IFOR THE PEOPLE 
FOR EDVCATION 
KEOR-SGLENGE 


LIBRARY 
OF 


THE AMERICAN MUSEUM 


OF 


NATURAL HISTORY 


4 ÖSZES ÉNTÉL TÉS E KT TT 


Met ezt ész TF SZNANNET VAN 
ed KK ENÁ] él FX 
e M set hl KV e 


§ pa 4 Lal ke egi j St hus s 
bánta ab KELEK 
c rsósg ség ARA 


mezt ra 2t, Hy X 4 f 2) gé. 443 A 
p SAKÁL He VÉ etab isz 
Kpt 16 övet gat e SZÁRA 
7 r. éNuN) ep (4 A § 
zal BÓL Év Ft sal kabe 598 7 
t Wa ét e j 
sségi Mekaola A; e LV; get gi 
a Vag ebek kezés EGEK Bt PASA TÉT : 
TAK ks 4 pdo AV hel e LR ah! Aa . 
OT ÁGÁT TBAL 


1 
4 
§ 


kul 


e 
a. 
béta 
mM á4 
EÁ ZET e 
6 ta 
e 
vét 


48 


S zt 


öe P e 


4 
63 
ve 
- 
a 


a 


et est ir" 2) 
ú ni erat 

s 2 4 Köz eze 
Pal Be VS elsőt VER 5 


TT ZnÉtSe 
éa; 
A 


7: gató 
b tot 


tetu ay be. 
pá ső Két 
gye 3 6. 


éw 
d 


ű 
VA 


§ 


f As 
YRGN AT 


TS ZÉB 04 e 


FÖLDTANI KÖZLÖNY. 


HAVI FOLYÓIRAT 


KIADJA 
A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT 


EGYSZERSMIND 


A M. KIR. FÖLDTANI INTÉZET HIVATALOS KÖZLÖNYE. 


SZERKESZTIK 


Dr. STAUB MÓRICZ ís Dr. SZONTAGH TAMÁS, 


A TÁRSULAT TITKÁRAI, 


TIZENKILENCZEDIK KÖTET. 1889. 


KÉT TÉRKÉPPEL ÉS KÉT A SZÖVEG KÖZÉ NYOMOTT ÁBRÁVAL. 


FÖLDTANI KÖZLÖNY. 


(GEOLOGISCHE MITTHEILUNGEN. ) 


ZEITSCHRIFT DER UNGARISCHEN GEOLOGISCHEN GESELLSCHAF1. 


ZUGLEICH 
AMTLICHES ORGAN DER K. UNG. GEOLOGISCHEN ANSTALT. 


REDIGIRT VON 


Dr MOJKEZ S TAVIBTosp Dr. TEOMAS SZONTAGE 


SECRETÁRE DER GESELLSCHAFT. 


NEUNZEHNTER BAND. 1889. 


MIT ZWEI KARTEN UND ZWEI IN DEN TEXT GEDRUCKTEN ABBILDUNGEN. 


BUDAPEST, 1889. 


A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT TULAJDONA, " EIGENTHUM DER UNG. GEOL, GESELLSCHAFT. 


re 
ő 
dd úi 
a. A, 4. ... 
vm ed aa. í ai d É y 
(S LT a Í it / k! 4 4 
f ) 4 
ő. ; Hl , k 74 j 
4 , 4 bh 
fi ARA S A 8 Gt at a, 
j hd 
é 1) ké 
r " ar a fv stk 
; ha u 
hö ( 
atm Hi 
pt 


, 
6ú 
4 9 
d" ú 
y a d 
§ § 
ai 
TAFE át ú 
AN hl k 
j í 
Fe ú e nd 
. 
19 01 élő $9. gk szi aaa £ 
1 , 
. 
, 


pá 5; ég 


A közlemények KDE TÜTELÉTŐ és alakjdért a szerzők A 
, ÁL H € fi 


a. ős 


kzafeletősölosa ri anstandteresás 708 


k rű rY 
té k 
A a 
, 
ű A 
j 
Franklin-Társulat nyomdája. 0" rim TT HA 
28 el 
[9 w " j 
a j y 2 
ha . ha 
sú I ő 
ú e KT szgk 


HALAvÁáTS GYULA: 


HEGEpÜS PáL: 
INgKEY BÉLA: .. 


. IFJ. JANKÓ János : 
KisPATIC MIHÁLY: 


TARTALOMJEGYZÉK. 


EREDETI KÖZLEMÉNYEK. 


JNOGHJANTAT ÓÓ ist hee 
OÖCHAFARZIK FERENCZ: 


SrauB MóxniIcz: 


"SZABÓ JÓZSEF : 


SZÁDECZKY (GYULA : 


TéGzás GÁBOR : 


BENKŐ GÁBOR: . 


CAMERLANDER Ú. v. 


Adatok Hontmegye földtani viszonyainak 
ismeretéhez zzggjzisetstátátetéesálpá o été 
Az István-telér és FAGNGEZSÜBEtTŐ[ He 
Román földtani kutatások eletbe ÉT 
atátszólén kt tett "a TR os b KE TEYTSETS 
Egyptom SEGÍDETÁJÁNOZ 
Az 1884, 1885 és 1886-iki fiGEVÁt Halat 
dalmátországi, valamint a bosnyák-her- 
czegovinai földrengésekről .. 
Az 1886. évi erdélyi földrengésekről . . 
Az 1885. és!1886. évi magyarországi föld 
TONSÉBOKTÓL esznek ze 
Kösókristályok Vizitnáről Butságyetr 
Trachytjaink néhány ritkább JLVANYÁLÓTT. 
Megváltoztatták-e a Föld sarkai hely zetöket, 
VAGY NOMEZA Né EE Bee ez Pra 
Sabal major Ung. sp. a Más völgyéből .. 
Kisebb phytopalaeontologiai közlemények . . 
Jelentés az 1888. szeptember havában Lon- 
donban tartott nemzetközi kongressusról 
A. tokaj-eperjesi hegység Pusztafalu körül 
levő centrális részének petrographiai és 


geologiai viszonyairól .. 2 944, 


Rhyolithnyomok Svédországban .. ... -. 
Római márványbánya a Úaerávolgy bet 
Bukova hunyadmegyei falu határán 


IRODALOM. 


Ásványtani közlemények Erdélyből .. .. 

Der am 5. u. 6. Februar d. J. in Ostschlesien 
und Nordwestungarn mit Schnee nieder- 
gefallene gelbe Staub eeroláa est ő sie 


29 
29265 
406 
145 
258 
415 


129 


IV. 


FRANZENAU ÁGOSTON:  .. 


HANKÓ VILMOS: -— 0. 


HERBICH FERENCZ: 


HEREPEY KÁROLY: telne 
IKOORÁNTAN 0 At 


KRENNER JÓZSEF : KÖKÜNÜ mást] a 
LENGYEL BÉLA : 


IVAR ARZA SÉT OT SAS te NNA a EE KASE 


MIHAnIK J: Be egyént 


TON NÁRENTÁNADONR ele EEEN 


NEMES AD SRE A 
IBANTOGSEK áj? S aZ 
BERGENS JR 
1etorégüe [ddnatíoloe ae ea 
PRIMIcS GYÖRGY: 0... 
RorTH SAMu:... . ee eres 
AZEHAK A: j e 
SCHERFEL W. AURÉL:.-.  ... 
SCHMIDT SÁNDOR: 0... 0... 
SIEGMETH KÁROLY: 0... ... 
SOLYMOSI [AJos: 


SracH FRIEDR. RITTER Yv. 


STURZJÜ9 tk 98 8 


TARTALOMJEGYZÉK. 


Vizsgálatok a seissi havas Datolith szögérté- 
kének állandóságáról —. Et 
A csonthegyi hideg sósforrások eromnai éldna 

ZÉBŐ a zá I S OLARENENREEE gr 
A bodoki hideg savanyú Keke bona 
elemzése 4 TÉr- 
Hgy új árczelőtosatÁEt ól a Gyálu- Bradulúon 
Szt. MUSZLÓtÓlANy estate set Stt NEE 
A felső-orbói lajtamészről 2 0 
Erdély felső tertiár üledékeinek echinidjei ... 
Az erdélyi muzeum meteorit-gyüjteményé- 
mek rujabbroyatapodása kest stpeet 
Erdély minerálogiájának és geologiájának 
haladása zonéva ait este est esz se 
Az Akanthit és a természetes ezüstkértéek 4 
A czigelkai, lippiki és lublói ásványvizek 
VOgyiKalkatáno tet szet IK k ett etetett 
Ásványvíz elemzések sz o 2.3 aluhh úg 
Goldfunde in Ungarn .. 0. let 
lLuaptóvármegye topographiai tekratátben rő 
A szántói savanyúvíznek új vegyelemzése . . 
Újabb adatok a bujturi mediterran-rétegek 
faunájának ismeretéhez 17 
Beitrüge zur Kenntniss der fossilen Bacillarien 
LEN öyeznr ofejakeyezeté és EGEN ÉSS AT ee ge 
Note préliminaire sur les BEN DZGALTOS its 
des environs de Kolosvár 02 
Néhány spongia a Pécsi- vagy MIGGSBKhagye 
ség dogger-rétegeiből A T 
A vádvölgyi Gyalú - Ursuluj  aranybánya- 
terület geologiai és bányageologiai viszo- 
talá GABEK Ét gestte ea ZNÉE  ea A zt ÉLET ezt 
A Magas- Tátra. jég: kruitól B 
Die Foraminiferenfauna des grünen Ölleóenő 
thones von Nikolschitz in Mühren 
A  szepestótfalvi Badányi forrás vizének 
VegYelemzésoz zett szetter e NE ég 
Mineralogiai KözlötónT öl A szomolnoki 
claudetit kristályairól 0... t883 
A Hegyaljáról a Vihorlát hegységbe 0... 
A szejkei borvíz chemiai elemzése ... 
Die Edelmetallbergbaue Faczebaja und Aller- 
heiligen in der Umgebung von Zalathna. 
Ein neuer Cephalopode aus der Kohlenablage- 
rung von Fünfkirchen. . sah szek 


Lap- 


(ds 


0 E 
(es a] 
s 


b2. ma £9 
2 1 I 
b9 9 1 


[6s) 
eni! 
p9 


TARTALOMJEGYZÉK. 


"SzaBó Józser: ... ... --- A nemzetközi térképelés elve és jelen állása 
—— — A budapesti egyetem ásványtani intézetének 
százados története és jelen állapota 

SZÁDEOZEY GYUtA: oo... A magyarországi obsidiánok különös tekin- 
tettel geologiai viszonyaikra . 

"TégGrás GáBoR: ... ... -.- Egy új csontbarlang a hunyadmegyei Patkó 

a falu határán s a déli Kárpátok szegélyze- 

tében .. ..- igét eh tl zzdv se 

zi Éen Jelentés a mult See on Kzelattétolra ő és- bányá- 

szati érdekből tett utazásomnak őslénytani 


ELGdMÉNYOTTŐLÉt (NESé eza tni 3 set 
"TéGrás GáBoR: .. ... ... Az erdélyi medencze őstörténelméhez ... ... 
TESCHLER GYÖRGY: 0... Vulkáni hamuhullás Trencsénmegyében .—. 
THan KáRorx: .. .. ...— HA felső-alapi ásványvíz chemiai elemzése 
THIRRING GUSZTÁV: Vázlatok a Pojána-Ruszka hegységből ... 
WARTHA VINCZE : —.  -.. — Vulkáni hamuhullás Trencsénmegyében 


ISMERTETÉSEK. 


INTEETEN S LES a eb Jégkorszak az Uralban ... éz 
TŰGOASAB E MAC et e De Steimköhlen, ihre EiSonséhattor ih Vor- 
kommen, Entstehung und nationalökono- 
MmiselleMBedeütutse Stt Stt SZEMES 
HT 6 8 A hasznos fémek nevei 0 
—— — A fúró-technikusok ENNADEStEK 1889- 1 év 
junius 9-ikéről 11-ikéig tartott 4-ik gyülése 


NEKROLOGOK. 


MENEGHINI 241. — v. DECHEN TEST eg ERRE Ő, ts CSALÁD ee 


TÁRSULATT"ÖGY EK. 


VI. Szakülés 1889, januárius 9-én. Elnöki jelentés a társulat halottjairól: Zsig- 
mondy Vilmos, Dr. Hunfalvy János, gr. Thun Leo. — Halaváts Gyula. 
Adatok Hontmegye geológiai ismeretéhez. — Dr. Szontagh Tamás: Magyarád 
és Szántó ásványforrásai. — Dr. Staub Móricz: Megváltoztatták-e a föld 
SENKANHELYOKBTN VAGY TOMKA es MY EE Met E, zzz eszi efezel ee fe 

Közgyűlés 1889 februárius 13-án. Elnöki javító. titkári jelentés, pénztári 
ELEMES KÖNBÉGVETÉS LL SS EDENENNKSSE el ÉSE zás az tsa hazel enb des 


162 


187 
188 
428 
175 
173 
428 


266 


269 


160 


419 


393 


VI TARTALOMJEGYZÉK. 


I. Szakülés 1889 márczius hó 6-án. Elnöki jelentés von Dechen H. tiszteleti 
tag haláláról. — Dr. Szádeczky Gyula: Adatok Munkács vidékének geolo- 


giai viszonyaihoz. — Dr. Staub Móricz: Fosszil növények Munkács környé- 
kéről. — Dr. Posevitz Tivadar: Borneo szigetére vonatkozó munkájának 


ismertetése. — Dr. Schafarzik Ferencz: Vizaknai kősó-kristályok. — Dr. Szon - 
tagh Tamás: Lunacsek József levelező tag kőzetküldeményeiről . 0... 
II. Szakülés 1889 április 3-án. Megemlékezés dr. Rómer Flóris r. tag elhuny- 
táról. — Tagválasztás. — Inkey Béla: Románia geologiai viszonyairól és 
felvételeiről. — Dr. Schafarzik Ferencz: A Cserhát geologiai viszonyairól ... 
III. Szakülés 1889 május hó 8-ikán. Elnöki jelentés Rónay Jáczint haláláról. — 
Tagajánlás. — Kalecsinszky Sándor: Közlemények a m. kir. földtani inté- 
zet chemiai laboratoriumábói. — Dr. Szontagh Tamás: Geologiai tanulmá- 
nyok Nagy-Károly, Ér-Endréd, Margita és Szalárd környékén. — Dr. Staub 
Móricz: Karniewiézei növényekről és Duna-Almás mellett talált, diluvialis 
növényekről. — Lunacsek József küldeménye eme er ass, sea ey 
IV. Szakülés 1889 november hó 6-ikán. Dr. Szabó: JózSt nöt beráttatja és 
ismerteti Zujovié M., belgrádi tanár geologiai irodalmi vállalatának első 
kötetét. — Lőrenthey Imre: Adalékok a tolnamegyei Nagy-Mányok község 
geologiai viszonyaihoz. — Ifj. Jankó János: A tuniszi Dzsebel Bu Kornein 
hegy geologiai viszonyairól seek 8 B 
Szakülés 1889 deczember hó 4-én. aleáris elérés ri Roth Sam hzlálárót a - 
Tagajánlás. — Braun Gyula: A. budai calcitok. — Lőrenthey Imre : Ujabb 
adatok a nagymányoki pontusi és diluvialis faunájához. — Dr. Staub M. : 
A. imegkövesült erdőkről, te tsknk s sss ést ÉGNE B ASE ! a Szet hane ESE 


ag 


VA 


Választmányi ülések : 
VI.:1889. januáriús 9-ém az esz messa e e set E 
VEL d -ODTUÁTUUS 2ZAN Ez e EE 


TE 24 ZDNÁVOZTUS , VOSÁANAS ET EZ RE se E e ei ES S 
f TES Szá pralis ta öl: h o lgpálozez ét végek jlytezáthel ts lfs ÜL Éz ELÉ 
ETT ESB OZÁTÓ ze let e té eétsátá, kez) ő SE 
IV. c november 6- ijéka KENE K ET ONÉ yes AR b e Ra BEK ee SA TÁLZ 


A" magyarhoni földtani társulat tisztviselői e Et S. 
( a ( tagjaimak méVBOTa a de) ET a ÖSETNEKEN ES SETS 

( ( ( CSOYÓVISZOTLY ANT ASE tn EEEN, Bt 

( ( ( számára 1888 folytán begékesett JEEZ ED ok 

és ajándékok jegyzéke szegeny ali sss ses 
( a ( alapitványi tőkéje az 1887. GYDBNASÉ gt ztetez 
A selmeczbányai fiókegyesület szakülése 1888. deczember 2-án .-. --.- 2 

a a 1889. jan. 30-án tartott közgyűlésének JEGYEŰS 

könyve zta ap eeva te hgy e szt SE O 


Les) 
04 
4 


Hivatalos Közlemények a M. kir. Földtani Intézetből... .. 


VEGYESEK. 


Trefort emlékszobra ügyében 2. — Amateur fotografiai kiállitás... --- --- --- 


Lap 


203 


204 


TARTALOMJEGYZÉK. VII 


I. SZEMÉLYNEVEK. 


Benkő Gábor 182. — Braun Gyula 434. — Camerlander C. v. 428. —  Franzenau 
Ágoston 185. — Halaváts Gyula 53, 142. — Hankó Vilmos 279, 280. — Hegedüs 
dűs Pál 411. — Herbich Ferencz 181. — Herepey Károly 275. — Inkey Béla 205. — 
Jankó János 336, 433. — Kalecsinszky Sándor 285. — Kispatic Mihály 12. — Koch 
Antal 5, 176, 183, 284. — Krenner József 183. — ILegeza V. 268. — Lengyel 
Béla 173, 280. — Lőrenthey Imre 433, 434. — Marka G. 145. — Mihalik J. 172. — 
Molnár N. 282. — Nemes D. Felix 272, 275. — Nikitin 266. — Pantocsek J. 344. — 
Pergens E. 272. — Pocta F. 171. — Posewitz T. 204. — Primics Gy. 180. — 
Roth Samu 285. — Sehafarzik Ferencz 29, " 204, 205, 265, 406. — Sceherfel W. 
Aurél 282. — Schmidt Sándor 276. — Siegmeth Károly 171. — Sólymosi Lajos 279. — 
Stach Friedr. v..163. — Staub Móricz 53, 145, 189, 203, 258, 285, 415, 434. — 
Stur D. 188. — Szabó József 129, 189, 283, 424, 433. — Szádeczky Gy. 189, 203, 
244, 320, 395. — Szontagh Tamás 53, 285. — Téglás Gábor 154, 160, 162, 187, 
188. — Teschler György 428. — Than Károly.175. — Toula Fr. 269. — Wartha 
Vincze 498. 


II. HELYNEVEK. 


Akna-Sugatag 32. — Akna-Szlatina 32. — Almás 418. — Alsó-Bisztra 16. —  Alsó- 
Esztergály 334. — Alsó-Nereznicze 48. — Alvincz 187. —  Apahida 32. — Apa- 
nagyfalu 32. — Apatin 46. — Árapatak 187. — Árokszállás 31. — Aszúpatak 33. 

Baja 14. — Bánffi-Hunyad 33. —  Banjaluka 20. — Banostor 13. — Barátos 45. — 
Baróth 75. — Bebrina-Gornja 13. — Belényes 34. — Bellő 167. — Berbir 20. — 
Bereg- Böszörmény 49. — Berve 187. — Besztercze 34. — Bethlen 34. — Bihar 49. — 
Bilin 422. — Bilke 52.— Biste 170.— Bisztricza 16, 27. — Blato 24, 25, 26, 27. — 
Bodrog-Keresztúr 167. —  Bodrog-Szerdahely 168. —  Boj-Csigno 187. —  Boncz- 

. hida 34. — Boncz-Nyires 3£. — Borberek 187. — Borostyánkő 45. — Bosnjaczi 13. — 
Bozovics 416. — Brassó 45. — Brazza 24. —  Brcska 14. — Brennberg 416. — 
Brod 13, 15, 17. — Brullya 187. — Brunócz 49. — Buccari 18. — Bucsum 182. — 
Buda 434. — Budafa 416. — Bujtur 272. — Bukuresd 182. — Bussovacsa 19. — 
Buza 49. - 

Cerna 13. — Csácza 428, 432. — Csajnicza 23. — Csáki-Gorbó 34. — Csáklya 187. — 
Cséffa 49. — Csepin 14. — Csereviz 13. — Cserna-Keresztúr 10. — Csicsó-Keresztur 
34. — Csurgó 14. — Curzola 24, 26. 

Dabjon-Ujfalu 35. — Dalbosecz 416. — Dalja 14. — Dárda 46. — Daruvár 20. — 


Deés 35. — Deés-akna 36. — Derecske 51. — Derna 421. — Detrehem 36. — 
Déva 9. — Diakovár 12, 14, 15, 23. — Diósgyőr 29. — Doboj 21. — Dolje 345. — 
Dobsina 415. — Domanovics 21. — Dragotin 12. — Dubocsacza 13. — Dusina 23. 
Egeres 36. — Erdőbénye 168, 417. — Eszék 14, 15, 21. Esztergom 30. — Élesd 345. 
Faczebaja 163. — Farkasmező 36. — Felek 417. — Felsőbánya 36. — Felső-Derna 
421. — Felső-Esztergály 204, 345. — Felső-Eör 31. — Felső-Lövő 31. — Felső- 
Nereznicze 48. — Felső-Orbó 275. — Felső-Túr 142. — Filipowice 418. — Focsa 


18. — Fulnok 428. — Füzesd 182. 
Gálfalva 185. — Gardánfalva 36. — Gaura 36. — Geletnek 416. — Gerdély 188. — 
Gjurgjanezi 12. — Gorozda 16, 18. — Gornji-Stenjove 416. — Görömböly 29. — 


VIII TARTALOMJEGYZÉK. 


Grabovo 13. — Gracsanicza 14. — Gradiste 13. — Grohova 46. — Gyálu 36. — 
Gyálu-Braduluj 181. — Gyálu-Urszuluj 180. — Győr 423. 

Hadad 36. — Hall 265. — Harangláb 182. — Herczegány 182. — Hollóháza 170. — 
Hreljin 28. — Hrkanovcz 13. 

Ivanecz 23. — Irholcz 48. — Izsa 49. 

Jablonka 428. — Jajcze 17. — Jaszenovacz 20. — Jaszka 22. — Jelia (Mehádia m.) 418. 

Kajanel 182. — Kalusz 265. — Kapolnok-Monostor 36. — Karács 182. — Karáló 
416. — Karlócza 13. — Karniowice 418. — Kelnek 187. — Ketesd 37. — Kékes 
36. — Kékkő 345. —  Kézdi-Vásárhely 7. — Kisbánya 416. — Kiseljak 20. — 


Kis-Márton 45. — Kis-Szokond 37. — Kljucso 20. — Kobor 187. — Kolbása 
170. — Kolozsvár 37. — Komodi 51. — Komárnik 420. — Komletincz 13. — 
Kondrics 12. — Konjicza 19. — Konyha 420. — Kopanicza 12. — Koskan 13. — 
Kovászna 7. — Kőhalom 187. — Kőszeg 31. — Köpecz 187. — Körösmező 421. — 
Körmöczbánya 416. — Krapina-Teplitz 16. — Krapje 20. — Kraszna 37. — Kudu 
37. — Kucsiste 24. — Kutjevo 12. — Kwaczula 418. 


Leobschütz 428. — Lessi 30. — Lesina 24, 26. — Levaniszka 13. — Lipik 20. — 
Liskovicza 17. — Lissa 24, 26. — Ludbreg 19. — ILueh 420, 421. — Lumbardi 24. 

Mácsa 50. — Mád 168. — Maglaj 19. — Magyarád 53. — Magyar-Bikal 37. — 
Magyar-Gyerő-Monostor 37. — Magyar-Lápos 37. — Magyar-Légen 37. — Magyar- 
Fülpös 187. — Máriafalva 416. —  Márkusfalva 44. — Marmaros-Sziget 48. — 
Mária-Bisztricza 23. — Maros-Vásárhely 37. — Maros-Ujvár 187. — Maróth 408. — 
Maslinicza 26. — Mehádia 48. — Mező-Gyám 51. — Mező-Telegd 50. — Michol- 
jac 13. — Mikháza 187. — Miskolcz 29. — Mács 37. — Modromanja 19. — Mo- 
gyoród 345. — Mogyorós 187. — Mokró 19. — Mostar 12, 15, 16, 18, 27. — Mun- 
kács 203. 

Nádasd 418. — Nagy-Ág 10. — Nagy-Ajta 7. — Nagy-Báczon 187. Nagybánya 38. — 


Nagy-Bocskó 38. — Nagy-Borosnyó 7. — Nagy-Enyed 38. — Nagyfalu 38. — 
Nagy-Iklód 38. — Nagy-Ilonda 38. — Nagy-Kopanicza 15. — Nagy-Márton 45. — 


Nagy-Mányok 14, 434. — Nagy-Rápolt 187. — Nagy-Selyk 187. — Nagy-Somkút 
38. — Nagyvárad 50. — Nasicze 13. — Naszód 39. — Niedek 429. — Nova-Buka- 
vicza 13. — Novi 16, 18. — Novszka 20. — Nyárád-Gálfalu 187. 

Obrovácz 27. — Odorin 44. — Ó-Gradiska 13, 15, 17, 20. — Ogulin 27. — Okány 
51. — Ó-Kucsan 20. — Oláh-Laposbánya 39. — Olasz-Liszka 168. — Oláh-Pia 188. — 
Orahova 23. — Orebics 25. — Ostrawitz 429. — Oszolj 23. — Ördögkút 39. 

Pakracz 12, 17, 20. — Páké 45. — Pánczél-Cseh 39. — Pápa 48. — Pára 45. — 
Párkány 30. — Pásztó 418. — Perlak 44. — Petrosz 162. — Petrinja 16. — Pisko- 
revicz 12. — Pinkafő 31. — Plesivicza 22. — Poderkavlje 13. — Portore 18. — 
Pozsony 31. — Pozsega 12, 15, 17, 20. — Pracsa 15, 19. — Prevalény 416. — 
Protozsacz 23, 24. — Pusztafalu 170. — Puszta-Komárom 39. 

Racsics 24, 25, 26. — Radoboj 417. — Raguza 20, 24, 26, 27. — Rajevo-Selo 13. — 
Zatibor 428, 429, 430. — Rautenburg 428. — Recsk 420. — Retteg 39. — Rétfalu 
31. — Rétye 7. — Rézbánya 39. — Rigmány 187. — Rogaticza 18. — Rónaszék 
39. — Ruad 183. — Rybnik 417. i 

Saczal 420. — Sajó-Szt.-András 39. — Salgó-Tarján 416. — Samac 13. — Somabar 
16, 22. — Sátoralja-Újhely 168, 410. — Sebenico 27. — Sepsi-Szt.-György 6, 45. — 
Severin 21. — Simontelek 39. — Somkerek 39. — Somos-Újfalu 407. — Sopron 
44. — Sósmező 39, 421. — Sövényfalva 187. — Spalató 17, 25, 27. — Stassfurt 
965. — Stolacz 19. — Staro-Topolje 13. — Stoika 41. — Sztraczena 415. — Sused 
416. — Sülelmed 40. — Süttő 418. — Sviloso 13. — Szabadka 422. — Szakadat 
417. — Szakal 345. — Szalonok 31. — Szaláncz 168. — Szamos-Ujvár 40. — 


TARTALOMJEGYZÉK. IX 


Szántó 53. — Szász-Régen 40. — Szatmár 40. — Szepes-Igló 44. — Szerajevó 17 
19. — Szék 40. — Székelyhid 51. — Szilágy-Ardó 40. — Szilágy-Cseh 40. — Szilágy- 
Somlyó 40. — Szilágy-Szt.-Király 40. — Szirma 29. — Szlatina 13. — Szomod 418. — 
Szemolnok 276. — Szőllőske 167. — Sztenjevacz 16. — Szent-Gerlicze 187. — 
Szt.-Gothárd 188. — Szt.-Iván-Zelina 22. — Szt.-Mihály 187. — Szt.-Miklós 418. — 
Szt.-Péter 345. — Szt.-Simon 16. — Szurdok 41. 

"Tapolcza 32. — Tarcsin 19. — Tasnád 41. — Teschen 428. — Teke 41. — Tekeres 
418. — Tekerő 183. — Temes-Szlatina 48. — Técső 49. — Temesvár 52. — Telki- 
bánya 168. — Teregova 48, 52. — Thalheim 417. — Thurócz-Szt.-Márton 428. — 
Tokaj 168. — Tolcsva 168. — Torda 41. — Tovarnik 13. — Trau 27. — Travnik 
17, 20, 21. — Trebinje 20, — Trinitas 14. — Troppau 428. -- Trnova 12. — Tuzla 14. 

Ujfalu 416. — Uj-Gradiska 13, 20. — Udvari 51. — Ugra 51. — Ungurfalva 41. — 
Ürményes 187. 

"Vajda-Kamarás 41. — Valpovo 14, 15. — Varannó 44. — Vasas 14. — Vele-Luka 24, 
25. — Velika-Kopanicza 15. — Viganjo 24. — Villány 14. — Vinkovcze 14, 15. — 
Visa 41. — Visnjevica 19. — Visoko 19, 20. — Vizakna 204, 265. — Vrbicza 12. — 
Vrhgorácz 24, 27, 28. — Vrnikó 24. — Vrpolje 12. — Vuka 13, 14. — Vukovár 14. 

Zágráb 16, 18, 22, 23. — Zala-Egerszeg 32. — Zaprcsié 26. — Zára 16, 25. — Zenica 
19, 20. — Zepese 20, 21. — Zilah 41. — Zombor 14. — Zrnovó 24, 25. — Zuvány 
41. — Zvornik 920. — Zsákos 167. — Zsibó 41, 420, 421. — Zsilvölgy 415. — 
Zsolna 498. 


III. ÁSVÁNY- ÉS KŐZETNEVEK. 


.Agyag 430. — Akanthit 183. — Alabandin 183. — Amphibol-pala 180. — Amphibol- 
andesit 403. — Amphibol-augit-andesit 407. — Amphibol-hypersthen-andesit 410. — 
Antimonit 182. — Antimonokker 182. — Anthracit 205. — Apatit 320. — Aragonit 
182. — Axrgentit 183, 411, 413. — Augit 430. — Augit-Andesit 407. 

Barnapát 182. — Baryt 434. — Biharit 285. — Biotit orthoklas-plagioklas-guarztra- 
chyt 245. — Biotit-oligoklas-andesin-guarz-rhyolith 252. — Biotit-oligoklas-andesit- 
guarztrachyt 320. 

Calcit 182, 183, 430, 434. — Chabasit 182. — Cerussit 434. — Chalcopyrit 182. — 
Chloritos-talkos-pala 180. — Chlorit-pala 180. — Claudetit 276. — Cordierit 407, 
108. — Cordieritgneiss 406. — Csillámpala 180. 

Dacit 180, 409. — Datolith 185. — Diorit 180. — Dolomit 182, 183. 

Epidot 430. 

Filuorit 434. 

Galenit 183, 434. — Gipsz 183. — Gneiss 180, 405, 411. — Glauberit 427. — Grá- 
nát 430. — Granitbrecciás porphyr 405. 

Hanskit 427. — Helvit 285. 

Korund 409. — Kősókristályok 204, 265. — Kryokonit (jégpor) 431, 432. 

Lithoidit 253. 

Magnetit 430. — Menilit 258. — Meteorvas 427. 

Nephrit 427. 

Orthoklas 430. 

Perlit 253, 254. — Pharmakosiderit 285. — Polybasit 411. — Pleonast 408. — Pyrit 
181, 182, 183. 

Auarz 182, 183, 430. 

Rhyolith 245, 395—401, 403, 404. — Ryolith-Kaolin 433. — Rutil 450. 


Xx TARTALOMJEGYZÉK. 


sillimanit 408. — Sphalerit 182, 183. — Spodumen 427. — Stefanit 411, 413. — 
Szurokkő 253, 254. — Szurokkő-porphyr 402. 

Termés arany 183. — Termés tellur 183. — Trachyt 406. — Turmalin 430. 

Vasfényle 430. — Vörösantimonérez 182. 

Zivrkon 430. 


IV, ÁLLATNEVEK, 


Acropora coronata Rss. 274. — Adacna Schmidti 433. — A. cristagalli Roth 434. — 
Ammonites angulatus Schloth. 188. — Amphiblestrum Urana d Orb. 274. — Ancil- 
laria subcanalifera d Orb. — glandiformis Lam. 178. — Anomia costata Bracc. 276. — 


Arca diluvii Lamck 178. — Arietites bisulcatus Brug. — semicostatus Joung et B. — 
geometricus Opp. 188. 

Batopora scrobiculata Kosch. — multiradiata Rss. — conica Hantk. 274. — Bos 
urus priscus, — primigenius 187. — urus 188. — Buccinum serraticosta Bronn 
178. — Bulimina pupoides dOrb. — ovata dOrb. — elongata d"Orb. 275. — Bulla 
Lojankaireana 252. 

Cancellaria spinifera Gast. — contorta Bast. 178. — Cardium fragile Brocc. 143. — 
atf. obsoletum. — cefr. Suessi B. — obsoletum E. 252. — Cassis saburon Lora. 
178. — Cellaria opuntioides Pall. — Cellepora tenella Rss. 177. — Cerithium plica- 
tum Brogn. — moravicum Hcem. 319. — Cervus megaceros, alces, — elaphus 
fossilis 187. -—- Chenopus pespelicani Phil. 178. — Cippelia rugosa Goldf. 171. — 
Clavagella bacillaris 177. — Clypeaster erossicostatus Agass. — acuminatus Desar. — 
pyramidalis Mich. — cfr. gibbosus Rissa. — efr. folium Agass. Her. 179. — Ccenothyris 
(Terebratula) vulgaris 433. — Columbella subulata Bell. 178. — Conoclypus plagio- 
somus Agass. 179. — Conus avellana Lam. — antediluvianus Brug. — Dujar- 
dini Desh. —  ventricosus Bronn. — Tarbellianus Grat. 178. — Corbula carinata, 
Duj. 177. — Craticularia parallela Goldf. 171. — Cribrillina radiata Moll. 274. — 
Cupularia bidentata Rss. 274. — Cytherella bifidata. — plicatula Rss. 278. 


Dentalium Badense Partsch 178. — Diastopora nova Perg. et Meun. 273. — Dosinia 
Adansoni Phil. 276. 

Echinantus Scutella Goldf. 179. — Hehynocyamus transsylvanicus L. 176. — Echi- 
nolampas hemisphericus Lam. var. Rhadi-Laube. —  DLaurillardia Agass. 179. — 
Elephas primigenius 187, 434. — Entalophora proboscidea Edw. — pulchella Rss. — 
tenuissima Rss. 273. — Eguus primigenius 187. — Ervilia podolica E. 252. — 
Ischara cernicornis Pall. — heterostoma Rss. — bisulca Rss. — fenestrata Rss. — 
semitubulosa Rss. — Suessi Rss. — Hörnesi Rss. — duplicata Rss. —  semileevis 
iss. — monilifera Edw. — Haueri Rss. — subchartacea d"Arch. — alifera Rss. 274. 

Filisparsa varians Rss. 273. — Forma sessilis Perg. et Meun. 273. — Frondipora 
Marsiglii Mich. 273. — Fusus Burdigalensis Bast. — Valenciennesi Grat. — virgi- 
neus Grat. 178. 

Gastrochzena sp. intermedia Hörn. 177. — Gazella cfr. deperdita 434. — Globigerina 
bulloides dOrb. — bilobata 4dOrb. — triloba Rss. — guadriloba dOrb. 275. — 
Gryphea obligua — raricostata 433. 

Heteropora (Zonopora) variabilis d Orb. 273. — Heterostegina costata d Orb. 177. — 
Hornera concatenata Rss. — subanulata Phil. — frondiculata Lam. 273. — Haer- 
nesia socialis 433. 

Idmonea cancellata Goldfs. — gracillima HRss. — concava Rss. — pseudo-disticha 
Hag. — cultrata d" Orb. — subgradata d Orb. 273. — Isocardia cor. Linné 177. 


Lagena apiculata Reuss. 275. — Leda pellucidz;eformis R. 275. — fÍragilis Chemn. 


TARTALOMJEGYZÉK, XI 


976. — Lepralia angistoma Rss. 274. — Leucocyon lagopus fossilis 434. — Lichene- 
pora Brongniarti Edw. — organisans d Orb. — diadema Goldfs. — radiata dOrb. — 
tenuis Rss. — interrupta Rss. — Michelini Hay. 273. — DLucina leonina Bast. — 
ornata Agass. 143. — borealis Linné 276. — DLunulites guadrata Rss. 274. 

Mactra. podolica FEichw. 252. — Mastodon angustidens 145. —  Melania suturata 
(Fuchs) 252. — Membranipora angulosa Rss. 177, 274. — clathrata Rss. 177. — reticu- 
hum L. f. subtilimargo Rss. — elliptica Hag. 274. Micropora polysticha  Rss. — 
cucullata Rss. 274. — Mitra striatula Bracc. — Partschi Hörn. 178. — Mucronella 
coccinea Ab. — loricata Kosch. — circumornata Rss. 274. — Murex intercisus 
Micht. — strieformis Micht. — craticulatus Bracc. — Sechönni Hörn. — spinicosta 
Br. 178. — sublavatus (Bast.) 252. — Myriozoum runcatum Pall. 274. 

Nerinea nodosa d Orb. 316. — Hoheneggeri Peters 317. — Nucula Mayeri M. Hörn. — 
Ehrlichi R. Hörn. 

Orbicularia universa d Orb, 275. — Ostrea sp. efr. lamellosa Brocc. 177. — coch- 
lear P. 178. 

Pecten Malvine Dub. — latissimus Bracc. —  Besseri Andrz. 177. — cristatus 
Bronn. — Leythanus Partsch. — Tournali Serres 178. —  Pectunculus pilosus 
Linné 178. — Pleurotoma cataphracta Bracc. — obtusangula Bracc. — harpula 
Brocc. — ratulata Br. — monilis Brocc. 178. —  Doderleini 252. —  Polymor- 
phina oblonga d(Orb. 275. — Porella Sehlcenbachi Rss. 274. — Psammechinus 
Duciei Whright. 179. — Pulvinulina Haidingeri dOrb. 275. — Purpura exilis 
Partsch 178. — Pyrula rusticula Bast. 178. — condita Brong. 276. 

Ruingueloculina guadrangula 275. —  Ouadricellaria hians Rss. — excavata d Orb.— 
Sehreibersi Rss. 273. 

Radiopora urnula d Orb. f. intermedia Perg. et Meun. 273. —  Ranella marginata 


Brong. 178. — HReptotutigera disticha M. 273. — Rhabdamina Andraei 158. — 
Rhinoceros tichorrhinus 187, 434. — Rissoa angulata (Hichw.) — inflata Adrz. 252. — 


Rosalina complanata d Orb. 275. —  Rostellaria dentata Grat. 178. —  Rotalina 
Dutemplei d Orb. 275. 

Scalaria chlathratula Turt. 178. — Scutella Vindobonensis Laube. — pygmaea 179. — 
Schizaster cfr. Karreri Laube 179. — Serpula efr. Humulus Münst. 177. — Spa- 
tangus austriacus Laube 179. — Spiropora conferta Rss. 273. —  Sporadopyle 
obligua Goldf. — barbata 0. — Bronni 0. — ramosa Ouenst. 171. — Sus scrofa 434. 

Tapes gregaria Partsch. 252. — Tellina planata Linné 143. — Ottnangensis R. Hörn 
275. — Nysti Desh. 276. — Terebratula grandis Blb. 177. — Tremadyction reti- 
culatum Goldf. — Böckhi Pocta 171. — Triton parvulum Mich. 178. — Trun- 
catulina labotula dOrb. — Kochi — retortioris 275. — Turritella turris Bast. 
143. — bicarinata Eichw. — subangulata Bracc. 178. — vermicularis 319. 

Ursus speleus 187. 

Venus cfír. Haidingeri Hörn. 177. — precursor May. 178. — ovata Penn. 276. — 
Verrucocoelia verrucosa Goldf. 171. — Vincularia regularis dOrb. 273. — impressa 


Rss. 274. 


V. NÖVÉNYNEVEK. 


Acer arcticum Heer. — Paxi152. — Pseudoplatanus L. 286, 418. — Achnanthes brevi- 


pes Ag. — brevipes Ag. var. contracta Grun. — danica Grun. — subsessilis 
Ehrbg. 348. — Actinocyelus circeumdatus P. — Ehrenbergii Ralfs. —  Ehrenbergii 
R. f. minuta Pant. — Janischii Schum. — (moniliformis Ralfs. var?) knemeides 


P., — labyrinthicus P. — Ralfsii (W. Schn.) Pritch. — subtilis (Greg.) Ralfs. — 


XII TARTALOMJEGYZÉK. 


Thumii (Cleve) Pant. 359. — Actinoptyechus amblyoceros (Ehr.) A, Schm. — areo- 
latus (Ehrbg. A. Sch.) — bifrons A. Schm. — boliviensis Jan. — Clevei A. Schm. — 
dilatatus n. sp. — gemminus A. Schm. — Grundlerii A. Schm. —  Heliopelta 
(Ehrbg.) G. 357. — hungaricus n. sp. — intermedius A. Schm. — Janischii Grun. — 
kymatodes n. sp. — leptonitas n. sp. — moronensis (Grev.) Clev. — neogradensis 
n. sp. — Pantocsekii Truan. — punctulatus n. sp. — reticulatus n. sp. — splendens 
Shabdt. — splendens Seh. f. partita Pant. —  splendens Sch. abn. bicentralis 
Pant. — splendens Schabdt. var. californica Grun. — splendens Schabdt. "var. 
glabrata Grun. — splendens Sch. f. partita P. — splendens Sch. var. Halionyxz 
Grun. — splendens Sch. var. nicobarica Grun. — splendens Sch. var. nobilis Pant. — 
splendens Sch. var. subglabrata G. — stella A. Schm. — stella A. Sch. var. Thumii 
A. Schm. — Sturii n. sp. — Szabói n. sp. — Truanii A. Schm. f. trivittata Pant. 358. — 
undulatus (Kg.) Ralfs. — Van Heurekii n. sp. — vulgaris Schum. — vulgaris 
Schum. var doljentis P. — vulgaris Schum. var. neogradensis Pant. 359. — semi- 
levis Grun. 364. — Aesculiphyllum majus. — minus. 152. — Alnus Kefersteini 
Goepp. 152. — Amphora arenaria Dank. — crassa Greg. — crassa G. var, punctata 
Grun. — (crassa Greg. var?) euprepes n. sp. — granulata Greg. — Grundlerii 
Grun. — (ostrearia Bréb. var.?) interrupta n. sp. — intersecta A. Schm. var. sar- 
matica Pant. — intersecta Sm. var. striata Pant. — monilifera Greg. — obtusa Greg. 
oculus A. Schm. var. fossilis Pant. — (Grevilleana Greg. var?) sepulta n. sp. 346. — 
Anaulus (Biddulphia) mediterraneus Grun. 354. — Anisodiseus Pantocsekii Grun. 
A. Pant. Gr. f. major. 359. — Annularia sp. 419. Anachroidiseus Ehrenbergii Bail. — 
A. Ehr. B. var. indica Grun. — A. Ehr. var. californica A..Sehm. A. ornatus 
Ehrbg. 360. — Araucaria 434. — Asterolampra Marylandica Ehrbg. 359. — Aulacodiscus 
amcenus Grev. var. hungarica Pant. —— Argus ( Ehrbg.) Pant. — (angulutus Grev. var ?) 
hungaricus n. sp. — Chasei n. sp. — (margaritaceus Ralfs. var.?) Debyi n. sp. — 
Habirshavii n. sp. — hyalinus n. sp. — Grunovii Cleve f£. genuina. — Grunovii 
Cleve f. subsguomosa. — Grunovi Cleve f. sguamosa Grunovii Cleve f. punc- 
tata. —  Lunyacsekii n. sp. f. minor. —  Lunyacsekii n. sp. f. maxima. — 
neogradensis n. sp. — polygonus Grun. — polygonus G. var. polygibba Grun. — 
reticulatus n. sp. — (neogradensis Pant. var?) subangulatus n. sp. 357. — Auliscus 
ccelatus Bail. —- eccelatus B. f. triocellata Pant. —  confluens Grun. — (confiuens 
Grun. var?) Hauckii n. sp. — Grunowii A. Schm. — moronensis Grev. — nor- 
manianus Grev. — pruinosus Bail. — pulvinatus Clev. f. appiculata Pant. — pul- 
vinatus Clev. f. inermis Pant. — sculptus Bulfs. — Stoeckhardtii Jan. 356. 

Betula Brongniarti Ettingsh. 152. — Biddulphia elegantula Grev. — elegantula var. 
polygibba Pant. — homala n. sp. — homala n. sp. f. minor. — mobiliensis Bail 
Grun. — pulchella Gray. — Regina W. Sm. — Regina W. Sm. var. polygibba 
Pant. — reticulata Rop. — Toumey Bail. Rop. — Toumey (Bail.) Rop. f. elongata 
Pant. 354. 

Calamites 419. — Campylodiscus adriaticus Grun. — adriaticus G. var. massiliensis 
Grun. — Clypeus Ehrbg. — D:emelianus Grun. — ecclesianus Grev. — Icheneis 
Ehrbg. — Hibernicus Ehrbg. — limbatus Bréb. — obsoletus Cleve. — Ralfsii W. 
Sm. var. fossilis Grun. striolatus Grun. — Thuretii Bréb. var. baldjikiana Grun. 351. — 
Carpiniphyllum pyramidale Gocp. sp. japonicum 172. — Castanea Kubinyi Kov. 
151. — Cerataulus Johnsonianus (Grev.) Cleve. C. polymorphus (Kg.) Grun. C. 
turgidus Ehrbg. 354. — Ch-etaceros affine Land. — Ch. gastridium Ehrbg. 352. — 
Cinnamomum cefr. polymorphum 6 Heer 152. — Clavicula polymorpha Grun. et 
Pant. var. tumida Pant. — polymorpha Grun. et Pant. var. aspicephala Gant. — 
polymorpha Grun. et Pant. var. pachycephala Grun. — polymorpha Grun. , et 


TARTALOMJEGYZÉK. XIII 


Pant. var. delicatula Pant. — — polymorpha Grun. et Pant. var. amphilepta 
Grun. — (polymorphee G. et P. var ?). platycephalaá Grun. — szakalensis n. sp. — 
biharensis n. sp. 350. —  Climacosphzenia moniligera Ehrbg. 350. — Cocconeis 
eruciata n. sp. — neogradensis n. sp. — pellucida Grun. — precellens n. sp. — 
pseudomarginata Greg. — scutellum Ehrbg. — scutellum E. var. doljensis Pant. — 
sigma n. sp. 349. — Comptoniphyllum Naumanni. C. japonicum 152. — Coscino- 
discus radiatus Ehrbg. — radiatus Ehrbg. f. heterosticta Grun. -— radiatus Ehrbg. 
f. sub : gualis Grun. f. parva. — marginatus Ehrbg. — robustus Grev. — robustus 
G. var. latemarginata Pant. — Argus Ehrbg. — bulliens A. Schm. — radiosus 
Grun. — asperulus Grun. — labyrinthus Ropp. 360. — obscurus A. Schm. — crassus 
B. — fimbriatus Ehrbg. — perforatus Ehrbg. var. cellulosa Grun. — apiculatus 
Ehrbg. — Janischii A. Schm. — Oculus Iridis Ehrbg. var. genuina Grun. — 
asteromphalus Ehrbg. — asteromphalus Ehrbg. var. hybrida Gr. — (asteromphalus 
Ehrbg. var?) brigthwellioides Grun. — biharensis n. sp. —  decrescens Grun. — 
vetustissimus n. sp. — actinocyeloides n. sp. — Kochii n. sp. — symbolophoras 
Grun. — Szontagbii n. sp. — doljensis n. sp. — Martonfii n. sp. — eccentricus 
Ehrbg. — celivosus n. sp. — elivosus n. sp. var. latefasciata Grun. — lineatus 
Ehrbg. — leptopus Grun. — tumidus Janisch. — pseudolineatus n. sp. — elegans 
Grev. — Lewisianus Grev. — nitidus Greg. — nitidulus Grun. 361. — Stokesianus 
(Grev.) Grun. — Stokesianus (Grev.) G. f. minor Grun. — Stokesianus (Grev.) 
G. f. boldjikiana Grun. — (Cestodiscus) pulchellus (Gr.) Grun. var. moravica Grun. — 
hungaricus n. sp. — Grunovii n. sp. — Grunovii n. sp. f. minor Pant. — néogra- 
densis n. sp. — intumescens n. sp. — undatus n. sp. — Szabói n. sp. — sarma- 
ticus n. sp. 362. — Craspedoporus Truanii n. sp. — Truanii n. sp. var. sguamosa 
P. 357. — Cyclatella szakalensis Grun. 353. — Cystosira Partschii Sternbg. sp. 417. 
Debya insignis 359. — Dicksonia (Protopterus) punctata Sternb. 204. — Dicladia 
capreolus Ehrbg. 352. — Dimeregramma fossile Grun. — marinum (Greg.) Ralfs. 349. 
Enclictya minor A. Schm. — oceanica Ehrbg. 360. — Entopyla australis Ehrbg. 
349. — Epithemia gibberula Kg. — gibb. var. protacta Grun. — biharensis n. sp. 
349. — Eunotogramma ? bivittata Grun. et P. 354. — Euodia Janisehii Grun. 354. 
Fagophyllum Gottschei 152. — Fagus Antilopi Heer. 152. — feruginea 153. 
Glyptostrobus Europeéus Brngt. sp. 415, 417. — Gonitherium Odontella Ehrbg. — 


szakalense n. sp. 352. — Grammatophora insignis Grun. — insignis Grun. var. 
doljensis Grun. — maxima Grun. — oceanica Ehrbg. — oc. var. subtilissima Bail. — 
robusta Dippel. -— stricta Ehrbg. var. fossilis Grun. — (stricta Ehrbg. var.?) biha- 
rensis Pant. 351. 

Hemiaulus hungaricus n. sp. — malleolus n. sp. nak petasiformis n. sp. — polymor- 
phus Grun. var. frigida Grun. 354. — Hemidiscus cuneiformis W. 359. — Hyalo- 
discus levis Ehrbg. — lev. Ehrbg. var. doljensis Pant. — radiatus (O"Mera) 
Grun. — radiatus (O"Mera) Grun. var. biharensis Pant. — scoticus (Kg.) Grun. — 
subtilis Bail. var. australiensis Grun. 353. 

Isthmia nervosa Kg. — Szabói n. sp. 353. 

Juglans acuminata Al. L. — nigella 152. 


Lauriphyllum Gaudini n. sp. 152. — Lepidodiscus elegans Pant. 364. — Lithotham- 
nium ramosissimum Pss. 177. 

Mastógloia (Smithii Thw. var.?) doljensis n. sp. 346. — Mastogonia Crux Ehrbg. 
359. — Melosira biharensis n. sp. — caput Meduse n. sp. — cincta n. sp. — cla- 
vigera Grun. — granulata (Ehrbg.) Ralfs. — nummuloidis Ag. var. élesdiana 
Pant. — Omma Cleve. — Sol Ehrbg. 353. 

Navicula Apis (Ehrbg.) Kütz. — aspera (Ehrbg.) Donk. — Büumlerii n. sp. — Biuml. 


XIV TARTALOMJEGYZÉK. 


var. interrupta Pant. — Beyrichiani A. Schm. — Beyr. A. Schm. forma : minor S. — 
Bombus (Ehrbg.) Greg. — Brunii n. rp. — cancellata Donk. — caribea Cleve — 
chersonensis Grun. — coarctata A. Schm. — Crabro (Ehrbg.) Donk. 346. — Debyi 
n. sp. — didyma (Ehrbg.) Kützg. — (didyma Ehrb. var?) élesdiana n. sp. — 
directa W. Sm. — doljensis n. sp. — excavata Grev. — exemta A. Schm. — forci- 
pata Greg. — fusca Ralfs. — gemmata Grev. — gem. var. fossilis Pant. — Gorja- 
novicii n. sp. — granulata Breb. — halionata n. sp. -— Hennedyi W. Sm. — 
(maxima Greg. var?) Holubyi n. sp. — humerosa Breb. — inhalata A. Sehm.- — 
interrupta Kützg. — Kittoniana A. Schm. — Kosuthii n. sp. — Kützingii Grün. — 
latissima Greg. — lat. var. Kamorthensis Grun. — lineata Donk. — Lunyacsekii 
n. sp. — Lyra Ehrbg. — L. var. connectens Grun. — L. var. dilatata A. Schm. — 
L. var elliptica A. Schm. — (marginata Lew. var. ?) mastogloidea n. sp. — maxima 
Greg. — mediterranea Grun. 347 — mikrotatos n. sp. — nebulosa Greg. — Neu- 
pauerii n. sp. — nitescens Ralfs. — pennata A. Schm. — perfecta n. sp. — pree- 
texta Ehrbg. — pseudofusca n. sp. — Sandriana Grun. — Schaarschmidtii n. sp. — 
seutellum OMeara — Smithi Bréb. — spectabilis Greg. — splendida Greg. — 
subcincta A. Schm. — suborbicularis Ralfs. — Szontaghii n. sp. — Thumii n. 
sp. — Vukotinovicii n. sp. — Wiesneri n. sp. — Yarrensis Grun. — Zechenteri 
n. sp. 348. — Nitzschia antigua n. sp. — bilobata W. Sm. — (granulata Grun. 
var (?) doljensis n. sp. 351. — (pulcherrima Grun. var?) antediluviana Pant. — 
(pulcher. G. var?) antedil. f. interrupta Pant. — Tryblionella Hantzsh. var. biha- 
rensis P. 352. — Navicula 429. — Neuropteris sp. cfr. N. elegans Brgt. 419. 

Odontella (Biddulphia Roperiana Grev.?) neogradensis n. sp. 354. — Orthoneis bino- 
tata Grun. — splendida Grun. 348. — Pantocsekia olivosa Grun. 353. — Paralia 
sulcata (Ehrbg) Cleve. 353. — Phcenicites borealis Fr. 204. — Pinus sp. (efr. epios 
Ung.) 152. — Plagiogramma biharense n. sp. — Gregorianum Grev. — neogradense 
n. sp. 349. — Planera Ungeri Ettgsh. 151. 

Pecopteris sp. 419. — Phragmites Oeningensis Al. B. 417. — Pinnularia viridis 429. — 
Pleurosigma, balticum W. Sm. — Eudon n. sp. — Normannii Ralfs. 348. — Podo- 
sira ? subspiralis Grun. 353. — Populus alba L. var. Bachofeni Wierb. 286. — 
Populus alba. — Wierzbickii 418. —  Pseudotriceratium  cinnamomeum (Grev.) 
Grun. 359. — Pyxila americana (Ehrbg.) Grun. — baltica Grun. — cornuta n. sp. — 
dubia Grun. 355. — Pyxidicula eruciata Ehrbg. 360. 

Ruercus cfr. grönlandica Heer. 152. — Ouerciphyllum efr. Lonchitis Ung. sp. 152. 

Rhabdonema adriaticum Kg. — humuliferum Kitton. 351. — Rhaphoneis angustata 
n. sp. — amphiceros Ehrbg. — amph. f. trigona Grun. — Debyi n. sp. — deli- 
catula n. sp. — gemmifera Ehrbg. — gem. E. f. brevis — gem. E. var. neogra- 
densis Pant. et Grun. — gem. BE. var. parcepunctata Pant. et Grun. gem. E. var. 
moravica Grun. — hungarica n. sp. — rhombus Ehrbg. — rh. intermedia Part. 
349. — (angustata Pant. var?) szakalensis n. sp. — subtilissima n. sp. 350. — 
Rhus Griffűtshi 153. — Rutilaria ventricosa Grev, 352. 

Sabal major Ung. 258. — Haringiana U. 259. — Sceptroneis caducus Ehrbg. 
350. — Seguoia disticha Heer. 152. — Skeletonema hungaricam Grun. 353.- — 
öphenophyllum sp. 419. — Spherella nivalis 429. —  Stephanopyxis Corona 
(Ehrbg.) Grun. — Turris (Grev. Ralfs) Grun. genuina Grun. — Tur. (G. R.) 
Gr. var. cylindrus Grun. f. nuda Pant. — T. (G. R.) G. var. intermedia 
Grun. (polaris Grun. var?) grossecellulata n. sp. 352. — Stephanodiscus fossilis 
n. sp. — Kanitzii Pant. — Kanitzii Pant. f. major Pant. — Kan. P. f. partita 
Pant. — K. P. f. inermis P. 360. — Stephanogonia actinoptichus (Ehrbg.) Grun. — 
polygona IEhrbg. 353. — Stictodiscus californicus Grev. — calif. G. f. trigona 
Pant. — calif. Gr. var. nankoorensis Grun. — calif. G. var. nank. Grun. f. trigona 
Pant. . — californicus Gr. f. guadrigone Pant. — esztergalyensis Grun. 360. — Suri- 


TARTALOMJEGYZÉK. XV 


rella (striatula Turp. var.?) antigua n. sp. — baldjieckii Norm. 351. — biharensis 
n. sp. — fastuosa Ehrbg. — Neumayeri Janisch. — striatula Turp. 351. — Synedra 
baculus Grey. — erystallina Kg. — ceryst. K. f. gibba Pant. — Hemedyana Grey — 
(Thalassionema) Frauenfeldii Grun. var. doljensis Pant. (Thol.) nitzsehioides Grun. 
var. acuminata Grun. (Thol.) nitzsehioides Grun. var. obtusa Grun. 350. — Syn- 
dendrium Diadema Ehrbg. 352. — Syndosmia reflexa (Bichw.) 252. 

Taxodium distichum 153. —  Tiaeniopteris Rcemeri Schenk in. l. 419. — Terpsinoő 
americana (Boily Ralfs. — am. f. trigona- Grun. et Pant. gonis productis. — 
am. f. trig. gonis dilatatis intermedia Grun. 353. — Triceratium (nankoorense 
Grun. var?) acutangulum Grun. — antiguum n. sp. — arcticum Bright 354. — 
arct. Br. f. guinguegona. —  balearium Clev. — biguadratum Jan. —  Brunii 
n. sp. — Castraconei n. sp. —  undecorum Ehrbg. — und. E. neogradensis 
Grun. — decorum. Grev. — Favus Ehrbg. — muricatum Bright. var.?) fossile 
Grun. — (acutangulum Grev. var?) Grevei n. sp. — (antillarum Clev. var.?) 
letum n. sp. — latum Grev. — lucidum n. sp. —  madagascarense Grun. — 
(Tripos Cleve var?) microtis Grun. — (Tr. Cl. var?) mier. G. f. guadrio- 
cellata "Pant. — Mülleri n. sp. — (muricatum Brigth w. var?) nudum n. sp. — 
obscurum Grev. —  Pantocsekii A. Schm. f. genuina A. Schm. — Pant A, 
Schm. f. convexa Pant. — Pant. A. Schm. f. pentagona P. 355. — Pant. A. Schm. 
f. hexagona Pant. — ?polygibbum n. sp. — repletum Grev. var. balearica Grun. — 
radiato-punctatum A! Schm. — Solenoceros Ehrbg. — spinosum Bail. — Stocke- 
sianum Grev. — (balearicum Clev. Grun. var.?) sturtii n. sp. — szakalense n. 
sp. — tesselatum Grev. — Thumii A. Schm. — trisulcum Boil. — tris. B. var. 
hungarica Pant. — (Ditylum) undulatum Ehrbg. 356. — Trinacria Pileolus ( Ehrbg ?) 
Grun. 354. 

Ulmus elegantior 152. — Ulothrix variabilis (Kutz.) 429. 

Xanthiopyxis cingulata Ehrbg. — oblonga Ehrbg. — panduraeformis n. sp. 352. 

Zygoceros circinus Boil. — guadricornis Grun. — Weissflogii n. sp. 354. 


INHALT DES SUPPLEMENTES 


Seite 
Haravárs Jurius: .. Beitrag zur Kenntniss der geologischen Verháltnisse 
des Comitates Hont : 23 e MY e Tf 2017] 
HEGEDÜS PAut : ... Der Stefans-Gang und seine ) Nebenklüfte sala 453 
INKEY BÉLA DE: -..- Sur le progres des récherches géologigues en Rou- 
manie Lső 21 (, eadőt ge ENE Et FT 8 305 
Jankó Jon. Jus.: .. Zur Geologie Haypiáde taho 383- 
KiSPATIG MICHAEL : Bericht über die kroatisch- Bavorisoh daltáatséhet 
sowie über die bosnisch-herzegoviniscehen Hrd- 
beben in den Jahren 1884, 1885 und 1886 52 
KocH Asros: ..  .. — Bericht über die siebenbürgisehen Erdbeben im 
Jade 886 s, 2 ABB ge a jet zi EE ÉRÉS e RENYNN 
SCHAFARZIK FRasz: ..  — Bericht über die ungarisehen Erdbeben in den 
JalártentS8srúnd [S804ENY Izé e 101 
— — Steinsalzkrystalle von Vizakna 7. 0... szt 308 
z - Ueber einige seltenere Gesteinseinschlüsse in unga- 
rischen Trachyten NE TT ST , ST 
STAUB M.: Új Sabal major Ung. sp. aus dem Marosthalo. EZ 299 
— —- Kleinere phytopolaeontologische NÖ ERTE BETELT 
Szápzczky Jur.: — .  —— Petrograzhische und geclogische Verhültnisse des 
centralen Theiles der Tokaj-Eperjescher Gebirgs 
kette in der Umgebung von Pusztafalu . 289, 372 
— Rhyolithepuren imisehweden E 5 e eye a 
TÉGLÁS GABRIEG --- tömischer Marmorbruch im Bilztrathalóó Bé: 209 
LITERATUR. 
BENKOG E ss oltás Mittheilungen aus Siebenbürgen ... ... 230 
UAMERLANDER 0.v. ... Der am 5. und 6. Februar d. J. in Ostsehlesien SZERT 
Nordwestungarn mit Schnee niedergefallene gelbe 
Staub . 6 ll. ez te AMA 18 szél sarooyábál 
FRANZENAU AUG. : Untersuchungen über die "Bortándít köd er J/nkelgettbe 
des Datoliths von der Seisser Alpe --- 0 --- --- --- 235 
HANKÓ WILH..: -..  Chemische Analyse der kalten Salzguellen von Csonthegy 308 
HERBIOH ER. .--- Ueber ein neues Erzvorkommen am Gyálu-Braduluj, 


WESHMICHENODLÉSZÉ, (GÁBZLÓ 4 e ER (a 2929 


EERESEY Reset 
KocH ANTON: ... 


KRÉNNER J. Az:  --z 
LENGYEL B. : ajAs 


MERREG-ÚTSs Kát 
JIVETELÁTAR GŰ ss ése at e 
MOLNÁR FERD.:  .. 
NEMES BELEX: 


PANTOCSEK J.: bör 
PERGENS E. : SZE 


MOGTASÉ He! matt SB 


PRimicCS GEORG : . 
ÉSZBHÁK AV, Azeő "szk 


ELOTEETO sss kez 
SCHERFEL W.: sz 


SCHMIDT A.: tzesd 
SIEGMETH K.: bug 
DOSGZMOSD NN 


OTACH FRIEDR. v.: ... 


okt tti DJÓRZE TA eaágE 


SZABÓ J.: E SZTSÁ 5et 


SZÁDECZKY JUL. : ..- 


TÖRANÁS ÉL ÁBS ez tet 


TEEGÚEÉT JRE! Úvée 
THAN K.: feat 
TTRTÉRING: Ket at ee 
WARTHA V.: .. 


INHALT DES SUPPLEMENTES. 


Dor Hotha Kalk von Felső-Orbó 22 2 02.19 a 
Die Echiniden der obertertiüren Ablagerungen Sieben- 
[DOTE net, kést 5 44 Egs) Az 5 OSESSENEST EÁ MENNE NÉTE e téllee 
Neuerer Zuwachs HEE Meteoriten- TETTEM TEA a des Sieben- 
DUD ETNÁNTSÉ TNS A A esetet 02 er JALA KN Ld 411 h 

Der Akanthit und das HATAKÜGKE Hehvefelsüber 1418 
Chemische Zusammensetzung der Mineralwüsser von Czi- 
gelka, Lippik und Lubló szaés ész tlse zsak, al bb 
Analysen von Mineralwássern EMEL Aa, ezti ez 
CGgelköbnutakokzézíet LUNATST a AG Style See teetEztet MeV Azt eezért 
Tiptan in topogratiseher Elinsieht 2-1 22 ezt ASE E 
Neue Analyse des Sauerwassers von Szántó .. 0... ... 
Palzeontologisehe Studien über das siebenbürgische Ter- 
tizezer Eozl sz Aest s zée e RSA jele ét bzs áT EET 
Neuere Beitráge zur Kenntniss der Fauna der mediterra- 
nen Schichten von Bujtur --. --- E, at sésee Vt E 
Beitrüge zur Kenntniss der fossilen ÜnciMáÉN Ungarns 
Note préliminaire sur les bryozoaires fossiles des environs 
0 KEnől ELO KÖE Ny oges 2 éekgklíette ) Ií V sz jéezeáet al ELEME EÉ zegd TREK Ezt peÉ 
Ueber einige Spongien aus dem Dogger des Tini eehnét 


Gebirges ESEN MEL ET LEE ét ESŐ sdátdb ed d Es 
Die geologiscehen und NANE bolositehen ertaltanasó 
des Golderubenterrains Gyálu-Urszuluj bei Vádvölgy .-- 
Die Foraminiferenfauna des grünen Oligocánthones von 
Nikolschitz in Máhren SEGA eszi E za 
Die Gletscher der Hohen Tátra EV elt Ta eleget 
Analyse der Badányi-Ouelle bei Szepéstottalti (Wind- 
SEhETÜLONEY Pet! zet testi os Eseea esést pet ezt A et 
Mineralogisehe Műttheilüngent Eze SEN SZE ISZ 
Aus der Hegyalja in s Vihorlátgebírge --- --- --- --- 
Chemische Analyse des sogenannten cWeinwassers; von 
Szejke ÉS ELS 4 Gé VES Ae 9 ERT E SSE vet 
Die Hidtmétallbergbate HaZóbája und MÜGLKSGEBÁ in 
deraümegebünestívon  Zalathmna 22 SET Bé E, ss 
Ein neuer Cephalopode aus der Kohlenablagerung von 
ETTÜK ekze őt en álásts ses St la esd ze, sze ésa zs 
Ueber das Prinzip und deti gegenwürtigen Stand det. inter- 
natjónalerttamtor ta Des e-stssg es , 222, 2 u Eszi esz 
Die hundertjührige Geschichte und der gegenwürtige Zu- 
stand des mineralogischen Institutes der Universitüt zu 
Biüdajpés tte esett MS E ae esz zizi zzd éz 
Ungarns Obsidiane insbesondere ihre geologischen as: 
hültnisse  ségtabjezé egi PERM KNEMAMET A ES e ELET 
Beitrüge zu den TESTE Süugethieren "den Bieban- 
bürgischen Beckens Eset STAT A 7 AA a ELOLE 
Vulkanischer Aschenfall im Comitat Trencsén --. -- 
Chemische Analyse des Felső-Alaper Mineralwassers ... 
Skizzén aüs der Pójána-Ruszka " 2.2 2-2 22 2--t -- 
Ueber den Staubfall bei Csácza aal LENNE E ezt E 


935 


389 


460 
219 


234 
464 
223 
222 
464 


VIII INHALT DES SUPPLEMENTES. 


BERICHTE 
ÜBER DIE SITZUNGEN DER UNGAR. GEOLOGISCHEN GESELLSCHA 


BE 


Seite 

VI. Fachsitzung vom 9. Januar 1889. Mit Beitrágen von J. Halaváts, T. v. Szon- 
HADEN DTATUUD 22! ezzek ta Sa ezen t sz" e SZERET] 
Generalversammlung vom 153. HGDENAT ioteko MÉZET 4ESSE vs Me 236 

I. Fachsitzung vom 6. Márz 1889. Mit Msést b von 1 SZÁJ HET. M. Staub, 
"h.s Posewitz, B... Sechalaszik und S EhegyzSzontaoas ap et SEB 

II. Fachsitzung vom 3. April 1889. Mit Beitrágen von B. v. Inkey und F. 
Schafarzik z gét 8 a eget ús B SAL PRÉS 238 

III. Fachsitzung von §. Vai 1889. -Mit SÍN ATÉ von és ENE NETAő Th. 

Szontaoh ündoM Staro este EZ ee ae LEE a s e 309 

IV. Fachsitzung vom 6. November 1889. Mit BEjtrágén von ÉT v. S Szabó fi Lö- 
renthey und F. Jankó jun. BEN ee Nee GT Ő S pázs TT zZtet ESEK 469 

V. Fachsitzung von 4. Dezember 1889. Mit Belösén e von F. Braun, E. Lö- 
réntheyzaid, Map Stade azé sé hose oak s E SAFE I VE e S SERA 
VI. Ausschussitzung vom 9. Januar 1889 SZÍR Ap sk s e kéz Me 197 
VIE a c 2. Februar a MZEMT TETT VS S GES A MESZELT szea, ÚT 
16 c c 6. Márz T JARSZNARTR AES SÉRE YEN  Eak 238 
106 ( c 5. April (AG IEEZAEEE EEEN ETET E Ze téme BTS 
1008 ( c 8. Mai TGGg szála e e ÉLNÉK ESÉS HÉÉ a e NSZ S 310 
IV. ( c 6. November x LT DE eze Éz se TT ETSO 
Functionüre der ungar geolog. Gesellschaft... 0 A deeges e dleteSA , zá 56 
Verzeichniss der Mitglieder der ungar. geolog. EEZNÉGKEKA Sense ss hez i GY8E 57 

Verzeichniss jener gelehrten Corporationen, mit denen die ungar. geolog. Gesell 
schaft in Schriftenaustaüsch stand e e. Le KÉSÉSE SÉTSE Fa ers TEe 68 

Verzeichniss der im Jahre 1888 durch Sehffenanátanaób Tud Gédehieáke eínge- 
laufenen Druckwerke ESETE BES ZAL Ezé haszo etei gezíéeátes ASE EÉNTE 70 
Bericht über die Sitzungen des His. ezt zu Séllárarte fa CBE Pete 128, 239 
Ausstellung von Amateur-Photographien zu Budapest ... .--. --- --. --- 312 
Aemtliche Mittheilungen aus der kel. ungar. geolog. Anstalt ... 0... .-- 319, 471 

ALPHABETISCHES REGISTER. 
PERSONENNAMEN. 

Benkő G. 230. — Braun Julius 470. — Camerlander C. v. 465. — Franzenau Aug. 233. — 


Halaváts J. 127, 207. — Hankó. Wilh. 308. — Hegedüs P. 453. Herbich Fv. 229. 


Herepey K. 305. — Inkey E. v. 238, 365. — Jankó Joh. jun. 283, 470. — e EV 


309. — Kispatic Mich. 82.— Koch Anton 74, 224, 233. — Krenner J. A. 231. 


Lengyel BE. 222, 308. — Lőrenthey J. 469, 470. — Lunacsek 239.— Marka G. 307. — 


Mihalik J. 218. — Nemes Felix 304, 305. — Pantocsek J. 390. — Pergens B. 304. 
Pocta Ph. 217. — Posewitz Th. 237. — Primics Georg 227. — Rhezak A. 234. — Rotl 
390. — Schafarzik Franz. 101, 237, 238, 303, 447. — Seherfel W. 309. — Schmid 


VB 
t A 


INHALT DES SUPPLEMENTES. NIX 


306. — Siegmeth K. 216. — Solymosi L. 389. — Stach Friedr. v. 213. — Staub M 
127. 237. 299. 310, 457, 470. — Stur B. 235. — Szabó J. v. 389, 460, 469. —  Szá- 
deczky Jul. 219, 237, 289, 372, 437. — Szontagh Th. 127, 237. 299, 310. — Téglás 
Gábr. 209, 234.— Teschler G. 464. — Than K. 223. — Thirring G. 222. — Wartha V, 464, 


ORTSNAMEN. 


Agram 87, 89, 94, 95, 98, 99. — Akna-Sugatag 105. Akna-Szlatina 105. — Almás 
459. — Alsó-Esztergály 390. — Alsó-Nereznicze 122. — Alvincz 234. — Apahida 
105. — Apanagyfalu 105. — Apatin 85, 121. — Arokszállás 103. — Arapatak 234. — 
Aszupatak 105. 

Baja SD. — Bakar (Buccari) 89, 95, 99. — Bánffi-Hunyad 105. — Banjaluka 88, 92. — 
Banostor 84. — Barátos 77, 120. — Baróth 76. — Bebrina-Gornja 83. — Belényes 
106, 125. — Bellő 219. — Berbir 12. — Berve 234. — Bereg-Böszörmény 123. — 
Bethlen 106. — Bihar 123, 125. — Bilke 126. — Biste 220. — Bistra-Dolnja §7. — 
Bistrica 87, 99. — Bistric 106. — Blato 96, 97, 98, 99. —  Boj-Csigno 234. — 
Bodrog-Keresztúr 219. — Bonczhida 107. — Boncz-Nyires 107. — Borberek 234. — 
Borostyánkő 104, 120. — Bosnjaci 84. — Botfalu 120. — Bozovics 459. — Braó 
(Brazza) 96. — Bréka 85. — Brennberg 359. — Brod 84, 86, 88, 89. — Brunócez 
122. — Brullya 234. — Bucsum 230. — Budafa 459. — Bukuresd 230. — Baso- 
vaca 91. 

Császa 464, 465, 467, 468. — Cajnica (Bosnien) 95. — Capua 467, 468. — Cepin 
85. — Cerevié 84. — Cerna 84. — Csáki-Gorbó 107. — Csáktornya 104. — Csáklya 
934. — Cserna-Keresztúr 81. — Cséffa 123. — Csicsó-Keresztúr 108. — Csökmő 
125. — Csurgó 85. 

Dabjon-Újfalu 108, 116. — Dalboschetz 459. — Dalj 85. — Dárda S5, S6, 121. — 
Daruvár 92. — Deés 108. — Deésakna 109. — Derecske 125. — Detrehem 109. — 
Déva 80, 450. — Diósgyőr 102. — Djakovo 82, 85, 86, 94, 95. — Doboj 92. — 
Dobschau 456. — Dolje 390. — Domanovié (Bosnien) 92. — Dragotin 83. — Du- 
hocac 84. — Dubrovnik (Ragusa) 92, 96, 98, 99. — Dusina 95. 

Egeres 109. — Erdőbénye 219, 479. — Élesd. 390. 


Faczebaja 213. — Farkasmező 109. — Felek 459. — Felsőbánya 109. —  Felső-Eőr 
104. — Felső-Esztergály 237, 390. — Felső-Lövő 104. — Felső-Nereznicze 122. — 
Felső-Orbó 295. — Felső-Túr 207. — Faca 89. — Fajnica 88. — Fulnek 464. — 
Fünfkirchen 85, 86. — Füzesd 230. 

Gálfalva 234. — Gardánfalva 109. — Gaura 109. — Geletnek 459. — Gerdély 235. — 
Gidófalva 76. — Gjurgjanci 83. — Gorazda 87, 89. — Gornji Stenjovec 459. — 
Görömböly 102. — Grabovo 84. — Grahovo 121. — Gracanica 85. — Gradiste 85. — 
Gran 102. — Güns 104. — Gyalu 109. — Gyálu-Braduluj 229. — Gyálu-Urszuluj 
227. — Gyimóthfalva 104. 


Hadad 109. — Hall 303. — Harangláb 234. — Herczegány 230. — Hollóháza 220. — 
Hrkanovci 83. — Hreljin 99. — Hvar 96, 98. 


Ixholecz 122. — Ivanec 96. — Izsa 122. 

Jablunka 464. — Jajce SS, 89, 91. — Jasenovac 92. — Jaska 94. — Jelia 458. 

Kajanel 230. — Kajuta 220. — Kalusz 303. — Kaposvár 85. — Kapolnak-Monostor 
(10. — Karács 231. — Karl 459. — Karniowice 459. — Karlovci 84. — Kelnek 


934. — Ketesd 110. — Kékes 110. — Kékkő 390. — Kérő 110. — Kézdi-Vásárhely 
77. — Kisbánya 459: — Kiseljak 91. — Kis-Sebes 451. — Kis-Szokond 110. — 
§ kk 


XX INHALT DES SUPPLEMENTES. 


Kis-Marton 101, 119. — Kiszucza 465. — Klausenburg 110. — Kljuc 91. — Kobor 
234. — Kolbása 220. — Komadi 125. — Komletinci 84. — Konjica 91. — Kondric 
83. — Kopanica 83. — Korcula (Curzola) 95, 96, 98. — Koska 84, $6, 95. — Kotter- 
bach 119. — Kovászna 77. — Kozma 220. — Kőhalom 234. —  Köpecz 234. — 


Köröspatak 76. — Kraljevica (Portoré) 59. — Krapinske-Toplice (Krapina-Toplitz) 
87. — Krapje 91. — Krasica 89. — Kraszna 110. — Kremnitz 459, 468. — Kron- 
stadt 75, 120. — Kuciste 96. — Kupu 110. — Kupres 90. — Kutjevo 83. 

Leobschütz 464. — Less 123. — Levanjska 84. — Lipik 91. — Liskuvica 88. — 
Ludberg 90. — Lombarda 96. 

Mád 219. — Maglaj 91. — Magyarád 390. — Magyar-Bikal 110. —  Magyar-Gyerő- 
Monostor 111. — Magyar-Lápos 111. — Magyar-Légen 111. — Magyar-Fűlpös 234. — 
Máriafalva 359. —  Marija-Bistrica 95. — Márkusfalva 119. — Marmaros-Sziget 
122. — Maros-Ujvár 234. — Maros-Vásárhely 111. — Maróth 449. — Maslinica 
98. — Mihrisch-Ostrau 464. — Mehádia 121. — Metkovic 92. — Mező-Gyám 125. — 
Mező-Telegd 124. — Miholjac. — Mikháza 234. — Miskolcz 101. — Mocs 111. — 
Modromanja 91. — Mogyorós 234. — Mokro 91. — Mostar 82, 87, 89, 99. — 
Munkács 122, 126, 237. 

Nádasd 459. — Nagy-Ág 81. — Nagy-Ajta 77. — Nagy-Almás 215. — Nagybánya 
111. — Nagy-Baczon 234. — Nagy-Bocskó 112. — Nagy-Borosnyó 77. — Nagy- 
Enyed 112, 459. — Nagy-Iklád 112. — Nagy-Ilonda 112. — Nagy-Mányok 85, 469, 
470. — Nagy-Márton 120. — Nagy-Rápolt 234. — Nagy-Selyk 234. — Nagy-Somkút 


112. — Nagyvárad (Grosswardein) — Nasice 84. — Naszód 112. — Német-Boly 
85. —  Német-Szt.-Mihály 102. — Neudorf 459. — Neusatz 85. — Niedeck 465. — 


Nin 99. — Nova Bukovicza 8£. — Nova-Gradiska 53, 91. — Novi 87, 90. — Novska 
92. — Nyárád-Gálfalu 234 

Ó-Besztercze 454. — Obrovac 99. — Odorin 119. — Oedenburg 119. — Ofen 470. — 
Ogulin 99. — Okány. — Okucani 92. — Oláh-Láposbánya 112. — Oláh-Pia 234. — 
Olasz-Liszka 219. — Orahovo 95. — Orebié 97. — Osiek (Essegg) 85, $6, 92. — 
Ostravitz 464, 465. — Ozalj 94. — Ördögkút 113. 

Pakrac 83, 87, 88. 89, 91. — Páké 120. — Pánczél-Cseh 112. — Pápa 121. — Pár- 


kány 102. — Páva 120. — Perlak 119. — Petrinja 87. — Petrosz 162. — Pin- 
kafő 103. — Piskorevci 83. — Plesivica 94. — Poderkavlje 83. — Porta orien- 
talis 121. — Pozega 83, 86. 88, 92. — Praca 89, 91. — Pressburg 103. — Prevalény 
459. — Prolozac 95. — Pusztafalu 220. — Puszta-Kamarás 113. — Puszta-Mácsa 123. 
Racisce 96, 97, 98. — Radoboj 459. — Rajevo selo 84. —  Ratibor 464, 465. — 


Reissenberg 101. — Retteg 113. — Rétfalu 104. — Réty 77. — Rézbánya 113. — 
Rigmány 234. — Rogatica 89. — Rónaszék 113. — Ruda 231. — Rybnik 459. 
Samac 83. — Sajó-Szt.-András 113. — Salgó-Tarján 459. — Samobor 87, 94. — Sara- 
jevo 88, 91. — Sátoralja-Újhely 219, 452. — Senj (Zengg) 87, 89, 90, 91. — Sei- 
bersdorf 101. — Sepsi-Szt.-György 76, 129, 234. — Severin 92. — Sibenik (Sebe- 
nico) 99. — Siklós 85. — Simontelke 1183. — Simun 87. — Skala mlin 459. — 
Slatina 84. — Somkerek 113. — Somos-Ujfalu 448. — Sósmező 113. — Sövényfalva 
234. — Spljet (Spalato) 89, 97, 98. — Stara-Gradiska (Alt-Gradiska) 83, S6, 88, 


89, 91. — Staro-Topolie 83. — Stassfurt 393. — Steinamanger 103, 104, 120. — 
Stenjevac 87. — Stoiko 115. — Stolac 91. — Straczena 458. — Sused 459. — 
Szt.-Andrá 449. — Sülelmed 113. — Sv. Ivan-Zelina 94. — Sveta-Nedelja 87. — 
Svilos 84. — Szakadat 459. — Szakal 390. — Szaláncz 220. — Szalonok 104. — 
Szamos-Újvár 114. — Szántó 219. — Szarvkő 101. — Szász-Régen 114. — Szék 114. — 
Székelyhid 125. — Széleskút 101. — Szepes-Igló 119. — Szigetvár 85. — Szilágy- 


Ardó 114. — Szilágy-Cseh 114. — Szilágy-Somlyó 114. — Szilágy-Szentkirály 115. — 


INHALT DES SUPPLEMENTES. XXI 


Szirma 102. — Szöőllőske 219. — Szt.-Gerlicze 234. —  Szt.-Gothárd 235. — 
Szt.-Mihály 234. — Szt.-Péter 390. — Szurdok 115. 

Tapolcza 104. — Tarcin 91. — Tarcsa 104. — Tasnád 115. — Técső 122. — 
Teke 115. —  Tekercs 459, Tekerő 231. — Telkibánya 220. — Temes-Szlatina 
121. — Temesvár 102, 126. — Teregova 121, 126. — Thalheim 459. — Thurócz- 
Szt.-Márton 464. — Tolcsva 219. — Torda 159. — Tovarnik 84. — Travnik 88. 
89, 91, 92. — Trebinje 92. — Trinitas 85. — Trogir (Trau) 98. — Trnova 83. — 


Troppau 464. — Turzovko 464. — Tuzla 85. 
Udvari 125. — Ugra 125. — Ungurfalva 115. — Ürményes 234. 


Vajda-Kamarás 115. — Valpovo 84, 86. — Varannó 119. — Varcar-Vakuf 88, 89. — 
Vasas 85. — Vele-Luka 96, 97. —  Velika-Kopanica 86. — Viganj 96. — Vil- 
lány 85. — Vinkovci 85, 86, 95. — Vis (Lissa) 96, 98. — Visa 115. — Visnje- 
vica 89. — Visako 91. — Vizakna 237, 303. — Vrbica 83. — Vrhgorac 95, 96, 


99, 100. — Vrnik 96, 458. — Vrpolje 83. — Vuka 84, 86. — Vukovár S5. — Vul- 
povo 81, 86. 

Zadar (Zara) 87, 97. — Zala-Egerszeg 104. — Zapresié 98. — Zenica 91, 92. — 
Zepce 91, 92. — Zilah 115. — Zombor 85. — Zovány 115. — Zrnovo 96. — Zsá- 
kos 219. — Zsibó 116. — Zupanja 84. — Zvornik 92. 


MINERAL- UND GESTEINSNAMEN. 


Akanthit 231. — Alabandin 231. — Amphibol 237. — Amphibol-Andesit 449, 450. — 
Amphibol-Augit-Andesit 449. — Amphibol-Hypersthen-Andesit 452. —  Andalusit 
Gneiss 452. — Amphibol-Sehiefer 228. — Anthracit 238. — Antimonit 230. — 
— Antimonokker 230. — Apatit 466. — Argentit 453. — Aragonit 230. — Augit 
466. — Augit-Andesit 449. 

Biharit 309. — Biotit-Amphibol-Andesit 448. — Biotit-Gneiss 452. — Biotit-Orthoklas- 
Plagioklas-Ouarztrachyt 290. — Biotit-Oligoklas-Andesin-Ouarz-Rhyolith 2953. — Biotit- 
Oligoklas-Andesin-Ouarztrachyt (Andesit) 372. — Braunspath 230. 

Calcit 230, 466, 470. — Cerussit 470. — Chabasit 230. — Chalcopyrit 230. — Chlo- 
ritischer-Talk-Schiefer 228. — Chloritsehiefer 228. — Claudetit 306. — Cordierit 450. — 
Cordierit-Gneiss 448, 452. 

Dacit 225, 451. — Datolit 233. — Diorit 228. — Dolomit 230. — Duncan-Eisen 233. 

Elmo-Eisen 233. — Eisenglanz 466. — Epidot 46€. 

Feldspath 450. 

Galenit 230, 470. — Glauberit 463. — Glimmer 466. —  Glimmersechiefer 227. — 
Gneiss 227. — Gold 230, 231. — Gyps 231. — Granat 466. 

Hanskit 463. — Helvit 309. — Hornblende 466. — Hypersthen-Andesit 452. 

Kalkspath 230, 231. — Korund 451. — Kupferkies 230. 

Lithoidit 295, 441. 

Magnetit 466. — Markasit 230. 

Nephrit 463. 

Obsidian 219. — Orthoklas 466. — Orthoklas-Plagioklas-Ouarz-Biotit-Gneiss 452. 

Pechstein 295. — Pechsteinporphyr 443. — Perlit 295. —  Pharmacosiderit 309. — 
Pleonast 449, 450. — Polybasit 453, — Porphyr mit Granitbreccie 446. — Pyrit 
228, 230. 

Auarz 230, 450, 466. 

Rothspiessglanzerz 230. — Rhyolith 290, 437, 442, 444, 446. — Rutil 466. 


XXII INHALT DES SUPPLEMENTES. 


Salzwürfel 237, 303. — Sillimanit 449, 450. — Sphalerit 230. — Spodumen 463. — 
Stefanit 453. — Sehwefelkies 230, 231. — Sehwefelsilber 231. 
Tellur 231. — Thon 466. — Trachyt 447. — Tridymit 452. — Turmalin 466. 


Zinkblende 230. — Zirkon 466. 


THIERNAMEN. 


Adacna Schmidti 469. — cristagalli R. 470. — Ancillaria glandiformis Lmk. 207. — 
Arietites bisulcatus Brug. — semicostatus Young et Bird. — geometricus Opp. — 
obtusus 235. 

Bos urus priscus. — primigenius 234. — urus 235. — Bulla Lajonkaireana 294. 

Cardium sp. — fragile Brocc. 207. —- efr. Suessi Barb. — obsoletum Bichw. 294. — 
aff. obsoletum 299. — Cassis sp. 207. — Cellepora tenella Rss. 226. —  Cerithium 
plicatum Bragn. — moravicum Hörn. var. 372. — Cervus megaceros — alces — 
elaphus fossilis 234. — Clavagella bacillaris Desh, 225. — Clypeaster crassicostatus 
Agass. acuminatus Desor. — pyramidalis Mich. — cefr. gibbosus Risso sp. — 
cfr. folium Agass — Herepey nov. sp. 227. — Coenothyris ( Terebratula) vulgaris 469. — 
Conoelypus plagiosomus Agass. 227. — Corbula carinata Duj. (?) 225. — Craticularia 
parallela Goldf. 217. — GCypellia rugosa Goldf. 217. 

Echinocyamus transsylvanicus L. 224. —  Echinolampas Laurillardi Agass. 227. — 
Elephas primigenius 234, 235, 470. — Eguus primigenius 234. — FErvilia podolica 
Bichw. 294. 

Gazella cfr. deperdita 470. — Grastrochaena sp. intermedia Hörn. 225. — Gyyphaca 
obligua. — raricostata 470. 

Heterostegina sp. 207. — costata d Orb. 226. — Hcernesia socialis 469. 

Isocardia cor Linné 2925, 226. 

Leucocyon lagopus fossilis 470.-— ILucina leonina Bast. — ornata Agass. 207. — 
Lunulites. sp. 226. 

Mactra sp. — podolica 294. — Melania suturata Fuchs 294. — Membranipora angu- 
losa Rss. — clathrata Rss. — sp. 226. — Murex subelavatus Bast. 294. 

Natica sp. 372. 

Ostrea sp. cfr. lamellosa Brocc. 225. — cochlear Poli. 226. 

Pecten Malvinae Dub. 225. 226. — latissimus Broce. — Besseri .225. — eristatus 
Bronn. 296. — Pleurotoma Doderleini 294. — Psammechisnus Duciei Wright. 226. 

Rhabdamina Andreaei 234. — Rhinoceros tichorhinus 234, 470. — Rissoa angulata 
Eichw. — inflata Andrz. 291. 

Schizaster cfr. Karreri Laube 227. — Sceutella Vindobonensis Laube 226. — pygmaea 
n. sp. 227. — Serpula ef. Humulus Münst. 226. Spatangus austriacus L. 227. — 
Sporadopyle obligua Goldf. — barbata Ouenst. — Bronmni 0. — ramosa (9. 247. — 
Stomatopora sp. 256. — Sus scrofa 470. — Syndosmija reflexa HBichw. 294. 

Tapes gregaria Partsch 294. — Tellina planata Linné 207. — Terebratula grandis 
Blb. 225, 226. — Tremadictyon reticulatum Goldf. — Böckhi Pocta 217. — . Turi- 
tella turris Bast. 207, 372. — vermicularis Brocehi 372. 


Ursus spelaeus 234. 
Venus cír. Haidingeri Hörn. 225. — Verrucocoelia verrucosa (Gold. 217. 


INHALT DES SUPPLEMENTES. XXIII 


PFELANZENNAM EN. 


Acer Pseudoplatanus L. 310, 459. — Annularia sp. 463. — Araucauria 470. 
Borassus filabellatus 300. 
Calamites 460. — Cystoseria Partschii sp. 459. 


Dicksonia (Protopteris) punctata Strnbg. 237. 

Flabellaria raphifolia F. Unger — maxima 
eocenica 302. 

Glyptostrobus Huropcus Brnet. 457, 458. — heterophyilus 458. 

Lithothamnium ramosissimum Rss. 225. 

Navicula sp. 465. — Neuropteris sp. efr. N. elegans Brgt. 460. 


major — Parlatorii — giganteum 300 — 


Palmacites flabellatus — Lamanonis 300. — Pecopteris sp. 460. — cefr. Pinnularia 
viridis 465. — Phragmites Oeningensis Al. Br. 458. — Phoenicites borealis Friedr. 
237. — Perfossus angularis 320. — Populus alba L. — Wierzbickii 459. — Populus 
alba L. var. Bachofeni Wierzb. 310. 

Sabal major Ung. sp. — Haeringiana Ung. sp. 299. — umbraculifera 309, 301. 
Spherella nivalis 465. — Sphenophyllum sp. 460. 


T-eniopteris Remeri Schenk in litt. 460. 
Ulothrix variabilis (Kutz,) 465. 


Die übrigen in diesem Bande vorkommenden Personen-, Orts-, Mineral-, 
Gesteins-, Thier- und Pflanzennamen, auf welche im nichtungarischen Texte 
unter Hinweis auf den Originaltext Berufung geschieht, findet man im unga- 
risehen Register unter [1-—V. zusammengestellt. 


SAJTÓHIBÁK, 


167. old. 13. sor alulról IMmondohán helyett olvasd Mondohán 


AZÁLTAL (( PRoo ( ( —.Poc 
( fű (  € (( ooPoc ) ( oo9RP10 
VAA ken da 8. a Molülról "Nes a a 0— 


DRUCKFEHLER. 


S. 306. Zeile 19. v. ö. statt coRtoo lies oocPoo 


FOHETA NI. KÖZLÖNY 


MAGYARORSZÁG FÖLDTANI, ÁSVÁNYTANI ÉS ÖSLÉNYTANI MEGISMERTETÉSÉRE 
$ A FÖLDTANI ISMERETEK TERJESZTÉSÉRE. 
Megjelenik havonként két vagy három nagy nyolczadrét ívnyi tartalommal. A magyarhoni 


földtani társulat rendes tagjai 5 írt évi dij fejében kapják. Előfizetési ára egész évre 5 fit. 


XIX. KÖTET. : 1889 JANUÁRIUS—MÁROZIUS, 1—3, FÜZET. 


RUDOLF 


CSÁSZÁRI ÉS KIR. FŐHERCZEG ÉS TRÓNÖRÖKÖS 


a természettudományok fenkölt barátja és pártolója 


elhunytával a nemzetre borúlt mély gyászban a magyar- 


honi földtani társulat is a legnagyobb elszomorodással 


osztozik. 


xy 


Földtani Közlöny, XIX. köt. 1889. ú) 


40 1] 


2 FELHIVÁS 


A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT TISZTELT 
TAGJAIHOZ! 


Az alábbiakban közöljük a TREFORT ÁGosron emlékszobra ügyében 
alakult bizottság fölhivását, mely szerkesztőségünkhez beküldetett. A bizott- 
ság lelkes szózatához nincs mit hozzá tennünk, és azon bizalmas kére- 
lemmel bocsátjuk a tisztelt tagtárs urak elé, sziveskedjenek a bizottság 
nemes vállalkozását támogatni és esetleges adományaikat, bármily sze- 
rények is legyenek azok, az alúlirott titkári hivatalhoz (legkésőbben 1889. 
márczius hó 15-éig) beküldeni. A beküldött összegeket közlönyünk borité- 
kán fogjuk nyugtázni. 

Kelt Budapesten, 1889. tebruárius hó 13-án. 


Dr. SrauB MóRirez, 


mint a m. földtani társulat első titkára. 


FELHIVÁS 


Trefort Ágoston emléke ügyében. 


Hazánkban a természettudományok művelése az utóbbi két évtized alatt 
tetemes lendületet vett, a melynek nagyságát úgy mérlegelhetjük legjobban, ha 
összehasonlitást teszünk a jelen és a mult között. 

Az egyetem és műegyetem természettudományi intézetei a régi, tanításra 
és buvárkodásra egyaránt alkalmatlan helyiségeiket a mai kor követelésének meg- 
felelően fölszerelt épületekkel cserélték föl. 

Az, a ki ezt a varázslattal határos gyors változást előidézte, TREFORT 
ÁGOSTON volt. 

Ő volt az, a ki felismerve a természettudományoknak a XIX-ik század 
műveltségére való hatását és látva e téren hátramaradottságunkat, erejének és 
tevékenységének nagyobb részét arra fordította, hogy a századok mulasztásait 
lehetőleg rövid idő alatt pótolhassa. 

Mi tanúi voltunk az áldásos működésnek, a melylyel a boldogult a termé- 
szettudományok felső oktatását a kor követelésének megfelelően újjáteremtette. 
Ki érezhetné jobban mint mi, hogy ki volt Trefort Ágoston ! 

A természettudományi intézetek ő iránta örök hálára vannak kötelezve 
és mi, kik jelenleg ez intézetek élén állunk, elhatároztuk, hogy a nagym. vallás- 

(2) 


FELHIVÁS. 


e 


és közoktatási m. kir. miniszter engedélyével, a mit szerencsések voltunk már is 
megkapni, az egyetem és műegyetem közös tulajdonát képező, az intézeti épülete- 
ket környező parkban, a múzeum-körútra kilátszó helyen, a helyi viszonyoknak 
megfelelő mellszobor-emléket állítunk, a mely a boldogultnak e téren szerzett 
érdemeit az utókornak hirdesse és egyúttal a jelenkor hálás elismerését is 
tolmácsolja. . 

Úgy hisszük, hogy mindenki, a ki kiképezését ez intézetekben szerezte, egyet- 
ért velünk s úgy ők mint a természettudományok kedvelői és pártolói támogatni 
fognak bennünket a terv megvalósításában. Ez indít arra, hogy a természettudo- 
mányok iránt érdeklődő közönség nemes áldozatkészségéhez forduljunk s felkér- 
. jük, hogy adományaival — legyenek azok bármily csekélyek — a nemes czél eléré- 
sét előmozdítani kegyeskedjék. 

Nem élünk hangzatos szavakkal, mert a mi valóban nemes és szép, az a leg- 
egyszerűbb alakban kifejezve is megtalálja az útat a szivekhez. 


Kelt Budapesten, 1888. deczember 20-ikán. 


BáRó KHörvös LoRánp, LIPTHAY SÁNDOR, 
egyetemi ny. r. tanár, az egyetemi fizikai intézet műegyetemi ny. r. tanár, a műegyetem e. i. rektora. 
igazgatója, mint a bizottság elnöke. 


Dr. MaARGó TIvapax, 


A A " 
Dr. Fonok Józser, egyetemi ny. r. tanár, az állattani intézet igazgatója. 
"egyetemi ny. r. tanár, a közegészségtani intézet 
igazgatója. Dr. SroczExK JÓZSEF, 


bag műegyetemi ny. r. tanár, a m. tud. akadémia másod 
Dr. Fgöntrcn Izox, elnöke. 


egyetemi ny. r. tanár. 
Dr. SzaBó JÓzsEr, 
Dr. HANTKEN MIxsaA, egyetemi ny. r. tanár, az ásványtani intézet igazga- 
egyetemi ny. r. tanár, az öslénytani intézet igazgatója. tója, a Földtani Társulat elnöke. 


Dr. SzinyY KÁLMÁN, 


műegyetemi ny. r. tanár, a Kir. Magyar Természet- 
tudományi Társulat elnöke. 


Dr. JENDRASSIK JENő, 
egyetemi ny. r. tanár, az élettani intézet igazgatója. 


Dr. Jugányi LaJos, Dr. THaw KáRony, 
egyetemi ny. r. tanár, a növénytani intézet és füvésze 
kert igazgatója. 


egyetemi ny. r. tanár, az I-ső chemiai intézet igaz- 


gatója. 
Dr. LENGYEL BÉLA, Dr. TöRök AURÉL, 
-egyetemi ny. r. tanár, a II-ik chemiai intézet igaz- egyetemi ny. r. tanár, az anthropológiai intézet igan 
gatója, mint a bizottság jegyzője. gatója. 


(3) z 17 


4 A FÖLDRENGÉSI BIZOTTS. JELENTÉSEI. 


A KÁRPÁTOK ÉS A KARSZT ORSZÁGAINAK FÖLDRENGÉSEIRŐL. 


A magyar és a horvát földrengési bizottságok jelentései alapján. 


Tartalom: 


1. Dr. KocH AnraL. Az 1886. évi erdélyi földrengésekről. 

. Dr. Kisparió MiHány. Az 1884, 1885 és 1886. évi horvát-szlavon-dalmát- 
országi, valamint a bosnyák-herczegovinai földrengésekről. (Forditotta 
SZAUER A.) 

. Dr. SCHAFARZIK FERENCZ. Az 1885, és 18586. évi magyarországi földrengé- 
sekről. (Egy lith. táblával és egy a szöveg közé nyomtatott vázlattal.) 


[s] 


... 
ké 


Függelékben: Dr. Kőrösi Sándor: Az 1885. évi grohovai hegycsuszamlásról. 


A magyarhoni földtani társulat földrengesi bizottsága úgy mint azelőtt 
az utóbbi évek alatt is a magyar tud. akadémia támogatásával folytatta 
működését. Megfigyelésének területe, szorosabb értelemben Magyarország és 
Erdély azonban oly kiterjedt, hogy kivált a távol eső erdélyi földrengések 
alkalmával a megfigyelés vezetése és az adatok egybegyűjtése bonyolódottá 
vált. Kivánatosnak látszott ennélfogva, hogy Erdély számára egy külön 
megfigyelési állomás állíttassék fel. E szerepre nagy készséggel vállalkozott 
is Erdély buzgó átkutatója, dr. KocnH Anxrar kolozsvári egyetemi tanár, ki 
megfigyeléseit időről-időre a geologiai irodalom számára átnézetes módon 
fogja összeállítani. A magyarhoni földtani társulat földrengési bizottsága 
kolozsvári osztályának működése 1886-ban kezdődött, a mely évről már ez 
alkalommal is az alább közölt jelentést bírjuk. 

Örömmel üdvözöljük továbbá dr. Ki$Parrc MiHÁny zágrábi tanár föld- 
réngési dolgozatait, a melyekben Horvát- és Szlavonország, továbbá Fiume és 
a dalmácziai partvidékek, végre pedig Bosznia és a Herczegovina földrengéseit 
állítja egybe. E jelentések a zágrábi földrengési bizottság megbízása folytán 
készültek ugyan és a délszláv akadémiánál horvát nyelven fognak megje- 
lenni ; de szerző egyszersmind ama kéréssel is fordúl a magyarhoni földtani 
társulathoz, hogy e jelentéseit a társbizottságokéival együtt magyar és német 
nyelven is adná ki, minek a társulat választmánya szíves készséggel helyt 
engedett. 

Eme jelentések, bár külön-külön önálló munkálatok, mégis szép össz- 
hangzásban sorakoznak egymás mellé, a mennyiben eltekintve az alpesek 
K-i és KDK-i csakhamar elhaló nyulványaitói Európa két szomszédos hatal- 
mas hegységében : a Kárpátokban és Karsztban rendszeresen gyűjtik a föld- 
rengésekről az adatokat. DR. Son. F.. 

(4) ; 


ERDÉLYI FÖLDRENGÉSEK. 


ga 


AZ 1886. ÉVI ERDÉLYI FÖLDRENGÉSEKRŐL. 
Dr. KocH ANTAL-tól. 


Erdély területén az 1886. évben csak két földrengésről van tudo- 
másunk. 


I. A háromszéki földrengés 1886. február 22-én. 


Február 22-én délután 37 30" táján a Háromszék sikságán le Bras- 
.sóig, valamint az Olt mentében éreztek gyenge földrengést, melyet rövi- 
den háromszéki földrengésnek nevezhetünk. A beérkezett jelentések csekély 
számából is következtethető már, hogy nem volt jelentékeny, de még inkább 
ki fog tűnni az a jelentések adataiból. Legtöbb tudósítás érkezett Brassóból 
(dr. FABRITIUs JÓZSEF vár. főorvos, dr. FABRITIUs ÁGosron, gyak. orvos, DÁNIEL 
GYÖRGY és MÁLLY NÁNDOR polg. isk. tanárok, RŐMER GyutLA ev. leányiskolai 
tanító, BOoROosNYAI DÁNIEL ügyvéd és HAUSMANN VILMmos uraktól) és Sepsi- 
Szt- Györgyről (Dr. Szász Isrván polg. iskolai igazgató, Dr. DApaY VILMos 
kórh. és Dr. Axrar MiHÁLY megy. tőorvos uraktól) ; csupán egyes jelentések 
a következő helyekről: Barátos (BiBó JózseF tanitó úrtól), Baróth (dr. HaJós 
BÉLA közs. orvos úrtól), Kézdi- Vásárhely (SziJJÁRró IzipoR gymn. igazgató 
úrtól), Komolló, Kovászna (Csxia Gyöngy birtokos úrtól), Nagy- Ajta (ZATHU- 
RECZKY JózsEF birtokos úrtól), Nagy Borosnyó (BARABÁS ANTAL póstamester 
úrtól) és Héty (RápPorry Mózes közjegyző úrtól). 

Negativ jelentések érkeztek Hidvégről, Törcsvárról, Zernestről, Fel- 
Dobolyról, Tapolczról, Bodoláról és Fogarasról ; de még Brassóból és Baróth- 
ról is egy-egy, hol a földrengés számos észlelő tanúsága szerint kétségtelenül 
megesett, mely körülmény ismét csak a földrengés gyenge volta mellett 
tanúskodik. 

Lássuk azonban sorban a helyeket, honnan megbízható adatokat tar- 
talmazó jelentéseket vettünk. 


1. Brassó. Az innen vett tudósításokból a legfontosabb észleletek a követ- 
kezők : 

Az időre nézve a tudósítások adatai (d. u. 39 29", 3" 30" és 39 32" helyi idő) 
.3"-czel eltérnek egymástól, a nélkül, hogy módunk lenne ezek közűl a leghiteleseb- 
bet kiválasztani. 

A földmozgás nemét illetőleg szintén nagyon eltérnek az észleletek. Legtöb- 
ben csak erős lökést említenek, melyet a föld lassú rezgése és a tárgyak megrezze- 
nése, ingása követett. Mások 2 és 3, egymást gyorsan követő, oldalról vagy alulról 
ható lökésről szólanak, melyek elsője a legerősebb volt, közben a vasuti kocsik 

65) 


6 KOCH ANTAL: 


rázásához hasonló rázkódással, vagy mások szerint a hajó ringására emlékeztető 
ingással. 

A rengés idótartamára nézve is nagy eltérések vannak a tudósításokban. 
Általánosan szóval ugyan mindnyájan kimondják, hogy igen rövid ideig tartott a. 
rengés, de ezen idő megbecsülésében 1—530"-nyi változatok mutatkoznak. Az egyes 
lökések közti szünetek időtartamára semmi határozott adat nincs. 

A földmozgásírányáratekintettel meglehetős egyetértés mutatkozik, a meny- 
nyiben az DK-—ÉNYy. — vagy pedig D—É-nak állíttatik. Ezen utóbbi irány mellett 
tanúskodik DáwrEL tanár adata, mely szerint egy egyén az első emeleten É-nak 
fordúlva állott s arra dőlt a lökés következtében ; ez pedig D-ről jövő földmozgásra 


mutat. 

Hangtineményról a, tudósítóknak csak kisebb része szól, említve zúgást a 
rázkódással egy időben, mintha szél támadott volna, vagy tompa morajt dörgés- 
szerű csattanással, mely a rengést megelőzte és még egyszer annyi ideig eltartott. 

A földrengésnek erejére következtetés vonható .annak következő csekély 
hatásaiból. Az utczán levők általában nem érezték; a házakon belűl levők között 
ig főleg azok, kik az emeleteken csendesen ülve voltak, míg az állók itt is kevésbé 
érezték. Könnyen mozgó és különösen függő tárgyak azonban meglehetős ingásba 
jöttek, sőt egyes gyengén megtámasztott tárgyak el is dőltek és ijedelmet 
okoztak. 

Brassótól keletre, a közel fekvő Hosszúfaluban szintén érezték a földingást, 
állítólag déli irányban (mely határozatlan kifejezés azt jelenthetné talán, hogy dél 
felől!) 

2. Sepst-Szt-(György. . Az itteni tudósítók idóőadatai annyira eltérők, hogy 
épen nem vehetők tekintetbe. Dr. Szász I. észlelete (395") azonban dr. Axrar-éhoz 
(32 4—59) oly közel áll, hogy inkább ezen időadat tartható helyesnek, mint 
dr. Dapav-é (22 109 és a hirlapoké (pont 39); csakhogy ezen időadat sem áll 
helyes viszonyban a brassói észleletekkel. 

Dr. Szász I. szerint a rengés erős lökéssel kezdődött, melytől egy nyitott 
ajtószárny háromszor a másikhoz odacsapódott, az üvegtáblák erősen zörögtek s 
az ablak is háromszor megrázkódott. A lökések után hullámos mozgás következett. 
Az asztal ingását nehány másodperczig érezte még. Az ajtószárnyak odacsapódása 
k.b. 1"-nyi időközökkel történt. Dr. DApavx V. a megyei kórház második emeletén 
ülve csak 2 lökést érzett, rövid időközben, egy erősebbet és egy gyengébbet. 
Ezekkel hullámzó mozgás járt, mintha székén hintázták volna. 

Dr. Asran M. 3 hullámzó mozgást érzett, olyanformát, mintha a pinczéből 
jött volna súlyos tárgyak leesése folytán, az első hevesebb, a másik kettő gyen- 
gébb volt. 

A földrengés időtartamát egyik tudósító sem említi. 

Az irányra nézve mindegyik a D—É-it állítja. Dr. Szász I. távoli mennydör- 
géshez, vagy terhes szekér zajához hasonló morajt figyelt meg, mely mintha E. 
felől jött volna; a másik két tudósító nem hallott semmit. Dr. ANxrat szerint az 
ide közel D-ra fekvő (Gidófalva és Kóröspatak községekben hallották a morajt is. 

Az első lökést követő földringás oly erős volt, hogy Dr. Szász I., miután. az 
első lökésre hirtelen felállott, újra leesett székére. Varrógép előtt ülő neje a lökés 
következtében hirtelen előrebukott. Házának homlokzatáról 60 em. hosszú darab 

(6) 


ERDÉLYI FÖLDRENGÉSEK. Fú 


vakolat hullott le s a darabok mind D felé szóródtak, miből következtethető, hogy 
onnan jött a földmozgás. k 

Egy fekvő beteg úgy érezte, mintha valaki az ágyát egymásután háromszor 
megrázta volna, mi mellett dörömbölést is hallott. 

Könnyen ingó tárgyak általában itt is kimozdúltak s az ablakok erősen re- 
zegtek. 

3. Baróthon a, földrengést 3? 307-kor leginkább az emeleten észlelték, és 
pedig nehány másodpercznyi időközben 2 lökést. A rengést moraj előzte meg. Az 
irányt £—D-nek tartja. Itt is észlelték a tárgyak ingását, ablakok megrezzené- 
sét, stb. 

BEpő JózsEr szerint nem érezték a földrengést (sokan t. 1.). 

4. Barátoson 3? 30" körül csak teljes csendben és nyugodtan ülő emberek 
érezték a földringást, még pedig 3 gyenge lökés formában, melyek 2"-ig tartottak. 
Egy asszony a föld megrezzenését érezte a házon kívül, míg férje azon belűl mit 
sém tapasztalt. Moraj nem volt hallható. Az irányra nézve határozottan nem nyi- 
latkozik. 

5. Nagy-Ajtán tudósítónk 3? 157-kor földszinti épületben, ülő állapotban, 
érzé a földrengést, és pedig 3 lökést 1"-nyi időközben, azokat kísérő rezgéssel, 
melyekkel együtt k. b. 27-ig tartott. A rengést földalatti moraj előzte meg. Az 
irányra nézve azt véli, hogy ÉNYy-ról jött az első lökés ; de dr. Hasós B. szerint 
más észlelő £—D mozgást jelentett neki. 

6. Kézdi- Vásárhelyen 3? 16"-kor első emeleten ülve, tudósítónk 2 lökést érzett 
2".nyi időközben moraj nélkül. Az irány DNy—ÉK-nek tetszett. Járó-kelők mit 
sem éreztek. 

7. Kovásznán 39 után 3, némelyek csak 2 lökést éreztek igen rövid, alig 
számba vehető időközökkel, melyek közűl az első volt a legerősebb. A lökéseket 
hullámzó mozgás kisérte, mely k. b. 2"-ig tartott. Hangtüneményt nem tapasztal- 
tak. A földmozgás iránya ÉK-—DNy-nak tetszett. 

S. Nagy-Borosnyon tudósítónk pont 39-kor iróasztalánál ülve, 2 lökést érzett 
1 percz (talán másodperecz ?) időközben, melytől az asztal és a rajta levő mérleg 
serpenyői megrázkódtak. Miután a mérleg serpenyője először D irányban tért ki, 
a földmozgás iránya tehát D —É lehetett. A földingást erős szél zúgásához hasonló 
moraj előzte meg. 

9. Rétyen tudósítónk 3? 15"-kor másodpereznyi időközben 2 erősebb és 1 
gyengébb lökést érzett, melytől délről észak felé megtántorodott. E szerint a föld- 
mozgás É-ról D-nek haladt volna ? Semmi moraj nem volt hallható. 


Ezen csekély számú és egymásnak sokban ellenmondó megfigyelési 
adatokból a szóban levő földrengés tudományos elemeit nem lehet ugyan 
meghatározni; de megkisértjük nehány általánosabb következtetés levo- 
nását. 

a) A mi a földrengés által ért terület alakját és nagyságát illeti, az 
összes észleletekből az tűnik ki, hogy az kiválóan a Háromszék sikságát ren- 
gette meg, s délnek a Barczaságban Brassón túl nem messzire terjedhetett. 
Északnak az Olt völgyén fel egyfelől k. b. Bodokig, másfelől Baróthig, illető- 

(7) 


fuj KOCH ANTAL: 


leg a völgyet bezáró hegyek lábáig terjedhetett. Kelet felé is, miután Bodo- 
lón, Fel-Dobolyon és Papolczon már nem érezték, a Kárpátvonulat nyugati 
töve képezhette kiterjedésének határát; éppen így nyugotnak valószinűleg 
a Persányi hegység. Habár Hidvégről negatív túdósítás érkezett is, alig hihető, 
hogy itten éppen nem rezdült volna meg a földfelület, miután a földhullám 
Nagy-Ajtának és Baróthnak haladva, Hídvéget útba ejtette; lehet azonban, 
hogy itt a talajviszonyoknál fogva oly gyenge volt a föld megrezzenése, hogy 
emberi érzéknek alig tünt fel. 

A földrengés által ért terület ennélfogva Brassó tájától kezdve a háronm- 
széki sikságon végig északkeletnek k. b. 9 mérföldnyi, Sepsi-Szt-György- 
nek ÉÉK irányban k. b. 5 — és Baróthnak fel É. irányban k. b. 6 mér- 
földnyi hosszu lehet; szélessége ellenben 2—4 mérföldre tehető, ha csak a 
sikságot és az Olt-völgy fenekét számítjuk, de legalább 7 mérföldnyire, ha a 
Feketeügy és az Olt-közt emelkedő hegységeket is beleveszszük, a mi minden- 
esetre a helyesebb eljárás, miután föl nem tehető, hogy a nevezett hegysége- 
ket a legcsekélyebb földrezzenés sem érte volna. Igy véve a dolgot, a meg- 
rengetett terület nagysága k. b. 40 CI mérföldnyire tehető. 

b ) Az időadatok távolról sem elég pontosak arra, hogy ily kicsiny terü- 
letre nézve a földrengés sebességére következtetni lehessen. 

c) A földmozgás haladásának irányára nézve a közel bab irány mel- 
lett szól a tudósítók nagy többsége. Ha ez áll, akkor a földrengés kiindulási 
pontja a brassói hegységben keresendő, ugyanott tehát, hol a mult századok 
és a jelen század legnagyobb erdélyi földrengései is kiindulni látszottak. 
A brassói hegység szerkezeti viszonyaival 1885-ben saját vizsoálataim alapján 
megismerkedvén, kimutattam, hogy a hegység északi szegélyén, Brassó váro - 
sán keresztűl Bácsfalunak és Feketehalomnak, tehát k. b. ÉNy—DK irány- 
ban egy nagy vetődési sík vonúl végig, melytől a Barczaság és a Háromszék 
sík területe lefelé csuszamodott. Ezen vetődési sík több ponton liaszkori 
rétegek kibukkanása — a juramészkőn alúl — apró guarztrachyt-kitörések 
és nagyobb hasadék-források feltünése által van jelezve lefutásában." Nem 
lehetetlen épen, hogy a mult 1886. febr. 22-ki földrengés ezen vetődési 
harántsíktól indult ki — és terjedett k. b. É-nak. 

d) A földmozgások nemére nézve nagyon változatosak és eltérők a 
nézetek. A legtöbb észlelő mégis 2—3 lökést érzett, ezt kisérő hullámzással, 
rezgéssel vagy ingással. A lökések közül az első volt a legerősebb. 

r ) Az egyes lökések, a lökések időközei és az egész rengés időtartamára 
vonatkozó észleletek is nagyon eltérők. Általában az egész tüneményt igen 
rövid ideig tartónak mondják a tudósítók, 1—30"-ig, csupán egy tudósító 
említ 1"-nyi időközt a lökéseknél, a mi valószínűleg túlbecslés. A legmegbíz- 


- A brassói hegység hegyszerkezeti viszonyairól. Beterjesztve a m. tud. Akad. 
1887 febr. 14-ki ülésén. 
(8) 


ERDÉLYI FÖLDRENGÉSEK. 9 


hatóbb közlésekből azonban legfeljebb 5—6" vehető csak, mint az egész 
tünemény lefolyásának időtartama. 

f) Azon körülmény, hogy hangtünemény a legtöbb helyen hallható 
volt, valamint a földrengés csekély kiterjedése a mellett szólanak, hogy a 
rengés földalatti kiinduláspontja közel lehetett a felülethez s a lökés a, föld- 
felület legfelső rétegeit hozta csupán némi hullámzásba. 

JJ A mi a tárgyalt földrengés erejét (intensitás) illeti, az annak csekély 
hatásaiból itélve általában gyengének mondható. A svajczi és az olasz föld- 
rengési bizottságok által kidolgozott és használt intensitás-fokozat szerint? 
legfeljebb az 5 foknak felel meg, tekintettel különösen arra, hogy Sepsi-Szt- 
Györgyön kivételesen egy háznak faláról vakolat is hullott. 

Jegyzet. A aLeipziger Illustrirte Zeitungs 1886 márcz. 13-ki számában követ- 
kező földrengési hír olvasható: xakEin heftiges Erdbeben ist am 22 Febr. 3?/4 Uhr 
nachmittags in Jassy und Bukarest verspürt worden. Es hielt mehrere Secunden an 


und nahm die Richtung von West nach Osts. Egyéb hírt ezen, — úgy látszik — 


Románia és Moldova nagyobb részében érzett földrengésről nem olvástam ugyan még; 
de annyi bizonyos, hogy tökéletesen egyidejű a tárgyalt háromszéki földrengéssel és 
igy talán ugyanazon kiindulási pontra és okra is volna visszavezethető. Ezen esetben 
azonban, feltéve, hogy csakugyan oly nagy területen és oly hevesen lépett fel Romá- 
niában, mint a hírlapi tudósítás mondja, kiindulási pontja mégsem lehet az említett 
brassói haránt-vetődési sik, hanem az erdély-romániai határhegységben beljebb, k. b. 
a Királykő-Buczes-Csukástető vonalában keresendő. Lehetséges azonban az is, hogy 
előbb a romániai oldalon következett be a hegytömegek megmozdulása következtében 
a felemlített nagyobb terjedelmű földrengés, s hogy ennek hatásától a Kárpátok 
innenső oldalán rögtön követte azt a Barczaság-Háromszék síkságának a megzökke- 
nése. Mielőtt azonban részletesebb jelentések a romániai földrengésről nem jelennek 
meg, lehetetlen ilyen fontos kérdést eldönteni. 


II. A dévai földrengés 1886. apri! 29. és 30-án. 


Erre nézve tudósítások érkeztek Déváról (TÉgGtás GáBon, főreálisk. 
igazgató és BupaA KáÁRonrY uraktól), Cserna- Keresztúrról (FURKA FERENCZ 
körjegyző úrtól) és Nagyágról (Z. KsöPFLeR GyuLa bányatiszt úrtól), és a 
tudósítók szerint érezték Szt-Andráson, Szántóhalmán, Alpestesen és Piskin 
is. Negatív tudósítások jöttek Réaból (Bupa ÁDpáwm), Kristyórról (LÁszLó 
JózsEF) , Petrozsényből ( TALLATSEK FERENCZ), Vajda-Hunyadról (FuRKA FER.), 
Lesnek- és Veczelről ( TEGLÁs G.) és Szászvárosról (SÁNpoR JÁNos). 

1. Déva. A tudósítások szerint a földmozgás april 29-én és 30-ikán hatszor 
ismétlődött, ú. m. : 

a) Apr. 29. d. u. 59 40" (városi idő). Téglás (Gr. földszinti házban, háttal 
K-nek ülve, Ny felől 3—4 rengő mozgást érzett gyorsan egymásután, melyet 
olyanforma zörej előzött meg, mintha az utczán valami nehéz tárgy lezuhant és 
ettől a ház megrezzent volna. A lökés, valamint a zörej is, a Szárhegy (Colzu), 


" L. a Földt. Közlöny XIV. köt. 49. lapján. 
(3) 


10 KOCH ANTAL: 


tehát Ny. felől látszott jönni. A folyosón ülő háziasszonya úgy érezte, mintha 
Ny-ra valaki a házat erősen megütötte volna. 

TórnH tanártársa szobájában ülve, K-nek bukott székéről és rögtön kifutva, a 
ház mellett álló vízes-kádban a vizet K—Ny hullámzásban látta. 

Az összes észleletek szerint a földmozgás rövid időközökben 3—4-szer meg- 
újuló gyors hullámzásból állott inkább K—Ny, mint ellenkező irányban, mely 
mozgástól a szekrényben levő tányérok és üvegek összecsörrentek s az ablakok 
megrázódtak. 

Bupa K. szerint csak azok érezték, kik szobában ültek, a járó-kelők nem. 
A rengés tartama alig tehető pár másodperczre. A rengést távoli ágyúlövéshez 
hasonló, dörgésszerű moraj kisérte, mely a lökés után még 1—-2"-ig volt hallható. 
A mozgás iránya, szerinte, mintha DK—ÉNY lett volna. 

b) Apr. 29 esti9925" TégGrás G. K—Ny irányban elhelyezett ágyában érezte 
a földrengést, melyet ismét Ny felől jövő durranásszerű zaj nyitott meg, mire az 
ablakok megzörrentek. Ezen rengés gyengébb volt a délutáninál. 

Bupa K. szerint a mozgás rázkódásforma, volt. 

c) Apr. 29 esti 11" 20" és 

d)apr. 29. s, 119 35" — mindkétszer TórH tanár észlelte a földingást 
hasonló zörejjel. TÉGrás (r. nem ébredt fel ezen rengésekre. Mások is észrevették, 
de gyengébbnek találták az elmúlt délutáninál. 

e) Apr. 30. d. e. 99 40"-kor TéGrás :G. az iskolában, háttal Ny-nak, állva, 
s vele az összes osztályok tanulói is, érezték a földingást. Ismét a Szárhegy, — 
tehát Ny felől ágyúdurranáshoz hasonló dörej hallatszott, melyet 3 hullámzó 
rengés követett. Az egész jelenség alig tartott 3"-ig. Az iskola régi épülete erősen 
rezgett, de repedés nem támadt. 

A rajzterem mintaképei a Ny—K falon lengésbe jöttek, az ablakok erősen 
megzörrentek. 

Bupa K. szerint a földmozgás inkább lökés volt, mely a széken ülőket meg- 
immgatta, a lámpaüveget megcsörrentette. 

Az irányra nézve mindkét tudósító megegyezően K—-Ny-t jelent. 

Egy szemtanú szerint a Maros vize Ny-ról K-nek, tehát folyása ellenében, 
erős hullámzásba jött ezen földingás alatt, mely a megelőző nap délutánival azonos 
erejű volt. 

f) Apr. 30. d. u. 19 207-kor TéGrás G. a kertben sétálva észlelt földrengést. 
A Szárhegy (Ny) felől újra a tompa dörejt hallotta s vele 3 rezgést érzett, midőn 
éppen nyugoti irányban haladt. Tántorodást nem érzett. 

2. Cserna- Keresztúrról fennevezett tudósító következőket jelentett. A föld- 
rengést földszínti ház tornáczán és éjjel alvás közben többen észlelték, és pedig : 
99-én d. u. 6? 30"-kor, 30-án éjjel 29 tájban és délelőtt 109 27-"-kor. A földmozgás 
3 lökésből állott; mely hullámzással járt és 1—2"-ig tartott csak. Az apr. 30-ki 
10? 27" f. r. tompa morajjal jött; a többinél nem hallottak semmit. A falon lógó 
edények megmozdúltak, a székek meginogtak, a házak gerendái recsegtek. A föld- 
mozgás iránya ÉNy—DK-nek tetszett. 

3. Nagyágról, illetve a Ferenczbányától tudósítónk ezeket jelenti. Ő maga a 
bányában levén, semmit sem érzett az egész földrengésből. Fenn Nagyágon sem 
észleltek semmit, de igen is a Ferenczbányánál levő felőri házakban, és pedig : 

(10) 


ERDÉLYI FÖLDRENGESEK. 11 


a ) Apr. 29. d. u. 39 tájban (ez az időadat valószinűleg téves visszaemlékezé- 
sen alapszik) az egyik felőr asztal mellett ülve, 3 egymásután következő lökést 
érzett, melyektől ÉNy-ról DK-nek megingott (minélfogva DK felől jött a földmoz- 
gás). Morajt nem hallott. 

b) Apr. 30. d. e. 997 után ugyanazon házban 1 lökést éreztek, úgy hogy elő- 
SZÖT az ÉNy felé fekvő ajtónál morajt hallottak, s azután a DK felé nyíló ablak 
rezegni kezdett. Más észlelő ekkor sem hallott morajt. 

Egy másik házban az ÉNYy felé fekvő falon a bádogfedők a falhoz verődtek. 


Ezen megfigyelésekből röviden a következő általános következtetések 
vonhatók : 

1. A dévai földrengés 1886 april 29. és 30-dikán legalább 6-szor 
(vagy ha a nagyági tudósítás időadatát — 29-én d. u. 37" tájban — megbíz- 
hatónak tartjuk, 7-szer) ismétlődő földlökésekben nyilatkozott. A két fő- 
vagyis erősebb ingás (29-én d. u. 57 40" és 30-án d. e. 97 40") gyorsan ismét- 
lődő 3—4 lökésben nyilvánúlt, melyet hullámzó rengés kisért ; a többi ingás 
egyes lökésekből és ezekből keletkezett rázkódásból állott. 

2. A lökések igen gyorsan követték egymást, ugy hogy az egész tune- 
mény csak 1—2"-ig tartott. 

3. Déván mindenik rengés tompa dörrenés és moraj által volt ki- 
sérve, mely a Ny-nak emelkedő Szárhegy (Colzu) felől hallatszott; Nagy- 
ágon és Cs.-Keresztúron csak az apr. 30-án d. e. 97 40" földingásnál hallot- 
tak morajt. 

4. A földmozgások iránya az összes tudósítások alapján K—Ny és 
DK—ÉNY közt fekvő lehetett. 

5. Ereje, a hatásokból itélve, a 4-ik foknak felel meg. 

6. Kiterjedése közel £—D irányban 3 mfd, k. b. K-—Ny irányban pedig 
2 míd lehetett ; a megingatott terület nagysága tehát legfeljebb 6 C mfdre 
tehető. 

A földrengés kiindulási helyének és valószinű okának megitélését a 
befolyt kevés észlelet alapján ezúttal nem kisértjük meg. 


(11) 


192 KISPATIC MIHÁLY: 


AZ 1884. 1885 ÉS 1886-IK ÉVI HORVÁT-SZLAVON-DALMÁTORSZAGTI. 
VALAMINT A BOSNYÁK-HERCZEGOVINAI FÖLDRENGÉSEKRŐL. 


Dr. Kisparié MIHÁLY, 


zágrábi tanártól. 
1884-ben. 


Február 83-án este 74 5" Mostarban erős földrengés észleltetett, mely 
91/2" ig tartott. A földrengés iránya K— Ny-i volt. (Hercegoviéki bosiljak. ) 

Február 17-én éjjel 114 30" Mostarban ismét egy elég erős földrengés Ny— 
K-i irányban volt észlelhető 3"-nyi időtartammal. ( Herc. .bos. ) 

Márczius 15-én d. u. 5! tájban Diakovárban földalatti moraj volt hallható 
(Prof. dr. Prrak.) Ezen moraj hírnöke volt egy egész földrengési sorozatnak, a 
mely egész Szlavoniát érte. Már néhány órával későbben következett be ezen föld- 
rengési periodusnak legerősebb lökése. 

Ugyanazon napon este 87 59" Diakovárban heves rengést éreztek, a minő 
egész Horvátországban a zágrábi nagy (1880.) földrengés után nem észleltetett. 
A magyar földrengési bizottság jelentésében (Földtani Közlöny XV. k. 1885. 
3—5. füz. dr. SCHAFARZIK F.-től) ezen földrengést számos jelentés alapján részlete- 
sen közölte s azért itt csak azon adatokat közlöm egész kiterjedésökben, melyek 
amott hiányzanak, míg a többi vagy egészen elmarad, vagy csak röviden 
említtetik. 

A földrengés következő helyeken észleltetett : 

Trnavában. Földrengés K—Ny-i irányban. (Dr. Prirak G.) 

Vrbiczán este 91 13" 5" tartó rengés Ny—K-i irányban. ( PILax.) 

Piskorevcziben G"-ig tartó rengés NYÉNy—KDK irányban. ( PIraR.) 

Kondricson földrengés NYÉNy—KDK irányban. (PrraR.) 

Gjurgjamcziben. A mozgás iránya különféleképen közöltetik, ú. m. DK—ÉNYy 
D—É és Ny—K. (Przan.) 

Dragotinban. Itt is kétféle Ny-—K és EH—D-i irány állíttatik. (Prrax.) 

Kutjevoban este 9"/2k elég heves földrengés észleltetett földalatti moraj kiséreté- 
ben, ÉK—DNy-i irányban ; tartama 6". A környéken sokkal hevesebbnek 
állíttatik ezen földingás, minthogy a szobákban különféle tárgyak leestek. 
(Pozor). A .Pozor,-nak egy másik jelentése a földindulás irányát Ny—K-inek 
mondja. 

Pozsegában este 94.5", Ny—K. (A magy. földr. biz. jelentése). A .Pozors jelenti, 
hogy a rengésnél két erős lökés éreztetett Ny—K-i irányban ; egy harmadik 
tudósítás szerint a földrengés este 97 10 ÉK—DNy-i irányú volt. 

Pakraczon este 94 15" (budapesti idő) először egy alulról jövő, 1"-ig tartó lökés ; 
3—4 m.-perczczel későbben három hullámzás következett, a mi k. b. 47-ig tar- 
tott. Földalatti moraj csak az első lökésnél észleltetett. A mozgás iránya 
ÉNy—DK-i volt. (Sr 1.) 

(12) 


HORVÁTORSZÁGI FÖLDRENGÉSEK. 183 


Hrkanovceiben D—E. (Piran.) 

Uj-Gradiskán este 9" 2" (távirdai óra) két oldalról jövő lökés 1"-nyi időközben 
mindegyik lökés 17-ig tartott ; iránya K—- Ny. (Távirdai hivatal.) 

Ó-Gradiskán este 9h 6". (A m. f. r. biz. jelentése.) 

Vrpoljeben NyDNy—KÉK. (PInAR.) 

Kopamiczán este 91 tájban heves 10"7-ig tartó földrengés földalatti moraj kiséreté- 
ben. Az ablakok megrezzentek. ( Pozor.) 

Samacon este 91 tájban. (A. m. földr. biz. jelentése.) 

Staro- Topoljeben este 94 2"; a szobában lévő tárgyak inogtak és az ablakok meg- 
rezzentek. (:Národne Novines.) 

Bebrina-Gornján E—-D-i iránynyal. (PiraR.) 

Poderkavljében E—D-i irányban. (PrraR.) 

Levamiseka városban 4—5"-ig tartó földrengés Ny—K-i1 irányban ( PILAR.) 

Brodban este 9t 10"-kor (budapesti idő) 3—4"-ig tartó s 5--6 hullámból álló 
egyenletes hullámzó mozgást vettek észre. A mozgás Ny—K-i irányú volt. Egy 
vízzel félig megtöltött pohárban 2—3 cm. magas hullámok támadtak. A föld- 
rengést hasonló moraj kisérte (DuGacsxkr Mirán). A m. földr. bizottság jelentése 
szerint 4"-nyi időközben 2—35 hullámból álló mozgás észleltetett; iránya 
DNy—ÉK. 

Dubócsaczon Ny—K-1. (PILAR.) 

Cernán DK—ÉNY-i. (Pozor.) 

Gradistén DK—ÉNY-i. (Pozor), és 

Zsupanján DK—ÉNY-i irányban észlelték a rengést. (Pozor.) 

Bosnjacziban este 9h és 91 15" közt 4—6" tartó erős rengés DK—ÉNY-i irány- 
ban. A földrengést kocsizörgéshez hasonló moraj kisérte. (Pozor.) Este 94 15" 
földalatti moraj és utána hullámzó mozgás ; tartama 3—5". (Národne Novine.) 

Rajevo-Selobam este 97 37-ig tartó földalatti moraj és utánna meglehetős heves 
földrengés ÉNy—DK-t irányban. (Pozor.) 

Komletincziben este 91 földalatti moraj, azután egy lökés Ny—K-i irányból, a 
mely zörejjel végződött. Az egész jelenség 17-ig tartott ( Pozor.) 

Tovarnikban K— Ny-i irányban. (PrIrAnR.) 

Cserevíz este 91 kétszeres rengés földalatti moraj kiséretében, tartama 10". A képek 
és ablakok erősen megmozdúltak, iránya Ny—K. (Národne Novine.) 

Bánostoron, Grabovon, Sviloson szintén észleltetett a földrengés. (Nar. Nov.) 

Karlóczaán este 9? és 101 közt f. r. (A m. f. r. biz. jel.) 

Vukán este 94 5" hullámzó mozgás erős földalatti moraj kiséretében DNy—ÉK—i 
irányban, tartama 15—16". (Pozor.) 

Nasiceén este 9h 30". (PrraR.) 

Nova-Bukoviczán este 9k 20" földrengés megelőző morajjal ÉK—DNy-i irány- 
ban. (Pozor.) 

Miholjacon este 94 10" (távirdai óra) két lökés 2"-nyi időközökben; a mozgás 
hullámzó volt és összesen 3"-ig tartott, iránya DK—ÉNYy. A földrengés alatt 
tompa moraj hallatszott. (MARKT A.) 

Szlatinán földalatti moraj, utánna pedig D—É irányú földrengés volt megfigyel- 
hető. (Nar. Nov.) 

Koskán este 94 157-kor 47-ig tartó rengés Ny—K-i irányban. Az első lökés oly 

(13) 


14 KISPATIG MIHÁLY: 


erős volt, hogy egy leány ágyából kiesett ; az órák megállottak és a függő lám- 
pák megmozdultak ; üvegek megrezzentek. (Nar. Nov.) 

Valpovobam este 9 16"-kor egy lökés, melyet 6"-ig tartó hullámzó mozgás köve- 
tett K—Ny-i irányban. A tudósító fali órája megmozdúlt, míg a járásbiró 
lakásán két óra, az egyik az É-i, a másik a D-i felen ugyanazon pillanatban 
megállott és 92 16"-et mutatott. Az uradalmi kastély falai megrepedeztek. Két 
másodperczczel a mozgás előtt földalatti moraj hallatszott. (BRENNER IG. Táv. 
óra.) Egy jelentés 9" 107-nyi időt állít: iránya DNy—ÉK, tartama 6". (PrraR.) 

Csepinben este 9" 5" hullámzó 3"-ig tartó mozgást észleltek Ny—K-i irányban. 
A rengést tompa, dörgésszerű moraj kisérte. Egy fali óra sulyai inogtak, az inga 
megállott. (BALA Govics I., postamester. ) ; 

Eszéken este 9 2" 30" (budapesti idő) 87-ig tartó hullámzás, az egyes hullámok 
1/5—1/e"-nyi időközökben szintén kb. Y5—"/e"-ig tartottak; iránya DNy—ÉK. 
A rengést erős moraj előzte meg, mely még néhány másodperczig a rengés 
után is tartott. Egyesek állítják, hogy 9? 307-kor egy másik lökés következett 
és a tudósító egy barátja közölte vele, miszerint éjjel 11" 15"-kor ismét egy gyenge 
lökést érzett. (Dr. ZocH I. tanár.) A Pozors jelenti: este 97 5" földrengés 
ÉNy— DK-i irányban: tartama 4", másik jelentése szerint este" földrengés 
megelőző morajjal £—D-i irányban. Prirak tanár szerint: este 94 földrengés 
K— Ny-i irányban. A m. földreng. biz. jelentése este 97 3", K—Ny vagy 
Ny—K-i és 91 4-kor DNy—ÉK-i irányban. 5 

Dálján este 97 17-kor háromszoros, egyenletes földrengés Ny— K-i irányban. 
A rengést, mely 3"-ig tartott, erős földalatti moraj előzte meg. Egyes tárgyak 
inogtak, a szekrényen lévő edények és poharak háromszor megrezzentek, éjjel 
11" tájban szintén vettek észre egyesek rengést. (Mirawxkovrcs J. távirdai 
tisztviselő.) 

Vinkorczén este 91 4" földrengés DNy—ÉK-i irányban, tartama 4". A rengés alatt 
távolról közeledő szélhez hasonló tompa üvöltés hallatszott. A mozgás alatt 
három izben erősbödött a rengés (KucsERa tanár). Pozor: 9? 10" (toronyóra) 
DK—ÉNY. 

Vukováron este 9" 7" két másodperczig tartó erős rengés DK— ÉNY-i irányban. 
A Schwabenberg-en oly erős volt a földrengés, hogy a falon függő képek leestek, 
(Pozor.) 

Ujvidék, Dárda, Apatin, Zombor, Villány, Trinitas, Siklós, Német-Boly, Baja, 
Pécs, Vasas, Ófalu, Szigetvár, Kaposvár, Nagy- Mányok és Csurgó városokat és 
községeket illetőleg 1. a m. földr. biz. 1884. évi jelentését. 

Boszmában érezték e földrengést Tuzla-, PBrcska- és (Gracsamiczábam (Távir. 


1gazg.) 

Márczius 25-én Diakovárt az első este 87 59"-kor bekövetkezett földrengés 
és másnap reggeli 44 közt még több detonátiót és gyenge lökést éreztek. ( Pozor.) 
Nappal Diakovárt két detonátió. (Pozor.) 

Valpovóban éjjeli 127 után tompa morajt és gyenge rengést jegyeztek fel. 
( BRENNER ÍG.) 

Márczius 26-án Diakorárt több gyenge lökés és dörgés figyeltetett meg. 
(PILAR.) 

Vinkovczén u. a. napon este 104 55"-kor 6"-ig tartó rengés (A m. földr. biz. jel.) 
(14) 


HORVÁTORSZÁGI FÖLDRENGÉSE £. 15 


Márczius 27-én Diakovárt reggel gyenge lökés (A ma. földr. b. jel.) U. a. 
napon 107 40" (PrraR). 104 43" (Glasnik). Diakovárt erős lökés DNy—ÉK-i irányból 
megelőző erős földalatti morajjal. U. a. éjjel még több gyenge lökés és dörgés 
észleltetett. 


Ezen, erősségre másodiknak vehető lökést még a következő helyeken érezték 

Vukán este 10? 45" lökés, erős földalatti morajjal, iránya Ny—K. ( Pozor.) 

Koskán este "/411" tájban erős rengés DNy—ÉK-i irányban ( Pozor.) 

Valpovóban este 11? -kor4."-ig tartó földrengés földalatti moraj kiséretében. A lökés- 
szerű mozgás rezgésbe ment át; iránya Ny— K-i. Egyes házakon repedések 
támadtak, ámbár ezen rengés valamivel gyengébb volt, mint a márcz. 24-iki 
(Pozor.) 

Nagy-Kopamiczán este "211 tájban függélyes rengés. ( Pozor.) 

Pozsegán este 107 45" (A magy. földr. b. jel.) 

Ó-Gradiskán este 11? 1" DNy—ÉK. (A m. földr. biz. jel.) 

Brodban este 10£ 50" (budapesti idő) 1"-ig tartó hullámzás Ny—K-i irányban 
moraj nélkül (Dugaéxi M. táv. tiszt), u. a. napon 107 40" este rengés, földalatti 
morajtól kisérve DNy—ÉK-i iránynyal. (A m. f. b. J.) 

Eszéken este 11? 57-kor hullámzó, 5"-ig tartó rengést figyeltek meg; iránys 
DNy—ÉK. (Pozor.) Úgyszintén este 101 35/-kor is. (AS ma tsib: T) 

Vinkovczén este 101 1"-kor. Tartama 3", iránya DNy—ÉK. (A m. f. b. j.) 

Dárdán este 11" tájban és Pfcsett 104 487-kor É—D-i irányban. (A a €.b. 39) 

Márczius 28-án Eszéken éjjel 1" tájban gyenge rengés. U. a. napon Diako- 

várt d. u. ök 157-kor, este 7) 157-kor és este 92 457-kor földrengés. (A m. f. b. j.) 


Ugyanazon lökés észleltetett : 

Vukán este kb. 10t-kor, mint egy 27-ig tartó morajjal egybekapcsolt rengés, 
iránya Ny—-K-1. ( Pozor.) 

Eszéken este 91 52". (A m. f. b. j.) 

Márczius 29-én Diakovárt éjjel 22 117", 21 457-kor, este 7k 45"-kor morajjal 
és 91 97-kor gyenge morajtól kisért rengés. (A m. fr. b. j.). 
Vukából u. e napról jelentik a Pozornak: este kb. "297 -kor rengés és moraj 

Ny—K-i irányban, tartama 2". i 

Diakovárt éjjel 11" 59"-kor, morajtól kisért rengés. (A m. f. b. j.) 

Márczius 30-án d. e. 11? 237-kor Diakovárt gyenge rengés. ( PItax.) 

Márczius 31-én este 91 45/-kor Diakovárt egyes dörgések DNy-ról. ( Pirax.) 

Április 1-én Diakovárt reggel 5k 59" gyenge rengés 3"-ig (Prcak). Ugyanitt 
reggel 7! 35" erősebb rengés, továbbá d. u. 4h 32"-kor és este 94 56"-kor. (A m. 
f. biz. jel.) 

Április 2-án Diakorvárt éjjel On 2"-kor, este 91 25"-kor és végre 

Április 12-én éjfél után Ot 49"7-kor gyenge rengés, Ok 587-kor tompa föld- 
alatti moraj és d. e. 94 25"-kor rövid moraj. (dr. HEGEDÜSEvIcs.) 

Május 19-én Mkraczon d. u. 11 157-kor 1"-ig tartó lökés, melynek iránya 
ÉNy—DK-i volt. (Srers 17.) 

Junius 3- és 4-ik közti éjjel 127 -kor Mosztárban 3"-igtartó rengés s nyom- 
ban utána két gyengébb lökés észleltetett £— D-i irányban. (Hercegovéki bosilj.). 

(15) 


16 KISPATIG MIHÁLY: 


Junius 23-án Szt-Simonban (Zágráb mellett) d. e. 10£ fr. £—D-i irány- 
nyal és d. u. Ot 107-kor ugyanazon irányból erősebb rengés és erős moraj. 

Julius 11-én Zágrábban reggel 5 27"-kor gyenge 1"-ig tartó rengés ; iránya 
KÉK— NyDNy-i. 

Julius 12-én [etrinján reggel 5? 457-kor igen erős fr., melynek hullámzó 
mozgása függélyes lökésselvégződött ; iránya ÉK-—DNy-i, vagy B—DL v. Ny eKET 
(Hirlaptudósítások. ) 

Julius 14-én Zenggen reggel 3k 35"-kor gyenge rengés (MiHarnovics tnr.) 
U. o. este 11? 10" gyenge rengés. (U. a.) 

Julius 15-én u. o. reggel 4 45"-kor KÉK— NyDNYy-i iránynyal. (A m. f. 
biz. jel.) 

Julius 20-án Zágrábban éjjel 1? 18" 30". Morajtól kisért fr., melyet a Szle- 
mén, a zágrábi hegységben, mint függélyes 1"-ig tartó lökést éreztem. A m. földr. 
biz. jelentésében ezen rengés tévesen jul. 22-ére tétetik. 

Sztenjevaczon u. a. időben 4"-ag tartó K— Ny-i irányú Ír. 
Alsó- Bisztrám u. a. időben igen erős rengés ; az ablakok zörögtek. 

Augusztus 4-én Gorazdában, Focsa mellett ( Bosznia), d. u. 24 27". Két elég 
erős 3"-ig tartó lökés DK— ÉK-i irányban jegyeztetett fel. (Narod. nov.) 

Szeptember 83-án Mosztárban d. u. Oh 40". £— Ny-i irányból jövő, .3"-ig tartó 
gyenge rengés. (Herceg. bosiljak.) 

Szeptember 8-án Biszetriczán (Zágráb mellett) reggel 7? . Gyenges oldalról 
jövő lökés, utánna 2"-ig tartó rezgés. A. rengés előtti moraj 4"-ig tartott ; iránya 
DK—ÉNY. I 

Szeptember 28-án Mosztárvan d. e. 101 357. E— D-i irányú 3"-ig tartó f. r. 
(Herc. bosiljak.) 

Október 31-én Szamoborban és vidékén reggel 6? tájban f. r., morajjal ; 
iránya Ny—K. Szveta-Nedelján, Szamobor mellett, a rengés elég erős volt. 

November 7-én Zárában éjjel 11t gyenge rengés. (Narodni list.) 

Deczember 13-án Zenggen d. u. 5? 32" f. r. (A m. f. b. )j.) 

Deczember 22-én Novibam d. e. 11" f. r. morrajjal; tartama 2"; iránya 
DK—ÉNY. (Narod. nov.) 

Deczember 23-án Krapina-Teplicsen reggel 2" 15" morajtól kisért földr. ; 
tartama 6". (KonrLExz S., táv. tiszt.) 

Zágrábban d. u. 2 57" 30"-kor 27-ig tartó erősebb rengés. 


Ha eltekintünk a diakovári földrengéstől, akkor csakis az 1884-iki zágrábi 
földrengések érdekesek. Zágrábban összesen csak három f. r. észleltetett, a 
melyek közül csak egynek volt az iránya pontosan meghatározható. Ez ugyan 
azon vetődési hasadékra utal, a melyről az 1880. nov. 9-iki f. r. kiindúlt. 
1883-ban Zágrábban még 16 izben észleltetett földrengés. Két 1884-iki már 
olyan gyenge volt, hogy a környékén nem is érezték, míg a jul. 20-iki ren- 
gés Stenjeveczen, Dolmja Bisztrábam is észrevétetett. Ugyanazon hasadék- 
ból indúlt ki azon két lökés is, a melyet május 23-án Szt.-Simonbam is 
észleltek. Valószinűleg ugyanazon hasadékból eredt az aug. 18-iki Bistriczán 
érzett DK—ÉNY-i irányú rengés is. 

(16) 


HORVÁTORSZÁGI FÖLDRENGÉSEK. 17 
Említésre méltó még a három zenggi f. r.,a mennyiben talán az 1885-ik 
földrengési sorozat előhirnőkeinek tekinthetők, ámbár egészen ellenkező 
irányuaknak állíttatnak. Könnyen lehetséges, hogy ezek irányát tévesen ellen- 
kező értelemben magyarázták, a mint ez földrengési észleléseknél gyakran 
megtörténni szokott. 1885. évben, a mint azonnal látni fogjuk, oly számos és 
ugyanazon irányból jövő f. r. észleltetett Zenggen, úgy hogy bátran feltehet- 
jük, miszerint irányuk ez alkalommal helyesen határoztatott meg. 


1885-ben. 


Február 2-án Szerajevóban este 9" igen erős 8"-ig tartó rengés Ny—K-i 
irányban. Ugyanekkor Banjaluka-, Jajcze-, Vakar- Vakuf és Travnikon is észleltek 
f.-rengést. (Narod. nov.) Ezen földrengésről még a következő jelentések érkeztek : 


Liskovicsán (Jajczetól 3 órányira). KsEzEvics Bosnyák Awr. jelenti: Este mind- 
inkább erősbödő morajt hallottam, a mely inkább Ny-ról mint D-ről jönni lát- 
szott. A mint a moraj hozzám érkezett, bekövetkezett egy erős rengés s ugyan- 
azon pillanatban az órám 9-et ütött. A rengés 87-ig, de a moraj sokkal hosszabb 
ideig tartott. Szomszédaim beszélték, hogy rövid időre reá gyengébb, morajtól 
kisért mozgást vettek észre ugyanazon irányból. 

Brodban este 91 5"-kor igen gyenge, hullámzó mozgás D— É-i irányban, tartama 
igen rövid. (DuGacsxki M., táv. tiszt.) 

0-Gradiskán este 8h 55"-kor gyenge hullámos mozgás K-ről Ny-ra ; tartama 6". 
A földalatti moraj előtte s utána is hallatszott. (DRaGuzics M., tanító.) 

Pozsegában este 94-kor három gyorsan egymásután következő lökés D—bÉ-i irány- 
ban. A rengés oly gyenge volt, hogy sokan nem is észlelték. ( Tkancsics J., tanár.) 

Pakraczon este 91 4-kor. Lökés É—D (?)-i iránynyal, tartama 2" (Srem L7.) 
Narodne novine szerint az irány D—É-i volt, Fojnicsából negativ adat érkezett. 

Február 3-án. Reggel Liskoviczsán gyenge rengés morajjal, mely ugyanazon 
irányból jött, mint a febr. 2-iki. (KsEszevics F.) 

Liskoviczán este 91-kor ismét valamivel erősebb rengés morajjal s ugyanazon 
irányban. A f.-rengést Jajcze és Varkar-Vakufban is érezték. (KwsEzevics F.) 
Ezen f.-rengésről még a, következő adatok érkeztek : 

Travnikon este 81 54/-kor (az óra járása nem volt megbízható) 4"-ig tartó, D—D-i 
irányban hullámzó rengés. (Gymn. igazg.) 

Brodban este 91 40/-kor D—B-i irányú hullámzás, de gyengébb mint a febr. 2-iki. 
(DuGacsxki M.) 

1)-Gradiskámn este 91 307-kor hullámzó, morajjal egybekötött mozgás ; iránya K—Ny; 
tartama 5—6". (DRaGuurcs M.) 

Pakraczon este 91 40/-kor két lökés 3" időközben ; iránya É—D (?). E f.-rengés 
erősebbnek mondatik, mint a megelőző napon észlelt. (Sregrs L.) 

Márczius 24-én Spalatóbam éjjel 2426" erős rezgő mozgás 6"-ig tartó; 
iránya D—É. A moraj a f. r. előtt s utána is volt hallható. (Bogcsrcs L.) Hirlapi 
tudósítások szerint a rengés éjjel 27 327-kor volt és gyorsan egymást követő két 
lökésből állott. 


Földtani Közlöny. XIX. köt. 1889. (17) 


[si 


18 KISPATIC MIHÁLY: 


Spalatóban éjjel k. b. "/24/ ismét egy, de sokkal gyengébb lökés, melyet moraj is 
kisért ; tartama 1". (Bokcsics L.) 
Focsábol f. r. jeleztek ugyan, de az időadat hiányzik. (Táv. ig.) 

Márczius 25-én fFocsában a f. r. ismétlődött. (Táv. ig.) 

Ápril 5-én Mosztárban kevéssel éjfél után egy óra alatt ötször éreztek 
f.-rengést; az egyes rengések időtartama 4—5"; iránya D—E. A második 
reggel 04 35"-kor bekövetkezett lökés igen erős volt. (Herceg. bosiljak.) 

Ápril 17-én Zágrábban d. u. 1 55" igen gyenge rengés. 

Ápril 26-án Pracsa, Gorazda és Rogaticza városokból 3—7"-ig tartó f.-ren- 
gést jeleznek. Időadat hiányzik. (Nar. nov.) 

Május 3 án Zenggen Ah 4?" (helyi idő), 44 58" (budapesti idő) gyenge hul- 
lámzó mozgás észleltetett, mely erős, alulról jövő lökéssel végződött; iránya 
DNy—ÉK ; tartama 3—4". A rengést erős földalatti moraj kisérte. Az üvegek és 
ablakok zörögtek. Az intenzitás foka 4-nek vehető. A tudósító földalatti beomlás 
folytán eredt f.-rengésnek nevezi. (MiHarnovics tanár.) 


Ugyanezen földrengésről még a következő adatok érkeztek : 


Portorében reggel 5" 2"-kor két lökés, a melyek közűl az első gyenge, a másik azon- 
ban háromszor olyan erős volt. A második alulról jövő lökés alkalmával minden 
ház megrendűlt, ajtók és ablakok csörögtek ; tartama 3—4" ; iránya DNy—ÉK. 
A rengést mindinkább erősbödő moraj kisérte. (Táv. állomás. ) 

Buccariban reggel k. b. 5"-kor gyenge hullámzó mozgás moraj kiséretében. (Sam J. 
tanár.) Ezen f.-rengést észlelték még Krasiczán és Visnjeviczán is. 

Junius 14-én Zenggen este 79 77-kor három másodperezig tartó gyenge 
hullámzó mozgás, DNy—ÉK-i irányban ; erőssége 3. (MrHarnovics tanár.) 

Junius 16-án Zenggen d. e. 104 107-kor hullámzó mozgás; iránya DNy— 
ÉK-i; tartama 2" ; erőssége 2. (M.) U. o. d. u. 1" 1" hullámzó rengés ; iránya DNy— 
ÉK-i; tartama 2": erőssége 2 (M.) és este 74 3/-kor hullámzó rengés, iránya 
DNy—ÉK-i, tartama 1" ; erőssége 1. (M.) 

Junius 17-én u. o. éjjel 0/ 137-kor hullámzó rengés, iránya DNy—ÉK ; tar- 
tama 2"; erőssége 2. (M.) U. o. éjjel 1? 12"-kor hullámzó rengés; iránya DNy— 
ÉK-i, tartama 3" ; erőssége 3. (M.) 

Junius 18-án u. o. éjjel 17-kor földalatti beomlás mint valamennyi követ- 
kező ; tartama 2" ; erőssége 2. (M.) 

Kupres (Bosznia) reggel 31 157-kor. Három elég erős lökés K—Ny-i irányban. Az 
utolsó lökés 4/"-ag tartott. (Táv. ig.) 

Junius 22-én Zenggen reggel Gt 287-kor 2"-ig tartó f. r.; erőssége 2. (M.) 
U. o. d. e. 87 407-kor 2"-ig tartó f. r. ; erőssége 2. (M.) j 
Noriban a. e. 91-kor rengés megelőző morajjal D—É-i irányban. (Nar. nov.) Ez 

valószinüleg ugyanazon f. r., a melyet Zenggben Sh 40"-kor éreztek. 

Zenggen a. u. 1 307-kor. Egy 17-ig tartó f. r., erőssége 1. (M.) 

Noriban d. u. 5" 307. Valamint gyengébb lökés. (Nar. nov.) 

Zengg este 94 15"-kor rengés, tartama 1" ; erőssége 1. (M., 

a a  9199"-kor ea ( VS ( 1. (M.) 
c éjjel 114 237--kor a [/ I/A ( 1. TE 
(18) 


HORVÁTORSZÁGI FÖLDRENGÉSEK. 19 


Junius 23-án Zenggen éjjel 07 504-kor rengés ; tartama 1"; erőssége 1. (M.) 
€ vi 3NI28-kor "e a 97" a 1. (M.) 
a reggel 6/ 207-kor c a vás a 2. (M.) 
Junius 24-én c " d. e. 104.55-vor a a a ált a 3. (M.) 
d". d.e. 114 580-Kkötel Ne a e új 2." (MI) 
Junius 25-én c éjjel O4P18-kor a ( 1 lát a TMB) 
x reggel 44 367-kor  ( ( 249 4 VM 


Junius 29-én Ludbregen éjjel Ot 77-kor elég erős f. r. moraj kiséretében; 
iránya Ny—K. Az alvók felébredtek s kiszaladtak az utczára. Öt percznyi időköz- 
ben két gyengébb lökés következett. Néhány órával későbben még egy igen gyenge 
rengés észleltetett. (Nar. nov.) 

Zenggen reggel 44 17-kor f. r., tartama 3", erőssége 3. (M.) 
Iudbregen d. e. 8"" 10" ismét erősebb f.-rengést éreztek moraj kiséretében. 


(Nar. nov.) xy 
Julius 2-án Zenggen d. e. 11" 257-kor rengés, tartama 1", erőssége 1. (M.) 
Julius 7-én  - reggel 3/-kor ( ( I lére : 1. (M.) 
fi d. u. 1? 45"-kor ( a 1 es a 2. (MC) 
Julius 8-án  : este 10£ 457-kor 1 OV ( ZEN) 
Julius 9-én  - d USA ROEB 50 A a TÉL ETLT 1. (M.) 


Julius 10-én Zenggen este 107 35"-kor hullámzó mozgás, tartama 2", erős- 
sége 2 ; iránya DNy—ÉK. (M.) 

Julius 11-én Zenggen éjjel 0 37"-kor hullámzó mozgás, éles moraj kiséreté- 
ben DNy—ÉK-i irányban, tartama 3". Ezen rengés volt a legerősebb az egész föld- 
rengési periodusban. (M.) 

Zenggen éjjel 07 87-kor igen gyenge, 1"-ig tartó lökés. (M.) 

Julius 12-én Zenggen reggel 61 207-kor egyszerű lökés, tartama 1", erős- 
sége 1. (M.) 

Zenggen este 104 21"-kor rezgő mozgás, tartama 2", erőssége 2. (M.) 

Julius 13-án Zenggen d. u. 1! 16"7-kor rezgő mozgás, tartama 1", erős- 
sége 2. (M.) 

Julius 14-én Zenggen éjjel 1? 407-kor kettős dörgéssel kisért f. r., tartama 1", 
erőssége 2. (M.) 

Zenggen reggel 6" 107-kor egy lökés, tartama 1", erőssége 1. (M.) 
( d.u. 3? 407-kor f. r., tartama 2", erőssége 2. (M.) 

Julius 18-án Szerajévobam este 109 46"-kor. Erős, 4"-ig tartó f. r. gyorsan 
egymásután következő lökésekkel. A rengést erős földalatti moraj kisérte; iránya 
DK—ÉNY-i. 

Ugyanekkor s ugyanazon irányban észlelték a rengést Kiseljak, Bu- . 
sovacsa, Travnik, Visoko, Zenica, Maglaj, Tarcsin. Konjica, Mokro, Modromamja 
-és Pracsa helységekben. (Táv. ig.) 

Julius 23-án Jajceban és Iravmkbamn éjjel 11! 25"7-kor. Négy másodperczig 
tartó heves f. r. A hullámzó mozgás, mely erős lökés után következett, ÉK—DNy-i 
irányból jött. A rengést tompa moraj kisérte. (Táv. 1g.) 

Julius 24-én Zenggen éjjel 109 287-kor f. r., tartama 2", erőssége 2. (M.) 

Julius 31-én Stolaczon éjjel 11t 107-kor. Három erős lökés moraj kiséreté- 
ben. A legerősebb lökés 3"-ig tartott. (Táv. igazg.) 

(19) 


ési 


90 KISPATIC MIHÁLY: 


Szeptember 12-én Kljucson éjjel 3" tájban, három lökés, melyek közt az 
utolsó a legerősebb volt; iránya DK—ÉNY. (Táv. ig.) 

Szeptember 17-én Kíszeljakon éjjel 1" 277-kor hullámzó rengés. (Táv. ig.) 

Szeptember 18-án /ravnikban reggel 3! 4/-kor hullámzó rengés 5—6 erős 
lökéssel DNy- ÉK-i irányban. (Táv. ig.) 

/emiczán u. ezen f.-rengést d. e. 34 207-kor észlelték. Az irány Ny—- K-i volt, tar- 
tama 6". A földindulás oly erős volt, hogy a távirdai állomáson 12 elem felbo- 
rúlt. (Táv. hiv.) 

Visokón ezen rengést reggel 34 21"-kor érezték. 

Zsepcsén reggel 3! tájban igen erős rengés. 

Október 7-én Pakraczon este 7h 5/-kor f. r. morajjal, iránya DNy—ÉK, tar- 
tama 3". (Hirl. tud.) 

Krapjén este 71 7"-kor erős rengés tompa morajjal, iránya D—VNy, tartama 3". 
(Hail. tud.) 


Ezen földrengésről a következő adatok érkeztek : 

Pakraczon este 7h 5"-kor. Két gyorsan egymást követő hullámzó mozgás, melyek 
közűl a második erősebb volt; iránya DNy—ÉK. (Táv. hiv.) — Sremw 17. 
Ny—K-inek mondja az irányt és említi, hogy az ablakok zörögtek és a ház 
gerendái ropogtak. 

lipien este 7k 207-kor hullámzó rázkódás 3—4 lökéssel és gyenge morajjal. 
(SCHRÖDER 5., távird.) 

Új-Gradiskán este 91 11"-kor (budapesti idő) hullámzó 2"-ig tartó rezgés tompa 
morajjal ; iránya DK —ÉNYy. Ablakok zörgése. (Táv. hiv.) 

Ó-Gradiskán este 7h 45/-kor gyenge esőzés közben egy négy lökésből álló 
és földalatti zúgástól kisért, 3—5" tartott f.-rengés volt észlelhető, K—Ny-i 
irányban. Az ablakok megrezzentek, ajtók, asztalok és székek recsegtek, az asz- 
tali lámpa csörgött és az inga-óra megállott. ( HorzIxGER EDE, cadet-tiszthelyettes 
jelentése a m. f. biz. utján.) 

Ó-Kucsamiban d. u. 71 4" két lökés moraj kiséretében. A templom harangja kétszer 
megkondúlt. (Táv. hiv.) 

Novszkán este 71 .4"-kor gyenge hullámzó mozgás ÉNy—DK-i irányban tompa 
morajjal. Egy boltban a csengetyű megszólalt. (MixGazi A.) 

Jaszenovácz este 71 20" heves lökés, utána rezgő mozgás morajjal ; iránya K—Ny ; 
tartama 53". Az ablakok csörömpöltek. (URBaw F. táv.) 

Ezen földrengést Daruváron és Pozsegán is észlelték. (Táv. ig.) 

Október 8-án reggel 7 ?-kor Berbir- és Banjalukán igen rövid ideig tartó 
hullámzó mozgást éreztek. (Táv. ig.) 

Október 14-én Raguzában éjjel 17 45"-kor erős hullámzó rezgés tompa föld- 
alatti moraj kiséretében ; tartama 2". Ezen rengést még Metkovicsbam és Trelinjén 
1s észlelték. ( Hirl. tud.) 

Október 18-án Zvormkban este 77 46"-kor gyenge 3"-ig tartó f. r. Este 
91 407-kor hat másodperczig tartó igen erős f. r.; utána gyenge rengés, mely 
4 perczig tartott. Este 104 507-kor gyenge f. r. tartama 2". Éjjel 11 30/-kor elég 
erős, hullámzó mozgás tompa moraj kiséretében ; iránya ÉNy—DK ; tartama 3". 
(Hirl. tud.) j 


(20) 


HORVÁTORSZÁGI FÖLDRENGÉSEK, 91 

Október 28-án Dobojbam éjjel 11 407-kor öt, rövid időközben egymást 
követő lökés. (Táv. ig.) : 

Október 29-én Dobojban éjfél után 0" 107-kor ismét két erős lökés moraj 
kiséretében. (Táv. ig.) 

November 27-én Severinben reggel 6" 167-kor DK—ÉNY-i irányból jövő rövid 
rengés. (VRawxyczanY E.) 

November 30-án 1 ravnikbam és Zsepcsén éjjel 119 44"-kor több, Ny—-K-i irá- 
nyú erősebb lökés. (Táv. ig.) 

Deczember 1-én JTravnikbanm d. e. gyenge rengés földalatti morajjal. (Táv- 
irati 19.) 

Deczember 4-én Eszéken ft. r. TED irányban, tartama 2", időadat hiány- 
zik. (Hirl. tud.) 

MÜLLER FERDINAND tanár úr ugyane földrengésről azt írja, hogy d. u. két 
perczezel három óra előtt következett be. Egy másodpercznyi mozgó reszketés 
után egy lökés, melyre 2"-nyi utómozgás következett. Kívüle még néhányan, mind- 
össze azonban csak igen kevesen vették e rengést észre. — Hirlapi tudósítások 
szerint ugyanezt a földrengést Kopácson (Baranyamegyében) és érezték ; a löké- 
sek Ny-ról K felé vonúltak erős földalatti moraj kiséretében. (A magy. földr. biz. 
jelentése.) 

Deczember 7-én Zsepcsen, /enmiczán és Travmikban este 89 45"-kor. Három 
másodpercezig tartó f. r. (Táv. 1g.) 

Deczember 28-án Travnikbam este 8? 307-kor. Három másodperczig tartó 
gyenge fr. r. (Táv. ig.) 

Deczember 31-én Domanovicsbanm (Bosznia) reggel 42 5" erős, 20"-ig tartó 


, 


f. r. HF—D-i irányban. (Hirl. tud.) 

Az 1885. évben észlelt földrengések száma nagy s az egyes rengések 
területe tetemes volt. Már a február 2-iki és 3-iki első földrengés nagyobb 
területen éreztetett. E földrengés kiindulási pontjának mélyen Boszniában 
kellett feküdnie. Észak felé kiterjedt a mozgás Brod-, Pozsega- és Pakraczig, 
a hol D-ről É-felé haladó irány észleltetett. Tovább északra már nem érez- 
ték a rengést. Azon K—Ny-i irány, melyet Gradiskáról jelentenek, természe- 
tesen nem egyezik meg az előbbiekkel. Boszniában Jravnikra vonatkozólag 
D— É-i és Szerajévóra Ny—K-i irány jeleztetett, és ha ezen adatok helyesek, 
akkor a földmozgás kiindulási pontja Szerajevótól Ny-ra és Travniktól D-re, 
tehát a Radovan, Vramicza és Stit hegyvonulatába esnek. Hogy mennyire 
terjedt e mozgás tovább D-felé, az teljesen ismeretlen. Ugyanazon hegy- 
vonulatban keresendő a. szeptember 18-iki földrengés (Travnik, Zenicza, 
Visoko és Zsepcse) kiindulási pontja is, minthogy Travnikban DNy—ÉK-i, 
Zeniczában pedig Ny—K-i irány észleltetett. November 30-án Travnikban 
és Zsepcsén ujból éreztek rengést, és habár a közölt Ny—K-i irány nem 
vonatkozhatik mind a két helyre, úgy mégis rámutat az elébb említett 
hegyvonulat északibb részére. Ugyanazon iránya volt még a Travnikban 
decz. 28-án észlelt földrengésnek is. A julius 23-iki Jajczén és Travnikban 

(21) 


99 KISPATIC MIHÁLY: 


érzett (ÉK—DNy-i) földrengés kiindulási pontjának északra fekvő hegyvonu- 
latban kellett feküdnie. Kiterjedt területe volt még a boszniai julius 18-iki 
földrengésnek is, azonban fájdalom, erről közelebbi adatok hiányzanak. 

A szlavoniai október 7-én észlelt rengés mindazon helységeket érte, a. 
melyek a Psun)-hegység körül fekszenek. A legerősebb földmozgást érezték 
Okucsani- és Novskában, sokkal gyengébbet Pakracz, Lipik, Krapje, Gra- 
diska, Jassenovácz, Daruvár és Pozsega községekben. A jelzett irányok any- 
nyira eltérők egymástól, hogy ezért következtetést nem is vonhatunk belőlök. 
De mégis legvalószinűbbnek látszik, miszerint a kiindulási pontnak Psunj- 
hegység nyugati oldalán, tehát Okucsani és Novska közelében kellett feküdnie. 
Ezen kiindulási ponttal egyezik meg a Jassenovac (K—Ny) és Pakraczra 
(DNy—ÉK) vonatkozó irány 18. 

Zenggben már 1884-ben három (jul. 14., aug. 15., decz. 13.) földindu- 
lás következett be. Öt havi időköz után ismét jelentkézett a f. r. (1885. máj. 
3.), de ellenkező irányban (DNy—ÉK). Bizonyos időre reá ismét beállt a f. r. 
(jun. 14.) és ismétlődött majdnem naponkint julius 24-ig. Junius 14. és julius. 
24.-ike közti időközben levelezőnk, nem kevesebb mint 37 rengést jegyzett fel 
és a mikor az irányt is meghatározhatta, azt mindig DNy ÉK-nek találta, . 
a mi egy az Adriai tengerben, a parthoz közelfekvő kiindulási pontra mutat. 

Zágrábban 1885-ben csak egy, még pedig igen gyenge lökést éreztek 
(ápr. 17.). A szlavoniai síkságon, Eszéken, október 7-én csak egy HETE 
irányú rengést észleltek, melynek kiindulási pontja Magyarországban volna 
keresendő. 


1886-ban. 


Január 22-én Szt-Iván-Zelinán (Zágráb mellett) éjjel 11" 12"7-kor hullámzó- 
mozgás, morajtól kisérve ; tartama 3" ; iránya 4K—D. (Bavcn M. távirata.) 

Január 23-án Zágrábban d. e. 9" 24 (zágrábiidő), egy hosszabb és két 
rövidebb ideig tartó lökést éreztek 3"-nyi időközben. E földrengést a reáliskola 
II. emeletén éreztem, s úgy tetszett nekem, mintha a mozgás K-ről jött volna. 


Ezen földrengésről a következő adatok érkeztek : 


Szamobor d. e. 94 35" (budapesti idő). £—D felé haladó rövid oldalról jövő lökés. 
A 2"-ig tartó rengést földalatti moraj előzte meg. (LAwxGER M. távirata.) 

Plesivicza, d. e. Ve 10 tájban, meglehetős erős, Ny—K-i irányú f. r., mely több 
másodperczig tartott. (Hirl. tud.) 

Jaszka d. e. 91 357-kor (budapesti idő). gyorsan egymást követő két lökés, melyek 
közül az első erősebb is volt. A hullámzó mozgás 4—5"-ig tartott és ÉK—DNy-i 
irányban haladt. Az emberek ijedtükben kifutottak az utczára. Egyes házakon 
repedések is támadtak. (Srrprcs M. táv.) — Az sAgramer Zeitung jelenti : Jas2- 
kán elég heves volt a f. r., gyorsan egymást követő két lökéssel. A falakon 
repedések mutatkoztak és a vakolat lehullott. Egy utazó a Sichelburg és Jaszka 
közti úton kocsiban is érezte a lökést, miközben az erdők sajátságos látványt 

(22) 


HORVÁTORSZÁGI FÖLDRENGÉSEK. 93 


nyujtottak, a mennyiben a hullámzó mozgás, mely a lökést követte, okozta azt, 
hogy a fák csúcsai lefelé hajoltak és ismét felemelkedtek. A látvány 4—6"-ig 
tartott. Az irány KEK—NyDNYy volt. 

Ozalj d. e. "210 tájban. Három másodperczig tartó gyenge rengés. (Mura J, 
tanító. 

Február 13-án Ozaljon reggel 5k 14"-kor 6—8 lökés DNy—ÉK-i irányban ; 
tartama 6—8". E rengés a faluban erősebben volt érezhető mint a várban. 
(Muna J.) D. e. kb. "28? kor, sokkal gyengébb rengés. (MunHa J.) 

Február 22-én Jaszkán d. e. 87 kor erős, oldalról jövő lökés megelőző 
morajjal ; tartama 1". A butorok megmozdultak és az emberek az utczára futottak. 
Egyesek állítása szerint ezen mozgás erősebb volt mint a febr. 23-iki. (Sriprrcs M. 
távirata.) 

Márczius 22-én Diakovárt reggel 4 ?-kor. Erős f. r. moraj kiséretében 
(Obzor.) — Reggel "/44! és 4? közt mindenki felébresztetett álmából az erős rengés 
folytán. Először igen erős földalatti dörgés volt hallható s utána heves lökés 
következett, mely az 1884. márcz. 24-iki f. r. után a legerősebb volt. A rengés 
csak 2"-ig tartott. Ajtók és ablakok megrezzentek és a falakban egyes repedések 
keletkeztek, mint pl. a püspöki kápolnán ; vakolat azonban nem hullott. (ÜEPELIcs 
M., püsp. titkár.) 

Ezen földrengést Vinkovczén is érezték. Koskából ellenben tudakozódá- 
sunkra negativ választ kaptunk. 

Márczius 24-én Diakovárt reggel 54 587-kor földalatti moraj és rövid ideig 
tartó gyenge lökés volt hallható. (CEepELrcs M.) 

Márczius 27-én Csajnicza (Bosznia). Ny— K-i irányu, 6"-ig tartó hullámzó 
rengés morajjal. (Hirl. tud.) 

Május 7-én Zsrnovón (Curzola szigetén) d. u. 3 -kor. Rövid moraj után 
rázkódásszerű rengés, mely 4"-ig tartott, DNy—ÉK-i iránynyal. Egy a szabadban 
lévő hivatalos bizottság csak a földalatti morajt hallotta. (Bopuzric MÁRK tanító.) 
Buccariban este 7 -kor gyenge rengés és moraj; tartama 1", iránya Ny—-K. 

SAH J., tanár.) 

Május 12-én Zágrábban éjjel 11? 10" elég erős f. r. Viranovics tanár elbe- 
szélte, hogy a lökés következtében egy gyertya a tartójából kidobatott. Én asztal- 
nál voltam a zágrábi hegységben épített turista házban, a midőn két lökést érez- 
tem, a melyek majdnem függélyesen hatottak. A  Narod. nov. jelenti, hogy a f. r. 
a zágrábi hegység É-i és D-i oldalán is észleltetett. 


Ezen földrengesről csak a következő jelentést kaptuk : 


Mária- Bisztriczán éjjel kevéssel 11? után heves, £—D-i (?) irányú hullámzó moz- 
gás észleltetett. A 3"-ig tartó rengés után még 3"-ig tartó gyenge rezgés volt 
érezhető. A moraj a f. r. előtt s alatta is volt hallható. (KiRxs Iv., tanító. ) 

Junius 1-én d. e. 87 2"-kor (táv. óra) Vrhgoráczon (Dalmátiában). Hat lökés 

s mindegyik után 2"-ig tartó rezgés. A hullámzó mozgás, É ról D-felé haladt. 

A kocsirobogáshoz hasonló zörejt a f. r. alatt és még 3—4"-ig utána is észlelték. 

A földrengést érezték még Orahovón, Dusinán és valószinűleg ezen kerület más 

helységeiben is. (UsEvics Iv., tanító. ) 

Junius 10-én Frolozsaczon (imotskii ker., Dalmátiában) este S? 23" 307-kor 


(23) 


94 KISPATIC MIHÁLY: 


először erős, 9"-ig tartó moraj és azután heves rengés figyeltetett meg. A rengés 

hullámzó volt, 67-ig tartott s Ny—K-i irányban haladt tova; a rengés után 5"-ig 

tartó moraj. ( Bunrcs Iv., tanító.) 

Prolozsacz este 9137" 30/-kor ismétlődött a f. r. Ny— K-i irányban. A rengést 
megelőző moraj 4."-ig tartott és-még a f. r. után is 27-ig hallható volt. A rengés 
maga 3"-ig tartott s nagyon gyenge volt. (B. I.) 

Junius 11-én [vaneczen d. u. 27 13"7-kor két lökés 6"-nyi időközzel. Az 
első lökés rezgő mozgással kezdődött és függélyesen végződött; 6" után követ- 
kezett egy másik gyengébb lökés ; iránya ÉK—DNy. A mozgás alatt moraj is volt 
hallható. (Táv. hiv.) 

Junius 14-én [vaneczen reggel 44 207-kor. Három lökés megelőző rezgő moz- 
gással 6"-nyi időközzel ; iránya K— Ny. Ezen f. r. erősebb volt a junius 11-ikinél. 
A rengést moraj kisérte. (Táv.) — sObzors szerint 34 49"-kor és ÉK--DNy irány. 

Junius 27-én ( urzola helységben éjfél után I? 5" elég erős hullámzó ren- 
gés. Az irány eltérőleg állíttatik : K—Ny-i és É-—D-inek; tartama 3". A képek 
kétszer ütödtek a falhoz, üvegek megrezzentek, sőt még a házak is inogtak. A ren- 
gést a tengeren 18 észlelték. (Rapics F., tanító.) 


Ezen földrengésről még a következő jelentések érkeztek : 

Vele-Lukán, (Curzola szigetén), éjfél után 1k 5"-kor ugró mozgás, a mely körülbelől 
8"-ig tartott. F. r. alatt erős moraj. (Mraprszro L., tanító.) 

Blatón (Curzola sz.) éjjel kb. "/41-kor igen heves f. r. A házak inogtak és sok falon 
repedések keletkeztek. (IvaxcsEvics M., tanító.) 

Racsiscsén (Curzola sz.) éjjel 1 157-kor igen erős, oldalról jövő lökés ; iránya 
4B—D-i ; tartama 5". A rengést éles moraj előzte meg. Függő tárgyak megmoz- 
dúltak. A kikötőben lévő egyik hajó annyira megrezdűlt, hogy azt hitték, hogy 
szétreped. (GyukGJEvics M., tanító.) 

Vrhgoráczon éjjel 2 tájban két, oldalról jövő lökés kb. 5"-nyi időközzel. Az első 
erősebb lökés 27-ig tartott. Az irány ÉK—DNy-i volt. A második lökést meg- 
előző moraj 3"-ig tartott. A f. r. alatt ropogtak a gerendák. E rengés erősebb 
volt mint a jun. 1-én észlelt. (UJevics J.) 

Zsrnovon f. r. (Raprxcs FR.) 

Lumbardán f. r. (R. F.) 

Vrnikon f. r. (R. F.) 

Vigamjon, Sabbioncello félszigetén f. r. (R. F.) 

Kucsistén, ( ( merálílag 0 

Ezen földrengést érezték állítólag még Brazza, Lesina és Lissa szigetein, 

sőt még Ragusában is. 

Ugyanaz nap éjjel 1? 207-kor Curzolán második, gyengébb rengést éreztek meg- 
előző morajjal ; tartama 2". Az ablakok zörögtek. (Rapics F.) 


Ezen földrengésről a következő jelentéseket kaptuk : 
Vele-Lukán (Curzola szigetén) éjjel 17 207-kor gyengébb 2"-ig tartó rengés (MLa- 
DINEO [..) 
Blató (Curzola sz.). Félórával az első f. r. után egy második, valamivel gyengébb 
rengés. (Ivancgvic M.) 
(24) 


HORVÁTORSZÁGI FÖLDRENGÉSEK. 295 


d? 


Racsiscsén (Curzola sz.) éjjel 1 307-kor gyengébb rengés É—D-i irányban, tar- 
tama 2". A f. r. után 37-ig tartó tompa moraj hallatszott. (GyugGsJevics M.) 

Ezen földrengést észlelték még Zsrnovo, Lumbarda, Vrnik, Vigamj, Ku- 

csistén, továbbá az egész Brazza, Lesina és Lissa szigetein, valamint Ragusdbam 


is. (Rapics F.) 


Ugyanaz nap este 92 5"-kor Curzolán gyenge lökés (Raprcs F.), a melyről 
még a következő jelentések érkeztek be: 


Vele Lukán este 91 -kor erős függélyes lökés; tartama 2". Ezen f.-indulás után 
egész éjjel majdnem félóránként heves dörgések következtek. A f.-rengést és 
dörgéseket a tengeren is észrevették. (MLapIsEo [..) 

Blatón este 9"vek tájban középerősségű fr. Blató-ban reggeltől kezdve egész napon 
át számtalanszor ismétlődött a dörgés. (Ivaxcsevrcs M.) 

Racsiscsén este 9h 307-kor erős f. r. Ny—K-i irányban megelőző morajjal. (GIUR- 
GJEvics M.) 

Orebicsen, este f. r. (Rapics F.) 

Spalatóban este 98 157-kor a világító toronyban az őr és a neje hullámzó, 3"-ig 
tartó földrengést észleltek. Az asszonynak úgy látszott, mintha hullámoktól ide 
s tova vetett hajón lett volna. Magában a városban csak kevesen érezték e ren- 
gést. A világító torony 760 m.-nyire van a tengerparttól. (Beszow J. tanár.) 

Zárában este 91 tájban gyenge f. r. (Nar. list.) 

Junius 28-án Vele-Lukán nappal és késő éjjel több morajjal párosult, ugró 
rázkódtatás. (MLADINEOo [..) 

Blatón ismétlődő dörgések, melyek közt a legerősebb d. u. 0? 45"- és 2 !-kor volt. 
A lakosok ijedtükben kifutottak a házakból és sátrakban töltötték az éjet. ÍvaN- 
csEvics M.) 

Junius 29-én Blatón reggel 3 !-kor erős dörgés. (J.) Reggel Gt 157-kor erős 

moraj. (J.) Reggel 6? 307-kor moraj és gyenge rengés. (J.) 

Junius 20-án Blaton d. u. 34 307-kor gyenge moraj. (J.) 
Julius 1-én Blatón reggel 3 ?-kor moraj. (J.) D. u. 6 ?-kor erősebb moraj. (J.) 

Vele-Lukán d. u. 64 erős rengés moraj nélkül, tartama 3". (MLADINEo.) 

Blatón éjjel 11k 4.5"-kor moraj. (J.) 

Julius 2-án Blatón reggel 5k 55"-kor erős moraj gyenge rengéssel. (J.) 

Vele-Lukán d. e. 9k 12"-kor erős f. r. 27-ig. (M.) 

Vele-Lukán d. u. 5/en -kor erős moraj. ( M.) 

Platón a. u. 6 5"-kor gyenge moraj. (J.) 

c éjjel 11? 107--kor gyenge moraj. (J.) 
c éjjel 11 307-kor erősebb rengés. (J.) 
Julius 83-án Blatón reggel 44 30-kor gyenge rengés. (J.) 
Julius 4-én Blatón reggel 4 k-kor erősebb rengés. (J.) 
Blatón reggel 44 107-kor gyengébb r. (J.) 
c : reggel 44 207-kor moraj. (J.) 

Vele-Lukán d. e. 4t 257-kor két gyorsan egymást követő, 2—3"-ig tartó rengés 
észleltetett. (M.) 

Julius 5-én Blatón d. u. 5k 5" gyenge r. morajjal. (J.) 

Vele-Lukán u. e. rengés 6 !-kor éreztetett. 


(25) 


96 KISPATIC MIHÁLY: 


A rengés elég erős volt, de moraj nélküli, tartama 3". (M.) 
Julius 11-én Blatón éjjel 11? 307-kor erős moraj. (J.) 
c 18-én c d. e. 7: tájban erős moraj. (J.) 
c 13-án c reggel 6 ?-kor moraj. (J.) 
c 14-én c éjjel 1? középerősségű f. r. (J.) 
Vele-Lukán d. e. 21-kor gyenge rengés morajjal, tartama 3"; iránya DNy— 
ÉK. (M.) 
Julius 15-én Blaton éjjel 11 307-kor közép erősségű f. r. (J.) 


c 16-án  - d. u. 2 h-kor moraj (J.) 
a 18-án este 10t 307-kár erős moraj. (J.) 
a 22-én  : reggel 44 5"-kor erősebb rengés. (J.) 


c 27-én a éjjel 22 48"-kor erősebb r. (J.) 


c 29-én c éjjel 11? 45"-kor erősebb r. (J.) 
c 30-án reggel 07 30"7-kor erősebb r. (J.) E 
Augusztus 3-án Blatoón d. u. 5k 457-kor f. r. (J.) 
a 3-án c este 9 !-kor f. r. (J.) 
a 4-én c reggel 6 ?-kor erős f. r. (J.) 
a 7-én c d. u. 04 457-kor f. r. erős morajjal. (J.) 
( 9-én a reggel ök 107-kor erős moraj. (J.) 
( 11-én c reggel 32 3/-kor erős f. r. (J.) 
( 12-én c este 7425" -kor erős f. r. (J.) 
. 12-én a éjjel 11? 35/-kor valamivel gyengébb f. r. (J). 
( 13-án c este 104 56"-kor gyenge f. r. (J.) 


a 15-én Zágrábban d. e. 114 15"-kor KÉK NyDNy-i irányú 3"-ig 
tartó f. r. 

: 15-én Zapresicsen d. e. 11 15"-kor DK—ÉK-i irányú erősebb 
rengés. (Obzor.) 

Augusztus 16-án Blaton d. e. Sh 25"-kor f. r. A földrengések és dörgések 
Bblatón még hosszabb ideig ismétlődtek, minthogy azonban tudósítónk ezalatt 
távol volt, hiányzanak a további adatok. 

Augusztus 27-én Curzolán este 101 257-kor erős, hullámzó f. r., melyet 
állítólag két gyöngébb lökés előzött meg. (Raprcs.) 

Hacsiscsén (Curzola szig.) éjjel 11 ?-kor hullámzó mozgás Ny—K-i irányban ; tar- 
tama 3". A rengést megelőző moraj kb. 5"-ig tartott. A szobában minden tárgy 
megmozdult. (GsukGJEvics M.) 

Lassán este 104. 56"-kor (táv. óra) első és 5" mulva második erősebb lökés; irány 
NyDNy-—KÉK-i. Az első lökés 5" és a második 7"-ig tartott. Moraj nem volt 
hallható. (MaRasovics P.) 

Lesinán ugyanakkor f. r. 

Maslimczábam (Zolta szigetén) éjjel 11? 27-kor (bécsi idő szerint) két lökés egy 
másodpereznyi időközzel. Az első lökés tartott 4/"- és a másodig 20"7-ig. Az első 
lökés függélyesnek látszott, a második ellenben tisztán hullámzó volt. Az irány 
K— Ny-i volt. A rengést az egész szigeten észlelték. (Rapmaw A.) 

Raguzában éjjel 11? 9"-kor két lökés 2"-nyi időközzel; a második lökés erősebb 
volt. A mozgás hullámzó, az irány K—Ny-i volt. Az első lökés 6—§8"-ig, a máso- 
dik pedig 15—18"-ig tartott. A rengést földalatti moraj előzte meg, 1869-ik év 

(26) 


HORVÁTORSZÁGI FÖLDRENGÉSEK, 27 


óta ez volt állítólag a legerősebb rengés Raguzában. A falakon repedések mutat- 
koztak s a nép az egész éjet szabadban töltötte. (Pavricza tanár.) 

Spalatóbam, éjjel 11? után két, gyorsan egymás után következő hullámzó rengés 
volt érezhető. Az első 5", a második 12"-nyi tartalommal. Ezen földrengést ész- 
lelték az egész környéken. (Narod. nov.) 

Trauban éjjel 111 57-kor az első és 11? 107-kor a második rengés. Az első 47-ig, a 
második pedig 8—10"-ig tartott. A. mozgás iránya ENy—DK-i volt. (BARANOo- 
vics J.). 

Sebenikobam éjjel 1172 tájban két lökés 3"-nyi időközzel. A második lökés erősebb 
volt. A hullámzó mozgás D—É-i irányban haladt. Moraj a f. r. előtt és után. 
( WENDLER A. tanító.) 

Vrhgoráczon (Makarskoi ker.) éjjel 1172 tájban két lökés 307-nyi időközzel. A má- 
sodik lökés erősebb volt. Az első rengés 10"-ig, a másik 207-ig tartott. A mozgás 
hullámzó volt. A rengést moraj előzte meg, mely utána is hallható volt.(UJxvics Ív.) 

Ninben éjjel 104 55"-kor két lökés 3"-nyi időközzel. A második lökés erősebb volt, 
iránya DK— ÉNy-i; tartama 2— 3". A mozgás hullámzó volt, de moraj nélküli. 
(ZANKI P. pléb.) 

Obrováczon éjjel 11 87-kor (táv. óra) két lökés 17-nyi időközzel, az első 27-ig és a 
második 6—7"-ig tartott. A hullámzó mozgás DNy—ÉK-i irányban haladt. 
A f.r. egész sereg nyugvó denevért (Vespertilio murinus) felriasztott, melyek 
oly erővel neki mentek a házfalaknak, hogy másnap sokat élettelenűl találtak 
az utczán. (DEsnicza VL.) 

Mosztárban éjjel 11 10"7-kor erős, 8"-ig tartó f. r., két perezczel későbben egy 
második gyengébb rengés 3—4"-nyi tartammal és végre 3 perezezel reá még 
egy harmadik, 14."-ig tartó rengés. A harmadik f. r. igen heves volt : moraj nem 
volt hallható. (Glas Hercegovca.) 

Ogulinbanm éjjel Il tájban két lökés 2"-nyi időközzel. Az első 1" és a második 
1/o.ig tartott. Az első lökes hullámzó rengése sokkal erősebb volt, mint a má- 
sodiké. Moraj nem kisérte a mozgást. (Vrasics J. polg. isk. tanító.) 

Zágrábban a 27. és 28. közti éjjel szintén volt f. r. ÉNy—DK-i iránynyal és 
17/2"-nyi tartammal. (Obzor.) 

Bisztriczán éjjel 1172 1-kor gyenge hullámzó f.r. észleltek É£K—DNy-i irányban. 
(KrIRIw J.) , 

Augusztus 28-án Raguzában éjjel 14 25"-kor gyenge, K— Ny-i irányú lökés. 

(Pavurcza A.) 

Szeptember 3-án Vrhgoráczon és egész környékén reggel kb. 372 ?-kor f. r. 

(UJEvics J.) 

Szeptember 13-án Raguzában éjjel 11? 107-kor gyenge hullámzó f. r. moraj 
nélkül, iránya DK— ÉNy. (PavrJcza.) 
Szeptember 23-án Vrhgoráczon d. u. Gt 25"-kor rövid, oldalról jövő lökés 

K—VNy-i irányban ; tartama 1" ; f. r. előtt s utána moraj. (U.) 

Szeptember 27-én Raguzábanm d. u. 51 307-kor gyenge hullámzó mozgás 

moraj nélkül. (P.) 

Október 11-én Blatón d. u. Ot 37"-kor elég heves f. r. (J.) 


. 11-én . c — este St 57"-kor erős moraj. (J.) 
. 14-en — 4, d.e. 11? 107-kor erős moraj. (J.) 


(27) f 


98 KISPATIC MIHÁLY. 


November 16-án Buccariban 44 16"-kor gyenge rengés. (Táv. hiv.) 


( c Hreljinból jelentik az Obzornak : 

( a reggel 4774 ?-kor rövid, heves, IDEÉT Hi irányú Í. Tr. 
a ( reggel 5 ?-kor valamivel hosszabb ideig tartó f. r. 
( ( reggel 574 ?-kor gyenge rengés. 


m 


23-án Vrhgoráczon reggel 6 h-kor rövid, oldalról jövő, Ny—K-i 
irányú lökés. (U.) 

Deczember 27-én Vrhgoráczon d. e. 84 5"-kor rövid, oldalról jövő lökés 
morajjal ; iránya Ny—KkK. (U.) 


Az 1886-ik évben észlelt földrengések közt a dalmátországiaknak volt 
legnagyobb rengési területök. Junius 27-ikén a második rengés volt a leg- 
erősebb s a tünemény ugyanazon a napon háromszor ismétlődött. 

Legjobban érezték e földrengest Curzola szigetén, még pedig Curzola, 
Racsiscse és Blato községekben. Innen terjedt a mozgás Sabbioncello fél- 
szigetén át Raguzáig. É-felé Lessina, Lissa és Brazza szigeteken át Spala- 
tóig és Záráig. 

Ezen egész rengési területről csakis két helyre vonatkozólag jelöltetett 
meg az irány, és pedig Racsiscse-re nézve £—D és Curzolára K— Ny és 
E—D-inek. Föltéve, hogy Racsicse iránya. helyesnek állíttatott, akkor való- 
szinű, miszerint Curzolán is ugyanazon irányban haladt a mozgás, tehát 
F-ról D-nek. E szerint a f. r. kiindulási pontja Curzola szigetétől É-ra volna 
keresendő, még pedig közel a szigethez, a miről legott meggyőződünk. 
A vetődés síkját a tenger alatt Lessina és Curzola szigete közt kellene gon- 
dolnunk K—VNy-i irányban. Hzen vetődési sík Raguzától és Spalatótól 
egyenlő távolságban fekszik, s ezek képezik egyszersmind azt a két végpon- 
tot, a meddig a f. r. kiterjedt. Nagyon valószinű, hogy a földrengés kiindulási 
pontja ezen az elvetődési vonalon ide-oda vándorolt, a mennyiben a rengések 
Curzola szigetének nyugati részén hosszabb időn át ismétlődtek és mivel a 
junius 27-ikén Hacstscén észlelt harmadik lökés irányául már nem szerepel 
többé £—D, hanem Ny—K. S éppen ezen harmadik lökés az, mely Spala- 
tóig és Záráig elhatott, míg ellenben nem tudjuk, vajjon Raguzában is érez- 
ték-e. Ezen harmadik lökés után a föld Curzola szigete nyugati partján több 
hónapon át nem jött nyugalomba. Blatóban három hónap alatt s valószinű- 
leg tovább 15 majdnem naponkint észleltek dörgéseket és földingásokat. 

A második még nagyobb rengési területtel bíró f. r. augusztus 27-én 
éjjel kevéssel 11" után következett be. E földindulás kiterjedt Dalmáttiára 
és eljutott Ogulimon át Zágrábig és Bisztriczáig. Ezen f. r. kiindulási pontja 
a Nature, czímű angol folyóirat szerint Zantetól 30 mfldnyire délkeletre a 
joman tengerben fekhetett. Zanté-n a rengést éjjel 11? 25"-kor érezték, mi a 
nyugatra fekvő Dalmátia időadatával eléggé egyezik. Kjjel 11! tájban Ná- 
polyban érezték ezen rengést és Bernben a seismograf 10736" 16"-kor 
jelezte. 

(25) 


MAGYARORSZÁGI FÖLDRENGÉSEK. 99 


Ezen rengést egy hajón is 50 mföldnyire Matapan alatt 11? 30"7-kor 
érezték. Alexandriában a rengést éjfél után 15"-ezel vették észre. 

Zágrábban a f. r. négyszer ismétlődött. A május 12-iki és augusztus 
15-iki földrengés kiindulási pontja a zágrábi régi vetődési síkban keresendő. 
Az augusztus 27-iki földindulás, a mint említettük, a joniai tenger tájáról 
eredt. A január 23-iki földrengés kiindulási pontja pedig a Szamobori 
hegység közelében volt. 

A szlavon rengési hasadék két évi szünet után ismét mozgásba jött, 
minthogy Diakovárban márczius 22. és 24-ikén újból éreztek gyengébb ren- 
géseket. 


AZ 1885. ÉS I886. ÉVI NAGYARORSZÁGI FÖLDRENGÉSEKRŐL. 


(Egy táblával és egy a szöveg közé nyomtatott vázlattal.) 
Dr. SCHAFARZIK FERENCcz-től. 


(Bemutatva a magyarh. földtani társulat 1888. deczember 5-én tartott szakűlésén.) 


Utólagosan beérkezett hírek szerint mult év (1884) deczember 7-én még a 
Lajta-hegységben éreztek földrengést. Visyyáx Józser úr Széles-Kútról e f. r-re 
vonatkozólag jelentette, hogy d. u. 3 45/-kor következett be, s hogy a több másod- 
perczig tartó földalatti morajtól kisért rezgés következtében sok házban csörgöttek 
a poharak. Nevezetesebb kár különben nem esett. Szerinte e rengést Sopronban, 
Kismartonban, Alsó-Ausztriában pedig Seibersdorf és Reissenbergben érezték. 
Közetlen hírét e földrengésnek vettük még SALINGER RicHÁRD úrtól Szaruvkó- 
ból, ki szimtén odanyilatkozik, hogy az földalatti morajjal kapcsolatban határozot- 
tan érezhető vala. 


1885-ben. 


Január 15-én a .Borsodmegyei lapok, szerint c. Miskolczon több m. perczig 
tartó földrengést éreztek, erős lökésekkelv. Levelezőink közül pusztán csak egy 
említi, hogy a közeli diósgyőri magy. kir. aczélgyárban két munkás esteli 10t és 
104 15 között gyenge három lökésből álló földrengést érzett volna. 

Annál számosabban érkeztek a határozottan negativ feleletek. Ilyen értelmű 
sorokat vettünk .Miskolczról: Bagax Amawnp, tanár, dr. CsárHy SzaBó ISTVÁN, 
GÁLFFY IGwácz igazgató, Grósz KÁáRoLY ügyvéd, HoRvárH SánpoR tanár, MAYER 
Rezső gyógyszerész, Say HEKKEL KÁRoLrY és Szorka DéÉwEs ügyvéd uraktól. 
Tagadó válaszokat kaptunk továbbá Kocsis Jávos gondnok és PoGáwny IMRE lelkész 
uraktól Diósgyőrött, Hucskó MiHány g. k. plébános úrtól Görömbölyön és végre 
APOSTOL JÓZSEF ref. lelkész úrtól Szirmán. 

Tekintve e számos negativ nyilatkozatot, úgy vélekedünk, hogy a fenti hír 
valami tévedés folytán juthatott a lapokba és hogy a földrengések idei lajstromából 
voltaképen törlendő. 

(29) 


30 SCHAFARZIK FERENCZ : 


Január 31-én Neémet-Szt.- Mihályon (Temes megyében) a xcPester Lloyd: 
szerint gyenge lökést figyeltek meg. 

Február 25-én pedig Jemresvárott jelentkezett földrengés. A xDélmagyar- 
országi Lapok, erről az esetről a következőket közölték: .Este "2 9 órakor f. r. 
volt városunkban. A földrengés élénken hallható földalatti morajtól volt kisérve : 
2 m.-perczig tartott, mi alatt 3 lökés észleltetett, melyek mind DNy-ról DK-re (?) 
mentek. A földrengést leginkább érezték a gyár- és majorkülvárosban. Pillanatnyi, 
kevésbbé heves f. r. következő nap reggel 4 órakor is észleltetett. 

Márczius 14-én Fsetergomban s az átellenében fekvő Párkánybam volt 
gyenge földindulás, melyet röviden a lapok is jeleztek s a melyről levelezőnk, 
Burány János ügyvéd úr, a következő tudósítást küldte : (A földrengésről eddigelé 
csupán annyit tudhattam meg, hogy az f. hó 14-én néhány perczezel déli 12 "/ak után 
történt, s egyetlen rezgésszerű lökésből állott. Vinczellérem, ApoRsJáw János, akkor 
épen egyik rokonom vízivárosi kertjében egy deszkabódéban ebédelt több napszá- 
mossal együtt, midőn néhány pillanatig tartó erős rezgést éreztek, miközben a 
bódéban és a mögötte bakban összerakott karók recsegtek és a bódé oldalai ingottak. 
Mindnyájan földrengésnek tartották a tüneményt és egyik munkás azt jövendölte 
belőle, hogy bő termésű esztendő lesz. ApoRJÁN neje, ki a Tabánban lakik, otthon 
szintén érezte a rezgő lökést és azonnal elbeszélte férjének, midőn a kertbe hozzá 
kiment. ScHÖNBECK IMRE kereskedő, kitől a fr. előtt egy negyedórával távoztam, 
másnap beszélte nekem, hogy ő a boltja alatt lévő sütöőműhely felől olyan tompa 
dörejt hallott, mintha egy üres hordót ejtettek volna le és egyidejűleg a talaj 
alatta gyengén megmozdult és rezgett. ScHÉDL ARNuLrFr tanár beszéli, hogy a tanu- 
lók, kik Szenttamáson (Esztergomhoz szorosan hozzá épített szomszédközség) 
laknak, neki azon hírt hozták, hogy ott az órák több házban megállottak. Csalá- 
domból csupán leányom észlelte és mint mondá, mindjárt földrengésnek gondolta, 
én azonban, bár ugyanakkor honn voltam, semmit sem vettem észre. A vidékről 
még semmit sem hallottam, Táthon semmit sem tudnak róla, a mint épen most 
értesülök. 

E tünemény, bár csekély, mégis figyelemre méltó, minthogy Esztergom egy 
eminens tektonikai rupturvonalon fekszik. i 

Márczius 22. Hasonlóképen egy igen gyenge földindulást jegyzett fel 
Gorrnágp Jenő, csillagász úr, KöőranvY Vipog, szombathelyi gymnásiumi igazgató 
elbeszélése alapján. A tünemény helye Szombathely, s bekövetkezésének ideje 
márczius 22-én d. e. 94 35" a budapesti óra szerint. Észlelő a praemontrei tanári kar 
lakóházának első emeletén az igazgatói dolgozó szobában volt, ülő helyzetben; a 
mozgást az inga-óra súlyának erős lengése árulta el. A súly lengéséből ítélve a 
mozgás iránya DNy- Dk-i volt. Lökés nem figyeltetett meg, hanem az észlelő 
írásba elmerülve csak az órasúly ütődése által lett figyelmessé a tüneményre. 

Tudósítónk, Gorrmágkp Jő úr lakóhelyén Herényben, alig 5 kméternyire 
Szombathely városától északra e tünemény legkisebb nyomát sem észlelte. 

Május hó 1-jén éjjel Stájerben és Alsó Ausztriában éreztek erős földindu- 
lást, mely különösen a Miirz-völgyben vitt véghez nagy pusztításokat. Kiterjedése 
elég nagy volt, mert míg: egy részről Gráczon alul észlelték, addig Morvaország 
déli határáról is érkeztek erre vonatkozó hírek, sőt K-i irányban nyugati megyéink 
határvidékeire is kiterjedt. A földr. bizottság három megyéből vett positiv adato- 

(30) 


MAGYARORSZÁGI FÖLDRENGÉSEK, 31 


kat, még pedig Pozsony, Sopron és Vas megyékből. — A következőkben elősorol- 
juk ezeket az adatokat, melyek nemcsak a földrengés minőségét mutatják ezeken 
a végső pontokon, hanem egyszersmind a rázkódtatási terület szélső keleti határát 
is megadják. 

1. Pozsonyból dr. ORrvax TVrvapak, kir. akad. tanár úrtól a következő tudó- 
sítást vettük : (A tegnapi lapokban szó volt az Ausztriában, nevezetesen Gráczban, 
Bécsben stb. észlelt földrengésről, mely éjfél után 15 perczkor (május hó 1-jén) 
volt észlelhető. E földrengés itt Pozsonyban is érezhető volt. Éjfél után (a percze- 
ket nem tudom) szobámban a könyvszekrényem oly mozgásba jött, hogy azt 
kezeimmel tartanom kellett. A szoba padolata minden részében recsegett. Az egész 
legalább 10 mp. tartott." 

Pozsonytól D-re, nevezetesen a Lajta-hegysegből e földrengésre vonatkozólag 
csupa negativ adatok fölött rendelkezünk. Negsideren (FIALA Mixrós főszolgabíró), 
Széleskúton ( VisvYáx Józser) Szarukóben (SALINGER RicHáRD), Kis-Martonbam 
(Dr. Lesznek Rezső), Lajta- UjJfaluban (NeuHonp Jáwvos) és Sopron városában 
(Dr. WALLNER IGwvácz és PinLER JExő) levelezőink mitsem vettek észre. 

Vasmegye azon részében pedig, mely egyenes vonalban keletre fekszik a 
Mura melletti Bruck városától, több helyen észlelték a földrengést. 

9. Árokszálláson Puskásy Sáspok plébános úr május hó 1-jén éjjeli Va 1? után 
(tlgf. óra— -- 15") lakásának I. emeletén, ébren az ágyában feküdvén, 1 mp. tartó 
rázó lökést érzett, mely semmiféle kárt nem okozott és úgy látszik zajtalanul 
köszöntött be. Megjegyzendő még, hogy a lakóház a hegyoldalon vizenyős, 1 mtrnyi 
vastag törmelék rétegen áll, mely alatt szilárd sziklák következnek. 

3. Pinkafón SAGMEISTER (GryökRGy, körjegyző úr május hó 1-jén éjfél után 
15—20"-kor (Bp. idő) lakásának I. emeletén nyugvás közben egy hullámzó lökést 
érzett, mely 3—4 mp. tartott és ÉK—DNYy-i (?) irányúnak látszott. E mozgást 
rövid, dörgéshez hasonló moraj követte. 

4. Felsó-Lövőról Errsem I. tanár úrtól a következő tudósítást vettük. 
Május 1-jén éjfél után 5 perczezel "2 1? előtt ágyban fekve és olvasgatva egyszerre 
csak erős kocsizörgéshez hasonlítható morajt vettem észre, melyre három egy- 
másra rövid időközökben következő lökést éreztem, melyek elseje erősebb volt, 
mint a másik kettő. Az egész tünemény néhány másodperczig tartott, mialatt 
megzördültek a kredenczszekrényen lévő tányérok, megrezzentek az ablakok és 
a háztetőről vakolatdarabkák gurultak le. A rengés iránya ÉNy—DK-i volt. 
Vadászkutyám nyugtalanságot árult el. 

5. Retfalun pedig JAKAB ELEK tanító úr a f. rengést a mondott napon. éjjel 
1 óra felé mint reszketést és ingást írja le, mely ÉNy—DK-i irányú vala, mit a 
községben többen is észleltek. 

6. A szalonoki bányatelepen RocHaraA KáRory bányamérnök úr tudósítása 
szerint a lakóépület I. emeletén lévő egyik hivataltiszt május 1-jén éljél után 
gyenge morgástól kísért lökést vett észre, mely a rákövetkező ingással együtt 
3" tartott, mialatt az ablakok megrezzentek és a falon lévő egyik kép kissé kimoz- 
dult a helyéből. 

7. Pucz AwsraL, borostyánkői plébános úr szerint ugyane földrengést a szom- 
szédos [első-Ieőrön és Felső-Lövön 18 észlelték. 

S. Köszegról BrAscHEK EpE erdőfelügyelő úr jelentését birjuk ; aprilis 30-ika 

(31) 


39 t SCHAFARZIK FERENCZ: 


és május 1-je közti éjtél után ágyban fekve egy pár mperczig tartó morajnélküli 
mozgást-ingást érzett. 

E tünemény azonban már olyan gyenge természetű volt, hogy e városban a 
legtöbben már észre sem vették. MrcHAEnIs Izipok lelkész úr tudakozódására éjjeli 
öröktől és éjjeli munkával elfoglalva volt emberektől, pékektől csak negativ vála- 
szokat vett. Borostyánkóben Pucz ANTAL és MANNINGER GyökrGY tisztelendő urak 
határozott jelentéseik szerint nem észlelték a f. rengést. Innét délre (ryimothfalván 
és Tarcsán gyóf BarrHyáwxyx KáRony úr szíves tudósítása folytán szintén nem érez- 
tetett a földrengés ; hasonlóképen nem észlelték Pinke- Mirkén SZENTGYÖRGYI REzső 
körjegyző és Szombathelyen SzaBó ERnő ügyvéd úr, továbbá érkeztek tagadó tudó- 
sítások Tapolczáról REept Gvuszráv igazgató, Zala- Egerszegból UDvaRDY IGwácz 
igazgató urak részéről. 

Végre felsorolhatunk még egy adatot a Mura vidékéről Musznyáról. KAPLYy 
LaJos állami vándortanító ugyanis május 1-jén virrasztva éjfél után három gyenge 
lökést érzett, a melyek elsejét valamivel nagyobb időköz választott el a többitől. 
Ugyan e járás székhelyén Muraszombaton szintén észlelték a f. rengést. 

Csáktornyáról azonban régi levelezőnk CsEPREGHY ENDRE tanár úr negativ 
választ küldött. 

Május hó 26-án d. e. 94 45/-kor Szilágy, Szathmár, Szolnok-Doboka és 
Kolozsmegyékben éreztek jelentékenyebb földrengést, melyet az 18580. évi október 
hó 3-ikán bekövetkezett és Dr. KocH Awrar" tanár úr által xközép-erdélyis -nek 
nevezett földrengéssel szemben xcészak-erdélyiv-nek mondhatunk. Intenzitására és 
kiterjedésére nézve jóval mögötte áll nemcsak a középerdélyi, hanem más magyar- 
honi földrengésnek is. Daczára annak azonban mégis egyike a legérdekesebb 
földrengési eseteinknek, a mennyiben összefüggése a vidék geologiai alkotásával 
szembeszökő. 

A következőkben felsorolom mindazon adatokat, a melyek birtokába a köz- 
ponti földrengési bizottság levelezés útján jutott. 

1. Alma-Sugatag (Mármaros m.). F. r. minálunk május hó 26-án észlelhető 
nem volt. Srepásx Miksa sóbánya hiv. főnök. 

2. Akna-Szlatina (Mármaros m.). Május 26-án f. r. nem éreztetett. DE Appa 
Sáwxpox fb. tanácsos és főbánya hivatali főnök. 

3. Apahida Kolozsmegye). Május hó 26-án"" d. e. 94 34 és 35" közt(bp. idő) a 
vasúti állomás udvarán, feltöltött talajon állván, hirtelen gyenge szédülés fogott 
el és egyúttal a vízdarú ingását láttam. Magát a rázkódtatást nem éreztem, de igen 
is hallottam távoli mennydörgéshez hasonlítható gyenge morajt. A mozgás ÉK felől 
látszott jönni. Bent a községben, a szobákban lévők jobban érezték e tüneményt, 
valamint észlelték az ablakok és lámpák csörömpölését is. Morsav Jáwos, v. állo- 
mási előljáró. ; 

1. Apanagyfalu (Szolnok-Doboka m.), D. e. a postahivatalban valék, hol 
asztal mellett ülve irással foglalkoztam, midőn 10 órakor (a hivatal órája szerint) 
ketten a postamesterrel olyan lassú hullámzó ingást éreztünk, mintha mozgásban 
lévő rugós hintóban ültünk volna. Lökés határozottan nem volt észlelhető, és sem- 


x Dr. KocH ANTAL: Az 1880. okt. 3-iki középerdélyi földrengés. Kolozsvár 1881. 
xx Ezentúl a hónapot és napot elhagyjuk. 


(32) 


MAGYARORSZÁGI FÖLDRENGÉSEK. 33 


miféle tárgy, még a falon függő képek sem mozdultak ki helyökből. A moraj, mely 
e tüneményt egyidejűleg kísérte, valami üveges-kocsi zörgéséhez hasonlított. Az 
idő szép verőfényes és nyugodt volt. Ugyanezeket még többen is észlelték a köz- 
ségben. PEREs KáRoux áll. vezértanító. 

5. Aszúpatak (Kolozsvár mellett). E tanyán F. D. földbirtokos d. e. 9? tájt 
szobájában erős lökést érzett. Dr. KocH AwxraL egyet. tanár. 

6. Bánffy-Hunyad (Kolozsmegye). SzEsxrayögayr Lasos áll. tanító szép és 
kimerítő jelentéséből a következőket soroljuk fel: rA f. r. a városi óra szerint 
101 57, a vasúti szerint pedig 92 45"-kor következett be. Az észlelés helye egy föld- 
szintes, vastag homok- és kavicsrétegeken épült faház egyik szobája, a melyben 
észlelő csendesen, olvasgatva ült. A f. r. 2 lökésből állott, a melyek közül a második 
erősebb volt s a két lökést elválasztó időköz rendkivül rövidre becsülhető. A. löké- 
sek hatása alatt a padló mintegy emelkedni látszott, a háztetők ácsolata pedig 
recsegett. A lökések délről jöttek és észak felé távoztak, miről hiteles tanúbizony- 
ságot a tornáczon lévő öntöző kanna szolgáltatott, a mennyiben benne a víz a déli 
szélén jobban felcsapott, mint az északin. Egy függő lámpa pedig £—D-i irányban 
lengett. A két lökés együttvéve 3—4"-nél alig tartott tovább, kárt nem okozott, 
csak megrezzentette az ablakokat és megcsörömpöltette a porczellánedényeket : 
hatásában és fellépésében határozottan gyengébb volt, mint az 1880-iki közép- 
erdélyi f. r. alkalmával tapasztalt három lökés. Moraj a tüneményt ez alkalommal 
nem kísérte; sem az időjárásban, sem az állatokon és emberen valami abnormis 
állapot nem volt észlelhető, úgyszintén nem észleltetett sem elő-, sem pedig utó- 
rengés.) 

E földrengés erősségére nézve fontosnak látszik azon körülmény, hogy a 
szobában lévők majdnem kivétel nélkül érezték, míg a szabadban foglalatoskodók 
mitsem tudtak róla, úgy hogy e f. r. fokát 3 és 4 közé tehetjük. 

Ugyaninnen GaszáGó ANTALNÉ úrhölgytől azon tudósítást vettük, hogy a 
tüneményt bent a lakóházban, állva és az asztalon rakosgatva vette észre. Egy 
morajnélküli lökés és a rákövetkező két gyenge rengés mindössze 4—5"-ig tartott 
és dél-észak irányúnak tünt fel. Kisebb tárgyak, p. o. a tálczán lévő poharak 
zörögtek. 

L. Pánrrv IGwácz, telekkönyvi tisztviselő, különálló kőépületben tartózko- 
dott, midőn 92 45" tájban alulról jövő ingásszerű lökést érzett, mely alig tartott 
addig míg 1-et, 2-őt olvashatott. Nyomban a lökés után recsegett az épület fedél- 
zete, különben károk nem történtek. 

BáwvaY ÁgpPáp úr szobájában az ablaknál állván egyszerre csak az ablaktáb- 
lák zörgését és feje fölött a padlás ropogását hallotta, mintha valaki odafennt erős 
léptekkel végig szaladt volna. A mozgás egy 3—4/"-ig tartó folytonos és olyanforma, 
rezgés volt, mint midőn egy gyorsan elrobogó kocsi az ablaktáblákat szokta meg- 
reszkettetni. Iránya £—D ; moraj nem volt hallható ; időjárás szép, normális. 

Korx ZsiGmonp ügyvédsegéd úr, k. b. ugyanabban az időben földszinti ház 
szobájában ült és írásközben egy É-ról D-felé haladó s 1" tartó reszkető lökést 
észlelt, mely a kisebb tárgyakat megmozgatta. 

Havas ELEMÉR úr földszinti ház tornáczán olvasgatva ülve, hirtelen erős 
rázkódást vett észre, mialatt lakását recsegni hallotta és mintegy megrázkódni 
érezte. A tünemény csupán egy moraj nélküli erősebb lökésből állott. 


(33 7 


év] 


Földtani Közlöny. XIX. köt. 1889. 


34. SCHAFARZIK FERENCZ: 


7. Belényesen (Bihar m.) SüssNER FkRExcz rézbányai bánya hiv. főnök úr 
tudósítása. szerint Belényesen hallomás szerint még érezték volna a május 26-iki 
erdélyi földrengést. 

S. Beszterczén SzEREMLEY LaJos tanfelügyelő úr nem érzett semmit; de 
ugyancsak szerinte gróf LázáR VixczE észlelte volna e f. rengésnek valami csekély 
nyomait. 

9. Bethlenben (Szolnok-Doboka m.) Nagy Józser úr 97 43— 44" tájban szo- 
bájában ülve és olvasgatva szintén észlelte a f. rengést. A hullámzó rengés, melyet 
távoli moraj előzött meg, mindössze 3—4" tartott, mitől könnyebb tárgyak, tányé- 
rok, poharak megzördültek. Ugyan e városból azonban GYÁRFÁS ALBERT ref. lelkész 
úrtól, és Frórm F. Aporr, szolgabíró úrtól határozott negatív jelentést vettünk, 
mi mindenesetre annyit jelent, kogy e város már nagyon 18 a megrázott terület 
szélére esik. 

10. Bonczhida, a szamosvölgyi vasútállomásról (Kolozs megyében), BRANDICH 
Mrnány áll. főnök arról értesített bennünket, hogy a f. r. 9/- 297-kor budapesti idő 
szerint következett be. Földszinti lakásán asztalhoz támaszkodva állván egyetlen 
egy lökést konstatált, mely azonban rezgésszerű volt és egy a pályaudvarra bero- 
bogó vonat által okozott mozgáshoz hasonlított. A rezgés gyenge moraj kiséreté- 
ben lépett fel és alig tartott 3—4"-ig. Bent a 4 kilométerre fekvő községben e 
f. rengést hallomás szerint intenzívebben érezték. 

11. Boncz-Nyirecsen (Szolnok-Doboka "m.). KgzczEny FERExcz földbirtokos úr 
szintén érezte e f. rengést. 

12. Buza, u. p. Kékes (Szolnok-Doboka m.). A f. rengést nem éreztük. 
PárnrrY ERNő. 

13. Csákt-CGrorbó (Szolnok-Doboka m.). A Kolozsvári Közlönyv május 29-iki 
száma szerint a f. rengést e községben érezték legerősebben. Nagy morajjal d. e. 
10 óra után történt s mintegy 10"-ig tartott. Épen vásár lévén, a piaczon a nép 
nagy rémületben volt, midőn ingani érezte lábai alatt a földet; a boltokban, 
patikában az üvegek kimozdultak helyeikből. A járásbíróság irodájában a mennye- 
zet megbomlott. (?) 

BALLok KánRotny kir. járásbíró úr a helyi óra szerint "411 óra tájban figyelte 
meg a f. rengést a csáki-gorbói kir. járásbíróság hivatal: helyiségének az első eme- 
letén. Pár másodpercznyi időközökben olyan lökések voltak érezhetők, hogy írni 
nem lehetett s a hivatalnokok az irodából kifutottak. E lökések következtében az 
irodahelyiség stukkatúrájáról nagyobb mennyiségű mész hullott alá. A mozgást 
kocsizörgéshez hasonló moraj kisérte. 

Vass IMRE szolgabíró úr szintén "411 órára teszi a tünemény beköszöntését. 
Levelező ugyanis a csáki1-gorbói báró Jósika Samu kastélyában lévő szolgabírói iro- 


1 


dában az asztala mellett állván, két lökést érzett 2—3"-nyi időközzel, mely azon- 
ban inkább ingásszerű volt. s A mozgás Ny-ról K felé haladt és k. b. 4—5"7-ig 
tartott ; moraj nem kisérte. E f. r. hatása alatt a kastély ablakai megrezzentek, az 
egész épület megmozgott, az emeleten a mennyezei vakolata megrepedt s apró 
darabokban hullott a padozatra. Minden bútor megmozdult, sőt megingott némely 
ember is, ki nem volt menésben. A kastély főépületéhez 20 mtr. távol fekvő föld- 
szinti lakásomon az asztalon és kredenczen lévő poharak csengtek ; feleségem a 
konyhában való álltában megingott. A kastély udvarán álló szolgabírói hajdú meg- 
(34) 


MAGYARORSZÁGI FÖLDRENGÉSEK. 


e. 
tl 


tántorodott. A falu boltjaiban, a gyógyszertárban a porczelláncsészék és poharak 
megmozdultak és az egymáshoz közel állók egymásba ütődtek. 

A piaczon épen országos vásár lévén, a piacztér el volt lepve emberrel és 
állattal, de ezen vásáros nép maga is mozogván, a rengést nem észlelte. 

A vendéglő emeleti szobái oly nagy lökést kaptak, mintha 20-30 teli zsákot 
ejtettek volna a padozatára. 

Ezen leírások szerint a f. r. Csáki-Gorbón mindenesetre erősebb volt, mint 
pl. Bánffy Hunyadon. Erősségét 5-re tehetjük. 

14. Csicsó- Keresztúr (Szolnok-Doboka m.). Feség MAwó r. kath. plébános úr 
szerint itt a f. rengésnek legkisebb nyoma sem éreztetett. 

15. Dabjon- Ujfalu (Szilágy m.). 1. Zsibó alatt. 

16.  Deésról (Szolnok - Doboka megye) számos tudósítást vettünk. Az 
c Ellenzék május hó 28-ik száma szerint Deésen egy nagyobb társaság volt együtt 
"a kaszárnyában, mikor 9t 42"-kor a földlökést érezték. Pontosan megfigyelték és 
ingó rengésnek találták egyetlen lökéssel, a melynek iránya Ny-K-i volt, tartama 
pedig 3—4". Deés még több magán házában is érezték e földlökést. 

BRawxpr Samu városi főkapitány úr szerint a rengés, mely csak egy lökésből 
állott, k. b. 10£ 307-kor következett be. Igazi moraj nem volt hallható, hanem 
valami suhogás és recsegés-féle zaj. A rengés, mely némely parasztházban a falra 
akasztott cserépedényeket egymáshoz koczogtatta, 4—D-i irányúnak látszott 
lenni. 

Bováwsxkovics GyuLta vasúti titkár úr 99 45"-kor érezte, hogy irodájában író- 
asztala, a melynél ült, egyszerre csak egy erős lökés következtében megmozdult ; a 
szekrény tetején álló kisebb tárgyak pedig összeütődtek. A lökés oly erős volt, 
hogy ijedten futottam ki szobámból. Az egy lökésből állott és 1" tartott rengés 
D-felől látszott jönni. Rövid dörgés előzte ugyan meg a lökést, de az egész csak 
egy pillanat műve volt. 

Jancsó MrHány vasúti pénztárnok úr d. e. 104 tájban irodai foglalkozásköz- 
ben széken ülve egy lökést érzett, mely benne fájó érzést keltett. Az épület DK-i 
sarkában recscsenés volt hallható. A lökés iránya D—É-i volt, 17-ig tartott s az 
épületre semmiféle hatással nem volt. A városban fekvő házában gyermekei egy 
lökést és a fatornácz hullámos rezgését észlelték. 

SCHMOTZER MiHány vasúti hivatalnok úr budapesti idő szerint 10k 5"-kor 
figyelte meg a f. rengést, még pedig egy emeletes ház I-ső emeletén ülő helyzetben 
és írva. Lökést nem érzett, hanem rezgésszerűnek mondja a mozgást, mely nehéz 
és szilárdan álló iróasztalát megrecscsentette. "Nőm otthon, magánlakásomon, 
két erős rázkódást érzett, az elsőre kifutott az udvarra, hol egy újabb rázkódást 
érzett.) 

ImRE LaJos üzletgyakornok úr jelentése szerint a rengés csak egy pár mper- 
czig tartott, egyetlen egy lökésből, helyesebben ingásból állott, mely É— D-irány- 
ban haladt tova. A mozgást egyidejűleg lassú moraj és zörgés kisérte, mit vinkább 
a szobában lévő bútorok zörgése okozottv. A szoba, melyben a megfigyelés történt, 
földszinti volt s a falon lévő ingaóra pontban 10t 4/-kor állott meg. 

Mópy Gyura úr egy dörgésszerű morajtól kisért ingást vett észre, melyet 
azonban olyan gyengének mond, hogy a városban sokan meg sem figyelték. Bekö- 
vetkezésének ideje 9" 44"-korinak mondják. 

(35) ; 


e 


36 SCHAFARZIK FERENCZ: 


KÜHLBACHER FgRExCZ úr a telegrafhivatal első emeletén asztal mellett ülve 
945" (budapesti idő) tájban a tájoló szokatlan elhajlását vette észre, melyet csak 
később, mikor másoktól hallotta, a földrengéssel hozott kapcsolatba. Az a nevezetes, 
hogy maga a rengést éppenséggel nem vette észre. 

A Deésen tapasztalt f. r. iránya, sőt bekövetkezésének ideje is az elsorolt és. 
egymásnak ellenmondó adatok folytán bizonytalan, erősségét pedig alig tehetjük 
többre mint 3-ra. 

17. Decsaknán, Deéstől DNy-ra SvarczeR Sáwxpog m. kir. bányanagy úr 
figyelte meg a f. rengést d. e. 92 55"-kor. A morajnélküli hullámzó lökések mind- 
össze 5—6"-ig tartottak ; a szobában az iróasztal rezgését, a képek és lámpa ingá- 
sát, a szabadban pedig a fatorony recsegését okozta. A hullámzás iránya DK—ÉNY-i- 
nak állíttatik. Zsuzsáv DEMETER tanuló szerint pedig házuknál az ablakok rezegtek. 

18. Detrehem (Szilágy m.). A f. r. itt 15 érezhető vala. Dr. Ajrax ENDRE. 

19. Egeres (Kolozsmegye). Itt 97 307-kor rövid f. rengést éreztek. ( Ellenzék. ) 

20. Farkasmezón (Szilágy m.) a f. rengést érezték. SzaBó JózsErF magy.- 


légeni ref. lelkész. 

21. Felsőbánya (Szatmár m.). MÉszáRos úr GuszmaNnwn János kohóhivatali 
főnök megfigyeléseit írja le. Szerinte a 9? 45/-kor észlelt f. r. 2 lökésből állott, 
1—2"-nyi időközzel, úgy hogy az egész különben nesztelen tünemény 292—3"-ig 
tarthatott. Irány É— D-i. Mindössze csak kevesen észlelték, a legtöbben mitsem 
tudtak róla; a kiterjedt kincstári bányákban pedig egyáltalán nem érezték e 
földrengést. 

22. Gardánfalva (Szilágy m.). BLomBERG LaJos báró úr, otthon nem lévén, 
csak a falubéliek elbeszélése folytán írhatja, hogy a f. rengést e községben csak 
nagyon gyengén érezték. Irány É—D-i. 

23. Gaurán (Szatmár megye). a szóban forgó f. rengést szintén érezték. 
HERsxovIiTz ÍGNÁCcz. 

24. Gyaluban (Kolozsm.) Pap Mixzós, járási szolgabíró úr jelentése szerint 
f. r. nem éreztetett. A járás többi 20 községéből is csak negativ adatok érkeztek 
hozzá. ; 

25. Hadad (Szilágy m.). Kovászsav Gócz DÉwxes úr a három lökésből álló 
ingásszerű rengéstv d. e. 11? 107-kor (?) észlelte a szabadban állás közben. Az irány 
ÉNy—DK-inek látszott. A tüneményt rövid moraj kisérte. A házakban észlelték a 
bútorok, kivált a falon függő tárgyak megmozdulását, az órák rendetlen ketyegé- 
sét. Az emberek kifutottak a lakásokból és pinczékből. 

Erőssége ezek szerint a 3-dik foknak felelhetne meg. 

26. Kapolnok- Monostorról (Szolnok-Doboka m.). jelentették a Budapesti 
Hirlapnak, hogy ott május 26-án d. e. 104 15"-kor 5"-ig tartó kisebb f. rengést 
éreztek, mely K—Ny-i irányú volt s mennydörgésszerű morajjal járt. A rákövet- 
kező éjjel szintén éreztek egy kis f. rengést. 

27. Kékes (Szolnok-Doboka m.). Szagvapi JózsEF úr szerint d. e. "/4101 -kor 
csak egy dörgéssel kisért lökés észleltetett, mely csak pillanatnyi ideig tartott és 
semmiféle kárt nem okozott, 

28. A kérői fürdőben (Szamosújvár mellett) d. e. 102 45"-kor DOROGI ISTVÁN 
vendéglős csendesen a fürdőkádban ülve egyszerre azt vette észre, hogy a víztükör 
ingásba jön és ide-oda csapódik a kád oldalaihoz. Ugyanazon időben az állásban 

(36) 


MAGYARORSZÁGI FÖLDRENGÉSEK. H7ú 


lévő lovak minden más ok nélkül megrázták magukat, úgy hogy a nyakukba akasz- 
tott csengetyűk megszólaltak. A fürdő éttermében a szekrény tetején lévő tányé- 
rok, poharak összeütődtek. A deszkából összetákolt nyári konyhában étkező fürdő- 
szolga kiszaladt, mert a mint mondá, az egész alkotmány megingott s úgy recse- 
gett, hogy félt, hogy reá dől. (Dr. MÁRTONF1I.) 

29. Ketesden (Kolozsmegye) szintén észlelték a f. rengést. KOHN ZSIGMOND. 

30. Kis-Szokond (Szatmár m.) községében a mondott időben gyenge f. ren- 
gést éreztek, mely É-ról D-felé haladt. ( Budapesti Hirlap. ) 

31. Kolozsvárról dr. KocH A. egyetemi tanár úr következőleg tudósított 
bennünket e f. rengésről : c109 45" d. e. a föld gyenge morgással megingott. Sokan 
hallották és érezték, de oly gyenge volt, hogy a legtöbben csalódásnak tartották. 
A múzeum-épületben egyik egyetemi tanársegéd szerint a fali szekrény üvegei 
összeütődtek. 

32. Kraszna (Szilágy m.). E községben NaGy Domokos úr észlelte a f. ren- 
gést egy földszinti ház szobájában írásközben. K. b. 92 537-kor d. e. köszöntött be 
két külön, alig megkülönböztethető pillanatnyi időköz által egymástól elválasztott 
lökés. A moraj, mely e lökéseket kisérte, csalódásig hasonlított egy távoli nagy 
fahidon áthaladó kocsi zörejéhez. Az egész tünemény 2"-nél alig tartott tovább ; 
iránya pedig NyYDNy—KÉK-i vala. Kárt nem okozott. 

33. Kudu (Szolnok-Doboka m.). Gánr Isrvás és Srmor Öpös urak egybe- 
hangzó nyilatkozatai szerint e községben mitsem észleltek a földrengésről. 

34. Magyar- Bikal ( Kolozsm.). A földrengés e helyen a faházakat megráz- 
kódtatta. SZENTGYÖRGYI Lajos. 

35. Magyar-Gyerő- Monostor ( Kolozs m.). Hallomás szerint e községben az 
ev. ref. templom fala megrepedt a földrengéstől. (?). PáLLrx IGwácz. 

36. Magyar Lápos (Szolnok-Doboka m.). IFrs. VorrH JAKAB postamester úr 
szerint a földrengés d. e. 1045" és 10" közt volt érezhető. Úgy a szószéken álló 
lelkész, mint pedig a padokban ülő hívek két lökést éreztek, melyet 3—4"-ig tartó 
moraj kisért. Azonkivül még több helyen is éreztek kisebb-nagyobb mozgást, 
ablakrezgést, az edények csörömpölését és fali képek ingását. A hegyeken és a, 
mezőn lévő pásztorok szintén megérezték e hullámzó lökéseket és hallották is a 
Sátor nevű hegytől a község felé terjedő földalatti mennydörgésszerű morajt. Az 
irányt többen ÉNy—DK-inek mondták. Jelentéstévő ugyanabban az időben 
kocsin menvén, maga mitsem érzett a földrengésből. Ugyanezt jelentette LEBEDI 
-JÁNos úr is. 

37. Magyar-Légen ( Kolozs m.). SzaBó Józser ref. lelkész úr szerint e község- 
ben a földrengésnek legkisebb nyoma sem éreztetett. 

38. Maros- Vásárhelyen dr. DEMETER KÁáRonYy ev. ref. coll. tanár íróasztala 
mellett ülvén máj. 26-án d. e. egyszerre csak azt észlelte, hogy órájának ingája a 
tok üvegoldalához ütődött. Az nap nem is gondolt földrengésre, s csak később lett 
figyelmessé a földrengés és az inga szokatlan ugrásának időbeli coineidentiájára. 

39. Mocs ( Kolozs m.). Dr. WISKLER FRiGYEs tiszt. m. főorvos úr maga ugyan 
nem érezte a földrengést, de. közli velünk, hogy földszinti helyiségeikben úgy a 
gyógyszerész, mind pedig a járásbíró, előbbi álló, utóbbi ülő helyzetben határozot- 
tan észrevették. Mind a két úr rövid gyenge morajtól kisért egyetlen hullámszerű 
lökésnek mondják, mely K-ről: Ny-felé haladt, és 1—2"-nél nem tartott tovább. 

(371 


38 SCHAFARZIK FERENCZ: 


A gyógyszerész egy egyenetlen fenekű kenőcstégelynek elmozdulását észlelte, még 
pedig K-ről—-Ny-felé. 

Ezen megfigyelés annyiban fontos, mert ép az ellenkező, t. 1. Ny— K-i mel- 
lett bizonyít. 

40. Nagybányán SzarHmáRY BÉLA m. kir. bányakapitány úr d. e. 9h 47" a 
bányakapitányság 1-ső emeletén íróasztala mellett ülvén észlelte a földrengést, 
mely alig 1" alatt három szintesen haladó gyengébb és egy újabb mp.-ben három 
erősebb lökésből állott. Előbb É-ról!D-felé, utóbb Ny-ról K-felé látszottak a lökések 
haladni. Tompa dörgés is észleltetett, mely kevéssel megelőzte a lökéseket ; a tüne- 
mény összes időtartama 53—4"-re tehető. Az emeletekben, főleg az irodákban 
mindenütt észlelték a rengést; földszinti házakban azonban csak igen kevés 
helyen. 

Huposa Guszráv m. kir. pénzügyi tanácsos úr szintén első emeleti irodájá- 
ban ülve és írásközben vette észre a földrengést. A tüneményt morajnélküli két 
erősebb lökésnek mondja, melyek 0-5"-ig tartottak. Nyugodtan ülve látta szobá- 
jának padlózatát Ny—K-i irányban hullámozni, mi szintén Ny—K-i irányra 
mutatna. 

HUFFSER Tívapak m. kir. bányatanácsos úr szintén első emeleti irodájában 
észlelte a rengést, még pedig 94 45"-kor. Mindössze egy rövid és alig 1—2"-ig tar- 
tott csörgéstől kísért lökés volt érezhető. Az oldallökésforma mozgás határozottan 
Ny— K-i irányú volt. Az irodaszekrények csekély fokú megmozdulásán és recse- 
gésén kívül más hatása nem volt. Nevezetes, hogy az alig 300 méter távol fekvő 
kereszthegyi bányában e földrengést nem érezték. 

Ezen kimerítő jelentések alapján a földrengés erőssége Nagybányán a 3. foknak 
felelne meg. 

41. Nagy-Bocskó (Marmaros m.) A földrengést itt nem észleltük. MÁRkus 
ÁGOSTON. 

12. Nagy-Einyeden is éreztek 1"-ig tartó rengést. Kolozsvári Közlöny. 

43. Nagy- Iklód, (Szolnok-Doboka m.). A vasúti állomásfőnök jelentése sze- 
rint e helyütt sem az állomáson, sem pedig a községben a földrengést nem ész- 
lelték. 

44. Nagy-Ilonda (Szolnok-Doboka m.) Fugkovirs MiHány körjegyző úr sze- 
rint a 2"-ig tartott földrengés pont 10 ?-kor következett be. Az egyetlen lökést 
dörgésszerű moraj kísérte, iránya Ny—K-i1. Kárt nem okozott. 

ERawósz FERENcz úr pedig 94 .457-re teszi a földrengés bekövetkezésének 
idejét, és három lökést vélt 2—2"-ként megkülönböztetni, de szerinte is csekély 
mennydörgésszerű morajjal kezdődött a tünemény. 

45. Nagyfalu (Szilágy m.) Dr. Asraxy ENDRE orvos úr szerint e községben 
egy lökést észleltek, melyet földalatti moraj előzött meg. A postamester a táramér- 
leg tányéráit látta ingani és összeütődni. A tünemény különben csekély lehetett, 
mert mint Srmó FARKAS úr írja, többed magával nem vették észre; s az ingaórák 
sem állottak meg. 

46. Nagy-Somkuton (Szatmár m.). Rácz JEREMIÁS jegyző és DRaAGos PÁL urak 
9n 45"-kor vették észre földszinti helyiségeikben és irodai munka közben érezték a 
földrengést. Előbbi a mozgást két-három gyengébb lökésből és mintegy másod- 
percznyi szünet után bekövetkezett erősebb reszketésnek mondja, melyet olyan 

(38) 


MAGYARORSZÁGI FÖLDRENGÉSEK. 39 


erős moraj előzött meg, hogy azt még a szabadban lévők egy része is meghallotta ; 
a földmiveléssel foglalkozók azonban semmit sem vettek észre! Az irányra vonat- 
kozó adatok bizonytalanok. Somkuton a földrengés kárral nem járt. 

47. Naszódon ( Besztercze-Naszód m.). MÜLLER FRrGyes úr jelentéséből egész 
határozottsággal kitünik, hogy a földrengés ott érezhető nem volt. 

48. Oláh-Láposbánya (Szolnok-Doboka m.). E bányahelyen LacHEra JÁNos 
m. kir. bánya- és kohóhivatali főnök úr jelentése szerint a földrengés 92 után volt 
észlelhető és összesen vagy 6"-ig tartó, nehány mp.-nyi időközzel egymásra, 
következő két reszkető lökésből állott, melyek ÉNy-ról DK-felé irányultak. Moraj 
nem említtetik. 

49. Ördögkut u. p. Magy.-Egregy (Szilágy m.). LázáR FEREwxcz úr tudósításs 
szerint itt "410 1-kor hullámzó földrengés volt érezhető, mely D-ről E-felé tartott, 
és két egymás után következő lökésből állott, melyek elseje gyengébb, másodika 
pedig erősebb volt, oly annyira, hogy az ablakok is megzördültek:; a szobákban 
pedig olyan dübörgés hangzott fel, mintha kőfalak omlottak volna be. 

50. Pamezel-Cseh (Szolnok-Doboka m.). Mikzósri Józser ref. lelkész úr a 
templomban, a könyörgés alatti mély csendben, isteni tisztelet végzése közben 
vette észre a földrengést. A tüneményt 1"-nyi idővel mély hangú moraj előzte 
meg, de a rengés alatt is hallható volt. Utóbbi három, 2—3 mp.-nyi időközökben 
jelentkezett és fokozatosan erősebb lökésből állott. sAz első creszketéss mintegy 
földalatti mennydörgés kíséretében, a második ingásszerű erősebb rázkódás, a har- 
madik még impozánsabb rázkódás volt, a melynek hatása alatt a templom ablakai 
és mennyezete recsegtek. 

Lakóházakban a bútorok kissé megmozdultak, a kézben tartott vizes 
edényből a víz kilocsoltatott, különben más kár nem esett. 

51. Puszta-Kamaráson (Kolozs m.) egy úrnő, ki ágyában betegen feküdt, 
érezte, hogy ágya E-ról"—D-felé lökődött, s midőn a lökés okát megfigyelendő 
szétnézett, a lökdösés meg is szünt. (PERGő MáRrows V. kamarási lelkész.) 

52. Retteg (Szolnok-Doboka m.). Ezen községben szintén csak jelentéktelen 
módon jelentkezett a földrengés. KöBrös ALBERT úr 10? 47"-re teszi bekövetkezésé- 
nek idejét. Két hullámzó lökés, gyenge kocsizörejhez hasonló zajtól kísérve és 
részben megelőzve volt az egész, mit észlelni lehetett. Irányuk DNy—ÉK-i. A méh- 
kasok ablakai zörögtek. 

553. Rézbányáról (Bihar m.) SÜssNER FERENcz kohóhivatalfőnök úrtól e 
földrengésre vonatkozólag negativ választ vettünk. 

54. Rónaszéken (Marmaros m.) hasonlóképen nem érezték a földrengést, a 
mint azt FR. Fgirz Pár bányanagy úr tudatta velünk. 

55. Sajó-Szt- András (Szolnok-Doboka m.). ORBÁN ENDRE úr jelentése szerint 
sem e község, sem pedig közeli környéke a szóban forgó földrengés által nem 
érintetett. 

56. Ssmontelkén ( Besztereze-Naszód m.). földrengést szintén nem éreztek. 
Bóp Lasos, tanár. 

57. Somkerek (Szolnok-Doboka m.). FaARKaAs FERExcz körjegyző úr jelentése 
szerint az egész környéken földrengés érezhető nem volt. 

58. Sósmezón (Szolnok-Doboka m.). dr. MáRkrosrrI Lajos szamosújvári tanár 
úr egyik tanítványának BEczkór Domokos-nak és mások szavai szerint d. e. 107 táj- 

(39) 


40 SCHAFARZIK FERENCZ: 


ban érezték a földrengést. Edények összeütődtek, ablakok recsegtek, mintha valaki 
a padláson járt volna. 

59. Sülelmed (Szilágy m.). .Tiszttartóm állítása szerint a sülelmedi vásáron 
jobban volt érezhető a földrengés mint Gardánfalván ; a lökések után ő szédülést 
érzett. Br. BLoMBERG [LaJos. 

60. Szamos-Ujvár (Szolnok-Doboka m.). Míg JoóBz vasúti állomási főnök a 
földrengést tagadja, addig dr. MáRrowri Liagos gymn. tanár úrnak mégis sikerült 
nehány adatot feljegyezni. Egyesek 94 457/-kor ingó-himbálódzó mozgást éreztek 
K—VNy-i (?) irányban. Moraj nem volt hallható. A földrengés általában igen gyenge 
volt, a mennyiben kevesen észlelték. Az észlelők szerint az ablaktáblák zörgése, 
a székek, ágyak ingása által lettek figyelmesekké a tüneményre. Egyik fegyintézeti 
hivatalnok nővére a konyhában állva, előbb az ablakok rázkódására, aztán a felső 
padozat himbálódzására lett figyelmes, mire a konyha falán függő pléhedények is 
összekoczódtak és egy az asztalon lévő tál széléhez oda támasztott szűrő kanál is 
lefordult. 

61. Szász- Régen városában (Maros-Torda m.) HELLwIG ViILMos gymn. igaz- 
gató úr jdléntése szerint e földrengésről mitsem észleltek. 

62. Szatmdrt Vixorisszky Béra főgymn. tanár úr levele szerint szintén 
nem éreztek semmit. 

Szék (Szolnok-Doboka m.). BexczE Kánocy állami tanító úr jelentése.szerint 
101 után következett be a rengés, mely voltaképen csak rezgésből állott. Kocsizö- 
rejhez hasonló moraj kísérte és követte a mozgást. A falon függő képek megmoz- 
dultak, s egy betegnek az ágya szintén kis mértékben ; irány K—VNy. Jelentéstevő 
maga a szőllőhegyen lévén, a tüneményt semmiképen sem érezte. 

63. Sztlágy-Ardó (Szilágy m.). Jelentéstevő FopoR ELExK úr a szabadban 
volt, midőn d. e. 94 30" tájban egyetlen lökést érzett, mely néhány mpercznyi 
Ingással végződött. Nyomban a lökés után rövid, elhaló recsegésszerű zúgás volt 
hallható. A tünemény Ny-i irányból jött és K-felé veszett el. A lakóházban volt 
családtagjai erős lökést és zúgást vettek észre, mire a ház tölgyfa-fedélzetének 
ropogása következett, a nélkül azonban, hogy csak legkisebb kár esett volna. 

4. Szilágy-Cseh (Szilágy m.). Dr. LöRrsczi FERENcz járásorvos úr 10£ 10" és 
12" közé teszi a földrengés bekövetkezésének idejét. Két erős lökés néhány másod- 
percznyi időközzel, mely azon megrázkódtatáshoz hasonlított, melyet egy gyorsan 
elrobogó vasúti vonat közelében érzünk. A mozgás iránya K-—-Ny-i volt. Faépület- 
ben lévén, erős csörömpölést észlelt. A község csak egy kőépületén okozott ezen 
földrengés k. b. 1V2 mtrnyi falrepedést. 

65. Szilágy-Somlyó (Szilágy m.) dr. AjraAx ENDRE orvos úr szerint a földren- 
gés 94 307-kor (budapesti idő) következett be. rA rezgés terhes szekérhez hasonló 
morajjal kezdődött s mintegy 5"-ig tartott. 3 hullámszerű mozgás volt észlelhető, 
melyek közül az első annyira erőteljes volt, hogy edények összeütődtek és tükrök 
a falon inogtak. Az oldalról jövő lökések a tárgyak mozgásából itélve DDNy—ÉÉK-i 
irányuak voltak. Zsibón hallomás szerint falrepedések is történtek., — LIEDER- 
MANN Ewmin kat. erdőbecslő, valamint MáRrowrri Mixkrós urak majdnem ugyanazt 
jelentik, csak az irányra vánnak eltérő véleményben, a mennyiben L. NyYÉNy— 
KDK-inek. M. pedig E-—D-inek mondja. 

66. Sztlágy-Szt- Király (Szilágy m.). Nagy György tanító úr "411? ra (?) teszi 

(40) 


MAGYARORSZÁGI FÖLDRENGÉSEK. 41 


a földrengést, melyet dörgéstől kísért lökésnek mond. cA hullámzás elejétől 
végig egyenlő volt s ahhoz hasonlított, mintha két hengeren lévő deszkán K-ről 
Ny-ra gurultunk volna. A nép a templomból kirohant; látható hatása azonban 
nem volt. 

67. Stoico fürdőben (Szolnok-Doboka m.) és a cSátors nevű trachythegy 
táján csak úgy érezték a földrengést, mint Magyar-Láposon. Ifj. VorrH JAKAB pos- 
tamester. 

68. Szurdokon (Szilágy m.) VelOt tájt az emberek jól érezték lábuk alatt a 
föld ingását és meghajlását. Némely ház kéménye megrepedt, a falak vakolata. 
lehullott. A föld ingását lassú dörej előzte meg, az ég dörgéséhez hasonlóan. 
Mintegy 2"-ig tartott az egész. ( Magyar Polgár 130. sz.) 

69. Tasnádon (Szilágy m.) és vidékén sem magam, sem pedig mások föld- 
rengést nem észleltek. Dr. SzörLösv MÁTrÉ. 

70. Teke ( Kolozs m.). HERczogG MiHárx plebános úr 10 és "111? közt figyelte 
meg a rengést, mely egy zajtalan egyes lökésből állott 1"-nyi időtartammal. Széken 
ülve e mozgást mint egy pillanatnyi lökést érezte, mely felső testét kissé előre, 
majd pedig megint régi helyzetébe vissza dobta, miből Ny—K-i irányra lehetett 
következtetni. Kivüle még csak 2—3 személy lett e földrengésre kávésedények 
csörömpölése következtében figyelmessé. 

71. Tordán és környékén, sőt az egész vármegyében sehol sém észleltetett 
földrengés. Párri KáRony igazgató. j 

72. Ungurfalván (Szolnok-Doboka m.). M.-Lápostól b-ra e földréngésről 
semmit sem vettek észre. Ifj. Forrn JAKAB. 

13. Vajda Kamarás ( Kolozs m.). PERGő MÁRrows ref. lelkész úr maga a tem- 
plomban a hívekkel együtt mitsem vettek észre a földrengésből. A földszinti papi 
lakban lévő neje és férfikorban álló fia pedig igen jól érezték mint zajtalan rövid 
rázkódást, mely 2"-ig tartott és 4— D-i irányú volt. Az üvegesben lévő poharak 
zörögtek, az asztalon álló tejes edényben a tej É-ról—D-felé lengett. 

74. Visán ( Kolozs) előbbi községtől Ny-ra szintén érezték a rengést. 

75. Zalah (Szilágy m.) 9? 407-kor 5"-ig tartott földrengés erős morajjal. 
A rezgés iránya DK—ÉNY. (Acsápv Sáspok kir. mérnök sürgönye). Hátása kivált 
kisebb tárgyakon volt észlelhető ( Festi Hirlap ). 

76. Zovány (Szilágy m.) községben 9? 307-kor egy ágyban fekvő beteg két 
gyenge lökést érzett és utána a padlózat recsegését -hallotta. Jelentéstevő dr. 
AJTAY ENDRE orvos úr vényt Írva, másodmagával csak gyenge morajt hallott. Az 
irány különben itt is úgy mint Sz.-Somlyón DDNy—ÉÉK-i volt. 

17. Zsibó (Szilágy m.). Mezey KÁRoLnY úr jelentése. 9: 57"-kor két közetlenül 
egymásra következő egyforma lökés volt érezhető ÉÉK— DDNYy-i irányban. 
E tünemény, melyet dörgésszerű moraj előzött meg, egy jó mperczig tartott, úgy- 
szintén a rákövetkező, elhaló rezgés is. c Több épületnek a fala megrepedezett, egy 
helyen pedig megállott az ingaóra. Az üzlethelyiségben, hol a rengést észleltem, a 
felfüggesztett lámpák s más tárgyak összeütköztek, másutt meg a felfüggesztett 
képek s tükrök majdnem lehullottak. A templomban az orgona észrevehetőleg 
megrázódott;. ú ; 

cKözségünktől egy és fél órányira eső Dábjon-Ujfaluban (Bursza) egy 
kőkémény le is hullott. Sem a főlökés előtt, sem " utána gyengébb : lökéseket 

(41) 


492 SCHAFARZIK FERENCZ : 


nem észleltünk. A földrengési tüneményeket valamennyi ismerősöm igy ta- 
pasztalta. 

Ezen adatok nagyobbrészt olyan egyénektől származnak, a kik föld- 
rengést még sohasem éreztek és észleleteiket a legtöbb esetben csak hetek 
multán irvák le; mihez hozzájárult még azon hátrányos körülmény is, hogy 
e vidék legnagyobbrésze távol esvén vasúti vagy telegraftállomásoktól, hiányá- 
ban van a pontosan járó óráknak. Nem csodálhatjuk tehát, hogy e leirásnak 
a földrengés némely elemére vonatkozó részei teljesen hasznavehetetlenek. 
Első sorban áll eza bekövetkezés idejéről. Leghitelesebbnek látszik még e 
tekintetben a bánffv-hunyadi levelezőnk, SzExrTGyöRGyr LaJos úrnak adata, 
t. 1. a d. e. 9" 45" budapesti idő szerint, mit nagyjából mindenütt a bekö- 
szöntés idejének elfogadhatunk. Tekintve e földrengés mérsékelt kiterjedését, 
igen valószinű, hogy az általa érintett helyek között fellépésének időkülönb- 
ségei csak csekélyek s alighanem csak egyes másodperczekre rugók; ilyen 
finom időmegkülönböztetések azonban az előttünk fekvő jelentésekből 
egyáltalán nem olvashatók ki. Ugyszintén igen eltérők e földrengésnek a 
különböző észlelőktől bejelentett irányai; sok esetben pedig épen ellenke- 
zőknek állíttattak. A földalatti moraj, mely a töldrengést a legnagyobb meg- 
rázkódtatás területén kisérte, szintén egy olyan jelenség, mely igen határo- 
zott megfigyelést kiván ; több esetben ugyanis még olyan helyekről is említenek 
földalatti morajt, hol már bizonyára észlelhető nem volt. Több izben ugyanis 
földrengési morajnak az a ropogás, recsegés, csörömpölés és susogás vétetett, 
mi voltaképen a háztetőnek, a padlózatnak, az ablakoknak és bűútoroknak 
megrázkódtatása folytán keletkezett, a mint azt IMRE Lasos úr (Deés) jelen- 
tésében nagyon helyesen ki is emelte. 

Ha eltekintve ezen hiányoktól az előbbiekben felsorolt jelentésekből 
ezen földrengésnek egyes momentumait grafikus módon a geologiai térképre 
rávezetjük, akkor az adatok hiányossága daczára mégis igen érdekes ered- 
ményre és következtetésekre jutunk, (1. a mellékletet). 

A legerősebb megrázkódtatás területe főleg Zsibó és Szurdok, sőt még 
Dabjon-Ujfalu és Szilágy-Cseh, részben pedig még Csáki-Gorbó környékére 
esik. B kör nem túlságosan nagy s legföljebb vagy 700 négyzet-kilométerre 
vagyis kb 14 1 mfre becsülhető. Falrepedések, kéményhullás, részben pedig 
csak vakolathullás jellemzik e területet. E jelenségekből következtetve itt a 
földrengés intenzitását 6.5-re becsülöm. A föld mozgását ezen a területen 
erős földalatti moraj is kisérte. 

Ez utóbbi azután tetemesen túlhaladta a legerősebb megrázkódtatás 
körét, és Hadad, Nagy-Somkut, Kapolnok-Monostor, Nagy-Lajos, Nagy- 
Ilonda, Pánczél-Cseh, Ördögkut, Zilah, Kraszna, Nagytalu és Szilágy-Som- 
lyó világosan jelzik ezen kör határait. A legkülső övben pedig zajtalanul 
észlelték a földrengést, ugymint Kis-Szokondon, Gardánfalván, Nagy- és 
Felsőbányán, Oláh-Láposbányán, Bethlenben, Apanagyfaluban, Tekén, Vajda- 

(42) 


MAGYARORSZÁGI FÖLDRENGÉSEK. 43 
Kamaráson, Kolozsvárt, Bántfy-Hunyadon stb. Az ezen legszélső helyek 
körül huzott vonal egyszersmind megadja nekünk a földrengés elterjedésé- 
nek határát is. Mi kivüle esik, nem érintetett a földrengés által, vagy pedig 
csak mikroseismicus mozgásnak beillő módon, mire a maros-vásárhelyi meg- 
figyelés jó példa. Belényesről közetetlen biztos adatunk nincsen, de ha itt 
csakugyan érezték volna is a földrengést, ugy az bizonyára már csak igen 
meggyengülve, talán a marosvásárhelyihez hasonlóan jelenkezhetett. Általá- 
ban valamely földrengés elterjedése külső határának megállapításánál 
azt fogjuk tapasztalni, hogy mindig akad a meghúzott körön kivül is még 
egy-két positiv megfigyelés, mi az illető észlelő nagyobb sensibilitására vagy 
pedig localis tektonikai viszonyokra vezethető vissza, mig viszont a körön 
belül a positiv adatok csoportjai közt elszigetelve egy-egy negativ adatra is 
bukkanunk, mint pl. a mi esetünkben is Légenen, Nagy-Iklódon Csicsó- 
Keresztúron, Kudun és Ungurfalván, mi az illető megfigyelő kevésbbé érzé- 
keny voltára, vagy arra vezethető vissza, hogy mozgásban volt, de a legtöbb 
esetben egyszersmind a földrengés elterjedése külső határának közelségére 1s. 

A mi esetünkben Tasnád, Szatmár, Akna-Sugatag, Naszód, Somkerék 
stb., Szász-Régen, Torda és Gyalu már kivüle esnek azon körnek, a melyen 
belül az emberek pusztán csak ép érzékeik által, specziális eszközök kizárá- 
sával szereztek maguknak e földrengésről tudomást. 

A körülirt terület megfelel kb. egy olyan körnek, a melynek félátmérője 
63 km., miből területének nagyságát kb. 12500 0 km. vagyis kerekszám- 
ban 250 C mfd-re kiszámíthatjuk. 

A térképen látható vékony nyilacskák jelzik a földrengés irányát, úgy 
a mint azt a levelezőink bejelentették, némely esetben azonban épen a meg- 
forditott irány látszott valószinűbbnek, mit egy vastagabb nyillal jeleztünk. 
Ez irányok nagyobb része elég jól megegyeztethető a földrengés terjedésével, 
s nagyjából ezen az alapon is odajutnánk, hogy a földrengés centrális teru- 
lete a Szamosnak Zsibó melletti éles kanyarodása táján volna keresendő. 

Legérdekesebb végre azon összefüggés, mely e földrengés és központi 
területének geologiai alkotása között kimutatható. 

Ha csak egy pillantást teszünk is e vidék geologiai térképére, azonnal 
látjuk, hogy a régi, nevezetesen a kristályos palakőzeteknek egy keskeny, 
szakadozott öve köti össze a Bihart a mármarosi Kárpátokkal, mely öv a 
hozzá csatlakozó óharmadkori rétegekkel együtt mintegy áthidalja azt a 
laposabb mioczén dombvidéket és részben diluviális és alluviális sikságot, mely 
tőle két oldalt elterűl. E vonulat egy régi vízválasztó, mely még a mioczénben 
az erdélyi medenczét elválasztotta a magyar alföld nagy tengerétől, és melyet 
csak az édes vizek Erdély földjének kiemelkedése után törtek át. 

A Zilahig tartó keskeny kristályos palavonulat, valamint ugyanezen 
köőzeteknek sz.-ardói nagy-ilondai és prelukai szigetei úgy tekintendők, 
mint sülyedező romok közt állva maradt falrészek és pillérek, a melyekre az 

(43) 


44 SCHAFARZIK FERENCZ : 


óharmadkori rétegek leplének egy nagyobb foszlánya mintegy odafüggesztve 
támaszkodik, mig a többi ezen ÉK-i vonulattól távolabb eső részei a mioczén 
és a rákövetkező korszakok üledékei által elfödettek. 

Hogy e vonulatban ilyen alkotás mellett, régi, földünk ős- kérgét 18 
átható vetődési síkoknak kell létezniök, a melyeknek főbbjei ÉK-i irányban 
nyulnak el, az semmi kétséget sem szenved, s egy a térképre vetett újabb 
pillantás bizonyítja, hogy az észak-erdélyi földrengésnek centrális területe 
szorosan a Bihar és Marmaros közti vonulat rupturvonalaira esik. Az a 
rétegmozgás, mely ezen a sikon a föld szine alatt történt, okozta az imént 
ecsetelt földrengést, mely a központi részben inkább mint lökés, távolabb 
pedig mint hullámzás jelentkezett. 

Ezen földrengés kétségbevonhatlan tektonikai jelleménél fogva vonja 
magára figyelmünket, és csakugyan ritkán akadt minálunk eset, a melyben 
az összefüggés a tektonikai viszonyok és a földrengés közt olyan. világosan 
kimutatható volt, mint épen a jelenben. j 


Junius hó 22-én a Szepességen volt csekélyebb földrengés érezhető. 
KERs Gyura markusfalvai plébános úr d. u. 1? 187-kor ebéd elején nyolczadmagá- 
val vette észre. Egy reszkető lökés, mely az ablakokat 15 megreszkettette. Semmi- 
féle más nyoma nem maradt. A közeli Odorin-ben dr. Bgevvanpszxky János plébá- 
nos úr földalatti bömböléssel összekötött igen gyenge hullámzást vett észre 
ugyanabban az időben. 

Azon körülménynél fogva, hogy e földrengést a legtöbben nem érezték, a 
mint a több oldalról beérkezett negatív adatok bizonyítják (KtuG N. Kotterbach, 
Posevirz Gyura és RórH MáRrox Szepes-Igló, dr. VAJpovszkY JÁNos, Szepes-Olaszin 
és PoPPER Aporr, Markusfalván), fel kell tennünk, hogy ezen tünemény a leggyen- 
gébbek és legjelentékenyebbek egyike volt. 

Junius 29-én Horvátország határán Ludbreg táján éreztek földrengést 

(1. dr. Kisparró jelentését). Ugyan e földrengést Ferlakon Zalamegyében is észlelték. 
Sriposs KáRony úr perlaki gyógyszerész éjjeli Va és "21 óra közt, továbbá d. e. 
"7211 órakor. Az éjjelit nyugodtan és ébren ágyban fekve észlelte és 2—3"-nyi 
tompa morajból és rákövetkező egy lökésből állottnak jelenti, melynek hatása 
alatt az egész ház ropogott. A lökés mégis olyan erős volt, hogy többeket álmukból 
fölriasztott. A nappalit jelentéstevő nem vette észre, de az emeleten lakók az 
éjjelihez hasonlónak mondják. A mozgás irányát 4--D-inek mondja, az elterje- 
désre pedig, hogy majdnem az egész Muraközben érezték. 

Augusztus 17-én Varannoón, Zemplén megyében este 7k 357-kor másfél 
perczig tartó földrengés volt érezhető ; mire a kéményfalak megrepedtek. Tavarna 
községben pedig különösen a HApIk-BaRkóczy grófi család kastélya szenvedett 
tetemesebb károkat (Hirl. tud.) 

Szeptember 22-én a stajerországi földrengések meglehetős erővel ismétlőd- 
tek, oly annyira, hogy ezúttal is áthatoltak nyugoti megyéinkbe. Sopronban reg- 
geli 44 -kor oly érősek voltak a lökések, hogy még a bútorok és a fali órák is kimoz- 
dultak helyeikből (Hirl. tud.). i 

(44) 


- 


MAGYARORSZÁGI FÖLDRENGÉSEK. 45 


Kismartonbol dr. LESZNER Rezső úr szintén reggeli 47 tájban lett figyel- 
messé e tüneményre, mely egy olyanféle puffanással vette kezdetét, mintha a, ház 
kapuját becsapták volna; erre három gyorsan egymásra, következő egyforma hul- 
lámzó lökés következett, mely egyenkint egy-egy mperczig tarthatott. Irány He, 
Ingaórája nem állott meg, a falon függő képek pedig nem mozdultak ki helyeik- 
ből. Egy másik házban az éjjeli szekrényke megmozdult, egy istállóban pedig egy 
(bizonyosan labilisan felállított) gyertyatartó leesett az asztalról, a padlás deszka- 
közeiből pedig por és szénavirág hullott alá. 

Nagy- Mártonból pedig dr. PEsTL ENGELBERT orvos úr két ízben figyelt meg 
lökéseket, t. 1. hajnali 3 55"-kor és 44 157-kor, melyek mind a két ízben hullám- 
szerűek és ÉNy—DK-i irányúak voltak. E hullámzásokat hangos zúgás előzte 
meg. Az első emelet falai megrendültek, poharak összekoczezantak, bútorok meg- 
mozdultak ; sokan felébredtek álmukból és kirohantak a szabadba ; könnyen moz- 
gatható házicsengők megszólaltak. Szikrán ugyan e rengést csak gyengébb fok- 
ban érezték, a szabadban vagy útközben lévők pedig egyáltalán nem figyelték meg. 

Borostyánkóból ( Vasmegye) is van egy adatunk. ScHucH MiHány tanító urat 
ugyanis e földrengés álmából felköltötte, még pedig hajnali 34 45"-kor (bécsi idő). 
Tompa, de hangos vagy 37-ig tartott suhogás után egy hullámzó lökés következett, 
valószínűleg Ny—K-1 irányban. Poharak csörögtek, az ágy gyengén recsegett, egy 
gyenge ingalejtéssel biró óra pedig megállott. 

Ugyan e földrengést Szombathelyen is érezték. A lökéseket földalatti moraj 
kísérte. ( Hirl. tud.) j 

. Bár milyen gyérek is legyenek ezén adatok, úgy mégis kitűnik az, hogy a 
műürzvölgyi szept. hó 22-ki földrengés a 4-dik, sőt talán helyenkint az 5-dik inten- 
sitási fokozatnak megfelelő erővel lépte át nyugoti határainkat. 

A november 13-án este felé Brassó vidékén bekövetkezett földrengésről a, 
következő adatok állnak rendelkezésünkre. 

104 307-kor este Brassóban 4 gyorsan egymásután következő, elég erős lökést 
éreztek, melyek K— Ny-i irányúak voltak. (Kronstádter Ztg.) Botfaluban 2 lökést 
figyeltek meg DNy—ÉK-i irányban. Az első lökés volt az erősebbik és tarthatott 
vagy egyharmad mperczig (Kronstádter Tagblatt). Dr. FaBgrirrus JózsEr, Brassó 
városi főorvosa úr dr. KocH AwsraL tanár úrnak pedig a következőket írja : cdr. LEIN- 
ZINGER törzsorvos úr, ki múlt éjjel a földrengést szintén megfigyelte, közlé velem, 
hogy az este 10 307-kor következett be és két erősebb lökésből állott, a melyek az 
érzés után ítélve ÉNy— DK-i irányúak voltak ; 11? felé újabb lökés jelentkezett. 

—  RomBAUER Em igazgató és HAUSMANN Vinmos urak, régi levelezőink pedig 
nem éreztek semmit és nem is birtak a dologról semmi biztosat megtudni. 

Ugyancsak dr. KocH AwTAL úrnak tett jelentést Szász Isrváws úr Sepsi-Szt- 
Györgyról. Jelentésttevő maga nem észlelte ugyan, de megfigyelte Nagy ELEK, 
takarékpénztári tisztviselő, ki a földrengést november 13-án 9£ 107-kor este 
(bpesti idő) ép akkor érezte, mikor ágyába akart feküdni. Az első lökés után, k. b. 
5 mpnyi idő mulva egy második gyengébb következett, mely szintén ÉNy—DK-i 
irányú volt. 

Párán, Pákén és Barátoson (Kovászna körül) ugyan ez időtájban rövid löké- 
seket figyeltek meg É—D-i irányban. 

A deczember 4-iki földrengést, melyet Eszékről MILLER F. levelezőnk jelzett 

45) 


46 SCHAFARZIK FERENCZ : 


(1. a horvát földrengési bizottság jelentését) Dárdán és Apatinban is észlelték, míg 
Siklósról ZEKE Lagos és PÁMMER PÉrER uraktól negatív értelmű választ vettünk. 

Dárdárol ugyanis dr. JELLacHIcH KÁRonY úr írja nekünk, hogy a mondott 
napon d. u. 39 -kor egyidejű tartós dörgéssel kísért oldalról jövő hullámzó mozgást 
érzett, mely É-i irányból látszott jönni és D-i irányban haladt tovább. E tünemény 
két mp.-ig tartott és általában olyan gyenge volt, hogy a legtöbben észre sem 
vették. 

Apatinból Puxács Axrat kir. erdészeti számvivő úrnak jelentése szerint d. u. 
3h 17"7-kor határozott morajtól kísért rezgés volt érezhető, mely egészen úgy vette 
ki magát, mintha a szomszédszobában egy nehéz rajzasztalt megtoltak volna. Az 
irány Ny— K-inek látszott. Azonkívül, hogy többeknek a figyelmét magára vonta, 
más hatással e földrengés nem volt. 


FÜGGELÉK. 


A grohovai Karszt-csuszamlásról. 


(készletek KöRÖöSI SANDOR fiumei m. kir. főgymnásiumi tanár leveleiből, melyeket a 
Budapesti Hirlap-hoz intézett.) 


Fiume, 1885 decz. 3. cGrohova tegnapelőtt még virágzó község volt, ma 
pusztulás és rom mutatja csak helyét. Holnap már nyomát sem fogja találni a 
kiváncsi idegen, mert a Karszt-csuszamlás az egészet eltemeti. 

:Lakóit tompa dübörgés riasztotta föl tegnapelőtt (tehát deczember 1-jén) 
este fél 7-kor. IjJedve vették észre, hogy a házakról hull a vakolat s a falak egymás- 
után repedeznek. A sötétség csak növelte páni félelmöket. Kis vártatva a házak 
falai elkezdtek roskadozni : a lakosok ijedve menekültek a házakból. 

: Reggelre irtózatos pusztulás képe tárult föl előttük. A község mögött 
meredező hegygerineczről lecsúszott egy óriási darab s vele együtt megindult az 
egész talaj s a község összes házai sülyedezni kezdtek. 

c Decz. 4. aGrohova Fiume kerületéhez tartozik 8 az egyetlen helység, mely- 
nek lakói kivétel nélkül magyar nemesek ; — a tengerparti várostól másfél órányi 
távolságban feküdt a Karszt kopár, kietlen sziklái közé ékelve, egy barátságos és 
termékeny hoszanti völgyben. Lakói szorgalmas bortermelők voltak; a grohovai 
bor hires volt az egész vidéken ; akójáért 25—28 frtot is megadtak. Kinek szőlője 
nem volt, az szövéssel foglalkozott. A helység a gyors Recina folyó partján épült ; 
ez hajtotta a kendertörő malmokat s bőségesen ellátta őket a mesterségükhöz 
szükséges vízzel. 

aMost vége mindennek. Grohova volt és nincs többé. Helyét csak irtózatos 
pusztulás jelöli. Meglehet, hogy ez órában, mikor e sorokat irom, már a romokat 
is elnyelte a talaj alatt levő tátongó mélység és egészen új geográfiai alakulás 
keletkezik a hegyoldal lecsuszamlása következtében. 

c A Karszt-hegység mélyében tudvalevőleg óriási barlangok és üregek tátong- 
nak ; legvilágosabb példa rá az adelsbergi barlang. Ily üregnek kellett Grohova 
alatt is lenni. Az 50 napi folytonos esőzés alkalmasint meglazította a felső repede- 

(46) 


MAGYARORSZÁGI FÖLDRENGÉSEK. 4.7 


zett kőréteg összetartását s a mint egy helyen a talaj sülyedni kezdett, utána 
indult az egész lejtős hegyoldal s a helység mögött mintegy 300 méternyire levő, 
égbe meredező sziklás hegy egy része is. 

sA lakosok, mint tegnapi tudósításomban is említettem, valami tompa 
dübörgést vagyis inkább csikorgást, nyikorgást hallottak a katasztrófa kezdetén. 
Nem éreztek semmi földrengés-fajtát, de még a hangot sem hallották mindnyájan. 
Alkalmasint a helység alatt levő talaj kezdett el süppedezni és az egyenetlenül 
sülyedező falak szélyelváló kövei okozták a csikorgó hangot. 

cReggelre a házak legnagyobb része összeomlott. Itt-ott még áll egy-egy 
düledező fal vagy épület, de szemmel látható, hogy összeomlása csak perczek kér- 
dése. Egyik fal cselére, másik hajszra áll, a ház alsó része sokkal keskenyebb a fel- 
sőnél, a tetőzet összeomlott s maga alá temetett minden bútort, télire elkészített 
élelmiszert, eltemette sertéseiket s a baromfit, sőt egyetlen vagyonukat, az idei 
bortermést és a kész szövött árukat is. 

Szegény grohovaiak! Kétségbeesett arczezal, kezeiket tördelve nézik a 
pusztulást, mert még csak be se mehetnek a romok közé. De hiába is volna ! 
Vagyonuk, jószáguk a föld alatt van. Nehéz sziklakövek födik be a tért, a kövek 
a folytonos nyomás következtében egymásra torlódnak, gyümölcsfákat talál háza 
helyén s ott, hol gyümölcskertje volt, most a roncsolt országút óriási kövei torlód- 
nak egymásra. 

(Az egész talaj mozgásban van. A föld démonai föllázadtak az ember ellen. 
Az országút, mely a helység fölött mintegy 30 méternyi távolságba kigyózott, most 
a falu közepén van és egész súlyával nyomja, szoritja a házakat és a partot befelé 
a Recinába. Egy szilvafa tegnap még fenn a hegyoldalon volt, ma már a házak 
között áll és vándorol tovább az egész talajjal, mindaddig, míg talán a Recina 
tulsó oldalán levő meredek horvátországi part meg nem állítja a megindult hegy- 
tömeget. 

c Hgy szegény asszonynak tegnap reggel az a gondolata támadt, hogy, ha már 
egyebet nem menthet meg, legalább kiszedi a szőlőtőkét a földből, hogy az is kárba 
ne veszszen. A szőlőbe érve, megdöbbenve vette észre, hogy szőlője összeszorult s vagy 
10 méterrel alább fekszik, mint azelőtt. A föld föl van torlódva, a tőkék nagy része 
egymás alá és fölé szorult. Hozzáfogott a munkához, de ijedve hagyta abba, mert 
épen előtte egy lábnyira megrepedt a föld s egy óriási kődarab nyomakodott kifelé 
erősen a földből, mintha csak valami eleven lélek emelgette volna alulról. 

cSzavait bevégezve, ott állt előttem a szegény asszony könytelen, kimeredt 
szemekkel. Kezében egy rosta, egy zsámoly és egy söprű volt. Ez az egész, mit 
vagyonából megmenthetett. Nem volt nehéz házára ismernem; mert oda meredt 
tekintete. 

Csak a háztető volt kinn a földből, az is egészen össze volt lapulva, úgy 
hogy a széna, mely a padláson volt, két lap közül kandikált elő. ex 

Fiume, decz. 11. sA mult napokban újra künn voltam a szerencsétlenség 
szinterén. A látvány megdöbbentő! Az egész romhalmaz a Recina partjára torló- 
dott. Faltörmelék, gerendák, házi szerek romjai hevernek egy kis térségen; a romok 
nagyobb részét eltemették a szüntelenül omladozó sziklák. A lefelé csuszamló 
talajból mintegy 6 méter szélességű darab belezuhant a Recina folyóba s maga alá 
temette a malmok és épületeknek épségben maradt alkotó részeit is. A hirtelen 

(47) 


4s SCHAFARZIK EERENCZ: 


"támadt gát megdagasztotta a Recinát s most széles vizállás terül el a szerencsétlen 
helység romjai mellett. 

"Míg így magamba mélyedve szemléltem az irtózatos pusztulást, s a környé- 
ken tolongó, zagyva, kiváncsi tömeget, egyszerre csak vésztjosló hangok riasztanak 
föl gondolataimból. A hegy tetején egy pár kő indult meg, s mint a hógörgeteg, 
zúgva, dörögve rohant alá, magával ragadva a hegyoldalon heverő laza sziklatör- 
meléket. Lezuhant a szerencsétlen Grohovát fedő sziklamezőre. 

Fönn a hegyen 2 óriási repedés látszik. Pár nap mulva az egész szikla 
leomolhat. . . ., 


1886-ban. 


Január 10-én a hirlapok Teregováról (Krassó-Szörény megyében) jeleztek 

csekély földindulást, melyet állítólag croppant erőss földalatti moraj kísért. Kér- 
dezősködéseinkre több negativ választ vettünk; positiv értelemben pedig csak 
egyet, mely azonban egészen határozott hangzású. RrcHTER LIPÓT, örményesi 
pályafelügyelő úr jelenti ugyanis, hogy a mondott napon d. u. 1 15"-kor (bpesti 
idő szerint) családjával földszinti lakásában asztalnál ülve egyetlenegy hullámszerű 
lökésből álló mozgást érzett, melyet olyan guruláshoz hasonlítható zaj kísért, mint 
az földtömegek csuszamlásánál szokott mutatkozni. A lökés iránya látszólag 
Ny—-K-i volt. Ezen egy positiv adattal szemben beérkeztek a következő tagadó fel- 
világosítások. Porta Orientális-ról (STEINER FüLöp állomásfőnök és OREND MÁRTON 
uraktól) JTeregovárol ( BENcsIk János úrtól és a délmagyarországi term. tud. társu- 
lathoz érkezett jelentések alapján), Temes-Szlatina (SrTuRm HENRIK, vasúti állom. 
főnök úrtól) és végre Mehádiáról 185 (dr. MÉHEs LaJos körorvos úrtól), miből min- 
denesetre azt vonhatjuk le, hogy e földrengés, ha a fent említett jelentés teljes 
hitelt érdemel is, mégis csak igen gyenge természetű volt. 
1 Január 12-én. Kegeszresi Kiss JózsEr, ref. főiskolai tanár úr Pdpáról a 
következőket jelenti a budai meteorologiai központi intézetnek : sD. e. 10—11 
óráig a physikai muzeumban leczkét tartottam, midőn 104 40" tájban a terem köze- 
pén állva, gyenge rezgést éreztem ; e rezgés mintegy 3— 4 percz mulva ismétlődött 
és mindkét esetben körülbelül 3—4 mpcig tartott. Lábaim alatt apadlózat himbálódá 
sát egészen tisztán éreztem. Ugyanakkor lakásomon — mint hazaérkezésemkor 
értesültem — egy közönséges ingaóra megállott, és egy a falon lévő képből a gyen- 
gén álló üveg kihullott. Többektől tudakozódván, vajjon hasonló jelenségeket 
észleltek-e ? — két egyéntől az általam észlelt tüneményhez hasonlóról nyertem 
értesítést.) 

Január 14-én d. u. Vs6£-kor Also-Nerezniczén (Marmaros megyében) 
Vaszócsik Gyura lelkész úr szerint egy alig egytized mperczig tartó lökés volt 
K— Ny-i irányban észlelhető, mely a szobában lévő tárgyakat megrázta, kivált a 
poharakat és tányérokat, a ház falaira pedig olyan hatással volt, mintha azt egy 
faltörő kossal alulról erősen megütötték volna. B lökés, melyet némi zaj is kísért, 
állítólag a falak megrepedését is okozta. (?) E rengést észlelték még [Ielső-Nerez- 
miczén és Irholcz szomszéd községekben is. 

Hogy e földrengés szintén csak igen szűkkörű lehetett, kitűnik azon negativ 
adatokból, melyeket Marmaros-Szigetról (Nagy György kir. főmérnök úrtól), 

(48) 


MAGYARORSZÁGI FÖLDRENGÉSEK. 49 


Tecsóról (ÁGOSTON GyuLAa gyógyszerész úrtól) és végre Munkácsroól ( LIEDERMANN 
JózserF főmérnök úrtól) vettünk. 

Január 18-án hirlapi tádósítások szerint állítólag Brunóczon (Vág völgyé- 
ben) éreztek földrengést, mit azonban vágujhelyi levelezőnk, ft. KessegRző D. F. r. 
kath. áldozár úr beható nyomozás után határozottan tagad. 

Márczius 27-én [zsán (Komárom megyében) MaRcsa GxyökgGy tanító és 
Soós FERENcz körjegyző urak jelentései szerint d. e. 82 507-kor rövid, gyenge böm- 
böléshez hasonló morajtól kísért rázkódás állott be, melyet nem csak a szobákban 
lévők, hanem még az utczán járkálók is észrevettek. Iránya £—D-i volt. E tüne- 
mény mindössze csak néhány mperczig tartott, mialatt megrezzentek az ajtók és 
az ablakok, csörömpöltek az edények, de sőt még nagyobb hatása is volt, a meny- 
nyiben egy istáló fala kidült, egy pincze beszakadt és állítólag kemenczék is össze- 
dűltek. Ezek azonban a legnagyobb valószínűséggel olyan roskadt objectumok, a 
melyek alkalomadtán alkalmasint földrengés nélkül is beomlottak volna. Ezen 
feltevésre jogosít bennünket azon tény, hogy e földrengést sem Ó-( ryjallán dr. Kox- 
KOLY MiIxzós úr astrophysikai observatoriumában, sem pedig a szomszédos Komá- 
rom népes városában NÉMETH VitMmos gymn. igazgató úr szerint nem vettek észre. 
Intenzitását tehát nem szabad túlbecsülnünk s valamint az előbbiek, úgy az izsai 
földrengés is csak nagyon localis jellemű lehetett, mi azonban fontosságából mit 
sem von le. Ha az ilyen apró megrázkódásoknak ma még nem is birjuk a kellő 
magyarázatot adni, mégis feljegyezzük, minthogy sokszor egy későbbi eset meg- 
világítá az előbbieket 18. 

Ápril 12-én este "211? -kor Nagyváradról le egészen Nagy-Szalontáig érez- 
tek földrengést, a melyre vonatkozólag az adatok begyűjtésénél dr. TórH MIHÁLY 
nagyváradi gymnasiumi tanár úr volt kiváló segítségünkre, de azért ezen alkalom- 
mal a közös erőmegfeszítés daczára sem birtuk a jelentéseket olyan számban 
kapni, mint az ilyen esetben kívánatos lett volna. Mindössze csak $ helyről van- 
nak e földrengésről positiv adataink, a melyeket a következőkben összefoglalva. fel- 
sorolunk. 

1. Bereg- Böszörményben FLEISCHER GyuLa úr szerint a földrengés "4111 -kor 
köszöntött be három lökés alakjában, a melyek közül az utolsó egyszersmind a leg- 
erősebb volt, oly annyira, hogy az ágy észrevehetőleg mozgott. A lökések ÉK-i 
irányból látszottak jönni s valami tompa suhogás kísérte őket. A cselédek állítása 
szerint künn a folyosón megszólalt a csengő. j 

2. Biharból dr. VÁRr SzaBó BÉLA úr jelentését birjuk, ki ugyanis a két lökés- 
ből álló rengést este pont 102 257-kor bekövetkezettnek mondja. A két másodper- 
czig tartó mozgás K—VNy-i irányban haladt előre és dörgésszerű morajtól volt 
kísérve. Ablakok, lámpák recsegtek, a fali órák megállottak, az utczán járók inga- 
doztak és szédültek. 

3. Cséffárol, illetőleg e községtől 2:2 km.-nyire fekvő vasúti állomásról 
Boros ARMmIN állomás-főnök úr kimerítő jelentését bírjuk. Levelezőnk, ki ébren és 
hiv. szolgálatban vala, a rengés pillanatában 101 21"-et olvasott le órájáról, mint- 
hogy ez azonban a budapestihez viszonyítva két perczczel sietett, a bekövetkezés 
idejét 197 19"-nek vehetjük. Rövid dübörgő moraj kísérte az egyetlen vagy két 
mperczig tartó csekély hullámzást. Irányát ÉK—DNy-inak állapíthatta meg. Fel- 
jegyzésre méltó továbbá, hogy a földrengés pillanatában a harangvezetéknél fekvő 


AC 14 
Földtani Közlöny. XIX. köt. 1889. (49) ; [. 


50 SCHAFARZIK FERENCZ : 


tájoló jobbra-balra erős kitérést-mozgást mutatott. INánpr MARKovICs ANTAL föld- 
birtokos u. e. időben szintén észlelte a rengést s azt hitte, hogy háza elé kocsi 
állott. — A hirlapok szerint Cséffán a rengés erősebb volt, mint Nagyváradon s a 
lakosság közt nagy panikot okozott. 

E földrengésnek Cséffa környékén semmi hatása nem volt, annyi azonban 
bizonyos, hogy földalatti morajtól volt kísérve s általánosan felköltötte a lakosok 
figyelmét. 

4. Less vasúti állomásáról pedig MüÜünrEeR Gyvuza áll. főnök úr részletesen 
tudósított bennünket a földrengésről. A tünemény pont 104 207-kor (bpesti idő 
szerint) kezdődött egy erősebb lökéssel, a melyre két-két mpercznyi félbeszakítás- 
sal két újabb gyengébb lökés következett. Az egész mindössze 6 mperczig tartott. 
Az első erősebb lökés után távoli mennydörgésszerű moraj jelentkezett, mely a 
mozgást végig kísérte. Hogy az első lökés csakugyan erős volt, bizonyítja azon 
körülmény is, hogy az állomáson az őri harangművek maguktól el kezdtek verni, 
s hogy a távirdai vonal mintegy 10 perczre zavarba jött. E földrengés általában 
kárt nem okozott, csak a szomszéd őrház őre jelentette, hogy kéményének fedő 
kőlapja a lökés következtében lezuhant. (minő irányban ? Ref.) Végre a mi a löké- 
sek irányát illeti, azok ÉK-ről jöttek és DNy-felé távoztak. 

5. Mácsa puszta, Nagyvárad és Cséfta közt. E helyről PoPPRER KÁROLYNÉ 
úrhölgy következő gondos megfigyelésre valló sorait vettük: sA földrengés este 
101 920"-kor következett be. Az óra pontosan a lessi vasúti óra szerint volt igazítva. 
A magas földszinti épület egyik szobájában s ébren voltam, midőn egyszerre csak 
először erős mennydörgésszerű durranást hallottam és rögtön utánna egy nagy 
lökést éreztem, mely megrázkódtatta az egész házat, és a szobáknak minden búto- 
rát. Kb. 2 perez (? mp.) mulva úgy a lökés, mint a rázkódtatás ismétlődött, de 
sokkal kisebb mértékben. Noha minden bútor mozgott, semmi sem mozdult ki 
helyéből, s még a falon függő képek sem estek le. Mint melléktüneményeket em- 
lítem, hogy ezalatt a kutyák éktelenül ugattak, a már nyugvó ökrök felugráltak, s 
egy a háztetőn éjjelező páva az udvarra lerepült." 

Ezekből ítélve a földrengés itt, bár kárt nem okozott, még elég inten- 
ziv volt. 

6. Mező- Telegd-ről (Nagyváradtól K-re) NévERY Aukén lelkész úr írja, hogy 
este "411 -kor ágyában fekve és olvasgatva olyan lökést érzett, mintha az ágyat 
hirtelen felemelték és ismét leejtették volna, mi egy pillanat müve volt. Ezt az 
egyedüli lökést más nem követte, s moraj sem volt hallható. Irány bizonytalan. 
HoxrvárH Sáwxpok földbirtokos házánál szintén észlelték e rengést. 

Itt tehát gyengébb és zajtalan volt a földrengés. 

7. Nagyvárad. Mindenekelőtt dr. Tórm MrHány tanár úr fáradhatatlan leve- 
lezőnk kiválóan szakszerű jelentéseiből a következőket közöljük. A földrengés 
l0n 287 25"-kor következett be helyi, illetőleg 107 16" 25"-kor budapesti idő sze- 
rint, és állott három egymásutáni Ve mpercznyi időközökben következő oldalról 
jövő gyenge, rövid, hullámszerű lökésből, melyeket rövid ideig tartó, erősbödő és 
ismét elhaló dübörgés kísért és részben megelőzött. A rengés DK ÉNy-i irányú 
volt. c Először rakott kocsi dübörgésének véltem, s csak a háromszoros lökés bekö- 
vetkezésekor lettem bizonyossá, hogy földrengés. Kár nem esett; bútorok kimoz- 
dítva nem lettek: az asztalon álló lámpában a petroleum gyenge hullámzásba. 

(50) 


MAGYARORSZÁGI FÖLDRENGÉSEK. 51 


jött. Némely városrészben mintha erősebben érezték volna, így a katonavárosban 
egy épület ujon vakolt falán 1 újjnyi repedés támadt. 

MAKRÓCczY FERENCZ főgymn. tanár úr este 104 25/-kor helyi idő szerint egy 
kőépület II. emeletén egyetlen egy morajtól kísért oldallökést jegyzett fel, mely 
D—Ét-i irányban haladt előre. 

KekRrész Mixsa prem. gymn. tanár úr pedig 10? 27"-re teszi a f. r. beköszön- 
tését, melyet II-odemeleti lakásán mint egyetlen reszketést érzett. E rengéssel 
kapcsolatban gyenge, rövid dübörgés volt hallható. Iránya ÉÉK- -DDNy. Jelen 
földrengés az 1880-iki Erdélyből ide átterjedt rengésnél jóval gyengébb volt. 

KáRony Józser IRÉN tanár úr szintén II. emeleti lakáson fekve és olvasgatva 
tapasztalta e rengést, melyet kb. 107 25"7-kor bekövetkezettnek mond. Morajtól 
kísért egyetlen egy oldallökés, mely 2 mperczig tartott, DNy-ról jött és ÉK-felé 
távozott. 

VipovicH BONAVENTÚRA úr I. emeleti lakásban 10? és kb. 25"-kor figyelt meg 
egy lökést, rákövetkező gyengébb ringással, mialatt kocsizörgéshez hasonló hang 
volt hallható. Irány DK—ÉNY. 

Végre RemÉnyrY Rezső úr közölte dr. TórH úrral, hogy ő a földrengést 
101 287-kor (helyi idő szerint) figyelte meg. Az egyetlen lökés DK-felől ÉNy-felé 
vonult, melyet szélzúgáshoz hasonló moraj kísért. A mozgás ingós volt és előidézte 
nem csak az ablakok és ajtók csörömpölését, hanem még a falak finom recsegését 
is, sőt a falrepedésnek nyoma másnap meg is látszott. 


mt tl mt at d eg 
YO 99 tag 


ék já 


Bél Bihar 4. 4 
Me 
szót AÉ VES z , 
B.Böszörmény N.Varag Ö 


1 9 XoN 
! § 


7) 
OKkan : ; 
ő 3) Me3 8 Gy a ny Bol Cse 


N. Szalonta 
e ps 


. 
JE 2" 
üg .. 
is. ..sse00? 


3. Okányban LxisczixGER EpE községi jegyző úr szerint a nevezett időben 
határozottan lehetett némi kis ingást érezni. 

Negativ válaszok érkeztek ellenben Székelyhídról (dr. WACHSMANN LIPÓT 
úrtól, Derecskéről (dr. Szasó Józser úrtól), Biharból (FEJÉR NÁNDoR, esperes- 
plebános úrtól), Komadiból (Nagy DÁNIEL ref. lelkész úrtól), Ugráról (NaGy IMRE 
ref. lelkész úrtól), Mező-Gyánból (Ósopi SáspoR ref. lelkész úrtól) Nagy Szalontá- 
ról (Kovács ERxő igazgató úrtól) Belényesről (MinurIÖN PÉTER igazgató és DumB- 
RavaY uraktól), végre még Csökmönről (Szagó KÁRony ref. lelkész-esperes úrtól) és 
Udvariról (dr. F. Béna úrtól). 

(51) zi 47 


e SCHAFARZIK FERENCZ: MAGYARORSZÁGI FÖLDRENGÉSEK. 


Ha áttekintjük ezen adatokat, kivált a bennök foglalt irányokat, akkor 
"kitűnik az, hogy a földrengés Nagyváradon DK—ÉNYi, Lessen- és Cséffán 
pedig FK—DNYy-i volt, miből következik, hogy a földrengés kiindulási pont- 
jának Nagyváradtól DK-re, Lesstől és Cséftától pedig ÉK-re kellett feküdnie. 
Ha egy geol. térképet veszünk kézhez, azt látjuk, hogy ezen a tájon a király- 
erdő — Plesnik KDK—NYyÉ Ny. vonulatának 2 NyÉNY-i 1 végén állunk, mely a 
Bányabegy által jelölve van. E vonulat mesozoos jura és kréta-mészkövekből 
áll, melyek a Bányahegyen rupturvonalak által határoltatnak az alföld felé, 
ugy, hogy ezen rezgést is tektonikai okokra" vezethetjük vissza. Magából e 
hegységből földrengési adatokat nem vettünk, de igen valószínű, hogy a 
rengés a hegyek közt ép úgy érezhető volt, mint a hogy kihatott a  sikságba, 
s ha ilyen értelemben a Bányahegy körül kb. 14 km.-es félátmérővel kiegé- 
szítjük a kört, akkor a rengési terület nagyságát 620 (I km.-rel számíthat - 
juk ki (kb 12 0 mfd.) De hogy földrengést, valószinüleg még e körön kívűl 
is érezték, ezt bizonyítja az okányi megfigyelés. 


Április 16-án Bilkén (Beregmegyében) éreztek csekély földrengést. Kö- 
HALMY MixLős úr szerint a rengés esteli 102 287-kor állott be három lökés alakjá- 
ban, mely a szélvész tompa morajához hasonló zajtól kísérve volt. Íránya jee pie 
volt. A vakolat néhol lehullott a házakról és némely gyengébb épület fala megre- 
pedt (?). Máshonnan nem érkeztek hírek, Munkács-ról pedig LIEDERMANN JÓZSEF 
főmérnök úr határozott állítása szerint a földrengés már nem éreztetett. LIEDER- 
manwx úr, kinek e vidéken kitünő összeköttetései vannak, localisnak és jóformán 
csak Bilkére szorítkozónak mondja e rengést. 

November 14-én éjjel Temesvártt éreztek 2 lökésből álló földrengést, melyek 
9".io tartottak, de kárt nem okoztak. (Hirl. tud.) 

November 23-án pedig Teregováról jelentenek rengést BEBRITS GYULA 
állom. főnök és dr. KLEISER SÁNpoR gyógyszerész urak, melyet este 10? 177-kor 
éreztek. Két lökés D—É-i irányból, melyeket kocsizörejhez hasonlítható moraj 
kísért. BEBRITs úr szerint e rengést Porta Orientalison, de sőt még a mehádiai 
vasúti állomáson is érezték volna. 


TÁRSULATI ÜGYEK. 53 


TÁRSULATI ÜGYEK, 
JEGYZŐKÖNYVI KIVONATOK A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT ÜLÉSEIRŐL. 


VI. SZAKÜLÉS 1889. JANUÁRIUS 9-IKÉN. 
Elnök : Dr. SzaBó JÓzsEr. 


Elnök mély meghatottsággal jelenti be az összegyűlt tagoknak, nagyérdemű 
alelnökünk ZsriGmorxpy Vrirmos-nak az 1888-iki év deczember hó 21-én történt 
gyászos elhunytát. Zsigmondy Vilmos társulatunknak mindenkor egyik legbuzgóbb 
előmozdítója, a szakirodalom kitűnő művelője volt és halálával nemcsak a közélet, 
a bányászat; de különösen társulatunk igen sokat veszített. Elnök indítványára a 
nagyérdemű alelnök gyászoló özvegyéhez résztvevő irat intézendő és az 1890. évi 
közgyűlésen tartandó emlékbeszéd elmondására Böcxgn János választmányi tag és 
a m. kir. földtani intézet igazgatója kéretik meg. 

Elnök bejelenti továbbá, hogy a társulat külön szomorú jelentést adott ki, 
a ravatalra babérkoszorút helyezett és a gyászszertartásban testületileg vett részt. 

Veszteséget szenvedett továbbá a társulat Huwranvx Jáwsos elhunytával is, 
ki az 1857-ik évtől kezdve volt a társulat rendes és az 1863-ik évtől 1883-ig 
választmányi tagja ; végre megemlékezik az elnök THuw Lxo gróf elhunytáról 1s, 
ki az 1550-ik évtől kezdve volt társulatunknak tiszteletbeli tagja azért, mert mint 
akkori miniszter, a nehéz időkben társulatunk megalakúlhatását lényegesen elő- 
segítette. 

Az előadások sorát megnyitja : 

HaLavárs GyutzA, felolvasván cAdat Hontmegye földtami viszonyainak isme- 
retéhezv czímű értekezését. Jelesen a /első- Túr határában feltárt mediterrán korú 
üledéket ismerteti, valamint azon kisérleteket is, a melyeket a belőle származó 
homoknak üveggyártásra való használhatósága érdekében PETRIK Laros (Buda- 
pesten) és KaxrsER János (Borszéken) tagtársaink tettek. 

SZONTAGH Tamás Magyarad, Szánthó ( Hont m. ) ásványos forrásairól tartott 
előadást. Előadó a magyaradi fürdő ásványosvíz forrásainak védőterületén dolgoz- 
. ván, az érdekes forrás vidékén gyüjtött közeteket bemutatja s tapasztalatait 
elmondja. Először is a környék topographiai és geologiai viszonyairól szól, azután 
a Bur-patak völgyéből 12 ásványos víz forrást ismertet, a melyek közül jelenben 
a legnevezetesebbek a szántói savanyúvíz és a magyaradi fürdő nagy forrása. 
Az ásványos vizeket három csoportra osztja, u. m.: 1. egyszerű szénsavas hideg 
savanyúvizekre ; 2. langyos hőfoku vasas savanyúvizekre ; és 3. langyos kénes hév- 
vizekre. A gyüjtött anyag között van kétféle márgás andesittufa, a melyek dr. PAN- 
rTocsÉK JózsEF vizsgálatai szerint igen érdekes diatomáceákat és radiolariákat tar- 
talmaznak s e szerves lények maradványai tengeri lerakodásokra is bizonyítanak. 
Van továbbá diatomás ragadópala, a mely PawxrocsEk szerint melegvizű tóban 
rakódott le. 

Dr. SrauB Móxgrcz bemutatja a Sabal major, Unger sp. (Legyező pálma- 

(53) 


(táj 
Hm 


TÁRSULATI ÜGYEK. 


féle) levelének lenyomatát, a melyet a nagy-enyedi Bethlen-főiskola muzeumában 
talált és a mely a Maros-völgyében, Borberek kőbányából, állítólag kárpáti homok- 
kőből került oda. Az irodalomban eddig ismertettek egyik legszebb példánya ez. 
Előadó ez alkalommal részletesen megbeszéli a Sabal-fajok elterjedését. 

Dr. SrauB mókRicz továbbá NEUMAYER M. és NATHORST A. G. legujabb paleon- 
tologiai dolgozatai alapján azon kérdéssel foglalkozik: Vajjon a föld sarkai meg- 
változtatták-e helyzetöket vagy nem ? 


VI. VÁLASZTMÁNYI ÜLÉS 1889. JANUÁRIUS 2-IKÁN. 
Elnök : Dr. SzaBó JózsErF. 


Felolvastatott a társulat nagyérdemű alelnökének Zsigmonnyxy Virmos-nak 
gyászos halála feletti részvétnyilatkozat, a mely jelen jegyzőkönyv kiegészítő 
részét képezi és Zsigmondy Vilmosné úrnő ő Nagyságához, az elhunyt özvegyéhez 
van intézve. A választmányi ülés a szerkesztést egyhangúlag elfogadja. 

Felolvastatott a selmeczbányai fiókegyestilet 1888-ik évi deczember havi 
szakülésének jegyzőkönyve, az 1888-ik záró számadás; az 1889-ik évi pénztári 
előirányzat és az 1889-ik évi tagok jegyzéke. Örvendetes tudomásul vétetik. (Rész- 
letesen alább van közölve). 

Az országos középiskolai tanáregyesület által rendezett Zrefort-gyászünne- 
pélyen a társulatot az első titkár képviselte. 

BöckH János vál. tag a Földtani Közlöny-től kapott irói tiszteletdíjat a tár- 
sulat folyó költségeinek részbeni fedezésére adományozta ; a miért a választmány 
neki köszönetet mond. 

A aFeuille des Jeunes Naturalistess czímű folyóirat által ajánlott csere- 
viszony elfogadtatik. 

BERwxárn Józser tagtársunk A budai keserűvíz források állapota az 1888-ik 
évbens czímű munkájából a társulat rendelkezésére 420 példányt ajánl fel. 
A választmány ez ajándékot köszönettel elfogadja s a füzetke a Földtami Közlöny- 
höz mellékelve fog tagtársainknak szétküldetni. 

Dr. SCHAFARZIK FERENCZ a társulat földrengési bizottságának pénztári jelen- 
tését mutatja be, mit a választmány egyhangúlag tudomásul vesz. 

Előadó felolvassa továbbá a Magy. Tud. Akadémia természettudom ány 
osztályának állandó bizottságához intézendő terjedelmes jelentést s ezzel kapcso- 
latban a földrengési bizottság czéljaira újabb 3 évre terjedő 600 frtnyi segélyért 
szóló kérelmet, mit a választmány egyhangulag szintén jóvá hagy. 


VII. VÁLASZTMÁNYI ÜLES 1889. FEBRUÁRIUS.- HÓ 9-IKÉN. 


Elnök : Böcgn János és dr. SzaBó JÓZSEF. 


Böcxgn János választmányi tag az elnök távolléte miatt megnyítván az ülést, 
mindenek előtt RuporF koronás királyfi Ő Fensége haláláról emlékezik meg. 
Ő Fensége gyászos elhunytával nem csak királyunkat és hazánkat ért leírhatatlan 
nagy csapás ; de a természettudományok is fejedelmi pártfogót és kedvelőt veszí- 

54) 


e - 


TÁRSULATI ÜGYEK. 55 
tettek el. A Magyarhoni Földtani Társulat rendkívüli választmányi ülésén először 
is Ő Fensége emlékének hódol, a midőn jegyzőkönyvének első helyén legmélyebb 
részvételének ad kifejezést. 

Dr. Sraus MónRixcz első titkár indítványára a februárius hó (6-ikára kitűzött 
közgyűlés a társulat gyászának kifejezése czéljából e hó 13-ikára halasztatott el. 

Dr. Szazó Józser megérkezvén elfoglalja az elnöki széket. 

A mult januárius hó 9-ikén tartott választmányi ülés jegyzőkönyve felolvas- 
tatott és hitelesíttetett. 

Titkár 1 rendes tag kilépését bejelenti. 

Rendes tagoknak megválasztattak : 

GSCHWANDTNER ÁLBERT m. k. pénzügyminiszteri titkár Budapesten, ajánlja 
Böcxgn János ; 

MELCZER GUSZTÁV tanárjelölt Budapesten, ajánlja dr. SzápmczkYy GYULA ; 

SzErLLEMY Lászró m. kir. bányatiszt Kapnikbányán, ajánlja FISCHER SAMu ; 

Arezxy GyöRGy m. kir. kohótiszt Zalathnán, ajánlja DoroG János ; 

ÖCHWICKER ALFRÉD tanárjelölt Budapesten, ajánlja dr. örauz MóRIcz. 

A Természettudományi Társulat által kiadott felhívás TREFORT ÁGOSTON 
emléke ügyében, a Társulat közlönyében egész terjedelmében megjelenik, 
adakozásra kérve a tagtársakat. Az aláírási ív külömben a közgyűlésen is fog 
köröztetni. LuwxácsEK J. levelező küldeményét a választmány megköszöni. A cs. 
kir. szabadalmazott első Dunagózhajozási Társulat forgalmi igazgatósága ez évre 
is rendelkezésünkre bocsájtott egy szabadjegyet, a miért a választmány hálás 
köszönetet mond. 

A társulati alaptőke elhelyezésére és kezelésére nézve a választmány SEMSEY 
AwDpoR elnöklése alatt PerHő GYULA, SOCHAFARZIK FERENcz választmányi tagok- 
ból és a titkárokból álló bizottságot küld ki azon utasítással, hogy javaslatukat a 
jövő választmányi ülésen bemutassák. 

Végül Haravárs GyutA r. tag a közgyülésen teendő irásbeli indítványa olvas- 
tatott fel, a mely arra vonatkozik, hogy Magyarország geologiai térképe a társulat 
tagjainak díjtalanúl szolgáltassék majd, ki. A választmány valamennyi szavazat- 
tal egy ellenében a már régebben történt megállapodás mellett marad és a közgyü- 
lésen Haravárs Gyuza r. tag indítványát nem fogja elfogadásra, ajánlani. 


JELENTES A SELMECZBÁNYAI FIÓKEGYESÜLET ÜLÉSEIRŐI.. 


Szaküűlés 1888. deczember 9-én. PécH Awrar elnök az ülést megnyitván, 
HEGEpüs PáL felolvassa az rIstván-telér és mellék-erecseinek tulajdonságairól 
szóló értekezését. HeGEpüs értekezésében az István-telért a Grüner-telér szakadé- 
kának magyarázza, de a települési viszonyokat, valamint a tölteléket amazétól 
eltérőnek találja. Megemlíti, hogy a melléklapok szintén tartalmaztak érczeket, 
kivált az egyesülési pontokon. Végre leírja a zúzóművek eredményeit. 

Az elnökség továbbá előterjeszti a fiókegyesület 1888-ik évi zárszámadását. 
E szerint a bevétel összesen 599 frt 07 kr. o. é.; a kiadás 169 írt 69 o. é. ; marad 
a megelőző években megtakarított összegekkel együtt az 1889-ik évre 429 frt 
38 kr. o. é. fölösleg. 

Végre előterjeszti a titkár az 1889-ik évre szóló költségvetés előirányzatát. 


(55) 


56 A TÁRSULAT TISZTVISELŐI. 


A -MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT 
tisztviselői, 
választattak az 1886 január 13-án tartott közgyülésen az 1886—1889 trienniumra. 
FUNCTIONÁRE DER UNGAR. GEOLOG. GESELLSCHAFT. 


gewahlt in der am 13. Jünner 1886 abgehaltenen (reneralversammlung 
für das Triennmum 1886—1899. 


Elnök (Prásident) : Dr. szentmiklósi SzaBó Józser, kir. tanácsos s több bel- és 
külföldi rend lovagkeresztese, a budapesti m. kir. tud. egyetemen az ásvány- 
és földtan ny. r. tanára; a magyar tudom. Akadémia igazgató tagja és 
TII-ik (mathematikai és természettudományi) oztályának titkára ; számos bel- 
és külföldi tudományos társulat tiszteleti, külső, rendes és levelező tagja. stb. 

(1) Alelnök (Viceprásident) : ZsiamonpY ViLmos, kir. tanácsos s több bel- és kül- 
földi rend lovagkeresztese, országgyűlési képviselő, a képviselőház pénzügyi 
bizottságának elnöke, a magyar tud. Akademia lev. tagja stb. (Meghalt 1888. 
decz. 21-ikén.) 

Titkárok (Secretáre) : Első titkár dr. SrauB MóRkicz; másodtitkár dr. SZONTAGH 
Tamás. 

Pénztáros (Cassier) : ÜzZanyuGa JÓZSEF. 


Választmányi tagok : (Mitglieder des Ausschusses.) 


BöcgH János. dr. PErTHő GYyYuLA. 
GEZELL SÁNDOR. torH LAJOS (TELEGDI). 
dr. HERicH KÁROLY. dr. SCHAFARZIK FERENCZ. 
dr. HoFMANN KÁROLY. dr. SCHMIDT SÁNDOR. 

dr. KRENNER JÓZSEF SÁNDOR. — SEMSEY ANDOR. 

Lóczy Lagos. dr. WARTHA VINCZE. 


A földrengési bizottság tagjai: (Mitglieder der Erdbeben-Commission.) 


Elnök (Prásident) : Dr. szentmiklósi SzaBó JÓZSEF. 
Előadó (Referent) : Dr. SCHAFARZIK FERENCZ. 
Tagok (Mitglieder) : prudniki HANTEKEN Mixsa, Lóczy Laros, dr. SZONTAGH TAMÁS 
Ványa MIxKLós. 


Az erdélyrészi előadó : (Referent für die siebenbürgischen Landestheile.) 


Dr. KocH ANTAL. 


(56) 


TAGOK NÉVSORA. 


ag 


OT 


A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT TAGJAINAK 
NÉVSORA 
az 1888-iki évben. 


VERZEICHNISS 
DER MITGLIEDER DER UNGARISCHEN GEOLOGISCHEN GESELLSCHAFT 
um Jahre 188558. 


Jegyzet. A lakóhely után következő szám a tag választási évét jelenti. A hol 
két szám fordul elő, ott az első (zárójel közötti) jelenti a rendes taggá választás 
évét, a második pedig a tiszteleti, pártoló, örökítő vagy levelező taggá választás idejét. 


Pártfogó. (Protektor.) 


GALANTHAI HERCZEG EsrERHázY MixLós, Edelstetten herczegi grófja, Fraknó 
örökös ura, az Aranygyapjas hend Vitéze, a Magyar királyi Szent-István rend 
középkeresztese, a Hannoverai Guelph-rend kardos nagykeresztjének birto- 
kosa, a császári orosz Szent-Anna-rend commandeurje, cs. kir. kamarás, 
Sopronmegye örökös főispánja, cs. és kir. örnagy sz. k. — Bécsben, 1856. 


Tiszteleti tagok. (Ehren-Mitglieder.) 


Beyrich E., a berlini egyetemen a palxzontologia tanára, Huropa geologiai térképe 
ügyének egyik igazgatója stb. Berlin 1886. 

Blanford W. T., a londoni Royal Society tagja s a londoni geologiai társulat titkára, 
London 1886. 

Capellini Giovanni, a bolognai egyetemen a geologia tanára, a nemzetközi geologiai 
kongresszus elnöke, Bologna 1886. 

Dana James, a Yale-Colleg-on a mineralogia HANS Connecticut államban, New- 
Hawen 1886. 

Daubrée A., az Institut tagja s a természetrajzi múzeumon a geologia tanára, 
Páris 1886. 

Dechen H. von, a porosz kir. bányák főigazgatója, a nemzetközi geologiai kongr. 
tiszteleti elnöke, Bonn 1886. 

Ettingshausen Constantin, báró, egyetemi tanár, Graz 1883. 

Geringer Károly báró, Bécs 1850. 

Hall James, állami geologus s az állami természetrajzi múzeum igazgatója Al- 
banyban, New- York államban 1886. 

Hauer Ferencz, lovag, csász. és kir. udvari tanácsos, a cs. k. természetrajzi udvari 
múzeum intendansa, Bécs 1867. 


(57) 


5S TAGOK NÉVSORA. 


Hébert E., az Institut tagja s a Sorbonneban a geologia tanára, Páris 1886. 

Meneghini Giuseppe, a pisai egyetemen a geologia tanára, az olasz királyi Comitato 
Geologico elnöke, Pisa 1886. 

Prestwich J., az oxfordi egyetemen a geologia tanára, a londoni Royal Society 
tagja s a londoni geologiai társulat alelnöke, London 1886. 

hichthofen Ferdinand báró, egyetemi tanár, Lipcse 1883. 

Semsei Semsey Andor, földbirtokos, am. nemz. múzeum ásványtári osztályának tiszt. 
fő-öre, a m. tud. akadémia és a kir. m. természettudományi társulat tiszteleti 
tagja, Budapest. 1876. j 

Stache Guidó, cs. k. főbányatanácsos és a cs. k. geologiai intéz. aligazgatója, Bécs 1872. 

Stur Dénes, főbányatanácsos, a cs. k. geologiai intézet igazgatója, Bécs 1880. 

Suess Ede, a bécsi tudomány-egyetemen a geologia tanára s az osztrák Reichsrath 
tagja stb., Bécs 1586. 

(t) Thun Leó gróf, Bécs. 1850. (Meghalt 1888-ik év deczember 17-ikén.) 

Zittel Károly Alfréd, a müncheni egyetemen a geologia és paljxontologia tanára, 
München 1883. i 


Levelező tagok. (Correspondirende Mitglieder.) 


Beszédes Kálmán, Konstantinápoly 1574. 

Buda Ádám, földbirtokos, Rea (1866) 1885. 

Dr. Felix János a palaeontologia magántanára a lipcsei egyetemen. 1888. 
Hazslinszky Frigyes, collegiumi tanár, Eperjes 1888. 

Korniss Emil gróf, Budapest 1880. 

Majláth Béla, Budapest 1875. 

Müller Károly, Villány 1875. 

Dr. Roccatagliata Péter, Nápoly 1885. 

Báró Splény Béla, ny. min. tanácsos, Budapest 1588. 

Szelle Zsigmond, Dunaföldvár 1852. 


Pártoló tagok. (Unterstützende Mitglieder.) 


Andrássy Dénes gróf, bányabirtokos, Dernő 1885. 
Andrássy Manó gróf, országgy. képviselő, Budapest 1885. 
Budapest fővárosa 1881. 
Csáky László gróf, v. b. titk. tanácsos, országgy. képviselő, Budapest 1855. 
Első cs. és kir. szab. dunagőzhajózási társulat, Budapest és Pécs 1873. 
Északmagyarországi egyesített kőszénbánya és iparvállalat  részvény-társaság, 

Budapest 1885. 
Kempelen Imre, földbirtokos, Moha 1886. 
Köszénbánya és téglagyár részv.-társulat, Budapest 1872. 
Nagyági m. kir. és magántársulati aranybányaműc-vállalat, Nagyág 1883. 
Osztrák magyar államvasuttársaság, Budapest és Bécs 1885. 
Pesti hazai első takarékpénztár-egyesület, Budapest 1883. 
Rimamurány-Salgó- Tarjáni vasmű-részvény-társaság, Salgó-Tarján 1885. 
Dr. Schwarcz Gyula, a m. tud. akadémia lev. tagja, Sz.-Fehérvár 1864. 

(58) 


TAGOK NÉVSORA. 59 


Dr. Szabó József, (L. elnökség) Budapest (18550) 1886. 

Szlávy József koronaőr, Budapest 1885. 

(1) Zsigmondy Vilmos, (L. Elnöks.) Budapest (1866) 1884. (Meghalt 1888. deczem- 
ber 21-ikén.) 


Örökítő tagok. (Gründende Mitglieder.) 
Balla Pál, ügyvéd, Ujvidék 1883. j 
Beszterczebánya szab. kir. város Tanácsa, Beszterczebánya 1885. 
Bezerédy Pál, földbirtokos, Budapest 1884. 
Dávid Vilmos, mérnök, Budapest (1866) 1884. 
Dr. Mágócsy-Dietz Sándor, tanár, Budapest (1877) 1885. 
Esztergomi Főkáptalan, Esztergom 1886. 
Dr. Fischer Samu, vegyész, Budapest 18858. 
Hantken Miksa, (prudniki,) lovag, egyetemi tanár, Budapest (1860) 1873. 
Dr. Herich Károly, nyug. m. kir. miniszteri osztálytanácsos, Budapest 1886. 
Husz Samu , bányamérnök, Budapest (1867) 1885. 
Dr. IHosvay Lajos, műegyetemi tanár, Budapest (1883) 1885. 
Inkey Béla, birtokos, Budapest (1875) 1886. 
Kállay Béni, közös pénzügyminiszter, Bécs 1859. 
t Klein Lipót, bányatulajdonos és építési vállalkozó, Budapest 18585. 
Dr. Koch Antal, egyetemi tanár, Kolozsvár (1866) 1884. 
Dr. Kuncz Adolf, csornai praelatus, Csorna (1880) 1886. 
Dr. Pethő Gyula, m. k. osztálygeologus, Budapest (1873) 1886. 
Rónay Jáczint, kanonok, Pozsony (1868) 1876. 
Dr. Róth Samu, áll. főreáliskolai igazgató, Lőcse (1874) 1885. 
Salgó- Tarjáni kőszénbánya részvény-társaság, Budapest 1872. 
Dr. Schafarzik Ferencz, m. kir. geologus, Budapest (1875) 1884. 
Dr. Staub Móricz, tanár, (1868) 1887. 
Fülöp, Szász - Coburg - Gothai herczeg vasgyárai, Pohorella 1885. 
Dr. Szontagh Tamás, magángeologus 1857. 
Tengerészeti hatóság, Magyar királyi, Fiume 1876. 
Tóth Ágoston, nyug. honvéd ezredes, m. kir. oszt. tanácsos, Grácz 1868. 
Ujvidéki m. kir. kath. főgymnasium (Balla Pál alapítványa), Ujvidék 1883. 
Zsigmondy Béla, mérnök, Budapest (1871) 1875. 


Rendes tagok. Ordentliche Mitgtieder. 


a) Budapesti rendes tagok. 


Adda Kálmán, m. királyi bányatiszt 1887. 
Almásy Andor, (szentannai) magyar királyi központi főerdőmester 1888. 
Bakos János, főgymnasiumi helyettes tanár 1887. 

(59) 


60 TAGOK "NÉVSORA.: 


Ifj. gy. Batthyány Géza, birtokos 1885. 
Báthory Nándor, főreáliskolai tanár 1875. 
Bedő Albert (kálnoki), országos főerdőmester, miniszteri tanácsos 1888. 
Belházy János, m. kir. miniszt. osztálytanácsos 1867. 
Berecz Antal, felsőbb áll. leányiskolai igazgató 1866. 
Bernáth József, vegyész 1864. 
Böckh János, m. k. osztálytanácsos, a m. k. földtani intézet igazgatója, 18658. 
Braun Gyula, tanárjelölt 1885. 
Bruck József, m. kir. hivataltiszt 1886. 
Bruimann Vilmos, m. k. főbányatanácsos és ny. bányakapitány 1870. 
Burchard Konrád, főkonzul, a főrendiház tagja 1885. 
Czanyuga József, a m. nemzeti múzeum irattárnoka, 1850. 
Déchy Mór, birtokos 1875. 
Dr. Dékány Rafael, főreáliskolai igazgató 1867. 
Déry Mihály, plébános 1871. 
Dr. Dulácska Géza, fővárosi főorvos 1882. 
Duma György, főgimnáziumi tanár 1872. 
Dr. Hissen Ede, magánzó 1874. 
Eötvös Loránd báró, egyetemi tanár 1867. 
Erős Lajos, egyetemi tanársegéd, 1885. 
Farkass Róbert, m. kir. hivataltiszt 1876. 
Fábry Gyula, pestvidéki kir. törvényszéki biró: 1886. 
Dr. Fialowsky Lajos, kir. főgymnáziumi tanár 1887. 
Fillinger Károly, polg. fiuiskolai igazgató 1871. 
Franzenau Ágoston, nemzeti múzeumi segédőr 1877. 
Frivaldszky János, kir. tanácsos, nemz. múzeumi igazgató-őr 1853. 
Gerenday Béla, márványműgyáros 1888. 
Gezell János, vasúti főkönyvvivő 1872. 
Gezell Sándor, m. kir. bányatanácsos, bányafőgeologus, 1871. 
Ghyczy Géza, kir. tanácsos, a kereskedelmi akademia igazgatója 1568. 
Gianone Adolf, főmérnök 1878. 
Gombossy János, m. kir. miniszt. osztálytanácsos 1872. 
Greenzenstein Béla, m. k. miniszteri tanácsos 1872. 
Guckler Győző, m. kir. bányabiztos 1878. 
Dr. Haag Ödön, ügyvéd 1881. 
Halaváts Gyula, m. kir. segédgeologus 1874. 
Dr. Hasenfeld Manó, egyetemi magántanár 1866. 
Hegedüs Sándor, országgyűlési képviselő 1877. 
: Herrich Károly, ny. m. kir. miniszteri tanácsos 1862. 
Dr. Hofmann Károly, m. k. főgeologus, 1861. 
Dr. Hoitsy Pál, országgyűlési képviselő 1885. 
1 Dr. Hunfalvy János, kir. tanácsos, egyetemi tanár 1857. 
Dr. Iszlay József, fogorvos 1880. 
Jamniczky Lipót, m. kir. curiai biró 1877. 
Jankó János (ifj.), egyetemi hallgató 1588. 
Dr. Jurányi Lajos, egyetemi tanár 1879. 
(60) 


TAGOK NÉVSORA. 61 


Kachelmann Farkas, m. kir. miniszt. fogalmazó 1885. 
Kalecsinszky Sándor, a m. kir. földtani intézet vegyésze 1882. 
Kecskóczy Ödön, polgári iskolai tanár 1884. 
Kilián Frigyes, m. kir. egyetemi könyvárus 1550. 
Klein Gyula, műegyetemi tanár 1873. 
Kocsis János, egyetemi tanársegéd 1883. 
Dr. Koller Gyula, orvos 1885. 
Kossuch János, üveg- és fayence-gyáros 1880. 
Kozocsa Tivadar, állami tanitóképezdei tanár 1874. 
Dr. Krenner József Sándor, műegyetemi tanár és n. múzeumi őr, 1864. 
Kuncz Péter, m. kir. miniszteri osztálytanács 1868. 
Láng Sándor, mérnök 1885. 
Legeza Viktor, polgári iskolai tanár 1874. 
Leithner Antal báró, nyug. m. kir. miniszteri tanácsos 1884. 
Dr. Lendl Adolf, műegyetemi magántanár 1887. 
Dr. Leutner Károly, nyug. miniszt. térképtári igazgató 1867. 
Lippert Gyula, országos központi tanszerraktár- és gyártulajdonos 1587. 
Loczka József, a nemzeti múzeum vegyésze 1883. 
Lóczy Lajos (Lóczi), műegyetemi tanár, 1874. 
Lőrenthey Imre, tanárjelölt 1885. 
Lukács László, országgyűlési képviselő 1882. 
Dr. Lutter Nándor, kir. tanácsos, tankerületi főigazgató 1867. 
Dr. Molnár Nándor, gyógyszertár-tulajdonos. 1877. 
Dr. Muraközy Károly, műegyetemi tanársegéd 1886. 
Nagy Dezső, műegyetemi tanár 1884. 
Nagy László, állami tanitónő-képezdei tanár 1880. 
Dr. Nendtvich Károly (Cserkuti), kir. tanácsos, nyug. műegy. tanár 1850. 
Paszlavszky József, m. kir. főreáliskolai tanár 1873. 
Petrik Lajos, m. kir. ipar-középiskolai tanár 1887. 
Pfiszter Károly, m. kir. miniszt. számtanácsos 1869. 
Dr. Posewitz Tivadar, m. kir. segédgeologus, 1877. 
Preuszner József, háztulajdonos 1867. 
Prélyi István, magánzó 1854. 
Probstner Arthur, országgyűlési képviselő 1879. 
toth Lajos (Telegdi), m. kir. főgeologus, 1870. 
Rybár István, állami tanitónő-képezdei tanár 1871. 
Sajóhelyi Frigyes, főreáliskolai tanár 1871. 
Scherffel Gusztáv, m. kir. bányatanácsos 1887. 
Dr. Schmidt Sándor, egyetemi magántanár, nemzeti: múzeumi segédőr, 1876. 
Dr. Schulek Vilmos, egyetemi tanár 1875. 
Schuller Alajos, műegyetemi tanár 1874. 
Semsey Andor, (semsei) földbirtokos, 1876. 
Siehmon Adolf, mérnök, 1874. 
Szathmáry Béla, m. kir. bányakapitány 1869. 
Szauer Arnold, tisztviselő 1588. 
Dr. Szádeczky Gyula , egyetemi tanársegéd 1883. 
(61) 


62 TAGOK NÉVSORA. 


Szécskay István, polgári iskolai tanár 1874. 

Szontagh Pál (Gömöri), földbirtokos és gyártulajdonos 1885. 
Dr. Téry Ödön V., m. kir. belügyminiszteri fogalmazó 1878. 
Dr. Thirring Gusztáv, fővárosi tisztviselő 1883. 

Tirscher Géza, magy. kir. főbányabiztos 1886. 

Dr. Török Aurél, egyetemi tanár 1852. 

Válya Miklós, polgári iskolai tanár 1876. 

Dr. Vángel Jenő, egyetemi tanársegéd 1887. 

Vécsey József, báró 1868. 

Visi Imre, országgyűlési képviselő 1884. 

Dr. Wagner Dániel, gyógyszerész 1850. 

Dr. Wagner Jenő, vegyész 1835. 

Wallenfeld Károly. bányabirtokcs 1885. 

Dr. Wartha Vincze, műegyetemi tanár 1868. 

Wein János, fővárosi vízvezetéki igazgató 1867. . 
: Weisz Bernát Ferencz, kir. tanácsos, fővárosi törvh. bizottság tagja. 1866. 
Dr. Weninger László, fővárosi főreáliskolai tanár. 1880. 
Wettstein Antal, curiai biró 1866. 

Wieszner Adolf, ny. társ. bányaigazgató 1870. 

Wittinger János, polgári iskolai igazgató 1875. 

Zenovitz Gusztáv, a m. kir. főfémjelző-hivatal ellenőre 18385. 
7imányi Károly, műegyetemi tanársegéd 1885. 


b) Vidéki rendes tagok. 


Dr. Abt Antal, egyet. tanár, Kolozsvár 1867. 
Agh Timót, cist.-r. főgymnasiumi tanár, Zircz 1885. 
Árkosi Béla, kir. bányatiszt, Körmöczbánya 1886. 
jaczoni Albert, főreáliskolai tanár, Kassa 1874. 
Baumerth Károly, m. kir. bányatiszt, Bartos-Lehotka 1887. 
Bekker Vilmos, cisterci rendi tanár, Baja 1885. 
Bene Géza, bányamérnök, hesicza 1885. 
Benes Gyula, bányamérnök, Kis-Terenne 1867. 
Dr. Benkő Gábor, egyetemi tanársegéd, Kolozsvár 1885. 
Bertalan Alajos, kegyesrendi urad. pénztáros, Mernye 1886. 
3ibel János, műépitész, Oravicza 1886. 
Bothár Dániel, lyceumi tanár, Pozsony 1866. 
Dr. Bothár Samu, városi orvos, Beszterczebánya 1885. 
Bózer Károly, m. kir. bányatiszt, Körmöczbánya 1886. 
Brzorád Rezső, földbirtokos, Mogyorós 1867. 
Burány János, ügyvéd, Esztergom 1870. 
Búza János, kollegiumi tanár, Sárospatak 1872. 
Dr. Chyzer Kornél, Zemplénmegye főorvosa, 5.-A.-Ujhely 1879. 
Csathó János, kir. tanácsos, Alsó-Fehérm. alispánja, Nagy-Enyed 1867. 
Cseh László (Szt-Katolnai), okleveles gazda, Csapó Radnót 1882. 
Dr. Cserey Adolf, lyeeumi tanár, Selmeczbánya 1881. 
(62) 


TAGOK NÉVSORA. 63 


Csia Ignácz, m. kir. bányagyakornok, Sugatagh 1887. 

De Adda Sándor, m. kir. bányatanácsos, Akna-Szlatina 1567. 

Delhányi Zsigmond, m. kir. bányatisztjelölt, Aranyidka 1853. 

Derzsi K. Ferencz, tanár, Szentes 1879. 

Dérer Mihály, m. kir. vaskohó-mérnök, Libetbánya 1874. 

Diaconovich Aurél, mérnök, Német-Bogsán 1888. 

Dolog János, kir. bányatanácsos, Zalathna 1883. 

Ebergényi Kálmán, m. kir. bányatiszt, Szomolnok 1880. 

Ebleitner Károly, bányamérnök, Tokod 1888. 

Ehrenwald Márk, bányavállalkozó, Esztergom 1586. 

Eichel Lipót, okleveles bányász, Anina 1883. 

Eisele Gusztáv, bányagyakornok, Vashegy 1885. 

Farkas János, bányamérnök, Arló 1886. 

Dr. Farkas János, orvos, Duna-Pentele 1874. 

Fischer Samu, m. kir. bányagyakornok, Felsőbánya 1883. 

Friedrich Károly, gazdatiszt, Kajár 1885. 

Fritz Pál, m. kir. bányanagy, Rónaszék 1885. 

Dr. Gallik Géza, gyógyszerész, Kassa 1878. 

Gallik Oszvald, bencsés rendi tanár, Pannonhalma 1887. 

Gerő Nándor, bányamérnök, Salgó-Tarján 1883. 

Gianone Virgil, m. kir. bányatiszt, Pécs 1883. 

Glanzer Gyula, bányamérnök, Baranya-Szabolcs 1874. 

Gothárd Jenő, birtokos, Herény 1880. 

Gólián Károly, m. kir. bányatiszt, Nagyág 1876. 

Görgev Lajos, m. k. vasgyári hiv. főnök, Tiszolez 1879. 

Greguss János, bányaigazgató, Köpecz 1872. 

Gyürky Gyula (Gyürki), társulati bányamérnök, Dorogh 1885. 

Haala József, bányamüvezető, Dorogh 1888. 

Halmai Albin, bányafőnök, Bánszállás 1884. 

Hellwig Nándor, m. k.: bányatanácsos és bányahivatali főnök, Körmöczbánya 1885. 

Hermann Gusztáv, bányaigazgató, Márkusfalva 1879. 

Hesky János, bányaigazgató, Zalathna 1885. 

Hickl József, gymnásiumi tanár, Tresztena 1876. 

Hlavacsek Kornél, m. kir. bányatiszt, Szomolnok 1883. 

Holletschek Károly, bányagondnok, Nemtibánya 1885. 

Dr. Hollósy Jusztinián, dömölki apát, Kis-Czell 1869. 

Hrasszky Antal, ügyvéd, Szepes-Olaszi 1873. 

Hudoba Gusztáv, m. kir. pénzügyi tanácsos, Nagybánya 1871. 

Huftner Tivadar, m. kir. főbányatanácsos és bányaművezető, Nagybánya 1871. 

Hültl József, m. kir. főbányatanácsos, bányaműigazgató, Nagyág 1878. 

Jablonszky Floris, kath. gymnásiumi tanár, Miskolcz 1886. 

Jahn Vilmos, uradalmi igazgató, Boros-Sebes 1885. 

Jelinek Ernő, bányaigazgató; Ózd 1885. 

Joós István, m. kir. bányatiszt, Diósgyőr 1881. 

Joós Lajos, m. kir. bányatiszt, Felső-Bánya 1883. 

JIunker Gusztáv, ev. gimnáziumi tanár, Beszterezebánya 1887. 
(63) 


64 TAGOK NÉVSORA. 


Kail Béla, m. kir. pénzverő-hivatali ellenőr, Körmöczbánya 1876. 
Dr. Kanka Károly, kir. tanácsos, főorvos, Pozsony 1851. 
Kantner János, bányamérnök, Borszék 1886. 
Kaufmann Kamilló, m. kir. bányakapitány, Nagybánya 1866. 
Keller Emil, gyógyszerész, Vág-Ujhely 1864. 
Dr. Koch Ferencz, egyetemi magántanár, Kolosvár 1875. 
Kondor Sándor, m. kir. bányatiszt, Rézbánya 1883. 
Kovács Dömjén, cisterc. rendi főgymnásiumi tanár, Eger 1885. 
Krausz Nándor, bányamérnöksegéd, Óza 1886. 
Dr. Krászonyi József, orvos, Nyir-Bakta 1880. 
Krecsarevics Márk, szerb főgymnasiumi tanár, Ujvidék 1878. 
Kremnitzky Amandus, m. kir. sóbányahivatali főnök, Vizakna 1887. 
Kremnitzky Jakab, bányatiszt, Verespatak 1876. 
Krémer György, m. kir. bányahivatali főnök, Torda 1885. 
Krivány János, (Kriványi) aradmegyei pénztári ellenőr, Arad 1877. 
Dr. Kubacska Hugó, m. kir. bányatanácsos, pénzverő-hivatali igazgató, Körmöcz- 
bánya 1872. 5 
Kupecz István, m. kir. bányatiszt, Körmöczbánya 1887. 
Lajos Győző, m. kir. bányagyakornok, Nagyág 1885. 
Lájer Nándor, cisterci rendi tanár, Székesfehérvár 1885. 
Liedermann József, mérnök, Munkács 1875. 
Dux József, bányatiszt, Kotterbach 1888. j 
Maderspach Antal, vegyész, Resicza 1885. 
Maderspach Livius, bányamérnök, Tiszolcz 1875. 
Dr. Markó László, Borsodmegye főorvosa, Miskolcz 1882. 
Matyasovszky Jakab, (mátyásfalvi) osztálygeologus, Pécs 1872. 
Ia. Márkus Ágoston, nyug. m. kir. bányatanácsos, Nagy-Bocskó 
Dr. Mártonfi Lajos, gymnasiumi tanár, Szamos-Ujvár 1880. 
Báró Mednyánszky Dénes, Rakovicz 1851. 
Mészáros Gyula, m. kir. bányatiszt, Nagybánya 1881. 
Miháldy István, plébános, Bakony-Szt-László 1872. 
4 Mikolai László, ügyvéd, Igló 1875. 
Miletits Döme, a rudariai bányavállalat megbizottja, Bozovics 1586. 
Milkovics Zsigmond, földművelő, Szent-Mihály 1866. — 
Molnár Károly, reáliskolai tanár, Székely-Udvarhely 1874. 
Dr. Munkácsy Pál, orvos, Nagy-Bocskó 1887. 
Dr. Nagy Károly, főbányaorvos, Abrudbánya 1879. 
Nagy Pál, bányavállalkozó, Esztergom 1886. 
Nemes Felix, főgym. tanár, Csik-Somlyó 1886. 
Nikl János, m. kir. irodatiszt, Szomolnok 1883. 
Nyirő Béla, m. kir. bányagyakornok, Akna-Sugatagh 1886. 
Nyulassy Antal, plébános, Tárkány 1869. 
Oelberg Gusztáv, L., m. kir. főbányabiztos, Zalathna 1867. 
Okolicsányi Béla, m. kir. főbányahivatali fogalmazá, Akna-Szlatina 1875. 
Dr. Pantocsek József, kerületi orvos, Tavarnok 1885. 
Dr. Pantotsek L. V., magánzó, Zlatnó 1878. 
(64) 


TAGOK NÉVSORA. 65 


Parragh Gedeon, tanár, Kecskemét 1873. 

Pálffy József, m. kir. bányabiztos, Szepes Igló 1885. 

Pálffv Samu, bányafőnök. Abrudbánya 1867. 

Pálffy Sándor, köz és váltó ügyvéd, Arad 1878. 

Petrovits András, bányamérnök, Óza 1884. 

Péter János, reáliskolai tanár, Pécs 1875. 

Philippovits Sándor, a rudariai vaskóbányatársaság igazgatója, Majdán 1887. 

Piczek Gusztáv, m. kir. bányagyakornok, Verespatak 1887. 

Platzer Ferencz, nyug. bányahivatali főnök, Jászó 1871. 

Dr. Plichta Soma, Nógrád megye tiszt. főorvosa, országos egészségügyi tanácsos, 
Losonez 1883. : 

Pocreanu György, társulati bányatiszt, Vaskó- Moravicza 1886. 

Pongratz Gusztáv lovag, bánya- és gyártulajdonos, Zágráb 1885. 

Poor János, kegyesrendi áldozó pap és tanárjelölt, Nagy Kanizsa 1886. 

Pöschl Ede, m. kir. bányatanácsos, nyug. bányaakadémiai tan., Körmöczbánya 1871. 

Dr. Primics György, múzeumi segédőr, Kolozsvár 1880. 

Priviczky Ede, m. kir. főaranyválasztó, Körmöczbánya 1880. 

Dr. Profanter János, kir. bányamű-orvos, Akna-Sugatagh 1885. 

Pirugberger József, miniszt. tanácsos, nyug. m. kir. bányaigazgató, Karva 1866. 

Prunner Róbert, kir. bányagyakornok, Körmöczbányán 1883. 

Báró hadvánszky Béla, Zólyommegye főispánja, Sajó-Kaza 1880. 

Rakus Pál, főherczegi főbányatiszt, Gölniczbánya 1886. 

Rieger János, kohónagy, Sebeshely 1867. 

Roch Gyula, kegyesrendi tanár, Tata 1881. 

Rombauer Emil, kir. főreáliskolai igazgató, Brassó 1886. 

Dr. Rómer Flóris, kanonok, Nagy- Várad 1860. 

Ruffiny Jenő, bányamérnök, Dobsina 1872. 

tuzitska Béla, tanárjelölt, Kolozsvár 1888. 

Dr. Sárkány Miklós, Szent-Benedekrendi apát, Bakonybél 1869. 

Schneider Gusztáv, vaskohó-igazgató, Szomolnok 1872. 

Schwartz Gyula, városi bányaművezető, Körmöczbánya 1881. 

Siegl József, műépitész és téglavető-tulajdonos, Fehértemplom 1886. 

Siegmeth Károly, a m. észak-keleti vasut mozgosítási főnöke, S.-A.-Ujhely 1879. 

Starna Sándor, m. kir. bányatiszt, Úrvölgy 1885. 

Stempel Gyula, m. kir. bánya-gyakornok, Rézbánya 1887. 

Dr. Sterényi Húgó, tanár, Arad 1879. 

Süssner Ferencz, bányahivatali főnök, Rézbánya 1869. 

Szabó Samu, tanár, Kolozsvár 1855. 

t Szakács István, gymnasiumi tanár, Kecskemét 1873. 

t Dr. Szelényi Lajos, főorvos, Tápió-Szele 1866. 

Széchy Ákos, polgáriskolai tanár, Arad 1886. 

Dr. Székely József, városi orvos, k. a. érd. kereszt tulajdonosa, Tokaj 1885. 

Szikszay Lajos, alispán, Zilah 1878. 

Szontagh Aladár, m. kir. bányabiztos, Zágráb 1885. 

Tallatschek Ferencz, bányaigazgató, Petrozsény 1883. 

Teschler György, állami főreáliskolai tanár, Körmöczbánya 1875. 


Földtani Közlöny. XIX. köt. 1889. (65) § 5 


66 TAGOK NÉVSORA. 


Téglás Gábor, állami reáliskolai igazgató, Déva 1872. 

Themák Ede, reálisk. tanár, Temesvár 1869. 

Torma Zsófia úrhölgy, Szászváros 1867. 

Dr. Török József, kir. tanácsos, főiskolai tanár, akademiai rend. tag, Debreczen 1859. 
Tribus Antal, m. kir. bányamérnök, Körmöczbánya 1886. 

Ifj. Veress József, m. kir. bányagyakornok, Körmöczbánya 1885. 

Dr. Vutskits György, kath. gymnasiumi tanár, Maros-Vásárhely 1885. 
Wagner Vilmos, m. kir. hivatali főnök, Rónicz-Brezova 1881. 
Waldherr József, polgári iskolai tanár, Versecz 1880. 

Wallenfeld Mihály, magánzó, Duna-Bogdán 1885. 

Weisz Tádé, m. királyi bányakapitány, Zalathna 1867. 

Winter Sándor, földbirtokos, Ipolyságh 1885. 

Zorkócezy Lajos, tanító, Ujvidék 1887. 


c) A selmeczbányai fióőkegyesület tagjai. 


Akademiai általános társaság, Selmeczbánya 1876. 
Bothár Gyula, bányászakademiai tanársegéd, Selmeczbánya 1886. 
Breznyik János, kir. tanácsos, evang. főgymnasiumi igazgató, Selmeczbánya 1376. 
Broszmann Jenő , m. k. gépfelügyelő, Szélakna 1878. 
Cseh Lajos (Szt-Katolnai), m. kir. bányageologus, Selmeczbánya 18571. 
Faller Károly , bányásziskolai tanár, Selmeczbánya 18853. 
Varbaky István, bányászakademiai igazgató és bányatanácsos, Selmeczbánya 1871. 
Fox Károly, kir. gépfelügyelő, Szélakna 1888. 
Gretzmacher Gyula, kir. bányatanácsos és bányászakad. tanár, Selmeczbánya 1871. 
Hegedüs Pál, m. kir. bányatiszt, Selmeczbánya 1835. 
Hoffmann Richárd, m. kir. akademiai tanársegéd, Selmeczbánya 1883. 
Ifj. Kachelmann Károly, gépgyár, Vihnye 1871. 
Kamenár József, m. kir. bányamérnöksegéd, Szélakna 1887. 
Krutkovszky Károly, m. kir. kohótiszt, Selmeczbánya 1887. 
j( Kuntzl Gábor, m. kir. bányatiszt, Selmeczbánya 1880. 
Litschauer Lajos, kir. bányásziskolai tanár, Selmeczbányán 1886. 
Ludwig József, m. kir. bánvagyakornok, Szélakna 1887. 
Martiny István, m. kir. bányatiszt, Vichnye 1883. 
Mialovich Elek, kir. kohótiszt Selmeczbányán 1888. 
Murzsnay Ferencz, kir. bányagyakornok, Selmeczbánya 1888. 
Pelachy Ferencz, m. kir. bányagyakornok, Sélmeczbánya 1887. 
Péch Antal, m. kir. bányaigazgató, Selmeczbánya 1867. 
Platzer Jenő, magy. kir. számtanácsos, Selmeczbánya 1855. 
Rákóczy Samú, m. kir. zuzómű felügyelősegéd, Selmeczbánya 1853. 
teitzner Miksa, m. kir. bányatanácsos, Selmeczbánya 1874. 
tennert Gyula, pénztárnok, Selmeczbánya 1875. 
Richter Géza, kir. bányagyakornok, Selmeczbánya 185885. 
Schelle Róbert, m. kir. vegyelemző, Selmeczbánya 1876. 
(66) 


TAGOK NÉVSORA. 67 


Dr. Schenek Gusztáv, m. kir. bányatanácsos, bányászakadémiai tanár, Selmecz- 
bánya 1871. 

Schmidt Géza, m. kir. számtiszt, Selmeczbánya 18855. 

(t) Scehréder Rezső, m. k. bányatanácsos, bányászakadémiai tanár, Selmecz- 
bánya 1875. 

Dr. Schwartz Ottó, bányászakadémiai tanár, Selmeczbánya 1871. 

Selmeczbánya város tanácsa 1875. 

Svehla Gyula, m. kir. bányatiszt, Selmeczbánya 1880. 

Széles Géza, m. kir. bányagyakornok, Szélakna 1887. 

Tirscher József, m. kir. bányamérnök, Szélakna 1876. 

(1) Titze József, m. k. bányatiszt, Szélakna 1880. 

Veress József, m. kir. bányatanácsos és bányaügyi előadó, Selmeczbánya 1867. 

Wagner József, társulati kohófőnök, Selmeczbánya 1881. 

Wieszner Adolf, m. k. bányatiszt, Selmeczbánya 1880. 

Winkler Benő, m. kir. bányatanácsos, bányászakadémiai tanár, Selmeczbánya 1867. 


d) A rendes tagok jogaival biró intézetek és egyesületek. 


Állami főreáliskola, Arad 1880. 

Drenkovai kőszénbányaművek igazgatósága, Berzászka 1885. 
Eggenberger-féle könyvkereskedés, Budapest 1872. 

Hori Ó-Kaszinó, Eger 1876. 

Esztergom város tanácsa 1873. 

Fehértemplomi állami gymnasium 1880. 

Feketeerdői üveggyár, Feketeerdő 1885. 

Gyulafehérvári nagy gymnasium könyvtára, Gyulafehérvár 1881. 
Ielói evangelikus főgymnasium könyvtára, Igló 1873. 

Iglói felsőmagyarországi bánya-polgárság, Igló 1866. 
Kecskeméti reform. főiskola, Kecskemét 1873. 

Miskolezi polgári iskola, 1883. 

Miskolczi reform. főgymnasium 1880. 

Nadrági vasipar-társulat igazgatósága Nadrág 1882. 

Brassói bánya- és kohó részvénytársaság, Ruszkabánya 1834. 
Kuun-reform. gymnásium, Szászváros 1875. , 

Szombathelyi premontrei főgymnasium 1880. 

Zombori m. kir. állami főgymnasium 1885. 


e) Magyarországon kivül lakó tagok. 


Ascher H. Ferencz, bányaigazgató, Grvácz 1884. 

Bornschegg Keresztély, bányaigazgató, Voitsberg, (Steiermark) 1883. 

Dávid Alajos, Metternich herczeg udvari tanácsosa, uradalmi főkormányzó, 
Bécs 1885. 

Defrance Károly, Antwerpen . 1873. 

Dr. Duka Tivadar, orvos, London 1882. 

Ehrenlechner B. János, bánya- és üveggyári gondnok, München 1835. 

Dr. Fuchs Tivadar, cs. és kir. termr. udv. múzeumi őr, Bécs 1879. 


(67) 8 5r 


6s A TÁRSULAT CSEREVISZONYOSAI, 


Gikics Sövetozár, bányamérnök, Belgrád 1881. 

Hofmann Rafael, bányabirtokos, Bécs 1867. 

Dr. Hörnes Rudolf, egyetemi tanár, Grácz 1884. 

Maas" Bernárd, a Dunagőzhaj. társaság köszénbányák vezérigazgatója; Bécs 1882.. 

Noth Gyula, bányaigazgató, Barwinek Galiczia 1885. 

Posepny Ferencz, cs. kir. bányatanácsos és bányászakad. tanár, Bécs 1971. 

Schröckenstein Ferencz, bányafőgondnok, Brandeisl, Csehország 1867. 

Stach Frigyes, lovag, cs. kir. építészeti tanácsos, Bécs 1885. 

Steinhaus Gyula, bányamérnök, D. Feistritz, 1871. 

Dr. Wichmann Arthúr, egyetemi tanár, Utrecht 1884. 

Zsigmondy Árpád, bányamérnök, Bécs 1883. 

Zujovié J. M., főiskolai tanár, Belgrád 1886. 
Levelezők. 

Brunner Antal, állami útmester, Keszthely 1888. 

Kovách Károly, polgármester, Zalaegerszeg 1888. 

ILunácsek József, néptanitó, Felső Esztergály 1888. 


. A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULA 
csereviszonyosainak kimutatása. 


VERZEICHNISS 


jener gelehrten Corporationen, mit denen die ung. geolog. 
Gesellschaft in Schriftenaustausch steht. 


Magyarország. 


1. Budapest, Magyar Földrajzi Társaság. 


2. ( Országos ipar-egyesület. 

2: ( Természetrajzi Füzetek. 

(! a Ungarische Montan-Industrie-Zeitung. 
o 


5. Kolozsvár, Erdélyi Muzeum- Egylet. 

;. Lócse, Magyarországi Kárpát-egyesület. 

7. Nagy-Szeben, Siebenbürg.- Verein für Naturwissenschaften. 
s. Pozsony, Természettudományi és orvosi Egylet. 

9. Temesvár, Délmagyarországi Természettudományi Társulat. 
10. Zágráb, Societas historico-naturalis Croatica. 


MJUSZÚTT 
11. Becs, Allgemeine österreichische Chemiker- und Techniker-Zeitung. 
12. a  K.k. Geographische Gesellschaft. 
13. c  K. k. Geologische Reichsanstalt. 
14. c " K. k. Zoologisch-botanische Gesellschaft. 
15. c — K. k. Naturhistoriscehes Hofmuseum. 
16. Brünn, Naturforschender Verein. 
17. Reichenberg, Verein der Naturfreunde. 


Németország. 
15. Berlin, Gesellschaft naturforschender Freunde. 
19. Berlin, Naturae Novitatés szerkesztősége. 
(68) 


36. 


49. 


A TÁRSULAT CSEREVISZONYOSAI, 


Dánzig, Naturforschende Gesellschaft. 


. Dresden, Naturwissenschaftliche Gesellschaft alsis . 

29. Elberfeld und Barmen, Naturwissenschaftlicher Verein. 
23. Frankfurt a/ M. Verein für Geographie und Statistik. 

. Giessen, Oberhessische Gesellschaft für Natur- und Heilkunde. 
. Greifswald, Geographische Gesellschaft. 

. Görlite, Naturforschende Gesellschaft. 

. Halle a/S., Verein für Erdkunde. 

. Königsberg, Physikalisch-ökonomisehe Gesellschaft. 

. Magdeburg, Naturwissenschaftlicher Verein. 

. Regensburg, Naturwissenschaftlicher Verein. 

. Wiesbaden, Nassauischer Verein für Naturkunde. 


Olaszország . 


2. Palermo, Collegio degli Ingegneri et Architett1. 
. Roma, Reale Comitato Geologico d Italia. 
. Velencze, Notarisia. 


Francztaország. 


. Páris, Annuaire Géologigue Universel. 


Belgium. 


Brüssel, Société Royale Malacologigue de Belgigue. 


Angolország 


. New-Castle-upon- Tyne, Institute of Mining and Mechanical Engineers. 


Oroszország. 


;. Kiew, Gesellschaft der Naturforscher. 
. Moszkva, Société impériale des naturalistes. 
. Szt. Pétervár, Comité Géologigue de la Russie. 


Dominion of Uanada. 


. Ottawa, Commission Géologigue et d Histoire naturelle du Canada. 


 Éjszakamerikai Egyesült-Államok. 


. Minmcsota, Geological and Natural history Survey. 

. Pluladelplhia, The Wagner Free Institute of Science. 
. San Francisco, Academy of Sciences. 

. Washington, Smithsonian Instution. 


( United States Geological Survey. 
( United States Departement of Agriculture. 
Délamerika.. 


:, Mexico, Sociedad Cientifica sAntonio Alzate.s 


AMustralázsta,. 


Melbourne, Geological Society of Australasia. 
Budapest, 1888. évi deczember hó 31-én. 


69 


Dr. Sraug MóxIcz, 


első titkár. 


(69) 


70 KÖNYVJEGYZÉK. — BÜCHERVERZEICHNISS, 


A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT 
SZÁMÁRA 1888 FOLYTÁN BEÉRKEZETT CSEREPÉLDÁNYOK ÉS AJÁNDÉKKÖNYVEK 
JEGYZÉKE." 


Verzeichniss der im Jahre 1888 durch Sehriftenaustausch und 
Geschenke eingelaufenen Druckwerke. 


Allgemeine Vesterreichische Chemiker- und Techmiker-Zeitung 1888, VI. évfolyam.. 

American Journal (The) of Science and Arts. New-Haven. 1878 — 1886. (Vol. 
XV—-XXXII.) 

Amnalen des k. k. naturhistorisehen Hofmuseums. Wien, Bd. III. 1888. 

Annuaire Géologigue Universel 1887. Paris. 

Annual Reports ofthe Board of Regents of the Smithsonian Institution Was-. 
hington, 1859, 1860, 1861, 1885 (1—2). 

Atti del Collegio degli Ingegneri ed Architetti in Palermo. Anno, 1887. Fase (1- —2.) 
Palermo 1887. 

Annual Report of the Bureau of Ethnology 1882—1883. Washington 1886. 

Anmnual Report (Sixth) of the United States Geological Survey 1884—85. Was- 
hington 1885. 

Bolletino d. R. Comitato Geologico d Italia. Roma 1887, Nro. 9—12 ; 1887 supple- 
mento; 1888 Nro.1—6. : 

Bulletins du Comité Géologigue de la Russie. St. Petersbourg, 1887, 11—12: 
IS88 1—5. VII. Bibliothégue Géologigue de la Russie 1887. Supplément au 
FESEVANTE 

Bulletin de la Société Imperiale des Naturalistes de Moscou anneé 1887. Nr. 4, 
Beilage etc. Tome I. 1887. Nro. 1—2. Bulletin 1888, Nro. 1—3; Beilage Tome IL. . 
Hülfte 1. Moscou. 

Bulletin of the Geological and natural History Survey of Minnesota Nr. 2—4 ; 1887. 

Bulletin of the California Academy of Scienses Vol. 2. Nr. G, 7, 8. 1887. 

Bulletin of the United States Geological Survey, Washington. 1886, Nr. 27, 28, 29, 

. 34, 35, 36; 1887, Nr. 37, 38, 39. 

Ertekezések (Az erdélyi Muzeum-egylet kiadványai) Kolozsvárt 1887. (1887. 1. sz.) 

Földrajzi Közlemények, Budapest, 1888. XVI kötet. 

Geological and Natural History Survey of Minnesota. 1884, 1885, 1886. St. Paul. 

Jahrbuch der k. k. Geolog. Reichsanstalt. Wien, 1887. XXXVII. Bd. 3. 4, 1888 : 
DKV Bad: 15 2, 3. 

Jahresbericht (III-ter) der Geographischen Gesellschaft zu Greifswald. I. Th.. 
1888. 

Jahresbericht und Abhandlungen des Naturwissenschaftlichen Vereines in Magde- 
burg 1887. Magdeburg 1888. 

Jahrbücher des Nassauischen Vereins für Naturkunde, Jahrg. 41, Wiesbaden, 1888. 

Magyar Ipar. Kiadja az országos Iparegyesület, Budapest, 1888. IX. kötet és 


£ E művek az 1876. évi közgyűlés határozata értelmében a m. kir. földtani. 
intézet könyvtárába kebeleztetnek. 
(70) 


KÖNYVJEGYZÉK. — BÜCHERVERZEICHNISS. 71 


Melléklete : Találmányok leírása VI. kötet 1—21. 

Mémoires du Comité Géologigue. St. Petersbourg, Vol.V, 2, 3, 4; VI, VII, 1, 2. 1888. 

Memorias de la Sociedad Cientifica sAntonio Alzates Tom. I. 1887. Tom. IL. 
(1—3) Mexico. 

Mémoires de la Société de Naturalistes de Kiew. Tome IX. 1 et 2. 

Mineral Resources of the United States 1885. Departement of the Interior United 
States Geological Survey. Washington, (1886.) 18597. 

Mittheilungen der Geographischen Gesellschaft in Wien. Bd. XXX. Bd. XXXI. 
Nr. 1—11. 

Monograph of the United States Geological Survey. Volume X. Washington 1886. 

Naturae Novitates Berlin. Jahrg. 1888. 

Nowveaux Mémoires de la Société Imperiale des Naturalistes de Moscou. Tome 
XV. Livr. 4. Moscou 1886. 

Notarisia, Velencze, III, Nr. 9—12. 1888. 

Orvos- Természettudományi Értesítő. Kiadja az Erdélyi Muzeum Egylet. Kolozs- 
vár 1888. 7 

Természettudományi szak. XIII. évf. 1—2. füzet. 
9 


Orvosi a XIII. a 1—2. a 
Népszerű a XII. c  16— 2. . c XIII. évf. 1—2. füz. 


Procés- Verbauwx de la Société Malacologigue de Belgigue, Tome XVI. 1887 ; Tome 
XVII, 1888 ; pag. 81—141-ig. 

Report- Annual. Commission Geologigue et d"Histoire de la Naturelle de Canada 
Volume II. 1886 ; Maps Nos 3, 4, 5, 6, 6, and 7. 

Smithsonian Miscellaneous Collections, 1887 Vol. XXVIII. XXIX, XXX; 1888 
XXXI, Washington. 

Sehriften der Naturforscehenden Gesellschaft in Danzig, VII. Bd. 1 Hft. Danzig 1888. 

Schriften der Physikalisch-Oekonomischen Gesellschaft zu Königsberg in Pr. 
XXVIII. Jahrg. 1887. Königsberg, 1888. 

Siteungsberichte und Abhandlungen der Naturwissenschaftlichen Gesellschaft Isis 
in Dresden, 1887. Januar— December ; 1888. Januar—Juni. 

Természetrajzi Füzetek. Kiadja a Magy. nemz. Muzeum. XI. köt. 2—4. füzet. 
Budapest, 1888. 

Természettudományi Füzetek. Kiadja a Délmagyarországi Természettudományi Tár- 
sulat. XI. — XII. köt. (1—2), Temesvár, 1887 és 1888. 

Transactions of the Geological Society of Australasia Vol. I. Part. III. Melbourne : 
London 1878. 

Tramsactions of the North of England Institute Minning and Mechanical Engineers. 
Newcastle-upon-Tyne. Vol. XXXVII. (1—V1). 

Ungarische Montan-Industrie-Zeitung IV. Jahrg. Nr. 1—24. Budapest, 15885. 

Verhandiungen der k. k. Geologisehen Reichsanstalt zu Wien. 1888 (1—14). 

Verhandlungen der k. k. Zoologiseh-Botanischen-Gesellschaft in Wien. XXXVIII. 
Band. 

Verhandlungen des NaturforsehendenVereins in Brünn, XXV. B.1886. Brünn1887 . 
Bericht (V-ter) der meteor. Commission 1885. Brünn, 1887. 

Verhandlungen und Mittheilungen des Siebenbürgisehen Vereins für Naturwissen- 
sechaften in Hermannstadt, 1885, XXXV ; 1886. XXXVI ; 1888, XXXVIII. 

(71) 


72 


10. 
1518 


13. 


14. 


18 


Ot 


16. 


keni 


IZ/s 


AJÁNDÉKOK. — GESCHENKE. 


Ajándékok. — (Geschenke.) 


. Agassiz Alexander, Annual Report of the Curator of the Museum of Compa- 
rative Zoology at Harvard College to the President and Fellows of Harvard 
College for 1887—88. Cambridge 1888. 

. Blytt A., The probable cause of the displacemen of beach-lines. Christi- 
ania 1889. i 

. Blytt A., On Variations of climate in the course of time, Christiania 1886. 


.. Conwente Dr., Bericht über die Verwaltung der naturhistorischen, archáologi- 


sehen und ethnologisehen Sammlungen des Westpreussischen Provinzial-Muse- 
ums für das Jahr 1887. 


. Feha J., Untersuchungen über fossile Hölzer. Leipzig 1887. 
. Felix J., Herr Johannes Felix an Herrn W. Dames. Ueber einen Besuch des 


Jorullo in Mexico. 1888. 


. Hintamann Ernst Dr., Das Innere der Erde. Magdeburg 1888. 
. Hoernes R. Dr., Ein Beitrag zur Kenntniss der Südsteiriscehen Kohlen-Bildun- 


gen. Graz 1888. 


9. Kalecsinszeky Sándor, Az 1887. évi február hó 23-iki Felső-Olaszországi föld- 


rengés. (Das Erdbeben in Oberitalien 1887.) Mellékelve van 6 drb. nagy photo- 
graphia és 5 tábla fametszetű kép. 

Siegmeth Kár., Kirándulás a Polonina-Runára. Igló 1888. (Auf Polonina-Runa. ) 
Stach Frigyes lovag, A Zalatna vidéki nemesérez bányaművek Faczebánya és 
Mindszentbánya. Bécs-Zalatna 1885. 


2. Wein János, Emlékirat a fővárosi végleges vízmű tárgyában, mint felelet a 


fővárosi közmunkák tanácsa műszaki osztályának jelentésére. Budapest 1888. 
Magyarországi Kárpátegyesület. Dénes Ferencz, Tájékoztató a magyarországi 
kárpát vidéken utazók számára. Igló 1888. 
Amuarto del Observatorio Astronomico Nacional de Tacubaya. Anno de 1859. 
Mexico 1888. 


. A Gyergyő- Ditrot római kath. polgári fiu-iskola értesítője az 1887—58-ik tan- 


évről. Gyergyó-Ditró. 1888. 

A cBiharmegyei régészeti és történelmi-egyletn évkönyve 1885/6—1887/5. 
Nagyvárad 1888. 

Proceedings of the United States National Museum 1883. Washington. 


18. Catalogue de la précieuse et superbe Collection de Coguilles d Espéces Vivan- 


19. 


20 


tes e. t. c. Utrecht 1888. 

Mathematikai és természettudományi Ertesítő. Kiadja a Magyar Tudományos 

Akademia, szerkeszti König Gyula. Budapest. VI. kötet (1-——9) 1887—1888; 

VIL. kötet (1. füzet) 1888. ( Ajándékozta a Magyar Tudományos Akadémia.) 

. Ertekezések a természettudományok köréből. Kiadja a Magyar Tudományos 
Akadémia, a III. osztály rendeletéből szerkeszti Szabó Józset XVII. kötet; 
(5, 6. szám) 1887. XVIII. kötet ; (1, 2, 3. szám.) (Ajándékozta a Magyar Tudo- 
mányos Akadémia). 

Kelt Budapesten, 1888. deczember 31-én. Dr. SrauB Móricz, 
első titkár. 


(72) 


SUPPLEMENT 


AUSZÜGHBH UND ÜBERSETZUNGEN 
FOLDTANI KÖZLÖNY 


MITGETHEILTEN 


ORIGINAL- AUFSATZE UND VERHANDLUNGEN 


KIK BAND. y NI JANUAR— -VÁRZ. TŰ 1-8 HEPT, 


ÜBER DIE ERDBEBEN DER KARPATHEN- UND 
KARSTLANDER. 


Berichte der ungarischen und kroatischen Erdbeben-Commissionen. 


INHALT : 


1. Dr. Axrox Kocn. Bericht über die siebenbürgisehen Erdbeben im Jahre 
1886. (Uebersetzt von ÁRNOLD SZAUER.) 

2. Dr. MicHAEL Kisparré. Bericht über die kroatisch-slavonisch-dalmati- 
nischen, sowie über die bosnisch-herzegovinischen Erdbeben in den Jah- 
ren 1884, 1885 und 1886. 

3. Dr. FgRaAsz SCHAFARZIK. Bericht über die ungarischen Erdbeben in den 
Jahren 1885 und 1886. Mit einer lith. Tafel und einer Skizze im Text. 
(Uebersetzt von ARNOLD SZAUER.) 


Die Erdbeben-Commission der ung. geologischen Gesellschaft mit dem 
Sitze in Budapest setzte auch in den letzten Jahren, sowie vorher mit Unter- 
stützung dér ung. Akademie der Wissenschaften ihre Thátigkeit fort. Das 
Feld ihrer Beobachtungen : Ungarn und Siebenbürgen war jedoch so aus- 
gedehnt, dass besonders bei weiter gelegenen Gegenden, wie Siebenbürgen 
sich die Leitung und das Hinsammeln von Erdbebenbeobachtungen bereits 
ziemlich sehwierig gestaltete. Es wurde daher bald der Wunseh laut, die 
Beobachtung der siebenbürgisehen Erdbeben abzutrennen und von Klau- 
senburg aus zu leiten. 

Universitáts- Professor Herr Dr. Awxrorn Kocn, der unermüdliche 
Durchforscher Siebenbürgens, erklürte sich auch sofort bereit, die Beobach- 
tung der siebenbürgisehen Erdbeben in die Hand zu nehmen und von Jahr 
zu Jahr die Ergebnisse in Form von Berichten der geologiscehen Literatur 
einzuverleiben. Die Thátigkeit der Klausenburger Section der Erdbeben- 
Commission der ung. geologischen Gesellschaft begann mit dem Jahre 1886, 

(17 


74 A. KOCH: 


über welches wir auch bereits die vorliegende Zusammenstellung der sie- 
benbürgischen Erdbeben erhielten. 

Als eine weitere erfreuliche Erscheimung begrüssen wir die áhnlichen Ar- 
beiten des Agramer Professors Herrn Dr. MicHAEL Kisparré, welche die Erd- 
beben nicht nur Kroatiens und Slavoniens, sondern auch jene von Fiume, des 
dalmatinischen Litorales, sowie ferner Bosniens und der Herzegovina in sich 
begreifen. Die Berichte der Agramer Erdbeben-Commission werden zwar 
von der südslav. Akademie im kroatischer Sprache edirt, doch hegte der 
Autor den Wunsch, seine Beobachtungen auch in einer allgemeiner verbrei- 
teten Literatursprache erscheinen zu lassen, dem der Ausschuss der ung. 
geologischen Gesellschaft mit vollster Bereitwilligkeit entgegenkam. 

Es reihen sich infolge dessen die einzelnen Berichte, jeder für 
sich einen selbststándigen Abschnitt bildend, doch ungezwungen harmo- 
nisch aneinander, indem sie abgesehen von den östlichen und ostsüdöst- 
lichen sich bald verlierenden Ausláutfern der Alpen, zwei der wichtigsten 
europáisechen Gebirgssysteme, das der Karpathen und jenes des Karstes, mit 
einem Netz von Erdbebenbeobachtungen überziehen. Dr. B ScHn. 


BERICHT ÜBER DIE SIEBENBÜRGISÜHEN ERDBEBEN IM JAHRE I886. 


Vow 


Prot. Dr. Anros Kocn. 


Im Jahre 1586 haben wir nur von zwei in Siebenbürgen beobachte- 
ten Erdbeben Kenntniss. 


I. Das Háromszéker Erdbeben vom 22. Februar 1886. 


Am 22. Februar Nachmittags gegen 3" 30" verspürte man in 
der Ebene von Háromszék bis Kronstadt hinab, sowie auch lángs des Alt- 
flusses ein schwaches Erdbeben, das wir kurz Háromszéker Erdbeben nen- 
nen können. Schon aus der geringen Zahl der eingelangten Berichte können 
wir schliessen, dass dasselbe unbedeutend war, noch mehr aber wird dies 
aus den Angaben der Berichte ersichtlich werden. Die meisten Berichte 
langten aus Kronstadt (von den Herren Dr. Joser FABRIrrus, stádtisehem 
Oberarzt ; Dr. AuGusr FABRITIus, prak. Arzt ; GEoRG DÁNIEL und FERDINAND 
MÁnuy, Bürgersechullehrer ; Jurius RömER, ev. Mádchensechullehrer; DANTEL 
BoRoswyar, Advokat und WILHELM HAUSMANN) und aus Sepst-Szent-(ryörgy 
ein (von den Herren Dr. STEFAN Szász, Director an der Bürgerschule ; 
Dr. WitHELm Dapay, Spitals- und Dr. MICHAEL ANTAL, Comitatsarzt), wáh- 
rend uns aus den folgenden Ortsechaften blos einzelne Berichte zuliefen : 


9 


SIEBENBÜRGISCHE ERDBEBEN. 19 


aus Barátos (von Herrn JosEF Bisó, Lehrer) ; Baróth (von Herrn Dr. ADAL- 
BERT  HaJós, Gemeindearzt); Kézdi- Vásárhely (von Herrn Gymnasial- 
Director IsiDoR SzísJJjáRró) ; Komolló, Kovászna (von Herrn Grundbesitzer 
GroRG Csrx) ; Nagy-Ajta (von Herrn Grundbesitzer JosEF ZATHURECZKY) ; 
Nagy- Borosnyó (von Herrn Postmeister AsTrox BARABÁS) und sehliesslich 
aus Réty (von Herrn Kreisnotár MosEs RÁPOLTY). 

Negative Berichte kamen uns aus Hidvég, Törcsvár, Zernest, Fel- 
Doboly, Papolcz, Bodola und Fogaras, ja selbst einzelne auch aus Kronstadt 
und Baróth zu, wo das Erdbeben laut den Aussagen zahlreicher Beobachter 
unzweifelhatt statttand, welcher Umstand abermals nur für den scehwachen 
Verlaut des Erdbebens spricht. 

Betrachten wir nun der Reihe nach jene Orte, von wo her wir verláss- 
licehe Angaben erhielten. 


1. Kronstadt. Aus den von hier eingelangten Berichten sind die wichtig- 
sten Beobachtungen folgende : 

Betreff der Zeit weichen die Angaben der Berichte (n. M. 3 29", 34 30" 
und 34 32" B. Z.) um 3" von einander ab, ohne dass wir imstande würen, eine 
dieser Angaben als die glaubwürdigste zu bezeichnen. 

Bezüglieh der Art der Erdbewegung weichen die Beobachtungen ebenfalls 
sehr von einander ab. Die Meisten erwáhnen nur einen starken Stoss, dem ein 
langsames Beben, Erzittern der Erde und Schwanken der (Gregenstánde folgte. 
Andere sprechen von 2 und 3, schnell nach einander folgenden, von der Seite 
und von unten her erfolgten Stössen, deren erster der heftigste war, zwischen 
denselben mit einem dem Rütteln der KEisenbahnwaggons nicht unühnlichen 
Beben oder nach Anderen mit einem an das Schaukeln eines Schiffes erinnernden. 
Wanken. 

Auch betrefts der Dauer des Bebens herrsehen grosse Abweichungen in 
den Berichten. Allgemein wird behauptet, dass das Beben nur sehr kurze Zeit 
dauerte und es ergaben sich beim Schátzen dieser Zeit Angaben von 17—30". 
Hinsichtlich der Dauer der Intervalle zwischen den einzelnen Stössen haben wir 
keine bestimmte Angabe. 

In der Bestimmung der Richtung des lIrdbebens zeigt sich dagegen eine 
ziemliche Uebereinstimmung, nachdem dieselbe als 50—NW oder aber 5—N-lich. 
angegeben wird. Für die letztere Richtung zeugt die Angabe des Professors DÁNIEL, 
der zufolge eine Person, die im I. Stockwerk gegen N gewendet stand, auf den 
Stoss ebenfalls in derselben Richtung vorwürts fiel, woraus auf eine von 5 kom- 
mende Erdbewegung geschlossen werden kann. 

Schallerscheinungen werden nur in wenigen Berichten erwáhnt, nümlich 
ein Brausen mit gleichzeitigem Beben, als wenn ein Wind entstanden würe oder 
ein dumpfes Getöse mit einem donnerartigen Krachen, das dem Beben voranging 
und noch einmal so lange anhielt. 

Auf die Intensitüt des Erdbebens können wir aus dessen geringen Wirkun- 
gen schliessen. Auf der Gasse befindliche Personen verspürten das Erdbeben im 
allgemeinen nicht und selbst in den Hüusern wurde dasselbe hauptsáchlich nur 


[3] 


76 A. KOCH: 


von Denjenigen empfunden, die in den oberen Stockwerken ruhig sassen, wáhrend 
stehende Personen ebenfalls blos wenig verspürten. Leicht bewegliche und 
besonders hángende Gegenstünde geriethen in ziemliches Schwanken ; einzelne 
schwach unterstützte (Gegenstünde fielen sogar um und verursachten Erschrecken. 

Südlich von Kronstadt wurde das Erdbeben im naheliegenden [Hosszúfalu 
ebenfalls verspürt, angeblich in südlicher Richtung (dieser unbestimmte Ausdruck 
könnte vielleieht vals von Süd kommends bedeuten !) 

2. Sepsi-Szent-György. Die Zeitangaben der von hier exingelangten Berichte 
sind derart von einander abweichend, dass dieselben gar nicht berücksichtigt 
werden können. Die Beobachtung von Dr. J. Szász (37 15") steht aber der von 
Dr. Awxran (344—59)so nahe, dass diese Angabe eher als richtig angesehen 
werden kann, als die von Dr. Dapav (2 10") und die der Tagesblátter (Punkt 3p ) ; 
obgleich auch diese Zeritangabe mit den Kronstüdter Beobachtungen in keinem 
richtigen Verhaltnisse steht. 

Nach Dr. F. Szász begann das Beben mit einem starken Stoss, demzufolge 
ein offener Thürflügel dreimal zugeschlagen wurde; hiebei erklirrten die Glas- 
tafeln ziemlich stark, sowie auch das Fenster dreimal. Nach den Stössen folete eine 
wellenartige Bewegung. Das Schwanken des Tisches verspürte er noch einige 
Sekunden nachher. Das Zuschlagen des Thürflügels erfolgte in Intervallen von 
circa 17. Dr. V. Dapav fühlte im zweiten Stockwerke des Comitats-Spitals. 
síitzend in kurzen lIntervallen nur zwei Stösse, einen stüárkeren und einen 
sehwácheren. 

Dieselben waren von einer wellenförmigen Bewegung begleitet, als wenn 
der Beobachter auf emmem Stuhle geschaukelt worden würe. 

Dr. M. AsraL verspürte drei wellenförmige Bewegungen, als wenn dieselben 
aus dem Keller durch Herabfallen schwerer Körper entstanden würen; die erste 
war heftiger, die zwei anderen sehwácher. 

Die Dawer des Erdbebens wird von keinem Berichterstatter erwühnt. 

Die Richtung wird von jedem als eine $—N-liche angegeben. Dr. J. Szász 
beobachtete ein dem fernen Donner oder Gerassel von Lastwügen ühnliches, 
scheinbar aus N kommendes Getöse ; wihrend die zwei anderen Berichterstatter 
gar nichts wahrnahmen. Nach Dr. Awran hörte man in den nördlich gelegenen 
Nachbar-Gemeinden (Gidófalva und Kóröspatak das Getöse ebenfalls. 

Die dem ersten Stosse folgende Erdbewegung war so heftig, dass Dr. J. Szász, 
nachdem er beim ersten Stoss rasch aufgestanden war, neuerdings auf den Sessel 
zurückfiel. Seine bei der Náhmaschine sitzende Frau fiel zufolge des Stosses nach 
vorne. Von der Facade seines Hauses fiel ein 60 Cm. langes Stück Mörtel und 
wurden die Stücke alle gegen S zu gestreut, woraus zu folgern ist, dass das Erd- 
beben von dorther kam. 

Sin liegender Kranker hatte das (refühl, als wenn Jemand sein Bett dreimal 
nacheinander gerüttelt hátte, wobei er auch ein Gepolter vernahm. 

Leicht bewegliche Gregenstánde wurden auch hier versehoben und ein hef- 
tages Klirren der Fenster wahrgenommen. 

3. In Baroth wurde das Erdbeben am besten in den oberen Stockwerken 
um 34 30" beobachtet, und zwar zwei Stösse im Intervalle von einigen Sekunden. 
Der Erschütterung ging ein Getöse voran. Die Richtung wird als eine N—5S-liche 


[47 


e) 
7 


SIEBENBÜRGISCHE ERDBEBEN. 


angegeben. Auch hier wurde das Verschieben der Gegenstünde, Klirren der 
Fenster u. a. vahrgenommen. 

Nach JoseF BEpő wurde das Erdbeben von Vielen nicht verspürt. 

4. In Barátos wurde die Erderschütterung gegen 34 30" nur von ganz ruhig 
sitzenden Personen empfunden, und zwar in Form von drei schwachen Stössen, 
die 2" lang andauerten. Eine Frau verspürte das Erdbeben ausser dem 6 Hawuse, 
wáhrend ihr Mann im Hause nichts wvahrgenommen hatte. (retöse war keines zu 
hören. Betreffs der Richtung erhielten wir keine bestimmte Angabe. 

5. In Nagy-Ajta empfand unser Berichterstatter das Erdbeben um 34 15" 
in einem ebenerdigen Gebüude sitzend, und zwar unterschied er drei in der Zwi- 
schenzeit von 1" nacheinander folgende von Zittern begleitete Stösse, welche 
Erscheinung im Ganzen circa 2" lang anhielt. Der Erschütterung ging ein unter- 
irdisches Getöse voran. Bezüglieh der Richtung ist er der Meinung, dass der erste 
Stoss von NW kam ; nach Dr. B. Hasós aber wurde von eimmem andern Beobachter 
eine N—S-liche Bewegung angegeben. 

6. In Kézdi- Vásárhely beobachtete unser Berichterstatter um 3t 16" mm 
ersten Stockwerke sitzend zwei Stösse im Intervalle von 2" ohne Getöse. Die 
Richtung schien ihm eine S$W—NO-liche gewesen zu sein. In Bewegung befind- 
liche Personen verspürten nichts. 

7. In Kovászna wurden naeh 34 n. M. von Einigen drei, von Anderen nur 
zwei Stösse in sehr kurzen, kaum abzuschátzenden Intervallen wahrgenommen, von 
denen der erste der stárkste war. Die Stösse wurden von einer wellenförmigen 
Bewegung begleitet, die circa 2" lang anhielt. Schallersceheinungen wurden nicht 
wahrgenommen. Die Richtung der Erderschütterung sechien eine NO—SW-liche 
gewesen zu sein. 

S. In Nagy-Borosnyó verspürte unser Berichterstatter Punkt 3 bei 
Schreibtisch sitzend in der Zwischenzeit von 1 Minute (vielleicht Sekunde ?) zwei 
Stösse, von denen der Tisch sammt den Schalen der darauf stehenden Waage 
erzitterten. Nachdem die Waagschale zuerst in südlieher Richtung eine Abwei- 
chung erlitt, so konnte die Richtung der Erderschütterung eine 8—N-liche sein. 
Dem Erdbeben ging ein dem Brausen eines starken Windes áhnliches Getöse voran. 

9. In Réty empfand unser Berichterstatter um 3815" in Intervallen von 
einer Sekunde zwei stürkere und einen schwácheren Stoss, so dass er in 
5—VN-licher Richtung zu wankte ; demnach würe das Erdbeben von N nach S gekom- 
men (?). Getöse wurde nicht gehört. 


Aus diesen wenigen und einander vielfach widersprechenden Beobach- 
tungen lassen sich zwar die wissenschaftlichen Elemente des in Rede ste- 
henden Erdbebens nicht bestimmen, trotzdem wollen wir es doch versuchen, 
einige allgemeinere Folgerungen daraus zu ziehen. 

a) Was die Form und Grösse des Schüttergebietes anbelangt, geht 
aus sámmtlichen Beobachtungen hervor, dass besonders die Ebene von 
Háromszék erschüttert wurde und dass sich das Beben südlieh im Kron- 
stádter Gebiete unterhalb Kronstadt nicht mehr weit erstrecken konnte. 
Nördlich konnte sich dasselbe im Alt-Thale hinauf einerseits beiláufig bis 


78 A. KOCH: 


Bodok, andererseits bis Baróth, d. 1. bis zam Fusse der das Thal einschlies- 
senden Gebirge ausbreiten. Auch gegen Osten zu konnte, nachdem davon 
in Bodola, Fel-Dobolyo und Papolcz bereits nichts empfunden wurde, der 
westliche Stock des Karpathenzuges die Grenze seiner Ausdehnung bilden ; 
ebenso gegen W wahrscheinlich das Persányer Gebirge. Obgleich auch aus 
Hidvég ein negativer Bericht einlangte, ist es kaum zu glauben, dass hier gar 
keine Erderschütterung stattgefunden habe, nachdem die Erdwelle über 
Nagy-Ajta und Baróth auch Hidvég berühren musste; es ist zwar möglich, 
dass hier zufolge localer Bodenverhültnisse das Erzittern so schwach war, 
dass es nicht mehr wahrgenommen werden konnte. 

Das Schüttergebiet konnte demnach von Kronstadt aus bis an das 
Ende der Háromszéker Ebene gegen NO circa 9 Meilen, gegen Sepsi-Szent- 
György in NNO-licher Bichtung circa 5 und hinauf zu gegen N circa 6 Mei- 
len lang gewesen sein; seine Breite kann mit 2—4 Meilen angenommen 
werden, wenn wir námlich nur die Ebene und die Sohle des Alt-Thales 
berücksiehtigen, sonst aber, wenn wir die zwischen Feketeügy und der Alt 
sich erhebenden Gebirge auch hinzurechnen, wenigstens mit 7 Meilen und 
dies ist auch jedenfalls der richtigere Vorgang, nachdem es nicht anzuneh- 
men ist, dass die genannten Gebirge von der Erdersehütterung nicht im 
geringsten berührt worden würen. In diesem Falle kann die Grösse. des 
erschütterten Gebietes mit circa 40 (L IMeilen angegeben werden. 

b) Die Zeitangaben sind bei weitem nicht pünktlich genug, um aus 
denselben auf einem so kleinen Gebiete auf die Gesehwindigkeit des Erd- 
bebens folgern zu können. 

c) Betreffs der Fortpflanzungsriehtung des Erdbebens spricht der 
erössere Theil der Beobachter für eine nahezu 8—N-liche. Wenn dies der 
Fall wáre, s0 muss der Ausgangspunkt des Erdbebens im Kronstádter Ge- 
birge zu suchen sein, also eben daher, woher die grössten siebenbürgisechen 
Erdbeben des vergangenen wie auch des jetzigen Jahrhundertes zu stammen 
sechienen. Mit den tectonischen Verhültnissen des Kronstüdter Gebirges 
wurde ich im Jahre 1885 auf Grund eigener Untersuchungen bekannt, wobel 
ich nachgewiesen habe, dass am nördliehen Rande des Gebirges durch die 
Stadt Kronstadt über Bácsfalu und Feketehalom, also circa in NW—5S0-licher 
Richtung eine grosse Dislocationsspalte sich hinzieht, lünes welcher sich 
das Burzenland und das Gebiet der Háromszéker Ebene herabsenkte. 
Diese Dislocationslinie wird an mehreren Punkten durch unterhalb des 
Jurakalksteines hervortretende Lias-Schichten, ferner durch das Auttreten 
kleiner Ouarztrachyt-Eruptionen, sowie reicher Ouellen in ihrem Verlaufe 
charakterisirt.7 Es ist eben nicht unmöglich, dass das am 22. Februar 1886 


x Ueber die geotektonischen Verhültnisse des Kronstüdter Gebirges. Kingereicht 
in der am 14. Februar 1887 abgehaltenen Sitzung der ung. Akademie für Wiss. 


[6 


SIEBENBÜRGISCHE ERDBEBEN. 19 


stattgefundene Erdbeben aus dieser guerliegenden Erdbebenspalte ausging 
und sich in einer circa nördlichen Richtung fortptlanzte. 

d) Inbetreff der Art der Erdbewegungen herrsehen sehr verschiedene 
Ansichten. Die meisten Beobachter verspürten dennoch 2—53 Stösse, mit 
einer diese begleitenden Wellenbewegung, einem Zittern oder Schwanken. 
Unter den Stössen war der erste der heftigste. 

e) Auch die auf die einzelnen Stösse, deren Intervalle und auf die 
Dauer des ganzen Bebens bezughabenden Beobachtungen sind sehr abwei- 
chend. Im Allgemeinen wird die ganze Erscheinung von den Berichterstat- 
tern für sehr kurz gehalten, 1—30"; blos ein Referent erwáhnt bei den 
Stössen eine Zeitdauer von 1, was jedoch wahrscheinlich auf Ueberschátzung 
beruht. Gestützt auf die verlásslichsten Mittheilungen kann die Zeitdauer 
der ganzen Erscheinung höchstens auf 5—6" geschátzt werden. 

f) Jener Umstand, dass an den meisten Orten Schallerscheinungen 
hörbar waren, so wie auch die geringe Ausbreitung des Erdbebens sprechen 
datur, dass der unterirdische Ausgangspunkt des Bebens nahe der Erdober- 
fláche sein mochte und der Stoss nur die obersten Schichten der Oberflache 
in einige Wellenbewegung brachte. 

3) Was die Intensitát des gesammten Erdbebens anbelangt, kann die- 
selbe aus dessen geringen Wirkungen zu sehliessen im allgemeinen als 
schwach bezeichnet werden. Nach der von den schweizerischen und italie- 
nischen Erdbebencommissionen ausgearbeiteten und benützten Scala der 
Intensiítát " könnte dies Erdbeben mit 5 bezeichnet werden, besonders 
aus Rücksicht darauf, dass in Sepsi-Szent-György ausnahmsweise von der 
Mauer eines Hauses auch Mörtel herabfiel. 

Anmerkung. In der Nummer der cLeipziger Illustrirten Zeitungy vom 19. Mürz 
1886 ist über dies Erdbeben folgende Nachricht zu lesen: Ein heftiges Erdbeben ist 
am 22. Febr. 37/4 Uhr Nachmittags in Jassy und Bukarest verspürt worden. Es hielt 
mehrere Sekunden an und nahm die Richtung von West nach Ost.s Hine andere 
Nachricht über das — wie es secheint — im grösseren Theile von Rumáinien und der 
Moldau wahrgenommene Erdbeben las ich zwar noch nicht; so viel ist aber sicher, 
dass dasselbe mit dem besechriebenen Háromszéker Erdbeben gleichzeitig ist und 
somit vielleicht auch auf denselben Ausgangspunktund dieselbe Ursache zurüeckzuführen 
würe. In diesem Falle aber, vorausgesetzt, dass dasselbe wirklich an einem so grossen 
Gebiete und so heftig in Rumünien aufgetreten würe, wie dies der Zeitungsbericlt 
sagt, kann seinen Ausgangspunkt doch nicht die erwáhnte Kronstüdter (Ouerflüche 
der Verwertung bilden, sondern muss derselbe tiefer im 6 siebenbürgiseh-rumáünisechen 
Grenzgebirge., beilüufig in der Linie des Királykő- Bucses-Csukástető gesucht werden. Es 
ist zwar auch möglich, dass zuerst an der rumünischen Seite zufolge der Erschütte- 
rung der Gebirgsmassen jenes oberwüálmnte heftigere Erdbeben entstand und nachher 
von dessen Wirkung diesseits der Karpathen plötzliceh das Irzittern der Burzenland- 
Háromszéker Wbenen stattfand. Bevor aber keine detaillirteren Berichte über das rumá- 
nische Erdbeben erscheinen, ist es unmöglieh eine so wichtige Frage zu lösen. 


" 5. Földt. Közlöny. Bd. XIV. p. 152. 


L4 4 


80 AJ IKOCH: 


II. Das Dévaer Erdbeben vom 29. und 30. April 1886. 


Ueber dieses Erdbeben langten direkte Berichte aus Déva (von den 
Herren GABRIEL TÉGLÁS, Director der Oberrealschule und KARL BupuA), 
Cserna- Keresztúr (v. H. FRasz FuRkA, Kreisnotár) und aus Nagyág (von 
H. Junius KNöPFLER, Bergbeamter) ein, und ebenso wurde dasselbe den 
Berichten zufolge in Szent- András, Szántóhalma, Alpestes und Piski ver- 
spürt. Negative Berichte erhielten wir aus Rea (Apam Bupa), Kristyór (JOSEF 
Lásztzó), Petrozsény (FRANZ TALLATSCHEK), Vajda- Hunyad (Fn. FuRxa), Les- 
nek und Veczel (G. TÉGLÁS) und Szászváros (JOHANN SÁNDOR). 


1. Déva. /ufolge der Berichte wiederholte sich das Erdbeben am 29. und 
30. April sechsmal, u. Zz. 

a ) Am 29. Apmil n. M. 5? 40" (stádtische Zeit) verspürte GABRIEL TÉGLÁás in 
einem ebenerdigen Hause, mit dem Rücken gegen O sitzend, von W kommende 
3—4 zitternde, schnell nach einander folgende Bewegungen, denen ein solches 
Getöse voranging, als wenn auf der Gasse ein sehwerer Gegenstand herabgestürzt 
und dadurch das Haus erschüttert worden wáre. Der Stoss wie auch das Getöse 
sehien vom Szárhegy (Colzu), námlich von W zu kommen. Seime am Gange 
sitzende Hausfrau fühlte dasselbe, als wenn das Haus von W stark angestossen 
worden würe. 

Professor Tórn fiel, im Zimmer sitzend, gegen 0 vom Stuhle, lief sehnell 
hinaus und sah, dass das Wasser in dem Wasserstánder beim Hause in 0—W- 
licher Richtung Wellen bildete. 

Auf Grund sámmtlicher Beobachtungen bestand die Erdersechütterung in 
kurzen Pausen aus 3—4 sich wiederholenden schnellen Wellenbewegungen, mehr 
in 0—W-licher als in der entgegengesetzten Richtung; welche Bewegung die im 
Kasten befindlichen Teller und Glöser, sowie auch die Fenster erklirren machte. 

Nach K. Bupa wurde das Erdbeben nur von Jenen verspürt, die ruhig im 
/imamer sassen, wáhrend die Herumgehenden nichts wahrnahmen. Die Dauer des 
Bebens kann kaum mehr als einige Sekunden betragen haben. Die Erschütterung 
wurde von einem, fernem Kanonendonner ühnlichen Getöse begleitet, welches 
nach dem $Stoss noch 1—2" hörbar war. Die Richtung der Bewegung schien ihm 
eine 50—NW-liche gewesen zu sein. 

b) Am 29. April 92 25" Abends vernahm G. TégGLrás in seinem in 0—W- 
licher Richtung aufgestellten Bette ein neuerliches Erdbeben, dem abermals ein 
von W kommendes donnerartiges (retöse voranging, worauf die Fenster erklirrten. 
Diese Erschütterung war schwücher als die nachmittágige. 

Nach K. Bupa war die Bewegung ein Rütteln. 

c) 29. April Abends 11? 20" und 

d) 29. Apml Abends 11t 357. Beidesmal beobachtete Professor Tórn 
Erschütterüungen mit üáhnlichem Gerüusch. G. TéGrás erwachte auf diese Beben 
nicht. Von Anderen wurde es auch verspürt, aber für sehwácher als das Nachmit- 
tags erfolgte gehalten. 


SIEBENBÜRGISCHE ERDBEBEN, S1 


e ) 30. April Vormittags 92 40" verspürte G. Tégrás in der Schule stehend 
mit dem Rücken gegen W gewendet und mit ihm auch die Schüler sümmtlicher 
Classen ein abermaliges Beben. Es wurde wieder vom Szárhegy, also W, ein dem 
Kanonendonner ühnliches Getöse vernommen, dem drei wellenförmige Beben 
nachfolgten. Die ganze Erscheinung dauerte kaum 3". Das alte Schulgebüude 
erzitterte heftig, bekam aber trotzdem keine Risse. Die Mustervorlagen im 2ei- 
chensaal geriethen an der W—0-liehen Wand in Bewegung, die Fenster klirrten 
heftig. 

Nach K. Bupa war die Erdbewegung mehr ein Stoss, dem zufolge die am 
Stuhle Sitzenden sehwankend wurden, die Lampengláser erklirrten etc. 

Die Richtung wird von beiden Berichterstattern übereinstimmend als 
0— W-lich angegeben. 

Laut der Aussage eines Augenzeugen gerieth wáhrend dieser Erschütterung, 
die mit der nachmittügigen des vorigen Tages gleicher Stáörke war, das Wasser der 
Maros von W nach 0, demnach ihrem Laufe entgegengesetzt, in eine starke Wel- 
lenbewegung. 

J) 30. April Nachmittags 1? 207 beobachtete G. TáGrás im Garten spazie- 
rend wieder ein Erdbeben. Vom Szárhegy (W) hörte er neuerdings das dumpfe 
Rollen und verspürte gegen W sich bewegend, zu gleicher Zeit drei Erschütterun- 
gen. Hin Wanken fühlte er hiebei nicht. 

2. Aus Cserna- Keresztúr berichtete oberwáhnter Berichterstatter Folgendes. 
Das Erdbeben verspürten mehrere Personen in der Hausflur ebenerdiger Hüuser, 
sowie nachts wáhrend des Schlafes und zwar am 29. n. M. 6k 30", 30. nachts circa 
21 und v. M. 107 27". Die Erdbewegung bestand aus drei mit einer Wellenbewe- 
gung verbundenen Stössen und dauerte blos 1—2". Das am 30. Apr. 101 27" 
erfolgte Erdbeben wurde von einem dumpfen Rollen eingeleitet ; bei den übrigen 
-dagegen wurde nichts wahrgenommen. Die an der Wand hüángenden Geschirre 
geriethen in Bewegung, die Stühle wackelten, die Dielen der Hüuser krachten. 
Die Erdbebenrichtung schien eine NW— 50-liche gewesen zu sein. 

3. Aus Nagyág resp. von der Francisci-Grube meldet unser Berichterstatter 
Folgendes. Er selbst war in der Grube und verspürte vom ganzen Erdbeben gar 
nichts. Auch oben in Nagyág wurde nichts beobachtet, in den Hutmannshüusern 
bei der Francisci1-Grube aber allerdings u. z. 

a ) 29. April n. M. gegen 3" (diese Angabe beruht wahrscheinlich auf unrich- 
tiger Erinnerung) verspürte der eine Hutmann beim Tische sitzend drei nachein- 
ander folgende Stösse, denen zufolge er von NW nach 50 wankte (weshalb die Erd- 
erschütterung von 50 kommen musste). Getöse hörte er keines. 

b) 30. April v. M. nach 9£ wurde in demselben Hause ein Stoss empfunden, so 
dass man zuerst bei der gegen NW gelegenen Thür ein Getöse vernahm, und hierauf 
das gegen S0 sich öffnende Fenster zu klirren begann. Andere Beobachter hörten 
damals kein Getöse. 

In einem andern Hause wurden die an der NW-lichen Wand höngenden 
Blechdeckeln an die Wand geschlagen. 


Aus diesen Beobachtungen können kurz die folgenden Schlussfolge- 
rungen gezogen werden. 
Földtani Közlöny, XIX. köt. 1889. úT9] 6 


82 M. KISPATIC : 


1. Das am 29. und 30. April 1886 in Déva stattgefundene Erdbeben 
üusserte sich in sechsmal, (oder aber, wenn wir die Zeitangabe am 29. 
Nachm. gegen 3" des Nagyáger Berichtes für verlásslieh halten, in siebenmal) 
wiederkehrenden Erdstössen. Die zwei stárkeren oder Haupterschütterungen 
(29. n. M. 5? 40 und 30. v. M. 9! 40") bestanden aus 3—4, schnell nach- 
einander folgenden Stössen, die von einer wellenfőrmigen Bewegung beglei- 
tet wurden, die anderen Beben waren einzelne Stösse, von der aus denselben 
entstandenen Erschütterung begleitet. 

2. Die Stösse folgten sehr schnell nacheimander, so dass die ganze Er- 
seheinung nur 1—5" lang anhielt. 

3. In Déva folgte jedem Beben ein dumpfes Rollen und Getőse, wel- 
ehes vom westlich gelegenen Szárhegy (Colzu) herzukommen sehien; in 
Nagyág und Cs.- Keresztúr vernahm man nur bei dem am 30. April Vorm. 
91 40" stattgeftundenen Erdbeben ein Getőse. 

4. Die Richtung der Erderschütterungen konnte aut Grund sümmt- 
licher Berichte zwischen 0—W und 80—NW gelegen sein. 

5. Die Intensitát dieses Erdbebens entsprach dem 4. Grade. 

6. Sein Schűüttergebiet konnte in N—S$S-Richtung 3, nach 0—W aber 
2 Meilen betragen ; sonach kann der Flachenraum des erschüűütterten Gebie- 
tes höchstens auf 6 [ IMeilen geschátzt werden. 

Die Beurtheilung des Ausgangspunktes und der wahrscheinlichen Ur- 
sache des Erdbebens können wir auf Grund der eingelangten wenigen 
Beobachtungen diesmal nicht versuchen. 


BERICHT ÜBER DIE KROATISCH-SLAVONISCH-DALMATINISCHEN, SOWIE 
ÜBER DIR BOSNISCH-HERZEGOVINISCHEN ERDBEBEN IN DEN JAHREN 
1584, 1885 UND IS86. 


VoN 


Dr. MicHAEL Kisparró, Professor in Agram. 


1 554. 


3. Februar um 7! 5" p. m. erfolgte in Mostar starkes Erdbeben, welches 
21/. Secunden andauerte. Die Richtung des Erdbebens war von 0—W. ( Hercego- 
vacki bosiljak.) 

17. Februar 11? 30" p. m. in Mostar wieder ein ziemlich starkes Erdbeben 
in der Richtung von W—0 ; Dauer 3 Secunden. (Hercegovacki bosiljak. ) 

15. Márz gegen 5! p. m. wurde in Djakoro (Diakovár) ein unterirdisehes 
Rollen gehört. (Prof. Dr. PrraR.) Dieses hollen war der Vorbote einer ganzen 
Erdbebenreihe, die ganz Slavonien beunruhigte. Schon einige Stunden nachher 
stellte sich der stürkste Stoss dieser Erdbebenperiode ein, 

[10] 


KROATISCHE. ERDBEBEN. 1 83 
Um 84 59" p. m. erfolgte in Djakovo (Diakovár) ein heftiges Beben, wie es 
in ganz Kroatien nach dem grossen Erdbeben in Agram (J. 1880) nicht verspürt 
wurde. In dem Bericht der ungarisehen Erdbebencommission (Földtani Közlöny, 
XV. Band, Jahrgang 1885, Heft 3—5, Dr. Fasz SCHAFARZIK) wurde dieses Erd- 
beben nach zahlreichen Berichten eingehend besprochen und deshalb werden 
hier nur diejenigen Daten, die dort fehlen, vollstündig angeführt, wührend die 
übrigen entweder ganz wegfallen oder nur kurz erwühnt werden. 


Das Erdbeben wurde an folgenden Orten beobachtet. 


Irnava, Erdbeben in der hichtung von 0—W. (Prof. Dr. G. PrraR.) 

Vrbica, um 91 13" p. m. ein 5 Secunden andauerndes Beben in der Richtung von 
"W—0O., (IPItAR.) 

Piskorevci, ein 6 Secunden anhaltendes Beben in der Richtung von WNW—080. 
( PILAR.) 

Kondric, Erdbeben in der Richtung WNW—080. (Prnax,) 

Gyurgjamci, die Richtung der Bewegung wird verschieden angegeben und zwar 
50—-NW, 5—N und W—0. (PILAR.) 

Dragotin, auch hier wird die Richtung verschieden angegeben : W—O und N—S. 
(PiraAR.) 

Kutjevo, gegen 992 p. m. ziemlich heftiges Erdbeben, begleitet von einem unter- 
irdischen Rollen in der Richtung von NO—SW. Dauer 6 Secunden. In der Um- 
gebung soll das Erdbeben viel heftiger gewesen sein, indem verschiedene 
Gegenstünde in den Zimmern umftielen. (Pozor.) Hine zweite Nachricht im 
Pozor gibt die hichtung der Bewegung als W—0 an. 

Pozega, 91 5", W—O0. ( Bericht der ung. Erdbebencommission) ; r"Pozors meldet, dass 
bei dem Boka zwei heftige Stösse verspürt wurden, und gibt W—0 als Rich- 
tung an. — Nach einer dritten Nachricht war das Erdbeben um 9? 10" p. m. in 
der Richtung von NO—SW. 

Pakrac, 91 15" p. m. (Budapester Zeit) zuerst ein von unten kommender Stoss von 
1 Secunde Dauer ; 3 bis 4 Secunden nachher folgten drei wellenförmige Bewe- 
gungen, die etwa 4 Secunden andauerten. Das unterirdisehe Rollen wurde nur 
bei dem ersten Stoss wahrgenommen. Die Richtung der Bewegung war von 
NW— 50. (L7. STEIN.) 

Hrkanovci, 3—N. ( PTrLaR.) 

Nova Gradaiska, 9h 2" p. m. ( Telegraphenuhr) zwei von der Seite kommende Stösse 
mit einem Intervall von 1 Secunde; jeder Stoss dauerte 1! Secunde; Richtung 
0—W. ( Telegraphenamt. ) 

Stara (Gradiska, 91 6" p. m. (B. d. ung. Erbeben-Comm.) 

Vrpolje, WSW—ONO. (PIraR.) 

Kopamica, gegen 9 p. m. heftiges Erdbeben von 10 Secunden mit unterirdisechen 
Rollen. Die Fenster klirrten. ( Pozor. ) 

Samac, gegen 9h p. m. avi d. ung. Erdb-Comm. ) 

Staro Topolje, 91 2" p. ; Gegenstünde in den Zimmern schwankten und die 
Fensterscheiben -ENÉRE CNnö dés novine.) 

Bebrina (rornja, N—5S. ( PILAR.) 

Podcrkawvlje, N—$. ( PiraR.) 

[11] 6 


S4 M. KISPATIC : 


Levanjska Varos, ein 4—5 Secunden dauerndes Erdbeben in der Richtung von 
W—O0. (Pirax.) 

Brod, 91 10" p. m. (Budapester Zeit) durch 3 bis 4 Secunden gleichförmige wellen- 
artige Bewegung mit 5 bis 6 Wellen. Die Richtung der Bewegung war von 
W—oO0. In einem bis zur Hülfte mit Wasser gefüllten Glas erhoben sich 2 bis 
3 Centimeter hohe Wellen. Vor dem Erdbeben hörte man ein donneráhnliches 
Getöse. (Miraw DuGaéxki.) Nach dem Bericht der ung. Erdbebencommission 
wurde in der Dauer von 4 Secunden ein aus 2—3 Wellen bestehendes Beben 
beobachtet ; 5W—NO. 

Dubocac, W—0. (PInaR.) 

Cerna, 80—NW. (Pozor.) 

Gradiste, 50—NW. ( Pozor.) 

Zupanja, 50—NW. (Pozor.) 

Bosnjaci, zwischen 9 und "410 p. m. starkes Beben von 4—6" in der Richtung 
von 80—NW. Das Erdbeben war von einem wagengerasseláhnlichen Getöse 
begleitet. (Pozor.) Um 9: 15" p m. ein unterirdisehes Donnern und nachher 
eine wellenförmige Bewegung ; Dauer 3—5". (Narodne novine.) 

Rajevo selo, 94 p. m. durch 3" ein unterirdisehes Getöse, und nachher ein ziem- 
licch heftiges Erdbeben in der Richtung NW—50. ( Pozor.) 

Komletinci, 94 p. m. ein unterirdisches Rollen, dann ein Stoss von W—0O, welcher 
mit einem Getöse endete. Die ganze Erscheinung dauerte 1". (Pozor.) 

Tovarnik, 0—W. (PILAR.) ; 

Cereric, 91 p. m. ein zweimaliges Beben, begleitet von einem unterirdischen Rol- 
len durch 107. Die Bilder und Fenster wurden stark bewegt. Rkichtung W—-O. 
(Narodne novine.) 

Banostor, Erdbeben. (Nar. nov.) 

Graborvo, Erdbeben. (Nar. nov.) 

Svilos, Erdbeben. (Nar. nov.) 

Karlovci, zwischen 9? und 107 (B. d. ung. Erdb.) 

Vuka, 9n 5" p. m. wellenfőrmige Bewegung begleitet von einem starken unterirdi- 
schen Rollen in der Richtung von 5W—VNO ; Dauer 15—16". ( Pozor.) 

Nasíice, 9k 30" p. m. (PItAaR.) 

Nova Bukovica, 91 20" p. m. Erdbeben mit vorangehendem Rollen in der Richtung 
von N0—SW. (Pozor.) 

Miholjac, 91 10" p. m. (Telegraphenuhr) zwei Stösse mit einem Intervall von 2". 
Die Bewegung war wellenförmig und dauerte zusammen 3" ; Richtung 50—N W. 
Vor dem Beben war ein dumpfes Getöse wahrzunehmen. (A. MARxr.) 

Slatina, unterirdisches Getöse und nachher schwankende Bewegung in der Rich- 
tung von 8--N. (Narodne novine.) 

Koska, 91 15" p. m. 4" andanerndes Beben in der Richtung W—0. Der Stoss war 
so heftig, dass ein Mádchen vom Ruhebett auf den Boden fiel ; die Uhren sind 
stehen geblieben und hüngende Lampen gerieten in Bewegung, Glüser klirrten. 
(Narodne novine.) 

Valpovo, 91 16"p. m. ein Stoss mit nachfolgender wellenförmiger Bewegung durch 6" 
in der hichtung 0— W. Hine Wanduhr beim Berichterstatter geriet in Bewegung, 
wührend zwei andere Uhren in der Wohnung des Bezirkrichters, eine auf der- 

[12] 


KROATISCHE ERDBEBEN. 85 


nördlichen, die andere auf der südlichen Wand, in demselben Moment stehen 
geblieben sind und 9 16" zeigten. Im herrschaftlichen Schloss wurden an den 
Mamern Risse sichtbar. Zwei Secunden vor dem Beben hörte man ein unter- 
irdiscehes Getöse. (IG. BRENNER, Telegraphenbeamte.) Hine htps Nachricht 
giebt die Zeit mit 92 10" an, Richtung SW—NO, Dauer 6". ( PIraR. 

(C epin, 92 5" p. m. wellenförmige Bewegung durch 3" in der KÁVEESBB W-—o0O. Das 
Beben begleitete ein dumpfes, donneráhnliches (Gretöse. Die Gewichte an einer 
Wanduhr oscillirten, der Pendel blieb stehen. (Jos. BaraGovré, Postmeister. ) 

Osiek, (Essegg), 94 27 307" p. m. (Budapester Zeit) wellenförmige Bewegung 
durch S"; die einzelnen Wellen dauerten mit Intervallen von 75—"s Secunde 
ebenfalls etwa "5—"s Secunde. Richtung SW—NO. Starkes Rollen vor dem... 
Beben, das noch einige Secunden nach demselben andauerte. Hinige behaupten, 
dass am 92 30" ein zweiter leichter Stoss nachfolgte, und ein Bekannter theilte 
dem Berichterstatter mit, dass um 11t 15" p. m. wieder ein leichter Stoss 
erfolgte. (Prof. Dr. J. Zocn.) Fozor meldet : 94 5" p. m. Erdbeben in der Rich- 
tung von NW—SO; Dauer 4". — Hine zweite Nachricht im Pozor meldet: 
91 p. m. ein Erdbeben mit vorangehenden Getöse in der Richtung von N—5. — 
Prof. PriraR: 9£ p. m. Erdbeben in der Richtung von 0— W. — Bericht der 
ung. Erdbebencommission : 97 3" p. m., 0—W oder W—O und 91 4, 5W—NO. 

Dalj, 9" 1" p. m. drermalige, gleichförmige Oscillation der Erde in der Richtung 
von W—0. Dem Beben, welches 3" andauerte, ging ein starkes unterirdisches 
Getöse voran. Gegenstánde wankten, Gefásse und Gláser am Kasten erklirrten 
dreimal. Gegen 11? p. m. nahmen Einige wieder ein Beben wahr. (J. MILANKovIÉ. 
Telegraphenbeamte.) 

Vinkovci, 91 4/, Erdbeben in der Richtung von SW—NO, Dauer 4". Wáhrend des 
Bebens hörte man ein dumpfes Rauschen, ühnlich einem aus der Ferne sich 
nühernden Wind. Bei der Bewegung waren drei Maxima wahrnehmbar. (Prof: 
KucERa.) — Pozor : 91 10" (Thurmuhr), 50—NW. 

Vukovar, 92 7" p. m. starkes Beben durch 2" in der Richtung 50—NW. Am 
Schwabenberg war das Erdbeben so stark, dass Bilder von den Wánden hinun- 
terfielen. (Pozor.) 

Neusatz, Dárda, Apatin, Zombor, Villány, Trainitás. Siklós, Német-Boly, 
Baja, Fünfkirchen, Vasas, ( falu, Szigetvár, zzák Nagy- Mányok, Csurgó 
siehe Ber. der ung. Erdbebencommiaission, 

In Bosnien wurde das Erdbeben verspürt in ZT uela, Bréka, und Graéamica. 
(Tel. Direction.) 6 

25. Márz, Djakorvo. Nach dem Erdbeben um St 59" p. m. bis 47 a. m. mehrere 
Detonationen und leichte Stösse. ( Pozor.) 

In Djakoro wáhrend des Tages zwei Detonationen. ( Pozor.) 

Vupovo nach 122 in der Nacht dumpfes Getöse und leichtes Beben. (IG. BREN- 
NER.) 

26. Márz, Djakovro mehrere leichte Stösse und Detonationen. ( PILAR.) 
Vinkovci, denselben Tag 10t 55" p. m. Beben, 6". (B. d. ung. E.) 

27. Márz, Morgens in Djakovo leichter Stoss. (B. d. ung. E.) 

Abends IOk 40" (Prrak), 104 43" (Glasnik) in Djakovo starker Stoss in der Rich- 
tung von SW—NO mit vorangehendem starkem unterirdisehem (Gretöse. Die- 

[13] 


S6 M. KISPATICG 


selbe Nacht erfolgten noch mehrere sehwache Stösse und Detonationen. Dieser 
zweitstárkste Stoss wurde noch beobachtet 

Vuka, 104 45" p. m. ein Stoss begleitet von einem starken, unterirdischen Rollen. 
Richtung W— 0. ( Pozor.) 

Koska, gegen "411 p. m. starkes Beben in der Richtung von 5$W—NO. (Pozor.) 

Valpovo, 11tp. m. durch 4" anhaltendes Erdbeben begleitet von einen unter- 
irdischen Rollen. Die stossförmige Bewegung ging in eine zitternde über. Rich- 
tung W—0. An einzelnen Hüusern zeigten sich Kisse, obwohl das Beben etwas 
schwácher war, als dasjenige vom 24. Márz. (Pozor.) 

Velika Kopamica, gegen "211 p. m. ein verticales Beben. (Pozor.) 

Pozega, 101 45" p. m. (B. d. ung. Erdb.) 

Stara, Gradiska, 11? 1" p. m. ; $W—VNO. (B. d. ung. Erdb.) 

Brod, 10.50" (Budapester Zeit) p. m. wellenförmige Bewegung -von 1" in der 
Richtung von W—0 ohne Getöse (M. Dugaéki, Telegr. Beamte); —10t 40", Dauer 
2", Richtung 5W—NÖO mit unterirdisehem Getöse. (B. d. ung. E.) 

Osiek (Essegg), 11k 5" p. m. wellenförmiges Erdbeben von 5", Richtung 5W—-NO. 
(Pozor.) 101 35" p. m. (B. d. ung. Erdb.) 

Vinkovci, 104 1" p. m., Daner 3" ; S$W—VNO. (B. d. ung. Erdb. C.) 

Dárda, gegen 11? p. m. (B. d. ung. Erdb. C.) 

Fünfkirchen, 101 48", N—S. (B. d. ung. Erdb. C.) 

28. Márz, gegen 1! a. m. Osiek (Essegg) leichtes Beben. (B. d. ung. Erdb. C.) 
c a  ö5k15" p. m. Djakovo Erdbében. (B. d. ung. Erdb. C.) 
nő e ZAL 57 gosAttás a Beben. (B. d. ung. Erdb. C.) 
TK SÁV pa aaa et (B. d. ung. Erdb. C.) 
Derselbe Stoss wurde beobachtet in : 
Vuka, gegen 10? p. m. 2" dauerndes Beben mit Getöse, Richtung W—0. (Pozor.) 
Osiek (Essegg), 92 52" p. m. (B. d. ung. Erdb. C.)i 
29. Márz, 2: 11" a. m. Djakovo. (B. d. ng. Erdb. C.) 


a (KAMASZ Aa sas a (B. d. ung. Erdb. C.) 
a e Lm a Getöse (B. d. ung. Erdb. C.) 
a a 94 9" p.m. a leichtes Beben mit Getöse. (B. d. ung. Erdb.) 
Aus Vulka wird von demselben Tage dem rPozors gemeldet : gegen "59 p. 
m. Beben mit (Gretöse in der Richtung von W—0, Dauer 2". 
114 59" p. m. Djakoro Beben mit Getöse. (B. d. ung. Erdb. C.) 
30. Márz, 117 23" a. m. Djakovo leichtes Beben. ( Pinak.) 
GY la 9 45" p. m. ( einzelne Detonationen von SW. ( PILAR.) 
1. April, 51 59" a. m. ( leichtes Beben, 3". (PíLaAR.) 
an 7 etők ( stürkeres Beben. (B. d. ung. Erdb. €.) 
EKB 04 ma ( (B. d. ung. Erdb. C.) 
a a 91 56" p. m. ff (B. d. ung. BErdb. C.) 
al, KERSZ KA TO az tt (B. d. ung. Erdb. C.) 
a f 9n 95! a, m. f (B. d. ung. Erdb. C.) 
12. April, Ot 42" a. m. u leichtes Beben. (Dr. HEGEDUSEVIC.) 
4 c JON 5B ari a dumpfes unterirdisehes Getöse. (Dr. HEGE- 
; DUSEVIÓ.) 
f ki. 19.25 A 0 a kurzes Cretöse. (Dr. HEGEDUSEVIC. ) 


r14] 


KROATISCHE ERDBEBEN. 87 


19. Mai, 17 15" p. m. Pakrac ein Stoss von 1" in der Richtung von NW—SO. 
(L.J. STEIN.) 

Vom 3. auf den 4. Juni gegen 12/ in der Nacht in Mostar Beben von 3" 
und gleich nachher zwei leichtere Stösse von N—S. (Hercegovaéki bosiljak.) 

23. Juni, 10t a. m. St. Simun (bei Agyam) Erdbeben von N— S. Denselben 
Tag 02 10" p. m. St. Simun stárkeres Beben mit starkem Getöse in derselben 
Kkichtung. 

11. Juli, 5/ 277 a. m. Agram schwaches Erdbeben von 1". Richtung 
N00—SWW. 

12. Juli, 54 45" a. m. Petrinja sehr starkes Erdbeben, dessen wellenförmige 
Bewegung mit einem verticalen Stoss endete. Richtung NO—SW oder N—S oder 
W—0 (Zeitungsnachrichten). 

14. Juli, 37 55" a. m. Senj (Zengg) scehwaches Beben. (Prof. MrHarrovré.) 

c a 11 10" p. m. Senj (Zengg), scehwaches Beben. ( Prof. MIHArnovró.) 

15. Juli, 44 45" a. m. Senj (Zengg), ONO— WSW. (B. d. ung. Erdb C.) 

20. Juli, It 187 307 a. m. Agram Erdbeben mit Getöse. Wührend des Erd- 
bebens war ich am Sljeme im Agramer Gebirge und spürte es als einen verticalen 
Stoss von 1". (Im Bericht der ung. Erdbebencommission wird irrthümlich dieses 
Beben für den 22. Juli angegebsn.) 

Stenjerac, um dieselbe Zeit Erdbeben von 4" in der Richtung von 0— W. 
Bistra Dolnja, um dieselbe Zeit sehr starkes Beben ; die Fenster klirrten. 

4. August, 2 2" p. m. Gorazda bei Foca (Bosnien) zwej ziemlich starke 
Stösse durch 3" in der Richtung von 50—NW. (Narodne novine.) 

3. September, Ot 40" p. m. im Mostar leicektes Beben von 3" in der Rich- 
tung von N—S. (Hercegovacki bosiljak.) 

18. September, 7? a. m. in Bistrica bei Agram ein leichter seitlicher Stoss 
mit nachfolgendem Zittern durch 2". Das Getöse vor dem Beben dauerte 4". Rich- 
tung 850—NW. 

28. September, 104 35" a. m. in Mostar Erdbeben durch 53", in der Rich- 
tung von N-—5. (Herc. bosiljak.) 

31. Oktober, gegen 6? a. m. in Samobor und Umgebung Erdbeben mit (retöse. 
Richtung W— 0. In Sveta Nedelja, bei Samobor war das Beben ziemlich stark. 

7. November, gegen 11 p. m. in Zadar (Zara) leichtes Beben. (Narodni 
list.) : 
13. Dezember, 57 32" p. m. in Sen) (Zengg) Erdbeben. (B. d. ung. Erdb. C.) 
22. Dezember, 11ta. m. in Novi Erdbeben mit Getöse ; Dauer 3", Rich- 
tung 5A4—NW. (Narodne novine.) 

23. Dezember, 27 15" a. m. in Krapinske Toplice (Krapina-Vöplitz) Erdbe- 
ben mit Getöse, Dauer 6". (S. KorLesz, Tel. Beamte.) 2£ 57" 30" p. m. Agram 
stárkeres Beben, 2". 


Wenn wir von den Erdbebenin Djakovo absehen, so sind im Jahre 
1884 nur noch die Erdbeben von Agram vom Interesse. Es wurden im Gan- 
zen in ÁAgram drei Erdbeben beobachtet, von denen man nur bei einem 
die Richtung genau bestimmen konnte, die auf jene Rupturlinie hinweist, 
aus welcher das Erdbeben vom 9. November 1880 hervorging. Noch im 


115] 


88 M. KISPATIC : 


Jahre 1883 wurden in Agram 16 Erdbeben beobachtet. Zwei Erdbeben von 
Agram im J. 1884 waren so schwach, dass sie in der Umgebung nicht 
beobachtet wurden, wáhrend nur das Beben von 20./VII. noch in Stenjevac 
und Bistra- Dolnja bemerkt wurde. Aus derselben Erdbebenspalte stammen 
zwei Stösse, die am 23./V. im Sv. Simun beobachtet wurden. Höchst wahr- 
scheinlich stammt aus derselben Spalte auch das Beben vom 18./IX. in 
Bistrica mit der Richtung 80—NW. 

Erwáhnenswerth sind noch hier die drei Beben von $Senj (Zengg), da 
sie vielleicht als Vorboten einer ganzen Erdbebenreihe des folgenden Jahres 
(1885) betrachtet werden können, obwohl bei denselben eine ganz entgegen- 
gesetzte Richtung angegeben wird. Es ist leicht möglieh, dass bei ihnen die 
Richtung irrthümlieher Wcise im entgegengesetztem Sinne, wie dies oft zu 
geschehen pflegt, ausgefasst wurde. Im náchsten Jahre (1885) waren daselbst 
die Erdbeben, wie wir sogleich sehen werden, so zahlreich und zwar immer 
von derselben Richtung aus, so dass an der Rhichtigkeit dieser letzteren Anga- 
ben nicht gezweifelt werden kann. 


71 S 853. 


2. Februar. 97 p. m. in Sarajevo sehr starkes Beben durch 87. Die Richtung 
war W—- 0. Zur selben Zeit Erdbeben in Banjaluka, Jajce, Varcar- Vakuj und 
Travmk. (Narodne novine.) 


Ueber dasselbe Erdbeben liegen noch folgende Berichte vor : 


Liskovica (3 Std. von Jajce) ; FRa. Ar. KsEzevrió BosnJax meldet: Abends hörte 
ich ein immer stürker werdendes Getöse, welches mehr von Westen als von 
Süden zu kommen schien. Wie das Getöse zu mir gelangte, erfolgte ein heítiges 
Beben und in demselben Moment schlug meine Uhr die 9. Stunde. Das Beben 
dauerte 8", das Getöse viel lánger. Meine Nachbarn erzáhlten, dass in kurzer 
Zeit nachher noch ein schwücheres Beben mit Getöse in derselben Richtung 
erfolgete. 

Brod, 94 5" p. m. sehr sehwaches wellenförmiges Beben von 5—N, von sehr kurzer 
Damer. (M. Dugaéki, Tel. Beamte.) 

Stara Gradiska (Alt-Gradiska), 8? 55" p. m. schwache wellenförmige Bewegung 
von 0 W;: Daner 6". Das unterirdische Rollen wurde vor und nach dem Erd- 
beben hörbar. (M. DRaxuuié, Lehrer.) 

Pozega, 9r p. m. drei schnell nacheinander folgende Stösse in der Richtung von 
8—N. Das Beben war so schwach, dass es Viele nicht beobachteten. ( Professor 
J. TKALÓIC.) 

Pakrac, 91 4 p. m. ein Stoss in der Richtung von N—S (?) ; Dauer 2" (1. STEIN.) 

:Narodne novines geben die Richtung als 85—-N an. 

Aus Fojnica lief eine negative Nachricht ein. 
3. Februar Morgens in Liskovica schwaches Erdbeben mit Cretöse mit der- 
selben Richtung wie am 2. Februar. (WRa KsEzevté.) 
Gegen 91 p. m. in Liskorvica wieder ein etwas stürkeres Beben mit Getöse in 
[167 


KROATISCHE ERDBEBEN. 89 


derselben Richtung. Das Beben wurde auch in Jajce und Varcar-Valkuf beobach- 
tet. (FRA KNEZEvIÉ.) j Í 

Ueber das Beben liefen noch folgende Berichte ein : 

Trawvnik, 8h 54" p. m. (die Uhr war nicht verlásslich) wellenförmiges Beben von 
5—N, Dauer 4." (Gymn. Direction.) ( 

Brod, 9140" ein wellenförmiges Beben von 8—N, etwas schwücher als am 2. 
Februar. (M. DuGaókr.) 

Stara Gradiska, 9h 30" p. m. wellenförmiges Beben mit Getöse in der Richtung 
von 0—W. Dauer 5—6". (M. DRAxutLró.) 

Pakrac, 91 40" p. m. zwei Stösse in 3"; Richtung N—S (?). Das Erdbeben soll 
stárker gewesen sein als das vom vorigen Tag. (1. STRIw.) 

24. Márz, 21 26" a. m. in Spljet (Spalato) starke zitternde Bewegung durch 
6" in der Richtung von 8—N. Das Getöse war vor und nach dem Beben.hörbar. 
(L. Bogcré.) Laut Zeitungsnachrichten erfolgte das Beben um 22 392" a. m. und 
bestand aus zwei rasch nacheinander folgenden Stössen. 

Gegen " 41 a. m. in Spljet (Spalato) ein zweiter viel sehwücherer Stoss mit 
Getöse. Dauer 1". (L. Bokóré.) 

Ebenso Erdbeben in Foca. Zeitangabe fehlt. ( Telegr. Direction.) 

25. Márz, Erdbeben in Foca. (Tel. Direction.) 

5. April, gleich nach Mirrernacht in Mostar im Zeitraume von einer Stunde 
fünfmal Erdbeben. Dauer der einzelnen Beben 4" bis 5"; Richtung $—N. Der 
zweite Stoss um Ot 35" a. m. war sehr heftig. (Hercegovacki bosiljak.) 

17. April, 12 55" p. m. in Agram sehr schwaches Beben. 

26. April, Erdbeben in Praca, (rorazda und Rogatica von 3—7", Zeitangabe 
fehlt. (Narodne novine.) 

3. Mai, 44 45" (Ortszeit), 44 587 (Budapester Zeit) in Senj (Zengg) eine 
leichte wellenförmige Bewegung, die mit einem starken von unten kommenden 
Stosse endete. Richtung SW... NO, Dauer 3—4". Das Beben begleitete ein starkes 
unterirdisches Getöse. Die Gláser und Fenster klirrten. Der Grad der Intensitát 
wird mit 4 angegeben. Der Berichterstatter bezeichnet es als Kinsturebeben (Prof. 
MIinHAIrovIc.) 


Ueber dasselbe Beben liefen uns noch folgende Berichte ein : 


Kraljevica (Portore), 5k 2" a. m. zwei Stösse, der erste schwach, der zweite dreimal 
stürker. Beim zweiten, von unten kommenden Stosse erzitterten alle Hüuser : 
Thüren und Fenster krachten. Dauer 3—4", Richtung SW—NO. Das Beben 
begleitete ein immer stárker werdendes Getöse. ( Telegraphenstation.) 

Bakar (Buccari), gegen 5ka. m. schwaches wellenförmiges Beben mit (Getöse. 
(Prof. J. San.) 

Dasselbe Beben wurde noch in Krasica und Visnjevica beobachtet. 
14. Juni, 7k 7" p. m. in Senj schwache wellenförmige Erschütterung in der 

Richtung von SW—NO. Dauer 3". Stürke 3. (Prof. MrHarnovrá.) 

16. Juni, 10 10" a. m. Sen) wellenföőörmige Bewegung ; Richtung SW—NO, 

Dauer 2". Stárke 2. (M.) 

111" p. m. Senj wellenförmiges Beben ; Richtung SW—NO, Dauer 2". 

Stürke 2. (M.) ; 


17] 


90 M. KISPATIC : 


1 37 p. m. Sen) wellenförmiges Erdbeben; Richtung SW--NO, Dauer 1", 
Stárke 1. (M.) 

17. Juni, 04 153" a. m. Sen) wellenförmiges Beben ; Richtung SW—NO, Dauer 
2", Stárke 2. (M.) ; 

In 12" a. m. Senj wellenförmiges Beben; Richtung SW—-NO, Dauer 3", 
Stárke 3. (M.) 

18. Juni, 14 a. m. Senj JTemsturzbeben wie auch alle folgenden ; Daner 2", 
Stürke 2. (M:) 

ak 15" a. m. in Kupres (Bosnien) drei ziemlich starke Stösse in der Richtung 
von 0—W. Der letzte Stoss dauerte 4". (Tel. Direction.) 

22. Juni, 64 28" a. m. Senj Erdbeben von 2", Stárke 2. (M.) 

a a 8440" a. m. Senj Erdbeben von 2", Stárke 2. (M.) 

c a — 9ha. m. Novi Erdbeben mit vorangehendem Getöse in der Rich- 
tung von 5—-N. (Narodne novine.) Wahrscheinlich dasselbe Beben, welches in 
Senj um Sh 40" verspürt wurde. 

22. Juni, 1130" p. m. Senj Erdbeben von 1", Stárke 1. (M.) 


seg nk 30" p. m. Nori ein etwas schwücherer Stoss, (Narodne novine.) 
MT 94 15" p. m. Senj Erdbeben, Dauer 1", Stárke 1. (M.) 
AE Stt í/ TA BZEL LÉK MA RAEKENE BETTER 
GE TSZ e 7a0n 8 he a tea NARNZ TAT AMEN ERETNEK S TLÉSÉNNK 
ee ÖVEZŐ ZA TT et at ( a 1 E a LEE 

9 nőt 3198" am a tg TA Ág sg Át al 

té szd 6420" a.m. a a TAK EZZEZE A ASE EZEK 
24. ,: TÖVIG B KA NNA a LŐÁLZES éve a Eik all 

( LAMA a a 1 AESZZZZÉ EST SSE ET 1 780 
zoge ÜK ÜGZTSMA INKA a a Há kj i ab 

€ kl Ah 36" a. ina [4 a (( 97 ( UNE 


29. 4 — 04 77 a. m. in Ludbdreg ziemlich heftiges Erdbeben mit Getöse. 
Richtung W-— 0. Die Schlafenden erwaechten und liefen auf die Gasse. In einem 
Zeitraume von 5" folgten zwei schwüchere Stösse. Hinige Stunden nachher kam 
noch ein schwaches Beben. (Narodne novine.) 

íh 1" a. m. Senj Erdbeben, Dauer 3", Stürke 3. (M.) 

Sh 10" a. m. in Ludbreg wieder ein stárkeres Erdbeben mit Getöse. (Narodne 
novine.) 

2. Juli, 112 25" a. m. Senj Erdbeben, Dauer 1", Stürke 1. (M.) 
TE ( Jn a. m. (t (( ( 1TÁAE a Hi e 
ka 445 ta man ért a S ls szá pas dszt EMEL, 
SZMEMOOL ZS TnL öt a TELE EG ÉRNÉK 
0 [Új 1h 4 . 

10. c 10435" p.m. c — wellenförmige Bewegung in der Richtung von 
5W—NO, Dauer 2" Stüörke 2. (M.) 

11. Juli, 04 3" a. m. Senj wellenfőrmige Bewegung in der Richtung von 
5W—NO, begleitet von einem scharfen Getöse. Dauer 3". Dies Beben war das 
stürkste in der ganzen Erdbebenperiode. (M.) 

04 8" a, m. Sen) sehr schwacher Stoss, 1". (M.) 

12. Juli, Gr 20" a. m. Senj einfacher Stoss, Dauer 1", Stürke 1. (M.) 


[18] 


20. das f ( 155 a 1 a 


KROATISCHE ERDBEBEN. 91 


12. Juli, 102 21" p. m. Senj vibrirende Bewegung, Dauer 2", Stürke 2. (M.) 

ÁOECÁK In 16" p.m. c  vibrirende Bewegung, Dauer 1", Stürke 2. (M.) 

14. 1 40" a. m. c  Erdbeben mit zwei Detonationen. Dauer 1", 

Stürke 2. (M.) 
a fi Gt 10/a. m. c ein Stoss, Dauer 1", Stürke 1. (M.) 
a fi 3h 40" p.m. c  Erdbeben, Dauer 2", Stárke 2. (M.) 

18. Juli, 104 46" p. m. in Sarajevo starkes Erdbeben von 4" mit schnell 
nacheinander folgenden Stössen. Das Beben begleitete ein starkes unterirdisches 
Getöse. Richtung 50—NW. In derselben Zeit und in derselben Richtung wurde 
das Beben auch in Kíseljak, Busovaca, Travnik, Visoko, Zenica, Maglaj, Tarcin, 
Konjica, Mokro, Modromamja, und Praca beobachtet. (Tel. Direction.) 

23. Juli, 114 25" p. m. Jajce und Travnik heftiges Erdbeben von 4". Die 
wellenförmige Bewegung, welche einem starken Stoss nachfolgte, ging in der Rich- 
tung von N0O—SW. Dumpfes Getöse begleitete das Beben. (Tel. Direction.) 

24. Juli, 101 28" p. m. Senj Erdbeben, Dauer 2", Stürke 2. (M.) 

31. Juli, 11 10" p. m. in Stolac drei heftige Stösse mit Getöse. Der stárkste 
Stoss dauerte 3". (Tel. Direction.) 

12. September, gegen 3" a. m. in Kljuc drei Stösse, von denen der letzte 
der störkste war. Richtung 50—NW. (Tel. Direction.) 

17. September, 1727" a. m. in Kiseljak wellenförmiges Erdbeben. (Tel. 
Direction.) 

18. September, 34 4 a. m. in JTravmik wellenförmiges Beben mit 5—6 
starken Stössen in der Richtung von SW—VNO. (Tel. Direction.) 

In Z/emca wurde dasselbe Beben um 3t 20" a. m. beobachtet. Die Richtung 
war von W—0, Dauer 6". Die Erschütterung war so stark, dass in der Telegra- 
phenstation 12 Elemente umgeworten wurden. (Telegraphenamt.) 

In Visoko spürte man dasselbe Beben um 3 21" a. m. 
In Zepce, gegen 34 p. m. sehr starkes Beben. 

7. October, 74 5" p. m. in Pukrac Erdbeben mit CGretöse. Richtung 5W—NO, 
Dauer 3". (Zeitangsnachricht.) 

Krapje, Th 7" p. m. starkes Beben von 5—N mit dumpfem (retöse. Dauer 3". (/Zei- 
tungsnachricht. ) 


Ueber dasselbe Erdbeben liefen folgende Berichte ein : 


Pakrac, 1.5" p. m. zwei rasch nach einander folgende wellenförmige Bewegungen, 
von denen die zweite stárker war. Richtung SW—NO. (Telegraphenamt.) — 
L7. Srgrs gibt die Richtung mit W—O an und erwáhnt, dass die Fenster klirr- 
ten und die Dielen krachten. 

Lipik, 7? 20" p. m. wellenförmige Ersehütterung mit 3—4 Stössen und sehwachem 
Getöse. (J. SCHRÖDER, Telegr.) 

Nova Gradiska, 9n 11" p. m. (Budapester Zeit) wellenförmige Vibration durch 2" 
mit dumpfem Getöse. Richtung 80—NW. Klirren der Fenster. (Telegra- 
phenamt.) 

Stara-Gradiska, 7. Oct. 7 45" Abends erfolgte bei mássigem Regen ein aus 
4 Stössen bestehendes und von einem Sausen begleitetes 3 bis 5" andauerndes 
Erdbeben mit der ausgesprochenen Richtung 0—W. Fenster, Thüren, Tische 

19 


99 M. KISPATIC : 


und Sessel erzitterten ; Lampe am TVisch klirrte, Pendeluhr blieb stehen. (Bericht 
des Cdt. Offizierstellvertreters EpvARD HOLZINGER.) 

Okucamai, Th 4" p. m. zwei Stösse mit Getöse. Die Kirchenglocke schlug zweimal 
an. ( Telegraphenamt. ) 

Novska, 7 4" p. m. leichte wellenförmige Bewegung von NW--S0 mit dumpfem 
Getöse. In eimem Gewölbe schlug eine kleine Glocke an. (A. MixGaztr.) 

Jasenovac, Th 20" p. m. ein scharfer Stoss mit nachfolgender zitternder Bewegung 
mit Getöse. Richtung 0—W, Dauer 3", Klirren der Fenster. (F. URBaw, Telegr.) 

Das Erdbeben wurde auch in Daruvar und Pozega wahrgenommen. ( Tel. 
Direction.) 

8. October, 7? a. m. in Berlir und Banjaluka eine sehr kurze wellenför- 
mige Bewegung. (Tel. Direction.) 

14. October, 17 45" a. m, in Dubrovnik (Ragusa) starkes wellenförmiges 
Beben begleitet von einem dumpfen unterirdisechen (Getöse. Dauer 2". Das Beben 
wurde noch in Metkovié und Trelinje beobachtet. (Zeitungsnachrichten. ) 

18. October, 77 46" p. m. im Zvormk sechwaches Erdbeben. Dauer 3". 

91 40" p. m. in Zvormik ein sehr starkes Erdbeben durch 6"; ein leichtes 
Vibriren dauerte noch 4" nachher. 

102 50" p. m. in Zvornik sehwaches Erdbeben, Dauer 2". 

11430" p. m. in Zvormk ziemlich starke wellenförmige Bewegung mit 
dumpfem Getöse in der Richtung von NW-— 50, Dauer 37. (Zeitungsnachrichten. ) 

28. October, 114 40" p. m. in Doboj fünf in kurzen Intervallen nacheinan- 
der folgende Stösse. (Tel. Direction.) 

29. October, O4 10" a. m. in Doboj wieder zwei starke Stösse mit (retöses 
(Vol Di) 

27. November, Gt 16" a. m. in Severin kurzes Beben in der Rkichtung von 
50—NW. (E. VRanyczany.) 

30. November, 117 44" p. m. in Travrmk und Zepce mehrere stürkere Stösse 
in der Richtung von W—0. (Tel. Dir.) 

1. Dezember, 7 20" a. m. in Travcnik unterirdisehes Getöse begleitet von 
einem schwachen Beben. (Tel. Dix.) 

4. Dezember, Osiek (Essegg) Erdbeben in der Richtung von N—-5, 
Dauer 2". Zeitangabe fehlt. (Zeitungsnachrichten. ) 

Herr Prof. F. MintERk schrieb der Erdbeben-Commission, dass dieses Erd- 
beben n. M. 2" vor 3" zu beobachten war ; dasselbe bestand aus einem sekunden- 
langen grollenden Zittern, dann folgte ein stürkerer Stoss und hierauf ein etwa 
2" langes Nachgrollen. Ausser ihm beobachteten dies Erdbeben nur noch wenige 
in Ruhe befindliche Personen in der Stadt. —  Dieselbe Erschütterung wurde 
Ztgs-Nachrichten zufolge ungefáhr um dieselbe Zeit auch im Baranyaer Comitate 
verspürt (s. den Bericht der ung. Erdb.-Commission. ) j 

7. Dezember, 84 45" p. m. in Zepce, Zenica und Tracmik Erdbeben durch 
3 ral Tok Dir) 

28. Dezember, St 30" p. m. in Travnil; schwaches Erdbeben in der Dauer 
von 3". (Tel. Dir.) 

31. Dezember, 44 5" a. m. in Domanorvié (Bosnien) starkes Erdbeben 207 
Dauer, in der Richtung von N—5. (Zeitungsnachricht.) 

20] 


KROATISCHE ERDBEBEN. 93 


Die Zahl der Erdbeben im Jahre 1885 war eine grosse und die einzel- 
nen Erschütterüngen hatten ein ausgedehntes Sehüttergebiet. Schon das 
erste Erdbeben vom 2. und 3. Februar umfasste ein grösseres Gebiet. Der 
Ausgangspunkt des Erdbebens muss tief in Bosnien liegen. Gegen Norden 
reichte die Bewegung bis Brod, Pozega und Pakrac und da wurde die Rich- 
tung von S nach N wahrgenommen. Nördlicher wurde das Beben nicht 
beobachtet. Die in (rradiska angegebene Richtung von 0—W stimmt natür- 
lich damit nicht überein. In Bosnien ist für Zravnik die Richtung von 8—N 
und für Sarajevo von W—O angegeben, und wenn diese Angaben richtig 
sind, dann wáre der Ausgangspunkt der Erschüűütterung westlich von Sara- 
jevo und südlieh von Travnik also in dem Gebirgszug von Radovan, Vra- 
nica und Stit gelegen. Wie weit die Erschütterung weiter gegen Süden 
reichte, ist nicht bekannt. — In demselben Gebirgszuge ist der Ausgangspunkt 
der Erschütterung vom 18. September (Travnik, Zenica, Visoko und Zepce) 
zu suchen, indem für Travnik die Richtung von SW—NO und für Zenica 
von W—0 angegeben wird. Am 30. November erfolgte in Travnik und Zepce 
wieder ein Beben, und obwohl sich die angegebene Richtung von W—O 
nicht auf beide Orte beziehen kann, so führt sie uns doch zu dem nördliche- 
ren Theile des erwáhnten Gebirgszuges. Dieselbe Richtung hatte auch das 
Erdbeben vom 28. Dezember in /ravnik. Das Erdbeben vom 23. Juli in 
Jajce und Travmik (N0—SW) musste den Ausgangspunkt in einem nördlich 
gelegenen Gebirgszuge haben. Hin ausgedehntes Schüttergebiet hatte auch 
das Erdbeben vom 18. Juli in Bosnien, aber leider fehlen darüber alle náhe- 
ren Daten. 

Das Erdbeben in Slavonien vom 7. Oktober berührte alle Ortschaften, 
die um das Gebirge Fsunj liegen. Die Erschütterung war am stárksten in 
Okucam und Novska, viel sehwácher war sie in Pakrac, Lipik, Krapje, 
Gradiska, Jasenovac, Daruvár und PozZega. Die angegebenen Richtungen 
gehen so weit auseinander, dass wir aus denselben keinen Schluss ziehen kön- 
nen. Es ist doch hóchst wahrscheinlich, dass der Ausgangspunkt auf der 
westlichen Seite von Psunj also in der Náhe von Okucani und Novska liegen 
muss. Mit diesem Ausgangspunkt stimmt die angegebene Richtung für Jase- 
novac (0—W) und Pakrac (SW—N0O) überein. 

In Sen) (Zengg) erfolgten schon im Jahre 1884 drei Erschütterungen 
(14./VII.; 15./VIII; 13./XII.) Nach einer Pause von fünf Monaten erfolgte 
wieder ein Erdbeben (3./V. 1885) aber in entgegengesetzter Richtung 
(SW—VNO0). Eine Zeit nachher stellte sich das Erdbeben wieder ein (14./VI.) 
und wiederholte sich dann beinahe tüglich bis zum 24. Juli. Im Zeitraum 
von 14. Juni bis zam 24. Juli waren 37 Erschütterungen beobachtet, und 
wo man die Richtung bestirnunmen konnte, wird sie immer mit S5W—NO ange- 
geben, was auf einen Ausgangspunkt im adriatiscehen Meere nahe an. der 
Küste hindeutet. 


r917 


94. M. KISPATIC : 


In Agram wurde im Jahre 1855 nur ein und zwar sehr leichter Stoss 
verspürt. (17./IV.) In der slavonischen Ebene wurde nur ein Beben in (szek 
(Essegg) am 7. October in der Richtung von N—S beobachtet und wáre sein 
Ausgangspunkt in Ungarn zu suchen. 


1856. 


22. Jánner, 11! 12" p. m. in Sv. [van-Zelina (bei Agram) wellenförmige 
Bewegung mit (retöse, Dauer 3", Richtung N—5. (M. Baucn, Telegr.) 

23. Jánner, 97 24/ a. m. (Agramer Zeit) in Agram ein lánger anhaltender 
und zwei kürzere Stösse in der Dauer von 3". Das Beben verspürte ich im zweiten 
Stock der Realschule und es schien mir, als ob die Bewegung von Osten köme. 

Ueber dasselbe Erdbeben liegen uns folgende Berichte vor : 

Samobor, 91 35" a. m. (Budapester Zeit) ein kurzer seitlicher Stoss von NER 
Dem 2" andauernden Beben ging ein unterirdisches Getöse voran. (M. LANGER 
Telegr.) 

Plesivica, gegen V210 a. m. ziemlich starkes Erdbeben in der Richtung von W—0, 
Dauer mehrere Sekunden. (Zeitungsnachricht.) 

eJaska, 91 35" a. m. (Budapester Zeit) zwei rasch nacheinander folgende Stösse, 
von denen der erste auch stürker war. Die Bewegung war wellenförmig, dauerte 
4—5" und ging in der Richtung von NO—SW. Die Leute liefen vor Schrecken 
auf die Gasse. An einzelnen Hüusern zeigten sich Risse. (M. Srrprc, Telegr.) — 
Agramer Zeitung meldet : Jaska, ziemlieh heftiges Erdbeben mit zwei rasch 
nacheinander folgenden Stössen. In den Manern zeigten sich Sprünge und 
bröckelte auch Mörtel ab. Bin Reisender am Wege von Sichelburg nach Jaska 
fühlte auch im Wagen den Stoss, wobei die Waldungen einen eigenthümlichen 
Anblick boten, indem die wellenförmige Bewegung, die dem Stoss folgte, ver- 
ursachte, dass sich die Biume in den Wipfeln neigten und hoben. Das Schau- 
spiel wáhrte 4—6". Richtung 0N0—WSW. 

zal), gegen " 
Lehrver.) 

13. Februar, 5? 14/ a. m. in 0O2alj Erdbeben mit 6—-8 Stössen in der Rich- 
tung von SW—NO, Dauer 6—8". Im Dorfe war das Erdbeben viel stárker, als im 
der Festung. Gegen "28? a. m. ebendaselbst ein viel schwüácheres Beben. (J Muna.) 

22. Februar, Sk a. m. in Jaska ein starker, seitliceher Stoss mit vorangehen- 
dem Getöse, Daner 1". Die Möbeln bewegten sich und die Leute flohen auf die 
Gasse hinaus. Hinige behaupten, dass die Bewegung stürker war als diejenige vom 
23. Februar. (M. Srxrié, Telegr.) 

22. Márz, 4 a. m. in Djakorvo sehr starkes Erdbeben mit Getöse. (Obzor.) — 
Zwischen "/44 und 44 a. m. wurden alle Bewohner durch ein heftiges Beben aus 
dem Schlafe geweckt. Zuerst vernahm man ein sehr starkes unterirdisehes Don- 
nern und darauf folgte ein kröftiger Stoss, der stürkste nach dem vom 24. Mürz 
1884. Das Beben danerte nur 2". Thüre und Fenster zitterten und es zeigten sich 
einzelne kleine Manerrisse, wie z. B. in der bisehöflichen Kapelle ; Mörtel bröckelte 
nicht ab. (M. Cespenré, bisch. Secretür. ) 


210 a. m. scehwaches Erdbeben in der Dauer von 3". (J. Mura, 


KROATISCHE ERDBEBEN. y5 


Dasselbe Beben wurde auch in Vinkovci verspürt. Aus Kosha erhielten wir 
auf unsere Anfrage eine negative Antwort. 

24. Márz, 5 58" a. m. in Djakorvo unterirdisches (Getöse und ein sehwacher 
Stoss von kurzer Dauer. (M. CEpELrc.) 

27. Márz in Cajnica ( Bosnien) wellenförmiges Beben mit (Gtetöse in der 
Richtung von W—0, Dauer 6". ( Zeitungsnachricht. ) 

7. Mai, 37 p. m. in Zrnoro auf der Insel Korcula (Curzola) kurz andauern- 
des Getöse mit nachfolgenden Beben. Das eleichförmige Erzittern, welehes 4" 
wührte, ging in der Richtung von SW--NO. Hine am Felde sich befindende 
gerichtliche Commission hörte nur das unterirdisehe.(GGetöse. (MARKO Boputtó, 
Lehrer.) 

7h p. m. in Bakar (Buccari) sehwaches Erdbeben mit (Getöse, Damer 1", 
Richtang W—0. (Prof. J. San.) 

12. Mai, 11? 10" p. m. in Agram ziemlich starkes Erdbeben. Prof. Viranovió 
erzühlte mir, dass bei ihm der Stoss eine Kerze aus dem Leuchter hinausschleu- 
derte. Ich befand mich beim Tisch im Touristen-Haus im Agramer Gebirge und 
spürte zwei Stösse, die beinahe ganz vertical waren. cNarodne novines melden, 
dass das Beben sowohl auf der nördlichen, als auch der südliehen Seite des Agra- 
mer Gebirges beobachtet wurde. 


Ueber das Erdbeben lief uns nur der folgende Bericht ein : 


Marija Bistrica, gleich nach 114 p. m. heftige wellenförmige Bewegung in der 
Richtung von N—5 (?). Nach dem 3" wáhrenden Beben spürte man noch durch 
3" ein leichtes Vibriren. Das Getöse war vor und wáhrend des Bebens zu hören. 
(Jos. KiRrs, Lehrer.) 

1. Juni, 87 2" a. m. (Tel. Uhr) in Vrhgorac (Dalmatien) erfolgten sechs 
Stösse und nach jedem Stoss 2" wáhrendes Vibriren. Die wellenförmige Bewegung 
ging von N—-5. FHin wagengerasseláhnliches Getöse war wáhrend des Bebens und 
3—4" nachher hörbar. Das Erdbeben wurde verspürt auch in Orahovo, Dusina 
und wahrscheinlich noch in anderen Ortschaften dieses Bezirkes. (Iv. Usevró 
 Lehrer.) ] 

10. Juni, 84 23" 30" p. m. im Prolozac (Bezirk Imotski in Dalmatien) zuerst 
ein starkes, 9" wáhrendes Getöse und dann ein heftiges Beben. Das Beben war 
wellenförmig in der Richtung von W—O und dauerte 6": nach dem Beben 5" 
anhaltendes Getöse. (Iv. Bunréó, Lehrer.) I 

9 37" 30" p. m. in Prolozac wiederholte sich das Erdbeben in der Rich- 
tung von W—0. Das dem Beben vorangehende (retöse wührte 4", und war auch 
nach demselben durch 2" hörbar. Das Beben selbst dauerte 37" und war sehr 
schwach. (J. B.) 

11. Juni, 24 13" p. m. ( Telegraphen-Uhr) in [vanec erfolgten zwei Stösse 
mit einem Intervall von 67. Der erste Stoss begann mit einer zitternden Bewe- 
gung und endete mit einem verticalen Ruck ; nach 6" erfolgte ein zweiter sehwü- 
cherer Stoss. Die Richtung war von NO—SW. (Getöse wihrend der Bewegung. 
(Telegraphenamt. ) 

14. Juni, 4? 20" a. m. in [vanec drei Stösse mit vorangehender zitternder 
Bewegung im Zeitraume von 6". Richtung 0—-W. Das Erdbeben war stürker als 


[23] 


95 M. KISPATIC : 


das vom 11. Juni. Getöse wáhrend des Bebens. (Telegr.) — xÖObzors gibt die Zeit 

mit 31 49" a. m. und die Richtung mit NO—SW an. 

27. Juni, 1? 5" a. m. im Ort Korcula (Curzola) ziemlich starkes wellenförmi- 

ges Beben. Die Richtung wird verschieden angegeben : 0—W und N—S, Dauer 3". 

Die Bilder sehlugen zweimal an die Wand an, Gláser klirrten und selbst die Hüu- 

ser bewegten sich. Das Beben wurde auch am Meer beobachtet. (FR. Rapié, Lehrer.) 

Ueber dasselbe Erdbeben liefen nachfolgende Berichte ein. 

Vele Luka, auf der Insel Koréula, 1? 5" a. m. hüpfende Bewegung, die etwa S" 
wührte. Starkes Getöse wáhrend des Bebens. (L. Mravprwxzo, Lehrer.) 

Blato auf der Insel Korcula, gegen "/41 a. m. sehr heftiges Erdbeben. Die Hüu- 
ser sehwankten und an vielen zeigten sich Risse. (Maro IvancEvié, Lehrer.) 

Racisée (Insel Koréula), 1 15" a. m. ein sehr heftiger, seitlicher Stoss. Richtung 
N—S, Dauer 5". Dem Beben ging ein scharfes Getöse voran. Aufgehüngte 
Gegenstünde geriethen in Bewegung. Ein im Hafen liegendes Schiff erzitterte 
so stark, als ob es bersten wollte. (MaRxrs GsuRaGJEvié, Lehrer.) 

Vrhgorac, gegen 2? a. m. zwei seitliche Stösse mit einem Intervall von etwa 5". 
Der erste, stárkere Stoss wáhrte 2". Die Richtung war von NO—SW. Das dem 
zweiten Stoss vorangehende (Getöse wáhrte 3". Wáhrend des Bebens krachten 

, die Dielen. Das Erdbeben war heftiger als dasjenige vom 1. Juni. (J. UsEvré.) 

Zrnovo, Erdbeben. (FR. Raprc.) 

ILumbarda, Erdbeben. (F. R.) 

Vrmik, Erdbeben. (F. Rh.) 

Viganj auf der Halbinsel Peljesac (Sabbioncello) Erdbeben. (F. h.) 

Kuciste (Peljesac) Erdbeben. (F. h.) 

Dasselbe Erdbeben soll noch auf den Inseln Brac (Brazza), Ivar (Lesina) 
und Vis (Lissa) sowie auch in Dubrovmik (Ragusa) verspürt worden sein. 

1n 90" a. m. in Koréula ein zweites, schwücheres Beben mit vorangehendem 
Getöse, Dauer 2". Die Fenster klirrten. (FR. Rapré.) 


Ueber das Beben liegen folgende Berichte vor : 


Vele Luka auf Koréula, 1t 20" a. m. ein schwácheres, 2" wührendes Beben, 
(L. MLADINEo.) 

Blato (Koréula), eine halbe Stunde nach dem ersten Erdbeben ein zweites, etwas 
schwücheres Beben. (M. IvaxéxvIé.) 

Racisée (Korcula), 17 30" a. m. scehwácheres Beben in der Richtung von N—5, 
Daner 2". Nach dem Erdbeben hörte man noch durch 3" dumpfes Getöse. 
(M. GJURGJEvIÉ.) 

Dasselbe Erdbeben wurde noch in /rnovo, Iambarda, Vrnik, Vigamj, 
Kuciste, dann auf der ganzen Insel Braé, Hvar, Vis und in Dubrovmk beobach- 
tet. (FR. Raprc.) 

9n 5" m. p. m. in Koréula ein leichter Stoss. (Pr. Rapró.) 

Ueber dasselbe Erdbeben liegen folgende Berichte vor ; 

Vele Luka, 91 p. m. ein starker verticaler Stoss ; Dauer 27. Nach dieser Erschüt- 
terung erfolgten durch die ganze Nacht beinahe eine jede halbe Stunde heftige 
Detonationen. Das Erdbeben und die Detonationen wurden auch auf dem 
Meere wahrgenommen (L. MLADINEO). 

[24] 


KROATIASHE ERDBEBEN. 97 


Blato, gegen 9Vet p. m. Erdbeben von mittlerer Stürke. In Blato wiederholten sich 
von Früh den ganzen Tag hindurch und die folgende Nacht unzáhlige Deto- 
nationen. (M. IvawőEvré.) 

Racisce, 91 30" p. m. starkes Erdbeben in der Richtung von W-— 0. mit voran- 
gehendem (Getöse. (M. GIURGJIEVIÉ. ) 

Orebié, Abends Erdbeben. (FR. Rapré.) 

Spljet (Spalato) 92 15" p. m. wurde am Leuchtthurm vom Wüchter und seiner Frau 
eine wellenförmige, 3" wáhrende Erschütterung beobachtet. Der Frau schien es, 
als ob sie sich in einem von Wellen hin und her geworfenen Schiff befinden 
würde. In der Stadt selbst wurde das Erdbeben nur von Wenigen beobachtet. 
Der Leuchtthurm befindet sich 760 Meter von der Küste entfernt. (Professor 
J. BENZON.) ; 

Zadar (Zara), gegen 9 p. m. schwaches Erdbeben: (Narodni list.) 

28. Juni, Vele Luka bei Tag und spát in der Nacht mehrere hüpfende Er- 
sehütterüungen mit Getöse. (M. MLADINEo.) 

Blato, wiederholte Detonationen, von denen die stürkste um Ok 45" p, m. und 
2n p. m. war. Die EKinwohner liefen vor Furcht aus den Háusern und übernach- 
teten unter Zelten. (M. IvawéEvIc.) 

29. Juni, 3? a. m. in Blato starke Detonation. (I1.) 
a 64115" a. m. in Blato starkes Getöse. (I.) 
a 31 30" a. m. ebendaselbst Getöse und leichtes Beben. (I.) 
30. Juni, 3 30" p. m. in Blato schwaches Getöse. (I.) 
1. Juli, 37 a. m. in Blato Getöse. (I.) 
c 6kp. m. in Blato stárkeres Getöse. (I.) 
Vele Luka, 6? p. m. starkes Beben ohne Getöse, Dauer 3". (MLADINEo.) 
11 45" p. m. in Blato Getöse. (I.) 
2. Juli, 52 55" a. m. in Blato starkes Getöse mit leichtem Beben. (1.) 
a 94112" a.m. in Vele Luka starkes Erdbeben in Dauer von 2". (M.) 
a 5/ekp. m. in Vele Luka starkes Getöse. (M.) 
a 645" p. m. in Blato schwaches Getöse. (I.) 
a 11-10" p. m. in Blato schwaches Getöse. (I.) 
a 11430" p. m. in Blato stárkeres Beben. (I.) 
3. Juli, 44 30" a. m. in Blato schwaches Beben. (I,) 
4. c  4ha. m.in Blato stárkeres Beben. (I.) 
a "a 4h 10" a. m. in Blato scehwácheres Beben. (I.) 
a a — 4h 90" a. m. in Blato Getöse. (I.) 
In Vele Luka, warden denselben Tag um 41 25" a. m. zwei schnell nach- 
einander folgende Erdbeben in der Dauer von 2—3" beobachtet. (M.) 
5. Juli 5 5" p. m. in Blato scehwaches Beben mit Getöse (I.) 
In Vele Luka wurde dasselbe Beben um 6£ p. m. verspürt. Das Beben war 
ziemlich heftig ; ohne Getöse ; Dauer 3". (M.) 


. Juli, 114 30" p. .m. ] . ő 
11. Juli p. .m. I in Blato schwaches Getöse. (I.) 


12. — : gegen 7t a m. J 
13.  . 6 a.m. in Blato Getöse. (J.) 
14. c 17 a. m.ain Blato Erdbeben mittlerer Stárke. (I:) 
Vele Luka, 2 a. m. schw. Beben mit Getöse, Danuer 3". Richtung SW— NO. (M.) 


FOK a 
Földtani Közlöny, XIX. köt. 1889. 25 / 


98 M. KISPATIC : 


15. Juli, 117 30" p. m. in Blato Erdbeben mittlerer Stürke. (I.) 

16. c  2kp.m. in Blato Getöse (I.) 

18. c 104 30" p. m. in Blato starkes Getöse. (I.) 

22 Ja ANG S a.m. 

27. a 2648 a.m. 

éezdoe Sa ak EZ ÍGY tágan 

JO [a ot 30" a. m. 
3. August, 5 45" p. m. in Blato Erdbeben. (I.) 
a ( 91 p. m. in Blato Erdbeben. (I.) 


in Blato stürkeres Beben. (I.) 


4. ( 6 a. m. in Blato starkes Getöse(I.) 

Ki ( 04 45" p. m. in Blato Erdbeben mit starken Getöse. (J.) 
9 ( 6 10" a. m. in Blato starkes Getőse. (I.) 

ms j 38 ként 3 in Blato starkes Beben. (I.) 

( a 1135" p. m. in Blato etwas sehwácheres Beben. (I.) 
13. a 10456" p. m. in Blato schwaches Beben. (I.) 


15. a 114157" a. m. in Agram Erdbeben in der hichtung ONO—WSW ; 
Dauer 3". 
Zapresté, 11 15" a. m. stáörkeres Beben in der Richtung von 50—NW. (Obzor.) 
16. August, S 25" a. m. in Blato Erdbeben. Die Erdbeben und Detonatio- 
nen wiederholten sich in Blato noch lángere Zeit, da aber unser Berichterstatter 
abwesend war, fehlen uns weitere Nachrichten. 
27. August, 104 25" p. m. in Korcula starkes, wellenförmiges Erdbeben. 

Es sollen demselben zwei schwüchere Stösse vorangegangen sein. ( Rapré.) 

Racisce auf Korcula, 11 p. m. wellenfőörmige Bewegung in der Richtung von 
W— 0, Dauer 3". Das dem Beben vorangehende (retöse wáhrte gegen 57. In 
den Zimmern bewegten sich alle Gegenstánde. (M. GIuRGJpvTé.) 

Vis (Lissa), 104 56" p. m. ( Telegraphenamt) erster und nach 5" zweiter, stürkerer 
Stoss. Richtung WSW—ONO. Der erste Stoss wührte 5" und der zweite 7". 
Ohne Getöse. (P. MARAsovTé.) 

Hvar (Lesina), zu derselben Zeit Erdbeben. (MaRasovré.) 

Maslinica auf der Insel Solta, 117 2" p. m. (Wiener Zeit) zwei Stösse im Intervall 
von 17. Der erste Stoss wáhrte 4 und der zweite 107. Der erste Stoss schien 
vertical gewesen zu sein und der zweite war evident wellenförmig. Die Rich- 
tung war von 0—W. Das Beben wurde auf der ganzen Insel beobachtet. 
(A. RADMAN.) 

Dubrovnik (Ragusa), 11! 9" p. m. zwei Stösse mit einem Intervall von 2"; der 
zwoelte Stoss war stürker. Die Bewegung war wellenförmig und die Richtung 
von W—0. Der erste Stoss wáhrte 6-—8S" und der zweite 15-——18". Dem Beben 
ging ein unterirdisches Getöse voran. Nach dem Jahre 1869 soll das die stürkste 
Erschütterung in Dubrovnik gewesen sein. In den Mauern zeigten sich hisse, 
und das Volk blieb die ganze Nacht im Freien. (Prof. PavrIca.) 

Split (Spalato), nach 117 p. m. erfolgten rasch nacheinander zwei wellenförmige 
Erschütterungen. Die erste wáhrte 5 und die zweite 12", Das Beben wurde in 
der ganzen Umgegend beobachtet. (Narod.) 

Irogir (Trau), 1145" p. m. das erste und 11810" p. m. das zweite Beben. Das 


KROATISOHE ERDBEBEN., 99 


erste Beben wáhrte 4" und das zweite 8-—10". Die Richtung der Bewegung war 
von NW—s5S0. (BaRanovié JERKO.) 

Sibenik (Sebenico), gegen 11"2t p, m. zwei Stösse mit einem Intervall von 3". Der 
zweite Stoss war heftiger. Die wellenförmige Bewegung ging in der Richtung 
von 8—N. Getöse vor und wührend des Bebens. (A. WaANpDLER, Lehrer.) 

Vrhgorac (Bezirk Makarsko), gegen 117/2t p. m. zwei Stösse mit einem Intervall 
von 30". Der zweite Stoss war stürker. Die erste Erschütterung wührte 10" und 
die zweite 207. Die Bewegung war wellenförmig. Getöse vor und wüáhrend des 
Bebens. (Iv. UJevié.) 

Nin, 101 55" p. m. zwei Sötösse mit einem Intervall von 3". Der zweite Stoss war 
stürker. Richtung 80—NW, Dauer 2—3". Die Bewegung war wellenförmig. 
Ohne Getöse. (P. Zanki, Pfarrer.) 

Obrovac, 111 8" p. m. (Telegyraphenuhr) zwei Stösse mit einem Intervall von 1"; 
der erste wáhrte 2" und der zweite 6—7". Die wellenförmige Bewegung ging in 
der Richtung von 5W—NO. Das Erdbeben scheuchte eine Menge ruhender Fle- 
dermüuse ( Vespertilio murinus) derart auf, dass sie so stark an die Hiuser 
anschlugen, dass man den nüchsten Tag viele todt auf der Gasse fand. 
(VL. DEsnIcaA.) 

Mostar, 114 10" p. m. ein starkes Erdbeben in der Dauer von 8". Nach 2" erfolgte 
ein zweites, leichteres Beben in der Dauer von 3—4.". Nach 3" erfolgte noch ein 
drittes Beben in der Dauer von 14". Die dritte Erschütterung war sehr heftig, 
ohne Getöse. (Glas Hercegovca.) 

Ogulin, gegen 11? p. m. zwei Stösse mit einem Intervall von 2". Der erste wáhrte 
1" und der zweite "2". Die wellenförmige Erschütterung des ersten Stosses war 
viel heftiger als die des zweiten. Ohne Getöse. (J. Viasrié. Bürgerschullehrer.) 

Agram, in der Nacht vom 27. auf 28. Erdbeben von NW—S0. Dauer 192". 
(Obzor.) 

Bistrica, 117/2et p. m. leichte wellenförmige Erschütterung in der Richtung von 
NO0—SW. (J. KiRrx.) j 

28. August, 1? 25" a. m. in Dubdrovrmk (Ragusa) ein leichter Stoss in der 

Richtung von 0—W. (A. PavLIca.) 

3. September, gegen 3"2k a m. in Vrhgorac und in der ganzen Umgebung 

Erdbeben. (J. UJsEvIé.) 

13. September, 117 10/p. m. in Dubrovnik (Ragusa) leichte wellenförmige 

Erschütterung ohne Getöse. hichtung 50—NW. ( PavLIica.) 

23. September, 64 25" p. m. in Vrhgorac ein kurzer, seitlicher Stoss in der 

Richtung von 0—W. Dauer 1". Vor und nach dem Beben Getöse. (U.) 

27. September, 57 30" p. m. in Dubrovnik (Ragusa) leichte wellenförmige 

Erschütterung ohne Getöse. ( P. ) 

11. Oktober, 0 57" p. m. in Blato ziemlich heftige Erschütterung. (I1.) 

( ( 84 57" p. m. in Blato starkes Getöse. (I.) 

14. ( 117 10" a. m. in Blato starkes Getöse. (I.) 

16. November, 47 16" a. m. in Bakar (Buccari) eine leichte Erschütterung. 

(Telegraphenamt.) 

Aus Hreljin wird dem cObzors gemeldet : 
18/dh a. m. eine kurze heftige Erschütterung von 5—N. 


[977 


a 
3 


100 M. KISPATIC. 


5 a. m. etwas stárkere Erschütterung von lángerer Dauer. 

51/ah a. m. eine leichte Erschütterung. 

23. November, 6? a. m. Vrhgorac ein kurzer seitlicher Stoss von W—O mit 
(Gretöse. (U.) 

27. Dezember, St 5" a. m. in Vrhgorac ein, kurzer, seitlicher Stoss mit 
Getőöse ; W—0. (U.) 


Unter den Erdbeben vom J. 1886 hatten diejenigen, dje in Dalmatien 
verspurt wurden, das grösste Schüttergebiet. Das Erdbeben vom 27. Juni 
wiederholte sich dreimal an demselben Tage, wobei die erste Erschütterung 
die heítigste war. Am besten wurde die Erschütterung auf der Insel Kor- 
cula (Curzola) und zwar in den Orten Korcula, Racisce und Blato verspürt. 
Von da breitete sich die Bewegung über die Halbinsel Peljesac (Sabbion- 
cello) bis Dubrovmik (Ragusa), gegen Norden über die Inseln Hvar (Lesina), 
Vis (Lissa) und Brac (Brazza) nach Spljet (Spalato) und Zadar (Zara) aus. 
Aus diesem ganzen Schüttergebiet ist nur für zwei Orte die Richtung ange- 
geben worden, und zwar für Racisce von N—S und tür Korcula von 
0—W und N—S. Wenn wir annehmen, dass die angegebene Rich- 
tung für hacisée genau ist, so ist es wahrscheinlich, dass auch in Kor- 
éula die Erschütterung in derselben Richtung ging, also von N—S. Nach 
dem wáre der Ausgangspunkt des Bebens nördlich von der Insel Kor- 
éula zu suchen und zwar nahe bei der Insel selbst, wie wir gleich 
sehen werden. Die Erdbebenspalte műüsste man sich unter dem Meere zwi- 
schen den Inseln Hvar (Lesina) und Korcula (Curzola) in der Richtung von 
0—W denken. Diese Erdbebenspalte liegt in der Mitte zwischen Dubrovnik 
(Ragusa) und Spljet (Spalato), und das sind gerade die zwei Endpunkte, bis 
zu welchen sich die Erschütterung ausbreitete. Es ist höchst wahrscheinlich, 
dass eine Wanderung des Ausgangspunktes in derselben Erdbebenspalte 
stattfand, weil sich die Erschütterungen an der westlichen Seite der Insel 
Korcula durch lángere Zeit wiederholten, und weil für den dritten Stoss 
am 27. Juni in HRacisée nicht mehr die Rkichtung von N—S, sondern von 
von W—0 angegeben wird, und gerade dieser dritte Stoss langte his nach 
Spljet (Spalato) und Zadar (Zara), wáhrend wir nicht wissen, ob er auch 
in Dubrovnik (Ragusa) verspürt wurde. Nach diesem dritten Stoss kam 
die Erde an der Westküste der Insel Koréula durch mehrere Monate nicht 
zur Ruhe. In Blato wurden durch drei Monate, und wahrscheinlich auch 
lánger, beinahe táglich Detonationen und Erschütterungen verspürt. 

Das zweite Beben von noch grösserem Schüttergebiet war am 27. Au- 
gust gleich nach 11 Uhr Nachts. Die Ersehütterung breitete sich über ganz 
Dalmatien aus und reichte über Ogulin nach Agram und Bistrica. Der Aus- 
gangspunkt dieser Erschüűütterung soll nach der englischen Zeitschrift 
cNaturev 30 Meilen südöstlich von Zante im jomschen Meere gelegen sein. 
Auf Zante warde das Beben um 11? 25" p. m. verspürt, was mit der Zeit- 


r98 


UNGARISCHE ERDBEBEN. 101 


angabe für das westlieh gelegene Dalmatien ziemlich übereinstimmt. (egen . 
11? p. m. wurde daselbe in Neapel verspürt und in Bern registrirte es der 
Seismograph um 107 36" 16". Das Beben wurde auch auf einem Schiff 50 Mei- 
len unterhalb Matapan um 11" 30" verspürt. In Alexandrien wurde das 
Erdbeben 15" nach Mitternacht verspürt. 

In Agram wiederbolte sich das Erdbeben .viermal. Die Erschütterun- 
gen vom 12. Mai und 15. August hatten ihren Ausgangspunkt in der alten 
Agramer Erdbebenspalte. Die Erschütterung vom 27. August kam, wie wir 
eben erwáhnten, aus dem jonischen Meer. Das Erdbeben vom 23. Jánner hatte 
seinen Ausgangspunkt in der Náhe des Samoborer Gebirges. 

Die slavonische Rupturlinie kam nach zweijáühriger Ruhe wieder in 
Bewegung, denn es wurden in Djakovo am 22. und 24. Márz leichtere 
Erschütterungen verspütt. 


BERICHT ÜBER DIE UNGARISCHEN ERDBEBEN IN DEN 
JAHREN 1885 UND 1886. 


Mit einer lithogr. Tafel und einer Skizze im Text. 


Vows 


Dr. FRANZ SCHAFARZIK. 


Nachtráglich eingelangte Nachrichten : 

Am 7. Dezember 1884 wurde im Leytha-Gebirge ein Beben verspürt. Herr 
-JoseF Viswyáx aus Széleskút berichtete, dass er dasselbe n. m. 3t 45" wahrnahm 
und dass infolge des mehrere Sekunden andauernden und von unterirdisehem 
Getöse begleiteten Zitterns in vielen Hüusern die Gláser erklirrten. Sonst keine 
Schüden. Dies Beben wurde auch in Oedenburg, Kis-Marton, in Niederösterreich 
in Seibersdorf und in Reissenberg wahrgenommen. Ebenso erhielten wir über 
dies Beben einen Bericht aus Szarukó von Herrn RICHARD SALINGER, der es eben- 
falls in Begleituug unterirdischen Donners beobachtete. 


18853. 


15. Januar verspürte man den cBorsodmegyei Lapok, nach in Miskolcz 
"ein mehrere Sekunden lang andauerndes Erdbeben mit starken Stössen. Von un- 
seren Correspondenten erwülmt nur Hiner, dass in der nahegelegenen Diósgyőrer 
kön. ung. Eisenraffinerie zwei Arbeiter abends zwischen 104 und 10415" ein aus 
drei schwachen Stössen bestehendes Erdbeben wahrgenommen hütten. 

Desto zahlreicher langtentbestimmt negative Angaben ein und zwaraus 
Miskolcz: von den Herren Professor Amaxp BaJsax, Dr. STEFAN SzaBó von CSsáTrH, 
Director IGwaz (Gárnrry, Advocaten CaRL GLósz, Professor ALEXANDER HORVÁTH, 
Apotheker Ruporr MAYER, Advocaten CARL S4Ax-HEKKEL und DIONYSIUS SZOFKA, 


129] 


102 F. SCHAFARZIK 


Negative Antworten erhielten wir ferner von den Herren Verwalter Jogawsws Ko- 
csis und Kaplan EMERIcH Pogány in Diósgyőr, (Herrn g. k. Pfarrer MICHAEL 
Hucsxkó in Görömböly und schliesslich vom ref. Geistliehen Herrn JosEF APOSTOL 
in Szirma. 

In anbetracht dieser zahlreichen negativen Erklürungen sind wir der An- 
sicht, dass die oberwáhnte Nachricht zufolge irgend eines Irrthums in die Blütter 
gelangte und aus dem diesjáhrigen Verzeichnisse der Erdbeben eigentlich zu strei- 
chen wáre. 

31. Januar wurde in Neémet-Szt.- Mihály (Com. Temes) ein leichter Stoss 
verspürt. (Pester Lloyd.) 

25. Februar wurde in Temesvár ein Erdbeben wahrgenommen. Die .Dél- 
magyarországi Lapok brachten über diesen Fall Folgendes : Abends um §/2On war 
in unserer Stadt ein Erdbeben zu verspüren. Das Erbeben wurde von einem deut- 
lich hörbaren unterirdischen (CGetöse begleitet; damerte zwei Sekunden, wüh- 
rend dessen man drei Stösse wahrnahm, die alle von SW. nach SO. gerichtet 
waren (?). Das Erdbeben wurde am meisten in der Fabrik und den üusseren 
Meiereien empfunden. Hin momentanes, weniger beftiges Erdbeben wurde anch 
am nüchsten Tag morgens 4h verspürt.s 

14. Márz wurde in Gran und dem gegenüber gelegenen Párkány ein schwa- 
ches Erdbeben vernommen, welches auch in den Tagesbláttern kurz verzeichnet 
wurde und über das uns seitens unseres Berichterstatters, Herrn Advocaten 
JotiaSs Bunáwxy folgende Daten eingeschiékt wurden: cUeber das Erdbeben 
konnte ich bis jetzt nur so viel in Erfahrung bringen, dass dasselbe am 14. 1. M. 
einige Minuten nach 127/4 stattfand und aus einem einzigen vibrirenden Stoss 
bestand. Mein Weinhüter—JoHANN ApoRJáx— verzehrte eben im Garten eines mei- 
ner Verwandten in der Wasserstadt in einer Holzbude mit mehreren Taglöhnern 
sein Mittagbrod, als sie ein etliche Augenblicke dauerndes starkesBeben verspürten, 
wáhrend dessen die in der Bude und hinter derselben aufgestappelten Weinstecken 
krachten und die Wünde der Bude wankten. Diese Erscheinung wurde von allen 
für einErdbeben gehalten. Die Frau des AponJsán, die im Taban wohnt, verspürte 
zuhause ebenfalls den zitternden Stoss und erzühlte dies sogleich ihrem Mamnm, als 
sie zu ihm in den Garten hinausging. Kaufmann EMERICH SCHÖNBECK, von dem ich 
eine Viertelstunde vor dem Erdbeben forteing, erzühlte mir am nüchsten Tage, dass 
er von der unter seinem (reschüft befindlichen Báckerstube aus ein dumpfes Rollen 
hörte, als wenn ein leeres Fass herabgerollt worden würe und gleichzeitig bebte 
und bewegte sich unter ihm schwach der Boden. Professor ARNULF SCHÉDL be- 
richtet, dass die Schüler, die in Sz.-Tamás (unmittelbare Nachbargemeinde von 
Gran) wohnen, ihm die Nachricht brachten, dass dort die Uhren in mehreren 
Hüusern stehen geblieben sind. Von meiner Familie verspürte diese KErschei- 
nung nur meine Tochter, die ebenfalls sogleich an ein Erdbeben dachte ; ich hin- 
gegen, trotzdem ich zuhause war, nahm gar nichts wahr. Aus der Umgegend, 
wie ich eben jetzt höre, erfuhr man in Táth nichts darüber. 

Diese Erscheinung ist, wenn gering, doch bemerkenswerth, da Gran auf 
einer eminenten tektonischen Rupturlinie liegt. 

22. Márz verzeichnete auf Grund der Aussage des Gymnasialdirectors VICTOR 
Körarviin Steinamanger der Astronome Herr BUGEN v. GorrHARD gleichfalls ein 

30 


UNGARISCHE ERDBEBEN. 103 


sehr scehwaches Erdbeben. Die Erscheinung fand in Steinamanger am 22. Mürz 
vormittags 92 35" (Budapester Zeit) statt. Beobachter befand sich im ersten 
Stockwerke des Wohnhauses des prümonstratenser Professoren-Collegiums in 
sitzender Stellung ; die Bewegung wurde durch die starke Sehwingung des Gewich- 
tes der Pendeluhr verrathen. Derselben nach zu urtheilen, war die Richtung eine 
SW-NO-liche. Stoss wurde keiner wahrgenommen. Beobachter war mit Schreiben 
beschaáftigt und wurde nur durch das Ansechlagen des Uhrgewichtes aufmerksam 
gemacht. Unser Berichterstatter, Herr EUGEN v. ("ForrHaRD beobachtete in seinem, 
kaum fünf Kilometer nördlieh von der Stadt Steinamanger gelegenen Wohnorte 
Herény nicht die geringste Spur vondieser Erscheinung. 

1. Mai verspürte man nachts in Steiermark und Unterösterreich eine starke 
Erdbewegung, die besonders im Mürzthale grosse Zerstörüngen angerichtet hat. 
Ihre Ausdehnung war ziemlich gross; wáhrend man nöümlich dieselbe einerseits 
unterhalb Graz beobachtete, langten andererseits auch von der südlichen Grenze 
Mihrens Nachrichten darüber ein, ja sie erstreckte sich sogar in östlicher Rkichtung 
anch in elinige unserer westlichen Comitate hinein. Die Erdbeben-Commission 
erhielt aus drei Comitaten positive Angaben, nöümlich aus den Comitaten 
Pressburg, Oedenburg und KEisenburg. — Im Folgenden "führen wir diese 
Angaben an, die nicht nur die Beschaffenheit des Erdbebens an diesen KEnd- 
punkten, sondern zugleich auch die áusserste östliche Grenze des Schüttergebietes 
anzeigen. 

1. Aus Pressburg nahmen wir von Herrn Dr. THEopoR ORTrvav, Professor an 
der kön. jurid. Akademie folgenden Bericht. Die gestrigen Blátter erwihnten, 
dass das in Oesterreich, námlich in Graz, Wien etc. beobachtete Erdbeben 15" nach 
mitternacht (1. Mai) verspürt wurde. Dieses Erdbeben wurde auch hier in Press- 
burg empfunden. Nach mitternacht (die Minuten kann ich nicht angeben) gerieth 
in meinem Zimmer der Bücherkasten in eine solche Bewegung, dass ich denselben 
mit den Hünden stützen musste. Der Boden des Zimmers krachte in jeder Fuge. 
Die ganze Bewegung dauerte wenigstens 10". 

Südlich von Pressburg, namentlich aus dem Leythagebirge erhielten wir 
betreffs dieses Erdbebens nur negative Daten. Unsere Correspondenten in Nezsi- 
der (Oberstuhlrichter Nixkoraus Frana), Széleskut (JosEFr VISNYÁK), Szarukó 
(RICHARD SALINGER), Kis-Marton (Dr. Ruporr LEszwER), Lajta- Ujfalu (JoHANN 
NEUHOLD), und in der Stadt Jedenburg (Dr. IGyaz WALLNER und EUGEN PILLER) 
nahmen gar nichts wahr. 

z In jenem Theile des Eisenburger Comitates, der gegen O in gerader hich- 
tung von der Stadt Bruck a/M. liegt, wurde das Erdbeben an mehreren Stellen 
beobachtet. 

2. In Árokszállás verspürte Herr Pfarrer ALEXANDER Pusgkásy am 1. Mai 
1.11 nach mitternacht (Telgr. Uhr — -- 159) im ersten Stockwerke seiner Woh- 
nung wach im Bette liegend einen 1" danernden rüttelnden Stoss, der gar keinen 
Schaden verursachte und angeblich gerüuschlos erfolgte. Bemerkenswerth ist 
noch, dass das Wohnhaus am Bergabhange auf einer feuchten, ! Meter máchtigen 
Schuttschichte steht, unter welecher dann feste Felsen folgen. 

3. In Pinkafó beobachtete Herr GEoRG BSAGMEISTER, Kreisnotür, am 1. Mai 
20" nach Mitternacht (Bp. Zeit) in seiner Wohnung im I. Stockwerke liegend 


(31] 


15 


104 F. SCHAFARZIK : 


einen wellenförmigen Stoss, der 3—4" daüerte und in der Richtung NO0—SW zu 
kommen schien. Dieser Bewegung folgte ein kurzes, donneráhnliches Rollen. 

4. In der Gruben-Colonie Szalonok verspürte — der freundlichen Bericht- 
erstattung des Herrn Montaningenieurs KaARL RocHara nach — ein Beamter im 
I. Stockwérke des Wohnhauses am 1. Mai nach mitternacht einen von schwachem 
Rollen begleiteten Stoss, der sammt dem darauffolgenden Schwanken 3" anhielt, 
wührend dessen die Fenster klirrten und ein an der Wand hüángendes Bild etwas 
verschoben wurde. 

5. Aus Felső-Lövő erhielten wir von Herrn Professor J. EirseR den folgen- 
den Bericht. vAm 1. Mai 5 Minuten vor "21t mitternachts nahm ich, im Bette 
li egend und mit Lesen bescháftigt, plötzlieh ein starkes, wagengerasseláhnliches 
Getöse wahr, worauf ich in kurzen nacheinander folgenden Intervallen drei 
Stösse verspürte, von denen der erste heftiger war als die anderen zwei. Die ganze 
Erscheinung dauerte einige Sekunden, wáhrend dem die Teller am Kredenzkasten, 
wie auch die Fenster klirrten und vom Hausdache kleine Mörtelstücke herab- 
fielen. Die Richtung des Bebens war NW—S0. Mein Jagdhund verrieth Unruhe. 

6. In Retfalu beschreibt Herr Lehrer Arexrius Jakag das Erdbeben am 
besagten Tage gegen 1? nachts als ein Vibriren und Wanken, das eine NW—50- 
liche Richtung hatte, welche Erscheinung in der Gemeinde auch von anderen 
beobachtet wurde. 

7. Laut Angaben des Herrn Awxron Pucz, Pfarrers in Borostyánkő wurde 
dieses Erdbeben auch in den benachbarten Gemeinden fFelsó-Fór und Felső-Lövő 
wahrgenommen. 

S. Aus Giins bekamen wir von Herrn Forstinspector EDUARD BLASCHEK 
Nachricht, der zufolge er vom 30. April auf den 1. Mai nach mitternacht im Bette 
liegend, eine etliche Sekunden dauernde schwankende Bewegung ohne Geráusch 
verspürte. Diese Erscheinung war aber schon so scehwach, dass dieselbe in dieser 
Stadt von den Meisten nicht mehr wahrgenommen wurde. Herr Kaplan ISIDOR 
MicHaAEnis erhielt auf seine bei Nachtwáchtern und in der Nacht beschaátftig- 
ten Büickern eingezogenen Erkundigungen nur negative Daten. In Borostyánkó 
wurde das Erdbeben nach den bestimmten Berichten der Herren Cieistli- 
chen Axrox Pucz und GEoRG MANNxINÖxGER nicht verspürt. Südlich von hier in 
(Gyimothfalva und Tarcsa infolge freudlichen Berichtes des Herrn Grafen KARL 
BarrHyány wurde das Erdbeben ebenfalls nicht beobachtet, ebenso in Pinha- Miske 
(RuDorF SzENTGYÖRGYI, Kreisnotür), und Steinamanmger (ERwsr SzABó, Advokat) ; 
ferner kamen negative Berichte aus Tapolcza vom Director Gusrav REpL und 
Z/ala- Egerszeg vom Director IGyaz UDvARDY. 

Sehliessliceh können wir noch eine Angabe aus der Murgegend, aus Musznya. 
anführen. Staats- Wanderlehrer LupwriG KaPLy verspürte am 1. Mai nach Mitter- 
nacht im wachen Zustande drei schwache Stösse, deren erster durch einen etwas 
grösseren Intervall von den anderen getrennt war. In Muraszombat, dem Haupt- 
orte dieses Bezirkes wurde das Erdbeben ebenfalls beobachtet. 

Von Csáktornya hingegen sandte unser langjáhriger Correspondent, Herr 
Professor ANDR. ÜSEPREGHY einen negativen Bericht ein. 

Am 26. Mai Vorm. 91 45" wurde in den Comitaten Szilágy, Szolnok-Doboka 
und Klausenburg ein bedeutendes Erdbeben verspürt, das wir im Gegensatze zu 


(32) 


UNGARISCHE ERDBEBEN. 105 


dem am 3. October 1880 erfolgten und von Herrn Professor Dr. Axrosx KocH " emit- 
telstebenbürgisches Erdbebens genannten cnordsiebenbürgischesi nennen können. 
In Bezug auf Intensitüát und Ausbreitung steht es nicht nur dem mittelsiebenbür- 
gischen, sondern auch anderen ungarláündischen Erdbeben weit nach. Trotzdem 
aber liefert es dennoch einen unserer interessantesten Erdbebenfülle, nachdem es 
mit dem geologischen Bau der Gegend in auffallendem Zusammenhange steht. 

Im Folgenden führe ich alle jene Angaben an, in deren Besitz die Buda- 
pester Erdbeben-Commission im Wege der Correspondenz gelangte. 

1. 26. Mai, Akna-Sugatag (Marmar. Com.) Wir verspürten kein Erdbeben. 
MAx. Srepán, Salzamts-Chef. 

2. 26. Mai in Akna-Szlatina (Marmar. Com.) wurde kein Erdbeben wahr- 
genommen. Oberbergrath ArLEx. DE Appa, Chef des Oberbergamtes. 

3. 26. Mai" in Apahida (Klausenb. Com.) Vormittags zwischen 97 34" und 
35" (Bp. Zeit) stand ich im Hofe der Eisenbahnstation und fühlte einen schwa- 
chen Schwindel, zugleich sah ich das Wanken des Wasserkrahnes ; die Erschütte- 
rung selbst fühlte ich nicht, das fernem Donner áhnliche schwache Rollen aber 
genau. Die Bewegung schien von NO zu kommen. In der Gemeinde verspürten 
diein den Zimmern Befindlichen diese Erscheinung besser und beobachteten 
auch Klirren der Fenster und der Lampen. Jogtaxws Morsayv, Stationschef. 

4. Apanagyfalu (Com. Szolnok-Doboka) Vormittags war ich im Postamt, 
wo ich beim Tische sitzend mit Schreiben beschüftigt war, als ich mit dem Post- 
meister um 102 ( Amtsuhr) ein so langsames wellenförmiges Schaukeln wahrnah- 
men, als wenn wir in einem Federwagen gesessen würen. Hin Stoss war nicht 
bestimmt zu beobachten und es wurden keine Gegenstünde, nicht einmal die an 
der Wand hángenden Bilder aus ihrer Lage bewegt. Das Gerüusch, welehes diese 
Erscheinung gleichzeitig begleitete, war dem Gerassel eines Glaswagens ühnlich. 
Das Wetter war sonnig und ruhig. Diese Erscheinung wurde auch von Mehreren 
in der Gemeinde beobachtet. Kagn PEREs, Oberlehrer. 

5. Aszupatak bei Klausenburg. In dieser Meierei verspürte Grundbesitzer 
F. D. vormittags gegen 9? in seinem Zimmer einen starken Stoss. Dr. ANTON 
Kocn, Universitáts- Professor. 

6. Bánfjy-Hunyad (Klamsenb. C.). cAus dem prücisen Berichte des Herrn 
Staatslehrers LUDWIG SZENTGYÖRGYI führen wir Folgendes an: Das Erdbeben er- 
folgte nach der stüdtischen Uhr um 10 5", nach der BEisenbahnuhr aber 97 457. 
Die Beobachtungsstelle war ein Zimmer eines ebenerdigen, aut groben Sand- und 
Schotterschichten gebauten hölzernen Hawuses, in dem Beobachter ruhig sitzend 
las. Das Erdbeben bestand aus zwei Stössen, deren zweiter stürker war. Das Inter- 
vall zwischen diesen beiden Stössen kann üusserst kurz angegeben werden. Unter 
der Wirkung der Stösse schien sich der Boden gleichfalls zu erheben und der höl- 
zerne Dachstuhl knarrte. Die Stösse kamen von Süden und entfernten sich nach 
Norden, da das Wasserin einer Giesskanne an deren südlichen Rand mehr 
emporschlug, als an dem 6 nördlichen. Hine Lampe schwankte ebenfalls in 


: Dr. AxTov KocH: Ueber das mittelsiebenbürgisehe Erdbeben am 3. October 
1880. Klausenburg 1881. (Ung.) 
": Fernerhin wird Monat und Tag weggelassen. 
[33 


106 F. SCHAFABRZIK : 


9 


Schaden wurde keiner verursacht ; es klirrten bloss die Fenster und das Porcellan- 
geschirr. Der Wirkung und dem Auftreten des Bebens nach war dasselbe entschie- 
den sehwücher, als die gelegentlich des 1880-er mittelsiebenbürgisehen Erdbebens 
beobachteten drei Stösse. Getöse begleitete die Erscheinung nicht; auch konnte 
man weder in der Witterüong, noch an den Thieren oder Menschen einen ab- 
normen Zustand wahrnehmen, ebenso wurde weder ein Vor- noch ein Nachbeben 
beobachtet.s 

Betretfs der Intensitát dieses Erdbebens scheint jener Umstand wichtig zu 
semm, dass dasselbe von den im Zimmer Befindlichen fast ohne Ausnahme verspürt 
wurde, wáhrend die im Freien Bescháftigten davon nichts wussten, so dass wir 
den (rrad dieses Erdbebens zwischen drei und vier annehmen können. 

Von demselben Orte erhielten wir von Fr. Axron Gaszágó den Bericht, dass 
sie die Erscheinung im Wohnhause stehend und mit Aufráumen be:cháftigt wahr- 
nahm. Kin geráuschloser Stoss und die zwei nachfolgenden schwachen Beben 
dauerten zusammen 4—5" und sehienen eine 5—N-liche Richtung gehabt zu ha- 
ben. Kleinere Gegenstünde, wie z. B. die auf der Tasse befindhehen Glöser er- 
klirrten. 


N—5-lieher hichtung. Beide Stösse zusammen dauerten kaum lönger als 3—4." ; 


Herr IGvaz Páncrv, Gyundbuchsbeamter, hielt sich im einem freistehenden 
Steingebüude auf, als er gegen 94 45" einen von unten kommenden Stoss ver- 
spürte, der kaum so lange dauerte, bis Beobachter 1—2 Sekunden záhlen konnte. 
Sogleich nach dem Stosse krachte der Dachstuhl, sonst wurde kein Schaden 
verursacht. 

Herr Ánráp Bányar stand im Zimmer beim Fenster, als er plötzlich Klirren 
der Fenster und ober sich das Krachen des Bodens hörte, als wenn Jemand am 
Dachboden mit sehweren Tritten gelaufen würe. Die Bewegung war eine 3—4" 
lang anhaltende Vibration, die der Erschütterung, verursacht durch einen schnell 
vorbeifahrenden Wagen, glich. Richtung N—S ohne Rollen; die Witterung war 
schön, normal. 

Herr Sreisumuxp Konws, Advocaturs-Candidat, beobachtete beiláufig zur sel- 
ben Zeit in einem ebenerdigen Zimmer sitzend und sehreibend einen N—5S-lichen 
und 1" damernden zitternden Stoss, demzufolge kleinere Gegenstünde in Bewe- 
gung geriethen. 


D (e) 


Herr ELEMÉR Havas beobachtete im Vorhause eines ebenerdigen Hauses 
sitzend und lesend plötzlich eine starke Erschütterung, wüáhrend dem er seine 
Wohnung krachen hörte und gleichfalls erschüttert zu werden fühlte. Die Er- 
schűütterung bestand nur aus einem gerüuschlosen stürkeren Stoss. 

7. In Belényes (Biharer Comitat) soll nach dem Berichte des Herrn FRANZ 
DÜSSNER, Montanchef in Rézbánya, das am 26. Mai in Siebenbürgen stattgehabte 
Erdbeben ebenfalls verspürt worden sein. I 

s. Im Bistritz beobachtete Herr LupwiG SzEREMLEY, Sehulinspector, gar 
nichts, hingegen hütte Graf Viwscewsz LÁZÁR eine geringe Spur von Erdbeben 
wahrgenommen. 

9. In Bethlen (Com. Szolnok-Doboka) beobachtete Herr Joser Nagy gegen 
9 43—44 in seinem Zimmer sitzend und lesend ebenfalls das Erdbeben. Das 
wellenförmige Beben, welehem ein fernes Rollen voranging, danerte 3—4", wo- 

[34 


UNGARISGCHE ERDBEBEN. 107 


bei leichtere Gegenstünde, als Teller, Glöser erklirrten. Ebendaher erhielten wir 
aber vom Herrn ADALBERT GyánrFás, ref. Geistlichen und Herrn Aporr FrLórH 19481 
Stuhlrichter, bestimmt negative Berichte, woraus wir schliessen können, dass 
diese Stadt sehon sehr nahe an die Grenze des Schüttergebietes fallen musste. 

10. Aus Boneczhida. (Klausenburger  Comitat), Station der Szamosthal- 
bahmn, berichtet uns Herr St. Chef MrcHAEL BRaxprcnH, dass das Erdbeben um 97 29" 
Budapester Zeit erfolgte. Beobachter stand in seinem ebenerdigen Zimmer an den 
Tisch gelehnt und constatirte bloss einen einzigen Stoss, der vibrirend war und 
ein, dem durch einen in die Station einlaufenden Zug öülmnliches Getöse. 
Das Beben trat in Begleitung eines schwachen Rollens auf und dauerte kaum 
3—4". In der 4 Km. weit gelegenen (Gemeinde wurde das Erdbeben angeb- 
lich intensiver verspürt. 

11. In Boncz-Nyires (Com. Szolnok-Doboka) beobachtete Herr Grund- 
besitzer FgRasz KeczeLny das Erdbeben ebenfalls. 

12. In Buza 1. P. Kékes (Comitat Szolnok-Doboka) verspürten wir das Erd- 
beben nicht. ERNST PÁLLFY. 

13. Csáki-Crorbó . (Comitat Szolnok-Doboka). Nach Kolozsvári Közlöny, 
vom 29. Mai wurde das Erdbeben in dieser Gemeinde am heftigsten empfunden. 
Dasselbe kam vormittags nach 107 mit gyossem Getöse und hielt circa 10" an. Es 
war eben Jahrmarkt, das Volk am Markte wurde in grossen Schrecken versetzt, 
als die Erde zu wanken begann ; in den Verkaufslüden und in der Apotheke wur- 
den die Glöser von ihrer Stelle gerückt. In der Kanzlei des Bezirksgerichtes er- 
litt der Plafond Schüden. 

Herr KaáRL Banrok, kön. Bezirksrichter, beobachtete das Erdbeben nach der 
DLocaluhr gegen "4: í11tim ersten Stockwerke des kön. Bezirksrichteramtes zu 
Csáki-Crorbó. In Intervallen von einigen Sekunden waren derartig heftige Stösse 
zu verspüren, dass man nicht schreiben konnte und die Beamten aus der Kanzlei 
hinausliefen. Hiebei fiel von der Stuccatur der Bureau-Localitáten der Kalkver- 
putz in grösserer Menge herab. Die Bewegung wurde von einem Wagengerassel 
hnlichem Rollen begleitet. 

Herr Stuhlrichter EmERrcH Vass gibt die Zeit des Eintreffens der. Erschei- 
nung ebenfalls mit "411 an. Correspondent verspürte námlich in dem im Sehlosse 
des Br. SaAmuEL Jósika in Csáki-Gorbó befindlichen Stuhlrichteramte neben dem 
Tische stehend zwei schaukelnde Stösse mit einem Intervall von 2-—3.". Die Be- 
wegung ging von W nachO und dauerte im Ganzen circa 4—5" ; Getöse wurde 
keines wahrgenommen. Das ganze Gebüude wurde erschüttert, die Sehlossfenster 
erklirrten, im ersten Stockwerke erhielt der Mörtel am Plafond Sprünge und fiel in 
kleinen Stückechen zu Boden ; sümmtliche Möbelstücke geriethen in Bewegung, es 
wankten sogar auch einige stehende Personen. In meiner vom Sechlosse 20 Meter 
weit entfernten ebenerdigen Privatwohnung klirrten die am Tische und Kredenz- 
kasten aufgestellten Glöser; meine Frau stand in der Küche und fühlte ein 
Schwanken ; der im Schlosshofe stehende Hajduk wankte ebenfalls. In den Apo- 
theken und den Kauflöden der Gemeinde geriethen die Porcellantassen und Glá- 
ser in Bewegung und nahe bei einander stehende Personen wurden an einander 
gestossen. 

Es war eben Jahrmarkt, der Marktplatz war voll von Leuten und 


[35] 


108 F. SCHAFARZIK : 


Thieren, da die Marktleute aber in Bewegung waren, nahmen sie das Beben 
nicht wahr. 

Die im I. Stockwerke des Gasthauses befindlicehen Zimmer erhielten einen 
so heftigen Stoss, als wenn man 20—30 volle Söcke auf den Boden geworfen 
hátte. 

Nach diesen Beschreibungen war das Erdbeben in Csáki-Gorbó auf jeden 
Fall stüárker als z. B. in Bánffy-Hunyad. Die Intensitát desselben kann mit 
5 angenommen werden. 

14. Csicsó- Keresztúr (Com. Szolnok-Doboka.) Nach Herrn EMANUEL FEJÉR, 
r. k. Pfarrer wurde hier vom Erdbeben nicht die geringste Spur wahrgenommen. 

15. Dabjon- Ujfalu (C. Szilágy), s. unter Zsibo. 

16. Aus Deeés (Com. Szolnok- Doboka) erhielten wir zahlreiche Berichte. Nach 
c Ellenzéks, vom 28. Mai befand sich in Deés in der Kaserne eine grössere Gesell- 
schaft beisammen, als das Erdbeben um 9? 42" verspürt wurde. Es wurde genau 
beobachtet und als eine sehwankende Bewegung mit einem eimzigen Stoss consta- 
tirt, dessen Richtung W—O war mit einer Dauer von 3—4.". 

In Deés wurde das Erdbeben in mehreren Privatháusern ebenfalls verspürt. 

Nach Herrn Ober-Stadthauptmann SaAMmuEL BRANDpT erfolgte das Beben, 
welches nur aus einem Stosse bestand, um 10£ 307. Deutiiches Rollen wurde nicht 
gehört, wohl aber ein Sausen und ein krachendes Gerüusch. Das Beben, dem 
zufolge in einigen Bauernhüusern die an der Wand hüngenden Thongesechirre 
aneinander geschlagen wurden, schien eine 8-—-N-liche Richtung zu haben. 
Herr Jurrus Bováwkovircs, Bisenbahn-Secretür, verspürte es um 97 45", er sass 
eben in seiner Kanzlei beim Schreibtische, als dieser durch einen starken Stoss 
bewegt, die am Kasten stehenden kleineren Gegenstünde aber aneinander gestos- 
sen wurden. cDer Stoss war so heftig, dass ich erscehrocken aus meinem Zimmer 
lMef. Das aus einem Stosse bestehende und 1" enthaltende Beben sechien von 
5 zu kommen. Bin kurzes Donnern ging zwar dem Stoss voran, doch war die 
ganze Erscheinung das Werk eines kurzen Augenblickes. 

Herr MicHaEn Jancsó, Bisenbahn-Cassier, verspürte Vormittags gegen 10? 
mit Bureauarbeiten bescháftigt am Stuhle sitzend einen Stoss, dem zufolge er ein 
schmerzhaftes Gefühl empfand. In der 5—0-lichen Ecke des Gebüudes war ein 
Krachen hörbar. Die Richtung des Stosses war 5—N, Dauer 17, das Haus wurde 
nicht beschüdigt. In seinem in der Stadt befindlichen Hause beobachteten seine 
Kinder einen Stoss und das wellenförmige Krachen des hölzernen Vorhauses. 

Herr MricHAEL ScHMmorzER, EBisenbahn-Beamte, beobachtete das Erdbeben 
um 104 5" nach Budapester Zeit, und zwar im I. Stockwerke eines einstöckigen 
Hauses sitzend und mit Sechreiben bescháftigt. Binen Stoss verspürte er zwar 
nicht, sondern blos ein Beben, dem zufolge sein fest stehender Schreibtisch 
krachte. Meine Frau fühlte zuhause in meiner Privatwohnung zwei heftige 
Stösse, nach dem. ersten lief sie in den Hof, wo sie eine abermalige Erschütte- 
rung verspürte. 

Laut Bericht des Herrn LupwirG ImRE, Betriebs-Praktikanten, dauerte das 
Beben nur einige Sekunden und bestand aus einem einzigen Stosse, richtiger 
einem Schwanken, das sich in der Richtung N—S weiter erstreckte. Die Bewe- 
gung wurde geleichzeitig von einem langsamen Rollen und Gerüusch begleitet, 


530 


UNGARISCHE ERDBEBEN. 109 


dies awurde aber eher von dem (Gerausche der im Zimmer bejindhehen Möbel 
verursachtv. Das Zimmer, in dem die Beobachtung angestellt wurde, war eben- 
erdig und die Pendeluhr an der Wand blieb genau 10£ 4" stehen. 

Herr Jurrus Mópy nahm eine von donnerartigem Rollen begleitete Bewe- 
gung wahr, die er aber als so scehwach bezeichnet, dass dieselbe von vielen in der 
Stadt gar nicht beobachtet wurde. Die Zeit wird mit 9 46" angegeben. 

Herr FRANZ KÜHLBACHER beobachtete im I. Stockwerke des Telegraphen- 
amtes beim Tische sitzend eine ungewöhnliche Declination der Magnetnadel, die 
er nur spüter, wie er vom Erdbeben hörte, mit diesem in Verbindung brachte. 
Sonderbar ist es, dass Beobachter das Beben persönlich gar nicht wahrgenom- 
men hat. 

Wenn wir die aus Deés eingelaufenen Daten überblicken, so finden wir, dass 
sowohl die Richtung, als auch die Zeit des Erdbebens in Deés aus den einander 
widersprechenden Angaben nicht bestimmt werden konnte; die Intensitüt des- 
selben kann kaum mehr als auf 3 geschátzt werden. 

17. In Deésakna, 5W-lich von Deés, beobachtete Herr ALEXANDER SVAICZER, 
kgl. ung. Bergverwalter, das Erdbeben Vormittags um 9255". Die gerüusehlosen 
wellenförmigen Stösse dauerten insgesammt 5—6" ; im Zimmer wurde das Erzit- 
tern des Schreibtisches, Bewegung der Bilder und der Lampe, im Freien aber das 
Krachen des Holzthurmes wahrgenommen. Die Richtung der Wellenbewegung 
wird mit 580—NW angegeben. Nach der Aussage des Schülers DEMETR ZSURZSÁN 
erklirrten am Hawuse seiner Eltern die Fenster. 

13. Detrehem (Com. Szilágy). Das Erdbeben wurde auch hier verspürt. 
Dr. AnpR. AJTAY. 

18. Egeres (Com. Klausenburg). Hier wurde 9£ 30" ein kurzes Erdbeben 
wahrgenommen. ( Ellenzék). 

20. In Farkasmezó (Com. Szilágy) beobachtete man das Erdbeben eben- 
falls. Joser SzaBó, ref. Pfarrer in Magyar-Légen. 

21. Felsőbánya (Com. Szatmár). Herr MészáRos theilt uns die Beobachtun- 
gen des Herrn Hüttenvorstandes JOHANN GUSZMANN mit. Das um 9: 45" beobach- 
tete Erdbeben bestand aus zwei Stössen mit Intervallen von 1—2" so dass die 
ganze, übrigens geráuschlose Erscheinung 272—3" anhalten mochte. Richtung 
N— 5. Insgesammt nur von Wenigen wahrgenommen, die Meisten wussten nichts 
davon ; in den ausgedehnten árarischen Bergwerken wurde das Erdbeben durch- 
aus nicht verspürt. : 

22. Gardánfalva (Com. Szilágy). Herr Baron LupwIG BrLoMBERG war abwe- 
send und konnte uns somit nur nach der Aussage der Dorfleute mittheilen, dass 
das Erdbeben in der Gemeinde nur sehwach verspürt wurde und eine N—5-liche 
KRichtung hatte. 

23. In Gaura (Com. Szolnok-Doboka) wurde dieses Erdbeben ebenfalls 
wahrgenommen. IGnaz HERSKOVITZ. 

24. In Gyalu (Com. Klausenburg) wurde das Erdbeben laut Bericht des 
Herrn Stuhlriechters Nikoraus Pap nicht verspürt. Auch aus den übrigen zehn 
Gemeinden seines Bezirkes erhielt er nur negative Angaben. 

25. Hadad (Com. Szilágy) Herr Dionxs Gócz v. Kovászsa beobachtete das caus 
drei Stössen bestehende schwankende Bebenv Vormittags 11? 10" (?) im Freien 

[377 


110 F. SCHAFARZIK : 


stehend. Die Richtung schien eine NW—50-liche zu sein. Die Erscheinung wurde 
von einem kurzen Rollen begleitet. In den Hüusern wurde das Versechieben der 
Möbel, besonders aber deran der Wand hüngendenGregenstánde, das unregelmüssige 
Schlagen der Uhren beobachtet. Die Menschen liefen aus den Wohmungen und 
Kellern. 

Die Intensiítüt würde demnach dem 3. Grade entsprechen. 

26. Aus Kapolnolk- Monostor (Com. Szolnok-Doboka) wurde dem Budapesti 
Hirlap gemeldet, dass dort am 26. Mai Vormittags 10415" ein 5" anhaltendes 
sehwücheres Erdbeben in der Richtung 0—W verspürt wurde, welches von einem 
donnerartigen Rollen begleitet wurde. Die darauffolgende Nacht wurde ebenfalls 
ein kleines Erdbeben verspürt. 

27. In Kékes (Com. Szolnok-Doboka) wurde nach Herrn JosEF SzaARvADI, 
Vormittags "109 ein nur von einem Donner begleiteter Stoss beobachtet, der 
nur einen Augenblick anhielt und gar keinen Schaden verursachte. 

28. Jm Kéróer Bad (bei Szamosujvár) nahm Gastwirth STEFAN DOROGI 
ruhig in der Badwanne sitzend vormittags 10445" plötzlich wahr, dass sich der 
Wasserspiegel zu bewegea begann und sich an den Seitenwánden der Wanne hob 
und senkte. Zu derselben Zeit schüttelten die sich im Stalle stehenden Pferde ohne 
jede andere Ursache, so dass die an ihrem Halse angebrachten Klingeln ertönten. 
Die im Speise-Salon des Bades am Kasten aufgestellten Teller und Gláser klivrten ; 
der in der aus Brettern zusammengenagelten Sommerküche speisende Badedie- 
ner lief hinaus, da — wie er behauptet, — die ganze Bude erschüttert wurde und 
:derart krachte, dass er befürchtete, dieselbe stürze auf i1hn. (Dr. MÁRTONFI.) 

29. In Kfetesd (Com. Klausenburg) wurde das Erdbeben ebenfalls beobach- 
tet. SIGMUND Konx. 

30. In der Gemeinde Kis-Szokond (UCom. Szatmár) verspürte man zu der 
besagten Zeit ein schwaches Erdbeben, das von N nach 5 ging. (Budapesti 
Hirlap.) 

31. Aus Klausenburg erhielten wir vom Herrn Univ.-Prot. Dr. Axrox KocH 
folgenden Bericht : Vormittags 104 44" erzitterte die Erde mit sehwachem Rollen. 
Diese Erscheinung, obwohl von Vielen gehört und verspürt, war dennoch so 
schwach, dass man dieselbe grösstentheils für eine Táuschung hielt. Im Museal- 
Gebüude wurden nach der Aussage eines Univ.-Assistenten die Práparaten-Gláser 
in einem Wandkasten aneinander geschlagen. § 

32. Kraszna (Com. Szilágy). In dieser Gemeinde beobachtete Hr. Dom. NaGy 
das Erdbeben im Zimmer eines ebenerdigen Hauses wührend des Schreibens. 
Vormittags gegen 94 53 erfolgten zwei, durch ein kaum wahrnehmbares momen- 
tanes Intervall von einander getrennte Stösse. Das Rollen, welches diese Stösse 
begleitete, war dem (Grerassel eines auf einer entfernten Holzbrücke fahrenden 
Wagens tüuschend ülmlich. Die ganze Ercheinung dauerte kaum lünger als 2" ; 
ihre Richtung war WSW—ONO. Schaden wurde keiner verursacht. 

33. Kudu (Uom. Szoln. Doboka). Den übereinstimmenden Erklürungen der 
Herren STEFas (GÁL und EDMUND Srmox nach wurde in dieser (remeinde vom Erd- 
beben gar nichts walwrgenommen. 

34. Magyar-Bikal (Com. Klausenb.). Das Erdbeben erschütterte hier die 
hölzernen Hüuser. LUDWIG SZENTGYÖRGYI. 


r 


139 


UNGARISCHE ERDBEBEN. 111 


35. Magyar-Gyerő- Monostor (Com. Klausenb.). Angeblich soll in dieser 
Gemeinde an der ev. ref. Kirche die Mauer durch das Erdbeben Risse erhalten 
haben (?) Igaz Párrry in Torda. 

36. Magyar-Lápos (Com. Szoln.-Doboka). Nach Herrn Postmeister JAKOB 
Voirn jun. war das Erdbeben vormittags zwischen 1045" und 10" zu verspüren. 
Sowohl der auf der Kanzel stehende CGeistliche, als auch die in den Büinken 
sitzenden Glüubigen nahmen zwei Stösse wahr, die von einem 2—-4" anhaltenden 
Rollen begleitet wurden. Ausserdem verspürte man noch an mehreren Stellen 
kleinere grössere Bewegung, Fensterklirren, Aneinanderschlagen der (Greschirre 
und Wanken der Bilder an der Wand. Die Hirten auf den Bergen und Feldern 
beobachteten wellenförmige Stösse und hörten auch das vom Sátorberge gegen 
die Gemeinde zu sich erstreckende unterirdisehe donnerartige Rollen. Die Rich- 
tung wird von Melireren als eine NW—S0 angegeben. Beriechterstatter fuhr zu 
derselben Zeit im Wagen und fühlte vom ganzen Erdbeben gar nichts. Dasselbe 
berichtete uns auch Herr JotgaNN LEBEDI. 

37. Magyar-Légen (Com. Klausenburg.). Nach dem Berichte des Herrn 
Pfarrers JosEr Szapó, wurde in dieser Gemeinde vom Erdbeben nicht die geringste 
Spur wahrgenommen. 

38. In Maros-Vásárhely beobachtete Herr Dr. KaáRL DEMETER, Prof. am 
Collegium, beim Schreibtischesitzend, dass der Pendel seiner Uhr an die Glaswánde 
anschlug. 

Denselben Tag dachte er gar nicht an ein Erdbeben, und nur spáter wurde 
er auf das Zusammentreffen des Erdbebens mit dem ungewohnten Anschlagen 
des Pendels aufmerksam gemacht. 

39. Mocs (Com. Klausenburg). Herr Dr. FRrIEpRrcH WISKLLR, Honorár- 
Com.-Oberphysikus, verspürte zwar selbst das Erdbeben nicht, berichtet uns 
aber, dass in ebenerdigen Lokalitáten sowohl der Apotheker, als auch der Bezirks- 
richter, der Erstere stehend, der Letztere in sitzender Stellung dasselbe deutlich 
wahrgenommen haben. Beide Herren sprachen von einem einzigen in Begleitung 
eines kurzen schwachen Rollen erfolgten wellenartigen Stoss, der von 0 nach W 
ging und nicht lünger als 1—2" dauerte. Der Apotheker beobachtete das Ver- 
schieben eines Tiegels mit unebenem Boden und zwar von O nach W. 

Diese Beobachtung ist deshalb wichtig, weil hiedurch gerade das Gegen- 
theil, námlich die W—0-liche Richtung bewiesen wird. 

40. In Nagybánya beobachtete Herr B. SzarHmány, kgl. ung. Berghauptmann, 
vormittags 91 47" im I. Stockwerke der Berghauptmannschaft beim Schreibtische 
sitzend das Erdbeben, welches kaum in 1" aus drei wagrecht gehenden schwüche- 
ren und in einer nüchsten Sekunde aus drei heftigeren Stössen bestand. Die 
Stösse schienen erst von N nach S, nachher von W nach O zu gehen. Ein dumpfes 
tollen, das den Stössen kurz voranging, wurde ebenfalls beobachtet:; die ganze 
Damer der Erscheinung kann mit 3—4"" angegeben werden. In oberen Stockwerken, 
besonders in den Kanzleien beobachtete man überall das Beben ; in ebenerdigen 
Hüusern hingegen nur sporadiseli. 

Herr Gusrav Hupopa, k. u. Finanzrath, nahm das Erdbeben ebenfalls in 
seiner Kanzlei im I. Stockwerke wihrend des Schreibens wahr. Die Erscheinung 
gibt er als zwei gerüuschlose stürkere Stösse an, die ("75" dauerten. Ruhig sitzend 


159] 


119 F. SCHAFARZIK : 


sah er den Fussboden des Zimmers im der Richtung von W—O wanken, woraus 
ebenfalls auf eine W—0-liche Richtung zu schliessen wáre. 

Herr THEopoR HurrwsEx, k. u. Bergrath, beobachtete ebenfalls in seiner 
Kanzlei im I. Stockwerke das Beben um 94 457. Im Ganzen wurde ein kurzer und 
von einem kaum 1—2" davernden Klappern begleiteter Stoss verspürt. Die seit- 
lhche Bewegung hatte eine bestimmt W—0-liche Richtung. Ausser dem geringen 
Erschüttern und Krachen der Küsten in der Kanzlei hatte das Erdbeben keine 
weitere Wirkung. Zu bemerken ist noch, dass man in der kaum 300 M. weit ent- 
fernten Kereszthegyer Grube das Erdbeben nicht wahrgenommen hat. 

. Auf grund dieser ausführlichen Berichte würde die Intensitát des Erdbe- 
bens in Nagybánya dem 3. Grade entsprechen. 

11. Nagy-Bocskó (Com. Marm.) Hier verspürten wir kein Erdbeben. AuGc. 
MÁRKkus. 

42. In Nagy-Enyed wurde ebenfalls ein 1" anhaltendes Beben wahrgenom- 
men. Kolozsvári Közlöny. 

43. Nagy- Iklód (Cora. Szoln.-Doboka). Laut Bericht des Stationschefs wurde 
hier weder an der Bisenb.-Station, noch in der Gemeinde das Erdbeben verspürt. 

14. Nagy-INonda (Com. Szolnok-Doboka). Nach Herrn MicHAEL FURKOVITS 
erfolgte das 2" anhaltende Erdbeben prácis 10£. Der einzige Stoss wurde von 
einem donnerartigen Rollen begleitet, die Richtung war W—0 ; Schaden wurde 
keimer verursacht. 

Herr FgRasz ERawósz gibt die Zeit des Erdbebens mit 91 45" an und glaubte 
innerhalb 2" drei Stösse zu unterscheiden ; die Erscheinung begann nach ihm mit 
einem schwachen donnerartigen hollen. 

45. Nagyfalu (Com. Szilágy). Nach Herrn Dr. med. AwpR. Asrax beobach- 
tete man in dieser Gemeinde einen Stoss, dem ein unterirdisches Rollen voran- 
ging. Der Postmeister sah die Schalen der Tarawaage schwanken und an einander 
schlagen. Die Erscheinung konnte übrigens nur schwach sein, da WonrG. SIMó 
berichtet, dass er, sowie auch andere Personen nichts wahrnahmen ; Pendeluhren 
wurden nicht zum Stehen gebracht. 

16. In Nagy-Somkút (Com. Szatmár) verspürten Herr Notár JEREM. Rácz 
und PauL DRaGos das Erdbeben um 9! 45" in ihren ebenerdigen Kanzleilokalitü- 
ten wáhrend der Arbeit. Der erstere hált die Bewegung für eine aus 2—3 schwü- 
cheren Stössen und einem nach einer Pause von circa einer Sekunde erfolgten 
heftigeren Zittern bestehende; derselben ging ein heftiges Rollen voran, dass 
auch von einigen im Freien befindlichen Personen bemerkt wurde. Die mit Feld- 
arbeit Bescháftigten dagegen nahmen nichts wahr. Die auf die Richtung bezug- 
habenden Angaben sind unbestimmt. In Somkút verursachte das Erdbeben keinen 
Schaden. 

47. Naszód (Comitat Besztercze-Naszód). Dem Berichte des Herrn FRIEDRICH 
MöntER ist deutlich zu entnehmen, dass dort das Erdbeben nicht wahrgenom- 
men wurde. 

48. Oláh-Láposbánya (Comitat Szolnok-Doboka). In diesem Bergorte wurde 
das Erdbeben laut Bericht des Herrn Joganw LacHEra, kön. ung. Bergamts- und 
Hüttenvorstand nach 94 beobachtet und bestand aus 6" lang andauernden mit 
einem Intervalle von etlichen Sekunden nacheinander folgenden zwei vibriren- 

rág: 


UNGARISCHE ERDBEBEN. 141 es 


den Stössen, welche eine NW-S0-liche Richtung hatten. Bin Rollen wurde nicht 
erwáhnt. 

49. Ördögkut 1. P. Magy. Egregy (Comitat Szilágy). Laut Bericht des 
Herrn Fasz LázáR verspürte man hier um "/4 104 ein wellenförmiges Erdbeben, 
das von 5 nach Wging und aus zwei aufeinander folgenden Stössen bestand, 
deren erster sehwücher, der zweite aber stürker war und zwar so heftig, dass auch 
die Fenster zu klirren begannen ; im Zimmer war ein solches Dröhnen hörbar, 
als wenn Mauern eingestürzt wáren, 

50. Pánczel-Cseh (Comitat Szolnok-Doboka). Herr JosEr MIkLósI, refor- 
mirter (Geistlicher, nahm das Erdbeben in der Kirche wührend des Gottes- 
dienstes in tiefer Ruhe wahr. Der Erscheinung ging wáhrend einer Sekunde ein 
tiefes Rollen voran, welches auch wáhrend des Bebens hörbar war. Dieses be- 
stand aus immer heftiger werdenden Stössen in Intervallen von 2—3". Das erste 
Erzittern erfolgte in Begleitung eines unterirdisehen Donners: nachher folgte 
eine sehwankende heftigere Erschütterung und drittens eine noch imposantere 
Erschütterung, der zufolge die Fenster und das Gewölbe der Kirche krachten. In 
den Wohnhüusern wurden die Möbel etwas von der Stelle gerückt, aus den in 
der Hand getragenen Wasserglásern spritzte das Wasser hinaus : sonst aber wurde 
kein Schaden angerichtet. " 

51. In Puszta-Kamarás (Comitat Klausenburg) verspürte eine Dame, die 
krank im Bette lag, dass ihr Bett von N nach S gestossen wurde und als sie sich, um 
den Grund zu erfahren, umsah, hörte auch schon das Stossen auf. (MARTIN PERGő, 
Pfarrer in V.-Kamarás. ) 

52. Retteg (Comitat Szolnok-Doboka). In ideser Gemeinde trat das Erd- 
beben ebenfalls nur unbedeutend auf. Herr ALBERT KöpLös gibt die Hintritts- 
zeit des Erdbebens mit 10447" an. Zwei wellenförmige Stösse von einem 
schwachen, Wagengerassel áhnlichem Gerüusch begleitet, welches theils aber 
auch jenen voranging, war das Ganze, was beobachtet werden konnte. Die Rich- 
tung war 5W— NO. Die Fenster an den Bienenstöcken- klirrten. 

53. Aus HRézbánya (Comitat Bihar) erhielten wir von Herrn FRaNz SÜssNER, 
Hüttenvorstand, bezüglieh dieses Erdbebens einen negativen Bericht. 

54. In Rónaszék (Comitat Marmaros), wie uns Herr PauL FRirz, Vorstand 
des Sal. Amtes berichtete, wurde das Erdbeben ebenfalls nicht verspürt. 

55. Sajó-Szent- András (Comitat Szolnok-Doboka). Laut Bericht des Herrn 
AÁNDR. ORBÁN wurde weder diese Gemeinde, noch aber ihre nahe Umgebung von 
dem in Rede stehenden Erdbeben berührt. 

56. in Szmontelke (Comitat Besztercze-Naszód) wurde das Erdbeben nicht 
verspürt. Professor LupwIiIG Bóp. 

57. Somkerek (Comitat Szolnok-Doboka). Nach dem Berichte des Herrn 
Kreisnotárs FgRasz FARKAs wurde in der ganzen Umgebung kein Erdbeben wahr- 
genommen. 

58. In Sósmező (Comitat Szolnok-Doboka). Nach der Aussage anderer, wie 
auch nach Dom. BEczxói, eines Schülers des Herrn LupwIrG MARTOoNFI, verspürte 
man das Erdbeben v. M. gegen 10?. Geschirre wurden aneinander gechlagen, 
die Fenster klirrten, als wenn Jemand am Boden herumgegangen würe. 

59. Sülelmed (Comitat Szilágy). :"Nach der Behauptung meines Hofrichters 


Földtani Közlöny, XIX. köt. 1889. [41] . S 


114 F. SCHAFARZIK : 


wurde das Erdbeben am Markte zu Sülelmed stürker verspürt, als in Gardánfalva : 
nach den Stössen empfand er Schwindel.s Br. LupwvIG BLOMBERG. 

60. Szamos-Ujvár (Uomitat Szolnok-Doboka). Wáhrend Stationschef Joóg 
das Erdbeben in Abrede stellt, gelang es Herrn Dr. LupwiG MaRrownrr, Gymna- 
s1al-Professor, doch eimige Angaben zu verzeichnen. Von einigen wurde 92 45" 
eine schaukelnde Bewegung in 0—W-licher (?) Richtung empfunden. Ein Rollen 
wurde nicht vernommen. Das Erdbeben war im Allgemeinen schwaeh, nachdem 
es nur wenige beobachteten. Die Beobachter wurden durch das Klirren der Fen- 
ster, Wanken der Stühle und Betten auf die Erscheinung aufmerksam gemacht. 
Die Schwester eines Beamten im Strafhause wurde, in der Küche stehend, zuerst 
auf das Ersehüttern der Fenster und hierauf auf das Schaukeln des Plafonds auf- 
merksam gemacht, worauf auch die an der Küchenwand hüngenden Blechgeschirre 
aneinander sehlugen und ein an den Rand einer Schüssel gelehnter Löffel 
herabfiel. 

61. In der Stadt Szdsz- Régen (Comitat Maros-Torda) wurde nach dem Be- 
richte des Herrn Gymnasial-Directors WILHELM HELLwIG vom Erdbeben gar 
nichts wahrgenommen. 

62. Szék (Comitat Szolnok-Doboka). Wie Herr Staatslehrer CARL BENCZE 
berichtet, erfolgte hier das Beben nach 10/ und bestand eigentlich nur aus einem 
Zittern. Die Bewegung wurde von einem Wagengerassel üáhnlichen Rollen beglei- 
tet, dass derselben auch voranging. Die Bilder an der Wand geriethen in Bewe- 
gung, so auch in geringem Maasse das Bett eines Kranken; Richtung 0—-W. 
Berichterstatter befand sich im Weingarten und hat die Ersecheinung nicht wahr- 
genommen. 

63. Szildagy-Ardó (Com. Szilágy). Herr Berichterstatter Arexius FopoR war 
im Frelen, als er Vormittags gegen 94 30" einen einzigen Stoss verspürte, der mit 
einem elinige Sekunden anhaltenden Wanken endete. Sogleich nach dem Stosse 
war ein kurz verhallendes krachendes Sausen zu hören. Die Ersecheinung kam von 
W und verlor sich nach 0. Seine im Wohnhause gewesenen Familienmitglieder 
nahmen einen heftigen Stoss und ein Sausen wahr, worauf der eichene Dachstuhl 
zu krachen begann, ohne dass aber auch nur der geringste Schaden verursacht 
worden würe. 

64. Szilágy-Cseh (Comitat Szilágy). Herr Bezirksarzt Dr. Fgaxz LöRINCZzI 
gibt die Zeit des Erdbebens zwischen 10£ 10" und 12" an. Zwei starke Stösse mit 
einem Intervail von einigen Sekunden, diejener Erschütterung glichen, welche 
wir in der Náhe eines schnell vorbeisausenden KBisenbahnzuges empfinden ; die 
üüchtung der Bewegung war 0—W. Beobachter befand sich in einem Holzge- 
báude und vernahm ein Gepolter. Zufolge dieses Erdbebens entstand in der (re- 
meinde nur an einem Steingebüude ein circa 19/2 M. langer Manerriss. 

65. Szilágy-Somlyó (Com. Szilágy). Nach Herrn Dr. ANpREAs Asrax erfolgte 
das Erdbeben um 9/ 30" (Budapester Zeit.) cDas Beben begann mit einem Last- 
wagengerassel ühnlichen hollen und danerte circa 5". Es waren drei wellenför- 
mige Bewegungen zu beobachten, von welchen die erste so intensiv war, dass (Gre- 
sehirre aneinander geschlagen wurden und Wandspiegel in Bewegung geriethen. 
Aus der Bewegung der Gegenstünde zu schliessen, hatten die Stösse eine  S5W- 
NNO-liche Richtung. In Zsibó entstanden angeblich auch Risse an den Mauern.s 

(427 


UNGARISCHE ERDBEBEN. 1 lét las 


Die Herren EmiL LIEDERMANN Kat. Waldtaxator und Nigoraus MáRrowrr berich- 
teten fast dasselbe, nur betrefis der Richtung waren sie anderer Meinung, nach- 
dem L. dieselbe mit WNW—OSO und M. mit N—S. angibt. 

66. Szilágy-Szentkirály (Comitat Szilágy). Herr Lehrer GxokG NaGy gibt die 
Zeit des Erdbebens mit "V411k(?) an, und berichtet bloss von einem mit Rollen 
verbundenen Stoss. xDer wellenförmige Stoss war von Anfang bis zum Ende 
gleichmássig und war jener Bewegung nicht unühnlich, die wir beim Rollen eines 
Brettes über zwei Walzen empfinden. Das Volk rannte aus der Kirche. Sichtbare 
Wirkung hatte aber das Erdbeben keine. 

67. Im Badeorte Stoico (Comitat Szolnok-Doboka) und in der Gegend des 
Trachytberges Sátor, verspürte man das Erdbeben ebenso, wie in Magyar-Lápos. 
-JAKoB Vorrn jun., Postmeister. , 

68. In Szurdok (Comitat Szilágy) bemerkten die Leute gegen Va 104 ganz 
deutlich unter ihren Füssen die Bewegung und Neigung der Erde ; die Rauchfánge 
eerhielten an einigen Hüusern Risse, der Mörtel fiel von den Mauern herab, der 
Erdbewegung ging ein langsames, donneráhnliches Rollen voran. Die ganze Er- 
scheinung dauerte circa 2". (Magyar Polgár Nr. 130.) 

69. In Tasnád (Com. Szilágy) und Umgebung verspürte weder ich noch 
andere das Erdbeben. Dr. MATH. SZÖLLÖSY. 

70. Teke (Com. Klausenburg). Herr Pfarrer MicHAEL HERzoG beobachtete 
zwischen 104 und "411? das Beben, das aus einem einzigen geráuschlosen Stoss in 
der Dauer von 1" bestand. Auf ezmmem Stuhle sitzend fühlte er diese Bewegung 
wie einen momentanen Stoss, infolge dessen sein Oberkörper etwas nach vorne, 
und hierauf wieder in die frühere Lage geschoben wurde, woraus man auf eine 
W—0-liche Richtung sechliessen konnte. Ausser dem Berichterstatter wurden nur 
noch 2—3 Personen durch das Aneinandersehlagen von Kaffeeschalen auf das 
Erdbeben aufmerksam. 

711 In Torda und Umgebung, ja sogar im ganzen Comitate wurde das Erd- 
beben nirgends beobachtet. KaRL Párri, Director. 

72. In Ungurfalva (Com. Szolnok-Doboka) nördlieh von M. Lápos ver- 
spürte man von diesem Erdbeben gar nichts. JAkoB Vorrn jun. 

73. Vajda- Kamarás (Com. Klausenburg). Herr MARTIN PERGő, ref. Pfarrer 
bemerkte in der Kirche mit seinen Gláubigen vom Erdbeben gar nichts. Seine 
im ebenerdigen Pfarrhause gewesene Frau und sein erwachsener Sohn verspürten 
dasselbe ganz deutlich als eine geráuschlose kurze Erschütterung, die 2" lang 
anhielt und eine S--N-liche Richtung hatte. Im Glaskasten klirrten die Glöser, 
im Milchgefásse am Tische bewegte sich die Milch von N nach 5. 

74. In Visa (Com. Klausenb.) westlieh von der früheren Gemeinde wurde 
das Erdbeben ebenfalls wahrgenommen. 

15. Zilah (Com. Szilágy). 9? 407. Hin 5" dauerndes Erdbeben mit starkem 
Rollen. Die Richtung der Bewegung war 50—N W. ( Telegramm des Herrn k. Inge- 
nieurs ALEx. Acsápx.) Wirkungen wurden besonders nur an kleineren Gegenstün- 
den beobachtet. (Pesti Hirlap.) 

76. In Zovány (Com. Szilágy) verspürte ein im Bette liegender Kranker um 
91 30" zwei schwache Stösse und hörte darnach das Krachen des Bodens. Bericht- 
erstatter, Herr Dr. Aspg. Asrax schrieb eben ein Recept und hörte mit noch 

[43] 8 


116 F. SCHAFARZIK : 


einer Person nur ein sehwaches Rollen. Die Richtung war auch hier so wie in 
Sz.-Somlyó eine 55W—NNO-liche. 

77. Zsibó (C. Szilágy). Bericht des Herrn KARL MEzev. Um 91 57" wurden zwei 
unmittelbar nach einander folgende gleichförmige Stösse in der Richtung NNO— SSW 
beobachtet. Diese Erscheinung, der ein donnerartiges Rollen voranging, dauerte 
eine gute Sekunde, ebenso auch das nachfolgende allmöhlig ersterbende Zit- 
tern. rAn mehreren Hünsern erlitten die Mauern Risse, an einem Orte blieb die 
Pendeluhr stehen. In dem Verkaufslocale, in dem ich das Beben beobachtete, wur- 
den die aufgehüngten Lampen und andere Gegenstünde aneinander geschlagen, 
anderorts fielen die aufgehüngten Bilder und Spiegel fast.von den Winden. Im 
der Kirche wurde die Orgel merklich erschüttert. In dem von unserer Gemeinde 
anderthalb Stunden weit gelegenen Dábjon-UJjfalu (Bursza) stürzte auch ein 
iauchfang herab. Weder vor dem Hauptstoss noch nach demselben verspürten 
wir irgendwelche sehwüchere Stösse. 

Die Erdbeben-Ersecheimungen wurden auch von meinen sümmtlichen 
Bekannten in derselben Weise wahrgenommen. é 


Alle diese Angaben stammen grösstentheils von solehen Personen 
her, die noch niemals ein Erdbeben vernommen haben und ihre Beobach- 
tungen in den meisten Füllen erst nach Verlauf von Wochen niederschrie- 
ben, wozu sich noch auch jener ungünstige Umstand gesellte, dass der 
grösste Theil dieser Gegend weit von KBisenbahn- und Telegraphenstationen 
liegt und deshalb Mangel an pünktlieh gehenden Uhren leidet. Somit kön- 
nen wir uns nicht wundern, dass die auf einige Elemente des Erdbebens 
bezug habenden Theile dieser Beschreibungen gánzlieh unbrauchbar sind. 
Vor allem betrifft dies die Zeit des Erdbebens. Am glaubwürdigsten scheint 
noch in dieser Beziehung die Angabe unseres Correspondenten Herrn 
LupwIG SZENTGYÖRGYI in Bánffy-Hunyad zu sein, nüámlich vormittags 
9. 45" (Bpester Zeit), welche Zeitangabe wir im allgemeinen überall als 
die Eintrittszeit des Erdbebens annehmen können. Die missige Ausbrei- 
tung des Erdbebens berücksiehtiet, erscheint es sehr wahrscheinlich, dass 
die Zeitdifferenzen seines Auftretens zwischen den berührten Ortschaften 
nur gering sein und vermuthlich nur einige Sekunden betragen können; 
solch prácise Zeitunterschiede können aber den uns zu Gebote stehenden 
Berichten im allgemeinen durchaus nicht entnommen werden. Ebenso zei- 
gen auch die durch die einzelnen Beobachter verzeichneten Richtungen des 
Erdbebens eine sehr grosse Abweichung ; in vielen Füllen wurden dieselben 
gerade entgegengesetzt angegeben. Das unterirdisehe (Gretőse, von welchem 
das Erdbeben im Gebiete der grössten Erschütterung begleitet wurde, bildet 
ebenfalls eine solche Erscheinung, die eine bestimmte Beobachtung erfor- 
dert; in mehreren Fállen wurde auch von solehen Orten unterirdisches 
Getőse erwáhnt, wo dasselbe schon gewiss nicht mehr beobachtet werden 
konnte. Oefters wurde nümlich jenes Krachen, Prasseln und Rauschen, 


welches blos durch die Erschűütterung des Dachstuhles, Bodens, -der Fenster 
[44] 


UNGARBISCHE ERDBEBEN. 117 


und Möbelstücke entstanden ist, als unterirdisehes Getöse gedeutet, wie dies 
auch Hr. LupwiG IMRE in seinem Berichte sehr richtig hervorhob. 

Wenn wir abgesehen von diesen Müángeln aus den oben angeführten 
Berichten die einzelnen Momente dieses Erdbebens auf die geologische 
Karte graphisch verzeichnen wollen, so gelangen wir trotz der Unvollstán- 
digkeit der Angaben dennoch zu sehr interessanten Resultaten. ( Vel. Taf. 1). 

Das stürkste Schüttergebiet fállt besonders auf die Ortschaften Zsibó 
und Szurdok, sogar noch Dabjon-Ujfalu und Szilágy-Cseh, zum Theile aber 
auf die Umgebung Csáki-Gorbó. Diese Zone ist nicht übermássig gross 
und kann höchstens ungefáhr auf 700 ( IKm. oder 14 ( IMeilen geschützt 
werden. Dieses Gebiet wird durch Mawuerrisse, Kamineinsturz, theilweise 
aber nur durch Herabfallen von Mörtel charakterisirt. 

Nach diesen Erscheinungen zu schliessen, schátze ich hier die Inten- 
sitát des Erdbebens auf 6-5. In diesem Gebiete wurde die Erdbewegung 
auch von einem unterirdisehen Getöse begleitet. 

Dieses letztere überschritt betráchtlich die Zone der stárksten Erschüt- 
terung und werden die Grenzen dieses Kreises durch die Ortschaften Hadad, 
Nagy-Somkút, Kapolnok-Monostor, Nagy-Lápos, Nagy-Ilonda, Pánczél-Cseh, 
Ördögkut, Zilah, Kraszna, Nagyfalu und Szilágy-Somló deutlich gekenn- 
zeichnet. In der áussersten Zone wurde das Erdbeben nur geráuschlos ver- 
nommen, nümlich innerhalb der Linie Kis-Szokond-Gardánfalva, Nagy- und 
Felsőbánya, Oláh-Láposbánya, Bethlen, Apanagyfalu, Teke, Vajda- Kamarás, 
Klausenburg, Bántty-Hunyad etc. Die um diese áussersten Punkte gezogene 
Linie gibt uns zugleich auch die Grenze der Ausdehnung des Erdbebens. 
Was ausser dem Bereiche derselben liegt, wurde vom KErdbeben nicht 
berührt, oder aber nur auf eine mikroseismisehe Weise, wofüur die Beobach- 
tung in Maros-Vásárhely ein gutes Beispiel liefert. Aus Belényes erhielten 
wir direkt keine sichere Angabe, wenn aber hier das Erdbeben auch ver- 
spürt worden sein sollte, so konnte es gewiss nur sehr abgeschwaácht, viel- 
leicht aáhnlich wie in Maros-Vásárhely auftreten. Im Allgemeinen machen 
wir bei der Bestimmung der áussersten Grenze der Ausdehnung eines Erd- 
bebens die Erfahrung, dass sich ausserhalb des gezogenen Kreises noch 
immer einige positive Beobachtungen finden, weleher Umstand auf die grós- 
sere Sensibilitát des Beobachters oder aber auf locale tektonische Verhüált- 
nisse zuruckzuführen ist, wáhrend wir hingegen inmitten der Gruppen von 
positiven Daten isolirt auch auf je eine negative Angabe stossen, wie z. B. in 
unserem Fall in Légen, Nagy-Iklód, Csicsó-Keresztur, Kudu und Ungurfalva, 
was entweder auf die geringere Empfindlichkeit des Beobachters oder aber 
darauf hinweist, dass sich derselbe in Bewegung befand, in den meisten 
Fállen aber auch zugleich áuf die Náhe der áusseren Grenze der Erdbeben- 
ausdehnung hindeutet. 

In unserem Falle liegen Tasnád, Szatmár, Akna-Sugatag, Naszód, S0m- 

[45] 


118 F. SCHAFARZIK: 


kerék etc. Szász-Rkégen, Torda und Gyalu schon ausserhalb jener Zone, 
innerhalb welcher man blos durch seine gesunden Sinne ohne besondere 
Instrumente von diesem Erdbeben Kenntniss erhielt. 

Das umschriebene Gebiet entspricht ungefáhr einem solchen Kreise, 
dessen Halbdurchmesser 63 Km. betrágt, woraus wir die Grösse seiner 
Fláche mit circa 12,500 ( IKm. oder rund 250 ( IMeilen berechnen können. 

Die an der Karte sichtbaren dünnen Pfeile bezeichnen die Erdbeben- 
richtung, wie uns dieselbe von unseren Correspondenten angegeben wurde, 
in einigen Hüllen schien aber eben die entgegengesetzte Richtung die 
wahrscheinlichere, was wir mit einem dickeren Pfeile ersichtliceh machten. 
Der grösste Theil dieser Richtungen kann mit der Ausdehnung des Erd- 
bebens ziemlich gut in Einklang gebracht werden und im grossen Ganzen 
wuürden wir auch auf dieser Basis dahingelangen, dass das centrale Gebiet 
des Erdbebens in der Gegend des scharfen Buges der Szamos bei Zsibó zu 
suchen wáre. 

Am interessantesten ist schliesslich jener Zusammenhang, der zwi- 
schen diesem Erdbeben und dem geologisehen Bau seines centralen Gebie- 
tes nachweisbar ist. 

Wenn wir einen Blick aut die geologisehe Karte dieser Gegend werten, 
sehen wir sogleich, dass nur eine schmale, ottmals unterbrochene Zone von 
krystallinischen Schiefergesteinen das Bihargebirge mit den Marmaroser Kar- 
pathen verbindet, die im Vereine mit den sich anschliessenden alttertiáren 
Formationen das angrenzende miocáne Hügelland und zum Theil die diluviale 
und alluviale Ebene, die sich an dessen beiden Seiten ausbreitet, gleichsam 
überbrüekt. Dieser Zug ist eine alte Wasserscheide, durch welche noch zur 
Miocán-Zeit das siebenbürgisehe Becken vom Meere des ungarischen Alföld 
getrennt wurde und die vom Süsswasser nur nach der Erhebung des sie- 
benbürgischen Plateaus durchgebrochen wurde. 

Der bis Zilah reichende schmale krystallinische Schieferzug, so wie 
auch die Inseln derselben Gesteine bei Sz.-Ardó, Nagy-Ilonda und Preluka 
műssen so betrachtet werden, wie zwischen eingestürzten Ruinen stehen 
gebliebene Mauertheile und Sáulen, an welche sich eine grössere Partie der 
Decke der alttertiáren Sechichten angelehnt hat, wáhrend die von diesem 
nordöstliehen Zuge entfernter gelegenen übrigen Theile von den miocánen 
und jüngeren Sedimenten überdeckt wurden. 

Dass es bei einem solchen Aufbaue unseres Zuges an tief ins Urgebirge 
eindringenden Dislocationsspalten nicht fehle, von denen die wichtigste sich 
eben in NO-licher hichtung erstreckt, erleidet wohl keinen Zweifel und ein 
zweiter auf die Karte geworfener Blick verráth sofort, dass das Centralgebiet, 
des nordsiebenbürgisehen Erdbebens unmittelbar auf die Rupturlinien dieses 
Zuges fállt. Es dürfte demnach das eben geschilderte Erdbeben durch eine 
geringe Schichtenbewegung, die unterhalb der Erdoberfláche lüngs der: 

46) 


§ t UNGARISCHE ERDBEBEN. Vg 


erwáhnten Dislocationsspalte erfolgte, verursacht worden sein, welecbes sich 
im centralen Theile mehr als Stoss, weiterhin aber als eine Wellenbewegung 
fühlbar machte. 

Dieses Erdbeben zieht durch seinen unstreitig tektonisehen Charakter 
die Aufmerksamkeit in erhőhtem Maasse auf sich und es ist gewiss einer 
unserer selteneren Fölle, in welehem trotz der Mangelhaftigkeit der Daten der 
Zusammenhang zwischen den tektoniscehen Verháltnissen und dem Erd- 
beben so deutlich nachgewiesen werden kann, wie eben in dem gegen- 
wártigen. 

Am 23. Juni verspürte man in der Zips ein geringeres Erdbeben. Hr. JULIUs 
KERN, Pfarrer in Márkusfalva, nahm um 1? 18" eben zu Beginn des Mittagmahls 
mit noch sieben anderen Anwesenden einen vibrirenden Stoss wahr, der die 
Fenster erklirren machte. Andere Erscheinungen wurden nicht beobachtet. In dem 
nahe gelegenen Odorin beobachtete Herr Pfarrer Dr. JOHANN BEENVALDSZKY Zu 
derselben Zeit eine mit einem unterirdisehen Rollen verbundene sehr schwache 
Wellenbewegung. 

Da dieses Erdbeben von den Meisten nicht empfunden wurde, wie dies 
mehrseitig exingelangte negative Daten beweisen ; (A. Kruc in Kotterbach, J. PosE- 
wirz und MagrrIws hórH in Szepes-Igló, Dr. Jon. VasJpovszky in Szepes-Olaszi und 
Ap. PoPPER in Márkusfalva) können wir annehmen, dass diese Erscheimmung zu 
den schwüchsten und unbedeutendsten gezühlt werden müsse. 

Am 29. Juni wurde an der Grenze von Kroatien in der Gegend von Ludbreg 
ein Erdbeben verspürt (s. den Bericht von Dr. Kisparró), dieses Erdbeben nahm 
auch Herr KaRL Siposs, Apotheker in Ferlak (Zalaer Com.) nachts zwischen 
:/4 und ye 1? , dann vorm. "/2 11t wahr. In der Nacht beobachtete er dasselbe ruhig 
und wach im Bette liegend und berichtet: cdie Erscheinung bestand aus einem 
2— 3" dauernden dumpfen Rollen und einem darauffolgenden Stoss, dem zufolge 
das ganze Haus krachte. Der Stoss war so bedeutend, dass Viele aus dem Schlafe 
geweckt wurden. .Das am Tage erfolgte Beben nahm Berichterstatter nicht wahr, 
die im Stockwerke Wohnenden behaupten aber, dass es dem nüchtlichen áhnlich 
war. Die Richtung des Bebens gibt er mit N—S an; dasselbe soll auf der ganzen 
Murmsel verspürt werden sein. 

Am 17. August war in Varannó im Zempléner Comitate abends 72 35" eim 
anderthalb Minuten dauerndes Erdbeben zu verspüren, demzufolge an den 
HRauchfángen Risse entstanden. In der Gemeinde Tavarna aber erlitt besonders 
das grf. HADIK- BARkóczY-sehe Ahnensehloss bedeutende Schüden. (Zeit.- Ber.) 

Am 22. September wiederholten sich die steirischen Erdbeben mit eimmer 
ziemlichen Heftigkeit so sehr, dass sich dieselben auch in unsere westlichen Com1- 
tate erstreckten. In Oedenburg morgens 4t waren die Stösse so heftig, dass sogar 
Möbeln und Wanduhren verschoben wurden. (Zeit.- Ber.) 

In Kismarton warde Herr Dr. Rup. LEszNER ebenfalls in der Früh gegen 
44 auf diese Erscheinung aufmerksam gemacht, die mit einer solchen Detonation 
begann, als wenn man das Hausthor zugeschlagen hütte; hierauf folgten drei 
schnell nacheinander folgende gleichmüssige, wellenförmige Stösse, die einzeln je 
eine Sekunde anhielten. Richtung N—S. Die Pendeluhr blieb nicht stehen und 


[47] 


120 F. SCHAFABPZIK : 


die an der Wand hüngenden Bilder geriethen nicht in Bewegung; in einem 
Stall stürzte ein (wahrscheinlich labil aufgestellterj Leuchter vom Tische, und 
durch die Dachbodenfugen fiel Staub und Spreu herab. 

In Nagy-Marton beobachtete Herr Dr. ENGELBERT PEsTL zweimal Stösse, 
nümlich früh 3£ 55" und 42 15", die beidesmal wellenförmig waren und eine NW— 
S0-liche Richtung hatten. 

Diesen Wellenbewegungen ging lautes Sausen voran. Die Mauern des 
I. Stockwerkes erzitterten, (rlüser wurden aneinander geschlagen, Möbeln von 
der Stelle gerückt, Viele erwachten aus dem Schlafe und stürzten hinaus 1ns 
Freie ; leicht bewegliche Hausglocken schlugen an. In Szikra verspürte man zwar 
dieses Beben nur in geringem Grade, die im Freien oder unterwegs Befindlichen 
aber nahmen im allgemeinen nichts wahr. 

Aus Borostyánkó (Comit. Bisenb.) besiítzen wir auch eine Angabe. Herr 
Lehrer MicHaAEr ScHucH wurde nümlich Früh 3 45" (Wiener Zeit) durch dieses 
Beben aus dem Schlafe geweckt. Nach dem dumpfen, aber lauten, circa 3" anhal- 
tenden Sausen folgte ein wellenförmiger Stoss wahrscheinlich mit der Richtung 
W—0. Die Gláser klirrten, das Bett krachte leise und eine Uhr mit sehwachem 
Pendelschlag blieb stehen. 

Dieses Erdbeben wurde auch in Steinamanger beobachtet. Die Stösse wur- 
den von einem unterirdischen Getöse begleitet. (Zeit. Ber.) 

Wie spárlich auch diese Angaben sein mögen, so ist aus denselben doch 
ersichtlieh, dass das Mürzthaler Erdbeben am 22. Sept. mit einer dem 4., vielleicht 
sogar dem 5. Intensiítátsgrade entsprechenden Heftigkeit unsere westlichen Gren- 
zen überschritten hat. 

Ueber das am 13. November in der Gegend von Kronstadt stattgehabte 
Erdbeben stehen uns folgende Angaben zur Verfügung. 

Um 104 30" Abends wurden in Kronstadt vier schnell nacheinander folgende 
ziemlich starke Stösse verspürt, die eine 0—W-liche Richtung hatten (Kron- 
stádter /tg.). In Botfalu wurden 2 Stösse in SW—-NO-licher Richtung beobachtet. 
Der erste Stoss war stárker und konnte ungefáhr "s" anhalten (Kronstüdter Tag- 
blatt). Herr Dr. Joszr FagRiTTus, stádtischer Oberarzt in Kronstadt sehrieb Herrn 
Prof. Dr. Axrox Kocn Folgendes : c Herr Stabsarzt Dr. LEINZINGER, der vorige Nacht 
das Erdbeben ebenfalls beobachtete, theilte mir mit, dass dasselbe abends um 
101 30! erfolgte und aus zwei stürkeren Stössen bestand, die der Wahrnehmung 
nach eine NW-50-liche Richtung hatten; gegen 11? kam dann ein neuer Stoss." 

Unsere langjáhrigen Correspondenten, Herr Director EmIL RomBavER und 
WirHELM HausMaNN verspürten gar nichts und konnten auch nichts Bestimmtes 
über die Erscheinung in Erfahrung bringen. 

Herr SrerFaw Szász erstattete aus Sepsi-Szent-György ebenfalls an Herrn 
Dr. Axrox Kocs einen Bericht, demzufolge er selbst zwar nichts beobachtete, 
aber Arexius Nagy, Sparcassabeamter, das Erdbeben abends um 98 10" (Buda- 
pester Zeit) in dem Momente wahrnahm, als er eben zu Bette gehen wollte. Unge- 
fáhr 5" nach dem ersten Stoss erfolgte ein zweiter, sehwücherer, der ebenfalls von 
NW—s80 kam. 

In Díva, Páké und Barátos (bei Kovászna) beobachtete man zu derselben 
Zeit kurze Stösse in der Richtung N—5. 

(48! 


UNGARISCHE ERDBEBEN, 121 


Am 1. Dezember. Grösserer Bergsturz im Karstgebiete bei Fiume, welcher 
die Ortschaft Grakovo versehüttete und den Recinafluss anstaute. (Ausführlich 
im ung. Text von Dr. ArLEx. KöRösr.) 

Das am 4. Dezember erfolgte Erdbeben, welches unser Correspondent 
F. MILLER aus Eszék verzeichnete (s. Bericht der Croat. Erdb.-Comm.) wurde auch 
in Dárda und Apatin verspürt, wáhrend aus Siklós von den Herren LuDwIG ZEKE 
und PETER PÁMMER negative Berichte einlangten. 

Aus Dárda beriechtet uns Herr Dr. KARL JELtacHIicH, er habe am genannten 
Tage Nachmittags um 3? eine von gleichzeitigem Getöse begleitete seitliche Wel- 
lenbewegung verspürt, die aus N zu kommen schien und gegen S weiterging. 
Diese Erscheinung dauerte 2" und war im allgemeinen so schwach, dass dieselbe 
von den Meisten nicht wahrgenommen wurde. 

In Apatin war nach dem Berichte des kel. Forstbeamten Herrn ANTow 
Puxkács, Nachmittags 3k 17" ein von deutlichem Getöse begleitetes Bebén, dass 
sich so ausnahm, als wenn man im anstossenden Zimmer einen schweren Zeichen- 
tisch geschoben hátte. Das Erdbeben, das von Mehreren bemerkt wurde, hatte die 
Richtung von W—0. 


1586. 


Am 10. Januar verzeichneten die Tagesblütter aus Teregova (Com. Krassó- 
Szörény) elne geringe Erderschütterung, die angeblich von einem cüberaus star- 
kem unterirdisehen Getöse begleitet wurde. Auf unsere Nachforscehungen erhiel- 
ten wir ausser mehreren negativen Angaben blos eine positive, aber ganz bestimmt 
lautende Angabe. Hr. Bahnaufseher LEoPorp RIcHTER in Örményes beriehtete uns 
nömlich, dass er am besagton Tage nachmittags 1 15" (Budapester Zeit) mit seiner 
Familie in seiner eebenerdigen Wohnung beim Tische sitzend eine aus einem einzi- 
gen wellenförmigen Stoss bestehende Bewegung verspürte, die von einem solchen 
Rollen begleitet wurde, wie man dies bei Abrutschungen von grösseren Erdmassen 
wahrzunehmen pflegt. Die Richtung des Stosses schien eine W—0-liche zu sein. Im 
Gegentheil zu dieser positiven Angabe langten folgende negative Berichte ein. Aus 
Porta orientalis (vonden Herren Stationchef PHILIPP STEINER und MARTIN OREND), 
aus Teregova (von Herrn. JogANNS BExcsIx und auf Grund der an die südungarische 
naturwiss. Gesellschaft eingesandten Berichte), Temes-Szlatina (von Herrn Sta- 
tionchef HErsRrcH SrugRm) und sehliesslieh auch aus Mehádia (von Herrn Kreis- 
arzt Dr. LupwiG MÉHEs) ; woraus wir jedenfalls folgern können, dass dieses Erd- 
beben, wenn auch der oberwáhnte Bericht vollkommen glaubwürdig erscheint, 
doch nur sehr sehwach gewesen sein mochte. 

12. Januar. Herr Joser Kiss v. KERESZTES, Professor an der ref. Ober- 
schule in Pápa, berichtet der Ofner meteorologischen Central-Anstalt Folgendes : 
Vormittags von 10—11? hielt ich im physikalischen Museum Vortrag, als ich gegen, 
107 40" in der Mitte des Saales stehend, eine schwache Erschütterung fühlte, die 
sich nach circa 3—4 Minuten wiederholte und in beiden Füllen ungefáhr 3— 4 
Secunden anhielt. Unter meinen Füssen verspürte ich ganz deutlich das Schau- 
keln des Bodens. Zu derselben Zeit blieb in meiner Wohnung, — wie ich dies 
beim Nachhausekommen erfuhr — eine gewöhnliche Pendeluhr stehen, und von 

[497 


199 F. SCHAFAERZIK : 


einem an der Wand hüngendem Bilde fiel das sehwach angebrachte Glas herab. 
Auf meine mehrseitig eingezogenen Erkundigungen, ob auch anderwárts áhnliche 
Erscheinungen beobachtet wurden ? erhielt ich noch von zwei Personen über die 
von mir vernommene Erscheinung ühnliche Angaben. 

Am 14. Januar wurde Nachmittags "64 in Also- Nerezmcze (om. Marmaros), 
wie Herr Pfarrer Junius Vaszócsik berichtet, eim kaum "i09 Secunden dauern- 
der Stoss in 0—W-licher Richtung vernommen, demzufolge die im Zimmer 
befindlichen Gegenstünde, besonders Gláser und Teller in Bewegung geriethen ; 
das Gemüner des Hauses wurde so ersehüttert, als wenn dasselbe mit einem sehwe- 
ren Mauerbrecher von unten her stark angerannt worden würe. Durch diesen 
Stoss, der auch von schwachem Gerüusch begleitet wurde, sollen angeblich auch 
Risse in den Mauern entstanden sein. Dieses Beben beobachtete man auch noch 
in den benachbarten Gemeinden [felsó-Nerezmcze und Irholcz. 

Dass dieses Erdbeben ebenfalls nur eine sehr geringe Ausbreitung haben 
mochte, erhellt aus jenen negativen Daten, die wir aus Marmaros-Sziget (von 
Herrn kel. Oberingenieur GzoRG Nagy), aus Tecső (v. Herrn Apotheker Jurrus 
ÁGcosron) und sehliesslich aus Munkács (v. H. Oberingenieur JosEF LIEDERMANN 
erhielten. 

Am 18. Januar soll den Zeitungsberichten nach angeblieh in Brunocz (im 
Waagthal) ein Erdbeben verspürt worden sein, welches aber von unserem Cor- 
respondenten, Herrn Dechant D. F. KesszgRzö in Vág-Ujhely, nach eingehenden 
Erkundigungen ganz bestimmt dementirt wurde. 

Am 27. Márz erfolgte in [zsa (Com. Komorn) laut Berichten der Herren 
Lehrer GzogkG Maxcsa und Kreisnotür Fgasz S0ós vormittags 84 50" eine von einem 
kurzen, scehwachen Dröhnen ühnlichen Rollen begleitete Erschütterung, welche 
nicht nur von den im Zimmer Befindlichen, sondern auch von den auf der Gasse 
Gehenden wahrgenommen wurde. Die Richtung derselben war eine N—5-liche. 
Diese Erscheinung dauerte in allem nur einige Secunden, wobei die Thüren und 
Fenster erschüttert wurden, die (Creschirre klirrten. Das Erdbeben hatte sogar 
auch eine grössere Wirkung, indem eine Stallmaner umfiel, eim Keller einstürzte 
und angeblich auch Rauchfönge herabfielen. Diese waren aber höchstwahrschein- 
lích schon derart baufállige Objecte, dass sie gelegentlieh auch ohne Erdbeben 
eingestürzt würen. /u dieser Annahme berechtigt uns auch jene Thatsache, dass 
dieses Erdbeben weder in (-Gyalla im astrophysikalisehen Observatorium des 
Herrn Dr. Nrxoravs v. Kovxgkony, noch aber in der benachbarten volkreichen Stadt 
Komorn (nach Herrn Gymnasialdirektor WIitHELmM Némwrn) wahrgenommen 
wurde. Die Intensitüt desselben dürfen wir daher nicht übersehützen ; es mochte 
dieses Erdbeben, ebenso wie auch die früheren, nur einen sehr localen Charakter 
besitzen ; whodurch dasselbe aber durchaus nichts von seiner Wichtigkeit verliert. 
Wenn wir auch für solche geringe Erschütterungen gegenwürtig noch keine 
bestimmte Erklörung haben, verzeicehnen wir dieselben denmoch; nachdem oft 
durch einen spüteren Fall alle früheren aufgeklürt werden. 

Am 12. April abends "211? wurde von Grosswardein bis nach Nagy-Szalonta 
herab cin Erdbeben verspürt, bezüglich dessen uns bei der Hinholung der Anga- 
ben Hr. Gymn. Prof. Dr. MicHAEr Tórr in Grosswardein hilfreich an die Hand 
ging. Trotz unserer gemeinschaftiichen Bemühungen aber gelang es uns doch 

50 


UNGARISCHE ERDBEBEN. 123 


nicht, Berichte in solcher Anzahl zu erhalten, wie es in solehen Fallen wünsechens- 
werth gewesen wüáre. Insgesammt besitzen wir über dieses Erdbeben nur von acht 
Orten positive Angaben, die wir im Folgenden anführen. 

1. In Bereg-Böszörmény erfolgte nach Hrn. Junius FLEIScHER das Erdbeben 
um "411 in Form von drei Stössen, unter welchen der letzte zugleich auch der 
stürkste war, und zwar so sehr, dass sich das Bett wahrnehmbar bewegte. Die 
Stösse sehienen aus NO-licher Richtung zu kommen und wurden von einem 
dumpfen, Sausen ühnlichen (Crerüusch begleitet. Nach der Behauptung der Diener- 
schaft sehlug draussen im Corridor die Glocke an. 

2. Aus Bihar erhielten wir einen Bericht von Hrn. Dr. Béna SzaABó v. VÁR, 
der das aus zwei Stössen bestehende Beben Abends Punkt 10£ 25" verspürte. 
Die zwei Sekunden anhaltende Bewegung ging in 0—W-licher Richtung und 
wurde von einem donnerartigen Rollen begleitet. Fenster, so wie Laámpon klirr- 
ten, die Wanduhren blieben stehen, die auf der Gasse (rehenden scehwankten und 
bekamen Schwindel. 

3. Aus Csefja, resp. von der von dieser (remeinde 2 Km. weit gelegenen 
Eisenbahnstation besitzen wir von Hrn. Stationschef HERMANN BoRos einen aus- 
führlichen Bericht. Unser Correspondent, der wach und im Dienste war, záhlte am 
seiner Uhr im Augenblicke des Bebens 10? 21"; nachdem aber diese gegen die 
Budapester Zeit um 2 Minuten zu früh ging, können wir die Zeitangabe mit 1074 
19" nehmen. Die einzige und ungefáhr zwei Sekunden dauernde geringe Wellen- 
bewegung wurde von einem kurzen polternden CGetöse begleitet. Richtung 
NO— SW. Bemerkenswerth ist ferner, dass im Augenblicke des Erdbebens der bei 
dem Glockenzug gelegene Compass rechts und links eine starke Bewegung zeigte. 
— Hr. Grundbesitzer Axrosx MaARkovics v. Ivaxp beobachtete zu derselben Zeit 
ebenfalls das Erdbeben und meinte, dass bei seinem Hause ein Wagen vorgefah- 
ren sei. Nach den Tagesbláttern war das Beben in Cséffa heftiger als in (rrosswar- 
dein und verursachte unter der Bevölkerung eine gyosse Panigue. 

Dieses Erdbeben hatte in der Umgebung von Cséffa keme Wirkung, so viel 
ist aber gewiss, dass dasselbe von einem unterirdisehen Getöse begleitet wurde 
und allgemein die Aufmerksamkeit der Binwohner auf sich lenkte. 

1. Von der EBisenbahnstation Less benachrichtigte uns Herr Stationschef 
Junius MÜnrER detaillirt über das Erdbeben. Die Erscheinung begann Punkt 
101 20" (Bpester Zeit) mit einem stürkeren Stoss, dem mit Unterbrechung von je 
zwei Sekunden zwei neue sehwáchere Stösse folgten. Das Ganze dauerte zusammen 
sechs Sekunden. Nach dem ersten heftigeren Stosse zeigte sich ein, fernem Donner 
áhnliches Getöse, von welchem die ganze Bewegung begleitet wurde. Dass der 
erste Stoss wirklich §o hettig war, beweist auch jener Umstand, dass an der Hisen- 
bahnstation die Signal-Glockenapparate von selbst in Thütigkeit geriethen, und 
dass die Telegraphenlinie ungefáhr eine 10 Mmuten lange Störung erlitt. Dieses 
Erdbeben verursachte im allgemeinen keinen Schaden, nur der Wichter des 
nüchsten Wáchterhauses erstattete die Meldung, dass die steinerne Deckplatte 
seines Kamines durch den Stoss herabgesechleudert wurde (in welcher Richtung? 
Ref.) Was sechliesslich die Richtung der Stösse anbelanegt, kamen dieselben von 
NO und entfernten sich nach SW. 

5. Puszta- Mácsa zwischen Grosswardein und Cséffa. Von hier bekamen wir 


51] 


194 F. SCHAFARZIK : 


von der Frau KaRgn PopPpER die folgenden auf eine sorgfáltige Beobachtung deu- 
tenden Zeilen : Das Erdbeben erfolgte abends um 104207. Die Uhr war pünkt- 
lich nach der Kisenbahnuhr von Less gerichtet. Ich war in einem Zimmer des 
hohen ebenerdigen Gebüudes wach, als ich plötzlich anfangs nur eine donnerartige 
Detonation hörte und sogleich nachher einen heftigen Stoss verspürte, demzufolge 
das ganze Haus sammt allen darin befindlichen Möbelstücken ersehüttert wurde. 
Nach ungefáhr 2 Minuten (? Sekunden) wiederholte sich sowohl der Stoss, als 
auch die Erschütterung, aber in einem viel geringeren Grade. Obeleich alle Mö- 
beln in Bewegung geriethen, wurde gar nichts vom Platze verrückt, nicht einmal 
die an der Wand hüngenden Bilder fielen herab. Als Nebenerscheinungen kann 
ich erwáhnen, dass wáhrend dieser Zeit die Hunde stark bellten, die scehon ruhen- 
den Ochsen aufsprangen und ein am Hausdache sitzender Pfau in den Hof 
herabflog. 

Hieraus ergibt sich, dass das Erdbeben, obeleich es keinen Schaden verur- 
sachte, dennoch ziemlich intensiv war. 

6. Aus Mező- Telegd, (östliceh von Grosswardein) berichtet Hr. Pfarrer AUREL 
Néveny, dass er abends um !/411 im Bette liegend, wáhrend des Lesens, einen sol- 
chen Stoss empfand, als wenn man sein Bett rasch gehoben und wieder fallen 
gelassen hütte, was in einem Augenblicke geschah. Diesem einzigen Stoss folgte 
kein anderer nach, ebenso wurde kein Getöse vernommen. Die kichtung ist unge- 
wiss. mm Hause des Grundbesitzers ALEXANDER HoRvárm wurde das Erdbeben 
ebenfalls beobachtet. I 

Hier trat demnach das Erdbeben schwücher und geráuschlos amf. 

7. Nagyvárad (Grosswardein). Vor allem.theilen wir aus dem überaus fach- 
gemüssen Berichte unseres unermüdliehen Corregpondenten, Hrn. Prof. Dr. MICHAEL 
Tórn das Folgende mit. Das Erdbeben erfolgte um 104 28" 25" nach localer resp. 
104 16" 25" nach Bpester Zeit und bestand aus drei mit Intervallen von "/2" nach- 
einander folgenden seitlichen, schwachen, kurzen, wellenförmigen Stössen, die von 
einem kurz andanernden, stürker werdenden und wieder verhallenden Dröhmnen 
begleitet wurden, welches dem Beben auch theilweise voranging. Das Erdbeben 
hatte eine 80-—-NW-liche Richtung. rAnfangs meinte ich das Gerassel eines 
schwer beladenen Wagens zu hören und nur bei dem dreifachen Stosse erlangte 
ich die Gewissheit, dass dies ein Erdbeben sei. Schaden wurde keiner verursacht, 
Möbeln wurden von ihrem Platze nicht verschoben, in der am Tische stehenden 
Lampe gerieth das Petroleum in eine schwache Bewegung. In einigen Stadttheilen 
wurde das Erdbeben angeblich stürker verspürt, in der Militüárstadt entstand in 
der neu verputzten Mauer eines Gebüudes ein fingerbreiter iss. 

Hr. Gymn. Prof. Fasz Maxkgóczy verzeichnete abends um 10425" nach 
localer Zeit im II. Stockwerke eines gemauerten (rebüudes einen einzigen, von 


, 


Getöse begleiteten Seitenstoss, der in 5— N-licher Richtung weiterging. 
Hr. Maxim. Kegrész, Prem. Gymn. Prof. gibt die Zeit des Erdbebens mit 
104 27" an, welches er in seiner Wohnung im II. Stockwerke als eine einzige 
Brzitterung fühlte. In Verbindung mit diesem Beben war auch ein schwaches 
kurzes Poltern hörbar. Die Richtung war NNO-—SSW. Dieses Erdbeben war viel 
sehwücher als das, welches sich im Jahre 1880 aus Siebenbürgen hieher erstreckte. 
Hr. Prof. Joser IRÉv KáRonv vernahm ebenfalls in seiner im II. Stockwerke 


[52] 


UNGARISCHE ERDBEBEN. VE 


befindlichen Wohnung liegend. und lesend dieses Beben, welches ungefáhr um 
10n 25" erfolgte und aus einem von CGretöse begleiteten einzigen Seitenstoss 
bestand, der zwei Sekunden anhielt, von SW kam und sich gegen NO entfernte, 

Hr. BovavEnruRa Vipovicn beobachtete ín seiner Wohnung um 10 und 
circa 25" einen Stoss, mit einem nachfolgenden Schaukeln, wáhrend dem er ein 
Wagengerassel áhnliches Rollen vernahm. Die Richtung war eine 50-—-NW-liche. 

Schliesslich theilte Hr. Ruporr RemÉvyry Hrn. Dr. Tórn mit, dass er das 
Erdbeben um 10t 28" (Loc. Zeit) beobachtete. Der einzige Stoss ging von S0 nach 
NW, und wurde von einer dem Windsausen üáhnlichen Schallerscheinung beglei- 
tet. Die Bewegung war eine wellenförmige und verursachte nicht nur die Erschüt- 
terung der Fenster und Thüren, sondern auch ein feines Knistern der Mauer ; ja 
es war am anderen Tage sogar die Spur eines Risses sichtbar. 

8. In Okány konnte man nach Hrn. Gemeindenotár EDUARD LINCZINGER zu 
derselben Zeit eine geringe Bewegung wahrnehmen. 

Negative Berichte kamen hingegen aus Szekelyhid (von Hrn. Dr. LEoPoLp 
WacHSMANN), aus Derecske (von Hrn. Dr. Joser SzaBó), aus Bihar (von Hrn. De- 
chant FERD. FEJÉR), aus Komadi (von Hrn. Pfarrer DANIEL Nagy), aus Ugra (von 
Hrn. Pfarrer EMERIcH NaGy), aus Mező-Gyám (von Hrn. Pfarrer ALEx. ÓvoD1), 
aus Nagy-Szalonta, (von Hrn. Director ERwsr Kovács), aus Belényes (von den 
Herren Director PETER Mrnuris und DumsravaY) und sehliesslich noch aus Csökmó 
(von Hrn. Dechant KaRL SzaBó) und aus Udvari (von Hrn. Dr. BÉLA F.) 


Wenn wir die soeben angeführten Daten überblicken und namentlich 
die darin enthaltenen Richtungsangaben einer náheren Beachtung würdi- 


tném tami sag 
úg e E ép St hany ea, 
öl tg 


E Bihar iv st) 
Va e já 
(A 
? AZ 
gyet j M.Teleőd 
B.Böszörmény N.Varao 5 s 


: 9 8 


ra v.irrRMatésat b 
Mástágan 
: Less 0 


ra gre 8. 0 


Okany ZÉ VART 
o Mezo Ggyan Si 


N. Szalonta 
e b 


. 


.- 
7 jeg .. 
t.....rce." 


gen, geht klar hervor, dass das Beben in Grosswardein eine 50—NW-liche, 
in den Stationen Less und Cséffa dagegen eine N0—SW-liche Richtung 
hatte, woraus folgt, dass der Ausgangspunkt der Bewegung von Gross- 
wardein S0-lich, von den beiden letzteren Orten dagegen NO-lich gele- 
gen sein musste. Wenn wir nun eine geol. Karte zar Hand nehmen, sehen 


[53] 


126 F. SCHAFARZIK : UNGARISCHE ERDBEBEN. 


wir, dass sich in jener angedeuteten Gegend das Ende des 080 — WNW- 
lich streichenden  Királyerdő-Plesnik-Bergzuges befindet, das  daselbst 
durch den xcBányahegyi markirt wird. Dieser Zug besteht aus meso- 
zoisehen Jura- und Kreidekalken, die am Bányahegy mit Rupturlinien 
gegen das Alföld zu abbrechen, und aller Wahrscheinlichkeit nach sind es 
diese Dislocationsspalten, von denen das obenerwáhnte Erdbeben ausging. 
Aus dem Gebirge selbst erhielten wir über das Erdbeben gar keine Nach- 
richten, doch kann angenommen werden, dass es daselbst ebenso verspürt 
wurde, wie in den bewohnteren Theilen des anstossenden Alföld. Wenn wir 
nun in diesem Sinne das Schüttergebiet ergánzen, so erhalten wir einen 
Kreis von circa 28 Kmtr. im Durchmesser, in dessen Mitte der Bányahegy 
gelegen ist. Die Fláche eines solchen Schüttergebietes würde 620 [( IKmtr. 
oder circa 12 ( IMeilen betragen ; es ist aber wahrscheinlich, dass das Erd- 
beben wenn auch schwach, noch über diesen Kreis hinaus verspürt wurde, 
wie es die Angabe aus Okány anzudeuten scheint. 


Am 16. April verspürte man in Bilke (Com. Beregh) ein geringes Erdbeben. 
Nach Hrn. NiKkoraus KöHaALMYr erfolgte das Beben Abends um 10£ 28" in Form 
von drei Stössen, und wurde von einem Sturmwind ühnlichen dumpfen Sausen 
begleitet. Die Richtung war eine N—S-liche. Der Mörtel fiel an manchen Orten 
von den Hüusern und das Gemüner einiger sehwüicheren Gebüude erhielt Risse (?) 
Von anderen Orten langten keine Nachrichten ein ; in Munkács wurde nach der 
bestimmten Behauptung des Hrn. Öberingenieur JosEF LIEDERMANN das Erdbeben 
nicht mehr wahrgenommen. Hr. LIEDERMANN. der in dieser Gegend weitgehende 
Connexionen hat, behauptet, dieses Erdbeben sei localen Charakters und 
beschránke sich blos auf Bilke. 

Am 14. November nachts wurde in Temesvár ein aus zwei Stössen bestehen- 
des Erdbeben vernommen, welches 2" dauerte, aber keinen Schaden verursachte. 
(Zeit.- Ber.) 

Am 23. November berichten die Herren Stationschef Jurrus BEBRIrs und 
Apotheker Dr. ALEXANDER v. KLEISER aus Teregova über ein Beben, welches sie 
abends um 104 17" verspürten ; dasselbe bestand aus zwei Stössen in der Richtung 
5-—-N, welche von einem Wagengerassel áhnlichen Rollen begleitet wurden. Nach 
Hrn. BEexirs soll dieses Beben auch in Porta orientalis, ja sogar in der Hisen- 
bahmnstation von Mehádia beobachtet worden sein. 


(54) 


SITZUNGSBERICHTE, 127 


BERICHTE 
ÜBER DIE SITZUNGEN DER UNGARISCHEN GEOLOGISOHEN GESELLSOHAFT, 


VI. FACHSITZUNG AM 9. JANNER 1889. 


Vorsítzender : Prof. Dr. J. v. SzaBó. 


Der Vorsitzende gedenkt zunáchst mit warmen Worten des Hinscheidens 
des verdienstvollen Viceprásidenten unserer Cresellschaft, WILHELM ZSIGMONDY, 
und wurde das Ausschussmitglied Joganw Böcgkn mit der Abfassung der in der 
nüchstjáhrigen Generalversammlung abzuhaltenden Gedenkrede betraut ; der Vor- 
sitzende theilt ferner das Ableben unseres langjáhrigen Mitgliedes Prof. JoHANN 
HuwrauvYy mit, der als hervorragender Geograph im In- und Auslande rühmlichst 
bekannt war ; sechliesslich gibt der Vorsitzende Nachricht von dem Tode des ersten 
und ültesten Ehrenmiteliedes unserer Gesellschaft, Graf LEo THUx. 

Die Reihe der Vortrüge eröffnete : 

J. Haravárs, der in seinen cBeitrágen zur geologischen Kenntniss des 
Comitates Hont, erwáhnt, im Grenzgebiete von Felső- Túr mediterrane Sedimente 
entdeckt zu haben, welchen ein zur Glasfabrikation vorzüglieh geeigneter Sand 
entnommen wird. 

Dr. Tin. v. SzorvracH bespricht .die Mineralguellen von Magyarad und 
Szántó im Comitate Hont. Die zahlreichen Ouellen dieses Gebietes reiht er in 
drei Kategorien : 1. gewöhnliche kohlensaure kalte Ouellen ; 2. eisenhaltige Ouellen 
von höherer Temperatur und 3. laue sehwefelige Thermen. Unter den gesammel- 
ten Gesteinen kommen zweierlei mergelige Andesittuffe vor, in denen Dr. J. 
PAawxrocsEK Diatomaceen und Radiolarien entdeckte, die dahin weisen, dass diese 
Tuffe im Meere abgelagert wurden ; dagegen erklürte PaAnrocsEk einen Klebschiefer 
als das Sediment eines warmen See s. 

Dr. M. Srave legt jenes schöne Exemplar von Sabal major Ung. sp. vor, 
welches bei Borberek im. Marosthale, angeblich in Karpathensandstein gefunden 
wurde und im Museum der Bethlen-Hochschule zu Nagyenyed aufbewahrt wird. 

Dr. M. Sraus bespricht ferner auf Grundlage des jüngsten Werkes von 
G. A. NarmokgsT cZur fossilen Flora von Japan die Frage über die Veránderung 
der Lage der beiden Pole der Erdachse. 


VI. AUSSCHUSSSITZUNG AM 9. JANNER 1889. 
Vorsiítzender : Prof. Dr. J. v. SzaBó. 


Von den in dieser Sitzung erledigten Angelegenheiten erwáhnen wir zu- 
nüchst, dass das von der Redaction des eFewille des Jeunes Naturalistess ange- 
bote Tauschverhültniss angenommen wurde und dass Dr. F. SCHAFARZIK seinen 
Bericht über den Cassastand der Erdbeben-Commission vorlegte. 


198 SITZUNGSBERICHTE. 
VII. AUSSCHUSSSITZUNG AM 2. FEBRUAR 188989. 


Vorsitzende : Jogaswx BöcgH und Prof. Dr. J. v. SzABó. 


Das Ausschussmitglied Jogaxw Böcxn eröffnet in Abwesenheit des Prásiden- 
ten die Sitzung und gedenkt vor allem des scehweren und schmerzlichen Verlu- 
tes, den nicht nur unser hohes Königshaus und das Vaterland, sondern auch die 
Naturwissenschaften durch das vorzeitige Hinscheiden $Sr. kais. u. köngl. Hoheit, 
des Kronprinzen Ruporr erlitten haben und will die ung. geologische Gesellschaft 
durch Aufnahme der Enunciation des Vorsitzenden in ihr Sitzungsprotokoll dem 
Andenken des hohen Todten den schuldigen Tribut entrichten. Auf Antrag des 
Secretárs Dr. M. SravusB wird ferner besechlossen, infolge des schmerzliechen Ereig- 
nisses die auf den 6. Februar 1889 einberufene Generalversammlung auf den 
13. Februar I. J. zu verschieben. 

Nachdem hierauf Prof. Dr. J. v. SzaBó den Vorsitz übernahm, wurden vor 
allem folgende Herren zu ordentlichen Mitgliedern der Gesellschaft gewáhlt : 

ÁLRERT GSCHWANDTNER, Decretár im kel. ung. Finanzministerium in Buda- 
pest, empf. durch das Ausschussmitglied JogaNN BöcER ; 

Guszrav MELczeR, Lehramtscandidat in Budapest, empf. durch das o. M. 
Dr. Jurrus SzáDECczEt ; 

LapisLaus SzELLEMY, kgl. ung. Bergofficial zu Kapnikbánya, empf. durch 
das o. M. SAMUEL FISCHER ; 

GEoRG ALzExy, kgl. ung. Hüttenofficial zu Zalathna, empf. durch das o. M. 
JOHANN DOoLoG ; 

ÁLFRED SCHWICKER, Lehramtscandidat zu Budapest, empf. durch den ersten 
Secretár D. M. SrTauB. 

Der Ausschuss bescháftigte sich hierauf vorzüglieh mit den auf der (Gene- 
ralversammlung zu verhandelnden Angelegenheiten. 


BERICHT ÜBER DIE SITZUNGEN DES FILIAG-VEREINES 
ZU SCHEMNITZ. 


In der am 9. Dezember 1888 unter dem Vorsitze des kgl. ung. Ministerial- 
rathes A. v. Pécn abgehaltenen Sitzung besprach P. HEGEpüs die xVerhültnisse 
der Stefanskluft und ihrer Nebenadernv. HEGEpüs erklárt die Stefanskluft als 
einen Abschnitt der Grünerkluft, aber die Lagerungsverháltnisse, sowie die 
Ausfüllung der ersteren unterscheide sich von jenen der letzteren. Er erwáhnt 
ferner, dass die Nebenklüfte ebenfalls Erze enthielten, insbesondere an den 
Durchkreuzungspunkten ; schliesslich theilt er das Resultat der Pochwerke mit. 


Auf S. 56 des ung. Textes befindet sich das Namensverzeichniss der 
Functionüre, auf S. 57 das Namensverzeichniss der Mitglieder der ung. geol. 
Gesellschaft; auf S. 68 das Verzeichniss jener gelehrten Corporationen, mit 
denen die Gesellschaft in Schrwiftenaustausch steht; endlich auf S. 70 das Ver- 
zeichniss der im Jahre 1888 durch Schriftenaustausch und Geschenke eingelau- 


fenen Druckwerke. 


[56] 


" Gg8L IBN 97 UA özdölltekáset ELTE ádlslstáttsbőli "ad9yu83 y9uss9pa [19319 
su9g9gpu7] úsyosibanguaga15-puog sap jelgebaaynyog —— s9Busupigy JÁJgpu ay ezs9 97 94 snfe AZ ggg zv 


ÁJ9TJaSU Bazi: 


vat SEBE zérő safhzoTo 
TANSE oo ta 8 ears) 
55 vő z AZÉ sző 
9 2 2 § 
7 vgyil § 
2 
Té. kő Ö 
(zik eszmvuny opi 
9927 ne Í ii yazg oo 28 8 
kő s KN 57. GÁUZIUOT DONY[" keves; Ta agy S s 
3 : 59491 67. f LAJ 6 EPE ej e 7 
szg § sertett senet GIRL eg E BRIT MITET Ea 
á 48 ; AZDASNSOMDZ, 5 1660 ge KGY 
"979g-opanj Fk e ayyojuoutt zá, IT, nyjámindpr VDUYDSIO(T o hb haj É : az 
TUTTA PUN UTAT UDIOMT — éj e TAK 10 et £ ; / 
" UIMIANTTJE. 59 UINTANIP 9JOTUT TLDÜTSIEZS 0/06 ez Ae ENG 1515 
"9png99 (szaván 909902) AZTAZIINY e "Ízozsog 6 Ú 99199, TAT JESZN SA S 994109 TD. BESE Sz 
(19908I10119903 ) H3339]9I LIOHPBVULILY- 0 ú 3 VER 1 a főv 309 Me a 2) 7057, 
5 Ű JIIJUOS :$ Nnz. 05915 e 4 MO) A [// ia 
965.agobpunug MENGGZEET HE 5 ű a E Sy e 7 KS SA és ay § ún ső] marsi 7) E s mez 8) 
SÓS . sit 7 Og azza 
IDNIS JUT 49 9DVIJ erte é § sZ E 05) ADs 
"TTEHOJ HLUSVITZUJJUI SB 2 poz AJ SSE SA 2 Vég 
915 JAJAJ UTA/ISAYDM VI VAD UNYYINT 47 03, z 3 ) DATE 0 . fAgypon 
-IZSTET HOUGGNUTZSOTRA ÁTOUT ÁUBAT VOZB ú 2 EG Ez ér sz se OO jpip Al 1790 hieé J8tA 
"UNUPAL9G UJ MJINL S2SS078 S9P GUTNIT , 99. I ITEL i üz elé NANKES pvusn] 
"Áaregr 11ergoj vagyasaoT a] e g 0. ll [A ugük 
ISSDDJT UJASULAÁ UI UJÍUTANIUDSAT UIYIJSIT A FSS I MESSZÁT FÁS én SE 
"IZTOÍ TO agas BI es HIÁKIMAUT 9 HOJOHIAJ SES EGJTZEZ DA öilssaiz ÜK 
" VOTDGg99 UOA MNB (Gy Tegtgezetb 270 Ez E EE úr gk . 
"Hozoyo st Jayosopadagnej Jen 1 je o — e. SAS 
ZSZ ERZO TIM ty KE EE —z SZA DÁDGÁSD, TE 
"GAJ9SD T90fegourpaJ91T9TZs9 1 a SE Rage SEESI —- A 
Mai GAL BAL ZáN S: KSE ELET ELSE nap 
TTOTT fegour 9p Hao TZS9 14 $ : ns 
fé Jamds12a J9220 U9g9gpig o : 3 77918 fu unyjoze 
h e ék ,. vat É / ű € 
ez zésége HAGKESZSK ra Spuypbng Vagy" 
SZIAGAN LAT TMJ S s9p funzuaőog JISZASSNY et [3 
"TRXALTEY 95994 SPpoYz?1 PV [//A 


Ét RÉ 
yozsnugy " w 


"PIRIT GBBT  TOTXIX ÁTOTZOS MRIPTOA DUM ZS VUYV d JIZASLENOB Ul 


pod zegrt C JOE 7 6a ze SZÁZ Mg map em ezt AL A LL ET ÉL TRtttilttttllttllkÉttlttttttKKltltlltttlkktk 


/229 


FÖLDTANI KÖZLÖNY 


HAVI FOLYÓIRAT 


MAGYARORSZÁG FÖLDTANI, ÁSVÁNYTANI ÉS ŐSLÉNYTANI MEGISMERTETÉSÉRE 
8 A FÖLDTANI ISMERETEK TERJESZTÉSÉRE, 


Megjelenik havonként két vagy három nagy nyolczadrét ívnyi tartalommal. A magyarhoni 
földtani társulat rendes tagjai 5 frt évi dij fejében kapják. Előfizetési ára egész évre 5 frt. 


1889 


ÁPRILIS—JUNIUS, 


4—6. FÜZET. 


XIX, KÖTET. 


JELENTÉS AZ 1888. SZEPTEMBER HAVÁBAN LONDONBAN 
TARTOTT NEMZETKÖZI GEOLOGIAI KONGRESSUSRÓL. 
Dr. Szapó JózsEr-től. 


(Előadatott a m. földtani társulat 1889. februárius 3-án tartott közgyűlésén.) 


A negyedik kongressus a rendes három évi időköz után tartatott meg 
Londonban 1885. szeptember 17—24-ig, hova azt az angol geologok Berlin- 
ben az 1885-ben ott tartott harmadik kongressus alkalmával hívták meg. 

Hogy ha egyebet nem, azt mindenki gyanította, hogy Londonban 
nagyobb számmal fognak összeseregleni a geologok mint a kontinens városai 
bármelyikében, tekintve, hogy a geologiával oly régen és annyian semmi 
országban sem foglalkoznak mint Britanniában, de még hihető, hogy az 
amerikaiak 18 számosan fognak csatlakozni. 

És ez így volt. A kongressusra beírt tag Londonban volt 835, míg 
Berlinben 255, Bolognában és Párisban is körülbelül ennyi. 

Egy nagy különbség a mostani kongressus és a kontinensiek között az, 
hogy Angliában a közoktatás nem képezi a kormányzás részét, a kormányt 
az ilyen tudományos összejöveteleknél képviselve nem látni. Minthogy pedig 
az angolok nem akartak visszamaradni a geologia nemzetközi képviselői 
fogadásában az előbbi kongressusokon a kormányok közbejöttével történt 
nagyszerű fogadtatás mögött, magánosok és tudományos társulatok igyekez- 
tek az ottlétet tanulságossá és érdekessé tenni, mi valóban sikerült is any- 
nyira, hogy ottlétünk emléke egyhamar elhomályosodni nem fog. 


Szept. 17-én, az első napon a teendők így voltak megállapítva : délben 
tanácskozik a Berlinben megválasztott térképi, délután a nomenklaturai 
bizottság ; este 7 óra 30 perczkor a kongressus megnyitása BEYkicn, a ber- 
lini kongressus elnöke által. Legelsőben HuxLnEY, a tiszteletbeli elnök levele 


Főldtani Közlöny, XIX. köt. 1889. (73) 9 


130 SZABÓ JÓZSEF: 


olvastaték fel, melyben sajnálatát fejezi ki, hogy egészségi állapota nem 
engedi megjelenni. SIR DouGLas GALTON a rendező bizottság nevében üdvözli 
az egybegyűlt geologokat, mit CAPELLINI megköszön. BEYRkicH utolsó teendője 
a bureau választását a beterjesztett névjegyzék szerint indítványozni, mit 
egyhangulag elfogadtak; ez után az elnöki szék elfoglalására PREsSTwIcH 
oxfordi tanárt kérte fel, mint az angol geologok által megválasztott elnököt, 
ki az elnöki beszédét megtartván az ülést bezárta. 


BUREAU.  DŰ GCGONGRAS. 


PRÉSIDENT DHONNEUR : 
MEELSÉOKt Ex 


ANCIENS PRÉSIDENTS : 


G. CAaPELLINI, 1881 E. BErrrcn, 1883, 
PRÉSIDENT : 
J. PREsTwIcn. 
VICE-PRÉSIDENTS : 

Allemagne  .  . K.von ZITTEL. Hongme J. von SzABó. 
Australie  --- F. LIVERSIDGE. Indes --. ---. BH. B.Maxprxconr. 
Autriche...  ---  M. NEvuMAYR. TENKES ES F. GIORDANO. 
Belgigűen G. DEwaLoUE. Norvege zt ER EUSGEt 
Canada ... --. T. SrTERRY HUNT. PFays-Bas K. MARTIN. 
Danemark ... M. JoHNSTRUP. Portugat ea s 0 BG N TT DEZGADOs 
Espagne... -.. J. Viranova-x-Piega. — Houmame ... G. STEFANESCU. 
Etats- Unis ... P. FRAZER. Russie ... ..- A. ÍNOSTRANZEFTF. 
Framce . . — A.DE LAPPARENT. Oo do stee 0. ToRELL. 
Grande 1] W. T. BranFogp, A. GEIKIE. — Suisse  --- --- JE. BRENEVIER. 


! 
Bretagne ) T. McK. HUGHES. 


SÉCRÉTAIRES GÉNÉRAUX : 
J.. W. HUnKE. W ToPLEY. 


SÉCRÉTAIRES : 
C. BARROIS, C. LE NEvE FOSTER, A. RENaRD, 
C. FORNASINI, C. GOTTSCHE, G. H. WILLIAMS, 
TRÉSORIER : 


F. W. RUTLER. 
MEMBRES DU CONSEIL : 


T. G. BoNNEYx, W. HAUCHECORNE, E. von MogsszsovIcs, 
A. BRIART, A. HEim, 5. NIKITIN, 

E. CoHEN, J. HooKER, R. OwENn, 

H. ÜREDNER, A. ÍSsSEL, A. PItAR, 

E. DurponT, JAAN Aknai F. von RICHTHOFEN, 
J. Hvans, R. L.xpsrus, T. SCHMIDT, 

W. H. FLowER, C. Loky, D. Srux, 

A. GAUDRY, A. MicHEL Lévv, T. TSCHERNICHEFF, 
J. GOSSELET, T. MACFARLANE, E. VA DEM BROECE, 
M. von HANTKEN, 0. C. MARscn, C. D. WALcorTT. 


(74) 


A IV-IK NEMZETKÖZI KONGRESSUS. 131 


: le Európa geologiai térképe. 


A nemzetközi térkép-bizottság a berlini kongressus óta nem jött ösz- 
sze. Francziaország valamint Ausztria megkéstek a szükséges geologiai tér- 
kép-adatok megküldésével s ez volt oka, hogy a legelőre haladottabb lap, 
melynek zömét Észak-Németország képezi Berlinnel mint centrummal (C. IV.) 
csak 1888. juliusban készülhetett el. E lapot a térkép-direectorium (BExRicH, 
HAUCHECORNE) nem csak, hogy bemutatták, hanem többszörös példányokban 
megkészittetvén, a bizottsági tagok között mint próbalapot kiosztották s 
részletes tárgyalásra tűzték ki. 

A nemzetközi térkép-bizottság csaknem teljes számban lévén jelen, 
három hosszú ülést tartott s néhány fontos határozatot hozott. 

A kivitel alkalmával szükségesnek látszott némely kiegészitést tenni a szí- 
nezésben, legelőször ezen eltérések terjesztettek be. Ilyen, hogy a negyedkori és 
a jelenkori képződmények apróbalapon színek által vannak megkülönböztetve, 
holott a jelenkoriak a kongressus megállapítása szerint fehérre lettek volna 
hagyandók. Ezen változtatás helyesléssel találkozott, mert így a száraz a ten- 
gertől jobban elválik. Másik változtatás a modern eruptiv közeteknél van, a 
hol a térképen meg van különböztetve a réteges vulkáni törmelék a hamu- 
vagy rapillifelhalmozódástól. Ezt is helyben hagyta a nemzetközi térkép- 
bizottság, mi által tehát a színkulcs kissé felszaporodott. 

Határozatba ment elhagyni a cOuaternairev kifejezést, mint a, mi szo- 
rosan csatlakozik a kiküszöbölt xPrimaire, Secondaire, Tertiaires-hez, és 
helyébe a már is gyakran használt xPlistocénev-t venni; azonban zárjel 
között a németországi sinonim (guartar) hozzá adandó. 

A bizottság ajánlotta a térkép-directoriumnak, hogy a régi sistemákra 
valamivel világosabb színeket alkalmazzon; valamint aztis, hogy a görög 
monogrammokat némely közbülső osztályozás (réti, gault stb.) jelzésére, 
cserélje fel más valami betűvel, minthogy a görög betűk az eruptiv kőzetek 
monogrammjainál vannak igénybe véve. ! 

Az orosz képviselők (NIKITIN, TSCHERNISCHEFF geologok) közölték, hogy 
az Ural vidékén nincsenek archei kőzetek ; a mi az eddigi térképeken annak 
tartatott, kitűnt, hogy olyan kristályos palák, melyek váltakozva fordulnak 
elő márványokkal, gazdag hercyni faunával, minél fogva azoknak a devon 
szint kell adni bizonyos jelzéssel (pontozás vagy vonalozás) a mely metamorf 
állapotjukat tűntetné ki. Analog esetekben ezen eljárás mindenütt követendő. 

Az amerikai bizottság azon kérelme, hogy vétessék be EHurópa geologiai 
térképének aláirói közé 100 példányra, úgy mint Európa kilencz nagy 
országa, örömmel teljesíttetett, 

A térkép-directorium jelentést tesz, hogy ujabban részben megigérve, 
részben be vannak küldve egyes országok részéről, Anglia pedig az ülés alatt 

(75) 9x 


132 SZABO JÓZSEF: 


nyujtotta át az ezen czélra kidolgozott térképet, és így birtokában van mind- 
azon anyagnak, mely Centráleurópa lapjaihoz szükséges. Igéri, hogy a lapok 
kiadását siettetni fogja. A nemzetközi bizottság ezt örvendetes tudomásul veszi, 
és elhatározza, hogy a lapok, a mint megjelennek egyenkint küldessenek meg 
az aláíró bizottságokhoz. Minden egyes lap kis színkulcscsal legyen ellátva. 

Ezen határozattal egyszersmind majd beáll az aláírási összeg illető. 
részletének befizetése, mi most már vagy 3 évig szünetelt. Magyarország 
részéről közvetítésemmel eddig csak az első részlet lett lefizetve a két minisz- 
terium ( Vallás- és Közoktatási meg a Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemi) 
által, többre a felszólítást Berlinből a directorium nem küldte meg. 

A határozatok némelyike az összes ülés jóváhagyása alá bocsátandók- 
nak mondatott ki; ezek közűl némely tárgy tehát ott is fel fog említtetni. 


II. Nomenklaturai bizottság. 


A geologiai nomenklaturai nemzetközi bizottság általában több életet. 
tanusított. Már Bolognában (1881) lett elhatározva, hogy annak tagjai a 
három év [után tartandó kongressus két közbülső évében is jőjjenek össze 
tanácskozásra; ez megtörtént a berlini (1885) kongresszus után is, de 
általában nem sok eredménynyel, minek oka részint abban rejlik, hogy a 
távolabb lakóknak nagy költséget okoz, de még inkább az által, hogy a 
működő geologok a nyári hónapokat olyan munkálkodásokkal töltik el, 
melyeket nem örömest szakítanak meg minden évben. 1886-ban Genf- 
ben, 1887-ben Manchesterben jöttek össze. Lássuk röviden az ottani ered- 
ményeket. 

Genfben 1886. augusztusban kevesen voltak s két ülést tartottak; 
azokon szóba jött azon nézet : 

1. hogy a legtöbb esetben felesleges a kongressus által elfogadott stra- 
tigrafiai öt fokozat, hogy azok harmadikát (série, section, Abtheilung) , mi csak 
egy-két esetben felel meg, al-sistemának (sous-systéme) lehetne mondani; 
valamint a, lokál stratigrafiában is lehetne az ötödik hierarchiai fok az assise 
helyett al-emeletet (sous-étage) használni. 

2. Mindannyian a homofon végződés (terminaisons homophones) elye 
mellett nyilatkoztak a három fő osztályra nézve . . . aire, . . . igue, és 
. ..1en (a francziában); de ugyan együtt beismerték, hogy bevezetése csak 
lassan történhetik meg. 

3. Foglalkoztak a három fő beosztásnak tulajdonitandó értékről is és. e 
tekintetben a következő 7 tételt fogadták el : 

a ) Az első rendű beosztásoknak kell, hogy általános értékük legyen, 
tehát oly széles paleontologiai alapra fektetendők, hogy az egész Földön 
é ényesek lehessenek. 

b) Az al-groupe (fakultativ) bírja mind azon charaktert, mely meg van 

(76) 


A IV-IK NEMZETKÖZI KONGRESSUS. 133 


azon sistemákban, melyekből az al-groupe áll. Értéke megközelítőleg legyen 
általános. 3 

c) A sistemának is még jó általános értékűnek kell lenni ; paleonto- 
logiai eharaktere egy szerves evolutiot jelezzen, különös tekintettel a tengeri 
faunára. 

d) Hogy egy osztály sistemává válhasson, kell, hogy a tengeri fauna 
successiója élesen elváló felosztásokra legyen alkalmas. 

e) A sistema alosztályai vagyis az emeletek európai értékkel bírjanak 
vagy valami eguivalenst képviseljenek. Az egyes emeletek eléggé megkülön- 
böztethető tengeri fauna által legyenek jellemezve. 

f) Az emelet al-osztálya elég, ha regiónál értékkel bír. 

9) A hasonrendű osztályok, a mennyire lehet, egyenértéket mutassanak 
azon evolutió szempontjából, melyet képviselnek. 

4.. A bizottság elhatározta ezen három elsőrendű főosztályt úgy a mint 
már megállapítva van, ezután 18 fenntartani: 


Era (grup) etertiaire, — vagy kenozoi 
csecondaires, a — mezozoi 
cprimaire) c paleozoi; 


de kizárja mint erát a cguaternaire, -t, mint a melynek nincs paleontologiai 
létjoga, és nem oly magasrendű osztály. 


Manchesterben 1887-ben ugyan együtt a British Association évi gyű- 
lésével a nomenklaturai nemzetközi bizottságot CAPELLINI szintén összehívta ; 
csak öten jelentek meg, s a kiadott meg szétküldött jegyzőkönyvekből azt 
venni ki, hogy a kérdések megoldása nem tett haladást. 

Foglalkoztak a jövő évben Londonban tartandó kongressussal és erre 
nézve abban állapodtak meg, hogy a kongressus hivassék fel előbb az elve- 
ket beszélni meg, a melyek szerint a stratigrafiai nomenklatura megállapí- 
tandó és csak azután menni át az osztályozás részleteire. 

Úgy ezen mint egyéb, nevezetesen az amerikai és a franczia helyi 
bizottságok által beterjesztett munkák alapján Dewalgue a nomenklatura 
egységesítési nemzetközi bizottság titkára egy jelentést szerkesztett a lon- 
doni kongressus számára oly czélból, hogy az a diskussziók alkalmával 
némileg alapul vétethessék. A jelentés összegezésénél a londoni kongressus 
számára így sorolja fel a kérdéseket : 

1. A Genfben felállított hét thezis. 

2. A manchesteri tanácskozmány indítványa. 

3. A agroupes és xséries megfordítása. Ez után egyszerűen el lehetne 
fogadni a sphasev kifejezést mint az cassisev kronologiai eguivalensét. 

4. A homofon végzések elvének kérdése ; elhalasztván a concret végzé- 

(77) 


134 SZABÓ JÓZSEF : 


sek választását akkorra, midőn az elfogadandó osztályozás elégségesen lesz 
majd meghányva. 

5. Az archei és a kristályos palák. 

6. A Cambri és Silur. 

7. A Permi és Karbonos. 

8. A negyedkori és harmadkori. 

Londonban a nomenklaturai bizottság szép számmal volt képviselve, 
de ott Dewalgue ajánlatában e sorozatot nem fogadták el, hanem azt hatá- 
rozták, hogy annyi geolog jelenlétét felhasználva a  kiválólag angol kérdések - 
kel kezdjék meg és így e három tárgy tűzetett ki : 

4) A Cambri és Silur képződmények. 

B) A kristályos palák s azok viszonya az archei-hez. 

(0 ) Ez után jönne a Negyedkor stb., a mennyire az idő engedné. 


TUDOMÁNYOS SZAKÜLÉSEK. 
4) Cambrian, Silurian. 


A nyilvános vitatkozásokra szánt első napon (1888. szept. 18.) mind- 
járt ezen kérdést tűzték ki, hol ahoz sok olyan szakember szólott, kinek ez 
speciál tanulmánya és az ülés ennél fogva igen érdekessé vált. Megkezdette 
dr. Hicks," követte MaARR és LAPWwoRTH (angol nyelven, mit aztán röviden 
BanRoIs, a jegyzők egyike, francziára fordítva adott vissza kitűnően) mind a, 
hárman elismervén, hogy ezen legrégibb paleozoi kőzetek három osztályt 
képeznek, melyek körülbelől hasonértékűek és Barrande három silur-faunájá- 
nak ( cprimordiale, seconde et troisiémes) megfelelnek. Szerencsétlenségre a 
középsőt (ufaune secondes) SEpGwIcCK a OCambri-ba, MugRcHIsoNx a Silur-ba 
vette; innét sok vitatkozás keletkezett a Cambridge-i iskola, mely abból 
felső Cambrit, és az angol geologiai intézet (survey) között, mely abból alsó 
között, még 1879-ben indítványozta LaPwoRTH azt, a középső osztályt Ordo- 
vicien-nek nevezni, mi a WALEs.régi Ordovicia nevére vonatkozik. A három 
említett angol geolog, ámbár különböző iskolához tartozik, abban egyetértett, 
hogy az Ordovicien elnevezés alkalmas s azt tényleg sok angol, amerikai s 
egyéb geolog már használja. . 

LaPwoRrH tovább megy, ezen három osztályból ő három sistemát csi- 
nál, melyek összesen egy érának felelnének meg egyenlő értékkel mint most 
a paleozoi éra, azt protozoi érának mondaná ; ily módon : 

Silur — Murchison felső Silurja — Faune 3-me (E) Barrande. 


- (Gyakorló orvos, kinek a geologia kedvenecz mellékfoglalkozása. 
(78) 


A IV-IK NEMZETKÖZI KONGRESSUS. ú38 


Ordivici — Murchison alsó Silurja — Felső Cambri Sedgwick — 
Faune 2-me Barrande. 

Cambri — Alsó Cambri Sedgwick — Faune primordiale Barrande. 

DEwaLouE beleegyezik a három osztályba, de az alsót Taconicnak 
mondaná, hogy így az amerikai geologok is ki legyenek elégítve ; mire azon- 
ban két amerikai geolog, WALcorr és STERRY HuNT azon megjegyzést tették, 
hogy ők az Ordovicien-t jobbnak tartják, a cTaconics különböző korú köze- 
tekre van felhasználva, melyek közül némelyik silur, más archei és így 
zavart idézne elő. Dr. KaAYsER (tanár a marburgi egyetemen) szintén ezen 
hármas beosztás és az indítványozott három név mellett szólal fel. 

Ellene szóltak A. GEIKIE az angol, HULL az ir, TORELL a svéd geologiai 
intézet igazgatója, kik MuRcHrisov nomenklaturáját fentartandók az Ordivi- 
cient ezentúl is alsó Silurnak fogják nevezni. 

Hozzá szóltak a francziák közül GossELET, de LAPPARENT, BARROIS és 
ezekkel együtt értve DELGADo (portugal) azon értelemben, hogy két főosztály- 
lyal is be lehetne érni — Cambrien (faune 1-re) és Silurien (faune 2-me et 
3-me) — de ezen utóbbi felosztható legyen legalább is egy alsóra és felsőre, 
mi aztán nem akadályozná, hogy az alsó Silurt Ordoviciennek mondjuk, úgy 
mint a felsőt r.Bohémienneko is nevezik. 

Még nehányan hallatták véleményöket kevésbbé nyomatékos módon 
s a vége az volt, hogy CAPELLINI, az elnök kimondotta, hogy közmegegyezés 
ugyan nincs, voksolásra pedig tudományos nézetet nem bocsát, hanem 
annyit állíthat, hogy a nyilatkozók többsége az rOrdovicienv elfogadását 
magáévá tette. 


B) Kristályos palák. 


A kongressus második szakülése (1888. szept. 19.) a kristályos palák- 
nak volt szentelve. PREsrwicH az elnöki széket GEIKIE-nek engedte át. 
E tekintetben jeles előmunkálat történt, a mennyiben a rendező bizottság 
specialistákat felkért különféle országokban, hogy írjanak értekezést saját 
tanulmányaik alapján, melyben nézetök ezen nehezen kibetűzhető közetek- 
ről ki volna fejezve. A következő nyolcz geolog tett eleget ezen felhivásnak : 
ÖTERRY Hunr, HErm, LoRgy, LEHMANN, MicHEL LévvY, LAwsoN, LOSSEN és az 
amerikai bizottság (PowELL, IRVING, BEcKER, Durrown), kiki a maga anya- 
nyelvén s ezen érdekes könyv? már eleve kiosztatott ugyan, de azért egy-két 
jelen volt szerző élő szóval is előadta. A tárgy nem lett kimerítve egy napon, 
átment a következő szakülési napra is (szept. 21.), mert vagy huszan szólot- 
tak hozzá, sőt némelyek nyomtatott külön értekezést is tettek le az elnöki 
asztalra. Mindez a második tárgy megvitatását is érdekessé tette, de határo- 


7 Etudeés sur les schistes cristallines. Présentés par les auteurs sur Vinvitation 
du Comité d organisation. Londres 1888. 
(79) 


136 SZABÓ JÓZSEF 


zatot kimondani az elnöknek még úgy sem lehetett mint a silur és cambri 
kérdésben. Az tünt ki, hogy a kérdés voltaképen a kristályos palák eredése 
és képződési módjának fejtegetése. Visszatükröződött a neptunisták és vul- 
kanisták, a werneristák és huttonisták felfogása, a mennyiben a képződés 
alapjául némelyek a megmerevedést kihűlés által, mások hidatochemiai 
folyamat előidézte kristályodást, némelyek a normál sedimenten bekövet- 
kezett dinamikai regionál metamorphismust (dinamorphismus) vették. 

Elég általánosan hangoztatták, hogy a régi kristályos palákon kivűl, 
melyek az archei korba tartoznak, van több országban s különösen az Alpok- 
ban olyan kristályos pala, mely amazokhoz többé-kevésbbé hasonlít, de 
jóval fiatalabb és félre ismerhetlenül üledékes kőzet. Olykor ilyen pala tar- 
talmaz kövületet, melynek segítségével a kor meghatározható. Ezen a meta- 
fosság által többé-kevésbbé deformált kövületek vagy magában a palában, 
olykor pedig a meszes guarcos zárványokban vagy beékelődésekben fordul- 
nak elő. 

Néhány ily érdekes példát hoztak fel : 

a ) Graptolitok Portugalban Chiastolitpalában. ( DELGADO). 

b ) Ikertartalmu pala, kövületekkel, Rohan, Bretagne. (De LAPPARENT). 

c) Silur (?) kövületek Norvégia némely kristályos palájában, melyek- 
ből meglepő példányokat Rxuscn által kiállítva Berlinben láttunk. 

d) Márvány gazdag devon faunával, váltakozva fordul elő kristályos 
palával az Ural-hegységben. (NIKITIN, TSCHENYSCHEFF). 

e ) Sziléziában Dürrenberg mellett a kristályos palákban guarcit devon 
kövületekkel. (HALFAR). 

f) Bernben a muzeumban látni fatörzset a Guttanneni kristályos palák- 
ban a berni Alpokból. 

1) Belemnit a félkristályos palákban Nufenen (Valais) , Scopi (Grisons), 
Fernigen (Uri) ; ez utóbbiak kétségtelenül xoxfordien)-koriak (C. SCHMIDT). 

Lony részletesen tanulmányozta a mikroskopi kristályokat az alpok 
sediment közeteiben, s ilyeket a Triastól kezdve egész a nummaulit rétegekig 
találván azon meggyőződésnek ad kifejezést, hogy hidrothermál eredésüek. 
Hasonló nézetben van Issen Huwxr stb., mig mások e nézetnek ellenmon- 
danak. 

HeErm úgy van meggyőződve azon tanulmányok alapján, melyeket 
a biztosan üledékes közetek mechanikai módosulásán (dinamikai metamor- 
fizmuson) s ennek azon eredményen tett, mely szerint a régi kristályos 
palákhoz többé-kevésbbé hasonlókká lettek, és azt tartja, hogy az archei: 
palák eredésének kérdéséhez is csak így kaphatjuk a kulcsot. 

Ide vehetünk most még egy kérdést, mely nem a szakülésen, hanem 
az amerikai bizottság jelentésében vettetett fel: valjon a kristályos palák 
különböző ásványai szolgálhatnak-e alapul a viszonyos kor megállapításá- 
nál; más szóval van-e rendes kronologiai successio a különféle ásványok 

(80) 


A IV-IK NEMZETKÖZI KONGRESSUS. 137 


fejlődésében? SrERRY HuwT erről a Bath-gyűlésen (vagy két héttel) megelő- 
zőleg már tartott előadást," míg az amerikai geologok legnagyobb része azt 
mondja, hogy nincs. / 

Ugyanazon jelentésben az is ki van tüntetve, hogy a válaszok nagyobb 
része az Bozoon szerves eredésére nézve nem kedvezők. 


0) .Duaternaires kérdése. 


Csütörtökön (1888) szept. 20-án a szakülés ezen kérdéssel foglalkozott : 
mi a negyedkor értéke mint stratigrafiai vagy kronologiai egységé? Kell-e 
egyenjogunak tekinteni a harmadkorral, másodkorral stb. úgy mint neve lát- 
szik megkövetelni. 

BRENEvVIER szólalt fel elsőnek kijelentvén, hogy paleontologiai tekintet- 
ben a cOuaternairev csak a kenozoi groupnak dependentiája, melyet úgy 
lehet tekinteni, mint a pliocen egyszerű alosztályát, melyre úgy is már töb- 
ben a plistocen elnevezést használják. Kezdetét semmi kiváló módosulat a 
faunában és florában nem jellemzi úgy, mint ezt a harmadkor és másodkor 
kezdetén látjuk. A gerinczeseknél a nemek csaknem mind folytatódnak. 
A molluskák és még inkább a növények között a fajok megmaradnak. Csu- 
pán az ember fellépése tesz kivételt a szabálytól, de ez is csak úgy, ha a 
pliocen ember lételét félre teszszük, mi a szaporodó nyomok tudomásul 
vétele mellett nehézségbe ütközik. A glaciál tüneményeket illetőleg, ha ez 
a plistocen epochában érte is el intensiításának maximumát, többé nem 
kételkedhetünk, hogy az már a pliocenben kezdett jelentkezni. 

Mind ezek után RENEVIER azon meggyőződésnek ad kifejezést, hogy a 
negyedkort nem lehet mint elsőrendü főosztályt tekinteni, tehát nem szol- 
hatunk negyedkori eráról. 

A második szónok de LAPPARENT ellenkező nézeten van, azt hiszi, 
hogy nem az a lényeg, valjon a negyedkor a Föld történelmének oly epochá- 
ját képviseli-e, mely a harmadkorral egyenértékü, hanem az, hogy a két 
epocha között történt-e olyan valami, a mi egy új kor kezdetét jogosulttá 
teszi. Biologiai tekintetben az ember fellépése egy ily esemény, és ennél 
fogva bár a felső kenozoi rétegek szorosan összefüggenek és olykor nehezen 
különíthetők el a negyedkortól, ennek fentartása a rendszeres beosztásban 
indokolva, van. 

GaupnYy szintén a mellett szólal fel, hogy maradjon a negyedkor elkü- 
lönítve a harmadkortól; a negyedkori epocha a fauna tekintetében nem 
egyéb, mint a jelenkor. Ha a Föld időszakait biologiai tünemények alapján 
osztjuk be, a negyedkort külön kell tartani ; az első kor előbb a gerincztele- 
neket, majd aztán a halakat látta ; a másodikat a hidegvérű gerinczesek népesí- 
tették be; a harmadikban a melegvérű gerinczesek (emlősök, madarak) 


7 aMineralogical evolutioni BY STERRY HUNT. 
(81) 


138 SZABÓ JÓZSEF : 


uralkodtak ; a negyedkor az ember uralmának kora. Ezen nagy események 
szabják meg a határt és a beosztások között az átmenetet. 

Sacco hasonló nézetben van, de ő még seizmes okot hoz fel a negyed- 
kor elválasztására a harmadkortól. Európában a pliocen és eguaterners 
között a száraz tetemesen emelkedett; minek következtében a klima nagy 
változást szenvedett. 

BLANFORD, a következő szónok, RENEIVER-vel tart. Ázsiában a harmad- 
kori rétegek csak két emeletre oszlanak fel, egy alsóra és egy felsőre ; az alsó 
tengeri, vastagsága 2,500 láb (paleocen, miocen összefoglalva), a felső földi 
vagy folyami, vastagsága 10,000 láb, és szakadatlanul tart a pliocentől a. 
jelenkorig. 

GOsSELET új okot a guaternaer fentartása mellett a folyami tünemények 
nagy kifejlődésében talál, mi a jelenkort jellemzi. A völgyek legnagyobb 
része ugyan régibb keletű, mint a negyedkor, de a negyedkorban kezdődött 
a kiürítés s tart szakadatlanul a mai napig. 

Még más nehány szónok is beszélt a fentartás HETÉT minek ered- 
ménye másnap volt látható a térkép-bizottság ülésén, a hol egyhangulag 
adták azt az utasítást a térkép-directoriumnak, hogy a szíinkulcsban a cgua- 
ternairev plistocen névvel jelölve megmaradjon. 


A kongressus határozatai. 


Az üléseket a tanács (conseil) ülései előzvén meg mindennap s ott lévén 
az ülés tárgya és sorrendje meghatározva, egyik különös tárgy volt a szava- 
zás módja, melyben, ha az egyénenként történik, az az anomalia van, hogy az 
illető ország, a hol a kongressus napol, az idegen geologokat, kik sok országot, 
de kevés számban megjelenve képviselnek, leszavazzák. Ezen ügy bizottság- 
nak adatott ki, mely a következő pontozatokat terjesztette az összes ülés elé: 

Azon baj elhárítása végett, melyet a túlnyomó száma azon geologok- 
nak okozhat, kiknek hazájában a kongressus tartatik, a tudományos vitatko- 
zásoknál olykor szükséges voksolásra nézve ez után a következő mód fog 
követtetni. 

A honi geologok külön voksolnak és külön az idegenek ; a két csoportban 
a relativ többség dönt. Ha a két csoport szavazata egyezik, a dolog el van 
döntve ; ha nem egyezik, úgy tekintetik, mint még nem eléggé érett s fenn- 
tartatik a jövőre. 

Tisztán elméleti dolgok képezhetik a vitatkozás és eszmecsere tárgyát. 
a kongressuson, de szavazat alá nem esnek; a kongressus határozatai csak 
olyan rendszabályokra vonatkoznak, melyek a különböző nemzetek geolog- 
jainak kölcsönös érintkezését könnyíteni vannak hivatva. 

Ezen pontok egyhangulag elfogadtattak. 

Ugyanezen utolsóelőtti ülésen (1888. szeptember 21.) mutatta be 

(82) 


A IV-IK NEMZETKÖZI KONGRESSUS. 139 


HAUCHECORNE (a bizottsági ülésen már megemlített) Európa nemzetközi tér- 
képének első lapját (C. ÍV.), melynek kivitele Bolognában lett elhatározva, 
1881-ben. Mértéke ! : 1.500,000. Készült a legújabb topografiai adatok felhasz- 
nálásával, melyeket az egyes országok küldöttek meg; a geografiai rész a, 
bolognai kongressus után, de a berlini előtt készült el, mig a geologiai beosz- 
tások a kongressus megelőző határozatai alapján újabban lettek befejezve. 
Mellékelve van külön lapon a, szinkulcs. Minden sistema külön színnel bír, 
azok emeletei pedig azon szín árnyalatával, sötétebbel az alsó, világosabbal 
van a felső emelet kitüntetve. Általában is a régibb kőzetek kapják a legsöté- 
tebb szint; kivételt csak a kőszén szenved, ez régi szokás szerint, fekete. 

A kristályos és eruptiv kőzetek általában veresre vannak festve a leg- 
különbözőbb árnyalatban. A szinkulcson előfordul ezekből a következő 
12 osztály : 


Schistes azoigues Roches diabasigues et melaphyrigues. 
( eristallins. c — basaltigues. 

Gneiss et protogine. Laves. 

Roches granitigues. Roches volcanigues (éteints et actifs) 
c — porphyrigues. Tufeuses stratifiées. 
a  trachytigues. Cendres et Scorles. 


c — ophiolitigues. 


Összesen a színkulcson 36 négyszög van, melyből 24 jut a sediment, 
3 az archei kőzetekre és 9 az eruptivokra. 

PREsrwicH elnök a kongressus köszönetét fejezte ki a berlini directo- 
riumnak ezen nagy fontosságú munka első lapjának szerencsés megjele- 
néseért. 

Kevésbé kedvezőnek mondható a sNomenclator paleontologicusi vál- 
lalat. NEUMAYER azt jelentette a wconseils értekezletén (szept. 20.), hogy a 
kiküldött bizottság kiszámította, hogy mibe kerülne a munka teljes kiadása, 
és oly nagy összeg jött ki, hogy a kiadásra gondolni sem lehet. CAPELLINI 
erre megjegyezte, hogy azért az eszmét nem kell abba hagyni, hanem a, tér- 
kép befejezése után a kormányokat tán sikerül megnyerni, hogy annak a 
kiadásához is járuljanak. 


Kiállítás, múzeumok, tudományos estélyek. 


London a világ legnagyobb városa, metropolja nem a kis Angliának, 
hanem a földgömb legnagyobb és leggazdagabb birodalmának, a brit biro- 
dalomnak (the british empire), melynek ennélfogva rangja és módja is 
van nagyszerüt fejleszteni, és fejlesztett azon szempontból is, melyből az én 
jelentésem készül, t. i. tudományos szempontból. 

Kiállítás. Minden kongressus alkalmával vannak térképek, kőzetek, 

(83) 


140 SZABÓ JÓZSEF : 


ásványok, szelvények, rajzok stb. kiállítva, melyek között felette tanulságosak 
és a helyzet magaslatához mértek is szoktak lenni, mi ezen kiállításokat 
vonzókká és tanúlságosakká teszi. A londoni is sok érdekest tartalmazott 
vagy hetven kiállítótól, melyek nem csak név, de tárgy szerint is fel van- 
nak sorolva a cCatalogue de Vexposition géologiguev 58. lapján. Én Selmecz 
geologiai leirásához az 1888-ban már befejezett atlasz lapjait állítottam ki ; 
HANTKEN foraminiferákat. 

Muzeumok. London egyszersmind olyan főváros, melyben a muzeu- 
mokat is a nagyszerűség magas fokán láthatjuk. Ezeket ünnepiesen mutat- 
ták be a felügyelő személyiség kalauzolása és mindennek, mit kívántunk, 
külön feltárása mellett. 

Szeptember 18-án az archeologiai muzeum megtekintésére voltunk meg- 
híva, mi a British muzeumban (Bloomsbury) van ; szept. 19-én a természet- 
rajzi muzeumban az új épületben (South Kensington), hol az egyes ágak 
szerint oszoltunk el, mindenütt meghallgatván az őr általános megismertetését 
mielőtt szétmentünk volna a tárgyak megtekintésére, hol aztán az újabbakra 
és érdekesebbekre figyelmeztetve lettünk. Szept. 20-án a páratlan növény- 
kertbe voltunk meghiva Kew-be, az igazgató, THISELTON-DYER által, kinél az 
ottani lakásán a jó nagy séta után az annyira kedélyes wafternoon tea) a 
fogadtatás szivélyességét még fokozta. Mások ez nap délután Windsor királyi 
várba, s ismét mások az Eton-colilegiumba mentek. 

Még megemlítem, hogy vasárnapra, midőn minden zárva van, a zo010- 
giai kertbe voltunk meghíva oly módon, mint a társulat tagjai. Ezen a napon 
a közönséget nem eresztik be. 

Tudományos estélyek. A rövid egy hét alatt oly sok alkalom volt a köl- 
csönös ismerkedésre, hogy valóban a világ minden részéből összegyűlt geolo- 
gokban a családi kötelék érzete fejlődött ki. Ehez nem csekély fokban járul- 
tak azon sajátságos összejövetelek, melyeket én tudományos estélynek 
mondok, előre kijelentvén, hogy azok nem a mi értelmünkben veendő este- 
lyek, hanem azon páratlanul magasan lebegő értelemben, melyet London 
tud bemutatni. Három ilyen összejövetel velt, mindegyiken közel kétezer 
ember salonöltözetben (evening dress) férfiak, nők egyaránt. Előadás nem 
volt, sem ülés, hanem folytonos társalgás, mozgás, tárgybemutatás és szem- 
lélés, fűszerezve könnyű xebuffetv által, melyet a szó szoros értelmében szin- 
tén csak úgy cen passantv lehetett élvezni. 

Az első ilyen c réceptiony volt a londoni egyetemi épület helyiségei- 
ben," hol az üléseket is tartottuk, erre a meghivást c Professeur et Madame 
PREsrwicHy az elnök küldte szét. 

A második rcRéception (de G a 11730) au Musée Géologigue (Jermyn 
Street) par le directeur général du sGeological Survey le Dr. A. GEIKIE?". 


7 University of London, Burlington Gardens. 
(84) 


A VI-IK NEMZETKÖZI KONGRESSUS, s 141 


A harmadik xcRéception au local de la Sociéte Géologigue de Londres, 
Burlington House, par le président de la Société, le Dr. W. T. BLANFORD). 
Itt mikroskopok és petrografiai tárgyak nagy számmal voltak kiállítva; de 
engemet természetesen kellemetesen az lepett meg, hogy az én földpát-meg- 
határozási módszerem is ki volt állítva táblákban és eszközökben, mihez 
Rurnry tanár (South Kensington, Science School) szolgált magyarázattal. 

Az ilyen ünnepies társaságban a szakemberek fesztelen társalgása és 
annyi érdekes tárgy megtekintése mellett töltött 272 óra igen gyorsan és 
élvezetesen telt el. 


Kirándulások. 


Az utolsó, de a geologra nézve a legfontosabb (the last, but not the 
least) tanulmányi eszközről, a kirándulásokról csak most szólok, miután 
Londonnal végeztem. E részben a londoni kongressus előkészítő bizottsága. 
valóban sokat tett : figyelmeztette a külföldi geologokat, hogy a kongressust 
megelőzőleg az angol természetvizsgálók (British association for advance- 
ment of science) Bathban jönnek össze, és hogy az már magában is érdekes 
geologiai vidék, de onnét az ülés után külön geologiai kirándulások lesznek 
összhangzásban azon hat geologiai kirándulással, mely a londoni kongres- 
sus után volt tervezve és foganatosítva. 

Én voltam Bathban, élveztem a geologiai sectio előadásait, az ülés 
alatt tett kisebb s az ülés után tett nagyobb kirándulásokat. Ehez hozzá jött 
a kongressus után tett s engemet leginkább vonzott kirándulás éjszaki 
Walesbe, hol a legrégibb kőzetek fordulnak elő, melyek a, diskussio első nap- 
ját egy maguk vették igénybe." Ilyen kirándulások alkalmával ünnepiesen 
fogadtak tudományos társaságok és egyes tudósok meg tudománykedvelők, 
úgy hogy mind ennek összes hatása alatt állva azon nyilatkozatot kell ten- 


- North Walesbe a kirándulás vezetője dr. Hicks volt Londonból, kihez mint 
helyi vezetők többen csatlakoztak. Tartott hat napig. Első nap Chesterben állapodtunk 
meg, hol a mayor és a Természetrajzi Társaság fogadtak melynek erősen látogatott 
ülésére a banguet után elmentünk. A programm egyik száma volt: xreményljük, 
hogy a nemzetközi geologiai: kongressus nehány tagja rövid beszédet fog intézni, ; 
mit, a hogy lehetett, teljesítettünk. Elsőnek volt felkérve az elnöki székből CAPELLINI 
(Bologna), SzaBó másodiknak (Budapest), harmadiknak DE LAPPARENT (Páris), negyedik- 
nek Waczcorr (Washington), ötödiknek ZIrTEL (München). Másnap Bangor városba tettük 
át szállásunkat, honnét kedvező időben jártuk be azon érdekes vidéket, megmászván 
Snowdon-t Anglia legmagasabb hegyét (3570 a. láb) s egyebek között megtekintvén 
a világ legnagyobb palabányáját xsPenrhyn Slate Ouarryo, melyet már vagy 300 év 
óta fejtenek. Cambri rétegek ezek, melyeken eruptiv kőzet tör fel. A pala elhordása 
által roppant amphiteateres űr képződött, melynek közepén a felsites eruptiv kőzet 
mint három torony veszi ki magát. Egy estét a bányatulajdonos, lord Penrhyn várá- 
ban töltöttünk, ki már a bánya látogatása alkalmával fogadott és három szép leányá- 
val vezetőnk volt. 

(85) 


142 HALAVÁTS GYULA: 


nem, hogy Anglia páratlanul magas szinvonalon áll tudományos tekintetben 
a kontinens fölött. Mikroskopi társaság minden kisebb vidéki városban 
van; reám nézve annak meggondolása, hogy hány mikroskop forog 
ott kézen, egy új és az angol társadalmat emelő megfontolás keletkezett. 
Egy más meglepő tudományos jelenség a sok lokál múzeum, melyek úgy 
keletkeznek, hogy egy gazdag magántudós halála esetére valami városnak 
hagyományozza gyűjteményét. Ilyenek között meglepő fontosságuakat 
láttam. 

A kontinensen a tudomány professori, Angliában a művelt társada- 
lomé ; a kontinensen a tudománykedvelők a professionált szaktudósok mel- 
lett elenyésznek, Angliában az ellenkező áll. Hogy a társadalom művelt osz- 
tályának oly sűrű foglalkozása a legkülönfélébb tudományokkal az egyéni 
jellem finomítására mily emelő, mily nemesítő befolyással van, arról az 
Angliában mindannyiszor, de újabban töltött négy hét alatt is meggyő- 
ződtem."? t 

A londoni geologiai kongressus tanulságos és élvezetes volt. 

Amerika vagy 70 geologgal képviselve azért is jött, hogy Európa iránt 
megtisztelő figyelmének kifejezést jeles képviselői által adva a jövő kongres- 
sus megtartását Amerikában ajánlja fel. Ezen ajánlat egyhangulag elfogad- 
tatván, a nemzetközi geologiai kongressus 1891-ben Philadelphiában fog 
összejönni és az által világközi kongressussá felavattatni. 


ADAT HONTMEGYE FÖLDTANI VISZONYAINAK ISMERETÉHEZ. 
Hanavárs GyuLÁ-tól. 
(Előadatott az 1889. januárius 9-én tartott szakülésen.) 


KALECSINSZKY SÁNDOR úr, a m. kir. földtani intézet vegyésze, társula- 
tunk 1887. évi deczember hó 7-én tartott szakülésén bemutatván a m. kir. 
földtani intézet chemiai laboratoriumában véghez vitt elemzések eredmé- 
nyeit, többi közt egy, a hontmegyei Felső Túrról beküldött agyagos homokkő 
vegyi összetételeit is közölte."" Miután én, fölkérés folytán a helyszinén 
láttam e homoklerakodást, a földtani viszonyokról emlékezetből, röviden 
már akkor szóltam. Van szerencsém most bővebben előadni azt, a mit ezen 
üveggyártásra szánt homokról tapasztaltam. 


x Arra, hogy nálunk mivel tölti a társadalom megfelelő osztályának nagy 
többsége azon időt, mely Angliában szorakozásúl a tudományos foglalkozásnak van 
szentelve, a szomorító választ a kártyaasztal adja meg. 

kk A m. kir. földtani intézet évi jelentése 1887-ről, 165. 1. 165. 
(86) 


FÖLDTANI ADATOK. 143 


Felső-Túr Ipolyságtól É-ra a Korpona-patak völgyében fekszik, s a 
helységtől még tovább E-ra, a fővölgy Ny-i lejtője egyik vizmosásában, az 
ú. n. Zuhaj-árokban láttam én e lerakodást. 

Itt felülről lefelé a következő rétegsorozat van feltárva : 


— — rhyolithtufa, vastag pados, összeálló ; 
— — tajtköves rhyolithtufa, lazább, rétegzetlen, benne 


Ancillaria glandiformis, Lux. Tellina planata, LINNÉ. 
Cassis sp. Lucina leonina, BAsT. 

Turritella turris, Basr. c .  ornata, AGASS. 

Cardium sp. Heterostegina sp. 


c frame, BRocc. 


0-8 m. erősen vasas, sárga színű, finomabb-durvább tufás guarzhomok ; 

12 c sárgásszürke tufás guarzhomok ; 

0-1 c durva guarzkavics ; 

172 c sárgásfehér összeálló guarzhomok ; 

0-7 s u.a. guarzkavicscsal és tufadarabokkal ; 

0-9 c sárgásfehér összeálló guarzhomok, (II. sz. próba) ; 

0-3 c u.a. ökölnyi guarzkavicscsal ; 

0.4 c sárgásfehér összeálló guarzhomok ; 

0.1 c homokos guarzkavics, kissé rozsdás ; 

0.5 c fehér, finom guarzhomok, (I. sz. próba) ; 

170 c homokos guarzkavics ; 

x a durvább guarzhomok vasas szalagokkal. 

E rétegsorozat felsőbb részeiből gyűjtött fosszil maradványok olyanok 
lévén, melyek eddig nálunk a neogén systema mediterrán korú üledekeiben 
jöttek elő, s ha hozzá adom, hogy az alsóbb rétegek a felsőbbekkel átmenet 
által szoros összefüggésben vannak, nem hiszem, hogy tévedjek, ha a Zuhaj- 
árok által feltárt rétegsorozatot a neogén mediterrán-emelete üledékének 
mondom. Az osztr. cs. k. földtani intézet által.kiadott térképen e helyen dilu- 
vium van kijelölve. 

Az én feladatom azonban az volt, hogy e homoknak üveggyártási 
czélokra való használhatóságáról mondjak véleményt s konstatáljam, van-e 
a helyszinén elég e nyers anyagból. Feladatom minél jobb megoldhatása 
végett szükségesnek találtam a magammal hozott próbákat vegyileg meg is 
elemeztetni s a m. kir. állami vegykisérleti állomás által megejtett vegy- 
elemzés a következő eredményt szolgáltatta : 


Sósavban oldhatlan maradék .. .. ..  98-859/9  95.649/9 
Sósavban oldható részek 224. gl szét s 115 a 436 a 


144 HALAVÁCS GYULA: FÖLDTANI ADATOK. 


Az oldhatlan maradék összetétele : 


I.sz. ITS Sz 
Vasoxya (BeOS 0326 0-369/0 
JETrao kk (GNOR 456 a TOSZEK 
Kovasáv (01 00) E entert St Eg DOK 8491 a 
IMésZzoxydu (Gato) Kettes NEE nyomokban. 

Az oldható részek összetétele : 

Vasoxydőésátimtóla KET set S at 1086 0-:19"/0 
Mész Beee gés öl hőn HEG een ka ő 0710 a 08 VÁ 
VEZE EKE TER, ölne gs e, gas T SEEN SZÉ 049 a 
Izzítási veszteség --- --- --- --- 0-57 a 245 a 


Összehasonlítva ezen elemzés adatait a KALEcSINSZKY úr által eszkö- 
zölt elemzés adataival, a következő táblázatot nyerjük : 


I. sz. 14 E V/8 Kalecsinszky elem. 

IKOVASA VA SUOS) HE NÉESEESSSNKO 35 DO VY SNEK SZÉ HYÉG 85"329/0 
arrenrrolkel aal (09 e ae e VO 992 
Masoxydátbjest08) e sttttn ést j 8000 j VS 1770 a 
Mészoxyd (Ca 0) -.. -.. 07-10 a 07-17 a — 

Magneziumoxyd (Mg 0) ... — — 0:52 a 
AkaltákNast0) tres — — 2:30 a 
Izzítási veszteség---  --- ---  O7Íc 294 a 0-24. a 


Összesen 99:019/9 98:940/9.—— 100-000/9 


A megelemeztetésen kívül a magammal hozott próbákból egy jó cso- 
mót teljesen nyers állapotban Borszékre küldtem, hol t. barátom, KANTNER 
János bányamérnök űr próbaüveget készített s azt közölte velem, hogy meg- 
ömlesztve jól folyó anyagot ad. 

PerkRIk LAaJos tanár űr is volt szives próbaüveget állítani elő, de ő isza- 
polta a nyersanyagot, mely alkalommal az I-ből 8-49/o, a II-ból pedig 26-89/0 
iszap vált el. Az I. sz. iszapja finom homok, míg a II-diké agyag s képlé- 
keny. Az agyagból készült próbakúp a koksz-kemencze hőmérsékét még 
kiállotta. 

Mind e kisérletek arra vezettek, hogy e homok üveggyártásra alkal- 
mas nyers anyag. Az aránylag sok vasoxyd folytán zöld üveget ád. Felhasz- 
nálás előtt azonban okvetlenül meg kell mosni s az agyagot eltávolítani, 
melyet azonban, tekintve nagy mennyiségét, érdemes volna összegyüjteni, 8 
valamelyik kőedény-gyárnál értékesíteni. 


(88) 


STAUB MÓRICZ: A FÖLD SARKAINAK HELYVÁLTOZÁSA. 145 


MEGVÁLTOZTATTÁK-R A FÖLD SARKAI HELYZETÜK ELT, 
VAGY NEM? 


Dr. SrauB Mónicz-tól. 


(Előadatott az 1889. januárius 9-én tartott szakülésen.) 


Épen hat esztendeje, hogy szerencsém volt a tisztelt szakülésben J apán 
fosszil florájáról előadást tartani." Ezen előadás alapját képezte NATHORSr 
G. A. kitünő munkája, melyben a Mogi mellett talált fosszil növényeket 
megismertette és bélőlök azon következtetést vonta, hogy a jégkorszak hatása, 
eltérőleg az akkori nézettől, egészen Japán déli csúcsáig terjedett. E növé- 
nyeket gyűjtötte NORDENSKIÖLD a Vega hires expeditiója alkalmával ; a kőzet, 
mely a lenyomatokat megőrizte, vulkanikus tufa volt és megjegyzendő még 
az is, hogy a lelethely csak apály idején volt megközelíthető és a gyűjtés ott 
eszközölhető. NarHogRsrT körülbelül 70 növényt tudott leírni, melyek túl- 
nyomó része Japán jelenleg élő hegyi torájába beleillik és köztük a leggya- 
koribb maradvány, egy bükk (Fagus feruginea Ait.) levelei által volt képvi- 
selve ; szóval midőn ott, Mogi táján, Japán legdélibb vidékén, e flora virúlt, 
ott olyan éghajlat uralkodott ; mint ma Japán belsejében, hegyes vidékén. 
Másrészt Rerv J., Japán hirneves ismertetője, e sziget harmadkori rétegeiből 
haza hozta a harmadkor leggyakoribb gyertyánfájának (Carpinus grandis 
Ung.) leveleit és Lyman részint Yezo, részint Nipon szigetén gyűjtött olyan 
növényeket is, melyek világosan utalnak arra, hogy Japán és Sachalin sziget 
harmadkori filorái között a legbensőbb rokonság van. 

Időközben, azaz nem rég megjelent NEumaYR M. Die Erdgeschichte 
czímü nevezetes könyve, melyben a különböző harmadkori faunák és florák 
egymással összehasonlítva, és egymással párhuzamba állítva, föltünő biolo- 
giai eltéréseket tüntetnek föl, melyeket a harmadkori éghajlatról szóló eddig 
érvényben volt hypothesissel összeegyeztetni egyáltalában nem lehet. 

Ha itt első sorban az emlősöket vesszük tekintetbe ; akkor azt tapasz- 
taljuk, hogy a mioczénben az ormányosoknak jutott mintegy a vezérszerep. 
A mastodonták és dinotheriák, nevezetesen pedig a Mastodon angustidens a. 
mioczénkor legjellemzőbb alakjai. Ezek egyszersmind sajátságos typusok; a 
többi, Európa harmadkori földjét bebarangoló ormányosok a geologiailag fiata- 
labb fajoktól nem könnyen különböztethetők meg. Európa nagy szárazföldi 
tavai körül tartózkodtak még a különböző rhinoceros-fajok, a tapir rokon 
alakjaival; a sűrü erdőségekben pedig az egyszerűen ágas agancscsal biró 
szarvasok, valamint az anthropoid majmok biztos lakóhelyet találtak. Eme 


k Földtani Közlöny XIII. köt. 369. 1. 


Földtani Közlöny. XIX. köt. 1889. (89 . 10 


146 STAUB MÓRICZ.: 


emlős fauna mai geographiai elterjedéséről azt tartjuk, hogy az úgynevezett 
maláji regio az, mely Európa mioczénkoru emlősetvel a legnagyobb megegye- 
zést mutatja és abból kifolyólag Európának akkor a tropikus éghajlathoz 
hasonlóval kellett birnia. 

Annál föltünőbb most az, hogy Európa mioczénkori madárvilágában a. 
tropikus elemek csak alárendelt helyet foglalnak el (Papagályok, Trogon stb.) ; 
ellenben a madarvilág uralkodó részét olyan genusok képezik, melyek még 
mai nap is Hurópában a legelterjedtebbek közé tartoznak, mint a milyenek 
a harkályok, billegtetők, gébicsek, varjak, sasok, baglyok, vizi madarak, stb. 
A madarak tehát nem vallanak tropikus éghajlatra. 

Hasonlót tapasztalunk a mioczénkorú molluszka-faunát illetőleg is. 
Európában akkor nagy beltenger keletkezett, mely nyugot felé Afrikától; 
kelet felé pedig az ind oczeántól el volt különítve ; a meleg tengerek lakói ez 
okból nem vándorolhattak Európába és a mioczén tenger molluszkafaunája 
túlnyomó többségében emlékeztet a mat földközi tenger faunájára ; ha pedig 
a csekély számú idegen elemeket nézzük; akkor ezek első sorban a nyugat 
atlanti oczeán tropikus regióit, nevezetesen a senegambiai partot és a cap- 
verdi szigeteket vallják hazájoknak; Nyugat-India csak egynehány typust 
bocsátott közéjök. Egész más viszonyt tüntetnek megint föl a Lajtamész 
korálljat, melyek még mai nap is zátonyokat építenek a tropikus tengerekben ; 
de a szárazföld meg az édes vizek molluszkát a mioczén alsó emeleteiben 
subtropikus, annak felső emeleteiben megint déleurópai jelleget mutatnak és 
hasonlót tapasztalunk a rovarfaunát illetőleg. Mig Radobojon a déli typu- 
sok szerepelnek nagyobb számmal ; addig Oeningen gazdag rovarfaunájában 
számos déleurópai alakkal; de ezeken kivül feltünő számban északamerikai 
typusokkal találkozunk és csak alárendelten a mai tropusok alatt élő rova- 
rokhoz hasonlókkal, mint a milyenek a rhynchoták, éneklő cicadák és 
termiták. 

Mindezt, a mit Hurópa mioczenkorú faunáját illetőleg rövid vonások- 
ban fölhoztam, összegezve a következő eredményre jutunk : 

Az emlós állatok és korállok tropikus, a puha állatok subtropikus ; a 
szárazföldi és édes vizi puha állatok meg a rovarok az alsó mioczénben sub- 
tropikus ; de a felső emeletekben déleurópai; a madarak pedig egynehány 
déli typust kivéve, túlnyomólag európai jelleget mutatnak. 

E jelenséget megmagyarázni, legyőzhetetlen nehézségnek látszik és 
e tekintetben még nagyobb jelentőséggel bir a mioczénkor jlorája, mely, a 
mint tudjuk, már számos helyről ismeretes. Az eddig ismeretessé lett fajok 
legnagyobb száma emlékeztet a melegebb éghajlattal biró vidékekre; szint- 
úgy a téli zöld lombbal biró növények nagy száma; de a florában szereplő 
pálmák, tropikus fügefák és ákáczok ismét forró éghajlatra vallanak; mind- 
ennek daczára a subtropikus éghajlathoz szokott növények száma mégis 
nagyobb. A tulipánfa, a kámforfa, a babérfa, myrtus, a télen zöld tölgyek, a 

(90 


A FÖLD SARKAINAK HELYVÁLTOZÁSA, 147 


mocsári cyprus stb. ma a Földközi tenger mellékein, Kis Ázsiában, Perzsiá- 
ban, Chinában, Japánban vagy Északamerika déli vidékein honosak. 

A növények egy harmadik csoportja ismét olyan alakokat foglal ma- 
gában, melyek mai napig megmaradtak a mi földünkön, mint a milyenek az 
éger-, fűz-, nyár-, bükk-, juharfák stb. stb.; ezeken kívül még az idegen szár- 
mazású nyárfák, szilfák, liguidambar- és mammutfák (Seguoia) nagy mennyi- 
ségével találkozunk ; de rendezve a gazdag anyagot, mely itt már rendel- 
kezésünkre áll ; ismét azt tapasztaljuk, hogy a mioczén utolsó osztályában a 
meleg vidékek typusai, u. m. a subtropikus, tropikus, ind és ausztrálázsiai 
typusok az uralkodók ; a mioczén felső osztályában a flora leginkább a Föld- 
közi tenger és Eszakamerika növényeiből alkotja képét, melynek kiegészíté- 
seül csak alárendelten járulnak hozzá középeurópai fajok. 

A második tény, melyet a mioczén florában föltalálunk, abban áll, hogy 
a különböző florák geografiai fekvésük szerint mutatnak különbséget, a meny- 
nyiben a magasabb szélességü körök alatt talált florák eltérnek a sarkoktól 
távolabb fekvő szélességi körök alatt tenyészett floráktól, mi bizonyítaná azt, 
hogy már a mioczénkorban volt tapasztalható a hőmérsék apadása a sar- 
kok felé. 

E jelenségekből azonban még azt is tapasztaljuk, hogy mindama ég- 
hajlati becslések, melyeket egyes faunák meg florák adatainak alapján, meg- 
ejtünk, csak relativ értékűek és egyedűl azon megyvitathatlan tényt eredmé- 
nyezik, hogy a mioczénkorú Európában sokkal magasabb hőmérsék uralko- 
dott mint ma, mi megint azt tételezi föl, hogy akkor, legalább Európa déli meg 
középső része nem oly magosan feküdt a tenger színe fölött mint ma, ; tényleg 
a geologiai kutatásokból megtudtuk azt, hogy Nyugat- Európában -- legalább a 
mioczén első felében —a Rhőne medenczéjétől kezdve az Alpesek szélén végig 
egészen Bécsig tengeröböl terjedt ki; Kelet-Európa pedig az egész mioczén 
kor alatt nagy belföldi tenger fenekét alkotta. Ennek természetes következ- 
ménye az volt, hogy Európa éghajlata akkor insularis, nem pedig continen- 
tális jellegű volt, mint mai nap. De elfogadva ezt is, a mioczénkorú faunák és 
florák sajátságos viselkedését ez nem magyarázza meg és kell, hogy még egyéb 
viszonyok fejtegetésébe bocsátkozzunk. E tekintetben a legnagyobb fontos- 
sággal birnak a sarkvidék fosszil florái, melyeknek ismeretét java részben 
HEER kitűnő munkáinak köszönjük. Például a Grinnell- Land-on, mely az 
é. sz. 81945" alatt fekszik, 30 olyan növényfaj gyűjtetett, mely leginkább a 
mérsékelt égöv északi vidékein tenyésző növényekkel egyezik meg es melyek 
legalább 897 C évi középhőmérséket igényelnek. Ma a Grinnell-Land évi hő- 
mérséke — 20" C. 

Spitzberga fekszik az é. sz. 771/2—78?/5" alatt. Harmadkori rétegeiből 
ismerünk 179 növényfajt, melyek az ottani mai florától egészen eltérőleg a 
mérsékelt öv növényvilágának jellegét mutatják és évi 9" C-nyi középhőmér- 
sékre engednek következtetni. 

(31 107 


148 STAUB MÓRICZ: 


Eszakgrönland az é. sz. 707 alatt eddig 169 növényfajt szolgáltatott, 
melyek határozottan déli typusra vallanak, körülbelül arra a fiorára, a mely 
ma Montreux mellett a genfi tő partjait diszíti és 10,57 €-nyi évi középhő- 
mérséket igényel. 

Hogy tehát a sark vidékén a mioczénkorban sokkal melegebb éghajlat 
volt; mutatja nem csak ajmost említett három flora, de mutatják ama növények 
is, melyeket Izland szigetén, Észak-Canadában, Simonova mellett Kelet-Szibé- 
riában, Alaska szigetén, Kamcsatka, félszigetén és Sachalin szigetén találtak. 

HEER a svájczi mioczénkorű florákra vonatkozólag megjegyzi, hogy ha. 
Svájcz jelenlegi hőmérséke 97 C.-al emelkednék, akkor ismét találkozhatnánk 
ott a mioczénkor florájával; csakhamar látni fogjuk, hogy a sarkvidékekre 
ennél sokkal nagyobb hőmérséki emelkedést kell föltételezni, mert Grinnel- 
land jelenlegi hőmérséke 979-al növekedvén, még mindig — 117 C.-nyi évi 
középhőmérsékkel birna ; Spitzbergában a jelenlegi—$,6"C. helyett 1-0,49-ot; 
Grönlandban pedig a jelenlegi — 7" C. helyett 3- 27-ot nyernénk ; mindhár- 
man oly hőmérsékek, melyek mellett ott a mioczénkor növényei nem tudná- 
nak megélni: a hőmérséki különbség északon a jelenkor és a mioczénkor 
között tehát sokkal nagyobb volt mint a mérsékelt övben és ez a föld, történe- 
tében a legföltünőbb és legsajátságosabb tények egyike. 

Levonva belőle a tanuságot, első sorban nem tekinthetjük HEER ama 
állítását, mely szerint a sarkvidéki florák mioczénkorúak volnának, végérvé- 
nyeseknek, mert Közép- Hurópában azt látjuk, hogy a flora a középeoczéntől 
kezdve a plioczén vége felé eleinte tisztán tropikus jellegű, de a tropikus 
typusok mindinkább elenyésznek, helyet engedvén a mérsékelt övek typusai- 
nak és ugyanezt tapasztaljuk, ha a régibb harmadkor valamely emeletét 
követjük délről észak felé és mindeme tények végkövetkezménye az, hogy az 
északon fekvő régibb emelet növényei a délen fekvő fiatalabb emelet növényet- 
hez vagy hasonlók vagy velök azonosok. Ez birta az angol geologusokat arra, 
hogy a sarkvidéki florát, noha az európai mioczén florához hasonlít, az eoczén- 
hez számítják és gr. SaPORTA figyelmeztetett arra, hogy a sarkvidéki növények 
némelyike igen közel áll Francziaország legalsó eoczénbeli növényeihez. E föl- 
tevés nyer hitelességben az észak-amerikai Egyesült-Államok nyugati regió- 
jában fölfedezett fosszil florák sajátságai által. E florák ugyanis LESRUEREUX 
szerint egészen megfelelnek az európai mioczénnek, noha eoczénkorú emlős- 
állatok társaságában tenyésztek és míg Európában a különböző növénytár- 
sulatok gyors egymásutánban léptek föl ; addig Észak-Amerikában a vegetatio 
cönservativ jelleget öltött magára, mely sajátság, a mi kiváló figyelemre méltó, 
az édesvízi conchyliáknál ismétlődik és ha Amerika eoczénkorú florája hason- 
lít Európa mioczénkorú florájához; akkor kell, hogy a sarkvidéki mioczén- 
korú jelleggel biró florák idősebbek legyenek, mint az európai mioczénkorú 
flora és végre kell, hogy a hőmérsék apadása, a mint az Európában az 
eoczéntől kezdve fölfelé végbemenni látszott, nem mindenütt, vagy legalább 

92) 


A FÖLD SARKAINAK HELYVÁLTOZÁSA, 149 


nem az egész északi félgömbön egyformán vagy egyenlő fokban véghez ment 
volna. j 

Eme föltevés mellett szól épen az általam előadásom elején fölhozott 
mogi-i flora, mert elemeinek egy része kihalt fajokból, java pedig még most 
is Japánban élő fajokból és végre olyan Észak-Amerikában élő fajokból áll, 
melyek ma is hűvösebb éghajlatot igényelnek, mint a minő ma, Mogi vidé- 
kén van. Ha pedig Európa plioczénkorú floráit tekintjük ; akkor azt találjuk, 
hogy azok mindnyájan a mainál valamivel! melegebb éghajlatra utalnak és 
még csak az alsó diluviumhoz tartozó lerakodásokban lévő növények, mint 
a minők példáúl az angolországi Forest-beds-ben előfordulók, és melyek már 
megegyeznek a mostan élő növényekkel, utalnak a mainál hidegebb ég- 
hajlatra. ; 
Elég szerencsések vagyunk, hogy a fölvetett kérdésre nézve a déli fél- 
gömbön is találunk bizonyító erővel biró jelenséget. A déli szélesség mintegy 
359-a alatt fekvő Chile harmadkori conchyliáiról azt mondja Pnicippr, hogy az 
egész gyüjteményben nem volt egyetlen egy alak sem, mely Chile mai éghaj- 
latánál melegebbre engedne következtetni, mi annál föltünőbb, minthogy 
Chile mai conchylia-faunája délről jövő hideg tengeráramlat következtében is 
hidegebb hőmérsékkel bir, mintsemhogy az földrajzi fekvésénél fogva elvár- 
ható volna. 

Mindezen tényekből világosan látható, hogy a hőmérsék ama nagy és 
meglehetős egyenletes apadása, melyet eddig az európai viszonyok után 
itélve, hittek, nem volt általánosan elterjedett jelenség és talán még arra a 
meggyőződésre fogunk jutni, hogy Európának a harmadkorban más vidékek- 
hez képest abnormis forró éghajlata volt. 

Mindeme jelenségeket nelyi okok keresésével nem fogjuk megfejthetni ; 
legkevésbbé ama, kérdést : miként volt lehetséges, hogy olyan vidékeken, me- 
lyeknek földjét jelenleg az év legnagyobb részén át jég és hó borítja és a hol 
csak a rövid nyári hónapok alatt fölötte silány növényzet tartja fen elég 
sanyarúan életét, hogy ott akár a mioczénben, akár az eoczénben buja 
növénytenyészet megtalálta létezésének föltételeit ? 

Sem a szárazföld és a víz különböző elosztása, sem a föld melegének 
nagyobb intenzitása, sem a napból kisugárzó nagyobb fokú hő, sem a 
c ontinensek másképeni földrajzi elhelyezkedése nem magyarázzák azt meg, 
hogy valaha a jelenleg — 20" C.-nyi hőmérsékkel biró Grinnell-Land-on 
miként tenyészhetett a mai nap csak az Egyesült-Államok déli vidékein 
található mocsári cyprus (Taxodium distichum Rich., miocenum HEER) ? 

Minden hiába való kísérlet után és minden ellenvetésnek daczára, 
egyesegyedül ama föltevés marad még hátra, hogy a föld tengelye a hosszú 
geologtai időszakok folyama alatt megváltoztatta geographiai helyzetét, azaz, 
hogy a sarkok vándoroltak és egyszersmind az s;eguatort is kimozdították 
helyéből. És vajjon van-e ezen föltevésnek tudományos alapja ? A mechanika 

(93) 


150 STAUB MÓRICZ: 


elve az, hogy a föld tömegének valamely eltolódása következtében, mi által a 
súlypont helye is megváltozik, kell, ha csak csekély mértékben is, hogy ez a 
sarkok eltolódását is vonja maga után és csak ama kérdés merül föl, vajjon 
képesek-e valamennyi geologiai változások ilyen megmérhető vagy az éghaj- 
lati viszonyokra nézve kedvező eltolódást előidézni ? 

A föld mindkét sarkán lelapult sphároid lévén, a földtengely ama 
eltolódása sokkal nehezebben mehet végbe, minthogy a sarkok eltolódása az 
ellapulás központjában nem igen látszik lehetségesnek és e körülménynek 
tulajdonítandó, hogy e hypothesist sok kutató nem fogadta el; de ScHIAPA- 
RELLI, az olasz csillagász figyelmeztetett arra, hogy némely csillagvizsgáló 
állomás, melyeknek földrajzi fekvésére nézve már régi idők óta birunk fontos 
meghatározásokat, mint a minők a königsbergi és a pulkovai Pétervár 
mellett és még mások, földrajzi fekvésüket tényleg megváltoztatták és ma 
egytől végig valamivel délebbre feküsznek, mint ezelőtt. 

A sarkok eme eltolódása csekély ugyan, mert egy évszázád alatt csak 
30—40 métert teszen és majdnem hajlandók lehetnénk az imént említett 
tényt a megfigyelés rendes hibájának betudni, ha eme eltérés épen nem 
constatáltatott volna több ponton és ha Európában nem követné egyformán 
egy és ugyanazon irányt. Ez teszi kétségtelenné, hogy a sarkok csekély 
eltolódása tényleg megtörtént és annak indító okának csak a földben végbe 
menő tömegeltolódásokat tekinthetjük, a mint ezek a hegyképződés, sülye- 
dés, denudatio útján, ha mindjárt lassú tempóban is, valóban beállanak. 
OCHIAPARELLI épen a denutationak tulajdonítja itt a legnagyobb jelentőséget 
és ha a föld, a mint mi azt hisszük, plastikus test, akkor a földkéreg felüle- 
tén és belsejében végbemenő geologiai változások tényleg előidézhetik, ha 
mindjárt igen hosszú időszakokon belül is, a sarkok ilyen eltolódását. 
DOCHIAPARELLI épen a geologusokra bízza az idevágó adatok gyűjtését és hozzá 
teszi vhogy ha a geologia eme hypothesist a tényekkel összhangzásba birja 
hozni ; a csillagászat azt legkevésbbé fogja ellenezni. 

A térkép mutatja nekünk, hogy a sarkvidéki fosszil florák lelethelyei a 
sark körúl erős gyűrűt képeznek és így nem képzelhető, hogy a sark e körön 
kívül feküdt volna és ha helyét tényleg megváltoztatta, akkor ezt csak eme 
körön belül tehette. 

Valamennyi, ü. m. Grinnell-Land, Károly király földje, Spitzberga, 
Grönland a Greenwichtól keletre fekvő 30-ikától a nyugat fekvő 70-ik dél- 
körig feküsznek és pedig egy és ugyanazon irányban a sarktól. Az egyedüli 
vidék, mely ott az északi szélesség 70-ik fokán túl és így tehát nem a meg- 
jelölt régióba esik, az Banksland, de ott nem találtak fosszil florát, hanem 
csak harmadkori fák nagyszerű fölhalmozódását, mely fákat minden való- 
szinűség szerint a tenger áramlatai vittek arra a helyre. Ha most az északi 
szélesség 60-ik foka alatt fekvő lelethelyeket, ú. m. Alaska, Kamcsatka stb. 
tekintjük ; akkor azt tapasztaljuk, hogy ott ugyanazon magas északi jellegű 


(94) 


A FÖLD SARKAINAK HELYVÁLTOZÁSA, 151 


növényzet tenyészett, mint a 78-ik fok alatt Spitzbergában és a 70-ik fok 
alatt Grönlandon. j 

E jelenséget azonnal megértjük, a mint az északi sarkot a ferroi dél- 
körben 10 fokkal az észákkeleti Ázsia felé eltolva képzeljük magunknak, mert 
akkor az északi szélesség 70-ik foka alá esnek mindama növénylelethelyek ; 
egyike sem feküdnék a 73-ik foknál magasabban és megmagyarázva látjuk 
ama tényt, hogy az alaskai, sachalini és a többi florák miért mutatnak hatá- 
rozottabban északibb jelleget mint a spitzbergai és grönlandi florák és meg- 
magyarázná azt is, hogy a mogi-i plioczénkorú növények Japánban a mainál 
hűvösebb éghajlatról tanuskodnak. Európa is 8—10 fokkal távolabb feküd- 
nék a sarktól, mi hőmérsékének több fokkal való növekedését vonná maga 
után és megfejtené. Európa harmadkori rendkivül forró éghajlatát; középső 
Észak-Amerika pedig olyan regióba esnék, melyre a sark az ilyen eltolódása 
csak igen csekély befolyással volna és az kiderítené, megmagyarázná az ame- 
rikai harmadkori flora, conservativ viselkedését. 

A phytopalsontologiai irodalom olyan szerencsés, hogy legújabb ter- 
mékével NaArHokrsr G. A. munkájával?" Japán fosszil florájához újabb adato- 
kat és egyszersmind SCHIAPARELLI kivánta új bizonyítékot is szolgáltasson a 
tudománynak. A mogi-i flora megjelenése óta Japán geologiai kutatása neve- 
zetes haladást tett és vele együtt számos helyen gyüjtöttek fosszil növényeket, 
melyek számra nézve nem, de jelentőségüknél fogva igen is nagy fontossággal 
birnak. NATHORST a szigetország egész területéről mintegy 32 különböző, a 
legészakibb és a legdélibb vidékig terjedő helyiségről kapta ama növényeket, 
melyeknek beható tanúlmányozása után joggal vonhatta le ama érdekes 
következtetéseket, melyeket munkájában találunk. 

Az első föltünő jelenség az, hogy e java részben vulkanos tufákból ; 
de palákból és agyagkőzetekből is származó florában Japán flórájában igen 
kevés megegyező alak fordúl elő, a mi azonban korántsem mutatna arra, 
hogy a lerakodások geologiai kora aránylag véve magasabb volna, mintsem- 
hogy ezt az első megtekintésre hinnők, mert igen jól tudjuk, hogy e jelenség 
mindenekelőtt a növények vándorlásában lelheti magyarázatát. 

A japáni növények Európa és az arktikus vidékek harmadkori tloráival 
összehasonlítva mindenekelőtt azt mutatják, hogy geologiailag két különböző 
korba tartoznak. Az egyik plioczén előtti, vagyis legalább a középső harmad- 
korba való ; a másik pedig plioczénkorú vagy még valamivel fiatalabb is; mi 
pedig mindjárt hozzá tehetjük, hogy a plioczén előtti flora föltünően emlékeztet 
Erdőbénye és egyáltalában hazai cerithium-emeletbeli floránkra, mert ott ép 
úgy mint itt vezérszerepet játszanak a Planera Ungeri Errasn., Castanea 


- NATHORST A. G. Zur fossilen Flora Japanjs — Palaeontologiscehe Abhandlungen 
herausg. v. W. Dames u. E. Kayser. VI. Bd. 3. Heft. 56 S. m. 14 Tfin. u. 1 Karten- 
skizze im Text. Berlin 1888. 

(95) 


152 STAUB MÓRICZ: 


Kubinyi Kov., Betula Brongniarti Errasn. Ziziphus tiliefolius UwG. sp., 
Alnus Kefersteinii Joepp. és Juglans acuminata Au. LR. 

Eme japáni flóra még azon sajátsággal bír, hogy benne sem az európai, 
sem az arktikus harmadkorú flora nem bírt túlsúlyra vergődni, mert ama 
fajok, melyek az európai, de az arktikus florában nem fordúlnak elő, a kö- 
vetkezők : 

Pinus sp. ( efr. epios Uwa. ), 

Carpiniphyllum pyramidale Goepp. sp., japonicum, 

(Juerciphyllum cfr. Lonchitts Una. sp., 

Planera Ungeri Errasn., 

Cinnamomum cefr. polymorphum HEER, 

Lauriphyllum Gaudini n. sp. 

/nziphus tiliaefolius Una. sp. ; 
ellenben az arktikus harmadkori, de nem egyszersmind az európai har- 
madkori florából a következő elemek vannak képviselve : 


Seguota disticha HEER, 

(Juercus cfr. grönlandica HEER, 

Juglans migella HEER, 

Acer arcticum HEER és lehet, hogy 

Fagus Antipofi HEER is, valamint 

Betula Brongmarti Errasn. válfajai 18 ; végre 
Alnus Kefersteintt GoEpp. var. 

Már e jegyzékből is kitűnik, hogy e florában a japáni elemek nem sze- 

repelnek, de a 9, új fajnak leírt növénymaradvány, ú. m. 
Fagophyllum Gottschei, 
Comptoniphyllum Naumannmi, 
Ú japomicum, 
Ulmus clegamtaor , 
Lauriphyllum (Gaudin, 
Aecsculiphyllum majus, 
Ae. minus , 
Acer Pan, 
Vittphyllum Naumami 
csak igen alárendelten képviselnek kielégitően japáni elemeket. 

Ennyit és ennel többet nem mondhat a szerző Japán plioczén előtti 
florájáról; de ez is sok érdekeset igér, ha majd nagyobb mértékben lesz. 
kizsákmányolva ; ha azonban figyelmünket most a plioczénkorú florára, mely 
részben már a mogi-i lelet által lett ismeretes, irányítjuk ; akkor NATHORST 
nevezetes munkájának tulajdonképi súlypontjára térünk át. 

Mindenek előtt azonban előre kell bocsátanom azt, hogy Japán jelen- 
kori florájában négy övet különböztetünk meg. Mintegy északi felét a sziget- 

(96) 


A FÖLD SARKAINAK HELYVÁLTOZÁSA. 453 


országnak a bükkfa (Fagus sylvatica L.) foglalja el, de ez csak a legfelsőbb 
részében terjed egészen a partokig, már valamivel lejebb, az északi szélesség 
38-ik fokától kezdve egy fenyőfa, a Pinus Thunbergii Parl. öve képezi a par- 
tok szegélyét, mely végre a 35-ik foktól kezdve a sziget egész déli részét 
foglalja el és csak a magaslatokon nyulnak még ki szigetekként a bükk 
övéhez tartozó foltok. E két fa a part szegélyét képző övei között van még 
egy közbeeső öv ; a szigetország legdélibb csúcsát végre egy fügefa, a Ficus 
Wightiana Wall. foglalja el. 

A mint már tudjuk, Mogi florájának túlnyomó része még most is 
Japánban élő növényekhez tartozik ; de még a kevés idegen elem is, ú. m. 
Fagus feruginea, Taxodium dishchum és Rhus (rriffitshi arról tanuskodnak, 
hogy akkor Mogi vidékén hidegebb éghajlat volt, mint most. 

Majdnem valamennyien megfelelnek olyan növényeknek, melyek ma a 
bükk övében és az úgynevezett közbeneső övben fordulnak elő és így bátran 
mondhatjuk, minthogy Mogi ma az északi szélesség 32-ik foka alatt fekszik ; 
a bükkfa övének legdélibb határa ma Japánban pedig a 36-ik fokra esik, 
hogy az óta a flora legalább négy fokkal vonult vissza észak felé. 

A többi lelethelyen gyüjtött flora még annyi idegen elemet sem foglal 
magában, mint a mogi-i flora, szorosan a mai japáni florához csatlakozik, 
miből csak az következik, hogy a mogi-i flora köztük a legidősbik, de egyik 
sem utal arra, hogy Japán éghajlata akkor melegebb lett volna, mint ma ; 
sőt az egyik lelethely, a Yokohama-Bluffs, még azt is gyaníttatja, hogy jóval 
hidegebb volt. 

Az ujabb geologiai kutatások szerint Japán és a japáni tenger verti- 
kális erögökv dislokátiója folytán keletkezett volna és így nem lehetetlen, 
hogy Mogi florája valaha 800 méterrel — ekkora magasságban fekszik ma 
a bükkfa déli öve Japánban — a tenger színe fölött feküdt volna és ennyit a 
plioczén kor óta sülyedhetett volna is, a mi csak igazolná gróf SaAPoRTa véle- 
ményét, ki a mogi-i florát a Cantal cineriták florájával összehasonlítva, azt 
evvel megegyezőnek és ebből kifolyólag a mogi-i florát is hegyi tlorának 
nyilvánította, nem pedig a hőmérsék apadása tanujának. 

De visszatérve arra a tényre, hogy valamennyi talált növény közül 
egy sem szól a mainál melegebb éghajlatra, be kell vallanunk, hogy itt 
megfejthetlennek látszó rejtélylyel állunk szemben ; de ha itt is a sarkvidéki 
florákat vonjuk megfigyelésünk körébe: azonnal azon érdekes tény ötlik 
szemünkbe, hogy mindama florák, melyekről már tudjuk, hogy melegebb 
éghajlatot föltételeznek, noha egymástól távol, de a sark tulsó oldalán mégis 
majdnem szemközt feküsznek egymással és e tény önkénytelenül vezet min- 
ket annak elfogadására, hogy a sarkok csakugyan megváltoztatták helyüket ; 
de NATHORST eme eltérését inkább a japán-grönlandi délkörbe helyezi át, 
minthogy Japán az aránylag leghidegebb ; Grönland pedig az aránylag leg- 
melegebb éghajlatról tanuskodnak. 

(97) 


154 TÉGLÁS GÁBOR : 


E viszony még világosabb lesz előttünk, ha a plioczén előtti sarkok eme 
eltolódását nem 10, hanem 20 fokra becsüljük és a mai északi Ázsiába, 
körülbelül az északi szélesség 70-ik és Greenwichtől számítva a keleti hosszú- 
ság 120-ik fokába fektetjük. 

Ezt elfogadva, a sarkvidéki fosszil tlorák tekintettel a sarkhoz való 
fekvésüket, teljes összhangot mutatnának. A sarkkörön belül esnének Kam- 
csatka, Bureja az Amur földjén és Sachalin szigete; a sarkkörön kivül 
Spitzberga (64—657" é. sz.), Grinnell-Land (627), Buchtorma völgye az 
Altai tövén és a Mandzsura florái (60—61"); ezután következnének Japán 
(58—539), a Kirgiz puszta (56—579), Alaska és a Mackenzie florái; végre 
Grönland (51—539), Izland (49—519), a balti (47—489) és EHurópa egyéb 
számos tlorái, melyek közül a svájczi körülbelül a 367 alá esnék. 

A télen zöld lombfákkal biró florák így mind a sark körül volnának, 
mi mellett Sachalin szigetének florájában előforduló cycadea-maradványokra 
vonatkozólag NATHORST megjegyzi, hogy ezeknek helyes meghatározását 
illetőleg alapos kételyei vannak és még az ellenkező esetben is, nem volná- 
nak melegebb éghajlat bizonyítékának tekinthetők. 

NATHORST modificatiója még PHILIPPI-nek a chilei harmadkori conchy- 
liákra vonatkozó megfigyelését is érthetőbbé teszi, mert az északi sarknak 
említett fekvése következtében a déli sark a nyugati hosszúság 60-ik délkö- 
rébe (Greenwichtöl számítva) esnék és ennélfogva Chile körülbelül a déli 
szélesség 55. foka alá jutna, mi tökéletesen megmagyarázná a PHILIpPI által 
kiemelt tényt. 

Ezek után Joggal mondja tehát NArHoksr, hogy a tudomány jelenlegi 
állásán egyedül a földtengely helyzetének megváltoztatásáról szóló hypothesis 
tarthat igényt elfogadásra és megigéri, hogy egy későbbi dolgozatában ki 
fogja mutathatni azt, hogy a harmadkort megelőző korszakokban hasonló 
eltérések voltak. A mi részünkről a tudománynak ez irányban való haladása 
a legnagyobb figyelmet érdemli meg, mert ha a bizonyító tények fölszapo- 
rodni fognak, e hypothesis a geologiára, a növény- és az állatgeographiai 
kérdésekre nézve döntő befolyással lesz. 


RÓMAI MÁRVÁNYBÁNYA A BISZTRAVÖLGYBEN, BUKOVA HUNYAD- 
MEGYEI FALU HATARAN." 
TÉGLÁS GÁBOR-tól. 
A római császárok által székhelyükön érvényre juttatott építészeti fényűzés, 
a provincziák élére állított hatósági közegek útján, csakhamar általánossá vált az 


imperiumban s a hová csak állandóan bevették a legiók magukat, gyorsan emel- 


: Beküldetett 1887. decz. 6-án. Szerk. 
(98) 


RÓMAI MÁRVÁNBÁNYA., 155 


kedő díszes középületek hirdették mindenütt azok diadalát. Augustus óta a nyil- 
vános ünnepélyek, paloták, emlékművek úgyszólván a kormányzás eszközeiűl, a 
hatalom kifejezéséül minősíttettek ; egészen természetszerű vala tehát, hogy Dacia 
birtokba vétele után annak ásványkincsei : a só- és éreztelepek kiaknázása mellett, 
az építészeti és szobrászati anyagok felkutatását sem hanyagolták el, mint azt már 
elébb Noricumban, Pannoniában, Moesiában s más szomszédos tartományokban 
gyakorolták. Es ez annyival érthetőbb, mert Dacia meghódítása épen a Kr. u. 
80—206-ig virágzott építészeti fénykorba esik, mikor a tartományok zsírján fel- 
gazdagodott vállalkozók versenyeztek a császári tisztviselők pazarlásaival s a bar- 
bár népek közé küldött római világfiak műizlésük fitogtatása által nemcsak fel- 
söbbségüket igyekeztek éreztetni, hanem az otthon szépítése s a környezet emelése 
útján enyhületet is kerestek a világváros nélkülözött élveiért. 

Ez időszakban császári tulajdont képeztek különösen a márványbányák és 
épen Dacia leigázója Traján, külön igazgatóság, a eratto marmorum útján művel- 
teté azokat, mely hivatal minden valószínűség szerint a császári uradalmak kor- 
mányzó testületétől függött." A becsesebb márványbányák a sprocurator marmo- 
rum vezetése alá tartoznak ; de a mint épen a Frusca Gorának Sirmium (Mitrovicz) 
közelében Diocletian alatt folytatott kőbányászat a részleteit feltüntető epassio 
gyakorlatilag képesült egyéneket, az u. n. piülosophusokat alkalmazták. Sirmium- 
ban öt philosophus nem kevesebb mint 622 köfaragóval (artifex metallicus) fejté 
a thasosi követ és porphyrt, azokból culturtárgyakat, épületöszlopokat stb. 
állítva elé. 

Messze vezetne czélomtól a bennünket becses technicai adatainál fogva oly 
közelről érdeklő passio bővebb részletezése s minthogy a hunyadmegyei kőbá- 
nyászat monographiája közben szükségkép ki kell azokra majd amúgy is terjesz- 
kednem, legyen elég felemlítenem még e helyen, hogy a Rómával könnyű kap- 
csolatban állott márványbányák a székvárosnak adóztak leginkább termékekkel s 
nevezetesen a görögországi, kis-ázsiai, alexandriai kikötöőkből, Carthagoból egész 
hajórajok indúltak el márványanyaggal s a maig hírneves Carrara (luna) igen 
régi időktől fogva résztvett Róma. szépítésében. A hatalmas monolithokat Ostiában 
kisebb dereglyékre, tutajokra rakva juttatták el Rómához. Legalább egy szeren- 
csés véletlen 1869/70. években a Tiber régi betelt medrének átmetszése közben a, 
kavics- és görélyréteg alatt nagyszámú ilyen kinagyolt kőtömböket tárt fel, melyek 
nemcsak azt tanusítják, hogy a végleges formát itt a rakparton szokták megadni, 
aszerint, a mint decorativ, szobrászati vagy monumentális architecturai rendel- 
tetés jutott azoknak, hanem ezeken egyuttal a bányák egyrészének lajstromát, a 
császárok, felügyelők, söt munkások nevét 15 megörökítve találjuk. Luigi Bruzza 
atya vállalkozott a sok türelmet és kitartást igényelt kibetűzés fáradalmaira s a 


- Archeologiai Séta. (Róma és Pompei.) Boisier Gaston, ford. dr. MOLNÁR 
ANTAL. . Akad. könyvkiadó váll. Budapest 1883, 71—73. II. 
kk Passio St. IV. coronatorum. Büdinger, Untersuchungen zur römischen Kaiser- 
geschichte III. 1870. Benndorf Ottó magyarázatával és 1853-ból az általam is hasz- 
nált első kiadás Abhandungen der Wiener Akademie Karajan utóiratával, de dr. Wat- 
tenbach által kiadva. 
(99) - 


156 TÉGLÁS GÁBOR: 


római archeologiai társulat 1870. annaleseiben vette a tudós világ munkásságának 
nagybecsü eredményeit. Az általa megfejtett bélyegek, monogrammok közt leg- 
régibb hely illeti meg időrendileg a eCaesar" és a sasjelvényt, de akárhány koczka 
Traján, Hadrian, Marcus Aurelius, Verus, Alexander Severus és Gallienus nevét, 
helyenkint olomba nyomott arezképét viseli. Olykor M. D. A. N. jelzik a császári 
tulajdont, (m[etallum)] d[omini] Alugusti] n[ostri]); máskor a bányafelügyelő 
( rationalis ) látta jónak nevével tetszelegni, vagy szabályszerűleg bevésetve azt, 
majd meg vörös krétával (röthel), mint mai napig szokásban van, eszközöltetve a 
lebélyegzést. A Flaviusok korában az évszám s e mellé a bánya, pl. er rat(ione) 
szintén ki volt tüntetve, 

Mindezek segélyével sikerűlt megállapítani a Róma számára aknázott már- 
vány-telepek hosszú sorozatát Hispaniától el Numidiáig, hol M. Aurelius nyitott 
egy a császárság hanyatlásáig használatban állott márványbányát ; de Bruzza gyüj- 
teményében nyoma sincs a Daciában űzött márványfejtésnek. Oly távoli continen- 
talis provinciából, bárminő szép volt márványa, az nem volt könnyen elszállítható 
a központba. Pár év óta megkezdett kutatásaimból azonban előre jélezhetem, hogy 
Daciában a provincialis kőbányászat szintén magas fejlettséget ért els e tarto- 
mány különböző pontjain az iparilag értékesíthető kőzeteket nagy szakértelemmel 
ki tudták válogatni. A pompaszerető tisztikar igényeinek, a nyilvános épületek 
méltóságának s a magasabb szobrászati követelményeknek megfelelő márvány- 
anyagot azonban ez ideig csupán a főváros szomszédságából, Bukova határából 
ismerem. : 

A bukovai kristályos mésznek bányászati használatát a hunyadmegyei tör- 
ténelem- régészeti társulatnak 1881-ben bekövetkezett megalakulása óta fokozott 
mértékben eszközölt gyüjtések és ásatások deríték ki leghatározottabban. Hogy 
Bukován márványbányászat folyt, arról már Neigebauer tesz említést Dacien-je 
(Brassó 1850.) 16. lapján, a bánya helyi viszonyainak közelebbi megállapítása nél- 
kűl. Általánosságban odavetett észrevételének azután áldozatáúl esett a honi 
régészet nagyérdemű búvára Ackner Mihály is, ki 1856-ban a bécsi műemlékek 
bizottságához küldött jelentésével Sarmizegethusa mellett (am Berge Marmor 
[Deala Marmural auf einem lüngst aufgelassenen Marmorbruch) a Hunyadi 
János győzedelmes csatája által örök nevezetességre juttatott Vaskapu-hágóra 
ruházza a bánya szerepét. Tévedése felől a laikus látogató is hamar megbizo- 
nyosodhatik, miután az egész Vaskapu-hágón híre-pora sincs mészféleségnek és 
mégis Vass Józsefnek jobbára Ackner nyomán szerkesztett c Erdély a rómaiak alatt 
czímű munkája s ezáltal avaktában dolgozó írók egész legiója ismétlé az ő tévedését. 

A jóhiszeműség átkát még oly szakavatott archaeologus se kerülte el, minő- 
nek Goos Károlyt ismerjük, ki rDie inneren Verhültnisse des Trajanischen Daciensv 
czímű nagybecsű művében a románul Marmorának nevezett Vaskapunál keresi a 
rómaiak márványbányáját. 

Hogy a Marmora név vezette mindannyiukat tévútra, erről még 1882. nya- 
rán sikerült megbizonyosodnom, mikor a hunyadmegyei történelem- régészeti 
társulat megbizásából Király Pál tanártársammal Várhelyen foganatosított ásatá- 
sok egyik pihenő napját e kérdés tisztázására szánva, végre a Várhelyről Karán- 
Sebesre vezető országúttól balra, Bukovától a Bisztra nevű hegyi patak mentén 
felvett erdei úton sikerült a valódi bányahelyhez eljutnunk. 

(100 


RÓMAI MÁRVÁNYBÁNYA. 157 


Utóbb a szükséges rajzok végett Téglás István öcsémmel ismételtem a kirán - 
dulást s e kettős észlelés alapján értesítém a magyar tudományos Akadémia 
arehgeologiai bizottságát. A sebesen tovairamló hegyi víz medrét követve, keskeny 
völgynyílás fogad már Bukova szélső házainál. Másfél órai lovaglás, vagy gyalog- 
lás után a Bisztra medrét átlépve, egy hegynyakon kell kikapaszkodnunk, míg a, 
tajtékozó hegyi víz egy járhatatlan szorosban tör elé. Alig érkezünk ki az emelke- 
désre, az eddig szórványosan jelentkezett mésztuskók helyett villogó fehér szirtre 
esik tekintetünk, s a víz átellenes balpartján megpillantjuk a, símára vésett bánya- 
falat. E Pripor nevű koptatóról leereszkedve, egy szűk völgykatlan ölén találjuk 
magunkat s egyúttal a bányászat egész területéről átnézetet nyerünk. 

A Priportól befelé 140 méter szélességben nyugatról keletre haladólag egy 
kristályos mészvonulat telepedett a kristályos palák közé, azoknak csapását és 
dűlését követve. A mésztömeget a Bisztra derékban szeli; de a balpartra csupán 
egy rövid szárny fut át, míg a jobb parton egész Zajkány falu határáig pár kilo- 
méter hosszúságban elkísérhetjük s errefelé a rDjana nevü sziklás magaslatot 
képezi. A mész szöveti minősége a telep közepén legkitűnőbb s az itt jelentkező 
durva szemcséjü változatból a dévai múzeumban látható szobrászati minták pél- 
dája szerint izléses műveket állítottak elé. A szélek felé mind erősebb lesz a 
csillamosodás s utoljára egész leveles, sőt szálas szövetet vesz fel. Ez a féleség a 
megmunkálásra már alkalmatlanabb, s az ebből idomított műtárgyak nem is 
daczoltak oly eredményesen a lefolyt évszázadok pusztúlásával, mint az előbb 
említett féleség, melynek készítményei friss üdeségben kerülnek elé — hacsak 
tűzben-vízben nem szenvedtek — a földtakaró alól. Fájdalom, a várhelyi templo- 
mok domborművei sem mind első minőségü anyagból készültek s pl. a méltán 
nagy hírre jutott Mithreum " számos reliefjei igen tekintélyes számban képviselik 
épen a porladó levelekre váló törékeny féleséget. Úgy látszik, a jámbor adományo- 
zók vagyoni állásának különfélesége akkor is mérvadó vala a művészet termékei- 
nél s a megrendelők bőkezűségének különféle fokozatát örökiti meg az anyag és 
kiállítás nagy eltérése. Ugyancsak a Mithraemlékek közt van egy csoportozat, 
melynek kitünő anyaga s ahhoz mért gondos kidolgozása minden szemlélőt első 
tekintetre lebilincsel s ott látjuk az irodalmilag sokat emlegetett syr istenségek 
(Malagbel, Bebellahamon, Benfat, Manavat) neveivel ékeskedő fogadalmi táblát, 
melynél szebbet a  daciai lapidarium alig tartalmaz. 

Minthogy pedig e durván kristályos mésztömeg vakító fehérsége a min- 
denütt nemes érczet áhitó nép előtt különös jelentőséget nyer: a telepet Ruda 
(érez) néven is emlegetik. Általában azonban a balparti bányafal valóban fal, 
— La pareta — néven ismeretes. Ezt a nevet megis érdemli, mert a Gropa hegy alatt 
20 méter szélességben, 30 méter magasságban a lehető legszabatosabban levésett 
lapjával síma fal benyomását gyakorolja a szemlélőre. A 25 méter magasságig 
emelkedő kristályos meszet azon felől likacsos tufatömeg tetőzi be. E kivájt lika- 
csos és összevissza fodrozott rétegekben a nép phantasiája ismét sgyapjú-félét 
lát s az odvas üregekbe mesés lények hajlékát helyezi, itt keresve az óriásoktól itt 
maradt aranykecskék, emberek, agarak, lovak stb. kincstárát. 


: A Sarmizegetusai Mithreum. Király Pál Akadémia archeol. bizottsága 1885. 
101) 


156 TÉGLÁS GÁBOR: 


A márványanyag 1—1-5 méter vastagságu padokban fejlődött ki s csapása 
irányát követve, keletről-nyugatra rétegenkint hatoltak abban előre. Az egész 
külső réteget símára vésték s azután ékekkel verték alá a megszabott méretek 
szerinti darabokat. Ily módon 1—2 méter hosszúságú hasábokat és padokat fej- 
tettek alá s azok feldolgozását a helyszínén eszközölték. Legalább erre látszik 
utalni az itt utólag talált s félig vagy egészen kidolgozott faragványok gyakori- 
sága. A dévai muzeum szintén mutathat fel egy Liber pater és Libera mater 
domborművet. Litsek Béla várhelyi postamesternél szép capiteleket, oroszlánszobro- 
kat s egy emberi szobrot látni, melyek állítólag atyja által szintén innen jutottak 
Várhelyre. Hogy azonban e leletek nagyobb bőségben nyilvános gyüjteményeinkbe 
nem jutottak, annak okát az itt nagymérvben folyó mészégetésben találhatjuk 
meg.-A várhelyi, zajkányi és bisztrai lakosság javakorbeli férfiai, ha minden 
mezei munkából kifogytak a xr Bisztrárav járnak, mint ott magukat kifejezik, meszet 
égetni. Igen természetesen a készen kinálkozó mészdarabok gyorsítják és jutá- 
nyosabbá teszik a munkát s csodálhatjuk-e, ha itt az egyszerű falusi nép primitiv 
industriája szempontjából birálta el az esetleg útjába kerűlt faragványokat, mikor 
egész a legújabb időkig Várhely községében is fel-felgyúltak ezek a kemenczék 
római régészetünknek e borzalmas molochjai! Vajmi ritkán jutott ezután az ilye- 
nekhez Ackner Mihály, ki példáúl 1838-ban már-már a füstölgő tömegből 
gyönyörű szoborfejet és feliratot ragadott ki. 

A lefejtés után ismét szépen levésték a falat s épen ebből magyarázhatjuk 
meg, miért oly síma az, mintha csak tegnap hagyta volna félbe a római guadra- 
rius, vagy lapidarius munkáját. 

Az átellenes jobbparti oldalon ily szabatos levájást nem találunk sehol és a 
mészégetők utólagos kontárkodása is nagyobb rongálást mívelt, mint a cFalons , 
hova férkőzni nem birtak még. Egyes rétegfejek és hátak vésetei azonban világo- 
san a mellett tanúskodnak, hogy a műveletek ide is kiterjeszkedtek s a most ész- 
lelhető ívszerű kivájásból a rómaiak hordták el az anyagot. Ott egy barlang-üreg 
kinálkozhatott tanyahelyűl a munkásoknak. A munkálatok vezetésére semmi újj- 
mutatással nem rendelkezünk s csakis a sirmiumi bányászat technikai vezetéséről 
és rendszeréről fenmaradt Passio St. IV. coronatorum analogiájára vagyunk utalva, 
ez alapon feltételezve, hogy itt is értelmes művezetők, a philosophusoknak megfe- 
lelő személyek állottak egy-egy munkáscsoport élén. 

Maguk a munkások a fenmaradt készítményekből következtetve, nemcsak a 
durva köfejtéssel és nagyolással foglalkoztak, hanem egyúttal a szobrászati kidol- 
gozást is eszközölték. A metropolis gazdag polgársága, előkelő tisztikara, állandó 
forgalmat biztosíthatott az idevaló szobrászati készítményeknek s csak azt sajnál- 
hatjuk, hogy annyi mester közül egyetlen egy látta jónak nevét is megörökítni. 
Egy Nagy-Osztróról (Várhely szomszédságában) 1863-ban Felső-Pestesre a Makray 
családhoz kerűlt 1735 m. magas és szépen kidolgozott női szobron találjuk ezt, 
mely baljával 0705 m. magasságú oltárra támaszkodik. Az oltár előlapján válasz- 
tékos betűkböl e felirat kerekedik ki. 

CLA 
SATV 
RNIN 

SCVI.P 
ONE 
(102) 


RÓMAI MÁRVÁNYBÁNYA. 159 


(Claudius Saturninus sculpsit.") 

Ez tehát az egyetlen ismeretes szobrász, a ki provincialis kézzel ugyan, 
de ügyesen dolgozott. Hasonló vala a többi is s még ez ideig elsőrangu munka 
alig került gyűjteményeinkbe, de annál több a jó másodrendű. 

A bányászat itt a fenyő régiójában télvíz idején mindenesetre szünetelésre 
lehetett kényszerítve s ilyenkor tán a közel metropolis raktáraiban nyertek elfog- 
laltatást a munkás kezek. Ilyen raktárról egész bizonyossággal ugyan nem szólha- 
tunk ; de Bruzza atya közleményéből látjuk, hogy Róma előtt mily óriás készlet 
vala felhalmozva. Semmi kétség, hogyha kisebb arányokban is, de ugyane rend- 
szer uralkodott a provincián s a megrendelésre készült tárgyakon kívűl raktárra 
is jutott még egy-egy ilyen kiterjedésü bányánál bőviben. 

A munkások kilétéről se vagyunk tájékozva. A nemesfém-bányászatra a mai 
Epirus szomszédságából pirustákat telepítettek be, s Tracia Mreesia kipróbált 
bányászait is igénybe vették. A kőbányászatot a sirmiumi (Passio IV. Sct. coron.) 
példa szerint rabszolgákkal űzték s hihetőleg ide is ilyen deportáltak jutottak. 
Ezek számára semmi szilárdabb építkezés nem létezett ; legalább ilyennek nyomai- 
val, bár téglák, cserepek alakjában se akadtam. Annál valószínűbb első vélekedé- 
sem, hogy a közel erdőség felhasználásával összerótt fakunyhókban helyezték 
azokat el. 

Egyébként itt a fenyőrégióban, alkalmasint a téli zordabb időszakban a 
kőfejtéssel fölhagytak. Ilyenkor talán az ide csupán 25 kilométer távolságban 
fekvő metropolis szobrász- és kőfaragó műhelyeiben nyertek foglalkozást a 
munkások. 

Még a kiszállítás valószínű módjára kivánok reflektálni. A római hadi út a 
mai országúttal azonos irányban haladt Sarmizegetusából Tibiscum (Zsuppa, 
Karánsebes felett) felé. Bukova első házainál, a mint a Vaskapu-hágó véget ér, 
balról a Bisztra vize tör elé. Innen 12 kilóméterre esik a bányahely s a szűk 
völgyben hengereken, mint a hogy Cohausen ezredes vélekedik a Mannheim mel- 
letti kőfejtésről, vagy bikák által vontatott szekereken eszközölhették a kiszállítást, 
a mint Carrarában (Luna) máig is történik. Nincs kizárva az a lehetőség se, hogy 
télen a befagyott Bisztrán csusztatták le a monolithokat. A rakodás a Pripor kop- 
tatója és szorosa alatt történhetett. 

A kibányászásnak rendkívül mérvekben kelle történnie. Dacia nagyobb 
városai Sarmizegetusán kívül innen nyerték monumentális építészetük díszítő 
anyagát vagy a díszesebb emlékműveket. Így Apulum (Gy.-Fehérvár), Potaissa 
(Torda), Tibiscum (Zsuppán) romjai közt gyakran találkozunk a bukovai már- 
ványnyal, sőt kisebb helységek is, pl. Germizara (Algyógy), Kőboldogfalva részesül- 
tek az idevaló seulpturákból, Pannoniába azonban nem jutott az el. 

Jelenleg a szép bányahely a mészégetők rombolását sínyli. Réthy Lajos 
hunyadmegyei kir. tanfelügyelő, értesülve felfedezésemről, sietett több budapesti 
vállalatnak tudomására hozni azt s az észszerű kihasználás ezéljából ki is bérlé e 


x- Torma Károly, Római feliratok Erdélyből. Archeologiai Közlemények 1363. 
évf. III. kötet 130 lap. Corpus inscript latin. III. köt. 1413. sz. Kalánhoz (Aguz) 
sorolja, pedig osztroi származása nyilván Várhelyhez fűzi. 

(103 sa 


160 A HASZNOS FÉMEK NEVEI. 


területet. Fáradozásainak kívánt eredménye még nem következett be s már ennek 
érdekében is szükségesnek láttam hazai szakembereink eme közlönyében bemu- 
tatni a figyelemreméltó bányahelyet. A karánsebesi pályaudvartól egy napi, a 
hátszegitől félnapi járó földre eső s az említett 12 klm. rövid bisztraparti erdei 
szakasz leszámításaival kitűnő útakra támaszkodó bánya nagyon is megérdemelné 
a budapesti vállalkozók és tőkepénzesek figyelmét. 


A HASZNOS FÉMEK NEVEI. 


A közhasználatban álló fémek őskori bányászatának még mindig nem tisz- 
tázott kérdésénél jelentékeny támpontúl szolgál a buvárlóknak e fémek ethymolo- 
giája. Magam is egyik munkása lévén a szóban forgó kérdésnek, sietek hasznomra 
fordítani minden ide vonatkozó adatot s mert az alább bemutatandó czikk épen 
olyan írótól (E. Reyer bécsi egyet. tanár) származik, ki szakbeli tevékenységénél 
fogva egyaránt hitelt érdemel, legyen szabad tőle e rövid közleményt bemutatnom. 

1. Semi hamita nevek. A réz és öntvényei az egyptomiaknál chomt, chemt 
neven szerepelt, sőt a lándzsára is átalánosították e nevet. 

A vas — ba (vagyis kő, anyag) és pedig ba en pe— menykő, meteorkő (kop- 
tul — Cenipe) és ba en to — agyagvas. 

Az ón neve nem maradt fenn, jóllehet óntárgyakat Egyptomban találtak. 
Meglehet, hogy tekset néven említették, mert így nevezték, nagy ritkán a Ptole- 
minsoktól kezdve az ajtópántokat, de soha a fegyvereket, eszközöket. 

A réz és bronz közös neve többféle vala. Így nehas (chaldeusoknál) nehoso, 
nehas (zsidóúl), nuchas (arab és abess.) A későbbi chaldeusok karkoma-nak hívták 
a rezet és bronzot, mely szó némi rokonságot mutat a görög chalkoshoz. A világos- 
sárga bronz (harangércz) és a messinghez hasonló rézöntvény arab neve — siÍr 
(asfar — sárga) volt s saffar-nak az ilyen öntvények mesterét nevezték. (Innen ered 
a spanyol azofar — messing). 

Az arabok és ethiopiaiak a vasat kadid-nak nevezték (hadad éles, azon 
analogián, mint acies — él—ércz). Az ethiop birt — vas a barate-ból (— szilárd, 
kemény) származott. Végre chazin — lándzsa, Tigreben olykor a vasat is jelenté. 
(Az ethiopiak és rómaiak igen régóta vasból készítik fegyvereiket, holott az egyp- 
tomiak és görögök nagy időkig a bronzra szorítkoztak.) 

Az ónt a phceniciaiak és arabok kestir-nek (innen agörög kassiteros) nevez- 
ték, holott a chaldeusok, ethiopiaiak és zsidók elnevezései az ind naga-ból szár- 
maznak. A naga (ind), naak (ethiop), anak (chald zsidó). Naga és anak olykor 
ólmot is jelentett, minthogy a rómaiak is gyakran összetéveszték e kettőt (plum- 
bum album és plumbum candidum). Az indusok is többféle névvel éltek Grabbe 
szerint s csak utóbb vitte be a kereskedelem a semita kestirt oda is. 

2. Ind európai fémnevek. Itt sokszorosan rokonalakok lépnek fel. Aes (latin) 
— réz, rézöntvény, eszköz, fegyver, érem, mivel e fém az öskorban igen hasznos 
vala. Rokon az essel ais (got), er (ó-felnémet), eir (öéjez ném.), ore (ang.) és pedig 
utóbbi mint a feldolgozandó érez neve. 

104) 


A HASZNOS FÉMEK NEVEI. 161 


A vascsoportból: ayan (zend), ahan (persa), hasin (kurd), asin (ó-persa), 
"ran, isan (ó-feln.), eisarn (got), isern (ó-gall), iarn (ó-feln.), iaren (gall), hairan 
(wüls). Utóbbiból a kelta haiarnaáair — vasnem — harnais ( francz. ) — harnisch (né- 
met). Vajjon a spanyol hierro a hairannal vagy ferrummal összefügg-e, még kérdéses. 

A sanskritban a vas ayas, azonban Zimmer, Roth és Grossmann ellenében 
ugyanezt átalában érce-nek magyarázza (réz, bronzérez). Szerinte ugyanis az 
Ayodamasthra (villanyfény) szóban az ayan csak rezet jelenthet, vagyis a 
vörös fény jelzésére a vörösfém szolgál. Ezzel szemben megjegyzi Reyer: hogy 
a villám igen sok népnél a meteorhullással hozatik kapcsolatba, melyet pl. 
a magyarban is istennyilával fejeztek ki őseink. Zimmer abból a feltevésből 
indúl ki, hogy a réz, illetőleg bronz a vas előtt jött használatba. Ennyiben 
igaza is van, csakhogy az ónnal nem rendelkező s ahhoz nehezen jutott népek- 
nél a vas használata minden közvetítés nélkül is alkalmazásba jöhetett. És annyi 
kétségtelenűl igaz, hogy a vitás ayan szó későbbi időkben kékes-sötétkék jelen- 
téssel birt. Krisztus után következőleg különböztették meg Indiában a vasat: 
közönséges vas — mundayasa, vasércz— loha és Krshiloha — ekevas. Közönséges 
aczél — Ukshua (— éles), castraysa — fegyverércz (rövid castra 18); végre pind- 
aysa — tűzkővas (a kis olvasztó kemenczék terméke). A damaszk aczél állandó 
jelzője : vartaloha (röviden vartaka). 

A német Erz összefüggésben áll arizi (ófeln. — érez) ; rudus (lat.) — érez- 
darab fém ; ruda (orosz) —érecz, ruda (cseh), rauta (finn) — ércz, vas. Íme az ere- 
detileg ércz jelentőségü ruda alakzatai különféle érczfajokra alkalmaztattak. 

A sanskrit varistaból (réz) származnak varas (lit.) — érez, vaski (fém), wask 
(est), a magyar vas. Sőt ezzel összefügghetnek : trass, pras (ir), pres (cimbr.), bras, 
brass (ang.) — sárgaércz messing, mas, mis, mirs (persa) — réz, méd (slav.) ( Garbe 
Indische Mineralogie 1882). 

Ha már a vas és réz felszerelése is oly gyakori az elnevezésekben, épen nem 
csodálhatjuk, ha a réz és öntvényeinek megjelölésénél ugyanez mutatkozik. 
A rómaiak pl. nagyon későn különböztették meg az aes cyprium-et (eypriusi érez, 
ebből cupraum). 

Hasonló eljárás történt a brun ses — bronz (szlav), bronza (orosz), bronce 
(ang., franczia), bronzo (olasz) elnevezésekkel. 

A zink (horgany), mint fém ismeretlen volt az ó-korban s csupán érczei 
szerepeltek a réz öntvényeiben, hogy azt sárgára fessék. Az így leggyakrabban 
használt galma a kadmia, latin cadmia, cadmei, calmei (középfelném.), galmei 
(német), calamina, calaminaris sc lapis (olasz) vette eredetét, míg a spanyolok, 
a mint említők, az arab azofart — sárga ércz használták. 

Az ónt csak a görögök nevezték Kassiterosnak, míg a többi indeurópai nép- 
törzs a kelták által Angliában a fém megnevezésére elterjesztett steen szó módo- 
súlásait, mint stannum (lat.), stagno (olasz), tin (ang.), zinn (német), etain 
(francz.) st. vettek fel. 

A sárgaréz neve az estutewm latin szóra utal. Igy laiton (francz.), Vottone 
(olasz), laton (spanyol), latten (ang.) ; míg a németek messingje a XVI. században 
jelent meg először, vonatkozva a Fekete-tenger mellett az ó-korban épen sárgaréz 
ötvényeiről híressé vált mesinökre. 

3. Görög fémnevek. Ezek jobbadán keleti eredetre utalnak. Eleinte kizárólag 


Földtani Közlöny. XIX. köt. 1889. (105) s F 11 


162 IRODALOM. 


réz és bronz szolgáltatá fegyverzeteik anyagát s ezeket chalkos néven említék. Chal- 
cides, pyrites néven emlegették az érczeket Kis-Ázsiában, valamint az Archipela- 
gusban a bányászat által elhíresített helyek ilynemű elnevezése gyakori (Chalkis — 
Syriában — Kubalasz, a híres Cholkis tartomány stb.) E szó az indeurópai nyelvben 
ismeretlen és semi származásáról fennebb volt említés. 

Hasonlóképen Kis-Ázsiára utal a chalybs (aczél) elnevezés, miután a Fekete 
tenger partjain laktak az ó-korban nagy hírre jutott chalybok. A metallon — vas- 
rög az arab matal (kiszárad) matalra utal, mely vasdarabot jelent. Az arany elne- 
vezése 18 semita, mert chrysos a phoeniciai charuzból származik. 

A növény-, mérték- és súlynevek, gyógy- és fűszerek nevei is mind semita 
számazásra vallnak, annak jeléül, hogy ezekkel állott legsűrűbb érintkezésben az ős 
Görögország. Csupán 2 fém neve származik indeurópai gyökből. Így sideros (vas) 
Pott szerint a latin sidus (homlok). Tvidas — kék, sveta (szlav) — fehér világító 
áll összeköttetésben, sőt a sviditus (sanskrit)— olvadt és svendaui lap, fark 
szavakból is eredhet. Végre az aor (fegyver), mely eredetileg metallum jelentéssel 
birhatott, említhető a görögöknél, mint a mely az importált chalkost hamar kiszo - 
rította. (Mittheilungen der anthropologischen Gesellschaft in Wien). P.G 


TEO TOCAUTTHORT 


(1.) Tégrás GÁáBoR: Egy új csontbarlang a hunyadmegyei Petrosz falu 
határán s a déli Kárpátok szegélyzetében. (Mathematikai és természet- 
tudományi Értesítő. Kiadja a magyar tudományos Akadémia. 1885/6 ; 
IV. kötet; p. 74.) 

GABRIEL TÉGLÁS. Neue Knochenhöhle bei Petros. (Mathematische und natur- 
wissenschaftliche Berichte aus Ungarn. 1885/6. Band IV ; p. 157.) 


Messze a közlekedési fővonaloktól a Sztrigy folyó felső völgyeiben sikerűlt 
szerzőnek a krétakorú mészképződményekben, mely a hunyadmegyei déli Kárpá- 
tokhoz támaszkodik, Petrosz falu mellett egy csontbarlangot találni. 

Akár Puj, akár Krivadiából történik a kiindulás, az út első része a Sztrigy- 
folyó által áztatott mészsziklák közt beékelt völgybe mélyed, a honnan már a 
barlang nyilása is látható. Nem messze a Sipotulu-nak nevezett torreustól, mely 
meglehetős magasságból esik alá, veszi kezdetét az út második része, mely a 
meredek, sűrű bozóttal benőtt lejtőnek körülbelől két órán át tartó fáradságos 
megmászásából áll, míg az egy merőleges sziklafal tövében levő háromszögletű 
.Gaura Pojenis nevű nyiláshoz érünk. 

A barlang tárnaszerűen mélyed lefelé, melynek vége pinczeszerűen kiöblö- 
södik, ehhez egy aknaforma mélyedés képezi a lejáratot. A 7 méter széles és 15 
méter hosszú barlang, valamint a bejáró hozzá stalagtitek és stalagmitekkel van 
ékítve. Végét egy keskeny sikátorban éri. 

106) 


IRODALOM. 163 


A 91 méter hosszú barlang levegője száraz és egészséges, hőmérséke alig 
száll valamivel 89 C. alá. Keletkezésére szerző a be- és kitörési barlangok közé 
számítja. 

Állati maradványok között az Ursus speleus csontjai vannak a barlang 
iszapjában eltemetve. A nagyobb csontok hiánya, valamennyi csonton mutatkozó 
kopások és törések szerzőt azon föltevésre vezetik, hogy a maradványok nem az 
ott helyben elhalt állatoktól származnak, hanem távolabbi üregekből víz által 
sodortattak ide. 

Több alsó állkapcson megejtett mérés eredményeként azon következtetésre 
jut szerző, hogy a medvecsontok több különböző időszakban sodortattak össze, 
miután a fejlettebb példányok is oly fejlődési különbségeket mutatnak fel, mikből 
nemcsak a nemi eltérésekre, hanem az évszaki és táplálkozási befolyásokra is ujj- 
mutatást lát. 

A törzs részleteiből a bordák és csigolyák a leggyakoriabbak. A lapocz- és 
medenczecsontok ritkábbak. A végtag csontokból a mellső végtagé gyakori. A hát- 
sókból fejledező ifjú példányok czombcsontjai kerültek meg. 

Ezen az irodalomban fel nem említett barlangot szerző Inkey Béla tisztele- 
tére Inkey-barlangnak nevezi el. FRANZENAU ÁGOSTON. 


(2.) FRrxpk. Rirr. v. Sracn: Die Edelmrtallbergúaue Faczebaja und Aller- 
heiligen in der Umgebung von Zalathna. Wien-Zalathna 1885. 


Azon meleg érdeklődés, mely újabb időben a külföldi tőke részéről hazai 
fémbányászatunk iránt mindinkább mutatkozik, indít arra, ebbeli leírásokból 
kivonatban közölni mind azt, a mi úgy a hazai, mind az idegen tőke magyar 
bányászati értékekben való elhelyezését előmozdítani hivatva van. 

A fent idézett 54 lapra terjedő közlemény is egy oly bányavidékre vonat- 
kozó adatgyüjteményt hoz, mely cezélszerű feltáró munkálatok foganatosítása 
által, régi, időközönkint igen dúsnak bizonyúlt telérek újból megütésére re- 
ményt nyújt. 

I. A Faczebajai nemes érczbányászat Zalathna mellett Erdélyben. 

E bánya a múlt században és a jelen század elején természettudományi és 
bányászati tekintetben híressé vált és pedig főkép azáltal, mivel mindeddig a 
termés tellurnak egyedűli lelőhelye és érczeinek, habár csak időközönkinti és kevés 
ideig tartó aranyban való rendkívüli dússága a bányabirtokosoknak mindenkor 
kielégítő jövedelmet hajtott. 

Miután Faczebaja már több idő óta parlagon hever, az aranyérczbányák 
majd teljesen járhatlanok; szerző azonban e bányákat 1831-től 1837-ig gyakran 
és oly időkben is szemlélte, mikor dús aranyérczet vájtak, tehát a földtani és 
bányászati viszonyokat ismervén, ebbeli tapasztalatait és észleléseit közli. 

Faczebaja, (románul bányaoldal, hol a bányák léteznek) egy kis hegynyer- 
get képez, mely nyugatra Zalatnától, a Brazai, Herczegani és Groháselli hegy- 
vonulatoktól keletfelé elágazik. 

Két közet alkotja e hegységet, melyek az erdélyi bányavidékeken egyáltalán 
uralkodnak ; ezek pedig a kárpáti homokkő és a zöldkő-porphyr, melyek elseje a 
tulajdonképeni érczvivő kőzet. Jellegére nézve ezen homokkő az erdélyi hegy- 

(107) E 1 álása 


164 IRODALOM. 


ségekben előfordúló homokkővel teljesen egyforma és szembetűnő változást csakis 
közvetlen az ércztelérek közelében tüntet elő, amennyiben itt a legkülönbözőbb 
szemnagyságban mutatkozik; kötőanyaga majd agyagos, majd guarzos, szilárd- 
sága tehát változó; a közép és fínom szemü homokkövek szürkék vagy sárgás- 
barnák, helyenkint vörösösek ; a középszemü homokkőpalák többnyire sötét kékes- 
szürke-feketék, a törési lapokon sok csillámmal. 

Igen különös ezen homokkőképződés egyes tagjainak egymás közötti állása ; 
a rétegzésnek dűlése általán nyugatfelé tart. A homokkőrétegcsoport vastagsága. 
vagy 140 méter. A hatalmas szilárd conglomerátok alatt sötétes kékes szürke 
homokkőpalák és agyagpalák, váltakozva fehéres-szürke homokos agyagokkal, meg 
nem határozható vastagságban következnek. A porphyr kevesebb bányászati 
érdekkel bir, szegélyezi a faczebajai hegységekben a homokkövet és petrogra- 
phiailag az erdélyi trachytok typusát mutatja. 

A faczebajai érezfekhelyek a következők : 

Telérek vagy erek termés tellur- és aranynyal meg kénkovand. 

Ólomfényle, réz- és kénkovandtelérek. 

Kénkovandfekhelyek. 

Ezek közül a tellur- és aranyerek tették e hegységet híressé. H nevezetes 
érczfekhelyeket kizárólag kárpáti homokkövek veszik körül és eddig a hegység 
csak két, egymástól 340 méter távolságra eső pontján találták és itt 15 csak korlátolt 
kiterjedésü helyeken u. m. a Maria Lorettobányában, a xMariahilf, és cSig1s- 
mundi miveletekben, melyek egymástól lebegő határ által el vannak különítve 
és végre a Michaelibányában. A cMaria Lorettor bányában, mely a hegység leg- 
magasabb pontját elfoglalja, három érczeret műveltek ; kettő közülök a cOueren- 
dusv és cKarteno-ér a cMaria Lorettov tárnával a 60- és 66-ik méterben érczesen 
kerestetett és innen felfelé a külszínig le van fejtve; a talpon alúl 40 méteren túl 
e két, egymástól csak 6 méter távol ér nemesnek mutatkozott, csapásuk északfelé 
tart, összehajló 70—75 foknyi keleti dűlés mellett ; 30 méterrel mélyebben e két ér 
a Jerugo-tárnában egyesül és innentől kezdve .Schachtklufts nevet viselve még 
50 méterrel mélyebben az Andreas-tárnában is érczesen miveltetett. Hosszabb szü- 
net után az 1833. és 1834. években 44 méterrel lejebb ezen érezköz alá a Mátyás- 
tárna hajtatott és itt is, úgy mint az András-tárnában az érczek csak 12 méter 


hosszú csapási vonalon mutatkoztak. 

A függélyes mélység, melyben az érczek jelentkeztek, meghaladja a 160 mé- 
tert és minthogy valamennyi szintén a csapás irányában csekély kiterjedésü volt, itt 
úgy látszik, érczoszloppal van dolgunk, melynek mélysége még érintetlen. 

A második localitás, hol a faczebajai hegység termés tellur- és aranyércze- 
ket tartalmazott, a sMariahilfo- és .Sigismundiv- és az ezeket északra határoló 
.Michaeli -bányában volt. Itt nevezetességgel birt az sAntimonial vagy ( Álloér 
és a .Prüpestinis ér; mind a kettő északi csapással, meredek keleti dűlés mellett. 

A cMariabhilf, -tárnában egymás közötti távolságuk 20 méter és tartósságuk 
is nagyobb volt, mint a lorettoi műveletekben (a Sigismundi-tárnában mintegy 
110 méter a csapásirány). 

Az erek vastagsága "a hüvelyktől pár hüvelykig váltakozott és sok ponton 
csak vékony erecskék mutatkoztak. Az erek kitöltése földes ásványokból, fehér 
vagy szürke likacsos guarzból, vagy barnás szarukőből és agyagból állott. Hol 

(108) 


IRODALOM. 165 


szilárd conglomerátok és homokkövek az ereket határolják, a kovandos ásványok 
túlnyomóak, a mellékkőzettel való összenövés gyakori tünemény, úgymint a 
guarzrétegeknek szarukővel való váltakozása. 

Termés tellur és arany, nemkülönben aranytartalmu kénkovand kovás 
ásványokkal társulva, inkább a szilárd kőzetekben mutatkozik. 

Az arany rendesen igen finomszemű sötétsárga, miért is az ismert spanyol 
tubak után spaniol aranynak neveztetett; finomsága a legnagyobb valamennyi 
erdélyi aranyok között és pedig 23 karat és 6—7 grammal egy márkában 
(1 márka — 16 lat — 280 gramm). Tellur- és kovandban az arany a legkülönbözőbb 
mennyiségben elosztva találtatik. A múlt században oly érczeket törtek, melyek 
tisztán kiválasztva egy mázsában 2000 lat aranytartalmu ezüstöt szolgáltattak 
úgy, hogy egy márka 252—253 dénár (— 11 gramm) finom aranyat és csak 
3 vagy 4 dénár finom ezüstöt adott. 1782-ben egy alkalommal a Maria Loretto- 
bányából 1 mázsa és 70 font tisztán kiválasztott érezet hoztak beváltásra Zalat- 
nára, melyért az olvasztási és egyéb dijak levonása után 18,740 írt kifizetetett ; 
egy mázsa ércznek értéke tehát meghaladta a 10,000 forintot. Ily magas arany- 
tartalom természetesen a ritkaságok közé tartozott, de a tellur mindig arany- 
ezüsttartalmu volt és márkánként mindenkor 220 denár finom aranyat tartott. 

Egy igen különös és a bányamivelést befolyásoló tünemény az, hogy az 
érezvezetés nemcsak a tulajdonképeni tellérre szoritkozik, hanem bizonyos távol- 
ságig a mellékkőzetre is terjed mint imprágnatió és kisebb fészkek alakjában mu- 
tatkozik, nevezetes pedig az, hogy nemcsak oly pontokon, hol igen nemes volt az 
er, hanem olyam helyeken is, hol meddő vagy teljesen összeszorúl. 

Ólomfényle-, réz- és kénkovandtelér a faczebajai hegységben tellur- és arany- 
erek mellett több ismeretes : amazoktól csak azáltal térvén el, hogy tellur- és arany- 
mentesek. Külsejükre nézve alig különböznek a nemes erektől és ezeket a mellék- 
kőzetbe is kisérik ; feltárásuk tehát a nemesércz keresését is elősegiti és kizárólag 
csak ezért birnak érdekkel. 

A Sigismundi-tárnában ólomfénylék is fordúlnak elő 1—2 lat ezüst- 
tartalommal. 

A kénkovand-fekhelyek végre az érczelőfordúlásnak harmadik módja, a 
faczebajai hegységek lágyabb kőzeteiben, melyek inkább az alsóbb szinteket elfog- 
lalják, rakodtak le. Feketés palák és részint sárgás fehér homokos agyagrétegek a 
mellékközetet képezik, melyben a tiszta kénkovand gyakran 4 méter vastagon is 
mutatkozik. E kénkovand a zalatnai ezüstkohóban értékesíttetik. 

A faczebajai bányászat 1550-ben keletkezett s virágzása tetőpontját a 
X VI-ik század végén érte el. A XVII-ik század elejétől a XVIII-ik század köze- 
péig elhagyva állott. Ezen század vége felé ismét lendületet nyert, azonban a 
sok apró bánya által a művelés szét lévén forgácsolva, nagyszabású munkálatok 
létre nem jöhettek. Szerző 1880-ban szerezte meg a társulati bányabirtok nagy 
részét s az elhagyott bányákat ujból megnyitotta. 

A faczebajai bányabirtok 5 középbányamértékből s 5 szabadkutatásból áll. 
A mivelés 3 tárnában, u. m. a Maria Loretto-, a Mátyás- és a Zsigmond-tárnában 
történik. 

A tellur- és aranyerek fent előadott előfordulási viszonyai és az ezekre ala- 
pított mivelési mód mellett és tekintve az érczelőjövetel előbb említett tulajdon- 

(109 


166 IRODALOM. 


ságát, mely szerint gyakran a mellékkőzetben mutatkozik oly pontokon is, hol a 
telér meddő, nem igen képzelhetni, hogy a természet adta kincsek csak ily korlá- 
tolt kiterjedésü helyeken és oly kevés erekben rakódtak volna le, hogy a cLoretto - 
és .Hoffnunggottess- bányatelkekben, úgymint a cMariahilfs,- és cSigismundis 
telkekben, kiváltképen a két egymástól 340 méter távolságra eső helyeken a 
felsoroltakon kívül egyéb dús érczpont vagy nemes ér feltalálható nem volna. 
Mióta a bányák fennállanak, a  mivelést mindig csak a pillanatnyi érdek 
vezérelte, tekintet nélkül az éreczelőjövetel szakadozottságára és rövid ideig 
való tartósságára, a bányák jövőjét teljesen ignorálván. Szabályos, új érczfekhe- 
lyek feltalálását czélzó kutató és feltáró munkálatok sohasem fogamatosíttattak és a 
bányák fentartásáról még a legnagyobb áldás idején sem gondoskodtak. Egy 
nemes pont elérésével csak oda irányúlt minden törekvés, azt mihamarább kizsák- 
mányolni, nem törődvén az utódokkal. Az érczpont lefejtésével a mivelés egy- 
ideig még keservesen folytatott, míg végre teljesen megszünt. Nagyobb szünet 
után a régi dússágra való visszaemlékezés újból felébreszté valaki kapzsiságát, a 
berakatot eltávolíttatták és újabb érczpont elérése és lefejtése után kevés idő 
múlva az előregondoskodás nélkül vitt mivelés megint csakhamar véget ért. Így 
történt az a legutóbbi időkig és ez, kevés szóval mondva, a legtöbb erdélyi magán- 
bányászat mivelésének hű képe. 

A faczebajai bányavidék topographiai viszonyai oly kedvezők, hogy a leg- 
mélyebb .Sigismund) -tárna egy altárnával 200 méterrel alávájható volna. Szája 
5 kilométer lenne Zalatnától, a vízdús Ampolypataktól csekély távolságra ; a Prü- 
pestini-ér 1200 méter vájással eléretnék és aránylag rövid vágatokkal nemcsak a. 
faczebajai ismert érczfekhelyek, hanem még a Zsibold, Turnu és Hanus hegyeken 
a középkorban élénk mivelésben volt elfult bányák érintetlen mélysége hozzá- 
férhetővé válnék. 

II. A Faczebajától 2 kilométernyire fekvő Mindszent-bánya a Kunkuhegy- 
egyik lejtőjén fekszik. A hegy kőzetét porphyr képezi agyagos és guarzos palabete- 
lepülésekkel és nagyszámú mészpát-erecskékkel. A mivelés nagyobbára az egyetlen 
hatalmas Mindszent-teléren folyik, melynek legnagyobb vastagsága 6 méter. 

Az érezelőjövetel kén- és rézkovand, ólom-, zink-, antimon-fényle és fém- 
arany. A kiválasztott érez 100 kgjának középtartalma 25 gr. finom arany s 
ugyanannyi finom ezüst. 

Arany-ezüsttartalom  grammokban 1 tonna vagy 1000 kg. mindszent- 
bányai érezben : 


Gramm — 
arany ezüst 
1. Tömör ólomfényle .. eat beta AG ee Té, bezz 4 396 
HD TATTTTOTNTO ÉS ŐLOTATÓTLYy [8 S SANS SZENES ASSE TE 1770 1030 
SZA LOV ALOL ESN ESEM kllee iát ale lg SES ree e LÓ 200 
(4. Kovandos-horganyos érez --. o... --. --- 53 227 
5. Tiszta tömör horganytónyle St iak MESE ERESSZ 040 530 
6. Ouarz érczimprágnatiókkal ISZ N TO, sz 3470 1330 
TE MAta Es tegy est ERNE Á eze sekelyes 420 
8. A múlt században beváltott legdúsabb érez  ... 5330 1040 


9. A múlt században nagyobb mennyiségben beváltott 
érczek tartalma Het Mát IE VET EHMR HÉ ME ESEN] 350 
110) 


IRODALOM. 167 


Az itteni bányászat ősrégi eredetű s hihetőleg már a rómaiak idejében űze- 
tett, miről terjedelmes külfejtések nyomai tanúskodnak. Az 1753-ik évben e bányát 
Kun István gróf szerezte meg s egy társulat élén a Mindszent-tárnát 400 méter- 
nyire újból felnyitotta, de sikertelenül, minek folytán a mélymivelés vette kez- 
detét, melynél a szerencse annyira kedvezett, hogy a társulat 1759-ben 6 hónap 
alatt 50,000 frtnyi értékű érczet termelt. 

A bányabirtok 4 középmértékből s 1 szabadkutatásból áll. 

A fentnevezett altárna 5 kilométerre hajtva e bányát is 160 méterrel 
alámélyitené. E bányát szintén Stach Frigyes miveli, ki jelenleg egy érezfeldol- 
gozó műhelyet épít kaliforniai systema szerint, mely 80,000 frtba kerűl és leg- 
később már folyó év május havában működni fog. 

GEZELL BÁNDOR. 


(3.) SzápEczkY GyuLA: A magyarországi obsidiánok különös tekintettel geo- 
logiai viszonyaikra. A szövegbe nyomott négy fametszvénynyel. (Ert. a 
term. tud. köréből. Kiadja a m. tud. Akadémia. XVI. k. 6 sz. 1886). 


Szerző a régibb vizsgálatok eredményeit (Beudant, v. Rkichthofen, Doelter, 
Szabó stb.) saját észleleteivel kibővítette és nemcsak az obsidiánra, de a trachytok 
egyéb üveges módosulataira is kiterjesztette figyelmét. Tulajdonképen csak a 
Tokaj-Eperjesi és a zempléni Határhegység obsidiánjait ismerteti, s a vidék lelet- 
helyeit kimerítően felsorolja. Mivel az egyéb üveges módosulatok az obsidiánnal a 
legszorosabb összefüggésben vannak, és ezt mennyiségre nézve jóval felülmulják, 
azokat is vizsgálatai tárgyává tette, különösen figyelemre méltatva azok viszonyát 
a szomszédos kőzetekhez ; az eddig még kevésbbéismeretes vidékek geologiai viszo- 
nyait részletesebben írta le (pl. Szőllőske, Telkibánya környéke stb.). 

A 62 lapra terjedő dolgozat két részre oszlik ; az elsőben a szerző egy rövid 
történeti bevezetés után ez érdekes vulkáni üveg physikai, chemiai sajátságait és 
egész általánosságban annak petrographiai szerkezetét ismerteti ; a másodikban a 
magyarországi obsidiánok előfordulási viszonyait részletesen leírja. 

A magyarországi obsidiánok színe, fénye különböző, de a keménység, tö- 
möttség és az olvadás foka szintén egy kissé változó a lelethelyek részint. Az egyes 
lelethelyek : Söteét-fekete, erős üvegfényű obsidiánok a Tokaj-Eperjesi hegység déli 
részében a trachyttufából, továbbá Erdőbényén, Inondohan, Zsákoson, Tolcsván, Bel- 
lőn és Szöllőskén ; szürke és zöldes színű obsidiánok Mádon, Olasz-Liszkán másod- 
lagos fekvő helyeken ; fehérsávos obsidiánok Tolcsván és Szőllőskén az eredeti 
fekvő helyekről. 

Veres obsidiánok Tokaj-Hegyalján nem fordulnak elő nagy mennyiségben ; 
legtöbb van Tolcsvána Gyapároson, találhatók ezenkivül még Olasz-Liszkán, 
Szántón a két Sátorhegyen perlites trachyttufában, a Patócs dombon, Bodrog- 
Keresztúrnál egy perlitfalban és az északi vidékeken Szalánczon; fekete foltos, 
vörös obsidián Tálya és Erdőbénye közt a Rakottyáson és az imént felsorolt lelet- 
helyeken található. 

Az egyes lelethelyek obsidiánjai közt úgy a szín, mint a fényre nézve 
meglehetős változatok vannak. Szerző több magyarországi obsidián fajsúlyát 
piknometerrel meghatározván, a következő eredményekre jutott : 

(111) 


168 IRODALOM, 


zöld, selyem fényű Olasz-Liszkáról .. ... fjs. 2430 

a a - MGdról LE za Ek so ROB 

a Tolcsváról tré en Ap Mg 2 
viztiszta, tökéletesen üveges Sátoralja-Uj- 

helyről " 4 Szó AND É N eTER602350 
fekete, a töréslapon üveges, már több kristal- 

litos képződménynyel, Szóllóskéról  .. a  2-374 


rozsda-veres, gyöngén üvegfényű Szalánceról . a  2:406 


A nagyobb elegyrészek közül némely obsidiánban a biotit, amphiból, 
pyroxen és guarz már szabad szemmel is felismerhetők; a szántói Sátorhegyen 
valóságos obsidián-porphyr van. 

A lángkisérleti viselkedésben szintén van némi különbség; az erre vonat- 
kozó észleteit szerző egy táblázatban állította össze. 

Két magyarországi obsidián vegyi összetételét (Telkibánya és Tokaj) is közli 
szerző Erdmann és Bernáth elemzése után összehasonlítva a Szt. Pál szigeti ob- 
sidián összetételével. 

Szerző a Tokaj- Eperjesi hegységben két nagy rhyolith-területet" különböz- 
tet meg : 

1. Az északi, Telkibányától délre, Bozsvától nyugatra és délnyugatra terül 
el, kiterjedése mintegy 10 ( ] klm. 

2. A déli, tulajdonképen Tokaj-Hegyalján van, ez nem olyan összefüggő 
terület mint az északi ; legnagyobb kiterjedése van Erdőbénye és Tolcsva közt. 
Telkibányától északra és a két rhyolith-terület közt pyroxentrachyt az uralkodó 
közet. 

A két főterületen kivül még a következő kisebbek vannak : Telkibányától 
északra és keletre a hollóházi, puszta-falui, kajatai, bistei, kolbásai és kozmai ; a 
zempléni Határhegységben Szöllőske és Bodrog-Szerdanely. 

Az átkutatott vidéken az obsidián eredeti vagy másodlagos fekvőhelyen, ha 
csak szórványosan is, de mindenütt előfordul. Az eredeti fekvőhelyek aránylag 
nem számosak és nem is nagy mennyiségben találni azokon az obsidiánt. 

A. Tokaj-Eperjesi hegylánczban az egyes rhyolith- területeken a kőzetek 
viszonylagos települése egészben véve ugyanaz, a jellemzően kifejlődött vidékeken a 
különböző kőzetek mintegy övek gyanánt környezik egymást. A sorrend a következő : 
belül a legifjabb kitörés tagja a basisos pyroxen-trachyt van, ezt mint alacsonyabb 
fekvésü övek a különféle rhyolithok (obsidián, bimszkő, perlit, trachyt-szurokkő, 
lithoidit) és trachytsedimentek (trachyt-breccia és -tufa) környezik, s legkívül 
a régi savas trachytterület. 

Az egyes vidékek részletes geologiai leirására vonatkozólag az eredeti dol- 
gozatra kell utalnunk. 

A Tolcsva és Erdőbénye közt elterülő, fensíkszerű Zeérhegy egészben véve 
nyugatról-keletre huzódik; alján a trachyt-breccia- és -tufa vastag övben fejlő- 
dött ki, helyenkint pyroxen-trachytra támaszkodik. Közvetlenül ezek fölött a per- 
lites-obsidiános horizont következik 300—350 m. magasságban. Födik ezt a li- 


x Szerző a rhyolith elnevezést tágabb értelemben veszi. 
(112) 


IRODALOM. 169 


thoiditok és bojtos sphárolithok ; a legtökéletesebb obsidiánok a perlit és lithoidit 
határán fordulnak elő. 

A zempléni Határhegység déli végén, Szóllóskén az obsidián előfordulási 
körülményei hasonlók mint a Térhegyen. A hegyek alján a déli oldalon biotit- 
amphibol-oligoklas-andesin trachyt van, rhyolithos vagy tufás módosulatban. 
Az obsidián itt is a hegyek oldalán majdnem tiszta perlit-homokban vagy össze- 
függő perlit-burokban található; színe fekete vagy kékes-szürke, szurok-, sőt 
zsírfényű, nagyon sok krystallitos zárványnyal és légbuborékkal. A felismerhető 
nagyobb elegyrészek guarz és andesin-oligoklas. Az itt előforduló bimszkő átme- 
netet képez a perlit és typikus bimszkő közt. A megasabb szintben fekvő hyper- 
sthen-trachyt normalis vagy lithoiditos módosulatban fordul elő. 

A tokaji Nagyhegy geologiai szerkezetét a régibb kutatók és a saját észleletei 
után leírván, kőzeteit röviden petrographiailag jellemzi. Az északi oldalon a hegy 
tövében főképen Bodrog-Keresztúr felé obsidiánt is találni. A hires tokaji perlit- 
talbam az obsidián szemeket magába záró perlit a legkülönbözőbb nagyságú litho- 
physákkal fordul elő. 

A tarczali határtól kissé nyugatra fekvő Jerézhegyen, főképen a két Sdtor- 
hegyen nagyon sokfélék az üveges módosulatok ; ez utóbbi geologiai tekintetben a 
déli területnek legérdekesebb és legváltozatosabb pontja. A szántói Sátorhegyen 
vagy a két hegy közt huzódó Mélyárokban a legkülönbözőbb vulkáni üvegek egy- 
más közt fokozatos átmenetekben találhatók a trachyt-tufába ágyazva. Különösen 
említésre méltó itt az obsidián-porphyr ; színe fekete, szürke, ritkán veres, számos 
kisebb-nagyobb, könnyen széteső üvegszemből áll, üveges alapanyagában sok 
fehér földpát-kristály (gyakran legömbőlyödött) vált ki; ezeken kivül nem ritkán 
tufás vagy lithoiditos zárványok is fordulnak benne elő. A két hegy több pontján, 
de főképen a szántói Sátor délnyugati és délkeleti lejtőjén található. Helyenkint az 
obsidián-porphyr bimszkőbe és lithoiditba megy át; a bojtos sphaerolithok ha- 
sonlóképen egy részt obsidianporphyr vagy trachytszurokkőhöz, másrészt az in- 
kább porcellánszerű lithoidithoz képezik az átmenetet. 

Telkibányán a trachytok üveges módosulatai ugyan mind előfordulnak, 
valódi obsidián szálban nem található (csupán a tufában és rhyolithconglomerát- 
ban); de annál gyakrabban a szurokkő. A falutól északra van egy zöldkő-trachyt- 
vonulat, ettől délre a trachyt-sediment (főképen tufa), a melynek mind vízszintes, 
mind függélyes elterjedése igen nagy. Ismét délebbre van a rhyolith-terület, ennek 
főtömege a falutól délre és délkeletre a hegyek alacsonyabb lejtőit foglalja el. 
A rhyolithok az alacsonyabb és magasabb horizontok közeteivel szoros összefüg- 
gésben állanak. A legüvegesebb fajok mindig a sedimentek tőszomszédságában 
vannak ; az egyes féleségek közt az átmenetek, továbbá az előfordulási viszonyok 
gyakran a képződési módra engednek következtetni. A legmagasabb pontokat nor- 
malis pyroxen-trachyt foglalja el. 

Telkibánya környékének völgyeiben a geologiai viszonyok majdnem meg- 
egyezők ; északon a Nagypatak és Osvapatak, keleten a Nagy-Bozsva és Kemencze- 
patak völgyében a legkülönfélébb rhyolithokat találjuk, de talán az egész hegység- 
ben sehol sem oly gazdag változatosságban és oly tömegesen mint a Kemencze- 
patak völgyében. Az Osvapatak völgyének főközete a perlit, ennek szurokköves 
módosulatában fordulnak elő az ismeretes tej és viasz opálok. Közvetlenül a falu 

(113 


170 IRODALOM. 


végén és a patak jobb partján egy vasoxyd által vérveresre festett rhyolith köti 
le figyelmünket, különösen hólyagos szövete és nagy keménysége által. Kivételesen 
a Kemenczepatak völgyének vidékén a rhyolithok egészen a hegyek tetejéig nyúl- 
nak. A pyroxen-trachytok közt is vannak átmenetek, ilyen pl. a Telkibányától 
nyugatra fekvő Vashegy közete ; ez a trachyt tömött, aprószemű, alapanyaga barna 
mikrokristályos üveg, sok K-tartalommal, a typikus pyroxen-trachyt alapanyaga, 
apró, gömbös-sphárolithokban vált ki. Elegyrészei hypersthen, augit, üveges 
oligoklas és szürkés zöld labradorit. Oligoklasok majdnem egészen az üveg- 
anyagba olvadtak, ezért szerző nem tekinti normalis typusnak. 

A Telkibányától északra fekvő kisebb rhyolith-területeken az üveges kőze- 
tek nem oly változatosak. Hollóháza mellett az Ördögvár nevű hegy alján a leg- 
üvegesebb rhyolithok helyettesítik a sedimentet. Nagyobb és változatosabb a 
Biste és Kolbása közt a Hársashegy aljában elterülő vidék ; a főközet itt egy lika- 
csos, fénytelen lithoidit, a Bábahegy nagy része szintén rhyolith vagy rhyolithos 
trachyttufa. Pusztafalu vidékén a legalsó szintben ismét trachyttufát találunk, a 
mely helyenkint szármát kövületeket zár magába; a Tolvajhegy aljában egy pon- 
ton a kövületes rétegek és az üveges kőzetek egymással közvetlenül érintkeznek. 
A rhyolithok üveges szintje gyöngén fejlődött ki, a lithoiditos pedig egészen 
hiányzik. Annál nagyobb a basikus pyroxen-trachyt függélyes és vizszintes elter- 
jedése ; a normalis féleségen kívül még olyan is van, a melynek elegyrészei közt 
biotit, amphibol, andesin és oligoklas is felismerhetők. 

Szerző Tolcsva, Erdőbénye, Hollóháza és Pusztafalu környékének geologiai 
viszonyait három szelvényben tüntette fel. 

Sokkal gyakoribb az obsidián a másodlagos fekvőhelyeken ; ezekről szerző 
kétféle obsidiánt különböztet meg. A Tokaj-Eperjesi hegység déli részében a tra- 
ehyttufában (néhol valóságos rhyolithbreccia vagy- conglomerat) zárványként 
található, itt ugyan nincsen képződése eredeti helyén, hanem a vele közel rokon 
tufában ; a kettőnek képződése, úgy látszik, a legszorosabb összefüggésben van. Az 
obsidián a közönséges másodlagos fekvőhelyeken a hegység majdnem minden 
községében mint görgeteg, szilánk vagy nucleus található. A vizmosás vagy árok 
nem ritkán rávezet a képződés eredeti helyére, pl. az olasz-liszkai árok, a hol még 
néha fehér perlitburok veszi a darabokat körül. Leggyakoribb az obsidián az ere- 
deti fekvőhelyektől jó távol eső pontokon, lejtőkön, szántóföldeken, rendesen csak 
szétszórva, néha azonban a kőkor emberei által nagyobb mennyiségben össsze- 
hordva, mint p. o. a szerdahelyi Akasztódombon. 

A másodlagos fekvőhelyekről eredő obsidiándarabokon sokszor nagyon 
szembetünő az atmosphaeriliák hatása, felületük nem sima, fényük gyönge, széleik 
legömbölyödöttek. Mindezt részben a párhuzamos vagy minden irányban huzódó 
barázdák, részben az apró köralakú vagy szabálytalan gödröcskék okozzák. Ez a 
vulkáni üveg finomabb szerkezetével szoros kapcsolatban van, a mennyiben a mé- 
lyedések a denitrificalódott helyeknek felelnek meg. A barázdák a folyás irányát 
jelölik, a gödrös felületüekné! fiuidál structurát nem láthatni. Az eredeti fekvőhe- 
lyek obsidiánjain a felület nincs kimarva, mert a körülvevő perlit megvédette az 
atmospháriliák behatásától. ZIMÁNYI KÁROLY. 


(114 


IRODALOM. 71 


(4.) SizGmerH KáRory: A Hegyaljáról a Vihorlát hegységbe. (A magyar- 
országi Kárpátegyesület Evkönyve. XIII. évfolyam; 1886; p. 90. két 
képpel). 


Leirását tartalmazza a Sátoralja-Ujhely és a Vihorlát-Guttini-hegység között 
elterülő vidéken a multban lezajlott történeti eseményeknek, mely mellett röviden 
ismertetve vannak annak hegyrajzi viszonyai, alárendelten beszőve irodalmi adatok 
alapján a geologiai viszonyok 15. FRANZENAU ÁGOSTON. 


(5.) Poéra Fürör: Néhány spongia a Pécsi- vagy Mecsek-hegység dogger-ré : 
tegeiből. (A magyar kir. Földtani Intézet Évkönyve. VIII. kötet 103. 1. 
Budapest. 1886). 


A m. kir. Földtani Intézet gyüjteményében őrzött, a Pécsi-- vagy Mecsek- 
hegység dogger-rétegeiből való spongia-maradványok megvizsgálásának eredménye 
van e munkában letéve. 

A nagyobbára csak töredékekben meglevő példányok fogyatékos állapotú 
felszine és a belső váznak — egynél kivéve — az elmeszesedése, igen kedvezőtlen 
körülmények voltak a fajok meghatározására, mindamellett sikerült szerzőnek az 
alább közlött táblázat szerint több kevesebb biztossággal kilencz fajt megálla- 
pítani. 

A táblázatban a magyarországi helyiségek és az azok szintája mellett a né- 
metországi fehér jura azon szintájait is mellékeljük, a honnan már az ismert fajok 
kikerültek. 


Magyarországon Németországban 


Oppelia aspidoides 
zonája 


A fajok megnevezése [8 ]p ; 
"ga S [o.] 2. íz II . Fehér jura 
o Ap §0 8 E e 
"ea sú [8] FO ASE 
KÉSI-Ő HAS 88 
KELSZ TÉssor lk Elet Pete elen] 
EGER EGZ ANt JEa e re de ONNTED UT A EGEN sö Ve 
C--j ag a fc] Tee ei T-t! 
A 8] 8] 8888 s 
jol] H]B - es) PR I 
.] Tremadietyon reticula:um GOLDF. sp. po - ] -k ! Öö e 
j [1 I 
a BOGI DOCGTA , la EESÁTA kás NAA ér IKES j I j 
j j ; 

s j ! s 
Craticularia parallela GorpF. sp. ISS Sz sas Sz ! o 
Sporadopyle obligua GoLnopr. sp. hig 4 EtSKEta Höri ! az 

j! j j ] 
? ) barbata OVENST. sp. Teszt Láb] 19 sos tuzán csal Alec] hág SA ITEGSBBAN 
u Bronni OvENsT. sp. ... [/ . ánlts 8 sw HF] . B i SZT 4 
? új ramosa (OUvENST. sp. 1 ose 8 vá Ezt áNEK E zt HRRESN KÖNKÉSBB Tb ő s" E 
I ] j I 
. ci j) ! s 
Verrucocoelia verrucosa GOLDF. Sp. f a § CGAN hi sét da NKES ezlá NANA [lelsz [6 
sé g ! j ! j j j 
? Cypellia rugosa GonpF. sp... ... ; £.2 ag elosztási EL ES hges sz ől HÖBRE E) JOSÉ B 57 [1 


(115) 


172 IRODALOM. 


Azonkivül van még két alak, melyek hovatartozását nem lehetett kimutatni, 

Az egyes fajok külső alaki és a mennyire lehetséges volt, a felületi leirások 
mellett többnek vékony csiszolata is ismertetve van. 

A ?Cypellia rugosa Goldf. sp. kivételével valamennyi faj és többnek vékony 
csiszolata két táblán le van rajzolva. FRANZENAU ÁGOSTON. 


(6) MinatnIxk J. : Liptóvármegye topographiai tekintetben. (A. magyarországi 
Kárpátegyesület Evkönyve. XIII. évfolyam. 1886 ; p. 1.) 


Liptómegye földrajzi fekvése, határai, nagysága, a községek és lakosok szá- 
mának felsorolása, a hegy- és vízrajzi ismertetés, a geologiai viszonyok tárgyalása 
után a baráthegyi barlang van Majláth és Lócgy tanulmányai alapján leírva ; azu- 
tán a megye klimájáról tétetik emlités és végül felsoroltatnak az ott talált nö- 
vények. 

E helyen csakis a geologiai részre volna néhány megjegyzésünk : 

Szerző anélkül, hogy említené, Stur s Bericht über die geologische Ueber- 
sichts-Aufnahme des Wassergebietes der Waag und Neutrav?" czimü dolgozatát 
használta alapúl, de nem mindig helyesen interpretálva annak egyes adatait és 
nem mindent helyesen leírva, mi által a czikk, mely a Kárpátegyesület tagjai részére 
mint ismeretterjesztő és oktató lévén írva — mely alkalommal annak alaki formá- 
ján kivül még arra is kell figyelni, hogy az olvasó közönség ne tanuljon helytelen 
neveket és fogalmakat — és mely oda akar hatni, hogy a nem szakemberben is 
felköltve az érdeklődést egy kevésbbé művelt tudományszak iránt, épen eltéveszti 
czélját. 

Eltekintve attól, hogy a magyar szövegben az aptychus-mész mindenkor 
apatychus mésznek van irva, mennyire csalódnék az, ki szerző állítása után indulna 
el Sztankóvánba az rAmmonites Grasianus dORB. A. Morelianus, A Multicinetus 
Haver, Ptychoceras Foeterlei Srun. P. gigas és Crioceras Duvallii Leveille, v-t gyüj- 
teni, melyekről pedig Srugk munkája 119. lapján a következők olvashatók : c... röth- 
liche Kalkmergel mit Hornsteinen . . . , diese im Durchschnitte weniger entwi- 
ckelt, stehen mehrere Klafter müáchtig im Hintergrunde des Ortes Stjankowan an. 
Ueber den Hornsteine führenden Reprásentanten des Klippenkalkes sind Neocom. 
Mergel sehr müchtig entwickelt. Aus diesen liegen uns vor folgende von Bergrath 
Foetterle am linken Ufer der Árva bei Parnica gesammelte Versteinerungen - 

Ammonites Grasianus d ORB., A. Morileanus d ORB., A. multicinctus HAUER 
mnserpt, Crioceras Duvalii LEvErItLé, Ptychoceras Foetterlei Sruk. Pt. gigas STUR.: 

(Itt megakarjuk jegyezni, hogy Stankova és Párnica közt a távolság légvo- 
nalban vagy "/a osztrák mértföld, Sztankova azonfelől Liptóban, Párnica pedig Ár. 
vában van.) 

Vagy pedig, ki szerző szerint Hrboltó-Sósón szemcsés dolomitban keresne 
c. (hemnicia spec. Lima gyagntea DEsH. Pecten Valoniensis DEFR. Plicatula intostri- 
ata EMMER. Ostrea Haidingeriana Em. Terebratula Gregoria Surss n. sp Waldhei- 
mia Norica SuEss. Spiriferina Münsteri Dov. Rhynconella Cornigera SCHAFH.,s 


- Jahrbuch der k. k. geologisehen Reichsanstalt Wien, 1860; XI. Band ; p.47. 
(116) 


IRODALOM. 173 
melyekre az idézett munka 125- és 126-dik lapján következő van irva c... zwi- 
sehen HRBorrow und Sossow . . . 

Chemnitzia sp., Lima gigantea DEsH., Pecten Valoniensis Derk., Plicatula 
intusstriata EmmR., Ostrea Haidingeriana EmmR., Waldheimia norica SuEss n. sp., 
Terebratula gregaria SuEss, Spiriferina Münsteri Dav., Rhynchonella cornigera 
HSCHAFH. 

Die, diese ausgezeichnete KössENER Fauna enthaltenden Schichten sind 
graue Mergel.v stb. 

Ezzel egyszersmint bemutatva a nem mindig helyesen leírt kövületnevek- 
bőlis egynehányat végre csak fel akarjuk említeni, hogy szerző szerint a Fekete- 
Vág bal partján neocom márga gránit-eruptiókkal volna található és hogy, 
A nagy-Tátra tömegét legnagyobb részben neocom-dolomit és márga alkotja 
helyenként gneisz erüptiókkal. FRANZENAU ÁGOSTON. 


(7) Dr. THiRRixG Guszráv: Vázlatok a Pojána-Ruszka hegységből. (A ma- 
gyarországi Kárpátegyesület Évkönyve. XIII. évfolyam ; 1886 ; p. 129.) 


"1 


A bánsági hegyrendszer 4 főcsoportjának ismertetése után a Pojána-Ruszka, 
csoport hegyrajzát vázolja szerző, mire e hegységnek bejárt egyes vidékein nyert 
benyomásait közli. FRANZENAU ÁGOSTON. 


(8) LExGYEL BÉLA : A czigelkai, lippiki és lublót ásványvizek vegyi alkatáról. 
(Math. és természettud. Ertesítő. Kiadja a m. tud. Akadémia IV. köt. 
107.-old. 1885/6.) 


A czigelkai víz elemzését Dr. LENGYEL BÉLA tnr vezetése és felügyelete alatt 
GyöRI IsrváN, a lippiki és lublói víz elemzését MaYER LaJos végezte. 


I. A czigelkai Lajos-forrás vegyi elemzése. 
Ezen forrás Sárosmegye éjszaki részében a hasonnevű község határában, 
Gáboltó-tól jó félórányira van. 
Tapasztalati vegyalkata : 


1000 súlyrész vízben 1000 súlyrész vízben 


Na - 2. CG ISBES 641504 

K a busz 019539 GYESESBMB s 306676 

Mg. . 36. SDIKO-OÁAZA BO, s LL 0 BZAGÁA 

ÜRÉSESE sz 006243 SzSz 0"02867 

HOSE a: 000702 Br sün nőé. KUÚODÁL (1) 
TÉS ss 000495 5 A RG 000530 

ehen KelONÍRES 0-00176 SI nteei AIT 005430 

95 Téz ELESEN 0700166 ABSA Kel géz 0"000016 

Mn ssz 222. 0700095 


A vízben oldott alkotórészek összege 


Félig kötött szénsav CO. 


Szabad szénsav CO, 


d —— 


4"71209 s. r. 


907904 s. r.—1051"56 k. e. 


17"04883 8. r. 


174 


A víz hőmérséke 
A víz fajsúlya 


IRODALOM. 


129" C. (a levegő 15-89 C.) 
1759 C.-nál— 101814. 


A czigelkai Lajos-forrás képzelt összetétele. 


(Savanyú szénsavsókra számítva). 


Na HCO, 4 V67221 NadBr4öl 3498 0-O03ás 
10615 1070 /RÁéNÉZBBE 044397 Na J k 0-00627 
Mg H.(C00;)e 045163 Na BO, SAN ESIUSO ZT 74 
Cat EKG EE 025284 KÖSD HO, öVTAA 0-04850 
(2) MT EKGO s tett JA0-OÁSOS DE. H0444I, unott 000369 
Fe H, (CO). --- 002423 AÜLOEÉLYY Ok 40 0-00475 
Mi ELS (605) Ez 000305 ETL SI0 S att SET OFOSÁSO 
INET et 505367 TX 0 EE 0-700002 
A vízben old. anyagok összege... SAM E SZENES 08030 
Szabad Szénsay 0050 Verdkáá ot okuk ON bsoN nal 2-07204 
II. A lippiki jodvíz vegyelemzése. 
1000 súlyrész vízben 1000 súlyrész vízben 
01.02. - -. 070404 Je a ONE 
Ca TON 00280 JN É- a EE 0-70010 
Mg ese OL BÓ GOSZAESzn ZERŐETÓ 
(3) IG a it 070897 Pb 
INN e ESZA 8499 As 
DÚL ztést e 02587 BE. .ői ea éz 
IAP LA gyet 2. 1013784 BOT 
A meghatározott alkotórészek összege... ... ..  .. 24647 
Képzelt vegyi összetétele. 
10,000 súlyrész vízben 10,000 súlyrész vízben 
INAMELGO SE SSSa ESO: 39050 SÍRT) ARREBB 199879 
NaJ Kés 014162 Ca EL (GOZA ES 113400 
(4) Na NO "004499 Mg te (GO) ses 084688 
ÖN EEG ázégyedé té es 615422 ELMDLO § eéeszetét 067380 
hát e] DAL ee Need tes Hl ASÁKRÉR 8 
Összesen : 32:55299 
Szabad szénsav (CO) 354432 — 1796"3 ke. 
A víz fajsúlya 100257 
A víz hőmérséke dry 642 C. 
III. A lublói Amália: és Andor-forrás. 
Amália-forrás Andor-forrás 
1000 s. r. 1000 s. r. 
(67-h8 021520 02145 
(5) Ma -. 017685 gi 01677 
estet fel 13) 0700300 A 12 0-0016 


(118) 


IRODALOM, 


Amália-forrás 


Andor-forrás 


: 1000 s. r. 1000 s. r. 
K 2966 0-00650 det 070091 
BAZE zzz 2 za ÜLÖZBŰ ESSEN ÚLZES (5) 
Ü zek aő szog ee VOVOGÜNT ES beé 070126 
GGYESEES géz SSE TŐOSTŐ 070037 
kj kesz éep ez Gösée 002710 4 $ vid 070120 
GONE ez da ULJAMAT tt EZraysza LP JDTT 
1álási 40 zgozestná get ÜÖZSZOT Szt s 070757 
Összesen : 159787 e S 5BOK 
Félig kötött és szabad szénsav 318892 .. . 30603 
Az alkotórészek sókká combinálva. 
Amália-forrás Andor-forrás 
lge0 aes S 01009235 say en e 0OHOD 
miégislú kget esete Ú-OBZST a LENE vig 00072 
jol odhvl 9 Jszátse kinez szápíálíbet 0-700624. 4 Ez 0053 
NAL EL GO e E 046392 nm 04959 
Ca E (GO) 220 SSZO2 mea sazhteszegs S /90 (6) 
MEe"EIS (609 e VOS9937 Try úsd c 170336 
Fe H, (CO,)e SzG: 05ő8 mene g 1 100404 
120 LÓ zés Appésöni EB ÖOTOLOGD ESSAA a us 070076 
H, S10, 009490 szd ná ea OOOSZ 
Összesen: 2:60767 0 25763 
Szabad szénsav ... 248887 $.ajjá já 0403/1515 
K. S. 


(9.) THas KÁRoLY : A felső-alapi ásványvíz chemitai elemzése. (Mathemati- 


kai és természettud. értesítő, kiadja a magy. tud. Akadémia; 1885/6. 


IV. k. 42. oldal). 


Ezen ásványvizet 1853-ban már Molnár János elemezte. Az új elemzést 


dr. THawx KáRonr felügyelete mellett KaáRrovszkx Géza tanársegéd végezte. A víz 
kissé sárgás színü, szaga nincsen, íze erősen keserű és sós. A víz hőmérséke 
Tt 889 C., a midőn a levegőé -t- 0-6" C. volt. - 


Tapasztalati vegyalkata : 


10,000 súlyrész vízben 10,000 súlyrész vízben 


CAtgtérsa e. c s. S5RKESÁNTOS ÜL are akost 09 
Mg 87595 DUL os fe 793807 
IGE E Al ev ra GYOBÉZA BNO e és sat és 03950 
Na aesza ez 43064 Ne és 00182 
Fe at ze ÜDGB POisreksedák sú 0-0LT6 (1) 
ILLEN ZMEZTÉN 0-0077 INOS tetése 0-84.90 
ÜRoz st sdg ee: ze 030006 ÉLSZ A test és a a OGOJAS 
Sok 144 00026 sás Séljés nyomok 
Tre teséral Jr ADIODZÓ East zés 0-0531 


176 IRODALOM. 


10,000 súlyrész vízben 10,000 súlyrész vízben 
ELO LANL fless 4 EB 16405 (0) 5. 0-4374 
Félig kötött szénsav (CO,) SEAT ly 7 zkt sel tseeb : 2D3B 
Szabad szénsav Eestágátáetyy etes e, 21872 
A vízben oldott anyagok összege ee BET 
Képzelt összetétele : 
10.000 súlyrész vízben 10,009 súlyrész vízben 
Game GOS ANN s e S 90 INAS NO Tel zseb ERSZ 
Mg 18[; (04079 VE zi 17072 Na (6 bf 4 It Al se 99793 
Jag JEE (UOD bu éa e 0021 tirGV vészpiszz beteg HOOO0B 
ES AÜSO a nezi e 0-019 Mar Glge e aZ JAG 
(2) CAMBE TUAÉZTÉR EVANS OBT TALAN OTET ÉM 8 És a SE 0022 
DEJDO Aaa AH Nee 0005 EE SYOs aza 0919 
GAa5 O8 ÉKM Mesa SZKÉSTSB B WOS cézze eezee, ds av 87 
IKASO ASS ŐS YES 0-321 Ae, ZO oz ze yo AT 
Na, 50, segesesl0769/75 gel tg eme ÉRI 
A vízben oldott anyagok összege A8e seta inget 182:541 


10,000 gr. vízben oidott szabad szénsav (CO,) — 1106-2 kem. 

A víz hőmérséke — -t 899 C. 

A víz fajsúlya 20-69 C.-nál— 101574. 

A felső-alapi ásványvíz tehát az erősen konyhasós keserűvizek közé tartozik. 
Í KB: 


(10). Dr. KocH AwraL: Erdély felső tertiür üledékeinek echinidjei. (Orvos- 
természettudományi Ertesitő. 1887 ; Term. tud. sz. Koloszvár. p. 129.) 


Magyarország királyhágóntúli részének neogen rétegeiben talált echinusok- 
ról csak kevés határozott adattal birtunk. Először PÁávaY ELEK?" említ echinus- 
táblácskákat a csicsó-hagymási patak neogen rétegeiből, később HEREPEY KáRoLY? 
említi fel a toroczkói és az Érczhegység keleti szegélyén végig huzódó lajtamészöv- 
ből az echinusok s különösen a clypeasterek előfordulását Rákoson és Kákován 
(magy. VIládháza) ; végül dr. LAUBE a cDie Bchinoiden der oesterreichisch-unga- 
rischen oberen Tertiár-Ablagerungen, ? czímű munkájában, az egyaránt a lapugyi, 
kosteji és a badeni tályag-üledékekben előjövő Echinocyamus transsylvamicus-t 
LAupE írta le. 

Utóbbi időben szerző HEREPEY K.-tól Nagy-Enyed vidékéről oly nagy szám- 
ban és változatosságban kapott meghatározásra lajtamészkori echinusokat, hogy 
érdemesnek látta az összes rendelkezésére álló anyagot, úgymint a beküldöttet, 
azonfelül az erdélyi múzeum birtokában levőket, valamint az általa gyűjtött anya- 
got beható vizsgálatnak alávetni. 


erhandlungen der k. k. geologiscehen Reichsanstalt. XII. Bd. 194. 
agy-Enyed környékének geologiai és palaeontologiai ismertetése. A m. Orv. 
és Term. vizsg. Marosvásárhelyen 1864-ben tartott X. Nagygyűlésének Munkálatai. 
Pest, 1865. p. 213. 

" Abhandlungen der k.k. geologisehen Reichsanstalt. Wien, 1871—73. p. 55. 
(120) 


1 V 
2.N 


IRODALOM, őz 


Mielőtt azonban az ez iránybanlelért eredményeket ismertetné szerző, a két, 
echinusokban leggazdagabb helység (VIládháza [oláhul Cacova] és Felső-Orbó) 
geologiai viszonyait tárgyalja saját észlelései alapján, valamint HEREpEY K. ész- 
leletein alapuló fejtegetéseket, a királyhágóntúli lajtamész kifejlődésére és elterje- 
désére nézve, adja elő. 

A vládházi lajtamész már Musinán tünik fel hatalmas rétegpontjaival, 
melyek 209-kal DDDK-felé dőlnek. A mészben lithothamnium-töredékek és 
foraminiferák uralkodnak, melyek között különösen a Heterostegina costata 
d ORs. szerepel. Utóbbi egyes padokban oly gyakori, hogy ezeket egyenesen hete- 
rostegina-meszeknek lehetne nevezni. Alárendelten, de még elég bőven fordulnak 
elő benne echinusok 18. 

A vládházi rétegek kiképződését szerző a Pareu-Funtinyeliloru nevű víz- 
mosásban vizsgálta; hol echinusok is bőven kaphatók. Itt a brecciaszerű lajta- 
mész egyes részletekben, ponktöredékekben lép fel, fedőjét képezve erősen gyűrt 
neocom kárpáti homokkő- és márgapala-rétegeknek. Az árok felső részében a 
lajtamész és a kárpáti homokkő közé még kékesszürke homokos-porondos tályag, 
világos hamvasszürke márga-közrétegekkel ékelődik, melyek felázva szét foly- 
nak és folytonos földesuszamlásra adnak okot. 

A tályagban barnaszénerek és fészkek mutatkoznak, a márga-rétegekben 
pedig levéllenyomatok, melyek alapján azoknak édes vagy elegyes vízből való leüle- 
pedésére lehet köveztetni. A mélyebb szintájban van azonban egy fekvet, melyből 
tisztán tengeri kövületek kerültek ki, a minők : 


(Gastrochaena, sp. intermedia, Högxs., Clavagella bacillaris DEsmH., Venus sp. 
efr. Haidingeri HőRnx., Corbula carinata Du. (?), Pecten Malvinae Dux., Ostrea 
sp. ejr. lamellosa, BRocc. 


azonfelül még egyéb éppen fel nem ismerhető alakok. 


Ezek alapján a lajtamészpadok alatt fekvő tályag és márga határozottan 
még a neogenhez, de talán már az első mediterran emelethez fog tartozni. 

Felső-Orbón a Pareu-Bobi mélyen kimosott patakárkán felül fekszik a hatal- 
mas padokban egész sziklafalakat alkotó lajtamész, mely az uralkodó Lithotham- 
mum ramosissimum (Rss.) GümB. gumóin kívül számos puhánykövületeket és 
echinusokból is több fajt tartalmaz. Gyűjtött puhányhéjakból említettnek : Pecten 
latissimus BRocc., P. Besseri Aspgz. a legfelső szintájban előfordulnak echinuso- 
kon kívül HEREPEY szerint : Jerebratula grandis Bue., Isocardia, cor LINNÉ. 

A mész egyes rétegei tele vannak itt is a Heterostegina costata d"ORBg. óriási 
példányaival, melyek átmérője nem ritkán 13 mm-tis tesz. A clypeasterek 
hátán gyakoriak a Serpula cfr. Humulus Müxsr. odatapadt csövei, valamint 
bryozoák is, mint: Membramipora amgulosa RBss., M. clathrata Bss., M. sp., Sto- 
matopora, sp., Cellepora. tenella, Bss., Lunites sp. stb. 

A lajtamészkőpadok alja porondossá és agyagossá válik, mire tályag- és 
márga-rétegek következnek, legalúl a rétegsorozat kék tályagba megy át. A lajta- 
mészpadok vastagsága vagy 20 méter, a porondos tályag- és márgáé vagy 10 méter. 
A tiszta tályagé nincsen feltárva. Valamennyi réteg dőlése 159" DDDNYy. 

A márgarétegekben apróbb elypeastereken kívül előfordulnak következő a 


19 4 G 
Földtani Közlöny, XIX. köt. 1889. (121) E 12 


178 


második mediterran emeletet jellemző puhányok: Fecten Malvinae Due., P. cri- 
status BRowx. A legalsó kékes tályagban gyakori az Ostrea colchear Por. 

Szerző ezen tályagot lajtatályagnak nevezi. 

HEREPEY szerint a Pareu-Bodi-ból a következő puhányfajok kerültek ki: 


Fusus Burdigalensis Basr. 
[1] Murea intercisus Micnr. 
a — striaeformis MicnHrT. 
Nerita exrpamsa REuss. 
Cassis saburon LAM. 


Fusus sp. 

Cardium discrepams BAsT. 

Pectuncúlus pilosus LISNÉ. 

Pecten Leythanus PaRTscnH. 
a Tournali SERRES. 


A Felső-Orbót körítő hegyek mind hasonló üledékekből állanak. Igy pl. a 
falutól Köz.-Orbó felé eső részben a Pareu-Zsijilorban valószinűleg a lajtamész 
alján elterülő tályag van meg, melyből HEREPEY szerint a következő fajok gyüj- 


tettek : 


Conus avellana Lam. 
a  — amtediluvianus BRUG. 
a Dujardim DEsn. 
a ventricosus BRONN. 
a  Tarbelhanus GRAT. 


Ancillaria subcanalifera, d"ÖORB. 


( glandiformis Lam. 
Mitra striatula BRocc. 

[2] a Partschi Hönx. 
Columbella subulata BELL. 
Buccinum serraticosta BRONN. 
Purpura eailis PaRrscn. 
Chenopus pes pelecami PHIn. 
Rostellarita dentata, GRAT. 
Triton parvulum Mrcn. 
Ramella marginata BRONG. 
Murex craticulatus BRocc. 

a. Schönm HöRwx. 
a spimicosta BRONN. 
Pyrula rusticula Basr. 


Fusus Valenciennesi GRAT. 
a Burgidalensis Basr. 
a virgineus GRAT. 

Cancellaria spimfera GasT. 


( contorta Basr. 
. Pleurotoma cataphracta BRocc. 
( rotulata Bon. 
a obtusangula BRocc. 
( harpula BRocc. 
( monilis BRocc. 
Turritella bicarinata ErcHw. 
( subangulata BRocc. 


Trochus sp. 

Scalaria chlathratula Tukr. 
Natica sp. 

Dentalium Badense PaRTscH. 
Venus praecursor MAY. 

Arca daluvii LAMK. 

Pecten sp. 

Lima sp. 


HEREPEY KÁáRoLny észletein alapuló fejtegetések, a királyhágóntúli lajta- 
mész kifejlődésére és elterjedésére nézve, röviden következők : 


A lajtamész-képződmény ittott megszakadó lánczolatot képez Várfalvától 
(az Aranyos mellett) egészen az Ompolyicza torkolatáig, betöltve részint a jura, 
részint a krétatrétegek mélyedéseit. 

Várfalunál feküjét melaphyr képezi, mely meg is szakítja úgy, hogy csakis 
Csegeznél látjuk ismét gipsz-telepek társaságában. Mindkét helyen gazdag faunát 
zár magába. 

Csegez és Hidas közt a szármát emelet rétegei szakítják meg, utóbbi helyen 
a lajtamész laza összetartású és szegény szerves maradványokban. 


(122 


IRODALOM. 179 


Oláh-Rákosnál a melaphyr és diabasporphyrit masgaslatain alkot padokat 
magába zárt gazdag faunával. 

Oláh-Rákostól a lajtamész kétfelé szakadva jelenik meg. Az egyik szárny 
Oláh-Lapádnál, a másik Nyirmező keleti magaslatain huzódik végig. A nyirmezői 
szárny mesze szegény kövületekben. A. o.-lapádi egész vonalán találkozunk számos 
más fajon kívül, az egész mészvonulat csakis ezen részén található Terebratula 
gramdis Btwe. és az Isocardia cor LINNÉ ezreivel. 

E két ágazat Kákován látszik egyesülni; Muzsinán neocom homokkövek 
hátáin tünik fel, míg Felső-Orbó mély medenczéjében igen gazdag a faunája. 
Ezen túl csak keskeny zúgokban és torkolatokban van fenmaradva. 

Az ismertetett echinusok a következők : 

A felső -orbói lajtamészből a Psammechinus Duciei WRIGHT. 

A lapugyi neogen tengeri tályagból, azonkívül Kostejről az Echinocyamus 
transsylvanicus LAUBE. 

A bujturi porondos tályagból, Lapugyról és a felsőorbói lajtatályagból a 
Scutella. Vindobonensis LAUBE. 

A bujturi vasrozsdás kavicsos homokkőből a Scutella pygmaea. nov. sp. 

A felső-orbói lajtamészből és a várfalvi conglomerátból a Clypeaster crassi- 
costatus ÁGASSIZ. 

A felső-orbói lajtamész alsó kavicsos padjaiból és az oláh-rákosi lajtamész 
alján fekvő sárga kavicsos homokkőből és conglomerátból a Clypeaster acumina- 
tus DEsoR. 

A felső-orbói Pareu-Bodi nevű árok lajtameszéből, a vládházi lajtamészből, 
valamint a krakkói kék tályagból a Clypeaster pyramidalis MICHELIN. 

A felső-orbói Pareu-Bodi nevű árok lajtameszéből és az oláh-rákosi lajta- 
conglomerátból a (Iypeaster cfr. gibbosus Risso sp. 

A felső-orbói Pareu-Bodi nevű árok úgy lajtameszéből mint lajtatályagából 
a Clypeaster ejr. folium AGassrz. 

A felső-orbói Pareu-Bodi nevű árok lajtameszéből a Ülypeaster Herepeyi 
nov. sp. 

Felső Orbó-ról az Echinanthus Scutella Gonpr. sp. 

(Ez eoczen- és oligoczenfaj csak fentartással van e mioczenalakok közt 
felsorolva.) i 

A bujturi agyagos porondból az Echinolampas hemisphaericus Lam. var. 
RHopI-LAUBE. 

A vládházi és felső-orbói lajtamészből, valamint Várfaluról az Echinolampas 
Lawurillardia AGassIz. 

A felső-orbói lajtamészből a Conoclypus plagiosomus AGassIz. 

A. felső-orbói Pareu-Bodi nevű árok lajtameszéből és a bujturi kékesszürke, 
porondos tályagból a Schizaster cfr. Karreri LAUBE. 

A felső-orbói Pareu-Bodi nevű árok lajtameszéből a Spatangus austriacus 
LAUBE. 

A két új faj, valamint a CIypeaster efr. folium AGassiz egy mellékelt kettős 
táblán le is vannak rajzolva. Az új alakok teljesen le vannak írva, a többiek meg- 
jegyzésekkel ellátva. FRANZENAU ÁGOSTON. 


1123) 4 127 


1180 IRODALOM. 


(11). Dr. Pgrmics GyögRGy: A vádvölgyi Gyálu-Urszuluj aranybányaterület 
geologiai és bányageologtai viszonyai. (Orvos-természettudományi Érte: 
sítő. 1887, XII. évfolyam, p. 205—214., egy tábla rajzzal ) 


Vádvölyy (Valea Váduluj) község a bihari hegység és a gyalui havasok keleti 
. oldalán, a Kis-Szamos forrás vidéki Muntyele-máre délkeleti szélén van. A bánya- 
terület maga a (Gyálu- Urszuluj nevű hegygerinczen található és a Muntyele-máre 
kristályos-palás övének széléhez tartozik. E térséget három oldalról patakok szegik 
be, a nyugati szélen pedig egy keskeny nyeregformájú hegygerincz végezi; mek- 
korasága mintegy 2 (] km. és azon két magasság, ú. m. a Gyálu-Urszuluj (1007 m.) 
meg a Kápdebó (958 m.) ötlik szembe. Az egészet majdnem csakis kristályos palák 
szerkesztik egybe, a melyekben itt-ott eruptiv kőzetek telérei lelhetők. A tapasztalt 
kőzetek: gneissok, kristályos palák és eruptiv kőzetek. A gneiss leginkább a Káp- 
debó körűl mutatkozik ; vékony palás, csillámja, földpátja igen megváltozott ; guarz- 
erek hálózzák át és helyenkint pyrites. 

A kristályos palák sorában csillámpala a legtöbb a Gyálu-Urszulujon, a mely- 
hez még amphibol-palák és -gneissok meg chloritos-talkos és chloritpalák sorakoz- 
nak. A csillámpalák sem üdék többé; sok guarzot, változó módon fehér meg 
zöldes csillámot, néha kevés gránátot, helyenkint pedig kevés földpátfélét is lát- 
tatnak. A repedésekben csekély limonitos pyritre akadni, az igen guarzos palák 
pedig aprócska pyrittel néha bővelkednek és ilyenkor a csillám rendesen talkos. 

Az eruptiv kőzetekből diorit és dacit lelhetők. A diorit a napvilágra nem 
bukkan, de a Láti patak alsó részénél a bányában tapasztalható, mikép a Gyálu- 
Urszuluj kristályos masszájában vékony teléreket formál. A diorit teljesen meg- 
változott, zöldes szürkés, igen tömött és pyrittel bővelkedik. A község alsó házaitól 
kezdve a Porkuczi patak torkolatáig a Vád patak dacitpartokban folyik, mely 
kőzet igen zöldköves, sok pyrittel. Dacittelérek a Vád patak baloldalán is vannak, 
sőt a .Gyálu-Urszuluj masszájában folytatódnak. PRgimrcs azt véli, hogy ezen 
vádvölgyi dacit-telérek az érczpatakiak folytatásai. 

A kristályos palák kibukkanó rétegein tapasztalható, hogy a csapás iránya 
meg a lejtések foka lépten-nyomon más és más, a mi ezen aránylag csekély terü- 
leten bonyolódott geologiai szerkezetet gyaníttat. A dolgozathoz mellékelt térkép 
az ismertetett viszonyokról, habár kissé sémás módon tájékoztat, a mit egyébként 
a szelvények hiánya folytán máskép várni nem 18 lehet. 

A dolgozat második részében szerző a Gyálu-Urszuluj bányaterület arany- 
és ezüsttartalomú érez előfordulásának geologiai és bányászati múltját vázolja. 
Megemlítésre méltó, hogy a telérek mellékkőzetei, főleg a kristályos palák többnyire 
megváltoztak. A telérkőzetek is majdnem kivétel nélkül zöldkövesek és több vagy 
kevesebb pyritet tartalmaznak. A Gyálu-Urszuluj érezelőfordulását hasonlónak 
ítéli a Mideg-szamosihoz és az érczpatakihoz. Éreztermő kőzet a Gyálu-Urszuluj 
területen ig első sorban a dacit, másod sorban a diorit. A bányászásra érdemes érez 
előfordulását Dr. PRrmrcs az Alsó Szt. Anna és a Felső-Ökörfő (Kápdebó) bányában 
figyelte meg. 

Az alsó ( Szt. Anna ) bánya a Láti patak alsó részében van. A tárna vízszin- 
tesen, nagyjából éjszakról délfelé halad a hegy alá. Hosszasága 45 méter és ugyan- 
azon oldalra két rövidebb mellékvágás ágazik el abból. A bányát csillámpalábam 

(124) 


IRODALOM, 181 
vágták ki, mely kőzet mállott, gyűrődött és helyerikint talkos. A bánya szájától 
mintegy 38—39 méter távolságban egynehány méter vastag, pyrittel bővelkedő 
tömött diorittelér csap át, a: melyen túl végig igen megváltozott guarzitos- 
talkos pala következik. A táblán mellékelt átnézetes alaprajz a rétegek igen vál- 
tozó csapását is láttatja. E bányában mindenütt, de leginkább a diorit-telér köze- 
lében és a tárna vége felé a palákat keresztűl kasúl vékonyabb, vastagabb 
guarz-erek szövik át. Aranytermő ércz a pyrit, másféle érczre mostanában nem 
akadtak. A pyrit előfordulása átalános, legbővebb a diorittelér táján és a feltárás 
végén, hol a guarzitos talkos palát a pyrit teljesen impreegnálja. A palák hasado- 
zott és mállott volta a bányászkodásra kedvező, az érczes kőzet feldolgozására, 
az elszállításra is kedvezők a viszonyok. Hogy pedig egyátalán haszonnal jár-e a 
bányászás, Pgimrcs .közöl a zalathnai m. kir. kohóhivataltól néhány próbaered- 
ményt. Így a bánya falaiból vett és meddőnek vélt hatféle kőzet iszapolási mara- 
déka 0-507/,—4"58"/0, ezekből pedig középszámban 1 métermázsa érezmaradék 
(szerző a amarav szót használja!) 5-7 gr. aranyezüstöt szolgáltatott, még 
pedig 370 gr. aranyat és 2-7 gr. ezüstöt; a fémérték 4 frt 20 kr. A pyrit törme- 
léket is megvizsgálták, holott 1 métermázsa pyrit 49 gr. aranyat és 21 gr. ezüstöt 
adott; a pyrit métermázsájának fémértéke tehát 70 frt 24 kr. agio nélkül. 

Az aranyra és ezüstre nézve részletesen közölt elütő eredményekből úgymond 
szerző egyanítható, miszerint úgy az arany, mint az ezüst más és más palaválto- 
zatok érezéhez van kötve . . . érdekes lenne megtudni, hogy melyik palafaj vagy 
változat mily physikai tulajdonságokkal bíró pyritje tartalmaz több aranyat és 
melyiké több ezüstöt.s Kétségtelenűl érdekes volna tudni, hogy a több arany- vagy 
ezüsttartalom miféle ephysikaiv tulajdonságban módosítja-a pyritkristályokat, 
de nem szabad szem elől tévesztenünk azt sem, hogy pl. egy ugyanazon közetféle- 
ségből több próbát kellene megvizsgálni, mielőtt azt véljük, hogy az arany meg 
ezüst változó mennyisége csakugyan más és más kőzetváltozat érczével jár. Tapasz- 
talásból tudjuk ugyanis, hogy az arany ezüsttartalma mennyire változó és hogy e 
kettő pl. az aranykristályokban semmi stöchiometriás viszonyban sincsen. 

A másik bánya az Ökörfő ( Kápdebó) bánya," mely a hegygerinczen. át 
vezető szekérút közelében van. A műveleteket a gneissban találni, de jelenben a 
bánya gazdátlan jószágra emlékeztet. A gneiss megváltozott és a nemesfémet szol- 
gáltató érez itt is a pyrit, mely ugyancsak magában a gneissban lehet, de leginkább 
a vékonyabb-vastagabb guarztelér-hálózatban találtatik. A bánya tekervényes ágai 
egykori élénk munkára vallanak. Átalában véve a Gyálu-Urszuluj-t az aranybá- 
nyászok régóta művelték, rég beomlott bányák, horpadások és hányások tanújelei 
ennek. Pnrimics térképén a főbb bányafeltárásokat is megjelölte. 

ÖCHMIDT SÁNDOR. 


(12). Dr. HERBrcH FERExcz : Egy új érczelőfordulásról a Gyálu Bradulujon, 
Szt- Lászlótól Ny.-ra. (Orvos-term. tud. Értesítő, 1887, XII, p. 215—217.) 
Awpgássy GyuLa gróf 1885-ben Kis-Fenesről a Jára völgyébe útat építtetvén, 

a plopti híd északi hídfőjének alapozásánál antimonérczekre akadtak. Dr. HERBIcH 


- Szerző dolgozatában egyszer sKápdebóv, a többször pedig cKábdebós, rKab- 
debósv névvel nevezi meg; a térképen pedig "Kapdebóv-nak írja. Melyik az igazi? 
(125) 


182 IRODALOM. 


1886-ban megszemlélte a helyet és a tanácsára ásott gödörben valamint a terüle 
bejárása folytán meggyőződött, hogy ezen érczelőfordulás nem csupán helyi, hanem 
hogy a jellemző kibúvások után indúlva a csapás irányában már a felületen is lát- 
hatóan kiterjed. A kibúvások pontjain nehány munkással vagy 14 napig dolgoz- 
tatván kiderült, hogy az antimonérczek más ásványok társaságában egy nagyobb 
részt fehér, elmállott talkos anyagban vannak, mely az ottani csillám palán hatol 
keresztűl. Az antimonérezkibúvások u.1. a Szamos hegymasszához tartozó 1048 m, 
magas Gyálu Braduluj délnyugati lejtőin találtattak és Herbich itt a csillám- 
palában egy nagy szakadék későbbi kitöltését vagyis telért konstatált, mely helyen- 
kint 2 m. vastag és a talkos telérkőzetben még dolomitot és guarzot szolgáltat. 
A dolomitos részletek inkább a fedőben, míg a guarzlencsék és -rétek a középen 
meg a fekvőben találhatók. 

A dolomitos övben pyrit és barnapát termett, a guarzban és leginkább annak 
hézagjaiban az antimonit szép kristályos részletekben fészkel. Az antimonit részint 
hosszú kristályokban, részint rudasan, kévésen vagy körsugaras rostokban meg 
vaskosan nagyobb darabokban is lelhető, de bőven sehol sem találták, az igaz, 
hogy csak alig 2 m. mélységig kutatták is. Társaságában ritkán sphalerit, gyakran 
vörösantuimonérez, pyrit és antimonokker gyűjthető. 

De a mellékkőzetet is vékony érczerek hálói szövik át, leginkább apró pyrit 
és antimonit csomókból. A zalathnai kohóhivatal próbája szerint a vaskos anti- 
monérczek métermázsája 7"04 gr. ezüstöt és 0"56 gr. aranyat szolgáltatott. 

ÖCHMIDT SÁNDOR. 


(13). Dr. Benkő GáBoR: Ásványtani közlemények Erdélyből. (Orvos-term. 
tud. Értesítő, 1887, XII, p. 217—220.) 


Szerző 1886-ban az Erdélyi Múzeum Egylet megbízásából az Érczhegység- 
ben 24 bányahelyet látogatott meg és mintegy 200 darab ásványt gyűjtött, közöttük 
22 olyat, mely az erdélyi Múzeum ásványtárában hiányzott. A nevezetesebbek a, 
következők : 

Bucsum, Koralia hegy. Vaskos chalcopyrit, pyrit és guarz keveréke a cBaja 
de aramav nevű bányában. A chalcopyrit tarkán megfuttatott, kristályok is meg- 
figyelhetők ; aranytartalma miatt bányászszák. 

Bukuresd. Az itteni .Buna vestire a lui Juons bányát már 1848 óta művelik , 
de csak időnként. Mintegy két év óta egy újabb társaság dolgoztat, s a tárna most 
mintegy 35 m.-nyire halad. Az arany itt, úgy látszik, nem termés állapotban fordul 
elő, hanem az érczekben eloszolva. Az érez métermázsája 12 gr. aranyat és.28 gr. 
ezüstöt szolgáltat. Az ércz leginkább pyrit, melyet finom sávonként vagy össze- 
vissza elegyedve sphalerit meg chalcopyrit hat át. Chabasit és calcit a további 
ásványok. A calcit vagy —"sR, vagy skalenoéderes és oszlopos kristályokban lel- 
hető; a chabasit kristályai víztiszták, de igen aprók és rovátkosak. 

Herczegány. A telértöltelék hézagait fénylő dolomit rhomboéderek cso- 
portja borítja. 

Füzesd. Pyrit, ocOco, a sphalerit és galenit keverékét borító guarzkérgen. 
Aragonit, finom tűformáju kristályok vagy mint ágas-bogas hófehér vasvirág a 
régi bányákban. 

126) 


IRODALOM. 183 


Kajanel. Dr. DEisHaRpr bányájában 1886-ban csínos calcit kristályokat lel- 
tek. Az egyes kristályok víztiszták, fénylők, olykor 14 mm. hosszúak és markasit- 
tal hintett guarekristály kérgen ülnek. A calcit formái: 4R, —"/2R, R3, —2R. 


(12 
További ásványok pyrit, Easter dolomit. Ugyane bányában találtak termés aranyat 
yok pi 5) gy VA y 


18 finom lemezekben, sphalerit és galenit társaságában garzkéregre nőve. 

Karács. KLErs HENRIK bányájából származnak : 1. Calcit, szemcsés, szabad 
felületén —VeR; a calcitot markasit hálózza finoman át. 2. Alabamdin, vaskos, 
rhodochrositba nőve. 3. Pyrit, O, c00-c. 

5 Ruda. Gipsz : coP, coRoo, —P ; coP, coRoo, —Roo; gyakran ikrek, víz- 
tiszták, oszlopos-táblásak vagy majdnem tűformájúak. Pyrittel áthatott rozsda- 
sárga mállott kőzeten. 

Tekeró. A Fericzel hegység sAcrev nevű bányájából származnak : 1. Termés 
arany, finom szemcsék és lemezek, guarzba hintve. 2. Termés tellur, finom szem- 
csékben, néha pyrittel vagy aranynyal keverve guarzban találtatik. 3. Pyrit: c000o; 
SEBES nm ÉB ÖL Ök eSregy ezet 


éltkesytői SCHMIDT DÁNDOR. 


, 00000. £. VJuarz, szokott 


(14). Dr. KocH AsraL: Az erdelyi muzeum meteorit-gyűjteményének újabb 
gyarapodása. (Orvos-term. tud. Értesítő, 1887, XII, p. 220.) 


Az erdélyi muzeum-egylet nevezett gyűjteménye két új meteorvassal gyara- 
podott, ú. m. egy 44 gr. súlyos egyfelől csíszolt és étetett Elmo-vassal (Indepen- 
dence 0o., Arkansas), a másik a Duncan-vasból (Maverick Cs., Texas) egy 103 gr. 
súlyos szelet. SCHMIDT SÁNDOR. 


(15). KRENNER JózseEr: Az Akanthit és a természetes ezüstkéneg. (Math. és 
term. tud. Ertesítő, 1887, 5, 137—141.) 


Szerző KEsxgorrnak meg DauvBERnek az akanthitra vonatkozó dolgozatait 
revideálta és oda módosítja az ezen ásványt illető nézetet, mikép az nem rhombos, 
hanem szabályos rendszerbeli kristályokkal bir. A DAvBER tanulmányozta fretberci 
akanthit-kristályok dr. KRENNER nyomán egy közbeeső tengely irányában meg- 
nyúlt, xeltorzult kifejlődésűv kristályai a szabályos rendszernek. Ha az akamthit 
két szintes tengelyét megcseréljük, akkor KRENNER úr véleménye szerint az d 
symetria-sík (DavBERnél b") meg a d doma a koczkát, a b symetria-sik (Dav- 
BERnél a) valamint a c és a p piramis dodekaédert formálják, viszont az m prisma, 
o doma meg az s, x piramisok a (21 1) ikositetraédert eredményezik. A megváltoz- 


tatást a következő hajlások igazolják. 


Rhombosan Dauber határ értékei szabályosan — számolt szögek 
(100) : (110) — 349 29/ — 359 98" . (100) : (211) — 35" 16" 
(010) (110) — 55. dee 55 35. a. (011) : (219) 54 44 
(010) s (011) — 441971 5 45- 44... (011) : (010445 — 
(00£) 5 (011) — 44 715. 64515... (011): (010) 745 — 

(127) 


zat e zet mali 


100. 

ma 
al E 

5 8— 


184. 


IRODALOM. 


Dauber határ értékei 


Rhombosan 
dd e (011:(O11)— 89 
nazsps CO seas) S:28 
Die c ASTON) E 59 
bosék Z(040) (421) 40 
se (DE) ke 
TNS KON METOJ NON) 65 
A legjobb 


(1) eg 


td MM 07 


9 
47 
16 
50 
41 
50 


89.109 
30.451 
la 8 
42 38 
taat50 
(097/. ,. 1ked 


szabályosan számolt szögek 


(010) : (001) — 90 
(211) : (110) — 30 
(110) : (011) — 60 
(011) : (231) — 40 
(110).: (2311 — 19 
(211) : (010) — 66 


argentit-kristályokkal is ugyanazon hajlásokat nyerni, mint a 
melyeket DavBER az akanthit-kristályok vezérformáin tapasztalt; az "2—1" nagy- 
ságú eltérések itt megszokott jelenségek. Ha pedig ilyen tetemes külömbségekről 
van szó, akkor KRENNER szerint a legkisebb négyzetek kiegyenlítését használni 
czéltalan, hacsak nem rendkívül sok kristályon növelnők a megfigyelések számát. 
Ennélfogva szerző a DAuBER meghatározta rhombos formákat a következő szabá- 
lyos rendszerbeliekre változtatja meg. 


Rhombos 


1100) 
J 1 
010! 
1001. 
l J 
HEH 
1190. 
01) 
1110 
ls 
43 


Szabályos 


(14. 14. 1) 
(210) I 
(120) J 
(231) 
(254) 
070) 
(293) 
(EB) 
(OSGÁZD 


IRODALOM. 185 


Rhombos Szabályos 31 
[/ 1554 f5 (ZELLER BÉRT) JEE 110. 9. 1 
l 1534 MEGRELO Az bé 7 107. 11 
1914 § (453) 
V( j Í 3 ! (5491 
ő. (2411 e 11 á5B) J élt 
jeháde (52) 5 (273) l es8 
hirt ASZ É (273) f W83 


Az ikerszabás a (21 1) szerint való összenövésnek megfelelő, mert a DAUBER 
meghatározta ikerlap a rhombos symetriánál o (101 H8 

A többi akanthit-kristályokról szerző megjegyzi, hogy KExwxGorrnak joa- 
climsthali kristályai a szabályos valt formára vezethetők vissza, a midőn a 
tövisszerű kristályon többé-kevésbbé jól a (211), (121), (211), (121), (211), 
Á2D: (AVH AN; (AT: 121) (219). (121 (211), Ü2VY (210) men (191) 
lapok tapasztalhatók. A Bocomárol (Chile) származó kristályokon a szabályos 
121 1) és ELÜL mint rhombos prisma, makrodoma, és piramis tapasztalhatók. Az 


amnabergi kristályok formái, a melyeket Groth ismertetett, így változnak meg : 
dj 11001,-p meg c — 101), y 1103 Ez 1235 b (0) 141) sz 1253 és T 1161) 
— 19751. 

Dr. KRENNER záradéka, hogy az Ag25 segymagában nem kristályodik rhom- 
bosan,v tehát a credruthittal CueS nem is tsomorph. Végül megjegyzi, hogy mivel 
az ezüstsulfid újabb atomistikus írásmódjának egyik főtámasza a redruthit meg az 
akanthit isomorphiája volt, ez pedig dolgozatában megczáfoltatván, egyik támasz- 
tékát ugyancsak elveszti. 

(A ref. megjegyzése. Mivel úgy az akanthit mint az argentit szögértékei 
tág határokkal ingadoznak, a közölt átváltoztatás teljesen megokolt. A fenti jegy- 
zékben hiányzó Dauber közölte g. 18. 20. 1) is a szabályos 121. 19. 161 negyven- 
nyolczasnak megváltoztatható. A mennyiben szerző azonban csakis ennek folytán 
az AgeS és Cu2 S isomorphiáját megczáfoltnak vallja, a ref. úgy véli, hogy kivánatos 
volna, az akanthit szabályos symetriáját még egyéb úton is megbizonyítani, a hol 
az étetési próbák talán első ízben nevezendők, — mert a physikaian isomer tes- 
teknél már gyakran tapasztaltatott az egyes változatok hasonlatossága. Még akkor 
is, míg az Ag2 S meg Cue S isomorph keverékeit meg nem czáfolták, ha az akan- 
thit szabályos valóban, ez az Age S meg Cu2 S isomorphiáját csak annyiban mó- 
dosíthatná, hogy a rnombos Age S még csak keresendő. De mindenesetre meg- 
figyelendő, hogy az ezüstsók az isomorph sorokban az érczeknél nevezetesen 
eltérők, mint pl. a normális sulfarseniátoknál meg a sulfarseniteknél. ) 

SCHMIDT SÁNDOR. 


(16). FRASzENAU ÁGosroNn : Vizsgálatok a seissi havas Datolith szögértékének 
állandóságáról. (Math. és term. tud. Értesítő, 1887, 5, 233—239.) 


Szerző ezen a czímen a seissi havasról származó datolith-kristályok gonio- 
méteres vizsgálatát közli. A materiális a nemzeti Muzeum gyűjteményéből való és 
az újabban ismét megtalált termőhelyről származik. A datolith 1 mm.—1 cm. 
széles kristályokban nagyobb apophyllit táblákra telepedett; a közet mállott 

(129) 


186 TRODALOM. 


zöld melaphyr. Öt kristályt vizsgált meg, a melyeken az alábbi formákat ta- 
pasztalta : 


A... NONE Pcs , Oz ANNLI a DRccztáátse ÁBAN ke ET 

b... 40404. ASolRoor,, d: Eladdh, . Roc Egye ABB az JA 

e . (001. oP "A . 1621! . —6P3 ag . 12131 . —4sR2 

0 AD ei boP2 4 kluetáldd - 12 GEGÉT el AT ZENE 

Mé TOT res PG ADK e KASZÁS UNL SB 

a (201) . —28oo y . MAlj . —4P o . 1423) . 4522 
e Jé sálat Fe NÉ EE 


Az A meg j formák újak. Az egyes kombinálások a következők : a, g, x, o, 
TU zona e (ép Eyes üsllb új heg újpi E01005 1445 loss mas Eg a ÖL Te azdhe ee ún VE 
ANG 9 ím x, 0 d 1, Ul e, OZ ONÉS Tale Fe STORT HANS ee eg AK ETNKriS ta 
lyok rendesen az x . SO0NAS — 9Poo lapjai szerint vékony táblásak ; vastagabb 
kristályokra is akadni, de ezeknél is az x lapjai a legnagyobbak. Az x, g, v, e lap- 
jai átalában véve igen jól tükröztek, az a meg o tükrözése is jó vala; a többiek 
csak középszerűen reflektáltak, a mi leginkább a lapok kicsinységének tulajdonít- 
ható. Kiindulásúl szerző a ScHRöpDER közölte hajlásokat fogadta el, a melyek : 


alas e (100). (004) A00K6I 
a: x (100) : (201).— 44: 47 
ne bisz (NO: OTONZUZB 9: 


Az ezekből számolt tengelyek aránya: a : b : c — 1265 : 1 : 0636, B — 
899 54". Szerző mért hajlásai az alábbiak, a hol az egyes értékek az egyes kristá- 


lyokon nyert középhajlások. 


t obs. calc. 
AS ELOVJESKDONY ES LÁS EZEN SORtA 0 ; 449 47 
het sz S SAKE a 3 b ae 48) 
a: ese (100) (000) ZK "90530 ca . 90 6 
Bo ay COO KE AZ) S ZSLRBZ B ád 97 
Sasha a AKOLEMÍZOT) SZAZ NEBAT ZA A HON ég 
Da DO ENADA) FDA ; 29 46 
(BEN mase (20 EL 1057 9 : 19.92 
SO (01) 2Z iz 3 9657 
Gen dSeá 2 LJES(OT0 SZ 38045 5 38 19 
SSE AZOK 4) ELO á 410 4 
GEGSEDNOJ KON) ZO7Z 24 ; 73904 
ma oz (1 TOJODD ESA SABB 3. hé gAPOÉGT 
reza — NI) 62 EE 3 99 34 
X. ev Na (DON TEO) EZ LSB : 53 28 
ap HONY E ADA) eze BA ÚB, ARYTBE VOKÁL 14234 108 
X 7e E I0N)Y DVI) ESYOT 92 ; 90 18 


(130) 


IRODALOM. 187 


obs. calc. 
HG SA (OO ELSE ; 401 1 
ea SA SL Se Bf a eler / 
4 : 7 — (421) : (A2T) —190 48, 57, 59" . 190 58 
90EŐD CEL 210) ve a) ] 1 8 1094 VI 3) (3) 
Os S VÜZTY DTS) S SZSZ0 8 2830 
e. : w — (211) : (423) — 11.39 : NAG 
w : 8 — (423): (2199 — 746 5 7402 
o Hár (021) : (443) — 29 17 KGB ják b § 
A s (OZ) ENO a0Ag ú Do 


Az új formákat a szögeken kívül övek is meghatározzák; j . 1443] ugyanis 
a [441 : 201] meg [210 : 021] övekkel adatott; az A . 10211 pedig a [210 : 
201] övhöz való. A megvizsgált kristályok képei végül a tapasztalt formák gömb- 
projectiójával egy táblán közöltetnek. HCHMIDT SÁNDOR. 


(17.) Dr. TéGrLás GÁBoR : Jelentés a mult nyáron őstörténelmi és bányászati 
érdekből tett utazásomnak őslénytani eredményeiről. (Orvos-természet- 
tudományi Ertesítő. 1887 ; Kolozsvár. Term. tud. sz. p. 333.) 


A Maros mente, Vizavölgy, Nagy-Szeben vidéke, az Olt vidéke, Kis-Küküllő- 
völgy és vidéke, a Nyárádmente és a Felső-Maros vidéke egyes pontjain talált és 
a szerző tudomására jutott őslénytani adatokat sorolja fel. 

Elephas primigenius fogakat említ: Nagy-Rápoltról, Csáklyáról, Ürményesről 
Décse mellett, Alvinezról, Kelnekről, Oláh-Piánról, Brullyáról, Nagy-Selykről, 
Koborról, Kőhalomról, Mogyorósról, Haranglábról, Sövényfalváról, Rigmányról, 
Nyárád-Gálfalváról, Mikházáról és Magyar- Fülpösről ; 

Elephas primigenius agyarakat és zománezrészeket: Maros-Ujvárról és Ára- 
patakról ; 

Elephas primigenius egyéb csontrészeit: Ürményesről, Kelnekről, Koborról, Kő- 
halomról és Rigmányról ; 

Rhinoceros tichorrhinus zápfogait és ujj-pereczeit : Nagy-Selykről ; 

Rhinoceros állkapcsot fogtöredékekkel Ürményesről 3 

Ursus spelaeus fogait Csáklyáról ; 

Cervus  megaceros-t, Köpeezről ; 

— — alces-t, Ürményesről ; 
— elaphus fossilis agancsait : Boj-Csigmóról, Szent-Mihályról, Rigmányról, 
Gálfalváról ; 

Cervus elaphus fossilis zápfogait Alvinezról ; 

Bos urus priscus-t : Ürményesről, Bervéről, Nagy-Baczonról ; 

Bos primigenius-t : Borberekről, Sepsi-Szent-Gyö rgyről ; 

Eguus primigenius zápfogait: Oláh-Piánról, Rigmányról, Szent-Gerliczéről. 

FRANZENAU ÁGOSTON. 


(131) 


1588 IRODALOM. 


(18.) RZEHAK A.: Die Foraminiferenfauna des grünen Oligocánthones von 
Nikolschitz in Máhren. (Verhandlungen der k. k. geologischen Reichs- 
anstalt, Wien. 1887 ; p. 87.) 


E tályag meglehetős gazdag faunájának leirásánál, mely úgyszólva csakis me- 
szes kovagos héjjú foraminiferákból van összetéve, említi szerző, hogy egy hasonló 
héjjal bíró alakot a Rhabdaminát sikerült neki úgy az elsassi, Lobsann melletti 
septariaagyagban, valamint a kis-czelli-tályagban is találni, melynek ő a Rhabda- 
mina Andreaei nevet adta. FRANZENAU ÁGOSTON. 


(19.) TÉGLÁS GÁBOR: Az erdélyi medencze őöstörténelméhez. (Orvos-termé- 
szettudományi Ertesítő. 1887.; Kolozsvár. Term. tud. sz. p. 55.; p. 181 ; 
D2999) 


E preehistorikus tárgyú három közleményben besző szerző palsxontologiai 
adatokat is, de ezek kettő kivételével, mind KocH régebben közlött adataiból vé- 
tettek. A két uj adat a következő: Gerdély környékéről Elephas primigentus és 
Szent-Gotthárdról egy Bos urus csigolyája. FRANZENAU ÁGOSTON. 


(20.) SrukR D.: Ein neuer Cephalopode aus der Kohlenablagerung von 
Fünfkirchen. ( Verhandlungen der k. k. geologischen Reichsanstalt, Wien. 
ikerszlse 105 1872) 


Midőn 1871-ben szerző a pécsi kőszénképlet viszonyait a eGeologie der 
Stelermarkv czímű művében behatóan ismertette, cephalopodákból csak egy össze- 
nyomott példány volt ismeretes, melyet mint az Ammonütes angulatus Schioth. (?)- 
hoz tartozót emelte ki. A szintáj, melyből e lelet származott, azonban nem volt 
kikutatható. 

A Pécsről szerzőhöz ujabban érkezett küldeményben van egy az Andrásakna 
6-dik széntelep fedőrétegeiből vett vékony szenes mészpad, mely sűrűen egymáson 
fekvő osztrigaköltésből áll. Ezeken legfelül egy teljesen ép cephalopoda fekszik, 
melyet szerző az Arietes bisulcatus BRuG.-nak vélt magyarázhatni. De hogy teljes 
bizonyosságot szerezzen magának e kérdésben, úgy a régibb, mint az újabbi lele- 
teket az alsó lias cephalapodjai legjobb ismerőjének, dr. WxHNER-nek küldötte el 
meghatározás végett. Utóbbi a kérdéses maradványokról körülbelül következőleg 
nyilatkozott: Mindkét pécsi ammonit jól meghatározhatónak bizonyult. Az egyik 
egy igen szép példánya az Arietites semicostatus Young k BiRp-nek, mely Arie- 
tites geometricus OPPEL neve alatt sokkal ismertebb. A második töredék egy 
ammonithoz tartozik, mely az Arietites obtusus csoportjába való, valószínűen az 
utóbbi maga. 

Ezen alakok határozottan az Arietttes Bucklamdi zonánál magasabb, az 
Amaltheus onynotus zona alatti szintájra utalnak. 

Ezek alapján szerző tehát azon következtetést vonja, hogy a. pécsi szén, 
mely mindenkor a liashoz számíttatott, az említett meghatározások által az alsó 
liashoz lesz sorolandó. FRANZENAU ÁGOSTON. 


(132) 


TÁRSULATI ÜGYEK. 189 


TÁRSULATI -UGYEK. 
JEGYZŐKÖNYVI KIVONATOK A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT ÜLÉSBIRŐL. 


KÖZGYÜLÉS 1889. FEBRUÁRIUS 13-ÁN. 
Elnök: Dr. SzaABó Józser. 


Jelen voltak: dr. Staub Móricz, első titkár; Czanyuga József, pénztáros ; 
Böckh János, Gezell Sándor, dr. Hofmann Károly, dr. Krenner S. József, dr. Pethő 
Gyula, T. Roth Lajos, dr. Schafarzik Ferencz, dr. Schmidt Sándor, Semsey Andor 
választmányi tagok; Adda Kálmán, Bakos János, Bernáth József, Braun Gyula, 
Erős Lajos, dr. Fialowszky Lajos, Franzenau Ágoston, Guckler Győző, Halaváts 
Gyula, dr. Iosvay Lajos, Kalecsinszky Sándor, Loczka József, Lörenthey Imre, 
dr. Muraközy Károly, Nagy László, dr. Szádeczky Gyula, Szathmáry Béla, dr. Téry 
Ödön, dr. Thirring Gusztáv, Válya Miklós, Wágner Vilmos, Wieszner Adolf, 
Zenovitz Gusztáv, Zimányi Károly rendes tagok. 

I. Az elnök megnyitván a közülést, megemlíti, hogy azon számot kell adni 
mindenről, a mi a geologiai tudomány terén mint fontos és érdekes felmerült. 
Mindenek előtt a társulat belső tudományos életével kell, hogy foglalkozzunk s ez 
kimerítően a választmány részéről a titkári jelentésben adatik elő ; van azonban a 
múlt évben honunkon kívül történt oly tudományos esemény is, mely a föld ösz- 
szes geologjait érdekli, ez a Londonban tartott nemzetközi geologiai kongressus. 
Erről, mint a ki abban részt vettem, kötelességemnek tartom ezen ünnepies alka 
lommal rövid jelentést tenni. (Lásd e füzet első czikkét). 

II. Elnök bemutatja a múlt 1888 február hó 1-jén tartott közgyűlés hitele- 
sített jegyzőkönyvét. 

III. Elnök a mai közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére BERvárH JÓZSEF 
és Nagy Lászzó rendes tagokat kéri fel. t 

IV. Dr. Sraug Móricz, első titkár felolvassa a társulat múlt 1888. évi műkö- 
déséről szóló következő jelentését : 


Tisztelt Közgyűlés ! 


Történelmi tapasztalat, hogy egy kis csapat szent ügyért való lelkese- 
dése, önzetlensége és összetartása nagy dolgokat tud művelni, mit tölhozok 
azért, mert hazánk legrégibb tudományos társulatainak egyike, a mi társula- 
tunk, tagjainak számára nézve nem áll ugyan első helyen; de produktivitá- 
sára és a munka eredményére nézve bátran és önhittség nélkül állhat az 
elsők sorába. Megmondhatom azt én, ki tiz évvel ezelőtt még távol állottam 
az Önök által képviselt tudományszaktól, de tanulmányaim lassankint ide 

133) 


190 TÁRSULATI ÜGYEK. 


vittek az Önök terére, hol egyik szerény segédmunkás lettem; megmond- 
hatom azt annál inkább ma, mert lejárt ama idő, mely alatt kitüntető bizal- 
muk folytán nagyérdemű elnökünk oldala mellett a társulat ügyeinek vezeté- 
sével voltam megbízva és így följogosítva érzem magamat arra, ma, mielőtt a 
reám ruházott hivatalt ismét az Önök kezébe visszateszem, személyes impres- 
sióimat Önök előtt kitárni, hiven és igazán. Mindnyájan konstatálhatjuk azt, 
hogy a lefolyt három évben szerencsés sikerrel eveztünk azon ezél felé, mely 
a jelenkorban minden természettudomány czélja: a tiszta tudományos 
kutatást a gyakorlati élet, a nemzet vagyonosodásának érdekében előmozdí- 
tani és örömmel tapasztaltuk, hogy társulatunk tagjai ép oly feszült figye- 
lemmel hallgatták meg valamely kristály bonyolódott morphologiai viszo- 
nyainak fejtegetését, mint a hazai agyag- és üveganyagaink gyakorlati 
értékesíthetésére czélzó kisérletek eredményének bemutatását. 

Ime a lefolyt társulati évben a szaküléseinken tartott 21 előadás ismét a 
geologia és rokon tanulmányainak minden ágára terjeszkedett ki. Hazánk 
földjének  geologiai szerkezetére vonatkozó ismereteink figyelemre méltó 
módon szaporodtak. Így dr. SCHAFARZIK FEREncz érdekes adalékot szolgáltatott 
a bakonybéli Somhegy tektonikájához ; Haravárs GyuLA Torontál- és Hont- 
megyékben a mediterránkorú emelet jelenlétét konstatálhatta ; dr. SZONTAGH 
Tamás ugyanezen megye ásványvíz-gazdagságára figyelmeztetett ; BöckH JÁNos 
pedig Közlönyünkben közölte ama, érdekes és fontos megfigyeléseit, melyek- 
kel a trias előfordulását Szászkabánya környékén tudta megállapítani. 
Helyén van, hogy itt egyszersmind megemlékezzem a m. kir. földtani intézet 
az érdekes adatokban bővelkedő 1887. évi jelentéséről is, melyben dr. KocH 
AwraL Torda környékének déli vidékén, dr. PerHő Gyura a Fehér-Körös 
balpartján a Hegyes-Drócsa hegység északi kiágazásaiban, Lóczy LaJos az 
ezzel szomszédos Hegyes környékén; dr. Posewirz TrvapaR Máramaros- 
megyében Kőrösmező vidékén; T. Rorm Lasos Stájerlak déli és Stájerlak- 
Anina keleti környékén ; HaLavárs GyurLA Dognácska környékén és dr. ScHA- 
FARZIK FERENCZ Orsova és Mehádia környékén eszközölt geologiai fölvételeik- 
ről; végre GEZELL SÁNDOR a körmöczi érczbányaterületen eszközölt bánya- 
geologiai fölvételeiről az észleletek gazdag tárházát találjuk. 

Petrographiai tekintetben fölemlíthetem dr. SCHAFARZIK FERENCcz közle- 
ményeit a balatonvidéki Kapolcshegy bazaltjának nagy biotitzárványáról, 
trachytláváink köőzetzárványairól, valamint számos az említett intézeti jelen- 
tésben található kőzetek mikroskopikus meghatározásait. 

Hazánk ásványgazdagságára vonatkozó ismereteinket gazdagította 
dr. SCHMIDT SÁNDOR a szomolnoki bányaégés után talált és dr. SzaBó JÓZSEF 
által árzénes savnak fölismert claudetit krystallographiai tanulmányozásával 
és dr. SCHAFARZIK FERENxcz bemutathatta a Lux Józser tagtárs által bekül- 
dött kotterbachi calcit és ankerit kiváló szép példányait. 

A palzontologia FRANZENAU ÁGosrox-nak köszöni a budai márgában 

(134 


TÁRSULATI ÜGYEK. 191 


előforduló Pleiona nevű új foraminifera-genust ; HALAvÁTS GYULA megismer- 
tette a Resicza melletti Sztirnik-barlangotsés az ebben előforduló diluviális 
emlős állatok maradványait ; dr. SCHAFARZIK FERENCZ leirja Közlönyünkben 
Carya ventricosa Brnegt. sp. ama gyümölcsét, mely az Esztergom melletti 
Nummaulites Tschihatscheffi mészkőben találtatott; dr. SrauB Mónrcz leirja 
ama növénymaradványokat, melyek a straczenai völgyből valók és támogat- 
ják ama régibb állítást, hogy ott az aguitániai emelet is föllép és végre 
bemutatja a nagysága és előfordulásának körülményei miatt nevezetes Sabal 
major Ung. sp. levelét, mely a nagyenyedi Bethlen-főiskola muzeumában 
őriztetik és egyéb előadásában a legújabb palxontologiai irodalom alapján 
ama kérdéssel foglalkozott: vajjon van-e jogosultsága ama hypothesisnek, 
mely szerint a föld sarkai a hosszű geologiai korszakokon belül megváltoz- 
tatták-e helyüket vagy nem? 

Ezek után csak igen örvendetes jelenségnek tekinthetjük azt, hogy 
hazai geologusaink a hazától távol fekvő vidékek geologiai viszonyaival is 
foglalkoznak és ezáltal a külföldi szakkörökben növelik társulatunk jó hír- 
nevét. Így dr. SzápeczkY Gyura kimutathatta, hogy Svédországban hazai 
rhyolithjainkkal tökéletesen megegyező kőzetek fordulnak elő, melyekben 
aztán dr. SCHMIDT SÁNDOR a beaumontit kristályait fedezte föl; dr. PosewiIrz 
Tivapag Közlönyünkben írt a laterit előfordulásáról Borneo szigetének nyu- 
goti részén és legfiatalabb tagtársaink egyike, az idegen földrészeken kutatni 
vágyódozó ifj. JANKkó JÁnos a Nil deltájára vonatkozó érdekes megfigyeléseit 
adta elő; végre köszönettel tartozunk dr. WaRrHa ViwxczE tagtársnak is 
azért, hogy a svájczi czölöpépítkezési korból származó kő- és bronztárgyak 
gazdag gyűjteményét mutatta be, e mellett a lelethelyek geologiai viszonyait 
előadván ; ez által figyelmeztetvén ama lehetőségre, hogy hazánkban is ama 
kor eldönthetetlen bizonyítékaira fogunk akadhatni. 

Nagy örömmel tartok szemlét ama munkálatok; fölött, melyek a 
geologiai kutatások a gyakorlatban való értékesítését illetik és itt első helyen 
PETRIK GÉzA tagtársunkat kell fölemlíteni, ki beható kisérletek útján ipar- 
kodik hazai, eddig haszonvehetetleneknek tekintett rhyolith- és agyagkőze- 
teink. alkaimazhatóságát kimutatni; az ő és KawxrwsER János kisérleteiből 
kitünt továbbá, hogy ama mediterránkorú homok, melyről HALaAvÁTS GYULA 
előadásából vettünk tudomást, az üveggyártásra alkalmas és végre föl kell 
említeni ama vegyi vizsgálatokat, melyeket KALECSINSZKY SÁNDOR a m. kir. 
földtani intézet chemiai laboratoriumában buzgón folytat és melyeknek 
eredményét mindannyiszor szaküléseinken bemutatja. Midőn meggondoljuk 
azt, hogy KALEcsisszky Kún-Félegyháza két kútja vizének egy-egy literé- 
ben 1652, illetőleg 3"39 gramm fix maradékot talált, akkor Alföldünk derék 
népének érdekében csak azt kivánhatjuk, hogy KALEcsisszkY a szentesi 
artézi kút vizének vegyelemzéséről szóló értekezése a mérvadó körökben a 
kellő méltatásra találjon. 

(135) 


192 TÁRSULATI ÜGYEK. 


Selmeczbánya fiók-egyesületünk tisztelt tagjai a lefolyt évben szinte 
versenyeztek, velünk a munkásságban. FALLER KÁROLY, SCHMIDT GÉzA és 
WIESZNER ADOLF általános érdekü előadásain kívül a többiek leginkább saját 
megfigyeléseiket közölték. KAMENAR JózsEF értekezett a szegényérczek érté- 
kesítéséről ; LupwiG JózsEr a károlyaknai 7-ik nyilamnál tapasztalt telepü- 
lési viszonyokról; BorHÁR Gyura az ó-antaltárnai Ede-reményvágat geolo- 
giai szelvényét mutatta be; MARrriwxy Isrvásx megismertette a vihnyei Szent- 
Háromság-akna körüli mélymíiívelést és HEGEpüs PÁL az István-telér és 
mellékerecseinek tulajdonságait. Ha mindezek az előadások legelső sorban 
a bányászt érdeklik ; mégsem tagadható, hogy a geologus bennök sok figye- 
lemreméltó adatot talál és ez okból, ha utólján is említem, de azért utolsó 
helyen nem áll KREmwsirzky JAKAB Közlönyünkben megjelent közleménye, 
melyben az arany előfordulására vonatkozó kedvező és kedvezőtlen körül- 
ményeket fejtegeti és előadja tapasztalatait, melyeket magának e tekintetben 
Vöröspatakon szerzett. Ü 

Ennyit tisztelt Közgyűlés ! bátorkodtam társulatunk tagjainak a lefolyt 
évben kifejtett szellemi munkásságáról fölhozni és midőn még arra, is figyel- 
meztetem, hogy Közlönyünk műlt évi kötete több ismertetést és irodalmi 
rovatában 20 referatumot közölt, melyekért mélyen tisztelt elnökünknek, 
GEZELL SÁNDOR, dr. SCHMIDT SÁNDOR, dr. SCHAFARZIK FERENCZ, FRANZENAU 
ÁGosr, dr. PerHő Gyura és Loczxka Józser tagtárs uraknak mint e rovat 
buzgó munkatársainak őszinte köszönetet mondok, ama megnyugvással zár- 
hatom be e szemlét, hogy nem hivatalos hízelgés sugalta jelentésem beve- 
zető sorait. 

Midőn a tavalyi Közgyűlés alkalmával a tisztelt tagtársak a választ- 
mány ama indítványát elfogadni méltóztatták, hogy . Magyarország geologiai 
térképét kiadjuk; a határozat végrehajtásával megbizott választmány azt 
ajánlja, hogy a térkép az elkészítés költségén a társulati tagoknak rendelkezé- 
sére bocsátassék, mit azon szándékból javasolta, hogy e térkép, — melynek ki- 
adatására magánvállalkozó nem jelentkezett és ha jelentkezett is volna, a tér- 
kép bizonyosan csak jóval magasabb áron juthatna szakembereink kezébe — 
minél szélesebb körben elterjedjen, hogy Közlönyünk olvasásánál egyik segéd- 
eszköz legyen és egyszersmind fölébreszsze a szabadban való kutatás utáni 
vágyat. A tisztelt Közgyűlés akkor elhatározta egyszersmind, hogy e czélra 
SEMSEY AxpoRk, mélyen tisztelt tiszteleti tagtárs úr által fölajánlott összeg a 
lefolyt év jövedelméből 500 frttal megtoldassék, mi, a mint ezt a tisztelt 
tagtársak a kezükben levő pénztári leszámolásból tapasztalhatják, tényleg — 
megtörtént. A térkép ügyét most már végkép biztosítottnak tekinthetjük, 
mert társulatunk javát folyton szívén hordozó tisztelt választmányi tagunk- 
nak, Böckn JÁnos igazgató úr ő nagysága szíves közbenjárásának köszönjük, 
hogy a térkép költségeinek fedezéséhez a nagyméltóságú m. kir. kereske- 
delmi, ipar- és földmívelési miniszterium szintén 500 forinttal járúl azon 


136 


TÁRSULATI ÜGYEK. 1953 


egyedüli föltétel alatt, hogy a térkép czímében a m. kir. földtani intézet 
közreműködésének kifejezés adassék és hogy a térképből 100 példány az 
intézet rendelkezésére bocsáttassék, mely föltételt illetőleg nem nehéz eldön- 
teni, hogy melyik fél — ha itt egyáltalában felekről szabad szólani — veszi 
leginkább hasznát. A térkép ezek után azonnal munkába is vétetett és a mint 
az itt kitett lenyomaton láthatják, annak topographiai alapja már is kész; a, 
választott mérték pedig — 1 :1.000,000 — a térképet nemcsak megfelelő 
nagyságban, hanem tetszetős alakban is tünteti föl. Elkészülte után 1100 
példány fog rendelkezésünkre állani és bizton reméljük, hogy erkölcsi sikere, 
mely miatt kiadatására vállalkoztunk, meg lesz. HALavÁTS GyuLA tisztelt 
tagtárs úr azonban választmányunknál beadott és a tisztelt Közgyűlésnek 
ezután bemutatandó indítványa értelmében sérelmet és veszedelmes prece- 
denst lát a választmány abbeli javaslatában, hogy a térkép a társulati tagok- 
nak nem ingyen, hanem az elkészítés és a szállítás költségén szolgáltattas- 
sék ki. A választmány nem haboznék HaraAvÁárs GyuLa tagtárs úr indítványát 
elfogadni, ha a társulat vagyoni állapota megengedné az ilyen bőkezűséget, 
de meg van győződve arról, hogy minden társulati tag, mely e térképnek 
hasznát fogja venni, örömmel fogja ama szerény összeget lefizetni, melyet 
érte kérni fogunk, és inkább abban véljük a veszedelmet látni, hogy szűk 
anyagi viszonyaink között a szerény tagsági díj mellett mindent ingyen 
adjunk és megfoszszuk magunkat attól, hogy a térképre fordított költség meg- 
térülése után új közhasznú eszme megvalósításához foghassunk. A választmány 
1889. febr. 2-án tartott ülésében behatóan foglalkozott e kérdéssel és vala- 
mennyi szavazattal egy ellen, elhatározta, a tisztelt Közgyűlésnek azt ajánlani, 
hogy HaLavárs GyuLa tagtárs úr indítványát elfogadni ne méltóztassék. 

Működésünk iránt a külföldi szakkörökben az érdeklődés folytonos 
növekedésben van ; ezt mutatja leginkább a legjobb rendben lefolyt csere- 
viszony, melyben 49 társulattal állottunk, és melynek könyvtárunk 48 kiad- 
ványt 60 kötetben és 85 füzetben köszönünk; ezenkívül ajándék útján a 
következők tanúsítottak figyelmet társulatunk iránt: AGassiz SÁNDOR, 
Buyrr A., dr. CoxwENTz, FELix JÁNos, HINTZMANN ERNŐ, HOERNES REzső, 
KALECSINSZKY SÁNDOR, DIEGMETH KÁROLY, ÖTACH FRIGYES lovag, WEIwx JÁnos, 
a magyarországi Kárpátegyesület, a mexikói csillagvizsgáló intézet, a gyer- 
gyó-ditrói rom. kath. polgári fiú-iskola, a biharmegyei régészeti és történelmi 
egylet, a washingtoni nemzeti muzeum, és a, m. tud. akadémia. 

Tisztelt Közgyűlés ! Ha az eddigiben oly szerencsés voltam, csak örven- 
detes tényekre becses figyelmüket irányozni; most kötelességem társulati 
életünk szomorú óráiról is megemlékezni. A lefolyt trienniumban a halál 
25 tagtársat ragadott ki sorainkból. Évről évre növekedett az irgalmatlan 
kaszás munkakedve ; míg 1886-ban 53; 1887-ben 9 tisztelt és szeretett tag- 
társ kimúltát gyászoltuk ; a lefolyt 1888-iki évben 13 tagtárs vett örök időre 
búcsút körünktől. És érzékeny a veszteség, mert a boldogúltak sorában min- 
(137 13 


e) 


Földtani Közlöny, XIX. köt. 1889. 


194 TÁRSULATI ÜGYEK. 


denek előtt gyászoljuk legbuzgóbb, legtiszteltebb és legszeretettebb tagjaink 
egyikét, volt alelnökünket: Zsrcmoxpy VILmos-t! Nem rajtam áll, hogy e 
férfiú küzdelmét az életben, szenvedéseit a hazáért, elhervadhatatlan érde- 
meit a közügyekért és társulatunkért ecseteljem ; a választmány igen bölcsen 
tette, midőn e tisztségre BöckH János választmányi tag urat kérte föl, kit a 
becsülés és baráti szeretet fűzte a boldogulthoz. Ő fogja a jövő közgyűlésen 
ZSIGMONDY VILMos egyéniségét, az érdemekben és sikerekben gazdag élet- 
pályáját híven leírni : ez lesz kegyeletünk legszebb áldozata ! 

Ép oly érzékeny veszteség tudományos és közéletünkre Dr. HUNFALVY 
János halála. A magas Tátra tövén ringatták a szerény földmíves fia böl- 
csőjét. A tanulási vágy, mely már édes apjában megvolt, ki a megye tanult 
uraival való társalkodás útján megtanúlta a latin nyelvet és mely vágy idősbik 
fiát, HuvFranvY PÁL híres nyelvtudósunkat vitte oly magas polczra, nem en- 
gedte meg, hogy atyja szándéka, ki János fiát, mihelyt az elemi iskolát bevé- 
gezte, valami mesterségre akarta megtaníttatni, megvalósuljon; hanem a 
tehetséges fiú szintén járhatott a tudós iskolába és mint nevelő szerezte meg 
magának nemcsak a megélhetésre szükségest, hanem félre is tehetett annyit, 
hogy 1845-ben GREGUSS ÁGosr társaságában beutazhatta Németországot, 
Hollandiát és Belgiumot. Kiválóan a nyelvészettel és történelemmel foglal- 
kozott és midőn a lelkészi vizsgálatot letette, 1846-ban Kézsmárkra hívatott 
meg az újonnan fölállított jogi tanszékre. De csak rövid időig tartott taná- 
roskodása. Az 1848-iki év vihara a fiatal tanárt sem hagyta érintetlenül és 
hő hazaszeretet sugalta czikkeivel vonta magára a mindent sújtó hatalom 
organumainak haragját; telségsértés vádja alatt állott Huwsrarvx Eper- 
jesen a bíróság előtt és ugyanott hét hónapig bezárva is tartatott, bizonyosan 
nem sejtvén azt, hogy majdan a király kegye tanácsosai közé fogja iktatni. 
A börtönből kiszabadúlván, ismét tanszékét foglalta el, azonban a sújtó kéz 
onnét elkergette. HuNFaALvY most, 1552 óta ismét mint nevelő kereste min- 
dennapi kenyerét, de ez az idő reá nézve igazi nyereség volt, mert habár akkor 
is foglalkozott történelmi és irodalmi tanúlmányokkal, mégis a természettudo- 
mányokra is terjesztette ki figyelmét és ez tette — geographussá. HUNFALVY 
tanúlmányi menetének lehet ama sajátságos irányt tulajdonítani, mi föld- 
rajzi munkáiban föltalálható. Egyikben sem lép előtérbe a természettudo- 
mány ; de mégis alkotott természetes egységeket, nem ignorálván azt, a mit 
a geologiai tényezők alakító munkájának lehet fölismerni. A geologiába tisz- 
telt elnökünk vezette be, kivel bejárta fővárosunk érdekes vidékét, mely elég 
bő anyagot szolgáltat tisztességes geologiai cursus végzésére. HUNFALVY 
1861-ben lett a műegyetemen, 1870-ben pedig a tudományos egyetemen a 
földrajz tanára és ez idő óta van hazánknak gazdag földrajzi irodalma i8 és 
tanszékével meg a földrajzi társulat alapításával, melynek HuwFauvYx kez- 
dettől fogva volt elnöke, veszi kezdetét nálunk a földrajz nagyobb terjede- 
lemben való mívelése.- A ki utána jön, megtalálja a fölszántott talajt és ha 


138) 


TÁRSULATI ÜGYEK. 195 


utóda szerencsés lesz a magvak elhintésében, rövid idő múlva e tudomány- 
ban is magas színvonalon fogunk állani. 

Ez év halottjai közé tartozik még HERRIcH KÁROLY is, a magyar mű- 
szaki tudomány legrégibb bajnokainak egyike, ki élénk érdeklődéssel viselke- 
dett a geologia iránt, mit fájdalom, a boldogúlt fiatalkorú szaktársainál, 
tekintettel jelenlegi nagyobb számukat, nem abban a fokban tapasztalunk, 
mintsem azt elvárhatnók. Mindenesetre jellemző, hogy a palermoi mernökök 
és építészek collegiuma fölkereste a társulatunkkal való csereviszonyt, tag- 
jaink sorában pedig vajmi csekély a mérnökök és építészek száma ! 

A tudomány iránti szeretet vitte társulatunk kötelékébe GHyczy KÁL- 
MÁN-t is, kiben nemcsak a tagtársat, hanem a haza javáért lelkesedő, szen- 
vedő hazafit is gyászoljuk, kinek dicséretét számos nekrologjainak egyikében 
a következő szavakkal találom kifejezve : vOly férfiú, ki soha az ország javán 
gondolkodni meg nem szünt; oly politikus, ki soha lelkiismerete ellen nem 
vétett ; oly ember, kinek senki sem volt soha ellensége. 

Alig van fővárosunkban a tudományt mívelő vagy a jótékonyságot gya- 
korló társulat, mely nem fájlalná WeErIsz BERNÁT FERExcz halálát és wöre- 
geinkv egyikét vesztettük dr. SZELÉNYI LaJos Tápió-Szele főorvosában is ; tag- 
társakat gyászolunk továbbá Mikorav LászLó iglói ügyvédben és SZAKÁCS 
IsTvÁáN kecskeméti tanárban is, ki noha kevés kedvet érezhetett Kecskemét 
homokos talaján a geologia művelésére, mégis örömmel csüngött tudományán, 
melylyel az egyetemen megismerkedett és egy térkép szerkesztésével foglal- 
kozott, melyen az ásványok hazánkban való elterjedését akarta föltüntetni. 

Fiókegyesületünk a lefolyt évben három tagtársat temetett el a selmeczi 
bérczek tövén : SCHREDER REzső kir. bányatanácsost, TrrzE JÓZSEF és KUNTZL 
GÁBOR m. kir. bányatiszteket, mind a három az állam hű szolgái és tudo- 
mányunk kedvelői. 

Tiszteleti tagjaink sorát sem kimélte a halál, kiragadta ennek legrégibb 
tagját: gróf THus LEo-t. A hány politikai pártlap csak van a Lajtán innen és 
a Lajtán túl, mindegyik foglalkozott a maga pártszempontjából az elhúnyttal ; 
de egyben minden párt megegyezett, tudniillik abban, hogy az elhúnyt a leg- 
műveltebb és legképzettebb arisztokraták egyike volt, ki, ha megmarad a 
fiatal éveiben megkezdett irányban, a humanismus és a tudomány kizárólagos 
mivelése mellett, örök időkre elhervadhatatlan babérokat szerzett volna 
magának. Mink, kik az általa alapított iskolarendszer növendékei voltunk, 
csak azt bizonyíthatjuk, hogy hazánkhoz és nemzetiségünkhez való ragasz- 
kodásunkat az idegen befolyás nem bírta elenyésztetni; de örömmel consta- 
tatáljuk azt 15, hogy a boldogúlt szerény társulatunk iránt különös elősze- 
retettel viselkedhetett, mert akkor, midőn minden módon akarták megbéní- 
tani nemzeti culturális törekvéseinket, társulatunk 1850-ben megkezdhette 
működését és az meghálálta a pártfogást azzal, hogy a pártfogót tiszteletbeli 
tagjává tette. 

(139) ü 13§ 


196 TÁRSULATI ÜGYEK. 


Midőn e sorokat irom, hírét veszem annak, hogy tiszteleti tagjaink 
legfiatalabbikainak egyike, MENEGHINI GIUSEPPE olasz senator Pisában 1889. 
januarius 29-én meghalt ! 

Így, tisztelt Közgyűlés! a lefolyt triennium halottjainak száma meg- 
haladja a 25-öt és ha hozzá teszem még azt, hogy ugyanezen idő alatt 25 tag 
önkényt vált meg tölünk; 15 pedig az alapszabályok 18. §-a értelmében 
törültetett; az örökítő tagok sorába pedig 5 tag — köztük 4 volt rendes 
tag — ; a rendes tagok sorába végre 53 új tag lépett ; akkor csak fájdalommal 
constatálhatjuk azt, hogy a 3 év lefolyása alatt számunk nem emelkedett ; 
hanem ellenkezőleg 8 rendes taggal fogyott. 

E jelenség okát hiába keresem társulatunk belső viszonyaiban; tevé- 
kenységünk fokozódottabb mint valaha; dolgozataink belértéke semmivel 
sem áll alább a külföldieknél; nincs ága a geologiának, melynek nem volna 
már művelője ; a szerény tagsági díjért pedig annyit nyújtunk tagjainknak, 
mint egy hazai vagy külföldi társulat sem és így majdnem hajlandók lehe- 
tünk azt hinni, hogy megbocsáthatlan közömbösség uralkodik azokban a 
körökben, melyekben legelső sorban kellene ügyünk iránti érdeklődést el- 
várni; de midőn a hozzám intézett és a kilépést bejelentő leveleket átolvasom, 
meggyőződöm arról, hogy a baj forrását leginkább sanyarú anyagi viszo- 
nyainkban kell keresni. A kilépett 25 tag túlnyomó része a közszolgálatban 
megöregedett férfiakból áll, kik nyugalomba vonúlván, szerény, sok esetben 
túlszerény nyugdíjjal kénytelenek az élet mindennapi szükségletét fedezni és 
így megbocsátható ama fiatal magyar királyi bányagyakornoknak is, ki kilé- 
pését azzal igazolja, rhogy 23 forintból álló havi fizetésével nem fedezheti a 
tagsági díjat) . 

Mindazonáltal reményteljesen tekintünk a jövőbe; csak tartsuk meg 
munkakedvünket, érvényesítsük befolyásunkat a fiatalabb nemzedéknél, buz- 
dítsunk és serkentsünk mindenkit munkára: a magyar földtani társulat 
mindig fog helyt állani ! 

És most, tisztelt Közgyűlés ! leteszem a jegyzői tollat, mert lejárt az idő, 
a melyre kitüntető bízalmuk folytán a titkári tisztség viselője voltam. Ezért én 
Önöknek újból mondok köszönetet ; köszönöm titkártársamnak, dr. SZONTAGH 
Tamás barátomnak szíves közreműködését ; köszönöm mélyen tisztelt Elno- 
künknek és a választmány tagjainak becses támogatását és kérem, válasszanak 
most, a jövő trienniumra ismét olyan férfiakat, kik teljes bizalmukat bírják 


V. Titkár bemutatja a társulati pénztár állapotáról szóló következő jelentéseket : 


Pénztári jelentés a magyarhoni földtani társulat 1888-ik évi pénztári 
forgalmáról, pénztárának és vagyonának állásáról az 1888. év 
deczember hó 31-én. 


Az ISS8. évi februárius 1-én tartott közgyűlés felkérte PFISzTER KÁROLY, 


WIESZNER ÁADporF és SZATHMÁRY Béna rendes tag urakat, hogy a társulat pénztári 
(140) 


TÁRSULATI ÜGYEK, 197 


könyveit és számláit, valamint az ide tartozó okiratokat átvizsgálják, A meg- 
nevezett urak e megbízásnak 1889. évi januárius hó 12-án eleget tevén, a megejtett 
pénztárvizsgálat után a következő nyilatkozatot állították ki: 


cAlulirottak a magyarhoni földtani társulatnak 1888. évi közgyűlésé- 
től nyert megbízás folytán megvizsgálván a m. földtani társulatnak 1888. évi 
számadásait és pénztárkezelését, a következőket találták : 


Alaptőke 1888. évi deczember 31-én : 


Értékpapirokban. s 2. ... --- ..- 9600frt— kr. 
Kötelezvényekben .-. 2-2 ---  -.-  --- , 605 4.— a 
IRÉSZDÉRZDON ge al öt e faág e 30 a 12 a 

Összesen — ... 10,235 frt 12 kr. 


Forgótőke 1888. évi deczember 31-én: 


Bevétel EN SETÉT STT ETT STO HESS Kea 
TAEKA Ef esöszéő jur eges se A S 3595 cJ4Á0O Is 
TEGÉSTHBB 515 Írt 45 kr., 
mely maradványban a közgyűlés által Magyarország földtani térképe számára meg- 
szavazott költség (500 frt) benfoglaltatik. 
Kelt Budapesten, 1889. januárius hó 13-án. 


WIESZNER ADOLF s. k., PFISZTER KÁROLY s. k., 


SZATHMÁRY BÉLA "8. k. 


mint a pénztárvizsgáló bizottság tagjai. 


I. Az alaptőke állása 1888. végén. 


Értékpapir Készpénz Kötelezvény 


1. Az 1887. évről áthozatott  ... 9400 írt — kr. 11frt67kr. 645írt— kr. 
2. Vásárolt értékpapirok névérték : 

szormitol se 5 la (KILL DO e a —— 4 — a — a — a 
3. Befizetett örökitő díj. 4 dözyénlt SZ illan ks gt ee a 

4. Részletfizetések az örökitő nyi- 
latkozátok alapjám ... J. 0 --i Ed Ea 70) szzzétai d jéemelzb AG 
5. Adomány E ela sátát Bél B ge LV — ( — a 5 a — a sznatázd 
Összesen ... 9600frt—kr.  — 201frt67 kr. 645 frt — kr. 

Ebből levonván : 1. A vásárolt ér- 
tékpapirok árát. ,, 2 a SZESZ 171. 55ua aes áat ét 

2. A részletfizetések által Éöztétt j 

törlesztések  . .. be EE SEEÉNT emu zzz jössz e 
a tényleges alaptóke 1958 végén . 2. 9600 frt— kr. 30 frt 12 kr. 605 frt — kr. 


Az alaptőke ezek szerint az 1887. évhez képest 178 frt gő krral szaporodott. 
(141) 


198 TÁRSULATI ÜGYEK. 


II. A forgó tőke 1888. évi bevételei és kiadásai, 
összehasonlítva az előirányzattal. 


a) Bevetel : 
öle Te lett Tényleges bevétel 
888-r. 


1888-ban. 
1. Pénztári maradék 1887 végén ... ... .. 139 Írt 84 kr. — 139írt 84 kr. 
2. Herczeg EszTERHÁZzY MixLós évi adománya ... 420 ( — . 0 ag EG 
SS RÓTSZÁSOS SOZÓlY A ESTE ETO 0V EKE EAST 04010 FEEgta 
4. Alapítványi kamatok SEN ESÉ E jé Fest KÁJUT Eszes 490 a — s 
5. Takarékpénztári kamatok bapülgset. 1 egét 18 c — a US a 31 
6. Évdíj-hátralékok tt ÜL ROSet s szt KG ZET ELSE 
7 livdíjak 1998r4foV VÁLOK c azrt! AÓVÁNNB LAKO V a Et aló HLTO e 
8. Selmeczbányai FL álslsi járuléka .. .. 120 c — a 117 c — a 
JABIÓAZOTÓBOK 3 6 art eset nyezlgék ÉSZBE 4 ER 180 c — a 242 c 40" a 
TO SOKklövéldíjalkza tk éz káV kát ses bagsse sss sa 0 16 az 
id ésbladottikiadványoká Metál 25 c — a 09741 1 TT 
12. "Megtérült postaköltségokk. pe zéeik ea er r LG ESÜNK 
43. BöcxH János v. t. adománya 0.2 ...  .-- sza út 34 c 62 a 


Összeg 3982frt84 kr. 4110frt 85 kr. 
vagyis a forgó tőke tényleges bevétele az előirányzatot meghaladja 798 frt 1 krral. 


b) Kiadás. 


Előirányozva lett Tényleges kiadás 


1888-ra. 1888-ban. 
1. c Földtani Közlöny a ERONN EKET CS ÉBE 2000 frt — kr. 2424 frt 08 kr. 
2. M. kir. Földtani Intézet c Évi Jelentéses külön 
TenyonmatanMez : tesi késs és, mio zött 200 a — a 194 c 67 a 


3. PETRIK [LaJos, a hazi porczellán földekre és 
rhyolitokra vonatkozó dolgozatainak külön 


Jonyomatal aes isa e EE ézásg BE — a — a 26 c 705 
4. Magyarország Feplostai TErLÉnE E ZT05 ad HOO KA St 500 a —? a 
5. Tisztviselők tiszteletdíja Ad szét k Rád) eg  T00ZEÉNE 400 a — 
6. Titkársegéd tiszteletdíja 7... ... ---. --- 60 4 — a 25 c — a 
7. Szolgák fizetése és jutalomdíja  ... ... ... 160 c — a 169 c 56 a 
SZAPOStaköltségok vzes GET LEN ÉS E e: 200 c — a VOT ACT, ét 
9. Csomagolási költségek kölest ááá esik E HÜLE K 96 c 67 a 
10. Oklevelek kiállítása és egyéb nyormtatványok 60 c — a 72 c 41 x 
11. Iroda- ég vegyes költségek AJÁN Odeon 30 c — a 88 c 54 a 


Összeg 3940 frt — kr. 4095 frt 40 kr. 


! Ez összeg azért mutat az előirányzathoz képest nagyobb összeget, minthogy 
ez évben az 1889. évre szóló előfizetések 52 frt 50 krt tettek. 
I ? Ez összeg csak az 1889. évben kerülvén kifizetésre, egyelőre a takarékpénztárban 
van elhelyezve. 
" A titkárok az 1888. év II-ik felére eső jutalomdíja az 1889. évi költségvetést. 
terheli. j 
142) 


TÁRSULATI ÜGYEK. 


A forgó tőke 1888-ik évi kiadá 
tot ; de 

levonván a bevételekből 

a kiadásokat 


marad a pénztárban : ... 


199 
sa 155 frt 40 krval meghaladja az előirányza- 


4110 írt 85 kr. 
4095 c 40 krt, 
lö frt. 45 kr. 


Vagyoni állás 1888 végén: 


Értékpapirokban 
Kötelezvényekben 


Az alaptőke pénzkészlete 
A forgó tőke pénzkészlete ... 


Dr. SrausB Móriucz, 
első titkár. 


9600 frt — kr. 
605 4 — a 
30 a 12 a 
15 ac 45 a 


10,250 írt 57 kr. 


Osszesen 


CzawsyuGa JÓZSEF, 
pénztáros. 


VI. Elnök az 1889. évi számadások, rpénztári könyvek, a vagyon és pénztár 


megvizsgálására, PFISZTER KÁROLY, 
tagokat nevezi ki. 


WIESZNER ÁDOLF ÉS SZATHMÁRY BéLa rendes 


VII. Titkár előterjeszti az 1889. évre szóló pénztári előirányzatot. 


Pénztári előirányzat 1889-re. 


Bevételek. 
1. Pénztári maradék 1888 végén .. --. --- --- --- 15 frt 45 kr. 
9. Herczeg EszregHázv MIxLós évi adománya ...  --- V 490 c — a 
SZOZSZÁGOB BSRÓLY EA AVE RO EAT ASE RAN ZÉTAN EZEN TAB E  ESEEZEZT SE 140040) — 
4. Alapítványi kamatok eőárzzőp lass gegek Se E 500 a — ua 
5. Takarékpénztári kamatok  -.- SSZNN ESB ts: ia 0 
6. Evdíj-hátralékok ÉRA ÉLÉÉ 9 GÉ VESE BEKA ee ész e ee SZ 
d. Elyaljak L880-E8 sét esg zs (EE Sea áá áT Ő Ze AB 00 
8. Selmeczbányai fiókegyesület járuléka — --- --- -— -— - 114 a — a 
GRAZ et ése kerek ően , SE MEz e ez eztet ra ZT ESNE 9294 c — a 
10. Oklevéldíjak ed peda net ésa tén es VEGYE 90 c — a 
11. Eladott kiadványok ga adá Bása aal MESÉS eV 
12. Megtérült postaköltség  --- --- -— eTO ÁT S Must 
Összesen ... 3935 frt 45 kr. 
Kiadások : 


. Földtani Közlöny ... 
M. kir. földt. intézet évi 
. Tisztviselők tiszteletdíja ... 
. Titkársegéd tiszteletdíja 
Szolgák fizetése és jutalomdíja 
. Postaköltségek  ... 
Oklevelek kiállítása és 
Iroda- és vegyes költségek ... 


app megter 


x E tétel a titkárok 1888. máso 


jelentésének különlenyomatai 


egyéb nyomtatványok BÁ szja eyátjsét 


. 9940 frt — kr. 
900 
1000 
60 
160 
170 
vé 
30 a 


Összesen .-- 3935 írt — kr. 


kj 


Dr. Sraus MóRicz, 
első titkár. 


dik félévi jutalomdíjával is van megterhelve. 
(143) 


200 TÁRSULATI ÜGYEK. 


VIII. Elnök felhivja a közgyűlésen jelenlévő tagtársakat, vajjon nincs-e a, 
tiszti jelentésekre valami észrevételök. 

Erre szólásra senki sem jelentkezett s a közgyűlés egyhangulag tudomásul 
vette a felolvasott tiszti jelentéseket. 

IX. Elnök felhivja a jelenlévő tagtársakat, hogy netalán a közgyűlés elé 
tartozó indítványaikat előterjeszteni sziveskedjenek, mire az első titkár, HALAvÁTS 
Gyuta rendes tag úr következő, irásban beadott indítványát felolvassa : 


Inditvány. 


A magyarhoni földtani társulat alapszabályai értelmében van szerencsém 
jó eleve bejelenteni, miszerint én a folyó 1889. évi febr. 9-én tartandó közgyülésen 
egy indítványt kivánok tenni. A tisztelt Választmány határozatainak a Földtani 
Közlöny XVIII. kötetében megjelent közléséből ugyanis azt olvasám, hogy Magyar- 
ország megjelenendő átnézetes földtani térképe a társulati tagoknak nem tagillet- 
ményként fog kiosztatni, hanem — bár csekély áron — eladatni. Miután pedig 
én ezt a határozatot a társulati tagokra nézve sérelmesnek tartom, lesz szerencsém 
a közgyülésen azt inditványozni, miszerint a szóban forgó térkép a társulati tagok 
közt ingyen, tagilletményképen osztassék ki. 

Magyarország átnézetes földtani térképe, a hogy én tudom, 1500 frtba 
kerül. Ebből a társulat egy harmadot fedez, Nagyságos Semsey Andor úr 500 frtot 
ajánlott fel, míg a még hiányzó 500 frtot a m. kir. földtani Intézet fedezi, úgy, 
hogy a költségek kétharmada a társulati pénztárt illeti. Már pedig minden, a mi 
társulati pénzen adatott ki, a társulatot alkotó tagoknak kell, hogy ingyen adas- 
sék. Így történt az a Posepny-féle munkával és Selmecz földtani térképével, tör- 
ténjék az e térképpel is. Szerény véleményem szerint veszedelmes precedens állít- 
tatnék fel, ha ez nem ekkép történne meg. 

Budapest, 1889. évi januárius 21-én. Hanavárs GyuLA, 

rendes tag. 


Ez indítvány felolvasása után Haravárs röviden kifejti, hogy ugyanis attól 
tart, hogy a térképnek, ha még oly csekély összegért is fog kiadatni, a tagok közt 
nem fog oly mértékben elterjedni, a mint az az ügy érdekében kivánatos lenne, 
másrészt pedig óhajtaná, hogy a társulat tagjai, a kiknek nagy része szerény 
anyagi viszonyok közt él, minden további költségektől megkiméltessenek. 


Ez indítványhoz a következő eszmecsere fűződött : 


Dr. Srau8 Mónrcz, első titkár csak azon esetben pártolná indítványozó 
nézetét, ha a társulat anyagi viszonyai fényesebbek volnának; mivel azonban a 
társulat már a jelen esetben is e térkép kiadását csak azon a rendkívüli módon 
tudta biztosítani, hogy saját szűk jövedelméből 500 forintot tett félre és hogy 
SEMSEY Awpotk úr valamint a m. kir. földtani intézet, 500—500 frttal járultak 
e vállalathoz hozzá ; teljesen indokoltnak veli, hogy a társulat e rendkívüli erő- 
megfeszítésének gyümölcse ugyis igen alacsonyra szabott értékéről ne mondjon 
le, hanem hogy az eladásból ismét begyűlő pénz majd annak idején megint vala- 
mely más közhasznú eszme realizására fordítassék. Különben nem hiheti, hogy 

(144 


TÁRSULATI ÜGYEK. 901 


az ugyis minimumra kiszabandó ár a térképnek a szakkörökben való elterjedését 
komolyan képes volna veszélyeztetni. 

Dr. ScHmMiDT Sánpogk méltányolja ugyan a térkép kiadása körül felmerült 
nehézségek leküzdését, de mégis káros irányt lát ebben az esetben, a mennyiben 
a társulat a vagyonszerzést elébe helyezi a tudomány terjesztésének. rA vagyom 
— ugymond — ma már társulatunkra nézve mellékes kérdés, — létünket biz- 
tosító alaptőkénk van! Minthogy a térkép-vállalat kiadásainak fedezését bizto- 
sítva látja, kérdi emiért iparkodjunk mi e pénzt más kérdések megvalósítására 
ismét visszakapni?) — Hozzájárul tehát HaLavárs indítványához, melyet pusztán 
oly értelemben kivánna módosítani, hogy e térkép a társulati tagoknak ingyen 
adassék, de csak azoknak, a kik kérik; a nemtagoknak pedig könyvkereskedői 
úton az előállítási költségek árán. 

Erre dr. ILosvax Lajos a következőket jegyzi meg : Hogy ha vannak czél- 
jaink, kell, hogy legyenek forrásaink is ;v nem óhajtja ő sem, hogy a társulat keres- 
kedői színvonalra sülyedjen le, de másrészt veszedelmesnek látja, ha ideális elve- 
ket vallva, kiadnók kezeinkből ama; factort, mely az ideálok megvalósítására vezet. 
Culturális társulataink legtöbbször csupán anyagi helyzetöknél fogva kénytelenek 
sok eszméről lemondani. 

A kiadandó térkép nem oly általános culturális érdekű, hogy azt minden 
áron, mindenkinek osztogatni kellene, hanem azt hiszi, hogy az csak specziálisabb 
szakkörre fog szorítkozni. Veszedelmesnek tartja az" ajándékozást, mert ha azt túl- 
zásba visszük, könnyen megeshetik, hogy túlhaladjuk a preeliminált összeget, mi 
egyenlő a deficzittel ; semmi szín alatt nem kivánja tehát a társulat pénztárát a 
csökkentés eshetőségének kitenni, hanem ellenkezőleg oda kell törekednünk, hogy 
pénzerőnk gyarapodjék, mert csak ez által emelkedhetik valamely társulat maga- 
sabb színvonalra és csak így valósulhatnak az eszmék is. 

Dr. Fiarowszkv Lagos szerint Hatzavárs azt óhajtja, hogy az ingyen kiosz- 
tandó térkép minél több proselytát csináljon tudományunknak, ő is azt hiszi, 
hogy több haszon háramlanék a tudományra, hae mű mentől nagyobb számban 
osztatnék ki ; tekintve azonban, hogy társulatunk ez idei költségvetése 300 frttal 
van megterhelve, mindenek előtt ezt a hiányt óhajtaná kipótolni, mire, ha más 
fedezetre nem nyilnék kilátás, a térkép eladásából befolyó összegek volnának for- 
dítandók. Tehát csak feltételesen fogadná el a HaLavárs-féle indítványt. 

Dr. PerHó Gyura: Mikor annak idején a geologiai térkép kiadásának 
. eszméjét felvetette, az volt a főóhaja, hogy e magyar földről, magyar szak- 
férfiaktól kidolgozott geologiai térkép a hazában kiadassék. A társulat azon- 
ban egymaga, csekély anyagi ereje miatt talán soha sem lett volna képes e 
tervet megvalósítani ; ez csak úgy volt lehetséges, hogy két oldalról is részesült 
hathatós támogatásban. A mit tehát kezdetben nem is reméltünk, azt végre nagy 
fáradságok után mégis sikerült. összehoznunk, és ép ezért nem volna méltányos 
követelés e térképet most ingyen kiszolgáltatni, annál kevésbbé, mivel a térkép 
elkészítése körül felmerülő kiadások végső összegét ma még nem is tudjuk. 
Másrészt pedig a társulat sohasem kötelezte magát, hogy a Közlönyön kívül eset- 
leg még megjelenő kiadványait mindenkor kárpótlás nélkül osztogassa. Igen köny- 
nyen meglehet, hogy a valódi kiadások túlhaladják majd az előirányzott összeget, 
s akkor a társulat deficzitbe keverednék, ha a túlkiadás az ismét visszafolyó térkép- 

(145) 7 


202 TÁRSULATI ÜGYEK, 


díjak által fedezve nem lesz. A társulatnak sem rendes budgetjét, sem alaptőkéjét 
koczkáztatni nem akarja, hanem ellenkezőleg annak erősbödését óhajtja. Bárha 
csak minél vagyonosabb volna a mi társulatunk ! Szegény társulatok még mindig 
csak szegényes eredményeket értek el. Ezek alapján a térképet csak a kiállítási 
áron kivánja a tagok közt szétosztatni. 

Végül kijelenti indítványt tevő, HaLravárs GyuLa, hogy dr. SCHMIDT SÁNDOR 
módosítványát szintén a magáévá teszi. 

Minthogy e vita eredményre nem vezetett, elnök szavazásra hívja föl a köz- 
gyűlést és az ellentétes két nézetet következőleg formulázza : 

1. A ScHmipr-Hanavárs-féle indítvány értelmében a megjelenendő geol. 
térkép a m. földtani társulat azt külön irásban vagy szóval kéró tagjainak 
ingyen volna kiosztandó, könyvkereskedői úton pedig az Cixiktssáíjála fejében terjesz- 
tendő. 

2. A választmány javaslata pedig, hogy e térkép a társulati tagoknak az 
önköltség gek fejében, idegeneknek pedig kön H/NZKÉGSB úton magasabb áron szolgál- 
tassék ki. 

Megejtetvén a szavazás, kitünt, hogy az első indítvány mellett 74, a választ- 
mányé mellett pedig 20 tag adta be szavazatát, minek következtében elnök ez utóbbit 
nyilvánította, elfogadottnak. 

X. Miután a mai közgyűlés napirendje a tisztujítás kivételével ki van me- 
rítve, az elnök felhivja a titkárt, terjesztené elő az ajánlottak névsorát, s az 
alapszabályok értelmében követendő választási eljárást; mire a titkár előter- 
jeszti a névsort, megjegyezvén, hogy a választmány minden lelépő tiszt- 
viselő helyére, valamint az elhalálozás által üredésbe jött alelnöki székre régi 
szokás szerint ez alkalommal is három-három jelöltet ajánl a közgyűlésnek tájé- 
kozásúl betűrendben, a választmányi tagságra pedig a lelépő 12 választmányi 
tag helyére 24 tagot ajánl tájékozásúl, szintén betűrendben. Mindezen ajánlottak 
neveit nyomatott szavazó lapokon osztották szét a közgyűlésen. A szavazó azok 
neveit, a kiket megválasztani nem óhajt, kitörli, de megjegyzendő, hogy minden 
szavazónak teljes szabadságára van bízva, hogy az ajánlottakon kívül tetszése 
szerint másra 1s szavazhat, kinek nevét az üresen hagyott helyekre írhatja. 

Az alapszabályok 24 §-a szerint a közgyűlés határozataira (tehát a válasz- 
tásokra is) általános szótöbbség kivántatik. 

XI. Elnök ezek után a maga és tisztviselő társai nevében megköszönve a 
közgyűlés eddigi bizalmát, a tiszti karral együtt elhagyja helyét és visszavonúl. 

XII. A közgyűlés erre korelnökké közfelkiáltással WrIEszNER Aporr, korjegy- 
zöővé LÖRENTHEY IMRE rendes tagokat választja meg. 

XIII. A korelnök és korjegyző elfoglalva az elnöki és jegyzői helyet, a korel- 
nök a közgyűlés javaslatára szavazatszedőkül SzarHmáRYyY BÉLA és GEZELL SÁNDOR 

tagtársainkat nevezi ki. 

XIV. Korelnök ekkor a közgyűlést a szavazatok idejére felfüggeszti és a 
szavazatszedő bizottság megkezdi működését. 

XV. A szavazás két turnusban ment végbe: először a tisztikarra, azután a 
választmányi tagokra adattak be a szavazatok. 

Az első turnusban a két szavazatszedő egybehangzó névszerinti följegyzései 
szerint beadatott összesen 34 szavazat. Általános szótöbbséggel megválasztottak : 

(146) 


TÁRSULATI ÜGYEK. 2903 


Elnökké : dr. Szabó József ... 33 szavazattal. 


Alelnökké : Bőckh János ELV ze msést 29 4 
Első titkárrá : dr. Staub Móriez ... -... 32 k 
Másodtitkárrá : dr. Szontagh Tamás 31 ( 
Pénztárnokká : Czanyuga József .. ... 33 ( 


A második turnusban csak 32 szavazó lap adatott be. Választmányi tagokká. 
általános szótöbbséggel megválasztattak : 


GszellSúndos aus zss 9) EGON ONGytlat MASSEESÉSZŰ ; 
Hofmann Károly . . 26, Bottrikmajogssgatet 14, 
Hosvaáydajos me seaes sát lá TE od BE kajak e en Vette 
Kalecsinszky Sándor  — 16, Schafarzik Ferencz 30, 
Krenner J. Sándor ... 30, Schmidt Bándotr 230; 
Ilóozzűtajos event 31, Semsey Andor . . . 31 szavazattal. 


XVI. Dr. Szabó József újra megválasztott elnök helyét elfoglalja, mind a. 
maga, mind tisztviselő társai nevében köszönetet mond a közgyűlésnek kitüntető 
bizalmáért s felkéri a tagtársakat, hogy jóakaratú és ügyünk érdekeit szolgáló 
buzgalommal és közreműködésökkel az ujonnan megválasztott tisztikart is támo- 
gatnák munkájában, hogy a várható siker annál biztosabb és annál tetemesebb 
legyen. 

Ezek után elnök a közgyűlést befejezettnek nyilvánítja. 


I. SZAKÜLÉS 1889. MÁRCZIUS 6-IKÁN. 


Elnök: dr. SzazBó JózsErF. 


Elnök bejelenti von DEecHEs H. a porosz királyi bányák főigazgatójának, a 
nemzetközi geologiai congressus tiszteletbeli elnökének és társulatunk tiszteleti 
tagjának gyászos elhúnytát. 

Elnök úr rövid és szép megemlékezését a társulat szomorú tudomásúl vette 
és mély részvételét jegyzőkönyvébe igtatta. 

Az előadások sorát 

Dr. Szápeczgv Gyuza nyitotta meg rAdatok Munkács vidékének geologiai 
viszonyaihoz, czimű tanulmányával. Az előadás tárgyának első részét a Munkács 
vidékén előforduló s növénymaradványokat tartalmazó üledékes kőzetek, s az 
ezekkel összefüggésben levő harmadkori szénrétegek ismertetése képezi; második 
részében pedig leírja a Munkács vidékén előfordúló külömböző trachytos közete- 
ket és opálokat. 

Dr. Sraus MóRrcz ama fosszil növényekről értekezik, melyeket ő és 
dr. TRAxtER LászLó gyógyszerész Munkács környékén gyűjtöttek a szürke trachyt- 
tufában. A növények megegyeznek a hazánkból már ismeretes szármátbeli növé- 
nyekkel. Egy van köztük, a mely eddig hazánkból nem volt ismeretes és az emlí- 
tett emeletbeli flora nevezetes új tagját képviseli. Ez a datolya-pálma (phoenix) 

(147) 


204 TÁRSULATI ÜGYEK. 


ösvilági előde, mely megegyezik ama egyetlen példánynyal, a mely 1883-ban 
Németország szász tartományában találtatott és Phoenicites borealis Fr.-nak nevez- 
tetett el. SrauB végül még olyan fosszil növénymaradványt mutat be, mely a 
munkács-beszkidi vasút építése alkalmával a munkások tűzhelyeinek egyikén 
találtatott ésa mely a legérdekesebbek egyike, t.i. a Dicksonta (Protopteris) 
punctata Sternb. sp. nevű fanemű haraszt törzsmaradványának kőbele. Ez a lelet 
arra mutatna, hogy e vidéken talán kréta-korbeli lerakodások is vannak. 

Böcxgn alelnök megjegyzi, hogy az utóbbi lelet, ha csakugyan az ottani kör- 
nyékről való, igen fontos, mert Munkács környékén eddig csak a fiatalabb kárpáti 
homokkövek voltak a kréta-systemából kitüntetve ; míg a talált növénymaradvány 
előadó szerint mélyebb színtre is vall. 

Dr. Poszvirz Trvapag Borneo szigetéről szóló, most megjelent művét mu- 
tatja be." Ismertető előadásában felsorolja a felfedezési utazásokat, leirja a föld- 
rajzi és földtani viszonyokat, valamint a hasznavehető ásványokat. A munkához 
csatolt térképek Budapesten a Posner-féle czégnél készültek. 

Dr. SCHAFARZIK FERExcz olyan vízaknai nagy kősókristályokat mutat be, 
a melyeken a koczka alakján kivül a ritkábban észlelhető négyszerhathuszonnégyes 
kristályalak lapjai 15 mutatkoznak ; végül 

dr. SzorvragH Tamás bemutatta LuwxacsEx JózserF néptanitó és társulati 
levelező Felső-Esztergály határából származó kőzetküldeményét. A bemutatott 
küldemény legérdekesebb példánya az állítólag 10 kgramot nyomó amphibol 
bombából leütött ökölnyi darab; a mely számos amphibol-egyénből áll. Ezek 
a jellemző két hasadási irányt egészen jól mutatják. Az amphibolbomba valószinű- 
leg az andesittufából és brecciából való, a mely dr. SCHAFARZIK szerint a felső esz- 
tergályi lutheránus templomtól egyenesen Nyugatra fordúl elő. 


TE SZAÁKUÚNtESLSSO TÁPREISESZTKÁNNÉ 
Elnök : dr. SzaBó JózsEr. 


Elnök szivesen üdvözli az egybegyült tagokat a vezetése alatt álló kir. 
tudomány egyetemi ásványtani intézet helyiségében, a hol a társulat ez alkalom- 
mal kivételesen a nagy villamos mikroskoppal való mutatványok miatt tartotta 
szakülését. 

I. A múlt márczius 6-ki szakülés jegyzőkönyvének hitelesítése után titkár 
bejelenti dr. RómER FrókRIs nagyváradi kanonok, társulatunk r. tagjának gyászos 
elhúnytát. Dr. RómER Fiókis a társulatnak az 1860-ik évtől kezdve volt r. tagja 
s halálával a magyar tudományos élet kiváló munkást veszített el. A magyarhoni 
Földtani Társulat jegyzőkönyvében ad kifejezést mély részvételének. 

II. Dr. SrauB Móricz r. tagnak ajánlja dr. TRaxLeER Lászró gyógyszertár- 
tulajdonost Munkácson. 


Borneo. Entdeckungsreisen und Untersuchungen. Gegenwürtiger Stand der 
geologischen Kenntnisse. Verbreitung der nutzbaren Mineralien. 8979 XXII. és 385 Ll. 
4 térkép és a szövegben számos szelvénynyel és rajzzal. (A. Friedliünder und Sohn, 
Berlin.) 

(145) 


TÁRSULATI ÜGYEK. 205 


III. Ikkpy BÉLA r. tag értekezvén eRomdánia geologtai viszonyairól, bemu- 
tatja a román földtani intézet újabb felvételi kiadványait, a melyek már az ország 
legnagyobb részét magokban foglalják. A szinezett földtani térkép 19 lapja és a 
magyarázó szöveg hét fűzete tartalmazza az idevágó legfontosabb tudományos 
eredményeket. A mezozoos üledékes kőzetek osztályozásánál a román geologusok 
nézetei némileg eltérők. Előadó, a ki Románia egy részét saját tapasztalataiból 
ismeri, kifejti azon nézetét, miszerint a guarzitok, fekete palák és mészkővek a. 
jurakorba tartoznak. A harmadkori üledékes kőzetek osztályozásában is vannak 
nézeteltérések, a melyek némelyikére eladó felvilágosító adatokat közöl. 

Ezután olyan anthracitot mutat be, a mely a esilvölgyi féligkristályos palák 
egyik osztályában, a graphittartalmú phyllitekben szemcsékben lép fel. 

IV. Dr. SCHAFARZIK FERENcz a cCserhát geologiai viszonyairóli szóló elő- 
adásában kiemeli, hogy a Cserhát pyroxen-andesitjei szerkezetükre nézve részint 
a rögös, részint pedig a lepényszerű lávákhoz sorozhatók. A lávák fedőjében, 
lajtamész, fekvőjében pedig ryolithtufák fordulnak elő, a mely utóbbiak a salgó- 
tarjáni viszonyokból kiindulva, alsó mediterrán korúaknak tekinthetők. E két 
mediterrán emelet, valamint a Cserhát DK-i szélén előforduló szarmati és pontusi 
emeletek lerakódásainak rövid palaontologiai jellemzése után végűl bemutatja az 
elektromos mikroskop segítségével az eruptiv kőzetek jellemzőbb vékonycsiszolatait. 

Szakülésünket mint vendég hallgatta végig VINCENTE DE S0UsA-BRANDAO úr, 
portugal bányamérnök Lissabonból, a ki gyűjteményeink és bányászatunk tanúl- 
mányozása végett időzik Magyarországon. í 


I. VÁLASZTMÁNYI ÜLÉS 1889. MÁRCZIUS 6-IKÁN. 
Elnök: dr. SzaBó JÓZSEF. 


A jegyzőkönyv hitelesítése után az elnök melegen üdvözli az újonnan meg- 
választott választmányi tagokat. 

Titkár egy rendes tag kilépését jelenti be. 

Felolvastatott a selmeczbínyai fiókegyesület 1889-ik évi januárius hó 
30-ikán tartott közgyűlésének jegyzőkönyve. 

A magyarországi Kárpát-Egyesület Budapesti Osztálya az általa : kiadott 
e Vurista Lapots cserébe ajánlja a társulat közlönyeért. A csereviszonyt a választ- 
mány elfogadja. 

Titkár bemutatja Meumer Stanislas, (xéologie régionale de la France 
(Paris 1889 87" XVI és 789 I.) czimű munkáját és levelét, a melynek kiséretében 
e becses munkáját a Társulatnak ajándékba küldi. A választmány köszönetének 
kifejezésével a titkárságot bizta meg. 

Végül a titkár azon bizottság véleményes jelentését olvassa fel, mely 
a társulat alapvagyonának elhelyezése és kezelése ügyében tanácskozott. A vá- 
laszimány a bizottság azon javaslatát, miszerint a társulat alaptőkéje az osz- 
trák-magyar banknál helyeztessék el, magáévá tette. Az általános ügyrend kidolgo- 
zására nézve ujolag bizottságot küld ki; még pedig Semsey Andor tiszteleti tag 
elnöklése alatt Pethő Gyula, Schafarzik Ferencz választmányi tagokat, Czanyuga 
József pénztárost és a titkárokat. 

(149) 


206 TÁRSULATI ÜGYEK. 


II. VÁLASZTMÁNYI ÜLÉS 1889. ÁPRILIS 3-IKÁN. 


Elnök : dr. SzaBó JÓZSEF. 


Jegyzőkönyv hitelesítése után Dr. TRaxLER LászLó r. tagnak egyhangúlag 
megválasztatik. A titkár előadja, hogy a párisi zoologiai társulat a folyó évi világ- 
kiállítás alkalmával augusztus havában tartandó nemzetközi zoologiai congressusra, 
meghívja a társulatot. 

A TRErokr-emlékre a közgyűlésen megjelent tagok összesen 52 frtot adomá- 
nyoztak; a folyó ügyek elintézése után e. titkár bemutatja a kiadandó Magyar- 
ország geologiai térképének felirásait. 


A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT SELMECZBÁNYAI 
FIÓKEGYESÜLET 1889. JANUÁRIUS HÓ 30-IKÁN TARTOTT 
KÖZGYÜŰLÉSENEK JEGYZŐKÖNYVE. 


PécH AwraL elnök a gyülést megnyitván Horrmanw RicHáRp bányaakade- 
miai segédtanár a sMecsekhegység krétakori eruptiv közeteiről, tartott előadást. 

Előadó először is a Mecsekhegy geologiai viszonyairól szól, s ezután bemu- 
tatja az általa gyűjtött és meghatározott kőzeteket s azoknak mikroskop alá való 
próbáit. A települési viszonyok megmagyarázására geologiai térképet és szelvé- 
nyeket mutat be. 

Utána Csen LaJos titkár előterjeszti az 1888-ik évi zárószámadást. E szám- 
adás megvizsgálására REITZNER MIixsa és TiRscHER JózsEFr r. tagok kéretnek fel, 
kik a számadást rendben találták s így a közgyülés a titkárnak a felmentést meg 
is adja. 

Titkár ezután az 1889-ik évi előirányzatot mutatja be; a mi szintén hely- 
benhagyatott. 

Következvén a tisztujítás, PécH AwTraL a saját, valamint a titkár nevében 
megköszönvén a bennök helyezett bizalmat, leköszönt és kéri a tagokat új tiszt- 
viselők megválasztására. 

A fióktársulat a változatlan bizalomnak óhajtván kifejezést adni, elnöknek 
Pécn AwraL-t és titkárnak CsemH Laros-t ezentúlra is megválasztja. Az ismét meg- 
választott elnök és titkár e kitüntető bizalomért köszönetet mondva, a tisztséget 
elvállalták. Pécn AwraL elnök kéri a tagokat, hogy ezentúl czélarányos lesz alel- 
nököt is választani, a ki őt távollétében helyettesítené. Erre a tagok alelnöknek 
VEREss JózserF kir. bányatanácsost választják meg, ki e megtiszteltetést köszönet- . 
tel el is fogadja. 


(1450 


SUPPLEMENT 


ENTHALTEND DIE 


AUSZÜG E UNE BERSETZUÜUNGEEN 


DER IM 


BOTANTAN E KÖZLÖNY 


MITGETHEILTEN 


ORIGINAL-AUFSATZE UND VERHANDLUNGEN 


XIX. BAND. 1889. APRIL—JUNI 1—6. HET. 


BEITRAG ZUR KENNTNISS DER GEOLOGISCHEN VERHALTNISSE 
DES COMITATES HONT, 


Von 
Jurrius HALAVÁTS. 


(Vorgelegt in der Sitzung vom 9. Jánner 1889.) 


In der Sitzung vom 7. December 1887 hat bereits Herr A. KALECSINSZKY 
das Resultat der chemischen Analyse eines thonigen Sandsteines vorgelegt, 
der dem chemischen Laboratorium der kgl. ung. geolog. Anstalt von Felső-Túr 
im Comitate Hont eingesendet wurde." Da ich die Fundstelle dieses Sand- 
steines aus Autopsie kenne, erlaube ich mir Folgendes mitzutheilen. 

Felső-Túr liegt N-lich von Ipolyság im Thale des Baches Korpona und 
noch mehr nach N von dieser Ortschaft, in einem Wasserriss des W-lichen 
Abhanges des Hauptthales im s. g. Zuhaj-Graben. Dort fand ich die Ablage- 
rung, in welcher von oben nach unten folgende Schichtenreihe aufgeschlos- 
sen ist : 


— — Rhyolithtuft, stark bankartig, compact ; 

— — bimssteinartiger Rhyolithtuff, locker, ungesechichtet; mit: Ancil- 
laria glandiformis Lmk., Cassis sp., Turritella turris Bast., Cardium 
sp., C. fragile Brocc., Tellina planata Linné, Lucina leonina Bast., 
L. ornata Agass., Heterostegina sp. 

0-8 M.stark eisenhültiger, gelber, bald feiner, bald grober, tuffiger Ouarzsand ; 
172 c gelblichgrauer tuffiger Ouarzsand ; 

11 c grober Ouarzkies ; 

172 c gelbliehweisser compacter Ouarzsand ; 

0-7 c derselbe mit Ouarzkies und Tuffstücken ; 

0-9 c gelbliehweisser compacter Ouarzsand (Probe Nr. II. s. u.) ; 

0-3 c derselbe mit faustgrossem Ouarzkies ; 


- Jahresbericht der kgl. ung. geol. Anstalt für das Jahr 1887. S. 192. 


rer71 
(94 ] 


908 J. HALAVÁTS: 


074 M. gelbliehweisser compacter Ouarzsand ; 
0-1 a sandiger Ouarzkies, ein wenig rostig ; 
075 a weisser, feiner Ouarzsand (Probe Nr. I. s. u.) ; 
170 c sandiger Ouarzkies (Probe Nr. I. s. u.) ; 
? — gyöberer Ouarzsand mit eisenháltigen Bándern. 

Nachdem die in den oberen Schichten dieses Complexes vorkommen- 
den Petrefacten in Ungarn bisher in den mediterranen Sedimenten des 
Neogens gefunden wurden, und wenn ich hinzufüge, dass die unteren Schich- 
ten mit den oberen durch Uebergánge in innigem Connex stehen, so glaube 
ich nicht zu irren, wenn ich diese Ablagerung in das Mediterran der Neogen- 
zeit verlege. Auf der Karte der Wiener k.k. geol. Reichsanstalt ist diese 
Stelle als Diluvium bezeichnet. 

Nachdem es mir aber zur Aufgabe gemacht wurde, darúber Aufschluss 
zu geben, ob dieser Sand zur Glasfabrikation geeignet sei und ob sich das 
Material in hinreichender Menge vorfinde, so habe ich die mit mir gebrach- 
ten Proben der kel. ung. chemischen Versuchsstation zur Analyse übergeben, 


welche folgendes Resultat ergab : 
Probe Nr. I. Probe Nr. II. 


In Salzsáure unlösliecher Rest ... ... 98-859/9  95-649/9 
In Salzsáure lösliche Theile ....  ... ÜeTő"€ 436 a 


Zusammensetzung des unlöslichen Restes : 


Bisenoxydate 05) d14-a tolucn erga bot 19086 e 
Tihomnerder(AlOSj ra SETS TEL as 45560 köz eLOBZA e 
Kiéselsáüre (S100) 1 ar aze lesz hez 098 20K€ 1 SÁGI at 
Calciumoxyd (CaO) SRE ÉN KB Spuren. 
Zusammensetzung der löslichen Theile : 

Eisenoxyd und Thonerde ... .. 0 ... — 01090 — 0-199/0 
Takes cen Say Ms MATH S ARAN ÉRÉS: 010 a OTA 
Wasser zt emezek MORE tett St etánt ht RO KNLÁTEG 0-49 a 
Giühverlüstesniúr unott  dúntaal 057 a 2:45 a 


Vergleichen wir diese Resultate mit den von A. KALECSINSZKY mit- 
getheiiten, so bekommen wir folgende Tabelle : 
Probe Nr. I. Probe Nr. II. Kalecsinszky. 


Kieselsáure (S10) 225.  JZZ0OYESÁSAT 70  SaToéYe 
Tihorerdet tá e ESA t a ES tég UE M- 992 a 
Eisenoxyd (Fe,0.) sza [rás 00 esz ütt 1770 a 
Calaumoxya (020)  —- 0710 07 a — a 
Magnesiumoxyd (MgO)  ... ... Fú ZE4a; 0-52 a 
Alkalien (Na,0) TÁ NSE Ét — — 1 230 c 
Giülhiverlüet esetet a EE ES TA ÜSTSVSK 994 a 00-94. a 


Zusammen : 99-01 f 98-94 (t 100-00 7 
[58] 


GEOLOGISCHE BEITRÁGE 209 


Von dem mit mir gebrachten Rohmaterial habe ich eine betráchtliche 
Menge dem Herrn JOoHANN KANTNER, Bergingenieur in Borszék, übersendet, 
der nach Erzeugung eines Probeglases mir mittheilte, dass es geschmolzen 
ein gut fliessendes Material abgebe. 

Herr Prof. LupwiG PErRIK erzeugte ebenfalls Probeglas, aber er 
sehlemmte fruüher das Rohmaterial, bei welcher Gelegenheit aus der Probe 
Nr. 1 8-49/o, und aus der Probe Nr. II 26-897/o Schlamm abgeschieden wur- 
den. Der Schlamm von Nr. ist feiner Sand, der von Nr. II dagegen pla- 
stiseher Thon. Der aus letzterem hergestellte Probekegel hielt noch die Hitze 
des Coaksofens aus. 

Alle diese Versuche beweisen, dass die erwváhnten Sande zur Glaserzeu- 
gung geeignet sind. Sie geben infolge des grossen Gehaltes von Hisenoxyd 
grünes (Gilas. Sie sind aber vorher zu reinigen, der hiebei gewonnene Thon 
ist aber mit Ruücksicht auf seine grosse Menge noch zur Erzeugung von 
Steingut zu verwenden. 


RÖMISCHER MARMORBRUCH IM BISZTRATHALE. 


Von 


GABRIEL TÉGLÁS." 


Auf Grund meiner mehrjáhrigen Untersuchungen kann ich schon im vor- 
aus anzeigen, dass die Stejnbrucharbeit der Kömer auch in Dacien einen hohen 
Grad der Entwickelung erreichte und dass sie die industriell verwendbaren 
Gesteine an verschiedenen Punkten der Provinz mit grosser Sachkenntniss 
autsuchen konnten. Das Marmormaterial aber, welehes den Ansprüchen der 
prachtliebenden Beamten, der Würde der öffentlichen Gebüude und den An- 
forderungen höherer Bildhauerkunst entsprechen konnte, kenne ich bisher 
nur aus der Umgebung der damaligen Hauptstadt, aus dem Grenzgebiete 
des heutigen Dorfes Bukova im Comitate Hunyad. 

. — Davon that schon NEIGEBAUER auf S. 16 seines rDaciens, Erwáhnung 
(Kronstadt, 1850), ohne nöáhere Erörterung der localen Verháltnisse des 
Marmorbruches, und dieser Oberfláchlichkeit fiel auch der um die vaterlán- 
dische Archáologie hochverdiente MICHAEL ACKNER zum Opfer, derin Sei- 
nem ai. J. 1856 an die Wiener Commission der Kunstdenkmáler eingesandten 
Berichte den Marmorbruch auf das Joch des c Hisernen Thoresv verlegte und 
dies schrieben ihm dann JosEF Vass, KaRL Gxgoss und eine Legion anderer 
Sehriftsteller blind nach, obwohl man am xBisernen Thors keine Spur 
irgend eines Kalkes findet. Alle führte der Name Dealu Marmura, irre ; bis 


- mm Auszuge mitgetheilt. 


rSO1 ii 
Földtani Közlöny, XIX. köt. 1889. 159] 14 


910 JT. TÉGLÁS : 


es mir endlich gelang bei Gelegenheit eines Ausfluges mit meinem Collegen 
PAuL KigRÁLYy links von der von Várhely nach Karán-Sebes führenden Land- 
strasse bei Bukova, im Thale des Baches Bisztra auf den eigentlichen"Bruch 
zu stossen. 

Den rasch dahinfliessenden Bach verfolgend, gelangt man schon 
bei den üáussersten Hüusern von Bukova zu einem engen Thale; nach 
anderthalbstündigem Gange übersechreitet man die Bisztra und über einen 
Berghals kletternd gelangt man zu einer vom schüumenden Bergwasser 
ungangbar gemachten Schlucht. Kaum kommt man zur Anhöhe hinauf, so 
trifft man, nachdem man schon unterwegs zerstreuten Kalkblöcken begeg- 
net, auf einen weissglánzenden Felsen und am links liegenden Ufer des Was- 
sers füllt unser Blick auf die glatt gemeiselte Steinbruchwand. Von dieser, 
Pripor genannten Wegsteile hinabsteigend, befinden wir uns in einem engen 
Thalkessel und gewinnen zugleich über das ganze Gebiet des Bergbaues 
einen Ueberblick. 

Vom Pripor einwarts, von Westen nach Osten zu fortschreitend, hat 
sich zwischen die krystalliniscehen Schiefer und deren Streichen und Fallen 
folgend, ein Zug krystallinischen Kalkes in einer Breite von 140 Meter abge- 
lagert. Die Kalkmasse wird guer von der Bisztra durechbrochen, aber auf 
das linke Ufer fállt nur ein kleiner Flügel; dagegen können wir sie. am 
rechten Ufer in der Erstreckung von einigen Kilometern bis zum Dorfe Zaj- 
kány verfolgen, wo sie die Pojana benannte felsige Anhöhe bildet. Das 
Gefüge des Kalkes ist im mittleren Theile der Ablagerung von ausgezeich- 
neter Beschaffenheit und wurden daraus, wie dies im Museum in Déva 
zu sehen ist, gesehmackvolle Objecte angefertigt. An seinen Flanken wird 
aber der Kalk immer glimmeriger und nimmt zuletzt ein blátteriges, 
sogar faseriges Gefüge an. Die aus der letzteren Modification gemeiselten 
Objecte konnten den Jahrhunderten nicht Trotz bieten, wie z. B. die zahlrei- 
chen Reliefs des würdig zu grossem Ruhm gelangten Mithraeum. Es scheint, 
dass auch schon damals die finanzielle Lage des Opfernden über die Güte 
des Materials der Weihespende entschied, denn unter den Mithrasdenkmá- 
lern finden wir eine Gruppe, deren ausgezeichnetes Material und sorgfáltige 
Ausfúhrung jeden Beobachter fesselt und dort sehen wir auch die Votivtafel 
mit den Namen der in der Literatur oft erwáhnten syrischen Gottheiten 
Malagbel, Bebellahamon, Benefat, Manavat ; es ist dies wohl das schönste 
Stúck des dacisehen Lapidariums. 

Nachdem die blendende Weisse dieser grobkrystallinischen Masse bei 
dem úüberall Edelerz suchenden Volke eine besondere Bedeutung besitzt, so 
wird dieser Ort auch c Buda, Erzs genannt ; im allgemeinen ist aber die links- 
ufrige Bruchwand unter dem Namen La Parentav bekannt, welehen Namen 
sie wohl verdient, indem sie unterhalb des Berges Gropa in einer Breite von 
20 Meter und in einer Höhe von 30 Meter den Eindruck einer vollkommen 

[60 


RÖMISCHER MARMORBRUCH. 211 


glatt abgemeiselten Wand macht. In der Höhe von 25 Meter ist der krystal- 
liniscehe Kalk von einer porösen Tuffmasse bedeeckt, in deren vielfach 
gewellten Sehichten die Volksphantasie wieder etwas ewollartigess sieht 
und in die Höhlungen den Wohnsitz márchenhafter Wesen verlegt, wo man 
die von den Riesen hinterlegten goldenen Ziegen, Menschen, Hunde, Pferde 
u. s. w. finden kann. 

Der Marmor selbst ist in 1—1"5 M. müchtigen Bünken entwickelt 
und beuteten sie ihn in der Richtung seines Streichens von Osten nach 
Westen schichtenweise aus. Die ganze üussere Schichte meiselten sie glatt 
und trennten mit Keilen die Blöcke nach vorgesehriebenem Maasse los. Auf 
diese Weise brachen sie 1—2 M. lange Prismen und Bönke ab und bearbei- 
teten sie an Ort und Stelle; darauf scheinen wenigstens die hier nachtrüg- 
lich háufig geftündenen bald ganz, bald nur halb ausgeführten Skulpturen 
zu deuten; so die Reliets eines Liber pater, einer Liber mater, Capitüle, 
Löwen und selbst eine menschliche Figur. Dass wir von diesen Gegenstán- 
den nicht mehr besitzen, verdanken wir dem Eifer, den die Bevölkerung 
der umliegenden Ortschaften im aKalkbrennenv entwickelt, wozu ihnen 
das Material schon die alten Römer überliessen. Der Moloch in Gestalt des 
Kalkofens hat hier schon manch schőnes Stück versehlungen. 

Nach dem Losbrechen der einzelnen Blöcke meiselte man die Wand 
wieder glatt und verblieb letztere so bis auf den heutigen Tag, als wenn der 
römische guadrarius oder lapidarius erst gestern seine Arbeit unterbrochen 
hütte. Auf der rechtuferigen Seite begegnen wir nirgends jener regelmüssigen 
Arbeit, aber einzelne Schichtenköpfe und Rücken zeigen es deutlich, dass 
man auch hier Stein brach und mag jene bogenartige Aushöhlung einem 
Raum angehört haben, in welchem die Arbeiter Unterstand fanden. 

Hinsichtlich der Leitung der Arbeiten haben wir noch gar keinen 
Anhaltspunkt und nur auf Grund der Passto St. IV. coronatarum, welche 
die technische Leitung der Steinbrüche von Sirmien (Mitrovitz in der Frusca 
Gora) beschreibt, können wir folgern, dass auch hier an der Spitze einer 
jeden Arbeitergruppe ein intelligenter Werkmeister, ein xPhilosophs stand. 

Nach den überbliebenen Objecten zu urtheilen, haben sich die Arbei- 
ter nicht nur mit der groben Arbeit des Brechens und Formatisirens des 
Marmors, sondern auch mit der künstlerisehen Bearbeitung desselben 
bescháftigt. Die reiche Bürgerschaft, das vornehme Beamtenpersonal der 
Metropole konnte den Kunstgegenstánden leicht Abgang verschaffen und wir 
können nur bedauern, dass unter so vielen Meistern nur einer seinen Namen 
verewigte. Im Jahre 1863 kam von Nagy-Osztró (in der Nachbarschaft von 
árhely) in den Besitz der zu Felső-Pestes domicilirenden Familie Makray 
eine schön ausgeführte 17235 M. hohe Frauenstatue, deren linke Hand auf 
einen 0705 M. hohen Altar gestützt ist. Auf der Vorderseite des letzteren 
finden wir in schön ausgeführten Buchstaben folgende Aufschrift : 

[61] 14 


312 J. TÉGLÁS : RÖMISCHER MARMORBRUCH. 


CLA 
SATV 
RNIN 


DG VIE 
KAATÉ 


Der sich so verewigt hatte, war zwar kein Künstler ersten Ranges, 
aber so wie alle übrigen jedenfalls ein geschickter Arbeiter. 

Im Winter scheinen die Arbeiter in den Magazinen der Metropole 
bescháftigt gewesen zu sein, w ovon wir freilich keine Spur besitzen; auch 
über die Herkunft der Arbeiter wissen wir nichts Genaues zu sagen, bei Sir- 
mium war das Steinbrechen die Bescháftigung der Sklaven. Gegen die Unbill 
der Witterung scheinen dieselben in Holzhütten ihre Zuflucht genommen 
zu haben , denn in der ganzen Umgebung fand ich nichts, was auf die frü- 
here Existenz eines soliden Gebüudes hinweisen würde; wahrscheinlich 
ruhte hier, in der Region der Fichte, die Arbeit wáhrend des Winters . 

Ich wünsche noch auf die Art des Transportes der Steinblöcke zu 
reflectiren. Der römische Kriegsweg verlief mit der heutigen Landstrasse in 
ein und derselben Richtung von Sarmizegetusa nach Tibiscum (Zsuppa 
oberhalb Karánsebes). Bei den ersten Hüáusern von Bukova, wo das Joch 
des eisernen Thores sein Ende erreicht, bricht links die Bisztra hervor. Von 
hier liegt in einer Entfernung von 12 Km. der Steinbruch und konnte das 
Material in dem engen Thale nur auf Rollen, wie dies Obrist CoHAUSEN für 
den Steinbruch von Manheim annimmt, oder auf von Stieren gezogenen 
Karren befördert werden, wie dies noch heute in Carrara geschieht. Es ist 
auch die Möglichkeit nicht ausgeschlossen, dass sie im Winter auf der gefro- 
renen Wasserfláche der Bisztra die Monolithen transportirten. 

Die Ausbeute muss in aussergewöhnlich grossem Maasstabe geschehen 
sein; denn ausser Sarmizegetusa erhielten auch die übrigen grösseren Stüdte 
Daciens von dort das. Sehmuckmaterial ihrer monumentalen Gebüude oder 
sehöneren Denkmler. So treffen wir unter den Trümmern von Apulum 
(Gyulafehérvár), Potaissa (Torda), Tibiseum (Zsuppa) ott den Marmor von 
Bukova an ; ja selbst kleinere Ortsechaften, wie Germizara (Algyó gy), Kőbol- 
dogfalva  besitzt Sculpturen aus diesem Material, nur nach Pannonien 
wurde es nicht gebracht. 

Bis heute ist dieser schöne Steinbruch den Kalkbrennern vertallen 
und um ihn für die rationelle Ausbeutung zu retten, nahm ihn LuDpwIG 
Rérny in Pacht, doch sind seine diesbezügliehean Beműhungen bis jetzt 
ohne Resultat geblieben uud wollen wir diesen Ort der Aufmersam keit der 


Unternehmer empfehlen. 


- Olaudius Saturninus sculpsit. — Nach KARL ToRMA in den Archaülog. Mit- 
thlgn. 1863. 


LITERATUR. 213 


LITERATUR. 


(1.) Fgixp. Ritt. v. Sracn: Die Eidelmetallbergbaue Faczebaja und Aller- 
heiligen in der Umgebung von Zalathna. (Wien-Zalathna 1885. Im Selbst- 
verlage d. Verfassers. 89. 54 S. m. Abb.) 


1. Der Edelmetallbergbau zu Faczebaja. Nach einem Berichte des sieben- 
bürgisechen Bergwesenspráfekten Julius Cösar Muralto vom Jahre 1604 wurde der 
Bergbau von Faczebaja in der Mitte des XVI. Jahrhunderts von ruamánischen Berg- 
leuten entdeckt und betrieben, und galt damals als der reichste in Siebenbürgen. 
Muralto führt einen Obergrubengang (Maria Loretto) und einen Untergrubengang 
(Mariahilf) an, für welche Gruben sein Bruder in d. J. 1597 und 1598 jáhrlich 
28,000 Thaler Pacht zahlte. In diese Zeit, zwischen 1581 und 1603, als Fürst S1g- 
mund Báthori regierte, fiel auch die Anlage und der Betrieb des tiefen Sigmunds- 
stollen, um die Schüchte des Mariahilfbaues auf den Prápestiner Antimonialklüf- 
ten zu untersuchen. Vom folgenden XVII. Jahrhundert fehlen alle geschicht- 
lichen Daten, das Land hatte damals viel unter den Drangsalen des Krieges zu 
leiden. Aus Berichten von den Jahren 1701—1706 entnimmt man, dass der 
Sigismundstollen bereits über 300 Klafter erlángt war, aber der weitere Betrieb 
wurde vom Fürsten Apaffy wieder eingestellt. Gewerkschaften zum Angriffe dieser 
Baue bildeten sich jedoch erst spáter und scheint in der zweiten Hálfte des vorigen 
Jahrhunderts der Bau in grösster Blüthe gewesen sein; denn im VII. und 
VIII. Decennium sind im Lorettofelde die reichhaltigsten Erze in grösserer 
Menge eingebrochen und ist es nur dem Unverstand zuzuschreiben, dass die fol- 
genden Jahre den Bau in Verfall brachten. 

- Der Verf. entwirft hier ein anschauliches, aber trauriges Bild über die 
Zustánde des Bergbaues in Siebenbürgen. Die Ereignisse der Jahre 1848—1849 
brachten den Faczebajaer Bergbau total zum Erliegen; vom Jahre 1857 an wur- 
den neue, aber kümmerliche Versuche zur Wiederbelebung desselben gemacht, 
bis endlich der Verf. des Büchleins 1879 in den Hauptbesitz der damals existi- 
renden Gewerkschaften gelangte und die Wiederaufnahme des Bergbaues ver- 
anlasste, und ist es im Werke selbst nachzulesen, welehe Bemühungen der Vert. 
ur Hebung desselben unternahm. 

Das Gebirge von Faczebaja, Faczebánya, (von der ruamánischen Bezeich- 
nung Facza baji — Grubenseite d. h. die Seite des Gebirges, wo der Bergbau 

" betrieben wird) liegt beiláufig V2 Stunde von Zalathna; sein höchster Punkt ist 
der Virvu Sziminikuluj und besteht es vorherrscehend aus dem Karpathen-Sand- 
steine und dem Grünsteinporphyr. Ersterer ist der eigentliche Trüger der Hrz- 
lagerstátten, der Porphyr nimmtk, so viel bis jetzt bekannt, fast gar keinen Antheil 
an der Erzführung. 

Der Karpathensandstein hat im allgemeinen ein Haupteinfallen nach 
W. und wird vom Grünsteinpcrphyr umsüumt. Der Bergbau, der seinen Ruhm 
dem Golde und dem dort zuerst entdeckten gediegenen Tellur verdankte, hat 


[63] 


914 LITERATUR. 


eine reiche Literatur aufzuweisen. Namen von gutem Klang, so Jon. GRIMM, aus 
dessen Aufzeichnungen der Verf. vieles übernimmt, v. BoRws, FicHTEL, MÜLLER, 
ESMARK und BECKER widmeten ihre Aufmerksamkeit diesem in jeder Hinsicht 
merkwürdigen Gebirge. Die Tellur-, Gold- und Kiesklüfte sitzen meistentheils 
in den groben Conglomeraten und grobkörnigen Sandsteinen auf und werden blos 
in den tieferen Horizonten des Gebirges, im Sigismundibaue, wo die Sandsteine 
lagerweise immer kleinkörnig werden und ein mehr thoniges Bindemittel anneh- 
men, und nur ausnahmsweise in den höheren Horizonten, wo zwischen den Con- 
glomeraten und Sandsteinen Schiefer- oder Thonlagen eingeschoben sind, von 
milden oder weniger festen Gesteinen eingesehlossen. Das Unglück jener Klütte 
legt in jener ihrer Bigenthümliehkeit, dass sie nur kurzes Streichen haben. Doch 
glaubt der Verf. nicht, dass es so an allen Punkten des Bergbaubetriebes wáre. Das 
gediegene Gold findet sich überwiegend in festerem Gestein abgelagert und mit 
den kieseligen Mineralien vergesellschaftet; nur seitener zwischen milderen 
Gesteinen und in Steinmark. Das gediegene Tellur brach sehr selten. und dies 
nur in ülterer Zeit in grösseren Partien ein und selb.t im derben Vorkommen 
gehört es zu den seltenen Erscheinungen. Hüufig war es mit dem Schwefelkies ver- 
gesellschaftet, bildete abwechselnde dünne Lagen oder Schnürchen mit demsel- 
ben oder war in demselben fein eingesprengt. Gewöhnlich zeigte es sich auch in 
dem Ouarze und Hornstein ebenfalls sehnürchenweise, in der Regel aber in dem- 
selben entweder mit oder ohne Begleitung des Kieses sehr fein eingesprengt. Als 
kleine einzelne Krystüllchen fand man es nur in den kleinen Drusenráumen des Ouar- 
zes. Der, wie erwáhnt, gewöhnliche Begleiter des Tellurs, der Sehwefelkies, war und 
ist in den Faczebajaer Tellur- und Goldklüften keine seltene Iirseheinung, aber 
sein ansehnlicher Goldgehalt veredelte ihn zu einem der reichsten Golderze. 
Gleich dem gediegenen Tellur ist er seltener in grösseren Partien und von derbem 
Vorkommen, sondern gewöhnlich schnürl- oder lagenweise oder im Vereine mit 
Tellur oder ohne dasselbe im Ouarze und Sandsteine fein eingesprengt zu finden. 
Krystalle von góldhaltigem Kies von der Grösse einer Erbse bildeten sich eben- 
falls in Drusenráumen aus. 

Das gediegene Gold bricht theils sichtbar im Sehwefelkies, Tellur, Ouarz 
und Sandstein partien- und schnürlweise ein oder es ist dem Tellur und Kiese 
beigemengt. Es ist gewöhnlich von sehr feinem Korn, von hochgelber Farbe, wes- 
halb man es Spaniolgold oder spanischen Tabak nannte und von dem höchsten 
Feinhalte unter allem siebenbürgischen Golde und zwar mit 23 Karat 672—-7 Grm. 
in der Mark (280 Gramm). 

Unter den versechiedensten Mengungs-Verhültnissen ist es im Tellur und 
Kiese vertheilt. Im vorigen Jahrhunderte brachen Stufen von diesen Erzen ein, 
die rein ausgeschieden auch über 2000 Loth göldisehes Silber oder vielmehr 
Goldgehalt im Centner hatten, so dass die Mark 252—253 Denar (1 Denar — 
1-1 Gramm) Feingold und blos 3—4 Denar Feinsilber enthielt. Im Jahre 1782 
wurden von der Maria Lorettogrube einmal 1 Ctr. 70 Pfd. rein geschiedenes, theils 
tellurischer, theils kiesiges und im Hoernstein fein eingesprengtes Erz zur KEinlö- 
sung nach Zalathna gebracht, wofür nach Abzug der Scehmelzkosten und Frohn- 
gebühren 18,740 fi. vergütet worden sind. Der Centner Erz hatte sonach einen 
Wert von mehr als 10,000 fi. 

(64) 


LITERATUR. 215 


Das Tellur führt immer mehrere Loth göldisch Silber, und dies jederzeit 
mit einem Feinhalte von mehr als 220 Denar Gold per Mark mit sich; dagegen 
der Kies oft auch blos mit einem Gehalte von 1—2 Ouintl (454—48 Graram), ja 
selbt mit 2 Denar göldisch Silber und einem Gold-Feinhalte blos von 160—190, 
auch oft von 60, 70, 80 Denar per Mark gefunden wird. Es ist daselbst eine 
bekannte Erfahrung, dass je höher der Gehalt an göldisehem Silber im Kiese ist, 
auch der Feinhalt im Golde zunahm. 

Interessant ist es, dass der goldhültige Kies dem üusseren Ansehen nach 
nicht immer von dem goldürmeren unterschieden werden kann. Es gibt Kies, dem 
selbst das geübteste Auge den Goldgehalt nicht ansehen kann, sobald sich nicht 
die Beimengung an den üusserst fein eingestreuten, oft auch auf der Oberfláche der 
regelmüssig gebildeten Krystállchen sitzenden und hervorragenden Goldschichten 
wahrnehmen lösst. Das Gold ist dem Tellur und Sehwefelkies, besonders in letz- 
terem nur mechanisch beigemengt und vielleieht nur ein geringer Teil mit dem- 
selben chemisch gebunden, daher auch mit der Zunahme des edleren Metalls der 
Feinhalt an Gold steigt. 

Eine der merkwürdigsten Erscheinungen ist die, dass sich die Erzführung 
oft auch auf eine unbestimmte Entfernung in das Nebengestein erstreckt, theils als 
Imprágnation und Schnürwerk, theilsin kleinen Nestern und Butzen, und dies nicht 
allein an solchen Punkten, wo die Erzkluft selbst edel und müchtig entwickelt, 
sondern auch dort, wo dieselbe erzleer oder auch ganz verdrückt und ausgeschnitten 
ist. In diesem erzführenden Nebengestein mag die Schnecke FrcHrTELs vorgekom- 
men sein, deren Vorkommen in den Göngen der Sigismundigrube so viel Aufsehen 
gemacht hat. 

Erwáhnen wollen wir noch, dass man die Beobachtung gemacht haben will, 
dass das Erscheinen einer grösseren Menge von Steinmark als Umhüllung der 
Geschiebe oder als teilweise Ausfüllung der kleinen Ouarzdrusen, dann das Dichter- 
oder Kompakterwerden des Hornsteines, überhaupt eine grössere Veründerung des 
Nebengesteines dem Einbrechen reicherer Erze vorausgeht. 

Erwáhnenswert sind noch die Bleiglanz-, Kupfer- und Schwefellcies- Klüjfte, 
die sich von den Tellur- und Goldklüften dadurech unterscheiden, dass in ihnen 
bis jetzt noch kein Tellur und Gold gefunden wurden. Die Schwefelkieslager 
finden sich nur in den milderen Gesteinen vor und daher in den tieferen Hori- 
zonten. 

Der reine Kies erreicht in denselben bisweilen eine Michtigkeit von mehr 
als 2 Klafter. Sein Gehalt betrügt blos einige Denür eines goldarmen Silbers. 

2. Der c Allerheiligens - Fedelmetall- Bergbau bei Nagy-Almás. 8 Km. westlich 
von Zalathna liegt das Dorf Nagy-Almás (Com. Hunyad), bei dem sich der nur 100 M. 
über der Sohle des Tales Valje Turnuluj liegende Korofeny, auch Boseritzu 
genannt, erhebt und den Sitz des Allerheiligen-Bergbaues bildet. Die Hauptmasse 
des Berges ist Trachyt und ist das ganze Gebirge, dem jener angehört, von einer 
Unzahl im Streichen und Fallen mehr weniger anhaltender, irregulürer, verschie- 
den müchtiger Klüfte umschwármt, deren Füllung Calcit und Arragonit bildet, 
welche Mineralien sich in Drusenráumen hüufig auskrystallisirt und meist mit 
einem Ueberzug von Gothit vorfinden. 

In der Náhe der Erzgüánge findet sich auf diesen Klüften manchmal auch 

[65] 


216 LITERATUR. 


eine erzige Füllung, meist an den Solbündern oder als Imprögnirung, hüufig auf 
den Spaltungsfláchen des Calcit. 

Allerheiligen hat eigentlich nur einen müchtigen Erzgang, der Ost-West 
streicht, in der östlichen Partie steil südlich, in den westlichen 65? in Nord ein- 
fállt, mit einer grossen Zahl abgerissener Trümmer, die meist NW. Streichen und 
versechiedenes Verflüchen in NO. besitzen, ihrer geringeren Erzführung wegen aber 
mit der bergmánnischen Arbeit selten weit verfolgt wurden. 

Der Allerheiligen-Gang hat eine wechselnde Müchtigkeit von 1—3 M., er 
bildet aber auch oft stockartige Massen von über 6 M. Michtigkeit. 

Seine Füllung und Erzführung wechseln ungemein. Letztere besteht aus 
Sehwefelkies, Kupferkies, brauner und rother Blende, Bleiglanz, Antimonit und 
metallisehem Gold von ca. 17 Karat Feingehalt. Die Erze führen alle eine 
wechselnde Menge vererzten Goldes und ist dabei der Umstand auffüllig, dass ein 
und dieselbe Erzgattung, z. B. Bleiglanz, mitunter hohen, mitunter áusserst gerin- 
gen Goldgehalt zeigt, ohne dass sich aus dem Aussehen des Erzes ein Schluss auf 
den Goldgehalt ziehen liesse; dasselbe gilt von den anderen Erzen, vom Schwe- 
felkies, vom Kupferkies und namentlieh der Blende, wáhrend der Antimonit 
immer einen ansehnlichen Goldgehalt besitzt. In dieser Beziehung ist die Zusam- 
menstellung interessant, die der Verf. über den Gold- und Silbergehalt der ver- 
schiedenen Erze gibt. 

Der Allerheiligen-Gang ist seinem Streichen nach in gegenwártig nocli 
unbekannter, aber jedenfalls 600 M. übersteigender Ausdehnung verfolgt; über 
seine Geschichte wissen wir wenig ; doch machen es archöologische Funde unzwei- 
felhaft, dass schon die Römer dort Bergbau betrieben. Das ülteste bekannte Acten- 
stück, welches dieses Bergbaues erwühnt, ist der Bericht der im Jahre 1692 von 
Oesterreich nach Siebenbürgen entsandten Commission zur Begutachtung des 
siebenbürgisehen Bergbaues. Derselbe ist, sowie auch die fernere Geschichte des 
Bergbaues im Büchlein des Verfassers nachzulesen. Im Jahre 1879 gelangte der 
Bergbau in glüekliehere Hüánde, wie es scheint, in die des Verfassers und wird 
der Montanist mit Vergnügen die Schilderung der Anstrengungen des Unter- 
nehmers lesen, mit denen er den Bergbau entwásserte und ihm den schönen 
Erfolg gönnen, den er bereits im Jahre 1884 aufweisen konnte, indem der Edel- 
metall-Inhalt der gesammten Ausförderung des benannten Jahres 20-938 Gr. 
Feingold und 10,734 Gr. Feinsilber betrug mit einem Bruttowerte von ca. 36,000 fi. 
Bankvaluta. 0. 


(2) K. SrxGmerH: Aus der Hegyalja in" s Vihorlatgebirge. (Jahrbuch des un- 
garischen Karpathen-Vereines. XIII. Jahrgang ; 1886 ; p. 45 m. 2 Abb.) 


Enthült die in der Vergangenheit sich in der Gegend zwischen Sátoralja- 
Ujhely und dem Vihorlat-Guttiner-Gebirge vollzogenen historischen Geschehnisse, 
neben welchen kurz die orographischen Verhültnisse derselben erwühnt sind 
in Verbindung mit den geologisehen Daten nach Literatur-Angaben. 

ÁUGUST FRANZENAU. 


66 


LITERATUR. 217 


(3) Ph. Potéra: Ueber einige Spongten aus dem Dogger des Fünfkirchner-Ge- 
birges. (Mittheilungen aus dem Jahrbuch der königlieh ungarischen geolo- 
gischen Anstalt. VIII. Bd. p. 109.) 


In dieser Abhandlung publicirt Verfasser die Resultate seiner Untersuchun- 
gen über die im k. ung. geologischen Institut aufbewahrten Spongien-Reste der 
Dogger-Schichten aus dem Pécser- oder Mecsek-[ Fünfkirchner] Gebirge. 

Die ungünstige Erhaltungsweise der Oberfláche und die Calcination — mit 
Ausnahme von einem — des inneren Skeletes der grösstentheils nur in Bruch- 
stücken vorhandenen Exemplare waren sehr ungünstige Zustánde bei der Bestim- 
mung der Arten, trotzdem gelang es Verfasser, wie folgende Tabelle zeigt, mit 
mehr weniger Bestimmtheit neun Arten festzustellen. 

In der Tabelle ist neben den Lokalitáten Ungarns auch das Niveau 
angegeben, zu welehem selbe gehören, sowie zur Vergleichung das Niveau des 
deutschen weissen Jura beigefügt, aus welchem die bekannten Arten sehon ange- 
führt waren. 


J In Ungarn In Deutschland 
281 ,8 z 
Ejazjuláá ezi Zone von Oppelia / 
Ez ezéti Mesa salts ] 
[82 ]ki z ] aspidoides 
MElcilakci 
A 12 em 
TFSNTVEETTSSATKSE TET We 
Name der Art ; [eres a [ 1 
; KERSEÉNI E -- zést rt Weisser Jura 
z kezi ssle [Ezzel ezel lés 
] I .§ öézzaálkeetn hesslagi hé 
IG [e 90] H I3 o 
Mégy fi kí vegtét [/EgSA A REA LTREB ETT) 
] RÍ S LINA hkz NAVETNT S öz NNa ezres], 
[.osdow] ta EE call a [oP] 
al S] § [d 8/Bal s [és 
pe 3] 9 [08I8£] a [ak 
jeejtatzze [gizhalézke KH IA 
j [ jikamzztbeatárt gé-tose J útán 
Tremadictyon reticulatum Gonpr.sp. fh . [.. [FI FTI il .[. 8 b IirörJsfe 
! jj ! 
( Böckhi Poéra ..- j JR) 
5 í ; Í ! 
. 3 i j j j 8 
Craticularia parallela Gonpr. sp. I a geótti Nle ESNE szt NÁTÁN BAN Öö 
I 
é j ! ! ji 
Sporadopyle obligua Gonpr. sp. kést ecset eses ets Méstég I tos 
! ] 
2) ] ! ] 
a barbata OUVENsT. sp. j FF ő az 
: j I ! 
a Bronni OvENsT. sp. --- [/ . el se 
! ! j 
hi íj jj jj 
9 gé § j l ! e 
E c ramosa (vENsT. sp. j -k HAT egi ! ] e 
j ! 
Verrucocoelia verrucosa GoLpprF. sp. j Metal hosi w ö 
j l l 
? Cypellia rugosa Gonpr. sp. 1 I - j BA I 


Ausserdem sind noch zwei nicht nüher determinirbare Arten erwáhnt. 
Neben der üusseren CGrestalt und wo es möglich war, neben der Beschaffen- 
heit der Oberfláche sind auch von den meisten Arten die Dünnscehliffe beschrieben. 
Mit Ausnahme von ? Cypellia rugosa Goldf. sp. sind sümmetliche Arten, so 
auch einige Dünnschliffe, auf zwei Tafeln abgebildet. 
ÁUGUST FRANZENAU. 


[677 


918 LITERATUR. 


(4) J. MiHAtIk: Liptau in topographischer Hinsicht. [Uebersetzt von P. K.! 
(Jahrbuch des ungarischen Karpathen-Vereines. XIII. Jahrgang; 1886. 
p.:. 86.) 


Nach Anführung der geographischen Lage, der Grenzen, der Grösse, der 
Zahl der Gemeinden und Hinwohner, der orographischen und hydrographischen 
Verháltnisse der Liptau beschreibt Verfasser nach Majláth und Lóezy die Höhle 
auf dem Mönch, erwáhnt; ferner das Klima des Komitates und führt zuletzt die dort 
gefundenen Pflanzen an. 

Hier hütten wir nur einige Bemerkungen in Betreff des geologiscehen Theiles. 

Verfasser benützte, ohne dies zu erwáhnen, Sturs Arbeit cBericht über die 
geologische Uebersichts-Aufnahme des Wassergebietes der Waag und Neutra, 7, 
interpretirte aber nicht immer gut die einzelnen Daten und schrieb auch nicht 
alles richtig ab, wodurch sein Artikel, der für die Mitglieder des Karpathen - Verei- 
nes belehrend wirken soll — bei welcher Gelegenheit aber neben der Form des 
Aufsatzes auch noch darauf geachtet werden muss, dass die Leser keine unrich- 
tigen Namen und Begriffe lernen — und welcher ferner dahin wirken will, das 
Interesse für ein weniger gepflegtes Fach der Wissenschaften auch bei Nichtfach- 
leuten zu erwecken, gerade den Zweck verfehlt. 

Abgesehen davon, dass im ungarischen Texte der Aptychenkalk immer als 
Apatychen Kalk figurirt, wie enttüuscht würde derjenige sein, der nach den Angaben 
des Verfassers bei Sztankovan rAmmonites Grasianus dORB., A. Morelianus, 
A. Multicinutus Hauer, Ptychoceras Foeterlei Sruk, P. gigas und Crioceras Duvallei 
Leveruziv zu sammeln wünscht, da über diese in Srug s Arbeit p. 119 folgendes 
zu lesen ist: c. . . röthliche Kalkmergel mit Hornsteinen . . ., diese im Durch- 
schnitte weniger entwickelt, stehen mehrere Klafter müchtig im Hintergrunde 
des Ortes Stjankovan an. Ueber den Hornsteine führenden Reprüsentanten des 
Klippenkalkes sind Neocom-Mergel sehr müchtig entwickelt. Aus diesen liegen 
uns vor folgende von Bergrath Foetterle am linken Ufer der Árva bei Parnica 
gesammelte Versteinerungen : Ammonites Grasianus VORBs., A. Morelianus d"ORB., 
A. multicincetus Hauer mnserpt., Crioceras Duvalii LEverrLé, Ptychoceras Foet- 
terlei Sruk, B. gigas STUR. 

(Wir wollen hier erwáhnen, dass die Luftlinie zwischen Sztankova und Pár- 
nica beilüufig "/a österr. Meilen betrágt, dass ferner Sztankova in der Liptau, Pár- 
nica in der Árva liegt.) 

Oder der nach Verfasser im körmigen Dolomit von Hrboltó-Sósó suchen 
würde .Chemnicia spec., Lima gygantea DEsH., Pecten Valoniensis DErx., Plicatula, 
intostriata EMMER., Ostrea Haidingeriana Em., Terebratula Gregoria SvEss n. Sp., 
Waldheumia Norica SuEss., Spiriferina Münsteri Dov. Rhynconella Cornigera 
HCHAFH.,) über welche in erwáhntem Aufsatze p. 125 und 126 folgendes steht: 
x. . zwischen HRgorrow und Sossow . . . 

Chemnitzia sp., Lima gigantea DEsn., Pecten Valoniensis DErk., Plicatula 
intusstriata EMMR., Ostrea Haidingeriana EmmR., Waldheimia norica SuEss n. sp. 


" Jahrbuch der k. k. geologischen Reichsanstalt. Wien. 1860; XI. Band. p. 17. 
[68] 


LITERATUR. 919 


Terebratula gregaria Svuess, Spiriferina Münsteri Dav., Rhynchonella cornigera, 
SCHAFH. 

Die, diese ausgezcichnete Kössener Fauna enthaltenden Schichten sind 
graue Mergel.s u. s. w. 

Indem wir durch dics zugleich gezeigt haben, dass die Namen der Verstei- 
nerungen nicht immer richtig abgeschrieben wurden, wollen wir nur noch an- 
führen, dass nach Verfasser am linken Ufer der Waag neocome Mergeln mit Gra- 
nit-Durchbrüchen sichtbar sinds und dass Die Masse der grossen Tátra . . . zam 
gyössten Theil aus neocomem Dolomit und Mergel, stellenweise mit Gneiss-Durch- 
brüchenv . . . besteht. AUGUST FRANZENAU. 


(5) J. Szápzozkt : . Ungarns Obsidiane, insbesondere ihre geologischen Ver- 
háltnisse. (Naturwiss. Abhandl. Herausgegeben v. d. ung. Akd. d. Wiss. 
Budapest. 1886. XVI. Nr. 6 (ungarisch!]). 


Autor erstreckt seine Untersuchungen nicht blos auf den Obsidian, sondern 
auch auf die anderen glasigen Glieder der Trachyte, und hat besonders ihren 
Zusammenhang zu den nachbarlichen Gesteinen mit Aufmerksamkeit verfolgt. 
Die Untersuchungen beziehen sich auf das Tokaj-Eperjeser und das Zempliner 
Grenzgebirge. Die Fundorte des Obsidians záhlt er ausführlich auf. 

Im ersten Theile seiner Arbeit bespricht Autor die physikalischen und che- 
mischen KEigenschaften ; im zweiten hingegen ziemlich eingehend die geologischen 
Verháltnisse dieses vulkanischen Glases. 

Farbe, Glanz, Hürte, spec. Gewicht und Schmelzbarkeit sind nach dem 
Fundorten etwas verschieden. 

Diese Differenzen kann man folgendermassen zusammenfassen : 

Dunkelschwarze OÖObsidiame mit starkem Glasglanz im südliehen Theile des 
Tokaj-Eperjeser Gebirges aus dem Trachyttuff, in Erdőbénye, Zsákos, Tolcsva, 
Bellő und Szöllőske. 

Graue und grünliche Obsidiane von Mád, Olasz-Liszka auf secundüáren La- 
gerstátten. 

Weissgebünderte Obsidiane auf den primáren Lagerstátten von Tolcsva und 
Szöllőske. : 

Die rothen ÖObsidiane finden sich auch in der Tokaj-Hegyalja nicht massen- 
haft vor ; grösstentheils finden wir Obsidiane solcher Art auf dem Gyapáros in 
Tolcsva, sowie in Olasz-Liszka, im Szántó auf den beiden Sátorbergen, auf dem 
Patócshügel, bei Bodrog-Keresztúr in einer Perlitwand, und weiter nördlich in 
Szalnácz ; der schwarz gefleckte rothe Obsidian ausser den eben aufgezühlten Fund- 
orten auf dem Rakottyás zwischen Tálya und Erdőbénye. 

Autor bestimmte mittelst Piknometers das spec. Gewicht einiger Obsidiane. 
Die Resultate theilen wir im folgenden mit : 


Grüner mit Seidenglanz von Olasz-Liszka  — .. --- sp. G. 2430 
( ( a Mád sleep piás a 12409 
új von Tolcsva EAN sat Ag teeág ert ater a011.2392 

Wasserheller, vollkommen glasiger von 
Ddtoraljasjkatya, aa aeraüset sb ak ús) 2359 


7 
[er] 
kő 


220 LITERATUR. 


Schwarzer, mit mehr krystallinischen 


Ausscheidungen von Szóllóske ... ... ... sp. G. 2374 
Rother, mit scehwachem Glasglanz von 
IGEN ÜNNNAKEEKSZE NÉK VÉR E NANA ALSO GEL SE ca 2406 


Von den grösseren ausgeschiedenen Krystallen sind zuweilen Biotit, Am- 
phibol, Pyroxen und Ouarz schon mit blossem Auge sichtbar; anf dem Szán- 
tóer Sátorberge kommt ein echter Obsidian-Porphyr vor. 

Das Verhalten in der Bunsenflamme ist auch etwas varirend ; seine dies- 
bezügliehen Beobachtungen stellte Verfasser in einer Tabelle zusammen. 

Im Tokaj-Eperjeser  Gebirge kann man zwei grössere Rhyolithgebiete 
unterscheiden : 

1. das nördliche erstreckt sich südlieh von Telkibánya, westlich und süd- 
westlich von Bozsva in circa 10( IKm. Ausdehnung. 

2. Das siüdliche ist die eigentliehe Tokaj-Hegyalja, und kein so zusammen- 
hüngendes Gebiet, wie das nördliche; seine grösste Flüchenausdehnung hat es 
zwischen Erdőbénye und Tolcsva. Nördlich von Telkibánya und zwischen den 
zwei Haupt-Gebieten ist der Pyroxen-Trachyt das vorherrsehende (Gestein. 

Kleinere Rhyolithgebiete sind noeh von Telkibánya nördlich und östlich 
in der Umgebung von Hollóháza, Pusztafalu, Kajata, Biste, Kolbása und Kozma; 
im Zempliner (rrenzgebirge Szöllőske und Bodrog-Szerdahely. 

Auf dem untersuchten Gebiete kommt der Obsidian auf ursprünglichen und 
secundáren Lagerstüátten vor; die ersteren sind nicht sehr háufig und der OÖObsi-. 
dian wird nur in kleiner Menge auf denselben gefunden. 

Im ganzen Tokaj-Eperjeser Gebirge ist die gegenseitige Lagerung der 
Gesteine die gleiche, sie umgeben sich als concentrische Zonen von verschiedener 
Höhe. Der basische Pyroxen-Trachyt als Product der jüngsten Eruption bildet 
den Mittelpunkt, um welchen sich die tiefer liegenden Rhyolithe (Obsidian, Bims- 
stein, Perlit, Trachyt-Pechstein, Lithoidit) und Trachytsedimente (Trachyttutf, 
Trachytbreccie) lagern, die üuserste Zone bildet ein kieselsánerereicher Trachyt. 

Zwischen Tolcsva und Erdőbénye erstreckt sich der plateauartige Terhegy 
von West nach Ost ; den Fuss des Berges bildet Trachyttuff und Trachytbreccie, 
an manchen Punkten dem Pyroxen-Trachyt aufliegend. Unmittelbar auf diese 
Sedimente folgt der Perlit-Obsidian- Horizont in einer Höhe von 300—350 M., 
auf sie lagern sich Lithoidit und Sphárolith. Der vollkommenste Obsidian findet 
sich an der Grenze des Perlit und Lithoidit. 

Im südlichen Theile des Zempliner Grenzgebirges, bei Szóllóske ist das Vor- 
kommen des Obsidians sehr hnlich dem vorigen. Er istan den Abhüángen der 
Berge in Perlit-Sand, oder in einem zusammenhüngenden Perlit zu finden; seine 
Farbe ist schwarz, oder blaugrau, mit Pech- oder Fettglanz, die krystallinischen 
Binschlüsse und Gasblasen sind sehr zahlreich; von den grösseren Gemengtheilen 
sind Ouarz und Andesin-Oligoklas zu erkennen. Der hier vorkommende Bimsstein 
bildet nach seiner Beschaffenheit einen Uebergang zum Perlit. In dem höheren 
Horizonte ist der normale oder lithoiditisehe Hypersthen-Trachyt verbreitet. 

Nach den ülteren und eigenen Beobachtungen beschreibt Autor den geolo- 
gischen Bau des Tokajer Nagyhegy und gibt eine kurze petrographische Charakte- 
ristik seiner Gesteine. An der Nordseite am Fusse des Berges, hauptsüchlich ge- 


[70 


LITERATUR. 921 


gen Bodrog-Keresztur findet sich Obsidian ; ebenso in der bekannten Perlitwand 
mit versehieden grossen Lithophysen. 

Der westlich vom Tarczaler Hotter liegende Berg ZTerézhegy, besonders aber 
die zwei Sdátorberge sind bemerkenswerth durch die grosse Mannigfaltigkeit ihrer 
glasigen Gesteine; man findet hier die verschiedensten Abarten in allmüligen 
Uebergüángen in Trachyt-Tuff eingebettet. Besonders erwáhnenswerth ist von hier 
der Obsidian-Porphyr, ein Gestein von schwarzer oder grauer, selten von rother 
Farbe, aus zahlreichen, leicht zerfallenden Glaskörnern bestehend. Aus der glasigen 
Grundmasse haben sich viele weisse Feldspathkrystalle ausgeschieden ; ausser die- 
sen sind noch mehr wenmiger angesehmolzene Tuttf- oder cithoiditstűcke einge- 
sehlossen. 

Dieser Obsidian-Porphyr findet sich an mehreren Punkten, hauptsáchlich an 
dem südwestlichen und südöstliehen Abhange des Szántóer Sátorhegy. 

Stellenweise. geht der Obsidian-Porphyr in Bimsstein, Lithoidit und Sphü- 
rolith ; dieser hingegen in Trachytpechstein und Lithoidit über. 

In der Umgebung von Telkibánya sind die verschiedenen glasigen Trachyte 
alle vertreten, der Obsidian kommt aber anstehend nicht vor, umso hüufiger aber 
der Pechstein. Nördlieh vom Dorfe erstreckt sich ein Grünsteintrachytzug und 
weiter südlich das müchtig entwickelte Trachytsediment. Noch südlicher liegt das 
Rhyolithgebiet, dessen Hauptmassiv vom Dorfe südlich und südwestlich die unte- 
ren Abhánge der Berge bedeckt. Die Rhyolithe sind mit den Gesteinen der niede- 
ren und höheren Horizonte in engster Verbindung. Die vollkommen glasigen 
Varietáten finden sich immer in der unmittelbaren Náhe der Sedimente ; von den 
Uebergángen und dem Vorkommen lösst sich oft auf die Bildungsvorgüánge schlies- 
sen. Die höchsten Punkte bestehen aus normalem Pyroxen-Trachyt. 

In den Thülern der Umgebung von Telkibánya findet man die analogen geolo- 
gischen Verháltnisse; nördlich in den Báchen Nagypatak und Osvapatak, östlich 
in dem Nagy-Bosva- und Kemenczepatak-Thal kommen die verschiedenartigsten 
RKhyolithe vor ; sie scheinen aber im letztgenannten Thalin grösster Mannigfaltig- 
keit und Máchtigkeit vertreten zu sein. Im Osvapatak-Thal ist der Perlit vorherr- 
sehend ; unmittelbar am Ende des Dorfes und an dem rechten Ufer des Baches 
fállt zuerst ein durch Hisenoxyd blutroth gefárbter Rhyolith von blasiger 
Structur und grosser Hárte auf. — Ausnahmsweise reichen die Rhyolithe im 
Kemenczepatak-Thale bis an die Spitze der Berge hinautf. 

Man kann auch unter den Pyroxentrachyten Uebergánge beobachten. Ein 
sehönes Beispiel hiefür ist das Gestein des Berges Vashegy. Der Trachyt ist mehr 
weniger dicht, seine Grundmasse ein braunes mikrokrystallinisches Glas, welches 
viel K enthált; die Grundmasse des typischen Pyroxen-Trachyts ist sphárolithisch 
ausgeschieden. Die Gemengtheile sind Hypersthen, Augit, glasiger Oligoklas und 
graulichgrüner Labradorit. Die Oligoklase sind beinahe günzlichin das glasige 
Magma eingeschmolzen, deswegen betrachtet Autor dieses Gestein nicht als einen 
normalen Typus. 

In den von Telkibánva nördlich liegenden kleinen Rhyolithgebieten sind 
die geologischen Verhültnisse einförmiger.. Am Fusse des Ördögvárberges un- 
weit von Hollóháza vertreten die glasigsten Rhyolithe das Sediment. Zwischen Biste 
und Kolbása ist neben verschiedenen Rhyolithen das Hauptgestein ein poröser, 

a £ 


999 LITERATUR. 


glanzloser Lithoidit. In der Umgebung von Fusztafalu findet man in den unter- 
sten Lagen wieder den Trachyttuff, an manchen Stellen als dichten, thonigen Tuff 
sarmatische Versteinerungen in sich schliessend ; am Fusse des Berges Tolvajhegy 
treten die . Versteinerungen führenden Schichten mit den glasigen Gesteinen in 
Contact. Die glasigen Rhyolithe sind schwach vertreten, der Lithoidit fehlt günzlich ; 
umso grösser ist die Máchtigkeit des basischen Pyroxen-Trachyts, man findet ausser 
den gewöhnlichen Gemengtheilen auch Biotit, Amphibol, Andesin und Oligoklas. 

Autor gab drei geologische Profile von Tolcsva-Erdőbénye, Hollóháza und 
Pusztafalu. 

Viel háufiger ist der Obsidian auf seceundüren Lagerstütten, deren man nach 
dem Verfasser zweierlei unterscheiden kann. Im südlichen Theile des Tokaj-Eper- 
jeser Gebirges findet man ihn als Gesteinsfragment im Trachyttuff eingeschlos- 
sen. Auf den gewöhnlichen secundüáren Lagerstátten sind die Obsidiane beinahe 
überall als lose Stücke, öplitter oder Nucleus zu finden. In Wassergráben findet 
man ihn zuweilen mit seiner ursprünglichen Hülle z. B, bei Olasz-Liszka 
von einem weissen Perlit umgeben. Hüufiger findet er sich entfernter von der 
ursprüngliechen Lagerstütte an Bergabhüángen, Ackerfeldern zerstreut, zuweilen in 
grösserer Menge, wahrscheinlich durch die Menschen der Steinzeit zusammen- 
getragen z. B. auf dem Szerdahelyer Akasztódomb. 

An diesen Obsidianen ist der Kinfluss der Atmospharilien sehr auffallend zu 
bemerken ; ihre Oberfláche ist parallel oder in verschiedenen Richtungen gefurcht, 
theils mit zahlreichen kleinen Vertiefungen bedeckt. Diese Beschaffenheit ist im 
engsten Zusammenhang mit der mikroskopischen Structur des vulkanischen Glases. 
Die feinen Furchen deuten die Fiuidal-Structur an, hingegen kann man dieselben 
nicht beobachten an Obsidianen, deren Oberfláche zahlreiche Vertiefungen trügt. 
Die Obsidiane der ursprünglichen Lagerstátten sind nicht ausgewittert, da der um- 
gebende Perlit als schützende Hülle diente. KARL ZIMÁNYI. 


(6) Dr. G. THarRRiwxc : Skizzen aus der Pojána-Kuszka. (Jahrbuch des ung. 
Karpathen-Vereines. XIII. Jahrg. 1886 ; p. 165.) 


Nach der Beschreibung der 4 Hauptgruppen des Banater Gebirgsystemes 
skizzirt Verfasser die Pojána-Ruszka-er Gebirgsgruppe, worauf er die gewonnenen 
persönlichen Eindrücke einzelner Gegenden dieses Gebirges mittheilt. 

ÁUGUST FRANZENAU. 


(7) B. LENGYEL : Chemische Zusammensetzung der Mineralwásser von Czi- 
gelka, Líppik und Lubló (Naturwiss. Abhandlungen herausg. v. der ung. 
Akad. 1885/6 IV. Band. p. 107. / Ungarisch. )) 


Die Analyse des Czigelkaer Wassers wurde unter der Leitung und Aufsicht 
des Prof. Dr. B. LexGYEL von STEFAN Gyöny ; die Analysen des Lippiker und Lub- 
lauer Wassers von LupwiriG MAYER ausgeführt. 


I. Analyse der Ludwig-(Juelle von Czigelka. 
Diese Ouelle befindet sich im 6 nördlichen Theile des Sároser Comitates, in 
der Náhe von Gáboltó. 


LITERATUR. 228 


I. Empirische Zusammensetzung. 


in 1000 Gewichtstheilén Wasser. 


Man s. S. 173 (117) des ungar. Textes unter [1] 
-.. 17704883 

471209 
ERESZ S TOBTS JOGA ea 
ult 15890 


Summe der gelösten Bestandtheile 0... 
Halb gebundene Kohlensüáure (CO9) 0 
Freie Kohlensüure (CO) o... --. --- 
Die Temperatur des Wassers — 129C€ ; der L 
Specif. Gewicht bei 27"59C — 101814 
Combinative /usammensetzung. 


Man vegel. S. 174. (118) des ung. Textes unter [2] 
23"68030 


Summe der gelösten Substanzen 
2.07204 


RTretedkohlensantar6 0 s sales ktkNEKENtSS 


II. Empirische Zusammensetzung der Jodguelle von Lippik. 


in 1000 Gew.-Theilen Wasser. 


Man vel. S. 174 (118) des ung. Textes unter [3] 
24647 


Summe der Bestandtheile ... 0. -. 
Combinative Chemische /usammensetgung. 
in 10000 Gew.-Theilen Wasser. 

Man val. 5. 174. (118) des ung. Textes unter [4] 


ret dt LOTS ata (GOT) NEAR MINÉNE ÉKM ETRSÁTNN ATR 
Dpecifisches Gewicht 
Temperatur des Wassers 0. 22 


304432 — 17963 c. c. 
100257 
6490 


III. Analyse der Lublauer Amalia- und Andor-Ouelle. 
Andor-ONuelle 


Amalia-Ouelle 
in 1000 Gew.-Theilen 


in 1000 Gew.-Theilen 
Man val. 8. 174—5 (118—9) des ung. Textes unter [5] 


Halb gebundene und freie Kohlensüure .. 0 30903 


Combinative /usammensetzung. 
Amalia-Ouelle Andor-Ouelle 
Man vel. 5. 175 (119) des ung. Textes unter [6] 


Freie Kohlensüure VE EON 5 ETELE TERET ETT 93775 


(8) KaRL v. THax: Chemische Analyse des Felsóő-Alaper Mineralwassers 
(Math. u. naturwissenschaftliche Berichte. Herausg. von der Ung. Akad. 
d. Wissensch. IV. Bd. p. 42. 1885/6. 


Das Mineralwasser hat schon im Jahre 1853 Hr. J. Molnár untersucht. Die 
neue Analyse wurde unter der Aufsicht d. Hirn. Dr. Karl von Than vom Herrn 
[73] jj 


294 LITERATUR. 


Assistenten (Geyza v. Karlovszky ausgeführt. Das Wasser ist farblos, mit einem 
Stich in das Gelbliche. Es ist geruchlos, sein Geschmak ist stark bitter und salzig.. 
Die Temperatur des Wassers — -t 8:92€, der Luft — -k 0-6. 
FEmpirische /usammensetzung. 
in 10,900 Theilen Wasser. 


Man vel. 5. 175 (119) des ung, Textes unter [1] 


Halb gebundene Kohlensáure (CO) ... ... .-. 12035 
EreéreKkohlensánret 605) He AE A TREE JAS72 
Summe der gelösten Substanzen 182:5410 


Combinative Znsammensetzung. 


Man vel. 5. 176 (110) des ungar. Textes unter [2] 


Summe der gelösten Substanzen .. 0. 182541 3 
Das Volumen der in 10000 Gr. Wasser gelösten freien Kohlensüure 
Sza OG 28ken 
Temperatur des Wassers — -k 89970 
Spec. Gewicht bei 20-69C — 101574 
Das Felső-Alaper Mineralwasser ist demnach als ein Bitterwasser mit sehr 
bedeutendem Kochsalzgehalt zu bezeichnen. KS 


(9) Dr. Asr. Kocn: Die Echiniden der obertertiáren Ablagerungen Sieben- 
bürgens (Aus den Auszügen und Uebersetzungen des Orvos-természset- 
tudományi Ertesitő. 1887. Term. tud. sz. Kolozsvár. p. 255). 


Ueber Echiniden der neogenen Schichten von Ungarn jenseits des Király- 
hágó hatten wir bis jetzt nur wenige bestimmte Daten. Allererst wurden von 
Arexrus Pávax" Echinus-Tafelcehen aus den neogenen Schichten des Csicsó-Hagy- 
máser-Baches erwáhnt, spüter finden wir durch KaáRL HEREPEY? aus der Leitha- 
kalkzone, welche sich am Rande des Thoroczkoer- und Erzgebirges dahinzieht, 
das Vorkommen der KEchiniden, besonders der Clypeastriden bei Rákos und 
Kakova hervorgehoben ; zuletzt wurde von Dr. LAUBE in cDie Eechinoiden der 
österreichisch-ungarischen oberen Tertiár-Ablagerungen? der in den Tegelablage- 
rungen bei Lapugy, Kostej und Baden gleichmüssig auftretende Echinocyamus 
transsylvamicus LAUvBE beschrieben. 

In neuerer Zeit erhielt Verfasser von K. HeRePpey aus dem Leithakalke der 
Umgebung von Nagy-Enyed in so grosser Anzah] und solcher Mannigfaltigkeit 
Echiniden, dass er es für geboten ersah, das ganze ihm zu Gebote stehende Mate- 


! Verhandlungen der k. k. geologisehen Reichsanstalt. XII. Bd. p. 194: 

? Nagy-Enyed környékének geologiai és palaeontologiai ismertetése. A m. Orv. 
és Term. vizsg. Marosvásárhelyen 1864-ben tartott X. nagygyűlésének munkálatai. 
Pest. 1863. p. 213. 

3 Abhandlungen der k. k. geologischen Reichsanstalt. Wien. 1871—73, p. 55. 

[74] 


LITERATUR. 995 


rial, wie das eingesendete, als auch das in der Sammlung des siebenbürgischen 
Museums aufbewahrte, ferner das von ihm selbst gesammelte einer genauen Prü- 
fung zu unterwerfen. 

Bevor aber die in dieser Richtung gewonnenen Resultate bekannt gemacht 
werden, führt er die geologisehen Verhültnisse der zwei an Echiniden allerreich- 
sten Localitüten (Nádháza [rumániseh Cacoval und Felső-Orbó) nach seinen 
eigenen Beobachtungen an, als auch diejenigen K. Herepey s, die die Ausbildung 
und Verbreitung des Leithakalkes Ungarns jenseits des Királyhágó betreffen. 

Der Leithakalk von Nádháza erscheint schon bei Musina in michtigen 
Schichtbüánken, welche mit 2097 nach SS50 zu einfallen. Der Kalk besteht vor- 
herrschend aus Lithothamnien-Bruchstücken und Foraminiferen, unter welchen 
hauptsüchlich die Heterostegina costata d"Orb. vorherrscht. Letztere ist in einzel- 
nen Schichten so zahlreich, dass solehe dann mit vollem Recht als Heterostegina- 
Kalke benannt werden können. Untergeordnet, aber noch immer genug hüufig, 
kommen in diesen Kalken Echiniden vor. 

Die Ausbildung der Schichten von Nádháza untersuchte Verfasser in dem 
Pareu-Tuntinyeliloru genannten Graben, wo auch Echiniden ziemlich háufig anzu- 
treffen sind. Hier kommt der breccienartige Leithakalk in unterbrochenen Par- 
tien als das Hangende von stark gekrümmten neocomen Karpathen-Sandstein- 
und Mergelschiefer-Schichten vor. Im oberen Theile des Grabens keilt sich zwi- 
sehen dem Leithakalke und dem Karpathensandstein ein blüulich-grauer, grob- 
sandiger Tegel mit aschgrauen Mergelschichten wechsellagernd ein, welche 
er nüsst, die sodann auseinander fliessen und zu fortwáhrenden Erdrutschungen 
Veranlassung geben. 3 

Im Tegel zeigen sich auch Braunkohlen-Adern und Putzen, in den Mergel- 
sehichten Blattabdrücke, aus deren Vorkommen auf Brackwasser-Ablagerungen 
geschlossen werden darf. In dem tieferen Horizonte befindet sich aber eine 
Schichte, in  welcher rein marine Versteinerungen angetroffen wurden ; 
diese sind : 


Grastrochaena, sp. intermedia HöRx. Corbula carinata Dug. (! ) 
Clavagella bacillaris DEsn. Pecten Malvinae Due. 
Venus sp. ecfr. Haidingeri HöRN. Ostrea, sp. efr. lamellosa BRocc. 


ausserdem noch andere, jedoch nicht náher bestimmbare Formen. 

Auf Grund dieser Thatsachen würde der unter dem Leithakalke liegende 
Tegel und Mergel somit bestimmt noch zu dem Neogen, jedoch vielleicht zu der 
unteren Mediterran-Stufe zu zühlen sein. 

Bei Felső-Orbó liegen die ganze Felswánde bildenden miáchtigen Leitha- 
kalkschichten in der Pareu-Bodi genannten Wasserschlucht entblösst. Der Kalk 
enthált hier ausser sehr vielen Knollen von Lithothamnium ramosissimum (Rss.) 

. GümB. auch viele Molluskenschalen und mehrere Echinus-Arten. Von den ge- 
sammelten Mollusken werden erwáhnt: Pecten latissimus BRocc., P. Besseri 
ÁNDRZ. 

Nach Herepey kommen im obersten Horizonte neben Echiniden vor: Tere- 
bratula grandis Bzwe., Isocardia cor LINNÉ. 

Einzelne Schichten sind auch hier erfüllt von riesengrossen, nicht selten 


Földtani Közlöny, XIX. köt. 1889. [75] 15 


296 LITERATUR. 


bis 13 Mm. im Durchmesser messenden Exemplaren der Heterostegina costata d"ORB., 
Röhren von Serpula ecfr. Humulus Müxsr., wie auch Bryozoen u. z. Membrani- 
pora amgulosa Bss., M. clathrata Bss., M. sp., Stomatopora sp., Cellepora tenella 
Rss., Lumites sp. u. s. w. haften sehr oft auf Clypeaster-Schalen. 

Der untere Theil der Leithakalkschichten wird allmálig sandig und thonig, 
worauf Tegel- und Mergel-Schichten folgen, zu unterst liegt ein blauer Tegel. 
Die Möchtigkeit der Kalkbünke schátzt Verfasser auf 20 Meter, die sandigen Tegel- 
und Mergelschichten zu 10 Meter, der reine Tegel ist nicht ganz entblösst. Das 
Verfláchen sámmtlicher Schichten ist 152 SSSW. 

In den Mergelschichten kommen ausser kleineren Ülypeastern folgende, die 
zweite Mediterranstufe charakterisirende Mollusken-Arten vor: Pecten Malvinae 
Dus., P. cristatus BRoss. Im untersten blauen Tegel wurde Ostrea colchear Ponr 
besonders hüufig angetroften. 

Verfasser nennt diesen untersten Tegel Leithategel. 

Nach HEREPEY wurden aus dem Pareu-Bodi früher folgende Arten gesam- 
melt : (Man s. 8. 178 (122) des ungar. Textes unter (1]). 

Die Berge um Felső-Orbó herum bestehen ebenfalls aus den erwáhmten 
Ablagerungen. 50 kommt vom Orte gegen Közép-Orbó im sogenannten Pareu- 
Zsijilor wahrscheinlich der das Liegende des Leithakalkes bildende Tegel vor, 
aus welchem von Herepey folgende Arten gesammelt wurden: (Man s. 5. 178 (122) 
des ungar. Textes unter [2]). 

Karl HéREPEY s Beobachtungen in Betreff der Ausbildung und Verbreitung 
des Leithakalkes jenseits des Királyhágó in Ungarn sind kurz gefasst folgende : 

Die Leithakalkbildung bildet von Várfalu (neben der Aranyos) bis zur 
Mündung des Ompolyicza eine hie und da unterbrochene Kette, indem er die 
Buchten und Vertiefungen der Jura- oder Kreide-Schichten ausfüllt. 

Bei Várfalu ist sein Liegendes Melaphyr, welcher ihn auch unterbricht, so 
dass wir ihn erst wieder bei Csegez in Begleitung von Gypslagern auftreten 
sehen. An beiden Stellen schliesst er reiche Faunen ein. 

Zwischen Csegez und Hidas unterbrechen ihn sarmatische Schichten. An 
letzterer Stelle ist der Leithakalk lose und arm an Versteinerungen. 

Bei Oláh-Rákos bildet er auf dem Rücken des Melaphyrs und Diabaspor- 
phyrites einzelne mit Versteinerungen reich erfüllte Schichtbünke. 

Von Oláh-Rákos an erscheint der Leithakalkzug entzwei gespalten. Der 
eine Flügel breitet sich bei Oláh-Lapád, der andere auf den Höhen östlieh von 
Nyirmező aus. Der Nyirmezőer Flügel ist arm an Versteinerungen. Auf der ganzen 
Oláhlapáder Linie treffen wir neben sehr vielen anderen Arten, die nur auf diesen 
Theil des ganzen Kalkzuges besehrünkten Arten Terebratula grandis Br8. und die 
Isocardia cor LINNÉ, in Tausenden von Exemplaren an. 

Die beiden Flügel scheinen sich bei Kákova wieder zu vereinen ; bei Muzsina. 
bildet der Leithakalk das Hangende des neocomen Sandsteines. Bei Felső-Orbó: 
breitet er sich in der tiefen Bucht aus. Weiter sehen wir ihm nur in schmalen 
Winkeln und Schluchten zurückgeblieben. 

Die besprochenen Echiniden sind folgende: Psammechinus Duciei WRIGHT 
aus dem Felső-Orbóer Leithakalk ; Eechinocyamus tramssylvamicus LAUuBg aus dem 
neogenen Tegel von Lapugy, ausserdem von Kostej. Scutella Vindobonensis 


76 


LITERATUR. 2927 


LauvBE aus dem sandigen Tegel vón Bujtur, von Lapugy und aus dem Leithategel 
von Felső-Orbó. Scutella pygmaea nov. sp. aus einem durch Kisenrost braun ge- 
fárbten Sandstein von Bujtur Clypeaster crassicostatus AGassiz ; aus dem Leitha- 
kalk von Feisö-Orbó und dem Conglomerat von Várfalu; Clypeaster acuminatus 
DEsoR aus den unteren kiesigen Schichten des Felső-OÖrbóer Leithakalkes und aus 
dem gelblichen kiesigen Sandstein und Conglomerat, welcher das Liegende des 
Oláh-Rákoser Leithakalkes bildet; Clypeaster pyramidalis MIcHEnIs aus dem 
Leithakalk des Pareu-Bodi genannten Grabens bei Felső-Orbó, aus dem Leitha- 
kalk von Nádháza, wie auch aus dem blauen Tegel von Krakkó Clypeaster cfr, 
gibbosus Rrsso sp. aus dem Leithakalk des Felső-Orbóer Pareu-Bodi-Grabens und 
aus dem Leithaconglomerat von Oláh-Rákos ; Clypeaster cfr. folium AGassiz, aus 
dem Leithakalk und Tegel des Pareu-Bodi genannten  Grabens von Felső-Orbó ; 
Clypeaster Herepey nov. sp. aus dem Leithakalke des Pareu-Bodi von Felső-Orbó 
Echinanthus Scutella Gornopr. sp., von Felső-01bó. (Diese eocáne und oligocáne 
Art wird nur mit Vorbehalt unter den miocönen Formen erwáhnt.) Echino- 
lampas hemisphaericus Lam. var. Rhodi DLavBE aus dem thonigen Sand von 
Bujtur; Echinolampas Lawurillardi AGcassiz aus dem Leithakalk von Nádháza 
und Felső-Orbó, wie auch von Varfalu. Conoclypus plagiosomus AGassrz, aus dem 
Leithakalk von Felső-Orbó; Schizaster cfr. Karreri LAUBE aus dem Leithakalk 
des Pareu-Bodi-Grabens bei Felső-Orbó und aus dem blaugrauen sandigen Tegel 
von Bujtur ; Spatangus austriacus LAUBE aus dem Leithakalke des Grabens Pareu- 
Bodi von Felső-Orbó. 

Die zwei neuen Arten, wie auch der Clypeaster cfr. folium Agassiz sind auf 
einer beigeschlossenen Doppeltafel abgebildet. Die neuen Arten sind beschrieben, 
die anderen mit Bemerkungen versehen. ÁUGUST FRANZENAU. 


(10) Dr. GzoRgG Pgimrcs : /ie geologischen und montangeologíschén Verhült- 
nisse des Goldgrubenterrains Gyálu- Urszuluj bei Vádvölgy. (Orvos-termé- 
szettudományi Értesítő. 1887, XII. Jhrg, p. 205—214, mit einer Tafel. 
( Ungarisch.!) 


Die Gemeinde Vádvölgy ( Valea Váduluj) ist an der östlichen Seite des Bihar- 
und Gyalu-Gebirges, an dem südöstliehen Rande des Muntyele-máre im Ouellen- 
gebiet der Kis-Szamos gelegen. Das Grubenterrain selbst befindet sich an dem 
Bergrücken Gyálu-Urszuluj und gehört dem krystallinisch-sehiefrigen Zonen- 
rande des Muntyele-máre an. Das Revier ist an drei Seiten von Báchen umgeben, 
westlicn hingegen bildet ein schmaler, sattelförmiger Rücken die Grenze ; 
die Ausdehnung belüuft sich auf ungefáhr 2 ( ] Km. und es sind dort zwei Erhö- 
hungen, der Gyálu-Urszuluj (1007 m.) und der Kápdebó (958 m.) wahrzunehmen. 
Das Ganze wird fast ausschliesslieh durch krystallinische Schiefer gebildet, hie 
und da mit Eruptivgesteinsgüngen. Die beobachteten Gesteine sind : Gneiss, kry- 
stallinische Schiefer und Eruptiv-Felsarten. Der Gneiss erscheint hauptsáchliech an 
dem Kápdebó; er ist dünnschiefrig, mit sehr veründertem Glimmer und Feld- 
spath; er wird von Ouarzadern durchschwürmt und führt stellenweise Pyrit- 
krystalle. 

Von den krystallinischen Schiefern herrscht der Glimmerschiefer ara Gyálu- 


[77] 157 


998 LITERATUR. 


Urszuluj vor, wozu noch Amphibol-Schiefer und (rneisse, wie auch eldoritiseh- 
talkige und Chloritschiefer sich gesellen. Die Glimmerschiefer sind gleichfalls 
nicht mehr frisch ; dieselben führen viel Ouarz, im veránderlichen Verháltnisse 
weissen und grünlichen Glimmer, manchmal wenig Granat und stellenweise etwas 
Feldspathartiges. Die Risse enthalten spárlichen, zu Limonit veránderten Pyrit, 
die guarzreichen Schiefer sind aber manchmal reich an kleinen Pyritkrystallen, 
in weleh letzterem Falle auch der Glimmer gewöhnlich talkig ist. 

Von Eruptivgesteinen sind Diorit und Dacit zu treffen. Der Diorit erscheint 
zwar an der Tagesoberfláche nicht, aberim unteren Theile des Láti-Baches in der 
Grube selbst ist ersichtlich, dass er die krystallinisehe Masse des Gyálu-Urszuluj in 
schmalen Güngen durchsetzt. Das Gestein ist ganz verándert, es ist von grün- 
hichgrauer Farbe, sehr dicht und enthült reichlichen Pyrit. Von den letzten 
Hiusern der Gemeinde hat der Vál-Bach bis zur Mündung des Porkuczi-Baches 
seinen Lauf im Dacit eingegraben, welches Gestein sehr grünsteinartig mit vielem 
Pyrit erscheint. Dacit-Gönge sind auch am linken Ufer des Vád-Baches an- 
zutreffen, sie ziehen sich sogar in das Massiv des Gyálu-Urszuluj fort. — 
Primics meint, dass diese Dacitgünge die Fortsetzungen der Günge von Érez- 
patak sind. 

An den zu Tage tretenden Schichten der krystallinischen Schiefer lüsst 
sich "wahrnehmen, dass das Streichen wie auch das Hinfallen Schritt für 
Schritt anders sind, woraus auf einem solchen verhültnissmássig kleinen Gebiet 
ein complicirter geologischer Bau zu erwarten ist. Die der Arbeit beigegebene 
geologische Karte zeigt diese Verhültnisse, wenn auch etwas schematisch an, was 
übrigens aus Mangel an Profilen auch nicht anders zu erwarten war. 

Im zweiten Theile giebt Verf. eine Schilderung der geologiscehen und mon- 
tanistisehen Vergangenheit des gold- und silberháltigen Erzvorkommens im 
Bergbauterrain Gyálu-Urszuluj. Erwáhnenswerth ist, dass das Nebengestein der 
Günge, insbesondere die krystallinisehen Schiefer, meistens veründert sind. Venrf. 
hált das Erzvorkommen am Gyálu-Urszuluj mit den Vorkommnissen am Hideg- 
Szamos und Érczpatak für ühnlich. Das erzführende Gestein ist auch am Gyálu- 
Urszuluj in erster Linie der Dacit, dann der Diorit. Ein dem Bergbau günstiges 
Erzvorkoinmen hat Dr. Pgrmics an den Alsó-Szt.-Anna und Felső Ökörfő 
(Kápdebó)-Gruben náher untersucht. 

Die untere ( Szt.-Anna ) Grube ist am unteren Lauf des Láti-Baches gele- 
gen. Der Stollen ist ungefáhr nord-südlich horizontal angelegt. Die Lünge betrágt 
48 M. und es sind auch nach ein und derselben Seite zwei kurze Nebenbaue zu 
treffen. Der Grubenbau bewegt sich im Glimmerschiefer, welches Gestein verwit- 
tert, zasammengefallen und stellenweise talkig ist. Vom Mundloch gerechnet in 
ungeführ 38—39 M. Entfernung wird der Glimmersehiefer von einem einige 
Meter máchtigen Dioritgang durchsetzt, worauf bis zum Ende ein sehr verán- 
derter guarzitisehtalkiger Schiefer folgt. Der beigegebene Uebersichts-Grund- 
riss zeigt auch das sehr variirende Streichen der Schichten an. Ueberall in 
dieser Grube, aber ganz besonders in der Náhe des Dioritganges, wie auch gegen 
das Ende zu, sind die Schiefer von bald dünneren, bald dickeren Ouarzadern hin und 
her durchsetzt. Goldführendes Erz ist der Pyrit; andere Erze hat man bisher 
nieht angetroffen. Der Pyrit kommt überall vor, am meisten jedoch in der Náhe 

178) 


LITERATUR. 9939 


des Dioritganges und gegen das Ende des Stollens zu, wo der guarzitischtalkige 
Schiefer von Pyrit ganz imprügnirt ist. Es ist für die Erzgewinnung günstig, dass die 
Schiefer rissig und verwittert sind, auch die sonstigen Verhültnisse der Aufbereitung 
und des Transportes sind günstige zu nennen. Ob aber der Grubenbetrieb sich 
lohnt, ist noch fraglich. PRgrmics hat einige Proben des k. u. Zalathnaer Probir- 
amtes zusammengestellt. 50 z. B. betrug der Schlich von 6 Gesteinsproben der 
Grubenwünde 0-50—4"-48"/o, und hat im Mittel 1 Meterzentner Schlich 3-0 Gr. 
Gold, 2-7 Gr. Silber geliefert ; der Metallwerth war daher 4.f.20 kr. ö.W. Auch der 
Pyrit wurde untersucht, wobei erwiesen wurde, dass 1 Meterzentner Pyrit 49 Gr. 
Gold und 21 Gr. Silber lieferte ; der Metallwerth eines Meterzentners Pyrit betrügt 
daher 70 f. 24 kr. ohne Agio. 

Der Verfasser ist nach dem verschiedenen Gold- und Silbergehalt der ein- 
zeln mitgetheilten Proben der Meinung, dass das Gold und Silber an. verschie- 
dene Gesteinsvarietáten gebunden sei. Wir glauben jedoch, dass, bevor man so weit 
Schlüsse zieht, doch erst mehrere Proben von ein und demselben Gestein unter- 
sucht werden sollten. Erfahrungsgemöss ist ja der Silbergehalt des Goldes sehr 
variabel und es stehen auch diese Mengen in den Goldkrystallen z. B. in keinem 
stöchiometrischen Verháltnisse. 

Die zweite Grube ist die OÖOkörfő-( Kápdebó ) Grube, in der Náhe des Fahr- 
weges am Bergrücken. Die Baue sind hier im Gneiss angelegt, aber jetzt ist alles 
sehr verlassen. Der Gneiss ist verándert, und auch hier ist das Edelmetall führende 
Erz der Scheefelkies, welcher im Gneisse selbst aber hauptsáchlich in dem balp 
dünneren, bald dickeren Ouarzgangnetz vorkommt. Die verzweigten Baue zeigen 
eine einstmalige rege bergmánnische Thütigkeit. Im allgemeinen haben die Gold- 
gráber hier am Gyálu-Urszuluj schon von lange her gearbeitet, lingst eingestürzte 
Gruben, Einsenkungen und Halden zeugen davon. Pgrmccs hat auf seiner Karte 
auch die wichtigeren alten Grubenbaue bezeichnet. A. SCHMIDT. 


(11) Dr. Fgasz HERBrcn: Ueber ein neues Erzvorkommen am Gyálu-Bra- 
duluj, westlich von Szt..-László. (Orvos-term. tud. Értesitő, 1887, XII, p- 
215—217. (Ungarisch.]). 


Als Graf Julius Andrássy im Jahre 1885 von Kis-Fenes in das Járathal 
den Weg bauen liess, hat man bei dem Fundamentiren des nördlicehen Brücken- 
kopfes bei Plopt Antimonerze gefunden. Dr. HERggrcH war im J. 1886 an Ort und 
Stelle und durch Besichtigung sowohl der Umgegend, wie auch des nach seinem Vor- 
schlage ausgeführten oberflüchlichen Aufsehlusses hat er die Ueberzeugung gewon- 
nen, dass dieses Erzvorkommen nicht nur ein lokales, sondern schon auf der Ober- 
fliche nach den bezeichnenden Ausbissen dem Streichen entlang ziemlich ver- 
breitet ist. 

An den Ausbissen haben einige Arbeiter etwa, 14 Tage hindurch weitere Auf- 
schlüsse erzielt, whobeieruirt wurde, dass die Antimonerze in Gesellschaft von einigen 
Mineralien in einer, grösstentheils weissen verwitterten, talkigen Substanz, welche 
die dortigen Glimmersehiefer durchsetzt, vorkommen. Die Antimonerzausbisse 
sind namentlich am süd  westlichen Gehünge des 1048 M. hohen Gyálu-Braduluj 
aufgefanden worden, welcher selbst zu dem Massiv der Szamos gerechnet wird. 

[79] 


230 LITERATUR. 


Herbich constatirte hier in dem Glimmerschiefer die spütere Ausfüllung einer 
grossen Spalte, d. i. einen (Gang, welcher stellenweise 2 M. máchtig ist und ausser 
dem talkigen Ganggestein noch Dolomit und (Juarz führt. Die dolomitischen 
Partien kommen mehr gegen das Hangende, die (uarzlinsen und Streifen hinge- 
gen in der Mitte und gegen das Liegende zu vor. 

In der dolomitischen Zone ist Pyrit und Braunspath zu finden, im Ouarz 
und besonders in den Spalten desselben erscheint hingegen der Antimonit in 
schön krystallinisehen Partien. Der Antimonit ist entweder in langen Krystallen, 
oder in stángeligen oder radialfaserigen Aggregaten zu treffen, auch derb in grös- 
seren Stücken, aber überall spárlich, da auch die Schürfung nur bis zu einer Tiefe 
von 2 M. oberfláchlich ausgeführt worden war. In Gesellschaft des Antimonit 
kommt noch selten Zinkblende, öfters Rothspiessgtanzerz, Pyrit und Antimon- 
ocker vor. 

Auch das Nebengestein ist von dünnen Erztrümmern durchsetzt, hauptsách- 
leh von kleinen Pyrit- und Antimoónitpartien gebildet. Nach einer Probe des 
Zalathnaer Probiramtes hat das derbe Antimonerz 770£ Gr. Silber und 0-56 Gr. 
Gold pro Meterzentner geliefert. A. SCHMIDT. 


(12) Dr. G. BEsxkő : Mineralogische Mittheilungen aus Siebenbürgen. (Orvos- 
term.-tud. Ertesitő, 1887, XII, p. 217/—220. " Ungarisch. !) 


Verfasser hat im Jahre 1886 im Auftrage des Siebenbürger Museum- Vereins 
im Erzgebirge 24 Bergbaue besucht und sammelte ca. 200 Mineralstufen, darun- 
ter 22 solche, die bisher in der Mineraliensammlung des Siebenbürger Museum- 
Vereines fehlten. Die wichtigeren sind die folgenden : 

Bucsum, Berg Korabia. Derber Chalcopyrit, Pyrit und (Juarz von der Grube 
. Baja de aramas. Der Kupferkies ist bunt angelaufen, auch Krystalle sind bemerk- 
bar ; des Goldgehaltes wegen wird er bergmánnisch gewonnen. 

Bukuresd. Die hiesige Grube cBuna vestire a lui Juons wird schon seit 
1848 im Betrieb. erhalten, aber nur zeitweise. Seit etwa, 2 Jahren lásst eine neue 
Gesellschaft arbeiten, so dass der Stollen jetzt ca. 35 M. Lánge misst. Das (Gold 
scheint hier nicht frei, sondern in den Erzen vertheilt vorzukommen ; der Meter- 
zentner des Erzes liefert 12 Gr. Gold und 28 Gr. Silber. Das Erz besteht haupt- 
süchlich aus Schwefelkies, welches in dünnen Lagen mit Zinkblende und Kupfer- 
kies verwachsen ist. Weitere Mineralien sind noch Chabasit und Calcit. Der 
Kalkspath ist entweder —"2R, oder er kommt in skalenoédrisehen und prismati- 
schen Krystallen vor; die Chabasitkrystalle sind wasserhell, aber winzig und 
gestreift. 

Herczegány. Die Spalten der Gangmasse sind mit glünzenden Dolomit- 
Rhomboédern bedeckt. 

Füzesd. Pyrit, cc0-0, auf der das Sphalerit- und (ralenit-Gemisch bedecken- 
den Ouarzkruste. Aragonit, entweder als feine nadelförmige Krystalle oder als 
verzweigte scehneeweisse Bisenblüthe in den ülteren Gruben. 

Kajanel. In der Grube des Dr. Deinhardt sind im Jahre 1886 hübsche 
Kalkspath-Krystalle gefunden worden. Die einzelnen Krystalle sind wasserklar, 
glünzend, auch 14 Mm. lang und sitzen auf einer mit Markasit eingesprengten 

[80] 


LITERATUR. 931 


Juarzkruste. Die Formen des Kalkspathes sind: 4R, —"/2eR, R3, —2R. Weitere 
02 


Mineralien : Pyrit ks , Dolomit. Auch in dieser Grube ist gediegen (old in 


feinen Lamellen vorgekommen, auf einer Ouarzkruste mit Zinkblende und Blei- 
glanz aufgewachsen. 

Karács. Aus der Grube des Herrn H. Klein stammen : 1. Kalkspath, körnig, 
auf der Oberfláche —"eR; der Calcit wird durch feine Markasitpartien durch- 
gewachsen. 2. Alabandin, derb, in Rhodochrosit eingewachsen. 3. Schwefelkies, 
0, coco. 

Ruda. Gyps : ooP, coRoo, —P ; coP, coPoo, — Boo; oft Zwillinge ; wasser- 
klar, prismatisch-tafelige Krystalle, auch nadelförmig auf einem mit Pyrit durchge- 
wachsenen, rostgelben, verwitterten Gestein. 

Tekerő. Aus der Grube cAcres des x Fericzel-Gebirges stammen : 1. Gediegen 
(old, feine Körner und Lamellen, in 9uarz eingesprengt. 2. Gediegen JTellur, 
in feinen Körnern in Ouarz, manchmal mit Pyrit oder Gold. 3. Pyrit: 50000 
SES ÖS SZÜS ÖRÖKÖS TAO EE ez 


gewöhnlichen Form. A. SCHMIDT. 


, 50000. 4. Ouarz, in seiner 


(13) Dr. J. A. KREsxsezR: Der Akanthit und, das natürliche Schwefelsilber. 
(Math. és term. tud. Ertesitő, 1887, 5, S. 137—141. " Ungarisch. )) 


Verfasser unterzog die auf den Akanthit bezüglichen Publikationen von 
Kenngott und Dauber einer Revision, wobei es sich ergab, dass die als rhom- 
bisch angenommenen Combinationen dieses Minerals eigentlich solche des regu- 
lüren Krystallsystems seien. Die von Dauber besehriebenen Akanthit-Krystalle von 
Freiberg wáren demgemöss die nach einer Zwischenaxe ausgebildeten cverzerrtens 
Krystalle des reguláren Systems. Nach Austausch der beiden horinzontalen Axen 
des Akanthit wird nach Herrn KRENxwsERSs Auffassung die jetzige Endfláche 
a, (DAuBER s 0") und das Doma d gleich dem Würfel, Endfláche b (DAUBER"s a) mit 
c, ferner die Pyramide p gleich dem Dodekaéder, ferner das Prisma m, Doma o, 
Pyramiden s und x reduziren sich zu den Flichen des Ikositetraéders 121 1ibhő 
diese Umánderung bestátigenden Winkelwerthe sind folgendermassen zum Ver- 
gleich gestellt. 

Rhombisch Grenzwerthe Daubers Regulár Berechnete 

Winkel 

DA e z MKÜDTE BT) SZT 
séma — (VIN TEJ ge dee :DOr 0 PT a MOVJ S (ZLT) zott 
eső SIGONNOEGKO TÁ) E AS EE GOTT OKO ES 
ac PS 01011) vs (DOES ia Ae A DK AD 
2 SEOPLYE TÖTT) SSEL SI T SO ME ÉTOTOT (001 YESS 
TO ÁD SZOVAL ee MD) NON 
EGER (0009 ESIOSE OL ASE e LO (OLAJ ESAGON 
sak (OL (2 LOKOTT AD 28 0 (OL) BÁZEL 
Ke) (121) S 185 EZ 195505 2 (LI0 SG 1986 
VO (011). E055 50 677 18 CASO SG 


[81] 


am — (10010) — 54 
55 


B 1 E1s18l 


R- REC E 


939 LITERATUR. 


Die durch DavuBeR am Akanthit ermittelten Winkelwerthe der primüren 
Formen sind nach Vexf. dieselben, welche man bei der Messung der besten Argentit- 
krystalle erhült, wobei Differenzen im Betrage von "2—1? gewöhnliche Erschei- 
nungen sind. Bei solchen enormen Differenzen ist die Anwendung der Methode 
der kleinsten Ouadrate nach KRENNER ohne Bedeutung, wenn die Anzahl der 
Beobachtungen, und zwar an ausserordentlieh vielen Krystallen, nicht vermehrt 
wird. Verf. gibt daher denen durch DaAvBER ermittelten Formen die beistehen- 
den Indices des reguláren Krystallsystems. 

(Man vgl. S. 184 (128) des ung. Textes unter [1]). 

Das Zwillingsgesetz entspricht einer Verwachsung nach 121 1], da die durch 
DavsEt ermittelte Zwillingsíláche nach der rhombischen Auffassung o . (101) ist. 

Ueber die übrigen Akanthit-Krystalle bemerkt Verf., dass KENNGOTTS 
Joachimsthaler Krystalle blos den Ikositetraéder 2 117  darstellen, wobei an dem 
stachelartigen Krystall die Flöche von (211), (121), (211), (121), (211) (121), 
(2 DKSK LAT As Tee (TT (TT 6 EZT ötnek érmes 
weniger gut ausgebildet sind. Die Krystalle von Bocoma in Chile zeigen die Flichen 
von 121 1 und 108 als rhombisches Prisma, Makrodoma und Pyramide ; die von 
Groth beschriebenen Akanthite von Annaberg sollen die folgende Deutung erfah- 
ten: — a 41001p unde SEA(10L, v1108yF— 12331, o (141253 7únd 
zt aT5 hi 

KRENNER s Schluss lautet, dass Ag,S für sich allein im rhombischen System 
nicht krystallisirt und daher mit dem Kupferglanz nicht isomorph ist. Auch 
die hauptsüchlich durch die Isomorphie des Kupferglanzes mit dem Akanthit 
bekráftigte neuere atomistische Scehreibweise des Schwefelsilbers verliert hiedurch 
die eine Stütze. 

(Anmerkung des Ref. Da die Winkelwerthe sowohl am Akanthit wie auch 
bei dem Silberglanz in weiten Grenzen variiren, ist die mitgetheilte Umánderung 
vollkommen begründet. Auch die in der obigen Liste fehlende Form § . 18 . 20-Si8 


DavBEgss lásst sich als Ál .19.16/ des reguláren Systems deuten. Da aber Verf. 
hiedurch allein die Isomorphie des Ag25 mit Cu.,5S als widerlegt betrachtet, so ist 
Ref. der Meinung, dass zunáchst die reguláre Symetrie des Akanthits noch auf eine 
andere Art gezeigt werden dürfte, wobei die Aetzungsversuche vielleicht in erster 
Linie zu nennen sind, denn die Aehnlichkeit der einzelnen Modificationen eines 
physikalisch isomeren Körpers ist eine mehrfach beobachtete Erscheinung. Wenn 
man dazu beachtet, dass die isomorphen Mischungen der beiden genannten Ver- 
bindungen noch nicht wiederlegt sind, und wenn der Akanthit wirklich regular ist, 
s0 mag dies die Isomorphie von CusS und AgaS nur derart modifiziren, dass das 
rhombische Ag58 noch zu suchen sei. Es mag aber jedenfalls hervorgehoben werden, 
dass unter den Erzen in den isomorphen Reihen die Silbersalze thatsüchlich eine 
merkwürdige Rolle spielen, wie dies z. B. bei den normalen Sulfarseniaten und 
Sulfarseniten der Fall ist.) A. SCHMIDT. 


LITERATUR. 233 


(14) Augusr FgaszEsau: Untersuchungen über die Bestündigkeit der Win- 
kelwerthe des Datoliths von der Seisser Alpe. (Math. és term. tud. Érte- 
sítő, 1887, 5, S. 233—239. (Ungarisch)). 


Verfasser gab unter diesem Titel die goniometrische Bestimmung der 
Datolith-Krystalle von der Seisser Alpe. Das untersuchte Material stammt aus der 
Mineralien-Sammlung des ungarischen National-Museums zu Budapest und wurde 
in neuerer Zeit von der wieder aufgefundenen Fundstelle erworben. Der 
Datolith ist in 1 Mm. — 1 Cm. breiten Krystallen auf grösseren Apophylittafeln 
aufgewachsen; das Gestein ist ein verwitterter, grüner Melaphyr. Es wurden 
5 Krystalle untersucht, an welchen die nachstehenden Formen erscheinen : 

(Man vel. S. 186 (130) des ung. Textes unter [2]). 

Die Formen A und j sind für den Datolith neu. Die einzelnen Combinatio- 
TON Waron: a 0, x o, d, 15 e, W Ua ESZ ord; 15 kom es, w, 080big mesgosdáa 
y,), 2, W, v; a, c, g, m, x, o, d, x, y, g, e, w, 0 "und a, c, g,x, 0, d, A, x, Y, e, w, 0. Der Habi- 
tus dieser Krystalleist meistens dünntafelig nach den Flichen von x . 12011.—2PRoo, 
aber es kommen auch dickere Krystalle, aber gleichfalls mit vorherrschendem 
x vor. Die Fláchen von x, g, Y, e, spiegelten im allgemeinen sehr gut, auch 
a und o gaben gute Reflexe ; die übrigen lieferten nur mittelmássige Spiegelung, 
hauptsáchlich durch die Kleinheit derselben verursacht. Als Grundwerthe hat 
Verfasser die von SCHRÖDER mitgetheilten Neigungen angenommen, da die Diffe- 
renzen dieser mit Verfassers Messungen sehr gering waren ; diese sind : 

Ala E TO0E OO TES9ÜSE ST 
cege a 00) 420219) EL 
Teo LV) SZ ZSEB 
Das aus diesen berechnete Axenverhültniss lautet:a:b : c— 1.265 :1 : 
0.636.£—89" 54. Die vom Verf gemessenen Neigungen sind die folgenden, wo- 
bei die einzelnen Werthe je an den einzelnen Krystallen erhaltenen Mittelwerthen 
entsprechen. 

(Man val. 5. 186—7 (130—1) des ung. Textes unter [3]). 

Die neuen Formen sind ausser den mitgetheilten Neigungen noch durch 
Zonen bestimmt, u. z.j. 1443, durch [441 : 201] und [210 : 021]; A. 
1621) ist hingegen in der Zone [210 : 2011 gelegen. Die untersuchten Krystalle 
sind schliesslieh mit der sphárischen Projektion der beobachteten Formen auf 
einer Tafel wiedergegeben. A. SCHMIDT. 


(15) Dr. A. Kocn: Neuerer Zuwachs der Meteoriten-Sammlung des Sieben- 
bürger Museums. (Orvos term. tud. Ért., 1887, XII, p. 220. "Ungariseh )). 


Die benannte Sammlung des Siebenbürger Museum-Vereines wurde mit 
zwei neueren Acguisitionen vermehrt, u. zw. durch ein 44 Gr. schweres und an 
einer Seite angeschliffenes und geütztes [lmo-Eisen (Independence Co., Arkan- 
sas), wie auch durch einen Schnitt, 103 Gr. scehwer, des Duncan-PFisens (Maverick 
Co., Texas). 

A. SCHMIDT. 
[83] 


934 LITERATUR. 


(16.) GaAB. TéGrás: Jelentés a mult nyáron őstörténélmi és bányá- 
szati érdekből tett utazásomnak őslénytani eredményeiről. Beitráge zu 
den urweltlichen Sáugethieren des Siebenbürgisehen Beckens. — (Unga- 
risch.] (Orvos-természettudományi Értesítő. 1887.; Kolozsvár. Term. tud. 
SZADNHAB. 


Verf. führt die inm zur Kenntniss gelangten Daten über urweltliche Süuge- 
thierreste von einzelnen Punkten aus der Náhe der Maros, des Vizathales, der 
Umgebung von Nagy-Szeben, von der Umgegend des Oltflusses, aus dem Kis- 
Küküllőthal, aus der Umgebung des Nyárád und der oberen Maros an. 

50 erwáhnt er Záhne von Elephas primgenius von Nagy-Rápolt, Csáklya 
Ürményes bei Décse, Alvinecz, Kelnek, Oláh-Pián, Brullya, Nagy-Selyk, Kobor, 
Köőhalom, Mogyorós, Harangláb, Sövényfalva, Rigmány, Nyárád-Gálfalu, Mikháza 
und Magyar Tülpös ; 

Stosszáhne und Emailtheile von Elephas primigenius von Maros-Ujvár und 
Árvapatak ; 

Andere Knochentheile von Elephas primigenius von Ürményes, Kelnek, Kobor, 
Köőhalom und Rigmány ; 

Packenzáhne und Zehenglieder von Rhinoceros tichorhinus von Nagy-Selyk ; 

Kiefer mit Zahnfragmenten von Rhinoceros von Ürményes ; 

Záhne von Ursus spelaeus von Csáklya ; 

(Cervus megaceros von Köpecz ; 

Cervus alces von Ürményes 5 

Geweihe von Cervus elaphus jfossilis von Boj-Csigno, Szent-Mihály, Rig- 
mány und Gálfalva ; 

Packenzáhne von Cervus elaphus fossilis von Alvincz ; 

Bosawrus priscus von Ürményes, Berve, Nagy-Baczon ; 

Bos primigentus von Borberek, Sepsi-Szent-György ; 

Backenzühne von Eguus primigenius von Oláh-Pián, Rigmány und Szent- 
Gerlicze. ÁUGUST FRANZENAU. 


(17.) A. RHEzAK: Die Foraminiferenfauna des grünen OÖligocánthones von 
Nikolschitz in Máhren. (Verhandlungen der k. k. geologisehen Reichsan- 
stalt. Wien; 1887.; p. 87.) 


Bei der Beschreibung der ziemlich reichen Fauna dieses Thones, welche 
sozusagen durchwegs durch agglutinirende Foraminiferen gekennzeichnet ist, er- 
wühnt Verfasser, dass es ihm gelang, eine zu diesen gehörende Form, eine hhab- 
damina, welche er mit dem Namen Rhabdamina Andredei belegt, sowohl in dem 
elsüssiscehen Septarienthon. von DLobsann, als auch in dem Kleinzeller-Tegel 
anzutreffen. ÁUGUST FRANZENAU. 


(18.) Gap. TÉGLÁS: Az erdélyi medencze östörténelméhez. (Orvos-termé- 
. 4 718 - y z - 
szettudományi Értesítő. 1887. ; Kolozsvár. Term. tud. sz. p. 55.; p. 181. ; 
p. 299.) — Résumé sur les gítes préhistorigues du plateau Transylvanien. 
[84] 


LITERATUR. 235 


(Orvos-természettudományi Értesítö. 1887.; Kolozsvár. Term. tud. sz. 
p. 349.) 


In den drei, preehistorische Daten anführenden Mittheilungen führt Verfas- 
ser auch einige palaontologisehe Daten an, welche aber mit Ausnahme zweier, 
Kocn s üálteren Aufzeichnungen entnommen wurden. 

Die zwei neuen Angaben sind folgende: Von der Umgebung von Gerdély 
Elephas primigenius und von Szent-Gothárd ein Wirbel von Bos urus. 

ÁUGUST FRANZENAU. 


(19.) D. SruR: Ein neuer Cephalopode aus der Kohlenablagerung von Füntf- 
kirchen (Verhandlungen der k. k. geologischen Reichsanstalt. Wien. 
USSZE apa 4979 


Als im Jahre 1871 Verfasser die Kohlenablagerungen von Fünfkirchen in 
der .Geologie der Steiermarkv nüáher erörterte, war nur ein verdrücktes Exemplar 
eines Cephalopoden bekannt, welcher als Ammonites angulatus ScHLorn. (?) her- 
vorgehoben wurde. Das Niveau aus welchem dieser Fund stammte, konnte aber 
nicht festgestellt werden. 

In einer neuerdings an Verf. gelangten Sendung von Petrefacten aus Fünf- 
kirchen befindet sich ein aus dem Hangenden des 6. Flötzes des Andreas Schach- 
tes entnommenes Stück einer kohlenhaltigen dünnen Kalkbank, die aus einer 
dichtgehüuften Austernbrut besteht. Obenauf liegt ein unverdrücktes Exemplar 
eines Cephalopoden, welchen Verf. für Artetites bhisulcatus BRuG. erkláren wollte. 
Um sich aber darüber Gewissheit zu verschaffen, wurde sowohl der üáltere als auch 
der neue Fund dem besten Kenner unterliassischer Cephalopoden, Dr. WXHNER zur 
Bestimmung übermittelt. Derselbe schrieb über die fraglichen Reste beilüufig fol- 
gendes : .Die beiden Ammoniten aus Fünfkirchen erwiesen sich als gut bestimm- 
bar. Der eine ist ein sehr schön erhaltenes Exemplar von ÁArtetites semicostatus 
YouwxG £ BiRp, welcher viel besser unter dem Namen ÁArietites geometricus ÖPPEL 
bekannt ist. Das zweite Fragment . . . von, einem Ammoniten aus der Gruppe des 
Arietites obtusus, wahrscheinlieh der letztere selbst. 

Die Formen weisen mit Sicherheit auf einen Horizont über der Zone des 
Arietites Bucklandi und unter jener des Amaltheus oxynotus hin. 

Dies führt Verf. zu dem Schlusse: dass die Fünfkirchner Kohle, die seit 
jeher zum Lias gehörig betrachtet wurde, durch obige Bestimmungen ganz gewiss 
dem unteren Lias einzureihen sein wird. AUGUST FRANZENAU. 


[55] 


236 SITZUNGSBERICHTE. 


BERICHTE 


ÜBER DIE SITZUNGEN DER UNGARISOHEN GEOLOGISCHEN GESELLSCHAFT, 


GENERALVERSAMMLUNG AM 13. FEBRUAR 1899. 


Vorsitzender : Prof. Dr. J. v. SzaABó. 


Der Vorsitzende eröffnet die Generalversammlung mit einem ausführlichen 
Berichte über die Verhandlungen und wissenschaftliche Thütigkeit des im Sep- 
tember 1888 in London tagenden internationalen geologischen Congresses, an 
welchem der Vortragende persönlich theilnahm. (Man s. S. (73) des ung. Textes). 

Nachdem der Vorsitzende zur Authentizirung des heutigen Sitzungs- 
protocolles die ord. Mitglieder Jos. BERvarH und Lap. Nagy designirte, verlas der 
erste Secretár, Dr. M. Srau8 den Bericht über die Thátigkeit der Gesellschaft im 
verflossenen Jahre 1888. Er schildert ausführlich die wissenschaftlichen Ergeb- 
nisse der Studien der Mitglieder, berichtet über die Herausgabe der geologisehen 
Karte Ungarns, die bereits in Angriff genommen wurde und den ordentlichen Mit- 
gliedern der Gesellschaft um den Kostenpreis ausgefolgt werden wird. Die Gesell- 
schaft stand im verflossenen Jahre mit 49 gelehrten Corporationen im Schrif- 
austausch. Der Secretár gedenkt ferner der verstorbenen Mitglieder der Gesell- 
schaft, welche am Ende des Jahres ausser ihrem Protector, Seiner Durchlaucht 
Fürst NiKkoraus EszrTERHÁzY 19 Ehrenmitglieder, 10 correspondirende, 16 unter- 
stützende, 28 gründende, 366 (darunter 19 ausserhalb Ungarns wohnende) ordent- 
liche Mitglieder und 3 Correspondenten záhlt. Der Secretür legt ferner den 
Bericht des mit der Cassenrevision betrauten Comités vor, dem man entnimmt, 
dass das Stammkapital der Gesellschaft am Jahresschlusse 1888 die Höhe von 
10235 Gulden erreichte; die laufenden Hinnahmen betrugen 4110 f. 85 kr; die 
Ausgaben 4095 fl. 40 kr. — Es wurde ferner der Antrag des ord. Miteliedes JuLrus 
Haravárs vorgelegt, demgemüss die zur Herausgabe gelangende Geologische Karte 
Ungarns den Mitgliedern unentgeltlich ausgefolgt werden soll. Nach eingehender 
Debatte aber wurde dieser Antrag von der Majoritüt abgelehnt. Nachdem der 
Vorsitzende daran erinnerte, dass mit der heutigen Generalversammlung das 
Mandat der bisherigen Functionüre abgelaufen sei, ersuchte er das ord. Mitelied 
ADOLF WIESZNER als Altersprásident und das ord. Mitglied EMERIcH LÖRENTEY als 
Schriftführer die Wahl der neuen Functionüre zu leiten. Das Resultat der Wahl 
war folgendes : 

Prüáses : Prof. Dr. JosEF v. SzABó. 

Vicepráses : JOHANN BőCKH. 

Erster Secretár: Dr. MoRirz SrauB; zweiter Secretár: Dr. THoMmAas v. 
SZONTAGH. 

86] 


SITZUNGSBERICHTE. 252 


Kassier : JOSEF ÜZANYUGA. 

Mitelieder des Ausschusses: ALEXANDER GEZELL, Dr. KARL HoFMaANN, 
Dr. LupwIG ILOSvAY, ÁLEXANDER KALECSINSZKY, Dr. J. ALEXANDER KRENNER, LUDWIG 
v. Lóczy, Dr. Junius PErHö, LupwIG PETRIK, LupwIG v. Rorn, Dr. FRasz SCHaA- 
FARZIK, Dr. ÁLEXANDER SCHMIDT, ÁNDOR V. SEMSEY. 

Nachdem der wieder gewáhlte Práses den Vorsitz übernahm und in seinem, 
wie im Namen der neuen Functionüre seinen Dank für die Wahl aussprach und 
zu erneuerter Thütigkeit aufforderte, schloss er die Generalversammlung. 


I. FACHSITZUNG AM 6. MÁRZ 1889. 


Vorsitzender : Prof. Dr. J. v. SZABÓ. 


Der Vorsitzende theilt das Hinscheiden des Ehrenmitgliedes H. v. DEcHEN 
mit. Die Versammlung verewigt das Andenken des Verstorbenen in ihrem 
Sitzungsprotocolle. 

Die Reihe der Vortráge eröfinet 

Dr. J. Szápeczky mit einer Studie wüber die geologisehen Verháltnisse der 
Umgebung von Munkácss, dabei insbesondere die dort vorkommenden trachy- 
tischen Gesteine beschreibend. Im Anschlusse an diesen Vortrag bespricht 

Dr. M. Srav8 jene fossile Pflanzen, die er und Dr. L. TRaAxreR bei Munkács 
gesammelt haben. Die zum Theil schlecht erhaltenen Pflanzenreste erinnern an die 
der sarmatischen Stufe Ungarns, deren Flora aber durch den best erhaltenen 
Fund, einer fossilen Phoenix-Art, einen neuen werthvollen Beitrag gewann. Der 
Vortr. identificirt den Palmenrest mit der aus der preussischen Provinz Sachsen 
bekannt gewordenen Phoenicites borealis Friedr. Der Vortr. legt ferner ein 
Exemplar der Dicksonmia ( Protopteris) punctata Sternbg sp. vor, welches bei 
Gelegenheit des Baues der Hisenbahn Munkács-Beszkid an einer Feuerstelle der 
Arbeiter gefunden ward und es wahrscheinlich macht, dass in dieser Gegend auch 
die Ablagerungen des Kreidemeeres zu finden sein werden. 

Dr. Ta. Posewirz legt sein jüngst erschienenes Werk über Borneo vor." 

Dr. F. ScHaAFARZIK zeigt Salzwürfel von Vizakna vor, an denen auch die 
Fláchen des Tetrakishexaeder ausgebildet sind. Sehliesslich legt 

Dr. TH. v. SzorraGH die vom Correspondenten JosEF LUNACSEK eingesandte 
Sammlung vor, deren interessantestes Exemplar das von einer 10 Kgr. schweren 
Amphibolbombe losgeschlagene Stück war, welches aus zahlreichen Amphibol- 
individuen besteht, welche deutlich die charakteristische Spaltung nach zwei 
Richtungen zeigen. Diese Amphibolbombe stammt wahrscheinlich aus jenem 
Andesittuff und Breccie her, welche nach Dr. F. ScHaFARzIK westlich von der 
evangelischen Kirche von Felső-Esztergály vorkommen. 


- Borneo. Entdeckungsreisen und Untersuchungen. Gegenwürtiger Stand der 
geologischen Kenntnisse. Verbreitung der nutzbaren Mineralien. 87 XXII. und 355 S. 
in 4 Karten und zahlreichen Profilen im Text. Berlin. A. Friedlünder und Sohn. 

(877 ű 


938 SITZUNGSBERICHTE. 


In der der Fachsitzung folgenden Sitzung des Ausschusses wurde unter ande- 
ren laufenden Angelegenheiten das von der Redaction des cTurista-Laps, Organ 
der Budapester Section des ungarlündischen Karpathenvereines angebotene Tausch- 
verháltniss angenommen und legt der e. Secretár Sr. MEUNIERs neuestes Werk 
eGéologie régionale de la Frances vor, welches von dem Verfasser im Wege 
des Prásidiums der Gesellschaft zugesendet wurde. Der Ausschuss spricht dem 
Verfasser den Dank der Gesellschaft aus. 


II. FACHSITZUNG AM 3. APRIL 1899. 
Vorsitzender : Prof. Dr. J. v. SzaBó. 


Der Fachsitzung wohnte als Gast Herr VINCENTE DE Sovza-BRANDAo, Berg- 
ingenieur aus Lissabon, bei. 

Der e. Secretür zeigt den Tod des langjáhrigen und gelehrten Mitgliedes 
Dr. FroRrax RómER an, der am 15. Márz zu Grosswardein verschied. 

Zum ord. Mitgliede wird Herr Dr. Laprsraus TRaxtER zu Munkács durch 
den e. Secretür vorgeschlagen. 

BÉLA v. INKEY hált einen Vortrag über die egeologischen Verhültnisse Rumi- 
mens. Er legt die Publicationen und cartographischen Arbeiten des rumünischen 
geologischen Institutes vor, welche sich bereits auf den grössten Theil des Landes 
erstrecken und aus 19 Kartenbláttern bestehen, deren erláuternder Text 7 Hefte 
umfasst. Vortr. erwüáhnt, dass hinsichtlich der Classificirung der mesozooisehen 
Sedimentgesteine unter den rumünischen Geologen eine Meinungsdifferenz 
bestehe; Vortr., der einen Theil des Landes aus eigener Anschauung kennt, 
meint, dass die Ouarzite, Schwarzschiefer und Kalksteine der Jurazeit angehören. 
Auch bezüglieh der tertiüren Sedimentgesteine sind die Meinungen verschieden 
und theilt Vortr. diesbezüglich einige seiner eigenen Beobachtungen mit. 

v. IsxkEv legt ferner aus dem Zsilthale einen Anthracit vor, der dort in 
graphitháltigen Phylliten in Körnern vorkommt. 

Dr. Fgasz ScHaFARzIK theilt seine Beobachtungen über die ageologischen 
Verhültnisse des Cserhát, mit. Er hebt hervor, dass die Pyroxen-Andesite dieses 
Bergzuges hinsichtlich ihrer Structur theils zu den scholligen, theils zu den 
kuchenartigen Laven zu rechnen sind. Im Hangenden dieser Laven kommt Laj- 
thakalk, im Liegenden dagegen Rhyolithtuffe vor, welch letztere nach den analo- 
gen Verhültnissen von Salgó-Tarján ebenfalls dem unteren Mediterran angehören 
können. Nach der kurzen paliontologisehen Schilderung der Ablagerungen der 
beiden mediterranen, sowie der S0. vom Cserhát vorkommenden sarmatischen 
und pontischen Stufen, demonstrirte der Vortr. mittelst elektrisehem Mikroskop 
die Dünnsehliffe der eruptiven Gesteine des Cserhát. 


Unter den vom e. Secretür in der der Fachsitzung folgenden Sitzung des 
Ausschusses unterbreiteten laufenden Angelegenheiten befindet sich auch die 
Kinladung der Pariser zoologischen Gesellschaft zur Theilnahme an dem bei Gele- 

szt 


A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT ALAPITVÁNYI TŐKÉJE. 939 


genheit der Weltausstellung im August I. J. aszuhaltenden internationalen zo01o- 
gischen Congresse. 

Die Subseription für das Trefort- Denkmal ergab eine Summe von 52 f1. ö. W. 

Der Filialverein von Schemmitz hielt am 30. Jánner 1889 seine General 
versammlung ab, bei welcher Gelegenheit RricHaáARD HoFMaANN unter Vorlegung 
von mikroskopisechen Prüiparaten und Karten über die aecretaceischen eruptiven 
Gesteine des Mecsekergebirgess einen Vortrag hielt. — Awrowx PécH wurde zum 
Práses; Joser VEREss zum Vicepráses und L. v. CseH zum Secretár des Filial- 
vereines gewühlt. 


A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT 


alapítványi tőkéje az 1888. évben. 


zó CG NGrós Andrássy Györgyi Pe c sees bet sElkészpénzbenzt0strt 

TE) Báró sRodmaniezkyzt lános mess atta elerte ( 105 a 
öket ÚT JBÁRÓTSÍRAZDÍMAOT 2 seg see e LE ( 37243) ( 
1858.(1) Ittebei Kis Miklós ENEK : vel an pó ( 105 a 


1860. Prudniki Hantken Miksa, Elle Dest e 
1864. Dr. Schwarz Gyula, Székes-Fehérvárott ... 
1867. (1) Drasche Henrik lovag Bécsben 


tes RTRÉTT VS AN ( 105 a 
---. 2. — kötelezvényben 300 a 
en 2. een ee ikészpénzben tti 008 


1872. Pesti kőszénybánya- és téglagyár-társulat 0. a 300 a 
— Salgó-tarjáni kőöszénbánya-társulat — ... 2. -- - rút 100 a 
1873. Az első cs. és kir. szab. dunagőzhajózási társulat Bute 
i pest és Pécs EN DE ANNE TELE ÉT TRADE NET! ( 200 a 
SSikállay "Benjamin "Bécsben 1aszre-e Bé e éle ene ( 100 
1876. (1) Rónay Jáczint, Pozsonyban ea BEAT SÁR ( 100 a 
— M. kir. tengerészeti hatóság, Fiumében  .. .. .. a 100 a 
1877.(t) Gróf Erdődi Sándor .. . E és a 100 a 
1879. Gróf Karácsonyi Guido Rudoltf- alapítvány abó ESSERE ( 100 a 
1881. Budapest fővárosa  ... ..- SAL EL ÉéBed at a 200 
1883. Okányi Szlávy József, Endaptston Este bő elk ztk 7y ( 900 a 
— és 1885. A pesti hazai első takarékpénztár-egyesület ( 200 a 
— A nagyági m. kir. és magántársulati aranybányamű- 
vállalat ESO let B VELE a SZÉNGNOSTERBN e et e zSz S át ES ( 200 a 
— Balla Pál, üvedőket Id ERSZ M 10 AA ( 100 
—  — Balla Pál alapítványa az ujvidéki magy. Hak fiat 
názium nevére GYE tsa zett atz zás ( 100 a 
1884. Bezerédy Pál, Budapastssti ÉTÉ e lez deszész ezét! az ( 100 
st 1 Út). Módíröyíts Gergely: a Ede seen 1 ( 100 
S (Tf) zslsmondy Vilmos; Büdapeosten 1 2-2 Ez — ú 200 a 
1884. Dr. Koch Antal, Kolozsvárott ... ... .-- --- --- — állampapirban 100 
—. Dr. Roth Samu, Lőcsén GET SAL S et HERE, zs a 100 a 


[90] 


240 


1884. Dr. Schafarzik Ferencz, Budapesten 258. tl 
Dr. Szabó József, Budapesten  .. .. 
Dr. Hosvay Bajos "Budapesten 2. 7. stk 
1885. Zsigmondy Béla, Budapesten  .. .. -.. 
David Vilmos, Budapesten da 4 E é 
Gróf Andrássy Manó, Budapesten See tAB 
Husz Samu, Budapesten Eft 
Felső-Zopori Tóth Ágoston, BE 

(10.ékdéim Lapót; Budapesten 1 fen sas ewae 


Észak-Magyarországi egyesített köszénbánya és 
vállalat-részvénytárulat, Budapesten Es 


Grót Andrássy Dénes; MD Ermona ess A Ste 


A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT ALAPITVÁNYI TŐKÉJE. 


állampapirban 


--- készpénzben 
——— a 

.-. állampapirban 
készpénzben 


(( 


ipar- 


85. Rimamurány-Salgótarjáni vasmü-részvénytársaság, Sal- 


gó-Tarjánban tepa eezitet aaa eggs 


100 frt 
200 a 
100 a 
100 c 
100 a 
200 c 
100 c 
100 a 
100 c 
900 c 


200 a 


2700 a 


Fülöp, szász-coburg-góthai hErGzét ő TÖNSÉGE vasgyára, 
Pohorellán ... 
Beszterczebánya sz. kie MTOS EZEL BI 4 EL SÁLYTÁSEEL 
Gróf Csáky László, Budapesten 2 
Osztrák-magyar szabadalmazott Mtszeőe TrSatát, 


ds "0080 
€ 100 a 
a 900 a 


Budapest és Bécs 0... EZe lets 


Dr. Mágócsy-Dietz Sándor, Budapesten .. 


Kempelen Imr:, Mohán 


86. Dr. Kunc Acólf, Csorna Ev 7 ea ARRA ETT ELSE 


Dr" "Elerieh "Károly, Budapesten Vis essak sent 


Enkey; Béla: Büdapestem reteszt ate áttetsetgertte 
1887. Dr. Staub Móricz, Budapesten 
Dr. Szontagh Tamás, Budapesten  .. 0... 
1888. Dr. Fischer Samu, Budapesten  ... 0 


[90] 


Bisztergomi Tókáptalam zt aa doc seta ttátéeette e 


(( 200 e 


MDrsBethorGyula "Búdapeston ata e esetet ate 


kötelezvényben 100 c 


a 


készpénzben 


100 c 
200 c 
100 a 
100 c 
100 a 
100 a 


-.- kötelezvényben 100 


a 


--- készpénzben 


100 a 
145. "a 


fő2o 


ad 


FÖLDTANI KÖZLÖNY 


MAGYARORSZÁG FÖLDTANI, ÁSVÁNYTANI ÉS ÖSLÉNYTANI MEGISMERTETÉSÉRE 
§ A FÖLDTANI ISMERETEK TERJESZTÉSÉRE, 


Megjelenik havonként két vagy három nagy nyolczadrét ívnyi tartalommal. A magyarhoni 
földtani társulat rendes tagjai 5 frt évi dij fejében kapják. Előfizetési ára egész évre 5 frt. 


XIX. KÖTET. i 189. JULIUS—AUGUSZTUS, 7—8. FÜZET. 


GIUSEPPE MENEGHINI § 


Az 1889.év januárius hó 29-én halt meg Pisában, életének 78-ik évében 
az olasz geologusok nesztora és társulatunk tiszteletbeli tagja: GIUSEPPE 
MENEGHINI ! A hazáját hőn szerető és a természettudományokat lelkesedéssel 
míivelő férfiu — ki életét ennek utolsó leheletéig a munkának szentelte — 
emlékére írjuk a következő sorokat. 

MENEGHINI született Paduában az 1811. év julius 30-án és a természet- 
tudományok iránti érdeklődés igen korán ébredt föl benne. Első tanítója 
a természettudományok szerény, de lelkes mívelője, az ész és szív tekinte- 
tében magas miveltségű velenczei pap, PixrRo MELno volt. E férfiu vezette be 
a fiatal MENEGHINIT-t a természettudósok előiskolájába, ugyanis, a szabad ter- 
mészetbe, melynek tárgyait a tanuló a természetkutató ifjú lelkesedésével 
halomra gyűjtötte össze és a pisai egyetem gazdag gyüjteményeinek nem 
egy darabja még MEwNrGniwi tudós életpályájának e korszakából, a gyüjtés 
korszakából veszi eredetét. 

Meneghini későbben az orvostudományok hallgatója lett és 1834-ben 
a laureata in medicina fokozatát elnyervén, már a következő évben a növény- 
tani tanszék mellé assistensnek neveztetett ki és már 1839-ben a sebészek 
tanfolyamában az előkészítő természettudományok, ú. m. physica, chemia 
és botanica rendes tanárának. 

Eleinte physiologiai és orvostudományi kérdésekkel foglalkozván, 
kiválóan a növénytanra adta magát. Már 1834-ben publikálta első növény- 
tani dolgozatát az egyszikü növények tengelyének szerkezetéről és ez időtől 
fogva 1847-ig mindössze 24 növénytani dolgozatot publikált, a midőn is 
kutatásainak kiváló tárgyát a moszatok képezték. 

Az egyik dolgozatát rMonographia della Nostocacexo a turini tudo- 
mányos akadémia arany éremmel tűntette ki; egy másik nevezetes dolgo- 
zata cSulla animalita della Diatomeses angol nyelvre is lett lefordítva. 


Földtani Közlöny, XIX. köt. 1889. (151) 16 


9492 GIUSEPPE MENEGHINI. 


Az 1848-iki év a fiatal tudós külső viszonyaiban és eddigi tudományos 
útjában nevezetes fordulatot idézett elő. 

Tanszékétől megfosztva, csak jó barátjai egyikének segítségével sikerült 
neki Pisába menekülnie, hol a nagyherczeg 1849. januárius 20-án az ottani 
egyetemhez az ásvány- és földtan tanszékére, egyszersmind az egyetemi 
muzeum igazgatójává nevezte ki; sőt két évvel későbben (1851) a phy- 
sicai földrajz előadásával is bízatott meg; mindkét állásában megerősítette 
1859-ben a toskánai, utólag, 1863-ban a királyi kormány is; 1874-ben 
pedig, midőn az ásványtant a geologiától elkülönítették, MENEGHINI ez utóbbi 
tanszékét tartotta meg. 

Meneghini most egész erejét és erélyét geologiai kutatásokra fordította ; 
nem mintha a természettudományok eme ágát eddig elhanyagolta volna; 
sőt ellenkezőleg a növények tanulmányozása bevezette őt a paláontologiába 
és ez a geologiába és már 1845—6-ig publikálta a raveoi széntelepekre 
(Combustibile fossile di Raveo nel Veneto) vonatkozó megjegyzéseit, melyek 
alapján ellentétben az eddigi véleménynyel, e szén triaszbeli korát megálla- 
pította. 

1851-ben lefordította R. MuRcHIson-nak az Alpok, Appenninek és Kár- 
pátok geologiai szerkezetéről szóló munkáját (Sulla struttura geologica della 
Alpi, degli Appennini e dei Carpazi) és megtoldotta ezt egy függelékkel: cCon- 
siderazioni sulla geologia stratigrafica della Toscanav, melyet PAOLO SAvo- 
val együtt dolgozott ki. 

Legelső fontosabb palszontologiai közleménye cNuorvri fossili toscanav 
1853-ban a toskánai egyetem annalisaiban jelent meg; ezt követte már 
1857-ben nagy munkája Szárdinia szigetének fossziliáiról (Palxntologie de 
Víile de Sardaigne,)! mely kötet egyik részét képezi de la Marmora tábornok 
cVoyage on Sardaignes czimű művének. 

Ez időtől kezdve szorgalmatosan publikált, különösen palzeontologiai 
dolgozatokat, melyek ama különböző tudós társulatok kiadványaiban jelen- 
tek meg, melyeknek MewzGHiwt tagja volt. Megemlítjük e munkák közül 
még a következőket: xxMonographie des fossileg appartenant au calcaire 
rouge ammonitigue de Lombardie, et de VAppenin de VItalie Centrales ? 
egy függelékkel xcFossiles du Medolos,?" mely munkán 14 évig dolgozott. 
Továbbá 1851-ben cKLessioni orali di geografia fisicav; 1865-ben cSaggio 
sulla costituzione geologia della provincia di Grosselos ; 1857-ben cSulla 
struttura degli aptici) (G. BoRNEMANN-nal). 1874—88 mindössze 36 palsento- 
logiai dolgozata jelent meg ; ezek között 20 mesozoi, 12 palzozoi, 4 kaenozoi 
fossziliákra vonatkozik. Nem soroljuk pedig föl ama számos dolgozatot, 


! 1 kötet, 82" 589 old. 8 táblával. 
2 1 kötet, 49 242 old. 31 táblával. 
5 56 old. 7 táblával. 
(152) 


GIUSEPPE MENEGHINI. 243 


melyekben geologiai megfigyeléseit közölte, és melyek között gyakorlati érté- 
küek is vannak, mint a milyenek a márvány- és szénbányászatra, nevezetesen 
a rézére vonatkozó közleményei is, melyek a bolognai Bisaro meg a toskanai 
Libbiano és Monte Rafoli mellett levő bányák viszonyaira támaszkodnak. 

Mindössze 150-re teszik MENxEGHINI publikátióinak számát ; legutolsó 
művének megjelenését azonban halála előzte meg. Az olasz földtani kir. 
hivatal fokozódott tevékenységének köszönhető, hogy új meg új kövü- 
leteket tartalmazó rétegek fedeztettek föl és azokból kerültek ki Meneghini 
utolsó dolgozatának tárgyai, ugyanis a cambriai trilobiták leirása a követ- 
kező czim alatt: aPalxontologi del! Iglesiente in Sardegna, fauna cam- 
abriana. — axTrilobiti ). 

MENEGHNINI elég szerencsés volt, hogy sikerben oly gazdag tudományos 
működésének még külső jeleit is láthatta. Hazájának tudósai ép úgy mint 
a külföldiek vetélkedtek egymással a kitüntetések osztogatásában, melyekben 
a boldogúlt részesült. 

1866-ban kineveztetett a bányák tanácsának (Consiglio della Mincier1i), 
1867-ben az olasz királyság geologiai térkép-bizottsága tagjává; 1870-ben a 
pisai kir. természetrajzi muzeum igazgatójává; 1879-ben az újonnan szer- 
vezett kir. geologiai bizottság (Reale Comitato Geologico) elnökévé ; több 
ízben a pisai egyetem rektora és a közoktatási tanács tagja volt; 53 belföldi 
tudós akadémia meg társulat választotta rendes, levelező vagy tiszteletbeli 
tagjává ; királya magas rendjelekkel és végre 1886-ban a szenátori méltóság- 
gal tüntette ki; a külföldön 27 tudományos akademia és társulat vette 
föl tiszteletbeli tagjainak sorába és a német császár a creux pour le mérite- 
tel díszítette föl mellét; 1884-ben pedig, midőn honfitársai ötven éves tanári 
jubileumának megünneplésére készültek, nemzeti költségen arany érem 
veretett érdemeinek elismeréseül. Az ősz tudós szerényen fogadta a sok 
kitüntetést, melyek mindegyikét újabb munkásságra való ösztönzés gyanánt 
vette, és midőn az arany érmet átvette, azt mondotta: cNem vagyok képes 
hálámat szavakkal kifejezni; de a sok szerencsekívánatot viszonozom azon 
fogadalommal, hogy a mennyire tőlem telik: életem még hátralevő részét 
szakadatlan munkának szentelem, hogy ezáltal némileg hálámnak bizonyité- 
kát szolgáltassam., — És e fogadalmát beváltotta az általános tiszteletben 
részesült férfiű. Dr. SrauB Mónrcz. 


l 53] 1 ge 


244 SZÁDECZKY GYULA: 


A TOKAJ-EPERJESI HEGYSÉG 


PUSZTAFALU KÖRÜL LÉVŐ CENTRÁLIS RÉSZÉNEK PETROGRAPHIAI 
ÉS GEOLOGIAI VISZONYAIRÓL. 


Dr. SzÁápzozkgY GyuLÁ-tól. 
(Egy térképpel.) 


(Előadatott az 1888. januárius 4-én tartott szakülésen.) 


A nyárnak egy részét rendesen Pusztafaluban (Abauj-Torna megye k. 
szélén) szoktam tölteni. 1884 óta minden évben tettem geologiai kirándulá- 
sokat, megfigyeléseket ezen a vidéken. A laboratoriumi meghatározásokra is 
több mint 500 különböző pontról gyűjtöttem anyagot és pedig nagyobbára 
a tokaj-eperjesi hegység középső, legkevésbé ismert részéről. 

Minthogy az összehordott anyagot részben már a laboratoriumban is 
átkutattam, bátor leszek kutatásaim eredményét főbb vonásokban a t. szak- 
ülés elé terjeszteni. 

A laboratoriumi és a szabadban tett megfigyelések eddigelé csupán a 
középső részről vannak összegezve, azért ez alkalommal főként ezekre fogok 
szorítkozni ; különben is ez azon terület, a mely az egész hegylánczból a leg- 
kevésbbé ismeretes. 

Beupanr 1818-ban e területtől északra és délre igen, de itt nem járt.! 

KICHTHOFEN báró 1860-ban megjelent munkájában? nagyon sokat 
emlegeti az ezen területhez közel délre fekvő Telkibánya környékét páratlan 
szépségű rhyolithjai miatt, de a fent kijelölt területről egy szót se mond. 

Dr. SzaBó J. tnr. úr 1876-ban járt e vidéken. Kajata, Füzér és főként 
Radvány környékéről gyűjtött és az egyet. ásv. int. muzeumában lévő példá- 
nyainak jó hasznát is vettem ; azonban az ő részletes geologiai kutatása és 
leirása" 18 csupán a tokaj-eperjesi hegységnek S§S.-A.-Ujhelytől délre eső 
részére vonatkozik. 

Worr HENRIK 1869-ben írt egy magyarázó szöveget az ezen vidékről 
készített geologiai térképéhez.! Ebben találjuk még a legtöbbet ezen vidék 


! BeupANT Velejte felől Pálházán át Telkibányára ment, onnét a hegyen át 
Tolcsvára, tehát ezen területet egyáltalában nem érintette. 

: Studien aus den ung. siebenbürg. Trachytgebirgen. Jahrb. der k. k. geol, 
Reichsanstalt 1860. 

" Tokaj-Hegyalja és környékének földtani viszonyai egy földt. térképpel. Math. 
és term. tud. közlemények, kiadja a m. tud. akad. IV. kötet. 1866. 

! Erlüuterungen zu den geologischen Karten der Umgebung von Hajdu-Nánás, 
Tokaj und Sátoralja-Ujhely, Jahrbuch der k. k. geol. Reichsanst. 1869. p. 295. 

154) 


A TOKAJ-EPERJESI HEGYSÉG. 2945 


geologiai viszonyáról. De Wolf adatai is hiányosabbak a jelzett területről, 
mint a többi részről, a mit tán annak kell tulajdonítani, hogy ez az egész 
hegyláncz legzordabb, de egyszersmind igen vadregényes része. 

Wolf adatai geologiaiak, az általagyűjtött anyagot részben dr. C. DOELTER 
ismertette meg petrographiai szempontból! és saját gyűjtése által ki is 
egészítette. Az ő részletes adatai egynehány helyre vonatkoznak és ezeket 
általánosítja WorFr adatai szerint. 

Az általam ismertetendő területnek csak egy pontjáról, a füzéri várhegy- 
ről ír le DoOELTER közetet és ilyennek mond aztán egy egész nagy területet.? 
Az ő leirását én nem találtam egészen illőnek a füzéri vár közetére és azon 
területen, a melyet ő WorF után a füzéri várhegy közetével azonosít, 5 külön- 
bözően kiképződött közetfajtát különítek el. DOELTER ezen leirása fontos 
azért is, mert a legtöbb és a legnagyobb német tankönyvekbe fel van véve. 

A felvett terület középpontját a 896 m. magas N.- Milicz képezi. Olyan 
magasság ez, a minőt Tokajtól idáig és ezen felül is jó darabig nem találunk. 
Ezen középpontból sugárszerűleg de hajlongva minden irány felé kúpokkal 
diszített hosszabb-rövidebb gerinczek huzódnak, a melyek rendesen hirtelen 
esnek egy alacsonyabb párkányféle csoportra, a mely a maga részéről szélein 
újabb apróbb, helyenként izolált kúpokat alkotva ereszkedik keletre a 
Ronyva, nyugatra a Hernád völgyébe. 

Ez alkalommal részletesebben magáról a N.-Miliczről és centralis cso- 
portjáról, továbbá a Hársashegy csoportjáról kivánok szóllani. 


I. Biotit-orthoklas-plagioklas-guarztrachyt és rhyolith. 


Ezen kőzet alkotja a közvetlen Pusztafalu felett észak és északkeletre eső 
hegyeket. Kiálló meztelen meredek fehér sziklái által tünik fel és különböz- 
tethető meg a többi kőzetektől és vadregényes szinezetet kölcsönöz a külön- 
ben lombos erdővel fedett szép vidéknek. 

A Tolvaj-hegy (666 m.) képezi ezen typusnak középpontját. Nyugotra 
a Bükk rétig, északra a Vaskapuig, és az Izratóig terjed. Keleti határát az Izra- 
pataka képezi, déli határáúl nagyjából a Pusztafaluból Kozmára vezető útat 
jelölhetem, de ezenbelőlis esik egy idegen pyroxentrachytfolt t. 1. közvet- 
len a falu északkeleti határán eső Budahegycséje. A falu déli oldalán az ú. n. 
Hegy cse dombon és a Birógödrében találjuk még ezen typust. 


! Ueber einige Trachyte des Tokaj-Eperjeser Gebirges. Verhandlungen der k. k. 
geol. Reichsanstalt. 1875. p. 199. 

? U. o. 220. lapon cUnter den aus diesem Gesteine zusammengesetzten Kuppen 
sind besonders folgende nennenswerth : Füzérhegy, Ruine Füzér, Tolvajhegy, Ordahegy 
(helyesen Orita), Almáshegy, Nagy u. Kis-Miliczhegy, Sarhegyv (helyesen Szárh.). WoLF 
ezeken kívül még (fentemlített szövegében a 250. lapon) említi a következő hegyeket 
Örhegy, Magoshegy, Remete-hegy, Nyaraderhegy (?), Hermaházhegy. 

(155) 


246 SZÁDECZKY GYULA: 


Ezen területről eddigelé közet leírva nincs. DoELTER Worr nyomán 
azonosítja a Tolvaj-hegy közetét a füzéri váréval, a mely azonban az ő hatá- 
rozottan pyroxentrachytos habitusával már makroszkoposan tekintve is lénye- 
gesen különbözik ezen fehér typusos orthoklastrachyttól. 

Általában nagyon világos színű kőzetek ezek, felületes rátekintésnél a 
laachi tó orthoklas-trachytjaihoz hasonlítanak (főkülönbség, hogy míg a 
laachiban guarz nincs, ezekben nagyon i5 sok van és hogy orthoklása nem 
olyan nagy, mint a laachié). Még jobban hasonlitanak a szerbia borácz- 
vidéki Statni vrh közetéhez, melyet dr. SzaBó J. 44 ?"/s. sz. a. gyűjtött a 
helyszinen. A legfehérebb féleségek a keleti részen, az Izra-tó körül és a 
Pipiczke dombon fordúlnak elő ; szürkébb már a Puporka és a nyugati olda- 
lán lévő kis szikla közete, de legszürkébbek a rhyolithos módosulatok. 

A rhyolithos módosulatokat mindenütt a terület szélén találjuk a mé- 
lyebb helyeken. A Vaskapu körülbelől 20 m. magas egyenes sziklafalánál 
vagy még jobban a Jügerbokor-rét alatti sziklafalnál meggyőződhetünk arról, 
hogy az alsó rész üveges, de fel felé lassanként trachytos földesbe megy át. 
Üveges módosulatot találtam a nyugati szélen a Bükk-rét felett, továbbá a 
déli folton a Hegy"cse és Birógodrében. 

A rhyolithosodás legmagasabb fokát a Vaskapu és Hegy7ese galamb- 
szürke perlitjében éri el, mindkét helyen alárendelten találunk horzsakőbe 
hajló módosulatokat is, továbbá a Birógödrében, de elvétve másutt is nagyon 
tökéletlen sphaerolithos és lithophysás képződményeket. 

A nemüveges kőzetek hámatit által vörösre festve is előfordulnak 
kis mennyiségben a Tolvaj-hegytől a Vaskapu felé huzódó gerinczen, továbbá 
a nyugati szélen a Bükk felett. 

Az alapanyag különböző a szerint, a mint rhyolithos vagy nem rhyo- 
lithos féleséggel van dolgunk. 

A trachytos féleségek alapanyaga rendkívül tömör, szürke, földes szem- 
csés. Bizonyos fokú kaolinosodás látszik rajta, a mi nagyon jól tünik fel 
rácső fényben. Ebben mint apróbb ásványok vannak földpát-töredékek, kevés 
magnetit-szemcse és gyéren apró pyroxenek. 

A rhyolithoknál amorph üveg-alapanyag van, melyben hemzseg a sok, 
rendkívül apró, főként krystallítos, kevesebb számmal mikrolithos képződ- 
mény. Ezeknek nagy része pyroxenféle világos-zöld pálczika, mely a polározó 
készülékre apróságánál fogya nem hat. Ezen újonnan képződött krystalli- 
tokon kívül találunk az úveg-alapanyagban durvább apró pyroxen-szemeket 
is, a melyek egy nagy kristály töredékének látszanak lenni. A zöld pálczikák 
mellett csak nagyon alárendelt szerepök van a trichiteknek, a melyek itt 
apró, merev, némelykor egyenes vonal irányában rendezkedett pálczikákból 
állanak. Vannak az üvegben még táblás földpátféle mikrolithok is, de szintén 
nem nagy számmal. Ezek már nagyon gyengén hatnak a nikolokra és pedig 
szög alatt oltanak ki; némelykor az újra beolvadás tüneményei vehetők raj- 

(156) 


A TOKAJ-EPERJESI : HEGYSÉG. 947 


tuk észre. Magnetit-szemecskék is nagyon gyéren vannak az üveges részben. 
A rendes fluidál szöveten kívül találunk a Jágerbokor alatt olyat is, a melyet 
pseudofluidal szövetűnek kell neveznünk, mert makroszkoposan sötétebb 
és világosabb hullámos sávok által kifejezett fluidál szövetet látunk, de 
mikroszkoppal vizsgálva kitünik, hogy az alapanyag üveges ugyan, de a 
makroszkoposan látszó folyóssági sávokat a hámatit-festés okozza. 

De ritkán találjuk az üveges és nem üveges alapanyagot egymagukban 
kiképződve ; rendesen együtt fordulnak elő, és pedig olyan módon, mintha 
az üveges a nem üveges részt beolvasztani iparkodott volna, mielőtt a meg- 
szilárdulás bekövetkezett. Némelykor gömbalakban találjuk a földes részt az 
üvegesben, valóságos spharolithokat alkotva, melyeket méltán nevezhetjük 
igy, minthogy a sphárokristályokat jellemző sugaras vagy általában kris- 
tályos szerkezetet még a legvékonyabb metszeteknél sem találjuk ( Birógödre, 
Hegycse). Egyes sphárolithoknak külsejük vöröses, ritkán belsejükben is fel 
lehet fedezni némi concentrikus szerkezetet. Nagyságuk igen különböző, több 
mm. átmérőjűektől kezdve egész mikroszkopos apróságúakig minden fajta 
fordul elő. Ezekkel együtt előfordulnak RricHrHorEw által lihophysá-nak 
nevezett képződmények is, de tökéletlen alakban. Ezen nemüveges részletek 
azonban nem mindig alkotnak ilyen isolált tömeget, sokszor kisebb nagyobb 
foszlányokká vannak szétrombolva, többé-kevésbbé beolvasztva . az alap- 
anyagba. 

Az alapanyagban a következő ásványos elegyrészek vannak : 

(Juarz. Főként a nem üveges féleségek tünnek fel az első megte- 
kintésre a bennük lévő tömérdek guarz által. A guarzszemek le vannak 
gömbölyödve, de azért egyeseknél jól kivehető, hogy a pyramisos lapok mind- 
két végén ki voltak képződve. Igen össze vannak repedezve. Víztiszták , 
csupán a repedések mentén szürkén szemcsések, vagy hámatit által vörösre 
festvék, a mely festés sokszor sejtszerű hálózatot alkot. Némelyikben mikro- 
szkopos üregecskék vannak hámatitbéléssel (Jügerbokor). Zárvány igen kevés 
van bennük, a vaskapuiban találtam nagyon vékony fehér mikrolithtűket, 
továbbá egy, erős dichroismusa és alakja után, amphibolnak látszó zár- 
ványkát. Elég gyakran találunk a guarz-kristályokban fehér, rhombos átmet- 
szetkéket, vagy rövidke pálczikákat nagyon vastag szegélyű gázbuborékkal. 

Megemlítendő, hogy a guarzszemeken kívül néhol az alapanyagban 
tridymitszerű hasadozott táblákat lehet látni, és hogy főként az üveges köze- 
tek belsejében és felületén opálos és calcedonos képződmények fordulnak elő 
kis mennyiségben (Hegy-cse). 

Biotit. Vékony lemezkék alakjában van jelen nagy számmal, de kis 
méretekben ; mikroszkop alatt is töredéknek látszik lenni. Sötéttekete szinű 
csillámló, makroszkoposan nézve — ezen tulajdonságok még fokozódva talál- 
hatók a rhyolithos módosulatokban — helyenként azonban vöröses színű, 
jelesül a hámatit által vörösre festett közetekben. 


(157) 


948 SZÁDECZKY GYULA: 


Mikroszkop alatt, hol az apró töredékek is feltünnek, sokkal több a bio- 
tit. Itt látjuk, hogy sok biotit meg van görbülve. Absorbtiójuk igen erős. 
Gyakran találunk bennük pleochrottos udvarokat (sötétre fordított nikolok 
között, midőn a hasadási vonalak az egyik nikol rezgési síkjával egyközösek, 
poláros foltokat látunk, többnyire a kivehető zárványok körül; de ezen foltok 
eltünnek, ha a hasadási vonalak a másik nikol rezgésével mennek egyközösen 
(Hegy cse). 

A legüvegesebb perlitek biotitjánál az oldódás tüneményei láthatók : 
barna sávok válnak le róluk és e mellett sötét barnává változnak (Vaskapu). 

Pyroxen nagyon kevés van ezen typusú közetben, általában véve ebben 
van a legkevesebb a vidék valamennyi eruptiv közete közt. Valamivel több 
a pyroxen azon féleségében, a melyben a pyroxentrachyt" mint zárvány is 
előfordúl, jelesül a jügerbokori rhyolithos példányokban. 

A pyroxennel nagyobbára apró kristályos töredékek, vagy mikrolithok 
alakjában találkozunk, csak elvétve fordulnak elő igen nagy pyroxenek is. 
A Bükk felett lévő közetben találtam egy feltünően nagy pyroxent (5 mm. 
széles, 10 mm. hosszú), a melynek színe piszkos zöld, pleochroismusa, a mint 
azt egy lehasított lemezkén láttam, elég nagy, a vert. tengely irányában 
zöldes, erre derékszög alatt vöröses, ext. a vert. tengelylyel vagy 59-ig megy 
fel. A terminal lapok nem láthatók, egyik végén, úgy látszik, le van olvadva, 
az oldalas lapok közül sokkal erősebben van kifejlődve a 2 véglappár, mint 
az oszlop lapjai. Feltünő, hogy ezen közet vékony csiszolatában igen kevés 
a pyroxen. 

Az apró, mikroszkop alatt észlelhető pyroxenek részben rhombosak 
(hypersthenek), részben egyhajlásúak (augitok). 

A hypersthenek nagyobbára karcsú mikrolithok, a melyek némelykor 
sokszorosan harántul vannak hasadozva. 

Az augíttok extinectios szöge az oszlopos hasadással nem nagy, 19? felé 
nem emelkedik, csupán a Hegy"csében (a Savóskútnál) találtam olyan perli- 
tet, a melyben egy augit 429 ext. mutat a vert. tengelylyel. 

Mindkét pyroxen pleochroismüusa, csekély. 

Magnetit nagyon gyéren van ezen közetekben, csupán azokban, a 
melyekben pyroxentrachytféle zárvány van, szaporodik fel, de ezeknél is főként 
magában a zárványban van sok. Kisebb-nagyobb szemeket alkot ez ásvány. 

Földpátok. Bőven vannak és elég nagy szemeket és kristályokat alkotnak 
benne a különböző földpátok. A földpátok többfélék. A nagyon üveges és sima 
hasadási lapú orthoklas (sanidin) már makroszkoposan is megkülönböztet- 
hető ezen tulajdonságai által a plagioklastól. 


- Itt pyroxentrachytnak nevezem, mert egyedül pyroxen van benne a szines 
ásványok közül, de hasonló nagyobb zárványban másutt biotitot és meghatározható 
oligoklast, andesint is találtam. 

(158) 


A TOKAJ-EPERJESI HEGYSÉG. 949 


A lángkisérleti meghatározások alapján azon eredményre jutottam, 
hogy legtöbb bennük az oligoklas, van azután kevesebb káliumföldpát, és 
pedig a perthit-sorozatnak megfelelő viselkedésű. Mindkét földpát igen köny- 
nyen olvad (5, Szabó). A Hegy"cse közetének földpátját lángkisérletig hatá- 
rozva meg 1884-ben. azon eredményt vezettem jegyzőkönyvembe, hogy né- 
melyik földpátnak egyik fele orthoklas, másika oligoklas. Elfeledve ezen ered- 
ményt, ugyan ezt következtettem a mikroszkopos meghatározásoknál az ext. 
szögek értékéből. 

Az extinctiói szögek alapján azonban nem csupán e kétféle földpátra 
következtetünk, hanem a nagyobb fokú kioltási szögek alapján még basi- 
kusabb földpátokra is. 

A földpátok főként a perlitekben nagyon meg vannak rongálva, cor- 
rodálva részben vagy köröskörül beolvadva az üveges alapanyagba, annyira, 
hogy sokszor csupán polarizált fényben lehet megkülönböztetni az üveges 
alapanyagtól, de szélein még így is lassan alig észrehetőleg siklanak át az 
üveges alapanyagba. 

Vannak tiszta földpátok is, de sok telve van zárványokkal. A zárványok 
leggyakrabban üveges vagy földes alapanyag-zárványok, de elég gyakran 
biotit, hypersthen, augit is (Jágerbokor alatt) ; jeléül annak, hogy a földpát 
mind ezeknél fiatalabb. 

A Jágerbokor alól származó rhyolithok egyik földpátjában olyan nagy 
augitot találtam, a minő csak az augittrachytokban fordúl elő ezen a vidéken. 
A Vaskapu perlitjének oligoklasában is találtam zöldes és sárgás dichrois- 
must mutató olyan amphibolféle zárványt, minőt a guarzban. 

A földpátok többnyire ikrek, de vannak egyének is. Az ikerösszenövés 
rendesen 00Poo, illetőleg coRoo szerint történik (karlsbadi iker nem ritka) ; 
de van olyan plagioklas, a melyiknél coPcs és egyidejűleg az oP szerint is 
találunk ikreket (Jágerbokor). Isomorph rétegzettséget elég gyakran találunk 
a földpátoknál, továbbá egy földes keretet a belső és külső tiszta rész közt. 
Jó hasadás némelykor két irányban is észlelhető. 

A nagy földpátokon kívül elég bőven vannak földpát-mikrolithok is, 
igen sokszor két ikerfélből összetéve. 

Találunk ezek mellett még olyan határozatlan fehér foltokat is, a me- 
lyeket polarizálásuk alapján földpátoknak tarthatunk. 

Közetzárvány gyakran fordúl elő ezen kőzetben. Általában véve két- 
félék: a ) biotit-plagioklas-guarztrachyt- és b ) gneiss zárványok. 


a) Biotit-plagioklas-guarztrachyt gyakran és helyenként (Kertekalja) 
egész ökölnyi és nagyobb darabokban is fordúl elő. Kisebb darabok bőven 
találhatók a Jágerbokor alatti rhyolithcsoportban. Az Izra környékén 
nagyobb is van, de kevesebb mint a Kertekalján. 

Ezen zárvány világos zöldes szürke színű sürű andesites ; makroszkopo- 

(159) 


250 SZÁDECZKY GYULA: 


san a felcserélésig hasonlítanak a Kis-Milicz- vagy a Magos-hegy biotit- 
plagioklas-guarz-trachytjához, de nem a mikroszkop alatt. 

Mikroszkoppal nézve üveges (Jágerbokor) vagy szürkés magmás (Kertek- 
alja) alapanyagot találunk, a mely körülbelől fele részét foglalja el a közetnek ; 
de ezen alapanyag se egészen amorph, hanem sok helyütt látni a nyomát a 
kezdődő kristályosodásnak polarizált tényben. 

A kőzet másik feléta belőle kivált, körülbelől egyenlő nagyságú nagyobb 
fajta mikrokristályok alkotják, a melyek túlnyomóan földpátok, aztán pyro- 
xenek. Ezen mikrokristályos rész is alapanyagszerűvé törpül ama néhány 
makroszkoposan is látható nagy földpát (a lángkisérleti meghatározás szerint 
oligoklas) mellett, a mely minden csiszolatban előfordúl. A hasonló nagyságú 
guarz és biotit már sokkal ritkább, metszetbe csak elvétve kerülnek. 

A kertekaljaiaknál az alapanyagban és a földpátokban . igen sok gesz- 
tenyebarna színű üveget találunk foltonként, a mely sokszor devitrifikálódik : 
ennek eredményeként egy párigen tökéletes fekete keresztes elsötétedésü 
sphárokristályt is találtam úgy az alapanyagban, mint a földpát-zárványban 
15. (Hz utóbbi tökéletlen.) 

A földpát-mikrolithok (valamint a többiek is) összekúszálva vannak. 
Többnyire ikrek nagy elsötétedési szögletekkel. A kertekaljaiakban szinte ren- 
des jelenség a fentemlített barna üvegzárványok, a melyek egész ólyan 
alakúak, mint maga a földpát. A nagy földpátok közt vannak nemikrüek, de 
vannak rendkívül sok egyénből álló ikrek is; ezek épek, de némelykor 
egész terjedelmükben kaolinosak (szürke pontszerűen változnak meg), más- 
kor csak külső részukon van egy ilyen ráma, a mely körül legkívül még egy 
ép burok következik. 

A pyroxenek nagyrészt hypersthenek. Augit csak elvétve található a 
kertekaljaiban, a jügerbokoriban valamivel több van; itt ikrek is előfordulnak, 
továbbá sugaras csoportok. Általában véve feltünően világos színűek, sokszor 
csaknem egészen fehérek, pleochroismusok alig észrevehető. 

Az apró pyroxenek részben nagy egyének töredékei, vagy leolvadt 
maradványai, részben ujonnan kiképződött mikrolithok. E kettő között föl- 
tunő nagy a különbség. A kristályodás embryonális alakjaira igen szép példá- 
kat találunk, a hypersthen-mikrolithok között igen gyakori a nagyon hosszú 
karcsú mikrolith, a mely elárulja, hogy kristályodása több, de szigorúan 
egyenes vonalba eső ponton kezdődött, melyből haladt föl és le a szomszédok 
felé, a melyekkel még nem ért egészen össze; többnyire barna üvegzárvány 
választja el őket egymástól. Helyenként úgy látszik, mintha a magnetit- 
szemek vonzó pontokként szerepeltek volna hypersthenek alakulásánál, t. 1. 
az: egy vonalba eső nagy magnetit-szemek körül látunk alig észrevehető 
hypersthen-kristályt alakulni. 

Az uralitosodásnak is van nyoma egy több mm. hosszú megrongált 
hypersthennél, a melyen hosszirányban jó hasadás látható. A kioltás a 

(160) 


A TOKAJ-EPERJESI- HEGYSÉG. 951 


gyenge dichroismust mutató kristály nagy részén egyközösen történik a vert. 
tengely és a hasadási iránynyal, de sötét zöld erősen dichroitos foltok vannak 
benne, a melyek 119-al oltanak ki. 

A Jágerbokortól K.-re a Tolvaj-hegy oldalából származó zárványban 
amphibolt is találtam. 

Magnetit sok van benne; egy része szabályos koczka, de van sok tra- 
ehytszerűen megnyúlt és egyéb bizarr alakú is, akár csak az obsidiánokban. 

Van tehát e zárványban sok földpát, pyroxen és magnetit mellett kevés 
biotit, guarz és amphibol. Egészen azon társulása ez az ásványoknak, a melyet 
a biotit-orthoklas-trachyt közvetlen szomszédságában nagy területen találunk. 
Ezen zárvány és a. szomszédos kőzet között a kiképződést tekintve azonban 
olyan nagy tehát a különbség, hogy a kettőt nem azonosíthatjuk, az orthoklas- 
trachytot ennek alapján annál fiatalabbnak nem tarthatjuk. E mellett bizonyít 
az is, hogy egészen hasonló aprószemű zárványok fordulnak elő magában a 
szomszéd biotit-oligoklas-andesin-guarztrachytban is. 

Hasonló, de mállott, zöldes sárga színű pyroxentrachyt-zárvány van 
a Bakoskút mellett lévő nem üveges biot.-orth.-plag.-guarztrachytbán, csak- 
hogy ez majdnem egészen chloritos, csupán a sok magnetit ép és szintén 
sokszor megnyúlt. 

A Hegy-cse köőzetében (Savóskút) szintén találtam ilyen zárványokat, 
továbbá apró augitos halmazokat a vékony csiszolatban. 

Apró szemű biotit-gneiss zárványok gyakran fordulnak elő az Izra 
környéke nem üveges trachytjaiban, a Bakóskútnál, továbbá a nyugati 
határon is. Í 

Egy nagyobb diónagyságú gránitfélv zárványt találtam a Nagyföldön 
egy görgetegben, a melynek vékony cesiszolatában orthoklast, plagioklast, 
guarzot, magnetitosan elváltozott biotitot találunk szemcsésen elegyedve. 
Nagyon aprószemű. A hő hatása sok tekintetben észlelhető rajta. 

Település. A biotit-orthoklas-plagioklas- guarztrachyt és rhyolith nagy- 
részt rétegesen van kiképződve. A rétegek vastagsága különböző, általában 
véve 10—15 cm. A rétegek csapása:sokféle, mégis a Jágerbokor csoportjában 
nagyjából E—D és K—VNy közti csapást találunk, de vannak helyek, a hol a 
rétegek meggörbülnek, körivet írnak le. A Jágerbokor csoportjában észlel- 
tem olyan görbülést, melynél 15 lépés húralapra 4 lépés magasság esik. 

Dőlésük meredek, némely helyen csaknem egészen fel vannak állítva ; 
a Jágerbokor alatt többnyire 607 körül dőlnek délre, de a keleti részen sok- 
szor éppen ellenkezőleg, t. 1. nyugatra találjuk dőlve. A. Tolvajkövön le van- 
nak esve a rétegek és csaknem szintesen feküsznek. 

A. rétegekre közel merőlegesen sokszor egy másik, ehhez hasonló elvá- 
lást találunk. : 

A rétegzettség következtében ezen kőzetek igen éles gerinczeket alkot- 
nak a dny-i részen. 

(161) 


952 SZÁDECZKY GYULA: 


Ezen typusú kőzet a déli részen sok helyütt közvetlenül érintkezik a 
sedimentekkel. A sedimentek nagyrészt rhyolith-sedimentek (agyagos tufa és 
breccia), de találtam a délkeleti szélen az Izrapatak mellett homokkövet 
18. A kövületekből itélve, mindkét sediment ugyanazon epocbába tartozik. 

Legnevezetesebb hely e tekintetben a Jügerbokor alatt van, a hol tra- 
echytos kőzetek közé beékelve 5 lépés széles, 15 lépés hosszú szármát epocha- 
beli kövületeket tartalmazó sedimentet találunk. Az itt gyűjtött anyagban 
Haravács GyuLa állami geolog úr a következő fajokat határozta meg: 
Cardium atf. obsoletum, Ervilia podolica, Mactra podolica, Pleurotoma 
Doderleini. 

Kövületei folytán nem kevésbbé nevezetes másik hely a Szeméremgaz 
árok teteje Pusztafalutól délnyugatra, honnét a következő fajokat hoztam : 
Cardium ef. Suessi (BARB.), Cardium obsoletum (Ericnw.), Tapes gregaria 
(PaRrscH), Syndosmya reflexa (EricHw.), Rissoa angulata (Ercnw.), Rissoa 
inflata (ANpRkz.), Bulla Lajonkaireana, Melania suturata (FucHs), Murex sub- 
lavatus (Basr), Mactra sp. HaáLavács úrnak mind ezen meghatározásaiért e 
helyen is szives köszönetet mondanom jól esik. 

Ezen kívül felemlítem az Izrapatak ny. oldalán lévő szintén nagyon 
kis és eldugott rhyolith-sedimentet, továbbá a Búükk-rét tetején és keleti 
oldalán lévőt. A Birógödrétől délre aztán ezen sediment nagy területen 
következik. A sedimenteknek részletes ismertetése most kitűzött tárgyamtól 
messzire vezetne. 

Sajnos, hogy a növényzet által erősen borított vidéken az eruptiv és a, 
sediment kőzet érintkezését jól tanulmányozni nem lehet, de a Jágerbokor 
alatt mégis világosan látni, hogy a fentemlített szármát epochabeli kövülete- 
ket tartalmazó rétegek erősen ki vannak mozdítva, hasonló dőlést és csapást 
mutatnak, mint a közvetlen szomszédjukban lévő orthoklaskőzetek. 

A biotit-orthoklas-guarztrachytot és rhyolithot ennek alapján szármát 
epochabelinek vagy ennél valamivel fiatalabbnak tarthatjuk. 

Mállás által a földes alapanyag porlik szét legelőbb és a guarczsze- 
mek és a nagyobb földpátok typikus trachytdarát alkotva gyűlnek meg 
egyes helyeken a vízmosásokban. Nevezetes hely e tekintetben az Izra kör- 
nyéke és a Bakóskút melletti árok. 

Még jobban elmállva a trachyt-sedimentekkel együtt egy a gazdák által 
csoványnakv nevezett nyirkos talajt szolyáltat e kőzet. 


II. Biotit-oligoklas-andesin-guarz-rhyolith. 


A mennyiben ezen typusú kőzetben gyéren guarz is előfordúl, a meny- 
nyiben mikroszkopos vizsgálatnál elvétve orthoklast is találtam benne, a 
mennyiben külsejére és szereplésére nézve is hasonlít a Tolvaj-hegy és cso- 

(162) 


A TOKAJ-EPERJESI HEGYSÉG. 953 


portja trachytos közeteihez, ezen typus könnyen egyesíthető volna az előb- 
bivel; de a következő, nem kevésbbé fontos körülmények az egyesítés ellen 
szólnak : 


a ) Míg az előbbi typusnál guarz képezte a legnagyobb mennyiségben 
előforduló alkatrészt, addig ebben guarzot csak ritkán és mindig minimális 
mennyiségben találunk. 

b) A biotit is nagyon megfogyott ezen közetben az előbbihez képest. 

c ) Ezek ellenében sok benne a pyroxen, a mely az előbbiekben nagyon 
is alárendelt szerepet játszott. 

Mind a három különbség arra vall, hogy ez az előbbinél básisosabb 
kőzet. 

Ezen mikroszkopos különbségek mellécsatolom az alakításnál észlelhető 
azon különbséget, hogy 

d) az ide tartozó közetek általában véve tömörebbek és szivósabbak, 
mint az előbbi csoportéi. A laza összetartású porlós örthoklás-trachytok 
helyett itt már némileg a pyroxen-trachytokhoz hasonló tömör szerkezetű 
közetekkel van dolgunk, a melyek szivósságra nézve sokszor még fölülmulják 
a pyroxen-trachytokat, a mint ezt a Bába-hegy tetején és a Hársas-hegy dk-i 
lejtőjén lévő sziklákon tapasztaljuk. 

e) Az utolsó különbség az előfordulásra nézve állapítható meg, a 
mennyiben ezen csoport tagjai távolról se képeznek olyan meztelen impo- 
záns sziklákat, mint az előbbiek ; sőt ellenkezőleg nagyon is el vannak dugva 
a vastag buja kulturréteg alá. 


Ezen typusú kőzet Pusztafalutól dk.-re terül el. Geographiailag is egé- 
szen izolált egységet alkot, a Bába-hegy (579 m.) és Hársas-hegy (621"9 m.) 
csoportja képezi centrumát, de felhuzódik innét egész a Dancz-patak major- 
ságig, a melynek felső párkányzatán bukkan elő végső tagja. 

Most megemlítem azonban már, hogy a Bába-hegy északi és észak- 
nyugati lejtőjének kőzete közeledik nem csak térben, hanem minőségben 18 
a biotit-orthoklas-plagioklas-guarz-rhyolithoz, mert aránylag több benne a 
guarz és a biotit is több, mint az ide tartozó többi közetekben. 

A rhyolith fajtái közül legtöbb a lithoidit (helyenként sphaerolitos 
lithoidit), a mely devitrificatio által sokszor trachytos külsejű lesz ; de az üve- 
gesebb tagok is képviselve vannak perlit és szurokkő által. 

E typus nevezetesebb rhyolithos helyei közt megemlítem a Kolbásától 
DNy-ra eső kőbányát, a hol lithoidítot építésre fejtenek. Nevezetes ezen hely 
azért is, mert PETRIK LAJos tanár úr a legújabb időben kimutatta, hogy ezen 
közet porczellán- és kőöőedénygyártásra alkalmas. Vegyalkata PETRIK úr 
elemzése szerint : 


(163) 


254 SZÁDECZKY GYULA: 


Kovasav (Br Oa M330 
Timföld (Al 0.) 1 


14-52 
Vasoxyd (Feg 02) 

Calciumoxyd — (Ca 0) 0-96 
Maegnesiumoxyd (Mg 0) 0-16 


Kaliumoxyd (K, 0) 3"58 
Natriumoxyd (Na; 0) 2100 

100709 
Izzítási veszteség 0704 


(A m. kir. földt. int. kiadványai 1888.) 


Ezt találjuk a természet és mesterség által legjobban feltárva a második 
typus kőzetei közül ; de azért ez is nagyon igénytelen hely, alig van 1—2 m.- 
nyire kifejtve. 

A lithoiditféle kőzetre nézve említésre méltó még a pusztafalusi Hucs- 
csér-rét felett ny.-ra emelkedő sziklatömzs, a mely csőszerű likacsai folytán 
horzsakőhöz válik hasonlóvá, csakhogy anyaga nem olyan tökéletes üveg, 
mint a horzsakőé. Hasonló kiképződésű előfordúl a Biste felett lévő Górpa- 
takban is. Bistétől ény.-ra a Hársas-hegy aljában szép gömbös spharolithek 
fordulnak elő, továbbá lithophysásak is. A Bába-hegy déli, a Hársas-hegy 
déli és keleti lejtőjén szórványosan találunk (többnyire apró szemű) perlitet, 
a mely nagy tömörségénél fogva sokszor pyroxentrachythoz hasonlít. Vaskos 
szurokkövet a Hársas-hegy k. aljában találtam. 

A trachytos felé hajló rhyolithokat itt is inkább a magasabb helyeken 
találjuk, de lehúzódnak néhol a mélyebb helyekre is (pusztafalusi legelő). 

Áttérve a részlet leirására, legelőször is az alapanyagról szólok. Ezen 
kőzetek alapanyaga fehéres vagy szürkés színű, tömörebb, mint az előbbi 
typusé. Kiképződésük többnyire üveges ; még a makroszkoposan nem üvegesek- 
nek látszókban is megtaláljuk mikroszkoppal az üveges szerkezetet. A Bába- 
hegytető közete a legkevésbbé látszik üvegesnek, mikroszkoppal mégis talá- 
lunk a szürkés földes alapanyag közt sárga üveges sávokat, rövid trichites 
kristallítokkal. Kitünő példát szolgáltat ez a devitrificatióra. A trichites 
képződményeken kívül tömérdek apró pontszerű vagy vonalas igen vékony 
kristallitok vannak ezekben ; közönséges fényben nem, csak sötétre fordított 
nikolok közt tünnek fel nagyon jól; a pálczikák hossztengelyük irányában 
tehát 07 alatt vagy nagyon közel 09-hoz sötétednek el. Vannak ezekhez 
hasonló, de nem kristályos körvonalú foltok és pontok is. 

A mikrolithok közül sok a hypersthen, augit, földpát, magnetit. A na- 
gyobb kristályok ugyanezek, csakhogy köztük ritkán guarzot, még ritkábban 
amplubolt is találunk. Némelykor szürkés színű amorph, opálos foltok akad- 


nak benne. 
(164) 


A TOKAJ-EPERJESI HEGYSÉG. 959 


A perlitek és szurokkövek alapapanyaga tiszta, némelykor sárgára vagy 
barnára festett üveg. Benne a fentemlített kristallitos és mikrolites képződ- 
ményeken kívül bzottt-mikrolithot találtam, továbbá nagyon sok ásvány-töre- 
déket. A nagyobb ásványok, főként a földpátok, sokszor érdekesen olvadnak 
be az alapanyagba. 

Úgy a kevésbé üveges, mint ezen utóbbi legüvegesebb kőzetek meg- 
egyeznek tehát abban, hogy alapanyagukban kristallitok, mikrolithok valamint 
nagyobb ásványok is találhatók. Ezekkel szembe kell állítanom a lithotdíto- 
kat, a melyek a Hársas-hegy k.- és dk.-i aljában fordulnak elő. 

A lithoidítok alapanyaga se nem üveg, se nem magma, hanem szürkés 
vagy fehéres színű . földpátos anyag; a mely a polározó készülékre már hat 
(aggregat-polárosságot mutat), de kristályos alakja még nincs, csak foltok- 
ban, többnyire sugarasan csoportosulva van kiképződve, mint ilyen eseten- 
ként gyönyörű gömbös és sugaras szerkezetű sphaerokristályokat (concen- 
trische u. radialstrahlige Sphárokrystalle) alkot, a melyeknél a fekete keresz- 
tes extinctiót (a francziák sphárolithes a extinction-ját) gyönyörűen lehet 
látni. De van a 4 ágú, a nikolok rezgési sikjával egyközös kereszten kívül 
olyan is, a melynek több fekete ága van, ez által inkább küllös kerékhez 
válik hasonlóvá. 

Ezen igen érdekes sphaerokristályokat lángkisérletileg megvizsgáltam. 
Az eredmény az, hogy úgy a fehér, mint a szürke rész káliumföldpáthoz hason- 
lóan viselkedik, az olvasztótérben fehér hólyagos gömbbé olvad (I. kis. Na 5, 
K,1—0 olv. 3, fehér szemcsésfelületű; II. Ny 3 K1—0. olv. 4; III. Na4, K-3 
sokáig tart.) 

A sphaerokristályok vagy a lithoiditok üregében szabadon kiemelkedő 
gömböket alkotnak, vagy pedig az alapanyagba vannak beágyazva. A con- 
centrikusan réteges és sugaras szerkezetet sokszor már makrószkoposan is 
jól látjuk. A concentrikus rétegek különböző színű festés által idéztetnek elő. 

A sphaerokristályokon kívül még ZIRKEL agtolithjait is találjuk benne, 
t. 1. a sphaerokristályokhoz hasonló, de nem 1 egy pont, hanem vonal mentén 
kiképződött kristallitokat. 

A lithoiditokat nem csupán alapanyaguk miatt kell szembe állítanunk 
a többi ide tartozó rhyolitos képződményekkel, hanem a bennük lévő ásványos 
részek miatt is, mert a nagyon tökéletlen trichites képződményeken, nagyobb 
földpátokon és limonitos, hümatitos foltokon kívül úgyszólván semmi egyéb 
nincs bennük. 

A trichitek kis nagyítás mellett föleténeks vonalasnak látszanak, de 
erős nagyítás mellett kitünik, hogy kettős határvonalúak, hólyagosak, 
áttetszők. 

A hasadékokban szürke némelykor csepegőköves szerkezetű opál, 
továbbá gyönyörű calcedonok váltak ki a kolbásai és danczpataki lithoidi- 
toknál. 

(165) 


956 SZÁDECZKY GYULA: 


Az ásványos alkatrészek leirását a guarzzal kezdem meg itt is, mint 
legelőbb kivált ásványnyal. 

(Juarz eltekintve a Bába-hegy é. és ény. lejtőjétől, csak nagyon gyé- 
ren fordul elő ezen kőzetekben. A Hársas-hegy délkeleti alján lévő fehér föl- 
des kőzetben valamivel több van, mint a többiekben. A hol guarzot talá- 
lunk is, az mind töredék, úgy hogy határozottan pregeexistáltnak kell tartanunk. 
Vékony csiszolatba csak nagyon ritkán kerül, makroszkoposan jobban fel- 
ismerhető hasadozott szeme. 

A biotit előfordulásáról is egészen azt kell mondanunk, a mit a guarzé- 
ról. A kiképződést illetőleg meg körülbelől az áll róla, a mit az orth. guarz 
typus biotitjáról mondtunk. A plsochroitos udvarok ebben még szebbek, 
mint az előbbeniekben (Bába-hegy alja). A Bába-hegytetőről való devitrifikáló - 
dott példányok biotitja magnetitos szemcsés elváltozás következtében csak- 
nem teljesen elvesztette dichroismusát; az épebbek azonban annál erősebb 
absorbtiót mutatnak. 

A Hársas-hegy déli és keleti oldaláról való perlit- ég szurokkőben apró 
képződő félben lévő biotit-mikrolithokat is találunk. Vörösbarna hexagonos 
táblák ezek, egymáson feküsznek, úgy hogy éleik egyközösek. 

A pyroxen azon ásványos alkatrész, a mely az egyének számát tekintve 
a legnagyobb mennyiségben fordúl elő ezen képződményekben (a lithoiditok 
kivételével). 

A pyroxenek ezen typusban is általán véve igen világosak. 

Augiít a Bába-hegy csoportjában fordúl elő nagyobb mennyiségben. 
Extinctiója szöge a vert. tengelyhez nagyon kicsi, többnyire 10? körül talál- 
juk a vékony csiszolatban, 26" fölé nem emelkedik, míg az ezen vidék pyro- 
xentrachytjaiban az augit extinctiója 459-ra is fölmegy. 

Az augítok többnyire megrongált kristályok vagy kristály-töredékek, 
míg a hypersthenek nagyrészt apró képződő kristálykák. Pleochroismusuk 
nagyon csekély. Sokszor harántul vannak repedve a nagyon hosszú mikro- 
lithosos oszlopkák. Kisebb-nagyobb magnetit-szem zárványként bőven fordul 
bennük elő. 

A hypersthen főként a nagyon üveges perlit és szurokkövekben ural- 
kodik a Hársas-hegy csoportjában. 

Amphlibolt csupán a Bába-hegy ény.-i aljáról való rhyolithban találtam. 
Harántmetszetben jól láthatók az oszlopos hasadás által előidézett rhomb- 
mezők és egy nikollal az absorbtio. Hosszmetszetben zöldes barna és sárgás 
dichroismust mutat. Extinctiója 207 fölé nem megy. 

A földpátok vannak legáltalánosabban kiképződve, a mennyiben beol- 
vadt szemek a lithoiditokban is fordulnak elő. 

Fényes vagy fénytelen, nem nagy szemek ezek (makroszkoposan nézve), 
csak kivételesen fordúl elő egy-egy nagyobb kristály. Egy ilyen földpátból 
(9 mm. hosszú, 6 mm. széles) lemezkét is lehetett hasítani, a mely a co Poo 

(166) 


A TOKAJ-EPERJESI HEGYSÉG. 957 


lapon a oP hasadással 87 ext. mutatott. Ugyanennek lángkisérleti viselke- 
dése (I..Na— 4, K—0, olv. 4 víztiszta belhólyagos gömb ; II. Na—4—5, K—O, 
olv. 5 ; III. Na—5 IK — 2), olyan, hogy az oligoklas-sorozatba valónak kell ennek 
alapján tartanunk, kissé hajolva andesin felé. A földpátok ezen typusban a 
lángkisérleti meghatározások szerint általában véve az oligoklas-amdesin soro- 
zatba látszanak tartozni. Határozott kaliumföldpátot ezen a módon nem 
találtam. 

A vékony csiszolatokban is a többszörös ikreknél többnyire 2—12" 
közti extinctiót találunk, de vannak benne jóval nagyobb szög alatt elsötétedő 
földpátok is. Orthoklasok is előfordulnak gyéren úgy magánosan, mint pla- 
gioklasokkal összenőve. Sokszoros ikrek az albit törvénye szerint igen gyako- 
riak, de bőven vannak nemiker plagioklasok is. A Bába-hegytető közetében 
oP is egyidejűleg co Pos szerint összenőtt ikreket találtam; ugyanezen közet- 
ben egyik iker 36 egyénből van összenőve az albit törvénye szerint (ext. 29). 
Isomorph zónás szerkezetű földpátok ebben is fordulnak elő. 

Általában véve úgy látszik, hogy a kevésbbé üveges kőzetekben inkább 
a labradorit uralkodik, az üvegekben andesin és oligoklas. 

Vannak egészen tiszta üveges földpátok is, de egyesekben igen sok 
a sárgás barna üvegzárvány. A Hársas hegy k. aljából való szurokkő fold- 
pátjában sötétebb színű az üveg-zárvány, mint maga az üveges alapanyag. 
Földes alapanyag-zárvány és kaolinos foltok is találhatók a földpátokban. 
A foldpátos töredékekről, beolvadt földpátokról a tföldpát-mikrolitokról már 
az alapanyag ismertetésénél szólottam. A mikrolithok nagyrészt a labradorit, 
anorthit sorozathoz látszanak tartozni az elsötétedési szögletek folytán. 

Közetzárványokat a  biotit-oligoklas-andesin-guarz-rhyolithokban . is 
találunk. 

Biotithalmazok (gneissból), — a minőt az előbbi typusnál is találtunk — 
főként a Bába-hegy csoportjában fordulnak elő, inkább az alsó, mint a felső 
tájak köőzetében. 

Szürke színű pyroxentrachytféle zárványok ritkábban ugyan, de a 
Hársas- és Bábahegy csoportjában is előfordulnak. A Hársas-hegy k. aljáról 
való szurokkőben van ilyen zárvány, a mely pyroxen- és földpátból áll, köz- 
tuk sárgás barna üveg is van, olyan, a minő a bezáró szurokkő alapanyaga ; 
de néhol kiszorúl az apró pálczikás ásványkák közül az üveg, miáltal apró 
mikrogránitos szövetű foltok képződnek. A zárványban lévő pyroxenek 
(hypersthenek és kis ext. augitok) jóval nagyobbak, mint a szurokkőben 
lévők. A földpátok nagyobbára két vagy három egyénből álló zsindely alakú 
ikrek, 307 körül lévő vagy még nagyobb extinctióval. Némelyiknél két irány- 
ban jó hasadást látunk. Egy nagyobb labradoritban amphibol-féle apró zár- 
vány van. 

Ezen typusú kőzetnek települése nem jól látható, mivel feltárások nin- 
csenek. Mindössze a Bába- és Hársas-hegy tetején vannak mohhal bevont 

Földtani Közlöny. XIX. köt. 1889. (167) 17 


958 STAUB MORICZ : 


kötengerek. A Hársas-hegy dk.-i lejtőjén lehet látni a folyási rétegeket, a 
melyek iránya változó, de körülbelől K—Ny. irányban csapnak és körülbelől 
459 alatt dőlnek délre, de másutt hasonló csapás mellett északra való dőlést 
is észleltem. 

A Kolbásatól dny.-ra eső kőbányában fejtés által némileg fel vannak 
tárva a lithoiditok. A folyás iránya itt is változó. A különböző szín által 
kifejezett folyóssági rétegek nagyon hullámosak, helyenként mereven tör- 
nek meg. 

Ezen typusú kőzet is eruptiv sedimentekből emelkedik ki, melyek a 
hegy aljában több helyutt jól fel vannak tárva, és csaknem egészen körös- 
körül követhetők. 

A Bába-hegy dny.-i lejtőjén az erdőszélen 350 m. magasban tömör 
agyagos sedimentet találtam, a mely a szármát epocha állati és növényi 
maradványait tartalmazza. Egészen azon rétegek ezek, a melyek . Filkeházá- 
tól északra a patak bal partján közel szintes helyzetben találhatók 220 m. 
magasságban a horzsaköves és perlites sedimentek alatt és között. Helyen- 
ként erősen kovásodva vannak ezen sedimentek, sőt tökéletes mentlit is for- 
dul elő közöttük. Nagy kár geologiai szempontból, hogy ezen előfordulás 
szántóföldön van, a hol semmiféle feltárás nincs. Annyi világosan látható, 
hogy helyzetükből nagyon erősen ki vannak mozdítva ezen rétegek." Ha- 
sonló sedimentet elmállva tovább bent az erdőben, a Vilyba vezető gyalog- 
úton is találtam nyomokban, kis mennyiségben. 

A biotit-oligoklas-andesin-guarz-rhyolith vulkán tehát a szármát epo- 
cha rhyolithos sedimentjeit kimozdítván, annál fiatalabbnak tartando, 

(Folytatjuk. ) 


SABAL MAJOR UNG. SP. A MAROS VOLGYEBŐL. 
Dr. SrauB MóxiIcz-tól. 
(Előadatott az 1889. januárius 9-én tartott szakülésen.) 


(Egy ábrával). 


Noha a mai BHurópa csak a Földközi tenger partján nyujtja a pálmák 
gazdag családja egynehány képviselőjének a megélhetés föltételeit; tud- 
juk, hogy a mioczénkorban Hurópa földjén ép úgy tenyésztek e diszes 
fák, mint akármilyen vidéken a mai tropusok közelében. A többé-ke- 
vésbbé jó sikerrel meghatározható fosszil maradványok közül különösen két 


k A mennyire egy kis ásásból látni lehetett, a rétegek itt é—d.-i csapás mellett 
egyenesen fel vannak állítva. 
(168) 


SABAL MAJOR UNG. SP, 959 


a Sabal genushoz tartozó faj az, mely nem csak biztosággal volt megállapít- 
ható, hanem gyakoriságánál fogva különös figyelmet érdemel. Az egyik 
a Sabal Hacringtana Ung. sp., melynek részletes leirását a Zsilvölgy agui- 
tankorú tlórájáról szóló munkámban adtam ;" a másik pedig Sabal major 
Ung. sp., melyből most egy a nagyság méreteit illetőleg kiváló példányt van 
szerencsém bemutathatni. E ritka példányra akadtam a múlt nyáron a Szé- 
kelyföldön tett utazásom alkalmával, midőn a nagyenyedi Bethlen-főtanoda 
természetrajzi gyüjteményét ennek őre, HEREPEY KÁRonY tanár úr, szívessége 
folytán Dr. Kocn Awxran barátom társaságában meglátogathattam. A pálma 
lelethelye a Maros jobb partján Alvinezczal szemben, Borberek mellett 
a Kulcspatak partján az ú.n. Felső Kőbányában van, hol 1887- vagy 88-ban 
köfejtés alkalmával találták. A közetet kárpáthomokkönek mondják és 
tényleg eszünkbe juttatja e homokkő durvasága és kékes-szürke színe ama 
a kárpáthomokkő csoportozatához tartozó homokkövet, melyet e csoport 
alsó, tehát a neocomhoz számított rétegeiből említenek. SruR DÉNEs, cs. kir. 
udv. tanácsos úr, a kinek e közetből egy darabot bemutatni szerencsém volt, 
említi, hogy ugyanazon homokkőóvet a Gosauból, de a Zsilvölgyből is ismeri ; 
Kocn A. (l. c.) pedig azt mondja, hogy re homokkő a legnagyobb valószinű- 
séggel alsó, legfeljebb közép oligoczénkorin. Ennyit mondhatok a növény- 
maradvány geologiai korára vonatkozó tájékozás szempontjából; de hozzá 
kell még tennem, hogy a példány nem abban a szépségben mutatkozott, 
midőn reá akadtam, mert az egész a pálmalevelek halmazából állott. Rossz 
véső és rossz kalapács segítségével sikerült nekem a levelet abba az állapotba 
hozni, melyben ezt a kisebbített képben bemutatni szerencsém van. 


IRODALOM. 
1820. Falmacites fiabellatus ScHrorm. ... KE. F. v. Schlotheim, Die Petrefactenkunde ete. 
pag. 393. 
1820. Flabellaria raphifolia STERNBG. ....— K. v. Sternberg, Versuch e. geogn. bot. Darst. 
d. Vörwelt. 2. Heft. pag. 32. Taf. XXI. 
1821. Falmacites Lamamonis BRüNGTr. ... 4. Brongniart, Class. d. vég. foss. pag. 38, 
SZAT TSABÁS LA, 
1825. Flabellaria raphifolia STERNBG. ...  K. v. Sternberg, 1. c. 4£. Heft. pag. XXXIV: 
1839. a maxima UNG. ... ... F. Unger, Reisenot. v. J. 1838. — Steierm. 


Zeitsch. N. F. 5. Jhrg. pag. 102. 


1847. ( ( u S EE Ünger s Öhloris prot, pag. 41. Tat KIK 
; LTE ád 2a0at XIV. Big. JAA 

1847. a major UNG. ENEKEL e A DA SZÁZAT FTV. Big 

1850. ( € ( --— ar HK. Unger, Gen. et spec. plant. foss. pag. 330. 

1851. a maxima UNG. : ... -.. CC. 0. Weber, Die  Tertf. d. Niederrhein. 


- Magy. kir. Földtani Intézet Évkönyve. VAIL okot: 6. fűz. 25450 
89 3 j 
(169) 17 


, 


MORICZ : 


STAUB 


260 


P. 


5 


G. 


UN 


MAJOR 


SABAL 


SABAL MAJOR UNG. SP. 961 


Braunkohlenform. —  Palüontographica. 
Bd. II. pag. 158. 
1853. Flaberallia major UNG. cnn 2. Ű. v. Ettingshausen, Die tert. FI. v. Haering etc. 


Abhdlg. d. k. k. geol. Reichsanst. Bd. III. 
3. Nr. 2. pag. 33. Taf. III. Fig. 3—7. 


1853. c Parlatorii Mass. — ... A. Massalongo, Emnum. d. pl. foss. miocene etc. 
pag. 11. 
a c fi fi --. A. Massalongo, Prodr. fi. foss. Senogalliensis. 
— Giorn. d. Ist. lomb. pag. 7. 
fi f gJigantum c --. A. Massalango, Plantae foss. novae etc. 
pag. 12. 
a ( maaüna Una, . --. -.. W. Ph. Schimper, Palaeontologica Alsatica I. 


— Mém. de la Soc. dhist. nat. de 
Otrasbourg, vol. IV. pag. 3. Taf. I., II. 


1855.1Sabal. major ENBERUI A Móúss d al 0. Herr, Die, tert. FI. d. Schweiz, Bd. I. pag. 
SO. Lak XXXGV XEXEKGVÜ Bors al 2. 

1859." a t UNG. 10207 BENE SÚR ha (Gamdin tet ASSIATLTORZT, Gontribakarala 
f. foss. Italienne II. pag. 58. 

a fi fi fű NN LE ETO MEeere DIÓ tert. akdSsds s Sehwreiz, Bad VES 
Beriechtigungen. 

1860. — a ( a ÜL ÉN ÉS EN TR eto; e BOSS zt BTS sa adó Alt zá betbl essel 
Rhein.-West. Tertform. — Palüontogra- 
phica .Bdt. VILÉezpag e 85. Tat MXSRE 
1an6sggsülé 

a Sabal Lamanonis Báwnar.. ... ... Ibidem, Taf. XXI. Fig. 1. 
1866. Sabatites major SAP. ... --. --. G. de Saporta, Étud. s. la végét. du Sud- 


Est de la France ete. II. — Ann. Sc 
Nat. Bot. "UVom: ITT Ser. 5.6pag 79. 
"ab: tt 
KENE MT bidem, Vonat Ve" Ser: 931 Dad 244 
a Sabal major HEER s Eeeg ESIEG ttin ge ívatsánt, 4 DLGN OSS AN BASA értbe 
v. Bilin I. — Denksehrftn. d. k. Akad. d. 
Wiss: Bd. XXVI. pag: 32. Tat VIIT. TX. 
ET ERNE EST OÓ A BG ÜTÜT S EV ÜS ÉT, DTS OSS LEKOSÉ ATS 
Praunkohlenform. d. Wetterau.— Sitzgs.- 
Bers dírk.oAkada nat WisssBd. AGVEB. 
1. pag. 823. 
1870. a a a 29 át eza CV. döttámoshaúsen; sebeit ezi Kenntnái 
Tertfl. Steiermarks. — Sitzgsber. der k. 
TANLESEKO dó oz ns is ával skála AD OSág ültetek E 


1888. a a UNG. sp. 


1870—2 Sabal major (UwG.) HEeR  ... W. Ph. Schimper, Tvaité de pal. végét. etc. 
II, pag. 487. Tab. LXXXII. Fig. 1. 
1878. Flabellaria eocenica LEsSex. .-.  .--  L. Lesguereux, Contribut. to the foss. flora 


of the West-Territ. Part. II. The ter- 
tiary Flora. — F. V. Hayden, Rep. on 
the Unit. Stat. Geol. Surv. ete. vol. VII. 
pag 119! Tab. XIII Big 192 

a . ( " L. Lesguereux, Remarks on specimens etc. 
F. V. Hayden, Tenth Ann. Rep. of the 
Unit. Stat. etc. for the year 1876. pag. 502. 


(A71ú 


962 STAUB MÓRICZ: 


1879. Sabal major Una.  .. .. ..  F. Sanmdberger, Die Braunkohlenform. der 

Rhön.— Berg- u. Hüttenmünn. Ztg. 1879. 

.. Ettingshausen, Rep. on Phyto- Pal. Invest. 

of the foss. FI. of Sheppey. — Proceed. 

of Roy. Soc. of London. vol. XXIX, 

pag. 390, 393. 

1880. ( ( a 2-4 EE 20 EN. Boulay;" Rech.rde pals "végso ter 
houille des Vosges. — Bull. de la Soc. 
d"hist. nat. de Colmar 1879/80. 

1869. c e HEBER. — --- --- .-. .F. Ünger, Die foss. Fl. v. Radoboj etc. — 
Denkschrftn. d. k. Akad. d. Wiss. Bd. 
XXIX. pag. 156—7, 160. 

1883. a k JÖNG. Bp: 120 TE Friedrich, "Bett. z. "kenntn. den NertAeds 
Pr. Sachs. — Abhlgn. z. geol. Specialk. 
v. Preussen etc. Bd. IV. 3. pag. 15, 50. 
ANETTE ló 

1884. c c HEER ---  --- -.- A. Andreae, Beitr. z. Kenntn. d. Elsüáss. Tert. 
— Abhdlgn. z. geol. Specialk. v. Elsass- 
Lothring. Bd. II. 3. Abth. 2. pag. 103, 117. 


States ee E 


—- 


1886. k (4 UNG ENNE ELO EE azt IMS Staúb, A ma; öikim oldtanismtézet méri 
jelentése 1885-ről, pag. 186. 
fi fi íj ele VM ESSET SES el bidensspae 94 
1888. a c Una. sp. --- --- --- 0. v. Ettingshausen, Die foss. F1. v. Leoben I. 


— Denkschiftn. d. k. Akad. d. Wiss. 
Bd. LIX. p. 282. 

c ( ( d Ge e E (Koch A. Babal major" Ung ispntirdélyzátoss 
florájában. — Orv.-Természettud. Érte- 
sitő. XIII. évf. II. pag. 272 — 4. Revue, 
pag. 302. 


Sabal major Ung. sp. azon fosszil növények egyike, melyeket már 
régen ismernek. v. SCcHLOTHEIM (Il. c.) leírta ezt már 1820-ban Palmacites 
Jfilabellatus név alatt és a maradvány, melyet a Tirolban fekvő Háring fedő- 
jéből kapott, a legszebbek egyike lehetett, mert azt mondja róla, hogy az 
egyik darab 2 lábnyi hosszú volt és majdnem az egész legyezőt nyelestől 
őrizte meg, csak a legyező sugarainak hegyei voltak letörve. A példányt 
a szerző nem rajzoltatta le, de az élő Borassus jflabellatus-sal hasonlítja 
össze és e hasonlatosságának köszöni elnevezését is. 

Ez idő óta maradványai, mert épen jellegei még kellően megállapítva 
nem voltak, a legkülönbözőbb elnevezések alatt lettek leírva. Így említi 
gróf STERNBERG (Il. c.) a fFlabellaria raphifolta-t, F. UNGER (I. c.) leírja 
Filabellaria maxima és I. major nevek alatt. A radoboj-i levelet, mely mind- 
két lenyomatában maradt meg, UxGER akkor az addig ismeretessé lett leg- 
nagyobb töredéknek mondja, de daczára annak, hogy ez saját állítása szerint 
az élő Sabal umbraculifera-val a legnagyobb hasonlatosságot mutatja, még 
nem választotta ennek genus nevét a fosszil maradvány elnevezésére. Ismét 
HEER 0. érdeme, hogy az addig irodalmilag megismertetett adatokat kviti- 

(172) 


SABAL MAJOR UNG. SP. 963 


kailag rendezte és ő állapította meg: véglegesen a fosszil levelek jellegeit. 
Szerinte v. SCHLOTHEIM, gróf STERNBERG levelei; BRONGNIART A. (Il. c.) 
Palmacites Lamanonis-a, UxGER HFlabellarta-i, MASSALoNGo (Il. e.) Flabel- 
laria Farlatorüi és F. gigantum nevű levelei mindazon egy typushoz tar- 
toznak, melyet most Sabal major név alatt ismerünk. 

Sabal major levelei rendesen nagy legyezők, a lemez eleinte ép és 
csak a szélén van egyes metszetekre osztva, de a levél haladó korával 
e metszetek mindinkább mélyebbre, lefelé haladnak és végre a levelet szár- 
nyalttá, sugarassá teszik. Az egyes sugarak be vannak hajtva annyira, hogy 
alsó lapjukon kiálló orom keletkezik, melynek a felső lapon mély válúidomú 
bemélyedés felel meg. A sugarakon 12—14 gyönge hosszeret lehet látni és 
erezet erdélyi példányunkon a kőzet durvaszeműsége következtében nem 
látható és így kételyünk lehetne a biztos meghatározást illetőleg, ha egyéb 
jellegeiben nem esnék össze a diagnozissal. E sugarak száma a levél nagy- 
sága szerint igen változó, HpER az ő lausannei példányán, melyet idézett 
munkájának XXXV-ik tábláján lerajzolt és a legtökéletesebb addig fölfede- 
zett fosszil pálmalevélnek mond, 40, a végsugárral együtt 41 ; én az erdélyi 
példányunkon 60, illetőleg 61 sugarat találok. A levél nyele tövistelen, felső 
lapján lapos, de közepén tompa hosszél huzódik végig; az alsó lap azonban 
boltos. A nyél az úgynevezett rhachissal — a levél középső ere — többé- 
kevésbbé mélyen bele nyúlik a levéllemezbe ; legmélyebben a levél alsó lap- 
ján; hol egyenletesen elkeskenyedvén, végre vékony vonal gyanánt a vég- 
sugárig fut; a levél felső lapján a rhachis rövid kúpban végződik. Elég 
sajátságosan az eddig fölfedezett fosszil maradványok legtöbbje a levél alsó 
lapját tüntetik föl, ép úgy a mi példányunk is és csekély azoknak a száma, 
a melyek a felső lapot mutatják. Ezek a következők : 

Paláontographica VIII. köt. XXI. táb. 1 ábra ; 

Lesguereux, The Tertiary Flora, XIII. táb. 1. ábra és 

P. FRixpeicn (Il. c.) I. tábla, 1. ábra. 

Mindezen fölsorolt jellegek az Antillákon élő Sabal umbraculifera- 
Manrr.-nál is föltalálhatók. Törzse 20—25 méter magasságot, kerülete 
1—2 métert ér el; legyezői pedig kifejlődve 2 méter szélesség mellett 
a nyéllel együtt több mint 3 méter hosszúságot is érnek el. 

A kultura Európába ismét vissza vitte e pálmát és itt a neki már 
idegen földön is tud a szokatlan éghajlati viszonyokhoz alkalmazkodni ; így 
legalább azt írja róla V. Rrcasorr (Bull. d. R. S0c. Tosc. dOrticultura, V. 
1880 pag. 362)," hogy a Monte Argentalé-n Toscanában kultivált Sabal 
umbraculifera minden védelem nélkül kiállotta szabadban az 1870—80-ik 
tél —79-nyi hőmérséki minimumát 18. 


- Bot. Jahresbericht. VIII. köt. 2. pag. 341. 
(173) 


964. STAUB MÓRICZ: SABAL MAJOR UNG. SP. 


E nevezetes pálma fosszil elődjéből, számos levélmaradványától elte- 
kintve, alig ismerünk egyéb részeket. R. LupwrG (1. c. p. 86, Tab. XXI. fig. 3.) 
a salzhauseni leveles szénből ír le egy virágzatot, mely C. v. ETTINGSHAUSEN 
(Sitzgsb. d. k. Akad. d. Wiss. LVII. Bd. 1. Abth. p. 823) szerint ide tarto- 
zik ; Corra (Dentrolithen p. 52. Taf. X. fig. 1—3) a csehországi Altsattel har- 
madkori homokkövében talált és általa Perfossus angularis-nak elnevezett 
törzsmaradvány A. SCHENK (A. ENGLER, Bot. Jahrb. etc. IV. Bd. p. 484—5) 
szerint talán Sabal törzséhez tartozik; A. ANDRFEAE (l. c.) pedig említi, hogy 
az elszászi Lobsann melletti barnaszén részben tűlevelűek fájából, részben 
pedig — és ez az úgynevezett etűszény — tisztán pálmarostokból áll. 

A növény, a mint az alábbi összeállításból kitetszik, az európai har- 
madkorban nagyon el volt terjedve; mert már az középső eoczénből ismerjük 
és megmaradt egészen a felső mioczénig. Hazánkból a már említett Radoboj- 
tól eltekintve ismerjük még Dorogh és Máriafalva vidékéről. Ez utóbbi levele- 
ket D. SruR meghatározta ; fölötte nagy levelek lehettek, mertarhachis hiánya 
mellett a levéllemez rendkivüli méreteire engednek következtetni; ha pedig 
az erdélyi levelünk tényleg a neocomhoz számitott kárpáthomokkőbe tartozó 
rétegben találtatott; akkor az is nevezetes módon szaporítaná Sabal major 
Ung. sp. geologiai elterjedésére vonatkozó ismereteinket. Egyelőre annyi áll, 
hogy a nagyenyedi Bethlen-tanoda a legnagyobb példányt őrzi, mert össze- 

Északamerika harmadkori flórájában is szerepelt, legalább P. FRTED- 
kRicH (I. e.) azt állítja, hogy L. LEsovEREux [/abellarta rocenica-jának (1. c.) 
1-ső és 2-ik ábrája elkülönítendők a 3-ik ábrától és UNGER fajával egyesí- 
tendők. 

Sabal major Ung. sp. elterjedése : 

Felső Mioczén : Val d" Arno, Sinigaglia. 

Közepső  Mioczén: Montebamboli. — Moskenberg Leoben mellett." 
Máriafalva (Vas m.) ; Radoboj. 

Alsó Mioczén : Kutschlin, Lausanne, Mt. Calvaire. 

Felső Öligoczén : Rott, Salzhausen, Kaltennordheim. — Armissan. — 
Montagny, Richvue (Merlat, Villars). — Priesen. 

Középső Oligoczén : Lobsann. — Chiavone. — Marseille (mészmárga). 

Alsó Öligoczén : Aix, Massale. — Münzenberg, Schortau, Stedten, Há- 
ring. — Marosvölgy (?) 

Középső Foczén : Sheppey szigetén. — Dorogh (Esztergom m.) 

Amerika : Black Buttes (első csoport). 


:" F. UNGER Gen. et. spec. pl. foss. p. 330 czimű könyvében e növény lelet- 
helye gyanánt Sotzká-t is említi, de az ugyanazon évben megjelent és Sotzka floráját 
részletesen leiró munkájában erről a szerző már nem tesz említést. 


(174) 


SCHAFARZIK F.: KŐSÓKRISTÁLYOK. 265 


KÖSÖKRISTÁLYOK VIZAKNAKOL, 
(Előadatott az 1889. évi márczius 6-iki szakülésen.) 


Ismeretes, hogy a kősó rendes alakja a koczka (co(Joco), de előfordul 
rajta mint ritkaság az octaüder (()) meg a négyszerhathuszonnégyes (m() 2) 
is. Így találtak 0-eket a stassfurti Karnallitban; o00o00, 0 és 0002 kris- 
tályceombinátiókat . Hallstadtban és Kaluszban. Nálunk azonban, daczára 
annak, hogy köősóbányáink szép számmal vannak, eddigelé a koczkán kívül 
csupán csak dr. KocH ANTAL (Orv. term. Értesítő, Kolozsvár 1884., 298. lapon) 
adatát bírjuk, a mely szerint a marosujvári kősókristályokon a c0()oo-en 
kívül alárendelten még az 0 is észlelhető. Annál meglepőbb volt, midőn 
néhány hét előtt KREMNITzkY AMAND bányafőnök úr a m. kir. földtani inté- 
zet gyűjteményének Vizaknáról olyan kősókristályokat küldött be ajándé- 
kul, melyeken a koczkával kombinálva egy lapos négyszerhathuszonnégyes 
lapjai láthatók. 

Szürke öregszemű kösóra ránőve ugyanis jókora nagyságú, 10—20 
cm. élhosszal biró víztiszta koczkák kristályosodtak ki, a melyeknek élei az 
m(J2 lapjai által tompítva vannak. E combinátió kisebb-nagyobb lapokkal 
még több kristálypéldányon is ismétlődik. 

Kristályaink továbbá még számos üregeikről is nevezetesek, melyek 
mind a koczka negativ alakjával bírnak és több mint félig sós vízzel vannak 
megtöltve, míg a hátramaradott részt mozgó libella foglalja el. 

Minthogy végre mindazokon a helyeken (Hall, Kalusz, Stassfurt), hol 
a hexaéderen kívül más alakok is jelentkeznek, a kösó kisebb-nagyobb fok- 
ban K-tartalmű, azon gondolatom támadt, vajjon a vizaknai kősókristályok 
nem-e szintén kálium-tartalmúak? A chemiai vizsgálat azonban, melyet 
KALECSINSZKY SÁNDOR intézeti vegyész úr volt szives eszközölni, csak nega- 
tiv eredményre vezetett, a mennyiben a calciumon és kénsavon, továbbá 
kevesebb magnézián kívül a káliumnak még csak nyomát sem birta ki- 
mutatni. Dr. SCHAFARZIK FERENCZ. 


(175) 


266 NIKITIN : 


JÉGKORSZAK AZ URALBAN. 


Hogy volt-e jégár az Ural hegységben s jelei mutatkoznak-e, és ha volt, mily 
terjedelmű s meddig halad délre? Ezek oly kérdések, melyekre oly utazók, mint 
SCHRENK és HOFMANN azt válaszolják, hogy jelenleg az egész Ural a legéjszakibb 
pontig ment a jegesektől. A glecserek hiánya és az örökös hóhatár vonalának föl- 
jebb esése az Uralban annál föltünőbb, mert az éjszaki Ural hegyhát magassága 
1200—1600 m., s a vele egyenlő szélesség alatt fekvő Norvégia jegesekkel bír, az 
örökös hóhatára pedig Norvégia éjszaki felén 700 m.-re ereszkedik alá. MIDDENDORF 
említi, hogy Ázsia éjszaki részén a jeges tenger felé néző oldalon, szintén hiányoz- 
nak jegesek. Igaz, hogy ő és más utazók, oly hóhalmazokra is bukkantak, melyek a 
szél által hordatván össze (hó-düne), oly eltakart helyeken feküdtek, hova a nap 
melege nem hatolhatott be és átalakulván a firnjég egy nemévé, a. télig maradtak. 
Általában azonban az Uralnak még a legmagasabb helyeiről és a legészakibb kiszö- 
gelésről is, mint a Pai-Choj, augusztusban eltakarodott a hó. 

Az eddigi tapasztalatok és vizsgálatok nyomán kitünt, hogy az Uralon jege- 
sek vagy nem voltak, vagy a tünemények oly minimális fejlődésben valának, me- 
lyek sem a hegy magasságának, sem pedig földrajzi fekvésének nem felelnek meg. 

Hogy az erős skandináv-orosz jégár nem terjedt a Volgán túl keletre az Ural 
felé, arra enged következtetni, hogy útjában valami hatalmas klimatikai föltétel 
állhatott. Ezen föltétel nemcsak az Uralon működhetett, de látható Ázsia többi 
szomszédos gerinczein és lapályain. FaAvRÉ, ABrcH és MuskErow nyomán tudva van, 
hogy az Alpok jegesei 1000—1500 m.-ig ereszkednek alá a tenger színe fölött, míg 
a Kaukazus jegesei csak 2000—2800 m.-ig ; ismeretes az is, hogy a jégkorszakban 
az Alpokon a jégár 350—500 m.-ig ereszkedett, a Kaukazusban pedig csak 600— 
900 m.-ig s azon fölül észlelhetők a nyomok. Musxkerow egy adattal tovább megy, 
midőn azt állítja, hogy a Tian-Schan és Pamir jelenlegi jegesei csak 3000—3500 m. 
magasságban találhatók, s a régiek valami 1500 méterig ereszkedtek alá. Különben 
az Altai hegységben levő úgynevezett Katuni glecser (50 ? sz. a.) 1240 m.-ig eresz- 
kedik le. 

Hogy az Ural jégárjairól érdemileg szóljunk, szükséges a geologiai irodalom 
kritikai taglalásába mélyednünk, s abból azon nyomokat kikeresni, melyek a jég- 
korszak glecseri tüneményeire vonatkoznak. A hegyvidék mutatója egy létezett 
glecserre nézve, a morénák maradványai, a vándorkövek, az eredeti közeteken elő- 
forduló karczok, azok sajátságos kicsiszolt alakja ég az úgynevezett pseudoglacialis 
tünemények. Ezen tünemények tekintetbe vétele után szükséges az Ural gerinczét 
két részre osztani, nevezetesen az éjszakira, mely Petschora folyónál veszi kezdetét 
és tart délfelé a Kama folyó eredéseig, áthuzódván a Timani hegyhátra ; a középső és 
déli Uralra, mely az előbbi ponttól délfelé terül el. Nézzük az utóbbit előbb. 

Az erratikus kövek hiánya arról győz meg minket, hogyha volt is jeges a 
Kolyva folyó eredésénél, az a nagy skandináv-finn jegesével nem folyhatott össze ; 
következik továbbá ebből az is, hogy ha elecser lett volna a Közép- vagy Dél-Ural 
bármely részén, oly nyomokat hagyott volna hátra, amint az látható a régi, az 

(176) 


JÉGKORSZAK AZ URALBAN., 267 


Alpokon, a Pyreneusokon és a Kaukazuson előforduló korlátolt jegesek eltünése 
után, szóval mindenütt, hol a glecserek át nem mentek mint a skandinaviaiak, a 
kontinentális jégnek (Inlandeis) összeálló tömegévé. Látnunk kellene a moreni- 
kus tünemények alakjainak éles kinyomatát. Ezek helyett azonban, az Ural ezen 
részén, nemcsak, hogy semmi hasonlót nem látunk, de az idáig ott tett tapaszta- 
latok ellene is mondanak. MuRcnrsox-tól kezdve az újabb tudósokig, mint KAR- 
PINSZKY, MÜLLER, MusxkErow és mások, kik az Ural geologiai viszonyainak földeri- 
tésével foglalkoznak, valamennyien tagadnak minden jégkorszakbeli lerakodást és 
figyelmöket a helybeli alluvialis és diluvialis detritusra fordítják. 

Sokan vannak, a kik bizonyos nyomok után mégis jégkorszakbeli képződmé- 
nyekre akarnak következtetni, s ezen nyomokat újabban a pseudoglacialis tüne- 
mények sorában vélik föltalálni. 

Az első, a ki felületén símáúra csiszolt meszet talált, BARBor DE MARNwNY volt. 
Ezen csiszolás azonban nem másra, mint a Kamenka folyó, melynek völgyében az 
aranyelőfordulás hordalékai fekszenek, vizének működésére vezethető vissza. Ezen 
adat szolgált PExcxk-nek alapúl arra, hogy az általa készített, a jégkorszakot 
ábrázoló térképen ezen pontra rávezetett egy kisebb glecsert. HELMERSON csiszolt 
dolomitokról tesz említést, melyeket a Kedrovka mellett talált, ezek azonban szin- 
tén a víz árjának tovább vitele által csiszoltattak le; ugyanitt szól az úgynevezett 
Riesentöpfe nevű képződményekről, ezek azonban mai nap nem tekinthetők kivá- 
lólag glecseri képződményeknek. Megjegyzendő, hogy a két tudós által talált csi- 
szolt mészen és dolomitokon a karczolásoknak nyomai sem voltak föllelhetők. 

Bizonyos Porgaxkow nevezetű úr is, a ki a permi és jekatarinburgi vasút men- 
tében utazott, egész sorát említi a glecsereknek; ennek nyomán többen tettek 
tudományos utazásokat a jelzett irányban, sőt maga KRoroFF is, a ki az Uralnak 
ezen a részén minden áron jegeseket akart találni, elismerte, hogy nyoma sincs 
annak, a mit Porgakow akart látni. 

A mi végül a csiszolt kövekre vonatkozó adatokat illeti, megemlítjük, hogy 
Ivavow és Kngororr a Jaiva völgy jobb oldalán alsó-köszénkorbeli homokkövet 
talált, mely úgy volt cmegcsiszolva, mint a tükörv, s melyen a jégár által előidézett 
karczolások is láthatók. Részletesebb megvizsgálás után a karczolás nem bizonyult 
másnak a homokkövön, mint a mohok és zuzmók által képezett buroknak, mely 
vasoxyd által befödetvén, adta a etükörs kinézést. 

A mi a jégár által hordott különféle kristályos és üledékes természetű ván- 
dorköveket illeti, azokról csak azt kell megjegyezni, hogy ha találtatnak is, ezek 
oly természetűek, a melyekről egyáltalán nem lehet következtetni azt, hogy a 
Petschora vízválasztójáig az Ural déli részén a jégkorszakban jegeselc lettek volna. 

Vessünk egy tekintetet az Ural éjszaki felére, nevezetesen azon háromszögre? 
mely az Ural és a Timani hegy által képeztetik. Ezen terület egészen más színben 
tünik elő képzeletünklen. Eltekintve ezen területről bírt szegényes ismereteinktől, 
továbbá attól is, hogy ezen részek kutatásával csak három, de nevezetes tudós fog- 
lalkozott, ú. m. HOoFMANN, KEYSERLING és STUCKENBERG, kétségtelennek fogjuk 
találni a glecserek létezését. 

HoFMaww geognostikai munkájának 259.—263. lapján azt mondja, hogy azon 
tünemények. melyek az Usza medenezéjében és az ő jobb oldali mellékfolyóján 
Lorto-Motalauban találhatók, nem tekinthetők másnak, mint morénikusoknak. 

(177) 


968 NIKITIN : JÉGKORSZAK AZ URALBAN. 


Hogy ezen elecser délfelé ereszkedék és egészen elfedte Petschora medenczéjét és a 
Timan hegy aljáig huzódott, az igazoltatik az urali termékek vándorköveinek egész 
sorozata által, mert ezek az egész területen szétszórvák. Számtalan tapasztalataik- 
ból merített hasonló nyilatkozatokat KEYSERLING és STUCKENBERG (31—33. Il.) is 
tesznek. 

Különös fontosságú KEYSERLING megfigyelése, ki a Timáni hegyláb déli olda- 
lán, ott, hol balról a Szoyva a Petschorába ömlik, a porphyrok és syenitek sok 
vándorkövét találta a folyó szintje fölött 500 láb magasságban, a melyek semmi 
szín alatt sem hozattak a Timáni hegyről délfelé. Sajnos, hogy adatok hiányában 
nem lehet constatálni, hogy hol voltak határai délfelé a nyugati Ural glecsereinek. 

Hasonlókép nyilatkozik SrTucKENBERG is, a ki a Petschora eredésénél szintén 
talált vándorköveket, melyek azonban mindig csak másodlagos fekhelyen, a folyó 
völgyének alluviális homokjában találtattak. 

Hogy mennyire ereszkedett a jégár a keleti Uralon, határozott adatok hiá- 
nyában megállapítani nem lehet, az egy már fent is említett Porgakow-ot kivéve, 
a ki azt állította, hogy az úgynevezett Obdorszki Ural glecserei egészen az Ob 
folyam alsó folyásáig ereszkedtek volna le. 

KEYSERLING és STUCKENBERG kutatásai világos adatokkal szolgálnak arra, hogy 
a Timáni hegyen önálló glecserek voltak, déli határa azonban itt sincs kellőleg 
körvonalozva ; lehet, hogy egészen Mölvinig terjeszkedtek. A timáni glecser éjszak- 
kelet felé haladó útjában összeütődött az éjszak-urali jégárral, s azzal együtt meg- 
töltötte az egész Petschora környékét az ő kőszénkorszakbeli vándormészköveivel. 
SrTUCKENBERG Írja, hogy szemmel láthatóiag lehet követni a timáni vándorköveknek 
a nyugati, az uraliaknak pedig a Petschora völgy keleti részén való lerakodását, a 
két hegy között pedig keverve találhatók. E vándorkövek, mint hömpölyök éles 
szélekkel, vagy azok nélkül, a karczolások nyomainak világos jeleivel írattak le. 
A moréna anyagát egy typusos jellegű kovaföldes agyag képezte. A glecser törek- 
vése éjszak felé irányult ; 8 tudva van, hogy a jégkorszakban a Petschora tájéka ten- 
verrel volt födve, a mi által a tengerbe hordott maradványoknak réteges külseje 
támadt, összekeverve tengeri maradványokkal s megőrizte nyomait számtalan ten- 
geri kagylónak, melyek ezen réteges hordalékba be vannak mélyesztve. 

Hogy a timáni glecser mennyire ereszkedett délnyugat felé s vajjon talál- 
kozott-e a skandináviai jégárral? Mindezekre csak az a felelet: egyelőre nyilt 
kérdés marad a tudományos irodalomban. (Izvestija, IV. köt. 4. szám.) 

NIKITIN nyomán LEGEZA VIKTOR, 


KÖNYVISMERTETÉS, 269 


KÖNYVISMERTETÉS. 


Fgasz Toura: Die Steinkohlen, ihre Figenschaften, Vorkommen, Ent- 
stehung und nationalökonomisehe Bedeutung. 208 S. mit 20 geol. Profilen 
und Karten im Texte, einer Productionstabelle und 6 lithographirten 
Tafeln. Wien 1888. (Selbstverlag des Vereines zur Verbreitung naturwis- 
senschaftlicher Kenntnisse in Wien.) 


aMai fejlődésünk alapját a köszén képezi! Ezen jelszóval kezdi szerző 
a művelt közönség számára írt munkáját, és a tudomány jelen álláspontján állva, 
tetszetős alakban elénk tárja mindazt : a mi a kőszén tulajdonságaira, előfordulá- 
sára, keletkezésére és nemzetgazdasági fontosságára vonatkozik. 

A könyv változatos és érdekes tartalmának valamennyi szakaszainak bemu- 
tatása egy rövid ismertetés keretét túllépné és így csak is a legérdekesebbek közlé- 
sére szorítkozhatunk. 

A köszénnek fejlődését az egyes földtani korszakokban illetőleg, a fekete szén 
ezen az emberiségre oly kiváló jelentőséggel bíró telepek a legnagyobb fejlődést 
mutatják a carbonban, azaz a föld történelme ó-korának egyik fiatalabb főosztá- 
lyában (paláozói ara). Találunk azonkívül még fekete szenet a carbonra következő 
dyasban, a föld középkorának (mezozói) lerakodásaiban, a triasban (p. o. Lunz 
Alsó- Ausztriában), a liasban (p. o. Gresten szintén Alsó-Ausztriában, Pécs és 
Stájerlak Magyarországban) és a krétában (p. o. a gosau-formatióban Grünbach 
mellett, nem messze Bécs-Ujhelytől). 

A mezozói eera szeneihez p. o. a gagat (set) 18 tartozik, mely egyneműsége 
és szivóssága folytán ékszerre és pipere-tárgyakra feldolgoztatik. 

PBarnaszén főkép a földtörténelem újkori (kánozói) képződményeiben, az úgy- 
nevezett etertiárv vagy harmadkori képződményekben fordul elő. 3 

A barnaszenek nagy vastagságáról fogalmat adnak a Csehország észak- 
nyugati részében előforduló barnaszén-telepek, melyek Egertől az Elbáig az Ércz- 
hegység déli lejtőit kísérő medenczében települnek. Húsz méter vastag széntelepek 
nem ritkák, Brüx, Komotau és Oberleidersdorf között a főtelepek vastagsága fel- 
szökik 30 méterre és Bilinnél még 40 méterre is. A dux-bodenbachi vasút külfejté- 
seiben Lipitznél a telep 33 méter vastag. Ily telepvastagságok mellett nem csodál- 
kozhatunk tehát azon, ha a köőszénmennyiség a laaz-teplitzi teknőben egy 900 
km-nyi területen 700 millió tonnára becsültetett. 

Részletesen szól a szerző a barnaszén válfajairól is. 

A szurokszénnel való physikai hasonlatosságánál fogva nagyon érdekes a, 
dopplerit, egy fekete, friss állapotban igen vízdús (87"/9), hajlékony és rugékony 
anyag, mely nagy mennyiségben először Aussee mellett egy turfatelepben és későb- 
ben Appenzell vidékén Svájczban találtatott. 

Kálilúgban majdnem teljesen feloldódik és megfelel a közönséges turfában 
is előforduló és kálilúgban szintén feloldó anyagnak, mely a félig elkorhadt növény- 
anyag mellett mutatkozik. 

Száraz állapotban a dopplerit halvány fekete, erős üvegfény mellett a kagy- 

(179) 


970 KÖNYVISMERTETÉS. 


lós törési lapokon ; karczpora barna, kék lánggal ég. KaAurmaNnn, ki a doppleritet 
alapos tanulmány tárgyává tette, azon nézetet vallja, hogy ez képezte volna a köszén- 
képződésnek első stadiumát. 

A gyakorlati bányászra nézve érdekesek azon adatok, melyeket szerző az 
angol kőszénbányákban eddig elért mélységekről közöl. Igy Észak-Angliában az 
c Orleymine) -ban Wigan mellett (Lancashire coalfield) 745 mélységre hatoltak, 
695 és 640 m. mély aknák Dél- Wales-ben léteznek : 360 és 460 méter közötti mély- 
ségek nem ritkák Lancashire, Yorkshire és Durham vidékén. 

Az angol kőszénbizottság a kiaknázhatási határt 4000 angol láb vagy 
1220 méterre tette és ezen határig Angolország köszénkészletét 1870-ben 84.455 
millió ; 1880-ban pedig 79,009 millió tonnára becsülték. 

Számos szelvénynyel illusztrálja szerző a föld nevezetesebb köszénterületeit, 
azok tektonikai viszonyaival alaposan foglalkozván és igen tanulságos a könyvnek 
a kőszénkorszak növényzetére vonatkozó része (egy photolithographiai táblán 
a legjellemzőbb növények össze vannak állítva); de nem foglalkozhatunk ezen sza- 
kaszokkal, miután végre a kőszéntelepek keletkezésére vonatkozó legérdekesebb 
részét óhajtjuk a t. olvasónak részletesebben bemutatni. 

Kezdettől fogva két nézet állott egymással szemben. Az egyik szerint a 
köszén t. 1. a növényi anyagok termőhelyükön való fölhalmozódásából eredne ; a 
másik nézet szerint a növényi anyag a fölhalmozódás helyére, messziről a viz 
által lett összehordva. B két nézet mellett még azon vélemény is merült föl, hogy 
a kőszéntelepekben tengeri növényzet halmozódásával lenne dolgunk, sőt voltak 
régibb időkben olyanok is, kik a köszénképződést a növényvilág hozzájárulása nél- 
kül képzelték. 

E nézetek fejtegetését illetőleg utalunk szerző könyvére; a következőkben a 
jelenkor ebbeli törekvéseivel akarunk foglalkozni. Ggawp d"Hugx mély tudomány- 
nyal tárgyalja e kérdést. 

Mindenekelőtt azon általánosan elfogadott vélemény ellen foglal állást, mely 
szerint a kőszénképződésnél oly folyamatokra kellene gondolni, mint a minők a 
mostkori turfaképződésnél mennek végbe ; itt csak hasonlatosságról lehet szó, már 
azon oknál fogva is, mivel a növények, melyek az anyagot szolgáltatták, egészen 
mások voltak, habár ezen különféleség nem döntő. 

GnRaxp d Bury különösen kiemeli, hogy a turfa csak 6—8 7C. hőmérséklet 
mellett a magasabb szélességi fokok alatt (50? északi vagy déli) talál fejlődésére 
igen alkalmas viszonyokat ; hogy melegebb éghajlatokban csak ritkán, és tropikus 
vidékeken soha sem fordul elő. 

A mai köszénképződést zsombéklápokban végbemenendőnek véli és mig a 
barnaszenet túlnyomólag tengeri öblökben ; a köszénkorszakra nézve fölteszi, hogy a 
szén lassanként sülyedő teknőkben egyenletesen odaúsztatott növényanyagokból 
képződött. E mellett nem kell nagy távolságokról való összehordásra gondolni, söt 
sokkal valószinűbb, hogy a növények a folyók és tavak partjain tenyésztek és a 
tavak mélyebb részeiben rakodtak le. 

Az erdők, a dombokon és magaslatokon, meg a posványos tópartok szélein 
tenyészhettek és árvizek meg viharok által ledöntettek, a törzsökök tovaúsztak, míg 
a gyökértövek a fák termőhelyein megmaradtak. 

A nagy összhangzás, mely a kőszén telepei és a barnaszén-formatio között 

(180) 


KÖNYVISMERTETÉS, 971 


létezik, Ggawp d Euny-t azon nyilatkozatra bírta, miszerint szükséges ezen kettőre 
nézve egy és ugyanazon képződési módozatot föltenni ; persze első sorban a több- 
nyire fatörzsökből álló lignit-telepek lebegtek szeme előtt és másrészt csakis az 
összepréselt fatömegekből álló kőszénelőjövetelekre gondol. 

A fák (túlnyomóan coniferák), melyekből a lignitek keletkeztek, áradások 
alkalmával a mocsarakba hordattak és víz alatt lerakodtak. 

Ezen és az eddig uralkodó nézetek között az eltérés nem olyan nagy. Azon 
körülménynél fogva, hogy a kőszén rétegzett és organikus szövetet mutat, a turfa 
GRanp d Huky véleménye szerint ellenben kiválóan alsó szervezetű vízi növények- 
ből, nevezetesen mohokból keletkezett ; ez indította a szerzőt arra, hogy a köszén- 
képződést ülepedési folyamatnak — t. i. kérgek, levelek és szétbomlott növény- 
részek, törzsök és törzsdarabok víz alatt, a vízmedenczék fenekén lassú össze- 
halmozódása —- magyarázza. 

Minden nehézség nélkül azonban ugyanezen eredményhez jutunk, hogy ha 
a köszénképződést bent a mocsárerdőkben létrejöttnek képzeljük, azaz a flora ere- 
deti termőhelyén, 

Itt is a növényi kása folyton félig korhadt növénytestekből fog képződni. 
Hogy a köőszénkorszak vegetatiója főleg vízi és mocsárnövényekből állott, GRAND 
d Euxy szintén kiemeli. 

A legnagyobb ellenvetés, mely Ggaxp d Bury nézete ellen fölhozható, a 
köszéntelepek nagy egyneműségében és feltünő tisztaságában rejlik. GRaAwp d" Euny- 
nek azon föltevése, hogy az akkori szárazföld majd egész terjedelmében növény- 
zettel volt borítva, és hogy tehát a lapályos vidékeken csak kevés iszap lett 
behordva, ezen sajátságok magyarázatára alig kielégíthető. 

Látjuk tehát, hogy GRAND d. EHugy magyarázatai sem egészen újak, és ez 
HENnNxRy FAYvotL theoriájáról is mondható, mely csak abban különbözik az előbbitől, 
hogy a homokos közfekveteket a köszénképződés időközönkénti megszakítása által 
magyarázza meg. 

Végre GÜüMBEL is foglalkozik azon kérdéssel; szerinte a köszén autochtbon 
(a vegetatio termőhelyén való) vagy allochthon (összehordott sedimentekből eredő) 
keletkezésű, és azt mondja, hogy daczára annak, hogy a kőszénhegység határozott 
rétegzése a hegység egészében úgy mint a telepekben allochthon képződés mellett 
látszik szólani, dea biztosan a helyszínen nött, nem igen gyakori fatörzsök és 
gyökértövek, tálán a növényanyagok összehordására szolgáló hypothetikus gyűjtő- 
medenczék víztükrének időközönkénti emelkedése által megmagyarázhatók, épen 
a turfatelepek mineműségében és keletkezési módjában oly meggyőző momen- 
tumok rejlenek, melyek a kőszénnek hasonnemű keletkezése mellett szólanak. 

A turfa t. i. nem kizárólagosan autochthon képződésű; a tóturfa (Seetorf) 
a mocsarak, tavak és tengeri öblök fenekén képződik egyenesen, és allochthon 
sediment-képződésnek jelölendő, a nélkül, hogy nagyobb fokban rétegezve volna, 
mint az autochthon zsombékos turfa. 

A mai tudomás szerint tehát a köszéntelepek nagybam és általánosságbam 
elhalt, elkorhadt és szétbontott növényrészek autochthon halmozódására vezet- 
hetők vissza, mi mellett a növényanyagok beúsztatása csak helyi szerepet játszik: 

GEZELL SÁNDOR. 


272 TRODALOM. 


TR ODA. TAM 


(21.) NEMEs D. FÉLIx : Újabb adatok a bujturi mediterrán-rétegek faunájának 
ismeretéhez. (Orvos-természettudományi Ertesítő, 1888. Kolozsvár. Term. 
tud. sz. p. 19.) 


A bujturi kövületlelőhelyiség fekvésének leírása után említi szerző, hogy 
nem az odavaló márga tartalmazza a legtöbb kövületet, mint azt HAUER és STACHE 
í ják, hanem az ez latt elterülő homokkal kevert csillámos sötétkék tályag. Ezután 
összeállítja egy táblázatban az e helyiségen található szerves maradványok jegyzékét 
némi tekintettel az irodalomra, mert több fontos adat hiányzik belőle. Hogy erre 
vonatkozólag néhányat említsünk, kimaradt a KARRER által innen leírott Trilocu- 
lina angulata (Sitzb. der k. Akad. der Wiss. Wien. 1867. ; 55. Bd. I. Abth. p. 359. ; 
Taf. II., Fig. 6.), azonkívül a Haravárs-tól (Földtani Közlöny, 1881., 11. kötet, 
p. 4. és 5.) említett Conus Brezine R. HoEnRx. £ AwnG., C. Enzesfeldensis R. HoERx. 
£ AwnG., UC. Vindobonensis PaRrscnH, C. Mariz R. HoERN. £ AwG., valamint azon ala- 
kok, melyek e szerzőtől elősoroltatnak azon táblázatban, melyet R. HoOERNES £ ÁNINGER 
munkája kiegészítőül a Verh. der k. k. geol. Reichsanstalt 16. kötetében a 154. 
egész 157-ig lapjain tett közzé. Már ezen néhány adet is eléggé mutatja, hogy szerző 
jegyzéke korántsem olyan teljes, mint a milyennek munkája végén mondja, s hogy 
a bujturi fauna lényegesen nagyobb ama 360 fajnál, mint a mennyit konstatált. 

Végül még néhány szavunk volna szerző következő állításához : aSzerencsés 
voltam részint az általam, részint a muzeum kész anyaga közt olyan fajokat meg- 
határozni, melyek sem Lapugyon, sem más erdélyi lelethelyeken a felső mediter- 
ránban eladdig még nem találtattakv, s itt említi az Ostrea digitalina Brocc.-ot, 
pedig ezt ugyancsak SrugR úgy Lapugyról, mint Bujturról említi (Jahrb. der k. k. 
geol. Reichsanstalt. XIII. Bd. 1863.), vagy pedig a Pecten Besseri Andr.-t, melyet 
ismét KocH legutóbb az erdélyrészi Felső-Orbóról ír le (Orvos-term. Értesítő, 
1887. Term. tud. sz.); ugyanilyen sorsú a Pecten Leythajanus PARTscH, vagy pedig 
a Nucula nucleus LIw., melyet ismét Hanavárs ( Földtani Közlöny, VI. köt. p. 233.) 
Lapugyról ír le stb., úgy hogy majdnem valamennyi általa az Erdély harmadkorú 
faunára újaknak mondott alakok már más szerzőktől egyik vagy másik II-ik medi- 
terrán korú helyiségben konstatáltattak. FRANZENAU ÁGOSTON. 


(22.) PERGENs E.: Note préliminaire sur les bryozoaires fossiles des environs 
de Kolosvár. (Extrait du Bulletin des séances de la Société royale Malaco- 
logigue de Belgigue. Tom. XXII; 1887.) 


tövid bevezetésben elősorolja szerző az eredményeket, melyek a Kolozs- 

vár vidéki ezen rétegek broyozáinak tanulmányozása által nyerettek, áttér azután 

az egyes rétegek rövid jellemzésére Koch adatai nyomán és végül egy táblázatot 

közöl, melyben a kérdéses rétegek általa meghatározott alakjait állítja össze, össze- 

hasonlítva más hozzájuk közel álló helyiségek faunáival, feltünteti azonfelül az 
(182) 


IRODALOM. 


273 


egyes alakok előfordulását a harmadkor különböző időszakaiban, a felső krétáéban 


és még a mai napiban 185. 


A táblázatot a következőkben adjuk : 


A faj neve 


Diastopora nova PERG. et MEUN. 


Idmonea cancellata GoLDFS. . 


a gracillima Rss. . ..-. 

a dónioava Rss. c. - 

a pseudo-disticha HaG.  ... 
( CUlÍTAtA DKERB. VA 

fi subgradata DORB. 


Reptotutigera disticha MicH. 
Hornera concatenata Rss. 

subannulata PnHin. 
frondiculata LAM. 


a 
a erzi 
Filisparsa varians Rss. 
Entalophora proboscidea Epw. . 


pulchella Rss.. 


a 


fi tenuissima Rss.. 


Spiropora conferta Rss. 
Heteropora (Zonopora) variabilis 


DORB.... 


Lichenopora Brongniarti Epw. .. 
organisans DORB.. 


diadema GonpprFs.... 


u radiata DÓRB... 0. ..-ÍtH-H-H 
u TenülStlBEás ie edz kezel eetetel e 
fi interrupta Rss. szArtolaa 
c Michelini Hac. Sagiei 
Radiopora urnula Dp"ORB. forma in-[// 
termedia PERG.-et MEux.. .. .. .[3§--H. 
Forma sessilis PERG. et MEUN. . . hi 
Frondipora Marsiglii Micn. ... . .[H.I. 
Cellaria opuntioides PALL. 4 H-H 
a (Ouadricellar a) hian: Rss. [--! . 
f r excavata DORp. [4 .[. 
fi Schreibersi Rss. éváás . [4 


Vincularia regularis D ORE. 


Földtani Közlöny. XIX. köt. 1889. 


Magyarorsz: 


A papfalvi patak torkolata 


Pap-patak 
Papfalvi patak 


H-H 
Hi 
H-H 


FETT: 


EEFFE-TF TF. TtT- 


Kolos-Monostor (a gazdasági tan- 


intézet kutja 7-5 m. mélységéből) 


FETT ETT 


FETT: FHT: 


hb-t: 


ági eoczén 
gálpő [8 
BEJELNENMÉSHE fél 
zése ee [04US I 1918 ! 2 
sztsa esttsi KENE HN ésa kes IEEE KEKE TEA EE 
FELELRÉEGBESÉGÉBBEEBÉE 
maaa köte EETKTeTE 
se Ne eNelkelk élte SIN AK ARAT jós 
4 -FLHHHH - H-H [1-1 [- [b 
41--I-H-A-HAH - HAHH 2121]. [E 
HI . HH - (1.144 
; teletelélésáele 1] 
istéheletete ts beledet tEieltti a [e 
H-H HAHAHAHA - H - HH-H 
. HH-H-H-H 11-11 HH-T [1 
FH] JEE HEHE 
s eó s taj eb tapetájdakstetásátaj BirHai 
EÜ RARAAZ AES KAN LA NZ ST UI PARJ EN AZ 
FEHH ehe ee ERE kenetet tén ae 
j Ea a Se os 
Talatraal ai . 
Fat 
-4] . DET 2 NEZTE jos, fetattéletak 
CET NZA AS jet Ata Megy fótalY SHE VEGES TÁNEB 
HA a zaá RNI HERB RAL HEG KERI ÉGTA HÉRA EC TÉS e sgt va FSI KOR TENT 
tató kejt ő tetés ff -eezal 5 fed ar otaetstat s 
tat PET kedeeteejethe ésleeketi 
kek etes szftolse elettesatsekenlísetez tsa] 
] ] SAE slstar tsa 
1 -BI . dá najó RH] 
élte djégelle "Va intel telet 
4 HP ES ad sk HE LAST 
i mödhel e 
ész 51 ta se sttetereglkettesnite : 
-k [el Ej tea elles 


1] 


A faj neve 


Vivcularia impressa RBss. se teszek 


Porella Sehloenbachi Rss ... .. 
Mucronella coccinea AB. —. 


fű TORTGATANMKOS GE ASE EE 
fj circeumornata Rss. .. 


Lepralia angistoma Rss. 


Eschara cervicornis PALL. ... .- 
(c heterostoma Rss. 
fi DISUlGA A RSS aa Hl 
fű fenesttata ASS 155 E-t 
u semitubulosa Rss. --- -- 
fi SÜGSSLHES Set eszet a 
fi ETOPA SS tt RSSe Ses E 
fi duplicata Rss.. b: 
fű semilaevis Rss. B ké 38 
u monilifera BEpw. 
fi EAueri RSS. e [ 
f subchartacea DJARcnH. 
fi alifera Rss. g1-§ 


Aeropora coronata Rss.. 


Myriozoum  runcatum PALL. 


Cribrillina radiata MoLL. 
Micropora polysticna Rss. 

fi cucullata Rss 
Membranipora reticnlum L., forma 

subtilimargo Rss. 
Membranipora angulosa RBss. 

u elliptica HAaG. 
Amphiblestrum Urana v7ORn. 
Batopora scrobieu ata Koscn. 

u multiradiata Bss. 

c conina HANTK.... 
Cupularia bidentata Rss. 


Lumilites guad ata Rss. 


Ej .  ) Pap-patak 


-k § 


.] Papfalvi patak 


FH 


IRODALOM. 


Magyarországi eoczén 


gi tan- 


mélységéből) 


stor (a gaz 


o0s5-Monostor (a gazdas 


zet kutja 22 m. 


intézet kutja 10-12 m. mélységéből) 


A kardosfalvi kereszt környékéről 


A papfalvi patak torkolata 
Kolos-Monostor (a gazdasá 


o 
td 
(ai 

, 

42) 
íz 
tá 


Méra 


(184) 


Bács-Szucság 


Pliocen 


Austiáliai tertiár rétegek 


Recens alakok 


Montecchio-i eocen 
Mons-i eocen 


Val di Lonte-i eocen 


Budai márga 
Bajor eocen 


-HIFT - ] 
- HHH -[ -[- 
- EHET - ] [ele ee 
c fara jetetatafettztata] 
dőse 1.221 j/sAJARTROTTA 
j stléjő légi IG LAKI 


FRANZENAU ÁGOSTON. 


IRODALOM, 975 


(23.) HEREPEY KÁRotY : A felső-orbói lajtamészről. (Orvos-természettudomá- 
nyi Ertesítő. 1888. Kolozsvár. Term. tud. sz. p. 197.) 


Szerző szerint az erdélyi lajtamész-vonulat képzésére szolgáló tertixr ten- 
gernek legnagyobb öble a felső-orbói volt, melynek szélességét két, hosszát három 
kilométerre becsüli. E csendes iszapos vagy homokos medenczében a többnyire 
partokon tanyázó echinusok sokféle változásokban fejlődhettek ki, melyek a szin- 
tájakat tekintve, következőleg csoportosulva fordulnak elő: a felsőben a nagysza- 
bású elypeasterek, a középben a schizaster-félék, az alsóban a elypeasterek kisebb 
szabású változatos alakjai. FRANZENAU ÁGOSTON. 


(24) NEMES D. FÉLnIx : Palxontologiai tanulmányok Erdély tertiserjéről. 
(Orvos-természettudományi Ertesítő, 1888. Term. tud. sz. Kolozsvár, 
p. 161.) Egy táblával. 


A munka első része a czereczeli schlier palagontologiai viszonyairól, második 
része a korodi rétegek faunájáról szól. 

A mi az első helyiséget illeti, úgy ez a Fehér-Körös völgyében a hunyad- 
megyei Csetrás hegyvonulat nyugati felében, egy minden oldalról eruptiv kőzetek 
által határolt üledékes közetfolt, melynek rétegei anyagukra nézve kékes szürke 
tályagok. Benne növénylenyomatokon kívül puhányhéjak s egy meglehetős válto- 
zatos foraminifera-fauna találtattak. 


A megemlített maradványok a következők : 


Lagena apiculata Bezuss, Polymorphina oblonga. d"ORs., Rotalina Dutemplei 
d ORB., Pulvinulina Haidingeri d"ORe., Bulimina pupoides d" ORB., Bulimina ovata, 
d" Oxe., Bulimina elongata d"ORB., Rosalina complanata d"ORB., Globigerina bulloides 
A ORs., Globigerina bilobata d"ORs., Globigerina, triloba, Reuss, Globigerina, guad- 
riloba d" ORw., Truncatulina lobatula, d"ORB., Orbiculina umiversa, dORs., Textalari1a4 
Mariae d"Oxs., Biloculina sp., Triloculina Kochi nov. sp., Triloculina  retortioris 
nov. sp., Triloculina 2 sp., Juingyeloculina, guadrangula nov. sp., Dduingyelocu- 
lina sp., Macropneustes (? ) compressus nov. sp., Tellina Ottnamgensis R. HöRNEs, 
Nucula Mayeri M. Högx., Nucula Ehrlichi R.. Högs., Leda pellucidaeformis R. 
Hönx., Cytherella bifidata nov. sp., Cythere plhicatula Reuss. 

Azonkívül van sok mikroszkopos kicsinységű csigahéj, Dentalium entalis 
Lrx., egy darabja, echinid-tüsketöredékek és rákollók. 

Szerző szerint a czereczeli üledékes kőzetfolt faunája alapján az első medi- 
terrán-emelet sehlierjét képviseli. 

A talált alakok közül öt újnak tartatik, ezek le vannak írva és rajzolva, egyi- 
kére azonban, nevezetesen a Triloculina retortioris-ra meg kell jegyeznem, hogy az 
az Articulina sulcata Reuss. (Denksehriften der kais. Akademie der Wissenschaften 
Wien. Bd. I., p. 383., Taf. 49., Fig. 13—17.) 

A második részben a korodi rétegek tanulmányozása által nyert eredmények 
és azoknak elterjedése van megemlítve, mire a kolozsvár-vidéki korodi rétegek fau- 
nája közöltetik, kiegészítve a szerző által nyolcz e rétegekből még nem említett 
fajjal. Ezek a következők : 


(185) 187 


[1] 


19 
bent) 
9 


IRODALOM. 


Pyrula. condita BnowxG., Dosinia Adansomi Pu, Leda fragilis CHEMN,, 
Tellina, Nysti DEsn., Venus ovata, PENN., Lucina borealis LINNÉ, Anomia costata 
Brocc., Balamus sp. FRANZENAU ÁGOSTON, 


(25.) ScHmMipT SÁNpoR: Mineralogiai Közlemények, A szomolnoki claudetit 
kristályatról. (Természetrajzi Füzetek. XI. 1887— 88. p. 137—145.). 


A legújabb időig az arzén- és az antimontrioxydot mint az isodimorphia föl- 
tünő példáját említették ; 1887-ben DEs Crorzzgaux kimutatta, hogy a claudetit, 
az Ase Os egyik változata nem rhombos, hanem egyhajlású. Szerző a szomolnoki 
eclaudetitot " kristálytani és optikai tekintetben tüzetesebben megvizsgálta. A víz- 
tiszta vagy gyöngén sárgás kristályok apró, túlnyomóan papirvékony lemezkék ; 
a nagyobbak egy irányban megnyúltak körülbelül 1 mm. hosszúak és 073 mm. vas- 
tagok. Az egyhajlású kristálykák geometriai és optikai sajátságai nem föltünően 
eltérők a rhombos symmetriától. A ferde átlós oldallap b.(010).coRcs (megfelel a 
rhombos b.(010].co8Roco lapnak) szerint a lemezes kristályok ez irányban kitünően 
hasadnak és lágyságuknál fogva könnyen görbithetők. A lemezkék lapján finom 
rostozás látható, ezt az irányt szerző a merőleges tengelynek veszi föl, ettől az 
egyik optikai elasticitási irány körülbelül 69-al hajlik előre. Ezt az orientálást szem 
előtt tartva, az észlelt alakok a következők : a.(100).co0Rcc ; b.(010).coRoo ; d.(101). 
Poo; g.(101).Roo ; p.(110).coP ; "r.(120).5op2 ; "s.(130).ooR3 ; "t.(1.10.0).oog 0 
y.(011).Rso ; 8.(021).2Roo; 0.(111).—P; g.(111).P; a melyek közül a csillaggal 
jelölt alakok újak. 

Gyakoriak az ikrek a.(100).co0Roo lap szerint, ez ikerösszenövés még inkább 
eltakarja az egyhajlású symmetriát. 


A kristálytani elemek : 
. a: b: c — 04040 : 1 : 03445, BE OOSIZÉ HOT 


Az alapértékek és az új alakokra vonatkozó mérések : ? 


obs. n d k. calc. 
bix 0004 — Tán 5 415. 2 § 
D-OROT0 MT KDB 9 TO 
[2] OS OT TA 731524 ED) oral ia 
brcOt0on20 E Z309801 10 DJ DAL BÁSZ AEK 
DISESOTOAZ0K 03041 8 63 árra 153 
b: ONOAMTÓOSZÁA 337 ADAS TA RLE STN DG EL 6 


Az opt. tengelysík párhuzamos b.(010).co8Roo lappal. A legkisebb opt. elasti- 
citás iránya a verticalis tengelytől előre hajlik, tehát a tompa 8 szögben fekszik ; 
hajlása az előbbihez Na-lángnál 


! V. ö. Földtani Közlöny, 18. 1888. p. 1—5. és 271. 
" n—- mért élek száma, d — közép eltérés, k — kristályok száma. 
(186) 


ÍRODALOM, 977 


59 26" (13-16) ikernél mérve 4 kristályon 
59 92" (73-58") egyesnél 3 kristályon. 


Az I. középvonalra merőlegesen csiszolt lemezen sikerült az opt. tengelyek 
szögét methylenjodidban megmérni : 


2.Ha— 659" 21" (3.3!) 8 mérés, Na, 9990 
— 66" 14", (-- 6") 4 mérés, Li-vonal, 25.5"C 


A tengelyek dispersiója tehát e — v; a kettős törés jellege positiv. 

A II. középvonalra merőlegesen metszett lemezen a mérés bizonytalan volt, 
Na-fénynél 2 Ho — 103" appr. 

Végül szerző Ggorn alapértékeiből kiszámítja a freibergi kristályok geome- 
triai elemeit, s az előbb rhombosnak tartott alakokat egyhajlású symmetriára vonat- 
koztatva táblázatosan összeállítja. 

Ugyanezekben a közleményekben szerző egy szerbiai arsenopyritről és a svéd- 
országi beaumontitról is közli kristálytani megfigyeléseit. ZIMÁNYI KÁROLY. 


(26.) MaRka G.: (Goldfunde in Ungarn. (Oesterr. Zeitschrift f. Berg- und 
Hüttenwesen. 34. Jahrg. S. 105—106.) 


Szemben az ujabb, különösen a külföldi irodalomban fölmerülő hirekkel, 
melyek szerint Délmagyarország hegysége aranyban bővelkednék, iparkodik a 
szerző, ki e vidéken az évek hosszú során át mint bányahivatalnok működött, 
e hirek alaptalanságát kimutatni. 

Ismeretes, hogy Délmagyarországban az eruptivkőzet,a syenit (Cotta banatit-ja) 
igen hatalmas hegységet alkot. E syenitben vagy banatitban sok helyen szabad 
aranyat tartalmazó telérek, és érezezé változtatva behintve, úgy mint finom 
zsinórokban telérszerűen fellépő kovandok fordulnak elő. 

A teléranyag a többi banatittól csakis valamivel nagyobb guarzit- vagy 
kovandtartalma által különbözik, melyben ismét a dúsabb aranytartalom egy kis, 
likacsos, guarzbreccia-féle, többé-kevésbé barnára festett syenitanyaghoz kötve 
látszik. 

A szabadanyag-tartalom és telérek szinezése úgy látszik kizárólag a kén- 
kovandnak a felszínen végbement elmállásából és átváltoztatásából ered, és azért 
a szabadarany-tartalom nagy mélységbe lehatolni alig fog. 

Ugy a csapás mint a dőlés szerint ezen telérek párhuzamosan vonulnak; 
hosszkiterjedésök 50—100 m., de aranytartalmuk igen változó és egy telér sem 
mutatkozik teljes hosszában lefejtésre érdemesnek. 

A teléranyag ugy a fedő mint a fekvőben ritkán mutatkozik élesen vagy 
könnyen észrevehetően elkülönítve a mellékkőzettől, miért is, minthogy az arany- 
tartalom mind a két irány szerint fogy vagy kevesbül, az arany nyomát a határozott 
mellékkőzetben is találni és azért a telérnek úgy mint a lefejtésre kerülő telér- 
töltemény vastagságának meghatározása nem oly könnyen keresztülvihető. 

Általánosan a lefejtésre érdemes vastagság egyetlenegy barna nyom és kevés 
mellékkőzet között összesen 30 em. és több ily nyom és mellékkőzet között 
egész 2 méterig ingadozik. 

(187) 


278 IRODALOM, 


, , 


A nevezetesebb aranyleletek közül a .Kraku ku aners hegység és a Pojana- 
Vorvist-Buzarin Moravicza mellett említendők. 

Szerzőnek egyik barátja, a cKraku ku anerv bányatársulat volt igazgatója 
1865-től 1870-ig e hegységet részletesen átkutatta és több helyen megvizsgálta 
valamennyi eddig ismert telért; nekem, úgy mondja a szerző, mint szomszéd 
alkalom kinálkozott a bányákat bejármi, az érczelőkészítési kisérleteket követni 
és barátommal együtt az aranyteléreket : illetőleg a következő eredményre 
utottunk : 

cA syenitben sok telér mutatkozik, Ade ezek közűl a .Kraku ku Aners-ban 
csak három, és a Pojana Vorvist-Ogaszu Buzarin vidékén csak egyetlenegy figye- 
lemre méltó van ; ezek közül ismét a már régibb időkben tárnák és kisebb aknák 
által részben feltárt főtelér a :Kraku ku Anerv-ban biztos jövedelmet igér. 

Valamennyi telér aranytartalma igen változó és csekély elterjedésre tömé- 
nyítések is fordulnak elő, melyekben körülbelül 50 t. érez 630 gr. aranyat szol- 
gáltat, míg sok méterre úgy a csapás mint a dőlés iránya szerint a tartalom csak 
4 grm. tonnánként. 

Ha a közelben kellő vízerő volna —- a mi fájdalom nincsen, -— akkor 
csekély kezelési költség mellett a főtelér lefejtése kétségen kívül jövedelmező. 

Felemlítendő továbbá, hogy a syenit még egyéb helyeken is gyenge telérek- 
ben aranyat és annak nyomát mutatja és hogy az előjövetel hasonló a Moravicza 
vidékbelihez ; és ezen körülménynek tulajdonítandó, hogy a banatit területén vala- 
mennyi patak és folyó kavicsában és homokjában az arany nyomát találni. 

Ismeretes egyébiránt az is, miszerint a banatit azon hatalmas hegység, 
mely feltörése alkalmával, különösen a mészszel való határon, Délmagyarország- 
ban a leghatalmasabb érülési tömegek és érezfekhelyek létesítéséhez hozzájárult. 

Ezen érezterületeken ősidőktől kezdve azon bányászat folyt, mely az osztrák- 
magyar államvasuttársulat kiterjedt vasiparának biztos alapját képezi. 

Mint aranytermelő hely Oravicza is ismeretes. Az ottani hegységben kristá- 
lyos palák és mész vagy gránit között, nem messze az eruptivkőzettől, egy az 
említett közetekből álló, több meter vastag meglágyult anyag törik, melyben 
szabad arany kiaknázásra méltó mennyiségben előfordul. 

De itt is, úgy látszik az arany az elmállott csillámpalából származó kén- 
kovandból ered, a mennyiben az érülési anyag és az úgynevezett teléranyag köz- 
vetlen szomszédságában még elváltozatlan palából való kovand pörkölés és zúzás 
után a kézi széren még az arany nyomát mutatja. 

Jelenleg ezen aranybánya parlagon hever és az u. n. xteléranyagv le van 
fejtve ; de mind a mellett az itteni előjövetel figyelemre érdemes, annyival inkább, 
minthogy 13 évvel ezelőtt, itt Délmagyarország még legjövedelmezőbb arany- 
bányászata létezett, mely 40 évi fennállása alatt vagy 300 kg. tiszta aranyat hozott 
beváltásra. 

Egészen máskép fordul elő az arany Tilfá-n Oravicza mellett. Ott p. o. a 
12-apostol-bányatelken, lágy, elmállott mágnesvaskőben és annak gránáttartalmú 
mellékkőzetében, nagyobb mennyiségű aranyat találtak mint egyebütt ; de mig az 
cAranykutató hegységben az arany finom apró lemezekben és szemcsékben for- 
dul elő, ott mindig csak hegyes, finom tűk alakjában mutatkozik. 

(188) 


IRODALOM. 979 


Az ötvenes években a kincstár részéről a délmagyarországi Nera és Karas 
folyók aranytartalmú kavics- és homokkő-tömegei aranytartalmukra, egy külön 
bizottság által többéven keresztül megvizsgáltattak, és mellékesen sok ponton 
a banatit is a figyelem tárgyává tétetett, de seholsem kinálkozott kedvező ered- 
mény további befektetésekre." 

A szerző ezek folytán azt hiszi, hogy az aranyat Délmagyarországon nem 
most fedezték föl és hiszi még azt is, hogy megfelelő tökebefektetések mellett az 
aranybányászat ott még ma is kielégítő eredményt szolgáltatna. 

GESELL SÁNDOR. 


(27.) Dr. HANkKó Virmos: A csonthegyi hideg sósforrások chemiai elemzése. 
(Math. és term. tud. Ertesitő V. kötet 21—24. old.) 


Csonthegy Kolozsvártól egy félórai járásra, a Szamos jobbján fekszik. A 
Kornis és az Eszterházy források vegyi összetétele sókra átszámítva a következő : 


Kornis forrás : Eszterházy. forrás : 
1000 súlyrész vízben van : 

CGRTOTEtaTrura ÉGRE BA at MESET 0358 00299 

GIN asd re etetem a At TONS Ae ee 070194. 070175 
Chlórnátmúm Na ok kesett sz 090 DOS 
Chlormagnesium, Mg Cl... 070762 00657 
özénsavas vas, Fe 00... ..- ..-- 070136 070156 Hg 
Szénsavas mész, Ca Co, .. . 0-5018 0-4986 
Szénsavas magnesium, Mg CO, . 00167 070159 
Kénsavas mész, Ca 50, ... - 071613 071701 
Kénsavas natrium, Na, S0,... ... 0"-1720 071780 
IRŐVASANY NI OS SESEE E Ze 070447 0-0438 

A nem illó alkatrészek összege .. 36605 35574 
Szabad szénsav, CO, ENÉDTVGEBÉSR : 0.1029 Dale 
ÁASGYAZETAJ AY A ES KSE se AOVASI 17004.79 


E források hőfoka 1885. jul. 16-án 18-57 C napi hőmérséklet mellett 10-5? C. 
A víz kristálytiszta. Íze gyengén sós, kesernyés. 24 óra alatt kb. 3000 liter vizet 
szolgáltatnak. TES 


(28.) Sorymosr LaJos: A szejkei borvíz chemiai elemzése. (Math. és term. 
tud. Ertesitő V. kötet 248. old.) 


Székely-Udvarhely közelében fekvő Szejke fürdőben a hideg kénes vizen 
kívül, van egy kissé kőolajszagú, savanyú forrás i8. Ezen forrás agyagos conglo- 


" Feltünő, hogy szerző nem említi ama nevezetes aranyleleteket, melyeket 
MAKAY ÁGosTowx cUeber die Autbereitung der Hrze im trockenen Wege stb. Budapest 
18879 czímű füzetében leír. V. ö. Földtani Közlöny XVIII. köt. 103. old. DTAUB, 

(189) 


2380 IRODALOM. 


meratos képződményből tör elő. Szerző azt véli, hogy a kőolaj szagot a forráshoz 
közel eső nagyobb kiterjedésű lápképződmény bomlási terményei szolgáltatják. 
Vízbősége 24 óránként 1315 liter. Hőmérséklete 10-89 C, a midőn a levegőé 
189 C volt. 
A borvíz alkatrészei 
10,000 s. r. vizben : 


Calciumbicarbonat, Ca H., (CO)a --  --- 20409 
Magnesiumbicarbonat, Mg H, (CO,)a ... — 10-819 

Vasbicarbonat, He H.CO, . 0 .—. —. 0116 
Natriumbicarbonat, Na HCO, 0-628 

Kalumehlorma tole esek EAT KSSEN OSZ 
Natmumehlorid eNa Ge SE SEBE 0-659 

Illékony szerves anyagok... .. .. ..  0-380 
Szabad:szénsav, 603 5 ivmla rez N.bz 9332 ; 

A viz tansúllyai o sofidas nes gyen eztet va 0OBÁS KS: 


(29.) Dr. HANKó Virmos: A bodoki hideg savanyú ásványvizek chemiai 
elemzése. (Math. és term. tud. Értesítő. V. kötet 250—252. old.) 


Bodok község Háromszékmegyében fekszik. Vize kristálytiszta s szagtalan. 
A két víz sókra átszámítva a következő összetétellel bir. 


Az ivóborvíz : A fürdővíz : 
1000 súlyrész vízben van : 
Chlortthiun Eno a tg001627 0-0078 
(GOT KA Mm KSS IKRES Fe A 013690 00863 
Chlormatriums Na Gee e 034491 0-0097 
Vascarbonat, Fe CO, 8 ages 004942 00667 
[1.] Mangancarbonat, Mn CO, . --. 004364 He 
Natriumcarbonat, Na, CO,  ..- 286078 04852 
Kaliumcarbonat, Ca CO, --- ... 0-71926 12794. 
Magnesiumcarbonat, Mg CO, . . 013266 0-0966 
Calciumsulfat, Ca S0, 23 5a1004500 0-0097 
IKORASAK JOVO e sad Key u 0701077 0-0304. 
A nem illó alkatrészek összege 435961 20718 
Szabad szénsav, CO, 3 Sv: 340450 305382 
A váztajsúlya, , ret vég esne GO0ASOZ 1700313 


KB 


(30.) LENGYEL BÉLA : Ágványvíz elemzések. (Math. és term. tud. Értesitő. V. 
kötet 190. old.) 


Köviden fel vannak sorolva a herkulesfürdői Szapáry-, Erzsébet-, Lajos- és 
Herkules-források, továbbá a Nagyváradi Felix artézi kút vízének sókra átszámított 
vegyelemzés eredményei. Az elemzések az egyetemi ásványvíz elemzési intézetben 
végeztettek. 

190) 


IRODALOM. 281 
Szapáry (artézi) forrás : Erzsébet forrás : 
1000 súlyrész vízben van : 
Konyhasós Na Oly 52 MEg ez osZ2A0 "45486 
Mészehlorid;. Ca Ül9 cs - , 233869 206532 
Kalrunmeklora. RK OV ae TT Ü1SBB] (05297 
Mészkéneg, Cas ... .. --- 0-703076 0704721 
Alkénessavas mész, Ca 5.0. ...  0"704759 002161 ka] 
Strontiumehlorid, Sr Ül, ző 004303 003012 
Magnesiumbromid, Mg Br, MIN SOOT TSZ 000860 
Magnesiumchlorid, Mg Cl, 000931 0"0094.7 
Magnesiumjodid, MgJa  ... 000269 000225 
tuthiúmehlorid; LCI 32 0701128 000456 
Kovasavhydrat, H, SI0, — --. --- 0-05997 005894. 
Összesen... 643646 583065 
Kénhydtogon ELS SSE e s 0-/02575 0-0330 
j — 1691 K. c. — 9167 K. e. 
Baj SULY at toe (STAN Set E SES OOÁNTS 100449 
TROT KO LE Me lkdost egséntel zt ee etl et 48-09 C DASZK 
Lajos forrás : Herkules forrás : 
1000 súlyrész vízben van : 
Konyhasgó Na Ge se Aa ASS SSTJZÓ 158671 
Mészehlorid, Ca Cly...  .-- 0-97808 0-87186 
Kénsavas mész, Ca 504 sag" OMAD2SB 0-717078 
Kaliumchlorid, K Cl Af n 006842 0-06984 
Kénsavas strontium, Sr 50, SO OTT 0-701479 
Szénsavas magnézium, Mg CO, 000867 0-701401 
Mészkéneg, CaS ...  .-.. --. --- —0-100610 —- [2.1] 
Magnesiumbromid, Mg Br, —. 000422 000327 
Lithiumchlorid, La Cl E 0-0035Y 0-00548 
Magnesiumjodid, Mg J, 000197 000252 
Alkénessavas mész, Ca S. 0; 0700154 — 
Szénsavas mész, Ca 009...  .-- 0-00058 005787 
IKovasavliydrat, (Ela S, Open cs 005834 0-053400 
Összegen 316471 985113. ; 
Félig kötött szénsav, CO, .. ... 0-(00479 — 2-42K. c. 
Szabad szénsav, CO, 3 SZÉK VOZOJZEE KS ZNKÉK E 
Kénhyaroson, ELS 10 Sk Sz OO0ASA E 20 KKE 
Biájeulya 207 C-ra seket o 100244 100222 
Hőfoka . . s casa VOL Ő változó 
A nagyváradi Felix fürdő artézi kút vizének összetétele :. 
10,000 súlyrész vízben van: 
Kénsavas mész (gipsz,) Ca 50, .-. ... 349234 s. r. 
Kénsavas strontium, Sr 80, tet 003945. a (3.] 
Mészbicarbonat, Ca H, (CO,),  --- 259557 a 


Magnesiumbicarbonát, Mg H, (CO), — 1.73940 : 
(191) ú 


982 IRODALOM. 


10,000 súlyrész vízben vam : 
Natriumbicarbonat, Na HCO9 .. ..  0-67460 a 
Vasbicarbonat, Fe H, (CO) ---  --- 0704813 a 
Mangánbicarbonat, Me H, (CO), — --- 0-00579 a 
Kaliumchlorid, K Cl... Ev eze tág SsBR 0-13996 a 
§ Natriumchlorid, Na €1 ezel éb 0-709206 a 
14.) Aluminiumhydroxyd, Al, (OH), 0-700433 a 
Kovasavhydrat, H., S, 0, EE S ET hlaeg 
Barirumsultat, Sza 0 aa 1 . nyomokban 
Lithiumbicarbonat, Li HCOs et ( 


Összesen . spy Sep 920434. s. Tr. 
szabad" SZEnSaAv at 009 er 37450 AE 099-3TK e: 
KénhyáTog ér ELESÉS etetett nyomokban 
Hófoka, 4829 0. IRB 


(31.) ScCHERFEL W. AuRÉL: A szepestótfalvi Badányi forrás vizének vegy- 
elemzése. (Math. és term. tud. Ertesitő. V. kötet 230. old.) 


A tiszta és szintelen víz sajátságos kénhydrogénes szagú a benne levő kis 
mennyiségü szénoxysulfidtől. Íze szénsavas, vasas, üdítő. 


10,000 súlyrész vízben van: 


Kénsavas kalium, K, 50, FEKOTT9STA 
a MÉSZ AGAS T a Ste nose 056489 
a HALTÁASN elerho 0 TENKES ESNEK KENT ESÉSE 
( ammonium, (H, N), 50, 0-703441 
15.] a magnesium, Mg 50, .. és 0-28668 
Magnesiumcehlorid, Mg Cl, 4 000729 
Foszforsavas aluminiumoxyd 4. .. . 0-00583 
Fóőszforsavas mész, Cas (PO,)Ja---  --- 0"00222 
Mészbicarbonat, Ca H, (CO), --- . 543960 
Magnéziumbicarbonat, Mg H, (CO,)a 990963 
Vasbicarbonat, Fe H, (CO,). ES OSZT SÚOÓ 
Kovasav, 5, O, . 5: ELV 004500 
Összesen ezét bélése sz 10-95857 

Szabad szénsav, CO,... ge ? 96520418—137763K6. 


Szénoxysulphid, COS Eg MEKA 40 SEGA 
Szerves anyagok § . ÜTSZ 
Wzen forrás a szénsavdús vasas vizek közé tartozó Test 


(32.) Dr. MoLNÁR NÁNDOR: A szántói savanyuvíznek új vegyelemzése. (Math. 
és term. tud. Értesitő V. kötet 247. old.) 


Az ujabbi elemzés adatait összehasonlítva az 1863-ban MornwáRk János által 
végezett elemzés adataival kitünik az, hogy a víz alkotó részei azóta lényegesen 
nem változtak meg. 

(192) 


IRODALOM. 283 


10,000 súlyrész vízben van : 


az 1863. évi az 1887. évi 
alkotórészek : elemzés szerint : elemzés szerint: 

TRaldunai ak ? 070774. 00522 
Natrium 04510 03934. 
Lithium .. —. — nyomok (Spuren) 070019 
Magnézium 070718 070805 
Calcium mt 04426 04464. 
Ferrum. . se esenyomok 070015 GÁ 
Aluminiumoxyd .. . 070044. —— 
Kénsav, (50,) ---  --- 0-3846 03666 
Széngsav, "(CO,) 09743 09711 
Chlor INN ea 30360 02766 
Kövasav, (Si 0,)-- - 00121 00264 

Összesen ... 2:7218 26166 

Félig kötött és szabad szénsav (CO) 107210) Köz, (2 128906. 


TEGSItE 


(33.) Dr. Szazó JózseF: A nemzetközi térképelés elve és jelen állása. (A m. 
orvosok és természetvizsgálók 1888. ug. 23—27-ig Tátrafüreden tartott 
XXIV. vándorgyűlésének történeti vázlata és munkálatai. Budapest 1888. 
181—184. old.) 


Szerző e rövid, de értékes előadásban jellemzi ama haladást, melyet a térké- 
pelés az utolsó évtizedekben tett. A legelső jelentékeny térkép Magyarországról 
1806-ban készült (Mappa Generalis Regni Hungarig partiumgue adnexarum etc. 
guam honoribus Serenissimi Principis Regi Josephii Archiducis Palatini dedicavit 
Joannes de Lipszky, Legionis Caes. et Caes. Reg. Eguestris Hungarice Lit. Bar. 
de Frimont Supr. Vigil. Praefectus, Pesthini 1806.), mely térkép jó voltánál fogva 
alapját képezi ama térképnek, melyet 1858-ban egy bécsi vállalkozó kiadott. Nagy 
lendületet adott a térképelésnek a cs. kir. geografiai intézet Bécsben, melyben a hat- 
vanas években 1 : 144.000 (1"—20009) méretben az egész monarchiára kiterjesz- 
kedő térkép készült. E térkép egyes lapjait használta a bécsi cs. kir. földtani intézet 
is és 42 ilyen szinezett térképlap hazánk Ny negyedét képviseli. 1868-ban alapít- 
tatván a magyar kir. földtani intézet, a hazai geologusok eleinte szintén az említett 
térképlapokat használták; de időközben a cs. kir. geografiai intézet új felvételek 
alapján átdolgozta a térképeket, a decimál rendszert fogadta el, az eredeti felvéte- 
leket 1 : 25000 mértékben tette, s ezekből 1 : 75000. mértékű reductiót bocsát 
kereskedésbe, míg az eredeti térképek csak phototypiai többszörösítésben szerez- 
hetők meg. E térképek már a tökély igen magas fokát érték el. 

A cartographia legmagasabb tökélyét Németország érte el, mert eltekintve a 
kivitel pontosságától már a térképek mértéke teszi azokat oly becsesekké; mert 
míg nálunk az 1 : 75000 mérték a rendes, addig ott a kereskedésbe bocsátott lapok 
mértéke 1 : 25000. A nemzetközi geologiai congressus (1881) a német cartographia 
jelességének akként adózott elismeréssel, hogy midőn a nagyszabású vállalat 
.Burópa egységes geologiai térképéneks kidolgozását elhatározta, a kivitellel egy- 
hangulag Berlint bizta meg. Már ismeretes dolog, hogy e térképen a nomenklatura 

(193) 


984 IRODALOM, 


és a szinezés egyesítését tűzte ki magának föladatául. (V. ö. Földtani Közlöny 
XVI.1—2.füzet ; XVII. 46. old. és XIX. 131. old.) E térképből elkészült már az első 
lap ; melyen természetesen Berlin fekszik, de már rajta van Amsterdam és Brüssel, 
sőt kis része Franczia- és Csehországnak 18. 

A térképelés magas fokán állanak még Francziaország, Anglia, Olaszország, 
Oroszország, Skandinávia ; végre Észak-Amerikában az elmaradottságot bámulatos 
erélylyel és ügyességgel, meg nagy pénzáldozattal igyekeznek pótolni, mi részben 
sikerül is. j 9— 


(34.) Kocn AnraL: Erdély mineralogiájának és geologiájának haladása 25 év 
alatt. (A m. orvosok és természetvizsgálók 1888. aug. 23—27-ig Tátra- 
füreden tartott XXIV. vándorgyűlésének történeti vázlata és munkálatai. 
Budapest 1888, 204—209. old.) 


A szerző szép összeállításban jellemzi ama nevezetes haladást, — melyben 
különben magára a szerzőre az oroszlánrész esik — melyet Erdély mineralogiai 
és geologiai tekintetben való kikutatása tett. 1855-ben jelent meg AcxwEeR M. 
Erdély mineralogiája; 1862-ben megirták Fr. v. HaveR és dr. G. SracHe Erdély 
geologiáját, miután már két évvel ezelőtt Erdély átnézetes geologiai térképe meg- 
jelent. Sok adatot hordoztak össze Erdély szászai az sArchiv für Siebenbürgische 
Landeskundev és a c Verhandlungen u. Mittheilungen d. Vereins f. Naturwissen- 
sehaften in Hermannstadt, czímű német nyelvű folyóirataikban; de Erdély 
magyarsága sem maradt hátra és itt különösen a m. orvosok és természetvizsgálók 
vándorgyűléseinek volt buzdító hatásuk. 

1859-ben alapította gróf Mikó IMRE Kolozsvárt az erdélyi Múzeum- Egyletet 
és kiadványaival és gyűjteményeivel a külföldön a csereviszonyt megkötvén, csak- 
hamar szép könyvtárra és gyűjteményre tett szert. A gyűjtésben jelesen Pávav V. 
ELEK és később HERBiIcH FEREwcz szereztek érdemet. A kevés anyagi eszközzel 
rendelkező Múzeum-Egylet az 1872-ben Kolozsvárt fölállított egyetemben nélkü- 
lözhetlen és hatalmas segédet nyert. Dr. KocH AwraL az egyetemben az ásvány- 
és földtan tanszékét elnyervén. ez idő óta lankadatlanul fáradozik hazánk eme 
érdekes részének kikutatásában és hogy milyen eredménynyel, azt bizonyítja az ez 
időszakban megjelent irodalom. HERBIcH FERENCZ és Pávav V. ELEK is folytatták 
halálukig tanulmányaikat Erdélyben ; valamint Kocn számos tanítványa is számba 
veendő dolgozatokat szolgáltattak. Az időközben megjelent cOrvos-Természettudo- 
mányi Értesítős 10 kötetében Erdély ásvány-, kőzet-, föld- és őslénytanára vonat- 
kozólag közel 100 értekezés és közlemény látott napvilágot. E folyóiratban meg- 
jelent Kocn Erdély ásványainak kritikai átnézete, czímű közleménye is (1885). 

Megemlítendők még dr. HorMmanw KáRonrx Erdély északnyugati szakának 
harmadkori képződményeire vonatkozó fölvételei és dr. HeRBrcn FEREncz, dr. 
PRrmics GyögRGY és INkEY Béri Európa nemzetközi geologiai térképe érdekében 
Erdélynek Románia felé eső határhegységében eszközölt fölvételei, továbbá Lóczy 
LasJos a Hegyes-Drócsa és Pietrosz hegységek földtani szerkezetére vonatkozó 
tanulmányai; végre dr. SrauB Mókrcz az erdélyi fosszil florákra vonatkozó dol- 
gozatai. 

1872-ben, midőn Kocn tanár átvette a Múzeum-Egylet gyűjteményét, körül- 

(194) 


TÁRSULATI ÜGYEK. 985 


belül 30000 darab ásványt 160 fajjal vett át. Ennek majdnem felét mint kevésbé 
szép anyagot elajándékozták hazai iskoláknak; jelenleg pedig a leltározott jó 
ásványpéldányok száma 4459 darab 359 fajjal. Ezekhez járul még az egyetem 
költségén beszerzett 1748 példány, mely 389 fajt képvisel. Van továbbá egy körül- 
belül 2000 darabból álló általános kőzettani gyűjtemény és egy 90 esési helyet 
képviselő meteorit-gyűjtemény a 35-7 kg. sulyú, nagy mocsi meteorkő unicumával. 
Az általános őslénytani gyűjteményben van 1200 kövületfaj; leggazdagabb és 
a tudományra nézve legbecsesebb Erdély földtani és őslénytani gyűjteménye, mely 
körülbelül 6000 darab erdélyi kőzetet és kövületet, utóbbiak közt számtalan uni- 
cumot tartalmaz ; végre van még egy kis technologiai ásvány- és közetgyűjtemény, 
mely az erdélyi részekben bőven előforduló forráskövet, achátokat, márványokat, 
ditroitot és egyéb szép köveket csiszolt állapotban mutatja be. 9— 


(35.) RorH Samu: A Magas-Tátra jégárairól. (A m. orvosok és természet- 
vizsgálók 1888. aug. 23—27-ig Tátrafüreden tartott XXIV. vándorgyűlésé- 
nek történeti vázlata és munkálatai. Budapest 1888. 209—215. old.) 

A Magas-Tátra jégárainak kutatása körül, melyet ZzuscHNER 1855-ben meg- 
indított, legtöbb érdemük PaARrscH-nak és a szerzőnek van. Kedvesen vesszük ama 
kis értekezést, melyben az erre vonatkozó irodalom alapján röviden előadja a nyert 
eredményeket. ogjssss 


TÁRSÚTATT ÜGYEK: 


JEGYZŐKÖNYVI KIVONATOK A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT ÜLÉSEIRŐL. 


III. SZAKÜLÉS 1889. MÁJUS HÓ 8-IKÁN. 
Elnök dr. SzaBó JÓózsEr. 


Rówav JáczisT eczimz. püspök és társulatunk örökítő tagja gyászos elhunyta 
fölött a társulat jegyzőkönyvében ad mély részvételének kifeje ést. Ezen kívül a 
Közlönyben is meg fog róla emlékezni. 

Rendes tagnak ajánltatott MARKus KÁROLY mérnök Budapesten ZENOVITZ 
Guszráv r. t. által. Az előadások sorát megnyitja 

KALECSINSZEY SANDOR Közlemények a m. kir. földtani intézet chemiai labo- 
ratoriumábólb czím alatt. Többféle ásvány és kőzet chemiai vizsgálatának eredmé- 
nyeit ismertette. Szólott a munkácsi szénről; az 6-nádast, bácstoroki és varasdi 
építő-mészkövekről (a melyek az országház építő-kőmintáiból valók); a Biharit és 
Pharmacosiderit ásványokról, a mely utóbbiban Thalliumot fedezett föl. Végül az 
igen ritka ásványról, a kapnikbányai Helvit chemiai alkotásáról bővebben érte- 
kezett. 

Dr. ScHMmiDT Sáwspok különösen a Helvit vegyelemzési eredményeinek bekö- 
vetkezendő fölhasználására vonatkozólag az előadáshoz észrevételeket fűz és némi 
fölvilágosításokat kér, melyeket az előadó megadott. 

Dr. SzorragH Tamás ec(Geologiai tanulmányok Nagy- Károly, Ér- Endréd, 

(195) Í 


986 TÁRSULATI ÜGYEK. 


Margita és Szalárd környeékénn czím alatt előadja az 1838-ik évi országos geologiai 
részletes fölvételeken szerzett tapasztalatait. 

Bemutatja a gyűjtött anyag egy részét s a geologiai ismertetés mellett külö- 
nösen a hydrographiai viszonyokkal — ivóvíz és szabályozások — ; és a f.-dernai 
aszfalt-teleppel foglalkozott. 

Dr. SzaBó Józser elnök megjegyzi, hogy ez ideig a neufeháteli aszfalt-anyag 
a legjobb, annyira, hogy még Amerikába is szállítják Örömmel constatálja azon- 
ban, hogy a magyar aszfalt minősége 18 javult. 

Lóczy Lasos és Böcgu Jáwvos alelnök a hydrographiai ismertetésre, nevezetesen 
az Ér hajdani medrére vonatkozólag tesznek érdekes megjegyzéseket. 

Dr. Sraus Mónrcz a kir. földtani intézet phytopalgontologiai gyűjteményében 
örzött növényeket mutat be, a melyek korukat és megtartásuk állapotát illető- 
leg a legérdekesebbek közé tartoznak; de az irodalomban nem igen ismeretesek. 
E növények Krakó vidékén a Rothlhegend-hez tartoz ó kristályos mészpadban talál- 
tattak és nevezetesek még azért is, mert magok is kristályos mészszé változtak át. 
A növénymaradványok leginkább a szárazföldi harasztokhoz tartoznak ; de közöttök 
carbon korszakbeliek (Annularia, Söphenophyllum, Calamites) is fordulnak elő. 
A Calamites nincsen megemlítve RozmER F. e növényeket leíró munkájában. 

Továbbá két levéllenyomatot mutat be, a melyek Komárommegyében Almás 
mellett, a diluviumhoz számított és a buda-kisezellivel azonos mésztufában talál- 
tattak. A levelek egyike a Populus albá-hoz L. var. Bachofemi Wierzb.-, a másik az 
Acer Pseudoplatanus L.-hoz tartozik. A két levél Magyarország eléggé ismeretlen 
diluviális flóráját némileg jellemzi is. 

Végül dr. SzorraGH TAMÁS LvNacsEk Józser levelező küldeményét mutatja 
be. LuwsacsEx úr [/relső- Esztergály (Nógrádm.) határában kőzeteket, kövületeket s 
praeehistorikus, nevezetesen bronztárgyakat gyűjtött és ezeket a társulatnak küldte. 
Legérdekesebbek a már ismeretes czápafogak." 

A küldeményt a társulat köszönettel fogadja, s a geologiai tárgyakat a m. kiv. 
földtani intézet gyűjteményében helyezi el; a preehistorikus darabokat pedig a m. 
nemzeti muzeum régiségtárának küldi be. 


III. VÁLASZTMÁNYI ÜLÉS 1889. MÁJUS HÓ 8-IKÁN. 
Elnök dr. SzaáBó JÓZSEF. 


MARkgus KÁáRorY mérnök Budapesten r. tagnak egyhangúlag megválasztatott. 

Titkár bemutatja a bosnyák országos muzeum igazgatósága által kiadott 
Glasznik zemaljszkog muzeja czímű folyóirat első számát s bejelenti, hogy a neve- 
zett igazgatóság a társulattal csereviszonyba óhajt lépni. Örvendetes tudomásúl 
vétetik és a csereviszony megkötését a választmány elrendeli. 

A pénztáros jelentése tudomásúl vétetik. 

A társulat földrengést bizottsága a m. t. akadémia mathematikai és termé- 
szettudományi bizottságától 200 frtnyi segélyt kapott; mit a választmány hálás 
köszönettel vesz tudomásúl. 


: V. ö. Földtani Közlöny, XIII. köt. 207. old. 


(196) 


HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK A M. KIR. FÖLDTANI INTÉZETBŐL. 287 


HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK A M, KIR. FÖLDTANI INTÉZETBŐL. 


Személyi hirek. Maryvasovszxky JAKAB m. kir. 1-ső osztálygeologus nyug- 
díjaztatása következtében a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magy. kir. 
miniszterium folyó év május hó 5-ikén 21.843/XII. sz. a. kelt rendeletével dr. 
Pernő Gyurá-t 1-ső osztálygeologussá léptette elő és helyére 2-ik osztálygeologus- 
nak Haravárs Gyura eddigi 1-ső segédgeologust nevezte ki; dr. SCHAFARZIK 
FEREnxcz ezek folytán az 1-ső, dr. Posewirz TIvapakR a 2-ik segédgeologusi állo- 
másra léptettetett elő, míg az így megüresedett 3-ik segédgeologusi állomásra 
dr. SzorragcH Tamás, az intézetnek több év óta belmunkatársa neveztetett ki." 

Ajándékok. SEmsex AwpoRk, az intézet önkéntes belmunkatársa és pártfogója, 
ismét számos ajándékkal gyarapította az intézet könyv- és térképtárát, valamint 
muzeumát is. Jelesen a térképtár részére megszerezte a többek között G. 
Vasseur £ L. Carez aCarte Géologigue Générale de la Frances czímű becses tér- 
képét is. A bányageologiai gyűjteményt régi selmeczbányai és felsőbányai ásvá- 
nyokat tartalmazó becses gyűjteménynyel gyarapította. Boldogult ZSIGMONDY 
Virmos képviselőnek és az intézet felejthetetlen, őszinte barátjának hagyatékából 
becses szakkönyveket kaptunk emlékbe, valamint a fúrási próbák szerves marad- 
ványainak egész sorozatát. 

Lóczy LasJos műegyetemi tanár a Szolnok melletti Tisza-mederből kikerült 
csinos Flephas agyarrészszel gazdagította az intézet ösemlősmaradványok szépen 
gyarapodó gyűjteményét. 

A Magyar Nemzeti Múzeum Haravárs GyutzaA közvetítésével, ó-alluviális 
állati csontokat és fogakat (Sus, Cervus, stb.) volt szíves letétképen átengedni, a 
melyek Német-Bogsánban, a praehistorikus telepek felásásánál kerültek elő. 

ZsiGMoxpY BÉLA mérnök a szegedi pályaudvar artézi kútjának fúrási próbáit 
engedte át intézeti gyűjteményünk azon osztályának, a mely az artézi kút fúrások 
próbáit tartalmazza. A becses ajándékokért e helyütt is hálás köszönetet mondunk. 
Az intézeti gyűjtemények rendezése és kiállítása a miniszteriális palota helyiségé- 
ben, serényen halad előre. 

Végül felemlítjük, hogy az intézet tagjai számos esetben, különösen víz- 
ügyi kérdésekben, szénkutatásoknál stb. adtak szakvéleményeket és hogy az 
intézet chemiai laboratoriumát i8 több esetben vették igénybe. 

A magyar királyi geologiai intézet 1889-ik évi országos réseletes felvételeinek 
tervegete. A földmivelés- ipar- és kereskedelemügyi nagym. magy. kir. miniszterium 
26174/XII. szám alatti rendeletével a m. kir. földtani intézet igazgatóságának 


: A mennyire sajnáljuk, hogy MaryaAsovszkY JAKAB úr tisztelt tagtársunk és a m. 
kir . földtani intézet sok éven át buzgó tisztviselője veszedelmes testi baja következtében, 
melyet a földtani fölvételekkel járó fáradalmak okoztak neki, kényszerítve volt, hiva- 
taláról lemondani: ép úgy örömmel üdvözöljük tagtársainkat, kik az intézeti rang- 
fokozat lajtorja ritkán álló fokain egyet haladtak és örömmel üdvözöljük a kitünő 
tisztikar új tagját is, ki szakszeretetének és buzgalmának a hazai geologia hasznát 
fogja venni. STAUB. 


(197) Ti 


988 AMATEUR-FOTOGRAFIAI KIÁLLÍTÁS BUDAPESTEN. 


folyó évi felvételi tervezetét jóváhagyván, az intézet tagjai az alanti csoportosítás- 
ban és a következő helyeken fognak dolgozni. 

Az északi vagy az 1-ső osztály tagjai Böckn János intézeti igazgató vezetése 
alatt: dr. PerHő Gyuca osztálygeologus, dr. PosEwirz TirvaáADpaAR, dr. SZONTAGH 
Tamás segédgeologusok, Lóczy LagJos műegyetemi tanár és dr. Pgrmics GYÖRGY 
kolozsvári múzeumi segédőr. Lóczy LaJos a Maros mentén, Tótvárad táján, Arad- 
megyében fog befejező felvételt végezni. PerHő Gyutna folytatja tavalyi felvételi 
munkálatait a Fekete- és a Fehér-Körös közé eső területen; tőle K- és ÉK felé 
dr. Piimics GyögkGY a Hunyad es Bihar megye között huzódó Vlegyásza hegység 
trachyttömegeit fogja tanulmányozni és térképezni. Dr. Szorvracn Tamás Nagy- 
Várad városának környékét, különösen Élesd felé veszi fel, mig dr. PosEwIiTrz 
TrvapaR Máramarosmegyében a Fekete- és Fehér-Tisza összefolyásának környékét 
veszi vizsgálatainak tárgyául. 

A déli vagy 2-ik osztály tagjai TEGLEDI RorH LaJos főgeologus vezetése 
alatt: Haravárs GyuLra osztálygeologus, dr. SCHAFARZIK FERENcz segédgeologus. 
Mind a hárman Krassó-Szörénymegyében végeznek részletes geologiai felvételeket, 
még pedig T. Rorn Lasos Oravicza környékén, Haravárs GyuLa Dognácska- Vaskó 
vidékén és SCHAFARZIK FERENcz Mehádia mellett. 

BöckH János igazgató ellenőrzi a felvételeket s fennmaradó idejét Új- 
Moldova és a Duna közötti terület geologiai részletes felvételére fordítja. 

GesELL SáwxDpoR bányatanácsos befejezvén a körmöczbányai bányaterület 
bányageologiai felvételét, a folyó évben Nagybánya bányavidéke tanulmányozását 
és felvételét kezdi meg. 


AMATEUR-FOTOGRA FIAI KIÁLLÍTÁS BUDAPESTEN. 

A M. Kárpát-Egyesület Budapesti Osztálya a jövő tél folyamán amateur- 
fénykép kiállítást szándékozik rendezni, a melyre az összes magyarországi mű- 
kedvelők a kiállításban való részvételre ezennel tisztelettel meghivatnak. 

A részletes programm az őszszel fog megjelenni. Addig is felemlítjük, hogy 
a kiállítás czélja: megismertetni a magyarországi amateuröok fényképeit s ezek 
által különösen az ország nevezetesebb és szebb tájképeit, geologiai, archaeologiai 
vagy más tekintetben érdekes részleteket, a különféle népviseleteket, a fürdőket, 
a nevezetesebb épületeket stb.; bemutatnia különféle módszerek útján készített 
képeket, a fotografáláshoz szükséges készülékeket és szereket. Czélja továbbá a 
tervben levő állandó tájkép-kiállításhoz a, szükséges képeket összegyűjteni ; a mű- 
izlést nemesíteni. 

Az amateur-képeken kívül lesz egy tudományos osztály is. Szép és jól el- 
készített képek kitüntetésben fognak részesülni. 

Budapest, 1889. évi június hó 15-én. 

A kiállítást rendező bizottság 


elnöke : titkára : 
Dr. WARTHA VINCZE, KALECSINSZKY SÁNDOR, 
műegyetemi tanár. a. m. kir. földtani intézet vegyésze. 


Bővebb felvilágosításokat ad a kiállítás titkára (Budapest, Földmivelésügyi 
Miniszterium földsz. 4. sz. a.). 


(198) 


SÜPPLEMENT 


ENTHALTEND DIE 


EL SZ aletab a, LINOKS ELERES EL 27 ÜN GRAN 


FÖLDTANI KÖZLÖNY 


ORIGINAL-AUFSATZE UND VERHANDLUNGEN 
ESZ BAND, TT ETT TNNRTÁT MÁSKOR ezt yzat Mér nogelróft KOTÁEÍTAT, 


Dem Andenken des Nestors der italienisehen (Geologen und dem 


Ehrenmiteliede unserer Gesellschaft 


GIUSEPPE MENEGHINI 


Geb. zu Padua am 30. Juli 1811. 
Gest. zu Pisa am 29. Jönner 1889. 


sind die ersten Blütter dieses Heftes gewidmet. 


PETROGRAPHISOHE UND GEOLOGISÜHE 
VERHÁLTNISSE DES CENTRALEN THEILES DER TOKAJ-EPERJESER 
GEBIRGSKETTE IN DER UMGEBUNG VON PUSZTAFALU. 


Von 
Dr. JUL. SZÁDECZKY. 
(Vorgetragen am 4. Jünner 1588). 


(Mit einer Kartel. 


Ich verweile seit mehreren Jahren im Sommer in der Tokajer Hegyalja, 
wo ich mich mit geologisehen Beobachtungen bescháftigte. Kinen Theil 
meines gesammelten Materiales habe ich bereits auch petrographisch durch- 
studirt. Das Resultat meiner Untersuchungen will ich nun im 6 Folgenden 
zusammentassen. 

Das zu beschreibende Gebiet ist das wenigst bekannte der ganzen 
Tokaj-Eperjeser Gebirgskette. BEupaáxT (1818), FREIHERR v. BICHTHOFEN 
(1860), Prof. Dr. JT. v. SzazBó (1886) behandeln in ihren betreffenden Arbei- 
ten nur die in der Náhe sich befindlichen Gebirge. H. Worr gibt in seinen 
cErláuterungen zu den geol. Karten der Umgebung von Hajdu-Nánás, Tokaj 

Földtani Közlöny. XIX. köt. 1889. (917 19 


990 J. SZÁDECZKY :! 


und Sátoralja-Ujhely, etliche geologische Daten von dieser Gegend. Das von 
H. Worr gesammelte Material untersuchte petrographisch C. DoELTER und 
vermehrte es durch. eigene, an Ort und Stelle gemachte Aufsammlungen.? 

Das Centrum dieser Gegend bildet der Berg Nagy-Milicz (896 M.), wel- 
cher sich unter den südlichen Spitzen der Tokaj-Eperjeser Gebirgskette am 
höchsten erhebt. Von diesem Centrum gehen radial nach jeder Richtung sich 
krümmende Bergrücken aus, welche sich östlich in das Ronyvathal, west: 
lich in das Hernádthal senken. I 

leh will mich nun náher mit dem N.-Milicz und seiner centralen Berg- 
gryuppe, ferner mit dem Hársashegy bescháftigen. 


I. Biottit-Orthoklas-Plagioklas-Ouarztrachyt und Rhyolith. 


Dieser Typus bildet mit seinen weissen Felsenwünden das von Puszta- 
falu unmittelbar nördlieh sich erhebende Gebirge. Sein Mittelpunkt ist der 
Berg Tolvaj-hegy (666 M.). Seine Grenzen sind westlich Bükkrét, nördlich 
Vaskapu und der See Izra ; östlich der Bach Izra ; südlieh der nach Kozma 
führende Weg. Derselbe Typus kommt auch noch südlich von Pusztafalu 
und zwar isolirt vom genannten Gebiet am Hügel Hegycse und in der 
Wasserschlucht Bírógödre vor. 

Von diesem Gebiete ist bisher kein Gestein beschrieben worden. 
DorrreR identificirt nach Wornr das Gestein vom Berge Tolvajhegy mit 
dem von der Ruine Füzér; das letztere ist aber dicht, andesitisch, und 
dadurch schon vom weissen Orthoklastrachyt des Tolvajhegy, welcher dem 
bekannten Sanidintrachyt vom Laacher See áhnlich ist, makroskopisch auf- 
fallend verschieden. 

Das Gestein ist im allgemeinen weiss, nur die rhyolitischen Modifica- 
tionen haben eine graue Farbe. 

Die Rhyolithe befinden sich hie und da am Rande des obengenannten 
Terrains. An der c. 20 M. hohen Felsenwand Vaskapu, so wie auch unter 
der Bergwiese Jügerbokor kann man deutlieh sehen, dass der untere 
Theil glasig ist, aber aufwárts zu in eine erdige, trachytische Modification 
ubergeht. 

Die rhyolitische Ausbildung erreicht ihren höchsten Grad im grauen 
Perlite vom Vaskapu und Hegycse. An beiden Stellen kommen auch bims- 
steinartige Modificationen vor, ferner im Bírógödre und untergeordnet auch 
in den übrigen rhyolithischen Partieen Sphárolithe mit Lithophysen. 

Die Grundmasse ist theils trachytisch, theils glasig; erstere ist sehr 
dicht, graugefárbt, erdig, zum Theil kaolinisch, was man unter dem Mikro- 


k Jahrbuch der k. k. geol. Reichsanstalt, Wien 1869, p. 295 etc. 
HA (92] 


TOKAJ -EPERJESER GEBIRGSKETTE. 991 


skop im autfallenden Lichte besonders deutlieh wahrnimmt. Sie enthült 
mikrolithische Gebilde, jedoch nur in geringer Menge. 

Die elasige Grundmasse ist voll mit Krystalliten und Mikrolithen. 
Unter den ersteren kommen auch winzig kleine, licehtgrüne, pyroxenartige 
Stübehen vor, welche im polarisirten Lichte unverándert bleiben. Ausser 
diesen Neugebilden enthalten sie gröbere, pyroxenartige Körnchen, die ich 
für Bruchstücke grösserer Individuen halte. HBinzelne kleine, starre Trichite 
sind auch vorhanden. Diese sind manchmal wie gebrochen, in eine Linie 
geordnet. Ferner sind noch tafelförmige Feldspath-Mikrolithe in der Grund- 
masse, die eine sehr schwache Polarisationsfarbe und eine schiefe Aus- 
lösehung zeigen. Magnetitkörner sind auch vorhanden. 

Ausser der wahren Fiuidalstruktur kann man bei diesen Rhyolithen 
seltener auch eine Pseudojfluidalstruktur wabrnehmen. Diese ist, wie das 
Mikroskop zeigt, durch Hámatitfárbung hervorgebracht, und ist nur makro- 
skopisch als Fluidalstruktur zu erkennen. 

Die glasige und die erdige Grundmasse kommen gewöhnlich vereinigt 
vor, und zwar in einer solehen Weise, dass es scheint, als hátte der glasige 
Theil den erdigen vor der Befestigung des Magma in sich versechmolzen. 

Der zurückgebliebene erdige Theil bildet manchmal Sphirolithe, die 
sich von den Sphárokrystallen durch das Fehlen krystalliniseher Struktur 
unterscheiden. Hinige von ihnen haben einen rothen üusseren Theil, andere 
sind durch das Glas corrodirt. Sehr háufig ist das erdige Material bis aut 
ganz kleine fetzenartige Bröckchen zerfressen, eingeschmolzen. (Birógödre, 
Hegycse, Vaskapu). Mit den Sphárolithen vereinigt kommen manchmal 
auch schalige Bildungen vor, die identiseh sind mit den Lithophysen 
v. RICHTHOFEN "S." 


In der Grundmasse sind folgende Mineralien ausgeschieden : 


(Juarz ist hauptsáchlich in den nicht rhyolithiscehen Gesteinen dieses 
Typus stark vertreten und zwar hauptsáchlieh als abgerundete Körner ; bei 
einigen sind jedoch die pyramidalen Terminalfláchen klar erkennbar. §51e 
sind von Rissen durchzogen, und diesen Rissen entlang ist das sonst wasser- 
klare Material graukörnig, oder durch Bisenoxyd rothgefárbt. An Einschlús- 
sen sind sie sehr arm. Weisse Mikrolithnadeln mit Gasporen kommen 
manchmal vor (Vaskapu). 

Bemerkenswerth ist noch, dass in der Grundmasse hie und da fridy- 
mitartige Lamellen vorkommen, und dass man in den Hohlráumen der 
porösen Varietáten Opal und Calcedon ausgeschieden findet (Hegycse). 

Magnettit ist in diesem Gestein nur in geringem Maasse vorhanden. Er 


x Jahrbuch der k. k. geol. Reichsanstalt XI. Jahrg. 1860. p. 180. 
(93 ] - 19: 


999 J. SZÁDECZKY 


bildet kleinere oder grössere Körner, die nur in den Andesiteinschlüsse 
führenden Exemplaren in grösserer Zahl auftreten. 

Biotüt bildet meistens dünne Blüttehen, die sehr winzig, aber in gros- 
ser Zahl vorhanden sind. Sie sind makroskopisch betrachtet meistens dun- 
kel, schwarz, glánzend, welche BHigenschaften bei den hhyolithen noch mar- 
kirter hervortreten. In den durch Eisenoxyd gefürbten Varietüten ist 
jedoch auch der Glimmer roth. Unter dem Mikroskop betrachtet finden wir sie 
als viele, kleine, oft gekrümmte Splitter. Sie zeigen eine sehr starke Absorp- 
tion, hüufig pleochroitische Höfe (sehr schön in dem von Hegycse). In den 
glasigen Perliten (Vaskapu) lösen sich braune Schalen von dem dunkel- 
braun gewordenen Biotite ab. 

Pyroxen ist in diesem Typus sehr wenig vorhanden. Im allgemeinen 
ist er unter allen Gesteinen von diesem Gebieteam wenigsten vertreten. 
Die Pyroxene sind meistens Krystallfragmente oder Mikrolithe, nur selten 
findet man grössere Krystalle. So fand ich einen 5 Mm. breiten und 10 Mm. 
langen schmutziggrünen Krystall (obere Bükk), dessen Terminalfláchen 
abgeschmolzen sind. Seitlich ist er durch das Prisma und die beiden Pinakoi- 
de begrenzt, welch letztere viel stárker entwickelt sind. 

Die Pyroxene sind theils rhombische Hypersthene, theils monokline 
Augite; erstere bilden meistens lange Söulchen, welche Ouerrisse haben: 
letztere zeigen meistens kleine Extinctionswinkel mit den Vertikalen, die 
selten über 199 reichen. Nur in einem Perlit (Savoskút) fand ich einen 
Augit, bei dem der Extinctionswinkel 42? betrug. Sowohl die rhombischen, 
als auch die monoklinen Pyroxene besitzen wenig Pleochroismus. 

Die PFeldspathe bilden theils einige Mm. grosse Krystalle, theils 
Körner. Sie sind stark glünzende Sanidine, die man durch diese ihre 
KEigenschaft meistens schon makroskopisch von den Plagioklasen unter- 
scheiden kann. 

Die ersteren erweisen sich nach der durch Herrn Prof. Dr. J. v. SzABó 
begründeten Methode der Flammenreactionen als etwa der Perthit-Reihe 
entsprechende Kalifeldspathe. Die in grösserem Maasse vorhandenen Plagio- 
klase zeigen eine der Oligoklas- Reihe entsprechende Flammenfárbung. Is 
kommen jedoch auch Orthoklase mit Oligoklasen verwaechsen vor, was 
sowohl durch die Flammenreactionen, als auch durch die Extinction nach- 
weisbar ist. Dünnsehliffe belehren uns, dass die Feldspathe meistens Zwillinge 
sind. Unter diesen sind die Karlsbader Verwachsungen nicht selten. Es 
kommen aber Zwillinge vor, in welchem zugleieh zwei Zwillingsgesetze 
herrschen, das eine nach oP (001), das andere nach coPcso (010). Isomor- 
phe Verwachsungen sind auch nicht selten, unter diesen kommen oft ganz 
reine Zonen zwischen anderen vor, in welchen die Grundmasse reichlich 
vorhanden ist. 

Die Feldspathe sind besonders in den perlitisehen Rhyolithen sehr 

[94] 


TOKAJ-EPERJESER GEBIRGSKETTE, 293 


corrodirt, oder an ihrer ganzen Oberflüche gesehmolzen, so dass sie öfters 
nur im polarisirten Lichte von der glasigen Grundmasse untersecheidbar 
sind. Als Hinsehlüűsse sind in ihnen ausser der Grundmasse noch háufig 
Biotit, Hypersthen, Augit. 

Es kommen auch leistenfőrmige Feldspathmikrolithe vor, hüufig aus 
zwei Individuen zusammengesetzt. 

Finschlüsse finden wir in dem Biotit-Orthoklastrachyt und Rhyolith 
oft. Diese sind a) Biotit-Plagioklas-Ouarztrachyt (Andesit)- und b) Gneiss- 
Einschlűsse. 

a) Biotit-Flagioklas-(Juarztrachyt ( Andesit ) bildet bis gegen faust- 
grosse und — selten — noch grössere KEinschlüsse (Kertekalja). Kleinere 
kommen hüufig im hhyolithe unter dem Jágerbokor vor, seltener aber auch 
grössere Stücke in der Umgebung des Sees Izra. 

Diese Binschlüsse zeigen eine lichte, grünlich graue Farbe, sind dicht 
andesitisch, und nur makroskopisch betrachtet dem Biotit- Plagioklas-(uarz - 
trachyt (Andesit) der Berge Kis-Milicz und Magoshegy sehr áhnlich. 

Unter dem Mikroskope betrachtet finden wir in ihnen ein glasiges 
(Jágerbokor) oder ejn graues, nicht glasiges Magma (Kertekalja), welches 
ungefáhr die Háölfte der ganzen Grundmasse bildet. Die andere Hülfte 
besteht aus grösseren Mikrokrystallen: vorwiegend Feldspathe, viel Magnetit- 
körner und wenig Pyroxene. In dieser Grundmasse sind auch makroskopisch 
gut wahrnehmbare grosse Feldspathe (Oligoklase, wie die Flammenreac- 
tionen zeigten) und seltener (uarz und Biotit. In kleineren Feldspathen 
finden wir fast immer einen braunen Glaseinschluss, welcher dieselbe Worm 
hat, wie der ihn einschliessende Feldspath. Unter den grossen Feldspathen 
sind einige aus sehr viel Zwillingsleisten zusammengesetzt. Sie sind 
meistens gut erhalten, nur manchesmal ganz, oder schichtenweise kao- 
linisch. 

Die Pyroxene sind grösstentheils rhombische Hypersthene, Augite sind 
bald selten (in Kertekalja), bald etwas háufiger (am Jágerbokor), wo auch 
Zwillinge vorkommen. Die Pyroxene scheinen nur theilweise Neugebilde zu 
sein, der andere Theil besteht aus Bruchstücken und versehmolzenen Re- 
sten grösserer Individuen. Ihre Farbe ist auffallend licht, in Dünnscehliffen 
manchmal fast weiss. Pleochroismus ist kaum bemerkbar. Die Hypersthen- 
mikrolithe sind meistens dünne, nadelförmige (Grebilde. Sie lassen erkennen, 
dass sie aus mehreren in eine Rhichtung fallenden Krystallisationspunkten 
entstanden sind, von welchen aus die Krystallisation beiderseits gegen die 
benachbarten Punkte stattfand. Oefters sind die einzelne Theile noch durch 
die glasige Grundmasse von einander geschieden. Die Enden dieser Mikro- 
lithe sind nicht durch Krystallfláchen begrenzt. Die Magnetitkörner scheinen 
bei ihrer Bildung Anziehungspunkte zu sein. Bei einem Hypersthen sind 


auch Spuren von Uralitisirung bemerkbar. 
[95] 


994 J. SZÁDECZKY : 


In einem Andesiteinschluss fand ich auch Amphibol. 

Dic Magnetite sind theils Körner, theils solche trichitenartige Gebilde, 
welche im Obsidiane vorkommen. 

Im diesem Einschlusse ist also neben wenig Biotit, Ouarz, Amphibol 
viel Feldspath, Pyroxen und Magnetit ausgeschieden. Diese Association ist 
vollkommen dieselbe, welche wir auch beim nüchsten Typus finden werden; 
aber ihre Ausbildung ist eine so versehiedene, dass wir sie nicht miteinander 
identificiren und daraus auf ihr relatives Alter keine Folgerung ziehen 
können. 

b ) Kleinkörnige Biotit- Gneiss Einsehlüsse kommen öfters in der Umge- 
bung des Izra, neben Bakáskút und auch bei der westlichen Grenze. vor. 

In einem Orthoklastrachyt-Geröll fand ich einen wallnussgrossen 
granttartigen  FBinschluss (Nagyföld). Mit dem Mikroskope konnte man in 
einem Dünnscehlitfe desselben Orthoklas, Plagioklas, Ouarz und Biotit unter- 
seheiden, in welch letzterem Magnetit ausgesehieden ist. Die Einwirkung 
der Hitze ist an diesem kleinkörnigen Gemenge deutlieh wahrnehmbar. 

Lagerung. Der Biotit-Orthoklas-Plagioklas-Ouarztrachyt und Rhyolith 
bilden meistens Schichten, deren Dicke durchsehnittlich 10—15 Cm. ist. 
Ihr Streichen ist verschieden, in der Gruppe des Jágerbokor von NS. bis OW. 
An manchen ötellen sind die Schichten bogenartig gekrümmt. Ihr Ver- 
fláchen ist steil, manchmal stehen sie fast vertical. In der Náhe vom 
Jágerbokor verfláchen sie sich unter 607 gegen S., aber weiter östlich ist 
die Vertfláchung eben umgekehrt, gegen N. 

Normal zu den erwühnten Schichten findet man hüufig auch eine 
sehichtenartige Absonderung., 

Der Biotit-Orhoklas-Ouarztrachyt und Rhyolith stehen an ihrem süd- 
lichen Theile in unmittelbarer Berührung mit den Sedimenten. Diese sind 
grösstentheils Rhyolithsedimente, welche der Tiefe nach lehmartig werden ; 
nur an der östliechen Grenze fand ich an einem Punkte Sandstein. Beide 
Arten dieser Sedimente gehören den Petrefacten nach in die sarmatische 
Stufe. Herr Jurrus Hanavács, kön. ung. Geolog, bestimmte aus diesem Sedi- 
mente folgende Petrefacten : Cardium ef. Sucssi (BARB.), C. obsoletum (Ercnw.), 
Syndosmya reflexa (Brcrw.), Rissoa angulata (Bicuw.), R. inflata (ANDRZ.), 
Tapcs gregarta (Pagrscwm, Melania suturata (Fucns), Murex sublavatus 
(Basr), Bulla Lajonkaircana, Mactra sp. (am Szeméremgaz), Oardium 
atf. obsoletum, Irvilia podolica, Mactra. podolica, Pleurotoma Doderleini 
(Jágerbokor). 

Den Zusammenhang zwischen den eruptiven und den sedimenten 
Gesteinen kann man infolge des Pflanzenwuchses nur an einem Punkte 
deutliceh wahrnehmen, námlieh unter der Wicse vom Jögerbokor. Hier 
scheinen die lehmigen Sedimente stark gehoben zu sein. Die Eruption des 
Biotit-Orthoklas Ouarztrachytes und Rhyolithes fand also nach der Bil- 

[96] 


TOKAJ-EPERJESER GEBIRGSKETTE, 2995 


dung der sarmatischen Schichten, vielleicht noch in der sarmatischen Epoche 
selbst statt. ? 

Durch die Verwitterung werden die Feldspathe und Ouarzkörner los, 
und sammeln sich in den Gráben als loser Sand. Das Endprodukt der Ver- 
witterung, sowohl der eruptiven als auch der sedimenten Gesteine, ist ein 
für den Weizenbau sehr geeigneter Lehmboden. 


II. Biotit-Oligoklas-Andesin-Ouarz-Rhyolith. 


. — Diecser Typus hat, wie schon erwáhnt, mit dem früherem viel Aenlich- 
keit, ist aber von ihm durch das Fehlen des Kalifeldspathes als wesentlicher 
Gemengtheil auffallend verschieden, sowie auch durch das Abnehmen des 
Ouarzes und Biotites, terner durch stárkeres Vortreten des Pyroxens und 
durch gróssere Dichtigkeit und Záhigkeit. 

Dieser Typus ist also mehr basisch, und steht somit nüher zu den 
Pyroxen- Andesiten, als dem Biotit-Orthoklas-Typus. Er bildet auch nicht 
solche nackte Felsenwánde wie "der frühere; im Gegentheile ist er mit 
Pflanzenwuchs dicht bedeckt. 

Der Biotit-Oligoklas- 0uarz- Rhyolith bildet auch geograpbiseh ein 180- 
lirtes Gebiet, dessen Centrum der südlich vom Dorfe Pusztafalu sich erhe- 
bende Berg Bábahegy und der Hársashegy bilden. 

An der nördliechen Grenze dieses Terrains, gegen die Biotit-Orthoklas- 
Gesteine zu, mehren sich der Biotit und Ouarz, der Typus náhert sich also 
der Association nach dem Nachbartypus. 

Der grösste Theil dieses Typus besteht aus [athotdit (stellenweise aus 
sphárolithischem Lithoidit), der infolge der Devitrification an den höher 
gelegenen Stellen überhaupt, einen trachytischen Habitus aufnimmt. Ausser 
dem Lithoidit kommen auch mehr glasige Glieder der Rhyolithfamilie : 
Perlite und Fechsteine vor. 

Eine bemerkenswerthe Stelle, wo dieser [Lithordiít vorkommt, ist ein 
Steinbruch 50. vom Dorfe Kolbása, einer der am meisten offen liegenden 
Orte, aber auch dieser ist nicht mehr als 1—2 M. tief. Bemerkenswerth 
ist dieser Ort insofern, als Jurrus PETRIK in der neuesten Zeit nachgewiesen 
hat," dass der dortige Lithoidit zur Porzellan- und Steingutfabrikation 
gut brauchbar ist. 


Nach der durch Herrn Prof. PETRIK ausgeführten Analyse enthült dies 
Gestein : 


Kieselsáure (ELO 8 
Thonerde (Al, 09) 7 

ő zet 1452 
Eisenoxyd (8505) ua 


- Dem genannten Herrn Geologen für seine Liebenswürdigkeit hier Dank zu 
agen ist mir eine angenehme Pflicht. 
(971 


296 J. SZÁDECZKY : 


Calciumoxyd (Ca 0) 096 
Magnesiumoxyd (Mg 0) 0-16 
Kaliumoxyd (K:0) 358 
) 


Natriumoxyd (Na, 0 352 


.100-09 
Glühverlust 8704 


Nördliceh von diesem Steinbruch, ober der Wiese Hucsér erhebt sich 
ein Fels, welcher aus Laáthoidit besteht, der durch seine langen, röhrenartigen 
Hohlráume dem Bimsstein áhnlich wird, nur ist er nicht so glasig. 

Am Fusse des Hárshegy gegen das Dorf Biste zu, kommen auch 
Kugelsphaárolitthe und Lithophysen vor, ferner Pechsteine am oberen Theil 
vom Bache Górpatak. Sehr dichte Perlite kommen auch vereinzelt am unteren 
Theile der Berge Hárshegy und Bábahegy vor. j 

Zur eingehenderen Beschreibung übergehend, will ieh mich zuerst mit 
der Grundmasse bescháftigen. 

Die Grundmasse dieses Typus ist weiss oder grau, und dichter als die 
des frúher geschilderten Orthoklas-Gesteines. Der Ausbildung nach ist sie 
meistens glasig, auch in den makroskopisch trachytisch erscheinenden 
Varietáten finden wir mikroskopisch die glasige Struktur auf; so ist z. B. 
das Gipfelgestein des Berges Bábahegy eine der am meist trachytischen Aus - 
bildungen, und doch finden wir unter dem Mikroskope gelbe, glasige Strei- 
fen mit kurzen Trichiten und sehr dünnen Krystallitstábchen zwischen der 
erdigen grauen Grundmasse. Die glasigen Partieen bieten vorzügliehe Bei- 
spiele der Devitrification. 

In der Grundmasse sind Mikrolithe reichlich vorhanden, und zwar viel 
Hypersthen, Augit, Feldspath, Magnetit. Die grösseren Krystalle sind eben- 
falls die jetzt erwáhnten Mineralien, ausser denen kommt seltener aber auch 
Juarz, noch seltener Amphibol vor, und manchmal Opaljlecken. 

Die Perlite und Fechsteine haben eine reine, stellenweise gelb- oder 
braungefárbte Grundmasse, in welcher ausser den oben erwáhnten Krystalli- 
ten und Mikrolithén auch noch Biotitmikrolithe, ferner viel Mineralsplitter 
und geschmolzene Feldspathe vorkommen. 

Fine ganz andere Grundmasse besitzen die [Lithoidíte, welche weder 
Glas noch Magma, sondern eine graue oder weisse, feldspathartige krystalli- 
nische Ausscheidung ist, die sich im polarisirten Lichte als unordentliche 
Aggregate oder regelmüssige, concentrische und radialstrahlige Sphárokry- 
stalle erweisen. Die Sphárokrystalle zeigen zwischen gekreuzten Nicols ein 
dunkles Kreuz, parallel den  Schwingungsriehtungen der Nicols, oder 
mehrere dunkle Arme. Erwáhnungswerth ist, dass die Flammenreactionen 
dieser Sphürokrystalle vollkommen denjenigen eines Kaliumfeldspathes ent- 
sprechen (I. Na—3, K—0—1, Schm.—3; II Na—3, K—0—1, Schm. 4; 

198 


TOKAJ-EPERJESER GEBIRGSKETTE. 997 


III. Na— 4, K—3). Die Sphárokrystalle bilden entweder Kugeln, die sich in 
den Hohlráumen der Lithoidite befinden, oder sie sind in der Grundmasse 
eingebettet. 

Die concentrische und radiale Struktur wird manchmal durch Far- 
bung schon durch das freie Auge unterscheidbar. 

Auch Aaxioltthe kann man in der Grundmasse vorfinden. 

Die Lithoidite unterscheiden sich von den übrigen Rhyolithen nicht 
nur durch ihre Grundmasse, sondern auch durch ihre Mineralien ; denn 
ausser grösseren Feldspathen, Limonit- und Hámatitflecken kommt in ihnen 
sozusagen nichts vor, als Trichite, welche bei stárkerer Vergrösserung wie 
aufgeblasen zu sein scheinen. 

In den Hohlráumen der Lithoidite sind tropfenartige Opale und pracht- 
volle Calcedone (im Bache Danz) ausgeschieden. 

Bei der Beschreibung der Mineralien will ich zuerst den (Vuarz erwáh- 
nen, der — abgesehen vom nördlichen und nord-westlichen Abhange des 
Berges Bábahegy —indiesem Gesteine nurin sehr geringem Maasse vorkommt. 
Auch in dem erdigen, weissen Gestein am südöstliehen Fusse des Bábahegy 
ist etwas mehr Ouarz, als in den übrigen. Er findet sich nur selten in 
Dünnscehliffen und ausnahmslos in Bruchstücken vor. 

Der Biotit steht seinem Vorkommen nach dem Ouarz sehr nahe. 
Pleochroitische Hofe zeigen sich noch schőner als im vorigen Typus. Der 
Biotit scheidet in manchen verwitterten Gesteinen das Hisen als Magnetit- 
körner aus und verliert dabei seinen Pleochroismus fast ganzlich ; die fri- 
sehen jedoch haben eine starke Absorption. 

In den Perliten und Pechsteinen kommen auch Biotit-Mikrolithe vor, 
und zwar als rothlichbraune hexagonale Lamellen, die sich so aufeinander 
háufen, dass ihre Kanten einander parallel zu liegen kommen. 

Pyroxene kommen, abgesehen von den Lithoiditen, in diesem Gesteine 
im grossen Maasse vor. Sie sind auffallend licht gefarbt, und zwar sowohl 
die monoklinen, als auch die rhombisechen. 

dAugit kommt in der Umgebung des Bábahegy reichlieh vor. Sein 
Extinctionswinkel mit der Löngsaxe ist sehr klein meistens gegen 107, und 
steigt nicht über 269; wáhrend er im Pyroxenandesite dieser (regend auch 
1597 bildet. Die Augite sind meistens corrodirt oder zerbröckelt, wáhrend die 
Hypersthene vorherrschend kleine Neugebilde mit Ouerspaltungen sind. Ihr 
Pleochroismus ist sehr schwach ; kleinere oder grössere Magnetitkörner kom- 
men in ihnen als Einschlüsse vor. 

Der Hypersthen herrscht hauptsáchlich im Perlite und im Pech- 
steine VOT. 

Amphibol habe ich blos in dem vom nordwestliehem Fusse des Bába- 
hegy stammenden Rhhyolith gefunden. 

Der Feldspath bildet im Biotit-Oligoklas-Audesin-Ouarz-Rhyolith das 

[99] ű 


998 J. SZÁDECZKY: TOKAJ-EPERJESER GEBIRGSKETTE. 


allgemeinste Mineral, in dem eingesehmolzene Körner desselben auch noch 
im Lithoidite vorkommen. 

Sie sind im allgemeinen kleine Körner, nur ausnahmsweise kommt 
hie und da ein grösserer Krystall vor. Den Flammenreactionen nach gehő- 
ren sie der Oligoklas- Andesin-Reihe an ; auf diesem Wege habe ich solche, 
welche einer Kalifeldspath-Reihe entsprechen würden, nicht gefunden. In 
Dünnscehliffen fand ich seltener Feldspathe mit paralleler Auslósehung, aber 
auch solche, deren Auslöóschung unter einem viel grósseren Winkel statt- 
fand, so dass diese der Oligoklas- oder Andesin-Reihe entsprechen. Bei den 
meisten geschieht jedoch die Auslösehung zwischen 2—127?. Polysyntheti- 
sche Zwillinge nach dem Albit-Gesetz sind sehr hüáufig, in einem Falle habe 
ich 36 Lamellen gezühlt, aber es kommen auch öfters einzelne Individuen 
vor. Auch sind die Feldspathe oft aus isomorphen Zonen aufgebaut. Der 
Extinction nach scheint in den weniger glasigen Varietáten der Labradorit, 
in den glasigen wieder der Oligoklas-Andesin vorherrschend zu sein. 

Die Feldspathe sind theils rein, theils sind sie mit Glas oder mit erdi- 
gen Einschlüssen ganz voll. Der im Pechsteine vom Berge Hársashegy vor- 
kommende Glas-Hinsehluss ist brauner als die Glasbasis. 

Gesteinseinsehlüsse kommen auch im Biotit-Oligoklas-Andesin-Ouarz- 
Rhyolithe vor; so findet man Biotttaggregate (vom (rnetsse ) besonders in 
der Gruppe des Bábahegy und zwar hüufiger in den unteren, wie in den 
oberen Partieen des Berges. 

Graue  Fyroxenandesit-álhnliche Hinschlüűsse kommen hier seltener 
vor, wie in der vorigen Gruppe. 

Dieser Typus ist mit Waldern sehr verdeckt, blos kleinere, mit Moos 
bedeckte Steinmeere sind zu finden, so auf dem Rücken des Bábahegy. Am 
östliehen und südöstliehen Abhange des Hársashegy kann man auch Flui- 
dalschichten sehen, welche eine verschiedene Lage haben. 

Der Biotit-Oligoklas- Andesin-Ouarz-hhyolith erhebt sich ebenfalls aus 
eruptiven Sedimenten empor, die an den unteren Theilen der Bergeserhe- 
bungen stellenweise autgeschlossen sind. 

Am südöstlichen Abhange des Bábahegy ungefáhr in einer Höőhe von 
350 M. fand ich dichte lehmige Sedimente mit den Petrefacten der sarma- 
tischen Fpoche. Sie scheinen auch hier stark emporgehoben zu sein. Theil- 
weise sind sie verkieselt; auch Menilithe kommen in ihnen vor. Letztere 
trifft man auf einem Acker an, und sind deshalb sehr schlecht aufgeschlos- 
sen. Dieselben Schichten finden wir ober dem Dorfe Filkeháza in horizon- 
taler Lage unter und zwischen Rhyolith-Sedimenten. Dieser Typus scheint 
also auch jünger zu sein, als die Schichten der sarmatischen Kpoche. 

(Fortsetzung folgt.) 


[100] 


M. STAUB: SABAL MAJOR UNG. SP. 29y 


SABAL MAJOR UNG. SP. AUS DEM MAROSTHALE. 


Von 
Dr. M. STAuB. 


(Vorgetragen in der Sitzung vom 9. Jánner 1889). 


Obwohl Europa heute nur mehr an der Küste des mittellándischen 
Meeres einigen wenigen Reprásentanten der reichen Familie der Palmen die 
Bedingungen der Existenz bietet, so wissen wir dennoch, dass in der 
miocönen Zeit Huropa"s diese práchtigen Pflanzen in derselben Ueppigkeit 
gediehen, wie heute unter den Tropen und in der Náhe derselben. Unter den 
mit mehr oder weniger sicherem Erfolge bestimmbaren fossilen Palmenarten 
sind es vorzüglieh zwei Sabal-Arten, die unser Interesse schon dadurch ver- 
dienen, dass sie nicht nur zu den háufigsten unserer Palmenreste gehören, 
sondern auch specifisceh am sichersten bestimmbar sind. Die eine ist Sabal 
Haeringtana Ung. sp., deren eingehende Beschreibung ich in meiner agui- 
tanischen Flora des Zsil-Thales gab ;" die andere ist Sabal major Ung. sp., 
von welcher ich jetzt ein hinsichtlich ihrer Gróssenverháltnisse interessantes 
Exemplar vorlegen kann. Ich fand dasselbe im vorigen Sommer in der 
naturhistorisehen Sammlung der ref. Hochschule zu Nagyenyed vor, welche 
ich in Gesellschaft mit meinem Freunde Prof. A. Kocn besichtigte. Der 
Fundort dieses Fossiles liegt im Maros-Thale, am rechten Ufer des Flusses 
gegenüber von Alvincz bei Borberek in den oberen Steinbrüchen des soge- 
nannten Baches Kulcspatak. Das Gestein selbst wird als Karpathensandstein 
angesprochen und erinnert in der That die Rauhheit und die blaugraue 
Farbe desselben an jene Sandsteine der Karpathen-Sandsteingruppe, welche 
man zur unteren Gruppe derselben, daher zum Neocom rechnet. Herr Hof- 
rath D. Srug, dem ich ein Bruchstück dieses Gesteines vorlegen konnte, 
erwahnte, dass er dieses Gestein sowohl aus der Gosau, wie auch aus dem 
Zsilthal kenne und Prof. A. Kocn (Il. c.) meint, dass dieser Sandstein mit der 
gróssten Wahrscheinlichkeit dem unteren, höchstens dem mittleren Oligocán 
angehőre. 50 viel kann ich zur Orientirung bezügliech des geologischen Alters 
unserer Palmenreste vorbringen; ich muss aber hinzufügen, dass ich den- 
selben nicht in jener Schönheit antraf, als ihn jetzt unser verkleinertes Bild 
zeigt, (Man s. S. 260 (170) d. ung. Textes) denn das mir vorliegende Ge- 
steinstück war von einem Gewirre von Fácherfetzen bedeckt und ich habe 


- Mittheilungen a. d. Jahrb. d. kgl. ung. geol. Anstalt. Bl. VII, Heft 6, S. 261. 
[101] 


300 M. STAUB: 


es der guütigen Erlaubniss des Prof. KARL HERcPEv, dem Custos der obbe- 
nannten Sammlung xu verdanken, wenn ich das abgebildete Exemplar, wenn 
auch mit abgenütztem Meissel und Hammer, herausprápariren konnte. 

Sabal major Ung. sp. ist eine jener fossilen Pflanzen, die man schon 
am lángsten kennt. 

(Man vel. die Literatur auf S. 259 (169) des ung. Textes.) 

V. SCHLOTHEIM (1. c.) besechrieb sie scehon im Jahre 1820 unter dem 
Namen Falmacaites jlabellatus aus den hangenden Schichten von Háring in 
Tirol. Das Exemplar mag eines der schönsten gewesen sein, denn der Autor 
sagt von ihm, dass es zwei Schuh lang war und beinahe den ganzen Fücher 
nebst dem Stiel bewahrte ; nur die Spitzen der Strahlen waren abgebrochen. 
V. SCHLOTHEIM liess leider dieses schőne Stück nicht abbilden; aber er ver- 
glich es mit der lebenden Borassus jflabellatus und diesem Vergleiche ver- 
dankte die fossile Pflanze auch ihren Namen. 

Da. es an einer treffenden Charakteristik dieser Reste mangelte, so 
wurden die an versehiedenen Orten wiedergefundenen Fragmente auch unter 
den verschiedensten Namen in die Literatur eingeführt. So erwáhnt sie Graf 
C. STERNBERG (I. c.) als Flabellarta raphifolia; F. UNGER (Il. c.) beschreibt 
sie unter dem Namen Flabellarita maxima und F. major. Das bei Radoboj 
gefundene Blatt, welches in beiden Abdrücken erhalten wurde, bezeichnet 
UNGER als das grösste bishner bekannt gewordene Fragment, aber trotzdem 
es seiner eigenen Aussage nach mit der lebenden Sabal umbraculifera die 
grósste Aehnlichkeit bot, benützte er dennoch nicht die Gelegenheit, den 
Genusnamen des fossilen Blattes umzuándern. Es war wieder 0. HEER s 
Verdienst, die bis dahin bekannt gewordenen Daten kritisceh zu sichten und 
die Merkmale der fossilen Pflanze sicher zu begründen. Seiner Ansicht nach 
gehőren die Blütter v. SCHLOTHEI M"8, STERNBERG "8, A. BRONGNIART S (Il. c.), Pal- 
macites Lamanonis, UNGERs Flabcllarten, MassaLowxcoss (Il. e.) Flabellaria 
Parlatorti und F. gigantum zu einem und demselben Typus, den wir jetzt 
unter dem Namen Sabal major kennen. 

Die Blátter von Sabal major sind gewöhnlich grosse Fácher, die Blatt- 
lamina ist ursprúnglich ganz und nur am Rande in einzelne Schnitte ge- 
theillt, aber mit fortscehreitendem Alter gehen die Schnitte immer tiefer 
hinein und abwárts zu und machen das Blatt sehliesslich zu einem strahlig 
gefiederten. Die einzelnen Strahlen sind so stark gefaltet, dass an ihrer 
unteren Fláche eine scharf hervortretende Kante entsteht, der dann an der 
entgegengesetzten Seite eine rinnenartige Vertiefung entspricht. Die Strahlen 
lassen gewohnlich 12—14 schwache Gefássbündel erkennen und zwischen 
je zwei derselben verlaufen dicht aneinander gerüeckt noch 4—5 ausser- 
gewöhmnlich feine Nerven. An unserem Exemplare aus dem Marosthale sind 
infolge der Grobkörnigkeit des Gesteines die (Gefüssbündel nicht erkennbar, 
trotzdem aber stimmt das Blatt in allen übrigen Kennzeichen überein. 

[102] 


SABAL MAJOR UNG. SP. 301 


Die Zabhl der Strahlen ist von der Grösse des Blattes abhingig, HEER 
zühlte an seimem Exemplar von Lausanne, welches er auf Taf. XXXV seines 
citirten Werkes abbildete und welches er als das vollstándigste, bisher 
gefundene fossile Palmenblatt anspricht, 40, mit dem Endstrahl zusammen 
41 ; ich finde auf meinem siebenbürgisehen Exemplare 60, respective 61. 

Der Blattstiel ist unbedornt, an seiner oberen Flüche eben, aber seine 
Mitte durchzieht eine stumpfe Löngskante ; seine untere Fláche ist gewölbt. 
Der Mittelnerv des Blattes, die sogenannte hhachis dringt tief in die Blatt- 
flache ein ; am tiefsten auf der Unterseite derselben, wo er sich gleichmássig 
versehmülert und endlich als feine Linie zum Endstrahl verláutft. Auf der 
Oberfláche endigt die Rhachis stumpf. Ein eigenthümlieher Zufall ist es, 
dass die meisten bis jetzt gefundenén fossilen Reste die untere Fláche des 
Blattes aufweisen, sowie auch unser Exemplar und ist die Zahl jener gering, 
die uns die Oberfláche des Blattes bewahrten. 

Es sind dies folgende : 

Paláontographica, Bd. VIII., Tab. XXI., fig. 1. 

Lesguereux, The Tertiary Flora, Tab. XIII. fig. 1 und 

P-Briedrieli (e) oab 14 Meet b. 

AIV die im bisherigen angeführten Kennzeichen finden sich an der 
auf den Antillen heimischen Sabal umbraculifera MaARr. wieder und sind 
überhaupt die 7 Arten dieses Genus auf der westlichen Hemispháre von 
Venezuela bis zu den Antillen und den südöstliehen Staaten Nordamerika s 
verbreitet. Ihre nördliche Grenze füllt beiláufig auf den 35-ten; ihre süd- 
liche aber auf den 30-ten Grad. 

Die Cultur hat diese Palme ebenfalls nach Europa gebracht und kann 
sie sich auf der ihr jetzt fremden Erde auch ungewohnten klimatischen 
Verháltnissen anpassen. So berichtet V. Rrcasonr (Bull. d. KR. S0c. Tosc. 
Vorticultura, V. 1880. pag. 362," dass die am Monte Argentale in Toscana 
kultivirte Sabal umbraculifera im Freien ohne jeden Schutz das Wárme- 
minimum von —7?" im Winter 1879—80 ertrug." 

Abgesehen von zabhlreichen fossilen Blattfíragmenten dieser interessan- 
ten Palme kennen wir kaum andere Theile von ihr. R. LupwuiG (I. c. pag. 86., 
tab. XXI., fig. 3) beschreibt aus der Blátterkohle von Salzhausen einen 
Blütenstand, der nach C. v. ETTINGSHAUSEN (Sitzber. d. k. Akad. d. Wiss. 
Bd. LVII. Abth. 1., S. 823) hieher gehőren kann; Corra"s (Dendrolithen, 
p. 52., Taf. X., fig. 1—3) als Perfossus angularis beschriebenen Stamm- 
fragmente aus dem tertiüren Sandstein von Altsattel in Böhmen gehőrten 
nach A. ScHENK (A. EnGLERs Bot. Jahrb. etc. Bel. III. pag. 484—5) zu 
Sabal; sehliesslieh erwáhnt A. ANDRREAR (I. c.), dass die Braunkohle von 


- Bot. Jahresber. Bd. VIII. 2. pag. 341. 
[103] 


302 M. STAUB: SABAL MAJOR UNG. SP. 


Lobsann im Elsass theils aus Coniferenbolz, theils aber, und dies ist die 
sogenannte rNadelkohles , rein aus Palmenfasern besteht. 

Wie aus der Literatur ersichtlich ist, war diese Palme im europáischen 
Tertiár weit verbreitet, den wir kennen sie schon aus dem mittleren Hocan 
und sie erhielt sich bis zum oberen Miocán. Aus Ungarn kennt man sie ausser 
von Radoboj (Kroatien) noch von Dorogh (Comitat Esztergom) und Máriafalva 
(Comitat Vas). Letztere Blátter wurden von D. Srug bestimmt und konnten 
dieselben aussergewöhnlich grosse Fácher gewesen sein, denn obwohl ihnen 
die hhachis fehlt, zeigen sie ungewohnliche Grössenmaasse; gehört aber 
unser Blatt aus dem Marosthale thatsáchlieh dem Neocom zugehőrigen Kar- 
pathensandsteine an, so wird der geologische Verbreitungsbezirk von Sabal 
major Ung. sp. durch diesen interessaníten Fund bedeutend erweitert. So 
viel steht vorláufig fest, dass das in Nagyenyed aufbewahrte Original- 
Exemplar das grösste ist, denn verglichen mit dem von HEER beschrie- 
benen Schweizer Blatt, übertrifft es dasselbe in jeder Beziehung. 

Auch in der Tertiárflora Nordamerika"s kommt diese Palme vor; wenig- 
stens behauptet P. FRIxopRIcH (1. c.), dass die von LESOUERRUX (Il. c.) unter 
Fig. 1 und 2 abgebildeten heste seiner Flabe llarta cocentca von Fig. 3 zu tren- 
nen und mit UNGER s Art zu vereinigen sind. 


Die Verbreitung von Sabal major Ung. sp. 
Oberes Miocán : Val d Arno, Sinigaglia. 
Mittleres  Miocán: Montebamboli. — Moskenberg bei Leoben. — 
Máriafalva (Com. Vas), Radoboj. 


Unteres Miocán : Kutschlin. — Lausanne, Mt. Calvaire. 
Oberes Oligocön : Rott, Salzhausen, Kaltennordheim. — Armissan. — 


tchvue (Merlet, Villars). — Priesen. 
Mittleres Oligocán: Lobsann. — Chiavone. — Marseille. (Kalk- 
mergel). 


Unteres Oligocán: Aix, Massale. — Műnzenberg, Schortau, Stedten, 
Háring. — Marosthal (?) 

Mittleres Kocán : Insel Sheppey. — Dorogh (Com. Esztergom). 

Amerika: Black Buttes erste (Gruppe). 


(1041 


F. SCHAFARZIK : STEINSALZKRYSTALLE. 303 


STEINSALZKRYSTALLE VON VIZAKNA. 


(Vorgelegt in der Fachsitzung am 6. Mürz 1889..) 


Es ist bekannt, dass an Steinsalz-Krystallen ausser dem Würfel mit- 
unter noch die Formen O und c002 beobachtet wurden. S0 fand man Oetaé- 
der im Karnallit zu Stassfurt ; 00000, 0 und c002 dagegen in Hallstadt und 
Kalusz. In Ungarn dagegen, wo wir doch eine stattliche Reihe von Steinsalz- 
bergwerken besitzen, wurde bisher blos von Prof Dr. Axrosx Kocn (Orv. 
term. Értesítő, Kolozsvár 1884, pag. 298) die Beobachtung gemacht, dass 
auf den Steinsalzwürfeln von Marosujvár untergeordnet noch 0-Fláchen 
anzutreffen sind. Um so überraschender war es, als vor einigen Wochen 
Herr Grubenchef AMAND KREMNITZKY dem k. ung. geologischen Institute von 
Vizakna (Salzburg) derartige Steinsalz-Krystallstufen einsandte, auf wel- 
chen in Combination mit dem Würfel noch die Fláchen eines flachen Tetra- 
kishexaéders zu beobachten sind. 

Auf grauem, grobkörnigem Steinsalz aufgewachsen, kommen nümlich 
grosse, 10—20 Cm. Kantenlánge besitzende wasserhelle Steinsalzkrystalle 
vor, deren Kanten durch die Fláchen von c002 abgestumpft sind. Dieselbe 
Combination wiederholt sich mit mehr oder weniger deutlichen Flichen an 
mehreren Stufen. . 

Die eingesendeten Krystalle sind ferner ihrer zahlreichen Hohlráume 
wegen nicht uninteressant, die sámmtlich die negative Form des Würfels 
aufweisen und mehr als zur Hülfte mit Salzwasser gefüllt sind, wáhrend den 
übrigen kleineren Theil eine bewegliche Libelle einnimmt. 

Da sich an allen Localitáten (Hall, Kalusz und Stassfurt), wo die er- 
wáhnten Combinationen beobachtet wurden, in Salz mehr oder weniger 
Kalium-Spuren vorfinden, tauchte auch in unserem Falle die Frage aut, ob 
die Steinsalzkrystalle in Vizakna nicht ebenfalls kaliumháltig seien? Die 
chemische Untersuchung, die Herr Instituts-Chemiker ALEXANDER KALF- 
CSINSZKY durchführte, ergab jedoch ein negatives Resultat, da sich ausser 
Calcium und Schwefelsüure, sowie ganz geringen Magnesia-Mengen, von 
Kalium auch nicht eine Spur vorfand. 

Dr. FRANZ SCHAFARZIK, 


[10] 


304 LITÉRATUR. 


LITERATUR. 


(20.) E. PERGENxs: Note préliminaire sur les bryozoaires fossiles des envi- 
rons de Kolosvár. (Extrait du Bulletin des séances de la Société royale 
Malacologigue de Belgigue. Tome XXII. 1887.) 


In einer kurzen Einleitung erwühnt Verfasser die Resultate, welche bis jetzt 
inbetreff der Untersuchungen der Bryozoen aus den eocánen Schichten der Um- 
gebung von Klausenburg gewonnen wurden, geht dann in eine kurze Charakte- 
ristik der einzelnen Schichten nach den Angaben von Koch über und führt zuletzt 
in einer Tabelle die von ihm aus der in Rede stehenden Schichten gefundenen 
Formen an in Verbindung mit denselben Formen von einigen ihnen zunüchst 
stehenden anderen Lokalitáten, wie auch iíihr Vorkommen in den verschie- 
denen Ablagerungen der tertiüren Zeit, der oberen Kreide und ihr Auftreten noch 
heutzutage. Í 

(Man s. 5. 273 (183) d. ung. Textes unter [1.]) AUGUST FRANZENAU. 


(21.) D. FErix NEMEs: Palzontologiai tanulmányok Erdély tertizerjéről. 
(Orvos-természettudományi Értesítő, 1888. Term. tud. sz. Kolozsvár. 
p. 161.) Palzzxontologisehe Studien über das siebenbürgiseche Tertizer. (Aus 
den Auszügen und Uebersetzungen des Orvos-természettudományi Érte- 
sítő, 1888. Term. tud. sz. Kolozsvár. p. 217. Mit einer Tafel.) 


Der erste Theil des Artikels umfasst die paleontologischen Verhültnisse des 
Czereczeler Scehliers, der zweite bespricht die Fauna der Koroder Schichten. 

Was erstere Lokalitüt betrifft, so liegt diese im Thale der Fehér-Körös im 
westlichen Theil des Hunyader Csetrás-Gebirgszuges, inmitten eruptiver Gebilde, 
als Scholle sedimentürer Gesteine, deren Schichten aus blüulichgrauem Tegel ge- 
bildet sind. Ausser Pflanzenresten wurden Molluskenreste und eine ziemlich reich- 
haltige Foraminiferen-Fauna gefunden. 

Die angeführten Reste sind folgende: (Man vel. 5. 275 (185) d. ung. Textes 
unter [1.] 

Ausserdem kommen viele kleine Schneckengehüuse vor, ein Stück von 
Dentalina entalis Lin., Fragmente von Kechinidenstacheln und Krebsscheeren. 

Nach Verf. würde die sedimentüre Scholle von Czereczel zufolge der daraus 
gewonnenen Fauna den Sehlier der ersten Mediterran-Stufe reprüsentiren. 

Von den erwühnten Formen werden fünf für neue gehalten, diese sind be- 
sehrieben und abgebildet, zu der einen jedoch, der Triloculina retortioris muss 
bemerkt werden, dass sie die Articulina sulcata Rss. ist. (Denkschriften der kais. 
Akademie der Wissenschaften. Wien. Bd. I, p. 383 ; Taf. 49, Fig. 13—17.) 

Im zweiten Theile sind die Resultate der Untersuchungen über die Koroder 
Schichten und ihre Verbreitung erwühnt, worauf die Faune der Koroder Schichten 
aus der Umgebung von Klausenburg angeführt ist und durch Verfasser mit acht 
aus diegsen Schichten noch nicht angeführten Arten ergünzt wird. Selbe sind fol- 
gende : (Man vel. S. 276 (186) des ung. Textes unter [1.]) AuG. FRANZENAU. 

[106] 


TITERATUL[:. 305 


(22.) D. PELIx NEMEs : Újabb adatok a bujturi mediterrán rétegek fauná- 
jának ismeretéhez. (Orvos-természettudományi Értesítő 1888, Kolozsvár. 
Term. tud. sz. p. 19.) — Neuere Beitrüge zur Kenntniss der Fauna der 
mediterranen Schichten von Bujtur. (Aus den Auszügen und Ueber- 
setzungen des Orvos-természettudományi Értesítő, 1888. Kolozsvár. 
Term. tud. sz. p. 119.) 


Nach der Beschreibung der Lage des Petrefakten- Fundortes von Bujtur wird 
hervorgehoben, dass die meisten Versteinerungen nicht in dem dortigen Mergel an- 
zutreflen sind, wie dies Hauer und Stache angeben, sondern in dem unter diesem 
liegenden mit Sand gemengten, elimmerigen, dunkelblauen Tegel. Verfasser fünrt 
dann die organischen Reste der Lokalitát in einer Tabelle vor, anch die Literatur- 
angaben berücksichtigend, übergeht aber einige der hauptsáchlichsten derselben. 
Wir wollen als Beispiele nur erwáhnen, dass die von diesem Fundort beschriebene 
Triloculina angulata KARRER s (Sitzb. der k. Akad. der Wiss., Wien 1867. 55. Band, 
I. Abth., p. 359 ; Taf. II, Fig. 6), ausserdem die von Haravárs angeführten ( Föld- 
tani Közlöny 1881, 11. Band, p. 425) Conus Brezine R. Hcern. £ Ang., C. Hnzes- 
feldensis R. Hcern. £ Ang., C. Vindobonensis Partsch, C. Mariz R. Hcern. k Ang., 
wie auch die Formen, welche derselbe Autor aufzühlt, in der Tabelle, welche als 
Ergönzung zu R. HoERNEs und Awsrsaxrgs Werk in den Verh. d. k. k. geol. Reichs- 
anstalt 16. Band auf p. 154——157 dienen soll, unerwüáhnt blieben. öSchon diese Daten 
zeigen, dass die Tabelle des Verfassers bei weitem nicht vollstándig ist, wie er dies 
am Ende seiner Abhandlung hervorhebt und dass bei Bujtur eine weit grössere 
als aus 360 Arten bestehende Fauna, wie dies von ihm konstatirt wurde, sich be- 
findet. 

Zuletzt hátten wir noch einiges zu jenem Satze des Verfassers zu bemerken, der 
aus dem ungarischen Texte übersetzt, folgend lautet : cleh war so glückliech, eines- 
theils in dem durch mich gesammelten, anderntheils in dem Material des Museums 
solche Formen zu bestimmen, welche jetzt weder in Lapugy, noch in anderen 
siebenbürgischen Lokalitáten in den oberen mediterranen Schichten angetroffen 
wurdens und führt hier Ostrea digitalina Brocc. an, welche doch durch STUR sowohl 
von Lapugy, als auch von Bujtur aufgezühlt wird. (Jahrb. d. k. k. geol. Reichs- 
anstalt. XIII. Bd., 1863), oder aber Pecten Besseri Andr., welche erst neuerdings 
durch Kocn von der siebenbürgischen Localitüt. Felső-Orbó angeführt ist. (Orvos- 
term. Értesítő. 1887. Kolozsvár. Term. tud. sz.) ; eben demselben Schicksal verfüllt 
auch Pecten Leythajanus Partsch, oder Nucula nucleus Lin., welche wieder 
Hanavárs (Földtani Közlöny, VI. Bd., p. 233) von Lapugy beschrieb u. s. w., so 
dass beinahe sámmtliche durch Verfasser für die tertigere Fauna Siebenbürgens als 
neu benannte Formen von anderen Autoren schon aus einer oder anderen zur 
II. Mediterran-Stufe gehörenden Lokalitát konstatirt wurden. AuGusTr FRANZENAU. 


(23.) HERpPeY KÁRony: A felső-orbói Lajta-mészről. Der Leitha-Kalk von 
Felső-Orbó. (Orvos -természettudományi Értesítő, 1888. Kolozsvár. Term. 
tud. sz. p. 197.) (Ungariseb. 

Die grösste Bucht des tertigeren Meeres, welches den siebenbürgischen 

Leitha-Kalkzug bildete, war nach Verfasser die Felső-Örbóőer. Er schützt ihre 


Földtani Közlöny. XIX. köt. 1889 [107] ; 20 


306 LITERATUR. 


Breite auf zwei, ihre Lünge auf drei Kilometer. In diesem stillen, sehlammigen 
oder sandigen Becken konnten die vielen Formen der hauptsüáchlich an den Ufern 
lebenden Echiniden sich entwickeln, welche, die Niveaus betrachtet, folgender- 
massen gruppirt sind: im oberen die grossen Clypeaster-Arten, im mittleren die 
schizasterartigen, im unteren die mannigfaltigen Formen der kleineren Clypeastern. 
AUGUST FRANZENAU. 


(24.) A. Scaminr: Mineralogische Mittheilungen. (Természetrajzi Füzetek. 
XI. 1887. p. 193—202 und Ztsehft. für Kryst. XIV. 1888. p. 573—582.) 


Claudetitkrystalle von Szomolnuk. Bis unlüngst hat man das Arsen- und 
Antimontrioxyd als ein auffallendes Beispiel der Isodimorphie angeführt. Ím Jahre 
1887 wies Des Cloizeaux nach, dass die bisher für rhombisch gehaltenen Krystalle 
des Uaudetit (As, 0,) dem monoklinen System angehören. Der Verf. unterzog die 
Szomolnoker Claudetit-Krystalle" einer eingehenden krystallisehen und optisehen 
Untersuchung. Die Krystalle sind wasserhell oder blassgelb, grösstentheils sehr 
klein uud papierdünn; die grösseren sind bandühnlich, kaum dicker als 0-3 Mm. 
Die geometrische Symmetrie und optisehen Kigenschaften sind nicht aufiallend 
verschieden von dem rhombischen System. Die Krystüllehen sind dünn, tafelförmig 
nach b.(010).coRoco (entsprechend der früheren b.(010).-oRoco Fliche), in dieser 
Richtung ist eine ausgezeichnete Spaltbarkeit vorhanden. In einer hichtung i8t 
auf den Lamellen eine sehr feine Streifung wahrnehmbar, diese ist zugleich die 
Vertikalaxe, von weleher die eine Elastizitüts-Axe um circa 67? vorwürts geneigt 
ist. Nach dieser Orientirung sind die beobachteten Formen: a.(100).co-Rocc; 
b.(010).coRoo;  d.(101)—Roco;  9.(101).Roo;  p.(110).coP;  "r.(120).sog2; 
8.(130).0o83 ;  "t.(1.10.0).ooR105" Y-(014).Rsos  B.(021).2Ros;! 0.(444)— PB; 
g.(111).P. Die mit " bezeichneten sind neu. Zwillinge sind hüufig nach der Fliche 
a.(100).coRoo. Die krystallographischen Elemente und Grundwerthe, sowie aut 
die neuen Formen bezügliehen Messungen sind auf Seite 276 (186) unter [2] des 
ungarischen heferates zu finden. 

Die optische Axen-Ebene ist parallel der Flüiche b.(010).ocoRoc; die Axe 
der kleinsten optischen Hlastizitüt liegt im stumpfen £ Winkel; ihre Neigung zur 
vertikalen Axe bei Na-Licht : 

59 26" (3-16") gemessen an 4 Zwillingen, 
57 2" (43-58) gemessen an 3 einfachen Krystallen. 

An einer zur ersten Mittellinie normalen Platte wurde in Methylenjodid 
gemessen : 

j 2 Ha — 65? 21" (-- 3") 8 Messungen, Na-Licht 222 C. 
— 669 14/ (4 6") 4 Messungen, Li-Linie 25"5" C. 

Dispersion der Axen c: — v; der opt. Charakter positiv. Die zur zweiten 
Mittellinie verticale Platte ergab bei Na Licht 2 Ho — 103? appr. 

Verfasser rechnet aus Groth"s Grundmessungen die Elemente der Freiberger 
Krystalle aus, und stellt die vormals für rhombisch gehaltenen Formen auf das 
monokline System bezogen zusammen. 


" Vergil. Földtani Közlöny, X.VIII.. 1888. p. 49—51 und 332. 
[108] 


LITERATUR. 307 


In denselben Mittheilungen beschreibt Verfasser noch einen Arsenopyrit 
von Serbien und den Beaumontit von Schweden. KAnL ZIMÁNYI. 


(25). G. MARKkA : Goldfunde in Ungarn. (Oester. Zeitschr. f. Berg- u. Hütten- 
wessen. 34. Jhrg. 1886. S. 105—106). 


Gegenüber den wiederholt auftauchenden Gerüchten, dass in Südungarn 
noch massenhaft Gold zu gewinnen sei, sieht sich Verf. als gewesener Bergbau- 
beamter dieser Gegend, veranlasst, mit seinen langjáhrigen Erfahrungen vor die 
Oetffentlichkeit zu treten. In Südungarn bildet der Syenit (Cottars Banatit) ein 
müchtiges Gebirgsglied, welches in vielen Localitáüten Freigold auf Göngen und 
vererzt in eingesprengten, auch in dünnen Schnürchen gangförmig auftretenden 
Kiesen enthált. Der Vert. lásst das Gold dieser Gnge aus der Zerstörung oder Um- 
vildung des Sehwefelkieses von der Erdoberfláche an, entstehen und meint deshalb 
auch, dass die Freigoldführung keine sehr grosse Teufe erreichen mag. Von diesen 
Goldgüángen verdienen aber nur drei auf Kraku ku Aner und einer auf Pojana 
Vorvisz-Ogaszu Buzarin Beachtung. Der Goldgehalt sámmtlicher Gönge ist sehr 
wechselnd und kommen auch Concentrationen mit kurzer Erstreckung vor, aus 
den sich bis 630 Gr. Gold in beiláufig 50 T. Ausbringung errechnen, wogegen auf 
viele Meter im Streichen wie Verfláchen Halte von sehr weit unter 4 Gr. Gold pro 
Tonne sich ergeben und mithin auf sehr betráchtlicehe Erstreckung der Gang 
unbauwürdig erscheint. Würe genügend Wasser in der Náhe, so würde bei kleiner 
Regie ein müssiger Betrieb auf dem Hauptgange unbedingt rentabel sein. 

Der Syenit führt auch noch in vielen anderen Revieren Gold auf Fáhrten 
und schwachen Göüngen, so bei Vaskő-Moravicza, welehem Umstande es zuzu- 
sehreiben ist, dass ím 6 Bereiche des Banatites sümmtliche fliessende Wüsser in 
ihrem Schotter und Sand Spuren von Gold führen, was vielseitig schon Ausbeute- 
versuche herbeiführte. 

cAls goldproducirend ist weiters Oravicza sehr vortheilhaft bekannt. Im 
Goldsechurfgebirge bricht zwischen krystallinisehem Schiefer und Kalk oder Gra- 
nat nicht weit ab vom Eruptivgestein eine viele Meter máchtige erweichte Masse 
aller dieser Gesteine ein, in der Freigold in gewinnbringender Menge vorkömmt. 
Auch hier scheint das Gold aus dem Schwefelkies des zersetzten Glimmersehiefers 
herzurúhren, zum mindesten lásst der in unmittelbarer Nöhe der Contactmasse 
und der s. g. cGangart, noch im unveránderten Schiefer anstehende Kies nach 
dem Kösten und Pochen im Seihertrog Gold sehen. Gegenwörtig ist dieser (Gold- 
bergbau im Rückgang, aber noch vor 15 Jahren war hier der ertragreichste Gold- 
bergbau in Südungarn, der wáhrend der Zeit seines etwa 40-jáhrigen Bestandes 
die erhebliche Menge von circa 300 Kg. reinen Goldes zur Binlösung brachte. 

BeiOravicza aufder Tilfa, so im Zwölf-Apostel-Grubenfeld hat Verf. im milden, 
zersetzten Magneteisenstein und dessen granatführendem Nebengestein in reich- 
licherer Menge als anderwárts, Gold gefunden, aber es kam hier immer nur als 
spitze, feine Nadeln zum Vorschein. 

Verf. erwáhnt noch, dass von Seite des Staates in den fünfziger Jahren eine 
eigene Commission zur Untersuchung der goldführenden Schotter- und Sandmas- 
sen der Nera und Karas in Südungarn und des Banatites ausgesendet wurde ; aber 

[109] z 90 


308 LITERATUR. 


dieselbe führte zu keinem practischen Resultate; dem Referenten aber fállt és 
auf, dass dem Verf. nichts von jenen interessanten Goldfunden bekannt ist, 
die A. MAxax in seiner cUeber die Aufbereitung der Erze im trockenen Wege etc. 
Budapest 18879 betitelten Hefte erwáhnt. Maxax erwáhnt dort, dass vor dem 
Jahre 1848 den sich in Südungarn aufhaltenden Zigeunern das Goldwaschen zur 
Verpflichtung gemacht wurde. Das gewonnene Gold brachten sie nach Oravicza 
zur Einlösung, darunter manchmal 4 und auch mehr Dukaten schwere Goldkör- 
ner, ja in den Jahren 1832—1836 machten zwei Funde besonderes Aufsehen. Der 
eine whog 80 Dukaten und gelangte nach Wien, der andere 50 Dukaten und wird 
gegenwürtig im ung. Nationalmuseum aufbewahrt mit der Bezeichnung, dass er 
von Oravicza dorthin gelangt sei. Maxax behauptet es für gewiss, dass dieses Gold- 
stück in dem Ministhale gefunden wurde. 

Der Verf. glaubt schliesslieh den Beweis erbracht zu haben, dass die Behaup- 
tung, das Gold sei in Südungarn erst jetet entdeckt worden, nicht stichháltig sei, 
und meint, dass selbst mit mássig grossem Capital dort ein rentabler Bergbau zu 
schaffen sei. Ú 3 


(26). Dr. WirHELnm HANKÓ: Chemische Analyse der kalten Salzguellen 
von Csonthegy. (Naturwiss. Abhandlungen herausg. v. der ung. Akad. d. 
Wissensch. V. Band, p. 21. (Ungarisch! ; Math. u. Naturwiss. Ber. aus 
Ungarn V. B. p. 120. (Deutsch. ) 


Csonthegy liegt eine halbe Stunde von Klausenburg entfernt, an dem rechten 
Ufer der Szamos. 

Die chemische Zusammensetzung der Korniss- und der Eszterházy-Ouelle 
bezogen auf 1000 Gewichtstheile Wasser, vgl. m. S. 272 (189) des ungarischen 
Textes unter [1] 

Die Temperatur des Wassers — 18:5? C. Sein Geschmack ist schwach salzig 
bitterlich. Die Onelle gibt innerhalb 24 Stunden ec. 3000 Liter Wasser. ize 


(27). Dr. WicHELm HANKÓ : Chemische Analyse des kalten sauren Mineral- 
wassers von Bodok. (Naturwiss. Abhandlungen, herausg. v. d. ung. Akad. 
d. Wissensch. V. Band, p. 250. (Ungarisch.] ) 


Die Gemeinde Bodok liegt im Comitate .Háromszékv. Das Wasser ist kry- 
stallklar und geruchlos. 

Die chemische Zusammensetzung des Sauerwassers und des Badewassers 
bezogen auf 1000 Gewichtstheile vgl. m. auf 5. 280 (190) des ungarischen Textes 
unter [1]. Freie Kohlensüure — 340450 resp. 30538; spec. Gew. — 1"004607 
resp. 1700313, IRSVSI 


(28). Dr. BÉLA LENGYEL: Analysen von Mineralwássern (Naturwiss. Abhandl. 
Herausg. v. d. ung. Akad. d. Wissensech. V. Band, p. 180. / Ungariseh.! ) 
In dieser Abhandlung sind die Endresultate der chemischen Analysen der 


im Herkulesbade bei Mehadia befindlichen Szapáry-, Elisabeth- ( Erzsébet)-, Lud- 
(1107 


SITZUNGSBERICHTE 309 


wigs- (Lajos)- und Herkules-Ouellen, ferner des Wassers des artesischen Brun- 
nens beim Felixbade in Grosswardein bezogen auf 1000, bei letzterem auf 10,000 
Gewichts-Thl. Wasser. 

Man vel. diesbezüglich [1, 2, 3, 4] auf 5. 281—2 (191—2) des ungarischen 
Textes. 

Szapáryguelle Elisabethguelle Ludwigsguelle Herkulesguelle . 
Specifisches Gewicht 
ber 19" CG. : 100478 100449 bei 209 C.: 100244. 100222 

Temperatur 48,09" C. 94297C. 4769" C.  Veránderlich 


Im Wasser des artesischen Brunnens vom Felixbade bei Nagyvárad finden 
sich Baryum, Lithium und Sehwefelwasserstoff in Spuren vor. Die Temperatur 
ist veránderlich. : Ket. 


(29). Aug. W. SCHERFEL: Analyse der Badányi-Ouelle bei Szepestótfalu ( Wind- 
schendorf). (Math. u. Naturwissensch. Abhandl. herausg. v. d. ung. Akad. 
d. Wissensch. V. Band, p. 230. ( Ungarisch.)]) 


Das Wasser ist farblos und klar mit eigenartigem an Schwefelwasserstoff 
erinnerndem Geruch. Der Geschmack ist stark kohlensáuerlich, eisenartig erfri- 
schend. 

Die chemisehe Analyse bezogen auf 10,000 Gewichts-Thl. Wasser befindet 
sich auf S. 282 (192) des ungar. Textes unter [5]. 

Dass Wasser enthált 0-32775 organ. Stoffe, foerner Kohlenoxysulphidgas in 
kleiner Menge und ist ein kohlensáurereiches Hisenwasser. KS 


BERICHTE 
ÜBER DIE SITZUNGEN DER UNGARISOHEN GEOLOGISOHEN GESELLSOCHAFT, 


III. FACHSITZUNG AM 8. MAI 1889. 


Vorsitzendér : Prof. Dr. J. v. SzaBó. 

Nachdem der Vorsitzende mit warmen Worten des verstorbenen gründenden 
Mitgliedes, Titularbischof Hyacrxr Róvax gedachte und KaáRr MáRxus, Ingenieur 
in Budapest zur Wahl zum ordentlichen Mitgliede vorgeschlagen wurde, eröffnete 
die Reihe der Vortráge 

ALEx. KALEcsINszgY mit seinen cMittheilungen aus dem chemischen Labo- 
ratorium der kgl. ung. geol. Anstalts. Der Vortragende theilte die von ihm aus- 
geführten Analysen der Kohle von Munkács; der als Baumaterial verwendeten 
Kalksteine von Ó-Nádas, Bácstorok und Varasd mit ; ferner jene folgender Mine- 
ralien : Biharit, Pharmacosiderit, in weleh" letzterem er Thallium entdeckte; 
schliesslich des so seltenen Helvit von Kapikbánya. Dr. ALEx. ScHmipr macht bezüg- 
lich der chemischen Zusammensetzung des zuletzt erwváhnten Minerales interessante 
Bemerkungen. 

[111] 


310 AMTLICHE MITTHEILUNGEN. 


Dr. Th. SzovragGn theilt seine Beobachtungen mit, die er im Sommer des 
Jahres 1888 bei Gelegenheit seiner cgeologisehen Aufnahmen in der Umgebung 
von Nagy-Károly, Ér-Endréd, Margita und Szalárd machte, besonders die hydro- 
graphischen Verhültnisse berücksichtigend und die Bedeutung des Asphaltlagers 
von F.-Derna besprechend. Ueber letzteres fügt auch der Vorsitzende Mitthei- 
lungen hinzu ; sowie auch Jon. BöcgkH und L. Lóczy über das alte Flussbett der Ér 
interessante Bemerkungen machen. 

Dr. M. Srave legt aus der phytopalgeontologisehen Sammlung der kel. ung. 
geol. Anstalt eine kleine Serie von Pflanzen vor, die aus der dem Rothliegenden 
zugezühlten Kalkbank aus der Umgebung von Krakau herrühren und in F. Rcemer s 
Geologie von Obersehlesien von A. Schenk besehrieben wurden, aber trotz ihres 
Interesses in der allgemeinen phytopalüáontologisehen Literatur keine Beachtung 
fanden. In der Sammlung findet sich auch der Rest eines Calamiten-Stengels vor, 
der in der Aufzáhlung Rcemer fehlt. 

Dr. M. Sraug legt ferner aus dem diluvialen Kalktuff von Almás (Komitat 
Komárom) zwei Blütter vor, welche Populus alba L. var. Bachofenmi Wierzb. und 
Acer Pseudoplatanus L. angehören und einigermassen die spürliche Kenntniss 
der ungarlándischen Diluvialflora erweitern. 

Sehliesslieh legt Dr. Th. SzorragH die Sendung des Correspondenten 
J. LUNAcsEK in Felső-Esztergály (Comitat Nógrád) vor, welche Gesteine, Haizáhne 
und práhistorische Gegenstánde enthült. 


In der der Fachsitzung folgenden Sitzung des Ausschusses wurde nach Er- 
ledigung der laufenden internen Angelegenheiten das vom Direktorat des bosnisch- 
herzegovinischen Museums angebotene Tauschverhültniss angenommen. 

Das mathematische und naturwissenschaftliche Comité der ungarischen 
Akademie der Wissenschaften stellte der Erdbeben-Commission unserer Gesell- 
schaft 200 fl. ö. W. zur Verfügung. 


ÁMTLICHE MITTHEILUNGEN AUS DER KGL. UNG. 
GEOLOGISUHEN ANSTALT. 


Fersonalnaechrichten. Infolge der Pensionirung des Sectionsgeologen I. Cl. 
JAKoB v. Maryasovszxy rückte laut Verordnung des hohen kel. ung. Ministeriums, 


his , ; ERGNTG AG 21843 
für Landwirthschatft, Industrie und Handel vom 5. Mai 1889, Zahl 1815 Dr. JULIUS 


XII. ? 

PerHő zum Sectionsgeologen I. CI. vor und wurde an dessen Stelle, d. i. zum 
Hectionsgeologen II. Cl. der bisherige Hilfsgeologe Junius Haravárs ernannt; 
infolge dieser IErnennung wurden Dr. WFRawsz SCHAFARZIK zum Hilfsgeologen 
I. und Dr. THEopDoR Posewirz zum Hilfsgeologen II. CI. befördert, wührend für 
die dadureh in Erledigung gekommene Stelle des Hilfsgeologen III. Classe 
Dr. THomas v. Szorraagn, der mehrjáhrige interne Mitarbeiter der Anstalt, ernannt 
wurde." 


: S0 sehr wir bedamern, dass unser geehrtes Mitelied und der langjührige 
eifrige Beamte der kgl. ung. Anstalt, Herr JAKOB v. MaryAsovszkY infolge seines 


[112 


AMTLICHE MITTHEILÜNGEN. 311 


Geschenke. ASspoR v. Sezmsey, der interne Mitarbeiter und Protector der 
Anstalt, vermehrte wieder durch zahlreiche Geschenke die Bibliothek, Karten- 
sammlung und das Museum. Wir erwáhnen hier besonders die werthvolle Karte 
von a(a. Vasseur et L. Carez: Carte Gécologigue Générale de la PFramces. Der 
berggeologisehen Sammlung überliess er eine Collection von ülteren Mineralien von 
Schemnitz und Felsőbánya. — Aus dem Nachlasse des verewigten Mitgliedes des 
ung. Landesabgeordnetenhauses und unvergessliehem und aufrichtigen Freundes 
der Anstalt, WICHELM ZsiGmownpy erhielt die Anstalt werthvolle Fachwerke und 
eine grosse Serie aus den Bohrproben gewonnener organischer Ueberreste. 
Luvpwia Lóczy, Prof. an der techniscehen Hochschule bereicherte die einer schö- 
nen Entwickelung entgegengehende Sammlung der urweltliehen Süugethiere mit 
einem Stosszahnfragment von flephas aus dem Bette der Theiss bei Szolnok. — 
Das Ungarische  National- Museum  überliess durch Vermittlung von JuLnrus 
Haravárs gefülligst eine Sammlung von altalluvialen Knochen und Záhnen (Sus, 
Cervus ete.), die bei der Aufgrabung eines prühistoriscehen Fundortes bei Német- 
Bogsán zu Tage befördert wurden. — Der Ingenieur Béra Zsicmonpy überliess 
jener Section unseres Museums, welche die Bohrproben der artesischen Brunnen 
enthült, die Bohrproben des artesisehen Brunnens des Bahnhofes von Szegedin. — 
Für die werthvollen Geschenke spricht die Direction auch hier ihren Dank aus. — 
Die Ordnung und Aufstellung der Sammlungen in den Localitáten des Ministerial- 
palais schreitet rasch vorwürts. 

Schliesslicb erwühnen wir, dass die Mitglieder der Anstalt in vielen Füllen, 
namentlich bei wasserrechtliehen Fragen, Kohlenschürfungen u. s. w. zur fach- 
lichen Meinungsabgabe herangezogen wurden und dass auch das chemische 
Laboratorium der Anstalt in mehreren Füllen in Anspruch genommen wurde. 

Programm der Lamdes- Detailaufnahmen der Mitglieder der kgl. ung. geolog. 
Amstalt für das Jahr 1889. Das hohe kel. ung. Ministeriums für Landwirth- 
schaft, Industrie und Handel acceptirte mit Erlass szis das von der Direction der 
kel. ung. Anstalt unterbreitete Programm der Landesaufnahmen für das laufende 
Jahr ; infolge dessen die Mitglieder der Anstalt in folgenden Sectionen und an 
folgenden ÖOrten in Function treten: 

Die nördliche oder I. Section unter Leitung des Directors JoHANN BöcKH : 
DerSectionsgeologe Dr. Jurrus PErnő, die Hilfsgeologen Dr. THxopog Poszwirz und 
Dr. THomas SzosxraGcH; der Professor der Budapester technischen Hochschule 
Lupwia Lóczy und der Hilfscustos des Klausenburger Museums, Dr. GEoRG 
PRimrcs. L. Lóczy wird im Com. Arad, entlang der Maros, in der Umgebung von 
Tótvárad seine dort begonnenen Aufnahmen beendigen ; Dr. J. Pérmő setzt seine 
im Vorjahre begonnenen Aufnahmen im Gebiete zwischen der scehwarzen und 


geführlichen körperlichen Leidens, welches er sich bei Gelegenheit seiner ümtlichen 
geologischen Landesaufnahmen zugezogen, sich gezwungen sah, sein Amt nieder- 
zulegen ; so begrüssen wir andererseits mit Freuden unsere geehrten Mitelieder, die 
auf der steilen und wenig Stufen zühlenden Rangsleiter der Anstalt befördert wurden 
und begrüssen mit Freuden das neue Miteglied des ausgezeiehneten Beamtenkörpers, 
der mit seinem Kifer und seiner Fachliebe der vaterlündiscehen Geologie viel Vortheil- 
haftes bieten wird. — STAUB. 


[113] 


54 b AUSSTELLUNG VON AMATFUR-PHOTOGRAPHIEN ZU BUDAPEST. 


weissen Körös fort; nördlich und nordöstliceh von ihm wird Dr. G. Pegrmics die 
Trachytmassen des zwischen den Comitaten Hunyad und Bihar sich hinziehenden 
Vlegyásza-Gebirges studiren und cartiren ; Dr. TH. SzorragH wird die Umgebung 
von Nagyvárad besonders in der Richtung von Élesd. aufnehmen ; endlich Dr. Ta. 
Posewrrz im Com. Mármaros die Umgebung des Zusammenflusses der schwarzen 
und weissen Theiss studieren. 

Die nördliche oder II. Section unter der Leitung des Chefgeologen LupwIia 
v. Rorn : Der Sectionsgeologe Jurrus Haravárs und der Hilfsgeologe Dr. FnaRz 
SCHAFARZIK. Alle drei werden im Comitate Krassó-Szörény geologische Detailauf- 
nahmen machen u. zw. L. v. Rorm in der Umgebung von Oravicza, J. HaALavárs, 
bei Dognácska-Vaskő und Dr. F. ScHAFARZIK bei Mehádia. 

Der Dir. J. BöcgH controlirt die Aufnahme und wird die ihm zur Verfü- 
gung bleibende Zeit zur geologischen Detailaufnahme des Gebietes zwischen Új- 
Moldova und der Donau verwenden. 

Der Bergrath ALEXANDER GesELr, der die berggeologische Aufnahme des 
Bergbaugebietes von Kremnitz beendigte, wird im laufenden Jahre das Studium 
und die Aufnahme des Bergbaugebietes von Nagybánya beginnen. 


AUSSTELLUNG VON AMATEUR-PHOTOGRAPHIEN ZU BUDAPEST. 


Die Budapester Section des ung. Karpaten- Vereines beabsichtigt im Laufe 
des nüchsten Winters eine Ausstellung der Arbeiten von Amateur-Photographen 
zu veranstalten, zu deren Theilnahme sámmtliche ungarlándische Amateure ach- 
tungsvoll eingeladen werden. Das Detailprogramm wird im Herbste erscheinen ; 
vorláufig erwühnen wir nur, dass der Zweck der Ausstellung ist : die photographi- 
schen Aufnahmen der ungarlündiscehen Amateure und durch dieselben besonders 
die merkwürdigeren und schöneren Landschaftsbilder, in geologischer, archüolo- 
gischer oder anderer Hinsicht interessante Details, die verschiedenen Volkstrach- 
ten, Büder, bemerkenswerthere Gebüude etc. in nach versehiedenen Methoden 
angefertigten Bildern, die zum Photographiren nothwendigen Apparate und Hilfs- 
mittel auszustellen ; ferner für die in Aussicht genommene permanente Ausstel- 
lung von Landschaftsbildern die geeigneten Bilder einzusammeln und den Kunst- 
sinn zu veredeln. 

Ausser den Amateur- Bildern wird auch eine wissenschaftliche Section gebil- 
det. Schön und gut ausgeführte Bilder werden prümiirt. 

Budapest am 15. Juni 1589. 

Das Organisations-Comité der Ausstellung : 


Dr. V. WARTHA, AT. KALECSINSZKY, 
Prof. a. d. techn. Hochschule Chemiker der kel. ung. geol. 
zu Budapest, als Prüses. Anstalt, als Secretür. 


Náhere Mittheilungen gibt der Secretür der Ausstellung (Budapest, Föld- 
mivelésügyi Miniszterium földsz. 4. sz.) 


[114] 


REN a összegjását ÉP" 


ngnszzzzztát máté I 
8 Cealagiszhe md petrolagiscbe 
(Jatte vongdusztafahi um tmachunn. 


, Földtani közlöny XIX.köt. 1889. 
D" SZÁDECZKY GYULA öldtani közlöny XIX.köt. 1889 


ót ) za JENONEN KTÖNÉTSÉS NA. - S 
JB AZT ZS NAK f5 üt E 
at / EESSZÉS é: Kö SAN I i 
3 VS REZZ ES szilvá 
St iz z 


A új e 

ER TESZ 3 / / 
vasi abozára ai f 

! Z / 

VEEÉNE EZ : 

fi Mu xy ) 

Ve As dal ae 


LENKE NED 4 
KÖ VA etes fra SÁS ÁNa  ÚZN NYAL At) 
, Szárhégyő ! 2 ; 

BLSZ Ner ) 

! ts / je 


juarzitos 


Rhyolith - sediment 


7 
Meat ( 
v v fs 
N 18 y ) 
[A 
ky ) ! 
NM 
§ a ; út 
1 / Vúgott h. MV 
So E; b 
a [1 efa 09 vi 
LA ; T Y 
) 


Nagy Harmadkori 
j Hratóhegy Tertiár: 


Orthoklas trachyt 
és ryolith 


JÁygesazsenb- sepyor6ejd -1101g 


[/ ] al h a b. 5 Ne és / 
IN po ko 4: E j / S iz ag KENT, § —— —- 


ú j h szgk 
NUÁNIM KSE 
MINNIKEKNLT TT 


A virag ) e. 
NN NLNEKYTI ; 


Pyroxen-trachyt 


) JIN Mk tözat áh. : Se MINO VÁNO 0 VA LN d 
a ]) Ah Vasny ML ul 4 det et É Tesi NI NI 
fi w 2 ha tpktg 5. j j ) BÖZS 1Bán 
Et § JG VÉSSE Hi Hg T ze 188 6 ES TSAK 
38 [/ 06 Rákoscsikf ú s Bél ri ( tés 
3 [/ "KK [ANN jve ME 
Él 141 ) ) EZ 
z ny. ptg 
Ji gunrzitos 
Sz ( guarzitis isch) 


ha 


J d 


[6 


JA  Holtóháza (az 
T ossz rellángyű 

sz BAr B 

ú NI Májusta, 


Xs 


74 70 


FOTOTANT KÖZLÖNY 


HAVI FOLYÓIRAT 


MAGYARORSZÁG FÖLDTANI, ÁSVÁNYTANI ÉS ÖSLÉNYTANI MEGISMERTETÉSÉRE 
S A FÖLDTANI ISMERETEK TERJESZTÉSÉRE. 


Megjelenik havonként két vagy három nagy nyolczadrét ívnyi tartalommal. A magyarhoni 
földtani társulat rendes tagjai 5 Írt évi dij fejében kapják. Előfizetési ára egész évre 5 frt. 


9—10. FÜZET. 


159, SZEPTEMBER—OKTOBER. 


ROMÁN FÖLDTANI KUTATÁSOK MAGYARORSZÁG 
HATÁRSZÉLÉN. 


INgKEY BÉLÁ-tól. 


(Előadatott az 1889. április 3-án tartott szakülésen.) 


Nincsen meg két éve annak, hogy Toura,! midőn a Balkán-félsziget 
földtani irodalmát összeállítja, arról panaszkodik, hogy Románia földtani 
viszonyairól alig ismerünk többet a semminél; és Suxss midőn az cAntlitz 
der Erde, első kötetét (1885) közrebocsátja, még oly kevés adat fölött ren- 
delkezik, hogy a Kárpátok keleti végének kanyarulatáról még nem képes 
világos képet vázolni.? Ma már tárgytalanokká váltak ezek a panaszok, mert 
most már az ország legnagyobb és legfontosabb részéről átnézetes földtani 
térkép magyarázó szöveggel fekszik előttünk? mint Románia fiatal, buzgó 
földtani intézetének szép terménye. Európának ez a legifjabb földtani inté- 
zete ama mozgalomnak, melyet az 1881-ben Bolognában összegyűlt geolo- 
gusok Európa általános földtani térképe érdekében megindítottak, köszöni 
közvetve eredetét," közvetlenül pedig STEFANEscu GREGOR tanár úrnak, 


: F. Toura: Materialien zu einer Geologie der Balkanhalbinsel 1883. Jahrb. 
d. k. k. geol. Reichsanst. Bd. XXXIII. Nr. 1. p. 64. cRumünien zühlt zu den geologisch 
am wenigsten untersuchten Gebieten Huropas. 

? Surss: Antlitz der Erde. I. 

" A 1:172800 méretű térképből eddig 19 lap jutott közforgalomba. A magya- 
rázó szöveg cAnuarulu biuroului geologicus czíme alatt eddig 7 füzetre terjed, 
melyek román és franczia nyelven közlik a megfigyelések eredményeit. 

t Tudjuk, hogy ugyanabból az alkalomból eszközöltette a magyar kormány is 
az erdélyi déli határhegységnek és a szomszédos románországi hegyi területnek átku- 
tatását. Ezen kutatások eredményei közül csak dr. PRrIMmrics GYÖRGY felvétele, a foga- 
rasi hegyláncz egész szélességében, tétetett közzé (a m. k. földtani intézet évkönyveinek 
VI-ik kötetében), míg dr. HERBICH FERENCZ és INKEY BÉLA szomszédos térképei eddig 
csak mint kéziratok vannak meg a földtani intézet térképtárában. 

(199) I 20, 


314 INKEY BÉLA: 


kinek fáradhatatlan buzgósága első sorban az intézet életbeléptetését tudta 
kormányánál keresztül vinni, ezután pedig mint az intézet vezetője és fő- 
munkása ily rövid időben e roppant terület kartirozását eszközölte. 

Délkeleti szomszédainknak eme tevékenysége annál nagyobb mérték- 
ben érdemli figyelmünket, minél fontosabbak kutatásaik a kárpáti hegy- 
láncz és az erdélyi havasok földtani szerkezetének teljes felismerésére nézve. 
Minthogy az országos határ Erdély keleti és déli szélén csaknem mindig a 
hegység vízválasztó élén fut végig, természetes, hogy csupán az innenső lej- 
tők ismerete még nem meríti ki a feladatot és hogy csak akkor lesz tiszta 
fogalmunk hazánk e hatalmas védbástyáiról, ha közetrétegeik minőségét, 
viselkedését és szerkezetét a hegység mindkét oldalán összefüggő kép alak- 
jában felderítve látjuk. 

Ezért bátorkodom tagtársaimat ma négy év letelte után? ismét, 
a romániai földtani intézet kiadványaira figyelmeztetni és e bemutatáshoz 
egynehány megjegyzést fuzni, mire a romániai hegységekben szerzett saját 
tapasztalataim szolgáltatják az anyagot. 

Minden topographiai térkép mutatja, hogy a román királyság föld- 
rajzi alakulása ép oly egyszerű mint átnézetes. A magas hegylánczok keleti 
és déli lejtői képezik az ország szegélyregióját hazánk határa mentén. Ehhez 
csatlakozik egy széles öv alakjában a harmadkori dombos vidék, mely maga 
fokozatosan átmegy az alföld tágas sikságaiba. 

Földtani szempontból legérdekesebb, és minket is legközelebben 
érdeklő, az első, vagyis a magas hegyi vidék öve. Abban találjuk az erdélyi 
és bukovinai Kárpátok hosszú hegyhullámainak folytatását az ő eoczén-, 
kréta- és jurakorbeli üledékeivel és archai palaképződményeivel Moldovában 
és Oláhország keleti részeiben; továbbá nyugat felé az ujból hatalmasan 
kimagasló erdélyi havasok déli felét, mely a fogarasi, szebeni, zsilvölgyi hegy- 
lánczokhoz mint kiegészítő rész csatlakozik és végre Kis-Oláhország legnyu- 
gatibb részében a krassó-szórénymegyei havasok déli görbülését követvén a 
Duna Vaskapu szorosáig terjed. 

Egészben véve a földtani kép, melyet a román intézet térképei elénk 
tárnak, megfelel, a mi a formatiók folytatását illeti, azon várakozásnak, 
melyet az erdélyi földtani térkép kiegészítéséhez füzhetünk, és megfelel a 
magyar kutatók által vázolt románországi térképrészeknek is. Természetes, 
hogy oly gyors és futólagos felvételeknél, minők a körülmények nyomása 
alatt "" úgy a magyar mint a román munkák voltak, a részletekben, az egyes 
képződmények határolásában, gyakoriak és némely helyütt tetemesek is az 


4 V. ö. INKEY BÉLA: Román és magyar geologiai felvételek a két ország hatá- 
rán. — Földtani Közlöny. XV. köt. 141. old. 

Tk Minthogy ama földtani felvételek egyik ezélja az volt, hogy a nemzetközi 
európai földtani térkép számára szolgáltassa az anyagot, szükséges volt a munkát 
minél előbb befejezni. 

(200) 


ROMÁN FÖLDTANI KUTATÁSOK. 315 


eltérések, melyeket kiigazítani a jövendőbeli részletes kutatásoknak lesz 
feladata. Azonban a térbeli hibák nem is oly fontosak, mint az egyes kép- 
ződmények meghatározásában felmerült nézeteltérések, és ezek némelyiké- 
hez legyen szabad röviden hozzászólanom. 

A román térkép I., II., V., X. és XV-ik lapjai a hegység azon részeit 
ábrázolják, melyek a Dunától kezdve Erdély délkeleti szögletéig országunk 
határához csatlakoznak. Ezeken a lapokon, Brassó szomszédságáig, az ural- 
kodó képződmény az archaisystemának kristályos palái, melyek itt egyforma 
(halaványpiros) színnel vannak jelezve, csupán a kristályos mészpalák vannak 
külön kék vonalzás által föltüntetve. Hogy az utóbbiaknak szaggatott vonu- 
latai és kisebb részletei mennyire felelnek meg a saját tapasztalataim körébe 
-eső feltárásoknak, nem akarom itt fejtegetni. De meg kell említenem , hogy 
az a hosszú vonulat, melyet a térkép V. számú lápja mint Baja de Fer és 
Polovrács vidékétől kezdve Ciungetu faluig terjedőt jelez, saját tapasztalásom 
szerint nincsen helyesen megjelölve. Igaz ugyan, hogy Ciungetu közelében a 
Valea Lazului, Laturaritza és Repede völgyek közötti hegyhátakon vannak 
mészkövek, melyeket egyéb bizonyítékok hiánya miatt egyelőre én is az 
archai csoporthoz számítottam ; de ez a vonulat nem terjed dél felé egész a 
Balota hegyig és főkép nincsen egyenes kapcsolatban a polovrácsi mészkő- 
vonulattal. Az utóbbi pedig határozottan fiatalabb, t. i. jurakorbeli mészkő, 
mert a M.-Porcu hegyen világosan látható, hogy a máshonnan ismeretes 
liasguarzitok és palák fölött fekszik. 

Ugyanezeken a lapokon a kristályos palák területén számos sötétvörös 
foltot látunk, melyek a színkulcs, valamint a magyarázó szöveg szerint grá- 
nitot (és pegmatitot) jeleznek. A szövegben ezek a feltárások az eruptiv 
kőzetek rovatában vannak tárgyalva és mint valóságos eruptiv gránitok 
jellemezve. Nézetem szerint ez a színjelzés igen különböző természetű és 
eredetű képződményeket foglal magában. A mi először a pegmatitot illeti, a 
földpátnak (orthoklás), guarznak és kevés csillámnak öregszemű keveréke, 
melyet itt e név alatt értünk, sehol sem jelentkezik az eruptiv közetek jel- 
lemző alakjával, hanem csak mint petrographiai különlegesség a gneiszban, 
t. 1. mint lencsealakű kiválás, mely dimensióiban széles határok között inga- 
dozik és ott, hol a lencsék egész a mogyoró nagyságig sülyednek az 15me- 
retes gumós gneisz szerkezetébe megy át. — A kőzet világos színe és 
keménysége miatt a nagy lencsék sűrű előfordulása természetesen nagyon 
feltünővé válik, és így történt hajdan, hogy BrxLz-nek egy közleménye folytán 
HAvER az ő átnézeti térképében a szász-sebesi patak forrásterületét egy nagy 
gránit-folttal jelezte, holott a valóságban, a mint többszöri kirándulásaimon 
meggyőződtem, ott is csak rendes csillám- és amphibol-gneiszok vannak, de 
bennük igen sok kemény pegmatitréteg és -lencse, melyekből a patakok gör- 
getegeinek nagyobb száma származik. Minthogy pedig a kőzetek jelzésénél 
főleg a genetikai viszonyokra kell tekinteni, azt hiszem, hogy az ilyen alá- 

(201) I 207 


316 INKEY BÉLA: 


e) 


rendelt módosulásokat nem szabad mint kuloónálló köőzetfajokat kiválasztani, . 
legkevésbé pedig eruptiv kőzetnek nevezni azt, a mi nyilván az általános 
metamorphizmus eredménye. 

A román térképek gránitfoltjainak egy másik része nem igazi gránit, 
hanem eránitos szövetű, de nagyban mégis réteges és helyenként kissé palás 
gneiszra vonatkozik. Ilyen pl. a Polovrácstól északra (V. lap) fekvő nagy folt, 
továbbá a mehádai Cserna jobb partján a Plaju Oslei, Plaju Bulzu és Micusa 
hegyeken látható hosszukás és a Dosu Csernin levő gömbölyű foltok. Mint- 
hogy a gránitgneisz majdnem mindenütt felismerteti a palásság nyomait és. 
fokozatosan át is megy rendes gneiszba, nézetem szerint szintén helytelen 
ezt mint eruptiv kőzetet élesen különválasztani. 

De vannak a hegységben, bár ritkán, igazi gránittömzsök is, mint 
pl. a M. Cserbu hegyen Novácstól B-ra, a hol igen nagy, husvorós föld- 
pátú gránitot láttam, mely a román térképen (V. 1.) fel van tüntetve, bár 
nem egészen helyes határolással. Ugyanilyen gránitot láttunk a mult nyáron 
Baja de Aráma töszomszédságában és, ami annál feltünöbb, hogy ezen szem- 
beszökő kőzet, mely a helység előtt egészen az országút szélén is látszik, sem 
ezen a térképen, sem DRaGHicEanu földtani térképén nincsen jelezve. 

Külön színjelzést kapott a szerpentin is, mely az egész hegységben 
sűrűen előfordul, rendesen mint a chloritpalák kisérője, melyekből helyi 
metamorphozis utján keletkezett. STEFANEScu SABBA űr " kétféle szerpentint. 
különböztet meg ; olyant, mely telepeket képez, mely tehát a fentebbi kelet- 
kezésre vall, és tömzsök vagy erek alakjában fellépő szerpentint (en filons et 
amas), mely valószinűleg eruptiv természetű. Baja de Aráma vidékén van 
egy pár tömzs valami sötét szürkészöld közetből, melyre ez a megjegyzés 
vonatkozni látszik, de úgy hiszem, hogy ezeket a közeteket helyesebben dia- 
basnak kellene nevezni. 

A mesozoi csoportot illetőleg a román geologok között eltérő nézetek 
uralkodnak. Kis-Oláhország hegységeiben ugyanis többszörös mészkővonula- 
tok vannak, melyek szoros kapcsolatban állnak oly feketés palákkal és 
kemény guarzitos homokkövekkel, a minőket Magyarországon is, különösen 
Mehádia környékén kifejlődve találunk. A kövületek, melyeket úgy dr. KocH 
ANTAL mint dr. SCHAFARZIK FERENCZ a fekete palákban gyűjtöttek, világosan 
bizonyítják, hogy ezen rétegek a liaszhoz számitandók, TIErzE szerint" a 
felső liaszhoz; a mészkövekben eddig még csak gyéren talált kövületek a 
felső jura mellett szólnak. A mult nyáron, midőn dr. SCHAFARZIK FERENCZ- 
czel együtt Baja de Aráma vidékét bejártam, ezen helység szomszédságában 
a szürke mészkőben egy Nerineát találtunk, mely a N. nodosa d ORR. fajjal 


Anuarulu biuroului geologicu, Anul 1882/83. Nr. 3. 
KB. Tietze: Ueber die fraeliche Stellung der Liasschiefer bei Mehadia. Ver- 


hand], d. k. k. Reichsanst. 1872. p. 183. 
(202) 


ROMÁN FÖLDTANI KUTATÁSOK. 917 


ha nem azonos, legalább minden esetre közel rokona. Balta falu közelében, a 
nagy cseppkőbarlang nyilása előtt dr. SCHAFARZIK egy nagy Nerineát vájt ki 
a hasonló mészkőből, melyet én a N. Hoheneggeri Prrexs mellé állítok. Ezen 
fajok pedig a strambergi tithoni rétegek vagyis a felső jura sajátja ; az utób- 
bit HERBrcn az erdélyi juramészkőben is megtalálta. A román geologok 
közül az első, ki e vidéket leírta, DRaAGHIczaxu M. úr, a kérdéses mészkő- 
és palavonulatokat három osztályba sorozza. Az első vonulatot, mely a 
Cserna medrét követi, liaszkorúnak, a másodikat, mely Herkules-fürdő közelé- 
ben (Czeznánál) az elsőtől elágazódik és Klosán falunál magas feltünő 
hegyet alkot, jurakorúnak (felső?), a két utolsót pedig, melyeknek egyike 
Balta és Baja de Arámán át keletre húzódik, másodika pedig csak egyes 
foszlányokban a kristályos palák délkeleti szegélyén mutatkozik, krétakorú- 
nak nevezi. Nézeteit az első két vonulatot illetőleg az osztrák geologok véle- 
ményére támasztja, a mennyiben a herkulesfürdői mészkőnek egy része 
HavER térképén helyesen jurának van jelölve, de hogy mire alapítja azt a 
nézetét, hogy a baja de arámai és a dalbosicza-sovarnai vonulatok a krétá- 
hoz számítandók, a szövegből nem igen világlik ki; mert az a körülmény, 
hogy bennük eruptiv kőzetek lépnek fel — valószinűleg a fentemlített szer- 
pentint és diabast érti —, még akkor sem bizonyíték, ha a bánátusi kréta- 
mészre vonatkozik, mely szintén eruptiv közetekkel (de egész más természe- 
tüekkel) áll kapcsolatban. Arra is hivatkozik DRAGHIcsanu, hogy az oláh 
Zsil forrásterületén fellépő mészkövek az osztrák geologok (Stur, Hauer) sze- 
rint krétakorúak. Ámde tudjuk már, hogy ez a nézet semmi által sincs 
támogatva, és én, ki ama hegycsoportot többszörösen meglátogattam, bizton 
állíthatom, hogy a Plesa és Stenuletye mészköve semmiben sem hasonlít a 
ponori krétamészhez, sőt azon körülménynél fogva, hogy csak úgy mint a 
mehádiai szürkés mészkő sötét palákkal és guarzit-homokkővel áll kapcso- 
latban, legjogosabban szintén juramésznek tekintendő. Ugyanez áll a balta- 
bajai vonulatra nézve, mely mind petrographiai minőségben, mind fekvésé- 
nél fogva (liaszpalán). semmiben sem külömbözik akár a klosani, akár a 
csernai vonulattól. Messzebb keletre Tizmanától Dobriczáig ugyanazt a 
sorozatot találjuk, sőt mint szélső példát kelet felér a már említett 
polovracsi mészkővet idézhetem. Nincsen tehát semmi okom, hogy mind- 
ezen képződményeket külön-külön földtani osztályokba tegyem addig, a 
mig az ellenkező jellemző kövületek által bebizonyítva nincsen. Csak a 
legszélső vonulatra nézve (Gura Vaii —  Dolbositza-Sovarna) szabad 
binnem, hogy valóban krétakorú, habár magam nem is láttam; de az 
a petrographiai leirás, melyet S. SrErawnEscu az ottani mészkőről ád," 


£ L. c. p. 235. cCest ainsi gue dans le massif de Gura Vaii et dans celui 

d entre Sovarva-de-sus et Dalbositza, le calcaire est compact, jaunátre on donnant 

dans le rouge, 4 cassure écailleuse irregulaire, et parcouru par des veines cristallines 
(203) 


318 INKEY BÉLA: 


szórul-szóra ráillik a ponori és krivádiai mészre, melynek állása nem szen- 
ved kétséget. 

A mészkőnek földtani meghatározásában tehát egyetértek a román 
földtani térképpel és S. SrTEraxEsscu nézetével. De a miben ő nagyon eltér 
mind az én véleményemtől, mint DRAGHIczawnu előadásától, az a mészkő 
alján előforduló sötét palák és az azok alatt fekvő guarcitos homokkövek és 
conglomerátok korbeli meghatározása. DRAGHIcEaANUu ezeket az üledékeket 
összefoglalja az illető mészkövekkel és e szerint az egyik helyen jurakorű, a 
másikon krétakorú palákat rajzol. STEFANEscu ellenben azt találja, hogy a 
palák meg a mészkövek között teljes discordantia van és ennek folytán ő a. 
palákat (schistes ardésiennes) összefoglalja az archai csoport kristályos palái- 
val, úgy látszik a phyllitekben találván az átmeneti kapcsot. 

Mindazon példák ellen, melyeket STEFANEScu a discordantia bebizo- 
nyítására idéz és rajzzal is kimutat, ugyanannyi, sőt több példát idézhet- 
nék saját tapasztalásomból, hol az együttelőfordulás és a concordantia 
szembeszökő. És végre is, nem volna meglepő, ha liaszkorú pala és felső 
jurakorú mészkő lerakodásai között oly tömegmozgások álltak volna be, . 
melyek helyenként discordans települést eredményeztek. Hisz azt én is beis- 
merem, hogy a mészkő elterjedése kissé más mint a paláé és sok helyen a 
mészkő transgressive átmegy a palaalapról a kristályos gneisz alapra; de 
egészben mégis e két üledék elég szoros kapcsolatot mutat, hogy mindakettőt 
oly nagy osztályba, minő a jurasystéma, besorozhassuk. Végre, mint főbizo- 
nyítékra STEFANxEscu nézete ellen, csak arra kell utalnom, hogy a legtöbb. 
helyen a fekete palák és a kristályos palák között conglomerátok és homok- 
kövek, tehát mindenesetre törmelékközetek találtatnak. 

Így tehát az én felfogásom, mely igaz, csak egynehány tanulmányútra 
támaszkodik, sem DRAGHICEANU, sem STEFANEscu nézeteivel nem egyezik 
meg egészen. DRAGHIcEAxu-val szemben fenntartom úgy a csernai mint a 
baltai mészkőnek jurakorbeli meghatározását ; STEFANEscu ellenében pedig a 
palákat és guarcit-homokkövet nem az archai csoporthoz, hanem a liaszhoz 
számítom. 

A harmadkori üledékek tárgyalásába azért nem bocsátkozom, mint- 
hogy e téren saját tapasztalásaim köre igen korlátolt. De meg kell említe- 
nem nehány nézeteltérést, melyek magukból a román intézet kiadványaiból 
kitünnek. 8 

Így pl. a kárpáti homokkő meghatározásában eltérés van BOTEA és 
STEFANESCU között, a mennyiben az első igen sok kárpáti homokkővet kréta- 
korunak nevez, melyet az utóbbi az eoczénhez számít. A kövületek ritka- 


incolores et guelgue fois transparantes. Trés-sonvent il est parcouru en ditferentes 
irections de veines rouge gui, en sentrecoupant le partagent en morceaux de ditfe- 
rentes grandeurs, et lui donnent un aspect de bréches.s 

(204) 


ROMÁN FÖLDTANI KUTATÁSOK. 319 


sága ott is megnehezíti az eldöntést. Nagyobb polemia fejlődött ki az oligo- 
czén körül, mely osztályhoz számítja DRAGHIcsawxu a bahnai ismeretes 
széntelepeket, míg STEFANESCU azokat mioczénnek (mediterran) tekinti. 
Vannak azonkívül még kisebb széntartalmú medenczék a hegység belsejé- 
ben, pl. Baltánál és Baja de Aráma közelében : ezeket 18 mind DRAGHICEANU 
mind SABBA STEFANESCU oligoczénnek nevezik." Baja de Aráma közelében, 
ha nem is egészen a román geologok által kijelölt helyen (Funtinele), de 
legalább annak szomszédságában mi is találtunk széntartalmú rétegeket és 
bennük a következő kövületeket, melyek meghatározását dr. HOFMANN 
szivességének köszönöm : Natica sp., Turttella vermicularis BRoccnr, 1. tur- 
ris Basr., Cerithtum plhicatum BRoGx., 0. moravicum HöRNES, var. Különösen 
ez az utóbbi válfaj mutatja, hogy már az oligoczénnél magasabb színtájjal 
van dolgunk, és a többi faj is főleg az alsó mediterránban honos. 

Hogy a bahnai medenczében a mediterrán szintén megvan, azt számos 
kövület bizonyítja, melyeket FucHs is meghatározott ; a kérdés csak az, hogy 
a széntelepeket tartalmazó rétegek egykorúak vagy régiebbek (oligoczén) mint 
a kövülettartalmű fedő rétegek; SABBA STEFANEscu az utóbbi nézetet vallja 
és ebben DRAGHIcEaANu mellé sorakozik, kitől külömben számos kérdésre 
nézve messze eltér. 

Ennyire szorítkoznak megjegyzéseim, melyeket az ügy iránt érdek- 
lődve aromán földtani kutatások bemutatásához fűzni bátorkodtam. Láttuk, 
hogy a hegyentúli kutatások mily közel érdeklik saját országunk földtani 
ismertetését és óhajtjuk, hogy a kétfelől megkezdett munka fáradhatatlan 
buzgósággal folytattassék és mindkét oldalon minél érettebb gyümölcsöket 
teremvén, a kölcsönös érintkezés utján egymást kiegészítse és előbbre vigye. 


":Baltánál STEFANESCU a következő kövületeket találta : Cerithium margaritaceum, 
Turitella cathedralis DEFR. és Ostrea erassissima LAMARK. 


(205) 


320 SZÁDECZKY GYULA: 


A TOKAJ-EPERJESI HEGYSÉG 
PUSZTAFALU KÖRÜL LÉVŐ CENTRÁLIS RÉSZÉNEK PETROGRAPHIAI 
ÉS GEOLOGIAI VISZONYAIRÓL. 


Dr. SzápEczxY GyuLáÁ-tól. 


(Folytatás.) 
III. Biotit-oligoklas-andesit-guarztrachyt (andesites, normál). 


Ezen typust normál állapotában azért tárgyalom a rhyolithos után, 
mert a természetben való előfordulása, az átmenetek kivánják így; u. 1. az 
orthoklas-trachyt-rhyolith és ezen typus rhyolithja között sokkal nagyobb 
a külső hasonlatosság, mint ezen typus rhyolithja és normál kiképződésű 
tagjai között. Másrészt a normál biotit-oligoklas-andesin- guarztrachyt külső- 
leg nagyon hasonlít és fokozatosan át is megy a pyroxentrachytba. 

A biotit-oligoklas-trachyt " csupán a hasonló ásvány-társulás kényszere 
folytán jön összeköttetésbe az előbb tárgyalt biotit-oligoklas-rhyolithtal, mert 
különben közöttük semmiféle rokonság nincs, geographiailag is egészen elkü- 
lönült területeket foglalnak el. 

A biotit-oligoklas-trachyt nagyobb része egészen andesítes kiképződésű, 
helyenként a biotit és guarz is a minimálisra fogy benne, annyira, hogy a 
szabadban pyroxentrachytnak tartaná az ember, de földpátja uralkodólag 
oligoklas-andesin. Általában nagyon hasonlít e typus a selmeezbányai Szitna 
azon kőözetéhez, a melyről írja dr. SzaBó JózsEF egyetemi tanár úr,"" hogy 
tipus-keveredés eredményének tartandó. 

Ezen kőzet alkotja a vidéknek legmagasabb hegyeit, ebből áll a tenger 
szine felett 895"6 m. magas N.-Milicz, a K.-Milicz (771 m. törzskari térké- 
pen helytelenül Kanta-hegy), N.-Kopasz, Órita, Szár-hegy, Nyerges-hegy, Haja- 
gos, Hermaház, Fehérház (Remete törzsk. térképen), melyek mind meghalad- 
ják a 800 m.-t. Ide tartozik a 600—700 m. magas Kis-Kopasz, Bikfás-hegy, 
Kakasbércz, Magas-hegy, Szántó-hegy, Őr-hegy, továbbá a 600 méter 
alatt lévő pusztafalusi Melyeszke, a füzéri Vár-hegy, és cserje, továbbá a Füzér- 
től é-ény.-ra terülő kopár dombok köőzete. Sőt a biotit-oligoklas-trachyt lávái 


" Rövidség okáért ezután így nevezem a biotit-oligoklas-andesin-guarztracliyt 
normál állapotát. 
" Dr. SzaABó J., Selmeczbánya vidéke földtani szerkezetének stb. ismertetése 80., 
S1., 82. lap. (1885.) 
(206) 


A TOKAJ-EPERJESI HEGYSÉG. 321 


lefolytak egészen addig, a hol most a pusztafalusi patak folyik, mert kidudo- 
rodó nyomára a pusztafalusi szántóföldeken is bukkantam (legmélyebben 
a Nagyföldön, közel a patakhoz). 

Az itt felsorolt hegyek képezik annak a széles hegyvidéknek, a mely 
Szilvás- Ujfalutól Nádasdig terül valóságos, jól kiemelkedő centrumát. A körü- 
lötte lévő nagyrészt pyroxentrachyt (andesit) hegyek magassága 600 m. körül 
van, vagy még alacsonyabb, tehát a N.-Milicz körülbelől 300 méterrel maga- 
sabb, mint az őt környező hegyek. 

A biotit-oligoklas-trachyt eruptio egymaga építette fel ezt a kiemel- 
kedő isolált testet, csupán az orthoklas-trachyt és rhyolith szolgál Pusztafalu 
felett kis területen zsámolyául. 

Ezen nagy és impozáns területről csupán a fűúzéri vár közetét írta le 
DoELTER röviden c((uarzführender Sanidintrachytv név alatt, és oda állítja 
képviselőjéul nem csak a most említett hegyek nagy részének, hanem még 
a Tolvaj-hegynek, tehát az orthoklastrachyt- és rhyolithterületnek is. Azt írja 
ő a füzéri vár kőzetéről, hogy: xcVorherrschend ist Sanidin..... daneben 
findet sich untergeordnet Plagioklasi. Már most megjegyzem, hogy én az 
uralkodó földpátot oligoklas- és andesin-sorozatúnak találtam, hogy kálium- 
földpát lángkisérletileg nem is mutatható ki benne. 

A biotit-oligoklas-trachyt egy egységes csoportot képez ugyan, de az 
alapanyag különbözősége és az ugyanazon ásványos alkotórészek uralkodó 
vagy alárendelt szereplése folytán három alcsoportra osztható. A három 
alcsoport geographiailag is összetartozó területet foglal el és tagjai egymástól 
már a szabadban jól elválaszthatók, a mely elválasztást megerősíti a behatóbb 
tanulmányozás is. 

Ezek részletes leirását kezdem azon alcsoporttal, a melynek egyik 
pontját (a füzéri vár közetét,) DoELTER már ismertette, a mely tehát nem 
egészen idegen az irodalomban. 

1. Az első alcsoportba nagyon tömör, zöldes fekete színű alapanyaggal 
biró andesites kőzetek tartoznak. A zöldes fekete alapanyagban, mely a felúü- 
leten világos zöldes szürkévé mállik, bőven van erősen fénylő biotit és 
összerepedezett guarzszem. 

Ilyen azon hegyek kőzete, a melyek közvetlen Füzér mellett, É- és EK-re 
emelkednek és pedig a füzéri várén kívül a szomszédságában lévő Kopaszka, 
Melyeszke, Őr-hegy, részben a Magas-hegy kőzete. 

Az alapanyag mikroszkoppal nézve világos színű, sötétebb magma 
nincs benne. Polarizált fényben látjuk, hogy a világos alapanyag nem üveg, 
hanem földpátszerűen viselkedik, helyenként pontszerű aggregát-polarizatiót 
mutat. Piszkos zöld színű serpentines mállási termény hálózza be hol erő- 
sebben, hol gyengébben. Az ez által zavarossá vált alapanyagban elég bőven 
vannak nagyobb fajta mikrolithok. Nagyrészt pyroxenek ezek, a melyek bom- 
lási terményei zavarják az alapanyagot és a földpátokat is. 


907 A [9 
Földtani Közlöny. XIX. köt. 1889. (207) 21 


399 SZÁDECZKY GYULA: 


Magnetít szemcsék a füzéri vár kőzetének alapanyagából úgyszólván 
hiányoznak, mig a Melyeszke és ennek a pusztafalusi Alsókúthoz folyt lávájá- 
ban elég bőven vannak. A Kopaszka köőzetében magnetit-féle lemezeket, pálczi- 
kákat találtam, de ezek nem az alapanyagból váltak ki, utólagos termények. 

Említettem, hogy az épebb, belső részen sötét szinű alapanyag kívül vilá- 
gos szürkés zöld mállási kéreggel van burkolva. Ezen mállott kéregben háma- 
titos, világos, serpentines, chloritos bomlási termények hemzsegnek, melyek 
nemcsak az alapanyagot, hanem a nagyobb ásványokat is ellepik, behálóz- 
zák és ez által még élénkebb aggregát-polarizatiót idéznek elő, mint a minőt 
az epebb belső részben láttunk. 

Az alapanyagban makroszkoposan a guarz és a biotit tünik fel jól. 

A guarz összerepedezett vöröses, zöldes sárga vagy szürke szemeket 
alkot. Nincs benne nagyon sok, de nem is a legkevesebb a többi alcsopor- 
tok közeteihez hasonlítva. Minden kézi példány felületén találni egy pár 
szemet. ; 

Mikroszkoppal azt találjuk, hogy a vörös színt hámatitos festés idézi 
elő, a szürkét pedig fekete sávok. A repedések közé behatol az alapanyag, 
a mely tulajdonság a mellett szól, hogy prxeexistált ásvány. 

Tridymittel is találkozunk gyéren. Szépen látni a pusztafalusi Alsókút 
felől származó példány alapanyagában és a Magos-hegy kőzetének lika- 
csaiban. 

Biott is körülbelől annyi benne, mint a guarz. Rendesen igen erősen 
fénylik, a mely tulajdonság pr:eexistált voltára mutat. Helyenként egész 
biotithalmazok vannak, a melyek gneiszból származnak; ilyet találtam a 
pusztafalusi Alsókút felett. Az innét származó közet biotitjában, úgyszintén 
a felette lévő Melyeszke biotitjában földpátzárvány is fordúl elő. 

Mikroszkoppal látjuk azt is, bogy a biotit általában véve erősen el van 
változva. Az elváltozás többnyire magnetit-kiválással jár, a mi vagy a szélen 
képez keretet, a belsejében pedig nem, vagy megfordítva a belső részben 
gyűlik össze, a szélen pedig nem. 

Az elváltozás egy másik nemével is találkozunk, t. 1. a biotitnak nincs 
meg a rendes alakja, hanem szét van marczangolva, foszlányokká vált a che- 
miai corrosio következtében (Kopaszka). 

Amphibolt makroszkoposan csak néha, találunk. Ezen ásvány igen kar- 
csú kis oszlopkákat alkot. Általában véve kevés fordúl elő, csak helyenként 
(Alsókút) akad benne bővebben, mikroszkopos vizsgálás mellett. kende- 
sen harántul metszve találjuk az apró kristálykákat; látni, hogy a leg- 
közönségesebb kombinátio van rajta:(coP[110], coRoo (0107). Oszlopos hasa- 
dást apróságuk és az elváltozás miatt csak néha észlelhetünk. 

Valamint a biotit, úgy az amphibol is sokszor fekete kerettel van 
körülvéve. Az oszlopok szerint összenő némelykor kettőnél több egyén is. 
Pleochroismusok a következő: c — zöldes barna, b — vörösbarna, a — 


205 


A TOKAJ-EPERJESI HEGYSÉG. D2e 


zöldes sárga. Extinctiója (c : c) 157-ig megy fel. Némelykor egy középpont körül 
sugárszerűleg több hosszúkás oszlopka ágazik el. 

A pyroxennek úgy egyhajlású, valamint rhombos tagja megvan ezen 
kőzetben a mikroszkop tanúsága szerint. Erősen serpentinesedve vannak, 
halaványzöld színűek. A serpentinesedés főként a hasadási vonalak mentén 
halad, legmagasabb fokánál piszkos zöld sávokká alakul, fekete magnetitos 
kiválás mellett. Chlorit-féle elváltozás is akad. 

Ezen elváltozás mellett a hypersthen dichroismusa is nagyon meg- 
gyengül, vagy némelykor végképen meg is szünik. Az Alsókút közetében 
— minthogy az épebb, — a hypersthennek is elég erős pleochroismusa van. 

Augit — úgylátszik — jóval több van ezen alcsoport közetében, mint 
hypersthen. Az augitok extinctiója (c:c) felmegy egész 359-ig, de többnyire 
10—-20? közt van. 

A pyroxenek többnyire aprók, úgy hogy nagyobb fajta mikrolitheknek 
mondhatók, de vannak azért nagyobb pyroxenek is. A füzéri vár egy ilyen 

A földpátok makroszkoposan nagyrészt épeknek látszanak, sokszor 
üvegesek, máskor fehérek, vörösek, vagy zöld színűek. 

Lángkisérleti meghatározásaim alapján úgy találtam, hogy az andesin 
uralkodik (a következő középértékű fokokat mutatja I. Na — 3—4, K — 0, 
oly. 53; II. . Na — 4, K — Ő), oly. 4 üveges (tiszta: comb; IMNas— 4 KE 1 
Az andesin kevés kaliumot tartalmaz 1 fok fölé nem emelkedik gipsszel 
sem. Az andesinéhez hasonló lángfestést mutat a zöldes alapanyag is, csak- 
hogy gipsszel valamivel több kalium látszik benne (1—2). De a lángban 
nem viselkedik minden földpát egyformán : találtam bőven olyat is, a mely- 
ben több Na mellett nagyobb az olvadás (II — 5), melyet tehát oligoklas 
sorozatúnak kell tartanunk. Ezek rendesen tisztábbak, üvegesebbek az ande- 
sineknél, de éles makroszkopos különbséget e két sorozat között felállítani 
nem lehet. Akad továbbá ebben olyan földpát is, a mely kevésbbé fest Na-ra 
és nehezebben olvad (olv. 3—4), mint az andesin, a mely tehát labradorit 
sorozatnak felel meg. Nem hagyhatom említés nélkül, hogy a Kopaszka 
földpátjai között találtam olyan abnormis viselkedésűt is, a melyet némileg 
kaliumföldpátnak lehetne tartani (I. kisérletben a K nyomát mutatja, 
II. még kevesebbet, vagy semmit, gipsszel (2—1), tehát nem annyi a K, hogy 
joggal kaliumföldpátnak volna vehető), valószinűleg valami sav járhatta ezt 
át, a mi okozza azt, hogy gipsz nélkül látni K festést. Ezzel lehet összefüg- 
gésben e kőzetnek világos zöld színe is. 

A füzéri vár közetében én mikroszkoppal sem találtam orthoklast, a 
mit DoELTER uralkodónak mond, mind fentebb említém. Van benne sok 
víztiszta nemiker földpát, de ezek keresztezett nikolok között szög alatt 
sötétednek el. Találunk ebben azonban szép nagy kettes és többszörös föld- 
pátikreket is, sokszor jó hasadási vonalakkal. Általában véve elég épek, de 

(209) 


324 SZÁDECZKY GYULA: 


némelyekben vannak pyroxen elmállásából származott zöld foltok, mások- 
ban meg annyira haladt ezen festés, hogy az egész földpát áldozatául esett 
(Melyeszke). A Melyeszke közetében találtam serpentin zárványt olyan föld- 
pátban, a melynek külseje ép, hasadási vonala is meg van. Ez azt mutatja, 
hogy a serpentines elváltozás nem utólagosan történt. A Melyeszke földpát- 
jai között elvétve olyan is akad, a mely egyközös ext. alapján orthoklasnak 
tartható. 

Az elsötétedési szöglet az ikersikoktól jobbra-balra általában véve 
10—157, de vannak 3—4" alatt, továbbá nagyobb fokok alatt egész 3097-on 
felül sötétedők is, úgy hogy ennek alapján a lángkisérletileg megállapított 
sorozatok mellett még a basikusabb tagok sem volnának kizárva. 

A földpátban zárványként biotit és hypersthen fordul elő, a kopaszkai- 
ban egész biotit-halmazt is találtam. 

Ezen alcsoport kőzetei többnyire meredek, meztelen sziklacsoportokat 
alkotnak. Kiváló példa e tekintetben maga a füzéri várhegy, a melynek déli" 
oldalán 40 m. magas szikla oszlop-csoportok i8s vannak, egyenesen meredve 
az ég felé. Ezen hirtelen kiemelkedő keskeny sziklacsoport (tetején leg- 
hosszabb mérete nem több mint 75 m.) azt a benyomást teszi, mintha fel- 
tódulásakor egyszerre meredt volna meg, mint ilyen valóban festői szépsé- 
get kölcsönöz e vidéknek. A hatalmas oszlopok elválások által idéztetnek 
elő. A fő elválási lap iránya ÉK—DNy. 

A Kopaszka oldalán is találunk oszlopos elválásokat, az  elválási 
lapok itt is ÉK—DNYy-ra csapnak, egyenesen állanak, egy másik váladéklap 
pedig £—D-i irányú; de van más irányú elválás is, a melyek együttvéve 
képezik az oszlopokat. Az oszlopok átmérője itt 1—2 m. 

Mindkét hegy alsóbb részén lávarétegességszerű elválás is található. 
A Kopaszka aljában a füzéri út mellett ez 307 alatt dől Ny —ÉNYy-ra. A füzéri 
vár oldalán lépcsőket egyenesen ezen réteges köőszálba vágták. 

A Melyeszke szintén meztelen sziklacsoportból áll. 

Mállás által gömbidomúak, némelykor ágyúgolyó alakúak lesznek 
ezen kőzetek (Kopaszka). A gömbalak az elválás által képződött koczkákból 
alakul úgy, hogy a kiálló szögletekkel gyorsabban végeznek az atmosphaeri- 
liák. Az ilyen gömböket sokszor ott találjuk képződési helyükön, egészen 
szabadon, könnyen legurulhat a melybe, a hol az ember tévesen gördülés 
által bekövetkezett kopásnak tulajdonítaná e szabályos alakot. Az elmállott 
sziklák sokszor kalapács ütésre 15 homorú lappal válnak le. 

2. A második alcsoportba az olyan — ásványai minőségére nézve az 
előbbi csoporttal általában megegyező — kőzeteket sorolom, a melyek nem 
andesitosak, hanem inkább trachytosak, érdesebb, durvább szerkezetűek ; 
guarz és biotit vagy legalább ezek egyike több bennük, mint a másik két 
alcsoport andesitosabb közetében. A földpátok fehérek, nem annyira üvege- 


sek, mint az első alcsoportban, ez által jobban kiválnak az alapanyagból. 
(210) 


A TOKAJ-EPERJESI HEGYSÉG, 325 


Ide tartozik mint legtypikusabb képviselő a Füzértől É és E—Ny-ra, 
lévő dombos, bokros, köves legelő, a Kandabércz, továbbá ennek É. és K-re 
eső egész hegyes környezete," tehát : a Magos-hegy, Szőlő-hegy, Kakasbérez, 
Fehérház, Remete-hegy, Hermaház, Hajagos, Nyerges-hegy, Szár-hegy közete. 
Sőt ilyen a Füzértől K-re eső cserje és részben a szomszédságában lévő 
Őr-hegy közete is, a mely helyek az andesitos első alcsoportot délről környe- 
zik."" A Kopaszka közete némileg szintén átmenetet képez ebbe, látható 
tehát, hogy ezen módosulat télköralakban veszi körül az andesites első módo- 
sulatot. 

Ezen közetek alapanyaga makroszkoposan nézve nagyrészt sötét- vagy 
világos szürke, ritkábban vörös színű, többnyire érdes felületű, tömör. 

Mikroszkopos vizsgálatnál azt találjuk, hogy a füzéri cserje, továbbá a 
Magos-hegy közetének alapanyaga serpentines foltjai miatt nagyon hasonlít 
az első alcsoportéhoz. A Kakasbércz alapanyagát zöldes-sárga, limonitos oxy- 
dátiói termény vonja be, a mely még a földpátokba is behatol. 

A lászlótanyai vörös közetnél az alapanyag helyenként, főleg a nagyobb 
pyroxenek körül, vasoxyd által vörösre van festve. 

Az alapanyag mikrokristályos, sokszor olyan mintha devitrifikálódva 
volna. Magnetitszemcsék benne közepes számmal vannak. 

Az aprón kristályos alapanyagból rendesen élesen válnak ki a nagyobb 
ásrányos alkatrészek. 

(Juarz ezen alosztály tagjaiban van legtöbb, főként a füzéri legelő domb - 
jain ; de a széleken, a hol ezen alcsoport a harmadik alcsoporttal, vagy különö- 
sen a pyroxentrachyttal érintkezik, erősen megfogy. Legkevesebb a guarz 
a Nyerges- és a Szár-hegy közetében, melyek szomszédosak a guarzban leg- 
szegényebb, következő alcsoporttal, É-felé pedig a pyroxentrachyttal. 

A guarzról általában az áll, a mit az előbbi alcsoportnál mondtam. 

Tridymit ezekben is előfordúl és pedig főként az üregekben kiválva, 
de az alapanyagban is helyenként. A Magos-hegy közete tünik ki különösen 
tridymittartalma által, a melynek kristályai sárgás zöld színűek; továbbá a, 
tőle délre fekvő Bükk-rét, a melyben mikroszkoppal szép hatszögű lemez- 
kéket lehet látni. 

A biotit szereplése ezen alcsoportban megegyezik a füzéri vár alcso- . 
portjáéval : erősen fénylik mind addig, míg az oxydáló folyamat erőt nem 
vett rajta épen azért makroszkoposan sokkal jobban feltünik, mint mikroszkop 
alatt. Magnetitos pont vagy vonalalakú kiválás mindeniknél meg van, tovább 
oxydálva haematitos lesz. 

Meggörbült alakjok erős dichroismusukon kívül egyebekben is látszik 


- A Köves-hegy kivételével, a mely egy befurakodott pyrowventrachyt vulkán. 
": Távolabb E-on is találtam ilyenféle kőzetet a szalánczi Sebsér (Zamcisko) 
nevű kőbányában, de ennek összefüggését a főcsoporttal még nem ismerem. Némileg 
ehhez hasonlít a 3-ik alcsoportba sorozott Kantahegy kőzete is. 
(211) 


396 SZÁDECZKY GYULA: 


preeexistált voltuk : a Nyerges-hegy aljáról (N.-Milieztől ny.-ra) való közetben 
egészen szétfoszlott olyan biotitlemezt találtam, a melynek kimart szélére 
ép földpát és apró augit-mikrolithok telepedtek le. 

Amphibol általában véve több van ezen alcsoportban, mint az előbbi- 
ben. Úgy látszik egyenes arányban szaporodik a guarz és a biotittal, mert 
a Füzértől £— ÉNYy-ra eső dombok közetében van a legtöbb amphibol. 

Többnyire erősen meg van rongálva, a vas magnetit alakjában vált ki 
belőle annyira, hogy sok esetben pleochroismusuk is megszünt. Helyenként 
valóságos álkristályok vannak: magnetitamphibol alakjában, máskor csak 
magnetitos keret. 

Az amphibol is preexistált ásványnak látszik, annyira meg van ron- 
gálva. Egyebekben az áll róla, a mi az első alcsoport amphiboljáról. Sok 
ezekben is az iker a coP szerint (Szár-hegyről hármas iker). 

Világosszürke homokos szerkezetű nagyon apró szemű trachyt fordúl 
elő darabonként a Fehérház déli alján, a melynek nagyobb fajta mikrokristá- 
lyos alapanyagát sok földpát, hypersthen, ép amphibol alkotja, kevés augit 
és nagyon kevés üveg mellett. Ezen csaknem tökéletesen mikrogránitos ép 
alapanyagba néhány nagyobb ásvány van beolvadva. Ez azon közet, a mely- 
ben a legépebb amphibolt találtam. 

A pyroxenek makroszkoposan csak ritkán ismerhetők fel, azért ezeknek 
vizsgálatánál különösen a mikroszkopra vagyunk utalva. 

Míg az eddig tárgyalt ásványok erősen meg voltak változva, addig a 
pyroxenek nagyobbára épek. 

De azért elváltozott pyroxenekkel is találkozunk: a Szárhegy északi 
részéről származó kőzetben a pyroxenek össze vannak tördelve, repedezve, 
az alapanyagba olvadvák, világos bizonyságául annak, hogy utólagosan 
nagyobb hőfokú lávába kerültek. Máskor limonitos vagy magnetitos kiválás 
látható a szélén. A Lászlótanya mellől való vörös kőzetben a hypersthen is 
h:ematitos vagy limonitos. Az ilyen vörös hypersthenek bizonyos fokig még 
sokkal erősebben pleochroitosak, de ha az elváltozás még magasabb fokra 
hágott, akkor aztán végkép megszünik a pleochroismus. 

Nevezetes dolog, hogy míg az első alcsoportban augit volt több, addig 
itt a hypersthen uralkodik számra nézve az augit felett; némelyik közetnél 
alig van valami az augitból a sok hypersthen mellett. 

A hypersthenek nagyobbára igen aprók, átmennek a mikrolithokba, de 
elvétve vannak azért nagyobb hypersthenek is. Harántmetszetben látjuk az 
oszlopot (coP [110]) és mindkét oldalas véglapot (coPco (1007, 00Poo [010]). 
Egyszer az oszloplapok, máskor a véglapok uralkodnak, de mindkét eset is 
előfordúl ugyanazon kőzetben. Ritkán egyedül az oszlopot (co P) látjuk kikép - 
zödve harántmetszetben (Magos-hegy). Az első alcsoport területéhez közele- 
dőkben (füzéri cserje, Magos-hegy) észlelhető a serpentines elváltozás. 

Pleochroismusuk általában véve erős, zöldessárgás és vörösbe hajlik ; a 

(212) 


A TOKAJ-EPERJESI HEGYSÉG. 327 


kakasbérczin pl. a — zöldesbarna, b — világosb veresbarna, c irányában 
pedig világos zöld szinű. De helyenként gyenge ezen többszinűség, e tekintet- 
ben hasonlóvá lesz az augithoz (pl. a Szár-hegyen), az egyközös elsötétedések 
azonban kétségtelenné teszik ez esetben is, hogy rhombosrendszerű. 

Magnetitzárvány nem ritka a hypersthenekben. 

A Kakasbércz kőzetének egyik hypersthenjén uralittá való átalakulás 
nyomát találtam. 

Augit jóval kevesebb van ezen alcsoport tagjaiban, mint hypersthen. 
Harántmetszetben ezeknél is a vert. oszlop lapjait (coP) és a két oldalos vég- 
lapot (coPoo, co0Roo) találjuk, az oszlop irányában rossz hasadási vonalak- 
kal, a véglapok irányában pedig elválásokkal. 

Pleochroismusuk rendesen igen gyenge, de némelykor olyan erős, hogy 
megközelíti a hypersthenét. Extinctiójuk szöge a hosszmetszetben (c: c) 
egész 369"-ig felmegy. 

A földpát ezen alcsoport tagjaiban sokkal inkább feltünik makroszkopos 
vizsgálásnál, mint az előbbiben, mert nem annyira üveges mint ott volt, söt 
ellenkezőleg fehér, némelykor zöldes, barnás, vöröses színű és igy élesen 
elüt az alapanyagtól. Általában elég nagyok a földpátok, középméretuk 
hosszirányban 5 mm., szélességben 3 mm., de van ennél nagyobb is. 

A lángkisérleti meghatározások szerint oligoklas és andesin benne a 
legtöbb ; a nagyobb uralkodó földpátok határozottan ezen sorozatokba tartoz- 
nak. De van ezenkívül elég sok labradorit viselkedésű is. Ezen 3 sorozat 
tagjait találja az ember rendesen a lángkisérleti megbatározásoknál. De a 
Nyerges-hegy közetében egy borsárga üveges szemet káliumföldpátnak talál- 
tam, olyannak a mely a sorozat legvégére helyezendő (I. Na 3—4, K 1, olv. 
3 ; II. Na 3, K 0—1, olv. 4 víztiszta, néhány külhólyag; III. Na 4, K 2—3). 
Ennél is meg van az az anomalia, hogy a II-ik kisérletben kisebb a K-festés, 
mint az I-ben. Mikroszkoppal is találtam ezen kőzetben (valamint a Remete- 
hegyről valóban is) egy nagy lyukas orthoklast. Hogy ezen kőzetben a csak 
elvétve található kaliumföldpátnak zárványszerepe van, az nagyon valószinű 
azért is, mivel magában a kőzetben sok mogyoró nagyságú, a gneiszból szár- 
mazó földpátféle legömbölyödött zárvány van. 

Az elsötétedési szögletek alapján ezen alcsoportnál is azt következtet- 
hetjük, a mit az előbbinél. 

A nagyobb földpátok túlnyomóan egyének (nem ikrek), de sok az iker 
15. Az iker-összenövéseknél egyes esetekben igen nagy az egyének száma: a 
Magos-hegy alatt lévő Bükk-rétről származó kőzet andesin ikrénél 60 egyént 
számoltam meg. Telve vannak ezek üvegzárványokkal, a miből gyors növe- 
kedésre következtethetünk. Másoknak csak külső részükben van üveg. A szár- 
hegyi földpátban pyroxent, biotitot, alapanyagot is találtam zárványként az 
üvegen kívül. Pyroxen-zárvány általában véve nem is igen ritka. 

Zónás szerkezettel (ismorph-rétegzettséggel) gyakran találkozunk a 

(213) 


398 SZÁDECZKY GYULA: 


földpátoknál, köztük nagyon szép rámás alakok is előfordulnak. A belső. 
mag némelykor más orientatiójú, mint a külső rész (Lászlótanya). 

Némely földpát legkülső részén pontszerű zavarosodás látható, máskor 
az így elmállott övön kívül van még egy egészen ép legkülső rész. 

A lászlótanyai vörös trachytnak földpátja is lmonitos. 


A jól kifejlett kristályos alakokon kívül vannak még olyan összetapadt. 


némelykor legömbölyödött tökéletlen halmazok is, a melyeket se az egyének, 
se az ikrek közé sorolni nem lehet (Magos-hegy). 

A földpátkristályok és földpátos képződmények határozottan uralkod- 
nak ezen közetekben ; némely vékonycsiszolat csaknem egészen ezekből áll. 

Magnetit szabálytalan szemek és halmazok alakjában elég bőven talál- 
ható (Bükk stb). Úgy látszik, egy része a magnetitnak utólagosan képződött 
biotit, amphibol rovására. Ezen utólagos képződmények között sok a vonalas 
alakú. 

Hogy a hypersthenekben sok a magnetit, azt már említettem. 

A haematit foltokat és ereket alkotva hálózza be némelyik idetartozó 
kőzetet. Némelykor világosan lehet látni, hogy a magnetit oxydálódása folytán 
keletkezik. 

Vannak tuskók, a melyek egészen át vannak járva h:ematitos és limo- 
nitos sávokkal. Minthogy ilyen vörösre festett közetzárványokat szürke színű 
trachytokba is találunk bezárva, ezen festésnek még a közet képződésétől 
kell dasálódnia. 

Apatit csak elvétve fordúl elő (Nyerges-hegy). 

Közetzárvány elég gyakran fordúl elő a biotit-oligoklastrachyt ezen 
alosztályában. Ezek többfélék, de két fajra vezethetők vissza : 

a ) Ugyanezen trachytnak földobott és visszahullott aprószemű lapilli- 
jei, a melyek nagyjából hasonlítanak az orthoklas-trachytban talált trachytos 
zárványokhoz. 

Ezeken kívül vannak olyan trachytzárványok is, a melyek egészen 
megegyeznek az orthoklas-trachytban talált aprószemű zárványokkal. Sürűn 
találni ilyet a füzéri dombos legelőn, a Remete-hegyen, ritkábban a Szár-hegy 
északi részén és elvétve egyebütt Is. 

A vörös színű trachytban a zárvány is vörös, de szürke színű trachyt- 
ban is találtam vörös zárványt. 

b ) Gneisz-zárványok is bőven fordulnak elő az egész területen. Nagyon 
szépet találtam a Szár-hegyen, a melynek egyik diónagyságú zárványa con- 
centrikus rétegekből van alkotva, a mely rétegben vagy a biotit vagy a föld- 
pát uralkodik. Gneiszzárványt találtam még a Fehérház déli aljában, a Kakas- 
bérczen, a Füzértől É-ÉNy-ra terülő dombokon. 

Az apróbb zárványok némelykor csaknem tisztán földpáthalmazból 
állanak a melyben esetenként feltünően nagy pyroxenkristály látható, mint 
contact-képződmény ; máskor meg túlnyomó a biotit ezen zárványkákban. 

(214) 


jödümú ása szar 


meémllttaa 


A TOKAJ-EPERJESI HEGYSÉG. 329 


A Nyerges-hegy zárványát mikroszkoppal vizsgálván, azt találtam, hogy 
a pyroxenek részben augitok, de nagyobb részt hypersthenek. Van benne 
grossular is. Ezek egymásba szövődnek, nagyon meg vannak rongálva. 
A földpátok benne nagyok, de sok a mikrolith is. Erősen be vannak hálózva 
a trachytos bezáró anyag által. 

Ezen alcsoport közetét mint tömör lávát találtam mindenütt, csupán a 
Szár-hegy északi részén vannak belőle eruptiv-brecciák is. 

Nagy részük vastag talajjal van eltakarva és erőteljes erdővel fedve, a 
melyben nagyobb sziklákat csak gyéren találunk (Fehérház déli oldala). 
Kivételt ez alól csak a kopár fuzéri legelődombok alkotnak, a melyek he- 
lyenként nagyon kövesek. De ezen kövek sem valami nagyobb sziklák — a 
minőket az első alcsoportnál, vagy a pyroxentrachytoknál találunk —, hanem 
néhány köbdem.-nyi tuskók. Ennek oka abban rejlik, hogy porozusabb, 
érdesebb szerkezetüknél fogva ezen közetek gyorsabban mállanak, hamarább 
széthullnak, mint a tömörebb másik két alcsoport tagjai, vagy különösen a 
pyroxentrachytok. 

Elválások által képződött rétegeket a gerinczeken elég gyakran lehet 
észlelni, a melyek csapásának főiránya HeD1. 

Ezen alcsoport is egy egységes területet foglal el, a melybe csak a nyu- 
gati oldalon van egy apró pyroxentrachyt-folt (Köves-hegy) , a mely jóval ala- 
csonyabban marad, mint a biotit-oligoklastrachyt ; feltüunővé csupán hatal- 
mas kötengere teszi. 

3. A harmadik alcsoportot — makroszkoposan nézve — jellemzi az, 
hogy biotit, guarz van benne, de nagyon kevés, annyira, hogy egyes kézi 
példányon esetleg nem is találjuk egyiket vagy másikat, de a szomszéd pél- 
dányon már meg van, csakhogy gyéren. Szövete andesitos, tömör, e tekintet- 
ben jóval fölülmulja a második alcsoportot. Biotit-gneisz-zárványok előfor- 
dulnak ugyan benne, de gyéren és többnyire összeolvadt halmazokat alkotva. 

Az említett tulajdonságokból is láthatjuk, hogy ezen alcsoport hason- 
lít a pyroxentrachytokhoz. Áll ez főként a keleti oldalon lévő tagjaira, a 
melyek térbelileg is csakugyan szomszédosak a pyroxentrachytokkal. 

De másrészt átmenetet képez ez nyugati szélén a második alcsoporthoz, 
és pedig helyenként olyan lassan, észrevétlenül, fokozatosan, hogy a Csataréttől 
(N.-Milicz déli lejtőjén) délre huzódó gerinczet éppen úgy sorolhatnám a 2-ik 
alcsoportba is, mint ide, mert a tetőn uralkodó tömör andesitos alapanyag 
helyett itt trachytos képződött ki; a nagy földpátok élesen kiválnak benne 
biotit, guarz bőven van, zárványok is gyakoribbak. Egészen ez áll a Bikkfás- 
hegyről is, a mely egyrészt a második alcsoportba sorolt Magos-hegy, másrészt 
az orthoklastrachyt határán áll. Sőt még az Orita keleti aljában, lent a Jókut- 
nál is találtam ilyen biotit és guarzban gazdagabb, átmeneti kőzetet, továbbá 
északon a Kanta-hegy é. lejtőjén. 

Az egészből az tünik ki, hogy ezen 3-ik alcsoport a 2-ikból emel- 

(215) 5 21] 


330 SZÁDECZKY GYULA: 


kedik fel, hogy a második alcsoport kőzete csaknem összefüggő övet képez a 
harmadik körül. 

Az andesites alapanyagú, de biotit- és guarztartalomra nézve középhelyet 
foglaló első alcsoportbeli kőzetekkel térbelileg sehol sem függ össze ezen 
harmadik alcsoport, de olyan átmeneti tagok sincsenek e második alcso- 
port között, a minő a második és harmadik között. Legközelébb jut egymás- 
hoz e két typus a déli részen (a harmadik alcsoportbeli Bikkfás-hegy és az első 
alcsoportbeli Melyeszke), de el van egymástól választva egyrészt a Magos-hegy 
által (második alcsop.), másrészt az orthoklastrachyt terület nyugati része által. 

Ezen alcsoportba tartozik a N.- Milicz, a mely nem csupán a tárgyalt terü- 
leten, hanem ezen hegylánczban messze földre a legmagasabb hegy (8946 m.) 
Ide tartozik továbbá a K.-Miliez, Csatarét, Kis- és Nagy-Kopasz, azután az 
Orita hosszú gerincze (801 m.), a Bikkfás-hegy. A 2-ik alcsoporttól tehát 
nagyjából a Sötétvölgy-patak és a pusztafalui patak választja el. 

Ha most a másik két alcsoporthoz hasonlítjuk nagyságra nézve ezen har- 
madik alcsoportot, úgy találjuk, hogy középen áll, t. 1. nem foglal el olyan 
nagy területet, mint a második, de legalább is kétszer oly nagyot, mint az első 
alcsoport. Ezen harmadik alcsoport területéről vagy 50 különböző pontról vett 
kézi példányt és 18 vékony csiszolatot tanulmányoztam át a következő ered- 
ménynyel. j i 

Az alapanyag mikroszkoposan nézve hol világos-, hol sötétebb szürke, 
egészen feketébe átmenő, helyenként vörös színű. Kiképződésére nézve álta- 
lában andesztes, de nem mindenütt tömör: az Orita tetején és déli alján találni 
likacsos szerkezetűeket is. A likacsokat az eltávozó gőzök és gázok idézték 
elő, a melyek helyenként egész olyan salakossá teszik ezen kőzetet, a minőt 
fiatalabb vulkánjainknál, jelesül balatonvidéki bazaltjainknál találunk a 
kráter tetején. 

Ezen salakos képződményt, a mely laza természeténél fogva leggyor- 
sabban pusztul el, a többi e vidéki közeteknél nem találtam, ebből tehát 
talán némileg ezen kőzetnek viszonylag fiatalabb korára is szabad következ- 
tetnünk. 

Az ásványos alkatórészek többnyire olyan aprók, hogy makroszkoposan 
alig tünnek fel az alapanyagban. Csupán azon helyek kőzetei képeznek e 
tekintetben kivételt, a melyek térbelileg is közelednek a második alcsoporthoz. 

Mikroszkoppal az alapanyagot legtöbbször mekrokristályosnak találjuk, 
a melyben esetenként amorph, magmás bázis úgyszólván alig maradt vissza. 
(Kopasz, K.-Milicz.) A mikrokristályok túlnyomólag földpátok, aztán pyroxén 
és magnetit. De a mikrokristályoknak nincs mindenkor kristályos alakjuk, 
hanem szemcsés, szabálytalan határozatlan körvonalúak, kristályos szerkeze- 
tüket csak a poláros fényben árulják el (Kryptokristályosak). Ilyet találunk 
a N.-Milicz közetében, a melynek fehér földpátszerű alapanyaga halmazpo- 
lárosságot mutat. 

(216) 


A TOKAJ-EPERJESI HEGYSÉG. 331 


A N.-Milieztől ny.-ra a Szár-hegy felé mikrokristályos alapanyagot talá- 
lunk, de az apró kristálykák java része inkább nagy krystályok összetördelt 
maradékainak látszanak, mint igazi ujonnan képződött mikrolithoknak. 
Ilyenforma a Csatarét és némileg a Vaskapu felett lévő sziklafal (Orita k. alja) 
alapanyaga 18. 

A K.-Milicz közetének alapanyagát helyenként zöld chloritféle mállási 
termény festi. 

Sokkal gyakoribb a haematitos és limonitos elváltozás, a minőt talá- 
lunk az Orita és N.-Milicz minden vastartalmú ásványánál. 

A Csatarét közetében a h:ematitos részletek folyóssági sávokat alkotnak, 
tehát ez nem utólagos elváltozás, sőt ellenkezőleg eredeti képződésre vezet- 
hető vissza. 

Az alapanyagban a következő nagyobb ásványok vannak : 

Juarz ezen alosztálynál van a legkevesebb számban, úgy hogy sok 
kézi példányon csak figyelmes keresés után találunk egy, szélein megolvadt 
szemet. Csiszolatba ritkán kerül. Egyik n.-milicziben nyulványokkal ellátott 
üvegzárványt, ebben légbuborékot találtam. 

A tridymit zöldessárga apró lemezeket alkotva, bőségesen fordúl elő a 
K.-Milicz közetének likacsaiban, kisebb mennyiségben másutt is (Orita). 

Biotit elég bőven fordűl elő, de sokszor ésak mint töredék. Vannak 
azért kézi példányok, a melyekben biotitot nem találtam (N.- Kopasz). 

Rendesen nagyon el van. változva. Chemiai elváltozásuk eredményeként 
nagyon sok magnetit gyülik meg bennük; némelykor már csak magnetit- 
halmazok mutatják az egykori biotit alakját és hasadási vonalait. Feljebb 
oxydálódva hematittá, sőt limonittá változik, a mely aztán az egész környe- 
zetet festi. 

A még elég ép biotit erős dichroismusú. A N.-Milicztől ny.-ra eső hely 
biotitjában pleochroitos udvarokat találunk, az Oritáéban pedig földpátzár- 
ványokat. 

Erősen elváltozott állapotában némelykor nehéz megkülönböztetni 
az amphiboltól. i 

Amphibol nagyon kevés van ezen alcsoportban. Szabad szemmel csak 
ritkán lehet felismerni, a csiszolatból is igen gyakran kimarad. Leggyakrab- 
ban találjuk még az Orita közetében. 

Egészen azon tulajdonságok és elváltozások találhatók rajta, mint az 
előbb leirtaknál. 

Uralitosodás nyomát találtam a N.-Milicz egyik elváltozott közetében. 
Az augit-oszlop végéhez harántul kis hypersthen nő. Mindkét ásvány meg- 
zavarodik egyik oldalán és amphibollá alakúl. 

Míg a guarz, biotit, amphibol az előbbi alcsoportokhoz hasonlítva itt 
kissé megfogyott, addig a nagyobb basicitás kifejezője, a pyroxen határozottan 
uralkodik. Elvétve makroszkoposan is talál jukmint jól felismerhető több mm. 

(217) j 917: 


2332 SZÁDECZKY GYULA: 


hosszú kristályokat (vert. oszlop és az oldalas véglapok láthatók rajtuk, a 
végek hiányoznak), de általánosan és jellemzően mutatja őket a mikroszkop,. 

A pyroxenek nem mindig épek, sőt a legtöbbször el vannak változva 
t. i. a vas magnetit alakjában válik ki, a mely tovább oxydálódik h:ematittá 
és limonittá ; a többi rész szerpentinesedik vagy chloritosodik. Igen gyakran 
van benne zárványként is a magnetit, a melyen szintén sokszor bekövetkez- 
nek az említett oxydátiói termények. 

Máskor a pyroxenek külsejükön utólagosan megolvadtak, az alapanyag 
benyomúl helyenként, mintegy befátyolozza az ásványt, vagy az egész kristály 
legömbölyödik, inkább szem-, mint kristályalakuvá válik (Kanta-hegy, 
N.-Milicz, Orita). 

A pyroxenek közül általában ezen csoportnál is a hypersthen uralkodik 
számra nézve az augit felett. Jellemző, hogy az apróbb pyroxenek majdnem 
kivétel nélkül mind hypersthenek. Ha apró augitokat találunk is, azok több- 
nyire töredékeknek bizonyúlnak és nem igazi mikrolithoknak. Kivételes ese- 
tenként az augit 15 megszaporodik. A K.-Miliezről van olyan példányom, a 
melyben határozottan több a hypersthen, de van olyan is, a melyben az 
augit már körülbelől egyensulyban van a hypersthennel. Sok a nagy e. a 
Szár-hegy é. oldaláról származó közetben is. 

A kristály alakja a hyperstheneknek olyan, mint az előbbi alcsoportban 
volt, t. 1. majd a véglapok uralkodnak, majd az oszlop, vagy az oszlop csak 
maga van kiképződve; új itt az az eset, hogy az oldalas véglapok oszlop 
nélkül egymagukban vannak (K.-Milicz). 

Pleochroismusuk erős, a N.-Milieztől d.-re egy példányban é— füzöld,. 
a — vörösbarna, b — sárgás-zöld. 

Főként az apró hypersthenek között rendkívül hosszú oszlopok fordul- 
nak elő, némelyek meg is görbülnek vagy széttörnek. 

A N.-Milicz kőzete mikrokristályos alapanyagának nagy részét hyper- 
sthenek alkotják. 

Hypersthen-mikrolithok elég gyakran vannak bezárva a földpátokba 
is, jeléül annak, hogy korán kezdtek kiválni. 

A hypersthenben légbuborékos üvegen kívül nagyon apró pálczikák 
(apatit ?) fordulnak elő zárványként (K.-Milicz). 

Az augítokról az áll, a mit már az előbbieknél említettem. Itt már 
ikrek is előfordulnak gyéren. Többnyire nagy kristályokat alkotnak, nem 
olyan aprókat, mint a hypersthenek. Pleochroismusuk gyenge é — zöld, erre 
normalisan sárgás. 

A földpátok nem nagyok. A Csatarét folyóssági sávokat mutató, vöröses 
közetében egészen aprók a földpátok. Ha üveges a földpát, akkor egészen 
tömör andesitos a közet. Csak ha mállottak, akkor tünnek fel jobban a 
földpátok. 

A lángkisérleti meghatározások kimutatják, hogy ezen alcsoport a leg- 

(218) 


A TOKAJ-EPERJESI HEGYSÉG. 20 


bazikusabb, nem azáltal ugyan, mintha új sorozatú földpátokat találnánk 
ebben ; a földpátok, melyekre a lángfestésből következtethetünk, itt is oligo- 
klas, andesin és labradorit sorozatba látszanak tartozni. A nagyobb basicitásra 
vall az, hogy még a 2-ik alcsoportban az oligoklas uralkodott, addig itt az 
oligoklas fogy, az andesin és labradorit szaporodik. Valamint a biotit és 
guarz, a gneiszzárvány szaporodik a 2-ik alcsoporthoz közeledve, úgy szapo- 
rodik az oligoklas is. A savasabb földpátok valószinűleg a gneiszzárványok 
rovására képződnek ezen pyroxentrachyt-féle közetben. 

Mikroskop alatt nagyjából ismétlődnek a már előbb látott viszonyok a 
földpátoknál is. Rendesen nagy földpátok és földpát-mikrolithok együtt for- 
dulnak elő, de az Orita-tető és a Kopaszka közelében mind igen aprók és nem 
tábla-, hanem inkább léczalakúak a földpátok. A nagy földpátok között elvétve 
igen nagy az ikeregyének száma, így a Csataréttől d. felé huzódó gerinczen 
körülbelől 200 egyént számoltam meg, a melyek poláros fényben valami 
tarka szövethez hasonlítanak és e mellett zónás szerkezetet is mutatnak. 
A Vaskapu felett igen szép, kereszt-alakúlag átnőött ikret találtam, a melynek 
sötétedési szöge hossztengelyével 379. De sok, nagy, üveges nemiker földpát is 
van, éles hasadásokkal, melyekhez nem nagy szög alatt sötétednek. 

A sötétedési szögletekből itt is azokra a földpát-sorozatokra következtet- 
hetünk, mint az előbbi alcsoportoknál; meg kell azonban jegyeznem, hogy a 
a nagy sötétedési szögletek itt gyakoriabbak, mint az előbbieknél. 

Zárványként leggyakrabban hypersthent (Orita, Vaskapu felett, Kopasz- 
hegy, N.-Milicz Csataréttől d.-re) találunk a piszkos, sokszor szerpentines alap- 
anyag mellett. A zárványok némelykor zónákra osztják a földpátot, szépen 
mutatva a növekedés stádiumait. Hgy esetben amphibol-zárványt is találtam 
(Orita tető), gyéren magnetitot (Vaskapu felett). 

A magnetttról már az alapanyag tárgyalásánál említettem, hogy két- 
féle van, t. 1. eredeti képződmény és utólagosan, a vastartalmú ásványok 
elbomlásából származó. Ez utóbbi esetben némelykor valóságos pseudomor- 
phosákat alkot. 

Némely tagjánál ezen alcsoportnak egész magnetitos halmazokat lehet 
találni mikroszkop alatt (Orita-tető) , a mely pyroxent és erősen elváltozott föld- 
pátrészleteket zár be. 

A magnetit tovább oxydálódva haematittá, söt limonittá, lesz. 

Közetzárványok ezen alcsoportnál is bőven vannak. Többnyire biotitos 
és földpátos gnetszféle zárványok ezek. Majd az egyik, majd a másik ásvány 
a tűlnyomó ezen zárványokban. Föltünő, hogy guarz csak ritkán van 
bennük. 

Gneiszféle maradványokat körülbelől minden hegyen találtam. A K.- 
Milicz gneiszzárványában gránátés pleonast is fordúl elő, mint contact kép- 
ződmény. A Vaskapu felett lévő meredek oldal gneiszárványában mikro- 
szkoppal földpát, biotit, magnetit és pleonast található. A földpát egy része 

[219] 


334 SZÁDECZKY GYULA: 


aggregat-polarizatiót mutató szemek alakjában van jelen, de van ezenkívül iker- 
rovátkos kristály is. A biotit feltünően ép, erős dichroismust és szép pleoch- 
roitos udvarokat látni rajta, magnetitzárvány van benne. A pleonast-szemek 
sötétzöldek, vastagabb metszetük átlátszatlan, a vékonyak zöldesen át- 
tetszők. 

Bőven van gneiszzárvány a Csataréttól délre menő gerincz közetében. 
Egy ilyen mikroszkoppal nézve földpát-, csillám- és magnetitból áll. A földpá- 
tokon mind azon tüneményeket látjuk, a melyek a megolvadás és ujrakristá- 
lyodással járnak: rendetlen aggregátokat, sőt tökéletlen sphserokristályo- 
kat alkotnak, a melyek tűalakú krystallitok összekuszált halmazából állanak. 
A tűk elsötétedése nem egyközös hossztengelyükkel. Biotit sok van benne, 
dichroismusuk világossárga, sötétbarna (nagyon erős); magnetittel van- 
nak telve. 

A Csataréten olyan gneiszzárványt találtam, a mely egészen be van 
olvadva az alapanyagba és a folyósság irányában kihúzva. 

Az említetteken kívül gneiszzárványt találtam még a N.-Kopaszon, 
Orita aljában a Jókút mellett, a Vaskapu körül. 

Az előbbi tagoknál is előfordúlt közönséges gneiszzárványokon kívül 
találtam az Orita gerincze déli részén egy dichrott-gnetsz-zárványt is. Dichroit 
bőven van ebben magnetitosan elváltozott biotithalmazok közt. Szemeket 
alkot, a melyen hasadás nem látható. Pleochroismusa a rendes: az ibolya 
szín sötétebb és világosabb árnyalata és sárgásfehér. Ouarz is van mellette 
a földpátokon kívül, továbbá pleonast. 

Gyéren olyan trachytféle zárványok is fordúlnak elő, a minő az előb- 
biekben. A Bikkfás-hegy e fajta vörös zárványa nevezetes azért, mert szürke 
kőzetben van, tehát világosan mutatja, hogy a vörös színnek már akkor meg 
kellett lenni, mikor a bezáró kőzetbe jutott, mert ha későbbi volna, akkor a 
bezáró közetnek is vörösnek kellene lennie. 

Ezen alcsoport alkototta hegytömegnek ÉNy—DK-re huzódó hosszú 
gerincze van, a mely EK-, K- és D-i irányban mellékgerinczeket bocsát. 
A magas germcezen relative nem magas kúpocskák emelkednek. Az egykori 
krátereket felismerni már nem lehet. 

Ezen hegyek is gazdag növényzettel, szép szálerdővel vannak borítva, 
de találunk azért egyes tekintélyes sziklafalakat is. Ezek közt első helyen 
említem az Ortta K. oldalán lévő, vagy 300 lépés hosszú sziklatömzsöt, a 
mely 20— 30 m. magas tornyokat és falat formál. Szabályos elválás nincsen 
Dny-i részén, hasadozik itt minden irányban, de ÉK-i végén lávarétegesség- 
szerű vékony elválás található, a mely. 10—30? alatt dől Ny.-ra. 

Hatalmas sziklatömeg van a N.-Milicz é. részénis, a hol körülbelől 
É—D és K—VNy irányába menő elválások folytán valóságos oszlopok kép- 
ződnek. Helyenként lávarétegességhez hasonló elválásokat itt is lehet látni, 
a melyek D-re dőlnek 20? körül. 

(220) 


A TOKAJ-EPERJESI HEGYSÉG. 335 


Sokkal zordabb benyomást tesznek azon vad sziklacsoportok, a melyek 
a K.-Milicz oldalában merednek. Izolált egészen 15 m. magas szikla oszlopo- 
kat találunk itt a fák között, a melyek úgy jönnek létre, hogy az elválások 
által keletkezett egyes közbülső részletek elpusztúlnak, kidőlnek. A kidőlt 
részek egész fákat törnek össze, a mi még vadabbá teszi ezen tájat, a pusz- 
tulás többszörös képét mutatván. A fő elválási irányok K—Ny, DK—Ény-i 
irány lelé tartanak. Vannak vékony lávarétegszerű elválások is, közel szintes 
helyzetben. 

Ezen lávarétegességszerű, csak 2—3 cm. vastag, szorosan egymásra 
fekvő elválások — a mint látjuk — gyakran előfordúlnak a nagy sziklató- 
megeken a durvább többnyire egyenesen felállított elválások mellett. Neve- 
zetes róluk, hogy mindig a sziklatömegek alsóbb részén találhatók. 

Ezen alcsoportban is általában tömör összefüggő a közet, csupán egyes 
pontokon lehet gyenge eruptiv brecciás képződményt találni, így az Orita d. 
aljában fiatal erdőbe rejtőzött nehány m. magas sziklatömzsöt. Az Orita k. 
oldalán lévő hosszú sziklafalban is találunk brecciás részleteket. Ilyen a 
K.-Kopasz végén lévő két szikla 1s. 


Ha már most részletesen ismervén a biotit-oligoklas-andesin- guarz- 
trachyt alosztályait, a viszonyos kor megállapítására vonatkozó jelenségeket 
összegezzük, arra jövünk, hogy a legsavasabb, 2-ik alosztály csaknem egészen 
körülveszi a másik kettőt, a melyek tényleg ebből emelkednek ki. Minthogy 
különben is általános törvény a vulkánoknál, hogy azok legsavasabb ter- 
. ménye lát először napvilágot s ezután következnek fokozatosan a basikusabb 
eruptiók; a 2-ik alcsoportot tekinthetjük azon hatalmas vulkáni működés 
legrégibb termékének, a mely a biotit-oligoklas-andesin-guarz-trachytot 
létre hozta, legfiatalabbnak pedig a legbasikusabb andesites 3-ik alcsoportot. 
E mellett bizonyítanak az olyan apróbb mellékkörülmények is, mint pl., 
hogy salakos lávát csupán a 3-ik alcsoportnál találtam. 

A biotit-orthoklas-oligoklas-guarz-trachyt zsámolyát képezi a biotit- 
oligoklas-trachytnak, a mely utóbbi láthatólag az elsőből emelkedik ki. A fen- 
tebbi okok alapján az orthoklas, tracnytot és rhyolithot idősebbnek kell tar- 
tanunk, mint a basikusabb oligoklas-trachytot. A. közetzárványok úgy az 
orthoklas-, mint az oligoklas-trachytban hasonlók ugyan, de az aprószemű 
trachytos zárvány, — a mely fejnél nagyobb tuskókat is alkot az orthoklas- 
trachytban, míg az olikoklas-trachytban mogyoró, legfelebb diónyi darabká- 
kat — szintén valószinűvé teszi, hogy az a régibb közet, a melyikben nagyob- 
bak e zárványok. 

Valamint az orthoklas-trachyt, úgy ezen andesitos biotit-trachyt typusú 
kőzet isa mint — a, Kopaszka alatt a füzéri szekérút mellett lévő gödörben 


(2217 


336 JANKÓ JÁNOS: 
látható — felemelte a szarmát epocha sedimentjeit, tehát hogy ezen csoport 
fiatalabb a szarmát epochánál, ahhoz kétség nem fer. 

Ennyit a Pusztafalu felett lévő impozáns centralis hegytömegről. 

E körül alacsonyabb pyroxentrachyt hegyek és lejtők vannak, a melyek 
csak nem teljesen körülveszik. 

A pyroxentrachyt — melynek itt rhyolithos módosulata is előfordúl — 
olyan nagy területet foglal el, hogy annak leirását más alkalomra halasz- 
tom. Előzetesen csupán annyit akarok megjegyezni a viszonyos kor tárgyalá- 
sánál, hogy a pyroxentrachytnak legalább egy része — úgy látszik — idő- 
sebb valamennyi most leirt kőzetnél. 

Forró köszönetet mondok végül főnökömnek dr. SzaBó JÓZSEF egyet. 
tanár úrnak nagybecsű támogatásáért, melyben munkám megirásánál része- 
sített. 

Budapest. Egyetemi ásványtani és kőzettani intézet. 1888. 


EGIPTOM GEOLOGIÁJÁHOZ. 
Ifj. JANKÓ Jose 


(Előadatott az 1885. november 7-ikén tartott szakülésen.) 


A Nilus deltájában ez év (1888) tavaszán tett utazásom alkalmával 
szerencsém volt nehány oly geologiai leletre akadnom, melyek a delta fel- 
épülésének eddig ismert magyarázatait újabb fénynyel világítják meg. Mielőtt 
azonban a leletekről és jelentőségükről szólanék, legyen szabad rövid váz- 
latát nyujtanom a deltát határoló vidék geologiai képének, minthogy ez 
kulcsúl szolgál leleteim magyarázatához. 

Ha Egiptomot a maga egészében vizsgáljuk, a mint keleten a Vörös- 
tenger határolja, nyugaton a lybiai sivatag homokjában, délen Nubia kő- 
mezőin vész el s a mint ezt a Nilus első vízesésétől a Középtengerig maga 
a Nilus folyam mélyen bevágott völgyével ketté osztja, kétségtelen, hogy 
egykor a folyam két partján levő terület összefüggött, s a köztük most jelent - 
kező különbség az eltérő magassági és ezzel kapcsolatos meteorologiai viszo- 
nyokból fejlett ki." 

A jobbparti vagy arab rész középmagassága 900 m., mely meredeken 
néz alá a vörös tenger hullámaira; hegy-völgy, forrás-folyó, itt-ott buja te- 


: ZITTEL, Ueber den geolog. Bau der lybiscehen Wüste. München, 1880. 


222) 


99 


EGIPTOM GEOLOGIÁJÁHOZ. 337 


nyészettel váltakozik egymással, mert a hegyek magas csúcsai összegyűjtik 
a, csapadékot s életet adnak a szikláknak.! B parti hegység képezi a Szahara 
keleti határát s gránit, gnájsz, diorit és más kristályos közeteivel a fiatalabb 
üledék-közetek alapját." Ezen nyugszik mintegy 100 m. vastagságban Eegip- 
tom legrégibb üledék-köőzete, a barna-vörös csillámban gazdag guarzhomokkő, 
melynek korát a gyér kövületekből " megállapítani nem lehet, de mely való- 
szinűleg megegyezik ZITTEL szerint a judaeai cenoman homokkővel.: Erre 
következik hasonló fekvésben 100—150 m. vastag, világos márgamész oly 
kövületekkel,; melyek kétségtelenné teszik e rétegek cenoman eredetét" 
s melyet barnaszén és aszfalttartalmúű homokkőréteg fed el a középkrétából. 
Maga a felső kréta csak csekély területet foglal el s fölötte 600—58$00 m. 
magas nummulit-mész sziklafalak merednek. 

A Nilus balparti, lybiai része külső alakulásában sokkal egyhangúbb." 
Esznehtől Fajumig 200—5300 m. magas fensik vonul el minden nagyobb 
völgyképződés, forrás, patak stb. nélkül, mert itt eső évtizedeken át nem 
esik s belé némi változatosságot csak az oázok mélyedései,"? nehány hegy- 
sziget útvesztője," s a mozgó buczkák homokhalmai " hoznak. A kréta leg- 
régibb rétegeivel Esznehtől délre találkozunk, hol a fehér nummulit-mész 
helyébe az annyi vita !! tárgyát képező RussEGGER-féle nubiai homokkő lép,?? 
mely Eszneh és Edfu körül nyugat felé kiterjedve Dáhel és Kárgeh oázokig 
nyomul előre, míg délen Kordofan és Szennaár határáig terjed!!? E réteg- 
complexus 150 m. vastag, benne a világos-vorös, zöld és szürke márga vál- 
takozik, melyből a kősó és gipsz sohasem hiányzik, vastartalmú homokkővel 


! SCHWEINFURTH £ GÜSSFELDT, Pet. Mitthg. XXII. 261—264. és másutt. 

?: Innen került ki az ősegiptomiak és rómaiak obeliszkjainak porphyrja. 

" Fosszil fák, kagylók, (Cardium ?) stb. 

: LARTET. Ann. d. sc. geol. 1869. I. k. 149—173. I. 

" Hemiaster és ammonitok. 

" E kövületekből már 40 faj van meghatározva, SCHWEINFURTH gyűjtötte s a 
műüncheni paleontologiai muzeumnak ajándékozta. 

" Pet. Ergánz. b. II. 14—16. Il. 

" A lybiai sivatag oázait a sivahi nagy depressioig ZITTEL szerint egy nagy 
közös medencze látja el vizzel, melyet a középafrikai hegyvidék áplál s mely a 
Középtengerbe épen e depressio miatt nem juthat el. 

" E hegyek törmelékei a kőmezők (hammadák). 

4 Ezek nyugati határát még mindig nem ismerjük. 

u LARTET, i. h. Anmerk. 13. — CoguawDp, Bull. Soc. geol. Fr. 1875. ser. 2. vol. 
IV. 159. I. — PoMmEL, u. o. 524. I. Ezt a homokkövet vitték az ősegiptomiak is a 
legnagyobb mennyiségben templomaik építésére a szilszilehi kőbányákból. 

12 RUSSEGGER, Reisen in BHuropa, Asien und Afrika. II. 275—277. 1: —. FIGARI- 
BEYv, Studii scientif. sullEgitto £ c. Lucca 1864. I. 20—23. 1. — UNGER, Sitz. ber. k. k 
Akad. Wissensch. Wien. 1859. XXXIII. 223—230. 1, 

15 RUSSEGGER, i. h. 

Földtani Közlöny. XIX. köt. 1889. (223) 7 99 


338 JANKÓ JÁNOS: 


s kevés mészréteggel; növényi maradványain kívül! vezérfosszilja az Exogyra 
Overwegi,? mely Kárgeh- és Dáhelben a sivatag homokjában töméntelen 
mennyiségben fordul elő. Az Hxogyra rétegen egy más 200 m. vastag kréta- 
formátió nyugszik, melynek alsó fele sűrűen rétegzett leveles agyagmárgából, 
felső fele hófehér finomréteges mészkőből áll, mindkettő a legfelsőbb Kréta- 
korból.? Általában a lybiai sivatagban a Kréta és harmadkor közt éles határ 
nincs s a krétából tisztán tengeri úton ment át közvetlen az eocenbe s az 
üledékkőzet valódi folytonosságát nem szakította meg a földkéregnek az ezen 
korok végére eső oscillatió ja. 

A harmadkori képletek elterjedése a Nilus mindkét partján összeesik 
a mészfensik kiterjedésével s minthogy e kövületek egyik leggazdagabb lelő- 
helye Kairó közelében van, ez már eléggé ismeretes. Általában a legrégibb 
eocenhez számítják, bár a magasabb eocen-emeletek nyomaira is akadunk 
s így a Mokattam harmadkori rétegeinek kora ma még nyilt kérdés. Ez ku- 
lönben mind nummulit-mész, melyből az egiptomi gulák is épültek s melyet 
a Nilus mentén Kairótól Sziutig mindenütt feltalálunk.? 

Kairónál oszlik a Nilus két hatalmas ágára, a rosettei és damiettei 
ágra. Egiptomnak Kairó délkörétől északra fekvő területe, vagyis Alsó- 
Egiptom három geologiailag különböző alkotású részre oszlik, egyik a szuezi 
istnmus, melyet ma a csatorna szel ketté, a másik a delta, melyet a két főág 
zár maga közé s a harmadik a marmarikai mészkő, mely a lybiai sivatag 
folytatásának felel meg. 

A szuezi földszorost nyugaton a Nilus ujkori és művelés alá vont lera- 
kodása határolja, kelet felé a csatornán túl a syriai pusztákba délfelől még 
folytatódnak a Mokattam rétegei harmadkori képletekkel ; észak felől pedig 
homok borítja az egész területet : általában megjegyezzük, hogy a nélkül, hogy 
a mész rétegeinek részletezésébe bocsátkoznánk, e rétegek egymás fölött 
csaknem oly sorban vannak elhelyezve, mint délről észak fele: kréta, num- 
mulit-mész, agyag- és kagylórétegek, durvamész sóval és gipszszel s végül 
homok." Magát a földszorost egész szélességében, a hol a csatorna átszeli, 
és abban a mélységben, mely a csatorna ásása alkalmával felszínre kerult, 
kivétel nélkül fiatal alluvial és negyedkori képletek alkotják és pedig oly 
módon, hogy az isthmus közepét fluviatilis édes vizi képletek foglalják el, 


! SCHENK szerint dicotyledon-, pálma- és conilera-maradványok. 

? BucH, Beyr. Ztsehrft. d. deutsch. geol. Ges. ÍV. k. 152. 1 

" Az alsót kagylók, echinodermaták stb, a felsőt Ananchytes ovata, Cyrrhipe- 
diák stb. jellemzik. 

: Ennek megállapítása a Rohlfs-expeditio egyik legszebb és legfőbb eredménye, 
melyet a lybiai sivatag felsőkréta faunájának megismeréséből következtetett. 

" ZITTEL, Briefe aus der lybisehen Wüste. München, 1875. 12. 1. 

" PRUNER, Egypten, Erlangen, 1847. p. 14. 


(224) 


na iltiüttltütkükkátlüla Sa 


EGIPTOM GEOLOGIÁJÁHOZ. 339 


mely dél felé a Vörös-, észak felé a Középtenger tengeri képleteibe megy át ; 
minek megfelelőleg a Ballah-tavak a Közép-, a Keserűtavak a Vöröstenger el- 
szegényedett faunáját állítják elénk.! A két fauna egymástól való elszigetelt- 
ségének különös tényét azon egyszerű feltevéssel lehet megmagyarázni, hogy 
a Nilus a diluvial időkben körülbelül a mai isthmus közepén ömlött a ten- 
gerbe és édes vizének nagy tömege a sekély tengerszorost úgy töltötte be, 
hogy elválasztó falat alkotott a két tenger és azok faunája közt.? A csatorna 
felé a Keserű-tavaktól délre harmadkori képletek vonulnak, az eocen eredetű 
Geneffe, Auebet és Attaka hegyek alakjában délkeleti irányban, melyeket 
miocén kapcsol össze. Ezen hegyektől egészen elkülönítve a csatorna ázsiai 
oldalán, Szuez és a Keserű-tavak közt, mintegy a félúton Salufi mellett egy 
észak felé lejtősödő mészsziklára akadtak (Rocher de Chaloufff, melyet 
FRAAs miocénnektart.? FucHs tagadja ennek miocén voltát s a Vörös- 
tenger melléki negyedkori terrászok denudatiójának eredményeül tekinti, 
mig LAURENT nemcsak miocénnek veszi fel, hanem megegyezőnek tartja 
a Geneffe-hegy miocénjével." E sziklát magam is láttam s a kérdést megol- 
dottnak nem tekinthetjük, az előfordulás különössége azonban, — teljesen 
elszigetelve a homok közt — nagyon élénken vésődött emlékembe. 

Az a mész, mely a Szahara főközetét alkotja a lybiai sivatagban, a nu- 
biai fensíktól kezdve a szivai depressioig terjed, melynek vonala a Nagy-Syrt 
öböl délkeleti csúcsától vonul csaknem Kairóig. Az ettől északra fekvő terü- 
letet ugyan szintén mész alkotja, de ez miocén tengeri mészkő homokkal és 
márgával vegyesen ; ez képezi alapját az egész eyrenaicai vagy Barka-félszi- 
getnek, ez Marmarica tengerpartját s ez végül Alexandria és vidékének te- 
rületét, keleten egész Abukirig, mely eddigelé a partvonalon a legkeletibb 
harmadkorú mészfoknak tekintetik. E mész, legalább ZrIrrEL térképe szerint, 
korára nézve azonos azzal, mely a Kairótól Szuezig húzódó Mokattam, Amu- 
neh, Wobr, Attaka és Geneffe hegylánczok nummulit-meszétől és eocen 
képleteteitől északra a delta talajáig terjed ki. 

A lybiai és arab sivatagok ezen előhegyei közé van zárva a delta egész 
területe ; egy ideig még ezek kisérik a Nilust és annak ágait, azután egyrészt 
eltünnek (az isthmus felé), másrészt eltávolódnak a deltától (Alexandria felé) ; 
a rosettei ágat csaknem félhosszában, a damiettei-t, illetőleg ennek csatorna- 
vidékét egy harmadáig kisérik. 

Maga a Nilus deltája negyedkori eredetű, s mikor épülni kezdett, 


:! FucHs, Die geologisehe Beschaffenheit d. Landenge v. Suez. Denkschr. Akad. 
Wien; 1878. 

2 VASSEL,. 1]. FucHs in Verh. k. k. Geol. Reichsanst. Wien, 1881. p. 178. 

: FRaAs, Geolog. aus dem Orient. Jahr. h. Ver. Nat. Württemberg, 1867. p. 145. 

S" BOGHS "1.71. j 

5 OCH. M. LAURENT, Essai géologigue sur Visthme de Suez. Paris, 1870. 


(225) 99: 


340 JANKÓ JÁNOS : 


a kairói kútfúrások alkalmával bizonyos mélységben talált tengerhomok, 
valamint a Mokattam gerinczein a tengerhullámok hatását maig is feltüntető 
öblösödési nyomok bizonysága szerint, Kairóig egy tengerőből nyomult be. 
A tenger nyugat felől jövő áramlata Abukirnál fordult az öbölbe s a folyam- 
nak eredetileg északi irányát északkelet felé téríté, mely a torkolattól való 
távolság növekedtével mindinkább kelet felé hajolt. Igy érthető meg legegy- 
szerűbben a Vassen elmélete, ki a Nilus első ágának torkolatát a Keserű- 
tavakhoz, a szuezi földszoros közepére helyezte. 

Ezzel kapcsolatban azonban a deltafejlődés is a főág mellékére gravi- 
tált ; a földszoros vagyis az őstorkolat eliszapodása maga után vonta a Nilus 
ez ágának észak felé hajlását s így keletkeztek az északibb torkolatok s ezek 
közül a legkeletibb a pelusiumi első sorban, mely a leghatalmasabb volt 
kezdetben, szerepét aztán a damiettei és végül ma a rosettei ág vette át. 
A régi Atribis vagy a mai Trib környékén a folyam elágazási módjában nyo- 
mait vélték találni annak, hogy a Nilusnak egykor három főága volt s erről 
magamnak is volt alkalmam meggyőződni. Bz nem is lehetetlen, de kétség- 
telen, hogy ezek értéke egymás közt lényegesen különbözött s míg a negyed- 
kor hajnalán a víz főtömege ÉKK felé folyt, addig ma, már ÉN-nak folyik. 

A Nilus építése két irányban haladt előre. Míg egyrészt a Nilus deltá- 
jának északi határai tolattak lassankint északra, másrészt az magasságban 
is mindinkább a víz felszíne felé emelkedett. Helyes RrrrmR-nek ama nézete, 
hogy itt a tengerőbölből előbb mocsár, majd ingovány lett, mely végre a kon- 
tinenshez csatlakozó termőfölddé emelkedett. Rpcrvs ehhez hozzáteszi, hogy 
ez emelkedés máig is tart s még nagyobb fokú, mint azelőtt, mert ma a delta 
áradásain kívül ezt elősegíti a földmívelés, mely kézi és gőzgépekkel emeli 
fel az óriás víztömeget és vele együtt az iszapot. Ismeretesek ama számítások, 
melyek a Nilus feltöltődésére vonatkoznak, s melyek részint az Elephantine 
szigeten levő nilometer, részint a II. Ramzesz memphisi képszobra sülyedésé- 
nek megmérésén alapulnak. HoRwNER szerint a talaj Memphisnél 3125 év óta 
évszázadonkínt 9 em.-rel emelkedik a magasságban; GiRARD már különb- 
séget tesz BEgiptom déli és északi részei közt, emezét 3, amazét 6 cm.-re 
becsüli. Ily számítások értéke az áradványok lerakódásának egyenlőtlen 
módja és a kolosszális emlékek óriás súlyából következő lassú sülyedése kö- 
vetkeztében nem nagy, de az mindenesetre tény, hogy ez emelkedés délen 
nagyobb, mint északon s hogy minél inkább magasbodik a delta, annál ke- 
vésbbé tolatnak partjai előre. 

Alkalmam volt e partvonalat egész hosszában beutazni Alexandriától 
2osetten s Damietten át Port-Szaidig. E vonalat négy részre oszthatjuk : 
Alexandriától Abukirig terjed az első és harmadkori mész által jellemeztetik ; 
Abukirtól Rosetteig a második, mely homokpusztái által válik ki; Rosette- 
től Damietteig a harmadik, mely a Burlosz-tó vidéke s nevezetes ama két 
földnyelvének geologiai alkatáról, mely elválasztja a tavat a tengertől ; a ne- 


(226 


EGIPTOM GHOLOGIÁJÁHOZ. 341 


gyedik Damiette-től Port-Szaidig, magába foglalja a Menzale tavának vidékét. 
s keskeny hosszú homokszigetsora által érdekes. 

Nem szabad gondolnunk, hogy Abukirtól keletre a Szuez-csatornáig 
csak a Nilus áradványtalajával találkozunk. A Nilus és csatornáinak mellékén 
a sivatag homokja csak ott nem nyer tért, hol azt a kultura foglalja el és 
ez a terület meglehetősen egy tagban van. Délen ugyan Benha-el-Azal 
közelében vannak homokszigetek, de ezeket a tföldmivelés mindinkább a maga 
körébe vonja, de ezenkívül ilyenekre csak a határszéleken akadunk. Északon 
azonban a delta termékeny földjét átlag 20 km. szélességben s több mint. 
250 km. hosszuságban egy puszta sivatag öv választja el a tengertől, mozgó 
buczkákkal, felette silány tenyészettel és állatvilággal, melynek oázai csak 
tosette és Damiette. E puszta terület homokját részben a lybiai, részben 
siryai sivatagból kapta, a nélkul azonban, hogy az irodalom eddigi bizony- 
sága szerint e területen más régibb eredetű geologiai képlet találtatott volna. 

Annál nagyobb volt meglepetésem, midőn Rosettetől keletre 30 km.-re, 
Kum-Maslarától alig 5 km.-re északnyugatra, a tengerpart mentén, termé- 
szetes fekvésben, a tengerszín fölé alig 1: méterre emelkedő sziklalapot. 
találtam. E lap szélessége 10 m., hosszúsága valamivel kevesebb volt, terü- 
lete mintegy 100 négyszögmétert tett. Felszíne törmelékes volt, s míg egy- 
részt a törmelék közt talált ma is élő kagylók és moszatok bizonyíták, hogy 
a tenger folyton mossa, a szikla repedéseibe beszorult buczkahomok, melynek 
szemei könnyen megkülönböztethetők a tengerhomoktól, a mellett szólt, 
hogy a sziklán nem régen még buczka volt, melyet vagy a tenger mosott le, 
(minthogy a felület a tenger felé hajlik) vagy a szél hordott el. A sziklát ma 
folyton verik a tenger hullámai s olykor-olykor alig megközelíthető, a rom- 
lásnak már nagyon neki indult s szép darabokat belőle csak kis számmal 
tudtam magammal vinni. A magammal hozott anyag elemzésére felkértem 
FRANZENAU ÁGosT és LÖRENTHEY IMRE urakat, kiknek eredményét a követ- 
kezőkben adom. 


FRANZENAU úr jelentése következőleg hangzik : 


(A Kum-Masláráról származó két darab egyes helyeken szilárd, má- 
sokon krétaszerű mészkő, melynek összetevő részei gömbölyű, elliptikus vagy 
hengeres szemek, vegyítve főképen bivalvák héjtöredékeivel, alárendelten 
gasteropodákkal és kis bryozoa-törzsök töredékeivel. Az egyes szemek me- 
chanikus úton lesurolt mészrészecskéknek látszanak lenni, melyek a legcse- 
kélyebb nyomás alatt porrá törnek szét. Ugyanígy le vannak surolva a szemek 
közötti zárt szerves zárványok is, melyek azonfelül még incrustálva vannak 
oly annyira, hogy a közelebbi meghatározásukat teljesen kizárják. Úgy a tö- 
redékek, mint a teljesebb alakok alig érik ela 2—3 mm.-nyi nagyságot. A ki- 
sérlet a mészkőből egy használható vékony csiszolatot készíteni, az anyag 
porlékonysága, valamint a meghatározásra engedett idő rövidsége miatt 

(227) 


5342 JANKÓ JÁNOS : 


meghiusult, úgy hogy ez úton némi eredményt nyerni nem sikerült s így 
e mészkő korának meghatározását csakis a stratigraphiai viszonyok ismerete 
döntheti el. 


LÖRENTHEY úr jelentése a következő : 


(A kum-maslarai lelet laza állományú, külsőleg is sok csiga és kagyló 
töredéket, valamint guarzszemeket feltüntető mészkő, melyből laza volta 
miatt csiszolatot készíteni nem lehetett. Azonban összetörve és kiiszapolva 
különféle nagyszámú bryozoa-speciest, sok jelenkori csiga és kagylótörmelék 
mellett több foraminifera-speciest is tartalmaz. A talált foraminiferákból, — 
mint az eddig átvizsgált angagból kitűnt, — több Polystomella-t, Cristel- 
larra-t (?), Rotalta-t (?) és Lagena-félét, de különösen sok Miliolidea-t si- 
került több speciesben meghatároznom; ezen iszapolási anyag tehát min- 
denben megegyezik a Sorrento-öbölből 30 fonál mélységből való anyaggal. 
Így tehát az eddigi vizsgálatokból kitűnt, hogy ezen mészkő egy újabb és 
pedig negyedkori tengerparti képződmény, mely a miliolideák nagy számából 
következőleg csekély mélységben keletkezett, annál is inkább, mert Globige- 
rina-t, a mi a mészkönek mély tengerben való keletkezésére vallana, csak 
egyet találtam, azt 15 nem a legjobb állapotban. 

Ezek szerint kétségtelen, hogy a kum-maslarai lelet negyedkorú mész, 
minő még ma is képződik Afrika északi partjain Alexandria közelében, 
el-Meksz mellett, mely korára nézve a harmadkort összekapcsolja azzal a 
negyedkorral, melyben a Nilus deltája felépült, s így a Nilus deltájának 
talajánál fiatalabb koru. Hasonló leletre akadtam még Kum-Maslarában és 
Mordehban, honnan e kő a kütakból nem nagy mélységből került ki. E szik- 
lát, valamint a másik két telepet tehát a Nilus nem hordhatta ide, mert édes 
vizi hordalékoknak a közetben semmi nyoma nincs, hanem fel kell tennünk, 
hogy ez a különböző áramlatokba beékelve keletkezett itt akkor, mikor 
a delta területének túlnyomó része még tenger alatt volt, s minthogy a három 
lelet teljesen azonos elemeket tartalmaz, azok összefüggését tagadnunk leg- 
nek csak egyes pontjai emelkedtek a tengerszín fölé, s mely a delta két főága 
közé zárt területének fejlődésében nagyfontosságú lőn. 

Lehet, hogy e vonalban csak nehány ily szirt állott, de ezeket a tenger 
hullámai folyton rombolták s a törmelék a tengeráram nyugati irányánál 
fogva a szirtek közeit betömte. E törmeléket észak felől a:-tenger homokja 
köté össze és így egyenes partvonalat létesített, minő ma hosettetől Da- 
mietteig vonul s mely semmi esetre sem felel meg a deltának a Poról, hhone- 
ról, Dunáról és az ázsiai folyókról alkotott fogalmának. Ez egyenes partvonal 
keletkezését eddig úgy magyarázták, hogy az eredetileg a Nilus és a tenger 
hullámainak ellenkező irányú összetorlódása által épült fel iszap és homok- 
ból, ez elméletnek csak egy hibája van, hogy a tenger iránya tényleg nem 

(228) 


EGIPTOM GEOLOGIÁJÁHOZ. 343 


ellenkezik a folyóéval, mert nyugatról áramlik s igy a két áram eredőjének, 
valamint ennek alapján az ily torlódási zátonyoknak északkelet és nem kelet 
felé kellene haladniok. 

Az épülőftélben levő delta további fejlődésére az ily módon keletkezett 
földnyelv igen nagyfontosságú lett; a tengeráramlás ettől délre nyugodtabb 
lőn s így az iszaplerakodás gyorsabban folyhatott. Az iszaplerakodás külön- 
böző irányokban különböző módon fejlődik, melyet a számtalan helyi ténye- 
zők szabnak meg s így a delta északi határvonala is egyenlőtlen volt az öblön 
belül s legelőbbre nyúló csúcsai legelőször egyesülhettek a földnyelvvel, s ez 
által az egykori nagy tengeröböl parti tavakká darabolódott, melvek ma is 
egy összefüggő övet képeznek Egyptom északi partvonalán a következő sor- 
rendben kelet felé haladva: Mariut (77,000 Ha), Abukir (14,000 Ha), Edku 
(34,000 Ha), Burlusz (112,000 Ha), Menzale (184,000 Ha). 

A Nilus deltáját összehasonlították más deltával, minők a Rhone-é és 
Po-é, s általánosságban ez összehasonlítás azt eredményezte, hogy a Nilus 
deltája azoktól csak a részek nagyságában tér el. Az összehasonlítás ily ered- 
ményt a mai viszonyok geologiai alapon megszerzett ismerete mellett nem 
adhat; a tenger felé a deltának nyolcz torkolata volt, tanulmányoztam a 
helyszínén mind a nyolczat s az eredmény az, hogy e nyolcz torkolat közül 
csak kettő fejlődik; a rosetteit szigetképződés jellemzi, a damietteinél a bal- 
part áradványos nyulványok, a jobbpart szigetek képződése által fejlődik ; 
a többi torkolatok előtt a fejlődésnek még csak zátonyképződésben sincs 
nyoma, ez pedig eléggé jellemző eltérés a valóságos deltatorkolatoktól, me- 
lyeket folytonos fejlődés jellemez. E tényt senki sem tagadhatta, de mert 
a mai tengerpartot a Nilus által felépíttetnek tartották, a fejlődés elmara- 
dását a jelenben a tavaknak tulajdoníták, melyeket új eredetűeknek vettek 
fel azon az alapon, hogy a faraók idejében a tavak nem voltak ily óriások," 
a csatornák a tengerig nyultak, de azután a part lassú sülyedése és a tenger 
betörései tavakat létesítettek s az esetleg meglevők felületét növelték. Erre 
vonatkozólag elég megjegyeznünk, hogy a sülyedés ugyan be van bizonyítva, 
de csak a harmadkori képletekre, vagyis az. Abukirig előnyomuló mészre, de 
ezzel ellenkezőleg a negyedkori képleteken — mint azt FucHs az isthmusra 
is bebizonyítá — csak emelkedés észleltetett. A. fentebbiek szerint a tenger 
betőréseinek a történelmi időkben kellett lenniök, tanulmányoztam a tenger 
és a parti tavak közlekedését, az Edku és Menzale tavánál történelmileg 
igazolható ténynek találtam azt, hogy a tó vize tört magának nyilást a ten- 
ger felé, de annak nyomaira, hogy a tengernek lettek volna betörései, sehol 


- Ezt kell következtetnünk abból, hogy ma helyükön nagy, a tavakhoz tartozó 
csaknem megközelíthetlen mocsarakban és ingoványokban városok romhalmazaira 
akadunk. 


(229) 


344 JANKÓ JÁNOS: EGIPTOM GEOLOGIÁJÁHOZ. 


sem akadtam és az abukiri tónak víz alá kerülését sem tekinthetjük egyéb- 
nek, mint az egykori canopusi torkolat kimosása eredményének. Ezek alapján 
sem a sülyedésre, sem a tenger betöréseire vonatkozó elméletek mellett mi 
sem szól s egyszerűbbnek tartom azt, hogy e tavak a faraók idejében is meg- 
voltak, de a túlnépesedés következtében szükségessé vált azok területe nagy 
részének értékesítése, művelés alá vonása, mi csak a legkifejlettebb csator- 
názás mellett vált lehetségessé. Ezt a nagyfokú csatornázást azonban a ké- 
sőbbi történelmi megrázkódtatások által lakosságában megfogyott s csaknem 
elnéptelenedett Egiptom teljesen elhanyagolta s ennek következtében nyer- 
ték vissza a tavak eredeti alakjukat s nagyságukat. 

A fejlődés mindazonáltal szünetlenül folyik tovább nem a tengerparton, 
hanem a parti tavak belsejében; a tavak szabad vizének területe évről-évre 
csökken, a hozzájuk tartozó mocsárvidék déli határa mind északabbra húzó- 
dik vissza; a tavakban a csatornák által lehozott iszap egy része a csatorna- 
nyílások előtti szigeteket növeli, más része a tengertől elválasztó földnyelvek 
déli partját építi és tolja beljebb a tóba, s végül egy harmadik része magát 
a tó fenekét emeli. Ezek alapján tehát nekünk a delta északi partvonalát 
nem szabad azonosnak tekintenünk a tengerparttal, hanem a tavak déli part- 
vonala adja meg azt, mely minden szempontból teljesen megfelel egy valóságos 
delta alakulásának, mert a tavak déli partjait számtalan sziget lepi el és 
laguna hálozza be ; ez képezi a delta valódi partvonalát, mert a Rosette és 
Damüette közti keskeny földnyelv geologiailag átmenetet képezvén a harmad- 
kori és negyedkori képletek közt, régibb eredetű, mint maga a delta és külö- 
nösen ennek északi, most fejlődő területei. 


TEK TD SÁPATÉN ÁS 


(36). Dr. J. Pawxrocsek: Beitráge zur Kenntniss der fossilen Bacillarien 
Ungarns. I. Theil: Marine Bacillarien. Bearbeitet nach dem ungarischen 
Manuscripte vom Verfasser, Kreisarzt in Tavarnok. Nagy-Tapolcsány, : 
1886. Gr. 89 74 S. Text mit 30 Tafeln in Lichtdruck. 


Ez a czíme egy nagybecsü munkának, melynek megismertetésére különös 
gondot fordítani kötelességemnek tartottam, mert a szerző eredetileg a magyar 
irodalmat szándékozta sok fáradságot, kitartást és szorgalmat igénylő munkájával 
gyarapítani ; de nem tudom, mely körülmények vagy tényezők hiusították meg e 
szándékát. Tény az, hogy a szerző még az anyagi áldozatokat sem kímélte és fénye- 
sen meghazudtolta azoknak állítását, hogy a vidéki város kisszerű életébe vetett 
szaktudós első sorban a tudományos segédeszközök hiánya miatt tudományától 
elidegeníttetik és a nyárspolgár sorsára jut. 

(250) 


IRODALOM. 5345 


Hazánk földjének ősvilági lerakodásai fölötte gazdagok a növényvilág 
eme sajátszerű lények, a bacillariák maradványaiban és csak a tudomány- 
kedvelő hiányzott, ki behatóbban foglalkozott volna ezeknek tanulmányozá- 
sával. Mások által kisebb mérvben tett kisérletek után valahára gazdag bacil- 
laria-flórát bírunk és nagy várakozással nézünk a munka második részének 
elébe, mely az édesvizek bacillariáit fogja leírni. Egyáltalában még keveset 
tudunk a, fosszil és jelenleg élő bacillariák közti viszonyról; keveset szerepükről, 
mely nekik mint geologiai vezérfossziliáknak jutott és keveset arról, miként ment 
véghez hajdanta geografiai elterjedésük. Mind eme kérdések meg lesznek fejtve, ha, 
minél több, geologiailag jól ismert hely gazdag bacillaria-flórájával fogunk megis- 
merkedni és hogy e munkára a szerző minden akadálynak daczára a jövőben is 
tartsa meg kedvét ; ez őszinte kívánságunk. A munka jóvoltáról tanuskodik még 
GRunow neve is. (Runow, a bacillariák első rangu ismerője élénken vett részt 
PawrocsEK munkálataiban ; a 30 tábla revisióját készségesen elvállalta; egyes új 
fajokat vagy varietasokat ő maga írt le; sőt a XXVI- meg a XXVII-ik táblákon 
levő rajzok egyenesen tőle származnak. 

PAwxrocsEK Magyarországból mindössze 447 fajt, vagy ezeknek változatait — 
varletások és formák — írja le ; leggazdagabb lelethelynek mutatkozik Szent-Péter 
Nógrádmegyében 286 fajjal. E helyről szerző a mediterrán-emelethez tartozó há- 
romféle : agyagos, homokos és meszes márgában fedezte föl az alakok gazdagsá- 
gát ; melyek javát az ugyanezen megyében fekvő $Szakal helység szintén a medi- 
terrán-emelethez számított agyagos márgájában tatálta. Kz utóbbi helyről 201 fajt 
ír le. Hasonló gazdagságot tüntetnek föl a többi nógrádmegyei és mediterránkorú 
lelethelyek is. Igy Kékkő 157, Felső-Esztergály 117 és Alsó-Esztergály 54 fajt 
szolgáltatott a szerzőnek meghatározásra. 

A felső mediterrán-emelethez számított márgában, melyet Hontmegyében 
a Pásztó felé vezető kocsi úton egy bevágásban gyűjtött dr. SoNTAGH TAMÁS, a, Szerző 
61 fajt talált. 

Fiatalabb korú, mert a szármát-emelethez tartozó a horvátországi lelethely : 
Dolje, melyről most 105 fajt ismerünk és végre még fiatalabb korúak -— congeria 
emeletkorúak — Mogyoród (Pest megyében) és Úlesa (Bihar megyében). Első 
helyen spongiatűkben bővelkedő homokos márga ; utóbbin (É-ra Élesdtől az Oltrás 
árokban) agyagos márgapala szolgáltatta a szerzőnek ama 52, állítólag 106 fajt, 
melyeket leírt. 

Hogy a költséges munka tartalmát, mely nehezen fog minden olvasónknak 
kezébe kerülni, könnyebben hozzáférhetővé tegyük : a leírt fajokat rendszeres föl- 
sorolásban a geologiai színtájak szerint közöljük a következő táblázatban. 


(231) 29], 


346 IRODALOM. 


ss s se————— e NN EGSZNNNT NN 
Mediterrán emelet kie SZRGÁt 
a zés szt - 
Magyarország fosszil tengeri HASZS Nógrádmegye — ET. E Fi ] z 
bacillariái 8] el 2] e z El 
ag ijrdki AD után hat aláka SZRNE TS 
S ESNE TE NETEN MEKK ej Kér SEL TET 
Trib. Raphidieee. ! 
Fam. Cymbellea. ! 
Amphora arenaria DoNnk. kez ES] es HIRE J 
A CTASBA GREG ET SEN REM 88 781 ze . 
A [ c var. punctata GRUN. j 5 . 3 5 ar all zs dlrvézr TNASEa 
ts (crassa Greg. var. ?) euprepes n. sp. a: adj in 
A STANULATAAG REGE s té EN SES Hat NEG szgk ; ; . [- 
A Gründlerii GRONc elte al HI - 
A (ostrearia Bréb. var. ?) interrupta J 
TÜLHESTI A DES VVB GE áss eá EANOT d. ar 
A. intersecta A. Schm. var. sarmatica 
TÁN Sega ZAN ELS SZ j Le HE 
JAG intersecta var. striata PANT...- Biz 
A. TODT ETA GREG MAKES KEZSETTTEŐNTÁE . . : sé Tézia 
A obtusa GREG... Egs VÉ mia 
A. oculus A. Schm. var. fossilis Panr. [ . [Tt] - ) 
JAS (Grevilleana Greg. var.?) sepulta 
TIS ee VAM Te zá tnl sa 
ij ( 
Fam. Nawiculacee. 
Mastogloia (Smithii Thw. var.?) doljensis 
tBIN éa tés 4 Eetagál és s 8 Mani ilye edgekal get -- 
Navicula Apis (Ehrbg.) Kürz... ..- azdeamel am rap ar 
N. aspera (Ehrbg.) Dosxk. ... . AE Var -ejkap I ar 
N. Báumlerii n. sp. fe His 
N. ( var. interrupta PANT. TE 
N. Beyrichiani A. ScHu. 2 szel [ru llernye hsz EE ] 
N. c forma : minor Panr. [ . [ . [Tt j 
N. Bombus (Ehrbg.) GREG. ... ... [df 
N. Brunii n. sp. 2 ÉS úg 
ING cancellata DOoNK. ; s b A 8 § 5 sgtiv 45 -- 
N. CATIDSA ÜLENBZE NT ez et péz ; ges J ú 4 
N. ehersonensis GRUN. ... Ata móldőSé ne 
N. coarctata A. ScHm. .. . z ; a TANK E 4 
N. Crabro (Ehrbg.) Dow. ale [EHET S ő] EAN ze NET SRG 


(232) 


IRODALOM. 347 


Méditerrán emelet te szét 
ao É 
Magyarország fosszil tengeri 1. Nógrádmegye F Fa 
bacillariái 3 ba S a E S 
[9 SEN ASÉGÉG E: elsz e 
lá jeélésl 8 JElS[E]58 
Navicula Debyi n. sp. . seg SZ88 ete. 3] 8 § G c 3 p ; 
N. didyma (Ehrbg.) Körza. .. . 5 - ő ; ti. : -k £ 
NÉ (didyma Ehrb. var.?) élesdiana 
MS DS Ész 72 AGE 7, 2 NÖKENREL EE! EGET EE 8 a d z § 5 He ő. 
IN CTOGTASANY SONT él zek to s E - 8 . s -- d ú 
ij, 6 doljensis n. sp. tést E E ő 5 8 z CA zeti s 
N. SXZÖBVALAIGREVS Ű ee la SL zh az észö vélsz ül az 3 E : 
N. EREMTŰB. AZ DCHMS. d is oz ezik a eszetek AGNES § a 6 
N. jóróipátar GREG!) zh zá ae -t ; áj 24 ; k -. ő 
N. TÜSGANATE Sa E ez he a A ee Te Üvézte elete kisz teát t MET (Mats lés ta 
N. gemmata GREv. ZENE SAL az déanz dom az ar LAJ é ; 4 
N. fi VATt TOSSLULS BANT teát Mets (te te Ste ate GE MM § : 
IN GOTAMOVIGÜ NT SDSS EA TE a 8 a ante Út 3 
N. granulata BRÉB. . Capa li sel . A ; s 
N. HRTTOMALAN NE SD S SZEME : ú § § c s ha 
N. TE ehaét hal NAG ehes ee read 55 asd az haz LSE har [nel ar ar 
N. (maxima Greg. var.?) Holubyin. sp. s allit ő j : . ; ; 
N. humoros BRÉB 4 Enid, EK Ne ete hete állatai zat Metz A ssteztlláokai 
N. imhalata tá S 9O0BN ned ae F]ek Feet fek lee c : : 
NI I0terrupta (Rügzős a e esek A § 5 é si ő KE ő 8 
N. Küttoniana A. ÖGHM. [ve SE he c 5 B 3 ; § 
N. Kössúthiv speak ebed Fiat, E d ; ú ú ú 3 
Bs KIÜGZINOL, GÍRUNE uzeni CEGE e SZET a 3 ; ő 3 § 5 
N. latissima GREG. 28 gt mis ég lg ee et ize ÉS 
N. a var. Kamorthensis GRUN. . d £ á § - § ú 
N. Tea tá DONE sét MEL £ . ű örül ot ák BE E. 
iv ik Eanyacsokté nagbese ta e - ő § 3 § 3 a § 
N. Ugra. Ehrögöv  egsztsákettátz ti Hé bet ds ervet Tetszett 
NI c var. connectens GRUN. . . elvi z . 
N. c — var. dilatata A. Sconm. .. - erüiMeés ú ar Its kh 8 ú 
N. c — var. elliptica A. Scnm. .. ed ze e 2 altatas s ; 
1 (marginata Lew. var.?) masto- j 
TIGLÜGA 70780 VELE ESZ e ete et Vá é a 8 5 
N. maxima GREG. Még (ES LEN -k ] - 4 ő -k n ; s £ 
N. mediterranea GRUN. 0 -F1J 5 § ú 


(233) 29" 


348 IRODALOM. 


2 . C Ponti 
Mediterran emelet Fi üe letér 
iz emelet 

A 


Magyarország fosszil tengeri Nógrádmegye § a 2 
bacillariái 40 s] tssítlásáll E ae 
A. §] 6 vi 2 az 
TELTEK EG EN E KEZE E 
a [d /RAláMláalal lala? 
Navicula mikrotatos nm. sp. ..- k HF]AF] 
s nebulosa GREG. B a, ez e Nt EYSlji 
N. NAUDAUGTIL Ne BD 4 ese MESS ÉZE j 73- 
; nitescens RALFS . . ESEL SES ESERÉ LSE AM vézntzJ 
N. Dennata A. S SGBM deze LEE Hszt Vik 
IN DOPTOGTA NA BÓ e, are eze pezt ezt ós PF. 
N. pretexta BHERBG: ! 2. (de - FF allam 
N. PSGUdOfUSCA MNSDES a I EL LT ő gő 
N, seekatann (Esumb! tolla tTFI-fTt]- 
N. Sechaarschmidtii n. sp... --- ..- ht 1-4] 
N. scütellum O/MEARA -sz A a 
N. Smitht BREB 4 sir k eben de d fe háatek kát 
N, spectabilis GREG. 0... E da 
N. polendida a GRAGse s ae ezi HSFi 
N. gsubcincta A. SCHM..--. --- --- pee 
N. HUDOSBLGULATTS ALVAS ÉKE Sós AZ GETE 
N. SZONtAg han SD t ezt ene dt 
N. (Hamász span ee tb dts Fa lhzs.ijiksttztli 
Ni VÜkKÖtÖYÜCIT 7098DÖ zs IS 1 
N. Wiesneri n. sp. Száz ae etei 24. kezelt sz 4 
NN; Yarrensis GRUN. ed A) gl e z c é 5 b; a s zs 
N. Zechenteri n. sp. Be pig ell elö SEA 1 ső Mesa te als etáji 
Pleurosigma baltieum W. Sm. 0... sali! A jét sddlfv aaa MNK S 
157 Eudon nm. sp. . BE Ket . ]-k ! 
Pp: Normanii RALFS B 63 3 S é § -K J ; 
j ! 
Fam. Achnamnthee. j ] 
Achnanthes brevipes AG. Tszt a öl kizzta TES 5 3 [ -k 5 
j j 
As ff var. contracta GRUN. ! -k 
A. danica GRUN. j jb 
A, subsessilis EBHRBG.  . a We 2 
j ] 
Fam. Vocconeideg. ] 
; 
Orthoneis binotata GRUN.. ] 1 . j . Te . 
0. Aplendida GRUN. css 212 (2 ze lveteej SEMINÉTE ASE TEST SNTBET- lta 


IRODALOM, 349 


Mediterrán emelet 


emelet 


Magyarország fosszil tengeri Nógrádmegye 


bacillariái 


Szent-Péter 

Esztergály 

Esztergály 

Bajtha (Hontm.) 

Mogyoróá (Pest- / 
megye) 


Alsó- 
Felső- 


Coecconeis eruciata n. sp. 


C. neogradensis n. sp. 

6 pellücida GgúN 2- ! 232 22" on 
C. DZRGOL SOS ATVZÉSOT La azt ez 
C. pseudomarginata GREG. . ee 
C. scutellum EHRBG.. o 
C ( var. doljensis PANT. 
C. SIÓ N3 BD 2 dee talá 


"Trib. Pseudoraphidieee. 


Fam. Fragillariea. 
Eintopyla australis Blhrbg.-.-. --- -— --- 
Epithemia gibberula Ka... —. .. .-- 
E. [j var. protracta GRUN. 


E. BÍRATESIS 7019 OSTT esz § see ee 


Plagiogramma biharense n. sp. 


18 Gregorianum GREv. 0. 
ip: neogradense n. sp... 
Dimeregramma fossile GRuwx. ... ... ..- 
D. marinum (Greg.) RALFS . 
Rhaphoneis angustata n. sp.  -.- --- --- [ t § atti e a § ; 
Rh. amphiceros Ehrbg. .. 0. 8 z dia ü árnál 
Rh. [/ f. trigona Ggus. . [ti . 8 w 
Rh. Debyi n. sp. Ek IEEE S 2 § 
Rh. dolicatula n. 8p.--- --- - - ő 
Rh. gemmifera EHRBG. .. ő 3 . ] - EGE zá Kéz st Viz szál élő -k 
Rh. [ f..DEGVÁBK ete zAt -- [ - 8 - I - ú ü 
Rh. [j var. neogradensis 
PaAnTr. et GRuns. ... I HF]-4l . [4] - 
Rh. a var. parcepunctata 
PANwr. et GRUN. -- ] - ő 
Rh. c var, moravica GRUN. Í -- ! £ gs 
Rh. RÜNZABLOA 70. SOSE sz Ms eete 77 . 
Rh. rhombus HHRBG.-.- --2! 2 -k / -k 7 -z 
Rh. fi var. intermedia PANT. FE 


(235) 


350 IRODALOM. 


ÚT E 
Mediterrán emelet TE BeListn 
Magyarország fosszil tengeri Nógrádmegye Fi § £ 
bacillariái § 2] 2 ti) E za 
—i Fd bj Erő és z SZ á0Hbe 
2 nd) [áR8]páH] ht jea A [Hja 
Rhaphoneis (angustata Pant. var.?) szakalen- 
SIRKZÁSD A EZ ee est tes e EE 
Rh. subtilissima n. sp. — --- --- : c 3 Kaehs saltisk 
Seeptroneis caducus EHRBG. 0 d Te als za lássa 
Synedra baculus (GREG Sem essast get mim sza 
S. eryátaldama 4keGk esen kezeltésza Es 5 5 ; c A 5 -k 
S a £..gibba BANT. st A a 5 3 ő : kk 
S. EÉlemedyana: ÖREG. 41-21-25 E-Z ő z a a 8 3 5 has 
S (Thalassionema) Frauenfeldii Grun. ! 
Var adoljensis 1 ANT VES ESZI ES . 5 a . c ll Ia 
S. (Thalassion.) nitzsehioides Grun. 
VAD AGOMINATAÓRUN e Meet ES a leetz lee a 0 ar 
3. (Thalassion.) nitzschioides Grun. 
VAL ODÍUSAJGRUN 2 ee Est zisalál látszat jtáées a ege vo I ar 
Clavicula polymorpha Grun. et Pant. var. I 
GALANT ANTÓ ál S egesz tVés e kssszllh ed állás 
C. polymorpha Grun. et Pant. var. 
aspicephala BANm tal [e Este Este saöláztg áló 2 aldas 
C. polymorpha Grun. et Pant. var. 
pachycophala d GRUN: Ves szei E S edd 
C. polymorpha Grun. et Pant. var. ] 
delicatula Mt BANn ete Esett SM á és SM Sis 
C. polymorpha Grun. et Pant. var. 
amphilopta (GRUN. § ie EZEN SZESTEte . . 1-4] 
CG; (polymorphe Grun. et Pant. var. ?) 
platycephala GRuN: sé: ser 
C. szakalensis n. sp. ee talál elé c : SE ú1 
(ok biharensis n. sp..-- ENNI (la § ű 5 SAR 5 3 - 
Fam. Tabellarieg. 
Climacosphenia moniligera EHRBG. ze 
Grammatophora insignis GRUN. . .. szajuk . era sa 
G. c var. doljensis GRUN. s. s 3 j € § És 
G. maxima GRUN.:. ..2, 2. ht4]-4[- 3 Elek jetlet [FT 
G. oceanica EHRBG.. J arr 


(236) 


IRODALOM. 351 
3 az 
Mediterrán emelet ÉE ÉZSATÓÉ 
as 
Magyarország fosszil tengeri Nógrádmegye Fi o TE 
bacillariái B ker bő 8 ES 
SL VEsly ABKÉ éő z A [85 
3]8lesléesl ál élel3]bő 
Grammatophora oc. var. subtilissima BAIL. as VSE 
G. rja neb Danes e A ame a az apu arzednanei [sa] es E 
GZ stricta Ehrbg. var. fossilis 
CGRONYEN A 1 ha aa] E - 
G. (stricta Ehrbg. var.?) biha- 

TONSISÁPAÁNMSS 3 1 1.8 1 7E 
Rhabdonematadmatieumuáei tg 2 TF 9 et E E ét 
Rh. humuliferum KITroNn? 3 

Fam. Swirellee. 

Surirella (striatula Turp. var. ?) antigua n. sp. mini 
S. baldjaokie Nom és. 8 az Site 
S. biharensis n. sp. --. --- Hi 
S. fast OSAN BERBU 22 aaa del án ma 
S. Neumayerii JANISCH. 0. E e 
S. SLELALULADGURB edzo e ar 
Campylodiscus adriaticus GRUN. (0. az aa] s ulle sosa 75 
C. a var. massiliensis 

RUN VALA S ILATÉN zs -F 
C. Clypeus EHRBG. .. 0. Ag illéeke ab 
C. Daemelianus GRux. 0. misi (ésa 
C. ecclesianus GREv. . TE 
C. Echeneis EHRBG. 0... Ha 
c. Hibernicus EHRBG. —./ el ag z AE 
G8 himbatus BRÉBsL- 4 2 tt it 3 ] - 
(6 öbsoletüs (0ÉRva ee azaz eme rasa e 
€. Ralfsii W. Sm. var. fossilis 

GRON cé seen s es nése ! -- 
C. etriolatas ÖRS. ed e 77 
[9/ Thuretii Bréb. var. baldji- 

kiana ÖRON sás lése ; cél 16c1s 
Nitzschia antigua. n. sp. . vad TE 
N. bilóbatao ES ő e sskttdt átt Hate 
Ni (granulata GRuNx. var.?) doljensis 

FVÍGD DOSZ eme st s kéös ú a 


(237) 


09 
OT 
eg 


IRODALOM, 


Mediterrán emelet Él 
delle a 4 2 E. 
Magyarország fosszil tengeri .— Nógrádmegye É § z 
bacillariái KT oéT Bá § á]z 
Nitzschia (pulcherima Grun. var.?) ante- 
CUYyJana dPANTie hr Ae 5. 5F 
N. (pulcherima Grun. var.?) ante- 
diluviana f. interrupta PANT. . -- 5 5 . . . . . . 
N. Tryblionella Hantzsch. var. j j 
biharensis PANT. 29 . teas 
Trib. Crypto-Raphidieee. 
Fam. Chatocereg, 
Dicladia capreolus BHRBG.. 0 / JE ar 
Syndendrium Diadema EHRBG. jö TF I -k Hi 
Gonitherium Odontella EHRgG. . [4] 4]-a ].Tesrfterté duetozdíítató j 
(G ?? szakalense n., sp... He [és J 
Cheetoceros affine LAup. ST SAN ESÉSI ) SAST TSA ve § 
Ch. gastridium EHRBG. s tf ] -k 3 ee] 
Xanthiopyxis cingulata EHRBG. punk A: 
ed oblonga EHRBG... 8 HE ás Ssdlts ugé e 
p.s pandureeformis n. Ep eezt a 4 Í -k ÍS 
Fam. Melosirea. 
Pyxila americana (Ehrbg.) GRuwx. 4 FI TF . AG 7 
ES LE Baltiok Cznyő al 2. Vető Es egszalló ésa . 
P. cornuta n. sp. Ér zevar I - 8 
15 dubia GRUN. JAA eza lez Hai Tugés 
Stephanopyxis Corona (Ehrbg.) GRUNx. apaság isz amít ap [5 dagi ar 
St. Turris (Grev. Ralfs) Grun. 
genuina GRUN., ... 2... 14] t4tI]tF]I]t4t]t4tI4FÍIF[4]- 
St. Turris (Grev. Ralfs) Grun. 
var. eylindrus Grun. f. nuda 
PANT. --. ZER lyet 814 3 3 éj tiz ez 
St. Turris (Grev. Ralfs) Grun. ] 
var. intermedia GRUN. 0... dé hzajrs il] tás SET as 
St. (polaris Grun. var. ?) grosse- 
cellulata n. sp. zs fj/zz Al gduatiti stséri 
Rutilaria ventiicosa GREv, Jas saa 61] ae alzesojeztm ő [EZRES § ke 


IRODALOM. Albi 


Mediterrán emelet ele KAGELAI 
a si emelet 
Magyarország fosszil tengeri Nógrádmegye —— § FB 
bacillariái SAE szitál E ge 
Skeletonema hungaricum GRUN... Ji 
Stephanogonia actinoptyechus (Ehrbg. jösés 
St. polygona EHRBG.  .. 0. 
Hyalodiscus laevis EHRBG. . -.. B 
EH. fi ( var. doljensis 
Naa 0 Has 
JE radiatus (O0"Mera) GRuwx. . . 
tal radiatus (0"Mera) Grun. var.? 
bihartensis  PÁNT..- 0-5 
ET scoticus (Kg.) GRguwn. --- --- 
ET subtilis Bail. var. australiensis 
GRÜNS Tuza es ézet AES : 7 
Cyelotella szakalensis GRUN. ... -——- --- 
Podosira ? subspiralis GRUN. ... 0. --. 
Melosírá biharensi8 mi spn doce a Sz He 
M. Caput, Medusze: n. $p.--- 2-- 0 2- 
cincta n. sp. . s éj hát 
M. ÚlAVISOTA GRUN tel FE E s elut 
M. granulata (Ehrbg.) RALFsS 0. SES 
M. nummuloidis Ag. var. élesdiana 
BANT fizáepezzk heat 2 23 Ki 
M. ÖntmanÖtEvE ee sz MÁN FI: 
M. SONBHRBGs 24 sal a Séd, Be j- [st 
Paralia sulcata (Ehrbg.) CLeve  .. ..- E 
Pantocsekia clivosa GRUNx. . ... 3 
Fam. Biddulphiea. 
Isthmia nervosa Ka. ... so TAL TESTE 
1 SZADÓL Té ai RSS Et HT 
Terpsinoő americana (Bail.) Rarrs 0. ay 
jő americana ( Bail.) RAnrs. f. trigona 
Grun. et Pant. gonis productis. ú ő 
b americana ( Bail.) Ranrs. f. trigona 
Grun. et Pant. gonis dilatatis ... - 
T. intermedia GRUN.... --. 4. megi 
Földtani Közlöny, XIX. köt. 1889. (239) 23 


394 IRODALOM. 


Ponti 


Mediterrán emelet 


! emelet 
8 
o 
e 
o 
ez 


Magyarország fosszil tengeri Nogradmegye E d z 
a .zs ös a a [A 
bacillariái ESTESS EE j ás A s 

jók lj [áPét e] ci — [saj Óz. 

fas ! te Co — ma 9 

mage] ; . Mi ] s 0 Pe 

- GAS [1 - r3 pa 20 

ij 128] sz a [ 609 

W I a 8 re o o A 

S va] s — [as 
2 Fid] sa Hi [A 


Odontella (Biddulphia Roperiana Grev. 


var.?) neogradensis n. sp. 


Anaulus (Biddulphia) mediterraneus GRUN. 


Eunotogramma ? bivittata GRUN. et PANT. 


Elodia HTAtisehit (E RUNe tea EI 


Hemiaulus hungaricus n.. sp... 0 --- 


ET malleolüs n sp. td 4! az 

ELS ? petasiformis n. sp. ... 

EL. polymorphus Grun. var. frigida 
GRUON TE ége a szaz azén 


Trinacria Pileolus (Ehrbg.?) Gguws. — ... 


ZYGOGOTOS ÁGI TCINUSG BATO en 202 d Is 


Biddulphia elegantula GREv. -. 8 ESNE 28 


Z. guadricornis GRUN. 

2. ? Weissflogii n. sp. . sZartn [St 

Cerataulus Johnsonianus (Grev.) ÜLEvE -r 

C. polymorphus (Kg.) GRUw. éj 

c. turgidus EHRBG. 5 
7 


B. a c var. polygibba 


EAN etei ss 75 j 
B MOTMALANTSEST a NESZ NEE ata lléztazji Laci 
B fi c  f. minor . misi hós 
B. mobiliensis (Bail.) GRuw. ... [1.8 
B. pulckoMasCRase őst E te HE JE s ; Ea 
B RegimaWy  ddnzsa SCAS ge álta its ae d ts tató audi Asia 
B [ c — var. polygibba j 
BANT Szt zzz ] -k 
B. reticulata Rop. .. ..- . ö SE NÉ ez age I ötss k ő sets 
B. Toumeyi (Bail.) Rop. 0 [ES ESE S Nes Ee Te gt fs: 
B. [ a f. elongata j ] 
PANT. 3 e] - J 
Triceratium (nankoorense Grun. var. ?) acu- j ] 
tangulum. GRUNJ Wes ő szet 5 § ő - j 
148 antiguum n. sp. te 3 -k a Wiiasi j 
ab arcticum BRIGHT sk -k 7 mat KÁ -- ] -4 s § ú w 


(240) 


Magyarország fosszil tengeri 


Triceratium arecticum BRIGHT f. guinguegona. 


IRODALOM. 


bacillariái 


balearicum CLEv. . zek 
biguadratum JAN. 
ETT SÜ Sz dr sz3 ) zsé s 
ÚASTTA CAN OVEN SDAT al Ezaz 
undecorum EHRBG.. o 
undecorum EHHRBG. var. ne0- 
gradensis GRUN. 
decorum GREv. . 
Bavus BERBÓ.. 4, tegy sé 
(muricatum Bright. var.?) fossile 
CRONA sgt azt) esel en FE 
grande Bright.? f. pentagona 
BANT 9 áss ef ed Ne 
(acutangulum Grev. var. ?) 
GROVBE S SD eg sea kező 
(antillarum Clev. var. ?) laetum 
 ÜLARGY EB SESÓ LEN RE EST LÉ 


latum GREv. 


lucidum nm. sp. 
madagascarense GRUN. 
(Tripos Cleve var.?) microtis 


GRUN. 


(Tripos Cleve var?) microtis 


Grun. f. guadriocellata PaANT. 


Móllerütént De s 
(muricatum Brightw. var. e?) 

nudun a öpotsáezd tessenek 
öbseurum ÖRBY.E- dt 

Pantocsekii A. Schm. f. genuina 
A ÖGHNféz [át azé 
Pantocsekii A. Schm. f. convexa 
PANT. ag sötet dése 


Pantocsekii A. Schm. f. pen- 


tán BAN zas ná 


Mediterrán emelet 


Nógrádmegye 

Ai 

3 fm) iLarjl 

"o e. hési 

[eri 80 80 
E ön 8163 
za a [68]ag 
Ci 3) 2N]jsmN 
N N — n o ma 
12 2 2R]BRBB 


4] 
e 
-- 
-k 
e 

4] 

HI 


FIA 


241) 


, Szármát 
emelet 


Bajtha (Hontm.) / 


Élesa (Biharm.) 


Mogyoród (Pest- ) 


356 IRODALOM, 
ÉTNNNNTTTtttt TT Gt WC E 
Mediterrán emelet EE STT 
3 3 aa 2 1 
Magyarország fosszil tengeri Nógrádmegye § 6 ! É 
bacillariái HÁTA ő A ee 
2 [mm [dd ]BAlMáM]áalalsal]a 
] 

Triceratium Pantocsekii A. Schm. f. hexa- 

gona PÁNT. -2- Zsid Ves e adlli töls-tesll  NÉNs hát ő z ; A 5 
j 

T: ? polygibbum n. sp. 3 e jus 3 ; : 2 NYET MS 

18 repletum Grev. var. balearica 
GRUN: NSSEMES ES SB) Zs [4 OSC as ő irc é E 8 új öss 

j ] 
ú radiato - punctatum A. ScHm. [4 ! 4 b z avat sen 5 c z 
ab Solenoceros BHRBG. 0. see har adhen § ; a 
4 SPÍMOSÚN BATES e A E ő § DEAN icz iz kezón ol eza Vaal ez ar 
ae Stockesianum GREv. Ze haF [E -- ti] tf. 5 4 

a hő (balearicum Clev. Grun. var. ?) 
SÜLT AS DÉST E zta ezer NY EMKE TER Rá ANÉS Ezé ; B 8 § 
3 hé szakalonta mego baze Ea itE e ű esd Ia : : a é 
ú tesselatum GREv. — . E s SE d he! : b 8 é a 
44 Thumii A. ScHum. . . 2 -t ; ; 4 § 8 ö3 8 
4 SULT IBATT ee a zett TSAI ezd NAT Ae -FWteg 5 ő - 

11 ( c var. hungarica j 
BAN, (sző eza MET s átet § -z k § A 5 
ah (Ditylum) undulatum EHRBeG. KSE § ö -- [/ 5 8 . 

li 

Fam. Aulacodisceg. J J 
AüScts Gcelatmis BÁNAT Mesa EAN E 8 Te ü JYNTSAÁN ET tHMETS § 2030 Há £ 
járó f c tf triocellata PAnT. ahas FA ta 5 c 5 ő . 

! 
Au. contluens GRUN. .-- ; rezúdlésztaájti ts sp teti a ú ti § 

Au. (confluens Grun. var.?) Hauckii J 
ELETE T 1 sott ME sze lez silles Mese 8 3 4 § £ k A 
Au. Grunowii A. SCHM. 2.8 isa l els a [te A d § : a 
Au. MOTANONBISGREV. 0-2. (ssz EIzvibtE J rt § stk] tetü ág § 8 § 
Au. normanianus GREpv. ze e s MAI BA 5 A ú 6 
Au, OTÜLHOSTS ZS ÁT etel MEZÉT so HIETE A 3 § i 5 ; 8 . 
Au. pulvinatus Clev. f. appiculata PANr. [ -- ) - mijag aj Jegéztet ; 5 . 
Au. u a Í. inermis Panr. ! I 3 I . - ak ; A a s 
Au. sculptus RALFs. Ba WZ 2 ateféappol rt setoát ak éjpathápeü ét] 64.118 
Au. Stoeckhardtii JAN. 3 ET j688 5 § ; 8 . 

Aulacodiscus amcenus Grev. var. hungarica ] j 
BANT, (E ho. fertő - alle k 6 5 A . 


(242) 


IRODALOM, 357 


Mediterrán emelet F Ek 
Magyarország fosszil tengeri Nógrádmegye Fi a Tés 
bacillariái § a ál 
2 z s §l]B5 
Aulacodiscus Argus (Ehrbg.) Pawr.. .. gedhiags ű ő ee . . 
Au. (angulutus Grev. var.?) hun- w 
garicus n. sp. égős § -tH.l . si -t- J 
Au. Chasei-m s pe  ozz es FT c ssal e c s) 
Au. (margaritaceus Ralfs. var. r?) 
Dabyib ad spistsb ág al 13 j 
Au. Habirshawii n. 50. -1- -- zza ELT NEE 
Au. ÜLYALTUSI 702 SD. A2EMES 18 j 
Au. Grunowii Cleve f. genuina ... I -- I-t -F ezt -k 
Am. a a f. subsguamosa [ -k [tt Ete! 
Au. a c f. sguamosa 1 haló 
Au. u c f. punctata -H J j J 
Au. DLunyacsekii n. sp. f. minor kin 3 merül E [4 é 
Au. c c  f. maxima ]! -t -F ESET tea rze 
Au. neogradensis nm. sp. 0-2. .-- -F sag 
Au. polygonus GRUN. e.) : 15. 
Au. ( c var.polygibba j 
GRUN4.-1 It] . Hál 
Au. TOVIGUlAtus nm E80 disease árait be 3. 
Au. (neogradensis Pant. var. ?) ] ] 
subangulatus nm. sp. ; -- at ntig - j ú 
Craspedoporus Truanii n. sp... --. --- 2 [es § 
C. a c var. sguamosa 
BÁNT e 9 § 5 B 3 t 
Fam. Heliopeltea. I 
Actinoptyechus amblyoceros (Ehr.) A. Sc. 14H]-4l . ] 4] - . 
AS areolatus (Ehrbg.) A. Scnm. É 8 Ge -EZ AT j 
A. bifrons A. ScHm. sen] 15 F]-] FIA 
A. boliviensis Jaws. 4... -H / -k WES ; 
A. Clevei A. ScHm. Me - ][ -- —7 
JAM dilatatus n. sp... .-. misés rsténi 
Az gemminus A. ScHm.... . . 14] - a 
7.8 Gründlerii A. Scunm.  ... -k [ -k -H A 
A. Heliopelta (Ehrbg.) GRUx. z-l s l ű § 


(243) 


358 IRODALOM. 


o 

s mv 
Bo 
se. B 
8 E. 


Magyarország fosszil tengeri . —— Nógrádmegye uk sági § a g 
bacillariái fe szdleazi 6 A zi 
2 n aR]SsR]H4]A A [A ]a 
I - 

Actinoptychus hungaricus nm. sp. — --- NZE j 
A. intermedius A ScHm. HTZA Vfa a j 
A. Janiséhit GRoN ese es EE E se [4 
A. kymatodes n. sp. --- --- 7 gar ar FI. 3 har 
A Jéptomitos ízt set meszet mike JEL ETB 3 : ci Vég 
A. moronensis (Grev.) CLEv. HFIFIF]F]- Kzzli Közusil Méz 
A. neogradensis n. sp. ... ---[ Tt [- kéj 
A. Pantocsekii TRUAN... ..- 57 
As punctulatus 7 /8D EEEN ate j j 
A. Teticulatus ém sp. OI A he 
AZ splendens SHABDT.---  --- apo az [arllas ti as tente ea 
A. c Shabdt. f. partita PANT. 7 a 
A. splendens Shabdt. abn. 

DICSDTALLS DAN: 4 MESZ MSZT SENATE 
AG splendens Shabdt. var. cali- 

fornica GRUN. 0. .-- ssp [55 8 z c. sti élét A yi -H 
A. splendens Shabdt. var. gla- ] 

TATA GRON EE Le OEM A ezta Eztet eze ree at! iz 
A. splendens Shabdt. f. partita j 

Eset 1 ádbs  KJÉ MEE E TÉS ne § k 
120 splendens Shabdt. var. Hali- 

onyx GRUN. .- eg sszege ge eget TEK etei vetületei 
A. splendens Shabdt. var. nico- 

barica GRUN. SEM Szálasi io ea ar 
A. splendens Shabdt. var. nobi- j 

18 APANU Él het: 5 -t- 
A. splendens Shabdt. var. sub- 

DIADTATA (ORUN. 22 cl 2.8 5 -j- A § ő 
A. Stella A. Scnm. sú cz zött eln E 9 kényrés ett uzi AS , ér 
AS f c var. Thumii ! 

A. ScHm. .-.- hp eza ák Fek [ erzes alyetelkEt 
A. Biurii 7 8p. cc su e. At sdzáleés J 
A. Szabói n. sp. 49 SBEN 98.) Mk ] t 
A. Truanii A. Schm. f. trivittata j 

PANT. sas a éa ége 


IRODALOM. 359 


Ponti 


Mediterrán emelet 


emelet 
Magyarország fosszil tengeri Nógrádmegye E ge 
Hz — fi 7 aan [7 li PA 
. ... - [e] z e 
bacillariái 8 B] B] a SE 
a bol , 50] ves EZÉSE 
FEDNI Hrdtzzá As NN z alá TRE 8 88 
s [S2]oalji a a 9 A 
2 [d8]REAI M]A Als 


Actinoptychus undulatus (Kg.) Rarrs . 


A. Van Heurekii n. sp. ... 

A. vulgaris SCHUM. .. 0. 

A. vulgaris Schum. var. doljensis 
TANDSSE A Vet sad zzz 


A. vulgaris Schum. var. neo- 


SETA SNSIÍR BAND E SS 32 3 


Habpya 1N819008 e4gjt Szeva á üg án 


Pseudotriceratium cinnamomeum (Grev.) 


GHON: t24 ehe Sz 


Fam. Asterolampreee. 


Mastogonia Crux lHRBG. 22 Ae nat 


Asterolampra Marylandica EHRBG. 0... 


Fam. CoscinodisceG. 


Actinocyelus cireumdatus n. sp... 0. --- 


A; Ehrenbergii Rarrs .. .. 

A. a c Í. minuta 
ANT: et 

A. Janischii ScHum.. 

128 (moniliformis Ralfs. var. ?) 


knemeides n. sp. .-- ..- 
A labyrinthicus n. sp. .-- ..- 
A Ralfsii (W. Schm.) PRircn.... 
A. subtilis (Greg.) RALFSs 
A Thumii (Cleve) PAnr. .. ... 
Hemidiscus cuneiformis WALL. 
Anisodiscus Pantocsekii GRUN.... ... 
A. a a fs MAJOT 


Stephanodiscus fossilis nm. sp. 0. 0-2. 


St. Kanitzii PANm 0 0. .-- 
St. Kanitzii Pant. f. major PANT. 
St. Kanitzii Pant. f. partita 


SANT EE CAASÉ a 3 


360 IRODALOM. 
LT CNN tttttütwrd 
E 
Mediterrán emelet E e Ponti 
$8 emelet 
2 v 


I 
! 


Magyarország fosszil tengeri 4 Nógrádmegye É £ z 
bacillariái § d vi Ed Aj 
fr 6] 5 sz A [5o 
2 . 8 8] :2 Z rg B. Bő 
n [diA8]lHAl] MM ]Aa mA ]a 
Stephanodiseus Kanitzii Pant. f. inermis 
GNT zá s z-ő z ER Ké 04 d -§ 8 
Pyxidicula cruciata EHRBG. ... ... ad. 
Stictodiscus californicus GREv.... .-- ---. [! -- [7-6 8: , 1-6 ak 
St. californicus Grev. f. trigona ] 
PANT. SE és feet IE NE TASÉSI E Sg ú - éti ] s 
St. californicus Grev. var. nan- 
koorensis GRUN. .-. 4... - -H SZÖNVő 1 - k 
St. californicus Grev. var. nan- ] J 
koorensis Grun.f. trigona PANT. [ - -- jós aA 
St. californicus Grev. f. guadri- j j J 
HONA LAN GE MS SEN Ta é 3 sam é 
St. esztergalyensis GRUN. 0 sa sejtő 3 E eseted tes a ő 
Arachnoidiscus Ehrenbergii BAr. . 3. 5F Iiséssályes készit éa a kk s 
A. Ehrenbergii Bail. var. indica 
GRUx. eg sos esz ESET apa] j 
A. Ehrenbergii Bail. var. cali- w J 
fornicai A. JSCEM. 4. EM d [FT -- 8 s 
A. ornatus EHRBG. --- --- 37 am -k 
Enclictya minor A. ScHu. . . --n  .£.N FT d w ] ; -k 
E. oceanica EHRBG. ... szi kézrsüli 88 szül ölta ra -F 
Coscinodiscus radiatus EHRBG. SSE Iz HT] -4lI-á4]-7 13 f3iIt]- 
(OS radiatus IEhrbg. f. heteros- ] J 
tieta d RUN seek ze a PE e J kezte 
C; radiatus Ehrbg. f. subegua- w 1 j 
his €rún; Í. párva d 2. i-t -- 31 kH] . 2 
6; marginatus EHRBG. . Ég t] d ]- Italy t]dtÍiItlI-it]- 
C. robustus GREv. --- 1 - [ -k -j ] -k -- 1 3 4 [ -k 
C. a c var. latemar- j j 
ginata PANT. ! -t 
C. Argus EHRBG. ae hé P ; 
(6 bulliens A. ScHM. ---. .-- . ] -k gi 
C. radiosus GRUN. -H: 
C. asperulus GRUN. d 6gil 5 . 
ay labyrinthus RopP. se ks ; ze ja 4 a . 


ns atttúúlkttttktttttlklkütáüzzaz a - 7 


IRODALOM. 361 


Mediterrán emelet HE klet: 
Tan METÁN RAY ZÉZ sas edés zt tesz zeemztál 
Magyarország fosszil tengeri a § Nógrádmegye ——— F 8 F z 
bacillariái MEGKEWE § á E 
] 

Coscinodiscus obscurus A. SCHM. es 1 ] - 
S! CYASSUS (BATU 222 sZ EM Tt B Te E 
C. fimbriatus EHRBG. —. .- J 2 I -b 3 
C. perforatus Ehrbg. var. cellu- j ! 

losa GRUN..-. . Bsz CEN ÖSS LEGAL OS] J - 
CG apiculatús, Erneas 2. [Fo] -FIhet [őt (FI 4FÍ[4]- 
C. Janisechii A. ScHm. ... szal e 2. MBE TaF His 
c. Oculus Iridis Ehrbeg. var. 1 

SONTÜNANGRUN tte 1 ette jezte te kETeklveztetvllézta irrs A iz ÉGÍT 
aA asteromphalus EHRBG. ... tt I 4 1-4 [ - ] -- j tzT í 34 Í 4 I - 
C; asteromphalus Ehrbg. var. 

Hy ÖrIda(GRUN., "8 SEBE sze aes tt életet 
Ci (asteromphalus Ehrbg. var. ?) 

brigthwellioides GRUN.... A a 
C. biharensis n. sp. - j ze 
C. decrescens GRUN. 0. 5 3 § § Ká lVVete - 
(08 vetustissiímus n. sp. ..- ...[-t 2 SF [I F J A 
(6 actinocyeloides n. sp. tti (s SENNA NR elése : É ; 
C. IOGhI NÉBD Ea A 4. 55 . 
C. symbolophorus GRUN. ... jitutl illata HET 
(9 SZODtÁS OLTE SD ee e MU GTs 
G doljensis n. sp... .-- --- ast . 
c. Mádkmád átása akát, hass ész hass állasás Eft a NP SDÉKEÁSÓ 
88 eccentricus EHRBG. "Atetalh : 4 sza ssal ea ú 
0: élívosúsztápan evett ett kzetesttalkétáa irátzak stalyaszal vét alíéöls 
G. a c var. latefas- 

ciata GRUN. . gate. 64 asjáégm 
C. lineatus EHRBG.  ..-. .-- BE ű E ; Cr) iared 14 
0. leptöpü S "GRONSSSZNK ei ések te! 
C. tumidus JANISCH. 2.2. 5 
C. pseudolineatus n. sp... I. ] . 3 szg § e E 
0. elegans GREv.-2. --- .-- 4 Mark ar tzF [- 
C. Lewisianus GREv. .. .. 3. s . 
C. nitidus ÖRBG- eu. 4 S. - eyg 71] 
CG nitidulus GRUN... 2. I 5ds ző a 


362 IRODALOM, 


ze 
Mediterrán emelet Ée STO 
sz sét megt Si a 2 2 man sz E ET 
Magyarország fosszil tengeri Nógrádmegye Fi ze 
bacillariái s pesti dási EG E he 
SI al ál ig A [83 
a HE B]. B] o ÍZ elül iz 
2 mv [d8] SAR] MH Fa ej RE 
Coscinodiscus Stokesianus (Grev.) GRUN. isi za álta dtaA A st zát E Ezt szülte 3 die 
C. Stokesianus (Grev.) Grun. f. j 
TONNOTAG RUN a aZ SEEN EE Sr a] rtOTHÍNAE 3 ú d sb 
C. Stokesianus (Grev.) Grun. f. 
baldjikiana s GRUN. Sz SE de - Mp aertra a9 dt . ; 
! 
C. (Cestodiscus) pulchellus (Gr.) 
Grun. var. moravica Ggus. ! 4 I tk] - J -H ]) - S 4 
C. hungaricus n.:8p. 2 -— [ FitT FI FT 3 
KÜ armatus n. sp. ora SEB Y szive streets a ; 
Grunowii n. sp.---  4- JET 8 S 
8 ( c f. minor PANT. -- J a A 
C TIEOGTAGGTSÜSETV BD S SSE ESEM a tlásaje -- ] 3 ] 34 ] -- 
(6 intumescens nm. sp... fzH ] - z ] -- j j ][ -- g el 
C. : maset ója, éz Ez Nap [77 JE 18 J zt K 
(6. SZADÓt TV e8DE BEST SEJOSES b l ! - 
c SATMAMONS We töped. zn b esz Mt üle "véglet ell ésézátltáá ú 
Az összes fajok száma : 47 120112861 54. 1171157] 61 108] 106] .52 


A referensre nézve különös érdekkel bír, e gazdag flóra és egyes fajainak 
stratigraphiai értékére következtetést vonni, de előre kell bocsátanom azt, hogy a 
fosszil bacillariákra vonatkozó irodalom jelenleg még sokkal csekélyebb mértékben 
áll rendelkezésemre ; mintsemhogy a fölvetett kérdésre már most kielégítő választ 
adhatnék; a mit tehát a következő sorokban kifejteni fogok, azt csak kisérletnek 
tekinthetem, mely buzdítson másokat is, e kérdéssel behatóbban foglalkozni. 

PAwxToCsEK maga csak annyit mond hazai tengeri bacillariáinkról, hogy 
fiatalabb korúak, mint a Molersbeliek Jütlandban és a korsumi meg archangelsk- 
kurojedowo-i csiszoló pala bacillariái Oroszországban, melyek között föltünően sok 
eltérő alak fordúl elő és melyek úgy mint az Új- Seelandban Oamaru mellett újabb 
időben. fölfedezett lerakodásokban levő bacillariák kiválóan a Trinacria-genust 
képviselik ; ennél nagyobb a magyarhoni leletek analogiája a morvaországi, észak- 
német-, görög-, olasz-, spanyolországi, északafrikai és északamerikai tengeri lera- 
kodásokkal. 

Mindenek előtt föltünő az, hogy, amint ezt a szárazföldi flóráknál is tapasz- 
taljuk, a különböző geologiai emeletek flóráiból egyes elemek minden emeletben 
egyformán fordulnak elő. Magyarhon harmadkori tengeréből leírt 447 bacillaria- 
faj közűl 30, azaz 6,7"/o a mediterrán, a szármát- és a congeria-emeletekben és 


(248) 


A IRODALOM. 363 
pedig valamennyi 9 helyen fordúl elő. Ezek a nagy elterjedéssel bíró, tehát közön- 
séges fajok a következők : 

Nawicula fusca BRazrs, N. Henmedeyi W. Sm., N. humerosa BRÉB., N. Lyra 
EnReG., Orthoneis splendida GRuwx., Cocconeis pellucida GnRuwx., Grammatophora 
insignis Ggux., G. robusta Dirp., Rhabdonema adriaticum Ka., Stephanopyais 
Corona ( EHRBG.) GRux., St. Turris (GREv. RarFrs) GRuNn., genuwina GRguwx., Hyalodis- 
cus radiatus (Ó MERA) Gxgus., Melosira clavigera GRux., M. Sol EmnRBa., Paralia 11.] 
sulcata (EnRBG.) CLeve, Biddulphia elegantula GgéÉv., Triceratium favus EHRBG., 
Actinoptychus moronensis (GRév.) CuevE, A. splendens ScHaBpr., A. splendens 
ScCHABDT., var. Halionyx GRux., A. undulatus (KGa.) Ranrs, Actinocyclus Ehrenbergii 
Raurs, Pyaidicula cruciata EHRBa., Coscinodiscus radiatus EHRBG., C. marginatus 
0. robustus GRév., C. apiculatus EHRBG., C. Oculus Iridis EHRBG., var. genuina 
GRUN., C. asteromphalus EHRBG. ; 

de ha valamennyi fajt veszszük tekintetbe, melyek a mediterrán-kortól egé- 
szen a congeria-emelet koráig tartották fönn magokat ; akkor e szám tekintélye- 
sebb, t. i. a 447 faj közül 76 faj, vagyis 17"/o. 

Hogy a különböző családok geologiai elterjedését áttekinthetően föltüntesse, 
a referens a következő táblázatot állította össze. 


A medi- A 


A magyarországi fosszil tengeri Csak  ] A medi- [/ [orrán Csak  ] gzármát ]: Csak 
1 f B a medi- ] terrán és [7 At a aj a 
bacillariák geologiai elterjedése terrán Ja szármát ztnonti szármát egz ponti 
9/0-okban 
emeletben 
g Cimbelleze 
És ; 
e Naviculacex 
2 , Achnantheg 
pÁsá Cocconeidee 
55 ; Fragillariezxe 
vztizejmű 
si A ) Tabellarieee 
TAG ! Surirellee  .. 
GILELOCETEEN S Te EHE OZÓ e OS — — 142 
E] Melosireg a 91"6 — 32"2 957 — 6"4 
3 ] fi 
a T.biddulbhieze ése kez a 3739 HGY ho"0 — - Sa 
cz) Aulacodiseee 2. - 90-6 9 1 6-2 — — —- 
zteyén 
I] ELEM DOLGOSAaT E TEL a ea EE 105 1 2 91"9 4"9 Se Es 
e ) Asterolampreze tigTtaál 50-0 ! 50-0 — — — — 
Cogcinőseéidemst Nee N E TET F5070 8-4 ] 2174 ][ 1077 — 1 9-a 1 


A leggazdagabb tribusnak mutatkozik a Cryptoraphidieae tribusa, mely 

7 család és mindössze 272 faj (varietas, forma) által van képviselve; a vezérsze- 

repet e családok közűl a Coscinoscideae családja viszi 48 fajjal, melyeknek fele csak 

a mediterránkorú lelethelyeken találtatott és csak 24,4"/o tartotta fön magát egé- 

szen a ponti emeletig ; aránylag csekély azon fajok száma, melyek az eddigi kuta- 

tások alapján csak a szármát, illetőleg a ponti emelet sajátját képezik. Hasonló 
(249) 93 


364 IRODALOM. 


a 


viszonyt mutat a Melosireae-család 31 faja; de igazi mediterránkorú bacilla- 
riának bizonyúl be az Awulacodisceae családjának 32 faja, mert 90,6"/0-a csak 
a mediterrán-emeletben fordul elő és nincs is olyan faja, mely kizárólagosan a szár- 
mát vagy a ponti emelet sajátja volna ; élesen tünteti elő a mediterrán jelleget a 
Biddulphieae családjának 73 faja is, melyek közűl 73,9"/o csak a mediterránban tar- 
totta fönn magát és aránylag véve igen kevés fajt bocsátott egészen a pontusi eme- 
letbe ; melyben azonban eltérőleg a megelőző családtól új, de kevés fajt hozoti létre. 
Hasonlót tapasztalunk a Heliopelteae családjának 73 fajára vonatkozólag. Keveset 
mondhatunk a Chaetocereae családjának 9 ; még kevesebbet az Asterolampreae csa- 
ládjának 2 fajáról, melyek különben régen ismeretes fajok, mert már EHRENBERG 
írta le azokat ; a Chaetocerez családjából PAxrocsEx pedig egyetlen egy új fajt Ír 
le, a Geniothecium ! ! szakalense-t, melyre nézve azonban ő maga is igen valószínű- 
nek tartja, hogy ez egy új genus képviselője. 

A Pseudoraphidieae tribusának 3 családja közül a fajokban leggazdagabb a 
Frvagillariae családja (41 faj) ; ennek 58,8"/o-a csak a mediterránban élt és csak 
fölötte kevés fajjal ment föl a ponti-emeletbe és ennél fogva kiváló mediterrán 
jellegűnek mutatkoznék e család; annál föltünőbb tehát az, hogy a szármát eme- 
letben 17,0"7/0-ban mutat föl új fajokat, melyek azonban már ismeretes fajok és 
szükséges, hogy a többi lelethelyeik geologiai kora előttünk ismeretes legyen; de, 
úgy látszik, az egész tribus átalakulásnak ment feléje, mert a Surirelleae családja 
94. fajának csak 33,4"/o-a tisztán mediterrán; de már 37,5"/v0-a tiszta congeria 
emeletbeli faj és e tekintetben fölötte nevezetes a Tabéllarieae családja is, mert 
11 fajának egyike sem kizárólagosan mediterránkorú; ellenben 55,6"/o-a tiszta 
szármát emeletbeli faj. 

E tekintetben nagyon hasonlít hozzá a Raphidieae tribusához tartozó Ach- 
nantheae családja, melynek, igaz ugyan, hogy csak 4 faja van, de ennek fele tiszta 
szármát emeletbeli; a mediterránban nincs önálló faja. Ilyen föltünő viszonyt 
mutat a Cosconeideae családjának 10 faja is, melynek 40"/0-a még tisztán medi- 
terrán jellegű ; 30"/9-a fölmegy a ponti emeletig, de ugyanannyi "/o-a tiszta szár- 
mátbeli, míg a ponti emeletben nem bír sajátlagos fajjal. A Naviculaceae gazdag 
családja (72 faj) felével tisztán mediterrán jellegű (52,8"/0), a ponti emeletbe csak 
16,7"/0-ot bocsát; de útközben új fajokat is hoz létre, mert 16,7"/o tiszta szármát- 
beli ; azonban alkotó ereje fogy, mert a ponti emeletben csak 8,4"/o képviseli az ez 
de emelet sajátját képező fajok számát. 

PaAwTrocsEKk művében még egynehá ány Magyarországon kívül talált új bacil- 
laria-faj van leírva és lerajzolva. Így az európai Oroszországból és pedig Archan- 
gelsk-Kurojedowo vidékéről Rhaphoneis Simbirskiana Ggux. et Pawr., az új Tru- 
amia nevű genus Archangelskiana Pawxr. nevű új faja, Lepidodiscus elegams PANT. 
n. sp., Aulacodiscus Archamgelskiamus O. Wirr., Au. septus A. Sonm., f. guatuor 
radiata PANT., ; — Moron vidékéről Spanyolországban : Navicula Truamü n. sp.;— 
Nottingham vidékéről Angliában : Rhaphoneis linearis GRux.; — Mors vidékéről 
Jütlandban : Rhaphoneis lancettula Gguw. var. Jütlandica GRux. és R. Morstama 
Gnuws.; — Északamerikából: Rhaphoneis rhombus var. Amazonica, Ggox. (a Ma- 
rabou folyó vidékéről) , Rh. lancettula Gguw. és Rh. ? biseriata Gguw. ( Richmond, 
Schokoe Hill) , Rh. affinis Gus. (Rappohanre) és Rh. Petropolitana Ggux. (Pe- 
tersburgh) ; végre Actinoptychmus semilaevis Ggux. a Fülöp szigetekről. 

(250) Dr. SrauB Móricz. 


SUPPLEMENT 


ENTHALTEND DIE 


KÜSZÜG E" OS TOSÚ SORON EZÜTNGYENN 


DER IM 


FÖLDTANI KÖZLÖNY 


MITGETHEILTEN 


ORIGINAL-AUFSATZE UND VERHANDLUNGEN 
XIX. BAND. 1889. SEPTEMBER—OKTOBER. 9—10, HEFT. 


SUR LE PROGRES DES RECHERCHES GÉOLOGIOUES 
EN ROUMANIE. 


PAR 
BÉLA de INKEY. 


(Conférence de la societé géologigue de Hongrie le 3. avril 1889.) 


Ily a moins de sept années la Roumanie comptait encore parmi les 
regions de IV Europe les moins connues au point de vue géologigue! , a tel 
point gu"un célébre savant,? gui dans son grand ouvrage de géologie comparée 
suit les lignes de soulévements des Alpes a travers les Carpates jusgu au 
coin oriental de la Transylvanie, se voit obligé a s"arréter la, manguant de 
données sur les montagnes de la Roumanie. 

De nos jours ces plaintes doivent cesser, car voila gue, grace au zéle infa- 
tignable des géologues roumains, nous nous trouvons posseder une carte 
géologigue, gui comprend déja presgue la totalité, en tout cas les parties les 
plus interessantes de ce pays, jointe a un texte explicatif plus on moins 
detaillé.? On sait, gue la eréation du bureau géologigue de Roumanie, auguel 
nous devons cette carte, est due a Vinitiative de M. GRÉGOIRE STEFANESCU, 
professeur a luniversité de Bucuresci, gui en sa gualité de membre du 
comité international pour Védition de la carte géologigue del Europe voulut 
faire participer son pays a ce grand travail scientifigue. Le gouvernement 
roumai ayant consenti a fournir les moyens necessairs, M. STEFANESCU et 


! A ce gue dit M. Toula, gui s"est donné la peine de rassembler les materieaux 
pour servir a létude de la géologie de la presguile des Balcans. V. Jahrbuch d. 
geol. Reichsanst. XXXIII. p. 64. 1883. 

? Suess: Antlitz der Erde. Tome I. 

" La carte du bureau geologigue de la Roumanie est 4 léchelle de 1 : 172800. 
Jusgu" a present dixneuf feuilles en ont passé 4 Vétranger et une serie dautres feuil- 
les doit apparaitre prochainement. Le texte comprend sept livraisons en langue rou- 
maine et francaise. 

[115] 


L J 


366 B. DE INKEY: 


ses collaborateurs se mírent incessamment au travail et en peu d années 
(de 1882—1885) réussírent a tracer a grands traits la carte géologigue 
generale de la plus grande partie du pays. Cétait le plus pressé de la 
táche a accomplir, car il fallait fournier au comité central de Berlin les maté- 
rieaux cartographigues a inserer dans le plan général de la grand carte 
géologigue de VEurope. Aussi ne sattardait-on pas aux details strati- 
graphigues et ne trouve-t-on sur les cartes de la Roumanie gue Vindication 
des grands groupes géologigues, avec leurs subdivisions en systemes, 
tel gue Varchaigue (comprenant toutes sortes de schistes eristallines, dont 
seulement les couches de marbre archaigue se trouvent indiguées séparé- 
ment;,) les systemes jurassigue et erétacé, chacun avec sa couleur conventio- 
nelle, le groupe tertiaire avec ses sousdivisions d"éocene, miocén et pliocene, 
enfin le guartaire et les alluvions modernes. En őutre des taches de couleurs 
foncées indiguent les roches gupposées d"origine eruptive telles gue granite, 
pegmatite, diorite (rouge) serpentine (brun) trachyte etc. Des signes speci- 
aux indiguent les gisements de sel gemme, de pétrole, de charbon de terre, 
les sources minerales et les emplacements de mines et de carrieres. 

[/explication des cartes a suivi des prés leur edition sous la forme 
dun aAnnuaire du bureau géologigue de Roumanies7, dont le texte, a 
moitié roumain a moitié francais, contient les données géologigues sur. les- 
guels le tracé des cartes a été fondé, et traite en outre sur les minereaux 
utils, sur les sources minerales et diverses phénoménes géologigues. 

Voici en peu de mots Vapercu des recherches de nos voisins du sud- 
este et Vinteret, gue nous portons a ces travaux scientifigues s"expligue par 
les relations intimes, gui existent entre la constitution géologigue dune 
partie du territoire roumain et celle de nos Carpates en Transylvanie et au 
Banat. En effet, puisgue cette longe chaine de montagnes forme le rempart 
naturel entre les deux pays et gue la frontiére politigue, a partir des confins 
de la Bukovine jusgu" aux Portes de Fer, en suit en général la crete, cette 
unité geologigue en est divisée et repartie sur les deux pays avoisinants, et 
Von ne saurait se vanter de connaitre la constitution tectonigue des Carpa- 
tes du Sud tant guon nen a éxploré guun seul versant. Cest par cette 
raison méme gue dans les derniers temps, avant gue les résultats obtenus 
par nos voisins fussent connus, les géologues hongrois ont táché djétendre 
le champ de leurs investigations au dela de la frontiere sur les versants 
orientaux et méridionaux des montagnes."" En comparant les résultats de 
ces traveaux aux cartes publiées en Roumanie, nous ne nous attendons pas 


 Annarulu biuroului geologicu 4 Romaniei. 
ra étaient M. HERBIcH, dont un traité important sur les fossils jurassigues et 
crétacigues de la Roumanies vient de paraitre dans le dernier volume de VAnnarulu, 
M. PRimics, gui a publié une carte géologigue d ensemble, montrant la contrée mon- 
tagneuse a leste de VOltu, et M. INKEY. 
"116 


RECHERCHES GÉOLOGIGUES EN ROUMANIE. 367 


a trouver une concordance parfaite en tant gue les limites des formations, 
vu gyen suite de la rapidité du travail le réseau des routes parcourues par 
les explorateurs hongrois était de beaucoup trop peu serré pour ne pas lais- 
ser de notables lacunes, guon ne pourait combler guwau moyen de combi- 
naisons plus on moins hypotétigues. Mais en général Vaccord se retrouve 
dons le dénombrement et la description des formations, et lorsgujon rap- 
proche toutes les données, fournies de part et djautre on voit poindre les 
orand traits dun tableau géologigue, gui nous démontre et la composition 
et la structure, voire méme la genése de cette chaine de montagne, lVune 
des plus interéssante de 1! Europe. 

Cependant, s"7il importe peu gue les limites des formations tracées sur 
les cartes correspondent plus on moins a la strictr réalité, il nen est pas de 
méme pour la détermination stratigraphigue des couches; et si dans ce 
sens-la le désaccord se fait sentir, il est de toute urgence déclairer dvabord 
ces guestions, pour pouvoir en suite continuer les traveaux de details. Ayant 
rencontré plusieurs cas semblables dans les publications suscitées, je me 
permetterai de signaler les points les plus saillants, sur lesguelles les 
géologues roumains different soit entre eux mémes soit avec les resultats 
obtenus par les géologues autrichiens et hongrois. Tai surtout en vue la partie 
montagneuse entre le Danube et la riviére de VOltu, contré gue j"ai visité 
mo1-méme a maintes reprises. 

La formation dominante de cette région est celle des schistes cristalli- 
nes appartenante au groupe archaigue. En Hongrie et dans les parties de la 
Roumanie gue jai visitées, jjy ai séparé deux et méme trois groupes diffe- 
rents de schistes, le premier comprenant seulement les gneisses granitoides, 
le deuxieme les gneisses, micaschistes, amphibolites et autres schistes 
a structure feuilletée mais en méme temps bien cristalline, le troisieme enfin 
embrassant diverses sortes de schistes (phyllites simples et phyllite a gra- 
phite, schistes ehloritigues, amphiboligues, marbres a petit grain et a paillet- 
tes de mica . . .) gui toutes se distinguent par leure structure semi-eristalline 
et dénotent plus clairement leure origine metamorphigue. Sur les cartes 
roumaines tous les schistes sont rassemblés sous une teinte rouge pále, 
a Vexeption des couches de marbre, auxguels un figuré special a été appligué. 
II ny/a rien a redire la, sinon gue Dune de ces bandes de marbre, marguée 
sur la carte comme s"étendant de Baja de Fer et Polovraci jusgu" au 
hameau Ciungetu, se trouve en realité coupé en plusieurs troncons par 
Verosion des torrents Repede et Latoraritza et ne sétend méme pas jusgue 
sur les hauteurs des monts Balota, tandis gue les calcaires au voisinage de 
Polovraci ne sauraient étre attribués au groupe archaigue, puisgue sur le 
M. Porcu je les ai vus reposer sur des grés et schistes gui sont evidemment 
plus récentes et probablement liassigues. 

Sur Vétendue des schistes cristallines la carte nous indigue un assez 

1117] 


3608 B. DE INKEY: 


grand nombre de roches eruptives signalées par des taches dun rouge 
carmin foncé. En lisant le texte nous apprenons gue ce figuré se rapporte 
non seulement au granit proprement dit, mais aussi au gneiss granitoide, 
tres répandu dans ces montagnes, de plus a des masses de pégmatite et de 
diorite. 

Ouand au granit en masse, sans stratification et avec tous les carac- 
téres dune roche plutonienne, je nen connais moi-méme gue deux masses 
sur le territoir roumain: Dune au voisinage des villages de Novaci et Baja 
de fer, formant la montagne Cerbu, Vautre tout prés de Baja de Arama, 
cette dernieére ne se trouvant point marguée sur la carte roumaine, guoi- 
guüelle se présente a la vue immediatement au bord de la route peu avant 
Ventré de la ville. Le granit de ces deux points est tröés remarguable par la 
grosseur de cristeaux gui le composent surtout de grand eristeaux dorthose 
dune couleur rouge de chaire crue et de paillettes de mica noir. 

La pégmatite au contraire ne forme nulle part des grandes masses 
continues ; ce sont plutót des amas lenticulairs de gros ecristeaux blancs ou 
rouges d" orthose, de grains de guartz et djun peu de mica, amas, gui bien 
guils se présentent parfois en forme de filons, suivent toujours le plan de 
schistosité des gneisses gui les contiennent. Les dimensions de ces amas 
varient tellement, guja commencer des grandes masses de plusieurs métres 
d épaisseur gui a cause de leur dureté forment saillie, jusgujaux petits grains 
de la grosseur dune noisette, gui parsemés abondamment dans la roche en 
font ce gue les allemands apellent cAugengneissv (gneiss a lentilles), on en 
trouve de tout les degrés intermédiaire. On voit par lá gue tous ces amas 
de pégmatite ne peuvent avoir dautre origine gue le gneiss lui-méme 
c"est-a-dire metamorphigue dans le sens des schistes cristallins. 

Pour ce guiregarde le gneiss granitoide, jadmets bien, gulon soit 
libre de le ranger ou parmi les schistes ou bien parmi les roches eruptives 
ou plutoniennes. Dans les contrés dont il s"agit ici, ce granit-gneiss tranche 
assez distincetement sur les gneisses feuilletés, pour guomden sépare aussi 
sur la carte par une diversité de couleur, mais son rőle tectonigue n7est pas 
celui djune masse eruptive, et c"est pour cela gue je préfére le rattacher 
aux schistes cristallins tout en le tenant séparé du reste de ce groupe 
comme le plus ancien étáge. 

Des taches dun brun foncé indiguent des masses de serpentine, con- 
siderée elle aussi comme roche eruptive. Dans Vannuaire Nr. 3. de 
1882—1883 M. SABBA STEFANESCU fait remarguer gue la serpentine se pré- 
sente soit en forme de couches soit en forme de filons et ddamas. D/aprés ce 
gue jen puis dire par experience la premiöre de ces forme préveaut de 
beaucoup sur la seconde, et comme, a peu d"exeptions prés, on voit toujours 
gue la serpentine se dégage par gradations insensibles des couches de 
schistes a cblorite, jincline a considerer cette serpentine non comme roche 

[118] 


RECHERCHES GÉOLOGIGUES EN ROUMANIE. 369 


eruptive mais bien comme une modification des schistes chloritigues, due 
a un procédé metamorphigue, ulterieur a la formation de la roche.! (Ouant 
a la serpentine en filons et amas, celle la parait bien étre d"origine eruptive. 
Aux environs de Baja de Arama il y a plusieur amas dune roche verdátre 
gyon pourrait désigner de ce nom, si Von ne préfére leur laisser le nom de 
diabase, gui pourrait bien convenire a leur constitution primitive. 

Tandis gue le groupe paléozoigue semble faire défaut dans toute l éten- 
due du pays, les formations mésozoigues y sont largement représentées par 
des schistes, des grés et des calcaires gui se rattachent immédiatement aux 
sehistes cristallines en suivant les grandes lignes du refoulement les Car- 
pates. Dans la région entre le Danube et le Jiul (judeti de Mehedinti et de 
Gorjiu) ces couches forment plusieur bandes paralleles. On y remargue 
presgu" invariablement Vassociation suivante: dabord un grés guartzitigue 
tres dur, passant souvent a lVétat de conglomerat; ensuite des schistes 
noirátres, contenant plus on moins de chaux et méme des veines de calcite ; 
enfin un calcaire, gris foncé ou blanc, compacte mais souvent aussi a grain 
sacharoide. Le calcaire depasse en beaucoup d"endroits les schistes et 
forme de grandes masses gui réposent immédiatement sur du gneiss. 09uel- 
gues unes de ces bandes mésozoigues dépassant la frontiere vont se conti- 
nuer sur le territoire hongrois, notamment aux environs de Mehadia ou ils 
ont été Vobjet de recherches minutieuses. Aussi les restes organigues gue 
M. A. Kocn et plus recemment M. F. SCHAFARZIK y ont decouvert, prouvent- 
ils a Vévidence gue les schistes noirátres appartiennent a Vétaáge liassigue 
superieur,? les calcaires devant étre consideré comme représentants du 
jura superieur.? 

Cependant ce nest pas la lVopinion des géologues roumains, gui ont 
étudié cette contré. 

M. DRaAGHIcEANu, gui indépendemment de bureau géologigue a publié 
une carte géologigue et une étude sur le territoire de Mehedinti, range les 
bandes mésozoigues en trois étages differants. La longe bande gui suit la 
vallée de la Cerna, est selon lui dage liassigue; me autre bande gui se 
detache de la premier au point dit Tesna et passe ensuite au nord du vil- 


! De méme gwil est prouvé pour beaucoup de serpentines des Alpes. de la 
Gréce, de la Servie et de maintes autres contrées. 

? Voire aussi le mémoir de M. TIErzE: Ueber die fragliche Stellung des Dyas- 
sechiefer bei Mehadia. Verhandlungen der k. k. geolog. Reichanstalt 1872. p. 183. 

? En 1888, comme je parcourai les environs de Baja de Arame en compagnie 
de M. SCHAFARZIK, nous trouvámes tout prés de cette ville, dans le calcaire gris 
foncé, une petite Nerineé, gui se rapproche beaucoup de la Nerinea nodosa dORB. 
De méme á Balta, a lentrée dune belle grotte a stalactites, le calcaire contenait de 
beaux exemplaires de Nerinea Hoheneggeri PETERs. Ces deux espéces sont propres 
a Vétáge superieur du systéme jurassigue, étáge tithonien, couches de Stramberg. 

Földtani Közlöny. XIX. köt. 188 [119] 3 94 


370 B. DE INKEY: 


lage Klosan, serait jurassiígue (superieure ?) ; la bande de schistes et calcaire 
gui de Vercierova prés du Danube s"étend a travers Balta et Baja de Arama 
est comptée comme cretacée ; de méme la guatriome bande, plus courte, de 
Sovarna-Dalbositza. Cette déterminaison nest pourtant soutenue par augune 
preuve paléontologigue, et s7il est certainement permis de relier les deux 
premieres bandes aux depóts liassigues ettithoniennes demontrées aux environs 
de Mehadia, je ne vois pas, pourguoi on nappliguerait pas la méme déter- 
minaison aux schistes, grés et calcaire de la troisiome bande, puisgue Vas- 
pect de ces roches, ainsi gue leure superposition est exactement la méme 
gue dans le cas précédant. Seule la guatriöme bande, celle de Sovarna- 
Dalbositza, pourrait étre eretacigue si Von se fie a la ressemblance petro- 
graphigue du calcaire, gui, döcrit par M. $. STEFANEscu correspond mót 
pour mot " au calcaire de Ponor (en Hongrie, au nord de Petrozsény), dont. 
Vage touronien de a été démontré par M. Sruk."" 

[/opinion de M.SABBA STEFANESCU, membre de bureau géologigue, difföre 
a ce sujet de celle M. DRaAGHIcEawu ainsi ge, dune autre maniöre, demon opi- 
nion emise plus haut. Pour ce gui regarde les calcaire M. STEFANEscr les consi- 
dere presgue tous comme jurassigues, toutcomme moi, et ne fait dtexeption gue 
pour la bande Sovarna-Dalbositza, gwil croit étre erétacigue, — a bon droit, il 
me semble, — et pour le calcaire schisteux de Vercierova gui djaprés son 
opinion est probablement beaucoup plus ancien gue les reste des calcaire. Mais 
pour ce gui est des schistes et grés, gue Von trouve presgue toujours associés au 
calcaire, M. STEFANESCU, trouvant une discordance marguée entre leure 
stratification et celle du calcaire, veut les en séparer complétement et les 
adjoindre aux phyllites semicristallines et au groupe archaigue en général. 
Le calcaire schisteux de Vercierova ne ferait guune partie de ce groupe. 
A cecij] ai a fáire la remargue, gue, s"il se rencontre parfois des cas de dis- 
cordance, le fait ne serait pas aussi concluant gue M. STEFANEScu le semble 
penser; car si les schistes sont liassigues, Vintrevalle entre le temps du 
jura inferieur (lias) et du jura superieur a été assez grand, pour guon 
admette des mouvements de masses considerables gui aient eu le résul- 
tat de présenter a la formation du calcaire une base déja assez tour- 
mentée. D"ailleur les cas de disceordance semblent étre bien plus rares gue les 
cas contraires, et comme le refoulement principal de ces chaines de mon- 


7 cCest ainsi gue dans le massif de Gura Vaiei et dans celui dentre Sovarna 
de sus et Dalbositza, le calcaire est compacte, jaunátre ou donnant dans le rouge, a 
cassure écailleuse irreguliére, et parcouru par des veiues cristallines incolores et guel- 
gue fois transparantes. Trés-souvent il est parcóuru en differentes directions de veines. 
rouges gui, en sjentrecoupant, le partagent en morceaux de differentes grandeurs, et 
hi donnent un aspect de bréches.v 

Anuarulu biuroului geologicu. Anul 1882—1883. Nr. 3. p. 235. 

"s D. SruR: Bericht. Jahrbuch d. k. k. geol. Reichsanst. 1863. 

[120] 


RECHERCHES GÉOLOGIOUES EN ROUMANIE. 371 


tagnes a eu lieu beaucoup plus tard, c"est-a dire dans Vépoche tertiaire, il 
est tout natüurel gue pour la majeure partie Vinclinaison des couches de 
sehistes liassigues s"accorde parfaitement avec les plis des schistes cristalli- 
nes subjacantes. Le calcaire dépasse souvent Vétendue des chistes noires et 
alors il s"appui immediatement sur des schistes eristallins, avec lesguels 
Vaccord de stratification n7est pas toujours complet. Mais la ou je Vai trouvé 
reposant sur du schiste liassigue jjai toujours remargué gue Vinclinaison 
des strates est concordante. Du reste la nature petrographigue de ces schiste 
na rien gui rapelle les schistes archaigues, et puisguten Hongrie, prés de 
Mehadia, on y a trouvé des fossils liassiígues, il me semble gwil ny ait plus 
rien a ajouter a la guestion de leur áge. Ainsi, en désignant Vétendue de 
ces schistes avec la couleur uniforme tu terrain archaigue, M. STEFANESCU 
change considerablement Vaspect du tableau géologigue de cette contrée, et 
sous ce point de vue je lui préfere encore la petite carte de M. DRAGHICEANU, 
gui du moins fait ressortire le caractére mesozoigue de ces couches sedi- 
mentaires. 

II y a encore le groupe cainozoigue, dont la determination stratigra- 
phigue a donné lieu a Vemission dopinions differents parmis les géologues 
roumains. Cest ainsi gue MM. BorEza et SABBA STEFANESCU sont en désa- 
cord sur certaines parties du egres des Carpatesv, gue ce dernier considére 
comme appartenant a Véocéne, tandis gue M. Borra, s"vappuyant davantage 
sur les recherches de MM. Pau TiErzE en Galicie et Boucovine, le joint au 
systéme crétacée. Connaissant les difficultés de ce genre, gue le géologue 
rencontre partout sur les terrains du grés carpatigue, trés uniformes et trés 
pauvres en restes organigues, nous ne nous attendons pas a voir ces guesti- 
ons resolues de prime-abord. En attendant il serait désirable, gue les cartes 
fassent ressortir an moins Vétendue de ce facies, gui se rattache immediate- 
ment aux erés de Carpates en Transylvanie et en Boucovine. 

Au sujet de Voligocéne une polémigue assez vive s7est déclaré entre 
" M. DRAGHICEANu et M. STEFANEscu ; elle se rapporte notemment aux gisements 
de charbon de terre prés de Bahna, gue M. STEFANEScu a placés dans lVétage 
miocene (mediterrain inférieure des géologues autrichiens) tandis gue 
M. DRAGHICEANu les considöre comme aeguivalants des gisements aguitaniens 
du bassin du Jiul en Transylvanie. II y a encore plusieur petits bassins 
carboniféres dans cette contrée (Judetu Mehedinti), a Balta, a Baja de 
Arama (Funtinele) et méme-a ce guil parait — dans la gorge étroite de la 
Cerna, — tous placés dans le méme étage par M. DRaGHIcsanu. (Ouand au 
bassin de Bahna, il ny a nul doute d"aprés les recherches faites par M. STF- 
FANESCU et M. Fucns gue Vétage mediterrain y seit bien developpé en couches 
fossiliféres ; il ny a plus guta prouver gue les gisements de eharbon fassent 
aussi partie de cette serie et non plutót dune serie subjacente, conseguem- 
ment plus acienne, comme le semble admettre M. DRAGHICEANU. 

(1211 945: 


972 J. SZÁDECZKY: 


Prés de Baja de Arama on ma montré un affleurement insignifiant 
de lignite, autour duguel j"ai ramassé les fossiles suivants, gue M. CH. Hor- 
MANN, de Vinstitut géologigue hongrois a eu la complaisance de déterminer: 
Natica sp., Turitella vermicularis BRoccni, Turritella turris Basr, Cerithium 
plicatum BgRogx., Cerithium moravicum HŐRNES var. Gest la une association 
d especes assez fréguante dans les couches de mediterrain inferieur et 
surtout la variété du Cerithium moravicum, gui s7"est trouvé aussi en Tran- 
sylvanie, dénote un áge plus récent gue Voligocéne. 

De móön avis le terrain aguitanien du bassin du Jiul, encaissé dans un 
plis profond de gneiss ne sétend pas au dela de la frontiére, si ce nest 
peut-étre dans ce petit affleurement de charbon, gue les géologues roumains 
affirment avoir trouvé au fond de la vallée de la Cerna, au pied de la mon- 
tagne Oslia Rumaniasca ; car cette vallée, guoigue de structure differente peut 
étre considerée comme la continuation du plis gsynclinal du Jiul. Gest la 
une simple supposition gue jjémets, sans avoir conaissance de la localité ; 
mais le fait mériterait détre poursuivi rien gue pour Vintéret géologigue gui 
s"y rattache. 

Sur tous les points, auxguels se rapportent mes remargues ci-dessus, 
on reconnait Vimportance gujont pour nous les traveaux scientifigues de 
nos voisins. Nous aimons donc a croire gue ces explorations continuces avec 
le méme zéle serviront a raffermir les liens dintéret commun gui dans le 
domaine de la science relient legs hommes et les nations par dela des fron- 
tiéres politigues. 


PETROGRAPHISCHE UND GEOLOGISÚHE 
VERHÁLTNISSE DES CENTRALEN THEILES DER TOKAJ-EPERJESER 
GEBIRGSKETTE IN DER UMGEBUNG VON PUSZTAFALU. 


Von 
Dr. JUL. SZÁDECZKY. 


(Fortsetzung). 


III. Biotit-Oligoklas-Andesin-Ouarz-Trachyt ( Andesit). 


Den normalen Biotit- Oligoklas - Andesin - Ouarz - Trachyt  (Andesit) 
behandle ich nach dem rhyolithischen deshalb, weil die vorigen zwei Typen 
sehr viel Aehnlichkeit in ihrem Habitus und geologischen Erscheinen haben, 
ferner weil diese normale Ausbildung dem Pyroxentrachyt (Andesit) ühnliech 
ist, und auch durch allmáhliches Ausgehen des Ouarzes und Biotites Ueber- 
günge zu ihm bildet. 


TOKAJ-EPERJESER GEBIRGSKETTE. af ls 


Dieser Typus gleicht dem Gestein vom Szitnya (Gegend von Schem- 
nitz), welches Herr Prof. Dr. J. v. SzaBó für Typen-Gemisch halt." 

Der Biotit-Andesin-Trachyt (so will ich diesen Typus von nun an der 
Kürze halber nennen) bildet die höchsten Kuppen der Gegend : den Gross- 
Milicz (895"6 M.), K.-Milicz (771 M), den Gross-Kopasz, Orita, Szárhegy, 
Nyergeshegy, Hajagos, Hermaház, Tehérház, die alle 800 M. Höhe überstei- 
gen. Hieher gehören noch die Berge K. Kopasz, Bikkfás-hegy, Kakasbércz, 
Magoshegy, öSzántóhegy, Őrhegy, deren Höhe 600 bis 700 M. ist, ferner 
der Melyeszke, Várhegy von Füzér, und die kahlen Hügel nördlich von 
Füzér, die alle unter 600 M. sind. 

Der Gross-Milicz mit seiner Umgebung bildet also ein Centrum, das 
sich betráchtlich ca. 300 M. über seine meistens aus Pyroxenandesit gebil- 
dete Umgebung erhebt. Diese isolirte Masse wurde fast ausschliesslich durch 
Eruption des Biotit-Andesin-Trachytes aufgebaut, nur der Biotit-Orthoklas- 
Ouarz-Rhyolith dient ihm auf seinem südlichen Abhang über Pusztafalu 
als Unterlage. 

Von diesem grossen Gebilet ist bisher blos das Gestein des Füzérer 
Várhegy bekannt, welches Dr. C. DoELTER unter dem Namen c0Nuarztuh- 
render Sanidintrachytv beschrieb. Er erwáhnt, theilweise nach H. WoLrr 
mehrere Berge, die aus diesem Gestein zusammengesetzt sind, darunter 
auch den Tolvajhegy, weleher, wie wir eben früher gesehen haben, aus 
Biotit-Orthoklas-Ouarz-Rhyolith und Trachyt aufgebaut ist." 

Bei der Detailuntersuchung dieses Gesteines kann man drei auch geo- 
graphisch ausscheidbare Abarten desselben unterscheiden. 

a) Zur ersten Abart rechne ich Trachyte (Andesite), mit einer sehr 
dichten, grünlieh sehwarzen Grundmasse, in welcher stark glánzende Biotit- 
lamellen, und gesprungene Ouarzkörner reichlich vorhanden sind. Die 
Grundmasse bekommt durch Verwitterung eine licht grünlich graue Farbe. 

Aus diesem Gestein sind die in unmittelbarer Náhe von dem Dorfe 
Füzér gegen N und NO sich erhebenden Berge aufgebaut, und zwar der 
Kopaszka, Melyenke, Őrhegy und theilweise auch der Magoshegy. 

Die Grundmasse dieses Gesteines besteht mikroskopisch betrachtet 
aus einer weissen Masse, welche sich im polarisirten Lichte feldspatháhnliech 
verhált, stellenweise mit Aggregatpolarisation. Die weisse Masse ist mehr- 
weniger von einem schmutzig-grünen serpentinartigen Verwitterungsprodukt 


Selmeczbánya vidéke földt. szerkezetének stb. ismertetése Seite 80—582. 
Schemnitz 1855. 

- Ueber einige Trachyte des Tokaj-Eperiescher Gebirges, Seite 220. DOELTFR 
sehreibt, dass xvorherrschend ist Sanidin... daneben findet sich untergeordnet Plagio- 
klas., Ich habe mittels der Flammenreaction keinen Kalium-Feldspath nachweisen 
können, wohl aber Oligoklas und Andesin. 

[123] 


374 J. SZÁDECZKY : 


durchzogen. Die serpentinartige Trübung entsteht durch die Verwitterung 
orösserer Pyroxen-Mikrolithe, welche in ihr reichlich vorhanden sind. 

Magnetitkörner sind je nach den einzelnen Fundorten in verschiede- 
nem Maasse gegenwürtig. Sie sind grösstentheils secundár entstanden. 

In der üusseren, lichten, graugrünen Verwitterungsrinde sind háma- 
tit-, limonit-, serpentin-, chloritartige Verwitterungsproducte massenhaft 
vorhanden. 

In der Grundmasse finden wir bei makroskopischer Betrachtung Ouarz 
und Biotit. 

Der (uarz bildet mehrfach gesprungene Körner. In die Söprünge zieht 
sich die Grundmasse ein, woraus folgt, dass dies Mineral praeexistirend ist. 
Durch Hámatit ist er manchesmal rothgefárbt. Seiner Ouantitát nach steht der 
Ouarz dieser Abart im Vergleiche mit dem Ouarze der beiden anderen 
Unterabtheilungen in der Mitte. 

Tridymit kommt stellenweise auch vor, so in der Grundmasse dieses 
Gesteines oberhalb des Brunnens Alsókút in Pusztafalu, und in den Hohl- 
rüumen des Gesteines vom Berge Magoshegy. 

Biotat steht der Ouantitát nach mit dem Ouarz aut gleichem Niveau. 
Er zeigt infolge seines Praeexistirens einen sehr starken Glanz. Stel- 
lenweise findet man ganze Biotithaufen, die vom Gneisse stammen 
(Alsókút). 

Der Biotit ist im allgemeinen stark verwittert; die damit verbundene 
Ausscheidung der Magnetit-Körner finden wir entweder nur im áusseren 
oder nur im inneren Theile vor. Er ist manchmal stark corrodirt. (Ko- 
paszka). 

Amphibol finden wir nur selten. Er bildet dünne, lange Süulchen, mit 
der gewöhnlichen Combination coP(110) und coRoo (010). Die vorzügliche 
Spaltbarkeit nach coP kann man infolge ihrer Kleinheit nur selten wahr- 
nehmen. Ihr Pleochroismus ist in der Richtung von c—grünlieh braun, 
b—röthlieh braun, a—grünlich gelb; Extinection (c: c) steigt nicht über 
15". Seltener wachsen auch mehr als zwei Krystalle mit den Prismen- 
fláchen zusammen. Der Amphibol ist oft mit einem schwarzen Magnetit- 
rande umgeben. 

Pyrosen. Sowohl die monoklinen, als auch die rhombischen Pyroxene 
sind vorhanden. Sie haben eine blasse Farbe, sind stark serpentinisch, haupt- 
süchlich den Spaltungsflüchen nach, und beim höchsten Grad der Umwand- 
lung zerfallen sie in schmutziggrüne Haufen, indem sie zugleich Magnetit 
ausscheiden. Bei dieser Umwandlung wird der Pleochroismus immer gerin- 
ger, endlich hört er gánzlich aut. 

Sie bilden gewöhnlich nur Mikrolithe, grössere Pyroxene kommen 
seltener vor. 

Augit ist in diesem Gestein reichlicher vorhanden, als der rhombische 

(124) 


TOKAJ-EPERJESER GEBIRGSKETTE. D/J 


Pyroxen. Seine Extinction (c: c) steigt nicht über 359, und hált meistens 
zwischen 10—20". Seltener enthült er Feldspath als Binschluss. 

Die Feldspathc scheinen bei makroskopischer Betrachtung elasig, 
oder sie haben eine weisse, rothe oder grüne Farbe. Die Flammenreactionen 
zeigen, dass hier die Andesinrethe vorherrscht (I. Na 3—4, K—0O, Schm. 3 ; 
II. Na— 4, K—0, Schm.—4 ; III. Na—4, K—1). Eine áhnliche Fárbung zeigt 
auch die grünliche Grundmasse, nur mit etwas mehr Kalium. Die glasigen, 
reinen Feldspathe zeigen meistens ein der Oligoklasreihe entsprechendes 
Verhalten (mit Schmelzgrad 5, S24ABó). Es kommen aber den Flammen- 
reactionen nach auch Labradorite vor. 

Im Gesteine des Várhegy von Füzér, in welchem Dr. C. DoELTER den 
Sanidin als vorherrschend zu sein behauptet, habe ich auch mit dem Mikro- 
skope keinen Orthoklas gefunden. Es kommen aber in ihm einzelne Indivi- 
duen und polysynthetische Zwillinge vor, die theils rein, theils aber mit 
grünem Verwitterungsproduct durchzogen sind. Im Gesteine des Melyeszke 
kommen serpentinartige Einschlüsse in solchen Feldspathen vor, deren áusse- 
rer Theil ganz unversehrt ist. Diese Erscheinung scheint zu zeigen, dass die 
serpentinartige Umwandlung vor der Erstarrung stattfand. In diesem Ge: 
steine kommen seltener auch Feldspathe mit paralleller Auslöschung vor. 

Die meisten Zwillinge lösehen von der Verwachsungsebene gerechnet 
unter 10—159" aus, aber es kommen auch solche mit 3—4", ferner auch 
mit grösseren Auslöschungswinkel bis über 307 vor, so dass auch die basische- 
ren Mitglieder der Feldspathreihe nicht ausgeschlossen zu sein scheinen. 

Als Einschluss kommt in den Feldspathen Biotit und Hypersthen vor. 

Die Gesteine dieser Abart bilden meistens steile, nackte Felsenwánde. 
Der Várhegy von Füzérist südlich durch ca. 40 M. hohe Sáulengruppen 
aufgebaut. Die Sáulen sind durch Absonderungen hervorgebracht, deren 
Hauptrichtung NO0—SW ist. Aehnliche Sáulen sind auch am südlichen 
Abhange des Kopaszka zu finden. Die Sáulen sind hier 1—2 M. dick. Aut 
dem unteren Theile beider Berge finden wir 2—3 M. dicke Absonderungen, 
die flach, etwa wie durch Lavaströme gebildet sind. Die Treppen der Ruine 
vom Várhegy sind direkt in diese Absonderungssehichten eingeschnitten. 

Durch die Verwitterung zerfallen diese Gesteine in Kugeln, die durch 
eine an den Ecken rascher um sich greifendekinwirkung der Atmosphárilien 
verursacht werden. Das Endproduct der Verwitterung ist ein rother Lehm 
(Nyirok, sehr geeignet für Weizenbau). 

b) Als zwette Abart des Biotit- Oligoklas - Andesin - Ouarz - Trachyt 
(Andesit)-Typus bezeichne ich diejenigen Gesteine, deren Grundmasse rauher 
und mehr trachytisch ist, als die der ersten, in denen Ouarz und Biotit, oder 
wenigstens das eine dieser Mineralien in grösserem Maasse vorhanden 
ist, als in der früheren Abart. Die Feldspathe sind hier weiss, nicht so 
glasig, wie die der Abart a ), und dadurch viel sichtbarer. 


[195] 


376 JT. SZÁDECZKY 


Hieher gehört das Gestein der vom Dorfe Füzér sich gegen N und 
NW erstreckenden Haide Kandabércz, ferner die Berge Magoshegy, Szöllő- 
hegy, Kakasbércz, Fehérház, Remetehegy , Hermaház, Hajagos, Nyerges. 
Szárhegy, Füzéri cserje, Őrhegy. Diese Gesteinsvarietát umgibt also halb- 
kreisförmig die erste Abart. 

Die Grundmasse der hieher gehőrenden Gesteine hat eine graue, 
selten rothe Farbe und ist dicht. Bei der mikroskopischen Untersuchung 
finden wir, dass das Gestein des Füzéri cserje und des Magoshegy infolge der 
Serpentinflecken seiner Grundmasse nach ühnlich demjenigen der Abart a ) 
ist. Der Struktur nach ist die Gyundmasse mikrokrystallinisch, stellenweise 
durch Hámatit (Lászlótanya), oder Limonit (Kakasbércz) gefárbt. Sie ent- 
halten Magnetitkörner in mássiger Menge. 

Die grösseren Mineralien treten infolge ihrer Grösse aus der Grund- 
masse bedeutend hervor. 

(Juarz ist in dieser Abart am reichlichsten vorhanden, aber er ver- 
mindert sich bei dem Uebergange in die folgende Abart oder in Pyroxen- 
trachyt (Andesit) (Nyergeshegy, Szárhegy). Er ist dem Írüher geschilderten 
(0 uarze gleich. 

Tridymit kommt in den Hohlráumen des Gesteines vom Magoshegy 
und der Wiese Bükk vor. : 

Vom Biotite gilt dasselbe, wie bei der früheren Abart. Durch ihren 
starken Glanz sind seine Krystalle makroskopisch auffallender als wie bei 
mikroskopischer Betrachtung. Sie haben einen starken Pleochroismus, sind 
mit Magnetit umsüáumt, oder noch höher oxydirt hámatitiseh ; manchmal 
gekrümmt, corrodirt. 

Amphibol scheint mit dem Ouarz und Biotit zugleich zuzunehmen, er 
ist infolge dessen in dieser Abart mehr vorhanden wie in der vorigen. Mei- 
stens ist er veründert, es kommen auch wahre Pseudomorphosen vor, nám- 
liceh Magnetit in der Form des Amphibols. Nur selten kommen unversehrte 
Amphibole vor (südlicher Fuss des Fehérhegy). Im übrigen steht das bei der 
Abart a ) Gesagte auch von dem Amphibole der Abart b ). 

Die Pyroxene sind mikroskopisch klein, und im Gegensatze zu den 
bisher erwáhnten meistens unversehrt. Die Pyroxene der Gesteine des N 
Szárhegy sind gebrochen und theilweise in die Grundmasse eingeschmol- 
zen; die vom Maierhof Lászlótanya sind — wie auch das ganze Gestein 
— durch Limonit und Hümatit gefárbt. Mit dem stürkeren Auftreten der 
rothen Fárbung wüchst auch der Pleochroismus bis zu einem gewissen Grade, 
über diesen hinaus jedoch hört diese Bigenschaft gánzlich aut. 

In der Abart a) herrschte der Ouantitát nach der Augit, hier aber 
eben umgekehrt der Hypersthen vor. 

Die Hypersthene sind meistens sehr klein, seltener kommen aber auch 
grössere vor. Im Ouerschnitte finden wir die Flüchen coP(110), 009 Poo (100), 

(126) 


TOKAJ-EPERJESER GEBIRGSKETTE. 04 


sz 


co Pcc (0101.Das einemal herrschen die Prismenfláchen, das anderemal die 
Pinakoiden vor. Nur seltener sind die coP Flichen allein vorhanden 
(Magoshegy). 

Die Hypersthene zeigen starken Pleochroismus; im Gesteine des 
Kakashegy ist a—grünliech braun, b—hell röthlich braun, c—hellgrün ; 
stellenweise ist der Pleochroismus schwach (Szárhegy), ühnlieh dem des 
Augites. Magnetiteinsehlüsse sind in ihm nicht selten. 

Augit ist, wie gesagt, viel weniger in diesem Gestein vorhanden, als 
Hypersthen. Seine Krystalle sind ebenfalls durch die Fláchen coP(110), 
coRoo (010), coPoo (100) begrenzt; zeigen der Prismenfláche nach eine 
sehlechte Spaltbarkeit und den Pinakoiden nach Absonderungen. Ihr 
Pleochroismus ist gewöhnlich sehr schwach, manchesmal aber fast dem 
der Hypersthene gleich. Extinction (c: c) steigt bis 369. 

Die Feldspathe sind hier nicht glasig, haben durchschnittlich eine 
Lánge von 5 Mm. und eine Breite von 3 Mm. Den Flammenreactionen 
nach herrseht in ihnen die Oligoklas- und Andesinreihe vor; eg kommen 
aber auch Labradorite vor und in einem einzigen Fall (Nyergeshegy) 
fand ich einen etwa der Loxoklasreihe entsprechenden Kaliumfeldspath 
(Nas 3— 4 KÖ 1. Séhm. 3; TINas3 KE 0-1, Schm.— 4: TI Nat 
K—2—3). In diesem Gestein, in welchem viele fremde Einsehlüsse bei 
makroskopisecher Betrachtung sichtbar sind, bestimmte ich auch durch die 
Extinction Orthoklas. 

Im allgemeinen hat das vom Feldspathe der früheren Abart Gesagte 
auch hier volle Geltung. Es kommen Zwillinge vor, von welchen einzelne 
aus circa 60 Lamellen gebildet sind (Bükkrét), welche sehr viele Glasein- 
sehlüsse haben. Pyroxen- und Biotiteinschlüsse sind hüufig. Es zeigen sich 
auch isomorphe Schichtungen, deren áusserer Theil eine andere Extinction 
besitzt, wie der innere. Kinige sind an ihrem Aeusseren körnig veründert, 
bei anderen ist diese körnige Zone noch mit einer reinen umgeben. 

Ausser den Krystallformen kommen auch zusammenhüngende unvoll- 
kommene Feldspathaggregate vor. Die Feldspathe und feldspathartigen 
Mineralien herrschen vorwaltend in diesem Gestein, manche Dünnscbliffe 
bestehen fast ganz aus solchen. 

Magnetit-Körner und lineare Gebilde, die grösstentheils secundár 
durch die Veránderung des Biotites und Amphibols entstanden sind, kom- 
men genug háufig vor. 

Hiümatatflecken und -adern kommen auch in einigen dieser Gesteine 
vor. Manchesmal ist es deutlich sichtbar, dass er durch die Oxydation der 
Magnetite entsteht. Seltener sind ganze Blöcke von Limonit und Hüámatit 
durchdrungen. Solche rothgefárbte Stückehen kommen auch als Einschlüsse 
in einem grauen Andesit vor, die rothe Fárbung entstand aber gleich 
anfangs. 


Keze Í 24 


378 J. SZÁDECZKY 


Apatit finden wir sehr selten (Nyergeshegy). 

Gesleinseischlüsse kommen bei dieser Abart háufig vor. Diese gehören 
a ) zum einschliessenden Typus und sind nöámlich kleinkörnige Biotit-Andesin- 
Trachyt-Lapillis, die beim vulkanischen Ausbruch zurüekfielen. Diese sind 
den im Orthoklastrachyte gefundenen Einschlüssen sehr áhnlich. 

b ) Gneisseinschlüsse sind auf dem ganzen Gebiet auch hüufig. Es sind 
unter ihnen solche, die aus concentriscehen Schalen aufgebaut erscheinen ; 
die Schalen bestehen abwechselnd vorherrsehend aus Feldspath und Biotit 
(Szárhegy.) 

Einige Binschlüsse bestehen hauptsáchlieh aus Feldspath und in diesen 
kommen mitunter Pyroxene, Grossulare als Contactbildungen vor. Andere 
Einschlüsse bestehen vorherrschend aus Biotit. 

Die Gesteine dieser Abart kommen als dichte Laven vor, blos am 
nördliehen Abhange des Szárhegy fand ich Eruptiv-Breccien. Sie sind 
meistens von dichtem Wald bedeckt. Solche mácbtige Felsenwánde, welche 
wir bei der Abart a) fanden, fehlen hier gánzlich. Die vom Füzér NW lie- 
gende hügelige Haide ist mit Steinen stark belegt, diese sind aber blos 
einige Dm? gross, weil sie infolge ihrer porósen trachytischen Struktur 
viel leichter verwittern und zerfallen, wie die Gesteine der anderen zwei 
Abarten. 

Absonderungen , mit der Hauptrichtung NS sind auf den Rücken 
háufig vorhanden. 

Diese Abart besitzt ein zusammenhángendes Terrain, in welchem nur 
an der W-seite ein Pyroxentrachyt-(Andesit)-Flecken vorkommt ( Köveshegy.) 

c) Die dritte Abart ist bei makroskopischer Betrachtung durch das 
mangelhafte Auftreten des Biotites und Ouarzes charakterisirt, die in einigen 
Exemplaren auch gönzliech fehlen. Ihre Struktur ist andesitiseh, viel dichter, 
als die der Abart b ). Biotit-Gneiss-Einschlüsse kommen in ihnen nur spar- 
lich vor, und sind meistens zusammengeschmolzen. 

Wie aus diesen Bigenschaften ersichtlich ist, náhern sich diese Ge- 
steine schon dem Pyroxenandesite, was besonders von den an der östlichen 
Seite vorkommenden gilt, welche mit dem Pyroxenandesite wirklieh in 
Nachbarschaft stehen. Anderseits bilden die an der westlichen Seite vor- 
kommenden einen Uebergang in die Abart 0) ), so dass der Bergrücken unter 
dem Csatarét, oder der Bikkfáshegy, Jókut, Kantahegy eben so gut in die 
eine, als in die andere Abart gerechnet werden können. 

Es scheint aus dem allen, dass die Gesteine der Abart c ) sich aus 
denen der Abart ) ) erhoben haben, welch" letztere fast eine zusammenhün- 
gende Zone um die ersteren bildet. Mit dem Gesteine der Abart a) bildet 
diese keinen Zusammenhang und auch keinen Uebergang. 

Hieher gehört das Gestein des N.-Milicz, K.-Milicz, Csatarét, Kopasz- 
hegy und der lange Rücken des Orita, ferner der Bikkfáshegy. 

1128] 


TOKAJ-EPERJESER GEBIRGSKETTE, 379 


Was die Verbreitung anbelanegt, steht diese Abart zwischen den zwei 
anderen, nümlich sie ist nicht so stark vertreten, als die b), aber wenigstens 
doppelt so stark als die Abart a ). 

Die Grundmasse hat eine lichte oder dunkelgraue bis schwarze, sel- 
tener rothe Farbe. Ihre Struktur ist im allgemeinen dicht, andesitiseh, auf 
dem Orita sind aber auch solche Gesteine zu finden, die eine durch die frei 
werdenden Gase verursachte poröse Struktur haben, so dass selbe ganz 
sehlackig wird. 

Die am leichtesten zu Grunde gehenden Schlacken habe ich bloss bei 
dieser Abart gefunden, wovon wir vielleicht auch auf a1ihr relativ jüngeres 
geologisches Alter folgern dürfen. 

Die in der Grundmasse ausgeschiedenen Mineralien sind mit Aus- 
nahme der oberwahnten Uebergangsgelieder zur Abart b) meistens mikro- 
skopisch klein. 

Unter dem Mikroskop ist die Grundmasse meistens mikrokrystalli- 
niseh, in welcher kaum ein wenig amorphes Magma zurückgeblieben ist 
(Kopasz, K.-Milicz). Die Mikrolithe bestehen vorherrschend aus Feldspa- 
then, daneben sind Pyroxen und Magnetit gegenwártig. Sie besitzen aber 
nicht immer eine Krystallform, sondern bilden auch unregelmássige Aggre- 
gate (N.-Milicz). Ein anderesmal (zwischen N.-Milicz und Szárhegy, theil- 
weise Csatarét, Felsenwand Vaskapu, östlicher Fuss des Orita) scheint der 
grösste Theil der kleinen Krystalle nicht Neugebilde, sondern Stückchen 
zerbrochener grösserer Krystalle zu sein. 

Die Grundmasse des K.-Milicz ist durch ein grünes chloritartiges 
Verwitterungsproduct gefárbt, aber viel gewöhnlicher ist noch die Fárbung 
durch Hámatit und Limonit (Orita, N.-Milicz). Die hümatitischen Partien 
bilden im Gesteine der Csatarét Fluidalstreifen, infolge dessen műüssen also 
diese primáren Ursprunges sein. 

In der Grundmasse sind folgende grössere Mineralien ausgeschieden : 

(Juarz ist wenig, meistens an seiner Oberflüche gescehmolzen. Er ent- 
hált manchmal Glaseinschlüsse mit Gasporen. 

ridymite sind als grünlich gelbe kleine Lamellen in den Hohlráumen 
des Gesteins des K.-Milicz reichlich vorhanden, in geringem Maasse auch 
anderwaárts (Orita). 

Biotit kommt öfters vor, aber meistens nur in Bruchstücken. In eini- 
gen Hxemplaren fehlt er aber güánzlieh (N.-Kopasz). Dieser Biotit eleicht 
dem in der vorigen Abart beschriebenen Biotite. Durch Oxydation scheidet 
sich Magnetit in ihm aus, welcher bei einer höheren Oxydation zu Hámatit 
und Limonit wird und als solcher seine ganze Umgebung fárbt. 

Amphibol ist in diesem Gesteine sehr wenig. Etwas háufiger kommt 
er im Gesteine des Orita vor. 

Spuren von Uralitbildung fand ich in einem veránderten Gesteine des 


(1297 9477 


380 J. SZÁDECZKY: 


N.-Miliez, in welechem Augit und Hypersthen zusammengewachsen vor- 
kommen, die sich an einer Seite in Amphibole verwandeln. 

Wahrend Ouarz, Biotit, Amphibol in dieser Abart weniger vorhanden 
sind als in der vorigen, vermehren sich hier die Pyroxcne, als Zeugen grös- 
serer Basicitüt, bedeutend. Ausnahmsweise sind sie schon bei makrosko- 
pischer Betrachtung wahrnehmbar. Sehr oft scheinen sie eingeschmolzen, 
oder durch Oxydation veründert zu sein. 

Der Hypersthen herrscht vor dem Augit. Bemerkenswerth ist, dass 
die kleinen Pyroxene fast immer Hyperstbene sind, wenn auch kleine Augite 
vorkommen, so scheinen sie Bruchstücke zu sein. Ausnahmsweise vermehrt 
sich der Augit ein wenig, so in manchem Gesteine des K.-Milicz oder der 
nördl. Seite des Berges Szárhegy. 

Die Krystallform ist die früher erwáhnte, neu ist aber, dass blos die 
zwei seitliechen Pinakoiden, ohne die Prismenfláche, den Krystall begren- 
zen (K.-Milicz). Ihr Pleochroismus ist stark ; in eimem Gesteine südl. vom 
N.-Miliez ist i grasgrün, a—rothbraun, b—gelbgrün. 

Zwischen den kleinen Hypersthenen gibt es sehr lange Süulchen, von 
denen manche gebogen oder zerbrochen sind. Hyperstheneinschlüsse sind 
auch in den Feldspathen háufig. In ihnen kommen als Einschlüsse ausser 
Glaspartikeln mit Gasporen sehr kleine Stábchen (Apatit?) vor (K.-Milicz). 

Dic Augite sind denen der früheren Abarten gleich. Sie bilden mei- 
stens grössere Krystalle als die Hypersthene, unter ihnen kommen auch 
Zwillinge vor. Ihr Pleochroismus ist schwach: csgrasgrün, normal auf die 
Lángsaxe—gelblich. 

Die Feldspathe sind klein. Nur in etwas verwittertem Zustande werden 
sie makroskopisch deutlicher sichtbar. Die Flammenreactionen weisen auch 
in diesem Gestein Oligoklas, Andesin und Labradorit auf, aber die gróssere 
Basicitát ist dadurch bemerkbar, dass in diesem (Gesteine die Andesite und 
Labradorite sich im Vereleiche mit den früheren vermehren. EHine Aus- 
nahme bilden in dieser Hinsicht die oberwáhnten Uebergangselieder. 

3ei mikroskopischer Untersuchung finden wir die bei den Feldspathen 
früher beschriebenen Bigenschaften. Es kommen auch ziemlich grosse 
Feldspathe vor, die manchmal aus sehr vielen Zwillingen zusammengesetzt 
sind ; so zöhlte ich in einem Dünnscehliffe (vom Rücken unter dem Csatarét) 
c. 200 solehe Lamellen. Bin anderesmal sind einzelne grosse, glasige Feld- 
spathindividuen vorhanden, die neben starken Spaltungslinien einen kleinen 
Extinctionswinkel haben. 

Die Extinctionswinkel sind auch bei diesen áhnlich denen der früher 
geschilderten, aber die grösseren Winkel sind hier schon hüufiger. Als Ein- 
sehlüsse finden wir in den Feldspathen neben dem Hypersthen ott serpen- 
tinartige Grundmasse und Magnetit. In einem Falle fand ich auch Amphi- 
bol (Orita). Die Binschlüsse theilen manchmal der Krystall in Zonen. 

11307 


TOKAJ-EPERJESER GEBIRGSKETTE. 381 


Die Magnetate sind auch in diesem theils primüre Ausscheidungen, 
theils secundürer Entstehung. Es kommen auch wahre Pseudomorpho- 
sen VOT. 

Gesteinseinschlüsse kommen auch in dieser Abart reichlich vor, und 
zwar meistens Biotit-Gneisseinsechlüsse, in denen bald das eine, bald das 
andere Mineral vorherrseht. Ouarz ist nur selten gegenwártig. In denen vom 
K. Milicz kommen als Contacterscheinungen (Granat und Pleonast vor. 
Einen solchen Einsehluss von der Felsenwand oberhalb dem Vaskapu habe ich 
auch mikroskopisch untersucht. Er besteht aus Feldspath, Biotit, Magnetit 
und Pleonast. Die Feldspathe bilden meistens Körner, welche Aggregat- 
polarisation zeigen, aber es sind auch Zwillinge. Der Biotit ist unversebit, 
besitzt pleochroitisehe Höfe, Magnetitkörner und einen starken Dichroismus. 
Die Pleonastkörner sind dunkelgrün, die dickeren undurehsichtig, die dün- 
neren grünlich durchscheinend. 

Auf dem Bergrücken, südlieh von Csatarét treffen wir im Gestein 
háufig Gneiss- Einschlüsse an. In einem solchen fand ich unter dem Mikro- 
skope Feldspath, Biotit und Magnetit. Die Feldspáthe zeigen solche Erschei- 
nungen, die darauf hinwiesen, dass sie gesehmolzen waren, und wieder aus- 
krystallisirten ; so bilden sie unregelmüssige Aggregate und auch Sphiüro- 
krustalle, die durch unregelmássige Haufen nadelförmiger Mikrolithe gebil- 
det werden, welche keine parallele Extinction zeigen. 

Am Csatareét fand ich einen Gneisseinsechluss, der ganz in die Grund- 
masse eingeschmolzen und der Lünge nach gestreckt war. Ausser den 
bereits erwáhnten Stellen fand ich noch Gneisseinschlüsse am N.-Kopasz, 
am Fusse des Orita bei Jókút und bei der Felsenwand ober Vaskapu. 

Am südlieh gelegenen Theile des Orita habe ich ausser den gewohn- 
lichen Gneisseinschlüssen auch noch einen Dichroit- Gnetsseinschluss gefun- 
den, in welchem zwischen theilweise in Magnetit umgewandeltem Biotit 
ziemlich viel Dichroitkörner vorkommen. Sie zeigen keine Spaltungsrichtun- 
gen ; ihr Pleochroismus ist der gewöhnliche: dunkel- und liehtviolett und 
gelblieh weiss. Auch Ouarz, Feldspath und Pleonast kommen in diesem 
Einschlusse vor. 

Seltener kommen auch solche JTrachyteinschlüsse vor, wie in den 
vorigen Abarten. Interessant ist ein solcher vom Bikkfáshegy, weil selbiger 
roth ist, wáhrend das ihn einschliessende Gestein grau ist. 

Die durch diese Abart gebildeten Erhebungen bilden eine von NW 
gegen S0 sich ziehende Gebirgskette, welehe nach NO und S Nebenzweige 
besitzt. Vom ziemlich hohen Rücken dieser Kette erheben sich verháltniss- 
műüssig kleine Kuppen, an denen man die einstigen Krater nicht mehr wahr- 
nehmen kann. 

Auch diese Gebirgskette ist durch üppigen Pflanzenwuchs, durch 
schőne Wálder bedeckt ; es gibt jedoch an einzelnen Stellen auch immense 

1131] 


382 J. SZÁDECZKY : 


Felsenwünde, so in erster Reihe die an der östl. Seite der Orita befindliche 
Felsmasse, welche sich ca. 300 Sehritte lang erstreckt und Felsenthürme 
und -wánde von 20—30 M. Höhe bildet. Regelmássige Absonderungen 
kann man nur am nordöstlichen Theile dieser Felswand wahrnehmen ; hier 
sind die Schichten dünn, erinnern an Lavaschichtungen, und verflüchen 
sich unter 10—30? gegen W. Auch am nördl. Theil des N.-Miliez gibt es eine 
miűüchtige Felsmasse, in der sich infolge der in nord-südlieher und west-öst- 
licher Richtung gehenden Absonderungen förmliche Süulen gebildet haben. 
Lavaschichtungen áhnliche Absonderungen sind auch hier wahrnehmbar. 

Einen viel düsteren Eindruck machen die öden Felsengruppen des 
K.- Milicz. Hier kann man zwischen den Büumen ganz isolirte Felsensáulen 
bis zu 15 M. Höhe sehen, welche sich durch den Zusammensturz ein- 
zelner Zwischenpartien gebildet haben. Solche herabstürzende Süulen zer- 
brechen ganze Báume, was der ganzen Gegend einen noch wilderen Anschein 
verleiht. Die Haupt-Absonderungs-Richtungen ziehen sich von 0 nach 
W und von S0 nach NW. Dünne, nahezu horizontale Lavaschichtungen 
áhnliche Absonderungen sind auch wahrnehmbar u. zw. sind sie auch hier, 
wie auch anderswo, an den unteren Partieen der Felsenmassen zu finden, 
folglich sind sie wahrscheinlich durch Druck hervorgebracht. 

Auch bei dieser Abart ist das Gestein meistens dicht, blos an einigen 
Punkten kommen Eruptiv-DBreccien vor, so z. B. am südl. Fusse des Orita, 
ferner in der an der östl. Seite des genannten Berges gelegenen Felsenwand. 
Eruptiv-Breccien finden wir auch am östl. Ende des K.-Kopasz. 

Wenn wir nun, nachdem wir die drei Abarten des Biotit-Oligoklas- 
Andesin-Ouarztrachytes kennen gelernt haben, die auf das relative Alter sich 
beziehenden Verháltnisse zusammenfassen, finden wir, dass die am meisten 
acidische Abart 0) die anderen zwei beinahe ganz umfángt, und dass diese 
letzteren sich aus der ersteren (0) thatsáchliceh emporheben. Wir können 
also die Abart 0 ) als das álteste Produkt einer in dieser Gegend stattgefun- 
denen vulkanischen Eruption betrachten, wáhrend die als am meisten basi- 
sche Abart c) als das jüngste Produkt angesehen werden kann ; wie denn 
auch bei den Vulkanen als allgemeines Gesetz gilt, dass die basischen Erup- 
tionen nur nach den acidischen folgen. 

Der Biotit-Orthoklas-Plagioklas-Ouarz-Trachyt und Rhyolith bildet, 
wie gesehen, das Substrat des Biotit- Oligoklas - Andesin - Ouarztraehytes 
(Andesites), weleh letzterer sich aus dem ersteren erhebt, was am besten 
beim Vaskapu zu sehen ist. Der Orthoklastrachyt und Rhyolith ist aber 
ülter, als der zuletzt besehriebene andesítisehe Biotit-Oligoklastrachyt. Weil 
ferner, wie der Orthoklastraehyt und Rhyolith, auch dieser Typus die Sedi- 
mente der sarmatischen EKpoche gehoben hat, so muss er sehon aus diesem 
Grunde jünger als die genannte Epoche sein. 

Um die beschriebene müchtige Gebirgsgruppe als Centrum herum, 

132 


TOKAJ-EPERJESER GEBIRGSKETTE. 383 


erstrecken sich niedere aus Pyroxentrachyt (Andesit) bestehende Gebirge, 
welche dieses Centrum beinahe ganz umschliessen. 

Der Pyroxentrachyt und dessen Rhyolithmodification bildet hier ein 
so grosses Gebiet, dass ich dessen Behandlung einer spüteren Gelegenheit 
überlasse. Vorderhand will ich bezüglieh des relativen Alters nur soviel 
erwühnen, dass der Pyroxentrachyt oder wenigstens ein Theil des Pyroxen- 
trachytes allem Anscheine nach ülter ist, als alle oben behandelten Ge- 
steinsarten. 

Budapest, Mineralogisehes und petrographisches Institut der k. ung. 
Universitát. Jánner 1888. 


ZUR GEOLOGIE EGYPTENS. 


VoN 


Jon. JANKÓ jun. 


(Vorgetragen in der Sitzung vom 7. November 1888.) 


Bei Kairo theilt sich der Nil in zwei máchtige Arme, in den von kosette 
und den von Damiette, welche das Gebiet des Delta, Unteregypten umfassen. 
Dieses Becken wird von den tertiüren Kalkbergen der lybischen und ara- 
bisehen Wüste umschlossen, welche den Nilarm von Damiette, resp. dessen 
Canal bis zam Drittel seiner ganzen Löünge, den von Rosette aber zu zwei 
Drittel begleiten. 

Der guaternáre Boden des Delta erstreckt sich bis zum Suezcanal; letz- 
terer selbst durchsehneidet Ablagerungen dieser Zeit, wie dies Th. FucHs 
nachwies. Wir müssen voraussetzen — und dies beweist einerseits der bei 
Brunnengrabungen in Kairo aus einer gewissen Tiefe zu Tage geförderte 
Meeressand ; andererseits die noch am Rücken des Mokattam bemerkbaren 
Spuren der ausbuchtenden Meereswellen — dass einst an der Stelle des 
Delta ein grosser Meeresbusen bis Kairo vordrang. Die von Westen kom- 
mende Strömung des Meeres wendete sich bei Abukir in den Busen und 
veründerte die ursprünglieh nördliche Richtung des Flusses zu einer nord- 
östliehen, welche mit der zaunehmenden Entfernung von der Mündung all- 
mölig der östlichen zuneigte. So ist die heutige geologiscehe Bildung des 
Suezcanals zu verstehen und die damit in Verbindung gebrachte einfache 
Hypothese VAssEL"s, derzufolge der Nil in der Diluvialzeit beiláufig in der 
Mitte des heutigen Isthmus in7"s Meer floss und dass die grosse Masse seines 
süssen Wassers die seichte Meerenge so ausfüllte, dass sie eine Scheidewand 
bildete zwischen beiden Meeren und deren Faunen. 

Infolge dessen gravitirte auch die Bildung des Delta dem Gebiete des 

[133] 


384 J. JANKÓ : 


Hauptarmes zu; die Verschlammung der Erdenge, d. i. der alten Mün- 
dung hatte die nach Norden zu gerichtete Wendung dieses Nilarmes zur 
náchsten Folge und so entstanden die nördliecheren Mündungen, von welchen 
in erster Reihe die von Pelusium die östlichste ist, anfangs auch die mách- 
tigste war, aber ihre Rolle übernahm dann der Arm von Damiette und 
schliesslich heute der von Rosette. In der Umgebung des alten Atribis oder 
des heutigen Trib glaubte man in der Verzweigungsweise des Flusses die 
Spuren dessen zu erkennen, dass der Nil einst drei Hauptarme hatte, und 
von dessen Möglichkeit ich mich auch selbst überzeugen konnte ; aber es ist 
unzweifelhaft, dass ihr relativer Wert sehr versehieden war, und wáhrend 
die Hauptmasse des Wassers bei Beginn der guartáren Zeit gegen ONO floss, 
fliesst sie heute schon gegen NW. 

Die Bauvarbett des Nil scbritt in zwei Richtungen vor. Wáhrend einer- 
seits die nördlichen Grenzen des Nildelta  langsam nach Norden vorgedrángt 
wurden ; erhob sich Jenes andererseits immer mehr über den Wasserspiegel. 
Die Ansicht RITTEe s Ist richtig, dass aus dem Meeresbusen früher ein Sumpf, 
dann ein Moorboden wurde, der sich sehliesslieh dem Humusboden des Con- 
tinentes anschloss. Recnus fügt dem hinzu, dass diese Hebung noch heute 
andauere und in noch hőherem Grade als früher, weil ausser den Inundationen 
des Deltas die landwirtschaftlichen Arbeiten dies ungemein befördern. Die 
vielen Hand- und Dampf- Wasserhebemaschinen lagern mit der grossen Menge 
des Wassers eine ebenso betráchtliche Menge Sehlamm ab. Die Berech- 
nungen, die bezüglich der Aufháufung des Nildelta"s angestellt wurden, sind 
allbekannt, und wir wissen, dass die Hebung im Süden grösser ist als im 
Norden und dass je höher das Delta wird, um so weniger seine Ufer vorge- 
rückt werden. 

Ich hatte Gelegenheit die Uferlinie ihrer ganzen Lünge nach zu be- 
reisen ; von Alexandria aus über Rosette und Damiette bis Port-Said. Diese 
Linie können wir in vier Theile zerlegen. Von Alexandria bis Abukir erstreckt 
sich die erste Partie, die durch den tertiáüren Kalk charakterisirt wird; von 
Abukir bis Rosette die zweite, an ihren Sandwüsten erkennbar ; von hosette 
bis Damiette die dritte, welche das Gebiet des See Burlos ist und durch die 
geologische Gestaltung der beiden Landzungen bemerkenswerth ist, welche 
den See vom Meere abtrennen ; die vierte Partie erstreckt sich von Damiette 
bis Port-Said, umfasst das Gebiet des Seejs Menzale und wird durch seine 
schmale, lange Sandinselreihe interessant. 

Wir dürfen nicht glauben, dass wir östlieh von Abukir bis zum Suez- 
canal nur den Alluvialboden des Nil antreffen. An den Ufern des Nil und 
seiner Canüle gewinnt der Sand der Wüste nur dort an Terrain, wo ihn 
die Cultur in Besitz nahm und dieses Gebiet bildet einen ziemlich einheit- 
lichen Complex. Südliech, in der Nühe von Benha-el-Azal sind Sandinseln, 
aber die Cultur zieht diese immer mehr in ihr Bereich; ausserdem treften 

1134 


ZUR GEOLOGIE EGYPTENS. 385 


wir sie nur mehr an den Grenzlinien an. Im Norden aber wird die frucht- 
bare Erde des Delta von einer Wüstenzone in einer durchschnittliehen Breite 
von 20 Km. und einer Lüönge von mehr als 250 Km. vom Meere getrennt, 
mit beweglichen Sandhügeln, einem üusserst ármlichen Pflanzen- und Thier- 
leben, dessen einzige Oasen eben nur Rosette und Damiette bilden. Dieses 
wuüste Gebiet bekam seinen Sand theils aus der lybischen, theils aus der 
syrischen Wüste und erwáhnt die Literatur bis heute von ihm kein geolo- 
gisches Gebilde álteren Ursprunges 

Umso grösser war meine Ueberraschung, als ich östlich von Rosette 
in einer Entfernung von 30 Km. und nordwestlich von Kum-Maslara kaum 
5 Km. weit an der Meeresküste in natürlicher Lagerung und kaum einen 
Viertel Meter üb.r dem Meeresspiegel eine Felsenplatte fand. Die Breite der- 
selben war 10 M., ihre Lönge etwas weniger; ihre Flöche daher beiláufig 
100 M?. Ihre Oberflache war bröckelig und die unter den Bruchstúcken vor- 
kommenden recenten Schnecken und Algen beweisen, dass das Gestein vom 
Meere fortwahrend bespült werde ; andererseits bezeugen die in die Sprünge 
der Platte eingeschlossenen Sandkörner, die sich von denen des Meeressandes 
leicht unterscheiden lassen, dass das Gesteinsstück vor nicht Langem noch die 
Unterlage eines Sandhügels bildete, den das Meer (nachdem sich seine 
Oberfláche dem Meere zuneigt) oder der Wind weggetragen hat. Heute wird 
es vom Wellenschlag unaufhoörlich betroffen und ist manchmal gánzlich un- 
nahbar und geht so rasch dem Verfall entgegen, dass ich frische Stücke nur 
in geringer Zahl ablösen und mit mir nehmen konnte. Ich übergab sie bei 
meiner Heimkehr den Herren AuGusr FRANZENAU und EMERICH LÖRENTHEY 
behufs náherer Untersuchung. 


Herr FRANZENAu berichtet darúber Folgendes : 


Die beiden von Kum Maslara stammenden Stücke erweisen sich 
an einzelnen Stellen als fester, an anderen als kreideartiger Kalkstein, 
dessen componirende Theile sphárische, elliptische oder eylindrisehe Körner 
sind, vermengt vorzüglich mit den Schalentragmenten von Bivalven, unter- 
geordnet mit den Fragmenten von Gasteropoden und kleinen Bryozoen- 
stöcken. Die einzelnen Körner seheinen auf mechanischem Wege abgeriebene 
Kalkpartikelchen zu sein. die auf den geringsten Druck zu Staub zerfallen. 
Ebenso sind die zwischen die Körner gemengten organischen KEinschlüsse 
abgerieben ; ausserdem sind sie noch so sehr incrustirt, so dass ihre náhere 
Bestimmung vollstándig ausgeschlossen ist. Sowohl die Fragmente, wie auch 
die vollstándigeren Formen erreichen eine Grösse von 2—3 Mm. Der Ver- 
such von dem Kalkstein einen zur Untersuchung geeigneten Dünnscbhlift 
anzufertigen, misslang vollstándig infolge der geringen Consistenz des Ma- 
terials und der Kürze der mir zur Verfügung gestellten Zeit; so dass aut 
diesem Wege gar kein Resultat zu erreichen war und kann das Alter des 


Földtani Közlöny, XIX. köt. 1889. 1135] 95 


386 J. JANKÓ : 


Kalksteines nur die Kenntniss der stratigraphischen Verháltnisse allein ent- 
seheiden.? 


Herr LöRENTHEY berichtet mir Folgendes : 


cDer Fund von Kum-Maslara ist ein lockerer, auch áusserlich viele 
Schnecken- und Muschelfraemente, ferner Ouarzkörner zeigender Kalkstein, 
von dem man infolge seiner Lockerheit keinen Dünnscehlift anfertigen konnte. 
Aber gepulvert und geschlemmt erkennt man, dass er in grosser Zahl ver- 
schiedene Bryozoenarten, neben den Fragmenten vieler recenter öchnecken- 
und Muschelschalen auch mehrere Foraminiferenarten enthált. Von letzteren 
gelang es mir, nach dem bisher untersuchten Material, mehrere Polysto- 
mellae, Cristellariae(?]), Rotaliae(?) und Logenae, aber besonders viele 
Miliolideae in mehreren Arten zu bestimmen. Dieses gescehlemmte Material 
entspricht daher in allem Jjenem Material, welehes in der Bucht von Sorrento 
aus einer Tiefe von 50 Faden gewonnen wurde. Aus den bisherigen Unter- 
suchungen geht daher hervor, dass dieser Kalkstein eine jüngere und z2war 
guaternüre Küstenbildung sei, welche, wie nach der grossen Zahl der Milioliden 
zu folgern ist, in geringer Tiefe entstanden ist, was sich um so eher be- 
haupten lüsst, weil ich Globerina, welche auf die Bildung des Kalksteines in 
grösserer Tiefe hinweisen würde, nur in einem einzigen Exemplare vorfand, 
das ausserdem nicht am besten erhalten war. 

Es ist daher zweifellos, dass der Fund von Kum-Maslara guaternárer 
Kalk ist, welcher sich an den nördlichen Küsten Afrikas, in der Náhe von 
Alexandria bis el-Meks, noch heute bildet und welcher hinsichtlich seines 
Alters die Tertiárzeit mit jener Ouartárzeit verbindet, in welcher sich das 
Nildelta aufbaute und ist daher jünger als der Boden des Nildeltajs. Aut 
einen áhnlichen Fund stiess ich in Kum-Maslara selbst und in Mordehban, 
wo dieses Gestein aus den Brunnen aus nicht grosser Tiefe zu Tage gefőr- 
dert wird. 

Diesen Felsen, sowie die beiden anderen Lager konnte daher nicht der 
Nil zusammengetragen haben, indem sich im Kalksteine keine Spur eines 
Susswasserorganismus vorfindet, sondern wir müssen annehmen, dass der- 
selbe in die verschiedenen Strömungen eingekeilt hier entstand, damals, als 
der überwiegende Theil des Deltagebietes noch unter dem Meere lag, und 
nachdem alle drei Funde ein und dieselben Elemente enthalten, so ist ihr 
Zusammenhang unláüugbar. Wir haben es daher hier mit einem langen Kalk- 
riffe zu thun, von welehem nur einzelne Punkte sich über den Meeresspiegel 
erhoben und welches bei der Entwickelung des zwisehen den beiden Haupt- 
armen des Delta"s eingeschlossenen Gebietes von grosser Bedeutung war. 

18 ist möglien, dass in dieser Linie nur einige solche hiffe standen, 
aber diese zerstörten unausgesetzt die Wellen des Meeres und der Scehutt 
füllte infolge der westlichen Strömung des Meeres die Zwischenrüume der 


(136) 


ZUR GEOLOGIE EGYPTENS. 387 


tiffe. Von Norden aus verkittete der Sand des Meeres diesen Schutt und 
brachte so eine gerade Küstenlinie zu Stande, wie sich eine solche von Ro- 
sette nach Damiette hinzieht und welche auf keinen Fall jenem Begriffe 
entspricht, den wir uns nach den Deltars der Flüsse Po, Rhóne, Donau 
und denen der Flüsse Asiens bildeten. 

Die Entstehung dieser geraden Küstenlinie hat man bisher so erklárt, 
dass sie sich ursprünglieh infolge der aus entgegengesetzten Richtungen 
kommenden Strömungen des Nils und des Meeres aus Schlamm und Sand 
aufbaute ; diese Hypothese hat nur den einen Fehler, dass die Richtung der 
Meeresströmung thatsüáchlich der des Flusses nicht entgegengesetzt ist, weil 
jene eine westliche ist und daher die Resultante der beiden Ströme, und 
aufgrund dessen der Aufbau solcher Stauungsriffe nach Nordost und nicht 
nach Osten vorschreiten műsste. 

Für die weitere Entwicklung des im Aufbau begriffenen Delta/s musste 
die auf eine solche Weise entstandene Landzunge von grosser Wichtigkeit 
sein ; südlieh von dieser musste die Meeresströmung eine ruhigere sein und 
so konnte die Ablagerung des Schlammes rascher vor sich gehen. 

Die Schlammablagerung entwickelt sich an verschiedenen Orten aut 
versechiedene Weise, was von ungezáhlten Localeinflüssen abhángig ist 
und so war auch die nördliche Grenzlinie des Delta innerhalb der Bucht 
ungleich und seine sich zu üusserst erstreckenden Spitzen konnten sich zuerst 
mit der Landzunge vereinigen und dadurch wurde die einstige grosse Meeres- 
bucht in Küstenseen zertheilt, welche auf der nördliehen Küstenlinie Egyp- 
tens noch heute eine zusammenhüngende Zone bilden, die in folgender 
2eihe nach Osten zu fortschreitet ; Mariut (77,000 Ha), Abukir (14,000 Ha), 
Edku (34,000 Ha), Burlos (112,000 Ha), Menzale (104,000 Ha). 

Das Nildelta hat man auch mit den Deltars anderer Flüsse verglichen, 
so mit denen der Rhőne und des Po und gab als Resultat der Vergleichung 
an, dass das Nildelta sich von jenen nur durch die Grósse seiner Theile un- 
terscheide. Die auf geologischer Grundlage erworbene Kenntniss der heutigen 
Verháltnisse kann dieses Resultat nicht ergeben ; das Delta hatte dem Meere 
zu acht Mündungen, die ich alle an Ort und Stelle studirt habe und ich fand, 
dass sich von jenen acht Mündungen nur zwei weiter entwickeln; die von 
Rosette charakterisirt die Inselbildung ; bei der von Damiette entwickelt sich 
das linke Ufer durch die Bildung alluvialer Fortsátze, das rechte aber durch 
Bildung von Inseln ; vor den übrigen Mundungen verráth sich die Entwicke- 
lung nicht einmal durch die Bildung von Riffen; das ist aber ganz gewiss 
eine hinreichend charakteristisehe Abweichung von den echten Deltamün- 
dungen, die in fortwáhrender Entwickelung sind. Diese Thatsache konnte 
niemand lüugnen, aber indem man die heutige Meeresküste als durch den 
Nil aufgebaut betrachtete, so sprach man das Unterbleiben der Entwickelung 
in der Jetztzeit den Seen zu, welche man als neuen Ursprungs betrachtete 


[137] 95: 


388 J. JANKÓ : 


auferund dessen, dass diese Seen zur Zeit der Pharaonen nicht so riesige 
Dimensionen hatten ; " die Canále reichten bis zum Meere, aber dann kamen 
infolge der langsamen Senkung der Küste und der Hinbrüche des Meeres 
die Seen zustande oder wurde die Oberfláche der zufállig sehon bestandenen 
vergrössert. 

Hierauf bezüglieh ist eg genügend zu bemerken, dass die Senkung zwar 
nachgewiesen ist, aber nur für die tertiaren Bildungen, d. 1. für den bis 
Abukir vordringenden Kalk; aber dem entgegengesetzt ist in den guartáren 
Bildungen — wie dies Fucns auch für den Isthmus nachwies — nur die 
Hebung beobachtet worden. 

Nach dem Obigen mussten die BHinbrüche des Meeres in historischer 
Zeit stattgefunden haben; ich habe die Communication des Meeres mit den 
Küstenseen studirt und fand bei den Seen von Edku und Menzale die 
historisch nachweisbare Thatsache, dass das Wasser des Sees sich einen 
Weg zum Meere brach, aber auf Spuren, die beweisen könnten. dass auch 
das Meer eingebrochen hátte, stiess ich nirgends und dass auch der See von 
Abukir unter Wasser gelangte; das können wir nur als das Resultat der Aus- 
waschung der früheren Mündung von Canopus betrachten. 

Auf Grund dessen spricht nichts für die Hypothesen von der Senkung 
und von den Einbrüchen des Meeres und ich halte es für einfacher, anzu- 
nehmen, dass diese Seen schon zur Zeit der Pharaonen existirten, aber in- 
folge der Uebervölkerung wurde es zur Nothwendigkeit, einen grossen Teil 
ihrer Gebiete zu verwerthen, indem man sie der Cultur unterwarf, was nur 
mit Hilfe höchstentwickelter Canalisation ermögliecht wurde. Dieses gross- 
artjge Culturwerk wurde aber infolge der spüteren historischen Erschútte- 
rungen, welche die Bevölkerung Egyptens decimirten, ja beinahe vernich- 
teten, wieder vernachlássigt, wodurch die Seen ihre ursprüngliche Gestalt 
und Ausdehnung wieder gewannen. 

Trotzdem schreitet die Entwickelung unausgesetzt vorwárts, aber nicht 
an der Meeresküste, sondern im Innern der Küstenseen; das Gebiet des 
freien Wassers derselben vermindert sich von Jahrzu Jahr; die südliche 
Grenze des zu ihnen gehőrigen Sumpfgebietes zieht sich immer mehr nörd- 
licher; in den Seen vergrössert ein Theil des dureh die Canále herabgebrachten 
Schlammes die vor den Canalöffnungen liegenden Inseln ; ein anderer Theil 
baut das südliche Ufer der sie vom Meere trennenden Landzunge auf und 
schiebt siein den See vor; ein dritter Theil endliceh erhoht den Seeboden 
selbst. Auf Grund dessen dürfen wir uns die nördliche Uferlinte des Delta?s 
micht als analog mit der Meeresküste vorstellen, sondern es ergiebt diese die 


" Das müssen wir daraus folgern, dass man an jenen Orten oder in den an 
den Seen liegenden unnahbaren Sümpfen und Morüsten auf die Triümmerüberreste 
von Stüldten stösst. 

138] 


ZUR GEOLOGIE EGYPTENS. 389 


südliche Uferlinte der Seen, welche von jedem (Gxesichtspunkte aus einer 
echten Deltabildung entspricht. indem die südlichen Ufer der Seen zahllose 
Imseln bedecken und Lagunen durchztehen ; diese bildet die echte Uferlinie des 
Delta s, indem die schmale Landzunge zwischen Rosette und Damiette, die 
geologísch einen Uebergang zwischen den tertiüren und guartüren Bildungen 
bildet, ülteren Ursprunges ist. als das Delta selbst und, insbesondere dessen 
nördliehe, sich jetzt entwickelnden Gebiete. 


LITERATUR. 


(30). Dr. FERDINAND MOLNÁR : Neue Analyse des Sauerwassers von Szántó. 
(Math. u. Naturwiss. Abhandl. Herausg. v. d. ung. Akad. d. Wissensch. 
V. Band. p. 247. (Ungarisch.] ) 


Wenn man die neuen analytisehen Daten mit den ülteren der von Johann 
Molnár im Jahre 1863 ausgeführten Analyse veregleicht, so sieht man, dass die 
PBestandtheile des Wassers sich wührend dieser Zeit wesentlich nicht verándert 
haben. 

Dies zeigt am besten die auf 5. 283 (193) des ungarischen Textes unter [6] 
mitgetheilte tabellarische Zusammenstellung beider Analysen, die sich auf je 1000 
Gewichts- Th1. Wasser beziehen. IRSABE 


(31). Dr. LupwiG SoLymosr: Chemische Analyse des sog. c Weinwassers, von 
Szejke. (Math. u. Naturwiss. Abhandlgn. Herausg. v. d. ung. Akad. d. 
Wissensch. V. Band, p. 248. (Ungariscbh.] ) 


Das Bad Szejke liegt bei Székely-Udvarhely. Ausser dem kalten sehwefeli- 
gen Wasser besitzt Szejke auch eine, ein wenig nach Steinöl riechende Saner- 
wasserguelle. 

Das Wasserguantum betrügt in 24 Stunden 1315 Liter. Die Temperatur der 
Ouelle ist 10-89 C. bei 189 C. Lufttemperatur ; das spec. Gew. 100344. 

Das Endresultat der chemischen Analyse bezogen auf 10,000  G.-Th. 
Wasser siehe man auf 5. 280 (190) des ung. Textes. KAB 


(32). Dr. J. SzaBó: Ueber das Prinzip und den gegenwürtigen Stand der 
Internationalen Kartographie. (Arbeiten der vom 23—27. August 1888 in 
Tátrafüred tagenden XXIV. Wanderversammlung d. ung. Aerzte u. Natur- 
forscher. Budapest 1888. S. 181—184 [Ungarisch.] ) 


I kurzem und interessantem Vortrage schildert der Verf. die Fortschritte, 
die die Kartographie in den letzten Jahrzehnten gemacht. Er schildert diesbezüg- 
lieh zuerst die Bestrebungen Oesterreich-Ungarns und dann die des Auslandes. 

eseti 


390 LITERATUR, 


(33.) Dr. S. Rorn: Die Gletscher der Hohen Tátra. (Arbeiten der vom 
23—27. August in Tátrafüred tagenden XXIV. Wanderversammlung 
der ung. Aerzte und Naturforscher. Budapest, 1888. S. 209—215 [Un- 
garisch.) ) 

Um die Erforschung der früheren Gletscher der Hohen Tátra, die 
ZEUSCHNER 1855 inaugurirte, haben PaRrscn und der Verf. die meisten Verdienste 
wir nehmen daher mit Dank die aus seiner Feder s tammende gedrángte Zusam- 
menfassung der bisher auf diesem Gebilete gewonnenen Resultate. 05 


(34) Dr. J. PaxTocsExK : Bettrüge zur Kenntniss der fosstlen Bacillarien Un- 
garns. I. Theil: Marine Bacillarten. 74. 3. gy. 87 mit 30 Tafeln in Licht- 
druck. Bearbeitet nach dem ungarischen Manuscripte vom Verfasser, 
Kreisarzt in Tavarnok. Nagy-Tapolcsány, 1886. 

Wir begrüssen mit Freuden dieses werthvolle Werk unseres Landsmannes, 
der in einer kleimen Comitatsstadt mit dem műühevollen Amte eines Kreisarztes 
belastet, noch Zeit und Lust findet, sich mit dem sechwierigen Studium der fossilen 
Bacillarien zu bescháftigen. Es ist das erste Werk, welches in grösserem Umfange 
diese organischen Wesen unserer tertiüren Ablagerungen behandelt. Noch wissen 
wir wenig von dem Verháltnisse, in welchem die fossilen Bacillarien zu den recenten 
stehen, noch weniger von der Rolle, welche ersteren als geologische Leitfossilien 
zufiel und wenig davon, wie sich ihre geograpbische Verbreitung einst und jetzt 
verhült. Alle diese Fragen werden ihrer Lösung entgegen gehen, wenn wir von 
geologisch gut bekannten Localitáten auch die Bacillarienflora genau kennen 
lernen werden ; das Material hiezu liefern ja unsere Mergel, Thone u. s. w. in hin- 
reichender Menge. Der Arbeit PAxrocsEx s können wir mit um so grösserem Ver- 
trauen entgegen treten, indem GRuwxow die Revision der schön ausgeführten 
Lichtdrucktafeln übernahm ; die Abbildungen der Tafeln XXVI und XXVII aber 
sind geradezu sein eigenes Werk. 

PaxTocsEK beschreibt aus Ungarn 447 Bacillarienarten oder deren Varle- 
táten und Formen; als reichster Fundort erwies sich Szent-Péter im Comitate 
Nográd, welches 286 Arten lieferte. In den dem Mediterran zugerechneten thoni- 
gen, sandigen und kalkigen Mergeln fand der Verf. jenen Reichthum von Arten 
vor, den er in seiner Arbeit beschreibt; nicht wenige derselben fanden sich aber 
auch in dem ebenfalls dem Mediterran angehörigen thonigen Mergel von Szakal 
vor. Von dieser Localitát, die ebenfalls im Comitate Nográd liegt, besehrieb Verf. 
201 Arten. Auch die übrigen mediterranen Localitüten dieses Comitates boten 
ziemlich reiche Ausbeute. 50 Kékkő 157, Felső- Esztergály 117 und Alsó-Esztergály 
54 Arten. In dem dem oberen Mediterran zugetheilten Mergel von Bajtha im Comi- 
tate Hont constatirte Verf. 61 Arten. Jüngeren Alters (saimatisch) ist der Fundort 
Dolje in Kroatien, von dem wir jetzt 108 Arten kennen ; der Congerien-, eigentlich 
pontischen Stufe werden aber folgende zwei Localitüten zugerechnet: Mogyoród 
im Com,. Pest, aus dessen sandigem, an Spongiennadeln reichem Mergel Verxf. 52 ; 
ferner Élesd im Com. Bihar, aus dessen thonigem Mergel Verfasser 106 Arten 
beschreibt. 

Um einen Ueberblicek über die beschriebenen Arten zu gewinnen und für 

[140 


LITERATUR. 391 


fernere Folgerungen geeigneter zu machen, haben wir dieselben nach geologisechen 
Horizonten geordnet, in folgender Tabelle zusammengestellt. 

(Man val. 5. 346 (232) des ung. Textes.) 

Für den Referenten hat es besonderes Interesse, diese reiche Flora und ihre 
Arten auf i1hren stratigraphischen Werth zu prüfen, aber ich muss voraussenden, 
dass mir die Literatur der fossilen Bacillarien nur in geringem Maasse zur Ver- 
fügung steht, weshalb ich auf die aufgeworfene Frage noch keine genügende 
Antwort geben kann und betrachte ich das in den folgenden Zeilen gegebene nur 
als den Versuch, dieser Frage nahe zu treten und Andere anzuregen, an der Lö- 
sung derselben ebenfalls Theil zu nehmen. PANTrocsEx selbst sagt über die von ihm 
beschriebenen Bacillarien nur so viel, dass csie alle eines jüngeren Alters sind, 
als die Molers in Jütland und die Polirsehiefer von Korsum und Archangelsk- 
Kurojedowo in Russland, welche auffallend viele abweichende Bacillarien-Formen 
enthalten, und in denen, so auch in dem neu entdeckten Depot zu Oamuru auf 
Neu-Seeland, besonders das Genus Trinacria reich vertreten ist. Viel grösser hin- 
gegen ist die Analogie zwischen den Ablagerungen in Máhren, Norddeutschland, 
Griechenland, Italien, Spanien, Nordafrika und des nordamerikanischen Conti- 
nentes.) 

" Vor allem fállt uns auf, dass wir diejenige Erscheinung, der wir schon bei 
der Landflora begegnen, auch hier antreffen ; es kommen auch in der Bacillarien- 
flora einzelne Elemente vor, die sich fortdauernd in den verschiedenen geolo- 
gischen Zeitepochen erhalten. Von den aus dem tertiáren Meere Ungarn-s be- 
sehriebenen 447 Bacillarien kommen 30, d. i. 6.700 an sömmtlichen und drei 
verschiedenen Horizonten angehörigen Localitáten vor. Diese grosse Verbreitung, 
man könnte sie vulgáre Arten nennen, haben folgende : 

(Man vel. 5. 363 (249) d. ung. Textes unter [1]. 

Nehmen wir aber alle Arten in Betracht, welche sich vom Mediterran bis 
in die Congerienstufe verbreiten, so ist ihre Anzahl viel betráchtlicher, námlich 
76, d. 1. 170 sámmtlicher 447 Arten. 

Um die geologische Verbreitung der verschiedenen Familien übersichtliecher 
zu machen, hat Referent folgende Tabelle zusammengestellt : 

(Man vgl. 8. 363 (249) des ung. Textes.) 

Als reichster Tribus erweist sich der der Cryptoraphvidivae, welcher durch 
7 Familien und 272 Arten (Varietüten, Formen) vertreten ist; die Führerrolle 
übernahm von diesen Familien die der Coscinoscideae mit 84 Arten, deren Hálfte 
nur an mediterranen Localitáüten gefunden wurde und nur 21.400 erhielten sich 
bis in die Congerienstufe ; verhültnissmássig gering ist die Zahl jener Arten, die 
sich, wenigstens nach den bisherigen Untersuchungen, als der sarmatischen, 
respective pontischen Stufe eigenthümlieche erweisen. Hin ühnliches Verhalten 
zeigen die 31 Arten der Familie der Melosireae; aber als echte mediterrane Ba- 
cillarien erweisen sich die 32 Arten der Familie der Aulacodisceae, von denen 
90.690 nur in der mediterranen Stufe vorkommen und sie enthült auch keine 
einzige Art, welche ausschliesslich der sarmatischen oder pontischen Stufe ange- 
hören würde ; einen prágnanten mediterranen Charakter zeigen auch die 73 Arten 
der Familie der Biddulphieae, von denen 73.990 sich nur im Mediterran erhielt 
und von denen verhültnissmüssig nur wenige bis in die Congerienstufe gingen, in 

[141] 


392 LITERATUR. 


welcher aber die Familie abweichend von der vorherigen neue, wenn auch wenige 
Formen schuf. Aehnliches erfahren wir auch bezüglich der 73 Arten der Familie 
der Heliopelteae. Weniges wissen wir von den 9 Arten der Familie der Chacto- 
cerae ; noch weniger von den 2 Arten der Familie der. Asterolampreae zu sagen. 
Es sind dies lángst bekannte Arten, indem sie schon v. EHRENBERG beschrieb ; nur 
aus der Familie Chaetocerae beschreibt PaáNrocsEK eine neue Art, die (Geniothe- 
cum ? ? szakalense, von welcher er es aber für höchst wahrscheinlieh halt, dass sie 
die Vertreterin einer neuen (rattung Sel. 

Von den 3 Familien des Tribus Pseudoraphidieae ist die an Arten reichste 
die Familie Fragillaricae (41 Arten) ; 58.89/ derselben lebten nur im Mediterran 
und nur üusserst wenige gingen bis in die pontische Stufe, weshalb diese Familie 
einen hervorragenden mediterranen Zug trüágt; um so auffallender ist es daher, 
dass sie in der sarmatischen Stufe 17.090 eigenthümliehe Arten aufweist, welche 
aber ebenfalls schon zu den früher beschriebenen gehören und es wáre nothwen- 
dig, ihre bereits bekannten Fundorte mit den ungarlándischen vergleichen zu 
können ; aber es scheint, als wenn der ganze Tribus einer Umgestaltung entgegen 
ginge, denn von den 24 Arten der Familie der Surirelleae sind nur 33.49/o rein 
mediterran; dagegen 37.590 nur für die Congerienstufe verzeichnet und ist in 
dieser Beziehung die Familie der Tabellarieae sehr bemerkenswerth, denn von 
ihren 11 Arten gehört keine einzige ausschliesslich dem Mediterran an ; dagegen 
aber finden wir sie ausschliesslich in der sarmatischen Stufe mit 65.6"/s vertreten. 

MI dieser Beziehung ist ihr die dem Tribus der Raphidieae zngehörige Fa- 
milie der Ackhnantheae sehr áhnlich ; dieselbe enthüált zwar nur 4 Arten, aber deren 
Hülfte gehört blos der sarmatischen Stufe an; das Mediterran hat keine eigene 
Art. Dasselbe auffallende Verhalten zeigen auch die 10 Arten der Familie der Cos- 
coneideae ; denn 40"/9 derselben haben noch reinen mediterranen Charakter ; 30"/0 
gehen bis in die pontische Stufe, aber ebenso viele Percent gehören ausschliesslich 
der sarmatischen Stufe an ; wáhrend die pontische Stufe keine eigenthümliche Art 
aufweisen kann. Die reiche Familie der Naviculaceae hielt mehr als die Hülfte 
(52.8"/o0) ihrer 72 Arten im Mediterran zurück, in die pontische Stufe sendete sie 
nur 16.770; aber unterwegs erzeugte sie neue Arten, denn 16.7"/0 gehören aus- 
sehliesslieh der sarmatischen Stufe an, worauf ihre schaffende Kraft abzunehmen 
scheit, denn in der pontischen Stufe vertreten nur 8.4"/o die dieser Stufe eigen- 
thümlichen Arten. 

In dem Werke PawrocsEx s sind noch einige aussereuropáische neue Artcn 
beschrieben und abgebildet. So von Archangelsk-Kurojedowo im europáisechen 
Russland Raphoneis Simbirskiana GnRuw. et Pawnr., das neue Genus Truamia mit 
ihrer Art Archangelskiana Pawr., ferner Lepidodiscus elegans Pawsr., Aulacodiscus 
Archangelskianus 0. Wirr., Au. septus A. Sc. f. guatuor radiata Paxr. — Von 
Moron in Spanien: Navicula Truamiin. sp.; von Notthingham in England: 
Rhaphoneis linearis Ggux., von Mors in Jütland: Rhaphoneis lamcettula. GRUx. 
var, Jütlandica Gguwx. und Rh. Morsiana Ggux. — Aus Nordamerika : Rhaphoneis 
rhombus var. Amazonica, GRux. (vom Maranon-Flusse), Rh. lamcettula GRuw. und 
Rh.? biseriata Gguws. (Richmond, Shokre Hill, Rh. affinis Ggux. (Rappohanoe) 
und Rh. Petropolitana, Gguwx. (Petersburg) ; sehliesslich Actinoptychus semilaevis 
GRuwx. von den Philippinen. Dr. M. STAuB. 

[142] 


FÖLDTANI KÖZLÖNY 


MAGYARORSZÁG FÖLDTANI, ÁSVÁNYTANI ÉS ÖSLÉNYTANI MEGISMERTETÉSÉRB 
8 A FÖLDTANI ISMERETEK TERJESZTÉSÉRE. 


Megjelenik havonként két vagy három nagy nyolczadrét ívnyi tartalommal. A magyarhoni 
földtani társulat rendes tagjai 5 írt évi dij fejében kapják. Előfizetési ára egész évre 5 frt. 


11—12. FÜZET. 


1889, NOVEMBER—DECZEMBER, 


XIX, KÖTET, 


17 
HEINRICH v. DECHEN. 


Társulatunk tiszteleti tagjainak díszes sorában HEINRICH v. DECHEN 
neve is tündöklött. Több mint két évi szenvedés után a halál 1889. február 
15-én vetett véget a munkából kifogyhatatlan férfiú hosszú és érdemekben 
gazdag életének. Ő benne hazája buzgó hivatalnokot, a tudomány kiváló 
bajnokot és a német geologusok nesztorukat vesztették el. Röviden akarjuk 
az elhunyt életpályáját leírni, miből ki fog tünni, hogy munkásságának ered- 
ménye túlhaladja a mértéket, melyet egyes férfiú munkaerejéhez szabhatunk. 

v. DEcHEN mint egy nemes és vagyonos család sarja született Berlin- 
ben az 1800. év márczius hó 25-én; 18 éves korában beiratkozott az egye- 
temre, hol azon szándékkal majd a bányászatot szolgálni, az e szakba vágó 
tanulmányokkal behatóan foglalkozott. Tanulmányainak befejezése után kir. 
bányaelőadó czímet nyert és ez időtől fogva gyors egymásutánban a hivata- 
los fokozat legmagasabb polczára eljutott. Már 1828-ban mint főbányabiztos 
működött Bonnban ; három évvel későbben mint főbányatanácsos Berlinbe 
helyeztetett át a legfelsőbb bányahatóság kötelékébe, honnét 1841-ben a 
rajnai tartományok bányahivatalának főnökéül küldetett a bányakapitányi 
és bányahivatali főigazgató czímével. Ez időtől kezdve Bonn városa v. DECHEN 
második hazája lett; majdnem 27 évig állott az ottani bányahatóság élén és 
ez időbe esik a rajnai bányászat és kohászat fényes fölvirágzása 15. 

Kormánya több ízben meghívta Berlinbe a legfelső bányahivatal elfog- 
lalására, de v. DecHEN mindannyiszor visszautasította e kitüntetést, mert 
hivatalos teendői mellett behatóan foglalkozott geologiai tanulmányaival, 
melyék irányadókká lettek a német geologusokra nézve. A kormány kitün- 
tette a főbányakapitányi czímmel, és midőn v. DEcHEN 64 éves korában rég 
szándékba vett tervét, az állam szolgálatából kilépni és kizárólagosan tudo- 
mányának élni, megvalósította, belső titkos tanácsosi rangra emeltetett. 

Földtani Közlöny. XIX. köt. 1889. (251) 93), 


394 H. v. DECHEN, 


Legelső irodalmi dolgozatát 22 éves korában publikálta ; czíme cBemer- 
kungen über das Liegende des Steinkohlengebirges in der Grafschaft Mark? ; 
de akkor még nem vallotta magát szerzőnek. 

1823-ban Bemerkungen über den nördlichen Abfall des Niederrhei- 
nisch-westphülischen Gebirgesv czímű dolgozata jelent meg és ez időtől kezdve 
számos a Rajna vidéke vulkánikus képződményeire vonatkozó munkálatai 
láttak napvilágot. Az első ide vágó értekezése 1824-ben cDie vulkanischen 
Punkte in der Gegend bei Bertrichv czím alatt jelent meg; ezt követték a 
c Geognostischer Führer zu der Vulkanreihe der Vorder-Eifel és a cGeognos- 
tischer Führer zu dem Laacher Seev. Mindkét közleményben a Rajna vidék 
ama nevezetes, kialudt, de a jelenkoriakkal minden jelenségükben megegyező 
vulkánokra vonatkozó sok évi és fáradságos kutatásait tette le és olyan 
alakba öntötte, mely a tudományos szakkörön kívül is fölkeltette az érdeklő- 
dést eme nevezetes vidék iránt. E sorok írója legbecsesebb emlékei közé szá- 
míithatja, midőn az 1870-ik év nyarán, mint az ősz tudós által vezetett tár- 
saság — és e társaság zömét egyetemi tanárok képezték — egyik szerény 
tagja, a laachi tó nevezetességeit csodálhatta. 

E munkákat követte a cGeognostischer Führer durch das Siebenge- 
birges és e munkával befejezte tudományos tevékenységének, legfőbb mű- 
vének előmunkálatait, ugyanis a Rajnatartomány és Wesztfáliai nagy geo- 
logiai térképét 1 : 80.000 mértékben és 35 lapon (1855—1882). E térképhez 
2 kötetben írta meg a magyarázó szöveget. Ha meggondoljuk azt, hogy eme 
óriási térkép egyetlenegy férfiú munkája, akkor nem tagadhatjuk meg tőle 
őszinte csodálkozásunkat. 

E térkép egyszersmind az első volt, mely Németország tekintélyes 
részét nagyobb mértékben tüntette föl és mely minden ízében szerzőjé- 
nek dicsőségére vált. A települési viszonyok beható megfigyelése alapján 
a rétegek korát megállapítani és végeredmény gyanánt az egyes lerakodá- 
sokat a térképen föltüntetni volt főtörekvése, és e tekintetben mind a, meg- 
figyelésre, mind a következtetések fölállításában fölötte óvatos, körültekintő 
és ennélfogva teljesen megbízható kutatónak bizonyult be. 

Hogy e térképet nagyobb körben terjeszthesse, már 1866-ban készített 
belőle az í:500.000 mérték szerint kivonatot, és hogy vállalkozása kitű- 
zött czéljának megfelelt, mutatja az, hogy a térkép 1883-ban második kiadást 
ért el. 

A geologiai kutatást elősegítendő, 1832-ben átdolgozta DE LA BECHE 
geologiáját és kibővítette azzal, hogy benne a német telepes hegységet 
behatóan összehasonlította az angolországival. Nem volt német geologus, 
kinek kezében e könyv nem lett volna. 

Eltekintve számos, 60 éven keresztül világnak bocsátott kisebb közle- 
ményeitől, v. DEcHEN nagyobb munkálatai közül még a következőket emlit- 
jük föl: cDas Flötzgebirge am nördliehen Abfalle des Riesengebirgesv (1833) 


(252) 


H. v. DECHEN. 395 


-és ugyanabban az évben Német-, Franczia-, Angolország és a szomszédos 
országok földtani átnézetes térképe ; végre a német geologiai társulat meg- 
bízásából elkészítette 1869-ben Németország geologiai térképét, mely külö- 
nösen az által vált becsessé, hogy kis mértékének daczára a gondosan válo- 
gatott geologiai tények hihetetlen tömegét jól áttekinthető és kifejezésteljes 
képpé tudta egyesíteni. 

v. DEcHEn egy ideig a tanszéken is működött, mert Berlinben való tar- 
tózkodása alatt, 1834-ben, az egyetem rendkívüli tanára is volt, miután a 
bonni egyetem, tekintettel tudományos érdemeire, a, tudori oklevelet honoris 
causa szolgáltatta neki ki. : 

De egyebütt is szerzett magának a boldogult számos érdemet. Bonn 
városa képviselőtestületének tagja volt és habár viselt hivataláról lemondott, 
új bánya- és kohóvállalatok alapításánál mindenkor az ő tanácsához folya- 
modtak. Számos társadalmi és tudós egyesületnek tagja vagy elnöke volt és 
Németország tagokban leggazdagabb és legvirágzóbb tudományos egyesüle- 
teinek egyike, a porosz rajnai tartományok és Wesztfália természettudomá- 
nyi egyesülete majdnem egyedül az ő műve. Vagyonának egy jó részét köz- 
hasznú alapítványokra fordította és így nevét az emberi tevékenység minden 
mezején megörökítette. Mindannyian, kik hozzá közel állottak, dicsérik erős 
kötelességérzetét és legnagyobb fokú önzetlenségét, mely tulajdonságokkal 
kiváló szerénység és igénytelenség társultak. Az ősz férfiú életkorának még 
86-ik évéig őrizhette meg teljes testi és lelki erejét ; akkor — 1886 novem- 
ber 10-én — szélhüdés törte azt meg és hanyatlása 28 hónapig tartott, míg 
végre a halál szabadította meg szenvedéseitől. Dr. SrauB Móricz. 


RHYOLITHNYOMOK SVÉDORSZÁGBAN. 


Dr. SzápEczxky GyuLÁ-tól. 


(Előadatott az 1888. április 11-én tartott szakülésen.) 


OLAF Hotcsr svéd állami geologus egy 106 példányból álló szép közet- 
gyűjteményt küldött Dr. Szasó Józser egyetemi tanár úrnak az 1888. év 
márczius havában. A becses példányok czéduláin adva van gondosan a kőzet 
neve, előfordulási helye, többnyire geologiai kora is, csupán 8 db. képez ki- 
vételt, a mennyiben ezek czédulái csak azt mondják, hogy a Mientó partjáról 
valók (Tingsás Kirchspiel, Sectió : Karlshama, Smaland tartomány). 

OraF Housr úr levelében azt írja ezekről, hogy csak az újabb időben 

(253) 95 


396 SZÁDECZKY GYULA: 


találták, azért nem igen ismerik," nem tudják, rhyolithnak vagy andesitnak 
tartsák-e, vagy tán egyiknek sem a kettő közül."" 

Főnököm, Dr. SzaBó JózsEr úr kívánságára és becses támogatása 
mellett átvizsgáltam petrographiai szempontból ezen kőzeteket, ugyancsak ő 
megengedte, hogy a földtani társulat ülésén bemutassam, a mely szivessé- 
geiért jól esik e helyen is köszönetet mondanom. Vizsgálataim eredményét 
a következőkben van szerencsém a t. szakülés elé terjeszteni. 

Ezen névtelen kőzetek közül 7-et kiképződésük után rhyolithnak kell 
neveznünk, a mennyiben képviselve van bennük mindazon főbb módosulat, 
a melyet a harmadkori és ennél fiatalabb vulkáni kőzeteknél rhyolith gyüjtő- 
névvel foglalunk össze. Van közöttük u. 1. szurokköves, perlites, spheerolitos, 
részben lithoiditos és félig üveges módosulat is. A különféle módosulatok az 
egyes példányokon hirtelen mennek át egymásba, éppen úgy, mint a ma- 
gyarországi rhyolithoknál is. Kiemelem azonban, hogy a rhyolith név csupán 
csak kiképződésük módjára vonatkozik, hogy korbeli jelentősége nincsen. 
Ezen rhyolithos kőzetek geologiai koráról egyáltalában semmit sem mon- 
danak OLAF Hotcsr úr levelei. 

Andesit nincs ezen kőzetek között. A melyik makroszkoposan ennek 
látszik (b), az nagyon elváltozott rhyolith. 

Ezek után áttérek ezen rhyolitos kőzetek részletes ismertetésére. 


a ) Mikrokristályos rhyolith. 


Makroszkoposan ezen kőzet sötétbarna, csaknem fekete szinű ; gyenge, . 
félig üveges fényű (semivitreux). Tömör, de kisebb-nagyobb, egész mogyoró- 
nagyságú üregek vannak benne, a melyek zöldes sárga színű, földes, össze- 
repedezett anyaggal bélelvék. A felületen helyenként barna limonit-kiválás 
látható. Az egyforma színű alapanyagból porphyrosan válnak ki a nagyobb- 
kisebb zöldes szürke földpátszemek, a melyek, hogy nagyon el vannak vál- 
tozva, már makroszkoposan nézve is feltünik, mert nem hasadnak, fényük 
nincs, mintha kaolinosodtak volna, csakhogy ennek ellene mond az, hogy az 
üveget erősen karczolják, a mely tulajdonságból inkább kovásodásra követ- 
keztetünk. 

Mikroszkop alatt üveges alapanyagot találunk, a mely földpát-mikro- 
lithok raja, és trichitek által van ellepve annyira, hogy ezek után legezél- 
szerűbbnek tartom mikrokristályos rhyolith névvel jelölni e kőzetet. Ezen 


t a (omme telles pierres chez nous sont nouvellement trouvées, elles sont ici 
assez inconnuesv, 1888. jan. 5. 
kk eln der letzten Zeit habe ich die Meinung gehabt, dass das schwedische 
Gestein weder Andesit, noch Rhyolith ist. 1888. ápril 3. 
(254) 


RHYOLITHNYOMOK SVÉDORSZÁGBAN. 397 


tökéletlen kristályos képződménykék minden rend nélkül összekuszálva, fe- 
küsznek az alapanyagban, sokszor keresztalakban metszik egymást. 

Az üveges alapanyag nagy része veresbarnára van festve. Ezen színezés 
erősebb ott, a hol az áramlatban valami akadály következtében csomósodás 
történt; itt a földpát-mikrolithok is nagyobbak és nincsenek olyan sűrűn 
összehalmozva, mint egyebütt. Helyenként az alapanyag víztiszta üveg. Itt 
a földpát-mikrolithok rendesen kisebbek és sok, fekete, merev trichit is talál- 
ható, minélfogva úgy tünik fel, mintha az alapanyag festő eleme ezen töké- 
letlen pálczikás képződménykékbe szorult volna. 

A trichitek rövid pálczikaalakúak és merevek, ritkán félhold alakúlag 
meggörbülvék; némelyek egész pontszerűvé törpülnek. Erősebb nagyítás 
mellett csak részben látszanak egyes határvonalúaknak, némelyek egyik vé- 
gükön kiszélesedve kettős határúakká válnak. 

A földpát-mikrolithok apró hasábok, elmosódott végekkel, némelyek 
kettős- vagy többszörösen villás elágazással. Helyenként sugarasan rendez- 
kednek vagy pedig kévealakú csoportokat alkotnak úgy, hogy ez által töké- 
letlenspherokristályok keletkeznek. Parallel-poláros ténybennéhányzömökebb 
mikrokristály egyközösen sötétedvén el a nikol rezgési síkjaival, orthoklasnak 
bizonyul; de a mikrolithok nagy része kettős ikerből áll, a melyek elsötéte- 
dési fokjaik alapján uralkodólag az andestin-sorozatba illenek. 

Az üveges, feketének látszó alapanyagnak lángkisérleti magatartása — 
természetesen a benne lévő mikrolithos képződményekkel egyetemben — a 
következő : 

I. Na 3—4, KO, Olv. 3—4 zavaros, fehér, külhólyagos; II. Na 3—4, 
K0O-—1, Olv. 4. ; III. Na 4—5, K 2. Tehát hasonlít magyarországi olyan rhyo- 
lithjaink viselkedéséhez, melyek káliumban szegények. 

A jluidál szerkezet makroszkoposan nem, de mikroszkóp alatt látható 
a különböző színű festés által, a mely sávonként halad. 

A földpátszemeken mikroszkóp alatt kétségbe vonhatlan nyomát fedez- 
zük fel annak, hogy izzónfolyó áram hatásának voltak kitéve : le vannak göm- 
bölyödve, vagy hosszúra vannak nyújtva ; egyesek szélükön úgy összeolvadvák 
az alapanyaggal, hogy a határ egészen elmosódott. Nagy részük össze van 
repedezve, mi által némileg cserépfedélhez hasonlítanak. Ezen összerepe- 
dezett földpátok többnyire halmazpolarisatiót mutatnak, és pedig úgy, hogy 
az egyszerre elsötétedő részletek nem határoltatnak a repedési ívek által. 

Némely földpátos foltban tökéletlen spha;erokristályos képződmények 
is vannak. 

Az ilyennagyon elváltozott földpátokat találjuk uralkodólag ezen rhyolith- 
ban. A guarzosodás hűen ki van fejezve a lángkisérleti következő viselke- 
désben is: I. Na2, KO, Olv. 1—2, szemcsés, fehér; II. Na 2. K 0, Olv. 2 ; 
III. Na3, K1—2. 

Nagyon gyéren előfordúl benne épebb, jól hasadó földpát, a melynek 


(255) 


398 SZÁDECZKY GYULA: 


némely metszete egyközesen sötétedvén el a hasadási vonalakkal, orthoklas- 
nak vehető. I 

(Juarz, kevesebb és kisebb szemeket alkotva, található e kőzetben. Soha. 
sincsenek annyira összerepedezve, mint a földpátok ; indifferensségük folytán 
épebbek maradtak. Sokszor viztiszták, csak kevés pontszerű zárvány van 
bennük, a melyek sávokként vannak elhintve. Ezen tulajdonságuk és erő- 
sebb fénytörésük által könnyen meglehet különböztetni őket a guarzos 
földpáttól. 

Magnetit néhány nagyobb folt alakjában van jelen, továbbá kevés apró 
szemcsét alkotva a trichitek között a víztiszta üvegben. 

Mint másodlagos termény az epidot zöld pálczikái fordulnak elő e kő- 
zetben. Egész mikrolithos apróságok ezek, sokszor meggörbülvék. Hosszten- 
gelyük (épátló — b ) irányában sötétednek. Pleochroismusok a, hossztengely 
irányában sötétzöld, erre derékszög alatt világos zöldes sárga. Némelykor 
a földpát-maxradékokat veszik körül. Elég gyakran limonitosan vannak el- 
változva. 

Limonitos festés egyébként a kőzet más részében is előfordul mikrosz- 
kópos sávokat alkotva, eltekintve a már előbb említett makroszkopos foltoktól. 


b) Elváltozott rhyolith. 


Makroszkoposan nézve sötétzöld, csaknem fekete színű, tömör, fény- 
telen (tehát nem félig üveges, mint az előbbi). Nem olyan jól kifejezett 
porphyros szerkezetű, mint az előbbeni, de mégis fel lehet benne ismerni 
zöld olivinszerű guarzot és apró jól hasadó földpát-szemecskéket. A hasadási 
lapokon limonitos barna festés helyenként ebben is látható. 

Mikroszkóppal nézve azt találjuk, hogy az alapanyar csaknem egészen 
át van kristályosodva és részben elváltozva, úgy hogy nagyon durva aggregát 
polárosságot mutat. Általában véve azon sokféleség jellemzi ezen kőzet alap- 
anyagát, a mely a rhyolithoknál olyan közönséges jelenség. 

Egyes fehér mikrokristályos sávok csaknem egészen földpátokból álla - 
nak, a melyeknek hosszú tökéletlen pálczikái összekuszálva szorúlnak egymás 
mellé és hossztengelyük, vagy közel hossztengelyük irányában oltanak ki. 
Ritkán spherokristályos csoportosulás is előfordúl. Magnetit-szemcsékkel 
elég bőven vannak tarkázva. A zöldes sávokban epidot, ehlorit és egyéb tö- 
kéletlen színes trichitszerű elváltozási termények lépnek fel. A vonalas 
trichitszerű képződmények inkább a c-ben lévő trichitekhez hasonlítanak, 
mint az a-ban lévőkhöz, a mennyiben nagyobbára kettős határúak, felhó- 
lyagzottak, nem annyira fekete, mint inkább zöldszínűek. Némelyek el 
vannak mállva s a színes festőelemek csak egyes pontok-, nodusokként vannak 
meggyűlve bizonyos távolságokra, miáltal a zsurlókhoz hasonló képződ- 
mények keletkeznek. Vannak azonban benne gyérebben egyes határvonalú 

(256) 


RHYOLITHNYOMOK SVÉDORSZÁGBAN. 399 


merev vagy hajlongó, némelykor megtöredezett s hossztengelyükkel egy 
vonalba sorakozott trichitek is, a minők a magyarországi obsidiánokban 
nem ritkák. 

A fluidál szövetet makroszkóposan látni nem lehet ; mikroszkóp alatt a 
kanyargó, különböző színű sávok által, a melyeket még élesebbé tesznek egyes 
közbeszorúlt magnetitféle sávok, nagyon jól feltünik az egykori folyás, de 
nem látható polarizált fényben nézve, mert az egész alapanyag egyformán 
átkristályodott utólagosan. 

Az alapanyag lángban való magatartása nagyjából megegyez az a alap- 
anyagáéval. Győgv LaJos vegytani tanársegéd úr meghatározása szerint a 
makroszkóposan látható ásványos elegyrészektől megtisztított alapanyagban 
65"749/9 kovasav és 2"179/9 víz van." A 2:179/0 vízből 1"089/o 1009-nál távo- 
zott el, 1"09"9/o pedig az izzításnál. 

A nagyobb ásványos elegyrészek körül többnyire egy zöld epidot vagy 
chloritos koszorú van, a mely másodlagos képződménykék gyakran még utó- 
lagos limonitos elváltozást is szenvedtek. De nemcsak szegélyként látjuk 
ezen másodlagos terménykéket, sokszor foltokat alkotnak, mintha az egész 
ásványt eltolták volna helyükből. Minthogy a kristályok alakja ezen kőözet- 
ben nagyon és sokszorosan el van változva, az eredeti ásvány restaurálása 
bajos. 

Egy-egy ilyen zöld folt kifogástalan, apró epidot-pálczikákból áll, a 
melyek fekete keresztes kioltású syha;erokristályokká csoportosulnak, vagy 
pedig vonalasan rendezkednek. 

Egy pár esetben a chloritos foltokat alakjuk és szerkezetük alapján 
biotttra vezethetjük vissza. 

A földpátok között vannak jól hasadók, de kevesebb salgeitábl olyan 
összerepedezett, guarzosodottak is, a minők a-ban uralkodtak ; épnek azonban 
egyik sem mondható. Gyéren találunk ikreket is, de az ikeregyének száma 
nem sok. Én ötnél nagyobb számút nem találtam. Ezek elsötétedési fokjaik 
alapján az oligoklas- és andesin-sorba látszanak tartozni. Elég sok nemiker- 
földpát is van benne, ezek közt a hasadási vönalakkal egyközösen elsötétedők, 
tehát orthoklasok is. Lángkisérlet alapján is találtam orthoklast (I. 3. 2, 4 
külhólyagos, tiszta ; II. 3, 2, 5 ; III. 4, 3—4). 

Az összerepedezett cserépszerű szemek ép olyan aggregát-polárosságot 
mutatnak, a minőt az a-ban lévők. 

(Juarzszemek elég bőven vannak benne, a mint a mikroszkóp mutatja, 
bennök sok és sokféle a zárvány. Egyébben hasonlítanak az sav guarzéihoz. 


7 0. Horzsr úr 1888. ápril 3-iki levelében ezt írja: aks ist noch nicht voll- 
stündig echemisch untersucht. Enthült 69"9/, Si0O.,, ungeführ 7".o Alkalien, bedeutend 
mehr Al, 0, und FeO (Fe, 0,)5h. Csakhogy nincs megírva, a 8 közül melyikre vonat- 
kozik ezen elemzés. 

2957) 


400 SZÁDECZKY GYULA: 


A magnetitnek hasonló szereplése van, mint az előbbeniben, a mellett 
tán még chromit is van. 


c ) Lithoiditos rhyolith tufás zárványnyal. 


Szabad-szefűmel nézve hamúszürke, az üvegesebb helyeken barnás ő 


színű, fénytelen ezen kőzet. Egy tömör lithoiditos, hajlongó lávarétegnek 
felel meg az egész, a mely mindkét oldalról tufás, egészen be nem olvadt 
rész által van határolva. A lithoiditos rész helyenként mélyebben benyomul a 
laza tufába, és ezen részek a földes tufa elmálása után kanyargó dudorokként 
állanak ki. Olyan képződmény ez, a melyhez hasonló Tokaj-hegyaljai lithoi- 
ditjainknál is elég gyakran előfordúl (A szántói Sátor stb.). 

A tluidál szerkezetet már makroszkoposan jól lehet látni ezek alapján. 

A sűrű közetben vannak kisebb és nagyobb likacsok, üregek ; ezekben 
igen csinos apró, világos sárgás zöld zeolithkristálykákat találtam, a melyek 
Dr. SCHMIDT SÁNDOR úr mérése és vizsgálata alapján beaumontitoknak bizo- 
nyultak." Ezen beaumontitok a lángba víve erősen felduzzadnak, később 
összeesnek. Lángfestésük és olvadásuk a következő: I. Na2, K 0, Olv. 5 ; 
II. Na2—3, K 0, Olv. 6 ; III. Na 3—2, K1—2 ; a mely viselkedés megközelíti 
a Dr. SCHAFARZIK FERENCZ úr által az epistilbiítre megállapított lángkisérleti 
viselkedést." 

Ezen kőzetről azt írja 0. Horsr, hogy cdas am meisten allgemeine 
Gestein) . 

Mikroszkóppal vizsgálva úgy találjuk, hogy az alapanyag szürke, sárga, 
kávébarna, sőt helyenként csaknem egészen feketére van festve; az egykori 
üveg azonban, a mint a poláros fényben kitűnik, kezd átkristályosodni. 

Nagyon sok trichit van benne, melyek azonban nem egészen feketék, 
hanem sötétbarnák, elmosódottak, kigyóalakúlag hajlonganak és némelykor 
hajszerű csomókat alkotnak. Mennyiségük fordított viszonyban áll a kávé- 
barna festéssel. Nem olyan vastagok, mint az a-ban lévők. Erős nagyítás 
mellett Javarészük kettős határvonalúnak látszik. Vannak köztük marga- 
ritok is. 

Földpát-mikrolithok ebben nincsenek, de annál több a be nem olvadt 
guarz- és földpát-szemek száma, a melyek mint megannyi ablakocskák fehér- 
lenek a tömör, nagyrészt színes alapanyagban. Ezekről általában véve az 
áll, a mi az előbbi kőzetek földpátja- és guarzáról. A földpátféle képződmé- 
nyekről csak azt jegyzem itt még meg, mint új dolgot, hogy az ép és az 


7 Természetr. Füzetek. XI. 1887. p. 137. — GRorH, Zeitschrift für Krystallo- 
graphie etc. XIV. pag. 58 ff. 

7 Lángkisérletek, mint petrographiai módszer. A magy. orvosok és term. 
vizsgálók XX. nagygyűlésének munkálatai 302 lapján. Budapest, 1880. 


(255) 


RHYOLITHNYOMOK SVÉDORSZÁGBAN. 401 


összerepedezett aggregát-poláros szemeken kívül vannak ebben még aggregát- 
poláros, de össze nem hasadt szemek is. 

A magnetitok szereplése olyan, mint az előbbeniekben. 

A másodlagos képződmények között nagyban szerepel itt is az epidot, 
a mely sokszor az apró üregeket tölti meg spheerokristályos csoportosulással. 
Ha ép, fekete kereszt alakjában olt ki a sphierokristály. Ezen másodlagos 
képződmények elég gyakran még limonttosan is elváltoznak utólagosan. 
A limonitos festés különben a kőzet egyéb helyein is előfordúl. 


c2) Sphaerokristályos rhyolith. 


0. Horsr úr ezt ugyanazon közetnek mondja, mint az előbbit. Hasonlít 
is az előbbihez nagyjából úgy makroszkoposan, mint mikroszkóppal vizsgálva ; 
de egyik végén húzódik egy fehér és szürkés színben váltakozó, lazább, lika- 
csos sáv, a mely szerkezetét illetőleg lényegesen eltér az előbbi kőzettől, a 
mennyiben egyéb aggregát képződmények mellett gyönyörü nagy fekete ke- 
resztes kioltású spherokristályok is vannak benne. 

Csupán ezen aggregátokkal akarok itt kissé részletesebben foglalkozni, 
egyebekben utalok a ccs példány leírására. 

Közönséges fényben nézve fehér egyneműeknek látszanak ezen sávot 
alkotó foltok, csupán csak szürke, vagy fekete vonalas és pontszerű kiválások 
által vannak helyenként zavarva. Keresztezett nikolok közt azonban meglep 
az által, hogy gyönyörű nagy egyénekből álló földpátféle különböző aggre- 
gátokra bomlik fel. 

Legtökéletesebb alakja ezen aggregátoknak az olyan spharokristály, 
a mely (már külsőleg is) gömbalakban dudorodik ki valamely üregbe. Belső 
szerkezete ennek concentrikus és egyuttal sugaras is. Ezek nem minden met- 
szetben mutatnak tökéletes fekete keresztes elsötétedést. 

A legtökéletesebb fekete keresztes elsötétedést olyan spherokristálynál 
találtam, a melyik nem dudorodik ki egy üregbe, nem áll szabadon, hanem 
a többi aggregátok közé van ékelve. Az ilyen spherokristályok nagy egyénein 
tisztán lehet látni, hogy a földpátféle mikrolithok szabályosan, sugarasan 
rendezkednek el egy központ körül, hogy a fekete kereszt azért keletkezik, 
mert a mikrolithkák egyközösen sötétednek el a nikolok főmetszeteivel és a 
kereszthelyzetben lévő mindkét nikol rezgési síkjával összeesik egy-egy 
mikrolithpár hossztengelye. Az egyközös elsötétedésből orthoklas-mikro- 
lithokra kell itt következtetnünk, a minek megfelel a lángkisérleti viselkedés 
is, a mennyiben ezen fehér foltok már gipsz nélkül (I. és II. kisérletben SzaABó) 
festik K-ra a lángot. Ezen földpátféle-mikrolithok nincsenek mindig gömb- 
alakban csoportosulva, hanem némelykor egy vonal, egy repedés irányában 
rendezkednek Zirkel agtolith-jait alkotva. A szabályos pálczikás aggregátokon 


kívül vannak szemcsés halmazok (granospheritek) is ezen fehér foltokban, 
Földtani Közlöny. XIX. köt. 1889. (259) 96 


402 SZÁDECZKY GYULA: 


a melyek részben hasonlítanak az összerepedezett földpátokhoz és a devitri- 
fikálódott üveges alapanyag aggregátjaihoz. 

Nem hagyhatom e helyütt említés nélkül, hogy a magyarországi 
rhyolithok közül az ilyen kiképződésű, de világos színű, lehetőleg vas nélküli 
vagy csak a kevés vasat tartalmazók azok, a melyek finomabb agyagipari 
czikkekre (porczellán-gyártásra) alkalmasak a legújabb vizsgálatok alapján. 
Hogy ezen kőözetnek erős vastartalma keramiai czélokra való használását 
teljesen kizárja, az könnyen belátható dolog. 


d) Szurokkő porphyr. 


Porphyros szerkezetű, nagyjából szurokköves kiképződésű közet ez. 

Vannak benne apró, hollófekete, üvegfényü részletkék, a melyeket ma- 
gukban véve obsiditánnak kellene mondanunk, vannak aztán szurokfényű, 
de perlitesen kiképződött foltok, továbbá félig üveges, vagy egészen fénytelen 
részek is. De minthogy a szurokfény az uralkodó és minthogy a különböző 
üveges kiképződési módok között a szurokköves áll középen, azért erről 
tartom legjobban elnevezhetőnek. 

Porphyrossá a be nem olvadt, guarzosodott földpát és guarzszemek, 
továbbá az üregekben kivált zöldes opálféle képződmények teszik e kőzetet. 

A legüvegesebb, obsidián vagy szurokkőféle részével kívánok e kőzetnek 
főként foglalkozni, mint olyan kiképződéssel, a mely az eddigiekben még 
nem fordult elő. Üveg ez a szó legszorosabb értelmében, olyan ép üveg, 
a melyben az elváltozásnak semmi nyoma sincsen. De ezen üvegnek tömér- 
dek árnyalatával találkozunk csak egyetlen vékony csiszolatban is. Színre 
nézve uralkodik a gesztenyebarna, és pedig annak különböző árnyalataival, 
de vannak egészen viztiszta szintelen sávok vagy csaknem egészen fekete 
átlátszatlan részletek is benne. Kiképződésre négve egyes sávokban a kristá- 
lyodásnak még nyoma is hiányzik, tehát sem kristallitok, sem mikrolithok 
nincsenek bennük. Ezen kiképződési mód által, mely csak kis részére szorít- 
kozik az üvegnek, főként a színtelen sávok tűnnek ki. Ezen ideális tiszta 
üveges kiképződéstől fokozatosan felfelé haladva, vannak aztán olyan üveges 
helyek, a melyben hemzsegnek a kristallitos képződmények. Az üveges rész- 
letek közbe-közbe zárnak részben üveges, porphyros, vagy egyáltalában nem 
üveges, szemcsés foltokat is. Ezen be nem olvadt csomók mind megannyi 
akadályúl szolgálván a folyásnak, okozzák, hogy a mikrofluidál irány a kü- 
lönálló foltokban derékszögletet is képez egymással, úgy hogy a felületes 
megtekintésnél brecciának vagyunk hajlandók tartani az egészet. 

A legkezdetlegesebb kristallitos képződmények rendkívül finom, repe- 
désszerű fonalak, trichitek, a melyek többnyire egy központból ágaznak el, 
mereven, vagy hajlongva, sőt spirálisan kanyarogva is. Nem egészen fekete 
színűek ; némelykor meg vannak töredezve. Vannak ezen részben valóságos 

(260) 


RHYOLITHNYOMOK SVÉDORSZÁGBAN. 403 


repedések is. A kevésbbé tökéletes üveges részben hasonló, de vastagabb, 
kettős határvonalú fonalas képződmények is vannak, a melyek csoportja 
körül az alapanyag sokszor megvilágosodik. A legkevésbbé tökéletes üveges 
helyeken pedig aggregát kiképződésű mikrolithokat találunk, a melyek szét- 
esett kévéhez vagy strucztollhoz hasonló csoportokat, vagy rendetlen halmazt 
alkotnak. Spha erokristályokat azonban ezek között nem találtam. A síma 
felületű kristallitos képződményeken kívül vannak margaritféle felhólyag- 
zottak is, a melyek nem ritkán az előbbiekkel kombinálva együtt fordúl- 
nak elő. 

Az obsidiánféle gömböknek vegyalkata — a mennyire ezt a lángkisér- 
leti viselkedésből következtethetem — hasonló némely magyarországi obsi- 
diánok vegyalkatához. Lángba víve fehér lesz és erősen felduzzad, K-ra csak 
gipszszel fest, de ekkor elég erősen (K — 2—3, Na 4. SzABó). 

A szemcsés be nem olvadt részben ugyanazon ásványos elegyrészek 
ismerhetők fel, többnyire erősen megváltozott állapotban, a melyeket az 
előbb leírt kőzetekben láttunk. Ezek közt opálfoltok is vannak. 

Ebben találtam több (10) egyénből álló földpát-ikert is, mint az előb- 
beniekben, az andesin-sorozatnak megfelelő extinctióval. 


e) Variolithos rhyolith. 


Szürke színű, nem oly tömör kőzet, mint az előbbeniek, hanem inkább 
durván szemcsés, porphyros, foltos, a be nem olvadt ásvány-szemektől és az 
üveges kiképződésnek különböző fajaitól. Ezen sokféle tarka kiképződési 
mód után, — a melyet még inkább kiemelnek egyes nagyobb brecciaszerű 
be nem olvadt zárványok, — nem tudok találóbb jelzőt adni neki a evario- 
lithosnálb . 

Figyelmes makroszkopos vizsgálásnál nehány nemrs opáljéle zöldes és 
kékes színben játszó pontocskát találunk rajta. 

Mikroszkóp alatt rendkívül érdekes kőzetnek bizonyúl ez, a mely jó- 
formán minden előbbi módosulatot egyesít. magában. Világos üveges anyag 
szövődik át az egész közeten és elválasztja egymástól az eredetileg össze- 
függött ásványos elegyrészeket és azokat részben vagy egészben beolvasztja. 
assimilálja. 

A helyenként víztiszta üveges alapanyagban a kristallítoknak mind 
azon lényeges formája megvan, a mit az eddigiekben láttunk. Vannak ezen- 
kívül fekete merev, egyetlen fonalból álló trichitek, apró, sokszor ékalakú 
magnetit-szemcsékkel. Az ilyen magnetit ékecskék önállóan is előfordulnak 
az üvegben; egyik végükön nem ritkán trichitté húzódnak ki. Egy má- 
sik formája a kristallitoknak vékony és nagyon hosszú tűalakú, de már 
kettős határvonalú képződmény. Elég bőven vannak rövid pálczikaalakú, 
világos, sárgás zöld kristallitok, a melyeknek szine legjobban a víztiszta 

(261) 96 


404 SZÁDECZKY GYULA: 


üvegben tűnik fel. Ezek nagyon hasonlítanak a pyroxen-mikrolithokhoz. 
Némelyik csoport tagjain apró magnetit-szemecskék is ülnek. Ezen sárgás 
zöld ásványanyag némelykor még tökéletlenebb alakban, t. i. apró globulit- 
szerű, szemcsés csoportokban jelenik meg, a melyek csoportonként egyszerre 
sötétednek el. 

A sárgás zöld kristallitok kiválásuknál a folyós oldatban lebegő 
ásvány-maradékokra telepedtek le nagy előszeretettel, azért a legömbölyö- 
dött földpát és guarz-szemek körül sokszor egy ilyen kristallitburkot találunk. 
Máskor pedig maga egy-egy kristallit szolgál központúl, a mely körül egy 
egész sereg vált ki, megzavarván ez által az üveges alapanyagot. Általában 
véve a tökéletlen embrionális kristálykáknak kitünő példái vannak ebben. 

A nagyobb ásványos elegyrészekről egészben véve az áll, a mit már az 
előbbi kőzetekben leírtam. 

(Juarz nagyon bőven van benne és a zárványok — a melyek itt is nagy 
számmal vannak — oly mereven hintvék el egy irányban, hogy fölületes 
megtekintésnél repedéseknek gondolná az ember. 

Földpátok közül nagyon nevezetes, hogy orthoklas és sokszoros ikreket 
képező plagtoklason kívül van benne mikroklim 18, a mi rhyolithokban mint 
eredeti elegyrész eddigele tudtommal kimutatva nincsen. 

A mikroklin jól mutatja a rács-polarizálást, a melynél az egyes léczek 
közel 15? alatt sötétednek el. Olyan viselkedés ez, a mely a oP metszetnek 
felel meg. 

Hogy a földpátok fentebb többször említett cserépfedélalakú össze- 
repedése az üvegesedéssel van összefüggésben, arra igen csattanós példákat 
találunk ezen kőzet csiszolatában, t. 1. az üveganyagban látunk egy-egy össze- 
repedezett földpátmaradékot úszni, a mely közönséges fényben egész kiter- 
jedésében egyformának látszik, poláros fényben azonban kitünik, hogy külső 
része már amorph, csupán csak a legbelső karéj polarizál még. 

A plagioklas ikerlemezek egymástól 12, 15, 16, 18, 217" alatt söté- 
tednek el. 

Apró mikroszkópos hézagocskákban utólagosan zöld opálfoltok vál- 
tak ki. Ezen kőzet egyik részén — a melyik t. i. az atmospheriliák hatá- 
sának ki volt téve — erősen elmállott. 


J) Rhyolithbrecciás tufa. 


c/ betűvel megjelölve egy nagyon erősen elmállott brecciás közetet 
küldött 0. Housr úr, verdiger Tutffv név alatt. Ez a rhyolithoknak legutolsó 
képviselője. 

Oly nagy mértékben van elmállva, hogy részletesebb leírásába nem 
bocsátkozom, csak azt akarom röviden megjegyezni, hogy sárgás zöldes barna 
földes alapanyagba mállott rhyolithlemezkék, töredékek vannak nagyobbrészt 


(262) 


RHYOLITHNYOMOK SVÉDORSZÁGBAN. 405 


beágyazva. A rhyolithtöredékek különböző fajtáúak, de horzsakófélék vannak 
benne legnagyobb számmal. Ez daczára annak, hogy erősen elmállott, föl- 
desnek látszik, mégis elég jól mutatja a rhyolithok jellemző lángkisérleti vi- 
selkedését, csupán a piszkos barna szín, a milyennel a megolvadt külhólyagos 
szem bír, mutatja az elváltozást (I. Na 3, K 0, olv. 4: gipszszel Na 4, K 2—3). 

A rhyolithokon kívül van benne gránitos szerkezetű mag, valószínüleg 
olyan, a minő a következő (g) példányban is, csakhogy elmállva. Ezzel 
részletesebben nem foglalkoztam. 

A kőzetrészek mellett vannak benne nagyobb ásványszemek, és pedig 
föltünően ép állapotban. Hogy a guarzszemek épek, az még nem lep meg, de 
találtam benne föltünően ép, jól hasadó földpátot is, — a mint a lángfestés 
mutatja — kálium-földpátot (I. Na 3, K1, Olv. 4 külhólyagos; gipszszel 
Na 4, K 3). 

Érdekes ezen példány, mert arra mutat, hogy a rhyolithbrecciák Svéd- 
országban is épen úgy kisérői a rhyolithoknak, mint Magyarországban. 


1) Gránitbrecciás porphyr. 


Ezen kőzetről ezt írja a katalogusban 0. Horsr úr, cgrüne Breccie, das 
vulkanische Gestein regelmássig begleitendv. Ez már szorosan véve nem 
tartozik a rhyolithokhoz, hanem mint azok rendes kisérőjét leírom rövi- 
den, mert ásványos alkotó részeit tekintve i8 kitünik közöttük az össze- 
függés. 

Zöldszinű, durván conglomerátos ezen kőzet. A mint az egyetlen kézi 
példányról leolvashatom, zöldes barna, porphyros kőzet az alapanyag, a mely 
gránitos szerkezetü világos zöld brecciaszerü magvakat fog közre. 

Az ásványos összetétele úgy a porphyros, valamint a gránitos résznek 
nagyjából ugyanaz. Főkülönbség köztük tehát az, hogy a porphyrban egy 
zöldes barna, vaskos amorph alapanyag tartja össze a kisebb-nagyobb ásvány- 
szemeket, míg a gránitos részben ezen szemek minden alapanyag közbejötte 
nélkül tapadnak egymáshoz. : 

Az ásványos elegyrészek nagyrészt ebben is azok, a melyek a rhyolithok- 
ban voltak, t. 1. guarz az uralkodó, a földpátoknak mind a három főfaja : 
orthoklas, mikroklin, plagioklas, továbbá magnetit. Ezek a rhyolithokkal 
közös elegyrészek. Van ebben ezeken kívül ép biotit is, a mit a rhyolithoknál 
csak kétségesen, nagyon elváltozott formájában találtam, és chromit. A zöld 
színt épen a chromit elmállása okozza. A zöldszínű mállási termény behatol 
az ásványos elegyrészek közé, azok repedéseibe és hasadásaiba. 

Az egyes ásványok a rhyolithokban találtakhoz hasonlítva, föltünően 
épek, a rhyolithoknak cserépfedélszerü repedéses alakjai ebből egyáltalában 
hiányzanak. De elmállott kaolinos szemeket találunk itt is. 

A biotitok nagyon világos barna színűek, pleochroismusuk azért erős, 

(263) 


406 SCHAFARZIK FERENCZ: 


némelykor erősen meg vannak hajolva. Vannak benne igen vékony töredékek, 
olyanok is, a melyek csak egyetlen hosszu hasadási lemezből állanak. Sokszor 
a vas oxidálódván, kiválik, némelykor ehhez még zöld festés is járúl. Feltünő 
általában, hogy az elegyrészek jóformán mind szemek, töredékek és nem 
kristályok. Mikroklinok gyönyörűek vannak ügy a porphyros, mint a gráni- 
tos részben. — 

Nem volt szándékom a svédországi rhyolithos kőzeteket részletesen 
leírni, mert egy-egy kézi példányról egész kőzetcsoportot ismertetni lehe- 
tetlen is ; lehetetlen főként a rhyolithoknál, a hol sokféle módosulat hirtelen 
megy át egymásba; lehetetlen, ha még hozzá a példány annyira mállott, mint 
a rendelkezésemre állottak egy része (némelyik közvetlen a legfelső mállott 
részről van ütve). Konstatálni kívántam csupán azt, hogy ezekben határo: 
zottan rhyolithokkal van dolgunk és pedig igen változatosan kiképződött 
rhyolithokkal, azaz, hogy ezen a mieinknél valószinűleg idősebb rhyolithoknál 
is az a sokféle, tarka, némelykor keveréknek látszó kiképződési mód van 
meg, a mely a magyarországi és egyéb fiatal rhyolithoknál ismeretes. 


TRACHYTJAINK NÉHÁNY RITKÁBB ZÁRVÁNYÁRÓL. 


Dr. SCHAFARZIK FERENCZ-től. 


Tudjuk, hogy az eruptiv kőzetek zárványai nemcsak különbözők, hanem 
némely kőzetben sokfélék is lehetnek. Általában állíthatjuk, hogy valamely 
kőzet fiatalabb korával szaporodnak zárványai is, mi nagyon természetes, ha 
meggondoljuk, hogy az üledékes kőzetek mindinkább növekedő sorozatán 
kénytelen áthatolni. 

Innét van az, például egy conerét esetet, harmadkori eruptiv kőzeteket, 
a trachytokat és a bazaltokat tekintve, hogy bennök inegtalálhatjuk vala- 
mennyi formátió közeteinek töredékeit a kristályos paláktól kezdve föl egészen 
a pontusi emelet homokkövéig. Míg egyrészt valamely közetben található 
ásványok közül a legfiatalabb az illető kőzet korbeli meghatározására a leg- 
fontosabb, addig viszont a régibb s a kor meghatározására kevesebb érték- 
kel biró zárványok becses adatokat szolgáltatnak ama mélységek geologiájá- 
hoz, a honnan az őket körülzáró eruptiv kőzetek feltörtek. 

Az eruptiv kőzetek zárványait helyesen felismerni már régóta a geo- 
logia, de kivált a petrographiai geologiának egyik főfeladata. 

Ez alkalommal azonban a trachytjainkban található zárványoknak 
csupán csak néhány speciális nemére ohajtanám a tisztelt szakülés figyel- 
mét irányítani, 8 ez a cordierit-gneisz és egy-két egyéb rokon gnetszváltozat. 

Könnyebb áttekinthetés végett felsorolom előbb az eddig ismert régibb 
adatokat, a melyeket azután még néhány ujabb esettel kibővíteni fogok. 

(264) 


TRACHYTJAINK ZÁRVÁNYAI. 407 


Első, ki a cordieritet magyarhoni eruptiv közetben kimutatta, VoGEL- 
SANG HERMAN volt.! 

VoGecsawnG a Karancs közetében találta a cordieritet; ő maga ugyan 
nem ismerte e hegységet, hanem csak azt a közetpéldányt tanulmányozta 
és írta le, mely ZIPSER AwnDpRÁS utján került a bonni egyetem ásványtani 
gyűjteményébe. A darabhoz mellékelt ezédulán mint lelőhely csak cS0mos- 
Ujfalu állott az előfordulás közelebbi megjelölése nélkül s midőn VoOGELSANG 
ezt a darabját a dr. Szazó Józser-től kapott ujabb anyaggal összeha- 
sonlította, kitünt, hogy az vele nem azonos, hanem sajátságos eltéréseket 
észleltet ; nevezetesen üdébb megtartású, bőven tartalmaz apró gránát- és 
kék cordieritszemeket, és e mellett fluidális szövetű is, mi a Karancs rendes 
kőzeténél nem észlelhető. A Karancs és a Sátoros nevű trachytkúpokat 
bejárta azóta dr. SzaBó Józser úr, valamint többször magam is, egy izben 
dr. SZorvraGH Tamás úr kiséretében, de a VoGELsanG-féle példányhoz hasonló 
kőzetet találnunk nem sikerült. 

A Karancs közete általában véve egy többé-kevésbbé zöldköves, flui- 
dális szövet nélküli amfibol, ritkábban biotit-amfibol-andesit, a melyben 
gyéren behintve mogyoró nagyságú zónás szerkezetű gránátok fordulnak 
elő. A bonni példány előfordulásának viszonyait tehát még mai napig is 
homály borítja. 

1880-ban dr. SzaBó JózsEr? a maga részéről is megvizsgálta mikrosz- 
kop alatt a Karancs kőzetét, a midőn kék cordieritet ugyan nem talált, de 
ezen ásványnak metamorphosis utján a guarzból és a földpátokból való 
képződését mutatta ki. 

A második eset, a melyben kék cordteritről volt szó, 1877-ben iratott 
le dr. KocH ANTAL által a dunai trachytcsoport jobbparti részének földtani 
viszonyai czímű munkája 77—79. lapjain. Dr. Kocy Awsrar ugyan egyéb 
zárványokon kívül egy dió- és egy gyermekökölnagyságú cordieritgneisz- 
darabot i8 talált a szentendrei Kapitány-hegy amfibol-augit-andesitjében. 
E zárványok mállott  földpátot, biotitot, cordieritet és pleonastot tartal- 
maznak elegyrészek gyanánt. : 

Kimutatta végre Magyarországon mint harmadik a kék cordieritet, 
szintén mint zárványt dr. SZoNTAGH TAMÁS a zólyommegyei Polana augit 
andesitjében. 

Dr. SzorraGH Tamás? az általa talált zárványban kék cordieritszeme- 
ken kívül még hámatit- és biotitlemezeket, magnetit csoportokat és pleonast 


! ZIRKEL F. Die Krystalliten von HERMANN VOGELSANG. Bonn, 1875. p. 153—158. 
: Dr. SzaBó JózsEF a gránit és a cordierit szereplése a magyarországi trachy- 
tokbon. Értekezések a természettudományok köréből. Kiadja a magyar tud. Akadémia 
IX. kötet. 23. szám. 1880. 
? Dr. SzorvraGH Tamás: Zólyommegye kőzeteinek petrografiai ismertetése. 
Földtani Közlöny XV. p. 99—120. 
(265) 


408 SCHAFARZIK FERENCZ: 


kristályokat említ és hozzáteszi, hogy xezen cordierit tartalmú andesit 
nincsen messze a cordierit tartalmú gneiszoktól, melyek e helyütt az ande- 
sitet környezik,, s továbbá, hogy a cordierit bizonyosan innét került az 
augit-andesitbe v. 

Áttérek ezek után egy-két ujabb eset felsorolására. 

4. Vordterit zárvány a dunai trachyt-csoportban Maróthon. 

A világosszűrke amfibol andesiíitben egy kb. félmogyoró nagyságú 
tömött kőzetzárványt leltem, mely kékes szürke színe által már előre gyanít- 
tatta a cordierit jelenlétét. Az egyik részéből készített vékony csiszolatban a 
túlnyomó részt a cordierit képezi. Szabálytalan szemei vagy víztiszták, vagy 
pedig világos, vagy szürkés kékszinűek , és ez utóbbi esetben igen tisztán 
mutatják a kék szín sötétebb és világosabb egymásra következő árnyalatai- 
ból álló pleochroismust. Kettős nikolok között hasonlók a polarisátió színei 
a guarzéhoz ugyan, de általában mégis bágyadtabbak mint emezéi. Hgy-két 
üde szemen paralell hasadási vonalakat észleltem (coPoo szerint), a melyek 
irányában a kioltás egyenes. A színtelen szemek nagyobb része azonban 
tele van finom mikroszkopos vékonyságú tűk nemezszerű pamataival, a 
melyek egyszerű fényben tejes pelyheknek látszanak, polarizált fényben 
ellenben igen élénk, nevezetesen sárga, piros és kék színeket játszanak. Ezek 
a legnagyobb valószinűséggel a mi esetünkben is szllimannitra vezethetők 
vissza. A második főásvány, mely a cordierit mellett, sőt benne is előfordul, 
a pleonast, melynek kisebb-nagyobb szemei vagy az octaéderból származott 
négyzet és hatszög alakú átmetszetei, ha elég vékonyak, sötétzöld színnel 
átlátszók és isotropok. A harmadik elegyrész a biottt, mely apróbb, vagy 
nagyobb részletekben és foszlányokban van a csiszolatban jelen. (Juarz és 
földpát szintén, de aránylag kisebb mennyiségben fordulnak elő, utóbbiból 
láthattam egy mikroklinra emlékeztető keresztes rovátkossággal biró sze- 
mecskét is, míg néhány ikerrovátkos egyén plagioklasnak tartható. Végre 
megemlítendő még egy pyroxenféle ásványnak egy-két foszlánya. 

5. Cordterit- és rokon gneiszzárványok a dévai amfibol-andesitben. 

Úgy látszik, hogy ebben az andesitben sűrűbben találhatók dichroitos 
zárványok, a mennyiben úgy a várhegyi, mint pedig az ismét NyDNy-ra 
eső trachyttömzs nagyszemű közetében is találtam félmogyoró nagyságú 
zárványokat. 

Az egyik zárvány, mely a várhegy közetéből való, a cordieritet szabály- 
talan kékes színű szemekben tartalmazza, a melyek tele vannak rövidebb és 
hosszabb pálczikaalakú rendetlenül elhelyezett mikrolitos interpositiókkal. 
A rövidebbek sárga, egészen barnás sárga kis oszlopok, melyek néha térd- 
alakú ikrekké vannak összenőve. Ezeket hutilok-nak, a szintelen hosszuakat 
pedig sillimamit-nak tartom. 

A vékony csiszolatban felismerhetjük továbbá a biotttot, a földpátot és 
a zöldesen áttetsző pleonastot. 

(266) 


TRACHYTJAINK ZÁRVÁNYAI. 409 


Egy másik agyagpalaszerű zárvány a durvaszemű andesitből került 
ki, és ebben a kékes, dichroistikus cordieritszemek hosszú csikokban van- 
nak elhelyezve számtalan pleonastszemecske kiséretében. 

Felette érdekes továbbá a dévai várhegynek egy másik gneiszzárványa, 
melynek alapját tulnyomó földpát, részint orthoklas, részint pedig iker- 
rovátkos plagioklas képezi. Többi elegyrészei a biotit és a pleonast. Ez utób- 
binak szemei azonban a csiszolat vastagsága miatt csak részben lettek áttet- 
szőkké úgy, hogy egész biztosan nem tudhatjuk, vajjon az opakszemek között 
nincsenek-e még magnetitkristályok is jelen, noha hozzá tehetem, hogy a 
csiszolatban ráeső fényben ez utóbbit jellemző fémes fényt nem láttam. Egyes 
helyeken e színes. elegyrészek, melyek különben a közetet sűrűn ellepik, 
hiányzanak, miáltal kördedalakú tisztások jönnek létre, a melyek közepén 
sötétebb vagy világosabb kék kristályok vagy kristályhalmazok foglalnak 
helyet. Az egyes kristályok nagysága kb. 0-3—0-6 mm. és egy esetben egész 
világosan lehetett megfigyelni, hogy hatszöges oszloppal van dolgunk. Erős 
harántvonalok mutatják, hogy ásványunk a bázis szerint jól hasad. Bázisos 
átmetszetet azonban a különben is kis csiszolatban nem találhattam. A kris- 
tályok színe kék, de nem mindig egyöntetűen, hanem olykor foltosan, söté- 
tehb-világosabb kék, söt egy és ugyanazon kristályon néha színtelen is. 
A pleochroismus sok kristálynál jól észlelhető, és kék és zöldes kék, sőt egy- 
két esetben határozottan tengerzöld színekből áll. Polarizátiós színei felette 
élénkek, fénytörése nagy, kioltása egyenes. E kristályok egyes rutil-tűkön 
kívül más zárványokat nem tartalmaznak. 

Mindezek alapján azt hiszem, nem tévedek, ha korund-ra gondolok és 
evvel azonosítom a szóban lévő zárvány mikroszkopos kristálykáit. 

Ilyen korundkristálykákat egészen hasonló viszonyok között találtak 
TELLER és Jonrw egy palás gneisz fekete csomóiban Seecben mellett Dél- 
Tyrolban. 

Az egyes korundkristályokon kívül vannak kristályszemecskék fürt- 
szerű halmazai, melyek szintén isolalva, világos udvarok által környezve for- 
dulnak elő a csiszolatban. Színe világos kék, sőt megközelíti a színtelent; 
vajjon ezek is korundoknak tarthatók-e vagy sem, azt nem merem egész 
biztosan állítani ; annyit azonban említhetek, hogy polarisatiós színei szintén 
élénkek és hogy hasonlóképen zárványoktól mentek, és haránthasadásokat 
is mutatnak. 

Végre a rutil mikrolithjaira vonatkozólag még megjegyzem, hogy azo- 
kat a korund kristályain kívül is találtam. 

6. Zárványok a kissebesi dacitban. Az egyetemi ásványtani intézet 
gyűjteményében van egy félököl nagyságú darab, mely még összefüggésben 
látható az ismert kissebesi dacittal. E kékes zöldes feketés zárványban kézi 
nagyítóval felette parányi apró biotitot, továbbá egyes nagyobb földpátokat 
és egyes pyritszemeket látunk. 

(267) 96] 


410 SCHAFARZIK FERENCZ: 


A vékony csiszolatban a kőzet alapjában színtelen és csak az apró 
biotitlemezek és a számos pleonastkristály teszi sötétté. A pleonastnak 
egy része a csiszolat vékonyabb helyein zöldes színnel áttetsző. 

A kőzet főtömege szintelen parallel fekvésű hosszú oszlopos kristályok- 
ból áll, melyek pamatai egymást keresztezik is. A kristályok a oP lapnak 
megfelelően haránthasadással bírnak. Polarisatiós színei rendkívül élénkek : 
vörös, sárga és kék. Kioltása mindenkor egyenes. Ha e kristályos palákban 
előforduló ásványokat áttekintjük és a miénkkel összehasonlítjuk, akkor 
csakis a sillimannitnál és az andalusitnál fogunk megállapodhatni, a melyek 
mindketten rhombosak. E két ásványt azonban vékony csiszolatban egymás- 
tól megkülönböztetni felette bajos, s rendesen a nagyobb dimensiókat veszik 
az andalusitra nézve ismertető jelnek. 

Ezek szerint tehát igen valószinű, hogy a jelen esetben andalusit-tal, 
illetőleg andalusítgnetsz-szal van dolgunk. 

Egy másik zárvány, melyet szintén dr. SzaBó JózsEF elnök úrtól kap- 
tam, makroszkoposan kékes szűrke szinénél fogva sokat igérőnek látszott 
ugyan, mikroszkóp alatt azonban kitünt, hogy nem egyéb mint rendes 
biotitos orth.-plag.-guarz tartalmú gneisz, a melyben az eddig említett rit- 
kább elegyrészek közül egyet sem birtam találni. 

7. Vordteritgnetszzárvány a sátoralja-ujhelyi Kopaszkahegyről. A Ko- 
paszkabegy  amfibol-hypersthen-andesitjében egy kb. nagyobb babnagy- 
ságú sötétkékes fekete tömött zárványt leltem, mely vékony csiszolatban 
aprószemű biotitgneisznak bizonyult. E gneisznek egyik lencséje azonban 
egészen eltérő képet nyújt. A közepét ugyanis kékszínű dichroistikus cor- 
dierit-szemek foglalják el, melyek sűrű sillimannittűk pamataiba vannak 
beágyazva. Úgy a cordierit hosszukás szemei, mint pedig a sillimannit-tűk 
egyenes kioltással bírnak. 

Ezt az egész csoportot körülveszi azután egy zöldesen áttetsző pleo- 
nast-kristályokból álló sűrű koszorú. 

Ezek alapján ezt a zárványt is cordieritgneisznak tekinthetjük. 

8. A Tokaj-Hegyaljáról dr. SzápEczky GyuLA úr szivessége folytán még 
egy gneiszzárványt vizsgálhattam meg. E gneiszzárvány egy hypersthen- 
andesitben fordul elő, és a zárvány körül lévő üregekben szép tridymitek 
láthatók. Mikroszkóp alatt ezen zárvány rendes biotitos gneisznak bizonyul 
ugyan, de feltünő, hogy a zöld színnel áttetszó pleonast nagyobb mennyiség- 
ben van benne. Ezen kívül még egy nagyobb gránát-szem is került a 
csiszolatba. 

Valamennyi az előbbiekben leírt zárvány éles körvonalakkal bír és 
semmiféle nyomát nem mutatja az őket környező hevenfolyó trachytanyag 
egykori hőbenatásának. 

kk ax 


(265) 


TRACHYTJAINK ZÁRVÁNYAI. 411 


Láthatjuk már ezen kevés adatból is, hogy cordaerit, de kivált pleo- 
nast-tartalmú  gneiszok hegységeink mélyében bővebben fordulnak elő, 
mintsem közönségesen hinnők; sőt nem hiányzanak a korund és az anda- 
lusít-tartalmúak sem. 

Önkénytelen merül most fel az a kérdés, vajjon a felszínen is isme- 
rünk-e ezekhez hasonló kőzeteket ? 

Eddig csak dr. Szasó Józser" elnök úr tesz említést arról, hogy Sel- 
mecz környékén a Vichnyei völgyben a gneiszban cordierit is fordul elő, de 
a mint a példányt látni alkalmam volt, az egy durvaszemű gránitos cor- 
dieritgneisz zőldes csillámmal és távolról sem hasonlítható a bemutatott 
tömött zárványok közetéhez. í 

A hodrusi nándortárnai gneisz pedig, makroszkoposan már jobban 
közelíti meg zárványaink habitusát, és mikroszkóp alatt is tüntet fel némi 
rokonságot közeteinkkel, a mennyiben pleonastot is tartalmaz. 

Ha pedig az előfordulási viszonyok kedvéért más országokat, neveze- 
tesen pl. a jól áttanulmányozott szász granulithegységet tekintjük, a ho 
cordieritgneiszok bőven előfordulnak, akkor azt látjuk, hogy azok ott a kris- 
tályos palakőzetek legalsóbb emeletében az ú. n. granulitformatióban képez- 
nek betelepüléseket. 

Azt hiszem, hogy ezt a körülményt figyelmeztetésül vehetjük arra 
nézve, hogy a cordieritet és a rokon gneiszokat mi is a kristályos paláink 
mélyebb emeleteiben keressük. 


AZ ISTVÁN-TELÉR ÉS MELLÉKERECSEIRŐL.. 
HEGEDÜS PÁL-tól. 


Az István-telér, mely a stefultói völgyet átszeli, mintegy szakadékát 
képezi a Grüner-telérnek. Települési viszonyaikra azonban, nemkülönben 
a bennök előforduló fémérczek után itélve lényegesen különböznek egymás- 
tól, miután a Grünertelér töltelékének főjellemét a polybasit és stefanit 
szolgáltatja, holott az István-éren stefanit mellett argentit fordul elő nagyobb 
mennyiségben. 

A múlt század végén foganatosított Ferencz császár-altárna hajtása- 
kor megütött István-telér, kivált ennek István-akna körüli részében, hol 
három fő- s több melléklapra szakad, oly gazdagnak bizonyult, hogy még 
a jelen század elejéig is a m. kir. felsőbiber-tárnai bányauradalomnak 
egyik fénypontját és igen jövedelmező forrását képezte. 

A telér lapjai legszebb kifejlődésüket az István-akna második nyilamán 


£ Geologia 322. lap. 
(269) 26" 


412 HEGEDÜS PÁL: 


érték el. Hzen nyilamtól úgy fölfelé, mint lefelé helyenként egyesültek 
e lapok, egészen tizenkét méter vastag, érczes oszlopokká alakúlva, melye- 
ket a mellékközet lágyságánál fogva igen gyorsan lefejthettek. 

Ezen művelet annyira jövedelmező volt, hogy az utóbb berakott üre- 
geket még mai napig is Isten áldása) -berakatoknak nevezik. 

Hogy mennyire dúsak lehettek ezen közök, kitűnik abból is, hogy 
a felső biber-tárnai telep vagy 50 évig leginkább csak a berakott kőzet 
újabb átszemeléséből tartotta fen magát. 

A fő érczes-oszlopon keresztül vonul az istvánaknai m. kir. és az örök 
béke-telep társulati és kincstári bányatelek közti határvonal. 

Az István-akna telkének ÉK-i részében, Mária-akna felé még egy másik 
gazdag érczoszlopot tártak fel, a melyen túl az addig egyesült erek ismét 
szétágaznak s külön-külön nevet is viselnek. Az aknától mintegy 300 méter- 
nyire a főtelér három lapja egymástól még megkülönböztető, s itt helyenkint 
fejtésre méltó közök is fordultak elő; majd azonban átmegy a rMorgen- 
klutts-érbe, azután pedig mindinkább szegényebbé válván a slLapos-érs-be, 
míg végre a cGrüner-telérs negyedik erecse teljesen elvágja. i 

DNy-i irányban a telér az Örök békev telepen, az István-aknától 
250 m.-re követhető, hol azután a sFehér érv által, a melynek közelében, 
valamint az érintés lapján ujból dúsgazdag volt, olyan elvetődést szenvedett, 
a melynek tulsó szárnyát megtalálni eddigelé még nem sikerült. 

Említve volt, hogy az István-akna körüli, érezben gazdag oszlopot 
a Ferencz császár-altárna hajtásával ütötték meg, sőt a további feltárá- 
sokat és fejtési míveleteket is innét foganatosították. Egyúttal megindították 
az altárna feletti vágatokat, egyrészt, hogy a levegő keringését lehetővé 
tegyék, másrészt pedig a közlekedést és szállítást megkönnyítsék. 

Mivel ezen érczes oszlopok helyenként 12 m. vastagságot is elértek, 
olyan fejtési módot kellett követni, hogy az egész köz minden veszély nélkül 
kiszedhető legyen. Ezért alkalmazták a haránt-pásztafejtést," hogy ez által 


" Haránt-pásztafejteés — (Juerstrossenbau (Pécn A. bányászati szótára szerint) 
Atrassenbau vagy Strossenbau alatt azonban olyan fejtési módot értünk, a melynél a 
bányász felülről halad lefelé és a felső kiaknázott és ácsolattal ellátott üregeket 
meddő kőzettel berakja. Szerző azonban nyilván egy olyan fejtési módról szól, a mely- 
nél a bányász alulról fölfelé dolgozik, a meddő kőzetet lábai alatt felhalmozza és azon 
állva a vágat tetőlapjáról szedi az éreczet. Wzen fejtési mód általában /riürstenbau-nak 
(PécH szótára szerint főtevájásnak) vagy helyesebben tetőpásztának neveztetik. A jelen 
esetben azonban alighanem ez utóbbinak egy egészen speciális módjáról van szó, 
még pedig az úgynevezett (Juerbauw-ról, vagyis PÉcH Antal szerint kereszetfejtesről, 
melyet Selmeczen 1749-ben ZIPSER bányagondnok hozott divatba a Kóroda-telér lefej- 
tésénél. B fejtési mód t. i. abban áll, hogy több emeletben egymás fölött a telér 
csapásirányában tárnákat hajtanak, a melyek szintjeiről a bányász fölfelé a következő. 
tárnaszintig dolgozik oly módon, hogy a lefejtett meddő kőzetet folyton emelkedő 
zsámolyúl felhasználja. Szerk. 

(270) 


AZ ISTVÁN-TELÉR. 413 


az emeletet szeletenkint kiszedve, a keletkezett űrt törecscsel kitömve s azon 
állva az érczet olcsón nyerhessék. 

Ezen fejtési mód mellett ki is szedték az akna körüli oszlopot a IV-dik 
nyilamtól kezdve fölfelé az I-ső nyilam szintjéig, de miután eléggé szilárd 
támpontokról gondoskodva nem volt, melyek a tömedéket tarthatták volna, 
ez utóbbi önsulyánál fogva az alatta lévő ácsolatot összemorzsolva lezuhant 
a IV. nyilamra, a melyen a közlekedést teljesen megszakította. Ezen omlás 
által még maga az akna is bedőléssel fenyegetve volt. 

Ezen tömegmozgás következtében az [-ső nyilamon oly nagy, még 
most is látható üreg támadt, hogy abban az istvánaknai aknaház a telepház- 
zal együtt bátran elférhetne. 

Hogy milyen üregek keletkeztek az Örök béke (Friedenfeld) bányatelek 
mélyében még ezenkivül, azt ez idő szerint nem mondhatjuk meg, de annyi 
bizonyos, hogy itt is nagyobb üregeknek kell létezniök, mire a bányában igen 
gyakran hallható omlások morajából következthetünk. 

Az István-ér három főlapja a II-ik nyilam szintjén bizonyos vastagságú 
meddő közök által egymástól elkülönítve egészen önállóan lép fel, úgy hogy 
egyenként is mívelésre méltók voltak, csakhogy itt más mellék- vagy 
kereszterecskékkel nem birtak s fémtartalmuk sem volt oly dús, mint egye- 
sülésük helyén. 

Mindazonáltal azonban, hogy a főlapok az egyesülés helyén érczesek 
voltak, fémtartalmuk még sem volt oly nagy, mint azoké a mellékerecseké, 
a melyek által átszelettek. 

Az ércz, nevezetesen pedig a nemes ércztartalomban mutatkozott eme 
nagy különbségek abban lelik magyarázatukat, hogy míg a főlap tölteléke 
inkább guarzos voli s csak kisebb fészkekben tartalmazott többnyire siepha- 
nitot, addig a főerekből kiinduló erecsek inkább mangánpátos, tehát rende- 
sen a jó érezet kisérő töltelékben, egymást folyton keresztező, aprószemű 
érczes erekben bővelkedtek, a melyek argentit-et szolgáltattak, sok ízben 
mázsánként 3000—4000 gramm arany-ezüst fémtartalommal. 

A mellékerek között nem csekély szerepet játszottak az 1-ső fő- vagy 
fedőérből a fedőközetbe induló erek. A fedőközet kivált a IV- és a III-ik nyi- 
lam között igen váladékos és repedéses. Ezen erek, melyek a fedőér szegé- 
nyebb pontjaiból hegyes, 20—259-nyi szög alatt ágaztak ki, gazdag ércz- 
tartalmukkal nem egyszer vonták el a főlap további feltárásától a bányász 
figyelmét. ; 

A három főlapot átszelő mellékerecsek kisebb-nagyobb fémtartalmát 
már előre jelölte ama szög, a mely alatt a főlapokat átmetszették. Leg- 
dúsabbaknak bizonyúltak azok, melyek 30—509-nyi szög alatt találkoztak 
a főlapokkal. 

A mellékerecsek közti tért szintén mangánpát töltötte ki, de mivel 
benne szabad szemmel egyáltalában nem voltak megfigyelhetők nemesebb 


(271) 


414 HEGEDŰS PÁL: 


fémszemecskék, rendesen csak a zúzóércz közé kevertetett, a nélkül, hogy 
eddig fémtartalmára külön megvizsgálták volna. 

Ezek azok a viszonyok, melyek az erekre nézve a IV-ik nyilamtól a 
UI-ik nyilamig mindenütt szépen megfigyelhetők. 

A IV-ik nyilamtól lefelé az elősorolt viszonyoknak éppen ellenkezőjét 
találjuk, minthogy az érczoszlopok nemcsak hogy mindinkább összébb szo- 
rulnak s nagyobbrészt meddökké válnak, hanem az az ércz is, mely bennök 
még előfordul s mely a felsőbb szintekben oly busásan fizetett, mindinkább 
gyérül és szegényebbé lesz. A Károly-nyilamon és alatta a nemes érczet 
fokozatosan már ólom- és rézércz kezdi helyettesíteni, végre oly annyira, 
hogy az István-ér V-ik nyilam szintjén már csak igen kevés helyen volt 
haszonnal fejthető. 

Fontos szerepet játszott a cx Morgenkluftv vagy keleti ér, melybe az Ist- 
ván-ér ÉK felé átment. A keleti ér tulajdonképen jól meghatározható vezéreret. 
nem is képez, hanem inkább több egymással, hol párhuzamosan, hol egymást 
keresztül-kasúl átszelő ércsoportozatot alkot, melynek fémtartalma az igen 
gyakran előforduló arzénkovand következtében ugyan tetemesen alább szállott, 
de azért tömeges termelés mellett még jövedelemmel lemívelhetőnek bizonyúlt. 

A lapos ér, melynek telérkitöltése inkább rhyolithos kinézésű, szere- 
pére nézve az éreztermelésben leghátrább maradt, településére nézve azon- 
ban egy kis szabályosságot mégis mutat, mivel folytonos eret képezve, figye- 
lemmel kisérhető volt. 

Az V-ik nyilamon a Grüner-telér szakadéka a IV-ik ér, mely az Ist- 
ván-eret északkelet felé határolja, igen szívós zöldkökitöltésű s át van ugyan 
szőve 1—2 cm. vastag ólomérczes erekkel, de miután ezek fémtartalma arany- 
ezüstben alig haladja meg métermázsánkint a 70—80 gr.-ot, a költséges 
munka miatt kevésbbé volt mívelve. 

Hogy a termelt zúzóéreczek miféle eredménynyel dolgoztattak fel s hogy 
minő hasznot hajtottak, arról volt alkalmam a már fentebb említett tiszta 
mangánpátnak hitt s a zúűzóércz közé kevert köznek fémre való megvizs- 
gálása által, valamint a zúzóban előállított marának fémtartalma alapján 
tudomást szerezni. 

A zúzómarából próbát vettem és pedig a szérfejéből, a közepéből s az 
alsó lapátokból, a mikor is azt találtam, hogy e próbák fémtartalomra nézve 
alig különböznek egymástól; legföljebb 10 gr. volt köztük a különbség; 
a mennyiben a szérfejéből egy métermázsa 130 gr., a középső és alsó lapá- 
tokról pedig 140 gr. arany-ezüstöt tartalmazott. 

A kényv-tartalomban azonban a három próbánál 20 kilogr. különbséget 
találtam. A mangánpátot arany-ezüstre megvizsgálva, mmázsánkint 230 er.-ot 
találtam, de azért a kihozott mara még sem fizette ki a zúzó és kohó költ- 
ségeit. Azon tünődve, minek tulajdonítandó eme nagy különbség, kisérlet- 
képen a mangánpátot közönséges czukortörő mozsárban lisztté törve, kézi 


(272 


AZ ISTVÁN-TELÉR. 415 


szérkén kezelve, a viz felszínén nagyitón át apró pikkelykéket vettem észre. 
Midőn a szérkéről a vizet csészébe öntöttem s azután porczellántégely- 
ben elpárologtattam, szürke üledéket nyertem, mely nem volt más, mint a 
mangánpátban igen finoman behintett argentit, mely a törővas alatt össze- 
lapítva a szeren avíz által tova sodortatott. Ez a körülmény okozza azt, hogy 
az egyes lapátok közti fémkülönbség alig számba vehető, miután az argentit- 
lemezkék legnagyobb része a vizárral elúszik s viszont ebből következtethető 
az is, hogy az istvánaknai zúzóérczek legjobban akkor fizettek, mig azokat a 
IV-ik nyilam alatti ólomban dúsabb művelések szolgáltatták, a mennyiben 
a nehezebb galenitszemeket a viz nem sodorhatta el magával. 


KISEBB PHYTOPALÁONTOLOGIAI KÖZLEMÉNYEK. 


Dr. SrauB Mórxiucz-tól. 


1. Növénymaradványok a dobsinai jégbarlang környékéből és Glyptostrobus 
Europeus Brngt-sp. elterjedése Magyarországban." 


A harmadkor leggyakoribb növényeinek egyikét, Glyptostrobus Eluropaeus 
Brngt-sp.-t már a Zsilvölgy aguitániai flórájáról szóló dolgozatomban írtam le 
részletesen (M. kir. Földtani intézet Évkönyve, VII. köt. 232— 241. old.). Az ott 
előadottakat azzal akarom itt kiegészíteni, hogy a tisztelt szakülésnek bemutassam 
ama példányokat, melyeket a m. kir. Földtani intézet phytopalxzontologiai gyűj- 
teménye részére sikerült megszereznem és melyek e nevezetes növény virág- és 
gyümölcsrészeit tüntetik fel. E példányokat Schcenegg mellett Stiriában gyűj- 
tötték (V. ö. Staub M., a m. kir. Földtani-Intézet 1886. évi jelentése, 210. old.) 
és a leletek nyomán Glyptostrobus Europaeus azon ritka fosszil növények egyike, 
melyeknek most már minden egyes részét ismerjük. 

A mi most e növénynek hazánkban való előfordulását illeti, innét az iroda- 
lomban eddig 19 lelethelye van már följegyezve; a mint ezt a következő össze- 
állítás mutatja : : 

Aguitámiai emelet : Straczena Dobsina mellett, Zsilvölgy," Vrdnik a Frusca. 
Gorában." 


1 Előadatott a Földtani-Társulat 1888. április hó 11-én tartott szakülésén. 

? D. SruR, Verhdign. d. k. k. geol. R, A. Jhrg. 1872. pag. 149. — K. HoFMANN, 
Jahrb. d. k. k. geol. R. A. Bd. XX. pag. 527. — 0. HEER, a m. kir. Földtani int. évk. 
vol. II. p. 13. (Jahrb. d. kgl. ung. geol. Anstalt. Bd. II. pag. 11.) — M. SrauB, a m. kir. 
Földtani intézet évkönyve vol. VII. pag, 232. (Mittheilungen a. d. Jahrb. d. kgl. ung. 
geol. .Anstalt. vol. VII. pag. 241.) 

3 D. Sruk, Verhdlgn. d. k. k. geol. R. A. Jhrg. 1872. pag. 340. — 0. LEsz, Jahrb. 
d. k. k. geol. R. A. vol. XXIII. p. 308. — A. KocH, Földtani Közlöny, vol. III. pag. 145. 
et Jahrb. d. k. k. geol. R. A. vol. XXVI. pag. 35. — M. STauB, Értek. a termttud. köréből. 


vol. XI. pag. 14. 
(273) 


416 STAUB MÓRICZ: 


Alsó mediterrán emelet : Brennberg Sopron mellett," Salgó-Tarján," Tekeres 
és Nádasd Baranyamegyében," Jelia Mehádia mellett." 

Felső mediterrán emelet: Máriafalva Vasmegyében," Bozovics Krassó-Szö- 
rénymegyében." 

Szármát emelet : Körmöczbánya," Kisbánya Szatmármegyében," Prevalény 
Aradmegyében," Sused" és Gornji Stenjovec" Zágráb közelében. 

Ponti emelet : Geletnek Körmöczbánya mellett, ? Ujfalu" és Karáló " Sop- 
ronmegyében, Budafa Zalamegyében"" és Dalbosecz Krassó-Szörénymegyében." 

E jegyzékbe mint uj lelethely, most Straczena is került. Onnét szürkés 
mészpalát kaptam, melyre Rurrisy Jenő tagtárs ur szénkutatás alkalmával akadt 
és melynek egynehány darabján növényi meg állati maradványt is talált. Akkor 
sem a találó, sem magam nem tudtuk, hogy e helyről az irodalomban már egy 
ízben történt említés; mert a FoETTERLE és ApRIAN készítette térkép Sztraczena 
vidékén csak a triashoz tartozó kőzeteket tüntet föl; harmadkori üledékeknek 
nyomát sem találjuk az e vidékről szóló térképen. Míg tehát biztosabb adat birto- 
kába nem jutottam volna, a másutt nyert szóbeli informátiók nyomán ideiglenesen 
a felső krétába soroztam (V. ö. a m. kir. Földtani intézet 1886. évi jelentése 
198. old.), míg Böckn János igazgató ur szíves figyelmeztetése után a bécsi cs. kir. 
Földtani birodalmi intézet közlönyében, a xaVerhandlungenv 1874-ik évi folya- 
mának 245-ik oldalán nem akadtam Norm Gyutza ill. öruR DÉsEs rövid közlemé- 
nyére, melynek tartalmát itt ismételni szükségesnek találom. Azt mondja a közle- 
mény szerzője : (A Straczena-völgyben a mészben létezik a már ismételten leírt jég- 
barlang. Ezenalúl a hegy lejtőjén és nem messze az országúttól barna márgapalák 
lépnek föl, melyek friss törés alkalmával igen kemények, de a levegőn könnyen 


: H. Worr, Jahrb. d. k. k. geol. R. A. vol. XX. pag. 29. — M. HANTKEN, a m. kor. 
orsz. széntelepei etc. pag. 297. (Steinkohlen Ungarn"s pag. 281.) 

2 J. SzaABó, Mathem. és Természettud. Közl. vol. XI. pag. 86. 

: M. STAUB, a m. kir. földt. int. évk. vol. VI. pag. 28. (Mitthlgn. a. d. Jahrb. 
d. kgl. ung. geol. Anst. vol. VI. pag. 30.) 

£ M. SrauB, a m. kir. Föld. int. évi jel. 1884-ről pag. 117. (Jahresb. d. kgl, ung. 
geol. Anst. f. d. J. 1884. pag. 129. 

5 M. SrauB, a m. kir. Földt. int. évi jel. 1885-ről pag. 194. (Jahresb. d. kgl. ung. 
geol. Anst. f. d. J. 1885. pag. 221. 

£ J. BöckH, Földtani Közlöny vol. IX. pag. 28. 

7" M. SrauB, a m. kir. Földtamiint. évi jel. 1586-ról pag. 201. (Jahrb. d. kgl. ung. 
geol. Anst. f. d. J. 1886. pag. 233.) 

8 M. SrauB, a m. kir. Földt. int. évi jel. 1885-ről pag. 196. (Jahrb. d. k. ung. geol. 
Anst. f. d. J. 1885. pag. 222. 

" D. Srug, Jahrb. d. k. k. geol. R. A. vol. XVIII. pag. 482. 

10—11 L. VUKOTINOVIG, Rad jugoslov. etc. vol. XIII. pag. 30. — G. PILAR, Foss. 
Susedana, pag. 21 et 140. 

2 D. Sruk, Jahrb. d. k. k. geol. R. A. Jahrg. 1867. pag. 147. 

15—14 S. SAPETZA, Sitzesb. in Jahrb. d. k. k. geol. R. A. vol. XIX. pag. 468. 

15 M. Sruk, Jahrb. d. k. k. geol. R. A. vol. XIX. pag. 343. 

16 M. STAUB, a m. kir. földt. int. évi jel. 1885-ről, pag. 200. (Jahresb. d. kel. ung. 
geol. Anst. f. d. J. 1885. pag. 227.) 


(274) 


PHYTOPALAONTOLOGIAI KÖZLEMÉNYEK. 417 


tördelnek szét rhombos darabokra. E palákban vannak 2-6 hüvelyknyi vastag 
feketefényű barnaszénből álló padocskák, melyek azonban rendesen a kőzetben 
elenyésznek (ausschneiden). 

(A pala bivalvákat és csigákat zár magában, melyek a Gonobitz környékén 
és a Schallvölgyben Stiriában előforduló Sotzka-rétegek zárványaira élénken 
emlékeztetnek. 

Rurrivx JEsö ur közléséből megérthetem, hogy ő ugyanazon helyen és 
ugyanazon palákban kutatott szén után mint annak idején Norn ur és a beküldött 
márgapalákon csakugyan ugyanazon bivalvákat is találhatni; de ezeken kívül 
az általam már említett növényi maradványokat is. Ezek részben Glyptostrobus 
Europaeus Brngt sp.-hez tartoznak; egy példány pedig a szintén gyakori har- 
madkori nád, illetőleg nádrészlet, melyet a phytopalüontologiai irodalom Phrag- 
mites Oeningensis Al. Br. név alatt ír le. 

Ezek után Glyptostrobus Europaeus Brngt sp. hazánkban egy új lelethe- 
lyével ismerkedtünk meg és midőn a hazai térképen az illető emeleteket jelző 
szines zászlócskákkal abból a czélból megjelöltem, hogy a lelethelyek áttekintését 
megkönnyítsem, ez eljárásom véleményem szerint nem érdektelen körülményt 
derített föl; ugyanis tudván azt, hogy az ősvilági növény utóda ma Khinában az 
északi szélesség 24—26-ik fokáig nedves, mocsaras helyeken, főleg tavak meg 
patakok szélén tenyészik, és most térképünket kis figyelemre méltatva, akkor 
tényleg azt tapasztaljuk, hogy eddig csak a harmadkori tenger és ennek öbleinek 
partján találták e fosszil növényt, tehát oly helyeken, hol akkor a lagunák és 
tavak elég nagy számmal! létezhettek. 

A szénkutató megnyugtatására még hozzá tehetem azt, hogy öruR DÉNEs az 
említett közleményben még azt is mondja, hogy vajjon a rétegek egyéb helyeken 
nem zárnak-e magokban vastagabb telepet, e kérdésre a stiriai lelethelyekkel 
való analogia kedveért nem felelhetne nemmel. (V. ö. még HANTKEN MIEsA, a 
m. korona orsz. széntelepei etc. pag. 256.) 


2. Cystosira Partschii Sternbg. sp. egy új magyarhoni lelethelye. 


E növényt részletesen leírtam :Harmadkori növények Felek vidékéről 
czímü értekezésemben," melyben mint hazai lelethelyeket a következőket sorol- 
hattam föl : Rybnik mellett a Skala mlin trachyttufájában, Erdőbénye trachyttufájá- 
ban, Szakadat és Thalheim mészpalájában és Radoboj valamint Felek márgapalá- 
jában. HEREPEY KÁRoLYy tanár úr szívességének köszöni a m. kir. Földtani intézet 
phytopaláontologiai gyűjteménye ama példányt, melyet Nagy-Enyedtől délre 
a Barompiacz nevű helyen szármát emeletbeli rétegekben gyűjtött. 


3. Diluviálkorú növények Almás környékéről." 


A m. Földtani intézet phytopaliontologiai gyűjteményének rendezése 
alkalmával akadtam két levéllenyomatra, melyek emlős állatok maradványaival 


z M. kir. Földtani int. évkönyve. VI. köt. 251. old. 
-: Előadatott az 1889. május 6-án tartott szakülésen. 
Földtani Közlöny. XIX. köt. 188 (275) 97 


418 STAUB MÓPICZ: 


együtt SEMSEY ÁNDOR úr szivessége folytán már régibb időben az intézet birto- 
kába jutottak. 

Almás Komárommegyében a Duna partján fekszik ; ezen helység valamint 
a Dunától beljebb fekvő Szt.-Miklós és Szomod, valamint délre Süttőtől a Duna 
mellett a lösz-területen fehér, vízszintes padokban lerakódott mészkő terrászai 
vannak, mely közelebbről megtekintve a Budapest mellett levő kis-czelli mésztu- 
fával azonosnak mutatkozik. Eme mésztufa közönségesen kristályos és csak 
egyes padokban erősen likacsos és szárak fonatától van áthatva ; de Süttő mellett 
a Haraszterdőben, melynek teteje 747 láb tengeri magassággal bír, oly egyforma 
szemű és réteges, hogy a délre nyiló bányákban jeles tulajdonságu fehér-márvány 
gyanánt dolgoztatik föl. E hatalmas mészpadok magassága meghaladja a 10—30 
métert is és a legfiatalabb diluvialis kor egyik hatalmas mészmocsárnak köszöni 
lételét. A vele egykorú kis-czelli mésztufa már eddig is igen érdekes emlősfauna 
maradványát szolgáltatta; az almási állatmaradványok még nincsenek tanulmá- 
nyozva; de a mi a két falevelet illeti, az egyik Acer Pseudoplatanus L.-hez ; 
a másik pedig Populus alba L. ama alakjához tartozik, melyet Populus Wierzbickii 
név alatt irtak le. Acer Pseudoplatanus-t már egy másik diluviálkorú lerako- 
dásból ismerjük ; ugvanis a Pásztó melletti negyedkorú tályagból? és így az almási 
levelek némileg öregbítik hazánk diluviális flórájára vonatkozó ismereteinket. 


4. A karniowice-i kristályos mész növényei." 


A m. kir. földtani intezet phytopaláontologiai gyűjteményének rendezése 
alkalmával egy kis collectióra akadtam, mely kettős tekintetben nevezetes, ugyanis 
először azért, mert magok a növények kristályos mészszé változtak át; nemcsak 
híven őrizték meg a kőzetben alakjokat, hanem a levelek meg szárak még nyomást 
sem szenvedtek a fossilificatió folyamata alatt. E növények nevezetes voltuknak 
daczára még a modern phytopaláontologiai kézikönyvekben sincsenek megemlítve 
és csak hosszabb kutatás után akadtam arra a munkára, mely azokat leírja és le- 
rajzolja ; pedig híres nevű paláontologus, SCHENK A. a szerzőjük és a munka czíme, 
melyben leírta : RoEmER F. Geologie von Öbersehlesien (1870). 

Krakó területén, nevezetesen Karniowice és Filipowice helységek környékén 
eme fehér vagy világos szürke finom szemcsés kristályos mészkő 6—20 lábnyi 
vastag padokat képez a porphyrtufák és conglomeratok közt. Korát illetőleg RoEMER 
azt Puscn, L. HolENEGGER és C. Farraux ellenében a HRothlegend-hez számítja. 
E mellett szól már az, hogy Karniowice, továbbá Kwaczala mellett az egész réteg- 
összletnek fedőjét fehér márgás rothdolomit képezi ; a guarzporphyrok és a mela- 
phyrok továbbá minden tekintetben hasonlítanak azokhoz, melyek más vidékeken, 
nevezetesen Alsó-Sziléziában és Csehországban a Rothliegend-nek vannak aláren- 
delve. A porphyrok akkor törtek ki, midőn a köszénhegység már fölemelve lett, 
de mielőtt a trias rétegei lerakodtak volna. Az eruptiv kőzetek pusztulása folytán 
keletkezett porphyrtufák is utalnak a Rothliegendre, mert hasonló porphyrtufák 


! K. PerERs, Jahrb. d. k. k. geol. Reichsanst. Bd. X. S. 512. 
? Földtani-Közlöny, II. köt. 1873. 235. old. 
5 Plőadatott az 1889. május 8-án tartott szakűlésben. 


(276) 


PHYTOPALÁONTOLOGIAI KÖZLEMÉNYEK. 419 


és porphyrbrecciák másutt is, hol porphyrok és melaphyrok vannak, előfordulnak 
ezeknek környezetében a Rothliegend conglomerataiban és homokköveiben közbe- 
rakva ; végre a növények is utalnak e felfogásra. Találtattak ugyanis : 

Neuropteris sp. cf. N. elegans Beer., mely utóbbi a tarka homokkőből isme- 
retes, de a karniowice-i példány vele még sem azonosítható ; 

Taemopteris Roemeri Schenk in litt. több szárnytöredéke. A legnagyobbat 
lerajzolta RoEMmER a IX. tábla 1. ábrájában és a mi birtokunkban levő példány 
annyira hasonlít ehhez, mintha a miénk az eredeti volna ; 

Pecopteris sp., de generikus meghatározása nem biztos ; 

Sphenophyllum sp., melynek meghatározása nem egészen biztos, de a körül- 
belűl 10 levélből álló örv egészen hasonlít a carbonkor typikus fajaihoz ; 

Annularia sp., mely szintén egészen megegyezik a carbonkor typikus 
fajaival ; 

egy comífera, toboza ; 

végre részben ujjnyi vastag növényszárak, melyek közül némelyik haránt- 
csikolást mutat és 

egész hosszuk mentén barázdával bíró szárak. 

Ezekhez csatlakoznak a mi gyűjteményünkből még egy calamites maradvá- 
nyai. Ezek már laposra nyomott szártöredékek, melyek a calamitokat jellemző 
rovatokat mutatják és melyeknek szélessége meghaladja majdnem az 1 mm-ét. 

Internodiumok valószinűleg a szártöredékek rövidsége miatt nem mutat- 
koznak és nem találni különbséget, mely a mi maradványunkat attól a calamites- 
töredéktől elkülönítené, melyet HRoEMmER F. idézett munkájának 92. oldalán 
a sziléziai termő köszénből említ és a Zeitschrift d. deutsch. geol. Gesellschaft 
XV. kötetében az 595. oldalon leír és ugyanott a XVI. tábla 11. képében bemutat. 


A FÚRÓ-TECHNIKUSOK BUDAPESTEN 1889-IK ÉV JUNIUS 9-IKÉTŐL 
IIIKÉIG TARTOTT 4-IK GYŰLÉSE." 


Kivonatosan összeállítva a xeChemiker und Techniker Zeitungs-ban közölt jegyző- 
könyvek után. 


A fúró-technikusok nemzetközi vándorgyűlésöket ez idén Zsigmondy Béla 


: A mennyire örülünk, hogy Közlönyünkben e nemzetközi összejövetel érde- 
kes eredményeit kivonatosan bár, de mégis ismertethetjük; úgy viszont igen sajnál- 
juk, hogy az elnökség a fúró-technikusok érdekeihez oly közel álló két testületet, mint 
a m. kir. földtani intézetet és magyarhoni földtani társulatot, meg nem hívott és egé- 
szen mellőzött." Biztosan tudjuk, hogy e két testület több tagja igen érdeklődött 
volna a fúró-technikusok ülései iránt. Csodálatos módon megfelejtkezett az elnökség 
a m. kir. földtani intézet szakgyüjteményeinek bemutatásáról is; pedig épen az igen 
tisztelt elnök úr jól tudja, hogy a magyarországi fúrások geologiai eredményeinek, 
illetve anyagának lehető tanulságos összegyüjtését és kiállítását a fenti intézet melegen 
felkarolta és részben már keresztül is vitte. 

"k A Földtani Közlöny szerkesztősége mint szerkesztőség kapott ugyan levelező 


lapon meghivót, de oly időben, midőn a szerkesztőség titkári minőségében már 
nem figyelmeztethette a társulati tagokat a gyűlés érdekes voltára. — Szerk, 


(277) 277 


; 


420 A FURÓ-TECHNIKUSOK 


mérnök elnöklete alatt Budapesten tartották. A gyűléseknek reánk nézve érdeke- 
sebb mozzanatairól, röviden a következőket közöljük. 

A megnyitó ülésen az elnök üdvözlő szavai után NórH Gyura megemlékezik 
társulatunk volt alelnökéről Zsigcmoxpy Virnmosról is, mint a fúró-technikusok 
nagymesteréről. 

Ezután ZsriGmoxpy Géza mérnök felolvassa DExHARDT mecklenburgi mérnök 
értekezését cA JessEvrrza: (Mecklenburg) II. mélyfúrásokról." E fúrás a combi- 
nált fúrási rendszer alkalmazásával a kálisó nyerésének érdekében 451.5 m. mély- 
ségre hajtatott. Az előadáshoz az átfúrt rétegek sorrendjének és vastagságának 
összeállítása van mellékelve, a miből kitünik, hogy a kálisó a 360.7-ik méternél 
lép felés414.5m.-ig tart. Alatta, úgy mint felette, anhydrites közönséges kősó van. 

Norm Gyura: A magyarországi petroleumkutatásokról, úgy is mint a fúró 
vállalatok munkásságának új teréről szól. 

Norn bevezető szavai után, a melyekben a petroleumra való mélyfúrásoknak 
ügyét, illetőleg támogatását a magyar kormány figyelmébe ajánlja; a petroleum 
magyarországi előfordúlásának ismertetésére tér át. 

Előadó azt állítja, hogy Magyarországban az a terület, a melyen a petroleum- 
nyomok kimutathatók, jóval nagyobb mint a szomszédos Galicziában. Észak- 
Magyarországban a petroleumos terület Árva megyétől, Mármaroson át egészen a 
Kivályhágón túli megyékbe húzódik, a mig dél felé a Horvát-Szlavon tartományok- 
ban található. A kutatásra alkalmas petroleumterület a magyar földön majdnem 
1000 [C] mértföld: míg Galicziában csak valami 300 ( ] mértföld. Norm szerint a 
petroleumkutatásra legalkalmasabb helyek Sáros, Zemplén, Ung, Mármaros és 
Háromszék megyében vannak. Sáros megyében Komárnik ; Ung megyében Luch ; 
Mármarosban Konyha és Saczal ; Közép-Szolnok megyében Zsibó ; Háromszékben 
Sósmező azon hely, a hol a petroleumra való mélyfúrás ajánlatos ; miután e helye- 
ken ugyan olyan, olajnyomokat tartalmazó eoczénkorú Kárpát-homokkövek lépnek 
fel, mint a minők a, szomszédos Galicziában, a legjobb petroleumtermő helyeken. 

Előadó az eddigi fúrások eredménytelenségét abban keresi, hogy a keresztül- 
vitelnél a petroleumos kőzetrétegek csapásának irányát nem vették kellőleg tekin- 
tetbe. 

Foglalkozik a recski (Hont m.) petroleum előfordúlással és e helyütt azt 
ajánlja, hogy miután az eddigi 212 m. mély akna eredményre nem vezethetett, az 
állam segélyezésével legalább három helyütt 300—500 m. mélyfúrások hajtassanak. 

Komárnik csak 8 km. távolságra van a galicziai Ropiankától, a hol már 
20 év óta virágzó kőolaj-bányászat van. 

A kőolajos rétegek csapásának irányában sok helyütt találunk figyelemre 
méltó petroleumnyomokat, úgyszintén ugyanazon eoczénkorú homokkövekkel, 
veres agyagokkal és krétakőzetekkel van itten mindenütt dolgunk, a melyek a 
galicziai viszonyok között a petroleum rendes kisérői. Komárnik külömben a gali- 
cziai petroleum főbányászati helytől Wietrzno-tól 21 km. távolságra van. 

A saczalt (Mármaros) mélyfúrás keresztülvitelét, Norm szerint, az eddig 
elért eredmények mellett, még a geologiai viszonyok is megokolják. 

Végül kéri a gyűlés tagjait, hogy has$Sanak oda, miszerint a petroleumra 
való mélyfúrások (úgy a mint az Poroszországban és Galicziában tényleg van) az 
állam által 18 kellőleg segélyeztessenek. 

(278) 


IV-IK GYÜLÉSE. 421 


Favck mérnök Norm előadására megjegyzi, hogy bár Magyarországban a, 
petroleum-előfordúlás tisztázására igen kevés mélyfúrással rendelkezünk, mégis 
sok más körülményből nagyobb kőolaj-mennyiségek jelenlétére lehet következtetni. 

ZsiGmonpy Béra megjegyzi, hogy miért voltak a körösmezői és a zilahi 
fúrások olyan eredménytelenek, hogy a vállalkozó társulatok feloszlottak ? Norm 
azt a következőkben iparkodik megmagyarázni. A körösmezőti kőolaj-előfordúlás 
felett a szakemberek nézetei eltérők. Ő azt hiszi, hogy a szép olaj legnagyobb 
része olyan kőzetekben fordúl elő, a melyek a szomszédos Galicziában igen 
meddők. Ezek felső eoczén palák és homokkövek, a melyek a menilit-palák- 
kal egyenértéküek vagy talán ennél még magasabb szintájból valók. A menilit- 
palák szemcsés, néha kőolaj által igen átjárt homokköveket zárnak magokba, a 
melyekben nagyfokú petroleumot találunk. Körösmezőn eleintén csak 50—60 m. 
mélységig fúrtak. A 24 órai olajnyerés 2--3 barrel! volt, a mely vizzel vegyest 
emeltetett ki. Későbben Stavenow dolgozott itten, még pedig minden terv nélkül 
s nagyobb mélységre ő sem hatolt le. 

Igy állanak a dolgok Háromszék megyében Sosmezőn is, a hol typusos 
Ropianka-rétegek vannak és az olaj-előfordúlás nyomai is igen biztatók ; de a hol 
a munka szintén nem végeztetett be." 

Bihar megyében Dernán és környékén hatalmas aszfalt-telep van. Itt (neve- 
zetesen Felső-Dernán) miután az aszfaltos homokban sok petroleum mutatható 
ki, bold. ZsrGxmowxpy Vinmos mélyfúrást ajánlott. A munkához hozzá is fogtak, de 
azt, sajnos 60 m. mélységben már abba 4. ryták. 

A zsibői paraffinos és petroleumos homokkő nagy kiterjedésű. A homok- 
kövek NorH visszaemlékezése szerint valaminő hosszasan elnyúló hegyvonulat felé 
dülnek. Fúrni a hegy tövében kezdtek s így nem érinthették a petroleumos réte- 
geket, hanem azoknak a fekvőjén hatoltak át. A magaslaton, vagy a hegyoldalban 
indítandó fúrások azonban, az ottani tárna által feltárt rétegekből következtetve, 
elég nagy mennyiségű olajra vezetnének. Külömben a vállalat mostani állapotát 
nem ismer. 

A luci (Ung m.) kőolaj 41 fokú és sok paraffint tartalmaz. Itt az olajat 
csekély mélységből merítették, a hová a víz is szabadon hatolt be. Amerikaiak 
100 m. mélységre fúrtak, de miután e mélységből nem nyertek felszökő petroleum- 
forrást, az egész vállalatot abba hagyták. 

Fauck mérnök szintén azt hiszi, hogy úgy Körösmezőn mint Sósmezőn rosz 
helyen kezdték meg a fúrásokat. ; 

Norm előadásához dr. Böhm, 1887—1888-ig a esibői? (Szilágy m.) Puskás 
és Nottbeck-féle paraffin- és petroleum-gyár technikai igazgatója; még a követ- 
kezőket füzi. 


: 1 barrel — 119 liter; 

2? NorH az eredménytelen munka okát szabatosan nem magyarázta meg, de 
úgy látszik, ez főként a szakszerű vezetés hiányában és a sekély fúrásokban kere- 
sendő. ú 

5 A nyers anyaggal KALECSINSZKY SÁNDOR állami vegyész is foglalkozott. Vizs- 
gálatainak eredménye a vsMagyar kir. Földtani Intézet 1885 és 1887-ik évi jelentései- 
ben van közölve. Kalecsinszkynél a lelőhely Szamosudvarhely. 

(279) 


4292 A FURÓ-TECHNIKUSOK 


A zsibói nyersanyag bitumenes, igen agyagos barna homokkő. A tulajdono- 
sok voltaképen csak petroleumnyerés végett kezdték meg a vállalatot, a miért 
5 vagy 6 helyen 150—250 m. mélységre fúrtak le ; de igen gyér olajnyomoknál és 
erős gázkiömlésnél egyéb nem mutatkozott. E fúrások (ellentétben az amerikai 
és galicziai tapasztalatokkal) mind a völgy fenekén mélyesztettek ; annak daczára, 
hogy a magaslat oldalán 40—-50 m. mélységre hajtott aknákban az olajnyomok 
bőven mutatkoztak. Egyes ilyen aknákból hetenként 2—3 barrel nyers olajat 
nyertek. Ezen aknák mélyesztésénél akadtak a fenti bitumenes homokkőre, a 
mikor a petroleumnyerés reményét feladva, az új termény feldolgozásához fogtak. 
A csekély dűlésű, bitumenes homokkőrétegekből öt, 172 m. vastagságú van fel- 
tárva. A fejtés tárnák segélyével történt. 

A tárnák előrehajtásánál többé-kevésbé széles hasadékok és repedések 
üttettek meg, a melyekből paraffinos petroleum bugyogott ki. A nyers petroleum 
szine ráeső fényben sötét zöld, áteső fényben sötétbarna s így egészen eltérő a 
szurokfekete és keményebb bitumentől, a mely a homokkőben pehely- és pikkely- 
szerűen egyenletesen van elosztva. A homokkő 3—5",0 bitument tartalmazott ; a 
tiszta bitumen 42—459 C-nál olvadt meg. 

A gyárban a homokkő métermázsája 10—12 krajczárba került. 

A nyersanyagból kapott külömböző termékek százalékos mennyisége átlag- 
ban a következő volt. Benzin 89/, égőolaj 33", nehéz olajok 30"/5, kemény paraffin 
12"/0, lágy paraffin 4, koksz 9"/0, összesen 96" o. 

Az eszmecsere nyomán ZsiGmoxpY elnök Norn-tól azt kérdezi, hogy mit ért 
ő a pannoniai rétegek alatt. I 

Norm a pannoniai rétegek alatt igen fiatal neogen-korú képződményeket 
ért, a melyek homokokból, márgákból és agyagokból állanak és Magyarország 
közép és déli részében nagy mennyiségben fordúlnak elő. A Horvát-Szlavon 
tartományokban, a Mura szigetén e rétegekken petroleumnyomok találhatók, söt 
Moslawina mellett és más helyeken is a raffineria tárgyát is képezték. 

ZsiGMonpYy BéÉra említi, hogy ő Szabadkán €00 m. mélységre fúrt és folyto- 
nosan homok és tályag rétegekben dolgozott a nélkül, hogy petroleumnyomokra 
akadt volna; a mire Norm megjegyzi, hogy e mélységben a pannoniai rétegek 
fekvőjét, a melyben a petroleum tulajdonképen elő szokott fordúlni, még nem 
érték el. 

PauL Srerv mérnök értekezéséből a következőket adjuk. Az 1888-ik évben 
a bilinmi (Csehország) savanyúvíz bővebb nyerése végett STEINER prágai tanár tervei 
nyomán a régi fúrás alatt új mélyfúráshoz fogtak. E gőzgéppel való fúrás azért is 
igen érdekes ; mert a 12-ik m.-től kezdve eleintén laza, később kemény (ép) gneisz- 
ban hajtatott végre. 

A savanyúvízre a 65-ik m. mélységben akadtak. Került pedig 2 kg. kifurt 
gneisz átlagban: 3.97 kgrm vizbe, 1.22 kgrm barnaszénbe és 1.88 percz fúrási, 
felszerelési stb. időbe. 

Junius 10-ikén volt a második gyűlés, a melyen Favuck mérnök, sa földfúro- 
ról és különösen a. bányászati s más közgazdasági czéloknál való alkalmazásának 
fontosságáról, értekezett. 

Előadásában különösen kiemeli, hogy ha a fúró-technikus a fúrót helyesen, 
azaz olcsón és czélszerűen akarja alkalmazni; először is az illető kőzeteket kell 

(280) 


IV-IK GYÜLÉSE. 423 


alaposam tekintetbe venmi. Foglalkozik még a galicziai petroleum-bányászatnak 
jövőjével. 

Ezután Noan W. bányamérnök tanulmánya olvastatott fel a robbantási kisér- 
letekról. Értekezéséhez Norm megjegyezte, hogy Noan, a ki bányamérnök, a geolo- 
giai következtetésekre kevés gondot fordított. 

Az előadások sorát bezárta ZsiGmoxpY BÉLA a földfúrásoknál tett egyes észle- 
teinek elmondásával. 

Győr mellett a Rába áthidalásánál az alapozó munkáknál tapasztalta, hogy 
itt a kavics alatt homokréteg és ezalatt tályag következett. A kavics és homok- 
réteg együttvéve csak 5—6 m. vastagsággal birt, mégis alig sikerült nehány eczölöpöt 
a tályagba mélyeszteni; minthogy azok az agyagosabb homok-betelepülésekről, 
mintegy hatalmas gummilemezről visszapattantak s az erősebb ütések alatt szét- 
forgácsolódtak; de a tályagba még sem hatoltak. A magyar államvasutak épít- 
kezési hivatala az ilyen alapozást nem tartván elég biztosnak, felszólította ZsIG- 
MONDY BÉtÁá-t, hogy a 80—100 cm. távolságra levő közönségesen levert czölöpök 
közé még egyet-egyet fúrás segélyével legalább 50 cm.-nyire a tályagba mélyesz- 
szen le. ZsiGmonpy ilyképen 3 hónap alatt 68 czölöpöt fúrt be, még pedig 1—1.5 
m. mélységre a tályagba. 

A másik igen érdekes eset a következő : ZsrGmonxpy a magyar államvasutak 
szegedi pályaudvarán fúrt kútat, a melynek az a czélja, hogy a gőzmozdonyok 
szükségelte vízet ; a mely eddig több kilometernyi távolságban a Tisza folyóból 
szivattyúztatott ide, helyben szolgálja. Az első csősorozat 170 m. mélységre ; mint 
a magyar alföldön rendesen, váltakozó homok- és tályagrétegeket tört át. A máso- 
dik csövezéssel, a mely már 492 m. mélységre hatolt, igen finomszemű homok 
furatott meg. E finom szemű homok a legveszedelmesebb lebegő homoknak 
bizonyúlt. 

Az utolsó napokban a csövezésben egyre emelkedett a víz 8 végre a térszint 
felett 2 m. magosan elkezdett kifolyni, mindig több és több homokot hozván 
magával. Ezentúl a csöveket sem lehetett mélyeszteni. 

A szabadon kifolyó vízmennyiség kezdetben 24 óránként 100—200 köb- 
méter volt. Három nap alatt azonban 24. óránként 3.500 köbméterre emelkedett 
és ezen időközben körülbelül 100 köbméter homokot hozott a, felszínre. Miután a 
kitódúló víz a pályaudvart már részben elöntötte, kénytelen volt ZsIGMoNDY a 
kifolyást még 3 csővel emelni úgy, hogy ezután a víz kifolyása a térszint felett 
7.70 m.-re emelkedett. 

Ennek daczára naponkint mégis 2.400 köbméter víz szökött ki és a felszínre 
ragadott homok mennyisége is alig csökkent. Miután ZsiGmoxpv-nak a pályaudvar 
közelében sem folyó- vagy patakmeder, sem pedig valaminő nagyobb és mélyeb- 
ben fekvő parlagon heverő terület nem állott rendelkezésére, a melynek segélyé- 
vel a vizet elvezethette, vagy huzamosabb időre felfoghatta volna ; miután továbbá 
a nagymérvű homokkiömlést, a mely a szomszédos épületek sülyedését idézhette 
volna elő, igen aggályosnak tartotta: kénytelen volt a felszökő vízmennyiség 
apasztása végett a fúrási csatornába kavicsot töltetni. Ezen eljárás jónak bizonyúlt, 
mert utána a vízkitódúlás csökkent, a homokkiömlés egészen megszünt és így a 
víz 18 tisztább lett. 

Az első napok bajaival való küzdelem Zsrcmowxpy embereit megakadályozá 

(281) 


494 IRODALOM. 


abban, hogy a két csősorozat közötti rést gondosan elzárják s ennek a következ- 
ménye az volt, hogy a csőköz is teljesen megtelt a lebegő homokkal. 

ZSIGMONDY BÉLA a kút jövőjét a lebegő homok felső részében — a mely 
50—60 m. vastag és a mely a mélységben nagyobb szemű lesz — nem tartván elég 
biztosnak, a fúrás mélyítését és lehetőleg a második vagy belső csősorozat sülyesz- 
tését határozta el. E mélyesztés keresztülvitele előtt szükséges volt a két csősorozat 
közét a betelepült homoktól megszabadítani. Ezen egyszerűnek látszó munka, a 
közöltek szerint ZsrGmoxpy mérnöknek igen sok dolgot adott, de eredményre eddig 
nem vezetett s valószinüleg kénytelen lesz a kisérletekkel felhagyni és új fúrás- 
hoz fogni. 

Ezzel az előadások sorozata s maga a vándorgyűlés is véget ért. 

A jövő 1890-ik évben Prágában lesz az összejövetel és elnöknek STEINEK 
ottani tanárt választották meg. 

Egyszersmind azt is elhatározták, hogy ezentúl a gyűlésekre külön meg- 
hivót nem küldenek, hanem azt az cAllg. Öster. Chemiker und Techniker- Zeitung, 
czímü szaklapban fogják közölni. 


IRODALOM. 


(37) Dr. SzaBó Józser : A budapesti egyetem ásványtani intézetének százados 
története és Jelen állapota. (Természettudományi Közlöny 1888. évi Pót- 
füzeteiből. Budapest, 1888. 1—2. füzet. 32 old. I fénynyomattal a szó- 
vegben.) 


Száz éves vajudás után főiskolai intézeteink valahára bold. TREFORT ÁGOSTON 
miniszterünk erélyének köszönhetik, hogy a tudomány modern színvonalán álló 
berendezést nyertek. Igen jól tudjuk, hogy a fényes paloták még nem tanuskodnak 
a bennök uralgó tudományos szellemről; de azt is tudjuk, hogy az eddigi roska- 
dozó és szűk helyiségekben lelkes, első rangú tanárok működtek, de kihatással 
alig lehettek, mert a tanulni vágyó ifjúságnak sem helyet, sem eszközöt nem ad- 
hattak; de még a gyűjtemények sem voltak olyan állapotban, mely hozzáférhe- 
tökké, tanulásra és kutatásra indítókká tette volna. A hatvanas évek egyetemi 
tanulója írigy szemmel nézi a jelenlegi nemzedék kényelmét és kedvet kap, a ta- 
nulást újból megkezdeni. Dr. SzaBó Józser tanár az első, ki intézetét mintaszerűen 
berendezvén, a bevégzett munkát a nagy közönségnek is bemutatta. Előadása, 
melyet a fent megnevezett czím alatt tartott, valóban lekötötte a közönség figyel- 
mét ; de a kedves olvasmány, melyet az értekezés nyújt, culturhistoriai tekintetben 
is nagy becscsel bír. A szerző százéves történetét adja az egyetem ásványtani gyűj- 
teményének, mely fényes kezdet után a végveszélynek ment feléje; de épen az 
értekezés írójának szorgalma és ügyszeretete folytán ma olyan állapotba jutott, 
mint a minővel kevés külföldi főiskola gyűjteménye dicsekedhetik. SzABó az egye- 
tem ásványtani gyűjteményének fejlődésében négy korszakot különböztet meg. 
Az [-ső korszak (1750—1811 a gyűjtemények gyarapodása) akkor vette kezdetét, 
mikor a még Nagyszombaton székelő egyetemre a gráczi születésű jezsuita tanár 

(252) 


IRODALOM. 425 


PitLER Márxás neveztetett ki elsőnek az ásványtani tanszékre. PILLER maga a ter- 
mészet három, de különösen az ásványok országából nagy gyűjteménynyel bírt és 
ezt magával hozta Nagyszombatra ; onnan pedig 1780-ban, mely évben az egyetem 
Budára helyeztetett át, ide; végre Mária Terézia halála után 1785-ben II. József 
rendelete folytán Pestre; de már 1781-ben elrendelte a szervező császár, hogy 
Mária Anna főherczegasszony, raz ő legkedvesebb nővérének ásványgyűjteménye 
az egyetem számára 25,000 forintért megvétessék. 

Pestre kerülvén az egyetem, egyszersmind ama végzetes intézkedés is tör- 
tént, hogy az ásványtani tanszék az orvosi karral hozatott kapcsolatba és eme az 
ásványtanra, mint tudományra nézve szomorú viszony 1850-ig tartotta fön magát. 

Hogy a Marianna-gyűjtemény a legbecsesebbek egyike, akkor talán verseny- 
társa sem volt, arról tanuskodik már a tulajdonosnő magas társadalmi állása és 
v. BoRw neve, ki a főherczegasszony e tudományban való tanítója volt. 

PirLER későbben, 1792-ben Gráczban az egyetem szép gyűjteményéről gon- 
dos és szakavatott katalogust is szerkesztett. 

PinrFrRk halála után dr. ScHöNBAvER Józser (1792—1807) prágai tanár lett 
annak utóda; de midőn tanszékét elfoglalta, azt kellett neki tapasztalnia, hogy 
PrtLER örökösei elhunyt rokonuk gyűjteményét zár alá vették és hogy a Marianna- 
gyűjtemény eredeti 13 folio kötetnyi katalogusa, mely a gyűjteménynyel együtt 
Budára jött — elveszett! Sok huzavona után végre megvétetett a PILLER-féle 
gyűjtemény is 1800-ban 20,000 forintért és az egyetemi tanács, nem tudván az 
időközben történteket, örömében hivatalosan kijelentette: shogy ha a két gyűj- 
temény egyesíttetik, akkor a pesti egyetem ásványtani gyűjteményének párja nem 
lesz Hurópa semmi más egyetemén", és abban igaza volt az egyetemi tanácsnak, 
mert midőn SCHÖNBAUER halála után a pécsi születésű dr. ScHUsSTER JÓZSEF nevez- 
tetett ki, ki rövid két évi tanároskodás alatt az átvett gyűjteményt rendezte és 
katalogizálta, kitünt, hogy akkor 1811-ben a gyűjtemény a következő tételekből 
állott : 


Marianna-gyűjtemény ásványai  .. ... ... 7341 
ÚGsiszolt kövövüs geslgyesérez aeteztüteség hsz 2639 

9,980 
Eiller-gyűjtearmányrágyányaimozi oldat Eg e zkt 11,540 
Alexandra Paulovna gyűjteménye? 0 2 818 
Bányahivatalok küldeménye 0. 0. 0. 0. .- 3,229 
Egyéb módon tett szerzések need, dahátbajnáteet zta 672 


Összesen 26,239 példány. 


E fényes állapot után nemsokára bekövetkezett a I[-ik korszak (1812—1849), 
melyet SzaBó találóan a gyűjtemények elhanyagolása korszakának nevez. 

SCHUSTER európai színvonalon álló tudós volt, de daczára annak, hogy egé- 
szen helyesen jelölte ki az útat, melyet követve a pesti egyetem gyűjteménye fej- 


7 ALEXANDRA PAULOVNA, Pál orosz czár leánya és József nádor első neje volt. 
Halála után férje az egyetemnek ajándékozta neje 818 példányból álló ásványgyűjte- 
ményét, mely legkinkább oroszországi és jelesül urali ásványokat foglalt magában. 

(283) 975 


426 IRODALOM, 


lesztendő volna, utóda: dr. REISINGER Jáwos, ki több mint 40 évig volt a gyűjte- 
mény mellett, ennek érdekében semmit sem tett. A gyűjtemény eldugva, rende- 
zetlenül, gondozás nélkül maradt ; sőt 1848-ban, midőn az orvosi kar fölállítván 
a kórodákat, helyet igényelt, az ásványgyűjtemény a nemzeti muzeumba szállít- 
tatott át. E szomorú korszakból csak egy fényes tényt tudunk fölemlíteni, melyet 
SzABÓ saját szavaival idézzük a következőkben : sAz ország egy eldugott helyén, 
a hol esetleg a bányászat szokott tanyát ütni, a Bihar zord hegységében volt egy 
királyi bányamérnök Rézbányán, neve SZÁJBÉLY ISTVÁN Ápám Rupotrr, ki az ottani 
ásványokat gyűjtötte, rendezte, cserébe külföldre küldötte és így nagyobb számú 
példányok birtokába jutott. Megfogamzott benne az eszme, ezekből a hazai inté- 
zetek számára általános gyűjteményeket állítani össze és 1831-ben a Helytartó- 
tanácshoz kérvényt adott be. A nemes lélek sugallta meggyőződést, hogy jó szol- 
gálatot tesz, egészen szerényen fejezi ki s ő egészen egyenlő 5 gyűjteményt ajánl 
fel, melyet a Helytartótanács bölcs belátására bíz, hogy hová fordítsa, csak egyet 
kér Nagyváradnak, minthogy fiai ott tanulnak. A Helytartótanács ékes szavakkal 
méltányolva a fenkölt gondolkozást, egy gyűjteményt (E jegyű) az egyetemi ás- 
ványtani intézetnek juttatott. EH gyűjtemény volt az első szerzemény a meddőség 
ezen korszakában, mely a phlogiston békóját lerázva, modern értelemben felhasz- 
nálhatóvá vált a következő korszakban. A példányok száma 431, melyeket PETERS 
és én is valóságos oáz gyanánt üdvözöltünk a gyűjtemény modern rendezési mun- 
kájában. SzássÉny helyzetében hány ember volt! És mégis intézetünk százados 
történetében a szakismeret és nemes lélek ilyetén találkozásának egyedűli példá- 
nyaképen ragyog SzáJBÉLY tette.) 

REISINGER távoztával kezdetét vette a III. korszak (1850—1885), a gyűjte- 
mények újjdalakításának korszaka. 1850-ben Dr. Szasó Józser neveztetett ki he- 
lyettes tanárnak. Első lépése oda irányúlt, hogy a gyűjtemények visszakerűljenek 
az egyetemre, mert saz egyetemen az ásványtan önálló tudomány, nem pedig 
repetitorium az orvosi meg a gyógyszerészeti rigorózumokras. Az ásványtani tan- 
szék csakugyan ismét áttétetett a bölcsészeti karhoz és a gyűjtemények csakugyan 
visszakerültek a régi épületbe ;-de sem katalogus, sem egyéb följegyzés nem segítette 
elő az átvételt. SzaBónak annyit kellett átvennie, mint a mennyit adtak neki; e 
mellett a csomagolás és szállítás i5 oly hanyagúl történt, hogy az ásványpéldányok 
etikettái rakásra hulltak; szóval a gyűjtemény oly állapotba jutott, mely a tudo- 
mány félszázados haladásához mérten majdnem hasznavehetetlenné tette és a 
gyűjteménynek ezen ujjáalakítását épen SzaBó kezdeményezte. Magán az egye- 
temen 2 szerény fali szekrényben 60 példányt talált, ez volt ama gyűjtemény, 
mely az oktatási igényeket kielégíteni hivatva volt; a gyűjteményt csakhamar 
HaxviIsGER, a bécsi cs. k. földtani intezet igazgatójának szívessége folytán és 
1851-ben Londonban, az akkori világkiállításon mint szakképviselő működvén 
csere útján százakkal növelte. 

1854-ben átköltözködött a gyűjtemény a központi egyetem északi részébe 
ennek első emeletére, de a berendezési és rendezési munka megint félbeszakadt. 
Bekövetkezett az egyetem németesítő korszaka. SzaABó elmozdíttatott és kinevez- 
tetett a budai főreáliskolához rendes tanárnak; az egyetemi tanszéket pedig 
1855-ben Dr. Peregs KáRony foglalta el. Szasó maga kegyelettel emlékezik meg 
utódáról aki az új helyiséget berendezte és ernyedeilen szorgalommal, különös 

(284) 


IRODALOM. 497 


előszeretettel, kiváló szakképzettséggel oda vitte a dolgot, hogy a régi gyűjtemény 
példányai közül is sokat feltámasztott, de meg FaAUusER ANraL jeles ásványgyűjtőtől 
(1857) egy nagy gonddal összeállított rendszeres gyűjteményt megvett, melyben 
3124 szám volt. Ára 3500 frt. — Öt évi példás működése után az egyetem magya- 
rosításának rendszere hajnallotts és vele együtt Szazó JózseEr megint visszakerült 
tanszékére az 18672. tanévben. 

PErExRs utódának a következő gyűjteményeket adta át : 


Rendszeres gyűjtemény üveg alatt .. .. ... 3048 példány 
ENtozMök-Gyüjt ont éTy e " 98s Ete tette SEENRRRÉ 3029 , 
Nagy példányok kitett reg to kélás 6) SZA RÁ ÜLŐ , 


RSSZARSTÓBISB gyűjtemény NBELSTÉ a a p( ésV 624. , 


7497 példány. 

Ha e számból csak a FavsER-gyűjtemény 3124 példányát levonjuk, marad 
4373 példány vagyis 21,866 példánynyal kevesebb, mint a mennyit SCHUSTER 
1811-ben kimutatott ! 

SzaBó tanárral veszi a szó teljes értelmében a IV-ik korszak kezdetét; de ő 
ezt 1886-ra teszi át, mint mely évben az ásványtani intézet új helyiségében he- 
lyezkedett el. A jelenlegi állapotot referatummban vázolni, lehetetlenség és őszintén 
ajánljuk az eredeti közlemény olvasását; ez okból itt csak egy-nehány adat köz- 
lésére akarunk szorítkozni. 

4 Az ásványtani intézet az egyetem természettudományi épületének földszint- 
jét és a félemeletének egy részét foglalja el és elektromos mikroszkóp és még 11 kézi 
mikroszkóp birtokában is van; ezenkívül minden modern segédeszközzel van 
fölszerelve és itt különösen a kristallographiai osztály, mely Dr. SCHMIDT SÁNDOR 
magántanár gondozására van bízva, kiemelendő, mely berendezés és fölszerelés 
tekintetében párját keresheti. Hálával emlékezik meg itt SzaBó. tanár SEMSEY 
AwpoR mücenásunkról, ki ott, hol a miniszterium nem segíthet, saját erszényét 
állítja a tudomány rendelkezésére. Az értekezéshez mellékelt phototypia bemutatja 
a muzeum egyik termét, mely kép a berendezés czélszerűségére és csinosságára 
enged következtetni. 

SzaBó a bejegyzett ásványok számát fölvitte 32,000-re; Peregs belépése 
alkalmával az ásványfajok száma 382 volt, jelenleg 583 ; a petrographiai muzeum- 
ban 10,000 példány van letéve. Fölötte érdekes a meteoritgyűjtemény, melyben 
137 példány van; köztük egy-két unicum; ilyen a mexicoi meteorvas a benne 
képződött okts:ederrel és az árvai meteorvas, melyben mandula-nagyságú gráfit 
van kiválva ; továbbá a magyarhoni ásványunicumok égész sorozata ; sőt az idegen 
földrészek is szolgáltatták speciálitásaikat ; ilyenek a Spodumen és elváltozásainak 
teljes sorozata, a Hanksit és Glauberit kristályok, Timur sírkövéről származó 
nephrit ; az ásványok olvadásának, valamint a földpátok meghatározásának mód- 
szeréhez, melyet SzaBó tanár vezetett be a tudományba, a nagy gonddal és fárad- 
sággal gyűjtött anyag teljes sorozata szintén az intézetben van elhelyezve. 

A mineralogiai muzeum főrészét a rendszeres 6500 példányból álló és Dana, 
rendszere szerint fölállított ásványgyűjtemény képezi; ugyanott van a termino- 
logiai gyűjtemény is, melyeknek alapját Pereks vetette meg és mely jelenleg vagy 
1440 példányból áll; a mineralogiai muzeum harmadik gyűjteménye az ablakok 

(285) 973 


428 IRODALOM. 


között álló pyramisos szekrényekben van. Ezek az ásványrendszereket tüntetik 
föl kor és elv szerint. 

A petrographiai muzeum a rendszeres kózetgyűjtemény a földgömb minden 
részéből való példányokból van összeállítva : de igazi ékét képezik Magyarország 
tracbytvidékeinek kőzetei, melyhez Magyarországon kívüli vidékek vulkanikus 
kőzeteinek gyűjteményei csatlakoznak; nagyobbára olyan vidékekről, melyeket 
SzaBó tanár maga járt be ; ezek : Szerbia, Görögország, az Euganei trachythegyek, 
Algeria, Francziaország. A Kaukázus vidékéről Dr. SCHAFARZIK FEREwxcz hozott 
kőzeteket ; a petrographiai muzeum közepén a chronologiai stratigraphiára vonat- 
kozó gyűjtemény van fölállítva és tartalmaz e terem még sok érdekes eredeti tár- 
gyat, melyet Szasó tanár a földgömb minden szaktudósával való szoros érintke- 
zésnek köszönhet. 


7— , 


(38). C. v. CAMERLANDER: Der am 5. und 6. Februar d. J. in. Ostschlesten 
und Nordwestungarn mit Schnee niedergefallene gelbe Staub. (Verhdlgn. 
d. k. k. geol. Reichsanst. Wien, 1888. S. 95—96 ; Jahrbuch der k. k. geol. 
Reichsanst. Wien, 1888. Bd. XXXVIII. S. 281—310). 

TEsSCHLER GyöRkGY : Vulkáni hamuhullás Trencsénmegyében. (Természettu- 
dományi Közlöny. Budapest, 1888. XX. köt. 193—4 oli. 

WARTHA VInczE : A csáczai porhullásról. (L. c. 222—226 old.) 


Az 1888. év februárius 6-ikán Szilézia, Morvaország és hazánk északon fekvő 
Trencsénmegyéje ritka és sajátságos természeti tünemény színhelye volt. Troppau- 
ban febr. 5-én reggel 7—"/28 óra között oly tömegesen hullott a magasból sárga 
por, hogy a portömegek a levegőben sűrű, az eget beborító felhők gyanánt mutat- 
koztak. Egy másik megfigyelő szerint a porhullás a Jablunkától Teschenig terjedő 
vidéken reggeli 8 órakor volt legerősebben ; itt is óriási tömegekről beszélnek, 
mert még a vihar megszüntével a levegő egészen föl a hegység magasságáig saját- 
ságos sárgás színt mutatott és annyira volt finom porral megtelve, hogy a látás és 
lélekzés érezhető módon voltak megakadályozva. Egy harmadik megfigyelő szerint 
a tünemény elterjedésének területe az ostrawitzi magaslatokról Máhrisch-Ostrau 
lapályáig volt, mely területen a sárga por a megnevezett nap egész tartamán át 
hullott volna; legerősebben azonban mégis reggel 8—9 óra között. Megfigyelték a 
tüneményt Leobschütz környékén, Fulnek és Rautenburg mellett (DK-re Freuden- 
thaltól) Morvaországban ; de Ratibor mellett Porosz-Sziléziában is. Hazánkban e 
sajátságos porhullás színhelye Csácza és Thurócz-Szt.-Márton környéke volt és 
pedig a februárius 5— 6 közti éjjel. SZENDE IGwácz úr azt írja, shogy febr. 5—6-ika 
közti éjjel emberemlékezet óta nem látott szélvihar uralkodott, mely a hópely- 
heket a havon gömbökké hengergette . .. A hózivatar lecsendesedésével, mely 6-án 
körülbelül d. e. 10 órakor volt, az egész táj a mellékelt anyaggal volt behintve. 
Megtudtuk, hogy ezen anyag a kiszuczai (Zsolnától kezdve), ó-beszterczei turzov- 
kói völgyet, sőt, mint hallatszik, Sziléziát is behintette körülbelül 3—4 em. vas- 
tagságra." Jellemző még az, hogy a különböző értesítésekből megállapíthatjuk azt, 


- Természettudományi Közlöny XX. köt. 125. lap. 
(286) 


IRODALOM. 499 


hogy a sárga port dühöngő északi vagy északnyugati szél hordta és a hullás meg- 
szüntével a földet mindenütt 3 cm.-nyi vastag portakaróval befödve találták, ki- 
véve Ratibor vidékét, hol e takaró vastagsága csak 1 mm.-t tett volna. Összegezvén 
a legbiztosabb adatokat, a hóval betakart terület 8125 km?-t tesz. 

Fölötte háladatos munka volt tehát, hogy a fentebb megnevezett tudósok 
e por tanulmányozásához fogtak és tanulmányaik eredménye gyanánt a por ere- 
detére vonatkozólag is alkották véleményüket. A mennyire megegyező azonban 
amaz, ép annyira eltérő az utóbbi. Báró CAMERLANDER szerint a Niedek, Ostrawitz és. 
Ratibor mellett gyűjtött por csekélységektől eltekintve, kissé a világos szürkébe 
átmenvén egyforma világos sárga, és lisztfinomságú; TESCHLER szerint a csáczai 
por ibolyába hajló szürkés anyag ; de WARTHA, CAMERLANDER-ral megegyezőnek ta- 
lálta a por színét és TEscHLER eltérő adatát akként véli megmagyarázhatni, hogy 
ez iszapolt és szárított port vizsgált ; míg az övét a beküldés előtt nagyobb mennyi- 
ségű vízzel szárazra párologtatták, miközben a jelenlevő vasoxydulvegyületek 
részben vasoxydhydráttá alakulhattak át. WaRrHa kimutatja továbbá, hogy a por 
nitrogéntelen szerves anyagot és vizet is tartalmaz és hogy sárga színét vasoxyd- 
hydrát okozza, mely a levegő vizében vasoxyddá változik. 

A por túlnyomó tömege ásványi anyagból áll és csak igen kevés növényi 
részeket, úgymint bacillariaceák pánczéljait, szőrképleteket stb., tartalmazott, 
melyekre nézve báró CAMERLANDER szerint a közelebbi meghatározás rem sokára, 
elvárható; de WaRrHa a rendelkezésére bocsátott anyagoan, és ez a por ere- 
detére nézve fontossággal bír, Ulothrix variabilis (Kurz.), Sphaerella, nivalis 
nevű moszatokat, továbbá Navicula és egy a Pinnularta  viridis-hez hasonló 
bacillariacea-fajt talált. A porszemek nagyságát illetőleg a szerzők adatai meg- 
egyezők. A porszemek általános nagysága 0.04 mm-t tesz; a legnagyobbak, 
de ritkábbak 0.06—0.07 mm. között ingadoznak; a legkisebbek elérték az 
0701 mm-t. A közéjök kevert agyagos anyag részecskéi 0.2 mm. hosszú átmé- 
rőt tüntettek föl. CAMERLANDER ezen adatával TEscHLER megegyezőleg azt közli, 
hogy a legnagyobb szemek az összes anyagnak körülbelül 10"/0-át teszik és 
0.07 mm. hosszúság mellett legfölebb 0.04 mm. vastagságot mutattak; a közepes 
szemek az összes anyagnak mintegy 25—30"/0-a, 0.04 mm. hosszúak és 0.03 mm. 
vastagok ; a legapróbbak összesen 60—65"/o alig érték el az 0.01 mm-t. A szemek 
túlnyomó része szögletes. 

A mi most a por ásványi alkotó részeit illeti, mind a három szerző meg- 
egyezőleg konstatálják a nagy guarztartalmat. WARTHA szerint a mikroszkóp alatt 
látható szegletes szilánktöredékek java része guarz ; kisebb részök földpátos anya- 
gokból áll, imitt-amott oszlopos, zöldes vagy barnás színű kristályok észlelhetők, 
melyek majd a pyroxen, majd az amfibol tulajdonságait árulják el; imitt-amott 
egy-egy barnaszínű biotitlemezke is találkozik. 

TESCHLER is megemlíti a pyroxent meg az amfibolt; de a földpátra nézve 
megjegyzi, hogy vaz elegyrészek aprósága miatt a földpátfajok nem határozhatók 
meg, ; b. CAMERLANDER pedig az agyagot illetőleg abban a nézetben van, hogy ez 
valami biotitnak köszöni eredetét; másrészt pedig arra a meggyőződésre vitték 
vizsgálatai, hogy a por ásványkeverékében a földpátnak, a mint ez eddig az ilyen 
származású portömegeknél még mindig konstatáltatott, csak igen alárendelt je- 
lentősége van ; különben a következő ásványokat találta az általa vizsgált anyag- 

(287) 


430 IRODALOM. 


ban, (mi mellett a fölsoroltak egymásutánja egyszersmind a mennyiség fokozatát 
tünteti föl): guarz, agyag, hornblende, turmalin, epidot, rutil, zirkon, orthoklas, 
csillám, apatit, magnetit, vasfényle; kevésbbé biztosan voltak fölismerhetők : 
augit, gránát, calcit. 

Az ásványi összetétel ezen egyformaságát kimutatta a vegyi elemzés is; 
ugyanis 


báró CAMERLANDER WARTHA 
. — —— re SG 
Ostrawitz Ratibor Csácza 


Sósavban oldható 


ISS AAS a See een zona, ASZB 1é7d 
JEG 0 gt háéeesozáttstteeaeááye ret ENNE 9.26 9.44 
(ZANA ENE A 2 ös hajóin és-tlg eztet (Úsz 0.36 
IMG OHNTRÉKUNA Tr anytseuit ZET idaMnyom dé UGY Út] 
3.83 4.899/9 
Sósavban nem oldható 
BTO Ste a az vő E EROS 78.66 — Kovasav 79.01 
TKZ A gdgylétésátájteel: kásás, egett s 0.41 0.681  Aluminium- 13.20 
ATOZ A (13 ET NEE ASE] 4.92] és vasoxyd zi 
CaO gal ísegyt déna ehe 18 0.85 1.36  Alkáliák 0.67 
MEOr ss az de 3 ette date e 4 OT 0.39 — Mangan 
K.O ME YA Bette 6 1909 2.24 — Calcium jé § 
NASO zzz", SZEN ZSEB ZET SEZBÉRE TES SE MNETST 2.23 — Magnesium [doctattt 
91.34 90.48"/o Foszforsav 
zttagvsttt 
Izzítási veszteség 4.55 (ERTE TREE EN ZISZE TT TÓ 
(szerves anyag és víz) e tételt BY, SALA lezásos 
ÖSSZESET NO EHKOO 2 101.60 100.00 


A mi most e por eredetét illeti, mindenek előtt tisztába hozták a megejtett 
vizsgálatok azt, hogy a por nem kosmikus eredetű, mert a legérzékenyobb szerek 
5 gramm porban sem kobalt, sem nikel, sem termés vas jelenlétét nem tudták ki- 
mutatni. 

Egy másik magyarázat szerint a februárius 5-én a levegőben lebegő por- 
tömegek nem egyebek, mint a helyszínen fölforgatott talajmálladék ; de ezt meg- 
czáfolja a por ásványi összetétele, mert Ratibor és vidékének — a hol e magyarázat 
adatott — talaját lősz képezi; a völgyek tövét pedig kavics; a lőszt pedig épen 
szénsavas mészben való többé-kevésbbé föltünő bővelkedése (10—36"/9) jellemzi ; 
eltekintve attól a körülménytől, hogy ama ásványi por hullása alkalmával a nagy 
sziléziai és északnémet lapály hóval volt takarva. 

Más magyarázatát adja a tüneménynek báró CAMERLANDER, de nézetünk szerint 
túlságos befolyást engedett a meteorologiai körülményeknek. Ugyanis HANN J. 
szerint a barometerminimum 1888. februárius 3-, 4-, 5- és 6-án a skandináv fél- 
sziget középső részéből DK irányában haladt előre szabályosan és csak a Fekete- 
tengertől É-ra enyészett megint el. A jelzett időben egyéb és hasonló jelentőséggel 
bíró meteorologiai tünemény sehol sem volt megfigyelhető ; miből kitűnik, hogy 
akkor, mikor Sziléziában és hazánkban a sárga por hullott, Skandináviából a nagy 
depressió épen a hó által betakart vidék felé haladt és ezt már a jelzett szélirány 
(6) minden kétség fölé helyezi. A valószínűség tehát fölötte nagy, hogy a dél felé 

(255) 


IRODALOM. 431 


haladó szél rendkívüli erejével fölkapta a portömegeket, jó magasságban vitte nagy 
területen át, útközben egyformán összekevervén azokat, míg végre a morva-szilé- 
ziai Kárpátok útjokat állították és leesésre kényszerítették. Báró CAMERLANDER 
ezek után azt hiszi, — de kellő fentartással — hogy e sárga por hazája Skandinávia 
kristályos hegységében, hol a nagy depressió is keletkezett, keresendő. A svéd 
hegység meredek lejtői hómentesek ugyan, de mindazonáltal kérdésbe vonja 
b. CAMERLANDER, vajjon szolgáltatták-e eme meredek és hómentes falak a por ama 
óriási mennyiségét, " melyet BEBBER számítása szerint perczenként 480 métert ha- 
ladó szél ily nagy kiterjedésű területen lerakott. 

Sokkal határozottabban nyilatkoznak a por eredetére nézve TESCHLER és 
WARTHA ; állítván azt, hogy a por nem egyéb mint vulkáni hamú és teszik ezt a 
csáczai pornak egyéb vulkáni hamukkal való beható összehasonlítása után. 

TEscHLER Capua vidékén 1824-ben gyűjtött és nagy valószínűséggel a tőle 
mintegy 5 geographiai mértföldre eső Vezuv 1822-ik évi kitörésbeli hamúját tö- 
kéletesen azonosnak találta a csáczaival. 

Az anyag elegyrészei szintén megegyeznek, még pedig optikai és chemiai 
tekintetben ; eltérés csupán a legnagyobb szemecskékben van, a mennyiben nehánya 
az 1 mm-t is meghaladja, de ezen semmikép sem lényeges különbség az eredés kö- 
zelségében leli magyarázatát. A Vezuv e hamúját megvizsgálta WARTHA is és 
hasonlókép oda nyilatkozik, hogy legközelebb áll a csáczaihoz és azt mondja, hogy 
annál még feltünőbben látni a levegői iszapolás befolyását. A vulkántól kis távol- 
ságra a hamúban tömérdek magnetit-szem és nagyobb a kezdő olvadást mutató 
zöldes és szürkés színű üveges szemek mutatkoznak, melyek között imitt-amott 
hosszú tűalakú, részben megolvadt kristályokat is látni. TescHLER továbbá az 
általa megvizsgált kétféle hamut még egybevetette a Vezuv oldalán 1884-ben tel- 
jesen megbízható kezektől gyűjtött friss és régibb vulkáni hamúval és azt tapasz- 
talta, hogy szabad szemmel tekintve, az illető három anyag föltünően hasonló, 
csakhogy a Vezuv hamújában sok az eredeti kőzettörmelék darája, vagyis a kőzet- 
alkotó elegyrészeket itt-ott még az alapanyag összefoglalja, akár csak némely kör- 
möczvidéki trachyt darájában, de mégis azzal a különbséggel, hogy amabban a 
színtelen elegyrészek fele guarz, a két előbbi (capuai, csáczai) anyag ellenben úgy- 
szólván csupa magános ásványtöredék halmazából áll. 

Még behatóbban foglalkozhatott az ilyen vulkáni hamuk szerkezetével 
WaRrHa. A már említett vezuvi hamun kívül tanulmányozta még a Krakatoa vul- 
kán hamúját és báró NoRDENSEJÖLD A. E. szívessége folytán az 1883-ban Grönland 
belső vidéki havásain gyűjtött és tőle kryokonit-nak (jépgor) elnevezett hulladékot. 
A Krakatoa hamújának minden egyes darabja horzsakő-jellemű. Átlátszó, 
tömérdek sok légbuborékkal telt üvegdarabok ezek, a melyekhez elvétve más vul- 
káni ásványból álló halmazok is sorakoznak, tömeges magnetit-tartalommal ; 
a Vezuv hamújában ellenben horzsakőre emlékeztető töredékeket, azaz hosszan 
elnyuló légbuborékokkal telt üvegszilánkokat alig találni, mi ebben leli magya- 
rázatát, hogy a Krakatoa a víz alatti vulkáni kitörések termékeit tünteti elő. 

Báró NoRDENSSKJÖLD kryokonit-ját kosmikus eredetűnek mondotta; de La- 
SAULX guarzot is talált benne, tehát oly ásványt, a melyet a meteorokban eddig 


7 Minimum szerint legalább 240,000,000 m?". — Ref. 
(289) 


IRODALOM. 


még nem lehetett konstatálni; b. CAMELANDER és ZIRKEL zöld hornblendét is ta- 
láltak benne; Nics OLr Hozrsr pedig morénaiszapnak mondja; WaRTHA pedig a 
neki rendelkezésre bocsátott kryokonitban hiába kereste a fémvasat, kobaltot és 
nikelt ; szerinte a kryokonit túlnyomó tömege sötét olajzöldes, helyenként füstös 
szürke, üveges töredékekből áll, melyekben átlátszó, szegletes, kevés buborékokat 
magában foglaló földpátos és magnetites szilánkok találtatnak. Ugyanezeket ta- 
lálta a csáczai porban is, de csak alárendelt mennyiségben. 

A kryokonitban a guarz is kisebb mennyiségben van jelen, a mi abból is 
kitünik, hogy a csáczai port csak a fujtató előtt lehet fehér zománczos üveggé ol- 
vasztani ; amaz pedig könnyűséggel olvad meg üveggé. WARrHA szerint a különbség 
leginkább onnét van, hogy a kryokonit-port a szél kisebb távolságra hordta, el, 
mint a csáczai port. Mi alatt valamely poralakú anyag nehány ezer kilométer 
távolra vitetik, valóságos iszapolásnak van alávetve, úgy hogy a legkisebb és 
a mellett legkönnyebb anyagok a legnagyobb távolra hordatnak el. 

A kryokonit és a csáczai por származására nézve fontosak G. v. RATH ész- 
leletei az 1875. márczius utolsó napjain Skandináviának legnagyobb részét betakaró 
sűrű vulkáni hamúhullásra nézve. Ha ennek vegyi elemzését egybevetjük a kryoko- 
nitével, szembetűnik a benső összefüggés, a mely a két anyag alkotórészei között 
fenforog. Kétségtelen, hogy a svéd hómezőkre hullott hamú az izlandi rendkívül 
erős és hatalmas vulkáni kitörésekből származik és igen valószínű, hogy a grön- 
landi kryokonit sem egyéb, mint vulkáni hamú, melynek forrása ugyanaz, mint 
a svéd hamúé. I 

WaARrHA minden kétség fölött állónak tartja, hogy a csáczai por vulkanikus 
eredetű. Ezt a mikroszkopikus vizsgálat dönti el, mert 900—1000-szeres nagyítás 
mellett sajátszerű éles tőr- vagy késalakú, némelykor egyenes, némelykor meghaj- 
lott; részben megolvadt és majdnem fűrésznemű szilánkokat látunk, melyeknek 
színe a vastagabb helyeken füstös szürke. E szilánkokban üvegzárványok, légbu- 
borékok és az obsidiánokban észlelt belonitek, valamint magnetitek is foglaltatnak. 
Mindegyik szilánkon meglátszanak az olvadás nyomai és mind oda utal, hogy a 
kryokonit, az izlandi hamú és a csáczai por az úgynevezett száraz vulkáni termé- 
kek közűl való és míg TEscHLER elegendő adatok hiányában elterelt passzatnak 
tulajdonítja a tünemény beállását, addig WaRrHa fölötte fontosnak tartja tudni 
azt, vajjon a csáczai porhullás idejében, vagy azt rövid idővel megelőzőleg mükö- 
dött-e az izlandi vulkánok egyike? Annyi bizonyos, hogy a februárius első nap- 
jaiban dühöngő szélvihar vagy a levegőben feloszlott izlandi vulkáni hamúport 
vagy már egy előbbi alkalommal a terjedelmes svéd havasokra lerakott port fel- 
kapta és egész Sziléziáig, sőt Csáczáig is elhordta és e nézetet támogatják a csáczai 
homokban talált és fentebb megnevezett növényi maradványok is, mint a minőket 
V. B. Wirrgock a Nordenskjöldtől Grönland belsejéből hozott porban is talált. 


Lo egni 


(290) 


TÁRSULATI ÜGYEK. 433 


TÁRSULATI ÜGYEK. 


IV. SZAKÜLÉS 1889. NOVEMBER HÓ 6-IKÁN. 
Elnök : dr. SzaBo JÓZSEF. 


Az elnök meleghangú üdvözlője után, melylyel a szünidő utáni összejöve- 
telt megnyitja, az első titkár TórH ÁGosron örökitő tag, HRADSZEY ANTAL és 
PRUGBERGER JózsErF r. tagok elhalálozását jelenti be, a mit a szakülés szomorúan 
vesz tudomásúl. 

Rendes tagnak Roskoványr Lasos államvasúti hivatalnokot Debreczenben 
ajánlja dr. SZONTAGH TAMÁS. 

Dr. SzaBó JózseEr elnök bemutatja és ismerteti azon geologiai irodalmi vál- 
lalat első kötetét, a melyet évkönyv alakjában szerb és franczia nyelven Zusovré M. 
belgrádi tanár ad ki és szerkeszt. Zusovié programmjában nem csak Szerbia geolo- 
giai viszonyait karolja fel, hanem az egész Balkán félszigetre ki akar terjeszkedni. 
A vállalat külföldi szerzők már megjelent ide vonatkozó munkáit is közzé teszi 8 
így az évkönyv első kötetében a többek között, ZsiGmowxpx ViLmos-nak, az avalai 
czinóber-bányákra vonatkozó és társulatunk szakülésén tartott előadása is meg 
van. A szerkesztő különben a külföldi szakemberek támogatását is kéri. Előadó a 
vállalatot hézagpótlónak tekinti. 

LÖRENTHEY IMRE szolgáltat c Adalékokat a, tolnamegyei Nagy-Mányok község 
geologiai viszonyaihozv, kiváló tekintettel a pontusi emeletre. Előadása elején 
Nagy-Mányok földrajzi viszonyait, azután pedig alúlról felfelé következő sorrend- 
ben ismerteti az egyes rétegeket. Legalúl van a kagylómész, mely a gyürődés min- 
denféle nemét mutatja és tele van alúl Coenothyris (Terebratula) vulgaris és 
Hoernesia (Gervillie) socialis példányaival. A kagylómészre települ a congeria- 
réteg, mely itt kétféleképen van kifejlődve ; alúl ugyanis conglomerátos homokkő, 
melyben csak kagylók kömagvai és benyomatai vannak (Adacna Schmidti), fölül 
van congeria-agyag igen szép faunával, mely megfelel a felső pontusi emelet fau- 
nájának és nevezetesen 84"6"/0-ban megegyezik a zágrábi faunával. Legfeljebb a 
humus alatt következik a lősz, gerinczes állatok érdekes maradványaival. Ezen 
rétegek az itt előadott egymásutánban települve csak a kálváriától délre mintegy 
1000 méternyire terjednek ; ott azonban egy óriási vetődés egész új rétegeket hoz 
felszínre, nevezetesen rhyolith-kaolint, széntartalmú liaszt Gryphaea obligua és 
G. raricostata rétegeivel. A széntelep kiaknázására RixGEL úr igazgatósága alatt 
társulat alakúlt s a közel jövőben megkezdik a nagyreményű bányászatot. 

Ifj. Jaxkó János ismerteti aA tumiszi Dzesebel Bu Kornein hegy geologian 
viszonyait." Előadása kezdetén ÜREDNER-nek geologiájában kifejtett azon állítására 
reflektál, hogy a Nilus torkolatának egész vonalán végig mészkőképződéssel van 
dolgunk. Előadó ezzel szemben határozottan azt állítja, hogy a mint azt már 

Földtani Közlöny. XIX. köt. 188. (291) 98 


434 TÁRSULATI ÜGYEK. 


: Egyiptom geologiájáhozs czímű előadásában kifejtette, ilyen mészkő csak két 
helyen látható. Ezek után áttér jelen előadása tárgyához. Leírja a partot és a 
part sülyedését bizonyító jelenségeket, a hegy tövében fakadó hammam lifi hőfor- 
rásokat, a hegy két előhalmát és a hegytömzsét. Szól az abban található római 
aknákról, a honnan galenttet is mutatott be cerussit kristályokkal; leír továbbá 
két cseppegőkő barlangot, a melyeknek egyikét ő fedezte fel, és végűl közli a réte- 
gek dőlését és csapását, a mint ezt a hegy meredek csúcsának megmászása alkal- 
mával megfigyelhette. 


V. SZAKÜLÉS 1889. DECZEMBER HÓ 4-IKÉN. 


Elnök : dr. SzaBó JÓZSEF. 


Az első titkár jelentést tesz a társulat örökítő tagjának, dr. Rorm Samu, kir. 
főreáliskolai igazgató és a m. Kárpát-egyesület alelnökének f. évi nov. hó 17-én 
történt gyászos elhunytáról. — Szomorú tudomásúl vétetett. 

Rendes tagságra ajánltatik : 

Ney Ede és társa kőfaragó és építő műkő czég Budapesten, GEZELL SÁNDOR 
vál. tag által. 

Az előadások sorát megnyitja : 

PrRauws Gyura, kia budai calcitok részletes kristálytani ismertetését adja és a 
calcitok társaságában előforduló baryt- és fluoritról 15 megemlékezik. 

LözExrHEY IumRE újabb adatokat szolgáltat a nagy-mányoki pontusi és 
diluvialis faunájához. Bemutat Adacna cristagalli RorH egy nevezetes eltorzulását 
és a lőszből a következő gerinczes maradványokat sorolja föl: Leucocyon lagopus 
fossilis és Sus scrofa koponya töredékei. (Gagella cf. deperdita homloknyujtványai, 
Elephas primigenius agyara, Rhinoceros tichorhynchus foga ; azonkívül számos 
lófog, szarvas-agancs és néhány kérődző állkapcsa és fogai. 

Dr. SrauB Móngicz értekezik az úgynevezett smegkövesült erdókróls, melyek 
a földfölület különböző pontjain fölfedeztettek. Méltó feltűnést okozott a leg- 
újabb lelet az Egyesült Eszakamerikai Államok Arizona territoriumában, hol 
2000 acre-nyi területet megkövesült fákkal elborítva találtak. A elkovásodott fák 
gyönyörű színjátékuk miatt ipari ezélokra használtatnak most föl és a folyó évben 
Párisban tartott világtárlatból számos darab az ásványgyűjteményekbe került; 
így dr. Szasó Józser tanár a budapesti tud. egyetem gyűjteményét is gyarapította 
egy ilyen csodaszépségű példánynyal. Az előadó végig megbeszélvén az eddig isme- 
retesekké lett leleteket ; figyelmeztet arra, hogy azok összeségükben érdekes követ- 
keztetésekre vezetnek. 

Mindenekelőtt konstatálható, hogy e megkövesült erdők majdnem egy és 
ugyanazon geografiai szélesség alá esnek és azon területet jelölik meg, melyen 
a harmadkorban a leghevesebb vulkanikus eruptiók mentek végbe; másodszor 
tanúskodnak arról, hogy a tűlevelű fák Araucaria nevű typusa, mely mai nap csak 
Dél-Amerikában és Kelet-Ausztráliában tenyészik, a harmadkorban az egész föld- 
felületen volt elterjedve ; végre harmadszor, hogy a fák elkovásodása nem kizáró- 
lag működő geiziroknak tulajdonítandó, hanem hogy az eruptio maga szolgáltatta 


(292) 


M. KIR. FÖLDTANI INTÉZET. 435 


a kőzetanyagot, mely a víz chemiai hatása folytán produkálta a kovasav ama föl- 
tűnő nagy mennyiségét, mely most e fatörzsökben megrögzítve található. 


IV. VÁLASZTMÁNYI ÜLÉS 1889. NOVEMBER HÓ 6-IKÁN. 


Elnök : dr. SzaBó JÓZSEF. 


RosxkovánYyi [aJos r. tagnak megválasztatván titkár bejelenti, hogy a nagy- 
méltóságú m. kir. Földmivelésügyi miniszterium a munkálatban levő Magyar- 
ország geologiai térképének kiadásához igért 500 frtnyi segélyt már kiutalvá- 
nyozta, mit a választmány hálás köszönettel vesz tudomásúl. 

A kassai reáliskola igazgatósága kéri a társulatot, hogy őt az előfizetők sorá- 
ból rendes tagnak vegye fel; valamint a társulat fölös kiadványaiból is kér. 
Az alapszabályok értelmében rendes tagnak megválasztandó s a nélkülözhető 
fölös kiadványok elküldésével a titkár bízatik meg. 

Társulatunkkal csereviszonyba léptek a következő tudományos egyesületek : 

1. A Société des Naturalistes de St. Petersbourg. 

2. Krainischer Musealverein in Laibach. 

3. The Kansas Academy of öcience, Topeka. 

4. American Museum of the Naturalhistory, New- York. 

A m. kir. Földtani intézet könyvtárának III-ik pót-czímjegyzékét a társu- 
lat tagjainak rendelkezésére bocsájtotta. Köszönettel vétetik és a közlönynyel szét 
fog küldetni. 

Dr. Frarovszxvy Lasos r. tag ajándéka, a sMineralmoor der S0089 czímű 
munka, köszönettel vétetett. 

A pénztári jelentést a választmány tudomásúl veszi. 

A jövő 1890-ik évi ülések sorrendje megállapíttatott. (Lásd a borítékot). 


HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK A M. KIR. FÖLDTANI INTÉZETBŐL. 

Ajamdékok : Intézetünk iránti érdeklődésnek újabban ismét számosan adták tanu- 
jelét olykép, hogy ennek ritkább, könnyen meg nem szerezhető tárgyakat aján- 
koztak, jelesen : - 

SEmsEY Áspok úr intézetünk részére megvette 350 frtért HAZSLINSZEY FRIGYES 
eperjesi tanár javarészben kárpáti növénylenyomatokból álló gyűjteményét, 
melynek a megvétel előtti megszemlélését és azután való elcsomagolását 
dr. SrauB MóRgrcz szíveskedett eszközölni ; 

BENE Géza társ. bányatiszt úr Resiczán egy a dománi liaszkorú szénlerakodásból 
való óriási haraszt lenyomatát és számos Resicza környékén gyűjtött másodkori 
kövületet ; 

BRUIMANN Vinmos főbányatanácsos úr egy a borsodmegyei Parasznya melletti Bar- 
bóról való légyféle lenyomatot ; 

Karnosav FgirGyes társ. főtiszttartó úr Resiczán, Haravárs Gyura kir. osztálygeo- 
logus közvetítésével, egy a német-bogsáni kristályos mészből való oriási ammo- 
nitet ; 

(293) 987 


436 M. KIR. FÖLDTANI INTÉZET. 


GReGuss Jánsos bányaigazgató úr Köpeczen, az ottani lignitben talált emlősállat- 
állkapcsát a benne levő fogsorral ; 

Ross Orró úr, a budapesti kőöszénbánya s téglagyár társulat igazgatója a rákosi 
téglavetőben talált ősállatcsontokat ; 

HÜKE BÉLA m. kir. honvéd főhadnagy úr, dr. SCHAFARFZIK FERExcz kir. segédgeo- 
logus közvetítésével, a tápió-sülyi löszből származó ősállatcsontokat ; 

HATHALMI GABNAY FERENCz kir. erdész úr, dr. SCHAFARZIK FERENcz kir. segédgeo- 
logus közvetítésével, a herkulesfürdői Damogled nyugati oldalán lévő barlangból 
való szarvas, medve stb. maradványokat ; 

Kuxux SziILÁRD üzemvezető úr Vaskön, termésaranyat Oraviczáról, Dognácskáról, 
Vasköről ; 

dr. SZONTAGH TAmás kir. segédgeologus, zólyommegyei faopálokat, különböző hely- 
ről származó ásványokat, köztük egy tanulságos collectióját a budai calcitoknak ; 

PETÉNYI VENDEL m. kir. államvasúti mérnök úr, néhány a rákosi vasúti átvágásban 
lelt opáldarabot ; 

szegedi és borosjenői Tisza LaJos gróf ő excellentiája, az állandó országház telkén 
eszközölt fúrások fúrópróbait és szelvényeit ; 

SZUMRÁK PáL miniszt. osztálytanácsos úr, a grenele-i ártézi kút földtani szelvényét, 
végre ismét 

SEMSEY ÁRDOR úr, számos kötetet és füzetet, melyekkel könyvtárunk nehány folyó- 
iratának régi hiányait egészítette ki. 

Fogadják a megnevezettek e helyen is hálás köszönetünket. 

Szakértői véleményadások. Zombor sz. kir. város tanácsa az ottani artézi kút 
tovább furatása, Temesmegye alispáni hivatala pedig a Kubin, Baranistye, Mra- 
morák és Csákvár községekben tervezett artézi kutak ügyében kereste meg inté- 
zetünket. Mindkét esetben Haravárs Gyura kir. osztálygeologus küldetvén ki, 
készségesen megadtuk a szakértői véleményt. 

Egyéb ügyek. Néhai Szörrösx ALBERTINA már évek előtt végrendeletileg 
1000 frtot hagyott intézetünknek, mely összeg azonban a sok évig huzódott hagya- 
téki tárgyalások után 200 frtra olvadott le. Ez összeg első részletét megkapván, 
elhatároztatott, hogy e hagyományt egy mikroskóp beszerzésére fogjuk fordítani, 
mely mint a hagyományozó ajándéka jelöltetik meg. 

A m, kir. földtani intézet a magyarhoni földtani társulat által a m. kir föld- 
tani intézet és Semsey Andor támogatása mellett kiadandó Magyarország földtani 
térképe költségeinek részbeni fedezésére 500 frttal járulván, a nevezett összeg a 
nagyméltóságú földmivelésügyi miniszterium által kiutalványoztatott, s a magyar- 
honi földtani társulat által fel is vétetett. 

Budapest, 1889. deczember hó 10-én. 


(294) 


SUPPLEMENI 


ENTHALTEND DIE 


AXUSZÜGR"ÜNDTÜBERSETZUNGEN 


DER IM 


BOGLDTE ENE ek eY 


MITGETHEILTEN 


ORIGINAL-AUFSÁTZE UND VERHANDLUNGEN 


XIX. BAND. 1889. NOVEMBER—DEZEMBER. ná — 11-12 HEFT. 


úly 


Dem Andenken des Nestors der deutschen Geologen und dem 
Ehrenmiteliede unserer Gesellschaft 


HEINRICH vr. DECHEN 


Geb. zu Berlin am 25. Márz 1800 
Gest. zu Bonn am 15. Februar 1889 


sind die ersten Blátter dieses Heftes gewidmet. 


RHYOLITHSPUREN IN SCUHWEDEN. 


Von 
Dr. J. SZADEczKkYy." 


Herr OLaF Hounsr, Staatsgeologe in Schweden, sandte im Monate 
Márz 1888 Herrn Univ.-Prof. Dr. J. v. SzaABó eine aus 106 Exemplaren 
bestehende sehr hübsehe Gesteinssammlung. An den Etiguetten sind Name, 
Fundort, meistens auch das geologische Alter des Gesteins sorgfáltig angege- 
ben, bloss 8 Exemplare bilden in dieser Hinsicht eine Ausnahme, indem 
von diesen einfach bemerkt ist, dass sie vom Ufer des Mien-See stammen 
(Tingsás, Kirchspiel, Sectio : Karlshama, Provinz Smaland). 

Herr 0. Hoursr schreibt von diesen in seinem Briefe, dass sie erst in 
neuerer Zeit gefunden worden und infolge dessen ziemlich unbekannt sind. 
Man wisse nicht, ob sie Rhyolithe oder Andesite seien, oder keines von beiden. 


£ Im Auszuge mitgetheilt aus der am 11. April 1888 vorgelegten Arbeit. 
Red. 
[143] 


438 J. SZÁDECZKY : 


(x.:]hA der letzten Zeit war ich der Meinung, dass das sehwedische Gestein 
weder Andesit, noch Rhyolith sei. 1888. 3. April.) 

Auf Wunsch und unter dem werthvollen Beistande des Herrn Prof. 
Dr. J. v. Szasó, habe ich diese Gesteine petrographisch untersucht. Die 
Kesultate meiner Untersuchung sind folgende : 

Sechs der erwáhnten Exemplare műssen wir ihrer Ausbildung nach 
Rhyolithe nennen, es kommen unter ihnen alle Modificationen vor, die 
wir bei den jüngeren Tertiár- Bildungen unter dem Namen Rhyolith zusam- 
menfassen. Es sind unter ihnen pechstein-, perlit-, sphaerolith-, theilweise 
auch lithoidit-artige Modificationen, welche oft bei ein und demselben 
Exemplare rasch in einander übergehen, eben so, wie bei unseren aus Un- 
garn stammenden Rhyolithen. Ich muss aber hervorheben, dass der Name 
Rhyolith hier absolut keine geologische Bedeutung hat. Vom Alter dieser 
Gesteine erwahnt Herr 0. Hocsr in seinem Briefe nichts. 

Andesit ist unter diesen Gesteinen keiner ; eines derselben ( b ) " secheint 
makroskopisch Andesit zu sein, aber in Wirklichkeit ist es ein stark ver- 
ünderter Rhyolith. 

Im Folgenden gebe ich die náhere Beschreibung dieser Gesteine. 


a ) Mikrokrystallinischer Rhyolith. 


Makroskopisch betrachtet zeigt dieses Gestein eine braune, fast scehwarze 
Farbe und einen schwachen, den halbelasigen (semivitreux) Gesteinen eigenen 
Glanz. Es ist dicht, aber es kommen in ihm kleinere, gröóssere bis hasel- 
nussgrosse Hohlráume vor, die mit einem gelblich grünen erdigen, mit Rissen 
durchzogenen Material ausgekleidet sind. Auf der Oberfláche kann man 
stellenweise braune Limonitausscheidung beobachten. Die Feldspathkörner 
sind aus der einfarbigen Grundmasse porphyrartig ausgeschieden, sind sehr 
verándert, zeigen keine Spaltbarkeit, keinen Glanz, wie wenn sie kaolinisch 
geworden würen; sie ritzen jedoch stark das Glas und sind also eher 
guarzitiseh. 

Unter dem Mikroskop finden wir eine Glasbasis, welche voll ist mit 
Feldspathmikrolithen und Trichiten, die ohne alle Ordnung zerstreut in 
ihr liegen. 

Der grösste Theil der Grundmasse ist röthlichbraun gefárbt, welche 
Fárbung intensiver wird an jenen Stellen, wo infolge eines Hindernisses 
Stockung hervorgebracht wurde; hier sind auch die Feldspathmikrolithe 
grösser und sind nicht so dicht gehüdüft, wie anderswo. Stellenweise ist die 
Grundmasse ein wasserhelles Glas, wo die Feldspathmikrolithe gewöhnlieh 
kleiner sind und wo auch viele scehwarze, starre Trichite vorkommen, infolge 


X Die Bezeichnung der Gesteine ist diejenige des Herrn 0. HoLsr. 
[144] 


RHYOLITH IN SCHWEDEN. 439 


dessen scheint es, als ob der fárbende Bestandtheil der Grundmasse in 
ihnen concentrirt wáre. 

Die Trichite sind kurz, stábehenföőrmig und starr, seltener sichelförmig 
gekrümmt. Manche sind winzig klein. Bei stárkerer Vergrösserung scheinen 
viele an einem Ende aufgeblasen, also doppelt begrenzt zu sein. 

Die Feldspathmikrolithe sind kleine Leisten mit verwischten Enden, 
oder mit Vergabelung. Stellenweise bilden sie radiale oder garbenföőrmige Ag- 
gregate, so dass dadurch Spharrokrystalle entstehen. Hinige Mikrolithe zeigen 
im parallel polarisirten Lichte eine parallele Extinction, sie sind demgemáss 
Orthoklase; die meisten Mikrolithe bilden jedoch Zwillinge, mit einem der 
Andesinreihe entsprechenden Auslöóschungswinkel. 

Die durch Herrn Prof. Dr. J. v. SzaBó begründete Methode der Flammen- 
reaktionen (I. Na 3—4, K 0, Schm. 3—4 trüb; II. Na 3 -- 4, K0—1, Schm. 4; 
III. Na4—5, K 2) zeigt, dass die glasige, schwarze Grundmasse ihrer che- 
mischen Zusammensetzung nach den an Kali ármeren einheimischen Rhyo- 
lithen ahnlich ist. 

Fluidalstruktur wird unter dem Mikroskop durch die verschiedenartige 
Fárbung wahrnehmbar, welche sich bandförmig durchzieht. 

An den Feldspathkörnern ist deutlieh wahrnehmbar, dass sie der Wir- 
kung eines sehmelzflüssigec Stromes ausgesetzt waren : sie sind abgerundet, 
oder der Lüönge nach abgeschmolzen, und einige sind mit der Grundmasse 
derart zusammengeschmolzen, dass die Grenze zwischen ihnen ganz ver- 
wischt ist. Der grösste Theil ist voll mit Rissen, so dass sie an ein Ziegeldach 
erinnern. Die rissigen Feldspathe zeigen eine Aggregatpolarisation, bei wel- 
cher die Grenzlinien nicht mit den Rissen zusammentfallen. 

Im einigen treten auch unvollkommene spha;rokrystallinische Gebilde 
auf. Solche sehr veránderte Feldspathe sind in diesen Rhyolithen am 
háufigsten. Die guarzitische Umwandlung ist auch durch die Flammen- 
reaktionen deutlich wahrnehmbar : I. Na2, K 0, Schm. 1—2 körnig weiss ; 
II. Na2, K 0, Schm. 2; III. Na 3, K 1—2. 

Es kommen in ihnen auch unversehrte Feldspathe mit vollkommener 
Spaltbarkeit vor, die in einigen Schnitten parallele Extinction haben, also 
für Orthoklase zu halten sind. 

(Juarz, kleinere und weniger Körner bildend, kommt in diesem Gesteine 
auch vor. Jene sind nie so rissig, wie die Feldspathe, sie blieben infolge 
ihrés Indifferentismus unversehrt. Sie sind oft wasserklar ; punktartige Ein- 
sehlüsse bandförmig verstreut kommen in ihnen nur wenig vor. Durch diese 
ihre Eigenschaften und durch die stárkere Lichtbrechung sind sie leicht vom 
guarzitisehen Feldspathe unterscheidbar. 

Magnetit bildet in diesem Gestein wenig, aber grössere Flecken, und 
auch ganz kleine Körner zwischen den Trichiten in der wasserklaren Glas- 
basis. 

[145 


440 J. SZÁDECZKY : 


Als Minerale secundárer Entstehung kommen in diesem Gesteine grüne: 
Stábehen von fpidot vor. Sie sind mikrolithartig klein, oft gekrümmt, haben 
eine der Löngsaxe ( b ) parallele Auslöschung. Ihr Pleochroismus ist in der 
Richtung der Lüngsaxe dunkelgrün, normal zur selben lieht gelbgrün. 
Manchmal umsüáumen sie die Feldspathreste. Oft sind sie limonitisch 
umgewandelt. 

Limonitfárbung als mikroskopiseh wahrnehmbares Band kommt auch 
im anderen Theile der Gesteine vor, abgesehen von den früher erwáhnten 
makroskopischen Flecken. 


b ) Umgewandelter Rhyolith. 


Makroskopisch betrachtet ist dies Gestein dunkelgrün, fast sehwarz, 
dicht, glanzlos, also nicht semivitreux, wie das frühere, und auch nicht so 
porphyrartig, aber wir finden in ihnen doch grünen, olivinartigen Ouarz, 
und kleine Feldspathkörner, mit vollkommener Spaltbarkeit. Braune Limo- 
nitfárbung ist auch in diesem zu sehen. 

Unter dem Mikroskop sehen wir, dass die Grundmasse fast voll- 
kommen krystalliniseh und theilweise auch umgewandelt ist, und infolge 
dessen eine grobe Aggregatpolarisation zeigt. Die bei den Rhyolithen so 
úbliche Mannigfaltigkeit charakterisirt die Grundmasse dieses Gesteins. 

Einzelne weisse mikrokrystallinische Streifen bestehen fast ausschliess- 
lich aus langen, unvollkommenen, ohne Ordnung zusammengedrüngten 
Feldspath-Stábchen, die mit ihren Löngsaxen parallel, oder beinahe parallel 
auslöóschen. Seltener kommen auch spheerrokrystallinische Anhüáufungen vor. 
Magnetitkörner kann man in ihnen auch finden. In den grünen Streifen sehen 
wir Epidot, Chlorit und andere trichitáhnliche Gebilde. Letztere sind mehr 
den im Gesteine c ) vorkommenden Trichiten áhnliech, als denen im Gesteine 
a ) vorkommenden, indem sie meistens doppelte Begrünzungslinien haben, 
wie aufgeblasen erscheinen und mehr grün als schwarz sind. Einzelne Tri- 
chite sind verwittert, und nur an einzelnen Punkten in einer gewissen Ent- 
fernung von einander, gleichsam nodusartig gefárbt, so dass dadureh Gebilde 
entstehen, die an Eguiseten áhneln. Seltener kommen aber in ihnen auch 
aus einer Linie bestehende, starre oder gebogene, manchesmal gebrochene, 
und mit ihren Lángsaxen in einer geraden Richtung stehende Trichite vor, 
áhnlich denen, die in den inlündisehen Rhyolithen hüufig zu finden sind. 

Die Fiwidalstruktur ist makroskopiseh deutlich wahrnehmbar, nicht 
so bei mikroskopischer Betrachtung. In polarisirtem Lichte sehen wir sie 
nicht wieder, weil die ganze Grundmasse nachtráglich eleichfőörmig aus- 
krystallisirt ist. 

Die Flammenreaktionen der Grundmasse sind im allgemeinen die der 
Grundmasse von a). Nach der echemischen Analyse des Herrn Assistenten 

[146] 


RHYOLITH IN SCHWEDEN. 441 


LupwiG Gyöngy enthált die von den makroskopischi sichtbaren Mineralien 
befreite Grundmasse 65"-749/0 8109 und 2-179/0 Wasser." 

Die grösseren Mineralien sind mit einem grünen Epidot- oder Chlorit- 
kranz umgeben, welch secundüre Mineralien hüufig noch einer limonitischen 
Umünderung unterworfen sind. Oft bilden diese Mineralien secundárer Ent- 
stehung Flecken, als wenn sie ganze Mineralien verdrángt hütten, also 
Pseudomorphosen wáren. Was das ursprüngliche, nachtráglich verdrángte 
Mineral war, das ist sehwer zu ermitteln, weil die Form der Krystalle in 
diesem Gesteine sehr unvollkommen ist. 

Es kommen auch sehr hűübsche, zwischen gekreuzten Nicols ein 
sehwarzes Kreuz zeigende Epidot-Spherokrystalle vor. 

Die Chlortte scbeinen grösstentheils aus Biotiten umgewandelt zu sein. 

Unter den feldspathen sind solche mit einer guten Spaltbarkeit, aber 
auch — obwohl weniger — solche zusammengebröckelte, guarzitische, 
aggregatpolarisirende, welche wir in a ) in grösserem Maasse fanden. Unver- 
sehrt ist aber keiner von ihnen. Zwillinge kommen aber seltener vor, und 
nur mit wenig Zwillingsleisten. Ihrem Extinctionswinkel nach scheinen sie 
aus der Oligoklas- und Andesin-Reihe zu sein. Unter den einzelnen Indivi- 
duen sind auch parallel auslöóschende, also Orthoklase. Mit Hülfe der Flam- 
menreaktionen konstatirte ich ebenfalls Orthoklas (I. Na3, K 2, Schm. 4 ; 
II. Na 3, K 2, Schm. 5 ; III. Na4, K3—14). 

(Juarzkörner kommen hüufig und mit verschiedenen Einschlüssen in 
ihnen vor; im allgemeinen sind sie dem (Ouarze des Gesteins a ) gleichb. 

Dies gilt auch vom Magnetit, neben welchem auch Ohromit vorzu- 
kommen scheint. 


c ) Lithoidit mit Tuff-Einschlüssen. 


Dem unbewaffíneten Auge erscheint dies Gestein aschgrau, an den 
glasigen Partien braun, matt. Es entspricht einer dichten, lithoiditiseh ge- 
bogenen Lavaschichte, welche von beiden Seiten an eine nur theils einge- 
sehmolzene tuffartige Masse grenzt. Die lithoiditisehen Partien dringen 
stellenweise tiefer in den lockeren Tutft ein und nach der Verwitterung der 
erdigen Tuffe bilden sie gekrümmte Wülste. Aehnliche Gebilde kommen 
auch bei den Lithoiditen der Tokaj-Hegyalja vor (Sátor von Abauj-Szántó). 
Diese Beschaffenheit verleiht dem Gesteine eine grobe, makroskopische 
Fludalstruktur. 


In dem dichten Gesteine sind grössere und kleinere Hohlráume, in 


x Herr 0. Hocsr theilt in seinem Briefe vom 3. April 1888 Folgendes mit: Sie 
sind chemisch noch nicht vollstándig untersucht; enthalten 69"/o 810, ungefáhr 7"/o 
Alkalien, bedeutend mehr Al, O, und Fe 0 (Fe, 0,).  Housr sechreibt aber nicht, auf wel- 
ches der 8 Exemplare sich diese Analyse bezieht. 


[147] 28 b 


442 J. SZÁDECZKY : 


welchen ich sehr nette, kleine, licht gelbgyrüne Zeolithe fand, die Herr 
Dr. ALEXANDER SCHMIDT gemessen und als Beaumontitte beschrieben hat." 
Ich untersuchte die Flammenreaktion. Im Bunsenschen Brenner schwellen 
sie stark, spáter fallen sie zusammen. Die Flammenreaktionen sind nahe 
denen des Epistilbit."" (I. Na2, KO, Schm. 5; III. Na2—3, K 0, Schm. 
6 ; IIL Na 3—2, K 1—2.) 

Von diesem Gestein schreibt Herr 0. Hotcsr, dass es cdas am meisten 
allgemeine Gestein sel. 

Unter dem Mikroskope erscheint die Grundmassegrau, gelb, kaffeebraun, 
stellenweise sogar fast schwarz gefárbt; die ehemalige Glasbasis aber fángt 
an auszukrystallisiren, wie wir dies zwischen zwei Nicols sehen. Es kom- 
men in ihr sehr viele Tricmite vor, die aber nicht schwarz, sondern dunkel- 
braun und verwischt sind, schlangenfőrmige Krümmungen haben, und 
manchesmal haarartige Büscheln bilden. Ihre Zahl steht in verkehrtem Ver- 
háltnisse zur kaffeebraunen Fárbung. Sie sind nicht so dicht, wie diejenigen 
im Gesteine a). Beistüárkerer Vergrösserung scheint die Mehrzahl doppelte 
Begrenzung zu haben. Es kommen auch Margarite zwischen ihnen vor. 

Feldspathmikrolithe sind in diesem Gestein nicht vorhanden, aber 
(Juarz- und Feldspathkörner kommen desto mehr vor, welche in der gefárb- 
ten Grundmasse wie kleine Fenster erscheinen. Sie sind im allgemeinen 
so beschaffen, wie der Feldspath und Ouarz des Gesteins a und b. 

Neu ist, dass ausser den unversehrten und zerbröckelten Feld- 
spathaggregaten in dieser Art auch nicht zerbröckelte, aber aggregatpolari- 
sirende Körner vorhanden sind. 

Magnetit hat auch hier eine áhnliche Rolle, wie in der vorigen Art. 

Als Minerale secundárer Entstehung kommen Chlorite vor, die als 
Spheerokrystalle háufig kleinere Hohlráume erfüllen, welche im frischen 
Zustande unter sehwarzem Kreuz auslöóschen. Sie sind aber oft noch limo- 
nitisen umgewandelt. Limonit fárbt übrigens auch andere Theile des Ge- 
steines. 


cs ) Rhyolith mit Spherokrystallen. 


Herr 0. Hotsr schreibt, dass dies Gestein dasselbe wie das vorige sei. 
Im ganzen sind sie einander áhnlich, nur zieht sich hier eine weisse und 
gyaue poróse Ader durch dieses Gestein, welche wesentlich verschieden ist 
von dem übrigen, indem inihr ausser den Aggregaten sehr grosse, schöne 
Spherokrystalle mit dunklem Kreuz vorhanden sind. 

Ich will mich hier blos mit diesen Ageregaten befassen. 


- Természetr. Füzetek XI. 1887. p. 137. — GnRorH, Zeitsehr. f. Krystallogra- 
phie etc. XIV. p. 58. ff. 
ik D. F. SCHAFARZIK. Lángkisérletek, mint petrographiai módszer. — Arbeiten der 


XX. Wanderversammlung ung. Aerzte und Naturf. Budapest 1880. 
[148] 


RHYOLITH IN SCHWEDEN. 443 


Im gewöhnlichen Lichte sind sie weiss, homogen, stellenweise durch 
graue oder schwarze, lineare oder körnige Ausscheidungen getrübt; sie über- 
raschen aber zwischen gekreuzten Nicols den Beobachter dadurch, dass sie 
sich als verschiedenartig gruppirte, aus grossen Individuen bestehende 
Feldspath-Aggregate erweisen. 

Die vollkommensten unter diesen Aggregaten sind solche Sphaero- 
krystalle, die in einem Hohlraume kugelartig anschwellen. Diese haben 
eine concentrisehe und radialstrahlige Struktur und zeigen nicht in 
allen Scehnitten ein vollkommenes dunkles Kreuz. Letzteres fand ich 
zwischen gekreuzten Nicols bei solchen Spheerrokrystallen, die zwischen den 
übrigen Aggregaten eingesehlossen sind. Bei einigen solchen grösseren Sphero- 
krystallen ist deutlich sichtbar, dass sie aus um einen Mittelpunkt radial 
geordneten feldspathartigen Mikrolithen bestehen, und das sehwarze Kreuz 
stammt davon, dass die Mikrolithe parallel oder nahe parallel zu den 
Nicolhauptschnitten auslöóschen. Aus dieser Extinction műüssen wir auf 
Orthoklas-Mikrolithe sechliessen, was auch durch die Szabó"sche Flammen- 
reaktion eine Bestátigung gewinnt, indem diese weissen Flecken ohne Gyps 
eine Kaliumfárbung zeigen. 

Es komme nauch die Axtoltthe Ztrkels in den weissen Partieen dieser 
Gesteine vor, ferner körnige Aggregate (Granospheerite) . 

Ich will hier erwáhnen, dass die inlándischen, in der Thonindustrie 
verwendbaren Rhyolithe eine ahnliche Struktur haben, nur sind sie weiss 
oder hellgrau und enthalten sehr wenig Eisen. 


d) Pechsteinporphyr. 


Dies ist ein pechsteinartig ausgebildetes Porphyr-Gestein, in welchem 
kleine, rabenschwarze Glaspartien sind, die wir — allein ausgebildet — 0b- 
sidian nennen sollten. Weiters sind darin perlitische Flecken, mit Pech- 
glanz, ferner halbglasige, sogar auch gar nicht glánzende Theile. 

Der Pechglanz herrscht allgemein vor, und die pechsteinartige Ausbil- 
dung steht in der Mitte zwischen den verschiedenen Modificationen, deshalb 
benenne ich nach ihm das ganze Gestein. 

Die nicht eingesehmolzenen guarzitisehen Feldspath- und Ouarzkörner, 
ferner die in den Hohlráumen ausgeschiedenen grünen opalartigen Gebilde 
verleihen dem Gesteine eine porphyrische Struktur. 

Ich will mich hauptsáchlich mit dem sehr glasigen Obsidian und dem 
pechsteinartigen Theile dieses Gesteines bescháftigen, weil diese Ausbildung 
in den früheren Gesteinen nicht vorkam. Es ist dies Glas im vollkommensten 
Maasstabe, ohne eine Spur von Umánderung. Aber wir finden hier eine 
Menge Modificationen. Der Farbe nach herrscht die kastanienbraune Aus- 
bildung mit verschiedenen Nuancen, aber es kommen auch wasserklare 

[149] 98: 


444 J. SZADECZKY : 


Streifen, wie auch fast undurchsichtige sehwarze Flecken in ihr vor. Der 
Ausbildung nach fehlt in einzelnen Theilen jede Spur der Krystallisation, also 
die Krystallite und Mikrolithe. Diese beschránken sich blos auf einen kleinen 
Theil, hauptsáchlich im farblosen Glase. Es sind aber auch solche Glaspartieen, 
die mit Krystalliten vollgefüllt sind. Die glasigen Ausbildungen schliessen 
halbglasige, porphyrartige und auch durchaus nicht glasige, körnige Flecken 
ein. Alle diese nicht eingesehmolzenen Knoten bildeten im einstigen Flusse 
Hindernisse, und verursachen, dass die einzelnen Richtungen der mikroflui- 
dalen Struktur auch 90? mit einander bilden, so dass wir das Gestein bei 
oberflüchlicher Betrachtung für eine Breccie halten würden. 

Die primitivsten Krystallisationsformen sind sehr feine, rissartige, . 
lineare Trichite, die sich meistens aus einem Mittelpunkt verzweigen." Sie 
sind starre, gebo gene, oder spiral gewundene, seltener gebrochene Gebilde 
von nicht vollkommen sehwarzer Farbe. In den weniger reinen glasigen 
Partieen kommen auch übnliche, aber dickere und doppelt begrenzte lineare 
Gebilde vor, um deren Gruppe herum die Grundmasse öfters heller wird. 
In den am wenigsten reinen glasigen Partien aber finden wir Mikrolith- 
Aggregate, die mit einer zerfallenen Garbe oder einer Straussfeder áhnlich 
sind. Wirkliche Sphaerokrystalle fand ich zwischen diesen nicht. Ausser 
trichitáhnlichen Gebilden mit glatter Oberfáche kommen auch rosenkranz- 
artige aufgeblasene (Margarite) vor, die nicht selten mit den vorigen com- 
binirt sind. Die chemische Beschaffenheit der obsidianartigen Kugeln -— 
insofern man darauf aus der Flammenreaktion schliessen kann — ist áhn- 
lich denen mancher einheimisecher Rhyolithe: in der Flamme des Bunsen- 
sechen Gasbrenners werden sie weiss und schwellen stark auf; die Kalium- 
fárbung nimmt man blos mit Gyps wahr, aber sie ist dann stark (K 2—3, 
Na 4, SZABÓ). 

In dem körnigen, nicht eingesehmolzenen Theil nimmt man aber in 
stark verándertem Zustande dieselben Minerale wahr, welche in den frü- 
heren Gesteinen besehrieben worden sind. Ausser diesen kommt auch 
noch Opal vor. Man findet in ihm auch aus 10 Individuen zusammen- 
gesetzte Feldspathzwillinge vor, mit einer der Andesinreihe entsprechenden 
Auslösechung. 


e) Variolitischer Rhyolith. 


Es ist dies ein graugefürbtes, grobkörniges, durch die nicht einge- 
schmolzenen Mineralkörner und die verschiedenen rhyolithischen Ausbildun- 
gen geflecktes, weniger dichtes Gestein, als die vorigen. Infolge der ver- 
schiedenen Ausbildungsweisen, welche noch vervielfacht werden durch die 


tk Bs kommen in diesem Glas auch wirkliche Risse vor. 
(150) 


RHYOLITH IN SCHWEDEN., 445 


grösseren nicht eingesehmolzenen breccienartigen Einschlüsse, gab ich die- 
sem Gestein das Epitheton a Variolith . 

Bei genauer Beobachtung fand ich in diesem Gestein einzelne eine 
grüne und blaue Farbe spielende, edelopalartige Pünktehen. 

Unter dem Mikroskop erweist sich dies Gestein als sehr interessant, 
indem wir in ihm fast alle früheren Modificationen vereinigt finden. Hine 
liehte glasige Basis zieht sich durch das ganze Gestein, welches die ursprung- 
liceh zusammenhüngenden Mineralien von einander trennt, sehmilzt und 
assimilirt. 

In der stellenweise wasserklaren glasigen Basis sind alle jene Haupt- 
formen der Krystallite vorhanden, die wir bisher sahen. Ausser diesen 
kommen noch schwarze, gerade, aus einzelnen Linien bestehénde Trichite, 
mit kleinen, oft keilförmigen Magnetitkörnern vor. Solche Magnetitkeilehen 
finden sich in dem Glase auch selbstándig vor und sind manchmal an einem 
Ende trichitartig ausgezogen. Man bemerkt noch dünne, sehr lange nadelfőr- 
mige, doppelt begrenzte Krystallite in ihnen, ferner sehr háufig kurze, 
hell gelblich-grüne, theils mit Magnetitkörnehen besetzte Stábchen, die 
Pyroxenmikrolíthen sehr áhnlich sind. Diese haben manchmal eine noch 
primitivere Form, indem sie globulitartige, körnige Haufen bilden, die grup- 
penweise eine gemeinsame Extinction haben. Sie setzten sich bei ihrer Aus- 
scheidung sehr gern auf die im flüssigen Magma schwebenden Mineralreste, 
folglich sind die abgerandeten Feldspath- und Ouarzkörner mit einer solchen 
Krystallithülle umgeben. Ein anderesmal diente solch ein Krystallit selbst 
als Mittelpunkt, um welchen eim ganzer Haufe ausgeschieden ist, die Glas- 
basis trübend. Im allgemeinen kommen in diesem Gesteine sehr viel interes- 
sante Krystallembryonen vor. 

Die grösseren Mineralien sind áhnlich denen der vorigen Gesteine. 
(Juarz kommt sehr viel mit in einer Flüche zerstreuten, deshalb wie Risse 
seheinenden Einsehlüssen vor. Von den Feldspathen finden wir in ihm ausser 
Orthoklas und aus vielen Zwillingslamellen zusammengesetzten Plagioklas, 
auch — was sehr interessant ist — Mikroklin, was in den Rhyolithen bisher 
meines Wissens nach, noch nicht gefunden wurde. Er zeigt eine deutliche 
gitterartige Polarisation, bei welcher die Leisten unter ca. 157 auslöschen. 

Dass die öítters erwáhnten ziegeldacháhnlichen Risse bei den Feld- 
spathen mit der glasigen Ausbildung im Zusammenhange stehen, das zeigen 
sehr schön einige solche in die Glasbasis eingebettete gesprungene Feld- 
spathe, die im gewöhnlichen Lichte ihrer ganzen Ausdehnung nach gleich- 
főrmig sind; im polarisirten Lichte aber sehen wir, dass der üussere Theil 
schon amorph ist und blos die innere Partie polarisirt. 

In kleinen mikroskopischen Hohlráumchen sind grüne Opaljlecken 
nachtráglich ausgeschieden. Der eine Theil dieses Gesteines ist stark ver- 
"wittert. 

[151] 


446 J. SZÁDECZKY : 


f) Tuff mit Rhyolithbreccien. 


Der letzte Vertreter der Rhyolithe ist ein Gestein, welches Herr 0. HoLsTr 
unter der Bezeichnung wverdiger Tuffo sandte. Dies ist sehr verwittert, des - 
halb beschaáftigte ich mich damit eingehender nicht. Ich will von ihm nur 
kurz erwáhnen, dass in einer gelbliehgrünen oder braunen erdigen Grund- 
masse grösstenthbeils verwitterte Rhyolithlamellen, Fragmente eingebettet sind, 
die zu versehiedenen Modificationen gehören ; doch sind es meistens Bims- 
steine. Dieses Gestein — obwohl stark verwittert und erdig — zeigt eine den 
Rhyolithen ganz entsprechende Flammenreaktion (I. Na 3, K 0, Schm. 4 ; mit 
Gyps Na 4, K2—3). 

Neben den Rhyolithen sind auch granttisehe Körner darin, áhnlieh 
denen des folgenden ( g ) Gesteins. Diese untersuchte ich nicht. 

Ausser diesen finden wir noch auch grössere, auffallend unversehrte 
Mineralkörner. Dass die Ouarzkörner unversehrt sind, das überrascht uns 
wohl nicht, ich fand aber in ihm auch frische, gute Spaltbarkeit zeigende 
Kalium-Feldspathe (I. Na 3, K 1, Schm. 4 ; mit Gyps Na 4, K 3). 

Interessant ist dies Exemplar für uns deshalb, weil es zeigt, dass auch 
in Schweden Rhyolithbreccien die Rhyolithe begleiten, eben so wie bei uns 
in Ungarn. 


9) Porphyr mit Granitbreccien. 


Von diesem Gestein schreibt Herr 0. Hocsr in seinem Cataloge cGrüne 
Breccie, das vulkanizche Gestein regelmássig begleitends. Es gehört nicht 
mehr zu den Rhyolithen, aber dass es im Zusammenhange mit den hhyo- 
lithen steht, ist auch aus seinen Mineralien ersiehtlich. 

Es sind hierin einer grünlichbraunen Grundmasse granitische brec- 
cienáhnliche Körner eingebettet. Die Mineralbestandtheile sind, sowohl in 
dem granitischen, wie in dem porphyrischen im Grossen dieselben. Der 
Hauptunterschied zwischen den beiden ist also das Fehlen der grünlieh 
braunen, dichten, amorphen Grundmassein dem granitischen Theile. Die 
mit den Rhyolithen gemeinsamen Mineralien sind: WOuarz, Orthoklas, 
Mikroklin, Plagioklas, ferner Magnetit; ausserdem kommen hier auch un- 
versehrte Biotite vor, welche bei den Rhyolithen nur zweifelhaft und in sehr 
verándertem Zustande vorkamen, und Uhromat. 

Die grüne Farbe ist durch die Verwitterung des Chromites hervor- 
gerufen, welche Farbe auch in die Spalten der Mineralien eindringt. 

Die Minerale sind aber in diesem Gestein viel unversehbrter, wie in den 

thyolithen; die ziegeldacháhnlich gesprungenen Körner fehlen aus diesem 
günzlich, aber kaolinisehe Umwandlungen sind auch hier zu finden. 

Die Biotite sind sehr lichtbraun, aber ihr Pleochroismus ist deshalb 

[152] 


RHYOLITH IN SCHWEDEN. 447 


stark, manchesmal sind sie gebogen, oder bestehen blos aus einer einzigen 
langen, dünnen Spaltungslamelle. Hisen scheidet sich oft als Oxyd aus dem 
Biotite aus, weleher manchmal ausserdem noch auch grün gefürbt ist. Die 
Mineralien bilden meist Körner, Fragmente, und nicht Krystalle. 

Die Mikrokline sind in beiden Theilen sehr schön. 


xxx 


Es war nicht meine Absicht eine vollstándige Beschreibung der schwe- 
disehen Rhyolithe zu geben, was nach einigen, manchmal stark verwitterten 
Exemplaren auch wirkliceh unmöglich wáre, noch dazu bei den Rhyolithen, 
wo die verschiedenen Modificationen so rasch in einander übergehen. 

Ich wollte nur constatiren, dass diese Gesteine ganz entsehieden Rhyo- 
lithe und zwar mannigfaltig ausgebildete Rhyolithe sind, in dieser Hinsicht 
áhnlich unseren inlündischen Rhyolithen, obwohl ihr Alter wahrschein- 
lich viel höher ist, als das der ungarisehen und anderer jüngeren tertiá- 
ren hhyolithe. 


ÜBER EINIGE SELTENERE GESTEINSEINSÜHLÜSSE IN 
JNGARISUHEN TRAGHYTEN. 


Von 


Dr. FRANZ SCHAFARZIK. 


Es ist eine bekannte Thatsache, dass die Einschlüsse der eruptiven 
Gesteine nicht nur verschieden, sondern sogar oft in einem und demselben 
Gestein diverser Natur sein können. Im allgemeinen können wir behaupten, 
dass sich mit dem jüngeren Alter eines Gesteines auch dessen Binschlüsse 
vermehren ; welehen Umstand wir ganz naturlieh finden, wenn wir beden- 
ken, dass das jüngere Gestein die fortwáhrend zunehmende Reihe der Sedi- 
mentgesteine durchsetzen musste. 

Hieraus erklárt sich, z. B. einen concreten Fall, die tertiáren Eruptiv- 
gesteine, die Trachyte und Basalte angenommen, dass wir in denselben von 
den krystallinischen Schiefern an, bis zum Sandsteine der pontischen Stufe 
Gesteins- Bruchstücke sámmtlicher Formationen auffinden können. Wáhrend 
einestheils die jüngsten der in einem Gesteine vorkommenden KBinschlüsse 
für die Altersbestimmung des betreffenden Gesteines von grösster Wichtig- 
keit sind, liefern andererseits die álteren und für die Altersbestimmung weni- 
ger wichtigen BKinschlüsse werthvolle Daten zur Geologie jener Tiefen, aus 
welchen die betreffenden Eruptivgesteine hervordrangen. 

Die richtige Erkenntniss der eruptiven Gesteinseinschlüsse bildete 

(15397 


AAS F. SCHAFARZIK : 


schon seit jeher die eine Hauptaufgabe der Geologie, namentlich aber der 
petrographischen Geologie. 

Bei dieser Gelegenheit möchte ich blos auf einige specielle Fálle von 
in ungarischen Trachyten vorkommenden Kinschlüssen die Aufmerksamkeit 
hinlenken, besonders auf den Cordterit-(xnetss und einige andere verwandte 
Gneiss- Vartetáten. 

Zur leichteren Uebersicht führe ich zuerst die bis jetzt bekannten álte- 
ren Angaben an, welchen ich nachher einige neuere Falle anreihen werde, 

Der erste, der in einem ungarischen Eruptivgesteine Cordierit nach- 
gewiesen hatte, war HERMANN VOGELSANG.? 

Er fand den Cordierit im Gesteine des Karancs-Gebirgstockes. Aus 
eigener Anschauung kannte er zwar dies Gebirge nicht, sondern untersuchte 
und besechrieb blos Jenes Handstück, welches durch Vermittlung ANDREAS 
ZiPsex s in die mineralogische Sammlung der Universitát Bonn gelangte. Auf 
dem, dem Exemplare beigelegten Zettel war als Fundort blos c.Somos- Ujfalu, 
angegeben, ohne náhere Bezeichnung des Vorkommens. Als aber VOGELSANG 
das Exemplar mit dem von Dr. JospF v. SzaBó erhaltenen neueren Material 
verglichen hatte, wurde constatirt, dass es mit diesem nicht identisch ist ; 
sondern eigenartige Abweichungen zeigt, namentlich frischer erhalten ist, viel 
kleine Granat- und blaue Cordieritkörner enthült und dabei auch eine fluidale 
Structur besitzt, was bei dem normalen Karancs-Gesteine nicht der Fall ist. 
Seither wurden die Trachytkuppen Karancs und Sátoros von Herrn Prof. 
Dr. JoserF v. SzaBó, wie auch wiederholt von mir, bei einer Gelegenheit in 
Begleitung des Herrn Dr. THomas SzoNraGH besucht, trotzdem gelang es 
uns aber nicht, ein dem VoGErsawxG"sehen Exemplare aáhnliches Gestein 
aufzufinden. 

Das Gestein des Karancs besteht im allgemeinen aus einem mehr oder 
weniger grünsteinartigen Amphibol-, seltener aus Biotit-Amphibol-Andesit, 
ohne Fluidalstructur, in welchem spürlich eingesprengte haselnussgrosse, 
zonale Structur zeigende Granaten zu finden sind. Somit bleiben die Ver- 
háltnisse des Vorkommens des Bonner Exemplares selbst heute noch in 
Dunkel gehullt. 

Im Jahre 1880 untersuchte auch Dr. JosEF v. S7z74Bó"" mikroskopisech 
das Gestein des Karancs, derselbe fand darin zwar keinen blauen Cordierit, 
wies aber die im Wege der Metamorphose aus Ouarz- und Feldspathen ent- 
standene Bildung dieses Minerales nach. 


"7 ZIRKEL F., Die Krystalliten von HERMANN VOGELSANG. Bonn, 1875. pag. 153 
bis 158. 
- Dr. SzaBó JózsEr. A Gránát és a Cordierit szereplése a magyarországi tra- 
chytokban. Értekezések a természettudományok köréből. Kiadja a magyar tud. akadé- 
mia II. kötet, 23. sz. 1880. 


GESTEINSEINSCHLÜSSE., 449 


Der zweite Fall, in welehem von blauem Cordierit in ungarischen Tra- 
ehyten die Rede war, wurde in dem im Jahre 1876 von Dr. Aron KocH 
publicirten Werke : Geologische Beschaffenheit der am rechten Ufer gelege- 
nen Hülfte der Donautrachytgruppe, (Sct-Andrá- Visegráder Gebirgstock) nahe 
bei Budapest. (Zeitschr. d. d.Fgeol. Ges. Band 28, p. 318) erwáhnt. Dr. ANTON 
Kocn fand nebst anderen BEinsehlüssen auch ein nuss- und ein kindsfaust 
grosses Cordierit-Gneiss-Stück in dem Amphibol-Augit-Andesit des Sct- 
Andrüer Kapitányberges, welche als Gemengtheile verwitterten Feldspath, 
Biotit, Cordierit und Pleonast enthalten. 

Schliesslich wies Dr. THomas SzonracH als dritter in Ungarn den 
blauen Cordierit als Binschluss im Augitandesit der hohen Polana im Soh- 
ler Comitate nach. 

Dr. THomas Szoxracn?" erwühnt in dem von ihm gefundenen Kin- 
sehluss ausser Cordieritkörnern noch Hz:ematit- und Biotitbláttehen, Magne- 
titaggregate und Pleonastkrystalle und fügt hinzu, dass der shimmelblaue 
Cordierit wahrscheinlich aus den in der Nühe befindliechen cordieritführenden 
Gneissen in den Augit-Andesit gelangt sein dürfte. 

Hiemit übergehe ich zur Anführung einiger neueren Fálle : 

OCordierit- Gneiss- Hinschluss im Andesite von Maróth, ( Donau- 1ra- 
echytgruppe). 

In dem lichterauen Amphibol-Andesit fand ich einen dichten Gesteins- 
einschluss von der beiláufigen Grösse einer halben Haselnuss, der zufolge 
seiner bláulich-grauen Farbe schon im vorhinein die Anwesenheit des Cor- 
dierit verrieth. In dem aus einem Stückehen angefertigten Dünnsehliffe bil- 
det der Cordierit den vorwiegenden Theil. Seine unregelmássigen Körner 
sind entweder wasserhell oder aber von lichtblauer oder bláulich grauer 
Farbe, im letzteren Falle zeigen dieselben ganz deutlieh den aus den auf- 
einander folgenden dünkleren und lichteren Schattirungen der blauen Farbe 
bestehenden Pleochroismus. Zwischen gekreuztenNicols sind die Polarisations- 
farben denen des Ouarzes zwar hnlich, aber doch im Allgemeinen schwücher 
als bei diesem. An einigen frischen Körnern beobachtete ich parallele Spalt- 
risse, inach ocPoo), mit gerader Ausböschung. Der grössere Theil der farb- 
losen Körner jedoch ist mit filzartigen Bündeln feiner, mikroskopisch dün- 
ner Nadeln erfüllt, welche im einfachen Licht als milchige Flocken er- 
seheinen, im polarisirten Licht aber sehr lebhafte, namentlich gelbe, rothe 
und blaue Farben spielen. Dieselben sind mit grosser Wahrscheinlichkeit, 
so wie in vielen anderen, so auch in diesem Falle als Szllimamit zu deuten. 
Das zweite Hauptmineral ,welehes neben dem Cordierit, ja sogar auch in 
ihm eingesechlossen vorkömmt, ist der Pleonast, in Körnern oder in aus dem 


: Dr. THOMAS SZONTAGH: Petrographische Beschreibung von Gesteinen aus dé 
Sohler Comitate im nördliehen Ungarn. Földt. Közl. Band XV. p. 540 
Földtani Közlöny. XIX. köt. 1889. [1551 99 


450 F. SCHAFARZIK : 


Oktaéder abzuleitenden guadratiscehen und hexagonalen Durchschnitten, — 
wenn diese ziemlich dünn sind, — werden dieselben mit dunkelgrüner 
Farbe durchsiechtig und verhalten sich isotrop. Als dritter Gemengtheil se- 
hen wir den Bizott, welcher in kleineren oder grösseren Partien und Frag- 
menten im Dünnsehliffe zu finden ist. (Juarz und Feldspath kommen eben- 
falls vor, aber verháltnissmássig in geringerer Menge, vom letzteren konnte 
ich auch ein an Mikroklin erinnerndes, gekreuzte Zwillingslamellirung 
zeigendes Körnehen sehen, wáhrend einige Individuen blos mit einem 
Systeme von Zwillingslamellen für Plagioklas gehalten werden können. 
Scehliesslieh műssen noch einige Fragmente eines pyroxenartigen Minerals 
erwáhnt werden. 

5. Cordaierit- und verwandte (rnetsseimschlüsse im Dévaer Amphibol- 
AÁndesit. 

Es scheint, dass in diesem Andesit háufiger dichroitiscehe Einschlússe 
vorkommen, nachdem ich sowohl im Materiale, welches vom $Schloss- 
berge, als auch in dem grobkörnigen Gesteine, das von dem vom Schloss- 
berge WSW gelegenen Trachytstocke herstammt, Hinschlüsse von der Grösse 
einer halben Haselnuss gefunden habe. 

Der eine Binschluss vom Sehlossberge enthált den Cordierit in regel- 
losen bláuliehen Körnern, welche gánzlieh mit kürzeren und lángeren staáb- 
chenförmigen, regellos gruppirten mikrolithischen Interpositionen angefüllt 
sind. Die kürzeren sind kleine Sáulchen von gelber bis braungelber Farbe, 
welche manchmal miteinander zu knieförmigen Zwillingen verwachsen. 
Ich halte diese letzteren für Rutil, die langen farblosen hingegen für 
Sillimamit. 

Ferner kann im Dünnsebhliffe noch Biotit, Feldspatn und grünliech 
durchscheinender Pleonast beobachtet werden. 

Ein zweiter thonschieferartiger Binschluss entstammte dem grobkör- 
nigen Andesit, in welchem die bláulichen diechroitisehen Cordieritkörner in 
lánglichen Streifen mit unzáhligen Pleonastkörnern vergesellschaftet eingela- 
gert vorkommen. 

Sehr interessant ist ferner ein anderer Gneisseinschluss vom Dévaer 
Schlossberge, dessen Grundmasse vorwiegend aus Feldspath, u. zwar theils 
aus Orthoklas, theils aber aus Plagioklas mit Zwillingslamellirung gebildet 
wird, wührend die übrigen Gemengtheile theils Biotit und Pleonast sind, 
Die Körner des letzteren wurden aber in dem ungenügend dünnen Scehlitfe 
nur theilweise durchscheinend, so dass wir nicht mit Sicherheit behaupten 
können, ob zwischen den opaken Körnern nicht noch auch Magnetit- 
krystalle vorhanden sind, obwohl ich bemerken muss, dass im Dünnsebhlitfe 
im auffallenden Licht der die letzteren charakterisirende metallische Glanz 
nicht zu sehen war. Diese farbigen Gemengtheile, welche sonst im Gesteine 
gleichmássig vertheilt sind, fehlen an einigen Stellen, wodurch rundliche 


[156] 


GESTEINSEINSCHLÜSSE. 451 


Höfe entstehen, in deren Mitte dunkler oder lichter blaue Krystalle oder 
Krystallgruppen vorkommen. Die Grösse der einzelnen Krystalle betrügt 
circa 0"3—0-6 Mm. und in einem Fall konnte man ganz deutlieh die Form 
eines hexagonalen Prismas sehen. Binzelne starke (uerstreifen zeigen, dass 
das Mineral nach der Basis gut spaltet. Durchschnitte nach der Basis 
konnte ich in dem schon an und für sich kleinen Práparate nicht finden. 
Die Farbe der Krystalle ist blau, nicht immer gleichmássig, sondern manch- 
mal fleckig dunkler oder heller blau, ja es kommen sogar an einem und dem- 
selben Krystall auch farblose Flecken vor. Der Pleochorismus ist an vielen 
Krystallen gut wvahrzunehmen und besteht aus blauen und grünen, in ein- 
zelnen Füllen aus entschieden meergrünen Farben. Seine Polarisationsfarben 
sind überaus lebhaft, die Lichtbrechung gross, die Ausloóchung eine gerade. 
Diese Krystalle enthalten ausser einigen Rutinadeln keine anderen Ein- 
sehlüsse. 

Auf Grund dieser Wahrnehmungen glaube ich mich nicht zu táuschen, 
wenn ich die soeben besprochenen Krystalle des in Rede stehenden Ein- 
sehlusses für Korund halte. 

TELLER und Jorn fanden solche Korund-Krystallehen unter ganz áhn- 
lichen Verháltnissen in den schwarzen Knoten eines schieferigen Gneiss bei 
Seeben in Süd-Tirol. 

Ausser einzelnen Krystallen sind noch traubenartige Gruppen von 
Krystallkörnern vorhanden, welche ebenfalls isolirt, von lichten Höfen umge- 
ben, im Dünnsebliffe vorkommen. Ihre Farbe ist liehtblau, nahezu farblos ; 
ob auch diese für Korund gehalten werden können oder nicht, wage ich 
nicht mit Bestimmtheit zu behaupten; kann aber doch so viel erwáhnen, 
dass ihre Polarisationsfarben ebenfalls lebhaft sind und dass sie gleichfalls 
Írei von Einschlüssen sind und auch 0Ouer-Spaltrisse aufweisen. 

Schliesslich bemerke ich noch betreffs der Rutilmikrolithe, dass sich 
dieselben auch ausserhalb der Korundkrystalle vorgefunden haben. 

6. BEinschlüsse im Kis-Sebeser Dacat. 

In der Sammlung des Budapester mineralogischen Universitáts-Insti- 
tutes befindet sich ein Handstüek von der Grösse einer halben Faust, wel- 
ches noch im Zusammenhang mit dem bekannten Kis-Sebeser Dacit zu se- 
hen ist. In diesem grünliehsehwarzen BHinschlusse entdecken wir unter der 
Lupe überaus winzige Biotit-Bláttehen, ferner einige grössere Feldspathe 
und einzelne Pyritkörner. 

Im Dünnschliff ist das Gestein im allgemeinen farblos und wird blos 
durch die zahlreichen kleinen Biotitbláttehen und Pleonastkrystalle dunkel. 
An den dünneren őtellen des Schliffes ist ein Theil der Pleonast-Krystalle 
durchscheinend. 

Die Hauptmasse des Gesteines besteht aus farblosen parallel gelager- 
ten, langen prismatischen Krystallen, deren Bündel einander mitunter auch 


452 F. SCHAFARZIK : 


kreuzen. Die Krystalle besitzen der oP Fliche entsprechende Ouerspaltungs- 
risse. Ihre Polarisationsfarben sind ausserordentlich lebhaft, und zwar roth- 
gelb und blau. Die Auslöschung ist stets eine gerade. 

Wenn wir die in den krystallinisehen Schiefern vorkommenden Mine- 
ralien überblieken und mit den in Rede stehenden vergleichen, so können 
wir blos die beiden rhombisch krystallisirenden Mineralien, den Sillimanit 
und Andalusit heranziehen, die aber im Dünnsehliff von einander sehwer zu 
unterscheiden sind und gewöhnlich nur die grösseren Dimensionen als Charak- 
teristikon für Andalusit angenommen werden, so dass es demnach sehr 
wahrscheinlich ist, dass wir in diesem Andalusit resp. einen Andalusitgneiss 
vor uns haben. 

Ein zwelter Einschluss, den ich ebenfalls von Herrn Prof. Dr. JosEF 
v. SzaBó erhielt, sehien makroskopisch betrachtet, zufolge seiner blüulich- 
grauen Farbe, vielversprechend zu sein; doch erwies er sich unter dem 
Mikroskope blos als ein normaler, Orthoklas-Plagioklas- O0uarzháltiger Bio- 
tit-Gneiss, in dem ich von den bis jetzt erwáhnten selteneren Mineral-Ge- 
mengtheilen keines vorgefunden habe. 

7.  Uordteritgneiss- Binschluss vom Kopaszka-Berge bei Sátoralja- 
Ujhely (Tokaj Hegyalja.) 

In dem Amphibol-Hypersthen-Andesit vom Kopaszka-Berge fand . 1ch 
einen dunkeln, bláulich sehwarzen, dichten Hinschluss ungefáhr von der 
Grosse einer Saubohne, welcher sich im Dünnsebliffe als feinkörniger 
Biotit-Gneiss erwies. Bine Linse dieses Gneisses besitzt ein von der Beschaf- 
fenheit der übrigen Theile des Binschlusses gánzlieh abweichendes Ausse- 
hen ; die Mitte der Linse wird nömlich von blauen dichroistiscehen Cordierit- 
körnern eingenommen, welche in dichte Bündel von Sillimanitnadeln einge- 
lagert sind. 

Sowohl die lánglichen Cordieritkörner, als auch die Sillimanitnadeln 
besitzen eine gerade Auslöchung. 

Diese ganze Gruppe wird ausserdem von einem aus grünlich durch- 
scheinenden Pleonastkrystallen bestehenden dichten Kranz umgeben. 

Diesen BEinschluss können wir demzufolge ebenfalls für einen Cor- 
dierit-Gneiss halten. 

S. Der Freundlichkeit des Universitáts-Assistenten Herrn Dr. Jurrus 
Szápzczky konnte ich noch einen weiteren Gneisseinschluss aus der Tokaj- 
Hegyalja untersuchen. Dieser Gneisseinschluss kommt in einem Hypersthen- 
Andesit vor, in dessen Hoblráumen lüngs der Contactflüche auch schöne 
Tridymite zu beobaehten sind. Unter dem Mikroskop erweist sich dieser 
Einschluss zwar als normaler Biotitgneiss, doch kommt darin der mit grü- 
ner Farbe durchscheinende Pleonast in auffallend grosser Menge vor. 
Ausserdem befand sich im Dünnschliffe auch noch ein grösseres Granatkorn. 


Alle im vorigen besprochenen HBinschlüsse besitzen seharfe Contouren 
[158] 


GESTEINSEINSCHLÜSSE. 453 


und zeigen keinerlei Spuren von der Wirkung der sie einsehliessenden. einst 
gluthflüssigen Trachytmasse. 

Schon aus diesen wenigen Angaben ersehen wir, dass die cordierit-, 
überhaupt aber die pleonasthültigen Gneisse in den Tiefen unserer Gebirge 
hüufiger vorkommen, als wir dies im allgemeinen glauben möchten; ja es 
fehlen sogar die Korund- und Andalusit-hültigen Gneisse nicht. 

Unywillkürlieh legen wir uns nun die Frage vor, ob wir auch an der 
Oberfláche unserer Gebirge derartige áhnliche Gesteine kennen ? 

Bis jetzt macht blos Herr Prof. Dr. JoserF v. SzaBó dessen Erwáhnung, 
dass in der Schemnitzer Gegend im Thale von Vichnye im Gneisse auch 
Cordierit vorkommt; als ich aber Gelegenheit hatte, das betreffende Hand- 
stück zu sehen, so fand ich, dass dieser grobkörnige, grünliehen Glimmer 
führende Cordierit-Gneiss sehwer mit unseren, soeben besprochenen dichten 
Gesteinseinsehlüssen verglichen werden kann. 

Der Gneiss aus dem Hodruser Ferdinandstollen hingegen nühert sich 
selbst schon makroskopisch mehr dem Habitus unserer Einschlüsse, und zeigt 
auch unter dem Mikroskope einige Verwandtschaft mit unseren Gesteinen, 
da in demselben auch Pleonast vorhanden ist. 

Betrachten wir vergleichshalber die Fundortsverháltnisse anderer 
Lánder, namentlich des wohl dnrehforsehten süchsischen Granulitgebirges, 
in dem die Cordieritgneisse zahlreich vorkommen, so sehen wir, dass diese 
Einlagerungen in der untersten Gruppe, in der sogenannten Granulitforma- 
tion des dortigen krystalliniscehen Schiefergebirges sich bilden. 

Ich bin daher der Ansicht, dass dieser Umstand uns den Hinweis lie- 
fere, dass auch wir die Cordieritgneisse in den tieferen Stufen unserer kry- 
tallinisehen Schiefer zu suchen haben. 


DER STEFANS-GANG UND SEINE NEBENKLÜFTE. 


Von 


PAUL HEGEDŰS. 


Der Stefansgang, welcher das Stefultóer Thal durchsetzt, bildet ge- 
wissermassen den Ausláufer des Grüner Ganges. Bezüglich ihrer Lagerungs- 
verhültnisse, sowie der auf ihnen vorkommenden Erze weichen dieselben 
wesentliceh von einander ab, da die Ausfüllungsmasse des Grüner Ganges 
namentlich aus Polybasit und Stefanit besteht, wáhrend im Stefansgang 
neben Stefanit noch Argentit in grösserer Menge vorkommt. 

Der Stefansgang, welcher zu Ende des vorigen Jahrhundertes bei Trei- 
bung des Kaiser Franz-Erbstollens angefahren wurde, erwies sich namentlich 

[159] 


ADA P. HEGEDŰS : 


in der Nühe des Stefansschachtes, wo derselbe sich in drei Haupt- und 
mehrere Nebenblöütter theilt, so reichhaltig, dass er noch bis zu Anfang dieses 
Jahrhundertes den Glanzpunkt und die Haupteinnahmsguelle der Ober- 
Biberstollener Bergdomiáne bildete. 

Die Gangblátter erreichten ihre schönste Entwicklung am zweiten 
Laufe des Stefansstollens. Aufwárts sowohl, als auch abwárts von diesem 
Laufe vereinigten sich diese Blátter stellenweise bis zu einer zwölf Meter 
müchtigen Erzsüule, welche infolge der Milde des Nebengesteines sehr 
rasch abgebaut werden konute. 

Diescs Unternehmen war derart ertráglich, dass man die spüter ver- 
setzten Grubenbaue noch bis auf den heutigen Tag aGottes Segens Ver- 
satze nennt. 

Wie sehr diese Erzmittel reichhaltig waren, geht auch daraus hervor, 
dass das Ober-Biberstollner Etablissement sich ungefáhr 50 Jahre hin- 
durch meist blos durch die neuerliche Scheidung des Versetzmateriales auf- 
recht erhalten hat. 

Durch die Haupt-Erzsáule mitten hindurch zieht die Grenzlinie zwi- 
schen dem Grubenfelde des königlich ungarischen Stefansschachtes einerseits 
und den árarischen und gesellschaftliehen eFriedenv Feldern andererseits. 

Im NO-lichen Theile des Stefansschachtes gegen den Marien-Schacht 
zu schloss man noch eine andere reiche Erzsüule auf, wo dann jenseits des- 
selben die bis dahin vereinigten Adern sich abermals verzweigen und jede für 
sich besondere Namen führen. In einer Entfernung von 300 Meter vom 
Schachte können die drei Hauptblátter des Hauptganges noch unterschieden 
werden und es kamen daselbst noch stellenweise abbauwürdige Mittel vor ; 
weiterhin dagegen übergehen dieselben in die c Morgenkluftv , hierauf immer 
ármer werdend in die aflache Kluftv, bis sie sehliesslieh von dem vierten 
Blatt des Grüner Ganges gánzlich abgeschnitten werden. 

In SW-licher Richtung ist der Gang auf dem xFriedenfeldes noch 
250 Meter weit zu verfolgen, wo derselbe dann durch die eweisse Klufto , in 
deren Nöáhe, sowie auf der Contactfláche er abermals sehr reich war, eine 
derartige Verwerfung erlitt, dass man seinen jenseitigen Flügel bisher noch 
gar nicht auffinden könnte. 

Es wurde erwaáhnt, dass diese reiche Erzsáule in der Náhe des Stefans- 
schachtes beim Treiben des Kaiser Franz-Erbstollens angefahren wurde, von 
wo aus auch die übrigen Aufschluss- und Abbau-Arbeiten in Angriff ge- 
nommen worden sind. Gleichzeitig trieb man auch die Lüufe über dem Erb- 
stollen, theils um die Cireculation der Wetter zu ermöglichen, theils um die 
Communication und die Förderung zu erleichtern. 

Da diese Erzsüulen stellenweise eine Müchtigkeit von 12 Meter er- 
reichten, musste man auf eine solche Abbau-Methode bedacht sein, die die 
gefahrlose Gewinnung des ganzen Mittels ermögliehte. Deshalb wandte man 

[160] 


DER STEFANSGANG. 455 


den Ouerbau an , um die Etage abschnittsweise abbauen, die entstandenen 
Hohlráume mit Bergen versetzen und auf denselben stehend die Erze billig 
gewinnen zu können. 

Nach dieser Methode baute man auch die in der Náhe des Schachtes 
befindliche Erzsüule vom vierten Laufe aufwárts bis zum Niveau des ersten 
Laufes ab; da man es aber versáumt hatte, für genügend feste Stützen zu 
sorgen, welche die Last der Berge ertragen hötten können, stürzten letztere in- 
folge ihres grossen Gewichtes, die unter ihnen befindliche Zimmerung zer- 
malmend, herunter bis auf den vierten Lauf, wo sie die Communication 
gánzliech versperrten. Durch diesen Absturz war der Schacht selbst in (Ge- 
fahr einzustürzen. 

Durch diese Massenbewegung entstand am ersten Laufe eine so grosse 
noch jetzt zu sehende Hohlung, dass darin das Schacht- und Lagerhaus des 
Stefansschachtes beguem Platz finden könnte. 

Was für Hohlráume ausserdem noch in der Teufe des Friedenfeldes 
entstanden sind, können wir heute nicht. sagen, doch scheint es gewiss zu 
sein, dass sich daselbst noch grössere Hohlráume befinden, worauf wir aus 
dem háufig in der Grube zu hörenden KEinsturz-Getőse sechliessen können. 

Die drei Hauptblátter des Stefansschachtes treten am zweiten Laufe 
durch taubes Gestein von einander geschieden auf, so dass sie jedes einzeln 
für sich abgebaut wurden; hier wurden sie jedoch nicht von anderweitigen 
Nebenbláttehen und Oueradern begleitet und waren auch nicht so reich- 
haltig, wie an ihren Scharrungspunkten. 

Trotzdem aber, dass die drei Hauptblátter an ihren Scharrungspunkten 
erzhaltiger waren, war ihr Erzgehalt doch nicht so bedeutend, wie jener der 
Nebenbláttehon, welche sie durehkreuzten. 

Die grossen Unterschiede, die sich im Erze, namentlich aber im edlen 
Erzgehalt zeigten, finden darin ihre Erklárung, dass, wáhrend die Aus- 
füllungsmasse des Hauptganges vorwiegend guarzitiseh war und blos in 
kleineren Nestern meist Stefanit führte, die aus dem Hauptgange abzwei- 
genden Adern in manganspáthigem, dem gewöhnlieh gute Erze begleitenden 
Ausfüllungsmittel, reich war an fortwáhrend einander kreuzenden feinkör- 
nigen Erzüderchen, die Argentit lieferten, háufig per Mecentner mit 3000 bis 
4000 gr. göldiseh Silber-Erzgehalt. 

Unter diesen Nebenbláttehen spielten namentlich die aus dem ersten, 
oder dem Hangend-Hauptblatte ins Hangendgestein sich abzweigenden 
Aederchen die Hauptrolle. Das Hangendgestein ist namentlich zwischen dem 
dritten und vierten Laufe sehr zerklüftet und von Sprüngen durchzogen und 
es lenkten diese Aederchen, die sich aus dem Hauptgange unter spitzem 
20—259 Winkel abzweigten, infolge ihres reichen Erzgehaltes zu wieder- 
holten Malen die Aufmerksamkeit des Bergmannes von dem weiteren Auf- 
sehliessen des Hauptganges ab. 

[161] 


456 F. HEGEDŰS: 


Der grössere oder geringere Erzgehalt dieser die drei Hauptblátter 
durchkreuzenden Nebenadern wurde schon voraus durch die Winkelgrösse 
angedeutet, unter welcehem dieselben zum Hauptgange stiessen. Den grössten 
Adel besassen diejenigen Adern, die unter 30—509 vom Hauptgange 
ausliefen. 

Das zwischen den Aederchen befindliche Mittel wurde ebenfalls von 
Manganspath ausgefüllt, da man aber darin mit freiem Auge absolut keine 
edlen Erze whahrnahm, wurde dasselbe gewöhnlich zu den Pocherzen geworfen, 
ohne dass man es auf seinen Erzgehalt besonders untersucht hátte. 

Dies sind die Verháltnisse, die in Bezug auf die Adern zwischen dem 
dritten und vierten Laufe überall deutlich zu beobachten sind. 

Vom vierten Laufe abwárts finden wir gerade das Gegentheil von den 
soeben angeführten Verháltnissen, da die Erzsáulen nicht nur immer náher 
aneinander rücken und grösstentheils unedel werden, sondern bezüglich des 
Erzes, welches noch in ihnen vorkoömmt und das in den oberen Etagen so 
ergiebig war, immer ármer werden. Auf dem Caroli-Laute und unter dem- 
selben beginnt das edle Erz successive durch Blei- und Kupfererze snbstituirt 
zu werden, schliessliech in derartigem Masse, dass dasselbe am fünften Laufe 
der Stefanskluft nur noch an einigen wenigen Stellen nutzbringend abgebaut 
werden konnte. : j 

Eine wichtige Rolle fiel der xMorgenklufts oder dem östlichen Gang 
zu, in welche der Stefansgang gegen NO zu überging. Diese Ostkluft bildet 
eigentlich keinen gut zu umegerenzenden Hauptgang, sondern besteht aus 
mehreren theils parallel, theils einander stellenweise sich kreuzenden Ader- 
gruppen, deren edler Erzgehalt durch den sehr háufig vorkommenden Ar- 
senkies zwar sehr vermindert wurde, jedoch seiner grossen Massen halber 
doch noch mit Nutzen abbauwürdig war. 

Die cflache Kluft , deren Gangmittel ein mehr rhyolithisch aussehendes 
Material war, blieb im Range bezüglieh der Erzproduction etwas zurück; 
zeigte jedoch in Betreff ihrer Lagerung doch einige Regelmássigkeit, da, sie 
einen continuirlicehen Gang bildet und deshalb gut verfolgt werden konnte. 

Am fünften Lauf ist es ein Trumm des Grüner Ganges, nümliech die 
vierte Ader, welche die Stefanskluft nach Nordost hin begrenzt. Es ist dies eine 
Ader von sehr záhem, grünsteinartigem Gesteine, welches zwar von 1—2 Cm. 
starken Bleierzsehnüren durchschwármt wird, die aber trotzdem der kost- 
spieligen Arbeit wegen blos in geringerem Maasse abgebaut wurde, da das 
göldisch Silber pr. Mc. kaum 70—80 Gramm betrug. 

Mit welchem Resultate die erzeugten Pocherze verarbeitet wurden und 
welchen Nutzen dieselben lieferten, davon hatte ich Gelegenheit mich durch 
die Untersuchuug des oben erwühnten und früher für einen Manganspath 
gehaltenen Mittels zu überzeugen, sowie auch auf Grund des Erzgehaltes des 


im Pochwerke erzeugten Schliches. 
[162] 


DER STEFANSGANG. 457 


Ich nahm aus dem Schlich Proben vom Herdkopfe, der Mitte und 
den unteren Herdschaufeln, wobei ich fand, dass die  einzelnen Proben in 
Bezug auf ihren Erzgehalt kaum von einander abweichen; der Unterschied 
betrug kaum 10 Gramm, da in einem Meterzentner aus dem Herdkopfe 
130 Gramm, aus der Mitte und den unteren Schaufeln dagegen 140 Gramm 
Göldisch-Silber enthalten waren. , 

Im Lechgehalte dagegen zeigte sich zwischen den drei Proben ein 
Unterschied von 20 Kgr. Als ich den Manganspath auf Gold und Silber 
untersuchte, fand ich darin pr. Centner 230 Gr., und trotzdem deckte der 
dáraus gewonnene Schlich nicht die Pochwerks- und Hüttenkosten. Nach- 
forschend, worin eigentlich dieser grosse Verlust zu suchen sei, zerstáubte ich 
den Manganspath in einem gewöhnlichen Zuckermörser und brachte hierauf 
das auf diese Weise gewonnene Gesteinsmehl in den Sichertrog, wobei ich 
beim Sehlámmen kleine Schüppchen auf der Wasser-Oberfláche bemerkte. 
Als ich hierauf das Wasser in eine Porzellanschale abgoss und verdampfte, 
erhielt ich einen örauen Rückstand, der sich als in den Manganspath fein 
eingesprengt gewesener Argentit erwies; derselbe wurde beim Zerkleinern 
des Materiales zu Bláttechen gestampft und diese durch das Wasser im Sicher- 
troge abgeschwemmt. Diesem Umstande ist es zuzuschreiben, dass der Un- 
terschied im Erzgehalt zwischen den einzelnen Schaufefn des Sechlámmherdes 
ein kaum nennenswerther ist, da die Argentit-Bláttechen grösstentheils mit 
dem Wasser fortsehwammen ; ferner erklárt sich hieraus auch der Umstand, 
dass die Pocherze des Stefansschachtes sich damals am besten lohnten, als 
man sie aus dem an Bleierzen reicheren Gange am vierten Laufe gewonnen 
hatte, da die scehweren Galenitkörner beim Schlámmen durch das Wasser 
nicht hinweggesehwemmt worden sind. 


KLEINERE PHYTOPALÁAONTOLOGISCHE MITTHEILUNGEN. 


VoN 
Dr. M. STAuB. 


1. Pflanzenreste aus der Umgebung der Eishöhle von Dobschau und die 
Verbreitung von Glyptostrobus Europeus Brngt. sp. in Ungarn. 


Von Dobschau erhielt ich einen grauen Kalkschiefer, auf welchen Herr 
EuGExs RurrIwY bei Gelegenheit einer Schürfung auf Kohle im Straczenaer Thale 
stiess, und welcher ptlanzliche und animalische Reste enthült. Weder der EHinsen- 
der, noch ich wussten damals, dass von dieser Localitát in der Literatur schon 
Erwáhnung geschah; indem auf der von FoETTERLE und ADRIAN ausgeführten 
geologischen Kartein der Umgebung von Straczena nur zur Trias gehőrige Ge- 
steine zu finden sind, von tertiüren Sedimenten sehen wir keine Spur auf dieser 

[163] ; 29, 


458 M. STAUB : 


Karte. Bald darauf warde ich abervom Director Herrn Jon. Böcgn freundlichst 
darauf aufmerksam gemacht, dass sich in den c Verhandlungen der k. k. geol. 
Reichsanstaltv Jahrgang 1874. S. 245 eine kurze Mittheilung von J. NorH, respec- 
tive D. SrukR vorfinde, die sich auf den Fundort der von RurrrIwxx gefundenen 
Pflanzen beziehen kann." Ich will diese Mittheilung hier aufs neue wiederholen : 

c:]m Straczena- Thale findet sich eine mehrfach beschriebene Eishöhle im 
Kalke. Unter derselben am selben Bergabhange unweit der Chaussé treten braune 
Mergelschiefer zu Tage, die frisch gebrochen sehr hart, an der Luft leicht in 
rhombische Stücke zerfallen. Diese Schiefer führen eine sehwarzglánzende Braun- 
kohle in 2—6 Zoll diceken Bönkchen, die sich in der Regel im Gestein verlieren, 
ausschneiden.v 

cDer Schiefer enthüált kleine Bivalven und Schnecken, die an die der Sotzka- 
Schichten in der Umgebung von Gonobitz und im Schallthale in Steiermark leb- 
haft erinnern.? 

cDie Kohle selbst ist wohl elünzend schwarz, aber von unzáhligen Adern 
von Kalkspath durchzogen und schiefrig, 80 dass sie, abgesehen von ihrer sehr 
geringen Michtigkeit, in diesem  Zustande kaum einen namhaften Werth be- 
sitzen kann. 

Aus dem wurde mir ersichtlieh, dass Herr E. Rurrrvy an derselben Stelle und 
in denselben Kalkschiefern schürfte, wo seinerzeit Herr J. NorH, und auf den mir 
zugekommenen Handstücken finde ich auch die schon von Sruk erwáhnten Bivalven 
und ausserdem Pflanzenreste. Letztere gehören Glyptostrobus Huropaeus BRNGT. sp. 
und Phragmites Oeningensis Ar. Br. an. 

Zur ferneren Orientirung des Binsenders füge ich noch aus der Mittheilung 
Herrn Srux s den Schlusssatz an : 

(Ob diese Schiechten an anderen Stellen nicht ein müchtigeres Flötz ent- 
halten können, wáre aus der Analogie mit den steierisehen Vorkommnissen nicht 
mit Nein zu beantworten. 

Die Pflanzenreste selbst tragen nichts zur nüáheren Orientirung bezüglich 
des Alters dieser Kalkschiefer bei; aber ich machte den Versuch, die bisher aus 
Ungarn in der Literatur bekannt gewordenen Fundorte von Glyptostrobus Eluro- 
paeus BewGr. sp. in einer Karte mittelst kleiner den verschiedenen geologischen 
Horizonten entsprechend verschieden gefárbten Fáhnchen einzutragen. Ich konnte 
dadurch die interessante Thatsache constatiren, dass (Glyptostrobus Fluropaeus 
BRuwcr. sp. bisher nur an den Ufern des grossen tertiüren Beckens und seiner 
Buchten gefunden wurde, wo die Lagunen und Seen dieser Pflanze schon 
damals ihre Kxistenzbedingungen sicherten, wie heute dem lebenden Glyptostrobus 
heterophyllus in seiner engeren Heimat. 

Die erwáhnten Fundorte sind : §" 

Aguitanische Stujfe: Straczena bei Dobschau, Zsilthal, Vrdnik in der Frusca 

(ora. 


" Man vel. auch M. v. HANTKEN, Die Kohlenflötze u. d. Kohlenbergbau in den 
Lándern d. ung. Krone, pag. 275. 
s Die lieher bezüglichen Literaturcitate s. m. S. 415—6. d. ung. Textes. 


164) 


PHYTOPALAONTOLOGISCHE MITTHEILUNGEN., 459 


Untere mediterrane Stufe: Brennberg bei Oedenburg, Salgó-Tarján, Tekercs und 
Nádasd im Com. Baranya, Jelia bei Mehadia. 

Obere mediterrane Stufe: Máriafalva im Com. Vas, Bozovics im Com. Krassó- 
Szörény. ; 

Sarmatische Stufe: Kremnitz, Kizbánya im Com. Szatmár, Prevalény im Comitat 
Arad, Sused und Gornji Stenjovec bei Agram. 

Pontische Stufe : Geletnek bei Kremnitz, Neudorf, Karl bei Oedenburg, Budafa im 
Com. Zala, Dalbosecz im Com. Krassó-Szörény. 


2. Ein neuer ungarlándischer Fundort von GCystoseira Partschii Sterbg. sp. 


Die Beschreibung dieser Pflanze auf Grund der bis dahin weisenden Literatur 
gab ich in meiner Abhandlung über die cTertiüren Pflanzen aus der Umgebung 
von Felek, in welcher ich für diese Pflanze als ungarlándische Fundorte folgende 
angab : Der Trachyttuff von Skala mlín bei Rybnik und bei Erdőbénye ; der Kalk- 
sehiefer von Szakadat und Thalheim, der Mergelschiefer von Radoboj und Felek. 
Der Gefálligkeit des Herrn Prof. K. HEREPex in Nagyenyed verdankt jetzt die 
phytopaláontologisehe Sammlung der kel. ung. geol. Anstalt ein Exemplar dieser 
Pflanze von einem neuen der sarmatischen Stufe angehörigen Fundorte, welcher 
sich südliceh von Nagy-Enyed anf dem sog. Barompiacz befindet. 


3. Diluviale Pflanzen von Almás. 


Bei Gelegenheit der Ordnung der phytopaláontologischen Sammlung der kgl. 
ung. geol. Anstalt fand ich zwei Blattabdrücke, die mit Süugethierresten durch 
die Güte des Herrn A. v. SEmszx schon vor lüngerer Zeit in den Besitz der Anstalt 
gelangten. 

Diese Blattabdrücke kommen in dem diluvialen Kalktuffe von Almás im 
Comitate Komorn vor, über den KaRL PrrExs im Jahrbuch der k. k. geol. Reichs- 
anstalt, Bd. X. S. 512 nüheres berichtet. 

Das eine Blatt gehört zu Acer Pseudoplatanus L., das andere zu jener Form 
von Populus alba L., welche als P. Wierzbickii beschrieben wurde. Acer Pseudo- 
platanus L. wurde schon früher an einer anderen diluvialen Localitát Ungarns 
gefunden, námlich bei Pásztó (Földtani Közlöny, II. Bd. 1873. S. 235). 


4. Die Pflanzen des krystallinischen Kalkes von Karniowice. 


In der Sammlung der kel. ung. geol. Beichsanstalt fand ich eine kleine Suite 
von Pflanzen vor, die aus dem krystallinisehen Kalke von Karniowice bei Krakau in 
Galizien herrühren. Diese in mannigfacher Hinsiecht interessanten Pflanzen fanden in 
den bekannten phytopalüáontologisehen Handbüchern keine Aufnahme und es be- 
durfte langen Suchens, bisich sie in FERD. ROEMER s (reologite von Öbersehlesten (1870) 
auffand, obwohl ihr Autor niemand anderer, als unser Phytopaláontologe ersten 
Ranges, Prof. A. ScHENK ist. RoEMER verlegt die Pflanzen in das Zeitalter des 
Rothliegenden, wofür er in seinem benannten Buche verschiedene Gründe anfübrt. 
Die von ihm angeführten und auch mit Ausnahme eines einzigen auch in unserem 
Besitze befindlichen Pflanzenreste sind folgende : 

[165] z 29 


460 LITERATUR. 


Neuropteris sp. cf. N. elegans BRwer. ; 

Taemopteris Roemeri Schenk in litt. Fiederfragmente. Das grösste derselben 
bildete F. RozMER unter Fig. 1 auf Taf. IX. seines .Buches ab und stimmt diese 
Abbildung so sehr mit dem in unserem Besitze befindlichen Exemplare überein, 
dass man letzteres für das Originalexemplar halten könnte ; 

Pecopteris sp., Sphenophyllum sp., der Zapfen einer Conifere ; 

Anmnularia sp.; endlich zum Theil fingerdicke Stengel, von denen einige 
Ouerstreifung zeigen und Stengelfragmente mit einer die ganze Lünge durchzie- 
henden Furche. 

An diese sehliessen sich aus unserer Sammlung noch die Ueberreste eines 
Calamiten an. Es sind dies plattgedrückte Stammfragmente, welche aber die 
den Calamiten eigenthümliche Streifung zeigen und deren Breite beinaho 1 Mm. 
erreicht. Die Internodien sind wahrscheinlich infolge der Kleinheit der Fragmente 
nicht sichtbar und finden wir kein Merkmal, welches unsere Ueberreste von jenem 
Calamitenfragmente unterscheiden würde, welches F. RoEmER auf S. 92 seines be- 
nannten Werkes aus der productiven Steinkohle Schlesiens erwáhnt und auf 
Taf. XVI unter Fig. 11 des XV. Bandes der Zeitschrift d. Deutsch. geol. Gesell- 
schaft abbildet und auf S. 595 desselben Bandes beschreibt. 


LITERATUR. 


(35) Dr. J. v. SzaBó : 4 budapesti egyetem ásványtani intézetének százados 
története es jelen állapota. Die hundertjáhrige Geschichte und, der gegen- 
würtige Zustand des mineralogischen Institutes der Universítüt zu Buda- 
pest. (Pótfüzetek des Természettudományi Közlöny. Budapest, 1888. 
1—2. Heft. 32 S. m. 1 Phototypie ( Ungarisch)). 


Zu den unsterblichen Werken des verewigten Ministers ÁUGUsT TREFORT 
gehört unstreitig die glánzende Einrichtung der naturwissenschaftlichen Institute 
der Universitát zu Budapest. Prof. J. v. SzaBó ist einer der ersten, der sein neues 
Heim in Ordnung brachte und nun in allgemein verstündlichem Vortrage dem 
grossen Publikum vorzeigt, damit auch dem ungarischen Culturhistoriker ein in- 
teressantes Capitel überliefernd. 

v. Szasó unterscheidet in der Entwickelung der mineralogisehen Sammlun- 
gen des ihm unterstehenden Institutes : 

Bine erste(1780—1811), die Epoche der Vermehrung der Sammlungen 
die damals beginnt, als zur Universitát, damals noch in Tyrnau, der erste 
Professor der Mineralogie ernannt wurde. Es war dies der einstige Jesuitenpater 
Marnias Picrekg aus Graz, der selbst eine ansehnliche Privatsammlung aus allen 
drei Reichen der Natur besass und dieselbe mit sich zuerst nach Tyrnau, dann 
1790, in welchem Jahre die Universitát nach Ofen verlegt wurde, dorthin und 
schliesslich, als nach dem Tode der Königin Maria Theresia 1785 auf Befehl Jo- 
sefs II. die Hochschule nach Pest übersiedelte, auch dahin mit sich führte. Der 
organisirende Kaiser verordnete aber schon im Jahre 1871, dass die Mineralien- 

[166] 


LITERATUR. 461 


sammlung der Erzherzogin Maria Anna, seiner cliebsten Schwester, für die 
Universitüt um den Preis von 25,000 Gulden angekauft werdé. 

Als die Universitát nach Pest übersiedelte, wurde auch jene unselige An- 
ordnung getroffen, dass der Lehrstuhl der Mineralogie mit der medicinischen 
Facultát in Connex gebracht wurde und jenes für die Mineralogie als Wissenschaft 
so verhöngnissvolle Verhültniss hielt bis zum Jahre 1850 an. 

Dass die Maria Anna-Sammlung eine der werthvollsten, damals vielleicht 
ohne Rivalin war, dafür bürgt sehon die hohe gesellschaftliche Stellung ihrer 
Gründerin und der Name v. Bogw s, des Lehrers der hohen Frau. 

PILLER verfasste auch spüter, 1792 in Graz einen sehr gediegenen Catalog 
der scehönen Universitátssammlung. 

Nach dem Tode PILLER s wurde Dr. JosEF SCHÖNBAUER aus Prag (1792—1807) 
sein Nachfolger ; aber als er seinen Lehrstuhl einnahm, musste er erfahren, dass 
die Erben PitLER s die Sammlung ihres verstorbenen Verwandten unter Verschluss 
hielten und dass der aus 13 Foliobánden bestehende Originalcatalog der Maria 
Anna-Sammlung — in Verlust gerieth ! 

Nach vielen Unterhandlungen wurde endliech — 1800 — auch PILLERSs 
Sammlung um den Preis von 20,000 Gulden angekauft und der Universitátssenat, 
nichts von dem wáhrend dieser Zeit vorgefallenen wissend, gab seiner Freude un- 
umwunden auch ümtlich Ausdruck, dass wenn nun beide Sammlungen mit einander 
vereinigt werden, dann stehe die mineralogiscehe Sammlung der Pester Universitát 
ohne Gleichen unter den Universitáten Huropa/ss ; und darin hatte der Senat vor- 
láufig Recht, denn als nach dem Tode SCHÖNBAUER s der aus Fünfkirchen gebürtige 
Dr. JosEF ScHusrER zum Professor ernannt wurde, der wáhrend kurzer zweijáhriger 
Lehrthátigkein die übernommene Sammlung ordnete und catalogisirte, fand man, 
dass im Jahre 1811 die Sammlung aus folgenden Theilen bestand : 


Die Mineralien der Maria Anna-Sammlung 7341 


Geschliffene Steine EGYES ESZT YE I2OZ9 

9,980 
Die Mineralien der Piller-Sammlung . . — .. 11,540 
Die Alexandra Paulovna-Sammlung?.. 0. 818 
Sendüns der Botgámtor ei Sire JNA SEAT et 31999 
"Verchtédeneácgútsiíttonen . en0tes dalsastmet 672 


Zusammen 26,239 Exemplare. 


Diesem glánzenden Zustande folgte bald die zweite Ipoche (1812—1849), 
welche v. SzaBó treffend die Epoche der Vernacllássigung der Sammlungen nannte. 
SCHUSTER war ein auf europüischem Niveau stehender Gelehrter, aber trotzdem er 
ganz richtig den Weg vorzeichnete, auf welehem die Sammlung der Pester Uni- 
versitát zu entwickeln war, so that sein Nachfolger, Dr. JouaNws REISINGER, der 


"7 ALEXANDRA PAULOVNA war die Tochter des Czars Paul und die erste Gattin 
des ung. Palatin Josef. Nach ihrem Tode machte letzterer die aus 8185 Exemplaren 
bestehende Mineraliensammlung seiner Gemalin der Universitüt zum Geschenke. Die 
Sammlung enthielt vorzüglich russische und vor allem uralisehe Mineralien. 

r1671 


462 LITERATUR. 


mehr als 40 Jahre lang der Sammlung vorstand, nichts im Interesse derselben.. 
Die Sammlung blieb versteckt, ungeordnet und ohne Conservirung; ja als im. 
Jahre 1848 die medicinische Facultát zur Binrichtung ihrer Kliniken neuer Loca- 
litáten bedurfte, wurde die Mineralien-Sammlung kurzen Weges in das National- 
museum überführt. 

In diese traurige Epoche föllt nur ein einziger Sonnenstrahl und ist dies 
des kgl. Bergingenieurs von Rézbánya St. A. R. SzásgÉnys schönes Geschenk, 
welches er der Mineraliensammlung der Pester Universitüt machte. 

Mit dem Abtritte REISINGERS nahm die dritte Fipoche (1850—1885), die 
Epoche der Umgestaltung der Sammlungen ihren Anfang. Im Jahre 1850 wurde 
eben JosEFr v. SzaBó zum supplirenden Professor der Mineralogie ernannt. Sein 
erster Schritt war dahin gerichtet, die Sammlungen wieder auf die Universitüt 
zurückzubringen, denn wie er dies begründete cdie Mineralogie ist an der Uni- 
versitát eine selbststándige Wissenschaft, nicht aber ein Repetitorium für die 
medicinischen und pharmaceutischen Rigorosenv. Die mineralogische Lehrkanzel 
wurde in der That wieder der philosophischen Facultát einverleibt und die Samm- 
lungen kamen wieder in das frühere Gebüáude zurück, aber weder ein Catalog, 
noch irgend eine andere schriftliche Aufzeichnung vermittelte die Uebergabe. 
v. Szabó musste eben übernehmen, was ihm übergeben wurde; dabei ging man 
bei der Verpackung und dem Transporte so leichtsinnig um, dass die Etiketten der 
Mineralien zum grössten Theile verloren gingen ; mit einem Worte, die Sammlung 
gerieth in einen Zustand, der sie in anbetracht des halbhundertjáhrigen Fort- 
schrittes der Wissenschaft beinahe gönzlieh unbrauchbar machte. Die Wieder- 
restaurirung derselben inaugurirte v. SzaBó. Auf der Universitát selbst fand er in 
zwei bescheidenen Wandküsten 60 Hxemplare vor, das war die Sammlung, die den 
Lehrzwecken diente; v. SzaBó aber hatte bald infolge der Gefálligkeit HAIDIN- 
GERs, des Directors der Wiener k. k. geologisehen Reichsanstalt und in seiner 
KHigenschaft als Commissüár der 1851 abgehaltenen Londoner Weltausstellung, 
die nur zu bescheidene Zahl der Exemplare um Hunderte vermebhit. 

Im Jahre 1854 übersiedelte die Sammlung in das Centralgebüude der Uni- 
versitát, aber bald darauf trat die Germanisations-Hpoche der Universitüát ein. 
v. SzaBó wurde zam Professor der Ofner kgl. Realschule ernannt ; den Universi- 
tátslehrstuh] nahm 1855 KaRn PErExs ein. 

v. SzaBó zollt den Verdiensten seines Nachfolgers volles Lob; ser richtete- 
die neue Localitát ein ; durch unermüdlichen Fleiss, besondere Fachliebe, hervor- 
ragende Fachkenntniss brachte er die Angelegenheit so weit, dass er auch von 
den Exemplaren der alten Sammlung viele wieder agnosciren konnte und kaufte 
von dem ausgezeichneten Mineraliensammler Awrox FavusER um den Preis von 
3500 Gulden eine mit grosser Sorgfalt zusammengestellte systematische Samm- 
lung an, welche 3124 Exemplare enthielt. 

Fünt Jahre wáhrte PEregs musterhafte Thütigkeit, als die Universitüt wieder- 
der nationalen Cultur zurückgegeben wurde und JosErF v. SzaBó gelangte im Schul- 
jahre 1861/2 wieder auf seinen früheren Lehrstuhl. 

PereRs übergab seinem Nachfolger folgende Sammlungen : 

Systematische Sammlung unter Glass... 3048 Exemplare 
Dazu die Laden Sammlung 7. Let 3029 ; 
(168) 


LITERATUR. 4653 


Ausgestellte Sammlung grosser Exemplare... 778 Exemplare 
Terminologisehe Sammlung 0 0. 642 , 


Zusammen 7497 Exemplare. 


Wenn wir von dieser Summe nur die 3124 Exemplare der von FAUsSER an- 
gekauften Mineralien abziehen, so verbleiben 4373 Exemplare, d. 1. um 21,866 
Exemplare weniger, als ScHusrER im Jahre 1811 auswies ! 

Mit Prof. J. v. Szapó nimmt daher in der That die vierte Epoche ihren An- 
fang, welche er aber bescheiden genug, auf das Jahr 1886 verlegt, als in welchem 
das Institut in seine neuen Localitüten verlegt wurde. Den gegenwürtigen /ustand 
in einem Referate schildern zu wollen, ist unmöglich und wir können uns hier nur 
auf die Mittheilung einiger trockenen Daten beschrüánken. 

Das mineralogische Institut oceupirt das ganze Erdgeschoss und einen Theil 
des Mezzanins des neuen naturhistoriscehen Palais auf dem Museumring ; besitzt 
ein elektrisches Mikroskop, 11 Handmikroskope und jedes übrige moderne wissen- 
schaftliche Hilfsinstrument, wobei wir besonders der krystallographischen Abthei- 
lung gedenken wollen, die der Sorge des Docenten Dr. A. Scuminr übertragen ist. 
v. SzaBó gedenkt hier mit Dank des Müácenas A. v. SEmszv, der auch hier, wo die 
Mittel der Regierung nicht genügen, die eigene Börse zur Verfügung stellt. Die 
der Abhandlung beigegebene Phototypie lüsst uns einen Einblick in die elegante, 
schöne und zweckmássige Binrichtung der Musealráume machen. 

v. Szagó brachte die Zahl der registrirten Exemplare auf 32,000. Beim Ab- 
gange PerExs betrug die Zahl der Mineralspecies 382, gegenwártig 583 ; im petro- 
graphischen Museum sind 10,000 Exemplare niedergelegt. Besonders interessant 
ist die Meteoritensammlung, welche aus 137 Exemplaren besteht, darunter einige 
Unica, so ein Meteoreisen aus Mexico mit ausgebildetem Octaeder und das Meteor- 
eisen von Árva, in welehem Graphit in der Grösse einer Mandel ausgeschieden 
ist; ferner eine ganze Serie ungarlöndischer Mineralunicas ; ja selbst die ausser- 
europáischen Continente sind durch interessante Specialitüten vertreten, 50 durch 
die ganze Serie von Spodumen und seiner Umwandlungsproducte, Krystalle von 
Hanksit und Glauberit, Nephrit vom Grabmale Timurs; ebenso die mit grosser 
Sorgfalt und Mühe zusammengetragenen Belegstücke zu v. SzaBó s in die Wissen- 
schaft eingeführte Methode zur Bestimmung iz Schmelzbarkeit der Minerale und 
zur Bestimmung der Feldspathe. 

Den Hauptstock des mineralogiscehen Museums bildet die systematische, aus 
6500 Exemplaren bestehende und nach DAwxa s System geordnete Mineraliensamm- 
lung; ebendort befindet sich auch die terminologiscehe Sammlung, die PETERS 
gründete und die gegenwártig aus 1440 Exemplaren besteht ; die dritte Sammlung 
des mineralogiscehen Museums zeigt in zwischen den Fenstern stehenden pyrami- 
dalen Schrünken die versehiedenen Mineralsysteme ihrer Zeit und ihrem Prin- 
cipe nach geordnet. 

Im petrographischen Museum ist die systematische (resteinssammlung aus 
von allen Theilen der Erdoberflüche stammenden Exemplaren zusammengestellt, 
aber ihre echte Zierde bildet die Sammlung vulkanischer Gesteine ; vor allem die 
Gesteine der Trachytgegenden Ungarns, an welche sich jene anschliessen, die 
Prof. v. SzaBó auf seinen vielen und weiten Studienreisen selbst zusammen- 

[169] 


464 LITERATUR. 


trug, so von Serbien, Griechenland, Italien, Frankreich, Algier. Vom Kaukasus 
brachten Dr. F. ScHAFARZIK und M. v. Décny eine Sammlung dahin. In der Mitte 
des Saales ist die die chronologische Stratigraphie demonstrirende Sammlung 
aufgestellt und enthült dieses Museum noch viele interessante Gegenstünde, die 
Prof. v. Szasó vorzüglich seinen zahlreichen und innigen Verbindungen mit den 
Fachgelehrten des Auslandes verdankt. Gsszui 


(36) C. v. CAMERLANDER : Der am 5. und 6. Februar d. J. tn Ostschlesten 
und Nordwestungarn mit Schmee miedergefallene gelbe Staub. ( Verhdlgn. 
d. k. k. geol. Reichsanst. Wien, 1888. S. 95—96; Jahrbuch d. k. k. geol. 
Reichst. Wien, 1888. Bd. XXXVIII. S. 281—310.) 

G. TEscHLER: Vulkáni hamuhullás Trencsénmegyében. Vulkanischer Aschen- 
fallim Comttate Trencsén. ( Természettudományi Közlöny. Budapest, 1888. 
Bd. XXXVIII. S. 193—4. : Ungariseh]). 

V. WaRrHa : A csáczat porhullásról. Ucber den Staubfall bei Csácza. (L. c. 
5. 222— 226. (Ungarisch)]). 


Vom 5— 6. Februar 1888 war Sechlesien, Máhren und das nördliche Comitat 
Ungarns Trencsén der Schauplatz einer seltenen und eigenthümlichen Natur- 
erscheinung. In Troppau fiel am 5. Februar morgens zwischen 7—"/28 Uhr so 
massenhaft ein gelber Staub, dass die Staubmassen in der Luft den Himmel als 
dichte Wolken verdeckten. Nach einem anderen Beobachter war der Schneefall in 
der Gegend von Jablunka bei Teschen morgens um 8 Uhr am stürksten ; auch 
hier spricht man von riesigen Mengen, indem selbst nach dem Schneefall die Luft 
bis zur Höhe der Berge eine eigenthümliche gelbe Farbe zeigte und so sehr mit 
gelbem Staub erfüllt war, dass das Sehen und Athmen bedeutend ersehwert war. 
Nach einem dritten Beobachter erstreckte sich diese Erscheinung auf das Gebiet 
von den Höhen von Ostrawitz bis zur Ebene von Máhrisch-Ostrau, auf welchem 
Gebiete der gelbe Staub den ganzen Tag hindurch fiel ; am stürksten aber dennoch 
morgens zwischen 8—9 Uhr. Man beobachtete die Erscheinung auch in Máhren 
in der Umgebung von Leobschütz, Fulnek bei Rautenberg (50 von Freudenthal) ; 
aber auch bei Ratibor in Preussisch-Schlesien. In Ungarn war die Umgebung von 
Csácza und Thurócz-Szt.-Márton der Schauplatz des Naturereignisses und zwar in 
der vom 5. auf den 6. Februar folgenden Nacht. Herr J. SzespE sehreibt wört- 
hich, dass zur angegebenen Zeit ein seit Menschengedenken nicht gesehener Orkan 
wüthete, der die Schneeflocken zu Kugeln rollte . . . . . Nach dem Aufhören des 
Schneeorkanes, was am 6. Februar beilüufig um 10 Uhr morgens eintrat, war die 
ganze (Gregend mit dem von ihm eingesendeten Staub bedeckt. Er erfuhr, dass die- 
selbe Materie die Thüler von Kiszucza (von Zsolna an), Ó-Besztereze und Turzovko 
in einer Müchtigkeit von 3—4 Cm. bedeckte; ebenso, wie man hört, Schlesien." 

Aus allen Berichten geht hervor, dass den gelben Staub ein heftiger Nord- 
oder Nordostwind brachte und dass jener die Erde mit einer 3 Cm. dicken Decke 
bedeckte, mit Ausnahme von Ratibor, wo die Stürke derselben nur 1! Mm. betragen 


7 Természettudományi Közlöny. Bd. XX. 5. 125. 
(1701 


LITERATUR. 465 


haben soll. Die sichersten Daten zusammenfassend, so betrug die Grösse des vom 
Staub bedeckten Gebietes 8125 Km. 

Es ist eine sehr dankbare Arbeit gewesen, mit der sich unsere Verfasser be- 
scháftigten, indem sie den gefallenen Staub der wissenschaftlichen Untersuchung 
unterzogen und aus dem gewonnenen Resultate auf den Ursprung der Erscheinung 
zu folgern versuchten. 

50 sehr sie aber in dem einen übereinstimmen, ebenso weichen sie in dem 
anderen ab. Nach Bar. v. CAMERLANDER ist der bei Niedeck, Ostrawitz und Ratibor 
gesammelte Staub, abgesehen von einigen Unbedeutendheiten, gleichförmig licht- 
gelb, ein wenig ins lichtgraue neigend und von der Feinheit des Mehles; nach 
TEsSCHLER ist der Staub von Csácza eine grauliche, ins veilehenfarbige neigende 
Materie, aber WaRrHa fand die Farbe übereinstimmend mit der Angabe v. CAMER- 
LANDERS und glaubt die abweichende Angabe TEscHLERS dadurech erklüren zu 
können, dass dieser gescehlemmten und getrockneten Staub untersuchte, wáhrend 
der seinige vor der Zusendung mit grösserer Menge Wasser destillirt wurde, wobei 
die vorhandenen Kisenoxydul- Verbindungen zum Theil zu Hisenoxydhydraten um- 
gewandelt wurden. WARTHA weist ferner nach, dass der Staub nitrogenfreie orga- 
nische Substanz und Wasser entbült und dass seine gelbe Farbe vom Hisenoxyd- 
hydrat herrührt, welches sich im Wasser der Luft zu Hisenoxyd umwandelt. 

Die überwiegende Menge des Staubes besteht aus Mineralsubstanzen und 
enthölt nur in geringem Maasse die Kieselpanzer von Bacillarien, Trichome u. s. w. 
bezüglich welcher nach B. CAMERLANDER die náhere Bestimmung in Bülde zu erwar- 
ten sei; aber WaRrHa konnte in der ihm zur Verfügung gestellten Menge, und 
dies ist bezüglich des Ursprunges des Staubes von grosser Wichtigkeit, die Algen 
Ulothrixz variabilis (Kurz.), Sphaerella nivalis und die Bacillarien Navicula und 
ef. Pinularta viridis auffinden. 

Hinsichtlich der Grösse der Staubkörner stimmen die Angaben der drei 
Autoren gut mit einander überein. Die durchschnittliche Grösse betrügt 0.04 Mm. ; 
die grössten, aber selteneren schwanken zwischen 0.06—0.07 Mm.; die kleinsten 
erreichen 0.01 Mm. Die unter sie gemengten Thonpartikelchen zeigen einen Durch- 
messer von 0.2 Mm. TEscHLERER gibt mit v. CAMELLANDER übereinstimmend an, 
dass die grössten Körner beilüufig 1070 der ganzen Masse ausmachen und bei einer 
Lánge von 0.07 Mm. eine Dicke von höchstens 0.04 Mm. haben ; die Körner mitt- 
lerer Grösse betragen beilüufig 25—30"/o, sind 0.04 Mm. lang und 0.03 Mm. dick ; 
die kleinsten, zusammen 60— 65", erreiehen kaum 0.01 Mm. Der überwiegende 
Theil der Körner ist der Gestalt nach eckig. 

Was nun die mineralischen Bestandtheile dieses Staubes betrifft, so consta- 
tiren alle drei Autoren übereinstimmend seinen grossen Ouarzgehalt. Nach WARTHA 
ist der grösste Theil der unter dem Mikroskop sichtbaren eckigen Splitter Ouarz ; 
cder kleinere Theil besteht aus feldspathigen Stoffen, hie und da sind süulige, 
grünliche oder brüunliche Krystalle zu beobachten, die bald die Higenschaften des 
Pyroxen, bald die des Amphibols verrathen, mitunter findet sich auch ein braunes 
Biotitlamellehen vor,. Auch TEescHLER erwáhnt den Pyroxen und Amphibol, aber 
bezüglich des Feldspathes bemerkt er, dass cinfolge der Kleinheit der Gemengs- 
theile die Feldspatharten nicht bestimmbar sind, ; bezüglieh des Thones ist wieder 
Bar. CAMERLANDER der Ansicht, dass derselbe irgend einem Biotit seinen Ursprung 

Földtani Közlöny. XIX. köt. 1889. [171] 30 


466 LITERATUR. 


verdankt; andererseits haben ihn seine Untersuchungen zu der Ueberzeugung 
gebracht, dass in dem mineralogisehen Gemenge des Staubes der Feldspath, wie 
dies bisher bei allen Staubmassen solchen Ursprungs constatirt wurde, eine nur 
sehr untergeordnete Bedeutung habe; übrigens záhlt er folgende von ihm be- 
obachtete Mineralien auf und zwar in jener Reihenfolge, in der sie ihrer Ouantitát 
nach an der Zusammensetzung des Staubes theilnehmen : (uarz, Thon, Hornblende, 
Turmalin, Epidot, Rutil, Zirkon, Orthoklas, Glimmer, Apatit, Magnetit, Eisen- 
glanz ; weniger sicher waren zu erkennen : Augit, Granat, Calcit. 

Die Gleichförmigkeit der mineralogisehen Zusammensetzung erwies auch 
die chemische Analyse ; námlich : 


Baron CAMERLANDER WARTHA 
S — e e 
Ostrawitz Ratibor Csácza 


In Salzsáure löslich 


JEE gotta Les 4 AY MLDB 1.71 
MVSO stét HŐ UgHAN . 462326 2.44 
Ga Osszeeh gy lle rozat us sali ÚBA 0.36 
VS ze e R SAO DOT E ejt EST 
Afro) 4.83"/o 
In Salzsáure unlöslich 
Bane de veenee 78.38 18.66 — Kieselsáure 79.01 
OO és zés zet e ! 0.41 0.68 ] . Aluminium- 13.90 
KALSÜ S set e E ée EL gőz o ván § 4.92 Jund Eisenoxyd si 
CaO MELEG e ejj és 0.85 1.36 — Alkalien 0.67 
MEg tl (4 Mate s 9 570731 0.39 — Mangan 
KO HBlúkott dni ép 1.99 2.24 Calcium egübet 
Na Olga foz des tsz ém assa 09 2.23 — Magnesium J Azzá 
91.34. 90.489/o PPhosphorsüure fr 
92.88 
Glühverlust 3 ts 
é 8 EE x 19 
Org. Subst. u. Wasser) 4.55 EA KA etn es zegédleretké v SeRARAt 
dpumme.. .. 9972 101.60 100.00 


Was nun die Herkunft des Staubes betrifft, so haben die durchgeführten 
Untersuchungen vor allem die Thatsache ins Reine gebracht, dass derselbe nicht 
kosmischen Ursprunges ist, denn die empfindlicehsten Reagenzien konnten in 
5 Gramm Staub weder Cobalt, noch Nikel, noch gediegenes Bisen nachweisen. 

Nach einer anderen Erklürung seien die am 5. Februar in der Luft sehwe- 
benden Staubmassen nichts anderes gewesen, als die vom Orkane aufgewirbelten 
Verwitterungsprodukte der Oberflüche, an welcher die Erscheinung stattfand ; 
dem aber widerspricht die mineralogisehe Zusammensetzung des Staubes, denn 
bei Ratibor und dessen Umgebung — bezüglieh welcher Gegend diese Erklárung 
apgegeben wurde — bildet Löss den Boden, in den Thülern dagegen Kiesel; der 
Löss wird aber geradezu durch seinen mehr oder minder grossen Gehalt an kohlen- 
saurem Kalk (10—36"/9) charakterisirt, wobei noch jener Umstand zu erwáhnen 
ist, dass zur Zeit des Staubfalles die grosse sehlesische und norddeutsche Ebene 
bereits mit Schnee bedeckt waren. 

Eine andere Erklárung der Erseheinung gibt Baron CAMERLANDER ; dabei aber, 
nach unserer Ansicht, den meteorologischen Faktoren eine zu grosse Bedeutung 

VSZ 


LITERATUR. 467 


verleihend. Mit Berufung auf J. Hawswn habe sich am 3., 4., 5. und 6. Februar 1888 
das Barometerminimum von dem mittleren Theile der skandinavischen Halbinsel 
in 50-liceher Richtung gleichmássig fortbewegt und versehwand erst N-lich vom 
Schwarzen Meere. Wáhrend der angeführten Zeit war nirgends eine áhnliche und 
dieselbe Bedeutung habende meteorologische Erscheinung zu beobachten, woraus 
folgt, dass damals, als in Ostsehlesien und Nordwestungarn der gelbe Staub fiel, 
die grosse Depression von Skandinavien gegen die mit Schnee bedeckte CGregend 
vorschritt, was sehon die angegebene Windrichtung (N) über allen Zweifel erhebt. 
Die Wahrscheinlichkeit ist daher sehr gross, dass der nach Süden streichende 
Wind mit seiner aussergewöhnlichen Kraft die Staubmassen mit sich riss, sie über 
ein grosses (rebiet in die Höhe trug, sie unterwegs mit einander vermisehte, bis 
endlich die máhrisch-schlesiscehen Karpathen ihrem Zuge ein Ende machten und 
sie zum Niederfall zwangen. Bar. CAMERLANDER glaubt nach dem — aber mit gehör1- 
gem Vorbehalt — dass die Heimat dieses gelben Staubes im krystallinisehen Ge- 
birge Skandinaviens, dort, wo auch die grosse Depression entstand, zu suchen sei. 
Die steilen Wönde dieses Gebirges sind wohl schneefrei, aber dennoch hült es 
Baron CAMERLANDER für fraglich, ob diese steilen und schneefreien Wánde jene 
Massen von Staub liefern konnten, " welche der nach der Berechnung BEBBER 8 
480 Meter in der Minute zurücklegende Wind auf ein Gebiet von so grosser Aus- 
dehnung niederwerfen konnte. 

Viel entsehiedener áussern sich TEscHLER und WARrHA, indem sie behaupten, 
dass dieser Staub nichts ?7.nderes als vulkanische Asche sei und gründen ihre Be- 
hauptung auf die Verglrichung des Staubes von Csácza mit anderen vulkanischen 
Aschen. 

TESCHLER fand die 1824 bei Capua gesammelte und mit grosser Wahr- 
scheinlichkeit von der im Jahre 1822 erfolgten Eruption des etwa 5 geogr. Meilen 
entfernten Vesuv herrührende Asche vollkommen übereinstimmend mit dem 
Staube von Csácza. Auch die Gemengtheile fúr sich stimmen sowohl ihrem opti- 
sechen wie chemischen Verhalten nach überein; sie weichen blos in dem einen 
von einander ab, dass einige der grössten Fragmente auch 1 Mm. übersehreiten, 
aber dieser durchaus nicht wesentliche Unterschied findet in der Nühe des Ur- 
sprungsortes seine Erklárung. 

Diese Asche des Vesuvs untersuchte auch WaRrHAa und er üusserte sich eben- 
falls dahin, dass sie der von Csácza am nüchsten stehe und er erwáhnt, dass sich 
bei jener die Erscheinungen des Schlemmens durch die Luft noch auffülliger 
zeigen. In der vom Vulkan in geringer Entfernung niedergefallenen Asche finden 
sich massenhaft Magnetitkörner und grössere den Beginn der Schmelzung ze1- 
gende grünliche und grauliche glasige Körner vor, zwischen welchen hie und da 
lange nadelförmige, zum Theil gesehmolzene Krystalle bemerkbar sind. 

TEscHLER verglich ferner beide von ihm untersuchten Aschen mit der von 
vertranuenswürdiger Seite 1884 am Vesuv gesammelten frischen und ülteren Asche 
und er fand, dass schon makroskopisch alle drei Substanzen einander auffallend 
áhnlich sind, nur dass in der Asche des Vesuv noch viel ursprünglicher Gesteins- 
grus vorkomme, d. h. dass die gesteinsbildenden (Gemengstheile hie und da noch 


- Im Minimum wenigstens 244.(00.0C0 M?. — Ref. 
(172) 307 


468 LITERATUR. 


von der Grundmasse zusammengehalten werden, wie wir dies in jedem beliebigen 
Trachytgrus von Körmöczbánya wiederfinden, mit dem Unterschiede, dass in je- 
nem die Hülfte der farblosen Gemengstheile aus Ouarz besteht, bei den beiden 
übrigen (Capua, Csácza) dagegen besteht die Masse sozusagen blos aus dem Ge- 
menge vereizelter Mineralfragmente. 

Mit der Structur solcher vulkanischer Aschen befasste sich WaRgrHa noch 
eingehender. Ausser der schon erwühnten Asche des Vesuvs studirte er noch die 
vulkanische Asche des Krakatoa und infolge der Gefülligkeit des Freih. A. E. Nok- 
DENSEJÖLD die von letzterem 1883 auf den Gletschern Inner-Grönlands gesam- 
melte und von ihm Kryokonit genannte Fallmasse. 

Ein jedes Stück der Asche des Krakatoa ist bimssteinartig. Es sind dies 
durchscheinende und mit Luftblasen massenhaft gefüllte Glasstücke, an welche 
sich zerstreut auch aus anderen vulkanischen Mineralien bestehende Anháufungen 
gesellen, mit massenhaften Magnetitinhalt ; in der Asche des Vesuvs findet man 
aber kaum an Bimsstein erinnernde Fragmente, d. i. sich lang erstreckende, mit 
Luftblasen erfüllte Glassplitter, was darin seine Erklárung findet, dass der Kra- 
katoa die Producte der unter Wasser stattfindenden vulkanisehen Eruptionen 
pemonstrirt. 

v. NORDENSKJÖLD spricht seinem Kryokonit kosmischen Ursprung zu; aber 
Lasaurx fand anch Ouarz in ihm, daher ein solches Mineral, welches man bisher 
in Meteoren nicht konnte constatiren; Baron CAMERLANDER und ZIRKEL entdeck- 
ten auch Hornblende darin; Nirs Orr Horzsr sprichtihn geradezu als Morünen- 
schlamm an ; WagrHa aber suchte in dem ihm zur Verfügung gestellten Kryokonit 
vergebens das gediegene Eisen, Cobalt und Nikel ; nach ihm besteht der Kryokonit 
seiner überwiegenden Masse nach aus dunkel olivengrünen, stellenweise rauch- 
grauen, glasigen Fragmenten, in welchen durchsichtige, eckige, wenige Blascn 
einschliessende feldspathige und magnetitische Splitter gefunden werden. Die- 
selben fand er auch im Staube von Csácza, wenn auch in untergeordneter Menge. 
Im Kryokonit ist auch der Ouarz in kleinerer Menge vorhanden, was auch daraus 
hervorgeht, dass man den Staub von Csácza nur vor dem Geblüse zu weissem, 
lasurigen Glas schmelzen kann, jener dagegen schmelze leicht zu Glas. Nach 
WaRrHa beruhe dieser Unterschied darauf, dass der Wind den Kryokonitstaub. auf 
geringere Entfernung trug, als den Staub von Csácza. Waáhrend eine Staubmasse 
den Weg von einigen tausend Kilometer zurücklegt, wird sie einer gründlichen 
sehlemmung unterzogen, so dass die kleinsten und daher am leichtesten transpor- 
tablen Stoffe in die grösste Entfernung getragen werden. 

Bezüglich des Ursprunges des Kryokonits und des" Staubes von Csácza sind 
auch die Beobachtungen wichtig, die (Gr. v. Rarnm bezüglich der in den letzten Tagen 
des Márz 1875 gefallenen und den grössten Theil Skandinaviens bedeckenden 
dichten vulkanischen Asche machte. Vergleicht man deren chemische Analyse 
mit der des Kryokonits, so föállt der innige Connex, der zwischen den Bestandthei- 
len beider Aschen besteht, sogleich ins Auge. Es ist unzweifelhaft, dass die auf die 
sehwedischen Schneefelder gefallene Asche in den starken und heftigen Eruptionen 
der islindischen Vulkane ihren Ursprung hat und es ist sehr wahrscheinlich, dass 
der grönlandische Kryokonit auch nichts anderes ist, als eine vulkanische Asche, 
deren (melle dieselbe ist, wie für die skandinavische. 


[174] 


LITERATUR. 469 


WaRrHwa hált es auch für den Staub von Csácza für zweifellos, dass derselbe vul- 
kanischen Ursprunges sei. Dies habe schon die mikroskopische Untersuchung ent- 
schieden, denn . bei einer 900—1000-fachen Vergrösserung sehen wir eigenthüm- 
liche scharfe dolch- oder messerspitzförmige, bald gerade, bald gekrümmte, theil- 
weise geschmolzene und beinahe sügeförmige Söplitter, deren Farbe an den dickern 
Stellen rauchgrau ist. Diese Splitter enthalten Glaseinschlüsse, Luftblasen und die 
in den Obsidianen beobachteten Belönite, wie auch Magnetite. An jedem dieser 
Splitter erkennt man die Spuren des Schmelzens und alles weist dahin, dass der 
Kryokonit, die islindisehe Asche und der Staub von Csácza zu den Produkten der 
sogenannten trockenen Vulkane gehören und wüáhrend TEsScHLER infolge ihm 
mangelnder Daten einem abgelenkten Passat den Eintritt der Erscheinung zu- 
spricht, hült es WaARTHA für üusserst wichtig zu wissen, ob zur Zeit des Staubfalles 
von Csácza oder kurz vorher einer der islándischen Vulkane in Thátigkeit war ? 
So viel ist sicher, dass der an den ersten Tagen des Februar wüthende Orkan den 
in der Luft aufgelöston islündischen vulkanischen Aschenstaub oder den schon 
bei früherer Gelegenheit auf die ausgebreiteten skandinavischen Alpen nieder- 
gelegten Staub mit sich riss, bis Schlesien, ja selbst bis Csácza trug und unter- 
stützen diese Meinung auch die im letzteren gefundenen und schon fÍrüher 
erwáhnten pflanzlichen Ueberreste, welche V. B. Wirrgocx auch in dem von 
NORDENSKJÖLD aus dem Inneren Grönlands mitgebrachten Staube entdeckte. c—. 


SETZUNGSBERICHT E. 


IV. FACHSITZUNG AM 6. NOVEMBER 1889. 


Vorsitzender : Prof. Dr. J. v. SzABó. 


Der Vorsitzende begrüsst die nach den Sommerferlien wieder versammelten 
Mitelieder, worauf der erste Secretár Mittheilung von dem Ableben des gründen- 
den Mitgeliedes Augcusr v. TórH und der ord. Mitglieder Awxron HnRapszkvY und 
JOSEF PRUGBERGER macht, was zur traurigen Kenntniss genommen wird. 

LupwiG hosgkoványIi, Beamter der kgl. ung. Staatsbahn in Debreczin wird 
von Dr. TH. SzorvraGH zum ord. Mitgliede empfohlen. 

Der Vorsitzende Prof. Dr. J. v. Szasó legt denvon M. Zusovic redigirten 
ersten Band jener Jahrbücher vor, welche bestimmt sind die geologischen Ver- 
háltnisse der Balkanhalbinsel umfassend zu behandeln. 

E. LögEsxTHEx giebt Beitráge zu den egeologischen Verhültnissen der (Ge- 
meinde Nagy-Mányok im Comitate Tolnas mit besonderer Berücksichtigung der 
pontischen Stufe Die Schichten folgen dort folgenderweise. Zu unterst liegt Mu- 
schelkalk, der alle Arten der Faltung zeigt und angefüllt ist mit zahlreichen Exem- 
plaren von Coenothyris ( Terebratula) vulgaris und Hoernesia (Gervilliae) socialis. 
Auf den Muschelkalk folgt die Congerienschichte, die hier auf zweierlei Art ausge- 
bildet ist ; unten nömlich liegt conglomeratischer Sandstein mit den Steinkernen 
und Abdrücken von Muscheln (Adacna Schmidti); obenauf liegt Congerienthon 
mit einer sehr schönen Fauna, welche der Fauna der oberen pontischen Stufe und 
insbesondere mit 84-6"/o der Fauna von Agram entspricht. Zu oberst findet man 

[175] 


470 SITZUNGSBERICHTE. 


unter dem Humus Löss mit den Ueberresten einer Wirbelthier-Fauna. Die geschil- 
derte Reihenfolge der Schichten reicht aber nur beilüufig 1000 Meter weit süd- 
lich vom Kalvarienberge, wo eine riesige Verwerfung ganz neue Schichten an die 
Oberfláche brachte, namentlich Rhyolith-Kaolin und Kohlen enthaltenden Lias 
mit den Schichten von Gryphaea obligua und G. raricostata. Die Ausbeutung der 
Kohle wird binnen Kurzem in Angriff genommen. 

J. JANKó jun. bespricht die geologisehen Verháltnisse des Berges Dzsebel 
Bu Kornei in Tunis. Er schildert die Küste und die die Senkung derselben beglei- 
tenden Erscheinungen, die am Fusse des Berges entspringenden Thermen von Ham- 
man Lif, die beiden Vorhügel und das Bergmassiv selbst. Er erwáhnt die im 
Berge vorfindlichen Stollen aus der Römerzeit, von wo er Galenit und Cerussit- 
krystalle mitbrachte. Von den beiden Tropfsteinhöhlen war nur eine schon 
früher bekannt : endlich theilte er die Verhüáltnisse des Streichens und Fallens der 
Schichten mit, wie er dies bei Gelegenheit der Erklimmung der Bergspitze be- 
obachten konnte. 


V. FACHSITZUNG AM 4. DEZEMBER 1889. 


Vorsitzender : Prof. Dr. J. v. SzaBó. 


Der erste Secretár machte Mittheilung von dem frühzeitigen Hinscheiden 
des gründ. Mitgliedes Dr. SamuEL Rorn in Leutschau, was zur traurigen Kenntniss 
genommen wurde. 

Zun Kintritte als ordentliches Mitglied liess sich die Firma EpuvaRD NEY 
k Comp. (Steinmetz- und Baukunststein-Handlung) durch das Ausschussmitglied 
A. GEzZELL anmelden. 

J. BRauw schildert die krystallographischen Verháltnisse des Calcites der 
Ofner Berge. 

E. LöRENTHEY ergünzt seine früheren Mittheilungen über die pontische und 
diluviale Fauna von Nagy- Mányok. Er legt eine bemerkenswerthe Abnormitát von 
Adacna cristagalh RorH vor und folgende Süugerreste: Hin Unterkieferfragment 
von Leucocyon lagopus fosstlis und das Schádelfragment von Sus scrofa ; die Stirn- 
zapfen von (azgella cf. deperdíta, Záhne von Elephas primigemtus und Rhino- 
ceros tichorhynchus ; ausserdem erwühnt er noch das Vorkommen von vielen 
Záhnen des Pferdes, des Hirsches u. a. 

Dr. M. Srave legt ein Exemplar der verkieselten und aihres wunderbaren 
Farbenspiel wegen bereits berühmt gewordenen Holzstámme vom Arizona Territory 
in Nordamerika vor, das sich gegenwártig im Besitze des mineralogischen Institutes 
der Universiítát von Budapest befindet. Der Vortragende besprieht die bisher be- 
kannt gewordenen Fundorte der sogenannten efossilen Wálders, deren geogra- 
phische Verbreitung merkwürdigerweise mit jener Zone, zusammenfüllt im wel- 
cher in der Tertiürzeit die heftigsten vulkanischen Eruptionen stattgefunden 
haben műüssen. Die Vegetation dieser Wülder lehrt uns auch, dass der heute auf 
Südamerika und Ostaustralien beschrünkte Typus der Araucarien in der erwühnten 
kpoche auf dem ganzen Erdenkreis verbreitet war ; sehliessliceh erwühnt der Ver- 
tragende, dass die ungeheure Menge von Kieselsüure, die diese Wülder versteinerte, 


1767 


SITZUNGSBERICHTE. 471 


nicht allein das Product thütig gewesener Geysirs gewesen sein mag; sondern 
dass die Eruption selbst jenes (Gesteinsmaterial lieferte, welchem die chemische 
Thátigkeit des Wassers die jetzt in den Baumstümmen fixirte Kieselsáure entnalhm. 


IV. SITZUNG DES AUSSCHUSSES AM 6. NOVEMBER 1889. 
Vorsitzender : Prof. Dr. J. v. SZABÓ. 


Der erste Seeretür theilt mit, dass das hohe kgl. ung. Ministerum für Land- 
wirthschaft zur theilweisen Bestreitung der Kosten der von der Gesellschaft edir- 
ten und in Ausführung begriffenen geologischen Uebersichtskarte von Ungarn 
500 Gulden ö. W. angewiesen habe, welche Mittheilung mit Dank entgegen- 
genommen wurde. 

Die Gesellschaft tritt mit folgenden gelehrten Gesellschaften in Sehriften- 
austauseh : 

1. Société des Naturalistes de St. Petersbourg. 

2. Krainischer Musealverein in Laibach. 

3. Kansas Academy of Science, Topeka. 

4. American Museum of the Naturalhistory, New York. 

Die Direction der kél. ung. geol. Anstalt übergiebt das III. Supplement- 
heft ihres Bücher- und Kartenverzeichnisses zur Vertheilung an die ordentlichen 
Mitglieder der Gesellschaft. Wird mit Dank entgegengenommen. 

Dr. L. Frarovszgx spendet ein EHxemplar des Werkes aMineralmoor der 
Soos.v Wurde mit Dank angenommen. 


AMTLICHE MITTHEILUNGEN AUS DER K. U. GEOLOGISUHEN ANSTALT. 


Geschenke : Dem lebhaften Interesse, welchem die kel. Anstalt vielseitig begegnet, 
verdankt diese viele werthvolle Geschenke. 

Herr A. v. Szmsex kaufte um den Preis von 350 Gulden ö. W. die vorzüglich aus 
fossilen Pflanzen der nördlichen Karpathen bestehende Sammlung des Herrn 
Dir. F. HazszixsszkY in Eperies an. Die vorláufige Durchsicht der Sammlung 
und nachherige Verpackung versah Dr. M. SrauE. 

Herr G. BEwxE, Bergofficial in Resicza, spendete den Abdruck eines riesigen Farn- 
krautes aus der oberliasischen Kohlenablagerung von Domán und zahlreiche 
mesozoische Petrefacten aus der Umgebung von Resicza ; 

Herr W. BRUIMANN kel. ung. Oberbergrath einen Dipteronabdruck von Barbo bei 
Parazsnya im Comitate Borsod ; 

Herr F. KaAnusax Oberbeamter in Resicza durch Vermittlung des Herrn kel. Sec- 
tionsgeologen J. Haravárs einen riesigen Ammoniten aus dem krystallinisehen 
Kalk von Német-Bogsán ; 

Herr J. GgEGuss Bergdirector zu Köpecz den bezahnten Kiefer eines Süugers aus 
dem Lignitlager von Köpecz ; 

Herr 0. Ross, Director der Steinkohlen- und Ziegelwerksgesellschaft in Budapest 
im Rákoser Ziegelwerke gefundene fossile Knochen ; 


[1771 


472 KGL. UNG. GEOL. ANSTALT. 


Herr B. HÜkE, kgl. ung. Honvédoberlieutenant durch Vermittlung des kgl. Hilfs- 
geologen Herrn Dr. F. ScHaraRzix Knochen aus dem Löss von Tápió-Süly ; 

Herr F. v. GaBwax, kel. Förster ebenfalls durch Vermittlung des Herrn Dr. F. 
DÖCHAFARZIK aus der an der Westseite des Damogled bei Herkulesbad liegenden 
Höhle Reste eines Hirschen, Báren u. a. 

Herr C. Kuxur, Bergverwalter zu Vaskő gediegenes (Gold von Oravicza, Dognácska 
und Vaskó ; 

Herr Dr. Th. SzonraGgn, kgl. Hilfsgeologe Holzopale aus dem Comitate Zólyom, 
von verschiedenen Localitüten herstammende Mineralien, darunter eine instruc- 
tive Collection von Calciten der Budapester Berge ; 

Herr W. Perényi, Ingenleur der kgl. ung. Staatsbahnen einige Opalstücke aus dem 
Durchschnitt der Bisenbahn bei Rákos ; 

5e. Excellenz, Herr Graf Lupw. Tisza von Szeged und Borosjenő, die Bohrproben 
vom Terrain des stándigen Landhauses ; 

Herr P. SzumRáx, kel. ung. Min. Sectionsrath, das geologische Profil des artesischen 
Brunnens von (Grenelle ; endlich wieder 

Herr A. v. SEmsex zahlreiche Bönde und Hefte, mitywelehen er die Lücken einiger 
in unserer Bibliothek befindlichen Zeitsehriften ergánzte. 

Die benannten Spender mögen auch an dieser Stelle unseren verbindliehsten 
Dank entgegennehmen. 

Abgabe von fachlichen Gutachten. Zur Abgabe von fachlichen Gutachten 
wurde die kel. Anstalt ersucht vom Magistrate der kgl. Freistadt Zombor im 
Interesse des dortigen artesischen Brunnens und vom Vicegespansamt des Comi- 
tates Temesvár in Angelegenheit der in den Gemeinden Kubin, Bavanistye, Mra- 
morák und Csákvár zu bohrenden artesischen Brunnen. In beiden Füllen interve- 
nirte die kgl. Anstalt durch Exmission des kel. Sectionsgeologen Herrn J. 
HAaALravárs. 

Ander weitige . Angelegenheiten. Die schon vor Jahren verstorbene Frau 
ÁLBERTINE ÖZÖLLÖSSY vermachte der kel. Anstalt testamentarisch 1000 Gulden ö.W. 
welche Summe infolge der langen Verlassenschaftsverhandlungen auf 200 fi. ö. W. 
zusammenschrumpfte. Die empfangene erste Theilzahlung verwendete die kal. 
Anstalt zur Anschaffung eines Mikroskopes, welches als Geschenk der Testirenden 
bezeichnet wird. 

Zur theilweisen Bestreitung der Kosten der von der ung. geol. Gesellschaft 
mit Unterstützung des Herrn A. v. SEMmsEY edirten und in Ausführung begriffenen 
geologischen Uebersichtskarte Ungarmvs trágt die kel. Anstalt mit 500 fil. ö. W. bei, 
welche Summe vom hohen kgl. Ministerium für Landwirthschaft bereits angewie- 
gen und von der geolog. Gesellschaft behoben wurde. 

Budapest am 10. December 1889. : 


ENDE DES XIX. BANDES 1889. 


d c mi 20 
L£Ö 


XIX. KÖTET. 1889. JANUÁRIUS—MÁROZIUS. ——1—3. FÜZET, 


FÖLDTANI KÖZLÖNY. 


HAVI FOLYÓIRAT 


KIADJA 
A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT 


EGYSZERSMIND 


A M. KIR. FÖLDTANI INTÉZET HIVATALOS KÖZLÖNYE. 


SZERKESZTIK 


Dr. STAUB MÓRICZ ís Dr. SZONTAGH TAMÁS, 


A TÁRSULAT TITKÁRAI. 
(A JELEN FÜZET TARTALMA A BELSŐ LAPON.) 


BUDAPEST, 1889. 
A MAGYARHONL FÖLDTANI TÁRSULAT TULAJDONA. 


FOLDTANI KOZLONY. 
(GEOLOGISCHE MITTHEILUNGEN. ) 
ZEITSCHRIFT DER UNGARISCHEN GEOLOGISCHEN GESELLSCHAFT. 


ZUGLEICH 
AMTLICHES ORGAN DER K. UNG. GEOLOGISCHEN ANSTALT. 


Dr. MORIZ STAUB uwp Dr. THOMAS SZONTAGH, 


SECRETÁRE DER GESELLSCHAFT. 


(INHALTSVERZEICHNISS S. AUF DER INNENSEITE.,) 


BUDAPEST, IXY. 


EIGENTHUM DER UNGARISCHEN GEOLOGISCHEN GESELLSCHAFT. 


A társulat rendes tagjai e füzettel Bernáth József ,,4 budai 
keserü vizek" czímiü füzetét veszik melléklet gyanánt. 


A közlemények tartalmáért és alakjáért a szerzők felelősök. 


Figyelmeztetés az alapszabályok 18-ik §-ára. 


:? 

Ké 
A tagsági dij minden év első negyedében fizetendő. Ha valamely tag évi dijátaz —— j 
első negyedben be nem fizette, a társulat az íllető összeget a legrövidebb postai . 
közvetítés utján szedi be, a mely esetben a postai költséget a hátralékos tag fizeti. Új 


A JELEN FUZET TARTALMA. a 

:. Lap KI: 

Gyászjelentés 22 zzz Tat S e S eze e dee NT ks 
Felhivás Trefort Ágoston emlékszobra ügyében  --. --. 20 --- --- - 242 3 21 
A Kárpátok és a Karszt országainak földrengégeiről : I ; 
Dr. KocH AnxraL: Az 1886. évi erdélyi földrengésekről ... --- .-- --- --- 5( 5) "3 
Dr. KisPATIÓ MIHÁLY : Az 1884., 1885. és 1886-iki horvát-szlavon-dalmátországi, sat 
valamint a bosnyák-herczegovinai földrengésekről 4. ... 2 5.1." 2. 1949 S 


Dr. SCHAFARZIK FERENCZ: Az 1885. és 1886. évi magyarországi földrengésehről 29 (29) éneéss 


Társulati ügyek. 


VI. szakülés 1889. januárius 9-én: Elnöki jelentés a társulat halóttjairól : a 
Zsigmondy Vilmos, dr. Hunfalvy János, gr. Thun Leo. HALAVÁTS GYULA: - 
Adatok Hontmegye geologiai ismeretéhez. — Dr. SZONTAGH TAMÁS: Ma- 
gyarád és Szántó ásványforrásai. — Dr. SrauB MóRkicz: Sabal major : 

Ung. sp. a Maros völgyéből. — Dr. ETAuB MóRicz : Megváltoztatták-e a 
föld" sarkai. helyöketsvagy; nöm ? 2 cs zza szt ét eze este álsz ejő ANÉBTES 68) i 

VI. választmányi ülés 1889. januárius: 9-én. szzzezsi ES Ge szet eze SZOBÁS 28 

VII. választmányi ülés 1889. februárius 2-án --— —- .-— --. --- ..- -.. 54 (54) . 

A selmeczbányai fiókegyesület szakülése 1888. deczember 2-án.-. .--- --. 55 (55) ? 

A magyarhoni földtani társulat tisztviselői... ---  --- --- --- --- --- --- 56 (56) e 

A magyarhoni földtani társulat tagjainak névsora ell EZLÉSEEB ÁT ET EKE ÉT VA Be 

A magyarhoni földtani társulat csereviszonyai--- --- --- --- --- -.- -.- 68 (68) ; 

A magyarboni földtani társulat számára 1888 folytán beérkezett cserepéldá- 
nyok és ájándékok jegyzéke 2. es zza ae ES út sét LKR ENE SG GÖSNTANRÓ 


INHALTSVERZEICHNISS DES SUPPLEMENTS. 


x Seite 
Uber die Erdbeben der Karpathen- und Karstlünder : 


D. A. KocH: Bericht über die siebenbürgisehen Erdbeben im Jahre 1888 . . 73[ 2] 
Dr. M. Kisparié: Bericht über die kroatisch-slavonisch-dalmatinisehen, sowie 
über die bosnisch-herzegovinischen Erdbeben in den Jahren 1884, 1885 


ünd 1886. vs zi ee ele ls E EÁOS E E ZETOR RA SEKGVÉN TE RENSNENTSKBÓ 8 
Dr. F. SCHAFARZIK: Bericht über die ungarischen Erdbeben in den Jahren ; 3; 

1885 und 1886 (mit 1 lith. Tafel u, Skizze im Text)..- --- .-- .-- .-.101 [29] 
Sifzungeberjehté 21 zz ee okt kelek ÜZ A RÓL LEE KÉL Ok SS NEN ESEL Ek EE SES 


NYILVÁNOS NYUGTATÓ. 
4z 1889. januárius 1-től februárius 15-ig bezárólag. 


Tagsági dijukat lefizették 1888-ra: Ágh T. Géza Zirczen, Kail Béla 
Körmöczbányán, Philippovits Sándor Majdán, Semsey Andor Budapesten, Wallenfeld 
Mihály Duna-Bogdánon, Zimányi Károly Budapesten. 

Tagsági dijukat lefizették 1889-re : 

a) Budapestiek : Adda Kálmán, Almásy Andor, Bakos János, ifj. gr. Batthyány 
Géza, Báthory Nándor, Bedő Albert, Belházy János, Bernáth József, Braun Gyula, 
Bruimann Vilmos, Burchárd Konrád, Czanyuga József. Déchy Mór, dr. Dékány 
Ráfáel, dr. Dulácska Géza, Eissen Ede, b. Eötvös Loránt, Fábry Gyula, dr. Fialowszky 
Lajos, Franzenau Ágoston, Frivaldszky János, "Gerenday Béla, Gezell János, Ghyczy 
Géza, Gombossy János, Gránzenstein Béla, Guckler Győző, dr. Haag Ödön, dr. Hasen- 
feld Manó, dr. Hoitsy Pál, Hültl József, dr. Iszlay József, Jamnitzky Lipót, dr. Jurányi 
Lajos, Kachelmann Farkas, Kilián Frigyes, dr. Koller Gyula, Kossuch János, Kuncz 
Péter, b. Leithner Antal, Leutner Károly, Lippert Gyula, Loczka József, Lóczy Lajos, 
Lukács László, dr. Lutter Nándor, dr. Molnár Nándor, Paszlavszky József, Petrik 
Lajos, Pfiszter Károly, Preuszner József, Probstner Arthur, Rybár István, dr. Schmidt 
Sándor, dr. Schulek Vilmos, Schuller Alajos, Siehmon Adolf, Szathmáry Béla, Szauer 
Arnold, dr. Téry Ödön, Visi Imre; dr. Wagner Dániel, dr. Wagner Jenő, dr. Wartha 
Vincze, Wein János, " Wieszner Adolf, Wettstein Antal, Zenovitz Gusztáv, Zimányi 
Károly. 

b) Vidékiek: Arkosi Béla Körmöczbányán, Baumerth Károly Körmöczbányán, 
Bekker Vilmos Baján, dr. Bothár Samu Beszterezebányán, Bózer Károly Körmöcz- 
bányán, De Adda Sándor Akna-Szlatinán, dr. Farkas János Dunapentelén, Giallik 
Géza Kassán, Hermann Gusztáv Márkusfalván, Hikl József Trsztenán, Jahn Vilmos 
Boros-Sebesen. Kauffmann Camill Nagybányán, Keller Emil Vágujhelyen, Krem- 
nitzky F. Jakab Nagybányán, Krémer György Tordán, Kupecz István. Körmöcz- 
bányán, Lux József Kotterbachon, b. Mednyánszky Dénes Bakoviczon, Milkovics 
Zsigmond Szent-Mihályon, Molnár Károly Székely-Udvarhelyen, Nyulassy Antal Tár- 
kányon, dr. Pantocsek József Tavarnokon, Pálffy Sándor Aradon, Philippovits Sándor 
Majdán (3 írt), Priviczky Ede Körmöczbányán, dr. Profantar János Akna-Sugatagon, 
Prunner Róbert Körmöczbányán, Rombauer Emil Brassón, Ruzitska Béla Kolozs- 
várott, Tribusz Antal Körmöczbányán, ifj. Veress József Körmöczbányán. 


c) Magyarországon nem lakó rendes tagok: Dávid Alajos Bécsben, Ehren- 
" rechner B. J. Münchenben, Steinhausz Gyula D. Feistritz, Wichmann Arthur Utrecht- 
. ben, Zsigmondy Arpád Bécsben. 


d) Intézetek és társulatok : M. kir. főgymnasium Fehértemplomon, Drenkovai 
köszénbánya-művek igazgatósága Berszászkán (10 frt), Ev. ref. Kuun-tanoda Szász- 
városon, Reáliskolai tanári könyvtár Aradon, Eggenberger-féle könyvkereskedés Buda- 
pesten, Vasmű-gondnokság Ruszkiczán, Kath. főgymnasium Gyulafehérvárott, Felső- 
magyarországi bányapolgárság Iglón. . 3 

Előfizető dijat fizettek 1889-re: Főgymnaaium Csik-Somlyón, M. kir. 
kohóhivatal Aranyidkán, M. kir. bányahivatal Szélaknán, M. kir. főbányahivatal 
Zalatnán, M. kir. vasgyári hivatal Vajda-Hunyadon, M. kir. főbányahivatal Maros- 
Ujváron, M. kir. bányaiskola Felsőbányán, Pauker Dániel könyvkereskedése Nagy- 
"váradon, Áll. főreáliskola Déván, All. főreáliskola Budapesten (II. ker.), All. főreál- 
iskola  Székely-Udvarhelyen, Áll. gymnasium Munkácson, M. kir. bányahivatal 
Úrvölgyön, M. kir. gazdasági tanintézet Kolos-Monostoron. 


Tagsági dijat fizetett 1890-re: Stach Frigyes lovag Bécsben. 
Oklevéldijat fizettek: Fox Károly és Richter Géza Selmeczbányán. 


Kelt Budapesten, 1889. februárius 15-én. 


Dr. SrauB Móxucz, CZANYUGA JÓZSEF, 


első titkár, 5 pénztáros. 


A Magyarhoni Földtani Társulat, kiadványainak és a közlöny 
mellékleteinek árjegyzéke 1888-ik évben, 


( Megrondelhetők a Magyarhomi Földtani Társulat titkári hivatalában, Budapesten, V,, 
a m., kir, földmivelés-, itpar- és kereskedelemügyi ministertum palotdjábam, I. emélet, 52. sz, 
vagy Kilián Frigyes egyetemi könyvkereskedésében, Budapesten TIV., váczi-utoga, ) 


Verzeichniss der Publikationen der ung, geolog. Gesellschaft, 


( Dicselben. sind. entweder direct durch das Secretariat der (iesellschaft, Budapest, V., 


m. kir. kereskedelmi ministertum palotája, oder durch den -Universitáts-Buehhándler 
Friedrich Kilián, Budapest, IV. vdozt-utoza zu beziehen,) 


1. Krster Bericht der geologisehon Gesellschaft für Ungarn. 1852  ... — frt 50 kr. 
2. Arboiten der geologisehen Gesellschaft für Ungarn. TI. Bd. 1856... B. dé szk 
3. A magyarhoni földtani társulat munkálatai, II. kötet. 1863... ... 5 c — u 
A. a ri a a fi TT 0 Mr ő Me Skót ; 

18867-21870. Kötetenkéjt 4.2 5 tust elk dns Sz Sk JEA MAO ea 1 TÚL te (ÁSRA KÉRÍERONRÉRARÉTB 
5. Földtani Közlöny. 1—IV. évfolyam. 1871—1874., Kötetenként ... 2 6 — a 
6. a a Ma ( 1875 METER RÉ E ALBNLÉNNÉNE ME LŐ ÉS KÁR ILLATA da VT e 
ú. f] ta VI—VIII. a 1876—1878. (Hiányos — Defect) 

Kötetenként  ... .-- u... 0 Ű ven 

8. ( c 1X—XI., ( 1879—1881. Kötetenként ... b 4 — d 
9, fj (( SL. fi BORZ s ame Vga [zott a táguló z [ág ő ix ŐK ERNST 
10. fi ( bo. set ll I 8 [/ 1883 csel sam lenn mun eme B. sát 
vi fi fj XIV. ú 1884... dás ige aa Nas 2 021: Ő llNÉÉRAT 
12. fj ( XV. a IRT a géőőt Sákét BSZ É ai yea 3 4 a 
18. ( [(j XVI. a 1886. SOT GY eeezápat stat TTL 4 c — a 
14. f c XVII—XVIII. u 1887—1888. Kötetenként .. 5 a 
15. Földtani Jértesítő 1—III. a 1880—1883. Kötetenként — ... — 4 50 s 


16. A Magyarhoni Földtani Társulat 1852—1882. évi összes kiadványainak 

betűsoros  tartalommutatója. — (General-Index sümmtlicher Publi- 

cationon der Ung. Goeol. Gesellschaft von den Jahren 1852—1882) 1 c — a 
17. (oologisceh-montanistisehe Stadion der Krzlagerstütten" von Rézbánya 

ia 8-0, Ungár von" B: Poleony, 1814 a.-" isdei assz sada Sep ótásat ! SRE SZÁRA 
18. A solmeczi bányavidék " éreztelér-vonulatai. (Die Erzgünge von 

Schemnitz und dessen Umgebung). (Szinezett nagy geologini tér- 


at 


kép. Szöveggel együtt). Geolog, mont, Karte in Grossformat . .. tt 
19. A budapesti országos kiállítás VI-dik csoportjának részletes katalogusa. 

Bányászat,  Kohászat. Völdtan. 1885. — (Budapester Landes- 

ausstellung. Specialkatalog der VI-ten Gruppe. Geologie, Bergbau 

und Hüttenwesen) 4 kam akát s set s eds jó ee NÉL, Ttesan AC lett éa SE SAS EGYARÁNT MNK 
20. Kurorte von Ungarn, Dr. Kornel Chyzer. 1885 ... ... .-- - s d790A 
91. Les Kaux Minérales de la Hongrie. 1878 ... ..- . ZARÉSATÉ ÉNŐ TÉN NA en vag ÜL 
22. Egy új ERohinolampas úaj. Dr. Pávay Elek .-. 2. 4. c szd HOSNK 
23. Kolozsvár és Bánfi-Hunyad közti vasutvonal, Dr, Pávay Ilek... .-. — c 10 a 
24. Évi jelentés, Magyar kir. Földtani Intézet. 1883. — (Jahresbericht 

der "K. Ung, Geoclógisobhen Anstalt, A389) Tea ea SL ő ENG 
25. Jahresboerioht der K. Ung. Geologischen Anstalt für 1884... ... í c — a 

FRANKLIN-TÁRSULAT NYOMDÁJA, 


"th.  "elgy B 
[/ 


, b. áll 
; 4 


ha Cat dl 48 AR 9 B a P SA MILL LA! 


és szenet 09 enn FEB OG 
XIX. KÖTET. 1889. ÁPRITIS--JUNIUS, 4—6, FÜZET. 9 


LYNKANÁNNK LAKK K NANE NK NN KKA KÁ KÓ KÉNE KSE NTKK EA ANAL KKK TT NT UNN NAK AJN AJ KKA AYAJ AKA KÖ NE KAYÁ KA KA VAL ÉJENNKAJ ANAK JÁNAK Ó KEL ANANT NNAK EN ENNEK KKK NE NYAKA NNN NAN NNT NAA KAYA NA NY KNK ENE YT NNAK KAN NANA VANNA NO AJ VAJTA NSAL KOLAT ANT ÁNA NANA AJ ANKÁNK ÁNAK ÁNAK NK KKN KÁJK ÁKK KEN ÉN VAK K NNAK ÁNAA VAKNAK A YANKAKE KEN LNN ENNE 


"A társulat rendes tagjai e füzettel a m. kir. Földtani Intézet évkönyve VIII. kötetének 7. füzetét i 


FÖLDTANI KÖZLÖNY. 


HAVI FOLYÓIRAT 


KIADJA 


A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT 


EGYSZERSMIND 


A M. KIR, FÖLDTANI INTÉZET HIVATALOS KÖZLÖNYE. 


SZERKESZTIK 


Dr. STAUB MÓRICZ és Dr. SZONTAGH TAMÁS, 


A TÁRSULAT TITKÁRAI. 


nt. 


(A JELEN FÜZET TARTALMA A BELSŐ LAPON.) 


BUDAPEST, 18899. 
A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT TULAJDONA. 


elléklet gyan 


FÖLDTANI KÖZLÖNY. 


(GEOLOGISCHE. MITTHEILUNGEN. ) 


él 3 


ZEITSCHRIFT DER UNGARISCHEN GEOLOGISCHEN GESELLSCHAFT. 
ZUGLEICH 


AMTLICHES ORGAN DER K. UNG. GEOLOGISCHEN ANSTALT. 


Dr. MORIZ STAUB-un Dr. THOMAS SZONTAGH, 


SECRETÁRE DER GESELLSCHAFT. 


(INHALTSVERZEICHNISS S. AUF DER INNENSEITE.) 


BUDAPEST, 1899. 
EIGENTHUM DER UNGARISCHEN GEOLOGISCHEN GESELLSCHAFT. 


A magyarhoni Földtani Társulat titkári hivatala: Budapest, V. ker., m. kir. kereskedelmi 
miniszterium palotája, a hová minden közlemény intézendő. 


(Alle die ung. geol. Gesellschaft betreffenden Sendungen bittet man mit folgender Adresse zu versehen: 
Magyarhoni Földtani Társulat, Budapest, V. ker., m. kir. kereskedelmi miniszterium palotája.) 


áz SZE ITL röÉS A. SE Eta 3 e AN EOAJK el e a St tt eg ETT ET 


A közlemények tartalmáért és alakjáért a szerzők felelősök. 


Figyelmeztetés az alapszabályok 18-ik §-ára. 


cA tagsági dij minden év első negyedében fizetendő. Ha valamely tag évi diját az 
első negyedben be nem fizette, a lársulat az illető összeget a legrövidebb postai 
közvetités utján szedi be, a mely esetben a postai költséget a hátralékos tag fizeti." 


A JELEN FUZET TARTALMA. 
Lap 

Dr. SzaBó Józser : Jelentés az 1888. szeptember havában Londonban tartott 

memzetközt EKÖNYTÖSBÜSKŐL BAT Ves tt (éAtkt ls TANA SES E SZTJ ESET ez ESETET TSE REN EÉS Rt SZETA SZEGI 
HALAvÁTS GyuLA: Adatok Hontmegye földtani iszöneátnak ismeretéhez 142 ( 86) 
Dr. SrauB Móricz : Megváltoztatták-e a Föld sarkai helyzetöket vagy nem? 145 ( 89) 
TéGrás GÁBOR: Római márványbánya a Bisztra-völgyben, Bukova hunyad- ; 

MEGYEL TAL NaGA TÁN ezé kes ett aes ve EA gés KSS LE BE EE TEA LOL ÖL VÉÉSAOO) 
MERC A hasznos: témek nevei ezét lá A lg elő at SE LSE tt áá UGRANA 


Irodalom. 


(1.) Tégrás GÁBoR: Egy új csontbarlang a hunyadmegyei Petrosz falu határán s 
a déli Kárpátok szegélyzetében. — (2.) FRIEDR. RITTER v. SracH: Die Edelmetallberg- 
baue Faczebaja und Allerheiligen in der Umgebung von Zalathna. — (3.) SZÁDECZKY 
Gyura: A magyarországi obsidiánok különös tekintettel geologiai viszonyaikra. — 
(4.) SrcmerH KáÁRory: A Hegyaljáról a Vihorlát hegységbe. — (5.) Pocra FÜLÖP : 
Nehány spongia a Pécsi- vagy Mecsek-hegység dogger-rétegeiből. — (6.) MIHÁLIK J. : 
Liptóvármegye topographiai tekintetben. — (7.) Dr. THIRRING GuszrÁáv: Vázlatok a 
Pojána-Ruszka hegységből. — (8.) LENGYEL BÉLA: A czigelkai, lippiki és lublói ásvány- 
vizek vegyi alkatáról, — (9.) THAN KáÁRoLy: A felső-alapi ásványvíz ehemiai elem- 
zése. — (10.) Dr. Kocn AwraL: Erdély felső tertiür üledékeinek  echinidjei. — 
(11.) Dr. PRgrmrcs Gyöggy: A vádvölgyi Gyálu-Urszuluj aranybánya-terület geologiai 
és bányageologiai viszonyai. — (12.) Dr. HERBrcH FERENCZ: Egy új érezelőfordúlásról 
a Gyálu-Bradulujon, Szent-Lászlótól Ny.-ra. — (13.) Dr. BENKő GÁBoR: Ásványtani 
Közlemények Erdélyből. — (14.) Dr. Kocn AwraL: Az erdélyi muzeum meteorit- 
gyüjteményének újabb gyarapodása. — (15.) KRENNER JózseF: Az Akanthit és a 
természetes ezüstkéneg. — (16.) ERANZENAU ÁGosron: Vizsgálatok a seissi havas 
Datolith szögértékének állandóságáról. — (17.) Dr. TéGrás GÁBoR Jelentés a múlt 
nyáron őstörténelmi és bányászati érdekből tett utazásomnak őslénytani eredményei- 
ről. — (18.) RzZEHAK A.: Die Foraminiferenfauna des grünen Oligocinthones von 
Nikolschitz in Mühren. — (19.) TáGrás GÁBOR : Az erdélyi medencze őstörténetéhez. — 
(20.) Sruk D.: Bin neuer Cephalopode aus der Kohlenablageraung von Fünfkirchen. 


. Társulati ügyek. 
Lap 


Közgyülés jegyzőkönyve 1889. február 13-án... ... ... 2 / A LÁOSVTAN TREK 
I. Szakülés 1889. márczius hó 6-án : Elnöki jelentés von Tieében H. tiszteleti 
tag haláláról. Dr. SzÁpEozkY GyuLA: Adatok Munkács vidékének geologiai 
viszonyaihoz. — Dr. SrauB MóRkicz : Fosszil növények Munkács környé- 
kéről. — Dr. Posewrrz TIvADAR: Borneo szigetére vonatkozó munkájának 
ismertetése. — Dr. SCHAFARZIK FERENcz: Vizaknai kősó-kristályok. — 
Dr. SZoNTAGH TAMÁS: Lunacsek József levelező tag kőzetküldeményeiről. 203 (147) 
II. Szakülés 1889. április 3-án: Megemlékezés dr. Rómer Flóris r. tag el- 


hunytáról. — Tagválasztás. — INKEY BÉLA: Románia geologiai viszo- 

nyairól és felvételeiről. — Dr. SCHAFARZIK VERENCZ: A Cserhát geologiai 

viszonyairól. .. . ÉGHLA LEL SNEK SÉENÉEER Szén lébe MINŐ EK SUR ZOELA elé ( kN (145) 
I. Választmányi ülés. 1889. márczius; b-Ám c. 242 02. SE aza ÉS áK OD TAO) 
ÜT Választmányi ülés; 1889. április 3-ámo ! éc za zt ek zés SEDODAL GON 
A magyarhoni Földtani Társulat selmeczbányai fákasséstát 1889. jan. 30-án 

tartott közgyűlésének jegyzőkönyve... , ---. --- cnn 12. 7.2." 1.906 (450) 
A magyarhoni Földtani Társulat alapítványi tőkéje az 1887. ára Ez ZONTA 


INHALTSVERZEICHNISS DES SUPPLEMENTS. 


I. HaLaváTS: Beitrag zur Kenntniss der geologisehen Verhültnisse des Comitates 
Hont. S. 207 [57]. — G. TégGrás : Römischer Marmorbruch im Bistrathale. S. 209 [59]. 

Literatur: (1.) FRIEDRICH R. v. SracH: Die Edelmetallbergbaue Faczebaja und Aller: 
heiligen in der Umgebung von Zalathna. — (2.) K. SIzsGMETH: Aus der Hegyalja ins 
Vihorlatgebirge. — (3.) PH. Poéra: Ueber einige Spongien aus dem Dogger des Fünf- 
kirchner Gebirges. — (4.) J. Minarik : Liptau in topographischer Hinsicht. — (5.) I. Szá- 
DECZKY: Ungarns Obsidiane. — (6.) G. THIRRING : Skizzen aus der Pojána-Ruszka. — 
(7.) B. LExGyYEL: Chem. Zusammensetzung der -Mineralwüásser von Czigelka, Lippik 
und Lubló. — (8.) K. v. THAN: Chem. Analyse des Felső-Alaper Mineralwassers. — 
(9.) A. Kocn: Die Echiniden der obertertiüren Ablagerungen Siebenbürgens. — 
(10.) G. Pgrmrcs: Die geol. u. montangeol. Verhültnisse d. Goldgrubenterrains Gyálu- 
Urszuluj bei Vádvölgy. — (11.) F. HERBrcu: Ueber ein neues Erzvorkommen am 
Gyálu-Braduluj. — (12.) G. BEsxkő: Mineralog. Mittheilungen aus Siebenbürgen. — 
(13.) J. A. KRENNER: Der Akanthit und das natürliche Sehwefelsilber. — (14.) AUGUST 
FRANZENAU : Untersuchungen über die Bestündigkeit der Winkelwerthe des Datoliths 
von der Seisser Alpe. — (15.) A. Kocu: Neuer Zuwachs der Meteoriten-Sammlung 
des Siebenbürger Museums. — (16.) G. TÉGLÁs: Beitrüge zu den urweltlichen Süuge- 
thieren des siebenbürgisechen Beckens. — (17.) A. RHEzZAK: Die Foraminiferenfauna 
des grünen Oligocüinthones von Nikolschitz in Mühren. — (18.) G. TÉGLÁáS: Résumé 
sur les gítes préhistorigues du plateau Transylvanien. — (19.) D. SruR: Ein neuer 
Cephalopode aus der Kohlenablagerung von Fünfkirchen. Seite 213 [63]. 

Sitzungsberichte. Seite 233 [86]. 


NYILVÁNOS NYUGTATÓ. 
Az 1889. februárius 16-tól április 30-áig bezárólag. 


Tagsági dijukat lefizették 1888-ra: Válya Miklós Budapesten, dr. Nemes 
Felix Csik-Somlyón, dr. Szterényi Hugó Aradon. 

Tagsági dijukat lefizették 1889-re : 

a) Budapestiek : Berecz Antal, Böckh János, Déry Mihály, Duma György, Erős 
Lajos, Farkass Róbert, Gianone Adolf, Gschwandtner Albert, Halaváts Gyula, Klein 
Gyula, Láng Sándor, dr. Lendl Adolf, Melezer Gusztáv, Nagy Dezső, Prélyi István, 
Schwicker Alfréd, Semsey Andor, Szontagh Pál, dr. Thirring Gusztáv, Tirscher Géza, 
Válya Miklós, Vécsey József báró, Wallenfeld Károly. 

b) Vidékiek: Alexi György Zalathnán, Baczoni Albert Kassán, Bene Géza 
Resiczán, dr. Chyzer Kornél §5.-A.-Ujhelyen, Gallik Oszvald Pannonhalmán, Gothárd 
Jenő Herényen, Greguss János Köpeczen, Hollósy Nándor Körmöczbányán, Hesky 
János Zalathnán, Holletsehek Károly Nemtibányán, Huffner Tivadar Nagybányán, 
Kantner János Borszéken, Kovács Dömjén Egerben, Kremnitzky Amadeus Vizaknán, 
dr. Kubacska Hugó Körmöczbányán, Maderspach Antal Resiczán, dr. Nemes Felix 
Csik-Somlyón, Oelberg Gusztáv Zalathnán, Okolicsányi Béla Akna-Szlatinán, Pálffy 
Samu Abrudbányán, Péter János Pécsett, Platzer Ferencz Jászón, Pocreanu György 
Vaskő-Moraviczán, Poór János Nagy-Kanizsán, Rakus Pál Gölniczbányán, Siegmeth 
Károly S.-A.-Ujhelyen, Szellemy László Kapnikbányán, Tallatscheck Ferencz Petrozsény- 
ben, Teschler György Körmöczbányán, dr. Traxler László Munkácson. 

c) Magyarországon kívül lakó tagok: dr. Fuchs Tivadar Bécsben. 

d) A rendes tagok jogaival bíró intézetek és egyesületek : Evang. Főgymnasiúm 
könyvtára Iglón. 

Előfizető dijat fizettek 1889-re: Kir. kath. Főgymnasium Szatmáron, Állami 
Főreáliskola Kassán, Révai Leo könyvkereskedése Budapesten. 

Oklevéldijat fizettek: Alexy György Zalathnán, Gsehwandtner Albert, Meleczer 
Gusztáv, Schwicker Alfréd Budapesten, dr. Traxler László Munkácson,  Szellemy 
László Kapnikbányán. 

Alapítványi kamatot fizettek 1887-re: dr. Schwartz Gyula Bpesten. (15 frt). 


Kelt Budapesten, 1889. május 1-én. 


Dr. SrauB MóRiIcz, CzZANYUGA JÓZSEF, 


első titkár. pénztáros. 


A magyarhoni Földtani Társulat tagjai közül a ,, Trefort emlékress 
a. következők adakoztak : 


3Jakos János 1 frt, Böckh János 5 Írt, Braun Gyula 1 frt, Czanyuga József 1 frt, 
Erős Lajos 1 frt, dr. Fialowszky Lajos 2 frt, Gezell Sándor 1 frt, Guckler Győző 1 frt, 
Halaváts Gyula 1 frt, dr. Hofmann Károly 1 frt, Kalecsinszky Sándor 3 frt, Lörenthey 
Imre 1 frt, Nagy László 1 frt, dr. Pethő Gyula 5 Írt, dr. Posewitz Tivadar 1 frt, 
T. Roth Lajos 1 frt, dr. Schafarzik WFerencz 5 frt, Semsey Andor 5 frt, dr. Staub 
Móricz 5 frt, dr. Szádeczky Gyula 1 frt, dr. Szontagh Tamás 5 frt, dr. Téry Ödön 
1 frt, Válya Miklós 1 frt, Zenovitz Gusztáv 1 frt, Zimányi Károly 1 frt. Összesen 
25-en 52 frtot o. ért., a mely összeget a kir. Természettudományi Társulat titkári 
hivatalának szolgáltattunk át. 
Kelt Budapesten, 1889. május 1-én. Dr. SraAuB MóRIcz, 
első titkár 


FRANKLIN-TÁRSULAT NYOMDÁJA 


Vg B 


XIX. KÖTET." IS8Ó JULIUS -AUGUSZTUSÓ 7—8, FÜZET. 


: la 
ÁÍVÉGYNKe vagy tree aa kara NNY AKA TEN KAY KET ANGEL [KA KEGYE Ő VETNEK KK KNYKANSANN KAVE LANKNKÁET EY NKEGA ÉKEK KENYA ST ÁNY AKK NNAL KANYE KA ENYAKTONKENYAN NAK KNYNNK KEN ENNNENNYÉN 


FÖLDTANI KÖZLÖNY. 


HAVI FOLYÓIRAT 


KIADJA 


A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT 
A M. KIR. FÖLDTANI INTÉZET HIVATALOS KÖZLÖNYE. 
SZERKESZTIK 


Dr. STAUB MÓRICZ és Dr. SZONTAGH TAMÁS, 


A TÁRSULAT TITKÁRAI. 
(A JELEN FÜZET TARTALMA A BELSŐ LAPON.) 


BUDAPEST, 1889. 
A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT TULAJDONA. 


FÖLDTANI KÖZLÖNY. 


(GEOLOGISCHE MITTHEILUNGEN.,) 


füzettel a magyar kir. Földtani Intézet 1888. évi jelentését veszik 


ZEITSCHRIFT DER UNGARISCHEN GEOLOGISCHEN GESELLSCHAEFT. 


gjai e 


ZUGLEICH 
AMTLICHES ORGAN DER K. UNG. GEOLOGISCHEN ANSTALT. 


Dr. MORLZ S TAUB üsp DE EHOMAS SZONTAGEG 


SECRETÁRE DER GESELLSOHAFT. 


(INHALTSVERZEICHNISS S. AUF DER INNENSEITE.) 


BUDAPEST, 1899, 


A társulat rendes ta 


EIGENTHUM DER UNGARISCHEN GEOLOGISCHEN GESELLSCHAFT. 


A magyarhoni Földtani Társulat titkári hivatala: Budapest, V. ker., m. kir. földmivelési 
miniszterium palotája, a hová minden közlemény intézendő. 


(Alle die ung. geol. Gesellschaft betreffenden Sendungen bittet man mit folgender Adresse zu versehen : 
Magyarhoni Földtani Társulat, Budapest, V. ker., m. kir. földmivelési miniszterium palotája.) 


melléklet gyanánt. 


A. közlemények tartalmáért és alakjáért a szerzők felelősök. 


Figyelmeztetés az alapszabályok 18-ik §-ára. 


A tagsági dij minden év első negyedében fizetendő, Ha valamely tag évi diját az 
első negyedben be nem fizette, a társulat az illető összeget a legrövidebb postai 
közvetítés utján szedi be, a mely esetben a postai költséget a hátralékos tag fizeti.) 


A JELEN FÜZET TARTALMA 


Ertekezés. 
Lap 


ÉSE DDE. Ménoghini: Su eze ő best ói SL slsoS a jet sz Le ei see EE ZO SRÍUETÁN 
Dr. SzápEczkY GyuLa: A tokaj-eperjesi hegység Pusztafalu körül levő cen- 

trális részének petrographiai és geologiai viszonyairól. I. (Egy térképpel). 244 (154) 
Dr. SrauB MónRIcz: Sabal major Ung. sp. a Maros völgyéből. (Egy a szöveg 


köző nyömottöképpely se zsong rez kezi (e ge EE a EN EYSE ZAS AT ÍMÉÉS B 
Dr. SCHAFARZIK FERENCZ: Kösókristályok Vizaknáról... --. .-. ... ... 265 (175) 
Ismertetések. 
INERKÍTIN : Jégkorszak az. Ugralbanir te izét szet e eget rt se ett AZ SAD OTA ALTE 
Toura F.: Die Steinkohlen, ihre Eigenschaften, ihr Vorkommen, Entstehung 
úndi nationalökonomisehe sBedeutünai sa Est se SERT KEST NEE KE EG KÜ 
Irodalom. 


(21.) NEmes D. FELIx: Ujabb adatok a bujturi mediterranrétegek faunájá- 
nak ismeretéhez. — (22.) PERGENS E.: Note préliminaire sur les bryo- 
zoaires fossiles des environs de Kolosvár. — (23.) HEREPEY K.: A felső- 
orbói lajtamészről. — (24.) NEMEs D. FELIx: Palaeontologiai tanul- 
mányok Erdély tertiaerjéről. — (25.) ScHMIDT SÁNDOR: Mineralogiai 
közlemények. — (26.) MARKA J.: Goldfunde in Ungarn. — (27.) HANKÓ 
V.: A csonthegyi hideg sósforrások chemiai elemzése. — (28). SOoLY- 
mosi L.: A szejkei borvíz chemiai elemzése. — (29.) HANKkó V.: 
A bodoki hideg savanyú ásványvizek chemiai elemzése. — (30.) LEN- 
GYEI. (B. Ásványvíz elemzések. — (31.) SCHERFEL W. A.: A szepes- 
tótfalvi Badányi forrás vizének vegyelemzése. — (32.) MOLNÁR N.: 
A szántói savanyúviznek új vegyelemzése. — (33.) SzaBó J.: A nemzet- 
közi térképelés elve és jelen állása. — (34.) Kocn A.: Erdély minera- 
logiájának és geologiájának haladása 25 év alatt. — (35.) Rorn S. : 
A. Masas Tátra JÓGATRITÓL sz ze ezet KSE ee EE seat EGE S TR SENNA 


Társulati ügyek. 


III. Szakülés 1889. május hó 8-ikán: Elnöki jelentés Rónay Jáczint halá- 


láról. — Tagajánlás. — KALECSINSZKY SÁNDOR: Közlemények a m. kir. 
földtani intézet chemiai laboratoriumából. — Dr. SZoNrTAGH TAMÁS: 


Geologiai tanulmányok Nagy-Károly, Ér-Endréd, Margita és Szalárd 


Can 
8 


La 
környékén. — Dr. SrauB MóRicz : Karniewicze-i növényekről és Duna- 88; 


Almás mellett talált diluvialis növényekről. — DLUNAczEK JózsEF kül- 

ÜSMÖNYOK lér Szék SES ENG ÉSE EKE at JE Sa (UL ELL NALN ESR EE AS ONE ÜSS 
III. Választmányi ülés 1889. móájüs 8-án E OKJ Ze LV bet ER Ld, KEZE NÉNTSZGOTAT HATOT 
Hivatalos közlemények a m. kir. földtani intézet köréből .. ... .. ... 287 (197) 
Amateur-fotografiai kiállítás Budapesten  ... --- --- --- ... -.. ... 288 (198) 

INHALTSVERZEICHNISS DES SUPPLEMENTS. 
J. SZzÁDECzKY: Petrographische und geologische Verhültnisse des centralen 

Theiles der Tokaj-Eperjeser Gebirgskette in der Umgebung von Puszta- 

TALK (MiG "einöro katt oj eszes sek al aze Sze e asz 2S9ZT AK 
M. Srau8 : Sabal major Ung. sp. aus dem Marosthale ... ...  ... -.. 299 [101] 
F. SCHAFARZIK : Steinsalzkrystalle von Vizakna ... ... .-. --- --- -.. 303 [105] 
Literatur: (20.) E. PERGENs: Note préliminaire sur les ÜEYÖZÖSÜLES fos- 

siles des environs de Kolosvár. — (21.) D. F. NEmEs : Palatgontologische 

Studien über das siebenbürgische Tertiür. — (22.) D. F. Nemes : Neuere 

Beitráge zur Kenntniss der Fauna der mediterranen Schichten von 

Bujtur. — (23.) K. HEREPEY: Der Leitha-Kalk von Felső-Orbó. — 

(24.) A. ScHmionr: Mineralogische Mittheilungen. — (25.) G. MARKA.: 

Goldfunde in Ungarn. — (26.) W. HANkó: Chemische Analyse der 

kalten Salzguellen von Csonthegy. — (27.) W. HANxkKó: Chemische 

Analyse des kalten sauren Mineralwassers von Bodok. — (28.) B. LEN- 

GYEL: Analysen von Mineralwüssern. — (29.) A. W. SCHERFEL: Ana- 

lyse der Badányi-Ouelle bei Szepes-Tótfalu ..-- -.. --. --- --- .-- 304 [1067 
Sitzanesbériohtozs 4 sziget Izz ess SEEN Ve] vszekoi lel a TE ESET TOT KAKTATR 
Amtliche Mittheilungen aus der kgl. ung. EGtHK JÁSZ LE? PS EE Ez SS ba) 11121 
Ausstellung von Amateur-Photographien zu Budapest .. .. .. . 312 [114] 


NYILVÁNOS NYUGTATÓ. 


Az 1889. május 1-től junius $0-áig bezárólag. 
Tagsági dijukat lefizették 1889-re.: 
a) Budapestiek : dr. Hofmann Károly, dr. Krenner J. Sándor, Lőrenthey Imre 
Markus Károly, dr. Muraközy Károly, Nagy László. 
b) Vidékiek : Dr. Benkő Gábor Kolozsvárott, Bothár Dániel Pozsonyban, Burány 
János Esztergomban, Derzsi K, Ferencz Szentesen, Görgey Lajos Tiszolczon, Junker 
Gusztáv Beszterczebányán, dr. Koch Ferencz Kolozsvárott, Krivány János Aradon, 


 Süssner Ferencz Rézbányán. 


c) A rendes tagok jogaival bíró intézetek és egyesületek : Vasipar-társulat Na- 
drágon (10 írt). 

d) Magyarországon kívül lakó tagok : Bornschegg Keresztély Voitsbergen, dr. Duka, 
Tivadar Londonban, Sechröckenstein Ferencz Brandeislben. 

e) Alapítványi kamatot fizetett: dr. Pethő Gyula Budapesten. 

Előfizető dijat fizettek 1889-re: Állami főgyminasium Szolnokon. 

OKklevéldijat fizetett: Markus Károly Budapesten. 


Kelt. Budapesten, 1889. julius 1-én, 
Dr. SrauB MóRIcz, . CZANYUGA JÓZSEF, 


első titkár. pénztáros. 


A Magyarhoni Földtani Társulat" kiadványainak és a közlöny 
mellékleteinek árjegyzéke 1888-ik évben. 

( Megrendelhetők a Magyarhomi Földtani Társulat titkári hivatalában, Budapesten, V., 
a m. kir. földművelési ministerium palotájában, I. emelet, 52. sz. vagy Kilián Frigyes 
egyetemi könyvkereskedésében, Budapesten IV. váczi-utcza.) 
Verzeichniss der Publikationen der ung, geolog. Gesellschaft, 
( Dieselben sind entweder direct durch das Secretariat der (Gresellschaft, Budapest, V., 


a m. kir. földművelési ministertum palotája, oder durch den Universitáts-Buchhándler 
Friedrich Kilián, Budapest, IV. váczi-utcza zu beztehen.) 


1. Erster Bericht der geologischen Gesellschaft für Ungarn. 1852 .. — frt 50 kr. 
2. Arbeiten der geologischen (kesellschaft für Ungarn. I. Bd. 1856 5 EKEKSin 
3. A magyarhoni földtani társulat munkálatai. II. kötet. 1863... .. 5 c — ua 
4. a (( ( c (( es EVEZÉS Ves kötet. 

TSSZE SZÓ IKöteterűként hasz sdts 8, ertnz d elet tel ÁB e eá S  MeSse ANNA EZTÁN RÉKNESEZK 
5. Földtani Közlöny. 1—IV. évfolyam. 1871—1874. Kötetenként ... ENKOLEZZ 
6. c c VE [ 187 De ő I ZERNK ZER OM A AT ST ház NE LEON SZÉT 
Te c c VI—VIII. a 1876—1878.(Hiányos — Defect) 

Kötetenként 7 2. "szi Esz an Nas zsotáe 

S. ( cé. SL ( 1879—1881. Kötetenként ... DALE ESHÉZ 
9. ( c oda u TSSD SS Ae e TERT Ez ASS RE ZÉKELENÉESSESSÉÉ 
10. ( ( XSITÉTE ( TSS2 ee zzzti ket CA EAT ERŐ ERENESS Det 
Ült. ( ( 9EI TAVAK ( ASS Ae tevet E EE e 19 DJ SAGAEESSÉÉE 
12. c u XXV a 1 koteta jreái ázsett ESNE see e 3 a — a 
83 a ( OVI a IS80-zePó-os aze L e ÖVES tt AN S AREN a SZESRE 
14. ( c XVII-XVIII. c 1887—1888. Kötetenként ... 5 4 — a 
15. Földtani Értesítő I—III. c 1880—1883. Kötetenként  ... — 4 50 s 
16. A Magyarhoni Földtani Társulat 1852—1882. évi összes kiadványainak 

betűsoros tartalommutatója. — (General-Index sümmtlicher Publi- 

cationen der Ung. Geol. Gesellschaft von den Jahren 1852—1882) 1 c — a 
17. Geologisch-montanistische Studien der Erzlagerstütten von Rézbánya 

ima 0. Unhgarn-von; E: Bosepínyi" LÖZAS Za e mA eat etés set NSB 
18. A selmeczi bányavidék éreztelér-vonulatai. (Die Erzgünge von 

Scheranitz und dessen Umgebung). (Szinezett nagy geologiai tér- 

kép. Szöveggel együtt). Geolog. mont. Karte in Grossformat  --- 5 4 — a 
19. A budapesti országos kiállitás VI-dik csoportjának részletes katalogusa. 

Bányászat.  Kohászat. Földtan. 1885. — (Budapester Landes- 

ausstellung. Specialkatalog der VI-ten Gruppe. Geologie, Bergbau 

und Hüttenwesen) mesz zzz ő elad At zá MAS TE SES ESSERE ez TLC EGÁL ÉSNB 
90. Karorte von Ungarn. Dr. Kornel Chyzer. 1885 ... ... .-. --- — a 20. a 
21. Les Eaux Minérales de la Hongrie. 1878 -.- ..- , --- --- --- --- — c 1054 
22/Egy új Echinolampas faj. Dr. Pávay Jilek 2 s sz ezee SzőeE — -x 10 a 
23. Kolozsvár és Bánfi-Hunyad közti vasutvonal. Dr. Pávay Elek... .-- — c 10 r 
94. Évi jelentés. Magyar kir. Földtani Intézet. 1883. — (Jahresbericht 

der IK. . Ung. Geologischen  Anstalt; 18883). 32 02 Ta eza s adá ASSE 
25. Jahresbericht der K. Ung. Geologischen Anstalt für 1884... 0... 1 c — a 


FRANKLIN-TÁRSULAT NYOMDÁJA, 


24 
et 


XIX. KÖTET. 1889. SZEPTEMBER—OKTÓBER. 9—10. FÜZET. 


LYANKNKÁN NK KÁ TA NKÁNYTKK KK KKK KKN EN KB KÁ NAN KNK NA KAK KGK PK KÉN NAK EK EKE KANKÉNEN KENI KAKNAN KNK NANE KÁTA VAJ KANNE KA NET NNNNA UNNKK KNK NK ANÁ VAK EK NT EN YÉKENNAN KNK N KAN NK ENEK ETT N NK ENEK KKA KANNÁK NANANN NNAK EZEKEN ETEK N KKT ETA NNAK ON KÁ ATKA K ANNK NNNNA NNNNA AN KKA TANOK ÁNAK NNNNA EKE N NNNNA 


FÖLDTANI KÖZLÖNY. 


HAVI FOLYÓIRAT 


KIADJA 
A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT 


EGYSZERSMIND 


A M. KIR. FÖLDTANI INTÉZET HIVATALOS KÖZLÖNYE. 


SZERKESZTIK 


Dr. STAUB MÓRICZ ís Dr. SZONTAGH TAMÁS, 


A TÁRSULAT TITKÁRAI. 


(A JELEN FÜZET TARTALMA A BELSŐ LAPON.) 


BUDAPEST, 18899. 
A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT TULAJDONA, 


FÖLDTANI KÖZLÖNY. 


(GEOLOGISCHE MITTHEILUNGEN. ) 


ZEITSCHRIFT DER UNGARISCHEN GEOLOGISCHEN GESELLSCHAEFT, 


ZUGLEICH 
AMTLICHES ORGAN DER K. UNG. GEOLOGISCHEN ANSTALT. 


DEZ S NGOREZAS TAL B ZÜND Dr TSÉG OMÁSES 2 0 N TAG ES 


SECRETÁRE DER GESELLSCHAFT. 


(INHALTSVERZEICHNISS S. AUF DER INNENSEITE.) 


BUDAPEST, 1899. 


EIGENTHUM DER UNGARISCHEN GEOLOGISCHEN GESELLSCHAFT. 


A társulat rendes tagjai e füzettel a magyar kir. Földtani Intézet Évkönyve VIII-ik kötetének 


A magyarhoni Földtani Társulat titkári hivatala: Budapest, V. kerület, földmivelésügyi 
m. kir. miniszterium palotája, a hová minden közlemény intézendő. 


(Alle die ung. geol. Gesellschaft betreffenden Sendungen bittet man mit folgender Adresse zu versehen : 
Magyarhoni Földtani Társulat, Budapest, V. ker., földmivelésügyi m. kir. miniszterium palotája.) 


füzetét veszik melléklet gyanánt. 


zel a AT 


8-ik 


A közlemények tartalmáért és alakjáért a szerzők felelősök, 


Figyelmeztetés az alapszabályok 18-ik §-ára. 


rA tagsági dij minden év első negyedében fizetendő. Ha valamely tag évi diját az 
első negyedben be nem fizette, a társulat az illető összeget a legrövidebb postai 
közvetítés utján szedi be, a mely esetben a postai költséget a hátralékos tag fizeti.) 


A JELEN FÜZET TARTALMA. 


Értekezés. 
Lap 
INKEY BÉLA: Román földtani kutatások Magyarország határszélén .. ... 313 (199) 
Dr. SzápEczkY GYurLA: A tokaj-eperjesi hegység Pusztafalu körül lévő 
centrális részének petrographiai és geologiai viszonyairól. (Befejezve.) 320 (206) 
TKJSZTÁNKÓ JÁNOS: Egy ptomUSSOlogtájálnoze Es átok Mese a EGEKET TA KSS 3 OZ 


Irodalom. 


(36.) J. PANTOCSEK: Beitrüge zur Kenntniss der fossilen Bacillarien Ungarns. 
Sher s öMariiez Bacillarieni [E Av E szet agees ebzát Kate Na VS Bt Et KEN ES SOSE ÁLÁÁTSZÁS UNA 


INHALTSVERZEICHNISS DES SUPPLEMENTS. 


Lap 
B. v. INKEY: Sur le progres des récherches géologigues en Romanie. .. 365 [115] 
Dr. J. SzápEczkY: Petrographische und geologische Verhültnisse des cen- 
tralen Theiles der Tokaj-Eperjeser Gebirgskette in der Umgebung von 
Büsztaralu, :(SehlúsB) ,. Szúr Aténét zkt ES eze zet ÉN e át el OG EZEK 
J. JANKÓ: Zur Geologie Egyptens... ... SEN SÉT SAR SE ese ts OO SZÁLKA 


Literatur. 


(30.) F. MorsÁR: Neue Analyse des Sauerwassers von Szántó. — (31.) L. SoLy- 
MmoSI : Chemische Analyse des sog. c Weinwassersy von Szejke. — (32.) J. v. SzABÓ : 
Ueber das Princip und den gegenwürtigen Stand der internationalen Kartographie. 
— (33.) S. RorH: Die Gletscher der Hohen Tátra. — (34.) J. PANTOCSEK: Beitrüge 
zur Kenntniss der fossilen Bacillarien Ungarns. I. Theil : Marine Bacillarien 390 [140] 


v 7 ZER 


NYILVÁNOS NYUGTATÓ. 


Az 1889. julius 1-től szeptember 30-áig bezárólag. 


Tagsági dijukat lefizették 1888-ra: Schneider Gusztáv Szomolnokon; 

1889-re: a) Budapestiek : Dr. Nendtvich Károly, dr. Vángel Jenő ; 

b) Vidékiek: Dérer Mihály Libetbányán, Gerő Nándor Salgó-Tarján, Hradszky 
Antal Szepes-Olasziban, Mészáros Gyula Nagybányán, Nyirő Béla Sugatagon, Piczek 
Gusztáv Vulkojon. 

Előfizető dijat fizettek 1889-re: M. kir. főbányahivatal Akna-Szlatinán 
(3 példány után az 1889. év második felére); m. kir. állami főreáliskola Kecskeméten. 

Kelt Budapesten, 1889. évi október hó 1-én. 


Dr. SrauB MóRiucz, CZANYUGA JÓZSEF, 


első titkár, f pénztáros. 


A Magyarhoni Földtani Társulat" kiadványainak és a közlöny 
mellékleteinek árjegyzéke 1888-ik évben. 


( Megrendelhetők a Magyarhoni Földtani Társulat titkári hivatalában, Budapesten, V., 
a földmivelésügyi m. kir. ministerium palotájában, I. emelet, 52. sz. vagy Kilián Frigyes 
egyetemi könyvkereskedésében, Budapesten IV. váczi-utcza.) 


Verzeichniss der Publikationen der ung. geolog. Gesellschaft. 


( Dieselben. sind entweder direct durch das Secretariat der Gesellschaft, Budapest, V., 
a földmivelésügyi m. kir. ministerium palotája, oder durch den Universitáts-Buchhándler 
Friedrich - Kilián, Budapest, IV. váczi-utcza zu beztehen.) 


1. Erster Bericht der geologischen (Gesellschaft für Ungarn. 1852  ... — frt 50 kr. 
2. Arbeiten der geologischen Gesellschaft für Ungarn. I. Bd. 1856. 5 4 — a 
3. A magyarhoni földtani társulat munkálatai. II. kötet. 1863... -- 5 4 — 4 
4. a ( ( ri ( TIT, IV. ég V. ikötet. 
18607—1870./ Kötetenkénte szei ses Mir egeket ik sözz 0 ALKN SEENÉ 
5. Földtani Közlöny. I—IV. évfolyam. 1871—1874. Kötetenként VE 9 c — a 
7 6. a a AVE a ie Aa MOM Sza ES 267 5 c — a 
7é [ c VI—VIII. fi 1876—1878. (Éltánsosz éD ldek 
.Kötetenként e vs" zza (UK ASE 
8. fi c IX—xXI. fi 1879—1881. Kötetenként .. 5 c — a 
9. [/ a cXTTS a 1 Kato KÉSVE MESS Y ESTE GENT EESE HE TES ZA NÁL 
10. a ( XIII. a ÚSS3 SAM Ae EGE AE e 5 c — a 
1481 18 a € XIV. a TSZ ék ez e S AN e Hoz kése VÁRA Cálazzllt 
42 a ( XV. ( 3 ketst5 RON eza TE VÉN Net 3 4 — a 
13. a a OVI: a J kozol izék ee a hez -— 4 c — a 
14. c c XVII-XVIII. c 1887—1888. Ikötetenköte ég 5 4 — a 
15. Földtani Értesítő I—III. c 1880—1883. Kötetenként — ... — a 50 s 
16. A Magyarhoni Földtani Társulat 1852—1882. évi összes kiadványainak 
betüsoros tartalommutatója. — (General-Index sümmetlicher Publi- 
cationen der Ung. Geol. Gesellschaft von den Jahren 1852—1882) 1 a — a 
17. Geologisch-montanistische Studien der Erzlagerstátten von Rézbánya 
mt: :.0-GUngarn von "B RoSepOy: USZA SES AES Ke eg — et 
18. A selmeczi bányavidék  éreztelér-vonulatai. (Die HZESnEe von 
Schemnitz und dessen Umgebung). (Szinezett nagy geologiai tér- 
kép. Szöveggel együtt). Geolog. mont. Karte in Grossformat ... .5 a — a 
19. A budapesti országos kiállitás VI-dik csoportjának részletes katalogusa. 
Bányászat. Kohászat. WFöldtan. 1885. — (Budapester Landes- 
ausstellung. Specialkatalog der VI-ten Gruppe. Geologie, Bergbau 
und Hüttenwesen) GAZ ÉKÉKKÉS E SE e AS É T ELE 2 MEN ese BE Eta A 
90. Kurorte von Ungarn. Dr. Kornel Chyzer. 1885 ... ... ..--. --- (a 12064 
91, .Lkes : Kanx Minérales de la Hongrie: 18787 51 20272 gészn nes iszt zzz MR ONES 
22. Egy új Echinolampas faj. Dr. Pávay Elek ...  -2-  --- --- --- — cx 10 4 
23. Kolozsvár és Bánfi-Hanyad közti vasutvonal, Dr. Pávay HleEet szé TAP SOT 
24. Évi jelentés. Magyar kir. Földtani Intézet. 1883. — (Jahresbericht 
der K: Ung. Geologischen Anstalt. 18833)-2 VE NER teszi EE ös all SN HANNSEKESTÉR 
25. Jahresbericht der K. Ung. Geologischen Anstalt für 1884... 0... 1 a — a 


FRANKLIN-TÁRSULAT NYOMDÁJA, 


XIX. KÖTET. 1889. NOVEMBER—DECZEMBER., 11—12. FÜZET. 


FÖLDTANI KÖZLÖNY. 


HAVI FOLYÓIRAT 


KIADJA 
A, MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT " 


EGYSZERSMIND 


A M. KIR. FÖLDTANI INTÉZET HIVATALOS KÖZLÖNYRE. 


SZERKESZTIK 


Dr. STAUB MÓRICZ ís Dr. SZONTAGH TAMÁS, 


A TÁRSULAT TITKÁRAI. 
(A JELEN FÜZET TARTALMA A BELSŐ LAPON.) 


BUDAPEST, 1889. 


A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT TULAJDONA. 


FÖLDTANI KÖZLÖNY. 


(GEOLOGISCHE MITTHEILUNGEN. ) 
ZEITSCHRIFT DER UNGARISCHEN GEOLOGISCHEN GESELLSCHAFT. 


ZUGLEICH 
AMTLICHES ORGAN DER K. UNG. GEOLOGISCHEN ANSTALT. 


Dr MORITZ S TU B ünpeDr THOMAS SZONTAGH, 


(INHALTSVERZEICHNISS S. AUF DER INNENSEITE.) 


BUDAPEST, IS9, 


EIGENTHUM DER UNGARISCHEN GEOLOGISCHEN GESELLSCHAFT. 


A magyarhoni Földtani Társulat titkári hivatala: Budapest, V. kerület, földmivelésügyi 


m. kir. miniszterium palotája, a hová minden közlemény intézendő. 


(Alle die ung. geol. Gesellschaft betreffenden Sendungen bittet man mit folgender Adresse zu versehen : 


Magyarhoni. Földtani Társulat, Budapest, V. ker., földmivelésügyi m. kir. miniszterium palotája.) 


f7 
€ 
8 


. 
v 


árának 


, 


épt 


. 
v 


. Földtani Intézet Könyv- és Tértl 
zik melléklet gyanánt. 


ir 
ét (1886—188988 ) ves 


e 
14 


gyzék 


mje 


II. pót-csi 


A társulat rendes tagjai e füzettel a magyar k 


A közlemények tartalmáért és alakjáért a szerzők felelősök. 


Figyelmeztetés az alapszabályok 18-ik §-ára. 


cA tagsági dij minden év első negyedében fizetendő. Ha valamely tag évi diját az 
első negyedben be nem fizette, a társulat az illető összeget a legrövidebb postai 
közvetítés utján szedi be, a mely esetben a postai költséget a hátralékos tag fizeti) 


A JELEN FÜZET TARTALMA. 


Nekrolog. 
Lap 
HGLTLONGY:  DeGhén . szer ez ék Kek EV e Tee tk a Ve ő eken CR ESE LESBE URVAKEMÉTO TT) SZÍ 
Értekezések. 
Dr. SzápEczkY GyYuLA: Rhyolithnyomok Svédországban. .. .. .. 5. 395 (253) 
Dr. SCHAFARZIK FERENCZ: Trachitjaink néhány ritkább zárványáról. ... 406 (264) 
HEGEDÜS PÁL: Az Istvántelér és mellékerecseiről... -.. .. .. .. . 411 (269) 
Dr. SrauB MóRgicz: Kisebb phytopolüáontologiai közlemények .. .. .. 415 (273) 
Ismertetések. 


A fúró-technikusok Budapesten 1889 június 9—11-ig tartott IV. gyűlése — 419 (277) 


Irodalom. 


(37). Dr. SzaBó Józser: A budapesti egyetem ásványtani intézetének 
százados története és jelen állapota. — (38). C. v. CAMERLANDER : Der am 5. und 
6. Februar d. J. in Ostseblesien und Nordwestungarn mit Schnee nieder- 
gefallene Staub. — TESCHLER GyöRGY: Vulkáni.hamuhullás Trencsénmegyé- ; 
ben. — WARTHA VINCZE: A csáczai porhullásról .. e. (0 22 LL" 494/(2829) 


Társulati ügyek. 


IV. Szakülés 1889 november hó 6-án: Titkári jelentés Tóth Ágoston, 
Hradszky Antal és Prugberger József haláláról. — Tagajánlás. — Dr. SzABÓó 
JózsEr: Szerb geologiai évkönyv. — LŐRENTHEY IMRE: Nagy-Mányok geo- 
logiai viszonyai. — IrJ. JANKó János: A tuniszi Dzsebel-Bu-Korneinhegy 
geologiai viszonyai .-. - 


HESEMNTE EEG EKE ET SÁ SOT SEN GALE ES EN s ee ek ese e epe 2411) 
V. Szakülés 1889 deczember hó 4-én: Titkári jelentés dr. Róth Samu 


haláláról. — Tagajánlás. — BRAuwN Gyura: A budai calcitok. — LÖRENTHEY 

IMRE: Ujabb adatok Nagy-Mányok pontusi és diluviális faunájához. — 

DDT. OTAUB MóRIcz: A: megkövesült" erdőkről. ess eken Eta sZ A(290K 
IV. választmányi ülés 1889 november hó 6-án.. ... . 435 (293) 
Hivatalos közlemények a m. kir. Földtami intézetből. ... ... .-. .--- 435 (293) 


INHALTSVERZEICHNISS DES SUPPLEMENTS. 


§ a Seite 
JG SZÁDEGZRY ::Rihyolithepuron in "Sehweden Tee Si ere ete E NSSESSA [143]. 
F. SCHAFARZIK: Uber einige seltenere Gesteinseinsehlüsse in ungarisehen . 
[UTAODYTON A sas SEN ése e EV E ZA KEE AZÉ SE SÉRE NE REN NÉKEÉNKÉSÉNSTTA 14583! 
P. HEGxpüs: Der Stefansgang und seine Nebenklüfte. ... ... ... .. 453 1159 
M. SrauB: Kleinere phytopaláontologisehe Mittheilungen ... .. .- .. 457 1163 


Literatur. 
(35). J. v. Szabó: Die hundertjábrige Geschichte und der gegenwürtige 
Zustand des mineralogischen Institutes der Universitát zu Budapest. — 
(36). C. v. CAMERLANDER: Der am 5. und 6. Febr. d. J. in Ostsehlesien und 


Nordwestungarn mit Schnee niedergefallene gelbe Staub. — G. TESCHLER: 
Vulkanischer Aschenfall im Comitate Trencsén. — V., WARTHA: Über den 
Hoabtall ből OBÁOZA ésa azé LEE ss) vot, ta E ető NAT ARNTRE MNO E LÉE TÉN TET EGETTESTS 
Sitzungsbertehte..-  - gy FTESBJ Hg leg ny BIZA A ZSELÉ Ha51 


Amtliche Mittheilungen aus der k. u. Geologischen Anstalt reza ös ZA 


NYILVÁNOS NYUGTATÓ. 
Az 1889 október 1-től deczember 23-ig bezárólag. 


Tagsági díjukat lefizették 1888-ra: dr. Cserey Adolf Selmeczbányán, 
Gezelt Sándor Budapesten, dr. Krászonyi József Nyir-Baktán, Téglás Gábor Déván. 
Alapítványi kamatot fizetett 1888-ra: dr. Schvarcz Gyula Budapesten. 
(15 frt.) 


, 


1889-re: 


Tagsági díjak. a) Budapesti rendes tagok: Fillinger Károly, Gezell Sándor, 
Kozocsa Tivadar, dr. Szádeczky Gyula, Wittinger János. 

b) Vidéki rendes tagok: dr. Abt Antal Kolozsvárott, Ágh Timót Pécsett, Benes 
" Gyula Kis-Terennén, Bertalan Alajos Mernyén, Bibel János Oraviczán, Brzorád 
Rezső Mogyoróson, Búza János Sárospatakon, Csató János Nagy-Enyeden, Dologh 
János Zalathnán, Ehleitner Károly Tokodon, Fichel Lipót Aninán, Eisele Gusztáv 
Vashegyen, Fischer Samú Felsőbányán, Friedrich Károly Kajáron, Fritz Pál Róna- 
széken, CGianone Virgil Pécsett, Glanzer Gyula Baranya-Szabolcson, Gólián Károly 
Nagyágon, Gy. Gyürky Gyula Doroghon, Haala József Doroghon, Halmai Albin 
Bánszálláson, Hlavacsek Kornél Szomolnokon, Hudoba Gusztáv Nagybányán, delinek 
Ernő Ózdon, Joós István Diós-Győrött, Joós Lajos Felsőbányán, Kail Béla Körmöcz- 
bányán, dr. Kanka Károly Pozsonyban, Kondor Sándor Rézbányán, Krausz Nándor 
Ózdon, Krecsárevics Márk Ujvidéken, Lajos Győző Nagyágon, Lájer Nándor Székes- 
Fehérvárott, Liedermann József Munkácson, dr. Markó László Miskolczon, id. Márkus 
Ágoston Nagy-Bocskón, dr. Mártonfi Lajos Szamos-Ujvárott, Miháldy István Bakony- 
Szt.-Lászlón, dr. Munkácsy Pál Nagy-Bocskón, Nikl! János Szomolnokon, Parragh 
Gedeon Kecskeméten, Pálffy József Szepes-Iglón, Petrovics András Ózdon, Philippo- 
vits Sándor Majdánon (frt 2); dr. Plichta Soma Losonczon, Pongratz Gusztáv lov. 
Zágrábban, Rieger János Sebeshelyen, Ruffiny Jenő Dobsinán, dr. Sárkány Miklós 
Bakonybélben, Schwartz Gyula Körmöczbányán, Siegl József Fehértemplomban, 
Starna Sándor Úrvölgyön, Stempel Gyula Rézbányán, dr. Sterényi Hugó Székes- 
Fehérvárott, Szabó Samu Kolozsvárott, dr. Székely József Tokajon, Szikszay Lajos 
Zilahon, Téglás Gábor Déván, Themák Ede Temesvárott, Torma Zsófia Szászváros- 
ban, dr. Vutskits György Maros-Vásárhelyen, Wagner Vilmos Rónicz-Brezován, Wald- 
herr József Verseczen, Zorkóczy Lajos Újvidéken. 

ec) 4 selmeczbányai fiókegyesület tagjai: Akadémiai általános társaság, Breznyik 
János, Broszmann Jenő, Cseh Lajos, Faller Károly, Farbaky István, Fox Károly, 
Gretzmacher Gyula, Hegedüs Pál, Hoffmann Richárd, ifj. Kachelmann Károly, 
Kamenár József, Krutkovszky Károly, Litschauer Lajos, Ludwig József, Martiny 
István, Mialovich Elek, Murzsnay Ferencz, Pelachy Ferencz, Péch Antal, Platzer 
Jenő, Rákóczy Samu, Reitzner Miksa, Richter Géza, Schelle Róbert, dr. Schenek 
Gusztáv, Schmidt Géza, dr. Schwartz Ottó, Selmeczbánya város tanácsa, Svehla 
Gyula, Széles Géza, Tirscher József, Veress József, Wagner József, Wieszner Adolf, 
Winkler Benő. 

d) A rendes tagok jogaival bíró intézetek és egyesületek : Ó-Kaszinó Egerben, 
Esztergom város tanácsa, Reform. Főiskola Kecskeméten, Polgári iskola Miskolczon, 
Ref. főgymnasium Miskolczon, M. kir. áll. főgymnasium Zomborban. 

e) Magyarországon kívül lakó tagok: Ascher H. Ferencz Gráczban, Defrance 
Károly Antwerpenben (1889—1893), dr. Hörnes Rudolf Gráczban, Maas Bernard 
Bécsben, Noth Gyula Barwineken, Posepny Ferencz Bécsben, Zujovié I. M. Bel- 
grádban. 


f) Alapítványi kamatot fizetett: dr. Mágócsy-Dietz Sándor Budapesten. 

g) Előfizető díjat fizettek: M. kir. középiskolai tanárképezde, M. kir. tanitónő- 
képezde, M. kir. közép-ipartanoda, M. kir. főreáliskola (V. ker.), M. áll. tanitóképezde 
Budapesten, M. kir. áll. főreáltanoda Nagyváradon, M. kir. bánya- és kohó-hivatal 
Oláhláposbányán, M. kir, bányahivatal Ó-Radnán, M. kir. bányahivatal Felsőbányán, 
M. kir. bányaigazgatóság Nagybányán, Prem. főgymnasium Szombathelyen, Kath. 
gymnasium Selmeczbányán, Áll. főgymnasium Kaposvárott, Gazdasági tanintézet 
Debreczenben, M. kir. kohó- bányahivatal Kapnikbányán, Üveggyár Feketeerdőn, 
Kir. vasgyár Tiszolczon. 


1890-re. 


Tagsági díjat fizettek: Wieszner Adolf Budapesten, Hollósy Jusztinián 
Kis-Czellben, Ehrenlechner B. János Münchenben. 

Előfizető díjat fizettek: Állami főgymnasium Pancsován, Magyar királyi 
bányahivatal: Körmöczbányán. 

Kelt Budapesten, 1889 deeczember 23-án. 


Dr. SrauB MónxIcz, CzaNYUuGAa JÓZSEF, 


első titkár. pénztáros. 


A Magyarhoni Földtani Társulat üléseinek sorrendje 1890-ben. 


1890. jJanuárius 8-án szakülés.  : 1890. május 7-én szakülés. 
1890. februárius 5-én közgyülés. 1890. október — 8-án szakülés. 
1890. márczius 5-én szakülés. 1890. november 5-én szakülés. 
1890. április 9-én szakülés. 1890. deczember 3-án szakülés. 


Szerdán délután 5 órakor a. m. tud. Akadémia földszinti kis termében, 
Junius, julius, augusztus és szeptember hónapokban nem tartatnak szakülések. 


TITKÁRI HIVATAL: 


V. Földmivelésügyi m. kir. miniszt. palotája, I. em. 52. szám. 


400 darabból álló ásványgyüjtemény, melyben a főásványfajok 
és különösen az Ó-Radnán előforduló ólomfényle formái és egyéb 
hazai ritkább ásványok szép példányokban vannak képviselve, eladó. 
Bővebb értesítést ad Miálovich Ede úr, kir. kohótiszt a selmeczbányai 
kerületi vegyelemző hivatalnál. 


FRANKLIN-TÁRSULAT NYOMDÁJA. 


958 44 


9 ast j ; . "utak NN a KV ALLNI, 17 


vs: 


MAY 
N 


jzzcs 


A 
Méz 


78 úr 


sás zt SES KHT 
fd. 205 ő bond? LB ÚYLÁRÉGV ő 
ta .. Óra 4 hpvs X 
§ kén 7) s üz v 


f) VET) ; : 
; Sör os szk esze at ba : 4 - 1 TRÉ nég 
TS B kese AA b KG GR a e - ÉS Ty j- kő e sdkl lfs : VÉG ért 
9.6 9 se : ve kö, az KÖLYÉ zás zét d s2ZA3 § sa 088 Y ; MKEYYera Én ése ESZA e j j SG j Éji SZAÁG 3 48 z 1. 
AY e átsák 4 pe . 091 s ég végén dl : Éét mi 6 Sz zt heg eg 4 9 ő 4. fjeszke vén ", kézesb gt 
geg 2 gi EZÉ jes az XA b Tiszt tag Ján [09 (byoák ye B a ni Zef" 4? ő; SZAT AA rá) RE s TÁN va k AGYARA LÖVÉS EN 
aze Fe 9 KÉS E rlbéi szag : SAÓSÁa T8 p PERAé bá : EV atát Asztbt [7 269; al úré: ferek TSA Azaz ARE LE pipsszdodjeb szea 
ren, G Vat v -r ve LE? m.4 f. va vi et 9 $ ez iLe el a té A sr gt gén fs A, ég s tá Ű r b, 1 ej k- x. ir GY — 
ELVI 2? he 3 vág él . 1 ét § 7 jaEA sző : 95 éz i jó 2. tál Etiő j TA Ae kf k a koze] Sat 
62, öz? é 9.7 de Bat éve ge Et özÉt, adi 19 a € § 3 4 s V cs 7 knlkeks 
d 13 bd We von e Észt 1 sa ACT sát 1 új bi si tve KS j) ét kn gt Gellei ert 
4 fe kt d A t v 0 4 162 K a e. . Gt ESTE s 5 53 
8 mény kás dé Pa lét 4 hot attikai BIZT SEAN kart ro gs VE, ő apbzt "a, : 3 
jó Vat 


. 


oz 


£ va l 
TSA Av át 

KSÁRTE 

argó AZ KZŐÉS ezé 

HA § 19 299 iga delej 
Lt en keeső NE KLE S NEK e 5 EGT 


98 
alsösé B 


4.8 


B 
MESE DES ZÖLÉL KÉ EÉG NE H 
ÖAZÉSTÁ erett 19 


td 
bg 
tv 


gT 18 


fú se fi gs 
JÉVEL See 
14 ege 


VA ; 
és 124, 
LENT ÍJ 


j 116 : 
sur 15 sb 


Hi 


nyet E 1 
Btodi Nt ? ; 


E ÁYALCEK HA : 
pr MEg ke. 283 


SY 
Evgrák 
HP jav 


m 
Kr: 
a 
Tt 
a