3/ r x-y i jo {/ \£> í v>- ^ r i CORNELl UNIVERSITY LIBRARY 924 057 243 689 ( FÖLDTANI KÖZLÖNY A MAGYAR FÖLDTANI TÁRSULAT FOLYÓIRATA BIOJlJlETEHb BE HTEPCKOrO rEOJIOrHMECKOrO OEllJECTBA BULLETIN DE LA SOCIÉTÉ GÉOLOGIQUE DE HONGRIE ZEITSCHRIFT DÉR UNGARISCHEN GEOLOGISCHEN GESELLSCHAFT BULLETIN OF THE HUNGÁRIÁN GEOLOGICAL SOCIETY REGISZTER KÖTET 1900 - 1960. Összeállították : BODA JENŐ KASZAP ANDRÁS EENGYEB ENDRE Szerkesztette: VÉGH SÁNDORNÉ printed in Hungary ELŐSZÓ Régi adósságot törleszt a Magyar Földtani Társulat, amikor a Földtani Közlöny újabb Mutató-ját megjelenteti. Az első Mutató 1852 — 1882-ig bezár ólagos tartalommal Halaváts Gyula szerkesztésében 1884-ben jelent meg. Ebben feldolgozta a Földtani Közlöny elődjének a Magyarhoni Társulat Munkálatai c. folyóiratnak az anyagát is. (1852-ben jelent meg első száma, 1870-ben az utolsó és folytatásaként 187 1-ben indult meg a Földtani Közlöny, mely 1883 — 1943-ig egyben a Földtani Intézet hivatalos lapja is volt.) A második Mutató az első folytatásaként 1883 — 1900 tartalmazza 18 évfolyam anyagát Cliolnoky Jenő szerkesztésében. A jelenlegi, harmadik Mutató 1901- — 1960-ig fogja össze a Földtani Közlöny 60 évfolyamának tartalmát (XXX — XC. évf.) A második és harmadik Mutató közti nagy szünet könnyen érthetővé válik, ha meg- gondoljuk, hogy közben két világháború zajlott le és a két világháború közötti időszak visszahúzó társadalmi viszonyai közepette nem volt gazdasági alap az ilyen természetű közösségi feladat elvégzésére. A második világháborút követő új-ország építésének lendületében csak most kerül- tünk odáig, hogy e feladatra szabad erőket fordíthattunk. A Mutató szükségességét elsősorban az az alapvető változás sürgeti, mely geoló- gusaink társadalmi helyzetében bekövetkezett. A múltban a magyar föld kutatói úgy- szólván kizárólag tudományos intézetek köré csoportosulva könnyen találhatták meg a tudományos múlttal való kapcsolatot. Ma geológusaink többsége tudásával a kutatás országszerte szétágazó szervezetében, vagy az ásványanyag-bányászat munkahelyein segíti tudományával a magasabb színvonalú termelést. E munkahelyek sokoldalú feladatköre tudományos megalapozottságot követel. Az új alkotása a magyar földtani tudomány nagyértékű múltbéli kincses-tárára épül. E kincsek jórésze a Földtani Közlöny becses lapjain található. E lapok közötti eligazodást, a munka közbeni gyors adat-felkutatás lehetőségeit akarjuk e Mutatóval szolgálni. 60 év telt el a második Mutató megjelenése óta, s ezalatt bizonyos fokig elavult a régi Mutatók szerkesztési rendszere. Ezért a jelenlegi Mutató felépítése eltérő az előzőktől. A különbség abban van, hogy a régiek a szó szoros értelmében Mutatók: a regiszterrész- ben a szakcsoportosítást szakszavak szerint adják. így nézve a maguk teljességében sokkal részletesebbek, mint a jelenlegi. Ugyanakkor a tárgycsoportosítás jóval szűkebb körű, mint a jelenlegi Mutatóé. Ennek oka, hogy azóta a tudományos ismeretanyag és az anyagvizsgálati módszerek is fejlődtek. Jelenlegi Mutatónk felépítésében az Állami Földtani Intézet által 1955-ben meg- jelentetett, saját kiadványaihoz készült (1955 január 1-ig) Betűrendes Mutató-hoz igazodik. Egyrészt célszerűnek láttuk felépítését, másrészt arra törekedtünk, hogy egy nevezőre hozzuk a hazai földtani szakirodalom ilyszerű összefoglalásait. Ezáltal elértük 3 azt, hogy a már említett Betűrendes Mutató és a Földtani Közlöny Mutatójának birto- kában, bárki áttekintheti címekben és tárgykörök szerint a magyar földtani irodalom majdnem teljes egészét. Irodalmunk ilyen összefoglalásának hiánya régen érződött és kísérletek történtek már ennek felszámolására. így a: Földtani és Hidrológiai Bibhográfia (Műszaki Egyetem Ásvány-Földtani Tanszék kiadása) címjegyzékében — a Földtani Intézet kiadványai kivételével — , mintegy 18 féle folyóirat (beleértve a Földtani Közlönyt is) földtani tárgyú tanulmányainak címeit adja szerény, litografált alakban. Fentiek alapján örömmel állapíthatjuk meg, hogy az eddigi elmaradások felszá- molása jó ütemben halad. A múlt mulasztásának pótlásával jelenleg és a jövőben már abba az irányba haladunk, hogy — sok külföldi állam mintájára - — , a hazai évenkénti földtani irodalom termését a legkorszerűbb módon, az egyetemes nemzetközi rendszere- zéssel tehetjük hazai és nemzetközi közkinccsé. Ezekkel a gondolatokkal adjuk kézre a Földtani Közlöny Mutatóját abban a remény- ben, hogy a folyamatosságot többé már nem szakítják meg a történelem tragikus esemé- nyei. Szerény kívánságunk, hogy hasznos segítséget adj mik a földtani tudományok művelőinek. a Magyar Földtani Társulat Elnöksége MAGYARÁZÓ A mutató felépítése 3 részből áll: 1. rész: Címjegyzék A tanulmányok címeinek szerzők szerinti felsorolását tartalmazza sorszámokkal. A címek után az évfolyam, évszám, oldalszám, tábla- és ábraszám következik. A cikk idegennyelvű (német, angol, francia, orosz) címei után az évfolyam és évszám nem sze- repel, kivéve, ha a tanulmány csak idegen nyelven jelent meg és magyar nyelven nem. Oldalszám csak akkor található az idegen nyelvű címek után, ha egészben vagy kivo- natban hozza a tanulmányt. Ha az idegen cím csak a tartalomjegyzékben szerepel, zárójelben közöljük. Megjegyezzük, hogy 1883-tól 1930-ig a Földtani Közlöny német nyelven is megjelent, 1930-tól 1943-ig sok tanulmány csak német nyelven található. II. rész: Szakmai mutató A szakcsoportosítást a tartalomjegyzék részletezi. A „regionális földtan” szakcsoport alcímei előtt levő számok azonosak a mellékelt térképen szereplő számokkal. Egyes területegységekről feltűnően kevés irodalmat találunk. Ennek oka elsősorban nem a terület megkutatottságának hiányában kereshető, hanem főleg abban, hogy a terület nem nyújtott méltó földtani érdekességet vagy fon- tosságot az ismertetésre. Feltehetőleg több adat található ezekről a területekről az Állami Földtani Intézet kiadványaiban. A tárgyköröknél felsorolt számok a szerzők azon cikkeinek címjegyzéki sorszámai, mely cikkek az illető tárgykört érintik. III. rész: Társulati élet és egyebek A csoportosítás részletezése ugyancsak a tartalomjegyzékben szerepel. Az egyes csoportoknál a Földtani Közlöny évfolyamát, évszámát és oldalszámát adjuk. Nekrológoknál és emlékbeszédeknél, megemlékezéseknél a nevet is feltüntetjük. Az egyes csoportoknál feltüntetett zárójeles számok a németnyelvű szöveg oldal- számát jelzik. o Digitized by the Internet Archive in 2016 https://archive.org/details/foldtanikozlony3090magy VORWORT Durch die Herausgabe des vorliegenden neuen Index zu Földtani Közlöny (Zeit- schrift dér Ungarischen Geologischen Gesellschaft) tilgt die Ungarische Geologische Gesellschaft eine alté Schuld. Dér erste Index, das Matériái dér Bánde von 1852 bis 1882 beinhaltend, ist 1884 in dér Redaktion von Gy. H a 1 a v á t s ersehienen. Darin sind aueh die Bánde des Vorláufers von Földtani Közlöny, dér Zeitsehrift ,,A Magyarhoni Földtani Társulat Munkálatai'1 (Abhandluugen dér Ungarischen Geologischen Gesellschaft) bearbeitet worden. (Die erste Nummer dér letzteren Zeitsehrift erschien 1852, die letzte 1870; als Naehfolger trat 1871 Földtani Közlöny in ihre Stelle, die 1883 — 1943 gleichzeitig offi- zielles Organ dér Ungarischen Geologischen Staatsanstalt war). Dér zweite Index, von J. Cholnoky redigiert, fasste, als Fortsetzung desersten, den Inhalt dér 18 Bánde von 1883 bis 1900 zusammen. Dér vorliegende, dritte Index entlialt das Matériái dér sechzig Jahrgánge 1901 bis 1960 (Bd. XXX— XC) von Földtani Közlöny. Die lángé Pause zwisehen dera zweiten und dem dritten Index wird leicht verstánd- lich, wenn mán bedenkt, dass inzwischen zwei Weltkriege wüteten und unter den riiek- schrittliclien gesellschafthchen Verháltnissen dér Periode zwisehen den beiden Welt- kriegen zu dér Vollbringung derartiger gemeinschaftlicher Aufgaben keine ökonomischen Mittel übrigblieben. lm rasclien Fortschritt des Aufbaus, dér nach dem zweiten Weltkrieg ein neues Uand aufblühen liess, habén wir erst jetzt Musse genug, um uns derartigen Arbeiten widmen zu können. Dér Index ist in erster Reihe notwendig gemacht worden durch die grundlegende Veránderung, die in dér gesellschafthchen Position dér ungarischen Geologen eintrat. In dér Vergangenheit habén die Forscher des ungarischen Bodens, fást ausschliesslich um wissenschaftliche Institutionen gruppiert, leicht die Berührung mit dér wissenschaft- lichen Vergangenheit haltén können. Heute fördern unsere Geologen in dér Mehrzahl mit ihretn Wissen entweder in dér im ganzen Uande verzweigten Forschímgsorganisation, oder an den Arbeitsstellen des Bergbaus die höliere Produktion unserer sozialistischen Wirtschaft. Die vielseitigen Aufgabenkreise dieser Arbeitsstellen erfordern eine wohl- begründete wissenschaftliche Unterlage. Die Schöpfung des Neuen ruht auf dem wert- vollen Schatz imgarischen geologischen Wissens aus dér Vergangenheit. Diese Schátze befinden sich zu einem bedeutenden Teil an den Bláttern dér Földtani Közlöny. Die rasche Zureehtfindung unter diesen Bláttern, die Möglichkeit dér schnehen Auffindung dér gewünschten Angaben soll durch diesen vorliegenden Index gefördert werden. Seit dem Frscheinen des zweiten Index sind 60 Jahre verflossen und in dieser Zeit ist das System dér vorangehenden Indizes zu einem ge wissen Grade veraltert. Deslialb ist die Struktur des dritten Index von dér seiner Vorgánger abweichend. Dér Unter- 7 chied liegt darin, dass die vorhergehenden im wahren Sinne des Wortes Zeiger waren, die im Registerteil die fachliehe Gruppierung nach Fachwörtern gaben. Aus diesem Gesichtspunkte betrachtet, sind sie in ihrer Totalitát viel detaillierter als dér jetztige. Gleichzeitig ist die Zahl dér angeführten Facbgruppen viel geringer, da doch seitdem das Volum des Wissens und auch die Zahl dér materialforschenden Methoden zunahm. In seiner Struktur áhnelt unser Index dem Alphabetischen Index dér Ungarischen Geologischen Staatsanstalt, den diese über die eigenen Publikationen (bis zu dem 1. Januar 1955) in 1955 herausgab. Z. T. empfanden wir seine Aufbammg als zweckmássig, z. T. waren wir bestrebt, die derartigen zusammenfassenden Zeiger dér ungarischen geologischen Literatur auf einen gemeinsamen Nenner zu brhigen. Dadurch habén wir erreicht, dass mm im Besitze des obengenannten Alphabetischen Index mid des Index zu »Földtani Közlöny « ein jeder die ungarische geologische Literatur fást in seiner Gánzlich- keit nach Titeln und Gegenstánden geordnet überblicken kann. Dér Mangel einer derartigen Zusammenfassung dér migarischeu geologischen Lite- ratur machte sich seit einer lángén Zeit peinhch fühlbar und es sind auch Bestreben zum Beheben dieses Mangels vorgenommen worden. So gab die »Geologische und Hydro- logische Bibhographie« (Pubhcation des Geo-Mineralogischen Lehrstuhles an dér Buda- pester Technischen Hochschule) in einer bescheidenen hthographierten Form eine Titelliste dér geologischen Aufsátze etwa 18 Zeitschriften (die Földtani Közlöny mit inbegriffen, jedoch die Publikationen dér Ungarischen Geologischen Staatsanstalt ausser Acht lassend). Nach alldem können wir mit Genugtuung feststellen, dass die Behebung dér bis- herigen Rückstánde in einem befriedigenden Tempó vor sich geht. Es wird daher in dér Gegenwart imd in dér Zukunft bereits möghch sein, dem Beispiele mancher Fremd- staaten folgend, die Ergebnisse dér geologischen Spezialliteratur in Ungam jáhrlich in modemster Fassung, den allgemeinen intemationalen Gepflogenheiten entsprechend, den Kollegen in Ungam und im Ausland vorzulegen. Mit diesen Gedanken gébén vár nun den Index zu unserer Zeitschrift »Földtani Közlöny« den Fachkollegen in die Hand, in dér Hoffnung, dass die Kontinuitát nunmehr durch keine tragischen historischen Ereignisse gestört wird. Es ist unser bescheidener Wunsch, dass er eine willkommene Hilfe den Pflegem dér geologischen Wissenschaften angedeihen lassen soll. Prásidium dér Ungarischen Geologischen Gesellschaft ERKLARUNGEN Dér Index besteht aus drei Teilen: Teil I.: Titelliste Sie enthált die Titel dér Aufsátze, alphabetisch nach den Namen dér Verfasser geordnet, numeriert. Nach dem Titel sind Jahrgang, Erscheinungsjahr, Seitennummer, mid die Zahl dér Tafehi imd Abbíldungen angegeben. Nach den fremdsprachigen Titeln dér Aufsátze (deutsch, englisch, französisch, mssisch) werden Jahrgang imd Erschei- mmgsjahr nicht angegeben, nur falls dér Aufsatz ausschhesshch in einer Fremdsprache erschien. Die Angabe dér Seitennummer nach dem fremdsprachigen Titel bedeutet, dass dér Aufsatz in dér betreffenden Fremdsprache in voller Übersetzung oder als ein 8 Auszug vorliegt. Wenn dér fremdsprachige Titel in Klammem stelit, so ist nur dér Titel des Artikels übersetzt. Es sei vermerkt, dass von 1883 bis 1930 die Földtani Közlöny auch in deutseher Spracke ersehien, und zwischen 1930 und 1943 viele Aufsátze nur in deutseher Sprache veröffentlicht worden sind. Teil 11.: Fachregister Die Facligruppierung befindet sieh im Inhaltsregister. Die Zahlen vor den Untergruppen dér Fachgruppe ,,Regionale Geologie” entsprechen den auf dér beigelegten Karte angegebenen Zahlen. Betreffs gewisser Gebiete finden sich auffallend wenig Titeraturangaben. Dér Grund dafür Uegt in erster Reihe nieht in dér niangelhaften Erforsehung des betreffenden Gebietes, sondem vielmehr darin, dass das Gebiet geologisch nieht von besonderer Interessé ist. Meistens liegen in den Veröffentlichungen dér Ungarischen Geologischen Anstalt über diese Gebiete aus- führhchere Angaben vor. Die bei den einzelnen Gegenstánden angegebenen Zahlen sind die laufenden Nummern derjenigen Aufsátze, die sich auf den betreffenden Gegenstand bezielien. Teil.: 111. Aktivitát dér Gesellschaft Einzelheiten über die Fachgruppierung befinden sieh im Inhaltsregister. Bei den einzelnen Gruppén werclen Jahrgang, Erseheinungsjahr und Seitennmner angegeben. Bei Naehrufen und Denkreden werden auch die Namen genannt. 9 PRÉFACE C'est pour s’acquitter d’une obligation de longue date que la Société Géologique de Hongrie fait paraitre le nouvel Index de són Bulletin (Földtani Közlöny). Le premier Index, rédigé pár Gy. H a 1 a v á t s, comprenant les années 1852 á 1882, parut en 1884. Cet Index contenait aussi les matériaux des „Travaux de la Société Géologique de Hongrie” précurseurs du Bulletin. (Le premier numéro des Travaux parut en 1852, le demier en 1870; le premier volume du Bulletin de le Société Géologique de Hongrie, continuateur des Travaux fut publié en 1871, ce périodique était en mérne temps organe officiel de lTustitut Géologique de Hongrie, de 1883 á 1943). Le deuxiéme Index, rédigé pár J. Cholnoky, est la continuation du premier et comprend les matiéres de 18 années, de 1883 á 1900. Le troisiéme Index, présent, comprend les matiéres de 60 années (vols. XXX á XC), de 1901 á 1960, du Bulletin de la Société Géologique de Hongrie. On s’explique facilement le grand laps de temps entre la parution du deuxiéme et du troisiéme index, si l'on se rend compte du fait que deux guerres mondiales se sont déroulées entretemps et, dans les conditions sociales rétrogrades de l’entre-deux-guerres il n’y avait pás de base économique pour faciliter de pareilles táches collectives. Dans l’élan de la reconstruction du pays aprés la deuxiéme guerre mondiale, ce n’était qu’á ce moment que nous avons eu assez de force pour réaliser ce bút aussi. L’édition de cet Index est devenue une nécessité, surtout á cause du changement radieal dans la position sociale de nos géologues. Dans le passé, les géologues groupés presque exelusiveinent dans les instituts scientifiques, ont facilement trouvé le contact avec le passé de la Science. A présent, la majorité de nos géologues, dans l’organisation nationale de la reclierche ou dans les mines, s’efforcent d'élever le niveau de la produc- tion pár les moyens de la Science. Les devoirs multiples de ces divers lieux de travail exigent des bases scientifiques solides. Les nouveaux travaux sont basés sur la somme du passé précieux de la Science géologique hongroise. La plupart de ces richesses se trou- vent aux pages précieuses du Bulletin de la Société Géologique de Hongrie. Pár le présent Index, nous voulons faciliter l’orientation sur ces pages, pár la possibilité de trouver les données nécessaires, bien rapidement au cours du travail. 60 années sont écoulées depuis la parution du deuxiéme Index, et, depuis, le systéme des index précédents devint suranné, dans une certaine mesirre. Pár conséquent, la struc- ture du présent Index est différente de ceux-lá. La différence principale consiste á ce que les index précédents sont des index proprement dits: dans la partié systématique on trouve des groupes pár termes techniques. A ce point de vue, ils sont beaucoup plus détaillés que l'Index présent. D’ailleurs, le groupement des matiéres est beaucoup plus bőmé que dans notre index. Cela s’explique pár le développement des connaissances scientifiques et des métkodes de l'examen des matériaux. 10 La eomposition du présent Index suit les méthodes employées dans I’Index alpha- bétique des publications (jusqu’au ler janvier 1955) de l’Institut Géologique de Hongrie, paru en 1955. D’irne part. la strueture de ce dernier nous a semblé bien utile, d’autre part nous nous sonimes efforeés de illettre d’aecord ces registres synthétiques de la littérature géologique liongroise. Pár cela nous avons pu réaliser notre bút, notamment en possession de l'Index alphabétique susmentionné et de 1’ Index de notre Bulletin, chacun peut avoir une vue synthétique de la littérature géologique hongroise, presque entiére, pár titres ou selon un classement inéthodique. On c’est apereu depuis longtemps du raanque d'une pareille bibliographie de notre littérature géologique, et on a fait des tentatives pour combler eette laeune. P. e. la « Bibliographie géologique et hydrologique» (aux éditious de l’Institut de Minéralogie et de Géologie de l’Université Polvteehnique), contient les titres des mémoires géologiques de 18 périodiques géologiques — á l’exception des publications de l’Institut Géologique de Hongrie, mais y compris le Bulletin de la Société Géologique de Hongrie — dans une forme modeste, ronéotvpée. II s’ensuit qu’on peut constater que nous soinmes en train de combler les lacunes, á un rhvtine accéléré. En comblant les lacunes du passé, nous sommes sur la voie, dans le présent et dans l’avenir de rendre accessible au public entier — hongrois et étranger — pár la métliode moderné d’une systématisation intemationale, la littérature géologique de ehaque année, comme le font beaucoup de pays étrangers. C’est avec ces pensées-lá que nous publions l’Index du Bulletin de la Société Géolo- gique de Hongrie, en espérant que la continuité ne sera plus interrompue pár les événe- ments tragiques de l’liistoire. C’est notre souhait modeste de pouvoir aider tous ceux qui cultivent les Sciences géologiques. Le Présidium de la Société Géologique de Hongrie NO TE EXPLIC AT IVE L’Index se divise en trois parties: Partié I. : Index biblicgraphique Cette partié contient mi registre pár ordre alphabétique des auteurs et des titres des mémoires. Cliaque article est numéroté. Aprés ehaque titre, on trouve l’année (volimie), la date d’édition, page, le nombre des planches et des figures. Aprés les titres en langues étrangéres (allemand, anglais, fran9ais, msse), on n’indique de volume ou d’année que dans le cas oü le mémoire respectif n’a pás paru en hongrois mais seulement en langue étrangére. On n indique la pagination aprés les titres en langue étrangére que dans le cas oü Partidé ou són résumé fut publié dans la langue respective. Titres en langues étrangéres en paranthéses veulent dire que seulement le titre est traduit. Nous remarquons encore que le Bulletin de la Société Géologicpie de Hongrie était publié, pár allélement, en allemand de 1883 á 1930. De 1930 á 1943, beaucoup de mémoires ne s’y trouvent qu’en allemand. Partié II.: Index pár matiéres Le grouppement pár spécialités se trouve dans la Table des matiéres. Les numéros en tété des sous-titres du groupe «géologie régionale» correspondent á ceux de la carte annexée. II saute aux yeux que la littérature de certaines régions est trés pauvre. Cela 11 s’explique surtout pár le fait que la région en question ne fut pás assez intéressante ou importante pour les cliercheurs du point de vue géologique; il ne s’agit pás donc du nianque des recherches. En ce qui conceme ces territoires, on en trouve probablement plus de détails dans les publications de l’Institut Géologique de Hongrie. Les numéros que vous trouvez sous ebaque titre de l’Index pár matiéres indiquent les numéros d’ordre des articles de la partié alphabétique, traitant des sujets relatifs. Partié III.: Activités de la Société Le groupement détaillé se trouve dans la Table des matiéres. Dans chaque groupe, nous indiquons le volume, l’année et la page du Bulletin de la Société Géologique de Hongne. En cas de nécrologues, discours commémoratifs et commémorations, vous trouvez aussi le nőm respectif. Les numéros mis entre parenthéses, dans chaque groupe. indiquent les pages du texte etranger. 12 PREFACE By publishing this new Index to Földtani Közlöny (Bulletin of the Hungárián Geological Society), the Hungárián Geologieal Society pays a debt of long standing. The first Index appeared in 1884, edited by Gy. Halaváts; it eomprised the niatter of the volunies from the years 1852 through 1882. The papers of the predecessor to Földtani Közlöny, of ,,A Magyarhoni Földtani Társulat munkálatai” (The Transac- tions of the Hungárián Geological Society) were likewise dealt with therein. (The latter periodical first appeared in 1852, its last volume was pubhshed in 1870; its successor. Földtani Közlöny, first appeared in 1871; it was, from 1883 through 1943, at the same time the official organ of the Hungárián State Geological Institute). The second Index contains, as a eontinuation of the first, the matter of 18 volunies from 1883 to 1900: It was edited by J. C h o 1 n o k y. The present, third Index comprises the sixty volunies (XXX — XC) from 1901 through 1960 of Földtani Közlöny. The great gap between the second and third Index becomes readily understandable if one considers that in the meantime two world wars have wrought their destruction and that in the period between the two wrars, among the conditions of the regressive society of that time, no economic means were free fór the carrying out of tasks of common utility of this kind. In the pace of building a new country after the second World War, forces became free only now to eatcli up on tliese neglected tasks. The new Index was in the first piacé made necessary by the basic change wliicli took piacé in the position of our geologists. In the pást, the students of the Hungárián soil were almost exclusivelv grouped around scientific institutions and thus were able to keep in toucli with the scientific pást without any difficulty. Now, on the contrary, the majority of our geologists furthers the higlier productivity of the national economy by utilizing their knowledge in the country-wide network of scientific research or at the working sites of mining fór raw materials. The manifold directions of this work necessi- tate a solid scientific foundation. The shaping of the geological Science of the present is based on the valuable treasure of the pást. A good deal of this treasure is to be found on the pages of Földtani Közlöny. It is our wish to facilitate, by the publieation of the present Index, the orientation among these pages, the rapid finding of pertinent infor- mation in the course of work. Since the publieation of the last Index, 60 years have elapsed, and in the meantime the structure of the foregoing Indices has become somewhat obsolete. Therefore, the structure of the present Index differs from tliat of the previous ones. The difference consists in that the previous ones were Indices in the proper sense of the word; in the register section, the specialities were grouped according to geological terms. From this point of view, they are, in their totality, nmeh more detailed than the present Index. 13 At the same time, the field of the speciality groups is mucii more narrow tliere, because since that time the volume of scientific knowledge and the number of the methods of matériái analysis have increased to a great extent. In the structure of the present Index, that of the Alphahetic Index published in 1955 by the State Geological Institute, comprising its own pubhcations up to the lst of January, 1955, was taken as an example. On the one hand, we considered its structure to be higlily practical, and on the other hand, we have endeavoured to bring the com- pendia of tliis sort of Hungárián geological literature to a ccnnnon denoruinator. Thus, in thepossession of the nained Alphahetic Index and of the Index to Földtani Közlöny, ■anybody is in a position to have a survey of almost all of Hungárián geological literature. The lack of such a representative summary of Hungárián geological literature was sorely felt fór a long time. It is therefore natural that there have been made somé attempts at eliminating tliis lack; among others the Geological and Hydrological Bibliograpliy (published in a modest lithographed forni by the Geo-Mineralogical Institute of the Budapest University of Technical Sciences), which comprised in the form of a title list the geological papers of somé 18 periodicals (alsó of Földtani Közlöny, bút excepting the pubhcations of the State Geological Institute). On consideriug what has been said above, we can state with satisf action that the elimi- nation of the neglects of the pást goes on at a lively pace. After having done tliis, we are at present, and will even more be in the future, in a position to present — following the example of a number of countries abroad — the yearly output of Hungárián geolo- gical Science, in the most up-to-date fashion, according to generatív accepted inter- national principles, to our coheagues at home and abroad. It is with these thoughts in mind that we present the Index to Földtani Közlöny, in the hope that the continuity will no more be interrupted by tragical events of history. It is our modest wish that it should pro ve to be useful to the cultivators of geological Science. Presidential Board of the Hungárián Geological Society EX PLÁN A TIONS The Index consists of three parts: Part I.: List of titles It cont ains the enumeration of the titles of the papers, arranged alphabetically accord- ing to authors’ names. After the title, volume, year, page number, numbers of plates and figures are mentioned. After the titles in foreign languanges (Germán, English, French, Russian) volume and year are nőt given exeept when the paper was published in a foreign language only. Foreign titles in parentheses show that onlv the title is trans- lated. The page number is given after the titles in foreign languages only if there is a complete traduction or a substantial summary of the paper in that language. It is to be remembered that between 1883 and 1930 the Földtani Közlöny was published in Germán, too, and between 1930 and 1943 a number of papers were published exclusively in Germán. 14 Part. II.: Special register The arrangement according to specialities may be found in Table of eontents. The nuinbers before the sub-titles of the speciality „Régiónál geology” correspond to those of the annexed map. It is remarkable that Uterature is scarce conceming eer- tain territories. The reason fór this is the slight geologieal interest of the area in question rather than the lack of investigations. Presumably, more copious deseriptions of these areas can be found among the publications of the Hungárián Geologieal Institute. The niunbers listed at each speciality are the serials of the papers dealmg with the speciahty in question. Part. III.: Soclety activities etc. Partieulars on arrangement to be found in Table of eontents. Fór the individual groups, the volume, year and page number of Földtani Közlöny are listed. Fór obituary notices, memóriái addresses and commemorations, the names are given, too. The numbers in parentheses given at the individual groups refer to the page munbers of the eventual Germán text. 15 nPEaHCJIOBME OnyőjiHKOBbiBafl, BepHO Tpaanmia.M, HOBbilí VKa3aTejib CBoero EiojuieTeHH, BeHrep- £Koe TeojioriiHecKoe OömeCTBO yaoBJieTBopaeT ywe aaBHO npoaBHBUiHeca noTpeöHOCra. nepBbifi yKa3aTe;ib, coaep>Kainnii flaHHbie tomob, Bbuneaunix ot 1852 ao 1882 rr. BKjnowTejibHO, 6biJi ii3aaH b 1884 r. noa peaaKUHelí XI b. Xa JiaBaia. B HeM pa3paőo- TaHbi TaioKe h MaTepnaabi MKiiT, b KanecTBe npoao-nweHna nepBoro, MaTepnajibi 18 tomob, H3aaHHbrx c 1882 no 1900 rr. HacTonmiiM tpctum VKasaTeneM oxBaTbreaeTCfl coaep>KaHne tomob EiojuieTena, ony6- jiHKOBaHHbix b Tekernie 60 jieT, ot 1900 ao 1960 rr. (tt. XXX — XC). Xlojirníi nepepbiB Meway naaaHHHajun BToporo n TpeTbero YKa3aTejieíi CTaHeT Jierno no- HHTHblM, eCJHI nOayMaTb, BTO 3a 3T0 BpeMH npOHCXOaiIJIH ase MnpOBbie BOÍÍHbl, H OTTHriIBaH)- unie ciuibi oömecTBa nepnoaa Meway oöeiiMH mhpobhmh BOHHaMH He npeaocTaBJinnn MaTe- pnanbHoií 6a3bi ana Bbinojmemia TaKoro poaa oömecTBeHuoro 3aaaHna. B pa3Maxe CTpoiiTeJibCTBa hoboIí CTpaHbi nocne BTopoil MnpoBOlí bohhm TonbKO Tenepb aomno aeno ao Toro, HT06bi cyMeTb 3aTpannBaTb CBOöoaHbie cmibi Ha BbinojiHeHne stoto 3a- .aaHiiH. HeoöxoanMOCTb HeMeaneHHoro cocTaBaeHiia YKa3aTejia Bbi3breaeTca npexKaeHiin, jierKo motjih Halira ’cBa3b c npouuibiM HayKH. OaHano, ceroaHa öojibuniHCTBO Haiunx reonoroB pa3BeTpbiBaeT cboio HayaHyio aeaTeJibHOCTb b pa3BeTBJieHHon bo Bceii CTpaHe opraHn3aniin reojionmecKolí pa3BeaiKH0CTb npn paooTe öbicrpo, 6e3 3aaep>KKH Halira HeoőxoaiiMbie aaHHbie. Co BpeMeHH noHBJieHnn BToporo YKa3aTe.na npouiao 60 aeT, n 3a stot nepnoa b onpe- aeaeHHon Mepe ycTapenn npinniTbie paHbine MeToaw cocraBJieHiia YKa3aTeaeií. IloaTOMy CTpoemie HacToamero YKa3aTejia oranwaeTca ot npeabiavmnx. Oranane 3aKjnoaaeTca b tóm, hto npe>KHiie aBJiaioTca Y Ka3aTeJiMMi i b tcchom c.Mbicjie cnoBa: b aacra perncTpa b hiix rpyn- 16 nnpoBKa no flucminjiHHaM flaeTCH no cnepTepMHHaM. C TaKoíí tomkh 3peHnn b CBOeií uenocra ohii ropa3flo öojiee AeTajibHbi, weM HacTomunn YKa3aTenb. B to >Ke BpeMH rpynnnpoBKa no npeAMeTaM oxBaTbiBaeT 3Hamrre;ibH0 öojiee y3Knn Kpyr, neM TaKOBan HacTonmero Yixe Aafino, h ywe panbuie Aenajincb nonbiTKH ajih ycTpaHeniin stoto neAOCTaTKa. Tai<, nanpnMep b reojiorn- necKon n T HAporeojiornnecKon Bnöjniorpaijjiiii (onyöJiHKOBaHHon iKHbix CTpan, e>KeroAHbie TBopnecKiie npoAyKTbi OTenecTBeHHOH reojionmecKoíí JiiiTepaTypbi CAeaaTb, nyTeM yHiiBepcaabHoíí Me>KAyHapoAHOíí ciiCTeMaTH- 3amin, AOCTOHHiieAi OTenecTBeHiibix n 3apyöe>KHbix cneniiajincTOB. B Ayxe 3tiix Mbicneíi BbinycKaeM YiKeHinKflecTBeHHbi c HOMepaMH, (jnirypupyioiunMH Ha npiuiOKeHHoií KapTe. B oTHomeHiiH HeKOTOpbix TeppiiTopiiaabHbix caiihiiub yKa3aTeJie HMeeTcn nopa3iiTejibHO Manó JiHTepaTypbi. npiIHHHa 3T0I0 KpOeTCH He B OTCyTCTBIlII H3yieHH0CTIi AaHHblX TeppiITOpiin; 3T0 OŐyCJIOBJlH- BaeTCH TeM, mto AaHHbie Teppiiropim ne npeACTaBUJin HHTepec hah 3HaiieHiie ajih H3Jio>KeHHfl CBoeií reoAoniH. 06 3thx TeppirropiiHx mowho npeAnono>KiiTe.nbHo Halmi öonbuie AiaTepnana b nyöJiHKapHHX BeHrepcKoro reojionnieCKoro HHCTMTyTa. UiKjjpbi, nepeHHCAenHbie y TeMaraHecKHX KpyroB, npeACTaBJiuioT co6ofi nopuAKOBbie HOMepa no cnncKy 3aronoBKOB tcx CTaTeíí aBTopoB, KOTopbic KacaioTCu AaHHoro TeManme- ckoi'o npyra. MacTb III.: flena OöiuecTBa rioApoöHOCTii rpynnHpoBaHim naxoAHTcn b orJiaBJienim. B Ka>KAon rpynne AaiOTCH HOMep írnia, hiicjio roAa h HOMep CTpamm EioujieTeHH Teo- AOriinecKoro OömecTBa. V HeKponoroB h BOcnoMHHaHHH yiKeHiie BeKTOpoB b reojiornn. CTp. 290. (6 pnc.). The representation of vector quantities in geology. p. 290 (with 6 fig.). 20. Balkay Bálint — Láng Gábor: Üledékföldtani vizsgálatok a Nagy- visnyó — Nekézseny körüli karbon — permi rétegekben. LXXXVII. 1957. pp. 3 — 17 (7 ábrával). Sedimentpetrographische und tektonische Untersuchungen in dér Gegend von Nagyvisnyó (Upponyer Gebirge), Ungarn. p. 18 (mit 7 Fig.). 21. Balkay Bálint: Kéregszerkezeti adatok a földtágiüás kérdéséhez. LXXXVII. 1957. pp. 395 — 398. Somé geological evidence conceming the problem of Earth expansion. p. 399. 22. Balkay Bálint: Mikrotektonikai megfigyelések a Bükk-hegység északi részében. XC. 1960. pp. 120 — 124 (5 ábrával). Mikrotektonisehe Beobachtimgen im Norden des Bükkgebirges, N-Ungam. p. 124 (mit 5 Fig.). 23. Ballenegger Róbert: A kecskeméti földrengés. XLI. 1911. pp. 625 — 631 (3 ábrával és 1 táblával). Notices sur le trembleinent de térré du 8 Juillet 1911 á Kecskemét, pp. 669 — 674 (avec 3 fig. et 1 pl.). 24. Ballenegger Róbert: A talajok jellemzése vizes kivonatuk segélyével. XLIII. 1913. pp. 317 — 324. L’étude des sols á l’aide de leurs Solutions aqueuses. pp. 359 — 366. 25. Ballenegger Róbert: A Hegyes — Drócsa erdőségeinek talaja. XLVI. 1916. pp. 105 — 111. Über den Bódén dér Waldungen des Hegyes — Drócsa- Gebirges. pp. 170 — 176. 26. Ballenegger Róbert: Hilgard Eugen Waldemar emléke- zete. XLVI. 1916. pp. 287 — 289. Eugen Waldemar Hilgard pp. 367—368. 27. Ballenegger Róbert: A toka j hegyaljai nyirok talajról. XLVII. 1917. pp. 20 — 24. Über den Nyirokboden des Tokaj -Hegy alj aer Gebirges. pp. 136 — 140. 20 28. Ballenegger Róbert: A lápok alatt végbemenő mállásról. XLVIII. 1918. pp. 13 — 17. Über Verwitterung unter Mooren. pp. 132 — 136. 29. Balló Rezső: Adatok a dolomitkeletkezés elméletéhez. (Első közlemény) . XLIV. 1914. pp. 40 — 49. Contributions á la théorie de la formation de la dolomie. I. pp. 136—145. 30. Balló Rezső: Adatok a dolomitkeletkezés elméletéhez. (Második közlemény) XLIV. 1914. pp. 474 — 489 (3 ábrával). Contributions á la théorie de la formation de la dolomie. (Deuxiéme communication) pp. 520 — 524. (avec 3 fig.). 31. Balló Rezső: Adatok a dolomitkeletkezés elméletéhez. XLV. 1915. pp. 221 — 233 (1 ábrával). Contributions á la théorie de la formation de la dolomie. pp. 286 — 292 (avec 1 fig.). 32. Balogh Kálmán: Geológus diploma. LXXI. 1941. pp. 146 — 148. 33. Balogh Kál má n : A Bódva és Sajó közötti bamakőszénteriilet földtani viszonyai. LXXIX. 1949. pp. 270 — 282 (6 ábrával). Braunkohlenrevier zwischen Bódva und Sajó in Nordungarn. pp. 282 — 286 (mit 6 Fig.). yrjieHOCHbih öacceÜH b ceBepnoil Mac™ BeHrpim. cip. 305. (6 pnc.). 34. Balogh Kálmán: Módosított szögfelrakó hazai előállítása. LXXX. 1950. p. 204 (1 ábrával). (npoii3BOflCTBOMOaii({)imiipoBaHHoro TpaiicnopTepa.) (La production en Hongrie d’un transporteur d’angles modifié.) 35. Balogh Kálmán: Az északmagyarországi triász rétegtana. LXXX. 1950. pp. 231 — 237. (CTpaTnrpa(J)Hfl Tpnaca b ceBepHoií nacni BeHrpmi.) (La stratigraphie du trias dans le nord de la Hongrie). 36. Balogh Kálmán : Hámor környékének triász rétegei. LXXXI. 1951. pp. 131 — 134 (2 táblával). reojion-mecicoe CTpoemie oiKHOCTn XaMop. CTp. 134. (2 TaÖJiHUbi). Les couches triasiques des environs de Hámor. pp. 134 — 136 (avec 2 pl.). 37. Balogh Margit: Tanuhnányutam Afrika északi partvidékén. XLII. 1912. pp. 12 — 25 (4. ábrával). Merne Studienreise an die Nordküste Afrikas. pp. 68 — 73 (mit 4 Fig.). 38. Balyi Károly: A nyomás és melegítés hatása a galenitre. p. 153 (3 ábrá- val). Über das Verhalten dér Bleiglanzkristalle bei einseitigem Uruck und im Wánnestrom. LXV. 1935. pp. 153 — 162 (mit 3 Fig.). 39. Balyi Károly: Az ingás szklerométerrel kapcsolatos kérdések. LXVIII. 1938. pp. 59 — 67 (5 ábrával). Über die mit dem Pendelsklerometer verbundenen Fragen. p. 67 (mit 5 Fig.). 40. Balyi Károly: Vizsgálatok az ingás szklerométerrel. LXVIII. 1938. pp. 221 — 229 (4 ábrával). Uiitersuchungen mit dem Pendelsklerometer. pp. 228 — -229 (mit 4 Fig.). 41. Balyi Károly — Papp Ferenc: Néhány magyarországi kőszén fény- visszaverő képessége, p. 42. Le pouvoir réflecteur de quelques charbons de Hongrie. LXXV— LXXVI. 1945/46 pp. 42—44. 42. Balyi Károly — Papp Ferenc: Kőzeteink hővezetőképessége. LXXX. 1950. pp. 390 — 391. (0 cbohctbc TenaonpoBOflHOCTii HeKOTopbix ropHbix nopofl Bch- rpmi.) La conductibilité calorique des roches hongroises. pp. 39 1 — 394. 43. Bányai János: Hadviselés és geológia. XLV. 1915. pp. 213 — 221. (7 ábrával). Kriegführung und Geologie. pp. 277 — 285 (mit 7 Fig.). 44. Bányai János: Kézdi vásárhely vidéke Háromszék vármegyében. LXVII. 1917. pp. 1 — 20 (9 ábrával). Die geologischen Verháltnisse dér Gegend von Kézdi- vásárliely. pp. 113 — 135 (mit 9 Fig.). 45. Bányai János: Az aranyosbányai kontakt területről. XLIX. 1919. pp. 9 — 15 (4 ábrával). Über das Kontaktgebiet von Aranyosbánya. pp. 112 — 117 (mit 4 Fig.). 46. Bányai János: Aranytartalmú érces telérek mikroszkópos vizsgálata. XLIX. 1919. pp. 15 — 21 (2 ábrával). Mikroskopisclie Untersuchung goldháltiger Erzgánge. pp. 117 — 121 (mit 2 Fig.). 21 47. Bányai János: Új hieroglifa alak a Keleti Kárpátok flis övéből. LXXXV. 1955. p. 231 (1 ábrával). (HoBa« (jiopMa iieporjin<})a ii3 (funiLueBoii 30hu BocrowHbix KapnaT.) (Une nouvelle forme de Hyeroglyphe du Flysh des Carpathes Orientales.) 48. Bányai János: Újabb liásznyomok a homoródalmási — Meresti (Románia) „Orbán Balázs” barlang mellett. XC. 1960. pp. 462 — 463. Xeuere Liasspuren neben dér Orbán Balázs-Höhle (Homoródalmás — Meresti. Rumánien). p. 463. Barabás Andor: lásd: Székvné Fux Vilma. LXXXIII. 1953. pp. 217—226, 227—229. 49. Bárdossy György — Bárdossyné Lieszko’vszky Zsuzsa: Adatok a titán geokémiájához. LXXXIII. 1953. pp. 230 — 242 (11 ábrával). .IJaHHbie K reoxiiMiin TiiTaHa. CTp. 241. (11 pnc.). Contributions á la géochimie du titáné, p. 242 (avec 11 fig.) . 50. Bárdossy György: A készletszámitások módszertani kérdései. LXXXIV. 1954. pp. 111 — 120 (14 ábrával). (MeTOAbi noflcneTa 3ahacoB.) (Ouestions métho- dologiques du caleul des stocks.) 51. Bárdossy György: Melanterit a szőci bauxitban. LXXXIV. 1954. pp. 217 — 219 (1 ábrával). (Me.iaHTepiiT b öOKCiiTe c. Cég.) (Melanterite dans la bauxite de Szőc.) 52. Bárdossy György: Készletszámítások gyakorlati kérdései a bauxit- íöldtanban. LXXXV. 1955. pp. 157—167 (4 ábrával). HeKOTopbie npaKTimeCKiie Bonpocbi nogcneTa 3anacoB őoKCiiTOBbix AieCTopo>KAeHiin. CTp. 167. (4 pnc.). Practical problems oí reserve evaluation in prospecting fór bauxite. p. 168 (with 4 fig.). 53. Bárdossy György: Statisztikai módszerek alkalmazása a földtanban. LXXXVII. 1957. p. 325 — 341 (11 ábrával). ripiiMeHeHiie CTanicnmecKiix cnocoöOB b reojiornn. CTp. 342. (11 pnc.). Application of statistical methods in geologv. p. 342 (with 1 1 fig.). 54. B á r d o s s y G v ö r g y : Csigamaradvánvok a nagvkovácsi agvagos bauxitból. LXXXVII. 1957. p. 454' (2 ábrával). 55. Bárdossy György: Adatok a cserszegtomaji kaolinos agyag ismeretéhez. LXXXIX. 1959. pp. 374 — 380 (1 ábrával és 1 táblával;. JlaHHbie K no3Hawiio Kaoiin- hobmx rjniH n3 OKpy>KHOCTii c. MepcerTOAian. CTp. 380. (1 pnc. 1 Taömma.). Somé contributions to the knowledge of tlie kaolinitic clay of Cserszegtomaj (Trans- danubia). p. 380 (with 1 fig. and 1 plate). Bárdossvné Lieszkovszkv Zsuzsa: lásd: Bárdossy György LXXXIII. 1953. pp. 230—242. 56. Bárdossy György né: A fehérvárcsurgói (Dunántúl) pannóniai kvarc- homok üledékföldtani vizsgálata. LXXXVIII. 1958. pp. 228 — 235 (6. ábrával). Sedimentological investigation of.the Pannonian (Upper Pliocene) quartz sand deposit at Fehérvárcsurgó, Xorth Central Hímgary. p. 236 (with 6 fig.). 57. Bartha Ferenc: Heteraster zircensis Szörényi biometrikus vizsgá- lata. LXXXIV. 1954. pp. 57 — 66 (4 ábrával). L’analyse biométrique de 1 ’Héte- raster zircensis Szörényi, p. 64 (avec 4 fig.). HiíO.v.eTpimeCKan oöpaőoTKa Buga Heteraster zircensis Szörényi. CTp. 65. (4 pnc.). 58. Bartha Ferenc: A Balaton környéki felsőpannóniai korú képződmények finomrétegtani vizsgálatának földtani eredményei. LXXXIX. 1959. pp. 23 — 36 (14 ábrával). Geologische Ergebnisse von feinstratigraphischen Untersuchungen an oberpannonischen Bildungen von dér Umgebmig des Balatonsees. p. 36 (mit 14 Fig.). 59. Bartkó Lajos: Xummulinás kvarckavicsok. LXIX. 1939. pp. 58 — 61. (Kieselsteine mit Xummulinen.) 60. Bartkó Lajos: Fusus nöricus nov. sp. a remetehegyi daclistein mészkőből. LXIX. 1939. pp. 196 — 198 (1 ábrával). Fusus noricus n. sp. aus dem Dachstein- kalkstein des Remeteberges. p. 198 (mit 1 Fig.). 61. Benda László: Az éleskavicsok keletkezésének meekanodinamikai tör- vényei. LX. 1930. pp. 95— 109 (11 ábrával). Die mechano-dinamischen Entste- hungs-Gesetze von Dreikanter. pp. 212 — 216 (mit 11 Fig.). 22 62. Bendefy László: A lillafüredi mélyfúrás tengerszintfeletti magassága. LXXIX. 1949. p. 289. 63. Bendefy László: A volt bécsi Katonai Földrajzi Intézet szintezési főalap- pontjainak szerepe a jelenkori kéregmozgások meghatározásában. LXXIX. 1949. pp. 361 — 362 (13 ábrával). Die Rolle dér Urmarken des Prazisionsnivellements des friüieren Militárgeographischen Instituts zu Wien bei dér Feststellung aktu- eller Krustenbewegungen. pp. 363 — 393 (mit 13 Fig.). Ponb ochobhmx nyHKTOB HMBeJiíinpoBaHHH BeHCKoro MimuTapHo-reorpa^iiHecKoro HHCTUTyTa b onpeAeJiemiH coBpeMeHHbix ABHwemiH 3eMH0Íí Kopbi. CTp. 465—466. (13 pnc.). 64. Bene Géza: A resiczabányai, stájerlaki és kemenczeszéki szénbányaterület hegyszerkezettani \dszonyai. LXVI. 1916. pp. 12 — 22 (2 ábrával). Zűr Lektoruk des Steinkohlenterrains bei Resiezabánya und Anina. pp. 57 — 70 (mit 2 Fig.). Bene Géza: lásd: Radovanovic, Svetolik, XLVI. 1916. pp. 231—235, 305—310. 65. Bene Géza: Adatok Szerbia északkeleti részének geológiájához. XLVI. 1916. pp. 236 — 262. Beitráge zűr geologischen Kenntnis dér nordostserbischen Gegenden. pp. 311 — 340. Benedek Dénes: lásd: Mészáros Mihály, LXXXII. 1952. pp. 408—409. 66. Ben kő Ferenc: A szovjet geológia szervezetéről. LXXXVIII. 1958. pp. 359—364. 67. Benkőné Czabalay Lenke: Az egri táglagyári rétegösszlet fauna- képe. LXXXVIII. 1958. pp. 344 — 349 (1 ábrával és 2 táblával). La fauné de la série de la briqueterie á Eger. p. 349 (avec 1 fig. et 2 pl.). 68. Bernoulli, Walther: Geológiai vizsgálatok a kárpáti homokkőben Zboró vidékén. XLII. 1912. pp. 367—381 (1 ábrával és 2 táblával). Geologiscke Untersuehungen in dér karpatischen Sandsteinzone bei Zboró, Nordungam. pp. 400 — 417 (mit 1 Fig. und 2 Taf.). 69. Bertalan Károly: Bakonybél környékének eocén képződményei. LXXIII — LXXIV. 1944/45. pp. 47—55. The Eocéné of tlie environs of Bakonybél, Pénzeskút and Kőrisgyőr, Bakonyr Forest, Hungary, p. 55. 70. Bese Vilmos: Megemlékezés hazánk felszabadulásának 15. évfordulójáról. XC. 1960. pp. 403— 405. (En mémoire du 15-iéme] aimiversaire de la Libération de notre patrie). 71. Bidló Gábor: Két hazai andezit mállást vizsgálata. LXXXIII. 1953. pp. 376 — 380. K u3yweHiuo BbiBeTpiiBamm aHAC3iiT0B b BeHrpmi. CTp. 379. Die Wetter- bestándigkeitspríifung von zwei Andeziten, p. 379. (L’examen de la désintegration des andesites en Hongrie.) 72. Bidló Gábor: Néhány biikkhegységi terra rossza röntgenvizsgálata. LXXIV. 1954. pp. 350 — 352. PemreHOBCKoe iiccjieAOBamie ocTanayHa necMamiKOB Ha OKpecTHOCTHx LUaJiroTapMHa. np. 318. (1 TaŐJiima). (La fauné du schlier et du grés á Pecten des environs de Salgótarján.) 123. Csepreghyné Meznerics Ilona: A salgótarjáni kőszénfekvő rétegek faunája és' kora. LXXXIII. 1953. pp. 35—55 (3 táblával). OayHa noACTiuiflioiüeH tojuhh yracHOCHbix ruiacTOB b LLIaJiroTapHHe. CTp. 55 (3 TaöJiimbi). La fauné et l’áge des couclies du mur des gisements de eliarbon á Salgótarján, p. 56 (avec 3 pl.). 124. Csepreghyné Meznerics Ilona: Az egercsehi — ózdi kőszénfekvő burdigalai faunája. LXXXIX. 1959. pp. 413—423 (4 táblával). La fauné burdi- 26 galienne du mur de charbon d’Egeresehi — Ózd (Hongrie du Nord). pp. 423 — 424 (avee 4 pl.). 125. Cseszkó Mihály: A szobi Csákhegy környékének kőzet-földtani jellemzése. LXXXVIII. 1958. pp. 315 — 331 (4 ábrával és 3 táblával). Petro-geologiseke Besclireibung des Csákberges bei Szob an dér Donau. p. 331. (mit 4 Fig. und 3 Taf.). 126. Csiky Gábor: Adatok az erdélyi dácitok ismeretéhez. LXXI. 1941. pp. 107 — 134 (3 táblával). Beitráge zűr Kenntnis dér siebenbiirgisehen Dazite. pp. 161 — 163 (mit 3 Taf.). 127. Csiky Gábor: Az ásványtan és kőzettan szerepe a kőolajiparban. LXXXIII. 1953. pp. 294 — 298. Ponb MHHepaJiornn n neTporpa(})HH b HetJwiHoií npoMbiuuieHHOCTH. CTp. 297. Mineralogical and petrograpliical investigations in the field of oil-industry. p. 298. (Le rőle de la minéralogie dans 1’ indus trie de 1’ hűi le minérale.). 128. Csiky Gábor: A budapestkörnyéki újabb szénhidrogénkutatások és azok földtani eredményei. LXXXVI. 1956. pp. 373 — 388 (6 ábrával). HoBeíímne pa3BeflKii Ha yrjieBOAopoflbi b paüone r. EyAaneurra. CTp. 388—389. (6 pnc.). The latest pro- specting activities fór oil and gas in the vicinity of Budapest and their geological results. p. 389 (witli 6 fig.). 129. Csiky Gábor: Az Erdélyi Medence földtani képe a legújabb szénhidrogén- kutatások tükrében. LXXXIX. 1959. pp. 227 — 239 (2 ábrával). The geological features of the Transylvanian Basin in the light of recent liydrocarbon prospect- ing. pp. 239 — 240. (with 2 fig.). reononmeCKafl KapniHa TpaHCiuibBaHCKoro Sacceima b CBeTe nocneAHiix pa3BeA0i< Ha yrAeBOAopoAbi. CTp. 240—241. (2 TaöAiiubi). 130. Csongrádi Béláné — Kőváry József — Majzon László: Adatok a Budapest környéki medencerészek rétegsorához. LXXXIX. 1959. pp. 407 — 412 (1 ábrával). Contributions to the stratigraphy of the basins around Budapest, p. 412 (with 1 fig.). 131. Dank Viktor: A herendi — szentgáli barnakőszénmedenee. LXXXIII. 1953. pp. 13 — 20 (1 ábrával és 2 táblával). Les conditions géologiques du bassin á lignité de Herend — Szentgál. pp. 20 — 23 (avec 1 fig. et 2 pl.). (EypoyrOAbHbiü öacceiín b I'epcHA— CeHTraae.) 132. Dank Viktor: Uj Megalodus-lelőhely a Vérteshegységben. LXXXIII. 1953. pp. 169 — 173 (3 táblával). HoBOe MecroHaxo>KAeHiie BiiAa MeraAOAyc b ropax Bepreui. crp. 173. (3 TaÖAHUbi). Occurrence d’un nouveau Megalodus dans la montagne Vértes, p. 173 (avec 3 pl.). 133. Dank Viktor: Földtani adatok az északkeleti szlovákiai határmenti terü- letről. LXXXVI. 1956. pp. 161 — 166 (2 ábrával). reOAonmecKHe AaHHbie o Teppirro- pnnx, pacriojraraiomiixCH BAOJib rpaHHUbi CB-oii CAOBaKim. CTp. 165. (2 pnc.). Données géologiques sur les terrains frontiéres avec la Slovaquie au Nord-Est. p. 166 (avec 2 fig.). 134. H. Deák Margit: A magyarországi bauxit pollenvizsgálata. LXXXVII. 1957. pp. 24 — 29 (1 ábrával és 4 táblával). Pollenuntersuehungen aus ungarischen Bauxiten. p. 29 (mit 1 Fig. und 4 Taf.). 135. H. Deák Margit — Pálfalvy István: Növényi maradványok a lialimbai bauxitban. LXXXVIII. 1958. p. 136. Pflanzenreste aus dem Halimbaer Bauxit. p. 136. 136. H. Deák Margit: A Mecsek -hegységi gipsz kísérleti palinológiai vizsgálata. LXXXIX. 1959. pp. 170 — 172 (2 táblával). Experimentelle palynologisehe Unter- sucliung des Gipses aus dem Meesekgebirge. p. 173 (mit 2 Taf.). 137. Deák Margit: A Bakony-hegység bauxittelepeinek palynológiai vizsgálata. XC. 1960. pp. 125 — 130 (1 táblával). Palynologisehe Untersuehung dér Bauxit - lagerstátten im Bakonygebirge. pp. 130 — 131 (mit 1 Taf.). 138. Dér István: Egeresein környéki riolittufák vizsgálata. LXXXVII. 1957. pp. 343 — 345 (2 ábrával). Studies on rhyolite tuffs around Egeresein, North Eastern Hungary, p. 345 (with 2 fig.). 27 139. D u b a y László : A nagylengyeli terület inélyföldtani viszonyai. LXXXVI. 1956. pp. 257 — 264 (2 ábrával). r.nyöiiHHbie reouonmecKne ycnOBun panoHa c. HagbJieHgbeji. CTp. 264. (2 pnc.). Deep-geological couditions of the Nagylengyel district (SW Hungary), pp. 264 — 265 (with 2 fig.). 140. Dudich Endre: A barlang mint gyógytényező. LXXXV. 1955. pp. 353 — 358. Llemepa, Ka k cnocoö JieneniiH. CTp. 358. La grotte comme facteur thérapeutique. p. 359. 141. ifj. Dudich Endre: A ,,briozoás” és , .budai” márga viszonyának újra- vizsgálatáról. LXXXVII. 1957. pp. 211 — 214 (1 ábrával). Xeuerliche Untersuchun- gen in Bezug auf das Yerháltnis zwischen »Bryozoen«- und >>Budaer«-Mergel. p. 214 (mit 1 Fig.). 143. ifj. Dudich Endre: A Budai-hegység felsőeocén briozoás rétegeinek ásványtani összetétele. LXXXVIII. 1958. pp. 337 — 342 (4 ábrával). Die minera- logisehe Zusammensetzung dér Bryozoenschichten im Obereozán des Budaer Gebirges. p. 343 (mit 4 Fig.). 143. Edelstein Miksa. Az ajkai szén szénkőzettani vizsgálata. LXVII. 1937. pp. 109 — 131 (5 ábrával és 4 táblával). Mikroskopische Untersuchung dér Ajkaer Bramikohle aus dér oberen Kreide. pp. 127 — 128 (mit 5 Fig. und 4 Taf.). 144. Egyed László: Eötvös Loránd mint geofizikus. LXXVIII. 1948. pp. 18 — 21. (Gedenkrede über Lorand Eötvös.) 145. Egyed László: Az anomáliák magassági redukciójáról. LXXIX. 1949. pp. 94 — 96 (10 ábrával). The elevation correction of anomalies. The detemii- nation of vertieal gradient of anomahes by means of gravity meter and torsion balance measurements. pp. 96 — 111. (with 10 fig.). 146. Egyed László: Az izosztázia kérdéséhez. LXXXI. 1951. pp. 374 — 383. K Bonpocy M30CTa3Mii. CTp. 381. Somé notes conceming the question of isostasy. pp. 382 — 383. (A la question de l’isostasie.) 147. Egyed László: Az elemek kompresszibilitásáról. LXXXIV. 1954. pp. 47 — 52 (3 ábrával és 1 táblával). (0 OKiLMae.MOCTH ajieiweHTOB.) On the compressi- bihty of the elements, p. 52 (with 3 fig. and 1 plate). 148. Egyed László: A radioaktív bomlás kérdéséhez. LXXXIV. 1954. pp. 265 — 267. (0 pagHoaKTMBHO.u pacnage.j (Sur la fissure radioactive.) 149. Egyed László: A földkéreg egyensúlya. LXXXV. 1955. pp. 44 — 68 (21 ábrával). K Bonpocv paBHOBecnn 3e.MH0Íi Kopbi. CTp. 69. (21 pnc.). On the equilibrium of the Earth’s crust. p. 69 (with 21 fig.). 150. Egyed László: A Föld belső felépítésének új elmélete és amiak földtani- geofizikai következményei. LXXXV. 1955. pp. 277 — 314 (30 ábrával). HoBan Teopim BHVTpeHHero CTpoeHim 3eMjm n ee reojionmecKiie 11 reo(})ii3imecKue pe3yjib- TaTbi. CTp. 315. (30 pnc.). A new theory on the internál constitution of the Earth. pp. 316 — 318 (with 30 fig.) 151. Egyed László: A tektonikai erők eredete és a kéregmozgások. LXXXVI. 1956. pp. 12 — 16. nponcxo/KAemie TeKTOHimecKnx cnn n ABU/KeHim seMHon Kopw. CTp. 16. The orighi of tectonic forces and crustal movements. p. 16. 152. Egyed László: A Föld méreteinek változása a paleogeográfiai adatok alapján. LXXXVI. 1956. pp. 120—126 (2 ábrával). H3.MCHeHun pa3MepoB 3eMJin, ycTaHOBJieHHbie Ha ocHOBamin najieoreorpatjumecKiix gaHHbix. CTp. 126. (2 pnc.). The change of the Earth’s dimensions determined írom paleogeographical data. p. 126 (wíth 2 fig.). Changement des dhnensions de la Térré selon les données paléogéographiques. p. 126 (avec 2 fig.). 153. Egyed László: Vízfolyások, morfológia és tektonika kapcsolata. LXXXVII. 1957. pp. 69 — 72 (2 ábrával). The role of tectonics m determining watercourses. p. 72 (with 2 fig.). 154. Egyed László: Gondolatok egy „geomechanika” nyomán. LXXXVIII. 1958. pp. 138 — 146. 28 155. Egyed László : Megjegyzések egy ,,válasz”-ra. LXXXIX. 1959. pp. 330 — 331. 156. Egyed László: A hegységképződés és gyűrődés mechanizmusáról. XC. 1960. pp. 322 — 330 (5 ábrával). On the mechanism of mountain building and folding. p. 330. (with 5 fig.) . 157. Éhik' Gyula: A brassói preglaciális fauna (Előzetes jelentés) XLIII. 1913. pp. 23 — 36 (2. ábrával). Die práglaziale Fauna von Brassó (Vorláufiger Berieht). pp. 136 — 150 (mit 2 Fig.). EmsztKálmán: lásd : Schafarzik F. — Emszt K. — Timkó I. XXXI. 1901. pp. 28—34, 121—128. Emszt Kálmán: lásd: Böckh Hugó, XXXV 1905. pp. 76— 78, 139—142. Emszt Kálmán: lásd: Böckh Hugó, XXXVI. 1906. pp. 186 — 195, 228—239. Emszt Kálmán: lásd: Böckh Hugó, XXXVI. 1906. pp. 404—4 10, 455 — 463. Emszt Kálmán: lásd: Rozlozsnik Pál, XXXVIII. 1908. pp. 36 — 37, 136—137. 158. Emszt Kálmán: A tőzegek fűtőképességéről. XXXVIII. 1908. pp. 360 — 367' Über die Heizkraft dér Torfe. pp. 498 — 505. Emszt Kálmán: lásd: Rozlozsnik Pál, XLI. 1911. pp. 257 — 272, 343—361. 159. Emszt Kálmán: Az ipolynyitrai időszakos szökőforrás. XLI. 1911. pp. 729 — 734 (3 ábrával). Die Springquelle bei Ipolynyitra. pp. 797 -802 (mit 3 Fig). 160. Emszt Kálmán és Rozlozsnik Pál: Az újmoldovai bazalt. XLIII. 1913. pp. 416 — 420. Dér Basalt von Ujinoldova. pp. 494 — 499. Emszt Kálmán: lásd: Liffa Aurél, L. 1920. pp. 21 — 33, 106 — 118. Emszt Kálmán : lásd: Liffa Aurél, LI. és LII. 192 1—1922. pp. 45—51, 105—107. Emszt Kálmán : lásd: Szentpétery Zsigmond, LVI. 1926. pp. 62— 75, 200—216. Emszt Kálmán : lásd: Szentpétery Zsigmond, LVIII. 1928. pp. 109— -114, 217—222. Emszt Kálmán : lásd: Szentpétery Zsigmond, LX. 1930. pp. 57— 67, 181—192. Emszt Kálmán : lásd : Szentpétery Zzigmond. LXV. 1935. pp. 305—314. 161. E mszt Kálmán: Dr. nagyilosvay Ilosvay Lajos emlékezete (arc- képpel és részleges bibliográf iával). LXVII. 1937. pp. 14 — 22. Erinnerung an L. V. Ilosvay (mit Portrait und Bibi.) p. 22. Emszt Kálmán: lásd: Herrmann Margit, LXXIII. 1943. pp. 85—87, 208—226. Emszt Kálmán: lásd: Herrmann Margit, LXXVIII. 1948. pp. 169—184, 185. Emszt Mihály: lásd: Csaj ág hv Gábor. LXXXVII. 1957. 274—283. 162. Endrédy Endre: Újabb adatok a szilikátok kémiájához. LVII. 1927. pp. 20 — 27. Beitráge zűr Chemie dér Silikate. pp. 105 — 112. 163. Erdélyi János: A nadapi barit és hematit (csak németül). Dér Baryt und Hámatit von Nadap. LXIX. 1939. pp. 290 — 296. (mit 1 Fig.). 164. Erdélyi János: A sátorosi andezitbánya hidrotermális ásványai. LXXII. 1942. pp. 192 — 221 (36 ábrával). Die hydrothermaleu Mineralien des Andesit- Bruches bei Sátoros, pp. 271 — 294 (mit 36 Fig.). 165. Érdél y i János: Epidezmin a szobi Csákhegy malomvölgyi bányájából. LXXIII. 1943. pp. 493 — 497. Epidesmin aus dem Steinbruch des Malomvölgy (Mühlental) bei Szob (Kom. Nógrád). pp. 605 — 606. Erdélyi János: lásd: Szádeczky-Kardoss Elemér, LXXXVII. 1957. pp. 302—308. 166. Erdélyi János — Köblén ez Vera — Tolna y Vera: A nagy- börzsönyi agyagásvány és az ércesedés néhány újabb kísérőásványa. LXXXVII. 29 1957. pp. 400 — 417 (1 ábrával). The clay inineral accompanying the Nagybör- zsöny őre and somé new mineral occurrences at Nagybörzsöny, p. 418. (with 1 fig.) . 167. E r d ő d y S. Árpád: A Pánk — nagyroskányi felsőmedditerrán üledékek szintezése. LIV. 1924. pp. 98 — 101 (2 ábrával). Horizontierung dér obermedi- terranen Sedimente von Pánk — Nagyroskány. pp. 204 — 206 (mit 2 Fig.). 168. Erődi Kálmán: A mezőségi tavak eredetéről. XL. 1910. pp. 336 — 339 (2 ábrával). Über den Ursprung dér Mezőséger Seen. pp. 416 — 420 (mit 2 Fig.). 169. Erődi Kálmán: Az erdélyi Mezőség határai. XLII. 1912. pp. 425 — 428 (1 ábrával). Die Grenzen dér siebenbürgischen Mezőség. pp. 467 — 470 (unt 1 Fig.). 170. Faller Jenő: Laczkó Dezső. LXVII. 1937. pp. 335 — 336. 171. Faragó Mária: Nagykőrös környékének felszíni képződményei. LXVIII. 1938. pp. 144 — 167 (3 ábrával). Die oberflaehliclien Gebilde dér Umgebung von Nagykőrös pp. 165 — 166 (mit 3 Fig.). 172. Fehérvári Miklós — Szalay Miklós: Mérőszám alkalmazása a rétegazonosításban. LXXXIII. 1953. pp. 123 — 127 (4 ábrával). IIpiiueHeHHe ii3MepiiTe.n5i b i igeHTi u|)HKamii i ruiacroB. erp. 127—128 (4 pnc.). Emploi d'un index pour l’identification des strates. p. 128 (avec 4 fig.). 173. Fehérvári Miklós: Az „Átnézetes talajismereti térképek” felhasználása síkvidéki földtani térképezésben. LXXXIV. 1954. pp. 334 — 336 (1 ábrával). ripmieHemie oö3opHbix n nowBeHHbix iKeHimx rop BepTein. crp. 26. (5 puc., 5 raÖJinnbi). Über die Jurabildungen des Vértesgebirges. p. 26. (mit 5 Fig. nnd 5 Taf.). 219. Gaál István: Adatok az Osztroski-Vepor andesit-tufáinak mediterrán faunájához. XXXV. 1905. pp. 288 — 313 (2 ábrával). Beitráge zűr mediterránén Fauna des Osztroski-Vepor Gebirges. pp. 338 — 365 (mit 2 Fig.). 220. Gaál István: A marosvölgyi harmadidőszaki sóagyag Déva melletti elő- fordulásáról. XXXIX. 1909. pp. 319 — 336 (3 ábrával). Das Vorkommen des tertiáren Salztones im Marostal bei Déva. pp. 415 — 436 (mit 3 Fig.). 221. Gaál István: Köviiletes közép-miocén Déva határában. XL. 1910. pp. 163 — 166 (1 ábrával). Fossilführendes Mittelmiozán in dér Gemarkung von Déva. pp. 261 — 263 (mit 1 Fig.). 222. Gaál István: Újabb adatok a .Campylaea banatica (P a r t s c h) R m. pleisztocén korú elterjedéséhez. XL. 1910. pp. 166 — 169. Neue Beitráge zűr Verbreitung von Campylaea banatica (P a r t s c h) R m. im Pleistozán. pp. 263—266. ' 223. Gaál István: A Valvata antiqua Sow. a magyar faunában (Válaszul Kormos Tivadar dr. úr megjegyzésére). XL. 1910. pp. 169 — 170. 224. Gaál István: Válasz Téglás Gábor úrnak ,, Helyreigazítás” stb. című cikkére. XLI. 1911. 734 — 735. 225. Gaál István: Hunyad — Dobra környékének geológiai viszonyai. XLII. 1912. pp. 25 — 32 (1 ábrával). Geologisclie Notizen von Hunyaddobra und Umge- bung. pp. 74 — 81 (mit 1 Pűg.). 226. Gaál István: Új limafaj a zalatnavidéki ..helyi iiledék”-ből. XLIV. 1914. pp. 50 — 54 (2 ábrával). Eine neue Lima-Art aus dem „Lokalsediment” in dér Umgebung von Zalathna. pp. 145 — 149 (mit 2 Fig.). 227. Gaál István: A bánliidai Szelim-barlang ..liiénás réteg”-e. LXXIII. 1943. pp. 430 — 448 (4 ábrával). Die Hyánen-Schichte dér Selim-Höhle bei Bánhida in Ungarn. pp. 565 — 581 (mit 4 Fig.). 228. Gaál István: Jelenkori faj nevét hogyan alkalmazzuk diluviumi előd- jére? LXXV LXXVI. 1945/46. pp. 11 — 15. Wie ist dér Name einer rezenten Art auf ihre diluviale Ahnenform anzuwenden. pp. 15 — 22. 229. Gaál István: A gödöllői középsőpliocén emlős maradmányok kérdése. LXXV— LXXVI. 1945/46. pp. 22—23. 230. Gaál István: Pleisztocén emlőscsoportok váltakozásáról és az interstadiá- lisokról. LXXVII. 1947. pp. 75—80. 231. Gaál István: Újabb részletek a diluvium éghajlatának ismeretéhez. LXXXII. 1952. pp. 237 — 249 (1 ábrával). HoBbie flamibie K 3HamiK) KaiiMaTa a»- jiiobiih. CTp. 245. (1 puc.). Neuere Einzelheiten zűr Kenntnis des diluvialen Kli- mas. pp. 246 — 249 (mit 1 Fig.). (Nouveaux détails á l’étude du climat dilu- vien.). 232. Gaál István: Újra megvizsgált néhány hatvani és gödöllői pliocén emlős- maradványról és a pliocén tagozódásáról. LXXXIII. 1953. pp. 263 — 272 (2 ábrával és 1 táblával). (HoBbie iiccjiegOBaHHH no n.mioueHOBbi.M octaTKaM MjieKomiTaioiniix b 3 Földtani register 33 r. XaTBaH n réjé.i.ié n o pacMaenemm innoueHa.) (Xouvel examen des vestiges de Manuniféres du Pliocéne á Hatvan et á Gödöllő et la division du Pliocéne.). 233. Gaál István: Über einige neuerlieh untersuchte pliozáne Sáugetierreste aus Hatvan und Gödöllő. LXXXIV. 1954. pp. 79 — 81. Pe3y.ibTaTU hoboíí npo- Be pKi i 0CT3TK0B HeKOTopbix MJieKonHTaiöiUHX, HafiaeHHbix b r. récéimé h XaTBaH. CTp. 81. 234. Gánti Tibor: Optikai módszer a Debye — Scherrer felvételek indexelésére. LXXXVI. 1956. pp. 478 — 481 (1 ábrával). OnTimecKim .\ieTOA aaa imaeKCupoBaHiiH chilmkob Hfcöan — Illeppep. CTp. 481. (1 puc.). A visual method fór indexűig Deb- ye — Scherrer diagrams. p. 481 (witk 1 fig.). 235. Géczy Barnabás: Az Ammonites váz és lágytest viszonyáról. LXXXVII. 1957. pp. 348 — 349. Zusammenkang zwischen dem Skelett und den Weichteilen bei Ammoniten p. 349. 236. Géczy Barnabás: A csernyei jura Cephalopodák mennyiségi értékelése. LXXXVIII. 1958. pp. 125 — 126 (2 ábrával). Ouantitative Auswertung jurassi- scher Cephalopoden von Csemye. p. 127 (mit 2 Fig.). 237. Géczy Barnabás: A Hexacoralliák törzsfejlődéséről. LXXXVIII. 1958. pp. 464* — 466 (1 ábrával). Über die Stammesentwicklung dér Hexakorallen. p. 466 (mit 1 Fig.). 238. Géczy Barbabás: Liparoceras (Hemiparinodiceras) urkuticum n. sg. n. sp. (Ceph.) a bakonyi középsőliászból. LXXXIX. 1959. pp. 143 — 146 (2 ábrával és 1 táblával). Liparoceras (Hemiparinodiceras) urkuticum n. sg. n. sp. (Ceph.) írom the Middle Liassic of the Bakon}’ Mount ains, Transdanubia, Hungary, pp. 146 — 147 (witk 2 fig. and 1 plate). 239. Géczy Barnabás: Az Ammonites-félék elhalásáról és beágyazódásáról. LXXXIX. 1959. pp. 298 — 301. On the decease and mterment of Ammonites. p. 301. 240. Géczy Barbabás: A Xeoammonoideák életmódjáról. XC. 1960. pp. 200 — 2Ó2. On the way of life of the Xeoammonoids. pp. 202 — 203. 241. Gedeon Tihamér: A pizolitos bauxitok keletkezése. LXI. 1931. pp. 95 — 101 (2 ábrával). Die Entstelnmg pisolithischer Bauxite. pp. 101 — 102. (mit 2 Fig.). 242. Gedeon Tihamér: A gánti bauxit-telep fedőrétegéről. LXII. 1932. pp. 203 — 206. Über die Hangendschiclit des Gánter Bauxitlagers. p. 206. 243. Gedeon Tihamér: Adatok a sümegi bauxitelőforduláshoz. LXIII. 1933. pp. 96 — 97. Daten von Bauxitvorkommen in dér Gegend von Sümeg. p. 26. 244. Gedeon Tihamér: Zugligeti bauxitok elemzése. LXIV. 1934. p. 267. (Analysen von Bauxiten aus dem Zugliget.) 245. Gedeon Tihamér: Sztudenei rézércelőfordulás. LXV. 1935. pp. 50 — 52. (2 ábrával). Kupfererzvorkommen von Studene (Südserbien) . p. 52 (mit 2 Fig.). 246. Gedeon Tihamér: Alunit újabb előfordulása a Dunántúlon. LXXV — LXXYI. 1945/46. pp. 36 — 41 (2 ábrával). Xew alunite occurrences in Trans- Danubian Part of Hungary, p. 41 (with 2 Fig.). 247. Gedeon Tihamér: A nézsai bauxit vizsgálata Habicht-készülékkel. LXXXIII. 1953. pp. 149—155 (6 ábrával). HccneAOBaHiie öOKCirra fl. He>Ka npn- őopo.M KAeinm Anna. CTp. 466. (3 Taojumbi, 1 KapTa). 257. Greguss Pál — Szalai István: A solymári barlang faszénmarad- ványai. LXXX. 1950. pp. 195 — 198 (1 táblával). The charcoal renmants of the Cave of Solymár, pp. 197 — 198 (with 1 plate). (ÓcTarKii apeBCCHoro yrjm b nemepe paiícma UioiÍMap). (Les trouvailles de charbon de bois de la grotte de Solymár). 258. Greguss Pál — Szalai István: A ,, mélyvölgyi kőfülke” pleisztocén faanyagának xylotomiai vizsgálata. LXXX. 1950. pp. 266 — 270 (2 táblával). The xylotonie examination of the pleistocen wood-material of the eavity at „Mélyvölgy”, pp. 269 — 270 (with 2 plates). (KcnnoTO.MHbie iiccjieAOBamiH KaMeimo- yrojibHbix 0CT3TK0B KaMeHHbix nemep b mccthocth <KHOCTn c. TejiKHöaim. dp. 365. (5 pnc., I TaÖJiHua). Pétrogaphie et pétrochimie des rhyolites et des andésites du sud de Telkibánya. pp. 365 — 367 (avec 5 fig. et 1 pl.). 286. Herrmann Margit: A magmás kőzetek szövetének mennyiségi értelme- zése. LXXXIII. 1953. pp. 129 — 136 (9. ábrával). KojinwecTBeHHoe ncTOJiKOBaHiie CTpyKTyp ManviaTimecKnx riopoA. CTp. 136 (9 pnc.). Interprétation quantitative des structures des roches magmatiques. pp. 136 — 137 (avec 9 fig.). 287. Herrmann Margit: Bükkalji pannóniai homok vizsgálat ok. LXXXIV. 1954. pp. 338 — 348 (8 ábrával). MiiKpoMiiHepaAonm naiiHOHCKiix necKOB, npouc- xoAflmnx U3 npeAropbn Biokk b BcHrpun. CTp. 348 (8 pnc.). Micromineralogy of the Pannonian sands from tlie foreland of the Bükk Mountains, Eastern Hun- gary. p. 349 (with 8 fig.). 288. Herrmann Margit: Kisalföldi és dunántúli pannóniai homok mikro- minerológiai vizsgálata. LXXXVI. 1956. pp. 59 — 65. MnKpOMiiHepajiornMecKue ncc.TCAOBaHim Ha naHHOHCKnx necxax 3aAyHaiícii TpnacoBbix pa3H0BiiAH0CTen AOJiouiiTa BenrepcKux ^peAHiix Top. CTp. 383 — 384. (1 puc., 4 TaÖJiimbi). Données concernant la forma- tion des espéces de dolomie triasique du Massif Central Hongrois. pp. 384 — 385 (avec 1 fig. et 4 pl.). 359. Jakucs László né: Majer István emlékezete. LXXXIV. 1954. p. 179. (B BOcnoMiiHamie o H. Maiiep.) (En mémoire de István Majer.) 360. Jak ucs LáSzlóné: Adatok a gerecsehegységi Megalodus-fauna ismere- téhez. LXXXIV. 1954. pp. 229 — 233 (2 ábrával). JlaHHbie k 3HaHino tjfayHbi jviera.no- AOHTOB b ropax Tepene b BeHrpnn. CTp. 233—234 (2 puc.). Beitráge zűr Kenntnis dér Megalodus-Fauna im Gerecse-Gebirge. p. 234 (mit 2 Fig.). 361. J ám bor Áron: A Biikk-fennsík pleisztocén „vályog” képződményei. LXXXIX. 1959. pp. 181 — 184 (3 ábrával). Les formations de „limon” pleistocéne du plateau de la montagne Bükk. p. 184 (avec 3 fig.). 362. J ám bor Áron: Rendellenes fejlődésű Ammonites a Gerecse-hegység középső liászából. LXXXIX. 1959. pp. 425 — 426 (1 ábrával). An Ammonite of abnormal development írom the middle Liassic of the Gerecse Mountains, North Central Hungary, p. 427 (with 1 Fig.). 363. Jámbor Áron: Jarosit-kötőanyagú homokkő a szendrői-hegység DK-i peremén. XC. 1960. pp. 363 — 368 (4 ábrával). necnamiK c Hpo3iiTOBbiM neMeHTOM b ropax CeHApe, BeHrpnn. CTp. 368. (4 puc.). 41 Jámbor Áron: lásd: Soós István — Jámbor Áron XC. 1960. pp. 456—458. 364. Jámbor Miklós: Külfejtési területek földtani feldolgozása. LXXXIX. 456-458. 1959. pp. 242 — 260 (11 ábrával). Die geologische Behandlung von Tagebauen. p. 261 (mit 11 Fig). 365. Jankó vitsné, Steinert Katalin: Dudichné Vendl Mária emlékezete (arcképpel és bibliográfiával). LXXV — LXXVI. 1945/46. pp. 1 — 6. Marié Dudicli géb. Vendl (mit Portrait und Bibliograplíie). p. 6. 366. Jánossy Dénes: Az istállóskői barlang aurignaei faunája. LXXXII. 1952. pp. 181 — 203 (5 ábrával). Die Aurignacien-Fauna dér Höhle von Istállóskő. pp. 195 — 201 (mit 5 Fig.). ayHa nemepbi MinTaJuiomKO. CTp. 202. (5. puc.). (Ba fauné aurignacienne de la grotte d’Istállóskő.) 367. J ánossy Dénes: Ritkább emlősök (Sicista, Apodemus, Asinus) a dorogi és máriaremetei késői pleisztocénből. LXXXIII. 1953. pp. 419 — 429 (2 ábrával és 1 táblával). HoBbie MeCTOHaxowflemiH peAKiix MJieKOmiTaioimix (Sicista, Apo- demus, Asinus) b naeíicToneHe Bempim. CTp. 430 (2 puc., 1 TaöJiiina). Neueres Vorkommen seltener Sáugetiere (Sicista, Apodemus, Asinus ) aus dem ungar- lándischen Spátpleistozán. pp. 430 — 436 (mit 2 Fig. und 1 Taf.) (Ouelques Mammiféres rares (Sicista, Apodemus, Asinus ) du Pleistocéne de la Hongrie) 368. Jantsky Béla: A Magyarhoni P'öldtani Társulat jubiláns kirándulása a Velencei-hegységbe 1950 április 29-én. LXXX. 1950. pp. 226 — 228 (1 ábrával). 369. Jantsky Béla: A szovjet földtani irodalom időszerű kérdései. LXXXII. 1952. pp. 218 — 221. (Bes questions actuelles de la littérature géologique sovié- tique.) (CoBpeMCHHbie Bonpocbi coBeTCKoií reojioniHecKoii JiirrepaTypbi.) 370. Jaskó Sándor: Adatok a Pálvölgv környékének tektonikájához. LXIII. 1933. pp. 224 — 225 (1 ábrával). (Daten zűr Kenntnis dér tektonischen Verhált- nisse des Pálvölgy (Paultal), Budapest.) 371. Jaskó Sándor: A Jósva patak felső völgyének geológiai leírása. LXV. 1935. pp. 291 — 300 (5 ábrával és 1 táblával). Die geologischen Verháltnisse des oberen Jósva-Tales. p. 300 (mit 5 Fig und 1 Taf.). 372. Jaskó Sándor: Pleisztocén éles kavicsok a Déli-Bakonyból. LXVII. 1937. pp. 331-333 (1 táblával). Pleistozáne Dreikanter aus dem Südliclien Bakony, p. 333 (mit 1 Taf.). 373. Jaskó Sándor: Adatok az alcsút — etveki dombvidék földtani ismeretéhez. LXIX. 1939. pp. 109 — 130 (7 ábrával és 1 táblával). Geologische Beschreibung dér Hügellandschaft von Alcsut — Etyek. pp. 128 — 129 (mit 7 Fig. und 1 Taf.). 374. Jaskó Sándor: A Rima és Tárná közének oligocén rétegei és kövületei. LXX. 1940. pp. 294 — 317 (1 ábrával és 7 táblával). Die Versteinerungen dér Oligozánschichten zwischen den Flüssen Rima und Tárná (Nordímgarn). pp. 369 — 373 (nüt 1 Fig. und 7 Taf). 375. Jaskó Sándor: Bepusztulás és üledékfelhalmozódás Magyarországon a kainozoikumban. LXXVII. 1947. pp. 26 — 36 (3 ábrával). Erosion and Sedimen- tation in the Hungárián Basin during the Kainozoic Éra. pp. 36 — 38 (with 3 fig.). 376. Jaskó Sándor: A nyugatvasmegyei barnakőszénterület. LXXVIII. 1948. pp. 112 — 119 (2 ábrával és í táblával). Das Eignitgebiet im westlichen Teile des Komitates Vas, Ungam. pp. 119 — 120 (mit 2 Fig. und 1 Taf.). 377. Jaskó Sándor: Adatok a palócföldi oligocén rétegtanához. LXXX. 1950. pp. 151—155 (2 ábrával). EaHHbie K CTpanirpatjuiii onnroneHa b ceBepHon wacra Bempnn. CTp. 155 (2 puc.). Daten zűr Stratigraphie des Oligozáns im „Palóc- Eande” in Nordungam. p. 155 (mit 2 Fig.). (Contributions á la stratigraphie des couches oligocénes de Palócföld.) 378. Jaskó S á n d o r : Plioeén korú kéregmozgások a Borsodi bamakőszénmeden- cében. XC. 1960. pp. 184 — 190 (4 ábrával). Pliozáne Krustenbewegungen im Borsoder Braunkolilenbecken. pp. 190 — 191 (mit 4 Fig.). 42 3T9. Jugovics Lajos: Kósdi markazit. XLIII. 1913. pp. 202 — 204 (1 ábrával). Markasit von Kösd. pp. 290 — 292 (mit 1 Fig.). 380. Jugovics Lajos: Ásványtani közlemények. XLV. 1915. pp. 174 — 178. (2 ábrával). Mineralogische Mitteilungen. pp. 192 — 196 (mit 2 Fig.) 381. Jugovics Lajos: Az északcelebeszi Gorontalo granodioritja. LXX. 1940. pp. 163 — -176 (4 ábrával). Dér Granodiorit von Gorontalo auf Nordcelebes. pp. 222—231 (mit 4 Fig.) 382. Jugovics Lajos: A bénahegyi aragonit Nógrád megyében. LXXI. 1941. pp. 23 — 27 (2 ábrával). Aragonit vöm Bénahegy im Komitat Nógrád. pp. 59 — 62. (mit 2 Fig.). 383. Jugovics Lajos: Adatok a székesfehérvári mélyfúrás kőzetanyagának ismeretéhez. LXXV — LXX VI. 1945/46. pp. 32 — 35. Beitrag zűr Kenntnis dér aus dér Székesfehérvárer Tiefbohrung gewonnenen Gesteine. p. 112. 384. Jugovics Lajos: Adatok a Tátika — Prága — Sarvaly-hegyek vulkano- lógiai felépítéséhez. LXXVIII. 1948. pp. 196 — 202 (4 ábrával). Beitráge zum vulkanologischen Aufbau dér Berge Tátika — Prága — Sarvaly. pp. 203 — 205 (mit 4 Fig.). 385. Jugovics Lajos: Adatok a Cserhát -hegység andezitjeinek ismeretéhez. LXXIX. 1949. pp. 434 — 453 (2 ábrával és 2 táblával). Daten zűr Kenntnis dér Andesite des Cserhát-Gebirges (Ungarn). pp. 447 — 453. (mit 2 Fig. und 2 Taf.). HaHHbie k no3HaHino aHfleáiiTOB rop üepxaT. erp. 466. (2 puc., 2 Taőmmbi). 386. Juhász Árpád: Balatoniéi vidéki paleozóos magmatitok kőzettani vizs- gálata. XC. 1960. pp. 157 — 170 (4 ábrával és 1 táblával). Examen pétrologique des magmatites paléozoiques de la montagne du bord N du Lac Balaton, pp. 170 — 171 (avec 4 fig. et 1 pl.). Kadic Ottokár: lásd: Telegdi Roth Lajos. XXXIV. 1904. pp. 216—232, 278—295. 387. Kadic Ottokár: Adatok a színvavölgyi diluviális ember kérdéséhez. XXXVII. 1907. pp. 333 — 345 (4 ábrával). Beitráge zűr Ffage des diluvialen Mensclien aus dem Szinvatale. pp. 381 — 395 (mit 4 Fig.). 388. Kadic Ottokár: Paleolitos kőeszközök a hámori Szeletabarlangból- XXXIX. 1909. pp. 524 — 540 (5 ábrával). Paláolithische Steingeráte aus dér Szeleta- hölile bei Hámor m Ungarn. pp. 580 — 598 (mit 5 Fig.). 389. Kadic Ottokár: Jelentés az aggteleki Baradla-barlangbau 1910-ben vég- zett rendszeres ásatásokról. XLI. 191 1. pp. 665 — 668. Bericht iiber die in dér Aggteleker Baradlahöhle im Jahre 1910 vorgenommenen svsteniatisehen Aus- grabungen. pp. 712 — 716. 390. Kadic Ottokár: A Mussolini-barlang földtani viszonyai, p. 177 (1 táb- lával). Die geologischen Verháltnisse dér Mussolini-Höhle in Ungarn. LXIII. 1933. pp. 177—182 (mit 1 Taf.). 391. Kalecsinszky Sándor: I. A szovátai meleg és forró konyhasós tavakról, mint természetes hőaccumulatorokról. II. Meleg sóstavak és hőaccumulatorok előállításáról. XXXI. 1901. pp. 329 — 353 (1 ábrával). Über die ungarischen warmen und heisseu Kochsalzseen als natürliclie Wárme-Accumulatoren sowie über die Herstellung von warmen Salzseen und Wárme-Accumulatoren. pp. 409 — 431 (mit 1 Fig.). 392. Kalecsinszky Sándor: A margitszigeti artézi kút vizének hőmérsékleti viszonyairól.- XXXVIII. 1908. pp. 337 — 345. Über die Temperaturveháltnisse des artesisehen Brunnenwassers dér Margitinsel m Budapest, pp. 47 1 — 480. Kántás Károly: lásd: Scheffer Viktor. LXXIX. 1949. pp. 327 — 356, 356—360. 393. Káposztás Pál: Kőzetföldtani adatok az ÉK szerbiai Majdanpek érc- előfordulásának ismeretéhez, p. 136 (3 ábrával és 2 táblával). Petrograplúsche und geologische Beitráge zűr Kenntnis des Erzvorkommens von Majdanpek in Serbien. LXIV. 1934. pp. 136 — 155 (mit 3 Fig. und 2 Taf.). 43 394. Káposztás Pál: Kőzet-földtani adatok az ÉK szerbiai Majdanpek érc- előfordulásainak ismeretéhez. II. rész (3 ábra és 3 tábla). Petrograpliische und geologiselie Beitráge zűr Kenutnis des Erzvorkommens von Majdanpek in Serbien. II. Teil LXIV. 1934. pp. 198—242 (mit 3 Fig. und 3 Taf.). 395. Káposztás Pál: Újabb adatok a csapás-dőlés feladataihoz. LXXVII* 1947. pp. 3 — 11 (4 ábrával). 396. Károly Erzsébet: Szarukövek a Budai-hegységben. LXVI. 1936. pp. 254 — 277 (1 ábrával és 1 táblával). Notes sur les cherts de dolomies et calcaires se trouvant dans les Montagnes de Buda. pp. 274 — 275 (avec 1 fig. et 1 pl.). 397. Kasza nitzky Ferenc: Az alsóoligocén (hárshegyi) homokkő ásvány- kőzettani vizsgálata. LXXXVI. 1956. pp. 244 — 256 (3 ábrával és 2 táblával). MiiHepajionmeciKeHepH0- reojionmecKiie iiccAgAOBAHMH, iipoH3BeACHHbie b OKpecTHOcrii c. MaTpacéjuiéin. CTp. 408 (2 puc. , 1 ra ön ii na). Ingenieurgeologische Untersuchungen in dér Umgebung des Mátraszöllőser Kalksteinbruclis. p. 408 (mit 2 Fig. und 1 Taf.). 413. Kilén yi Istvánná: J. A. Bili b in, a leningrádi állami egyetem pro- fesszora ( 1901 1952). LXXXIII. 1953. p. 178. (En mémoire de B i 1 i b i n.) (BocnoMiinaHMA oő anaA- Biijihöhhc.) Kilén yi Istvánná: lásd: Vadász Elemér. LXXXIII. 1953. pp. 312—314. Kilény i Istvánná: lásd: Vadász Elemér. LXXXIII. 1953. pp. 314— 32Ó. 414. K i 1 é n y i Istvánná: Az ércképződés és a regionális metallogenezis elmé- letéről a Szovjetunióban tartott konferenciáról. LXXXIII. 1953. pp. 320 — 322. (Conférence á l'Académie des Sciences de l’URSS eoncernant la formation des minerais et la théorie de la metallogenése régionale.) 415. Kiss János: A sárszentmiklósi riolitkérdés. LXXXI. 1951. pp. 81 86 (4 ábrával). K Bonpocy pnojiina b oiKHOCTJi LLlapceHTMHKJioui. crp. 86 (4 puc.). (La question de la rhyolite de Sárszentmiklós.) 416. Kiss J ános: Szabadbattyáni Szárhegy földtani és ércgenetikai adatai. LXXXI. 1951. pp. 264 — 274 (7 ábrával és 4 táblával). JiaHHbie K Bonpocy pyAO- o6pa30BaHiiH na MccTopoKAeHim CaöaAöaTíin— CapxeAb. CTp. 273. (7 puc., 4 Taö- JlHHbi). Les conditions géologiques metallogénétiques du mont Szár de Szabad- battyán p. 273. (avec 7 fig. et 4 pl.). 417. Kiss János: Ősmaradvány a gánti bauxitban. LXXXIII. 1953. pp. 68 — 69 (2 ábrával). Vestiges fossiles dans la bauxite de Gánt. p. 69 (avec 2 fig.). (JJpeB- HHe OCTaTKII B raHTCKOM ŐOKCHTe.) 418. Kiss János: Szabadbattyáni andezit és ércgenetikai jelentősége. LXXXIV. 1954. pp. 183 — 188 (3 ábrával és 3 táblával). Ahacsht b c. CaőaAöa- TbAH n erő 3HaBeHiie c Tomcn 3peHim pyA00őpa30BaHim. CTp. 188 (3 puc., 3 TaŐJiHUbi.) Andesite frorn Szabadbattyán and its importanee concerning the genesis of őre. p. 189 (witli 3 fig. and 3 plates). 419. Kiss János: Ércföldtani vizsgálatok a siroki Darnó-hegven. LXXXVIII. 1958. pp. 27- 41 (4 ábrával és 6 táblával). Untersuchungen dér Vererzung des Darnóberges im Mátragebirge. p. 41 (mit 4 Fig. und 6 Taf.). 420. Kiss János: A darnóhegyi neogén üledékkőzettani vizsgálata. LXXXVIII. 1958. pp. 210 — 213 (2 ábrával). Sedimentpetrographische Untersuchungen über das Neogen des Darnóberges. p. 214 (mit 2 Fig.). 421. Kiss János — Grossz Ádám: Konkrécióképződés és új karbonátos fácies a Mecsek-hegységi permi pszammitos összletben. LXXXVIÍI. 1958. pp. 416 — 427 (4 ábrával és 3 táblával). Formation of concretions and a new carbo- natic facies in the Permian arenitic sequence of the Mecsek-Mountains. p. 427 (with 4 fig. and 3 plates). 422. Kiss János — Virág h Károly: Urántartalmú foszfátos kőzet a balatonfelvidéki (Pécsely) triász-összletben. LXXXIX. 1959. pp. 85 -97 (4 ábrával 45 és 3 táblával). An uranium-bearing phosphatic rock in the Triassic of tlie Balaton Uplands around Pécsely. p. 97 (with 4 fig. and 3 plates). 423. Kiss János: Az urán — króm — vanádium eloszlása és az epigén króm- csillám szerepe a mecseki permi összletben. XC. 1960. pp. 73 — 81 (2 ábrával és 1 táblával). Die \ erteilung von U — Cr — V und die Rolle des epigenetischen Cliromglimmers im Permkoinplex des Mecsekgebirges. pp. 81 — 82 (mit 2 Fig. und 1 Taf.). 424. Kiss-K oc sisn é Bányai Márta: Dunántúli eocén Cerithium-félék. LXXXV. 1955. pp. 360 — 379 (4 táblá_yal). Pa3H0BiiAH0CTii poaa UepimiyM aoue- HOBoro B03pacTa TpaHcganyőiiii. CTp. 379 (4 Taöimubi). Cerithien aus dem trans- danubischen Eozán. p. 380. (mit 4 Taf.). 425. Kiss-Kocsisné Bányai Márta: Adatok a Budapest környéki eocén elterjedéséhez. LXXXV. 1955. pp. 476 — 477 (1 ábrával). üaHHBie o pac- npoCTpaHeHim aoueHOBbix otjtojkchhh b oKp. r. GyganeiuTa. CTp. 478 (1 pnc.). Anga- ben zűr Verbreitung des Eozáns in dér Ümgebung von Budapest, p 478 (mit 1 Fig). 426. Kis varsányi Géza: Szarvaskő környékének földtani viszonyai. LXXXIII. 1953. pp. 24 — 34 (5 ábrával és 3 táblával). BepaiiT 113 a. CapBauiKé. CTp. 34 (5 pnc. ii 3 Taőnimbi) La welirlite de Szarvaskő, p. 34 (avec 5 fig. et 3 pl.) 427. Kis varsányi Géza: Parádfiirdő környéki ércesedés. LXXXIV. 1954. pp. 191 — 199. (2 ábrával és 5 táblával). PvA00őpa30BaHiie okojio napaA<í»opAé b BeH- rpmi. CTp. 199—200 (2 pnc., 5 Taönim). Őre formations near Parádfürdő in Hunga- ry. p. 200. (with 2 fig. and 5 plates). 423. Klein József: Uj módszer és konzerválóanyag ősmaradványok tartó- sítására. LXXXVI. 1956. p. 302. (HoBbin mctoa n HOBoe KOHCepBiipyiomee cpeA- ctbo aah KOHcepBiipOBaniin ncKonaeMbix.) (Neues Konservierungsmittel imd Methode bei Konservienmg von Fossüien.) 429. Klüpfel Walther: Kirándulás a horvát tengerpartra. XLIV. 1914. pp. 27 — 37. (4 ábrával). Eine Exkursion ins kroatische Küstenland. pp. 123 — 133 (mit 4 Fig.). 430. Koblencz Vera — Nemecz Ernő: Huntit előfordulása Dorogon. LXXXIII. 1953. pp. 391 — 395. (1 ábrával és 1 táblával) . Huntite from the Dorog Mine, Dorog, Hungary, pp. 394 — 395 (with 1 fig. and 1 plate). (MecTopo>KAeHne ryHTHTa b /fő poré.) (Öccurrenee de Hountite á Dorog.) Koblencz Vera: lásd: Erdélyi János. LXXXVII. 1957. pp. 400 — 418. Koblencz A' éra: lásd: Földváriné Vogl Mária. LXXXVIII. 1958. pp. 453 — 460. 431. Koch Antal: A magyarhoni Földtani Társulat 50 éves működésének tör- ténete. XXXII. 1902. pp. 165 — 187. (2 táblával). Geschichte dér 50-jáhrigen Tátig- keit dér Ungaríschen Geologischen Gesellschaft. pp. 219 — 243 (mit 2 Taf.). 432. Koch Antal: Újabb adalékok a beocsini czementmárga geo-paleontológiai viszonyaihoz. XXXII. 1902. pp. 271 — 280 (1 ábrával). Xeuere Beitráge zu den geo-paláontologischen Verháltnissen des Beociner Cementmergels. pp. 3 1 1 — 322 (mit 1 Fig.). 433. Koch Antal: Új adat a muflon korábbi elterjedéséhez. XXXII. 1902. pp. 346 — 350 (3 ábrával). Xeuer Beitrag zűr früheren Verbreitung des Muflons. pp. 403 — 408 (mit 3 Fig.). 434. Koch Antal: Tarnócz Nógrádmegyében, mint kövült czápafogaknak új gazdag lelőhelye. XXXIII. 1903. pp. 22—44 (1 ábrával és 2 táblával). Tarnócz im Komitat Xógrád, als neuer, reicher Fundort fossiler Haifischzáhne. pp. 139 — 164 (mit 1 Fig. und 2 Taf.). 435. Koch Antal: A Fruskagora-hegység geológiai szerkezetének vázlata. XXXIII. 1903. pp. 322 — 326 (2 ábrával). Skizze des geologischen Baues des Fruska- gora-Gebirges. pp. 397 — 402 (mit 2 Fig.). 436. Koch Antal: Kövült czápafogak és emlősmaradványok Felső-Eszter- gályról Xógrád vármegyében XXXIV. 1904. pp. 190 — 202 (1 táblával). Fossile 46 Haifisclizákne und Saugetierreste von Felső-Esztergály im Komitate Nógrád. pp. 260 — 273 (mit 1 Taf.). 437. Koch Antal: Pótlék a tamóczi alsómediterrán homokkő czápafaunájálioz (Notidanus diffusidens n. fr.) XXXIV. 1904. pp. 202 — 203 (1 ábrával). Ergánzung zűr Haifischfauna des untermediterranen Sandsteines von Tarnóez (Notidanus diffusidens n. fr.) p. 274 (mit 1 Fig.). 438. Koch Antal: Basaltlakkolith az ajnácskői Várhegyben. XXXIV. 1904. pp. 242 — 244 (1 ábrával). Basaltlakkolith mi Várhegy von Ajnácskő. pp. 307 — 310 (mit 1 Fig.). 439. Koch Antal: Apró palaeontológiai közlemények. XXXIV. 1904. pp. 332 — 335. Kleine paláontologische Mitteilungen. pp. 365 — 368. 440. Koch Antal: Emlékbeszéd dr. Staub Móricz tanár felett (arcképpel, irodalomjegyzékkel). XXXV. 1905. pp. 61 — 76. Gedenkrede über Prof. dr. Móri tz Staub (mit Portrait und Bibliographie.) pp. 127 — 139. 441. Koch Antal: Az egyetem föld- és őslénytani intézete s újabb szerzeményei. XXXV. 1905. pp. 234 — 236. Das geologische und paláontologische Institut dér Universitát in Budapest mid seine neueren Erwerbímgen. pp. 270 — 273. 442. Koch Antal: Petrovaradinon 1900-ban fúrt kísérleti artézi kút geológiai szelvénye. XXXVII. 1907. pp. 116 — 121. Geologisches Profil des im Jalire 1900 in Petrovaradin abgebolirten artesischen Brunnens. pp. 167 — 173. 443. Koch Antal: Adácson (Heves vármegye) 1904-ben fúrt kútnak geológiai szelvénye. XXXVII. 1907. pp. 346 — 349. Geologisches Profil eines im Ja írre 1904 in Adács (Komitat Heves) niedergeteuften Rohrbrimnens. pp. 395 — 398. 444. K ocli Antal: Új adatok trachytanyagnak a budavidéki óharmadkori üledékekben való előfordulásához. XXXVIIÍ. 1908. pp. 249 — 257 (2 ábrával). Neue Beitráge zu dein Vorkommen von Trachytmaterial in den alttertiáren Ablagerungen des Budapester Gebirges. pp. 373 — 382 (mit 2 Fig.). 445. Koch Antal: Új adalékok a Gryphaea ISszterházyi elterjedéséhez és geológiai jelentőségéhez. XLI. 1911. pp. 42 — 45. 446. Koch Antal : Újabb földtani és őslénytani megfigyelések a Budai Hegység- ben. XLI. 1911. pp. 545 — 551 (1 táblával). Neuere geologische und paláontolo- gische Beobachtungen im Budaer Gebirge. pp. 597 — 603 (mit 1 Taf.). 447. Koch Nándor: A tatai Kálváriadomb földtani viszonyai. XXXIX. 1909. pp. 255 — 275 (1 ábrával). Die geologischen Verliáltnisse des Kalvarienhügels von Tata. pp. 285 — 307 (mit 1 Fig.). 448. Koch Nándor: Adatok a ,,Tmaegocevas” nem ismeretéhez. XXXIX. 1909. pp. 275 — 280 (3 ábrával). Beitráge zűr Kemitnis dér Gattung Tmaegoceras. pp. 308 — 313 (mit 3 Fig.). 449. Koch Nándor: Adatok a Székesfőváros altalajának ismeretéhez. XLI. 1911. pp. 45—47. 450. K o c h S ándor : Valentinit és orientált baryt Felsőbányáról. Kősó Deésak- náról. Lili. 1923. pp. 81 — 84 (4 ábrával). Valentinit rmd orientiert weitergewach- sene Baryte von Felsőbánya, Steinsalz von Deésakna. pp. 148 — 150 (mit 4 Fig.). 451. Koch Sándor: Vesuvián és seheelit Csiklováról. LIV. 1924. pp. 85 — 90 (3 ábrával). Über den Vesuvián und Seheelit von Csikló va. pp. 195 — 199 (mit 3 Fig.). 452. Koch Sándor: Néhány ritkább ásvány újabb előfordulása Magyarországon. LV. 1925. pp. 162 — 168 (3 ábrával). Neuerliehes Vorkommen einiger seltenerer Mineralien in Ungam. pp. 332 — 339 (mit 3 Fig.). 453. Koch Sándor: Ásványtani közlemények Gömörmegyéből. LXIV. 1934. pp. 155 — 159 (1 ábrával). Gediegenes Gold, Goethit, Apátit aus Kom. Gömör. pp. 159 — 160 (mit 1 Fig.). 47 454. Koch Sándor — Zombory László: Újabb magyarországi ankerit és magnezit előfordulások. LXIV. 1934. pp. 160 — 162. Neuere Ankerit und Mag- nesit-Vorkommen aus Ungam. p. 162. 455. Koch Sándor — Zombory László: Szferosziderit és sziderit Felső- bányáról. LXV. 1935. pp. 18 — 2Ö (1 ábrával). Sphárosiderit und Siderít von Felsőbánya, p. 18 (mit 1 Fig.). 456. Koch Sándor: A geokémia szerepe a földtani kutatásokban. LXXXIII. 1953. pp. 78 — 86 (4 ábrával). (Le rőle de la géoehimie dans les recherches géolo- giques.) (Pcuib reoxiiMim b reononmecKiix pa3BeflKax.) 457. Kocsis Árpád: Az obomaki mélyfúrások geológiai eredményei. LXXXIV. 1954. pp. 362 — 366 (1 ábrával). TeoJionmecKHe pe3yjibTaTbi rnyöonux őypeHiin b c. OöopHaK. CTp. 366 (1 pnc.). 458. Kókay József: Várpalotai szarmata. LXXXIV. 1954. pp. 29 — 38 (1 ábrával és 2 táblával) . K Bonpocy cap.MaTCKiix OTJioweHHH b MeCTHOCTii BapnanOTa b BeH- rpim. CTp. 38—39 (1 pnc., 2 TaÖJinnbi). Le Sarmatien de Várpalota, pp. 39 — 40 (avec 1 fig. et 2 pl.). 459. Kókay József: Hegységszerkezeti mozgásviszonyok Várpalota környékén. LXXXVI. 1956. pp. 17 — 27 (6 ábrával). Vcjiobwj oporemmecKHX abiokchuh b OKpeCTHOCTM r. BapnaJiOTa. CTp. 28. (6 pnc.). Tektonische Bewegungsverháltnisse in dér Umgebung von Várpalota, pp. 28 — 29 (mit 6 Fig.). 460. Kókay József: Adatok a várpalotai perspektivikus kutatásokról. LXXXIX. 1959. pp. 178 — 179. Über die perspektivisehen Forschungen im Kohlenrevier ' Várpalota, Transdanubisches Mittelgebirge, Ungam. p. 180. 461. Kókay József: A dunántúli helvét — tortonai határ kérdése. LXXXIX. 1959. pp. 402 — 406. La limité entre l’Helvétien et le Tortonien en Transdanubie. p. 406. Kókay József: lásd: Somos — Kókay XC. 1960. pp. 331 — 345. 462. Kolos várv Gábor: Balanus hungaricus n. sp. LXXI. 1941. pp. 282 — 284 (1 ábrával). 463. Kolosváry Gábor: Helvéti emeletbeli új Balanidák Várpalotáról. LXXVIII. 1948. pp. 102 — 112. (9 ábrával). New Balanids írom the Middle-Miocene of Várpalota in Hungary, pp. 110 — 112 (with 9 fig.). 464. Kolosváry Gábor: Új Balanidák a hazai harmadkorból, pp. 1 1 1 — 1 18 (7 ábrával). New Balanids írom the Hungárián Tertiarv age. LXXIX. 1949. pp. 112—118 (with 7 fig.). 465. Kolosváry Gábor: Dunántúli eocén-korallok. LXXIX. 1949. pp. 141 — 242 (7 ábrával és 23 táblával). Kopajuibi 30 ne na Ha oőjiacrn 3a;miaiicKoro Kpan. CTp. 304 (7 pnc. h 23 Taő.nm.). The Eocéné corals of the Hungárián Trans- danubian province. pp. 226 — 233 (with 7 fig. and 23 plates). 466. Kolosváry Gábor: Négy új Balanida a magyar harmadkorból. LXXX. 1950. pp. 271 — 274 (4 ábrával). Descriptions of 4 new fossil Tertiarv barnacles írom Hungary, pp. 275 — 276 (with 4 fig.). (MeTbipe HOBbie öaJUiaHHAbi TpenmHoro nepnofla Beur pim.) (Ouatres nouvelles Balanides du Tertiaire hongroise.) 467. Kolosváry Gábor: Magyarország permo — karbon koralljai. LXXXI. 1951. pp. 4 — 56, 171 — 181 (5 ábrával és 19 táblával). nepMO-KapőOHOBbie K0- paiuibi BeHrpiiH. CTp. 181 (5 pnc., 19 TaŐJinn). The permo-carboniferous corals of Hungary, pp. 181 — 185 (with 5 fig. and 19 plates). (Les Coralliaires perrno- carboniféres de la Hongrie). 468. Kolosváry Gábor: Szabadbattváni alsó-karbon korallok. LXXXI. 1951. pp. 275 — 283 (6 táblával). The Lower Carboniferous corals from Hungary, pp. 282—283 (with 6 plates). (Coralüaires du Carbonifére de Szabadbattyán.) 469. Kolosváry Gábor: A Balanus concavus óriásnövésének rétegtani vonat- kozásai. LXXXII. 1952. pp. 403 — 406 (4 ábrával). CTpaTiirpa^iiMecKne OTHOine- HifH rnraHTCKOro pocra Balanus concavus. CTp. 407. (4 pnc.). Riesengewuchs von 48 Balamis concavus mit Bezug auf die Biostratigrapliie. p. 407 (mit 4 Fig.). Rela- tions stratigraphiques de la croissance gigantesque du Balanus concavus. p. 407 (avec 4 fig.). 470. Kolos váry Gábor: Új hazai Balanus-lelőhelyek. LXXXII. 1952. pp. 410 — 411 (1 ábrával). HoBbie MecTOHaxowgeHim Buga BaaaHyc b BempHH. CTp. 412 (1 pnc.). Nouveaux lieux d’occurrences de Balanus en Hongrie. p. 412 (avec 1 fig.). 471. Kolos váry Gábor: A mezozói Thecosmiliák óriásnövése. LXXXIII. 1953. pp. 174 — 177 (2 ábrával). riiraHTCKuft pocT Tliecosmiliae Me3030iíCKOro B03paera. CTp. 177 (2 pnc.). Accroissement géant des Tkecosmilias. p. 177 (avec 2 fig.). 472. Kolosváry Gábor: Az árapály-öv ősélettani szempontból. LXXXIII. 1953. pp. 291 — 293. K Bonpocy npHJiHBHO-OTJiHBHOÖ 30Hbi c tomkh 3peHiin naaeoHTO- Jiormi. CTp. 293. Über die Gezeitenzone in paláobiologisclier Hinsicht. p. 293. (La zone du flux et du reflux du point de vue de la paléobiologie.) 473. Kolosváry Gábor: Adatok a magyarországi júra-időszaki korallok ismeretéhez. LXXXIV. 1954. pp. 235 — 242 (9 'táblával). TlaHHbie K 3HaHino ko- paajiOB ropcKoro nepnoga b BeHrpim. CTp. 242—243 (9TaŐJiim). Beitráge zűr Kennt- nis dér fossilen Korallen dér Jurazeit in Ungarn. p. 243 (mit 9 Taf.). 474. Kolosváry Gábor: Triászidőszaki korallok a Mecsekhegységből. LXXXV. 1955. p. 232. (TpnacoBbie Kopajuibi 113 rop Mcmck.) (Coralles triasiques de la Mte Mecsek.) 475. Kolosváry Gábor: A Bükkhegység eocén koralljai. LXXXVI. 1956. pp. 67 — 85 (2 ábrával és 12 táblával). SoneHOBbie Kopajuibi rop Biokk. CTp. 85 (2 pnc., 12 TaÖJiim). (Focene Corals írom the Bükk Mountains in Hungary.) 476. Kolosváry Gábor: Új korallok a lábatlani alsókréta időszaki rétegekből. LXXXVII. 1957. pp. 81- — 83 (1 táblával). Neue Korallen aus den unterkretazischen Sehichten von Lábatlan, pp. 83 — 84 (mit 1 Taf.). Kopek Gábor: lásd: Pantó Gábor LXXXV. 1955. pp. 125 — 142, 143—144. Kopek Gábor: lásd : Kecskeméti Tibor — Kopek Gábor XC. 1960. pp. 442—454, 454-455. 477. K o r i m Kálmán: Adatok a Keszthelyi-hegység nyugati előterének földtani felépítéséhez. LXXVIII. 1948. pp. 126 — 130 (1 ábrával). (Beitráge zum geolo- gischen Aufbau des westlichen Vorraumes des Keszthelyer Gebirges.) 478. Korini Kálmán: Konkrécióképződés riolittufában. LXXXI. 1951. pp. 332 — 333. (Sur la formation de concrétions dans des tufs rhyolitiques.) (Oöpa- 30Bamie KOHKpemin b pnojiHTOBbix Tytjiax.) 479. Korim Kálmán: A fúróhaladási szelvényezés jelentősége az olajkutató fúrásoknál. LXXXIII. 1953. pp. 60 — 61. npogBiiramie őypaBa, KaK MeTOg Kapo- Ta>xa npn őypemm. CTp. 62. Méthode basée sur l’avancement de la sonde pour établir la coupe géologique des sondages á Timiié, p. 62. 480. Kor i m K á 1 m á n : A délzalai kőolajtelepek alakja, jellege és a telepkialakító tényezők. LXXXVI. 1956. pp. 127 — 138 (3 ábrával). d>opMa n xapaKTep He<})TOHbix MecTopowaeHHií, pacnojioweHHbix b iojkhoíí tacTii kom. 3ajia n (JiaKTopbi oöpa30BaHiin 3aJie>iKHOCTH MaKBap. CTp. 402. The Hipparion-fauna from Csákvár. pp. 402 — 417. (Fauné á Hipparion de Csákvár). 549. Kretzoi Miklós: Új sziréna-típus a magyar miocénből. LXXXI. 1951. pp. 438 — 439. HoBan MuoueHOBan cnpeHa H3 MaTpaceJuiem. CTp. 439. Neuer Sirenen- Typus aus dem ungarischen Miozán. pp. 439 — 441. (Nouveau type de Syréne du miocéné hongrois.) 550. Kretzoi Miklós: Új Eomyida a Bakonyból. LXXXII. 1952. p. 88. New Eomyida from the Bakony mountains. pp. 88 — 89. (Une nouvelle Eomyida du Bakony.) (HoBan Eomyida H3 rop EaKOHb.) 551. Kretzoi Miklós: Tengeri hal. krokodilus és óriásdinotherium a dunántúli Pannóniái rétegekből. LXXXII. 1952. pp. 279 — 281 Seefisch. Krokodil und Riesendinotkerium aus dem transdanubischen Pannon, pp. 281 — 283. (Poisson de mer, crocodil et Dynotherium gigantesque de Transdanubie.) (MopciKnrM0Hfl.) 615. Lengyel Endre: Mangánérc-nyomok a Kőszegi hegységben. LXXXII!. 1953. pp. 360 — 368 (2 ábrával). Au occurrence of manganese őre in the Kőszeg Mountains p. 367 (with 2 fig.). MecTopo>KfleHMe MapraHueBOÍi pyqu b Kécer- ckiix ropax. CTp. 367. (2 puc.). 616. Lengyel Endre: Kesztölc környéki andezitek. LXXXV. 1955. pp. 336 — 343 (3 ábrával). AHge3HT OKpecTHOCTii c. KecréJibn. CTp. 343(3 puc.). Les andésites des environs de Kesztölc. p. 344 (avec 3 fig.). 617. Lengyel Endre: A börzsönyi vasas képződmények. LXXXVII. 1957. pp. 165 — 171 (2 ábrával és 1 táblával). Angaben zűr Genetik dér am Ostrand des Börzsöny-Gebirges liegenden Brauneisenerzvorkommen. pp. 171 — 172 (mit 2 Fig. und 1 Taf.). 618. Lengyel Endre — Mándy Tamás: A l'olcsva környéki bentonit genetikai viszonyai. LXXXVIII. 1958. pp. 437 — 446 (6 ábrával). Genetic rela- 57 tions of bentonite oceurrences in the environment of Tolcsva, NE Hungary, p. 446 (with 6 fig.) . 619. Lengyel Endre: Földtani és kőzettani megfigyelések a Tokaji-hegység- ben. LXXXIX. 1959. pp. 381 — 392 (7 ábrával). Geologische-petrographisclie Beobachtungen im Tokajer-Gebirge. p. 392 (mit 7 Fig.). Tibor Oszkár: lásd: Fiilöp József. LXXXIV. 1954. pp. 326 — 330. 620. L i e n a u, Hermann: A szenegambiai laterites vasércekről. XLVI. 1916. pp. 284 — 287. Notiz iiber lateritische Fisenerze in Senegambien. pp. 364 — 367. 621. L i f f a Aurél: Adatok a hazai pyrit kristálytani ismeretéhez. XXXVIII. 1908. pp. 276 — 294 (2 táblával). Beitráge zűr kristallographischen Kenntnis dér ungarischen Pyrite. pp. 405 — 423 (mit 2 Taf.). 622. T i f f a Aurél: A leleplezési ünnepély (a S z a b ó -emlék leleplezése). XXXVIII. 1908. pp. 513 — 526 ((3 ábrával). Über den Verlauf dér Enthüllungs- feier (Die Fnthüllung des S z a b ó - Denkmals) pp. 529 — 535 (mit 3 Fig.). 623. Tiffa Aurél: Új phillipsit előfordulása Badacsonytomajon. XLIV. 1914. pp. 80 — 87 (7 ábrával). Fin neues Phillipsit-Vorkommen in Badacsonytomaj, pp. 175 — -183 (mit 7 Fig.). 624. Liffa Aurél — Fmszt Kálmán: Adatok a krassószörénvi bánya- vidék ásványainak kristálytani és chemiai ismeretéhez. L. 1920. pp. 21 — 33 (2 táblával). Beitráge zűr krystallographischen und chemischen Kenntnis dér Mineralien im Krasso-Szörényer Montanbezirk. pp. 106 — 118 (mit 2 Taf.). 625. Liffa Aurél — Fmszt Kálmán: A tschermigit nevű ásvány előfor- dulása Tokodon, Esztergom megyében. LI/LII. 1921/1922. pp. 45 — 51 (2 ábrával). Tsehermigit-Vorkommen in Tokod, Comitat Esztergom, pp. 105 — 107 (mit 2 Fig.). 626. Liffa Aurél — Tokody László: Adatok a délausztráliai atakamit kristálytani ismeretéhez. LVIII. 1928. pp. 39 — 45 (1 ábrával). Beitráge zűr kristal- lographischen Kenntnis des Atakamits aus Südaustralien. p. 170 (mit 1 Fig.). 627. Liffa Aurél: Toborffv Zoltán v. vál tag. emlékezete. LIX. 1929. pp. 8 — 12. Frinnerung an Zoltán T o b o r f f y. pp. 88 — 91. 628. Liffa Aurél: Beyschlag Ferenc emlékezete. LXVI. 1936. pp. 19 — 21. Erinnerung an F. Beyschlag p. 21. 629. Liffa Aurél és Csajág hv Gábor: Az ungvárit (klóropál) újabb előfordulása. LXXVII. 1947. pp. 3_8— 43. 630. id. Lóczv Lajos sen.: Placochelys placodonta J a e c k e 1, nov. gén. et nov. sp. XXXII. 1902. pp. 47 — 49. Placochelys placodonta J a e c k e 1. nov. gén. et nov. sp. pp. 152 — 153. id. Lóczv Lajos sen.: lásd Hofmanu K á r o 1 v. XXXIV. 1904. pp. 317—332. 631. Lóezy Lajos: Báró Richthofen Ferdinánd (arcképpel). XXXVI. 1906. pp. 175 — 181. Ferdinánd Freiherr von Richthofen (mit Portrait). pp. 221—224. 632. Lóczy Lajos: A monacói oceanográfiai múzeum. XL. 1910. pp. 129 — 133 (4 ábrával). Le Musée océanographique á Monaco, pp. 223 — 227 (avec 4 fig). 633. Lóczy Lajos: A stockholmi nemzetközi geológiai kongresszus. XL. 1910. pp. 529 — 536 (1 ábrával). Le Congrés Géologique International á .Stockholm, pp. 571 — -575 (avec 1 fig.). 634. Lóczy Lajos: A romániai petróleum-terület és ennek összehasonlítása a Erdélyrészi Medencével. XLI. 1911. pp. 386 — 419 (12 ábrával). Über die Petro leumgebiete Rumániens im Vergleich mit dem neogenen Becken Siebenbürgens. pp. 470 — 506 (mit 12 Fig.). 635. Lóczy Lajos: A kissármási gázkitörés. XLII. 1912. pp. 1 — 11 (8 ábrával és 1 táblával). Über die Gaseruption bei Kissármás. pp. 55 — 67 (mit 8 Fig. und 1 Taf.). 58 636. ív ó c z y Tv a j o s : Alföldünk artézi kútjai. XLII. 1912. pp. 1 13 — 134. ( 10 ábrával és 1 táblával). Die artesischen Brunnen (les grossen ungariselien Alföld, pp. 179 — 202 (mit 10 Fig. und 1 Taf.). 637. ív ó c z v Lajos : Az artézi kutak törzskönyvezése. XLII. 1912. pp. 135 — 150 (5 ábrával). Evidenzhaltung dér artesischen Brunnen. pp. 203 — 211 (mit 5 Fig.). 638. ív ó c z y Lajos: Suess Ede emlékezete (arcképpel). XLV. 1915. pp. 105 — 121. Gedachtnisrede über E d u a r d Suess (mit Portrait) . pp. 1 39 — 1 58. 639. Lóczv Lajos : Összehasonlító szemlélődések az Erdélyi Érchegység és az Északnyugati Kárpátok geoszinklinálisai felett. XLVIII. 1918. p. 229 — 234. Einige Betraehtungen über den geologischen Aufbau dér Geosynklinalen des Siebenbürgischen Erzgebirges im weiteren Smn und dér Nordwestlichen Kar- pathen. pp. 293 — 299. 640. id. Lóczy Lajos sen: A Nyit r a és Trencsén vármegyei mészkőszirtek geo- lógiai helyzetéről. XLIX. 1919. pp. 3 — 8. Über die Kalkklippen dér Komitate Nyitra und Trencsén. pp. 105 — 1 1 1. 641. ifj. Lóczy Lajos jun.: A Villányi és Báni hegység geológiai viszonyai. XLII. 1912. pp. 672 — 695 (6 ábrával és 2 táblával). Die geologischen Verháltnisse dér Villányer und Báner Gebirge. pp. 781 — 807 (mit 6 Fig. und 2 Taf.). 642. ifj. Lóczy Lajos jun.: Nyugatszerbia geológiai viszonyairól. XLVIII. 1918. pp. 1 — 13 (1 táblával). Beitráge zűr Geologie Westserbiens. pp. 115 — 131 (mit 1 Taf.). 643. ifj. Lóczy Lajos jun.: A Dunántúl hegyszerkezetéről. LV. 1925. pp. 57 — 63 Über die Tektonik Transdanubiens in Ungarn. pp. 276 — 282. 644. ifj. Lóczy I, a j o s jun.: A keletcelebeszi Északboengkoe és Bongkayidék földrajzi és földtani viszonyai. LXII. 1932. pp. 130 — 157 (8 ábrával és 2 táblával). Zűr Geologie des Nordboengkoes und des Bongkagebietes von Ostcelebes. pp. 157 — 164 (mit 8 Fig. und 2 Taf.). 645. ifj. Lóczy Lajos jun.: Heim Albert emlékezete (arcképpel) LXVIII. 1938. pp. 1 — 7. Zűr Erinnerung an Albert Heim (mit Portrait). pp. 7 -8. 646. ifj. Lóczy Lajos jun.: Taeger Henrik emlékezete (arcképpel, bibliográfiával). LXX. 1940. pp. 1 — 8. Erinnerung an Heinricli Taeger (mit Portrait und Bibliographie). pp. 54 — 61. 647. Lőrenthey Imre: A szarmata és pannoniai képződményeket áthidaló rétegeknek egy classicus lelethelye Magyarországon. XXXIII. 19Ó3. pp. 60 — 62. Ein klassischer Fundort dér die sarmatisehen und pannonischen Bildungen überbrückenden Schichten in Ungarn. pp. 181 — 184. 648. Lőrenthey Imre: Két új teknősfaj a kolozsvári eoczén-képződményekből. XXXIII. 1903. pp. 193 — 208 (2 táblával és 4 ábrával). Zwei neue Schildkröten- arten aus dem Éozán von Kolozsvár, pp. 249 — 266 (mit 2 Taf. und 4 Fig.). j 649. L őrenthey Imre: Néhány megjegyzés az Orygoceras Fuchsi Kitti sp.-ról. XXXIII. 1903. pp. 470 472. Einige Bemerkungen über Orygoceras Fuchsi Kitti sp. pp. 518 — 520. 650. L őrenthey Imre: Pteropodás márga a budapesti óharmadkori képződ- ményekben. XXXIII. 1903. pp. 472 — -475. Pteropodenmergel in den alttertiáren Bildungen von Budapest, pp. 520 — 524. 651. L őrenthey Imre: Pyrgulifera tömeges előfordulása a lábatlaui eozénben. XXXIII. 1903. pp. 476 — 477. Massenhaftes Vorkommen von Pyrgulifera im Eozán von Lábatlan, pp. 524 — 525. 652. Lőrenthey Imre: A rákosszentmihályi Sashalom kavicsainak koráról. XXXIV. 1904. pp. 232 — 241 (2 ábrával). Über das Altér des Schotters am Sashalom bei Rákos-Szentmihálv. pp. 296 — 307 (mit 2 Fig.). 653. Lőrenthey Imre: Dr. Zittel Károly Alfréd (arcképpel). XXXVI. 1906. pp. 371 — 388. Dr. Kari Alfréd von Zit. tel (mit Portrait). pp. 435—439. 59 654. Lőrenthey T in r e : Vannak-e júraidőszaki rétegek Budapesten? XXXVII. 1907. pp. 359 — 368 (1 ábrával). Gibt es Jurasehichten in Budapest? pp. 410 — 419 (mit 1 Fig.). 655. bőrenthey Imre: Dr. Melczer Gusztáv (arcképpel és bibliográ- fiával). XXXVIII. 1908. pp. 1 — 6. Dr. Gustav Melczer (mit Portrait und Bibliograpliie) . pp. 103 — 106. 656. Lőrenthey Imre: A tihanyi Fehérpart pannoniai rétegeiről. XXXVIII. 1908. pp. 679 — 686. Über die pannonischen Schichten des Fehérpart bei Tihany pp. 716—724. 657. Lőrenthey Imre: Adatok a magyarországi pannoniai képződmények sztratigraf iájához. Válaszként Vitális István dr. itr cikkére. XXXIX. 1909. pp. 368 — 372/b. Beitráge zűr Stratigraphie dér pannonischen Bildungen Ungarns. (Als Frwiederung auf den Artikel des Herrn Dr. Stephan Vitális), pp. 470—478. 658. Lőw Márton: A rézbányái cerussitek kristáljdani viszonyai. XXXVIII. 1908. pp. 165 — 179 (1 ábrával és 2 táblával). Die kristallographischen Verhált- nisse dér Cerussite von Rézbánya, pp. 205 — 220 (mit 1 Fig. und 2 Taf.). 659. Lőw Márton : Miargirit Nagybányáról. XL. 1910. pp. 624 — 627 (1 ábrával) Miargyrit von Nagybánya, pp. 674 — 677 (mit 1 Fig.). 660. Lőw Márton: Pirit Boszniából. XLl. 1911. pp. 65 — 67.(3 ábrával.) Über einen Pyrit von Bosnien. pp. 190 — 192 (mit 3 Fig.). 661. Lőw Márton : Bournonit Óradnáról (Előzetes jelentés). XLI, 1911. p. 67. Bournouit von Őradna (Vorláufige Mitteilung) p. 192. 662. Lőw Márton: Néhány ritka ásvány a krassószörénymegyei Vaskő bányái- ból. XLI. 1911. pp. 746— 75Ö (3 ábrával). ÍJinige seltene Mineralien aus den Gruben von Vaskő (Komitat Krassószörény) . pp. 811 — 815 (mit 3 Fig.). 663. Lőw Márton : Ércelőfordulások a Mátrában. LV. 1925. pp. 127 — 143 (5 ábrával). Erzlagerstátten in dér Mátra (Komitat Heves, Ungarn). pp. 319 — 323 (mit 5 Fig.). 664. L ő w Márton — T o k o d v László: Adatok Nagybánya és Borpatak ásványainak ismeretéhez. LVÍII. 1928. pp. 87 — 92 (4 ábrával). Beitráge zűr Kenntnis dér Mineralien von Nagybánya und Borpatak. pp. 212 — 215 (mit 4 Fig.). 665. Maier István: Atavisztikus vonások a szeletai barlangi medve fogazatán. LVI. 1926. pp. 40—47. Atavistische Züge am Gebiss des Plöhlenbáren dér Szeleta- hölile bei Miskolc (Kom. Borsod), pp. 183 — 184. 666. Maier István: Az Ursus Böckhi S c h 1. helyzete a medvék törzsfájában. LVIII. 1928. pp. 58 — 65 (1 ábrával). Die stammesgeschichtliche Stellung vöm Ursus Böckhi S c h 1. pp. 197 — 200 (mit 1 Fig.). 667. M a j e r István: A Börzsönyi hegység északi részének üledékes képződ- ményei. XLV. 1915. pp. 18 — -40 (2 ábrával és 1 táblával). Die sednnentáren Bil- dungen des nördlichen Teiles vöm Börzsönyer Gebirge. pp. 69 — 94 (mit 2 Fig. und 1 Taf.). 668. Majer István: Felsőkréta Dinosaurus nyomok a kosdi eocén széntelep feküjében (Előzetes jelentés). LI/LII. 1921/22. pp. 66—75. Spuren von Dino- ■ saurien dér Oberkreide im Liegenden des Kosder eozánen Kohlenflötzes. pp. 113—114. 669. Máj zon László: Rendellenes foramiuiferahéjak (csak németül). Abnonni- táten an Foraminiferen-Schalen. LXVI. 1936. pp. 295 — 299 (mit 1 Fig.). M a j z o n László.: Lásd: Ferenc zi István — Kulcsár Kál- mán—Máj zon László. LXIX. 1939. pp. 166—172. 172—177. 670. Majzon László: Újabb adatok az egri oligocén rétegek faunájához és a paleogén-neogén határkérdés. LXXII. 1942. pp. 29 — 39. Neuere Beitráge zűr Fauna dér Oligozánscliicliten von Eger. pp. 112 — 119. 60 671. Majzon László — Reich Lajos: A szamosmenti (csicsóhegyi) erup- ciós vonulat és az Erdélyi-medence tufáinak genetikai kapcsolata. LXXV LXXVI. 1945/46. pp. 44 — 51. (2 ábrával). Genetieal relations between the tuff layers of tlie Transsylvanián Basm and the volcanic rangé of Mount Csicsó. pp. 51 — 52 (witli 2 íig.). 672. Majzon László: Centenarina nov. gén. és Cassidulina vitálisi nov. sp. a budai alsórupéli rétegekből. LXXVIII. 1948. pp. 22 — 25 (1 ábrával). (Centenarina nov. gén. und Cassidulina vitaiisi nov. sp. aus den Budaer unterrupelischen Schichten.). 673. Majzon László: Újabb őslénytani adatok Ipolvtarnócról. LXXX. 1950. pp. 262 — 265. Hocbie gaHHbie o goiiCTopiiHecKiix >KHBOTHbix b ceae MnoirrapHOu. CTp. 265. 674. Majzon László: Foraminiferás-fáciesek és rétegtani jelentőségük az olaj- kutatásban. LXXXIII. 1953. pp. 299 — 304 (1 ábrával). (Les faciés á Foraminiféres et leur importance stratigraphique dans les reeherclies de Timiié minérale.). (OauHH c (j)opaMMHii(j)epaMii n hx CTpaTurpacjmaecKoe 3HaseHiic b pa3Begi.) 675. Majzon László: Mikropaleontológiai adatok a dachsteini mészkő Forami- nifera-fanuájához. LXXXIV. 1954. pp. 367 — 369 (3 táblával), (/famibie K MiiKpo- naJieoHTOJionm gaxuiTeiÍHCKoro H3BecTHHKa.) (Contributions á la micropaléontolo- gie du calcaire de Dachstein.) 676. Majzon László: A Bükkhegység paleozóos Forammiferái. LXXXV. 1955 pp. 461 — 465 (2 táblával). TIaJie030HCKHe (j>opaMHHii(j)epbi rop Biokk. CTp. 465 (2 TaÖJiHUbi). Palaeozoic Foraminifera of the Bükk Mountains. p. 465 (with 2 plates) . 677. Majzon László: Kőolaj fúrásaink újabb rétegtani eredményei. LXXXVI. 1956. pp. 44 —56 (8 táblával). O HOBbix CTpaTiirpa({)imeCKiix pe3yjibT3Tax SypeHiiü rio Het|)Tii b BeHrpiiH. CTp. 56 — 57 (8 Taőmm). New stratigraphic results of Hun- gárián oil-prospecting borings. pp. 57 — 58 (with 8 plates). 678. Majzon László: A jugoszláviai ,,sotzka” rétegek kora. LXXXVIII. 1958. pp. 354—355. Majzon I, á s z 1 ó : lásd: Csongrádi B é 1 á n é. LXXXIX. 1959. pp. 407—412. 679. Majzon László: Magyarországi paleogén foraminifera-szintek. XC. 1960. pp. 355 — 360 (1 ábrával és 1 táblával). Paleogene Foraminifera horizons of Hun- gary. pp. 361 — 362 (with 1 fig. and 1 plate). 680. Majzon László: A magyarországi Hantkeninák. XC. 1960. pp. 428 — 440 (2 ábrával és 3 táblával). Hantkeninae of Hungary, p. 441. (with 2 fig. and 3 plates). 681. M á n d y Tamás: Kristályszemnagyság meghatározása röntgenanalitikai úton. LXXXIV. 1954. pp. 209 — 216 (2 ábrával és 2 táblával). OnpegeJieHiie 3ep- hmctocth KpncTajuioB c noMoiübio peHTreiio-aHajiimmecKoro ívteTOga. CTp. 216 (2 piic., 2 Taojiiiubi). Die Korngrössenbestímmung von Kristallen mittels röntgen- analvtischer Methode. p. 216 (mit 2 Fig. und 2 Taf.). Mándy Tamás: lásd: Papp Ferenc. LXXXV. 1955. pp. 457 — 460. 682. Mándy Tamás: Egykristályok előállítása az A1203 — Ga203 rendszerben. LXXXVI. 1956. pp. 44 1— -444 (2 ábrával). noayMemie MOHOKpiiCTajmOB b ciiCTeMe A1203 — Ga203. CTp. 444 (2 pwc.). The production of single cristals of the A1203 — Ga203 system. p. 445 (with 2 fig.). 683. Mándy Tamás: Kéntartalmú metilénjodid alkalmazása törésmutató meg- határozására. LXXXVII. 1957. p. 455 (1 ábrával). Mándy Tamás: lásd: T ok o d y László. LXXXVIII. 1958. pp. 76—82. Mándy Tamás: lásd: Lengyel Endre. LXXXVIII. 1958. pp. 437 — 446 684. Mándy Tamás - Ötvös Ervin: A nyirok kérdés és a felszíni mállás. XC. 1960. pp. 192 — 198 (4 ábrával). Die Terra Lympha-Frage und die oberflách- liche Verwitterung. pp. 198 — 199 (mit 4 Fig.). 61 685. Maros Imre: Pyrit Déváról. XXXVIII. 1908. p. 189. Pyrit von Déva, Komi- tat Hunyad, Ungarn. p. 230. 686. Maros Imre: Heilprin A n g e 1 o geológus élete és munkássága. XLIII. 1913. pp. 228—229. 687. Maros Imre: Földtani megfigyelések a székesfővárosi vízművek bővítési munkálatainál. LXV. 1935. pp. 350 — 353. Geologische Beobachtugen gelegent- lich dér Erweiterungsarbeiten dér Budapester-Wasserwerke. pp. 353 — 354. M aucha László: lásd: H o 1 1 y Ferenc: LXXXVI. 1956. pp. 482 — 492. 688. Mauritz Béla: Pyrit Foiniczáról (Bosznia). XXXV. 1905. pp. 484 — 491. (2 táblával). Pyrit von Foinicza (Bosnien). pp. 537 — 544 (mit 2 Taf.). 689. Mauritz Béla: Új zeolith lelethely (Előzetes jelentés). XXXVIII. 1908. p. 190. Über einen neuen Zeolithfundort (Vorláufiger Bericht). p. 231. 690. Mauritz Béla: Megjegyzések Pinkert Ede: ,,A bulzai hegycsoport eruptivus kőzeteinek ismeretéhez” c. értekezéséhez. XXXVIII. 1908. pp. 583 — 590. Einige Bemerkungen zűr Arbeit des Herrn E d u a r d Pinkert: Beitráge zűr Kenntnis dér Eruptivgesteine dér Berggruppe von Bulza. pp. 650 — 657. 691. Mauritz Béla: Pyrit Facebajáról. XXXIX. 1909. pp. 394 — 396 (4 ábrával). Pyrit von P'acebaja. pp. 503 — 505 (mit 4 Fig.). 692. Mauritz Béla: A mesterséges wollastonitról. XXXIX. 1909. pp. 396 — 398. Über den künstlich dargestellten Wollastonit. pp. 505- 508. 693. Mauritz Béla: Magyarországi kőzetalkotó ásványok. XL. 1910. pp. 541 — - 550. Über einige gesteinsbildeude Mineralien aus Ungarn. pp. 581 — 590. 694. Mauritz Béla: A Juc-pataki gabbró zeolit-ásvánvai Krassó-Szörény vár- megyében. XLI. 1911. pp. 68 — 69 (1 ábrával). Die Zeolithe des Gabbro vbm Juc-Bache beiSzvinica (Kom. Krassó-Szörény, Úngarn). pp. 193 — 194 (mit 1 Fig.). 695. Mauritz Béla: A ditrói szienit két újabb elegyrésze. XLIII. 1913. pp. 12 — 15. Zwei ueue Gemengteile im Syenite von Ditro. pp. 124 — 127. 696. Mauritz Béla: A Fruska-Gora tracliitos kőzetéi. XLIII. 1913. pp. 324 — 327. Die trachitischen Gesteine des Fruska-Goragebirges in Slavonieu. pp. 367— 370. 697. Mauritz Béla: Emlékbeszéd S e in sev Andor dr. tiszteleti tag. felett. LIV. 1924. pp. 125—127. 698. Mauritz Béla: Visszapillantás a Magyarhoni Földtani Társulat miiltjára. LV. 1925. pp. 5 — 1 1. Rückblick in die Yergangenheit dér LTngarischen Geologischen Gesellschaft. pp. 257 — 261. 699. Mauritz Béla: T se hermák Gusztáv 1836 — 1927. LVIII. 1928. pp. 27 — 28. Gustav Tschermak. 1836 — 1927. pp. 161 — 162. 700. Mauritz Béla: Grotli Pál 1843—1927. LVIII. 1928. p. 29. Paul Grotli 1843— 1927. pp. 162—163. 701. Mauritz Béla — Harwood'H. F.: A Sághegy bazaltja (csak németül). Das basaltische Gestein des Ságberges (Sághegy) bei Celldömölk in Úngarn. LXVII. 1937. pp. 241 — 256 (mit 21 Fig. und 1 Taf.). 702. Mauritz Béla: A dunántúli bazaltok kőzetkémiai viszonyai. H. F. H a r- wood, L. S. Theobald és E n d r é d y Endre elemzésével. LXXVIII. 1948. pp. 134 — 168 (8 ábrával és 2 táblával). Die petrologischen Yerháltnisse dér. Transdanubischen Basaltgesteine. pp. 168 — 169 (mit 8 Fig. und 2 Taf.). 703. Mauritz Béla — Csaj ág h y Gábor: Alkáli telérkőzetek Mórágy környékéről. LXXXII. 1952. pp. 137 — 142 (1 táblával). Roches filoniennes alca- lines des environs de Mórágy, pp. 141 — 142 (avec 1 pl.). UfeJiOMHbie gaiÍKH b OKpeCTHOCTii c. Mopagb. CTp. 141 (1 TaÖJiima). Mauritz Béla: lásd: Schréter Zoltán. LXXXII. 1952. pp. 250 — 256. 704. Mauritz Béla — Hegedűs Margit — Szelén vi Tibor: A kis- varsányi meteorkő. LXXXIIÍ. 1953. pp. 138- 143 (3 táblával). MeTcopiiTHbin xaAieHb 62 ii3 fl. KiiuiBapuiaHb. CTp. 143—144 (3 Taőnnubi). La météorite de Kisvarsány. p. 144 (avee 3 pl.). 705. Mauritz Béla — Tóin ay Vera: A sajóhídvégi tracliit és traehittufa. LXXXIII. 1953. pp. 381 — 385. TpaxiiT n erő Tycf* b a- IIlafioxHABer. CTp. 385. Te trachyte et són tuf de Sajóhídvég. p. 385. 706. Mauritz Béla — Csajág liv Gábor: Glauberit Perkupáról. LXXXIII. 1953. pp. 396 — 397 (1 ábrával és 1 táblával). rjiaySepnr m a- PlepKyna (kom. BopinoA). CTp. 397 (1 puc. n 1 Taönima). Glauberite de Perkupa (com. de Bor- sod). p. 397 (avec 1 fig. et 1 pl.). 707. Mauritz Béla: Liffa Aurél emlékezete (arcképpel, bibliográfiával). LXXXVIII. 1958. pp. 5 — 8. (En mémoire de A. Liffa.) 708. Mauritz Béla: Két újabb vulkáni kőzettípus a Mecsek-hegvségből. LXXXVIII. 1958. pp. 42 — 47 (2 táblával). Zwei neue vulkanische Gesteinstypeu aus dem Meesekgebirge. p. 47 (mit 2 Taf.). 709. Mauritz Béla: Újabb ásványkőzettani érdekességek hazánkban. LXXXVIII. 1958. pp. 447 — 452. Neuere mineralogiscli-petrographische Beobachtungen in Ungarn. p. 452. 710. Méhes Gyula: Adatok Magyarország plioeén ostracodáinak ismeretéhez. I. Az alsó-paunoniai emelet Cypridae-i. XXXVII. 1907. pp. 429 — 467 (6 ábrával és 4 táblával). Beitráge zűr Kenntnis dér pliozáneu Ostracoden Ungarns. I. Die Cypridaeen dér unterpannonisclien Stufe. pp. 495 — 536 (mit 6 Fig. und 4 Taf.). 711. Méhes G v u 1 a : Adatok Magyarország plioeén ostracodáinak ismeretéhez. II. Az alsó-pannóniai emelet Darwinulidae-i és Cytheridae-i. XXXVIII. 1908. pp. 537 — 568 (2 ábrával és 4 táblával). Beitráge zűr Kenntnis dér pliozánen Ostracoden Ungarns. II. Die Danvinulidaeen und Cytheridaeen dér unterpanno- nischen Stufe. pp. 601- — 635 (mit 2 Fig. und 4 Taf.). 712. Méhes Gyula: Kövesült kagylósrákok Ázsiából. XLIII. 1913. pp. 428 — 431 (1 táblával). Fossile Ostracoden aus Asien. pp. 506 — 510 (mit 1 Taf.). 713. Méhes Gyula: Oligocén Ostracodák a Rima és a Tárna vidékéről. LXXI. 1941. pp. 28 — 38 (12 ábrával és 1 táblával). Oligozáne Ostracoden aus dér Ge- gend des Rima und Tarna-Flusses. pp. 62 — 70 (mit 12 Fig. und 1 Taf.). 714. Méhes Kálmán: Üledékes kőzeteink radiológiai vizsgálata. I. Bauxitok. LXXXI. 1951. pp. 97 — 100 (2 ábrával). (Analyse radiologique de nos roches sédimentaires. I. Les bauxites.) (PaAiiojioniMecKoe H3yMemie ocaAOMHbix nopoA- •• EoKCIITbl.) 715. Méhes Kálmán: Előzetes kísérletek a gátiti bauxit izoradiácíós részlettér- képének elkészítéséhez. LXXXI. 1951. pp. 432 — 437 (3 ábrával). H3opaAiiauiiOHHau KapTa raHTCKoro öokciitoboto MecTopoKAemm b BeHrpim. CTp. 437 (3 puc.). Essais pour letablissement d’une carte isoradiologique des bauxites de Gánt. p 437 (avec 3 fig.). 716. Méhes Kálmán: Új anyagvizsgáló eszköz, magas hőmérsékleten végbemenő polimorf átalakulások poláros fénysugárban történő megfigyelésére. LXXXII. 1952. pp. 86 — 87 (4 ábrával). (Nouvel instrument pour l’observation en lumiére polárisáé des changements polimorphes qui ont heu á des hautes températures.) (HoBbiii npnöop ajia HaüinoAemifl nojiiiMoptjtubix npeoöpa30BaHiin.) 717. Méhes Kálmán: Urántartalmú bizmutkarbonát. LXXXIII. 1953. pp. 67 — 68. BncMyTOBbin KapöonaT c coAep>KamieM ypaHa. CTp. 68. Carbonate de bis- muth á uránium, p. 68. 718. Méhes Kálmán: Fúrómagok radioaktivitásának gyors, kvantitatív meg- határozása. LXXXIV. 1954. pp. 354 355 (1 ábrával). YcKopeHHbiH MeTOA Aan KOAmiecTBCHHoro onpeAeneHim paAiioaK'niBHOCTii KepHOB. CTp. 355. (1 puc.). Méthode rapidé pour le dosage de la radioactivité des carottes de sondage. p. 355 (avec 1 fig.). 719. Méhes Kálmán: Üledékes kőzetek radioaktív vizsgálata. II. Mangán. LXXV. 1955. pp. 386 — 388 (1 ábrával). PaAnoaKTiiBHoe uccjieAOBaHHe ocaAOHHbix 63 nopcw II. MapraHep. CTp. 388 (1 puc.). Investigations on the radioactivitv of Hungárián sedimentary rocks. II. Manganese. p. 389 (with 1 fig.). Mellel János: lásd: Fülöp József. LXXXIV. 1954. pp. 326 — 330. 720. Meisel Jánosné: Az ajkai vízkutató fúrás földtani eredményei. LXXXIII. 1953. pp. 62 — 56 (2 ábrával). (Les résultats géologiques du sondage á l’eau á Ajka.) (reojiorimeciaie gaHHbie pa3BeAOWHoií CKBa>KHHbi b AiiKe.) 721. Melczer Gusztáv: Pvrit a Monzoni hegyről. XXXII. 1902. pp. 208 — 210 (3 ábrával). Pyrit von Monzoni. pp. 261 — 264. (mit 3 Fig.). 722. Melczer Gusztáv: Adatok az aragonit symmetriájákoz. XXXIV. 1904$ pp. 203 — 211 (1 táblával). Daten zűr Symmetrie des Aragonit. pp. 275 — 276 (mit 1 Taf.). 723. Melczer Gusztáv: A libethenitről. XXXIV. 1904. pp. 211 — 216. (1 táb- lával). Über Libethenit. pp. 277 — 278 (mit 1 Taf.). 724. Melczer Gusztáv: Adatok az albit pontos ismeretéhez. XXXV. 1905. pp. 153 — 170 (7 ábrával). Daten zűr genauen Kenntnis des Albit. pp. 191 — 194 (mit 7 Fig.). 725. Mészáros Mihály — Benedek Dénes: A kőzetrepedések szerepe a kőbányászatban. LXXXII. 1952. pp. 408 — 409. Pojib jniT0K.na30B b KaMeHHbix icapbepax. CTp. 409. Le rőle des lithoclases de la roche dans l’exploitation des carriéres. p. 409. 726. Mészáros Mihály: Újabb szerkezetvizsgálatok agyagpalákon a Bükk- hegvségdéli részén. LXXXIII. 1953. pp. 369 — 375 (6 ábrával). HoBbie HCCJie- AOBamm Ha rjniHiiCTbix cJiaHuax b ropax Eiokk. CTp. 375 (6 puc.). (Nouvel examen des argiles schisteuses de la Montagne Bükk.) Mészáros Miklós: lásd: Andreánszkv Gábor. LXXXIX. 1959. pp. 302—309. 727. Meznerics Ilona: Stájerországi slir-fauna és új alakjai, pp. 332 — 333 (2 táblával.) Steiermárkische Schlierfauna und ihre neuen Formen. LXV. 1935. pp. 332—341 (mit 2 Taf.) 728. C s. Meznerics Ilona: Néhány eddig ismeretlen és új forma a K-Cserhát tortonai rétegeiből. LXXX. 1950. pp. 395 — 404 (2 táblával). HoBbie u AO chx nop ne3HaK0Mbie biiah m3 toptohckhx njiacTOB rop MepxaT. CTp. 404 (2 Taőnnubi). (Ouelques formes nouvelles inconnues des couches tortoniennes de l’est du Cserhát.) 729. M ezősi József: A Tiszántúl déli részén, fiatalkorú üledékekben kialakult talajok agyagásvány-vizsgálata. LXXXIX. 1959. pp. 65 — 69 (1 ábrával). A study on the clay minerals of soils formed above voung sediments in the Southern part of the region east of the Tisza River. p. 70 (with 1 fig.)'. 730. Miháltz István: Különböző fajsúlyú ásványokból álló kőzetek iszapolá- sáról. p. 257 (1 ábrával). Die Schlámmanalyse von aus verscineden schweren Mine- ralien bestehenden Sedimenten. LXVII. 1937. pp. 257 — 270 (mit 1 Fig.). 731. Miháltz István: Homokszemnagyság helyszíni meghatározása. LXXXII. 1952. pp. 51 — 56 (2 ábrával és 2 táblával). noaeBOií MeTOA onpeAeJieHHH pa3Me- poB 3epeH necKOB. CTp. 56. (2 puc., 2 TaSjumbi). Détermination sur piacé de la grandeur des grains de sable. pp. 56 — 57 (avec 2 fig. et 2 pl.). 732. Miháltz István — Ungár Tibor: Folyóvízi- és szélfújta homok megkülönböztetése. LXXXIV. 1954. pp. 17 — 26 (4 ábrával és 1 táblával). Pa3JiH- HeHi-ie (junoBnaranbHOH h Cbinywen nbuibi. CTp. 27 (4 puc. h 1 Taönima). Deter- mination of fluviatile and blown sand. pp. 27 — 28 (with 4 fig. and 1 plate). 733. Miháltz István: Az 1941. évi porhullás. LXXXV. 1955. pp. 326—333 (2 ábrával). nageHHe nbuibi b BeHrpmi b 1941 rogy. CTp. 333—334 (2 puc.). Über denStaubfall in Úngarn im Jahre 194 1. pp. 334 — 335 (mit 2 Fig.). 734. Miklós Mária: A mezőkeresztesi M. 3. sekélyfúrás üledékkőzettani vizs- gálata. LXXXV. 1955. pp. 195 — 197. HaHHbie K ceAHMeHTneTporpa(j)HBecKHM h MiiKpoMiiHepajionmecKHM HCCJieAOBaHiiHM MaTepna.ua ner.iyöoKoro őypeHHH N° <>M 3» 64 b c. Me3éKepecreui. CTp. 197. Sedimentologieal and micromineralogical investi- gation of the M/3 boring at Mezőkeresztes (NE Hungary), p. 197. 735. Miksa Mária: A sátorkőpusztai kakitok. LXXXV. 1955. pp. 474 — 475. KajibUHTOBbie BbrAejieHim nemepbi c. tUaxopKénycTa. CTp. 475. Die Kalzitausschei- dungen dér Hölile von Sátorkőpuszta. p. 475. 736. Moesz Gusztáv: Baryt, antimonit, pvrargyrit és pyrit Körmöcbányáról. XXXII. 1902. pp. 39—46 (1 táblával). Baryt, Antimonit, Pyargyrit und Pyrit von Körmöcbánya, pp. 143 — 151 (mit 1 Taf.). 737. Molnár Béla: A statisztikus nehézásvány-vizsgálat hibalehetőségei. LXXXIX. 1959. pp. 294 — 297 (1 ábrával). Fehlermöglichkeiten dér statistischen Scliwermineral-Analyse. p. 297 (mit 1 Fig.). 738. Mottl Mária: Arctoid és spelaeoid bélyegek a medvék családjában, p. 165 (23 ábrával). Die arctoiden und spelaeoiden Merkmale dér Bárén. LXIII. 1933. pp. 165—177 (mit 23 Fig.). 739. Mottl Mária: A medvék törzs- és faj bélyegeiről, p. 15 (3 ábrával). Über Stamrn- und Artmerkmale dér Bárén. LXIV. 1934. pp. 15 — 25 (mit 3 Fig.). 740. Mottl Mária: On the causes and double biological significance of the glacial periods. LXV. 1935. pp. 15 — 18. 741. Mottl Mária: Bölénycsontváz a m. kir. Földtani Intézet múzeumában. LXV. 1935. pp. 363 — -364 (1 ábrával). Wiesenskelett im Museum dér kgl. ung. Geologischen Anstalt. p. 364 (mit 1 Fig.). 742. Mottl Mária: A bervavölgyi sziklaüreg állatvilága, különös tekintettel a hazai inagdalénienre. p. 148 (4 ábrával). Die Fauna dér Bervavölgyer Höhlung mit besonderer Berücksichtigung des ungarischen Magdalenien. LXVI. 1936. pp. 148—157 (mit 4 Fig.). 743. Mottl Mária: A III. Nemzetközi Quartergeologiai Kongresszusról. LXVI. 1936. pp. 302—306. 744. Mottl Mária: Néhány adat pleisztocén nagytermetű görényünk faji hova- tartozóságához. p. 45 (1 ábrával és 1 táblával). Einige Bemerkungen über ,,Mus- tela robusta Newt. (Kormos)” bzw. ,,M. Eversmanni soergeli E h i k” aus dem ungarischen Pleistozán. LXVII. 1937. pp. 37 — 45 (mit 1 Fig. und 1 Taf.). 745. Mottl Mária: Jégkorszaki farkas és kőszálikecske csontváza a m. kir. Földtani Intézet múzeumában, p. 103 (6 ábrával). Zwei neue pleistozáne Sáuge- tierskelette im Museum dér kgl. Ung. Geol. Anstalt. LXVIII. 1938. pp. 103 — Í09 (mit 6 Fig.). 746. Mottl Mária: Volt-e aurignacien interstadiális hazánkban? LXIX. 1939. pp. 269—278. 747. Mottl Mária (Győrffv Sándor né): A magyarországi pleisztocén- kutatás érdekében. LXXIII LXXIV. 1944/45. pp. 56—62. 748. Nagy Elemér: A pápai Bakony Hippuriteseket tartalmazó mészkőfaj- táinak likacsossága. LXXXVII. 1957. pp. 78 — 80. The porosity of the Hippu- rites-bearing limestone types of the Bakony Mountains around Pápa, NW Hun- gary. p. 80. 749. Nagy Elemér: Autigén breccsiaképződés a Pápa környéki felsőkréta üledékösszletben. LXXXVII. 1957. pp. 346 — 347 (1 ábrával). Authigenetic breccia- tion in the upper Cretaceous strata around Pápa, Nortli Western Hungary, p. 347 (with 1 fig.). 750. Nagy Elemér: Szemcsenagysági vizsgálatok vékonycsiszolatban. LXXXVIII. 1958. pp. 1 1 1 — 1 18 (2 ábrával). Granulometric studies in thin sections. p. 118 (with 2 fig.). 751. Nagy Elemér: A Mecsek-hegység alsóverfeni képződményeinek faunája. LXXXIX. 1959. pp. 317 — 320 (1 ábrával). Ea fauné des formations du Werfenien inférieur de la montagne Mecsek (Sud de la Hongrie). p. 320 (avec 1 fig.). 5 Földtani register 65 752. Nagy Elemér: A Meesek-hegvség mezozóos Phyllopodái. XC. 1960. pp. 137 — í 40 (2 ábrával és 1 táblával). Mesosoic Phyllopodá írom the Mecsek Morui - tains. p. 141 (witk 2 fig. and 1 plate). 753. Nagy István Zoltán: Kiegészítő adatok a mecseki júra flóráiéhoz. LXXXVIII. 1958. pp. 128 — 129 (1 táblával). Complementary data on the Jurassic flóra of the Mecsek-Mountains. p. 130 (with 1 plate). 754. Nagy I. Zoltán: Teudopsis subacuta n. sp. a mecseki liászból. LXXXVIII. 1958. pp. 240 — 241 (1 táblával). Teudopsis subacuta n. sp. aus dem Mecseker kiás. p. 242 (mit 1 Taf.). 755. Nagy István Zoltán: N eocalamites és ?N eocalamostachys a mecseki ' liászból. LXXXIX. 1959. pp. 431 — 432 ( 1 táblával). (N eocalamites und ?N eocalamos- tachys aus dem kiás im Mecsek-Gebirge, Südungarn.) 756. Nagy Károly: A montmorillonit mennyiségének és kristálykémiai formulá- jának meghatározása néhány magyarországi bentonitban. LXXXIV. 1954. pp. pp. 3 — 14 (7 ábrával). Determination of the moutmorillonite content and erystal- lochemieal formula of montmorillonite in somé Hungárián bentonites p. 15 (with 7 fig.). (OnpeAeJieHiie KonimecTBa n KpiiCTaJuioxiiMUHecKoií (jjopMyau moht- MopnaaoHUTa b HeKOTOpbix Biigax öchtohiitob b BeHrpmi). 757. Nagy Károly: Az úrkúti mangánkarbonátos érctelep ásványos alkata. LXXXV. 1955. pp. 145 — 152 (3 ábrával). MimepaabHoe CTpoemie JvíapraHijOBOH CBUTbi YpKyTa. CTp. 152 (3 pnc.). Mineralogical characteristics of the manganese őre deposit of Úrkút, Bakony Mountains. p. 152 (with 3 fig.). 758. Nagy Károly: ..Pireclay” tartalmú tűzálló agyag Pilisszenti vánról. LXXXVI. 1956. pp. 30 — 37 (2 ábrával). OrneynopHbie rjniHbi c cogep>KaHneM <'(})eiiepKaeA» ii3 c. nnaiímceHTiiBaH. CTp. 37 (2 pnc.). An occurrence of refractory clay containing ,,fireclay” nűnerals at Pilisszentiván, North Central Hungary, p. 37 (with 2 fig.). 759. Nagy Károly: A földtani anyagvizsgálat új útjai és eredményei. LXXXVII. 1957. pp. 185 — 204 (4 ábrával). New methods and results in testing of materials in geology. p. 204 (with 4 fig.). 760. Nagy kászlóné: A virágpor-elemzési kőzetminták gyűjtéséről. LXXXVII. 1957. pp. 99 — 100. Sammlung von Gesteinen für Pollenanalyse. p. 101. 761. Nagy kászlóné: A mátraalji felsőpannóniai barnakőszén rétegek pollen- vizsgálata. LXXXVII. 1957. pp. 320 — 323 (1 ábrával és 2 táblával). Pollemmter- suchungen aus den oberpannonischen Braunkolilenschichten des Mátragebirges. pp. 323- 324 (mit 1 P'ig. und 2 Taf.). 762. Nagy kászlóné — -Pálfalvy István: Ősnövénytani módszerek újszerű alkalmazása a rétegtani kiértékelésnél. LXXXVIII. 1958. pp. 350 — 353 (1 ábrával). Eine neuartige Anwendung paláobotanischer Methoden in dér Strati- graphie. p. 353 (mit 1 Fig.). 763. Nemecz Ernő: Az agyagásványok kristályszerkezete és röntgenvizsgálata. LXXXIII. 1953. pp. 182 — 196 (6 ábrával és 2 táblával), (ka structure eristalline et l’examen radioscopique des minéraux argileux). 764. N e m e c z Ernő: A bauxit vasásványai. LXXXIII. 1953. pp. 333 — 343 (1 ábrával). >KeJie3iiCTbie MHHepanbi öokchtob. CTp. 341—342 (1 pnc.). írón nűnerals of bauxite. pp. 342 — 343 (with 1 fig.). (kés minéraux ferriféres des bauxites.) Nemecz Ernő: lásd Koblencz Vera. LXXXIII. 1953. pp. 391 — 393. 765. Nemecz Ernő: Halloysit Gyöngy ösorosziból. LXXXIII. 1953. pp. 398 — 400 (2 ábrával és 1 táblával). (Halloysite de Gyöngyösoroszi). (raJinya3HT H3 g. HéHAbéinopocn). 766. Nemecz Ernő: A perkupái szerpentin ásványtani és geokémiai vizsgálata. LXXXVI. 1956. pp. 424 — 433 (2 ábrával). Mineralogical and geochenncal investi- gation of the serpentine of Perkupa, N-Hungary. p. 434 (with 2 fig.). Ne mes né Varga Sarolta: lásd: id. Noszky Jenő. LXXXII. 1952. pp. 8—36. 66 Nemes né Varga Sarolta, lásd : Toko d y Lászl ó. LXXXVIII. 1958. pp. 76 — 82. 767. Neubauer Konstantin: Adatok a szilikátolvadékok ismeretéhez. XLI. 1911. pp. 72 — 85. Daten zűr Kenntnis dér Silikatschmelzlösungen. pp. 197 — 205. 768. Nopcsa Ferenc: A Diuosaurusok átnézete és származása. XXXI. 1901. pp 193 — 224 (2 ábrával). Svnopsis und Abstammung dér Dinosaurier. pp. 247 — 279 (mit 2 Fig.). 769. Nopcsa Ferenc: Telmatosaurus, új név Limnosauvus helyett. XXXIII. 1903. p. 64. Limnosauvus durch Telmatosaurus zu ersetzen. p. 185. 770. Nopcsa Ferenc : kévéi a Szerkesztőhöz. XXXVII. 1907. pp. 254 — 256. Brief an die Redaktion. pp. 316 — 317. 771. Nopcsa Ferenc: Geológiai megfigyelések Herkulesfürdő körül. XL. 1910. pp g22 — 624 (1 ábrával). Geologische Beobachtungen bei Herkulesfürdő. pp. 671—674 (mit 1 Fig.). 772. Nopcsa Ferenc: Észak Albánia, Rácország és Keletmontenegro geológiai térképe. XLVI. 1916. pp. 227 — 231 (1 táblával). Begleitworte zűr geologisehen Karte von Nordalbanien, Raseien und Ost-Montenegro. pp. 301 — 305 (mit 1 Taf.). 773. Nopcsa Ferenc: Leipsanosaurus n. gén. új Thyreophora a gosaui rétegek- ből. XLVIII. 1918. pp. 261 — 265 (1 táblával). Leipsanosaurus n. gén. ein neuer Tliyreophore aus dér Gosau. pp. 324—328 (mit 1 Taf.). 774. Nopcsa Ferenc: Az eruptív kőzetek eloszlásának kérdéséhez. LVI. 1926. pp. 10 — 21 (1 ábrával). Beitráge zűr Verteilung dér Eruptivgesteine. pp. 149 — 160 (mit 1 Fig.). 775. id. Noszky Jenő sen: Adatok a Cserhát geológiájához. XXXVI. 1906. pp. 411 — 417 (2 ábrával). Beitráge zűr Geologie des Cserhát, pp. 463 — 470 {mit 2 Fig.). 776. Noszky Jenő: A levantei forrásmeszek a pesti oldalon. LV. 1925. pp. 238—239. Über die levantinischen Quelleukalke auf dér Pester Seite. pp. 386 -387 777. Noszky Jenő: A Magyar Nemzeti Múzeum érdekesebb, új geológiai és paleontológiái szerzeményei. LIX. 1929. pp. 42 — 49. Die interessantereu geolo- gischen und paláontologischen Neuaquisitionen des Ung. National-Museums. pp. 102—109. 778. Noszky Jenő: A ránk-herlányi álgejzir. Megjegyzések Dr. Bucktala J.-nak ,,a különböző gejzír jelenségeket egységesen magyarázó” készülékéhez, ill. elméletéhez. LIX. 1929. pp. 56 — 59. Dér Pseudo-Geysir von Ránk-Herlány (Re- flexionen über den Apparat, resp. die Tlieorie Dr. J. Buchtala’s zűr eiuheit- lichen Erklárung dér verschiedenen Gevsirerscheinungeu). pp. 116 — 119. 779. Noszky Jenő: Természetvédelmi feladataink a geológia terén. LXI. 1931. pp. 103 — -108. Unsere Naturschutz-Aufgaben im Gebiet dér Geologie. p. 108. 780. Noszky Jenő: Budapest környékének helvetien rétegei. LXV. 1935. pp. 163 — 182. Die helvetischen Schichten dér Uingebung von Budapest, pp. 179 — 180. 781. Noszky Jenő: A honti szakadék. LXVII. 1937. pp. 172 — 174 (1 ábrával). Die Schlucht von Hont im Börzsöny-Gebirge. p. 174 (mit 1 Fig.). 782. Noszky Jenő: Ikerképződésszerű jelenség a kosteji Lythophyllia striato- punctata n. sp-en. LXVIII. 1938. pp. 214—2 16 ( 1 ábrával). Intrakalyzinale Zwillings- bildung an dér Lithophyllia striato-punctata nov. sp. aus dem Mittelmiozán von Kostej in Ungarn. pp. 216 — 217 (mit 1 Fig.). 783. Noszky Jenő: Felső-oligocén stratigrapliiánk problémái. LXXIII. 1943. pp. 87 — 134 (1 táblával). Probleme dér Stratigrapliie des ungarisclien Oberoligozáns. p. 227 (mit 1 Taf.). Noszky Jenő: lásd: Kretzoi Miklós. LXXXI. 1951. p. 333. 784. id. N o s z k y Jen ő sen. — Herrmann Margit — Nemes né Varga Sarolta : A keletnógrádi andezitek. LXXXII. 1952. pp. 8 — 36 (10 ábrával és 5* 67 1 táblával). ByiiKaHOJionifl, reo.iornH h neTpoxii.Mim BOCTOWHO-HOrpaacKiix aHfle3H- tob. CTp. 34. (10 puc., 1 TaŐJiima). Volcanologie, géologie et pétrochimie des andé- sites de la partié l’est du comitat de Xógrád. pp. 34—35 (avec 10 fig. et 1 pl.). 785. ifj. Noszkv Jenő jun.: Adatok az Északi Bakony krétaképződményeinek ismeretéhez. LXÍV. 1934. pp. 99 — -136 (1 ábrával és 2 táblával). Beitráge zűr Kenntnis dér kretazischen Bildungen des Nördliehen Bakony, pp. 131 — 133 (mit 1 Fig. und 2 Taf.). 786. ifj. X o s z k y Jenő: Az első valódi Dicevocardium sp. a magyarországi felső triász rétegekben. LXIX. 1939. pp. 77 — 81. (1 ábrával és 1 táblával). Die erste, echte Dicevocardium- Art aus den oberen Trias-Schickten Ungarns. pp. 79 — 80 (mit 1 Fig. und 1 Taf.). 787. ifj. Noszky Jenő — Telegdi Roth Károly: A Rézhegység fiatal- harmadkori fedőképződményei. LXXVIII. 1948. pp. 73 — 80 (1 ábrával és 1 táb- lával). (Die jungtertiáren Deckgebilde des Rézgebirges) 788. ifj. Nószky Jenő: A magyaregregyi lajtamészkőfeltárások sztratigrafiai viszonyairól. LXXX. 1950. pp. 149 — 15Ó. (O CTpaTiirpa(})HHeCKiix OTHOmeHHHX oŐHa>KeHiiií n3BC'CTHjiKa wiairrao b paiíOHe Magbaperpeab.) (Sur les conditions stratigraphiques des gisements de calcaires de Leitha dans les environs de Magy aregregy . ) 789. Noszky Jenő — Sikabonyi László: Karbonátos mangánüledékek a Bakonyhegvségben. LXXXIII. 1953. pp. 344 — 359 (6 ábrával és 2 táblával). HaKoruiemm KapőoHaTHbix MapraHneBbix py/j b ropax BaKOHb. CTp. 356—357. (6 puc., 2 TaŐJiimbi). Aceumulations de minerai manganésiféres dans la montagne Bakony, pp. 357 — 359 (avec 6 fig. et 2 pl.). 790. Noszky Jenő: Yigh Gyula emlékezete (arcképpel, bibliográfiával) XC. 1960. pp. 151 — 156. (Mémoire de Gyula Vigh.) 791. Noth Gyula: A komamik — mikovai és luhi petróleum előfordulásokról. XXXVII. 1907. pp. 25 — 29 (2 ábrával). Über die Petroleumvorkommen von Komarnik — Mikova und Luh. pp. 99 — 104 (mit 2 Fig.). 792. Noth, Julius: A magyarországi földigázról. XLII. 1912. pp. 893 — 896 Über das Erdgas in Ungarn. pp. 937 — 941. 793. Noth, Julius: Orange-River petróleum-telepei Délafrikában. XLII. 1912. pp. 897 — 901 (2 ábrával). Beitrag zűr Kenntnis des Petroleumvorkommens im Orange-River- Freistaat in Süd- Afrika, pp. 942 — 947 (mit 2 Fig.). 794. Xyáry Albert : A felfalusi barlang ismertetése. XLI. 1911. pp. 662 — 665. Besprechung dér Höhle von Felfalu. pp. 708 — 712. 795. N y i r ő M. Réka: Új oligocén Foraminiferák a Budapest környéki katti rétegekből. LXXXIV. 1954. pp. 67 — 71 ( 1 ábrával). HoBbie OJiuronenoBbie (jiopaMii- Hii(J)epfc.r 1 13 xaTTCKiix cnoeB OKpecTHoerii r. Eyjaneimr. CTp. 71 — 72 (1 puc.). Xou- veaux Foraminiféres oligocénes des couehes chattiennes des environs de Buda- pest. pp. 72 — 74 (avec 1 fig.). 796. Ny írő M. Réka: A Lagenidae család új alakjai a szokolvai tortónai rétegek- ből. LXXXVIII. 1958. pp. 243—244 (1 táblával). Neue Formen dér Familie Lagenidae aus den tortonischen Schichten von Szokolva. p 244 (mit 1 Taf.). 797. N y í r ő M. Réka: Adatok a dunántúli medencerészek tortónai üledékeinek mikrofaunisztikai jellegéhez. XC. 1960. pp. 204 — 212 (3 ábrával). Beitráge zűr mikrofaunistischen Kennzeichnung dér Tortonablagerungen in den transdanu- bischen Beckenteilen p. 212 (mit 3 Fig.). 798. Oravecz János: Hazai Coccolithophorida vizsgálatokról. LXXXIX. 1959. pp. 428 — 430. Über Coccolithophoriden-Untersuehungen in Ungarn. p. 430. 799. Orosz Endre: Adatok a hód (Castor fiber L.) hazai elterjedéséhez. XLII. 1912. pp. 904 — 908 (1 táblával). Angaben über die Verbreitung des Bibers (Castor fiber L.)' in Ungarn. pp. 950 — 954 (mit 1 Taf.). 68 800. Oszlaezky Szilárd: A magyarországi szénhidrogénkutatás geofizikai munkálatainak eddigi irányai. LXXXIX. 1959 pp. 351 — 361. Pást and present trends of the geophysieal exploration fór hydrocarbons in Hungary, pp. 362 — 363. 801. Ottlik Péter: Adatok az Északi Bakony földtanához. LXXXVIII. 1958. pp. 215 — 220 (3 ábrával). Contributions to the geology of the Northern Bakony Mountains. p. 220 (with 3 fig.) . 802. Ottlik Péter: Adatok a Déli Bakony földtani szerkezetéhez. LXXXIX. 1959. pp. 174 — 177 (2 ábrával). Contributions to the knowledge of the structure of the Southern Bakony Mountains, Transdanubia. p. 177 (with 2 fig). 803. Ozoray György: Újonnan megismert hévforrásnyom Budapesten. XC. 1960. pp. 369 — 372 (1 ábrával és 1 táblával). Neuerlich erkannte Thermalquellen- spuren bei Budapest, p. 372 (mit 1 Fig. und 1 Taf.). 804. ifj. Ötvös Ervin jun.: .Szárazföldi vörösagyag képződmények a Budai- hegységben. LXXXVIII. 1958. pp. 221 — 227 (7 ábrával). Vorkommen von terrest- rischem rőten Tón im Budaer Gebirge. p. 227 (mit 7 Fig.). Ötvös Ervin: lásd: Mándy Tamás XC. 1960. pp. 192 — 198. 805. Paál Arpádné: Tőzegdolomitképződés a komlói kőszénben. LXXXVIII. 1958. pp. 122—124 ( 1 táblával). Torfdolomitbildung in dér Steinkohle von Komló, p. 124 (mit 1 Taf.). 806. Pálfalvy István: Növénymaradványok Eger harmadidőszakából. LXXXI. 1951. pp. 57 — 80 (2 táblával). HcKonaeMbie ocTaTKii pacTeHiin 113 TperavHMx oöpa30BaHnfi Brepa. CTp. 76 (2 raő-inubi). Plantes fossiles de l’époque tertiaire d’Eger. pp. 76 — 77 (avee 2 pl.). 807. Pálfalvy István: Miocén növénymaradványok a Mecsek hegységből. LXXXII. 1952. pp. 415 — 418. (Vestiges de flóré miocéné de la montagne Mecsek.) (MnoneHOBbie pacTiiTejibHbie ocTaTKii b ropax MeneK.) 808. Pálfalvy István — Yégli .Sándor: Vulkáni tufa vizsgálatok a Mecsek - hegység északkeleti részén. LXXXVII. 1957. pp. 30 — 35 (1 táblával). Studies on volcanic tuffs of the Mecsek Mountains, in Southern Hungary, pp. 35 — 36 (with 1 plate) . Pálfalvy István: lásd: H. Deák Margit. LXXXVIII. 1958. p. 136. Pálfalvy István: lásd: Nagy E ász ló né. LXXXVIII. 1958. pp. 350 — 353. 809. P á 1 f y Mór: Szászcsor és Sebeshely környékének felső-kréta rétegeiről. XXXI. 1901. pp. 22 — 28 (1 ábrával). Über die Schiehten dér oberen Kreide in dér Umgebung von .Szászcsor und Sebeshely. pp. 114 — 121 (mit 1 Fig.). 810. P á 1 f y Mór: Geológiai jegyzetek néhány dunamenti kőbányáról. XXXI. 1901. pp. 150 — 155 (1 ábrával). Geologische Notizen über einige Steinbrüche lángs dér Donau. pp. 177 — 183 (mit 1 Fig.). 811. Pálfv Mór: Magyar petróleumkutatás 1900-ban. XXXII. 1902. pp. 49 — 50. Petroleumschürfungen in Ungarn im Jahre 1900. p. 154. 812. Pálfy Mór: Két új óriási iuoceramus-faj az erdélyi részek felső kréta- rétegeiből. XXXIII. 1903. pp. 445 — 451 (2 táblával). Zwei neue Inoceramus- Riesen aus den oberen Kreide-Schichten dér siebenbürgischen Landesteile. pp. 489—495 (mit 2 Taf.). 813. Pálfy Mór: Előzetes jelentés az Erdélyrészi Érchegység andesitjeinek korviszonyáról. XXXIII. 1903. pp. 463 — 470 (4 ábrával). Vorláufiger Bericht über die Altersverháltnisse dér Andesite im .Siebenbürgischen Erzgebirge. pp. 509 — 517 (mit *4 Fig.). 814. Pálfy Mór: Borszékfürdő és Gyergyóbélbor geológiai és hydrologiai viszonyai. XXXV. 1905. pp. 1 — 12 (4 ábrával és 1 táblával). Über die geologischen und hydrologischen Verhaltnisse von Borszékfürdő und Gyergyóbélbor. pp. 33 — 46 (mit 4 Fig. und 1 Taf.). 815. Pálfy Mór: Néhány megjegyzés Semper : Beitrage zűr Kenntnis des siebenbürgischen Erzgebirges czímíí munkájához. XXXV. 1905. pp. 277 — 69 288 (3 ábrával). Einige Bemerkungen zu Bergassessor Sempers: Beitrage znr Kenntnis des siebenbürgischen Erzgebirges. pp. 325 — 337 (mit 3 Fig.). 816. Pálfv Mór: Adatok a verespataki Kirnik kőzetének pontosabb ismereté- hez. XXXV. 1905. pp. 314 — 318 (1 ábrával). Beitrage zűr genaueren Kenntnis des Gesteins von Kirnik bei Verespatak. pp. 366 — 371 (mit 1 Fig.). 817. Pálfv Mór: Herepey Károly. XXXVI. 1906. p. 434. 818. Pálfv Mór: A Marosvölgy jobb oldalának geológiai alkotása Algyó°y környékén. XXXVII. 1907. pp. 468 — 481 (4 ábrával). Über den geologisehen Baű dér rechten Seite des Marostales in dér Umgebung von Algyógy. pp. 537 — 551 (mit 4 Fig.). 819. Pálfv Mór: A tliermális vizek fölszinre emelkedéséről (Előzetes jelentés.). XXXIX. 1909. pp. 16 — 17. Über das Aufsteigen dér Thermalwásser an die Ober- fláche (Vorláufiger Bericht.). pp. 108 — 110. 820. Pálfv Mór: A szarvaskői wehrlittömzs. XL. 1910. pp. 480 — 485 (2 ábrá- j val). Dér Wehrlitstoek von .Szarvaskő, pp. 518 — 524 (mit 2 Fig.). 821. Pálfy Mór: Az újvidéki próbafúrások. XLII. 1912. pp. 521 — 529 (2 ábrával). Die Probenbohrungen in Újvidék, pp. 595 — 604 (mit 2 Fig.). 822. Pálfy Mór: Válasz Inkey úr megjegyzéseire. XLII. 1912. pp. 913 — 920 (1 ábrával). Erwiederung auf die Bemerkungen des Herrn v. Inkey. pp. 960 — 968 (mit 1 Fig.). 823. Pálfy 51 ór: Az erupciós kőzetek zöldkő vesedése. XLVI. 1916. pp. 73 — 85 (1 ábrával). Über die Propylitisierung dér Eruptivgesteine. pp. 133 — 147 (mit 1 Fig.). 824. Páli}’ 51 ó r i c : Tengeralatti forrás lerakódások a budapesti triászkorú képződményekben (Előzetes jelentés.). L. 1920. pp. 14 — 20. Submarine Ouellen- ablagerungen in den Triasbildungen von Budapest (Vorláufiger Bericht.). pp. 99 — 105. ' 823. Pálfy 51 ó r i c : I. A 51. kir. Földtani Intézet részletes geológiai felvételeinek fejlődése és jelenlegi állása. II. A 51. kir. Földtani Intézet új átnézetes geológiai térképének ismertetése. LV. 1925. pp. IP— 20. I. Entwieklung und gegenwártiger Stand dér geologisehen Detailaufnahmen dér Kgl. Ung. Geologisehen Anstalt. II. Besprechung dér neuen geologisehen Übersiclitskarte dér Kgl. Ung. Geologi- schen Anstalt. pp. 261 — 267. 826. Pálfy 5Ióric: Adatok a Tokaji hegység harmadkori erupcióinak korviszonyá- hoz (Előzetes közlemény.). LVII. 1927. pp. 67 — 71 (1 ábrával). Beitrage zűr Reihenfolge dér tertiáren Eruptivgesteine des Tokajer Gebirges (Voríáufige 5Iitteilung.). pp. 149 — 152 (mit 1 Fig.). 827. Pálfy 5Ióric: Dr. Bodrogi Koch Antal emlékezete (arcképpel). LVIII. 1928. pp. 7 — 14. Erinnerung an Anton v. Koch (1843 — 1927) (mit Portrait) pp. 149 — 151. 828. Pálfy 5Ióric: Krétakorú-e a Gyalui-havasok kristályos-paláinak meta- morfózisa? LVIII. 1928. pp. 35 — 38. Ist die 5Ietamorphose dér kristalFnisehen Schiefer dér Gyalui-havasok kretazeisch? pp. 167 — 169. 829. Pálfy 51 ó r i c : A gellérthegyi mélyfúrás tanulságai. LVIII. 1928. pp. 77 — 87 (2 ábrával). Die Eehren dér Tiefbohrung beim Gellérthegv. pp. 206 — 211 (mit 2 Fig.). 830. Palik Piroska: Alsópannóniai kovamoszat- és kovaszivaesmaradványok LXXXVIII. 1958. pp. 83 — 99 (9 táblával). Kieselalgen- und Spongienreste aus dem egeiben KeHb. cip. 466. 70 (6 piic., 2 TaŐJiHUu). Sulphidic őre occurrence of Nagybörzsöny (N. Hungary), p. 432 (with 6 fig. and 2 plates). 833. P a n t ó Gábor: Az eruptívumok földtani helyzete Diósgyőr és Bükkszent- kereszt között. LXXXI. 1951. pp. 137 — 143 (1 ábrával és 4 táblával). TeojiorH- MecKoe nojiojKeHue apyirniBHbíx nopog b paiioHe Énoingep— EioiocceHTKepecT. CTp. 144 (1 pnc., 4 TaÖJiHUbi.) Geology of the Southern igneous beit in the Eastern part of Bükk Mts. pp. 144 — 145 (with 1 fig., and 4 plates). (Ba situation géo- logique des masses éruptives entre Diósgyőr et Biikkszentkereszt.) 834. Pantó Gábor: A recski Bahóca felépítése és érce. LXXXI. 1951. pp. 146 — 151 (2 ábrával és 3 táblával). TeojionmecKoe CTpoemie MeCTopowgeHHH PeMK. CTp. 151 — 152. (2 pnc., 3 TaŐJiHUbi). Hydrotherraal alteration and metallisation of the Bahóeahill near Reesk. p. 152 (with 2 fig. and 3 plates). (Ba eonstitution géologique de la eolhne Bahóca á Reesk et ses minerais.) 835. Pantó Gábor — Varrók Kornélia — Kopek Gábor: A zengő- várkonyi vasérekutatás földtani eredményei. LXXXV. 1955. pp. 125 — 142 (10 ábrával és 3 táblával). HoBbie reojionmecKHe üainibie o MeCTopo>KgeHHH >Keae3Hoft pygbi b paiíOHe c. 3eHreBapK0Hb. CTp. 143 (10 pnc., 3 TaŐJiHgbi). Nouvelles contri- butions á la géologie du gisement de minerai de fér de Zengővárkony. pp. 143—144 (avec 10 fig. et 3 pl.). 836. Pantó Gábor: A Paricutin vulkán földtani tanításai. LXXXVIII. 1958. pp. 101 — 110 (8 ábrával). The geological teaching of Paricutin volcano. p. 110 (with 8 fig.). 837. Pantó György: Perőcsény környékének kőzetföldtani vizsgálata. XC. 1960. pp. 103 — 113 (6 ábrával és 1 táblával). Petro-geologieal studyof the Perőcsény area (Börzsöny Mountains). p. 113 (with 6 fig. and 1 plate). 838. P á p a y Irma: Az aldunai gabbró. XLVIII. 1918. pp. 17 — 23 (2 ábrával) Über den Gabbro an dér unteren Donau. pp. 136 — 143 (mit 2 Fig.). 839. Papp Adolf: A Bécsi medence pannóniai képződményeinek biosztratigráfia tagolása. LXXXIX. 1959. pp. 16 — 19. Die biostratigraphisehe Gliederung des Pannon im Wiener Becken. pp. 19 — 22. 840. Papp Ferenc: Adatok a magyarországi dioritok ismeretéhez. LV. 1925. pp. 174 — 181. Beitrage zűr Kenntnis dér ungarischen Diorite. pp. 341 — 344. 841. Papp Ferenc: Helemba — Kövesd-környéki andezitek. LVI. 1926. pp. 57 — 61. Über die andesitischen Gesteine dér Umgebung vofi Helemba (Kom. Hont) pp. 195 — 200. 842. Papp Ferenc: A Bernece melletti Huszár-hegy hematitja. LVII. 1927. pp. 27 — 32 (5 ábrával és 1 táblával). Über ein Vorkommen von Hámatit bei Bernece (Kom. Hont, Ungarn). pp. 112 — -117 (mit 5 Fig. und 1 Taf.). 843. Papp Ferenc — Reichert Róbert: A Mórágyvidéki gránitok. LIX. 1929. pp. 35 — -41 (1 táblával). Über die Gránité bei Mórágy, p. 102 (mit 1 Taf.). 844. Papp Ferenc: Néhány hazai érc mikroszkópi vizsgálata, p. 57 (1 táblával). Neuere Angaben über ungarische Erzen. LXII. 1932. pp. 57 — 64 (mit 1 Taf.). 845. Papp Ferenc: A Börzsönyi-hegység andezit és dácit kontaktusai, p. 122 (4 ábrával). Über die Andesit- und Daeit-Kontakte im Börzsöny-Gebirge (Ungarn). LXII. 1932. pp. 122—129 (mit 4 Fig.). 846. Papp Ferenc: Ércvizsgálatok hazai előfordulásokon. LXIII. 1933. pp. 8 — 11 (1 táblával). Erzmikroskopische Untersuchungen aus Ungarn. p. 1 1 (mit 1 Taf.). 847. Papp Ferenc: Márianosztra és Nagyirtás puszta környékének kőzet- és földtani felépítéséről, p. 62 (13 ábrával és 1 táblával). Über den petrographischen und geologischen Bau dér Ümgebung von Márianosztra. LXIII. 1933. pp. 62—95 (mit 13 Fig. und 1 Taf.). 848. Papp Ferenc: Kőzet-földtani megfigyelések Kisirtás és Bányapuszta környékéről, p. 201 (7 ábrával és 1 táblával). Petrographisch-geologische Beo- 71 bachtungen in dér Ümgebung von Kisirtás und Bányapuszta. LXIII. 1933. pp. 201—215 (mit 7 Fig. und 1 Taf.). 849. Papp Fér e n c : A Börzsönyi hegység középső részének eruptív kőzeteiről, pp. 31 — 32 (7 ábrával). Über die eruptiven Gesteine im Zentralgebiet des Bör- zsöny-Gebirges. LXIV. 1934. pp. 32 — 45 (mit 7 Fig.). 850. Papp Ferenc: Bauxit a Zugligetből. LXIV. 1934. pp. 266 — 267 (1 ábrával). (Bauxite aus dem Zugliget.) 851. Papp Ferenc: Új feltárások a Nagy Galya körül. LXV. 1935. p. 275. (Neue Aufschlüsse im Umkreis des Nagy Galyaberges (Mátra-Gebirge).) 852. Papp Fér enc: Reichert Róbert emlékezete (arcképpel, biblio- gráfiával). LXVIII. 1938. pp. 17 — 29. Frinnerung an R. Reichert (mit Por- trait und Bibliographie) . p. 28. 853. Papp Ferenc: Recsk érceiről (csak franciául). Notes sur les minerais de Recsk. LXVIII. 1938. pp. 208—214 (avec 1 fig. et 1 pl.). 854. Papp Ferenc: Kulhay Gyula emlékezete (arcképpel és biblio- gráfiával). LXXV — LXXVI. 1945 — 46. pp. 7 — 10. KopoTKafl 6Horpa(j)im ro jt a K y jixa h. cTp. 10. Papp Ferenc: lásd: Balyi Károly. LXXV— LXXVI. p. 42, 42— 44. Papp Ferenc: lásd: Balyi Károly. LXXX. 1950. pp. 390 — -391, 391—394. 855. Papp Ferenc: Mórágy vidéki gránitok és kísérő kőzetek. LXXXII. 1952. pp. 143 — 150. Des roches intrusives de la région de Mórágy, pp. 151 — 155. rpamiTbi b OKpywHOCTH c. Mopaflb. CTp. 156. 856. Papp Fér enc — Mándy Tamás: Rézércnyomok Balatonfüreden. LXXXV. 1955. pp. 457 — 459 (1 táblával). Cjieflbi MeflHofi pyflbi b c. EaJiaTOH- (jnopefl. CTp. 460 (1 TaÖJinua). Traces of copper őre at Balatonfüred, Central Western Hungary, p. 460 (with 1 plate). 857. Papp Ferenc: Vendl Aladár 70-ik születési évfordulója. LXXXVI. 1956. pp. 349 — 350. (CeMHflecírniJieTHiiil Anaflap Be haji.) (Le 70-iéme anni- versaire de naissance du prof. A. V e n d 1.) 858. Papp Ferenc: Zebegény község területének műszaki földtani leírása. LXXXVI. 1956. pp. 361 — 372 (1 táblával). TexHHKO-reojionmecKoe ormcaHue pa- HOHa c. 3eőereHb. CTp. 371 (1 Taőnima). Description géologique teclmique de Ze- begény. pp. 371 — 372 (avec 1 pl.). 859. Papp. Károly: A triasz-korú tabulatákról. XXXII. 1902. pp. 194 — 199 (5 ábrával). Über triadische Tabulaten. pp. 247 — 252 (mit 5 Fig.). Papp Károly: lásd: Telegdi Rotli Lajos. XXXIV. 1904. pp. 216—232, 278—295. 860. Papp Károly: Helyreigazítás. XXXVI. 1906. pp. 58 — 59. 861. Papp Károly: Almásszelistye érctermő vidéke Hunyad vármegyében. XXXVIII. 1908. pp. 294 — 306 (3 ábrával és 1 táblával). Das Erzgebiet von Almás- szelistye im Komitat Hunyad. pp. 423 — 436 (mit 3 Fig. und 1 Taf.). 862. Papp Károly: A geológia halottai 1908-ban. XXXVIII. 1908. pp. 686 — 695. 863. Papp Károly: A geológia halottai 1909-ben. XXXIX. 1909. pp. 543 — 563. 864. Papp Károly: A kissármási gázkút Kolozs megyében. XL. 1910. pp. 305 — 336 (6 ábrával és 2 táblával). Source de méthane á Kissármás (Comitat de Kolozs). pp. 387 — 415 (avec 6 fig. et 2 pl.). 865. Papp Károly: Válasz Lázár Zoltán úr kritikájára. XL. 19 10. pp. 629—633. 866. Papp Károly: Kálisó-kutatások hazánkban. Első közlemény. XLI. 1911. pp. 1 — 19. Kalisalzschürfungen in Ungarn (Erste Mitteilung). pp. 131 — 146. 72 867. Papp Károly: A hunyadvármegyei Godinesd környékének mangántelepei. XL1. 1911. pp. 551 — 564 (5 ábrával). Report concerning the manganese deposits in Godinesd. pp. 604 — 615 (with 5 fig. ) . 868. Papp Károly: A futásfalvi Pokolvölgy környéke Háromszék vármegyében. XLII. 1912. pp. 696 — 723 (10 ábrával). Die Umgebung des Pokoltal bei Futásfalva im Komitat Háromszék, pp. 808 — 837 (mit 10 Fig.). 869. Papp Károly: Kálisókutatások hazánkban. Második közlemény. XLIII. 1913. pp. 173 — 183 (1 ábrával és 1 táblával). Kalisalzschürfungen in Ungarn. Zweite Mitteilung. pp. 257 — 268 (mit 1 Fig. und 1 Taf.). 870. Papp Károly: Elnöki beköszöntő. LXX. 1940. pp. 77 — 83 (1 táblával.) Amtsantritt des Prasidenten. pp. 135 — 142 (mit 1 Taf.). x 871. Papp Károly: Böhm Ferenc (1881 — 1940) emlékezete (arcképpel). LXX. 1940. pp. 157 — 159. Erinnerung au Franz Böhm (1881 — 1940) (mit Portrait). pp. 215 — 217. 872. Papp Károly: Rozlozsnik Pál ( 1880 — 1940) emlékezete (arcképpel). LXX. 1940. pp. 159 — 161. Erinnerung an Paul Rozlozsnik (1880 — 1940) (mit Portrait). pp. 218 — 220. 873. Papp Károly: Dr. Weszelszky Gyula ( 1872 — -1940) emlékezete (arcképpel). LXX. 1940. pp. 161 — 163. Erinnerung an Dr. Julius Weszel- szky (1872 — 1940) (mit Portrait). pp., 220 — 222. k,' 874. Papp Károly: Megemlékezés Böckh János ( 1840 — 1909) volt elnö- künkről, születésének száz éves fordulóján. LXX. 1940. pp. 245 — 254 (3 ábrával). Erinnerung an den ehemaligen Prásidenten dér Ungarischen Geologischen Gesell- schaft Johann Böckh von Nagysur ( 1840 — 1909) anlasslieh seines 100. Geburtstages. pp. 356 — 359 (mit 3 Fig.). 875. Papp Károly: Sajó hegyi Frigyes (1848 — 1940) volt titkár és választmányi tag emlékezete (arcképpel). LXX. 1940. pp. 254 — 257. Erinnerung an F. Sa jóhegyi (1848 — 1940), ehemaliger Sekratár und einstiger Aus- schussmitglied unserer Gesellsehaft (mit Portrait). pp. 359 — 361. 876. Papp S i m o n : A Congeria spathulata Partsch és a Limnocavdium Penslii Puchs pannoniai — pontusi kövületek új előfordulása hazánkban. XLV. 1915. pp. 251 — 254 (1 táblával). Das neue Vorkommen dér pannonischen Petrefakten Congevia spathulata Partsch und Limnocavdium Penslii Fuchs in Ungarn und die auf dieselben beziigliche Eiteratur. pp. 311 — 315 (mit 1 Taf.). 877. Papp S i m o n : Megjegyzések Halaváts Gyula magy. kir. főgeológus úr ,,Szentágota környékének földtani alkotása” és „Nagysink környékének földtani alkotása” című fölvételi jelentéseihez. XLVIII. 1918. pp. 268 — 270. 878. Papp Simon: Emlékbeszéd B ő h m Ferenc választmányi tag felett (arcképpel). LXXI. 1941. pp. 15 — 22. Erinnerung an Ferenc Bő hm 1881 — 1940 (mit Portrait). pp. 58 — 59. 879. Papp Simon: Adatok a magvarországi földgáz és földolaj kutatásokhoz. LXXII. 1942. pp. 63—99 (20 táblával). 880. Papp né Balogh Margit: Alberta tartomány földigáz kútjai Nyugati Kanadában. XLV. 1915. pp. 40 — 43. Die Erdgasbrunnen dér Provinz Alberta in West-Kanada. pp* 94 — 97. 881. Párák Tibor: Különleges alakú kavicsok a Mátra északi előterében. LXXXV. 1955. pp. 225 — 227 (5 ábrával). TpaBHii ocoőeHHon (JjopMbi b ceBepnoM (JiopuaH^e rop MaTpa. crp. 227 (5 puc.). Pebbles of peculiar shape froin the northern fore- land of the Mátra Mountains (Hungary), p. 228 (with 5 fig.). 882. Pávai-Vaj na Ferenc : Oláhlapád környékének földtani viszonyai. XL. 1910. pp. 340 — 359 (10 ábrával). Die geologischen Yerháltnisse dér Umgebung von Oláhlapád. pp. 420 — 434 (mit 10 Fig.). 73 883. P á v a i - Va j n a Ferenc: Néhány újabb barlang ismertetése. XLI. 1911. pp. 779 — 787 (4 ábrával). Besprechung einiger neueren Höhlen. pp. 824 — 834 (mit 4 Fig.). 884. Pávai-Vajna Ferenc: Felső eocén kvarctrachit (riolit-) tufa a budai Mátyáshegyen. XLII. 1912. pp. 455 — 456 (1 ábrával). Über ein Vorkommen von Ouarztrachyt (Rhvolith-) Tuff am Mátyásberg bei Budapest, pp. 474 — 475 (mit 1 Fig.). 885. Pávai-Vajna Ferenc: Új Pholadomya a miocénből. XLIII. 1913. pp. 193 — 201 (4 ábrával). Eine neue Pholadomya aus dem Miozán. pp. 280 — 289 (mit 4 Fig.). 886. Pávai-Vajna Ferenc: A Marosvölgy kialakulásáról. XLIV. 1914. pp. 256 — -280 (10 ábrával). Über die Ausgestaítung des Marostales. pp. 357 — 375 (mit 10 Fig.). 887. Pávai -Va j na Ferenc: A földkéreg legfiatalabb tektonikus mozgásairól. XLVII. 1917. pp. 249 — 253. Über die jüngsten tektoniseken Verschiebungen dér Erdrinde. pp. 348 — 353. 888. Pávai -Va jna Ferenc: Adatok a horvát — szlavonországi pleisztocén lerakódások ismeretéhez. XLVII. 1917. pp. 253 — 258. Beitráge zűr Kenntnis dér pleistozánen Ablagerungen von Kroatien-Slavonien. pp. 353 — 359. 889. Pávai -Va jna Ferenc: A Kiskapos — Rukkor közé eső terület tektonikai viszonyai. XLVII. 1917. pp. 391 — 404 (4 ábrával és 1 táblával). Die tektonischen Verháltnisse des Gebietes zwisclien Kiskapus und Rukkor. pp. 457 — 466 (mit 4 Fig. und 1 Taf.). 890. Pávai -Va jna Ferenc: Válasz a magyar földgázkutatás kritikájára. LI — LII. 1921 — 1922. pp. 21 — -30. Reply to the criticisin on prospecting work fór gas in Hungary, pp. 95 — 99. 891. Pávai -Vaj na Ferenc: A földkéreg legfiatalabb tektonikus mozgásairól- LV. 1925. pp. 63 — 85 (1 ábrával és 1 térképpel). Über die jüngsten tektonischen Bewegungen dér Erdrinde. pp. 282 — 297 (mit 1 Fig. und 1 Karte). 892. Pávai -Va jna Ferenc: Csonka-Magvarország első sója. LVII. 1927. pp. 72 — 73. Das erste Salz aus Rumpfungarn. pp. 153 — 154. 893. Pávai -Va jna Ferenc: Magyarország hegységeinek szerkezeti vázlata. LX. 1930. pp. 7 — 33 (3 ábrával). Skizze des Baues dér Gebirge Ungams. pp. 149 — 179 (mit 3 Fig.). 894. Pávai -Va jna Ferenc: Űj kőzetelőfordulások a Gellért- hegyen és új szerkezeti formák a Budai hegyekben. LXIV. 1934. pp. 1 — 11 (4 ábrával). Neue Gesteinsvorkommen am Gellért-Berg imd neue tektonische Formen iin Budaer Gebirge. p. 1 1 (mit 4 Fig.). 895. Pazár István: A magyar földgáz kutatásának kérdéséhez. LVI. 1 926- pp. 129 — 131. Zűr Frage dér ungarischen Erdgasforschung in Ungam. pp. 248 — 249. 896. Pazár István: Időszaki források, álgejzirek. LX. 1930. pp. 89 — 95. Interinit- tierende Ouellen, Pseudogevsire. pp. 209 — 212. 897. Pécsi Albert: Seismologiai közlemények. XXXVI. 1906. pp. 424 — 426 (2 ábrával). Seismologische Mitteilungen. pp. 477 — 479 (mit 2 Fig.). 898. Pécsi Albert: Az 1907 január 14-iki jamaikai földcsuszamlás. XXXVII. 1907. pp. 135 — 136. Über die am 14. Jánner erfolgte Erdrutschung auf Jamaika. pp. 185—186. 899. Pécsi Albert: Kőzettérképek. LXXXIII. 1953. p. 66 (1 táblával). (Cartes pétrographiques.) (IleTporpatJjiiMecKHe Kapra.) 900. Pécsi né Donáth Éva: Duna-terasz kavicsok görgetettségi vizsgálata. LXXXVIII. 1958. pp. 57—75 (12 ábrával). Investigations on the roundness of Danube terrace gravels. p. 75 (with 12 fig.). 74 901. Pej a Győző: Negyedkori deflációs jelenségek a középső Ipolyvölgyben. LXVIII. 1938. pp. 169 — ^ 179 (4 ábrával). Ouartáre Deflationserseheinungen im mittleren Eipeltal. pp. 178 — 179 (mit 4 Fig.). 902. ifj. Pesthy László: A sajóhidvégi SA 12/A sekélyfiirás üledékkőzettani és mikromineralógiai vizsgálata. LXXXV. 1955. pp. 188 — 193 (4 ábrával és 2 táblával). HccjiegOBaHiie fliaTepiiana pa3Befl0HH0H CKBawiiHbi JVs LUA 12/A b c. mano- xiWBer npn noMomn mctoaob MHKpoMiiHepajionm ii ocagOMHoií neTporpatjmii. CTp. 194 (4 pnc., 2 TaŐJinubi). Sedimentological and micromineralogieal study of the well SA 12/A of Sajóhidvég, Hungary, p. 194 (with 4 fig. and 2 plates). 903. ifj. Pesthy László: A Velencei hegységi fluorit színeződése. LXXXVII. 1957. pp. 284 — -294 (4 ábrával és 3 táblával). Investigations on the colour of fluorite from the Velence Mountains, North Central Hungary, p. 294 (with 4 fig. and 3 plates). 904. ifj. Pesthy László : Eljárás a fajsúly szerinti elválasztás pontosságának fokozására. LXXXIX. 1959. pp. 286 — 293 (5 ábrával). Ein Verfahren zűr Erliöhung dér Genauigkeit dér Mineralseparation nach spezifischem Gewicht. p. 293 (mit 5 Fig.). 905. Pethő Gyula: Emlékezés Add a Kálmánról (arcképpel és biblio- gráfiával). XXXII. 1902. pp. 1 — 5. Erinnerung an Koloman v. A d d a. pp. 103 — 105 (mit Portrait und Bibliographie). 906. Pethő Gyula: Nagy-Károly város legújabb artézi kútjáról. XXXII. 1902. pp. 188 — 193. Dér neueste artesisehe Brunnen zu Nagy-Károly. pp. 244 — 246. 907. Pethő Gyula: A Hippuvites (Pironaea) polystylus előfordulása a cserevitzi hvpersenon-rétegekben, a péterváradi hegységben. (A szerző hátrahagyott iratai- ból közli Pálfv Mór.) XXXIII. 1903. pp. 17 — 2 1. Über das Vorkommen von Hippuvites (Pironaea) polystylus in den Hypersenon-Schichten zu Cserevitz im Pétervárader Gebirge. (Aus dem Naclilass des Verf. mitgeteilt von M. v. P á 1 f y.) pp. 134 — 138. 908. Pinkert Ede: Adatok a bulzai hegycsoport eruptivus kőzeteinek ismereté- hez. XXXVII. 1907. pp. 213 — 238 (1 táblával). Beitráge zűr Kenntnis dér Eruptiv- gesteine dér Berggruppe von Bulza. pp. 273 — 300 (mit 1 Taf.). 909. Podek Ferenc: Új liaszrög a Barnaságban. XLIII. 1913. pp. 17 — 19 (2 ábrával). Über ein neues Vorkommen von Liasgestein im Burzenlande. pp. 130—132 (mit 2 Fig.). 910. Podek Ferenc: A Brassói hegyek neokom márgája. XLIII. 1913. pp. 20 — 22 (1 ábrával). Dér Neokom-Mergel dér Brassóer-Berge. pp. 133 — 136 (mit 1 Fig.). 911. Pojják Tibor: Kőzettani megfigyelések nógrád — gömöri bazaltos kőzete- ken. LXXIII — LXXIV. 1943-44. pp. 21 — 46 (1 ábrával). Apergu pétrographique des roches basaltiques des Comitats de Nógrád et Göinör. pp. 46 — 47 (avec 1 fig-)- 912. Pojják Tibor: A Medvés-fennsík bazalttufája. LXXXVI. 1956. pp. 462 — 470 (1 ábrával). Ea3ajibT0Bbie ryijjbi, HaiíAeHHbie Ha nnoCKOropbe <'MeABem», b C— CB-om HanpaBjieHiiii ot r. GyganeinT. CTp. 470. (1 pnc.). Die Basalttuffe des Medvés-Berges. p. 471 (mit 1 Fig.). 913. Pók a Teréz: Hipo vulkánitok a nagybátonyi barnakőszén-piroxénandezit kontaktusból. XC. 1960. pp. 172 — 182 (4 ábrával és 1 táblával). Hypovulkanite aus dér Kontaktzone zwischen Brauukohle und Pyroxenandesit im Nagybátonyer Bergrevier. pp. 182 — 183 (mit 4 Fig. und 1 Taf.). 914. Popescu - Voitesti J. : A Nummulites (Hantkenia) complanata Lám. rendellenes fejlődésének érdekes esetéről. XXXIX. 1909. pp. 1 — 4 (3 ábrával). Über einen interessanten Fali abnormaler Entwieklung von Nummulites (Hantke- nia) complanata Lám. p. 95 (mit 3 Fig.). 75 915. Prinz Gyula: Tarajképződés a phyllocerasok családjában. XXXV. 1905- pp. 13 — 20 (2 ábrával). Über die Kielbildung in dér Familie Phvlloceratidae. pp. 47—54 (mit 2 Fig.). 916. Prinz Gyula: Új adatok a Frchiella- nem ismeretéhez. XXXVI. 1906. pp. 51 — 56 (4 ábrával). Xeue Beitráge zűr Kenntnis dér Gattung I-Y. cindia. pp. 155 — 160 (mit 4 Fig.). 917. Prinz Gyula: Piszkei Dumortieriák. XXXVI. 1906. pp. 57 — 58 (1 ábrával). Dumortierien von Piszke, pp. 161 — 162 (mit 1 Fig.). 918. Prinz Gyula: Lóczy Lajos helye a magyar földrajzban. LXXIX. 1949. pp. 320 — 324. L a j o s Lóczv le géographe. pp. 325 — 326. (Jl. Jlomi, reorpaij).) 919. Radnóty Egon: Harmadidőszaki rétegek kifejlődése a Budai-hegység zugligeti részén. LXXV — LXXVI. 1945 — 46. pp. 97 — 105 (5 ábrával). Development of Tertiary strates in the Zugliget group of Buda Mountains in Hungary, p. 105 — 1Ö6 (with 5 fig.). 920. Radnóty Egon: Földtani vizsgálatok a borsodi kőszénmedence déli részén. LXXVIII. 1948. pp. 121 — 126 (2 ábrával). Observations géologiques dans la partié méridionale du bassin ligniteux de Borsod en Hongrie. p. 126 (avee 2 fig.). 921. Radnóty Egon: Adatok Szikszó, Megyaszó környéke földtani ismeretéhez. LXXXVI. 1956. pp. 416 — 423. MaHHbie k 3HaHino reojionm OKpeCTHOCTii cc. Chkco ii Alegbaco. CTp. 423. Angaben zűr Geologie dér Umgebung von Megyaszó und Szikszó, p. 423. 922. Radócz Gyula: A borsodi barnakőszénkutatás új eredményei. XC. 1960. pp. 48 — 54 (3 ábrával). Xew results of prospeeting fór coal in the Borsod Coal Basin, Xorth Eastem Hungary, pp. 54 — 55 (with 3 fig.). 923. Radovanovic, Svetolik és Bene Géza: Adatok az északkeleti Szerb-vidék geológiai hegyszerkezetéhez. XLVI. 1916. pp. 231 — 235 (1 táblával). Beitráge zűr Gebirgstektonik des nordöstlichen Serbieu. pp. 305 — 310 (mit 1 Taf.). 924. Rákosi László: Kőszenesedett autochton fatörzs a Dorogi barnakőszén- medencében. XC. 1960. pp. 459 — 461. (1 ábrával, 1 táblával). A carbonized autochtonous tree stump in the Dorog brown coal basin. p. 461. (with 1 fig. and 1 plate). 923. Rakusz Gyula: A dobsinai szerpentin. Lili. 1923. pp. 73 — 81 (2 ábrával). Über den Serpentin von Dobschau. pp. 144 — 148 (mit 2 Fig.). 926. Rakusz Gyula: A dobsinai azbeszt és feldolgozása. LIV. 1924. pp. 56 — 59 (1 ábrával). Dér Asbest von Dobschau und seine Yerarbeitung. pp. 174 — 176 (mit 1 Fig.). 927. Rakusz Gyula: Anodonta pt rophovus B rusin a sp. Gyöngyösről. LIV, 1924. pp. 113 — 115 (1 ábrával). Anodonta pterophcrus B rusin a sp. von Gyöngyös, pp. 211 — 212 (mit 1 Fig.). 928. Rakusz Gyula: Alsómediterrán asteroideák Salgótarján vidékéről: LM. 1926. pp. 53 — 57 (1 táblával). Asteroiden dér álteren Mediterrán -Stufe aus dér Umgebung von Salgótarján, pp. 191 — 195 (mit 1 Taf.). 929. Rakusz Gyula: A dobsinai és Bükk-hegységi karbon sztratigrafiai és paleogeografiai helyzetéről. LVII. 1927. pp. 208 — 212. Die stratigraphische Stel- lung des Oberkarbons von Dobschau und vöm Bükk-Gebirge. p. 247. Rapszkyné Hanák Mária: lásd: Zsivny Viktor. LXXIX. 1941. pp. 264—266, 266—269. 930. Rásky Klára: Fossilis Chara-félék termései a városligeti II. sz. mélyfúrás- ból és a pécsi ivóvízkutató fúrásokból. LXXI. 1941. pp. 212 — 219 (1 táblával). Über die Früchte fossiler Chara-Arten aus dér Tiefbohrung Xr. II. im Stadt- wáldchen von Budapest und aus den Bohrungen auf Trinkwasser in Pécs. pp. 297—305 (mit 1 Taf.). 76 931. Rásky Klára: A Budapest környéki kiscelli agyag oligocén flórája. LXXIII. 1943. pp. 299 — 300 (1 ábrával és 12 táblával). Die oligozane Flóra des Kiseeller Tons in dér Umgebung von Budapest, pp. 503 — 536 (mit 1 Fig. und 12 Taf). 932. Ráskv Klára: Nipadites Burtini Brong. termése Dudarról. LXXVIII. 1948. pp. 130 — 134 (6 ábrával). The crop of the Nipadites Burtini Brong. in Dudar. p. 134 (with 6 fig.). 933. Ráskv Klára: Tavrietia hungarica n. sp. előfordulása Magyarországon, p. 192 (1 táblával). Tavrietia hungarica n. sp. aus Ungarn. LXXX. í 950. pp. 192 — ■ 194 (mit 1 Taf.). (MecropowfleHne Tavrietia hungarica n. sp. b BeHrpmi.) (Occur- rence de Tavrietia hungarica n. sp. en Hongrie.) 934. Ráskv Klára: Krétakorú növények a Dunántúlról. LXXXIV. 1954. pp. 83 — 90 (1 ábrával és 2 táblával). Eower Cretaceous plants from Hungary, p. 90 (with 1 fig. and 2 plates). (HnwHe-MeJiOBbie pacTemm H3 BeHrpmi.) 935. Rásky Klára: Walther Gothan. LXXXV. 1955. p. 488. 936. M. Rásky Klára: Fosszilis növények a Budapest-környéki „budai” márgaösszletből. LXXXVI. 1956. pp. 167 — 179 (6 táblával). HcKonaeMbie pacreHim H3 MeprejmcToii CBiiTbi oKpecTHOCTH i'. ByAaneuiT. crp. 177 (6 TaÖJiiin). Plantes fossiles dans l’ensemble des marnes des environs de Budapest, p. 178 (avec 6 pl.). Fossil plants from the mari of the environs of Budapest, pp. 178 — 179 (with 6 plates). 937. Rásky Klára: Fosszilis uövénvinaradványok a dunántúli alsóeocénben. LXXXVI. 1956. pp. 291-294 (1 táblával). HciconaeMbie pacTHTeJibHbie ocTaTKii ii3 Hii>KHero 30 ne na TpaHCgaHy6nii. CTp. 293 (1 TaöJimia). Fossil plánt remains from the Eower Eocéné of Transdanubia (Hungary) p. 293 (with 1 plate). 938. Rásky Klára: Fosszilis növények a Martinovics-hegyi (Budapest) felső- eocénből. LXXXVI. 1956. pp. 295 — 298 (2 táblával). HcKonaeMbie pacTewm 113 BepxHe-aoneHOBbix caoeB ropu MapraHOBim r. Gyganeinr. CTp. 297 (3 TaÖJiimbi). Fossil plants from the Upper Eocéné of the Mount Martinovics, Budapest, p. 297 (with 3 plates). 939. Rásky Klára: Fosszilis növények a salgótarjáni kőszénfeküből. LXXXVIII. 1958. pp. 131 — 134. Fossil plants from the floor of the coal-seam of Salgótarján (North Hungary), p. 135. 940. M. Rásky Klára: Az A topochara trivolvis Peck rétegtani szerepe Magyar- országon. LXXXVIII. 1958. pp. 461 — 463 (3 ábrával). New occurrence of the A to- pochara trivolvis Peck in Hungary, p. 463 (with 3 fig.). Reich Bajos: lásd: Majzon László. LXXV — LXXVI. 1945/46. pp. 44—51. 51—52. 941. Reich ért Róbert: Eaumontit a nadapi gróf Cziráky-féle bányából. LIV. 1924. pp. 77 — 79. Eaumontit aus dem »Graf Cziráky« Steinbruche von Nadap (Komitat Fejér), pp. 187 — 189. 942. Reichert Róbert: Újabb adatok a salgótarjánkörnyéki bazaltos kőzetek petrokémiai ismeretéhez. LV. 1925. pp. 181 — 196 (1 ábrával). Petrochemische Untersuchungen an den basaltisehen Gesteinen dér Umgebung von Salgótarján (Kom. Nógrád, Ungarn). pp. 344 -349 (mit 1 Fig.). 943. Reichert Róbert: Petrográfiai megfigyelések nógrádmegyei bazaltokon. I. LVII. 1927. pp. 201 — 208 (1 táblával). Petrographische Beobachtungen an basaltisehen Gesteinen aus dem Komitate Nógrád in Ungarn. I. pp. 240 — 247 (mit 1 Taf.). Reichert R ó l>e r t : lásd: Papp Ferenc. I.IX. 1929. pp. 35 — 41, 102. 944. Reichert Róbert: A Szanda-hegy piroxénandezitja. LX. 1930. pp. 76 — 81(1 ábrával). Über einen Pyroxenandesit vöm Cserhátgebirge (Ungarn). p. 200 (mit 1 Fig.). 945. Reichert Róbert: Badacsonyi aragouit. p. 195 (3 ábrával). Ein neuer Aragonitfund vöm Badacsonyberg (Balatongebiet) LXII. 1932. pp. 196 — 202 (mit 3 Fig.). 77 946. Reieliert Róbert: Néhány újabb adat hazai ásványelőfordulások ismere- téhez. LXIV. 1934. pp. 348 — 356 (5 ábrával). Xeuere Daten zűr Kenntnis ungari- seher Mineralvorkommen. p. 354 — 355 (mit 5 Fig.). 947. Reichert Róbert: Kristálytani megfigyelések egy börzsönyi andezittufa néhány ásványán, p. 342 (4 ábrával). Kristallographisehe Beobaelitungen an einigen Tuffmineralen aus dem Börzsönyer-Gebirge. LXV. 1935. pp. 342 — 349 (mit 4 Fig.). 948. Reményi K. András : A kislángi ősemlős lelőhely. LXXXIV. 1954. pp. 376 — 387 (2 ábrával és 1 táblával). MeCTOHaxowgeHiie HCKOnaeMbix MjieKonnTaio- mnx b c. Kniujianr. CTp. 387—388. (2 puc., 1 TaöJiHpa). Dér fossile Sáugetier- Fundort von Kisláng, p. 388 (mit 2 Fig . und 1 Taf.). 949. Rét hl y Antal : Az 1810. januárius 14-iki móri földrengés. XL. 1910. pp. 133 — 155 (2 ábrával). Das Frdbeben von Mór am 14. Januar 1810. pp. 227 — 253 (mit 2 Fig.). 930. Rét hív Antal: Az 1911. évben észlelt földrengések hazánkban. XLII. 1912. pp. 32 — 42. Die in Ungarn im Jahre 1911 beobaehteten Erdbeben. pp. 82—92. 951. Réthly Antal: A Baranyai-Szigethegységben 1909. május 29-én észlelt földrengés. XLVII. 1917. pp. 242 — 248 (í ábrával). Das im Baranvaer Inselgebirge am 29. Mai 1909 beobachtete Erdbeben. pp. 341 — 347 (mit 1 Fig.). 952. Rónai András: Magyarország felszínalatti vizei. XC. 1960. pp. 419 — 423. Das unterirdisehe Wasser von Ungarn. pp. 423. 953. Rotarides Mihály: Szegedi és szegedkörnyéki ártézi kutak kőzetanyagá- nak pleisztocén puhatestű faunája. LXXII. 1942. pp. 52 — 63. Die pleistozáne Molluskenfauna einiger altén artesischen Brunnen von Szeged und Umgebung. pp. 121 — 124. 954. Rotarides Mi h á 1 y : A pleisztocén puhatestű-fauna értékelése. LXXII. 1942. pp. 171 — 180. Über die Bewertung dér pleistozánen Molluskenfauna. pp. 267—270. 955. Rotarides Mihály — Göttl László: Érdekes pleisztocén puha- testű-fauna Újverbász környékéről és a telecskai dombokról, p. 183. Interessante pleistozáne Mollusken-Vorkommen in dér Umgebung von Újverbász und auf dér Telecskaer Lössplatte. LXXIII. 1943. pp. 255 — 259. 956. Rotarides Mihály: Pleisztocén puhatestűek meghatározásának mód- szerei. LXXIII. 1943. pp. 459 — 484 (10 táblával). Die Methode des Bestimmens pleistozáner Mollusken. pp. 596 — 599 (mit 10 Taf.). 957. Rozlozsnik Pál: A Maros — Körös közének eruptiós kőzetei Arad és Hunyad vármegyék határos részein. XXXV. 1905. pp. 455 — 483 (3 .ábrával). Die Eruptivgesteine des Gebietes zwischen den Flüssen Maros und Körös an dér Grenze dér Konntate Arad und Hunyad. pp. 505—537 (mit 3 PAig.). 958. Rozlozsnik Pál — Emszt Kálmán: Előzetes jelentés a Medves- hegység (Nógrád vm.) amphibolos nephelines basanitjáról. XXXVIII. 1908. pp. 36 — 37. Vorláufiger Bericlit über einen Amplúbolneplielinbasanit des Medves- gebirges (Komitat Nógrád). pp. 136 — 137. 959. Rozlozsnik Pál — Emszt Kálmán: A Medves-hegvség bazaltos- kőzetei. XLI. 191 1. pp. 257 — 272 (3 ábrával és 1 táblával). Beitráge zűr Kenntnis dér Basaltgesteine des Medvesgebirges. pp. 343 — 361 (mit 3 Fig. und 1 Taf.). Rozlozsnik Pál: lásd: Emszt Kálmán. XLIII. 1913. pp. 416 — 420, 494—499. 960. Rozlozsnik Pál: A „Macskamező "-típusú vas-mangánércek elterjedése Erdélyben. XLIX. 1919. pp. 21 — 43 (4 ábrával). Über die Verbreitung des Erz- lagerstáttentypus »Macskamező« in Siebenbürgen. pp. 122 — 137 (mit 4 Fig.). 961. Rozlozsnik Pál: Megjegyzések a Mysidioptera (Pseudacesla ?) grandis G a á 1 új lelőhelyéről Felső Kénesd környékén. XLIX. 1919. p. 46. Bemerkungen 78 über deli neuen Fundort von Mysidioptera (Pseudacesta?) grandis G a á 1 in dér Gegend von Felsőkénesd. p. l40. 962. Rozlozsnik Pál: Nagysúri Böckh Hugó élete és munkái (arcképpel, bibliográfiával). LXI. 193 1. pp. 15 — 36. Hugó Böckli v. Nagy- súr (mit Portrait und Bibliographie) . pp. 30 — 32. 963. Rozlozsnik Pál: Adatok a Kazánszoros melletti Újbánya (Baia Noua) felsőkarbon szénteknőjének ismeretéhez, p. 26 (1 ábrával és 1 táblával). Bei- tráge zűr Kenntnis dér Oberkarbonmulde von Újbánya (Baia Noua) bei dér Kasan- enge. LXIV. 1934. pp. 26 — 31 (mit 1 Fig. und 1 Taf.). 964. Rozlozsnik Pál: Adatok a Nagybihar (Cucurbeta) metamorf kőzeteinek ismeretéhez, p. 81 (2 ábrával és 1 táblával). Neue Beitráge zűr Kenntnis dér metamorphen Gesteine dér Umgebung des Nagybihar (Cucurbeta). LXV. 1935. pp. 81 — 90 (mit 2 Fig. und 1 Taf.). 965. Rózsa Mihály: A kálifősótelepek másodlagos átalakulásairól. XLV. 1915. pp. 233 — 250. Die sekundáren Umvvandlungsvorgánge des Kaliuinhauptsalzes. pp. 293—310. 966. Rózsa Mihály: A kristályos magnezit alpesi telepeinek képződéséről. LV. 1925. pp. 237 — 238. Über die Entsteliung dér kristallinen Magnesitlager- státten dér Alpen. pp. 385- — 386. 967. Sá msoni-Schréter Zoltán: A szatmármegyei Kovás község környé- kének földtani viszonyai. LXXV — LXXVI. 1945-46. pp. 70 — 97 (5 ábrával). 968. Sár kány Sándor: A várpalotai lignit növényszövettani vizsgálata. LXXIII. 1943. pp. 449 — 458 (1 ábrával és 5 táblával). Pflanzenanatomische Untersuchungen am Lignit von Várpalota, pp. 593 — 596 (mit 1 Fig. und 5 Taf.). 969. Schafarzi k Ferenc — Emszt Kálmán — Timkó Imre: A sza- páryfalvi diluviáliskorú babérces agyagról. XXXI. 1901. pp. 28 — 34. Übey den diluvialen, bohnerzführenden Thon von Szapáryfalva. pp. 121 — 128. 970. Schafarzik Ferenc: Jelentés a Strassburgban tartott I. nemzetközi földrengéstani értekezletről. XXXI. 1901. pp. 137 — 144. Die erste Tagung dér permanenten seismologischen Comission. pp. 171 — 172. 971. Schafarzik Ferenc: Az 1901 márczius 1 1-i porhullásról. XXXI. 1901. pp. 147 — 149. Über den Staubfall vöm 11. Márz 1901. pp. 174 — 177. 972. Schafarzik Ferenc: Az 190 1 február 16-i északbakonyi földrengésről. XXXI. 1901. pp. 156 — 160 (1 ábrával). Über das Frdbeben im nördlichen Bakony vöm 16. Február 1901. pp. 184 — 186 (mit 1 Fig.). 973. Schafarzik Ferenc: Újabb csontleletek Erdélyben. XXXII. 1902. p. 49. Neuere Knoehenfunde in Erdély, pp. 153 — 154. 974. Schafarzik Ferenc: A budapesti földrengési megfigyelő állomás első berendezéséről. XXXII. 1902. pp. 216 — 217. Mitteilung über die erste Einricktung dér Erdbebenwarte in Budapest, pp. 268 — 269. 975. Schafarzik Ferenc: Előzetes jelentés a Göinör- és Szepes megyékben előforduló quarczporphvrokról és porphyroidokról. XXXII. 1902. pp. 306 — 307. Vorláufige Mitteilung über das Auftreten von Ouarzporpliyren und Porphyroiden in den Komitaten Gömör und Szepes (Zips) in Nord-Ungarn. pp. 326 — 327. Schafarzik Ferenc: lásd: Böckh Hugó. XXXIÍ. 1902. pp. 33 1 — 337, 387—394. 976. Schafarzik Ferenc’: A Magyarhoni Földtani Társulat társas kirándulása a szepesi szirtekhez, valamint a Magas Tátrába 1902 szeptember 6 — 13-ig. XXXII. 1902. pp. 354 — 359. Gesellseliaftsausflug dér Ung. Geologischen Gesellschaft zu den Szepeser Klippen und in die Hohe Tátra. pp. 412 — 413. 977. Schafarzik Ferenc: Emlékbeszéd P e t h ő Gyula dr. vál. tag felett (arcképpel, bibliográfiával). XXXIII. 1903. pp. 1 — 16. Gedenkrede über das Ausschussmitglied weiland Dr. Július P e t h ő (mit Portrait und Biblio- graphie). pp. 119 — 133. 79 978. Schafarzik Ferenc: Budapest harmadik főgyűjtő-csatornájának földtani szelvénye. XXXIII. 1903. pp. 45 — 53 (1 táblával). Über das geologische Profil des dritten Hauptsammelkanales in Budapest, pp. 165 — 174 (mit 1 Taf.). 979. Schafarzik Ferenc: Az aldunai Vaskapu-hegység geológiai viszonyainak és történetének rövid vázlata. XXXIII. 1903. pp. 327 — 365 (2 ábrával és 2 táblával). Kurze Skizze dér geologischen Verháltnisse und Geschichte des Gebirges am Eísernen Toré an dér Unteren Donau. pp. 402 — 444 (mit 2 Taf. und 2 Fig.). 980. Schafarzik Ferenc: M astodon-\elet Temerest határában, Krassó- Szörény megyében. XXXIV. 1904. p. 64. Über einen Mastodon-Jhiná in Temerest (Kom. Krassó-Szörény) . pp. 185 — 186. 981. Schafarzik Ferenc — Kalecsinszky Sándor — Emszt Kálmán : Változás a magyarországi földrengések megfigyelésében. XXXVI. 1906. pp. 100 — 101. Ánderung im seisinologischen Beobaehtungsdienste dér Ungarisehen Geologischen Gesellschaft. p. 163. 982. Schafarzik Ferenc: A bukaresti petróleumkongresszusról és a romániai petróleum geológiai viszonyairól. XXXVIII. 1908. pp. 37 — 57. Über den Petroleum- kongress zu Bucuresti und die geologischen Verháltnisse des rumánischen Petro- leums. pp. 137 — 161. 983. Schafarzik Ferenc: A naptól fölmelegedő szovátai konyhasós tavaknak, főleg a forró Medvetónak geológiai, hidrográfiai és egynémely fizikai viszonyairól. XXXVIII. 1908. pp. 306 — 322 (3 ábrával). Über die geologischen, hydrographíschen und einige physikalische Verháltnisse dér durch Insolation erwármten Salzseen, insbesondere des heissen Medvetó-Sees bei Szováta. pp. 437 — 455 (mit 3 Fig.). 984. Schafarzik Ferenc: Ásványtani közlemények. XXXVIII. 1908. pp. 590 — 592. Mineralogische Mitteilungen. pp. 657 — 659. 983. Schafarzik Ferenc: Hazánk vasérckészletéről és a földigázról, valamint Bosznia szénkincseiről. XLI. 1911. pp. 229 — 248. Über die Fisenerzvorráte und das Erdgas in Ungarn, sowie über die Kohlenschátze Bosniens. pp. 3 1 1 — 335. 986. Schafarzik Ferenc: Elnöki megnyitóbeszéd és megemlékezés U h 1 i g Viktorról (arcképpel). XLII. 1912. pp. 221 — 232. Eröffnungsvortrag und Erinnerung an Viktor Uhlig (mit Portrait). pp. 243 — 258. 987. Schafarzik Ferenc: A Magyarhoni Földtani Társulat 1913. évi köz- gyűlésének megnyitó előadása. XLIII. 1913. pp. 1 — 12. Eröffnungsrede des Prási- denten. pp. 109 — 123. 988. Schafarzik Ferenc: Dr. üóczy Bajos: A Balaton környékének geológiája (ismertetés). XLIII. 1913. pp. 445 — 472. Dr. B u d w i g von Bóczy: Geologie des Balaton und seiner Umgebung (Rezension). XLIV. 1914. pp. 186 — 218. 989. Schafarzik Ferenc: A Magyarhoni Földtani Társulat 64-ik közgyűlésé- nek elnöki megnyitó előadása. XLIV. 1914. pp. 233 — 244. Eröffnungsrede des Prásidenten. pp. 331 — 344. 990. Schafarzik Ferenc: A Magyarhoni Földtani Társulat EXV-ik köz- gyűlésének elnöki megnyitó előadása. XLV. 1915. pp. 121 — 126. Eröffnungsrede anlásslieh dér EXV. Generalversammluug elér Ungarisehen Geol. Gesellschaft. pp. 158 — 164. 991. Schafarzik Ferenc: A Magyarhoni Földtani Társulat 1916 február 9-én tartott közgyűlésének elnöki megnyitó előadása. XLVI. 1916. pp. 1 — 11. Eröffnungs-Vortrag anlásslieh am 9. Február 1916 abgehaltenen Hauptversamm- lung dér Ungarisehen Geologischen Gesellschaft. pp. 43 — 56. 992. Schafarzik Ferenc: A hevesmegyei Egeresein barnaszéntelepének geológiai koráról. XLVII. 1917. pp. 387— 39Ó. Zűr geologischen Altersfrage des Braunkohlenvorkommens von Egeresein im Komitate Heves. pp. 453 — 457. 993. Schafarzik Ferenc: A budapesti Duna paleoliidrografiája. (Hidrológiai Közlemények 1. kötet, 1 fűz.) XLVIII. 1918. pp. 184—200 (6 ábrával). Kurze 80 Skizze dér Palaeohydrographie des Budapester Donauabschnittes. (Hydrologische Mitteilungen Bd. 1. H. 1.) pp. 207 — -225 (mit 6 Fig.). 994. Schaf arzik Ferenc: A Szt. Gellérthegy geológiai viszonyairól. L. 1920. pp. 41 — 42. Die geologischen Verháltnisse des Szt. Gellért (Blocks-) Berges. pp. 126—127. 995. Schaf arzik Ferenc: .Szökevény hévforrások a Gellérthegy tövében. (Hidrológiai Közlemények. III.) L. 1920. pp. 79 — 83 (3 ábrával). Heissquellen- flüchtlinge ain Fusse des Szent-Gellért (Blocks-) Berges zu Budapest. (Hydrologi- sche Mitteilungen III.) pp. 137 — 142 (mit 3 Fig.). 996. Schafarzik Ferenc: A budapesti termális vízhálózatnak egy eddigelé geológiailag nem méltatott forrásáról. (Hidrológiai Közlemények III.) L. 1920. pp. 83 — 85 (2 ábrával). Über eine unbeachtet gebliebene Quelle des Budapester thermaleu Wassernetzes. (Hydrologische Mitteilungen III.) pp. 142 — 144 (mit 2 Fig.). 997. Schafarzik Ferenc: A Hypsospatangus hantkeni P á v. sp. fajnak Budapesten a budai márgában való újabb tömeges előfordulásáról. LI — LII. 1921/22. pp. 7 — 9. Über ein neues, massenhaftes Vorkommen von Hypsospatangus hantkeni Pávay sp. im Ofener Mergel zu Budapest, pp. 85 — 86. 998. Schafarzik Ferenc: Dr. Stache Guido emlékezete. LIV. 1924. pp. 13 — 16. Erinnerung an weil. Dr. Guido .Stache (1833 — 1921). p. 136. 999. Schafarzik Ferenc: Völgyképződés a Budai hegység déli részében. LVI. 1926. pp. 7 — 10 (1 táblával). Talbildung im südlichen Teile des Ofner Gebir- ges. pp. 147—149 (mit 1 Taf.). 1000. Schafarzik Ferenc: Az Elephas pvimigenius Bl.-nak egy régi lelete Medgyesen. LVII. 1927. p. 72. Ein altér Fund von Elephas pvimigenius B 1. aus Medgyes. p. 153. 1001. S c h a f f e r, X. F.: Wandlungen dér Grossformen dér Erdoberfláche. LXI. 1931. pp. 37 — 50 (2 ábrával). 1002. Scheffer Viktor: A hegyes vidékeken végzett graviméteres mérések magassági korrekcióiról. LXXVII. 1947. pp. 12 — -26 (7 ábrával és 2 táblával). Elevation corrections of gravity meter surveys executed in mountainous regions. pp. 21 — 26 (with 7 fig. and 2 plates). 1003. Scheffer Viktor — Kántás Károly: A Dunántúl regionális geofizikája. LXXIX. 1949. pp. 327 — 356 (15 ábrával). Die regionale Geophysik Transdanubiens. pp. 356 — 360 (mit 15 Fig.). reo(|)U3HKa 3anyHaiícKon oőnacra. CTp. 464—465. (15 pnc.) 1004. Schmidt, Cári: Geológiai megfigyelések az erdélyrészi barnaszénterület néhány ponjáról. XLI. 1911. pp. 20 — 41 (10 ábrával). Geologische Notizen über einige Vorkommen von Braunkohle in Siebenbürgen. pp. 147 — 171 (mit 10 Fig.). 1005. Sch mi dt E 1 i g i u s Róbert: A pestszenterzsébeti (Gubacsi-híd melletti) mélyfúrás sztratigráfiai viszonyai. LXIV. 1934. pp. 12 — 14. Die stratigraphischen etc. Verháltnisse dér salzhaltigen Tiefbolirung von Pestszenterzsébet bei Budapest, p. 14. 1006. Sch midt Eligius Róbert: Szénliidrogéneink vándorlásáról (csak angolul). On the migration of Hungárián hydrocarbons. LXIV. 1934. pp. 278 — 282 (with 1 fig.). 1007. Schmidt Eligius Róbert: A tiszántúli földigázkérdés mai állása. LXX. 1940. pp. 109 — 120 (1 ábrával és 1 táblával). Dér gegenwártige Stand dér Erdgasfrage des Trans-Tisza-Gebietes. pp. 145 — 156 (mit 1 Fig. und 1 Taf.). 1008. Schmidt Eligius Róbert: A Föld felszínének geomechanikája. LXX VIII. 1948. pp. 94 — 101 (8 ábrával). Geomechanik dér Erdoberfláche. pp. 101—102 (mit 8 Fig.). 1009. Sch midt Eligius Róbert: Megjegyzések Vadász E. : Magyar- ország földtana c. munkájának hegységszerkezeti részéhez. LXXXV. 1955. pp. 6 Földtani register 81 217 — 219. (3aMewamifl k KHiire aKageMHica Sneiuepa Baaaca : d'eojioriiH Bem-- pnn».) (Remarques au livre de raeadémicien E. Va d á s z : «La géologie de Hongrie».) 1010. Se holt z Margit: A Karancs hegység andezitjei. XLVII. 1917. pp. 224 — 237 (2 ábrával). Die Andesite des Karancs-Gebirges. pp. 321 — 335 (mit 2 Fig.). 1011. Schréter Zoltán: A Gellérthegy délkeleti lejtőjén feltárt löszről és Duna- terraszról. XXXVII. 1907. pp. 252 — 254 (1 ábrával). Über den köss und die Donau- terrasse am Südosthang des Gellérthegy, pp. 314 — 316 (mit 1 Fig.). 1012. Schréter Zolt á n : A pilisboros jenői mélyfúrás geológiai eredményei. XXXIX. 1909. pp. 8 — 11. Die geologischen Ergebnisse dér Tiefbohrung in Pilis- borosjenő. pp. 99 — 103. 1013. Schréter Zolt á n : Barton emeletbeli nummulites-es mészkő előfordulása a Gellérthegyen. XXXIX. 1909. pp. 400 — 401. Vorkommen von bartonischem Nummulitenkalk am Gellérthegy, pp. 509 — 510. 1014. Schréter Zoltán: A budai hegyek legrégibb képződménye. XXXIX. 1909. pp. 401 — 402. Die álteste Formation des Budaer Gebirges. pp. 510 — 511. 1015. Schréter Zoltán: A gánti timsósvízű kút a Vértesben. XL. 1910. pp. 179 — 184 (2 ábrával). Dér alaunhaltige Brunnen von Gánt im Vértesgebirge. pp. 277 — 281 (mit 2 Fig.). 1016. Schréter Zoltán: A Magyarhoni Földtani Társulat kirándulása Nógrád és Szokolyahuta környékére 1910 május 26-án. XL. 1910. pp. 373 — 376 (1 ábrával). Geologische Exkursion in die Umgebung von Nógrád und Szokolyahuta am 26. Mai 1910. pp. 447 — 451 (mit 1 Fig.). 1017. Schréter Zoltán: A Magyarhoni Földtani Társulat pünkösdi kirándulása a Balaton környékére. XLI. 1911. pp. 652 — 658 (3 ábrával). Die Exkursion dér Ungarischen Geologischen Gesellschaft in die Umgebung des Balatonsees. pp. 699—704 (mit 3 Fig.). 1018. Schréter Zoltán: A Komárniki-barlang kialakulásának története. XLII. 1912. pp. 928 — 931. Entwicklungsgeschichte dér Komárniker Höhle. pp. 978— 981. 1019. Schréter Zoltán: Föltárás a budapesti Hungária körúton. XLVI. 1916. p. 112. Aufschluss auf dem Hungária-körút (Hungária Ringstrasse) in Budapest, p. 177. 1020. Schréter Zoltán: Kútfúrás a Törökőrön. XLVI. 1916. pp. 112 — 113. Brunnenbohrung in Törökőr, pp. 177- — 178. 1021. Schréter Zoltán: Mammut csontok a pestmegyei Gomba és Monor diluviális rétegeiben. XLVII. 1917. pp. 54 — 55 (1 ábrával). Vorkommen von Mammutknochen im Komitat Pest. pp. 173 — 174 (mit 1 Fig.). 1022. Schréter Zoltán: Diluviális ősemlőscsontok a pestmegyei Mende és Pécel határában. XLVII. 1917. pp. 55 — 56 (1 ábrával). Diluviale Knochen von Mammalia. pp. 174 — 176 (mit 1 Fig.). 1023. Schréter Zoltán: Mediterránkori metaxytherium-váz Márczfalváról (Sopron m.). XLVII. 1917. p. 57. Mediterranes Metaxytherium-Skelett von Márc- falva. pp. 176 — 177. 1024. Schréter Zoltán: Salgótarján környékének hidrogeológiai viszonyai (Hidrológiai Közlemények, II. 1.) XLIX. 1919. pp. 82 — 102 (1 táblával). Die hydrogeologischen Verháltnisse dér Umgebung von Salgótarján. (Hydrologische Mitteilungen, II. 1.) pp. 141 — 155 (mit 1 Taf.). 1025. Schréter Zoltán: Az 1925 januárius 31-i Egri földrengés. LV. 1925. pp. 26 — 49 (1 ábrával és 1 térképpel). Über das Erdbeben vöm 31. Jánner 1925 von Eger (Erlau) im Komitate Heves (Ungarn). pp. 272 — 274 (mit 1 Fig. und 1 Kart.). 1026. Schréter Zoltán: Telegdi Roth Lajos emlékezete. LIX. 1929. pp. 5 — 7. Erinnerung an L u d w i g Roth von T e 1 e g d. pp. 85 — 87. 82 1027. Scliréter Zoltán: A Bíikkhegység triászképződményei. LXV. 1935. pp. 90—103. Über die Triasbildungen des Biikk-Gebirges. p. 103 — 105. 1028. Scliréter Zoltán: Lyttonia a Bükkhegységből. p. 113 (1 táblával). Lytionia aus dem Bükk-Gebirge. LXVI. 1936. pp. 114—121 (mit 1 Tat.). 1029. Scliréter Zoltán: A beregszászi alunit. LXIX. 1939. pp. 10 — 23 (3 ábrá- val). Dér Alunit von Beregszász, pp. 23—25 (mit 3 Fig.). 1030. Schréter Zoltán: Az izaszacsali kőolajterület földtani viszonyai. LXXIII. 1943. pp. 55 — -85 (2 táblával). Relazioni geologiehe della zóna petrohfera di Iza- szacsal. pp. 203 — 207 (con 2 táv.). 1031. Schréter Zoltán: A Lápos hegység északnyugati részéhez csatlakozó harmadkori domb vádék földtani viszonyai. LXXVII. 1947. pp. 49 — 74 (5 ábrával). Geologische Verháltnisse des Miozánhügellandes im XW-lichen Yorland des Lápos-Gebirges. pp. 74 — 75 (mit 5 Fig.). 1032. Schréter Zoltán: Kormos Tivadar emlékezete. LXXVIII. 1948. pp. 16 — 18. (Gedenkrede über Tivadar Kormos.) 1033. S^c hréter Zoltán: Trilobiták a Bükk hegységből. LXXVIII. 1948. pp. 25 — 33 (4 ábrával). Trilobiten aus dem Bükk-Gebirge. pp. 33 — 39 (mit 4 Fig.). 1034. Schréter Zoltán: A haragosi (prelukai) kristályos pala hegység mont- morillonitjának földtani viszonyai. LXXIX. 1949. pp. 257 — 262 (2 ábrával). Geological data of the montmorillonite in the crystalline-slate mountains at Haragos (Preluka). pp. 262 — 263 (with 2 fig.). reoJiornnecKiie ycJiOBim moht- MopiuuioHiiTOB HaxoAflmnxcfl b KpucTajuiiiHecKHx cjiaHuax XaparoiniiHCKHx rop. CTp. 304. (2 puc.). 1035. Schréter Zoltán: Új Theodoxus-faj a tortonai rétegekből. LXXXI. 1951. pp. 194 — 195 (1 táblával). Eine neue Theodoxus-Art aus den Tortonischen Schichten. pp. 195 — 196 (mit 1 Taf.). (Nouvelle espéce de Theodoxus des couclies tortoniennes.) (HoBbiií bua poga TeoAOKCyc ii3 toptohckiix OTJioweHiifi.) 1036. Schréter Zoltán: Emlékbeszéd id. Noszky Jenő fölött (arcképpel és bibliográfiával) . LXXXI. 1951. pp. 232 — 237. (Discours pronocé á la mémoire de J. Xoszky pere.) (IlaMflTb Pl. Hocxoro.) 1037. Schréter Zoltán — Mauritz Béla: A lovasberényi II. szánni mély- fúrás földtani eredményei. LXXXII. 1952. pp. 250 — 256 (1 ábrával), reouonme- CKiie gaHHbie rjiyöoKoü CKBawiiHbi Ne II. b JIOBaiuöepeHb. crp. 255. (1 puc.). Ees ré- sultats géologiques du sondage No. II. de Lovasberény. p. 255 (avec 1 fig.). 1038. Schréter Zoltán: Gaál István emlékezete (arcképpel, biblio- gráfiával). LXXXVIII. 1958. pp. 9 — -12. (En mémoire de I. Gaál.) 1039. Schréter Zoltán: A Blikk-hegység tengeri eredetű permi képződményei. LXXXIX. 1959. pp. 364 — 369. Die marínén Permbildungen des Bükk-Gebirges. pp. 369 — 373. 1040. Senes Jan: Kelet-Szlovákia ősföldrajzi fejlődése a neogénben. LXXXVI. 1956. pp. 38 — 42 (1 ábrával). Ila.neoreorpa(l>HueCKoe pa3BiiTne Boctomhoü Cjio- BaKHH b neoreHe. CTp. 42 (1 puc.). Ostslowakeis palaeogeographische Entwick- lung im Neogen. p. 43 (mit 1 Fig.). 1041. Sidó Mária: Az úr kúti mangánösszlet fedőrétegének Fór aminií érái. LXXXII. 1952. pp. 386 — 396 (1 ábrával és 1 táblával). opaMHHH(})epbi noKpoB- hoh Maccbi MapranueBon cbiith b YpicyTe. CTp. 396. (1 puc., 1 Taőnima). Ees foramini- féres de la couche qui recouvre le corps manganésifére d’Urkut. p. 396 (avec 1 fig. et 1 pl.). 1042. Sidó Mária: Karvevia fallax R z h. LXXXII. 1952. pp. 413 — 414 (2 ábrá- val). Karrena fallax R z h. pp. 414 — 415 (avec 2 fig.). 1043. Sid ó Mária — Sikabonyi László: Az úrkútí és eplényi mangán- ércterület mikropaleontológiai kiértékelése. LXXXIII. 1953. pp. 401 — 418 (1 ábrával). MiucponajieoHTOJion-mecKau ouemca oöJiacTii MapraHueBoft pyAbi b Mecr- hoctax YpnyT h SnjieHb. CTp. 416 (1 puc.). R’évaluation micropaléontologique du terrain manganésifére d’Urkut et d’Eplény. pp. 416 — 418 (avec 1 fig.). 6* 83 1044. Sidó Mária: Mikropaleontológiai adatok Sallca (Ipolyszalka) miocén üledékei- ből. LXXXV. 1955. pp. 211 — 214 (1 ábrával). MiiKponajieoHTOJionmecKiie aaHHbie MHOueHOBtix otjkokchiiíí c. HnoHcaJibKa. CTp. 214—215 (1 puc.). Mikropaláontolo- gische Daten aus den Miozán-Sedimenten von Salka (Ipolyszalka). pp. 215 — 216 (mit 1 Fig.). 1045. Sidó Mária: Tintinnidák elterjedése és rétegtani jelentősége Magyar- országon. LXXXVII. 1957. pp. 309 — 318 (1 ábrával és 5 táblával). Extension des Tintinnoidiens et leur importance stratigraphique en Hongrie. pp. 318 — 319 (avec 1 fig. et 1 pl.). 1046. Sieberg, August : A Német Birodalmi Földrengéskutató Intézetben végzett építésműszaki vizsgálatok a rengéskárok elleni védekezés érdekében. LXXII. 1942. pp. 18 — 29 (4 ábrával és 8 táblával). Neuere Untersuchungen dér Deutschen Reichsanstalt fiir Erdbebenforschung über bautechnisehe Erdbeben- sicherung. pp. 111 — 112 (mit 4 Fig. und 8 Taf.). 1047. ’Sigmond Elek: Alföldünk szikeseinek válfajairól. XXXVI. 1906. pp. 389 — 403. Über die Szikbodenarten des ungarischen Alföld, pp. 439 — 454. 1048. ’Sigmond Elek: A talajelmállásról és az ásványtani talajelemzés hasznos- ságáról. XXXVIII. 1908. pp. 179—189. Über die Verwitterung dér Bődén und die Nützliclikeit dér mineralogiseli-petrographischen Bodenanalyse. pp. 220 — 230. 1049. ’Sigmond Elek: A talaj elemzéséhez használt forró sósavas kivonat készítési módja. XLIV. 1914. pp. 281 — 289. Stúdium über die Herstellung dér heissen Salzsáurelösung für die ausfülirliehe chemisehe Bodenanalyse. pp. 376 — 385. 1030. ’Sigmond Elek: Általános talajrendszerem vezetőelve és gyakorlati alkal- mazása. LXIV. 1934. pp. 177 — 198 (3 táblával). Praktisehe Anwendung des allgemeinen Bodensystems des Autors. p. 177 (mit 3 Taf.). 1051. ’Sigmond Elek: Újabb szikképződési elméletek és szikjavítási tanácsok- pp. 182 — 183. Einige neuere Theorien über die Bildung dér ungarischen Alkali- böden (Szikböden) und dér daraus gefolgerten praktischen Ratschláge. LXVII. 1937. pp. 182—196. 1052. Sikabonyi E ászló: Hegységszerkezeti övék és a kőolaj -felhalmozódások. LXXXI. 1951. pp. 418 — 431 (3 ábrával és 1 táblával). T eOTeKTOHHMeCKMe 30Hbi n He(jtTHHbie MecTopowfleHim. CTp. 428. (3 pnc., 1 TaŐJiinta). Zones géotectoniques et accumulations de pétrole. p. 428 (avec 3 fig. et 1 pl.). 1053. Sikabonyi László: Mész-doloinit a Buda — Pilisi- hegységben. LXXXII. 1952. pp. 76— 80 (1 ábrával). H3BCCTHHK0Bbie flOJiOMHTbr b ropax Eyaa— ILi-rmin CTp. 79. (1 pnc.). Alternance de calcaire et de dolomie dans la montagne Buda — Pilis. pp. 79 — 80 (avec 1 fig.). 1054. Sikabonyi László: A Kaukázus délkeleti pereme rétegtani viszonyai és kőolajterületei. LXXXII. 1952. pp. 209 — 215. (Les conditions stratigraplnques et les champs pétroliféres du sudest du Caucase.) (CTpaTiirpatfnmecKiie ycnoBim n Hetjwmbie paiíoHbi ioto-boctohhoh oöJiacTii KaBKa3a.) Sikabonyi László: lásd: Noszkv Jenő. LXXXIII. 1953. pp. 344 — 356, 357—359. Sikabonyi László: lásd: Sidó Mária. LXXXIII. 1953. pp. 40 1 — 416, 416—418. 1055. S i m k ó Gyula: Adatok a Tokaj i-Nagyhegy és vidékének talajismeretéhez. LV. 1925. pp. 86 — 118 (6 ábrával). Daten zűr Bodenkunde des Tokajer-Berges (Kopasz) und seiner Umgebung. pp. 298 — 309 (mit 6 Fig.). 1056. Simkó Gyula: A tokaji Nagyhegy effuzív kőzeteinek litoklázisrendszere és ennek morfológiai szerepe. LVII. 1927. pp. 12 — 20 (4 táblával). Die Absonderung dér effusiven Gesteine am Tokajer-Berge und dérén morphologische Bedeutung. pp. 102 — 105 (mit 4 Taf.). 1057. Simon Béla : Az 1937 április 28-i kecskeméti földrengés. LXVII. 1937. pp. 177 — 180 (2 ábrával). Das Erdbeben bei Kecskemét am 28. April 1937. p. 180 (mit 2 Fig.). 84 1058. Simon Béla: A Budapesti Földrengési Obszervatórium feladata. LXVII. 1937. pp. 315 — 330 (5 ábrával). Über den Aufgabenkreis des Seismologisehen Observatoriums in Budapest, p. 330 (mit 5 Fig.). 1059. Si m o n Béla: A földrengéskutatás céljaira megfelelő földtani térkép. LXVIII. 1938. pp. 229 — 237. Die den Zwecken dér Erdbebenforschung angemessene geo- logische Karte. p. 237. 1060. Simon Béla: A magyar medence földrengési térképe. LXIX. 1939. pp. 199 — 201 (1 táblával). Ea carte seismologique du Bassin Hongrois. p. 200 (avec 1 pl.). 1061. Simoncsics Pál: A Salgótarján vidéki miocén barnakőszén palinológiai vizsgálata. LXXXIX. 1959. pp. 71 — -84 (4 ábrával). Palynologische Untersuchung dér miozánen Braunkohle von dér Umgebung von Salgótarján. Nordostungarn. p. 84 (mit 4 Fig.). 1062. Sóbányi Gyula: Eevél a Szerkesztőhöz. XXXVI. 1906. 59 — 61. 1063. Somos Eászló — Kókay József: Földtani megfigyelések a mecsek- hegységi liászban és miocénben. XC. 1960. pp. 331 — 345 ( 10 ábrával és 2 táblával). Geologische Beobachtungen im Eias und Miozán des Mecsekgebirges. pp. 345 — 347 (mit 10 Fig. und 2 Taf.). 1064. Soós István — Jámbor Áron: Növénvmaradványos felsőkarbon kavicsok a Mecsek-hegység helvéti kavicsösszletéből. XC. 1960. pp. 456 — 458 (3 ábrával). Oberkarboniselie Pflanzenreste aus den Helvetscliottern des Mecsek- gebirges (Südungarn). p. 458 (mit 3 Fig.). 1065. Staff János: A júra-Ammonitesek szifonális részaránytalanságáról. XXXIX. 1909. pp. 381 — 387. Zűr Syphonalasymmetrie dér Juraammoniten. pp. 489 — 496. 1066. Staub Móricz: Újabb adatok a sarkvidéki ősvilági flórához. XXXII. 1902. pp. 359—370. 1067. Steinert Katalin: Adatok a Kárpátokon belüli terület gránitjainak ismeretéhez (csak németül). Beitráge zűr Kenntnis dér innerkarpatischen Gránité. LXV. 1935. pp. 314—332 (mit 1 Taf.). 1068. Stevanovic, P. M.: A szűkebb értelemben vett pontusi emelet kifejlődése és tagolása Észak -Jugoszláviában, tekintettel a szomszédos országok pontusi képződményeire. LXXXIX. 1959. pp. 3 — 9. Pont (i. eng. S.) im nördhchen Jugo- slavien, seine Fazies und Horizonté mit einem Rückblick auf die Yerhaltnisse in den Naclibarlándern. pp. 9 — 15. 1069. Strausz László : A csobánkai felső-eocén. Lili. 1923. pp. 43 — 48. Das Obereozán von Csobáuka. pp. 128 — 130. 1070. Strausz Eászló: Fáciestanulmány a tétényi lajtameszeken. Lili. 1923. pp. 48 — 53. Über die Faziesverháltnisse dér Tétényer Eeithakalke. pp. 130 — 133. 1071. Strausz Eászló: A biai miocén. Lili. 1923. pp. 53 — 58. Über das Miozán von Bia. pp. 133 — 135. 1072. Strausz Eászló: Mecsekjánosi, Szopok és Mecsekpölöske környékének geológiája. Lili. 1923. pp. 59 — 66. Über die geologischen Verháltnisse dér Gegend von Mecsekjánosi, Szopok und Mecsekpölöske (im Komitate Baranya), pp. 136 — 138. 1073. Strausz Eászló: Adatok az Ipolyvölgy vidékének geológiájához. LIV. 1924. pp. 71—77. Beitráge zűr Geologie dér Gegend des Éipeltales. pp. 185 — 187. 1074. Strausz Eászló: Újabb adatok Fót alsómediterrán faunájához. LV. 1925. pp. 212 — 217 (1 ábrával). Neuere Daten zűr mitermediterranen Fauna von Fót. pp. 367 — 369 (mit 1 Fig.). 1075. Strausz Eászló: A báni hegység mediterrán rétegei. L VI. 1926. pp. 118 — - 122 (1 ábrával). Die Mediterranschichten des Báner Gebirges. p. 242 (mit 1 Fig.). 1076. Strausz Eászló: A bujáki lajtameszek. LVIII. 1928. pp. 65 — 69. Über die Eeithakalke von Buják (im Komitate Nógrád). pp. 201 — 205. 85 1077. Strausz László: Megjegyzések a mecseki mediterránról. LXVI. 1936 pp. 157 — 160. (Über das Mediterrán des Mecsekgebirges.) 1078. Strausz László: Melanopsisok változékonysága. LXXI. 1941. pp. 135 — 146 (11 ábrával). Über die Variabilitát dér Melanopsis-Arten. pp. 163 — 170 (mit 11 Fig.). 1079. Strausz László: A dunántúli pannon szintezése. LXXI. 1941. pp. 220 — 235. Horízontíerung des transdanubiscken Pannons. pp. 306 — 308. 1080. Strausz László: Adatok a dunántúli neogén tektonikájához. LXXII. 1942. pp. 40 — 52 (1 térképpel). Angaben zűr Tektonik des transdanubischen Neo- gens. pp. 119 — 121 (mit 1 Karte). 1081. Strausz László: Adatok Baranya geológiájához. LXXII. 1942. pp. 181 — 192 (2 táblával). Angaben zűr Geologie des Baranyaer Komitates. pp. 270 — 271 (mit 2 Taf.). 1082. Strausz László: A magyarországi pannonikum párhuzamosítása dél- keleteurópai üledékekkel. LXXII. 1942. pp. 233 — 236. Versuch einer Parallelisie- rung des Pannons. pp. 301 — 308. 1083. Strausz László: Adatok a Vend- vidék és Zala geológiájához. LXXIII. 1943. pp. 38 — 54 (1 ábrával és 1 táblával). Angaben zűr Geologie des windischen Gebietes und des Zalaer Komitates. pp. 200 — 202 (mit 1 Fig. und 1 Taf.). 1084. Strausz László: Mediterrán kövületek Baranyából és Várpalotáról. LXXIII. 1943. pp. 135 — 150 (2 táblával). Über das Mediterrán von Pécsvárad, Püspöklak und Várpalota, pp. 228 — 232 (mit 2 Taf.). 1085. Strausz László: Földtani adatok a Muraközből. LXXIII. 1943. pp. 648 — 651 (2 ábrával). Geological data from Muraköz (Medjimurje). pp. 687 — 688 (witli 2 fig.). 1086. Strausz László: A wetzelsdorfi felsőmediterrán fauna. LXXV — LXXVI. 1945 — 46. pp. 23 — 30. The Upper Miocéné (Mediterranean) fauna of Wetzelsdorf, vStyria. pp. 30 — 32. 1087. Strausz László: Cerithium-tanulmányok. LXXVIII. 1948. pp. 59 — 72 (10 ábrával és 1 táblával). Cerithien-Studien. pp. 72 — 73 (mit 10 Fig. und 1 Taf.). 1088. Strausz László: A Dunántúl DNy-i részének kavics-képződményei. LXXIX. 1949. pp. 8 — 68 (9 ábrával). Gravels of SW Transdanubia. pp. 64 — 67 (with 9 fig.). 1089. Strausz László: Az üledékképződés ütemessége. LXXIX. 1949. pp. 407 — 420. Rhvthm in sedimentation. pp. 412 — 419. PiiTMüMHOCTb 0caflK00öpa30BaHim. CTp. 466. 1090. Strausz László: Őslénytani meghatározások értékjelölése. LXXX. 1950. pp. 184 — -187. Let us mark the reliability of paleontological determinations. pp. 187 — 188. (OueHKa naneoHTOJioniHecKiix onpeAeJiemiü.) (Sur la valeur des déter- minations paléontologiques.) 1091. Strausz László: Őslénytani adatok Baranyából. LXXX. 1950. pp. 238 — 244 (3 ábrával). Deux faunes miocénes de la montagne Mecsek, Hongrie. pp. 245 — 246 (avec 3 fig.). IlaJieoHTOJioniMecKue Aarnnje 113 KOAiHTaTa EapaHbH. CTp. 246 (3 pnc.). 1092. Strausz László: Miocén-képződmények a DNy-dunántúli fúrásokban. LXXX. 1950. pp. 247 — 257 (2 ábrával). MnoueHOBbie oőpa30BaHiiH no ashhum őypoBbix CKBawHH b K)ro-3anaAHOii wacrn 3aAVHaiicKoií hh3mchhocth. CTp. 257 (2 pnc.). Miocéné in the SW Transdanubian boreholes. p. 258 (with 2 fig.). (Des forinations miocénes dans les sondages au sud-ouest de la Transdanubie.) 1093. Strausz László: Őslénytani adatok a Kisalföld D-i részéből. LXXXI. 1951. pp. 186 — 190 (2 ábrával). najieoHTOJiorimecKne aaHHbie H3 k»khoh nácin Manón BeHrepcKoií Hii3MeHH0CTii. CTp. 190 (2 pnc.). Palaeontologische Daten aus dem Südbucht dér Kleinen Ungarischen Tiefebene. pp. 190 — 193 (mit 2 Fig.). (Données paléontologiques de la partié sud de la Petite Plaine Plongroise.) 86 1094. Strausz László: Földtani vizsgálatok Kisbér és Tata környékén. LXXXT. 1951. pp. 284 — 292 (2 ábrával). reoJionmeCKHe HCCJieAOBaHHA b OKpy>KHOCTH TaTa— Knuiöep. CTp. 290 (2 pt-ic.). Geologische Beobachtungen in dér Umgebung von Kisbér und Tata (Transdanubien). pp. 290 — 292 (mit 2 Fig.). (Reeherches géologiques dans les environs de Kisbér et de Tata.) 1095. Strausz László: Földtani térképek színfoltjainak számozása. LXXXII. 1952. p. 85. Numérotage des couleurs des cartes géologiques. pp. 85 — 86. (Hy- MepoBamie hbctob reonorHuecKnx KapT.) 1096. Strausz László: Kavicstanulmányok a Dunántúl középső részéből. LXXXIII. 1952. pp. 119 — 136 (6 ábrával). Schotterstudien aus Mitteltransdanubien. pp. 135 — 136 (mit 6 Fig.). (Ft üde sur les cailloux de la partié moyenne de la Transdanubie.) (HccjieflOBaime rpaBHH b cpeflHen wacTH 3aAyHaücK0H oöaacra.) 1097. Strausz László: Felső-pannoniai ősmaradványok Galgamácsáról. LXXXII. 1952. pp. 284 — 288 (1 ábrával). BepxHe-naHHOHCKne OKaMeHeaocm b OKpywHOCTH c. raaraMana. CTp. 286 (1 pnc.). Oberpannonfauna von Galgamácsa. pp. 287—288 (mit 1 Fig.). (Fauné fossile du Pannonién sup. de Galgamácsa.) 1098. Strausz László: Felső-pannoniai ősmaradványok Pécs környékéről. LXXXIII. 1953. pp. 163 — 168 (3 táblával). üpeBHiie ocraTKH H3 BepxHenaHHOH- ckhx caoeB OKpecTHOCra r. riea. CTp. 167. (3 Ta6.). Oberpannonversteinerungen aus dér Umgebung von Fünfkirchen. pp. 167 — -168 (mit 3 Taf.). (Fauné fossile du Pannonién sup. de Pécs.) 1099. Strausz László: Neogén fáciesvizsgálatok szerepe az ásványolajkutatásban. LXXXIII. 1953. pp. 287—290 ( 1 ábrával). Le rőle de l’étude des faciés du Neogéne dans la prospection de l'huile minérale. p. 290 (avec 1 fig.). (O pcuiií (JauHaJibHbix HCCjieflOBaHHu HeoreHa b HeíjmmoH pa3BeAKe.) 1100. Strausz László: Folyóvízi durva törmelékes kőzetek. LXXXIV. 1954. pp. 131 — 137. (OöJiOMOHHbie ropHbie nopoAbr (})jnoBnaTHJibHOro nponcxo>KAeHMfl.) (Roches détritiques fluviatiles.) 1101. Strausz László: A Magyar Medence miocén rétegeinek beosztása. LXXXIV. 1954. pp. 297 — 307. FIoApa3AeAeHHe otaojkchhú MiiopeHa BeHrepcKoro öacceiíHa. CTp. 307. Finteilmig dér ungarischen Miozánschichten. pp. 307—308. 1102. Strausz László: Adatok a várpalotai miocén faunához. LXXXV. 1955. pp. 198 — 210 (2 ábrával és 1 táblával). K Bonpocy cpeAHe-MtioueHOBOíí (JtayHbi c. BapnaJiOTa. CTp. 210 (2 puc., 1 raÖJiHna). Zűr Fauna des Mittelmiozáns von Várpalota, p. 210 (mit 2 Fig. und 1 Taf.). 1103. Strausz László: Szarmata fauna a karádi mélyfúrásból. LXXXV. 1955. pp. 381 — 384. OöHapyweHHafl ripn rnyőoKOM SypeHiui c. KapaA capMaTCKan <})ayHa. CTp. 384. Sarmatische Fauna in dér Tiefbohrung von Karád (Ungarn, Kom. Somogy), pp. 384 — 385. 1104. Strausz László: Adatok felsőoligocén Cerithium-félék változékonyságá- hoz. LXXXVI. 1956. pp. 274 — 283 (1 táblával). ílaHHbie k Bonpocy ii3MeHMHB0CTH uepiiTOBHAHbix mojuuockob BepxHe-ojiHroueHOBoro B03pacTa. CTp. 282. (1 TaÖAHqa). .Sur les Cerithidae de l’Oligocéne supérieur. pp. 282 — 283 (avec 1 pl.). 1105. Strausz László: Ungula caprae-szint DNy-Dunántúli fúrásban. LXXXVIII. 1958. pp. 237 — 238 ( 1 táblával). Congeria ungula caprae- Horizont in einer Bohrung im südwestlichen Transdanubien. p. 239 (mit 1 Taf.). 1106. Strausz László: Új nevek és új alakok a miocén puhatestűek közt. LXXXIX. 1959. pp. 148 — 153 (1 ábrával és 2 táblával). Neue Namen und neue Forrnen unter den miozánen Mollusken. p. 154 (mit 1 Fig. und 2 Taf.). Nomina nova und neue Forrnen unter den miozánen Mollusken. pp. 321 — 325 (mit 1 Fig. und 2 Taf.). 1107. Strausz László: Új nevek és új alakok a miocén puhatestűek közt. XC. 1960. pp. 348 — 351 (2 táblával). Neue Nainen und neue Forrnen unter den Mio- zánmollusken. pp. 351 — 354 (mit 2 Taf.). 87 1108. Strobentz Ilona: Magyarországi dolomitkristályok újabb elemzései. LV. 1925. pp. 49 — 57. Analysen von ungarischen Dolomitkrystallen. p. 275. 1109. Strömpl Gábor: Zemplénmegyei barlangok és sziklaoduk. XL. 1910. pp. 565 — 570 (6 ábrával). Die Höhlen und Grotten des Komitates Zemplén, pp. 599 — 605 (mit 6 Fig.). 1110. Strömpl Gábor: Előzetes jelentés az 191 1. év nyarán az Abaúj — Gömöri barlang vidéken végzett barlang kutatásokról. XLII. 1912. pp. 325 — 330. Vor- láufiger Bericht über die im Sommer des Jahres 1911 im Höhlengebíet Abaiij — Gömör vorgenommenen Höhlenforschungen. pp. 349 — 355. 1111. Strömpl Gábor: A visegrádi Dunaszoros és a Pesti Síkság fiatalabb kavics- telepei. XLIII. 1913. pp. 328 — 331. Die jüngeren Schotterlager dér Visegráder Donauenge und dér Pester Ebene. pp. 371 — 375. 1112. Sümeghy József: Diósjenő környéke miocén kori rétegei és azok faunái. LI — LII. 1921/22. pp. 31 — 39 (1 ábrával). Ueber die Schiehten und die Fauna des Miozáns dér Umgebung von Diósjenő. pp. 100 — 102 (mit 1 Fig.). 1113. Sümeghy József: Földtani megfigyelések a Zala — Rába közé eső terület- ről. Lili. 1923. pp. 18 — 28 (1 ábrával). Geologische Beobachtungen über das Gebiet zwischen dér Rába (Raab) und Zala. pp. 114 — 120 (mit 1 Fig.). 1114. Sümeghy József: A baltavári lelőhely rétegtani helyzete. Lili. 1923. pp. 28 — 34 (1 ábrával). Über die stratigraphische bage des Fossilienfundortes von Baltavár. pp. 120 — 126 (mit 1 Fig.). 1115. Sümeghy József: Felsőtárkány környékének harmadkori faunája. LXXX. 1923. pp. 97 — 99. Über die tertiáre Fauna dér Umgebung von Felsőtár- kány. pp. 156—158. 1116. Sümeghy József: Szarmatakorú csigafaunák a Mátra meg a Bükk aljá- ból. LIV. 1924. pp. 59 — 64. Sarmatische Schneckenfaunen am Fusse des Mátra- und Bükkgebirges. pp. 177 — 181. 1117. Sümeghy József: Zalaegerszeg környékének levantei korú képződményei. LV. 1925. pp. 217 — 226. Die levantinischen Bildungen dér Umgebung von Zala- egerszeg. pp. 370 — 378. 1118. Sümeghy József: Közép-miocén korú szárazföldi csigafauna Kömye és Bodajk környékéről. LVI. 1926. pp. 47 — 52. Mittelmiozáne Festlands-Schnecken- fauna aus dér Umgebung von Környe und Bodajk. pp. 185 — 191. 1119. Sümeghy József: Pannoniai-kori fauna az Alföldről. LVII. 1927. pp. 41 — 53 ( 1 ábrával). Pannonische Fauna aus dem Alföld (dem Grossen Ungarischen Tiefland). pp. 128 — 138 (mit 1 P'ig.). 1120. Sümeghy József: Két alföldi artézi kút faunája. LIX. 1929. pp. 50 — 55. Die Fauna von zwei artesischen Brunnen in dér Grossen Ung. Ebene (Alföld), pp. 110—115. 1121. Sümeghy József: Horusitzky Henrik emlékezete (arcképpel és bibliográf iával. LXXIII. — LXXIV. 1944/45. pp. 1 — 6. Memory of H. Horu- sitzky (with portrait and bibliography) . pp. 6 — 7. 1122. Sümeghy József: A bátorligeti védett terület földtani viszonyai. LXXXV. 1955. pp. 345 — 350 (2 ábrával). reononmecKiie ycjioBiin 3anoBeAHHKa <>EaTopjin- reT». CTp. 351 (2 puc.). Geologische Verháltnisse im Naturschutzgebiet von Bátorliget (Nordost-Ungarn). p. 352 (mit 2 Fig.). 1123. Szabó né Drubina Magda: A magyarországi mangánércek földtani és üledékásványtani jellege. LXXXVII. 1957. pp. 261 — 272 (3 ábrával). Caractére géologique et minéralogique sédimentaire des minerais de manganése de la Hongrie' p. 273 (avec 3 fig.). 1124. Szabó Pál : Új szitasorozatos eszköz. LXXXIV. 1954. pp. 245 — 247 (2 ábrá- val). (Nouvel appareil á cribles en série.) 1125. Szabó Pál: A Duna — Tisza közi felső-pleisztocén homokrétegek származása ásványos összetétel alapján. LXXXV. 1955. pp. 442 — 455 (5 ábrával), npoiic- xcoKAemie BepxHe-ruieücToneHOBbix necqanbix cuoeB oÖJiacTii MOKgy EvHaeM n Tiiccoh Ha 0CH0B3HHH MHHepaJioruMecKoro coCTaBa. crp. 455—456. (5 piic.). Die Entstehung dér oberpleistozánen Sandscliichten zwiscken Donau und Tlieiss im Eiclite ilirer mineralogischen Zusammensetzung. p. 456 (mit 5 Fig.). 1126. Szabó Péter: A Csabrendek Cn 211. bauxitkutató fúrás. LXXXVIII. 1958. pp. 332 — -335 (2 ábrával). The bauxite prospecting well of Csabrendek No. Cn. 211., Bakony Mountains, Hungary, p. 336 (witli 2 fig.). 1127. Szádeczky Gyula: Adatok a Vlegyásza — Biharhegység geológiájához XXXIV. 1904. pp. 2 — 63. Beitráge zűr Geoíogie des Vlegyásza — Bihargebirges pp. 115 — 184. 1128. Szádeczky Gyula: A Biharhegység alumíniumérczeiről. XXXV. 1905. pp. 213 — 231 (1 ábrával). Die Aluminiumerze des Bihargebirges. pp. 247 — 267 (mit 1 Fig.). 1129. Szádeczky Gyula: A Biharhegység középső részének kőzettani és tekto- nikai viszonyairól. XXXVII. 1907. pp. 1 — 15 (2 ábrával). Über die petrographi- schen und tektonischen Charaktere des mittleren Teiles des Bihargebirges. pp. 77—93 (mit 2 Fig.). 1130. Szádeczky Gyula: Adatok a Hideg-Számos kristályos paláinak ismereté- hez. XXXVIII. 1908. pp. 257 — 276 (1 táblával). Zűr Kenntnis dér kristallinisehen Sckiefer dér Hideg-Számos, pp. 382 — 404 (mit 1 Taf.). 1131. Szádeczky Gyula: Verespatak kőzeteiről. XXXIX. 1909. pp. 336 — 362 (2 ábrával). Über die Gesteine von Verespatak. pp. 436 — 464 (mit 2 Fig.). rir-''" 1132. Szádeczky Gyula: Adatok az Erdélyi Medence tektonikájához. XLIII* 1913. pp. 405 — 416. Beitráge zűr Tektonik des Siebenbürgischen Beckens. pp 481—494. 1133. Szádeczky Gyula: A kanadai XII. nemzetközi geológiai kongresszus. XLIV. 1914. pp. 1 — 26 (12 ábrával). Über den XII. Internazionalen Geologen- kongress in Kanada, pp. 105 — 122 (mit 12 Fig.). 1134. Szádeczky-Kardoss Gyula: Erdély nyugati határhegységének kép- ződése és kora. LVII. 1927. pp. 188 — 197. Die Bildung und Altér des westsieben- bürgischen Grenzgebirges. pp. 236 — 239. | V 1135. Szádeczky-Kardoss Gyula: Eltakart hegyek az Erdélyi medence északnyugati részében. LVIII. 1928. pp. 30 — 35. Verdeckte Gebirge im NW-Teile des Siebenbürgischen Beckens. pp. 164—167. «rrKH0CTii py/puiKa TejiKHöaHH. CTp. 262 (4 puc., 2Ta6jinnbi). Petrographical and ore-genetical data of the Telkibánya district. p. 262 (with 4 fig. and 2 plates). Petrographische und erzgenetische Angaben dér Gegend von Telkibánya. p. 262 (mit 4 Fig. und 2 Taf.). (La pétrogenése des environs de Telkibánya — Alsókéked.) 1177. Székyné Fux Vilma: Megemlékezés Alexander Nikolajevics Zavarickijről. LXXXIII. 1953. pp. 178 — 180. (En mémoire de Z a va- rit z ki. ) (BocnoMHHamm Ha aK. 3 a b a p h u k ii fi.) 1178. Székyné Fux Vilma — Barabás Andor: A dunántúli felső-eocén vulkánosság. LXXXIII. 1953. pp. 217 — 229 (3 ábrával). BepxHe-30i;eH0BbiH Byji- KaHM3M b 3aayHaiicK0Íí oöaac™. CTp. 227 (3 puc.). Les phénoménes volcaniques á l’Eocéne supérieur en Transdanubie. p. 228 (avec 3 fig.). 1179. Székyné Fux Vilma: Geológusképzés a csehszlovák egyetemeken. LXXXV. 1955. pp. 479 — 487. (OőyneHiie reonoroB b HexocjiOBanKHX yHHBepcjmre- Tax.) (La formation des géologues aux universités tchécoslovaques.) 1180. Székyné Fux Vilma: Adatok a dunántúli medence harmadkori vulká- nosságához. LXXXVII. 1957. pp. 63 — 68 (1 ábrával és 1 táblával). Daten zum Vulkanismus des Transdanubischen Beckens. p. 68 (mit 1 Fig. und 1 Taf.). 1181. Székyné Fux Vilma: A komlóskai bentonit keletkezése. LXXXVII. 1957. pp. 135 — 146 (5 ábrával). The origin of the Komlóska bentonite. p. 146 (with 5 fig.). 1182. Székyné Fux Vilma: Herrmann Margit emlékezete (arcképpel, bibliográfiával). LXXXVIII. 1958. pp. 22 — 26. (En mémoire de M. Herrmann.) 1183. Székyné Fux Vilma — Szepesi Károly: Az „alföldi” lösz szerepe a szikes talajképződésben. LXXXIX. 1959. pp. 53 — 64 (4 ábrával). Über die Rolle des „Alföld-Lösses” in dér Entstehung von Alkaliböden. p. 64 (mit 4 Fig.). 1184. Székyné Fux Vilma: Szenesedett, kovás fatörzs propilites piroxén- andezitből. LXXXIX. 1959. pp. 310 — 312 (1 táblával). Verkohlter, kieseliger Stammrest aus propylitisiertem Pyroxenandesit. p. 312 (mit 1 Taf.). Szelényi Tibor: lásd: Mauritz Béla. LXXXIII. 1953. pp. 138—144. 1185. Széles Margit: Az Ostracodák morfológiai és ökológiai kapcsolatai. XC. 1960. pp. 132 — 136 (2 ábrával és 1 táblával). Zusammenhánge zwischen dér Ökologie dér Ostracoden und dér Morphologie ihrer Schalen. p. 136 (mit 2 Fig. und 1 Taf.). 1186. Széles Margit: Megemlékezés M é h e s Gyuláról. XC. 1960. p. 142. 1187. Szentes Ferenc: Hegyszerkezeti megfigyelések a budai Nagykevély környékén. LXIV. 1934. pp. 283 — 296 (3 ábrával és 1 táblával). Beitráge zűr tektonischen Entwieklung dér Umgebung des Nagyke vély-Gebirgszuges bei Budapest, p. 293 (mit 3 Fig. und 1 Taf.). 1188. Szentes Ferenc: Kövesült hullámbarázdák (csak németül). Über fossile Wellenf ur chen . LXVI. 1936. pp. 40—50 (mit 4 Fig.). 1189. Szentes Ferenc: A Kárpáti hegyrendszer helyzete az alpesi orogénben. LXXIX. 1949. pp. 89—92 (1 táblával). Die Lage des Karpatensystems im Alpinen Orogen. pp. 92 — 94 (mit 1 Taf.). 92 1190. Szentes Ferenc: Adatok Balatonfüred környékének hegyszerkezetéhez. LXXIX. 1949. pp. 253 — 256 (2 ábrával). Daten zűr Tektonik von Balatonfüred. p. 257 (mit 2 Fig.). /JaHHbie k reoJioniHecKOMy CTpoemno ropoAa BanaTOHiJjiopeA. CTp. 304 (2 ptic.). 1191. Szentpétery Zsigmond: A melafir és szerepe az Erdélyi Érchegység- ben. XLVI. 1916. pp. 86 — 105. Dér Melaphyr und seine Rolle im siebenbürgischen Erzgebirge. pp. 148 — 1 1 69. 1192. S z e n t p é t e r y Zsigmond: A torockói vaspataki vasbánya földtani szel- vénye. LI — LII. 1921 — 1922. pp. 10 — 21 (1 ábrával). Geologische Verliáltnisse dér Eisenerzgrube bei Torockó. pp. 87 — 95 (mit 1 Fig.). 1193. Szentpétery Zsigmond — Emszt Kálmán: A gabbromagma differenciálódási termékei Szarvaskő környékén. LVI. 1926. pp. 62 — 75 ( 1 táblával). Gabbroidale Differentiationsprodukte in dér Gegend von Szarvaskő, pp. 200 — 216 (mit 1 Taf.). 1194. Szentpétery Zsigmond — Emszt Kálmán: Petrochémiai ada- tok Szarvaskő vidékéről. LVIII. 1928. pp. 109 — 114 (1 táblával). Petrochemische Daten aus dér Gegend von Szarvaskő, pp. 217 — 222 (mit 1 Taf.). 1195. .Szentpétery Zsigmond — Emszt Kálmán: Kőzettípusok Szarvaskőről. LX. 1930. pp. 57 — 67 ( 1 táblával). Einige Gesteinstypen von .Szarvas- kő. pp. 181 — 192 (mit 1 Taf.). 1196. Szentpétery Zsigmond — Emszt Kálmán: Magma hasadási és érintkezési kőzetek Szarvaskőről (csak németül). Einige differentiate und endo- morphe Kontaktgesteine von Szarvaskő. LXV. 1935. pp. 305 — 314 (mit 1 Taf.). 1197. Szentpétery Zsigmond: Dr. Szádeczkv-Kardoss Gyula emlékezete. 1860 — 1935 (arcképpel és bibliográfiával) LXVI. 1936. pp. 22 — 39. Andenken au Dr. Julius v. Szádeczky-Kardoss 1860—1935 (mit Portrait und Bibliographie). p. 28. 1198. Szentpétery Zsigmond: Az Újhatárvölgy kőzettani szelvénye a Bükk hegység ben. LXXIIÍ. 1943. pp. 639 — 647. Das petrographisehe Profil des Újhatár-Tales im Bükk-Gebirge. p. 687. 1199. Szentpétery Zsigmond: Bükkhegységi Kerekhegy eruptívumai. LXXIII — LXXIV. 1944/45. pp. 11 — 19. Eruptivgesteine des Kerekberges im Biikk- gebirge. pp. 20 — 21. 1200. Szentpétery Zsigmond: Adatok a bükkhegységi diabáz ismertetésé- hez. LXXX. 195Ö. pp. 168 — 180. (Sur le diabase de la montagne Bükk.) 1201. Sz entpétery Zsigmond: Az újhutai Eőrinchegy diabázfajtái a Biikk- liegységben. LXXX. 1950. pp. 312 — 322. Diabasarten des Lőrincberges bei Újhuta im Bükkgebirge. pp. 322 — 323. (Pa3H0BiiAH0CTii Aiiaöa30B B03BbiuieHH0CTii Jlé- pnnnxcAB b ropax EbiKK.) (Les diabases du Lőrinchegy á Újhuta dans la mon- tagne Bükk.) 1202. Sz entpétery Zsigmond: Az Alsóbagolyliegy kvarcporfirja a Bükk- hegységben. LXXXII. 1952. pp. 368 — 372. KBapneBbiü nopfjmp b ropax Eiokk. CTp. 372—373. Ouarzporphyr des Alsóbagolyberges im Bükkgebirge. p. 373. (Le porphyre quartzeux du mont Alsóbagolyhegy dans la montagne Bükk.) .Szepesi Károlv: lásd: Csajághv Gábor. LXXXVII. 1957. pp. 274—283. ' ' ' Szepesi Károly: lásd: Székyné F u x Vilma: LXXXIX. 1959. pp. 53 — 64. 1203. Szilvágyi Imre: Geomechanikai nemzetközi munkaközösség Salzburgban. LXXXIII. 1953. p. 322. (Association internationale de géomeelianique á .Salzburg.) (MoKAyHapoAHbiií KOJiJieKTiiB no reoMexamiKe b r. Cajibuőypr.) 1204. Szilvágyi Imre) Laza. üledékes kőzetek vizsgálatának újabb módjai. LXXXIV. 1954. pp. 261 — 264 (3 ábrával). (HoBbie mctoam nccjieAOBaHiin pbixnbix, ocaAOHHbix nopoA.) (Nouvelles métliodes d'investigations sur minéraux sédimen- taires meubles.) 93 Szontagh Tamás: lásd: Telegdi Roth Lajos. XXXIV. 1904 pp. 216—232, 278—295. 1205. Szontagh Tamás: A hontvármegyei Burpatak völgyének ásványos forrá- sai. XXXVIII. 1908. pp. 323 — 337 (3 ábrával). Über die Mineralquellen des Burtales im Komitat Hont. pp. 455 — 471 (mit 3 Fig.). 1206. Szontagh Tamás: Történeti visszapillantás. (A Szabó-emlék leleplezése.) XXXVIII. 1908. pp. 511 — 513. Geschichtlicher Rüekbliek. (Die Enthüllung des Szabó-Denkmals.) pp. 527 — 529. 1207. Szontagh Tamás: Nagysuri Böckh János élete és munkál- kodása (arcképpel és irodalomjegyzékkel). XL. 1910. pp. 3 — 28. Johann Böckh v. Xagysur, sein Leben und Wirken. pp. 89 — 113 (mit Portrait und Bibliographie) . 1208. Szontagh Tamás: Elnöki megnyitó beszéd. XLVII. 1917. pp. 61 — 72. Eröffnungsrede des Prásidenten. pp. Í77 — 190. 1209. Szontagh Tamás: Elnöki megnyitó beszéd. XLVIII. 1918. pp. 27 — 40. Eröffnungsrede des Prásidenten am 6 Február 1918. pp. 146 — 160. 1210. Szörényi Erzsébet: Adatok a harmadkori Sepia-félék ismeretéhez néhány új magyarországi faj alapján, p. 183 (1 táblával). Xeue tertiáre Sepiinae aus Ungarn nebst Bemerkungen zum zeitlichen Auftreten und zűr Entwicklung dér Gattung Sepia. LXIII. 1933. pp. 183 — -189 (mit 1 Taf.). 1211. Szőr ényi Erzsébet: Oligocén Scalpellum maradványok Magyarország- ról. p. 273 (1 táblával). Scalpellumreste aus dem ungarischen Oligozán. LXIV. 1934. pp. 273—277 (unt 1 Taf.). 1212. S zörénvi Erzsébet: Xégyszirmú Clvpeaster a mátraszöllősi lajtamészkő- ből. p. 300 (2 ábrával). Cas tératologique d’un Clypéaster miocéné de Mátra- szöllős. LXVI. 1936. pp. 300 — 302 (avec 2 fig.). 1213. Szörényi Erzsébet: Miocén-Eckinidák a Meesekhegységből. LXXX. 1950. pp. 140 — 146 (2 táblával). MopcKiie e>Kn ii3 .MiiouenoBbix OTJioweHHÖ rop MeneK (BeHrpim). crp. 147. (2 Taöjmubi). Xotes sur quelques Echinides des gites tortoniennes de la montagne Mecsek (Hongrie). pp. 147 — 148 (avec 2 pl.). 1214. Szörényi Erzsébet: Két új Echinocyamus faj a dunántúli eocénből. LXXXII. 1952. pp. 289 — 291 (1 ábrával). Deux nouvelles espéces du genre Echino- cyamus de l’Eocéne transdanubien. pp. 291 — 293 (avec 1 fig.). JlBa hobhx BHga Echinocyamus H3 30 ne Ha 3agyHaHCKoro Kpa>i. crp. 293 (1 pnc.). 1215. Szőr ényi Erzsébet: A Maretia hungarica Vadász miocén korú fa j hovatartozásának tisztázása. LXXXII. 1952. p. 302 (1 ábrával). Élucidation de l’appartenance générique de l’espéce miocéné Maretia hungarica Vadász pp. 302 — 303 (avec 1 fig.). (KnaccmjjiiKamm Biiqa Maretia hungarica Vadász.) 1216. Szőts Endre: Adatok a Bajóti eocén őslénytani ismeretéhez. LXIX. 1939. pp. 178 — 190 (1 táblával). Beitráge zűr paláontologiscken Kenntnis des Eozáns von Bajót. p. 189 (mit 1 Taf.). 1217. Szőts Endre: Xanthopsis quadrilobata Des marest a kolozsvári eocén durvamészéből. LXXII. 1942. pp. 101 — 102 (1 táblával). 1218. K. Szőts Endre: Az északi Bakony eocén képződményei. LXXVIII. 1948. pp. 39 — 59 (3 ábrával). (Die Eozángebilde des nördlichen Bakony.) 1219. Sztrókav Kálmán: A budai márga kőzettani vizsgálata. LXII. 1932. pp. 81—121 (5 ábrával és 2 táblával). Petrographische U ntersuchungen am Budaer Mergel. pp. 115 — 121 (mit 5 Fig. und 2 Taf.). 1220. Sztrókay Kálmán: Aranyosmenti homok Bisztráról. (Aranvos-Torda vm.) LXIV. 1934. pp. 356 — 363 (2 ábrával). Dér Sand des Aranyos-Flusses bei Bistra. pp. 362 — 363 (mit 2 Fig.). 1221. Sztrókay Kálmán: Zalavölgyi pontusi homok szediment-petrográfiai vizsgálata. LXV. 1935. pp. 281 — 291 (3 ábrával). Sedimentpetrographische Studien am pontischen Sand des Zala-Tales. pp. 289 — 290 (mit 3 Fig.). 94 1222. Sztrókay Kálmán: A Descabezado (Chile) vulkáncsoport 1929. évi kitöréséből származó vulkáni hamu kőzettani vizsgálata. LXVI. 1936. pp. 122 — 128 (1 ábrával). Petrographisehe Studien an dér Asche des Vulkans Ouizapu (Chile), pp. 127—128 (mit 1 Fig.). 1223. Sztrókay Kálmán: Néhány ásvány Gyöngyösorosziból. p. 30. Einige Mineralien von Gyöngyösoroszi (Mátra-Gebirge, Ungarn.) LXVIII. 1938. pp. 30—32. 1224. Sztrókay Kálmán: A mecsekhegységi magnetit. LXXI. 1941. pp. 95 — 106 (5 ábrával és 1 táblával) . Über das Vorkommen des Magnetits im Mecsek-Gebirge (Ungarn). pp. 159 — 160 (mit 5 Fig. und 1 Taf.). 1225. Sztrókay Kálmán: Tremolit a Preluka-hegység kristályos mészkövéből. LXXVII. 1947. pp. 43 — 48 (1 ábrával). Über das Vorkommen des Tremolits im Karbonatgestein des Prelukaer kristallinen Massivs. pp. 47 — 48 (mit 1 Fig.). 1226. Sztrókay Kálmán Imre: A mullit-szerkezet elméleti és gyakorlati értelmezéséről. LXXXI. 1951. pp. 238 — 249 (5 ábrával és 1 táblával). TeopeTnweCKan h npaKTimecKafl HHTepnpeTamm CTpoemm ivuaruiiiTa. crp. 248. (5 pnc., 1 Taő.mma.) Sur la structure cristalline de la mullite. pp. 248 — 249 (avec 5 fig. et 1 pl.). 1227. Sztrókay Kálmán Imre: Újabb vizsgálatok hazai ércásványokon LXXXII. 1952. pp. 37 — 50 (3 ábrával és 5 táblával). HoBbie uccaeAOBanmi Ha BeHrepcKHX pygHbix MHHepaaax. CTp. 43 (3 pnc., 5 Taő-nnu). Neue Beobachtungen an ungarischen Erzmineralen. pp. 44 — 50 (mit 3 Fig. und 5 Taf.). 1228. Sztrókay Kálmán: Cölesztin Gyöngyösoroszi ércteléreiből. LXXXII. 1952. p. 304. (Célestine des roches filonieunes de Gyöngyösoroszi.) (LfejiecTiiH H3 >KHJiHbix nopofl c. rbeHrbemopocii.) 1229. Sztrókay Kálmán Imre: Anyagszerkezet lefényképezése ,,kéthullámú” mikroszkóppal. LXXXIII. 1953. pp. 74 — 77 (2 ábrával). (Photographie de la struc- ture de la matiére pár lemicroscope ádeuxondes.) (choTorpatjjupoBaHiie CTpyKTypbi BemecTBa c noMombio cneunajibHoro MHKpocKona.) 1230. Sztrókay Kálmán Imre — Földvári Aladárné: A somogy- megyei Mike községben hullott meteorit vizsgálata. LXXXIII. 1953. pp. 243 — 254 (4 ábrával és 2 táblával). HccaegOBaHue MeTeopiiraoro KaMHH H3 g. Miixe (kom. UIOMOflb). CTp. 253 (4 pnc., 2 Taöjiimbi). I/examen de la météorite de Mike. p. 253 (avec 4 fig. et 2 pl.). 1231. Szt rókay Kálmán Imre: Ásványtani megfigyelések az Aggteleki cseppkőbarlangból. LXXXIX. 1959. pp. 280 — 285 (2 ábrával). Mineralogische Beobachtungen aus dér Aggteleker Tropfsteinhöhle. p. 285 (mit 2 Fig.). 1232. Szurovy Géza: Kvarckristályok Czákról. LXIX. 1939. pp. 52 — 58 (6 ábrával). Ouarzkristalle von Czák. p. 57 (mit 6 Fig.). 1233. Szurovy Géza: A Nagy-Magyar Alföld földtörténeti és hegyszerkezet vázlata. LXXVIII. 1948. pp. 206 — 215 (6 ábrával). Erdgeschichtliche und geo- tektonische Entwicklung dér grossen Ungarischen Tiefebene. pp. 215 — 216 (mit 6 Fig.). 1234. Szurovy Géza: Újabb adatok a Börzsöny ásványi nyersanyag-előfordulásai- nak ismeretéhez. LXXX. 1950. pp. 304 — 315 (í ábrával). (HoBbie gaHHbie o MecTO- po>KgeHHHX noJie3Hbix HCKonaeMbix rop EépwéHb.) (Nouvelles données concernant les minérais de la montagne Börzsöny.) 1235. Szűcs Mária: Adatok Pilismarót környékének kőzettani ismeretéhez. LXVII. 1937. pp. 280 — 288 (1 ábrával és 1 táblával). Daten zűr Kenntnis dér eruptiven Gesteine dér Umgebung von Pilismarót (Ungarn). p. 279 (mit 1 Fig. und 1 Taf.). 1236. Szűcs Mária: Kordierittartahnú zárvány a pilismaród amfiból-andezitben. LXX. 1940. pp. 331 — 338 (5 ábrával). Cordieriteinschlüsse im Amphibol-Andesit aus dér Gegend von Pilismarót, pp. 375 — 376 (mit 5 Fig.). 1237. Taeger Henrik: Megjegyzések Vadász M. E.: „Taeger H., A Vérteshegység földtani viszonyai” című ismertetéséhez. XXXIX. 1909. pp. 95 373 — 379. Bemerkungen zu dem Referat von E. M. Vadász über „Hein- rick Taeger: Die geologischen Verháltnisse des Vértesgebirges” Földtani Közlöny Bd. XXXIX. Heft 1 und 2, Januar — Február 1909. pp. 479 — 487. 1238. Taeger Henrik: Vadász M. Hl emér dr. úr válasza megjegyzéseimre kritikai megvilágításban. XL. 1910. pp. 178 — -179. Die Entgegnung des Herm Dr. M. Elemér Vadász auf meine Bemerkungen irn Eiehte dér Kritik. pp. 275 — 276. 1239. Taeger Henrik: A Buda — Pilis— Esztergomi hegycsoport szerkezete és arculata. XLIV. 1914. pp. 555—571 (2 ábrával). Über Bau und Bild dér Buda — Pilis — Esztergomer Gebirgsgruppe. pp. 581 — 599 (mit 2 Fig.). 1240. Takáts Tibor: Néhány hegyaljai kerámiai nyersanyag ásványi összetétele. LXXXVI. 1956. pp. 446 — 460 (1 ábrával). MiiHepaJibHbih cocTaB KepaMHHecKoro rsipbfl, npoHCxo/pimero H3 paiíoHa Xeflbanbji, BeHrproi. crp. 461 (1 piic.). The mineralogical composition of somé raw materials fór ceramics occurring in the Hegyalja region, NE Hungary, p. 461 (with 1 fig.). 1241. Tas nádi Kubacska András: Die neue paláontologische Ausstellung des Ungarischen Nationalmuseums. LXXIII. 1943. pp. 274 — 281 (mit 5 Taf.). 1242. Téglás Gábor: Helyreigazítás Gaál István dr. ,, Újabb adatok a Campylaea banalica (Partsch) R. M. pleisztocénkori elterjedéséhez” című közlemény Ursus spelaeus Blb. mancsára vonatkozólag. XLI. 1911. pp. 649 — 650. Berichtigung betreffend des von dr. St. v. Gaál in ,,Neuere Beitráge zűr pleistozánen Verbreitung von Campylaea banatica Partsch” beschriebenen Fundes einer Tatze von Ursus spelaeus B 1 b. pp. 695 — 696. 1243. Téglás Gábor: Újabb őslénytani adalékok a Tiszaliátról s Dunántúlról. XLI. 1911. pp. 650 — 652. Neuere paláontologische Beitráge vöm Tiszahát und aus dem Gebiete jenseits dér Donau. pp. 697 — 699. 1244. Téglás Gábor: Újabb őslénytani adalékok hazánk különféle tájairól. XLII. 1912. pp. 902 — 904. Neuere paláontologische Beitráge aus verschiedenen Gegenden Ungarns. pp. 947 — 949. 1245. Téglás Gábor: Újabb ősemlős-leletek hazánk különböző vidékeiről. XLIV. 1914. pp. 416 — 417. Neuere Sáugetier-Funde aus verschiedenen Gegenden Ungarns. pp. 470 — 472. 1246. Téglás Gábor: Újabb őslénytani adatok hazánk különböző vidékeiről. XLV. 1915. pp. 255 — 256. Neuere paláontologische Fundorte in verschiedenen Gegenden Ungarns. pp. 315 — 317. 1247. Telegdi Roth Károly: A Reketyefalva (Hunyadmegye) melletti fölső mediterránkorszaki rétegek. XXXIX. 1909. pp. 158 — 164 (1 ábrával). Die obermediterranen Ablagerungen bei Reketvefalva im Komitat Hunyad. pp. 220—226 (mit 1 Fig.). 1248. Telegdi Roth Károly: Paleogén képződmények elterjedése a Dunántúli Középhegység északi részében. Lili. 1923. pp. 5 — 14. Über die Verbreitung paláo- gener Bildungen im nördlichen Teile des Ungarischen Mittelgebirges. pp. 107 — 111. 1249. Telegdi Roth Károly: A várpalotai lignitterület. LIV. 1924. pp. 38 — 45. (1 ábrával). Über das Eignitgebiet von Várpalota, pp. 158 — 165 (mit 1 Fig.). 1250. Telegdi Roth Károly: Infraoligocén denudáció nyomai a Dunántúli Középhegység északnyugati peremén. LVIÍ. 1927. pp. 32 — 41 (1 táblával). Spuren einer infraoligozánen Denudation am nordwestlicken Ralidé des Trandanubischen Mittelgebirges. pp. 117 — 128 (mit 1 l'af.). 1251. Telegdi Roth Károly: Schafarzik Ferenc emlékezete (arc- képpel). L VIII. 1928. pp. 15 — 23. Erinnerung an Franz Schafarzik. pp. 152 — 160 (mit Portrait). 1252. Telegdi Roth Károlv: Megjegyzések Pobozsny István ,,A Vér- teshegység bauxittelepei” c. cikkéhez. LIX. 1929. pp. 63 — -64. Telegdi Roth Károly: lásd: ifj. Noszkv Jenő. LXXVIII. 1948. pp. 73—80. 96 1253. Telegdi Rotli Károly: Elnöki megnyitó. LXXIX. 1949. pp. 286 — 289. (Eröffnerungsrede.) 1254. Telegdi Rotli Károly: A geológus Lóczy Rajos (arcképpel). LXXIX. 1949. pp. 311 — 318. Louis Lóczy le géologue (portrait). pp. 3 18— - 319. JI. J1 o u h, BeJiHKHH BenrepCKHü reojior. CTp. 464, 1255. Telegdi Roth Károly: Magyarországi és erdélyi ásványolaj és földgáz- kutató, illetve termelő mélyfúrásokkal fakasztott vizek vegyi összetétele. LXXX. 1950. pp. 17—98 (4 ábrával és 3 táblával). XiiMiiMecKHil cocraB boa, BCTpeBaromuxcA npn rJiyönHHbix öypemmx. CTp. 124 (4 puc. n 3 Taöaimw). Die chemische Zusammen- setzung dér Wásser aus den Tiefbolirungen dér Erdői- und Erdgasforschung und Produktion in Ungarn und Siebenbürgen. pp. 95 — 96 (mit 4 Fig. und 3 Taf.). 1256. Telegdi Roth Lajos: Magyar geológus kitüntetése a francia tudományos akadémiában. XXXI. 1901. pp. 161—162. 1257. Telegdi Roth Lajos: A Vácz melletti Kösd községnél átfúrt eoczénkorú széntelep. XXXI. 1901. pp. 162 — 164. Das bei dér Ortschaft Kösd nachst Vácz erbohrte eozáne Kohlenflötz. pp. 187 — 188. 1258. Telegdi Roth Lajos: A Földtani Társulat 190 1 évi Selmecz- és Körmöcz- bányára rendezett kirándulása. XXXI. 1901. pp. 233 — 236. Berieht über den von dér Ung. Geol. Gesellschaft nacli Selmecz- und Körmöczbánya im Jahre 1901 veranstalteten Ausflug. pp. 279 — 283. 1259. Telegdi Roth Lajos — Szón tag li Tamás — Papp Károly — Kadic Ottokár: Előzetes jelentés a borbolyai miocénkorú balaenop- teridáról (Mesoceíus hungavicus Kadic). XXXIV. 1904. pp. 216 — 232 (6 ábrával). Vorláufige Mitteilung über den miozánen Balaenopteriden von Bor- bolya. pp. 278 — 295 (mit 6 Fig.). 1260. Telegdi Roth Lajos: A miskolczi szelvény helyreigazítása. XXXVII. 1907. pp. 133 — 135. Rektifizierung des Miskolczer Profils. pp. 183 — 185. 1261. Telegdi Roth Lajos: Még néhány szó a miskolczi szelvény helyreigazí- tása ügyében. XXXVII. 1907. pp. 373 — 374. Noch einige Worte zűr Richtigstellung des Miskolczer Profils. pp. 425 — 426. 1262. Telegdi Roth Lajos: A magyarországi dánien elterjedéséhez. XXXVII. 1907. pp. 481 — 484. Zűr Verbreitung des Danién in Ungarn. pp. 551 — 554. 1263. Telegdi Roth Lajos: Új feltárás a Duna altalajában Budapestem XLI. 1911. pp. 426 — 427. Ein neuer Aufscliluss im Untergrunde dér Donau be. Budapest, pp. 512 — 513. 1264. Telegdi Roth Lajos: A zborói mélyfúrások Sáros vármegyében. XLII. 1912. pp. 361 — 366 (1 ábrával és 1 táblával). Die Tiefbohrungen auf Petroleum bei Zboró im Komitate Sáros. pp. 393 — 399 (mit 1 P'ig. und 1 Taf.). 1265. Telegdi Roth Lajos: A teregovai földpátelőfordulás Krassó-Szörény vármegyében. XLII. 1912. pp. 908 — 909. Das Feldspatvorkommen bei Teregova in Komitate Krassó-Szörény (Siidungarn). pp. 954 — 956. 1266. Telegdi Roth Lajos: Mocs község környéke. XLIV. 19 14. pp. 40 1 — 402. Die Umgebung dér Gemeinde Mocs (Kom. Kolos), pp. 455 — 456. 1267. Teleki Géza: Adatok a dunántúli paleozoikum tektonikájához. LXXI. 1941. pp. 205 — 212. Daten zűr paláozoisehen Tektonik des Dunántúl (Trans- danubien). pp. 295 — 296. 1268. Terzaghi Kari: Megjegyzések Buccari környékének tektonikájához. XLI. 1911. pp. 639 — 648 (1 ábrával). Bemerkungen zűr Tektonik dér Umgebung von Buccari. pp. 684 — 695 (mit 1 Fig.). 1269. Teutsch Gyula: A magyarbodzai ásatások akadályai. XLII. 1912. pp. ' 759—762. Timkó Imre: lásd: Schafarzik F. — Emszt K. — -Timkó I. XXXI. 1901. pp. 28—34. 1 Földtani register 97 1270. T i nx k ó Imre: Adatok hazánk síklápjainak agrogeológiájához. XXXVIII. 1908. pp. 345 — 360. Zűr Agrogeologie dér Flaelnnoore Ungarns. pp. 481 — 498. 1271. Timkó Imre: Tsernozjom, rendzina és podzolos talajtípusok előfordulása Budapest környékén. XXXIX. 1909. p. 543. Tschemosiom-, rendzina- und podsol- artige Bodentypen in dér Umgebung von Budapest, p. 601. 1272. T i íxi k ó Imre: Emlékbeszéd G ü 1 1 Vilmos, Társulatunk másodtitkára felett (arcképpel). XL. 1910. pp. 29 — 35. Gedenkrede über Wilhelm Güll den II Sekretár dér Gesellschaft (mit Portrait). pp. 113 — 120. 1273. Timkó Imre: Új pyrulatermőliely Budapest környékén. XL. 1910. pp 175 — 176. Ein neuer Fundort von Pyrula in dér Umgebung von Budapest, p. 272' 1274. Timkó Imre: Treitz Péter emlékezete (arcképpel, bibliográfiával). LXVI. 1936. pp. 2 — 18. Erinnerung an P. Treitz (mit Portrait und Bibliogra- phie). p. 11. 1275. Toborffy Géza: Cerussit kristályok Damara-Uand és Brokexx-Hill tarto- mányokból. XLV. 1915. pp. 178 — 183 (4 ábrával). Über Cerussit-Zwillinge aus Damara-Uand uxxd von Broken-Hill. pp. 197 — 202 (mit 4 Fig.). 1276. Toborffy Géza: A földkéregben egymást keresztező, kettős hullámrend- szerről. XLVI. 1916. pp. 1 14 — 117 (2 ábrával). Über das sich kreuzende doppelte Wellensystem. pp. 178 — 182 (mit 2 Fig.). 1277. Toborffy Zoltán: A Jánositról. XXXVII. 1907. pp. 122—130. Über den Jánosit, pp. 173 — 180. 1278. Toborffy Zoltán: Adatok a magyar calcitok és gypszek ismeretéhez. XXXVII. 1907. pp. 247 — 252 (1 táblával). Beitráge zűr Kenntnis dér ungarischen Kalzite und Gipse. pp. 308 — 313 (mit 1 Taf.). 1279. Toborffy Zoltán: A gánti timsóvízű kút ásványai. XL. 1910. pp. 184 — 185. Die Minerale des alaunhaltigen Bruixnens von Gánt. pp. 282 — 283. 1280. Toborffy Zoltán: Magyarországi pyrargyritek kristálytani vizsgálata. XL. 1910. pp. 360 — 372 (8 ábrával). Kristaílographische Eigenschaften ungari- scher Pyrargyrite. pp. 435 — 447 (mit 8 Fig.). 1281. Tokody László: A pirít szimmetriája étetési kísérletek alapján. LI — LII. 1921/22. pp. 52 — 66 (2 ábrával). Symxnetrie des Pyrites auf Grund dér Átzung. pp. 108 — 113 (mit 2 Fig.). 1282. Tokody László: Finnmosseni xnagxxetit. LI— LII. 1921/22. pp. 77 — 79 (2 ábrával). Magnetit von Finnmossen. pp. 116 — 117 (mit 2 Fig.). 1283. Tokody László: Étetési vizsgálatok a botesi ehálkopiriten. Lili. 1923. pp. 34 — 42 (3 ábrával). Atzversuche an Chalkopyrit von Botes. pp. 126 — 128 (mit 3 Fig.). Tokody László: lásd : Liffa Aurél: LVIII. 1928. pp. 39 — 45. 170. Tokody László: lásd: Lőw Márton. LVIII. 1928. pp. 87 — 92, 212 — 215. 1284. Tokody László: Néhány újabb hazai ásványelőfordulásról, p. 187. (1 ábrával). Neuere Vorkommen einiger ungarischen Mixieralien. LXII. 1932. pp. 187—194 (mit 1 Fig.). 1285. Tokody László: A liessit röntgenogrammjainak aszterizmusa. LXII. 1932. pp. 210 — 213. Asterismus dér Hessit-Röntgenogramme. p. 213. 1286. Tokody László: Anglezit, eerusszit és wulfenit új xxxagyarországi előfor- dulásai. LXIV. 1934. pp. 341—346 (2 ábrával). Neues Vorkommen des Anglesits, Cerrussits, und Wulfeixits in Ungarn. p. 374 (mit 2 Fig.). 1287. Tokody László — Vavrinecz Gábor: A vaskői ankerit és cosalit. LXV. 1935. pp. 301—305 (1 ábrával). Ankerit und Cosalit von Vaskő. p. 304 (mit 1 Fig.). 1288. Tokody László: Adatok Luciabánya és Jászómixxdszent ásványainak ismeretéhez. LXVII. 1937. pp. 64—75 (3 ábrával). Beitráge zűr Kenntnis dér 98 Mineralien von Luciabánva und Jászómindszent (Komitat Abauj-Toma). pp. 76—77 (mit 3 Fig.). 1289. Tokody László: Kristálytani vizsgálatok magyarországi piriteken (csak németül). Kristallographische Untersuchungen an ungarischen Pyriten. LXIX. 1939. pp. 141 — 165 (mit 26 Fig.). 1290. Tokody László: Kristálytani vizsgálatok magyarországi piriteken (csak németül). Kristallographisehe Untersuchungen an ungarischen Pyriten. LXIX. 1939. pp. 201—219 (mit 16 Fig.). 1291. Tokody László: Waldemar Christopher Brögger. 185 1 — 1940 (arcképpel). LXXI. 1941. pp. 177—180. 1292. T o k o d v László: Lőw Márton ( 1885 — 1943). (arcképpel, bibliográ- fiával) LXXIII. 1943. pp. 623—632. 1293. Tokody László: Eine geochemische Regei und ihre Anwendung. LXXIII . 1943. pp. 688 — 713 (mit 5 Fig.). 1294. Tokody László: Cinkfauserit, új ásvány Felsőbányáról. LXXIX. 1949. pp. 68 — 78 (3 ábrával). Zinkfauserit, ein neues Mineral von Felsőbánya, pp. 78—89 (mit 3 Fig.). 1295. Tokody László: Újabb adatok Rudabánya ásványainak ismeretéhez. LXXX. 1950. pp. 156 — 167 (8 ábrával és 1 táblával). Hobbic gaHHbie o MimepaJiax MecTOpowAemni PygaoaHH. np. 165 (8 pnc., 1 Taöjnma). Neue Beitráge zűr Kenntnis dér Mineralien von Rudabánya. pp. 165 -167 (mit 8 Fig. und 1 Taf.). (Nouvelles données coneernant les minéraux de Rudabánya.). 1296. Tokody László: Ásványtani közlemények. I. LXXX. 1950. pp. 277 — 289 (2 ábrával). Mineralogische Mitteilungen. I. pp. 290 — 303 (mit 2 Fig.). (Miihc- pa.nonmecKue eooömemifl. I.) (Notes minéralogiques.). 1297. Tokody László: A vivianit transzlációja és redőzése. LXXXI. 195 1 . pp. 168 — 169 (1 ábrával). Translation und Fáltelung des Yivianits. pp. 169 — 170 (mit 1 Fig.). (La translation et le plissement de lavivianite.) (TpaHCaamm BiiBnaHirra. 1298. Tokody László: Új ásványok a Szovjetunióból. LXXXI. 1951. pp. 201 — 202. (Nouveaux minéraux de 1’ Union Soviétique.) (HoBbie Mimepajibi 113 Cobctckoi o Coio3a.) ' 1299. Tokody László: Ásványtani közlemények II. LXXXI. 1951. pp. 293 - 295 (1 ábrával). Mi-iHepaJiorimeCKne cooömeHim. IÍ. CTp. 295. (1 pnc.). Mineralogische Mitteilungen. II. pp. 295 — 297 (mit 1 Fig.). 1300. Tokody László: A kozári azurit-előfordulás a Mecsekhegységben. LXXXII. 1952. pp. 263 — 269 (4 ábrával). Über das Azurit-Vorkommen von Kozár im Mecsek-Gebirge. pp. 266 — 269 (mit 4 Fig.). (Occurrence de l’azurite dans la montagne Mecsek.) (MecTopowAeHiie a3ypiiTa b ropax Meiiei<.) 1301. Tokody László: Niggli Pál emlékezete. LXXXIII. 1953. pp. 180 181. (En mémoire de P. Niggli.) (BocnoMHHamifl Ha II. Hurrán.) 1302. Tokody László: A hessit kristályrendszere. LXXXIII. 1953. pp. 386 — 390. (Remarques critiques coneernant le systéme cristallographiques de la Hessite.) KpiiTi-iMecKiie aa.weaanmi k crpyKType recciiTa. CTp. 389. 1303. Tokody László: Zsivny Viktor emlékezete. LXXXIV. 1954. pp. 178 — 179. (B BOcnoMiiHanue o B. IKHBHbH.) (En mémoire de Viktor Zsivny.) 1304. Tokody László: Kén Recskről. LXXXIV. 1954. pp. 221 — 224 (3 ábrával). Über das Vorkommen des gediegenen a und /i-Schwefels von Recsk im Mátra- gebirge. p. 224 (mit 3 Fig.). 1305. Tokody László: Megemlékezés Schafarzik Ferencről születése 100. évfordulóján. LXXXIV. 1954. pp. 286—288. 1306. Tokody László: Komlói andezittufa. LXXXV. 1955. pp. 220 — 221. Ahac3ii- TOBbiu TV(jj l> yroubHOM paüoHe Komjto. CTp. 222. Tuf andésitique á Komló. p. 222. 7* 99 1307. Tokod y László: Komlói bentonit. LXXXV. 1955. pp. 389 — 390. (MecropotK- Aemie öeHTOHiiTa b paöOHe Ko.mjio.) (Dér Bentonit von Komló.) 1308. Tokody László: Kísérlet a mélységtől függő típusváltozás megállapítá- sára a boumonit példáján. LXXXVI. 1956. pp. 435 — 440. IIonbiTKa onpeaeJiemm ii3.vieHeHii>i Tiina, 3aBHCjmiero ot ravőimu, no npiiMepy öypHOHiiTa. CTp. 440. Ein Versuch zűr Feststellung dér vöm Tiefenuntersehied abhángigen Typenánderung am Beispiel des Bournonits. p. 440. 1309. Tokody László — Mándy Tamás — Xemesné Varga Sarol- t a : Gorcéixit Felsőbányáról (BaiaSprie). LXXXVIII. 1958. pp. 76 — 82 (4 ábrával) Gorceixit von Felsőbánya (Baia Sprie). p. 82. (mit 4 Fig.) Tolna y Vera: lásd: Mauritz Béla. LXXXIII. 1953. pp. 381 — 385. Tolna y Vera lásd: Erdélyi János. LXXXVII. 1957. pp. 400 — 418. 1310. Tomor-Thirring János: Az Északi Bakony eocén képződményeinek sztratigráfiája és tektonikája. Megfigyelések a Sűrűliegycsoporton. p. 2 (1 ábrával és 1 táblával). Stratigraphie und Tektonik des Eozáns im Xördliehen Bakonv- Gebirge. Beobachtungen in dér Sürü-Gebirgs-Gruppe. LXV. 1935. pp. 2—15 (mit 1 Fig. und 1 Taf.). 1311. Tomor-Thirring János: Őslénytani újdonságok a Bakony hegységből (csak németül). Paláontologisehe Xeuigkeiten aus dem Bakony-Gebirge. LXVI. 1936. pp. 51 — 68 (mit 2 Fig. und 2 Taf.). 1312. Tomor-Thirring János: A Cseszneki vonulat tektonikai viszonyai, pp. 198 — 199 (3 ábrával és 1 táblával). Die tektonischen Verháltnisse des Gebirgs- zuges von Csesznek. LXVI. 1936. pp. 199 — 213 (mit 3 Fig. und 1 Taf.). 1313. Tömör János: Szerves maradvány-vizsgálatok magyarországi kőolajokban. LXXX. 1950. pp. 335 — 353 (3 ábrával és 4 táblával). Restes organiques dans le pétrole hongrois. pp. 354 — 360 (avec 3 fig. et 4 pl.). HccneAOBaHiie oprammeCKiix 0CT3TK0B B BeHI'epCKOií He(j)TH. CTp. 354 (3 piIC. II 4 TaŐJlimbl). 1314. Tompa Margit: Kőzettani vizsgálatok az Orsovai hegységben. LVII. 1927. pp. 171 — 188 (1 táblával). Petrographische Studien im Orsovaer Gebirge. pp. 229 — 235 (mit 1 Taf.). 1313. Treitz Péter: Magyarország talajainak beosztása klimazónák szerint. XXXI. 1901. pp. 353 — 359 (1 ábrával). Die klimatischen Bodenzonen Ungarns. p. 432 — 439 (mit 1 Fig.). 1316. Treitz Péter: Areopiknométer. zavaros vízben a talaj súlyának meg- határozására. XXXIII. 1903. pp. 63 — 64. Areopiknometer zűr Gewiehtsbestim- mung des Bodens in trübem Wasser. pp. 184 — 185. 1317. Treitz Péter: A Duna — Tisza közének agrogeológiai leírása. XXXIII. 1903. pp. 297 — -316 (1 táblával). Agrogeologische Beschreibung des Gebietes zwischen dér Donau und Tisza. pp. 367 — 389 (mit 1 Taf.). 1318. Treitz Péter: A Palics-tó környékének talajismereti leírása. XXXIII. 1903. pp. 316 — 321 (1 táblával). Bodenkundliche Beschreibung dér Umgebung des Palics-Sees. pp. 390 — 396 (mit 1 Taf.). 1319. Treitz Péter: A vas borsó. XXXV. 1905. pp. 495 — 499. Das Bohnenerz. pp. 549 — 550. 1320. Treitz Péter: Sós földek a Xagy Alföldön. XXXVIII. 1908. pp. 6—31 (1 ábrával és 1 táblával). Die Alkaliböden des ungarischen grossen Alföld, pp. 106 — 131 (mit 1 F'ig. und 1 Taf.). 1321. Treitz Péter: Az agrogeológia feladatai. XL. 1910. pp. 461 — 480 (2 ábrával és 2 táblával). Die Aufgaben dér Agrogeologie. pp. 495 — 518 (mit 2 Fig. und 2 Taf.). 1322. Treitz Péter: A II. agrogeológiai konferencia Stockholmban. XL. 1910. pp. 536 — 537. La deuxiéme Conférence Agrogéologique á Stockholm, pp. 576 — 577. 1223. Treitz Péter: Magyarország morfológiai egysége. XLVIII. 1918. pp. 357 — 380 ( 1 táblával). The morphological unitv of Hungary, pp. 425 — 436 (with 1 plate). 100 1324. Treitz Péter: Pali ni Inkey Béla emlékezete (arcképpel) LIV. 1924. pp. 5 — 12. Zűr Erinnerung an Béla von Inkey (mit Portrait). pp. 133 — 135. 1325. Treitz Péter: Az agrogeológia múltja és feladatai hazánkban. LV. 1925. pp. 20 — 25. Über die Vergangenheit dér Agrogeologie und ilire Aufgaben in Ungam pp. 267—271. 1326. Tuzson János: Adatok Magyarország fossil-flórája ismeretéhez. XXXII. 1902. pp. 200 — 207 (4 ábrával). Beitráge zűr Kenntnis dér Fossilen-Flora Ungarns pp. 253—261 (mit 4 Fig.). 1327. Udvarházi József: Harmadkori növénvmaradványok Eger környékéről. LXVIII. 1938. pp. 131 — 143 (2 ábrával és 1 táblával). Daten über tertiáre Pflan- zenreste von Eger (Erlau). p. 142 (mit 2 Fig. und 1 Taf.). 1328. Ungár Tibor: Két érdekesebb ősmaradvány Nógrád megyéből. LXXXI. 1951. pp. 334 — 335 (2 ábrával). (Deux fossils intéressants du comitat de Nógrád.) (ÜBe MHTepecHbie OKaMeHenocTH ií3 KOAiirraTa Horpa/n) 1329. Ungár Tibor: .Szitasorozatos terepeszköz. LXXXIII. 1953. pp 255 — 260 (6 ábrával). Hobhíí npuöop a jth onpeae^eHim Ha MecTHOcm pa3MepoB 3epeH. CTp. 260—261 (6 piic.). Instrument á tamis piacé en série pour l’étude des sables au terrain. pp. 261 — 262 (avec 6 fig.). Ungár Tibor: lásd: Mihált z István. LXXXIX. 1954. pp. 17 — 26, 27, 28. 1330. Ungár Tibor: Szemcseösszetételi elemzési módszerek összehasonlítása. LXXXVIII. 1957. pp. 37 — 55 (10 ábrával). Comparison of grain size analysis methods. pp. 55 — 56 (with 10 fig.). 1331. Vadász M. Elemér: Budapest — Rákos felsőmediterránkorú faunája. XXXVI. 1906. pp. 256 — -283 (1 táblával és 4 ábrával). Über die obermediterrane Fauna von Budapest — Rákos. pp. 323 — 351 (mit 1 Taf. und 4 Fig.). 1332. Vadász M. Elemér: Fejlődésben elkülönülések a phyllocerasok család- jában. XXXVII. 1907. pp. 349 — 355 (1 ábrával). Entwicklungsgeschichtliehe Differenzierung in dér Faniilie Phylloceratidae. pp. 399 — 405 (mit 1 Fig.). 1333. Vadász M. Elemér: Az alsórákosi (Persányhegység) alsó-liáskorú rétegek faunájáról. XXXVII. 1907. pp. 355 — 359. Über die Fauna dér unterliassischen Schichten von Alsórákos (Persánvgebirge). pp. 406—410. 1334. Vadász M. Elemér: A ribicei felső medditerrán korszaki korallpad fau- nájáról. XXXVII. 1907. pp. 368 — 373. Über die obermediterrane Korallenbank von Ribice. pp. 420 — 425. 1335. Vadász M. Elemér: Szabad lakókamrás Uytoceras-faj a felső Hasból. XXXVIII. 1908. pp. 32 — 36 (1 ábrával). Über eine oberliassische Lvtocerasart mit aufgelöster Wohnkammer. pp. 131 — 136 (mit 1 Fig.). 1336. Vadász M. Elemér: A hangyák és a hangyasav hatása a mészkőre. XXXVIII. 1908. pp. 190 — 191. Die Wirkung dér Ameisen und dér Ameisensáure auf Kalkstein. pp. 231 — 232. 1337. Vadász M. Elemér: Néhány rendellenes Ammonitesről. XXXIX. 1909. pp. 154 — 158 (2 ábrával). Über abnormale Ammoniten. pp. 215 — 219 (mit 2 Fig.). 1338. Vadász M. Elemér: Geológiai jegyzetek a borsodi Bükk-hegységből. XXXIX. 1909. pp. 164 — -174. Geologische Notizen aus dem Bükkgebirge im Komitat Borsod, pp. 227 — 238. 1339. Vadász M. Elemér: Válasz Taeger dr. úr megjegyzéseire. XXXIX. 1909. pp. 380 — 381. Entgegnung auf die Bemerkungen des Herrn Dr. Taeger. pp. 487 — 488. 1340. Vadász M. Elemér: Adatok a Magyar Középhegység dunáninneni sziget- rögeinek geológiájához. XL. 1910. pp. 176 — -177. Zűr Geologie dér zisdanubisehen Inselschollen des Ungarischen Mittelgebirges. pp. 273 — 275. 101 1341. Vadász M. Elemér: Koch Antal Dr. negyvenéves tanári jubileuma. XLII. 1912. pp. 665 — 671 (2 ábrával). Das vierzigjalirige Dienstjubilaum Professor Anton Koch’s. pp. 777 — -780 (mit 2 Fig.). 1342. Vadász Elemér: A földtan és őslénytan szerepe a budapesti Egyetemen. XLVII. 1917. pp. 404 — 411 (1 táblával). Die Stellung dér Geologie und dér Palá- ontologie an dér Budapester Universitát. pp. 467 — 471 (mit 1 Taf.). 1343. Vadász Elemér: Lőrentliey Imre emlékezete (arcképpel és biblio- gráfiával).' XLVIII. 1918. pp. 40 — 52. Erinnerung an Emerich Lőrenthey (mit Portrait und Bibliograpliie). pp. 161 — 168. 1344. Vadász Elemér: Az új leánygimnáziumi tanterv és a földtan. XLVIII. 1918. pp. 66—68. 1345. Vadász Elemér: Dér geologische Unterricht in unserem Vaterlande XLVIII. 1918. p. 445. 1346. Vadász Elemér: Eocén kérdések. LXXII. 1942. pp. 151 — 170 (5 táblával). Eozán-Fragen. p. 266 (mit 5 Taf.). 1347. Vadász Elemér: Emlékezzünk Koch Antalra 1843 — 1927 (arc- képpel, 2 ábrával). LXXIII. 1943. pp. 1—10. 1348. Vadász Elemér: Alunit a magyarországi bauxitelőfordulásokban. LXXIII. 1943. pp. 169 — 179. (7 ábrával). Alunit in den ungarischen Bauxitvorkommnissen. pp. 241 — 251 (mit 7 Fig.). 1349. Vadász Elemér: Al-alakú limonitgumók a lialimbai eocén mészkőben. LXXIII. 1943. pp. 491—493 (2 ábrával). 1350. Vadász Elemér: Vizer Vilmos emlékezete (arcképpel) LXXIII — LXXIV. 1944—45. pp. 7—11. 1351. Vadász Elemér: Elnöki megnyitó. LXXIX. 1949. pp. 3 — -7. Eröffnungsrede. 1352. Vadász Elemér: A földtan alsó és középfokú tanításának kérdése. LXXXIX. 1949. p. 126. 1353. Vadász Elemér: Az egyetemi reform a földtörténeti fejlődés tükrében. LXXX. 1950. pp. 3 — 16. (Peij)opM yHiiBepciiTeTa c tomkh 3pemm HCTopimecKoií reojionm.) (La réforme universitaire au point de vue de l'évolution de l'histoire de la térré.). 1354. Vadász Elemér: A százéves magyar földtan tudománvpoktikai mérlege. LXXX. 1950. pp. 127 — 139. (HayMHO-nojnmmecKHH őaJiaHC CTOJieTHeií BewepcKOH reojionm.) (Le bilan politico-scientifique de la géologie hongroise centenaire.) 1355. Vadász Elemér: A háború alatt elhalt lengyel geológusok emlékezete LXXX. 1950. 324 — 325. (idaMíiTb nojibcicnx reonoroB, naBinnx bo BpeMfl boííhm.) (En mémoire des géologues polonais morts pendant la guerre.) 1356. Vadász Elemér: Egységes földtani világkép. LXXX. 1950. pp. 420 — 421 (HoBan reoaoni'ieCKan MHpOBaa Kapni na.) (Une image mondiale géologique nouvelle.) 1357. Vadász Elemér: Az olajtermelés földtörténeti eloszlása. LXXX. 1950. pp. 421 — 426 (1 ábrával). (PacnpegejieHiie npoii3BOgCTBa netjmi b HCTopuMecKofí reoao- rmi.) (La distribution géologique de la prodnction au pétrole.) 1358. Vadász Elemér: A geológus Linné. LXXXI. 1951. pp. 101 — 403. (Linné le géologue.) (reojior J1 n h h e) 1359. Vadász Elemér: Geológus-képzésünk a szovjetpedagógia mérlegén. LXXXI. 1951. pp. 115 — 118. (La formation de nos géologues au point de vue de la pédagogie soviétique.). (BeHrepcKHH iKeHHH OKpecTHOCTii MccTHOCTii Komjio. CTp. 225 (1 puc.). Neue Daten zűr Stratigraphie dér Beckensediinente aus dér Umgebung von Komló. p. 225 (mit 1 Fig.). 1398. Végh Sándor : Üledékes kőzettani vizsgálatok Hidas — Váralja környékén. LXXXVI. 1956. pp. 151 — 160 (6 ábrával). CegiiMeHTneTporpat})HMecKne MCCJiegOBamiH b OKpecTHOcm cc. XHAain n Bapaabn b BeHrpnn. CTp. 159—160 (6 puc.). Sedi- mentologieal investigations in the environs of Hidas and Váralja (Mecsek Moun- tains). Southern Hungary, p. 160 (wich 6 fig-). Végli .Sándor: lásd: Pálfalvy István. LXXXVII. 1957. pp. 30 — 36. 1399. Végh Sándor: A bakonyi hydrobiás mészkő rétegtani helyzete. XC. 1960. pp. 373 — 374 (1 ábrával). Stratigraphisehe Lage des Hydrobienkalksteines im Bakonygebirge. p. 375 (mit 1 Fig.). 1400. Végh Sándorné : Üledékföldtani jellegzetességek triász karbonátos kőzetek- ben. LXXXVII. 1957. pp. 19 — -22 ( 1 ábrával és 1 táblával). Sedimentpetrographische Eigensehaften karbonatischer Gesteine aus dem ungarischen Trias. pp. 22 — 23 (mit 1 Fig. und 1 Taf.). 1401. Vendl Aladár: Alsó mediterrán rétegek kibukkanása a Főváros VII. kerületében, a Telep-utcában. XLI. 1911. pp. 47 — 48. 1402. Vendl Aladár: Két magyar ásvány kémiai elemzése. XLI. 1911. pp. 70 — 71. Analyse chimique d’une stilbite et d’une chabasite trouvées en Hongrie. pp. 195—196. 1403. Vendl Aladár: A Tarim-medence vidékének homokjairól. XLI. 1911. pp 272—283. Über die Sande dér Gegenden des Tarim-Beckens. pp. 361 — 372 1404. Vendl Aladár: A kecskeméti földrengés. XLI. 1911. p. 596. 1405. Vendl Aladár : Az andaluzit új előfordulása Hazánkban. XLII. 1912. pp. 909 — 911 (1 ábrával). Neues Andalusitvorkommen aus Ungarn. pp. 956 — 957 (mit 1 Fig.). 1406. Vendl Aladár: Az eresztevénvi bazalt ,,ilmenit”-je. XLII. 1912. pp. 911 — 912. Über das „Titaneisen” im Basalte von Eresztevény. pp. 958 — 959. 1407. Vendl Aladár: A Csepelsziget homokjáról. XLIII. 1913. pp. 331 — 343. (1 táblával). Über den Sand dér Csepel-Insel. pp. 375 — 389 (mit 1 Taf.). 1408. Vendl Aladár: Kvarcporfiritok a Sebes völgyéből. XLIV. 1914. pp. 402 — 407 (2 ábrával). Ouarzporphyrite aus dem Sebestale. pp. 456 — 461 (mit 2 Fig.). 1409. Vendl Aladár: A hatvani cukorgyár talajának vázrészei. XLIV. 1914. pp. 407 — 410. Les constituants minéralogiques du sol de Hatvan, pp. 462 — 465. 1410. Vendl Aladár: Szemelvények Szabó József levelezéséből. XC. 1960. pp. 230 — -236 (10 ábrával). (Morceaux choisis de la correspondance du Professeur József Szabó.) 1411. Vendl Mária: Kristálytani vizsgálatok. XLIII. 1913. pp. 205 — 214 (1 táblá- val). Kristallographische Untersucliungen. pp. 292 — 302 (mit 1 Taf.). 1412. Vendl Mária: A bulzai antimonit kristályalakjai. XLV. 1915. pp. 183 — 186 (1 ábrával). Antimonit von Bulza. pp. 202 — 205 (mit 1 Fig.). 1413. Vendl Mária: A griedeli barit kristályalakja. XLVIII. 1918. pp. 23 — 26 (1 ábrával). Über die Kristallform des griedeler Barytes. pp. 143 — 146 (mit 1 Fig-)- 1414. V endl Mária: A muszári és sztanizsai aranybánya kalcitjai. L. 1920. pp. 46 — 47. Die Kalzite dér Goldgruben von Muszári und Anina. pp. 131 — 132. 1415. Vendl Mária: Calcit Vaskőről, antimonit Hondolról, gipsz Óbudáról és markasit Nemesvitáról. LI — LII. 1921 — 22. pp. 39 — 45 (9 ábrával). Kalkspat von Vaskő, Antimonit von Hondol, Gvps von Óbuda und Markasit von Nemes- vita. pp. 102 — 104 (mit 9 Fig.). 1416. Vendl Mária: Calcitok Gömör megyéből. Lili. 1923. pp. 14 — 18 (6 ábrával). Über Calcite aus dem Komitat Gömör. pp. 1 1 1 — 114 (mit 6 Fig.). 105 1417. Vendl Mária: Kalcitok Szentgálról és Márkházáról. LVIII. 1928. pp. 70 — 76 (6 ábrával). Über Calzite von Szentgál und Márkháza. p. 205 (mit 6 Fig.). 1418. Vendl Miklós: Biotitos dacittufa Kistétényről. L. 1920. pp. 34 — 38. Biotitdazittuff von Kistéténv. pp. 119 — 123. 1419. Vendl Miklós: Előzetes közlemény a Keleti Alpok északkeleti részében előforduló leukofillitek származásáról, p. 57. Vorláufiger Bericht über die Genesis dér Leukophyllite im nordöstlichen Teile dér Ostalpen. LXIII. 1933. pp. 57 — 62. 1420. Vendel Miklós: Bentonit (kallóföld) a fertőrákosi lajtamészkőből. p. 89 (2 ábrával). Bentonit (Walkerde) aus dem Leithakalkstein von Fertőrákos unweit vSoprons. LXVIII. 1938. pp. 89—102 (mit 2 Fig.). 1421. Vendel' Miklós: Vitális István emlékezete (bibliográfiával) . LXXVIII. 1948. pp. 3 — 16. (Gedenkrede über István Vitális.) 1422. Vendl Miklós: Érckútatásunk helyzete és teendői. LXXXIV. 1954. pp. 248 — 259. (ÍIojiojKeHiie h 3agami pygOHCCjiegOBaHiin b BeHrproi.) (La situation actuelle et les devoirs des recherehes de minerai en Hongrie.) 1423. Venkovits I.: Módosított földtani iránytű. LXXX. 1950. pp. 418 — 419 (1 ábrával). (MoAii(j)nuiipoBaHHbiH reojiormeCKuií KOMrrac.) (Une boussole géolo- gique inodifiée.) 1424. Vértes László: A solymári barlang rétegviszouyairól. LXXX. 1950. pp. 199 — 203 (2 ábrával). (CTpaTiirpa^mecKiie OTHOineHim nemepbi paiíoHa lUofiMap.) (Les conditions stratigraphiques de la grotte de Solymár.) 1425. Vértes László: Upponyi ásatások. LXXX. 1950. pp. 409 — 416 (3 ábrával). PacKoriKii nemep b ynnoHb-e. CTp. 416 (3 puc.). (Les fouilles faites dans les niches des grottes de Uppony.) 1426. Vértes László: A Mélyvölgyi-kőfiilke és néhány más mecseki barlang kutatásáról. LXXXII. 1952. pp. 270 — 278 (6 ábrával). IIouckii u pacKonKM b nemepax rop Me^eic. CTp. 277 (6 puc.) Exploration de l’abri de Mélyvölgy et d’autres grottes du Mecsek, pp. 277 — 278 (avec 6 fig.) . 1427. Vértes László: Würmkori festékbánya a Balaton mellett Lovason. LXXXV. 1955. pp. 390 — 391. (BropMCKim pygHiiK KpacKii okojio 03. EajiaTOH.) (Une mine würmienne de matiére colorante prés du lac Balaton.) 1428. Vid Gyula Gábor: Pannonhalma földtani viszonyai. XLVIII. 1918. pp. 235 — 261 (10 ábrával és 1 táblával). Die geologischen Verháltnisse von Pannon- halma. pp. 299 — 323 (mit 10 Fig. und 1 Taf.). 1429. V i g h Gusztáv: A Gerecse hegység északnyugati részének földtani és őslény- tani viszonyai. LXXIII. 1943. pp. 3Ö1 — 359 (14 ábrával és 5 táblával). Die geo- logischen und paláontologischen Verháltnisse im nordwestlichen Teil des Gerecse- Gebirges. pp. 537 — 550 (mit 14 Fig. imd 5 Taf.). Vigli Gusztáv: lásd: Fülöp József. XC. 1960. pp. 15 — 25, 26. 1430. Vigh Gyula: Liászrétegek a dorogi Nagykősziklán. XLIII. 1913. pp. 424 — - 427 (2 ábrával). Liasschichten am Doroger Nagykőszikla, pp. 502 — 506 (mit 2 Fig-)- 1431. Vigh Gyula: Adatok az esztergomvidéki triász ismeretéhez. XLIV. 1914. pp. 572—577 (1 ábrával és 4 táblával). Beitráge zűr Kenntnis dér Trias im Komi- taté Esztergom, pp. 599 — 604 (mit 1 Fig. und 4 Taf.). 1432. Vigh Gyula: Az acanthicumos rétegek újabb előfordulása a Magyar Közép- hegységben. L. 1920. pp. 43 — 46. Über ein neueres Vorkommen von Aeanthicum- Schichten im Ungariscken Mittelgebirge. pp. 129 — -130. 1433. Vigh Gyula: Adatok a Budai- és Gerecsehegységi triász ismeretéhez. I. rész. LVII. 1927. pp. 53 — 63. Zűr Kenntnis dér Trias im Budaer und Gerecse- Gebirge. I. Teil. Stratigraphie. pp. 139 — 144. 1434. Vigh G vula : Paronicerasok a magyar felsőliászbau és fejlődésbeli rendelle- nességek. LVII. 1927. pp. 212 — 222 (3 ábrával és 1 táblával). Paroniceraten aus 106 dem ungarischen oberen Lias, nebst pathologischen Ammonitenformen. pp. 248 — 261 (mit 3 Fig. und 1 Taf.). 1435. Yigh Gyula: Újabb ásvány előfordulások a Gerecse hegységben. LVIII. 1928. pp. 133 — 134. Neue Mineralvorkommen ini Gerecse-Gebirge. pp. 239 — 240. 1436. Yigh Gyula : Új melegforrás a Margitszigeten. LXXI. 1941. pp. 287 — 288. Yigh Gyula: lásd: Horusitzky Ferenc. LXIII. 1943. pp. 157 — 164. Yirágh Károly: lásd: Kiss János. LXXXIX. 1959. pp. 85 — 97. 1437. Yisnya Aladár: Tóth Mihály. LXXI. 1941. pp. 152 — 154. 1438. Vitális István: Adatok a Balatonföl vidék bazaltos kőzeteinek ismereté- hez. XXXIV. 1904. pp. 377 — 399 (2 ábrával). Beitráge zűr Kenntnis dér Basalt- gesteine des Balaton-Berggebietes. pp. 443 — 468 (mit 2 Fig.). 1439. Vitális István: A tihanyi Fehérpart pliocénkorú rétegsora és faunája. XXXVIII. 1908. pp. 665 — 678 (1 ábrával). Die pliozáne Schichtenreihe des Fehér- part bei Tihany und dérén Fauna. pp. 701 — 716 (mit 1 Fig.). 1440. Vitális István: Észrevételek Lőrén they Imre Dr. úrnak ,,A tiha- nyi Fehérpart pannóniai rétegeiről” írt cikkére. XXXIX. 1909. pp. 363 — 367. Bemerkungen zűr Mitteilung des Herrn Dr. I. Lőrenthey: Über die pannoni - schen Schichten des Fehérpart bei Tihany, pp. 464 — 470. 1441. Vitális István: Adatok a balatonvidéki pliocén- és pleisztocénkorú képződmények sztratigrafiájához. Viszontválaszként Lőrenthey Imre dr. úr válaszára. XLI. 1911. pp. 428 — 436. 1442. Vitális István: A peremartoní Somlódomb pliocénkorú rétegsora és faunája. XLII. 1912. pp. 151—157. 1443. Vitális István: Rozlozsnik Pál emlékezete ( 1880 — 1940) (arc- képpel és bibliográfiával). LXXI. 1941. pp. 1 — 14. Nachruf auf Paul Rozlozs- nik 1880 — 1940 (mit Portrait und Bibliographie) . pp. 56 — 57. 1444. Vitális István: Fejtésreméltó eocén ..fornai” szén az esztergomvármegyei paleogén medencében. LXXV — LXXVI. 1945/46. pp. 52 — 68 (5 ábrával). Abbau- wúrdige eozán-fornaer Braunkohle im Graner Alttertiárbecken. pp. 68 — 70 (mit 5 Fig.). 1445. Vitális István: A soproni Deinotherium giganteum KAtnp-fogak. LXXXIV. 1954. pp. 370 — 374 (3 táblával). 3yöM Deinotherium giganteum Ivaup, HaüaeHHbie okojio r. IilonpoH, CTp. 375 (3 Taőjmnbi). Deinotherium giganteum Kaup Záline von .Sopron, p. 375 (mit 3 Taf.). 1446. Vitális Sándor: Mátrabánya arany-, ezüst- és rézércbányászata. LVI. 1926. pp. 30 — 40 (2 táblával). Mátrabánya ’s Gold-, Silber- und Kupfererzbergbau pp. 172 — 183 (mit 2 Taf.). 1447. Vitális Sándor: Alsó triász a Bicskei medencében. LXIX. 1939. pp. 101 — 108. Untertrias im Becken von Bicske, pp. 107 — 108. 1448. Vitális Sándor: Földtani megfigyelések a Salgótarjáni szénmedencében. LXX. 1940. pp. 12 — 22 (1 ábrával és 2 táblával). Geologische Beobaehtungen im Kohlenbeeken von Salgótarján, pp. 61 — 64 (mit 1 Fig. und 2 Taf.). 1449. Vitális vS á n d o r : Földtani kutatásaink a szocializmus építésében. LXXXVIII. 1958. pp. 356 — 358. 1450. Vogl Viktor: Adatok a fóti alsó-mediterrán ismeretéhez. XXXVII. 1907. pp. 243 — 246 (3 ábrával). Beitráge zűr Kenntnis des Untermediterrans von Fót. pp. 303 — 307 (mit 3 Fig.). 1451. Vogl Viktor: Tanulmányok az eocén nautilusok köréből. XXXVIII. 1908. pp. 568 — 582 (7 ábrával). Über eozáne Nautiliden. pp. 635 — 649 (mit 7 Fig.). 1452. Vogl Viktor: Új fölső eocén lelethelyről. XXXIX. 1909. pp. 152 — 153. Über einen neuen obereozánen Fundort. pp. 213 — 215. 1453. Vogl Viktor: Adatok a Cerithium viavii O p p e n h. eocén előfordulásá- hoz. XL. 1910. pp. 620 — 621. Beitráge zűr Kenntnis dér vertikalen Verbreitung von Cerithium vivarii Oppenh. pp. 670 — 671. 107 1454. Yogl Viktor: Adatok a tengermelléki tithon ismeretéhez. XLIII. 1913. pp. 15 — 17. Beitráge zűr Kenntnis des Tithons an dér Nordküste dér Adria. pp. 127—129. 1455. Vogl Viktor : Jegyzetek az erdélyi eocén Brissoidesekről. XLIX. 1919. pp. 44 — 46. Notices sur les Brissoidés de l’Eocéne de la Transylvanie. pp. 138 — 139. 1456. Vogl Viktor: Jegyzetek a magyarországi eocénkorú tüskebőrűek faunájá- hoz. L. 1920. pp. 42 — 43. Nouvelles notices sur les Echinides éocénes de la Hongrie. p. 128. 1457. Vogl Viktor: Adatok Magyarország mezozoikus tüskebőrűinek ismereté- hez. LI — LII. 1921 — 22. pp. 76 — 77. Notes sur les Éehinides mésozoi'ques de la Hongrie. pp. 115 — 116. 1458. Volkó János: A mezőberényi III. sz. artézikút. XLIV. 1914. pp. 411 — 415 (1 ábrával). Dér III. artesische Brunnen in Mezőberény. pp. 465 — 470 (mit 1 Fig.). 1459. Völgyi D ászló: Mélyfúrások elferdülésének földtani értékelése. LXXXIV. 1954. pp. 41 — 46 (6 ábrával). (reojionmecKan oueHKa nepeKOca öypOBbix ckb3>khh.) (Évaluation géologique des déviations chez les sondages profonds.) 1460. Völgyi Eászló: Miocén üledékek kifejlődése a lovászi mélyfúrásokban. LXXXVl. 1956. pp. 139 — 150 (3 ábrával és 1 táblával). Pa3BHTüe MHOpeHCKHX OTJioweHiiii, oöHapyweHHbix b őypoBbix CKBa>KiiHax c. JIoBacn. CTp. 148—149 (3 ptic., 1 Taőnima). Ea formation des sédiments miocénes des sondages profonds de Eovászi. p. 149 (avec 3 fig. et 1 pl.). 1461. Völgyi Eászló: A nagyalföldi kőolajkutatás újabb földtani eredményei. LXXXIX. 1959. pp. 37 — 51 (7 ábrával). Neue geologische Ergebnisse dér Erdöl- forschung in dér Grossen Ungarischen Tiefebene. pp. 51 — 52 (mit 7 Fig.). 1462. Vörös István: Iszkaszentgvörgyi bauxit-szelvények mikromineralógiai- és nyomelem vizsgálata. LXXXVIII. 1958. pp. 48 — 56 (2- ábrával). Examen micro- minéralogique et des éléments sporadiques des coupes de bauxite de Iszkaszent- györgy. p. 56 (avec 2 fig.). 1463. Vörös István: A Koreai-félsziget földtani képe. X£. 1960. pp. 237 — 242 (2 ábrával). Geological relations of the Koreán peninsula. p. 241 (with fig. 2). 1464. Wachner Henrik: Adatok .Segesvár környékének földtani alkotásához. XLI. 1911. pp. 742 — 746 (2 ábrával és 1 táblával). Beitráge znr Geologie dér Umgebung von Segesvár, pp. 806 — 811 (mit 2 Fig. und 1 Taf.). 1465. Wattenwyl E i p ó t n é : Új barlang Fajnorácí község határában. XLI. 1911. pp. 1 12 — 1 13. Eine neue Hölile in dér Gemarkung dér Gemeinde Fajnoráci. (Kom. Nyitra.) pp. 220 — 221. 1466. Wein György: Zirc környékének titon rétegei. LXIV. 1934. pp. 81 — 99 (2 ábrával és 1 táblával). Tithonscliichten dér Umgebung von Zirc. pp. 96 — 97 (mit 2 Fig. und 1 Taf.). 1467. Wein György: Szentendre környékének földtani viszonyai. LXIX. 1939. pp. 26 — 52 (2 ábrával és 1 táblával). Über die geologischen Verháltnisse dér Umgebung von Szentendre, pp. 47—48 (mit 2 Fig. und 1 Taf.). 1468. Wein György: A komlói bányaföldtani kutatások legújabb eredményei. LXXXII. 1952. pp. 337 — 347 (1 ábrával és 2 táblával). HOBbie pe3VJibTaTbi reojroni- necKnx HCCJiesOBamiií n Komjio. CTp. 348 (1 puc., 2 TaŐJiimbi). Derniers résultats des recherches de géologie miniére á Komló. p. 348 (avec 1 fig. et 2 pl.). 1469. Weinschenk, Ernest: A Jáuositról és annak a Copiapittal való azonos- ságáról. XXXVI. 1906. pp. 182 — 185 (1 ábrával). Über den Jánosit und seine Identitát mit Copiapit. pp. 224 — 228 (mit 1 Fig.). 1470. Weinschenk, Ernest: Még egyszer a Copiapitról és Jánositról. XXXVI. 1906. pp. 289 — 295. Nochmals Copiapit und Jánosit, pp. 359 — 366. 1471. Weszelszlcy Gyula: A herkulesfiirdői hévforrások radioaktivitásáról. XLIV. 1914. pp. 499 — 507. Über die Radioaktivitát dér Thermalquellen des Herku- lesbades. pp. 535 — 544. 108 1472. W e s z e 1 s z k v Gyula: A forrásvizek hőmérsékletének méréséről. (Hidro- lógiai közlemények I. kötet, 2 füzet.) XLVIII. 1918. pp. 341 — 345. Über die Tem- peraturmessung dér Ouellengewásser (Hydrologisehe Mitteilungen, Bd. I. H. 2.). pp. 350 — 355. 1473. Windhager Ferencz: Ouarczos bostonit Rézbánya környékéről. XXXV. 1905. pp. 232 — -234. Ouarzbostonit aus dér Umgebung von Rézbánya, pp. 267 — 270. 1474. W i n k 1 e r A r t h u r : A Kis -Magyar- Alföld szegélyén, a kelet-stájer medencé- ben fellépő bazaltkitörések kora és keletkezése. LV. 1925. pp. 227 — 231. Über Entstehung und Altér dér Basaltausbrüehe im östlichen Steirischen Becken am Rande dér Kleinen Ungarisclien Ebene. pp. 379 — 384. 1475. Wlassich Felicián Béla: A budapesti belvárosi plébánia-templom harangolvadékából keletkezett kupritkristályok. LXXII. 1942. pp. 102 — 104 (2 ábrával). Kuprit-Kristalle aus einer Gloekenschmelze dér Kirche dér Innereu Stadt von Budapest, p. 148 (mit 2 Fig.). Zamaróczy Dezső: lásd: Csajág liy Gábor. LXXXIX. 1959. pp. 270—279. 1476. Z élénk a Tibor: Kőzettani és földtani vizsgálatok a Dunazug-liegység DNY-i részén. XC. 1960. pp. 83 — 101 ( 11 ábrával és 1 táblával). Petrographísche und geologisehe Untersuchungen im SW des Dunazng-Gebirges. p. 102 (mit 11 Fig. und 1 Taf.). 1477. Zeller Tibor: Adatok a felsőbányái barvtok kristálytani ismeretéhez. Lili. 1923. pp. 66 — 72 (5 ábrával). Daten zűr kristallograpliischen Kenntnis dér felsőbányaer Barvte. pp. 139 — 143 (mit 5 Fig.). 1478. Zeller Tibor: Terméskén Recskről. Lili. 1923. pp. 99 — 100 (1 ábrával). Gediegen Schwefel von Recsk. pp. 159 — 160 (mit 1 Fig.). 1479. Zimányi Károly: Adatok Gömör és Abaúj-Torna vármegyék ásványtani ismeretéhez. XXXV. 1905. pp. 491 — 495 (5 ábrával). Beitráge zűr Mineralogie dér Komitate Gömör und Abaúj-Torna. pp. 544 — 548 (mit 5 Fig.). 1480. Zimányi Károly: Baryt orientált továbbnövéssel Sajóházáról. XXXIX. 1909. pp. 12 — 15 ( 1 táblával). Baryt mit orieiitierter F'ortwachsung von Sajóháza. pp. 104 — 107 (mit 1 Taf.). 1481. Zimányi Károly: A rutil új előfordulása hazánkban. XL. 1910. pp- 185 — 186. Ein neuer Fundort des Rutils in Ungarn. pp. 283 — 284. 1482. Zimányi Károly: Néhány adat a dognácskai pirít kristálytani ismereté- hez. XL. 1910. pp. 550 — 555 (1 táblával). Eínige Beitráge zűr kristallograpliischen Kenntnis des Pvrites von Dognáeska. pp. 591 — 596 (mit 1 Taf.). 1483. Z i m á n y i Károly: A dognácskai Négy Evangélista-bánya piritjéről. XLI. 1911. pp. 564 — 566. Pvrit aus derGrube „Vier Evangelisteu” bei Dognáeska. pp. 616—618. 1484. Z imányi Károly: Új alakok a piriten és az eddig ismert összes alakjai. XLII. 1912. pp. 724 — 736 (1 ábrával). Neue Formen am Pvrit und seine bisher •bekannten sámtlichen Formen.' pp. 838 — 851 (mit 1 Fig.). 1485. Zimányi Károly: Hematit a Kakukhegyről. XLIII. 1913. pp. 43 1 — 444 (4 ábrával és 6 táblával). Über den Hámatit vöm Kakukberge. pp. 511 — 523 (mit 4 Fig. und 6 Taf.). 1486. Zólyomi Bálint: A fosszilis tőzegtelepek vizsgálata és a modern láp- kutatás. LXXIII. 1943. pp. 484 — 489 (3 táblával). Die Untersuehung dér fossilen Torflagern und die moderné Moorforsehung. pp. 599 — 604 (mit 3 Taf.). 1487. Zom b orv László : Egy természetes szulfát -gél Vashegyről. LXIII. 1933. pp. 219 — 220. Über ein natürliches Mineralgel von Yashegy. p. 220. Zombory László: lásd: Kocli Sándor. LXIV. 1934. pp. 160 — 162. Zomborv László: lásd: Koch Sándor. LXV. 1935. pp. 18 — 20. 109 1488. Zsigmondy Árpád: Görögországi vasérctelepek. XLIV. 1914. pp. 289 — - 296 (1 ábrával). Grieehische Eisenerzvorkommen. pp. 386 — 394 (mit 1 Fig.). 1489. Zsivny Viktor: Ásványtani közlemények. LVII. 1927. pp. 197 — 200 (1 ábrával). Mineralogiscke Mitteilungen aus Ungarn. p. 240 (mit 1 Fig.). 1490. Zsivny Viktor: A Fedoroff-féle módszer különös tekintettel a földpátok meghatározására. LVIII. 1928. pp. 93 — 108 ( 13 ábrával). Die Fedoroff’sche Methode. mit besonderer Rücksiclit auf die Feldspatbestimmung. p. 215 (mit 13 Fig.). 1491. Zsivny Viktor: Emlékbeszéd Dr. Zi mányi Károly tiszteleti tag fölött (arcképpel, bibliográfiával). LXXII. 1942. pp. 1 — 17. Dr. Kari Z i m á n y i (mit Portraít und Bibliographie). pp. 105 — 111. 1492. Zsivny Viktor: Két új ásványelőfordulás Magyarországon és kalcit Kisbányáról. LXXIII. 1943. pp. 179 — 181 (2 ábrával). Zwei neue Mineralvorkonnn- nisse aus Ungarn und Kalcit von Kisbánya. pp. 252 — 254 (mit 2 Fig.). 1493. Zsivny Viktor: Über das Vorkommen des Semsevits und Fizélyits in Nagybánya. LXXIII. 1943. p. 255. 1494. Zsivny Viktor: Notiz über das Vorkommen des Berthierits in Kisbánya. LXXIII. '1943. p. 255. 1495. Zsivny Viktor — Rapszkyné Hanák Mária: Kalcit Kapnik- bányáról és rodokrozit Krasznahorka váralj áról. LXXIX. 1949. pp. 264 — 266. KaJibnnT c KariHUKŐaHíi n poAOKpo3iiT c KpacHaxopKaBapann. crp. 305. Calcit von Kapnikbánya und Rkodochrosit von Krasznahorkaváralja. pp. 266 — 269. 1496. Zsivny Viktor: Ásványtani adalékok. LXXXI. 1951. pp. 156 — 161 (1 ábrával). Mineralogische Beitráge. pp. 161 — 167 (mit 1 Fig.). (MiiHepaJionmeCKHe cooömeHim.) (Contributions minéralogiques.) 1497. Zsivny Viktor: Cerussit Rudabányáról. LXXXI. 1951. pp. 298 — 302 (5 ábrával). UepycciiT 113 pyAHHKa PyAaöami. CTp. 302 (5 pnc.). Über den Cerussit von Rudabánya (Komitat Borsod, Ungarn). p. 302 (mit 5 Fig.). (La cérussite de Rudabánya.) 1498. Zsivny Viktor: Barit Piíisborosjenőről. LXXXII. 1952- pp. 257—262 (13 ábrával). EapiiT M3 niiaHLnöopomiieHe. CTp. 260. (13 pnc.). Über den Baryt von Pilisborosjenő. pp. 260 — 262 (mit 13 Fig.). 1499. Zsivny Viktor: Cerussit a Velencei-hegységből. LXXXIII. 1953. pp. 156 — 161 (8 ábrával). LfepycciiT H3 rop Beaemre (Bem pim). CTp. 161 (8 pnc.). Über den Cerussit aus dem Gebirge von Velence (Ungarn, Komitat Fejér), pp. 161 — - 162 (mit 8 Fig.). (Cérussite de la Mt. Velence.) 1500. Zsivny Viktor: Ásványtani adatok. LXXXV. 1955. pp. 228 — 230. (HoBbie AanHbie k MiiHepaJionm HeKoropbix MiiHepaaoB.) Kristallographisehe Notizen. p. 231 * 110 II. RÉSZ.: SZAKMAI MUTATÓ — TEIL II.: FACHREGISTER — PARTIÉ II.: INDEX PÁR MATIÉRES — II.: SPECIAL REGISTER MACTb II.: CnEUHAJIHblH MHflEKC Kristálytan — Kristallkunde — Cristallcgraphie — Crystallography — KpncTa;iJiorpaKAHME ELŐSZÓ - VORWORT — PRÉFACE - PREFACE - EIPERHCJIOBHE 3-18 I. RÉSZ : CÍMJEGYZÉK — I. TEIL : TITELLISTE — PARTIÉ I.: INDEX BIBL IOG RAF HIQUE - PART I.: LIST OF T1TLES — MACTb I.: CHHCOK 3Ar0JI0BK0B 19—110 II. RÉSZ: SZAKMAI MUTATÓ — II. TEIL: FACH REG1STER — PARTIÉ II.: INDEX PÁR MATIÉRES — PART II.: SPECIAL REGISTER — MACTb II : CnEUMAJIbHblfí HHflEKC 111 — 120 Kristálytan — Kristallkunde — Cristallographie — Crystallographie — KpncTajuiorpa4)HH Kristály alaktan — Morphologie — - Morphologie — Crystal morphology — Mopcpo- AoeiiH KpucmaAAoe 111 Kristályszerkezettan ■ — Kristallstrukturen — Structure — Crystal structure — CmpyKmypa KpucmaAAoe 111 Kristály fizika — Kristallphysik — Cristallophysique — Crystalphysics — i ocagOMHbie 112 c) Átalakult — metamorph — Roches metamophiques — Metaxnorphic — riopOflbl MeT3M/ipiJ)M30BaHHbie 112 d) Kőzetek1 hővezetőképessége — Wármeleitfáhigkeit — Conductibilité thermi- que — Heat conduetivity of rocks ■ — Ten.ionpoBOAHOCTb 112 Közetgenetika — Petrogenetik — Génétique — Rock genesis — nempoeeHemiiKa Vulkánosság, magmás utóműködés — Vulkanismus, postvulkanische Tátigkeit — 133 Volcanisme, activité postvolcanique — Volcanism, post-volcanic phenomena — By/iKaHU3M, nocmeyAKaHmecKUü MaeMamu3M 112 Kitörési sorrend, eruptivumok feltörési ideje, korviszonyok — Effusionsfolgen, Aufbruchszeiten dér Eruptiva, Altér sverháltnisse — Chronologie des éruptions — Sequences of éruptions, times of éruptions, age relations — ti o pád ok U3eep>KeHUÜ, epeMR u3eepxceHun spynmueoe, eo3pacmHbic omHomeHUH 112 Közetelemzés (nyomelemek, színkép, szemcseösszetétel, radioaktivitás) — Gesteins- analysen (Spurenelemente, Spektralanalyse, Korngrössenverteilung, Radioaktivitát) — Analyse des roches (éléments sporadiques, spectrographie, composition granulo- métrique, radioactivité ) — Rock analysis ( tvace elements, spectroscopy, grain size distribution, radioactivity) — ElempozpacpmecKiiü anaAU3 ( MiiKpoöAeMewnbi, cnenmp, epaHyAOMempmecKiiü coanae, paduoaKmiWHOcmb) 112 Kőzetrendszerezés — Systematik dér Gesteine — Systématologie — Rock-systematics — CucmeMamuKa nopod 113 Meteoritvizsgálat — Meteoritenkunde — Analyse de météorites — Meteorité inves- tigations — H3yneHUe Memeopumoe 113 Geokémia — Geochemie — Géochimie — Geochemistry — reoxwvnm 113 Őslénytan — Paláontologie — Paléontologie — Palaeontology — na;ieoHTOJiornH 113 Ősnövénytan — Paláobotanik — Paléophytologie — Palaeobotany — riaAeoöomanuica 1 13 Protozoa 113 Spongiaria 113 Coelenterata Tentaculata 113 Amphineura 113 Lamellibranchiata 113 Gastropoda 113 Scaphopoda 114 Cephalopoda 114 Echinodermata 114 V, érmés • • 114 Arthropoda 114 Vertebrata 114 Őslénytan általában — Paláontologie im allgemeinen — Paléontologie générale — Palaeontology in generál — ria/ieoHmoAoeuR eooöiye 114 Rétegtan — Stratigraphie — Stratigraphie — Stratigraphy — CTpaTHrpae3dbt 124 Alapszabályok, szakosztálvi ügyrendek — Statuten, Gescháftsordnungen dér Fach- sektionen — Statuts, réglements des sections — Statutes ; orders of business of speciality groups — ycmaebi, npaeiua deAonpou3eodcmea ceKijiiü 124 Társulat tagjainak és tisztviselőinek névsora — V erzeichnisse dér Mitglieder und Funktionáren dér Gesellschaft — Liste des membres et des fonctionnaires de la, Société — Lists of members and office-holders of the Society — Cnucoic HACHoe u doAJtcHocmHbix Auu Oöiifecmea 124 Társulat csereviszonyainak kimutatása ; beérkezett csere példányok és ajándékkönyvek jegyzéke ; a Társulat részére tett alapítványok — Ausweis dér T auschverbindungen dér Gesstlschaft : Für die Ung. Geol. Ges. eingelaufenen T auschenexemplare und Geschenke; Fundaücnen zu Gunsten dér Gesellschaft — Relations d’échange de publications de la Société ; listes des livres re(us en échange ou á titre de dón ; fon- dations faites en faveur de la Société — Accounts of the exchange relations of the Society ; lists of the printed matter obtained by exhange or as gift ; foundations made to the Society’ s benefit — BedoMocmb oŐMetmbix omitoiueHUÜ Oóiijecmea ; cnucoK noAyieimbix e oomch 3K3eMriAnpoe u nonyneHmix e nodapon KHiie ; (jxmöbi, ynpeoicdeHHue öah Oöuiecmea 124 Irodalom — Literatur — Littérature — Literature — JIuTepaTypa A magyar geológiai irodalom repertóriuma — Repertórium dér ungarischen geo- logischen Literatur — Répertoire de la littérature géologique hongroise — Repertory 137 of the Hungárián geological literature — npedMemmui yxa3ameAb eemepcKOű eeoAoemecKoü Aumepamypu 125 Irodalom ; Ismertetések — Literaturreferate — Littérature ; revue bibliographique Literature ; revues — Jlumepamypa; PeijeH3iiu 125 Hírek, személyi hírek — Nachrichten, Personalien — Nouvelles, nouvelles person elles News, personal notices — CooöemHHH, JiHMHbie cooöinemiH Hírek — Nachrichten — Nouvelles ■ — Notes — CeoöufenuH 126 Hivatalos közlemények a Földtani Intézetből — A mtliche Mitteilungen dér Ungarischen Geologischen Anstalt — Communiqués officiels de l'Institut Géologique de Hongrie — Ojficial notices of the Hungárián Geological Institute — OfjuiuiuiAbiibie cooöujeHU.H U3 reoAoemecK02o Hncmurnyma 127 Hírek, vegyesek — Nachrichten, Verschiedenes — Nouvelles, divers — Notes, miscellan ous — CooőipeHUH CMeuiaHHbie 127 Jubileumi ünneplések — Jubilare Ehrungen — Feles anniversaires — Celebrations, homages — ÍOöUAeüHbie mopMcecmeu 128 Nekrológok: Emlékbeszédek ; Megemlékezések — Nachrufe ; G denkreden — Nécrolo- gues ; Discours commémoratifs ; Commémorations — Obituary notices, memóriái adresses, commémorations ■ — HeKpoAoeu ; BocnoMimaHun 128 Szabó József emlékérem; Szabó József emlékalapítvány — • József Szabó-Ehrenmedaille, József Szabó-Denkstiftung — Médaille commémorative ,,] . Szabó” ; Fondation commémorative ,,J. Szabó” — József Szabó medál, József Szabó memóriái founda- tion — naMnrrmaH MedaAb e necnib HoMcerJia Ca6o — yupeMcóenmiü e naMAtnb Fíootcecpa Caöo 130 Szabó József emlékéremmel kitüntetett munkák jegyzéke — Verzeichnis dér mit dér József Szabó-Ehrenmedaille ausgezeichneten Werke — Listes des ouvrages couronnées de la médaille ,,J. Szabó” — List of the works rewarded with the József Szabó medál — CniicoK padom, ydocmoeHHbix naMRmHOü MedaAU Hootcecpa Caöo 131 138 \ A kiadásért felelős Bernát György az Akadémiai Kiadó igazgatója X A szerkesztésért felelős Yégh Sándomé * Műszaki felelős Garamvölgyi Ernőné * A kézirat nyomdába érkezett: 1960. XI. 18. * Példányszám: 750 X Terjedelem: 12,25 (A/5) papír ív X 52468 Akadémiai Xyomda, Budapest Felelős vezető: Bernát György