖORB. x Die mit $ bezeichneten Arten sind nach dem Verf. schon von STUR auf- gezüblt; aber dasselbe gilt auch für die mit "7 bezeichneten Arten. Ref. LITERATUR. 301 Globigerina regularis, d ORE. Tegxtilaria carinata, d ORB. ses Plecanium levigata, d ORB." Spirolina sp. ? (nicht die österreichische). Rosalina simplex, d ORB. " Amphistegina Haueri, d ORR. " Polystomella crispa, d"ORB. Nonionina sp. ? Heterostegina costata, d"ORB. A. FRANZENAU. 26. Awr. KERPELY: Die Bisenindustrie Ungarns zur Zeit der Landes- ausstellung. (Vortrag, gehalten bei Gelegenheit des Congresses fur Bergbau, Hüttenwesen und (Geologie, abgehalten zu Budapest 1835. 89. 23 5. [Ungariseh].) Nachdem der Verfasser die in dieses Fach sechlagenden, und auf der Aus- stellung befindlichen Gegenstünde und die Collectiv-Ausstellungen besprochen, setzt er seine interessante Abhandlung in folgender Weise fort : Nicht aus Vorliebe für mein Fach, aber auch nicht aus Voreingenommen- heit sage ich — die Bestrebungen und Erfolge eines jeden Einzelnen ehrend — dass wir den Erfolg unserer Ausstellung in nicht geringem Maasse der zeitge- missen Entwickelung unserer Eisenindustrie verdanken, denn nur ein Land mit Grossindustrie kann eine allgemeine Aufmerksamkeit erregende Ausstellung arrangiren, nur in einem Bergbau und vorzüglieh Eisenindustrie betreibendem Lande kann die Grossindustrie Wurzel sehlagen. j Wie sehr unsere Eisenindustrie Einfluss auf unsere national-ökonomischen Interessen ausübt, dies zeigt jener Umstand, dass ihr gegenwürtiger Umfang voll- kommen in Uebereinstimmung steht mit dem gegenwürtigen EBisenbedürfnisse unseres Vaterlandes, welches Bedürfniss an Roheisen, in Zahlen ausgedrückt, bei- nahe 27/4 Millionen Meter-Zentner betrügt, oder die Bevölkerungszahl als Basis angenommen, betrügt der Eisenverbrauch per Kopfin runder Zahl 16 Kgr. In der jenseitigen Hülfte der Monarchie fallen 18 Kgr. auf je einen Kopf. Der Sitz unserer Roheisenproduktion sind seit uralten Zeiten die Comitate Szepes und Gömör. In letzterem sind gegenwürtig 26 Hochöfen (Likér, Szalócz, Csetnek, Dernő, Sztraczena, Csiznavoda, Vörösvágás, Tiszolcz, Lucska, Nyusta, Kicskova und Rudna) thátig mit einer Production von 1.220,000 a Roheisen ; im Comitate Szepes arbeiten 7 Schmelzöfen (Máriahutta, Prakfalu, -Hámor, Krompach, Szomolnok, Szmizsán) mit einer Production von 177,000 a. Im Comitate Zólyom ist zur Zeit nur ein Ofen thütig, námlich das kleine Gusswerk von Libetbánya mit einer jührliehen Production von 13,000 a. In Summa ist der gesammte Ertrag an Roheisen der 34 Oefen Oberungarns 1,400,000 a. Die Eisenerzeugung des übrigen Ungarn vertheilt sich folgendermassen : Das Comitat Krassó-Szőrény mit 11 Hochöfen (Anina, Dognácska, Bogsán, ! Bei SrukR als Textilaria laevigata, d ORB. 302 LITERATUR. Nadrág, Ruszkicza) mit einem Ertrágniss von 724,000 g Eisen. Im Vergleich zur Bevölkerungszahi fallen dort 190 Kgr. auf je einen Kopf. Das Comitat Hunyad mit 3 Hochöfen (V.-Hunyad, Govasdia) und einer Production von 234,000 g d.i. 83 Kgr. per Kopf. Das Comitat Arad mit 1! Hochofen (Manyasta) und 20,000 a; das Comitat Bihar mit 1 Hochofen (Vaskoh) und 5000 ag; das Comitat Beregh mit 1 Hochofen (Hátmeg, Munkács) und 10,000 a. und sehliesslieh das Comitat Mun- kács mit 1 Hochofen (Dolha) und 15,000 ag Ertrágniss. Es sind daher in Ungarn zusammen 52 Hochöfen thütig, die jáhrlich 2.415,000 g Roheisen erzeugen. Das Schmelzmaterial der : Bisenfabriken, die Eisenerze betreffend, ist jene Erzlinie der Aufmerksamkeit würdig, die oberhalb Dobsina als müchtiger Stock beginnend, sich dann in bald grösseren, bald kleineren Lagern dem Sajóthale ent- lang bis Rosenau hinzieht. Dort sind ausser den ausgezeichneten KEisenspathen der Stadt Dobsina noch die gut betriebenen Bisenspath- und Brauneisenstein- Bergwerke des Grafen Emanuel Andrássy. In gutem Betrieb stehende und üusserst wichtige Bisenspathgebiete sind im Comitate Szepes bei Rostok, Kötterpatak, Zsa- karócz und Bindt. Von hier werden die Eisenerze nach Preussisch-Schlesien geführt. Eine wichtige Rolle spielt in unserer einheimischen Hisenindustrie der Gömörer Eisenberg in der Nábe von Rőcze. Das drei Flötze in sich schliessende Erzgebiet ist auf circa 4 Kilometer aufgeschlossen; die Michtigkeit der Flötze betrágt von unten nach oben 12—20 und 30 Meter ; der Eisenstein ist bald erdig, bald fest und der Brauneisenstein enthült bei 35—50 pCt. Bisen wechselnde Mengen von Mangan und stellenweise Phosphor. Im Folgenden wollen wir die Analysen einiger Bisensteinarten Oberungarns mittheilen : a, b e d e 87 új g Eisenoxydul 4140 4645 4809 576 — — — —— Eisenoxyd 295.. A8L SSTTOB EOK KET OKE BT SZASZ SAR SŰZS A KOES Manganoxydul.. 2.86 202. 244) — - — ZET Manganoxyd — — E ZÁRT BT E KEZES OO SESATS OO SKOSG Kieselsüure SZET sa (531 EC ERR ha JA BT ALT ORA VA LES ÉN1 — s (Ouarz und Rückstand e sz —- — ON Iz ot LÁB ő ET [els Thonerde.. . GYEN e MUST ERSEOT HÓ ASE E 10 ERNO ÁSOZET FISOZ Kalk ért 065 050 048 0"51 183 181 vgteja Magnesia ... AZ] ASAO ERB A tl E SDOSO ET ATÓ SEA GROSE Kupferoxyd — — — 025 — 07012 Spuren 0006 Kupfer . . Spuren Spuren Spuren 7 Phosphorsüure. EZOO2ZTBZSOOTZPESOTOZL ÁD "ÁK ző NERO SZA TAL ESRKT ESETBE Schwefelsüure ... és dé kids ééeii eték zési aa Schwefel 0398 011 0233 — Hai ús Tar Wasser — — —- DOB AYANT TOKET Verlust set elni. cz. S E az rk Eisengehalt : 8440, 37-50, 38-13, 51-76, 49-58, 50-58, 55-08 a ) Pergban von Steinseifenberg bei Dobsina ; b) Bisenspathe vom Irma-Berg- werk bei Perkenberg im Sajóthale und c) vom Bernardi-Bergwerk bei Bodnárka LITERATUR. 303 im Comitate Gömör; d) gerösteter Bisenspath von Rostok im Comitate Szepes; e), f) und g) Brauneisenstein aus den László- und István-Schachten des Gömörer Eisenberges. Im Comitate Borsod ist bei Telkes und Rudóbánya ein bemerkenswerthes, auf 7 Kilometer sich erstreckendes Eisensteingebiet, welches stellenweise 100—200 M, lange und 2— 25 Meter dicke Stöcke von diehtem Braun- und Rotheisenstein enthált. Die Oualitát der gegenwürtig in Betrieb stehenden Eisensteine von Rudó- bánya ist aus folgenden zwei Analysen zu beurtheilen : a) Roher Brauneisenstein. b) Geröősteter Brawneisenstein. MISEMOxy Út 57716 Eisen 40-43 65-47 Bisen 48-50 Manganoxydoxydul 5"56 SA OEVÉONZSZŐ IKiéselsátintost s, 7 zz- 5"56 9-1 JATNTOTOT KAN T han a ESZE 917 345 TESZ I EGAKÉÁKÁRPT EN SSSEREBN 3 7 2K ER 452 6706 Magnesia ZER 176 05765 Kupfer 2. szan a 008A 158 Phosphor rő 07037 0706 Schwefel e AAVÉE tsa VOB2 — Schwefelsaures Barium — TA a ) In der Ausstellung des Grafen Emanuel Andrássy. b) In der Ausstellung der Bisenfabrik von Witkovicz. Im Comitate Krassó-Szörény ist jener Erzzug bemerkenswerth, der südlieh von Dognácska beginnend, nördlich beiliufig 6 Kilometer weit bis Moravicza sich erstreckt. i Der überwiegende Theil des EBisensteines ist Magneteisenstein, hie und da mit Braun- und Rotheisenstein abwechselnd, er kommt meistens in Stöcken, manchmal in einer Máchtigkeit von 30 Meter, manchmal in der Form von Gerölle 3 Kubikmeter michtig, stellenweise in Flötzen vor, gebrochen. und wird in 21 Aufschlüssen Die chemische Constitution dieser Bisensteine ist aus folgenden Analysen erkennbar : a b c d e Bisengehalt u. .. 3898 — 45033 50-003."55-51095890 Manganoxyd 398 0-260 419 1.343 2:418 Kieselsáure d 18-85 1458 14-70 9:80 11-95 ionerde Ve se 146 5:607 ZRZ( 1363 (057 Kalk LAD KRABE 10-40 új; Éz 105 7"670 415 Magnesia 5. 07-44 10 0-90 07011 0126 IKpfor 4 sát See éke — Új 14) Spuren — 0-024 — 0-024 Sehwefel 38 07017 0431 07021 Spuren 0-027 BNOSDÍTOT SEA szk ESSR s 0-028 0-014. 0-028 — 0-036 0042 Glühverlüst. 10710 — 0.270 — — a ) Brauneisenstein aus der Grube Franvisius ; c) und e) Magneteisenstein aus den Gruben Délius und Paulus von Moravicza ; aus den Gruben Alfred und Markus von Dognácska. b) und d) Magneteisenstein 304 LITERATUR. Hinsichtlich seiner Ausbreitung und Ouantitát ist das bemerkenswertheste Vorkommen des Gesteins jenes im Comitat Hunyad. Der müchtige Flötz-Complex nimmt oberhalb Vajda-Hunyad in der Umgebung der Ortschaft Telek seinen An- fang und zieht sich von Ost nach West über Gloczkó, Gyalár, Alun, Vadudobri und Krivina in einer Ausdehnung von 45 Kilometer und mit grösseren oder gerin- geren Unterbrechungen, bei wechselnder Müchtigkeit und Oualitát bis zur Ruszkaer Alpe. Der Eisenstein ist bald weicher, bald fester, stellenweise zu Rotheisenstein umgewandelter Brauneisenstein. Aus den Gruben des Eisenberges von Gyalár ist 100 Jahre hindureh 1-5 Millionen Meter-Zentner Eisenstein ausbeutbar. Die gute Oualitát desselben zeigen folgende chemische Analysen : a b c d e BNSSMOZGYUL I LEE ze NSÁSBÓ 91559 76.68 72:69 7714 4 Eater ojszápyas La gt aa és 0-20 0-34 458 7"82 189 KSS OLSÁTUSS estet MEZÉT ÉN SES 372 199 321 2:08 7"01 Ta? ess elnen a ELLE 09116) 036 0-39 196 2:89 Masnésia Sea s SZER A ztáopüren 033 0-39 — zs JEGY atz ROp ozó letegez ab — — 0-09 0-123 0134 Phosphorsáure .. .. $puren 0036 - Spuren 0-086 Schwefelsáure 0. — 0:032 — — Spuren Spuren Wasser und Verlust 10-88 4917 12:06 83 9-4 Eisengehalt — 2 0 5974: 5303 15297 15080 BAJOD Die jáhrliche Production unserer Eisensteingruben betrügt 7972 Millionen Meter-Zentner Eisenstein im Werthe von beiliufig zwei Millionen Gulden. Von dieser Menge werden 1"/2 Millionen Meter-Zentner in s Ausland (Oesterreichisch- u. Preussisch-Sehlesien, Máhren) geführt; 6 Millionen Meter-Zentner werden im Inlande zu den schon eingangs erwáhnten 2.418,000 g Roheisen aufgearbeitet. AL. GEZELL. Földtani Közlöny. XVI. köt. 1986. IILtábl a. Cseh: Ó-Antaltárnai bányatelep . DÍ (lagyazázakt : — — Erklárungy: Alluninim . A Alluvium . Alltoünn . ERNI dMioczén 1 2. Kroxentradát .(szármáti ert. Kenozei ] .Miocaen. IEyrexentraduyt .: Sarmatische Stufé csoport. 2. Biotit- Orth Andeztn -Trachit. mormalt Brotit-Orthv— Andesin- Trachajt . marmal. ] MIN 4. Biotit-Orth.- Andezin rachit . zöldkő Kanozoische ) Eoczén. Biotit-Orthu-Andesir-Trachyt . ( Grünstetre. Gnype. KEocaeru. ) 9. Biotit-Orth-Aüdezin Trachit . riolit.) Biotit- Orth. - Andesin - Trachyt . Téhyotith. 6. Munmulitmészkó . (eoczér.) Numanudliten kalk.. (Eocaen Mezozoi 7. Diorit. . csoport. Iiarit. a Mesozoische Tee 6. Agyag-Terfeni -és Kuarczit-pala . Gruppe. — l 0Jrias. Thon.-Werfener-u. ttarzit-Schiefér. 9. Ronglonterat . Conglomerat . Taleozot J0Kvarczit. csoport. Vuarzit . 17. Aplit . Aplit. Falaeozaische 12. Gnájsz. úruppe. úneisz . 732 Dolomit, mész és mészpala. Dolomit, Kalk. und kalkschtetér. 14. Telérkibuuvás. Gangyausbisse . a szelvény iránya. 8 ;; Tu MEGVET : Richtung des Hofits. 17 4 00 — AB GC DEI ESETEM ÉT z —— E 999 Profil in der Richtung ABCDE F. fess ene S 5 300 Ek — e hsz ÖERMSRNSE E at ÉS £ MHirschensteir. - S s kap EES szi 8 s s t 8 íg S eg STSRNÉMEZÉ A A sg mr § : i Hi ol 500 S 7 JT Krewzerfindungs-altárna szintrajz a. Kreuzerfindungs - Erbstollens Horizont. 149An. — 100 meter —míim ! ; sz 599 €g0 799 499 an Li úrund . V. udapest FÖLDTANI KÖZLÖNY HAVI FOLYÓIRAT MAGYARORSZÁG FÖLDTANI, ÁSVÁNYTANI ÉS ŐSLÉNYTANI MEGISMERTETÉSÉRE S A FÖLDTANI ISMERETEK TERJESZTÉSÉRE, Megjelenik havonként két vagy három nagy nyolczadrét ívnyi tartalommal. A magyarhoni földtani társulat rendes tagjai 5 Írt évi dij fejében kapják. Előfizetési ára egész évre 5 Írt. XVI. KÖTET. 1886. OKTOBER—DECZEMBER, 10—12. FÜZET. LEVÉL A SZERKESZTŐK HÖZ. Tisztelt Barátim ! A mennyire örömmel látom, hogy egységre törekedve az ásvány- földtani neveket saját megállapodástok szerint írjátok és javítjátok a cFöldtani Közlönyv-ben közreadott munkálatokban, ép annyira nem hall- gathatok el ennek ötletéből nehány megjegyzést. Ti úgy írjátok, hogy chipersztén, amfiból, plagioklász, kvarcz, gnájszv stb., tehát úgy, mint a népszinház czéduláin egy időben olvasni lehetett a :Bokkácsóv-t. Igy a helyes kimondás megtanulását elősegítitek, de sőt magyarosíttok is: magyar sujtásokkal ékesítitek a frakkot. Mert magyar szó-e a hipersztén? Mit ért meg jobban a magyar, hypersthen-t e vagy a hipersztén-t? Tagtársaink és olvasóink bizonyára nincsenek azon a fokon, mint az az alföldi gyerek, a ki németszóra kerülvén hazulról el, gyönyörű- ségesen leolvasta a czimtábláról, hogy N. N. xzuczkerbeczkerv ! Talán a magyar szakbéliek javára iparkodtok ez által? Alig hiszem, mert ez a dolog a tudomány szempontjából mellékes és csak annyiban fontos, hogy könnyen megértsük egymást bármiféle nyelven is, tehát a mennyire lehet egy néven nevezzük és írjuk az illető tárgyakat. Ám megpróbálta a legtöbb nemzet a saját szavaival nevezni meg az ásványokat, pl. a Sb,53 ásványt BRÜCKMANN 1727-ben Spiess-Glass-Erz-nek írja, WaALLERIus 1747-ben Spits- glasmalm néven ismerteti, a francziák azt mondották Antimoine sulfuré, az angolok Sulphuret of Antimony, a magyarok pedig (Kovárs MIHÁLY, 1846) : sszürke érczetlenült szorítóv. Mi lett a vége? Az, hogy Dava 1854-ben megtalálta Droscokrnesnél ez ásványt és DroscoRIDEs megnevezése szerint Stibnite névvel iktatja be hírneves munkájába. Internationalis congressusok nélkül is oda jutottunk ma az ásványoknál, hogy azon neveket használjuk, a melyek nem jelentésöknél fogva, de csak is mint egyszerű jegyek vonatkoznak az illető ásványra. A hosszú nevek, melyekben a sajátságok, Földtani Közlöny, XVI. köt. 1886. . 90 306 Dr SCHMIDT SÁNDOR: az alkotás summája volt visszaadva, észrevétlenül eltüntek a mai napokra és örvendhetünk mi is, hogy a nyelvújítás és túlmagyarosítás gyümölcsei- ből nem maradtak reánk használatban legalább az ilyen nevek, mint: csem- pes, fekete szeg ámító érezetlenült fog, erdélyi had, levegűs szegfűszerded stb., hanem helyettök azt mondhatjuk, hogy apatit, sphalerit, sylvanit, bronzit stb., a mely utóbbiakat minden nemzet szakbélije azonnal megért, míg az előbbieket tudom szótár nélkül ti sem értenétek meg, pedig magya- rul vannak, ráadásul nem is valami kiváló rossz magyarsággal." A ti vezérelvetek azonban ennél a dolognál okvetlenül az is volt, hogy a nemzeti iránynak is adózzatok. Ez kétségtelenül kötelessége mindnyá- junknak, mert ha valahol, úgy nálunk nem volna szabad csakis exclusívus tudományt művelni, hanem tekintenünk kell a tudomány terjesztésére is. Társulatunknak is ez az egyik sarkalatja. A mint azonban az előbb a tudo- mány oldaláról világítottam meg, hogy ezzel a móddal czélt nem értek, úgy most más oldalról is megmutathatom a nehézségeket. Minden jobb ásványtanban olvashatni, hogy az ásványok nevei honnan erednek. Vannak 1. ősrégi nevek, melyeknek eredése ismeretlen vagy bizonytalan, pl. Ouarz, Jaspis, tehát ezeket talán lehetne bármiféle nemzet nyelvi sámfájára húzni; 2. a helyiségektől adott nevek, pl. Vesuvian, Redruthit, Leadhillit, Stassfurtit stb., de már ezeket nem szabad elváltoz- tatni, ép úgy nem mint a tulajdon neveket, pedig a ti irási módotok szerint ezeket is magyarosan kellene kiirni, ám tessék a Redruthit-nál megpró- bálni; 3. személyekről adott nevek, pl. Senarmontit (csak nem fogjátok írni: Szénármontit?), Brookit (Brúkit?), Liebigit (Libigit?), Descloizit (Dékloázit ?) stb.; 4. a mythologitából kölcsönzött nevek, péld. Pollux, Thorit stb. ; végre 5. az egyes szerzők kénye kedve szerint alkotott nevek, a melyeket tehát az elsőség, a szerzői jog védelmez. Ha most ezeken átte- kintünk, kérdhetem-e joggal, hogy komolyan akarjátok következetesen foly- tatni irási módotokat ? De egy dologról még nem emlékeztem meg, a végére hagytam, mert a legfontosabb. Van ennek a dolognak igazán nemzeti oldala is. Minden nemzet nyelve forrott ki magából ásványneveket, azokét t. i., a melyek a közélettel vonatkozásban vannak. Talán legtöbbet a német, eme kiválóan bányász nép. Az érczeket, a fémeket, bizonyos föld- és kőnemeket azonban minden nemzet meg tudja az ő saját szavával nevezni. Jizeket kell nekünk is saját nyelvünkben egybeszednünk, ezeket kell itthon használnunk is. A mely ásványra pedig nincs a magyarnak tősgyökeres vagy legalább köl- x Az igaz, hogy ha annak idején így tanuljátok, tudnátok is, mint a hogy pl. tudhatjuk a rdárdanykénegs jelentését. Igen, de e mellé még legalább egy interna- tionálie nevet is kellett volna tanulni, különben a külföldi munkák tanulmányozása igen bajos leendett. Ekkor pedig az ásványok neveinél is a fölösleges csak több helyet foglalt volna el és ráadásul alighanem nemzetiségünk kárára, a nyelv rontása folytán. LEVÉL A SZERKESZTŐKHÖZ. 307 csönzött, de közérthető neve, azt írhatjuk kedvünk szerint, abból ugyan okulni nem fog." De tudást merít akkor, ha 1. ilyen esetekben az eredeti, a legelső szerző által adott, vagy kétséges esetekben világszerte használt és írott neveiken nevezzük és írjuk az ásványokat, és ha 2. a többinél a létező jó magyar ásvány neveket (sajnos igen kevés van!) használjuk. Az előbbieket egy néven tanítva, mutatva, nem kell uj neveket faragva fölös- leges sznonymákkal terhelnünk senkit és az ismeretlen csak megismerésre sarkalhatja az iparkodót; az utóbbiak pedig, mint a melyek az életből ismerős tárgyakra vonatkoznak, azonnal megragadhatók. Én ezekért nem érthetek egyet a egnájszoss, irási móddal, mert sem a tudományt, se a nemzetiséget nem szolgálja, de meg következetesen nem ií8 használható. Szavam volna még az ásványok kis vagy nagy kezdőbetűvel való irásához is, mert én megvallom a nagy kezdőbetűket pártolom. Nemcsak irásunk engedi ezt meg a kitüntetés okáért, de az áttekintés is könnyebb. De elég lehet ebből ennyi és végezetül csak üdvözöllek titeket szerkesztő barátim, a kik legalább alkotni akartok valamit ezekben a nálunk még épen nem rendezett dolgokban is. Budapest, Szent-András havának 15. napján, 1886. Hívetek SCHMIDT SÁNDOR. kk Igen tisztelt Barátunk dr. ScHmMIiDT SÁNDpoR levelét örömmel közöljük, mert azt hisszük, hogy ez által olyan eszmecserének nyitunk tért, a mely egy czélszerű, de a tudomány komolyságának megfelelő nomenklatura meg- állapításához közelebb fog vezetni. Az új egységes írásmódot — ugy a mint azt a m. kir. Földtani Inté- zet tagjai megállapították — főképen azért mutattuk be közlönyünkben, hogy szaktársaink véleményét, hozzászólását megtudhassuk. Czélt értünk. Az eszmecsere megindult s tagtársainktól függ, hogy meddő ne maradjon. Tessék hozzá szólni ! A szerkesztők. x Hogy a sajátságokat visszatükröztető, a szakbéliek által csinált hosszú nevek mennyire nem czélszerűek magában a tudományos használatban is, azt csakis a tapasz- talás mutatta meg. 308 Dr PRIMICS GYÖRGY: VASKOS KVARCZFÉLÉK ELŐFORDULÁSA TEKERŐN. Dr. Pgrmics GyökRGy-től. (Előadatott a magyar földtani társulat 1886. november 3-án tartott szakülésén.) Ez évben hosszabb ideig lévén elfoglalva az erdélyi Érezhegységnek Csetrás hegység néven ismeretes vidékén, több izben a karneol, kalezedon, akhát stb. híres előfordulási helyének — Tekerő — közelébe is jutottam. Habár Tekerő geologiai kutatásom tárgyát tevő területen kívül esik; mindazonáltal nem állhattam ellen a vágynak, hogy föl ne keressem eme nemzetgazdasági fontosságú, harmadrangú ékkövek nevezetes termőhelyét. A kalczedon, kar- neol, akhát, jászpisz stb. Erdély területén, de kiválóan az erdélyi Érezhegy- ségben egyébütt is előfordul, de tapasztalatom szerint sehol sem oly bőség- ben és oly szép színváltozatokban mint Tekerőn. E helyen való gazdag elő- fordulásukról fogalmat nyújt, ha megemlítem, miszerint mintegy 40 darabból álló gyűjteményemet körülbelül 2 óra alatt szedtem össze. Tekerő Déva és Zalatna között levő északkelet-délnyugoti irányvonaltól néhány kilométernyire nyugot felé fekszik. Dévától körülbelül másfélszer oly távol van mint Zalatnától. Szekérrel csak Szászvárosból az algyógy-balsa- kis- almási, elég jól járható úton közelíthető meg. Dévától leghamarább érünk oda, ha szekérrel Nagyágra megyünk és onnan lóháton a Hajtó hegyen keresztül Galbina s Kis-Almás felé vesszük az útat; és ezen út, habár kissé fárasztó, de egyuttal a legtöbb élvezetet is nyújt. Eltekintve Nagyág specziális látni- valóitól. Hajtó tetejéről ritka szép tájakon legeltethetjük szemeinket ; a szép panorámák legszebbike a gyönyörű Hátszeg völgye. Zalatnáról legrövi- debb idő alatt juthatunk Tekerőre, de ez út csak lóháton vagy gyalog járbató. Tekerő falu a Csetrás hegység északi szegélyéhez tartozó azon nagy melafir-tömeg északkeleti szélén van, a mely kelet-nyugoti irányban Balsá- tól, Galbinán, Voján és Porkurán keresztül Kuretyig vonul és a melyen Valea-Jepi, Bunyest, Pojána és Kis-Almás községek terülnek. Ez utóbbi köz- ségekről el lehet mondani, hogy melafir kebelében keletkeztek és melafirból táplálkoznak. E nagy területen bár merre fordulunk, mindenütt csak a melafir különböző változataival találkozunk; nevezetesen kékes, szürkés és vörhenyes melafir-tufák és ugyan ily színű brecsiák, tömör, porfiros, lika- csos és mandulaköves melafir-láva-leplek többszörös váltakozásával. E melafir-hegységnek már külsőleg is oly sajátos jelleme van, mely- nél fogva már messziről is megmondhatjuk, hogy hol kezdődik vagy végző- VASKOS KVARCZFÉLÉZ ELŐFORDULÁSA TEKERŐN. 309 -dik a melafir-terület. Közép magas, általában kopasz és vörhenyes színű meredek oldalú, keskeny szurdokokkal áthálózott hegység ez, melyen az esőviz mély barázdákat váj; ellentétben az aránylag fiatal trachitos kőze- tekből álló hegységekkel, melyeket sűrű erdők diszítenek. E melafir területen egy sajátságos jelenséget észleltem, nevezetesen azt, hogy a hegység talapzatán, az egyes patakok mentében mindenütt a már említett bázikus melafirváltozatokkal találkozunk, ellenben a hegyek tetején, kiválóan az egyes csúcsokon, legtöbbször felzites, kvarczitos, porfir vagy porfi- ritszerű, nagyon is savanyú kőzet fordul elő, a nélkül, hogy ez utóbbi kőzetnek a bázikuson való áttörését észlelni lehetne. Itt tehát közel fekszik a tapasz- talattal és az elmélettel egyaránt ellentétben álló azon föltevés, mely szerint azon hatalmas melafir-vulkánok, melyeknek tutái, brecsiái és különböző lávái Toroczkótól az aradi síkságig oly nagy területeket borítanak, tevékeny- ségüket egy savanyú kőzet kitörésével fejezték be. E savanyú kőzet általában nagyon elváltozott állapotban van. Egy helyen nagy mérvben kaolinos, más helyen félig kvarczitos és ismét más helyen bőven színes kvarcz-erekkel van áthálózva. Az összes változatok repedései és kisebb hasadékai kalczedon, karneol, akhát stb.-vel vannak kitöltve. Mindenütt e kőzet tekinthető az említett színes kvarcz-féle ásványok tulajdonképeni anyakőzetének. Előfordulnak ugyan ezek a bázikus, melafir és diabázporfirit manduláiban és gyéren repedéseiben is, de nem oly jelen- tékeny mennyiségben és oly tetszetős színpompával, mint ily porfirszerű savanyú kőzetben. A tekerői kalezedon, karneol, akhát stb. határozottan kvarcz-porfirban terem. Természetes, hogy a bázikus melafir és savanyú porfir érintkezési határán sokszor az elsőben is ily ásványok elég nagy számban előfordulhat- nak, de ezek anyagának forrásául ily esetekben is a porfir tekinthető. A tekerői színes kvarczfélék termő helyét kipuhatolandó, Tekerő falu területén a patakok mentében jól föltárt hegyoldalok kőzetét tüzetesen meg- figyeltem. Tekerő három patak mentén, igen szük és meredek oldalú völgyecs- kékben terül. Főpataknak látszik általában a keletről nyugot felé folyó Almási patak (Valea lui Almasiu) , ebben torkollik észak felől, a falu kezdetén a Valea Prelucsilor és a falu tulsó végén, ugyancsak észak felől a Valea Bogi. Ez utóbbi patakot az odavalók közönségesen Valea Mizslok-nak (középső völgy) nevezik. A porkurai völgy bejáratánál mind a két oldalon igen mállott brecsiás, helyenkint mandulaköves vagy tufás melafirt találtam, melyben kalezit erek- ben és mandulák alakjában, kisebb heulandit-fészkek vagy hasadási lap- bevonatok és itt-ott egyes kvarcz-féle kisebb erek is előfordultak, de ezek oly dolgok, a melyekkel melafir-hegységekben mindenütt találkozunk. A me- lafir a patak baloldalán szakadatlanul követhető az Almási patak (Valea lui 310 Dr PRIMICS GYÖRGYI: Almasiu) torkolatáig, és azon belül is jó messzire. Ugyan ilyen melafir talál- ható a völgy jobboldalán levő hegyoldalokon is. A három patak egyesüléséből keletkezett főpatak kavicsai közt elég gyakran található a kalczedon, karneol stb. is kisebb darabokban, de a Valea Prelucsilor hatalmas patakjában ezek hiányzanak ; ellenben ennek görélyei közt gyakori a zöldköves trachit és a kárpáti homokkő. A főpatak kavicsai közt az említett ásványok előfordulnak a Valea Bogi vagy V. Mizslok és az Almási patak egyesüléseig. Az Almási patakban hiányzanak, ellenben a Valea Mizslokban minél tovább fölfelé megyünk, annál inkább gyakoriabbak lesznek. A kitehát Tekerőn kalczedont, karneolt, akhátot stb. gyűjteni akar, az egyenesen a Valea Mizslokot keresse fel, mert ennek forrásvidékén van az említett ásványok termőhelye. Én igyekeztem ama porfirtömeget vagy telért elérni, a honnan ezen ásványok származnak, de daczára annak, hogy a patakon oly annyira felmentem, hogy a végén gyalogszerrel sem tudtam tovább hatolni, a porfirt még sem találtam meg. Az ott valahol a patak forrá- sainál Brádet és Szeszuri vidékén van. A Valea Mizslok torkolatától kezdve egészen az első baloldali mellék- patakig, mindenütt csak melafir látható. De e helyen, elég nagy területen, kiválóan a völgy keleti oldalán, kárpáti homokkő rétegei alkotják a hegy- lejtőket. A kárpáti homokkő itt, úgy látszik, egyes helyeken hasadékos, szürkés fehér, gyéren, fogyatékos kövületeket tartalmazó mészkővel van fedve ; a mi onnan gyanítható, mert a hegyoldal mentén több helyen ily mészkő- darabok hevernek. Feljebb, a két patak egyesülése által bezárt hegyorom teljesen kárpáti homokkőből van. Az északkelet felől jövő patak, szürkés, középszemű kárpárti homokkő rétegfejein keresztül mosta ki a medrét. A kalczedon, karneol stb. mindazonáltal itt is elég gyakori. Habár a szóban forgó ásványok anyaközetét szálban föl nem talál- hattam, a patak görkövei közt mégis annyi anyagot gyűjtöttem össze; hogy abból biztos következtetést lehet vonni ezen ásványok előfordulására és kép- zödésére vonatkozólag. A kérdéses ásványok anyakőzete, mint már említettem, a legtöbb eset- ben a kvarczporfir ; ritkább esetekben ennek egy igen finom tufája. E kvarcz- porfir, ha még meglehetősen üde, világos szürke színű ; mállott, kaolinos álla- potban szürkés fehér és ha kvarczitosodva van, szürkés barna. Kissé érdes alapanyagában sűrűn vannak kiválva kölesnyi nagy szürkés kvarcz-szem- csék és a kvarcznál valamivel kevesebb szintén olyan nagyságú csillogó üde földpát-kristálykák. A kalczedon, karneol, akhát, tejopál, szarukő stb. e közet repedéseiben, hasadékaiban és kiválóan a repedések csomópontjaiban rakódott le. Ezen ásványok közt kalczedon a leggyakoribb. Ez néha ökölnél nagyobb kompakt darabokban is előfordul. Legszebb az égkék és ibolyás kék színű; különben VASKOS KVARCZFÉLÉK ELŐFORDULÁSA TEKERŐN. 311 az égkék és a kékes szürke közt sokféle színárnyalatban látható. Néha a kék, helyenkint gömbösön kiképződött kalezedon-tömeg hézagait kristályos kvarcz töltötte ki. A kalczedon-gömbök központ-héjjas szerkezetűek. A kal- czedon sokszor tűzkőbe vagy karneolba megyen át, vagy pedig karneollal van pettyezve; máskor igen finom rétegcséi közé egy-egy vörös karneol réte- gecske is lerakódott. Van zöldes-kékes színű, finom majdnem rejtve réteges és ez prazemnek is vehető. Ezen kalczedonokból igen tetszetős gyűrűköveket, ing- és kézelő gom- bokat, pecsétnyomokat stb. lehetne készíteni. Karneol tiszta állapotban sokkal gyérebb a kalezedonnál s rendesen csak apró darabokban található. Nagyobb darabkákban csak kalczedonnal, néha tejopállal keverve fordul elő. Ilyenkor rendesen a tejopál képezi a köz- pontot, mely köré kalczedon, azután karneol rétegecskei legtöbbször ismételve rakódtak le. Máskor kristályos kvarcz vagy kalczedon, vagy maga a karneol a központ. Ily két- vagy háromféle színű kvarcz-rétegecskék keverékéből alkotott kisebb mandulákat valóban pompás ékkövekül lehetne használni. Akhát kisebb mandulák alakjában elég gyakori. Hullámosan menő konczentrikus rétegecskéi közt a karneol és a kalczedon alig hiányzik. Szer- kezete annyira változatos, hogy Dr. KocH AwraL egyet. tanár hétféle válto- zatát különbözteti meg." Van u. n. prazem-akhát, jászpisz-akhát stb. A teke- rői akhátok kivétel nélkül díszes ékkövek. Heliotrop szintén elég gyakori. Több változata ismeretes. ACKNER "" megkülönböztet az itteni heliotropok közt sötétzöld alapút jászpisztól eredő, elmosódott piros pettyezéssel és erezettel, továbbá szeladonzöld alapút bar- nás piros pettyezéssel. Tejopál Tekerőn szintén nem tartozik a ritkaságok közé. Rendesen a hasadékok falait vonja be különböző vastagságban; de néha teljesen ki is tölti azokat. Szine hófehér. Néha össze van repedezve és a repedési irányok egymást keresztezik. A repedés felülete néhánynál czitromsárga. Sokszor a tejopál karneollal van átjárva s ilyenkor szine vörhenyesbe hajló fehér, vagy kalczedonszerű fehéres kékes; máskor meg a tejopált parányi piros pettyek tarkázzák. A tejopál vagy közvetlenül a kőzet repedéseinek falaira rakódott le, vagy pedig a kőzet falait bevonó szaruköőszerű rétegecskére. Több esetben a tejopál-réteget karneol vagy kalczedon szederjes kérge vonja be. Nehány darabnál nagyon szembeötlő volt a tejopál képződésének a módja. Ez ásvány először eredeti anyaga, hihetőleg mint kővelő vagy mint igen finom kaolinos anyag rakódott le a közet repedéseiben. Ez később kovasavval át lett járva : opálosodott. A szarukó, tűzkő s közönséges kovag szintén elég gyakran található - KocH A.: Erdély ásványainak kritikai átnézete. Kolozsvárt 1886. -k ACKNER M.F.: Mineralogie Siebenbürgens etc. Hermannstadt 1855. az Dr PRIMICS GYÖRGY: Tekerőn a Valea Mizslok kavicsai közt ; ezek azonban mint közönséges dolgok kevés figyelmet érdemelnek. A vaskos kvarcznak eddig említett különböző szines változatai Teke- rőn, tapasztalatom szerint kizárólag csak a porfir, vagy gyéren tufájának repedéseiben fordulnak elő. Másképen áll azonban a dolog a jászpiszszal. Ezen ásvány úgy tekinthető, mint finom márgának, tufának vagy vas- kőnek — szferoszideritnek és hematitnak vagy limonitnak — teljes átko- vásodása. A sárga és veres jászpisznak a színe kétségtelen, hogy a vastól ered. Erre vonatkozólag igen tanúságos példát láttam Füzes és Pestyere falvak közti területen, a Magura feredjeu délnyugoti oldalán. E helyen ugyanis a mészkősziklák közelében a szántóföldeken annyi veres jászpisz hever, sokszor fejnél nagyobb darabokban is, hogy a földmívelők, hogy aka- dálytalanul szánthassanak, rakásokba szedték azokat .össze. Az ide való jászpisz nem egyéb mint elkvarczitosodott hematit. Az elkvarczitoso- dásnak számos átmeneti fokozata észlelhető itt. Nagyon valószínű, hogy a jászpiszképződés itt ís a szomszédos savanyú, porfirszerű kőzet rovására történt. Tekerő vidékén a jászpisz bőven fordul elő. Tórn M. említi," hogy a falun alól egy bércz sarka merőben sárga jászpiszból áll. Én ugyan ezt nem láttam, de tekintve a kavicsok közt lévő gyakoriságát, nincs okom kétel- Van itt tarka, zöld, vörös és sárga színű jászpisz. A sárga és VOrös színű jászpisz sokszor keveréket képez s néha kalczit- vagy kristályos kvarcz- erecskékkel van áthatolva. Jászpiszhoz hasonló módon képződött a szarukó is. Tekerő vidékén ezek közt gyöngyörű példányokat lehet találni, t. i. olyanokat, a hol a szürke vagy barna szarukő számtalan tűzkő-, sárga jászpisz-, karneol-, gyéren kal- czedon- vagy kristályos kvarcz-erecskékkel, vagy ezek keverékéből álló erekkel van áthálózva. Ily darabok csiszolt állapotban bizonyára igen diszes ékkövek lennének. E szarukővek igen finom szürkésfehér márgáknak átkovásodása folytán keletkeztek, mint azt nehány példánynál kétségtelenül lehet észlelni. x Ezek után önkéntelenül is fölmerül azon kérdés, honnan került az a kovasav, a mely a porfir üregeiben és hasadékaiban mint kalczedon, karneol akhát stb. lerakódott? E kérdésre természetesen csak azon elmélettel felel- hetünk, melyet Corra "" és ELIE DE Baumonr"?? stb. vallottak és a mely kt TórH MIKE: Magyarország ásványai. Budapest 1882. p. 267. k- Corra: Gangstudien I. Bd. 1850. tökk ELLIE DE BAUMOoNT : Ueber die vulkanischen und metalliniscehen Emanationen oder Ausströmungen. Corra: Gangstudien I. Bd. VASKOS KVARCZFÉLÉK ELŐFORDULÁSA TEKERŐN. ö£s BiscHor hires könyvében? van részletesen fejtegetve. Ez elmélet szerint a tekerői közetet, melyben az említett kvarcz-félék előfordulnak, szénsavas vagy sósavas vizeknek kellett átjárni. Ezen vizek az alkáliákkal vegyült szili- kátokat, nevezetesen a földpátot és a földpátos alapanyagot s hihetőleg a csillámot vagy az amfibolt is föloldották; a szabaddá lett kovasav a szintén föloldott csillám- vagy amfbolhoz kötött fémekke! festve, a kőzet összehuzó- dása folytán keletkezett számtalan repedéseiben, mint kalczedon, karneol, akhát stb. infltráczió útján lerakódott. Közetünk alapanyaga és földpátja csakugyan nagy változásokon ment keretül; helyenkint teljesen el van kaolinosodva. ; Az említett ásványok Tekerő vidékéről régóta ismeretesek s alig van nagyobb ásványgyűjtemény, a hol azok nem volnának képviselve. Tekintetbe nem véve az újabb keletű munkákat, csak annak megemlítésére szorítkozom, miszerint ÁACKNER mineralogiájában a tekerői színes kvarczok már mind föl vannak sorolva. ZEPHAROVvICH rMineralogisches Lexiconjábani is nagyobb része ott van. De ismeretesek ezek a bécsi ásványcsiszolók előtt 15. Hallottam az odavaló emberektől, hogy az ásványgyüjtők időnkint föl szokták keresni Tekerőt; ezek aztán az összes anyagot összeszedik és Bécsbe szállítják. Nagyon hihető ezeknél fogva, hogy az a számtalan pecsétnyomó gyűrű kal- czedon, kárneol vagy akhát drágaköve, s a különféle melltűk és inggombok, melyek Magyarországon használatban vannak, nagyobb része Tekerőröl való. Szándékosan foglalkoztam ily körülményesen a tekerői kalczedon, karneol, akhát, jászpisz stb. előfordulási körülményeivel. Czélom az volt, hogy az érdekelteknek figyelmébe juttassam Erdély eme tekintélyes kereset- forrást magában rejtő nyers anyagát. - BiscHor: Chemische und physikal. Geologie. 314 JABLONSZKY FLÓRIS: A JABLONKAI TŐZEGEKRŐL. JABLONSZKY FLÓóRIS-tól. Tőzeg alatt értjük azon legfiatalabb növényeredetű kőzetet, mely alluviális korszakban keletkezett ; sőt jelenleg is tovább képződik úgy, hogy a növények víz- ben összehalmozódnak és az oxigen hozzájárulásának majdnem teljes kizárásával felbomlanak. Hogy valamely vidéken tőzeg képződhessék, szükséges: a) hogy feküje víz- hatlan réteg legyen, mely kedvező alakulás mellett vízmedencze gyanánt szolgál ; b ) kellő mennyiségű víz, melyet az eső, hó, köd, harmat stb. szolgáltat ; c ) kedvező éghajlat, mely egyrészt a víz elpárolgását megakadályozza ; másrészt pedig a tőzeg- növények tenyészését és megtőzegesedését lehetségessé tegye. Diatomaceák kivételével minden növény képezhet tőzeget; azonban rende- sen csak bizonyos fajú növények járulnak a tőzeg képzéséhez. Ilyen növényfaj, melyből a tőzeg Közép-Európában képződik, körülbelül 96 van. Ezen 96 fajból jut a virágtalan növényekre 50 ; a virágosokra pedig 45 faj. A virágtalan növények közül a mohok csapatjának 35 faja járul a tőzegképzéshez ; a mohok közül ismét a tőzegmohokat illeti meg az elsőség. Az egyszikű virágos növényeknek 36 ; a kétszikű dudvás növényeknek pedig 10 faja nevezhető tőzegképzőnek." Ezen lényeges tőzegalkotó növényeken kívül olyanok is vesznek részt a tőzegképzésben, a melyek csak véletlenül kerülnek oda. Ezeket járulékos tőzeg- alkotó növényeknek nevezhetjük. A növények a tőzegesedésnél lassú felbomlást szenvednek alacsony hőmérséklet mellett és az oxigennek majdnem teljes hozzájárulása nélkül. Az oxigen elzárását a tőzegesedő növényektől a víz eszközli, mely a tözegképződésnél főszerepet játszik. A. tözegesedés a növények belsejében kezdődik és halad kifelé. Először átvál- tozik a sejttartalom; azután a sejthártyák, és végül az edényrostok. Az időtartam, melyben az egyes növények tőzegesednek, nem egyforma. Vannak könnyen és nehezen tőzegesedő növények. A nehezen tőzegesedő növények rendesen jó minő- ségű tőzeget szolgáltatnak, ilyenek pl. a mohok. A tőzegesedés folyamatánál az egyes khemiai átváltozásokat igen nehéz meg- határozni; mert a tőzeganyagok khemiai ismerete mindeddig igen hiányos ; már pedig, hogy valamely dolog fejlődési folyamatát megismerhessük ; szükséges, hogy a nevezett dolog kifejlett részeit alaposan ismerjük. BENFT7" ugyan a tőzegképződési folyamatot fokrólfokra kisérte és a legkisebb részletekig meghatározta; de Fgün,""" kiújabb időben igen sokat foglalkozott a, k Dr. JACOB NÖGGERATH: Der Torf. Berlin. kk Dr. FERD. SENFT: Die Humus-, Marsch-, Torf- und Limonitbildungen als Erzeugnissmittel neuer Erdrindelagen. Leipzig 1862. kk Dr. J. J. FgRÜn: Ueber Torf und Dopplerit. Hine minerogenetische Studie. Zürich 188. A JABLONKAI TŐZEGEKRŐL. 315 tőzegekkel és e téren nagy érdemeket szerzett magának, SEwxrr-nek eredményeit kisérletekkel ellenőrizte és ekkép nyilatkozik : cAllein bei aller Hochachtung gegen die Arbeiten dieses unermüdlichen Forschers, kann ich die bezügliehen Auseinan- dersetzungen in der detaillirten und scheinbar exakten Form, wie sie dort geboten werden, nicht anerkennen". A tőzegesedés végeredménye ulmin- és huminanyagok képződéséből áll. Ezen anyagok álkáliák hozzaadásánál felduzzadnak és ha ezután savat adunk hozzájok, összehuzódnak. Megszáradás után oldhatlanok. A tőzegeket általában fellápokra (Hochmoore), síklápokra ( Wiesenmoore) és vegyes lápokra (Mischmoore) oszthatjuk fel. LESRGUEREUx " usupra aguaticuss és cinfra aguaticuss tőzegeket különböztet meg. A fellápok lágyvizű mocsárokban és tavakban, nem különben mészmentes talajon lépnek föl. Ezen talaj állhat tömött agyagból, vagy oly kavicsból, mely agyagos iszap lerakodása által vízhatlanná vált. De vajjon a szervetlen talajon köz- vétlenül fölléphetnek-e fellápképző növények, nem bizonyos; legtöbb eset arról tanuskodik, hogy a fellápok közvetlen feküjét síklápok képezik. A víznek, mely a vízhatlan talajt kellő nedvességben tartja, okvetlenül lágy- nak, mészmentesnek kell lennie ; mert tőzegmohok (Sphagnum) tenyészése, melyek a fellápok képződésénél főszerepet játszanak, csak is ilyen vízben lehetséges. A sphagnumokat követik az erika-félék, ú. m. a hanga (Calluna vulgaris, Salisb.), erika ( Erica vulgaris, L.), rozsdabura (Sedum palustre, L.), lápleány (Andromeda poli- folia, L.) ; áfonya-félék, ú. m. a hamvas áfonya ( Vaccinium uliginosum, [.), a sav- bogyó-áfonya ( V. oxycoccos, L.) ; továbbá a gyapjas sás ( Eriophorum vaginatum, [.) és az Utricularia. Ezen növények a tőzegmohokkal vegyest folytatják a tőzegképzést, mindaddig, míg csak a körülmények változtával az illető növények tenyészése lehe- tetlenné nem válik. A fellápok sokkal nagyobb vastagságot érnek el mint a síklápok ; úgy hogy 12 méter vastagságú fellápok nem tartoznak éppen a ritkaságok közé. (NÖGERATH.) A fellápok nemcsak a víz szinéig, hanem azonfölül is boltozatosan emelkedve, domború felületet mutatnak, és valóságos dombokat képeznek. Ezen emelkedést maga a felületen tenyésző növények szerkezete, a hajcsövesség elvénél fogva, esz- közli akként, hogy a vizet felülete fölé emelik és így a növények tenyészése lehet- ségessé válik. A síklápok meszes vizű tavakban, és oly területeken lépnek föl, melyek foly- tonosan vagy időnkint, vízáradások alkalmával, kemény vízzel nedvesíttetnek meg. Ha mély a víz, akkor annak szélein, partmentén, lépnek föl először a tözegképző növények, melyek befelé haladva lassan az egész víz felületét ellepik, és rajta úszó réteget alkotnak, mely később saját súlyánál fogva a víz fenekére sülyed és ott alkotja a tőzeg első rétegét. Ezen első rétegre rakodnak le az utána keletkezett réte- gek, melyek lassan az egész vízmedenczét betöltik. Ilyen képződés nemcsak sík-, de fellápoknál is előfordul. A növények, melyekből a síklápok képződnek, a következők: sás (Carex), káka (Scirpus), szittyó (Juncus), Glyceria fluitans, R. Brown, Orchis palustris X LESOUEREUX : Ouelgues recherches sur les marais tourbeux. Neufchátel 1844. 316 JABLONSZKY FLÓRIS: Jacg., Eguisetum ramosum, Pedicularis, Eriophorum vaginatum, L. Phragmites, Hypnum fluitans, H. scorpioides, Potamogeton, Alismacee, Typhaceeg, Iris, Utri- cularia és Myriophyllum. A síklápok soha sem emelkednek környezetük fölé, és rendesen sík vagy homorú felületet mutatnak ; vastagságuk legföljebb 2 méter. A vegyes lápok nem egyebek mint síklápok, melyeken felláp-szigetek fordul- nak elő. Ezek előrebocsátása után áttérek a tulajdonképeni tárgyra. Az adatokat legnagyobbrészt saját tapasztalásomból merítettem, mert PoxkoRny LaJos a Magyarország tózegképleteiv" czímű értekezésen kívül, alig van említésre méltó munka, a mely ezen tőzegekkel foglalkoznék, sőt ez is csak pár mondatban emlékezik meg a nevezett tőzegekről. Árvamegye északkeleti részében, ott, hol a Fekete-Árva folyó ered, hullám- zatos fönsík terül el. Ezen fönsíkot délről a Magas-Tátra, nyugatról az árvai Magura és északról a Beszkid-Babiagura hegység határolja; kelet felől pedig nyilt és víz- választót alkot a Fekete-Árva és a Fekete-Dunajecz, illetőleg a Duna és Visztula között. Ezen hullámzatos fönsíkon számos külön álló tőzegtelepet találunk, melyek teknő-alakú medenczéket töltenek be, sőt a víz színe fölé emelkedve, igen alacsony és szelid hajlású halmokat alkotnak. Közepükön érik el utóbbiak legnagyobb magasságukat, és onnan minden irányban menedékesen lejtősödnek. Minden ilyen láp forrásként szerepel, melynek fölösleges vize egy vagy több csermely alakjában folyik le. Az ilyen csermelyek vize mindig sárgás barnaszínű, a mely szín azonnal elárulja a patak eredetét. Erre támaszkodva, a Fekete-Árva folyót fölfelé követve a tőzegtelepeket könnyen megtalálhatjuk. A. vidéket nem ismerő ember is könnyen akadhat rá ezen lápokra, ha megfigyeli a víz szinét, mely különösen akkor vehető ki legjobban, ha ilyen lápcsermely más folyóba ömlik, mert ilyenkor a színkülönbség nagyon feltünő. Az általam átvizsgált nagyobb tőzegtelepek fellápokhoz tartoznak, melyek már külső alakjuk által magukra vonják a szemlélő figyelmét, a mennyiben mind- ezek domború felületű emelkedéseket mutatnak. Erre a körülményre azonnal figyelmessé lesz az ember, ha egyes fákat vagy csak embereket is kellő távolságból szemlél meg. Mert ilyenkor, mintha csak sík tengeren lennénk, először a fák, illetőleg emberek felső részei mutatkoznak, és csak akkor tünnek elő teljes nagyságukban, ha már megközelítettük őket. Legtöbb tőzegtelep itt jelenleg is a felületükön buján tenyésző tőzegflórából képződik. Ezen flórából a következő példányokat gyüjtöttem össze : öphagnum acuti- folium Ehrh. és cimbifolium, Dill., Utricularia minor, L., hanga (Calluna vulgaris, Salisb.), erika ( Erica vulgaris, L.), lápleány (Andromeda polifolia, L.), savbogyó-áfonya ( Vaccinium oxycoccos, L.), hamvas áfonya ( Vaccinium uliginosum, L.), fekete má- morka (Empetrum nigrum, L.), kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia, L.) és hosszúlevelű harmatfű ( D. longifolia, L.), tavi komorka (Comarum palustre, L.), lán- gos boglárka (Ranunculus Flamula, L.), posvány-ibolya ( Viola palustris, L.), fehér- májfű ( Parnassia palustris, L.), mocsári sárkánygyök (Calla palustris, L)., három- £ Mathem. és term. tud. közlemények. II. k. 78 I. A JABLONKAI TŐZEGEKRŐL. 917 levelű vidrafű (Menyanthes trifoliata, L.), genciusz füve (Gentiana Pneumonan- the, L.), mocsári Scheuchzeria (Scheuchzeria palustris, L.), henye fenyő (Pinus Mughus, Scop.). A felületen viruló növények alatt foglalnak helyet azok elődei, melyek éle- töktől megfosztva és az örök enyészet törvényeinek hódolva, alkotó részeikre kezde- nek bomlani. Ez az első stádium, melyben az egyes növények még teljes és majd- nem ép alakkal bírván, laza szövetű és világos barnaszínű, éretlen tőzeget alkotnak. Igy haladva befelé tömött, barna, sőt feketeszínű, érett tözeget találunk, mely- ben már az egyes növénypéldányok vagy éppen nem, vagy csak nehezen ismerhe- tők fel. A tőzegben igen sok fa van eltemetve, mely arról tanuskodik, hogy ezen terület tözegképződés alkalmával erdővel volt borítva. Oly helyeket is láttam, hol 3—4 fatuskó gyökérzetével együtt egymás fölött foglalt helyet. Ezen helyzet azt mutatja, hogy az illető fák egymásután, hosszú idők eltel- tével jutottak oda, úgy hogy az élő fákat szél vagy más erő kidöntötte és a búján tenyésző tőzegnövényzet betemette. Ezek fölé új meg új fák telepedtek le, a melye- ket hasonló sors ért. A számos fatörzs nem egyformán tartotta meg épségét, mert vannak olya- nok, a melyek majdnem teljesen elváltoztak és viszont olyanok is fordulnak elő, a, melyek majdnem tökéletesen megtartották alakjukat és szerkezetüket. A bomlásnak leginkább ellenállanak a pinus-fajhoz tartozó fatörzsek és gyökerek. A pinus-faj ezen ellentálló képességet azon gyantától nyeri, mely annak fás részeit átjárja. ; Ellenben a sok nyirfahéj, mely egészen megtartotta alakját és színét, arról tanuskodik egyrészt, hogy ezen tőzegképzés alkalmával sokkal több nyirfa tenyé- szett itt, mint jelenleg ; másrészt pedig arról tesz tanuságot, hogy e fa kérge igen sokáig ellenáll a pusztulásnak, míg fás része majdnem teljesen elkorhad. A tőzeg feküjét, a hol azt megközelíthettem, tömött szürkés-kékes agyagból állónak találtam, mely vízhatlan természeténél fogva igen alkalmas arra, hogy víz- gyűjtőként szerepeljen. Az ezen medenczék kitöltésére szükséges vizet a nagy mennyiségű csapadék szolgáltatja, mely részint a vidéken hosszú ideig tartó télen át nagy mennyiségű hó, részint pedig ősszel, sőt nyáron is sokszor hetekig tartó eső, gyakori köd és minden- napi harmat alakjában jut a földre. Ezekhez járulnak még e vidék éghajlatának egyéb tényezői, melyek a tőzeg- képződésnek egyik lényeges föltételét képezik; mert míg egyrészt megakadályoz- zák a víz gyors elpárolgását, másrészt lehetségessé teszik a tözegnövények föllépé- sét és tenyészését. A tőzegtelepeket e vidéken általában abors vagy spuscsiznás-nak nevezik ; de ezen köznéven kívül minden telepnek még külön helyi neve is van. Igy azt a telepet, mely Jablonka helység délkeleti határában fekszik eLisi bornakv hívják. Ezt könnyen megtalálhatjuk, mert ha a Fekete-Árva folyót Jablonka, község hatá- rában követjük, úgy annak legdélibb baloldali mellékvize színe által azonnal elárulja eredetét. A kis patakot, melynek neve Chizsnik, forrásáig követve a fent- nevezett fellápra jutunk. Ennek területe : 83467 hektár, mélysége pedig 3 méter. Ez utóbbi adat a 318 JABLONSZKY FLÓRIS: tőzegtelep széléről van véve, hol a tőzeget jelenleg ássák, és valószínű, hogy e telep jastagsága a közepén sokkal nagyobb. Ez könnyű, laza szövetű tőzeget szolgáltat, mely túlnyomóan tőzegmohokból áll. Kiásása könnyű, mert aránylag kevés fatörzset és fagyökeret tartalmaz, melyek rendesen nagyon megnehezítik a tőzeg ásását. A tőzeg itt jelenleg is folytonosan tovább képződik. Felületét sűrűn tenyésző tőzegmoh-réteg borítja, melyen átha- tolni igen nehéz, mert az ember lába minden lépésnél besüpped, mintha csak ruganyos párnákon járna, avval a különbséggel, hogy itt a láb besüppedvén vízbe is kerül, melyet a mohréteg szivacs módjára magába szív. A túlnyomó sphagnumon kívül sok kalluna és erika tenyészik itt; elszórtan pedig Pinus Mughus cserjéi jön- nek elő. : Tovább haladva a Fekete-Árva mentén az Alsó-Lipnica patak torkolatától északra, találjuk a a Pusti borv nevű fellápot, melynek fölös vizét alig észrevehető csermely szállítja a cFekete-Árvás-ba. Ez pedig elárulja az illető tőzegtelep jelen- létét. A Pusti bor nevű felláp már befejezte általános képződését, és csak azon helyeken képződik a tőzeg még folytonosan, a hol ásás következtében mélyedések keletkeztek. Ezen mélyedések tőzeg-vízzel telnek meg és alkalmas talajt szolgáltatnak a. tőzeg-növények tenyésztésére. Itt figyelhetjük meg igen szépen az úgynevezett úszó tőzeg képződését. Ugyanis a mélyebb vízű gödrökben föllép az utrikularia és pedig a gödör széléből befelé haladva, míg csak az egész víz felületét teljesen nem lepi el, a mely csakhamar jelentékeny vastagságú réteget alkot a víz felületén, mi évenkint ismét- lődvén, aránylag véve rövid idő mulva az egész gödör be van töltve; úgy, hogy azon gödrök, melyek 10—15 évvel azelőtt kiásattak, jelenleg új tőzeget szol- gáltatnak. A Pusti bor tőzege kitünő minőségű, nehéz, tömött tőzeg; felületét tőzeg- föld borítja, a melyen a tőzegrétet jellemző növények tenyésznek. Területe 44937 hektár ; mélysége 3:60 mtr. A tőzegben igen sok fa található, mely a tőzegásásnál nagy akadályúl szol- gál; de kiásva ez is tüzelésre használtatik, sőt egyes tuskókból, mivel sok gyan- tát tartalmaznak, fáklyákat készítenek, melyeknek az itt divatozó estéli halásza- toknál nagy hasznukat veszik. Ha Pusti bortól a Fekete-Arva mentén észak felé haladunk, úgy több tőzeg- patakra akadunk, melyek a délkeleten Chizsne, Hladovka és Pekelnik községek ha- tárában fekvő lápok fölösleges vizét a nevezett folyóba szállítják; söt maga a Fekete-Árva is ilyen tőzegtelepből veszi eredetét, innét van a sfeketes elnevezése. Az első csermely, melyre akadunk, a Felső-Lipnica patak torkolatán túl ömlik a Fekete-Árvába ; ez a eJasovseka pustiznav nevű fellápra vezet, melynek területe csak 23431 hektár és mélysége alig éri el a 2/2 métert. Itt nem 18 ássák a tőzeget, hanem csak a fát szedik ki, mely benne nagy mennyiségben fordul elő. A második tőzegcsermely torkolata nem messze a Zubrica- és Podvilkról jövő vizeknek a Fekete-Árvával való egyesülésén túl van, mely az úgynevezett Bori erdőben ered. A Bori erdőnek legnagyobb része jelenleg képződő tőzegréteggel van borítva, A JABLONKAI TŐZEGEKRŐL. 319 melynek vastagsága egyes helyeken jelenleg 15 2—3 méternél nagyobb; de mivel a község könnyebben megközelíthető és jelenlegi szükségletét kielégítő más tele- pekkel rendelkezik, azért ez nem aknáztatik ki. Az erdő ott, hol a tőzegképződés folyamatban van, csak szegényesen tenyé- szik. Egyes fenyőfák daczára annak, hogy száz évnél idősebbek, mégis alig értek el 3—4 méter magasságot és 5—10 centiméter vastagságot. Ily vén jegenyefenyők fájának szivóssága igen nagy, azért e vidéken szerszámfa készítésére használják. Az erdő túlnyomóan erdei fenyőből áll; utána következnek a jegenyefenyő, a henye fenyő, boróka ; igen alárendelten jön elő a barkafűz és a nyírfa. A legnagyobb kiterjedésű tőzegtelep, mely Pekelnik határában fekszik, a Pekel- nicki bors -nak neveztetik ; területe 162:731 hektár, mélysége 2 méter. Ez összefüggő részét képezi a pekelniki és a fekete-dunajeczi tözegtelepek- nek, melyekkel együtt képezi a vízválasztót a Fekete-Dunajecz és a Fekete-Árva folyók között. Annak nyugati lejtőjén a Fekete-Árva ; keleti lejtőjén pedig a Fekete- Dunajecz tőzegcsermelyei erednek. A tőzeg itt folytonosan tovább képződik a felületén buján tenyésző tözeg- növényekből, melyek a vizet környezetük fölé jóval magasabbra emelik és így e felláp domborulatát eszközlik, mely közepén 10—20 méter magasságot is elér. A felláp könnyű mohtőzeget szolgáltat, mely között fészkekben szalonna- turfa fordul elő. A tőzeg nyerése igen primitiv módon történik és a legújabb időkig semm1- kép sem volt szabályozva. Minden falubeli lakos áshatott a maga számára annyit és ott, a hol neki tetszett ; újabb időben annyiban van korlátozva az ásás, hogy a község előljárósága minden gazda számára helyet jelöl ki, hol szükségletének meg- felelőleg áshat. Kezdetben a tőzeget négyszögalakú gödrökben ásták, most a kijelölés úgy történik, hogy az ásást a tőzegtelep egyik oldalán kezdik és lehetőleg egyenes fal- ban folytatják a telep közepe felé. A kijelölésnek előnye, de egyszersmind hátránya is van ; a mennyiben a víz levezetése illetőleg a telep lecsapolása könnyítve van és a tőzegtelep látszólagos kimerítése késleltetik; de ez csak látszólag előny, mert a telep a lecsapolás által elveszíti a tözegképződés egyik főföltételét, a tözegnövények fejlődéséhez szükséges vizet. A gödrökben való ásás alkalmával aránylag rövid idő alatt nagy területű telep aknáztatik ki, de a kiaknázás itt csak látszólagos, a mennyiben a gödrök mindannyian vízgyűjtők gyanánt szerepelnek; a melyek csakhamar ellepetnek tőzegképző növények által, melyek aránylag rövid idő alatt a gödröket tőzeggel töltik meg: úgy, hogy ott, a hol azelőtt 10—15 évvel gödrök alakjában ásták a tőzeget, jelenleg már tőzegásásra alkalmas terület van. A tégla-alakban kiásott tőzeget megszárítás végett gyepes helyeken lapjára fektetik vagy a téglát hosszabb élére állítják, úgy hogy az egyik darab a másiknak élén való állását biztosítsa. Ha a kiásás után legalább 2—3 napig száraz időjárás uralkodik, akkor a tőzeg aránylag igen gyorsan szárad ; mert a tőzegnek levegővel érintkező felületén szára- dás folytán kemény réteg képződik, mely réteg a víz fölvételét akadályozza, mivel a megszáradt tőzeganyag csak igen nehezen vesz magába vizet. Az így megszárított tőzeget a nép tüzelésre használja és így pótolja a fát, mely 320 SZOKOL PÁL: ezen a vidéken oly kis mennyiségben terem, hogy az építkezés szükségletét sem képes kielégíteni. Es így a tőzeg valóságos áldás az itteni lakókra nézve. Azért is a kiak- názásnál arra is kellene tekintettel lenni, hogy a tőzeg további képződésének föl- tételei biztosíttassanak. Ez az által érhető el, ha a víz levezetését csatornák segít- ségével, a mint az eddig szokásban volt, beszüntetik; sőt szükség esetén a víznek lefolyását mesterségesen is megakadályozzák. A tőzeg mint fűtő anyag azon előnynyel bír a fa fölött, hogy lassan ég és sokkal nagyobb hőfokot fejt ki mint emez. Az itt divatban lévő vastag kemenczék csak reggel fűttetnek és daczára az e vidéken uralkodó nagy hidegeknek, elegendő hőfokot szolgáltatnak a szoba egész napi melegítésére, mert a parázs egész estig megmarad a kemenczében. A főzésnél némi hátránynyal bír, mert lassan ég és bizonyos szagot terjeszt, mely az olyan emberre, a ki nem szokta meg, kellemetlenül hat. A tüzelésen kívül használják még trágyázásra is, mely esetben állati ganéjjal vagy ganéjlével keverve, sőt magánosan is fölhasználtatik. Ezen fölhasználás gyakorlatilag nem bizonyult be előnyösnek; sőt a vele járó munkát is alig fizeti ki, azért is újabb időben felhagytak vele. Kisebb mértékben használják itt a tőzeget tőzegszén előállítására, mely a kovácsműhelyekben találja alkalmaztatását. A tőzegszén minőségre nézve alig áll utána a faszénnek ; de előállítása nehéz, mert a száraz tőzeget, a mint egyszer égni kezd, igen nehéz eloltani. Már többször történt, hogy eloltottnak vélt tőzegszén eltéve, hosszabb idő mulva újból kigyuladt és tűzesetnek volt okozója. A tőzeget az említett czélokon kívül föl lehetne használni tőzeges fürdő berendezésére, anilin-festék előállítására," sőt igen czélszerűnek bizonyult a tőzeg sebek bekötésére is. , [MATA SZ Dr. Schafarzik Ferencz úrnak aköldtani Közlönyv ez idei évfolyama. 231—2353. lapjain közölt irodalmi ismertetésére. Dr. SCHAFARZIK FERENCZ úrnak a Földtani Közlönyv ez évi 7—9. füzetében közzétett s a Kárpát-Egyesület évkönyvében megjelent dolgozatomra vonatkozó tár- gyilagos referatumára válaszolva, mindenekelőtt kiemelem ama körülményt, hogy a nevezett évkönyvben olvasható értekezésem csak rövid kivonatát képezi azon előadásomnak, melyet a Kel. Kárpátok osztályának 1884-ki gyűlésén a nagybányai bányakerület földismei viszonyairól tartottam s e rövid kivonatban a kőzetek és formácziók korára vonatkozó bővebb indokolások úgy, a hogy ezek élőszóval a jelen voltak teljes megelégedésére elő voltak adva, nem foglaltatnak. T. biráló úrnak a porfirok iránti kételyeit, elismerésem kifejezése mellett, x G. THEgsxius: Die Torfmoore Oesterreichs und der angrenzenden Lünder, ihre Wichtigkeit für Staats-Oekonomie und Industrie, nebst einem Anhange: aUeber die Darstellung der Anilinfarben., Wien 1874. VÁLASZ. 321 annyival is inkább tudom méltányolni, mert e kérdésben magam is a legszigorúbb tartózkodó állást foglaltam el mind addig, míg különösen a misztbányai bányaműve- leteknél állításomat igazoló viszonyokat alkalmam volt észlelni. Különben a czikkben nem is az van mondva, hogy a leírt kőzetek egy része porfir oly értelemben, mintha e porfirok tán uralkodó tömeges elterjedése szóba jöhetne, hanem az idézett lelőhelyeken igen is porfir-változatok észlelhetők aláren- delt előfordulásban. Geologiai érvekkel a bizonyításhoz készséggel járulok, ha a jelenleg hozzá- férhetlen xI[stvány, xaHerculess. c Barbaras, aKelemenv, aFlóriáns bányák újabb feltárás alá kerülnek. A xcpropilitb annyiban nem lehet cssemmiss fogalom, mert oly tárgyat nevez meg, melynek különös bányászati jelentősége van; egyébiránt a bányászattal gya- korlatilag foglalkozó szakemberek az üvegtelen alapanyagú s az andezitek kitörését megelőzött amfibol-plagioklasz-kőzetet rövidség okáért (RICHTHOFEN szerint) xpro- pilit -tel jelzik. Hogy oligoklasz-kvarcz-trachit a guttini tömegekben fellelhető, ezzel nem kivántam kifejezni azt, mintha az egész guttini lánczolat ily kőzetből állana, hanem egyszerűen jeleztem, miszerint nevezett trachit-féleség, mint ilyen, csakugyan megvan a Nagybánya kerületi vidéken egy — máskülönben nevezetlen — helyen, mely inkább a guttini tömegekhez, mint a délre eső Prehevia-Barbarához tartozó- nak vehető. A guttini magaslatokat magam is augit-andezitnek, még pedig hiper- setén-augit-andezit-nek találtam, a telérekhez közeledő mélységben azonban oligo- klasz-kvarcz-trachit is lép fel, az eIzvora guttinuluis és acBarbarav közti hegyzöm orthoklasz-kvarcz-trachitját áttörő éjszaki andezitek érintkezési környezetén. Végre a rétegek kövületei miképi meghatározására nézve megjegyzem, mi- szerint teljes megnyugtatásomra szolgált t. Dr. PerHő Gyuna társ. volt titkár úrnak becses levele, melyben szives volt értesíteni a felől, hogy b. felhivása folytán a titkári hivatalhoz beküldött összes petrefaktumok általam helyesen voltak meghatározva. 7" Felsőbánya, 1886. október 27. Dr. SzokoL PáL. - Tisztelt szerkesztő-titkár úr! Becses ohajtása szerint megtekintettem a dr. SZOKoL PÁL tagtársunktól beküldött kövületeket s úgy látom, hogy a kérdésben levő harmadkori fajok, a melyekre dr. SCHAFARZIK tagtársunk a mult füzet 232-ik lapján hivatkozik, u. m. a Venus multilamella, LAMARCK. Ervilia podolica, EricHw. sp. Macira podolica, HIcHw. — és Tapes gregaria, PARTSCH, sp. ; csakugyan helyesen vannak meghatározva. De SCHAFARZIK tagtársunknak mindamel- lett is igaza van, mert SZOKOL PÁL úr az utóbbi három, tipusos szármátkori fajt saját profiljának magyarázatában (Kárpát-Egyes. Évk. XII. 152—153 lap és 1. ábra) az alólról számított 3—6-ik rétegekből idézi, a felső mediterránkori (tehát a szármátkort megelőző időszakból eredő) Venus multilamellát pedig az ezek fölött fekvő 9-ik számú rétegből valónak állitja. Nyilvánvaló tehát, hogy itt tévedés van a dologban. SzZoKOoL PáL tagtársunk vagy a kövületeket vagy a rétegsorozat számait véletlenül elcserélte s így kerülhetett azután a felsőbb és ifjabb szintájba az a kövület, a mely a másik háromnál idősebb s régibb eredetü. Fogadja, stb. Dr. PETHŐ GyUuLA. Földtani Közlöny, XVI. köt. 1886. 21 322 Dr SCHAFARZIK FERENCZ: A PROPILIT KÉRDÉSÉRŐL, egyszersmind viszonválasz dr. Szokol Pál úr válaszára. Hogy dr. Szokol Pál úr czikke csak hiányos kivonatban jelent meg, azt vele együtt magam is sajnálom ; örömmel és érdeklődéssel veszem azonban azt a kije- lentését, hogy az calárendeltenv előforduló porfir tényleges létezését minden két- séget kizáró módon fogja bebizonyítani, mihelyt ezt az elstváns, aHerculess stb. bányák újabb feltáratása megengedi. A Guttinra nézve szükséges vala szerzőnek fentebbi magyarázata, mert eredeti értekezésében (Kárpát-Egyesület évk. 1885. p. 151) azt mondá : c Oligoklász-kvarcz- trachit sok szabad kvarczczal. Előf. hely. a guttini (1433 mtr) tömegek . . .v az 1433 mtr pedig csakis a Guttin csúcsára vonatkozhatik. Hogy a szerző által meghatározott kövületek jól voltak meghatározva, azt PEzrHnö megjegyzése után semmi okom kétségbe vonni ; de akkor másutt van a baj, mert azt a szerző is be fogja látni, hogy a szarmáti rétegek fölött a mediterrán nem következhetik. Végre ami a xepropilitv-et illeti, úgy látom, hogy nincsen kellőleg tájékozva e kérdés felől, különben nem hivatkoznék kizárólagosan csak RICHTHOFEN-re. Azóta igen sokan foglalkoztak evvel a kérdéssel és sokan nyilatkoztak pro és contra. A vitát ma már befejezettnek tekinthetjük és a propilit nevét mint elavultat, de jogosulatlant is, bátran kitörülhetjük a geológia, és egyszersmind a bányászat nomenklaturájából. a i Felhasználom ezt az alkalmat arra, hogy kronologiai sorrendben röviden előadjam mindazokat a stádiumokat, a melyeken ez az ügy keresztül ment, any- nyival is inkább, minthogy az irodalomban e kérdés megvitatása közben több, részint helyes, részint téves adatot eddigelé rendesen elhanyagoltak. xxat A cpropilitv, elnevezés egy kitünő búvártól, br. RricHTHoFEN-től ered, a ki azt az irodalomba 1860-ban hozta be, tehát egy olyan időben, a mikor a modern petrografiáról és mai segédeszközeiről még nem tudtunk semmit, s midőn részletes geologiai megfigyelések nem állottak rendelkezésünkre. RicHTHOFEN báró ugyanis xszöldkötrachits ideiglenes elnevezése alatt olyan zöldes színű, dioritokra emlékeztető kőzeteket foglalt össze," melyeket a harmad- koriak közül legrégiebbeknek tekintett. Ezeket hosszú szünet után a harmadkor elején megújuló vulkáni működés hozta létre, s a felsoroltakon kívül még egy lényeges ismertető jelük az ércztartalom. Külön csoportba foglalta ezeket a zöldkőtrachitokat össze és elválasztotta az általa u. n. cszürke trachitokv-tól, de még ugyanazon a lapon (228.) megjegyzi, hogy : .Derjenige Petrograph, welcher in streng systematischer Form die Gebirgs- arten als Mineralgemenge aneinanderreiht, kann diesen Unterschied nicht gelten lassen, und muss den Gesteinen beider Abtheilungen eleiche Stellung im geologi- schen System anweisenv , — miután azonban a geologiai momentumra, tehát ezen csoport kőzeteinek állítólagos legrégibb tertixer korára fekteti a fősúlyt, így foly- A PROPILIT KÉRDÉSÉRŐL. 3293 tatja: callein wenn man nur den Schimmer eines geologisehen Prinzips mit in Rechnung bringt, so fallen sogleich die beiden Gruppen auseinander und bilden zwei vollkommen parallel nebeneinander aufsteigende Reihen.s RIcHTHOFEN nyomán elfogadták HAUER és STAcCHE? is a zöldkövet, s szintén mint legrégibb harmadkori eruptiv kőzetet Erdélyben vélték kimutathatni. Nyolcz évvel első munkája után kifejti br. RICHTHOFEN," hogy ezeket a czöld- kőtrachitokatv voltaképen nem illeti meg a trachit név, s hogy ép oly tévesen állítják némelyek a trachitokhoz, mint mások a dioritokhoz, továbbá, hogy ezeket különösen a fent ecsetelt geologiai szempontból mint jól elkülöníthető csoportot külön név is illeti meg, a mire a cx Propylitv elnevezést választotta. A xcpropilitb szerinte mindig alapját képezi a többi harmadkori vulkáni kő- zetnek, az andeziteknek, a trachitoknak, s felhozza, hogy e tekintetben ellenkező sorrend sohasem észleltetett volna. Ásványos összetételére nézve megkülönböztet ugyanis : 1. dacitot" vagy kvarcz-propilitet, 2. amfibolpropilitet és 3. augitpropilitet. Különbséget tenni a propilitek és andezitek között az ásványos összetétel alapján most sem képes, s csak a chabituss, az, ami a két kőzetcsoport megkülön- böztetésére szolgál. cEr (der Habitus) ist ebenso dem Auge klar erkennbar, als es an elnem wissenschaftlichen Ausdruck für seine Merkmale fehlt und an einer Erkenntniss der Ursachen, welche sie bedingenv, mi kissé homályosan hangzik s többféle magyarázatot enged meg. A geologiai előfordulást pedig így ecseteli (687. 1.): aPropylit bildet nicht selten das Gerüst vulkanischer Auswurfskegel, aber er selbst scheint in der Form von Lavaströmen nicht vorzuakommen, sondern aussehliesslieh Massenausbrüchen seine Entstehung zu verdanken. ANDRIAN " pedig így magyarázza: cEHs ist bereits von RICHTHOoFEN hervor- gehoben worden, dass die Eruptionen des Grünsteintrachytes durchwegs einen continentalen Charakter an sich tragen, der sich sowohlin der Art der zur Erstar- rüng gelangten Masse, als in dem Fehlen von eigentlichen Grünsteintuffen deut- lich ausspricht., Ezt a nézetet osztotta LipoLp, valamint a bécsi földtani intézet többi működő geologja is, s ha egy pillantást vetünk az általuk felvett térképre (1: 144000, vagy a HavER-féle átnézetes térképre), azt látjuk, hogy a zöldtrachit tufáját sehol sem választották ki. Hogy ez a nézet akkoriban általánosan volt elterjedve és sokak által elfo- gadva, arra mutatnak Perrxó János," selmeczi tanár következő sorai 18 : c Megjegy- zendő továbbá, hogy br. RICHTHOFEN azon szabályt állítván fel, miszerint a zöldkő- trachitok tufaképződésre sohasem szolgáltattak alkalmat, a bécsi birodalmi geológok és velök együtt ANDRIAN is szorosan ragaszkodnak ezen szabályhoz. Ennek folytán a térképen valamennyi zöldkőtufa trachittufának szerepel és így a zöldköőtömzsök közepette trachittufát látunk rajzolva. Én a dolgot Selmeczen Ribnik táján a hely. színén vitattam meg G. HAUER, dr. STACHE és br. ANDRIAN-nal, és a RICHTHOFEN-féle szabályt megdönteni igyekeztem. Ezen vitáról br. AwnpRIAw a 390-ik lapon igen röviden így nyilatkozik : s cEzen helyen a viszonyok annyira homályosak, hogy a leg- 917 324. Dr: SCHAFARZIK FERENCZ: különbözőbb egymástól eltérő nézetek jöttek napfényresv. Egyébiránt a szövegben br. AwspRIAN is bevallja ezen tufák nagy hasonlatosságát a zöldkőtrachittal. és a franczia geológ BEupaxr is azokat zöldköváltozványnak tartotta, grünstein terreux név alatt.) Míg Perrxó a zöldkötrachit tufáját igyekezett megmenteni, addig két évvel rá DR. SzaABó JÓZSEF " a trachitok osztályozásánál egészen határozottan az ásványos assocziaczióra, nevezetesen a földpát minőségére, s továbbá a kvarcz jelenlétére vagy hiányára fektette a fősúlyt; a sorrendet illetőleg pedig kezdi az ortoklasz-trachi- tokkal és végzi az anortit-tartalmuakkal. A zöldkötrachitot más változatokkal együtt csak trachitmódosulatnak ismeri el, smelyet valamely öregebb; (miként ezt még akkor uralkodó nézetek befolyása alatt mondotta) etrachitfajon leginkább a kénes és vízpárás exhalácziók idéznek elő. A magnetit piritté lesz és így azon ásvány, mely a fekete színt okozta, létezni megszűnvén, míg a zöld amfibol és augit meg- marad, a fekete trachit xérczes zöldkő lesz. 1876-ban újból látunk egy igen tekintélyes szakférfiut, FERDINAND ZIRKEL-t," ki a propilitet az észak-amerikai 40-dik parallela. kőzeteinek tanulmányozása köz- ben ismét felfedezhetni vélte. Támaszkodva ugyanis ULARENCE KixG geológiai, valamint a saját maga által tapasztalt petrografiai habitus-eltérésekre, újból és ugyancsak a br. RicHrHorEx-féle indokolással állította fel a propilitet mint- külön köőzetcsoportot, szintén megkülönböztetvén kvarcztartalmú és kvarczmentes. tagokat. H. RosExBuscn," ki 1877-ben adta ki a tömeges kőzetekről szóló könyvét, a 299-dik lapon csak sgrünsteináhnlicher Dacit ; a következőn pedig cgrünsteinühnli- cher Andesit -ről beszél, s nem fogadja el a propilit elnevezést, minthogy, a mint ő maga nyilatkozik: "" ckeine Veranlassung vorlag, die propylitiscehen Gesteine vosx RICHTHOFEN s, welche eben zum Theil Hornblende-Andesite, z. Th. guarzfüh- rende Hornblende-Andesite oder Dacite, z. Th. guarzführende oder guarzfreie Augit-Andesite sind, von diesen Gruppen lediglich auf Grund eines abweichenden üusseren Habitus zu sondern. 1878-ban G. vom Rar" a selmeczi trachitokat tanulmányozván, beismeri ugyan egy és ugyanazon kőzetosztálynak, mint a trachitoknak, kettéválasztásának kényes voltát, tagadja azonban a propiliteknek tartott kőzetek tertixer korát, s inkább hajlandó azokat diabázoknak és diabázporfiriteknek nevezni, miután meg- győződött arról, hogy az augit bennök egyik lényeges elegyrész. Fz áltai szentesíti mintegy a propilites közetek régi és az andezitekétől eltérő korát. Ő maga a kérdéses kőzeteket megint csak petrografiai szempontból vizsgálta meg, s megint csak a habitus volt az, mely őt a régibb diabázokra emlékeztette. Geológiai érveket nem is keresett, sőt még a meglévő irodalmat is csak felületesen lapozgatta és hiányosan czitálta. Vom RATrH ugyanis idézett értekezésének 31-ik lapján a következőket írja : aMit Rücksicht auf dieses petrographische Ergebniss sind wir wohl berechtigt zu fragen, auf welehen Gründen und Beweisen die jetzt allgemein geltende Ansicht des tertiüren Alters des Schemnitzer aGrinstein- trachytss beruht? Vergeblich habe ich mich bemüht in der Literatur Beweise für jene Ansicht aufzufinden. Ich wage zu behaupten, dass es sich hier um eine unerwiesene Annahme handelt ; vor PErrkó, weleher — wie es scheint — zuerst das tertiüre Altar des aGrünsteinstrachyt, behauptete, begründet die Zugehörig- A PROPILIT KÉRDÉSÉRŐL. Há) keit desselben mit den Worten : " cuader Grünstein erweiset sich als ein wesent- liches Glied der Trachytringes theils dadurch, dass er zwischen Bisenbach und Glashütte dessen inneren Rand sebst bildet, theils durch die oft unmerklichen Über- günge in Trachyt (Andesit)"v. Vom RarH ezeket az átmeneteket nem ismeri el és azt mondja, hogy Jupp úr (Ancient volcane of Schemnitz, Ouart. Journ. Geol. S0€. 1876) értekezésében sem talál mást, mint PErrkó ugyanazon mondatának angol fordítását. Ha G. vom Rarn végig olvasta volna PETTKó értekezését, már a 6-dik lapon rájött volna, hogy Perrxkó mért tartotta a selmeczi zöldkőtrachitokat harmad- koriaknak."? Perrkó ugyanis az idézett helyen a következőket mondja : cAuf der Karte ist indessen nur jene Partie (des Kalkconglomerates) besonders verzeichnet, welche in unmittelbarer Nühe des Hisenbacher Bráuhauses den üussersten Rand des dortigen Kalksteinzuges bildet und wegen den darin nebst anderen Fossilien vorkommenden Nummuliten merkwürdig ist. Dieses Conglomerat wird von Grün- steintuff überlagert . . .? Sőt ANDRIAN " is mondja ; xDass diese (die Eruption des Grünsteintrachytes) nach der Ablagerung der HocAnschichten geschehen sei, ist zwav ziemlich sicher, aber das Verhültniss zur Miocánformation ete. . Hogy ha PETTKó és ANDRIAN ezen mondatai nem is nyerték volna meg vom Rarn-nak teljes bizalmát, talán mégis arra indíthatták volna, hogy a szóban forgó helyet maga is meglátogassa. Így terjesztette vom RATH a zavart, és szem előtt tartva azt, hogy a kérdéses selmeczi kőzetek csakugyan harmadkor előttiek lehetnének, föltételesen megengedi RosExguscsx " is, hogy javarészök a proterobázhoz volna sorozandó. A xpropilitet, mint legrégibb harmadkori kőzetet ellenben határozottan elveti. A propilit neve és fogalma átment a nagyobb geológiai kézikönyvekbe is. Igy felsorolja ugyan HaAvER " ismert geológiájában SzaBó JózsEr-nek " 1877-ben ismertetett, az ásványos associatión alapuló trachitbeosztási rendszerét, de azért tekintettel a bécsi geológiai intézet által felvett térképre, fentartja a propilitet mint külön és még hozzá mint legrégibb eruptiv kőzetet a harmadkorban. 1878-ban megint DR. SzaBó Józser " az, ki a propilit név ellen síkra száll "s kimutatja, hogy Selmeczen egyrészt a bazalt töri át a zöldköves biotit-andezin- trachitot (andezitet), másrészt pedig az augit-trachit (andezit) is (Szitnya-hegy); tehát mind a bazalt, mind pedig az augit-andezit fiatalabb a biotit-andezit-nál. Az augit-andezit korára nézve pedig felhozza, hogy azon tufák, melyeket ANDRIAN szár- mátiaknak határozott meg, augit-andezit-törmeléket tartalmaznak. Mind a két kőzet, ép úgy az augit-andezit valamint a zöldköves biotit-andezit olyan, mely azelőtt a propilitekhez, vagyis a zöldkőtrachitokhoz soroztatott. Tanulmányainak egyik végeredménye az, hogy xegy külön zöldkőtrachit-képlet geológiai értelem- ben nem létezik, egy önálló propilit-eruptió Magyarországon soha sem volt. Egy évvel később" pedig kiigazítja Perrxó-nak azt a nézetét, miszerint a nummulitkonglomeráttal (Nummulites punctata, közép eoczén) érintkezésben elő- forduló zöldkő nem tufa, hanem rajta keresztültörő caugit-trachit, (andezit) mál- lott, zöldköves állapotban. Az augit-andezit közelebbi kormeghatározására ez az előfordulás nem elegendő, mivel csak annyit bizonyít, hogy fiatalabb amannál. DoELreR," a mint tudomására jutott, hogy ZIRKEL a 40-dik parallela 3296 Dr SCHAFARZIK FERENCZ: közeteinek leírásánál a propilitet ismét szerepeltette, azonnal sietett az általa. 1873-ban leírt erdélyi andeziteket újból áttanulmányozni, s daczára annak, hogy ő- már a priori híve volt a RICHTHOFEN-ZIRKEL-féle nézeteknek és azon volt, hogy Erdély némely kőzetén a propilit-jelleget kimutassa, még sem: sikerült neki azt teljes mértékben Erdély kőzeteire alkalmazni. Értekezésének végén kijelenti, hogy az erdélyi trachitokra nézve ő az andezitet fogadná el mint főcsoport-nevezőt, a propilitet pedig csak alcsoport-jelzőnek óhajtaná megtartani. Kiemeli különben azt is, hogy Erdélyben az érczek nem csupán a zöldkőtrachitokhoz vannak kötve, hanem hogy azok az andezitekben is előfordulnak. Ezzel csorbát ejtett a propilit fogalmán, minthogy egyik jellemző fővonásának épen az éreztartalmat tekintették. Hasonló szellemben nyilatkozott a selmeczi teléreknek egyik kitünő isme- rője, Picn AwraL " 1878-ban G. vom RarH-hoz írt levelében. A selmeczi telérek szerinte elvetődések által származott hasadékokon képződtek ki, s míg egyrészt a. zöldkőtrachit területén nemesekkel felváltva vannak meddő telérrészek, addig viszont áthúzódnak a nemesek az u. n. szienitbe is. Így állottak a dolgok, mikor Hussak E.? a bécsi földtani intézetben levő s Selmeczre vonatkozó kőzettani gyűjteményt a petrografia modern eszközeivel átta- nulmányozta. Ő kizárólag csakis a petrografiai alapra helyezkedett, s a kor tekin- tetbevétele nélkül következő osztályozást tett : L TH: amfibolpropilit augitpropilit ex kvarczamfibolpropilit kvarczaugitpropilit és hozzá teszi : serst erneuerte Studien aber können entscheiden, ob ein höheres geologisches Alter in der That beiden Gruppen oder nur der ersten zukömmt ; ist letzteres dar Fall, dann sind die Augitpropylite nur zersetzte Augit-Andesites. Ezt az egészen helyes mondatot pedig oly módon bővíthette volna még ki, hogy ha az első csoport kora sem bizonyulna réginek, s ha kőzetei nem tartoznának a leg- idősebb harmadkoriakhoz, akkor ezeket sem tekinthetjük egyebeknek, mint mál- lott amfibol-andeziteknek, illetőleg dacitoknak. Hussaxk idézett mondatával tehát elismeri azt, hogy valamely eruptiv kőzetnek végleges és helyes elnevezésére szük- séges még a kornak ismerete is; a ki ttehát ily kényes vitás esetekben úgy mint Hussax csakis a petrografiai leírásra támaszkodik, az egyoldaluan jár el és annak a helyes névadásra nincs meg a kellő biztos alapja. Daczára annak, hogy SzaBzó és RosexBuscH folyton küzdöttek a propilit fogalom ellen, még sem apadt nagyon hiveinek száma, s azok, kik mellette voltak, főleg az amerikai viszonyokat tekintették egyik főbástyájának, minthogy ott is legrégibb harmadkori kőzetnek tartották. De egyszerre csak váratlanul romba dőlt ez is, midőn BEckeR? kimutatta azt, hogy a propilit nem önálló kőzet, hanem, hogy sokféle eruptiv kőzet módosulhatott úgy, hogy az elváltozási ered- ményben egymáshoz hasonlókká lettek, ennélfogva ő 18 indítványozza, hogy a pro- pilit szó az amerikai terminologiából küszöböltessék ki, minthogy a zöldkő szó régibb és jobb is és azt a trachitnál trachitzöldkőnek mondhatni. Legújabban a selmeczi trachitterületre vonatkozólag is jelent meg egy érte- A PROPILIT KÉRDÉSÉRŐL : 327 kezés, nagyobb könyvének megelőzője DR. Szasó Józser-től," a melyben a követ- kező trachit-tipusokat sorolja fel : augit-trachit (andezit), normál, zöldkő, riolit, konglomerát és szediment ; biotit-labradorit-andezin-trachit (andezit), normál, zöldkő, riolit, konglome- rát és szediment ; biotit-ortoklasz-andezin -trachit, normál, zöldkő, riolit, konglomerát és szediment. Ezek a tipusok az ásványassociatión alapulnak, s mindegyiköknél meg van különböztetve a normál-féleség mellett a zöldköves és riolitos módosulat, valamint ugyanazon a tipusnak a tufája is. Ezen osztályozás szerint történt az új bánya- geológiai felvétel is DR. SzaBó JózsEF, GEZELL SÁNDOR és CsEH LaJos urak részé- ről, a melynek eredményét tagtársaink egy igen szép térkép alakjában most mint a cFöldtani Közlönyv mellékletét kézhez veendik. DR. Szazó Józser e három tipus elsejét a szármáti és részben a pannoniai rétegek emeletébe, másodikát a mediterránba, az ortoklasz-trachitot pedig a felső eoczénbe és az oligoczénbe helyezi. A tipusoknak petrografiai, valamint kor szempontjából való megállapítása nem kizárólagosan Selmecz vidékén történt, mely tudvalevőleg harmadkori üle- dékes kőzetekben nem igen bővelkedik ; hanem, miként ez másképen alig képzel- hető a magyarországi összes trachitterületeknek tekintetbevételével, a melyeken belül majd az egyik, majd a másik esetre találunk példákat. Messze vezetne ben- nünket, ha mindazokat az eseteket felsorolnók, a melyekben újabb időben a magyar geológok a trachitok korára nézve adatokat szolgáltattak. SzaBó, HoFMANN és KocH urakat illeti meg e tekintetben a főérdem. . A zöldköves módosulat képződésének okaira nézve meglehetősen egyezők, de idejére nézve eltérők a nézetek. Ezen kérdésekkel szorosan függ össze az ércztelé- rek képződése is, a mely a mai bányászati geológia legérdekesebb és legfontosabb témáinak egyike. Ez alkalommal csak egy-két nyilatkozatot hozunk fel, a melyek a legújabb időben erre vonatkozólag történtek. INkex BÉLA" nagyági munkájának német részében a trachit zöldkövesedését a telérek kitöltését megelőző processusnak tartja. Szasó Józser hasonlóképen nyilatkozik." Ő szerinte az érczimpregnáczió, tehát az, va mit a bányász zöldkőnek nevezv egy régibb stádium, egy újabb stádium pedig a telérképződés, a smelyhez az anyag az impregnácziói regióból kerül, ez egy neme a hidato-metamorfizmusnak,. Ugyanez alkalommal változik át a friss közet egyes ásványos elegyrészeinek hidratácziója által zöldkövé. BEcKER említett munkájában pedig arra az eredményre jut, hogy nem a zöldkő az, mely az érczet szolgáltatja, hanem ugyanaz a tényező, a melynek folytán az érczek a hasadékokban lerakodtak, idézte elő a mellékkőzetnek, a mi esetünkben a trachitoknak a zöldkövesedését. INkpy Béra munkájának magyar részében (53. lapon) igen szépen előadja, hogy Nagyágon a czöldkömódosulat legjellemzőbb kiképződése épen csak a telérek szomszédságában találhatóv és valamivel tovább, shogy a zöldkömódosulás terjedése szerint nem úgy, mint a közönséges mállás, azaz nem felülről lefelé, hanem a telérhasadékok regiójában alulról föl- és kifelé nyomult előre : belső regionális metasomatismus, melynek forrása mindenesetre a mélység- ben keresendő, a honnan az érczesítő anyagok is származnak). Ezek a viszonyok engem is inkább arra a nézetre indítanának, melynek 328 Dr SCHAFARZIK FERENCZ : A. STELZNER"" adott kifejezést, midőn INKkevY BÉLA nevezett munkájáról a cNeues Jahrbuchs-ban referál és azt mondja: xadass die Bildung des Grünsteintraehytes auch hier wie a. a. 0. ebenfalls nur als eine erst wáhrend der Gangausfüllung erfolgte und mait dieser in ursüchliehem Zusammenhange stehende Umwandlung aufzufassen sei). Az ez irányban történt kutatásokat és vizsgálatokat azonban még távolról sem tarthatjuk befejezetteknek. Az újabb és a tényállásnak megfelelő eredményeket röviden összefoglalhat- juk a következő két pontban : 1. Magyarországon a harmadkori vulkáni közeteknek, a trachitoknak erup- cziói cziklusa savas ortoklász-kózetekkel kezdődött, s csak későbben következtek fokozatosan a bázisosabb amdegítek. ; Bázisos (tehát propilit-féle) kőzeteket a cziklus elején eddig még nem talált senki. 2. A zöldkövesedés előfordulhat minden trachit-tipusnál mint módosulat; geológiai szempontból külön álló csoportot nem képez, hanem egy sorban áll a megfelelő normál közetével. Látjuk tehát, hogy sem a korra, sem az ásványos összetételre nézve a rPro- pylito mint külön kőzetfaj nem állhat meg, sőt az érczes regiók és telérek sem szo- rítkoznak kizárólag csakis a zöldkötrachitra. A cPropylitv nevet mint kőzetfajét tehát elejthetjük ; megtarthatjuk azonban a czöldkős szót, a különböző trachitok bizonyos módon elváltozott állapotának, azaz módosulatának a megjelölésére. Dr. SCHAFARZIK FERENCZ. HASZNÁLT IRODALOM. 1. FERDINAND FREIHERR v. RICHTHOFEN : Studien aus den ungarisch-siebenbürgisehen Trachyt-Gebirgen. Jahrbuch der kais. kön. geol. Reichs-Anstalt 1860. Band 11. p. 228, 229. 2. HAUER u. STACHE: Geologie Siebenbürgens. Wien 1863. p. 93. 3. FERDINAND FREIHERR VON RICHTHOFEw: Die natürliche Gliederung und der innere Zusammenhang der vulkanischen Gesteine. Zeitschrift der deutschen geologi- schen Gesellschaft 1868. Bd. 20. p. 685 és köv. x Osudálkozásomat kell, hogy fejezzem ki ezen alkalommal a fölött is, hogy miképen juthatott be a propilit név a kérdés mai stádiumában minden kritika nélkül egy olyan jeles litologiai kézikönyvbe, a minő E. KALKOwsKY-é (Elemente der Lithologie, Heidelberg 1886), a melynek 109. és 110. lapjain pusztán csak G. vom RarH-ra hivatkozva, magyarországi és erdélyi propilitekről és kvareczpropilitekről beszél. A legérdekesebb pedig a dologban az, hogy G. vom Rarn 1883-ban tett amerikai utazása után maga is felhagyta a propilit-et. 19. 20. 26. 27 A. PROPILIT KÉRDÉSÉRŐL. 329 . Már RosEwsBuscH is említi, hogy RICHTHOFEN tévesen azonosítja a kvarcz propi- litjét a STACHE által Erdélyben felállított dacittal. Neues Jahrbuch für Mine- ralogie, Geol. und Palzeontologie 1879. p. 651. . FERDINAND FREIHERR VON ANDRIAN : Das südwestliche Ende des Schemnitz-Krem- nitzer Trachytstockes. Jahrbuch der kais. kön. geol. Reichsanstalt 1866. Band 16. p. 380. . Perrkó János: Észrevételek Selmecz vidékének geologiai térképéhez. Földtani Közlönyv 1871. I. kötet p. 175. . Dr. SzaBó JózsEF: Trachitok, beosztva a természetes rendszer szerint, bemutatva a bécsi világkiállításon 1873. p. 4. . FERD. ZIRKEL : Mikroscopical petrography, Washington 1876. p. 110—121. . H. RosExBuscH: Physiographie der massigen Gesteine. Stuttgart 1877. p. 299, 300. . H. RosENBuscnH : Referatum. Neues Jahrbuch für Mineralogie und Geologie 1879. p. 649. . GERHARD vom RATH: Eruptivgesteine von Schemnitz. Sitzungsberichte der nie- derrheinischen Gesellschaft in Bonn. 35. Jahrg. p. 26—33. . JOHANN VON PETTKÓ: Geologische Karte der Gegend von Scbemnitz. Abhandlun- gen der k. k. geol. Reichsanstalt 1852. Band II. p. 3. S. BETTKÖS TES; BI :. ANDRIAN. 1. c. p. 380. . RosExBuscH: Referatum l. c. . FRANZ RITTER von HAUER: Geologie. Wien 1878. p. 643. . Dr. JózsEF SzaBó: Ueber die Chronologie, Classification und Benennung der Tra- ehyte von Ungarn. Verhandl. der k. k. geol. Reichsanstalt 1877. pag. 219 és Irányelvek a trachitosztálvozásra nézve a felvétel alkalmával. Bemutatva a m. tud. Akademia junius 11-iki ülésén. . Dr. SzaBó JózsEF: Petrografiai és geologiai tanulmányok Selmecz környékéről. cFöldtani Közlönyv 1878. 1—6 füzetekben. Dr. SzaBó JózsEF: A nummaulitképlet viszonya a trachithoz Vihnyén, Selmecz mellett. Földt. Közlönyv 1879. p. 301—312. C. DoELTER: Ueber das Vorkommen von Propylit und Andesit in Siebenbürgen. TSCHERMAK" 8 Min. und petrographiseche Mittheilungen 1879. p. 1—16. és Ver- handlungen der k. k. geol. Reichsanstalt 1879. p. 27—29. . PécH ANraL: 1873. május hó 18-án GERH. vom RarH-hoz írt levele. Sitzungs- berichte der niederrheinischen Gesellschaft in Bonn 1878. p. 34 és 35. . E. Hussak: Beitráge zur Kenntniss der Eruptivgesteine von Schemnitz. Sitzungs- berichte der k. k. Akademie der Wissenschaften LXXXII. 1880. I. p. 182—197. . GEORGg F. BECKER. Geology of the Comstock Lode and the Washoe district. Washington 1882. p. 81—90. Továbbá: Neues Jahrb. für Min., Geol. u. Palzeont. 1884. II. p. 137. és dr. SzaBó JózsEF elnöki beszédje cFöldtani Közlönyv 1885. p. 90. . Dr. SzaBó JózsEF: Selmecz környékének geol. viszonyai. Selmeczbánya 1886. . INKEY BÉLA: Nagyág földtani és bányászati viszonyai (Nagyág und seine Erzla- gerstütten) A k. magy. természettud. társulat kiadványa 1885. p. 143. Dr. SzaBó JózsEr : Selmecz környéke stb. 1886. p. 88. . A. STELZNER: Referatum. Neues Jahrbuch f. Min., Geol. u. Palzontologie Jahrg. 1886. I. p. 423. 330 IRODALOM. 1. HOT AT OKT (28.) Dr. SzaBó JózsEr: Selmeczbánya vidéke földtani szerkezetének és a m. kir. felsőbibertárnai bányák mivelési viszonyainak ismertetése. I. rész, Selmeczbánya környékének geologiai viszonyai. Selmeczbánya 1885. 88 old.) — Selmecz geologiájának története, a bányászati, kohászati és földtani kongresszus alkalmával Budapesten 1885-ben tartott előadás. (Budapest 1885, 13 old.) — Selmecz geologiai viszonyainak előzetes ismertetése. (Értekezések a természettud. köréből. Kiadja a magy. tud. Akadémia XV. köt. 3. szám 1885. Budapest 1885, 88 old.) — Selmecz környékének geologiai viszonyai. (Selmeczbánya 1886, 88 old.) " A ki az 1885. évi országos kiállításban a földtani és bányászati tárgyakra 18 fordította figyelmét, bizonyosan nagy érdeklődéssel szemlélhetett egy nagyobb tér- képet, mely Selmecz környékét, bányászatunk eme ősrégi székhelyét, szokatlan nagy mértékben ábrázolta és a földtani szinezés mellett az ércztelérek vonulatait is feltüntette. A térkép feliratai és a kiállítási részletes katalogus nyomán tudjuk, miképen keletkezett e fontos és érdekes mű. Egyfelől a selmeczi bányászat kitünő vezetőjének, Pécrn A. miniszteri tanácsos úrnak érdeme, hogy az ő rendszere sze- rint készítendő bányatérképek előzményeként a külszínnek igen részletes felvételét tervezte és a szükséges nagyméretű topographiai alap elkészítését foganatosította ; másfelől a feladat földtani oldalára hazánk legkiválóbb tudósainak egyike, dr. SZABó Józser egyetemi tanár úr annál szivesebben vállalkozott, minthogy Selmecz vidéke a kutatásnak épen azon a terén, melyeknek SzaBó úr tevékenységének legjava részét szenteli, kitünő tárgyat képez. Ennélfogva e területnek igen részletes föld- tani felvételét ő maga és vezetése alatt CsEH és GESELL bányageolog urak végezték, a gyűjtött anyag tudományos megvizsgálását pedig ugyanő, tanítványai és szak- társai segítségével, Budapesten foganatosította. A tisztán tudományos érdeklődés az okszerű bányászat követelményével ily módon szerencsésen találkozván, létre jött ez a szép földtan-bányászati térkép, mely méreteinek nagyságát, felvételének pontosságát és részletességét, valamint tárgyának fontosságát tekintve egész irodalmunkban páratlan. A térkép hat lapja hatodfél négyzet mérföldnyi területet ábrázol, melyen a sági görbék, melyek 20 m. függőleges szintkülönbözetre vonatkoznak, jelzik a vidék domborzatát, mihez ezernél több számbeli magassági adat, mint pontos lejt- - E könyvet vették társulatunk rendes tagjai is a sFöldtani Közlönyv 7—9-ik füzete melléklete gyanánt és ez a jelen füzettel szétküldött térkép szövegeként is szolgál. Szerk. xx A selmeczi térkép, melyet a társulat tagjai a jelen füzethez mellékelve veszik, ama hat lapu térképnek kisebb kiadása 1 :30000 mértékben. IRODALOM. 331 mérések eredményei járulnak. A földtanilag megkülönböztetett képződmények száma 24, neveik pedig a következő szinkulcsban láthatók : Alluvium : Forrásmész (All. M.). Diluvium : Hömpöly (Dil.) Nyirok (Ny.). Kénozoi: Bazalt (Ba.). Augit-trachit (AuT.): normál, zöldkő, biotit (semivitreux), kon- glomerát és szediment. Biotit-labradorit-andezin-trachit (BAndT): normál, zöldkő, rio- lit, konglomerát és szediment (növénymaradványnyal). Biotit-orthoklász-andezin-trachit (BOrtT): normál, zöldkő, rio- lit, konglomerát és szediment (növénymaradványnyal, barna- szénnel). Nummulitreteg. Mezozói (fiatalabb) Diorit. (öregebb) Triász felső : mészpala, mészkő, alsó : werfeni pala. Paleozoi: Konglomerát. Kvarczit, arkoza (aplit). Gnájsz. Mészkő, dolomit. Selmecz vidékén, hol az eruptiv kőzetek szereplése oly nagy, a térképezés kénytelen volt, nagyrészt beható petrografiai kutatásokra is támaszkodni. Sok ezer kőzetpéldány került hát a laboratoriumba, hol Szagó tanár úr és dolgozó tár- sai a mikroszkóp és a lángkisérleti módszer segítségével határozták meg a közet minőségét. Szerencsés ötletnek nevezhető ama eljárás, mely szerint ezen vizsgála- tok ellenőrzése vagy ismétlése a jövőben is lehetővé válik az által, hogy a kőzet- gyűjtemény sorszámai a térképen is ki vannak jelölve. Ily módon körülbelül 3000 megvizsgált kőzetnek, melyek példányai a selmeczi akadémiai és a budapesti egye- temi kőzetgyűjteményben őriztetnek, a természetben is pontosan megtalálhatjuk helyét. Bármily fontos, úgy elméleti, mint gyakorlati szempontból, e térkép már magában véve is, a több évi munkának, mely ezt eredményezte, még sokkal becse- sebb gyümölcsét várhatjuk, mihelyt a részletes leírás, melyen SzaBó tanár úr dol- gozik, a sajtó alól kikerül. E nagy munka megelőzője és mintegy kivonata gyanánt tekinthetjük a czimben nevezett 88 nyolczadrétű lapra terjedő fűzetet, mely más- részt ama térképnek rövid magyarázó szövege. A hegy- és vízrajzi viszonyok rövid vázlatához ama térkép topografiai alapjának története csatlakozik. Azután következik a Selmecz geologiájára vonat- kozó nevezetesebb dolgozatok átnézete, melyből a helyes felfogás fokozatos fejlő- dése kiviláglik, egyúttal a jelenlegi földtani felvételnek keletkezése nyervén ma- gyarázatot. Erre következik a földtani képződmények sorozatos magyarázata és elterjedésük fejtegetése a fentebbi szinkulcs sorrendje szerint. Végre a település viszonyait, főleg pedig a eruptivkőzetek ehronologiáját tárgyalja a szerző, mihez zárfejezetként az érezfekhelyek korának és keletkezésének fejtegetése csatlakozik. E kis füzet gazdag tartalmát csak megközelítve is megbeszélni e sorok szűk határai között nem lehet ; a teljes munka megjelenése után talán jobb alkalmunk 832 IRODALOM. nyilik erre. Az előttünk fekvő rövid kivonat a kutatásnak sok fontos eredményét csak egyszerű állítás alakjában, közelebbi okadatolás nélkül mutatja be, és bennünk a kérdések egész sorát gerjeszti, melyek megoldását könnyen érthető feszültséggel várjuk. Igaz ugyan, hogy a szerző korábbi munkáiból, nevezetesen az ő földtani tankönyvének megjelenése óta, jól ismerjük már SzaBó nézeteit a tömegköőzetek petrográfiájáról, ismerjük az ő kőzettani szisztemáját, vizsgálati módszereit és ezek- nek főeredményeit. De itt, hol ama nézetek és kutatások egy fölötte bonyolódott konkret esetre alkalmaztatnak, a jelenségek magyarázatától amaz általános tételek mélyebb okadatolását reméljük kapni. Ismeretes p. o., hogy a szerző atrachitok és a rokon eruptiv kőzetek osz- tályozását kizárólag az alkotó ásványok társulására alapítja, a földpátok fajszerinti megkülönböztetésére fektetvén a fősúlyt. Igy különbözteti meg a trachittipusokat. Már most kétféle trachitfaj kölcsönös érintkezésnél előállhat a tipuskeveredés jelensége, mely itt (35. lapon) röviden meg van magyarázva. Ha valami vulkáni kőzet áttör más már meglevő régibb kőzeten, ebből darabokat is zárhat be magába. Ugyanez történhetik a régibb trachittal is, ha azon egy újabb trachit hatol keresz- tül. Ha ezen keresztülhatolás a trachit törmelékén, annak tufa- és hamurétegein történt, akkor egyes ásványok is jöhetnek be a feltörő trachitba, és akkor oly elegy- részt is fedezhetünk fel benne, mely a normáltipusban nincs meg.s Hogy ez a folyamat lehetséges, és hogy tényleg elő is fordul, ez nem szorul bizonyítékra, de mégis örülnénk, ha a terjedelmesebb munkában ama jelens-enek részletesebb leírását és az ismertető jelek meghatározását találnók. Szintoly ismeretes előttünk, hogy SzaBó úr a czöldkős (propylit) és eriolit, szó - kat mint fajneveket elveti. de melléknévi minőséggel újból befogadja, hogy velük a már kész kőzetek későbbi átváltozásának bizonyos nemeit jelölje. A. zöldkönemű átváltozást mind itt mind a szerző korábbi műveiben világosan leírva találjuk, csak- hogy annak genetikai magyarázatát még szabatosabban kifejtve ohajtanók. Kevésbbé világos előttünk, mi az, a mit a szerző a riolitszerű módosítás fogalmába foglaltatni kiván ? Elegendő-e már a földpát-kristályok ismeretes üvegneműsége? Vagy pedig egy alaktalan átlátszó alapanyag fellépésére fektettessék a fősúly ? Mind a két esetben be kellene bizonyítani, hogy ezek a jelenségek későbbi átalakulásnak eredményei, nem pedig épen az eredeti állapotnak változatlan tulajdonságai, mi mellett a jelen- kor üvegnemű lávái szólnának. Némelykor azonban a trachittömeg elkvarczoso- dását említi a szerző, mint a riolitizmus jellemző tulajdonságát ; ez pedig minden- esetre utólagos, átalakító folyamatnak a következménye. És ha másrészt a jól kifejlődött folyásszövet (melynek maga a riolit név köszöni eredetét), továbbá a tajtkő-, perlit-, szurokkő- és obszidián-képződés, mint a, riolitizmus legtökéletesebb kifejezése jelöltetik (32. 1.), ismét zavarba jutunk, mivel ezekkel szemben bajosan gondolhatunk más keletkezési módra, mint a hevenfolyó tömeg megdermedésére, tehát oly folyamatra, melyet eddigi nézeteink szerint úgy tekintünk, mint a vulkáni kőzetképződésnek eredeti módját. E látszólagos ellentmondást a szerző oly geneti- kai magyarázattal igyekszik eloszlatni (80. 1.), mely szerint a felnyomuló fiatalabb trachitnak azt a képességet tulajdonítja, hogy a hasadék mellékkőzetét köröskörül nemcsak izzásig hevíti, de valóságosan meg is ömlesztheti. Ily módon a szerző nézete szerint igazi riolitárak is keletkeznek, a mi viszont feltételezi azt, hogy az ömlesztés folyamatát nem a föld mélyében, hanem egészen a szilárd hézag külszi- IRODALOM. dd nén, bár vízlepel alatt is, kelljen feltételezni. Nézetünk szerint ez a feltevés a vul- kanizmus ismeretes jelenségei miatt sok nehézségbe ütközik. Igen tanulságosak és fontosak a szerzőnek azon megfigyelései is, melyek a. Selmecz környékén fellépő paleo- és mezozoi képződményekre meg a nummaulit- rétegekre vonatkoznak. A mi ezeknek települését, a harmadkori eruptiv kőzetekkel való viszonyukat és a maguk átváltozásuk jelenségeit illeti, az ezekre vonatkozó vizsgálat még nincsen egészen befejezve, a hogy a szerző maga mondja ; de bizo- nyos, hogy az ő megfigyelései és felfedezései, valamint ezen eredmények világos és tárgyilagos előadása sokat lendítenek e kérdések megoldásán. A munka rövid zárfejezete, melynek czime xaz éreztelérek kora , hozzászól a bányageologiai kutatások főtárgyához, az érezfekhelyek kérdéséhez. E kivonatos közlemény nyomán még nem itélhetjük meg, mily értelemben és terjedelemben fogja majd a szerző azt a fontos kérdést tárgyalni; annyit azonban már most 18 láthatunk, hogy ő, a mi a selmeczi érczfekhelyek korát és keletkezését illeti, egész határozott nézeteket vall. Hogy a telérek harmadkoriak, sőt még fiatalabbak is, erről meggyőz minket már a kezünkben levő rövid előadás is, de csak a részlete- sebb tárgyalás után fogjuk tudni, hogy a szerző puszta hipotézisnél többet akar-e kifejezni, midőn ezen telérképződésnek a jelenkorban való folytatását — xnoha tetemesen gyengülves — érinti. A hasadékok keletkezését az eruptiv tömeg kihülésével járó zsugorodásból származtatja a szerző, nem is említve a hasadékképződés egyéb okozóit. A mi a hasadékok betöltését illeti, szerző egyenesen a SANDBERGER-féle elmélet mellett nyilatkozik, szószerint is idézvén SANDBERGER-nek a selmeczi kőzetekre vonat- kozó közleményét. Minthogy azonban ez utóbbi szerint a selmeczi mellékkőzet elemzése sem az aranynak, sem az ezüstnek kimutatását nem eredményezte, SZABÓ két adatot közöl, melyek szerinte ezen hiányt pótolni hivatvák. Az egyik eset egy selmeczi orthoklász-trachitra vonatkozik, melyben puszta szemmel is látható aranyimpregnáczio mutatkozik ; a második valamely selmeczi ház alapjában befala- zott trachittuskóra, mely aranyra vizsgáltatván, métermázsánkint 26 gr. aranyat tartalmazott. Nézetünk szerint ez a két adat nem illik a SANDBERGER-féle kutatások keretébe, mivel ezen szerző tudvalevőleg nem a mellékkőzet esetleges behintései- ben, hanem bizonyos kőzetalkotó ásványok vegyi alkatában keresi a nehéz fémek forrását. SzaBó úr még egy lépéssel tovább is megy, felvetvén a kérdést, mikép jutottak a nehéz fémek magába a kőzetbe, melyből majd SANDBERGER értelmében, laterálszekreczió utján a hasadékokba vándoroltak, és midőn ezt a kérdést, a szu- blimáczió elmélete szerint, vulkáni gázkiömlések által oldja meg. Ezen, illékony fém- vegyületekkel telt gázok a már kész kőzetet szélesen áthatolják és egyszersmind, ha a kőzet eredetileg ily átalakulásra alkalmas, zöldkömódosulatba viszik át. Ez képezné tehát a zöldkő-módosulat és az érezvezetés kölcsönös kapcsolatát. Látjuk, mily messze és mily fontos kérdések elé vezet e kutatások kifejtése ; még pedig itt csak a legfeltünőbbeket említettük, melyek kiváltképen részletesebb magyarázatra szorulni látszanak. Ezt a magyarázatot bármily mértékben nyujtsa nekünk majd a várt nagyobb munka, mindenesetre már most is kifejezhetjük abbeli meggyőződésünket, hogy a geologiának, tüzetesen az érezfekhelyek tanának köré- ben egy igen fontos és kiváló munkának nézhetünk elébe. Mindennek előtte elvi- tázhatatlan dicsőségére szolgál a szerzőnek, hogy Selmecz vidékének földtani 334 IRODALOM, elemeit világosabban ismerte fel, mint elődjeinek bármelyike, és mélyen beható tanulmányozás által különválasztotta a rokon kőzetfajokat. Ezek után remélhetjük hogy a fáradsággal nyert eredményeknek felette pontos és részletes térképezése egyfelől sok fontos elméleti kérdés megoldását, másfelől ama ősrégi bányászat okszerű fejlődését fogja előmozdítani. INKEY BÉLA. (29.) LÁsztó E. D. : Magyarországi agyagok chemiai és mechanikai elemzése, tekintettel ipari alkalmazhatóságukra. (Budapest 1886. Kiadja a k. m. természettudományi társulat 84 old. (magyar és német nyelven)].) A mit a közéletben agyagnak nevezünk és a mi a technika különböző ágai: nak nyers anyagúl szolgál, sohasem ama tiszta víztartalmú timföld-szilikát, melyet a mineralogia e név alatt ismer, hanem mindig több-kevesebb alkália, mész, mag- nézia, fémoxid stb. által tisztátlan keverék, sőt voltaképen nem is egyszerű ásvány ; hanem kőzet, melyben maga a tiszta agyag csak alapanyagúl szolgál a belékevert kőtörmeléknek, homoknak, szerves humózus anyagnak stb. B szerint az agyagnak tulajdonságai, mint minden kevert kőzeté, első sorban az alkotó ásvány-elemek khemiai és fizikai minőségétől; másodszor ugyanazoknak viszonylagos mennyi- ségétől és keverékük módjától függnek. Ha tehát valamely agyagnak minőségét s esetleg használhatóságát nem csak gyakorlatilag, hanem a tudományos kutatás értelmében is ki akarjuk deríteni, főkép ha azt akarjuk vele elérni, hogy a kuta- tás eredményei más ismert agyagfajokkal való összehasonlításra szolgáljanak; akkor szükséges, hogy először is a felhasználandó nyers anyagnak khemiai mennyileges elemzését birjuk; másodszor az úgynevezett mechanikai elemzés (iszapolás) által az alkotó ásványelemek viszonlagos mennyiségét kimutassuk, végre égetési kisér- letek által az agyag fizikai viselkedéséről szerezzünk tudomást. Hazánk földje a jóminőségű agyagtelepekben bővelkedik s köztük van sok olyan is, mely a fínomabb agyagiparra szükséges anyagot szolgáltathatja. Az ipar- nak e nemei hazánkban az utolsó időben nagy lendületnek indultak, a mit az 1885-ki országos kiállítás fényesen be is bizonyitott. Iparosaink máris szorgosan keresik és kutatják hazánk földjén az alkalmas agyagtelepeket, hogy velük pótol- hassák a drága külföldi nyers anyagot. A. czimben nevezett munka szerzője tehát mindenesetre nagyra becsülendő szolgálatot tett a honi iparnak, midőn egyszerre huszonhat magyarországi agyagon ejtette meg a, fent jelzett khemiai és mechanikai vizsgálatot. Ez által ugyanis ezen részint már használatba vett, részint az alkal- mazásra még váró nyers anyagok természete olyképen tünik fel, hogy a külföldi hasontermészetű vizsgálódásokkal összehasonlítva, a honi anyagok jósága és mire- valósága biztos alapon felismerhető. A. bemutatott munka első része, mely általában az agyag keletkezését és tulaj- donságait magyarázza, továbbá a vizsgálatnál követett eljárást adja elő, bevezetésűl szolgál a második vagyis főrésznek, mely a 26 elemzés eredményeit tartalmazza. Itt találkozunk hazánk legkitünőbb tűzalló agyagaival, minő p. o. az aninai agyagpala, a bánlakai, révi, sonkolyosi és budai agyagok, továbbá a hires dubrinicsi porczel- lánfölddel, a régi hirnévnek örvendező selmeczi pipagyártmányok nyersanyagával, mely mellé még a huszti és a tapolczai pipa- és terracotta-anyagok sorozhatók, végre még számos agyagfajjal, melyeknek eddig még szűkkörű alkalmazása termé- IRODALOM. 335 szetük helyes fölismerése folytán és talán némi előkészítő művelet által tetemesen bővülhetne. Minden szám alatt megtaláljuk először az illető agyag fizikai tulaj- donságainak leirását és az égetési kisérletnél észlelt viselkedését, másodszor a teljes . khemiai elemzés eredményét, a khemiai uton különválasztott homok (és kőtörmel- lék) százalék számának külön megnevezésével ; harmadszor különféle megjegyzése- ket az anyag eddigi alkalmazásáról és ipari felhasználhatóságáról. Sok esetben az agyag tűzállósági foka — BiscHoF táblázata szerint — fel van említve, a mi a kül- földi tűzálló agyagokkal való szabatósabb összehasonlításra szolgál. Az utóbbi jegyzeteket összefoglalja és még bővebben fejtegeti a befejező czikk, mely tehát a gyakorlati eredmények összegezésének is nevezhető. Ebből lát- juk, hogy hazánk területén nem egy agyagtelep fordúl elő, mely a leghiresebb kül- földi agyagokkal állhatja ki a versenyt, akár tüzálló agyagokra, akár fínom kőedény-, sőt porczellángyártásra való anyagra fordítsuk figyelmünket. Módszerére nézve a vizsgálat a mai tudomány szinvonalán áll és gondos és következetes keresztülvitelében mintáúl szolgálhat hasonló, még igen sok esetben kivánatos, sőt szükséges kutatásoknak. A m. k. földtani intézetnek, mely több év óta, már szép eredménynyel gyűjti a hazánk földjén előforduló iparilag használható anyagok mintáit, és tüzetesen az agyagiparra vonatkozókat az országos kiállításon oly szépen mutatta be, különös figyelmébe ajánljuk e jeles munkát. A kir. m. ter- mészettudományi társulat, mely e hasznos munkára buzdította a szerzőt és ered- ményét közzé tette, ez által új bizonyságot adott hivatásának helyes felfogásáról vagyis azon közvetítő szerepről, melyet ő a tudomány és a gyakorlati élet között — mindkettőnek hasznára — oly méltón elfoglal. J. B. (30.) Marvasovszgy JAKAB: Áz üveggyártáshoz szükségelt ásványok előfor- dulása hazánkban. (Közgazdasági Értesítő, IV. Évf. (1885) 132. 1.) A földm.-, ipar- és keresk. m. kir. miniszterium egyik tavalyi rendeletének köszönhető Maryvasovszxxr ezen, közgazdaságilag fontos; czikke. E szerint caz üveg- gyártáshoz szükséges nyersanyagok a természetben s különösen hazánkban nagy mennyiségben és nagy elterjedésben találhatók, és pedig nemcsak olyan anyagok, melyek a közönséges üveggyártásra alkalmasak ; de sok olyan tiszta anyag is, mely a legfinomabb kristály-üveg gyártására alkalmas. Az üveggyártáshoz szükségelt anyagok a következők, s a következő helyeken fordúlnak elő : 1. A kvarcz, nagyobb mennyiségben úgyszólván kizárólag a kristályos kőze- tek társaságában fordúl elő lencse-, tömzs- és teléralakban. A hegyi patakokban talál- ható kvarczgörélyek is jó sikerrel felhasználhatók az üveggyártásra, mint ezt a fekete-erdői ( Biharm.) és a felső-porumbaki ( Fogarasm.) üveggyárak példája mutatja." Kristályos palák, hegységeinkben mindenütt előjönnek s a belőlök származó szikla- kvarcz a m. kir. földtani intézet technologiai gyűjteményében a következő 12 hely- ről, u. m. Hillyó (Abaujm.), Fekete-Erdő (Biharm.), Felső-Porumbak (Fogarasm..), Urik (Hunyadm.), Wolfsberg, Plavisevicza (Krassó-Szörénym.), Bogdán (Marama- t És Felek m. Szebenmegyében. Dr. Staub. 336 IRODALOM. rosm.), Macskamező (Szolnok-Dobokam.), Lyuta (Ungm.), Bisztra, Lipcse, Jaszena (Zólyomm.) van kvarcz-szikla. 2. Laza kvarcz-homok és kvarcz-kavics hazánk harmadkori, diluviális, állu- viális képződményeiben nagy mennyiségben fordúl elő, itt még a különben haszna- vehetetlen futóhomok is számot tesz. Az intézet gyüjteményében a következő helyek- ről van kvarczhomok, mely részben már üvegkészítésre ki is van próbálva. Tiszta kitünő minőségű Szomódról (Komáromm.), Esztergomról ( Esztergomm.), Alsó- Lugos- és Örvendről (Biharm.), Szakadat- és Vármezőről (Maros- Tordam.) ; kevésbbé tiszta minőségű Breznóbánya-, Sajba-, Oszoblia-, Szuha-, Libetbánya-, Blatniva- és Povroszniczáról (Zólyomm.), Gyalárról (Hunyadm.), Sztrimbulyról (Szolnok- Dobokam.). 3. A csizoló-pala, mely főleg a vízüveg gyártására nagyon alkalmas, kitünő minőségben Tályán, Tolcsván és Erdőbényén (Zemplénm.), kevésbbé tisztán Lőrin- czin és Verőczén (Nográdm.) fordúl elő. 4. Mészkő hazánk hegyes vidékein igen sok helyütt található, még pedig a legtisztább minőségben is, jelesen Budapest környékén, a Bakonyban, Pécs környé- kén, a Kárpátokban, Erdélyben, Krassó-Szörénymegyében. 5. Kréta hazánkban nem gyakori. Található Vircsolyagon (Biharm.), Déván és Romoson (Hunyadm.), Fenyőfalván és Rakviczán (Szebenm.). 6. A kősó, melyben hazánk nem szegény. 7. A káli- és nátron-földpátok sem hiányoznak, eddig azonban nem használ- tatnak fel ipari ezélokra. Nagyobb mennyiségben előfordulnak Nagy-Lupcsán ( Aranyos- Tordam.), Szomolnokon (Szepesm.), Ditrón (Csíkm.), Kis-Disznódon, Resináron, Czódon (Szebenm.). S. Witherit csekély mennyiségben Bocza mellett (Liptóm.) a gránitban és Gömör és Kishontmegyében a, sziderit-telepeken. 9. Barit Boczán ( Liptóm.), Óhegyen és Jarabán (Zólyomm.), Porácson, Göl- niczen és Kotterpatakon (Szepesm.) jő elő. 10. Folypát Kapnik- és Moldovabányán. 11. A barnakő (pyrolusit) nagy mennyiségben fordul elő Solymos-Bucsáván ( Aradm.), honnét a S. B. Anna- Vilmos bányatársulat Cseh-, Szászországba és Szilé- ziába szállítja nagy mennyiségben. Az ércz vegyi összetétele : ManSadsti pet ox:alt "e te e OMÓ Manganoxid ? kae Ezé 344 a IROYABATV ege AE E eV See ee see UE Vasoxid Krsdeáő egdatete tet a A Ha Úrkúton ( Veszprémm.) szintén található barnakő, mely 60"/o mangánt tartalmaz. 12. A vasoxid és vasoxidul, u. m. hematit, limonit és sziderit hazánkban több mint 130 helyről ismeretesek és nagyrészt bányászat tárgyát képezik." 13. A gránit. gnájsz és gnájsz-gránit elterjedését illetőleg az áll, mi a szikla- kvarczról már fentebb elmondatott."" x V.ö. Földtani Közlöny. 1886. 253 I. kt: A referáló biztos forrásból tudja, hogy a borszéki üveggyár savanyúvizes üvegeit a helyben előfordúló csillámpalából készíti. IRODALOM. 337 14. A trachitok hazánkban nagy hegylánczokat és hegytömzsöket alkotnak. Az üveggyártáshoz legalkalmasabbnak tartja a szerző a perlitet, horzsakövet és riolitot, mely kőzetek leginkább Tolcsva és Erdőbénye (Zemplénm.) és Selmeczbánya (Hontm.) környékén találhatók. 15. A bazaltok szintén elég gyakoriak Magyarországon, s ezek közt az üveg- gyártásra legalkalmasabb a fonolit, mely Szászvár, Hetvehely és Viganvár (Baranya- megye) mellett és a Gutin hegycsoport déli aljában található. 16. Rézoxid és rézoxidul a természetben mint malachit, azurit, chrizokola, kuprit található vas- és rézbányáinkban. 17. Nikel- és kobaltérczek Dobsina mellett találhatók nagyobb mennyiségben. 18. Az ólom- és czinkoxidok főleg a felső-magyaroszági és erdélyi ezüst- és ólombányáknál és kohóknál nyerhetők. 19. Végre felemlíti Matyasovszky, hogy a számos nagy olvasztónál vissza- maradt salak szintén alkalmas anyagot szolgáltatna a közönséges üveggyártásra. 20. Tűzálló agyag hazánkban szintén több helyen és kitünő minőségben található." i Jelentését így végzi: cMint az itt előadottakból látjuk, az itt adott felelet korántsem meríti ki a felvetett kérdést, de azt hiszem, hogy az elősorolt adatok is egyelőre elég tájékozást nyujthatnak az érdeklődő iparosoknak, kivált akkor, ha az ország geologiai térképe nyomán keresik fel az alkalmas anyagokat nyujtó vidékeket. És nem válhatunk meg MarvasovszxY fentebbi, iparosainknak nagy szolgála- tot tett jelentésétől anélkül, hogy egyuttal Dr. Kiss KáRory urnak cAz üvegkészí- tésről és üvegfuvásrólp"" czímű közleménye egyik passzusával ne foglalkozzunk. Dr. Kiss úr ugyanis (l. c. p. 445) azt mondja: Az üvegkészítéshez használt anyagok, mint homok, agyag, chemiai szerek nagy részét még mindig külföldről hozatjuk, pedig bizonyára vannak nekünk is hasonló jó és jobb anyagaink is, de nincs a ki felkutassa, megvizsgálja, kipróbálja, és üveggyárosainknak ajánlja. Ilyen czélokra a külföld sokat áldoz.) Úgy látszik dr. Kiss urnak nincs tudomása arról a tevékenységről, melyet a m. kir. földtani intézet e téren már eddig is kifejtett? Nem látta, nem méltatta figyelmére azt a gyüjteményt, melyet a m. kir. Földtani Intézet a mult évi országos átalános kiállítás VI. csoportjának csarnokában kiállított, s mely 6 hónapig nagyon is hozzá férhető volt? Nem ismeri azt a terjedelmes katalogust, melyet a kir. intézet ez alkalomból kiadott? Pedig volt ideje hozzá, miután felolvasását 1885 évi február 18-ikán tartotta meg; közleménye pedig a xTermészettudományi Közlönyv 1885 évi november havi füzetében, tehát a kiállítás bezárása után jelent meg. — ú — x S e tekintetben utalhatunk a Földtani Közlöny f. évi XVI. kötete 181. lap- ján adott ismertetésre. Szerk. ik Természettudományi Közlöny, XVIII. k. 393. és 433. Il. 99 Földtani Közlöny. XVI. köt. 1886. ji 338 ELHUNYT SZAKTUDÓSOK. ELHUNYT SZAKTUDÓSOK. DR. ABiIcH HERMANN született 1805-ban deczember 11-én Berlinben, hol tanéveit végez: vén doktorrá avattatott. Tudományos érdeklődése először is Sziczilia és Olaszországba vezette, honnét visszatérve a dorpati egyetemen lett a mineralogia rendes tanára. Később nagy tudományos képzettséggel tette meg utazását a Kaukazuson, Arménián és Éjszak-Perzsián keresztül. Első munkáját 1837-ben a Vezuvról és Etnáról írta, ezt követte 1841-ben a cVulkanische Bildungens czimű. Monumentális és alapos ismereteit híven jellemző munkája x(Geologische Forschungen in den kaukasischen Lünderny czimmel indult meg, mely munka 1-ső részét u(Geologie von Daghestanvy 1862-ben nyomatta ki. Ezen utazásának eredménye még xVergleichende geol. Grundzüge der kaukasi- sechen, armenischen und nordpersischen Gebirge. St. Petersburg 1858. — Midőn dr. SCHAFARZIK FERENCZ f. é. junius havában kaukazusi útjára készült, a tapasztalt és nagynevű geologust bécsi otthonában meglátogatta s ime már 1586 július 1-én, S$0 éves korában elragadta a tudományos munkakörből a halál. BusK GEoRGE 1807-ben született. Orvosi tanúlmányokat végezvén, egy tengerész-kór- ház chirurgusává neveztetett ki. 1857 után ezen állásáról lemondott és tudományos munkálkodáshoz fogott. Kitünő éles szemű megfigyelő lévén, különösen infuzoriák, hydroidák és az alsóbb rendű férgek vizsgálatával foglalkozott. Zoologiai tanúlmányain kívül azon- ban a cPalxzontographical Societyv részére a Cragban (plioczén) előfordúló fosszil polyzoák monografiáját is megírta, még pedig kitünő szakismerettel. Megemlékez- hetünk még egyéb palxzontologiai tanúlmányairól is. Nevezetesen megfigyeléseket tett az ős medvék fogazatán és foglalkozott az Ursus ferox és Ursus priscus-sal különösen. Korán lett a xRoyal Societyv tagja és a aMicroscopical and Anthro- pological Societyv elnöke; a xlLinnean Societyi zoologiai titkára volt. Meghalt Londonban 1886 augusztus havában mint 785 éves aggastyán. EHRLICH FRANZ CARL, császári tanácsos, a linzi cFrancisco-Carolinum Museumoy custosa ; született 1808-ban november 5-én Welsben s meghalt Linzben 1886 ápri- lis 23-án. Egész életét szülőföldje Felső-Ausztria geologiai tanúlmányozásának szentelte. Midőn boldogult János föhereczeg protektorátusa alatt a felső-ausztriai, salzburgi és steiermarki alpesek szakszerű geologiai áttanúlmányozása megindult; HEHRLICH a felső-ausztriai salzburgi osztály felvételéhez neveztetett ki bányabiztosnak. Ezen nevezetes munkánál vele együtt dolgoztak L. von BucHn, PaRrscH, W. HAIDINGER, FRANZ von HAUER és v. MoRLEr. 1850-ben az alsó-ausztriai alpesek felvételénél volt fontos szerepe. EHRLIcCH, különösen szülőföldjének geologiai viszonyaira vonatkozólag publikált igen sokat s az osztrák geologusok méltán gyászolják benne egyik munkás nestorukat. KALCHBRENNER KÁROLY, a magyar tudományos életnek egy érdemekben megőszült alakja, 1886 junius 5-én hosszas szenvedés után Szepes-Olasziban elhunyt. KALCHBRENNER KÁROLY 1807-ben született Petőfalván Sopronmegyében. Atyja evangelikus lelkész volt s fiát gondos nevelésben részesíté. A tehetséges ifju édes ELHUNYT SZAKTUDÓSOK. 339 apja pályáját követendő, Sopronban, majd Hallében fejezte be theologiai tanul- mányait és 1832-ben Szepes-Olaszi lelkésze lett. Mint lelkész 1839-ben kezdett a botanikával foglalkozni s e téren különösen mint mykologus, tekintélyes nevet vívott ki magának a külföldön is. Közlönyünk ezen rovatában azért emlékezünk meg különösen jeles botanikusunkról, mert társulatunk iglói vándorgyűlésén 1872-ben a Zoophycus giganteusról (fosszil alga ?) tartott értekezést, a mely azután közte és HAZSLINSZKY FRIGYES eperjesi tanár között rövid és eredménytelen eszmecserére adott alkalmat. (Földtani Közlöny 1873, pag. 40—44; 176.) DR. WILLIAM KiNG, a galway-i (Irland) királyi kollegium rendes tanára, meghalt 78 éves korában 1886 junius 23-án. KisxG ezen tudományos intézetnek alapításától 1849-től kezdve 1883-ig mint a geologia és mineralogia rendes tanára nagy szorgalommal és tudománya iránti szeretettel működött. 1883-ban bénulás következtében kénytelen volt megválni tanszékétől. A geologia különböző ágaival foglalkozott tüzetesebben s számos munkája tanuskodik alapos szakismereteiről. OTTMER EpuaRD JuLrius OTrTro; született 1846-ban aug. 27-én Braunschweigban ; ABrcH unokaöcscse volt. 1872-ben a braunschweigi Polytechnicum (Collegium Caro- linum) tanára lett és a mineralogiát-geologiát adta elő. Részletes tanulmányokat tett a Szt.-Gotthard alagút fúrásánál és egy nagyobb tudományos utazást végzett Angolországban. Különösen mint szorgalmas és jó tanár tűnt ki, a ki tanítványai- val igen sokat foglalkozott. A braunschweigi természettudományi társulat ülésein számos tudományos előadást tartott, melyekből egy sorozat aHinstn czímmel külön kiadásban is megjelent. Beteges, gyönge testalkatú ember volt. Meghalt 1886 május 13-án. DR. PFAFF FRIEDRICH Németország egyik leghíresebb geologusa, Erlangenben 1886 julius 15-én 62 éves korában meghalt. (Pfaffal még bővebben foglalkozunk.) CHARLES UPHAM SHEPORD amerikai tanár és geologus, ki különösen meteoritekkel foglalkozott, meghalt Charlestonban (S. C.) 1886 május 1-én. 340 TÁRSULATI ÜGYEK. TÁRSULATI ÜGYEK. JEGYZŐKÖNYVI KIVONATOK A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT ÜLÉSEIRŐL, V. SZAKÜLÉS 1886 NOVEMBER 3-IKÁN. Elnök: Dr. SzaBó JÓózsErF. A nagy nyári szünidő után élénk érdeklődés kiséretében nyitotta meg elnök a szakülést, melyben I. Dr. Szazó Józser bemutatja a selmecz-pjerg-stefultói bányaművelés szintes térképeit és szelvényeit. Selmecz az 1885-diki kiállításon igen szépen volt bemutatva. Azon számos tárgy közül, mely a látogatóra nézve csak lappangó kincs gyanánt szerepelt, kiemelem itt azon rendszeres térkép-gyűjteményt, mely- nek nagy négyszög folio borítékán ezen felírás állott: cSelmecez-pjerg-stefultót bánya.- művelés szintes térképei és szelvényei. Pécn Awsrar miniszteri tanácsos és bánya- igazgató utasítása szerint szerkesztette TiRscHER JózsEF magyar kir. bányamérnök 1885. Nyomatott a selmeczi m. kir. bányaigazgatósági könyomó-intézetben. Ezen mű szellemi szerzője PécH AwraL úr, ki abban hosszas és beható tanul- mányozásait juttatja érvényre oly módon, hogy az felette tanulságos nem csak bányászati, de geologiai irányban is azon szempontból, hogy a selmeczi eruptiv kőzetek modernebb felfogásából indulva ki, hozza a bányászati és geologiai viszo- nyokat összhangzásba. Összesen 27 lapból álló térkép-gyűjtemény ez, melyből 3 átnézetes, 19 a szintek, öt végre a 21 szelvény kimutatására szolgál. Az átnézeti térképek a selmecz-pjerg-stefultói bányamívelés geologiai tér- képét" adja vissza részben azon megkülönböztetésével a trachitoknak, melyeket én állapítottam meg. A. színek kitüntetik a színkulcs szerint a kvarcztelért, agyag- telért, az érezes telért, a kőzetek közül augittrachit, biotittrachit, riolit, szienit, triászmészkő és pala szerepel. Itt az eltérésről akarok csak szólani. Az augittrachit épen úgy, mint a biotit- trachit az én térképem adatai szerint három, sőt négy állapotban választhatók ki : normál, zöldkő-, riolit- és szediment-állapotban. Ezen a térképen nincs különbség a zöldkő- és a normál állapot között, a riolit is mind össze van foglalva, bár mi- csoda trachitfajra, sőt olykor egyéb kőzetre vezethető is vissza. A biotittrachit szin- tén többféle lehet, lehet biotit-orthoklasz-trachit és biotit-plagioklasz-trachit. A. leg - pregnansabb eltérés a szienit fentartása, mit én a felhozott sok oknál fogva nem tarthattam. meg, és a mi alatt én biotit-orthoklasz-kvarcztrachitot értek többé- kevésbbé normál állapotban. " A térkép mérve nagy, nagyobb mint Selmecz környékének 6 lap térképe (1 : 28000), de számaránya nincs közölve. TÁRSULATI ÜGYEK. 341 Ezen eltérések azonban nem olyanok, hogy azért azt nem lehetne mondani, hogy a modernebb felfogás van bevezetve a bányászati eredmények kitüntetésébe, hola régi nomenklatura nemcsak a megszokás zsarnokságánál, de tagadhatlan, hogy sok gyakorlati előnynél fogva is igen természetes, hogy tartózkodó hatással van. És épen azért ezen általánosságban is, hogy az augittrachit (illetőleg helye- sebben piroxentrachit) és a biotittrachit (mi rendesen a biotit-plagioklasz-trachit) el vannak választva a biotit-orthoklasz-trachittól (szienit), és ezen elválasztás keresz- tül van vive minden szintben és minden szelvényben, e térkép-gyűjtemény nagy becscsel bír geologiai tekintetben is. Csak azt kell szem előtt tartani, hogy azon kis terület, mely a chelyszíni térkép nyugoti részén szürkés színnel, mint sszienit, van kitüntetve, ez a régi értelemben, a petrografiai részletes tanulmányozás nem létezése előtt általában mindenki által így nevezve, most nem szienit, hanem sze- rintem a legrégibb trachit, a biotit-orthoklasz-kvarcztrachit szienit-küllemű normál félesége. Az átnézeti térképek másodika a függélyes vetületeket mutatja, szélén hivat- kozással a I—XIX szintre. Végre a harmadik adja a bányamívelés átnézetét szintes vetületben ; s ezen a lapon betűkkel vannak kitüntetve azon vonalak, melyekre a hasonló betűvel jegyzett 21 szelvény vonatkozik. A függélyes vetületek átnézeti térképe átvezet bennünket a szintek I—XIX térképére, míg a szintes vetületek átnézeti térképe azon öt lappal hoz összekötte- tésbe, melyen a 21 szelvény (a—v) van kitüntetve. Azonban a 1—XIX színt-térképek mindegyikén szintén tájékozva vagyunk a szelvényekre is. A szintek magassági viszonyai [-től kezdve a következők : Az I. színt van 785—742 méter magasságban A Hgt c 718—694 a ( A TE eat c 678—658 a c A TV, ető a 658—638 a ( Az st c . 636—612 a ( A NANA c 642—587 a ( Ta SZAK ÖN A ÉRTÉK c. 600—553 a ( Az SVTL[z e üe c. 584—528 — a ( A TEX ééd c: 540—510 ( ( A BET EK a 596—4Á98 a ( A XTóg zt jösetai 4ÓOCÁHRA Le e ( Ar Üzepsző c 459—430 ua ( As sk Da st ac. 434—403 ( Az ve SLM zs c 421—391 ua ( JA za ó A EJB HD at ( AG XMRE a c. 370—335 . a ( AG XV üt e ta 238307 ( ( ASZ ES a c 288—282 a ( Aze eat a .997—993 ( ( Bányászati szempontból PécH AwnraL úr ezen térképezési módszere határo- zottan haladás, és ilyennek már a gyakorlat is bebizonyította, a mennyiben világos 3492 TÁRSULATI ÜGYEK. képét adja valamely telérbányászat egész miívelési állapotának. Előnkbe állítja szinről-szinre, hogy hol van feltárva, hol van még érintlenül hagyva, s melyik irányban kell annak folytatását több-kevesebb valószínűséggel keresni. Én itt azonban a telér helyzetének s képződési körülményeinek tekintetéből akarom még hozzá tenni azt, hogy egy pillanat akármely csoportjára ezen három rendbeli térképnek kitünteti a képződési és így a korviszonyokat is. Selmecz kör- nyékéből itt oly bányamíveletek vannak felkarolva, melyek a Tanádtól keletre s délkeletre esnek, s a melyek mind a piroxentrachit tájékába esnek. E tájékon né- mely telér a biotittrachit és a piroxéntrachit érintkezésén képződött, más pedig a piroxéntrachitban magában, illetőleg ennek hasadékában. Ezek korra nézve fiata- labbak a selmeczi telérek között ; azok képződése a piroxentrachit-kitörés bevégző- dése után indult meg, korra nézve tehát plioczén-korszakiaknak lehet mondani, a. nélkül azonban, hogy a hidatometamorf változások sora maiglan is befejeződöttnek volna mondható. Egy körülményről azonban szabadjon itt megemlékezni: először, hogy az aknák lemélyesztése ugyan felette tanulságos a geologiára nézve, és azok adatait összevéve Selmecz tektonikai viszonyai tekintetében sokat tanulunk, de másrészt az összes mélység, a melyre a bányamívelet juthat le, nem valami jelentékeny ; a legalsó szint levezet 223 méterre a tenger fölött, a legmagasabb 785 méterrel kez- dődik. A különbség tehát 562 méter. Selmecz ezred évet meghaladó bányászatának roppant kiterjedése szintes irányban van a tárnamíveletekben, de függélyes irány- ban messze áll egyéb bányahelyek mögött. Csehországban a híres pribrami ezüst- bányákban, a melyek korra nézve tán szintoly régiek, mint a selmecziek, az Albert- aknában jóval meghaladták már az 1000 métert, és ott Csehország középtáján a tenger színe alá jutottak vagy 550 méterrel, holott Selmeczen még 223 méterrel kell lehatolni, hogy a tenger színét elérjék. Nevadában ( Virginia City) a híres Comstock-Lode alig 30 éves bányászatá- ban a legmélyebb akna mélysége vagy 3500 láb, mi tehát szintén sokkal jelenté- kenyebb magassági szelvényt szolgáltat a Cordillerák ezen tája (a Washoe ércz- hegység) geologiai tanulmányozásához. Selmecz ellenben az ő világszerte leghosz- szabb II. Józser altárnájával az élén és mellette egyéb szintes feltárásaival (tárnák, szintek, nyilamok stb.) hasonlítlanul nagyobb hosszasági szelvényt nyújt és több oldali szintes bepillantást enged, mint az említett vagy bár mely más bányászati vidék. 3 Másodszor : hogy az üzemi feltárások, különösen a szintesek, a dolog termé- szeténél fogva a telérek csapásában menvén a mellékkőzetet legtöbbször tetemes elváltozásban mutatják, olyanban, hogy annak eredeti állapotát kibetűzni gyakran épen nem vagy csak kétségesen sikerül. Ilyenkor azután jó szolgálatot tesz az álta- lános gyakorlati kifejezés: mállott zöldkő, fehéres agyag stb. Az ilyen üzemi fel- tárások egészben véve tehát nem adnak oly jó szelvényt geologiai tekintetben, mint például az altárnák vagy kutatási szintes vájatok. Egészben véve azonban mondhatni, hogy Selmecz vidékének geologiai tanul- mányozását a bányászati adatok kiegészítése emeli azon magas polczra és tudomá- nyos jelentőségre, mely ott kifejthető szemben olyan más, geologiai tekintetben hasonló vidékkel, melynél azonban a geolog hasonló bányászati adatokra nem támaszkodhatik. a TÁRSULATI ÜGYEK. 343 II. Dr. Szazsó JózsEr megjegyzéseket tesz a Selmecz bányavidék éreztelér- vonulatai csímű térképhez. Megemlíti, hogy a selmeczi fiók-egylet Selmecz geolo- giai térképén, mely az ő vezetése és CseH LaJos meg GEZELL SÁNDOR urak közre- működése mellett készült s mely az 1885-ki budapesti kiállításon ki volt téve, sőt kézzel festve több példányban szét is lett osztva, a szabad kézzel kifestés módja nem válván be czélszerűnek, a fiók-egylet kromolitografiai uton határozta el a több- szörösítést azon dicséretes czélbói, hogy a cFöldtani Társulat minden tagjának juttathasson. Egy példányt bemutat, a mint az az Allamnyomdából kikerült. A technikai kiállítás jó. E tekintetben a térkép a legszebb hasonló termé- nyekkel egy szintre helyezhető. A szinkulcs festett négyszögei is hibátlanok, de sajnos, hogy az ezek mellett álló magyarázó szövegbe lényeges hibák csúsztak be. A kinek megvan a szabad kézzel csinált példánya (mint többi között a Magy. kir. Földtani Intézet geolog- jainak), ezek a hibákat összehasonlítás által helyreigazítják ; de a többi példányokra nézve okvetlen szükséges a kijavítás. Egy hiba a szófelcserélés által történt, t. i. az, hogy a térkép nyugoti olda- lán egészen lenn a nummulitmész előtt mioczén áll eocsén helyett. Más 10 hiba onnét ered, hogy a litograf a neveket vagy hibás sorba tette vagy hibás betűvel látta el, vagy nem a kellő nagyságban állította ki. Ezen hibák javítására a megfelelő helyekre kartonok volnának nyomatandók és felragasztandók. III. Dr. Pgrmics György értekezik a xVaskos kvarcz-félék előfordulásáról Tekeróns (L. Közleményeink sorában). IV. Kocsis Jásos kivonatosan előterjesztette Pocra Fürörpnek (Prágában). cNehány magyarországi üledékes kőzetben előfordúló spongiatűkról czímű érteke- zését. Szerző a HANTEEN MIxsa egyet. tanár attól behatóbb tanulmányozás végett átengedett liaszi, felső-krétai és harmadkori kőzetekből készült csiszolat-gyűjtemé- nyét megvizsgálván, dolgozatában részletesen tárgyalja az egyes csiszolatokon látható spongia-elemeket. A meghatározott alakok a következők: Azxinella sp., Reimera, Zitteli Pocra. (Geodites sp., (Greodia. sp., Pochastrella sp., Tethyopsis sp., Craticularia sp., ("omphites sp. Titkár jelenti, hogy INxey Béna rendes tag az alapító tagok sorába lépett. Rendes tagokúl 83-an ajánltattak. (A lakóhely után az ajánló neve következik.) PücHLER GyuLA, mérnök Budapesten, ajánlja GEZELL SÁNDOR vál. t. KawTwsER János, bányamérnök Borszéken, ajánlja Hanavács Gyuta r. t. SiEGL JózsEFr, műépítész Fehértemplomban, ajánlja T. RórH LaJos vál. t. Mirerics DömE, bányavállalkozó Bozovicson, ajánlja T. BórH LaJsos vál. t. LirscHavER LaJos, kir. bányaesküdt Budapesten, ajánlja dr. örauB MóRicz első titkár. JABLONSZKY FLőRISs, tanár Miskolczon, ajánlja dr. SrauB Mónicz első titkár. BRucKk Józser, m. kir. hivataltiszt, Budapesten, ajánlja dr. SrauB MóRkicz első titkár. RoMBAUER Emrr, kir. főreáliskolai igazgató Brassón, ajánlja dr. SCHAFARZIK F. vál. tag. Meghaltak : KoRrzmics LászLó és NicEL MIHÁLY r. tagok. 341 TÁRSULATI ÜGYEK. VI. SZAKÜLÉS 1886 DECZEMBER 1-ÉN. Elnök : Dr. SzaBó JÓZSEF. A jegyzőkönyv hitelesítése után : (ZSIGMoNDY Vinmos előadása cAz új higany- bánya Avalán Szerbiában elmaradván) I. Dr. Szazó Józser előadást tartott a eSpodumen és elváltozásai, kvarcz és zárványaiv czim alatt. — Előadó két amerikai ásványt ismertet, melyek az egyetemi ásványtani muzeumból valók s melyeket ő Amerikában kapott ajándékba. Az egyik a spodumen, melynek egyik féleségét körülbelül 6 évvel ezelőtt É.-Karolinában hiddenit név alatt drágakőnek is köszörülték. Ennek szine sötét smaragdzöld és meglepő tűzzel bir. Ez a tetszetős spodumen már kifogyott s jelenleg legérdekesebb a branchville-i (Connecticut) előfordulás, mely helyről előadó egy igen érdekes sorozatot mutat be. A második ásvány egy branchville-i kvarcz volt, a mely folyadékzárványok- ban feltünően gazdag. A folyadék egy része víz, a másik pedig folyó szénsav. Ezen zárványok oly nagy mennyiségben fordulnak elő, hogy a folyadék minőlegesen és mennyilegesen is volt elemezhető. II. Dr. PRrmics GyöggY cA barlangi medve nyomai Magyarországbam és az oncsászai barlangban legújabban eszközölt ásatások eredményes czimű értekezést adja elő. Térképen jelezve kimutatja, hogy az általa eddig átkutatott irodalom alapján Magyarországban 28 Ursus spelaeus csontmaradványokat tartalmazó bar- lang ismeretes, míg 5 helyen a diluviumban találtattak ezek. A bihar-hegységi oncsászai barlangból, melynek vázlatos tervrajzát bemutatja, a m. kir. Földtani Intézet SEmsEY Axpok költségén egy teljes barlangi medve csontvázához jutott. Ezek után a titkár a rendes tagságra ajánlottak névsorát olvassa fel és pedig : 1. BisEL János műépítész Oraviczán, ajánlja T. Rórn Lagos ; 2. Zusovic J. M. főiskolai tanár Belgrádon, ajánlja HaLavárs GYyutA ; 3. Dr. MugRaKközv KáRory műegyetemi asszistens Budapesten, ajánlja HALA- várs GyuLA. — Megválasztás végett a választmány elé terjesztendők. VI. VÁLASZTMÁNYI ÜLÉS 1886 NOVEMBER 3-IKÁN. Elnök : Dr. SzaBó Józsep. Az 1885-ki országos kiállításon társulatunknak odaitélt érem és elismerő oklevél bemutattatván, elhatároztatik, hogy az érem a Magyar Nemzeti Múzeum éremgyűjteménvében, az oklevél pedig a társulat irattárában helyeztessék el. Bold. HEER Oszvanp volt tiszt. tag emlékszobrára a társulat 156 frankot gyűjtött, mely összeggel a gyűjtések között a 4-ik helyet foglalta el. Gyűjtő titkár bemutatja a kapott nyugtatót. A cmagyar orvosok és természetvizsgálók XXIII. vándoryyűléséns társu- latunkat dr. SzaBó JózsEF elnök, Lóczy Lasos és dr. SrauB MóRkicz választmányi tagok képviselték. TÁRSULATI ÜGYEK. 345 Társulatunk a zágrábi természettudományi társulat ; a California Academy of Sciences és a Geological Society of Australasia társulatokkal megköti a csere- viszonyt. Lóczy LaJsos választmányi tag mult évi indítványára vonatkozólag, hogy a selmeczbányai fiókegyesülettel való viszonyunk rendeztessék, a következőkben kör- vonalozott megállapodás történt. A magyarhoni Földtani Társulat selmeczbányai fiókegyesülete, mint ilyen, továbbra is megmarad önálló szervezkedéssel és műkö- dési hatáskörrel. A tagdíjakat, mint eddig, a fiókegyesület maga hajtja be, de min- den tagja után köteles az anyaegyesület pénztárába 3 frtot o. é. az év első negye- dében beszolgálni, míg a visszamaradt 2 frttal saját czéljaira szabadon rendelkezik. Dr. PerHő Gyuza volt első titkár a mult közgyűlésen tett indítványainak megbeszélésével egy BöcgH János elnöklete mellett, T. RorH LaJos, dr. SCHMIDT SÁNDOR, dr. PerHő GYULA, dr. SCHAFARZIK FERENCcz, dr. örauB MóRgIcz és dr. SzoN- TAGH TAMáÁs vál. tagokból álló bizottság lett megbizva. VII. VÁLASZTMÁNYI ÜLÉS 1886 DECZEMBER 1-ÉN. Elnök : Dr. SzaBó JÓZSEF. A mult ülés jegyzőkönyvének megjegyzés nélküli hitelesítése után, titkár jelenti, hogy a selmecebányai fiókegyesület elnökségével a választmány határozatát közölte. Ezzel kapcsolatban felolvassa a fiókegyesület elnökének meleghangú válaszát, melyben köszönettel fogadja el a választmány határozatát és jövőre a körmöczbányai bányakerület geologiai térképének elkészítését is igéri. A fiók- egyesület ezen új munkálkodási tervezetét a választmány örömmel veszi tudomásúl. A dr. PerHő-féle javaslatok megbeszélésére kiküldött bizottság véleményes jelentésével elkészült, de a tárgy terjedelmes volta miatt külön választmányi ülésen fog tárgyaltatni. Dr. FiscHER SAmu c Magyarországi sósvizekróls czimű munkájának kiadását a nagyméltóságú pénzügyi és földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszterium- nak 200—200, összesen 400 frtnyi segélyezésével a választmány elhatározza és a szükséges intézkedések megtételével a titkárságot megbizza. A közgyűlés 1887 februárius 9-ikére tüzetik ki, egyszersmind a jövő év szaküléseinek sorrendje megállapíttatik. A szakülés által rendes tagokul ajánlottak egyhangúlag megválasztattak. 346 INTÉZETI KÖZLEMÉNYEK. KÖZLEMÉNYEK A M. KIR. FÖLDTANI INTÉZETBŐL. Kinevezés. Dr. Pernő Gyunár, a társulat volt érdemdús első titkárát, a ki néhány év óta segédgeologusi minőségben működik az intézetnél, — a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister legújabban az üresedésben levő egyik osztály-geologusi állásra a rendszeresített illetményekkel kinevezni méltóztatott. Őszintén üdvözöljük őt ezen új állásában is. Nagybecsű adomány. A mult november hó folyamán a m. kir. földtani intézet őslénytani muzeuma egy oly tárgygyal gyarapodott, mely bizonyára ritkítja párját az összes hazai tudományos gyűjtemények hasonló tárgyai közt. Ez pedig egy bar- langi medvének (Ursus spelgus) teljes csontváza, a melylyel ismét SEMSEY ÁNDOR nemzeti muzeumi t. főőrnek kiapadhatatlan áldozatkészsége ajándékozta meg az intézetet. A f. év nyarán az intézet igazgatósága ugyanis kiküldötte dr. PRIMIcs GyöRGy-öt, az intézet önkénytes geologusát a végből, hogy a biharmegyei c Oncsászas nevű ismert barlangban dr. KiiR Jávos, az erdélyi muzeum állattani osztályának segédőre kiséretében medvecsont-maradványok kutatása czéljából ásatásokat eszkö- zöljön. A kiküldetést fényes siker koronázta, a mennyiben dr. Pgrmrcs-nek tényleg sikerült a barlangi medvének nagyszámú csontmaradványait összegyűjteni, melyek Kolozsvárra szállíttattak, hol dr. KriR segédőr belőlök egy tökéletes csontvázat állított össze. A becses őslénytani tárgy jelenleg már az intézet muzeumában egy csinos állványon fölállítva, Szemsexy Awxpog-nak bőkezűségéből az országos intézet tulajdo- nát és egyik díszét képezi. A Szmszy Awpok által tervezett ásatási költségek mintegy 650 frtra rúgnak. Bányászati kiállítás Peruban. A közgazdasági m. kir. miniszteriumnak a földtani intézet igazgatóságához érkezett értesítése szerint a perui kormány a jövő 1887. évi június 1-én Lima városában egy átalános bányászati kiállítást fog meg- nyitni, mely által a világnak nemcsak a perui érczek gazdagságát kivánja bemutatni, hanem egyszersmind Hurópa és Amerika iparosaival és nemzetgazdáival a bányá- szatban használt legújabb gépeket és szerszámokat is szándekozik megismertetni. Az imént jelzett programm szerint a kérdéses szakkiállítás érdekesnek s felette tanulságosnak igérkezik, miért is indíttatva érezzük magunkat a gyakorlati geologia művelőinek, valamint egyátalában az érdekelt szakközönségnek figyelmét a neve- zett tárlatra felhívni, megjegyezvén, miszerint a bécsi perui konzul késznek nyilat- kozott, minden osztrák és magyar állampolgárnak a részletekre nézve az esetleg óhajtott fölvilágosításokat megadni. —88-t.— HIBAIGAZITÁS. A 210-ik lapon 16. sor föl. olv. Perek helyett Terek fi ( fi B. ú Gal sar RKiGüt a Kreutz c 231-ik u 5. . 4. 4: 4 Beschtan w Bestanu. VÉGE A XVI-IK (1886 ÉVI) KÖTETNEK. SUPPLEMENT ENTHALTEND DIE XÜSZÜGÉT END ÜBHRNÖEERÜNÉGEPN DER IM FÖLDTANI KÖZLÖNY MITGETHEILTEN ORIGINAL-AUFSATZE UND VERHANDLUNGEN. XVI. BAND. 1886 OKTOBER—DEZEMBER. IO EHET DAS VORKOMMEN DER DERBEN OUARZVARIETÁTEN BEI TEKERŐ. Vox Dr. GEoRG PRIMICS. (Vorgetragen in der Fachsitzung vom 3. Növember 1886.) Indem ich im Laufe dieses Jahres mich lángere Zeit in der unter dem Namen Csetrás bekannten Gegend des siebenbürgisehen Erzgebirges aut- hielt, so hatte ich wiederholt Gelegenheit in der Umgebung von Tekerő, dem berühmten Fundorte des Karneols, Chalcedon, Achat u. s. w. herum zu streifen. Obwohl dieser Ort ausserhalb des. Rahmens meiner geologischen Untersuchungen fiel; so konnte ich dennoch dem Drange nicht widerstehen, diesén merkwürdigen FHundort der in national-ökonomischer Hinsicht wich- tigen Edelsteine, wenn auch dritten Ranges, aufzusuchen. Chalcedon, Karneol, Achat, Jaspis etc. kommen in Siebenbürgen, speciell im siebenbürgisehen Erz- gebirge auch anderwárts vor ; aber meines Wissens nach nirgends in solcher Fülle und in so sehönen Farbenvariationen als bei Tekerő. Dies bekráftigt schon die eine Thatsache, dass ich dort meine aus beilüufig 40 Exempla- ren bestehende Sammlung in kurzen zwei Stunden zusammenbrachte. Tekerő liegt zwischen Déva und Zalatna einige Kilometer von der nordost-südwestlichen Richtung abweichend gegen Westen und zwar von Déva beilüufig anderthalbmal so weit wie von Zalatna. Mit dem Wagen ist es nur von Szászváros aus auf der genügend fahrbaren Strasse von Algyógy- Balsa-Kis-Almás zu erreichen. Von Déva aus gelangen wir am schnellsten dahin, wenn wir zu Wagen nach Nagyág fahren und von dort zu Pferde unseren Weg über den Berg Hajtó gegen Galbina und Kis-Almás zu verfol- gen; welcher Weg, obwohl er ein wenig ermüdend ist, dennoch den mei- sten Genuss bietet. Abgesehen von den speciellen Sehenswürdigkeiten von Nagyág, kann sich unser Auge von der Spitze des Hajtó an Gegenden von 348 Dr: GEORG PRIMICS: seltener Schönheit ergötzen; wobei das reizende. Hátszeger Thal gewiss das schönste Panorama darbietet. Von Zalatna aus gelangt man zwar in der kürzesten Zeit nach Tekerő ; aber dieser Weg ist nur zu Pferde oder zu Fuss passirbar. Das Dorf Tekerő liegt am nördlichen Rande jener zum nördlichen Saume des Gebirges von Csetrás gehőrigen grossen Melaphyrmasse, welche sich von Balsa in ostwestlicher Richtung über Galbina, Voja und Porkura bis Kurety hinzieht, und auf welcher die Gemeiden Valea-Jepi, Bunyest, Pojána und Kis-Almás liegen. Von diesen Ortschaften kann man in der That sagen, dass sie cim Schosse von Melaphyr entstanden und sich von ihm ernühren., Wohin immer wir uns in diesem grossen Gebiete wenden, überall begegnen wir den versehiedenen Abánderungen des Melaphyr ; namentlich bláulichen, graulichen und röthlichen Melaphyrtuffen und ebenso gefárbten Breccien, abwechselnd mit dichten, porphyrischen, porösen und mandel- steinartigen Melaphyrlavadecken. Dieses Melaphyrgebirge verrath schon durch sein eigenthümliches Aussehen von weitem die Grenzen des Melaphyrgebietes. Es ist ein mittel- hohes, im allgemeinen kahles und röthlich geförbtes Gebirge mit steilen Wánden und schmalen Schluchten in welchen das atmospharische Wasser tiefte Furchen gezogen; und sondert sich so von den aus verháltnissmássig jungen trachytischen Gesteinen bestehenden Bergen ab, die von dichten Waáldern bedeckt sind. In diesem Melaphyrgebiete habe ich eine eigenthümliche Erscheinnng beobachtet ; námlich, dass man am Fusse des Gebirges, entlang der einzel- nen Büche überall den schon erwüáhnten basischen Melaphyrvariationen begegnet ; dagegen am Kamme der Berge, vorzüglieh auf den einzelnen Spit- zen kommt meistens felsitisehes, guarzitisehes, porphyr- vder porphyrit- artiges, sehr saures Gestein vor, ohne dass man den Durchbruch dieses letzteren durch das basische Gestein beobachten könnte. Hier liegt somit jene mit der Erfahrung und mit der Theorie gleichmássig im Widerspruch stehende Annahme nahe, dass jene müáchtigen Melaphyrvulkane; deren Tuffe, Breccien und versechiedenen Laven von Toroczkó an bis zur Ebene von Arad so grosse (rebiete bedecken, ihre Thátigkeit mit dem Ausbruche eines sauren Gesteines beendigten. Dieses saure Gestein ist im Allgemeinen in sehr veründerlichem Zu- stande zu finden ; am einen Orte ist es in gyrossem Masse kaolinisch, am anderen halb guarzitiseh und wieder am dritten Orte reichlich von fárbigen Ouarz- adern durchzogen. Die Sprünge und kleineren Spalten sümmtlicher Varie- táten sind mit Chalcedon, Karneol, Achat etc. ausgefüllt. Ueberall ist dieses Gestein. als das eigentliche Muttergestein der erwühnten farbigen Ouarz- minerale zu betrachten. Dieselben kommen zwar auch in den Mandeln und sparsam auch in den Sprüngen des basischen Melaphyr und Diabasporphy- DAS VORKOMMEN DER DERBEN OUARZVARIETÁTEN BEI TEKERŐ. 349 rit vor, aber durchaus nicht in jener bedeutenden Menge und in solcher gefülliger Farbenpracht, als wie in dem porphyrartigen saurem Gestein. Der Chalcedon, Karneol, Achat etc. von Tekerő nehmen entschieden im Ouarzporphyr ihren Ursprung. Natürlich kommen diese Minerale an den Berührungsfláchen des basischen Melaphyr und sauren Porphyr, oft auch im ersteren in genügend grosser Zahl vor; aber auch in diesem Falle ist der Porphyr als die Ouelle ihrer Substanz zu betrachten. Um den Ursprungsort der farbigen Ouarze zu erforschen, beobachtete ich beim Dorfe Zekerő aufmerksam das entlang der Baáche gut aufge- schlossene Gestein der Bergwánde. Tekerő liegt entlang dreier Báche in sehr engen und steilwandigen Thálchen. Als Hauptbach erscheint der von Osten kommende und nach Westen fliessende Bach Almás (Valea lui Almasiu), in welchen von Norden her, ám Eingange des Dorfes der Valea Prelucsilor und am entgegengesetz- ten Ende des Dorfes der ebenfalls nordwárts fliessende Valea Bogi mündet. Letzteren nennen die dortigen Bewohner gewöhnlich Valea Mizslok (mittle- res Thal). Bei der Mündung des Thales Porkura fand ich zu beiden Seiten sehr verwitterten brecciaartigen, stellenweise mandelsteinartigen oder tutfigen Melaphyr, in welchem in Calcit-Adern und in der Gestalt von Mandeln, kleine Heulandit-Nester oder Spaltungsfláche-Ueberzüge und hie und da auch einzelne guarzartige kleinere Adern vorkommen ; aber all dies sind solche Dinge, die man in Melaphyr-Gebirgen überall antrifft. Am linken Ufer des Baches ist der Melaphyr ununterbrochen bis zur Mündung des Baches Almás (Valea lui Almasiu) und auch weit innerhalb derselben zu verfolgen. Ein ebensolcher Melaphyr ist auch an den Bergwánden der rechten Seite des Thales zu finden. Zwischen den Kieseln des aus der Vereinigung der drei Báche entstan- denen Hauptbaches sind der Chalcedon, Karneol etc. oft auch in kleineren Stücken zu finden; aber in dem müchtigen Bache der Valea Prelucsilor fehlen sie ; dagegen sind in seinem Gerölle die Fragmente von Grünstein- Trachyt und Karpathen-Sandstein háufig. Zwischen den Kieseln des Haupt- baches kommen die erwáhnten Mineralien bis zur Vereinigung der Báche Valea Bogi oder V. Mizslok und Almás vor. Im Bache Almás fehlen sie ; dagegen sind sie in dem Valea Mizslok um so hüufiger, je höher wir steigen. Wer daher bei Tekerő Chalcedon, Karneol, Achat etc. sammeln will, der suche direkt das Valea Mizslok auf, indem im Wuellengebiete desselben der Fundort dieser Minerale liegt. Ich versuchte jene Porphyrmasse oder den Gang zu erreichen, wo jene Minerale entstehen; aber obwohl ich den Bach entlang so weit hinauf ging, bis ich schliesslich auf eigenen Füssen nicht weiter vorwárts kommen konnte, so fand ich den Porphyr dennoch nicht. 350 D- GEORG PRIMICS: Dieser ist irgendwo bei den Guellen des Baches in der Umgebung von Brádet und Szeszuri. Von der Mündung des Valea Mizslok bis zum ersten linksseitigen Nebenbach ist überall der Melaphyr zu sehen. Aber an dieser Stelle, auf genug grossem Terrain, besonders an der östlichen Seite des Thales, bilden die Schichten des Karpathen-Sandsteines die Berglehnen. Der Karpathen- Sandstein ist hier, wie es scheint, an einzelnen Stellen mit spaltigem, grau- lich-weissem, wenig und defekte Versteinerungen enthaltendem Kalkstein bedeckt; welche Vermuthung darin ihre Bekráftigung findet, dass entlang der Bergwand an mehreren Stellen Stücke dieses Kalksteines herumliegen. Weiter oben besteht der durch die Vereinigung der beiden Büche.einge- sehlossene Bergkamm vollstándig aus Karpathen-Sandstein. Der von Nordost kommende Bach hat sich sein Bett durch die Schich- tenköpfe von graulichem, mittelkörnigem Karpathen-Sandstein ausgewaschen. Aber auch hier ist der Chalcedon, Karneol etc. háufig genug. ODbwohl ich das Muttergestein der in Rede stehenden Minerale zu Tag stehend nicht auffinden konnte, so sammelte ich doch im Gerölle des Baches Material genug, um daraus auf das Vorkommen und die Bildung dieser Minerale einen sicheren Schluss ziehen zu können. Das Muttergestein der fraglichen Minerale ist, wie ich schon erwahnte, in den meisten Füllen Ouarzporphyr ; seltener ein sehr feiner Tutt desselben. Dieser Ouarzporphyr ist in noch ziemlich frisehem Zustande von lichtgrauer Farbe:; in verwittertem, kaolinisehem Zustande graulich weiss und wenn er guarzitisch ist, graulich braun. In seiner ein wenig rauhen Grundmasse sind dicht hirsekorngrosse, grauliche (O9uarzkörnehen und ebenso grosse, aber an Zahl geringere, glünzende, frische Feldspath-Krystállehen ausge- sehieden. In den Sprüngen, Spalten und hauptsáchlieh in den Knotenpunk- ten dieser Sprünge haben sich der Chalcedon, Karneol, Achat, Milchopal, Hornstein u. s. w. abgesetzt. Unter ihnen ist der Chalcedon der hüufigste. Er kommt manchmal in mehr als faustgrossen compacten Massen vor. Am schönsten ist der azurblaue und veilehenblaue ; übrigens sind zwischen dem ersteren und dem blüulich grauen viele Farbenvariationen zu sehen. Manch- mal hat die Lücken der blauen, stellenweise kugelig ausgebildeten Chalcedon- Masse krystallinischer Ouarz ausgefüllt. Die Chalcedon-Kugeln sind von con- centrisch schaliger Structur. Der Chalcedon geht oft in Feuerstein oder Kar- neol über, oder er ist von Karneol getüpfelt ; ein andersmal hat sich zwischen seine sehr feinen Sehichtenbláttehen eine Lamelle von rothem Karneol ab- gelagert. Es giebt auch grünlich blauen, von sehr feiner, beinahe verhüllter Schichtung und derselbe ist als Prasem anzusehen. Aus diesen Chalcedonen könnte man sehr gefállige Ringsteine, Hemden- und Manchetten-Knöpfe, Petschaften u. s. w. verfertigen. DAS VORKOMMEN DER DERBEN OUARZVARIETÁTEN BEI TEKERŐ. 951 Der Karneol ist in reinem Zustande viel seltener als der Chalcedon und gewöhnlich nur in kleinen Stücken zu finden. In grösseren Stücken kommt er nur mit Chalcedon, manchmal mit Milchopal vermengt vor. Dann bildet gewöhnlich der Milchopal das Centrum, um welches sich die feinen Schich- ten des Chalcedon, dann des Karneols meistens in Wiederholung sich abla- gerten. Manchmal bildet krystallinischer Ouarz oder Chalcedon, oder der Kar- neol selbst das Centrum. Solche aus dem Gemenge von zwei- bis dreifarbi- gen Ouarzlamellen bestehenden kleinen Mandeln liessen sich wirklich als práchtige Scehmucksteine verwenden. Der Achat ist in der Gestalt kleinerer Mandeln háufig genug. In seinen wellenfőörmigen, concentrischen Lamellen fehlt kaum der Karneol oder der Chalcedon. Seine Struktur ist so veránderlich, dass Prof. Dr. A. Kocn sieben Varietáten unterscheiden konnte.?" Es giebt einen sogenannten Prasem- achat, Jaspisachat u. s. w. Die Achate von Tekerő sind ohne Ausnahme práchtige Schmucksteine. Auch der Heliotrop ist háufig genug. Man kennt von ihm mehrere Abánderungen. AcKNxeR?7"?" unterscheidet unter den hiesigen Heliotropen einen solchen von dunkelgrüner Grundfarbe mit von Jaspis herrührendem versehwommenen Tüpfelngrundgeáder, ferner einen von seladongrüner Grundfarbe mit braunlichrother Tüpfelung. Der Milchopal von Tekerő gehört ebenfalls nicht zu den Seltenheiten. Er überzieht gewöhnlich die Wandungen der Spalten in verschiede ner Dicke ; füllt aber manchmal jene auch göünzlich aus. Seine Farbe ist schneeweiss. Manchmal ist er sprüngig, wobei sich die Sprungrichtungen kreuzen. Die Oberfláche des Sprunges ist bei einigen citronengelb. Oft ist der Milchopal mit Karneol durchzogen und ist dann seine Farbe ein ins Röthliche sich neigendes Weiss oder chalcedonartige weisslich-bláulich ; manchmal wieder ist der Milchopal von winzigen rothen Tüpfeln bunt. Der Milchopal lagerte sich entweder unmittelbar auf die Wandungen der Sprünge, oder auf die, die Wandungen des Gesteines bedeckende hornstein- artige Lamelle. In mehreren Fállen überzieht die Milchopal-Schichte die himbeerartige Schichte von Karneol oder Calcedon. Bei einigen Stücken war die Bildungsweise des Milchopals sehr auf- fállig. Die ursprüngliche Substanz dieses Minerals setzte sich wahrscheinlich als Steinmark oder als sehr feine kaolinische Masse in die Sprünge des Gesteines ab. Diese wurden spáter mit Kieselsüure durchtránkt, und daher zu Opal umgewandelt. Der Hornstein, Feuerstein und gewöhnliche Kicsel ist bei Tekerő 7 A. Kocn, Erdély ásványainak átnézete. Kolozsvár 1886. isk M. F. AcKNER, Mineralogie Siebenbürgens etc. Hermannstadt 1855. 392 D: GEORG PRIMICS: unter den Kieseln der Valea Mizslok ebenfalls háufig genug zu finden; sie verdienen aber als gemeine Dinge nicht unsere Aufmerksanakeit. Die bisher erwáhnten verschiedenartigen Varietáten des derben Ouar- zes kommen bei Tekerő nach meiner Erfahrung ausschliesslieh nur in den Sprüngen des Porphyrs oder seltener, in denen seines Tutfes vor. Anders steht aber die Sache mit dem Jaspis. Dieses Mineral ist als die günzliche Verkieselung von feinem Mergel, Tuff oder Eisenstein — Sphárosiderit und Hámatit oder Limonit — zu betrachten. Es ist zweifellos, dass die Farbe des gelben und rothen Jaspis von Eisen herrührt. Diesbezüglieh habe ich im Gebiete zwischen den Ortschaften Füzes und Pestyere, an der südwest- lichen Seite der Magura feredje ein sehr instructives Exempel gesehen. An dieser Stelle liegt námlich in der Náhe der Kalkfelsen auf den Ackerfeldern so viel Jaspis herum, manchmal in mehr als kopígrossen Stücken, dass die Landleute, um ungehindert ackern zu können, dieselben in Haufen zusam- mentragen. Dieser Jaspis ist nichts anderes als verguarzter Hámatit. Zahl- reiche Uebergangsstufen der Verguarzung sind hier zu beobachten. Es ist sehr wahrscheinlich, dass auch hier die Jaspisbildung auf Kosten des benach- barten sauren, porphyrartigen Gesteines geschah. In der Umgebung von Tekerő kommt der Jaspis hüufig vor. M. Tóru " erwáhnt, dass unterhalb des Dorfes die Ecke eines Felsens blos aus gelbem Jaspis besteht. Ich habe dies zwar nicht gesehen, aber mit Rücksicht auf die Hiufigkeit seines Vorkommens zwischen dem Kies, habe ich keinen Grund an seinem Vorkommen in grossen Massen zu zweifeln. Es giebt hier bunten, grünen, rothen und gelben Jaspis. Der gelbe und rothe Jaspis bildet oft eín Gemenge und ist manchmal von Calcit oder krystallinischen Ouarzáderchen durchzogen. Auf áhnliche Weise wie der Jaspis hat sich auch der Hornstein gebil- det. In der Umgebung von Tekerő kann man von demselben práchtige Exemplare finden, namentlieh solche graue oder braune Hornsteine, die von zahllosen Aederchen von Feuerstein, gelbem Jaspis, Karneol, seltener von Chalcedon oder krystallinischem (uarz, oder endlich von aus dem Gemenge derselben bestehenden Adern durchstrickt ist. Solche Stücke "würden geschliffen ganz gewiss sehr schöne Schmucksteine liefern. Diese Hornsteine sind in Folge der Verkieselung sehr feiner, graulichweisser Mergel ent- standen, wie man dies bei einigen Exemplaren zweifellos beobachten kann. E a Nach dem Vorgebrachten taucht von selbst die Frage auf, von wo jene Kieselsüure kam, die sich in den Höhlungen und Spaltungen des Porphyrs :" M. TórH, Magyarország ásványai. (The Minerals of Hungary). Budapest, 1882. p. 267. én DAS VORKOMMEN DER DERBEN OUARZVARIETÁTEN BEI TEKERŐ. 3593 als Chalcedon, Karneol, Achat u. s. w. absetzte? Auf diese Frage können wir freiliech nur mit jener Theorie antworten, welche Corra? und ELIE DE BAuMmoNnT u. A." lehrten, und die in BiscHors """ berühmtem Buche detail- lirt erláutert wird. Dieser Theorie nach mussten das Gestein von Tekerő, in " welehem dte erwáhnten Ouarzarten vorkommen, kohlensaure oder salzsaure Wásser durchziehen. Diese Wásser lösten im Verein mit den Alkalien Silicate, namentlich den Feldspath und die feldspathige Grundmasse und wahrscheinlieh auch den Glimmer oder den Amphibol auf; die frei ge- wordene Kieselsáure, von den an den ebenfalls aufgelösten Glimmer oder Amphibol gebundenen Metallen gefárbt, setzte sich in den durch die Zusammenziehung des (Gesteins entstandenen zahllosen Sprüngen als Chal- cedon, Karneol, Achat u. s. w. am Wege der Infiltration ab. Die Grund- masse unseres Gesteines und sein Feldspath machten in der That viele Veránderungen durch ; stellenweise sind sie vollstándig verkaolinisirt. ax Die von der Umgebung von Tekerő erwáhnten Minerale sind schon lángst bekannt und es existirt kaum eine Mineraliensammlung, in welcher sie nicht vertreten würen. Ohne der Werke neueren Datums zu gedenken, willich mich blos auf die Erwáhnung dessen beschránken, dass in der Mineralogie AcKNER"s die farbigen Ouarze von Tekerő sámmtliech aufgezáhlt sind. Ein grosser Theil derselben kommt auch in ZEPHAROovIcH"s cMineralogi- schem Lexikon) vor. Sie sind aber auch den Wiener Steinsehleifern bekannt. Ich habe dort gehört, dass die Mineraliensammler von Zeit zu Zeit Tekerő besu- chen, dort die ganze Masse aufsammeln und nach Wien befördern. Es ist daher sehr glaublich, dass die Chalcedone, Karneole oder Achate jener zahl- losen Siegelringe, Busennadeln und Hemdknöpfe, welche in Ungarn gebráuch- : lich sind, zam grösseren Theile von Tekerő herrühren. Ich habe mich vorsátzlich so umstándlich mit den Fundorts-Verhált- nissen des Chalcedon, Carneol, Achat, Jaspis u.s. w. bescháftigt, denn es ist meine Absicht, die Aufmerksamkeit der Interessenten auf jene ansehnliche Erwerbsguelle Siebenbürgens zu lenken. - Corra, Gangstudien I. Bd. 1850. kt ELIE DE BAumónT, Ueber die vulkánisehen und metallinisehen HEmana- tionen oder Ausströmungen. (Cotta, l. c.) akt BiscHor, Chemische und physikalische Geologie. Földtani Közlöny, XVI. köt. 1886. 354 Dr JABLONSZKY : DIE TÖRFMOORE VON JABLONKA. VON FL. JABLONSZKY. Die Daten zur Beschreibung der Torfmoore von Jablonka schöpfe ich grössten- theils aus eigener Erfahrung, weil ausser dem Werke L. PokoRwYs cUntersuchungen über die Torfmoore Ungarnsv sich kaum ein anderer Autor bisher mit diesen Torfen bescháftigte. An der nordöstlichen Seite des Comitates Árva, dort wo die Schwarze Arva entspringt, erstreckt sich ein wellenartiges Plateau, welches im Süden von der Hohen Tátra, im Westen von der Árvaer Magura, und im Norden von der Beskid-Babia- gura begrenzt wird. An der östlichen Seite ist das Plateau offen und bietet eine Wasserscheide zwischen der Schwarzen Árva und dem Dunajecz, das heisst zwischen der Donau und Weichsel. Auf diesem wellenartigen Plateau finden sich mehrere selbststündige Torflager, welche muldenförmige Becken ausfüllen; aber auch über die Wasseroberfiáche sich erhebend, sehr niedrige und sehwach gewölbte Hügel bilden. Alle diese Torflager gelten als Ouellen, deren überflüssiges Wasser durch einen oder mehrere Büche abgeleitet wird. Das Wasser dieser Büche ist immer gelbliehbraun, und diese Farbe verrüáth sogleich den Urspruang des Baches. Die von mir untersuchten Torflager sind Hochmoore ; denn schon bei fiüchti- ger Betrachtung nirnmt man ihre convexe Oberflüche wahr. Die meisten Torflager sind auch jetzt in voller Fortbildung begriffen. Von den torfbildenden Pflanzen habe ich dort folgende gesammelt: Sphagnum acutifolium Ehrh. und Sph. eymbifolium, Dill., Utricularia minor, L., Calluna vulgaris, Salisb., Erica vulgaris, L., Andromeda polifolia, L., Vaccinium oxycoccos, L., Vaccinium uliginosum, L., Empetrum nigrum, L., Drosera rotundifolia und longi- folia, L., Comarum palustre, L., Ramunculus Flammula, L., Viola palustris, L., Parnassia palustris, L., Calla palustris, L., Menyanthes trifolitata, L., Gentiana Pneumonamthe, L., Scheuchzeria palustris, L., Pinus Mughus, Scop. Unter den auf der Oberfláche wuchernden Pflanzen befinden sich ihre Vor- günger, welche abgestorben dem Zersetzungsprocesse unterliegen. Im ersten Stadium, wo die abgestorbenen Pflanzen noch fast intact sind, bilden sie filzigen, licht- gefürbten unreinen Torf. Unter diesem Lager befindet sich dunkler, reifer und noch tiefer ganz dunkler, fast schwarzer Torf. In diesem Torfe befindet sich sehr viel Holz aufgehüuft, was die Annahme bestüttigt, dass diese Stelle wührend der Bildung des Torfes mit Wald bedeckt war. Ich habe auch solche Stellen gesehen, wo 3—4 Strünke mit ihren Wurzeln über- einander gestanden sind. Dieser Umstand bezeugt, dass jene Strünke in von einander verschiedenen Zeitrüumen in diese Lage geriethen, und zwar so, dass die vom Winde oder einer anderen Kraft umgestürzten Biume von den Torfpflanzen überwachsen wurden, die dann neuen Biumen die Unterlage boten, aber dann schliesslich von ühnli- chem Schicksal erreicht wurden, wie ihre Vorgünger. DIE TORFMOORE VON JABLONKA. 355 Der Erhaltungszustand der Stüámme ist ein verschiedener. Es giebt solche, welche fast ganz zersetzt sind, und wieder solche, welche fast ganz unverletzt geblie- ben sind. Zu den letzteren gehören die Pinus-artigen Stümme, die ihre Widerstands- fühigkeit dem in ihnen eingeschlossenen Harze verdanken. Die Birkenrinde dagegen welche vollkommen erhalten ist, bezeugt erstens, dass früher in dieser Gegend viel mehr Birken vorkamen, als gegenwártig und zweitens, dass die Birkenrinde sehr lange dem Zersetzungsprocesse widersteht, wührend das Holz demselben sehr frühe unterliegt. Das Liegende des Torflagers besteht aus einem wasserdichten Thone, welcher sich für Wasseransammlung sehr eignet. Das Wasser hiezu liefert der schmelzende Schnee, Regen, Nebel und Thau. Die Thüátigkeit des Wassers unterstützt noch die kübhle, sich ziemlieh gleichbleibende Temperatur, die nicht nur das Ansammeln des Wassers gestattet, sondern auch die rasche Verdunstung desselben verhindert. In dieser Gegend nennt man die Torflager im Allgemeinen xbors oder apus- csiznan, aber ausser dieser allgemeinen Benennung hat jedes Lager noch seinen eigenen Localnamen. So heisst das von Jablonka südöstlich gelegene Lager aLisi borv. Der Umfang desselben betrügt 83-467 Hectar. Seine durchschnittliche Michtigkeit ist 3 Meter. Es liefert einen leichten, lichtbraunen Fasertorf, welcher vorwiegend aus Sphagnen besteht. Die Ausbeutung dieses Lagers ist sehr leiecht, weil der Torf wenig Holz ent- halt, welches das Graben gewöhnliech ersehwert. Hier bildet sich der Torf noch fort- wührend. Die Oberfláche ist von Sphagnen bedeckt, neben welchen Calluna, Erica und Pinus Mughus wachsen. Wenn wir die Schwarze Árva nordwürts bis zum Hinflusse der unteren Lipnicza verfolgen, finden wir das aPusti bors genannte Torflager; dessen über- flüssiges Wasser von einem kaum sichtbaren Bache der Árva zugeführt wird. Auch hier verrüth das Wasser durch seine gelbliche Farbe den Ursprung des Baches. Die Bildung des Torfes im Grossen und Ganzen ist hier schon beendet und es bildet sich gegenwürtig nur mehr an jenen Stellen, wo Löcher ausgegraben wor- den sind. Diese Gruben füllen sich mit Wasser, in welchem aufs neue Torfpflanzen sich ansiedeln und allda weiter vermehren. Hier kann man die Bildung des schwim- menden Torfes beobachten. In tieferen Gruben ersecheint die Utricularia und wüchst vom Rande aus nach innen zu und bildet so eine Decke über die Wasserfláche. Im Herbst sinkt die Decke auf den Grund und bildet die erste Schichte des Torfes; dieser folgt die zweite, dritte u. s.f., und in beilüufig 10—15 Jahren ist die Grube wieder mit fÍri- sehem Torfe ausgefüllt. Der Pusti-bor liefert einen reifen dichten Torf, dessen Ober- fláche Torferde bedeckt, auf welcher für Wiesentorf charakteristisehe Pflanzen wachsen. Der Umfang des Lagers betrügt 44937 Hectar und seine Müchtigkeit erreicht 3 Meter. In diesem Lager befindet sich viel Holz, welches das Ausgraben des Torfes erschwert. Das ausgegrabene Holz wird zum Heizen und zur Anfertigung von Fackeln gebraucht. Vom Pusti-bor nordwürts fliessen in die Schwarze Árva mehrere Biche, welche das aus dem südöstlieh liegendem Torflager überflüssige Wasser in den Fluss führen. Die Scehwarze Arva selbst entspringt einem solchen Lager, woher auch ihr Name stammt. Der erste Torfbach, dem man oberhalb der Mündung der oberen Lipnicza begegnet, kommt von dem xdJasovska pustizanavy genannten Hochmoore, dessen Umfang 23431 Hectar und die Michtigkeit 2-5 Met. betrágt, Hier grübt man jetzt keinen Torf, nur das Holz wird ausgebeutet und zur Heizung benützt. 231 356 FL. JABLONSZKY. Der zweite Torfbach mündet in die Árva unterhalb des Zusammenflusses der Árva mit dem von Zubricza und Podvilk kommenden Wasser. Dieser Bach kommt aus dem sogenannten Bori-Walde, welcher grösstentheils mit recentem Torf bedeckt ist, dessen Michtigkeit 2—3 Meter betrügt. Der Wald sieht an den Stellen, wo die Torfbildung noch im Zuge ist, sehr ürmlieh aus. Die Büiume bleiben niedrig und dünnstümamig, trotzdem sie schon vielleicht bundertjáhrig sind. Man verwendet sie gerne zur Anfertigung von Gerüthschaften. Der Wald besteht vorwiegend aus Kiefern, nach diesen folgen Fichten, Krumm- holzbáume, Wachholder und sehr zerstreut kommt auch die Sahlweide und die Birke vor. Das grösste Torflager xPekelnik-borv findet man bei der Ortschaft Pekelnik. Seine Fliche betrügt 162,731 Hectar und die Michtigkeit 2 Meter. Es bildet den ver- bindenden Theil zwischen den Torflagern von Pekelnik und dem Schwarzen Dunajecz ; und so die Wasserscheide zwischen dem letzteren und der Schwarzen Árva. Am westlichen Abhange dieses Lagers entspringt die Schwarze Árva; am nörd- lichen dagegen der Schwarze Dunajecz. Der Torf bildet sich hier noch fortwáhrend aus den an der Oberfláche wach- senden Torfpflanzen, welche das Wasser über die Umgebung erheben, so dass das Lager einen etwa 20 Meter hohen Hügel erzeugt. Dieses Hochmoor liefert einen leichten Moostorf, zwischen welechem Nester von Specktorf vorkommen. Die Gewinnung des Torfes geschah hier bis jetzt auf sehr primitive Weise. Jedermann holte sich von da so viel er wollte, und wie er wollte. In neuerer Zeit wurde aber das Graben insoweit regulirt, dass man für jeden Interessenten eine bestimmte Stelle festgestellt hat, wo er graben darf, soviel er braucht. Nunmehr ist die Linie festgesetzt, von welcher an gegraben werden darf. Diese Verordnung hat aber ihre Licht- und ihre Schattenseite. Man erzielte damit wohl die Ableitung des Wassers, wodurch das Graben erleichtert, aber wohl auch die Fortbildung des Tortes behindert wurde, weil eben das zur Torfbildung unvermeidliche Wasser weg- geführt wird. Der Torf wird in ziegelförmigen Stücken gegraben. Ist die Witterung trocken, so erhürten bald die Ziegel, weil ihre einmal trocken gewordene Oberfliche sehr sehwer Wasser aufnimmt. Die erzeugten Torfziegel werden zur Heizung und zum Kochen verwendcet ; man machte auch den Versuch Torf als Dünger zu verwenden; aber er erwies sich dazu als nicht geeignet. Ferner erzeugt man aus ihm gute Kohle, welche in Schmiede- werkstütten viel Verwendung findet. é Es liessen sich aber hier sehr gut Torfbüder errichten, wie auch die chemi- sche Industrie das Material zur Erzeugung von Anilinfarben in hinreichender Menge finden würde. s] Dr PAUL SZOKOL : a9 ERWIEDERÜNG auf das auf Sette 288—291 dieses Jahrganges erschienene Referat des Herrn Dr. FRANZ SCHAFARZIK. Indem ich auf Herrn Dr. FRANZ SCHAFARZIK s im 7—9 Hefte des cFöldtani Közlönyv erschienenes objectives Referat, welches sich auf meine im Jahrbuch des ungarischen Karpathen-Vereines publicirte Arbeit bezieht, antworte ; hebe ich vor allem Andern jenen Umstand hervor, dass diese meine Arbeit blos einen kurzen Auszug jenes Vortrages bildet, welchen ich im Jahre 1884 in der Sitzung der Sec- tion c Ost-Karpathenv über die geologischen Verhültnisse des Bergbaubezirkes von Nagybánya gehalten hatte, und dass sich in diesem kurzen Auszuge die nühe- ren Begründungen bezüglieh des Alters der Gesteine und Formationen, wie. diesel- ben zur vollen Zufriedenheit der Anwesenden vorgetragen wurden, nicht befinden. Ich weiss die Bedenken des geehrten Herrn Referenten bezüglich der Por- phyre mit dem Ausdrucke meiner Anerkennung umsomehr zu würdigen, da ich in dieser Frage mich selbst strengst reservirt verhielt ; bis ich nicht endlich und zwar in den Bergwerken von Mistbánya meine Behauptung rechtfertigende Verhalt- nisse zu beobachten Gelegenheit hatte. Uebrigens habe ich in meiner Arbeit nicht behauptet, dass die beschrie- benen Porphyre als dominirende Gesteine vorkommen würden, sondern es kom- men dieselben an den angeführten Localitáten blos untergeordnet vor. Mit geologiscehen Argumenten werde ich bereitwilligst dienen, sobald die gegenwaürtig unzugünglichen cStefani, c Herkulesv, cBarbarao, cClementis, cFlo- rianis, Gruben neuerdings aufgeschlossen werden. Der -Propylitb kann insoferne kein xanichtigerv Begriíf sein, da er einen solchen Gegenstand bezeichnet, welcher eine besondere bergmüánnische Bedeutung hat ; im Uebrigen bezeichnen die sich mit dem Bergwesen practisch bescháftigen- den Fachleute ein Plagioklas-Amphibol-Gestein mit devitrificirter Grundmasse, welches der Eruption der Andesite voranging, der Kürze halber (nach RICHTHOFEN) mit dem Namen xPropylit . Dass Oligoklas-Ouarz-Trachyt in dem Guttiner Bergmassiv aufzufinden sei, damit wünscehte ich nicht auszudrücken, als ob die ganze Guttin-Kette aus diesem Gesteine bestünde, sondern deutete bloss an, dass die benannte Trachyt-Varietüt, als solche, thatsáchlich in der Gegend des Nagybányaer Bergdistrictes vorkommt, und zwar an einer namenlosen öStelle, welche vermöge ihrer Lage eher zum Gut- tiner Massiv, als zu dem südlicheren Prehevia-Barbara gezáhlt werden kann. Die Höhen des Guttin fand ich ebenfalls aus Augit-Andesit, und zwar aus Hypersthen- Augit-Andesit bestehend ; in der den Erzgüángen sich nüáhernden Tiefe dagegen tritt auch Oligoklas-Ouarz-Trachyt auf und zwarin der Náhe des Contactes der zwischen cIzvoru gattinului und Barbara) befindlichen und aus Orthoklas-Ouarz- Trachyt bestehenden Bergmasse mit den dieselben durehbrechenden nördlichen Andesiten. 358 Dr FRANZ SCHAFARZIK : Was endlich die Bestimmung der Petrefacte anbelangt, so gereichte mir das werthe Schreiben des gewesenen Secretürs der Gesellschaft, des geehrten Herrn Dr. Junius Perső zur Beruhigung, in welchem er mir bekannt gab, dass die in Folge seiner werthen Aufforderung sümmtliche dem Secretariat eingesandten Petrefacte von mir richtig determinirt waren." Felsőbánya am 27. October 1886. Dr. PAUL SZoKOL. ÜBER DIE -PROPYLIT"-FRAGE., zugleich Antwort auf Herrn Dr. PauL Szokors obige Erwiederung. Dass der Artikel Dr. PAuL Szokors blos in einem: mangelhaften Auszuge erschien, bedauere ich ebenso sehr, wie der Herr Autor selbst ; mit grossem Inter- esse aber nehme ich seine Erklürung entgegen, dass die cuntergeordnets vor- kommenden Porphyre wirklich vorhanden sind, und dass der jeden Zweifel aus- sehliessende Beweis erbracht werden soll, sobald es die Neuersehliessung der .Stefaniv, cHerculesv u. a. Gruben gestatten wird. Bezüglich des Guttin war die obige Erklárung des Autors wirkliech noth- wendig, denn in seinem Originalaufsatze (Jahrbuch des ungarischen Karpathen- Vereines 1885 p. 202) heisst es wörtlieh cOligoklas-Ouarz-Trachyt mit viel freiem Ouarz. Vorkommen : in den Guttiner (1433 Mtr.) Massen. . . ... Die Höhen-Cote 1433 Mtr. kann sich aber unmöglieh auf einen anderen Punkt, als den Gipfel des Gebirges beziehen. Dass die Petrefacte, die der Autor anführt, gut bestimmt sind, kann ich nach der nebenstehenden Erklürung Herrn Dr. J. Permös nicht bezweifeln, in diesem Falle befindet sich der Irrthum anderswo; dann düchte ich, dürfte es auch der rt Geehrter Herr Secretür! Ihrem Wunsche gemüss habe ich die von unserem geehrten Mitgliede Herrn Dr. PAUL SzZoKoL eingesendeten Petrefacte besichtigt und finde, dass die tertiüren Arten, auf welche sich unser Mitglied Dr. SCHAFARZIK auf S. 290 des vorigen Heftes beruft, u. z. Venus multilamella, LAMARCK. Ervilia podolica, ErcHw. sp. Mactra podolica, Ericaw. und Tapes gregarta, PARTSCH in der That richtig bestimmt sind. Dennoch ist Dr. SCHAFARZIK im Rechte, indem Herr Dr. P. SzokoL die letzteren drei typischen sarmatisehen Arten in der Erklürung seines Profils (Jahrbuch des Karp.-Ver. XII. p. 204 Abb. [Ő aus den von unten gezühlten Schichten 3—6; die dem oberen Mediterran (also aus einer ülteren Periode als die sarmatische) angehörige Venus multilamella aber aus der über diesen liegen- den Schichte 9 anführt. Es ist demnach klar, dass hier ein Irrthum vorliegt. Herr P. SzokoL hat entweder die Petrefakte oder die Zahlen der Schichtenreihen zufüllig verwechselt und so konnte in den höheren und jüngeren Horizont jene Versteine- rung gelangen, welche ülter und spüteren Ursprunges ist als die übrigen drei. Mit freundlichem Grusse etc. Dr. Junius PETHŐ. ÜBER DIE PROPYLIT-FRAGE. 359 Herr Autor concediren, dass die mediterrane Stufe nicht über der sarmatischen folgen kann. Was sehliesslieh den aPropylit, anbelangt, so ersehe ich, dass Herr Dr. Paut Szokor mit dieser Frage nicht im Klaren ist; sonst würde er sich nicht ausschliesslieh auf Fr. v. RricHrHorEwx berufen haben. Seit den diesbezügliehen Arbeiten dieses hochverdienten Forschers haben sich Viele mit der Sache beschaf- tigt und sich pro und contra geüussert. Die Streitfrage können wir heute bereits als erlediot betrachten und ruhig den Namen cPropylit, als veralteten und zugleich unberechtigten sowohl aus der geologischen, als auch der montanistischen Nomenclatur streichen. Ich benütze diese Gelegenheit, um kurz in chronologisecher Reihenfolge alle Stadien zu skizziren, welche diese Frage durchgemacht hat, umsomehr, da sich in der Literatur mehrere theils richtige, theils irrige Anschauungen vorfinden, die bei der Besprechung dieser Streitfrage gewöhnlich unbeachtet geblieben sind. Der Name xPropylits stammt von einem ausgezeichneten Forscher, von dem Freiherrn FERDINAND voN RICHTHOFEN her, welcher ihn im Jahre 1860 in die Literatur einführte, daher zu einer Zeit, in weleher wir von der modernen Petro- graphie und deren heutigen Hilfsmitteln noch keine Ahnung hatten, und uns auch keine detailirten geologisehen Beobachtungen zu Gebote standen. Freiherr von RIcCHTHOFEN verstand unter der provisorisehen Bezeichnung cGrünsteintrachytv solche grünliehe, an Diorite erinnernde Gesteine," die er für die ültesten der Tertiárzeit hielt. Der zu Anfang der Tertiárzeit mit erneuerter Kraft beginnende Vulkanismus soll dieselben hervorgebracht haben, ausserdem wurde als eines ihrer wichtigsten Erkennungszeichen ihr Erzgehalt angesehen. Er fasste diese Grünsteintrachyte in eine besondere Gruppe zusammen und trennte sie von den sogenannten egrauen Trachyten, ; auf derselben Seite jedoch (228) bemerkt er, dass: xsDerjenige Petrograph, welecher in streng systematischer Form die Gebirgsarten als Mineralgemenge aneinanderreiht, kann diesen Unter- sechied nicht gelten lassen, und muss den Gesteinen beider Abtheilungen gleiche Stellung im geologisehen System anweisenv, nachdem er aber auf das geologische Moment, daher auf das angebliche hohe tertiüre Alter dieser Gesteine das Haupt- gewicht legt, führt er fort : vallein wenn man nur den Schimmer eines geologisehen Princips mit in Rechnung bringt, so fallen sogleich die beiden Gruppen auseinan- der und bilden zwei vollkommen parallel nebeneinander aufsteigende Reihen. HAaAvER und SracHE ? acceptirten ebenfalls den Grünstein und glaubten den- selben in Siebenbürgen ebenfalls als ültestes eruptives Tertiür-Gestein ausscheiden zu können. i Acht Jahre nach seiner ersten Arbeit legt F. vor RIcHTHOoFEx ? dar, dass diesen tGrünsteintrachytenv eigentlieh der Name Trachyt gar nicht zukomme und dass dieselben von einigen Autoren ebenso falsch zu den Trachyten, wie von Anderen zu den Dioriten gestellt werden, sondern dass denselben, als einer beson- ders auf Grund obigen geologisehen Momentes gut zu separirenden Gruppe auch 360 D: FRANZ SCHAFARZIK : ein besonderer Name gebühre, wozu er den Namen xPropylit, in Vorschlag bringt. — Der Propylit bildet nach ihm die Grundlage der übrigen tertiüren eruptiven Gesteine, und zwar der Andesite und Trachyte und es soll in dieser Reihenfolge bis dahin noch nie das Gegentheil beobachtet worden sein. In Bezug auf die Mine- ral-Association unterscheidet derselbe : 1. Dacit " oder Ouarz-Propylit, 2. Amphibol-Propylit und 3. Augit-Propylit. Einen Unterschied zwischen den Propyliten und Andesiten auf Grund der mineralogisehen Zusammensetzung ist er auch jetzt nicht im Stande zu machen, und blos der cHabituss, ist es, welcher als Unterseheidungsmerkmal zwischen beiden Gruppen dient. .Er (der Habitus) ist ebenso dem Auge klar erkennbar, als es an einem wissenschaftlicehen Ausdruck für seine Merkmale fehlt und an einer Erkenntniss der Ursachen, welche sie bedingenv, was den heutigen Anschauungen unmöglieh mehr entsprechen und zu verschiedenen Deutungen Anlass geben kann. Das geologisehe Vorkommen des Propylites dagegen beschreibt derselbe fol- gendermassen (p. 687): aPropylit bildet nicht selten das Gerüst vulkanischer Auswnurfskegel, aber er selbst scheint in der Form von Lavaströmen nicht vorzu- kommen, sondern ausschliesslieh Massenausbrüchen seine Entstehung zu ver- danken. ÁNDRIAN " dagegen erklürt dasselbe mit folgenden Worten: cs ist bereits von RICHTHOFEN hervorgehoben worden, dass die Eruptionen ces Grünsteintrachy- tes durchwegs einen continentalen Charakter an sich tragen, der sich sowohl in der Art der zar Erstarrung gelangten Masse, als in dem Fehlen von eigentlichen Grünsteintuffen deutlich ausspricht. Dieselbe Meinung theilte auch Lxporp, so wie die übrigen Mitelieder der Wiener geologischen Anstalt, und wenn wir einen Blick auf die von ihnen aufge- nommene Karte (1 : 144000 oder die HavER sche Uebersichts-Karte der österr.- ung. Monarchie) werfen ; sehen wir, dass die Tuffe des Grünsteintrachytes nirgends ausgeschieden wurden. Dass dies zu jener Zeit die allgemein verbreitete und von vielen acceptirte Ansicht war, darauf deuten auch die Worte des Sehemnitzer Professors JOHANN v. PErTxko " hin: cEs ist ferners zu bemerken, dass Fr. von RicHTHorEwx die hegel aujstellte, dergemüss die Grünsteintrachyte zu Tuffbildungen niemals Anlass boten und sich in Folge dessen die Wiener Geologen und mit ihnen auch ANDRIAN streng daran halten. Daher sehen wir alle Grünsteintuffe auf der Karte als Trachyttufte ausgeschieden und zwischen Grünstein-Stöcken Trachyttuffe verzeichnet. leh besprach diese Angelegenheit in der Gegend von Ribnik bei Sehemnitz an Ort und Stelle mit den Herren F. HavER, Dr. SrTacHE und Freih. v. ANpRrIax und versuchte die RicHTHOFEN sche Annahme zu entkrüftigen. Dieser Controverse gedenkt Herr Freih. v. ANDRIAN auf pag. 390 sehr kurz folgendermassen: cxsZwischen Tepla, Schemnitz und der Schemnitzer Hütte sind die Verhültnisse so unklar, dass bei Gelegenheit von gemeinschaftlichen Exeursionen, welche die Herren v. PErTxo, Dr. Fgasz RITTER v. HavER, Dr. SracHE und ich unternahmen, die verschieden- sten divergirenden Ansichten zu Tage trateno s. Uebrigens gesteht Freih. v. ÁNDRIAN ÜBER DIE PROPYLIT-FRAGE. 361 auch im Texte zu, dass diese Tuffe eine grosse Aehnlichkeit mit dem Grünstein- trachyt besitzen, und dass auch der französisehe Geologe BEuDANT sie für Grün- steinmodificationen hielt, indem er dieselben als Grünstein terreux benannte." Wáaihrend v. PErrxo bestrebt war, den Tuff des Grünsteintraechytes zu retten, legte etwa zwei Jahre spüter Prof. JosEr SzaBó" bei seiner Eintheilung der Tra- echyte ganz decidirt auf die mineralogische Zusammensetzung dieser CGesteine, namentlich auf die Beschaffenheit des Feldspathés, ferner auf das Vorhandensein oder das Fehlen des Ouarzes das Hauptgewicht; derselbe begann die Reihe mit den Orthoklas-Trachyten und sehloss dieselbe mit den Anorthitführenden. Den Grünsteintrachyt erkennt er blos als eine Modification an, xcwelche an ülteren Trachytems (wie er es damals unter dem Einflusse der allgemein geltenden Ansich- ten sagte) hervorgebracht wird, vorzüglieh durch die sehwefeligen und wásserigen Exhalationen ; hiedurch wird der Magnetit zu Pyrit verwandelt und so das Mine- ral, welches die scehwarze Farbe vorzüglieh bedingt, entzogen, wührend der grün- gefürbte Amphibol und Augit bleiben und so aus dem schwarzen Trachyt der cerzige Grünstein hervorgeht, . Im Jahre 1876 begegnen wir abermals einem sehr hervorragenden Fach- mann, FERDINAND ZIRKEL," der beim Studium der Gesteine der nordamerikanischen 40-ten Parallele den Propylit abermals zu entdecken glaubte. Gestützt auf die geologischen Beobachtungen KrARExcE Krxc s, sowie auch auf seine eigenen petro- graphischen, namentlich auf die abweiechende Beschaffenheit des Habitus dieser Gesteine, stellte er mit der bekannten Begründung v. RICHTHoFEN s von Neuem den Propylit als eine besondere Gesteinseruppe auf, ebenfalls guarzführende und guarz- Íreie Glieder unterscheidend. H. RoszwxguscH" gab im Jahre 1877 seine bekannte Physiographie der massi- gen Gesteine heraus, in welcher er auf Seite 299 von einem agrünsteinühnlichen Dacit, und auf der folgenden von einem egrünsteinühnliechen Andesitv spricht, die Benennung Propylit dagegen nicht acceptirt, da, nach seinen eigenen Worten : "" ckeine Veranlassung vorlag, die propylitisehen Gesteine v. RICHTHOFEN s, welche eben zum Theil Hornblende-Andesite, z. Th. guarzführende Hornblende-Andesite der Dacite, z. Th. guarzführende oder guarzfreie Augit-Andesite sind, von diesen Gruppen lediglich auf Grund eines abweichenden üusseren Habitus zu sondern? . Im Jahre 1878 untersuchte G. v. Rarm " die Trachyte von Schemnitz ; der- selbe anerkannte zwar, dass es misslich sei ein und dieselbe Familie, wie die Tra- ehyte in zwei Gruppen zu theilen, leugnete jedoch das tertiüre Alter der cPropy- litev und ist eber geneigt, die hieher gehörigen (Gesteine zu den Diabasen und Diabasporphyriten zu stellen, da er fand, dass Augit in denselben eine wesentliche Rolle spiele. Hiedurch sanctionirte v. RarHn gleichsam das angeblieh höhere und von dem der Andesite verschiedene ÁAlter der Propylite. Er selbst untersuchte die fraglichen Gesteine ebenfalls blos vom petrogra- ohischen Standpunkte, und abermals war es der Habitus, welcher ihn an die ilteren Diabase erinnerte. Hine geologische Begründung suchte er gar nicht, ja selbt die vorhandene Literatur benützte und citirte derselbe blos oberfláchlich und mangelhaft. Vom Rarn schreibt námlich auf pag. 31 seiner citirten Arbeit Folgendes : cMit Rücksieht auf dieses petrographische Ergebniss sind wir wohl berech- tiot zu fragen, auf weléhen Gründen und Beweisen die jetzt allgemein geltende 362 D- FRANZ SCHAFARZIK Ansicht des tertiüren Alters des Schemnitzer cGrünsteintrachyts; beruht? Ver- geblich habe ich mich bemüht in der Literatur Beweise für jene Ansicht auszufin- den. Ich wage zu behaupten, dass es sich hier um eine unerwiesene Annahme handelt. v. Perrxko, weleher — wie es scheint — zuerst das tertiüre Alter des .Grünsteinstrachytv behauptete, begründet die Zugehörigkeit desselben mit den Worten : " ader Grünstein erweiset sich als ein wesentliches Glied des Trachytrin- ges theils dadurch, dass er zwischen Hisenbach und Glashütte dessen inneren Rand selbst bildet, theils durch die oft unmerklichen Uebergünge in Trachyt (Andesit) . Vom Rarn erkennt diese Uebergüánge übrigens nicht an und bemerkt, dass Jupp in seiner Abhandlung (Ancient volcane of Sehemnitz, Ouart. Jour. Geol. Soc. 1876) ebenfalls nichts anderes, als die Uebersetzung des obigen PErrxo schen Satzes biete. Wenn G. vom RarnH die kurze Arbeit v. PErrkos zu Ende gelesen hütte, so würde er schon auf S. 6 gefunden haben, warum v. PeErrko den Sehemnitzer Grünsteintrachyt für tertiár hielt." v. Perrkó sechreibt nömlich Il. c. Folgendes : a Auf der Karte ist indessen nur jene Partie (des Kalkconglomerates) besonders verzeich- net, welche in unmittelbarer Nöhe des Bisenbacher Brüöuhauses den ünssersten and des dortigen Kalksteinzuges bildet und wegen den darin nebst anderen Fossi- lien vorkommenden Nummuliten merkwürdig ist. Dieses Conelomerat wird von Grünsteintuff überlagert . . ." Ausserdem erklürt auch v. ANDRIAN,"" rDass diese (die Eruption des Grün- steintrachytes) nach der Ablagerung der BHocönschichten geschehen sei, ist zwar ziemlich sicher, aber das Verhüáltniss zur Miocönformation etc.) Wenn auch diese Angaben der genannten beiden Forscher G. vom RaArH vielleieht nicht über jeden Zweifel erhaben geschienen hülten, so hütten sie ihn jedenfalls doch dazu veranlassen müssen, die in Rede stehende Stelle wáhrend seines Sehemnitzer Aufenthaltes auch persönlich in Augenschein zu nehmen. Auf diese Weise bestürkte vom RarH den Glauben an ein höheres Álter der Schemnitzer Grünsteine, so dass selbst Rosesxguscn " dasselbe vor Augen haltend bedingungsweise zugesteht, dass dieselben zum grossen Theil zum Proterobas gerechnet werden müssten. Den cPropylit, dagegen als ein besonderes und über- dies tertiüres Eruptivgestein verwirft er entschieden. Der Name und Begriff des Propylites blieb jedoch nicht blos in den Abhand- lungen, sondern überging auch in grössere geologiscehe Handbücher und gewann auf diese Art immer weitere Verbreitung. So erwühnt zwar HAVER in seiner bekannten (reologie das auf der Association der Gemenetheile beruhende System der Trachyt-Eintheilung SzaBós (1877); doch behielt er mit Rücksieht auf die durch die Wiener Geologen aufgenommene Karte den Propylit als ein besonderes und ültestes eruptives Tertiürgestein bei. 1878 sehen wir abermals v. SzaBó " gegen den Propylit kümpfen. Derselbe weist nach, dass in Schemnitz sowohl der Basalt als auch der Augit-Trachyt (Andesit) die Grünsteinmodification des Biotit-Andesin-Trachytes (Andesites) durchbrechen ; so dass sowohl der Basalt, als auch der Augit-Andesit jünger sind, als der Biotit-Andesit. Bezüglich des Alters des Augit-Andesites weist er nach, dass jene Tuffe, welche ANDRIAN als sarmatische bestimmte, Gerölle desselben ent: halten. Nicht nur der grünsteinühnliche Biotit-Andesit , sondern auch der Augit- Andesit sind solche Gesteine, die man früher zu den Propyliten stellte. Der Schluss ÜBER DIE PROPYLIT-FRAGE. 368 seiner Arbeit culminirt in den Worten: dass es eine selbststándige Grünstein- trachyt-Formation nicht gebe, und dass in Ungarn eine besondere Propyliterup- tion nie stattgefanden habe. Ein Jahr spáter" corrigirt derselbe PErrko insoferne, als er den mit dem Nummulitconglomerat (N. punctatze, Mittel-Hocen) in Berührung stehenden Grün- stein nicht für eine Tuffbildung, sondern für einen zu Grünstein veránderten und das Conglomerat dürehbrechenden Augit-Andesit hült. Zur náheren Alters- bestimmung des Augit-Andesites ist dieser Fall ungenügend, da daraus blos im Allgemeinen sein postmitteleocenes Alter erhellt. Als es DoErrER? bekannt wurde, dass ZIRKErn unter den Gesteinen der 40. Parallele den Propylit abermals zu neuem Leben erweckte, beeilte er sich, die durch ihn im Jahre 1873 beschriebenen siebenbürgisehen Andesite nochmals zu revidiren ; konnte aber, trotzdem er schon a priori für die RICHTHOFEN-ZIRKEL sche Ansicht eingenommen war, den Propylit-Charakter nicht in vollem Maasse an den- selben auffinden. Zum Sehlusse seiner Arbeit erklürt derselbe, dass er für die sie- benbürgisehen Trachyte lieber den Andesit zur Benennung der Hauptgruppe annehme, den Namen Propylit dagegen blos als Unterabtheilung beibehalten möchte. Ansserdem hebt er noch hervor, dass in Siebenbürgen die Erzführung nicht blos auf die Grünstein-Trachyte besechrünkt ist, sondern dass die Güánge auch in den Andesiten vorkommen. Dadurch wurde der Begriff des Propylites etwas beeintrüchtigt, da als eines seiner Hauptmerkmale bis dahin stets auch die ausschliesslicehe Erzführung egalt. In áhnlicher Weise üussert sich auch der treffliehe Kenner der Schemnitzer Gangvorkommen, Ministerialrath Awsrown Pécn in seinem 1878 an G. vom RATH gerichteten Briefe. Die Schemnitzer Erzgünge bildeten sich nach ihm auf Verwer- fungsspalten, und wührend im (Gebiete des Grünsteintrachytes sowohl edle, als auch taube Gangstellen vorkommen, übergehen die edlen mitunter auch in den s. g. eSyenit.) Dies war der Stand der Angelegenheit, als Hussax die in der Wiener geolo- giscehen Reichsanstalt befindliche (Gesteinssammlung mit den Hilfsmitteln der modernen Petrographie neuerdings untersuchte. Er stellte sich auf eine rein petro- graphische Basis und machte ohne Rücksicht auf das Alter folgende KEintheilung : 1 8 1E [3 Amphibolpropylit Augitpropylit Ouarz-Amphibolpropylit Ouarz-Augitpropylit und fügt hinzu : cerst erneuerte Studien aber können entscheiden, ob ein höheres geologisches Alter in der That beiden Gruppen oder nur der ersten zukömmt ; ist letzteres der Fall, dann sind die Augitpropylite nur zersetzte Augit-ÁAndesite. Diesen ganz richtigen Ausspruch könnten wir noch mit Folgendem ergánzen : und würde sich auch das Alter der ersten Gruppe als jünger erweisen, so können die Gesteine desselben ebenfalls als zersetzte Amphibol-Andesite, respective Dacite angesehen werden. Hussaxk gesteht mit seinen citirten Worten zu, dass zur rich- tigen und endgeiltigen Benennung eines Eruptivgesteines auch die Kenntniss seines Alters nothwendig ist; sein Vorgehen war daher in der vorliegenden heiklen 364 Dr FRANZ SCHAFARZIK: Sache, da er sich blos auf die petrographische Beschaffenheit der Gesteine stützte, ein einseitiges, und es fehlte ihm somit die Basis zur richtigen Benennung. Trotzdem, wie wir sehen, v. SzaBó und RosEwxBuscH zu wiederholtenmalen ihre Stimmen gegen den Propylit erhoben, verminderte sich die Zahl seiner Auhünger nicht besonders und es waren namentlieh die angeblich alttertiüren Eruptiv-Gesteine Amerikas, welche die krüftigste Stütze desselben zu bilden schie- nen ; bis unerwarteter Weise BEcKER?? das Gegentheil nachwies und darlegte, dass der Propylit kein selbststándiges Gestein sei ; sondern dass verschiedene Eruptiv- gesteine dergestalt umgewandelt und im Endstadium ihrer Zersetzung einander ühnlich werden konnten. Er schlügt daher vor, dass der Propylit aus der amerika- nischen Nomenclatur zu streichen, dagegen der Name Grünstein als ülterer und entsprechenderer und speciell beim Trachyt Trachyt-Grünstein und Andesit-Grün- stein zur Bezeichnung der besprochenen Veründerung beizubehalten würe. In jünegster Zeit erschien auch über das Schemnitzer Trachytgestein eine Arbeit von J. v. SzaBó,"" welche den vorlüufigen Bericht einer erst zu erscheinen- den grösseren Abhandlung bildet." In derselben werden folgende Trachyttypen aufegezühlt : Augit-Trachyt (Andesit), normal, Grünstein, Rhyolith, Conglomerat und Sediment ; Biotit- Labradorit-Andesin-Trachyt (Andesit), normal, Grünstein, Rhyolith, Conglomerat und Sediment. J1otit-Ortnoklas- Andesin-Trachyt, normal, Grünstein, Rhyolith, Conglome- rat und Sediment. Diese drei Typen beruhen auf der jeweiligen Association ihrer Mineral- gemengtheile und bei jeder der drei Gruppen unterscheidet er ausser dem norma- len Gestein noch dessen grünsteinartige und rhyolitische Varietüten; sowie auch dessen Tuffe. Nach dieser Bintheilung wurde auch die neue geologisehe Aufnahme des Bergreviers von Schemnitz von den Herren JosEF v. SZABÓ, ALEXANDER GEZELL und Lupwic Cser durchgeführt:; deren Resultate die Mitelieder unserer Gesell- schaft in der diesem Hefte des cHFöldt. Közlöny. - beiliegenden hübseh colorirten Karte finden werden. 3 Joser v. SzaBó stellt die erste der drei Typen in die sarmatische, theilweise sogar in die pannonische Stufe; die Gesteine der zweiten ins Mediterran, den Orthoklas-Trachyt dagegen ins Hocen und Oligocen. Die Fixirung dieser Typen sowohl in petrographischer als auch in Bezie- hung des Alters geschah nicht aussehliesslieh im Gebiete von Sechemnitz, wo bekanntermassen die tertiüren Sedimente nur üusserst spürlich vertreten sind; sondern, wie dies anders auch kaum denkbar würe, mit voller Berücksichtigung der geologischen Verhültnisse der gesammten ungarisch-siebenbürgisehen Traechyt- familie, da man das Beweismaterial für die einzelnen Fülle nicht blos innerhalb eines besehrünkten Gebietes, sondern im ganzen Lande zerstreut suchen muss und auch findet. Es würde zu weit führen allejene Fülle aufzuzühlen, in welchen in neuerer Zeit Beitrüge zur Altersbestimmung der Trachyte geliefert wurden. Den Herren v. SzaBó, HoFMawnx u. Kocn gebührt in dieser Richtung das Hauptverdienst. x S. dieses Heft S. 378. ÜBER DIE PROPYLIT-FRAGE. 365 Die Ansichten über den Vorgang der Bildung der Grünsteinmodification sind ziemlich übereinstimmend ; divergiren aber bezüglieh der Zeit. Mit diesen Fragen steht auch die Bildung der Erzgánge in engstem Zusammenhange, welche eines der interessantesten und wichtigsten Themen der heutigen bergmánnischen Geologie bildet. Diesmal willich hier an dieser Stelle blos einige Aeusserungen der jüngsten Zeit anführen. BÉLA v. INKEx?" hált in seinem Werke über Nagyág die Grünsteinbildung der Trachyte für einen der Gangbildung vorausgegangenen Pro- cess. v. Szazó üussert sich in ühnlicher Weise.? Nach ihm stellt cdie Erzimprágna- tion des Trachytes, daher das, was der Bergmann mit dem Namen Grünstein bezeich- net, ein ülteres Stadium dar, wührend die Gangbildung erst spüter erfolgte, wozu die bildenden Elemente aus der Region der Erzimprágnirung geliefert werden ; es würe dies eine Art Hydatometamorphismus. Bei dieser Gelegenheit verándere sich auch das friscehe Nebengestein durch die Hydratation seiner Gemengtheile zu Grünstein.) BEckER gelangte dagegen in seinem erwühnten Werke zu dem Resultate, dass es nicht der Grünstein sei, welecher das Ervz liefere; sondern dass derselbe Process, welcher das Erz in die Spalten fördere, gleichzeitig auch die Veründeru des Nebengesteines, des Trachytes zu Grünstein bedinge. v. Igy weist sehr schön nach (S. 00), dass in Nagyág csichin der Region der Gangzüge kein anderer als der grünsteinartige Trachyt findetv und etwas weiter, dass das Vorsehreiten der Grünsteinbildung nicht in der Weise geschah, wie bei der gewöhnlichen Verwitte- rung, námlich von aussen und oben nach der Tiefe zu, sondern in der Region der Gangklüfte von unten nach aufwürts. Es stellt dies eine Art von regionalem Meta- morphismus dar, dessen Entstehungsursache in der vulkanischen Tiefe zu suchen würe, woher auch die Elemente zur Erzbildung herstammen.) ." Diese Verhültnisse jedoch würden auch mich eher zu der Ansicht bestimmen, welcher A. STELZNER ?" Ausdruck gab, als er über v. IskeyY s Werk im cNeuen Jahr- buch f. Min. etc.v referirte und sagte: adass die Bildung des Grünsteintrachytes auch hier wie a. a. 0. ebenfalls nur als eine erst wáhrend der Gangausfüllung erfolgte und mit dieser in ursáchlichem Zusammenhange stehende Umwandlung aufzufassen seiv. Doch können wir die in dieser Beziehung geschehenen Untersuchungen und Beobachtungen noch bei Weitem nicht als abgeschlossen betrachten. Die neueren und thatsüchlichen Ergebnisse können wir in folgenden zwei Punkten zusammenfassen : 1. Der Eruptions-Oyclus der tertiüren" Gesteine, der Trachyte, begann in Ungarn mit den saueren, orthoklasführenden Gtliedern; wáhrend die basischen Andesite erst successive spüter folgten. Basische (daher Propylit-artige) Gesteine fand bisher noch kein Geologe am Anfange dieses Cyelus. 9. Die Grünsteinbildung kann bei jedem Trachyttypus als Modification vor- - Uebersetzung der ausführlicheren ungarischen Stelle p. 53. 366 ÜBER DIE PROPYLIT-FRAGE. kommen ; dieselben bilden jedoch keine abgesonderte Gruppe, sondern stehen in engem Zusammenhange mit den ihnen entsprechenden normalen Gesteinen. Es ist daher ersichtlieh, dass der xPropylit, weder in geologischer, noch in petrographischer Beziehung eine gesonderte Gruppe bilden kann, und dass sich schliesslich auch die Erzimprügnationen und Erzgünge nicht blos auf den Trachyt- grünstein beschrünken. Den Namen cPropylits als Bezeichnung einer besonderen Gruppe können wir daher fallen lassen, das Wort cGrünsteinsv dagegen behalten wir zur Bezeich- nung einer gewissen Verönderung (Modification) versehiedener Trachyte bei. " Dr. FRANZ SCHAFARZIK. LITERATUR. 1. FERDINAND FREIHERR v. RICHTHOFEN : Studien aus den ungarisch-siebenbürgisehen Trachyt-Gebirgen. Jahrbuch der kais. kön. geol. Reichs-Anstalt 1869. Band II p. 228, 229. 9. HAUER u. STACHE: Geologie Siebenbürgens. Wien 1863. p. 93. 3. FERDINAND FREIHERR von RICHTHOFEN: Die natürliche Gliederung und der innere Zusammenhang der vulkanischen Gesteine. Zeitschrift der deutschen geologi- schen Gesellschaft 1868. Bd. 20. p. 685 ff. 4. Es erwühnt bereits RosENBuscH, dass RICHTHOFEN seinen Ouarzpropylit nicht ganz ricbtig mit dem Dacit SracHEs indentificirt. Neues Jahrbuch für Mine- ralogie, Geol. und Pal. 1879 p. 651. 5. FERDINAND FREIHERR VON ANDRIAN: Das südwestliche Ende des Schemnitz-Krem- nitzer Trachytstockes. Jahrbuch der kais. kön. geol. Reichsanstalt 1866. Bd. l6sp. 380. 6. PETTKó JÁnvos: Észrevételek Selmecz vidékének geologiai térkévéhez. cFöldtani Közlönyv 1871. I. Band p. 175. Dr. J. Szasó: Trachyte, eingetheilt nach dem natürliehen System. Weltausstel- lung Wien 1873. p. 4. S. FERD. ZIRKEL : Microscopical petrography, Washington 1876. 110—121, 9. H. RosexBuscH: Physiographie der massigen Gesteine. Stuttgart 1877. 10. H. RosExBuscH: Referat. Neues Jahrbuch für Mineralogie und Geologie 1879. p. 649. 11. GERHARD vom RaArH: Eruptivgesteine von Schemnitz. Sitzungsberiehte der nie- derrheinischen Gesellschaft in Bonn. 35. Jahrg. p. 26—33. ga - Ich kann an dieser Stelle nicht umhin meiner Verwunderung Ausdruck zu geben, wie der Name Propylit ohne jede kritische Erwügung in einem so gediegenen lithologiscehen DLehrbuche, wie das E. KALKowsSKY"s (Elemente der Lithologie, Hei- delberg 1886) Raum finden konnte. Auf pag. 109 und 110 spricht der Verfasser, sich blos auf G. vom RarH berufend, von ungarischen und siebenbürgisehen Propyliten. Das Interessanteste jedoch in dieser Sache ist der Umstand, dass G. vom RATH seit seiner amerikanischen Reise (1883) diese Bezeichnung nicht mehr erwühnt und dieselbe günzlich aufgelassen zu haben seheint. LITERATUR. 8367 12. JOHANN VON PETTKÓ; Geologische Karte der Gegend von Sechemnitz. Abhandlun- gen der k. k. geol. Reichsanstalt 1852. II. Band p. 3. T3. PATTKÓSMKE E: (Ő 14. ANDRIAN : l. c. p. 380. 15. RosENxBuscH : Referat Il. c. 16. FRANZ RITTER vor HAUvER: Geologie. Wien 1878, p. 643. 17. Dr. Josery SzaBó: Ueber die Chronologie, Classification und Benennung der Tra- chyte von Ungarn. Verhandl. der k. k. geol. Reichsanstalt 1877 p. 219. 18. Dr. J. SzaABó: Petrografiai és geologiai tanulmányok Selmecz környékéről. cFöld- tani Közlönyv 1878. Heft 1—6. 19. Dr. J. SzaBó: Das Verháltniss der Nummulitformation zum Trachyt bei Vichnye (Eisenbach) náchst Schemnitz. cFöldt. Közlönyv 1879. p. 442. 20. C. DoELTER: Ueber das Vorkommen von Propylit und Andesit in Siebenbürgen. TSCHERMAK "S Min. und petrographische Mittheilungen 1879. p. 1—16. und Ver- handlungen der k. k. geol. Reichsanstalt 1879. p. 27—29. 91. ANTox PÉcn: 1873. Brief an GERH. vom RATH. Sitzungsberichte der niederrheini- schen Gesellschaft in Bonn 1878. p. 3£ und 35. 92. E. Hussak: Beitráge zur Kenntniss der Eruptivgesteine von Schemnitz. Sitzungs- berichte der k.k. Akademie der Wissenschaften LXXXII. 1880. I. p. 172—197. 23. GEoRG F. BECKER: Geology of the Comstock Lode and the Washoe district. Washington 1882. p. 81—90. Ferner : Neues Jahrb. für Min., Geol. u. Palxont. 1884. II. p. 187. 24. Dr. SzaBó Joser: Selmecz környékének geo.. viszonyai. Selmeczbánya 1886. 25. BÉLa INKEY: Nagyág und seine Erzlagerstátten, herausgegeben von der k. ung. na - turwissenschaftlichen Gesellschaft 1885. p. 53 und 143. 26. Dr. SzaBó JózsEr: Selmecz környéke etc. 1886. p. 88. 97. A. STELZNER: Referat. Neues Jahrbuch f. Min., Geol. u. Palzontologie Jahrg. 1886. I. p. 423. LITERATUR. (27.) Dr. J. v. SzaBó : Selmeczbánya vidéke földtani szerkezetének és a m. kir. felsőbibertárnai bányák mivelési viszonyainak ismertetése. I. rész. Sel- meczbánya környékének geologiai viszonyai. Selmeczbánya 1885. 88. 5. Geschichte der Geologie von Schemnitz. Vortrag, gehalten am monta- nistiscehen, hüttenmánnisehen und geologisehen Congress zu Budapest im Jahre 1885. 14. S. — Selmecz geologiai viszonyainak előzetes ismer- tetése. Naturwiss. Abhandlungen, herausg. v. d. ung. wiss. Akademie. Bd. XV.Nr. 3. Budapest 1885. 88 S. — Vorláufige Schilderung der geologischen Verháltnisse von Schemnitz. Mathem. u. Naturw. Berichte a. Ungarn Bd. III. p. 197—213." — Selmecz környékének geologiai viszonyai. Selmeczbánya 1886. 88 5. Wer immer von den Besuchern der ungarischen Landes-Ausstellung im Jahre 1885 den Gegenstüánden geologischer oder bergemánnischer Natur einiges Interesse x Hines der beiden Hefte erhielten die ordentl. Mitglieder unserer Gesellschaft als Beilage zu Heft 7—9 des cFöldtani Közlönyv und dienen dieselben als Text zu der diesem Hefte beigelegten Karte von Schemnitz. Red. 308 LITERATUR. entgegenbrachte, musste sich von einem grossen Kartenwerke angezogen fühlen, welches die Gegend der altberühmten Bergstadt Sehemnitz mit sehr detaillirter geologisecher Colorirung und mit Bezeichnung der Gangzüge darstellte. Die Auf- sehriften dieser Karten sowie der Specialkatalog der Ausstellung belehren uns darüber, wie dieses interessante und wichtige Werk entstanden sei. Hinerseits war es der verdienstvolle Leiter des Schemnitzer Bergbaues, Ministerialrath A. PÉcnH, der zur Durchführung eines von ihm geschaffenen, auf geologisceher Grundlage beruhenden Systemes von Grubenkarten zunüchst der ganz detailirten geologi- sehen Oberfláchen-Aufnahme bedurfte und dieselbe durch Herstellung einer geeig- neten topographischen Grundlage in grossem Maasstabe vorbereitete ; andererseits brachte einer unserer hervorragendsten Geologen, Universitátsprofessor Dr. J. von SzaBó der Gegend von Schemnitz um so grösseres Interesse entgegen, als die geo- logischen Verhöltnisse derselben der Hauptrichtung seines wissenschaftlichen Forschungen ein ausgezeichnetes Feld der Thütigkeit boten. Er war es denn, der die eingehende geologische Aufnahme der Gegend von Schemnitz mit Beihilfe der Herren Montangeologen CsEH und GEsELL durchführte und die wissenschaftliche Untersuchung des gesammelten Materiales in Budapest mit Hilfe seiner Schüler, Assistenten und Fachgenossen besorgte. Diesem gelüeckliehen Zusammenspielen des rein wissenschaftlichen For- sehungstriebes mit den Anforderungen des rationellen Bergbaubetriebes verdan- ken wir also die Entstehung eines geologisch-montanistisehen Kartenwerkes, das in Bezug auf den Maasstab, die Genauigkeit und Detailirung der Aufnahme, sowie auf die Wichtigkeit des Gegenstandes in der ganzen ungarischen Literatur seines Gleiehen nicht hat. Auf 6 Bláttern umfasst die Karte ein Gebiet von 5-5 Ouadratmeilen, das von den Gangzügen von Schemnitz durechsetzt wird. Der Maasstab der Karte ist 1 : 14400. Höhencurven mit einer Aeguidistanz von 20 Meter bezeichnen das delief und über tausend, durch genaue Nivellirungsarbeiten festgestellte Höhen- coten sind auf der Karte eingetragen. Die Zahl der geologiseh ausgeschiedenen Gebilde ist 24, wie aus folgendem Farbenschema ersichtlich : Alluvium: Kalktujj (All. M.). Diluvium : Gerölle ( Dil.) Nyirok (Ny.). Kainozoiseh : Basalt ( Ba.). Augit-Trachyt (AuT.): normaler, grünsteinartiger, rhyolithi- seher (semivitreux), Conglomerat und Sediment. Süsswasserguarz. Biotit- Labradorit- Andesin- Trachuyt (BAndT) : normaler, grün- steinartiger, rhyolithartiger, Conglomerat und Sediment mit Pflanzenabdrücken. Biotit-Orthoklas- Andesin- Trachyt (BOrtT) : normaler, grün- steinartiger, rhyolitartiger, Conglomerat und Sediment (mit Pflanzenresten und Braunkohle) : Nummulitschichten. Mesozoisech : junger Diortt. ültere Trias, obere : Kalkschiefer, Kalkstein, untere : Werfener Schiefer. LITERATUR. 369 Palteozoiseh : Conglomerat. Vuarzit, Arkose (Aplit). Gneiss. Kalkstein und Dolomit. In einer Gegend, wo die Eruptivgesteine eine so bedeutende Rolle spielen, wie bei Schemnitz, musste sich die Chartirung zum grossen Theil auch auf einge- hende petrographische Untersuchung stützen. Diese Laboratoriumarbeit wurde durch Professor Sza8ó und seine Mitarbeiter an vielen Tausenden von gesammel- ten Gesteinsproben mit Hilfe des Mikroskopes und der Flammenreactionen (nach Sza8Bó s Methode) durchgeführt.. Es war gewiss ein guter Gedanke die genaue Con- trole der auf diese Weise erzielten Gesteinsbestimmungen auch spáteren Forschern dadurch zu ermöglichen, dass die Nnmerirung jener untersuchten Gesteinspro- ben zum grossen Theil auf die Karte übertragen wurde; ungefáhr 3000 auf der "Karte eingezeicehnete Nummern bezeichnen die genauen Fundstellen der in der Schemnitzer Gesteinssammlung befindlichen Probestücke. Ist nun auch die theoretische und praktische Wichtigkeit dieses Kartenwer- kes an und für sieh bedeutend genug, so dürfen wir uns von der mehrjáhrigen Arbeit, der sie ihre Entstehung verdankte, noch weit grösseren Gewinn für unsere geologische Literatur erhoffen, sobald das ausführliche Werk, welches Professor v. SzaBó über diesen Gegenstand bearbeitet, die Presse verlassen haben wird. Als Vorláufer, gleichsam als einen Auszug dieses Werkes dürfen wir das vorliegende, betrachten, welehes anderseits den Zweck erfüllt, jener Karte als gedrüngte Text- erklárung beizuliegen. In kurzer Uebersicht der oro- und hydrographischen Verhültnisse wird zugleich die Entstehungsgeschichte der topographisehen Kartengrundlage mitge- theilt. Hierauf folgt eine Recapitulation der wichtigsten auf Schemnitz Bezug habenden geologischen Arbeiten, woraus die stufenweise Vertiefung der Erkennt- niss erhellt und zugleich die Entstehung der gegenwürtigen geologischen Karte vorgeführt wird. Drittens werden nach der Reihenfolge des oben mitgetheilten Farbenschemas die einzelnen Formationselieder petrographisch besprochen und ihre Verbreitung in Worten erklürt. Endlich folgt eine kurze Erklárung der Lage- rungsverhültnisse und namentlich der Chronologie der Eruptivgesteine, woran sich als naturgemásser Schluss die Frage nach Alter und Entstehungsart der Erzgánge sehliesst. Den reichen Inhalt dieser wenigen Druckbogen auch nur annáhernd darzu- legen, würde die Grenzen dieses Referates übertsteigen und dürfte auch erst bei Erscheinen des definitiven Werkes am Platze sein. Viele der wichtigsten For- schungsergebnisse sind in diesem Auszuge nur in Form kurzer Behauptungssátze ohne nühere Begründung enthalten und eine Menge von Fragen drángen sich uns auf, deren Lösung wir mit begreifliceher Ungeduld erwarten. Wohl sind uns v. SzaBó" s Ansichten über die Petrographie der Massengesteine, seine Classification der jüngeren Eruptivgesteine, seine petrographischen Unter- suchungsmethoden und deren hauptsáchliche Resultate aus seinen früheren Arbei- ten und namentlich seit dem Erscheinen seines Lehrbuches der Geologie bekannt. Allein hier haben wir es mit der concreten Anwendung dieser Resultate auf einen üusserst complicirten Fall zu thun und dürfen von der eingehenden Erklárung der Földtani Közlöny, XVI. köt. 1886. 94 370 LITERATUR. Erscheinungen eine tiefere Begründung jener allgemeinen Ansichten erwarten. Es ist z. B. bekannt, dass der Autor die Benennung und Classification der Trachyte und verwandten Eruptivgesteine ausschliesslich auf die Association der constitui- renden Minerale eründet, wobei das Scehwergewicht auf die specifische Unterschei- dung der Feldspüthe fállt. Hierauf hat er seine Trachyttypen gegründet. Nun wird aber (Seite 35) die Ersceheinung der Typenvermischung bei der gegenseitigen Durch- setzung und Berührung zweier Trachyteruptionen erklürt. Es handelt sich dabei auch um das Resultat der Durchsetzung von ülteren Trachytbreccien und Tuffen, wobei nicht sowohl ganze Bruchstücke, als einzelne in den Tuffen noch wohl erhaltene Minerale dem durchsetzenden Trachyte einver- leibt werden. Nicht die Beweise der Thatsache selbst nach ihrer Mögliehkeit, son- dern nur die genauere Beschreibung der Erscheinung und die Angabe ihrer Erken- nuncsmerkmale sind es, die wir in dem ausführlicheren Werke erwarten. Bekannt ist es ferner, dass v. SzaBó die Gesteinsnamen Grünstein ( Propylit) und Rhyolith ihrer Stellung als Genusbezeichnungen beraubt und in Kigenschafts- wörter, die bestimmte Modificationserseheinungen der schon fertigen (Gesteine bezeichnen, verwandelt hat. Die grünsteinartige Modification finden wir sowohl hier alsin des Autors früheren Werken klar und mit anderen Fachautoritáten übereinstimmend beschrieben, nur scheint uns die genetische Erklürung derselben einer nüheren Auseinandersetzung zu bedürfen. Weniger klar ist es uns bisher gewordén, was alles der Autor in den Begriff der rhvolithartigen Modification ein- bezogen wissen will. Genügt schon allein der bekannte glasige Habitus der Feld- spatkrystalle? Oder ist auf das Vorhandensein einer amorph-pelluciden Grund- masse das Gewicht zu legen ? In beiden Füllen würe zu beweisen, dass dies nach- tráceliche Umwandlungserseheinüungen seien und nicht eben der besterhaltene ursprüngliche Zustand, wofür ja so viele hyaline Laven der Gegenwart sprechen würden. An manchen Stellen wird hingegen die Verguarzung der Trachytmasse als ein Charakterzeicehen des Rhyolithismus betont, also jedenfalls ein nachtrág- lieher metamorphisirender Process. Wenn aber ausgesprochene Fiuidaltextur (der ja das Wort Rhyolith seine Entstehung verdankt) ferner Bimsstein-, Perlit-, Pech- stein- und Obsidianbildung als dér höchste Ausdruck des Rhyolithismus bezeich- net werden (S. 32), só fállt es uns wieder sehwer, an andere genetische Ursachen als die Erstarrung aus dem Schmelzflusse, mithin an das, was wir nach unseren heutigen Anschauungen als ursprüngliche vulkanische Gesteinsbildung betrachten, zu denken. In der genetischen Erklárung, die der Autor (S. 80) in allzaknapper Form aufstellt, seheint er diesen scheinbaren Widerspruch dadurch lösen zu wol- len, dass er dem aufdringenden jüngeren Trachyte die Fühigkeit zuschreibt das durchsetzte Gestein in weitem Kreise nicht nur abermals in wahre Glühhitze, sondern sogar bis zam völligen Schmelzfluss zu bringen. Sollen dabei wahre Rhyo- lithströme entstehen, wie solche ja recht hüufig vorkommen und auch vom Autor erwühnt werden, so müssen wir uns diese zweite Aufweichung und BHinschmelzung an oder doch ganz nahe zur Oberflüche, wenn auch unter Wasserbedeckung, statt- findend denken, was wohl bei den bekannten Erscheinungen des Vulkanismus seine Schwierigkeiten haben dürfte. Sehr lehrreich und wichtig seheinen uns des Verfassers Beobachtungen über die ülteren (paleo- und mesozoischen) Bildungen und die Nummulitensechich- LITERATUR. 071 ten im Bereiche von Schemnitz zu sein. In Bezug auf ihre Lagerungsverhültnisse, auf ihr Verhültniss zu den tertiáren Eruptivgesteinen, auf ihre eigene regionale und locale Metamorphisirung hat die Untersuchung zwar noch nicht das letzte Wort gesprochen, wie der Autor selbst zugiebt, allein seine eigenen Beobachtun- gen und Entdeckungen, sowie die klare, objective Darlegung derselben haben die Lösung auch dieser Fragen jedenfalls bedeutend gefördert. Das kurze Schlusscapitel des Werkes, welches unter dem Titel xdas Alter der Erzgánges dem Hauptgegenstand einer montangeologischen Studie nahetritt, lásst nicht genau übersehen, in welcher Weise und wie ausführlich der Autor die Frage der Erzgánge überhaupt zu behandeln gedenkt. Soviel aber ist wohl daraus ersichtlich, dass der Verfasser über das Alter und die Bildungsweise der Erzlager- státten von Schemnitz ganz bestimmte Ansichten zu vertreten gedenkt. Das jung- tertiüre, ja posttertiüre Alter der Erzgünge erhellt schon aus dieser Darstellung; allein ob auch die noch in der Gegenwart sobschon erheblich gescehwáchtev Fort- bildung derselben mehr als eine hypothetische Andeutung sein soll, muss sich erst aus der detailirteren Darstellung ergeben. Die Spaltenbildung wird als Folge der Contraction der auskühlenden Erup- tivmassen hingestellt. Was den Process der Spaltenausfüllung betrifft, so erklürt sich der Verfasser zunüchst für den Standpunkt SANDBERGER s, dessen auf die Schemnitzer Gesteine bezügliehen Angaben wörtiich citirt werden. Wenn SAnD- BERGER angiebt, dass dabei die analytisehen Versuche auf Gold und Silber keine Resultate ergeben hütten, so will der Verfasser diesen Mangel durch zwei Angaben ergüönzen, wonach im ersten Falle in einem Orthoklas-Trachyt eingesprengtes, mit freiem Auge erkennbares Freigold gefanden worden sei, im anderen aber die Gold- probe eines als Mauerwerk verwendeten Trachytblockes 26 Gramm Gold auf den Meterzentner ergeben habe. Da SANDBERGER die Ouelle der schweren Metalle im chemischen Bestande einzelner Mineralgemenetheile, nicht aber in den blossen Einsprenglingen der Gesteine sucht, so seheinen uns diese beiden Angaben zwar an und für sich sehr interessant zu sein, aber in den Kreis der Ansichten SANDBER- :GER S nicht recht hineinpassen zu wollen. Der Verfasser geht übrigens noch einen Schritt weiter, indem er die Frage aufwirft, auf welehe Weise die sehweren Metalle erst in das Gestein selbst gelangt seien, aus welcehem sie dann — durch Lateralsecretion — in die Gangspalten ein- "wanderten? und sich diese Frageim Sinne der Sublimationstheorie beantwortet, "wonach die vulkanisehen Gasexhalationen gewisse Regionen der vorgebildeten Gesteinsmassen mit flüchtigen Metallverbindungen durchtránken, wobei zugleich das ganze Gestein, wenn es die dazu erforderliche Constitution besass, in die grün- steinartige Modification überführt wurde. Daher der Zusammenhang zwischen Grünstein- und Erzvorkommen. Wir sehen, welch wichtige und weittragende Fragen durch die Behandlung dieses Themas berührt werden. Und dabei werden hier nur diejenigen erwáhnt, welche beim Durchsehen der vorliegenden Schrift als besonders interessant und nüherer Erklárung bedürftig auftauchten. Mag uns nun diese durch die zu erwar- tende grössere Arbeit des Verfassers in grösserem oder geringerem Grade, als wir erhoffen, geboten werden; immer können wir jetzt sehon die Ueberzeugung fassen, dass wir einer der bedeutendsten und förderliehsten Arbeiten auf dem Gebiete 247 372 LITERATUR, der (Geologie und speciell der Erzlagerstáttenlehre entgegensehen dürfen. Die geo- logischen Elemente der Gegend von Schemnitz klar erfasst, und durch tief eindrin- gendes Studiaum von einander gesondert zu haben, dies bildet vor Allem die rüh- menswerthe Leistung des Verfassers, und die so überaus genaue und detailirte Darstellung des durch mühsame Arbeit Gefundenen lösst uns einerseits die Lösung so mancher theoretisch wichtiger Fragen, anderseits die Förderung des rationel- len Bergbaues an dieser altberühmten Stütte erhoffen. B. v. ÍNKEY (28.) E. D. LÁszLó : Chemische und mechanische Analyse ungarlündischer Thone mait Rücksicht auf ihre industrielle Verwendbarkeit. (Im Auf- trage d. kgl. ung. naturwissenschaftlichen Gesellschaft ausgeführt. — Budapest 1886. 84. 5. Ungarisch und Deutsch.) Der Rohstoff vieler Industriezweige, den man gemeinhin als Thon bezeich- net, ist niemals jenes reine wasserhültige Thonerde-Silicat, welches die Mineralogie- unter jenem Ausdrucke versteht, sondern immer ein durch mehr weniger Alkalien, Kalk, Magnesia und verschiedene Metalloxyde verunreinigtes Gemenge; ja er ist eigentlich nicht als einfaches Mineral zu betrachten, sondern eher als ein Gestein, in dem der reine Thon nur die Basis für die eingemengten Gesteinstrümmer, Sand- körner, organische humose Substanzen u. s. w. dient. Je nach dem Grade der Beimengung pfílegt man Lehm vom Thon zu unterscheiden, für beide gilt aber dieselbe Definition. Es sind gemengte Gesteine, deren Higenschaften demnach in erster Reihe von den chemischen und physikalischen BHigenschaften der constitui- renden (resteinselemente und in zweiter Linie von dem relativen Mengungsver- háltniss und von der Art der Mengung abhüngig sind. Will man daher die Beschaf- fenheit irgend eines Thones nicht nur praktisch, sondern auch nach wissenschaft- lichen Methoden prüfen ; will man damit besonders den Zweck erreichen, das vor- liegende Untersuchungsmaterial mit anderen praktisch bekannten Thonen genau vereleichen zu können, dann ist zuerst die vollstándige chemische, sodann die sog. mechanische Analyse (Schlimmung) nothwendig, um sowohl über die chemi- sche wie über die petrographische Zusammensetzung des Stoffes ins Klare zu kommen; endlich sind noch gewisse Brennversuche erforderlich, die über das physikalische Verhalten der Masse Aufschluss geben. Ungarns Boden ist reich an guten Lehm- und Thonlagern, darunter sich auch manche befinden, die sich für die feinere Thonindustrie ausbeuten lassen. Auch hat in den letzteren Jahren die Thonindustrie Ungarns einen bedeutenden Aufschwung genommen, wofür die Landesausstellung im Jahre 1885 einen glünzen- den Beweis geliefert hat. Deshalb werden denn auch die einheimisehen Thonlager im Interesse der Industrie eifrig aufgesucht, um womöglich als Ersatz für theueres auslündisehes Material zu dienen. Daher darf man sagen, der Verfasser des obge- nannten Werkes habe der ungarischen Industrie gewiss einen wesentlichen Dienst geleistet, als er gleichzeitig 26 einheimischen Thonproben den früher erwühnten chemischen und physischen Untersuchungen unterzog. Aus denselben geht für diese Rohmaterialien, welche theilweise schon verwendet werden, theils aber auf geeignete Verwendung warten, hervor, wie weit ihre Güte und Brauchbarkeit sich mit den gleichartigen auslündischen Thonen in Vergleich stellen lüsst. LITERATUR. Za Der erste Theil der vorgeführten Arbeit enthált zuerst einleitungsweise eine allgemeine Erklürung der Entstehungsweise und der Eigenschaften des Thones, ferner die Darlegung der vom Verfasser angewandten ÜUÜntersuchungsmethoden, Der zweite Haupttheil enthált die Resultate von 26 Thonanalysen.Es werden darin die ausgezeichnetsten feuerfesten Thone angeführt, z. B. der Thonschiefer von Anina, die Thone von Bánlak, Rév. Sonkolyos und Budapest, ferner die berühmte Porzellanerde von Dubrinics, dann das Rohmaterial der altberühmten Sechemnitzer Pfeifenindustrie, daneben die Pfeifen- und Terracotten-TDhone von Huszt und Tapolcza, endlich noch zahlreicehe Thonarten, deren bisher beschránkte Verwen- dung nun, da ihre Eigenschaften richtig erkannt worden, vielleicht mit Hilfe eini- ger Aufbereitungsarbeiten bedeutend grösseren Umfang annehmen könnte. Bei jeder Nummer finden wir zunüchst die Beschreibung der physikalischen Eigen- schaften des betreffenden Thones und die Angabe seines Verhaltens bei den Brenn- versuchen; zweitens die vollstándige chemische Analyse mit besonderer Angabe des Procentsatzes an Sand, der auf echemischem Wege ausgeschieden wurde ; drit- tens verschiedene Bemerkungen über die bisherige Verwendung und die Verwerth- barkeit des Materiales. In vielen Föüllen wird der Grad der Feuerbestándigkeit, nach BiscHor, angegeben, um als Vergleichungspunkt mit bekannten auslándisehen Thonen zu dienen. Ein letzter Absechnitt fasst die letzteren Bemerkungen vergleichsweise zu- sammen und dient zur Darlegung der erreichten praktischen Resultate. Daraus ersehen wir, dass auf unserem vaterlündisehen Boden manches Thonlager zu finden ist, das mit den berühmtesten auslündischen Materialien erfolgreich concurriren kann, sei es, dass man feuerbestündige Thone, sei es dass man Rohmaterial zu feinen Steingut-, Majolica- oder Porzellanwaaren suche. Ihren Methoden nach stehen diese Untersuchungen auf dem Niveau der heutigen Wissenschaft und können, was die sorgsame und conseguente Ausführung betrifft, als Muster für áhnliche, gewiss noch háufig wünschenswerthe Forschungen gelten. Wir empfehlen dies Werk unter anderen besonders der Beachtung der ung. kön. geologisehen Landesanstalt, welche ja schon seit mehreren Jahren die in Ungarn vorkommenden brauchbaren Rohstoffe sammelt und besonders die auf die Thonindustrie bezüglichen auf der Landesausstellung in schöner Sammlung vor- gezeigt hat. Die kön. ung. naturwissenschaftliche Gesellschaft aber, welche den Verfasser zu dieser nützlichen Arbeit angeeifert und die scehönen Resultate der- selben veröffentlicht hat, gab dadureh einen neuen Beweis, wie richtig sie ihre Stellung auffasse, indem sie die Vermittlerrolle zwischen der Wissenschaft und dem praktischen Leben, zum Vortheile beider, so thatkráftig durehführt. J. B. (28.) Aug. FgaszExau : Die ober-mediterrane Fauna von Letkés. (Természet- rajzi Füzetek. Herausg. vom National-Museum. Budapest, Bd. X. 8. 1. (Ungarisch und Deutsch].) Szobb im Comitate Hont gehört zu jenen Fundorten Ungarns, die.die medi- terrane Fauna nicht nur mit schön erhaltenen, sondern auch mit artenreichen Exemplaren vermehren. Das nur einige Kilometer vom genannten Orte entfernt liegende Letkés, von dem bisher nur zwei Angaben der Literatur Erwáhnung thun, 374 LITERATUR, gelangt aber, wie wir der Arbeit FRaszEsxaus entnehmen, zur selben Be- deutung. FRawszExau bearbeitete das dem ung. National-Museum zugesendete Material, und konnte in demselben 83 Formen unterscheiden ; rechnen wir hiezu die schon früher aus der Literatur bekannten, so betvrügt die Zahl derselben 91. In der Sammlung der kön. ung. geol. Anstalt ist dieser Fundort schon lange vertreten; aber die hier niedergelegten Exemplare wurden bisher nirgends aufge- zöhlt. Haravárs führt zwar — wie dies auch FRANZENAU erwühnt — in einer seiner Publikationen einige Arten auf; nachdem er sich aber daselbst nur auf die Besprechung von 1—2 Genera beschrönkte, so liess er das übrige ihm von Letkés vor- liegende Material ausser Besprechung. Wir glauben eine nützliche Arbett zu thun, wenn wir die von Letkés in der erwüihnten Sammlung befindlichen Arten hier aufzühlen. Es sind dies folgende : Mitra fusiformis, BRocc. a goniophora, BELL. Columbella fallax, R. HoERw et Au. Strombus Bonelli, BRoNnG. Murex lattlabris, BEnL et MicHTI. ( heptagonatus BRONN. yi a Cgjzeki, M. HoERnx. a gomostomus, PARTSCH. [usus longirostris, BRocc. Cancellarta, inermis, Puscn. Pleurotoma, monilis, BRocc. a Lamarcki, BELL. Cerithhum Zeuschnerit, Puscn. a Bronm, PARTscnH. Turritella turris, BAsT. Pyramidella plicosa, BRONN. Vermetus intortus, LMxK. Dentalium Machelotti, M. HoEnx. Cardita, Jouanetti, BAsT. a — scalaris, Sow. lIimopsis anomala, Brcnw. Turbinolia duodecimcostata, GLDrF. Explanaria astroites, GLDF. Im Ganzen daher 23 Arten, welehe den von FRANZENAU aufgezühlten 83 Arten hinzugefügt, die Gesammtzahl der bisher von Letkés bekannt gewordenen Arten auf 106 erhöht. — v — (30.) JAk. Marvasovszxkx : Das Vorkommen der zur (rlasfabrikation nöthigen Matertalien in Ungarn. (Közgazdasági Ertesítő. Budapest, 1885. IV. Jahrg. S. 132. (Ungarischj].) Biner Verordnung des kön. ung. Ministeriums für Land wirthschaft, Industrie und Handel verdanken wir den in national-ökonomischer Hinsicht wichtigen LITERATUR, Bis Artikel MarvasovszxkY s. Wir entnehmen demselben, dass die zur Glasfabrikation nothwendigen Rohprodukte auch in Ungarn in grosser Menge und Verbreitung zu finden sind, und zwar nicht nur solche Stoffe, die zur Erzeugung des gewöhnlichen, sondern auch des feinsten Krystallglases geeignet sind. Dieselben finden wir an folgenden Punkten Ungarns : 1. Juarz kommt in grösserer Menge sozusagen ausschliesslich in Gesellschaft der krystallinischen Gesteine vor, und zwar in Linsen, Stöcken und Göngen. Das in den Bergbáchen vorkommende Ouarzgerölle ist ebenfalls mit gutem Resultate zur Glaserzeugung brauchbar, wie die Glasfabriken Fekete- Erdő (Com. Bihar) und Felső-Porumbak (Com. Fogaras) beweisen." Krystallinische Sehiefer kommen überall in unseren Gebirgen vor, und der aus ihnen entnommene Felsguarz ist in der technologisehen Sammlung des königl. ung. geol. Institutes von folgenden 12 Orten vertreten. und zwar: Hillyó (Com. Abauj), Fekete-Erdő (Com. Bihar), Felső-Porumbak (Com. Fogaras), Urik (Com. Hunyad), Wolfsberg, Plavisevicza (Com. Krassó-Szőrény). Bogdán (Com. Máramaros), Macskamező (Com. Szolnok- Doboka), Lyuta (Com. Ung), Bisztra, Lipcse, Jaszena (Com. Zólyom). 9. Loser (Juargesand und Ouarekiesel kommt in den tertiáren, diluvialen und alluvialen Bildungen Ungarns in grosser Menge vor; hier findet übrigens auch der Flugsand seine Verwendung. In der Sammlung unseres Landesinstitutes finden wir von folgenden Orten, theils hinsichtliceh seiner Verwendung zur Glas- erzeugung bereits erprobten Ouarzsand: Szomód (Com. Komárom), Esztergom (Com. Esztergom), Alsó-Lugos und Örvend (Com. Bihar), Szakadat und Vármező (Com. Maros-Torda) — an den bisher angeführten Orten in reiner ausgezeichneter Oualitát; — Breznóbánya, Sajba, Oszoblia, Szuha, Libetbánya, Blatniva und Povrosznicza (Com. Zólyom), Gyalár (Com. Hunyad), Strimbuly (Com. Szolnok- Doboka), an letzteren Orten in weniger reiner Oualitát. 3. Polirschefer, der besonders zur Fabrikation des Wasserglases sehr geeignet ist, kommt in ausgezeichneter Oualitát bei Lőrincze und Verőcze (Com. Nográd) vor. 4. Kalkstein findet sich in den gebirgigen Gegenden Ungarns an sehr vielen Orten vor, und zwar in der reinsten Oualitát, so besonders in der Umgebung von Budapest, im Bakonyer Wald, bei Pécs (Fünfkirchen), in den Karpathen, im Comi- tate Krassó-Szörény und in Siebenbürgen. 5. Kreide ist in Ungarn nicht hüufig, doch wird sie bei Vircsolyag (Com. Bihar), Déva und Romos (dom. Hunyad), Fenyőfalva und Rakvicza (Com. Szeben) gefunden. 6. An Steinsalz ist Ungarn bekanntlich nicht arm. 7. Die Kali- und Natron- Feldspathe fehlen auch nicht ; bisher aber wurden sie ür industrielle Zwecke nicht benützt. In grösserer Menge finden wir sie bei Nagy- Lupcsa (Com. Aranyos-Torda), Szomolnok (Com. Szepes), Ditro (Com. Csik), Kis- Disznód, Resinár, Czód (Com. Szeben). 8. Witherit findet man in geringer Menge bei Bocza (dom. Liptó) im Granit, und in den Sideritlagern der Comitate Gömör und Kishont. 9. Baryt kommt bei Bocza (Com. Liptó), Óhegy, Jaraba (Com. Zólyom), Porács, Göllnitz und Kotterpatak (dom. Szepes) vor; - Ferner Felek im Comitat Szeben. Dr. STAUB. 376 LITERATUR. 10. Fiussspath bei Kapnik- und Moldovabánya. 11. Der Braunstein ( Pyrolusit) kommt in grosser Menge bei Solymos-Bucsava (Com. Arad) vor, von wo er in grosser Menge nach Böhmen, Sachsen und Schle- sien exportirt wird. Die chemische Zusammensetzung dieses Materials ist : Mangansuperoxyd ta DA A SÉSABZ ARDA MAngAnózya tes pués zh éz álá te hatas 344 a Kisselsáünegdei és Gt Akane ea ODK Bjgénonydaj edzel e Eg TEA a petét 22 a Bei Úrkút (Com. Veszprém) wird ebenfalls Braunstein gefunden, welcher 60 pCt. Mangan enthült. 12. Eisenoryd und Eisenorydul, so wie Hematit, Limonit und Siderit sind in Ungarn von mehr als 130 Orten bekannt und werden auch zum grössten Theile ausgebeutet. 7" 13. Von der Verbreitung des Gramit, Gneiss und Gneissgramit gilt dasselbe, was schon früher vom Felsguarz gesagt wurde. 7" 14. Die Trachyte bilden in Ungarn grosse Bergzüge und Bergstöcke. Als den zur Glasfabrikation geeignetesten hült Verf. den Perlit, Bimsstein und Rhiolith, welche Gesteine am hüufigsten bei Tolcsva und Erdőbénye (Com. Zemplén) und Selmeczbánya (Com. Hont) zu finden sind. 15. Auch die Basalte sind in Ungarn hüufig genug, und unter diesen ist für die Glasfabrikation der Phonolith am geeignetsten, welcher bei Szászvár, Hetve- hely und Vigunvár (dom. Baranya) und am südlichen Fusse der Guttingruppe zu finden ist. 16. Kupferoxyd und Kupferoxrydul werden als Malachit, Azurit, Chrysocola und Cuprit in den Hisen- und Kupferbergwerken gefunden. 17. Nikel- und Kobalterzee werden bei Dóbsina in grösserer Menge gefunden. "18. Die Blei- und Zinkoxryde kann man vorzüglieh in den Silber- und Blei- bergwerken Oberungarns und Siebenbürgens gewinnen. 19. Sehliesslich erwáhnt Maryasovszgy, dass die viele bei den Hochöfen zurückbleibende Schlacke ebenfalls brauchbares Material zur Erzeugung des gewöhn- lichen Glases geben dürfte. 20. Feuerfeste Thone sind in Ungarn an vielen Orten und in ausgezeichneter Oualitát zu finden. Der Verf. schliesst seinen Bericht mit folgenden Worten: sAus dem hier Vorgebrachten sehen wir, dass wir damit die aufgeworfene Frage noch durchaus nicht erschöpfend beantwortet haben; doch glaube ich, dass die mitgetheilten Daten vorliufia den interessirten Industriellen genügende Orientirung geben werden, besonders dann, wenn sie mit Hilfe der geologiscehen Karte unseres Lan- des die betreffenden Punkte aufsuchen werden. — ú — - M. vel. eFöldtani Közlönyv. XVI. (1886) p. 301. — Red. xx Dem Ref. ist aus sicherer Ouelle bekannt, dass die Glasfabrik von Borszék, die zur Füllung mit dem dort vorkommenden Süuerling bestimmten Flaschen aus dem Glimmerschiefer der dortigen Berge erzeugt. xkk Diesbezüglich vel. man Ref. Nr. 6 auf S. 285 dieses Bandes. Ref. SITZUNGSBERICHTE. 377 BERICHTE ÜBER DIE SITZUNGEN DER UNGARISCHEN GEOLOGISCHEN GESELLSCHAFT. V. FACHSITZUNG VOM 3. NOVEMBER 1886. Vorsitzender : Prof. Dr. J. v. SZABÓ. Den ersten Gegenstand nach den Sommerferien bildete ein Vortrag des Vorsitzenden über x I. Die Grund- und Aufrisse des Schemmitz-Pierg-Stefultóer Bergwerkes. Unter den vielen Gegenstüánden, mit welchen Schemnitz im Jahre 1885 auf der allgemeinen Landeszusstellung vertreten war, verdienen dieim Titel benannten Karten besondere Erwáhnung. Sie wurden nach der Anweisung des Ministerial- rathes und Bergdirectors Axron PécH von JosEr TIRscHER, kel. ung. Bergingenieur gezeichnet und in der Steindruckerei der kel. ung. Bergdirection von Schemnitz gedruckt. Anrows Pécn bringt mit diesen Karten seine langjáhrigen und eindring- lichen Studien zur Geltung und macht dieselben auch dadurch, indem er dabei die moderne Auffassung der eruptiven Gesteine von Schemnitz berücksichtigte, s0- wohl für die Geologie, wie auch für den Bergbau wichtig und interessant. Die Sammlung besteht aus 27 Bláttern, wovon 3 Uebersichtskarten sind; 19 dienen zur Darstellung der Grundrisse und 5 zur Darstellung der 21 Sectionen. Die Uebersichtskarten geben die geologisehe Karte" des Bergbaues von Schemnitz-Pierg-Stefultó zam Theil mit jener Unterscheidung der Trachyte, wie ich dieselbe begründete. Nach dem Farbenschlüssel kann man den Ouarz-, den Letten- und den Erzgang erkennen ; von Gesteinen den Augittrachyt, Biotittrachyt, Rhiolith, Syenit, Triaskalkstein und Schiefer. Hier willich blos von den Abweichungen sprechen. Der Augittrachyt ist ebenso gut wie der Biotittrachyt nach den Angaben meiner Karte in drei, selbst vier Zustánden auszuscheiden. (Normaler, Grünstein-, Rhiolith- und sedimentárer Zustand.) Auf dieser Karte ist kein Unterschied zwischen der Grünstein-Modifica- tion und dem normalen Zustande zu machen; auch der Rhiolith ist zusammenge- fasst und ist so auf weleh immer für eine Trachytart, selbst manchmal auch auf : Der Maasstab der Karte ist gross, grösser; als die 6 Blütter der Karte von Schemnitz (1 : 28000), aber das Zahlenverhültniss ist nicht mitgetheilt. 378 SITZUNGSBERICHTE. ein anderes Gestein zurückführbar. Der Biotittrachyt kann ebenfalls verschieden, Biotit-Orthoklas-Trachyt oder Biotit-Plagioklas-Trachyt sein. Die grösste Abwei- chung ist die Beibehaltung des Svenits, den ichin Folge vieler Ursachen fallen lassen musste und verstehe ich darunter Biotit-Orthoklas-Ouarz-Trachyt in mehr oder weniger normalem Zustande. Trotz den von mir vorgebrachten Abweichungen könnte man dennoch nicht sagen, dass die moderne Anschauung in der Demonstrirung der bergmünnischen hkesultate ignorirt würe ; denn die Zurückhaltung ist begreiflich dort. wo die ültere Nomenklatur nicht nur kraft der Macht der Gewohnheit und unleugbar auch kraft ihrer praktischen Vortheile ihren Binfluss behalten hat. Diese Kartensamm- lung besitzt daher auch in geologiseher Hinsicht grossen Werth, obwohl der Augit- trachyt (respective besser Pyroxentrachyt) und der Biotittrachyt (welcher gewöhn- lich Biotit-Plagioklas-Trachyt ist) vom Biotit-Orthoklas-Trachyt (Syenit) abgeson- dert sind und diese Absonderung ist in jedem Grundrisse und in jeder Section durchgeführt. Man muss sich nur vor Augen halten, dass jenes kleine Gebiet, welches am westlichen Theile der topographischen Karte mit graulicher Farbe bezeichnet ist, im ülteren Sinne, bevor man noch detailirte petrographische Untersuchungen kannte, als cSyenits hervorgehoben ist, obwohl derselbe meiner Ansicht nach der ülteste Trachyt, die normale Varietüt des Biotit-Orthoklas-Ouarz- Trachyt vom Aeusseren des Syenit ist. Die zweite der Uebersichtskarten zeigt die vertikalen Projectionen, mit Berufung auf die Horizonte I—XIX; die dritte endlich stellt die Uebersicht des Bergbaues darin horizontaler Projection, und sind mit Buchstaben jene Linien bezeichnet, auf welche sich die mit denselben Buchstaben signirten 21 Sectionen beziehen. Die Uebersichtskarte der horizontalen Projectionen führt uns zur Karte der Horizonte I1—XIX, wührend die Uebersichtskarte der horizontalen Projectionen in Verbindung steht mit jenen fünf Blüttern, auf welehen die 21 Sectionen (a—v) dargelegt sind. Aber auf jeder der Horizontkarten 1—XIX finden wir auch bezüglieh der Sectionen die Orientirung. Die Höhenverhültnisse der Horizonte sind folgende : Horizont I. in einer Höhe von 785—742 Meter a 1 És a a e 7185 D0A a ( III. : ( a a 678—658 a ( JVESÜLK ( ( c 658—638 a fű Ma fi a c 636—61I2 a a Vég HEG a a f 642—587 a a DA E a a c 600—553 o) CANCÉ AN N ÉSA NA a a 584—528 § a XZére a f e 500 "eg a JER fi a v 596—498 e a 9. e a a " 490—459 a a bél a ÉT u a c 459—430 a CEGEKET A 0 átt, tat a a (AZA ÖDVÁ ra SITZUNGSBERICHTE. 379 Horizont XIV.in einer Höhe von 421—391 Meter a XV c c 399—356 a (/ KÖV. estate ( v. .370—335 :- a ( XVEL AGYA a c " 238—307 a a XV. Tir a a 7. 288—I282 ( XXL atal ( MATS ADZT NA Vom bergmánnischen Gesichtspunkte aus ist diese Kartirungsmethode des Herrn A. Pécn ein entschiedener Fortschritt, indem wir von dem Betriebszustand des Gangbergbaues ein klares Bild gewinnen. was auch schon die Praxis bestátigte, Von Horizont zu Horizont sehen wir die Aufsechlüsse, die noch unberührten Stellen und zugleich die Richtung, nach welcher hin man noch init mehr oder weniger Wahrscheinlichkeit den Betrieb fortsetzen kann. Dem will ich bezüglich der Lage des Ganges und der Umstünde seiner Bildung noch hinzufügen, dass ein Blick auf irgend eine Gruppe dieser dreierlei Karten genügt, um Aufklárung zu gewinnen. Von der Umgebung von Schemnitz sind hier solche Bergbetriebe auf- genommen, welche östlich und südöstlieh vom Tanád und zwar sümmtlich in das Gebiet des Pyroxentrachytes fallen. Hier haben sich manche Gönge an der Berüh- rung des Biotittrachyt und Pyroxentrachyt gebildet, andere wieder im Pyroxen- Trachyt selbst, respective in seinen Spalten. Diese sind hinsiehtlieh ihres Alters die jüngeren der Scehemnitzer Günge, ihre Bildung begann nach dem Abschlusse des Pyroxentracbyt-Ausbruches; man kann sie daher ins Pliocen verlegen, ohne dass man deshalb die Reihe der hydometamorphisehen Veründerungen bis heute für beendigt halten könnte. Eines Umstandes aber muss ich hier gedenken. Erstens, dass die Vertiefungen der Schachte für die Geologie üáusserst lehrreich sind und dass wir bei der Summi- rung der diesbezüglichen Angaben hinsichtlich der tektonischen Verhültnisse von Schemnitz sehr viel lernen ; aber andererseits ist die gesammte Tiefe, bis zu wel- cher der Bergbetrieb gelangen kann, nicht sehr betráchtlieh; der unterste Hori- zont führt 223 Meter tief über der Meeresoberflüche, der höchste beginnt bei 785 Meter. Der Unterschied betrügt daher 562 Meter. Die horizontale miüchtige Ausbreitung des ein. Jahrtausend erreichenden Bergbaues von Schemnitz liegt im Stollenbetriebe, aber hinsichtlich seiner vertikalen Richtung steht er anderen Bergorten weit zurück. In den berühmten Silberbergwerken von Pribram in Böhmen, die vielleicht ebenso alt sind wie die Schemnitzer, hat man im Albert- sehachte schon den tausendsten Meter übersehritten, und gelangte man dort, ungefáhr in der Mitte Böhmens, beilüufig 550 Meter tief unter die Meeresoberfláche, wogegen man bei Schemnitz noch 223 Meter tiefer gehen muss, um auf die Höhe des Meeresspiegels zu gelangen. In Nevada ( Virginia City), in dem kaum 30jáhrigen Bergbetriebe des berühm- ten Comstock-Lode betrügt die Tiefe des tiefsten Schachtes beilüufig 3500 Fuss, was daher für das geologisehe Studium dieser Gegend der Cordilleren (das Erzgebirge von Washoe) einen viel betráchtlicheren Hoöhenabschnitt gibt. Schemnitz dagen bietet mit seinem Hauptschachte Josef II., dem löngsten der Welt, und seinen übrigen horizontalen Aufschlüssen (Schachte, Horizonte, Strecken u. s. w,) einen unvergleichlich lángeren Durchschnitt und lásst viel mehr 380 SITZUNGSBERICHTE., seitliche horizontale Binblicke zu, als die erwáhnten, oder welch immer für Berg- werksgebiete. Zweitens, dass die Betriebsaufschlüsse, besonders die horizontalen, zufolge der Natur der Sache in dem Verflachen der Güinge gehend das Nebengestein meistens in betrüchtlicher Veründerung zeigen, und zwar in solcher, dass das Erkennen ihres ursprüngliehen Zustandes oft gar nicht oder nur zweifelhaft gelingt. In solchem Falle leistet dann der gebrünchliche praktische Ausdruck (verwitterter Grünstein, weisslicher Thon u. s. w,) seinen guten Dienst. Solche Betriebsaufsehlüsse geben daher im Ganzen in geologischer Beziehung einen so guten Durchschnitt, als zum Beispiel die horizontalen Schürfungen oder die Hauptschüchte. Im Ganzen genommen kann man aber sagen, dass sich das geologische Studium der Umgebung von Schemnitz im Vergleich mit anderen, in geologischer Beziehung ebenso bedeutenden Gegenden, bei denen sich aber der Geologe auf ühnliche bergmünnische Daten nicht stützen kann, eben durch die Ergünzung dieser Daten zu hoher wissenschaftlicher Bedeutung hebt. II. Prof. v. Szasó bespricht ferner die aDie Erzgünge von Schemmitz und dessen Umgebung in Ungarn betitelte Karte. Diese Karte liess der Schemnitzer Filialverein unserer Gesellschaft auf chro- molithographischem Wege herstellen und zwar mit der löbliehen Absicht, dass die Mitglieder der ung. geologischen Gesellschaft in den Besitz derselben gelangen mögen, Die Karte, die unter der Leitung des Vortragenden und Mithilfe der Herrn Lupw. CseH und ALEx. GEsEnr, entstand, wurde sehliesslich von der kel. ung. Staats- druckerei ausgeführt. Die technische Herstellung ist gut und ist die Karte dies- bezüglich mit den besten Leistungen dieser Art in eine Linie zu stellen. Die colo- rirten Vierecke des Farbensehlüssels sind ebenfalls fehlerlos, dagegen ist es leb- haft zu bedauern, dass sich in den Text desselben wesentliche Fehler eingeschlichen haben. Diesbezüglich ist eine Correctur unbedingt nothwendig. Ein Fehler entstand durch Wortverwechslung, indem auf der westlichen Seite der Karte beim Nummulitkalk Miocen statt Hocen steht. Zehn andere Fehler stammen daher, dass der Lithograph die Namen entweder in die unrichtige Reihe sitzte, oder mit falsehem Buchstaben bézeichnete, oder nicht in der gehörigen Grösse herstellte. III. Dr. GzogG PRgrmrcs spricht über das Vorkommen der derben (Juarz- vartetáten von Tekerő. (Man vel. dieses Heft.) IV. Jon. Kocsrs legt die Arbeit vón Pnrripp Pocra (Prag) über die Spongien- nadeln aus cinigen sedimentüren Gesteinen Ungarns vor. Prof. M. v. HANTKEN überliess dem Verfasser behufs eingehenderen Studiums seine Sehliffsamm- lung der (Gesteine aus dem Lias, der oberen Kreide und dem 6 Tertiür und beschreibt er nun die von ihm in diesen Sehliffen beobachteten Spongien-Hle- mente. Die bestimmbar gewesenen Formen sind folgende: Arinella sp., Reiniera. Z/ütteli, Pocta, Geodites sp., Geodia sp., Pochastrella sp., Tethyopsis sp., Ora- ticularia sp., (Goomphites sp. — Der Secretür bringt zur Anzeige, dass BEra v. INKEx ih die Reihe der grün- denden Mitelieder der Gesellschaft trat und dass 8 ordentliche Mitelieder zur Wahl vorgeschlagen werden : SITZUNGSBERICHTE. 381 JuLrius PücHLER, Ingenieur, Budapest ; empf. vom o. M. Jur. HALAvÁTS. JOHANN KANTNER, Bergingenieur, Borszék ; empf. vom o. M. Jur. HALaváTs. JosEF SIEGL, Architect, Fehértemplom ; empf. vom A. M. Lupw. v. Rorn. DEMETER MinErics, Bergbauunternehmer, Bozovics; empf. vom A. M. Lupw. v. Rorn. Lupwic LirscHauExR, kgl. ung. Berggesehworener, Budapest; empf. vom e. Secretár Dr. M. SrauBe. FLORIAN JABLONSZKY, Professor, Miskolcz ; empf. vom e. Secretár Dr. M.STAUB. JosEF Bguck, kgl. ung. Kanzleibeamter, Budapest; empf. vom e. Secretür Dr. M. Sraue. EmiL RoMmBAuER, Director d. kgl. Oberrealschule, Brassó ; empf. vom A. M. Dr. FRANZ SCHAFARZIK. Mit Tode gingen ab die ord. Mitglieder: LapIsraus Kokrzmics und MICHAEL NICKEL. VI. FACHSITZUNG VOM 1. DEZEMBER 1886. Vorsitzender: Prof. J. v. SzABó. Nach Authenticirung des Protokolls der Fachsitzung vom vorhergehenden Monate spricht. I. Prof. J. v. SzaBó über Spodumen und dessen Umwamdlungen, ÖJuarz und seine Einschlüsse. Der Vortragende weist aus dem mineralogisehen Museum der Universitát zwei Mineralien vor, die er bei Gelegenheit seines Aufenthaltes in Amerika zum Geschenke erhielt. Das eine ist das Spodumen, dessen eine Varietát vor beilüufig sechs Jahren in Nord -Carolina unter dem Namen Hiddenit als Schmuckstein geschliffen "wurde. Seine Farbe ist smaragderün und besitzt ein ungewöhnliches Feuer. Dieser werthvollere Spodumen ist bereits ausgebeutet und ist gegenwártig sein interessantestes Vorkommen das aus Branchville (Connecticut) von welehem Orte der Vortragende eine sehr inte- ressante Serie vorlegt. Das zweite Mineral ist ein Ouarz von Branchville, der an fluidalen EHinschlüs- sen besonders reich ist. Hin Theil derselben besteht aus Wasser, der übrige aber ist flüssige Kohlensáure. Diese Hinschlüsse kommen in so grosser Menge vor, dass die Flüssigkeit sowohl guantitativ wie gualitativ bestimmbar war. II. Dr. G. Pgrmics legt seine Abhandlung über die Spuren des Höhlenbáren in Ungarn und das Resultat der jüngsten Ausgrabungen in der Höhle von Oncsásza vor. Auf Grund der bisher vom Vortragenden durchsuchten Literatur konnte er auf der vorgelegten Landkarte 28 ungarlándisehe und Knochenreste des Ursus spelaeus enthaltende Höhlen nachweisen ; an fünf Orten wurden jene im Diluvium gefunden. Aus der Höhle von Oncsásza im Biharer Gebirge, deren schematischen Grundriss der Vortragende vorlegte, konnte er ein vollstándiges Skelett des Höhlenbüren ausgraben, welches durch die Munificenz des Herrn AÁNDOR v. SEMSEY in den Besitz der kel. ung. geol. Anstalt gelangte. 382 SITZUNGSBERICHTE. Zn ordentl. Miteliedern werden folgende Herren vorgeschlagen : JOHANN BIBEL, Architekt, Oravicza; empf. vom A. M. Lupw. v. Rorn ; J. M. Zusovic, Professor an der Hochschule, Belgrád; empf. vom o. M. Jur. HALAVvÁTS ; Dr. Kat MuRaxözyv, Assistent am kgl. Polytechnicum, Budapest; empf. vom o. M. Jur. HaLavárs. VI. AUSSCHUSSSITZUNG VOM 3. NOVEMBER 1886. Vorsitzender: Prof. J. v. SzaBó. Der Secretür legt die bei Gelegenheit der allg. Landesausstellung vom Jahre 1885 der Gesellschaft zugesprochene Medaille und das Anerkennungsdiplom, ferner die Ouittung des Heer-Monument-Comitéjs vor, in welcher der Empfang der von der Gesellschaft für das Monument unseres verstorbenen Ehrenmiteliedes Osw. HEER gesammelten 156 frcs bestátigt wird, und meldet schiesslich, dass die Gesellschaft auf der XXIII. Wanderversammlung der ung. Aerete und Natur- forscher durch den Prüáses Prof. J. v. SzaBó, das A. M. Prof. L. Lóczy und den ersten Secretár Dr. M. Sraute officiell vertreten war. Die Gesellschaft tritt mit der naturwissenschaftlichen Gesellschaft in Agram ; der Academy of Sciencés in Californien und der Geological Society of Australasia in Tauschverkehr. Bezüglich des Antrages des A. M. Lupw. Lóczy, der sich auf die Regelung des Verhültnisses zum Filialvereine in Schemnitz bezieht, besehliesst der Aus- schuss Folgendes: Der Filialverein zu Schemnitz behalte auch für die Zukunft seine besondere Organisation und seinen eigenen Wirkungskreis. Die Beitrüge der Mitelieder werden wie bisher, vom Filialvereine eingehoben ; letzterer ist aber ver- pílichtet im ersten Viertel des Jahres nach jedem seiner Mitglieder je 3 Gulden ö. W. an die Casse der Gesellschaft abzugeben; die erübrigten 2 Gulden kann der Filialverein seinen eigenen Zwecken widmen. Zur Besprechung der vom gew. Secretür Dr. Jur. Pernő bei Gelegenheit der diesjáhrigen Generalversammlung gestellten Antrüge wird unter dem Prüsidium Jon. BöckHs ein engeres Comité ausgesendet, welches aus den A. M. Lupw. v. Rorn, Dr. ALEx. ScHminr, Dr. Ju. PerHó, Dr. F. ScHAFARZIK, Dr. M. Sraug und Dr. Tu. SzorxTraGn besteht. VII. AUSSCHUSSSITZUNG VOM 1. DEZEMBER 1886. Vorsitzender : Prof. J. v. SZABÓ. Der Secretür legt das Schreiben des Prüsidiums des Schemnitzer Filial- vereins vor, in welchem derselbe die (resellschaft davon verstündiet, dass die vor- geschlagene Modification des bisher bestandenen Verhültnisses bereitwilligst ange- nommen wird und das der Filialverein bestrebt ist, auch die geologische Karte des Bergbaugebietes von Kremnitz auszuführen. Diese Mittheilungen nimmt der Aus- schuss mit grosser Befriedigung zur Kenntniss. MITTHEILUNGEN. 883 Das von der vorhergegangenen Ausschusssitzung ausgesandte Comité zur Be- sprechung der Antrüöge des A. M. Dr. Jur. Pernöő legt seinen Bericht vor; der in einer ausserordentlichen Ausschusssitzung verhandelt werden soll. Nachdem das hohe kel. ung. Finanzministerium und jenes für Landwirth- sechaft, Gewerbe und Handel sich bereit erklürten, mit je 200 Gulden ö. W. die Drucklegung der Arbeit Dr. Sam. FiscHERs über die Salegguellen Ungarns zu befördern: so beschliesst der Ausschuss die Herausgabe zu bewerkstelligen und betraut diesbezüglieh den Secretár mit der Ausführung dieses Beschlusses. Als Tag der náchsten Generalversammlung wird der 9. Februar 1887 fest- gesetzt ; ebenso die Reihenfolge der náchtsjáhrigen Sitzungen. MITTHEILÜNGEN AUS DER KGL. UNG. GEOL. ANSTALT. Ernennung. Der kgl. ung. Minister für Landwirthschaft, Gewerbe und Handel hat den gewesenen verdienstvollen ersten Secretür der Gesellschaft, Herrn Dr. Junius PerHő, bisher Hilfsgeologen an der kel. ung. geol. Anstalt zum Sections- geologen derselben Anstalt ernannt. Geschenk. Im Monate November 1. J. erhielt das Museum der kel. ung. geol. Anstalt ein werthvolles Creschenk. Es besteht dasselbe aus dem vollstándigen Skelette eines Höhlenbüáren (Ursus spelaeus), welches die Anstalt abermals der unerschöpfílichen Opferwilligkeit Herrn ANpoxk v. SEmsex verdankt. Die Direktion der Anstalt betraute námlich im Sommer 1. J. den Geologen Dr. G. PRImics damit, in Gesellschaít des Hilfscustos der zoologisehen Abtheilung des Klausenburger Museums, Herrn Dr. Jon. KrrR, in der bekannten Höhle von Oncsásza im Biharer Gebirge Nacherabungen nach den Knochenresten des Höhlenbüáren auszuführen. Die Expedition hatte elánzenden Erfolg, indem es Herrn Dr. Pgrmics thatsüáchlich gelang, zahlreiches Material zu finden, aus welehem Dr. Krrg ein vollstándiges Skelett zusammenstellen konnte. Die Kosten der Expedition, die sich auf 650 Gul- den belaufen, bestritt Herr Áwp. v. SEMSEx aus seinem Eigenen. Montanistische Ausstellung in Peru. Laut Mittheilung des kön. ung. Ministeriums für Agricultur, Industrie und Handel gedenkt die Regierung des Staates Peru am 1. Juni 1887 in Lima eine allgemeine montanistisehe Ausstellung zu eröfinen. Der Zweck dieser Ausstellung ist, dem Fachpublikum nicht blos den Reichthum an Erzen von Peru vorzuführen, sondern auch gleichzeitig allen Monta- nisten und Nationalökonomen Huropa s und Amerika s Gelegenheit zu bieten, die beim Bergwesen in Anwendung stehenden neuesten Maschinen, Instrumente etc. kennen zu lernen. Laut des soeben bezeichneten Programmes wird die fragliche Fachausstellung viel Interesse bieten, weshalb wir uns veranlasst sehen, den Mün- nern der practischen Geologle, sowie überhaupt allen Interessenten die zur eröff- nende Ausstellung ihrer Aufmerksamkeit zu empfehlen. Sehliessliceh bemerken wir, dass das Consulat von Peru in Wien sich bereit erklürte, jedem österreichischen und ungarischen Staatsbürger in Betreff der Details der genannten Ausstellung die etwa gewünschten Aufschlüsse zu ertheilen. —s8-t.— 286. 287. lenni tm SANSZ SOS 53 Bsz isz sző 9 ha S 9 dd J e KK a a HO. TESTES SOS YOO E za SS SK SNS ARO DEE OB ONES TON A 6 — fee] . . 258.Zeile 1. v. u. statt c Beschtany HZ DRUCKFEHLERBERICHTIGUNG. cvon derselbens ( cgebev f cwozu die Bewohnerv a cv. Richthofen J. Kreutv fi vfallen lassens c csehlieferigenc fi cin der deutschen Literaturs e cSüuleny fi ( Si 02 ) ( 103029 a ceigenthümlicherv a xpleochrooss fi ecwesentlichs a c Thanit, fi cGementgsheiles ( esgesondertcharakteristischeny c lies c Beschtaus cüber dieselbes sgübes [wohners cwozu als Arbeiter die Be- cv. Richthofen F., Kreutzo cfallen gelassenn csehieferigen) teraturd cin der ülteren deutschen Li- cSüuleheny cS5102 c Cr2Osy cursprünglicherv kpleochroistischn xcendlichs c Titanit, cGemengtheile, cbesondersp. ENDE DES XxvI. BANDES 1886. átal Ata "4 28 2) ssdlep szi BALE LT SZÁE ESSÉL ÁROK 1473 zer Ji at 44. , 9 .zh ony hozd 04 16 4 Neje gőt Sos pÉs ret a -ÉSLGESE TÉS ee eisge PER: BG akk: Na JA jÍ j j j HI j l l I