mm* UBRARY CORNELL UNI VERSITY LIBRARY ssisssi CORNELl UNIVERSITY LIBRARY KIADJA A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT. A választmány megbízásából szerkesztettek SAJÓHELYI FRIGYES ÉS ROTH LAJOS társulati titkárok. ÖTÖDIK ÉVFOLYAM. (1875.) í — XII. szám. Hat kőnyomata táblával. /A BUDAPEST. L É G K A D V T E S Í VÉ R K ív A m. k. földtani intézet által kiadott évkönyvek, egyes füzetek, valamint a földtanilag- színezett térképek az Eggenberger- féle (Hoffmann és Molnár) akad. és Kilián Frigyes egyetemi könyv- kereskedésében a következő árakon kaphatók : frt kr. A m. k. földt. intézet évkönyve. 1 kötet 13 kőnyomatu táblával 9 17 11 11 11 " 11 A ' 1' 1* Hantken, M. Az esztergomi barnaszén-terület földtani viszonyai (Évk. I. köt. 1. fűz.) 1 földt. térképpel, 1 táblaátmetszettel s 4 kőnyomatu táblával . . . . . Kocli A. A sz.-endre-visegrádi hegység földtani leírása tÉvk. I. köt. 2. fűz.) . . . . . . . ... I)i*. Hofniann K. A buda-kovácsii hegység földtani viszonyai (Évk. I. köt. 2. fűz.) 1 tábla földt. átmetszettél ... Herltieli F. Északkeleti Erdély földtani viszonyai, (Évk. I. köt. 3. fűz.) 1 földt. térképpel . . . . . .. Hr. Pávay E. Kolozsvár környékének földtani viszonyai (Évk. I. köt. 3. fűz.) 7 kőnyomatu táblával ...... lleer 0,. Az Erdélyben fekvő Zsily-völgyi barnakőszén-virányról (Évk. II. köt I. fűz ) 6 kőnyomatu tábl. . . ... Bückh .1. A Bakony déli részének földtani viszonyai I. rész (Évk. II. köt. 2. fűz.) 5 kőnyom, tábl ..... Hantken M. A budai márga, és Hofniann K. dr. Adalék a buda-kovácsii hegység másodkori és ré¬ gibb harmadkori képződési puhány-faunájának ismeretéhez (Évk. II. köt. 3. tűz.) 6 kőnyom, táblával .... líiickh J. A Bakony déli részének földtani viszonyai II. rész (III. köt. 1. fűz.) 7 kőnyom, tábl. . ... Pávay E. A budai márga-ásatag tüskönczei (Évk. III. köt. 2. fűz.) 7 kőnyom, táblával . . . . I)r. Hofniann K. A déli Bakony basalt-kőzetei (Évk. III. köt. 3. fűz.) sajtó alatt. Hantken M. Uj adatok a déli Bakony föld- és őslénytani ismere¬ téhez. (Evk. III. köt. 4. fűz.) Hantken M. A , Clavulina-Szabói rétegek faunája, I. rész. Foramini- ferák. (Évk. IV. köt. 1. fűz.) 1G kőnyom, táblával Térképek (geol. színezve). Tata-Bicske vidéke . . . Budapest környéke ......... Esztergom barnaszéntelepének térképe ..... Székesfehérvár vidéke ......... Nagy- Vázsony-B. -Füred vidéke ....... Siimeg-Zala-Egerszeg vidéke ....... Sárvár-Jánosháza vidéke ........ 2.50 1.32 1.— , 23 27 23 77 30 05 37 01 82 87 1.— 1 .— 1 . 50 o. _ 2. - 2.— 2.— El m> • ö » « KIADJA A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT. A választmány megbízásából szerkesztettek SAJÓHELYI FRIGYES ÉS ROTH LAJOS társulati titkárok. ÖTÖDIK ÉVFOLYAM. (1875.) I — XII. szám. Hat könyomatu táblával. BUDAPEST. L É G R Á 1) Y TESTVÉREK. 1875. Digitized by the Internet Archive in 2017 with funding írom BHL-SIL-FEqíJNK^ i12> https://archive.org/details/foldtanikozlony5187magy 1875. V. évfolyam. 1. szám. El 0 ® ^ 81 ® Kiadja A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT. A választmány megbízásából szerkesztik SAJÓHELYI FRIGYES és ROTH LAJOS titkárok. Titkári iroda, a hová a lapot és titkárságot illető mindennemű kér¬ dés intézendő : Budapest, VIII. kér. Zerge-utca, főreáltanodai épület, föld¬ szint. Hivatalos órák naponként 11 — 12-ig és 4 — 6-ig. TARTALOM: Geológiai és palaeontologiai tanulmányok Aradmegyéből. Lóczy Lajostól. — Vegyesek. — Társulati ügyek. — Titkári közlemények. Geológiai és palaeontologiai tanulmányok Aradmegyéből. — Lóczy Lajostól. — (Felolvastatott a társ. 1874. évi dec. 16 -ki szakülésén.) Az erdély-magyarországi határhegység nyugatra, az al¬ földi lapály felé kinyúló ágazatai, viszonyítva az osztrák-ma¬ gyar birodalom többi hegyvidékeihez még. nem vonattak be- hatóbb földtani vizsgálat alá, ha valahol ezekben léteznek még oly területek, melyekben mindeddig .^plog. s ^természet- búvár meg nem fordult, és még sok olyan rejlik^ ^gk. közt, mely fölfedezésre vár. Kivált azon legdélibb á|^. mely a Ma¬ ros és Körös párhuzamos völgyei közt e két folyó "Vizválasz- tója, illetőleg az erdélyi határtól a hegység homlokáig Paulis és Világos közt 12 osztr. mértf. hoszszal bir, nyugati részeiben 2 úgynevezett Hegyes-Drocsa hegységben geológiai tekintet¬ ben igen hiányosan van ismerve. Ugyanez áll, noha kisebb mérvben a Pless-kodru hegy¬ ségről és a fehér Kőrös-völgy közbeueső részéről. Annál felötlőbb ez, mivel a kapcsolatban álló erdélyi ré¬ szek a bánáti és bihari hegységek Hauer és Stache, Kuder- natscli és Peters nagybecsű művei folytán eléggé ismertek. Beudant, Ború, Esmark, Kölesen, Fridvalszky, Partsch, Boné s mások, kik részben az erdélyi érczhegységet vizsgál¬ ták, szintén nem jutottak e hegységbe, s maga Wolf ur is, ki az átnézeti fölvételt létesité e vidékről a bécsi birodalmi föld¬ tani intézet részére 1860-ban, csak rövid ideig időzött ebben, főfigyelmét a fekete Kőrös völgye igényelvén. Ennek követ¬ keztében csakis elszórt rövid adatok léteznek e tájról Beu¬ dant és Peters műveiben, Wolf jelentéseiben és Cotta tanár két, a magyar, erdélyi és szerbiai ércztelepeket leiró munkájában. Ambros kőzettérképe a nagyváradi kerületről bírja még a legtöbb közvetlen észlelést, mely azonban csak kézirat. E hegység alja szolgálván lakhelyemül, több éven át ér- lelém a vágyat annak belsejével megismerkedhetni, ez év nya¬ rán hosszabb idő állt rendelkezésemre, melynek nagy részét kirándulásokra forditám, és megkísérlém tanulmányaimat, me¬ lyeket a földtanból szerzék önállóan érvényesíteni ; miután Peters tanár művét Rézbánya vidékéről a helyszínén tanulmᬠnyoztam, előbb a Hegyes-Drocsa hegység zömét, azután a Piatra Álba — kapruczai kréta- és kárpáthomokkő sediment vonalát és az ettől délkeletre eső amphiból kőzetű tömeget, s végül a Boros-Sebes, Dézna és Joszáshegy közti neogen lera¬ kodásokat látogatám meg. Legyen szabad itt is köszönetemet fejeznem ki ama pár¬ tolás és támogatásért, melyet minden részről tapasztalni sze¬ rencsés valék; főleg Aradmegye tek. alispánja Tabajdi ur, és az első erdélyi vasút főigazgatósága igen megkönnyiték kirán¬ dulásaimat. Jelen alkalommal azon neogen lerakodások rétegviszo¬ nyát óhajtom általánosságban pár szóval vázolni, melyek a 3 fehér Kőrös völgyében Boros-Sebes környékén elterülnek, fő- tekintettel a Kresztaménes és Felménes melletti Lajthamész feltárásokra. Midőn az utas a világos-silingyiai országúton Magyarát- nál a Kőrös vizterületére jut egy tágas öböl terül el előtte, a Pless-Kodru és Hegyes egymásfelé meredek oldalú csúcsai nyitják meg azt, a háttérben a Moma és Gyalu maré alacso¬ nyabb gerinczei, melyeken túl a Ivukurbeta és Bihar kopár donija magasodik, nyugatra a halmágyi trachyttuff kúpalaku csúcsai szegélyezik a látkört, mely előtt közel, a boros-sebesi t rachyttuffgát köti össze a Drocsát a déznai trachyttuff he¬ gyekkel. Első tekintetre látszik, hogy az újabb harmadkori lera¬ kodások alkalmas lelhelye van itt; a Mokra hegyet egyenle¬ tesen magas terasse köti össze a tauczi magaslatokkal, 7 — 8° állva ki a völgytalajból. Silingyiánál felel iiletére vezet az út, mely meredek ereszksdők és hágókkal visz Kujeden át Bu- tyinba. Lösz, kavics és tályag képezi e fenlapály talaját melynek jobbára vízszintes fekvését nem tanulmányozhattam^ kétségkívül a pliocen és diluvium korszakát képviselik, és csak azt jegyzem meg róluk, hogy a borossebesi tracbyttutf fölötti völgytágulatban nem jönnek többé ily alakban elő. Az innét fel, keletre elterülő harmadkori rétegeket Peters vette még csak vizsgálat alá, és az általa felállított rétegsor és színezett térkép szolgált kétségkívül irányadóul a Hauer Fr. által szerkesztett átnézeti földt. térképen, melyen azonban az alsó Körös balpartján túlnyomó az úgynevezett cerithium-réte- gek elterjedése, mig a zarándi határ felé főleg congeiia-réte- gekkel van jelölve a völgytalaj, noha Peters, miként Wolf úr is jelentésében (Verh. 1860. 149 1.) ellenkezőt közöl, mint az valóságban is van. — Kresztaménes és Felménes vidéké¬ től eltekintve a Cerithium rétegek a Ditcs-Joszáshelyi völgy tágulatban bírnak legnagyobb elterjedéssel. Hogy eme neogen lerakodások egész Kőrösbányáig, hol Ribicze mellett Neugeboren ur lapugyi foraminiferákat Hauer és Stacke urak pedig a bádeni tályag néhány kövületét gyüj- 1* 4 ték — beleértve a trachyttuffot is — korra nézve Összetartozó egészet képeznek, arra Wolf ur is utalt, és hogy az egyes ta¬ gok előjövetele oly szakadozott, azt ama trachyt kitörések okozhatták, melyek anyaga Borossebes, Joszáshely és főleg Halmágynál keresztgátakat alkotott, melyeken át a Kőrös csak hosszabb idő alatt törhetett magának utat. Hogy ez az eruptiókat követő lerakodásokra lényeges be¬ folyást gyakorolt, az kétségtelen. És valóban, mig Boros-Sebes alatt a legifjabb lerakodᬠsok az alföldi síkságéival sokban egyeznek följebb már sokban elütnek azoktól, ha a Lááz, Krokna és a Dics közti tályagot levéllenyomatokkal és Melanopsidákkal és a Fénes melletti durva kavics rétegeket, mint legfelsőket tekintjük, az áradmányt nem tekintve. A leghatalmasabb mészpadok ugyanitt és Boros-Sebes körül fordulnak elő ; Halmágy körül ismét csak a sarmát rétegek képviselői jelent¬ keznek, mint ezt Stur D. ur „Die Geol. Beschreibung dér Herr- schaft Halmagy 1868.“ című értekezésében bizonyítja s Kőrösbᬠnya vidéke, mint említők ismét az alsóneogen tályagot bírja. Egy¬ általában hol a trachyttuff hatalmasan van kifejlődve ott min¬ den más réteg alárendelten jő elő. Mindezen neogen lerakodások, melyek korsorozatát Pe- ers talán nagyon is hosszúra tette, igen laposan terülnek el és csakis a régibb hegyoldalok közelében kezdenek ezek felé emelkedni s ez által világosan kitüntetik, hogy a völgy e kor¬ szakban már mint messze benyúló öböl létezett, melyet azon¬ ban az eocen korszak meg nem talált itt, eddig ugyanis e tᬠjon a mediterrán emeletnél régibb harmadkori nyomokra nem akadtak. Peters emlit ugyan Kőrösbánya vidékéről nummulit nyomokat, melyek kőzete azonban már az erdélyi érczkegy- séghez tartozván a halmágyi fölső krétával egyetemben egé¬ szen más vonulattal bir. Az általa Taucz és Kresztaménes körül kijelölt quarcz- homokkő, mely úgy látszik geneticus összefüggésben áll a Hegyes palás porphyrjával, kétségkívül régibb korú, azonos lévén ama quarcz homokkővel és quarzittal, mely Agrisnál és Dézna környékén a sötét trias ? mészkövek feküjét képezi és 5 Hauer földtani átnézeti térképén a werfení palák színével je¬ löltetett ; ezen lerakodások korától a Lajthamész képződése ide¬ jéig- tehát e völgy helyén szárazföld létezett, mely csakis a neiocen korában lehet a trachyteruptiókat megelőzőleg, vagy ezekkel karöltve Ion elmosva. Azon többszörös kirándulások melyekkel a Hegyes-Drocsa hegységet dél-éjszak irányban át¬ kereszteztem, meggyőztek, hogy e hegység egészben palás kőzetekből áll, melyek DDK felé dűlnek, és a fehér Kőrös jobb partján bírják folytatásukat Dézuától Halmágyig, hol Stur szerint hasonlóan kifejlett Gosau rétegek feküjét ké¬ pezik, mint Odvos és Konop, de főleg Monorostia és Szla- tinánál a Marosvölgyben. Ama voual, melyet a Hegyes és Gayna közt vonunk, talán legjobban összeesik az eredet- hegység- vonulatával. Peters a Pless-Kodrun éj szaki dőlést ész¬ lelt, melynek palás- réteges porphyr kőzete a leirás után és a monyászai völgyben látott hömpölyöket tekintve egyezni lát¬ szik a Hegyesével ; minek tulajdonítandó e különböző, elleniéi tes esés azt taglalni nem merem bármily vonzók is az ily¬ nemű combinátiók. A Kőrösvölgye ennélfogva egy a hegység vonulátát he¬ gyes szöglet alatt metsző keresztvölgy, melynek képződéskora aligha régibb az alsó miocennál, a’neogen-rétegek a trachyt- tuffal együtt mindenütt az agyagesillámpala különféle válto¬ zatain nyugszanak. A telepedési viszonyok eme rövid általánbs vázlata után természetes folytatásként az előforduló neogen lerakodások rendszeres leírása következnék, melyet Peters már közlött, de sokkal kedvezőtlenebb anyagi segédeszközök szolgáltak ren¬ delkezésemre, hogysem elegendő anyagot vihettem volna ma¬ gammal ; a különféle alakban kifejlett, de különben együvé tartozó lerakodások összehasonlítására ez okból csakis nehány közel egymáshoz fekvő helyiség leírását bátorkodom itt kö¬ zölni, mint kitűnő lelhelyeít a mediterrán emelet faunájának. Kresztaméues és Felménes lajthamészrétegeit már Pe¬ ters is fölemlíti Ambrus közlései nyomán kinek, gyűjteményé¬ ből a következő fajokat közli : „Cassis saburon Lám., Ancillaria glandiformís Lám., Arca Noae Brocc., Pectunculus polyodonta 6 v. pulvinatus (pilosus), Pecten flábelliformis v. Leythanus mindezek mészben, mely alatt homok Ostrea Grypboidessel Schlott. áll." Kresztaménes és Felménes völgyei az egyedüliek, me¬ lyek a hegység gerinczével párhuzamosan irányulvák, geoló¬ giai értelemben azonban nem is tartoznak többé ehez, ameny- nyiben csakis medrüket képezi a csillámpala, nagyjában atuff és neogen mész és tályagba vannak bevésve, a kresztaménesi völgy pedig nagy részében az őspalák (?) és neogen rétegek határvonalával esik össze, egyedül torkolatánál metszi az itt délnyugatnak diilő palás rétegeket a Vurvu Ritului és Dímpu móri közt ; eme völgyek tárják föl a leírandó kövületdús ré¬ tegeket, melyek fölületi elterjedése azonban igen korlátolt, mindenütt a Tracbyttuff takarója borítja őket, mely alatt sok¬ szor egész közel a leiraudókhoz, csak tályag és homok, másutt pedig közvetlenül csillámpala nyugszik. A Csiger völgyéből Nádas felé, a Dimpez Móri melletti alacsony hegyháton áthaladva, a quarzgazdag csillámpala det- ritusán lépdelünk még, midőn már egyes trachyt és tr. tuff hömpölyök mutatkoznak, a völgy jobb partján többnyire jól roszul föltárt tuff szírieket látunk, egyedül a templom környé¬ kén látszik a vastag tuffrétegek alatt egy világosabb folt, mely közelről szilárd padok és laza homok tuff vagy tályagból lát¬ szik állani és nyugatra a rétegfők a conglomeratalakú tra- chyttufféivel érintkeznek ; a völgy torkolata felé haladva, nem tᬠvol a helytől, hol az út a völgybe ér, a bal parton egy terrasse húzódik a patakkal párhuzamban, ettől mosatva egy kis, pár □ öluyi föltárás létezik ; termő föld és apró quarzkavics alatt egy lágy szürke agyag áll itt feltárva, telve ostrigák és serpu- lákkal, ezeken kívül azonban még számos, szépen megtartott gasteropodák és pelecipodák jönnek elő, sajnos igen törékeny állapotban, de még eredeti gyöngyházbevonattal ; e helyen kö¬ vetkező gyűjtést szereztem: Conusus fusco-cingulatus Broun. Columbella cf. curta Bell. Buccinum serraticosta Bronn. Chenopus pespelecani Phil. 7 Cerithium scabrum Ulivi. igen gyakori. Cerithium sp. Turritella turris Brogn, Monodonta arónis Bast. Troelius biangulatus Eicbw. „ fanulum Gmel. Vcrmetus intortns Lám. ig. gy. ,, arenarius Lám. Natica Josepliinia Risso. Natica belicina Brocc. Neritopsis radula Lám. Corbula gibba Olivi. gy. Cardium papillosum Poli. gy. Circe minima Mont. gy. Chama gryphoides Lám. „ cf. austriaca Lám. Arca díluvii Lám. Arca lactea Linné. Pecten cf. malvinae Dub. Pecten substriatus Dub. Ostrea digitalina Dub. ezeken kívül Bryozoák: Cellepora és Tubuliporák, Furóférgck. Eme agyag közvetlen szomszédja mindenütt a csillám¬ pala, melyen kétségkívül nyugszik és nem lehetetlen, hogy a patak az egészet rövid idő alatt elhordja. A helységbe érve, csillámpalára akadunk, mely nyugatra csaknem a trachyttal érintkezik, alluvium takarja a kettő közti keskeny tért, a temetőnél azonban, mely még ennek anyagᬠban van, a fönnemlitett szilárd és laza rétegektől födetik ; maga az alluviumtól ment föltárás nem nagy, keletre csakhamar el¬ tűnik afediit képező trachyt rétegek alatt. ÉÉK. felé dűll6 — 20° alatt és következő, durván mért rétegek sorozatából áll, felülről lefelé : vastag szilárd tr. tuffrétegek, 1 — 5 m. sárgás, quarzhomokos talyag, 1. m. mészkő Strombus, apró Neriták, rákollókkal stb. 8 1.50 m. laza sárgás homok, kissé márgás, kevés pecten és ostreákkal, 2.50 „ ugyanaz palásán és kövületek nélkül, 0.50 „ szilárd vörös és szürke quarzkomokkő (meszes), tro- chus és scutelákkal, 4.20 „ világos sárgás homokos tályag egyes elmállott tra- chyt darabokkal, 0.75 „ szilárd kiálló homokos durva mészpad bryozoák és nagy pectenekkel, 12.00 „ szürke homokos tályag és homok elmálló trachyttal a csillámpalán nyugszik. Ezen rétegsorozatot a szomszéd árokban is lehet igy kö¬ vetni. Azon mellék völgyben azonban, mely a falu alatt nyílik jobbról a fővölgybe, az alsó szilárd mészréteg és az alatt fekvő homokos tályag hirtelen trachyttuffrétegekkel érintkezik, egy vetődést észlelhetni itt, mely megfejti a tuff kizárólagos előj ö- vetelét is a falu alatt. Az itt előjövő kövületek már kevésbé jól megtartvák, mint a bal parton, sokszor csak kőbelek alak¬ jában nyerhetők, rövid gyűjtés következő sort eredményezett : Conus Dujardini Desh., „ Antediluvianu ; Eriig. „ sp. Ancillaria glandiformis Lám. Cypraea íabagina Lám. „ sp. pyrum. Buccinum mutabile Linn. „ Rosthorni Partsch. Purpura exilis Partsch. Strombus coronatus Defr. „ Bonelli Brong. Murex Sedgwicki Michl. Tereba fuscata Brocc. Turritella Riepeli Partsch. Cerithium cf. vulgatum Brong. ,, cf. senatum Broce. Katica Josephinia Risso. „ (cf) helicina Brocc. 9 Trochus patulus Brocc. gy. Nerita picta Fér. Mactra (cf) Turonica May. „ triangula Ken. „ sp. Teliina aff. planata Linn. Tapes Bastroetí May. „ ef. vetula Bast, Yenus plicata Gmel. „ vindobonensis May. „ scallaris Bronn. Tngonia cf. anatina Gmel. Dosinia Adansoni Phil. Diplodonta cf. rotundata Mortf. Yenerupis decussata Phil. Cardium Turonicum May „ papíllosum Poli. „ millecostata Brocc. Lucina incrassata Dub. „ sp. Pectunculus pilosus Linn. » SP- Pecten Leythajanus Partsch „ aduncus Eichw. „ snbstriatus d’Orb Arca diluvii Lám. „ cf. Fichteli Desh. „ cf. cardiiformis Bast. Anomia costata. Brocc. Scntella vindobonensis Lám. Lamna fogak. Csontdarabok. Bryozoák. Porites sp. Kresztaménestől éj szaki irányban a hegygerincre érve, ez egész hosszában trachyttuff által van képezve ép a vetődés következtében, ez irányban haladva csakhamar Felménesre érünk ; 10 az első tekintet a helységre egy nagy fehér foltot tüntet elő? mely a templom megett elterül ; hatalmas szürke tuffos tályag alatt itt is szilárd mésztelepek mutatkoznak, mig azon árok> mely párén nyamnlui nevet visel és a felméncsí völgyből ki¬ ágazva, ezzel párhuzamosan messze fölhuzódik, csakis a tálya- got tárja fel, melynek hatalmassága azonban itt jóval kisebb lehet, mint Felménesnél. Az urasági épületekig ezen rétegek egészen föltárvák, s mindenütt a csillámpalán nyugosznak, azonban nem összefüg¬ gően, hanem lépcsőzetesen, legalább 3 vetődést lehet itt ész¬ lelni, melyek egyike a templom megett különösen jól feltűnik, mintegy 10 — 12 mét. niveau különbséget okozva, és oly éles hogy a felső tályagrétegek alig 0.10 met. vastagságnyira mutatnak csekély zuzódást a vetődés síkján. Egyúttal azt is észrevettem, hogy az egész lerakodás, de főleg az alsó szilárd rétegek nyu¬ gat felé vékonyodnak, mivel az urasági épületek közelében a szilárd rétegek egymáshoz közelednek és a gerincen ismét csak tuffot találunk, úgy látszik a csillámpala is részt vett ezen vetődésben, mivel két helyen jut magasabbra a szi¬ lárd mészrétegeknél. A csillámpala DDNyra dűl 20 — 25° alatt változva, mig a szóban forgó rétegek É-.É.-K. felé 20 — 16° elatt dűlnek ; a templom melletti árokban, hol az említett vetődés kezdődik, a legalsó szürke homokos tuíf alatt egy 10 — 12 m. magas homok és kavics-telep van párhuzamosan a fedővel, melyet másutt sehol sem láttam. Ugyanezen helyen gyüjtém a fedőből a legszebb kövületeket, innét fólkapasz- kodva a Butyin felé vivő sövényre, a következő rétegsort figyel¬ tem meg fölülről lefelé: Trachyttuff, mely a brecciás változatból lassankint a ka- olinosba, még lejebb tályagba megy át, melynek egyes fek- vetei bőven zárnak magukban trachyt-hömpölyöket. 12 — 15 m. hamvas szürke homokos krétás tályag, néhol fehér, másutt sárgás ; rétegzet vagy a nélkül, egyes kao- linos trachyt darabok vagy amphiboltű zárványok¬ kal telt rétegekkel; alsó határán egyes vékony, szilárdabb mészrétegekkel ; alatta: 11 6 — 6.5 m. vastagságban 3 szilárd, helyenkint bryozoa és nul- lipora mészréteg 1, 2m. méretű homokos tályaggal váltakozva; ezek telvék szerves zárványok ma¬ radványaival, melyek itt calcinált héjakkal bírnak. Ceritkiumok, carditák, conus, (cypreák, rákollók stb. nagy számmal vannak ebben. Közvetlenül e szilárd rétegek alatt egy 1 m. vast. tuti fordul elő, mely aztán quarzkavicsba megy át, ez valóságos kagylóbrecciát képez, közte és a legalsó szilárd mészréteg közt nagy ostreák jönnek elő. Az árokban, hol a nedvesség folytán lágyabb kőzetből kényelmesen lehet a csinos és jól megtartott zárványokat gyűj¬ teni, ezen pad a fennemlitett kavicsra hajlik föl a vetődés helyén. Számos Conus, Buccinum, Cypraea, Clipeaster, Cerithium Lucina stb. fordul itt elő, nemkülönben nulliporák is ; 5 órai gyűjtés következő eredményű volt : Conus Mercati Brocc. „ Dujardini Desli. „ ventricosus Bronn. „ cí. Aldrowandi Brocc. „ sp. Olíva sp. Ancillaria glandiformis Lám. Cypraea cf. globosa Duj. „ cf. sanguinolenta Lám. „ pyrum Gmek „ (cf.) leporina Lám. Columbella cf. triaraBon. Buccinum miocoenicum Mich. „ mutabile Lám. „ Rosthorni Partsch. Strombus coronatus Defr. Chenopus pespelecaui Pbil. Murex cf. Sedgwicki Mich. Fucula (Pyrula) condita Brong. Cerithium lignitarum Eichw. 12 C eríthium Duboisi Hoern. „ lignitarum Eichw. „ crenatum Brocc. „ doliolum Brocc. „ cf. (nodoso-plicatum) Hoern. Turrítella turris Bast. „ Biepeli Partsch. „ cf. bicarinata Eichw. „ sp. (aff. marginális Brocc). Fusus Burdigalensis Bast. „ cf. valenciniensis Grat.. Siliguaria anguina Linn. Yermetus arenarius Linn. „ intortus Lám. Sigaretus haliotoideus Linn. Trochus patulus Brocc. Natica helicina Brocc. „ millepunctata Lám. „ Josepbinia Risso. „ redempta Micht. „ sp. Panöpea menardi Desh. Corbnla carinata Duj. „ cf. (Basteroti) Hoern Psammobia uniradiata Brocc. Teliina planata Linn. Tapes (cf) vetula Bast. Venus scalaris Bronn. „ plicata Gmel. „ Burdigalensis May. Dosinia exöleta Linn. Cytherea Lamarki A g. „ cf. Pedemontana Ag. Isocardia cor. Linn. Cardium Turonicum May. „ hians May. 13 Cardium cf. Burdigalinum Lám. „ multicostatnm Brocc. Chama gryphoides Lám. Lucina incrassata Dub. „ sp. aff. leonina v. Haidingerí. „ columbella” Lám. „ ef. globosa Desli. Cavdita Juanneti Bast. „ Partschi Goldf. Nucula Mayeri Hoern. Pectunculus pilosus Linn. „ sp. Arca diluvii Lara. „ cf. cardiiformis Bast. Piima Brocbi d’Orb. Pecten Leythayanus Partseb. „ aduncus Eichw. „ latissimus Brocc. „ substriatus d’Orb. „ cf. elegáns Audr. „ sp. Ostrea lamellosa Brocc. „ digitalina Dub. „ cochlear Poli. Anomia costata Brocc. Ecbinolampas haemisphaericus Lám. Schizaster Kurrei Laube. Echious cf. dux Laube. Scutella vindobonensis Lám. Clipeaster cf, (crassicostatus-acumiuatus.) Pseudodiadema ? sp. Micraster sp. Rákok; brachyurák ollói. Calianassa sp. ; némelyek Scylla- fajok-, mások a Lolocarcinushoz állnak közelebb. 14 Solenastrea sp. Porites sp. Bryozoák. Nullipora ramosissiraa Reuss. Csont (borda) töredékek. Lamnafogak. Ezen rétegek mindenütt trachyttuff által födetnek, mely¬ nek kőzet-zárványait Dézna vidékéről dr. Szabó József ur irta le a Közlemények múlt évi számaiban. Ezen tuff többé, kevésbbé finom anyagú, de sokszor brecciássá válik, és nagy trachyt- gömbökből áll, de a réCgzet mindenütt kivehető ; ezek jelentékeny magasságra emelkednek itt 300 ölig, és azon fe¬ lül a tengerszintől Kiszindia, Yaszoja és Pojoseny körül. Ezen tuífrétegek már a felménesi és kresztaméuesi völgyek felső ré¬ szeiben is több helyütt közvetlenül az elmálló csillámpalán nyugosznak, nem nagy távolságra a kövületdús lajthamész rétegektől. E körülményből az tűnik ki, hogy ezen utób¬ biak nem nagy elterjedéssel bírhatnak, úgy látszik, tekintve a zárványokat és az elterjedést egy nyugodt öbölben rakódtak ezek le, melynek partjait a Piatra dosu, Piatra rosrfi és vurvu cél maré görbe vonala képezte, és a rétegek kőzetének nagy változékonyságát a különböző irányban bevitt anyag leülepe¬ dése okozta. Miként a bécsi medenczében Fucks és Karrer urak bebizonyították, itt is a parttól távolabb Felménesnél a szi¬ lárd rétegeket boritó tályag sokkal hatalmasabb, mint Ivareszta- ménesnél. Azon körülmény, hogy a legalsóbb rétegek is főleg Felménesnél mindig tartalmaznak trachyt-anyagot, főleg amphi- ból tűket, kétségtelenné teszi, hogy ennek lerakodása idejében is történtek trachyt-kitörések ; valóban a trachyttuff felett fe- küsznek-e a cerithium rétegek, mint Petersur ál- litá, az aligha áll mindenütt. A kiszindiai völgyben kissé feljebb az általa adott átmetszetnél egy homok, mész és ka¬ vics-réteg sor 36 — 37° vastagságban cerith. pictummal, card* plicatummal, világosan a trachyt- tuff rétegei által boríttatik, valamint feküje is abból áll. A boros-sebesi átmetszetnél pedig, melyet Jakn uradalmi 15 igazgató úrral volt szerencséin meglátogatni, a cerithium mész- rétegek DDN felé dűlnek, mintegy 22°-nyira, mig a tuffrétegek 5 — 8°-kal ÉÉK felé esve, sokkal magasabbra terjednek ezeknél. Eme tracbyt- anyag kitöréshelyét eddig bizonyossággal még sehol sem észlelték ; legyen szabad azért végül még föl¬ említenem, hogy a démai várhegytől é. -nyugatra a szőlőknél egy klip egészen eruptív kőzettömegből áll meredeken felállí¬ tott réteges elvállással. Egy másik Krokna közelében jő elő. És a legnagyobb tömeg a Ralemare és Zimbrö közti utón észlelhető, hol a Tejusul hegy 300° magas kúpja ebből áll. Ezért kapcsolatban talán nem lesz merész ama véleményem, hogy itt különböző idejű kitörésekkel van dolgunk; behatóbb vizsgálatok és a kőzetek pontos összehasonlítása döntheti ezt el. Ezeket óhajtám a tisztelt társulattal közölni, bocsánatot kérve, hogy oly felületes közleményt adtam e vidékről ; külön¬ ben is átnézetét óhajtám előtárni ama tárgyaknak, melyeket tanulmányozni óhajtok, ha a körülmények kedvezők lesznek, és csakis jelentéskép kérem tekinteni a mondottakat. Vegyesek. (S. F.) Németország acélgyártmányai. Az acéltermelést illetőleg Németország jelenleg mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben minden más nemzetet messze túl¬ szárnyalt. 1862-től 1871-ig a Németországban előállított acél mennyisége 818,327 mázsáról (6.181,921 tallér értékkel) 5.090,253 mázsára (29,605,495 tallér értékkel) emelkedett. És igy a mennyiség e tíz év alatt több mint hatszorosan emelke¬ dett. E tekintetben legnagyobb része van Poroszországnak, a hol a fentebbi idő alatt a termelés 803,205 mázsáról 4.703.518 mázsára rúgott, melynek értéke 27.160.286 tallér. 1871-ben Németországban 42 műben, melyekben összesen 4465 munkás nyert foglalkozást, egészben véve 2.281,519 mázsa 9.856.(543 tallér értéket képviselő nyersacél gyártatott. A működésben 1G — volt 33 műben 14;384 munkással összesen 2.808,728 mázsa, 1.974,852 tallér érteket képviselő öntött acél állíttatott elő. (Pol. C. B. I. 28. 856.) S. F. — S. R. Paykall a „Bér. d. deutsch. ebem. Ges.“ cimíí közlönyben (7.1334) egy brewigi, Rauit-nak nevezett új ásványt ismertet, miből a következőket említjük fői : Norvégiᬠban Samö szigetén, Brewig mellett egy ásvány fordul elő, mely mint látszik még nincs kellőleg megvizsgálva. Ezen ásvány szürkés fekete, finom szemcsés szövegű Zeolithot képez, mely az El an o li th-nak valószínűleg csak valami metamorph-féle- ségét képezi, miután ebbe tisztán kivehető átmeneteket képez. Vegyösszetétele 39.21°/0 Si 02, 31.78°/0 A1.2 03, 0.57% Fe203, 5.07% Ca 0, 11.55 Na20 és 11.71 °/0 H20, miből szᬠmítás utján A1203, Si02 -f- 2/3 Na20, Si 02 -j- 2H20, % CaO képletet nyerünk eredményül. E szerint a Rauit igen közel áll a Thomsonithoz, melynek képlete : 2 (Ala O3 + q Si 02) + 5 H2 0. — A Rauit teljesen fénytelen; csekély mennyiségben számos idegen zárványt tar¬ talmaz. Forrasztócső előtt csupán igen vékony élei olvadnak meg csekély mértékben. Fajsúlya 13 C°-nál = 2.48 ; kemény¬ sége = 5. Jegecesen nem fordul elő. S. F. — A Dufrenoysit vegyösszetételéről MacJvor a föntebbi folyóiratban (7.1459) a következőket emliti föl. A vizsgált ásvány feketés szürke; fajsúlya 5.52, forrasztócső előtt arsengőzök fejlesztése mellett feketés tömeggé olvad meg, al¬ katrészei: 40,05% réz, 2,43 % ezüst, 18,79% arsen, 32,46% kén. Az ezüstöt megfelelő mennyiségű rézzel heiyettesitve gon¬ dolva a fentebbi számok a Cu3 As S4 képletnek felelnek meg. Stocker-Escher nézete, hogy t. i. a kénarsenréz kétalakú annyiban helyes, mivel a fentebbi képlet az Enargitnak is megfelel. S. F. — A kovasavsókban foglalt vasoxy- d u 1 meghatározása. E tárgyra nézve W. E a r ly meg¬ jegyzi, miszerint a szénsavas K. Na.-al való meghatározás hibás, részint mivel a megolvasztás alkalmával oxydátió min¬ den esetben megy végbe, részint pedig, mivel azon esetben, 17 ha a vizsgált ásványban Mn. foglaltatott a mangansavnak leg¬ alább nyoma mindenkor előáll, ez pedig a vaso’xydul egy ré¬ szét élenyiti. Ennélfogva E. nr a következő eljárást ajánlja: a finom porrá tört ásványból egy platinatégelyben 2 gr.-ot 40 c. c. (20 % H F-et tartalmazó) folysavval öntünk le, az egészet közel a forrpontig fölhevítjük s platinasodronynyal időnként megkeverjük, s ezt mindaddig folytatjuk, mig a teljes bom¬ lás végbe nem ment, a mi rendesen már néhány perc alatt megszokott történni. Ezután 10 c. c. hígított kénsavat adunk hozzá s újra hevítjük egy- két percig. Ekkor a tégelyt ovato san lehűtjük, tartalmát kifőzött (légmentesitett) vízzel hígítjuk s ezután a vasoxydult felmangansavas K.-al való titrirozás által meghatározzuk. Miután azonban a, rendesen ólomedények¬ ben készített folysav a kénessavnak legalább nyomait min¬ denkor tartalmazza, ezt a használat előtt chamaleonnal kell óvatosan eltávolítani. Összehasonlító kísérletekből kitűnt, hogy ezen eljárás szerint kivétel nélkül több vasoxydult lehet ki¬ mutatni, mint a rendesen alkalmazott megolvasztási módszer segélyével. így pl. egy esetben az E. által ajánlóit eljárás szerint 5.73 °/0, a megolvasztási módszer szerint pedig csak 1.3 °/0 vasoxydul volt kimutatható. (Chem. N. 30. 169 ) — S. F. Az anatóliai táj tkő-t er m e 1 és. Anatóliá- nak legterjedelmesebb tajtkőtelepei Eszkisehryárosától, az egykori Doryleától körülbelül 8 órányira fekiisznek d. k. felé ; e város lakosai (vagy 12.000 örmény és török) legnagyobb részt ezen ásvány termelése- és kereskedésével foglalkoznak. A termelés a föld alatt 8 — 10 méternyi mélységben történik. Egy bányában 40 — 50 bányász dolgozik, kik a termelt ásvány jövedelmén közösen osztozkodnak. A rendesen igen szabálytalan darabok nagysága rendkívül változó ; vannak dió-egész köblábnyi, sőt nagyobb darabok. Leginkább keresettek s természetesen leg¬ drágábbak a legnagyobbak. A föld belsejéből kiszedett dara¬ bok sárgás fehér szinitek, rendesen ujjnyi vastagságban vörös szinti, zsíros tapintatú földdel vétetnek körül s oly lágyak, hogy késsel könnyen vághatók. A kezelés, melynek a tajtkő, mielőtt a kereskedelemnek ^átadatnék, alávettetik igen költséges és hosszadalmas. Mindenekelőtt a külső, földes buroktól kell meg- 2 18 szabadítani, ezután pedig 5 — 6 napig a napon, vagy 8 — 10 napig fűtött helyiségekben szárítani. Ekkor másodszor meg- tisztittatván, viaszszal kifény esittetik. Rendesen 10 féleséget szokás megkülönböztetni, melyek darabjai gyapottal bebur¬ kolva óvatosan becsomagoltatnak. Szárítás és tisztítás által az egyes darabok eredeti nagyságuk- és súlyuknak körülbelül 2/3-át vesztik el. Az egyes, hasonló féleséget tartalmazó cso¬ magok 30 — 80 nagy, 80 — 100 középszerű, 2 — 300 kisebb és 600 — 1200 legkisebb darabot tartalmaznak. Egy csomag súlya vagy 24 — 35 okén (1 okén = 2.5 font) s átlagban 12 török font értékkel bir ; az ár azonban különösen a keresettségtő is függ. A termelt anyag legnagyobb mennyisége Ausztria- és Németországba szállittatik, s az évi kivitel körülbelül 8000 — 10,000 csomagra tehető vagy 1.200.000 frtnyi értékkel. A tö rök kormány a nyers anyagnak, a termelés helyén való el- árusitásánál 121/a °/0 vámot húz s ugyancsak 12 1/2 °/0- ot a kivitelre alkalmas anyagnak eladása alkalmával is. (B. u. H. Ztg. 33. 194.) S. F. Uj-Mexíco éjszaki részben egy uj fossd gyantát találtak s W h e eler it-nek nevezték el; e test vegyész- szetéte: 73-1 1°/0 széneny, 7-31°/0 köneny és 19-58°/0 éleny, miből C3Hg0 képlet vezethető le. Valószínű azonban, hogy e test egy tömecse a fentebbi képletnél 5 — 6-szor nagyobb. S. F. Egy uj ásvány Uj-Caledoniáb ól. Ezen ásvány kovasavas magnesia- és nickelből álló, víztartalmú ket¬ tes silicatot képez; vegyösszetétele a következő képlettel fe¬ jezhető ki: (NiO, MgO)10 (Si 02)8 -f- 3H20 ; rendesen elírom - vasérccel együttesen találtatik. Színe almazöld; keménysége 2'5, fajsúlya 2 21. Vízbe mártva pattogzás közt szétrepedezik s egyidejűleg átlátszóvá is válik. (Ckem. N. 29. 212.) TÁRSULATI ÜGYEK. Szak gyűlés 1875 é v i j a n u á r liú 13-á n. Az első titkár G e s e 1 1 Sándor bányageolog urnák „az unghvári m. k. jószágigazgatóság területén előforduló kőszén- kőolaj és földgyantának földtani leirása“ című értekezését ol¬ vasta fel, bemutatva az ezen értekezés könnyebb megértésére szolgáló térképet s néhány átmetszetet is. (L. a jövő számban.) Ezután dr. Szabó József egy kitűnő szépségű, Moravitzá- ról származó Ludwigit-et mutatott be ; ezen új ásvány már a múlt év jun. 10-ki szakgyiilésén megismertetett társu¬ latunkban — 1. 234.1. IV. évf. — s igy róla itt 'újabban szólani fölöslegesnek tartjuk. Wissinger Károly nehány sajátos diatomacea előjövetel- lel ismertette meg a szakgyülést ; megemlíti, hogy diatomaceá- kat pl. számos, általa vizsgált turfában is talált; különösen érdekes azonban a budai mésztuff, mely tetemes mennyiségű kovasavat tartalmaz, mely legnagyobb részben ezen lények kovapáncéljából áll ; talált továbbá a mármarosi vörös színű kősóban, valamint a kabola-pojáuai limonitban és több más ásványban is. A titkár Glanzer Gyula bányamérnök, Wittinger János polgár iskolai- és Cserni Béla főgymn. tanár urat jelenti be új tagokul. Meghalt: Roskoványi László kir. tábl. fogalmazó Budapesten. Bruimann Vilmos jelentést tesz a f. évi j au. 5-én megtartott ünnepélyről, a bécsi cs. k. földtani intézet 25 éves fennállására vonatkozólag, melyen a választmány megbí¬ zása, illetőleg kérelme folytán — - a társulatot ő képviselte. 2* TITKÁRI KÖZLEMÉNYEK. A magyarhoni földtani társulat gyűléseinek sorrendje az 1875-ik évre. Január 13 án és 27-én. Február 24-én. Mártius 24-én. Április 14-én. Május 12-én. Junius 9-én. Július ] Augusztus ( ,, , . > szünet ozeptember l Október j November 24-én. December 15-én. TUDÓSÍTÁS. A társulat eddigi titkári hivatala a f. év elejétől a Bu¬ dapest Vili. kerületi zerge-utcai főreáltanoda épületébe tétet¬ vén át, a titkárságot és közlönyt érdeklő minden ügy és kér¬ dés a fentebbi cim alatt kéretik beküldetni. Titkári hivatalos órák naponként 11 — 12-ig és 4— 6-ig. Felkéretnek egyúttal a t. tagtársak, ha netalán valaki lakását változtatta, ezt a titkárságnál pontosan bejelenteni szíveskedjék, miután különben a küldemények pontos meg¬ küldése lehetetlenné válik. Budapest, 1875. jan. 31. Sajóhelyi Frigyes, társ. I. 1875. V. évfolyam. 2. és 3. szám. KI B HJ W B1 « Kiadja A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT. A választmány megbízásából szerkesztik SAJÓHELYI FRIGYES és ROTH LAJOS titkárok. Titkári iroda, a hová a lapot és titkárságot illető mindennemű kér¬ dés intézendő : Budapest, VIII. kér. Zerge-utca, főreáltanodai épület, földszint. Hivatalos órák naponként 11 — 12-ig és 4 — 6-ig. TARTALOM: Az unghvári m. kir. jószágigazgatóság területén előforduló kőszén, kőolaj- és földgyantának földtani leírása, Gesell Sándortól. — Irodalom. — Vegyesek. — Társulati ügyek. — Titkári közlemények. — A magyar¬ honi földtani társulat tagjainak névjegyzéke. — A magyarhoni földtani társulat könyvtárának cimjegyzéke. Az unghvári m. kir. jószágigazgatóság területén elő¬ forduló kőszén, kőolaj és földgyantának földtani leírása. Gesell Sándortól. (Felolv. a társ. f. évi jan. 13 ki szakgyülésén.) A terület általános földtani felvételére vonatkozólag, me¬ lyet még a bécsi országos földtani intézet eszközölt, feladatom célszerű megoldása tekintetében szükségesnek láttam az egyes kérdéses pontok földtani összefüggését egy dél-éjszaki szelvé¬ nyen a természetnek minél megfelelőbben föltüntetni. Ezt szem előtt tartván Unghvártol éjszak-keletnek az egyes kőzeteket bányageologi modorban feljegyeztem, és szelve a Beskidokat Stavna vidékétől megkezdve, követtem az olaj¬ rétegeket Gácsországba, igyekezvén mindazon adatokat meg¬ szerezni, melyek a magyar- és gácsországi kőolaj-előjövetel össi. ek felderítésére szolgálhatnak. 3 22 Ezt előrebocsátva, a mellékelt térképen levő szelvényre vonatkozhatom. Unghvár vidékén és innen éjszaknak majdnem Perecsenyig mindenütt túlnyomólag trachyt, trachytbreccia és trachyttufa képezi a széles völgymedencékben lerakódott dilu- vium- és alluvium-k épleteknek alapját; e trachyttufában fész¬ kekben és vékony erekben előforduló vasopál és limonit a Turia-remetei volt vasgyárnak képezte olvasztási anyagát. Domakidával szemben, a falutól nyugatnak ilynemű, igen silány limonit külvájasilag le is lett mívelve. A trachyt és trachyttufa főtömegének dél-nyugati kifutásai lapos teknőket alkotnak, melyekben Felső-Némethi és Husták vidékén két akna kőszénre lön lemélyesztve ; a mellékelt át¬ metszet (23. lap) az átfúrt rétegsorozatot mutatja. Az első akuában csakugyan 18' vastagságban keskeny kőszénrétegek (harmadkori barna kőszén) és gyenge, a leve¬ gőn szétmálló lignit, tufás anyaggal jön elő. A csapásirány felvehető nem lévén alkalmasint a Cziganocz és Szerednyén elő¬ forduló lignit- és barnaszéntelepek irányával (8 — 9h) egyezik, miután valószínűleg azokkal ha nem is áll összefüggésben, egy¬ korú képződéseinek látszik lenni ; a dőlés dél-nyugatnak cse¬ kély eséssel mutatkozik. A sivori patak mentén egy szilárd, tömör, quarzdús tra¬ chyt- kőzet jön elő, mely a patak bal partján többnyire földpát- dús trachytokat képezve, a jobb parton fekete, szarufényledús és delejvasat tartalmazó kőzetekkel meredek sziklákat képező kibúvásokban mutatkozik, e kőzetekben réz- és aranytartalmú telérekre régi időkben báuyamívelet is létezett ; szarukőféle kőzetek kisérik a trachytokat, melyekben vaskovand (Pyrít) észlelhető. Szelvényünkön szemcsés, világos veres, krinoiddús Has- mészkő képezi a legrégibb kőzetet, mely Perecseny fölött fel¬ tűnik és Rybár István tanár úr felvétele szerint Uj-Kemencén is mutatkozván, keskeny szalagként éjsz-nyt-felé húzódva, 40 — 50° éjszaki dőléssel vékony padokban még Benjatina és Váralján is részt vesz a terület alkotásában, és melyben nem ritkán brachiopodák jönnek elő. A mész-vonulatot váltakozó rétegekben veres és világos szürke, márgás lueszek kísérik ; 1-ső. Kutatási aknák. 2-rtik. televényföld. agyag. agyagpala. szenes anyag. szénpala . keskeny küszénrétegek a le¬ vegőn szétmálló tufás anyag¬ gal keverve. közönséges jaspis. barnaszén. Un sárgás lágy homokkő. J _ ££2 _ I ^ ugyanaz conglomeratszerü . A két akna egymásközti távolsága k. b. 60 öl. 1873. jul. 25-én ezen mivelet beszüntettetett. televényföld. agyag és agyagpala. ■i i« szurokkö. lágy limonit. « tufa szilárd trachyt darabokkal. U lágy, világos zöld, conglomerat- szerű homokkő. ugyanaz, de szürkés zöld c gi¬ gákkal (Natica courena ?) ugyanaz csigákkal ég levél- leny imátokkal . ugyanaz, szürkés. « szürke, lágy homokkő. : — —á szürkés, ldgy homok^o levél¬ lenyomatokkal . •világos szürke agyagpala kik-, vültakkel. 0 1 I l l I l i | B. öl. 6' 3 24 ezen rétegeknek dőlése megegyezik a mész dőlésirányával s a kőzetkövületeket nem mutatván fel, kőzettanilag a neocom- szinthez sorozandó. Ezen meszek és márgák Perecseny fölött mészégetéshez szolgáltatják az anyagot ; a márgák vízálló-tulajdonságuknál fogva a cement -gyártáshoz alkalmasak, és kivált a szürkés féleségek a kufsteini cementhez hasonlítván, a természetes víz¬ álló kőzetekhez tartoznak. Innen tovább már kizárólag a kárpáti homokkő uralko¬ dik, fölötte az Unghvölgy hosszú mellékvölgyeiben szórványo¬ san, kisebb területekre szorítkozva a harmadkori képlet mint lágy homokkő, márgapala és agyag szerepel, és sok helyen e váltakozó rétegsorozat közé lapos sphaerosiderittelepek is berakodvák. Dubrinicsnál, az Ungh jobb partján, a már régóta isme¬ retes porcellánföld jön elő, mely mind mennyi- mind pedig mi¬ nőségileg nagyon is figyelembevételre érdemes anyagot képez. A porcellángyártás és tűzálló szerek előállításához kitű¬ nően alkalmas lévén, ezen kincs már régóta értékesítésre vár. A kaolin finom szemű, földes krétafehér agyagrétegekkel jön elő, és a bécsi volt cs. lcir. porcellángyár számára an¬ nak idejében aknaszerűen le is míveltetett. Dubliniestül éjszaknak, és a Turia patak mentén, Kis- turiczától felfelé a lumsuri fürdőig, gyakran mutatkoznak ho¬ mokkőpadok váltakozva kékes márga és vörös agyaggal ; e rétegeknek csapása nyugot-keletnek, dőlésük pedig, többnyire igen meredeken éjszak-keletnek vétetett fel. Nagy-Bereznától kezdve felfelé, az országút mellett az olajrétegeket jellemző homokkő fordul elő; Knyahina vidékén opsidianok mutatkoz¬ nak és Szolyvával szemben egy sósvízforrás is létezik. A kosztrina-oblasnál tömegesen kibúvó homokkövek valószínűen már az olajkőzetcsoporthoz tartoznak, ezek meredek sziklákat képező tömör mészpadokká feltornyosulva, nagyon feltűnők, s a mármarosi krétaképletekben előfordulókkal tökéletesen azo¬ nosak; említést érdemel még egy, a viszokai völgyben állító¬ lag előforduló jódtartalmú forrás. Kosztrinától Stavnáig ezen, hol szürke, hol barna, durva 25 és finom szemű, nemely helyt nagyon kovás homokkő kibúvᬠsokban mutatkozván, Stavnától kezdve váltakozva csillámos agyagpalákkal jön elő, és Voloszánkáig folytonosan úgy mond¬ hatni Gácsország typicus olajrétegei közt találjuk magunkat. Voloszánkától ejsz.-nyugatnak, Bisztra felé és Luchon alól, a lubenszki patak mentén mindenütt ugyanezen réteg- csoportot találjuk. A Stavna és voloszánkai vonalon, közvetlen az Ungh balpartján, Luchnál vannak a kincstár furatásai ; Voloszánkán a fűrészmalmon túl kezdve majdnem Stavnáig az Ungh med¬ rében a rétegek kitünően fel vannak tárva, s közvetlen a fú¬ rások mellett a viz felülete a rajta levő petróleum következ¬ tében szivárvány-színekben ragyog ; ez és számos más tünemény azt bizonyítja, hogy ezen terület nagyobbszerü széthelyezések- nek volt alávetve. A homokkő és agyagpalának csapása 10 — llh szerint, dülése hol éjsz.-k., hol pedig dél-ny. felé 45 — 80 fokkal vétetett fel; a világos szürke, finom szemű homokkő 2“ — 3', a csillámos fekete agyagpala 2“ — 21/2' vastag váltakozó rétegeket képez, és kiváltképen a luchi hídon alól, az Ungh jobb partján gyönyörű szelvényen, fekete gyantás palák alakjában, felváltva sphaerosiderit telepekkel jön elő. (A sphaerosiderit horg-érc tartalmúnak (Galmei) látszik.*) A Stavna, Luch és voloszánkai vonal, a lyubenszki és bisztra völgyek naphtára való kutatásokra nagyon is érdemes területek, és nem mulaszthatom el ez alkalommal felemlíteni, miszerint Markos György unghvári jószágigazgató urat illeti az érdem, hogy a magas kormány figyelme az ország ezen kincsének emelésére irányoztatok, melynek következtében az ügy fontosságának elismerése mellett a Luch területén való kutatás lön elrendelve. Az e területen lemélyesztett fürlyukak 8 — 20 öl mélység¬ ben jöttek petróleumra, és tova mivelve annak mennyisége fokozódott; a fúrlyukak (1. térkép) igen célszerűen a dűlés irányában hajtattak le, és pedig a '"Gácsországban divó mo- *) Számos vetődésük a terület széthelyezéséről tanúskodik. 26 dórban közönséges emeltyűkészülékkel vasrudazaton levő 9 — 9" széles fúrókkal. Az 5. számú fúrás 9 — 10°/0 paraffintartalmú petróleumot ád, mely + 9.5 fok hőmérséknél megalvadván, a még folyékony résznek kifolyását megakadályozza ; ezen bajon csak mélyebbre lehatoló fúrások által lehet segíteni, hogy t. i. az olaj a hydrostaticus nyomás, valamint a vízzel való érintke¬ zéstől megszabadittassék. A szelvény magyarázatál itt félbeszakítom és a magyar- országi viszonyokkali összehasonlítás végett egy pár neveze¬ tes gácsországi petroleumelőjövetelnek leírását hozván, éjsz.- kelet — dél-nyug. irányban ismét a luchi furatáshoz téren- dek vissza. A gácsországi kőolajterület a Wielicska és Bochnia közti Gdownál veszi kezdetét, érintve Limanov, Grybow, Dukla, Sanok, Drohobicz és Kolomeát Szucsaváig terjed, és 2 — 3 mértföld széles szalagként a Kárpátok éjszaki hegynyulványain majd 200 négyszögmértföldnyi területet foglal el ; az olajréte¬ gek átlagban 8 — 9h csapással és délnyugati, sok részt éjszak¬ keleti dőléssel mutatkoznak, és a szakértő mérnökök egyhangú véleménye szerint egyedül mélységfúrások lesznek hivatva ezen óriási kőolajkincs napfényrehozatalára. A bobrkai kőolajbánya (sanoki kerület, 1. térkép) a ma¬ gyar naphtakerület viszonyainak összehasonlítására nagyon is érdekes adatokat szolgáltat, főképen azért, mivel az olajré- tegcsoport változó vastagságban (homokkő és agyag¬ pala) szintén m aj d oly meredek bukást mutat fel, minta luchi fúr áfásokban észlelt dőlés- irány, azaz 60 — 70° ot délnyugat felé. Az átfúrt rétegek a következők: televényföld, agyag, tá- lyag és ezután gyantás palák vízszintes fekvésben, mely ré¬ tegcsoport 60 láb mélységig tartván, egy durva szemcséjű ho¬ mokkő hasadékából és vetőiből az olaj a fúrlyukba átszivárog ; nagyobb kőolajmennyiségek csak ezen pár ölnyi vastag ho¬ mokkő átfuratása után mutatkoztak. Ezen kút tovább lemé- lyesztetvén, újból váltakozó homokkő- és agyagpala-rétegekre jöttek, hol kisebb mennyiségű, de jobb minőségű olaj találta¬ tott ; később a kőolajrétegek csapásirányára függélyesen több 27 fúrlyuk lemélyesztetvén, az olajat főkép tartalmazó homokkő csak 200 és 200 lábnyin túl levő mélységben éretett el. Ezen olajterület kivált azért nagyon is érdemes tanul¬ mányozásra, — tekintve a magyarhoni viszonyokat, — mivel dacára annak, hogy a felsőbb rétegek némely helyt majdnem függélyesen állanak, az olajtartalmú homokkő mélyebbre rende¬ sen vízszintes fekvésben mutatkozik. Jelenleg a gőzerőveli furatás foganatosittatik, és a 116° vagy 250 méter mély fúrlyukak még mindig felváltva homokkő és agyagpalarétegekben hajtatnak le ; évente 20,000 mázsa olaj szállíttatik; a fúrlyukak száma meghaladja a 150-et (de alig 40-ből meríttetik) és némelyikben szénsavas víz jön elő, mely¬ nek kiszivattyúztatása után rendesen nagyobb mennyiségű naphta mutatkozott ; így p. o. több ideig 30 mázsa szállítta¬ tott egy fúrlyukból naponta. Bobrkán a széthelyezésekbeni vetőcsoportok bizonyos irányban követhetők, Wisloka, Fajlowka, Chorkowka és Rowne helységek összekötő vonalával megegyezőleg. (1. a térképen, bobr- kai vonal.) Ezen vonallal körülbelül párhuzamosan 2 mértföldnyi távolságban Samokleskitől, Magyarország határa felé egy mᬠsodik széthelyezési vetőcsoport észlelhető és különösen ott, hol a vonalba eső hegyláncolatokra keresztben álló hegygerin¬ cek feltűnnek. (1. térkép.) Továbbra keletnek, Barwinek-Ko- marnik vidékén a Kárpátok szelik a kőolaj rétegeket és Magyar- ország határán Laborcz, Mitrain és Mikova vidékéu a gácsor- szági olajkőzetekkel tökéletesen azonos agyagpalák és homok¬ kövekben újból mutatkozik a napktának nyoma. Említést érdemel a ropiankai kőolajterület, mely ponton a gácsországi mérnökök főképen azért indítványoztak furatá- sokat, mivel az olaj - rétegek összeszoritása következtében (mely számos széthelyezési vetőkben mutatkozik), több évi tapasztalat nyomán nagyobb mennyiségű p e t r o 1 e u m-előjövetel vol- kilátásba helyezve ; hogy a kutatás helyes következtetéseken alapult, bizonyítja az olajiparnak e területen való felvirágzása. Sanok körül Nowodzi e» lic-nél 400 láb mélységben csilla- 28 — mös, finom szemű homokkő és agyagpalákban sűrű kőolaj földgyantával jön elő, s itt szintén mélyebbre lesz szükséges ehatolni. — Plowce, Nowodzielic, Vitriol és több kisebb kőolaj¬ területen évente összesen 20,000 mázsa olaj termeltetik. Gácsország legjelentékenyebb kőolaj és földgyanta ter¬ melése Borislawon, 1/2 mértföldre délnek Drohobycztól eszkö¬ zöltetik, és pedig évente 90,000 mázsa kőolaj és 45,000 mázsa íöldgyantával (Ozokerit), összesen 1,170,000 írt értékkel ; a naph- tára való lemélyesztés többnyire aknákkal történik; mélységük 60 — 180 láb közt változik, és szelvényükön váltakozva kavi¬ csot, palás tályagot és homokkövet találni ; jelenleg 40 holdnyi területen 9000 akna és fúrlyuk van lemélyesztve, de tényleg csak 3000-ben termeltetik hol olaj, hol földgyanta. A legjövedelmezőbb akna az újvilág nevű területen na¬ ponta 1000 forintot jövedelmez, nem régen megnyittatva a kő¬ olaj- és gyantából álló keverék már két ízben az akna torkáig felszállott, és jelenleg, dacára annak, hogy folytonosan merit- tetik, az anyag a 48 öl mély aknában már 3 hét óta állan¬ dóan a 35-dik ölben tartja magát; ezen érdekes eset bebizo¬ nyítja, miszerint Gácsországban, hasonlóan úgy mint Amerikᬠban szintén nagyobb, gyantás anyaggal megtelt üregek lé¬ teznek. A Mracniváról jövő patak 2 részre osztja a borislawi te¬ rületet, melynek keleti része Volanka, nyugati része pedig Borislaw név alatt ismeretes. Az első borislawi petroleumtársulat legcélszerűbben, és pedig bányászatilag veszi mivelet alá földgyanta telepeit ; hᬠrom főtelep különböztethető meg : Az elsőnek csapása 17h sz. dülése dél-éjszaki ; a mᬠsodiknak csapása 24h sz., ny. -keleti düléssel, és a harmadik¬ nak csapása 21h — 13" sz. délny.-éjszk. düléssel ; Wolankán az általánbs csapásirány 221' sz. 25 — 80 foknyi düléssel van meghatározva. A telepek vastagsága változik papír, egész 5 láb vastag¬ ságig, és hol a rétegek ellenkezőleg dűlnek, rendesen nagyobb mennyiségben mutatkozik fóldgyanta, mely, mint a mellékelt 29 átmetszet kitünteti, mindig tályag-, agyagpala- és szürke ho mokkőrétegekben jön elő. M 4> a © ’o _£3 M ,© televényföld. sárga homokos agyag. szürke, száraz kavics. „ nedves „ víz és naphtával áthatott kavics. O fO Ifi rö a* -aj N 03 5S a s« 03 *© <ü Sl Js í .iá 'o eö homokkőpad. kék tályag, vizet tartalmazó homokrétegekkel, kék képlő agyag. tályag, homok és agyagpaladarabok. fekete homokpad, agyagpalával. - ■ szürke homokkő. - ( agyagpala, márga. } homokkő, márga. homokkő, agyagpala. durva szemű homokkő, agyagpala. - j főldgyanta agyagpala és homokkővel váltakozva. homokkő.. földgyantarétegek. 4 5 6 7 8 B. ÖL A borislawi hegyláncolat alján, közvetlen a templom¬ nál meredeken délnek eső fekete gyantás palák balpikkelyek és fogakkal, képlékeny agyag, homokkövek, vékony szarukö¬ vek kíséretében fordulnak elő, Borislawtól délnek a mrasnica- patak mentén, a Tysmienica és Tysmienka völgyekben me- 30 redeken délnek dűlő fekete agyagpalák és homokkövek köze¬ lében szintén vannak olaj bánya-mi veletek, továbbra következik a sekodnicai kőolajterület. A kavics alatt itt szürke meszes márga és agyagpala mutatkozik, a rétegek fekete és szürke gyantás márgákból állván, szintén sebes eséssel dél-nyugati irányt követnek. E vonalnak15 földtani szerkezetét : gyantás lialmaradvá- nyokat tartalmazó palák, gyantás márgák fucoid maradvᬠnyokkal. a jellemző menilitopálok és szarukőzetek kíséretében a homokkövekkel együtt mint menilitpalacsoport van egye sitve; a kemény homokkövek, mint hihetőleg régibb kőzetek a másik csoportban foglaltatnak össze. A dűlés kizárólag dél¬ nyugatnak és nagyon meredek eséssel észlelhető. Láttuk, hogy a kőolaj Gácsország nyugati és keleti ré¬ szében egyféle kőzetekben mutatkozik : szükségesnek tartom még egy közbeneső pontot is fölemlíteni, hol legújabb időben egy francia társulat kőolaj és földgyantára 4 aknát mélyesz- tett le, és pedig Turka és Lutowiska közt Lomna vidékén. Ezen útvonalon mindenütt a homokkő és agyagpalarétegek fekvése és csapásiránya, megegyezőleg az általános iránynyal, t. i. 8 — 10“ szerint találtatott. A fúrások homokkőben lahaj¬ tatván csekély mélységben a kőolajjal telitett rétegekre akad¬ tak ; e területen látszólag egy nagyobbszerű széthelyezés következtében a kőolaj - rétegek összeszorít ásnak voltak kitéve, és igy hasonlóké¬ pen, mint Ropiánkán a tapasztalat föltételei és következte¬ tései igazaknak és megbízhatóknak bizonyultak. Délfelé még Stuposiany Dwinicza és Benyova vidékén (az utóbbi már közvetlen a határszélén fekszik) a kőolaj-fúrások jó eredményt adtak, úgy szintén a Stuposianka-patak mentén felfelé Ustryki, Wolosate, Lubi.ya és Bistra környékén is, hol mindenütt a gácsországi olajrétegek typicus kőzeteit találni, és sok he lyiitt, a kőolaj tényleg napfényre is jön. Tovább délnek az úgynevezett beskidokat áthágván, Woloszankára és innét Luchra, a magyarországi petroleumkutatásokhoz jövünk. Vonatkozva a mellékelt térképre, a luchi kőolaj-terü¬ leten eddig ; 2 öl a legnagyobb mélység ; Gácsországban 31 egyedül Borislawon találni kiaknázásra érdemes naphtameny- nyiségeket 16 és 20 öl mély aknákban, más helyeken 35 — 80 öl mélységre kell lehatolni, hogy dúsabb források éresse¬ nek el. A magyarországi petróleum 0*900, a gácsországi 0880 fajsiilyt mutat fel , a magyarhoni tehát jobb mi¬ nőségű. A petróleum-tartamú rétegek Luchnál nem végződnek, hanem széles övként Zemplén, Ungh, Beregh és Mármaros megyék területeire terjednek ki, (Mármarosban, Huszt, Király¬ mező és Dragomerfalu vidékén.) de a petróleum nem csak felső Magyarországban jön elő, hanem más, sokkal délibb fekvésű területeken is, u. m. Pekleniczán Zala megyében és Moszlavinán Verőce megyében Horvátországban, mely két elő- jövetel már 1788-ban Win téri által megvizsgáltatott. Ezekből kitűnik, hogy a Sz.-István korona területén, és kivált a Kárpátok déli lejtőjén szintén mértföldekre terjedő kőotaj-tartalmú rétegek fordulnak elő, melyek kőzettani és települési viszonyaiknál fogva a gácsországiakhoz nem csak hasonlók, hanem valószínűen azoknak déli folytatását képezik. A naphta előjövetel nagy területét szem előtt tartva, fel¬ tételezhető, miszerint a kőolaj képződéséhez való anyag a mély¬ ségben összefüggően telep-formán jön elő ; ezen lerakodmány eddig még eléggé feltárva nem lévén, csak mélység furatások- kal fog megnyittatni Mielőtt értekezletemet befejezném, érdekes lesz a naphta képződését is megérinteni. A kőolaj kétségen kivid levegő elzárása mellett organi- cus anyagok elkorhadásából ered; ezen vegyfolyamnál a gᬠzoknak képződése magától értetődik, és nagyszerű nyomás alatt azok kőolajjá tömörittetnek, melyből további élenyítés folytán földgyanta lesz. Előjövetelére nézve a petróleum háromféleképen mu¬ tatkozik : 1-ször. Keskeny csatornák által egymással összefüggés¬ ben álló üregekben. 32 2- szor. Nyílt csatornák által összefüggésben álló üregek¬ ben, és 3- szor. Elkülönített üregekben. Mind a három esetben alól víz, felül kőolaj és e fölött gázok képezik az üregek tartalmát. Csak az első és második eset alkalmazható Gács- és Magyarország kőolaj előjövetelére, a harmadik kizárólag az amerikai viszonyokat illeti, mert csak ott találni a kőolaj-ré¬ tegekben nagyobb kiterjedésű üregeket képező mészberako- dásokat. Végre Notk P. J. bányamérnök által a kőolaj felkeresé¬ sénél előforduló tüneményeknek földerítése céljából összeállított gyakorlati szabályait hozom (1. a mellékelt táblán az átmetszetet) ; x y a gáznyomás feltolulási szintje lévén, a kőolajnak fel¬ vagy fel nem találása 7-féleképen magyarázható meg és pedig: 1- ször. Az akna vagy fúrlyuk: «)-nál nagy mennyiségű olajgázokat és az olaj nyomára talált, mélyebbre lehajtva a homokkő eltűnt és a furatás agyagpalában nagy utáuesés következtében megakadt. 2- szor. A fúrlyuk agyagpalában lehajtatván, csekély mélységben már a) nál kőolajt adott, jS) mélyebben nagyobb mennyiséget és tartósan olajat, y) még nagyobb mélységben az olaj kimaradt. Ezen esetben a rétegek nagyon meredeken esnek, és csak egy bi¬ zonyos mélység volna elérendő, hogy az olaj még nagyobb és állandó mennyiségben mutatkoznék. 3- szor A fúrlyuk a felület közelében sok gázra és az olaj nyomára jött; homokkőben sokkal nagyobb mélységre, mint 2-nél lehajtva semilyen eredmény sem mutatkozott. 4- szer. A fúrlyuk kőolajjal telitett homokkőben menvén, kevés idő múlva gázokat és nagyobb mennyiségben olajat adott, mivel az olajjal áthatolt likacsos homokkő hasadásokat fel nem mutatott és tömör agyagpala a fediit képezvén , mint fekükőzet szilárd, kevés olaj-impregnátiókat felmutató szürke hommokkő szerepel. 5- ször. A fúrlyuk kőolajjal telített homokkőben menvén, 33 nagyobb olajmennyiségek nem mutatkoztak, a homokkőbeni hasadások és csatornák hiánya miatt. 6- szor. A fúrlyuk homokkőben lehajtatván, gáz és olajra jött, mely későbben nyom nélkül elenyészett. 7- szer. Sok helyütt az olaj-rétegek kavics, agyaggal, melyben homokkőlencsék, homokos és agyagos palák fordul¬ nak elő, el vannak fedve, mely esetben aránylag csekély mélységben nevezetes kőolaj- és földgyantamennyiségek mu¬ tatkoznak. Tárgyilagosan előadott tényekből következtetve értekez¬ letem végéhez jővén, összefoglalom mindazon, elmélet és gya¬ korlat által megállapított tényezőket, melyek az előrebocsátot- takból természetszerűleg folynak. Tekintve a Huszák és Felső-Németi közti kőszénkutatᬠsokat, azok a jelenlegi viszonyok méltánylása mellett egyelőre nem ajánlhatók tovaművelésre, és csak későbben, a kőolaj¬ kérdés megoldása után a Huszák és szerednyei vonalon egy részletes kutatás igénytelen véleményem szerint nagyon is ér¬ dekes volna. Magyarország, területére nézve, kőszénnel na¬ gyon bőven nincsen ellátva, és ha a kutatandó kőszén talán nem is a legjobb minőségben mutatkoznék, ipari célokra és a vasút számára minden esetre értékesíthető anyagot fog ké¬ pezni. Olcsó tüzelő-anyag bármely iparágnál az életkérdések közé tartozik, és új széntelepek feltalálásával számos iparág a vidéken meghonosulna, mely jelenleg a fának roppant ára miatt nem élhet meg, a fafogyaztás pedig leszállítást nem csak hogy nem szenved, hanem ellenkezőleg értéke kitünően fokozódik, mint azt bányászatot űző területeken tapasztalni bő alkalmunk van. Illetve a kőolaj-furatásokat, a Luch vidékén előforduló petróleum-rétegek Gácsország legjobb területeivel úgy az olaj- rétegek meredek dűlését, mint a széthelyezési vetőcsoportokra nézve azonos viszonyokat felmutatván, a Kárpátokon innen és túl egyedül mélységfuratások által szerezhető meg a biztos tudomás az alsóbb rétegek mibenlétéről, s nyithatók meg az olajképződést előidéző lerakodmányok. A kőolaj felkeresésére felállított gyakorlati szabályok nyo- 34 inán a luchi furatások nagyobbrészt a második esethez tartoz¬ nak, és mélyebbre lehajtva (200 — 300 méternyire) a legszebb eredmény áll kilátásban. Hamar és aránylag olcsón, kizárólag gőzerővel való fura¬ tás vezethet célhoz; vele alkalmas helyen több fúrlyuk lehajtható, a víz és olajnak kiszivattyúzta! ása a lehető legrövidebb idő alatt eszközölhető, és a kibéleléshez szükséges csövezet is könnyebben és biztosabban bocsátható le; a gőzerőveli fura¬ tás egyáltalán oly sok előnynyel bir, hogy a kutatások neta- láni folytatásánál egyedüli alkalmazásra volna felajánlandó, gőzerővel a fúrás naponta G lábat haladhat, embererő alkal¬ mazásánál csak 1 lábat. Stavna környékén, az üngh mentén lefelé, és Voloszán- kán túl felfelé, a Bisztra és Lubenszky völgyekben kutatási Műveletekhez (ki nem zárva a tárnávali feltárást sem) számos alkalmas pont létezik, és igénytelen véleményem szerint a már létező fúrlyukak kibélelése és nagyobb mélységre való gőzerő¬ veli lehajtása melett, egyelőre kiváltképen a Luchon alóli hídnál (1. térkép) kibúvó fekete gyantás palák és a voloszán- kai fürészmalom területe új kutatások foganatosítására alkal¬ mas helyiségeket képeznek ; főkép az első pont, hol alighanem földgyanta (Ozokerit) telepekre lehetne bukkanni. Műszaki tekintetben a mélységfuratások nagy jelentő¬ séggel bírnak, mivel 1-ször általuk a kőolaj legcélszerűbb kiaknázási módja meghatároztathatnék és 2-szor az olajtartalmú nagyobb mélységbeni kőzetek hasadásai, csatornái és erei mi¬ benlétéről biztos tudomás volna szerezhető ; miáltal másodrend¬ ben egy szabályszerű mivelethez szükséges tőkének meghatᬠrozása volna lehetséges. A kőszén és kőolaj -kutatások hivatvák Magyarországban ugyanazon szerepet játszani, mint határországainkban (Felső- Szilesia, Morva és Csehország) a kereskedelem minden ágában élénk forgalmat előidéző virágzó kőszén- és vasipar ; mely terület az állam által annak idejében eszközöltetett mélység- fúrásoknak köszönheti jelenlegi anyagi jólétét. A kőszén és kőolaj-iparnak sikeres mélységfurások folytán kimaradhatlan sok idegen tőke bocsájtatnék rendelkezésére és az ez által 35 növekvő rendkívüli forgalom a többi iparágra kedvező be¬ folyást gyakorolna. A fának ára és értéke szintén emelkednék, mert tény, hogy a gácsországi olajterületen ára ötszörösen felszállott. A naphta feltárásával pedig a kaolin és cement érté¬ kesítésére nézve már a közel jövőben Magyarország éjszak- keleti részén egy életképes ipar kifejlődésére a legfényesebb távlat nyittatnék meg. IRODALOM. M i n eralogische Mitth etí u n g e n, gesaramnelt von Gustav Tscherinak. 1873. IV. füzet. W. K. Tartalma: Zűr Erinnerung an C. F. Naumann. Mineralogisclie Beobacbtungen im Clebiete dér argentini. seben Republik. v. Alfr. Stclzner. Zűr Kenntniss dér Bauater Eruptivgesteine. v. J. Nied- zwiedzki. Ueber krystallisirte Magnesitc aus den nordöstliehen Al- pen. v. Joli. Kumpf. Mineralogisclie Beobacbtungen aus dem Böbmerwalde. v. B. Helmbacker. Notizen. Naumann C. F. emlékezetéhez. Egy csillag, mely fényével sokakra nézve tündöklőit, el¬ hunyt. Az éles eszű gondolkodó, a fáradbatlan búvár, ki egy fél évszázadon át hiten és önfeláldozással követte nemes céljait, elvált tőlünk. Naumann sokoldalú ismerete mellett a legszorosabb ér¬ telemben vett szaktudós volt, ki mindent, mihez fogott, oly ész¬ szerű szigorral dolgozott ki és állított szemünk elé, hogy min¬ denkinek példa gyanánt szolgálhat, ki hozzá hasonló föladatok¬ kal foglalkozik. 36 Tudományos működésének kezdetén mindjárt, nem csak jegectani kérdéseket fejtegetett, hanem az ásványtani tudomány egészét tünteti elé új, világos és okadatolt alakban. Ugyancsak 8 egy ép oly consequens mint nyelvtanilag helyes nomenclatu- rának alkotója. Életének 27-ik évében Jenában mint magántanár kezdte meg nyilvános pályáját. Már három évvel utána Freibergben mint tanárt látjuk. 1842 óta pedig hasonló minőségben Lipcsében működött. Életének utolsó éveiben a tanári pályáról \ isszalépett. Egész idejét számos tankönyve újabb kiadásainak kidolgozᬠsára szentelé. Életének 78-dik évében hunyt el 1873. novemb. 26-án. A tudományos világ tisztelő elismeréssel fogja emléke¬ zetben tartani. Stelzner munkája annyiban bir nagyobb fontossággal mert az argentini republika, ezen tőlünk oly távolra eső tarto¬ mány ásványkincseit először találjuk tudományosan feldolgozva, és pedig oly formán, hogy az ásványelőjöveteleknél azoknak földtani viszonyára is volt szerző tekintettel és számos, dr. Siewart által végbe vitt vegyelemzésekkel illustrálta. Érdekesebb szakaszai e műnek: 1. Sierra Cordoba gránitos quarztörzseinek ásványai. A gránittömegek itt ugyancsak nagy terjedelmű magas¬ latokat alkotnak, melyekben többször több 100 láb magas quarztörzsök vannak behintve. Ez utóbbiak, beléjök tört ásvᬠnyok által kiváló érdeküek. így például találtatnak egész egy méternyi átmérőjű ortkoklas jegecek, csillám nagy kiterjedésű táblákban és beryll, apatit, triplit, beterosit és columbit mint accessorikus alkatrészek. 2. E vidék szemcsés mészkövei accessorikus ásványaival. Ez utóbbiak közül felemlítvék a quarz, ortkoklas, amphibol, magnesiacsillám, titanit, gránát, pistazit, kokkolith, skapolith, wollastonit, ckondrodit, scrpentin, ceylanit és malacbit. 3. A Famatina-hegység enargit-menetei. E hegység enargit-menetei az örök hókatárnál, 4000 méter 37 magasságban fekszenek és részint tömeges részint réteges szöve¬ gnek. Mily fontosságú ezen ásvány az ottani iparra, kiderül abból, hogy jelenleg, az érc kiaknázásának kezdetén is már, kónaponkint mintegy 150 mázsa réz termeltetik. Különben ta¬ lálni jegedett enargitot is, mely mindig * P. 0 P összalaklatú. A menetek enargitdús részeiben egy érc találtatott, mely fa ma tinit névvel mutattatik be. Ezen új ásvány ritkán ta¬ láltatott apró jegecekben ; fs =4‘57 ; színe sajátságos szürkés rézvörös; vegyelemzése következő eredményt adott: kén . antimon arzén réz . vas . zink . 29-28 20-68 4-05 44-59 0-81 0-59 100-00 E két említett ásvány mellett még chalkopyrit, rézindig, pyrit, réztartalmú vasgálic, sphalerit, arany, vörösezüstérc, quarz, szarukő, baryt, kővelő és kén is találtatott. 4) Cerro Negro chlorezüst-pseudomorphjai termés ezüst után. 5) Fölemlíttetik továbbá még mint érdekesebb előjövetel : jamesonit, linarit és strokmeyerit, végre pseudomorpliok kősó után és klausthalit. (selenólom-). Niedzwiedzki J. közleménye a bánáti eruptív kőzetekről, egy utazásnak köszöni létét, melyet szerző Moldava, Szászka, Csiklova, Oravicza és' Dognácska bányavidékeire tett. Az ott gyűjtött anyagnak kimerítő feldolgozásán akadályozva lévén csak rövidebb ismertetést közöl, melyben azonban az említett lelhelyek eruptív kőzetei eléggé jellegeztetnek s mellékletül számos vegyelemzés van közölve. Rumpf J. „az éjszaki Alpok jegedett magnesitjei“ című közleményében azon tényre emlékeztet, miszerint a jegedett 4 38 magnesitek főleg agyagpalában találtatnak, míg a serpentin a kryptokrystályos magnesit anyakőzete. Stiria jegedett magnesitekben igen gazdag, csakhogy a legtöbb lelhelyen a jegecek lencsealakuak, miért is a Pinus pinea magvaihoz való hasonlatosság kedvéért szerző ily magnesi' teket tartalmazó jagyagpalát p i n o 1 i t-nak nevez. Ily pinolitok rendesen pyritet zárnak magnkba. „Ásványtani észleletek a Cseherdőből (Böhmenvald.)“ Helmhacker a cseherdő déli részének (Sumava) beuta¬ zása alkalmával több fontos észleletet tett. E vidéknek eddigi mészkövei ugyanis dolomitoknak ismertettek fel. így különösen a tetini felső silur -rétegeinek Ee2 csoportjában do¬ lomit találtatott. Még nagyobb a nagyjegeces dolomitos me- szek mennyisége e tájék Laurentinjében. A dolomitban előforduló érdekesebb ásványok közül fcl- emlittetnek a : muscovit, chondrodit, spinell és magnetit. Egy más lelhely „a kozlovi erdő“ kőzete gneisz, mely a legkülönfélébb irányokban granitmenetekkel van áthatolva, melyek nagyobbrészt turmalingranitok. Ugyancsak itt amphi- bolpegmatitek is találtatnak,: melyek titanitot és a ritka és Csehországra nézve új ásványt az allanitot tartalmazzák. A „Notizok“-ból csak a következőt emeljük ki: Veszély A. úrtól a bécsi múzeumnak ásványok küldet¬ tek, melyek Moravicának Theresia tárnájából szármázták Vaskos gránáton citromsárga por mutatkozott, mely utóbbiban Schrauf úr a cadmium és kénnek jelenlétét ismerte fel, mi¬ ből valószínű, hogy e por színét g r e e n o c ki t-nak köszöni. Ujahb időben Moldaván aucricalcit is találtatott újólag.*) *) A miner. Mitth. múlt évi füzeteinek rövid ismertetését közlö¬ nyünk legközelebbi száma fogja hozni. Szerk 39 Plúlosoplncül Transaction of the Boyal Sodety of Lon¬ don. Idd. köt. 4. Rész. L. L. Egy uj kihalt U n g u 1 a t emlős Patagoniából. Homalodontotherium Cunninghami W. H. Flower-től. Azon harmadkon lerakodások Patagonia keleti partján, melyek Darwin és S u 1 i v a n admiraluak oly érdekes és sajátságos emlősmaradványokat nyújtanak, minő a M acr a Il¬ dién ia Nesodon és Toxodon, ismét egy uj különös alakját tárták fel az ott kihalt állati életnek. Ezen uj faj csaknem teljes fogsor és néhány csonttöre¬ déken alapul, melyek a Gallegos folyó partján B. 0. C u n- n i n g h a m által találtattak azon expeditió folytán, mely az 1866 — 69-iki években a Magellan út átkutatására intéztetett, és melynek egyik célja a Sulivan és Richardo által 20 év előtt itt fölfedezett, és Darwin és Huxley által be¬ hatóan tanulmányozott csont-leletek kizsákmányolása volt. Mértföldekre elnyúló, magánálló szirtfokok vannak itt mintegy 200' magassággal, melyek következő rétegsorozatból állanak felülről lefelé : kemény agyag, kavics, conglomerát, sárga, lágy homokkő, concretios homokkő. E szirtek alja kőomlással környezteik, és az itt heverő sárga homokkő-tömbökben csontmaradványok mutatkoztak, melyek barna színitek, és igen bajosan voltak gyűjthetők. Éhez hasonló anyagban találtattak ugyanitt a Nesodon maradványok is, mig a valószínűleg ifjabb Macr aacheni a és T o x o d o n-leletek a fedüből erednek. Az uj gyűjtésből csakis a fogak, melyek egy épen ki¬ fejlett egyénre mutatnak, voltak jól megtartva. Miután a fej és állkapocs-csontok időközben mind elhulladoztak, a fogak 4* 40 eredeti számát határozottsággal megállapítani nem lehetett, Flowers véleménye szerint az egészben 44-böl állott, mivel az alsó állkapocs 4 metsző foga hiányzik, mig a felső mind¬ két oldalon 11 foggal bir. Az elkülönített fogak koronával, hosszú és hegyes gyö¬ kerekkel és alapjukon jól kifejlett cingulummal bírnak; és a többi ung illatok kifejlett koronájú fogaival egybeha- sonlitva, határozottan ,,hy p s o d o n t“-ök ; lényegesen elütnek a korábbi brachyodont alakoktól, minők a Palaeothe- rium, Anoplotkerium, Dicbodon, Hypopota- m u s stb. A fogak tanulmányozásából kitűnt, hogy ez állat az Ung ulát-ok rendéhez tartozik. Eldöntendő még váljon e rend, mely családjába sorozandó. Az elő zápfogak (premolar) és valódi zápfogak (true molar) alakulása, a nem jellemző Aloplosaerium leszᬠmításával, egy Artiodactyl emlős typusához sem hasonlí¬ tanak, és látszólag még legközelebb állanak a Rhinoce- r őséi hoz, mely már P e ri s s o dact y 1 jellegű; a szem¬ tanúi) és metszőfogak ellenben teljesen elütnek a Rhino- cer őséitől, ezek a Leidy által Ilyracodo n-nak nevezett emlőséire emlékeztetnek, mely Dokata-nál, Amerika alsó mi o c e njében fedeztetett fel. Taxonómiai tekintetben tehát a Homolodontothe- rium, a Hy rácodon és Rliinoceros között áll, és miu¬ tán a Hy rácodon idősebb a Rhinocerosnál, a Homa- odontotherium még korábbi lehet; de mind a bárom alak csak egymásutánja az átváltozási sornak. Egyedül a zápfogakat (molar) tekintve, ezek közelebb hozzák a Nesodont, mely a Toxodon és Macrau- c b e n i a közt foglal helyet, az igazi Perissod actyl csa¬ ládhoz. 41 Ausztrália ásatag’ emlőseiről, Vili. Kész. Macro- p od i dák családja, Macropus, Osphranter, P li a s- colagus, Stenurus, Protemnodon nemek. 0 w e ii-t ö 1. L. L. Owen ezen közleménye Ausztrália és T a s - mania fennmaradt, vagy csak ásatag maradványaikból ismert ugronc fűevő marsupaliai, fiahordóiról értekezik, melyek következő fajait Írja és rajzolja le : Macropus (Phascolagus) erubescens — (Halmaturus) ruficollis — — nalabatus — (Petrigale) xanthopus — (Boriogale) magnus — (Osphranter) robustus — — antilopus — — rufus Macropus major — Titán — affinis Prodemnon Anak. — Ninas — Og. — Roechus Sthenurus Atlas — Brehus Osphranter Gouldii. Vegyesek. S. F. A rockbridgei timsósforrások. E híres források Rockbridge County-ban fekszenek, Lexingtontól éjsz.- ny. felé köriilbelől 17 mértföldnyire egy keskeny völgyben a 42 Mill- és North-hegység között. Négy forrás ismeretes, melyek medrei palakőzetben fekszenek, még pedig a Mill-Mountain al¬ ján ; a pala finomul eloszlott, nagy mennyiségű piritet tartalmaz, mely a légköri levegő behatására kénsavas vassá és szabad kénsavvá oxydáltatik. Ez utóbbi a pala anyagát támadja meg s ennek timföldjével és többi aljaival egyesül s a képződött vegyületek a reájok beható viz által kioldatnak s elvitetnek. A források alkatrészeinek mennyisége a száraz és nedves időjárás szerint, mint ez a vegyelemzésekből kitűnt, változik ; az alábbi eredmények egy száraz nyár utáni őszön véghezvitt vegy elemzés folytán nyerettek ; 231 köbhiivelyknyi vizben a kö¬ vetkező vízmentes alkatrészek találtattak, szemerekben kifejezve : I. forrás II. forrás III. forrás IV. forrás Arsen .... nyoma nyoma nyoma nyoma Antinom . . . V n » Yi Kén8. ólom . . n r ) T) Réz .... 0-04024 0-04024 0-09287 0 10370 Kéns vasélecs . 1-01850 1-94443 175922 2-90122 Kéns. mangan 0 85955 0-09177 0-52511 1-37352 Kéns nickel . 0-16298 0 14062 0-23969 022371 Kéns. cobalt 003547 0-05432 0-08082 0-08124 Kéns. zink . . 0-11951 0 38906 0 20525 0-21748 Kéns. timany 32-24652 42.60887 43 95506 72-37335 Kéns. mész . . 1-73110 3-22302 2-63598 2-31527 Kéns. mágnes. . 0-88761 5-60586 6l37371 7-36160 Kéns. K. . . . 0-17248 0.41290 038351 0-17586 Kéns. Na. . . . 0-02134 0-02743 0 02030 0-03463 Kéns. Li. . . . 0-01852 0-02006 0 02006 003211 Szabad kéns. 3-23904 3-82512 204041 3 06633 Kovasav . . . 354627 3-69750 3-12807 4-38346 Natr. chlorid . . 0 07547 0 10565 0-10565 0 14246 Phospb -sav. mész 0-01725 0-17251 020671 005174 Fluormész . . nyoma nyoma nyoma nyoma Légenys. Am. . n n Szerves anyagok n » n j) Összesen : 43-19185 62-35936 61-77342 94-83748 a fentebbi térfogatú vizben köbhüvelyekbeu foglaltatott : 43 Szénsav . . . 12-37 10-89 11 95 12-72 Eleny . . . . 1-53 1-49 1-65 1-64 Légeny . . . . 4-19 3.98 4-10 4-12 Összesen : 18-09 16-36 17-70 18.48 (Arch. Pbarm. [3] 5, 180.) S. F. - - A forrasztócső módosítása. A. D u p r é azok számára, kik a forrasztócsővel való dolgozás alkalmával nem igen tudnak állandó légáramot előidézni, a forrasztócsövet olyformán módosította, hogy a fúvócső helyébe egy 1 ctm. átmérőjű és 4 ctm. hosszú hengeres csövet alkalma¬ zott, mely alsó végén erősen van a forrasztócsőhöz forrasztva. Ezen forrasztási hely fölött a cső burkán több nyilás van elhelyezve. E cső felső vége dugasz segélyével jól elzáratik s egy a dugaszon átmenő csövön van a fúvócső megerősítve, mely az említett 1 ctm. átmérőjű csőben egy Bunsen-féle sze¬ leppel van ellátva. Végre az egész — föntebb már leirt — pótcső erős kautschukburok által van befödve, mely felül köz¬ vetlenül a dugasz alatt, alul pedig épen a forrasztási hely alatt van a csőhöz légmentesen erősítve ; fúvás alkalmával a kautschukburok kitágul s igy a légáramot módositja. (N. S. 22. 32.) S. F. — Arany és ezüst-termelés Amerika néhány tartományában 1869 — 1872-ig. Arizona California . Colorado . Idaho . . Montana Nevada . Uj-Hexico Oregon és Washington Wyoming Utah . . . Egyébb helyek 1869 . 1.000,000 Dől . 22.500,000 — . 4.000,000 — • 7.000,000 - . 9.000,000 - . 14.000,000 — 500,000 - 3.000,000 - 500,000 - 1870 800,000 D. 25,000 000 — 3 675 000 - 6.000,000 - 9.100,000 - 16.000,000 — 500,000 - 3.000,000 - 100,000 — 1.300 000 — 230 000 — 1871 800,000 D. 20.000,000 — 4.663,000 - 5 000,000 — 8.050,000 — 22.500,000 — 500,000 — 2 500,000 - 100 000 - 2.300,000 — 250,000 - 1872 625,000 D. 19.049,098 — 4.661,465 - 2.695,870 — 6.068 339 — 25.548,801 — 500,000 — 2.000,000 — 100,000 - 2.445.284 — 250,000 - Általában: 61 500,000 — 66 000.000 - 66.663,000 — 63.943 857 D. (B. u. Hittt. Ztg. 33. 301 ) 44 S. F. — A galíciai petróleum-termeléshez W; Windakiewicz a következő adatokat teszi közzé: eddigelé a petróleumra való mélyebb furatások Galicziában majdnem általában nem igen jót sikerültek, és pedig jóformán mindenütt azon egyszerű oknál fogva, mivel a tetemes meny- nyiségü viz a petróleum kiválását akadályozta. Ennek elhárí¬ tására Bobrkán amerikai mód szerint iparkodtak a vizet egy¬ másra csavart vascsövek segélyével eltávolítani. Az első, ily módon lecsapolt fúrlyuk, 'mely a múlt év mártius havában 320 lábnyira volt kicsövezve, a midőn is a fúrlyukban víz többé nem mutatkozott, 590 lábnyi mélységben petróleumra jött s a múlt év május havától belőle rendesen minden har¬ madik napon teljesen vízmentes petróleum szivattyúztatik ki, körülbelül 25 mázsánként. Egy második fúrlyukban ettől nem igen nagy távolságnyira ugyanily módon vagy 204 lábnyira hatoltak le, s ha majd ebben a petróleumot elérik, az előb¬ biben még tovább fognak lehatolni, mivel legmélyebb pontja még mindig 5 hüvelyk átmérővel bir, s igy a lejebb való leha- tolás nem lehetetlen, sőt még jobb eredményre enged követ¬ keztetést vonhatni. (Oest. Ztschr. 22. 350.) TÁRSULATI ÜGYEK. Közgyűlés 1875. évi január lió 27-é n. I. Elnöki jelentés a magyarhoni földtani társulat 1874- dik évi működéséről. Tisztelt közgyűlés! A tisztelt közgyűlést szívélyesen üdvözölve, az 1874-ik év azon eseményeit fogom rövid vonásokban a t. közgyűléssel megismertetni, melyek társulatunk szellemi vagy anyagi oldalát közvetlenül érintve, társulatunk bel vagy kiiléletére befolyással bírtak. A társulat irodalmi működését — különösen a társulati közlönyt — illetőleg a titkári jelentésben ez úgyis tüzetesebben 45 lévén megismertetve, itt nehány szóval e tárgyra nézve csu¬ pán azt jegyzem meg, hogy a társulat már az 1873-ik évben határozta el Posepny Ferenc bányageolog úr Rézbánya vi¬ dékére vonatkozó munkájának kiadását s annak a társulati tagok közötti kiosztását, mely határozat a lefolyt évben, — bár tetemes anyagi áldozatokkal — foganatosítva is lett s igy az említett munka a társulati közlöny 1874-iki évfolyamának mellékletekép kinyomattatván, a társulat tagjai között ki is osztatott. Gondoskodott a társulat választmánya egyúttal arról is, hogy ezen, a társulat által kiadott munka a külföld előtt se maradjon ismeretlen s a munka után netán érdeklődők ott is lehetőleg könnyen kézhez kaphassák. — Ezenkívül, mint a tisztelt közgyűlésnek erről tudomása van, a társulat tagjai még a m. kir. Földtani intézet kiadványaiból is kaptak két nagybecsű s érdekes munkát, mely jótéteményt a nagymélt. •m. kir. földmivelés- ipar- és kereskedelemügyi ministerium ke¬ gyessége utján élvez a társulat, minek folytán a nevezett nagymélt. ministeriumnak a t. közgyűlés által jegyzőkönyvileg kérek köszönetét szavazni. El nem mulaszthatom felemlíteni azt sem, miszerint a társulati választmánynak az ország különböző közlekedési vo¬ nalainak igazgatóságaihoz beadott kérelmére a társulat azon kedvezményben részesült, hogy: a magyar keleti, a magyar éjszak-keleti, az első magyar-gácsországi, a kir. szab. kassa-oderbergi, az első erdélyi, a magyar nyugati, a magyar kir. állami, a vág völgyi, a cs. kir. szab. osztrák, a kir. szab. pécs-barcsi és az alföld-fiumei vasút tek. igazgatósága megengedte, miszerint társulatunk egyes, felvételekre kiküldendő tagjai számára, esetről esetre, egyes utazásokra érvényes, névre szóló, közvetlenül a társulat elnöke 46 által ellenjegyzett kérelemre' ingyen-utazási jegyeket fog ki¬ állítani, a cs. kir. szabb dunagőzbajózási társulat pedig összes közlekedési vonalaira állandó ingyen évjegyet bocsátott a tár¬ sulat rendelkezésére, s csupán a cs. kir. déli és a kir. szab. tiszavidéki vasút utasította vissza a társulat választmányának fentebbi kérelmét ; és igy kötelességemnek tartom fölkérni a t. közgyűlést, hogy a nevezett közlekedési-vonalok tek. igaz¬ gatóságainak bár annak idején külön-kiilön köszönő levél lett már mindegyiknek küldve, -említett kedvezményeikért a t. közgyűlés szintén szavazzon jegyzőkönyvileg köszönetét. Kérelmet intézett továbbá a társulat a nagymélt. vallás- és közoktatásagyi m. kir. ministeriumhoz is, melyben a Föld¬ tani Közlöny I. II. és Ill-ik évfolyama egyes példányainak az ország középtanodáinak könyvtárai számára való beszerzését illetőleg megvételét ajánlja, minek azon eredménye volt, hogy a nevezett nagymélt. ministerium utasította az ország külön¬ böző középtanodáinak igazgatóságait e munkáknak könyvtᬠraik számára való beszerzésére, mi részben máris megtörtént. Igen fontos s társulatunk múlt évi működésére nézve mindenesetre igen kiváló emlékű a Mármarosban tartott ván¬ dorgyűlés, melynek megtartására a társulat már a múlt. évi közgyűlésen határozta el magát s melyet mindenesetre igen sikerültnek lehet mondani, akár az ezeken résztvett társulati tagok számát, akár pedig azon tapasztalatokat vesszük is te¬ kintetbe, melyek megszerzésére a kirándulásban részt vett tagoknak oly kitűnő alkalom nyílt. Hogy e kirándulásokban a társulat tagjai minél könnyebben részt vehessenek kérvény intéztetett az ország különböző közlekedési vonalainak igaz¬ gatóságaihoz árleengedés szempontjából, minek kivétel nél¬ kül az ország minden közlekedési vonalára nézve hely adat¬ ván, el nem nmlaszthaton a t. közgyűlést ismételten felkérni, hogy e közlekedési vonalak tek. igazgatóságainak e kedvez¬ mény megadásáért a t. közgyűlés jegyzőkönyvileg szavazzon köszönetét. Azonban szerepeltek ezeken kívül még más fontos tényezők is, melyek e kirándulások sikerét nem kevéssé moz¬ dították elő ; ezek között első sorban fel kell itt említenem Yisk városánák t. elöljáróságát és általában egész közön- 47 s égéi, mely valóban ritka, magyar vendégszeretettel fogadta társulatunk kirándult tagjait, azokról minden tekintetben, gondoskodott s őket egyszersmind igen érdekes kirándulᬠsokban is részesítette ; föl kell továbbá említenem a már- marosi bányaigazgatóság főnökét, társulatunk tagját, Prug- berger József úr ő méltóságát, a ki az igazgatósága alatt álló többi tisztviselővel együttesen mindent elkövetett, hogy a kirándulás — az adott körülmények szerint — ne csak kényelmesen vitessék ke resztül, de lehetőleg ta¬ nulságos és tapasztalatteljes is legyen s általában nem mu¬ lasztott el semmit, nem kiméit semmi fáradságot és áldoza¬ tot, hogy a sokszor említett kirándulásokat az ezeken résztve¬ vőknek lehetőleg elfeledhetlenné tegye; hasonló cél felé tö¬ rekedtek még sokan mások is, kik közül különösen ki kell még emelnem Mármaros megye tek alispán-ját és szolga- bíráit, a dragomerfalvi, konyhai, jódi stb. földbirtokos ura¬ kat, a bocskói szódagyár igazgatóságát s hivatalnokait stb. minek következtében azt hiszem a t. közgyűlés örömmel karolandja fel azon indítványomat, hogy mindezen említettek nek ezennel jegyzőkönyvileg kifejezett köszönetét szavazni szi veskedjék. Az imént vázolt vándorgyűlés folytán társulatunk a be folyt évben nem csak Budapesten, hanem vidéken is tartót szakgyüléseket, melyeken általános érdekű, hazai viszonyainkra vonatkozó geológiai és ásványtani ismertetések olvastatta! fel, melyek tartalmáról a társulati közlöny mindenkor kellő lég tudósította az ezen gyűléseken részt nem vett tagtársa kát is. A gyűlések látogatása általában véve nagyon kielé gitő volt s több esetben nemcsak a társulat tagjai, liánén nagyobb számú vendég is vett bennök részt. E gyűlések, min a megelőzött években is, kivétel nélkül a m. tud. akademi; palotájában tartattak s így kötelességemnek tartom a t. köz gyűlést felkérni, miszerint a m. tud. akadémiának ezen meg újított jóságáért ez alkalommal is jegyzőkönyvileg fejezze k köszönetét. A mi a társulati tagok létszámát illeti, az, mint a tit kári jelentésből kivehető, lényeges különbséget a tavalyiho 48 képest nem igen mutat, nem azért mintha a társulatba új ta¬ gok be nem léptek volna, hanem mivel a meghalt, kilépett s az alapszabályok megfelelő §- a értelmében kitörült tagok száma is meglehetős nagy. — A társulat múlt évi halottjai között van annak élethossziglani tiszteletbeli elnöke : Kulinyi Ferenc úr is, kinek a társulat keletkezése körül oly érde¬ mei vannak, melyek őt a társulatnak további munkálkodásᬠban is elfeledhetlenné teszik s ki mint a társulatnak az évek hosszú során át volt elnöke annak ügyeit kiváló pontosság-, ügybuzgalom- és előszeretettel vezette s általában nem szűnt meg oda hatni, hogy a társulatot lehetőleg fölvirágoztassa ; ugyancsak a társulatnak múlt évi halottjai között van Bal- lus Zsi gmond úr is, ki mint a társulat választmányi tagja, tevékeny részt vett a társulatnak a választmány által vezetett ügyeinek rendezésében s kiben a társulat hasonlag legtevé¬ kenyebb tagjainak egyikét veszté el. Kérem ezeknél fogva a t. közgyűlést, méltóztassék e veszteségek s általában a társulat¬ nak halottjai fölötti őszinte sajnálatát jegyzőkönyvileg is ki¬ fejeztetni. Ballus Zsigmond ur halála folytán a választmányi tagok alapszabály szerinti száma csökkenvén, a választmány kiegé- szitése a t. közgyűlés feladata leend. A társulat közlönyére, mint a múlt években is, a m. kir. bányaigazgatóságok, a bánya- és kohóhivatalok ez évben szintén előfizetek. A csereviszony is változatlanul fennmaradt társulatunk és a már a múlt évben megismertetett egyletek és társulatok között, ez által könyvtárunk számos, részben igen becses művel szaporodott, miről tüzetesebben a könyv¬ tár állásáról szóló jelentésben lesz említés téve. A mi a pénztár állását illeti, arról kellő felvilágosítást a pénztárvizsgaló bizottság jelentése fog a t. közgyűlésnek adui. Végre még különösen egy tárgyra vonatkozólag vagyok bátor a t. közgyűlésnek nehány szóval említést tenni. Ugyanis a múlt évben tartott társulati közgyűlésen dr. Szabó József alelnök úr azon iudítváuya, hogy, miután a társulat külön helyiségekkel nem rendelkezik, a választmány bizassék meg 49 a közgyűlés által, hogy gondoskodjék arról, miszerint a könyvtár lehetőleg könnyen hozzáférhető helyen, valamely más könyvtárban helyeztessék el, a közgyűlés által elfogad¬ tatván, a bizottmány felhatalmaztatott, hogy ez ügyben a kellő lépéseket megtegye ; e tekintetben jelenthetem, miszerint a bizottmány a megbízásnak megfelelt s a társulat könyvtára véleménye szerint a társulattal úgyis oly szoros viszonyban álló m. kir. földtani intézet könyvtárában legcélszerűbben helyeztetnék el, azon kikötéssel természetesen, hogy e köny¬ vekkel, mint sajátjával a társulat bármikor rendelkezhetik ; mire nézve a nevezett intézet t. igazgatójának szíves beleegye¬ zését megnyerni már is szerencsénk vélt. Budapest 1875. jan. 27-én. Beitz Frigyes társ. elnök. 2. TITKÁRI JELENTÉS a magyarhoni földtani társulat 1874-ik évi működé¬ séről. Tisztelt közgyűlés ! A társulatnak különösen irodalmi működése az, melynek rövid vázolásával a t. közgyűlés figyelmét bátorkodom rövid időre igénybe venni, kiterjeszkedve egyúttal nehány szóval a tár¬ sulati tagok létszámának kimutatására s azon változásokra s netáni fontosabb mozzanatok fölemlitésére, melyek múlt évi társulati életünkben fölmerültek. Társulatunk a lefolyt évben — az előre megállapított sorrend szerint — összesen tizenkét felolvasó-, vagyis szak¬ gyűlést tartott, még pedig 9-et, t. i. jan. 14-én, febr. 11-én, márt. 4-én, márt. 18-án, apr. 8-án, apr. 29-én, jun. 10-én, nov. 25-én és dec. 16 án Budapesten, mindenkór a m. tud. academia palotájának társulatunk rendes üléstermében, 3-at pedig vidéken, nevezetesen aug. 5-én és aug. 11-én Márma- ros-Szigeten és aug. 9-én a Suliguli-forrásnál. E gyűléseken 19 tagtárs, részben folytatólagosan is összesen 26 fölolvasást 50 vagy rövidebb ismertetést tartott. — Ezek szerzői és címei a következők : Adler Károly: A magyar- erdély országi bányászat s kohászat jelen viszonyai. Balló Mátyás : A Dunafolyam vegyi viszonyairól Buda¬ pestnél. Bernáth József: Közlemények a mármarosi ásváuyfor- rásokról. Gesell Sándor : A mármarosi vasérctelepek előfordulási vi¬ szonyai. 5. Dr. Henszlmann Imre : A baráthegyi ősember-csontokról. Dr. Hofmann Károly: A déli Bakony basaltjai. Hantken Miksa : A zirzi eocen rétegek. „ „Az alveolinák szerepe a délnyugati közép¬ magyarországi hegység eocen képződmé¬ nyeiben. Dr. Koch Antal : A deésaknai legújabb krystálysó-előjöve- telről . „ „ Adatok Kolozsvár vidéke földtani kép¬ ződményeinek pontosabb ismeretéhez. Kukán János : Az árpádi lelhcly két érdekes kövületéről. „ „ A hidasi lelhely nehány fontosabb kövülete. 10. Dr. Krenner József : A pharmakosideritről. „ „A borsodmegyei ős rhinoceros. Lóczy Lajos: Geológiai s palaeontologiai tanulmányok Arad- megyéből. Matyasovszky Jakab : A mezőgazdászat céljainak megfe¬ lelő földtani térképek készítéséről. Molnár Károly: Nehány uj ásvány a Bánságból. Popovits v. Sándor : Előleges jelentés a „Frusca-Gorában“ tett gyűjtésről. 15. Rótli Lajos: A tokodi ősállat-maradványok. Kotli Sámuel : A magas Tátra gránitjai. Rybár István : Jelentés Unghvár vidékén tett földtani ki¬ rándulásokról. Dr. Szabó József: Adatok a magyar-erdélyországi határ- 51 hegység trachytképleteinek pontosabb ismeretéhez „ „ a) Ylegyásza csoport. „ „ b) Rézbánya vidéke. „ „ c) Yerespatak vidékének trachytkép- letei. „ „ A Budapest-Mármaros-Sziget közti vonal földtani viszonyai. Zsigmondy Vilmos : A buziási gyógyvizek előfordulási vi¬ szonyai. E felolvasások és ismertetések majdnem kivétel nélkül egész terjedelmükben jelentek meg a társulat közlönyében, vagy legalább — mi csak igen kivételesen történt — rövi- debb értesítések alakjában ismertettek meg a vidéki s általᬠban a gyűléseken részt nem vett társulati tagokkal, úgy hogy a közlöny majdnem tisztán ezekkel telt meg s kivülök csak egy-két más értekezést s kisebb apróbb ismertetést hozott. — A társulati közlöny időhöz nem kötött tizenkét füzetben, ille¬ tőleg számban jelent meg, körülbelül 20 Ívnyi — 316 lap — tartalommal és igy a szembetűnőleg szebb kiállításon kivid terjedelemre nézve is jóval fölülmúlta a múlt évit. E közlöny azonban nemcsak a szakgyüléseken tartott fölolvasásokat hozta, hanem egyszersmind a társulati tagok közötti kapcsot is közvetítette s társulati életünk minden fontosabb mozzana¬ táról annak idején kellő felvilágosítást adott. A közlönyön kívül társulatunk a lefolyt évben egy más irodalmi vállalatot is vitt keresztül s ez, mint t. a közgyűlés tudja Posepny Ferenc bányageolog urnák, Rézbánya vidékére vonatkozó 5, nagyobb¬ részt színezett nagy táblával ellátott, 13 nyomatott ivet kitevő munkája, amely művet a társulati tagok a közlönyön kivid — annak múlt évi mellékleteként -- szintéu megkaptak, úgy hogy társulatunk tulajdonképen 33 ívnyi, 10 tábla és átmet¬ szettél ellátott nyomtatványt adott ki s osztott ki a tagok kö¬ zött, mi a régebbi évek kiadványaival összebasonlitva mindenesetre igen nagy lendületre mutat ; továbbá a m. kir. földtani intézet ki¬ adványaiból szintén kaptak a társulat tagjai a múlt évben két kötetet, és pedig névszerint Böckh János főgeolog urnák : 52 a Bakony déli részének földtani viszonyai II. rész, és dr. Pávay Elek a budai márga ásaíag tüsköncei cimü művét, melyek hazai geológiai szakirodalmunknak mindenesetre nem csekély díszére válnak ; tulajdonképen tehát 4 kötettel szapo¬ rodott a társulat részárói a múlt évben a tagok könyvtára. A rendes felolvasó- vagyis szakgyűléseken kívül társu¬ latunk választmánya a lefolyt évben még külön 6 választmányi gyűlést tartott, melyeken a társulati ügyek elintézése került tárgyalás alá, melyekről az elnöki jelentésben a t. közgyűlés már kellő felvilágosítást nyervén ezek újólagos fölsorolása e helyt természetesen elmarad. A társulat tagjainak létszámát tekintve ez a tavalyihoz képest lényegesebb változást nem mutat föl, nem mintha uj tagok nem léptek volna be a társulatba, ezek száma ugyanis 34-et tesz ki, csakhogy e szám 17-re olvad, ha a társulat múlt évi — tetemes számú — halottját — meghalt : 9 — és a kilépett s az alapszabályok megfelelő §-a értelmében kitörült tagok számát belőle kivonjuk. A társulat múlt évi halottjai névszerinti Kubinyi Ferenc, a társulat élethossziglani tiszteletbeli elnöke, Ballus Zsigmond, a társulati vᬠlasztmány tagja, továbbá Gerevics Sándor tanár, gr. Nádasdy Lipót, Perger Ignátz fővárosi képviselő Reitter Ferenc minist, tanácsos, Roskoványi László kir. táblai fogalmazó, R o s t y Pál földbirtokos és Zámpor Károly tanárjelölt. A társulati tagok létszáma tehát, összehasonlítva a tava- lyival a következő: 1874 jan. 28-án 1875 jan. 27-én volt van a társulatnak Pártfogó 1 1 Tiszteletbeli tag 7 7 Pártoló „ 5 5 Alapitó „ 6 6 Levelező „ 2 2 Rendes „ 263 280 Összesen 284 301 53 E rövid jelentésemhez mellékelten a társulati tagok név¬ sora van csatolva, melyre nézve a főbb adatokat már föntebb volt alkalmam elősorolni. A társulatot érdeklő változásokat illetőleg fölemlithetem még a t. közgyűlésnek, miszerint a titkári iroda az eddigi helyiségből — a m. kir. földtani intézetből, — különösen helyszűke miatt a Budapest Vili. kér. zerge-utcai községi fő¬ reáltanodába tétetett át, a hova a titkárságot és közlönyt illető minden kérdés intézendő leend. Végre a társulat múlt évi mármarosi kirándulására vo¬ natkozólag csak azt legyen még szabad fölemlítenem, hogy a már az elnöki jelentésben fölsorolt egyének és testületeken kívül különösen Gr e s e 1 1 Sándor báuyageolog ur nem cse¬ kély mértékben folyt be e kirándulás minél sikeresebbé tételére, miért neki jegyzőkönyvileg ajánlanám a t. közgyűlés köszö¬ netét kifejezni. Budapest, 1875, jan. 27. Sajólielyi Frigyes, társ. 1. titkár. B. JELENTÉS a magyarhoni földtani társulat könyvtárának állásáról. Tisztelt közgyűlés! Midőn szerencsém van a társulati könyvtárról szóló je¬ lentésemet a tiszt, közgyűlés elé terjeszteni, rövid lehetek az erre vonatkozó adatok felsorolásában. A könyvjegyzék, melynek eleje a társulat munkálataiuak Ill-ik kötetében, valamint folytatólag a „Földtani Közlöny11 II. és IV. évfolyamában lett kinyomatva, most tökéletesen van összeállítva, úgy hogy e jegyzékben egészen a mai napig a társulat címe alatt beérkezett könyvek mind felvévék, tehát az itt mellékelés a „Földtani Közlönyében közzéteendő jegy¬ zékben az utolsó másfél évben beküldött könyvek is kimutatva találhatók. E jegyzék szerint a társulati könyvtár jelenleg 474 5 54 számból vagy 655 egyes kötet-, füzet- s térképből áll. Az 1874. évben 78 kötet- s füzettel szaporodott a társ. könyvtár. E gazdagodás részint a más tudományos társulatok- s intézetekkel fennálló csereviszonynak, részint pedig ajándé¬ kozásnak köszönhető. Csak előnyére szolgálhat a társulati könyvtárnak annak a magyar kir. földtani intézetnek őrizés alá való átadása, a mi a f. évi január hó 24-én tar¬ tott választmányi gyűlésben — természetesen a társulat tulaj¬ donjogának teljes fentartása mellett — elhatároztatott. Ezen intézmény lehetségessé teendi a társulati könyvtár átnézetes elhelyezését s jó rendben tartását, mely az eddigi, már tavalyi jelentésemben felemlített helyszűke s az illető szekrény rósz belső berendezése miatt lehetetlen vala. Mint ezelőtt, ezentúl is rendelkezésére áll a könyvtár használása a budapesti társulati tagoknak, és remélem, hogy mindinkább növekedni fog azok száma, kik e könyvtárt használni kívánják. Ha a régibb jegyzékekben felsorolt köny¬ vek nehányai talán hiányoznának, az az átadás alkalmával fog kitűnni. Itt legyen szabad még megjegyeznem, miszerint utolsó, a t. közgyűlés elé terjesztett jelentésemben megnevezett tudo¬ mányos társulatok- s intézetekkel nem csak fennáll a csere¬ viszony jelenleg is, hanem hogy a földtani társulat újabb idő¬ ben megint erélyesebben kifejtett tevékenysége következtében a tudományos közlekedés mindinkább magasabb fokra emel¬ kedik. Habár a társulat pénzbeli viszonyaihoz képest igen költséges is volt az utolsó 1874. évben a T)Közlöny“-höz mellék¬ letként kiadott Posepny — Rézbányára vonatkozó — műve, e mű kiadása mégis csak dicsőségére válik a társulatnak, és biztos jele annak, hogy élénk szellemi élet lüktet a társulat körében. Végre szabadjon még felemlítenem, miszerint a „Földtani Közlöny" a lefolyt évben a nevezetesebb politikai és szépiro¬ dalmi lapok szerkesztőségeinek is lett megküldve, és hogy a választmány legújabb elhatározása folytán az a m. nemzeti mú¬ zeum, valamint az egyetemi könyvtár részére is, mely intéze¬ tek e végett szóbelileg fordultak a társulathoz, megküldetik. Budapest, 1875. évi január hó 27-én. T. Rotli Lajos, társ. II. titkár. 4. JELENTES a magyarhoni földtani társulat pénztárának állásáról. Tisztelt közgyűlés! A társulat pénztára, illetőleg 1874-ik évi számadásai az alólirottak, mint a múlt évi közgyűlésen kinevezett pénztár- vizsgáló bizottság tagjai által f. évi január hó 22-én megvizs¬ gáltatván, teljesen rendben s a főkönyvben foglalt tételekkel mindenben egyezőnek találtatott. A következő táblázatos összeállításban az 1874-ik évi tervezett költségvetés — bevétel s kiadás — s a tényleges eredmény és az 1875-ik évi tervezett költségvetés a társulati pénztár állására nézve kellő tájékozásul fog szolgálni. He v é t el Tervezet 1874. re Eredmény 1874. re L 1 Tervezet 1875. re frt. |kr. frt kr. 1 frt. kr. Hg. Eszterkázy Miklós adománya 420 _ 420 420 ( Evdijak . 1335 — 1325 82 1400 Alapítványi kamatok .... — — 63 70 — Okmány dijak . . . — — 94 66 50 Értékpapírok kamatjai . . 211 — 223 50 200 _ Eladott munkálatokért . . . 100 — • 86 12 200 Adakozás . A takarékpénztárból visszavett — — 21 — — — pénz . — — 700 — — — Takarékpénztári kamat . . . 55 — 10 66 20 — Záloglevél eladása ..... — — 439 04 — — Rendkívüli jövedelem .... — — 14 38 — — Pénztármaradvány 1873-ról . — 900 54 — — Összes bevétel . 2121 _ 4299 42 2290 Kiadás : Igazgatási költségek .... 780 — 748 13 780 _ Földtani kiküldetések .... 550 500 — 500 — A közlöny kiállítása .... 850 877 32 900 — Postabérek s különfélék . . . Külön kiadványok (Posepny 150 97 89 100 — műve) . Ideiglenesen a takarékpénztárba 950 — 1200 — — adva ........ — — — — 700 — Összes kiadás . | 3280 — 4123 34 2280 — 56 Az 1874. és 1875-ik évi pénztárvizsgálás alkalmával ta¬ lált vagyonállapot a következő volt: Földhitelintézeti zálog- 1874. jan. 21-én 1875. jan. 22én levelek . a kereskedelmi bank 3300 frt 2800 frt záloglevelei . . • 700 „ 700 „ alapítványi papírok . 605 „ 605 „ készpénz . 900 „ 54 kr 176 „ 8 Összes vagyon: 5505 frt 54 kr 4281 frt 8 kr. És így vagyonunk a legutóbbi pénztár- vizsgálás óta . 1224 frt 46 kr- ral csökkent, mi természetes megfejtését a társulat által a lefolyt évben kiadott Posepuy-féle munka költségeiben leli. Budapest, 1875. jan. 22. Luczenbacher János , s. k. Pfiszter Károly, s. k. 5. Dr. Szabó József, társulati alelnök ur azon kérdésére váljon szándékozik-e- a társulat ez évben vándorgyűlést rendezni vagy sem, a közgyűlés egyhangúlag a vándorgyűlés megtartása mellett nyilatkozott. 6. A vándorgyűlés megtartásának helyére nézve dr. Szabó József az erdélyi aranyvidéket, — Abrudbánya, Vö¬ röspatak — kapcsolatban Petrozsény vidékével ajánlja, mit a közgyűlés hasonlóan egyhangúlag elfogadott. A kirándulás illetőleg gyűlések tartásának ideje s a részletes programúi el¬ készítése a társulati választmányra bízatott, mi annak idején részint a társulati közlöny, részint pedig a napilapok utján fog a t. tagok tudomására hozatni. 7. A Ballus Zsigmond halála által megürült választmᬠnyi tagságra, titkos szavazat utján, általános szavazattöbbség¬ gel W i s s i n g e r Károly tagtárs ur választatott meg. 8. A másodtitkár Müller Károly urnák Villányon, ki a m. k. földtani intézet számára ígeu érdekes palaeontologiai tárgyakat küldött be, melyek később a társulat egyik szak¬ ülésén tüzetesebben ismertetnek meg, a társulat levelező tag- 57 jául való megválasztatását ajánlja, mi egyhangúlag elfogadtat¬ ván, erről Miiller K. ur levél utján értesítendő, s részére a levelező-tagsági oklevél kiállíttatván, ez neki megküldetik. 9 A társulat f. évi számadásainak az év végén eszköz- lendő megvizsgálására a társulat tagjai közül ismét Lu c zen¬ it a clier János és Pfiszte r Károly urak kéretnek föl, kik erről, miután a gyűlésen jelen nem voltak, a titkár által le¬ vél utján értesitendők. 10. A f. évi közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére pedig az elnök Matyasovszky Jakab és Stürzenbaum József urakat kéri föl, kik a reájok ruházott megbízást elfo¬ gadják. Egyéb tárgy nem lévén, az elnök az ülést feloszlatja. TITKÁRI KÖZLEMÉNYEK. Nyilvános nyygtatványozás. 1874- re a tagdíjat lefizették: Dr. Bach József, Fillinger Károly, Legeza Viktor, Ló- czy Lajos és Wíssínger Károly urak. 1875- re a tagdijat f. évi febr. 28-íg lefizették; Dr. Arányi Lajos, Belházy János, Dávid Vilmos, Déry Mihály, Divald József, Éber Nándor, Gliyczy Kálmán, Cfran- zenstein Béla, Dombossy János, dr. Hasenfeld Manó, dr. Hol- lósy Jusztin, Hiirsch Ágoston, Ivaufmami Camillo, Kosztka Vil¬ mos, Krisz Ferenc, Luzenbacher János, dr. Lutter Nándor, Meczner Vendel, Méray Ferenc, Miháldy István, dr. Mosei Antal, ifj. Novelly Antal, Nyulassy Antal, Preuszner József, Rombauer Emil, Rotli Lajos, Sárkány Miklós, Schuller Alajos, Széles Dénes, Szőnyi Pál, dr. Wagner Dániel, Weisz Bernát, Wettstein Antal, Wittinger János és Zsigmondy Béla urak. Tudósitás. A m. kir. földtani intézet évkönyve IV. kötetének első füzete megjelent. Tartalma: A Clavulina-Szabói rétegek fan- 58 nája; I. rész, Foraminiferák, Hantken Miksától. Hagy 8°. 82. lap szöveg 16. kőmetszetii táblával. — E mfí még a f. év márt. havában fog a t. tagtársaknak megküldetni, kivéve azokat, kik még múlt évi tagdíjukkal is hátralékban vannak. Egyút¬ tal kérjük a t. tagtársakat, szíveskedjenek ez évi tagdíjaikat mielőbb a társulat titkárához címezve : Budapest, YIH. kér. zerge-utca, főreáltanoda — legcélszerűbben postautalvány¬ nyal — beküldeni, miután az év első negyede vége felé járván, a tagdijak beszedését april havától kezdve utánvétellel kell az alapszabályok értelmében eszközölni. Budapest, 1875. febr. 28. Értesítés. A magyarhoni földtani társulat választmányának f. évi febr. hó 24-én tartott gyűlésén azon ■ — a t. tagtársak néme¬ lyikét mindenesetre közelebbről érdeklő — határozat hozatott, miszerint a társulati közlönyben megjelenő főbb cikkek szerzői értekezésükből, külön lenyomat alakjában 25 darab tisztelet¬ példányt fognak kapni, mit a t. tagtársaknak általában, kü¬ lönösen pedig az értekezéseket iró t. tagtársaknak szives tu¬ domására hozni ezennel van szerencsém. Budapest, 1875. febr. 28-án. Sajöhdyi Frigyes , társ. I. titkár. A magyarhoni földtani társulat tagjainak névjegyzéke. Jegyzet. Minden tag neve és lakhelye után következő szám a választási évet jelenti. A társulati tisztviselők nevei a többiekénél vastagabb betűkkel nyomattak. Pártfogó. Galantai herceg Eszterházy Miklós, Budapest, 1866. Tiszteletbeli tagok. gróf Almásy Móric, Bécs 1850. báró Geringer Károly, Bécs 1850. lovag Hauer Ferenc, Bécs 1867. Heer Oswald, Zürich 1872. dr. Peters Károly, Grác 1869. Stur Dénes, Bécs 1872. 7. gróf Thun Leó, Bécs 1850. Pártoló tagok. Kőszénbánya- és téglagyár-társulat, Budapest 1872. Papi Balogh Péter, Debrecen 1861. Schwarcz Gyula, Székes-Fehérvár 1860. Báró Sina Simon, Bécs 1855. 5. Első cs. kir. szab. dunagőzhajózási társulat, Bécs 1878. Alapitó tagok. lovag Drasche Henrik, Bécs 1866. lovag Hautkeií Miksa, Budapest 1860. Yálasztm. tag. Ittebei Kiss Miklós, 1858. báró Podmaniczky János, Budapest 1858. Salgó-tarjáni kőszenbánya-részvénytársulat, Budapest 1872. 6. Kállay Benő, Belgrád 1873. AevelezŐ tagok. Beszédes Kálmán, Esztergom 1873. Majláth Béla, Liptő-Szt-Miklós 1873. 60 Rendes tagok. Abt Antal, Kolozsvár 1867. Adler Károly, Budapest 1872. dr. Albert Ferenc, Eger 1871. Angyal József, Selmec 1871. 5. dr. Arány Lajos, Budapest 1861. dr. Bach J., Szécsény 1872. Baczoni Albert, Kassa 1873. Balló Mátyás, Budapest 1873. Bárdos Mihály, Diósgyőr 1868. 10. Belányi Ferenc, Győr 1873. Belházy János Budapest 1867. Választói, tag. Bellovics Ferenc, Esztergom 1872. Benes Gyula, Petrozsény 1867. Berecz Antal, Budapest 1867. 15. Bernáth József, Budapest 1864. Bielz Albert, N.-Szeben 1871. Bizenti Frigyes, Budapest 1870. Röeklt János, Budapest 1868. Választói, tag. Bothár Dániel, Pozsony 1866. 20. Brellicli János, Budapest 1867. Bruck Ferenc, Újvidék 1874. Bniimanii Vilmos, Budapest 1870. Választm. tag. Brzorád Rezső, Mogyorós 1867. Buda Adám, Réa 1866. 25. Buda Elek, Russ 1866. Buda Károly, Oláh-Brettye 1870. Buday Károly, N. -Bánya 1874. Bugyis András, Unglivár 1874. Burány János, Esztergom 1870. 30. Búza János, Sárospatak 1872. Choczenszky József, Sopron 1867. Csató János, Nagy-Enyed 1866. Cseh Lajos, Selmec 1871. Csernyus Andor, Budapest 1872. 35. Czanyuga József, Budapest 1864. Pénztárnok. Dávid Vilmos, Budapest 1866. De Adda Sándor, Rónaszék 1867. Dapsy László, Budapest 1872. Defrance Károly, Antwerpen (Belgium) 1873. 40. Deil Jenő, Kassa 1872. dr. Dékány Rafael, Kecskemét 1867. Dérer Mihály, Selmec 1874. Déry Mihály, Budapest 1871. 61 Deutsch Emil, Nyerges-Újfalu 1872. 45. Divald József, Budapest 1869. Dezső Lajos, Léva 1874. Dobay Vilmos, Dobsina 1867. Drasche Gusztáv, Bécs 1866. Drottner Pál, Véghles 1873. 50. Duma György, Budapest 1872. Éber Nándor, Budapest 1866. Eggenberger-féle könyvkereskedés, Budapest 1872. Egger Samu, Budapest 1856. Eichleiter Antal, Budapest 1874. 55. dr. Eissen Ede, Budapest 1874. báró Eötvös Lóránt, Budapest 1867. Erődi-Harrach Béla, Budapest 1874. Esztergom városa, 1873. gróf Eszterházy Kálmán, Kolozsvár 1870. 60. Failhauer Alajos, Leoben (Stiria) 1869. Faller Gusztáv, Kassa 1871. Farbaky István, Selmec 1871. dr. Farkas János, Rácz-Almás 1874. Fauser Antal, Budapest 1851. 65. Fekete József, Budapest 1874. Felsőmagyarországi bányapolgárság, Igló 1867. Ferenczy János, Budapest 1866. Ferjentsik János, Jekelfalu 1866. Fest Aladár, Budapest 1874. 70. Fillinger Károly, Budapest 1871. Fischer Samu, Pécs 1874. Fiivaldszky János, Budapest 1853. dr. Frommhold Károly, Budapest 1873. Gerenday Antal, Budapest 1867. 75. Gesell János, Budapest 1872. Gesell Sándor, Szlatina 1871. Gkyczy Géza, Budapest 1868. Ghyczy Kálmán, Budapest 1866. Glanzer Gyula, Szabolcs 1874. 80. Glanzer Miksa, Diós- Győr 1867, Goldbrunner Sándor, Selmec 1871. Gombossy János, Budapest 1872. Gömöry Sándor, Salgótarján 1868. Granzenstein Béla, Budapest 1872. 85. Greguss János. Barótb (Erdély) 1872. Gyújtó Lajos, Budapest 1869. dr. Halassy Vilmos, Veszprém 1869. Halaváts Gyula, Budapest 1874. 62 Halmágyi Sándor, Kolozsvár 1871. 90. Hamberger József, Brennberg 1867. dr. Hasenfeld Manó, Budapest 1866. dr. Hausmann Ferenc, Budapest 1850. Hazslinszky Frigyes, Eperjes 1871. Héder Lajos, M.-Sziget 1873. 95. Herrich Károly, Budapest 1852. Hofmann Bódog, Belgrad 1868. Hofmann Ernő, Orsóvá 1867. dr. Hofmaim Károly. Budapest 1865. Választói, tag. Hofmann Rafael, Vajda-Hunyad 1868. 100. Hofman Róbert, Orsóvá 1867. dr. Iiollósy Jusztinian, Esztergom 1869. Horváth Ignác, Budapest 1874. Hozák József, Pribram 1871. Hradczki Antal, Budapest 1873. 105. Huboda Gusztáv, Nagybánya 1871. Huffuer Tivadar, Budapest 1871. Iluniálvy Jáno^. Budapest 1857. Választm. tag. Hiirsck Ágoston, Budapest 1871. Húsz Samu, Oravicza 1861. 110. Jendrássik Miksa, Igló 1866. Iglói ev. főgymnasium 1873. Jermy Gusztáv, Igló 1873. Inkey Béla, Budapest 1874. Joób Frigyes, Budapest 1867. 115. ifj. Kacbelmann Károly, Selmec 1871. Kachelmann Willibald, Selmec 1874. Kalmár Ferenc, Bihar-Diószeg 1872. dr. Kanka Károly, Pozsony 1851. Kauffmann Kamilló, Gölluiczbánya 1866. 120. Kecskeméti ref. főtanoda, 1873. lveller Emil, Vág-Ujhely 1864. Kerpely Antal, Selmec 1871. dr. Kézmárszky Tivadar^ Budapest 1874. Klein Gyula, Budapest 1873. 125. Kleritj Ljubomir, Belgrád 1874. Knöpfler Gyula, Kolozsvár 1873. dr. Knöpfler Vilmos, Marosvásárhely 1867. dr. Koch Antal, Kolozsv ár 1866. Kohen Jakab, Budapest 1871. 130. Kókán János, Budapest 1873. dr. Komarek József, Szászváros 1872. Korizmics László, Budapest 1853. Kosztka Vilmos, Sóvár 1872. 63 Kozocsa Tivadar, Budapest 1874. 135. Kraft János, Selmec 1871. dr. Krászonyi József, Budapest 1874. dr. Iírenner József, Budapest 1866. Választm. tag. Krisz Ferenc, Budapest 1874. dr. Kubacska Hugó, Selmec 1872. 140.Kubinka Géza, Kokova 1866. Kuhinka Katalin, Kokova 1866. Kuncz Péter, Budapest 1868. Kuncze Leó, Győr-Szt-Márton 1869. Lajtbay János, O-Becse 1874. 145. Lakner Ambró, Szombathely 1873. Láng Ede, Budapest 1871. Legeza Victor, Budapest 1874. dr. Lészay László, Szászváros (Erdély). Leutner Károly, Budapest 1867. 150. Lipner János, Budápest 1874. Liszkay Gusztáv, Selmec 1874. Lóczy Lajos, Budapest 1874. Luczenbacber János, Budapest 1867. dr. Lutter Nándor, Budapest 1867. 155. dr. Maár József, Nagybánya 1873. dr. Mácsay István, Zajecsár (Serbia) 1867. Máriássy Mihály, Szepes-Olaszi 1873. Markos György, Unghvár 1873. Márkus Ágoston, M. -Sziget 1867. 160. Matyasovszky Jakab, Budapest 1872. Meczner Vendel, Budapest 1867. báró Mednyánszky Dénes, Pozsony 1866. Medveczky Árpád, Budapest 1858. Méray Ferenc, Nagybánya 1869. 165. Merényi Dezső, Budapest 1871. Mikáldy István, Bakony-Szt. László 1872. Mikó Béla, Nagybánya 1871. Milkovics Zsigmond, Szt-Mikály 1866. Molnár Károly, Sz.-Udvarkely 1874. 170. Mosel Antal, Kolozsvár 1866. Nagy Gusztáv, Budapest 1872. Návay Gyula, Rkonicz 1867. Németky Imre, Budapest 1873. dr. Nendtvick Károly, Budapest 1850. 175. Neubauer Ferenc, Igló 1872. Neumann Frigyes, Budapest 1871 Niki Mihály, Budapest 1872. ifj. Novelly Antal, Budapest 1872. 64 Nyulassy Autal, Bakonybél 1869. 1 80. Oelhoffer Henrik, Budapest 1871. Ölberg Frigyes, Zalathna 1867. Ormándy Miklós, Veszprém 1874. Orbán Antal, Budapest 1872. dr. Ováry Endre, Szántó (Hegyalja) 1867. 185. Pálffy Samu, Abrudbánya 1867. dr. Falotay Ferenc, Veszprém 1874. Parragh Gedeon, Kecskemét 1S73. Paszlavszky József, Budapest 1873. Péch Antal, Selmec 1867. 190. Petrogalíi József, Besztercebánya 1867. Petrovits Gyula, Budapest 1873. Pettkó János, Selmec 1852. Pfiszter Károly, Budapest 1869. Platzer Ferenc, Selmec 1871. 195. Pouner Nándor, Budapest 1873. Popovics V. Sándor, Újvidék 1873. Pöschl Ede, Selmec 1871. Posepny Ferenc, Bécs 1871. Posner Károly Lajos, Budapest 1866. 200. Prélyi István, Budapest 1854. Préuszner József, Budapest 1867. Prihradny Ödön, Dóiba 1874. Prugberger József, M. Sziget 1866. Pulszky Károly, Budapest 1869. 205. Rácz István, Szatkmár 1869. Eeichenhaller Kálmán, Heidelberg 1874. lteitz Frigyes. Budapest 1864. Elnök. Reitzner Frigyes, Selmec 1874. Richter György, Selmec 1871. 210. Riegel Antal, Pécs 1867. Rieger János, Sebesbely 1867. Roha Benedek, Anina 1867. Rombauer Emil, Budapest 1871. Rómer Floris, Budapest 1860. 215. Rónay Jácint, Pozsony 1868. ISoth Fajos, Budapest 1870. Másod titkár. Roth Samu, Lőcse 1874. dr. Rózsay József, Budapest 1865. Ruffiny Jenő, Dobsina 1872. 220. Rybár István, Unghvár 1871. Najólielyi Frigyes. Budapest 1871. Első titkár. Sárkány Kálmán, Dobsina 1872. Sárkány Miklós, Bakonybél 1869. 65 — Sárkány Miksa, Dobsina 1872. 225. Scheffer Vilmos, Antalócz 1873. Schneider Gusztáv, Dobsiua 1872. Schröckenstein Ferenc, Kralup 1867. Scbroll József, Pécs 1867. Scbuller Alajos, Budapest 1874. 230. Sebestyén Pál, Budapest 1866. Sebesy Alajos, Keszthely 1873. dr. Senek István, Selmec 1871. Serák Károly, Budapest 1874. Siehmon Adolf, Budapest 1874. 235. Simonidesz Pál, Ar.-Maróth 1873. báró gplényi ISéla. Budapest 1874. Választm. tag'. Sramkó Mihály, Aszód 1873. Staub Mór, Budapest 1874. Steinhaus Gyula, Feistritz (Stiria) 1871. 240. Stepán Miksa, Petrozseny 1872. dr. Stessel Lajos, Tápio -Szele 1866. Stürzenbaum József, Budapest 1874. Süssner Ferenc, Nagybánya 1869. dr. Szabó József, Budapest 1850. Aleluök. 245. Szabó Károly, Bécs 1867. Szakács István, Kecskemét 1873. Szathmáry Béla, Zalathna 1869. Szecskay István, Budapest 1874. Széles Dénes, Budapest 1866. 250. Szentgyörgyi Elek, Budapest 1874. Szilniczky Jakab, Selmec 1871. Szlavik Dániel, Budapest 1867. Szőnyi Pál, Budapest 1850. Szumrák Pál, Budapest 1874. 255. Téglás Gábor, Déva 1872. Themák Ede, Temesvár 1869. Torma, Zsófia Szászváros 1867. Tóth Ágoston, Gmunden (Ausztria) 1868. Tretyák János, Budapest 1874. 260. Tribusz Ferenc, Oravicza 1867. gróf Vass Samu, Budapest 1859. báró Vécsey József, Budapest 1868. Veress József, Petrozseny 1867. Volny József, Budapest 1870. 265. dr. Wagner Dániel, Budapest 1850. Wagner Vilmos, Budapest 1873. Walny Alajos, Márm.-Sziget 1873. Wagner József, Selmec 1871. 66 dr. Wartha Vince. Budapest 1868. Választm. tag. 270. Wein János, Budapest 1867. Weiss Bernát, Budapest 1866. Weiss Tádé, Zalathna 1867. Wettstein Antal. Budapest 1866. Választm. tag. Wieszuer Adolf, Selmec 1870. 275. Winkler Benő, Selmec 1867. Wissinger Károly. Budapest 1873. Zemlinszky Rezső, Salgótarján 1866. Zlolia Ferenc, Igló 1866. Zsigmondy Béla, Budapest 1871. 280. Zsigmondy Vilmos, Budapest 1864. Választm. tag. E szerint a magyarhoni földtani társulat jelenleg a követ¬ kező tagokból áll: 1 pártfogó, 7 tiszteletbeli, 5 pártoló, 6 alapító, 2 leve- ező és 280 rendes tagból; tehát az összes létszám: 301. Kelt Budapesten 1875. január hó 27-én. Sajóhelyi Frigyes, társulati I. titkár. Előfizettek a „Földtani Közlönyére az 1874. évben : M. kir. bányaigazgatóság Selmec. „ „ bányahivatal Szélakna. „ „ bányahiv. Úrvölgy. „ „ bányahivatal Körmöcz. „ „ vásgyári hivatal Rhonicz. „ „ bányaigazgatóság Nagybánya. „ „ sóbányahivatal Maros-Újvár. „ „ vasmühivatal Sebeshely. Fuchs Tivadar a cs. kir. udv. ásv. cab. cust. Bécs. M. kir. bányahivatal Szomolnok. Hoilósy Floris, k. bányabiztos Oravicza. M . k r. vincellér-képezde, Érdiószeg. „ „ bányahivatal Felsőbánya. „ „ „ Kapnikbánya. „ „ „ Oláhláposbánya. „ „ „ Rodna. „ „ vasgyári hiv. Rojahida. (Poduruoj.) „ „ kohóhivatal Fernezély. Solcz Frigyes, lyceumi igazgató, Késmárk. Veszprémi nagygymnasium igazgatósága. Kassai állami főreáltanoda igazgatósága. Tatai kisgymnasium igazgatósága. Uj-Verbászi gymn. igazgatósága. Budapest, 1875. január, hó 27-én. Rotli Lajos, társulati II. ritkár. A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT KÖNYVEINEK JEGYZÉKE. (Folytatás. Elejét lásd a „Földt. Közlöny11 IV. évfolyamának 173—176 lapján.) 369. Értekezések a természettudomᬠnyok köréből. Kiadja a magyar t u d o- mányos Akadémia. A ül. osztály rendeletéből szerkeszti Szabó József, osztálytitkár. Dr. Jurányi Lajos: A Ceratozamia himsejtjeinek kifejlődése és alkatáról. 4 tábla. 8° Pest 1870 . csere. 370. Dr. Sebeibe r S. H. : A kettős torzszülés boneztana. 8° Pest 1870 . „ 371. Értek, a mathem. osztály köréből. Ki¬ adja a m; tudományos Akadémia. Tóth Ágoston Rafael. Az európai nemzetközi fokmérés és a körébe tartozó geo- daeti munkálatok. 8° Pest 1870. .... „ 372. Bányászati és kohászati lapok. Szerkeszti : Kerpely A. V. évfolyam. Selmec 1872 . 373. Annual re port of the Trustees of the Museum of comparative Zoölogy tor 1871. Boston 1872 . „ 374. Smithsonian Miscellaneous C öl¬ lé ctions. Yol. IX. Washington 1869. . . „ 375. F. V. Hayden. Preliminary Report of the United States geological survey of Mont an a. Washington 1872. . . . ; . ajándék. 376. Smithsonian Report. Washington 1871 csere. 377. E. T. Cox. G-eological Survey of In dia na. Indianopolis 1872 . ajándék. 377. E. T. Cox. Maps fór geol. Survey of I u- diana. 1872. „ 378. Smithsonian Report. 1872. Washing¬ ton 1873 csere. 68 379. M o n t h 1 y Re p orts of the Departe- ment of Agriculture fór the year 1871 . Washington 1872 . 380. M o n t h 1 y Repor ts of the Departe- ment of Agriculture fór the year 1872. Washington 1873 . 381 . R e p o r t of the Commissioner of Agri¬ culture fór the year 1870. Washington 1871 . 382. R e p o r t of the Commissioner of A gr i- culturc fór the year 1871. Washington 1872 . 383. Smithsonian Contributions to Knowledge. Vol. XVI. Washington 1870. 384. Smithsonian Contributions to Knowledge. Vol. XVII. Washington 1871. . 385. Smithsonian Contributions to Knowledge. Vol. XVIII. Washington 1873 . 386. R. C o m i t a t o g e o 1 o g i c o d’I t a 1 i a. Bollettino. Volume terzo. Firenze 1872. . . 387. R. Comitato geol. d’Italia. Bollettino Vol. 4. Firenze 1873 . 388. Természettudományi Közlöny. Kiadja a k. m. természettudományi társulat. Szerkesztik : Szily Kálmán és Petrovits Gyula. IV. kötet. Pest 1872 . 389. Természettudományi közlöny. V. kötet. Buda¬ pest 1873 . 390. Cotta B. v. A jelen geológiája. For¬ dította Petrovits Gyula. Budapest 1873. . . 391 . Verhandlungen u. Mittheilungen des s í e b e n b g. V e r e i n s f. Naturwisseu- schaften in Hermannstadt. XXII. 1872. XXIII. 1873. XXIV. 1874. Hermannstadt. . . . 392. Me mórié per servire alla descrizione della Carta geologica d’Italia. Pubblicate a cura dél R. Comitato geologico dél Regno. Volume II. Parte príma. Firenze 1873. . . . . . 393. Ivropp Guglielmo. Materiali per la Geo¬ gráfia f i s i c a e per la Navigazione dél Mar rosso. Fiume 1872 . 394. Skrifter (det kongelige norske Videnska- bers-Selskabs ) Throndhjem 1868 . 395. Sexe S. A. On the r i s e of Land in S c a u dinavia. Christiania 1872 . csere. 33 33 33 r 33 33 33 33 33 33 ajándék. csere. 33 ajándék. csere 33 69 396. Helland A. u. MünsterE. B. Kisei visse skifere i N o r g e. Christiania 1873 . 397. Érteke zések. Kiadja a m. tudom. Aka¬ démia. Szerkeszti Greguss Gyula f dr.Frommhold Károly: A féloldali ide¬ ges főfájás. (Migraine.) Pest 1868 . 398. Than Károly: A harkányi kénes hévviz vegyi elemzése. Pest 1869 . 399. Lengyel Béla: A szulinyi ásványvíz vegy- elemzése. Pest 1869 . 400. Dr. Batizíalvy Sámuel: A testegyené- szet (Orthophaedia.) Pest 1869. .... 401. Vész Ján. A.: Legrövidebb távolok a kör¬ kúpon. Szerk. Szily Kálmán. Pest 1869. 402. Kruspér István: A Sckwerdt-féle Com- parator. Pest 1869 . 403. Értekezések. Szerkeszti Szabó J. osztálytitkár. Abt Antal: A pesti egyetem ásvány¬ tárában levő földpátok jegeczsorozatai. Budapest 1873 . 404. Dr. Jurányi Lajos: A Salvinia na- tans Hoffm. spóráinak kifejlődéséről. Buda¬ pest 1873 . 405. ÉenhossékJ ózsef: Hyrtl corrosio- anatomiája. Budapest 1873 . 406. Dr. Szabó József: Egy uj módszer a földpátok meghatározására kőze¬ tekben. Budapest 1873 . 407. Hantken Miksa: A beocsini már- ga földtani kora. Budapest 1874 . 408. Kruspér István: A vonáso s hossz- mértékek összehasonlítása folyadékban. Budapest 1873 . . . . . 409. Fest Vilmos: A közlekedési mű¬ vek és vonalok. Budapest 1873. . . . 410. Dr. Murmann Ágost: Az 1861-iki nagy üstökös pályájának meghatározása. Buda¬ pest 1873 . 411; Kruspér István: A párisi levéltári méterrúd véglapjain lévő mélyedések megméréséről. Budapest 1873. . . . 412. Vész Ján. A.: Adalék a visszafutó so¬ rok elméletéhez. Budapest 1874 . csere. V V Ti n w 51 55 55 G 70 413. Magy. tud. Akadémia Értesítője. VII. évf. 8 — 14 sz. 8° Pest 1873. . . . VIII. „ 1—13 „ „ Budape.st 1874. 414. M. tudom, akadémiai Almanach. . . . 1875-re } BudaPest 1874/5. . . . 415. Értekezések. Kiadja a m. tudom. Aka¬ démia. G ö n c z y Pál: Emlékbeszéd Kovács Gyula levelező tag felett. Budapest 1874. 416. Frivaldszky János: Magyarország t é- helyröpiiinek futonczféléi. (Carabidae.) Budapest 1874 . 417. Welkow Sándor: Beryllium és Alumínium kettős sók. Budapest 1874. . 418. Konkoly Miklós: Az ó-gyallai csil¬ lagda leírása. Budapest 1874 . 419. Kondor Gusztáv: Emlékbeszéd Her- schel János külső tag felett. Budapest 1874 . 420. Dr. b. Eötvös Loránd: A rezgések intensitása. Budapest 1874 . 421. Koch Antal: Jelentés a „Frusca Gora“ hegységben az 1871. év nyarán tett földtani kutatásról. (Külön lenyomat a „Földtani Köz¬ löny “ 1873. évfolyamából.) Pest 1873. . . 422. Mindég a régi kerékvágás? Kor¬ szerű szó a 21-es bizottsághoz és a törvény- hozás tagjaihoz. Budapest 1874 . 423. Dr. Bardocz Lajos: A mechanika alapvonalai. Budapest 1874. . . 424. Szabó Ignácz: A lég. Népszerű légtii- nettan. (Meteorologia.) Budapest 1874. . . . 425. Zsigmondy Wilh. Mittheilungen über die Bohrthermen zu Harkány, auf dér Margaret henins el nacht Ofen u. zu L i p p i k, und den Bohrbrunnen zu A1 c s ú t h Pest 1873. . 426. Magyarországi Kárpátegylet évkönyve. 1. évfolyam 1874. Kassa 1874 . 427. V erhandlunge n dér k. k. zoolo- g i s c h-b otanischen Gesellschaft in Wien. Jg. 1873. XXm. Bd. 10 Tfl. u. 1 Photögr. Wien 1873 . csere. r> n V V Ti n n Ti Ti ajándék. Ti V V Ti csere* 71 428. Smithsonian Re port (of the board of Regents) fór the year 1871. Washington 1873 csere. 429. Smithsonian Miscellaneous C o 1- ections. Vol. X. Washington 1873. . . „ 430. A magyarhoni földtani társulat munkálatai. I. Pest 1856. Szerkesztő Kováts Gyula ; bekötve . saját kiadás 431. II. köt. Pest 1863. Szerkesztő Szabó József ; bekötve . „ 432. III. köt. Pest 1867. Szerkesztő Hantken Miksa ; bekötve . „ 433. IV. köt. Pest 1868. Szerkesztő Hantken Miksa ; bekötve . „ 434. V. köt. Pest 1870. Szerkesztő Hantken Miksa ; bekötve . „ 435 Földtani közlöny. Kiadja a m. föld¬ tani társulat. A választmány megbízásából szerkesztették : Winkler B. Bernáth J. és Koch A. I. évfolyam 1871. 1 — 10 sz. be¬ kötve. Pest 1872. (2 szer.) . „ 436. Földtani közlöny. II. évf. 1872. Szer¬ kesztették: Böckh J., Koch A. és Sajóhelyi F. Budapest 1873. (bekötve.) 11 — 18. sz. . ,, 437. Földtani közlöny. III. évf. 1873. Szer¬ kesztették: Sajóhelyi F. és Roth L. Buda- dapest 1874. í — 12. sz . „ 438. Földt. közi. IV. évf. 1874. Szerkesztet¬ ték : Sajóhelyi F. és Roth L. Budapest 1874. 439. Me 1 1 é k le t a „Földtani közlöny14 IV. évfolyamához 1874. Kiadja a ma¬ gyar földtani társulat : F. Posepny : Geologisch-montanistische Stu- die dér Erzlagerstatten von Rézbánya in S.O. - Ungarn. Budapestl874 . „ 440. A m. k. földtani intézet évkönyve H. köt. I. fűz. Heer OswaldrAz Erdélyben fekvő z s i 1 y- völgyi barnakőszén - virányi’ ól. Fordította dr. PávayElek. Pest 1872. . . . csere. 441. A m. kir. földtaniintézet évkönyve. H. köt. H. fűz. Böckh János: A Bakony déli részének földtani viszonyai. I. rész. Pest 1872. ... „ 6* 72 442. M. k. fö ldt. intézet évk ö n y v e. II köt. III. fűz. Hantken Miksa: A budai márga ; dr. Dr. Hofmann Károly: Adalék a buda-ko- vácsii hegység másodkori és régibbj harmad¬ kori képződései puhány-faunájának ismereté¬ hez. Pest, 1873 . 443. M. kir. földt. intézet évkönyve. III. köt. I. fűz. Böckh János: A Bakony déli részének földtani viszonyai. II. rész. Pest 1874. . . . 444. M. kir. földtani intézet évkönyve. III. köt. II. fűz. Dr. PávayElek: a budai márga ásatag tiiskönczei Budapest. 1874 . 445. A magyarországikőszén együttes kiállítása a bécsi 1873. évi köztárla¬ ton. Budapest, 1873 . 446. Die Collectiv-A u st ellun g ungarischer Kohlén auf dér Wiener Weltaustellung 1873. Pest 1873 . 447. Hantken M. és Madarász Zs. E. Jegy¬ zéke az 1873-ik évi bécsi világtárlaton kiállí¬ tott nummulitoknak. Pest, 1873. . . . 448. Lót os. Zeitschrift f. Naturwissenschaften. Red. v. Dr. Vogl. 23. Jg. Prag. 1873. . . 449. Annales de la Sociétémalacologique de Belgique. törne VI. année 1871. Bruxelles 450. Annales dtto. törne VII. année 1872. . . . 451. Procés - verbaux des séances de la Soeiété malacologique de Belgique. törne II. 1873. 7 füzet . 452. Procés-verbaux dtto törne III. 1874. 7 füzet. Bruxelles . 453. Annales de la Soeiété malacologique. törne VIII. année 1873. Bruxelles . 454. Mittheilungend. k. u. k. geographi- schen Gesellschaft in Wien. 1873. XVI. Bd. (dér neuen Folge VI.) Red. v. M. A. Becker. Wien. 1874 . (Vége köv.) csere. V ajándék. n v csere. V jy v V V Budapest. Légrády testvérek. 1875. V. évfolyam. 4. szám. g jj) fii fi? SI B Kiadja A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT. A választmány megbízásából szerkesztik SAJÓHELYI FRIGYES és ROTH LAJOS titkárok. Titkári iroda a hová a lapot és titkárságot illető mindennemű kér¬ dés intézendő : Budapest, VIII. kér. Zerge-utca, főreáltanodai épület, földszint. Hivatalos órák naponként 11 — 12-ig és 4 — 6-ig. TARTALOM: A trachyt-képlet Szászka környékén, dr. Szabó Józseftől. — Iro¬ dalom. — Vegyesek. — Társulati ügyek. — Titkári közlemények. — A magyarhoni földtani társulat könyvtárának címjegyzéke. (Vége.). — A trachyt-képlet Szászka környékén. — Dr. Szabó Józseftől. — (Fölolvastatott a m. földt. társulat f. é. febr. 24-iki szakgyiilésén.) Alig van Magyarországnak vidéke, melyen az eruptív kőzetek oly sokféle felfogásra szolgáltattak volna alkalmat, mint azok, melyek Krassómegye bányászati helyein vannak kiképződve. Cotta azok taglalásába bocsátkozni sem akarván, „Banatit“ gyünévvel nevezte el, de hozzátevé, hogy ez álta nem valami sajátságos és tudományosan megállapított kőzetet akar érteni; Hauer az 1873-ban megjelent geológiai térképen Syenitet fest oda ; Schröckenstein régibb Grániton és Syeniten kívül, mint fiatalabb eruptív kőzetet Euritporphyrt hoz fel ; Tietze említést tesz már zöldkő-trachytról az oraviczai völgy¬ ben ; valamint Stur éjszakra Ruszkabányától Syenit-féle tra- chytról, mely a Dacitra emlékeztet, de gyéren tartalmaz quar- zot, részint kréta-képletekben, részint agyag-csillámpalában. 7 74 1872-ben egy példányt kaptam Hantken ur által a szász, kai eruptív kőzetből, azt igen jelleges Andesin-quarz-trachyt- nak találván, a bécsi világtárlaton 1873-ban trachytgyüjtemé- nyembe fölvettem. Rövid időn reá Niedzviczky ur egy tanul¬ mányt bocsátott közre a bánsági eruptív kőzetekről, azon ered¬ ménynyel, hogy a Hauer által általában Syenit-nak nevezett krystályos kőzet és különösen a szászkai is vagy Diorit vagy Andesit ; utána még Doelter fogott a meghatározáshoz és egyik értekezésében röviden említi, hogy a szászkai eruptív kőzetet Andesit-nak találta. Érdekesnek tartottam ezen nevezetes ércvidékünk erup tiv kőzeteinek viszonyaival a helyszínén azon célból megismer¬ kedni, hogy a geológiai s petrographiai adatok segítségével a külsőleg tán közelálló tagokat egymástól elválasztani legyek képes. 1874. nyarán ismételve tettem oda kirándulást; és leg¬ először is Szászka környékéről, mint a hol a viszonyok arány¬ lag egyszerűbbek, teszek jelentést. Szászka közelebbi környékén 4 kőzetképlet fordul elő : Phyllitek, Lias kőszénképlet, krétakori mészkő és az ezen utóbbin uralkodólag ED. irányban áttörő Andesin-quarztrachyt. Az Andesin-quarztrachyt. Szászka a K.Ny.-nak folyó Nera patak völgyének bal¬ oldalán egy mellékvölgyet képez egészben ED. irányban. A tra- chytokat ezen völgyben gyűjtöttem 4 helyről, a kirándulást a szászkai bányaigazgató Mersits ur társaságában tevén meg a Stancsilovára vagy ismertebben a Moldovára vezető út men¬ tében. a) A legelső pont a Sz.-György lovag bánya hivatalháza fölött van, hol az eruptív kőzet darára szétesve jöu elő, de azért nem hiányzanak egyes részlegek, hol a kőzet még jól jösszetart, és általában igen ép. A helybeliek geológiai néven Syenitnak, a közbányász homoknak (Sand mit weissen Augen) mondja, mert csakugyan ez az egyedül’ kőzet, mely ott szét¬ esvén, az épitéshez is egyedül szolgáltatja természetesen, a nem ó homokot. (ls 22/5 1874.) b) Tovább haladva délnek a völgyön a Theresia-akna 75 mellett gyűjtöttem a górczon részint pyrites, részint pyrit-men- tebb példányokat. (43 22/5 1874.) c) még távolabb délre Havas-Mária (Mária-Schnee) falu határában, Mária Radna bányánál szintén igen pyritdús trachy- tot. (23 22/6 1874.) d) Vegre a legtávolibb pont volt Kohldorf helységnél a Frigyes-tárna Ny. oldala ; a trachyt itt szintén igen pyrites. Ezen túl következik azon vízválasztó hegyhát, melyen az út Moldovára vezet. Trachyt nincs többé rajta mindaddig, mig Moldova felé a Duna vizkörnyékébe le nem ereszkedünk. Az ezen lelhelyekről gyűjtött trachytokban részint me¬ chanikai elválasztás által kaptam, részint a kőzeten, vagy an¬ nak vékony csiszolatán fölismertem és meghatároztam a kö¬ vetkező ásványokat : földpát, biotit, amphibol, quarz, magne- tit, (titán tartalmú pyrit és calcit.) Földpát. A kőzet legnagyobb részt földpátból áll. Ez úgy számra, mint nagyságra nézve fölülmúlja a többi elegy¬ részt. Az a) alatti kőzet szolgáltatja a fennebbiek között a legépebb trachytot, melyet Szászka vidékén ismerek, s ennek füldpátjai szabad szemmel fehérek, iivegfényüek és csaknem kivétel nélkül ikerrovátkosak. 7 — 8 mm. nagyságúak nem rit¬ kák. Legtöbbnyire jól hasadnak, de vannak üvegesek és in¬ kább szemcsés törésüek is. Ugyan innét nagyobb mennyiségű szemekkel piknométerben a tömöttséget is meghatároztam 2.c8 mi (a határszámok 2.C(i — 2G9 lévén) az andesinnak felel meg. A szászkai (15) trachyt darájában vereses szemek talál¬ koztak, de felette gyéren, melyek külön lettek meghatározva, mig a kőzetben magában is találtam kiválva vereses földpá- tokat, de amazoktól különbözőket annyiból, hogy mig amazok egész anyaga egyaránt vereses, emezeknél egy erősen veres kiilburok van, de belül szürkék, nem jól hasadók s szövetük a szemcséset közelíti meg. Mikroskop alatt a vékony csiszolaton az ép földpátok a hasadási és ikervonalokon kivid gyakran mutatnak keresztül- kasul menő szabálytalan repedéseket. Keresztezett Nicolok kö¬ zött a plagioklasok vonalos tarkaszinüsége némely példányᬠnál éles, másnál elmosódott határokban tiinik elő. A sok pla- 7* 76 gioldas között van olyan is, mit orthoklasnak tarthatni : a mennyiben a keresztezett nicolok között olyanféle recés szö¬ vetet mutat, mint az ortkoklas Ysterby-ről, vagy némely grᬠnitban, t. i. a vonalak nem végig párhuzamosak, hanem de¬ rékszöges foltonként az állók alatt fekvők, s ezek alatt ismét állók következnek, a szín azonban homogén marad Csupán egyet találtam ilyen viselkedéssel a legépebb (15) trackytban. A körvonalak ritkán épek, ott rendesen meg van tᬠmadva a földpát; a belsejében mutatkozó perifériás vonalak sem élesek, hanem a szögleteknél némi meggömbölyödés mu¬ tatkozik. Ezen perifériás vonalaktól befelé indul a zavarodás, s az néha annyira elharapódzik, hogy a vonalas szövet egészen el¬ tűnik, s a földpát egyszínű és zavaros szemekből áll. A lángkisérlet egyenlő viselkedésű andesint mutatott ki, kivételt csupán az 15 trachytdarabból kiszedett veres szemeknél találtam, a mennyiben ezek határozottan Na. dús orthoklasnak bizonyultak be. Azon földpát, melynek veres burka tűnt fel makroskoposan, nem normál, szövete inkább szemcsés mint leveles, plagioklasnak mutatkozott, de a melyben mintha quarz volna kiválva. Az Andesin sósavas oldata calcíumot is mutatott a láng- kísérletben spektroskoppal nézve, valamint az azt megillető nátriumot és káliumot. Ellenőrzésül vegyelemzésileg is meg lett határozva ezen kőzet földpát ja, arra ugyanazon szemek fordittatván, melyek a tömöttség meghatározásához vétettek. Elégségesnek tartottam a kovasav és calciumoxyd, mint a két irányadó alkatrészek százalékos mennyiségét megtudni, kitűnt, hogy a Si 02 59.3 a CaO 7.0. Miután az andesiunál az Si 02 határa 60— 54°/0, a Ca O-é 6 — 10°/0, látható, hogy a vegyelemzés ezen számai, melyeket Lengyel tanár ur szívességének köszönök, a láugki- sérleti módszerem eredményét bizonyítják. A nagy számban tett lángkisérleti meghatározások kis ingadozást szokván kimutatni, nagyon gyéren itt is volt oly eredmény, melynél fogva a Pla- gioklast a Labradorithoz közeledőnek lehetne mondani, túl 77 nyomó számban a viselkedés az volt, mely az Andesint il¬ leti meg. Biotit. A földpát után leggyakoribb. Üde állapotban fekete nem átlátszó, igen fénylő hexagon táblákat képez. A trachyt darából egész (néha 4 mm. hosszúságú) oszlopká kát szedhetni ki. Az elváltozott kőzetben fényét elveszti, va¬ lamint színét is, nem fekete többé, hanem alig fénylő. A vékony csiszolaton megkapni úgy a oP, mint a coP irányában: amott színe sötét olivazöld, a vastagabb rétegeken úgyszólván nem átlá! szó, mig a vékonyodó szélek felé az át¬ látszóság is növekszik ; az oldallapokon keresztül nézve sárgás barna. Ezen dichroismust még jobban feltünteti, ha egy Nicol forgatásával nézzük: mig a oP lapok nem változnak, addig a főtengelylyel párhuzamos metszeten egyszer a sárgásbarna, mint tengelyszin, tovább forgatva a sötét csaknem fekete lap-- szin áll elő. A nem ép trachytban elváltozik, s ezen elváltozás ered¬ ménye először: hogy a sárgásbarna tengelyszin átmegy sárgás zöldbe, és a dichroismus gyengül ; ugyan együtt vasfekete nem átlátszó szemek válnak ki belőle. Még tovább változván el világosabb zöld lesz s a dichroismus végkep megszűnik. Nem olvad, vagy csak alig (0 — 1). A lángba vezetve igen vékony levelekre hirtelen foszlik szét; színe meghalavá- nyodik, zöldes sárga és csaknem fémfényíí lesz. Ezen fénye azonban érdekesen kitünteti a benne lévő zárványokat, ilye¬ nek quarz vagy földpát mint fehér-, és magnetit mint fekete fénytelen pontok. A lángkisérletben a több kálium mellett kevés nátrium tűnik elő. H Cl oldata a káliumot aránylag sokkal dúsabban mutatja ki, mint a gypsz, s ezenkívül litliiu- mot is. Amphibol. Gyérebben van, mint a Biotit. Színe sárgás zöld. Fénye gyenge, egészen ép alig van. Jól hasad. A vékony csiszolaton az ép trachytban az amphibol jól kivehető ; a főtengelyre derékszöges metszetén a rhombos me¬ zők s a körvonalak semmi kétséget nem hagynak fenn ; a főtengelylyel egyközös metszeten a hasadási egyközes vonalak az éles határvonalakkal együtt a biotittól megkülönböztetni 78 engedik. Vannak esetek, midőn az amphibol a biotittal össze¬ nőve van. Itt aztán jól látni, bogy a két ásvány szövetre és szinre nézve is eltér egymástól. A dícbroismust sem mutatják egyenlően ; az ép biotit jobban sötétedik el, mint az amphi¬ bol ; a színben a különbség az, bogy a biotit sárgább, az amphibol zöldebb. Olykor a nagy amphibol beljében is lehet kis biotitokat megkülönböztetni. Már a normál kiképződésű 15 trachytban is gyéren van¬ nak a jó példányok, a zöldkő módosulat egyszersmind az amphibol pusztítással is jár; ez kevésbbé áll ellen, mint a biotit, azért gyakran látni csupán vázban az egykori amphi¬ bol krystály körvonalát a pyritdús szászkai trachytban. Olvadása szerintem 4. Az olvadék színe tiszta zöld, de benne fekete szemek úsznak. A láugkisérletekben benue nᬠtrium és kevés kálium is mutatkozik. Sósavas oldata a láng- festési kísérletekben a Na. és K.-n kívül calciumot is tüntet ki, de lithiumot nem. Quarz. Több mint amphibol, dacára hogy szabad szemmel nem tűnik fel. Fényére és színére nézve az általᬠban kissé üveges földpátok között foglalván helyet, szintén annak nézzük. A trachytdarából kiszedett quarz szennyes szürke 1 — 2 mm. szemeket képez. Limonitos kéreggel van behúzódva épen úgy, mint a földpát, attól csak a törmelék¬ alak és a hasadás hiánya által tér el. Egyes szemek széttörve belül zsirfényüek, erősen fénylők, egyenetlen törlapuak, s a zin kissé amethistes. Coddingtonnal a kőzetben is felismer¬ hető ; de leghatározottabban a vékony csiszolatban úgy szöve¬ tére, mint homogén szintiineményeire nézve. Nagy ritkán hexa- gonos lemezek is tűnnek elő, melyek keresztezett nicolok kö¬ zött csak megsötétedést és megvilágosodást mutatnak. Magnetit. A darából mágnes által kihúzható. Alakja nem vehető ki jól, mert egyéb ásványokkal vau erősen össze¬ nőve. Phosphorsógyöngyöt azon sajátságos veresbarnára festi a bellángbau, mi titanvasat árul el. Összehasonlitólag hama- tittal, ez utóbbi hasonló körülmények között csak zöld¬ re festette ; azonban sósavban feloldva és ónnal főzve 79 nem lett kék, mi arra mutat, hogy nem nagy mennyiségben van benne a titansav. Helyzete a vékony csiszolatok szerint legtöbbnyire a biotitban és amphibolban, ez utóbbiban gyakoribb. Igen gyé¬ ren találni a földpát és quarz között is, látszólag összefüg¬ gés nélkül biotit- vagy amphibollal. Pyrit. A normál trackytban, minó'nek az 15 tekinthető nincs, de a többi számban vau. Ezeknél a földpát többnyire zavaros, s a csiszolatót oldalvást tekintve a pyritet vesszük észre. A mikroskop alatt nézve meggyőződhetünk, hogy a py- ritek nagy része a magnetitek helyét foglalja el, tehát legin¬ kább az épség vesztett. Amphibol és biotitban vannak. A magnetit tehát többé-kevésbbé pyritté változott át. Olykor a pyritnél a hexaeder, máskor a pentagontizenkettős fölis¬ merhető. Azonban máskép is jön elő még a pyrit, t. i. a zöldkő trackyt vékony repedésem keresztülhuzódva, mit szabad szem¬ mel is jól látni. Calcit. Savval sem a trachytdara, sem a szilárd kőzet nem pezseg. Hanem van egyik példány felületén egy utóbb képződött vékony fehér kéreg, ez calcit, s ilyen helyen a pezsgés élénk. Ezek szerint ezen eruptív kőzet a n d e s i n-q uarztra c h y t, vagy a bécsi geologok szerint quarzandesit, biotit amphibol és magnetittal ; augit nincs benne. Előjön úgy normál állapotban, mint gyengén rhyolitos, és erősebben kifejlődve zöldkő módosulatban, a mely utóbbiba az átmenet a mikroskop alatt fokozatosan észlelhető. Ásványos alkatára és szöveti viszonyaira nézve egészen megegyezik Erdély azon andesin - quarz-trachytjaival, melye¬ ket a Vlegyásza hegycsoport ójszaki részéről, Csúcsa és Bánfy- Hunyad között a múlt évben megismertetni volt szerencsém. Töm. 2.69. A szászkai eruptiv-kőzet vegyelemzését közli Niedzwiedzky,*) melyben a kovasav 59.0, körülbelül mint a földpátban, CaO 10.4; K20 4.,, Na20 3.7. A nagy K. tartalom *) Tschermak Mineralog. Mittheil. 1873. Wien. (261. 1.) 80 részben a plagioklaszban és amphibolban, de legnagyobbrészt a sok biotitban foglaltatik. Gránit. Szászkán az u. n. közép-kohónál, a patak jobb oldalán, a Lias kőszén képletnek tartott rétegekben egyes vékony ereket képezve, melyek függélyeseknek látszanak lenni, durva quarzszemekben dús Arkose-féle kőzet jön elő, melyet ott szintén syenitnak neveznek. (5.2 ■> « « Kiadja A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT. A választmány megbízásából szerkesztik SAJÓHELYI FRIGYES és ROTH LAJOS titkárok. Titkári iroda, a hová a lapot és titkárságot illető mindennemű kér¬ dés intézendő : Budapest, VIII. kér. Zerge-utca, főreáltanodai épület, földszint. Hivatalos órák naponként 11 — 12-ig és 4 — 6-ig. TARTALOM: A négy nevezetesebb plagioklas jelleges kettős fénytörési tulajdon¬ sága Des Cloizeaux legújabb tanulmányai szerint, dr. Szabó Józseftől. — A Bakony éjszaknyugati részének másodkori képletei, dr. Koch Antaltól. — Irodalom. — Társulati ügyek. — Titkári közlemények. — A négy nevezetesebb plagioklas jelleges kettős fény¬ törési tulajdonsága Des Cloizeaux legújabb tanulmᬠnyai szerint. — Közli dr. Szabó József. — (Megismertetett a magyar földt. társulat f. évi márc. 24-ki szakgyülésén.) Azon nehézségek, melyekkel a mineralognak küzdeni kell, lia valamely lemezes tömegű vagy nem jól kiképződött krystályú plagioklast némi biztossággal akar felismerni s a melyeket a gyakori zárványok miatt néha a vegyelemzés sem képes kellőleg elhárítani, Des Cloizeaux-t, az optikai megha¬ tározások nagy mesterét, arra birták, hogy az albit, oligoklas labradorit és anortkit némely kettős fénytörési tulajdonságᬠnak behatóbb tanulmányozásához fogjon ; meggyőződést szer- 98 zendő, váljon lehefne-e igy némely állandó határozott és köny- nyen előidézhető ismejelt megállapítani, mi mindazoknak, kik a krystályos földpát-kőzetekkel foglalkoznak, nagy szolgála¬ tot tenne. Az eredmény felülmúlta várakozását, mert csak megkü¬ lönböztetési módszert keresvén, oly tényekkel is megismerke¬ dett, melyek fölötte fontos érvet nyújtanak a keverék elmélete ellen, melyet különösen a földpátokra nézve Tschermak veze¬ tett be a tudományba, — ki, miként ismeretes, két tiszta ve¬ gyít plagioklast, a natrium-földpátot (álhit) és a calcium-föld- pátot (anorthit) különböztet meg, és a többiről: (oligoklas? andesin, labradorit, bytownit) azon nézetben van, hogy ezek álhit s anorthit keverékei különböző arányban. Tudva van, hogy minden plagioklas két főhasadással bir, melyek egymás közt 93 — 94° szöget képeznek ; az egyik a jobb oP irányában, a másik a valamivel rosszabb az olda¬ las véglap, nevezetesen a ooPco irányában történik s ez utób¬ binak sikja egyközes azon jellemző rovátkokkal, melyek a oP lapon rendesen megvannak. Egy ilyen lemez mely ooPoo-el egyközesen van ha¬ sítva, ha elegendő vékony arra hogy átlátszó legyen, és ha az azon áthúzódó hemitrop lemezek legnagyobb részétől meg van szabadítva, a polarizáló mikroskop alatt a légben vizsgálva már képessé tesz bennünket arra, hogy megtudjuk albit-e vagy oligoklas? — Az álhitről már régebben ismertette meg Des Cloizeaux, hogy optikai tengelyének sikja a ooPoo lapját egy oly vonalban metszi, mely coPoo /\oP éllel vagy 20° szö¬ get képez ; mig az oligoldasnál a mostani vizsgálatai szerint ugyanazon éllel egyközes. Ezenkívül azonban az optikai tengelyek látszólagos nagy fokú szétágazása következtében, miután az azok síkjára elég¬ ségesen függélyes lapokat igen egyszerű munkával megkészi- tettiik, a meghatározásokat okvetlenül olajban is véghez kell vinni, és ekkor a dispersió különféle nemeiről győződünk meg, melyek egy második ismejel gyanánt szolgálhatnak az albit- és oligoklasra nézve. Ugyanezen kísérletet kell megtennünk, ha a labradorit vagy anorthit felismeréséről van szó, mert ezek 99 a légben a ccP oo lapon keresztül csupán egy és pedig igen excentrikai karikarendszert láttatnak. Röviden a következőkben vannak összefoglalva a kettős fénytörési főtünemények, melyeket az álhit, oligoklas, labrado rit és anortbit mutat légben vagy olajban. 1. A 1 bit. Az optikai tengelyek hegyes szögének mindig positiv bisséctrixe a oP A 00 Pco hegyes élszög (86° 25)' felé emelkedik a coPoo normáljával vagy 15°, s a oP nor- málejával vagy 78° 35' szöget képezvén körülbelül. Azon sík, mely az optikai tengelyeket magában fjglalja a Pco hasadási irányt egy oly vonalban metszi, mely kö- rülbelől 20° szöget képez rV /\ go Pco éllel; — 96° 28' a oo Pco A oo'P mellső éllel. Hogy az optikai tengelyek síkjára és a hegyes bissec trixre normál lapokat kapjunk, az ikerlemezektől co Pco irᬠnyában megszabadítván, a hegyes oPAcoPco él oly mődon- tompitaudó el, hogy e tompító lap körül belől a következő szö¬ geket képezze: 101° 2(3' oP, 164° 59' aoPoo, 125° 20' oo'P lappal. — Olajban, a polarisatio síkjától 45 fokra fordítva, a lryperbola körül, mely a karikarendszerek egyikét átszeli, élénk szin- szegély mutatkozik, mig ellenkezőleg a másik rendszer byper- bolája körül alig vehetők ki ; annyit azonban helyzetüknél fogva mondhatni, hogy a tengelyek rendes dispersiója q Pco (93° 50') élszög felé emelkedik, és körülbelől a következő szögeket képezi : 18° 10' normállal co Pco -kéz ; 68° normállal oP-hez. Az optikai tengelyek síkja a oo Pco lapot egy oly vo¬ nalban metszi, mely oP A co Pco éllel egyközös. Az optikai tengelysikra és a p o s i t i v bissectrixre nor¬ mál lemezeket készítendők, a tompa oPA co Pco élre egy oly lapot kell köszörülnünk, melynek liajlása 112° oP; 161° 50' cc Pco ; 126° 55' coP' laphoz. Olajban, a polarisátió síkjától 45 fokra fordítva, jól el¬ vált színek foglalják el a hyperbola külsejét és belsejét mind a két karikarendszerben ; erősségük közel ugyanaz, valamint sorrendjük is s ebből a rendes dispersióra nézve q < v tűnik ki A polarisátio-sikkal egyközösen vagy arra függélyesen gén feltűnő dispersion tournante látszik, ahhoz nagyon gyenge inclinált dispersio csatlakozván. A negatív bissectrix körül, oPA00?00 éllel egykö¬ zösen, a rendes dispersio p>n, és abban egy erős horizontál dispersiot inclinált dispersio nyomával könnyű felismerni. A tengelyek látszólagos szétágazása, mely úgy mint az orthoklasnál, változ k a leihelyek szerint, tőleg változik ugyan¬ azon példány különböző tájain is. A mi a többi triklines föld- pát optikai tengelyétől különösen megkülönbözteti, ez azon csekély különbség, mely a bissectrixek körül észrevehető. Eddig 8 esetben a hegyes bissectrix mindig negatív — és 4-ben majd negatív majd positiv volt 3. Labradorit. A hegyes szög bissectrixe mindig po¬ sitiv, s a tompa oPA00?^ (=93° 20') él felé emelkedvén, a következő szögeket képezi körülbelül : 30° 40' normállal ooPoo-re ; 5(5° normállal oP-re. Az optikai tengelyek síkja ooPoo lapját egy oly vonal¬ ban metszi, mely a következő szögeket adja : 101 270—28° oP— ocPoo éllel ; 37°25' — 36°25' ccPoo — oc'P (hátsó) éllel. Az optikai tengelyekre, valamint a hegyes bisseetrixre függélyes lapokat úgy kapunk, ha a tompa oP/\ooPoc élre oly lapot köszörülünk, melynek hajlása: 124° eP-re ; 149° 20' coPgo -re ; 129° 5' ccP'-re. Olajban, a polarisátió-siktól 45°-ra fordítva a rendes dispersio, mely ugyanazon sorrend és mind a kél karika-rend¬ szer hyperbolája körül csaknem ugyanazon erősség által teszi magát feltűnővé, q~>v ; ellenkezőleg az albit és oligoklassal. Ez tehát egy állandó és igen fontos tulajdonság a labradorit megkülönböztetésére amazoktól. A palarisátio-sikkal egyközösen vagy arra függélyesen erős dispersion tournante mutatkozik, ahoz egy igen gyenge inclinált dispersio csatlakozván. A tengelyek látszólagos szöge eléggé állandó ugyanazon lemez különböző tájain, úgy tetszik a leihelyek szerint sem na¬ gyon változik. 4. Anorthit. Az optikai tengelyek síkja, és azok he gyes, mindig negatív bissectríxe nem szolgáltat többé ezen faj ismert alakjainak lapjai vagy élei viszonyaira nézve oly egyszerű táj ék oztatást. A mit constatálni lehet az, hogy a tengelyek síkjára s a hegyes bisseetrixre láthatólag függélyes lapok két oly felit let határai között vannak, melynek síkja a következő szöge¬ ket képezi : 124° 53' oP-vel; 127° 15' coPco-del ; 96° 50' ooP'-tel- és a mely ooPco lapján a következő szögeket képező vonalt eredményezi : 39° 8' oPAooPoc éllel; 76° 48' coPao A co'P (mellső) éllel . Ezen sik a oPA ooPoo hegyes (=85° 50') élt eltompitja; igen ferdén irányulván az oszlop coP hegyes szöge felé. Olajban, az optikai tengelyek olyféle dispersiot mutat nak, mint a minőket az albit hegyes positiv bissectríxe kö¬ rül látunk. Tehát q<.v a rendes dispersióra nézve a polari- 102 sátio-siktól 45° fordítva, és egy igen erős dispersion incli- née ezen síkra függélyesen vagy avval egyküzesen. A tengelyek látszólagos szöge ugyanazon példány kü¬ lönböző táján eléggé állandónak mondható. Ezen uj tényekből kétségbe nem vonhatólag következik, hogy a láb r adó rí t, melynél az optikai tengelyek sikja, és a positiv hegyes bisseetrix mindenkor ugyanazon tájékozást £>e mutatják, nem tekinthető úgy, mintha az albitnak, mely¬ nél a hegyes bisseetrix positiv és anorthitnak, melynél az negatív, s mind a kettőnél qes volt. Folyadék- és üvegzárványok, — az előbbi gyakran mozgó légbuborékkal — szintén láthatók a quarz- ban. — A kőzetben igen gyéren elszórt kis barnászöld la- jmcskák talán mint a granitanyag harmadik alkatrészének a csillámnak egyedüli képviselői tekintendők. Ott, hol a kő¬ zet már hosszabban ki volt téve külső behatásoknak, fehér szine, világos zöld vagy sárgába ment át és felülete érdeseid), likacsosabb lett. Ilyen lévén tehát a telér szélein látható kőzet, mennél inkább közeledünk a telér közepe felé, annál durvább szövegű kőzetet találunk : egyszersmind nagyobbodnak a porpkyrsze- rüleg behintett quarzjegecek, a csillám, bár mállottau, de már nagyobb mennyiségben lép fel és nagyobb, puszta szemmel kivehető földpátjegecek vegyülnek az elegybe, mig végre rendes összetételű gránit válik a kőzetből. Ebben rendszerint már kétféle földpát látható, t. i orthoklas és oligoklas, me¬ lyek különböző színük által tűnnek fel. Az alaptömeg ugyan még itt is finomszemcsés, de a kiváló nagyobb jegecek meny- — 151 nyisége már túlnyomó. Miután egyúttal a sokfelé való elre- pedezés is megszűnik és igy a kőzet nagyobb darabokba fejthetővé lesz a nélkül, hogy keménységét elvesztené, a telér ezen részét keresik fel leginkább a kőbányászok. De ezen normál kiképződés, mely szerint a teléranyag kétfelől a mellékkőzettel érintkezvén, ott finomszemcsés quarz- porphyrből áll és közepe felé mind durvább szemcsés gránitba megy át, csak azon esetekben észlelhető teljes kiterjedésében, hol a telér csekélyebb vastagsága és meredek dőlése az egész keresztmetszetet áttekinteni engedi Ilyen telérek vannak p. o. a Taghegyen, a Tomposhegy déli lejtőjén stb. Ott, hol vastag telérek csekélyebb fokú dőléssel merülnek alá, mint p, o. a kápolnahegyi telér, rendesen csak egyik oldaluk van feltárva, a bányászok megelégedvén azzal, ha a telér közepén levő használható kőzetig jutottak. Azonban analógia utján felte¬ hetjük, hogy a kőzetnek ama fokozatos átváltoztatása a mᬠsik vállap (Saalband) felé itt is ismétlődik. Ezen tünemény okát és keletkezését kutatván, először is arról győződünk meg, hogy itt későbbi kitörésekkel van dől gunk : az ősgranit számos hasadékaiba alulról nyomatott fel a még izzófolyó granittömeg és azokban megszilárdulván, ter¬ mészetes, hogy a hideg oldalfalak mellett a gyorsabb kihűlés és megmerevedés közben csak finomabb jegeeek képződhet¬ tek, mig a felér közepén az anyag csak lassabban menvén át a merev állapotba, ez alkalmat nyújtott nagyobb jegeeek ala¬ kulására. De hogy a csillám miért lép föl csak a telér köze¬ pében ; továbbá, hogy vau az, hogy ezen nyilván későbbi eredetű és aránylag ép földpáttal körülvett csillám mégis any- nyival mállottabb, mint a már daraként szétbomló mellékkőzet csillámja ? — ezek oly kérdések, melyeket az észleltek alap¬ ján fel kell ugyan állítanom, de megoldani nem meré¬ szelek. Granitszigeíiink képződésének kérdésében nem csekély fontossággal bírnak azon határozott vulkáni kőzetek kitörései, melyeket a Meleghegy körül csoportosulva találunk, a meny¬ nyiben ezek tanúságot tesznek arról, hogy e helyen kétség kívül vulkáni erők is működtek. 152 Mindezen kőzetek, bárminő különbségek mutatkozzanak is az egyes kitörésekre nézve, a tracbytcsoporthoz tartoznak, melynek számos válfajai tudvalevőleg bonunkban rendkívüli elterjedéssel bírnak. Az eddig fölfedezett kitörések, mindössze nyolc, követ¬ kező fekvéssel bírnak: 1 . a pák o z d i uj major mellett, az országúttól jobbra és balra feltárva ; 2. Sukoró nyugati végén, közel a vendégfogadóhoz; 3. S u k o r ó t ó 1 délre, közvetlenül az országút mellett; 4. Sukor ótól éjszakra, a szőlők fölötti kis <ö gyesben ; 5. a Meleghegy DK.-i oldalán, az erdőben ; 6. a Nadapr ó 1 Lovasberénybe vezető úton ; 7. a Benczebegy csúcsától éjszakra, a nadapi bᬠnyákban feltárva is; 8. a B euc z e be gy DK.-i lejtőjén, a velencei szőlőkben. Mielőtt a kőzetek egyenkiuti leírására áttérnék, sziiksé gesnek tartom fölemlíteni, hogy a magyarországi trachytokkal foglalkozó több nevezetes geolognak figyelmét ezen kis tra- chytcsoport sem kerülte ki.*) Természetesen nem mulasztottam el kutatásaik eredményét magamévá tenni, és nekik ennélfogva igen sok fontos adatot köszönhetek. Ha mégis itt-ott szüksé¬ gessé vált, előbb kimondott nézetektől eltérnem, úgy ez, ré¬ gibb adatokkal szemben, leginkább az észlelési módszereknek azóta történt tökélyesbülésének tulajdonítandó. 1. A pákozdi uj major mellett az eredeti földtani térképen két külön kitörés van feljegyezve, de minthogy eze¬ ket épen csak az országút választja el egymástól, kőzetük pedig tökéletesen azonos, meg vagyok győződve, hogy ezen két föltárás csak egyetlen egy kitörésnek tulajdonítandó. A kőzet leírása röviden következő: szürke alaptömegbcn fehér földpát, fekete biotit, fekete amphibol és végre meglehe¬ tős mennyiségű quarzszemek ; az ötödik alkatrész, t. i. a mag- netit csak górcső alatt tűnik fel. *) Az ide vonatkozó értekezéseket ezen czikk bevezetésében so¬ roltam fel 153 A homogénnek látszó alaptömeg górcső alatt nagyobb¬ részt számtalan kis jegeere oszlik fel, de köztük mégis bizo¬ nyos nem jegeces, üvegnemű hasis jelenlétének biztos isme¬ jelei mutatkoznak, habár az egész kőzeten látható elmállás ezen iivegbasist is nagyrészt elbomályositotta. Ama mikrosco- pikus jegecek elhelyezésében, valamint a nagyobbaknak később említendő töredékein igen világosan mutatkozik azon tüne¬ mény, melyet Zirkel „Mikroflnctualstructur“-nak nevez. A földpátnak nagyobb fehér jegecein már egyszerű na¬ gyító üveg segélyével láthatjuk az ikerrovátkosság tünemé¬ nyét, még szebben természetesen a polarisáló górcső alá he¬ lyezett csiszolatokban. A jegecek fokozatos növése gyakran a körvonalokkal párhuzamos csíkokban mutatkozik. Sok eltörött jegecke is látható, melyeknek töredékeit többnyire közel egy¬ máshoz, de már nem eredeti helyzetükben találjuk : ez a föntebb említett mikrofluctualszöveg egyik jellege. A földpát fajára nézve, igaz ugyan, hogy a jegecek külső kinézése, üvegszerű fénye és repedezettsége sanidíura emlékeztet, de ez ellen határozottan szól már a tisztán kive¬ hető plagioklasticus ikerrovátkosság, még inkább pedig a je— gecek vegyalkata, melynek kiderítésére az anyagot úgy láng kísérleteknek, mint részben vcgyelemzésnek vetettem alá. Mind a két módszer eredménye igen szépen vágott össze. A kovasav pontos meghatározását Dr. Pillitz, m. k. műegye¬ temi segédtanár ur szívességének köszönöm : szerinte ezen földpát 56,85 Si02 százalékot tartalmaz. A CaO mennyiségé¬ nek meghatározására magam vállalkoztam, de nem bírván e téren kellő gyakorlottsággal, be kell vallanom, hogy a műtét alatt szenvedett csekély veszteségek folytán az általam talált 9,8 CaO csak ad minimum gyanánt tekintendő, és hogy való¬ ságban a mészoxyd mennyisége valószínűleg egész tiz száza¬ lékra rúg. Ez adatok, Tschermak elmélete szerint felhasználva, arra mutatnak, hogy földpátunk körülbelül egyenlő mennyiségű albit- és anortkit-anyagnak elegye. Ennek megfelelőleg a láng- kisérleti reactiók igen nagy hasonlatosságot mutattak az illovai andesit földpátjának láng-színezésével, mely a labradorithoz közel álló andesiunek ismertetett fel. A pákozdi trachyt 13 154 földpátja tehát az andesin mészdúsabb fajai közé tar¬ tozik. Ezen állítás azonban csak a nagyobb, puszta szemmel látható földpátjegecekre vonatkozik : az alaptömegben elszórt kisebb jegecekről csak annyit mondhatok, hogy rendszerint vagy egyszerű alakokat vagy carlsbadi ikreket látszanak ké¬ pezni; parányiságuk nem engedvén őket a kőzetből kiválasz¬ tani, vegyi összetételüket nem voltam képes megvizsgálni. így tehát nincsen teljesen kizárva azon nézet, mely az ilynemű kőzetekben gyakran előforduló sanidint ezeu jegecekben véli fölismerni. Ha azonban Zirkel, 1861-ben közzétett értekezésé¬ ben, épen a pákozdi trachyt nagy jegeceit nevezi sanidin- nak, úgy a fentebbiek alapján kénytelen vagyok nézetének ellentmondani. A q u a r z csakis nagyobb szabálytalan alakú szemeket képez, melyek csiszolatban többnyire kikerekitett körvonalo¬ kat mutatnak és csak igen ritkán emlékeztetnek az eredeti jegecalakra. Hogy azonban a tömecsek mégis krystallogra- phiai törvények szerint vannak elrendezve, bizonyítják azon érdekes, légbuborékkal ellátott üvegzárványok, melyek a quarz- diploeder alakját utánozván, mintegy idegen anyaggal kitöltött negatív quarzjegeceket képeznek. Egyéb zárványok : hosszúkás jegecalakú, világoszöld mi- krolithok, fekete trichitek és még számos parányi, mintegy porfelleget képező zárványok. Az amp hib ol jegecei rendes krystálykeresztmetszete- ket mutatnak, gyakran ikerképződéssel. A jegecek eltűrésére és a töredékek discordans fekvésére nézve itt hasonló tüne¬ ményt látunk, mint a földpátnál. Megemlítendő még azon fel¬ tűnő fekete kéreg, mely sok amphíboljegec felületén látható, és keresztmetszetben mint széles fekete szegély mutatkozik; ez nem áll egyébből, mint sűrűn kirakott apró magnetitsze- mckből, melyeket bizonyos vonzerő, talán csak az adhaesio ragasztott az amphyboljegecek felületéhez. A csillám csiszolatban barnának tűnik fel és nagy mértékben dichroscopicus. Lapjai gyakran elgörbitvék. A mi végre a magnetitet illeti: ennek apró szem- 155 cséi az egész kőzetben elszórva láthatók és pedig úgy a többi ásváuy jegeceiben, mint az alaptömegben. A porrá tört kőzet¬ ből könnyű azokat delejes vassal kiválasztani. A mondottakban foglaltatik mindaz, mit ezen kőzeten egyenesen észlelhettem. Ha ezek nyomán a trackytcsaládnak ezen válfaját külön névvel akarjuk ellátni, azt hiszem, hogy az ilynemű ásványkeverékre legjobban illő elnevezés a dacit, vagyis q u a r z-a ndesin-trachyt volna. 2. A második kitörés, melyet Sukoró helységében, a vendégfogadó közelében, mint tojásalaku kis kúpot talᬠlunk, hasonló összetételű kőzettel bir, csakhogy ennek alap¬ tömege sötétebb és földpátja nagyobb elmállás folytán tiszta fehérből sárgászölddé vált. Az alaptömeg felette sok parányi magnetitszemet tartalmaz. Mikrofluctual szövege igen fel ¬ tűnő. Az optikai viszonyok kétféle földpátra utalnak, mert a nagy ikerrovátkos jegeceken kivid vannak még olyan kisebb jegecek is, melyeken ezen rovátkosság nem látható. A lángkisérlet az elsőkben tetemes natriumtartalmat mutat ki, úgy hogy ezen kísérletek nyomán a földpátot csaknem az oligoklassorba lehetne állítani. Amphibol, quarz és csillám olya¬ nok, mint az első kitörés kőzetében, de quarz kisebb meny- nyiségben lép fel. 3. Azon kis trachytkúp kőzete, mely nem messze a sukorói templomtól, az országút mellett látható, úgy szinre mint szövegre nézve hasonló az előbbenihez, de alkat¬ részei között teljesen hiányzik a quarz és a csillám. Csiszola- tában igen szép tünemény a földpátjegecekben, zárványképen előforduló hosszúkás mikrolithoknek szabályos elrendezése a jegec körvonalai irányában. 4. A negyedik kitörés Sukorótól éjszakra, a szőlők fölötti tölgyesben, hosszúkás, a hegy oldalától lefelé nyúló kú¬ pot képez, mely arról nevezetes, hogy felső részének kőzete feltíinőleg különböző az alsóétól. A felsőnek tömege sötét, majdnem fekete; belőle föld- pát (andesiu), quarz, amphibol és biotit válnak ki, maguetit úgy mint a többiben. Legnevezetesebb az, hogy a kőzet au- gitot is tartalmaz. Tömegének mikrofluctual szövege kitűnő. I 15G Az alsó rész kőzetében sokkal több quarz lép fel. szö¬ vege is szemcsésebb és világosabb és a folyás nyomai el¬ tűnnek. 5. A Meleg begy c s ú c s á t ó 1 DK-re van az ötödik kitörés, melynek kőzetében a földpát, jegecci mennyiségét és nagyságát tekintve, már kisebb jelentőségű ; helyét az ampáiból foglalja cl. A földpát andesin. Biotit ezen kőzetben csak kevés, quarz és augit épen nem találtatott. 6. A hatodik kitörés, mely a Nadapról Lovasbe- rénybe vezető útnak legmagasabb pontján, hosszúkás dombot képez, bár az ötödiktől csak csekély távolságban van, mégis petrograpbiailag lényegesen különböző. Szövege majdnem gra- nitos, a mennyiben a puszta szemmel kivehető jegecek meny- nyisége az alaptömeget háttérbe szorítja. Ebben következő ás¬ ványokat, találunk : fehér andesint, zöld ampliibolt, parányi magnetit-szemcséket, csillámot és kevés quarzot, Augit nincs. 7. A legkeletibb kitörés az, mely az u. n Beu- cehegyen, a nadapi községi kőbányában van feltárva. Kő¬ zete, melynek szövege finomszemcsés, igen sok tekintetben kü¬ lönbözik az eddig tárgyaltaktól. Mert ha egyrészt quarzot és csillámot benne épen nem találhatunk, másrészt az amphibol mel¬ lett itt már fontos szerepet játszik az augit, melynek halvány¬ zöld, nem dichroscopicus és még igen ép jegecei könnyen különböztethetők meg az amphibölnak többé kevésbbé átvál¬ toztatott, élénkzöld jegeceitől. A földpát üvegszeríí fénynyel és igen szép ikerrovátkossággal bir ; lángkisérlet szerint az andesinsorba való. A magnetit ismét számos szemcsék alakjᬠban lép fel. Az alaptömeg hasisa, üvegnemű. 8. Az utolsó kőzet, melyről itt szolaltom kell, oly lelhelyről való, melyet nem régen sikerült a velencei szőlők¬ ben, a Bencehegy csúcsától DK-re, feltalálnom és mely tehát az eredeti térképen nincsen följegyezve. Ezen sötétzöld, finomszemcsés kőzet alkatrészeire és szövegére nézve egyaránt sajátságos. Földpátanyag itt is van ugyan, de nem szabályosan kiképződött jegecek alakjában, hanem mint általános felsitcs alap*), mely csiszolatban pola- *) „Felsitische Basis“, a mint nevezik. 157 risáló részeket mutat, de soha sem jegecalakokat. Az ebben észlelhető gyakori ismételt ikerképződés plagioldasticus földpát- anyagra utal. Ezen hasisban igen sok zöld amphibol látható de ez sem képez már egyes nagyobb, éles körvonalozású kry- stályokat, hanem inkább csak apró jegecekből álló nagyobb csoportokat és számtalan mikrolithokat. Harmadik alkatrésze az angit, mely mindig csak nagyobb amphibolokban zárvány¬ ként jelentkezik. A negyedik végre egy eddig még nem említett ásvány t. i. titanvas, ha ugyan annak nevezzük, azon máskép meg nem magyarázható, vékony, fekete, tépett szélű és nem át¬ látszó táblákat, melyek a kőzetben láthatók és itt a magnetit helyét pótolni látszanak. Sem quarz, sem csillámnak nyoma sincs a kőzetben. A trackytnemű kőzetről mondottakat összefoglalván, fel¬ tűnik, hogy a hány lellielyet, ugyanannyi kőzetfajt lehet meg¬ különböztetni. Valamennyiben előforduló főalkatrészek követ¬ kezők: plagioldasticus földpát, rendesen andesin, de néha talán natrondúsabb faj — amphibol, — és, a nyolcadik ki¬ törés kivételével, melyben titanvas által pótoltatni látszik, — magnetit. Ezen alkatrészek állandósága, valamint általában a kő¬ zetek szövegbeli minősége, nevezetesen az üvegnemű hasis lé¬ tezése és a mikrofluctualitás tüneménye arra jogosítanak, hogy mindezen kőzeteket a trachytcsaládhoz számítsuk. Az egyes válfajok az által keletkeznek, hogy quarz, biotit és augit majd az egyikben majd a másikban lépnek fel. Ha ezen trachytválfajok elrendezésében bizonyos tör¬ vényszerűséget keresünk, az legfölebb abban nyilvánul, hogy a petrographiailag egymástól leginkább eltérő kőzetek egy¬ szersmind az egész csoportnak legkeletibb és legnyugatibb ki¬ töréseiben találtatnak : a pákozdi trackyt porphyrszövegű da- cit, vagyis quarz-audesíu-trachyt, legtöbb quarzot és alaptö¬ megében aránylag kevés, de nagy jegeceket tartalmaz ; ellen¬ ben a bencehegyi, finomszemcsés kőzet teljesen quarznélkitli amphibol augit-andesit. A mi e két szélsőség között fekszik, tényleg csupán többé-kevésbé tökéletes átmeneti fokokat ké- 158 pez, melyek mindegyikét külön névvel ellátni nem csak ba¬ jos, de célszerűtlen is volna. A speciális osztályozás ugyan különféle lehet, aszerint a mint vagy az egyik, vagy a mᬠsik hozzájáruló alkatrészre fektetjük a súlyt, p. o. vagy a quarz vagy az augít fellépésére. De ezen változatosság dacára is alig lehet kételked¬ nünk, hogy az ily korlátolt téren előforduló nyolc trachytki- törés csak egy vulkáni központnak mindmegannyi torkolata : és ha a kőzetalkotó kitöréseknél fennforgó körülmények sokfé¬ leségét vesszük tekintetbe, nem kell csodálkoznunk, hogy a természet itt is képes volt ugyanazon egy anyagból annyiféle kőzetet alkotni. A mi végre ezen vulkáni kitörések korát illeti, sajnos, hogy ezen fontos kérdésre a vidék geológiai viszonyai nem adnak felvilágosítást. Azonban tudjuk, hogy a magyarország trachytok keletkezése nagyobbrészt a neogen korba esik ; és azért igen valószínű, bár nem bizonyos, hogy trachytcsopor- tunk ugyanazon időben képződött. Enargit újabb elöjövetele Párádon. Dr. Szabó Józseftől. (Felolvastatott a föleit, társ. f. évi máj. 12-iki szakgyíilésén). A Mátra tracbytkegységein keresztül húzódó telérek egyik nevezetessége a lényegesen kén-arsen-rézből álló enargit és midőn ezt 1862-benPettkó*) megismertette, ott egész Európára nézve uj ásványt fedezett fel. A Lahocza begynek, mely Kecsk és Párád faluk között éjszaktól délre húzódik, a nyugati lejt¬ jén levő „Isten adománya" nevű tárnája szolgáltatta azon Enargitokat, melyek eddig a múzeumokban vannak. A telér kőzete likacsos quarzit és ennek űrjeiben fennőtt csoportokat képezve jön elő az enargit hol maga, hol pyrittel és kevés chalkopyrittel együtt. Ezen quarzit szaruszürke, sőt néha fe- ketés, minthogy bitumen járja át és olyan példányok is isme- j Pavádi enargit. M. Akadémiai értesítő IV, kötet 1863. 141. lap. 159 rétesek, midőn az űrt részben bitumencsepp 'ölti ki Az újabb előjövct a régitől sokban eltér: 1- ször. A Laboczának ellenkező, vagyis keleti oldalán levő György és Katharina tárnából kerül ki. 2- szor. Vaskoson jön elő jelentékenyebb tömegekben. 3- szor. A régibb előjövetű krystályos példányoktól, va¬ lamint az enargi toktól más világrészekből, nevezetesen Argen¬ tína köztársaság Famatina hegysége — Peru, Mexikó és Manilla, a melyek az egyetemi intézet gyűjteményében meg¬ vannak, különbözik sziliére nézve is. Az enargit színe vasfe¬ kete és igy néha emlékeztet a tetraedritrej mig az újabb elő- jövetíí parádié vörhenyes és kissé a nicolitra emlékeztet, a nélkül azonban, hogy ennek s rga árnyalatát elérné. Ezen vereses szili egészen emlékeztet Stelznernek *) famatinit le- irására, egy oly uj ásványéra, mely a Famatina-hegység enargit teléreiben, ott, hol az enargit nagyobb tömegekben jön elő, külön van kiválva és néha még az Enargittal össze¬ nőve. Réztartalma 43 — 45°/0, az enargité 46 — 47° 0, hasonló, képen közel áll a kettőnek kéntartalma is 29 — 30 °/0 ; — a különbség az arsen és antimon relatív mennyiségében vau¬ mig az arsen 16 — 17 °/0 tesz ki a Famatinahegység enar¬ gi tjábau, az antimon pedig 1 — 2°/0-ot, addig a famatinitnak nevezett veres ásványban az arsen tesz ki 3 — 4 °/0, az auti- mon pedig felszáll 19 — 27 °/0-ra. Ezen vegytani különbség tehát a sziu előidézője, úgy hogy a vörös színű ásványt Anti- mon-euargitnak mondhatni a fekete vagy Arsen-Euargit elle¬ nében. Az eddig vegyelemzett parádi enargitban 6°/0 antimont talált Bittránszky, tehát jóval többet, mint minden eddig ismert elem¬ zés kimutat és dacára annak a színben ezen vörösséget a régi előjö¬ vct nem mutatja, ennélfogva nagyon valószinű, hogy az újabb elő- jövet inkább a famatinithoz, azaz az antimonenargithoz fog tar¬ tozni. Vegy elemzésével jelenleg Dr. Nendtvich foglalkozik. Ásványtani nevezetességén kivid az uj előjövetnek van egy bányászati nevezetessége, sőt mondhatom, fontossága is. ") Mineralog. Beobachtungen lm Gebiote dór argentinischen Ke- publik. Tschennak Miner, Mittheilungen 1873. 1G0 A beváltásnál arany-ezüst oly jelentékeny mennyiségben van kimutatva, hogy nagyobb pénzösszeget fizetnek az arany¬ ért mint a rézért. Egy még további nevezetesség, hogy kobaltot és níckelt is tartalmaz. A bányakémlészet módszere által meghatározva 1 mázsa uj előjövetű enargitban van 41 a réz, 0.150 Tt arany-ezüst (benne 0.118 tiszta arany nyal), l3/4 íí kobalt és 21/ 2 Ü nickel. Az arany előj ö vételét illetőleg a mikroskop alatt vizs¬ gálva az tűnik ki, hogy az szabad állapotban van az enargit tömegében elhintve. Az ásványnak vékony csiszolata nem át- látszó, hanem reá eső fényben feltűnnek, körülbelül 80-szoros nagyításnál sűrűbben vagy ritkábban igen finom vonalokban és ritkábban pikkelyben erősen aranysárga zárványok, melyek késsel nyomva elnyúlnak és még fényesebbek lesznek. Ugyan¬ ezt lehet kivenni az egyoldalon csiszolt ásványnak lapján is, de szintén csak nagyobb nagyításnál. A Katkarina és György tárnái vörös Enargit is úgy látszik, szarukő telérben fordul elő, a melyből egy- két helyen kis darab látszik a rendelke¬ zésemre álló kézi példányokhoz nőve. Egyikén e quarzit le¬ mezeknek, a fölületen a sok pyrit és kevés chalkopyrit kö¬ zött, vagy 60-szoros nagyításnál a szabad arany szintén ki¬ vehető volt. A nickel és kobalt tartalom szintén mint idegen ás. ványzárvány fordulhatnak elő, de erre eddig biztos támpontom nincs. Argentínában az enargit igen gazdagon fizet, kívánatos, hogy a Lahocza, mint Európára nézve az enargit egyedüli termője, a részvényeseket hasoulólag áldásban részesítse. Selmeczbánya andesin-basaltjai. HalaviUs Gyulától. (Fölolv. a m. földt. társ. f. évi május 12-iki szakgyülésén.) A basaltok Zirkel szerint három osztályba soroz¬ tainak. Vannak t. i. földpát, — vagy miután a basaltok földpátja mindig trikliuos, tehát plagioklas, — leucit és — 161 — nephelin basaltok; a szerint a mint a lényeges alkatrész, az augit, mellett földpát, lencit vagy nephelin képezi a kőzet elegyrészét. Selmeczbáuya környékén előjövő basaltok, melyeket az alábbiakban lesz szerencsém megismertetni, plagioklas hasal¬ tok, melyek földpát és angit mellett magnetit és olivin keve¬ rékéből állanak mikroporphyros szöveggel, bol a tömött, nagyrészt magnetit, földpát és angit apró jegeceinelc keveré¬ kéből álló alapanyagba nagyobb földpát, angit és olivin sze¬ mek vagy jegecek vannak benőve. Mielőtt azonban e basaltok tüzetesebb megismertetéséhez fognék, szabad legyen Selmeczbáuya környéke azon részének, melyen a basaltok keresztül törtek, földtani viszonyait is megismertetnem. Maga a város zöldkő-trachyton áll, s közvet¬ len környékét is ezen eruptiv kőzet képezi. E képlet jelen esetben is nevezetes azért, mert ezt törte át a basaltkitörés zöme, alkotván a város tőszomszédságban egy szabályos kú¬ pot. E kúpon, melyet erdőcske fed, van a Kálvária. E lel hely basaltja tömött fekete kőzet, néha nagyobb földpát és angit, mindig pedig majd világosabb, majd sötétebb zöldszinű, por- pbyrszerüen elhintett olivin szemekkel. A várostól EK-re, a zöldkő határán túl közönséges tra- cbyt lép fel, melyen szintén, a kisíblyei völgyben áttört a basalt, két, 2 — 3 méter vastag ér alakjában. E második lei- hely basaltja fekete tömött kőzet, igen ritkán nagyobb föld¬ pát, angit vagy olivin szemekkel. A trachyttal való érintkezési ponton igen mállott, s conglomerat kinézésű lesz a befoglalt tracbyt zárványok miatt. Ugyan c basalt egy pontján találtam mandolás kinézésű basaltot is. A mandolák tölteléke valame¬ lyik zeolith. Vékony csiszolaton mindkét leihelyű basalt egyforma képet nyújt azon kis eltéréssel, hogy a kisiblyei basalt sokkal több maguetitet tartalmaz, mint a kalváríahegyi. Microscop alatt pedig igen szép microporphyros szöveget mu¬ tat, hol a magnetit, kis íöldpát és augit jegecekből alkotott alapanyagban nagyobb földpát, augit és olivin szemek látha¬ tók; jelleges microfluctual szöveg nélkül. 162 Van még ugyan a cs. kir. bir. földt. int. által kiadott földtani térképen a vichnyei völgyben is egy hasalt ér fölraj¬ zolva, de ezt még eddig senkinek sem sikerült felfedezni. Hi¬ hetőleg az illető rajzoló tévedésből rajzolta be. Basaltunkat alkotó elegyrészeket tüzetesebben a követ¬ kezőkben van szerencsém megismertetni. A föld pút mindkét lelhelyü kőzetnél rendesen csak microskopicus egyénekben van jelen. Néha azonban nagyobb je- gecekben vagy szemekben jön elő, s már puszta szemmel lát¬ ható ikersávolyozása. Színe fehér, áttetsző, üvegfényű. A vé¬ kony csiszolatot nézve, szabályos kisebb nagyobb jegecátmet szeteket mutat, melyek majdnem valamennyien ikrek. Igen szépen mutatják az ikersávolyozást keresztezett nicolok között, különösen a nagyobb metszetek, melyeknél az ikerképződés többször ismétlődött. A nagyobb jegecek sohasem tiszták Üveget valamennyi nagyobb földpát tartalmaz, melyet vizsgál¬ tam. Gázbuborékokat nagy mennyiségben a kisiblyei hasalt egy földpátjában észleltem, eg} jegec közepén egyenes vonal¬ ban elhelyezve. Zirkel „Untersuchungen tiber die microscopi- sche Zusammensetzung und Structur dér Basaltgesteine“ című műve 33. lapján felemliti a selmeczbányai basaltot mint olyant, melynek földpátjában ő folyadékkal telt buborékat észlelt. Csiszolataimon sehol sem találtam ezt. A kisiblyei hasalt föld¬ pátjában vannak még tűalakú zárványok is, melyek igen hasonlók a hasaitokban előjövő apatit tűkhöz ; de miután az apatitot jellemző hatszöges átmetszeteket nem sikerült csiszo¬ lataimon találnom, s különben is e tűk zárványaik miatt nem teljesem átlátszók, kérdő jellel mint apadt zárványt hozom fel. Zár magába végre basaltaim földpátja az alapanyagból is részlet kéket. A kálváriái basaltból tört kézi példányomon egy 6 mm. átmérőjű földpátszem van kiválva, mely, miután elég nagy és tiszta arra, hogy vele kísérletek tétessenek, fölkértem dr. Szabó J. tr. urat a plagioklas közelebbi meghatározására. Az ő szives meghatározása folytán hozhatom nyilvánosságra, hogy e plagioklas and e sin. Basaltom tehát andesinbasalt. A kisiblyei basaltban nem sikerült találni egy ily na- 163 g'yobb kivált földpátszemet, de miután mindkét leihely kőze¬ téből készített vékony csiszolatok microscop alatt vizsgálva teljesen megegyeznek, fent említett lényegtelen kis eltérés le- számitásával, mi a gyorsabb hiilés következménye, kétséget nem szenvedhet, hogy mindkét leihely basaltja egy és ugyan¬ azon kitörés eredménye. A kisiblyei basalterek földpátja is andesin, maga a hasalt is tehát andesinbasalt. Angit mindkét basaltban ritkán lép fel már sza¬ bad szemmel felismerhető egyénekben; rendesen csak apró szemekben vagy jegecekben van jelen, melyek a vékony esi szolaton sárgásbarna szinök következtében könnyen felismer¬ hetők. Alakját illetőleg, majd szabályos átmetszetekben, majd csak jegectöredékekben jön elő. Zárványai közül, melyek a jegec növése alkalmával már mint merev testek úszkáltak az izz ónfolyó anyagban, a vékony csiszolatokon leggyakoribb : a magnetit, és pedig a kalváriakegyi basaltban sokkal nagyobb mennyiségben mint a kisiblyeiben. Üvegzárványok, nagyrészt keiekded alakban gyakoriak, valamint gázbuborékok is, me¬ lyek gyakran az előbbiekhez vannak ragasztva. A kisiblyei mandolás-basalt vékony csiszolatán van egy nagy augitjegec, melyben, párhuzamos elrendezésben a jegec lapjaival igen sok gázbuborékot és üvegzárványt észleltem. Tartalmaz végre majdnem mindegyik augit jegec ; z alapanyagból nagyobb rész¬ leteket. Az o 1 i v i n nagy, már macroskoposan felismerhető sze¬ mekben jön elő, és pedig a kalváriakegyi basaltban nagy mennyiségben, mig ellenben a kisiblyei basaltban ritkábban. Színe zöld, átlátszó. A vékony csiszolaton szabálytalan sze¬ mekben, vagy jegec átmetszetekben jelenik meg. Valamennyi általam vizsgált olívin zár magába: üveget, alapanyagrészletké- ket, magnetitet. Az olivin macroscoposan nézve, egészen épnek tetszik, azonban vékony csiszolatban, a microscop alatt a szé leken és a repedések mentén már mállani kezd. Nem sokáig áll ellen a légbeliek behatásának. A magnetit vékony csiszolaton át nem látszó, fekete szemekben, vagy jegec-átmetszetekbcn, vagy nélia csinos iker- jegeceket képezve oly nagy mennyiségben van jelen, hogy a 164 láttér csaknem ebből áll. A magnetit nagy mennyisége idézi elő a kőzet fekete színét. Mindezen itt felsorolt elegyrészek közötti csekély tért a színtelen üveg tölti ki. Ebben néha igen szép trickitek lépnek fel, de a magnetit nagy mennyisége miatt alig tanulmányoz¬ hatók. A logicai rend megkívánja, hogy végül a kitörés földtani korát is meghatározzam. Ez azonban a jelen esetben lehetet¬ len. Selmeczbánya környéke túlnyomólag eruptív kőzetek által képezted k; az üledékes kőzetek igen gyengén vannak képvi¬ selve, basalttuff pedig, melynek települési viszonyaiból, vagy szerves eredetű zárványaiból meg lehetne határozni a kort, nincs. Mindezekután pedig itt is hálás köszönetét mondok dr. Szabó J. tanár urnák a plagioklas meghatározásáért, és dr. Ilof- manu K. urnák a rám pazarolt utasításaiért. IRODALOM. M i n e r a lo . szágn. El ül ® m- öl ül Kiadja A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT. A választmány megbízásából szerkesztik SAJÓHELYI FRIGYES és RQTH LAJOS titkárok. Titkári iroda, a hová a lapot és titkárságot illető mindennemű kér¬ dés intézendő : Budapest, VIII. kér. Zerge-utca, főreáltano'dai épület, földszint Hivatalos órák naponként 11 — 12-ig és 4 — 6-ig. TARTALOM: Az Ung folyó bal partján elterülő trachythegység földtani szerke¬ zete, Bybár Istvántól.— Uj-Moldova némely eruptív krystályos kőzete, dr. Szabó Józseftől. — Irodalom — Vegyesek. — Társulati ügyek. — Titkári közlemények. — Az Ung folyó bal partján elterülő trachyt- hegység földtani szerkezete. Rybár Istvántól. (Egy földtani térképpel.) (Fölolv. a magy. föld. társ. f. évi jun. 9-ilci szalcgy ülésén.) A múlt esztendő nyarán Ung folyója, a Turjaremete- Köblér-iglinczi völgy és a tiszavidéki rónaság közti területen, te¬ hát az Ung folyó bal partján elterülő hegységben tettem föld¬ tani észleleteket, melyekről ezennel van szerencsém rövid je¬ lentést előterjeszteni. Ezen, vagy 3 □ mértfölduyi terület éjszaki részlete, t. i. a turjaremetei völgygyei egyenköziien futó főgerinc, a leg¬ magasabb begyek által van alkotva, melyek csupasz sziliek¬ ben csak ritkán végződnek, s rendesen kisebb-nagyobb bük¬ kösök által koszoruzott rétek, legelők és erdők által vannak borítva. 1 182 E főgerinctől, éjszak és nyugat felé meredek és aránylag rövid, dél felé pedig hosszú, egymás mellett párhuza¬ mosan futó hegylejtők, eleinte gyorsabban, későbben azonban szelíden ereszkednek a tiszavidéki róna felé s a denudatiónak mindenütt nagyszerű nyomait mutatják. A dél felé hosszúra kinyúlt lejtők szabályos és szelíd ereszkedéseit csakis a Borló hegye, a Litoris és a putka-helmeci hegycsoportozat nagyobb kiemelkedései zavarják némileg. Azon mészvonulat, mely Ungmegye két uralkodó képleté¬ nek, a trachyt és homokkőnek, érillési határán hosszú, kes¬ keny, helyenként félbeszakított szalag alakjában Váralja és Perecseny közt létezik (1. „Földt. Közl.“ 1874., 6. és 7. sz.) a most határolt területen sem hiányzik, itt azonban oly alᬠrendelt szerepe vau, hogy csakis mint e mészvonulat folytatása érdemel említést. Két ponton volt alkalmam e másodkori kép¬ ződményt észlelni. Ezek egyike, melyről már dr. Staclie is említést tesz, *) az ó-szemerei hídon alul, Ung folyó bal part¬ ján, a kárpáti homokkő közepette létezik, hol veres és szürke, ruárgás féleségének darabjai az azokat boritó gyep alól ki¬ búvnak. A második előjövetel, melyet csakis szürke-márgás mészkődarabök árulnak el, csak óvatos megfigyelés mellett lelhető fel, még pedig a turja-remetei völgyben, O-Szemere és Turja-Remete között, igen kis területen. E két jelentéktelen, de fellépésénél fogva érdekes mész előjövetelt kivéve, csak a trachyt mondható a határolt terület egyedüli hegyalkotójának, zúzkőzeteivel, u. m. a trachytbreceia, trachyt-tufa és nyirokkal együtt; mert a Turjavölgyet éjszak¬ ról párkányzó hegyek homokköve, (kárpáti homokkő) csakis a völgy tekuőjéuek alkotásához járult; a mint azt a turja- völgyi patakban, az alluvial képleteken alul helyenként ki¬ búvó homokkőpadok a Szinatoriára vezető gyalogutak közelé¬ ben és egyes vízmosásokban gyéren előforduló homokkődara¬ bok és kisebb homokkősziklák bizonyítják. E homokkő a turja- völgyi patak és Ung folyó bal partján az említett két mész kőelőjövet közvetlen szomszédságában van legjobban feltárva, például a Vorocsó és O-Szemere közti gyaloguton c homokkő *) Die geol. Vevhaltnisae dér Umgebung von Unghvár, 388. lap. 183 hatalmas táblái, melyek vagy két öl vastag márga réteget zárnak maguk közé, fejeikkel az Ung vize felé iráuyulvák. Csapásuk ÉNy.— DK.-i; dülésük ÉK.-i 60° alatt. Innen a hegységnek még jókora magasságáig, tanúskodnak arról az árkokban található homokkődarabok, hogy a Rozsokhegy alját e képződmény alkotja. Hasonló szerepet játszik Szinatoria hosszú talpának alkotásában is. A trachytnak, mint a határolt terület uralkodó kőzetének, a Turjavölgy déli részeiben sincs kisebb szerepe; mert e völgy homokköve, az alluvial és diluvial-képződményeken alul csakhamar kibontakozván, már csekély magasságban az egye¬ düli uralomra vergődik, a midőn anyagával a főgerincnek meredek éjszaki lejtőit képezi. E sebes emelkedésnek csak a főgeriuc (Polyana és Makovica , legmagasabb csúcsaivá együtt) vet határt, mely egyúttal az éj szaki és déli részletnek vízválasztóul szolgál. E vízválasztótól dél- és Ung folyó felé ereszkedő gerincnek anyagát szintén a vulkanikus kőzet teszi, mire az azok oldalaiból helyenként kibúvó trachyt-szik- lák, a gerinceken és hegylejtőkön heverő szegletes trachytda- rabok és különösen az árkok hosszában feltárt trachytpadok következtetni engednek. A terület déli részletében a föld felü¬ letén csekélyebb elterjedést mutat, mert itt csak helyenként búvik ki tömege a nyírok alul ; az éj szaki részletben ellenben vékonyabb nyirokburkot visel magán. Hatalmasabb sziklák a trachyt-területen ritkák, s ezek is leginkább a túrj a -remetei oldalra vannak szorítva. A sziklák közül különösen a Szokolevec és a Szinatoria ma¬ gaslat éjszaki párkányán nagyobb számmal még most is kiemelkedő trachytfalak méltók a felemlitésre. Az utóbbiak egyikében, Sziua- toria éjszaki szélén, a trachyt összehúzódása folytán üreg kelet¬ kezett, mely az emberi kéz által részben ki bővítve, középnagyságú szobához hasonló nagyságúvá vált. Bár e barlang régente em¬ bereknek és állatoknak tanyául szolgálhatott, mind a mel¬ lett nem akadtam nyomokra, melyek ezt bebizonyítanák. El¬ tekintve ezen s még egy pár szórványos, falszerüleg felegye¬ nesedő sziklától, az egész trachyt-teriiletet meggömbölyödött kúpvonulatok jellemzik, a sziklák meredek oldalaikon, melyek 16* 184 — csakis összetöredezéséből szármázott trachytzúzalékok által vannak elborítva, mi különösen Yorocsó alatt, az Ungvölgybe nyilo kegykifutásokról áll. Mint külön kitörést csak egyet jegyezhetek fel, s ez azon trachytanyag, mely a tarja-völgyi patak jobb partján, a komokkő közepette „Szkalka' nevű sziklát alkot. Éjszakról a kárpáti homokkő koszoruzza, déli oldala a patak alluviumából üti ki magát. E tracbytnak és a homokkőnek közvetlen ériilését látnom nem sikerült; az átme¬ neti határon csakis erősen elváltozott homokkődarabok feküsz- nek a fövény és trachytzúzalékok között. Nagyobb magasság¬ ban a begy oldalából kinéző 1 — 2' vastag homokkőpadok nyugat felé, Szkalkától el felé dűlnek, látszólag ennek tra- chytja által lévén felemelve. Azon általános viszonyok, melyeket az Ung folyó jobb partján kifejlett tracbytnak a természetben való megjelenésére nézve tavaly felhoztam, Ung folyó e bal parti trachyt-részletét is jellemzik, mert csakis aPutka-helmeci trachyton észleltem némi eltérést. Az egész terület trachytanyaga ugyanis majdnem általᬠban kitűnő elválást mutat, mely között a táblás a túlnyomó, mig a gömbszerü elválás és a tömeges trachyt ritka. A táblák többé-kevésbé vízszintesen feküsznek ; a hegység szélén iukább a róna felé dűlnek. Vastagságuk 1 —2". Az egyes táblák fe¬ lületén erősen fénylő és lemezes földpátjegecek tűnnek fel, vaskydroxyd -bevonat között, mely rendesen belepi a táblákat és azokat egymástól könnyen elválasztani engedi. A szikláról ledobva vagy kalapácsütés alatt csengő, fémszerii hangot ad¬ nak. Vastag trachytpadok azonban szintén léteznek, igy pl. a Radvacuról Árokra vezető ut baloldalán levő trachyt-sziklák, melyek szintén vízszintesen váltak el. Habár a gyűjtött anya¬ gon leginkább a sűrű trachytot lehet felismerni, mégis por- phyrdad félesége is létezik e területen, nagyobb földpátok föl- épese folytán. Ez utóbbi a Putka-kelmeci hegycsoportozatban hatalmas trachyttömegeket képez, melyek különösen dél¬ nyugati oldalon báuyamivelések következtében vannak jól feltárva. A kőbányákból kikerült tracbyt szürke, aprólikacsos, a gázok hatásának nyomait mutatja. Piszkos vereses-szürke, eléggé sűrű alapanyagában köles , sőt borsónagyságu földpát- 185 jegecek váltak ki, melyek macroscopos ásványtársukul vas- hydroxyddá mállott augitjegeceket vettek fel; ezek azonban a kőzet alkotásában csak másodrangu szerepet játszanak. Mindkét ásvány jegecei, bár felületükön kaolinná, illetőleg vasbydroxytldá változtak, mégsem hiányoznak rajtok éles kör¬ vonalak. A földpátok mállása jóval később követi az augit- jegecek mállását, miből következik : hogy a légbeliek behatᬠsának nagyobb mértékben alávetett darabokon az angitkrystá- lyok helyén csakis vashydroxydot találni, a földpátok ellenben még mindig kaolinos burkuk alatt ép s erősen fénylő viztiszta magot tartalmaznak. E Putka-belmeczi tracbythoz az elváltozás tekintetéből csatlakozik azon augit-tartalnni, fehérré változott trachyt-féle- ség, mely N.-Szlatinán alul, továbbá Lehócz mellett a koszén - völgyben? Iglinczen alul, hasonnevű begy oldalán — szóval mely a hegység déli részében található, hol azt rendesen a fekete trachyt kisebb-nagyobb távolságban környezi. A hegység legnagyobb részét azonban, mint azt már ki is jelöltem, a fekete trachyt alkotja, mely normál állapotban tömöttnek látszik. A sűrű, fekete alapanyagban kiválóit föld- pát és gyér augitjegecuk folytán porpliyrdad-szöveget is vesz fel, mely különösen a mállott példányokon szemlélhető. A földpátok hasadás lapjain ikerképződési rovátkák közönsé¬ gesek. Habár az augitjegecek az alapanyaggal szorosan össze forrva, a legtöbb esetben alakbelileg nem határozhatók meg mind a mellett sikerült egy-két példányon a fekete augit¬ jegecek coP oo (ferde) co P cc (egyenes) co P. P. combina- tio által kifejezett alakot felismernem. A csiszolatokon makroskopos földpát- és augít-kiystá- lyokon kívül már gyenge nagyításnál is magnetitszemcsék és jegecátmetszetek ötlenek szembe, melyek különösen sűrű, szürke alapanyagban tetemes mennyiségben képződtek ki. A trachyt sötétebb színével nő a magnetit* szemek mennyisége is s igy fekete színét leginkább ezen ásványnak köszöni. A legfeltűnőbb különbségeket eláruló trackytokból ki¬ szedtem a földpátokat, melyeket dr. Szabó tanár ur szives 186 engedélyével az egyetemi ásványtani intézetben lángkisérletek- nek vetettem alá. Bunsen-féle lámpa színtelen lángjában ismételve nyert adatokból és a nedves utón véghez vitt kísérletekből azt ta¬ pasztaltam, hogy az Ung folyó bal partján elterülő hegység trackytja Na- és K-szegény calcium-földpátot tartalmaz. Nyolc különféle tracliyt földpátját vizsgáltam s mind a mellett vala¬ mennyiben megközelítőleg ugyanozon eredményhez jutottam, s ez a következő : 5 m. m. magasságban Na=l — 2, K— 0; ol¬ vadási fok — 0 — 1. Olvasztérben Na=2, K=0 — 1 ; olvadási tok— 1 — 2; gypszszel Na=3, K=1 — 2. Csakis a putka-belmeci tracbyt tanúsított valamivel na¬ gyobb kálium- és nátrium tartalmat. A trachytnak tömény só¬ savban 24 óra alatt keletkezett oldatában, spectroscop segítsé¬ gével nátrium- és káliumon kívül calciumot tisztán kivehetni. A két utóbbi szintén élénk színképet adott. A feker trachyt- fajok oldatában kénsavat baryumcklorid segítségével kimutat¬ nom nem sikerült/ Számos trackytfaj súlyának meghatározását úgy az elváltozott, mint normál állapotban levő példányokon Orlovszky J. tanárjelölt ur vitte véghez ; a fajsúly 2,31 és 2' 76 között variál. Magától értetődik, hogy a hegység déli részét a kisebb fajsúlyú, éjszaki részét pedig a tömöttebb tracbyt alkotja. Az eddig említett, különösen lángkisérleti adatok alapján azt lehet következtetni, hogy az Ung folyó bal partján elterülő hegység by to wn it-trachy t által van alkotva, magnetit- é s augit-tartalommal, mely az éjszaki részletben nor¬ mál, a déli részletben pedig elváltozott állapotban létezik. A trachytnak zúzkőzetei — a trachytbreccia és tracbyt tufa — az Ung folyó mindkét partján eiterülő hegység össze- ftételéhez lényegesen járultak ; mig azonban a jobbparti terüle¬ ten, Djel, Poprisni és Farkaja hegyek trachyttömegét egyes félbeszakításokkal minden oldalról körülveszik, addig az Ung balparti, tehát Polyana hegységben, túlnyomóan a déli és nyu¬ gati kifutásokra vannak szorítva a trachytláván, azok körül kisebb-nagyobb trachytbreccia- és tufa-foltokat, vagy összefüggő lapokat képezve. Ezen, a tracbyt kitörése alkalmával s azután 187 a víz közbenjárása folytán származott üledékes kőzet az Ung vize által számos kelyen lett feltárva, melynek baloldali part¬ ját nagyrészt alkotja. Nagyobb tömegei övezik a Borló begyet déli és keleti oldalán, továbbá számos foltot képez Krajnya völgyrendszerében is, Antalócz környékén s innen az antalócz- szerednyei völgy mindkét oldalán, liol különösen a csertészi szőlők árkaiban s Lehócz mellett, a kőszénvölgyben feltárt rétegei érdemelnek említést. Hasonló szerepe van a többi völ¬ gyek s azok közti begy- meg dombkifutások összetételében is, igy a köblér-iglinczi, szlatinai, lázi és klubokai völgyekben, hol az árkok legutolsó ágai is laza anyagát mossák. Az an- drasóczi hegy (Szerednyétől keletre) szintén a trackyttufa- és brecciáuak köszöni léteiét. Legdélibb tufakibúvásnak azon le¬ vél lenyomatokat tartalmazó anyagot mondhatom, mely Andra- sócztól délre, a kőbányában, a trachyton nyugszik. Andrasócz és Dobroka közti limonitbányákból felhozott anyagok azonban arról tanúskodnak, hogy ezen domblejtők talaja és kavicsa szintén tracliyttufákon nyugszik. Minthogy N.-Láz és Gerény területén is több ponton elárulja magát, a breccia- és tufa¬ képződményt azon képletnek tekinthetni, mely a trachytnak az alluvial képletbe és diluvial nyirokba való átmenetét köz • vetíti. Polyana hegységben szintén a durvaszemű trackytbreccia képezi a trachytülcdékek legalsóbb szintjét, melynek anyagát piszkos-szürkés, durva kötszerrel összeforrasztott trachyt szeg¬ letes és gömbszerű darabjai, gyéren homokkő és quarzhöm- pölykék adják. Puha, földes homokos tufák és durvaszemű brecciák közt mindennemű átmenetet észleltem. A tufák vékony limouiterekben és csekély fészkekben, nemkülönben opálokban eléggé bővelkednek. Láz-Hluboka kör¬ nyékén és az audrasóczi hegyen a tufákból kiaknázott limo- nitdarabok az azt kisérő opálokkal együtt nagy mennyiségben hevernek a nagyrészt bediilt tárnák és aknák előtt. E limonit, (Hluboka melletti bányákból) mely Jovicza S. ur futólagos qualitativ elemzése szerint vason kivid meglehetős mennyiségű Pb.-t és Cr.-t tartalmaz, a jobb minőségű audrasócziakkal ke¬ verve Scheffer ur kohójában, Antalóczon dolgoztatok fel. A nyert vasat a nép igen jónak mondja. A tufák legmagasabb 188 szintjét földes, világos-szürke, majdnem fehér anyag alkotja- mely igen vékony limoniterecskéken kivid helyenként levél- lenyomatokat és jelentéktelen lignitrétegeket tartalmaz. Lehócz mellett, a kőszénvölgyben, kibúvó ligniirétegecskék egy rész¬ vény társulat megalakulásához adtak allalmat, melynek célja: kutatni, nem állanak-e ezen lignittel nagyobb kőszéntelepek összeköttetésben, s ha igen, magától értetődik azok kiaknᬠzása. Szept. 10-éu voltam a színhelyen. Akkor a tetemes költségen 42 ölnyi mélységig lehajtott akna vízzel volt telve s e miatt csakis a felügyelő szives közlését, ki épen akkor búcsút vett véglegesen e vállalattól, s az akna előtt heverő darabokat vehettem szemügyre. A felügyelő csak 30 ölnyi mélységben kezdte a munkálatokat; ő a következő rétegsoro¬ zaton hatolt keresztül : 30°-től 36 ölig finomszemű trachyttufa, elég gyakori le¬ véllenyomatokkal 36 ,. 38 r> 5? lignitrétegekkel. 38 „ 40 5? planorbisokkal. 40 „ 41 55 vékony lignitfés/.kekkel 41 „ 42 „ fehér, homokos trachyt-tuía. Ezek és az akna előtt heverő darabok után ítélve, az aknamélyesztés csakis trachyt tufában történt. A trachyttal és annak zúzkőzeteivel szoros kapcsolatban áll egy földes, krétafehér, gyengén kékesbe játszó anyag, mely a Szeredny patak fejénél „Bili kamin“ nevű likacsos quarzitszikla körül tetemes elterjedéssel a hegylejtőt borítja. Ezen anyagot, melyről — legalább tudtommal — eddig emlí¬ tés nem tétetett, sovány porcellánföldnek néztem. Jovicza Sándor tanárjelölt ur, kinek elemzés végett egy tiszta darab¬ ját elküldtem, szives volt azt az egyetemi laboratóriumban elemezni s az elemzés eredményét velem közölni. Nagy köszönet¬ tel vett levelében következőleg nyilatkozik e kaolinra vonatkozó lag : „ A kovasavat az antalóczi porcellánföldben többször határoz¬ tam meg és az eredmények 96’12°/0és 96’34'70 (igen megközelítő értékek) átlaga 96-23 °/0. A többi alkatrészeket (kevés Al., Ka., Mg., Na. és Mn., K. nyomai) százalékokban összeállítva, következő számokat nyertem : 189 Iíygro skopik us viz .... Hevítés (izzitás) utáni veszteség Kovasav . Alumínium (Mn. nyomaival) Calcium . Magnesium . Nátrium (K. nyomaival) o-oo° /, Összesen 99*1 7°/0 Ezen eredmény kegyedet is, úgy mint engem kellemetle¬ nül fog meglepni, de a kovasav mennyisége majdnem az egész tömeget teszi és igy inkább üveg- mintsem porcellán- gyártásra alkalmas. A finom porrá tört anyagot két ízben szénsavas alkatiakkal igen sikeresen tártam fel ; harmadik próbát fluorgázzal kezeltem, melyből a Na.-t határoztam meg, itt igen kevés oldhatlan maradt, úgy hogy meg sem határoz¬ hattam ezt, a többi Ah, Ca., Mg. és Na. volt“. Ez idei (1874) vándorgyűlés alkalmával Visken és a Gutin hegységről Kapnikbányára ereszkedő ut bal oldalán még egyéb alkalmakkal általam tapasztaltak arra látszanak mu¬ tatni, hogy a porcellánföld s ehhez hasonló kovasavdús anya¬ gok a Vihorlat-Gutiu trachytbegységben a közönségesb kép¬ ződmények közé tartoznak. Az antalóezi sovány porcellánföldet ez ideig csakis Scheffer ur a vaskohó kibélelésére és a fazekasok porát agyaggal keverve finomabb cserépedények Készítésére for¬ dítják. Az eddig említett kőzeteken és a talajnemeken kívül, mely utóbbiakhoz a kavicsréteget is számítom, csak egy régibb agyagot (Congeria ?) vagyok képes constatálni, mely Dubróka közelében, a bacsavai zsidótemető mellett, a domblejtőn van kifejlődve. Ezen finomszemű, homokos, kékes-fehér agyagot melyben limonitconcretiokon kívül egyéb zárványt fellelnem nem sikerült, a fazekasok dolgozzák fel. A hegység rideg anyaga plasticitását, meggömbölyödé- sét okozó talajnemek között, melyek nem csak a rónához kö¬ zel, hanem a hegység derekában is csak helyenként, különösen az árkokban engedik kibújni a trachytot, annak zúzkőzeteit és — 190 — a homokkövet, legelső helyen áll a nyirok, melyhez déli olda¬ lon a lösz is esatlakozik. Bár az utóbbi képletre különös fi¬ gyelmet fordítottam, mégsem voltam képes benne a typikus löszt felismerni, mint az p. a dunántúli vidéken létezik. A kel¬ lemes savanyíts izükről híres szerednyei borok talaja, nem kü¬ lönben a déli dombvidéknek anyaga homokos, sárgás veres, nagy vashydroxydtartalom miatt, mely savakkal való pezsgést^ löszkövüteteket, sőt „löszkindel“ uév alatt ismeretes concre- tiókat sem árult el sehol, hanem az utóbbiak helyett lencse, sőt ínogyorönagyságú, tisztátlan limonit gömböcskéket, még¬ pedig az egész területen. Ez ideig úgy gondolom, hogy Ung- megyének e részében a lösz lerakodását a trachyt mállásából származott nyiroknak és tinóm quarzhomoknak egyidejű lera¬ kodása kisérte. A szélesebb völgyalapok és a tiszavidéki róna alluviál ; benne lóíogak, sőt cserepek is találtatnak. A legújabb, most' kori lerakodmányokat megelőzőleg nagyobb volt a vizek mű¬ ködése, mire a íiuomszemű alluviál talaj alatt elterülő kavics- réteg enged következtetni. Végül bátor vagyok még obsidianszerszámokra nézve, melyeket ős időkben az ember használhatott, egy pár szót felhozni. Krüger Géza — most nagyváradi tanár — egy obsi- dianlelete által figyelmessé tétettem ezen anyagból készült szerszámokra s alig múlt ezóta másodfél esztendő és máris 4 darabkát vagyok képes felmutatni, melyek részint szilánkáknak, részint nyílhegyeknek felelnek meg. A gymn. tanulók már az év elején több obsidiantöredéket leltek Felső-Németi környékén s múlt héten Szieber I. osztályú tanuló egy obsidianszilánkát talált, — én legalább annak tartom — az ungvári lövöldében, melyet a Felső-Doinonya melletti kanális partján szintén egy tanuló ál" tál lelt nyilhegygyel együtt van szerencsém bemutatni. Még két nyilhegytöredék van birtokomban, melyek egyike a ne- viczkei várból került ki, a másikat Horlyó éjszaki oldalán, a magas parton magam találtam. Az obsidiananyag hegyaljai és ha nem csalódom mádi. 191 Uj Moldova némely eruptív krystályos kőzete. J)r. Szabó Józseftől. (Fölolv. a m. földt. társ. f. é. jimius 9-iki szakgyiilésén.) Krassómegye érctartalmu eruptív krystályos kőzetének éjszak-déli vonulata, miként előadni szerencséin volt,*) Szász¬ kától délre, Kobldorf falunál megszakad, ott a hullámzatos fensikon részben fiatalabb képletek fordulván elő, s délnek haladva Uj-Moldova felé, csak midőn leereszkedünk a baroni völgybe találkozni ismét annak mintegy folytatásával itt is E.-D. irányában le egész a Dunáig vagy egy negyed mértföld hosszaságbau. Ezen kőzetek között különösen kettőt akarok kiemelni, egyik az ott általában syenitnak mondott krystályos eruptív kőzet, másik a bazalt. Előadván előbb a kőzettani meghatᬠrozást, annak eredményét a geológiai viszonyokkal összefűzni kísérlem meg, s végül még egy régibb krystályos kőzetről, egy gneisz- gránitról is teszek említést, hogy annak hasonlatossᬠgát és különbségét az andesin-quarz-trachyttal szóba hoz¬ hassam. A. Petrografiai tanulmányok. I. Az u. n. syenit, helyesebben au desiu-q uarz- t r a c li y t itt inkább p o r p h y r o s, mint g r a n i t o s kiképződéiben. E kőzet tisztán folytatása a szászkainak, úgy hogy az mind küllemére, mind ásványos alkatára, mind geológiai viszo¬ nyaira nézve azzal megegyezik. Küllemére nézve uralkodólag fehér földpát elegye fekete csillámmal, quarzzal, pyrittel s igen gyéren amphibollal, epi dottal, magnetittal. A szövet porphyros: a sok földpát, a kevés, de nagy csillám és a feltűnő pyrit egy zöldes alapanyagból vannak kiválva, a mely alapanyag ismét nem egyöntetű, ha- *) A trachyt-képlet Szászka környékén. Földtani Közlöny 1875. 4. szám. 192 nem már csekély nagyításnál egy fekete, nem átlátszó és egy átlátszó, színtelen ásvány keverékének látszik lenni. Háiom pontról gyűjtöttem Uj-Moldova környékén trachytot : 1. A legéjszakibb a baroni völgy egy mellékága „Api le alb e“ néven ismeretes, a Floiimundi alvájatból van A tracbyt zöldkő módosulatot mutat, a zöldes alapanyag túlnyomó, a szövet tisztán porphyros ; a földpát fehéres, részben üveges hasadékos, úgy hogy állapota normálnak nem tekinthető ; a plagioklast jellemző ikerrovátkosság csak kivételesen látszik. A fekete csillám erősen fénylik, néha nemcsak pikkelyeket, hanem kis oszlopokat képez, de ritkán ép, benne kézi nagyi- tóval is felfedezhetni többi közt pyritet is. Ezen tracbyt tö- möttsége 2.92. S ti Ibit fennőtt csoportokban (kivehető rliombos össz- alaklátában rx \\fJ , cf Vcrj , P) a repedések falain előjön, de csak keveset találtam. 2. Az első lelhely tői Benedicti hegység felé, hol a bazalt jön elő „Verdcty“ nevű helyen a „Lilesch“ hegységben szálban van egy szintén zöldkő módosulaté trachyt, melyben meglepő nagyságú a fekete csillám, úgy hogy a hexagon egyik átlója centimétert is tesz ki, és bármily erős legyen fénye, az egyes csillámhártyák alól a pyrit gyakran keresztül látszik, úgy hogy az elváltozott állapotról nemcsak a földpát, hanem a csillám is tanúskodik. Különben a trachyt itt felette szívós. Töm: 2.67. 3. Még jobban délnek a Benedicti hegység jön, s ott a „Háromegység“ (Dreieinigkeit) bánya gorczán gyűjtöttem trachytot. Ezt a bányából hordják ki, s nevezetes már azért is, mert bazalt tör rajta keresztül, mit a felületen kívül nem igen van alkalom látni, de a bányában igen is kézzelfogható A legpyritdusabb trachyt ez, s nevezetes még a gyér, de nagyságra nézve igen feltűnő, fekete csillámról, mely néha 3 — 4-mm hosszú oszlopokat képez. A földpát sok helyen változott át cpidottá, hol részben hol az egész krystály, úgy hogy az cpidot valóságos pseudomorphot képez földpát alakjában. Töm : 2.63. — 193 — Schaffarzik ur. tanárjelölt az egyetemi ásványtani inté¬ zetben készítette a vékony csíszolatokat és vitte véghez a lángkisérletekct a következő eredmény nyel. A baroni völgyből való tracbyt csiszolatán (2a 25/tí 1874) túlnyomó a föld pát, utána jön a quarz, biot.it és magnet.it, meg itt-ott pyrit amphiból nincs. A második csiszolaton, a ülés hegységi kőzetből (o2 25/6 1874.) szintúgy látható a földpát, sok quarz, különösen sok apró szemű, de nehány nagy is. A biotitnak a főtengelylyel egy közös metszeten egy utólagosan bekövetkezett meg tőre - tés világos nyomai, az aniphi hóinak pedig romjai vehetők ki. A harmadikon „Háromegység bánya “ (53 25/0 1874. ( ugyanaz, szebb biotittal és hozzá epidottal, az amphiból még inkább romlásnak van indulva. A lángkisérletre a föhlpát jó anyagban választható, s az mind a háromnál jelleges andesin. A biotit alig olvad (1°), nátriumtartalma igen csekély (1°), kálium szintén csekély magában (0 — 1), de gypszszel nagyobb : Na-3, K-2. A kí¬ sérletek minden lelkelyí példánynál ismételtet véu, csak jelen¬ téktelen eltérés mutatkozott. Az epidot viselkedése a lángkí¬ sérletben szintén jelleges, a lángot magában nem festi, kivéve ha gypsszel összeolvasztatik, de akkor is csak igen kevés Na. jelentkezik (1 — 2°). Igen nehezen olvad, csak a hegyein mu¬ tatkozik némi nyom (0 — 1). Üvegcsőben hevítve vizet nem adott. Mindezen tulajdonságokban tökéletesen megegyezik az ismeretes sulzbachi epidottal, mig az arendali kissé könnyeb¬ ben olvadónak (1 — 2°) találtatott. Mindezek alapján tehát ezen kőzet andesin quarztrachyt biotittal, gyér amphilollal s magnetit meg pyrittel, s ennél fogva zöldkő módosulatban vau. A földpát része epidottá vál¬ tozott át. Egészben véve a Vlegyásza csoport éjszaki részén talál¬ tató audesin-quarz-trachytkoz (Stache jelleges, dacitjához) igen közel áll, mondhatni azonos úgy az elegyrészekre, mint azok állapotára nézve. A moldovai nem oly gránitos mint a dog- nácskai, még a szászkainál is kevesebbé az, és igy ennek tu¬ lajdonítható tán azon körülmény, hogy az anyag oly tökéle- — 194 — tesen kikrystályodva nem lévén, szabad orthoklast itt nem találtam. II. A moldovai bazalt. A moldovai bazalt feketés szürke, s látszólag igen apró feliér vagy színtelen átlátszó és fekete ásványok kryptokrys- tályos elegye. Az alapanyagból egy fekete, igen élénk üvegfé- nyii, lemezes ásvány, az amphiból és egy zöldes üveg- zsirfényíí, nem lemezes, az olivin válnak ki makroskoposan. Az amphi¬ ból nagyobb (gyakran 2 cm. hosszú és 1 cm. vastag), az olivin gyakoribb. Kevésbbé feltűnő egy feher üveges elegyrész, mely egyszerű lencsével néha sugarosan-rostos szövetet árul el ; valamint végre kivehető egyszerű nagyitóval fekete csillám is, fényes levelekben. Némely példányban mandolaköves kiválᬠsok vannak, s ezek között a legnagyobbak calcit, mig a kiseb¬ bek nem pezsegnek, s valamely zeolitknak (valószínűleg tkom- sonit) felelnek meg. Fennőtt utólagos ásványul analcim és calcit fordul elő. A kőzet hat a mágnesre, s porából mágnesrud magneti- tet húz ki, tömöttsége 2.88 — 2.94 között ingad oz, a különböző példányok szerint. Üvegcsőben hevítve vizet ad, sokkal többet, mint a mennyit hygroskoposnak lehetne venni. A viz hatása határo¬ zottan savas, s a sav kénsavnak bizonyult be, melyből ke¬ vés van jelen valamely kénsavas vegy alakjában. Annyi tehát bizonyos, hogy valami víztartalmú elegyrész is van benne. A lehetőleg egyöntetű alapanyag sok pontról véve, láng- kisérletileg vizsgálva a legtöbbször feketésbarna üveggömbbé lett, mig nehány esetben nehezebb olvadást tanúsított s csak az éleken mutatott üvegesedést. A lángfestés szerint nátrium¬ ban dús, káliumban szegény, ezen utóbbi csak gypszszel meg¬ olvasztva látható s legtöbbnyire csak az egy fok mellett marad. A bazalt durva pora leöntve sósavval, 24 óra múlva me¬ rev kocsonyává vált, úgy hogy az üveget felforditva semmi sem folyt ki. Leöntve sósavval csak azon példány mutatott némi pezsgést, melyen calcitmandulák vagy erek láthatók, a példáuyok nagyobb száma nem pezseg ; ellenben melegítve 195 megindul a pezsgős gyengén, de tartósan; az oldat vas által zöldessárga szint kap. A sósavas oldatban molybdensavas amtnon által plios- phorsavnak jelenlétét leket kimutatni ; mig a lángfestés Ca. Na. és K. elemeket árul el. Ca sok, Na legtöbb, K több mint a mennyit az alapanyagban közvetlenül találni. Lássuk az elegyrészeket egyenkint. Az a m p k i b ó 1 vagy 20 makroskopos példány után ítélve lemezes egyénekből áll, melyeknek külalakja soka sincs meg, kanéin kosszukás, rendesen kegyesen végződő zárványo¬ kat képezuek ; az érintkezési kelyen a bazalttal összeolvadás¬ nak nyomai sejthetők. A lemezek erősen fénylenek, a fény üvegfény. A két kasadás-irány igen jól kivehető ; ka a főten¬ gely mentében nézzük a krystályt, akkor látni először hogy csak vastagabb lemezekre válik el és igy a jól kivehető rkombos idomok vastagabb kasadási oszlopokat adnak, melye¬ ken az ampkibol oszlopszögei az ő jelentékenyen eltérő fo¬ kaikkal feltűnnek, és a melyeknek törlapjáu úgy a zsirfény, miut a kagylós törés igen szembeszökő. Az ampkibol többé kevésbbé nehezen olvad fekete gömb bé, (3—4°) ; a lángot már magában is erősen festi nátriumra (4°), sőt káliumra is (1°); gypszszel a Na. 4—5°, K. 2°. Az épebben kinézőnél az olvadás foka is nagyobb, valamint a lángfestés is erősebb. Az ampkibol üveges és igen törékeny lévén, nagyon bajos a mikroskopi tanulmányokra megkészi- teni, egy példánynál azonban még is sikerült annak nagyobb részét bejuttatni a csiszolatba, s annál kivehető a sárgás¬ barna szín, a kasadási vonalak és a szinelnyeletés. Ha nem is oly tökéletes ez, mint az ilyen szinii amphibolok mutatni szokták, de mégis erősnek mondható. Ezen nagy krystály a bazalt anyagába be van olvadva, és egy feketés, 3 — 4 mm. széles kerettel, mely az amphibolban képződött, attól feltiinő- leg elválasztva. Ezen fekete keret puszta szemmel nem átlátszó és igy az ampkibol átlátszó középrészétől jól elválik; vagy 100-szoros nagyításnál azonban látni, hogy ott az ampki¬ bol vegyváltozásnak indult : kivált belőle a vasnak egy része s képezi a nem átlátszó maguetit szemeket, miknek nagy száma 19G okozza épen a keret sötét sziliét. A magnetiton kívül vala- ín ivei zöldebb, hosszúkás, átlátszó krystályok halmazát látjuk, melyek azonban egy nicollal vizsgálva szinelnyeletési képes¬ séggel nem bírnak, és egész küllemük szerint is augitnak tarthatók; úgy hogy ezen amphibolról bízvást el lehet mon¬ dani, hogy az praeexistált, s a bazalt anyagának megolvadása alkalmával csak szélein változott nagyobb mérvben, mig kö¬ zepe megmaradt, úgy hogy ott az elnyeletési képesség és a jó hasadás azt felismerhetővé teszik. A mi a szélén történt ezen nagy individuumnak, az történhetett kisebb individuumok egész tömegén, s ennek lehet tulajdonítani, hogy kis amphibolt a mikroskop alatt nem fedezhetni fel; azok ha voltak, egészen augittá változtak át. A zöldes augitokon kívül ugyanezen az egy csiszolaton, a nagy ampliibol beolvadási keretében látni sajátságos ibo- lyaszinü, nem sötétedő ásványt is, mely úgy alakra, mint ki¬ képződési módra nézve az augithoz csatlakozik. Néha feltiinő- leg élénk ezen ibolyaszín, máskor gyengébb, de ha az augit- körvonalu ásványokat ezen a csiszolaton végig nézzük, az találjuk, hogy azok zöld színéhez az ibolyának némi kis ár¬ nyalata van általánosan keveredve. A festést mintha mangán idézte volna elő. Az olivin 5 — 6 mm. hosszú szemeket is képez, melyek a törlapon erős fényük, világoszöld színük és homogén üveges küllemük által makroskoposan is jól feltűnnek. Bárminő nagy legyen is, rendesen csak egy individuumból áll; szemcsés halmazok úgy mint sok más bazaltban itt gyéren jönnek elő. A zöldeken kí¬ vül színtelenek is vannak. A mikroskop alatt sajátságos érdes felületük és repedéseik által megkülönböztethetők, néha azon¬ ban hasadás irányt is lehet kivenni. A kőzet külsején színe sötétebb, és igen feltűnő az által, hogy a mállásnak jobban ellentállván, mint az alapkőzet, ab¬ ból kiemelkedik ; vannak azonban mállottak is, ezek a fényt elvesztik s veressárga rozsdaszint kapnak. Nagyobb darab oliviut, durva porrá összetörve sósavval öntöttem le, mi által némely ásvány feloldódott, más vissza¬ maradott. A kivált kovasav káliluggal eltávolíttatván, élénk üveg-fényű szemek maradtak vissza, melyek egymástól szia szerint elválasztva, legnagyobbrészt fehérek s zöldek, mig egy kettő fekete s nem átlátszó. A fehér a lánglrisérletben sem nem festette a lángot, sem meg nem olvadott; az egész vál¬ tozás az, hogy már az alacsonyabb hőfoknál (5 mm.) 1 perc alatt barna lett, s ezt a szint az olvasztérben is megtartotta. Kénsavval főzve felbomlott, az oldatban Ca-ra semmi, de Mg ra igen erős krystályos csapadékot kaptam, a fehér szemek tehát szintén nem egyéb, mint olivin, forsterit-féle küllemmel. Az igen apró, fekete szem kissé oktaeder-alakra emlé¬ keztetett, nem fémfényii, és a phosphorsőgyöngyben egészen felolvadott, azt chromzöldre festvén, melynek színe változatlanu maradott meg a kiil- és a bellángbau. Chrompicotituak tartható A biotit egyes kis oszlopokat vagy leveleket képez, néha szabad szemmel is látni, de coddingtonnal könnyű fel¬ találni. A levelek feketék s erősen fénylenek. Késsel lefejtve átlátszók, veresbarna vagy sárgászöld színnel. A kifejtés igen bajos, de mégis sikerült néhány pikkelyt kapni s azzal láng- kisérletet tenni. A csillám (kelleténél kisebb darabban) már az alacsonyabb hőfoknál (5 mm. magasságban) zöldes átlátszó üveggömbbé olvadott, a lángot nátriumra gyengén, de káliumra is festette már magában. Könnyű olvadásából következtethetni, hogy magnesiunv tartalma nem nagy. Sósavas oldata a lángot erősen festi káliumra, sokkal gyengébben nátriumra. A vékony csiszolaton helyenként igen sok csillám lát¬ ható veresbarna színnel oP lapon keresztül, míg a főtengely lyel egyközös metszetekben zöld, és ekkor egy nicollal felette erős fényelnyelést mutat, ügy a hexagonos levelek, mint az oszlopos keresztmetszetek annyira épnek tüntetik fel ezen ve resbarna csillámot (Rubellán?), hogy azt a bazalt eredetileg képződött elegyrészének tarthatni. A fehér vagy színtelen üveges ásvány látszólag zeo- lith. Egyszerű nagyitóval nézve gyakran látni, hogy a hol legnagyobb, ott űrt tölt ki úgy, hogy a falakon tömött, közepe felé szálas, és néhol a központ felé irányuló egyes tűknek végei is világosan kivehetők. A krystályok tehát hosszúkás 17 oszlopok, s a végük felé színtelenek; gyakran sugárosan állanak össze. Ezen fennöl, t krystály csoportokon kívül vannak a tömött részben itt ott egyes vékony oszlopa színtelen krystály ok ben- uő ve is, melyek Apatitnak tarthatók. Az anyagot, külön választottam s a következő tulajdon¬ ságairól győződtem meg. Üvegcsőben hevítve vizet ad. Láng¬ ban platinalmzalon tán 2 akkorára duzzad meg, egy fehér, áttetsző üveges salakot ad, de gömbbé nem lesz, úgy hogy olvadási foka csak 3 — 4. Az olvadéknál megjegyzendő még, hogy a hólyagfalak üvegesek, de az egész azért nem egészen átlátszó, hanem csak áttetsző. A lángfestés nátriumra erős (4 — 5°). Kálium semmi magában, csupán gypszszel összeol¬ vasztva mutatkozik kevés (1 — 2°). Összehasonlító lángkisérletben kivehető, hogy a Na. tar¬ talom kisebb, mint a natrolité, s ennek az olvadása lényege¬ sen eltér, t. i. 5— G°, valamint az olvadék minősége is, mint¬ hogy ez üveges, viztiszta gömb , de kivehető az is, hogy a Na. tartalom körülbelül az analciméval egyezik meg, mitől azonban szintén eltér az által, hogy az analcim sokkal könnyebben és csendesen olvadmeg (5 — 6°) üveges viztiszta gömbbé ; miből tehát következtethetni, hogy egy Na.Ca. zeolilh. A Ca. tartalomról meggyőződhetni közvetlenül, ha sósavval áztatjuk, s a sósavas oldat lángfestését vizsgáljuk ; a nagy Na. tartalom mellett, a spektroskop segítségével a Ca. jelenlétéről is tudomást szerez¬ hetünk magunknak. Összehasonlítás okáért a lángkisérletet megtettem a Kill, Patrik, Seeberg és Vezuvról való thomsonittal s ezen lel he¬ lyekről való példányok viselkedése az olvadás fokára s az olvadék minőségére nézve nem kevesebbé, mint a lángfestésre nézve, az uj moldovaival összevágott. A vékony csiszolaton ezen zeolith szöveti viszonyai meg¬ erősítik a makroskopos észleletet : a színtelen tűs krystályok az egész kőzeten keresztül-kasul húzódnak s itt ott a végek két dóma-féle lap által képezvék. A polarizált fényben mint anisotrop test viselkednek, de a színek nem erősek. Gyakran együtt vannak azon egyöntetű színtelen vagy fehéres anyag¬ gal, melyből kikrystályodui látszanak, ez a polarizált fényben 199 hasonlóképen anisotrop, sőt van eset reá, hogy ugyanazon módon és ugyanazon erősséggel mutat ja a kék és váltakozva a sárga színt; mig máskor nem egyező viszonyos helyzetben vannak. Mindez tehát arra mutat, hogy az alapanyag fehér; átlátszó elegyrésze akár egyes krystályos tűkké legyen átvál tozva, akár még krystályos tömegben megmaradva, egy Na.Ca. hydrosilikát, még pedig tulajdonságaira nézve a thomsonitnak felelne meg. A vékony csiszolatok után ítélve az alapanyag főrészét ezen zeolith látszik képezni, s a kőzet törlapján az igen apró fehér szemcsék sem egyebek. Angit csak a mikroskop alatt vehető ki, de itt aztán meggyőződünk, hogy igen sok van. Alakilag felismerhető. Színe rendesen világoszöld, de olykor mintha ibolyaszin is vegyülne hozzá, sőt egy csiszolaton elég erős ibolyaszin mu¬ tatkozik, miként az amphibolnál megemlítve volt. Néha lát¬ szanak hasadásvonalai egyközösen a ' főtengelylyel, máskor nem ; keresztirányban ezzel repedések fordulnak elő többszö¬ rösen ismétlődve. Nagyságra nézve mind mikroskopos ugyan, de azért tetemes különbség van, lefelé a legfinomabb mikroli- tokat is képezi. Plagioklas; a vékony csiszolatok egyikén jöttem csak nyomára egy kétségtelen földpátnak meglehetős nagy krystályban, melyen az ikerrovátkosság sokszorosan ismét¬ lődve szélesebb és keskenyebb sávokban, különösen a polari¬ zált fényben tisztán vehető ki. Körvonala részben megvan, s az is mellette szól; az anyag azonban változásnak indult, mert csak áttetsző, s a színek a szélesebb sávokban korántsem annyira élénkek, mint normál állapotban ; a keskenyebb le¬ mezek jobban vannak megtartva. Makroskoposan földpát nem látszik, s úgy azt lángkisérletileg közvetlenül nem is határoz¬ hattam meg, de annyi bizonyos, hogy plagioklas. A magnetit szintén csak a mikroskop alatt tűnik fel egyes fekete, nem átlátszó, de itt-ott. elég sűrű szemekben. A moldovai bazaltban tehát mint elegyrész előjön augit, ' 17* 200 thomsonit, feketés csillám, öli vi n, amphiból, magnetit picotit, és apatit ; vannak ezenkiviil még utólagos képződmények is: analcim és calcit. Az a n a 1 c i ni színtelen, átlátszó, nagykapu krystálycso- portot képez, mely oo0» és mOm összalaklatából áll. Néha túlnyomó az egyik, másszor a másik alak. A krystályoknak azoubau a teste csekély, úgy hogy lapjaik nagyságának da¬ cára vékonyak és a közelebbi tanulmányozásra csak krystá- lyos kérget fejthetni le. Az analcimot, mint még fiatalabb képződmény calcit vonja be fennőtt krystálycsoportokban, melyek különféle össz- alaklatot mutatnak : a m. nemzeti múzeumban van egy pél¬ dány ezen lelkelyről, melyen hosszú skalenoederek a begyü¬ kön igen alárendelt rhomboederrel, vannak kiképződé, inig az általam gyűjtött példányokon ugyanazon méretű skalenoederen még más két tompább skalenoéder foglal helyet. Képez a calcit maudolaköveket is, melyek fehér színűkkel, levelesen szemcsés szövetökkel a fekete kőzetből kirínak. A kivett darabok sósavban pezsegve hidegen is tökéletesen fel¬ oldódtak. Előjön még a repedésekben is a calcit, s olyan kézi példányok, melyeken ily módon jön elő, föleresztett sósavval leöntve elárulják annak hollétét, mig a kézi példányok na¬ gyobb részén sósav pezsgést nem idéz elő. Érdekesnek találtam a vékony csiszolat viselkedését erős sósav iránt: egy ilyet, 24 órára sósavba tettem, megtudandó, hogy mit old fel s mi marad vissza. Az eredmény az volt, hogy az alapanyagot magát is feloldotta oly mértékben, hogy az egész csiszolati lemez egyes szemekre esett szét ; mi¬ ből szintén következtethetni hogy azon nátrium- -calcium zeolith (tbomsonit), mely a mikroskop alatt, is úgy veszi ki magát mint alapanyag, csakugyan az összetartó anyag a savnak ellentálló krystályos elegyrészekre nézve. A bazalt durva pora sósavval, miként mondva volt, bősé¬ ges kovasav-kocsonya kiválás mellett olyan oldatot adott, mely kevés calciumra, igen sok Na- és K-ra mutatott hatást a lángban. Itt van helyén az értelmezést adni: az augit nem támadtatváu meg, a mész a thoinsouittól van, valamint a 201 sok nátrium is. A sok káliumot valószínűleg a fekete csillám adja, minthogy az magában kitéve e sav hatásának kálium¬ dús oldatot adott. A nagy kovasav-kocsonya kiválás a zeo- litlira s részben az olivinre vezetendő vissza. B. Geológiai viszonyok. Az ujmoldovai quarztrachyt, éppen úgy mint a szászkai, másodkon (kréta) mészkövön s krystályos palákon tör ke¬ resztül, a nélkül hogy harmadkoriakkal érintkeznék, ezek a közelebbi környéken nem is lépvén fel. A quarztrachyt Uj- Moldován mindenütt pyritet tartalmaz, mely helyenkint az érü- lési képződmények között oly nagy tömegben jön elő, hogy bányászati mivelés tárgyát képezi, s a terményt helyben an¬ gol kénsavgyártásra fordítják. A trachyt-képletben, annak érintkezése határán a mész¬ kővel egykori solfatárai működésnek érdekes nyomait találjuk az a úri pigment érben, hol az szabálytalan repe¬ déseket tölt ki ; e helyt néhány hónappal odajöttem előtt, inkább tudományos szempontból újból megnyitották a Flori- mundi hegységben, a Florimundi alvájatban a „Maria tafedl nevezetű tömzsbeu. Ásványtaniig szép példányok gyéren van¬ nak ; az ért leveles szövetű halmazok töltik ki, itt-ott realgár által különféle árnyalatban veresre festve. Ritkábban realgár is vau fennőtt krystálycsoportokban, a melyek között jól ki¬ képződött alakok is fordulnak ugyan elő, de a nagyági vagy kapniki elojö vetellel nem versenyezhetnek. Maga az anyakőzet, egészen fehér agyaggá elmállott trachyt, melyben helyenkint kék mészkő és paladarabok is vannak. Kovasav is van ki¬ válva, valamint pyrit és chalkopyrit is. Az ér legnagyobb vastagsága vagy 2’, és csapásának irányában vagy 20°-nyire ismeretes. Az elmállási termények között finom tűkben gypsz-krystályok is fordulnak elő. Az auripigment kifejtve a leihelyben szétmorzsolható. A trachytképlethez tartoznak, mint contact képződmény nagy mennyiségű kovasav- lerakódások is, melyek némely helyen, úgy mint a német völgyben, a trachyt és mészkő ha¬ tárán, az Amália-völgy és a Gelbescli között, a hegyi ej teu 202 szarukő conglomerátot képeznek, melyből malomkövet is ké- szitettek. Ilyen szanikő képződmény űrjeiben jött elő az uj- moldovai zöld flnorit is, de ott nem dolgoznak többé. A híres nagy calcit skalenoederek az Eugen herceg nevű völgyben, agyagos kőzetben jöttek elő, mi szintén nem képezi többé a •művelés tárgyát. Legfeltűnőbb geológiai viszonyban van ezen quarz-tra- chyt a bazalttal, mely két telért képez benne K-Ny csapással. A telérek egymással csaknem egyközösek. Az éjszakibb a fe¬ lületen nem ismeretes, mig a délibb kijött a felületre is, s vastagsága amazénál nagyobb s vagy 10°-re tehető. Az éjszaki teiérre a Benedicti hegységben az u. n. Háromegység bányᬠban bukkantak, a melyet kénegek termelése miatt nyitot¬ tak melyek azonban bazaltban nem jönnek elő. Jelenleg itt sem dolgoznak többé. A quarztrachyt az érülési határon darává vau szétesve. Találtam olyan bazaltot is, melyben ezen trachytból ököluyi nagyságú zárvány volt beolvadva ; egy ilyen zárványnak füldpátját vizsgáltam, az még jó állapotban volt s lángkisérletileg éppen olyan audesinnak mutatkozott, mint a minő az áttörött quarztrackytban van. A többi ásvány el van változva, sőt némelyik végkép elpusztulva. A bazalt ennélfogva íiata'abb mint a trachyt, fiatalabb mint a trachyt ércesedése, de több körülmény mutat oda, hogy a két kőzet között genetikai összefüggés létezik. A quarztrachytnak némely ásványa mint praecxistált anyag egyes nagyobb krystály romok bán látszik meglenni, mig a bazalt lényegéhez tartozó egyéb ásványok a képződés alkalmával jöttek létre. Praeexistált ásványromok gyanánt vehető a bazaltban 1-ször a plagioklas, a mely igen gyéren ugyan, de határozot¬ tan megvan szabálytalan körvonalakkal magas hőfok által előidézett üveges és kissé olvadást eláruló állapotban. 2-szor a biotit, mely ásvány rendesen nem tartozik a bazalt lénye¬ ges elegyrészeihez, itt pedig már megvan makroskoposan, egé¬ szen olyan küllemmel, mint a szomszéd quarztrackytban, a mikroskop pedig kis példányokban nagy számmal mutatja ki, színre nézve úgy, mint a trachyt csiszolatában. 3 szór az 203 ampliibol. Ez csak nagyobb krystályokban, de elég gyak¬ ran van meg, mindenkor leolvadolt határszélekkel; az ujmol- dovai quarztrachytban ugyancsak romjait találjuk az amphi- bolnak, mert ezen képlet általában nem jön ott elő normál állapotban, hol azonban normál állapotban találjuk, úgy mint éjszak felé Oravicán vagy Dognácskán, ott az ampliibol elég gyakran képez nagyobb elegyrészt. A bazalt, mint kitünőleg vulkáni kőzet megolvadott álla¬ potba jutott anyagból képződött, mi valószínűleg a quarz- trachytnak és tán a mészkőnek érintkezési határán ment vég¬ hez. Ezen bazaltnak olvadási viszonyai olyanok, hogy csak azon ásványok vettek részt a megolvadásban, a melyek egyen- kiut is a földpátok között a legkönnyebb olvadásnak közé számíttattak, t. i, : az andesin olvadási fokozatával bírnak (3—4° Szabó). A mi ennél nehezebben olvad, mint a quarz- traehyt b i o t i t j a, abból aránylag csak kis rész változott át más ásványnyá (tán Mg. vált ki olivin képzésre) s nagyobbrészt megmaradott. Az andesin csak nagyobb krystályaiből tudott fen- tartani egy-két romot, mig a többi látszólag a bazalt alapanyagát képezi, némileg mint az andesin hydrátja lévén kiképződve. Az amphiból mely a trachytban van, magasabb hőfoknál könnyen ol¬ vad és mint ez már sokszor észleltetett, kihűlve augitot képez; erre határozottan mutat azon körülmény is, hogy mikroskopos aru- phibol ezen bazaltban nincs; a mi vau, az mind makroskopos és némelyiknél látható a mikroskop alatt, hogy szélein, mint em¬ lítve volt az amphiból felbomlik magnetit rajra és augit hal' mazokra. Mint nem- vagy igen nehezeu olvadó vegyidet a jelenlevő anyagból olivin vált ki néha nagyobb szemekben. A nagyobb mennyiségben jelenlevő bázis nem engedte, hogy a trachytnak szabad kovasava ilyen állapotban maradjon meg. Ezen bazaltot részletesebben eddig tudtommal Nied- zwidzki tanulmányozta*) és eredménye az, hogy a krystályos elegyrészek olivin, biotit, mikroskopos magnetit és augit, melyek közé üveges alapanyag vau csekélyebb mennyiségben szo¬ rulva. Ezen alapanyag sok helyen világos és kékes polarizᬠlj Zűr Kenntniss dér Banater Eruptivgesteine. Tschermak Miner. Mittheil. 1873. 204 tót is mutat, keresztezett nicolok között, de mind a mellett amorplinak tekinti, sa polarizátíót a tömecsek feszültsé¬ gének számítja be, melyet a benne kivált említett krystályok okoznak. Nem találván földpátot, éppen oly kevéssé ncplielint és leucitot, ezen bazaltot, a Boricky által, különösen a cseh¬ országi bazaltképletek tanulmányozása alapján tett uj beosz¬ tás szerint az u. n. magmabazaltokhoz sorozza. Én ezen utolsó nézetet nem osztom, mert éppen ezen alapanyagot részint apró oszlopos, színtelen krystálykák halmazának, ré¬ szint optikailag s lángkisérletileg egészen azonos módon vi¬ selkedő krystályos tömegnek tartom, s igy azt amorplmak nem találván, az ilyen alapanyagú magmabazaltokboz nem számítom. Földpát, neplielin és leucit szintén nem adhatván nevet, mert a földpát mint elegyrész nem, hanem csak kivé¬ telesen, mint egy praeexistált ásvány romja felette ritkán fordul elő, a nepkelin és leucitnak pedig nyoma sínes, ezen bazalt minden esetre valami különös fajt képez, én azt minden ed. dig általam vizsgált bazalttól merőben eltérőnek találom, és az alapanyag után, melybe a színes zárványok, (augit, olivin, biotit, magnetit) mint elegyrészei vaunak beágyalva, zeolith- bazaltnak, s nevezetesen tkomsonitbazaltnak nevezem. A dolog érdekességénél fogva vegytani tanulmányozása is meg van indítva s alább közölve. A többi bazaltoktól honunkban már az ál¬ tal is eltér, hogy analcim csupán ezen az egyen észleltetek ed¬ dig, valamint sajátságos az is, hogy e két nátriumcalciumzeolíth oly eltérő szerepet visel : az egyik, a thomsouit eredeti elegy¬ rész, sőt alapanyag, a másik utólagos képződmény. A víz hydatohypogen szereplése ezen bazaltnál világosan tűnik ki, úgy hogy érveket hozhatni fel azon állítás támoga¬ tására, hogy a bazalt eredeti anyagát azon andesin-quarz- trachyt szolgáltatta, melyen keresztül tört s annak alkatré¬ szeit látjuk itt részint hydrátos alakban részint szétválva ne¬ hezebben olvadó (olivin) és könnyebben olvadó és a magas hőfok vagy nagy nyomásnak jobban megfelelő alakban (biotit augit) kijegiilve. 205 A moldovai bazalt vegyelemzése. *) Feladat volt a víz meghatározása a sósavban oldódó és nem oldodó rész elkülönítése, s végre a savban oldódónak részletes ele¬ mezése. Az elemzéshez volt véve 5.1825 gramm bazalt ; ebből íeloldódott sósavban 2.2535 marad oldhatlan 2.9290. Víz. 5.1825 gr. bazaltban 0.0233 gr. hygioscopos víz (0.0233 gr = 0.45%) marad 5.1592 gr. bazalt. 2,2535 gr. oldható (hygr. vizet levonva] anyagban 0.0914 gr. = 1.764% 2.9290 gr. oldhatlan (100° szárított) anyagban 0.1229 gr. — 2.371% összes víztartalom 0.2376 gr. = 4.585% jegec víz 0 2143 gr. = 4 135% 100 rész bazaltban van: 9.0227 % (Si02) 0.5011 „ (C02) 0.45 „ (H20) hygrosc. viz 1.7638 „ (H20) jegec viz 6.8548 „ (FeO, Fe203) 9.1654 „ (A1203) 6.5545 „ (CaO) 5.3540 „ (MgO) S 1 0.4011 „ (P205) Cl \ nyomai 1.6760 „ (K20) Li } 1.5857 „ (Na20) 43.3291% sósavban oldható rész. 2 3710 „ jegec viz (a 2.929 gr. oldhatlan részből] 54.1310 „ oldhatlan, összesen : 99.8311% (t a 1 á 1 1). 100 rész bazaltban (számított) 43.485% oldható, 56.515% oldhatlan rész, összesen: 100.000%, ebből levonva a talált mennyiséget 99.8311 lesz 0.1689% különbség. *) Véghezvitték Jovitza Sándor és Ordódy Lajos urak, az egyetemi vegytani intézetben. 206 2.2535 gr. bazalt sósav 0.46760 SiO, 0.02597 C02 0.02332 (bkO) hygrosc. 0.09141 (H20) jegec 0.35525 (FeO, Eég03) 0.47500 A Uk 0.33974 CaO 0.27747 MgO S 0.02079 % 6.5 * 1 0.08686 ICO Li 0.08218 Na20 összesen : 2.24559 különbség: : 0.00791 összesen : 2.2535 o 1 d a t, á b a n van nyomai 100 rész bazalt sósavas oldatában van 20.750' V 0 Si02 1.126 V C02 1.035 11 (H20) hygroscop. 4.156 11 (h20) jegec 15.764 11 FeO, Fe203 21.079 11 ai2o3 15.076 n CaO 12.313 ii MgO S ) 0.901 n i\o0 Cl ( 3.854 ;; ICO Li í 3 647 ii Na.O nyomai 99.601% találva, ebhez 0.399% különbség, összesen: 100.000%. Ezen elemzési eredményből is kivehető, hogy közel fele a bazalt anyagának savban oldódó s ennek legnagyobb része, tekintve az Ala03 mennyiségét, zeolitknak felel meg; ebbe számítandó a Na is, mig a K a csillámból kerül ki. A Mg és a Fe része az olivint alkotja, mig a Fe főmenuyisége a mag- netitból ment az oldatba. Gneiszgránit. — Uj-Moldováu a Duna felé a quarz- trachyt megszakad, annak folytatását találjuk aztán Szerbiá- 207 bán Majdan Pék és Majdan Kucsajnáná) egészen olyan mó¬ don porphyrosan, de itt-ott granitosan is kiképződve, és érc- tartalomra nézve is közel állva. Van azonban Moldovától a Duna baloldalán a folyam mentében lefelé menve Berzaszka felé, tán az ut kétharmad hosszában egy gneiszgránit¬ nak mondható krystályos kőzet, mely a Dunára kijön s an¬ nak sziklás partját képezi. Legnagyobb részt darás, és csak itt-ott képez még összeálló tömeget, melynek szövete szemcsés, tisztán gránitos. Három elegyrész vehető ki szabad szemmel is : a földpát mint uralkodó, töbouyire fehér s fényes, de le¬ veles szövete által is azonnal feltűnő ; a quarz zsirfényü s kissé füstszürke, törlapja egyenetlen ; végre a fekete csillám, mely itt-ott tisztán mutatja a párhuzamos rendeződést, mi miatt a kőzetet gneisznak vagy gneiszgránitnak nevezhetni. A lángkisérletben a földpát oligoklasnak bizonyult be, mely némely szemnél hajlott az andesinhez. Makroskoposan gyéren látni az ikerrovátkosságot, de a vékony csiszolatban (Schafarzik ur szerint) majdnem minden példány ikerrovátkos. A biotit csekély olvadást mutat (2°). A láng festése szintén csekély, de azért már magában is mutatja az olvasztérben a káliumot. A nátrium gypszszel is csak 1 — 2°, valamint a kᬠlium is. Magnetit nem mutatkozik, mi egyike a feltűnőbb kü¬ lönbségeknek ezen és a fiatalabb oligoklas kőzetek között melyekben a magnetit soha sem hiányzik. Az oligoklas lévén tehát az uralkodó földpát, már e miatt is nevezetes, és igy azon vidék sok gránitja között a különbség felállítására tanulmányos példányul szolgálhat. IRODALOM. S. F. — Az abrudbá n y a-verespataki bánya¬ kerület és különösen a verespatak-orlai m. k. bányatársu¬ lati sz. kereszt altárna monographiája, egy térképpel ; hivatalos adatok nyomán közli dr. Szabó József. Ára 40 kr. A m. tud. akadémia könyvkiadó hivatala 208 Ezen vagy 70 lapra terjedő f‘iizetke annál is közelebb érdekel bennünket, mert különösen azon területeknek nem lé¬ nyegtelen részét ismerteti, melyre a társulat ez évben kirán¬ dulásait fogja tenni, azon területet általában, melyet röviden az „erdélyi aranyvidék^ névvel szokás jelölni; ennélfogva különösen fogja érdekelni azon t. tagtársakat, kik a társulat ez évi kirándulásaiban részt fognak venni, miután e füzetke alapján előleges tájékozódást szerezhetnek maguknak a ki¬ rándulási vidéket illetőleg, mit a hozzá mellékelt geológiai kis térkép még tetemesen könnyít, miután néhány pillanat alatt kellő áttekintést szerezhet magának bárki e térkép se¬ gélyével az illető vidék geológiai szerkezetéről. Tartalma váz- atosan összefoglalva, következőkben adható vissza: A geographiai fekvés és politikai viszonyok rövid föl- emlitése után a népesség társadalmi és cultur viszonyai eralit- tetnek fel, ezután a geológiai viszonyok vannak behatóbban ismertetve ; itt először is a petrographiai viszonyokról van szó; látjuk ezek leírásából, hogy Verespatak környékén a következő trachytfajok találhatók : a) orthoklas-quarz-trachyt (dacit) biotit, amphibol, mag- netittal; b) andesin-trachyt (amphibol-audesít) ; amphibol, biotit, magnetittak c) labradorit-trachyt (amphibol-andesit) Labradorit-quarz-trachyt (?) A Verespatak környékén található trachytképletek : a) orthoklas-quarztrachyt képlet, b) andesin- és labradorit trachytképlet. Ezek után az ércvezetési viszonyok s a bányami velés van megismertetve, végül még az igazgatás, a bányaüzlet terményei s a termelés íratván le, szerző az o r 1 a i m. k i r. b á ny a t á r s u 1 a t i Sz. - Kereszt a 1 1 á r n a tüzetes ismertetésére tér át, elmondva annak történetét, fővᬠgatának és szárnyvágatainak elhelyezési s hosszviszonyait, kezelési üzletét s termelését, birtokát (ingó s ingatlan) s ál falában mindazon viszonyokat, melyek geológiai bányászati 209 tekintetben a tárgyalt vidékre vonatkozólag eddigelé ismerete¬ sek, s a mely viszonyokra vonatkozólag eddigelé az egyes adatok még összefoglalva nem voltak ismertetve. Az igen érdekes füzet végén táblázatos összeállításokat találunk. E táblázatok adatai oly érdekesek, hogy belőlük az általánosakat itt föl nem említeni lehetetlen. Az első kimutatási tábla az 1852-től 1871-ig az abrud- báuyai m. k. arany beváltóhivatalnál magánosak által bevál¬ tott, nyers arany- és ezüst-mennyiséget ismerteti. Ez összesen 1852— 1871-ig kitesz: arany: 9.900 Tí 7712 áss. ezüst : 4.195 'Tí 9747 áss. a miből átlagban esik egy évre : arany: 495 Tí, 386 áss. ezüst : 209 Tí 7987 áss. A második kimutatási tábla az erdélyi bányaigazgatósági hivatal környékében 1857 — 1871-ig a különböző beváltó hiva¬ taloknál magánosok által beváltott nyers arany mennyiségét ismerteti •, ennek összes mennyisége : arany : 20.326 Tí 474 áss. ezüst : 9.513 Tí 4452 áss. a miből átlagban esik egy évre : arany : 1 355 Tí ezüst : 634 Tí A beváltás a bécsi cs. kir. főpénzverő, a pesti m kir beváltó-, a gyulafehérvári m. k. pénzverő, az abrudbányai m. kir. beváltó, a zalathnai m. kir. beváltó-, a csertesi m. kir. beváltó- és a thordai m. kir. beváltó -hivatalnál eszközöltetett. A harmadik kimutatási tábla az abrudbánya-vercspataki bányamívelési határban 1852-től bezárólag 1871-ig számítás útján nyert aranytermelést ismerteti, kitűnik belőle, hogy a fentebbi időközben termeltetett összesen : szinarany: 16.856 Tí 2758 áss. szinezüst : 6.805 „ 4315 „ ebből az évi átlag : szinarany: 842 Tí 8000 áss. szinezüst : 340 „ 3000 „ 210 E kimutatás egyes táblázatai részletesen a verespatak - orlai altárnával foglalkoznak. így nevezetesen: az I. táblázat a verespatak- orlai m. kir. bányatársulati Sz. -Kereszt altárna által 1852 — 187 1 ig termelt szabad aranyat ismerteti ; ez a fennemlitett idő alatt összesen kitett : aranyban: 119 Ti 9564 áss. ezüstben : 44 „ 8669 „ A II. táblázat ugyanezen altárna által, az ugyanazon idő alatt termelt szemelt-ércet ismerteti. A szemelt érc összege : 1478 mázsa 37 font. Ebben a szinarauy: 69 íz 4623 áss. szineztist : 76 „ 898 „ A III -dik táblázat az ugyanezen altárna által a fentebbi idő alatt nedves kikészítés által feldolgozott zúzérc és abból nyert válmányokról sorolja fel az adatokat. A kikészített zúzércz kitett : 1.132,795 mázsát. Ebben a szinarauy kitett : 448 Ti 574 áss. színezüst „ 275 „ 5027 „ A IV. táblázat össszekasonlító áttekintetet nyújt az orlai altárna nedves kikészítés által nyert válmányairól 1852 — 1862-ig és 1863 — 1871-ig eső időszakokra nézve. A kikészített zúzérc kitett : 1852 — 1862-ig 538.125 mázsát 1863— 1871-ig 594.670 Ebben volt: 1852— 1862-ig 1863 — 1871-ig: szinarauy : 121 Ti 436 áss. 327 Ti 138 áss. szinezüst : 78 „ 8697 „ 196 „ 6330 „ Végre ugyanezen kimutatás V. táblázata az orlai altárna termelését ismerteti 1852 — 1871-ig bezárólag. Kitűnik ebből, bogy termeltetett: szinarauy: 637 Ti 4761 áss. szinezüst : 397 „ 2594 áss. 462.516 forint 24 kr. összértékkel. A füzet végén van még toldalékul egy kis műszótár csatolva, melyben a legszokottabb bányászati kifejezések ér¬ telmezése vau adva. A füzethez csatolt kis geológiai térkép 211 az erdélyi arany kerületet tünteti éld egy háromszögbe fog¬ lalva, melynek csúcsait Offenbánya (E. K.), Szászváros (D. K.) és Nagy-Hal inágy (Ny.) képezi. A füzet, mint fentebb említve is volt, a m. tud. akadémia könyvkiadóhivatalánál kapható s ára 40 kr. Ásványtan, különös tekintettel a meghatározásra dr. Szabó J ó z s e f egyetemi tanártól e hó végén megjelenik, harmadik kiadásban, mely a tudomány jelen állása szerint átdolgozva az elméleti részben, s minden ismert ásványt fel¬ karolva az alkalmazóban, tetemes bővítéssel vau újból írva. Célja a magasabb tanítás igényeinek is megfelelni és a gya¬ korlati életben kézikönyvül is szolgálni. A mi tanulni való, egybefoglalva nagyobb betűkkel van nyomva, s ez által elkü¬ lönítve azon anyagtól, melynek rendeltetése egyes esetekben felütéskor nyújtani részletesebb tájékozást. Vagy 3G ívre ter¬ jed, és a kiadó Franldiu-társulat oly csinosan állítja ki, hogy természettudományi irodalmunknak ezen igen fontos gyarapo¬ dása egyszersmind dísze által is kiválik. A magyarhoni földtani társulat választmánya még a múlt évi egyik gyűlésén azon határozatot hozta, hogy, tekintettel különösen a társulatba újonnan belépő tagokra, valamint át- talában a földtan iránt érdeklődő közönségre is, a társulatnak régibb munkálatai (5 kötet) s a közlöny eddig megjelent év¬ folyamai (4 kötet), a múlt évi közlöny kivételével, — melynek ára 2 írtban állapittatot trneg, valamint általában minden évben a megelőzött évi közlöny — egy-egy forintjával árusíthatók el. A társulati választmány e kedvezménynyel különösen azt akarja elérni, hogy a társulatnak az előbbi években tanúsí¬ tott munkásságával s e munkásság eredményeivel a később belépett s az újonnan belépő tagok s általában a földtan iránt érdeklődő közönség is megismerkedhessék. Hogy a megszerzést illetőleg lehető tájékozottságot sze¬ rezhessen magának mindenki, célszerű lesz talán e régibb kiadványok s a közlöny eddigi évfolyamainak tartalmát itt röviden közölni. 212 I. Régibb munkálatok. 1856 — 1870-ig; 5 köt' t. Első kötet; 72 nagy 8° lap, 1 színezett földtani tér¬ képpel s 8 kőre metszett táblával; szerkesztette: Kováts Gyula, Pest, 1856: ára 1 fit. Tartalma : Kováts Gyűl á t ó 1 : Erdőbényei ásatag virány (7 kőre metszett táblával). Tállyai ásatag virány (1 kőre metszett táblával). P e 1 1 k ó Jánost ó 1 : Jelentés Magyarországnak a Marcii folyóval határos részé¬ ről, melyet a magyarhoni földtani társulat megbízásᬠból 1852-ben, őszszel földtani vizsgálat alá vett (egy földtani színezett térképpel). Második kötet; 218 nagy 8° lap, egy földtani tér képpel, szerkesztette: Szabó József, Pest, 1863; ára 1 forint. Tartalma : Szabó J ó z s e ft ő 1 : Földtani kirándulás az ipoly-pásztői és véghlesi uradal¬ makba. Timsőkő és timsógyártás bonunkban. Szegszárd környékének földtani leírása (egy földtani tér¬ képpel). Köveink s kövezetünk Pest-Budán. Kováts Gyulát ó 1 : Kakovai meteorkő. Abauj -szolnoki őscsontok. K u b i n y i Fér énétől: A Vág áradásai. Az O-Buda kis celli mésztuffban 1856-ban talált csont- maradványok. Ajnácskői ősemlősök. Komhány, leihelye negyedkori ősállatoknak. K u b i n y i Ferenc-' és Kováts G y n 1 á t ó 1 : Földtani kirándulás a Tiszára és a Hegyaljára. 213 B. Mednyáu szky D é n e s t ő 1 : Jegyzetek nehány hazai kövület-lelhelyről. Petényi Salamontól: Acerotherium ineisivum. K o v á t s Jánostól: Földtani kirándulások Biharmegyébe . Schwartz Gyulától: Emberi ásatagok. Gr. V a s s S a m u t ó 1 : A nyugat-indiai szigetek. Rosty Páltól: Úti vázlatok. — Társulati ügyek. Harmadik kötet; 215 nagy 8° lap, herceg Eszter- házy Pál arcképével, két földtani térképpel s több rajzzal; szerkesztette Hant ken Miksa, Pest, 1867. — Ara 1 frt. Tartalma : K u b i n y i Fér énétől: A recski termés rézről Heves megyében s a diorit-képlet- ről, melyben a réz találtatik Terhel édi és lázi oszlopos bazaltcsoportozatok Nógrád me¬ gyében 1858-dik évi november 22-ről (3 kőmetszetü táblával). Deményfalvi cseppkő- és jégbarlang Liptó megyében, te¬ kintettel hasonló jégbarlangokban való jégképződményre. A kassa-liegyaljai társulat érdekében. „Palaeontologie Stidrusslands“ cimii munkának megis¬ mertetése. A magyarhoni földtani társulat 16 évi működéséről szóló jelentés. K o c h Antaltól: Beocsin környékének földtani leírása (1 földtani térkép¬ pel és 5 fametszettel). Hantken Miksától: Az ipolysági tályag mikroskopi faunája. A diósjenői homokkő és a puszta lökösi tályag. A tajték uj leihelye Bosuiában. 18 214 Az ajkai kőszénképlet geológiai viszonyai. A pomázi Messelia-hegy földtani viszonyai. B e r n á t b Józseftől: A pogányvári basaltnak vizsgálása. A vöröspataki kőzet vcgyelenizése. Dr. Krcuner Józseftől: Ajnácskő ősemlősei (2 kőmetszetii táblával s G famet¬ szettel). Szabó Józseftől: Földtani jegyzetek Batina-, Bán- és a mohácsi szigetről, 1865. apr. 3 — 5. A basaltok quarz-zárványa. A Tok aj -Hegy alj a obsidianjai. R e i t z Frigyestől: A magyarhoni barnaszén-telepek fontossága ipari tekin¬ tetben. — Társulati ügyek Negyedik kötet; 122 nagy 8° lap, két táblával és 1 földtani átmetszettél ; szerkesztette Hantken Miksa, Pest, 1868, ára 1 frt. Tartalma : Hantken Miksától: Ismertetése Suess Ede „Ueber die BedeutuDg dér soge- nannten brackischen Stufe“ cimíí értekezésének. Jelentés a magyarhoni barnaszén telepek átkutatásának eredményéről. Lábatlan vidékének földtani viszonyai. A brennbergi barnaszén-képlet A kis-celli tályag foraminiferáí (2 kőmetszetii táblával). K o c h Antaltól: Földtani tanulmányok Eperjes környékén. Dr. Hofmanu Károlyt ó 1 : A szigligeti basalttuffok és a leányvári hasalt palagonit- tartalmáről. Az erdélyhoni Zsily völgy harmadképleti szénmedencéjé- 215 nek, a magyar földtani társulat meghagyásából történt, földtani megvizsgálása feletti jelentés. — Társulati ügyek. Ötödik kötet; 232 nagy 8° lap, négy táblával és több fametszettel ; szerkesztette Hantken Miksa, Pest 1870, ára 1 frt. Tartalma : Dr. Hof mann Károly tói: A zsily-völgyi szénteknő. Schröckenstein Fér énétől: Die geologischen Verlialtnisse des Banater Moutaudi- striktes. Szabó Józseftől: Oligoklas Ajnácskő vidéke basaltjaiban. Albit clialibittal. Antimonit opál-érben Erdőbényén. Algyest földtani viszonyai Arad megyében. Hantken Miksától: A kis celli tályag elterjedése Nógrád megyében. A hársoshegyi ammonitok a Bakonyban. — Társulati ügyek. IE. Társulati közlöny. I— IV. évfolyam, 1871—1875. 4 kötet. Első évfolyam; 262 lap, két kőnyomatu táblával s a szöveg közé nyomott fametszvénynyel ; szerkesztették : W i n k- ler Benő, Bernáth József és Koch Antal, Pest, 1871. — Ara 1 írt. Tartalma : Szabó Józseftől: A Wekrlit mint összetett kőzet. Oszlopos el válási idom téglákon. Ckabasit a szobbi trachytban. Az ajkai kőszéntelep a Bakonyban (egy átmetszeti táb¬ lával). Böckh Jánostól: A Bakonykegység trias -képletének taglalása. 18: 216 Han t ke n M i k s á tói: A budai Albrecht utón feltárt márgarétegek faunája. Esztergommegye barnaszén - területének bányászati vi¬ szonyai. Winkler Benőtől: A vöröspataki aranybányászat viszonyai. Kocli Antaltól: A csobánkai és solymári barlangok (egy kőnyomata táb¬ lával. A Bakonyhegység éjszak -nyugati részének nummulit kép¬ lete és fiatalabb képződményei. A bogdányi Csódi-hegy és környékének földtani vi¬ szonyai. Bruimann Vilmostól: A tokodi sujtólég fölrobbanása. Dr. Pávai Elektől: A Kolozsvár és Bánffy-Hunyad közti vasútvonal ingadozó talajának geológiai szerkezete (egy fametszvénynyel). T h e m á k Edétől: Az igritzi csontbarlang. P e 1. 1 k ó Jánostól: Észrevételek Selmec vidékének geológiai térképéhez. Érdekesebb geológiai pontok Selmec környékén. Pl atzer Ferenctől: A selmecvidéki érctelérek viszonyai. R ó t h Lajostól: A Felső-Eörs melletti Forráshegy lejtőjének geológiai át- metszete. Bernáth Józseftől: Tóth Ágoston honvédezredes és a m. k. helyszínrajzi hivatal igazgatójának jelentése az Antwerpenben tar¬ tott nemzetközi geographiai cougressusról. Irodalom ; vegyesek ; társulati ügyek. Második évfolyam; 24') lap 18 fametszvénynyel; szerkesztették: Böckh János, Kocli Antal és Sajó hely i Frigyes; Budapest, 1872. ára 1 írt. 217 Tartalma: B ö c k h Jánostól: Fóti), Gíödöllő, Aszód környékének földtani viszonyai. A Ceratites Balatonicus egy új leihelye s ennek szintje a Bakonyban. Szabó Józseftől: Néhány trachyt a Kaukázusról, összehasonlítva a Ma¬ gyar o r szági ak kai. Jelentés a dunai trachytcsoport balparti részében tett kirándulásokról. Egy uj trachyttypus a dunai trachytcsoportban. Egy moréna- képződés a Mátrában. A d 1 e r Károlytól: A kalinkai kénbányáról. Dr. H o f m a n n Károlytól: Ásványtani közlemények a Vihorlat-Guttin trachyt- hegységnek keleti részéből. Tóth Ágostontól: A helyszinrajz és földtan viszonyosságáról. K o c h Antaltól: A Congeria-képlet a Bakony nyugati szélén, Pápa- Teszértől Polányig. B y b á r Istvántól: A m. k. egyetemi ásványgyiijtemény sulzbachi epidotjai. Hantken Miksától: Jelentés a magyarhoni földtani társulatnak a f. évben Igió városában tartott vidéki gyűléséről. Az ürömi és zugligeti márga. R ót h L aj o s to 1 : A hovárdos karasztosi szénterület. Bruimann Vilmostól: A bánya-felmérések tökélyesbitett neme. Neubauer Ferencz m. kir. bányakapitánynak az igiói gyűlésen tartott előadása. Irodalom. — Vegyesek. — Társulati ügyek. 218 Harmadik évfolyam; 245 lap, egy színezett föld¬ tani térképpel, két földtani átmetszettél és négy kőnyomatú táblával ; szerkesztették : S a j ó h e 1 y i Frigyes és Rótb Lajos, Budapest, 1873. ára 1 írt. Tartalma: Dr. Szabó Józseftől: A tracbytok osztályozása természetes rendszer szerint. Jelentés a mammuthról Zebegényeu. Trachyt Pétervárad és Szerémből. Őslénytani lelet Esztergomnál. Bazalt és trachyt Gloichenberg vidékén. Zsigmondy Vilmostól: Emlékirat az alföldön fúrandó artézi kút tárgyában. Zsigmondy Bélától: A hengerfúrásról. Böckh Jánöstól: Egy uj Cephalopoda faj a Bakony Ceratites lieitzi szint¬ jéből. Dr, Hofmann K á r o 1 y t ó 1 : A Vihorlat-Guttin hegység némely quarztartalmú trachyt- jának plagioklas krystályairól (egy kőnyomatú táb¬ lával). Koch Antaltól: Jelentés a „Frussa-Gora“ hegységben az 1871 év nyarán tett földtani kutatásról (egy földtani térképpel és két kőnyomatú átmetszettek) Wissinger Károlyiéi: Adatok hazánk ásatag bacilláriainak ismertetéséhez (két kőre rajzolt táblával). Dr. W a r t h a Vincétől: A bécsi világtárlaton a m. k. műegyetem számára vett optikai csiszolat-gyűjtemény. K o kán Jánostól: Az árpádi kövület gyűjtés eredményéről. Dr. P á v a y Elektől: Egy uj Echinolampas-faj a köviill tüsköncök rendjéből (egy kőnyomatú táblával). 219 Stiirzenbaum Józseftől: A turmalinnak egy magyarhoni új lelhelye. — Irodalom. — Vegyesek. — Társulati ügyek. Negyedik évfolyam; 312 lap, 2 színezett földtani térképpel egy földtani átmetszette! és három (köztük 2 színes) kőnyomatú táblával ; szerkesztették : Sajó helyi Frigyes és Röth Lajos. Budapest 1874. ára 2 fit. Tartalma: B a 1 1 ó Mátyástól: A Duna folyam vegyi viszonyairól Budapestnél(egy táblával). Dr. Szabó J óz sertől: Adatok Magyar- és Erdélyei szág határhegysége trachyt- képletcinek ismertetéséhez, (három szakaszban). Matyasovszky Jakabtól: A mezőgazdászat céljainak megfelelő földtani térképek készítéséről (egy táblával). Rybár Istvántól: Jelentés Ungvár környékén tett földtani kirándulásról, (egy földtani térképpel). Zsigmondy Vilmostól: A buziási gyógyfürdő és az ott legújabban véghezvitt fúrások (egy táblával). Hantkeu Miksától: A zirzi eocen -rétegek. Az alveolinák szerepe a délnyugati középmagyarországi hegység eocen képződményeiben. Dr. Koch Antaltól: Adatok Kolozsvár vidéke földtani képződményeinek pon¬ tosabb ismertetéséhez (egy földtani térképpel). A deésaknai legújabb krystálysó előjőve teléről. Gr e s e 1 1 Sándortól: A mármarosi vasérctelepek előfordulási viszonyai. Dr. Hofmann Károlytól: A déli Bakony bazaltjai. Molnár Károlytól: Uj ásványok a Bánságból. 220 Kókán Jánostól: Az árpádi lelliely két érdekes kövületéről. — R ó t k Sámueltól: A magas Tátra gránitjai. A m. k. földtani intézet geológiaitól: A földtan az 1873. évi bécsi világkiállításon. R. S -tői (Hochstetter után). A földtan és a vasút- építészet. S a j ó h e ly i Frigyestől (R. v. Cotta után). Translajtánia talaj-szerkezete. Baczoni Alberttól (G. v. Rath után) : A belliméi földrengés 1873. jun. 20 án. — Irodalom ; vegyesek ; társulati ügyek. — Melléklet a r Földtani Közlöny “ 4-ik- évfolyamához, 1874., kiadja a magyarhoni földtani társulat : Geologisch-montanistische S t u d i e dér Erz- lagersátten von Rézbánya in S. Ö. Ungarn vonFPo sepny, kön.ung. Montangeolog. — 198 nagy 8° lap; 3 szinnyomatú és 2 kőre metszett nagy táb¬ lával. Budapest, 1874. Ara 2 frt. E 10 kötet azon irodalmi munkásság összege, melyet a magyarhoni földtani társulat keletkezése óta kifejtett, mi, te¬ kintetbe véve tagjainak aránylag csekély számát s ennek folytán azon anyagi erőt, melylyel rendelkezhetik, mindenesetre kielégí¬ tőnek mondható. — E 10 kötet, melyekben a hazánkra vonatkozó geológiai adatok nagy része foglaltatik, összes ára 12 frt., mit a társulati választmány a már előzetesen kifejtett okokon kívül még azért is szállított le ismételten s jobban általánosítva olyrend- kivüli mérvben, mivel tekintettel volt azon, legújabb időben életbe léptetendő tautervreis, melyet a nagymélt. közoktatásügyi m.kir. minister a középtanodákra nézve kiadott s mely szerint a föld¬ tan fontosságát kellőleg méltányolva, azt a középtanodákban általában a kötelező tantárgyak közé fölvette. — A föntebb fölsorolt s a magyarhoni földtani társulat által kiadott mun¬ káknak a középtanodák által való beszerzése tehát, nézetünk szerint, nemcsak ajánlatos, de talán szükséges is. 221 A megrendelések vagy közvetlenül a társulati titkárnál — Budapest, VIII. kér. zcrge-utca, főreáltanoda — eszközölhe¬ tek, vagy pedig könyvárusi utón, Kosenbe rg testvérek bizománya utján — takarékpénztári épület — s a mielőbbi megrendelés annál is inkább ajánlatos, miután a még rendel¬ kezésre álló példányok száma már nem igen nagy. A bihar megyei orvos-, gyógyszerész- és természettudo¬ mányi egylet f. évi közgyűlésén havonként kétszer megjelenő népszerű természettudományi folyóirat megindítását határozta el s e folyóiratra „Tennészettudományi-Szemle“ cím alatt elő¬ fizetést hirdet. A folyóirat 1. száma juh 1-jéu jelent meg s havonként kétszer, 1 — 1 1/a ivén fog megjelenni. Előfizetési ára félévre 2 frt. Megjelent a m. Jár. földtani intézel évkönyve IV. köteté¬ nek II. füzete. Tartalma: Brachydiastematherium tansilvanicum Bkh. et Maty. egy uj pachyderma nem Erdély eocen rétegeiből. ISöckli J«Biosáól. 2 (kettes) kőnyomata táblával. A3-ikkötet utolsó füzete véglegesen csak a f. év októberében elenik meg s így a tagtársaknak csak akkor küldhető szét. A szóban forgó füzet még e hó folytán fog szétküldetni mindazon társulati tagoknak, kik kötelezettségüknek ez évre már eleget tettek. VEGYESEK. Külföldi természettudósok évről- évre többen jönnek ko luxukba, az idén is keresztül utazott már több, de vannak, kik hosszabb időt is szentelnek honunk tanulmányozására. Ezek közé tartozik J u d d ur angol geolog, ki Skótia nyugati szigetein a kialudt vulkánokat részletesen tanulmányozván, összehasonlítás végett Magyarország trachyt-képleteit vizsgálja. Budapesten vagy 8 napot töltött a gyűjtemények tanulmányo¬ zásával, különösen az egyetemi ásványtani intézetben, hol anyag ilyen tanulmányokra igen bőven van ; sőt Szabó tanár ur Visegrad környékére is kivitte. Jelenleg Selmecen tartóz¬ kodik, hol vagy 3 hetet tölt, aztán ismét Budapestre jön, in¬ nét Tokaj -llegy alj ára menendő szintén vagy 3 hétre. 222 Augusztusban Erdélybe be van jelentve Rath, egyetemi tanár Bonnból, szintén régibb vulkáni képletek tanulmányo¬ zása szempontjából. Meglátogatta továbbá hazánkét ez év folytában (junius elején) Metsc hnikoff Ilié s orosz tudós, és ifj. dr. Doni, ki a nápolyi öbölben létesített állattani figyelő állomásnak igazgatója ; Doni úr látogatásának célja részben az is volt, hogy a magyar kormányt is rábírja néhány ösztöndíjasnak ezen intézetbe való leküldésére — mint ezt a többi állam tette — hogy mily eredménnyel, az még ismeretlen. S. F. A német birodalom széntermelése. Né¬ metország a széntermelő tartományok között a második he¬ lyet foglalja el. Össztermelése 1866-tól 1875-ig 28, a 1G mill. metr. tonnáról 42,32 mill. tonnára emelkedett, tehát 7 év alatt 50,27°/o_íd- — Németország szénbányáinak száma 1870- ben 1362-őt tett ki, melyek közül 560-ban kőszenet, 820-ban pedig barnaszenet termeltek. — Az egyes tartományokra nézve a részletesebb adatok a következő táblázatban foglaltatnak: Tartományok Terin. 20 mázsányi metr. tonnákban Összesen kőszén barnaszén mennyiség 0/ / 0 mennyiség 0/ / 0 mennyiség 01 1 0 Poroszország 20,5237GG 88,61 7,449638 82 61 36,973412 87 36 Szászország 2,94(32(31 8.85 601418 6.67 3,547709 8 38 Anhalt — — 467454 5.18 467454 1.11 Bajorország 412412 1.24 12067 0.13 424479 1.00 Elsass-Lothr. 290205 0.87 2223 0.02 292438 0.69 Thüringiai tart. 14 79 0.04 249279 2 76 264058 0 62 Braunsckweig 498 _ 185295 2.06 185793 0.41 Schaunrburg-Lippe 106770 0 32 — — 106770 0 . 25 Hessen — — 40576 6.52 46576 0 11 Badcn 11715 0.04 — — 11715 0 03 Mecklenlmrg — — 4065 0.05 4' -65 0 01 Oldenburg 2 — — — 2 — 33,306418 100 9,018053 100 42,324471 100 223 E g y u j barlang Pilis-Szántó m e 1 1 e 1 1 ; a f . év június havában tudomásomra jővén egy még meg nem vizsgált barlang létezése a pilisi hegységben, siettem azt meg¬ szemlélni és röviden teszek itt ez utániról jelentést. Litvay ur birtokán, Pilis-Szántótól ÉK-re, az úgynevezett Hosszúhegynek majdnem derekán, egy lyuk találtatott, melybe, merőleges volta miatt, bemászni nem vállalkozott eddigelé senki. Eisdorfer ur kíséretében látogattam meg. A barlang, mely az úgynevezett odvas barlangok?) cső portjába tartozik, a Pilis-Szántó környékén oly kitűnő mérvben kifejlett Dachstein-mészben fekszik. Ugyanis Pilis-Szántóról ÉK-nek indulva, több kőbányára akadtunk, melyekben alsó oligocán homokkő, mely itt a ') Lásd Koch Antal. „A csabánkaiés solymári barlangok." Földtani Közlöny I 98. 1. 224 Dachstein-mész közvetlen fediijét képezi, töretik. Ezektől fel felé haladva, a Hosszúhegynek majdnem derekán egy alig hᬠrom meter hosszú és egy meter széles lyukhoz értünk, mely faágakkal sűrűn be volt fedve, nehogy arra járó juhok s más állatok beleessenek. E gályák eltávolítása után egy majdnem merőlegesen lehatoló nyílás volt látható, melybe követ dobván, annak gurulása rövid idő múlva megszűnt, miből meglehetős biztossággal következtethettük, hogy e merőleges nyílás nem igen nagy mélységben oly lejtőbe megy át, melyen a bedobott kő megállhatott. A barlang megvizsgálására szükséges eszközökkel el lé¬ vén látva, kötelünket egy fához erősítve leereszkedtem, s mi¬ dőn 22 meter mélységben biztosan állhattam (p) Eisdorfer urat szólítottam fel a lejövetelre ; egynéhány perc múlva ketten állottunk agyaggal bevont nagyobb mészkődarabokon, melyek a lejtőnek alapzatát képezik. Minthogy ezen természetes akna nyugatnak kanyarodik (alaprajz B.) a napvilágosságnak csak némi nyomát lehetett látni, a nyílást pedig, melyen lejöttünk, épen nem. A kötél mentében inkább lefelé hatolván, az üreg megle¬ hetősen nagyobbodik (o) és számos, részint hófehér, részint kissé sárgás, egész 50 centm. hosszú stalaktitekkel vau dí¬ szítve. Ezek közül különösen érdekesek a papirvékonyságú falakkal biró, egész 15 centm. hosszú stalaktit csövek, melyek vízzel lévén telve, e képződmények keletkezését igen kitünően mutatják. De a stalakmitek (r) sem kiányzanak és több helyen, hol vízszintes repedések alkalmat nyújtottak, összenőttek, egész 25 centm. hosszú oszlopokat (m) alkotván. E'.en, körülbelül hat meter magasságú üregből három irány felé léteznek kitágulások, melyeknek hosszabbika ENy. felé (B. k) lefelé gyönge lejtővel vagy 5 méternyire teljed, a hol keskenyedik és végződik. DNy. felé egy 4 meter hosszú (1) fölfelé, irányuló mel¬ lékág létezik, mely olyképen keskenyedik, hogy benne álló hely¬ zetben előre hatolni nem sikerül ; becsúszván itt is, a barlang végére érkeztünk. A harmadik E. felé irányuló ág (q) inkább csak a nagyobb, középső üreg kidomborodásáuak tekinthető. 225 A barlang hőfoka 11° C., mely hőfok állandónak látszik enni, mert 2 órán át tartó beunlétünk alatt legkevésbbé sem változott. Eltekintve azon vizcseppektől, melyek a stalaktitekről csüngnek és időnki.it esnek le, a barlang száraz, miből követ¬ kezik, hogy számos repedésekkel kell hogy bírjon alapzatán , melyeken át, az eső alkalmával nagy mennyiségben befolyó víz ismét eltávozhatik. A barlang ezen alakja folytán nem remélhettünk ős¬ állatok csontjaira akadni, melyeknek hiánya hosszabb kere¬ sés után csakugyan be is bizonyult. Az 1. mellékág végén egy íiatal róka koponyáját és több törzs- és végtag csont¬ ét találtam; a róka valószínűleg véletlenül e barlangba esve, onnan kijönni többé nem volt képes. A midőn e rövid jelentésem által, a pilisi hegység ed¬ dig ismert barlangjait egygyel szaporítom, nem mnlaszthatom el Lítvay urnák köszönetemet kifejezni, a szíves fogadtatás és támogatásért, miben részesülni alkalmam volt. Wissinger Károly. TÁRSULATI ÜGYEK. Szakgyülés f. évi jun. hó 9-én. Tárgyak : 1) Az első titkár Ily bár Istvánnak „az Ung folyó bal partján elterülő trachythegység földtani szerkezete" című értekezését olvasta fel (1. a jelen számba). 2) . dr. Szabó József „IJj-Moldova némely eruptív krystályos kőzete" címmel tartott felolvasást (1. a jelen szám¬ ban). 3) A titkár a társulatba belépett uj tagok neveit olvasta fel, ezek : A c h a t z Mór m. k. báuyatiszt, S c h r ö d e r Rezső bányatanácsos s bányász, akad. tanár, dr. Seb w art z Ottó bányász, akad. tanár, Valkovits Antal m. k. bányáig, fogalmazó, mindannyian Selmecbányán, továbbá Honig Vil¬ mos r. kath. plébános ur Sz.-Autalou s végre sz. kir. Sel¬ mecbánya városa. 226 TITKÁRI KÖZLEMÉNYEK. Nyilvános nyugtatványozás. A tagdíjat 1875-re f. évi jul. 20-ig lefizették: Akt Antal, dr. Bacli József, Bellovits Ferenc, Bieltz Albert, Brzorád Rezső, Bruck Ferenc, Buday Károly, Bngyis András, Bárány János, Ckoczenszky József, Csató János, Cser- nyus Andor, De Adda Sándor, Debreczeny József, dr. Dékány Rafael, Duma György, ifj. Eissen Ede, Eissen Károly, gr. Esz- terházy Kálmán, Esztergom sz. kir. város, Failhauer Alajos, Felső-magyarorsz. bányapolg., Ferenczy János, Ferenczi Freund Károly, Gesell Sándor, Glanczer Miksa, Gömöry Sándor, Gyújtó Lajos, Halassy Vilmos, Héder Lajos, Herepei V. Árpád, Hofmaun Rafael, Hozák József, Jendrassik iMiksa, dr. Kanka Károly, Koch Ferenc, dr. Kuöpfler Vilmos, Komarek József, dr. Krenner József, Kuliinka Géza, Kuliinka Katalin, Kuncze Leó, Lajtkay N. János, Lakner Ambró, dr. Lészay László, dr. Maár József, Markos György, Márkus Ágoston, b. Mednyánszky Dénes, Mii kovics Zsigmond, Molnár György, Nagy Gusztáv, Návay Gyula, Németby Imre, Neubauer Ferenc, Ormándy Miklós, Pálflfy Samu, Parádi Kálmán, Parragh Gedeon, Petrogalli József, Popovits V. Sándor, Priliradny Ödön, Prugberger József, Riegel Antal, Rieger János, Roba Benedek, Rónay Jácint. Sramkó Mihály, Staub Mór, Scbröckensteín Ferenc, Simouidesz Pál, Steinbausz Gyula, Szabó Sámuel, Szakács István, Themák Ede, Thót Ágos¬ ton, dr. Vogel Gusztáv, Weiss Tliádé, Wissiuger Károly, Zem- linszky Rezső és Zloclia Fereucz tagtársak. — Értesítés. Az érdélyi ez idei társulati vándorgyűlésre utazó társu¬ lati tagok részére a következő hazai közlekedési vonalak igaz gatóságaitól érkeztek meg az utazási árleengedésre vonatkozó átíratok : A cs. k i r. d u n agő z li aj ó z á s i t, ár s u lat 33 1/3 °/0 engedménye f. évi jul. 30 — aug. 19-ig bezárólag, illetőleg a II. oszt. jegy érvényes az I. osztályon, s 1/2 I. oszt. jegygyei 227 utazhatni a II. osztályon ; ugyanezen 33 J/3°/o kedvezmény ki¬ terjed a mohács- tiszögi vaspályára is, melyen tehát III. oszt. jegygyei a II., — 1j2 II. oszt. jegygyei pedig a III. osztályon utazhatni. — Az első erdélyi vasút a csoportosan történő ki¬ rándulásnak megfelelőleg az engedményeket következőleg sza¬ bályozta: az engedmény 33 x/3 °/0 , illetőleg III. oszt. jegy érvé¬ nyes a II. osztályon, V2 II. oszt. jegy érvényes a III. osztályon jul. 25. aug. 15-ig és pedig Aradról Déváig; innen vagy Ka¬ jánból Petrozsenyig, s innen Gyulafehérvárra; Gyulafehér¬ várról pedig vissza Aradra. Magyar keleti vasút. III. oszt. jegy érvényes az I. osztályon, 1/2 II. oszt. jegy érvényes a III. osztályon, f. évi jul. 25— aug. 30-ig. Szabad súly nélkül. Magyar királyi álla m vasutak; ugyanazon ked¬ vezmény, ugyanazon időtartamra, ide értve az Eperjes-tarnowi vonalat is. Magyar é j s z a k-k e 1 e t i vasút ugyanazon kedvez- ményben részesíti a társulatnak Erdélybe menő tagjait, még¬ pedig f. évi jul. 28. aug. 20-ig. — A vág völgyi vasút 50%-ot engedélyez f. évi jul. 25 — sept. hó 1-ig. — A többi vaspályától az engedmény még nem érkezett be, ezeket illetőleg a t tagtársakat — a kiket érdekli — a napi lapokra utalom, a hol f. hó 27 — 28-a körül a további ked¬ vezményeket tudomásukra hozni lesz szerencsém. Megjegyzendőknek tartom — miheztartás végett, — hogy a kedvezmények általában csak egyszeri oda és visz- sza utazásra szólnak, mire a jegyek váltásánál tekintettel kell lenni. Az elindulás ideje, mint ez a t. résztvevő tagtársaknak meg¬ küldött s a közlönyben is megjelent tervezetből kivehető, aug- hó 2 án van s Budapestről, az oszt. állam vaspálya- udvarból történik az esti vonattal Arad felé, úgy hogy a'ig. 3-án reg¬ gel Aradra, délben pedig Dévára érünk. 228 Fölszólitás. Azon t. társulati tagok, kik tartozásukat a f. évre még mindekkorig le nem rótták, s kiknek a postai utánvétek lap netán még nem küldetett, szíveskedjenek e kötelezettségüknek mielőbb eleget tenni, miután különben a magy. kir. földtani intézet évkönyvének ez évben már megjelent füzeteit — IV. köt. I. és II. füzet — valamint a már végleges kiállításához közel álló III. köt. utolsó füzetét meg nem kapják, mely em¬ lített füzetek a társulati közlöny ez évi folyama mellékleteinek tekinthetők, annyiból t. i., a mennyiben társulatunk tagjai e füze¬ teket — a tagdij fejében — a közlöny mellett szintén megkapják. Azon t. tagtársaknak, kik a társulatba csak a legújabb időben léptek be, az említett évkönyv IV. kötetének I. füzetét nem kaphatják többé meg, miután a társulati példányok már elfogytak, s könyvárusi utón sem szerezhető többé meg. Tudósítás. A magyar orvosok és természetvizsgálók f. évi - — XVIII- ik — nagygyűlésüket Erdélyben, Élőpatakon f. évi aug. 27. — szept. 5-ig fogják megtartani. Azon társulati tagok, kik e gyűléseken részt szándékoz¬ nak venni, — különösen a lakás megrendelése miatt — lehe¬ tőleg minél előbb jelentkezzenek, — legfeljebb aug. 20-ig — Sztupa Grörgy nagygyűlési pénztárnok úrnál, (Pest, széna tér, gyógyszertár „a magy. koronához"), s a nagygyűlés he¬ lyén a magyarhoui földtani társulatot képviselni, tehát ott, mint ilyenek magukat bejelenteni szíveskedjenek. A résztvevési tagsági díj 6 frtot tesz ki. A nagygyűlés helyét képező vidék, mint ez általában is¬ meretes, nemcsak Erdély, illetőleg hazánk legszebb vidékeinek egyikét képezi, hanem szépsége, érdekessége miatt európai hírrel bir s Erdély KDK. i. részén feküdvén, már maga az ut is igen érdekes, sőt tanulságos. Budapest, 1875. jul. 20. Sajóhelyi Frigyes , társ. I titkár. Budapest. Légridy testvérek. 1875. V. évfolyam. 10. K/illI Kiadja A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT A választmány megbízásából szerkesztik SAJQHELYl FRIGYES és ROTH LAJOS titkárok. Titkári iroda, a hová a lapot és titkárságot illető mindennemű kér¬ dés intézendő : Budapest, VIII. kér. Zerge-ntca, főreáltanodai épület, földszint. Hivatalos órák naponként 11 — 12-ig és 4 — 6-ig. TARTALOM: Az erdélyi hasaitokról, Tóth Mihálytól. ■ — Irodalom. — Vegyesek. — Társulati ügyek. — Titkári közlemények. Az erdélyi basaltokról. Tóth Mihálytól. (Bemutatva a m. toldt. társ. 1875. aug. 14. Kolozsvárit tartott vidéki gyűlésén.) Az erdélyi basaltokról általánosan. Az erdélyi basaltok általán véve kevésbbé vaunak is¬ merve, mint Erdély más eruptív kőzetei. Az idetartozó vizs¬ gálatok*) inkább csak azoknak föllépésére, elterjedésére és küllemére vonatkoznak ; s ba jelentek is meg egyes közlé¬ sek**), melyek a basaltok ásványos összetételére és szerke- *) Lásd: Hauer és Stache: Geol. Siebenhürgens. H e r b i c h Ferenc: Az eruptív kőzetek beosztásáról Erdély¬ ben. (Érd. Muz. évkönyve,- 1873. 141 — 146. 1.) HerbichF. Basalt, obsidian, Erdélyre nézve uj lelemény. (Érd. Muz. évk. 1872. 73. 1.) **) Dr. Szabó József. Detunata basaltja. (Földt. Közi. 1874. Dr. Kocli A. Górcsövi kőzet- vizsgálatok. 1872. Dr. Szabó J. Magyar- és Erdélyország határhegysége trachyt- képleteinek ismertetéséhez. (Földtani Közlöny 1874. 97. 1.) 19 230 zetére vonatkoztak, mégis általán mondhatjuk, hogy az erdélyi hasaltok nagyobb része — ily irányban — tüzetesebb vizs¬ gálat tárgyát mind ez ideig nem képezte. Ez évben Erdély különböző leihelyeiről a Herbich Fe¬ renc úr által gyűjtött s az erdélyi nrazeum birtokában levő basaltokat beható vizsgálat alá vettem s csekély erőmhöz képest igyekeztem azokat feldolgozni. Vizsgálataimnál fősúlyt a górcsövi szerkezetre fektettem, s az egyes jelenségeket igyekeztem pontosan észlelni és hiven leirni. És itt e helyen nem mulaszthatom el köszönetemet nyil¬ vánítani dr. Koch Antal egyetemi tanár úrnak, ki nem szűnt meg e téren buzdítani, s kinek általában köszönhetem, hogy e feladatomat teljesíthettem. A neogen-korszak végén, a congeria-rétegek lerakodása után — közvetlen a diluvialis képződmények előtt, — Herbich F. közleményei szerint — Erdélyben több basalt-eruptio tör¬ tént, melyek azonban, tekintve kitörési körülményeiket, inkább csak függőleges, mint vízszintes elterjedésben működhettek. Hogy vízszintes elterjedést nem nyerhettek, azt könnyen be¬ láthatjuk, ha meggondoljuk, hogy az erőtlen, s már-már ki¬ haló félben levő vulkánoknak mily hatalmas rétegeket kellett volna áttörniük, hogy a felszínre juthassanak ; de másfelől a szomszéd tömeges kőzeteket határoló tömegek is befolytak arra, hogy új repedési rendszerek, és így hatalmas vonulatok, mint Er¬ dély más rokon eruptív kőzeteinél, a hasaltok kitörései által . nem képződhettek, hanem csak elszórtan, egyes magvak alak¬ jában léptek fel az egyes kitörések, a szomszéd üledékes vagy eruptív kőzetek különféle tömegei által körülvéve. Helyrajzi tekintetben Herbichchel két csoportra oszthatjuk az erdélyi basalt-kitöréseket, u. m. a) keleti és /?) nyugati csoportra. A keleti csoporthoz tartoznak : az Alsó-Rákosnál, a bo- gáthi völgyben, Hévíznél, Hidegkutnál, a kománai völgyben és a Turzon területén fellépő kitörések , melyek a persányi hegység éjszak-nyugati részében csoportosulnak ; ezektől nem messze van a kőhalmi várhegy magános basalt-kúpja. Ide sorolandó végre a kissé távolabb eső két kitörés Wolkendorf mellett, a Bárczaságban. — 231 A nyugati részhez tartozó basalt-kitörések egyenként el- szórt pontokon találhatók ; u. m. Dohra és Déva között, hol Herbick szerint csak egyes basalt-conglomeratok alakjában jelentkeznek. Igen nevezetes Abruclbánya közelében a Detunata Guola és a D.-Flokoasza híres basaltja, melyek közül az elsőnek szép oszlopos elválása már régóta ismeretes. A Szamos mellett, Kis-Kapus és Gyerő-Vásárhely között, szintén basalt-eruptio van; végre Zilahtől keletre Mojgrádnál is. Az említett hasaltok Herbick szerint részint telérek gya¬ nánt fordulnak elé, részint kisebb-nagyohb klip okát és födö- zetes tömegeket (Decken), sőt lávafolyamokat is képeznek. Helyenként az elválás különféle nemeit mutatják, másutt idomtalan tömegekben jelentkeznek, kisérve vörös vagy barna salak és vulkáni fekete hamu által. Gyakran a hasalt-kúpokat basalt-tufák és conglomerátok kerítik nagy övékben, melyek kétségkívül a víz szintező hatᬠsának következményei. Az erdélyi hasaltok színe rendesen sötét; de a legvilᬠgosabb szürkétől, mindenféle közbeeső színárnyalatokon ke¬ resztül, a feketéig vannak példák. Az általam megvizsgált példányok szöveg tekintetében nagy változatosságot mutatnak, s a tömöttől a legsalakosab¬ big fordulnak elő szemcsés, sphárolithos, likacsos, mandola- köves (melyekben a mandola-anyag rendesen calcit), salakos stb. szövegűtek; de mindezen változatoknál a kőzetalkotó elegyrészek, szabad szemmel vagy kézi nagyítóval fel nem is¬ merhetők egész biztossággal. A mi az elegyrészeket illeti: azok az összes hasaitok¬ ban csaknem ugyanazok : augit, palagioklas, magnetit, (néha titánvas), esetlegesen olivin, ritkán quarz; végre Szabó tanár úr, a kis-kapusi basaltban ampliibolt és biotitot is észlelt. Zárványképen leggyakrabban az olivin fordul elő, mely nagy, olvadtnak látszó, szemcsés tömegekben fejnagyságig is előfordul ; erre nézve érdekes leihely Hidegkút, hol jókora tömegekben található. Színe rendesen olajzöld vagy zöldes- sárga, néha feketés zöld, olvadtnak látszó szemek alakjában jelentkezik. 19* 232 Kisebb mennyiségekben elszórva az egész basalt tö¬ megben előfordul, de szabályos krystály alakban sohasem ta¬ lálható. És épen ez a körülmény az oka, hogy az olivint a hasaltok lényeges alkatrészének tekinteni nem lehet, bármily nagy mennyiségben képezze is a kőzet elegyrészét. Az oli- vin csak kividről, még a tűzhelynél juthatott a basaltanyagba, s mint nehezen olvadó ásvány az izzó láva által csak szét- roncsoltatott. Az olivinen kívül szintén gyakoriak a trachyt-tufazár- ványok, melyeket valószínűleg kitörése alkalmával zárt ma¬ gába az izzón folyó anyag. Mint ritkább zárvány előfordul helyenként, igy különö¬ sen a Detunata basaltjában — a quarz. (Lásd Szabó tanár értekezését.) Végül ki kell emelnem a basalt üveges melléktermé¬ nyét a „tachylit“-et, melyet Herbick úr Hidegkútnál feltalált és le is írt. E zárványok, mint dr. L eh m a n *) is kiemeli, kivülről mechanicai erő következtében jutottak az izzón folyó anyagba s ott részben széttöredeztek, vagy megolvadva a láva anya¬ gával összevegyültek ; míg a nehezen olvadó ásványok, mint az olivin, quarz, csak felületeiken olvadtak meg, s így sza¬ badon úszva az izzó anyagban, egymáshoz való folytonos súrlódásuk következtében alakjuk s perifériájuk lényegesen megváltozott. Tekintetbe véve a felsorolt körülményeket, a helyrajzi elterjedést és az ásványos összetétel azonosságát, arra a kö¬ vetkeztetésre jutunk, hogy az erdélyi basaltok közös földalatti tűzhelyből, és ugyanazon időben tolultak ki a felületre, egyes, itt-ott még a trachyt-kitörések után fennmaradt repedéseket, üregeket választva, melyeket aztán kitöltöttek. Az erdélyi hasaltok macroskopiai vizsgálata — ré s zlet esen. Erdély különböző leihelyeiről, — (nevezetesen Wolken- d o r f (6 db.) ; kománai völgy (4 db.) ; H ideg k ú t *) Dr. Lehman: Untersuchungen über die Einwirkung eines iéurigflüssigen basaltischen Magmás. Bonn. 1874. 283 (3 db.); Hévíz (7 db.); bogáthi völgy (18 db.); Tur- z o n (17 db.) ; A.-R á k o s (G dl ».) ; k ő li almi v á r h e g y (8 db.) ; Detunata (4 db.) ; K.-K a p us (1 db.) ; M o j g r á d (1 db.)) — összesen 77 db. basaltot, melyek a nevezett he¬ lyek különféle hasalt-' változatait tartalmazzák, egyenként ma- croscopicns vizsgálat alá vettem s a következő eredményeket találtam : A w o 1 k e n d o r f i basaltok szövege tömör ; szinök fekete¬ szürke ; törésük egyenetlen. Elegyrészeik szabad szemmel ki¬ nem vehetők. Kézi nagyítóval vizsgálva, a földpát- és augit- szemek egyes példányokon igen jól láthatók. Zárványképen olivint tartalmazna^, mely egyenletesen elszórva minden példányban jelen van. A kom ána völgyi hasaltok szövege részint tömör, részint likacsos. A tömör szövegüek színe világosabb szürke, a likacsos szövegüeké pedig setétsziirke ; ez utóbbiak vere- ses barna foltokkal tarkázottak s helyenként sárgás fehér mállási kéreggel bevonvák. Törésük egyenetlen. Elegyrészeik szabad szemmel egyik példányon sem vehetők ki. Kézi na¬ gyítóval csakis a földpát látható igen apró krystályokban. A likacsos szövegüek üregeit helyenként calcit vonja be. Olivin kevés látszik. A hidegkúti hasaltok likacsos szövegüek; szinök vi¬ lágosabb szürke ; a felületen vékony mállási kéreggel, mely- iyel az egyes üregecskék falai is bevonvák. Elegyrészei kézi na¬ gyítóval sem ismerhetők fel. A hasaltok egyes íirei kevés calcitot tartalmaznak. Zárványképen sok olivint tartanak, nagyobb szemek alakj ábai i élsz ó rva . A gyűjteményben a többi basalt-példányokkal egyenlő nagyságú olivin-tömeg van, mely a hidegkúti hasalt dús olivin- tartalmára enged következtetni. E példány csaknem pusztán olivinből áll, mely keverve van fűzőid enstatit- vagy smarag- dit-féle ásvány krystály- szemekkel, — tehát tulajdonképen olivin-dús kőzetzárványnak tekintendő. A hévízi hasaltok szöveg tekintetében sokféle válto¬ zatot mutatnak ; van hólyagos, sphaerolithos, likacsos és sa¬ lakos szövegű. Ez utóbbi szöveg két példányban van képvi- 234 selve, melyek között az egyik fekete, a másik rozsdaveres színű. A másféle szövegnek elegyrészei kézi nagyítóval sem láthatók, míg a hólyagos és likacsos szövegiieknél az apró földpát-krystálykák tisztán kivehetők. Zárványképen a likacsos szövegtiekben kevés olivin és kisebb agyagtlarabkák láthatók. A bog át h völgyi hasaltok szövege igen változó; tömör, mandolaköves, sphaerolithos, hólyagos és likacsos. Szi¬ láik is igen különböző ; a sphaerolithos szövegnek vörhenyes és barna foltokkal tarkázottak; a mandolaköves és tömör szövegíiek színe setétsziirke. Némelyik a felületen mállóit., sárga agyagos bevonatot mutat, melylycl egyes iircik is be- vouvák. Elegyrészei között szabad szemmel csak a földpát látható, de ez is csak egyes példányokon, míg kézi nagyító¬ val majd mindenik példányon felismerhető. Zárványképen sok öli vilit tart, mely a különböző pél¬ dányokban a borsó-nagyságtól ököl-nagyságig . fordul elő. Egyik példányban jókora fűzőid entstatitet vagy smaragditot (?) is találtam. Más példányokban nagyobb vaskos quarz- zárványok is láthatók. A mandulád szövegiieknél a mandola- anyagot calcit képezi. A turzoni basaltok szöveg tekintetében tömött, hó¬ lyagos, salakos és sphaerolithos féleségeket mutatnak. Szinök is ezek szerint változik. A tömött szövegíiek színe setétsziirke; a sphaerolitkosoké vörhenyes, barna foltos; ligy szintén a salakosaké is. Egyesek felülete mállási kéreggel van bevonva. Elegyrészei szabad szemmel nem láthatók ; kézi nagyítóval a tömött szövegiieknél is csak az apró földpát-krystálykák ismerhetők fel. Zárványképen olivint tartanak, mely egyes példányokon serpentinbe ment át, a mállás következtében. Egyik példányban jókora trachyt-tnfazárvány van. A rák ősi basaltok szövege tömött ; szinök kanmsziirke, van setétebb szürke is, vörhenyes foltokkal. Törésük egye¬ netlen ; némelyik sajátságos legyező kinézésű törést matat. Elegy¬ részeik szabad szemmel nem ismerhetők fel ; kézi nagyítóval szintén csak földpátok láthatók. Zárványképen olivint tarta¬ nak, igen apró, elszórt szemekben. A k ő h a lm i várhegy basaltjai tömör szövegíiek ; 235 színük a sötétbarnától a sárgás barnáig változik. Elegyrészei között a földpát apró krystálykái szabad szemmel láthatók, míg kézi nagyítóval egyes augit-szemek is felismerhetők. Üde olivint egyik példányban sem láttam, de sárga serpentines anyaggá mállottat igen. Az egyik példány jókora quarz- zárványt tartalmazott. A detnnatai basaltok szövege tömör; színük a sötétszürkétől a világosszürkéig változik. Elegyrészeik kézi nagyítóval sem ismerhetők fel. Zárványképen olivint s quarzot tartalmaznak kisebb-nagyobb szemekben. A k.-kapusi hasalt, szövege apró szemcsés ; színe ve- reses barna ; fénye csillámló ; törése laposan kagylós ; ke¬ ménysége nagyobb, mint a többi basáitoké. Elegyrészei kö¬ zött a földpát szabad szemmel is felismerhető. Kézi nagyító¬ val vizsgálva, az egész tömeg apró földpát-krystálykák hal¬ mazából áll. Idegen zárványt nem láttam.*) A mojgrádi hasalt szövege salakos; színe barnás szürke; űréi sárga vagy kamuszin bevonatnak. Elegyrészei nem ismerhetők fel. Egyes elszórt, igen apró olivin-zárványo- kat tartalmaz. Az erdélyi hasaltok tömöttsége. A tömöttséget illetőleg meglehetős eltéréseket találtam. A rendelkezésemre állott összes hasaltok tömöttségét piknométer segélyével határoztam meg. A meghatározás eredményét táblázatosán összeállítva közlöm. Ebből kitűnik, hogy az ugyanazon csoporthoz tartozó hasaltok igen megegyező tömöttséget mutatnak ; az eltérés az olivin-zárvány és a magnetit mennyisége, továbbá a kőzetnek különféle szövege által van feltételezve. Az eredmények mellett a kőzet kill tulajdonságait is fel¬ említem, hogy Összehasonlítást lehessen tenni a szín, szöveg, és tömöttség között. A leihelyek a növekedő tömöttség sze¬ rint vaunak felsorolva. *) Dr. Szabó J. tanár úr amphibolt és biotitot említ fel benne. 236 Leihely Tömött- ség 1 Szín Szöveg K. -Kapus . . - . 2,720#) Vereses-barna. Finom szemcsés, kissé kagylós elválással. Kőhalmi várhegy 2,700*) Sötét-barna. Tömör ; nem sok olivint tartalmaz. Bogáth-völgy . . 2,771*) Sötét-szürke, Tömör, hólyagos ; sok olivinnal. Kőhalmi várhegy 2,777*) Sárgás-barna. Tömör; felületén rozsda szinti bevonat; elég olivin. Hidegkút • . . 2,778**) Világos-szürke. Apró likacsos ; olivin nem sok látható. Turzon (Repser Freythum) . . 2,785 Vürhenyes és barna-foltos. Sphaerolithos ; meglehetős sok olivinnal. Kőhalmi várhegy 2,797 Barna. Tömör; reteges elválásét; sok olivin. Detunata . . . 2,797***) Sötét-szürke ; ürei hamuszin bevonattal. Tömör ; kissé likacsos ; nagyobb quarzszemekkel és olivinnal Hévíz .... 2,807 Sötét-szürke. Likacsos, salakos; sok olivinnal. Turzon . . . * 2,808 Sötétebb szürke. Tömör ; sok olivin. Iléviz .... 2,822 Veres és barna- foltos. Sphaerolithos ; sok olivin. lléviz . . . 2,837 Sötét-barna. Salakos, felületén olvadt; sok apró olivin. ,j 4t) Dr. Szabó J. 2 72-t, talált. 237 Leihely i Tömött- ség Szín Szöveg Bogáth-völgy . . 2,836 Sötét-szürke Likacsos, salakos ; sok öli vinnal. Alsó-Rákos . . 2,841 Hamvas- vagy vörhenyes-szürke Apró szemcsés, olivindús, mágnestűre erősen hat. Kománál völgy . 2.842 Sötét-szürke Tömör, olivindús, egyes nagy calcit.ot tartalmazó űrökkel. Torzon .... 2,865 Sötét-szürke Tömör, olivindús, felületén kissé mállott. Kománai völgj7 . 2,867 Sötét-szürke Tömör ; olivin-íartalommaj. Torzon .... 2,876 Sötét-szürke Tömör - felületén kaoli os bevonat. Alsó-Rákos 2,876* **) ***)) Hamu-szürke Aprószemcsés, olivindús, felületén kissé mállott. Mojgrad . . . 2,898 Barnás- szürke Likacsos ; hólyagos, apró olivinnal. Wolkendorf . . 2.941 Fekete-szürke Tömör ; sok olivin- és mag- netittal. Alsó-Rákos . . 2,960 Sötét-szürke Tömör ; sok magnetit- és olivinnal. A *-gal jelöltek mindenikével több mérés tétetett, s az eredmények bői a középérték vétetett. **) A hidegkúti bazalt olivin-zárványának tömöttsége 3,219. ***) A detunatai basalt tömöttsége dr. Szabó J. tanár ur meghatáro¬ zása szerint 2,77 — 2,79 ; az oszloposé 2,85. Dr. Koch A. tanár ur meghatározása szerint 2,780. Ezekből a közép- tömöttség 2,797. 238 Az erdélyi basaltok górcsüvi vizsgálata. Górcső alatt vizsgálva mindezen basaltok*) ásványos összetételre nézve általános megegyezést mutatnak, a mennyi¬ ben mindegyikben plagioklas, augit;és mag n étit sze¬ repelnek mint lényeges, és az o 1 i v i n mint esetleges elegy¬ rész; tehát kivétel nélkül a földpát-basaltokboz sorolandók; azonban kisebb eltérések az ásványos összetételben és na¬ gyobbak a szövegben mutatkoznak, a mennyiben az említett elegyrészekben — - némely leihelyek basaltjában — észlelhető még a titán vas (Ilmenit) is; s a szöveg hol kitűnő, hol kevésbé folyásos (Fluidal-Struktur), hol egészen folyásosság nélküli. Az alapanyag vagy víztiszta, vagy barnás, átlátszó és áttetsző apolár-üvegből áll ; telve barna, porkinézésű szem¬ csékkel, melyek erős nagyításnál részint légbuborékoknak és csatornáknak, részint magnetit-szemcséknek bizonyultak ; a wolkendorfi és a hévízi hasaitokban központsugaras magnetit- szálakat, tehát valóságos trichyt-képleteket is láttam. Ezen iiveg-basis mennyisége is nagyon változó, s a kiválóit kris¬ tályos elegyrészek mennyiségével megfordított viszonyban áll ; csupán két wolkendorfi példánynál, és a kis-kapusi ba- saltnál nem sikerült teljesen apolár-iiveget kimutatni ; azok¬ nak víztiszta hasisa keresztezett nikolok közt, bizonyos állás¬ ban gyengén kékes fényt mutatott, ezeknek alapanyaga tehát csak félig-üvegesnek mondható. Hogy ezen, a polárisait fényre gyengén ható, félig krystályos alapanyag plagioklas-, vagy tán nephelin-anyag-e, azt biztosan nem lehetett eldön¬ teni ; valószínűbben azonban plagioklas, mert szabad plagio- klas-krystályok igen csekély mennyiségben vannak kiválva ezen basaltokban ; nepkelint pedig egyáltalában nem sikerült kimutatni az erdélyi basaltokban. De lássuk egyenként a kiválóit krystályos elegyrészeket s ezeknek görcsövi tulajdonságait. a) Plagioklas; — macroscopice vizsgálható krystᬠlyos szemet egyetlen egy hasakban sem sikerült találnom. **) *) Összesen 12 leihelyről 25 darab csiszolatban. **) Dr. Szabó József tanár urnák mégis sikerült a kis-kapusi Köves hegy basaltjában 1 V, m. m. hosszú krystálykát kapni, mely a lángki- 239 Górcső alatt hosszú, tűalakú, víztiszta jegecckben mutatkozik, melyek általában apróknak mondhatók s nem ritkán mikro- lith-kicsinységig slilyednek. E tűalakú krystálykák általában egyenetlenül határolvák ; végeiken és oldalaikon igen gyak¬ ran kisebb tücskük, hegyek vagy szálkák nyúlnak ki, mintha a nagyobb krystályka csupa plagioklas-mikrolithból állott volna össze. Különösen kiemelendők e tekintetben a detu- nátai, már régebben vizsgált, továbbá a turzoni sphaerolites, és az alsó-rákosi basaltok, mint a hol leginkább feltűnik. Szélesebb és nagyobb plagioklas-krystálymetszetek jóval rit¬ kábban fordulnak elő a hidegkúti basalt-lávában, a wolken- doríi és a k.-kapusi hasaitokban. Az összes plagioklasok keresztezett nikolok közt feltűnő, a tisztábbak kitűnő ikersávokat mutatnak ; egyetlenegy krys- tályt sem láttam, melynek viselkedéséből orthoklasra lehetne következtetni. Zárványok ritkán és csekély mennyiségben fordulnak elő a plagioklasokban, s alapanyagból légbuborékokkal és mag- netit-szemcsékkel és augit-mikrolithekből is állanak, a mi arra utal, hogy utóbb vált ki a hevenyfolyó magmából, mint az au- git és a mageetit. Mennyisége szintén meglehetősen változó, de a legtöbb esetben uralkodó a plagioklas a többi elegyrészek fölött. Leg¬ kevesebb plagioklas van a wolkendorfi basaltban, legtöbb a turzoni spaerolites és az alsó rákosi tömör-basaltokban. b) Angi t, makroscopice vizsgálva, csak egyes hasaito¬ kon vehető ki. Górcső alatt világosan látható, hogy mennyi¬ ségre nézve meglehetősen egyensúlyt tart a plagioklassal ; hol ez több, ott kevesebb az augit és megfordítva. Az augit krystályai általában jóval nagyobbak a pla- gioklaséinál, de emellett közepesek és igen aprók is nagy mennyiségben láthatók. Az augitmetszetek szine általában világos fahéj-barna, de sárgás- és zöldesbe játszók is gyako¬ riak ; emellett áttetszők, kevés zárványnyal bírnak és telvék rendetlen repedésekkel ; de a krystályok nemcsak hogy össze vissza vannak repedezve, hanem igen gyakran szét is van- sérletben andesinnak bizonyult be. (Lásd az értekezlet elején felsorolt munkákat.) 240 nnk tördelve és roncsolva, sőt gyakran ki is vannak vájva, a midőn aztán az alapanyag plagioklasokkal belenyomulván, kitöltő az üregeket. Az apró töredékek némelyekben túlural¬ kodnak a még ép krystályokon. Az ép krystálymetszetek továbbá — részint egyenkint fordulnak elő, részint számo¬ sán benőtt krystály-csoportokká összenőve s ez úgy látszik, a gyakoribb eset épen ellenkezőleg a plagioklas krystá- lyokkal, melyek mindig csak egyes egyénekben fekszenek egymás mellett az alapanyagban. Zárványul sóba plagioklast nem láttam bennük, legfeljebb magnetitot és üvegrészle¬ teket. Ha még tekintetbe vesszük azt is, hogy a plagjoklas- tűk — az üvégbasissal együtt — többnyire feltűnően körül¬ folyj ák az augit-krystályokat és azok töredékeit és hogy azoknak repedéseit és üregeit kitöltik, ugv határozottan ki lehet mondani, miszerint az izzón folyó magmából előbb je- gecedtek ki az augit-krystályok s csak miután már megle¬ hetős nagyságot értek el, s a sűrűdé* magma által annak folyási mozgása közben szétszakittattak ismét — vált ki a plagioklas, mely nagyobb krystályokká nem nőhette ki ma¬ gát, mivel ebben a basalt megmerev ülése meggátlá. Vannak azonban olyan esetek is, midőn az augit és a plagioklas egyszerre váltak ki ; ilyenkor az augitok is általᬠban apróbbak s mikrolithszerüek s a plagioklasokkal együtt keresztül-kasul fekszenek az üvegbasisban, vagy közösen körülfolyj ák az olivin-szemeket. Ezt észleltem a hidegkúti, hévízi, bogáthvölgyi, a kőhalmi, a wolkendorfi tömör és a mojgrádi hólyagos hasaitokban. A wolkendorfi és a k. -ka¬ pusi basaltokban, melyek egyéb tekintetben sok eltérést mutatnak a többi lelhcly basaltjaiból, — igen nevezetes még az is, hogy félig üveges alapanyaguk sűrűén telve vau — néhány közepes augitmetszeten kívül — zöldes vagy sárgás áttetsző, igen apró, rendetlen kerületű, repedezett krystályokkal, szemcsékkel vagy szálcsákkal, melyek pola- risált fényben csupán egy élénk szint mutatnak s nagyon gyengén dichroistikusak, tehát alig egyebek augítnál. A töb¬ bi basaltok egyikében sem láttam ily felette apró augitot ily mennyiségben kiválva. Itt már kétségtelen, hogy az au- — 241 — gitnak kiválása a hasalt megmeredéséhez közeli időpontban ment véghez, de ugyanez történhetett itt a plagioklassal is, miután ez is — mint már enditvc volt — csak gyéren és apró krystályokban van kifejlődve. c) Öli vin. Erdély egyik basaltjában sem hiányzik s rendesen már macroscopice is jól kivehető, különösen a per- sányi hegység basaltjaiban, melyek fej nagyságú olivin-zárvá- nyokat is tartalmaznak ; vannak azonban változatok s ilye¬ nek a szürkés, barnás és vörkenyes-tarka sphaerolitliosak, melyekben szabad szemmel nagyon kevés látható, noha sű¬ rűén telve vannak apró szemeivel, melyeket azonban csak a górcső mutathat ki. Az olivin gömbölyödött krystálymetsze- tei rendesen közel viztiszták, ha üdék és változatlanok, még rendetlen repedések által hálózatosán vannak áthatva s leg¬ feljebb a karima s a repedések menete citrom- vagy rozs¬ dasárgás szinii, a mi kezdődő átalakulásra mutat. A kevésbé üde és apró szemek azonban kivétel nélkül erős mállás és átalakulásnak nyomait mutatják, amennyiben széles, zöldes¬ sárga vagy rozsdáspiros mállásöv és hálózat lepi el őket s csak itt-ott marad meg az eredeti átlátszó olivin anyag a szemek bensejében. Ezen mállási és átalakulási folyamatnak egész sorozata követhető az egészen üde szemektől a töké¬ letesen átalakultakig. Ez utóbbiak homályos szürkés-zöld vagy rozsdás-barna anyagból állanak, telve kisebb-nagyobb magnetit-szemcsékkel, mely anyag kétségen kívül serpentin lesz. Az említett spaerolithos-basaltokban legtöbb a félig vagy teljesen átalakult olivin s ez az oka, hogy dacára nagy mennyiségének a kőzetben szabad szemmel nem igen látható, hogy a hasalt mállóit küllemű és barnás vagy vörhenyes színű ; sőt lehet, hogy sajátságos szövegét is a mállóit olivin nagy mennyiségétől nyeri. A leirt tulajdonságokon kívül az olivinnek könnyű fel¬ ismerésére vezetnek még zárványai is, s ezek közt különö¬ sen a sohasem hiányzó picotit. Némely olivin szemben csak egy, másokban 10 — 20 barnás vagy zöldes, áttetsző, négyzetes zárvány is látható, melyek közt nem ritkán az octaedert is tisztán ki lehetett venni. A picotiteken kívül, kevés magnetit és kevés üveganyag szintén sohasem hiányzanak. 242 Igen feltűnő az olivin-, szemeknek viszonya a többi elegy¬ részekhez és az alapanyaghoz. Mindezek kivétel nélkül kö¬ rülfolyjak az olivint, de különösen annak nagyobb szemeit ; világosan kivehető, hogy ezek az izzón folyó magmában saját központjuk körül forogván, a kiváló elegyrészeket ma¬ gukkal ragadták s igy sokszor csaknem csavaros szöveget idéztek elé. Különösen feltűnő ezen körülmény a persányi hegység minden hasalt változatainál, melyek egyáltalában nagyon sok olivint tartalmaznak a többi lelhelyek basaltjai¬ hoz képest. Az emlitett körülmény kétségtelenül arra mutat, hogy az olivin készen jutott bele a hasaknak izzón folyó magmájába, s hogy olvasztbatlanságánál és nagyobb tö- möttségénél fogva magával ragadhatta a kiváló elegyré¬ szeket. Az olivinnak nagy mennyiségét a persányi hegység basaltjaiban könnyű kimagyarázni. A basaltok tövében ott vannak az olivindús gabbro és serpentin kőzetek, minden¬ esetre ezeken tört tehát keresztül a hasalt s ezeknek anya¬ gát olvasztotta bele a magáéba, mi mellett csupán az olivin állott ' ellen a bekebelezésnek. A többi lelhelyek basaltjaibau jóval kevesebb az oli¬ vin ; igen keveset tartalmaz a Detunata guola-é ;*) a kapusi Köveshegy basaltja Szabó tanár ur vizsgálata szerint semmit. d) M a g neti t, közepes vagy apró krystály-metsze- tekben és szemekben egy basaltban sem hiányzik; rendesen apróbbak a szemek, ha sűrűbben vannak kiválva és nagyob¬ bak, ha ritkásak. A hasaltok sziue és tömöttsége is vi¬ szonyban áll a magnetit mennyiségével, a világosabb szí¬ nűek és kisebb tömöttségüek kisebb magnetit tartalmúak és megfordítva. Az üvegbasisban végtelen apró porszemcsék s ritkán trichytek alakjában található. e) Titán vasat (Ilmenit) végre, a krystály alakjára nézve jellemző vonalas és fűrészelt szélű táblás metszetek¬ ben, csak néhány lelhely basaltjában találtam ; u. m. a wol- keudorfi basaltban igen keveset. Ezek között az alsó rá- *) Dr. Koch A. régebbi vizsgálata alkalmával nem látott benne olivint, mivel a csiszolásnál kiesett, de Dr. Szabó einlit. 243 kosi hasakban meglehetős sokat és az Olt szorosának ba¬ saltjában is keveset. Ezek között az alsó-rákosi basalt csakugyan leginkább közelit küllemre is a cloleritkoz s ha cloleritnak nem is, de doleritos basalt na k ezen okoknál fogva is elnevez¬ hető volna. Egyéb ásványos kiválásokat nem észleltem a górcső alatt, s igy végeredményben kimondható, hogy Erdély ösz- szes basaltjai csakis föld p á t-b a s a 1 1 o k. IRODALOM. Mineralogische Mittheilungen. Gfesammelt von G 11 s t a v T sclicrmalí. 1875. II. füzet. Tartalom : 1) Ueber den Sálit, als Gesteinsgemengtheil ; von E. Kalkowsky. 2) Ueber die Zusammensetzung des Mejonits; von F. E. Ne- minar. 3) Bericht iiber die vulkanischen Ereignisse des Jalires 1874 ; von Prof. C. W, C. Fuchs. 4) Ueber den Lievrít ; von L. Sipőcz. 5) Zűr Characteristik einiger auf den Pribramer Erzgángen vorkommenden Mineralien ; von F. Babanek. 6) Ueber Gcsteine von dér Insel Samothrake ; von Julián Niedzwiedzki. 7) Notizen : 1. A sálit, mint kőzetelegyrész, Az óriás-hegység keleti szélén előforduló amphibolpa- láknak megvizsgálása alkalmával egy, eddig mint kőzet- elegyrész még nem észlelt, a pyroxenkez közel álló, timföld ment és vasban szegény sálit találtatott. Valószínű, hogy a Liebau és Schmiedeberg közt fekvő ekloritgneisnak ama vi¬ lágos zöld elegyrésze, mely Beyrích által fehér csillámnak tartatott, szintén sálit, habár a kis oszlopok oly tökélytele nül vannak kifejlődve, hogy különösen a prisma-övben hatᬠrozott lapokat észlelni nem lehetett. E salit-jegecek nagysága váltakozik 005 és 0‘15 mm. közt, de 0-5 mm. hossznak is észleltettek. Csiszolatokban a sálit némelykor tökéletesen színtelen, többnyire azonban gyengén zöldes. A világosságot nagy mérvben törő képességük által ellentétbe lépnek az amplii- bol és cklovittal. A poláriséit fényben élénk szilieket mutatnak, ha még oly vékonyak is a csiszolatok. Miután a salitjegecek jól ha¬ sadnak a főtengely irányában, az optikai bissectrix fekvésé¬ nek feltalálása meglehetős könynyii volt, a főtengelvlyel a pyroxeneket egyáltalában jéllegző nagy szöget képezi. Az észlelt legnagyobb szög itt 44 fok volt. A forrasztócső előtt csak nehezen olvadnak meg és ez alkalommal nem fénylenek mint a steatit, cobaltsolutió által kékre nem festetnek. A vegyelemzés meglehetős mennyiségben mutatott magnesiát és meszet, timföldnek nyomait és 4°/0-nál több vasat. Nagy mennyiségben tartalmaz vizeseppeket, de más ásványokat nem zár magába. Ót helyettesítve sokszor pista- cit lép fel, mely azonban színe és erős dichroismusa által könnyen különböztethető meg. Az előbb említett kőzeten kívül, sálit, mint elegyrész, még a St.-Grottkardi protogingneisban, az adlersruhi diorit- palában, a waltersdorfi salit-csillámpalában, a raspenaui am- phibolpalában, a haslaui quarzitban és a dannemorai liálle- tlintban fordul elő. 2. A mejonit vegyi összetételéről. Szerző tapasztalván, hogy a wernerit név alatt ismert ásványok vegy-összetételét illetve igen különböző vélemé¬ nyek uralkodnak, annál is inkább határozta el magát a me¬ jonit nevű, ide tartozó ásvány újólagos megvizsgálására, miután Tsckermak igazgató ur kitűnő tiszta, a Vezúv kitö¬ réseiből származó, ily ásványnyal megkínálta. A felhasznált anyag viztiszta jegecekből állott, melyek azonban szintén, mint az rendesen előfordul, tinóm amphibol nagy augit-szemcsékkel voltak nagyrészt áthatva. Ezen anyagból válogattatott ki a górcső alatt az abso- lut tiszta rész. Fajsúlyúnk találtatott 2-71G. 245 Az ásvány eddig vízmentes kovasavas vegynek tekintetett. Az elemzés eredménye : kovasav . .... 43-36 timföld . . . . 32-09 mész . . . . . 21-45 magnesia . . . . nátron . .... 0-31 .... 1-35 káli . .... 0-76 víz . . 1-01 ] 00-33 miből a mejonit atomistikus képlete lesz: 26 Si02. 11 AU 03. 14 CaO. Na20. 2 H20. 3. Az 1874- ik év vulkáni éseményei. A vulkánok tevékenysége ez évben nem volt nagy. A legélénkebb még az Aetna volt, melyen a főeruptio augus- tus 29. és 30-dika közti éjjel ment végbe. A Vezúv július 18-án mutatott kisebb eruptiót. A Stromboli különösen július hóban működött. A számos felsorolt földrengések között itt csak azokat emelem ki, melyek hazánkban észlelteitek : Január 6-án Gyúrok és lvuvin. Martius 6-án Samobor (Horváthorsz.) April 16-án Pécs. April 16-án Devecser. September 11-én Kraljevica (Horváthorsz.) December 2-án Nyitramegyének több helyén. A középpont Bezowanál volt. . 1874-ben összesen 123 földrengés észleltetett az egész földön. 4. A lievritről. Sipőcz a lievritet újólag elemezvén, következő eredményt nyert : kovasav . 29-67 vasoxyd . - . . 21-26 vasoxydul . . , . . . . 33-09 manganoxydul . 0-74 mész .... . 13-33 víz . . , . . . 2.32 100-41 246 Ezen elemzés jól összevág Stádelernek 1866-ban köz- lött vegy elemzésével, úgy hogy a lievrit egy, hydrogent tar¬ talmazó ásványnak tekintendő, melynek képlete : Si4 Fe"4 Fe'"2 Ca2 H2 Ol8. 5. Egynéhány, a pribrami érctelepeken előforduló ás¬ vány charakteristiká jóhoz. Szerző a legfontosabb pribrami ásványokat, összekötte¬ tésben a velük együtt előfordulókkal terjedelmesen tárgyalj a, ugv hogy különösen az újabb eljöveteleket, mint Pribram- ról származó darabokat fel lehet ismerni. 6. Samothrake sziget kőzeteiről. Hoernés R. ur által Samothrake szigetéről hozott kő¬ zeteket, Niedzwiedzki górcsövileg vizsgálta meg. A kőzetek következők: gránit, sötét quarztrachyt, világos quarztrachyt, biotit-trachyt, hasalt és gabbro. 7. No ti z ok. Újbányán, Selmec mellett pharmakosiderit találtatott, mi ez ásványra nézve uj leihely. New-Yerseyben zöld, nemes serpentin találtatott, mely fehér kéreg által volt körülvéve. Ezen kéreg mint valami elmállási termény mutatkozott. A vegyelemzés azonban kimu¬ tatta, hogy ez is csak rendes serpentin. Ez egy uj sajátsᬠgos válfaja ez ásványnak. W. K. Vegyesek. (S. F.) A. W. W r i g h t egy, Java szigetén talált me¬ teorvasból extrahált gázokat vizsgálta meg. E meteorita 1877). febr. 12-én hullott. A benfoglalt gázok egyes töredékeinek különböző hőfokokra való hevítése által választattak ki be- lőle. Még pedig kifejlődött belőle : 1 00°-nál 250°-nál vörös izz i alatt is gyeiig* vörös izzás mii éléukvör 177*1011 *1 00 2 95-46 92-32 42-27 35-82 5*5(3 co 2 1 82 5.11 0.49 o-oo H 4-54 5-86 48-06 58-52 7-53 N o-oo O-Uü 4-56 5-17 86-91 (Sil. Amer. Jönni. [3 | 11). 44.) 247 S. F. Adatok a s ta s s f u rt i és leopoldshalli só iparról. A következő táblázat a fentebbi két sótelep termelési mennyiségét tünteti elő mázsákban; lényegesen e két művelet nem tér el egymástól, csakhogy Leopoldsthallban kainitot is termelnek. Stassfurt; év kősó kálinmsó boráéit 1857 247240 13840 — 1858 512629 — — 1859 408471 430 — - 1860 671975 6543 — 1861 820475 47233 — 1862 926260 391504 — 1863 825000 730816 — 1864 883360 1146614 97-5 1865 883590 735963 184 1866 953309 1297781 287 1867 1096242 1466607 178 1868 1318423 1672038 314 1869 1126629 2181093 429 1870 903456 2925372 338 1871 930083 3198289 315 1872 1052265 3952467 500 1873 1044000 3251669 331 1874 1033000 2504775 225 összesen 15636407 25623034 3198-5 Leop o 1 d s li all: ] K ő s ó év eladásra főzésre összesen 1861 167-6 10380 10547-6 1862 713 12624 13337 1863 7253 15800 23053 1864 10621 23634 34255 1865 11702 17910 29612 1866 11376 22660 34036 1867 10240-5 16590 26830-5 1868 99288-5 21200 120488-5 1869 138328 39070 177398 1870 97680 39230 136910 1871 38377 34628 73005 1872 31787-5 24123 55910-5 1873 191634 24695 216329 1874 435640 29028 464668 összesen 1084808-1 331572 1416380-1 20* 248 K á 1 i u m s ó k, borátok és s u 1 p h a t o k. év Carnallit kainit kieserit só boráéit összesen 1861 _ _ _ _ — . _ 1862 4298-25 — — — - 4298-25 1863 337028-25 56-5 — — 337084-76 1864 1165614 — 1127 — — 1 666741 1865 1099304-5 24278 1126 — 9 1124817-5 1 866 1475752-5 97006 7370 18161 — 1 598289.5 1867 1400503 165074 22667 12492 24 1600760 1868 1 720040 192907 27327-75 < i 1 65 22 1946461-75 1869 2102878 337080 4309 — 34 2444301 1870 2506694 376645 1042 28470 6 2912847 1871 3570464 653543 890 77730 14 4302751 1872 5477978 357029 — 4314 15 5839336 1873 5625023 121881 . — ■ 134 50 5747088 1874 5835608 195038 320 14 33 6031013 ossz. 32321185-5 2520591 .66235-75 147480 207 35055698-75 (P. J. 217. 331.) S. F. Nagybr i t a n n i a b á n y a t e r m el éje 1873- b a n. A „Keeper of tbc mining reeords“ (a bányaművelési sta- tistika hivatala Angolországban') kiadta 1873-ra az egyesült királyság ásványos anyagainak termelésére vonatkozó évi je¬ lentésének bevezetését. Főbb adatai ezek : tonna érték, font sterl Szenek 127,016747 47,617280 Vasércek 15,577499 7,573676 Rézércek 80188 342708 Ónércek 14884 1,056835 Ólomércek 73500 1,131907 Horgany ércek 15969 61166 Vaskéneg 58924 35475 Arsen 5448 22854 Bismuth 1 68 Cobalt 0.4 12 Mangan 8671 57766 Ocker 6368 5410 Wolfram 49 526 Tűzálló agyag 1,785000 656300 Só 1,785000 892500 Baryt 10269 7993 Egyéb ásványok — 3000 Nyersvas 6,56645 1 18,057739 -m t 249 tonna érték, font sterling Ón 9972 1 ,329766 Réz 5240 502822 Ólom 54235 1,263375 Horgany 4471 120099 Ezüst (unc) 537107 137077 Egyéb ércek 5000 Egészben brittércekbol 21,409878 Egyéb bányatermények 1,681034 Szenek 47,629787 összérték 70,722922 1872-yel összehasonlítva 70,193416 meglehetősen egyezik az érték. Növekedett a szénterme- lés, (1872-ben volt 123,497416 tonna, 46,311143 font ster- ling értékkel) több mint 3/5 millió tonnával, 1‘32 millió font Sterling értékkel. A vasércek és ennek megfelelőleg a nyers- vas termelése csökkent. A legnagyobb eltérés, emelkedés a széntermelésben van, ez 1871-ben 117,000000 tonnát formán 10°/0-al nagyobbodott. tett ki s igy 1873-ban jó- A termelt, illetőleg elhasznált szén értékére nézve a következő adatok említhetők fel : éi ték, font sterling Kivitel idegen tartományokba . . 12,712222 A vasutak szükséglete . . . . 3,790000 Vasiparra . . . 35,119709 Egyéb kohászati célra . . 763607 Réz- és ércbányák . . 9,500000 Gőzhajózásra . . . 3,650000 Gyári gőzgépekhez . . 27,550000 Világító gáz-gyárak . . . . . 6,560000 Vízmüvek . . . 650000 Agyag-, üveg- és kőedénygyárak, mész- és tégla-kemencék . . 3,450000 Vegyészeti stb. gyárak . . . . 2,217229 Házi szükséglet .... . . 20,050000 összesen . 127,012767 font sterl. (B. u. Hütt.-Ztg. 34. 189.) 250 TÁRSULATI ÜGYEK. A magyarhoni földtani társulat vándorgyűlése 1875. aue. hó 14-én Kolozsvárit tartott zárülésének jegyzőkönyve. 1. Dr. Koch Antal fölhívja a zárgytilést, hogy — mi¬ után elnök és titkár akadályozva voltak Kolozsvárra jönni — a jelenlevő társulati tagok közül válaszszon atl hoc elnö¬ köt és jegyzőt s elnöknek társulatunk régi tagját, a földtan¬ nak buzgó mivelőjét és pártolóját, méltós. gr. Eszterházy Kálmán főispán urat ajánlja a megválasztásra. A zárgy ülés gr. Eszterházy Kálmánt ad hoc elnöknek kikiáltja. 2. Gr. Eszterházy Kálmán elfoglalván az elnöki széket, meleg szavakkal megköszöni a zárgyiilés bizalmát és üdvözli a magyar földtani társulat egyes tagjait Kolozsvár kebelé¬ ben ; egyúttal dr. Koch Antal egyetemi tanárt a jegyzői tiszt elvállalására fölkérvén, megnyitottnak nyilvánítja a zárgyii- lést s fölszólítja az illetőket: bejelentett előadásaik megtar¬ tására. 3. Dr. Koch Antal egyet, tanár Erdély ősemlős ma¬ radványain')! és az ősemberre vonatkozó leleteiről szólván, kiemeli először az irodalmat, a melyből az ide vovatkozó adatokat merítette os összeállította, másodszor a gyűjtemé¬ nyeket, és különösen az érd. museum földtani és régiségi gyűjteményeit, a melyekben az ősemberi és az ősemlős ma¬ radványok legnagyobb része foglaltatik, és harmadszor azon buzgó gyűjtőket is, kiknek e téren legtöbbet köszön a tudo¬ mány. Azután áttérvén szorosan a tárgyra, fölhozza, hogy eddigelé az ősemlősök maradványaira nézve 75, ősemberi tár¬ gyakra nézve pedig 42 leihelyet sikerült kimutatnia, a me¬ lyek természetes okokból főleg az ország főbb folyóvölgyeire szorítkoznak és a nagyobb városok körül csoportosulnak. Az eddigelé talált ősemlősök faj száma összeállítása szerint 20, s ezekből kiemeli mint legérdekesebb leleteket a Cervus m egaceros 11 a r t m. agancsokkal ellátott, csaknem teljesen ép koponyáját, a Mastodon longi r őst r is Kaup. zápfog töredékét, a L i . Ortli, lateseptatum Hauer. Cepli. d. Salzkammergutes. p. 41. t. 11 tg. 9 & 10. 1875. Ortli. latesept. Hauer. Mojsisovics : D. Gebirge um Hallstatt I. Th. p. 6. t. 1. fg. 9. Az előttem lévő két töredék kúpos alakja, körös harántmetszete, központi siphoja, harántvonalas héja, a köpeny¬ tapadási felület igen tinóm mélyedései, továbbá a 4 foknyi J) Report of tlie Geology of the county of Londouderry etc. 1843. ]». 308. t. 28. fg. 4 2) Mém. de la Soc. géologique de la Francé. 1838. Ser. I. Vol. 3. p. 88. pl 9. fg. 2. :!) Mindkettő ugyanazon íai. dl* 256 növés! szög folytán a legjobban egyezik meg fennidézettekben leirt és ábrázolt Ortb. lateseptatum Hauer-fajjal. Különbség csak a kamarák távolságának az átméröhez való viszonyában mutatkozik ; mert mig az Ortb. lateseptatum Hauer-nál a két viszonyszám egyenlő, addig az én példányai¬ mon az arány 16 : 19-liez. Ezen eltérés következtében és hogy csak kamararészekből álló, tehát lakosztály nélküli töredékekkel bírok, s ezek folytán példányaim nevezett fajjal tökéletesen nem azonosíthatók, cél¬ szerűbbnek látom, azt egyelőre Orthoccras efr. lateseptatiun-név alatt bemutatni. Az említetteken kivid sikerült még több Orthoceras-töre- déket találnom, melyek közül két, lakrészt mutató, faj talán az Ortb. dubium Hauer-ral azonos ; de valamennyinek megtartási állapota oly hibás, hogy azokat közelebbről meghatározni nem lehet. Ceratites Reitzi Böckh. V. tábla, 2. a. b. ábra. 1872, Cer. Reitzi Böckh. A Bakony déli részének földtani viszonyai. I- rész, 147. 1., 7. tábl., 3. és 8. tábla, 3 — 5 ábra. Ezen igen jellemző fajból találtam számos, mintegy 15 példányt, melyek közül különösen egy, feltűnően megtartott ékítménye által, tűnik ki. Ugyanis, amint ezen töredékpéldányon lehet látni, a bor¬ dák ott, hol a hasrész az oldallapokkal egyesül, oly jelenté¬ keny daganatot nyernek, hegy e daganatok átmenetesen göm¬ bökké, sőt egész 5 mm. magas tüskékké fejlődnek ki, ol¬ dali (latéra!) gömböket, illetőleg tüskéket, képezve. Megjegyzendő, hogy ezek többnyire a betolt bordákon ülnek. Még a hasgömbök is sokkal nagyobb kifejlődést nyertek e példányon, ezek 7— 7\5 mm. magasságúak. Böckh úr pél¬ dányain az oldali daganatok még nem fejlődtek gömbökké s a hasgömbök is kisebbek, 6 mm.-nyiek. Ceratites Felső Örsensis n. sp. V. tábla, 1. ábra. Az előbbiek társaságában előfordult két Ceratit-töredék is, mely új fajnak bizonyult be. Egyike ezen példányok- íiak osztályozott részét és a lakosztály eg'y részét, négy tisztán kivehető, meglehetős gyors növésű tekervényét mutatja. Háza kevéssé domborodott, meglehetős nyilt (evolut) köl- dökii s legnagyobb vastagsággal az oldalok közepe télé bir. Domború része hatalmas tarajjal van ellátva. Felületét erős bordák ékesítik. Ezek a köldöksík alsó részében kezdődvén s a meredek, gömbölyödött köldökélen egy gömbsort képezvén, az oldallapok közepéig egyenes irányban húzódnak, hol egy második, már tetemesebb gömbsorrá fejlőd¬ nek. Innét majdnem egyenes irányban terjednek egészen a domború részig, a hol egy harmadik gömbsort alkotnak. Ezen lateral- gömbök spirálisan meghosszabbítottak, erősen tüskeala- kuak. Magasságuk, mely ép állapotban mindenesetre sokkal tetemesebb lehetett, 3 — 4 mm.-t tesz. Az utolsó tekervény 14 bordát mutat. Itt-ott egy beéke- zett borda is észlelhető, mely alig az oldalok közepéig hú¬ zódik le. Mi a lobavonalat illeti, úgy ez teljesen nem szemlélhető, miután ezen kőmagnak felülete elmállás következtében meg¬ lehetősen szenvedett. Mindazonáltal annyi mégis kivehető, hogy a lobavonal határozott Ceratit-typussal bir. Láthatni az egészen simának mutatkozó hasnyereg egy ré¬ szét, és az ezt követő első, egyszerűen fűrészelt, meglehetősen mély laterallobust. Az első lateralnyereg, mely a hasnyeregnél valamivel alacsonyabb, a tekervény közepe táján álló gömböket körül¬ fogja, körülíveli; úgyszintén az ezt követő, de sokkal cseké¬ lyebb, keskenyebb s fűrészelt második laterallobus még kive¬ hető. Méretei és pedig: átmérője . 70 mm. magassága az utolsó tekervénynek 29 mm. vastagsága . . . . . . . 20 mm. Leihelye után e fajt Ceratites Felső-Örsensis-nek nevezém el. 258 Ceratites Böcklii Rotli. 1871. Cer. Böcklii Koth. Földi, közlöny I. évf. 213. 1. 1874. Cer. Böcklii Rotli. Bőckh : A Bakony déli részének földt. viszonyai. II. rész, 151. 1., 4. tábl., 13. ábra. i Ezen fajból két példányt mutathatok be, melyeknek kit¬ űnőben egyike igen szép és épen megtartott alak. Utóbbi még az által is vonja magára figyelmünket, hogy négy gyöngy¬ sort mutat, tehát egygyel többet, mint a Rotk űr által gyűj¬ tött, fenn idézettekben leirt és ábrázolt példányon láthatni. E negyedik gyöngysor gyönge, de mégis tisztán kivehető göm- böcskék által képezhetik, mely az első, a köldökélen, és a mᬠsodik, az oldallapok mintegy harmadában fekvő sor közt, egyenlő távolságban foglal helyet. Többi tulajdonságai ugyanazok. Ceratites Zalaensis Böckli. 1872. Cer. Zalaensis Böckk. A Bakony déli részének földt. viszonyai. I. rész. 145. 1 , 7. tbl., 1 — 2. ábra. Szintén csak két, kisebb alakú példányára akadtam meg¬ lehetős megtartásban, különösen mi a neki megfelelő lobaraj- zot illeti, úgy azt egyike igen csinosan mutatja. Areestes aiigusto-umbilicatus Böckli. V. tábla, 3. ábra. 1872. Arc. angusto-umbilicatus Böckh A Bakony déli részének földt. viszonyai. I. rész. 8. tbl., 7— 8, és 9 tbl. 9. ábra. Ez a leggyakoribb, mondhatni tömegesen előforduló alakja a Cer. Reitzi-szintnek. A sok, némelyike igen jól megtartott kisebb nagyobb példány közt akad két tisztán kivehető, száj¬ széllel biró lakrész is. Alakjára nézve ezen szájszél megfelel a házat díszítő, sarlóalaku ráncoknak; mindkét oldalán a köldöktől kezdve az oldallap közepéig, kevéssé görbült, innét hátra irányúit iv- vonalban a has felé húzódik, hol egyesülvén, egy rövid, göm¬ bölyített hasvédet (Ventrallappen) képez. Az oldallapok a köldöktől csekély távolságban bemélyed- tek, mi által a szájnyílás itt szőkébbé válik. 259 A ráncok a szájszél felé jó távol mindinkább gyöngéb¬ bek és számosabbá válnak, míg a szájszél közelében finom rovátkákat képeznek, melyek az oldallapokon és folytatólag a hasrészen áthúzódnak . Szükségesnek láttam e jelenséget megemlíteni, mivel Böckh úr által leirt és ábrázolt példányain szájszél nem ész¬ lelhető. Ceratites n sp. imlet. VI. tábla, 1. a. és b. ábra. Ezen példányt, lenyomata egy kőmagtöredéknek, Böckh úrnak köszönöm, ki azt a Bakonyban eszközölt fölvétele alkal¬ mával az arácsi völgyben — péter hegyi vonulat, Zalamegye — gyűjtötte, és ki oly szives volt azt nekem megismertetés céljából átengedni. Mindenekelőtt azonban szükségesnek tartom megemlíteni, hogy ezen kövület szabadon (lose) találtatott; de miután kő¬ zettani hasonlatosságát: sárgás, kovadús mészkő, a jellemző zöldes zárványokkal*) a Cer. Reitzi-mészszel oly feltűnően mu¬ tatja, igen valószínű, miszerint egy ide tartozó fajjal van dol¬ gunk. Miért is tehát ezt — bizonyos fentartással — az előb¬ biekkel együtt, mint ugyanazon szintbe valót, itt bemutatni bátorkodom. E fajnak oldalai és hasrésze gyengén domborodottak ; átmetszete négyszögletes. Az oldallapok bordákkal vannak díszítve, melyek a köl- dőksík felett igen gyengén kezdve s mindinkább erősbülve, majdnem egyenes s meglehetősen előre dűlő irányban egészen a hasrészig húzódnak, hol hatalmas, gyorsan emelkedő, 6—7 mm. magas s kevéssé hátra irányult gömböket, jobban fo¬ gakat, alkotnak ; innét gyorsan előre kanyarulva a hasrészen eltűnnek. Mintegy felében az oldalmagasságnak a bordák egy igen csekély dudoritást tüntetnek fel. Körülbelől azon részén, hol az utolsó három-négy borda foglal helyet, a lenyomat még annyira épen van megtartva, hogy azon finom ráncokat, melyek a bordákat és azok ko- *) A m. k. földt. intézet évkönyve. II. köt. 86. lap. 260 zötti tért ékesítik, s melyek a bordákkal egy irányban húzód¬ nak fel az oldalokon, még tisztán láthatni. E ráncok, mint észrevehetui, a hasrészen is vonulnak át. Köldöke, a mennyire ezen töredékből kivehetni, meglehe¬ tősen nyilt lehetett. Lobavoual nem látható. Alakunk emlékeztet a Ceratites nodosus Brug*)-ra, mely fajból a m. kir. földt. intézet gyűjteményében több németor¬ szági, Níirnbergből származó példány létezik. De ez — sokkal duzzadtabb háza, hajlított, többnyire gömbökké dagadt bordái, s az ekre ferdére állított kiszélesedett fogai által — könnyen különböztethető meg a mi fajunktól. Csak sajnálatos, hogy ezen — különben feltűnő — alak megtartási állapotánál fogva részletesebb meghatározást nem enged. A közölt rajz Halaváts Gyula úr, m. kir. földt. intézeti tag, igen sikerült gypsz-öntvénye után készült. a s t r r o p o <1 á k. Némely elmállott felületű mészkő darabon egy kis gas- teropoda kőmag-töredékét észlelhetni, mely Naticá-ra (?) látszik emlékeztetni, llosz fentartási állapota azonban meghiúsítja min¬ den részletesebb észlelést. Pelecypodák. Ezek a triaszi Daonella-nemben találják itt képviselőiket, és pedig meglehetős nagy számban. Csakhogy ezeknek meg¬ tartási állapotuk is olyan, mely sok kívánnivalót hágy. 20 — 25 példány közül, majd kizárólag lenyomatok, csak egy némelyike alkalmas közelítő meghatározásra. Daonella atf. badiotica Mojsisovics. VI. tábla, 3—4. ábra. 1874. Daonella badiatica Mojsisovics. Über die triadischen Pelecypodeu Gattungen Daonella und Halobia. p. 15. t , 1. fg. 9. Amennyire az e maradványokon meglevő jellemzőbb részek, úgymint a ferdére nyújtott alak, az előre nyúló púp, a baráz- ) v. Bucii. Übcr Ceratiten. 1819. p. 4. t. 1., 2. & 5. 261 dák minősége s a növési ráncok mutatják, igen valószínűleg a Mojsisovicstól felállított D a o n e 1 1 a tyrolensi s-csoporthoz tartoznak, s a Daon. badiotica-fajjal azonosíthatók leginkább, miért is, inig teljesebb példány nem akad, mint Daon. aff. ba- diocá-t mutatom be. 2 — 3 példányon kívül mind a zöldesszinü márgá- ból való. IS racliiopo ti á k. Ezen osztály csak kis mértékben lehet képviselve, mivel mindössze csak két ide tartozó példányt sikerült gyüjtenem. Egyike közölök a Spiriferina Mentzeli Duuker. VI. tábla, 2. a , b. és c. ábra. 1851. Spirifer Mentzeli Dunker. Palaeontographica Bd. I. p. 287. t. 34. tg. 17—19. 1855. Spirifer Mentzeli Dkr. Scliaurotb: Uebersicht d. geogr. Vers. d. Gegend v. Recoaro irn Vicentinischen. Sitzbr. d. k. Akad. d. W. in Wien. Bd. 17. p. 507. Z. 1. fg. 8. Ez egy jól megtartott ko vasúit kőmag, mely az emlí¬ tettekben közölt leírás és ábrák-, nemkülönben a m. kir. földt. intézet gyűjteményében, a Bakonyból származó példányokkal való összehasonlítás alapján, mint kisebb példánya a Spir. Mentzeli Dkr. nek bizonyult be. Méretei : bosszúság . 15 mm. szélesség . 14 mm. vastagság . 9 mm. Másika a gyűjtött példányoknak csak rósz, meghatározat¬ lan töredék. E e Ii i is o i d e á k. Csak tüske-töredékekben constatálják jelenlétüket. Teljes, ép tüskét, vázat (Schale) vagy váz-részeket nem voltam sze¬ rencsés találhatni. A meglevő töredékek hengeralakuak s többnyire össze¬ lapultak, szemcsézettek és 1 — 1*5 mm. átmérővel bírnak, 3 — 5 mm. hosszúság mellett. Nem gyakoriak. Csak a márgában észlelhetők. 202 € r i íi o i <1 e á k. Atmetszetei 2 — 3 mm. vastag, ciliudrikus nyél-tagocskák- nak, melyek itt-ott egyes mészkődarabon vagy köviilet-töredé- ken észlelhetők, bizonyítják, hogy ezen osztály sem hiányzik e szintben. Foraminíferák. Mint a márga iszapolási maradékának egy része rnutatá, úgy ezek meglehetős gyakoriak, s mint futólagos észlelés után kitűnt, az Or buli na-nem köztük az uralkodó. Fentartva magamnak az ezekre vonatkozó tüzetesebb vizsgálatok eredményét — ha ez kielégítő lesz — annak idején közzétenni, megemlítem még, miszerint ezek, tudomásom sze¬ rint, Magyarországra nézve a legrégibb, t. i. triaszi forami- niferák, melyek eddig találtattak vagy emlittettek. Végre szükségesnek tartom a márgára vonatkozólag még megjegyezni, hogy a nevezett daonellák, eidaris-tüskék és fo- raminiferákon kívül még ammonitok is szerepelnek benne, saj¬ nos, nagyon hiányos minőségű töredékek alakjában. Ezeket meghatározni rósz megtartásuk miatt nem sikerült, legfeljebb gyanítani engedik a mészkőben előforduló fajokkal váló azonos¬ ságukat. Maradványok általában csak a márga mélyebb, még szilár¬ dabb részeiben észlelhetők, mivel az, különösen felületén, oly inállott, poralakú, hogy abban kövületeknek még nyomát sem látni. Jelentés a magyarhoni földtani társulat ez évi erdélyi kirándulásairól. Sajóhelyi Frigyestől. (Fölolv. a társ. f. évi nov. hó 24-iki szakgyülésén.) A magyarhoni földtani társulat néhány év óta, rendesen augusztus havában, az ország valamelyik érdekesebb bánya¬ vidékére kirándulásokat szokott tartani s mig a múlt évben különösen a só előjöveteléről oly annyira érdekes és fontos Marmarost választotta, addig a f. évben az Erdély d. ny.-i ré¬ szén fekvő arany- vasérc- és kőszén vidéket-szemelte ki 2G3 kirándulásai helyéül, tehát oly pontot választott, mely bánya- geologiai tekintetben hazánknak egyik legérdekesebb, s nem csekély fontosságú pontját képezi. A kirándulási tervezet annak idején már ismertetve lévén, de más részt minden egyes pontja alább röviden úgyis meg leend érintve, s igy itt újólag, külön ismertetni fölöslegesnek látszik. Előzetesen még csak annyit tartok szükségesnek fölemlíteni, hogy a tervezet minden egyes pontja, az eleve megállapított rendben és időben töltetett be, mint hogy sikerült keresztülvinni, nem csekély mértékben kö¬ szönhető azon tapintatos és összhangzó vezetésnek, mely az egész kirándulás lefolyta alatt tapasztalható volt. Az elindulás f. év. uaugusztus 2-ára volt kitűzve s 3-án dél¬ után Déván állapodtak meg a társulatunk igen szép számmal eráudult tagjai, a holj Hofmann Rafael ur, bányabirtokos és társulati tag Vajda-Hunyadról fogadta őket, ki a továbbításra szükséges] szekerekről már előre volt szives gondoskodni. Déváról, átkelve a Maroson folytattuk utunkat a nagy¬ ágit és sy 1 van i í nak jóformán egyedüli leihelye, az épen e miatt világhírűvé vált Nagyág felé. Az út meredek, döcögős olyannyira, hogy közönséges szekeren csak részben tehető meg, t. i. a csertesi kohókig, innét Nagyágig az utat nagy részben gyalog tettük meg, egy része pedig az ott rendelkezésünkre volt ökörszekereken. Nagyágra érve H ii 1 1 1 József, bányatanácsos és a nagyági bányák igazgatója, fogadta a társulatot, ki¬ fejezve meleg szavakban s az összes tisztikar nevében örömét a fölött, hogy a magyarhoni földtani társulat ezen elhagyatott, jóformán járatlan pontját az országnak szerencséltette látoga¬ tásával. Másnap reggel a társulat három részre oszlott; egyik kis része a felső, kissé^nehezebben bejárható bányamíiveletet, a másik nagyobb rész az altárnát, s végre a harmadik a Hajtó nevezetű hegyet, — melyről tüudéries kilátás nyílik — járta be s szemlélte meg. — Annyit és oly sokszor írtak már a nagyági bányák keletkezését, üzemét, az ércek minőségét, előj ö vési módját, feldolgozását stb.*) illetőleg, hogy erre nézve *) Bővebben leírva : Jabrb. d. k. k. geol. Keichsanstalt Jahrg. 1857, 1866 és 1868. számos érdekes adat H i n g e n a u-, H ö f e r- és Posepnyt ó 1. Az itt közlőit adatok kiegészítéséül nem tartom fö¬ löslegesnek még a következőket felemlíteni : A bányaművelés 1859 — 2G4 tüzetesebben áttérni fölöslegesnek tartom, s röviden csak annyit emlitek meg, hogy először ' Born, cs. k. tüzérkapitány Cserte- sen, 1747-ben kezdette meg a kutatást, mi később mindinkább fokozódott s az eredetileg lakatlan vidék megnépesedett szor¬ galmas bányamunkások által, ugv hogy jelenleg önálló közsé¬ get képez, melynek templomai s maga az egész község is messzire feltűnik s viszont Déva, Vajda-Hunyad stb. felé a leg¬ pompásabb panorámák egyikét tünteti a szemlélő elé. A nagyági bányák aranyat szolgáltatnak, még pedig gyakran rendkívül jövedelmezőleg, de mig az arany általában önállóan, szinállapotban szokott jelentkezni: e helyütt a termé¬ szet, az aranyat illetőleg kivételt látszik felmutatni, a mennyi¬ ben az arany itt nem magában, hanem a t e 1 1 u r nevezetű elemmel kapcsolatban, vegyülve fordul elő, képezve vele azon ásványokat, melyek egyike, a nagyágit, egyedül Nagyágról ismeretes. A bányák s az ezekben termelt ércek előjövési körülmé¬ nyeinek pontosabb megtekintése után a környék kőzeteinek kiállított gyűjteményét vettük szemügyre, s ezután a „dús kamara “ névvel jelölt nagyágit- és sylvanit gyűjteményt, mely¬ ben egyes, mind értékre, mind pedig krystallographiai előjöve- telre nézve rendkívül ritka és becses példányokkal, lehet mon¬ dani unicumokkal találkoztunk. Nagyágról Déva, illetőleg Vajda-Hunyad felé vettük utun¬ kat, hová este 8 — 9 között érkeztünk meg, s hol ismét H o f m a u n Rafael tagtársunk volt szives előre az intézkedéseket meg tenni s egyszersmind a Vajda-Hunyadon és környékén töl¬ tendő idő mikénti részletesebb beosztására nézve programmo t állított össze, mely elfogadtatott. 1870-ig összesen 645000 irtot jövedelmezett ; 'csakhogy a rohamosan űzött lefejtés s az ezzel lépést nem tartó csekélyebb feltárás a következő' három évben volt súlyosan érezhető, a mennyiben 1871 — 1873 végéig a bányamüvelet tetemes, nevezetesen 129000 írtnyi veszteséggel folytat¬ tatok; a f. évben már ismét mintegy 20 — 30.000 frt. jövedelem van kilátásba helyezve. — A művelés még mindég főkép a Ferenc altár- nán s az e felett fekvő szinteken összpontosul ; az altárna alatt 10°-nyire csak egy ponton vizsgáltattak meg a telepek, még pedig kedvező eredménynyel. A nagyági bányamüvelet jelenleg vagy 600 embert fog- lalkodtat. 265 E szerint másnap — aug. 5-én — 1/27 órakor elindultunk, Teleken át — a liol a brassói társulat vasércbányáit vettük fe¬ lületesen szemügyre — Plotzkabányára, itt a plotzkai bánya¬ társulat bócsvas kemencéit vettük szemügyre s innen, nagyobbrészt gyalog, [folytattuk utunkat, liogy a gyalári kincstári vasbányákat kissé részletesebben tekintsük meg. Az út ugyan kissé fárasztó volt, de a látottak s a nyert tapasztalatok bőven kárpótolták ezt, s különösen a gyalái vaskőtelepek nagyszerűsége valóban bámulatra ragadhatott mindenkit. Gyaláron Fiit seb Károly bányaigazgató ur fogadta a társulatot, ki a vezetést is szives volt magára vál¬ lalni. Az előzetesen bemutatott átmetszetek s térképek fejte¬ getése után bemutatta a vaskőnek a természetben ‘való előjö- vési- s fejtcsi módját, ez utóbbit különösen a napi műveleten. Az utat visszafelé részben a vaskőpályán tettük meg, s útközben megtekintve a renoválás alatt levő limperti olvasztót, éjjelre ismét Vajda-Hunyadra tértünk vissza. Másnapra — a programúi szerint — a vajda-hunyadi vár részletes megtekintése után, a brassói társulat birtokához tartozó teleki vaskőbányák tigyelmetesebb megszemlélése volt kitűzve. A vaskőbányák megtekintésénél Holzhauser A. gondnok ur volt szives a vezetést magára vállalni. Telekről a gőz- és lóérepályán folytattuk utunkat Kalán felé, hol G n t h k e Ottó, a brassói társulat birtokához tartozó vaskohók igazgatója fogadta igen szivélyesen a társulatot; bemutatta a kohókat, ezek terményeit, az ércek feldolgozási módját. Kalánból a délutáni 3 órai vonattal folytattuk utunkat, az erdélyi kőszénvidék központja — a Zsily völgyében fekvő Petrozsény felé, hová aznap este 8 órakor érkeztünk meg, fogadtatva Veress József, Benes Gyula bányafőnök urak s a bányák tiszti személyzete által. Másnap — aug. 7 én — reggel a brassói bányaigazga¬ tóság hivatali helyiségeiben mindenekelőtt a bányákra és azok művelésére vonatkozó térképeket tekintettük meg, melyek értel¬ mezését Benes Gyula igazgató ur sziveskedett magára vállalni; innen a brassói társulat bányaműveleteinek, nevezetesen az altárnának megtekintésére indultunk, a hol a jóformán 17 öles főtelepen kivid, különösen egyes kövült fatörzsek és törzs- 266 részletek vonták magukra a szemlélők figyelmét ; utunkat bányavasuton tovább folytatva, a kincstári Deák tárnát s a napi műveleteket szemléltük még meg, a honnan ugyancsak a gőzerőre járó bányavasuton tértünk vissza Petrozsényba. Ugyanez nap délutánján e célra megrendelt kiilön-vonattal a „Csetatye Boli“ — Boli barlangja — nevezetű mészkőbarlanghoz tettünk kirándulást. E barlang krétamészben van s a vasúti munkᬠlatok eszközlése alkalmával a dél felé néző inposans, termé¬ szetes nyílásán kívül még egy másik, nyugat felé néző nyílással is lett ellátva, úgy hogy két felől hatolhatni bele. A kirándulásokra az ieőjárás eddig kitünően kedvezett ez nap délutánján azonban egy kis eső eredt meg, mely estére tetemesen fokozódntt, úgy hogy azt hittük, hogy a másnapi programm nem lesz kivihető. De bár az idő folyton borongó s volt, mindamellett egy-két tagon kívül, a többiek mindnyájan részt vettek az igen érdekes kiránduláson. Először a Vulkán- szoros felé indultunk, itt egy-két ponton igen szépen láthatók a szénkibuvások, s ezek és a contumac-épületek megtekintése után a szurduki szoros felé vettük utunkat, a hol igen ízletes s jó¬ kora kiterjedésű fenyőfa-sátor volt felállítva, mely alatt a szintén ott készült ebéd, tekintetbe véve még a pompás kilátást, mely a sᬠtorból messze távolba nyílt a szemlélők elé, valóban kitü¬ nően ízlett. Ebéd után nagy része a társulatnak még egyes kisebb excursiőkat tett a szurduki szoros különböző pontjaira, na- gyobbára az ottani kitűnő szépségű csillámpala és graphitpala egyes példányainak gyűjtése céljából, s estefelé visszatértünk Petrozsénybe, hogy onnét másnap reggel folytassuk utunkat 1‘iskin át Gyulafehérvárra. Gyulafehérvárra érkezve, az állomáson Molnár Soma sárdi szolgabiró által fogadtattunk, a megye megbízása folytán, ki ott az alispánt helyettesítette. Ttt kipihenve magunkat, más¬ nap reggel Alsó-Fehérvármegye által a társulat rendelkezésére bocsátott bérkocsikon folytattuk utunkat Zalatlma, s illetőleg Abrudbánya-Verespatak, Erdély legérdekesebb s legjelentéke¬ nyebb arany vidéke felé. Zalatknára érkezve a megye által kikül¬ dött Csat ó János alispán és társulati tag, Ma gyár y J. me¬ gyei főorvos és T ölök A utal megyei főútbiztosból álló bízott- 267 ság által fogadtattunk ; Csató J. rövid, lelkes szónoklatban üdvözölte a társulatot. Zalathnán lovag Olberg Frigyes, kohó- nagy úr, társ. tag, vezetése alatt az olvasztó-épületeket s a kitünően berendezett ebem. laboratóriumot tekintettük meg ; továbbá Lu- káts Dávid bányabirtokos aranystufait, egy kevéssé ismert leihely¬ ről, Vulkojról, melyek között egyes, rendkivülé rdekes példányok fordultak elő. Ebéd után folytatva utunkat, estve 8 felé érkeztünk meg Abrudbányára, hol a bányák- és város tisztikara által fogadtattunk. Másnap — augusztus 11-én — a gura rosii kir. nagy zúzmft- és amalgamaló helyiség megtekintése után a 300° hosz- szú, 10° diilésíí sikló mellett felbaladva, a bánya vaspályával összekötött dörzsmfthez mentünk, s innen az 1800° hosszú ló¬ vaspályán az orlai Sz. -Kereszt altárna bányatorkolatához, a hol az ott összegyűlt verespataki bányabirtokosság nevében Apostol Alajos, verespataki plébános úr, rövid üdvözlő beszéd¬ del fogadott, s felkért egyszersmind a bányabirtokosok ven¬ dégszeretetének elfogadására. Ezután az orlai Sz. -Kereszt akár¬ mit jártuk be, Kremnitzky Jakab bányatiszt úr vezetése mellett, különös figyelmet. fordítva a Posepny Ferenc által „lo- cal-sediment“ névvel ellátott kőzetre. *) Az altárnát bejárva a Csetatye nevezetű hegyre tettünk kirándulást, megtekintvén a régi római műveletek maradványait, s az ottani társulati bᬠnyákat, s végre a N.-Ivirnik d. ny.-i. oldalán visszatértünk Verespatakra. Másnap a társulat kirándulást tett az oszlopos hasalt ki¬ válása miatt világhírűvé vált Detunata-guola ra, **)a hol az időt egyes kisebb excursiókkal eltöltve, estefelé, Búcsúmon át visz- szatértünk Abrudbányára. A Detunátán eltöltött nap, s általᬠban a társ. ez évi kirándulásának emlékére a Detunáta kinyúló csúcsainak egyike, a Jókai-csúcstól balra, társulatunk érdem¬ dús alelnökének tiszteletére „ Szabó-csúcsnak “ neveztetett el. *) Bővebben leírva : Az abrudbánya-verespataki bányakerület, s különösen a verespataki orlai m. k. bányatársulat Sz.-Kereszt altárna mo- nographiája, egy térképpel, dr. Szabit Józseftől; kivonatosan a közlöny¬ ben V. évf. 207. lap ; továbbá : A verespataki aranybányászat viszonyai Winkler Benőtől, Fldtni közi. I. évi. **) Bővebben ; A Detunata basaltjai, dr. Szabó Józseftől ; Fldtni, közi. IV. évf. A következő nap reggelén az egész társulat együttesen tért vissza Zalathnán át Gy. -Fehérvárra, a honnan a társulat na¬ gyobb része még ugyanaz nap estéjén Kolozsvárra ment, az ott tartandó zárgyülésre, melynek programmja következő volt: 1. Ad hoc elnök- és jegyző-választás. 2. Dr. Koch Antal előadása „Erdély ősemlős marad¬ ványairól, s az ősemberre vonatkozó leleteiről^ ; továbbá T ö t li Mihály tanárjelölt „Az erdélyi hasaitokról szóló értekezésé¬ nek bemutatása. 3. Kürth y Sándor tanárjelölt felolvasása „A hideg Szamos vidékének geológiai viszonyairól. “ 4. Az ülés után, melyen elnöknek gr. E s z t e r h á zy Kálmán, jegyzőnek pedig dr. Koch Antal választattak, az egyetemi és muzeum-egyleti ásvány földtani és régiség-gyűjtemények, s a város többi nevezetességeinek megtekintése. Ezzel a magyarhoni földtani társulat ez idei erdélyi ki¬ rándulásai he voltak fejezve. Ha csak a futólagosán felemlitett adatokat tekintetbe vcszsziik, azokból tisztán kiviláglik, hogy a társulat ez évi er¬ délyi kirándulásain, az ezen kirándulásokon részt vett társulati tagoknak a legváltozatosabb alkalom nyilott érdekes és nagy- fontosságú ásvány-földtani ismeretek szerzésére, mit különben ily aránylag rövid idő alatt oly mérvben s változatosságban megszerezni, mondhatni a lehetetlenségek közé tartozott volna. De hogy a kirándulás minden egyes pontjában oly fé¬ nyesen sikerült, az különösen a kirándulások vezetését ma¬ gukra vállalt egyes uraknak és testületeknek köszönhető; mint ilyeneket fel kell, hogy említsem: Hofmann Rafael társu¬ lati tag, H ti 1 1 1 József bányatanácsos Nagyágon, s a nagyági bányák tisztikara, Veress József és Benes- Gyula bánya¬ főnökök s társ. tagok Petrozsényen, s az itteni bányák tiszti¬ kara, F i 1 1 s c h K á r o 1 y bányagondnok Gyaláron, G u t b k e Ottó kohóigazgató Kabinon, Alsó -Feli érni egye tek. kö¬ zönsége, Csat ó J á n o s, a megye alispánja és társ. tag, s a megye tisztviselői, lovag 0 1 b e rg F r i g y e s, kohónagystárs. tag Zalatlmán, sz. k. Abrudbánya városának t. közönsége, különö¬ sen annak főbírája Diószegi Lajos úr, Pál ff y Samu bányaigazgató, Kremnitzky Jakab bányatiszt, s a ve- 260 respataki t. bányabirtokosság, b. Ke mén y I stván, végre pedig gr. E s z t er h á z y K á 1 m án és dr. K och Antal társulati tagok. Ennélfogva azon inditványnyal bátorkodom járulni a t. szakgyitlés elé : hogy mindazon egyeseknek és testületeknek kikről fentebb emlitést tettem, sikerdús fáradozásaikért, s azon nem csekély áldozatokért, melyeket a kirándulások létesithetése s könnyítése céljából a társulat érdekében tettek, a m. fidtni- társulat köszöneté jegyzőkönyvileg mondassák ki, s ez az ille¬ tőkkel Írásban is közöltessék. A Sár-szt.-miklósi quarctrachytok. Schafarzik Ferenctöl. (Felolvastatott a társ. f. é. nov. 24-ki szakülésén.) „Fehérmegyében fekvő Sár-Bogárd és Sár-Szt.-Miklós-hely- ségektől körülbelül egyforma (l/2 mértföldnyi) távolságra ke¬ leti, illetőleg Ek-i irányban, a 1021/-? ölnyi magas, „Szarvas- hegy“-nek nevezett domb nyugoti lejtőjén egészen váratlanul egy eruptív kőzetre akadunk, mely itt és csakis ezen egyetlenegy ponton kőbánya által van feltárva. Meglepő s váratlan azért, mert mértföldnyi távolságra e fiatal üledékes képletek által bo¬ rított vidéken, ehhez hasonlót hiába keresünk. A székesfeliérvár- velencei hegység eruptív kőzetei, légvonalban mérve, ezen elő jöveteltől közel 5 1/2 mértföl dny ire esnek EENy-ra, míg a Mecsek hegyláncolatéi, DDNy-i irányban, majdnem még egyszer akkora távolságban lépnek fel. Ezen elszigetelt trachyt-előjövetel a sár- szt.-miklósi határban tehát mintegy köttagot képez egy körül¬ belül ED-i vonalban a székesfehérvár-velencei hegység és a Me¬ csek hegyláncolat trachyt-kitörései közt.“ Ezt írja Roth Lajos osztály-geolog úr. Nevezett úr volt az első, ki mint geolog a földtani felvételek alkalmával ezen kőbᬠnyát meglátogatta, és részletesebb meghatározás végett ott anya¬ got bőven gyűjtött. Szives beleegyezésével ezen anyag megvizs¬ gálását a m. k. egyetemi ásványtani intézetben vittem véghez következő eredménynyel. A sár-szt. -mikló si kőbányából való anyag, általános k mé¬ zese szerint, három csoportra osztható: 22 270 1. Szennyes, világos sárgaszinű trachyt. A finomszemű alap_ anyag quarcon és földpáton kívül, nagyobb-kisebb szögletes, szí¬ nes, fénytelen zárványokat tartalmaz, melyek a kőzetnek majd¬ nem brecciaszerii kinézést kölcsönöznek. Az üvegfényű, kitü¬ nően [kagylós-törésű quarc uralkodó elegyrésze e tra hytnak, krystályos és nem krystályos 2—10 mm. nagyságú darabokban fordul elő ; szinre'viztiszta egészen fiistsztirkéíg, utóbbiak, külö¬ nösen nagyitó lencse alatt a kisebb darabokban világosszürke rnádí obsidiánra emlékeztetnek. A földpát apró, viztiszta, fényes - lapu krystálykák által van képviselve, melyek krystály-körvona- lai itt-ott jól kivehetők. Ikerrovátkosság nincsen. Biotit és amphi- ból legalább makroscoposan nem látható. A brecciaszerii zárványok közül első helyen kell említenem a limonit-zárványokat. A világosbarna limonit betölti a kőzet egyes üregeit [egészen vagy félig, tisztán sehol sem fordul elő, mindenütt már kilúgozás által eltávolodott egy része, s helyébe kovasav jött; alaktalan szemekben, a hol szűk volt a tér, fennőtt krystályokban, a hol az űr egy része szabad volt. — oo IJ és mP (oszlop [és pyramis) a rendes eombinatiója ezen quarckrystályok- nak. Az egyes nagyobb quarckrystályok néha apró tűalakú quarc- kristálykák által vannak borítva. Érdekes továbbá azon körül¬ mény, hogy a már egészen kilúgozott és csak szennyes kovasavat tartalmazó limonit-iirök körül a kőzet alapanyaga fehér (jele annak, hogy a limonit már egészen eltávolodott), mig más, egé¬ szen ki nem lugozott űrök környéke sárgás (tehát még festanyag- gal el lett látva az iirből). Előfordul a kovasav mint chalcedon is ; az egyik példány fél oldala avval van borítva ; ez a természetben egy nagyobb ür falának egy részét képezhette, melyben a kovasavoldat nagyobb mennyiségben gyiilt[ össze. Hogy az egész kőzet kovasav- infiltratiónak volt kitéve, már keménysége is' bizonyítja, mivel minden pontja az obsidiánt úgy karcol ja'mint ajquarc. Ezeken kiviil vannak Fe, 03, IL 0 (limonit) által festett, kisebb-nagyobb elkovasodott zárványok, melyek rétegzettsé¬ get tüntetnek fel s agyagpala kinézésiiek. Minden esetre idegen anyag, mely az eruptiónál az izzó-folyó tracliytláva által talán a mélységből lett felhozva. Tömöttsége ezen kőzetnek =2-33. Vékony csiszolatán e szürkés traekyt alapanyaga folytonos, felsites, helyenként vasoxydhydrát által festettnek mutatkozik. Látunk benne homályos, de krystályos körvonalú, továbbá fe¬ kete pontnagyságú, s végre viztiszta s krystályos körvonalú zár¬ ványokat. Egy homályos, világosbarnás, egy rhombot, melynek he¬ gyesebb csúcsai eltompitvák, megközelitő alakkal biró, aherapa tit alatt el nem sötétedő ásvány biotit-maradványnak tartható. Magnetit apró szemekben, de gyéren fordul elő, részint az alapanyagban, részint pedig mint zárvány az egyes ásvᬠnyokban. A színtelen átlátszó ásványrészek optikai viselkedését po- lárizált fényben megfigyelve, arról győződünk meg, hogy az ural¬ kodó quarc mellett a földpát csak alárendelt szerepet visel. A földpát ja ezen quarctrachytnak üveges, kalapács alatt 3 irányban jól hasadó; kellő nagyságban a lángkisérletnek kitéve orthoklas, még pedig (amazonitba hajló) pertliitnek bizonyult. Az alapanyagát e kőzetnek szintén tettem ki a lángkisérlet¬ nek s azt tapasztaltam, hogy nátriumon kívül káliumot is tartalmaz; utóbbi 5 mm. magasságban és az olvasztérben 1-re, gypszszel összeolvasztva pedig 2-re volt tehető ; olvadási foka = 2. Ebből kitűnik, hogy az alapanyag nagy része or- thoklas-földpátból áll. 2. Fehér quarctrachyt. Az alapanyag, mely kovasavval nincsen áthatva, fehér, fénytelen, mállott (különösen azon részei, melyek közvetlenül érintkeztek az athmospháriliákkal), de azért a ridegség egy bizonyos fokával mégis bir, mit az ütésnél észre lehet venni. Van benne meglehetős sok viztiszta quarc, s azután fényeslapu, színtelen s ritkább földpát. Nagyobb zárványként előfordul szürke quarcit, szögletes darabokban. Töm. e traehytnak 2-31. Van néhány kézidarab, melynek petrographiai leírása ugyanaz, mint az előbbi-é, csak hogy sötét barna-veresre van festve vasoxyd által, még pedig oly jelentékenyen, hogy csak kis darabját pár percig HCl-ban főzve, olyan vasoldatot ka¬ punk, hogy az ammonhydroxyd által kicsapott Fe2 (OH),, mennyisége meglepő. Az egyik kézidarab különben folytonos anyaga szalagosán van színezve pirosra és sárgára váltakozva ; 22* 272 mind a két szin vastól ered, csak hogy az egyik vízmentes, a másik víztartalmú vasoxyd. Górcső alatt meggyőződünk arról, hogy itt is túlnyomó a quarc, s alárendelt a földpát. Magnetit kevés van, s neve¬ zetes az, hogy felső világításnál fénytelen sárga-sárgásbarna színben tűnik fel, mig alsó világításnál fekete átlátszatlan ; eb¬ ből azt lehet következtetni, hogy a magnetit már elváltozott, még pedig limonittá. Ezen tüneményt az előbbi csiszolaton is jól látni. Alapanyaga ezen kőzetnek szintén felsites. A íöldpátja ezen quarctrachytnak ugyanaz, mint az első számúé t. i. perthit; alapanyaga a lángban épen úgy visel¬ kedik, mint amazé. A két kőzet tehát lényegesen ugyanaz, csak hogy a második a mállás előhaladottabb stádiumában van mint az első, mely épebb állapotát a kovasaviníiltratió- nak köszöni. 3. Végre vannak ezen leihely ről valódi brecciák, melyek tracbytdarabokból, és nagyobb quarcitrészelcből állanak. Ezen még quarcerek is vonulnak keresztül. Egy másik kézidarab főtömegét egy elkovasodott márgadarab képezi, mely szintén csak brecciaszerü zárványa a traebytnak volt. Mindezek alapján az első és második számú fehér-szürke alapanyagú kőzet ortkoklas-quarc-trachyt (magnetit és biotit nyomaival) bydroquarcitos és domitos állapotban. - — Az egy¬ kor ép magnetit és biotit a gőzök és gázok, (különösen a só¬ savgáz) behatása alatt elpusztult, minélfogva az alapanyag fe¬ hér lett. Amint már kezdetben enditve volt, ezen trachyt csak egy ponton van feltárva, de azért — Rotk úr közlése szerint — mégis nagyobb elterjedéssel látszik bírni a föld szilié alatt, mivel az ottaniak a Szarvasbegy egyéb pontjain is pinceásᬠsok alkalmával rábukkantak, sőt az alluvial síkon, a sár- szt.-miklósi majornál, szintén éretett el. Ezen domitos-quarctrachytot építési célokra használják; ámbár nem szolgáltatja a legjobb építési anyagot, mégis ezen vidéken, hol más kőzet nincs, valódi kincsnek tekinthető. A Brachydiastematherium leihelyén tett észleletek. dr. Koch Antaltól. (Közölve a társ. t. é. nov. 24-ki szakülésén.) Az elmúlt nyáron bárom Ízben elmenvén a bolti. Pávay E. által közölt lelbelyre és annak környékére, mindjárt első ízben sikerült nebány apró emlős- és hiillő-csonttöredéket ta¬ lálnom. a Bracbydiastematheriumra vonatkoztatható csontma¬ radványt azonban nem láttam. Ezen sikertől fölbátorittatva elhatároztam, a nyár folytában nagyobb ásatást rendezni e lelhelyen, s miután ennek költségeit az erdélyi museumegylet megszavazta, múlt september hóban csakugyan egész napig ásattam 10 napszámossal. Az eredmény csakugyan nagyobb volt, mint első ízben, de várakozásomnak nem felelt meg. Én ugyanis azt hittem és vártam, hogy sikerülni fog talán egyik vagy másik állatnak csontvázát, vagy ennek legalább fonto¬ sabb részeit, együtt vagy közel egymáshoz megtalálni, s azt tapasztaltam, hogy itt több fajú állatnak legkülönbözőbb csont¬ töredékei össze-vissza vetve és ritkásan elszórva fordulnak elő, hogy tehát ezen lelbelyre is okvetlenül messzebbről sodortat¬ tak össze azon csontok, s az illető állatok nem közvetlenül itt hulltak el és temettettek az egykori tengernek iszapjába. Azon meggyőződést szereztem tehát a nagyobbmérvű ásatás által, hogy itt a véletlen vezethet csak szerencsés lelethez s nem a rendes ásatással összekötött keresés. Elhatároztam tehát magamban, hogy ezen leihelyet szemmel fogom tartani ezután is, s kivált nagyobb esőzések után látogatandom meg, a midőn a földfal részben lemosatván, a netán előforduló csontok a felületre kiállanak és ekkép lassanként, de biztosan és könnyű szerrel, összegyüjthetők lesznek. Ezen lelhelylyel együtt — mint már kiemeltem — meg¬ vizsgáltam az egész környék földtani viszonyait is, különösen a mérai és magy.-nádasi völgyéit, s azt tapasztaltam, hogy a harmadkori rétegeknek egymáshoz való viszonyai, azoknak meghatározható kövületekben való gazdagsága, a számos jó feltárás által sokkal kedvezőbben vaunak itt föltüntetve, mint Kolozsvár közvetlen környékén . Itten csakhamar 274 sikerült a harmadkon rétegeknek egész sorozatát — kezdve a Br achy d i a s t e m a t h er i um fekhelyétől — lehetőleg pon¬ tosan constatálni, mivel itt kis téren mindannyi ki van fej¬ lődve s csaknem rétegről rétegre követhető. Nagy vonásokban megismertetem tehát az egész rétegsorozatot — annak rész¬ letesebb leírását későbbre fentartván magamnak — kezdve a legalsóbbal, melyet észlelnem lehetett, s fokozatosan ha¬ ladva a felsőbbekhez. I. Az alsó eocan (?) tarka agyag-képlet András- házánál. Ez a nevezett pusztánál, a Nádas-folyó egy erős kanya¬ rodásánál, a balpartnak vagy 30 méter magas és 130 lépés hosszú földszakadása által szépen van föltárva. A szakadás¬ nak fala a rétegeknek csapását közel derékszög alatt metszi, s miután a diilés foka csak 5 — 6 (EKK-nek), a rétegek fokai az egész fal hosszában kísérhetők s a fal meredeksége da¬ cára részben hozzáférhetők. A rétegsorozatot innen egészen részletesen adom (alólról fölfelé) : a) Zöld-foltos és eres, barnavörös, Vastagság: hasadékos, zsíros agyag, a csontoknak fekhelye, a Nádas vizének felszínétől számítva . 3 méter 80 cm. b) Homokos, kékes- vagy zöldes¬ szürke agyag, nagyon gyér csontokkal . 2 „ 85 „ c) Laza, barnavörös, igen csillám¬ dús agyag, l'-nyi kékesszürke, fhomokos rétegekkel váltakozva . 13 n 3( > „ d) Kékesszürke, porhanyó homok¬ kőréteg, közepén végighúzódó agyag- rétegesével . 1 „ 90 „ e) Vörösbarna, homokos agyag 3 „ 80 „ A szakadás felett elvivő ország¬ úton fölül tovább : f) Kékesszürke, palás tályag gypsz- csíkokkal . . 3 o cc R 29 „ 45 „ Ezen tályag lassanként átmegy sárgásszürke, márgás rétegekbe, melyekkel már a következő szintájat kezdem meg. Ebből látható, hogy a feltárt rétegek összes vastagsága legalább 30 méternek vehető. Az is kitűnt továbbá a leírás¬ ból, hogy az összes rétegek jellege inkább agyagos, mint. ho¬ mokos, s miután úgy tapasztaltam, hogy ez mindenütt igy van, sokkal helyesebbnek tartom a „tarka agyagi elnevezést^ mint a bőid. Pávay E. által behozott „Rőthomokkő“ nevet, mely csak téves felfogásra vezethet. A talált csontokon kívül egyéb szerves zárványt nem sikerült kimutatni ezen rétegekben, még górcső alatt sem. A mi végre a talált csontokat illeti, adom ezeknek jegyzékét: 1 . A Brachydiastematk. t r a n s i 1 v. két előzáp- foga (p.aemolar), az egyik gyengén, a másik erősebben le majzolva. 2. Egy körülbelől juhnagyságu emlőstől csigolyák s tö¬ redékei (6 dbtól), lapoc-töredékek, borda-töred. (gyakori), lábszárcsont-töred. és ujjcsontok, sarkcsont, köbcsont sat. 3. Valami gyíkféle hüllőnek csigolyája és két darab kúpfoga. II. A közép eocan durvamész (C a 1 c a i r g r o s s i e r) emelete András ház a felett, Méra és Nádas vidéké n. Az Andrásháza fölött emelkedő domb lejtőjén és a méra völgy felé egy abba lenyúló vízmosásában, továbbá M. Nádas nál a Sárkányó völgyeletében a fölfelé következő rétegek ezek : a) Szürke agyagmárgának palás- áblás rétegei, telve már foraminiferák- kal, ostracodákkal és kevés levéllenyo¬ mattal is. (Ezen kövület-tartalom miatt kezdem ezen réteggel a durvamész szín¬ táját . 9—10 méter. b) Zöldes-szürke, homokos márga, ugyanezeken kívül telve Au o íny a te- n u i s t r i a t a D e s h.-ekkel . • . . 3 — 4 „ Ezek fölött aztán oolithos-szövegü ostracodamészkőnek Va — 5'-nyi rétegei szabálytalanéi kékes- vagy sárgásszürke már- gával váltakoznak, melyből iszapolás utján hasonlóképen sok 276 foramiuiferát és ostracodákat kap az ember. Méra és András- káza vidékén még a következő puhányfajokat gyüjtém az ooli tlios mészkőből: Őst reá multicostata Desh. i. gy. 0. la mellár is Desli. i. gy., Vulsella 1 egűmen d'Arcb. — helyenként vékony padokat képez. Cardium gra¬ ta m D e f r. elszórva fordul elő. Ezen puhányokon kiviil egy kisebb Echinanthus s p. is roppant mennyiségben fordul elő Méra felett, melyet Pávay E. nem irt le még ismeretes munkájában. Ezen durvamésznek összes vastagságát Andrásháza és Méra közt 60 méterre becsülöm, a mely értéket a katonai törzskari térkép magassági-rétegeinek és a természeti viszo¬ nyoknak összevetése által nyertem. M. -Nádason a durvamészbe összesen 6 gypszréteg van betelepülve; a legalsó 4'-nyi, a felette következők sorban 1', 1'-, 5'-, 3'- és 4'-nyiak. III. Felső eocan Numm. intermedia-márga emelet e. Andrásházánál azon dombnak tetején — melynek alján a szakadás van — és Nádasnál a Sárkányó h. tetején van ki¬ mutatva. Sárgásszürke mészmárgából áll, sűrűén telve a N u m- mulites iutermedia d'Arcb. és Numm. garansensis d’Arcb. héjaival, melyek könnyen kimállván a kőzetből, a begy felületét borítják s elárulják annak szerkezetét. Több helyen azonban a táblás-palás rétegek is közvetlenül észlelhe¬ tők. A két jellemző nummuliten kívül itt csupán a Laga- n u m transsilvanicum fordul még elő. Összes vastagsága ezen emeletnek sehol sem lesz tetemesebb 10 méternél. IV. Bryozoa-tályag emelete. (Főrésze még eöcan, de felső része már oligocan képletű.) Ez a mérai „Régi Szőlőhegyinek déli lejtőjén van jól fel¬ tárva, hol számos apró vízmosás végigbarázdolja a hegylejtőt. A kékes-szürke tályag tele van bryozoák- és foramiui f érákkal, melyek közelebb nem határoztattak meg az egy Numrnul. piano lat a d’Orb. kivételévé'. Egyéb kövületek 277 közt leggyakoriabbak, töredékekben s épen síímn födik a hegy felületét : 0 s t re a gi g a n t ic a Brand. (i. gy.), Pecten Thorenti d’Arch. (i. gy.), Őst re a cyathulaLmk. (e. gy.), S e r p u 1 a s p i r u 1 a e a Lám. A bryozoa-tályag vastagságát 50 méterre becsülöm. Y. A scutella-márga és a héj an c-homo kkő emelete. Ezen felette érdekes emelet a mérai „llégi Szőlőhegy “ délkel, le jtőjén és az „Ördögorr “-árka elején kitünően fel van tárva egész vastagságában, mely 30 métert tesz. All sárgásfehér márgának és barnásszürke, porhanyó homokkőnek vagy sárgásszürke ho¬ mokos tályagnak 4 — 5 lábnyi váltakozó rétegpadjaiból, köz¬ tük a márga és néhány homokkőpad telve jól megtartott kövületekkel. A kövületek közt leggyakoriabbak a Se u tel la subtetragona Grat., mely roppant számban a márga- rétegek anyagának nagyobb részét teszi, s a homokkőben ritka (Biarritzon az Eupatagus-ornatus színtájában.) Melánia (C hemnitzia) striatíssima Z i t t....i .gy. (Fornai Puszta és Esztergom területe eocan képletéből ismer). A mészkőrétegekben gyakoribb, mint a homokkőréte¬ gekben. Cár dium c f r. gratum Defr. mind a kétféle réteg¬ ben gyakori. (Calc. grossier, Sables moyens, Nizza-i, Krim-i eocan képi,) Turritella cfr. imbricataria Lmk, mind a két¬ féle rétegben nem gyakori. (Ronka-Bassano- Londoni, Barton-i agyag¬ ban, Bayonne-i, Nizza-i, Kressenberg-i eocan képi.) Pecten plebejus Lmk, mind a kétféle rétegben nem gyakori. (Calcair grossier, Bruxellien homokja, Kressenberg, Londoni- Barton-agyag, Sables moyens.) Panopaea Heberti Desli. mind a kétféle rétegben gyakori. (Sables de Fontainebleau, belgiumi németországi oligocan főve¬ zérkagylója ) N a t i c a Edwardsi D e s h. a homokkőben nem gya¬ kori. (Sables moyens.) Cerithium elegáns Desh., mind a kétféle rétegben gyakori. (Sables supérieürs, weinlieimi, hochheimi felső oligocan ) Cyrena semistriata Desh., a felsőbb homokkőré¬ tegekben gyakori. (Németország felső oligocan vezérkagylója, i 278 Egy r á k-fajnak ollói nagy mennyiségben s igen elter¬ jedve, főképen a felsőbb homokkőrétegekbeu. És még sok közelebb meg nem határozott puhány -kövü¬ let s néhány levél lenyomat is. Már ezen nehány kövületből is kitűnik ezen emelet faunᬠjának sajátságos kevert jellege, a mennyiben jellemző eocan- fajok mellett, kitűnő felső oligocan fajokat is tart ; úgy hogy valóban zavarban vagyok ezen emeletre nézve, a mely na¬ gyon el van terjedve Kolozsvár vidékén, s ott szintén nagyobb¬ részt eocan-kövületeket tart, helyzetre pedig a közép-oligocan képletbe kellene tartoznia. „Adatok Kolozsvár vidéke földtani képződményeinek pontosabb ismeretéhez"*) eimü munkálatom¬ ban az ugyanezen emeletből származott kövületek Sárdról és a Hójáról mind lehetőleg pontosan meghatározhatván, azon eredményre vezettek, hogy a legtöbb faj közülök megvan a párizsi durvamészben és a Ronca-emeletben, s mivel magának a rétegnek helyzetét saját vizsgálatom után nem ismertem még akkor, az eocanbe is sorolám az illető réteget, melyet puhányokkal telt márgás mészkő neve alatt az eocau durva¬ mész felsőbb színtájának tartottam. Mérán az említett helyen, s utóbb Kolozsvárnál a Hóján is, meggyőződtem, hogy ezen eocan-puhányokban dús emelet az alsó oligocan bryozoa-tá- lyag és a felső oligocan corbula-homokkő között fekszik, te¬ hát a közép-oligocauuek megfelelő helyzettel bir a rétegsoro¬ zatban. Itt tehát valóságos geológiai rejtély fekszik előttem, melynek megfejtése végett — miután a rétegzeti viszonyok¬ kal most tisztában vagyok — a kövületeket nagyban gyűj¬ teni s újra pontosan összehasonlítani ]fogom. VI. Cyrena- és Corbula-homokkő emelete. (Felső oligocan képlet.) liozsdasárga homokkőnek vastagpados rétegeiből áll váltakozva laza homokrétegekkel, melyek Mérától északkelet¬ nek az Ördögorr-árkának felső részében tetemes magasságú sziklákat alkotnak. Kövületekből a Cyrena semistriata Desh. és a Corbula Ilenkelusiana Nyst. és még egy *) Földt. közlöny 1874. (IV-ik) évfolyam 251. lap. 279 közép nagyságú Cardium sp tömegesen fordulnak elő pa¬ donként. Ezen emelet vastagságát 120 méterre lehet becsülni. VII. A korodi homok emelete. (Meyer Mainzi emelete.) A mérai felső oligociin homokkő vön aztán, de túl már a hegygerincen - — a hol Korod helysége fekszik — laza, sárgás, agyagos homok terül el, melyben a híres korodi kö¬ vületek 1 lábnyi padot képeznek. Még Korod helységen belől mára lajta-emeletnek megfelelő váltakozó tályag, finom trachyt ufa- és homokkő-rétegekből álló képlet van a felületen, melynél fiatalabb harmadkori képlet Kolozsvár vidékén nem fordul elő. Ezek volnának tehát fővonásokban az eredmények me¬ lyeket múlt nyári kirándulásaim által a Bracbydiastematkerium fekhelyének pontosabb meghatározásában elértem. Jövő év¬ ben — reményiem — alkalmam lesz még lehetőleg sok kövii - letauyagot összegyiijtenem s annak áttanulmányozása után a felette érdekes scutella márga emeletre nézve is valami hatᬠrozott véleményre jutnom. Elöleges tudósítás egy geologiailag fontos leletről. — R o th Laj ostó 1. — (Közölve a társ. f. é. nov. 24-ki szakülésén.) A földtani felvételek alkalmával Város-Hidvégeu (So¬ mogy m.) az ottani postamester, Baán Ferenc úrtól egy fog¬ töredéket kaptam ajándékul, mely a nevezett úr közlése sze¬ rint házánál történt pince-ásás alkalmával 8'-nyi mélységben kavicsban találtatott. Én e fogat eleintéu, ámbár észrevettem bizonyos különbséget, mégis Eleph. primigenius-fognak, tehát az ottani vidéken több ponton lösz alatt kibukkanó kavicsle¬ rakodást negyedkorinak voltam hajlandó tartani. De Böckh J. tisztelt barátom által figyelmeztetve nekem is jobban feltűnt e fog egész szerkezete, és azt a földtani intézetben most rendelkezésünkre álló valódi E. primigenius- fogakkal összehasonlítva, meggyőződtünk e zápfog a primigeni- usétől való lényegesebb eltéréséről. 280 A kérdéses fog zománca t. i. sokkal \astagabb, inkább szabály nélkül és korántsem oly ékesen ráncosodott (fes¬ tőimé), mint ez az Elepk. primigenius zápfogánál az eset, koronájának szélessége majdnem akkora mint magassága, és egészben véve sokkal otrombább s durvább alkatot mutat, mint az általában elegánsabban szerkesztett E. primigenius foga. Ezen itt röviden felsorolt tulajdonságoknál fogva, me¬ lyek az Elepkas me ridion ali s-ra utalnak leginkább, e szóban forgó maradványt egy állathoz tartozónak kell tekin¬ tenünk, mely az E. primigeniustól határozottan különbözik s előbbi tulajdonságai folytán sokkal inkább az E. uieri- dionalishoz hajol. — E lelet tehát annál nagyobb fontosság¬ gal bir, minthogy az E. meridionalis maradványai eddig csakis a Mastodon arvernensis faunáját tartalmazó rétegekben vagy Lartet „Pliocéne“-jében — főleg Angol- Francia- és Olaszhon¬ ban — találtattak, e rétegek pedig nálunk eddig ismerve nem voltak. Ha az emlitett zápfog tehát teljes biztonsággal mint az Eleph. meridionalishoz tartozónak ki lesz mutatva, akkor Lartet „Pliocéne“ rétegei nálunk is be leszuek bizonyítva. Az e lelet alapos áttanulmányozására okvetlenül szükséges irodalom jelenleg rendelkezésemre nem állván, annak megtör¬ tént kiegészítése után, egészen részletesen fogom e fölötte érdekes tárgyat a t. szakgyüléssel közölni, egyelőre csak szükségesnek tartottam, erről itt röviden említést tenni. Irodalom. W. K. — Mineralogische Mittheilungen gesammelt von Gustav Tschermak 1875. III. füzet. Tartalom. 1. Krystallographische Bemerkungen zum Gyps, von H. Laspeyres. 2. Felsarten aus dem Kaukasus, von G. Tschermak. 281 3. Das Wesen dér Isomorphie und die Feldspathfrage, von Dr. A. Brezina. 4. Mikroskopische Stúdión ttber klastische Gesteine, von F. Arno Anger. 5. Beitrage zűr Mineralogie des Fássá- und Fleimserthales, I. von Dr. C. Doelter. 6. Die Serpentine dér Vogesen, von Brúnó Weigand. 7. Notizen. 1. A gypszre vonatkozó krystallographiai adatok. Az utolsó, a gypszről megjelent krystallographiai munka Brezina A. -tói származik, ehez szándékozott a szerző adatokat csatolni, melyeket az aacheni polytechnikum ásványgyüjteményé- nck gypszein észlelt. Mindenek előtt felenditi a gypszikrek leg¬ gyakoribb törvényét: ikertengely oo P co normálja, mely sze¬ rint az úgynevezett fccskefarkú ikrek képződnek, és melyeket nem csak felnőve, de benőiteket is talált, különösen szépeket Eicsstadtnél, Merseburg tőszomszédságában. Ezen ikrek mind¬ egyike mutatja a co P, — P, és ( ,co P co ) lapokat. Kitűnő érdek iiek továbbá a papelsbergi gypszjegecek, nem csak azért, mert, mint szerző először einliti nagyobb mennyiségben és egész 16 cm. hosszúságig kiképződve fordulnak elő, hanem főleg jegectani sajátságaik miatt. A jegecek többnyire egyének ; mind¬ annyian co P, ( co P co ) és — P lapokkal, azonkivül sok¬ szor még P, P co, 1/3 P és 1/3 P x találtatik. Fősajátságuk azonban legyező alakú elrendezésük, mely eddig más lelhely- beli gypszeken nem észleltetett. Vizsgált továbbá Eislebenről származó gypszeket, melyek, e gypszre nézve, két uj alakot mutatnak, és pedig — c/7 P 2/3 és — 3/2 P co. Végül kimu¬ tatja, hogy a Reusch-féle ötödik hasadási irány, mint olyan nem létezik, hanem ez csak álhasadási irány. 2. Kaukásusi sziklanemek. Favre Ernő a Kaukasusban gyűjtött eruptív kőzeteket Tschermak-nak küldötte meghatározás végett, ki ezek között a következőket találta : Diabas több lielyen találtatott ; különösen az ayu-i tartal¬ maz egész 2 mm. hosszú plagioklas szemcséket, nem különben amphibolt, biotitot, augitot, magnetitot és pyritet, apatitot nagyobb oszlopokban, meg chloritot. 282 Diorit, Kurtzi mellett. Melaphyr, több helyről. Orthoklas-augitporphyr, szép szürkészöld kőzet fehér pontokkal. Orthoklasporphyr, csiszolatban az orthoklas, plagioklas és biotit zavaros elegyét mutatja. III. Az isomorphia lényege és a földpátkérdés. Táblázatosán összeállíttatott egynéhány isomorph csoport optikai tulajdonaikkal együtt, miből kitűnik, hogy: a) isomorph testek refraktivconstantjai általában éppen úgy különböznek egymástól, mint a heteromorph anyagokéi; b ) a kettős törés mennyisége isomorph anyagoknál némi egybevágóságot mutat, mely azonban csekélyebb a jegecalak egybevágóságánál ; c) a kettöstörés nagyságának variatiója analóg ehemiai anyagoknál függ az egymást helyettesitő alkatrészek nagyobb- kisebb hasonlóságától. Az isothermákra vonatkozólag azt találták, hogy a jege- cekben szétterjedő egyenlő meleg görbéi ellipsisek, melyek, mint az illető jegeclap átmetszetjei mutatkoznak valamely, a jegecre nézve constant ellipsoiddal. Ebből következik, hogy ezen ellipsoid tesseral jegecekre nézve, golyó ; hexagonal, tetragonal és rhomboedrikusokra nézve egy rotatioi ellipsoid; prismatikus, monoklin és triklinekre nézve pedig egy háromtengelyű ellipsoid. IV. Klastikus kőzetek mikroskopiai vizsgálása. A jegeces kőzetek nagy mén ben lettek már mikroskopiai- lag megvizsgálva, mig a klastikus kőzetek eddig inkább el- hanyagoltattak. E munkálatban ez utóbbiak, három csoportra felosztva vétettek vizsgálat alá, és pedig a) homokkövek, grauvakke és márgák ; b) agyagpala és palás agyagok ; c) tuffok. Számos leihelyről származó kőzetek vizsgáltattak meg ; az eredmény részletesen le van írva s következik belőle, hogy a klastikus kőzetek felépítésén úgy klastikai, mint jegeces al¬ katrészek vesznek részt. Kvarc és csillám a klastikus anya¬ gok legállandóbb alkatrészei . mig a jegeces elemek leginkább mészpát által vannak képviselve, mely részben mint ragasz, 283 részben mint valódi elegyrész lép fel. Mellette ritkán hiányzik a kaematit. Sedimentár eredetű kőzetekben a turmalin apró jegecekben meglepőleg gyakori, különösen agyagpalákban és palás agyagokban. A glaukonit nem amorpli, hanem a világos¬ ságot kétszeresen törő ásvány. Az úgynevezett bazaltjáspis félig megolvasztott granvakke. A legtöbb agyagpalákban a jegeces elegyrészek a túl¬ nyomók. Számos felsittuff képződése nem tisztán klastikus. A stíriai, g'leicbenbergi palagonittnffok kvaretartalumak, s végre a laacbi tó „trass“-nak főelegyrésze a lencit. V. Adatok a Fássá- és FleimservÖlgy mineralogiájához. Doelter ezen értekezéséből, melyben a két említett völgy ásvány előj ö vételét részletezi, kitűnik, hogy a leihelyen: fassait, augit, amphibol ?, olivin, idocras, gránát, gehlenit, skapolitb, turmalin, csillám, epidot, axinit, prehnit, titanit, chabasit, serpen- tin, vorlianserit, ortlioklas, anortliit, kvarc, spinell, magnet.it, vas- fényle, zirkon, rézkovand, vaskovand és thomsonit találtattak eddig. VI. A Vogesek serpentinjei. E terjedelmes munka főleg 3 lel helyről származó serpen- tineket, úgymint : a bluttenbergi vagy Bressoir, az amariu- völgyi és a franczia területen fekvő, legnagyobb kiterjedésű előjöveteleket, mind górcsövi mind vegytani vizsgálódás alá véve tárgyalja. V1L Tndósitások. Földpát elegyít mészkő a stainzi Sauerbrunngrabenról. A Koralpe aljában szemcsés mészkövek fordulnak elő, melyek gneiszos palakőzetekben lépnek fel és muskovit, kvarc, turmalin, gránát stb. nagyjegecű, natrondús földpátot tartalmaznak. Ezen földpát oly mennyiségben lép fel, hogy miatta a mészkő kivehetően lemezes szerkezetűvé vált. Szilézia délkeleti részéből származó ásványok. Az éjszaki Kárpátok eocen márgaagyagjaiban előforduló sphaerosideritek márgapala által kisértetnek, melyben több he¬ lyen apró pyritek észleltettek. Újabb időben itt, Kozakovitz mellett egész 8 mm. nagyságú co 0 -co és O-combinatiöt mu- — 284 — tató pyrit-jegecek találtattak. Leskovetz mellett pedig gyepér¬ cek fordulnak elő, melyeknek hézagai vivianit által kitültvék. Mindkét előjövetel új. A beryllnek egy új lelhelye. A felső-austriai Neumark nevű helység melletti gránitban szépen kifejlődött, egészen 5 cm. hosszú berylljegeceket találtak. A Sulzbach völgyben újabb időben kitűnő szépségű táblás, színtelen, egész 8 cm. átmérőjű apatit-jegecek találtattak, me¬ lyek két, párhuzamosan egybenőtt egyénből állanak. A bécsi cs. kir. múzeum Ct. llinrichs-től kapott egy 2862 grm. súlyú teljes meteoritét, mely f. évi február hó 12-én, esti 10 óra és 30 perckor esett Jowa Countyban, Ejszak-Auieri- kában. St. J. — Sitzungsberichte d. k. Akadeinie d. Wisscnschafteii LXXI. Bd. 5. H. 1S75. K'örber : Lickenen Spitzbergens und No vaj a- Semlja’s auf dér Gráf Wil ezek’ seben Expedition 1872. Körber megismerteti Höfer, klagenfurti tanár által Wil- czek gróf expeditióján gyűjtött zuzmókat. A felsorolt 51 faj közűi találkozott öt új is, melynek részletesebb leírását is közli, ezek : Aspicilia phialodes Kbr. Aspicilia (?) melinodes Kbr. Biatora Novajae Kbr. Catillaria Höferi Kbr. Verrucaria Wilczekii Kbr. Ezen becses adat azon oknál is érdemel figyelmet, mivel Novva ja-Semlja Lichena-Fauuája még igen kevéssé ismeretes. Tou/a: Eine Ko h 1 eu k alk-Fa un a von den Barents- 1 n se In. (Nbwaja Sem Íja N. W.) 6 táblával. Szerző az ugyancsak gróf Wilczek által rendezett sarkvidéki expeditió alkalmával, szintén Höfer által gyűjtött kövületeket tárgyalja. Sikerült neki a földolgozott gazdag anyag alapján a Barents-szigeteken a te 1 s ő szén - korszakbeli mészkő- lerakó dás biztos előjövetét kimutatni, mely képződés leginkább a „Spitzbergen“-en és Oroszországban lévővel azonosítható. A fajok száma 97, melyek közül 28 az oroszországi felső szén- korszakbeli mészkő-lerakodásból, 27 Nagy -Britannia marin-szén- képletéből, 22 faj pedig belgiumi carbon-rétegekből ismeretes. Ej- szak-Amerika 15, Karinthia 11, Felső-Szilézia 9 azonos alakkal bir. Fusulinák, feltűnő, egészen hiányzanak, holott több, az oroszországi és éjszak-amerikai fusulinákat tartalmazó, szén- korszakbeli mészkő-rétegekre nézve jellemző alak, mint Spirifer mosquensis, Sp. liueatus, Sp. cameratus, Produetus semireticu- latus, Prod. cora stb. igen gyakori. Új fajoknak tekintendők : Naticopsis laevigata, Chemnitzia Höferiana, Euomphalus bifureatus, Pleurotomaria Georgiáim, Picii rőt. Seraíine, Capulus laevis, Gap. minimus, Bellerophon pulchelius, ( Irtliis (Streptorhynchus) eximiaeformís, Prof luctus obscnrus, Aviciila Höferiana. Av. latecostata, Allorisma Bárén tiana, Edmondia (?) gracilis, Polypora subquadrata. - Pol. crassipapillata, Pol. pustulata, Archimedipora arctica, Fenestella inconstans, Campophyllum intermedium, Callopora arctica. 23 286 Ami a nagyszámú maradványok lelkelyét illeti, szerző röviden Höfernek: Über den Bau Nowaja-Semlja’s *) cimii ér¬ tekezéséből a következőket idézi : „A Barents-szigetek csak 8 ölnyire emelkednek ki a tenger szilié fölött és mintegy vízszintesen levágva látsza¬ nak, s csakis a szénkorszak tengeri lerakodásaiból képeztet- nek. Falalaku padokban váltakoznak mészkövek és fekete pa¬ lák, melyek függélyesen felegyenesedvék, és a két sziget ki¬ terjeszkedési irányához, t. i. I). N.-tól E. K.-felé, párhuzamos csa¬ pással bírnak.1 u Függelékképen még két korall -faj, Litliostrotion grandis n. sp. és Clisiophyllum (?) n. sp. emlittetik, melyek Payer Cfy. által, az 1871-ki expeditiója után Bécsbe hozattak és állítása sze¬ rint a Barents-szigetektől É. K.-re eső orosz kikötőből származ¬ nak. Toula ezeket is a kőszénképletbe valóknak tartja, mi arra látszik utalni, hogy e lerakodás nem csak a nevezett két szigetre szorítkozik, hanem messzebbre is terjed. Ettingsliausen : Ueber die genetische Bliederuug dér Cap-Flora. Szerző Stájerország, Krajna, Horvátország, Tirol és Cseh¬ országból oly harmadkori növénymaradványokat kapott, melyek részint délalrikai nemeknek felelnek meg, részint pedig oly fajokkal közel rokonok, melyek jelenleg csakis a Cap-Flora tulajdonai. Ezeknek minőségük és jó fenntartási állapotuk ellenkezik azon feltevéssel, miszerint messziről szállíttattak volna, sőt bizonyos nak mondható, hogy azon növények, melyektől ezen marad ványok származnak, ott éltek is, a hol találtattak. Ugyanez áll azon délafrikai alakokra nézve is, melyeket Heer a svájci harmadkori flórában, S apó rta délkeleti Franciaország¬ ban, U nger a kumi fossd flórában, Euböea szigetén fel¬ fedezett. Azon nézettel, hogy mindezen növény a „Jó-remény“ fo¬ kától Európába vándorolt volna, ellenkezik ez először azon kö¬ rülménynél fogva, hogy a kérdéses harmadkori növények nem azonosak, hanem csak közelrokonok a délafrikai fajokkal ; másod¬ szor pedig azon okból nem hiteles e nézet, mivel Európa harmad¬ kori faunája a nevezetteken kívül még amerikai, chinai, japáni, *) Ptíter.n.um Geogr. Mitth. 1874. keletindiai, újhollandi, szóval minden világrészbeli alakkal birt. Ha tehát az cmlitett nézet hely tállana, akkor egy általános növény- ándorlást Európába, mely a harmadkorban ment volna végbe, kel¬ lene feltételeznünk ; ez pedig egyáltalában valószínűtlen. Délafrikai jellegű növények akkoriban nem vándoroltak Európába, hanem eredetileg itt tenyésztek. Szerző ezeket Európa harmadkori flórájᬠnak délafrikaí „mellék eleme (Nebenelement)“ alatt foglalja egybe. Világrészünk jelenlegi flórájából kihalt ugyan a legtöbb, de semmi esetre mindenik délafrikai alak. A mi gerania- és thesiaink, a középtengeri flórának Pelarconium-a, a stapelia-nem A p t e r a n t h e s-e, a déleurópai faunának Mesembryantliemum- és Eríca-faja stb. kétségkívül genetikus összefüggésben állanak a nevezett elemmel. A jelenkor más, Afrikán kívüli virányterületében is talᬠlunk növényeket, melyek délafrikai jellegűek, miből következ¬ tethetni, hogy ezen területek harmadkori faunája ily nővé nyéknek tő-alakjait is kellett bírnia. Mexikó „Hermanniá“-jai, Brazília crassulaceái, Ujhollandia ficoideái, igy a kelet-indiai Me- liantlms- és a közép-ázsiai Zygophyllum-fajok stb. visszaveze- teudők e szerint a délafrikai elemre, mely, mint a többi elem, közös tulajdona volt a harmadkor összes flórájának. Európában ezen elem, mint értekező azt kimutatá, csak a harmadkor kezdetén képződött a krétakorszakbeli növény¬ elemek szétágazásából ; a pliocen-nek beálltától fogva azonban a főelem által mindinkább elnyomva, csekély maradványig el¬ tűnt. Ellenben kifejlődésére legalkalmatosabb talaját a mostani cap-vidéken lelte, miért is faunája főelemének tekintendő, mely túlnyomó fejlődése által a többi elemet háttérbe szoritá. Mennyire terjedt azonban a mellékelemek ezen kiszori- sása s melyek azon nyomok, miket még a jelenlegi cap-florá- ban észlelhetünk, ezekre megfelelni célja az előttünk lévő ér¬ tekezésnek. A főviránytag és a melléktagok beható tárgyalása után a nekik megfelelő osztályok és nemek elősorolása mellett — szerző igy elmélkedik : „Miután most már nem vonható két¬ ségbe, hogy földünk természetes flóráinak eredeti egyiittessége a közös tő-, a harmadkori ílorá-ra, genetikailag vonatkozik, úgy az mindenek előtt azon növény alak okra állami, melyek — 23* 288 csekély specifikus varaitoktól eltekintve — nagyobb elter¬ jedéssel földünk legtöbb virányára nézve bírnak. Ezen alako¬ kat „polygenetikus viránytag“-alatt egybefoglalva azon nézet mellett vagyok, miszerint a harmadkor tő-, vagyis inkább ős¬ alakjai semmi esetre sem származtak mindig csak egy-egy központ bél. Némelyike ezen viránytagnak, p. a Cycadea-, a Coni- fera k-, F i cu s, P o p u 1 u s- stb. visszavezethetők harmad¬ kor előtti, sőt egyesek, mint p. a Zárni a- és P in us-nemek a növényvilág legősibb typusaira is. Roppant elterjedésök az egész világon igen valószínűvé teszi, miszerint egyesek, de talán mindegyike ezen tő-typusoknak csak kevés vagy nagyobb számú, az egész földön szétterjedt növényzeti központból (Vege tationscentrum) eredt. Annál nagyobb valószínűséggel álland ez nagyobb részére, vagy talán mindegyikére ezen tő-typus ős typusainak. Minél koraibb fejlődési fokozatába a növényvilágnak ha¬ tunk be, annál inkább vesziteud majd a növényzeti központok egységéről szóló tannak jelentősége. “ Vegyesek 8. F. A fémek értéke. Egy Avoirdupois font (0.4536 Kgr.) dollárokban : Indium 2520 Ezüst 18-85 Vanadimn 2520 Kobalt 7-75 Ruthenium 1400 Cadmium 6'-— Rhodium 700 Bismuth 3-63 Palládium 653 Nátrium 3-20 Urán 576 Nickel 2-50 Osmium 325 Higany 1-35 Irídium 317-44 Antimon 0-56 Arany 301-45 Ón 0 33 Platina 115-20 Réz 0-25 Thallium 108-77 Arsen 0-15 Chrom 58 Horgany 0-11 Magnesium 46-50 Ólom 0-07 Kálium 23 Vas 0-02 (B. ii. lliitt. Ztg. 34. 2 289 S. F. 0 r o s z o r s z á g s z é n t e 1 e p e i. Ámbár európa Oroszországban, kivéve Lengyelország nyugati részét, a tulaj - donképeni kőszénképlet sehol sem ismeretes, mindamellett egyéb geológiai képletekben tetemes antkracit, kő- és barna¬ szén-telepek nem egy pontján fordulnak elő. Ezek között kü¬ lönösen a következők érdemelnek említést : 1. Közép-Oroszországban Tula, Kaluga és Rjasan mel¬ lett. E helyt a Kulin képletben vagy 18,000 négysz. verstnyi területen, 40 — 120 lábnyi mélységben számos, vagy 130 fúr- lyuk és akna által kimutatott kőszéntelep ismeretes. 2. Ugyanezen képletben a Donetz területén, ennek nv. felében vagy 44 kőszén- és anthracittelep lett feltárva. 3. Az Ural ny. lejtőjén, ismét ugyanezen képletben tete- imes kiterjedéssel számos, de még kevéssé feltárt kőszéntelep ismeretes. E képletnek egyes részletei a hegység k.i lejtőjén is ismeretesek. 4. A Kaukasusban, a jurakorszak felemelt rétegeiben Abich igen tetemes kőszéntelepeket fedezett fel, vagy 12 verstnyi hosszaságban. ö. Harmadkori barnaszéntelepek különösen az ország déli és ny.i részeiben fordulnak elő. Az ország e. ny.i részében pe¬ dig remélhető, hogy az éjszak-németországi borostyánkő tar¬ talmú barnaszénképlet itt is folytatódik, s a jövőben kiaknáz¬ ható leend. (B. u. Hiitt. Ztg. 34. 158.) 5. F. U j k é n t e 1 e p'. A ny. indiai szigetek között St. Thomastól vagy 100 angol mértföldnyire van a 2 mértföld át¬ mérőjű Saba sziget, egy vagy 3000 láb magas, rég kialudt vulkánnal. E hegyen gypszre települve óriási mennyiségű, igen tiszta kén fordul elő, a kőzet mellett, mely szintén vagy 60° /0-os ként tartalmaz. (Arch. Pharm. (3) 7. 362.) Társulati ügyek. Szakgyülés 1875. évi november 24-én. Tárgyak: 1. Az első titkár jelentését olvassa föl a társulat ez évi erdélyi kirándulásairól. (L. a jelen számban.) Az általa aján- 290 l«>tt jegyzőkönyvi köszönet egyhangúlag megszavaztatott, s a köszönőlevelek megküldése az ajánlott egyeseknek és testüle¬ teknek elhatároztatott. 2. S c h a f a r z i k Károly „a Sár.-sz.-miklósi quarctra- cliytok“ cimü ismertetését olvasta föl. (L. a jelen számban.) 3. A másodtitkár, dr. Kocli Antalnak „a Brachy- diastematherium leihelyén tett legújabb észleletek “ című jelen¬ tését olvasta föl. (L. a jelen számban.) 4. Ugyancsak a másodtitkár egy általa szerzett, geoló¬ giai szempontból fontos leletről olvasott föl előleges tudósítást. (L. a jelen számban.) 5. Végre az első titkár a társulatba belépett új tagok neveit olvasta föl. Ezek: Kocli Ferenc, tanárjelölt Ko¬ lozsvárt, ifj. Eissen Ede, Eissen Károly, műegyetemi hallgatók Badapesten, Ferenczi Freund Károly, az I. er¬ délyi vasút főigazgatója Budapesten , H a h ó t i Sándor, pol. gáriskolai tanár Budapesten, Herepei V. Árpád, bá- nyász-academiai hallgató Selmecen, dr. M i h á 1 y i János, ügyvéd M. -Szigeten, Molnár György, földbirtokos Uj-Kí- gyóson, Pár á d i K á 1 m á n , S z a b ó Samu, Debreczen v J ó zs e f, tanárok Kolozsvárt, V ég h I s t vá n, megyei köz¬ jegyző s bányabirtokos M.-Nádason, Kíirthy Sándor, ta¬ nárjelölt Kolozsvárt, az egyetemi és műegyetemi olvasó¬ it ö r Budapesten, II o ff m ami J á nos Petrozsényen, Bar c s a y Ár p á d , földbirtokos Petrozsényen, W i n k 1 e r J á nos, bányabirtokos Verespatakon, Ö 1 b e r g G u s z t á v, bányabiztos Abrudbányán, Vincze József, vasúti mérnök Petrozsényen, Tallatschek Ferenc, bányamérnök P et- rozsényen, Rennert Gyula, bányaszámvivő Petrozsényen, dr. Bottenstein Samu, bányaorvos Petrozsényen, a r e f. g ymnasi u m Szászvároson, S z e n t m i k 1 ó s y Jenő, tanár Gy. -Fehérvárt, K remnitzky A m a n dús, acad. tanársegéd Selmecen, L i e d e r m ann J ó z s e f , urad. mérnök Munkácson, L o j k a I I u g ó , tanár Budapesten, S c h a f a r z i k F e r e n c , tanárjelölt Budapesten, Teschler György, műegyetemi ta¬ nársegéd Budapesten, G ölti Ernő, gyógyszerész Gy.-Sz.- Mártonban, dr. Sőt ér Ágost, acad. tanár M.-Óvárt, dr. Hajdú Gyula, tanár Nagyváradon, Koós Ferenc, képez- 291 dei igazgató M.-Szigeten, Okolicsányi Béla, m. k. vas¬ gyári ellenőr Kabola-Polyánán, Petricsko Jenő, tanársegéd Budapesten, Varga Ferenc, tanárjelölt Budapesten, L e- d ing S á n dór, bányabirtokos Nagybányán , Mik o 1 a y L á s z 1 ó, bányamérnök Poprádon, G e r e v i c s Emil, tanárje¬ lölt Budapesten és INI aderspach L i v i u s , bányamérnök Rozsnyón. Összesen 40-en. Titkári közlemények. Nyilvános nyugt a t v án y o z á s. A tagdijat 1875-re lefizették: Lóczy Lajos, Medveczky Árpád, Schafarzik Ferenc, Schré- der Rezső, Serák Károly, Szentgyörgyi Elek és Wiukler Benő társ. tagok. A tagdijat 1876-ra lefizették: Dr. Mácsay István, Maderspach Livius, dr. Mosel Antal, dr. Palotay Ferenc és dr. Stessel Lajos társ. tagok. Hibaigazítás. A Ill-mal jelölt tábla II-ikuak, Unghvár vidékének föld¬ tani térképe pedig Ill-ik táblának veendő. Kérelem. Tisztelettel felkéretnek a társ. tagjai, hogy netáni lakás változtatás alkalmával ezt a titkársággal tudatni szíveskedje¬ nek, miután különben a kiadványok pontos megküldése lelie tétlenné válik; egyúttal, miután a következő tagtársak jelenlegi tartózkodási helye a titkárság előtt ismeretlen, azon kérelmet bátorkodunk a t. tagtársakhoz átalában intézni: szíveskedjenek — ha valamelyiknek lakhelyéről tudomásuk van, ezt a titkár¬ sággal mielőbb pontosan tudatni. E tagtársak a következők : dr. Persz Adolf, Deutsck Emil, Schroll József, Belányi Ferenc, Bizenti Frigyes, Brellich János, Hofmann Róbert és Deil Jenő urak. Azon esetben pedig, ha a nevezett tagtársak a társulat¬ ból ki szándékoznak lépni : e szándékukat a társ. alapszabᬠlyok értelmében* a titkársággal írásban legyenek szívesek közölni. Budapest, 1875. dec. 31. A titkár sá g. T AKT ALOM JEGYZÉK. Értekezések. Geológiai és palaeontologiai tanulmányok Arad megyéből, Lóczj Lajostól ......... i Az unghvári m. kir. jószágigazgatóság területén előforduló kőszén, kőolaj és földgyantának földtani leírása, Gesell Sándortól (egy földtani térképpel) . . . . . . .21 A trachyt-kép'et Szászka környékén, dr. Szabó Józseftől . . 73 A négy nevezetesebb plagioklas je'leges kettős fénytörési tulaj¬ donsága Des Cloizeaux legújabb tanulmányai szerint , dr. S/abó Jó/seftől ........ 97 A Bakony éjszaknyugati részének másodkori képletei, dr. Kocli Antaltól (egy íametszetü táblával) . . . . .104 A fazekasbod .-morágyi hegylánc eruptív kőzetei Koth Sámueltól 137 A Székesfehérvár-velencei hegység gránit és trachyt-nemíí kőzetei. Inkey Bélától . . . . . . • . 145 Enargit újabb eljövetele Párádon, dr. Szabó Józs ftől, . . 158 Selmecbánya andesin-basaltjai, Halaváts Gyulától . . . 160 Az Uugh iolyó balpartján elterülő trachyt-hegység földtani szerke¬ zete, Rybár Istvántól (egy földtani térképpel) . . . 181 Új Moldova némely eruptív krvstályos kőzete, dr. Szabó Józseftől 191 Az erdélyi basaltokról, Tóth Mihályiul ..... 229 Adatok a Bakony „Ceratites Reitzi“ szint faunájának ismeretéhez, Stürz mbautn Józseftől (három kőnyomatu táblával . . 253 Jelentés a társu'at ez évi erdé'yi kirándulásairól, Sajóhelyi Frigyestől 262 A sár.-sz.- mikló.d quarztrachytok, Schafarzik Ferenctől . . 269 A Brachydiastematherium lelhelyén tett észleletek, dr. Koch Antaltól 273 Előlegei tudósítás egy geologiaílag fontos leletről, Roth Lajostól 279 Irodalom. Mineral. Mittheilungen, ges. v. G. Tschermak, 1873. IV. füzet . 35 Philosophical Transactions of rhe Royal Society of London. 164 köt. 4. rész ......... 39 Mineral. Mittheil. ges. v. G. Tschermak. 1874. I és II. füzit . 84 Miner. Mittheil. ges. v. G. Tsc ermak, 1874. III. és IV. füzet . 126 Mine . Mittheil. ges v. G. Tschermak, 1875 I. füzet . . 164 Aus dér Urzeit. Bilder aus dér Schöpfungsgeschichte v K. Zittel 168 Second appendix to the fifth edition of Dana’s Mineralogy, by E. S. Dana ......... 170 Az abrudbánya-verespataki bányakerület stb. monographiája, dr. Szabó J.-tól ......... 207 Ásvány tan, különös tekintettel a meghatározásra, dr. Szabó J.-tól 211 A magyarhoni földtani társulat eddigi kiadványai . . .211 Mmeral. Mittheil. ges. v. G. Tschermak, 1875. II. füzet . . 243 Mineral. Mittheil. ges. v. G. Tschermak, 1875 III. füzet . . 280 Sitzungsberichte d. k. Akademie d. Wissensch Tten 71. köt. 5. fűz. 1875 . 284 IV. hegyeseit. Lap. Németország acélgyártmányai ...... 15 A Rauit, S. R. Paykalltól ....... ÍR A Dufrcnoysit vegyösszetétele ....... 16 A kovasavsókban foglalt vasoxydul meghatározása . 16 Az anatóliai tajtkő-termelés ....... 17 A Wheelerit (egy uj fosail gyanta) . 18 Egy uj ásvány Űj-Calecloniából ...... 18 A rockbridgei timsósforrások ....... 41 A forrasztócső módosítása ....... 43 Arany- és ezüsttermelés Amerika néhány tartományában 1869— 1872-ig 43 A galíciai petroleumtermeléshez ...... 44 A Reichhardtit, egy uj, stassfurti ásvány . 91 Egy tellurérc feldolgozása ....... 92 A joachimsthali arsenj egecekről ...... 92 A chilisaletrom előfordulása ....... 93 A m. kir. földtani intézet ez, idei fölvételei .... 174 Az éjsz. amerikai Egyesült Államok nyeisvastermelése . .176 Diatomaceák, mint a Mytilus edulis tápláléka . . . . 178 Petroleumtermelés Oroszországban . 178 Adatok a szántóföldtalajok ismeretéhez ..... 178 Külföldi természettudósok hazánkban ..... 221 A Német birodalom széntermelése ...... 222 Egy uj barlang Pilis-Szántó mellett (egy fametszetű rajzzal) . 223 Egy jávai meteorvas ........ 246 Adatok a stassfurti és leop jldshalli sóiparról .... 247 Nagybrittania bányatermelése 1873-ban ..... 248 A fémek értéke ......... 288 Oroszország széntelepei ........ 289 Egy uj kéntelep ......... 289 Társaalsatl ügyeli. Szakgyülés 1875. évi január 13-án ...... 19 ,, „ ,. február 24-én ...... 94 „ ,, „ március 24-én ...... 133 ,. „ „ április 14-én ...... 133 „ ,, „ május 12-én . . . . . . 179 „ „ ,, június 9-én ...... 225 „ „ „ augusztus 14-én ..... 250 „ „ november 24-én ..... 290 Közgyűlés „ „ január 27-én ...... 44 Tltliári Itözlesuéiayelí. A magyarh. földt. társ. gyűléseinek sorrendje a: 1875. évre . 20 Tudósítás, 20, 57, és 228. lap. Nyilvános nyugtat ványozás, 57, 91, 136, 180, 22 6,252 és 291. .lap. Értesítés, 53, 226 lap. Tudósítás a m f. társ. ez idei erdélyi kirándulásait illetőleg . 134 Felszólítás .......... 228 Kérelem .......... 291 Hibaigazítás ......... . 291 A ni. földt. társ. tagjainak névjegyzéke ..... 59 r, n „ „ könyveinek jegyzéke, 67, 95. lap. F.J.Noth eszntényes liaráiitnietszele a