f / p 8 1a 4 HGY / 4 im jdjés s ( $91 s ss ? hr / s ÉV 5. ÉSZ VAS: 4 JA BB elerte inán NY Sat ee 5: és ST elles ; S KKAGTAGAS CSEÉKÜLON NAN E S ANN NY B ) úm, Y álse hutt 4 Ké n MAAA a fé. SAN MARA ) jeyjbbásas SEN Ny B E 29 NY áN VA AA h Mt őő 047 1 AN Vg XN ZS Ny ADA ném § ) WA 4 AA a MISE NY MEL VG Ze oPWXak 1 VA zzz GZ gal 147 EEEN V/ 54 OR M Le , 7 cSZe Stan £ et og [4 LSSZLNR X Let a Z4 ESÉSE re NN ZÁ ES Set x 6 St SNYT NT kalela 51 2 SZEN A ) Ve 5 ÖSNY ; je sót; S KW Bv MEZZi Út M-T Fut wa ages LON? Md B) DRE GSTFT TR ez a LR 5 L : YT TS a LÉ) 5) V 7 4 ZT ere Sal SS 8 § za "sé sz a éz. 6 [1 09 Mé gy .6 re 76420 ös MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG mM KON Y VI. ELSŐ KÖTET. PESTEN 1833. 470 Lj vise "a. Saarőátk ORÜéz A MAGYAR UUDÚS TÁRSASÁG ÉVKÖNYVEIZ, ELSO KÖTET. emet 1831-1832. e aza a. s va ké Li ű A 14 kN ES TEN ERNEK hé d 9 ébe 4 1 g a Hu f "Ké teng dol aki 18 4 a 7 Hi ú d p tiját 4-3 4 ) új A FK . ; szegy Ka , Ha ÉV gén ÜgÉ átét pete B 4 3 éj KP 97 797 [AZT É AE YSa £ : 4 záítjésejáéket det j ; MÉ zi Jrsáltáát . Ve HÉKÉBŐE tavi f GÉ 16 bbi ZSSEGYNNT rája kó ején mel a TARTALOM. MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI. Tudós Társaság? első keletkezése Magyarországon — eső ss ss ss 5 es es Nehány főbb pont a? magyar nyelv? országos divatáról, Udvarnál, Ország- gyüléseken, Főurak? házi körében "s Írók? munkáiban es s. ss es ss 6 Bod Péter által magyar Társaság?" megérintése 1760b. — se ss 5 ss os 0 cs Bessenyei György? észképe arról 1781b. s ses es e. 65 69 55 Révai Miklós" előrajza 1784b. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. Ismét azé 17905. végre Országgyűlés előtt — es s. ss es ss ss es . 29—30 Decsi SámueV javaslata 1790b. ee ee. e .6 ebb bb b. Ifjak" társasága Sopronban. Pesten , Nagyenyeden 1790b. ss es ee cos os Aranka György? rajzolatja magyar nyelvmivelő Társaságról Erdélyben 1791b. Erdély" Rendeinek az iránt a" Fejedelem eleibe terjesztett törvényczikkje 1792b. Az erdélyi magyar nyelvmívelő Társaságnak 1793b., "s az erdélyi történet- irók"? kiadásának hasonlólag Társaság által előleges megindítása 1791. ; "majd mindenik megszünése es es e. s. 656 648989. Az 1790beli literariai országos választottság, véleményét adja elé , Révai? elő- rajzáról az 1792beli Országgyűlésnek —— ss es se 66 66 ee 69 55 Kulcsár István? jutalomkérdésére jött "s koszorút nyert feleletek magyar tudós Társaságról 1806b. ee d. s. ee ee ebe bb 8 98 09 0. Gróf Teleki László? jutalomkérdése tudós Társaság iránt 1806b. se 5 ss s" Az 1792beli Országgyűlés eleibe az 1790beli országos választottság által ter- - jesztett alaprajz felvétetik Országgyűlésen 1807b. ee ss e es 65 os Felállítását törvényezikk említi meg 1808b. ee eső eső seem ee ebe Pápai Sámuel? nézete 1308bo se esse es (éve em ds 65 e6 6868 39 Fejér György" előrajza JA0Öb. . sé ebászátseáezez netes tát sea lkánti kás. 1 os 39 Gróf Teleki Lászlóé 1810b. ee ee. eő ebbe aa 6 6 es 40 Erdélyben, a" magyar nyelvmívelő Társaságnak, most tudományos czímmel , másodszori megindítása 1818b. "s ismét elakadása 1819b. es es es . 42—45 Azon igyekezetek után, mellyek latin vagy német nyelvű Társaságot kiván- tak Magyarországon , a" mint ezeket a? 201 , 254 , 271 , 361 lap megemlíti , végre a" nemzet nyelvéé lesz országos Társaság által folyvást mivelendő az 1825beli Országgyűlésen eses eyes 46 Az 1790beli Országgyűlés óta, midőn egyenesen csak a" magyar nyelvnek elsővé tétele mellett 7 Vármegye szólt, a? következett Országgyűléseken c nyelvet oltalmazók?" száma nevekedik, "s az 1825belin csak 4 Vár- megye akarja a? latint közdolgok" folytatásában még egy ideig ma- radandónak. A" magyar nyelv mellett határozottan szólottak közűl nehány- nak megémlítése se cse fás fáledzajdksal se seg fas jéselytsslts 4. 46EAT Gróf Széchenyi István magyar tudós Társaságra ajánlja esztendei jövedelmét "s ezt 60,000 pengő forintra határozza — se ss ss ss 5 es 5 or os . 47—50 Vele együtt Gróf Vay Ábrahám , Gróf Andrásy György , Gróf Károlyi György, a" négy első alapító . sees eső se aban seb 49 E" négy első alapítónak a" Nádorhoz és RRhez nyujtott nyilatkozása a" felállítandó magyar tudós Társaság" elveiről Országgyűlés előtt 1826b. Februarius 154-, "s ennek általnézés végett választottsága se se 0 se 49 A" választottság? véleménye országos ülésben, melly a? négy tudomány- osztályhoz még a? történet és törvénytudományáét csatolja ss 0 es ss 49 (Báró Szepesy Ignátz véleménye, egy, a"magyar nyelvet erőszak nélkül tanítás által terjesztő külön intézetről , "s erre többek ajánlása) s" . 49—50 A" többi alapítók?" sora 1826b. tudós Társaságra nézve ss ss ss ss . 50—52 Gróf Teleki László? fijai "s Özvegye, annak összeszerzett "s közel 30.000 darabból álló könyvtárát adják a" Társaságnak ss 5 ss es 59 os os 51 Társaság" alaprajzát , Országjgyülése, Felség eleibe terjeszti 1826b. es o 51 Királyi helybenhagyatása , 1827b. — e. ve se 66 ea 66 eg 60 68 65 52 József Főherczeg Nádor annak tőkepénzét 10.000 pengő forinttal neveli c" 52 Új alapítók" SOrA ses er .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . 53—54 Országos törvény, magyar tudós Társaságról 1825b. s. ss es ss se 60 Annak rendszabásait kidolgozó tudós Választottság Pesten 1828b. se es os Királyi felhatalmazás 1830b. Julius 7d. a" Társaság? összeállásához — ee ss Annak a" Megyékhez évenként küldendő jelentése irántis, királyi helybenha- gyás, 1830. Nov. .FOdo les as es antes aaz! TEKRNÉR att eetáaa dás köles Megerősített Igazgatók "s azok" első ülése Pozsonban 1830. Nov. 174. Előlülő "s Másodelőlülő választatása egy esztendőre ss ss .. .. .. Az Igazgatóság által legelőszer kinevezett rendes tagok ss ss .. .. Lap. A" pesti tudós választottság? munkálatának a? királyi felhatalmazáshoz képest alkalmaztatása és sajtó alá menetele eső eső es ss ss 60 Annak három része A, B, CZ alatt ee eső es ee e bő e e s A. Magyar tudós Társaság? alaprajza B. Rendszabásai CZ. Eleinte mi módu megindíthatása . 0 ee ső se se eses 6. A" Társaság? oklevele ee ese gp sebben aa aa 96 e Vaik Ferdinand, ifjabb magyar Király a" Társaság" tőkepénzéhez 10,000 pengő forintot ád GMT SSN Hp "ése Tee ege B veí ee es ea 6 Ismét új alapítók ő eeőseő sesebaba Pénztárnok? és Ellenőr? utasítása "s hitletétele se es es so os ss Előlülő "s Másodelőlülő választatásának királyi megerősítetése se ss Titoknok választatik. Igy Segédjegyző, ki egyszersmind Levéltárnok s: ELSŐ NAGY GYÜLÉS PESTEN, Febr. 14—244. 1831. .. 98 .. 59 . 60—61 .. 62 .. 62 100-123 sv 118 "e 62 . 62—63 .. 62 .. 64 .. 66 Ebben: Tiszteletbeli, rendes és levelező tagok" választatása. Határozatok a" gram- matika! és szótár" tárgyában : az évkönyvek" elintézésére; a" folyóiratra ; jutalom- kérdésekre , az évenként jutalmat nyerendő munkák" kiválasztatására nézve es HÉTI ÜLÉSEK. Febr. 281 1831 — Febr. 284 1832. . 64—70 Ezek alatt: Nagy szótár belső elrendeléséhez fogás. Műszavak? összegyüjtetése. Kazinczy és Tittelr.t. halála. Színjátékok" fordítatása. Jutalom eredeti színjátékra. Zsebszótár. Kéziratok" bekérése. Tudománytár. A" Társaság" jelszava os os os os .. .. .. .. .. .. .. .. Előlülő "s Másodelőlülő ujonnan megvalasztatása 1832re se .. .. .. MÁSODIK NAGY GYÜLÉS. 1832. Martiusban, Egyiptomi emlék.Római emlék. , 70—77 .. 77 Ebben: Magyar helyesirás. Nagy szótár. Fordítandó tudományos munkák. Tudo- mánytár. Honi és külföldi levelező tagok" választása. Rendes tagoke. Tiszte- letbelieké. Gr. Teleki Ferencz és Kresznerics tiszt. t. halála. Emlékbeszéd, Szabad levelezés. Általános határozatok 5 77-83 IGAZGATÓSÁG ÜLÉSEL 1832. Januáriusban "5 Martiusban. Tudománytár szerkeztetőjének fizetése, Száz arany jutalom eredeti színjátékra, évenként. Zsebszótár. Oklevélbe a" tagok nevének irása, Nérkönyv. Ellenór válasz- tatik. Megholt rendes tag" fizetése, halála után meddig jár os es ez , HÉTI ÜLÉSEK. 1832. Martius 191 — Augustus 13dikáig. Nagy szótárba műszavak adása. Kéziratokról vélemények. Tudománytár. Köznépi folyóirat. Érkönyrekbe értekezés. Versenyfordítások" mikép elintézése. Pajor" fúró Lap. 83—85 harmonikája. Imre János r. t. halála 5 66 66 65 as 68 az 95 , 35—87 HARMADIK NAGY GYÜLÉS. 1832. Augustusban és Septemberben. Nagy szótár. Régi magyar kéziratok másoltatása. Helyesirás és szóragasztás szabályai, Népdalok. Vélemények kéziratokról. Tudománytár. Irók szabadra hagyása, szószerkezet és új szavak? alkotásában a" grammatika és szótár irásáig. Három küldöttség. Első: 183Iben kijött munkák közűl jutalomra méltónak kivá- lasztására javaslattétel. Második: Kéziratok megvizsgálására az évkönyvekbe, Harmadik: A" köz ülésre nézve. Vezérpontok pályamunkák kijelelése körül Kétszáz aranyat nyert munka. Pályamunkák kijegyzése az osztályok által. Érkönyvekbe értekezések. Jutalomkérdések 1831re"s 1832re L. ezeket a" köz ülés jegyzőkönyvében. A" történettudomány osztályának javaslata. Hat elfogadott kézirat. Két uj tiszteletbeli tag. Uj rendes tagok. Uj levelező tagok. A" 90ben járó Simai. Könyvtár szaporodása. B Zach halála. Hammer válasza. ss os es IGAZGATÓSÁG ÜLÉSE. 1832. September 914. Tiszteletjutalmak. Előlülő lemondása. Nagy gyülés kérése iránta. Uj alapítók . ELSŐ KÖZ ÜLÉS" JEGYZŐKÖNYVE .. .. .. .. 090 e. .. 0. .. .. .. ELŐLÜLŐ" MEGNYITÓ BESZÉDE A" KÖZ ÜLÉSBEN d. ös 69 es 66 os 65 65 EMLÉKBESZÉDEK. 1. Kisfaludy Károly, helybeli rendes tag, felett. Sehedel Fereneztől e II. Köteles Sámuel, vidéki rendes tag , felett. Kállay F ereneztől e JII. Kazinczy Ferencz, vidéki rendes tag, felett. Kölcsey Ferencztől e 88—97 131 140 148 IV. Kresznerics Ferencz , tiszteletbeli tag , felett. Szilasy Jánostól e V. Gróf Széchényi Ferencz és Gróf Festetics György felett. Kis Jánostól. ÉRTEKEZÉSEK. I. — Hazafiság. Horvát Endrétől cse s ös. e. s 66 es 66 s II. . Hellen- magyar literatura. Guzmics Izidortól 7 es ss ss os MI. A? fa és kőhiderő" hasonlati meghatározása. Nyiry Istvántól. Rajzolattal self ds santa anál est es ai -o0Ni esííés es as 8 IV. Poétai harmonistika. Berzsenyi Dánieltől. es sz ss es ss V. Az ember iránya. Szilasy Jánostól es es os os es ces os VI. A"győri vidék legrégibb időben és a" Rómaiak alatt. Czech Jánostól . VII. Szilágyi Mihály Kormányozó? eredeti törvénykönyve Gróf Teleki Józseftől, an ll a Aétln e Vas edka st am él .dnik (ae! ös (Ldé4 a0 husa a Az említett törvénynek az eredeti irat szerínt rézremetszett példányával a" kötet végén. " VIII. Vélemény, Egyeden találtatott ékes mívről. Isis? egyiptombeli tiszteletére szolgáló valóságos ibrikről. Jankovich Miklóstól. es 5 s sz 0 os Három rajzolattal a" kötet végén. I. Az egyedi ibrik. 2. Az egyedi ibrik"? terület- szine. 3. Az egyedi ibrik" leomlott "s később talált részei. A? magyar tudós Társaság? köz ülésére. Horvát Endre. es es os os Lap. 156 164 178 190 232 247 297 314 346 354 366 árd 4..FÉG d lg "d . . 0-6 é ZT e I vat var dot sándk alt -tináe, gazság ts lotágadt gálán miat 4 ts tb d) FENNALL éti 1 ÁT TÓ pia B népi 4 ree? k "7ú jé eg § úja -pő j jak vi ) i i ; aa ( 10. sztsai Md EM Méréslő 488 fia; eudtatagátáááe ek 3 ISÉŐE i e ll eesétén e teleésől tr 6— d 4 60 ld j ri ; bek jé i .. 4. .. .. kaja! m$ 4 , 488 k at keésál ira : 473) t Lt viíceZ rég egaítabáat " MELAG d9-P ESSENEK At úré TE a de jó v ky [94 td Hi geg Á 4 9"? ü ; ; ue késés vég sé "ej h6 vág ee ÉNHESBAN "! kba Tv2 dai VÁ," sa JEL . : ébe 9 VA vre kártzan zeke őnvarib 1 txsle vájt $v an eopaal p 4 ales vögde ELT ME dálnetén HŐ adomat íegp dat d base ht; ak § 4" Vag NERETNÉETT er 38 Aszt erem ek "adná IA 3 gt: regesáíate ekpog zat éti nd eni ei Hét ét l ; do AE: e ez tti fé 01 krarag kád tao PAP ta ét POS, rázni (ax vard Ge ! ÉG lva sí tisz aagágy sar dorega ARÁÁZTARA tá a ra (ALK s sztldla 0 germán 987 TRABI cé 95 dl fá FI. Adat, a ale, ekét rajta hé máj tözügáltáre 8TÓj tájat) i tozyélete Po: AGGPTTTJÉNA ÜGÁNJÁÓAtv Hillre BA 8 j CAARKÁÁG ee ehet 7, mátttt béget pi 14. Segklj zetuádíéni belét Ein ázó SZÁLA ÉNgnTNÉ Hádt zh MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI , A" NYELV?" ORSZÁGOS RÉGIBB ÁLLAPOTJÁNAK RÖVID ELŐADÁSÁVAL. Minden tudós Társaság előterjeszti évenként mibenlétét, hogy lássa az ország, mellyért lennie kell, munkálódását, legyen mértéke haladásai- nak. A" magyar ezzel kezdi meg. Túl ezen esztendőről esztendőre a" Társaság" jegyzőkönyveiből leszen majd kiszedve története. De pillantsunk itt eleinte a" nemzetnek magá- nak is, legalább nagyjában, hajdani politikai viszontagságaira, hogy ezekkel együtt forgott nyelvét addig nézzük bukdosásában "s emelkedésé- ben, míg nemzetisége" kinyilatkoztatásával álla elé az ország s az anyai szózat, ez a" nemzet" életét külön kitüntető birtok, tudós egyesületnek adaték mívelése alá; hogy, tévén ez együtt, a" mit szétszakadozott erő tenni elégtelen, gazdagúlt érték" éreztetésével váltatnék fel az elmaradás pironsága. "S híven kellene kifejteni mind ezt, a" történtek" oknyomozásá- val! Vesszen el a" história , ha nagyít, ha lehuz. Különben is, férjfiasság kiszemeli elébb a? hiányokat, "s úgy ered parlag termékenyítésnek. Minekelőtte pedig e? Társaságnak már tetteire is szállanánk , még ahhoz volt régibb készületeken is végig megyünk. Érdekletes látni a" létre- alakulás" előgondolatait. Sirban porlókon andalgunk ugyan ott keresztűl , mivel esztendők" sora jött és tünt, míg egyes puszta óhajtók helyett, cse- lekvők tüzék ki állását. Áldásunkat azonban az arról csak gondolkodot- takra is, azután a tisztelet, alapítóinak. Mert ha istene úgy akarja e? ha- zának , új évrendnek kellene az által nyilni nyelvünk" tudományos arczot váltásában , "s kifejleni mind azon észbeli józan haladásnak, mellyet má- sutt is több surlódtató egyesület okozott. Többféle országos javakat így szülhető hazai tudós akadémia? fel. állításában , a Magyar, Európa" független nemzetei között legutolsó. Emlí- 1 2 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG" tendő sem volna talán ez, ha Pozsonnál kezdve az Oltig, Árvától Zimonig mindenütt magyar nyelv zengene; mert 10 milliónál többől álló csupán egy ajakú nemzet, ha udvara folyvást tudománysegítő , ha előkelő rendje "s több nagy és mívelt kereskedő városa, akármelly talentum" mívének elég kedvelőt szül, tudós Társaság nélkül is végre felkoszorúzza magát , mint Róma" és Anglia" szép literaturája, a" hajdani Görögnek pedig elég volt olympiai olajága. Sőt valamelly természetes eszű "s- már kifejlett nép" közértelmessége 1) feljűl is kerekedhetik útjok vesztett akadémiák" beha- tásán. De illy szerencsérehagyás csak egy nemet virágoztathat, "s ha vál- tozik a? nép" jólléte , a" segítő Fejedelem, hanyatlik az is. Tettek bizonyít- ják azonban, hogy magát iparkodó szellemű népet is, még inkább ser- kenthet míveltségében akadémiai központ. Az politikai változásában is a" nemzetnek , míveltsége" rakhelyéűl marad, "s ha némellykor elszunnyadna is, hoznak a" nyomok ismét tovább léptető lelkeket. Azért szükségesek pedig főképen a" buzgó és eszes tagokból álló Társaságok ; mert némelly tudományos vizsgálatokat csak tudósok" egyesülete végezhet tökélleteseb- ben, mert többféle apró gyüjtéseket csak több, egy irányra dolgozó tag tehet; mert a" szunnyadozó erőket hasznosakká lételre azok ingerlőbben ösztönözhetik jutalmaikkal. Továbbá az időnként elélövődő lángész a? sok mástól előre dolgozottakból velősebbé teremtheti nemzetét dicsőítő vagy haladtató mívét "s ez ott könnyebben is találhatja oltalmát. Végre tudo- mány" és művészség" embereire külső tekintetet is vonnak, a? mi behatás végett mindenhez kell. Látjuk ugyan Ossiánt, látjuk Dantét, Petrarcát, Copernicust, Shakspearet "s másokat , mint nem Társaságok? szülöttjeit, de ha rengeteg is megtermi bár külön a" maga szép virágát, ne állítsuk-e kertjét több virágnak ési gyümölcsnek? "S mivel nem mind lángészt ne- velnek a" tanító intézetek , ne legyen-e ezekre gond ? Visszaélések miatt inkább pillanthatni hidegen az akadémiákra, midőn Cid? gyalázásáért, 1) L.De Vacadémie francaise et de M. Chamfort. Melanges de litterature par Suard. Tome III. p. 66. Chamfort el akarta töröltetni a? franczia akadémiát a? nemzeti gyülekezettel Mirabeau által. TÖRTÉNETEI. 3 Tasso" marczangolásáért huznak fizetést a" tagok, de kígyót a?" paradicsom is terme. Lehet még ellenük gördíteni , hogy szavazatnak kelletvén végre vélekedések" különbözését eldönteni, épen tévedés győzhet. De nem ma- rad-e a" többség kivűl a" közönségben? melly a" hibást még sem fogja kö- vetni, úgy, mint más egyesületek? valamelly józantalanságát. Lehetett volna bár emberi töredékenységgel is még ez előtt 3 századdal nyelv" aka- démiája a Magyarnak! melly a" nemzeti állapot" akármelly cseréi között , latin nyelv uralkodása mellett, a" nemzetit is figyelemmel tartván, eléggé lelkes lesz vala elésegíteni önmíveltségét a" népnek. Mert ha ez egyszer nemzeti vérré válik, akkor veszhetnek csaták, változhatik kormányal- kat, diadal marad fenn a" meglelkesült nyelvbe vett kincsekben. "S a" nép többé nem csak embercsoport, hanem tisztelt nemzeti test, melly mí- veltségével uralkodik , mint Rómán Graecia, "s mint ma is Franczia lenne a" Török, ha győzni bár ez találna "s a" hannoverai német ház angollá változott. Tudós Társaság Magyarországon legelőször Mátyás Király" és Ulász- ló" idejében mutatkozott Celtes Konrad 1) által, ki Olaszórszágból, hol Florenzben Lorenzo di Medici" görög egyesületét 2) már láthatta, Illy- rián Magyar és Lengyelországon keresztül ment 1487—90 tájatt német földekre vissza. Hét tartományt akart Celtes kalandos lelke egy literariai egyesületbe vonni latin nyelven: 3) Magyar és Lengyelországot , Austriát , ") Latin nyelvtudós és verselő szül. 1459 Schweinfurtban. Utja? végeztével IIIdik Fridrik Császár udvarába ment Nürnbergbe "s ez, maga kezével tevé fejére a" köl- tőikoszorút 1491. Iső Maximilián, 1501ben a" bécsi egyetemhez nevezte Professor- nak. Kiváltságot is adott neki a" róla nevezett Sodalitas celtica-ra, de halála 1508ban "s egyéb okok azt elbonták. Rajnai társasága , mellynek 1492 körűl se- gíté alapítását, tartott azon túl is. 2) Lorenzo di Medici , il Magnifico, kit Mátyás Király is tisztelt (szül. 1448--1492.) , a" Byzantium 1453beli megvételekor onnan elköltözött görög tudósokkal tanítat- ta nyelvüket akadémiában. 3) Septennaria sodalitas litteraria Germaniae, Viennae ductu Conradi Celtis 1500. fol. 8. in 4to. 9 1 3 a MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG Rajna" és Neckar" mellékét , Saxoniát, Pomerániát, "s a magyar ág, s0da- litium danubianum névvel, mellynek az erdélyi, sodalitas se- ptemcastrensis, része lehetett, az ifjabb Vitéz Jánost, akkor vesz- prémi Püspököt, választotta fejének. Ennek több tagjai közt, irtak ezek : 1) Augustinus Olomucensis, más nevével : Kaesenbrot , Ulászló" Főtitoknoka vagy Cancellarja; Julius Milius, Mátyás Király" és Ulászló" Főorvosa; 2?) Schlechta János Ulászló" Titoknoka; Neydeker György, Magyar Király" Titoknoka. Az egyesület minden tudományra ki akara terjedni, de úgy nem találkozott köztünk is éltetője, 3) mint másutt; lám az olasz földön is megszüntek Cosmo $) és Lorenzo di Medicinek még tanító akadémiái is. Voltaképen tudós Társasághoz pedig sehol sem fejtett ki még e? kor egész Európában elegendő érettséget, mert a? görög és latin nyelv" ki nem szélesedett értése, még egyedül olly megkülönzött kis kört szakasztván ki minden nemzetnél tudósokból, mint az eleusisi mysteriumok , mint a" szabadkőmívesek" egyesülete, a" nemzet" egésze mozgásba nem jött, "s a kevés részvevő hamar eloszlott, kiholt. Természetes vala ugyan a! tu- dósnak latin nyelven mívelni tudományát, minekutána az, mint a" ke- resztyénség" akkori oltárnyelve megszokott leve, "s majd, Róma" iróinak megismért igézősége által imádottá is vált, sőt mint édes előkép Euró- pának, mellyet egyszerre magas pontra emelt fel, nagy lelki előmenetelére 1) L. ev munkában: Luci Apulei Platonici et Aristotelici philosophi epitome divinum de mundo seu Cosmograpkia, ductu Conr, Celtis. Viennae 1497. 2) L. Veszprémi. Szeccincta medicorum Hungariae et Transilv. biographia. Centuria H. pars posterior. pag. 260—265. és itt idézett több helyeit. 7) S vigadtak is pedig e? tudósok. Augustinus Olomucensis egy arany csészét aján- dékozott nekik, mellynek aljára szőlő? levét kinyomó genius volt vésve "s körűle illy irás: Haec patera Bacchi munera larga ferat! L. Wallaszky Conspectus rei- publ. litteraride in Hung. Budae 1808. lap. 117—121. 1) Cosmo di Medici —- 1464. , Plato" munká? magyarázására állíta tanító akadémiát , de szétoszlott. E? Mediciek" illy törekvése első volt Nagy Károly óta, 742--814. ki tanítójának Alcuinnak tanácsára szerkeztetett össze tudós Társaságot Achen- ben, de megszünt a? Császár halálával. vi TÖRTÉNETEL is szolgála. De természetes lön az is, hogy a" költők, ez a" mozgató in- dulat ösztönzötte nép, úgy kapjon önnön ősi nyelve" lyrájának hurjai kö- zé, mint hajdan a? görög és római, "s utóbb, érdeklő dalával a" rendsze- res tudóst is anyai nyelve mellé szításra bírja. Igy világla fel előre Francziaországban a. hamarább gyökeret vert 7 francziatrouv eur" boldog játéka , népe?" nyelvén Toulouseban 1323 előtt, collége du gai savoir czímmel. Ennek elcinte egy arany- violából állott díjához a?" város Tanácsa 1324b. még két virágdíjt alapíta , Clemence Isaure új életrehozá jeux floraux névvel1490 körúl , XIVd. Lajos 30 birálót adott neki "s virágdíjt még négyet. !) . Majd az Olasznál ahhoz , hogy nyelvét tudós akadémia is emelje , Nápolban. nyilt;az ész 1540ben a societú scientifica rossunen- se deg) incuriosi felállításával, ?) midőn az olasz cinguecento, mint a?" remekelt olasz költők és prosaicusok" időszaka már felfénylett. Szabad hinnünk, így ment volna által a" Magyar is , Celtes vagy Vi- téz? latin társaságáról , nemzeti nyelvéére , vagy egy század mulva , mint az Olasz a" Mediciekéről , egy egy észképnek- szelleme lengvén keresztül Európán akkor is, mint ma. Sőt magától is lövődhetett volna elé, egy jö- vendő nemzeti századot előre fejteni akaró ész. Az ásiai hősnép már ma- gával hozta énekét 3), dalosát, " s az erre is reátolt latin nyelv mellett nyel- : ) ÁII maig. 1790b. megszünt, 1806 feléleszté. Victor Hugo 1819b. "s 1820b. nyerte, díjait. 2) Az Olasz 1170—90. tájról mutathatja kezdő költőjét, Vincenzio d? Alcamo-t vagy Ciullo dal Camo-t Siciliából. 1250nen innen már több olasz költő és prosaicus tá- madt , kik a? toscanai szebb nyelvet választották. Illyen Maléspini , legrégibb olasz történetiró , olaszúl, Krónikája: Sztoria fiorentina jő 1281, Dino Compagni"? krónikája szól 1380—1312. Olasz stylusa már tiszta. Giovani Villani -- 1348. Krónikáját olaszúl, kezdé a" bábeli toronynát "s hozta haláláig. Guittone 3- 1294. Cavalcanti 1300 körül , "s Cino és Bonagiunto. A? költőket a? merész Dante szül. 1265. a" meleg Petrarca szül. 1304, felejteté el. Majd jött Boccaccio 1313—1375. Sachetti 1335—1400. Castiglione 1478—1529. Machiavelli 1469—1527. Guicciar- dini 1482—1540. Ariosto 1474—1533. Tasso 1493—1569. 3) L. Anonymi hist. ducum Hung. C. XLVI. ed. Schwandtnér, Vind, 1776. p.36. Melch. Haiminsfeldii Goldasti rer. alamannicar, seriptores aliguot vetusti, ed. 3. Fran- cof. et Lips. 1730. Ebben EXkehardi jun. Coenobitae S.Galli, tiber de casib. 6 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG? vünknek még Árpádék alatt fakadoztak ibolyái , olly keresztyén beszédnek mint a" boldvai , többnek is kellvén néphez szólani. 1) Ugyan azok fiú ága 1301ig udvari nyelvül adta által a" második időkör Királyainak a" nemzetét. Sok latin oklevelünk olly deákos színt von ugyan reájok, mintha azok mögött; még házi köreikben sem szóltak volna sokat magyarúl: de ha Kál- mán végzésének előszava: ha akkori törvényeinkben találtató rosszúl deákosított több magyar nevezet "s IIIdik Andrásnak udvari joculatorokat ? ) említő adománylevele fenn nem maradt volna is bizonyságul, egyebet nem hihetnénk. Mert az akkor egyetemes latin nyelvvel csak úgy köték mago- kat össze a? többi Európával, mint a" muszka és török udvar ma , fran- czia által, "s akkép maradtak Árpádék , udvarhoz tartozóikkal "s néppel , magyarul beszélők, mikép ezek szólnak muszkául vagy törökül, övéik- kel. Ezt mutatja az alattok bészakadt több Olasz Franczia és Német egé- —monasterü S. tialti. T. I. p. 3175 tb. Kiadta újra Pertz jiz monument, Germaniae kistor. Hannov. 1329. T. II. Itt a? 105d. 106d. lapon eléadatik a? Magyaroknak 925b. Sz. Gallenre rohanása, némelly szokásaik; elé, mint kiáltoztak Is- teneikhez nyilván félig énekelve "s hogy az énekben, mint akármelly mivelet- len nemzet is , gyönyörködtek. Továbbá J. de Thurócz, elrozicg Hung, P. M, C. IX. ap. Schwandtner. Vita §. Gerardi;, Pp. 338. 1) A" régi rómaiból keletkezett románai-provenczáli és románai-franczia nyelv , a? Magyarok? európai elsőbb két századában még míveletlen elegyék volt, Languc doc déli; langue d owi, vagy d"oil, éjszaki Francziaországban. 1100 elején IV. Raimund Berengár, előbb Barcellonia", később Provence? Grófja is , maga alá hajtá a" déli részt , "s alattvalóinak neve provizciales lett. A" nyelv provenczáli , mellyen 1000ben kele rímelt versezet. A? Berengárok , több provenczáli költőt tartottak udvaraikban , froxbadoxrs. Verselt mindenfelé a" nemesség is. Virágzott ezen új fakadás 1090—1290. Nem voltak illy érdekletesek az éjszaki románai franczia nyelv? termései , de a" franczia ház? Királyai a" lanzgue döowin szólván , ez kerekedett amazon feljül. A" provenczáli , Majorca , Minorca és Sardinia" népe között maradt maig is. ?) Joculator , jongleur, Átaljában a" 10—12 századbeli Urak" mulattatói valának. Fel- jebb való volt a?" troutadour , provenczáli ; a? trouveur , normanni franezia dal. nok. Az Angolnál , minstrel, Németnél Minnesünger. Tartott illyeneket Iső Fri- drik Barbarossa , Roger nápoli , Richard angol, Alfons és Péter arragoniai Ki- fály" "s a" Hohenstauffenek" háza. Tartott minden hatalmas, olasz , franczia és TÖRTEÉNETEL 74 szen megmagyarosodása "s nemzetiekké vált házokat kezdése. "S a" nem- zetet magát, a" tüzest, nem hagyta európai szín és míveltségben megin- dulás nélkül , IIIdik Bélának Byzantiummal összeköttetése; 1186ton innen a?" Párizsban tanulás; 1) 1200 eleje óta a" veszprémi studium generale. A? második időkörben 1301 — 1526. már az Ország" Rendei magok érez. tetének nemzetiséget. , Akarjátok-e, kérdé a" Nádor vagy nem létében a"? Pri- mas magyarúl , akarjátok-e , hogy ez ez, Magyarország" Királyává koronáz- tassék? 2) Ottót arra kivánta bírni a" magyar főpapi rend, váltaná fel eddigi német nevét Bélával, mint magyar őséével 3). Látta 1308ban a" nem- zetiséghez így ragaszkodó lelket Rákos mezején Anjoui Károly , érzette 1309ben, midőn királyi esküje latin után magyarúlis felolvastatott, s hűségé- re az Ország? nagyjai a" szokott esküformát , nyilván magyart, elmondák, "s olasz helyett, magyarúl beszélő udvart alkota Visegrádon. Ott, nem csak gyermekeit, de a" helyébe lépendő Lajosnak mátkáját is a" nemzet szelle- mében nevelte. Igy majd Iső Lajos 4) Máriájára nézve Zsigmondot, így Zsig- mond , Erzsébetének Albertet. Ország gyülési közéletét mutatja a" nyelv- nek 1351ből az I. Lajos" hűségére magyarúl esküvés; mutatja Hunyadi Já- nosé l446ból "s bizonyítja e" két forma azt is, hogy illy esküvés, elejé- spanyol földön. Igy volt Ildik Andrásunk Gertrudja körül Klingsohr. Nem vala még játékszín "s mulatság kellett. A? Magyar , hoza csatadalnokot keletről, hol Persa és Arab tartott, követheté nyúgotot. IIldik András láthatá Velenczében a trovatoreknak már szünését, Udvarában is hanyatlaniok kellett, mivel a" jocu- latorok földjét Duruzlo Magisternek ajándékozta. L. Cornides , Vindiciae Ano- nyimni, Budae 1802. pag. 216. A" magyar joculatorok említését: Anzonymi Belae R. hist. d. Hung, prolog.pag.2.et Cap. 46. — Caroli Peterffjy Sacra Concilia ecci. R. Cath.in R. Hung. celebrata, P. I. Viennae 1742. Synod. Bud. sub Ladisl. IV. Cap. VIII. pag. 107. Bár trufcikat, énekeiket birnók! !) A? tanultság azonban a? Francziák közt sem volt egyetemi. Bárók ülének a? parla- mentben IX-dik Lajosig 1226 — 1270, kik irni nem tudtak. 2) L. az 1526 innen volt alkalmak? kijegyzését, alább. 3) L. Petz Jeromostól : Scriptores rer. austriacar. IIId. krónika , 762 fejezet: lap. 751. 1) Nyelvünk régi udvari "s egyéb divatáróltöbb tanút idéz Horvát István; N. Lajos es H. Máúlyás vedelmeztetések Pest1815 Azanjouiház magyarrá váltát mutatja N. Lajos anyjának végrendelése Pukur Kláráról és a" nála tartott magyar asszonyokról "s leányokról. Schmitth Ep. Agr. T. 1. p. 337. — 343. és Katona hist, crit, T. 10. y. 671. — 677. $ MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG től fogva alkalmaztatott körülállásként. Igy a" Főurak, Nemecsek, kik között latinúl beszélő ritka volt, kétségen kivűl magyar nyelven szólottak Or- szág gyülésein, csak hogy a" Pap latinúl teve fel mindent, mint a" la- tinhoz nem értett nagy Gubernator" idejében is. Sőt asszonyoknak kelle majd latin okleveleket aláírni. 1) Nem csillagzott ugyan elé még magyar költő vagy prosaicus, ki úgy emelte volna nyelvét, maig tartó országos sőt európai érdekletre, mint Petrarca, Boccaccio, Ariosto, de az Olaszt már több előszázad készíté "s görög és római nagy emlékek" szép rom- jai közt ébredhete fel. 1526tig az Angolnak sem volt több kevélysége az egy Chaucernél 2); a" Francziának ekkor élt Marot-ja 3), a: Német még csak várá szép lelkeit, ámbár Nagy Károlya még 768-on innen német grammatikát irt 4) "s IId. Fridrik 1235b., Habsburgi Rudolf 1281b. németül tétette fel az országos békelevelet. 5) Azonban a" magyar nyelv" irói diszlése is serkedezett. Cesinge János (Janus Pannonius) 1462—65. körül magyar :) Igy lám Erzsébet N, Lajos anyja" említett végrendelése is. 2 ) Chaucer, szül. 1328--1400. Még egy század telék el azonban, míg nevezetes kö- vetői jöttek. Angliában hódító Vilmos, kinek uralkodó háza 1066 —1154ig tartott, franczia nyelvet tett udvarivá "s tanácskozásévá. Majd a" magna charta 1215b. és a" valóbbi 1224b. latinúl költ; így szólt irt itélt törvényszék "s parliament IIId. Eduard 4327—77 óta 1730ig. L. alább. 5) Franczia költő kiben legelőszer jő elé lelkesség , Clement Marot. Szül. 1405 -- 1543, "S az első érdekes franczia prosaicus Montaigne, 1533b. szül. 4) Ulphilas (Wulfila) gót Püspök után, ki 360—380 között a" bibliát , egyik elhunyt németes szóejtésre fordította, nagy Károly? frank időköre 768—1137 mutat né- met irói nyomot, N. Károly németül nevezte el a?" szeleket hónapokat "s nem- zete nyelvéhez buzgóságot gerjeszte. Otfried 870 tájatt irta le az evangelisták- ból, franknémet rímes versekben Jézus? életét. Notker , (10225) a" zsoltárokat tette fel franknémet bőprósába. Sz. Hannóra , kölni Érsekre , (-- 1075) német dicsérő verset egy nevetlen irt. L. Teut, v. Heinsius , IVter Th. Berlin 1329. A" svéviai Császárok ápolták a" Minnesángereket. Ezek tolák el a" frank szóejtést magokéval, Tartottak ott is a? 14dik század elejéig. Pártfogolta őket Ildik Frid- rik Császár, IVdik Leopold Austria? hge, Venczel cseh Király, Henrik boroszlói hg , Herman thüringiai Landgraf "s mások, " ) Rudolfénak megvan eredetije a? wolfenbütteli könyvtárban. TÖRTÉNETEI, 9 grammatikát irt. !) Nyirkálló "s a kenyérmezei csata" dalosai, és mások rímelni is kezdének. Egyháziak a" nyelv mellé többen felmelegedtek. 1490 táján Kászonszék" eredetét egy valaki magyarúl írta. 1491—1515tig Ma- rosszék tisztei nemek és ágak szerint úgy maradtak fenn jegyzésben. Élő- hirü ekkori magyar Irók helyett azonban, inkább roppant és gazdag könyvtárán bámultak Európa tudósai Buda udvarának. Állítója Mátyás , tagadhatlanúl főképen magyar beszédü volt, az olasz és latin közt vá- rában. Ezt mutatja Galeotus" sok helye, kin magán is látszik a" magyar" értése, nyilván annak gyakor hallásából az udvarnál. Különben is, Hu- nyadi János!" és Szilágyi Erzsébet" fija ne beszélt volna-e örömest magya- rúl? ki Bátorin és Kinizsin kezdve le a" közvitézig , épen úgy , kénytelen is vala szólani győzödelmeseivel. Hazai dalosokatis hallgata vendégei" je- . lenlétében. Csak úgy nem serkente honi tudóst magyarúl irásra , mint ké- sóbbi lelki rokona Ildik Fridrik németet nem, míg Mátyás" Beatricéje előtt pedig Bonfini, Boccacciot és Petrarcat hihetőleg olvasá. De egyik- nek franczia másiknak latin neveltetése, véletlenül a" férjfibanis uralkod- tatá a" meleg képzelésben legelsőbbszer megragadott nyelvet. Mindazon- által tulság szül ébrékenységet "s noha nagy Király" példája nyomokig ke- reng, egyebet ereszthet virágzatba intézete, közvélemény szeríntibbet , ha benne van ennek azzal rokonsága. Ne annak legyen így ámbár elgon- 1) J. Pannonius , episcop. guingue eccles. nostror. poetar. celeberrimus cum tanta do- ctrina et auctoritate praedicatus fuisset, tamen non erubuit ungaricam gramma- ticam conscribere. Déczi János M. Vásárhelyről 1548. L. Bod , Magyar Athená- sa? előbeszédében. Ez a", non erubuit" tartóztatta az újabb nemzetek? kifejlését. Belé álla a Görög? fényébe a?" Római "s azzal szédelge. Az Olasznál még 1500 közepéig főkép a" deákot hajtá a" tudós gőz, "5 Petrarca maga inkább becsülte latin munkáit, mert az olasz és provenczáli verselés csak : volgare poésza volt. Az Olaszt később a?" Franczia üzte, ez az Angolt hozá néha szédülésbe , a? Né- metnek meg majd csak az angol és franczia volt szép. Igy szent a" gyermek előtt csak szülője szava, igy függ az ifjú csak tanítója mondásán , a? férjfi lesz független önalkotó "s mivel emberek" többsége tesz Nemzetet, ez is ekkép megy által az érés" szakain, túl a? hamis szégyenen. Mikor egy Nemzet magát már önállásunak nézheti; akkor becsül mást, de többé azéba el nem sülyed. 2 10 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG" dolásával kezdve a" mi abból fejledez, szükségesen előljáró, közhasz- nubb" eléjövetére. !) Dagadozóbb vágygyal pillanthatának vala az olasz és franczia földön folyvást tanult Magyarok megint egy más lelkes időben Buda" szép míveire, "s midőn Pécs, Buda, Pozson intézetei 2) által, haszontalan szóvitatások helyett, Róma" classicusaiban majd nem a" meg- vetett pogány, hanem az örök szép" és nemes" példányai lettek volna nézendők , melly gyujtó szikrák eredezteték vala kelet hajlékony népét , nemzeti míveltség" utjára, a" nyugotéival. Rendszerint mert csak ugyan , a" feljebb emelkedett idegen nyelvi Múzája, testvéréül szokta maga mellé, később fakadó nemzetekéit felnevelni. De fatum ereszkedett a" Magyarra. Elébb a" szép Anjoui ház hala ki, most a" nagy Hunyadiaké. Királyt választnak az oligarchák , ollyant, kin ők uralkodhassanak ; "s néhány" bünéért az egész Nemzetre hullának le Mohácsnál az égnek menykövei 1526ban. Eltünék így a" míveltség" kelő napja, mint újra, csak századok után feljövendő. Három ura lön" a" meghasonlott Nemzetnek. Királya távol. Vissza- torló viadalokban csattognak az eltapodástól félők. Mennyi erő vesztés, mennyi időmulasztás, hány nagylelkünek elkeseredett halála! "s csak helyre állításáért a. Honnak , melly már volt, nem felsőbb míveltségbe emelése végett. A? tudományok mellé szelídülni kezdett elmét vihar vadítja megint, "s ha kevélyít is Dobók és Zrínyiek" hős koszorúja, vér- szerzette neveik , dőlt várasokra emlékeztetnek. Keresed Budán a" hajdani várnál, Hunyadi János , László, Mátyás" szobrait. Nincsenek. Néznéd az aranyzott kéziratokat , a" könyvek" ötven ezerét. Külföld mutatja néhányát. 1) XIIdik Lajos, Ze pere du peuple, 1498—1515 így készítette el 1ső Ferencznek a" nagy útat. Mindenfelé serkentette ez az észt országában, "s oda több olasz tudóstbéhivott. Francziaország neki köszöni legelső tudományos gyűjteményeit. 2) Pécsett, tudományok egyetemét , 1ső Lajos 1367. állíta az akkori szudium generale névvel. Első Rector abban volt Galvano Bethini Bolognából. 1526tig a? tanulók" száma itt mindig 2 és 4 ezer közt. Ó Budán uj egyetemet Zsigmond 1388. alapított. Pozsonban megint újat 155 Mátyás 1467. TÖRTÉNETEI 11 Vándorolsz Visegrádon, Versailles, St. James, Schönbrunn hajdani társ- helyén, látni a" 9 Múza" szökőkutját. Egy mohos dőlt fal borzaszt. Így leve rom , így leve hamv , királyi lakja Budának és Visegrádnak !), midőn végre, 145 év után belőlek Stambulába verők mi, és Európának majd minden nemzetbeli hősei a: Töröket 16S86ban "s ezért háláját a" Magyar Iső Leopoldnak megtörődötten bizonyítá. Mennyire haladtaták ennyi ideig az Olaszt 2?) Francziát 3) Angolt, húzomos régi készületeik! A" Magyar, ki eddig Európában egyik nagy 1) Ai "három említett egyetem is elszélledett. A? budai vár" szép műveiről lásd: Bon- finit; Basil. 1568. pag. 654. Ugyan őt a" kőnyvtárról és még Naldus Naldius, Nic. Olahus, Brassicanus, Ursinus Velius, Lambecius , Pflugk, Berger, Bose, Fabri, Schier arról szóló , munkáit , czikkelyeit. Külön Visegrádról, Nic. Olahus, Hung. et Atila., Vindob. 1763. lap 26. :) Olasz földön 1686tig ezen öt tudós Társaság állott fel, azon kivül melly 1540ről feljebb említve van. 1560ban Academia Secretorum naturae, Nápolban. 1526ban Academia della crusca Florenczben , a? tiszta toscanai nyelv" kiszemelésére. Tagjai nevezete : furfurati , kikorpázók , minta" tiszta lisztet korpájától, vagy az igazat tévedéstől megválasztók. Foglalatosságuk lett szoros tudomány is. Igy volt tagjok Toricelli. Kiadták: Vocabulario degli Academici della crusca. A? 16d. század végé- vel, Academia dei lincei, (Academia lynceorum) Rómában. Tárgya lett physica, csillagtudomány , anatomia , füvészség , természethistória , chemia. Állította Cesi, spoletói hg, ki minden belépő tagnak gyűrüt adott smaragddal, mellybe hiúz volt vésve. A" hg halálával megszünt, felélesztette Plancus. Tagja volt Galilei, 1600 elején Collegium Ambrosianum Milanóban 12 taggal: 4 theologiára , 8 szép- tudományra "s keleti nyelvekre. 1605ben Pál Pápa minden tagot római polgári jogra, Comes palatii et aulae lateranensis czímre szabadíta. Hetenként 2 üléssel. 1674ben Academia Arcadum Rómában olasz és latin költőknek , mindenik pász- tor névvel. Csak 7 ülése "s nyaratszaka , kertben szabad ég alatt. 5) Iső Ferencz 1515—1547 a? franczia nyelvnek Párizsban 1539ben tanítószéket állí tott; itélőszékekkel az addigi latin helyébe francziát vétetett, így oklevelek- be is. Amiot tőle Plutarchus életirásai fordításáért az auxerrei püspökséget kapta. Így oltá, mint Ze pere des sciences a? nemzet? szívébe , a?" mit előtte XII. Lajos , latin nyelv mellett még csak udvara tudósainak körében megkezdett. Ha a" nagy H. Mátyás után is ekképen következett volna Iső Ferencz szellemű és nem dobzsé Ulászló! a 12 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG?" tekintetü diplomatiai test volt, nem adhatván magának nemzeti mívelt- sége által is sulyt, elmaradt, "s csak az elébb ő általa megelőzött Svéd , Dán, Lengyel és Muszka után elővergődővé vált. Tízszeres lelke legyen pedig a. Nemzetnek, melly elhagyóját utuléri. Nyelvünk ugyan inkább életnek indult több okon 1526 — 1686 között "s 1700 elejéig, mint hajdanta. Mátyás" romántos győzelmei, "s vitézeihez ejtett magyar ébresztései nemzeti önérzést fejtének, melly vesztében látva a" Hazát, még élesebben hasíta kebelt. Hangzott attól a" Rákos 1505ben !) és a" hatvani gyülés 1525ben. Ez II. Lajos jelenlétében az elébbiek szerint is, magyarúl folyt. ?) Hevesen ragaszkodott későbben is nyelvéhez az Ország, mint még egyik főjeléhez el nem nyomattatásának Zápolya, a" nagyravágyó "s még is porhanyó, a" nyelvnek elveszthetése említésével is gyújthete pártot, Ferdinand annak oltalmazását megigérve hihette a" hozzá állást 9) melly magyar esküvel ") történt 1527ben. Ezen. nyilteszü fejedelem, Erdősit, magyar grammatika készitőjét, az uj testa- mentom" magyarra fordítóját, Nádasdi Tamás Nádor? pártfogottját, bécsi egyetemébe vivé Professornak, jószágocskával is megajándékozá Bécs mellett ; Tinódi magyar verseit pedig az egri vitézekről 1558ban Sámbokival magának latínra fordítatá. Majd a" reformatiói tanítások itt is anya nyel- ven, az értetten szólíták meg a? házi köröket mint az éjszakon, "s a magyar nyelvet el nem bukhatóvá pecsételék. Országgyűlése is felszól- ") Vestigia Comitiorum ed. Kovachich Budae, 1790. lap 448. 2) Szpplementum ad vestigia Comitiorum apud Hungaros celebratorum , ed. Kovachich 1798—1801. Pom. III. A? 6—17 lapokon álló német napijegyzete valakinek , ezen az Országgyűlésen eléfordult több magyar kifejezést említ. 3) Zápolyának a? nyelv" elveszthetésére intése van, 1527ben Országgyűlésre hívó le- velében Bártfához , Szppl. ad vestig. Comitior. Tom. III. lap 104. Ferdinand első levele 1527ből arról , hogy a" nyelvet nemzetet teljes erejéből segíti, ugyan ott a" 97—102 lapon németül. Kaprinainak itt eléadott számu kéziratai közül véve. Második, illy tartalmu levele Ferdinándnak az Országhoz , latinul, 1531ből van Kassa városánál 1018 szám alatt , "s ennek mássa Kaprinai kéziratai között. L. B. betü 125 szám, X.XVII. kötet 204 lap. 4) L. e? magyar esküvést , ismét Szpplem. ad vestig. Comitior. T. II. lap 123. TÖRTÉNETEI. 13 lalt 15505. Iső Ferdinand alatt, hogy fija Maximilian itt lakva tannl- jon meg magyarúl. 1569b. pedig ezt, a? 33d. törvény Maximiliannak két fija Rudolf és Erneszt közűl kivánta egyiktől. Ugyan :1569b. a" 38d. törvény Maximiliannal két tolmácsot tartat a. Haditanács és udv. Kamara mellett. Hogy ne ? latin ember későbben sem volt sok, német-magyar még kevesebb. 1593b. végzi Országgyűlésen latin beszédét Mátyás hg, Rudolf Király" személyese "s mit mond ? kérdék a" RR. Kutassyt, az Itélőmestert. !) En- nél fogva jött ki Verbőczi" fordítatása 46 év alatt négyszer, 1565, 1571 , 1589, 1611. ?) Ferdinand és Maximilian "s Rudolf idejére illy nemzeti felfakadás teljes divatjában szállítá a? nyelvet. A? Pozsonban 1535b. a" mai karba szedett m. k. Kamara magyarúl levelezett a? Vármegyékkel ; Harminczadok , Sótisztségek , úgy kapták parancsaikat. Schwendi, Eckius a Salm, Harrach, Rueber, Gróf Nogarola császári vezérek, tisztelék nyelvében az Országot ; Vármegyékhez, Várak" kapitányaihoz azén men- tek irásaik. 3) Még Rudolf alatt 1576—1608. a? m. k. udv. Kamara magyar hiteltetéssel adta által postaság" "s ajtónállóság? tisztét is. 4) A" zsitvatoroki bé- ke Rudolf/s Bocskai István és1 Achmet közt 1606b. magyarúl költ, ámbár törvénykönyvünkben latinra fordítva áll. $) Magyarúl IId. Mátyás és Báthori 1) L. Kovachich , Sammlung kleiner noch ungedructer Stücke. Ofen , 1805. I. B. 277.1. 2) L. Verbőczi törvénykönyvének ifj, Heltai Gáspár által készült "s Debreczenben 1611b. kijött fordításához irt előbeszéd után a? jegyzést. ") L. erre többet Jankovich Miklóstól: Magyar nyelvnek I. Ferdinand idejében mos- taninál gyakorlottabb voltáról 1830. Külön "s a Tudományos Gyüjteményben is. 1) Tudom, Gyüjtemény. 1831. XIId. kötet. 77—83 lap. Jankovichtól. 5) A" magyar eredeti, Budán az Ország? levéltárában látható , épségben. Aláirta , Rudolf részéről: Joan. a Molari, Adolf, ab Althan L. B. Com. Georg. Thurzo de Arwa , N. Istvánffy , S. a Kolonicz , Franc. de Batthian, Christoph. Erdeödi Com. István Fejedelem részéről: Stnus Iiesházy, Paul. Niary, Mich. Czobor , Georg. Hoffmann. Kezdete: Adgiuk ez mi leveleönknek jelen uoltaual mindenek- nek Tudtára etc. Hogi minekutána az mi kegyelmes Vrunk es Fejedelmeonk maso- dik Rudolphus Isten engedelmeböl az Feolseges Romay Chaszar , Nemet Orszag- nak , Magiar Orszagnak , Che Orszagnak Dalmatianak Horuat es Tot Orszagnak Kiralia keözött, es az hatalmas masodik Muratess harmadik Mehemet megh holt 14 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG? Gábor között 1610b. Kassán "s Kolozsváratt. 1) Majd új megerősítése a" zsitva- torokinak 1616b. olasz, magyar "s török nyelven. 2) A?" pozsoni gyülés eleibe magyarúl terjesztette a" tanácskozás? tárgyait Forgách Zsigmond Nádor, mi- dőn azt Bethlen Gábor által Pozsonnak elfoglalása után, 1619b. November 23- dikára összehívá. Ugyan ezen gyülés a" budai Basához magyarlevéllel küldöt- te követeit. 3) A? gázoló Török is így természetesnek vélte magyar nyelven adását vad parancsainak. Latin neki eszébe se jutott. Önként folyt ekképen a" béhonnosodott Thurzók" fényes magyar háztartása Arvában. Kitünő volt az IÜllésházyaké Trencsinben "s Liptóban. Így lett at hazai nyelv horvát atyánkfijainál is szokottá. A? sibenicoi Vranchich Antal (1504-4-1573.) esztergomi Érsek, megmagyarosodék Erdélyben nevekedve "s krónikát magyarúl irt. $) Draskovich György Bán, később Cancellar és Cardinal is, még pécsi Püspök korában Vincentius Lirinust és Lactantiust fordítja magyarra "s az elsőbbet 1561b. Maximilian Főherczegnek nyujtja, minél fogva Iső Ferdinand mint híressé lett magyar irót "s főpapot a" trienti con- ciliumra küldé követéül. Ismét Draskovich, János, Gvevarától fejedelmek órája 2dik kötetét fordítá 1610b. "s ajánlhatá kinek ? Magyar házat tartott nemzeti nyelvü feleségének Istvánífy Évának. És e" magyarúl irt Drasko- vich János kedveltje volt IId. Mátyás Királynak, ki Tárnokká, Főhad- vezérévé , Haditanácsosává nevezte. Zrínyiek háza milly magyar volt! A" hazában továbbá, Dóczi András 1610b. szathmári főispáni hitét magyarúl mondotta el , a" kiszabott forma szerint. Esterházy Miklós Nádor és Pázmán Chaszarok keözött az Török reszről megh szegetven az bekesegh , had tamadot "s a? t. "S hogy e? magyar példány Bécsben "s Konstantinopolban is tekintetben volt, mutatja Nigroninak Nassuf Basa előtt arra hivatkozása L. Scriptores rer. hung. minores, ed. M. Kovachich, Budae 1798. T. I. p. 145. Relatio Andreae Nig- roni a S. Majest. Constantinopolim missi A. 1612. p. 253. "s 267. 1) L. Tudományos Gyüjtemény 1817. VId. kötet. 39—50d. I. 2) L. Lünig, Codex Germaniae diplomaticus, Franckf. und Leipzig 1733. T. 1. p. 1730. a" 13d. czikk után: ad horum maiorem firmitatem sex eodem sensu italica, hungarica ottomannica lingva scriptas hujusmodi capitulationes confecimus. 5) Megvan e? levél Czech János rendes tag? gyüjteményében. ú 1) L. Tudom. Gyüjt. Xd. köt. Verbőczi haláláról 33. 46. 39. 1. Vranchich króniká- jának, több helyén látszik , hogy az eléadás magáé Vranchiché. TÖRTÉNETEI 145 Péter Primas 1635ben magok közt váltott leveleikben is úgy versengtek. Az 1637—$beli Országgyűlésről IIIdik Ferdinand idejéből egy magyarúl irt nap- könyv van. Vesselényi Nádor 1655—1667, magyar úri házat folytatott Szécsi Máriával, ki Gyöngyösinek Murányi Venusáért falucskát ajándékoza. A" pozsoni, bazini, modori, szentgyörgyi mesteremberek" míveiről 1668ban magyarúl adatott ki árszabás. 1) Szelepcsényi György magyarúl ir Erdély" Rendeihez 1662ben, 2?) ámbár az 1552ben Oláh Miklós béhoztta és az emlí- tett Primásnak jobb kezeivé lett Jesuiták annyira béoltogaták már a" latin nyelvet , hogy az azon irás divatozni kezd. Révai Péter, a" lelkes Ma- gyar is, azt választá. Erdély" Fejedelmei átaljában már az idő? európai szelleme szerint emelék udvari nyelvé Gyula-Fejérváratt a" nemzetit. Bé- járóik azon esküvének. Bocskai Istvánnak ország eleibe készült végren- delése azon költ.3) Bethlen Gábor szépen beszélt latin nyelven, de a" mer- re győztek fegyverei, ott magyar nyelv terjedett. Rákóczi György" testőreit magyar rendelet kötelezte. 1) Tábori parancsolat magyarúl szólíta katonát. Stambul Portájához minden úgy küldetett "s tolmácsoltaték. Kemény János magyarúl irta le önéletét. Iső Apafit Nagy-Szeben városa és Moldova Fejedelme úgy keresi meg. Országgyűlési törvény ha latinnal elegyesen is, külön szakadás óta együl egyig azon készült. Kerültek ki rajta adománylevelek. Azon alkudozott IIdik Rákóczi Ferenczczel Szé- chényi Pál 1705ben. Az tartotta fenn az onodi gyülés" végzéseit 1707ben. És mind ezeknél mennyivel több magyar emlékirat beszéli, hogy ezen időkörben, Országgyűlés Vármegyék" Városok? üléseit tetteit nemzete nyelvén végzé a" magyar férjfi, "s" mind kastélyába mind kisebb fedél alá térve, magyar nyelvü asszonyi kört lele otthonában. A? két haza főem- berei hiteseinek kijött magyar levelezéseik példák. 1) L. a" m. t. Társaság? levéltárában , Gyurikovics György levelező tagtól. 2) L. Árpádia, 254 lap. Ebben van N. Szeben levele is 1661. 1668. a" 248d. és 267d. lapon; Moldova Fejedelméé 1668 , a? 277 lapon. Kassán, 1833. 5) L. Rumy, m. emlékezetes irások. IId. köt. 315—338 lap. Pesten, 1816. 6) L. Rumy, m. emlékezetes irások. I. kötet. lap; 185 és 196. Pesten, 1817. 16 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG" A" nemzeti szólás irót is többet ingerlett ennél fogva, országnak dol- gozván az ész, melly élt nyelvében , nem keserű áldozattal. Több nyelv- tanító indula fejtegetni a" nyelvibelsejét, több európai nyelvekkel társa- sított szókönyv mérkőzteté össze erejét, kezdődött színjáték" megkésér- tése, készültek krónikák, történetirások. Világosodék a" görög és római főirók" lelkébe hatás útja, melly minden más uj literaturának tisztítója volt, Aesopus meséi 1536, Klytámnestra 1580ban , Sallustius Catilinája "s Ju- gurthája 1596, Curtius N. Sándora" fordításával I619ben. 1) És feltünék Adriai tengernek sirenája Gróf Zrínyi Miklós 1651ben mint legelső magyar költő, kinél meg lehet, meg kell állani. Harsány énekkel kebelében, kard- dal jobbjában, Tasso melegítette képzeléssel zenge zajogva mint a! szige- ti csata. Nagy csillagzat ez, ámbár felhők mellette. Magyar Dante Ali- ghieri. Apáczai Csere, a" melly tudományt Utrechtben latínul vett lelkébe, annak a?" magáén töre ösvényt encyclopaediájában 1653. "s logikájában 1656, uj szókat is alkotva már Erdősiként, mint intője jövendőjének, hogy más nyelven felvett észképeket , magunkén ha nincs még szavuk , okos ujítás- sal kell megjegyezni. Liszti? Mohácsa, ugyan 1653ban fakasztá fel a" , ve- szedelem" búját némelly tüzes festésével. Gyöngyösi István nagyon terjesz- tette a magyar versen kapást könnyü és játszi hasonlításaival 1664— 17341. Igy Beniczky, Balassa, Rimai "s a" Ildik Rákóczi Ferencz táborában volt magyar hölgy hadi és lebegő dalaik által. Magyar színjátékok? eléadására kiváltságot is kért és kapott Iső Leopoldtól egy Erdélyi 1692ben, ámbár játékszínének semmi nyoma. Hanem Mikes Kelemen! melly természeti, melly csínos enyelgő, leveleiben nénjéhez, bujdosásaiból. Utósugára e" küzdött kornak. Elég ipar "s lelkesülés vonásai az elkeseredett és megszaggatott hazában , mint az 1593beli Országgyűlés" Iső czikkje Rudolf alatt nevezi : regnum hoc afjtíctum ac lacerum. Nyugalomban volt Austria "s ennyire 1) A" lengyel nyelv emelkedni kezdett a? latin? nyomása után 1507—72ig a" két Zsig- mond alatt , "s Báthori István is 1576—86 teljesíté kötelességét mint Lengyel Király iránta. TÖRTÉNETEI. 7 nyelvét nem vivé. 1) Túl a" Cseh haladta meg. 2) Távolabb az Olasz? pél- dájára , hazai tudós Társaság is már több állott. A" német éjszakon lévőket a" 17d. században láták oda járt magyar tudósaink. 3) A? Francziáknál meg- fordult Erdélyiek hirét hozták az académie francaisenek. 4) De nálunk hol legyen? Budán Török; Gyula-Fejérváratt ujra Tatár vete tüzet Bethlen Gábor könyvtárának. Azonban magános tudósok? míiveiről, tu- 1) Nyelve pedig változatlan maradt. Irott törvénye 1190. körülről. L. Einige vesterreichische geschriebene Rechte "sa"t. Religuiae mss. omnis uevi diplomatum Jo. Petri a Ludewig. Tom. IV. lap 3—23. 2) A" Csehnek legrégibb éneke a" Xdik százszakból maradt fenn maig. Emeltea"? nyelvet Huss és szelleme 1409—1509. Legnagyobb divatja volt 1500—1620. Jeles míve- lői jőnek elé ma is. 7) Weimarban 1617ben állott össze: der Palmenorden oder die fruchtbringende Gesell- schaft; 1633ban Strassburgban: die aufrichtige Tannengesellschaft; 1644ben Nürn- bergben: der Blumenorden der Schüfer an der Pegnitz; 1616. Hamburgban : die deutschgesinnte Gesonnenschaft; 1660b. Schwanenorden an der Elbe ; 1697b. Leipziger deutsche Gesellschaft. Ujabb , 1815b. Die berlinische Gesellschaft für deutsche Sprache; 1817. Frankfurtischer Gelehrtenverein für deutsche Sprache. 1) Az académie francaise 1629ben eredett, midőn eleinte 6 franczia író: Conrart , Chapelain , Gombeau , Giry , Godeau , Habert, kik egyszersmind jó barátság- ban is éltek , még királyi engedelem nélkül összegyülögetni kezdettek. 1635ben erősíteté meg királyi végzéssel Richelieu "s lett véde és despotája is, a? miből ártalmas önkényü szelleme származott. Szókönyvét ezen akadémia legelőszer 1694ben adá ki. Így , megerősítetése után 59 év mulva. Azóta többszer jött ki, bővítésekkel. Jelszava ,,2 ? immortalité.: Nagy béfolyását segítette a? franczia udvar" szelleme. Az újabb idők más rendbe szerkezteték. Unták hizelkedését , részrehajlását. XIVdik Lajos felől azt tevé ki kérdésül jutalomra: Mellyik erénye nagyobb a" Királynak? "s ezt XIVdik Lajos , ki külömben eléggé hiú volt, maga nyomta el. Illy szellemért kivánta Chamfort, eltörőltetését. — Colbert indítására abból lett az académie des inscriptions, ,.zom sénitt mort jelszóval, ugyan azéra az académie royale des sciences, majd e" jelszóval nünvenit et perficit.:- Állítottak más városok is: Soissons 1674ben , Lyon 1700- ban, Caén 1705ben : Marseille 1726ban, Rouen 1736ban, Dijon 1740ben, Montauban 1744ben, Amiens 1750ben, Bordeaux 1783ban. 3 18 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG? dományt segített Főurakról több tanú van még, !) mellyek az emli- tettekkel együtt fogékonyságot mutatnak sorban haladásra másokkal. Szabadságban élni szerető hajlékony nemzetet, millyen a. Magyar, tudo- mánynak és művészségnek urává is hamar fejthetett volna már most, egy vezető kéz, azok így, olly népnek hamar édes szülöttei. De hol volt a" forralmas országot nemzeti egy közerőre húzó? Ő magára ko- molyan állandó lenni, lelki érettség" csendjével, még ritkán tuda. Fel- zajlott "s leereszkedett. Ó Erdélyben latin nyelv kezdődött Iső Leopold óta. A" , novellares articuli" 1744ben úgy indulnak. Magyarországon 1700Zon innen hidegség a" főbbeknél literaturánk 2) iránt: 1770ig eldeákosodott, 1790ig elné- 9 metesedett kor. Sok új hasznos törvény költ itt Országgyüléseken, a nyelvet csak az 174lbeli 16dik törvényczikk említi" meg. 3) Pedig a főnemesség közül még nem fejtődvén polgáriak közé is le a" mult idő 1!) Ezen egész áltnézetben, a? mint látszik csak némelly főbb pont van megemlítve , hogy röviden egyes vonatok ébresszenek ingert, látni, milly divatu volt a? magyar nyelv Királyok körül, "s főbbek? házaiban, mellyek amazokat. szokták követni; mint folytak rajta, országos, hivatalos ügyek, mikép élt a" magyar királyi birodalomnak más meg más népü tájain, és így históriai kép vezesse a" későre eléállhatott magyar tudós Társaságra menetelt. Nem akad fel azért , a" ki minden adatot nem talal itt , mert e?" helyen az, irányon kivűl is valna. Az elmaradtak? egyetemes elészámlálása külön munkára nevekednék. 2) A" tudományok és művészségek? hires akadémiája Berlinben 1700ban kezdődött. 3dik osztályát a? német nyelv tevé. — Madridban az escalonai herczeg a? real academia espannolát alapítá 1713b. — Filep Király 1723ban közel 12.000 forinttal bővíté jövedelmét, hogy a? castiliai nyelv? szókönyve kijöhessen "s meg is jelent első kötete 1726ban, a" 2dik 1730b. Még négye később. — Tudományok akadémiáját Péterváratt Nagy Péter Czár 1724ben kezdett. Megalapította Ka- talin 1725ben, felélesztette Erzsébet 1758ban. Muszka német franczia vagy latin nyelven lehetett vívni értekezésben az esztendőnkénti 100 arany jutalomért. ") Igy van annak 2dik pontja: JUSTUM porro agnoscit esse Altefata etiam Regia Majestas, ut ad canonicatus pariter, nonnisi apti ac idonei juriumgue et con- svetudinum Regni et lingvae patriae gnari Hungari assumantur. TÖRTÉNETEI. 19 nemzeti míveltsége, mihelyt nálunk az urirend" nem segíté messzebbre úgy a" nyelvet , hogy német városaink önként kapjanak lelkességén "s nem is tudva akképen elegyedjenek el magyarral, mint az Angol és Franczia közé más nyelvü lakótársaik , szép kezdetünknek csünni kellett. Francziáskodhatott egykor a" német kastély, sok nagy város hazai mí- velt szelleme eloszlatá. Ezt száz meg száz ezeres lakosuak tehetik, a mi apró magyar földmévelő városaink magokra nem. A" nemzeti nyelv hallgatásba mentének fejtik némelly lelki okait a" történetek. Setéten vonultak el azok. És elhunytak, és elszéledtek annak öreg pártolói. Maradékaikat a? besimult Jesuiták" szerzete, bál- ványolt nyelvéhez a" latinhoz már megrögzött ragaszkodással bocsátá világba. 1) Már most Követek és Főrendek" táblája azon könnyen tanács- kozott is, mint hajdan nem. Majd egyedül a" Cancellar" magyar meg- szólító "s bezáró beszéde maradt fenn folyvást hajdanból főbb helyen. gy az urirend. Az alsóbb osztály kisebb számra fogyott ez ideig. Buda körének , Moson , fTolna, Baranya és a" Bánság" rónáinak hajdani magyar népét, elhullatá számtalan török csata, felemészté belháboru. A" sivatagokká vált kövér terekre külföldi gyarmatokat telepített a" hiány" érzete, de csak ritka helyen magyarosítá meg azok"? ivadékát példa vagy szükség, sőt az összekeveredés , egész falukban tett a" más nyelvének hamar megtanulásával hiúskodó közmagyarból is nem magyar népet , tót papok által. És vezetőit, ha lelkesek, akármelly nyelvnek , az Irókat is csak magához ösztönzötte Róma? szirén szava, hízelkedtek azoknak kerek gördületeik, mert ékesebben is irtak, mint egykor Turóczi. Olvasót hihettek eleget. Kenyér és fény csak latinért járt, e" két leghatalmasabb rugóért. A" nemzetéltető, árva szolgálónak bujt el az ősi házakba. Latinul jöttek ki ennél fogva 1721ben áz Országnak legelső ujság- levelei, azon az Ország? hívataltára 1726ban. "S felkapott az az egymást 1) L. bővebben, a m. nyelvnek tökelletesítese új szavak es új szóllás-módok által. Gróf Teleki József 1816. a" Horvát István által kiadott jutalomfeleletek között. Pest, 1821. 1ső kötet 66—69 lap. Bs 20 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG? hitegetés, hogy ennyi népből álló Országot se egyik se másik" nyelve, hanem egy harmadik tarthat együtt, miről a" hajdan semmit se tudott. Latin nyelven dolgozott volna azon tudós Társaság is, mellybe állásra Fischer Daniel, Késmárk" városának orvosa a? haza "s külföld" tudósait meghívta 1730ban és 1732ben. 1) A" magyar nyelvnek nyomattatnia is kellett, mivel panasz hal- latszott érette, és pedig magunk emberei nyomták! fenekedések miatt. Czwittinger 1711ben, Ribiny 1751ben fakasztá ki fájdalmát 2) ámbár mindenik latinul irt, a" közszellem szerint. Spangár a" Jesuita se szível- hette már a" sekát 1734ben. Később Faludi Ferenczből gyult ki, ének? tüzével a" parázsa. 3) Mert meg meginte egy két magyar kebelt az árva szolgáló , hanem a" nehány kis patakot besodorta a? latin Dunája. Csak elhangzott tehát Ribiny" ohajtása, hogy az Ország? hatal- masai bár jutalmakat tennének fel, mellyek a? természet gazdagította , 1) L. Epistola invitatoria , eruditis Pannoniae dicata , gua ad acta eruditorum panno- nica, res et eventus naturales ac morbos patrios evponentia edenda,invitantur. Brigae. 2) Czwiltingeri Specimen Hungariae literatae. Francof. et Lips. Székely István czikkelye, 367 lap. — Joan. Ribiny oratio de cultura lingvae hung. Sopronii Cal. Januarii. Tartotta tanitványaihoz. A? 10d. lapon igy szól: -, ,Plerigue no- stratum ita romano sermone delectantur, ut prae nimio in lingvam latinam amore negligant patriam. Id eguidem nec volo nec possum reprehendere , guod nostratium plurimi diligentia prorsus seculari, in ediscenda lingva romana elaborant . . . . sed ut lingva hungarica, patrius sermo, ad exprimenda animi sensa longe accommodatissimus propterea negligatur, non videtur esse tolerandum. A? 11dik lapon: Nisi hoc fecerimus, in patriam in nomen hunga- ricum , in lingyam amabilem, in majores nostros, in nmosmet ipsos, erimus injurii. Nolite ergo deesse officio vestro, ornatissimi juvenes. Turpe est, et generosa mente indignum, negligere lingvam, guam a majoribus vestris accepistis. Domestica contemnere , extera admirari, indecorum. ") Mellékesen szerzettek mulatságot, majd ismét utóbb a? Jesuiták tanítványaik- nak a? convictusokban magyar színjátékok? eléadatásával. Kereskényi és Íllei irtak is szomorú játékokat. De épen tanításaik" nevendékei közhelyen csak a" latinnak adtak elsőséget. — Baróti Szabó , Rajnis , Fabchich "s mások, változott újabb szellemnek buzgó emberei. TÖRTÉNETEI. 21 de szükség törte nagy elméket magyar nyelv feldíszesítésére ingerlenék , a! miben tudós Társaság" magvát is láthatjuk. Csak így lett puszta szóvá Bod Péternek !) az iránt már nyilt kivánsága 1760ban. Most e? lankadás ! midőn őrfalul kell vala nyelvünkbe a? külföldi míiíveltek reánk tolulása ellen büszkeséget oltani, mellyre támaszkodhas- sunk. Az angol parliament 1730b. tette törvényszékívé "s végzeteiévé sa- játját latin helyett. Az önérzetüvé vált Franczia , nyelvénszóla már régibben "s XIVd. Lajos 1651—1715 csak azon, az elébbi közös latint elhagyva, béke- kötéseiben, 2?) sőt udvara" fénye , fégyvereinek híre "s megnyerő alakja a" franczia társalkodásnak , bévivén azt több európai udvarba, 1735 óta nemze- tek közt is oklevelekben egyetemesen az vétetett. 3) Szédelegtetve vál- toztatta félig Francziává e" feljül kerekedés az anyai nyélvével hátrama- radt Németet, Lengyelt, Svédet, Muszkát, de felhajnallottak ezek "főbb Írói is dicsőség versenyével elébb utóbb nyerendő ellensúlyúl. §) 1) Az Isten vitezkedő anyaszentegyháza dallapotjának históridja. Basileában. Az elő- beszéd 8d. lapja így szól: Bizonyos az, hogy szerettem volna én kivált az em- bereknek neveket , a" magyar nyelvnek folyása szerint előadni , de úgy , ha előbb egynehány értelmes emberekkel egyet érthettem volna, ezen dolog eránt. Mert másképen ennek több haszna nem lett volna, mint a" b. e. Apáczai Tsere Já- nos fáradságának , a? ki majd mindenféle tudományokhoz tartozó szókat magya- rúl adott elő , mellyben őtet vagy senki vagy igen kevesen követték. E? végre azért igen jó volna tudós emberekből álló Magyar Társaságot a? ma- gyar nyelvnek ékesgetésére mint más Nemzetekben vagyon felállítani. ?) L. több példát két"shárom nemzet közt is csak franczia nyelvi egyezésre: Recueil . des traitez , de paix, de treve, de neutralité "s tb. Amsterdam et a la Haye. T. IV, 1700. Mikor szüntette meg a? franczia nyelv a? latint, I. Pudor , de palma A lenguae lat. 1817. . 7) A" berlíni udvarnál már 1714b. L. a?" bécsinek a? párizsival egyedül francziáúl költ kötéseit: Cnurs diplomatigue, par de Martens , a Berlin 1801. p. 172—207. 1) Az éjszakot is melegítvén illy hír, tudományok akadémiája Stockholmban 17395. indúlt meg, Linné előlülése alatt "s mindjárt svédül kezdé kiadni tudós értekezéseit, Külön , svéd nyelv mívelésére 1789b. állott fel Társaság. 22 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG" Köztünk egy kettő mozdulgata lassan. Bésugárzottak a" külföld új alkotói "5 koszorúik? leveleihez valami hasonlót csinálgatánk fordításaik által. Így érezteté nyelvünkhez szeretetét Gr. Haller László, Fenelon Telemachusa magyarra tételével 1755ben, de az önalkotás", nemzeti ki- fejlés" ösztönei zsibbasztva merevedének. 1) Gr. Barkóczi Ferencz egri Püspök észképet gerjeszte magyar játékszínhez a" nevelő házakban, ha- nem az Országot, az egészetnem melegítette a" nyelv" oltalmazása, Pedig épen annak kell vala tovább is, úgy mozgatni ügyét mint Iső Ferdinand és Maximilian Királyaink idejében, minek következéséül lám eléggé so- káig országos divatban maradhatott, ha latinul idvezlék bár a" Főpapok ?) a" koronáztatásaikra Maximilianon kezdve Pozsonba jött habsburgi Ki- rályokat "s válaszaikat azok csak azon mondák vagy mondaták ; sőt ta- nulni kezdék 3) új koronájuk nemzetéét; tapasztalván , mennyire csak magyarral maradni szerető volt folyvást a" Főrendeknek is többsége. !) 1) A" muszka nyelvet e? tájatt emelte Lomonosoff, költő, 1711 --1765. Később Ka- ramsin történetiró "s mások. Péterváratt muszka nyelvakadémia 1783b. állítatott. 2) L. Math. Belii Notitia Hungariae novae P. 1. T. 1. Viennae 1735. L. 287 , 289., . 298 , 300 , s tb. És Solenzmia inaug. principum , gui ex stirpe habspurgo austriaca §. corona in Reges Hung. redimiti sunt, ed. Kovachich, Pestini 1790. 5) Iső Maximilian m. Királyról I. Gruteri S. M. concionatoris , funebr. oratio in morlem Magimil. Ildi, 4576. A" 8—9.I, így szólt: latinam , germanicam nostram , hungaricam, bohemicam, italicam, hispanicam et gallicam, Caesar noster ita didi- cit, ut guavis expedite aut minimum intelligenter logueretur. Hogy testvére Ferdinand hg, tanult magyarúl, mondja Sylvester János, új testamentuma elején. Anyjuk , Anna , IId. Lajos testvére is ügyelt magyar neveltetésükre , 18 Berzeviczy . Orat. funebr. de Ferd. 1. és atyjuk 1. Ferdinand , kit mint jó la- tint is. azazt nem tudott Nádor , Báthori , 1527b. a" magyar határnál, noha két Püspök volt jelen, csak hogy maga szólhasson, magyarúl idvezlett "sa? tolmá- csolást azután László (Macedonicus) Püspök tevé. L. Casp. Ursini Velii de el- lo puannonico. Vindob. 1762, p. 3. Tudott magyarúllI[d. Mátyás is. Igy többen. 1) Bél idézett mnnkája 203d. I. Deductus ad altare Maximilianus , Franc. Battyány, 1oco Palatini , nobiles proceresgue patria lingua interrogavit: Akarjátok, ki- vánjátok , parancsoljátok-e, ezen Maximilianust Királynak koronáztatni, cum: Akarjuk , kivánjuk , parancsoljuk adclamassent , tunc diadema capiti impositum est, A" solenn. inaug, 56d. I. szerint ezt IId.Mátyás 1608b. hallotta Illésházy Nádor által. TÖRTÉNETEI, 293 A" bécsi és linczi óvóbéke, amaz 1606ban, emez 1645ben nem tartá szükségesnek felszólalni nyelv mellett is ; igy , látszik, épségben maradt 1 Ferdinand két igérete, sőt az említett adatok mutatják, a magyar nyelvnek a" 17d. száznak végéig, legszebbet igért virágzatba eredését. Uralkodó há- zunknak Florencz kormányára ment ága, egészen magáévá tette az ottani országos nyelvet; tették volna a" mi fejedelmeink is a" mindig csinosabbulan- dó magyart , ha maga az ellatinosodott nemzet" eleje itthon nem ejté vala el. Semmit sem indított volna-e Mária Therézia a" miénkért Ország- gyülésének is kivánságára ? Hálás lelkiesmerettel teljesíti 1741en inneni megmentetéséért is a" törvényt , tengerre hatásig kerekíti megint a" haj- dan két tengerig is terjeszkedett birodalmat, új királyi lakot emel Bu- dának , tanító intézeteket hozat rendbe, "s a" Magyart hajdani politikai állásához, tudományban elébbmenetelhez így közelíteti. Holt nyelvbe sze- retett Nemzetnél azon rendelés, hogy a" normalis iskolákban élő német- szó tanítassék !) hamar irányul fejlődhetett. , De Magyar Királyné miért Így IId. Ferdinand 1618b. Solezn. inaug. 73. 1. És Khevenhiller azzal. Ferd. T. IX. I. 21. , hat selbe (d. Palatin) gefragt: Akariatoke? darauf allersámtli- cher- Akariuk. Igy a? szabad választásig. Rudolf koronázásakor pedig 1572b. Ma- ximilian öreg Király "s atya" latin feleletét a? Primas? latin köszöntésére , Rade- cius Istv. egri Püsp. magyarúl tolmácsolta a" Nagyok "s KK és RR. előtt. Sol. inaug. 15.—26 1.Ezt tette IJd. Mátyásnak az 16085. Országgyűlést bézárt latin beszédével a" kalocsai Érsek. §01. inaug, 63. 1. József koronázásakor 1687b. az Országgyű- lés kezdetén 1. Leopold kivánságát a" RR. eleibe Maholányi János magyarúl adta. Bél, zot, Hung, T. 1. p. 311. ) 1) A? német latin és magyar nyelvre nézve most illy szellem volt: 1773b. a? m. k. udv. Kamarához érkezett parancsolat, hogy levelezéseit némelly tárgyakban ezután a? bécsi közönséges Kamarával németül vigye. 1774ben a? seminariumok- hoz jött rendelés a" német nyelv iránt. 1775ben Aprilis 7dikéről: De regulatione scholarum normalium et trivalium. 1777ben más rendelés , hogy ezután bizonyos szolgálatokhoz nem juthat a?" ki németül nem tud. Az 1777beli Ratio educatio- nis totiusgue rei literariae per Regnum Hungariae et provincias eidem adnexas T. I. Sect. IL Cap. I. §. CI. szól: de necessitate lingvae latinae pro variis ditionum hungaricarum incolis, "s ezzel végzi: guod lingvae huius (latinae) usus guodammodo jam nativus et domesticus sit redditus . cum illius adminiculo 24 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG nem különösen a" magyart választatá ? Igen. Azonban, nem hagyá-e azt e korban maga a?" Magyar alunni? Súrübben forognak most mint elébb Főurak a" szép és okos Felség" udvaránál, hivására, "s a" hazai nyelv, öltözet, erkölcs, mikért elébb viták folytak, ritkult, idegen nőket vett gyer- mekeikben! Mi kezdődött belül a" határon? Eszterházán franczia játék- szín és ballet, Galgóczon német. Császári királyi fényes udvarban simább társalkodási míveltséget általvenni annál, mellyhez a? régibb idő, az inkább csak váraikban lakott magyar főbirtokosokat szoktatá, "s így európaisodni nyereség volt, hanem illy hamar elkapattatni! így elfelejteni, hogy az újonnan látott szép világ? csinos vonásaira, a" hazát, az életet birtokot czímet és szabadságot adó hazát kellene segíteni ! De így ragad meg élő nemzet" míveltsége, még azzal tulajdon nemzeti szellemben nem birtakat bájaival, "s elmaradottnak kétfelé váló utat hasít. Népecskét, melly hátrább sorba van állítva az emberiség" nagy egészében, birtokosaihoz sodor; csak erősb lelkü nemzet szerez hasonlót, hogy becsülettel fenn maradjon. Arra vagy lassú elelegyedésre gördüle most a" hamar hajlásn Ma- gyarnak a" nagy bog ennél fogva eleibe. Főbbek"? példái kisebbeket szé- dítenek. Itthon is már mással váltják feltöbb előkelő házban a" magyar nyelvet. Magyar leányka ment a" nevelő apáczákhoz, német kisasszony jöve ki "s mint hites majd , unja férjének körülötte is más férjfiakkal latinul beszélését, házánál ő neveltetéséét választja. Felső Magyaror- tot dissimiles in Regno nationes facilius sese mutuo intelligere gucant, A" CII. §. de singulari lingvae germanicae ulilitate , igy van béfejezve: atgue hacc est facilis et expedita ratio lingvam tanta cum utilitate, imo etiam commercii mutui necessitate conjunctam , brevi per totum, gua patet Regnum propagandi , ac plane vulgarem efficiendi. A? CIIIdik §. de vernaculis lingvis, a: magyarról ezt mondja: ut scholis latinis ejusmodi pracfieciantur moderatores , gyxorum unus nnam, alter alteram in Regno receptam lingvam explanare novit, e. g. in locis Hungaricis Germanicam et Slavonicam, in Germanicis Hungaricam et Slavonicam, in Slavonicis Hungaricam et Germanicam , et sic porro. Béfolyt e? rendelésekbe HMdik József, TÖRTÉNETEI, 25 szágon az evangelicus magyar-tót nemes nemzetségek közé , Papjaik taní- tásuk eredeti helyének lelkét nyelvét oltják. Az említett gyarmatokból vált Pap, Orvos, Ügyvéd "s kisebb tiszt is, kezdé magát a" künn mindig haladó német tudományossággal összekötni, mert rokonáét önmagáéul nézte. Magyar nyelvü város egy sem nyita színházat, "s Pozson 1) és Pest, Kassa és Sopron német játékszínei pedig a" külföldiek" míveire úgy híttak később nézőt mint önnemzetük" diadalára. 2) Látja ezeket az inkább vá- roshoz szokó magyar nemesség , "s midőn e" többféle összejátszó mível- tségi hatalom közt még mesterember "s kereskedőis németül szólítja meg többnyire , lettek magyar nevü házak magyarúl nem tudók többé. Ritka indigena vált már mint hajdan , megmagyarosodottá , az ő nyelvéé az el- sőség. Most tünék ki azelébbi gondatlanság. 3) Hol vala támasz , külföldi- vel egysoru nemzeti míveltségre? Győzött az inkább tetsző, akár hazai volt akár nem, mert sokaságot csak új ingerlőbb kép ragadoz. Jobb iga- zodás egyes mély belátásuak által nyílik. Illyenek komolyodának. ) Pozsonban német játékszin L730b. nyilt. (Sándor Istv. §o4 fele VIId. Go I.) Azon társaságnak (Wallaszky., cozsp. reip. lit. 1. 403) melly ott 1761. óta 11 évig folyt, egyik tagia Windisch, már német közönséget volt alakítandó héti irásá- val: Der Freund der Tugend 1767—69. Windisch egy kis tudós egyesületet 1771b. kezdett ujra Kempelennel. Trsztyánszky magyarorsz. társaival A. 2. priv. Anzeigen-eket ada ki 1771—76tig. Egy gazdasági ujság magyarúl 1778b. indul meg Pozsonban s elhal. ( Pressburg, v. Ballus 1. 161.) A? nemzet" nyelvéről ezen kor, ezt kérdeztetheté: Ist es dem allgemeinen Wohl der Wissenschaften nütz- lich, und dem Ruhme der ungrischen Nation zutrüglich, wenn sie sich bestrebet , die ungrische Sprache zur Büchersprache zu machen? I. Unger. Magazin v. Win. disch II. B. 1782. 1. 260. Perliczi, latin társaságra irányza e? tájatt, Horányi említette előrajzával: De instituenda in Hung: societate literaria erudita. ") Trendel Kapitány 1779b. irá: Entwurf zu einem ungrischen Nationaltheater in einer Rede an das Vaterland, Pressburg. "S az intés 1790ig nem fogant meg. 7) L. 1811beli Országgyűlés? írásai, 4ldik ülés, 156dik lap. ,.cnm dolore sentiunt SS. et 00. nec immerito affliguntur, dum continuum illum , aut ex ignorantia historiarum , aut ex contemtu nationajitatis provenientem , saepe tectum et re- pentem, guandogue verum apertum nisum observant, guo generalisationi et uni- versalisationi lingvae hungaricae , guae olim magis , ac recentioribus temporibus in Regno vulgata fuit et nonnisi inadvertentia nationis premi, ac constringi potuit, in Regno Hungariae obices ponuntur. "s tb. 4 26 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG Indúlatosan kezdé ezen idők szentelte igazságot: , nyelvében él, nyelvével hal" akármelly nemzet, 1772. óta néhány Író , szívig juttatni; kik belémelegedvén a? külföld? saját nyelvü munkáiba, az előrehaladtak" köréből nagy férjfiak" fájdalmával pillantának elmaradott hazájokra "s abban, ha nyelvét tovább is csak falukban hagyná, a" kiveszendő magyar nemzetre. Az ettől irtózók Mária Therézia testőrei valának. Önmíveltség? olly általvételére figyelmezteték ezek hazájek fijait, melly nem sülyed el vakon külföldiben, hanem tulajdon színü nemzetivé díszesül. Kihangzott Bessenyei György szabolcsifi" szózata , a" szelíd Báróczi, az élénk Barcsay, "s Harsányi , Czirjék és B. Naláczi küréből. Elelindul elméje Holmijében és másutt "s eredetileg fogván fel tárgyait, Montaigne". természetiségével lep meg; majd midőn eszébe jut nemzetének hátramaradta , csapkodja az is- kolai feszességet, a" tudást csak latin nyelv foltozó utánazásában hivóőt; fáj neki, hogy ő nem maga nyelvével élő nemzet tagja , "s délezeg harag- jában egyszerre más mívelt mellé akarná helyezni, honnan viszontagságai kitolak, hogy ne csak úgy legyen nemzetek? sorában, mint valamelly előkelő körben a" halgató személy , hanem mutassa ő is lelki erejét "s a" mit tesz, tulajdon nevének éreztesse azon lenni bélyegét. Bessenyei , mint egészen a" franczia literatura" tanítványa, annak akadémiáján csüg- gött, "s lön első, ki magyar tudós Társaságról már bővebb észképet ké- szíte a Haza Rendeihez 1781b. csak hogy, kézirata akkor, egy igéretét nem teljesítő miatt nyomtatlan maradt. Majd a" máskép kerekedett időbe pillantott "s vissza vonult; hivén mégis, hogy vetése nem sziklára hulla. És megjelent munkái "s a" több neki elevenedett irókéi sok ol- vasónak megrázták lelkét, kivált a" nemzet" közép rendén lévőkét , hol az erő lakik. Ányos panaszai szíveket olvasztának "s csillámla hit, hogy a" rab magyar Euridice, a" mikép Mártonfi nevezte akkor nyelvünket , még hatalommal zendítend meg lantot; sajgani kezdett a" régi érzés, hogy külön királyu Országnak saját külön nyelvében is fenntartani magát ne- mes lenne ; elveszni, históriai szégyen. Hanem a" hatalmasb rész nem térhete elegyszerre a? latinról. Azon annyi ezer nemzetség" minden kiváltsága. "S aggódás töprenkedett, mintha TÖRTÉNETEI. 27 e? biztosítások majd nem találnának értőre. És kiket a" nyügöző szokás ellomhított öngondolkodásban "8 csak a" késznek szereték általvenni kön- nyüségeit , alig hivék a" durva földnépe" nyelvét, más már mívelt mellé emelhetőnek. Felejtve vagy nem értve volt már ,jadriai tenger" sirenája "s a" nyelv erejének a? XVIdik "s XVIIdik százszakban mutatkozása. Felejték, hogy legeslegeleinte Homerus és Plato, Virgilius és Cicero? nyelve is csak a"? legelső szükség" dadogása volt, "s a" mint azok? romjain új tulajdonnal tuda elővirágzani Metastasio" gyengéd szózatja, Voltaire simongó alakja, úgy tehet más parlagi nyelvet is a? lángész? igézete bájolóvá , melly Burns által még a? megvetve volt skót beszédejtést is ke- vélykedéssé tudta változtatni. Nem juta még észbe, hogy akármelly nyelvnek, mellyen Országlás" bölcs lelke szól, mellyel őriz törvény , mellyben társalkodás kellemeskedik, kiveszi aranyját salakjából a? min- dennapi szükség. Ildik József rázta meg a" hosszú szokást. Meleg szívvel elegy moz- gató lelke, lángész" nyughatlanságával fogott fel és sürgetett mindent, a" mi az emberiségnek, az ő általa becsültnek, kifejtésére viendene, "s villám szeme más színét oldalát mutatta sokfélének. Révai Miklós, ebben bíztában, a" Császárnak , magyar tudós Társaságról előrajzott nyujt bé 1784ben. Sikeretlenül. 1) Német nyelvet, élőt és haladtatót teve a? Császár még közönségesebben mint elébb is volt hívatalossá a? mindig egy kaptán tartó latin helyett német tartományaiban , a" hogy? franczia , olasz, angol, spanyol, orosz, már az volt otthonában és a? német is másutt "s ennek kell vala majd igazgatni a" magyar földet is. Érlelte e? gondolatját a. magyar nyelv erejének sem hívatalos dolgokban sem társal- kodási főbb körökben már nem tapasztalása. Jött a" rendelés 1784ben Május Ildikéről, hogy November Isőjén kezdve, hol, miképen, mennyi idő alatt indítassék meg minden minden ") 1784ben Winterl természettudós kivánt német nyelvvel élő Társaságot a? m. k. egyetemnél összeszerkeztetni. L. monatliche Früchte einer gelehrten Gesellschaft ín Hungarn Pest und Ofen. De több ezen 56 lapnyi füzetecskénél nem jött ki. af 25 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG" az Országban német nyelven. Nem készült az , úgy látszik 1) a" Császár- nak kérdése nélkül a" magyar nyelv felől. "S mutatja a" feleletet is. A" hi- stóriáé lévén már e? tárgy , fel fogja fejteni: kin fordult meg igazán e főpont, ki az oda tartozó tanúiratokkal birhat. Lassanként gerjedett erre a" megrázattatás. A" magyar kihaljon? Nyílik végre szem az árva szolgálóra. Felszólaltak a? Vármegyék ?) nagy számmal. "S a" hévlelkü Feje- delem , hültebben tekíntvén e" kényes ügyet , magyar nyelven igér Ország- gyülést 1789ben December Sdikán. 1!) L. Constituta regia , guae regnante Aug, Imperatore et Rege ap. Josepho IL pro Regno Hungariae eidemgue adnexis regnis el provincis, nec non M. Principatu Transilvaniae condíta sunt. Viennae 1788. Pars I, Tom, I. studió Josephi Ke- reszturi. A" rendelés a? 110dik lapon így kezdődik: , Lingvae mortuae , uti latina est, in cunctis negotiis usus satis indicat, Nationem nondum certum luminis gradum asseguutam esse, cum tacitum testimonium praebeat, aut nationalem lingyam mendosam esse, aut nullum alium populum in ea legere aut scribere scire, ac nonnisi eos gui latinae lingvae studiis operam navarunt, facultate cogitata sua scripto exhibendi praeditos esse; Nationem autem generatim jura, legesgue ea in lingva accipere, guam ipsa non intelligit. Luculentius id inde etiam patet, guod usus lingvae latinae apud omnes eultas Nationes a publicis negotiis exulet, et solum adhuc in Hungaria , eigue adnexis Regnis , Magno item Transilvaniae Principatu, ac Polonia priscam suam sedem retineat. Si lingva Hungarica in Regno Hungariae , Partibusgue illi adnexis , et Magno Principatu Transilvaniae communis lingva vernacula foret, illius eguidem usus in pertra- ctandis publicis negotiis fieri posset. At notum est, Germanicam, et Illyricam lingvam cum diversis suis dialectis, itemgue Valachicam pari ratione ita vigere, ut Hungarica neutiguam pro communi haberi gueat. Nullum itague aliud idioma pro gerendis negotiis aptius deligi potest, guam Germanicum, guo nempe ipsa Monarchia hactenus in cunctis tam militaribus guam politicis negotiis usa est "s tb, é 2) Kitetszik a" bennek elébb és utóbb volt szellem e? gyüjteményből: Collectio re- praesentationum et protocollorum II. Statuum et Ordinum Regni Hungariae occasione altissimi decreti de die 28a Jannarii 1790. e generalibus Congrega- tionibus responsi instar submissorum. P. 1.2. Pestini , Budae et Cassoviae. 1790. TÖRTÉNETEI, 29 Majd Ildik Leopold, ki az embert úgy kiváná boldoggá tenni Toscanában mint az lenni maga ohajt, :) a. Magyar" rettegését és zaját okos előrelátással előzte meg. ,,Ne szegje akármelly nyelvnek is a" ma- gyar földön tanítását akadály, de a" nemzetéén fő gond legyen," ezt hirdetteté a" normalis iskolákra nézve , még koronáztatása előtt , a" m. kir. Helytartóság által 1790ben Aprilisben. Király és nemzet illy szívemelő- leg egyezvén meg egymással, újra diplomatiai évszaka mutatkozék az 1799beli Országgyűlésen a" magyar nyelvnek "s azzal a" nemzetiség" újult életének. Most, a" 16dik törvényczikk értelme szerint a! német nyelv a" hazában idegennek , illyen pedig közdolgok" kezelésére többé be nem hozathatónak , határoztatott. A" magyart e" czikk, iskolákban tanítatásra rendeli; kormányszéki tárgyakban a" latint még ideigleni életben hagyja. Itt kezdődött csak voltaképen magyar tudós Társaságról is Király és Országgyűlés előtt melegebb szó. Felébredt magyar Írók reméllvén, egyesület által többre mehetésüket érdemeik kölcsönös megismerésével "s így barátságos szövetkezéssel, melly két nemes érzés forrasztó kapcsa illy egybeállásnak, készen várták. Révai Miklós lett mozgatója. Még 1788ban is ösztönzé ezt Bessenyei György jámbor szándéka" kiadásában megint heve, újra boldogulatlan. 1790ben megérté a" dolgot Görög és Kerekes "s költségükön nyomtatva volt Bessenyei" kéziratja Februarius- . ban. 2) Görögén és Kerekesén , kik a" mi, magyar hírmondójokból feles- legesen béjött, magyar grammatika iratására, nyelv oltalmát tárgyazó kérdések" megfejtésére áldozák , melléjük állva látván a" széplelküN Nunko- vicsot, a?" buzgó Péczelit, díjak? nevelésében. Révai egy maga irta egészen elrendelt előrajzzal, 1790ben Junius 10dikén a?" már ezen évben Budán Junius 6d., elkezdődött Országgyűlés alatt, Sándor Leopold Fő- herczeghez folyamodott, kit magyarúl épen tanulónak örvendve beszélt a" hír. Megvoltak abban nevezve az eddig is Társaságban dolgozott ma- gyar [rók , sőt úgy szólt ezek? nevében az előadás, mintha már együtt is 1) L. érdemeiről: Lettres sur P Italie en 1785. par dn Paty. ") Egy magyar Társaság iránt való jámbor szándek. Bécsben 1790ben. . 30 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG? volnának. A? magyar királyi Herczeg, magyar Királylyá koronáztatandó atyjánál közbenjáróul ; maga , Pártfogónak vala kérve. Négy fő osztály volt javaslatban. Nyelvtudomány, philosophia , mathesis, természettudomány. Kivánta az előrajz, hogy egy magyar jútékszín is az akadémia igazgatása alá adassék; a?" nyelvtudomány osztálya a? rajzolást festést "s muzsikát is tárgyaihoz vegye; egy réz- metsző itt külön huzzon fizetést. Kivánt censurai szabadságot Titoknoka neve alatt , tulajdon könyvnyomtató műhelyt, mellynek Igazgatójától két újságíró függjön, "s ezt mind könyvtárral gyüjteménynyel Pesten, akár Budán , vagy bérlett vagy saját épület tartsa együtt. Esedezett költségért a" tudományok" fandusából, bízott főbirtokosok" áldozataiban, a" Társaság" tulajdon jövedelmeiben. Ment azután ezen előrajz, a" m. k. Helytartóság eleibe. Ez fel- ajánlá "s királyi rendelés szerint Gróf Zichy Károly így válaszolt előlülői- leg Julius 30kán 1790ben Révainak: hogy addig is, míg ezen nem csak dicséretes, nem csak széptudományok? terjesztésére, hanem közboldog- ságra is irányzó intézet képe tiszta rendbe állítatnék ; jövedelme , helye , kijegyeztetnék , terjeszsze elé a. megkivántatóbb költségeket az előrajzon dolgozottak" neveivel; adja vélekedését, nem lenne-e eleinte, a" budai kir. nyomtatóintézet, "s ülések és gyüjteményekhez, annak épülete elegendő. Gróf Csáky Józsefnek majd September 17dikén 1790ben más előlülői levele arról rendelt béjelentést, hogy azon Társaság, mikor mikép "s ki tudtával állott volna már össze? November 10d. azonban a" m. kir. Hely- tartótanács az előrajzot tanácskozás alá az Ország? gyülésének küldötte. Révai, kinek csak heve nevezte az azt óhajtókat már Társaságnak , fel- terjeszté 1790ben , ugyan November 10d. a? legsürgetőbb költség ségét, fel azon 22 magyar iró" neveit, kik szóval levelezéssel adák véle- kedésüket az előrajzhoz; fel, hogy tulajdonképen Társaság csak királyi engedelem "s országos törvény keltével álland elé, de a" béjelentett irók esedeznének , hogy eleinte olly nagy tekintetüek neveznék ki a? tagokat, kiknek szeme egyedül a? Társaság?" velejét nézni. Így kikeresendőkké rendes tagnak Révai 24et ajánla fizetéssel; tiszteletbeliek" száma pedig mennyi- TÖRTÉNETEL 31 tudománykedvelő vagyonosok közül lenne határozatlan, mint a? rend- kivülieké is. Kifejté, hogy a" Társaságban lévők alatt értette Kassán a" magyar muzéumnak 1788b. összeállott szerkeztetőit; Bécsben az 1789ben kezdett haditörténetekéit; Komáromban a? gyüjteményéit. Nyomtatómű- hely mondá, azért kellene, mert legbizonyosabb jövedelmet az hajtana. Megköszönte a" helyet, hanem ha valami ok majd akadályozná a? kétféle intézet" együttlétét, valamellyik megszüntetett pesti vagy budai kla- stromért esedezik. Bényujtá a" heves mozgató , még bővebben kidolgozott második elő- rajzát 1) 1790ben November 18dikán Sándor Leopoldnak , már ekkor az Ország" Nádorává Pozsonban November 12d. választottnak is; 1791ben pedig kiadta azon Irók" neveit, kik közül tagok választhatók volná- nak. 2?) Ajánlott tiszteletbelinek valót nyolczat , rendes tagságra érdemest negyvent. 3) Inthette e" tárgyhoz a" felbuzdult nemzeti érzést; Decsy Sámuelnek , Pannóniai Féniksz" czímü munkája is, mellyet 1790ben Septemberben adott ki "s abban a" 140dik lapon kezdve 185dikig hasonlóan magyar tudós Társaságnak Budán felállítását áradozva sürgeti "s keserűen vagda- lólag, hogy, ha némelly dús, az akkor ragyoglott magyar öltözködések" feleslegére pazarlott ezerei meg ezerei helyett, mellyek eltünnek, aka- démiára szánta volna azokat, mutatnák a" jövő nyomok a" lángzatoknak maradandóját is. Decsy, gazdagok által, Társaság jövedelme forrásáúl a" nemzet nevében jó papiros malmok" állítását kivánta, mellyektől Kor- mány és Itélőszékek vennék papirosaikat, felejtvén, hogy jó gyárt, inkább egyesek" hasznot kereső ipara divatoztathat. Ohajtá Pártfogónak , !) L. Planum erigendae erudítae Societatis hungar. alterum elaloratius. Viennae 1790. És; Kévai pályája Guzmicstól. Tud. Gyüjt. 1830. IId. köt. 1) Candidati erigendae eruditae Societatis hung. et ratio facti in ea promovenda progressus. Jaurini 1791. 5) Három érte meg ezek közül mint tag, a? mai felállását: Görög Demeter , Kazinczy Ferencz, Simai Kristóf. 32 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG" Ferencz Koronaörököst. Javaslott tiszteletbeli "s rendkivüli tagokat ha- tározatlanul , rendest 30at; külön nyomtatót "(s könyvtárt. 1) Akadémia azonban még nem lön. Marczibányi Istvánról mondá akkor a" hír, Aranka szerint, hogy. alapjául 50,000 pengő forintot kívánt áldozni. De minden tudományos ügyet literariai küldöttségre bízván az Országgyűlés" 67dik törvényczikkelye, erről is annak kell vala még előbb a" következőre véleményét eléterjeszteni. Apróbb Társaságokhoz ifjakban nyita lelket a" mostani szabad nyi- latkozás. Sopronban 1790ben a? küzdő indúlatu Német László kezde barátjával Kis Jánossal, mellyet későbben 2 évvel Báró Lakos János szede jobb rendbe szép tűzzel. Pesten törvénygyakorlók állottak össze 13an Gróf Cziráky AntaV elintézésével, "s dolgozásaikat 1792ben adák közre, Szabolcs Vármegyétől 200 forinttal, (s a" Hajduvárasoktól segítetve. Pozsonban a?" nevendék papság között Gánóczi Antal és Péczeli József ébresztésére , Fejér György "5 Döme Károly buzgottak társaikkal. Nagy- Enyeden 19 ifjú" szövetkezete 1792ben bocsátá ki munkálkodását. Hanem ezek csupán az élet kikelete? buzgalmai valának , rendeltetéseikre léptek a" társak "s a" szép hév" törekedése megszünt; kivéve a" sopronit melly ma is buzgón foly. Ennek zsenge munkáiból próbák Döbrentei Gábor titok- nokságakor 1804ben jöttek ki, igen hirtelenkedésével az ifjúi lobogásnak. Erdélyben ezen ügyet, Ország" gyülése eleibe Aranka György lépteté, első rajzolatját 2?) magyar nyelvmívelő Társaság felől 1791ben Januarius 2dikán, a?" másodikat 3) mint bővebbet Augustus Isőjén adván ki. 1) Decsy, említett munkája 148dik lapján Ildik Leopoldról ezen vonást hagyta fenn. .:.Egy magyar Magnas említvén Leopold Király előtt, nemzetünknek egy tudós Társaság felállítása iránt való szándékát, én ugymond a" Király, benne ellent nem állok , csakhogy úgy ne járjon ez a? Társaság, mint némelly olaszországi Társaságok , mellyeknek semmi foglalatossága nem lévén, végtére, mocskos leveleknek , (pasguillusoknak) irásában töltötték idejeket. ; 2) Magyar nyelvmívelő Társaság felállításáról rajzolat az Haza Felséges Rendeihez. Kolosváratt. Kiadta Görög és Kerekes is ujságában. 7) Erdéellyi magyar nyelvmívelő Társaság. Kolosváratt. TÖRTÉNETEI, 33 Aranka , akarta grammatika és szókönyv" irása mellett a" magyar. nyelv? tisztítását a" bécsuszott idegen szavaktól és szólásmódoktól; akart vilá- gosodást nemzeti nyelv utján, hogy ne mulhasson az úgy el mint csak a? külföldi könyvekből vehetett addigi, melly ollyan mondja , mint a? setét kamarába egy lyukacskán béeresztett sugár, hová ez süt, ott világ van, másutt setétség. Akarta német, örmény , oláh, görög, tót rövid magyar grammatikák" készítését e" népek számára; a" Társaság gondja alatt felálló magyar játékszín tagjainak ébresztését. Tárgyat átaljában 40ent szabott ki. Kívánt fizetett tagokat, néhány tiszteletbelit, a" Társaság" rendes fejéül a: Kormányzót, ennek helyetteséül a? KK. és RR. Előlülőjét, "s Tanácsosokat főbbekből.. Ohajtá helyül Kolozsvárt, ott saját házat, abba könyvtárt, olvasó szobát, e" mellé biliardot, könyvárus boltot, több szállást. Költség kútfejéül gondolta a" Fejedelem" ajándékát, a" hazafiúsítottak? díját, külön személyek" áldozatait pénzben "s könyvben; azon élések? még fizetetlen árát, mellyeket a" török háborukor a" nemesség, pénz fejébe nyugtató mellett adott, ha ezt most az ide ajándékozná. "S hivén a" magyarországinak akkor mindjárt felállását, ezt anyatársaságul nézte , az erdélyit fiúnak. Bizonyos kis summával is lépvén elé már előrajzában , az észkép" mozgatását mindjárt egy Titoknokra szerette volna bizatni , ki fize- tést 500 forintot huzzon, mellette leirója 200Zzat, ugyan ennyin magyar könyvek , tudós újságok szereztessenek , a" többi tag" fizetése pedig tőke szaporodtával kezdődjék. Aranka együtt lévőnek évenként száztól ötével ennyit említe: B. Naláczi József ajánlott 1000 f. Szamosújvárnál volt 9000 f. Ebesfalvánál 9000 f. Vitt ajánlott 225 f. Rettegi 200 f. Ifj. Gróf Teleki Sámuel 10 esztendeig évenként 100 f. Az előrajzadó maga, ki csak kevés fizetéséből élt, annak tizedét ajánlá három esztendeig. Ennyi- nek kamatja megbirandó volt a. nem sok kiadást. Többet igért a? ki- jövendő időszaki irás és jó izlésü zsebkalendáriom. A" forrott Erdélybe is, fenn említett csendesítése 1) menvén Ildik Leopoldnak 1790ben Aprilis 19. és November 2dikáról, az a? jó , mellyért A Utjaventas abaté lingva sua vernacula cum speciali tamen reflexione in locis potissimnm illis, ubi plura idiomata obtinent, lingvae hungaricae tanguam 5 34 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG? különben is remegett a? nemzet, most Fejedelmétől indítatván meg , még inkább ragadoza teljesítésére. A" Rendek mindjárt rendszeres küldöttséggel dolgoztatták ki az 1799beli Országgyülésen egy magyar Társaság rajz- képét, 1) sőt megerősítésre Bécsbe küldött törvényczikkjeik között a 45diket különösen arról irták. Fenn a?" három nemzetbeli KK. és RR. követei, de nem terjesztheték azokat IIdik Leopold eleibe, Martius 1ső- jén 1792ben a" bölcs, megholt ! Ferencz következett Fejedelem, megadta majd erejét a"? magyar nyelvet újra hívatalossá tenni kivánó törvényjavaslatnak, millyen ott az, régibben is volt; a?" tudós Társaságról szóló kimaradt. 2) Ennek bővebb fejtegetése, ott is a" rendszeres küldöttségre lett bízva. 5) Bé- végezte ez azt, holmit adván még az elébbeni Országgyűlés előrajzához. principalis nationalis lingvae erudiatur, et pro vehiculo excolendae latinitatis etiam praecise lingva haec adhibeatur. :) L. az Országgyűlése jegyzőkönyvében magyarból latinra fordítva a" f. Udvarhoz küldött három nemzetbeli KK. és RR. követeinek utasításai között a" 131—137dik lapig. Kolosváratt 1791. 2) L. a" bécsi követség" jegyzőkönyvét az Ország 1792beli gyülésének 137d. lapján. In nexu, — így szólt az, ezért Ferencz Ő Felségéhez — in nexu articuli 45 , planum erigendae ad culturam lingvae hungaricae societatis, sub proxime elapsis Comitiis, jussu Statuum et Ordinum per deputationem systematicam elabora- tum, de guo in praecitato articulo mentio fit S. V. Majestati in hic humillime advoluto exemplo summa cúm demissione exhibemus, Ejusdemgue clementissi- mam approbationem nomine eorundem SS. et 00. humillimis precibus exoran- tes . . . mellyre a? követség jegyzőkönyvének 109d. lapja szerint ezen válasz költ: Xuod attinet artic. 45. de praecellentia lingvae hungaricae et societatis ad promovendam ejusdem lingvae culturam, cum per provocatam in articulo 45. altiss. resolutionem reg. ddto 2ae Nov. 1790. emanatam , interimalis provisio jam facta sit, praecadductum articulum ex serie religuorum exmitten- dum, objecta illius vero ad deputationem systematicam releganda esse inveni- mus. Vos fideles SS. et 00. in re literaria per modum consilii, sine prae- judicio juris majestatis privative nobis competentis , benigne exaudituri. :) L. a1791beli Országgyűlés 64d. törvényczikk. Ujra hivatalossá a" nyelvet a" 31d. tette, TÖRTÉNETEI, 35 Folyamatba hozott még is, csak hogy kezdet legyen, több tanult hazafi , a: Rendek" megegyezéséből egy kis egyesületet, erdélyi magyar nyelvmívelő Társaság czímmel, mellynek Előlülőjéül még az Ország" gyü- tése, Gr. Bánffy Györgyöt, a" Kormányozót kérte meg, "s mivel Aranka György, e? Társaság" Titoknoka és lelke M. Vásárhelyen volt mint Kirá- lyitábla" fija hivatalban , 1793b. December 3dikán álla ott össze jóltévő és munkás tagokból a. Kormányzó" helybenhagyásával, ki távollakta miatt előlülői helyettesének Gr. Teleki Mihályt, később marosszéki Főtisztet ne- vezte. A? dologhoz fogott munkás tagok így , 1794b. Junius 15d. kezdették a" legelső ülést; Junius 21d. 1794b. a" harmadikban jelen volt a? Kormá- nyozó is. Munkáik" első darabja 1796b. jött ki Szebenben. Folytatták ülé- seiket, az inkább marosvásárhelyi tanult hazafiakból állottak 1810ig. Ak- kor Gr. Teleki Mihály" sok izgágái miatt, a" 64 esztendős Aranka , nála tartott üléseikkel felhagyott, hijába várván az útkészítő Társaságnak 1) országossá váltával az Egésznek helyes összefüggésbe jöhetését. Így oszlott el, még elébb a" kéziratban lévő erdélyi történetirók? kiadására felállott Társaság is, mellynek rajzolatját a" három nemzetbeli Főrendekhez hasonlóképen Aranka készítette 1791b. Ehhez, Aranka val- lomásaként gondolatot a? Kormányozó maga adott, "s minekutána a" raj- zolatiró , előlegesennévsorba szedte Erdély történetei feljegyzőinek kézira- tait, 2) a Rendekkel Gr. Bánffy, Május, 12d. 1791b. Társaság szerkeztető tanácsot ült. Az elősegítők száma itt 30 aranynak évenként 102e letételé- vel 78ra ment "s közöttükAsszonyságok is tüntek elé. Igazgatóság véasztatott, Titoknok Gr. Bethlen Gergely lett, Pénztárnok Gr. Teleki László. A" kézira- tok kiadása? gondjait felosztották tudósok között. Így jöve ki Éder által 1) Igy nevezte Aranka , 1794b. Aug. 1. szétküldött nyomtatott levelében mellyel se- gedelmet ekkép kivánt: , Jónak itéltük, hogy a" Főrendeknek buzgóságokat meg nem kötvén más minden hazafia és leánya, a" ki a" Társaságba bé akar lépni, magát legalább 5 német for. letételével avassa bé, és ezután is esztendőnként azt a" summát tegye le. Kevés jövedelmű könyvszerzőtől, könyve vagy kézirat volt kérve.S I. 4"magyar nyelvmévelő Társaság?" munháinak első darabja.Szeben 1796. 10d.I. 2) L. ugyan ezen első darab 178—304. I. Itt a? kéziratok? megbővített czímsora is. 5É 36 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG" Schesaeus újra 1797ben , így Simigianus" Iső része 1798—1800. Ekképen Haner" 2d. része "s Felmerhez Éder" jegyzései. "S bár következett volna az Aranka összeirta 221 kéziratnak legalább veleje! Magyar ezek közt 53. Sok idő tölt most el a" két magyar hazában nyomosabb szó nélkül magyar tudós Társaságról. !) Kis János és Pánczél Pál 1506b. érintették meg jutalomfeleleteikben, Kulcsár Istvánnak e" kérdéseire 1804ből : Men- nyire ment már w magyar nyelv kimíűveltetése? micsoda módok "s eszköz- lések által kell azt nagyobbra vinni; és miképen lehet ezen eszközöket foga- natosokká tenni? jmellyekre 18 magyar, 2 latin "s 1 német fejtegetés érkezett. , Kérdésen kivül való, állítá Kis , hogy tudományok"? elémene- tele, nyelvnek virágzása "s nemzet dicsősége megkivánna egy jó planumon épülő, és az Ország? védelme alatt lévő tudós Társaságot." De nem hevíthette remény. Irók" összeszövetkezését ajánlotta tehát, kik távol- ban tudományos levelezéssel fejtsék egymást, dolgozzanak közre folyó- iratokba, mint 1743b. azon . egybebarátkozott német ifjak, kik így egész új évrendet derítettek elé. Ekképen , mondá, szerencsésebben halad- hatnának a? magyar tudósok is, mint most, midőn Társaság serkenté- 1) Pesten 1802b. jött ki: Plan zu einer üngrischen Gesellschaft für Naturkunde Üko- nomie und Medicin. Nhta Festetics János? buzdítására "s előképe szerint Sehedius, József Főherczeg Nádor több hasznos észrevételt adott hozzá. Szándéka volt e? Társaságnak kiadni: folyóiratot latinul, actait latin vagy német értekezésekkel. De akadályra talált. Úgy nem jöve létre tehát ez is, mint egy más, mellyről Öttinger , salétrom főzés" igazgatója Derecskén, eredetére szász, még 1791b. adta ki Bécsben: Plan zur Gründung einer Gesellschaft zur Beförderung nütz- licher Wissenschaften und des gemeinen Besten für Ungarn. 2) L. Zeitschrift von und für Ungern, v. Schedius, V. B.I. Heft, 51 1. és VI. Heft. 385. I. 1804. Hazai tudósítások Kulcsártól 1807. Vd. Sz. Jakab hava? 15d. 40d lap, Kulcsár 50 forintot tett ki jutalmul. Olvasván B. Prónay László, Csanád?" Fő- ispánja "s v. b. t. Tanácsos , nevelte 100 forinttal, Így lett ez 156, amaz pedig 2dik jutalom. "S érdemesnek találtatván egy harmadik pályairás is, Pucz Antalé, erre B. Prónay Sándor, az említett Lászlónak fija "s most igazgató tag és egyik alapító, adott 50 for. Pucz munkája azonban nem jöhetett ki élessége miatt. Bi- ráló volt: B. Prónay Sándor, Schedius, Virág , Révai , Kulcsár , Verseghy. TÖRTÉNETEI. 37 seit, barátság" édességeit olly kevéssé ismerik "s ollyan utashoz hason- lítanak, ki magánosan bujdosik idegenek között. !:) Pánczél Pál is elcsüggedve nézett az akkori szunnyadtságból a" franczia akadémiára. Olly felséges alkotmány, irá, nálunk helyet nem találhat. De még elis ijedt ennek olcsároltatásától, mellyet emberek szórtak , kik ha Akadémia ne legyen, a" Kormányt szidták volna, miért nem gyámolít; az állóba pedig titkos okaiknál fogva belékötelődztek "s elhallgatva jobb oldalát, hajtották a" szókönyvvel volt lassukodást, "s egyéb emberi tévedést, melly azt hitték, őket Társaságon kivül ma- radtakat nem szokta elérni. Pánczél" javaslata ennél fogva inkább ez volt: áldozzon össze 12 vagyonos úr, három jutalomra tőkepénzt, "s egyik jutalom járjon ki, mint 4, legfeljebb 5000 forint tőkének kamatja, különösen a" nyelv még hátralévő hibáinak kiszemelésére; másik ébreszszen ékesszóllási munkákat, harmadik költés"? míveit. "S rebegett a? jámbor Pánczél a" magyart eddig rontott visszavonástól, 2) ha tudósok közt se szünne meg mondá, mint magyar természet; a" mi azonban minden hevesebb nemzetet félrejuktata nagyra mehetésétől, míg az éretlen fennszédelgést, a" más eleibe törő irígyvágyot, egy szóval a" még szilaj erőt, a?" köz- dísznek szeretete nagylelküséggé nem tuda tisztítani. Kulcsár" jutalomkérdései Gróf Teleki Lászlóval, öuzgó esdeklé- seit iraták, mellyeket jutalom kivánása nélkül adott az említett meg- birálók eleibe, 3) kik Báró Prónay Sándornál tartották üléseiket. Majd maga külön bocsátotta közre. A" magyar nyelv kimívelése"? nagy aka- dályául vallotta egyebek közt, 65dik §ában, a? 126d. lapon, tudós Tár- saságok" nem létét is, elészámlálja a" 8S4dik §ban, lap 167, az erdélyi !) A magyar nyelvnek mostani állapotjáról, kimiveltethetése - módjairól eszközeiről. Pesten 1806. lap 140—147. 2) L. PánczéP megjutalmazott feléletét ugyan ezen czímmel , lap 72—73. 5) L. 4 magyar nyelv elémozdításáról buzgó esdeklései Gróf Teleki Lászlónak, Pesten 1806. lap. 14—15. 38 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG? magyar nyelvmivelő Társaságnak, véleménye szerint, fogyatkozásait "s toldalékának 20dik czikkelyében a" magyar literatura elémozdítása" leg- heroicumabb és legbizonyosabb módjának egy nagy tudós Társaság" fel- állítását nézi "s 21dik czikkjét illyennek elveiről és jó elrendeléséről irta. Különösen sürgeti, hogy ne dicasteriumi szellem igazgassa , mert , a" tudósokat nagyon megszorítani káros. Gróf Teleki Lászlóval, e? munkájában lobogó szeretete a" nemzeti miveltséghez , "s öröme az 1805beli Országgyűlés" 4dik törvényczikkjén , mellynek erejével a" Királyhoz latin mellett magyarúl is mehete már felirás, I806ban Julius 2dikán e" kérdést téteté fel: 1) Micsoda intézet szerint lehetne Magyarországban olly tudós Társaságot legkönnyebben felállítani, "s leghelyesebben elrendelni, a melly nem csak a magyar nyelvet és literaturát gyarapítaná, hanem ag külföldi tudós dolgoknak megkivántató ismeretét is az Országban a nemzet javára elterjesztené ? A" kérdés" így tételére", látszik, béfolyt azon ellenvetésre gerjedett gond, melly az említett Országgyülésen úgy hallatszott, hogy magyar nyelvet tenni fővé latin helyett azért sem tanácsos már most , mivel így a nemzet, külön váló nyelvével igen elszigeteltetik más európai nem- zetektől. Jutalmat a? legjobb. feielet várhata 200 forintot, az ahhoz köze- lító, felét. A" béküldés? idejére 1807. Juniusának 2dikára, 13 érkezett a" két magyar hazából "s a? német földről Míg ezek" vizsgálása folyt, eléfordult az 1807beli Országgyűlésen a" Társaságról azon alaprajz, mellyet Révai mozgásai következésében az 1I790beli országos literariai választottság" tagjai közűl Luby Károly és Vay István 1792ben November 21dikén a" KK. és RR. eleibe terjesz- tettek, 2) de a? jött háborúk "s költség" nem léte még mindig függőben 1) L. Toldalek a? hazai tudósítások 1ső számához Sz. Jakab hava 2dik napján 1806. kiadta Kulcsár. 2) L. 1807beli Orszaggyűles? irdsai 43dik ülés, 260 lap. TÖRTÉNETEI. 39 tartatták. Így hagyta az I8OSbeli 8Sdik törvényczikk is következő Or- szággyülésre, ámbár abban a" Nádornak adott hála mellett a" muzéumért , már főképen megemlítetik. Mert különben, jelenté az 1790 óta Ország- gyülésről Országgyűlésig mind inkább felpattogzott szikrák" tüze jól érzését már a" történetkönyvekbőól annak, hogy e" haza" elmaradásait veszteségeit nem épen tehetetlenség, hanem népekkel úgy, mint egyes háznéppel közös földi szerencse változás okozta, melly nagyra emelke- dést gyakran nyomban követ, de le földig csak azt veri, ki újra küz- deni nem mer. És illy érzés tökéletes hűséggel a? magyar Királyhoz , fejedelmesítését a" magyar nyelvnek mindig elterjedettebben sürgette ön- hazájában , "s így annak elésegítő eszközét a" Társaságot is érte meleg szó. Pápay Sámuel ez alatt, magánosan, ügyviselői dolgai mellett, külön világából a" tudósnak , mellyben észképei között járdogál, 1808ban szóla Társaságról. 1) Eléállíthatlan volt ugyan előtte is egy académie francaise alaku, a" franczia és magyar nemzet különböző állapotja miatt ; azért, legalább hat személy legyen kivánta, még most a" gyö- kereztető , országos oltalommal; mert látta, hogy itt egyedül a" nemzet megéréséből kell Társaságnak kiteremni. Ohajtá azon munkákon miket e" társak kiadnának csínos mód" érezhetését, "s így minekutána sehol és soha sem lehet ellenkezés nélkül folyni akármelly tárgyu ügynek, mihelyt ahhoz szava többnek van, legalább a" nem egyezés" kimondása olly magasodott nevelésünek essék kifejezésével, ki haragján is észrevéteti a" miveltség" irányát, a" társalkodási életben lévő ember" megnemesedését. A" Gróf Teleki László kérdésére béjött versenyfeleletek között, majd három találtatván jutalomra méltónak, ezek közül Fejér Györgyé 1809ben jelent meg. 2) Négy osztályt ajánl ez is, a" nyelvtudomány , !) L. 4 magyar literatura esmerete. Irta Pápay Sámuel. Első kötet. I. II. Rész. Veszprém 1808, a" 474—475d., lapon. Megérvén Pápay a?" magyar tudós Társa- ság" felállását, el nem csüggeszthetett lélekkel nyujtá ahhoz áldozatját "s úgy hala meg. Lásd alább. ?) Jutalomra erdemesített ertekezés egy magyar tudós Társaság legkönnyebb 7s leg- helyesebb felállításáról, Irta Fejér György, a? pesti univers, kir. oktató Pesten. 40 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG" philosophia , természet és történettudományét. Felfogott egyébiránt min- den okot, melly eddig akadályozá Társaság felállását, "s azt megen- gedhető szellem szerint szól javaslata. Jövedelmet azért esztendőnként elégnek tarta 1600 forintot, 600át ennek jutalomkérdésekre ss ki- nyomtatásaikra, 500zat évenként a" Társaság munkái" közrebocsátá- sára, a" többit a" Titoknok fizetéséül szánván. Csakhogy meginduljon valaha óhajtá szívéből a" megjutalmazott bőolvasásu Irós; lelkesítendi hazaszeretet és dicsőség mondá a" társakat, kik" számát mint rende- sekét 24re gondolá, még egyszer annyit mint a" mennyire Révai, végre leszállott. A? tiszteletbelieket Fejér, második karba tevé, "s ezek után a" levelezőket. Azon nyolcz rendszerintiek közül, kiknek Pesten Budán vagy ide közel lakó tudósokból kell vala kikerülni, lett volna válasz- tandó előszer esztendőről esztendőre egy Igazgató. Védelmezőnek ohaj- totta József Főherczeg Nádort, ki helytartójává, midőn közülésekben meg nem jelenhetnék, egy kir. helytartói Tanácsost nevezne, "s ez a" történteket a. Főkormánynál jelentené be. Előadta ezek mellett a" Tár- saság" összekapcsoltatását az Országgal Igazgatószékkel "s bőséges hasznu lehetséges következéseit. Gróf Teleki László maga is közrebocsátotta IS10b. németül véle- ményét. 1) Ő 26,000 forintot kiván esztendőnként , mellyből a" fizetések , az Előlülőén kezdve "s egyéb kiadások folyhassanak. Alapot ide vagy a" tudományok fundusából, vagy egy kamara jószágból, mellyet a" Tár- saságnak könyvsajtója "s nemzeti könyvárus boltja is nevelhetne. Védnek óhajtá az Ország" Nádorát. A? tagok sora nála: igazgatók 12 : munkásak határozatlan számmal; tiszteletbeliek hasonlóan, kik közé külföldiek is tartoznának. Osztálya hat: 1) magyar szépliteratura ; 2) régi és új kül- földi. nyelvek" ugyan azon ága; 3) hazai"s külföldi természettudomány 4) hazai 7s külföldi politikai egyházi és literariai história; 5) szem- lélődő philosophia és mathesis ; 6) hazai "s külföldi törvény és politikai !) Über die Einrichtung einer gelehrten Gesellschaft in Ungarn. Unmassgebliche Meinung des Gr. Ladislaus Teleki. Pest, 1810. TÖRTÉNETEI. 484 tudományok. A? Társaság mondja más censurától ment legyen, de maga mérsékelt szabadságig lépjen; a" választott tagok" elfogadása a" Védtől függjön, ki a" talán bünbe esendőt meg is itéltesse, a" jegyzőkönyvekre észrevételeket mondhasson. Jövedelem és kiadás nyomtatásban meg- jelenjen. De siker nem lett. "S az I811lbeli Országgyülésen sem, ámbár ezen megint igen sok lelkes követ "s azok közt különösen Vay József, Gróf Dessewítfly József , Szentkirályi László, Péchy Imre , Halasy Márton , hatalmas beszédekkel hozta emlékezetbe mind Iső Ferdinand" bátorságosító leveleit, mind a" nyelvről költ régibb és újabb törvényczikkek" megtar- tását, valamint továbbra is emelését. Inté illy országossá válni kezdett buzgalom a" hazai főbb várasokat a" nemzeti játékszín? pártfogására, inte némelly főuri kört, hogy mint más bív magyar házak a" nyelvet hajdani divatjaként otthonosítsa. 1) Társaság helyett, külön magára Marczibányi István" (T 18I0b. Decemb. 21.) végrendelése indúla sürgölődőbb mozgást ébreszteni ser- kentéssel, melly dicsőség mellett némi jutalmat is mutatott, vagy a? kettőt együtt érezteté. Marczibányi Imre, a" jó lelkü Istvánnak testvére , 1815b. Julius elsőjén kezdve tette azt folyamatba , az alapítás 2d. pontja szerint illy szavakkal , hogy a" nemzeti museum minden esztendőben 3 kérdést bocsásson, vagy hibás szók? javítására vagy némelly kétséges állítások" megfejtésére anyai nyelven közre , és a? ki, Pest Vármegyének kinevezendő bíztossága által megvizsgálandó kinyilatkoztatását anyai nyelven legjobban adja bé, jutalmat 100 forintot kapjon. A" ki továbbá, legbecsesebb és jó erkölcsöket tárgyazó, vagy historiákban vagy tör- vényes és orvos tudományokban vagy classicusok? fordításában hazai nyelven készült munkát fog kibocsátani, annak hasonlóképen Pest Vár- megye biztossága által a?" szükséges tudósok" egyetértésével 400 forint adassék." 2) "S ez meg is indult. 1) L. 1811beli Országgyűlés" jegyzőkönyve , 31, 32, 33, 36, 41dik ülés. 2) L. A" dicső Marczibányi familia tudományos jutalomtétele"s annak első fényes ki- osztatása a?" nemzeti museum épületében Sz. András hava 23dikán 4817. Pesten 6 42 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG? Erdélyben 1818nak tavaszán melegedének ismét elmék a?" meg- szakadt fonalb felfogásához. E" kis hazában a" sok jó főnek, mellyek tudományra művészségre ott gyakran mutatkoznak, csak annyi tartós központja sem lévén, mennyi akkor Pesten már kifejlett, még inkább forrott vágyás az elakadt egyesület" némán maradtát tovább lépéssel felej- tetni "el. Minden nemesebb vérü, tudós és nem az, kész vala ismét mozgatáshoz , nem azon kevély hittel ugyan, mintha Társaság majd min- dent tenne, hanem hév reménynyel hogy sokat tehet, és hogy tudo- mányos míveltséget elősurlódtató ok és állapot szükében, kötelessége a? nemzetnek megkísérteni illy intézetet is. Cserey Miklós, Királyitábla Birája buzdította, majd Székely Mihály Itélőmester, az erdélyi muzéum? kiadóját, előrajz" irására: Miképen kellene az erdélyi magyar nyelv- mivelő Társaságot feléleszteni ? Ezt most az előrajziró tudományos- nak is nevezte. Különben az 1792beli Országgyülés rendszeres kikül- döttsége véleményének nyomán indula el. Osztályt ajánla ötöt: nyelv- tudomány , történettudomány , philosophia , mathesis , természettudomány, "s ezek czikkjei alatt pontonként a? közhasznúbb részeket adta elé, mellyekben a?" tagok eredeti munkákat . készítenének. Kötelességekül nézendő lesz vala még azoknak más nyelven lévő főbecsü mivek?" ma- gyarra tétele, egy tudományos, egy mulattató, egy köznépi folyóirat kiadása , fejtegettető kérdések. Mindössze az egésznek kikerekedő rendbe jöttére kivánt 62,000 forintot v. cz. de indítassék a" Társaság utjának eleinte annak csak felével vagy harmadával is. Élesztetve majd a?" Kor- mányozó Gr. Bánffy György" válaszától Döbrenteihez, mellyben örömest igéré Martius 31dikén I818ban, hogy midőn az 1791beli Országgyűlés" jegyzőkönyvén gyökerezendő új előrajzot haszonnal végrehajthatónak 1817. Hasonlóképen a" Tudom. Gyüjtemény 1818beli IIIdik kötetének 39—73 lapjait, Kulcsár Istvántól. Pest Vármegye választottságának Előlülőjévé József Főherczeg, Nádor és Főispán, Gróf Teleki Lászlót nevezte, ki maga is külön egy egy kérdés jó megfejtőjének 100 forint jutalmat kezde kitenni. Halálával Báró Podmaniczky József, "s ezéével Gróf Cziráky Antal, mostani Ország? birája neveztetett ki. TÖRTÉNETEI. 43 látandja, a" Társaságot minden kitelhetőképen eszközölni kivánná ; Székely Mihály és Cserey Miklós, az országos Előlülő" helyettesét Gróf Teleki Mihályt ülés tartásáért kereste meg. Tarta is ez, Junius 21d. és Julius 1sőjén 1818ban. Összegyültek a" Királyitábla fijai, Széktisztei, Ügyvédek , Professorok , Orvosok közül az elsőre 30an, a" másodikra 34en, a" mi az ülésnek nyilt ajtóval folyását mutatta. A"? másodikban béjelenté a? Cserey Miklós előlülése alatt közben dolgozott választottság, mik az új alaprajzra észrevételei. Bé némelly kérdését Aranka jegyzőkönyveire számadásaira. Ezek" jó rendben maradtát a? legutolsó ülésben "s e" mostaniban is jelen volt 2 tag eléadta. Így most, még holmi irás, a" marosvásárhelyi ref. collegium" könyvtárába tételre határoztatott, hova Székely Mihály mint utóbb ideigleni Titoknok is , az elébbi" halálával a" Társaság" gyüjteményét viteté, új helyére költöztetéséig. "5 Aranka" hamvaira áldás. szálla. Az új előrajz" felolvastával pedig bizonyos okfőkben megállapodás, annak a" Kormányozóhoz nyujtását rendelte. Eljárt ebben, készítője. El 25,000 forint tőkének többekkel összeadatásában igérete szerint Székely Mihály "s ehhez az új előrajziró is 5000 forintig szerezvén aláirót, 1819nek tavaszával 30,000rel megindítható alapítvány volt igéretben. Együtt akkor Kojozsváratt a" Királyitábla, minden Főispán, Fő- tiszt, birtokvizsgálószéken. Felszólítást bocsát Gróf Teleki Pál és Cserey Miklós , ki azt irá. Megkéri több Főur a" Kormányozót , tartana közülést. Ez arra maga helyébe Előlülőnek a" franczia míveltségü tisztes őszt, Gróf Haller Gábort, a" királyi Kincstartót nevezi. 1) Jelen az ország- gyülési teremben minden tudományszerető , fő közép hívatalbeli "s mások, kik úgy nézik a" tárgyat, mint az eléhozott Országgyűlés Rendei mun- :) Fija volt a" Telemachust magyarra fordított Gróf Haller Lászlónak. Montes- guieu ,esprit des loix"" nyelvünkre tételében pedig ő munkálódott, de gátolta kiadását halála. Miként buzgott a? külföldi származásu jeles nemzetségben már hajdantan Báró Haller János a? híres ,, Hármas Istória"" irója a" magyar nyelv mellett, mutatja előbeszéde e? fordításához: a? békességes türésnek paysa, nyomt. a" csíki klastromban 1682b., mellyet Jankovich Miklós kiirt. L.. Tudom. Gyüjtemeuy 1828. Vdik kötet, 94—99 lapig. 6t 44 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG? kálatjának folytatását. Felolvassa áz előrajzot Hollaki Antal kormány- széki Titoknok. Utjára megint a? Társasággal a Kormányozó" felvigyázata alatt, határozá ezen gyülés "s hogy mindjárt kezdődhessék szerkeztetése : Előlülőnek Gróf Teleki Pált, másodának Gróf Kemény Miklóst válasz- totta. Titoknokul az előrajzirót. Pénztárnok Ágoston János, Kolozsvár? Birája lett. A" három elsőbbnek kell vala Cserey Miklóssal megválasztani a" tagokat. Székely Mihálynak kötelező levelet feltenni, 1) melly midőn megvolt, több példányt láta ismét Főasszonyságoktól aláírva a" jó kis Ország, mellynek hűk maradtak nyelvhez nemzethez leányai, "s körűlök kileshetné a? magyar Iró , a" társalkodási magyar nyelvnek is kényességeit. 2) Ilyen volt: Alább nevemet leirt adom ezen tulajdon pecsétemmel megerősített kötelező levelemet, hogy az erdélyi. magyar tudományos és nyelvmívelő Tár- saságnak felállítására és gyarapítására ajánlván . . . rforintokat, ezen irt adósságnak , mint liguidum debitumnak megadására mind magamat, mind ma- radékimat, mindennemű akárholott találtató javaimnak lekötése mellett, a? következő pontok alatt kötelezem: 1. Hogy ezen . . . . rforintnak tör- vényes . . . rft interessét minden esztendőben Sz. István Király napjára a? Társaság Perceptorának kezébe mulhatatlanul bészolgáltatom, mellyet ha nem cselekedném , hatalmat engedek ezennel arra, hogy azon tőkepénz interesse a liguidam debitumról szóló provisionalis törvényczikkely értelme szerint rajtam exegualtatbassék , az executionalis és minden egyéb ezen summa? felvé- telére tétetett szükséges költségekkel együtt. 2. Azon . . . rít tőkepénzt, -mint fundáló mind addig magamnál megtarthassam, mig nekem tetszik, vagy a mig interessét pontosan fizetem "s ezt az erdélyi tudományos és nyelvmívelő Társaság tőlem ezen irt esetben fel ne vehesse. Ellenben 3. Hatalmamban álljon azt nekem akkor a? midőn tetszik félesztendei előre való felmondás után lefizetni, "s ezt a""Társaság tartozzék felvenni. 4. Azon esetben csak ugyan, ha interessét a? kiirt időpontra, minden hiba nélkül bé nem fizetném , hatalma leszen az erdélyi tudományos és magy. nyelvmívelő Társaságnak a" tőkepénzt is interessével együtt félesztendei felmondás után felvétetni. Melly fennebb irt pontoknak megtartására magamat és maradékimat újabban is olly móddal kö- telezem, hogy a? nem fizetés"? esetében, interes költség és a! 4d. pont alatt megirt esetben a? tőkepénz is költséggel együtt a? fennemlített törvényczikkely szerint minden menedékek? kirekesztésével exegualtathassék. Mellyről "s a" t. TÖRTÉNETEI 45 Illy szép ösztönzés, buzdította az üléseiket Gróf Teleki Pálnál meg- kezdett tagokat: Buczy Emilt, Deaky Sámuelt, Fekete Ferenczet, Gróf Kornis Mihályt, ki titoknoki segéd volt, P. Koros Imrét, Méhes Sámuelt , Molnos Dávidot, Szász Mózest, Szilágyi Ferenczet, Sylvester Györgyöt , Kolozsváratt, hol ezeket barátságos viszony is melegítette egymás iránt. Petrityevith Horváth Károly helyet ajánlott házánál ingyen a" Társaság gyüjteményének , midőn az M. Vásárhelyről Kolozsvárra költöztetnék. Feljelentette a" kir. Kormányszék ezen történetet az udvari Cancella- riának. Julius 9d. 1819b. onnan az kelvén, hogy midőn sem Kormányozó sem Kincstartó nem vezetnék az üléseket, a" kir. Kormányszék egy Ta- nácsosát küldje "s a" jegyzőkönyv felmenjen, az ülések folytatták ké- születeiket. Majd az udv. Cancellaria ezen ideigleni utasításának felsőbb helyen bemutatása után September J0dikéről az jöve a" Kormányszék- hez, hogy az előrajzot, eddigi jegyzőkönyvet küldje fel "s több ülés királyi helybenhagyás" jöttéig ne legyen. 1) Nem kételkedett ez iránt Gróf Teleki Sámuel a?" tudós Cancellar, Döbrenteihez 1820ban Januarius 23dikán irt válaszában, minekutána az udvari Cancellaria kedvező véle- ménynyel terjeszté fel a" dolgot. ?) Mindazonáltal sürgetése nem történt , "§ marada megint függőben. Irók azonban ez alatt is , csendesen ugyan, de hazafiúi összecsat- lódás" ösztönzésével, tulajdon erejét, saját színü ingerét bélyegzék ki a" nyelvnek , tisztultabb izlésű eredetiekkel is már a" hajdaniakénál. "S felragyoglának nevek, mellyeket ezután egyik ifjú kebelből koronként más ifjú kebel veend által, sőt az el nem fogódott külföld is elkezde fogadni egy két alkotó sugalmut a"-maga híresei közé. Mert a" míveltség? Istennéi sorra járják az országokat, "s felneveltjeik által összeölelkeztetik egymással az emberiséget. Fejlekezék ezzel inkább és inkább azon hatalmasító önérzet, hogy az előbbre haladott nemzet csak olly mást nem veszen számba, melly 1) Utolsó volt October 18d. 1819. 2) Vajna Referendarius , külön szavazatját adta bé ellene. 46 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG? gyáván önmagában elaludt, épen úgy, mint azon embert minden el- felejti, a? ki önmagáról elfelejtkezik. "S visszagyökereztetni indulának a" nyelvet, az az, erét a" nemzetiségnek már a" tótos földnépü Várme- gyék? lelkes emberei is kebelükben, hogy szép és erős egy Egész kere- kedjék ki az eddig többfelé húzott elernyedtség helyett. Most ekképen törvényhatóságok felesebb részének oltalma által, olvasók" bővültebb számára is támaszkodhatva, az Irók közül egykettő mint az újításban megiramodottabb, "s nevezetesen a" szebb izlést terjesztett Kazinczy , szinte oknélkülinek kezde akadémiai központba húzást hirdetni, mintha szabadabb kifejtegetést az majd gátlana. De mások sokan folyvást hitték , hogy az académie des guarantes és a! crusca dictatorságát ki lehet "s kell kerülni, hanem az újra kihajtó csernek, mellyet többé szabadon le nem szeghetne vihar, szükség leszen! olly okos támasz, melly engedje természete szerint fel és kiterjedezését, azonban oltalmazza vaktába félre facsarodástól , és hogy, csak 400—500 olvasót adó közönségben ko- párság éltető csatorna kivántató. Jött az 1825beli Országgyűlés. Ingerletten kezdődött. "S kitünt majd a" nemzeti erő , alkota hazafi áldozat , életet adott a?" Király" sanctio- ja. A" magyar tudós Társaság eléállt. olly szándékkal ment ezen Országgyűlésre Gróf Széchenyi István , a" nemzeti museum alapító Gróf Széchényi Ferencz" fija, hogy közjóra áldozni fog. Mindjárt az ülések" kezdetekor a" nyelvre fordult fő figyel- me, "s várt időt és alkalmat, mellyel a? legszebb vágy" kimondása más. rokon lelkeket is melegen megragadó tettet szüljön, a" sok lassú készüle- tekből már tovább és valahára feljebb is emelőt. Foly a" kerületi előtanácskozás November 2dikán. Nemzeti nevelés a" tárgy. Többen szólnak mellette hévvel, lelkesen, főképen pedig Somssich Pongrátz Somogy, Gróf Dessewffy József Szabolcs, Szegedi Ferencz Szala , Kolozsvári Pál Győr Vármegye" követei. November 3dikán annak édes szülője.a" nyelv leli új védőit, panaszszal, önérzettel. Itt már több törvény arról mondják , köszönet az elébbi Országgyüléseknek , hála érettek a" Királynak. Be hol a? siker? "s miért. nincsen siker? A? sok- TÖRTÉNETEI. 47 nyelvüség, felekezet gátol bennünket, és itthon! Pedig magyar joggal élők a" magyar nyelvet kötelesek tudni. "§ testvéri egyezésre van szük- ség, ezt egyetemesített nyelv szüli. Nemzeti központu erőt kell kifejteni , ebbe népet és népet csak egy élőnyelv olvaszt együvé. Félre valahára a" mindennapi életből a" latinnal. Holt szózat nem való a" mívelődésnek ezerekre terjesztéséhez, hanem csak egyesek belső erejének gyakorlá- sára. Tudósan szólott ehhez Bartal György Pozson Vármegye" követe, ékesen Báró Perényi Zsigmond, Beregé. Majd Takács Gáspár hasonlólag Pozson , Balog János Bars, Rohonczi János Veszprim Vármegye" követei erre azt vélék: magyarúl folyjon tehát az iskolák" tanítása, úgy minden hívatalos tárgy, akképen most mindjárt Főrendekhez az izenetek, ma- gyar nyelvvel és szokással nevekednének a" Koronaörökösök. Nagy Pál Sopron Vármegye" követe , az előitéleteket hordotta elé, mellyek a" magyar nyelv" védői által leharczolandók. , Egyik fél, szóla, nem hiszi hajlékonynak hívatalhoz mert nem érti, másik tart az egyességtől a" felek közt, pedig az erősít leginkább trónust. Oda jutánk mondá, hogy az Országban a? nemes, városi polgár és paraszt is lenézi e? nyel- vet. A? nemes, magyar szabadságot vall akár tót akár német eredetü, "s még is holt nyelvet véd, mintha latinúl tudva jőne már a világra. A" városi polgár német purgernek mondja magát, mivel olly német mesterembertől származik, ki német földről jött hajdan ide, pedig bi- zonyos időn túl más Országban a" maradék, azon nemzetüvé válik , melly neki új hazát ada. A? külföldről béhozott földmívelő? hibája kisebb , sok helyen megmagyarosodott, "s mindenütt magyarrá válnék majd, ha földesura vigyázva vinné. De nem épen ezek közül gátolja-e néhány roppantabb birtoku a? nyelv" terjedését midőn urasági iratait még magyar helységekben sem magyarúl viteti, 1) minél fogva még kenyerét sem magyarnak adja, vagy legalább, nem hazai nyelvéért. Mennyi elága- zásig irtatik ki ez által a" nemzetiség" ere, és önként! Mert kigátolná magyarúl folyó kormányát? "S a" veszteglés oka itt van! Hála valóban :) Szólott ez ellen az 1815beli Országgyűlésen is több követ. L. 32d. ülés 361 lap. 48 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG" a" jó Királynak , négy törvényczikk szól már 1790 óta nyelvünk mellett, a" kik nem követik itthon! azokon a" hiba. Felségünk magyarúl taníttatta fijait, 1) teszik-e ezt a" Főurak mind? Kinél a? pénz ott a" hatalom, "s a" magyar föld" jövedelméből hol a" magyar literatura" elésegítése ? Áldoz- nának ők magyar akadémiára , melly ösztönözzön kifejlésre Irókat , szük- ségeinket pótoló munkákat adjon ki; a" forgásba indult új szavakra nézve utat mutasson, hogy p. 0. Ügyvéd vagy Ügyész-e jobb, "s így megszün- jön a" mostani tétovázás , sőt átaljánosan ugyan azon egyfélék legyenek a hívataV műszavai, "s ne éljen egyik Vármegye így, másik máskép velek, mert ebből csak értetlenség ered. A" franczia nyelvet is így tette határozottá, szerződésekre engedékenynyé akadémiája. És midőn a? mi nyelvünkben is úgy fejez ki legkisebb vonásig mindent a" szó, értel- mesen , mint azt a" hívatal tárgya csínja és lelke óhajtja, meggyőződve látják majd nem barátjai is, hogy a? latint veszteség nélkül lehet vele felváltani. A?" rég szóban lévő magyar akadémiát állítaná bár elé tehát nagy birtokosok" nemes áldozatja, mert ide is mint az egyszeri hadvezér szerint a" háborúhoz , három fő dolog kell: pénz, pénz, és csak pénz. Nagy mozdúlat következett erre. Felszólalt Gr. Széchenyi István : , Nekem itt szavam mondá , nincs , az Országnak Nagyja nem vagyok , de birtokos vagyok , és ha feláll olly intézet, melly a? magyar nyelvét kifejti, melly azzal segíti honnosink- nak magyarokká neveltetését, jószágaim" egy esztendei jövedelmét fel- áldozom. Érett meggondolással teszem ezt, mondotta még, azért czélra vezettető felvigyázást kivánok, hogy a" nemzetnek ajánlott summa ha- szontalanúl el ne pazaroltassék." ") Vdik Ferdinánd Királynak, mint Koronaörökösnek, Kovács János 5 esztendő folyta alatt volt a" magyar nyelvben és literaturában tanítója. Ferencz Károly Főherczeg , Görög Demetertől tanult. Kovács János még , Rainert mostani lom- bardiai-velenczei Vicekirályt 8, "s Lajos Főherczeget 5 évig tanította a" magyar nyelvre és literaturára. L. erről a" Kovácsnak adatott Zirályi oklevel hiteles mássát a" m. t. Társaság" levéltárában. TÖRTÉNETEI. 49 Éljen ! harsant. Majd csend lön-, "s mély és tartós. Végre, egyéb tárgyra tér egyik követ. Vay Ábrahám, Borsodé , félbeszakasztja: a" váratlan nagy és szép áldozat, szólott, bámulásba hoza bennünket, mint minden jeles tett; enyémből én magamhoz jövén 20,000 váltó forintot ajánlok. Utána Gróf Andrásy György, tornai követ 10,000 forintot áldoza pengőben , Gróf Károlyi György, félesztendei jövedelmét. Hazafi érzés" könye indúlt meg a? szemekben. "§ a?" nemzet? kö- vetei, köszönetet fejeztek ki az áldozónak és követőinek, a?" nemzet nevében. A négy első alapító November 8dikáról 1825ben nyujtotta bé nyilatkozását magyar tudós Társaságról a? Nádornak "s a? RRnek kérelemmel, hogy a" Főherczeg Nádor, ki magyarúl tud , a" pártfogó- ságot magára vállalná, "s országos választottság neveztetnék ki alaprajz előleges megállítására, melly velek egyet értve, az intézet" alkotó rend- szabásait "s törvényeit kidolgozza. 1) Országos ülés eleibe e" folyamodást a" sor Februarius 15dikén 1826b. indítá. ?) Majd a" kinevezett válasz- tottság, Végh István Köronaőr? előlülése alatt Februarius 21dikén által kezdette nézni a" Vay Ábrahám feltette előrajzot, melly Révaié és az 1792beli Országgyűlés eleibe adotté"? nyomán készült; a" KK. és RRhez pedig Martius 15dikén ment. Jól folyamatban lételre 22,517 pengő forintra vala abban az esztendőnkénti szükséges jövedelem téve , "s ezt úgy hagyta az országos ülés is, de a? négy osztályhoz még a? történet és törvény- tudományáét csatolá. 3) Jött ez alatt áldozatjával, Gróf Batthyáni János , 1) E. 1825beli Országgyűlés" írásai 1ső kötet, 57d. ülés , 184d. lap. 2) Az említett Országgyűlés" írásai Iső kötetének 205d. lapján pedig Februarius 17dikéről az adatott hírül, hogy a? Nádor hitese Maria Dorothea Főherczeg- asszony, az Előtte magyarúl kifejezett új esztendei kivánságot hasonlóképen magyar nyelven visszonozta. 3) Az említett Országgyűlés írásai 1ső kötet 2504. lapján, 75d. ülés. A? 253—262 lapokon van itt latinúl az előrajz egy magyar tudós Társaságról ; a" 270—279 lapokon magyarúl. Közben B. Szepessy Ignátz pécsi Püspök" véleménye , egy a" nyelvet erőszak nélkül tanítás által terjesztő külön intézetről , mellyhez eszten- 7 50 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG" Gróf Esterházy Mihály, "s testvére Gróf Esterházy Károly, mindenike külön 10,000 pengő forintig !) azon kikötéssel és szellemben, mellyet Gróf Széchenyi Istvánnak 60,000, Gróf Károlyi Györgynek 40,000 pengő forintnyi tőkepénzt már elhatározottan kimondott kötelező levele, Mar- tius 19dikén 1826. irásban valla együtt Vay Ábrahámmal és Gróf Andrásy Györgygyel: hogy a" kamat egyedül magyar tudós Társaságra fordítas- sék, melly a" nyelvnek belső erejét fejtse, "s ha ez megszünni találna , visszamenjen az alapítvány adójára vagy örökösére, de az már minden esetben hazai közönséges intézetet mozdítson elé. 2?) Gróf Teleki József továbbá arról adta bé a" Főherczeg Nádorhoz és RRhez a" maga és édes dőnként 6000 pengő forintot kivánt, tehát tőkéül 100,000ret. Javaslotta készítő- iskolának Szombathelyen, Komáromban, Szegeden, Miskolczon létrehozását. Ajánlott ehhez ezen Országgyűlés alatt Herczeg Batthyáni Filep 10.000; Gróf Keglevich János 2000 ; Kopácsy József Püspök 1000 pengő forintot, "s így összesen lett volna 13.000 forint. De mostanról elmaradt felállása, így szólván iránta Aprilis 11d. 1827. a" királyi válasz? (L. 182íbeli Országgyűlés? irásai IId. kötet 212d. ülés, 1120d. lap) 26d. pontja: , Altefatam Suam Majestatem Sacratissimam Dominis SS. et 00. declarari benigne jussisse :. guod guemadmo- dum procurandum praeexistentium , circa culturam lingvae hujus legum effectum sibi curae habet; ita benigne una admittat, ut planum propagandae lingvae patriae et ulteriora congrua media, guae caeteroguin rem institutionis et ad- ministrationis publicae contingunt, una cum respectivis deputationalibus elabo- ratis ad praescriptum articuli 67, 1799 pertractentur et subin altissimae resolu- tioni regiae substernantur. 1) Martius 7d. 1826b. költ kötelező levelük. L. ugyan ott Iső kötet, 74d. ülés, 246—248 lap. 2) Ugyan ott: 1ső kötet, 104d. ülés, 591—593d. lap. Az itt látható alapítványok szerint a" November 3dikán 1825b. történt ajánlás tehát a. négytől együtt egyszerre 118.000 pengő forintig nyujtott vala támaszt. Gróf Széchenyi István ezt irta alapító levelébe: nevezetesen kikötöm , hogy ezen magában álló , maga által kormányozandó csupán tudományos intézet, semmi más intézetekkel soha össze ne köttessék, hanem ártatlan tudományos foglalatosságait Királyom és hazám egyesített javára, és csak arra. magában csendesen folytathassa. TÖRTÉNETEL 51 tesvérei; Ádám, Sámuel, nem különben mostoha anyjok Gróf Teleki Lászlóné Báró Mészáros Johanna valamint ennek említett férjétől lévő fija László" nevében nyilatkozását, hogy közös atyjok által szerzett "s reájok szált könyvtárukat közel 30,000re menő kötettel a" felállandó Társaságnak haszonvételre szentelik , azt környülállásokhoz képest bővíteni is fogják , "s egy mindenkor a" Társaság" rendes tagjai közül leendő könyvtárőrnek 300 pengő forintnyi fizetésére 5000 pengő forint alapítvány" 1) kamatját évenként a" Társaság" pénztárába teszik le. Ezután Justh Gábor adott 1000; 2) Gróf Széchényi Pál, testvérének Istvánnak kikötései szerint 10,000 3) forintot pengőben. Aprilis 17d. 1826b. a" Felség eleibe terjesztetett az Ország elő- kelő sulyai és kivánságai sorában, a" Társaság? alaprajza, megerősítés végett. 4) Folytatta addig is az arra szánt áldozatokat Inkey Imre 1000 forinttal pengőben. 5) Nevelte még 1826ban Gróf Festetics László 10,000 pengő forinttal úgy, hogy ennek 600 forintnyi esztendei kamatja olly ren- des tag" fizetésére fordítassék, kinek kötelessége legyen a?" Társaság? felvigyázása alatt az angol, franczia, muszka , német "s tb. európai nem- zeteknek hadi tudományokról szóló érdemes munkáikat magyarra fordí- 1) Martius 17dikéről 1826. L. 1825beli Országgyűlés? irásai 15ő kötet, 77d. ülés , 281d. lap. Meg van határozva a? könyvtár? mikép kiállítása, meg , hogy össze nem elegyítetve más könyvekkel mindig Teleki névvel maradjon ; meg a? könyv- tárór" kineveztetésének módja. 2) Martius 20dikáról 1826. L. ugyan ott, Iső kötet, 104d. ülés, 594d. lap. 3) L. ugyan ott, 1ső kötet , 91d. ülés , 332d. lap. 4) Martius 20dikáról 1826. L. 1825beli Országgyűlés? írásai, 1ső kötet, 91d. ülés . 333d. lap. 5) Május 30dikáról 1826. L. ugyan ott, a? Ildik kötetben, 116d. ülés , 641d. lapon , a" 4 első" alapító szellemében. 7: 52 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG" tani, "s a" külföldieknek azon tárgyakról leendő új találmányaikat meg- ismertetni. 1) Szepesi Szabó István 200 pengő forintot ajánla. ?) Némi kétség látszott lengeni még ezen alapító levelek" béfejezései körül, de felderítette a" királyi k. válasz, melly az Ország" előkelő sérel- mei és kivánságai iránt Aprilis 11d. 1827b. a. Társaságra nézve kedvezve költ. 3) "§ díszesíté ezután az alkotók" e? szép sorát Aprilis 30dikán József Főherczeg Nádornak a" KK. és RRhez kinyilatkoztatása, melly szerint, különösen örvendvén ezen a" Felség" helybenhagyását is előre megnyert irányzaton, tőkéül 10,000 pengő forintot nyujt "s a" melly édes örömest felvállalja pártfogását, úgy leszen teljes erejéből a" rend- szabások? kidolgoztatásán, hogy azok legfelsőbb megerősítés végett fel- 1) Junius 27dikéről 1826. Ugyan ott, IId. kőtet, 149d. ülés, 707d. lap, és Junius 15dikéről 1827, a? IIId. kötet 1535d. lapján: ,.Fenntartom magamnak mondja itt az alapító Gróf "s örököseimnek az elsőbb szülöttség? rendjén "s hagyomá- nyosainknak , hogy e" pénznek letétele után is ezen rendes tagnak kinevezésében nekünk mindenkor befolyásunk legyen és maradjon. Továbbá ha ezen tagnak ollyan választatnék , ki Ő Felségének vagy az Országnak hívatalában volna, vagy nyugodalom bért huzna, a? miatt, hogy ezen fundationalis pénzt nyeri , híva- talához kapcsolt fizetésétől vagy nyugodalom bérétől ezeknek részétől, vagy akármi más haszonvételektől meg ne fosztassék, mély alázatossággal kérem 0 Felségét.:: Helybenhagyta ezt még az első ajánlás után történt felterjesztésre a Julius" 1sőjén 1827b. költ királyi válasz. L. ezez Országgyűles írásai, IId. kötet, 216d. ülés, 1526d. lap. Béfejező kikötése a" 4 első alapító szerint van. 2) Augustus 29dikéről 1826. A? négy -első alapító szerint. L. 152-beli Ország- gyűlés írásainak Id. kötete, 219d. ülés, 1216d. lap. 3) Aprilis tidikéről 1827. a" királyi válasz a? Társaságról így szólt: Suam Ma- jestatem Sacratissimam bénigne annuere, ut societáas erudita hungarica erigatur, et de erigendo hocce insti- tuto articulus guogue condatur. Scopo autem eo, ut hoc institutum consistentiam nancisci possit, opportunum fore, ut guam primum membra ejusdem coaluerint, fundusgue sufficiens e spontaneis oblatis conflatus fuerit, eadem societas institutionis suae planum et statuta, viribus suis et mediis attempe- randa elaboret, et Suae Majestatis Sacratissimae sanctioni substernat. TÖRTÉNETEI. 53 terjesztessenek , "s a"? következő Országgyűlés már gyümölcsöt szemléljen. Most és jövendőben tisztelet ev Nádoron. Az így dicsően ajánlottak között megjelenve látá még ezen Ország- gyülés Gróf Cziráky Antalt 3000 ; 1) Herczeg Batthyáni Filepet 40,000; ?) Pápay Sámuelt 1000; 3) Gróf Keglevich Jánost 4000; 1) Báró Zay Károlyt 2000 ; 5) Báró Mandel Károlyt 1000; 6) Kopácsy Józsefet 1000 pengő forinttal. 7) 240,200 pengő forintot áldoza így a? most kifakadt hazafiság ezen Országgyűlésen. "§ ide sorozván e" nemes alapítók" neveit feljegyzett 12dik törvényczikk, néhai Sándor Istvánnak is még 1793ban Augustus 12dikén költ végrendelése szerint egy, valaha félállandó magyar tudós Társaságra szánt 10,000 forintját 8), összesen 250,200 pengő forintot láta e 1) Május 1Isőjéről 1827. Úgy hogy, ha megszünnék , (a? Társaság) alapítványa a magyar museum vagy más hazai tudományos intézet elésegítésére fordítassék , az alapító? vagy örökösei szabad rendelése szerint. E. 1825 Országgyűlés? írásai IIId. kötet, 226d. ülés , 1364d. lap. 2) Május 1sőjéről 1827. Kiköté , hogy azon elvek mellyeket az 59dik ülésben rendelt küldöttség, tudósításában és abban érintett planamban megállapított, pontosan megtartassanak. Kivánta, hogy ezen ajánlása különösen az ő neve alatt vezet- tessék. "S ha megszünnék a" Társaság ; az alapítvány vagy reá, vagy örököseire száljon szabad rendelés alá. L. ugyan ott IId. kötet , 220d. ülés, 12244. lap. 3) Május 6dikáról halála hónapjában, melly Május 31dikén érte 1827. Az orszá- gosan elfogadott okfők szerint , "s ha valami ok gátolná a? Társaság? összeállását vagy megszüntetné, az ő vagy maradékainak rendelése megint magyar nyelv előmozdítására adja. L. ugyan ott IIId. kötet, 226d. ülés, 1365d. lap. 4) Május 9dikéről 1827. Főképen Batthyáni hg. elve szerint. L. ugyan ott [I[d. kötet, 225d. ülés , 1350d. lap. 5) Május 17dikéről 1827. L. ugyan ott IIId. kötet, 234d. ülés , 1397d. lap. 6) Május 23dikáról 1827. L. ugyan ott IIId. kötet , 234d. ülés , 1398d. lap. 7) Május 30dikáról 1827. L. úgyan ott IIId. kötet, 234d. ülés, 1396d. lap. Meg- szünés esetére maga vagy az utána következő Püspök , más egyházi vagy világi közhaszonta fordítandja. 2) L. az említett Országgyűlés? irdsai tső kötet, 57d. ülés , 186d. lap. Itt Szlavniczai és Lukai Sándor Istvánnak 1815beli végrendelésére van hivatkozás, nyilván 54 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG" e? végre együtt a" nemzet , esztendőnként mindenkorra százától hatával. Az említett 12d. czikkely Gróf Pálffy Ferenczet, úgy jegyzé bé, mint a" ki holtáig évenként 400 pengő forintot igért." : Harmadszor terjesztettek ezzel, illy alapítások a? mostani Felség" idejében a" nemzetre becsületet. A" nemzeti museumra, mellyért 1807ben tisztelte országos czikkely Gróf Széchényi Ferenczet , "s 1808ban, 1811- ben, 1829ben a" Ludoviceára gyült áldozatok útán e? mostani, különösen kitünteté a? nemzetiség" megmozdult szellemét , melly az elébbi hamva- dásból, várás, másra utalás helyett cselekedettel lobbanta elé új életet. "§ a" panasz enyhült. Sőt tiszteletté vált az illy szívü hatalmas birtokosok iránt , millyeneknél a" mint látszék kulcsa van az Ország? köz- jobblétének. De még, emelkedett is a" lélek világosodással, tágult a" szív hiedelemmel , hogy elhibázás csak egy életü külön személyt tehet semmivé egészen; nemzetet azonban, melly váltig újuló milliók" egyesületén épül össze, ha egy egy kornak alább szállíta is tévedelme, újabb nyombeli felsőbb erényüek megint díszre emelnek. Ezen így kivillant nemzeti "s erkölcsi erő, a" hazafiúi kötelesség" folytatását már most tudós elméknek nyujtá, hogy kik a" Társaság" tagjai :eendenek, a" 37 évig folyt vita és kivánság" sikerén tiszta kebellel , időről időre nagyot alkotásokkal ők munkálódnának, mert ezentúl csak reájok kerülne a" panasz, miattok halna el az arról így szerzett törvény, de a" mellyet bizonyosan tisztelettel néznek. ama régibbet mellynek mássa a" Társaság? Igazgatóságához jött, erősítette meg akkor. Megholt ezen szorgalmatos magyar [ró "s hív hazafi 1815ben. Pénzbeli alapításához csatlá még Társaság számára könyv pénz kép és földkép gyüjte- ményét. A? mi ezek közül Bécsben, lakhelyén találtatott, azt József cs. k. Főherczeg Nádor, ideig óráig a? nemzeti museumba tétette; a? rendelkezőnek lukai kastélyában állottak iránt pedig pert kezdetett. A? papiros pénzben által- jött 10.000 forintot továbbá az Ország? pénztárának hívatalával olly gondoson kamatoltatta a" Főherczeg , hogy midőn azt a" Társaság" Igazgatóságának további ügyelete alá 1831ben December 3dikán adatá, az egész Sándor alapítvány 1832. Januariusának 1ső napjáig 10.153 forintra 54 krajczárra teljesedett pengőben. 0 vi TÖRTÉNETEI XI" CZIKKELY A" HONNI NYELV KIMÍVELÉSÉRE FELÁLLÍTANDÓ TUDÓS TÁRSASÁGRÓL, VAGY I5 MAGYAR AKADÉMIÁRÓL. !) A" Karoknak és Rendeknek gondosságok a" honni nyelvnek nem csak terjesztésére, de egyszersmind annak minden tudománijok "s mesterségek nemeiben lehető kimíéveltetésére is lévén intéztetve: Ó Fel- ségének megegyezésével , elrendeltetik : §. 1. Hogy az önként és szabad adakozással összeszedett tóke vagyontól tudós Társaság vagy is magyar akadémia állítassék fel mennél rövidebb idő alatt, "s annak állandó széke, szabad királyi Pest városában leend. §. 2. Minthogy ezen intégetnek pártfogását, Nádorispán [/ cs. kir. Főherczegsége, w haza és a magyar nemzet iránt vele született igaz hajlandósága szerint, önként magára vállalta; mi- helyest Ő Herczegségének felügyelése alatt, azon Társaság összeáll, ugyan az annak nagyobb állandósága végett, azonnal a" planumot is , az országos deputatiónak munkájában nyilván meghatározott és az ajánlók által is kinyilatkoztatott principiumok szerint, az erejéhez és segédeszközeihez alkalmaztatandó statutumokkal együtt, bővebben kidolgozza , Ó cs. kir. Herczegsége pedig azt Országgyűlésen kivül is , Ó Felségének színe eleibe, kegyes jóváhagyattatás végett, fel fogja jelenteni, melly annakutána az Országgyűlés eleibe fog terjesztetni. E" törvény teljesítése végett a? Nádor 1827b. Nov. 30dikán 22 tu- dóst "s [rót nevezett ki választottságul, melly a" négy első alapítóval együtt, az Országgyűlésen elfogadott "s az itt álló törvényben megerő- sített elvü alaprajzot egészbe szerkeztesse, abból rendszabásokat állítson fel. Ennek vezetésére az előlülőséget Gróf Teleki József csanádi Fő- 1) L. Az 1825. 1826. és 1827dik esztendőbeli Országgyűlésen alkotott törvény- czikkelyek országos megállapítással magyar nyelvre fordítatva. Pozsonyban 1827. Legelőszer így országosan magyarúl a" törvény, Kálmán óta, ámbár ez is csak külön , kezdetül. MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG? ispánnak és Királyitábla Bárójának adta által a? Nádor "s nevében azzal a" kinevezett tagokat Pestre 1828 Martiusának 11dikére hívatta; maga Ő Főherczegsége pedig a? négy első alapítót szólította fel idejövetelre. Tagjai e" választottságnak, Előlülőjén "s a" négy első alapítón kivül, betürendben azon időbeli hívatalaik" czímével, ezek voltak: Beleházi Bartal György, Itélőmester. 1) Bene Ferencz , Orvos Doctor, kir. Tanácsos, v a" m. kir. egyetemben Professor. Budai Ésaiás, reform. Superintendens De- breczenben. Bitnicz Lajos, Professor Szombathelyen. Cserneki és Tarkói Dessewffy József Gróf. Döbrentei Gábor, másod Tartománybíztos Budán és Táblabiró. Ercsei Dániel, Táblabiró "s Professor De- breczenben. Fejér György; kir. Tanácsos, Prépost, a m. kir. egyetem könyvtárának Főóre. Guzmics Izidor, sz. Benedek szerzetebeli Professor, Pannonhalmán. Horvát Endre, Plebános Téten. Horvát István , a" Széchényi országos könyv- tár őre, a" m. kir. egyetemnél előlülői Actuarius , Táblabiró. Az Előlülő, Horvát Istvánt ülések Martius lődikén kezdve, Aprilis 7dikéig naponként esti 5 Horvát János, vál. Püspök, Apát, Kanonok, m. kir. helytartói Tanácsos. Jeszeniczei és Vadasi Jankovich Miklós, Táb- labiró. 2) Kazinczi Kazinczy Ferencz, Táblabiró. Kis János , evang. Superintendens Sopronban "s Táblabiró. Kisfaludi Kisfaludy Sándor, Táblabiró. Kövi Sándor , Táblabiró. 5) Kulcsár István, Táblabiró, és a" hazai "8 külföldi tudósítások" Irója. 5) Medgyesi Mednyánszky Alajos Báró, f. Professor Sárospatakon "s Schedius Lajos, a? m. kir. egyetemnél Pro- fessor, Táblabiró. Szemerei Szemere Pál, Pest Vármegye" Al. ügyvéde "s Táblabiró. Vitkovics Mihály, kir. táblai Ügyvéd , Tábla- biró. 5) nevezvén ki Jegyzőnek, folytak az órától 1) Az akkori országos küldöttség? . üléseiben hivatalos elfoglaltatása nem engedte itt is megjelenhetését. 2) Az ülések folyta alatt 1000 pengő forinttal járult a" Társaság? alaptőkéihez. 3) Megholt Julius 24d. 1829b. a? Társaság? tökéletes felállása előtt. 4) Betegsége miatt egy ülésen sem lehetett jelen. Megholt azok folyta alatt Martius 30adikán. A? választottság tagjai is kisérték temetésekor Aprilis 1sőjén. Csak- ugyan vigasztalódva hunyt el létre közeledte felől ez intézetnek , mellyért lángolt. 5) A? jó Vitkovics sem láthatta egész összeállását a: Társaságnak , mellyet szívéből óhajtott. Megholt September 9d. 1829b. TÖRTÉNETEI. 57 fogva 9czig a" Királyitábla" teremében. Három osztályu lett munkájok : 1. Alaprajz átaljában. 2. Abból kiszedett rendszabások, hová a" tagokat felvevő oklevél javaslata is csatoltatott. 3. Miként lehet a" Társaságot mostani jövedelméhez képest mindjárt felállítani? Az említett napon innen, haza kezdvén térni a" vidékről jött tagok kiknek Pest városa szabad szállást adott, a" négy első alapító "s Gróf Teleki József pedig napi díjt és úti költséget, a" helyt lakók" ülésében az Előlülőnél Aprilis 17dikén olvasta fel magyarúl és latinúl a" már tisztába irt egész dolgozatot Horvát István és Döbrentei Gábor , "s az Előlülő azon napról nyujtotta bé a" Főherczeg Nádornak, kitől a" Felség eleibe Augustus 18dikán indult. Majd a" négy első alapító azok" nevét terjesztette elé a Főherczeg előtt Alcsúton September Sdikán 21 számmal, kiknek magok mellé választ- hatását az Országgyűlésen is megállapított előrajza az említett ottani választottságnak most kezdetben egyenesen reájok úgy bízta, hogy az általok eleinte 13ra határozott igazgató tag helyett az Ország" négy karai közül velek együtt 25 legyen, "s azok, kihalandó társuk" helyét egyedül magok szavazatai többségével pótolják. :) A" 25 név együtt, legfelsőbb megerősítés végett September l6dikán ment el a" Nádortól. " Gróf Reviczky Ádám m. kir. udvari Cancellar, az ügyet nemzeti míveltség" óhajtásának buzgóságával ajánlotta, úgy a? m. kir. udvari Cancellaria, a? mit jó emlékezet kísérend. A" királyi felhatalmazást Julius 7d. 1830b. adta le a Cancellar. Tüstént ereszté a" Főherczeg e" felől tudósításait az Ország" törvényható- ságaihoz, mellyek látván a" beálló 1830beli Országgyűlés előtt e" teljese- dést, a" szavatartó Nádor iránt újabban melegedének; URUNKRA, még szívesebb hódolás nyilatkoztatta áldását. Nem lesz magyar, ki egykor nézvén szobrát Ferencznek ezt ne mondaná : , ez a" Királyom sanctionalta nemzetem" nyelvét Országgyűlés"? kivánságára hivatalokban is ?) orszá- gossá; kebelemben marasztom emlékezetét. !) L. 1825beli Országgyűlés? írásai Iső kötet, 75d. ülés, 256d. lap. 2) L. 1830beli 8dik törvény: a? magyar nyelvvel való élésről. ű 8 58 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. Közöltette a"? Nádor e? jóváhagyást 1830ban Julius 19dikén költ levele szerint Gróf Teleki József által az 1828beli tudós választottságban voltakkal tudomásul ; a" megerősített igazgató tagokkal pedig már tisztük" kezdődése végett. Aggodalmát jelentvén bé azonban a" négy első alapító Ő Főherczegségénél a" királyi válasz ezen pontjára: ,,fisztéül tenni a Társaságnak azt is, hogy kitüzött irányában haladásáról "s pénztára mibenlétéről évenként a" megyéket is tudósítsa, nem lehetne," az össze- ülés függőben maradt. De megnyugtatás érkezett a" Felségtől erre nézve is a? Nádor által November 6dikán 1830ban, "s majd Pozsonban az Országnak ott September Sdika óta már folyt gyülésekor November 17dikén megindultak Gróf Cziráky Antal Ország Birája előlülése alatt, kit ev végre Ő cs. kir. Főherczegsége szólított fel, az IGAZGATÓSÁG ÜLÉSEI. A" két első , esti 6tól 9czig, a" Főrendek"? teremében. Előszer is az 1828beli választottság által ajánlott 57 rendszabás és az ezeket helybenhagyó királyi két válasz után, felolvastatott itten a" megerősített 25 Igazgató? neve is, kik betürendben így valának akkori czímezeteikkel : Gr. Mésházi Illésházy István , Trenchin örö- köse, Aranygyapjas, kir. Asztalnok, val. Gr. Kraszna Horkai és Csik Szent Királyi Andrásy György f- Beleházi Bartal György; aranysarkantyus Vitéz, a" magyar királyi udvari Cancella- riánál Tanácsos és Referendarius. belső titkos Tanácsos, d. ns. Liptó és Trenchin Várm. örökös és valóságos Fő ispánja. Hg. Batthyáni Filep, Német Ujvár örököse, — Gr. Nagy Károlyi Károlyi György. Tábla- Stratmanni Gróf, Leopold cs. Rendjének Középkeresztese , d , ns. Vas Vármegye örökös és valóságos Főispánja. Gr. Cziráki és Dénesfalri Cziráky Antal. Sz. István ap. k. Rend Nagykeresztese , aranysarkantyus Vitéz , f. val. belső titk. m. k. helytartói Tanácsos, Septemvir ; Ország" Birája, ns. Fejér Várm. Főispánja és a" m. kir. egyetem" Előlülője. Gr. Tarkúi és Cserneki Dessewffy József, Táblabiro. biró. Gr. Buzini Keglevich Gábor, m. kir. udv. Tanácsos és Referendarius, 4 ns. Nógrád Várm. Főispánja. Kolosváry Sándor, vásárhelyi Apát, vesz- primi Kanonok és Táblabiró. Gr. Göncz Ruszkai Kornis Mihály , az er- délyi Nagy Fejedelemség" kir. Kincstartó- ságánál Tanácsos, Székhelyi Majláth György, Sz. István ap. kir. Rendje Középkeresztese, val. belső titk. IGAZGATÓSÁGI ÜLÉSEK. 59 Tanácsos, Királyi Személyes, ns. Hont Várm. Főispánja. B. Megyesi Mednyánszky Alajos, f. Felső Büki Nagy Pál. Táblabiró. Péch Ujfalusi Péchy Imre , Septemvir, a" a! tiszántúli ref. Superint. Főcuratora. B. Tót Prónai és Blatniczai Prónay Sándor, f , az evang. 4 Superintend. Főinspectora. Gr. Revisnyei Reviczky Ádám, §z. István -ap. kir. Rendjében Nagykeresztes , Leopold cs, rendjebeli Vitéz , a" sardiniai kir. Móritz és Lázár Rendje briliántos Nagykeresztese , valós. belső titk. Tanácsos, Tf. m. kir. Főudvarmester, ns. Borsod Várm. Főispánja , m: kir. udvari Cancellar. Saardi Somssich Pongrátz, Alnádor. Mező Szegedi Szegedy Ferencz , Septemvir , ns. Verőcze Várm. Főispánja. B. Négyesi Szepesy Ignátz, pécsi megyés Püspök, val. belső titk. Tanácsos. Gr. Sárvári és Felsővidéki Széchenyi István, az orosz Wladimir Rend 4dik oszt. Vitéze , burkus katonai Érdem R. , sardiniai Móritz és Lázár , a" siciliai Sz. Ferdinand és Erdem Rénd Vitéze, § - Gr. Széki Teleki József, Tf, Királyitábla" Bárója , ns. Szabolcs Vármegye" Főispánja, a" tiszamelléki ref. Superint. "s a" sárospataki collegium" Főcuratora, Gr. Luskodi és Vajai Vay Ábrahám, f, ns, Bereg vármegyei főispáni Helytartó. Wagner Ferencz , sz. kir. ns. Sopron városa Polgármestere és Táblabiró. Végh István, Sz. István ap.-kir. Rendje Kö- zépkeresztese , aranysarkantyus Vitéz, Í.-; val. belső titk. és m, kir. helytartói Taná- csos, Koronaőr, ns. Baranya Várm. Fő- ispánja , az Ország tartománybiztosságainak Főigazgatója. B. Hadadi Wesselényi Miklós , Táblabiró. Jelen volt az Előlülön kivül: Gr. Andrásy György, Hg. Batthyáni Filep, Gr. Ká- rolyi György , Gr. Keglevich Gábor , Majláth György, Nagy Pál, Gr. Reviczky Ádám, Somssich Pongrátz , Szegedy Ferencz, B. Szepesy Ignátz , Gr. Széchenyi István; Gr. Teleki József, Wagner Ferencz, B. Wesselényi Miklós. Jegyzőnek a" négy első alapító Döbrentei Gábort hítta fel. Az előlülőségre nézve mellynek a! felterjesztett alaprajz azon esetben midőn a" rendes Előlülő akadályoztatnék azzal vitetését aján- lotta, kit az Igazgatóság, üléseihez és a? nagy "s köz ülésre kinevez- ne, a" héti ülésekben pedig a" hívatalban idősebb rendes taggal, a királyi válasz azt rendelvén szorosabb összefüggés tekíntetéből, hogy e helyett inkább az Előlülő mellé annak másoda -is választassék , "s mind a" kettő megerősítésül feljelentve legyen, Előlülőnek Gróf Teleki József , másodnak Gróf Széchenyi István választatott első esztendőre köz akarattal. Következvén a? rendes tagok? kinevezése a? kik 42 helyének eleinte bétöltését az alaprajz az Igazgatósággal kezdeti, felolvastattak g § 60 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI a" rendes tagokról szóló rendszabások, fel az 1828beli választottság munkája 3dik osztályának azon szakasza , melly egy előre csak 27 rendes tagot javasolt; Gróf Teleki József pedig a" 6 osztályhoz választhatóbb Irók" névsorát adta elé. Azon ebből kitetszett figyelmeztetésnél fogva, hogy némelly osztályra több közül lehet választani, némellyhez azonban szorosan oda tartozó nincs most még annyi, mennyit az előre kijegyzett szám kiván; majd egyéb észrevételeknél fogva is, a" kinevezést követ- kező szabadabb tekíntetek vezérlették : 1. Az eddig elé legtöbb Irót nevelt nyelvtudomány" osztályából ollyan, kinek más osztályhoz tartozó munkája is dicsérhető, ezen másba is kineveztethessék; a" ki tehát aestheticai értekezéseket is irt, ámbár egyébiránt költő vagy nyelvtudós, léphet a" philosophia" osztályába; is- mét költő vagy nyelvtudós, kitől életirás, nyelv" története "s egyéb históriai tárgy forog kézen a" történettudományéba ; vagy a" ki mint Pro- fessor más nemben tanít eddig mutatott munkájáénál, iskolája ágaza- tába is kinevezhető. Az osztályok tulajdon határain belől inkább -lévő Irókat az idő majd e" hézagok" látása által is később fogja szülni. 2. A? melly osztályban kielégítő munkáju Iró nincs, ott a" hely későbbig üresen marad. - 3. Rendes taggá ollyan lehessen, kitől ismeretes tudománya, "s különösen magyar nyelven már ki is adott érdemes munkája mellett ezutánra is korához és tüzéhez képest folyvást buzgó munkálódást vár- hatni, mivel épen azon tagok sora köteles az egész intézetnek olly díszes fenntartásával, melly a" nyelvnek munkák által gazdagulását az országgal évről évre éreztetné. Ezek szerint rendes taggá most ezen 23 lett: !) NYELVTUDOMÁNYBAN. Helybeliek: 1. Kisfaludy Károly. 2. Vörösmarty Mihály, 3. Schedel Ferencz. Videkiek: 1. Kisfaludy Sándor, 2. Kölcsey Ferencz, 3. Horvát Endre, 4. Guzmics Izidor. PHILOSOPHIÁBAN, — Helybeliek: 1. Döbrentei Gábor, 2. Imre János, Videkiek: 1. Berzsenyi Dániel, 2. Szilasy János. 19) L. teljes czímükre nézve I. Nerkönyv a" magyar tudós Társaságról 1832. IGAZGATÓSÁGI ÜLÉSEK. 61 TÖRTÉNETTUDOMÁNYBAN, Helybeliek: 1. Horvát, István, 2. Petrovics Fridrik. Vide- kiek: 1. Kazinczy Ferencz, 2. Kis János. j MATHESISBEN. Helybeliek: 1. Tittel Pál, 2. Ezen hely betöltése későbbre maradt. Videktek: 1. Bitnicz Lajos , 2. Későbbre maradt. TÖRVÉNYTUDOMÁNYBAN. A" helybeli 1ső és 2d. tag kinevezése későbbre halasztatott. VidekteA: 1. Szlemenics Pál, 2. Köteles Sámuel. TERMÉSZETTUDOMÁNYBAN. Helybeliek: 1. Gebhardt Ferencz, 2. Bugát Pál. Videlitek: 1. Horvát József, 2. Balásházy János. Ki miképen élt a" nyelvvel annak itten tekíntetbe vétele azért is nem találtatott szükségesnek , hogy az irásaikban külömböző színü társak többféle nézet szerint fejtsék ki megindult forrását. Azon óvás kivánsága fordulyán most elé, hogy a tag, későbben talán felhagyna tudós munkásságával "s fizetését midőn majd mindenkinek járhatna már, ingyen huzná, annak helyébe más munkásabb neveztessék , erre ez fejlődött ki: alkothat egy egy Iró olly munkát, mellynek tökéletessé tételéhez több év kell; teremthet elé egy másik ollyant, mellyel ha bár több esztendőre is csak egyetlen egy munkája, kitünőbb díszt vona nemzetére, mint valamelly kelletlen sokatiró, azért a" ritkábban eléálló lelkest, más szapora iróval hamar felváltani nem lehet; mindazonáltal végzés költ, hogy minden rendes tag tartozzék évenként béjelenteni a" Társaságnak min dolgozik, midőn megitélni lehetne, miként halad tárgyához képest munkájával. Az ajánlott tőkepénzek kamatainak béfizetésére, megkezdő napul e" folyó 1830beli November" 1ső napja "s erről az eddigi ajánlók" tudó- sítatása ment határozatba. A" 2dik ülés December 12dikén 18305. Pozsonban, Kisfaludy Károlynak November 21dikén történt halála miatt megüresedett helyére Vörösmarty Mihályt léptette "s így sor szerint Schedel Ferencz 2dik taggá lévén, egy hely itt már a" tiszteletbeli "s rendes tagok által bé- töltendővé vált. Elfogadta ezen ülés, az elsőben kinevezett megbizottsága által 1) v melly rendes ") Benne volt: Gróf Teleki József, Gróf Széchenyi István, Szegedi Ferencz. Somssich Pongrátz, Nagy Pál, Döbrentei Gábor. 62 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. a" szerint lett szerkeztetését az: alaprajz és rendszabások némelly pont- jainak, a" hogy" ezek kisebb változtatásait a" királyi válasz kivánta, "s mostan sajtó alá így eresztetésére választott Előlülőjét kérte. Ugy adta kéziratban Országgyűlés" eleibe az egészet a? Főherczeg Nádor, December 13d. 1) Megjelenvén az majd nyomtatva is 5000 má- gyar és 600 latin példányban, Ferencz Császár és Király valamint Vdik Ferdinand Király Ő Felségek "s a" Főherczegek számára , nem kü- lönben az országbeli egyházi és világi minden hívatal ágazataihoz a" Fő- herczeg Nádor küldötte meg Martiusban 1831. Látható ezen királyilag megerősített három irat ezen eléadáshoz függesztve A. B. CZ. alatt. ?) Helybenhagyást nyert a" megbizottságnak a" tagok" munkásságára "s erkölcsi magok viseleletére nézve az alaprajz és rendszabások értelméhez képest ajánlott óvása is. A" mit az Igazgatóság így megkezdett, arra királyi oltalom szált jövendőre is, mert Vdik Ferdinand most koronázott ifjabb Király, az Ország" tiszteletadományának részét a" Társaság alapításai neveléséhez szentelte vissza, Octóber 6d. 1830b. 3) Az Ég kedvez életének. Ezen Országgyűlés ugyan oda Vedres Istvánt mint 200, 1) Gróf Károlyi Istvánt mint 20,000, 5) Buda fővárosát 2000, §) Gróf Károlyi 1) L. 1830beli Országgyűlés írásai 36d. ülés , 472—499d. lap. 2) A? CZ alatt lévőnek a" más kettővel kinyomtattatását azért nem találták szük- ségesnek , mível a? tagok" száma "s fizetések a" bővülhetéshez képest évről évre változhatnak. Itt azonban az iratok? teljessége kedvéért áll, "s mutatásul a" jövendőnek, meddig terjeszkedhetett a? Társaság utjára indultakor. Ki van adva az említett országgyűlési irások között is. EL. ismét 36d. ülés, 493— 499d. lap. 3) Ugyan ott 12d. ülés, 125d. lap. — 1832ben Octóber 11dikéről jött a" Nádortól Sválasz az Előlülőhez, hogy a? m. kir. udvari Kamara 10.000 pengő forint kifizetése iránt kapott rendelést. Kézhez vette ezen summát a" Pénztárnok December 31d. 1832. 4) September 1sőjéről 1830. E. 1830beli Országgyűlés? írásai Ildik kötet, 36d. ülés , 5004. lap. 5) November 17dikéről. L. ugyan ott, Iső kötet, 28d. ülés, 291d. lap: 6) December 7dikéről. L. ugyan azon Országgyűlés? naplókönyveét, 33d. ülés, 214d. lap. IGAZGATÓSÁGI ÜLÉSEK. 63 Lajost, a" más kettő" testvérét, mínt 10,000 pengő forinttal 1) áldozót becsülte. Az Igazgatóságnak 1831beli 1só ülése Pesten Februarius 2dikán több tárgya között elhatározta, hogy az alapítók félesztendőnként: No- vember és Május 1ső napján fizetnék bé a: kamatot; hogy minden osz- tályban a" helybeli és vidéki első tag" fizetése most Februarius Iső napján kezdődjék, a" melly vidéki rendes tagnak pedig még most nem juthat fizetés , napi díj annak midőn nagy gyülésre jő 3 pengő forint járjon, öt öt statio vétetvén jötte és hazatértekor egy napnak , azon feljül előfogási bérre állomásonként 1 f. 12 kr. pengőben. Az 1828beli Országgyűlés óta továbbá 33,200 pengő forint alapítvány" gyültével, a" Segédjegyző és Levéltárnok fizetése mellyet az idézett CZ alatti javaslat 200 forintra teve még egyszer annyira emeltetett; a" pénztárnoki 300ról 500 forintra szabad szállással; a" szolgáé 150ről 200ra. Egy leirónak pedig, kinek fizetése még akkor nem volt kijegyezve 200 pengő forintot rendelt az ülés. A" 2dik, Februarius 6dikán elfogadta a" Pénztárnok és Ellenőr számára az elébbi ülésben kinevezett megbizottság 2) által javaslott uta- sítást és esküformát. A" 3dik, Februarius 13d. megállapította Szegedy Ferencz javas- latát azon kötelező levélről , melly szerint a" kamatra menő tőkepénzek lennének kiadandók. Letette ebben hitét Helmeczy Mihály Pénztárnok és Gróf Széchenyi István mint Ellenőr, kinek tisztét a?" pozsoni első ülésben önként vállalta magára. Titoknok, Segédjegyző és Levéltárnok választa- tásául Februarius 20dikát határozta ; a" nagy gyülés" idejét pedig Augustus utolsó napjaira és September elejére, midőn a" Professorok elfoglalva nincsenek. Felolvastatván végre a?" fennséges Főherczeg Nádornak Gróf Cziráky Antal Ó Excellentiájához Februarius 7dikén költ levele, mellyben 1) December 11dikéről. L. 1830beli Országgyűlés? írásai IId. kötet, 36d. ülés, 499d. lap. E? két Gróf is a? négy első alapító kikötései szerint szólott. 7) Tagjai voltak: Gróf Andrásy György, Gróf Dessewffy József, Gróf Széchenyi István , Döbrentei Gábor. h4 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG? TÖRTÉNETEI. az Előlülő "s Másodelőlülő királyi megerősítetését közlé, az Ország" Birája általadta az eddig ideiglen örömest vitt előlülőséget Gróf Teleki Józsefnek. E" tisztelt rendes Előlülő ur már ez előtt tudósította Januarius 30dikán 1831b. a? kinevezett rendes tagokat, "s azok összegyültek Pestre Februarius 1l4dike előtt, mellyen kezdődött az , ELSŐ NAGY GYÜLÉS, 1831. l4dikétől 24dikéig 8 üléssel az Előlülőnél. Februarius 15dikén az ülés 19 számmal elhatározta 12 tiszteletbeli tag" választását, "s titkos szavazat" többsége ezekre ment : Bene F erencz , lásd feljebb. Kopácsy József, veszprimi Püspök , val. belsó Budai Ésaiás , I. f. titkos Tanácsos. Gr. Dessewffy József, igazgató tag. Kolosváry Sándor , igazgató tag, I. f. Döme Károly, pozsoni Kanonok. B. Mednyánszky Alajos , igazgató tag, I. f. Fáy András, Táblabiró. Schedius Lajos, kir. Tanácsos, a" m. kir. Görög Demeter, f; k. udv. Tanácsos. . — egyetemnél Professor. Jankovich Miklós , Táblabiró. B. Wesselényi Miklós , igazgató tag. Februarius 16dikán már jelen voltak a" Pesten Budán lakó tiszte- letbeli tagok "s így az ülés 26 számmal még e" négyet választotta tiszte- letbelinek : Kresznerics Ferencz, Alesperest, Keme- Gr. Teleki Ferencz, §. nesalján, B. Szepesy Ignátz, pécsi Püspök , igazgató Ragályi Tamás, Táblabiró. tag, 1. f. A" nyelvtudomány osztályának helybeli harmadik üres helyére sza- vazat" többségével Szemere Pál lépett. Felolvastatott Horvát István levele az Előlülő urhoz, mellyben kineveztetése el nem fogadhatásáról szólt. :) 2) Így van. ,, Méltóságos Gróf, Előlülő és Fő Ispán Ur, kegyes Jóakaró Uram! Mély tisztelettel vettem Méltóságodnak a? folyó esztendei Januárius 30-dikán hozzám botsátott hivatalos Levelét , mellyben tudtomra adni méltóztatott , hogy a? föl- állitandó Magyar Tudós Társaság tagává kineveztettem. E? tudósítás által vala- mint egyfelül igen érzékeny hála támadott keblemben Méltóságod és a" Nagy Méltóságu Igazgató Tanáts kegyelme eránt , "s azért fő és első szent kötelességnek ELSŐ NAGY GYÜLÉS 1831. 65 Februarius 17dikén választatott 20 hazai levelező tag: :) Balogh Pál, orvos Doctor. Bajza József, hites Ügyvéd, Bártfay László, Táblabiró. Beszédes József, Vizmérő. Czuczor Gergely , sz. Benedek szerzetebeli Professor. Deáki F. Sámuel, erdélyi kormányszéki Számvevő tiszt. Dohovics Bazil, ungvári Alesperest. Ercsei Dániel , I. f. Forgó György, orvos Doctor, Táblabiró. Gévay Antal , a" bécsi cs. könyvtárnál Alór. Gr. Kemény József , erdélyi kincstartói Ti- toknok, Kiss Károly , Főhadnagy. Márton József, Professor "s Táblabiró. Nyiri István , Professor. Perger János. hites Ügyvéd "s Táblabiró. Stettner György , hites Ügyvéd "s Táblabiró. Szalay Imre, Professor a" kir. egyetemnél. Szeder Fábián, sz. Benedek szerzetebeli Professor, Szenvey József. Thaisz András, hites Ügyvéd "s Táblabiró. Külföldi levelező taggá neveztetett e? kettő : Fessler Ignátz, Superintendens Saratow- ban. Hammer József, cs, k. udv. és Status Taná- csos Bécsben. Az alaprajzban kijegyzett munkálódás? tárgyaihoz mi módon leendő praj Jegy fej fogás iránt javaslatadásra, Előlülő ur így osztotta fel a? tagokat négy küldöttségre Februarius 17dikén : 4 grammatika es szótár tárgyában : Schedius, Horvát Endre, Imre, Petrovics, Szemere, Vörösmarty. Jegyző volt Vörösmarty. tekéntem legbuzgóbb köszönetemet bényujtani: Úgy másfelül kénytelen vagyok azt kinyilatkoztatni, hogy az előttem igen nagy becsben tartott Bizodalomnak részemről meg nem felelhetek, minthogy helyhezeteim fölötte nyomos okokból ; a nekem szánt jeles megkülönböztetést elfogadni nem engedik. Az lészen egyébbaránt az Akademia fényes körén kivül is legnagyobb örömöm, legédesebb gyönyörüségem, ha a"? Magyar Akademiának férfias törekedései által virágozni láthatom Nemzetemet; ha magam is homályom közepettén időről időre ollyas mit napfényre botsáthatok, a? mi által a? Magyar Haza tudományos díitsősége nevekedhetik. Ki többnyire tapasztalt kegyelmeibe zárt különös tisztelettel maradok Méltóságodnak Pesten Februarius 3-dikán 1831. alázatos szolgája Horvát István m. p. a? Széch. Orsz. Könyvtár Örzője. 1) L. teljes czímüket: NevAönyv a? m.t. Társaságról 1832. g 66 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI z évkönyvek kiadása? elintezesere: Fáy, Gebhardt, Kis János, Schedel, Szilasy, Szlemenics. A? jegyzőséget vitte Schedel. ; A folyóirat? szerkeztetesére nezve: Gr. Dessewffy , Döbrentei , Kazinczy , Kisfaludy, Kölcsey, Tittel. Jegyzőjének ne- vezte a? küldöttség Kölcseyt. Jutalomkerdesekre "s a? kijött munkák közül a" jutalomra erdemesebb" ki- választására nezve : Jankovich, Balásházy, Bitnicz, Guzmics, Horvát József. A" véleményt feljegy- zette Bitnicz. Februarius 20dikán a" Királyitábla" teremében elegyes ülés volt 31 számmal. Igazgató tiszteletbeli és rendes tagok itten, minekutána az idézett CZ alatt látható megerősített javaslatnak Ildik szakaszából elébb az Iső pont felolvastatott, szavazat többségével Titoknokká Döbrentei Gábort választották, kinek helyére így Imre János lépett, Segédjegyzővé "s egyszersmind Levéltárnokká pedig Schedel Ferenczet. Majd az Igazga- tóság külön marada még ülésében. Előterjesztette abban az Előlülő ur a folyó nagy gyülésnek azon kérését, hogy chemia füvészség és ásványtudo- mányhoz is tagra lévén szükség , nevezne ki feljül még a"? pozsoni számon arra tagot, mivel különben is az itt CZ alatt álló javaslat szerint Pesten Budán "s közelben a" héti üléseknek bíztosan 9 számmal tarthatása végett 13 tagnak kellene lenni, "s a" Pozsonban kinevezett kettő hiányát még csak egy pótolja. Így a" nagy gyülésnek szavazat többségével történt ajánlatára a? természettudományok" 3dik még el nem foglalt helyét az Igazgatóság Schuster Jánosnak , a" m. k. egyetemben chemia Professorának adta. Ezen egyik okbeli tekintet mellett azért hatalmazta fel az Igaz- gatóság Helmeczyre nézve is még a" nagy gyülést, hogy ennek nem ugyan mint Pénztárnoknak hanem mint nyelvtudományi "s literaturai több oldalu míveltségünek, ülést és szavazatot adhasson ha többség kivánná kebelében, a" mivel Februarius 22d. meg is tiszteltetett, e? különböz- tetéssel, hogy a" pénztárnoki hivatalhoz ez kötve most sincs és ezutánra sem leszen. ELSŐ NAGY GYÜLÉS 1831. 67 Hivatkozni fog itt kezdve néhol héti ülésekre is az eléadás, melly röviden mindent megemlít, a" mi a" négy küldöttség "s átaljában az alaprajz tárgyaiban egyik nagy gyüléstől a" másikig történt, úgy fejlődvén ki a" rend, hogy a" helybeli tagok héti üléseikben, a" vidékiek pedig magokra külön azon szabályokat kövessék dolgozásaik körül, mellyeket az együtt volt tagok" többsége nagy gyülésben elhatározott. A grammatika és szótár irása módján dolgozott küldöttség javaslatai így lettek jóvá hagyva : 1. Határoztassanak meg a? helyesirás" és nyelv" paradigmái , melly utóbbiakat mint a" nyelv" örök és változhatatlan törvényeit a" gondosabb Irólk" nagyobb része már Révai tanítása szerint vévén fel, itt is hirtelen- kedés kára nélkül lehet elfogadni, hogy a" Társaság" saját irataiban ez által minden tétovázás és tarkaság elhárítassék; ennél fogva a" gramma- tika ezen említett részeire a" nyelvtudomány osztálya következő nagy gyülésre javaslatot készítsen. A" szókötés azonban, minden fontossága mellett is, az előkészületek" eddigi csekélysége miatt, későbbre halasz- tassék. 2. A" szótárhoz már számos előkészületek lévén, vizsgáltassék meg majd : mellyik az eddig kijött szótárok közt legtökéletesebb , "s a" javal- lást nyerő szolgáljon útmutatóul, mellyel minden egyéb szótáraink "s ide tartozó gyüjteményeink pótolgatás végett összehasonlítassanak. Addig is a" tagok dolgoznának ezeken: a) Minden osztálybeliek szedjék össze régibb és újabb könyvekből tudományuk műszavait , "s adják bé betürendben. b) Gyüjtsék a" tagok a?" mennyire alkalmok van a" tájszavakat, "s a" városi és falusi mesteremberek" műszavait. c) A rendszerre nézve annak idejében a" franczia akadémia , a" crusca "8 Adelung és Johnson szótárai tekíntessenek meg, különben e tárgy" bővebb kifejtése a" héti ülésekbe igazítatott. Az Előlülő majd az említett franczia és német szótárt hozatta meg a?" Társaságnak adott könyvtár számára. 9 $ 68 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. Az évkönyvek kiadásáról készült ajánlata a" küldöttségnek így fogadtatott el: ? Az első kötet elbeszéli a" Társaság? eredetét , felállását, gyarapo- dását "s majd mindenik Iszer előterjeszti évenként leendő munkalódásait : 9szor emlékbeszédek mellett a" 6 osztály rendje szerint értekezéseket kö- zöl, mellyek körül a" felvételben különös tekíntet legyen a" tudományt gyarapítókra vagy inkább világosítókra; helyet foglalhassanak a Társa- ságot illető versek. A" történeteket irja mindig a" Titoknok , nyomtatási gondjaiban osztozik a" Levéltárnok. A? kötetek" kijövetele egyébiránt, csak a" munkák egybegyülésének idejére tétetett, a" Társaság" megholt tagjainak rézremetszett képével. A" folyóiratra nézve következőkben lön megállapodás a? küldött- ség véleményének nyomain : A" folyóirat osztatik 3 részre: kivonatokra , jelentésekre , mutatóra. Mert birálatok helyett egyik azon oknál fogva is, hogy jobb ha szo- rosabb kritikát csak külön személyek adnak ki mint egész Társaság, inkább ollyan czélirányos kivonatok" közlése lett elfogadva, mellynél fogva az olvasó mind az irói világ" ujságaival juthasson ismeretségbe , mind saját fejével hozhasson arról itéletet, ha valami könyv hasznos-e "s reá nézve gyönyörködtető vagy szükséges-e. Így a" magános Irók által kiadott könyvbirálatok is kivonva közöltetvén az alaprajz kétképen tel- jesítetik. Kivonatok "s jelentések továbbá nem csak a" hazai, hanem a" mennyire lehet, minden nép literaturájának mostani állapotját terjesszék elő, "s e? végett az Országban minden nyomtatóműhely, valamellyik a körül lakó tagnak úgy rendeltéssék gondja alá, hogy az abban megjelen- tekról az időnként tudósítást küldjön, a" mit az Előlülő ur később telje- sített, ki a" külföldi mívek megismertetésére nézve szükségesnek talált 7 időszaki irást is saját költségén járatni kezdette. Határoztatott még , hogy mind ez 1831. eleje óta kijött munkákkal kezdessék , "s az osztályok nem teljes száma miatt a" tiszteletbeli és levelező tagok is lennének segédül; a" Titoknok idejét pedig egyéb hivatalos munkái foglalván el, szerkeztető a" helybeli rendes vagy Pesten lakó levelező tagok közül külön ELSŐ NAGY GYÜLÉS 1831. 69 választassék , az Igazgatóság által rendelendő fizetéssel; tekíntetbe vévén hogy illy munkához kedve is leginkább kit vonszana. A? czím lett: Tudománytár. Évenként 4 kötetben. Szerkeztetőnek senki sem ajánl- kozván a? rendes tagok közül, kiket különben is többféle munka várt , választatott Februarius 22d. Stettner György levelező tag. A" jutalomkérdések és átaljában jutalmak tárgyában, a kül- döttség dolgozata útján € határozatok kelének : 1. A" jutalomkérdésekre nézve : "ig a) Soronként két két osztály három kérdést ajánljon a? feltevés okai kirakásával a" nagy gyülésnek, melly azok közül szavazat több- ségével egyet kiválaszt, vagy azokon változtat is. Az elfogadottak a" hazai folyóirásokban "s ujságlevelekben tétessenek hirré, együtt a" juta- lommal. b) Minden kérdés megfejtésére három évnegyed engedtessék, ha csak a" megfejtés idejének fontos okok nem kivánnák továbbra terjesz- tését. A" feleletek" megvizsgálásához egy évnegyed adatik. c) A" feleletek tisztán irva jelmondattal, "s ugyan azonnal meg- jegyzett pecsétes levéllel mellyben a" Szerző neve van a" Titoknokhoz küldessenek , ki azokról nyugtatványt ád, "s elitélés után, ahhoz képest bocsátja vissza az Irónak ha kivánná. d) Minden feleletet három helybeli vagy vidéki rendes tag itél meg , osztálya szerint. A" legjobbnak találandó , itélet okaival támogat- va, előszer a" héti azután a" nagy gyülésben terjesztetik elé. A? vidéki rendes tagokhoz a" kézirat másolatban megyen. e) Ha a" nagy gyülés az osztály" itéletét helyben hagyja, a" leg- helyesebb felelet jelmondatját mutató levél feltöretik , "s az Iró , jutalma kiadatása végett az Igazgatóságnak ajánltatik. A" többi felelethez tartozó levelek felbontatlanúl elégettetnek. f) Olly kérdés, mellyre felelet nem jő, háromszor tétethessék ki , többszer nem. 2. A" migjítalmazás 1831ben megjélent munkákon elkezdendő "s így azon Irónak, kinek azok között magyar munkája legkitünőbbnek 70 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. ismertetik a" következő köz ülésben 200 darab arany jutalom járand. De ha valamellyik évben koszorúzásra érdemes munka egy sem találna ki jőni, visszaterjesztethetik a" jutalom ollyan elébb megjelentre is, melly a" nyerteshez legközelebb állott. 3. A" héti ülések kijegyzik a" tárgyaikat tökéletesebben kimerítő "s irásmód" kellemével is ajánlkozó magyar elmemíveket, "s ezeket még bővebben három, részszerint helybeli, részszerint vidéki rendes tag vizsgálja meg, kik vélekedéseiket okaikkal a" nagy gyülés eleibe ter- jesztik, melly a? legérdemesebbet kiválasztani részrehajlatlan köteles- ségének ismerendi; az itélet okai pedig közre bocsátatnak. Tárgyai jeleltettekx még ki a" következő 2dik nagy gyülésnek. Elrendeltetett Kisfaludy Károlyról emlékbeszéd irása, el, hogy ollyan Gróf Festetics Györgyöt és Gróf Széchényi Ferenczet mint a" magyar míiíveltség" nagy nevü úttörőit tisztelje meg. A" héti ülések mindenkor hétfőn délutáni öt órakorra határoztattak. A? Társaság, megszólítatása- kor ,tekínteteső" czímet veszen fel. HÉTI ÜLÉSEK. 1831—1832. Februarius 28dikától fogva, Februarius 28dikáig 1832., 37 üléssel. Vezette mindeniket az Előlülő. Az országosan elterjedve volt cholera miatt 1831ben ötödfél hónapig nem lehetett ülést tartani. Következőken dolgoztak ezek : A" magyar nagy szótár belső elrendelésének minémüségéhez el- fogadta Majus 30dikán a" héti ülés Vörösmarty Mihály és Schedel Ferencz mint megbízott rendes tagok?" azon javaslatát, hogy az Előlülő urnak a" Marczibányi küldöttség által megkoszorúzott illy czímü felelete: ,,Egy tökéletes magyar szótár elrendeltetése , készítése módja 1817., olvastatnék . fel, melly czélhoz vezető munkához talán csak némelly idő "s környül- állás miatt újabban született módosításokat lehetne adni. Folyt ennek Junius 13dikán és 20dikán megvizsgálása "s a"? néhány hozzáadásokkal bővült vezérirat javaslata a?" dolgozásban, később lesz majd elé- kerülendő. HÉTI ÜLÉSEK 1831—1832. 71 Addig is Horvát Endre megkezdette régi könyvekből az elavult és lakhelyéről a" tájszavak" beküldését. A" tudományos műszavak"? összegyüjtésére nézve a?" Junius 13dikán volt héti ülés határozata szerint ezen felszólítás ment a" vidéki rendes tagokhoz is: a) Mindenike adja bé az osztályabeli előtte ismeretes akármelly régi és mostani tudományos magyar könyvek? czímeit, hogy azok a? bennek lévő műszavak kiiratása végett kiosztathassanak , melly osztályos gyüjtemény majd ollyan előmunkáúl jőne ki, honnan jó és rossz mű- szavak közül a" nagy szótár összeirása alatt a" válogatás bíztosabban eshessék. b) Elébb a" tagok irják le betürendben osztályaik vagy a" tudo- mányok ágazatainak akár latin akár más nyelvü műszavait, "s a" ma- gyart úgy tegyék fel azután a" hányféleképen találják, az azzal élt nevével. A" mire pedig még nem lelne a" kereső, ajánljon arra maga, saját nevét is ahhoz tévén. c) Mathesis és természettudomány osztálya igyekezzék a" kézi mesterségek , bányászság, hajósság, földmívelés műszavait egyenesen azok" gyakorlóitól altal venni. d) A? mint valamellyik osztály elkészíté gyüjteményét, azé tüstént sajtó alá menne. e) Olly elintézéssel ajánltassék az Igazgatóságnak e" szótár sza- kaszok" kinyomtattatása, hogy azok kivált ollyan értelmes hazafiak között osztassanak ki ingyen is, kik a" bennök találtató műszavakra vélekedésüket okkal mondhatják meg, "s a" talán nem épen jól kifejezettek helyébe jobbakat ajánlhatnak. Mert így a" Társaságnak nem tagjaival is leendő közlés által mintegy az egész Ország venne részt a" maga országos köztulajdona minél tökéletesebb összeszerkeztetésében, "s még csak gyanú sem támadhat , mintha a" szükséges új műszavakat a" nemzetre makacsság vagy önkény akarná tolni, sőt így azokat a" míveltségben gyarapodó magyar mind nyelve természete, mind a" világos értelem megkivánása útján készebben fogadhatja új kincsekül szavai közé. Épen e" tekintetből 2 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG? TÖRTÉNETEI. ajánlá a" héti ülés, hogy ezen okfő a" szótár szakaszok" előbeszédében is a" közönségnek előre tudtára adassék. A" béjött czímek közül megkezdetett Junius 21d. a? kiosztás. De közbe rebbent a" cholera, melly Kazinczyt Aug. 22d. és Tittelt Aug. 26d. el is ragadá! Ülések nem folyhattak. Azonban ez alattis érkezvén bé a? Titoknok" körlevelére a" könyv- czím sorok, azokat ezzel együtt az Előlülő Octóber 20—22d. napjain időnyerés végett Szirákon Nógrád Vármegyében osztotta ki a? cholera szüntével, tiszteletbeli rendes és levelező tagok között. Ment így ki a" nyelvtudomány osztályából 70 munka , a" philosophiáéból 68; a" történet- tudományaiéból 3025 a" mathesiséből 50; törvényből 39; a" természet- tudományaiéból 253. Helybenhagyta ezt majd a" héti ülés November 21dikén. Adott bé ennek következéséül kiszedett műszavakat: a" nyelv- tudományból , Schedel, Czuczor, ki a? komáromi hajósszavakat is össze- gyüjtötte; a" philosophiából: Imre János, Berzsenyi, Szilasy és Szalai Ímre ; a" mathesisből: Bitnicz, Nyiri. Rajzolás" festés" műszavait felszólí- tásra béküldötte Balkay Pál és Joó János; az építéséit Beregszászi Pál önként, így Szász József Biharból a" malom és vízi építés" szavait. Povolni Ferencz az építéséit. Készületeket bizonyíthatva válaszolhatott ennél fogva az Előlülő ur Januarius 9d. 1832b. ns. Esztergom Vármegyének azon felszólítására , hogy a" Társaság a" mesterségek" műszavaiban lévő hiányt pótolná ki, midőn egyszersmind a? tisztelt megye" abbeli kivánsága iránt: készítene a" Társaság népdalokat, adná ki a" magyar menyegzői és más nemzeti szertartásokkor mondatni szokott beszédeket, miknek így megtanulhatása által óhajtották Esztergom" Rendei a?" közöttök kebeledző idegen ajku népnek 1831b. November 21d. kiadott rendszabásaikhoz képest hamarább megmagyarosíthatását, hazafiúi rokon érzettel bizonyította a. Társaság készségét , hogy illy munkák" kiadásában is mihelyt a" felhivásra gyüjte- mények érkeznek, igen örömest eljár. HÉTI ÜLÉSEK 1831—1832. 73 Úgy rendelt volt mindjárt választottságot Május 2d. 1831b. a?" héti ülés a" kassai magyar játékszínre ügyelő ns. Abaúj vármegyei küldöttség u. m. Semsey Lajos , Gr. Dessewffy József, Gr. Haller Ferencz , Szinnyei László, Gr. Dessewffy Sámuel és Gr. Szirmay János azon felszólítására , hogy a" Társaság színdarabokkal segítené az említett játékszínt. A" válasz- tottság" e" tagjai: Döbrentei, Schedel, Vörösmarty ollyan színjátékokat jeleltek ki megbizattatásuk szerint a" külföld" efféle mívei közül, mellyek mind jeles drámai alkottatásoknál mind a" charakterek szerencsés festésé- nél fogva előkelőleg érdemlenek fordítást, "s aa Május 16kán volt ülésből a" titoknoki körlevél Juniusban minden taggal, ha kinek fordításra kedve Színjátékok fordítatása, volna, vagy hogy nem tagokat is serkentsenek fel tájaikon, e" 71 szín- játék" czímét közlötte : I. Olaszból. Alfieritót: 1. Oreste. 2. Sofonisba. 3. Virginia, 4. Bruto primo. 5. Bruto secondo. Federico Viascolotól , költői nevével Federicitól : 6. La bugia vive poco. 7. Non contar gli anni alle donne. Alberto Notatól: 8. II filosofo celibe. II. Angolból. Shakspeartól : 9. Tempest. 10. Merry wives of Windsor. II. Twelfth night: or, what yon will. 12.Much ado about nothing, 13. Love "s labour "3 lost. 14. Merchant of Venice. 15. Comedy of errors. 16. Macbeth. 17. King John. 18. King Richard H. 19. King Henry IV. Part. 1.20: King Henry IV. Part. II. 21. King Henry V. 22. King Henry VI. Part. I. 23. King Henry VI. Part. II. 24. King Henry VI. Part. III. 25. King Richard III. 26. King Henry VIII. 27. Julius Caesar. 28. King Lear. 29. Romeo and Juliet. 30. Hamlet. WMooretól: 31. The gamester. SAeridantól: 32. The school for scandal, 33. The rivals. III. Francziából. P. Corneilleból: 34. Le Cid. Jean Racineból: 35. Andromagne. 36. Britannicus. 37. Phédre. 38. Athalie. Voltairetól: 39. Zaire. 40. Alzire. 41. Tancréde. Molieretól: 42. L"? école des femmes. 43. Le tartuffe. 44. L"avare. 45. Le bourgeois gentilhornme. 46. Les femmes savantes, 47. Le malade imaginaire. Regnardtúl: 48. Le joueur. Legrandtól: 49. Le roi de Cocagne. Collind" Hartevilletól : 50. Vieux célibataire. Delavignetóől: 51. L7 école des vieillards. IV. Németből. Lessingtól: 52. Minna von Barnhelm. 53, Emilia Galotti. 54. Nathan der Weise. Selrödertől: 55. Das Testament. 56. Der Murrkopf. 57. Der Ring. 58. Der Fihndrich. Leisewitztól: 59. Julius von Tarent. Iff/andtól: 60. DieJáger. 61. Der Spieler. Götketól: 62. Götz voa Berlichingen. 63.Iphigenia. 64. Egmont. ScAillertól: 65. Don Carlos. 66. Wallenstein, 67. Maria Stuart. 68. Wilhelm Tell. 69. Turandot. Kotzebuetót : 70. Das Epigramm ; "s más leginkább kedvelt vigjátékai ; valamint Müllner és Raupach nevezetesebb darabjai. Houwaldtót: 71. Das Bild. 10 74 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. V. Spanyolból. Figyelmessé téteték itt a" fordítani kívánó Lopez de Vega, Calderon de la Barca, és Moreto y Eavana azon színjátékaikra, mellyek alkalmaztatva a" német játékszínen elő- fordulnak. Átaljános szabályok ezek kisérték e? felszólítást : 1. Minden fordítás az eredetiből "s a. mívnek irása nemében tör- ténjék. Kivévén , a) A" versz sciolti versnemben irt olasz szomorújáték magyarúl ötös jambusban álljon. b) Az alexanderversnemben irt franczia szomorújáték magyarúl hasonlóképen ötös jambusban adassék; helyesbnek találtatván nyelvünk- hez képest is amaz örök egyhanguságának az inkább változtatható "s így a helyzetet hívebben festő jambussal felcserélése. cz) Alexanderversnemben lévő franczia vigjátékhoz , fordítójától a" Társaság olly szabad mértékü "s nyelvünkhez illő versnem? alkalmazta- tását vagy újnak összeszerkeztetését várja, millyent az jónak itélend. 2. A" kijegyzettek közt már többnek találtatik. ugyan ollyan for- dítása is, melly becsét emeli jól találásával nyelvünknek, de azon okfő lévén vezér, hogy egy egy mívnek többen is igyekezhetnek teljes erejét és ingerét nyelvünkébe fejteni, új más fordítás is elfogadtatik, azon megjegyzéssel mindazonáltal, hogy illy versenymunka inkább csak olly nagy alkotásuakra legyen szánva, mellyek a" drámai lángésznek mintegy koronái "s így új fény és bőség jeléül lehetnek. Ennélfogva csak ugyan főképen vagy még épen fordítatlanok" magyarra tétele ajánltatik, hogy ezzel számra is a" magyar játékszíni repertorium nyerjen, vagy neve- zetesen ollyanokénak újonnan fordítása, mellyek ha megvannak is már , de síylusokon nem kedveskedik izlés, nem vonsz bennök nyelv gram- matikai tisztasága. Énekesjátékot olaszból francziából németből a? fordítani akaró válasszon maga "s ollyant, mellynek muzsikája épen leginkább kedvel- tetik. A" textus értelme" fordításával is, hol a" két nyelv"? különböző mértéke tulajdona úgy kivánja, szabadabban bánhatik, mert itt mér- tékre jó hangra egyszersmind kelletvén vigyázni, a" textushoz szoros ü 3 ci HÉTI ÜLÉSEK 1831—1832. ragaszkodás bénnaságot szülne. De az énekek a" muzsikai compositio- hoz egész hívséggel simuljanak, és a" mennyire csak lehet tiszta hang- mértékben "s kedves rimváltással tétessenek válogatott "s éneklésre köpnyü folyamatu szavakkal bájolókká. Ide csatoltatott még, hogy el leszen fogadva akármellyik említett nemzet drámai míveltsége kifejlődésének eléadása, el a? költő" élete és fordított munkájáról kritikai nézet, ha valamellyik fordító némelly illyen jegyzetekkel is kivánná becsesíteni dolgozását. . A" Május 2d. volt héti ülés kívánatosnak nézte egyszersmind ere- deti szomorú "s vígjátékra jutalom kitételét. Vissza tekíntés hozza itt megint a" szótárt elé. Mivel ennek egyenesen a" Társaság neve alatt más külföldi Társaságok példájaként is csak későbbre kijöhetése előre látható, mert a?" gyüjtögetés, szavak? megbírálása sox időt kiván "s az ülések azon mindig nem is dolgozhat- nak , elfogadta a" héti ülés December 2dikán azon indítványt országos közkivánság tekíntetéből, hogy előlegesen egy magyar-német és német- magyar zsebszótár adassék ki. Olly óvásokkal egyezett meg mindazon- által December 27dikén, midőn Vörösmarty és Schedel mint megbizott tagok béadták véleményüket némelly pontokban, mellyek szerint e zsebszótáron vagy a" rendes tagok közül önként vállalkozók, vagy a" kiket ezek társul vesznek dolgoznának, hogy azt a" Társaság még nem a" maga nyelvtudományi nézetéit kinyilatkoztatónak fogja vallani, ha- nem kijöttét csak úgy eszközli mint más külön Irók" munkáját. Minden Irónak híréül adatta majd a" Társaság Májusban, hogy eddigi jövedelméből jelesnek találandó magyar kéziratok kinyomtatta- Jutalom, Zsebszótár, Kéziratok tására "s azok Szerzői megtisztelésére 2000 pengő forintot fordíthatna bérére. évenként. Az erre beérkezett kéziratokról, véleményt készített híva- talos megbizattatásánál fogva: Döme, Fáy, Jankovich, Guzmics A Kazinczy , Petrovics , Schedel , Vörösmarty , Helmeczy , Bártfay; a" mi- nek megemlítéséhez az a" jegyzés járul, hogy azért nem fordul elé itten több tagnak neve, mivel tudományuk neméhez számlált kézirat nem találkozott. 10 7 "Tudomány- tar. 76 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG?" TÖRTÉNETEI. Hogy a" Tudománytárban vagy kivonat vagy legalább jelentés szólhasson akármelly nyelvü minden munkáról, a" magyar királyi biro- dalombeli hazai nyomtató műhelyekre leendő gond, mellynél fogva mindenünnen évnegyedenként vagy legalább félesztendőnként nem csak jegyzék adassék bé a!" kijöttekről, hanem egy egy példány is béküldes- sék, e" szerint lettek megkérve a" tagok, vagy olly helyeken hol a" Társaságnak tagja nincs, más ismeretes buzgóságu tudósok: s áAradon és Temesváratt Fábján; Besztercze Bányún és Selmeczen Horvát József; Budán Döbrentei ; Dedreczenben Ercsei; Egerten Nagy János, Professor; Eperjesen Greguss Mihály, Professor ; Enyeden Köteles; Eszéken Hoblik; Esztergomtan Szeder; Fiuméban Császár Ferencz ; Gyórött Horvát Endre; Kassán Gr. Dessewffy József; Károly Fejérváratt Buczy ; Kolozsváratt és M. Vásárhelyen Deáki; Komáromban Czüczor; Lócsén Fabriczy Sámnmel; Miskolczon Ragályi Tamás; Fécsett Kassai József; Festen Schedel; Pozsonban "s Nagy Szombatban Szlemenics; Nagy Szetenten Gróf Kemény József; Rosnyún Gróf Andrásy György; Sárospatakon Nyiri; Sopronban Kis; Szakolczán Petrovics; Szatmáúratt Kölcsey; Szegeden "s Nagy Váradon Kiss Károly ; Székes Fejérváratt Vörösmarty; Szigeten Pellikán József; Szombatfelyen Bitnicz; Zá- grábtban Mikusay János; Váczon Máté József; Varasdon Hoblik; Veszprimten Kolozsváry. Az ezek által béjelentett vagy bé is küldött ollyan könyvekből , mellyeket nem csak pusztán jelentendőknek lehetett nézni, kivonatot készített: Gróf Teleki József Előlülő ur, Fáy, Jankovich, Schedius ; Balásházy , Bugát, Gebhardt, Guzmics, Horvát Endre, Horvát József, Imre János, Kazinczy, Kis János, Petrovics, Schedel, Szilasy, $Szle- menics, Tittel; Beszédes, Szeder. Azt kezdette most ezek munkálata cselekedetben mutatni, hogy a" kivonókat az ötödik ülésben Aprilis 5d. történt megjegyzés szerint, mind tovább vitte az észkép" alkalmaztatása akaratjuk ellen is az elfoga- dott javaslatnál. Így , azon mód? eltalálásáról lett szó , melly az Iró lelkét is felfogja s érdem és nem érdem színeit is eléterjesztvén az olvasót vezeti, de a" Szerzővel minden esetre illendőséggel bánik "s ekképen a" Társaság tekíntetét se csökkenti, azonban a" kivonat" száraz csontvázába életet önt. Nem akarván ugyan is a"? héti ülés egyszerre változtatni a" nagynak határozatán, azzal közlendőnek ismértetett azon kérdés : hogy minekutána a" megbizottság" javaslatát támogatott lipcsei acta eruditorum kivonatjai is engedék itélet" kéméletes kimondását , miért ne lehessen véle- kedést olly nemesen a" kivonatba ejteni, millyent az alaprajz említ. HÉTI ÜLÉSEK 1831—1832. 77 Ugyan a" Tudománytár számára, külföldi újabb könyveket meg- ismertető kivonatokat felesen adott bé Petrovics. A?" Tudománytárban az egyházi névkönyvekből a" nyelv szerint való népszámlálás megemlítése is érdekletesnek találtatván, az Előlülő urtól megkérés ment az Érsekekhez Püspökökhöz és Főapátokhoz, kiktől megyéik" névkönyvei igen pontosan beérkeztek. Gróf Festetics Vincze ur egy Sopron Vármegyében egyedi jószága határán kiásott arany és ezüst vonalokkal ékes régi rézkorsót külde bé ZET a" Társaságnak. Jankovich Miklós arról mint egyiptomi emlékről Februa- emlék. rius 6d. 1832. adta bé véleményét, mellyel annak rézre metszetésre is érdemes voltát ajánlotta, "s méltónak is találván az ülés, az Igazgatóság helybenhagyásával készült rézmetszet, magyarázatával együtt az Évköny- vek" Iső kötetébe vételre itéltetett, a" mint az itten látható. A Báró Ocskay Ferencz ur pedig két római emlék" felirását, 1) egy sirkőét, mellyet Sopronban Lenk polgár kertjében ástak ki, 2) egy em- EL lékkőét , melly ugyan ott a" városháza falába tétetett közlötte általa vélt Jékek. olvasással, "5 ezekre ismét Jankovich adta bé, December 27d. 1831. és Februarius 20d. 1832. felvilágosításait. Rendeltettek ezek a" Tudo- mánytárba. A" 200 darab arany jutalomra kijegyeztetett azon munkák közül mellyekre birálatok érkeztek bé: Tessedik utazása déli Francziaország- ban, "s Árpád , Horvát Endrétől. Elfogadtatván a" Másodelőülő ur által javaslott czímere a" Társaság- nak, abba jelszóul Decemb. 27d. ezen ajánlottak közül , sikerre" , győzzön Jelszó. a" mi jobb" , vezető nem vezérő , borúra derű, "st. szavazat" többsége az utolsót választotta. MÁSODIK NAGY GYÜLÉS. 1832. Martius 5d.—12d. 8 üléssel fogadott szálláson a" Deron háznál, 6 tiszteletbeli, 14 rendes, "s 9 levelező tag jelenlétében, A? két elsőt a" Másodelőlülő, a? többit az Előlülő vezette; kiket az Igazgatóság Januarius 8d, I852re is megválasztott az alaprajzhoz képest. Pótlása volt ez most, az 1831ben cholera miatt elmaradottnak. ) A" grammatika ügyében béadta Martius 6d. Vörösmarty és Schedel , a magyar helyesirás , a" név, névmása "s ige paradigmái iránt javaslatát , Magyar helyesírás, Szótár. Fordítandó munkák. MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI at [a mellyhez Szemere betegeskedése miatt nem járulhatott, "s ezt majd a" nyelvtudomány osztályának jelen volt tagjai mind általnézvén, többség szerint magukévá téve, Martius 10d. terjesztették elé. A" mint itten azt minden tag hozzá szólhatásával egy előre elfogadta az ülés, úgy jelent meg Martiusban 1832. 8$czadban 32 lapon Pesten, az előszóban nyil- vánosított ely szerint nem mindenkorra elhatározottan, sőt a" további vizsgálódásból származható javítások hozzáadhatása mellett. Azért vala most ez egyedül a" Társaság" különös használatára szánva, ha 750 pél- dány közül 650 áruba ment is. Horvát Endre, nyelvtudomány könyveiből kiszedett műszavakat "s ismét újabb tájszavakat adott bé. Így Czuczor Gergely a" neki osztott történetirókból ide tartozó műszógyüjteményt, valamint a" komáromi magyar mesteremberek "s a" dunamalmok körül divatozó elnevezéseket. Martius 8d. kijeleltettek a" fordításra kitüzendő külföldi munkák , azon 6. osztálybeli jelesebbek közül, mellyek czímeinek mostani beadá- sára héti ülésből a" titoknoki körlevél a" rendes tagokat felszólította. Alaprajzának kivánt a" Társaság ezzel is eleget tenni, "s annál fogva régi görög római "s új olasz, franczia, angol, német remek tollu és nagy hasznu irók" sorából néhányat ollyant választott, mellyek a) vagy örök időkre megismert becsük, vagy b) a" magyar királyi birodalmat közelebbről illetéseik, vagy cz) minden hazai rendre kiterjedő közhasznuságuknál fogva leges- legelőszer volnának magyarúl még azért is kiadandók , hogy a" kiteendő műszavak közül több fő után, az eddiginél még bővültebb gyüjteményből eshessék kikeresés. t Osztályonként így kijelelt munkák voltak ezek : I. NYELVTUDOMÁNY ÖSZTÁLYÁHÓL: 5. Creuzer, Das akademische Studium des Alterthums. 6. Hugh Blair, Lectures on rhetoric and belles lettres, 7. Funk e, Real-Schullexicon. II. PHILOSOPHIA OSZTÁLYÁBÓL. 1. Homer u s, Odyssea, " OÖvadeta. 2. Cicero, a) Orator seu de optimo genere dicendi b) De oratore libri III. c) Brutus seu de claris oratoribus. 3. duintilianus, a) De institutione orato- ria, b) De causis corruptae eloguentiae. 8. Platonis opera guae exstant omnia. 4. Aulus-Gellius, Noctes Atticae. IMarwyvus ámáyta Ta OOLOHEya, MÁSODIK NAGY GYÜLÉS 1832. 79 9. Cicero: a) De officiis. b) De legibus. c) De natura deorum d) Ruaestiones Tuscu- lanae. J0. Baco, (Franciscus de Verul). De digni- tate et augmentis scientiarum, 11. Kant, Anthropologie in pragm. Hinsicht. 12. Kant, Physische Geographie. 13. Krug (Wilh. Traugott).a) Handbuch der Philosophie und der philosophischen Lite- ratur. b) Philosophisches Wörterbuch. c) Aesthetik. 14. Hartmann, Der Geist des Menschen, in seinen Verhültnissen zum phys. Leben. 15. Schedius, Philokalia. III. TÖRTÉNETTUDOMÁNY" OSZTÁLYÁBÓL. 16. Thucydides, De bello Peloponnesiaco. IZegt Tov srehortovvnsiaxov rtoleuov BÍBiue ÖxT0. 1. Plutarchus, Vitae parallelae. Bíor magoddniot. 18. C. Julius Caesar, De bello gallico et civili nec non alior. de bello alex. afri- cano et hispaniensi commentarii. 19. Tacitus, 20. Gillies, History of ancient Greece, its Opera guae exstant. colonies and conguests from the earliest ac- counts , tillthe division of the macedonian empire. A" német fordítás" igazításaival. 21. Goldsmith, Roman history from the fundation of the city of Rome to the de- struction of the westen empire. 22. Gibbon, History of the decline and fall of the Roman empire. 23. Robertson, History of the Emperour Charles the fifth, "s a" t. Remer német fordításának hasznavételével. 24. Rotteck, Allgemeine Geschichte vom Anfang der historischen Kenntniss. 25. Heeren, Handbuch der Geschichte der Staaten des Alterthums, 26. Heeren, Handbuch der Geschichte des europáischen Staatensystems und seiner Colonieen. 27. Leo, Lehrbuch der Geschichte des Mittel- alters. 28. Engel, Geschichte des ungrischen Reichs, 29. Pfister, Geschichte der Teutschen. 30. Mackintosh. History of England, 31. Perceval, History of Italy. 32. Louis France. 33, Karamsin, Abrégé de WV histoire de V empire de Russie. Philippe Segur, Histoire de IV. MATHESIS" OSZTÁLYÁBÓL. 34. Euclidis elementa. Sroryeta, A" mint Gregory Dávid görögül és latinul kiadta, segédül véve Simson Róbert" és Lorenz" 2d. kiadását. 35, Eytelwein, Handbuch der Mechanik fester Körper und der Hydraulik. 36. Milizia, Principidi architettura civile. Anatolini toldalékival: Osservazioni ed aggiunte ai principi di arch, civ, di Milizia, 37. M a y e r , Unterricht zur prakt, Geometrie. 38. Beytrüge zum praktischen Unterricht im Felde für die Officiere der oesterr. Armee mit 53 Planen. 39. Hauser, Abhandlung über die Befesti- gungskunst. V. TÖRVÉNYTUDOMÁNY? OSZTÁLYÁBÓL. 40. Bauer, Theorie der Strafrechtswissen- schaft. 41. K rug, Philosophische Rechtslehre. 42. Zeiller, Das natürliche Privatrecht. Egger" jegyzeteivel. 43, Klüber, Europáisches Völkerrechte " 44. AdamSmith, Aninguiry into the nature and causes of the wealth of nations." 45. Jean B. Say, Traité d" économie politigne ou simple exposition de la maniére , dont se forment, se distribuent et se consomment les richesses. $0 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI: 46. Simonde de Sismondi, Noureaux prin- cipes d" économie politigue, ou de la ri- chesse dans ses rapports avec la population. 52. Cuvier, Discours sur les révolutions de la surface du globe et sur les changemens gulelles ont produits dans le régne animal. 53. Joh. Georg Zimmermann, Von der Er- fahrung.in der Arzneykunst. 47. Arnott, Elements of Physics, or natu- 54. Fabini, Doctrina de morbis oculorum. ral philosophy , general and medical , writ- 55. Schmalz, Diagnostische Tabellen. ten for universal use in plain or non 50. Chelius, Handbueh der Chirurgie. technical language, and containing new 57. Carus, Lehrbuch der Gynaekologie. VI. TERMÉSZETTUDOMÁNY? OSZTÁLYÁBÓL. disguisitions. 58. Horn, Lehrbuch der Geburtshülfe für 48. Biot, Précis élémentaire depbhysigue ex- angehende Geburtshelfer. périmentale. 59. Henke, Lehrbuch der gerichtl. Medicin. 49. Ra u, Lehrbuch der Mineralogie. 60. T ha e r , Grundsátze der rationellen Land- 50. Schuster, Terminologia botanica; wirthschaft, Hermbstaedt, Grundriss der Tech- nologie. Titoknoki híradás tette majd ezt az Igazgatóság" helybenhagyásával közzé azon kikötéssel, hogy a? ki mit választ, azt a? legjobb legújabb kiadás szerint és az eredetiből fordítsa. Martius 7dikén jónak tartatik a" munkákról birálatnak irhatása kivonat helyett, mivel a" puszta kivonat vagy nem eszközölhetőnek , vagy nem eléggé tanúságosnak bizonyosodott bé többség szerint, "s így az e? nemü dolgozatok , birálat vagy megismertetés nevét viseljék, ámbár a" biráló mindig el nem kerülheti vagy legalább czélirányosnak találhatja a" munka? tartalmát is vagy kivonat, vagy egyes helyek" kiemelése által megismertetni. Ezen szempontból véve, a" kivonat, vagy az ejtett itélet" támogatására, vagy egyenesen a" munka" jó és gyenge oldalainak kitün- tetésére "s így csak azon fő czélra szolgáljon , mellyet a? rendszabás pa- rancsol , hogy a" közönség itéletet , az Iró oktatást lásson "s nem pedig a" munkának csak rövidre szedett összehuzását. Egyébiránt minden tagnak joga lehet a" reábizott munkát birálatra nem is érdemesnek vallani , midőn az csak jelentetnék , de másfelől a" Társaság egészben, semminemü felelet terhét sem vállalván magára , megkivánja, hogy minden biráló, vagy saját nevét tegye ki, vagy legalább neve jelét." Hogy a" Tudománytárban biztosabb adatok állhassanak az Ország- ban évenként kijövő kalendariomok? mennyisége felől, felszólítás ment 51. Cuvier, Le régne animal distribué 61. d"aprés son organisation. MÁSODIK NAGY GYÜLÉS 1832. 81 majd a" nyomtatóműhelyekre ügyelőkhez, tudnák meg: hány példány jó ki itt és amott, magyar, német, tót és horvát nyelven, minek össze- gyüjtése azért találtatott érdekletesnek , mivel ebből hozzá lehetne vetni , mennyire terjedhet az iráson kapók" száma az országbeli több nyelvü nép között. Martius " 9dikén 30 levelező tagnak folyt választatása, "s ez úttal azért ennyié, mivel a" mind inkább nevekedő dolgok számosabb tag közt feloszthatást kivántak. Figyelem óhajtotta felkeresni a" teljetlen osztályok munkáit is általvehetőket, figyelem megtisztelni a" literaturát megkezdett érdemes idősebbeket, gond volt azokra, kik eddig kiadott munkáikon kivül azért is érdemlének tekíntetet , mivel a" nyomtatóműhelyekre fel- vigyázás által a" Társasággal kezet fogtak. Azért választattak pedig most eleinte levelezők, mivel ezután rendes tagok csak levelezőkből vétetnek. Titkos szavazatokkal többséget ezek kaptak: Angyalfy Mátyás , több gazdasági Társaság" tagja Pesten. Baricz György, Főstrázsamester a! cs. kir. Genie corpsnál. Benyovszky Zsigmond Gróf, Pesten. Bolyai Farkas, mathesis és physica Prof. "Maros Vásárhelyen. Buczy Emil , Professor és Könyvtárnok Ká- roly Fejérváratt. Csató Pál, Pesten. Császár Ferencz, magyar nyelv és literatura Professora a" fiumei gymnasiumban. Czech János, Győr városa Polgármestere, Csorba József, orvos Doctor "s ns. Somogy Vármegye Főorvosa. Fabriczy Sámuel , Táblabiró "s hites Ügyvéd Lőcsén. Fábián Gábor, Táblabiró "s hites Ügyvéd Aradon. Győry Sándor, Földmérő Budán. Gyurikovics György ; sz. kir. ns. Pozson vá- rosa Tanácsbelije "s Táblabiró. Hoblik Márton, ns. Verőcze Vármegye híva- talbeli Főügyvéde "s Táblabiró. Hoffner József, orvos Doctor , barom orvoslás Professora a" m. kir. egyetemnél "s ugyan azon intézet Előljárója. Hegedüs Sámuel , reform. Pap Tordason Er- délyben, Karácsony Mihály , törvények Doctora , hites Ügyvéd. Kassai József, nyugalomban lévő Plebános Pécsett. ; Kállay Ferencz , nyugpénzen lévő cs. kir. Au- ditor Kapitány Kézdi Vásárhelyen. Kovács Mihály, orvos Doctor "s Táblabiró Pesten. Krajner Imre, Táblabiró "s Gróf Festetics László ügyei Igazgatója. Luczenbacher János , hites Ügyvéd "s törvé- nyek Doctora Pesten. Nagy Károly, Gr. Károlyi Lajos Títoknoka "s Pénztárnoka Bécsben. Pólya József. orvos Doctor Pesten. 11 Tagválasz- tás. Honi leve- lező tagok. 82 MAGYÁR TUDÓS TÁRSASÁG? TÖRTÉNETEI. Sárváry Pál, bölcselkedés Doctora , a" debre.- Sztrokay Antal, kir, táblai Ügyvéd , "s több czeni ref. collegiumban mathesís és physica ns. Vármegye Táblabirája. Professora. ű Simai Kristóf, Piarista, a" selmeczi gymnasi- um Másodigazgatója "s a" Provincia Dékánja. Szontagh Gusztáv , B. Mariássy cs. kir. ns. . Udvardy János, Földmérő Egerben. Tunyogi Csapó József, Professor a" kolozs- vári ref, collegiumban, gyalog ezeredebeli Főhadnagy Lembergben, Martius 10dikén rendes tagokká következők választattak a" Rendes ta- levelezők közül. Imre János helyére a" philosophia osztályába 2dik hely- Sör belinek: Szalay Imre , 1. f. Petrovics Fridrik helyére a" történettudomány osztályába ki ott már régebben első lett, Martius 11dike óta pedig fizetéssel, 2dik helybelinek : Bajza József, 1. f. Ugyan ezen osztályban Kazinczy"? halálával Kis János első vidéki rendes taggá lévén, ennek helyére : Czech János , t. f. Még azon napon választatott tiszteletbeli tag négy. Gróf Teleki Ferencz (Tf December 16d. 1831.) és Kresznerics Ferencz (T Januarius 18d. 1832.) helyeikre : "Pisztelet- . Báró Berzeviczy Vincze , a" kassai magyar játékszínnek új életre hozója. beliek. Báró Lakos János , a" 2dik székely gyalog ezered Ezredese , Mária Therézia "s a" della reunione sz, György katonai Rendje Vitéze, Kézdi Vásárhelyen. Két új helyre pedig , Gróf Károlyi György , igazgató tag, és Vass László , theologia Doctora , a" n. váradi deák szertartásu káptalan Kanonokia , a" m. kir. egyetemnél egyházi történetek Professora Pesten. Hasonlóképen az említett napon, külföldi levelező taggá Bowring János, szabad művészségek Doctora, a" német alföldi kir. intézet tiszteletbeli leve- Ev sZ lező "s a" frieslandi, groningeni, parizsi, leydeni, leeuwardeni, athenei, turini, schef- gok. fieldi literariai Társaságok" tagja Londonban. Báró Daudebard de Ferrusac J. , a! ,, Bulletin universel des sciences et de 7 industrie" kiadója Párizsban. Mezzofante , Abbate, Professor és Könyvtárnok Bolognában, Báró Zach Ferencz , Ezeredes Hadnagy Párizsban, MÁSODIK NAGY GYÜLÉS ÉS IGAZGATÓSÁG" ÜLÉSEI 1832. 83 Körükből igen hamar elvesztett társaikat, mint az említetteken kivül Kötelest, ki Május 17d. holt meg 1831b., Gr. Teleki Ferenczet, Kresz- Emtékte. nericset, annál fájdalmasabban említvén a" tagok e? napon , mivel a? Tár- "7" saságnak mindjárt első esztendejében 1831b. négy tagját ragadta ki a" halál, "s 1832nek elején már a" 6dik költözött el, azoknak emlékbe- széddel megtiszteléséről gondoskodott az érdem méltatás, az utánok so- hajtó barátság. Martius 5d. az adatott tudtára a" nagy gyülésnek az Igazgatóság üléséből Januarius lődikéről 1832., hogy minden tag megváltva fogja EKEHERÁNT ezután kapni a" hozzája menő hívatalos levelet valamint arra az ő híva- talos irásáért a Társaság" pénztára fizet, "s kiki irná fel ezen okból nevét kivül levelére. Nem csak tagokat illető némelly határozatai e? második nagy gyű- lésnek következők : I ZEEZÉ ÉT 1. Tagja vagy nem tagja a" Társaságnak , ha valamelly javaslatot ketározatok. vagy észrevételt küldene bé, irja ki egészen az alá saját nevét , külön- ben fel nem olvastatik. 2. A" Társaság senkitől sem fogad el semmiféle könyvajánlást. 3. Hazabeli "s külföldi utazó tudós, művész, vagy átaljában tudo- mány szerető , ha kivánna jelen lenni a" Társaság" ülésében, szívesen látott vendég lesz, csak elébb magát az Előlülőnél személyesen vagy a" Titok- nok által jelentse. Ezen év" elején az IGAZGATÓSÁG ÜLÉSEI közül a" Martius 11dikén volt ülés, a" nagy gyülésből eleibe terjesztett tárgyakra illy végzéseit hozta : 1. A" Tudománytár szerkeztetőjének évenként 300 pengő forint SAEÉAE fizetése jár. keztetője, 2. 100 darab arany jutalom serkentse a" színjátéki pálya" költőit , s azÉlés jutalom ere- deti színjá- vigjátékra leszen ennyi esztendőnként felváltva kitéve. Még azon feljül tékre. továbbá , tizenöt esztendeig harmada engedtetik által azon tiszta haszonnak, i I; ök "s egyik esztendőben eredeti szomorú vagy érzékeny játékra, másikban Zsebszótár, Oklevel. Névkönyv. Ellenőr. 84 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. melly a" dicséretet érdemlendő költő" munkájából békerül, minekutána a" Társaság nyomtatási saját költségeit leszámolta volna. Ezen időhatár után pedig a" kézirat megint a" Szerző tulajdona. Rendelte az Igazgatóság e" harmadnak 15 évig egyszersmind más tárgyu elfogadott kéziratokért is kiadatását. Kezdődött a" színjátéki pálya az újságokban megjelent titok- noki hiradás szerint 1832ben Martius 24dikén illy kikötéssel: hogy csak ollyan nyeri e serkentő díjt, kinek eredeti magyar mívét akárhonnan vett legyen bár a" tárgy, a" Társaság vagy igen figye- lemre méltó egésznek, vagy épen remeknek vallhatja, "s így a" melly esztendőben illyen nem adatnék bé, abban a" díj elmarad. 3. Az említett magyar-német , "s német-magyar zsebszótár kinyom- tattatása, l6tod rétben három oszloppal apró betükkel elfogadtatik , az azon dolgozóknak járandó tiszteletjutalom meghatározása mellett, kik nevök kitételére köteleztetnek. 4. A" tagokat felvevő oklevélbe a" tag? neve, mint tudós Tár- saság tagjáé, praedicatum és hivatal czíme" elhagyásával csak egy- szerüen így irassék: N. N. urat. 5. Elfogadtatik köznép számára egy frltpásásáti kiadatása, melly mindennemü gazdaságbeli javítások , találmányok , felfedezések, jóra ser- kentő példák" olvashatását eszközlené, "s tekíntetet vetne felsőbb mí- veltségre is. Visszapillantással említetik meg itten néhány pont még elébbről is az Igazgatóság? üléseiből. Januarius 8d. 1832b. költség határoztatott egy évenként kiadandó névkönyvre , mellyben a? Társaság tagjainak sora lenne "s ahhoz csatol- tatnának a? rendszabások, az Igazgatóság jelentései a" Társaság" munká- lódásáról, pénztára mibenlétéről és rövid életrajzok kiholt tagokról. :) Ugyan akkor Gróf Széchenyi István letette az ellenőrséget, s helyére Januarius 15dikén Bártfay László neveztetett ki. 1) Az Ország? hivataltára 1832vel kezdette felvenni a? Társaság mint országos tudományos intézet tagjainak neveit. L. a" Schematismus I. Regni Hungariae után a" Schematismus literarius czikkjei között. HÉTI ÜLÉSEK 1832. $3 Januarius 8d. költ e? végzés is, hogy azon hónap utolsójáig , melly- nek ha elején halna meg bár valamellyik fizetést huzott tag, járandó- sága rendesen kifizettessék, "s az annak helyére sorban menő a kö- vetkező hónap" elsőjén lépjen. Különösebb esetben azonban gondos- kodni kiván az Igazgatóság még továbbra is az említett időnél, mint a" hogy Tittel Pál elöregedett édes anyja számára ez úttal a" most határo- zott időn kivül még két hónapi fizetést adatott ki. Május 7dikén az Igazgatóság a" mathesis osztályában még üresen maradt vidéki 2d. rendes tag helyére azon három közül kiket a" mult nagy gyülés ajánlott, kinevezte Nyiri Istvánt, I. f. HÉTI ÜLÉSEK. 1832. Martius 19d. Augustus 13dikáig 19 üléssel. 6tot vezetett az Előlülő. Az 5dikben Május $dikán 2 kijelentette, hogy királyi udv, Tanácsossá és Referendariussá neveztetése Bécsbe téteti lakhelyét; ki, hogy a" Másodelőlülő ur elutazni szándékozik, minél fogva az Igazgatóság Május 7dikén a" héti ülések vezetésére Somssich Pongrátz és B. Mednyánszky Alajos urakat mint igazgató tagokat kérte meg míg az előlülőségről bizonyosabb határozás tétetik. Vitte azt a" Másodelőlülő 2szer, Somssich Pongrátz Iszer, B. Mednyánszky Alajos lOszer. Szótárba jövendő műszavakat adott bé ezek folytában, nyelvtudo- mányi könyvekből: Bajza, Guzmics , Kölcsey; philosophiához tartozókat : Szilasy, Ercsey ; történettudományéit : Kolozsváry, Czuczor, Perger ; mathe- siséit: Nyiri; törvénybelieket Szlemenics; természettudományhoz valókat Horvát József, Beszédes. Felszólításra küldötte újonnan Povolni Ferencz az ácsmívek részeinek elnevezését, Joó János ács és asztalos mesterségéit. Néhai Pósfai Jánosnak magyar szótárhoz maradt készületeit Luby Imre királyi ügyek" Igazgatója Aprilis 2dikán felolvasott válasza szerint, felsőbb helyen nyert engedelemnél fogva használás végett küldötte a" Társaságnak. Theologiai műszavak kiszedhetéséhez is összeirták a" Társaság" egy- házi rendü tagjai az istenes könyvek czímeit "s ezek is kiosztattak. Nyelvbeli élávult szavakból gyüjteményét szaporította Czuczor, s azokhoz nyelvbeli sajátságokéit is csatolta. Fizetés, Rendes tag, Szótár, Kéziratok- ról véle- mények. "Fudomány- tár. Köznépi folyóirat. 86 " " MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEL A" philosophiai osztály" műszavai a" mennyire Május Sdikáig beér- keztek Szalay Imrének adattak által szerkeztetés végett a még beváran- dókkal együtt. A" kiosztott kéziratokról véleményeket e" tagok készítettek : Bajza, Balásházy, Bitnicz, Guzmics, Horvát Endre, Kis János, Petrovics, Schedel , Szlemenics , Vörösmarty ; Helmeczy; Balogh, Bártfay, Czuczor, Luczen- bacher, Stettner. Ezek felolyasásakor azt találta az ülés Julius 19d. még most irányzatosnak a" némelly kéziratban helytelenebbül alkotott új szavak eléfordulásakor, hogy a" Társaság külön külön álló "s nem jóknak lelt új szavak helyett más újak" ajánlásába a" grammatika és szótár" irása előtt azért nem kiván elegyedni, mert minden Irónak magának kell a" nyelv természete szerint való új szó alkothatást ismerni, "s így ezután is csak ataljában mondassék ki e" tekíntetben is az itélet. A" Tudománytár számára adott bé birálatot hazai munkákról: Fáy, Jankovich; Balásházy, Berzsenyi, Bugát, Bitnicz, Gebhardt, Guzmics , Horvát Endre, Horvát József, Imre, Kis János, Schedel; Angyalífy, Balogh, Beszédes, Pólya; kivonatot: Kölcsey , Szilasy; ugyan azt külföldi munkákból, Petrovics. Mind ezt a" héti ülések felolvastatásaik után folyt titkos szavazattal, melly úton a" netalán sértegető birálat ellen szavazhat a" tag, el is fogadták. 3 Tudósítást itt ott kijövő kalendariomok" példányai számáról, Döb- rentei, Horvát Endre, Nyiri, Czuczor, Hoblik. Az érseki, püspöki, főapátsági névkönyvek 1832re is beérkeztek. Aprilis 2dikán a" köznépi folyóirat javaslatát az elébb kinevezett választottságtól mellynek tagja volt Gróf Széchenyi István előlülése alatt : Fáy , Schedius , Szalay, Vörösmarty , ekképen fogadta el a" héti ülés : Czíme legyen: Hasznos ismeretek, fordításokból. Tárgyai: A" tudományokra szükséges előkészületek" közértelmü előadása. Felügyeljen a kiadandó darabokra egy öt tagból álló választottság, melly egy egy évig teljes szabadsággal ugyan de a" héti ülés" fő felvigyázata alatt fogja vinni a" szerkeztetést. A" kisebb "s nagyobb kötetek időhez nem szabva jelennek meg úgy a" mint tárgy és környülállás engedi. Tekintet legyen HETI ÜLÉSEK 1832. :87 benne a?" nemzetiségre, "s a" mit hazánkra alkalmaztatni lehet úgy adassék. "§ ugyan ezen ülés azon évre, mellyben e" folyóirat megindul, sza- vazat" többségével választotta szerkeztetésre felügyelendő küldöttség tag- jainak Gróf Széchenyi István Másodelőlülő ur vezetése alatt: Schediust , Schedelt , Schustert, Szalayt. Julius 2dikán elfogadta az ülés Berzsenyi Dánielnek ezen érteke- zését: Poétai harmonistika, az évkönyvek első kötete számára, melly itt Évkönyvek. olvasható. Martius 26dikán, midőn eléadatott, hogy az elébb kihirdetett 61 tudományos munka közül ugyan azon egyre több fordító is ajánlkozott, következőket találta legezélirányosabbaknak az ülés: a) Versenyfordíthatás legyen inkább, mintsem egy munka külön csak erre vagy amarra bizassék. b) Hasonbecsü fordítások közt szavazat" többsége döntse el a" kérdést. cz) Több kötetü munkát a" Társaság kötetenként is elfogad , bizván a" fordító" becsületérzésében, melly meg nem fogja engedni dolgozásá- nak ok nélkül félbenszakasztását. d) A" mint egyik versenyfordító béküldi a" Titoknokhoz munká- ját, annak vágytársa mindjárt tudósítást kap "s elégséges időhatár adat- ván akkor ennek , addig az elébb érkezettről itélet nem szól. Augustus 13dikán Pajor István" levele olvastatott fel, mellyben arra kérte a" Társaságot, hogy az általa feltalált fuvó harmonikát levelé- hez csatolt leirása és rajzolatja szerint készítetné el, "s így találmányát lételre hozná; de ezt a? Társaság azon okból nem teljesítheté, mivel 1lső rendszabása szerint szorosan csak az tartozik tárgyához a?" szép művész- ségek közül, mihez a?" nyelvnekis köze van; ámbár nagyon örvend, midőn magyar föld szülte fiakban szép művészség" körét is találmányokkal bővítő elméket lát. Illyenekre is kiterjeszkedhetés még több jövedelmet kivánna. Ismét egy rendes tag halálát kell itt is említeni. Imre János, a" héti ülések folyta alatt Május 12d. mult ki. Helyére az Igazgatóság" elébbi rendelése szerint, Szalay Imre, Junius iísőjén lépett fizetésbe. Verseny - fordítás, Fuvó har- monika. mre János. 1 88 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG?" TÖRTÉNETEI, HARMADIK NAGY GYÜLÉS. 1832. " Augustus 28dikán kezdve September 7dikéig IL üléssel. Az utolsó napon 2. Vezette mindeniket az Előlülő. 2—4 tiszteletbeli, 21 rendes , 2—1I levelező tag jelen. September 3d. helybenhagyta az ülés a" szótár" belső minémüségében megállapodását az 1831beli említett héti üléseknek, "s most magokra vállalák a" nyelvtudomány osztályának helybeli tagjai, hogy a" negyedik nagy gyülésig azon javaslatot röviden kidolgozzák, melly azután minden tagnak maga ahhoz tartása végett a? munkálatban meg leszen küldve. Huszár Mátyás" véleménye szótár készítése módjáról a?" levéltárba tétetett, hogy e" javaslatirók arról is véleményt adjanak. A" titoknoki újabb körlevélre szavakból gyüjteményt ezen tagok hoztak vagy küldöttek bé: a" mathesis esztályabeli könyvekből, Bitnicz ; a" természet? tudományaiéből: Horvát József; a" győri magyar hajósok "s n esteremberek? műszavait Czech. Székely szavakat szóejtéseket ,, Buczy , Kállay; a? pozsoni mesteremberek" műszavait, "s a" pozsoni bazini mo- dori szentgyörgyi czéhek árszabását I668ból magyarúl Gyurikovics: hadi- tudományok? kifejezéseit Kiss Károly ; tájszavakat Sztrokay ; kézimester- ség szavait Udvardy. Egyszersmind Bitniczet megbizta September 3d. az ülés , hogy osz- tályának begyült "s gyülendő műszavait betürendbe szerkeztesse. Ide tartozónak vélte ugyan azon ülés olly lappangó régi magyar Rézi magyar kéziratoknak ha lehet eredetiben megszerzését, ha nem, leghívebb le- kéziratok másoltatása megindítását az Igazgatóság" helybenhagyásával, mellyekből "ETV VA nagy szótárhoz, sok elavult, de jó magyar szavakat; a" grammatika tekintetében sok nevezetes régi magyar szerkezetet "s beszédejtést lehetne kiszedni. "S e" végre most eleinte kijegyeztetett ef négy : 1. Ó testamentombeli némelly próféták 1382ból, mellyeket Révai említ: Antiguitates literar. hung. Vol. T. a 21—23d. lap. ki azokat hi- ven le is másolta. A" Társaság számára újra leiratásuk , a" bécsi cs. könyv- tárban lévő eredetiből, Gévay Antal levelező tagra bizatott, mivel Révai" kéziratját , Horvát István, kinél most van, maga czéljára kivánta megtartani. Szótár, HARMADIK NAGY GYÜLÉS 1832. 89 2. Első remete sz. Pál szerzetebeli Bátori Lászlótól az egész sz. irásnak fennmaradt részei. Ebből az első levelek Jankovich Miklós" gyüjteményében vagynak, ki ezek irása" korát 1420—1440. közé teszi. Meg van az egészből több másutt. ; 3. Bertalan Paptól a" CL. zsoltár "s a" passio a" négy evangyéliom szerint, melly alá magát a? fordító így irta: Bertalan pap bereg Vár- megei halabori faluból nemzett: ez goltárt irta ziletes utan ezer öt zaz niolt esztendőben. Bizatott mássának vétetése a" károlyfejérvári püspöki könyvtárban lévő eredetiből, Buczy Emil I. tagra. 4. Velykee György" magyar zsoltáros könyve 1522ből, máskép sárospataki codex. Most Gr. Festetics László? birtokában. A? helyesirás és szóragasztás szabályai elején álló javaslatát a" nyelvtudomány osztályának, melly kettős betük helyett egy külön hang- hoz egy külön betü felvételét ajánlotta megkésértés végett, elfogadván már a" Társaság , most az említett osztályra a" 4dik nagy gyülésig bizonyos betüjelek kitalálása is leve bizva September 6dikán. Ugyan ekkor ment határozatba, hogy a" kinek mi észrevétele támadna a"? kiadott helyesirás és szóragasztás szabályainak többszeri megolvasása alatt, azt hozná ma- gával a" következő nagy gyülésre, midőn a?" min kellene, a" második kiadáshoz javítás tétetnék. Több népdalt ada bé összeirva a" közéletből Horvát József. Népdalok, Véleményt kéziratokról: Fáy, Schedius, Döbrentei, Guzmics , veremények Horvát Endre, Kölcsey, Schedel, Szilasgy; Czuczor, Csató, Sztrokay, Féziratok- mellyek felolvasása részszerint most folyt, részszerint későbbre maradott. Efféle vélemények készítései módjára nézve a" gyakorlat ezen to- vábbi határozatokat fejtette ki: a) A" melly tag reája bizott kéziratról véleményt ád, tegye ki egyenesen; ha szükséges feltétele gyanánt tekínti-e a" kiadhatásnak arra tett jegyzése figyelemre vételét vagy nem? b) Midőn a?" véleményádó tag valamelly kéziratot mint nem jól készült munkát, kereken visszaadandónak állít, tartozzék véleményét elégséges indító okokkal eléádni, hogy a?" munkáról az ülés tagjai is 12 Helyesirás. ról. Tudomány- tár, 90 MAGYAR TUDÓ$ TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEL tiszta képet kapjanak , az Iró pedig ha kivánná láthassa, melly hiányok miatt nincs elfogadva munkája. Ekkor ezzel az okokat, a" véleményadó neve nélkül a" Társaság nevében és más irásával közli a" Titoknok híva- talosan. Tudománytárba menendő birálatokat küldött vagy adott bé: Fú4y ; Bitnicz, Berzsenyi, Bugát, (Gebhardt, Guzmics, Szilasy; Angyalífy, Győri, Sárváry. ; Ennek szerkeztetéséhez most még e? két pont járult: a) Valamint könyvről is csak 1831. eleje óta leszen abban szó, úgy tudósról is egyedül azon kezdve szól halálozási "s életirási hir, de azon időponttól fogva minden jeles Iró? és művész" meghaldálozásáról "s egy- szersmind érdemeiről kéretik bé, az azt ismert vagy felőle olvasott tag- tól kimerítő ismertetés. b) Abba csupán tag által készült vagy aláirt dolgozat fogadtatik el. Antikritika vagy arra adott felelet akár tag irta, akár nem az, helyet benne nem lel. cz) Minden rendü tag küldjön a" Titoknokhoz jelentést a" legkisebb- ről is, a" mi lakja helyén vagy vidékén hazai nyelv, literatura és mű- vészség "s akármelly. nemü hasznos intézetek, rendelések, felfedezések tekíntetében történik, hogy a" tudománytár azok által is érdekletessé tétessék, "s az Ország minden lelki mozgást megtudjon. E" folyóiratba határozott adatokat évenként kijövő kalendariomok" mennyiségéről küldött bé most, Fabriczy , Fábián és Sárváry. Stettner György helyét, ki Pápára Professornak menetelét jelen- tette , Schedel Ferencz foglalta el mint szerkeztető September Isőjén szava- zat többségével. "S minekutána 20—20 ívvel két kötethez már elég munka vala együtt, határozatba ment, hogy ez a" nyomtatás körül.dolgát az Igaz- gatóság elintézésével 1833. elején már végezze, s így minden évnegyed" kezdete egy egy kötetet mutasson ezután esztendőnként. A" Titoknokra bizta September 3d. az ülés e" folyóirat" hirdetését, szerkeztetőjére az előszó megirását , "s ezek" általnézését a" héti ülésre, melly majd bővebben ereszkednék akkor megyizsgálásába azón itt előlegesen mondott irásbeli HARMADIK NAGY GYÜLÉS 1832. 91 elvek kifejtésének, hogy a?" Társaság nem akarja, szabad szerkezetben — új szavak alkotásában a" grammatika és szótár irása előtt véletlenebbül jjevsoz eshető határozatai által, se jelen tagjait se ezek felváltóit előre lekötni, Byása. hanem kitkit enged öntudománya szerint önútján is járdallani és így eről- tetés nélkül szeretné látni szerencsés eltalálások között végre józanság? közmegegyezését. De midőn így mind ezekre mind a" tudomány osztályá- ban kinyilatkoztatandó külön meg külön birálatokra nézve, a? Társaság , egyik tagját sem akarja önmeggyőződése követésében vetélkedés vagy szavazat többsége által akadályoztatni, más részről jelenti, hogy azon saját képzetek csak egyes tagé gyanánt nézendők lesznek, a" Társaság pedig magát egyedül mint kiadót és sértegetést meg nem engedő testet akarja tekíntetni. Ezt fogja pedig követni az évkönyvekben leendő mun- kák körül is. Augustus 29dikén az Előlülő ur, három küldöttséget neveze ki az Három köl. ülés" megegyezésével. jojás Egyik javaslandó volt pontokat, mellyeket az esztendei jutalomra választás körül kellene megtartani, "s ezután végig mennie az 1831ben kijött munkák" azon czímsorán , mellyet a" Levéltárnok hívatalosan össze- irt; "s azok közül mint ismeretesek közül tenni választásait javaslatul Megjegyzette az Előlülő ur hogy most ezen mód azért lehet czélirányo- sabb , mivel nem jövén bé minden 1831beli munkák" birálata , két pálya- munkánál többet nem választhattak ki a" héti ülések, pedig azokhoz adandó több is lehet, "s ez úttal azért kivántathatik számosabb küldöttség ide az első nagy gyülésben elégnek vélt három birálónál. Előre bocsátotta még , hogy most csak egy munka lesz megjutalmazandó , mivel az alaprajz 16d. lapján álló e?" szavakat: a" lejárt esztendőben kijött minden magyar könyv közül a" két legjobb az igazgató testnek megjutalmazásra bémutat- tatik, azért nem lehet teljesedésbe hozni, mert mostani jövedelemhez képest eleinte csak egy jutalom van kitéve. Közösen az ülés még ezekben egyezett meg előre; hogy a" küldöttség több munkát is ajánlhat jutalomra , csak mindenike érdemeinek felhordja okait, a" nagy gyülés pedig azokat is vítatás alá vehesse, "s akkor a" legjobbnak vélt felől itélet kimondása 12 § Wezérpon- tok pálya- munkák kijelelése körül. 92 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG? TÖRTENETEL nem titkos szavazattal hanem nyiltan folyjon, az érdeklettek" távollété- vel. Ki lett nevezve : Jankovich, Döbrentei, Czech, Gebhardt, Guzmics, Horvát József, Petrovics , Szemere , Szilasy. Jegyzőjének választotta a" küldöttség Petrovicsot. Másik az évkönyvekbe érkezett kéziratokat vala megvizsgálandó e" tagjaival: i Fáy, Bajza, Bitnícz, Bugát, Kölcsey, Schedel, Schuster, Szalay, Vörösmarty, - Helmeczy. Jegyző volt Vörösmarty. A" harmadik küldöttségnek a" következő köz ülés"? melly renddel tartásáról kellett adni javaslatot. Ebben eljárandó volt: Schedius , Döbrentei, Balásházy , Berzsenyi , Horvát Endre, Kis János, Kisfaludy Sándor , Nyiri, Schedel, Szlemenics. A? jegyzőséget vitte Schedel. A pályamunkák küldöttségének javaslatait igy állította meg az ülés September 5d. A" mostan 200 darab aranyat nyerő első, majd későbben ezen kivül még más jutalmat kapó második pályamunka kijelelése körül a? tagok e" következő okfőkre fordítsanak figyelmet : 1. Többek által készült gyüjtemények vagy könyvek, "s gyüjte- ményekben találtató kisebb munkák nem nyerhetnek jutalmat. Ezek ne- vezetesen nem , mert az alaprajz könyvről szól. 2. A" tizenegyedik rendszabásban érdeklett politikai és theologiai tárgyu munka , jutalomtól el van zárva. 3. Munkát mellyben a?" dolog" ügye, személyével vagyon össze- keverve, jutalomra ajánlani nem lehet. 4. Ha megholt Szerző" munkája jegyeztetnék ki jutalomra, ezt akkor az Irónak , vagy le vagy felmenő egyenes lineában lévő örökösei kapják, vagy végintézetebeli átaljános örököse; más senki; úgy hogy, midőn az említett kijegyzés nem mutat örököst, akkor a" jutalom a?" má- sodiknak itélt munkára megyen által, dicsőségül mindazonáltal első rangunak a? megholt Szerző" munkája hirdettetvén. : 5. Ha valamelly több darabból álló munka kitetsző jelességü volna, darabonként is jutalmazható; azonban több között "s hasonló környül- mények mellett mindenkor teljes munkáé a" jutalom. HARMADIK NAGY GYÜLÉS 1832. 93 6. Fordítás csak remek nyerhet jutalmat, és csak hasonbeésüű ere- deti" szükében. Ezek útán Horvát Endre Árpádja itéltetett az 1831ben kijött 200 aranyat , CENNNETI ké ; nyert inun- munkák között a" 200 aranyra érdemesnek, September 7dikén helyben- 4. hagyott indító okoknál fogva; e? következő három pedig: Nyiri tudo- mányok" összesége, Tessedik" utazása Francziaországban "§ Vörösmarty- tól: Csongor és Tünde, a" többek között kitünőbbekül megemlítendőnek, Áll erről hívatalos tudósítás itt a? köz ülés? jegyzőkönyvében. "§ látván az ülés, hogy a" hétiek bégyülhető adatok" szüke miatt , páryamun- nem mehetnek végig egy egy egész esztendő alatt kijövő minden mun- TzékátAÁá kán, az 1832. "s következő évbeliek közül előleges kijelelésre nézve tfjekílel. ezt rendelte : ,; Köteleztetik 1832tőn kezdve minden tag a?" maga osztályabeli akármelly literariai magyar tüneménynek esztendőrtként olly figyelmes szemmel tartására, hogy a" jelesebbekről nagy gyüléskor, papirosra tett észrevételeit is eléadhassa. Külön ülvén ekkor össze az osztályok, olva- sás közben tett jegyzékeik sikere szerint ajánlanak egy vagy több munkát pályamunkául , ha t. i. osztályokban arra való találtatik. Ezen osztálybeli ajánlatokra fogja építeni a" kinevezendő küldöttség javaslatát okok szorgos , felhordása mellett "s ezen küldöttségi javaslat szolgáland végre a" nagy gyülésnek sinórmértékül "s utasításul a" jutalommunka? kijelelésében. Az évkönyvek küldöttségének eléadott okainál fogva a" Septem- ber 5d. volt ülés elfogadta az ajánlott értekezéseket, El azokon kivül több dtentst ide tartozót, "s találtatnak ezek mind itt ezen Iső kötetben, kivévén Kállay Ferencznek illy czímü hasonlóképen elfogadott értekezését: , Az emberi nem" tökéletesedéséről. A" köz ülés küldöttsége" javaslatára September Isőjén megállított rendet mutatja alább a" köz ülés" jegyzőkönyve. Emlékbeszédek soráról folyván szó, Imre Jánosnak hasonlóval megtisztelésére magát önként Szalay Imre ajánlotta, a" mit az ülés mint IId. kötetbe menendőt fogada el. Abba kívánta Bitnicz az általa Tittelre már készen lévőt is, mivel az Iső különben is már sok gyászt hirdetni kénytelen. Jutalom- kérdés, A" történet- tudomány 94 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG? TÖRTÉNETEL Ezen említett küldöttségben olvastatott fel a" Társaság történetei- nek eléadása is. September 4dikén béadta 4 osztály, három három javaslott kér- dését, "s azok közül egy egy fogadtatott el, azon jegyzés mellett, hogy a" nyelvtudományé és philosophiáé még 1831re szól, mivel akkor azokat kihirdető köz ülést a" cholera miatt nem lehete tartani. ILáthatni mind a" négyet itt a" köz ülés? jegyzőkönyvében. Szó eredvén ekkor, ha kihirdettessék-e az indító ok is, ebben lön megállapodás: úgy legyenek a?" kérdés támasztás"? okai is említve vagy elmellőzve, a" mint valamelly külön esetben ez szükségesnek fog itéltetni. September 6d. a" történettudomány osztálya e? javaslatát adta bé osztályának 4. Magyar históriának még inkább mint eddig lehetett oknyomozó irat- javaslata, hatása tekíntetéből , "hogy pótlásául a" hazai történetek dicséretes buvárai mostanig eléhozott , világosítasainak, a? Társaság, melly egyeseknél messzebbre ereszkedhetik : 1. Nem csak a" hazai könyvtárakban még talán rejtező históriai kéziratokat kerestetné fel, hanem addig is, míg illy irányra utazásokat lehetne rendelni, a" bécsi, gréczi, prágai, milanói "s tb. de kivált a" müncheni könyvtárok igazgatóságait a" nálak találtató és hazánkat ér- deklő kéziratok czímeinek közlése iránt megkérné, mellyek szerint az illető kéziratokat a?" Társaság lemásoltathatná "s azokat egy talán ala- pítandó történeti kútfők gyüjteményében ki is adhatná. 2. A" tagok "s általok más hazafiak kéretnének meg, hogy a környékeiken megszerezhető eredeti oklevelek? gyüjtésében vagy legalább igen hív lemásolásában járnának el. 3. Hogy némelly külföldi museumok, mint eleinte a" Joanneum , Francisccum, a? milanói "s müncheni gyüjtemények felügyelői kerestet- nének meg , hazánkat érdeklő oklevelek? másolatban leendő közlése vé- gett, főképen pedig tétetnék lépés a? bécsi császári belső titkos udvari levéltár" megvizsgálhatására, mellyben kivált a" velenczei levéltár által- vétele óta, Magyarország históriáját illető oklevél nagy számmal vagyon. HARMADIK NAGY GYÜLÉS 1832. 95 Költséggel még nem győzhetés miatt azonban az ülés mostan csak a" 2d. pontot adta ki tagjainak határozatul, a" többire nézve kénytelen volt arra szorítani magát az Igazgatóság tanácsa szerint is, hogy Titok- noka szólítsa fel Baricz György levelező tagot, ki Peschierában lakván az oda nem messze lévő Milanóban járjon el a" kivánt ügyben ; így írná össze Gévay Antal levelező tag a" bécsi császári udvari könyvtárban lévő magyar históriai emlékek czímeit és tartalmát. A" fordításra feljebb kijelelt 61 tudományos munka közül e" nagy gyülés utolsó napjáig el lett foglalva 57; a! 71 színjáték közül 31. "S mind illy nemü fordítás , mind más tárgyu kézirat, mellyek béküldésére 1831ben ment felszólítás , érkezett a: Társasághoz 61féle. Ezek között két két tagnak helybenhagyó hívatalos véleményéhez képest mint nyom- tatásra érdemes , ajánltatott az Igazgatóságnak e" hat: TAG GgEe 1. Kállay Ferencztől: Nemzeti képviselet tudománya. Eredeti. séta ee 2. Iphigenia Taurisban, ötös jambusokban Goetbéből. Fordította Kis János, 3. Nők" iskolája, hatos jambusokban Moliereből. Fordította Árvay Gergely. 4. A" nőtelen philosophus, Alberto Notából, prosában. Fordította Császár Ferencz, 5. Horatius levelei, alexanderversekben Kis Jánostól, "s azokhoz Wieland magyarázatai Kazinczy Ferencztől. 6. Gramatica ungherese, Császár Ferencztől, September Isőjén tagok választása volt, részszerint a? kiholtak? ge a; wisz- helyére , részszerint a" még üresen maradottakra , gyülő munkáknak ismét "etbeli ts többek közt feloszthatása végett. Pecsét alatt adván bé most a" választók elébbi meghatározás szerint titkos szavazatjukat, mellyek az előlülői nyilvános összeszámlálás után elégettettek, többség ezeket kívánta: Tiszteletbeli tagok közé újonnan 2. Horváth János, val. belső titk. Tanácsos , székesfejérvári Püspök , theologia Doctora. Etre Karchai Georch Illyés, ns. Poson, Pest, Zágráb Vármegye és Vajkaszék Tábla- birája, Ú ) rendes tagok, Új levelező tagok, Új rendes tagok, 96 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG! TÖRTÉNETEL Helybeli rendes tag lett a levelezők közül: philo- sophia osztályában Szalay Imre helyére Kállay Ferencz, I. f. ide költözése fejében. Mathesis osztályában néhai Tittel Pál helyére Győry Sándor, t. f. Vidéki rendes taggá a? törvénytudomány osztályában néhai Köteles Sámuel helyére Stettner György, honi törvények és politikai tudományok Prof, a" pápai ref. colle- giumban. Levelező taggá e! hat: ! Deáky Zsigmond, győri megyebeli Pap , a" luccai kis herczeg nevelője, : Péczeli József, a" debreczeni ref. collegiumban Prof. Tessedik Ferencz, a" magyar kir, udv, Kamaránál tiszteletbeli Concipista , "s a" párizsi földleirási Társaság" tagja. Ferenczy István, képfaragó. Gelei József, nyugalomban lévő Professor. Waltherr László, a" Károlyi Grófok Levéltárnoka "s t. ns. megye Táblabirája. E" nagy gyülés három rendes tagnak még üresen maradt helye betöltésére, három három levelező tagot ajánlván szavazat több- ségével az Igazgatóságnak, kineveztetett ez által September 3d. a? tör- vénytudomány osztályába első helybelinek : Perger János, I. f. Harmadik vidékinek : Ercsey Dániel, t. f. September 9dikén pedig a? történettudomány osztályába helybeli harmadik rendes taggá LEuczenbacher János, I. f, Következő elegyes tárgyak említendők még e? nagy gyülésből. Horvát József, a" levéltárba egy török Agától 1677beli magyar úti- levelet adott, Augustus 30d. ez ment határozatba : ezután minden újonnan választott vagy kinevezett rendes tag, osztályához tartozó eredeti értekezése felol- vasásával fog legelső megjelenésekor széket; helybeli tag valamellyik héti ülésben a" nagy gyülés után ; vidéki , a" következő esztendei nagy gyüléskor. HARMADIK NAGY GYÜLÉS 1832. 97 Augustus 28d. és 29dikén részvéttel nézte az ülés, tagjai között Simai. P. Simai Kristófot kilenczvenrnedik évében. Külön volt számára téve karszék az Előlülő ur balja felől. Az ő ,Zgazházi" czímü vig- játékával nyitotta meg Buda játékszínében a" legelső magyar színjátszó- ság mutatványait 1790ben October 25dikén. ,,Lelke nyelvén lebeg el- szállásra, mondá a? tisztes ősz, de jött Selmeczről , láthatni még várt intézetét nemzetének. September 7dikén jelentés tétetett arról, hogy a" mult Junius végéig minden taghoz utnak indítatott a" külföldekre is oklevele, "s Hammer József válasza felolvastatott. !) Kiadott munkáik egy egy példányával nevelték a" Társaság? könyv- Könyvtár. tárát eléitől fogva mostanig átaljában ezek : Bartai András, Bajza József, Bugát Pál, Czuczor Gergely, Fáy András, Fabriczy Sámuel, Horvát Endre, Hoffner József, Helmeczy Mihály, Imre János, Ka- zinczy Ferencz, Kállay Ferencz, Kis János, Kovács Mátyás, Nagy János, B. Orczy Lőrincz , Petrovics Fridrik , Schams Ferencz , Schedel Ferencz , Szalay Imre , B. Szepesy Ignátz , Szeder Fábián , Gr. Széchenyi István , Szilasy János , Udvardy János, Vörösmarty Mihály. j B. Zach Ferencz levelező tagját a" Társaság ezen ülései alatt B. Zach-r. September 3d. vesztette el sorából Párizsban kimultával. 1) Így szól: Viro CI. Gabrieli Döbrentei Societatis eruditae Hungaricae a secretis HE ETEEETÉ Josephus Hammer. S. R. P. D. Auantum diploma insigne, guod Tuo vir Cla- lasza, rissime medio ab inclyta Societate Hungarica mihi honorem socii correspondentis attulit, omnia duo de triginta academiarum , societatumgue , guibus adnumeror , diplomata elegantia ac ornatu anteit, tanto majore (guam ex caeterarum socie- tatnm judicio percepi) gaudio perfausus sum, guod pró studio, guo in pergui- rendis rebus Hungaricis illustrium scriptorum Historiae Hungaricae vestigia im- plere conatus sum, tot tantigui viri clarissimi ac doctissimi voto ac suffragio " suo honorificentissimo me persecuti sint. Gvratias rogo meas inclytae Societati guam maximas, megue illi, in investigatione rerum orientalium (guibus tantus cum hungaricis nexus) industrium ac diligentem referas, memorem epigraphes aposphragismatis, in guo post nubila Phoebus et ex tenebris lux exoritur , -eujus cultus prae aliis Orientales decet. Vale et fave Orientis Tuigue cultori sincero. Vindobonae V. Id, Augusti MDCCCXXXII. 13 Tisztelet- jutalmak. Előlülő. 98 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG) TÖRTÉNETEL . . El nem hagyható még innen azon néhány pont mellyeket elrendelt az IGAZGATÓSÁG ÜLÉSE, September 9d. 1832. 1. Az elfogadva lévő feljebb említett 6féle kéziratnak minden nyomtatott ivéért, feljül a? nyereség harmadnak 15 évi kifizetésén, mi- dőn a" kézirathoz való jog is vissza bocsátatik, a" tiszteletjutalom 3 darab aranytól 6tig volt határozva. Kis János azon summát melly neki Horatius levelei fordításáért jár, barátja Kazinczy Ferencz árváinak engedte. A" zsebszótáron dolgozók "s annak egyszersmind nyomtatási kija- vítását vívők tiszteletjutalma ívenként 40 pengő forint. 2. Az egyedi határon kiásott egyiptomi korsó 3 rajzolatjához és kimetszetéséhez, így a" 6 osztálybeli műszógyüjtemény kinyomtatásához költség rendeltetett. 3. A" tudománytárból 700, a" többi kéziratokból öt ötszáz példány legyen nyomtatva. . 4. Az újonnan kinevezett vagy választott rendes tagok , kinevezés vagy választás napján kezdve huzzák fizetésüket. Ezen ülés végeztével az Előlülő ur köszönetét fejezte ki az eddig benne vetett bizodalomért , "s minekutána hivatala Bécsben tartóztatja , a" 154. rendszabás pedig helyt lakást kíván, az előlülőséget letette. Elő- terjeszté ekkor a" Titoknok a?" nagy gyülés" kérését, mellyet reá köz- akarattal bizott September 7d., hogy Előlülőjét, ki mint maga is ala- pító , mint maga is tudós Iró , a" társak" tudós munkálódásait széles tudo- mányu ésszel, és szelid lelkiiséggel párosított nyomossággal buzgón vitte , igen ohajtaná ezutánra is megtartani. Folyamodnék azért az Igazgató- ságnak eddig is a, Társasághoz bizonyított gondossága a" Pártfogó Nádor- hoz: méltóztatnék Ő cs. kir. Főherczegsége az előlülői vezetésnek Gróf Teleki Józsefnél maradhatását kieszközleni. Eléadatott a" mód, mellyel az összeköttetést a? távolban is történhetőnek vélte a" nagy gyülés. Az Igazgatóság tökéletes elhatározását e" nevezetes pontnak akkorra halasztotta midőn a?" nagyobb summákat alapított igazgató tagok is többen IGAZGATÓSÁG ÜLÉSE 1832. 99 lehetnének jelen, addig pedig az Előlülő urat hívatala? folytatására kérte. A? nagy gyülés? folyamodása azonban az Igazgatóságnak is ahhoz járult kivánságával Gróf Cziráky Antal Ország" Birája "s igazgató tag által alá irva a" Pártfogó Nádor Főherczeg eleibe terjesztetni rendeltetett. Végre az elébbeni alapítók szép sorához, még azok" nevei adatnak itten kik az IS30beli Országgyűlés óta, e? 3d. nagy gyülés bévégeztéig az Igazgatóság" jegyző "s az alapítások? könyve szerint alapító leveleiket béadták vagy áldozataikat valósággal béküldötték : 1831ben. pengőfor. kr. 1. Vághy (Wagner) Ferencz , igazgató tag küldött Decem- . ber 17d. . . . . sat . . . . 400 e. 2. Hont Vármegye December 31d. — . li 8 2 8 20 44 Jegyz. Fiume, Kapitánysága jegyzőkönyvének megküldött kíronata szerint Május 25d., 1000 pengő forintot ajánla , 200 forintonként béfizetéssel , a" mit 1832b. Nov. lsójén fog kezdeni, 1832. 3. B. Prónay Sánder , igazgató tag" alapító levele szól Ja- nuarius lsőjéről . a a a . . a . 2000 —- 4. Ürményi Ferencz, val. belső titk. Tanácsosé "s a" magyar tengermellék" Kormányozójáé Aprilis 23d. . . . 2000 — 5. A győri Evangelicusok? gyülekezete küldött Május 2d. . JA1:" 44 6. Döme Károly , tiszteletbeli tag Majus 11d. , ; . 300 — 7. Kolozsváry Sándor, igazgató és tiszteletbeli tag Május 25d. 400 — 8. Perlaky Károly, Táblabiró Junius 10d. ő 8 A 100 — 9. Kálmán János, tarányi Plebános TNDHÁN gy Várm. Aug. 28d. 100 — 10. Fejér Vármegye két izben , előszer jr 12d. másodszor September 3d. adott együtt . . . . 610 20 B. Szepesy Ignátz igazgató és tiszteletbeli tag Julius 354. ajánlott eszten- dőnként, míg él 600 pengő forintot. Gévay Antal levelező tag hasonlóképen így, Augustus 27. esztendőn- ként 50 pengő forintot. Egyébiránt a? pénztár" mibenlétét megmutatja az Igazgatóság" jelentése, mellyet esztendő lejártával az Ország? törvényhatóságaival nyomtatásban közöl. 13 Új alapítók, 100 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG? TÖRTÉNETEL A? KIRÁLYILAG MEGERŐSÍTETT HÁROM IRAT, MELLYRE A" LXIIdik LAP HIVATKOZIK. A. A" magyar tudós Társaság" alaprajza. B. Rendszabásai. CZ. Eleinte mi módu megindíthatása. A. A" MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG?" ALAPRAJZA. BÉVEZETÉS A" mit az emberi lélek természete nyilvánságossá tészen , az iránt a" nemzetek? története minden kétséget kirekeszt; hogy t.i. a" tudományok és művészségek, mellyek az elmék és erkölcsök , a" köz és egyes intézetek tökélletesítését eszközlik , csak olly nemzetekre áradnak haszonnal, mellyek azokat honni nyelveken űzni, mívelni és az élet szükségeire fordítani egyesített erővel törekesznek. — Ez indítá dicső emlékezetü Ildik Leopold apostoli Királyunkat mindjart országlása kez- detén, 1790ben Aprilis 20kán a" 13,027dik szám alatt a" 7dik pontban, ezen való- sággal királyi kifejezésre: 0 apostoli Felsége ugyan hazánkban bármelly gya- skorlott nyelv tanítását sem kivánja megakadályoztatni ; ohajtaná még is, hogy a? , magyaron , mint ebben az Országban egyedül anyanyelven , különös figyelem legyen, ,, s annak míveltetésére és kiterjesztésére, kivált azon helyeken, hol több nyelv , van divatban, fordítassék a" fő gond." Így lévén az alap megvetve , ezen felséges igyekezet? sikerét az 1790diki Or- szággyűlés köz lelkesedéssel sürgette. Ő Felsége Iső FERExcz kegyelmes Urunk Királyunk is a" magyar nyelv míiveltetését számos rendelések által kegyesen mozdítá elő ; különösen pedig az 1808beli VIII. czikkely szerint tudós Társaság felállításával kivánta elérését. De a? szükséges költségek hiánya miatt mind addig ezen igye- kezet se kaphatott életre, míg az 1825-26-27-diki Országgyűlés alatt Gróf Széchenyi István minden javaiból egy egész esztendei jövedelmét tudós Társaság fundusának alapjául a? haza oltárára tévén , e? haza szeretet gyönyörű példájával dicső követőket serkente : Gróf Vay Ábrahámot , Gróf Andrásy Györgyöt és Gróf Károlyi Györgyöt. Több hasonló szent ösztöntől gerjesztett hazafiak követték ezek" nyomdokait , kik- nek emlékezete halhatatlanul fennmarad a" nemzet" törvénykönyvében. ALAPRAJZ. 101 Erre nézve még az említett Országgyűlés alatt ezen intézetről folyt tanács- kozások Ő Felsége eleibe terjesztettek , "s azokat törvény erősítette-meg (XI. czik- kely). Hogy pedig a?" Társaság nemzeti méltósággal megegyező rendet nyerjen, szerkeztetésére Ő cs. kir. Főherczegsége az Ország? Nádora által kinevezett különös küldöttség a" következendőkben állapodék-meg, a" miket már kegyelmes királyi válasz is helyben hagyott. I. A" TÁRSASÁG"? CZÉLJA. A" magyar tudós Társaságnak egyedül csak az van téve czéljává , hogy munká- lódása által hazánkban a?" tudományok és szép művészségek honni nyelven míveltes- senek ; "s viszont ezek által a" nyelv maga , csínosulást , fennséget és bővülést nyer- jen: ekképen pedig a" nemzeti elme és lélekerő szép és hasznos tudományok által időről időre kifejtve, saját fényében és méltóságában örök időkig fennálljon. Ez a" tudós Társasag azért szoros gondjait fordítja a? magyar nyelv hajdani nyomai" , régi emlékei", bárhol rejtezkedjenek , felkerestetésére, hogy annak formáit mind a? magános szavakban, mind azok öszvekötésében az emberi nyelv fő tör- vényeiből ugyan közönségesen, de különösen magának a" magyar nyelvnek kebelé- ből, a? honni szokásokból, valamint más rokon nyelvek? öszvehasonlításából kifej- tesse , felvilágosítassa , megalapítassa ; félre tévén azonban a" kényére hatalmaskodó tekíntetet, mint minden tudományos előmenetelnek legveszedelmesebb ellenségét. — Továbbá a" különbféle nemzetek között vagy régen, vagy közelebb feltalált dolgok"? isméretét honni nyelven fogja terjeszteni. Végre a" termékeny elméket, a" minők magokra hagyva lankadnak, illő módon serkenti jeles munkák?" kidolgozására, mellyek az emberiség míveltségét ne csak emeljék , hanem a" magyar nemzet" nevére hírt is szépet terjesszenek. II. A" TÁRSASÁG" FOGLALATOSSÁGAL, A" Társaságnak innen folyó foglalatosságai olly fontosak és messze terjedők , hogy bármelly számosan leendő tagjaira, azokból foiyvást elég munka és dolog háramlik. Különösen mégis e? következők felé vagyon kitűzve iránya, 1. A honni nyelv míveltetése. Mindenek előtt kötelessége e? Társaságnak a?" honni nyelvet mívelni és gya- rapítani. Ennél fogva az elavult, de alkalmatos szavakat, szólásokat feltámasztja; az Ország különbféle tartományaiban maiglan szokásban lévő szólás módokat ösz- veszedi "s hasonlítja; végre a?" netalán szükséges új szavakat és szókötéséket a? józan szónyomozás világánál a" nyelv természetével megegyezőleg előteremti , 102 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG!" TÖRTÉNETEL megitéli és meghatározza. Legelőször is egyes értekezések, szorgos vizsgálatok és tudós észrevételek által törekedvén a" czélon , azután pedig e? tekíntetből az Ország" különböző részeiben utazásokat tétetvén. Ezen készületek meglévén , egy tökélletes magyar grammatika , és egy a" le- hetőségig teljes szótár készítéséről fog gondoskodni ; "s abból különbféle nyelvekre alkalmaztatott apróbb szótárokat vonat ki. 2. Munkák kiadása. Hogy a? tudós Társaság a tudományokat, művészségeket foganattal terjeszt. hesse, magyar nyelven irt különbféle munkák közre bocsátása szükséges ; egyes tagjait tehát mindenek felett eredeti munkák, saját elme szülemények alkotására ösztönzi, nem felejtetvén azonban velek e? mellett a" mívelt nemzetek, úgymint: a? régi görög és római, az újabb olasz , franczia, angol, német "s a" t. remek tollu "s nagy hasznu Íróik fordítását, mert nyelvünket ez által is több rövidség, hajlé- konyság , tömöttség és kerekdedség kellemesítheti. Gyakran a? tudós férfiak részszerint szerénységből , részszerint szükölködésből még legfontosabb munkáikat is, a? közönség szemei elől elvonják, a" tudós Tár- saság tehát az illyeneket felkeresteti, elfogadja, "s megvizsgáltatván, ha helyben hagyást nyernek , a Társaság? költségén az ő tulajdon hasznára, közre bocsátatja , az Írókat pedig azokért érdemek szerint jutalommal tiszteli meg. — Az efféle ki- adandó munkák azonban, mint szinte minden egyéb kéziratok, censura alá ter- jesztessenek. 5 Mivel pedig a? honni nyelv csinosítására ;, különös béfolyásu a? nemzeti jaték- szín, a? Társaság ezen czélra szükséges , részszerint eredeti , részszerint fordított drámák? elegendő számmal lételére is kiterjeszti gondját. Végre hogy a? Társaság? előmenetele közönségesen tudva légyen , kötelessége lesz, egyéb tudós Társaságok példájaként munkálkodásának évkönyveit időről időre kiadni; mellyek a? Társaság történetét, nem különben a? Társaság tagjai által dolgozott tudós értekezéseket foglalják magokban. 3. Munkák? megbirálása. A? munka becsének köz hirül adása , a? jó "s rossz kimutatása , mind az olvasó közönségnek , mind az irói pályára indult ifjuságnak hasznos utmutatásul szolgál- ván, a?" tudós Társaság ügyelni fog arra, hogy bármelly nyelven irott munkák", értekezések" (akár a? Társaság? tagjaitól, akár más szerzőktől származzanak ezek) tulajdonságai, tudományos és erkölcsi hasznai, valamint szinte fogyatkozásai és tévedései szorgos gonddal, de mégis tiszta szelíd lélekkel itéltessenek meg. Ezen ALAPRAJZ, 103 birák azonban soha se feledjék, hogy munkás hivatalok egyedül csak a? honni nyelv míveltetésére, és az ezzel öszvekötött tanultságra vagyon szorítva; a" haszontalan , szívet lelket ingerlő, a? szép egyességet dúló vetekedésektől, úgy a?" vallást, az Ország? polgári állapotját és polgári kormányát illető, vagy akármelly más politikai tárgyak vitatásától ójják magokat. Ezen megbirálásokat a" Társaság , folyóiratában melly egyszersmind különbféle tudományos jelentéseket is veszen fel, fogja kiadni, 4. Jutalomkérdések. Az intézet czélját különösen előmozdítja a? nemzet mostani állapotjához alkalmaztatott kérdések feltétele és megfejtése; ez által mind a? hazai nyelv, mind a? tudományok és művészségek felette sokat nyernek , "s új felfedezésekre tétetik lépés. Illyen kérdéseket azért a" Társaság gondos választással támaszt, megfejté- seket nyilván hirdetendő jetalmakkal éleszti, és a? legtökélletesbet megjutalmazza. E" szerint a" köz tisztelethez személyes megjutalmaztatást is függesztvén, a? honni nyelv" mívelését, a? tudományok és művészségek honnosítását tulajdon kincstárának erejéhez mérsékelt jutalmak, vagy egyéb tudós Társaságok példája szerint, vert emlékpénzek által iparkodik előmozdítani. Azon lészen tehát hogy az illyen emlék- pénzek Ő cs. kir. Felségének kegyelmes engedelmével, a? királyi pénzverő házban Verettessenek , a? Társaság? czéljával megegyező magyar körülirásokkal és kép- jelekkel. 5. Tudományos utazások. Tagadhatatlan hogy a? honni nyelv csinosítására több segédeszköz vétethetik , mind a" hazában fenn forgó szóllás módokból , mind a? napkeleti rokon nyelvekből , mellyekhez a" magyar igen sokban , de különösen a? szókötésben hasonlít. E? mellett a" nemzet történetének felvilágosítása végett a? régiség" emlékei , "s különbféle nem- zetek közt fennálló maradványok? felkeresésére , a" természet" tudományiban tágosb mező nyitására , szükséges a? föld különböző részeit, éghajlatát, lakosinak szokásait bővebben kitanulni. Erre nézve a" Társaság tudományos utazásokat rendel, III. A" TUDOMÁNYOK" OSZTÁLYAL A" Társaságnak ugyan gondja és munkálkodása minden tudományra kiterjed , ide nem számlálván mégis a? vallás tudományát; mindazonáltal a? következendő hat osztály u. m. Nyelvtudomány, Philosophia, Történetirás, Mathesis, Törvény és Természettudomány van megállapítva. 104 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG? TÖRTÉNETEI. (ív, A? TÁRSASÁG? PÁRTFOGÓJA ÉS ELŐLÜLŐJB. Pártfogó. Hogy ezen Társaság, melly egyedül haza szeretetből származott , és a" haza- fiak hasznára állítatott fel, czélját biztosabban "s foganatosabban elérje: azt az. első alkotók , "s az Országgyűlésen együtt tanácskozó Karok és Rendek Ő cs. kir. Felségének a?" legkegyelmesebb , most dicsően uralkodó Fejedelemnek Iső FERexcznek oltalma , és legfelsőbb felvigyázása alatt, kinek a" hazai nyelv iránt megbizonyított felséges kedvezéseit, és nemzetünkhez "s őseink szokásaihoz mindenkor hajlandó királyi kegyelme emlékezetét az időnek semmi viszontagságai a"? magyar nemzet szívéből ki nem törlik , Ő cs. kir. örökös Főherczegségének Józsefnek az Ország Nádorispánjának, ki valamint a? nemzetet, úgy a" nemzeti nyelvet, nem különben a" tudományokat és művészségeket kegyes hajlandósággal "s nem kisebb gonddal ápolgatván , a" hazafiak határtalan bizodalmát megnyerte , pártfogásába ajánlák; hogy az ő fedező szárnyai alatt lassanként nevekedjék , mind inkább erősödjék, és bármi akadályok ellen hathatósan. védelmeztessék. 75 Ő Főherczegségének ezen kisded intézet iránt már is több kedvezéseit "s jóltévőségét tapasztalván az alkotók ; aláza- tossággal megkérék, hogy a" Társaság" jegyzőkönyveit maga eleibe terjeszteni en- gedje, a" gyüléseket kegyelmes tetszése szerint jelenlétével megtisztelni, a" vá- lasztás kétséges esetében Előlülőt nevezni, és az Ország? törvényhatóságait , ezen intézet előmozdítására leendő adakozás végett felszólítani méltóztassék. Előlülő. A? Társaság igazgató tagjai által ugyan ezen igazgató testből, szabad vök- sokkal minden esztendőben választassék Előlülő és Másodelőlülő. Ha ne talán ezen választásban kettőnek egyenlő számu voks jutna, a" dolgot a" Pártfogó fogja el- határozni. Az Előlülő és Másodelőlülő azonban minden egyes esetben megerősítés végett, a? Felség eleibe terjesztetik. Az Előlülő főigazgatásától, ki minden gyülésben elsőséggel bir, függ az egész Társaság , mellynek következésében különösen kötelessége lészen a" Társaság? pénztárát bátorságban tartani , azt véletlenül megtekinteni, az igazgató test tanács- kozásaiban a? pénztár környülállasairól és a" neki bényujtandó számadásokról , jöve- delmeiről és költségeiről értekezni. Tiszti hivatalá tehát: előlülősége esztendejében a?" Társaság? központján lakni. Azonban ha környülállásai úgy kivánnák, még a? törvényesen meghatározandó szünnapokon kivül is, a?" Pártfogó engedelmével a? Társaság közhelyét elhagyhatja ; melly esetben "s akkor is, mikor fontosabb aka- dályok a? gyülésbén megjelenni tiltandják, minden kötelességeit a? Másodelőlülő veszi által, kinek ezen tekintetből a? Társaság? minden gyülésében különben is ülése és szava lesz. SEBET ESZA ESZE ALAPRAJZ. 105 V. A" TÁRSASÁG? EGYÉB TAGJAL A? Társaság? tagjai négy rendüek: Igazgatók , Tiszteletbeliek, BRendesel- és Levelezők. Vagynak ezeken kivül tisztviselői és cselédei. Igazgató tagok. Az igazgató tagok száma, hogy a" honni.literaturát kedvelő hazafiak az Ország? minden részeiből minél többen megtiszteltessenek , és a" magyar tudós Társa- ságban érdemet minél több hazafi szerezhessen, huszonötre határoztatott az Elől- ülővel együtt, kik az Ország? négy Rendeiből választatnak. Ezen igazgató tagok számához tartozik a? négy első alkotó is, kik a" többi huszonegy tagot most előszer önitéletek és tetszések szerint választották és a" Fő- herczeg Nádor eleibe terjesztették, ki azok megerősítését legfelsőbb helyen eszkö- zölni méltóztatott. Ennek utána pedig a? megholt, vagy akármimódon kilépett tag helyébe magok az igazgatók szabad voksolás által olly móddal fognak mást válasz- tani, hogy ha az első voksolásban felénél több voksot senki sem nyerne, ezen esetben azon két tagra, kiknek legtöbb voks jutott, ujra voksolás rendeltessék , és a? ki kettejek közül a" másikat csak egyel is meghaladja, tagnak legyen ismerve. Igazgató tagokká olly jeles férfiak lesznek,. kiket születés, érdem, vagy vagyon már annyira fényes karba helyheztetett , hogy a" Társaság iránt lévő fárado- zásaikért semmi költsön hasznot nem várnak: hanem a? haza szeretet és a" tudo- mányokból vett öröm nekik elegendő jutalom. Kötelesek lesznek, az esztendőnként egyszer, vagy a" Pártfogó" kivántára többszer is tartandó igazgató gyülésekben megjelenni. Azok tehát, kiket akadály tartóztatna , helyes okaikat négy héttel a? gyülés ideje előtt az Előlülő által bé- jelentik a? Pártfogónak , kitől elmaradásra engedelmet nyerhetnek. Azok ellenben , kik a" gyülés teljes számára megkivántatók , a?" Pártfogó" parancsolatjára megjelenni tartoznak. Tiszteletbeli tagok. Ezeknek olly nagy tekíntetü hazafiak választatnak,?" habár igazgató tagok volnának is, kik vagy magyar nyelven kiadott jeles irásaik által híresek, vagy a: hazai nyelv" szeretete, védelmezése, terjesztése által magokat érdemesekké tették. Számok a" huszonnégyet felül nem haladja , "s választások a? nagy gyülésben a" feljebb leirt módon voksok"? többségével megyen véghez. Az igazgató tagok közül azonban tiszteletbelivé nyolcznál több nem lehet. s Irántok a? Társaság különös tiszteletet mutat "s neveiktől is költsönözvén fényességet és tekintetet , gyüléseiben őket helylyel és vokssal becsüli meg. A" Tár- saság java? előmozdítására ezeket a? haza szeretete "s azon szent tűz serkenti, melly 14 106 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG?" TÖRTÉNETEI. a" valóban nemes és nagy lelkeket gyúlasztja, "s éleszti őket az örömnek azon édes előérzése is, hogy a? Társaságból a? hazára áradandó hasznok nekik is tulaj- donítandok. ő Rendes tagok. Ezek átaljában a? tanult férfiak rendéből választatnak , kik szélyel a? hazá- ban, ámbár hivatalt viselnek is, nem csak a" magyar nyelvnek belső és gyökeres , hanem egyéb tudományok és művészségek velős isméretéről nevezetesek , főképen pedig kiadott munkáik által magoknak hirt nevet szerzettek, 7s-a?" Társaság őket a" közügyben annál serényebb munkálkodás végett bizonyos esztendei fizetésre is méltóknak itéli. 7 A? Társaság e? rendü tagjai a. Títoknokon kivül negyvenkettőre határoz- tattak , minden tudományos osztályra hét hét számláltatván. Ezek közül Pesten és Budán "s ezen két város szomszédságában minden osztályból, ha csak lehet, hárman hárman fognak lakni, mind azért, mivel több "s terhesebb hivatalokat viselnek, mind pedig, mivel előttek több szükséges segéd eszközök használhatása áll. A? többi tagok a"? mennyire lehetséges, az Ország" minden részeiből választassanak. Ezeket most előszer az igazgató test, szabad voksolással fogja választani; azután pedig ezek? választása is a" nagy gyülésekben a" tiszteletbeli és rendes tagok által, a? már meghatározott mód szerint történik. ; Ezen rendes tagok" tiszte mindenek felett a" magyar literatura" előmenetelén munkálódás leszen. E? végre a? Pesten, Budán, és ide közel lakó tagok a?" hetenként tartandó kisebb gyülésekben megjelenni kötelesek (hanemha fontos oknál fogva az Előlülőtől elmaradásra engedelmet nyernek) elannyira , hogy a" gyülés tanácskozása sikeretlen, ha csak az Előlülővel együtt kilencz, akár a" tiszteletbeli, akár a rendes tagok közül jelen nincs. Ezen kisebb gyüléseken kivül a" tiszteletbeli és rendes tagok mindnyájan esztendőt által legalább egyszer meghatározott időben a? Társaság közhelyén tartandó nagyobb gyülésekben megjelenni tartoznak, melly nagyobb gyülések azonban tizennégy napnál tovább nem tarthatnak. Ezekből is a" rendes tag csak fontos oknál fogva az Előlülőnek irott engedelme mellett ma- radhat el. Kötelessége minden rendes tagnak a" jutalomkérdésekre béjött feleleteket , mellyek mindig legalább is három, vagy helybeli, vagy vidéki taggal e? végett. közölve lesznek, szorosan megitélni; nem különben egyéb magyar nyelven irt és kiadott könyveket szorgalmatosan által tekínteni, "s a" mennyire az idő és foglala- tosság engedi, meg is birálni, "s itéletét ezekről is azokról is az/Előlülőnek irásba béküldeni. Hogy pedig a? kiadott munkákkal a" Társaság minden tagjai minél ha- marább megismérkedjenek , a" maga lakhelyén "s vidékén kiadott mindenféle munka , ALAPRAJZ. 107 és ennek Szerzője nevét az Előlülőnél hónaponként jókor béjelentse , kinek kezéből azokat a" Társaság , folyóiratában a? tudományos jelentések között a? többi tagokkal is így könnyebben közölheti. Titoknok. A? rendes tagok közül az igazgató , tiszteletbeli és rendes tagok által voksok" többségével választatik a" Titoknok illendő fizetés mellett , kinek hivatalos köteles- ségei lésznek : 3 ; A" jegyzőkönyvet és a?" tudós Társaság egyéb iratait legnagyobb gonddal ösz- veirni , "s a" levéltárba helyheztetni , nem különben a" melléje kirendelt Segédjegy- zőre és leirókra felvigyázni. Mind az igazgató, mind a? tudós Társaság nagyobb és kisebb gyüléseiben előterjesztői hivatalt viselni. A" tagokkal, valamint más tudós férfiakkal levelezni; a? jutalomkérdésekre béadott feleleteket öszveszedni, "s mind ezeket, mind egyéb a" Társasághoz békül- dött munkákat az Előlülőnek bémutatni , és a" jegyzőkönyvbe iktatni. Hogy pedig 4" Titoknok valóban terhes és számos kötelességeinek annál foga- natosabban , "s hívebben megfelelhessen, neki más hivatalt viselni nem szabad. Ugyan az említett okból Segédjegyző , ki egyszersmind Levéltárnok is , adatik melléje meghatározott bizonyos fizetéssel, kit a" Társaság szabad voksokkal épen úgy valaszt, mint a?" Titoknokot. Levelező tagok. A" levelező tagok közé azon dicséretes szorgalmu hazafiak választandók, kik hazai nyelven közre bocsátott irásaik által a? tudományokban , . és művészségekben már nem csekély jártosságot mutattak, ha csak nyomos okokból a? Társaság ezen tisztességre ollyanokat is kinevezni szükségesnek nem tartana, kik még irásaik által ugyan magokat meg nem különböztették , de a? Társaság haszna" elésegítésére nézve reménységet nyujtanak. Ezek közé tartoznak a? tudós világ különbféle részei- ből lévő férfiak is, kik nevezetes munkáik, de különösen ollyanok által, mellyek a" magyar nemzetet akármi módon érdeklik, elhiresedtek. Számok határozatlan. Azon móddal választatnak pedig a" Társaság" nagyobb gyüléseiben mint a? tisztelet- beli és rendes tagok. A" hazabeliek? tiszte: az ő lakhelyek körül kijött magyar könyveket a?" Tár- sasággal minél hamarább megismértetni; a? szorgalmokra bizottakat legnagyobb gonddal teljesíteni, "s így magokat a? rendes tagok közé számláltatásra méltókká tenni , mivel ezek idővel csak a" levelező rendből választatnak. JA: 108 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEL A" Társaság akármelly rendbeli minden tagjai, magyar nyelven irott, és a" Társaság nagy pecsétjével megerősített oklevél által vétetnek fel, a? külföldi leve- lező tagok számára a" deák fordítás is kiadattatván "s az oklevél a? Pártfogó , Elől- ülő "s Titoknok aláirásával erősítetik meg. Azt a" külsőknek, valamint azoknak is , kik a" Társaság nagyobb gyülésében meg nem jelennek , a" Titoknok az illyen társ- hoz irandó különös levél mellett megküldi. Ezen tudós Társaság mindennemü választott tagja az e? részben már érkezett királyi engedelemnél fogva: magyar tudós Társaság tagja czímmel él. De minthogy ezen új intézet ohajtott elémenetele "s az ebből egykor .eredhető haszon , leginkább jeles tagok és társak lelkességétől "s a" mindig illyenek szerencsés választásától függ, ezt pedig azoknak a" honnosiak érzéséből kifejlő közbecse segítheti legjobban elé, úgy más részről az utána esengés" fondorkodó kéregetései könnyen zürzavart támasztanának, taggá választatását még a" legérdemesbnek is, tehetsége? megismertetésétől és a. Társaság megbirálásától kell várni, folyamodó levéllel és kérelmekkel keresni tehát, vagy épen utána esengeni nem csak nem szabad , hanem különösen mindenkorra tiltatik. .A Társaság tisztviselői. A? tisztviselők közzé számláltatik a" Pénztárnok, kit az igazgató tanács szabad vokssal választ, és hogy hivatalát annál nagyobb kedvvel"s hűséggel viselje , bizonyos fizetése járand. Ez a" Társaság vagyonára minden gonddal a" takarékos- sággal ügyel; kiadásokat a" nevezetesebb dolgokban az igazgató tanács rendelésé- ből, a? csekélyebbekben pedig esztendőnként ötszáz forintot pengő pénzben meg nem haladó summáig, magának az Előlülőnek irott rendelése mellett is tehet. A" bevett jövedelmek , és a? teendő költségek körül olly hűséggel és egyenességgel fog eljár- ni, hogy mind ezekről az Előlülőnek minden időben számot adhasson. Esztendő lefolytával pedig az egész esztendei jövedelmekről "s kiadásokról az igazgató tanács? gyülésében az Előlülőnek számolni elmulhatatlanul köteles. A? pénztár annál nagyobb bátorságba helyheztetése" tekintetéből , a" Pénztárnok mellé Ellenőr (contraagens) rendeltetik, ki azt ezzel kettős zár alatt őrizze , a?" bé- vételről és kiadásról együtt gondoskodjék; mire nézve mind a? kettőt tiszte jól folytatására letett hite is fogja szorítani. Mivel pedig a? Társaságnak gazdaságos dolgai néha törvénykezés alá is kerülhetnek, leszen a" Társaságnak ügyvéde is. A? Titoknok mellé a" Segédjegyzőn kivül a? levelek tiszta és helyes leirására "s egyéb foglalatosságainak könnyebb viselésére, nem különben a? Társaság nevében kiadandó jutalomkérdésekre béjött feleletek leiratására , segédül adatnak a" leirók, kiknek azonban számokat az igaz- gató tanács határozza meg, de a? választást az Előlülő teszi. ALAPRAJZ. 109 A Társaság cselédei. A? cselédek , a" Társaság házi szereire vigyázzanak , mindent tisztán tartsanak 7s több előkerülő szolgálatot tegyenek. Ezek számát ismét az igazgató tanács határozza meg , kineveztetések pedig az Előlülőtől függ. VI. A" TÁRSASÁG? KÖZÉPHELYE , ÉPÜLETEI. Több fontos okból-állapította meg a?" hazai törvény, hogy a" tudós Társaság állandó helye szabad királyi Pest városában légyen: ugyan azért az ezen czélra megkivántató épületeket idővel a" Társaság megszerzi. VII. GYÜLÉSEK RENDJE. A" fennemlített helyre gyül öszve a" Társaság, minden, úgymint: kisebb és nagyobb , igazgató és köz gyülései" tartására, kivévén a" két hónapig leendő szün- napokat. Azon gyülések, mellyeket a?" helyben lakó tagok minden héten határozott napon fognak tartani, kis gyülések, a? hová legalább is kilencz tag jelenléte kivántatik , "s azokban az Előlülő távollétében a?" Másodelőlülő veszi által annak székét. Itt olvastatnak fel a? béküldött értekezések, különösen pedig a? Társaság folyóiratában kiadandó megbirálások , tudományos jelentések , és így a? tudományos közösülést azok tartják fenn. A nagy gyülést, melly két hétnél tovább nem tart , megelőző napon a? rendes tagok magokat az Előlülőnél bejelentik. Ennek ideje az igazgató tanács tetszésére van hagyva, úgy hogy a? Pártfogó" helybenhagyásával olly idő határoz- tassék, mellyben akármelly vallásbeli tudós férfiak megjelenhessenek. Ezekben mindenek felett az azon esztendőre feltett jutalomkérdések, és az elébbiekre adott feleletek olvastatnak fel. Melly tudományos pályán a? tiszteletbeli és rendes tagok meg nem jelenhetnek ; mindazonáltal az illyes munkák kidolgozása nekik is szabad. Ezen feleletek közitélet alá bocsáttatnak, és a? két legjobbik jutalmázás végett az igazgató tanács eleibe terjesztetik. Ha csak egy felelet jőne is bé, "s ha ez eleget nem tenne is egészen, megjutalmaztassék ; mert a? feltett jutalmak iránya az, hogy a" munkás elmék bizonyosak legyenek a? díj felől, "s hasznos munkák irására és az által a: magyar literatura" elébb vitelére serkentessenek. A? legjelesebbnek vallott munka jutalmat is , közrebocsátatást is nyer; a? többek között legjobb, de mégis ki nem elégítő feleletért is kijár ugyan a?" szabott jutalom, de kéziratéan marad. — Hasonlóképen vizsgálat alá vétetik a? közelébb lejárt esztendőben kijött minden magyar könyv, akár a" Társaság? tagjai, akár más tudósok irták azokat , "s közülök 110 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI a" két legjobb az igazgató testnek , megjutalmaztatásra bémutattatik. A"? részrehaj- lásnak pedig minden legkisebb gyanúja elkerülése végett, különös vigyázat légyen itt arra, hogy a" társak a" megjutalmazandó munka felől hozott itéleteiket okokkal támogassák ; "s ezek a" Társaság nevében , a? kiosztott jutalnaknak mint meg annyi védokai , terjesztessenek a? közönség eleibe." A? nyomtatás alá bényujtott kéziratok pedig, mellyek a" Szerzők szükölködése miatt nem adattak ki, szorosan megvizs- gáltatván, az igazgató tanácsnak világra bocsátatás végett ajánltatnak. Továbbá fenn meghatározott módon megyen véghez ezen gyülésekben a?" Társaság tisztelet- beli, rendes és levelező új tagjainak választása, és a? fontosabb dolgokról tanács- kozás foly. A" legalább kilencz tagból álló igazgató gyülés esztendőnként egyszer elmul- hatatlanul tartatik, de tizennégy napnál tovább együtt nem marad. Azonban ha a? Pártfogó úgy akarná , az igazgató tagok többszer is öszveülnek. Ezen gyülésekben a" pénztár állapotjáról , a" fizetésekről és jutalmakról lesz tanácskozás ; a? jövedelmek- ről és költségekről a" gondviselő által az Előlülőnek béadatott számadások megvizs- gálása fordul elé, a" pénz kamatra adatik , és azoknak , kiket a" Társaság bizonyos jutalomra méltóknak itél , jutalmak rendeltetnek. A? Társaság? pénztáráról és annak czélirányos előmeneteléről ugyan ezen gyülés az Ország? Vármegyéit minden esz- tendő végével tudósítja, Ország" gyülése alkalmával pedig a?" pénztár állapotjáról az utóbbi Országgyűlés idejétől fogva készített feljegyzéseit bémutatja. Ezen gyüléseket követi esztendőnként a" köz gyülés , mellyben a? Társaságnak minden tagjai részt vehetnek, "s ide a? nem tagoknak is engedtetik bélépés. Itt díszesebb költemények , nevezetesebb tárgyu értekezések felolvasása foly, valamint a" hazai nyelv, tudományosság és a? szép művészségek előmeneteléről szóló tudó- sításoké. Ezntán a" megholt nevezetesb tagok , különösen tudományos érdemeikért illendő beszéddel magasztalásaikat nyerik. Végre az igazgató tanács által már az előtt kinek kinek kirendelt jutalmak mennél fényesebben osztatnak ki; "s a? Tár- saság ezen innepe? annál rdicsőbb lételére nézve alázatosan megkérettetik a? Párt- fogó , hogy ezt jelenlétével tündöklőbbé tenni méltóztassék, ; Ezen utóbbi három gyülésben is ha az Előlülő meg nem jelenhetnék, az Előlülőséget a" Másodelőlülő fogja vinni. VIII. A" TUDÓS TÁRSASÁG?" PÉNZTÁRA. A" Társaság pénztára egyedül a?" már tett "s utóbb hazafiúi buzgóságból és adakozásokból teendő áldozatokból fog állani; teljes bizodalommal reménylhetvén , . hogy a! hazának olly számos nagy birtoku fiai, jövedelmek? egy, részét ezen köz- RENDSZABÁSOK. 111 hasznu intézet gyarapodására fogják szentelni; annyival inkább, mivel ezén haza diszére tett áldozatok csak nemes költsönözések, mivel így idővel a?" nemzeti miveltetés és polgári szorgalom gyarapítása által az adomány nem csekély nyere- séggel térend vissza. Hogy azonban a?" Társaságnak mostani tőkepénze maga magától nevekedjék , az esztendei kamat" hatod része évenként a?" tőke pénzhez kapcsoltatik; öt hatod része a" Társaság szükségeire fordítatván. Mivel pedig a" pénztár" bátorságban tartása a" Társaságnak egyik fő gondja és kötelessége, szükséges lészen, hogy az alkotók szándékával megegyezőleg a? béadott pénz egyedül csak a" Társaság? kiszabott czéljaira fordítassék, továbbá az igazgató tanács tagjai, kiket a?" pénztár gondviselése illet, magok a?" pénzből kamatra fel ne vehessenek ; hogy az különben is kamatra azon feltétel alatt adattas- sék, mellynek megtartása hazánkban az árva pénzekre nézve vagyon rendelve. Szabad lészen ugyan magoknak az ajánlóknak az ajánlott pénzt megtartaniok tör- vényes kamatra , mellyet minden esztendőben lefizetni tartoznak , úgy hogy ingatlan javaikat lekötelezvén, adós leveleik intabuláltassanak. Ha pedig idők viszontag- ságai miatt a" tudós Társaság megszünnék, az ajánlók örököseinek az ajánlott tőkepénz , minden időközbeli hasznaival és nevekedéseivel együtt, ellenkezés nélkül vissza járuljon. f á Az alkotók szándéka és akaratja" mindenkori szentül megtartásáért tehát a" Társaság pénztáráról az igazgató tanács úgy fog gondoskodni, hogy az ajánlott és már valóban béadott pénz, most és mindenkor az ajánlónak , vagy a! törvényható- ságnak, melly azt az intézet felállítására és előmenételére nyujtotta, neve fel- jegyzése mellett adatván kamatra, a?" Társaság?" jegyzőkönyvébe is épen úgy iktattassék. B. A" MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG? RENDSZABÁSAI. I. A? TÁRSASÁG" IRÁNYA ÉS FOGLALATOSSÁGAI 1. A" magyar tudós Társaság a? tudományok és szép művészségek minden nemei- ben a" nemzeti nyelv kimíveltetésén igyekszik egyedül. 2. A" hazai nyelvet egész gonddal csínosabba és gazdagabbá fogja tenni. e 112 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG? TÖRTÉNETEL . 8. Azt mind eredeti munkák? dolgozása, mind régi és új remek irások? magyarra tétele által gyarapítja. 4. E" végre bármelly oklevelet, egyéb emléket és még rejtve lévő kéziratot fel- keresvén , a" tudományok díszére szolgálandókat köz ismeretbe hozza. 5. Gondja lészen, hogy a? nemzeti játékszin, egyik segéde a? hazai nyelv ki- miveltetésének , jó darabokban szükséget ne szenvedjen. 6. Megfejtés végett feladandó kérdések "s béküldött feleletek megjutalmazása által , a nemzeti literaturát elősegíti. 5 7. A" nyomtatásban megjelent munkákat szoros , de egyenes vizsgálat alá veszi; a" legjelesebbeket megjutalmazza , "s birálásit valamint tudományos hirdetményeit közre ereszti. 8. A" béadandó kéziratokat megvizsgálván , ha helyben hagyást nyernek , tulajdon költségén és hasznára közre bocsátja, szerzőiknek pedig illendő jutalmat ád. 9. Tulajdon évkönyveit, értekezéseivel és gyülései jelesebb munkálkodásaival együtt sajtó alá bocsátja. i 10. A" hazai nyelv természete "s különbözése? bővebb megismerése végett, "s egyéb tudományos tekíntetekre nézve is, benn és a? külföldön utazásokat tétet. 11. A" társak óni fogják magokat a? vallást, az Ország" polgári állapotját és polgári kormányát illető, vagy akármelly más politikai tárgyak" vitatásaitól. 12. Nyomtatásra készített dolgozásaik valamint minden egyéb kéziratok censura eleibe terjesztetnek. Mp A GT0 E 13. A" magyar tudós Társaság dicsőségesen uralkodó Iső FeRExcz Királyunk ha- talmas oltalma és legfőbb felvigyázása alatt, nagy kegyelmü Pártfogóját József RENDSZABÁSOK. 413 austriai Főherczeg, "s Magyarország Nádora? felséges személyében tiszteli, ki annak javát és diszét elősegíti, jegyzőkönyveit megtekínti "s üléseinek, midőn azt jónak látandja, jelenléte által fényt adni méltóztatik. 14. Az Ország?" négy Rendei közül igargató tanácsul huszonöten választatnak , kik a" Társaság?" tőkepénzeire "s jövedelmeire ügyelnek. 15. Az Előlülő lakását a? szünnapokon kivül Pesten tartja , a" Társaság" üléseiben mindenkor jelen lesz "s annak minden dolgait kormányozza. Távolléte alatt, vagy elfoglaltotása esetében azokat folytatja a? Másodelőlülő. 16. A" tiszteletbeli tagok, öszveséggel huszonnégyen, megkülönböztetett tekín- tetben fognak állani , "s a" gyülésekben székek és szavok lesz. 17. A" rendes tagok , kiknek száma negyvenkettőt nem haladhat meg , kötelessé- geknek ismérik a? Társaság? tekintetét, méltóságát teljes ercjekkel, "s munkássá- gokkal fenntartani , dolgaikban szorgalommal és híven eljárni, a? nemzet várakozá- sának minél inkább megfelelni, hogy mind a?" nemzeti nyelv kimíveltessék , mind a; tudományok és művészségek a?" haza lakosai között könnyebben elterjedhessenek. A" tudományok osztálya hat : 1. Nyelvtudomány, 2. Philosophia, 3. Történetirás, 4. Ma- thesis, 5. Törvény-: és 6. Természettudomány, mellyek gyarapítására külön külön hét tag rendeltetik. 18. Gondjaikban osztoznak a?" meg nem határozott számu levelező társak is, kik a" közügyet sikeres szorgalommal és készséggel segítik elő. 19. A" Társaság" Titoknoka az igazgató tanács és a? tudós Társaság jegyző- könyveit szerkezteti , dolgaikat előterjeszti , levelezéseiket viszi "s felvigyáz, hogy a" Segédjegyző és a" leirók kötelességeikben eljárjanak. 20. 1) Ezen tudós Társaság mindennemű választott tagja az e? részben már érkezett királyi engedelemnél fogva: magyar tudós Társaság? tagja czímével él. !) A" 204. és 21d. rendszabás a" királyi megerősítésből eredett. Így lön a" felküldött 57 rend- szabásból 59. 4 v 15 414 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. 21. A" taggá választatást azonban , még a" legérdemesbnek is, tehetségei megis- mertetésétől és a? Társaság megbirálásától kell várni, esedező levéllel és kére- lemmel keresni, vagy épen utána esengeni nem csak nem szabad, sőt különösen mindenkorra tiltatik, 22. A" Pénztárnok és Ellenőr a" pénztárra hit alatt ügyelnek , a" bévétel és kiadás felől az igazgató tanácsnak szorosan számolnak. Az Ügyvéd a" pénztár igazaira vigyáz. MI. VÁLASZTÁS. jk 23. Az Igazgatók, üresség támadván, szabad vokssal választanak magok közé új tagot. Ni 24. Az igazgató tanács nevez ki Előlülőt és Másodelőlülőt kebeléből esztendőn- ként voksai? többsége szerint. A?" voksok egyenlősége esetében a" kérdés elhatározása a" Pártfogóra marad. Az Előlülők" választása azonban minden egyes esetben a? Felség eleibe fog megerősítés végett terjesztetni. 25. A" tiszteletbeli tagokat azok" számából, kik a" magyar literaturára és ezen tudós Társaságra nézve magokat érdemesekké tették, a" tiszteletbeli és rendcs tagok voksai, nagyobb szám által választják. Az Igazgatók közül azonban e? meg- tiszteltetés csak nyolcznak adatható. 26. A" tiszteletbeli és rendes társak olly férfiak közül választnak rendes tagokat , hasonlóul voksaik többsége által, kik magyar nyelven irt munkáik "s tudományok által nevet és tekíntetet szerzettenek. Ezek közül tizennyolez Pesten és Budán vagy a" környékben lakjék, a" többi huszonnégy az Ország" más és más részeiből — legyen kinevezve. 27. Levelező társakul fogadtatnak , kik a" hazában magyar nyelven készült irásaik által nevezetesekké lettek , — a" külföldről pedig, kiket különösen a" magyar nem- zetet érdeklő munkájok hírre emelt. 28. Minden rendbeli társnak magyarul tudni szükséges , a" külföldit kivévén. ce RENDSZABÁSOK. 115 29. Titoknok a? rendes tagok osztályából választatik, az igazgató , tiszteletbeli és rendes tagok voksai által "s az, egyéb hivatalt nem viselhet. 30. E" szerint és ugyan azok által választatik a" Segédjegyző , ki a" szükség úgy kivánván , a" Titoknok tisztét is viseli. 31. Pénztárnokat , Ellenőrt és ügyvédet az igazgató tanács nevez ki, és azok ennek elintézésétől függnek. 32. Minden rendbeli tag választása titkos voksolással ollyképen menjen véghez, hogy ha elébb a?" voksok felénél többet senki sem nyerne, azok ketten. kiknek voksaik legszámosabbak voltak, újabb választás alá terjesztessenek, "s társnak az fogadtassék , ki voksaival, ha csak egyben is, a?" másikat felülmulja. 33. Leirókat és cselédeket az Előlülő fogad. IV. FIZETÉSEK ÉS JUTALMAK. 34. Az Előlülő, igazgató és tiszteletbeli tagok" fizetése, méltóságaik" fénye : jutalmok , e? nemzeti ügynek szolgálhatás. 35. Rendes társak, Titoknok , Segédjegyző , Pénztárnok és Ellenőr munkáikhoz illendő fizetést huznak. 36. Leirók és cselédek számára szolgálatjaikhoz képest az igazgató tanács szab bért. é 37. A" magyar nyelven irt munkák, vagy kérdéseket fejtő értekezések irói, meg- nyervén a? tudós fársaság" javallását , jutalmokat vagy folyó, vagy emlékpénzben veszik által, melly utóbbit Ő F elsége királyi engedelmével a? Társaság e? végre a" pénzverő műhelyben veret. 38. Tiszteletbeli és rendes tagoknak szabad kiadott munkák által keresni jutal- mat , de illy szándékkal a? feltett kérdésekre nem felelhetnek. Ég s 116 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI 39. Az irásban bényújtott dolgozások helyben hagyatván, kinyomtattatnak . szerzőiknek pedig érdemlett jutalom jár. v. GYÜLÉSEK 40. A" gyülések helye, Pest városa. 41. Az, Előlülő négy héttel elébb hírül adván a? gyülés napját, az igazgató tanács rendszerint minden esztendőben egyszer öszve jó; rendkivül pedig valahány- szor Ő cs. kir. Főherczegsége a? Pártfogó parancsolja. 42. Ezen gyülés következő esztendőre Előliülőt választ, igazgató társakat veszen fel; a? helyben hagyott irásoknak jutalmat szab; a" tudós Társaság által legjobbnak itélt két magyar munkát megkoronázza; a" kiadandó kéziratok és utazások iránt végez; a? pénztár felől tanácskozik , a" bévételről és kiadásról szoros számot veszen , a? pénztár állapotjáról és a? Társaság czélirányos előmeneteléről a" Vármegyéket esztendőnként, a?" Karokat és Rendeket pedig Ország?" gyülése alkalmával tudósítja. 43. Az igazgató tanács? végzéseiben hogy sikerek légyen, legalább kilencz tag veszen részt. 44. Az Előlülő által bizonyos napra kirendelt héti, vagy kisebb gyülésben a" helybeli rendes tagok jelen lesznek, gátoltatások esetében magokat az Előlülőnél mentvén ki. A"? tiszteletbeli és vidéki rendes tagok ezen gyülésekben meg- jelenhetnek. 45. Ezekben a?" tudományos tudósítások "s a?" társak értekezései olvastatnak fel , a" béküldendő munkákra nézve az illető osztályból három biráló rendeltetik, a" kérdések megfejtései hasonló módon megitéltetnek, a?" nyomtatás alá bocsátandó tudományos újság levelek és a?" Társaság évkönyveinek tartalmai kiválasztatnak ; végezetre a: tudományos levelezések elintéztetnek. 46. Hogy ezen gyülések végzéseinek is ereje:legyen, legalább kilencz társ jelen- léte kivántatik. 47. Az Előlülő által legalább négy héttel elébb kihirdetendő "s tizennégy napnál tovább nem tartandó esztendei nagy gyülésekben minden rendes tag jelen lesz , ki- RENDSZABÁSOK. 117 aévén azokat, kik az Előlülőtől tetemes okoknál fogva kimaradásokra engedelmet nyertek. Itt a? tiszteletbeli tagok vokssal, a? levelezők ellenben a? nélkül jelen- hetnek meg. 48. f Ezen gyülésekben választatnak a? tiszteletbeli, rendes és levelező tagok, a: kiadott munkák , kéziratok és a?" megfejtett kérdések által literaturánkban jelesekké lett férfiaknak jutalom itéltetik "s a" következő esztendőre kérdések"? feltétele fordul elé. 49. Gyülölség és kedvezés minden gyanúja" elhárítására , a" társak itéleteiket, a jutalmak elhatározásában okokkal támogatják. 50. A? nagy gyülések után tartandó esztendei köz gyüléseken az igazgatók és minden rendü társak megjelennek, szabadon bémehetvén azokba mások is; Ő cs. kir. Főherczegsége a" Pártfogó pedig mindenkor különösen meg leszen kérve , hogy azokat jelenléte által díszesíteni méltóztassék. 51. E? gyülések az Előlülő és minden rendbeli új tag" választását teszik közzé: a" nevezetesebb értekezések "s a? szép literatura mívei , a" hazai nyelv", tudományok" esztendei gyarapodása előmutattatik, az elhunyt tagok emlékezete megtiszteltetést nyer; a? társak voksai által megkoronázott két nyomtatott legjobb munka és a" kitett kérdésekre béjött két legjobb felelet" irói jutalmokat veszik által. 52. Az ülések viselt dolgait a" Titoknok vagy annak képviselője, a" jegyző- könyvbe iktatja "s ez a" felséges Pártfogónak bémutattatik. Az új tagok? oklevelét a" Pártfogó és Előlülő után, ő is aláirja és kiadja. 53. A?" Társaságnak két hónapi szünidő engedtetik. VILL PÉNZTÁRJ 54. A" Társaság" pénztára valamint nagy lelkü hazafiak áldozataiból eredett, úgy ezután is illy adakozásokból várja főképen öregbedését. 55. Az Előlülő azt gyakrabban véletlenül is megvizsgálván. épségben fenntartani igyekszik. 118 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. 56. A" jövedelem? hatod része esztendőnként a?" tőkepénz nevelésére fordítatik. 57 Az ajánlóknak a? tőkepénzt magoknál megtartani szabad, úgy mindazonáltal , hogy a? törvények értelmében bátorságba helyheztetvén , törvényes kamatja pontosan megjárjon. 8jarj SEK A? pénztárba lefizetett tőkepénzek hasonló feltételek mellett adatván ki, az alkotók szándékához képest külön számolás alatt vitetnek. 59. Igazgató tag a? Társaság? tőkepénzeiből költsön nem vehet. OKLEVÉL, mellyel a" magyar tudós Társaság" tiszteletbeli, rendes és levelező tagjai felvétetnek. ELSŐ FERENCZ Felséges austriai Császár Magyaroszág apostoli Királya" kegyelmes jóváhagyásával , az Ország törvénye" rendeléséből , a" magyar nyelvnek minden tudományban és szép művészségben gyarapítására felállított NEMZETI TUDÓS TÁRSASÁG N. N. URAT, tudománya és magyar nyelven kiadott jeles munkai tekintetéből közakarattal tiszteletbeli , rendes vagy levelező taggá valasztá , és ezen oklevél erejével társának ismeri, közre munkálódása által, java és dísze" előmozdítását reménylvén. Pesten. Nap. Esztendő. Pártfogó" aláírása. i Előlülő? aláírása. Titoknok"? aláírása. ELEINTE MIMÓDU MEGINDÍTHATÁSA. 119 CZ. A" MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁGNAK 1828beli JÖVEDELMÉHEZ KÉPEST JAVASLOTT MEGINDÍTÁSA. Megvizsgáltatván a" magyar nyelv" virágoztatására a? mult 1825beli Ország- gyülés? folyta alatt tett ajánlásokról szóló kötelező levelek , az tetszett ki azokból , hogy a?" magyar nyelvnek nagyobb divatba hozatala végett, az áldozatok kétfelé irányoztattak. Némellyek ugyan is, egyenesen és csupán a" magyar tudós Társaság" felállítására szánták adományaikat , mások arra is, de a?" mellett a? nyelvnek isko- lákban leendő tanítatása által való terjesztésére is nyilatkoztatták ki akaratjokat. Különvétetnek annál fogva itt a. magyar tudós Társaság? felállításához gyült áldo- zatok" summai a" nyelv" terjesztése végett adattaktól "s azokhoz képest ajánltatik az első megindítás, hogy legalább addig, míg több helyről reménylett segedelmek által összegyülendő nagyobb fundus, az alaprajzban eléadott egész kiterjedésben allíthatná elő a: Társaságot, egy részben tüstént munkálkodásaihoz kezdhessen, "s így az iránta hozott törvény" parancsolatja és alkotóinak kivánsága teljesedést lásson. Hogy pedig egyedűl a"? magyar tudós Társaság? tőkepénze, mihez képest minden kiadásokat most eleinte mérsékleni kell, tisztán kitessék, az alkotók? aján- lásai elébb így terjesztetnek elé: I; A" MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG" TŐKEPÉNZE 1828ban APRILIS 2kán. J pengő for. József Ő cs. kir. Főherczegsége , Magyarország Nádorispánja adott . s. :at5105000 Gróf Széchenyi István . 5 b 8 ú 5 4 a § 4 : 60.000 Vay Abrahám . ő ő 3) A 3 é 3 5 § é ő 8,000 Gróf Andrásy György . 24 a SZRBÁRES ak e 37704 ik e 7! ETTGMEKÁRAREKEKE . —10,000 Grof Károlyi György . 3 40.000 Grof Batthyáni János 2 A ő 8 c : : . — 10,000 Gróf Esterházy Mihály . 4.0... 4 a § a í a. tét. vá 10.000 Ifj. Gróf Esterházy Károly 5 ú 8 fé § § . —10,000 Gróf Széchényi Pal . £ B 5 : S g . — 410,000 Gróf Festetics László — . ő a É ; ő s . b 4 . —40,000 Justh Gábor 1.000 Inkey Imre s É 1.000 Gróf Teleki József, Ádám , Sámuel édes testvérek . "s mostoha anyjok Gróf Teleki Lászlóné Báró Mészáros Johanna, úgy ennek fija Gróf Teleki László 5 d c ; a 4 ű 4 : b ú 5.000 . e. 120 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG?" TÖRTÉNETEI. Szepesi Szabó István . 5 3 5; a : § A ja 3 8 200 Herczeg Batthyáni Filep ; ks d pe kolb 2 ai ú ; 2." , —40,000 Gróf Cziráky Antal 3 a ú . § k c a d § ja 3.000 Gróf Keglevich János . 5 § § s 64 regjászágátáa [látna : 4.000 Kopácsy József ú T É) a ő c ú 5 ő d a 8 1,000 Pápay Sámuel a . . a a , s z B RÉS sgive a 1.000 Báró Zay Károly . . é j. § 5 a a zi ove b . 2.000 Báró Mandell Károly . A F c ; 6 3 § a ő § 1.000 Néhai Sándor István? hagyománya z é § A ú s s . — 410,000 Jankovich Miklós . Ő 4 E A § s 5 4 5 k. § 1.000 Mind össze: 248,200 Gróf Telekiek , és Gróf Festetics László alapításaik kikötéseiről az a" jegyzés fordúl itt elő, hogy Gróf Telekiék az 5.000 forintnak esztendőnként 300 forint kamatját általok a" tudós Társaságnak ajándékozott könyvtárórének fizetésére for- dítatni kivánják; Gróf Festetics László pedig említett 10,000 forintjának esz- tendei 600 forint kamatját, egy a?" mathesis osztályában , különösen hadi tudományok körül dolgozó tagnak rendelte; minél fogva a" fentebb kiszámolt 248,200 forintból , 15.000 forint lehúzattatván , kamatot hozó "s egyenesen a" Társaság? igazgató tanácsa elrendelései alatt leendő summa 233.200 forint marad. Melly 233,200 forintból álló tőkepénz? kamatja esztendőnként száztól hat forintjával 13.992 forintot teszen, "s ezen kamathoz számlálván még azon 400 forintot pengőben, mellyet haláláig Gróf Pálffy Ferencz ajánlott, mind össze az esztendei jövedelem 14,392 főrintra megyen. Minthogy azonban ezen 14,392 forintból álló bevételnek egy hatod része, úgymint 2.398 forint 40 kr. az alkotók? elintézése szerint esztendőnként a? tőkepénz- hez fog, annak nevelése végett csatoltatni; esztendei jövedelem a? Társaság? szá- mára 11.993 forintból, 20 kr.ból fogna állani; de mivel a" Gróf Telekiek 5.000 forintjának esztendei 300 "s Gróf Festetics László 10.000 forintból álló ajánlásának hasonlókép? esztendei 600 forintnyi kamatja csak ugyan a? tudós Társaság két rendes tagjának fizetésére fordítható , és hatod részben csorbulást nem szenved , ezen együvé vett 900 forint a" fenn említett 11.993 forint , "s 20 kr.nyi summához számláltatván , a" tudós Társaság, legelső esztendejében, fizetéseit 12.893 forinttal "s 20 kr.ral kezdheti. II. MOST ELEINTE KINEVEZENDŐ TAGOK? SZÁMA. Nyilván következik az előadottakból, hogy annyira, mint a" feljebb előter- jesztett alaprajz tartja, a? tudós Társaság eleinte ki nem terjeszkedhetik. Ugyan ELEINTE MIMÓDU MEGINDÍTHATÁSA. 421 azért az egész tudós Társasághoz tartozó "s az alaprajzban megállapított tagok közül most kezdetben teljes számmal csak az igazgatók , a" tiszteletbeli és levelező tagok neveztetnek ki, a? 42re határozott rendes dolgozó tagok helyett pedig, a" Titok- nokon kivül csupán huszonheten, olly móddal azonban, hogy ezek között mind a" hat osztályból valók legyenek, és ennél fogva az említett tudományos osztályok tüstént munkálkodásaikhoz foghassanak. Ezen 27 rendes dolgozó tag közül hely- beliek vagy is Pesten-Budán , "s e? két város környékében lakók tizenhárman lesz- nek; vidékiek vagy az Ország? különbféle tájain lakozók pedig tizennégyen, e" következő felosztással : I. Helybeli rendes tagok. 1) Nyelvtudomány osztályához tartozni fog . a aszbsat 3 2) Philosophiáéhoz ja AA. sloP MaC ESTÉNKÉNT LEK VELT 2 3) Történetiráséhoz — . 3 ú 4 aktái § § 8 : ő 2 4) Mathesiséhez . sad a : § . 2 5) Törvénytudományéhoz . 3 b . 2 6) Természettudományéhoz . — . Midi e . 2 k 13 II. Vidéki rendes tagok. 1) Nyelvtudomány osztályához választatik . ; 4 2) Philosophiáéhoz 2 , A 1 ZA otálll é. ésdsk akát 2 3) Történetiráséhoz . " . ő a d. alóla 2 4) Mathesiséhez . . 3 4 5 5 7 a 6 2 5) Törvénytudományéhoz. 4 4, 2 6) Természettudományéhoz . — . 2 14 Fizetésbe azonban ezen 27 rendes tag közül, most eleinte mind a" helybeliek , mind a?" vidékiek között csak hatan-hatan és így mindössze tizenketten léphetnek , a" többiek pedig majd akkor, midőn a? tőkepénzek szaporodván, a? kamatok is nevekednek , "s fizetésekké válhatnak. Mind fizetésben lévén később , a? mint minél elébb reményleni lehet, az említett 27 tag, akkor ismét annyi neveztetik hozzájok a hánynak fizetése járhat, hogy így lassanként a? negyvenkettő száma kiteljék. Még ezen kivül továbbá, hasonlóképen azon okból, mivel az eddig gyült fundus a" fenn előadott alaprajz szerint teendő költségeket meg nem bírja, a" következő meg- szorítások elkerülhetetlenek : 16 122 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. 1. A? Titoknok? számára , ollyan fizetést, millyent hivatala , ha egészen külön vétetnék megkivánna, még most adni nem lehet. Eleinte annál fogva más hivatal- beli is választathatik azzá, csakhogy annak hivatala ezével könnyen össze férjen. 2. Leiróknak sem szakasztathatván még ki fizetés , azok" dolgait a" Titoknok és a" Segédjegyző igazítják el. 3. Így nem jut eleinte a? Társaság? Ügyvédének is fizetés, de biztat jó re- mény, hogy addig az Ügyvédek közül valamellyik nemes indulatú, jutalom kivánása nélkül is magára vállalná, midőn kellene azon terhet, a? minthogy a? küldöttség" tagja Vitkovics Mihály önként ajánlotta erre készségét. 4. Szolgát a" Társaság most kezdetben csak egyet tart. 5. Jutalom eleinte csak egy eredeti magyar munkának jár. Valamint a" Társaság 6. Esztendőnként kérdést, a? tudományok"? osztályából, felváltva. kettőnél többet nem teszen fel, "s mindenik osztály csak egy egy pályairást koronáz meg jutalmával. 7. Szállás fogadása körül a" gazdálkodás arra int, hogy eleinte az is csak a" múlhatatlan szükségre szorítassék ; a? többiről a? Társaság más úton gondoskodik. 8. Az Ellenőr" hivatalát, mig illendő fizetésére pénz gyűl, a" Segédjegyző teljesítse. x III. TITOKNOK ÉS A" TIZENKÉT RENDES TAG FIZETÉSE S EGYÉB KÖLTSÉGEK. A" magyar tudós Társaságnak, a" feljebb előadott tőkepénzekből esztendőn- ként mostan 12.893 forint "s 20 kr. jövedelme lévén, , fizetéseit és egyéb költségeit kezdetben ekképpen osztja fel: A. A" tudós Társasághoz tartozók" fizetései : pengő for. kr. 1) Titoknok fizetése esztendőnként B; z 3 D . : : S001/5— 2) Hat helybeli rendes tagé , még pedig a) A" mathesis osztályában Gróf Festetics László? elrendelése szerint 600 — b) A" Gróf Telekiek által a? Társaságnak ajándékozott könyvtár őrzőjének , ugyan azon Grófok elintézése szerint 300 forint, a? Társa- ság?" pénztárából pedig mint valamellyik osztályhoz tartozandó rendes tagnak 400 forint és így mind össze .. ALAK cz) A" többi helybeli négy rendes CG ÉK egynek gynek úigi for. járván mind össze . c 5 z ő - 2 ő ET 91 250001 ELEINTE MIMÓDU MEGINDÍTHATÁSA. 123 3) Hat vidéki rendes tag? fizetése, mindenikét 300 forinttal számlálván , mind össze . 4 . x á a v a A . 1,809 4) Segédjegyző "s Levéltárnok istösls : a . ; A k BA OSD 5) Pénztárnoké . 7 s : : a 8) § 300 6) A" Társaság? szállásán akó szülsáták 3 : 3 elágáb át. 150 B. Jutalmakra ád a" Társaság esztendőnként: 1) Azon nyomtatásban kijött eredeti magyar munka megjutalmazására , mellyet a?" Társaság leghasznosabbnak "s lelkesebbnek talál, 200 darab aranyat, melly tesz . - c 5 z 900 2) Két jutalomkérdés? legjobb megfejtésére , úsdtátéet 100 ss jával vévén, 200 darab aranyat, melly tesz . 7 A - E a 900 CZ. Nyomtatásra és utazásra : 1) A" tudós Társaság? munkáv, és az Iróktól beérkezendő hasznos kéz- iratok" kinyomtatására 0 5 6 8 5 a ; . 2.000 2) Tudományos utazásokra D. Elegyes költségek esztendőnként : pengő for. 1) A" Társaság? üléseinek tarthatása végett fogadandó szállás" bére — . 8090 2) Azon szállás elkészítésére , fenntartására , "5 a" benne leendő eszközök" igazítatására : 3 3 ő 7 f : s ú . . 200 3) Postapénz . . ő 5 c z 5 200 4) Előre nem látott költségekre fel hagyták ? i fa z a 543 Melly kiadások összeséggel mennek : 12.893 20 20 Hogy pedig idő folytával a?" tudós Társaság a" maga kivánt körét minél elébb bétölthesse , "s köz jóra disszel, és haszonnal nyomról nyomra minél több számú jeles tagok által munkálkodhassék , előszámlált tőkepénzeinek nevelése a" nemesebb tüzet tápláló keblü hazafiak" indulatjába ajánltatik. 16" 124 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. ELSŐ KÖZ ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVE Pesten a? ns. Vármegye nagyobb teremében September 8d. 1832. délelőtti 10 órakor. Ő cs. kir. Főherczegsége a? Nádor mint Pártfogó előlülése alatt. Jelen volt 10 igazgató , 6 tiszteletbeli, 24 rendes , 16 levelező tag. A" két városban minden karbeliek átaljában meg lévén híva, magyar öltözetben megjelenteknek nyiltan állott a! terem alsó helye; asszonyságok "s más hallgatók?" számára a" karzat, ,, Tudományosságunk hajnalára , ezzel kezdé meg Gróf Teleki József Előlülő ur, felderült végre azon nap , mellyben nemzeti nyelvünk" első közünnepét üljük. A" haza szent szeretete, a" nemzetiség? felemelő ér- zete, a" honi nyelv? bájoló vonzalma , honunk számos tiszta érzésü fiait és leányait gyüjtötte össze, kik örömtelt szívvel kivánnak részt venni ünnepélyes gyülésünkben. De hazánk legelső tisztviselője, Ő Főherczeg- sége tisztelt Nádorunk és Társaságunk olly buzgó mint kegyes párt- fogója az általa szeretettel ápolgatott csemete első virágainak kiosztását jelenlétével óhajtja dicsőíteni, közörömünk" tanúja, hazafi érzéseink részvevője kiván lenni. Ezzel felkéri az Előlülő ur Gróf Cziráky Antal Ország" Biráját, a" Társaság egyik igazgató tagját, a" melléje nevezett küldöttséggel a" Nádor Pártfogó Ó Főherczegsége" alázatos meghivására. Visszatérvén ezen küldöttség a" királyi várból, annak most tisztelt vezetője és szónoka jelenti at Főherczeg Nádornak eljövetelét. Ekkor, egy más küldöttség Gróf Keglevich Gábor Koronaőr "s igazgató tag vezetése alatt a? Nádor Pártfogónak a? lépcső alján elfoga- dására ment. Majd a" Főherczeg Nádor hangos éljen üdvözlés között foglalt széket. Erre 1. Az Előlülő ur a! Társaság?" czéljáról tartván megnyitó beszédét, melly itt a jegyzökönyv után áll; 2. A? Társaság Titoknoka olvassa előadását a" Társaság eredetéről "s ediggi történeteiről. Z. bővebben az évkönyvek ezen első kötete" elején. 3. Jelenti az Előlülő ur, hogy Schedel Ferencz rendes tag, egész- ségének véletlen változása miatt a" híradásban említett emlékbeszédét ELSŐ KÖZ ÜLÉS" JEGYZŐKÖNYVE. 125 Kisfaludy Károly felett nem mondhaja el, az mindazáltal az évkönyvek első kötetében meg fog jelenni; a? mint ítt alább látható. 4. Nyiri István rendes tag a" fa és kőhid erő hasonlati megha- tározását adja elő. L. az itt álló értekezések között. 5. Kölcsey Ferencz rendes tag emlékbeszédet tart Kazinczy Ferencz felett. L. az emlékbeszédek között. 6. Olvassa Helmeczy Mihály, Kisfaludy Sándor rendes tag , ,Kemend" czímü új regéjét czélirányos elhagyásokkal. 7. Felolvassa a" Titoknok a" Társaság e? harmadik nagy gyülésé- nek következő jelentését: JELENTÉS, a" magyar tudós Társaság által 1831re megjutalmazott munka felől, "s az e" mellett dicsérettel említhetőkről. Megvizsgálván a" Társaság a" magyar királyi birodalomban 1831nek lefolyta alatt kijött magyar könyveket, örömmel láta több munkában szorgalmat, jelesen kifejlett észt, gondos nyelvet, eredetiséget, "s az így kitetsző lelkesebbet érdeme szerint méltatá figyelmére. Minekutána illyenek közül a" leginkább kitünőre most eleinte csak egy jutalom kijárandó , ezt a" Társaság közakarattal ezen czímünek itélé : MÉ TENE, , JÁN irta Pázmándi Horvát Endre. Pesten 1831. Itélé pedig e"? következő okokból: Mert az eddig megjelent magyar épószok között, úgy aesthetikai mint leginkább philologiai tekintetben méltó helyet foglal; mind az aesthetikai formákra mind a" nyelvvel élésre túlságoktól ment; továbbá az épósz mesézete a" magyar hajdan korból lévén véve, egészen a" nemzetet érdekli "s annak dicsőségére "s ébresztésére szolgál; nyelvünket régi szavak feltámasztása által gazda- gítja; végre a" Szerző minél nagyobb tökéletességre törekedvén, mun- kájára gondot és fáradtságot huzamosan fordított. De kötelességének tartja a" Társaság még ezen jelesebb munkákat is megemlíteni betü rend szerint: Nyiri István tudományok öszvesége; 126 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI Tessedik Ferencz utazása Francziaország déli részeiben; Vörösmarty Mihálytól Csongor és Tünde. (ölt Pesten a magyar tudós Társaság nagy gyülésének tizen- egyedik üléséből September 7d. 1832. 8. Felolvassa a" Titoknok a?" Társaság által 1831re és 1832re ki- tett jutalomkérdéseket, mellyek nyomtatott példányokban is kiosztattak "s következők: 1831re NYELVTUDOMÁNYI KÉRDÉS. Mellyek , hányfélék , melly eredetüek és saját jelentésüek egyfelől a ragasz- tékok (suffixa) vagy is azon szók és szótagok, mellyek által a? magyar nevek? és igék" értelme módosítatik "s meghatároztatik ? másfelől a" szók ép z ő k (formativa) ? Milly vátozásokat okoznak és szenvednek ragasztáskor és szóképzéskor , "s végre, melly nemü gyökerekhez szövetkeznek az utóbbiak? PHILOSOPHIAI KÉRDÉS. Minthogy a? philosophia minden ágának kifejtése "s hazánkban terjesztése leg- inkább az által eszközölhető; ha nemzeti iróink a? philosophiára nézve szüntelen szemök előtt tartják, milly sikerrel dolgozának elődeik, vagy miben "s mi okra nézve maradanak hátra; ez a?" kérdés: Tudományos mivelődésünk? története idő- szakonként mit terjeszt elénkbe a? philosophia állapotja iránt; és tekíntvén a? philo- sophiát, miben "s mi okra nézve vagyunk hátrább némelly nemzeteknél ? 1832re HISTÓRIAI KÉRDÉS. Millyen befolyások volt honi városinknak nemzetünk? kifejtődésére és csinos- bulására ? MATHESISI KÉRDÉS. Számláltassanak elő a? nevezetesb eddig felvett módok, mellyek szerint mind az összenyombatatlan , mind az összenyomható hígtest indítja az erőműveket; jelel- tessenek ki mindeniknél a" híg test szülte okozatok, és szoros megmutatásokkal erő- sítessenek meg: végre adassék elő, mellyik mód előzi meg a? többit, "s melly tekintetben ? A" nyelvtudományi és mathesisi kérdés" megfejtése 1833ban Junius $dikáig, a" philosophiai és historiaié pedig 1834ben Martius Sdikáig váratik bé a" Társaság Titoknokához, a" Szerző" nevét magában. foglaló lepecsételt levél mellett, mellynek külsején valamint a" megfejtés" első lapján a" szerző" neve helyett utasítás végett ugyan azon jelmondat álljon. 9. A" Titoknok , rövid köszönő beszéddel az ülést berekeszti. Mellyre Ő cs. kir. F őherczegsége a" Nádor "s Pártfogó , ismételt éljen kiáltások közt hagyja el a" Társaság" köz ülését, "s ezzel ez is eloszlik. A DÖBRENTEI GÁBOR. ELŐLÜLŐ BESZÉDE. 127 A?" KÖZ ÜLÉST MEGNYITOTT BESZÉD. Felséges csász. kir. Főherczeg , Országunk Nádora , kegyes Pártfogónk! Tekíntetes magyar tudós Társaság ! Nagyérdemű halgatóink ! Hogy az elkülönözve munkálkodó , egy czélra de egymástól függet- lenűl törekedő erők egybe vonva , és egy felsőbb hatalom által a? közös czélra határozott ösvényen vezetve kettőztetett hatást nyernek , kérdést nem szenved. Bizonyítják azt a?" számos társaságok és egyesületek, a! nagy polgári társaságoktól fogva, a" legkisebb egyes különböző czélokra támadott, és naponként támadó egyesületecskékig, és az emberi nem" boldogságára, kimívelésére, előmenetelére olly nagy béfolyású azon tár- gyak, mellyek ezekből fejtődztek ki, és ezek nélkül lételt soha sem nyerhettek volna. Nincs földi életünk gyönyörei és jóllétünk eszközei közt majd egy is, mellyet ezeknek nem köszönhetnénk. A" jóltevő ter- mészet mélyen az emberi szívbe is oltotta a" társaság" vágyát, az egye- súlet" óhajtását. Ez szülte az újabb időkben a" tudományos és nyelv míivelő társaságokat vagy akadémiákat az olasz főldön, a" tudományos- ság bőlcsőjében, úgy mint Németországon a" tudományok" nagy szorgalom műhelyében ; az eleven Seine úgy, mint a. dús Themse" mívelt partjain , a" hideg Néwa úgy, mint az isméretlen Manzaneres folytában. De itt, valamint mindenütt az emberi gyarlóság a" méltán várt gyümőlcsöket gyakran még virágokban elfonnyasztá; az önkény, a tudományos világ? ezen veszélyt hozó ostora, az egyes tudósok? munkál- kodását korlátok közé szorítván , elméjek szabad repkedését ólom nehéz- ségü bilincsekkel terhelvén. Tapasztaltuk miként használta egy nagy nemzet akadémiája egész tehetségét , tekíntetét, hatalmát, a" nyelv sza- bad kimíveltetésének gátlására, és ez által legszebb elméi önerejű mun- kálkodásának elölésére. Láttuk miként lágyúlt vas vesszeje alatt a nyelv, miként veszté el a" külső pipere alatt belső erejét, férjfiúságát , 128 ELŐLÜLŐ miként küzdöttek legfényesebb irói a" korlátozott nyelv" szükségével minden természeti bősége, hajthatósága és ékes határozottsága mellett, míg végre az újabb időkben az igát megúnt tudósai a" természet ellen vont korlátokon mindenütt keresztül törvén, a" nyelvnek új erőt, új kecseket kezdének adni. Ennek tulajdoníthatjuk , hogy míg hazánkban a" nemzet míveltebb része sőt magok a" tudományos férjfiak szinte kikötőleg már több év- tizedektől fogva egy illy akadémia felállítását legforróbb óhajtásaik közzé számíták, és midőn az, az 1827ki Országgyűlés alatt némelly buzgó hazafiak" példás áldozatai, országosan öszvegyűlt Karok és Rendek" tiszta hazafisága , császári királyi Főherczegséged minden jóra kiterjesztett kegyes pártfogása, és szeretve tisztelt Fejedelmünk különös kegyessége által törvényes, 1830ban pedig alapjainak újabb kidolgozása és leg- felsőbb helybenhagyása után valóságos létet nyert, azt közönséges tapssal fogadák , némelly hazafiak és tudósok tiszta örömök közt is abbeli aggó- dásokat eltitkolni nem tudták, hogy ezen nemzeti intézet az egyes erők korlátozása által a? jobb elmék bátrabb emelkedését gátolni fogja. Jól éreztük mi ezt alkotásunk első pillanatától fogva; meggyőzödtünk arról , hogy a? tudományok köztársaságát a" szabadság eleveníti, és itt az egyes tagok megszorítása az egészre hat vissza; jól tudtuk hogy ennek gyen- gítése ellenkezik az alapítók" óhajtásival, hogy így czélt nem érünk, rendeltetésünknek , hazánk várakozásának nem felelünk meg. Azért ügyekezeteinket oda fordítottuk, hogy egyfelől minden hazánkban talál- kozó értelembeli erőt az előnkbe tűzött czélra, a" honi nyelv" kimívelé- sére, a" tudományokban úgy mint a? szép művészségben, és ez által a" nemzetiség, a. nemzeti értelem és dísz?" gyarapítására szorgosan haszriál- junk , egyesítsünk és vezéreljünk , de úgy hogy más felől minden irónak szabadsága egész épségében fenmaradjon , még Társaságunk tagjainak sem kívánván semmit is elejekbe szabni különös munkálkodásaikban. Azt óhajtottuk hogy, Társaságunk mind azt, a" mit szép nyelvünk" tökéle- tesítésére , a nemzet bővebb kimívelésére tehet, fáradhatatlan szorgalma , szelíd türedelme, csak a" jónak és szépnek buzgó, de nem indúlatos MEGNYITÓ BESZÉDE. 129 fel fogása, álhatatos, de nem akaratos előmozdítása által tegye. Iiogy a" haza és az egyes tudósok egész a" meggyőződésig lássák, hogy nem tulajdonítunk magunknak más hatalmat, más tekíntetet , mint a" mellyet a" legtisztább indító okok, a? bátor, de szerény ügyekezet és az igaz- ságnak , a" végre mindenen diadalmaskodó igazságnak őszinte pártolása adhat és bizonyosan ád is. Azt kívántuk eszközölni, hogy a" haza vegye mind azon hasznokat, mellyeket a?" tudományos és nyely mívelő Társa- ságok nyujthatnak, a? nélkül, hogy káros következéseit legkevésbé is érezné. Mennyiben értük el ezen szép czélt, csak a" következés mutat- hatja meg, és arról csak a?" késő maradék, az indúlatok befolyásától mentebb jövendőkor, melly előtt leplezetlen jelennek meg mostani lépé- seink és intézeteink következései , itélhet bíztosan. Most midőn legelőször lépünk fel a?" haza és a" tudományos világ előtt, másfél esztendei munkálkodásunk némelly igen csekély zsengéivel , most midőn legelőször adunk számot ezen köz ülésünkben sáfárságunkról , valóban aggódás és félelem fogja el hazafi szíveinket, méltán tartván attól, hogy gyenge vállaink nem voltak elégségesek az új teher viselé- sére, hogy az emberiség? gyengeségei , a" járatlanság? botlásai, a" tapasz- talatlanság tévelyedései által, határozott tehetségünk nem felelt meg forróan buzgó "s a" lehetőség? szélső határain is túl csapongó kívánságaink- nak. De jól tudjuk, hogy hazafi társaink előtt jelenünk meg, és ügyünk szentségét, szándékunk tisztaságát, vágyaink buzgalmát tekíntve, el- néző , szelíd és igazságos bírálatra tarthatunk számot. Tekíntetbe fogják kegyes hallgatóink venni, hogy egy újonnan alkotott, sok különböző , egymáshoz még nem súrlódott tagokból szerkeztetett testnek mozgásba hozása ménnyi bajba kerül, mennyi akadályokkal jár. Meggondolják , hogy csirázni alig kezdő gyenge ültetményeinket Társaságunk öszve állása után csak nem sokára a" hazánkat gyászba borító, vég veszélylyel fenye- gető görcsmirígy eltikkasztá, köztanácskozásainknak egyszerre véget vete, és a" tudományos fáradozások fő elemét, a" nyugodalmas csendet borzasztó vázaival felbontva, magányos munkálkodásainkat is lenyű- gözte. Vissza fognak emlékezni, hogy ezen eldődeink előtt ismeretlen 17 130 ELŐLÜLŐ BESZÉDE. öldöklő angyal sűrű csapásai alatt alig serdűúlő Társaságunk" több érdemes tagjai húllottak el, míg a" természetes halál is több tetemes csorbát ejtett gyér rendeinkben. Száz tagból alig álló gyülekezetünkből hétnek elhúny- tát síratjuk két esztendőt még el nem ért pályánkban. Egy Kisfaludy, Kazinczy , Tittel, Köteles, Teleki, Kresznerics és Imre neveik magyar tudományosságunk" történeteiben emlékezetesek lésznek , Társaságunkban pedig halálok olly hézagot okozott, mellynek tökéletes kipótlását csak az időtől várhatjuk. Ezek azon okfők, mellyek bennünket munkálkodásainkban vezérel- tek , ezek azon akadályok, mellyeket fáradozásaink megbírálásakor tekín- tetbe óhajtunk vétetni. Ha ezek után jó Fejedelmünk, kinek kegyes, boldogító uralkodása alatt nemzeti nyelvünkre egy új hajnalló időszak derűlt, kinek nevét, minden nyelvéért buzgó hazafi és az egész késő maradék háládatos tisztelettel említendi, ha császári királyi Főherczeg- séged , a" mi legkegyesebb Pártfogónk, kiben hazánk valóságos őrangyalát tiszteli, kinek magos érdemeit semmi idő sem fogja a, magyar nemzet emlékezetéből kitörőlni, ha azon buzgó hazafiak, kik példás áldozataik által intézetünknek lételt adtak, azt gyarapították, ha szeretett hazánk , mellynek szenteltük minden fáradozásainkat, mellynek éltünket, tehetsé- günket feláldozni minden nyomon készek vagyunk, helybehagyásokra méltatnak, minden ügyekezeteink legfőbb díjának leszünk bírtokában. Egyébiránt abban, hogy császári királyi Főherczegséged ezen első gyü- lésünket magos jelenlétével díszesíteni méltóztatott, hazánk, nemzeti nyelvünk és kisded intézetünk iránt bizonyított kegyelmének újabb jelét tiszteljük , és a" midőn e" miatt alázatos köszönetünket nyújtanók be , ma- gunkat és Társaságunkat császári királyi Főherczegséged hathatós párt- fogásába jövendőre is ajánljuk. GRÓF TELEKI JÓZSEF. EMLÉKBESZÉDEK. I. KISFALUDY KÁROLY, HELYBELI RENDES TAG, FELETT. Nagy tekintetű gyülekezet! Az első történet, melly e" Társaságot felállítatása után legott érte, első kútfeje lőn veszteségeinek, fájdalmai- nak is. Azon nagy fényü test, melly bennünket szerkeztete , a?" Kisfaludy Károly" nevét nevezé mindenek előtt, mintha titkos sejdítés ösztönözné minél elébb "s hathatósban megvigasztalni azt, kitől, közepén egy, érde- mekkel és fénynyel futott pályának, az élet" mosolygó istennéje bucsúzni készült. Még is a? hír nem lelé már életben a? megtiszteltet. 1) Elhúlt vala a" szív, melly olly fenn dobogott a" honért "s a" hon" virágzásaért ; elszállt a" lélek, mellynek ereje — minden kedvet szegő körülmények" ellenére is —- új mezők felé mutata irányt "5 töre "ösvényt az utána jövőknek. Tisztelt hallgatóim! azt a" férfiút, ki mai beszédem" tárgya: nem kor, tehetetlen aggkor sorvasztá el, sem bú vagy inség nem emészték ; hanem korán , férfiusága" virító delén , ereje? polczán, munkálkodásai" leg- termékenyebb éveiben a? szerencsést gyilkos nyavalya ragadá ki közűlünk. A" szerencsést: mert túl emelve az élet gondjain, nem függve senkitől, nem keresve semmit, egyedül nemzete" díszeért epedett: mellyben hogy neki is vala jó része, nyugtatólag mondhatá magának. De neki nem en- gédék istenei, hogy mellyet lelke annyira óhajtott: e? nemzeti intézetet állni , magát benne egy fényesebb helyre érdemítetni megérje ; hogy szem- lélye e" ragyogó gyülekezetet , mellynek , minden szemből kisugárzó hazafi ") Választatása első rendes tagúl a? nyelvtudomány? osztályában, Pozsonyban, az Igazgatóságnak 1830. Nov. 17d. volt ülésében történt ; halála , tüdősorvadásból ; Pesten Nov. 21d. - délutáni harmadfél órakor. Betegségéről bövebben szól: Kisfaludy Károly" Élete. Irta Toldy Ferencz. (1. Kisf. K. Minden Munkái tizedik kötetében; de külön is: Budán , 1832. 12. 60 lap), mellyhez kényte- lenek vagyunk irónk"? elte? körülményesebb megismerése végett, utasítani az olvasót. i by égákai 132 EMLÉKBESZÉD részvéte biztosítja a" nemzeti legbecsesb kincsnek diszlését: régi remény- ségeinek lássa közelítni teljesedését; — hanem élte az áldozatok"? és küzdés" korát, másoknak hagyván a" gyümölcsözés? szebb ideje? gyönyö- reit! "S egyedül ennek meggondolása is fájdalommal vegyíthetné halála" emlékezetét : ha tőle a" haza ezentúl semmit nem várhata vala többé; "s baráti kevesbbé szenvedelmesen szerették volna is, mint tevék. Midőn azon kedves, és érdemeimet felülmúló megbizatásnak in- dulok megfelelni: hogy annak ünnepeljem emlékét, ki vezetőm vala és buzdítóm az irói pályán; barátom ez élet útjain ifjuságom" hajnala óta szakadatlanul "s egész szentségével e" névnek : bocsánatot kell kérnem , ha attól féltemben, nehogy a? szív" hangja erőt vegyen a" biráló észén, mellynek széke elébe tartozik minden historiai személy : talán szárazzá válandik előadásom, annyival inkább, hogy nem lehet czélom élete? körülményeit festeni, csak a" mennyiben azok az író kifejlődésére vet- hetnek világot. Költőnk azon emlékezetes időszakban láta napvilágot, mellyben 1I. Leopold új életre kezdé derítni nemzetünk" méltóságát. Régi és díszes nevü, "s bőségben virító ház? 1) gyermekét kényelem s becsültetés várák: ha a" minden átkok?" legnehezbike, az anyátlanság" átka olly korán nem voná vala össze feje körül föllegeit. Mert őt, kinek létele szülője?" éltébe került, atyja nem fogadá be szivébe; "s keménység lőn neveltetése" fő elvévé. Ez sors gyanánt zaklatá a" tüzétől magába nem férő fiút, kiűzé már a" tanulmányok"? előcsarnokaiból a" had" táborába , "s kitevé utóbb a" rideg élet hullámainak , mellyek fiatalsága" sajkáját hat, gonddal és viszontagságokkal teljes , éven által hánytorgaták. Végre oda nyujtá a? sors engesztelő kezeit a" férfiúnak , "s ő valahára partra szállott. Nem vala kikészülve iskolai tudománynyal , mellyet sem mint harcz? fia , sem mint képiró nem szerezhete; de gyüjtött önszorgalma más ismereteket bőven és bizonyos czélra ügyeléssel ; gyüjte practicus tudományt az általa !) A Kirfaludyház a?" Csák nemzetségnek tagadhatatlan maradéka; tagjai között számos érdemes hadi embert mutat: elő. Birtokai Dunán túl vagy öt vármegyén terjednek el. KISFALUDY KÁROLY FELETT. 133 már korán űzött müvészetekben , a" festésben t. i. és dramai költésben : dolgozgatva önmaga, "s tanuló szemmel nézve, vizsgálva mások? dol- gozatait; gyüjté végre kiterjedt, mély és nehéz ismeretét az életnek , mellyről a" fátyolt sokféle viszontagság voná le szemei előtt. Így hoz- hatá tehát a" literatori pályára azon világ- és emberismeretet, így a müvészség" azon élő tudományát: melly őt tizenkét éviglen, fölötte több " első rangu irótársainak is , ragyogtatá. Kisfaludy Károlynak azon szép ajándék juta a" természettől , melly szerint lelke? nagy ereje a?" legkülönbözőbb formákhoz is tuda simúlni annyira, hogy e" tekintetben kérdést lehetne támasztani: a" játékszín volt-e inkább mezeje, vagy az elbeszélő, vagy végre a" lyrai költés? Így lön, hogy általa szépliteraturánk nem csak gazdagodnék "s nemesúl- ne; hanem ő volt dramánk" alkotója; ő ada lételt nálunk a" novella- "s elbeszélésnek ; ő közelíté első a" népköltést az úgy nevezett müvészköl- téshez, midőn a" magyar népdalt nemesebb értelemben teremté ; terjed el végre munkáin minden nemü bélyeg és szín: tulajdona a?" valódi, a" gon- dolkozó müvésznek; "s az új iskola őt másod alapítójának, poetikája másod atyjának vallja. Egy tekintet költésünk" állapotjára, mellyben tudnillik ő azt lelte, világot vetend mondottaimra. Költőink , kik érdemmel vagy a" nélkül viselik e" nevet, egész a" mult század" feléig szinte mindnyájan az epos" nemében dolgoztak , "s benne Zrínyi, a? bán és vezér , örökké fennmaradandó mívet ada. Lyrai költésünk először Faludi Ferencz? keze közt Romában "s olasz befolyás mellett nyere müvészi színt; de franczia iskolánk" philosophus-poetái korában újra hervadni kezde; míg Szentjóbi s Dayka, Csokonai "s Kis- faludy Sándor, végre Kazinczy és Berzsenyi által lépcsőnként a" müvészet magasabb fokaira fölvíve, nemesebb formákban "s szebb illatokkal virágza fel. A? charakterfestés? költése, a? szorosan így nevezhető, mellynek tudnillik a" belső cselekvés lelke inkább mint a? történetek (emezek az epopoeiában vívtak ki magoknak elsőbbséget) ;. a" charakterfestés" költése , mondám , mellynek két fő formája a" drama "s az elbeszélés , szinte par- lagon fekütt. Mert. emennek: nálunk nincs története; a? lelkes" Fáy tette 134 EMLÉKBESZÉD volt benne az első lépéseket, midőn Kisfaludy Károly bocsátkozott e" mezőre; amannak volt már literaturája: de mellyre vissza illik tekin- tenünk, hogy elhunyt bajnoka" érdemeit teljes fényökben tisztelhessük. Midőn dramai költésünkről tétetik szó, el nem választhatni attól a" színmesterséget, mint a" mellyel az mindenkor a" legszorosb öszve- függésben állt. Ennek legrégiebb nyomdokai az Árpádok? homályos szá- zadaiban találtatnak ; fel-feltűnnek újra a" külön házakbeli királyok alatt: de ezeknek tárgya tekintetet nem érdemelhető improvisatióknál egyéb , úgy látszik, nem vala. A" tizenhatodik században jött napfényre az első magyar színjáték , !) mellyel, minthogy eredeti, "s hazai tárgyu, méltán kezdjük dramai literaturánkat. Vajha azon kevés, ki e" nemben dolgozott, Karádi" példáján indult volna! de, noha a" török és polgári háborúk? korá- ból van nyoma hazai történetek" színen előadatásának; a?" mik fennma- radtak még is azt hagyják hinnünk, hogy a régiektől vett darabok, valamint mythólogiai "s allegoriai tárgyak is, már korán befészkültek zsenge játékszinünkbe, mellyel vándor Rosciusaink a" XVII. században az Országgyűlésre, vásárokra "s holmi népünnepekre öszvetorlódott soka- ságot mulattaták. Feltünt végre a" tizennyolczadik század is békességé- vel és — álmával. A? nép?" dramai Musája eltünt , "s helyette egy halvány arczu szűz, a? monostorok?" és nevelőházak? csendes falai közt, száraz morált hirdetett, feszes dialógok" száraz szövevényiben. ?) De a" múlt század" hatodik "s hetedik tizedében ébredni kezde ismét pangó nyelvünk, szárnyait emelgetni alvó literaturánk. Bessenyei György , az új időszak" megkezdője , a" franczia iskolának lön közöttünk alapítójává. Vajha ő és társai izlést kölcsönöztek volna inkább Párizs" lakó- jától, mint tárgyat és puszta formát! Tárgyuk idegen volt, idegen lélek- ben alkotva a" honi is, "s a" holt formába izlés nem lehele bájt és életet. Nem haladt tehát a" nyelv, és csekély volt a?" behatás. Az vala sorsa 1) Balassi Menyhárt. (Irta Karádi Pál). Abrudbánya, 1569. 4. 2) Kit játékszínünk? régiebb: történeté " érdekel," többet lel a? HandbucA d. ungr. Poecsic" 1ső kötetében; a? 3d. §. végén "sa?" 7. és 44. §ban. KISFALUDY KÁROLY FELETT. 135 akkor franczia dramaturgiánknak is. Bessenyei a" tragoediában és víg- játékban kisérté meg erejét; ő és társai a? franczia szín? sok remekeit hozák által nyelvünkre: de emezeken hibázott a" franczia csín, amazok- ban a?" nemzetiségnek csak szikrája sem csillámlott. 1) Játékszínünk sem volt többé. Illy állapotban lelé az ügyet azon két budai Országgyűlés, melly nyelvünket, ideigleni elnyomatásai után, új díszlésre hozta ; "s ez ada lételt az első, rendes szerkezetü magyar játékszínnek is. De szín- darabok nélkül nincs játékszín; "s akkor sem azok nem voltak , sem arra elkészült férfiaink: mert ha adtak is többen eredeti darabokat, ezek csak fogyatkozásaink" nagyságát éreztetheték. Mi vala tehát természetesb mint, tapasztalván már a" franczia drama" foganatlanságát , német szomszédaink- hoz folyamodni , "s tőlök általvennünk azt, mi nálok épen divatban vala. Így történt, hogy juta ugyan figyelem Shakespeare", Goethe, Lessing", Metastasio" és Moliére"? műveinek is; de, ki akkor kezdé elönteni a német színt bő termékei özönével: Kotzebue Ágoston , elönté a" mienket is , kivált Erdélyben; "s így az alig született magyar virág , idegen nemü nedvektől tápláltatva, ohajtott díszben nem fejlődheték ki. Nem javult dramaturgiánk"? állapotja egész a" jelen század? második tizede? végeig : mert az idegen nevek" helyébe magyarok"? tétele a? charaktereket ma- gyarokká, a" darabot nemzetivé nem tehette. Lelke, világa idegen volt. E" nagy szükségben lépe fel, kinek ma ünnepeljük dicső emléke- zetét, Kisfaludy Károly: birtokában mind azon tulajdonoknak , mellyek kezesei lehetnek a" színköltő" szerencséjének. Esztendők óta figyelme szinte kirekesztőleg a" dramai költés? hősein függött; "s midőn egy felől, mint érdeklém, a" nagy világ "s önnön helyeztetése emberisméret? és élettapasztalás" bő forrását nyitá meg előtte, melly nélkül a? tragoedia" mezején nincs boldogulás, a" vígjátékén még kevesbbé; másfelől a? kül- földi nagy példányok? szorgos tanulása ada elmélkedéseinek , gondolatai- nak formát "s szerkezetet. Azon felűl tudta ő azt is, mit a" francziák XIV. Lajos" úgy nevezett classicus századábán, sőt a" németek is Fridriké- ben még nem látszának" tudni : hogy a" játékszín? rendeltetése magosabb , !) Franczia iskolánkról I. a" Handb. Iső köt. a? 17d. §t. 136 EMLÉKBESZÉD fontosb , mint egyedül izlés? terjesztése, szív" képzése, vagy épen erkölcs" iskolája. Korunk"? szelleme, világot megrendített forradalmak után, min- denütt a" nemzetiben szeret megállapodni; ebben gyülnek össze minden irányai , mint az emberi dísz?" és boldogság? fő eszközlőjében : "s ennek ki- vána elhúnyt társunk megfelelni, midőn nem csak magyar nyelvü, de magyar nemzeti játékszín" alkotását forgatá elméjével. Feltüntek, zajos tapsai közt a" hazafiaknak , nagy számmal és sebesen követve egymást, magyar hajdan és jelen kor" nemzeti és házi dramái "s vigjátékai, a életéből véve tárgyaikat. Magyar bennök minden: az a" lángoló , semmi áldozattól nem rettegő hazafiság; a" hon" szent nevének szinte ábrándos imádása; ezen nemzeti büszkeség és dacz; az a" harczi bátorság és tüz, melly a" szelídebb nemet is fölvéteté a" nemzeti bajnok tettek" évkönyvei- be: — úgy mint az egyenetlenség? és meghasonlás" gyászos szelleme. "S ím ezek, tiszta magyar világban, országos történetek" mezején, minden kebelben viszhangokat ébresztének. De nem csak hősi történetek" köré- be, a? nagy emlékezetekkel ragyogó multba varázslá ő vissza a" néző elandalodott lelkét: hanem feltünteté polgári darabjaiban itt az eró? jogá- nak szomoru korát, ott Mátyás" boldogabb századát árnyékaival, szépei- vel; ismét jelen időnk" szükebb köreit, könnyed elmésséggel dorgálván gyengéit, mosolyogván nevetséges oldalait, vétkeit ostorozván. Pályája" kezdetén Kisfaludy inkábbára a" drama" komoly nemében dolgozott; utóbb esztendőkig egyedül a" vígban, "s végre ismét az első- benis. Vannak, kik első darabjait vevén mértékül, őt a" vígra kivánák ki- zárólag utasítani; de ezek akként igazságtalanok ellene, mint szer felett kedvező vala első próbái iránt a. nagy község mind e? korig. Nem illik hiányok miatt behúnynunk szemeinket , hogy azt se lássuk , a" mi ragyog ; ellenben az a" köz megelégedés, mellyre zsenge mívei is találtanak , alig- ha egyéb, mint természetes nyilatkozása azon föltételetlen sympathiá- nak, mit a" költő" iránya gerjeszte: az irány" kimutatása pedig járatlan mezőn az első és fő, "s ki ezt teszi, letevé alapjait egy új iskolának is. "§ hogy ezt Ő komoly dramáival is tette, ki nem vallaná meg örö- mest? Nincsenek ugyan azok fogyatkozások nélkül, "s melly emberi műv KISFALUDY KÁROLY FELETT. 137 az, mire gáncs ne szállhatna? De ki fogja tőlök a" játékszini szerencsés elrendelést és sikert megtagadhatni? ki a" történetek" menetelében a" se- bességet, a" beszédben az elevenséget? ki azt, hogy Stibor festi korát, hogy Orangzeb, Beczkó, Mohammed, Zagán ügyesen alkotott, talán mes- teri alakok? Azonban, melly fokára emelkedett volna még fel a" tökély- nek a" historiai drama" mezején , ha hogy kedvezőbb istenségnek tetszett volna életét hosszabbra nyujtani! Előttünk van Csák, omladéka egy fél- ben hagyott, nagy épületnek, veszteségünk" élő mértéke! Melly metsző határozottság már e? két felvonás" határai közt is a" charakterek" rajzo- latában ; melly száma azoknak "s melly változatosság; melly biztos hala- dás , melly eleven, és való ecset az időszellem? festésében! — Valóban! ő méltó, hogy benne a! tragicust is sínljük; hogy reá, mint arany remé- nyek" eltünt szép világára vessük-vissza fájlaló pillanatainkat! Nagyok , közönségesen elismertek Kisfaludy" érdemei Thalia" me- zején. Abból, miket dramai literaturánk felől általában mondék , látjuk hogy a" magyar vigjáték általa született; nem mivel előtte e" nemben iró- ink nem, vagy csak szerencse nélkül dolgozának, hanem mert magyar világot ő tűntete föl benne első, "s művei nemzetiek és jelesek egyszers- mind. Azon tizennégy vigjátékban, mellyet tőle -birunk , ismét melly hosszú sora a? szigoru valósággal, éles határozottsággal rajzolt külön ala- koknak! melly bő komikai ér a?" helyzetek? szövésében, a? beszéd? for- dulatiban ! Ide járul a" dramai haladás? gyorsasága, a" történetek? okozatai- ra állandó ügyelés, a" csomó? feloldatásaig feszített figyelem; ide egy olly könnyüded , eleven dialog, mellynek az elmés reflexiók "s hasonla- tok, bohózat és tréfa sem szegik folyamát; lelkesíti végre a?" philosophiai fenéken csapongó satyra, melly hol a? kaczér aggszüzeket "s tettetett asszonygyülölőket, hol az erkölcs" palástja vagy ősz haj? tiszteletes örve alá rejtező vén szerelmest; itt az áltudományt , ott a? pedantságot ; majd ismét a" külföldiskedés" kórját "s a" balul értett hazafiuságot , az ősökben kevélykedést "s előkelői tudatlanságot, zsugoriságot "s pénzhajhászást kor- holja; végre a? gyenge ironia , mellyel a? féltékenyt "s hypochondriást , az enthusiastát , a? szeleburdit és szerencsevadászt karczolja , a" nézőt meg- 18 138 EMLÉKBESZÉD nevetteti, és tanítja. Ha a" satyra, mellyre olly szerencsés ere volt költőnknek, egyik jeles alkotó része komikai erejének; nem kevesbbé az humorja, melly Vidort "s a" Betegeket, komolyabb alakban pedig Beczkót, olly szép fényben ragyogtatja. Megója végre őt, minden mű- vein elterjedő, nemes izlése a" nemtelenbe sülyedéstől ott is, hol alnép" embereit festvén, komikája a" burlesk" bélyegét veszi fel: mi annál na- gyobb érdem, minthogy az, a? korlátain szívesen kitörő lelkességhez ne- hezebben szövetkezik , mint a" középszerüséghez és erőhiányhoz. A" poetai elbeszélés, mint az epos" rokona, szinte szem közt áll a" drama" természetével. Itt cselekedet fejlik ki előttünk, ott történtet be- szélünk , azaz, a? mi ott történik, itt már elmult. Azért az több nyu- galmat enged és kiterjeszkedést, de alkalmat szerfeletti félrecsapongásra , fonaltól eltávozásra is: melly gyakor vétke az elbeszélőknék koczkáztatja az érdeklő erőt, "s a? sikert megsemmisíti. Kisfaludy, a" dramaticus! e" hibától ment; "s mintha ez volna egyedűlös mezeje, a" romántól kezdve az egyszerü anekdotig , több nemein és formáin vitte keresztül az elbe- szélést szép szerencsével. Része pathetikus tárgyu, nagyobb része a? komikun" neméhez tartozik; ez elsőséget vivott ki magának amaz felett, "5 érdeme azon szoros szövetségben van, melly szerint a" lélek- festő "s az úgy nevezett szövévényes elbeszélés egygyé olvadván , ez az elsőbbik által nemesűl , amaz ettől nyer elevenséget "s érdekletet. Ismétel- nem kellene a?" dramairóról mondottakat, ha vonásonként akarnám az elbeszélő Kisfaludy" arczát rajzolni; mert a" melly tulajdonok tehetik a költőt a? kétféle nemben jelessé, ő azokat birta, birta a" forma"? hatal- mával együtt: "s ha házi életünk" viszonyai, ha valódilag nemzeti saját- jaink a? köz életben valaha festve voltak, kellően és hűven, Kisfaludyé bizonynyal a? koszoru. Egy neme van a" költésnek , mellyet bajnokünk szép fényben lele már feltüntekor; de gazdagíta ő is, és terjeszté határit. Értem a? lyrait. Hallgatok az olasz formákról, mellyekhez nyelvünket nem első ugyan, CÉLT ENÉSÉ NCO sás dás KISFALUDY KÁROLY FELETT. 139 de legtöbb szerencsével simítá; hanem emlékezetbe hívom azon forró . kedves-bús érzést, melly elegiáit leheli által; a" philosophicus lelket, melly a"? lepoetaibb didacticumokban , allegoriáiban szól; "s ismét román- czait "s balladáit, e"? kisded lyrai dramákat és eposokat, mellyekben érzés vagy gondolat, történetben létre emelve, annyi bájjal tükrődzik vissza. Kisfaludy jó korán gyülölé meg az érzelgést, szó- és képdagályt a" lyrában, "s tartalom" tömöttségét, előadás" egyszerüségét tárgyaza igyekezete. De szerencsésebb gondolat nem támadhata benne, mint a" mellyet , fájdalom! csak 1828. kezde létesíteni: a? dalnak és románcz- nak népi alapra "építése. Ő ez által egyfelől azt mesterséges czifráiból kivetkőztetni "s ismét eredetéhez visszavezetni; másfelől a". nép" költését érzésben "s kifejezésben nemesítve emelni , akará. "S melly kecseket fejte ki ezen népkölteményeiben phantasiája! melly bő forrása nyílt meg ben- nök a" leggyengédebb, mélyebb és szentebb érzeményeknek! Igen is , csak ezen szerény mezei virágok közt is mennyi van, melly fentarthatá vala emlékezetét a" szeretetre méltó költőnek, ha egyetlenei voltak volna is. Ez Kisfaludy Károly, a" költő; "s ennyit köszön neki nem csak költészetünk, hanem nemzetiségünk" ügye, nyelvünk" elevenebb haladása is. De ezzel nem merítém még ki érdemeit, nem mutatám ki hatása? minden elágazásait, sem azon sokféle reményeket, mellyeket halála illy korán elölt. Említenem kell még, és csak név szerint, Aurorát, ezen hajnal- csillagát egy nemesebb míveltségü kornak, mellyet ő deríte fel hazánk" egére, "s melly annyi szépnek hozója, annyi szebbnek támasztója lön ! Ő nem egyedűl puszta gyüjtője volt e? koszoruw virágainak, hanem kérel- meivel és tanácscsal, oktatva "s lelkesítve eszközlé nagy részök? szüle- tését; "s mig czélja szükségessé tevé a" községhez lebocsátkozását : egy- szersmind szóval és tettel hirdeté: történjék ez úgy, hogy a? község fel az iróhoz emeltessék. "S ki nem látja az Aurora"? feltünte előtti, "s a jelenkori olvasó közt azon nagy mélységet , mellyen által Ó építé az által- utat hajlékony és sok oldalu szelleme? hatalmával? A? tüzet kiáltó ál 18 140 EMLÉKBESZÉD orthodoxia által elvadított olvasó megbarátkozék az új iskolával; a" szép- nem megkedvelé iparkodásiban a" nyelv" ügyét ; "s mit előtte kevesbbé eredeti lelkek munkáikkal "s alapos és tudós vítatásokkal nem tudának megmenteni: ő azt, nem hallgatva ellenkezésekre, nem ügyelve külön nemü gátlásokra, társaival, tettel vívta ki. Egy oldala volt még elhúnyt kedveltünknek , melly annál inkább érdemel figyelmet , minthogy hazánkban , "s különösben magyar honfiaink közt eddig még igen ritka tulajdon. Ő t. i. képiró is volt, merész , ügyes ecsetü, és lelkes; egyszersmind gyüjtője, "s tanult értője a"? müvészet mestermíveinek : a" mit elhallgaték vala, ha azt csak ön gyönyörüségére akarta volna űzni. De ő e" mezőre is kivánta fordítni honfiaink" tehet- ségeit , "s élte? utólsó évében elevenen foglalatoskodott azon szándékkal : egy, a" képző müvészeteket tárgyazó, hazai intézetet alkotni. Elhúnyt vele, "s talán sok időre, ennek is támadása; valamint elárvult az általa született magyar drama; "s kérdőleg nézünk körűl hazánkban: honnan kelendenek elő , kik a" Musák" e? dicső felkentét szándékai? valósitásával , kezdetei" folytatásával, elmaradott művei pótlásával hamvaiban meg fogják vigasztalni ! SCHEDEL FERENCZ. II. KÖTELES SÁMUEL, VIDÉKI RENDES TAG, FELETT. Elértük valahára az időpontot, melly a" magyar tudós Társaság felállításával egy szebb jövendőjét reménylteti a" magyar tudományosságnak minden hazafival, kinek szivén fekszik hazája boldogsága. Tudósaink , kik eddig elszórva, úgy szólván magokban zárva éltek, "s halálok után nem zengett sirjok felett közlelkesedési szózat, most már fellelik Társa- ságunkban a" közép pontot, melly őket öszvelánczolja a" hazával, ezzel az édes anyával, kinek gyermekei a" lézengés" ideje alatt szinte ismeret- lenek voltak egymással; nem lévén állandó oltáruk, hol a" nemzetiség" geniusa felüthette volna lobogóját, tiszteletes fényt gerjesztvén az élő és elhúnyt érdemekre , melly a?" jövő nyomoknak köz tanúságul szolgálna. tata ÜRNÜtz sa si KÖTELES SÁMUEL FELETT. 141 Köteles Sámuel a? törvénytudomány? osztályában volt vidéki máso- dik rendes tag 1831ben Május 17dikén korán elhalálozván nem érhette meg azt az örömöt is, a" mit szíve forróan kivánt, hogy a" tudós Társa- ság" gyüléseiben személyesen is megjelenhessen, és munkálkodásaiban részt vehessen. Azonban kipótolta veszteségét másfelől lelki nyugodalma , megérvén azt az időt, melly a?" magyar tudós Társaságot nem csak lételre hozta , hanem őt magát is abba rendes tagnak felvette: és így néminé- mükép tudományos érdemeinek tekintetbe vételét, a" köz bizodalmat , és megtiszteltetést életében már tapasztalhatta , "s ekkép Virgilius után el is mondhatta : Libértatis honos sero guamvis respexit inernem Candidior postguam tondenti barba cadebat. Mint sok más érdemes fijai a? hazának Köteles Sámuel is forró kebellel kapcsolta magát a" haza és nyelv? ügyéhez, nem lankadt munkásságának tüze az akadályok miatt, sőt inkább gerjedett azok által. , Miért mivel- jünk idegen mezőket és főldeket — így szólott még 1812ban fel — midőn tulajdon szántófőldeinket mívelhetjük 9 1) Boldognak mondhatjuk azért ót, mert legalább megérte hosszas reményeinek teljesedését, a" bimbó" országalkotmányos kifejlését, a?" mit honnos társai közül Báróczi, Aranka "s mások kivánva kivántak megérni, a" miért Bessenyei, Révai, Virág , esdekelve könyörögtek az égnek. Köteles Sámuel emlékrajza nem mutathat ugyan nagy fénylő ponto- kat elő, millyeket a? külföldi tudósokban bámulni szoktunk. Más kör- nyülmények közt nevekedik fel a" magyar tudós, viszont mások közt a külföldi , "s azon környülményeknek ólly béható erejek van mind a" ket- . tőre nézve, hogy egyiket a?" másik ütéétöke szerint megmérni akarni igaz- ságtalanság lenne. "1" Ha hát elhúnyt tudósaink? érdemeit vissza hozzuk emlékezetünk- be, ha munkálkodásük? körét fontolgatjuk , ne felejtkezzünk el soha is hazánk" közönséges állapotjáról , mellyben a? tudományos munkálkodások- ") L. Az erkölcsi filosofiának elei, előjáró beszéd. 142 EMLÉKBESZÉD nak okai és foganatai mint másutt mindenhol felolvadnak , és több foga- natok soha sem állhatnak elő, mint a" mennyi okok azokra már készen vagynak valamelly Országban. — Ebből, és egyedül csak ebből a" szem- pontból szólok én is a" már elhúnyt rendes tag" tudományos érdemeiről , "s örvendjünk , hogy lehet róla így is elég dicséretest elmondani. Köteles Sámuel szegény szüléktől vette származását Újtordán Er- délyben, 1770ben Januarius 30dikán. Mint Plautus malomporoson végezte ő is a. nagyenyedi reformatum collegium? alsóbb iskoláit, hol deákká 1788ban lett. Megvan ennek a" collegiumnak az a" remek alkotása , melly- nél fogva a" szegény sorsuak ha igyekeznek, a?" tudományos kimíveltetés- ben nem csak részt vehetnek, hanem mások felett, magának az alkotó- nak, a" halhatatlan emlékezetü Bethlén Gábor fejedelemnek czélja szerint mindenben elősegítetnek. Köteles is részt vett ezen jóltévő intézetben,."s így módot talált jeles természeti tehetségeinek további kifejtésére, a" mint az időkor és hely" szelleme megengedheték. A? régi classica literaturának úgy szólván a nagyenyedi reformatum collegium örökös fészke volt első kibuvásától fogva. Elkezdvén Ilosvai Benedektől, Calvin "s Beza? hallgatójától, ki mint artium liberalium Magister 1580. körül lett a? Reformatusok" gyula- fejérvári iskolájában első tanító, melly később Nagyenyedre ment által , az újabb időkig mindegyre folyvást apolgatta az a? collegium a" görög és deák literaturát. Kezeskedtek annak fenntartásáért a" külföldről oda bé- szakadt számos tanítók ; a" németországi Opitz Márton, Alstedius Henrik , Piscator , Bisterfeld , az olmüczi Crispinus János , az angol Basirius Izsák , kiknek vállain emelkedtek osztán fel a" későbbi hazafi tudósok; egy Csernátoni Pál, Párizpápai Ferencz és Imre, Abodajtai Mihály, Nagyborosnyai Zsigmond, Fogarasi Pap József, Bod Péter, Benkő József, Gyarmathi Sámuel és mások , kik közül némellyek , mint Páriz- pápai Ferencz, Abodajtai Mihály, , Fogarasi Pap József, Bod Péter, Benkő József és Gyarmathi Sámuel különös tekintetet nyertek a" kül- földön is. KÖTELES SÁMUEL FELETT. 143 Készen kapta hát Köteles Sámuel a" görög és deák literatura? ismé- retét a" collegiumban, mellyhez csak szorgalom, és szíves hajlandóság kellett, hogy az e" tekintetben elég gazdag helybeli könyvtárban tudás- szomjának eleget tegyen. De nem így volt a?" dolog a? philosophia tudo- mányával, mellyben klastromos feszesség uralkodott még az ő tanulása idejében , "s a" königsbergi világosság csak rémképleg mutogathatta magát az iskola? falai közt. Szentpáli Imre egyik fénye az enyedi tanulóságnak ismertette meg vele Kant kritikáját a" szemlélődő okosságról, mellynek olvasása mélyen hatott osztán Köteles Sámuelre , úgy hogy a? philosophia egész életébén követő társává lett. A" jénai egyetemben két esztendőt töltvén, el lehet gondolni, hogy olly tanítóktól mint Griesbach , Paulus , Fichte, Schmid "s a" csak nem rég elhalálazott örök hálát érdemlő Schütz tovább terjedett a" világosság is derék hazánkfiának elméjében és szivé- ben, a? mit harmincz évre nyult professori tanítása, és világot látott könyvei valamint kéziratai egyiránt igazolnak. Erdélybe visszatértével a külföldről esztendő mulva, 1799ben a" marosvásárhelyi reformatum collegiumban lett tanítója a" philosophiának , honnan 1818ban Nagyenyed- re ment; mind a" két helyen egyaránt hintegetvén el tanitványainak . szivében a? bölcseség" és igazság szeretete? magvait , mellyek már is Er- dély" sok reménynyel biztató ifjabb Magnásaiban , a" Teleki, Bánfy, Ke- mény , Bethlen ösi sarjazatokban gyümölcs termésre fejlendők : de jelen- leg is a rokon hazának sok derék fijai és tisztviselői hallgatták Köteles Sámuel" tanításait, olvasták kiadott könyveit, vagy társalkodtak vele, mellyekből bölcseséget, haza és magyar nyelv?" szeretetet szivtak Cicero azon szép hasonlatossága szerint: ,,Vt guum in sole ambulem, etiam si ,ob aliam causam ambulem, fit natura tamen ut colorer, sic guum ,, Graecorum libros studiosius legerem, sentio orationem meam illorum ,tactu guasi colorari." 1) Melly nagy béfolyással lehetett Köteles SámueV professorkodása harmincz év alatt Erdélyben , ellehet onnan is gondolni , hogy Marosvásár- :) L. De oratore I. 33. 144 EMLÉKBESZÉD hely és Nagyenyed az erdélyi magyar, székely és szász tanuló ifjuság közép pontjai lévén, egy jó készületü "s philosophus charakterü férjfiu , mint Köteles jóltévő sugárzatokat bocsáthatott csak ki a?" velünk rokon hazába; és ha magában már nagy érdem az, hogy a! tanító jó tanit- ványaiban jó polgárokat készit előre a" hazának, bizonyosan ezen érdem- ben Köteles Sámuel nem kis mértékben osztozik. Nem kisebb értékü ér- dem az is reá nézve , hogy napnyugot" philosophiai míveltségét igyekezett napkeletre átplántálni, hol a? tő szomszéd osman barbaries minden tekin- tetben, de különösen emberiségi szempontban mély nyomdokait hagyta hátra most is irtóztató lábnyomainak. Mert Erdély — a" pénzben szegény Erdély — szomszédjaitól Moldva "s Oláhország" havasain keresztül nem kaphat egyebet, mint Raumer élesen megjegyzi, szarvas marháknál , és hizott sertéseknél, mellyek ott legszebb formáju termékek , "s a gyakor kihajtás után is belőlök elég marad még benn mind a" két tartományban. A? philosophia terjedésének hasznait érdekelni itt nincs hely, de annyi igaz, hogy ha valamelly nemzet életre akar kapni , előre meg kell indulni a" philosophusoknak, hogy a?" gondolatok" utjait felszaggassák, azokat járhatókká tegyék, mert csak így eszközöltethetik közös értelmesség, melly a? hazafiuságnak , a" jövendő jóllétnek , midenek felett pedig az em- beriség iránt való buzgóságnak egyik meleg ágya. Kant kritika philosophiája fáklyát gyujtott magának Németország- nak is, "s ma úgy látjuk, hogy annak hevítő ereje kihatott más Orszá- gokra is, mellyek különben míveltségükre nézve jóval elébb állottak addig is Erdélynél. Ezt a? philosophiát Köteles tulajdonává tette, által hozta tanító székébe, hol addig Csernátoni Pál idejé óta, ki 1668ban legelőször tanított Descartes szerint, ez, és Wolf birták örökség gyanánt a" kathedrákat, mellyekról Baumeister" száraz compendiuma hangzott le- felé. A? fordulás?" pontja , mellyet Köteles Sámuel eszközlött , szembetünő lett a? két collegiumban; gondolkodási szabad szellem, melly a? servilis- mustól távol jár, lelkes felemelkedettség , tudományos vetekedés, "s kü- lönösen honn? és nyelvszeretet kezdték jobban mint valaha hevíteni az ifjuság?" keblét , izlés, és művészeti érzés már a" collegiumok" mohos falai KÖTELES SÁMUEL FELETT. 145 közt is kezdett terjedezni, "s a" klastromos élet" solid tudománya lassan- ként magára öltötte a" külső szép alakot, melly kellemességével szívre főre egyaránt dolgozik , "s valamelly társaság" előmentében szükségesképen való jelenet. Kant az erkölcsi tudományt szoros systemába vette , 5 úgy szólván egész philosophiájának más jfczélja nem volt, mint az emberi lélek" méltó- ságát , szabadságát , halhatatlanságát tactice is kivivni a?" philosophusok ellen, kik többnyire gyenge, némellyek pedig egészen veszedelmes kút- fők után magyarázgatták az erkölcsiség" törvényét. A" Kant megtisztította moral ollyan mint a? kristály, melly meg- vált az idegen részektől, "s merő homogeneum. E" tudománynak hódolt Köteles is , "s erkölcsi philosophiája , mellyet magyar nyelven 1817ben két részben adott ki, nagy tanítójának nyomdo- kaiban hüségesen lépeget. Maga Ruszek József, :) illy vallomást tesz a" marosvásárhelyi, . enyedi "s más reformatum collegiumokról: , Ezeknek fő dicséretéül kell azt megemlítenünk, hogy bennek 1796 óta már magyarul is kezdték hirdetni we philosophusi tudományokat." E" dicséretben Köteles Sámuel méltán osztozik, mert mind Maros- vásárhelyen, mind Nagyenyeden 1799 óta hiven apolgatta a" magyar nyelvet, erkölcsi philosophiáját tiszta, velős magyarsággal dolgozta ki , melly pályáut mondhatni, Takács Józsefet és Sárvári Pált kivéve szinte: töretlen volt addig. Azon józan elvek, mellyeket Köteles ezen munkában követ és fejteget, különösebben pedig a" kötelességekről irt szakaszok benne szivgyőzőleg terjesztetnek elő. Ezekből a" nevekedő ifjak bölcseséget szívhatnak , charakterüket formálhatják, minden esetre emberiségüket azok szerint híven megőrizhetik. Említeni is alig szük- ség, hogy az Iró a" philosophia"? literaturájában jártasságát mind már említett könyvében, mind a? még 1809ben világot látott logikájában úgy az 1829ben kijött philosophiai encyclopaediájában bébizonyitotta. ") L. A" philosophiának előljáró értekezései. Veszprémben , 1812. lap. 365. 19 146 j EMLÉKBESZÉD Mihez járul az-is, hogy a" philosophiai múűúszavak" formálásában sok- szor szerencsés volt, "s a magyar olvasó közönséget mint egy előre szoktatta megmagyarosított tudományos műszók" elfogadására. Illyenek a" többek közt, egyebek elhallgatásával : kategoria, feltétetlenül; diréctio , intézet; differentia specifica, nembeli különbség; logika, értelem? tudo- mánya ; conceptus reciproci , kölcsönös képzetek , motivum , inditó ok "s tb. Háladatoson fogadták azt is tanítványai Kötelestől, hogy kiadott iskolai kézi könyvei által felmentette őket a" praelectiok"? leirásától. A" ki tudja, melly sok időt elveszt a" tanítvány illy leirásokkal,"a? ki meg- gondolja, mint hemzsegnek illy kéziratokban nem csak orthographiai hanem grammatikai hibák is, a" ki végre tapasztalásból hiszi, hogy a" kézi könyvek, kivált érettebb tanulók" számára elkerülhetetlenül szük- ségesek a" tudományokban, bizonyosan háláson fogja Kötelesnek, mint jó didaktikusnak szorgalmát ezen szempontban annyival is inkább meg- ismerni, mivel némelly iskolai intézeteinkben még az illy leirások maig is divatban vagynak. Mint szívén feküdt Kötelesnek az ismeretek" helyes terjesztése az iskolákban, mi jótéteményeknek nézte általánoson is az iskolai intéze- teket valamelly nemzet" erkölcsi állapotjára, kitetszik vagy csak azon philosophiai szép értekezéséből, mellyet a?" sympathiáról illy jelszóval : ,sunt lacrymae rerum , et mentem mortalia tangunt" kiadott a Tudom. Gyüjtemény" tizedik folyamatjában I1826ban a" XIIdik kötetben. Gondol- kodása módját, irói charakterét jobban nem festhetem le, mintha magát engedem szólani ezen cosmopolitismussal teljes értekezésből. , Más ábrázatot vészen fel magára a" nemzet az oskolák, a" tanítás sés a" tudományok mívelése által. A" melly nemzetben a? szelíd tudo- s Inányok kezdenek tanítatni, és míveltetni, ott a" közhasznu isméretek sa" nép" nagy massájában új életet terjesztenek el, mint egy forrásból ,kifolyó csermely elterjedvén a? réteken sok ezer plántáknak viszen új selevenséget. Mint mikor tavaszszal kezdi a" nap a" maga melegét bővebb , mértékben terjeszteni, megszünnek a" hideg északi szelek, kezd a ,levegő szelídülni, és az élő természet kifejlődni: úgy mikor a" tudo- JEG ree VT SL SE NT KÖTELES SÁMUEL FELETT. 1417 ,mányok szelíd sugárai kezdenek egy nemzetben elterjedni, mikor a ,nép az oskolák és tanítás által felvilágosítatik, mikor a" józan prin- ,cipiumok a? szívbe általhatnak, akkor símul a" durvaság, és a" bár- ,, dolatlanság, szelídülnek a? szilaj és vad indulatok, nemesednek az , érzések , formáltatik az akarat és hajlandóság, vegy átaljában kezd az emberiség, mintegy a? Promotheus durva anyagából kifejlődni. És ha ez a? tudományos kimívelődés sok generatiókon keresztül jut részébe ,a nevendék kornak, ha a? tudományos kimívelődéssel a" sziv. és er- s, kölcsök" kímívelődése egyaránt lépik elé, úgy a!" nemzet lassanként , kiformálódik a? valódi emberiségre. Ekkor lészen az ember igazán is semberré, ki magát a" maga embertársaival az emberiségnek és a" sze- , retetnek kötele által szorosabban öszveköttetve lenni érzi." Arany mondások! "s felelevenítésüket nem lehet elégszer köztünk megújítani. A" munkás, a" tanításban szorgalmatos Köteles Sámue: több kéz- iratot is hagyott hátra, mellyek világot nem láthattak. Illyenek 1) a deáknyelven irt Jus naturae privatum, publicum ac gentium univer- sale 1). 2) Embertudomány, mellyet két formában dolgozott ki. 3) Statistica Magni Principatus Transylvaniae. Ez csonkán maradt. 4) Metaphysica deák nyelven; 5) Bé nem végezett kéziratai tárgyazzák a" philosophia? historiáját, a" szép izlés? és nevelés" tudományait. Bizo- nyosan ha élete továbbra nyulhatott volna , reménylhető vala, hogy olly munkálkodáshoz szokott fó, millyen Kötelesé volt, tökéletességre is hajtotta volna egyik mint másik szándékát. Így is áldással kisérjük emlékét annak a? tisztes férjfiunak, kinek sirjára a?" háládatos tanuló ifjuság maga költségén emelt kőszobrot. Nem juthata vala néki fénye- sebb pálya, mint mellyet feltalálhatott a? rokon hazában. Egy özvegy és három leány gyermek siratják a"? már kidőltet , ki harmincz évi taní- tósága alatt annyit sem szerezhetett, hogy magára hagyatott familiája tisztességesen megélhessen. ") Lásd ennek történetét: Névkönyv a? magyar tudós Társaságról 1832. lap 39—40. 19? 148 EMLÉKBESZÉD Adjon Isten egyszer jobb időt is a magyar égnek, mint a" millyen volt a. Szentzi Molnár Alberté, kinek sirkövére Bisterfeld illy emlék- sorokat ira fel: Musa mihi favit, sed non fortuna , fuitgue Teutonia auxilium , sed patria exilium. KÁLLAY FERENCZ. UL KAZINCZY FERENCZ, VIDÉKI RENDES TAG; FELETT. Mi szép az emberi élet, midőn a" mindennapiság" parányi köréből kiemelkedik; "s magát valami nagy, és szent, és milliomokat érdeklő czél után intézi! Mi szép, világosító csillagként tünni fel ezrek előtt; és szabadon, de általmelegült lélekkel választani magának pályát: "s azt jó és bal szerencse közt, örökre tiszta, és soha nem hidegülő szenvedelem- ben futni meg! Azonban ez a? mi illy szép, nem egyszersmind illy bol- dogító is. Hányszor nem talál a" hévvel őlelő kar borzalmat okozó hideg illetésre! hányszor sülyed el a" küzdő fénynyel és veszélylyel teljes pályá- ja" közepén, áldás és szánakozás által nem kísérve! sőt hányszor kell magának a" fennragyogó czélnak nyom és remény nélkül leszállnia, midőn az érette vívó lelke" elkeseredésében áll ott, "s honának és korának érzéketlenségét átkozza! A? sorsnak kedvenczei nincsenek , csak eszközei. Kemény részvétlenséggel az egyesek iránt, intézi ez az egész? menetelét. "S így a" már elveszettnek látszó magból gyakran hosszú évek után virá- goztatja fel a" teljes szépségű plántát; nem tartván figyelmére méltónak , hogy Az, ki a" magot a" jelenlét? pusztaságaiban , egyedűl a? még akkor kétes reményért hintette el; többé nincs; "s emléktelen sírja felett disz- lik a" virágbokor, midőn már sem illat, sem árnyék nem enyhítheti az égő fájdalmat, minek gyötrelmei közt elhamvadott. E" gondolatok támadának lelkemben a? hírvételkor, hogy Kazinczy Ferencz élni megszünt vala. Képzeletim előmbe állították a" nagy férj- fiút, úgy a" mint őtet legutólszor e" társasági körben láthatám. Itt ült ő ütt Ér setét aülékttldttll tüll ünt ássa sazsémenzn KAZINCZY FERENCZ FELETT. 149 közöttünk , a" hetven évet meghaladott ősz, a" több mint félszázados író, egy készülettel és küzdéssel teljes időszak" legrégibb bajnoka ; "s keblé- ben hordozta borzasztólag szép pályája" emlékezetét; "s vészek után egy , a" nemzet előtt valahára felcsillámló reménytől bíztatva , tetteinek önér- zésében keresett az élet nyomvasztó terhe ellen enyhűletet, enyhűletet a" gondok ellen, mik végnapjáig kínozták. Eszköz voltő is a" sors? kezé- ben ; izzadott ő is azért, a" minek gyümölcseit aratni más fogja; félszá- zadig küzdött a?" pusztában, "s egy messze pillantás az ígéret" földébe lőn minden jutalma. Jól érzem én T. Társaság , midőn e? tiszteletre méltó kör" elhunyt tagjának emlékezetét megujítom, nem kellene illy elbúsító képeket mu- tatnom fel. Azok közt állok , kiknek szent kötelességök, minden egye- bet félre tévén, a" haza" dicsőségét eszközleni ; "s felednem kellett volna talán Kazinczyt az embert , a" szenvedettet ; és egyedűl a" Literatort állít- nom elő , tiszta nyugalomban: mint művész a" márvány szobrot , hogy reá koszorúkat aggassunk. .-De az én lelkem? minden ideái öszveolvadásban vagynak egymással , "s a" szív húrain rezegnek keresztűl. Rokonom és ba- rátom , tanítóm és társam vala; "s most midőn szavam az elnyúgodott fe- lett fog hangzani: kebelembe zárjam-e fájdalmamat? féljek-e, ha kinos érzelmeket rezzentek fel; "s a? visszaemlékezés szelíd óhajtásai helyett könycseppeket fakásztok? És bár fakaszthatnék szívből forró vérkön- nyeket! bár szózatom villámerővel rázhatná keresztűl a? hazát, s e nemzetet! melly saját jeleseit századok óta könnyezetlen látá sírba szál- lani , s nem tudá, hogy kebeleik sebbel rakvák valának — ő érette; nem tudá, hogy neki áldozának fel minden szerencsét; maradékaikra nem hagyhatván egyebet, a" meg nem ismert, meg nem jutalmazott, sokszor épen eltaposott érdem" keserű dicsőségénél. A" végzet akará ezt így! És valóban ritka szép és jó kezdődött és tenyészett valaha előre ment áldozatok nélkúl. Kenyér után indúl a? so- .kaság ; magányos hasznokat vadász; "s azt, a" mi az egészet érdekli, a" mi lelket táplál, nemzeti erőt fejt, "s gyümölcsei csak jövendőben érnek meg, gyűlöli. Atyáinkat hosszú zsibbadás lankasztá; volt idő, midőn bű- 150 EMLÉKBESZÉD nösen feledének mindent, a" mi őket a" porból , hova hullának , felemel- heté vala. Nehány kevésnek mellyében támadt a" gondolat: a" haza? ve- szélyben forgó nyelvét ragadni meg, ezt felvirágoztatni, ezt erőre hozni ; "8 erejével rázni fel az álomba sülyedt népet, hogy lásson és érezzen. De a" nép őket nem hallgatá; de a" népnek ereje nem volt ő reájok fel, "s a" jövőbe ki pillantani: "s így elhagyatva futák meg a" pályát, különködők- nek tartattak , "s kinevettetének; mert nem akarák követni a" bölcsesé- get, melly egyedűl a" jelenlét" hasznairól gondoskodik. IIlly környűlmé- nyek közt lépett fel, illy környülmények közt küzdött a" mi Kazinczynk is; nem haszon nélkűl a" nemzetre, nem nyom nélkül a" jövő korra néz- ve; de fájdalmul önmagának. Mert koszorúi nem enyhíték , hanem éget- ték homlokát; "s neve híres voltát élte? nyugalmával fizeté. Pedig ő vala , ki fiatalsága" küszöbén, még csak tizenhat évű gyermek , íróink parányi körében megjelenvén, nemes, de tiszteletben kevesektől tartott czélját el nem csüggedő erőben, páratlan állandósággal, szűnetlen haladásban követte. Ő vala, ki nemzetének negyven év előtt hirtelen fellobbanó "s hirtelen elalvó tüzét olthatatlan hordá kebelében, még akkor is, mikor lélekfagylaló vészek környékezék. Ő vala, ki a? szerencsét sem nem ígé- rő, sem nem nyújtó literatori pályára számosokat tüzelt fel; "s mozgást és életet öntött a" tövises utra , mit sok mások elunatkozva , kétségtől le- verve pusztán hagytanak. -Ki nem emlékezik vissza az ő Gessnerére, "s Bácsmegyeijére? mi maradandó behatást tőn a? szép ízlésű fiatal író, ki alantmászás és iskolai feszesség helyett könnyű lebegésű fennséggel és csín- nal jelene meg ; "s a" valaha tökéletre jutandó magyar prósának elsó talp- kövét alapítá! A" kassai magyar Muzeum , "s az ő Orpheusa sebesen eltű- nő jelenetek valának ugyan: de az általok hintett mag, évtízedek után sokat ígérő virágokat vala termendő. Azonban miért említem ezt? Ő még akkor ifjúsága" erejében élt; "s polgári fekvése által, a" literatorkodást kísérő kedvetlenségektől , fö- dözteték. Csuda-e, ha a? lánglelkű ember fáradatlan munkált? ha a? kö- zönség" részvétlenségét csüggedetlen tűrte? ha magát feledvén, hazájá- nak szentelé mindenét; és a? sivatag jelenben csak a? virágzó jövendőt KAZINCZY FERENCZ FELETT. 151 szemlélte? De jött az idő pont, egyike azoknak , miket a? sors lesujtó villámként rejteget felhőiben , hogy váratlan rohanással öldököljenek ; és íme ő tettei, "s hatása? munkás köréből lánczok közé jut, és szabadságát "9 élte minden reményeit hetedfél hosszú évig siratja. Hány nem veszté el bátorságát, hány nem mondott le keble?" legforróbb vágyairól, kit a" szerencse nem épen illy keményen próbála meg! A" mi Barátunk búban mint örömben, kétség mint remény közt, saját ideáljához hű maradt; és a! brünni erősségben, mint a" kufsteini hegyormon , "s a" munkácsi vár" falai közt szerelme a" nyelvhez nem kisebbedék. Ott, a" vígasz- talástól üres magányban érlelte meg ő a" nagy gondolatot: újító változást hozni a" nyelvbe; "s ez által ízlésünknek , gondolkozásunk módjának , "s tudományi mívelődésünknek más és nagy befolyású útat mutatni. A" mi magyar nyelvünkkel véghez vitt újításokat sokan nevették , "s nevetik maiglan; pedig azok a? nemzeti, ébredező szellem"? természetes kiütései valának. Ezen szellem, mint mindig és mindenütt: úgy most is és közöttünk egyes jelenetekben tüntette fel magát, hogy lassanként kö- zönséges legyen. Nyelvünket ragadá meg legelőbb, ez lévén a" legter- mészetesb mód egymást érteni, egymásra figyelmezni, ideákat venni és adni , "s azt, a" mi a" kebelben titkon és külön forr, nyilvánná és egye- temivé csinálni. Illy szempontból tekintem én a" nyelvvel kezdett, "s gyors rohanással előre törekedő változást. Mert semmi sem esik e? világon ok és egybefüggés nélkül; a" mi történik ma , annak magvai század előtt , "s talán senkitől nem sejtve, hintettek el; "s a" mi történni fog század után, az a" mostani tettekből, gondolatokból, vagy talán csak sejdítések- ből ver magának gyökeret. Homályban él és munkál az író, "s egykorúi által kicsinységekkel bajlódónak tartatik ; mert idejét idegen szavak" ma- gyarrá tételével , régiek" keresgélésével, "s több illy parányisággal veszte- geti. De a? vezető okot legtöbbnyire csak a" következés világosítja fel; "s tisztán csak a" maradék fogja láthatni: miként nyert az egész nemzet szó által ideát, idea által tettet, "s tett által jóltevő egyetemi változáso- kat; miként lettek százados. előítéletek semmivé; miként enyésztek el egymás után száz meg száz lélekszorongató formák; "s mind ezek után 152 EMLÉKBESZÉD miként lőn lehetségessé sok szép és jó, minek forrásai, hosszú időkig zárva lévén, folyást nem lelhettek. Kazinczy nem vala legelső, nem is egyetlen egy, ki a" nyelvvel történt nevezetes fordúlást kezdé és eszközlé. De övé a" dicsőség, hogy ízlést párosított igyekezeteivel, hogy dolgozásait érzelmei hevével el- tudta önteni, "s hagy a" régiség" tudományát , mit Baróti Szabó keresett , "s a mi Révait nagygyá tevé , teljesen méltánylá. Csak így, "s csak Neki lehetett hatalmában olly széles terjedtségű befolyást szerezni, "s olly kö- zönséges erővel hatni a" nyelvre és írókra ::- mint nem még ez ideig senki más. A" közelebb múlt ötven "s egynehány év alatt ki volt íróink közűl, kivel e? férjfiú kisebb vagy nagyobb éríntésben nem állott volna? Ki nem kereste ismeretségét a" Jelesnek, kit Orezy és Ráday szerettek , kit Báróczi kedvele, kinek Virág és Révai barátai valának, ki Dayka és Csokonai kifejlésökre nagy befolyást gyakorolt ? Keresztűl nézek iróink- nak itt, e" tiszteletre méltó gyülekezetben jelen álló koszorúján: és sokat látok, ki a" legelső szikrát Kazinczy" lánglelkétől kapá ; "s kit futásában ennek példája vezérlett, "s állhatossága őrizett meg visszahanyatlástól. Neki nem volt elég lelke" minden erejét, és szíve? minden érzelmeit a? nagy czélra szentelni; dolgozásoktól elborítva sem fordítá el a" haza" serdúlő ifjairól tekíntetét ; "s minden hevűlő pillantás, minden kilobbanó gerjelem, melly benküzdő erőt, "s munkavágyat bármi távolról sejdítte- tett, részvételét nagy mértékben nyeré meg. E" részvétel által adott ő sok múlólag kipattanni látszó szikrának maradandóságot; e" részvétel által pótolá ki sok kezdőnek azt, a?" mit boldogabb fekvésű népeknél az olvasó közönség első tapsai visznek véghez. Mert volt idő, keserűen emlékezem vissza, midőn a? literátori pályára készülő ifjút szúlói, mint veszni indultat siratták; midőn magyar könyvet magyar írón kívűl más nem ismert; "s midőn a" fiatal müvész egykorúi közt sem talált keblet, hol kiömüölhessen. Hány nem némúlt el akkor, mint a" fogságba zárt fülmüle végképen? Hány nem fogott volna még elnémúlni, hanem ha ő, a" síriglan buzgó, nyújtott volna vígasztaló szót? Mert ő mondhatá , még nagyobb igazzal, mint az Anchises fija: Ifjú, rényt és való munkát tőlem tanúlj, szerencsét másoktól! / KAZINCZY FERENCZ FELETT. 153 "§ nem csak azokra hatott ő, kik nevét és műveit tiszteletben tartották; hanem azokra is, kik eránta ellenséges indúlattal viselteté- nek. Valának ugyan is nem kevesen, kik vagy érdemeit irígylették . vagy művítéletei által érdekeltettek, vagy okfejéit, miken dolgozásait alapítá, veszélyeseknek lenni hitték. Ezek" köréből üté ki magát a sokáig titokban forrott, nyelvújítási pör; melly Kazinczy ellen intézett személyes csapást; sok, a" literatori viadalmakkal köz, illetlen scenákat tüntetett fel: de tárgya által a" nemzetben eddig szokatlan figyelmet gerjeszte; "s a" rá következő ellenhatásnál fogva íróinkba elevenséget öntött, serdűlő ifjúságunk elébe szebb és terjedettebb pályát jelelt, "s azt a" mit ez ideig nem bíránk, egy olvasó közönséget alkotott, számra és részvétre kicsinyt ugyan , de reménytadót, hogy valaha nevekedni "s íróink eránt melegedni nagyobb mértékben fog. "S ez okra nézve az én ősz barátomat soha sem tartottam szánásra méltónak a?" nyilak miatt, miket ellenségi kezek reája, mint íróra, lőttenek. Nem zavarhatták volna ezek öreg kora" nyúgalmát, ha azt a" sors más oldalról keményebb csapásokkal ne rabolja el. Mert példaként ragyogni, "s minden fogyat- kozások mellett is, miket az emberi természet szükségesen hoz magá- val, "s minden ellenigyekezetek mellett is, mik ezen fogyatkozásokat vagy nagyon kitüntetni, vagy költöttekkel is számosítni törekednek, tisztelőket és követőket találni: vígasztaló érzelem. "S mint kell e? ví- gasztaló érzelemnek erősödnie, midőn az ellenfél által hintett mag saját örömünkre "s hasznunkra virúl fel! "8 ha Kazinezy, mint hiszem és tudom , a? nemzeti nyelvet és hazát tiszta szerelemmel ölelte: által : milly könnyen kellett neki gúnyt és megtámadtatást tűrnie, midőn az ellene szánt csapások által, a" nyelv feléledése nagy munkáját elősegíttetni szemlélte! Az önérzés, mit ő olly méltan hordhatott keblében , írígylést érdemelne; ha valamit irígylenünk lehetne a? férjfiunak, kinek a? sors ez érzelmen kívűl olly igen keveset nyújt vala. Sok mindennapi embert hallék már életében és halálában magasz- taló beszéddel hírdettetni; de gyűlöletes előttem minden hízelkedés , "s kivált a" koporsón túl , hol a? történet komoly Múzájának országa kezdődik. 20 154 EMLÉKBESZÉB A" való érdem alakja, nagyító csővek nélkül is tisztán látható, "s úgy hiszem, azoknak, miket eddig elmondottam, sem bizonyítására, sem mentségére szükségem nem leend. Mert nem állítám, hogy Kazinczy örök emlékü műveket hagyott maga után: mint Iliás; nem mondám, hogy nyelvünket a" lehetség felső pontjára hágtatta , s.hogy törekedésein túl már nincs haladás, kívűl már nincsen út. Csak azt mondám: Ka- zinczy ízlést erőhez csatolva, kezdett a" nyelvvel küzdeni olly korban , midőn az egy nagy és következéssel teljes mozdúlatra vala hajlandó, "s ízetlenség és gyöngeség által örökre hibás útat vett volna magának ; Kazinczy a" maga Gessnerétől fogvást a. Pannonhalmi útig minden irásait csínnal, hévvel és ifjúi élettel öntötte be, "s ez által az író sereg figyel- mét magához ragadván, literaturánkban új időszak" alapítója lőn; Ka- zinczy fellázasztott maga ellen sok írót, "s ezzel olly kilobbanást oko- zott, melly írókra és nemzetre elektromi szikra gyanánt munkált, "s a" literatura parányi körét kiszélesítette. Ezek az ő nagy és tagadhatatlan érdemei. Mert prózája, minden fogyatkozási mellett is , örökre szép lesz ugyan ; versein művészi kéz fog ismerszeni , "s kivált epigrammjai a" költés" koszorújában hervadatlan virágok maradnak: de a" nemzetet nem ezek által tevé hálaadósává. Szellem vala ő, melly a!" tespedő egészet olly sokáig csak nem egyedűl eleveníté ; "s lépcső , mellyen egykorúi magasbb- ra hághassanak, "s a" szerencsésebb maradék tetőre juthasson. A!" sors talán nem fog bennünket ismét elsülyeszteni; "s így eljön az idő, el kell az időnek jőnie, midőn az ő és az együttélők" dolgozásai ragyogó mű- vek által fognak homályba tétetni; csak a" lélek, mellyet ő az egésznek kölcsönözött, meg nem szűnik folyvást ragyogni és munkálni, míg a" nemzetiség utolsó szikrája el nem hamvad. Ez oldalról kell őtet méltat- nunk ; "s ez oldalról mit nem érdemlett ő mitőlünk ? Nyelvink" bajnokává szentelé magát ; "s ef nyelv a" mi őseink? egyetlen egy hagyománya, mit a" századok? pusztító vészei közül kevés hű kezek ragadhatának ki. És ti Hűvek, hol vagytok? hol a" hála, mit a" hazától érdemlétek ? hol a" köny , melly szentté tenné a" sirdombot, mit hamvaitok felett a" min- dennapi szokás szűken hányatott ? KAZINCZY FERENCZ FELETT. 155 Epések lesznek talán szavaim; de keserű, kinos emlékezetek ta- madnak lelkemben. Mert gondolkodom a" népről, melly Zrínyit az írót el tudta feledni; melly Faludyt, míg élt, nem ismeré; melly Révairól hallani nem akart; melly Baróti Szabót és Virágot meg nem siratta ; "s mellynek kebelében az ötvenhat évet szakadatlan munka közt eltöltött Kazinczy nyomorúsággal élt és holt. Ő szép reményekre születve, sokat ígérő ifjúságot élve, hirtelen a? sors által leveretett; "s midőn ölőtte minden pálya a? literatorin kivűl bezáródék, ez egyetlen egy pályán közönségünk elvoná kezét a" magát neki áldozó elől; hogy tévelyegjen elhagyatva , küzdjön nem segítve , "s arcza izzadását és szeme vérkönnyeit hagyja jelül kézíratain , "s árva gyermekein inségét. Két rendbeli folyó- írásai részvétlenség miatt, mindjárt kezdetben, elakadtanak; nyomtatott számos művei tizenegy millió népesség közt vevót nem leltenek ; leg- nagyobb becsű kézíratainak nyomtatót nem talált; "s halálig tartott fára- dozásai jutalmát nem arathatta az országban, hol annyi idegen gazdag táplálást nyert magának. Voltak ugyan, tagadni nem fogom , kik Ő felé is részvevő keblet nyitottak, "s kik életének gondjait egyes jótétekket enyhítgeték :- de a" nemzet nagy írójának jótétekre szorúlni nem kellene ; "s pillantatonként nyújtott vígasztalás hosszú kínokat nem orvosol. Ah, láttam én ezen kínokat! Mert tanúja valék álmatlanúl töltött éjje- leinek; tanúja valék a" fájdalmas eljajdúlásnak, midőn barátja? vidám asztala mellett gyermekeire vissza emlékezett. Megrezzent akkor minden ideg kebelemben; "s véráldozatnak képzelém a" szent öreget, melly a nép" bűneiért utolsó hörgései közt vonaglik. Társaim , nem szenved ő többet! Lenyugvék ősz fürteiben ; a" szép- halmi lak" romai közt úgy húnyván el: mint, századok előtt, a" nyugoti tenger" partjain egy más hazának fia — Camoens. És gyermekeit idegen kéz fogja ápolni; és sírját szívszorúlva kerüli ki a" magyar nyelvművész , sorsától rettegvén. "8 bár emlékezete keserű voltát szerencsésb évek hamar feledtetnék el! Hogy a? maradék előtt csak dicsősége ragyogjon : kínai pedig megfoghatatlanok legyenek. KÖLCSEY FKRKEACZ. 207 mg (4 y 156 EMLEKBESZED IV; KRESZNERICS FERENCZ, TISZTELETBELI TAG; FELETT. A dl édes örömbe merüle minden, ki a? nemzet emelkedésére irányzó intézeteket igaz szempontból tekinti, látván; hogy a" hosszú vá- rokozás után az olly igen: óhajtott nemzeti akademia , magyar tudós Tár- saság névvel országos pártfogás alatt életre jöve: olly keserü bánat fogá el mind azokat , kik az imént keletkezett "s a" legszivesb ügyekezet mellett is csak lassan tenyésző Társaságtól nem idegenkednek , hallván; hogy az mindjárt kezdetben olly tagoktól fosztaték meg, kikben az igaz érdemet még az ellenkező indulatok sem tagadhaták. Ezek közűl néhánynak becses emlékezetben tartásáról előttem szólott érdemes társaim gondoskodának ; hogy én Kresznerics Ferenczre nézve ugyan ezt tenném, azok rendelék , kiknek engedelmeskedhetnem dicsőségnek tartom. De az elhúnyt iránt személyes viszonyim is ollyak, hogy a" felőle szólhatásra bármelly alkal- mat is örömmel fogadok. Azonban kisded körhez szokva lenni, még is nagy körbe lépvén nyilván felszólalni; érdemek után még csak töreked- ni , még is tündöklő érdeműek előtt érdemesen beszélni; a" beszédet rö- vid időre határozni, mégis a? kijeleltnek becsesb tulajdonit hiánytalan előadni: olly feladás, mellynek helyesen megfelelhetni nem csekély aggo- dalmat szerez. Talán buzdító vigasztalásomra szolgálhat, hogy ezen diszes gyülés" minden rendű; tagjai a körűlállásokhoz szoktak mindent. mérsé- kelni; elannyira, hogy hol a" nagyobbra "s tökéletesbre törekedés sikeret- len marada , ott a" jó szándékkal párosúlt: csekélységet is kedvesen fogad- ják. Tehát remény és félelem, bátorság és csüggedés, bizodalom és tar- tózkodás között kezdek itt szólani, tudván, hogy a" milly kellemes mostani tisztem, olly nehéz a" közfigyelemnek és várakozásnak eleget tennem. Itt minden esetre, a" valót hiú szavakkal kétségbe hozni, az érdemet szópiperével gyanússá tenni , tilalmasnak vélem: azért őszinte- ség, belső. meggyőződés, vezérli nyelvemet; míg Kresznerics"? érdemeit nem nagyítva, nem magasztalva, hanem egyszerű szavakkal előadandom. éb GÜKKÉ Las ÁB 5 KRESZNERICS FERENCZ FELETT. 157 Eme, literaturánk" elhúnyt egyik hősének, nem nagykorú Társa- ságunk" egyik diszének, és édes magyar hazánk"? hasznosan munkált egyik fiának szülő földe Vas Vármegyében Iváncz vala; hol atyja kereszt név- vel Ádám, tanítói "s jegyzői hivatalt visele. Ez Ferenczet , az 1766ki Februarius" 25kén szülöttet, már kisded korban kitünt jeles túlajdonira nézve , gondosan nevelé; későbben pedig, ámbár házi körűlményi szo- rosak valának, bővebb képzetés végett Szombathelyre és Sopronba küldé. A" szép reményű "s már az atyai gondoskodás által rendhez és munkához szoktatott nevendék , oskolai tanulását olly különböztetett előmenettel foly- tatá; hogy mind tanítóinak szeretetét bírná, mind társainak érdemen épült becsültét részére hódítná. Továbbá Pozsont reá nézve olly helynek tekinthetni , melly élénk elméjének mind mívelésére, mind kitüntetésére téres mezőt nyita. Itt tanulá a? böleselkedés- "s vallástudományon kivűl a" franezia, zsidó, görög "s olasz nyelvet; itt gyakorlá magát az e? koron olly annyira sürgetett "s majd nem szükségessé tett német nyelvben; de a" magyar nyeívet is itt kezdé olly szorgalommal mívelni, hogy később dolgozásit csak az itt megízlelt munka" folytatásának tarthatni. Hogy illy készületű "s míveltségű nevendékét, Pozsonból haza jötte után, a? szom- bathelyi megye, "s ennek nagylelkű első püspöke Szily János érdemeként becsülé "s fogadá; vagy abból kitünik: hogy ez, közbenjárása által, Kresznericset két három évi segédpapság után, az e? közben Szombat- helyen állított philosophiai oskolákban , mathematikai etöjrtétayozzszéjáea taní- tójának nevezteté. Ez tudósunk" éltének azon poritja, mellybeni kijelelteték előtte a" hely, hogy polgártársai között hasznosan munkáljon. Tudniillik tehet- ségink" kifejlése után határozott czélnak kell előnkbe tüzetni; hová miri- den törekedésünk irányozhasson. Tehát Kresznerics is, égy két gyakor- lati" esztendőt töltvén az egyházi szolgálatban, mint mathesis? rendes ta- nítója lépe fel a" köz életben: tizenkilencz évi tanítás után pedig Ságra költözvén, ittis szinte tizenkilencz évig, azaz élte" fögytáig lelkipász- torkodék. A" hivatalos életet tekintve: háromfélét különböztethetünk benne. 158 EMLÉKBESZÉD Őt először mint embert jeles tulajdonok diszesíték. E" szó : ember, valami felségest, vagy is olly valót jelent, ki a" mindenhatóság" ismére- tes földi teremtményinek remeke, kinek a" fő és sziv kitünőbb sajáti ; úgy hogy e? kettőben határozódik, ezekben létez az ember" igaz becse , sót az emberi becsnek igaz mértéke is. Kresznerics a" szokottnál nemesb értelemben mondathatik embernek. Vévén ugyan is a. mathematikai tu- dományokat: ezek a? legegyszerúbb számolástól a" legelvontabb "s majd végnélküli változásokig emelkedvén valamint tetemes nehézségekkel vagy- nak terhelve; úgy rendkivűl nagy elmetehetséget "s csaknem lángészt ki- vánnak. Ez iránt kezeskedék ő benne az oskolai jeles előmenetel , melly őt még tanuló korban néhány társainak , főkép a" mathesisban, külön ta- nítójává tevé. Egyébként is tudományos foglalatosság közben nem rezzen- ték őt vissza az elejébe gördült akadályok; sót még buzgóbb munkálásra ingerlék. Így az éles észszel csüggedetlen szorgalmat párosítván , a? mibe kezde , sikeresen végezé : kezde pedig különfélébe, majd mint nyelvtudós anyanyelvének alapos szabásin kivűl a" görög , török , persa "s egyéb nyel- veket tanúlván; majd mint több nyelvek" tudós értője a", legválogatottabb könyvek" olvasása "s kivonásában foglalatoskodván; majd mint régi- ségbuvár a" régi pénzeket, irományokat "s könyveket vizsgálván; majd mint a" mathesis? tiszta "s több alkalmaztatott részének tanítója többféle rajzolatokat készítvén; majd pedig mint közbizodalmú férjfiú tanácscsal , oktatással, közbenjárással minden hozzá folyamodotton segélvén. Akarva említém minden tőle tellető segélyre készségét; mivel ez, mint egyéb- iránt is embert leginkább diszesítő tulajdon, benne uralkodó indulattá válék : táplálá agg szülőit, segíté megszorúlt barátit, biztos reménynyel folyamodtak hozzá tanítványi; nem vala olly ügyefogyott jövevény , vagy pártolatlan honavesztett , ki ajánlásában, sőt, mennyire körűlményi en- gedék , értékében gyámolra nem talált; sokszor önveszélyeztetésével vé- dé az igazságtalanúl nyomatott ártatlan ügyet : önveszélyeztetésével , mon- dám; minthogy az vala gyöngéje, ha talán gyöngeség olly nyiltság , melly sem nem félve, sem nem reménylve senkitől, szineskedés nélkűl szokott szólani , kimondván a? valót, ha fanyar is gyümölcse. Mind e" mellett a" KRESZNERICS FERENCZ FELETT. 159 kellemetlen pörpatvar csendes természetével nem egyezhete ; azért készebb vala hosszan tűrve sérelmét kebelében fedezgetni, mint valakivel lármá- san harczolni. E" lélektől vezéreltetvén , valamint tanítása pályáján az elke- serítő dorgálástól tudá magát tartóztatni; úgy papi körében okosan szok- ta magát mérsékelni, békesen kormányozván házi népét, lármátlan le- geltetvén kisded seregét, és feledve a" megbántásokat, jóttévén a" hozzá- tartozókkal. Ez utósót talán nem is említném, ha, bármilly kis értékű , általában kegyes czélokra hagyott vagyona mellett végrendelését úgy nem intézi ; hogy kik hivei közűl a" törvényszerinti járandóságot be nem adák, ez nekik egészen elengedtessék. Tudok élete" folytából olly alkalmat, mellyben eltelvén vallási érzelemmel e" szavakra fakadott : ,, Valamint én mindenektől bocsánatot kérek; úgy minden nemjóakarómnak azon nagy- lelkűséggel bocsátok meg , mellyet az emberi szívben egyedűl az Idvezítő- nek szereteten épűlt törvénye gerjeszthet." Így csak az érezhet, az szól- hat, kinek szíve szinte mint elméje mívelt, kiben a" hit józan , és a" sze- retet tökéletes , kit tetteiben nem a? fenforgó tárgy" szine, hanem belső értéke vezérel. De már meg kell szünnöm azon férjfiúról mint emberrő! szólani, kit a" középsors szüle, a? szoros állapot nevele; kit a" nagy el- me különöze, a" szorgos munkálódás bélyegze; kit az emberszeretés, egyenes szív, béketürés "s csaknem megbánthatatlanság a" közlelkű em- berek" sorából kiemele. Lássuk őt másodszor mint tanítót. E" hivatal iránt némellyek"? elméjét legferdébb képzetek fogják el, "s ezeknél fogva azt sokan figyelemre is alig méltatják. Nálok , tanítani nem egyéb , mint határozott órákban osko- lába menni , papirosról vagy emlékezetből valamit mondani, az elmon- dott tárgyakat a" hallgatók által egyszer, kétszer és többször ismételtet- ni. Holott igaz értelemben tanítónak lenni nem kevesebb, mint az előa- dandó tanúlmánynak minden részét, minden szakaszát, minden czikkelyét helyesen , világosan, nyomosan , észgyőzőleg és szívrehatólag használha- tás végett előterjeszteni; tanítónak lenni nem kevesebb, mint az időt , eddig szerzett isméretivel magahitten megelégedve, renyhén, soha nem tölteni , hanem, a" tudományokban a? kor" szellemével haladván , hallga- 160 EMLÉKBESZÉD tóit évenként a" tanulmánynak azon pontjára vezetni, mellyig ugyanazon tudomány" neme a! tanítás" ez utósó évében emelkedék; tanítónak lenni végre nem kevesebb, mint azon törekedni, hogy , midőn a" nevendékben a" lelki erők élesztetnek , a" testiek el ne fojtassanak ; midőn a" fő derúl , a" szív nemesedjék; midőn az isméretek szaporodnak , az itélet és okos- ság erősödjék; midőn a" gyors elme előre halad, a" lassú hátra ne ma- radjon. Illy alakú tanító vala Kresznerics: azért ő reá ama" közszokási gúny nem illik, mintha iróasztalán "s oskolája" küszöbén túl nem látott volna; sem azzal nem vádolhatni, hogy a" miket hivatala" első évében nem legjobb izléssel gyűjte , százszor és többször ismétlé; sem végre felő- le azt nem mondhatni , hogy megelégedvén a" gépelyes oktatással, semmi egyéb körúlállásra nem ügyele. Sőt inkább jól ismérvén tiszte" körét, mielőtt a" néki szánt tanítószékbe ülne; hazánk" legnevezetesb tudósinak kikért tanácslása után indulván , a" tudományához tartozó legjobb könyve- ket megszerzé ; "s gondos szorgalommal készülgetvén, mint jelesen kimi- velt, kész tanító ügyekezett hallgatói előtt fellépni. Később az oskolai könyvekben öntapasztalás által különféle fogyatkozásokra találván, eze- ket saját irományival pótolgatá ; úgy: hogy a" reá bizott mathematikai tu- dományokat tanítványai" hasznára helyes jegyzékekkel, könnyítő világí- tásokkal , "s .kielégítő pótolékokkal gyarapítani csak akkor szünék meg : midőn a" tanítószéktől végképen megválék. Módja pedig oktatás közben ollyan vala, hogy, ámbár a" számvetés" alsóbb nemeinek czélirányos elő- adására hazánk"? több oskoláiban kevés gond fordítatnék; mindazáltal a" mathesis" minden állítását a? figyelmezőnek megfoghatóvá tudá tenni. E" végett , félre tévén a? disztelen önhaszonkeresést, kész volt tanítványít külön órákban is tehetségökhez leereszkedve oktatgatni ; hogy a" gyöngéb- bek így ápoltatva el ne maradjanak , az erősbek pedig általa serkentetve fölebb emelkedjenek. Sőt nem elégedvén meg a? köréhez tartozó tudomá-. nyokkal, jobb reményű hallgatóit majd a?" régi és új mivelt nyelvek"? ta- nulására, majd a? régi pénzek", könyvek? "s irományok? vizsgálására , majd a" szép mivészetek" gyakorlására tüzelé; és, a! kit illyenekre hajló- nak tapasztala , teljes készséggel útba vezeté. Ez okozá , hogy ót mind KRESZNERICS FERENCZ FELETT. 161 a" tanításban részvevő hallgatók köz tiszteletben tartanák , mind az érde- meket méltánylani tudó közönség köz figyelemre méltatná. Ez okozá, hogy minden számolási nehézségek" megfejtése, minden régi irományok" ma- gyarázása, minden régi pénzek "s emlékek" felvilágosítása, rendszerínt az egész vidékből reá bizatnék. Ez okozá, hogy többen tanítványi közűl úgy válnának el tőle, mint szives baráti; mint természetes örökösi, gon- dos kifejtői, közhasznú terjesztői a" tőle nyert isméreteknek; mint tu- dós mivelői "s folytatva előmozdítói az általa helyesen tanított tudomá- nyoknak. Ez okozá végre, hogy miután, elhagyván az oskolai tanítósá- got, hivei között mint lelki tanító jelenék meg, bó tudományát még a köznép is bámulva becsűlné, "s beszédeit páratlan figyelemmel hallgatná. Kresznerics tehát olly tanító vala, ki magát mindegyre tökéletesítvén ok- tata másokat; ki gondosan megválasztá a" tárgyban, mit? a" módban, hogyan tanítson? ki az önköréhez tartozó tudományt úgy adá elő, hogy hallgatóit egyszersmind más hasznos isméretekre figyelmeztetné; ki végre , hogy röviden mindent kimondjak , tanítva nevele. A" 3dik, mit elhúnyt nagy érdemű társunkban, "s ezen felül nekem feledhetlen tanítómban említhetek a" diszes irói koszorú. A" tárgy, mellyet itt érintek , e" tudós- körben isméretesb , hogy sem felőle hosszan kelljen értekeznem. Írni, pedig ollyat írni, mit a? jelenkor haszonnal ol- vasson , a" jövendő belső értéke miatt becsben tartson; írni, pedig ollyat írni, mi a" nemzetnek diszére, az olvasónak előmentére, az irónak be- csületére szolgáljon ; írni , pedig úgy írni, hogy a" honfiak elfogadásra. a" külsők figyelemre méltónak itéljék: igen, így írni nehezebb, mint- sem némellyek meggondolatlanúl vélik. Tagadhatlan : vagynak lángelmék , . mellyeknek ifjukori lobbanásaik; vagynak kellemes érzelmek, mellyek- nek ifjantai buzgásaik , kecsegtetik érzékinket: de rendszerint minden , mi kora előtt születik , éretlen "s fanyar. Egyébként is minden kora szü- lemény a" kora enyészet" magvát kebelében hordozza. Kresznerics sokat olvasa, sokat tanula; mielőtt írni kezdene. A" mit pedig meggondolva ira; évekig nyugosztalá : sőt első irományi még most is kéziratban nyu- gosznak. Itt először említhetném több tetemes kötetekből álló "s csupán 21 162 EMLÉKBESZÉD önnön vagy legfelebb még becses irományai jövendő birtokosinak hasz- nára írt sokféle jegyzékeit; de ezeket elmellőzvén érdemes felhoznom ama" rendszeres magyar nyelvkönyvet, melly felől még 1789ben Görög Demeternek így ira : ,, Már esztendeje múlt, mióta a" magyar nyelvkönyv? dolgozásában foglalatoskodom, hogy valahára az egész magyar nyelv- könyvet a" magyar nyelvtanítók" "s tanúlók" hasznára kiadhassam." To- vább méltó említeuem azon építés "5 méréstudományt, mellyet tanít- ványai számára deák nyelven ira "s évenként hasznos jegyzetekkel bő- vítgete. Oklevél "s pénzgyüjteményéről pedig azért szükséges itt emlé- keznem ; minthogy az összeírt okleveleket tudós jegyzékekkel világosítá ; öt vagy hat ezer régi pénzeit pedig illő renddel lajstromozá "s olly tudo- mányosan leirá, hogy e" leirást többen nagy hasznúnak itélték , sőt hozzá férvén használták is. Egyéb kisebb "s nagyobbszerű munkái között külö- nös figyelmet érdemel ama vas szorgalommal készült, öt részre szintannyi kötetre osztott és betürendbe szedett magyar közmondások" gyüjteménye , mellynek határozott "s általa már kijelelt rendszer utáni kiadását nem más mint az e" szándék" teljesedését megelőző halál akadályozta. Mind ezen fáradságos "s nagybecsű munkák eddig csupán kéziratban vagynak; a mi pedig sajtó alá készített munkáit illeti: elhallgatván többféle rövidebb vagy hosszabb tudósításait "s értekezéseit, mellyek részint a" Bécsi Hir- mondóban , részint a" Hazai Tudósításokban, részint különféle folyó- iratokban közöltettek, első helyen említhetem 1806ban Julianus" Csá- szárainak pozsoni kiadását. E" munkát még 1788ban a? pozsoni papnevelő intézetben az okra nézve fordítá, hogy magát a? görög nyelvben gya- korolná, később" pedig az ifjukori fordítást egyre jobbítgatá "s különféle jegyzésekkel szaporítá. E" könyvet is: ,,Der geheime Schlüssel Salamo- nisé magyarra fordítá, és a" kész munkát királyi vizsgálat alá bocsátá; melly a" hibátlan "s tiszta nyelv mellett is, az eredetinek hiányai miatt, több helyen gáncsokra talála; azért ev? munka mind eddig csak kéziratban olvasható. De a" magyar szótár az, mellyre valamint ő legnagyobb gon- dot fordíta, úgy nekünk illő leginkább figyelmeznünk. Nagyobb önáldo- zattal, gondosb szorgalommal, csüggedetlenebb fáradozással senki mint e raer ty ég p KRESZNERICS FERENCZ FELETT. 163 ő nem gyűjtötte a" magyar szókat és szójárásokat. Ezen munkának , mint nagy idejű fáradozása! soká érlelt kedves gyümölcsének csak első részét láthatá nyomtatásban, élete? fonalát az irgalmatlan halál a? folyó évi Januarius?" 18kán , "s így épen akkor szakasztván , midőn a" második rész? kijöttével öröme majd teljes mértékű lön. Ez Kresznericsnek , mint embernek , mint tanító "s irónak őszintén adott rövid életrajza, melly , reménylem , legalább himezetlen egyszerű- sége miatt szava hihető tanú lehet az elhúnytnak örök becsű érdemire nézve. Ezek mellett is tettei ollyannak mutatják, ki a" különböztetés , tisztelet "s dicsőség után soha nem sovárga. Volt idő, mellyben egy bő hatáskörű Méltóság mellett igen tisztes hivatalt viselvén sokak? ügyét elő- segítheté , sőt elő is segíté; de önszerencséjére, talán egyedűl szerény- ségból , ekkor is kevéssé ügyelt. Élte? utólsó éveiben nem annyira önin- dultából, mint egy fényes hivatalú, tisztelt barátja" legtisztább szívből eredett szorgolására előbbléphetés végett könyörögve folyamodék. Folya- modása , gyaníthatólag törődött állapotja miatt, nem sikerűlvén , ott ma- rada , hol előbb volt. A" figyelem, mellyet iránta hazánk? több tudósai "s egyéb nagyjai között a" halhatlan érdemű Grófok: Széchényi Ferencz és Festetics György több izben bizonyítának , jutalmazá haszonlesés nélküli fáradozásit. Valamint ezeknek némi jutalmát aratta azon megtiszteltetés- sel is, midőn 1822ben kemenesali Alesperestnek téteték; öt évvel utóbb szentszéki Birónak nevezteték ; "s ismét négygyel később az alrendű egy- háziak közül egyedűl maga e? Társaságban tiszteletbeli tagnak választaték. Azonban a" nemeslelkű férjfiút inkább tettei, a" derék tanítót in- kább oktatási , az érdemes irót inkább munkái, mint egyéb tiszteletjelek dicsőítik. A"? honi tudományosság, mellynek éle; a" nemzet, mellynek diszét emelé ; azok , kiknek javát "s hasznát előmozdítá , örökítik emlékét. Érdemei által dicsőült árnyéka még ezen ünnepélyes tételt is talán hiú- ságnak tartaná: ha nékünk élőknek a? jeles érdemű elhúnytak" emléke- zete csak azért is kedves nem volna; mivel tőlünk távozásokból eredt bánatos érzelmünket illyetén tisztelkedések által oszolni reményljük. Te- 79 bdbog 164 EMLÉKBESZÉD hát elhúnyt már Kresznerics , de élnek pártfogotti , tanítványi "s tisztelői; elhúnyt ő, de élnek tettei, oktatási "s munkái; elhúnyt "s talán olly mélyen elhúnyt, hogy még csak a" maihoz hasonló emlékezet sem lesz többé felőle; elhúnyt, örökre elhúnyt, de kitörűlhetlenek jótettei szí- vünkből , tanításai elménkből "s neve történetinkből. SZILASY JÁNOS. NV GRÓF SZÉCHÉNYI FERENCZ ÉS GRÓF FESTETICS GYÖRGY FELETT. Midőn a"? haza nem régiben elhúnyt két dicső fijainak Sárvári Felső- vidéki Gróf Széchényi Ferencznek "s Tolnai Gróf Festetics Györgynek emlékezetét hirdetni "s érdemeiről szólni szándékozom ;"kénytelenítetem előre megvallani, hogy e" szándékot illendő módon véghez vinni nem csak az ékesszólás" hiánya miatt elégtelen vagyok, hanem elégtelen vol- nék, ha ezen mesterség" akármelly varázserejével dicsekedhetném is. Az igaz érdemeket nem a? pompás és szép előadás , hanem csak a" hűsé- ges lefestés magasztalhatja ; "s a" dicséretre méltókat egyedűl saját tetteik által lehet igazán dicsérni. Eme" két nagy ember" számtalan nemes és jeles tettei közül sok , valamint rejtekben "s hirkeresés nélkül ment vég- hez , úgy mindenkor titkosan és hir nélkül fog az Istenség" erejének mód- jára a" lelki világban munkálkodni "s gyümölcsözni , sok csak utóbb, az igaz nagyságot eleinte borítani szokott ködnek eloszlása után, tündö- kölhetik tiszta fényében ; azokat pedig, mellyek nekik már a" jelenkor- ban nagy nevet szereztek , akármelly számosak és nevezetesek is , ki nem ismeri e? fényes gyülekezetben jobban és tökéletesebben mint én? Ha átaljában kell rólok emlékezni: mit mondhatok én újat és ollyat, a" mit nem csak nemzetünk , hanem minden kimívelt nemzet is fris emlékezet- ben nem tartana? Ha becseket akarom meghatározni , melly sokan vagy- nak itt, kik ezt tenni csak azért is alkalmasabbak mint én, minthogy a" magas helyeken véghez vitt dolgokat a" hasonló magas helyeken álló ér- telmesek és bölcsek legalaposabban megitélhetik! De minekutána a! ma- i 1 § GRÓF SZÉCHÉNYI FERENCZ ÉS GRÓF FESTETICS GYÖRGY FELETT. 165 gyar tudós Társáság a" nemzeti míveltség eme" két kitünő képviselői iránt , kik az eleibe tett czél felé vivő utat is olly hathatósan készítették , "s egyengették , szives tiszteletét "s háláját, melly egyszersmind egész hazánk iránt is hála és tisztelet, kinyilatkoztatni kivánta, "s ezen kinyilatkoz- tatást az én gyenge tehetségemre bizta: kötelességem engedelmeskedni , "s a bennem helyzett bizodalomnak, úgy a" mint tőlem kitelik , megfelel- ni. Mindazáltal, hogy tisztemet, ha ügyesen nem is, legalább híven teljesítsem, őrizkedni fogok az olly magasztalók" hibájától, kik az ismé- ret" nem létét képzelés "s az igazságszeretés fogyatkozását czifra elő- adás által kivánván kipótolni , a" valót hamissal vegyítik, "s most , minden kigondolható tökélyeket rakásra halmozván "s együl egyig hőseikre ruház- ván, ezeket emberek helyett Istenekké festik, majd holmi semmiségeket "s csekélységeket bájoló köntösbe öltöztetvén :- vigyázatlan hallgatóikat irántok megvesztegetni igyekeznek. Nem bocsátkozom a" dicsők? minden érdemeinek olly részeletes fejtegetésébe , mellyhez az enyémnél több tudo- mány kivántatik; csak némelly jelességeiknek, csak az ollyaknak emlé- kezetét ujítom meg, mellyek mind kettejekkel közösök "s különösen a" magyar tudós Társaságot közelebb illetik. Itt sem emelek új szobrokat, egyedül a" magok által emelteknek 7s országszerte ismereteseknek talp- köveire vések néhány betüket. A" tizennyolczadik század, akármint nagyítsák is hibáit ellen- ségei, az idők" könyvében mindenkor aranybetükkel fog irva maradni , "s minden idősb testvérei felett kitünő fénynyel ragyogni. Soha az előtt egyben is a" királyi székeket annyi bölcsek nem ékesítették, mint abban, soha annyi jeles elmék az emberi nem?" kimívelésére nem egyesültek ; soha a? hajdani világ? omladványai közül már eléb kiásott régi classi- cusok a? reájok ragadott rozsdából szebben ki nem tisztultak, "s annyi ezerekhez olly értelmesen nem beszéltek; soha annyi babonák "s bal- 8 "vélekedések olly hatalmasan meg nem támadtattak "s olly foganatosan SZ inem fogyasztattak ; soha a? tudományok ? s mesterségek, kivált az életre et látáttebben tartozók, olly gyorsasággal "s olly szerencsésen nem gya- ttak "s olly világos rendszerbe nem szedettek; soha a" vallásbeli 166 i EMLÉKBESZÉD üldözés"? gonosz lelke, melly a" különböző hitüeket "s vélekedésüeket olly számtalanszor majd fegyver" élére, majd tüzre hányta, majd más kegyetlennél kegyetlenebb halállal emésztette , olly diadalmasan meg nem zaboláztatott; soha az emberi szent jusok olly nemes bátorsággal nem védelmeztettek , "s a" világ nagyjai által is olly tiszteletben nem tar- tattak. "S mikor e" század" jótéteményeit a" halhatatlan Mária Therézia", második József", második Leopold", "s most dicsőségesen uralkodó Feje- delmünk" boldogító országlásai hazánkra leggazdagabb mértékben árasz- tották, akkor futák Gróf Széchényi Ferencz és Gróf Festetics György azt a" szép pályát, mellyet az ég számokra rendelt. Szerencsések, hogy illy gyönyörü idő" gyermekei, még szerencsésebbek , hogy illy gyönyörü időben a" sors" különös kedveltjei levének ! Születések mind kettejeknek a" követésre hires nagy ösöket, a" munkálkodásra messze terjedő fényes kört, "s a" sáfárkodásra gazdag értéket ada. A? természettől jeles lelki tehetségeket, "s a" szülői megvilágosodott szeretettől gondos nevelést és rendeltetésekhez illő kimíveltetést nyervén, az idő" lelkével korán ösz- vebarátkozának , "s ezen barátkozást szakadatlanul folytatván, "s gyakor olvasás, honi tapasztalás , külföldi utazás és saját elmélkedés után mind jobban jobban megkedvelvén , . értelmeket a" legjobb, leghasznosabb is- méretek? kincseivel meggazdagíták. Illyen készülettel megjelentek a" nagy világ" piaczán, "s teremtő elmék" módjára hatalmasan törekednek a" körülöttök zavarva elszórt becses elemekből szebb és jobb jövendőt alkotni. Ereje? gyakorlására "s a" köz jó? terjesztésére mindenik, a" szerint mint hajlandósága javalja, kúlön tért választ. Az egyik jó idején Themis" szolgálatjába lép, bölcs királya" figyelmét már nagyon fiatal korában magára vonja "s bizodalmát és kegyességét nagy mértékben ta- pasztalja; nem sokára nagy fontosságu hivatalokat visel, "s azokban a" fergetegek "s szélvészek között érett kormányosi okosságot bizonyít, a" háborgó szíveket szelídségével "s mérséklettségével egymás között csen- desíti, maga iránt megnyeri; ügyessége, szorgalma, jámborsága, s a fejedelemhez és nemzethez egyiránt vonszó tántoríthatatlan hűsége által a" tisztségek" és méltóságok" mind magasabb és magasabb lépcsőire hág, GRÓF SZÉCHÉNYI FERENCZ ÉS GRÓF FESTETICS GYÖRGY FELETT. 167 fejét a" legszebb polgári koronákkal ékesíti , "s olly köz tiszteletet nyer, melly előtt a" nagyságot rágalmazni szerető kaján irígység is elnémulni kénytelen. A" másik, mihelyt tapasztalásából látja, hogy a? csendes be- zárkozást kivánó tisztviselés természete" elevenségével . ellenkezik, a" vitézség? borostyánai után indul, "s a" fényes czél felé sebes lépésekkel siet; de utjában egy gyászos viadal által, mellybe saját tüzével "s a külső környülményekkel elegyedik , gátoltatván, nem sokára a? szeren- csétlen küzködéssel felhágy, nyugalmasabb játékszínre lép, bölcs ma- gányba vonúl; "s minekutána ott Herkulesként a?" sorssal és magával megengesztelődék , "s magát az isteni végzéseknek alája veté, csendesebb , de Herkuleshez nem kevesebbé méltó, foglalatosságokban keresi dicső- ségét; "s olly nagyságra tesz szert, melly őtet már életében a" nemzet félisteneinek rangjára emeli. Melly széles mezőt lát itt maga előtt nyilni egy még ezután tá- madandó magyar Plutarchus! Melly felséges tárgyakat talál mind a" ket- tőben halhatatlan munkájának! Mennyi jelest és dicséretest mondhat felőlek akár házi "s familiai, akár polgári "s hazafiúi tekíntetben! Melly bátran megvallhatja még emberi sorsokra emlékeztető hibáikat is , mellye- ket annyi fényes érdemeik ki nem mentenek ugyan, de béfödöznek "s eltakarnak! Az ő dolga lesz, minden tetteikét, mellyek figyelmet, tisz- teletet "s csudálást érdemelnek , a? maradék" számára pontosan feljegyez- ni, "s életeket gondosan öszvehasonlítani; "s bizonyára, ha erkölcsi ké- peiket híven lefestendi, nemesebb érzésü "s magasra emelkedni kivánó unokáink szívemelő gyönyörrel fogják szemlélni, mint futottak mind ketten az érdem? koszorúja után versenyt egymással, mint mutatkoztak mind kettejeken ugyan azon erények sokszor különböző "s néha egészen ellenkező alakokban, "s mint vezették őket gyakran egymástól elváló "s utóbb egymással egyesülő ösvényen a" dicsőség" templomába ! Én a?" kiszabott határok között maradván, csak a" legkitetszőbb közös jelességeikre , csak okos muúnkásságokraz gazdasági bölcseségekre , "s Büzgó hazaszeretetekre fogok egy tekíntetet vetni, "s azután kevés szókkal azon közhasznu intézeteikről emlékezni, mellyekkel magokat 168 EMLÉKBESZÉD nemzetünk" kimíveltetésének történeteiben leginkább tették elfelejthetet- lenekké. § A" főrendüek"? okos munkássága sokkal fontosabb dolog mind er- kölcsi mind polgári tekintetben , nagy méltóságu gyülés , mint rendszerint gondolni szokás. Mennél több van reájok bizva, annál nagyobb száma- dással tartoznak mind Isten mind világ előtt. Mennél könnyebb módjok van, minden tehetségeiket illendőképen kimívelni, annál szentebb köte- lességek minden dolgaikban mennél tökéletesebben eljárni. Mennél szé- lesebb "s tágosabb köre van hatásoknak, annál többekre kiterjed mind lelkiesméretes munkálkodások" haszna, mind vétkes hivalkodások? kára. Mennél magasabb helyen állanak , "s mennél többek által szemléltetnek , annál többeket bir mind szorgalmok" mind henyélések? példája a" köve- tésre. Mennél nagyobb szabadságot ád kedvező szerencséjek mind a foglalatosság mind a?" mulatság" választására; annál több jót tehetnek mind a" kettő által embertársaikkal, "s annál nemesebb gyönyöröket ké- szíthetnek magoknak , ha a? választásban józan okosság által vezéreltet- . nek; valamint más felől annál több esztelenségekre vetemedhetnek, "s mind a" polgári társaságnak , mind magoknak annál többet árthatnak, ha minden nyomos munkától irtózva csupán testiségre késztő kényeket kö- vetik. Mennyi "s melly fontos serkentő okok arra, hogy erejeknek a" legtisztességesebb "s okos lélekhez legméltóbb móddal gyakorlása által körülöttök mindenfelé áldást "s boldogságot terjesszenek, "s magokra nézve az életet igazán kellemessé tegyék! Mind e" mellett meg kell valla- ni, mert minden idők" "s nemzetek"? történetei "s tapasztalásai bizonyít- ják, hogy a" külső szükség" kényszerítéseitől menttek között legtöbben ta- lálkoznak , kik, vagy a? bőség?" kebelében elkényesedvén "s legszebb te- hetségeik" haszonra fordításától elszokván, vagy polgári rangjok által dologtalanságra just nyerni vélvén, idejek legnagyobb részét enyelgések- re, játékokra, hiú gyönyörökre, "s gyakran , fajdalom! ollyakra veszte- getik , mellyeket az unalom csömör minden lépésen kisér, "s utóbb ke- serü, de késő bánat követ. Szép szerencsének szerencsétlen kedvelőjei , kiknek élete a" helyett, hogy egy szép nagy folyó módjára elevenen , Ma sent GRÓF SZÉCHÉNYI FERENCZ ÉS GRÓF FESTETICS GYÖRGY FELETT. 169 vigan "s egyszersmind hasznosan is haladna, "s mindenüvé , a" merre me- gyen, életet, elevenséget, bőséget és örömöt vinne, olly széles kiterje- désü posványhoz hasonlít, melly maga is disztelen tekíntetü "s az egész tájékot is dögleletes gőzzel tölti el. — Gróf Széchényi Ferencz "s Gróf Festetics György annyira nem tartoztak az illyenekhez, hogy inkább korunkban méltán a" szorgalom remekei közé számláltathatnak. Nem szólok most az elsőnek azon ismeretes buzgóságáról és serénységéről, mellyel magát számos fényes hivatalaiban olly dicséretesen megkülönböz- tette , mellyért kegyes fejedelme" tetszését "s nemzete" szeretetét olly nagy mértékben megnyerte, "s mellyet a" történetirás feljegyezni el nem felejt- het. Csak azt említem, a" mi által mind ketten egyiránt követésre méltó példát adtak; hogy tudniillik nem csak a" köz hivatalokban, hanem azokon kivül is, nem csak a! világ" láttára, hanem házaiknál "s ma- gányosan is a munkát szerették "s örvendették, hogy az időt megbecsül- hetetlen kincs gyanánt használták, hogy azt fáradozásaik "s pihenéseik között bölcsen osztották fel, "s hogy ifjuságoktól fogva halálokig dicsé- retre méltó buzgó igyekezetek, iparkodások "s törekedések által lelke- síttettek. A" ki ebben kételkedik, azt egy kevés gondolkodás könnyen meggyőzheti. Ellene mondhatatlan igazság, hogy az ég minden jót és becsest munkáért és fáradságért ád: mi által szerezhették tehát ők meg magoknak az élet egyik legbecsesebb javát, azt a" köz tiszteletet, azt a szép hirt nevet, melly őket már életekben is jutalmazta, "s halálok után emlékezeteket , mint a" testet a" verőfényen az árnyék , mindenütt kiséri ? Vallyon nem szorgalmok hasznos fáradságok "s okos munkásságok által-e ? A" mindennapi tapasztalás tanítja, hogy a" tunyaság a" lelket bágyasztja "s gyengíti , az észt tompítja , az elmét rozsda gyanánt meglepi "s emészten emészti, "s hogy a" henyék örökös elmebeli silányságra vagynak kárhoz- tatva: mi által tehettek tehát ők szert arra a" lelki kimíveltségre, arra a" széles tudományra, árra a?" sok oldalu ügyességre, mellyet bennek minden értelmes birálók tisztelni "s gyakran bámulni kénytelenek voltak ? Vallyon nem azon nyomos "s csak nem szünetlen gyakorlások által-e , mellyekkel lelki tehetségeiket a" tapasztalás", . olvasás", gondolkodás, fog- 22 170 EMLÉKBESZÉD lalatoskodás" utján ébresztették, gyarapították, "s tökélyesítették : egy szóval nem az okos munkásság által-e ? "§ ha ki okos munkásságoknak még szembetünőbb "s mint egy kézzel fogható bizonyságát kivánja látni, tekíntsen gazdasági bölcsesé- gekre, fordítsa figyelmét arra, a?" mit jószágaik gyarapítása körül tettek. Melly szorgalmok , melly iparkodások, melly törekedések tünik itt sze- meinkbe ! — Úgy gondolkoztak , hogy a" polgári társaság" főrendü tagjai azon rendeltetéseknek "s kötelességeknek, melly szerint a? fejedelmi székre nagyobb fényt terjeszteni "s előtte a? nemzeti állandós képviselő- séget gyakorolni tartoznak, a? vagyonosság" "s gazdagság" alkalmas mér- téke nélkül meg nem felelhetnek. Azért jóllehet már születések által is szép birtoknak lettek örököseivé, még sem szüntek meg azt, valamikor egyéb tisztjek engedte , törvényes uton módon nevelni "s szaporítani. Azt hitték, hogy polgári alkotmányunkban az előkelő nemességnek a" nagy értékkel, ugy szólván, örökös házassági szövetségben kell állani , "s hogy az első, az utolsótól megválva , ollyan, mint a? férje hagyott asszony, ki magára is kisebbséget von, a? közönségnek is botránkozására szolgál. Azért jóllehet azt az illendőséget , mellyet rangjok és sorsok kivánt, min- denben gondosan szemeik előtt tartották, még is minden szükségtelen vesztegetéstől "s tékozlástól őrizkedtek. Tudták, hogy a" széles terjedésü gazdaság, mint a" sok kerekü műszer , könnyen megbomolhatik, "s ha egyszer megbomlik , nem csak nehe zen állítathatik helyre, hanem azon polgári társaság" nagyobb műszerében is , mellynek egy részét teszi , több- féle bomlást és romlást okoz. Azért jóllehet jószágok már akkor is jó rendben volt, mikor általvették, még is mindenkor argusi szemekkel vigyáztak , hogy a" jó rend ne csak meg ne zavarodjék, hanem inkább időről időre tökéletesebb rendszerré tétessék. Általlátták, hogy az adós- ságba mélyen elmerülés mind az erkölcsi mind a? polgári világban ezer réndetlenséget "s káros zürzavart okoz "s nagy vétkeket szül. Azért jól- lehet a" másoknak ártani akarásnak vétkétől magokat lelki isméretekben tisztáknak ismerték, még is mindent, a? mit az okosság javalt, gondo- san megtettek , hogy az érték és adósság közötti szükséges iránynak el- a sszááátkttőll sisztd szülsz átát tát üKi sadtagtőt ee 2 Bél GRÓF SZÉCHÉNYI FERENCZ ÉS GRÓF FESTETICS GYÖRGY FELETT. 171 hibázása miatt azon vétekre valamiképen el ne csábitassanak. "§ hogy mind ezen igyekezeteknek , iparkodásoknak , törekedéseknek "s vigyáza- tosságoknak nagyon szerencsés foganatja volt légyen, azt hosszasan bi- zonyítanom szintén olly felesleges volna, mint tiszta nyári éggel a déli napnak fénylését. Tudja azt a" haza , tudja a" külföld is, "s a" maradék előtt sem lesz elfelejtve. Nem, sőt több emberi nyomok mulva is meste- reknek fognak ők a?" gazdaság? bölcs folytatásában tartatni. Unokáink" gondosabb unokái közül is sok fogja e" részbeli példájokat remek gyanánt nézni , "s követése" tárgyává tenni. Szerencsés, nagyon szerencsés, ki tőlek a" gazdagodás" és gazdáskodás" mesterségét eltanulja, még sokkal szerencsésebb és százszor szeréncsés , ki a" gazdagságnak a" haza" javára fordításában velek nemesen vetélkedik. " Mert az, épen az teszi érdemekkel tetézett fejekre a" legszebbik koronát , hogy a munkásságot nem csak magokért "s örököseikért, hanem ember "s hazafi társaikért is gyakorolták, hogy nem csak magok" "s örö- köseik", hanem fejedelmek" "s nemzetek" számára is gazdálkodtak , "s hogy nagy értékeknek nem csak szerzői , birtokosai "s magok" számára hasz- nálói , hanem egyszersmind bölcs kiosztogatói is voltak. "S ha valahol, itt különösen ohajtanám egész életek? folyásának tökéletes ísméretét "s az ékesszólás Musájának lelkesítő sugallását. Melly forró indulattal beszélnék el mindent, a" mi által nemek "s nemzetek" jóltévői lettek; melly buz- dító magasztalással hirdetném, mennyi bajt orvosoltak, mennyi vigasz- talást terjesztettek, mennyi örömöt árasztottak magok körül, hányszor törülték le a" szegények" és szükölködök" könyeit, hányszor fogták párt- jokat az ártatlanoknak , özvegyeknek , árváknak ; hány tévelygést, babo- nát, előitéletet irtottak ki, hány hasznos isméretek" magvát hintették el; hány közhasznu intézeteket mozdítottak elő; hányféleképen ébresztették a" földmívelők", mesteremberek", művészek", tudósok" szorgalmát , szapo- rították az élet. kellemeit, tisztították a" szép "s illendő" izlését, sze- lidítették az erkölcseket "s eszközlötték a" nemzet" kimíveltetését! De ha ezen óhajtásom? teljesedését nem reménylhetem is; hány olly bizonyságai vagynak buzgó hazaszereteteknek, mellyeket az egész közönség ismer, 7.7. ika 172 EMLÉKBESZEÉD "s mellyeknek csak megemlítése is elégséges, minthogy magok legszebben magasztalják magokat! Sok más nagy dolgokon kivül örök dicsőségére szolgál az újabb időkben nemzetünknek az, hogy ama?" vérszomjuzó "s vérrelhizó bálvány a" fanatismus lerontatván, helyette a?" vallási türelem , ez a? belső békeség" egyik legbiztosabb őrangyala, mind nagyobb és na- gyobb tisztelet tárgyává tétetett; hogy az adózó nép a" heloták"? baromi állapotjából emberi rangra emeltetvén mind szebb és szebb jövendő" re- ményével vigasztaltatott, hogy a" józan értelem" országa számtalan köz- hasznu isméretek" közlése által minden rendbeliek között szélesebbre terjedett; hogy hazánk nem csak egy az egész földet megrázkodtató ret- tenetes polgári vulkánnak mindenfelé szórt tüze "s veszedelmes lávái által el nem borítatott, hanem ősi országalkotmányának csendes birto- kában is megmaradott, sőt benne a" nemzetiség? jobb és nemesebb lelke is felelevenítetett; hogy anyanyelvünk a" nemzet megbecsülhetetlen pallá- diumának elismertetvén mind nagyobb és nagyobb kelendőségre kapott, "s rövid idő alatt csudálkozást érdemlő mértékben csinosítatott; "s hogy sok egyéb jeles közintézeteken kivül, a" hősöknek termett hazafiak"? ne- velése "s a" hadakozás" gyászos, de olly szükséges "s a" mellett olly nehéz , olly észt és tudományt kivánó mesterségében oktatása végett a? Ludo- vicea" alapja megvettetett, a" mezei gazdaság" elevenítése "s jobbítása végett a" Keszthelyi Georgikon felvirágzott, az ősi dicsőség" becsülésé- nek , csudálásának "s követésének élesztése végett a nemzeti museumban a" magyar régiségeknek , ritkaságoknak "s nevezetességeknek gazdag tár- ház készült, "s a nemzeti nyelv" kimívelése "s azon a? tudományok" 7s mesterségek" terjesztése végett a" magyar tudós Társaság életre. lépett. Jóllehet mind ezekért a" haza leginkább annak a" kegyes és bölcs fejede- lemnek tartozik hálával adózni, kinek boldogító igazgatása alatt "s idvez- séges befolyása által azok történtek; mindazáltal maradandó fény hárul mind azokra is, valakik ezen jelenetek feltünését eszközleni segítették "s hathatósan előmozdították. "S kitagadhatná, hogy az illyek között Gróf Széchényi Ferencz és Gróf Festetics György az elsők? sorában tündök- lenek? Mert ki óhajtotta szívesebben a? különböző hitüek" háborgásának GRÓF SZÉCHÉNYI FERENCZ ÉS GRÓF FESTETICS GYÖRGY FELETT. 173 eltávoztatását "s a" szeretet lelkének terjesztését, mint ők, kik az első- nek veszedelmes , "s a" másiknak sok hasznu következéseit olly világosan általlátták, "s azért nem csak a? vallási szabadság, hazai törvényének alkotásában buzgón részt vettek, hanem jószágaikon az övékétől külön- böző hit sorsosainak is közös isteni tisztelet tarthatás végett mind egyéb segedelmet nyujtottak , mind számos szántóföldeket és réteket ajándékoz- tak? Kiben uralkodott a" jobbágyok iránt több emberiség és szeretet, mint ő bennek , kik velek nem csak sokaknak például szolgálható sze- lidséggel "s jámborsággal bántak, hanem nekik a" gyarapító szorgalomra is mind atyai intésekkel és serkentésekkel, mind saját példájokkal utat mutattak? Ki által áradott el a" hazában több józan ész és hasznos ismé- ret, mint ő általok, kik mind a" beszélgetésben "s tanácskozásban olly okosságot és bölcseséget nyilatkoztattak ki, mind gazdasági tisztekké "s házi nevelőkké olly értelmes és tudományos férjfiakat választottak , mind olly sok talentomos ifjakat saját költségeken tanítattak s a" külföldön is utaztattak , mind végre annyi tudósoknak "s iróknak voltak bőkezü Maecenásai? Kitől nyert a" polgári rend felforgatói ellen viselt "s az egész mívelt világot olly szorosan illető nagy háboru több segedelmet , mint ő tőlek, kik annak szerencsésen folytathatására "s végezhetésére nem csak pénzzel "s eleséggel, hanem katonasággal is olly nemes lelküen adakoztak? Kinek köszön a" nemzetiség? lelke többet, mint ő nekik , kik annak becsét olly igen érezték, "s hogy kevéssel sokat mondjak , annak egyik leghathatósabb élesztőjét a" nemzeti nyelvet nem csak forrón szerették "s mindenütt hatalmasan pártfogolták, hanem udvaraikban is első ranggal tisztelték meg "s magzataikkal is annak szeretetét az édes anyai téjjel együtt szivatták bé? Kivel dicsekedhetnek mindenféle köz- hasznu új intézetek inkább, mint ő velek? kikben itt oskola, ott con- victus, másutt ispotál látta "s tisztelte alkotóját, "s kik közül egyik egy szegénység gyámolító szép egyesület bölcs kormányozása "s hathatós elősegítése , másik a" Ludoviceára tett nemes adakozás által magát olly háladást érdemlő módon megkülönböztette. De hogy hazaszeretetek nyilvános bizonyságainak csupa előszám- 174 EMLÉKBESZÉD lásával egész órákat el ne töltsek, csak azt említem még, a?" mivel nem csak a" haza", hanem a" külföld" figyelmét "s tiszteletét is leginkább ma- gokra vonták, "s a" mi maga is elégséges volna neveket halhatatlanítani , a" Georgikonnak és a" nemzeti museumnak annyi fontos és hasznos kö- vetkezésekkel termékeny alkotását. Hogy ezen tetteikkel a?" haza? és nemzet jóltévői között a" legtisztességesebb "s legelsőbb helyeknek egyikét érdemlették légyen magoknak, azt itt ezen helyen nem csak szükség- telen, hanem illetlen is volna, hosszasan vitatnom. Ha a" földmívelés az, a mi a" világ ifjuságában az embereket a" Troglodyták?" barlangjai- ból társaságba öszve gyüjtvén, velek a" munkát , a" találmányok" anyját, "s a" rendet a" mesterségek" kutfejét, megszerettette, "s utóbb, minek- utána közöttök szorgalom által bőséget teremte, figyelmeket a? bőség keblében a" fárasztó munkáktól elvoná , beléjek szelídebb hajlandóságokat plántála "s őket a" mesterségből művészségből "s az igazság" vizsgálásából származó nemes gyönyörök" érzésére alkalmasokká tevé, a" pusztákon "s vadonságokon pompás városokat, égfelé siető tornyu templomokat épí- tetett , "s bölcs törvényszerzőket, felséges tanítókat , dicső hőseket , győ- zedelmes szónokokat, halhatatlan énekü költőket, bájoló művészeket nevelt; "s ha a" földmívelés? hüséges dajkálása "s gondos tökélyesítése az, a. mi mai napon is nem csak mind ezen hasznokat még bővebben szüli, hanem a?" nemzeteket a" kimíveltség" azon magosságára is, mellyen mind a" száraz föld" királyi pálczáját, mind a" tengerek" tridensét bírják, "s egyéb népek? sorsát tetszések szerint intézik, felemelni hathatósan segíti: ki említhetné közülünk tisztelet és szíves hála nélkül a?" Georgi- kont, melly a? külföldi tanultabb szomszédok"? példája "s tudománya után a" gazdaság" tökélyesítését olly szerencsésen munkába vette, mellyet alkotója olly sok költségbe került ritka készületekkel, az újabb idők bécses találmányival felékesített, mellyben annyi ifjak ingyen nyertek tanítást "s a? tanulásra ösztönt és nemes lelkü segedelmet, mellyből annyi jó készületü gazdasági tisztek oszlottak el az Ország" minden részeibe , melly által olly sok földbirtokosok, kik elébb az óhoz és megszokott- hoz makacson ragaszkodtak , ázsiai tunyaságok" álmából felébresztetvén a" . GRÓF SZÉCHÉNYI FERENCZ ÉS GRÓF FESTETICS GYÖRGY FELETT. 175 haladtakkal nemes vetélkedésre buzdíttattak, "s mellynek utmutatása szerint hazánkban már eddig is olly sok haszontalan tavak és lapályok , ártalmas mocsárok , "s dögleletes illatu posványok vagy termékeny szántó földekké, vagy virágos rétekké, vagy igező kertekké változtak! — A" háladatosság, ez a" nemes szívekből elválhatatlan indulat, a" Tripto- lemusok", Jánusok? "s a?" földmívelés" számtalan más terjesztőinek neveit a" Lethe" vizéből kiragadván halhatatlanokká tette: mikép felejthetnék el valaha a" Magyarok is a" Keszthelyi Georgikonnak bölcs alapítóját "s bőkezü dajkálóját; mikép szünhetnének meg őtet mind addig hálálva ál- dani, valamig termékeny honjokban eledelt és örömöt találnak ? Mit mondjak a" nemzeti museumról , mellybe annak felállítója olly magát felejtő fáradozással "s olly akármeliy fejedelmet is dicsőithető bő- kezüséggel annyit öszve gyüjtött, a" mi a" magyar" nagyságnak emlékül szolgál, a magyar korona" igazait örökíti, a" magyar nagy és szép tette- ket fenntartja, a, magyar elmét és észt tündökölteti , a" tősgyökeres ma- gyar familiák különböztető bilyegeit"s házi ékességeit szem eleibe terjesz- ti, a" nemzeti nemes büszkeséget táplálja "s a" hazaszeretetet eleveníti ; mint emlékezzem ezen megbecsülhetetlen gyüjteményről, melly magában annyi kincset, mint őseinkről maradott szent és elidegeníthetetlen örök- séget foglal, egy mélyen tisztelt "s forrón szeretett Nádor? bölcs fel- vigyázása alatt "s kegyes apolgatása által naponként gazdagodik, "s a" maradék" számára hűséges gonddal őriztetik? Melly Magyar említhetné azt tisztelet, hála, csudálkozás és kevélykedés nélkül! Mi módon szól- hatnék róla én is máskép, mint ezen érzeményekkel "s egyszersmind hazámra nézve a" legszebb, legédesebb reményekkel is megteljesedve! Erős és bátor bizodalommal hiszem , hogy reményeim nem fognak meg- csalni. Lesznek a" jövendők" folytában számtalanon, kik az itt eltett ereklyék"? szemlélése által hazafiúi nemes indulatokra gyuladnak , "s szép és nagy tettek" véghezvitelére lelkesednek. Feltetszik valaha ? .teraturánk" aranykora , midőn tökéletes készületü tudósaink a?" magyar történetek itt lerakott számos törédékeiből a" Thucydidesek? (s Humék" eszével és tol- lával fognak olly jól elrendelt "egész munkákat" készíteni, mellyekból 176 EMLÉKBESZÉD gyermekeink? gyermekei "s unokái azt a" jót, a" mit őseink? esze, böl- csessége, vitézsége "s magát feláldazó törekedése a" jövendőség" számára szerzett, egy tekíntettel láthassák, "s mindenre, a" mit a" közjó kiván, a" fejedelem" és haza" forró szeretetére, a" törvényes rend"? tisztelésére , a" polgári kötelességek" hű teljesítésére , az ezekket járó bajok? elviselé- sére "s a? hazának tőlök kitelhetőképen dicsőitésére hathatósan felserken- tessenek. Lesznek sok mívelt külföldiek, kiket a" tudomány"? "s ismeret szomjuzása ide hoz a" Duna" partjára, "s kik az itt találtató ritkaságokat figyelemmel megvizsgálván, nemzetünk iránt tisztelettel eltelve térnek vissza hazájokba, "s lelkesedve magasztalják mind a" magyar jeles saját- ságokat, mind a" jelenkornak azok iránt bizonyított buzgóságát. A" Ma- gyarok pedig valamig méltóságokat érezni, nemzetiségeket szeretni , "s a szépet jót és nagyot becsűlni tudják, mind addig ezen felséges intézetet nem csak tisztelni "ts minden szomorú viszontagságoktól oltalmazni , ha- nem gyarapítani "s gazdagítani is semmikép meg nem szünhetnek. De ha szintén is az lenne sorsa, a" mi a" hajdankor" számtalan csudáié volt; ha szintén a? királyi székeket felállító "s ismét eldöntő, a" nemzeteket felvirágoztató "s ismét elhervasztó idő forgandosága századok vagy ezere- dek mulva ezt is elenyésztené: első alkotójának neve a" romlandóságon még akkor is diadalmoskodván a? Ptolemaeusok "s Hunyadi Mátyások fényes nevei mellett az idők" fogytáig fog ragyogni. Úgy vagyon dicső férjfiak, Gróf Széchényi Ferencz és Gróf Feste- tics György , ti nemes harczot harczoltatok , "s neveteket a" feledékeny- ség?" sirjából, mellybe olly sok biborosok?, bársonyosok? "s aranyosok" emlékezete mindjárt testek" porráléte után végképen elsűlyed, hatalma- san kivíván, a" halhatatlanságnak általadtátok, lelkeitekkel pedig a" tö- kéletesség" örök hazájába költöztetek. Elvittétek oda veletek érdemei- tek?" édes érzését, mellyeknek már vég nélkül veszitek méltó jutalmait. Ti mindenkép boldogok vagytok, "s halandók? emlegetése , dicsérése , magasztalása nélkül nem szükölködtök! Mindazáltal mindeneket, kik titeket ismerni "s. érdemeitek? hasznaiban részt venni szerencsések, nem csak a? háladatosság , ez a? nemes: indulat , hanem okos önszeretetek "s GRÓF SZEÉCHÉNYI FERENCZ ÉS GRÓF FESTETICS GYÖRGY FELETT. 177 maradékaik" java is kötelez rólatok tisztelettel gyakran emlékezni , "s másokat is reátok tisztelettel emlékeztetni, szép hireteket, kitől mint telik , terjeszteni , örökíteni "s az által mind magokat nemes tettekre buz- dítani, mind a? most serdülő nemzetségben "s az utóbb származandókban a" szépnek jónak és nagynak szeretetét gerjeszteni, táplálni, nevelni. "S a" magyar tudós Társaság is, az általatok olly mélyen tisztelt Fejedelem? kegyességének ezen új tanúbizonysága, "s az általatok olly forrón szere- tett nemzet" dicsőségének ezen új sarjadéka , ezen okból tartotta addig is mig nektek hozzátok méltó oszlopok állítatnak, nem csak illendőnek, hanem szükségesnek is, ezen köz ülésében, hol a? hazának annyi nemesei "s jelesei vagynak egybeseregelve, titeket innepiesen idvezelni "s számatokra a" hála? oltárán tömjént gyujtani. A" legszívesebb "s leg- buzgóbb tisztelet" indulatjával cselekszi ezt; "s midőn egyfelől szívemelő örömmel megvallja , hogy születésének szép napját ti hajnalcsillagok gya- nánt segítettétek felderíteni, más felől itt a" nemzet" olly nagy fényü szine előtt szentül fogadja, hogy kötelességének érzése mellett a? ti példáitok is hathatós ösztönei lesznek , felséges pártfogójának bölcs inté- zése "s vezérlése szerint a" Király" és haza? javára azon körben, melly eleibe kiszabva van, fáradhatatlanul munkálkodni. Fogadjátok, nagy megdicsőültek, kegyesen, tiszta kutfőből származott áldozatját; nekem pedig bocsássatok meg , hogy sem ezt méltóképen bé nem mutathattam , sem azon Vármegyének, mellyből származtam, mellyben lakom, "s mellynek ti főbirtokosai közé tartoztatok, veletek dicsekedését jobban ki nem nyilatkoztathattam, sem azon adósságot, mellyel nektek személyem iránt bizonyított jótéteményeitekért is tartozom, úgy a" mint kivántam, le nem fizethettem. KIS JÁNOS. 23 ÉRTEKEZÉSEK. I. HA ZA FI 8 A Ge Az az ígaz honfi, ki hazája javát, diszét, saját köre "s tehetsége szerint elősegélni törekszik. Fúy A. Bt. I. 77. L. Nem hiszem, hogy valamiről több szó forogna az emberek között , mint a" hazafiságról: de nem mind cselekesznek , nem mind éreznek haza- fiasan. Sokból a? hazafiságot csak egy kis csillámhoz jutásnak reménye, vagy egy hiu ijjedelem elfújja. Sokan nagyra vannak azzal, hogy társa- ságokban tombolva kiáltják , hogy ők magyarok, igaz hazafiak: de ott lássuk őket, hol a? haza a" magáét megkivánja , akkor úgy cselekesznek , mint a" fáradt vadász ; félre állanak. Legveszedelmesbek azok, kik szin- lett hazafisággal önhasznokat, vagy fölemelkedéseket nézik; mit midőn elértek, minden erejeket a" haza letiprására fordítják. Ki mutatta magát tüzesebb hazafinak , mint a" spártai Pausaniás, a görög fegyvererőnek diadalmas fővezére a" Persák ellent De ugyan ő az, ki, minekutána nemzete tapsát elnyerte; az ellenség" martalékából meggazdagodott: előbb titkon, és ugyan gyalázatos módon, borzasztó mesterséggel: azután nyiltabban hazaárúlóvá lett, "s az ellenségi szö- vetség" gyámolításával törekedett magát a" szabad görög nemzet fölé emel- ni. A? római Mariusnak hazája mellett szép, halhatlan cselekedeteit, melly undok hazabün fejezte bé, és ugyan a" fullaszkodó nagyravágyás- ból? De amazt, a" hazájokat forrón , halálban szerető Görögök; emezt a" rá mért fatum elnyomták. Violenta nemo imperia continuit diu: ; Moderata durant. . . Sezeca. Troades. Actu" 2. 260. Es.: Fatis agimur: cedite fatis , Non sollicitae possunt curae Mutare rati stamina fusi. Idem A. 5. 980. Szomorú , hogy hazánk történeteiben is sok Pausaniások , Mariusok jelennek meg! Vagy nem az volt-e a" kevély Zápolya familia Magyaror- HAZAFISÁG. 179 szágban? melly addig alattomoskodott, addig erőlködött, míg mind ma- gát, mind hazáját elvesztette. — Hány illy álhazafiak vagynak a" mohácsi siralmas eset után, midőn a" patrioták csak a" haza pusztítására, vérzé- sére, gyilkolására övedztek kardot? Legio az ő számok. Pedig még is a" haza oszlopainak akarnak tekintetni. De mikor nem voltak hazafiak , kikről Lucanussal mondani lehet: Vendidit hic auro patriam. A" hazafiság nincs egyedül a" vitézi rendre szorítva , mint hajdan a" költözködés" századaiban. Ezt jelenték a Rómaiak azzal a" mondással : sSago togague insignis. A" hazai kötelesség kiterjed az első polgártól az utolsóig. A" ki semmi életágot nem választott , nem lehet hazafi. A" here méhet is kivonzolják a" dolgosak. Mondhatja a" magányozó ember, hogy elméjével a" fölsőbb regiókban jár, "s eszében örök szent dolgokat forgat: de azért nem több , mint termetlen sarjadék, mint a" testtől elvágott tag, mellynek existentiája megszünt; néki a" haza nem veszi hasznát. Jut ki- nek kinek , ha akarja, munkakör , néha több is egynél, mellyben a" ha- zának szolgálatot tehet, csak foglalatos legyen. A? bölcs törvények inté- zete által úgy vagyunk egybecsatolva, hogy különböző tagok lévén, mindnyájan a" közjó felé tartsunk, valamint minden kis és nagy vizek a" tengerbe sietnek. De ez henyélve nem történhetik. Munkásnak kell minden hazapolgárnak lennie , valamint a" munkás méhek. Nem haszonta- lan dolgokkal üdőznie , hanem azokban fáradnia , mikkel a" közjót előbbre viheti. Kik bizonyos üdőben kedvek fölelevenítésére ártatlanul, "s rang- jokhoz képest mulatoznak , jól cselekszik. Kell a" testtel együtt néha lan- kadozó léleknek fölvidámodást szerezni, csak illendően és úgy hogy az orvosság méreggé ne váljék ; ne úgy , mint a" sajói ütközet előtt, az okos- ságról és vitézségről elfeledkezett Magyarok cselekedtek, magokat puha életre adták, "s a" Tatárok martaléki lettek. Vajmi szép tanács volt, mellyet az égbe röpült Romulus, Julius Proculus által a" Rómaiaknak hátra hagyott: Romanis nuncia, uti prudentiam et fortitudinem colant; his artibus fore, ut amplissimam inter homines potentiam consegnantur. 23" 180 ÉRTEKEZEÉSEK. Minden jelesebb, minden belátó statusalkotók és törvényszerzők az isteni tiszteletet, az oltárok" szentségét, és a" mi ezektől el nem vá- lasztható , a" Papok" tekíntetét tevék első helyre , úgymint azokat, kiknek az isteni dolgok körül vagyon foglalatosságok. Valamint Romulus vitéz- sége, úgy Numa religiója és igazság szeretete örökké harsog az emberi nem? ajakán. Romulus építette a" várost, a" népet hadviseléseivel ka- tonássá tette, erőssé, szinte vakmerővé: de Numa religiói szertartásával megszelídítette ; "s kérdés marad, mellyik tőn többet boldogságára? Melly buzgók voltak az Egyiptomiak , Chaldéusok , Persák , Görö- gök , Rómaiak religiójok körül, beszélik a?" történetes könyvek , a" roppant templomok" omladványi; mutatja az, hogy a szent lángtól fölhevülve , vak babonaságra vetemedtek, "s nevetségig elczifrázták isteneik tiszte- letét, melly a" keresztény hitnek béállásáig mind inkább romlott. Mert ki ne mosolyogjon midőn olvassa, hogy a! csinos izlésű, lelkü, fölvilá- gosodott Görögök és Rómaiak minden apróléknak , minden nyavalyának , "s t. más más istent adtak? ki ne mosolyogjon, midőn olvassa, hogy a" régi Rómaiak földinduláskor ünnepet hirdettek — edicto imperabant , — de nem tudták mellyik istennek? Leirom A. Gelliusnak saját szavait L. 2. C. 28. Veteres Romani cum in omnibus aliis vitae officiis, tum in consti- tuendis religionibus atgue in diis immortalibus animadvertendis castissimi cautissimigue : ubi terram movisse senserant, nunciatumgue erat: ferias ejus rei causa edicto imperabant, sed dei nomen , ita uti solet, cui ser- vari ferias oporteret statuere et edicere guiescebant, ne alium pro alio nominando falsa religione populum alligarent ! A" mi szent Istvánunk is törvénykönyvében első gondjává tevé a" religiót : ,,A? sz. hitnek a" mi parancsolatainkban első helyet adunk. Első- ben meghagyom , javallom, tanácsolom , kedves fiam, ha a" királyi udvart böcsületessé akarod tenni, hogy a" katholika és apostoli hitet olly szor- galommal és vigyázattal fenntartsd hogy mindeneknek, kik Istentől rád bizattak, példát nyújts." Ím, sz. István, valamint Dávid, úgy találta , hogy a" religió megőrzése , fényessége , tartja erősíti meg a? birodalmat , hazát, thronust. Aristoteles mondása, hogy félik az emberek azt, kiben HAZAFISÁG. ; 181 religiót és istenességet tudnak. Cambyses, Cyrus fiát arra tanítá, hogy semmi fontost elő ne vegyen, ha csak a" halhatatlan isteneknek előbb nem áldozik : mert az emberek telvék csalódással : az istenek pedig min- dent tudnak, multat, jelenvalót, jövendőt, "s a" hozzájok folyamót el nem hagyják. (Apud Plotin. de opt. C.) Mi egyébre mutatnak a" pogány mysteriumok , oraculumok, vég nélkül sok ünnepek, mellyekben ugyan csalások , babonák lappangtak , de a" nagyobb részre kiterjesztvén figyel- münket, észrevesszük, hogy a" nép ezen, bár hiányos vallásbeli szer- tartáson megnyugodott, általa hazafiságra ébresztetett? Így volt a?" po- gányoknál a? religió a" hazafiságnak sz. alapja, mellyet még bízgatni is halálos volt. Protagoras philosophust az Athenaiak számkivetették , mert egyik könyvétígy kezdi: , Istenek vannak-e vagy nincsenek , nem mond- hatom, mert sok okot találni nem lételekre." Irásait beszedték, nyil- vános helyen elégették. —- A" Rómaiaknak jelszavok volt: pro aris et focis. — A" Zsidókat egy nemzetté a" frígy ládája, ez a" mózesi religió- nak szent ereklyéje kapcsolta össze, mellyért mennyi és milly tüzes há- borukat viseltek, kiki tudja. A" hazafiságról szólottunkban ne engedjünk-e ennyi erőt hatalmat a" keresztény religiónak, mellyről egy bölcsünk helyesen mondja : sürget bennünket az igazságra , erős szívüségre , sörénységre , szeméremre , tiszta életre, hűségre, álhatatosságra, böcsületre. Int ellenben kerülnünk a" vásottságot , ledérséget , paráznaságot , dühösséget , hamis lelküséget , tunya- ságot, vakmerőséget. Mennyi ösztönök, mellyek bennünket a"? religió szeretetéhez , mint a" polgári életnek kapcsai forrasztanak ! A" jó hazafi tehát böcsüli a" keresztény religiót , szentebb tekintet- ből is, de azért is, mivel ez őtet hazájával egybefűzi, hazafiúi köteles- ségeit kijeleli; ki a" határokat, mellyeken túl lépnie nem engedtetik. Böcsüli pedig nem színre, hanem gyakorlólag, hévvel, melly szívében tisztán buzog; a" szentséget nem fitogatja , hanem magába zárja , "s ha va- lamennyit észrevetet is, csak a" jó példáért cselekszi. A" jó hazafinak paizsa és erős fegyvere a" szeplőtelen tiszta religió, de nem a" képmuta- tás, az az emberi nemben olly veszedelmes gonosz, mellyet a" Megváltó 182 ÉRTEKEZÉSEK. milly eleven, olly gyülöltető szinbén ád elő. Ez a" tettetés" bőrével be- takart, titokban bujkáló álnok emberféreg, ki kivülről az erkölcsmestert játsza, belülről rakva legátkozottabb czélozásokkal; kikről jól mondta Cicero: nullam ctapitaliorem pestem esse, guam eorum , gui cum mali sint , id tamen agunt, ut boni viri ésse videantur. A" képmutatókkal lánczszem- ben vannak az árulkodók. Legkártékonyabb embéri faj éz egy hazában ; kik a" sokaság közé furják magokat , kitkit nyájasan szólítanak , mint a" madár fogók csalókán sipolnak, míg az embert tőrbe kerítik. WFülelnek arra, ki mit mond, némellyekről kérdezkednek , mintha nem tudói volnának , "s keringős uton az ártatlannak tanácsaira, czélzásaira tapogatnak, hogy oda elhordják , hová sugdozásaikat bebérlették. Innen a" hazafiak között a" sok pusztító gyülölség , czivódás , veszekedés, és ha az, ki az árulkodást bérben ki- fogadja, hatalmas, néha egész familiáknak gyökeres elromlása. Az efféle emberek nem foglalják lánczszemmel polgártársaikat össze, hanem inkább eloszlatják. lá Kérdezzük már: a" képmutató, az árulkodó lehet-e jó hazafi? Semmiképen! a" jó hazafi lelkének tisztának kell lenni, úgy hogy a" csalásnak még csak gyanúja se férjen hozzá. A" jámborságot és hazafiságot hazudott képmutató, míg az álorczát róla le nem ránatják, mindent bal- véleményre visz, maga és mások felől; mindent megcsal, méltatlamul bírja azt a!" tiszteletet, mellyet szinlésével kicsikart. Gonoszabbak az árulkodók; (noha sokszór Farizéus és árulkodó egy szerepben megfér) kik proteusi mesterségekkel sok familiákat tövöstül megráztak , sokat ki- irtottak , a" hazát derék polgáraitól megfosztván meggyöngítették. Telvék a" históriák illy gyászpéldákkal. XI. Lajos franczia Király alatt hány nagy férfia veszett így ez Országnak! Nem ez a" fauriák pokolbeli szü- lötte vivé-e Hunyadi Lászlót a" vesztőhelyre? Nem ez fosztotta-e meg Erdélyt a" vérnadály Báthori Zsigmond alatt legerősebb gyámolaitól, osz- lopaitól, kikkel valaha birt? "s t. — Nem! az árulkodó nem hazafi, ha- nem hernyó a? hazában, kebelben röjtözött kigyó , vipera. A? tolvajok , latrok, még gyilkosok ellen is valamennyire védheted magadat: de ezek HAZAFISÁG. 183 ellen nincs. orvosság , minthogy ravaszul , alattomosan előbb alád ásnak , mint gondolnád, hogy lesülyedhetsz. A" jó hazafi tehát ezt a" döglesztő gonoszat kerüli , "s nem hogy a" förtelemben részt venne , de még említé- sére is iszonyodik. Kerüli azokat, kikról tudja, hogy hazája sérvére ezen az uton sántikálnak; ójja a" viperák fajzatától, kik az Istennek reájok jövő haragját nem félik, még a" csalódás tőrébe nem vont pol- gártársaikat. A" hazafi a" hizelkedők" számát nem szaporítja, kik a" hatalmaso- kat, mint a" baromfiak a?" garmadát, körülállják, egy kis mosolygásért, tetszésért, valamelly kevés kedvezésért, hibbanó kegyelemért. Nem az igazság nyelvén szólanak, hanem mondják azt, a" mit kellemesnek , csiklándónak , magasztalónak vélnek. Ók a" hatalmasnak gyönge oldalát kikémlelik , a" mellett rókálkodnak , minden kivánatit megelőzik , minden ártalmas lépteit dicsérik, néki tömjéneznek, míg az alatt a" hon szive vérzik. Ezeket fösti Terentius: (in Eunucho. Act. 2. S. 2.) his ultro arri- deo, et eorum ingenia admiror simul. ONuidguid dicunt, laudo: id rur- sum si negant, laudo id guogue ; negat guis? nego; ajit? ajo; postremo imperari egomet mihi omnia assentiri: is guaestus nunc est multo uberri- mus. — A" hizelkedő" nyelvéről méreg csöpög, melly az igazságot meg- hervasztja. A" hizelkedő" beszéde sürü köd a" nagy ember és igazság kö- zött. Sokszor a" hatalomtartó, a" dús, érzékeny szivű, tökéletes szán- dékú , úgy, hogy semmit sem akar tisztább hévvel, mint a" közjó előbb- vitelét, és megtenné , ha a" hízelkedők útban nem állanának. Jaj annak a" jámbornak , ki a" hizelkedőkkel béfalazott hatalmashoz férni kiván- kozik: mert ez a" nagy úr hasonló az embert kerülő Timonhoz, kiről Aristophanes mondá: úgy bévan köröskörül tüskével sövényezve, hogy senki hozzá nem fér. Nem szerencsétlensége-e az a" hazának , midőn fiai úgy vannak, mint a" farkasfiak, mellyeket az anyjok egy üdeig szoptat. azután őket elrugja ?. Távollegyen tehát, hogy a!" hazafi a" hizelkedők közé ártakozzék; hanem midőn a" Nagy előtt szólana, főképpen tanácslólag , a" haza ügyében: készebb legyen magát áldozatul adni az igazság mellett , hogy sem hazája kárára, az ártalmasnak jóváhagyásával, magának ke- 184 ÉRTEKEZÉSEK. gyelmecskét koldulni. Ha a" magyar közmondásként az árulkodás hitvány kereset , bizonnyal alávaló és gyalázatos kereset a" hizelkedés is. A" jó ha- zafit nem egy napon teremtette Isten a" csuszó mászó állatokkal, hanem akkor, midőn alkotta az embert az ő képére, és hasonlatosságára. Mondj igazat, betörik a" fejed; ez a" régi, "s kár hogy igaz magyar közmondás. Úgy vagyon. De tehát az igazat el kell hallgatnunk? el kell tagadnunk ? semmiképen! Mint már mondottam : a" hazafi soha magát meg ne mocskolja rutalmas alacsonyságokkal , millyen az igazságnak elhallgatása , még inkább megtagadása. Készen legyen az ő szíve kegyelem és szerencse vesztésre ; "s ha ezek nyilait talpon állva fogadja, akármelly órában köszöntsön bé hozzá a? balság; ha a? sors csapásai nem váratlanul ütnek rá: nem fog irtózni a" keserű csésze kiürítésétől. Justum — virum, si fractus illabatur orbis , impavidum ferient ruinae. Lehet, hogy elérkezik az üdő , melly- ben neki a" hizelkedők által megcsalatott , de már a" ködből kitisztult úr , hálát mond; ha pedig nem, tegyen az lelkének eleget, hogy hazájának igaz szívből , kitelhetőképen szolgálni igyekezett. A? hazafi nem nyerekedik édes hazáján. — Ez a" nyerekedés ör- döge, ez a" mammona iniguitatis , legnagyobb erőszakkal tolakodik elő , "s legnagyobb hatással késérti meg a" hazapolgárokat. Nincs itt szó a" ke- reskedésről, mellynek terjedése, virágzása igen is kivánatos, melly az Országnak boldogsága, éltető lelke; hanem a" nyerekedésről, melly a" közjónak kárával jár. Melly nem igaz hazafiság, az Országéból kincseket takarítani , mellyeknek nevek: ne ayulj hozzá? Micsoda igazság, hogy néhányan százezerekre , milliomokra verekedjenek, a" haza pedig annyit vesztvén szenvedjen? És ugyan kik ezek a" nyerekedők? Mondja meg helyettem M. Cato. Fures privatorum furtorum in nervo ac compedibus aetatem agunt: fures publici in auro atgue purpura. (Apud A. Gellium XI. 18.) Hány árva familiák elromlottak, "s a? gyönyörü érték örökre oda veszett? "st."st. Tudva vagyon, hogy ez a? késértet leginkább a hivatalbelieket szokta megkerülni, mert ki szurokkal bánik, békeni a kezét; kik esküvéssel köteleztetnek a" hazának szentül, tiszta, szeplőte- len lelkismérettel és kezekkel szolgálni! de kinn fog az esküvés? Fallere , HAZAFISÁG. 185 mentiri , dummodo nemo sciat. — de a" magyarázat jobban ide illó : Csalni hazudni szabad, ha az erszény általa fölkél. De könnyebb a" sziklavárt ágyú nélkül megvenni, mint az ő fösvénységeket megtörni; "s még is, a" mi nagy fonákság, ők hányják vetik magokat, a" hazafi nevet büsz- kén de méltatlanul tékozolván , mintha senki nem tudná, milly ragadozó madarak fajához tartozzanak. Ia a" sors valamelly hazafit társai fölé emel, ne vélje, hogy ha- zájától elkülönözött taggá lett, hanem úgy tartsa, hogy még szorosabban hozzá tartozik, A" csillogó polcz, mellyen ül, meg ne vakítsa, föl ne fuvalkodtassa őt, hanem eszében legyenek Seneca" gyönyörü oktató sorai : nemo confidat nimium secundis; guem dies vidit veniens superbum , hunc dies vidit fugiens jacentem. A" mi valakivel megtörtént, az mindenikkel megtörténhetik. A" fölemelkedett hazafi a" tündöklés" fokán el ne feledkez- zék arról, hogy bár sokan hajladoznak is előtte, de valóságos szolgája a hazának ; sokkal jót tehet, de nem mindennel , mert nem vagyunk istenek , hogy a" kegyelmeket tetszésünk szerint osztogassuk, de azt teheti , hogy senkinek se ártson, hogy kihezkihez, még a" legalacsonyabb szegényhez is nyájas leereszkedő legyen, mert ezzel azt a. maga méltóságához emeli föl. Nagy erejű a" kegyesség. Ha a" kérelem nem sikerül is, de a" szelíd beszéd , a" kegyesség nyelvén szóló ajak vigasztalást nyújt a" legkesered- tebb szivnek is. Azt legalább mondja a" folyamó: nem segített ugyan , mert nem állott rajta, de meg kell vallani, hogy talpig szeretetre mél- tó ember. Mért üdvözlötte a?" római tanács Augustust haza atyjának? talán számos győzödelmiért? nem! ritka kegyességéért az iszonyún ki- terjedt hatalomban is. Mért nevezte a" római nép Titust az emberi nem gyönyörüségének ? talán jeles vitézségéért? nem! leereszkedéséért. El- lenben a" darabosság gyülöletet, "s néha boszúállást húz maga után. Igazán mondotta egy bölcs, hogy a? fölfuvalkodás az Országot megront- ja, a" szelídség ellenben a" megromlottat is életre hozza és megerősíti. Alig mondhatni hogy az Isten nagyobb ajándékot adhat egy Országnak mint kegyes előljárókban , kormánytartókban : "s csak ezek érdemlik va- lóban a" hazafi nevet. 24 156 ÉRTEKEZÉSEK, Menjünk most által arra, a" miben minden egy csomóban foglalta- tik , és szóljunk a" haza szeretetéről. Isméretes ama cicerói mondás : kinek kinek közülünk kedvesek szülei, kedvesek gyermekei , atyjafiai, baráti; de minden szeretetet magában foglal a" haza, mellyért a" jó nem vonako- dik meghalni is , ha halálával néki használ. Hol midőn a" hazáról szólok , a! Fejedelem nincs elfeledve, mint ki a" hazától elválaszthatatlan , atyja , feje az Országnak. — Nincs szentebb társaság a" hazánál, nincs édesebb , nincs vonzóbb, mint ezt a" hazájából kiüzött szerencsétlen Ovidius vallja. Lám az idegenben elhalt Jákób patriárka is arra kérte fiait, hogy csont- jait hazájában takarítsák el. — Ezt a" vonzódást kiki érzi, csak az olly cosmopolita nem, kiről a: Magyar mondani szokta: sem országa sem ha- zája. Az igaz honfi igazán szereti hazáját , annak dücsőségét, gazdagságát , kül "s belbátorságát magáénak tartván, gyarapítván, erejének kiterjedé- sén, öregbítésén telhetőképen munkálódván, ha a" körülállás kivánja, a" maga rövidségével is. Minden üdők dicsérettel emlékeznek a" bámulásra méltó Attilius Regulusról; a" magyar évkönyvek halhatatlanítják a? szi- getvári hőst , at nándorfehérvári toronyból leugrott, "s az ellenséget ma- gávallerántó Dugovicsot "s t. Ellenben minden üdők , minden évkönyvek a" hútlen polgároknak gyalázatos hireket adják által a" következő ember- nyomnak. Melly undorító Catilina" kifakadása! ki, midőn Cicero istente- len czélozását a" haza ellen szemére hányta , "s egyebek között mondotta , hogy tüzet vetett a" hazának : , érzem ugymond Catilina, és ha vizzel el nem olthatom , eloltom majd a" haza" fölbomlásával." Akkor ugyan Róma megszabadult, de csak azért, hogy hosszabb, kinosabb halálra tartassék fönn : mert ah! hány Catilinája támadt azután, míg a" roppant birodalmat szabadságából kiforgatván , egészen elnyomták! Ki hazáját szereti, az a" haza szabadságát nem csorbítja, hanem józan buzgósággal oltalmazza, a" belföldi pondróktól is ugyan, de: főké- pen a? kűlső vegyületektől, az ellenségtől, mellének ellenszegezésével is. De nem csak a" nyilván kifejlett erőszaktól , hanem a? messzéről fenyege- tő, és messzére terjedhető fenyegetésektől is. Melly lángolva hazaszere- tők voltak azok az atyák, kik a" királyi patronatus védelmére a?" többi HAZAFISÁG. 187 között igy irtak Rómába a" pesti országos gyűlésből: 1450. Junius 12kén , , Látjuk, hogy nem István Prépost, hanem a? mi köz szabadságunk ti- portatik. Azért ne hagyja Szentséged a" királyi korona" jussait gyalázatra kitétetni. Ha pedig meg nem hallgattatunk, és Bálint Frater pörrel forgolódik , censurákra támaszkodik : nyilt homlokkal kimondjuk : a? pört ugyan folytathatja , de eléri-e a" mit keres, kétségben marad, kivált ha szabadságunk sérelmeztetik, és a" királyi patronatus" igazán seb ejtetik. Tisztesség böcsülét az apostoli méltóságnak : de tudja meg , mindnyájan el vagyunk szánva a" mondott egyházba ellenségnek inkább, mint illy ven- dégnek (hosti potius, guam tali hospiti) kaput tárni, mert melly nap a" szabadságnak , ugyan az, az Országnak is véget vetne." 7) Illy bátran szó- lottak a" főrendü Magyarok a" kir. korona" igazai, az Ország? szabadsága mellett , a" külső vegyület befolyása ellen, a" haza" szeretetétől görjedezvén, Midőn Carthago a" vég pusztulás torkában volt, az asszonyok majd- nem hitelt haladó áldozatot vittek hazájok" oltárára, önnön hajokat hajó kötelek készítésére lemetélvén. Több hasonló példa nélkül nem szükölkö- dik a" história. Midőn Thrasybulus kevesed magával a" harmincz tyrannust Athénéből elkergette , megszólítatván valaki által : , ugyan Thrasybulus , men- nyivel tartozód Athéne ? felelé: adnák az istenek, hogy a?" mivel én ha- zámnak tartozom, azt lefizethessem." Igy érez a" hazát igazán szerető , érette lángoló szív! Akár való történet, akár költemény Homerusnál : hogy Ulysses szintúgy kivánkozik a? sziklás kopár Ithakába , mint Agamemnon a" gazdag fényes Mycenébe : jelenti, hogy a" haza szeretet az ép szivbe mélyen be vagyon gyökerezve. Tanta vis patriae est, mondja Cicero, ut Ithacam illam in asperrimis saxulis , tanguam nidulum affixam , sapientis- simus vir, immortalitati anteponeret. [.. de orat. Ez a" hazaszeretet csalta ") A? dömösi prépostságot Hunyadi János Gubern. Istvánnak esztergomi Prépostnak conferálta. V. Miklós Pápa a? paulinus szerzetből váló P. Bálintnak Priorság nevezet alatt, censurák erejével. A? haza főbbjei az ügyet magokévá tették , Hunyadi ajándékozása mellett kikeltek , és azt meg erősítették. (L. Szvorényi , Hist. eccl. Ungariae amoenitat. Fasc. 5. pag. 193.) 241 188 ÉRTEKEZÉSEK, ki Aeneásból ama .keserves fohászkodást Virgiliusnál: o patria, o divum domus Ilium , c inclita bello Maenia Dardanidum ! Hol a" szabadságról szólok, nem akarok úgy értetni, hogy az sza- bad ország, mellyben kiki azt teheti, a" mit akar, mert ez szabadosság volna, és a" köztársaságnak nyugalmát, bóldogságát földulná. Ezt tették a" Magyarok IV. Béla idétt. A" Király kihirdette a" rohanó veszedelmet; megtette a? hazát védő rendeléseket: de ők puhálkodtak , vendégeskedtek, s. t. nem siettek a?" hazát oltalmazni, hanem szabados "kicsapongásaikat már a" lángóknak közel érkeztében is üzték. Szabadságot kiáltoztak, de pajkosságokkal mind azt, mind magokat, mind hazájokat, mellyben ke- vélykedtek, elvesztették. Imhol a" szerencsétlen ,jardor civium prava svadentium A" világ" fiatal korában , a" természeti állapotban , a" patriárkai élet- ben sem volt kötetlen szabadosság. Érezték a" nemzetek hógy meg nem szorított szabádság meg nem állhat: azért törvényeket szabtak, mellyek mintegy zabolái lennének a" szilaj kénynek , kimutató táblái a" cseleke- dendőknek , vezérfonalai a különböző ágazatu polgároknak; mert hiszen nem az a? törvény szól a" birónak , melly annak, ki a" birói törvényha- tóság alatt vagyon; nem az a" vezérnek, melly a" közvitéznek; ámbár vannak mindeneket kivétel nélkül kötelező szabások. — Nem elég szabad- ság-e a" törvények" oltalma alatt élhetni, nem úgy , mint ott, hol egynek epés akaratja törvény gyanánt szolgál, és mindenható szava életet halált tetszete szerint lehel és osztogat. Elég szabadság, ha a" sérelmesnek , akárki ellen van hová folyamodnia: és ha nem mindenkor kivánt siker- rel, nem okózhatja a" törvényt, hanem a? körülállásokat, a" tudatlan , vagy részre hajló birót; de általában nem mondhatni, hogy ezzel az Or- szág szabadságának ina szakadt. Az arany szabadsággal józanon kell élni , nem annak örve alatt mindenen, a" mi szent és nem szent nyargalódzni. De a" hazai szeretetnek nem üresen kongó hangnak kell lenni, hanem cselekedetben élni. A" hazát anyának szoktuk mondani: innen nyelvünknek is anyai nevezéte. Az apa és anya fölnevelvén gyermekei- ket , ha szoros állapotra jutnak, igazsággal várhatnak szülötteiktől sege- HAZAFISÁG. 189 delem nyujtást mindenben , a" mi tőlök kitelhető : a" szülöttek pedig mind isteni parancsolatból , mind lélek sugallásból, "s belső ösztöntől tartoznak segedelemmel. Ezt sugja a? mindenható természet. Ezt tanítja minden ethicus bölcs. A" szülék" nyomorgása a" gyermekek" gyalázatja. Egy római as- szonyt, ki halálra volt itélve, a" Praetor tömlöczre vettetett , hogy rajta az itélet véghez vitessék. Az őr, kire bizva volt, megindulván a" sze- rencsétlen sorsún, halogatta a: vér büntetést, és az anyját látogató leá- nyának megengedé a" hozzá járúlást, mindenkor megvizsgálván , hogy néki élelmet ne vigyen, "s így éhhel inkább, mint az ő keze, vagy hozzájá- rulása által vesszen. A" bejáró leány emlőjével táplálta anyját , minél töb- bet nem tehetett. A" dolog kitudódván, az asszony meg szabadult. — Igy kell a" haza gyermekeinek is gondolkodniok. Nincs a" nélkül, nem is le- het, hogy a" haza több vagy kevesebb segedelmet maga fönntartására ne kivánjon. Háború üt ki: az országot dicsőítő, a" nemzet részét, vagy az egészet ékesítő boldogító intézetek indítatnak meg: de mind ide áldozat kell; adjon tehát a" hazafi : a gazdag gazdagon, a" csekély értékű a" maga állapotjához képest; úgy is jobb helyre nem teheti. Tanúk a" példák arra , hogy a" hazaszeretetlensége vagy közönséges, vagy igen érzékeny veszélyt öntött a" hazára ; még is ezeren vannak , kik- nél az énség, a" honszereteten diadalmaskodik. De mivel a" szó semmibe sem kerül, örömtelve eléneklik: o cara patria, guae me genuisti , dulcis Pannonia! és ez az ő minden hazafiságok. Éhezik az Irók" magasztalását , de azt megérdemelni nem igyekeznek. HORVÁT ENDRE. 190 ÉRTEKEZÉSEK. II. HELLEN - MAGYAR LITERATURA. — — — — Fungar vice cotis , acutum Reddere guae ferrum valet, expers ipsa secandi. Horat. Art. poet. BÉVÉZETÉS. Valamint minden későbbi literatúrának, melly a" virágzat és tö- kélet bizonyos lépcsőjére emelkedett, alapja, világító fáklája, csinosító tükre, a" régi hellen; úgy több századon át gyönyöre volt az és leszen mindenkor az embernem finomabb részének. — , Wir kommen zu Ge- genstánden, die Jahrtausende schon das Vergnügen des feineren Men- schengeschlechtes waren und wie ich hoffe, es immerhin seyn werden. Die griechische Sprache ist die gebildetste der Welt, die griechische Mythologie die reichste und. schönste auf der Erde, die griechische , Dichtkunst endlich vielleicht die vollkommenste ihrer Art, wenn man sie ort und zeitmássig betrachtet ," mond Herder. A" hellen nyelv és poésis víg, nyájas, kegyes szelleme lebegett, valamint a" régibb rómain, mint legközelebbi szülöttjén; 7) úgy a" ké- sőbbi, több nyelvekben diszlő nyugoti literatúrán. Vegyük csak észbe, hogy a? sötét századok után akkor kezdének a" Músák kegyesebben mosolygni a?" nyugoti virányokon, mikor a" hel- len források vagy magokban vagy a" közelebbi római patakokban kez- dének ujra folydogálni; "s mind zordonan csevegének , míg azokban nem tisztulának ; míg a" hellen kegyek nem edzék izlésüket. — ,,Griechenland und Rom hatten lángst aufgehört die Welt zu beherrschen, als sie noch ihren geistigen Einíluss ausübten; selbst nachdem sie ihre politische Exi- stenz verloren hatten, dankte die Welt den Werken ihrer Schriftsteller , dass sich noch einige Lichtstrahlen in der Finsterniss des Mittelalters 5") Graecia capta ferum victorem cepit, et artes Intulit agresti Latio. Horat. Vag taggy-úgetássltááa MELCpE metró ze zata 4 , a. Ze HELLEN-MAGYAR LITERATURA, 191 erhielten. Nach langer Barbareci ging das heilige Feuer von diesem Heer- de aus, welcher der Menge unzugünglich geblieben war ; sobald nur die Menschen seinen Glanz ertragen konnten, brach es hervor und verbrei- tete sich in Strömen über die Völker Europa"s. Die classische Litteratur , Aurch die um dieselbe Zeit erfundene Buchdruckerkunst rasch verbrei- tet, gab der Bildung der neuerer Völker die Gestalt, welche sie ange- nommen hat; so erwarben die Griechen und Römer als Wohltháter eine Herrschaft, welche die Gewalt ihrer Waffen ihnen nicht zu sichern ver- mochte, und die Nachwelt zollt ihrem überlegenen Geiste eine aufrich- tigere Huldigung, als die ist, welche die Macht erzwingt." §Schoell. Mi felénk még mind csak idegen arczokról vetik vissza sugarai- kat; önmagokban igen kevésnek adatott még közöttünk szinről szinre láthatni őket, velük nyájaskodhatni, kebelükből szívhatni a" legédesb mézet. De már ideje pirulnunk mind csak idegenektől koldulni vagy ra- gadozni azt, mihez magunknak legközelebbi igazunk, ha ugyancsak a régi Pelasgok , a" hellen nemzet" törzs-eldődei egy vérüek velünk; 7) "s talán vágyunk is legtermészetesebb , tehetségünk bizonyosan legnagyobb , tekintvén vérünket, szabadságunkat, nyelvünket, egünket, hazánk" sok- féle viráuyait, mellyek már magok elég hathatósok felkölteni a" költői szellemet itt az eroticus Himfyben, ott a" niklai philosophusban. Nyel- vünkben szinte megvan mint vérünkben a" keleti komoly méltóság és felemelkedés , vegyítve nyugoti könnyüséggel, vidámsággal. "S igy volt ez a?" hellen nemzet" nyelvében, természetében. A" kelet" komoly szelle- me a" délnyugoti szigetekben fejté ki magát "s felvevé a" kegy és kel- lem" színét magára "s mintegy megtestesült a"? vidám ég alatt. Európa" nemzeti ugy fejték ki nyelvüket "s izlésüket a" hellen után, hogy az még is megtartaná nemzetiségét. Idegen test csinosítására készték ezek Hellas Músáit és Chariseit. A" ki azért ismeretlen lévén az eredeti Hellenekkel ezen uj nemzetektől költsönöz nyelve "s ízlése szépítésére színeket, szüntelen veszedelemben forog az eredeti színeket 5) Horvát Istv. Rajz. , 192 ÉRTEKEZÉSEK. idegenekkel keverni, mellyeket midőn nyelvére mázol "s poésisére, egy háromból , ollykor többől is összerakott alakot szül, "s csak a" szeren- csétől függ, ha a? tudta nélkül vegyített színek el nem csufítják az ala- kot, "s ázon műszörnyet nem állítják előnkbe, mellyen kezdi Horatius poéticáját. Ez a" veszedelem annál nagyobb, annál bizonyosb, mennél több mostan élő idegen nyelvekben "s literatúrákban jártas valaki a kellemnek ismerete nélkül. Azt vélem én, hogy valamint más nemzet nyelve "s poésise csi- nosítására a" hellent ugy vevé példányul, hogy ez csak színeket és for- . mákat adna a" nemzeti testnek , "s igy a" nemzeti kicsinosítva meg nem szünt nemzeti lenni; hason.ólag mi is csak ugy adhatjuk meg nyelvünk- nek "s poésisünknek a? valódi, tartós szépséget, nem azt a" hiún ra- gyogót "s mulékonyt, nemzetisége sérelme nélkül, ha egyenesen és egye- dül Hellas Músái "s Charisei" karjaikon dajkáljuk "s emeljük azt. Az a" mit közbelépett nemzetektől veszünk , már nem tiszta hellen; ben van abban minden külön nyelv?" saját nemzetisége is, a" mi helyett ne- künk a" magunkénak saját nemzetiségét kellene a" hellen képekkel "s színekkel egyesítenünk: holott most ezeket a" képeket és színeket olasz , francz, angol, német alakokra mázolva vegyest találjuk gyakran a" miénkben, mellynek a?" nagy teher alatt nem süppedeznie lehetetlen. Mit nyertünk azon fordított, jobban átöltöztetett románokkal, dra- mákkal, mellyekben idegen személyek magyar neveket kaptak , magyar köntösbe burkoltattak, magyarul beszéltettek , ha mindezek mellett foly- vást idegen színek, charakterek és szokások bukkantak elé a? magyar alakon ? Szerencsésb az a? természetesen eleven lelkü "s phantásiáu ma- gyar író, a" ki anyanyelvén kívül egyebet nem ismer, mint a" mívelt nyelvekben "s literatúrákban elmerült, anyanyelvén irt munkájára kü- lönféle idegen, sokszor ellenkező színeket mázoló: abban legalább az eredetiség, bár csekély szépséggel, erővel még is annyival bír, hogy lelkeket érdekeljen; mikor ez a? nagy zavarban maga magát is alig tudja fellelni. Mindenkor becsesb fog lenni Faludi nyájas, Himfy tűzes lelkes , "s magának a" különző "s kendőzetlen Dugonicsnak nyers, tiszta magyar HELLEN-MAGYAR LITERATURA. 193 Músája, mint sok újonczunknak ezer szinnel tarkázott, a" sok idegen teher alatt süppedező alakja. Egy szép jövendőt látok felénk mosolyogni; egy új világ nyilik meg előttünk. A" nemzeti lélek hatalmasan munkál hazánk nagyobb ki- sebb fijaiban. Az a? pont, mellyben a" hazai nyelv kezd mindenütt és mindenben uralkodó lenni, mellynek a? latin csak szolgálója, vagy in- káb dajkálója legyen: kezdete egyszersmind a? hellen nyelv megindulá- sának közöttünk. Mikor a? hazai nyelv jól elrendelve , lehetősen mível- ve fog a magyar ifjúság" serdülő lelkébe nyomatni, "s a" nagyobb idő "s nagyobb gond ennek leszen szentelve, a" latin ellenben csak mellesleg lépdegel: akkor az utolsóhoz fogja magát a" hellen is csatlani még pe- dig elsőségi jussal és kedvezéssel, mint illik a?" sokleányu anyát tisztel- ni; "s a" kettő, mint leghűségesebb dajka fogja karjain ringatni "s emelni a?" magyart; "s melly nyelvet a? kettő karjára veszen, "s felsőbb tartomá- nyokba emel, honnan azok leszállának hozzá, az visszahullani nem fog többé. "8 mikor a" magyar ifju tanulja a" hellen nyelvet is, az alatt a?" tu- dós férfiak Hellas" remek műveit törekednek közöttünk felléptetni : nem szárazon , nem pusztán ; nem grammatikai feszültséggel; nem pedant pöf- fedtséggel ; de késérve hasznos jegyzetekkel; felfedve sejtett szépségeiket , "s homályaikat felvilágítva a" történet" utján , a? nemzet" és kor" lelkéből , a művésznek személyes tulajdoniból, sajátságaiból, helyzete köréből, a" kritikának nem csalfa világával. Ekkor fogják ifjaink nem csak tudni de érezni is a" most minden lélek "s élet nélkül előttünk álló mythologiai képeknek és neveknek kecs- tele fennségöket, a" velök összekapcsolt nagy ideákat , ma is szerencsés al- kalmaztatásokat. Ekkor fogják látni, mint vivék a" Rómaiak és a" mai csinos nemzetek olly magasra nyelvöket; miként tündöklik jelesb műveik- ben a" hellen fény , "s miként állanának azok ismét szennyökben sötéten , ha e" fénytől megfosztatnának , "s csudálni , hogy az azokban csudált szép, többnyire ragadomány. Látni fogják, hogy mindazokat csak Hellas" Músái és Charisei tudák olly gyönyörüekké edzeni. "S ekkor fogják látni, mi- ként lehet, miként illik nékik is azon Músákkal és Charisekkel barát. 25 194 ÉRTEKEZÉSEK, kozniok , hogy anyanyelvöken azt a" csudát tegyék, mit tőnek amazok. Itt fogják, nem a" lélektelen fás theoriákból, nem annyira tanulni mint magokba szívni a? szép ízlés minden bájait, egyesülve méltósággal , fenn- séggel; érezni hogy a" poésis nem csupa verselés "s a" szép , nem ragyogó villámló csattogó "s csergő szavakban áll, hanem ideákban, érzelmek- ben, "s hogy a" ki p. o. Himfy" szavaival , költése "s verse" rendjében irja szerelmeit, még nem Iimfy; az az: nem a? külsőség? eltanulása "s maj- molása, hanem a? szellem beszivása, melly aztán egész valónkat megra- gadja "s elfoglalja, emel költői magasságra. Ezen ifjak közül fog majd a" tiszta itéletü "s izlésü kritika valódi magyar classicusokat, minden rész- rehajlás , nemzeti büszkélkedés és félszegség nélkül mutathatni. Egy forró ohajtásunk teljesedett már. Áll a" magyar tudós Társa- ság és álljon, és emelkedjék ez a" nemzetünk és korunk" legszebb dísze! ohajtjuk , "s talán reméllhetjük is, hogy ennek egyeteme jól tudván a" szükséget , előre látván a" hasznot, ennek a" minden literatura közforrá- sának megnyitását sürgetni "s eszközölni fogja. Tudva már szándéka a" fordítandó eclassicus művek iránt, úgy fogja ő, ohajtom és hiszem, ki- adni a" legjelesebbeket, hogy az eredeti textus ott fog a" fordítás mellett tisztán "s minél igazabban állani. — Nagy még nálunk itt a? hiány : vagy el kell lennünk classicusok, különösen hellen classicusok nélkül, vagy nagy pénzen kell azokat idegenektől megvásárolnunk. Ezt a" hiányt leg- foganatosabban a" tudós Társaság pótolhatja. A" törvényszerző hatalomtól pedig várhatjuk, hogy az alatt a" hellen nyelv" és literatura" tanulására nyit iskolákat , vagy inkább összekapcsolandja azt a. latinnal, annak leá- nyával , a" magyarnak szolgálatára , miként fenn ohajtám. Gyermeknek kell a" nyelvet tanulnia, "s csak a" tiszta, vidám, még nem terhelt emlékü gyermek tanulja könnyen és teljesen; "a" több "s fentebb tudományokban fáradozó elme , az ideák és tárgyok tengerében megoszlott emlékezet unja a" betüzést, "s csekély sükerrel teszi azt, ha teszi is. Én tapasztalásom- ból szólok. Az alatt, míg ez is az is megtörténik, én a" hellen, literaturának történetét, szellemét, hőseit és hőseinek műveiket tészem a" haza" ; oltá- HELLEN-MAGYAR LITERATURA. 195 rára, mellette járatván mindig a" magyart , ezt a" szépen emelkedő kedves miénket. Olly bizalommal "s egyetlen ohajtással teszem ezt, hogy nem egy fiatal hazafival fogom azt a" literaturát megkedveltetni , mellyet minded- dig majd nem csak híréről tudunk, vagy csak külsőleg igen soványan "s csupán mechanice tanultunk , literaturánk" nem csekély kárával, sőt annál nagyobbal , minél inkább halad ez annak közvetetlen tiszta befolyása nél- kül. Nem az ujítások , mellyek nélkülnem emelkedett még nyelv , "s emel- kedni soha nem fog , teszik maiglan sok olvasó előtt több Irónk műveit értetlenekké "s izetlenekké ; hanem inkább a" sok össze nem illő, inkább összezavart mint olvasztott képek és színek, mellyek Hellásból eredvén , különféle nemzetekéivel elegyítve mázoltatnak magyar alakokra , minden megválasztás , gondos ecset nélkül. Beszéljen nem bánom a" heves Franczia magyarul is nemzete manierában, Magyart úgy beszéltetni izetlen , vas- tag paródia. 1. HELLAS" TERMÉSZETI HELYZETE. Az a" föld, melly most a" vadságnak "s pusztításnak földje az ügiüi , ioniai és közép tengerek között fekvő szigetek, volt a" hajdani vidám , nyájas, kimívelt Hellas, minden szépnek hazája. Erről mi itt csak an- nyit említünk, mennyire a? természeti helyzetnek befolyása vagyon a nemzet lelkébe "s charakterébe. Hellas, a Rómaiak után Graecia, ?) ez a" magában csekély kiter- jedésü, de az embernem? történetében mindenkor nevezetes tengerölelte föld, mellyet elszórt szük szigetek "s félszigetek képzenek. Egy kis zúgó választá el Thrakét (Thracia) kis Ásiától , hol a? hellen történetben "s litera- turában olly igen nevezetes Trója "s Ilion; de Thrake , nyugoti partja felől , mindenkor közösülésben állott Hellassal, mintha csupán ezen közösülés kedvéért törte volna keresztül Hellespontot és vetette volna közbe az ügüi ") Talán Graecus-tól (rowxos) Thessalos fijától, melly régi de kiavult neve a? nemzetnek. 25 8 196 ÉRTEKEZÉSEK, tengert szigetivel együtt a" természet, hogy igy az átjárás csekély fárad- ságba kerülne, és a" szüntelen vándorlás az öblös Hellasba fenntartatnék. Kis Ásia anyja Hellas népcsedésének , csinosodásának , virágzásá- nak. Hason könnyüséggel közösülhete Hellas" népe Európával, különö- sen Italiával, Siciliával, Galliával. "S ez a: messzehatóság, mond Her- der, az, a" miért Hellas fekvése magasztaltatik; nem a" termékenység , melly csak dologtalan lomhaságát dajkálja a" népnek; nem is épen a" ter- mészet" szépsége , a" források , folyamok által öntözött hegyekkel övedzett gyönyörű völgyekben, ligetekben, jóllehet ez sem utolsó fakasztója az emberi ész és szív erének : hanem leginkább az anyaföld" messzehatósága ; a" szüntelen járás kelés; más népekkel folytatott közösülés , melly tengere a" tapasztalásnak , lelke a" felelevenedésnek , dajkája az emberesedésnek. Ez a? szerencsés helyzet tevé, hogy valamint Hellast Ásia, úgy Európát Hellas világosítaná fel. A" keleti komoly elmeművek víg, ele- ven, nyájas szint kaptak Hellas" mosolygó ege alatt; magok az istensé- gek, Egyiptom" és Phoenikia" sötét komoly , éjszülte istenségei , vidámabb ké- pekbe öltözve jelentek meg Olümposon "s emberiebbek , nyájasbak levének. Igy közöltettek azok Európával, hol ismét a: komoly és víg közötti kö- zépre hozattak , "s inkább haszonra mint gyönyörre fordítattak. Thessalia, Hellas" éjszaki tartománya, egy gyönyörún ter- jedt, jeles termékenységü, körösleg magas hegyekkel kerített völgy. Éj- szakról a" nagy Olympos választja el Makedoniától, nyugotnak Pindos , délnek Őta határai. Őta hegye és a" tenger között fekszik a" Thermo- pülák neve alatt híres szorulat, egyetlen út az Ország? keleti részén, melly a" déli tartományokba viszen. Pélion képzi a" partokat; ez a" hegy- láncz egész Őtáig terjed, és Ossa által Olümpossal kapcsoltatik. —T h e s- sália és Epíros alatt délnek, egész a" korinthosi isthmosig feksze- nek: Akarnania, Átolia, Dóris, Lokris, Phokis, Böo- tia, Attika. — Böotiát kerítik a" hegyek: Parnassos, Helikon, Kithüron. ht" TONGNNY É HL Ezek a? tartományok teszik Hellas" éjszaki részét. Délnek. esik Peloponnesos, félsziget; ebben vannak, Strabo?" felosztása sze- HELLEN-MAGYAR LITERATURA. 197 rint, !) Achaia, Argolis, Elis, Arkadia, Messenia, La- k o ni a. — Arkadia középtartomány , melly magas hegylánczokból áll; ne- vezetesb közöttök Taügetos és Zárex; ezek között foly Euró- tas, szent folyam, mellynek forrásához közel ered Alphéos, Okeanos fajzata, Peloponnesos" sőt egész Hellas" legnagyobb , legszentebb folyama. Kik voltak ezen gyönyörű földnek lakói régenten, megmondani ki tudja? Pelasgoknak hívták azokat, kik — az isteni Pelasgok 2) — először ismeretesek. 3) — Első lakhelyök a" Músáknak Thrake volt. Innen jött ki Orpheos, az isteni tolmács, ki a" vadakat megsze- lídítette és az élet kiesb módjára tanítá. — Thessalia" hegyei fogták fel a" Músákat, Olümpos és Pindos; innen költöztek Parnassos- ra és Helikonra. Thessaliának és Böotiának nincs egy forrása, egy folyama ; nincs halma , ligete, mellyet költemény ne dicsőített volna. Itt folyott Peneos; itt virult a gyönyörű Tempe; itt járdalt Apollon pásztoralakban. — Olümpos" hűves barlangai között veré héthangu csu- dás lantját Orpheos, "s Hesiodos Helikon alján vevé regéit magoknak a" Músáknak szájokból. 2. HELLEN VALLÁS. Egy labyrinth áll előttünk, a" hellen nemzet" vallása , mellyről kön- nyebb sokat mint keveset mondani "s eleget még sem mondhatni; mel- lyet annyan fejtegettek , világítottak , "s tisztára még sem hoztak. Tudni- illik nem a? rendet "s határt tartó komoly észnek munkája volt az, mint inkáb a" renden "s határon túl szállongó heves phantasiáé. — Vallást nem különben mint tudományt , mellynek mindenütt vallás az elve , Hellasnak a" kelet adott. A" még vad Pelasgoknak is volt ugyan vallások , "s a" hi- :) Strab. VIII. — 2) dros melagyor. Odyss. XEX. 177. — ") Strab. V. Herod. II. — Sokat fáradoztak a? tudósok a?" Pelasgók? eredetök körül, melly még ma is bizonytalan; sokan autocAtonoknak tartják őket, eredeti lakul Argolist tulaj- donítván nekik, honnan sok gyarmatot eresztettek légyen ki. L. Friedr. Sckoell Gesch. d. Griech. Litt. 1. B. S. 1—6. 198 ÉRTEKEZÉSEK, res dodonai jósal (oraculum) nekik tulajdonítatik , 1) de istenségeiknek nevet nem adtak; 2) még is Hermes" tiszletére az athenieket ők taní- tották. 3) Az való, hogy Homéros és Hesiodos előtt a" vallási vélemények és szertartások bizonytalanok voltak, §) miként azokat idegenek, külö- nösen az egyiptomiak , még talán inkáb a" phönikiaiak közlötték és a" hon- ban találtakkal összeolvasztották. Az első ismeretes vallás az volt, mellyet Orpheos"? hymnosaiban találunk. 5) — Platon azt mondja , 6) hogy haj- dan időben egyedül nap, hold és csillagok, "s a" föld voltak a? vallási tisztelet tárgyai Hellasban. Más helyen 7) pedig régi hagyományt említ , melly szerint egy isten uralkodott légyen az első együgyü emberek felett. Hesiodos azt beszéli 8) hogy az első emberfaj úgy élt mint a" halhatatlan istenek , tökéletes boldogságban, szabadon minden gondtól , munkától , az öregség" terheitől "s minden bajtól. A" föld" gyümölcsei bőven kielégítet- ték minden kivánatait. Ez volt az embernem? aranyfaja (7évos zoúozov.) Ezt követé az ezüstfaj (yévos ágyúgrov) , mellyben az emberek már megrom- lottak voltak, vadak, kegyetlenek , korán halandók. Bár miként volt légyen a" dolog, annyi bizonyos, hogy Hellasnak vallást kelet adott, de Hellas úgy bánt ezzel, miként minden egyébbel : a" kelet lelkének komolyságában felemelkedett isteneihez; Hellas magához voná le azokat ; a" keletiek a" tökéletes istenséghez iparkodtak hasonlók- ká lenni, a" Hellenek isteneiket a" magok" hasonlatosságára alkották : iste- neiknek nem volt szabad jobbaknak lenniek, mint ők magok valának. Hatalmokat a" halhatatlan isteneknek nem csak a" fatum, a" győzhetetlen szükség (dwéyaeoros évéyzn 9) hajtá-meg , még az emberek is nem egyszer játszák azt ki. Nagyok voltak isteneik , de emberileg: nagyok a" jóban, nagyok a" rosszban is. Zeus a" nagy atya, nejével, a mindig gyanakszó , féltékeny, fortélyos , bosszút forraló Hérével épen ugy küzködik, mint az egymást szerető , féltő , de ollykor még is félre csapó halandó házasok , ugy hizelkednek egymásnak, úgy fortélyoskodnak egymás ellen, úgy :) Strab. VII. — ?) Herod. II. — 5) Herod. II. — ") Herod. II. — 5) Diodor. IV. — ") Cratyl. — 7) Polit. — ") Op. et d. v. 109. folyt. — ") Orph. Argo- gonaut. v. 12. ; a la a a. szt a. HELLEN"MAGYAR LITERATURA. 199 csalják egymást, miként ezek. Iatalmas ugyan Zeus, a" felleggyüjtő, villímlövellő , menyköveket szóró ; de jó csak, itt Hérének, ott Küpris- nek hizelkedéseire , mosolyaira, vagy Thetis? szép esengéseire; bölcs, de csak Athéne? okoskodásaira; erős, de csak Ares? kar" és kardjával. Ő ugyan megrázza méltóságos fejének billentésével a" nagy Olümpost, de rémítő csak Hephistos" menyköveivel. Segítik az istenek a" hozzájok folyamodó halandókat, de viszont ők is a" halandók segítségökre szorul- nak. Szóval: jók , kegyesek , nagyok , hatalmasok az olümposi házokban lakozó istenségek, de ollykor rosszak is, haragosok, kegyetlenek, hit- szegők , színlők , fortélyosok , pulyák , házasságtörők , gyengék szinte mint az emberek , csak hogy azok mindig nagyban , ezek többnyire kicsinyben ollyanok. Legyen itt átalján elég az istenek" charaktereikről. Ne keressük ag- gódva , honnan vevék a" Hellenek vallásokat. Keletről költöztek közökbe az istenek, de úgy elváltozva, hogy előbbi tisztelőik nehezen fognának emitt reájok ismerhetni; úgy meghonosítva , miként minden egyéb a" hel- len földön. — Egyiptom volt műhelyök a" nemzeteknek , mellyben nekik szá- mos és számtalan istenségek koholtattak. De az ifju Hellas megifjítá iste- neitis "s ugy elszaporítá, hogy a" természet majd minden morzsájának istene , istenasszonya, geniosa, diimona lenne. Istenek emberben, iste- nek emberen kívül; a" csillagos égben lakoztak ; a" levegőben szállongtak ; a" vizeken uszkáltak; a" forrásokban fürdöttek; az erdőket, hegyeket, völgyeket, berkeket, ligeteket vadászattal, énekkel betöltve, mulatva járdalták : emberekkel társalkodtak, vendégeskedtek, küzködtek, közö- sültek , "s istenembereket, hősöket , félisteneket nemzettek , szültek. Igy tevé Hellas" népe magát magokkal a" halhatatlan istenekkel ro- konságba. . A? költsönözött istenségekhez adák még. különösen Hérát és Themist. Ezeken kívül az Oreadek, Drüadek, Naiadek, Tritónok és Nereidek ; a Hórák , Músák és Charisek a" hellen phantásia" leggyönyö- rűbb szüleményei. Innen a" mythosok, a" regék, mellyek különféle. elbeszélésekből , hagyományokból szármozva szülék a" kimeríthetetlen müthologiát. Ebből 200 ÉRTEKEZÉSEK. ered a" hellen nemzet" minden cultúrája; ez szülé a" költeményt, a" musi- kát, a" rajzolást, képirást és képfaragást. Mind ezek a" képes vallásban , a" fiatal szép phantasiának gyermekében , lelék fel örök forrásokat, ki- fogyhatatlan élelmöket; ezek viszont a" vallásra egyes erővel munkáltak vissza. A" felgyult phantasiának szárnyain ragadák azt az érzéki szép bájos és bájló tartományába. Isteneket, és csak isteneket, "s ezeknek hal- hatatlan gyermekeiket zengék a" költők , rajzolák , festék, faragák a" mú- vészek. Minden a" Szépnek vala áldozva , az Igazra csekély ügyelet! Ha tehát a" hellen nemzet" religióját , vagy inkább müthologiáját az ész" szigorú itélete alá bocsátjuk, benne ellenmondásnál, képtelenségnél egyebet alig találunk. E" féléknek eloszlatásokra, egyesítésökre egykor szertelen gond fordítatott : minden regében, minden képben, a" kép? min- den vonatában valóságot , igazságot keresett a" vizsga ész , "s elég hiú volt hinni , hogy vagy már feltalálta azt, vagy bizonyosan fel fogja. Gyermek" játékában keresni mélyen röjtött titkokat, valóságokat! De meg valánk miatta boszulva: ez a" hiú munka mind távulabb tolá előlünk a" Szépet a" nélkül hogy az Igazra vezérlett volna bennünket. Soha sem fogja az ész megalapíthatni azt, mit nem ő hanem a! tüzes phantasia teremtett. Ellenben , ha, mint illik, az érzék elébe állítjuk ezt a" vallást, a" fiatal, tüzes, ábrándos lélek? leggyönyörűbb, legfentebb szülöttjének kell azt vallanunk, mellyhez hasonlót emberi képzés nem szült "s szülni már nem fog. Ég "s föld tele istenekkel, jó geniosokkal (rosszakkal ritkán gyöt- ré magát a?" vidám Hellen): melly elbájoló, felemelő gondolat ez a" fiatal ? érzékeny szívnek! Ez a? szív természetesen hajlandó minden bokorban , minden ligetben, minden forrás, patak és folyam mellett, minden levél- mozdulatban , minden fűszálban; a" szél csendes lengésében, vágy erősb fuvalmiban ; az ég? tengerén úszó felhőkben — — istenséget , tündért sej- teni; mindent megszólít, mindennel beszél, társalkodik; hinnie kell, hogy mindenben élet van és érzék. Ennek a" természeti hajlandóságnak táplálatot nyujta a" hellen müthologia. Milly érzéketlen művész lehete az, ki a" phantasiának e? gyönyörű képeit először meré paródiázni, HELLEN-MAGYAR LITERATURA. 201 gúnyolva mímelni! Tegye ezt a? komoly philosoph; művésznek tenni szentségtörés , ízlés és hivatalárulás. Jól jegyzi meg Herder : , Fiatalok- nak kell a? Helleneket olvasni tanulniok, mert az aggkor csak ritkán láthatja, még ritkábban érezheti azoknak szépségeiket. Hagyd képző erejüket az értelmen , finom érzékiségöket, mellyben helyzik a" jó kép- zés" valóját, az okosságon és erkölcsiségen ollykor fölül emelkedni : mi becsülni fogjuk őket a? nélkül, hogy magunk Hellenek legyünk." — Gyer- mekeknek kell előbb lennünk hogy férjfiakká lehessünk; játszanunk , mielőtt munkálódjunk ; csak a? találékony tüzes játéku gyermekből válik lelkes dolgozó férjfiú. Erzékeinknek "s érzelmeinknek kell előbb kifejle- niök , nemesedniök, mint okoskodó eszünknek. Ez a? természet rendje reánk nézve. A"? ki ezt megfordítja , a" gyermekből éretlen férjfiat , "s ebből korán megfásult öreget csinál. A" Hélleneknél tünt fel először szelíd mél- tóságában a? philosophia Sokrates? és Platon?" iskolájában; Hellenek va- lának Jézus? szelídebb, tiszta igazságu tanításának legbuzgóbb követői ; a Szépnek karján lebegve át az Igaznak biztosb ölébe. Hellenek tanítsák azért ifjainkat elevenségre ; természeti finom érzetekre ezek ger- jesszék őket; harmóniás , zengő beszédre ők vezéreljék: majd a" keresz- - tény philosophia megtanítja őket csupa szellemi magasb bölcseségre. Igy leszen bennünk szép az igaz, s igaz a" szép; a" kettő együtt kiván- tatik a" valódi humanitáshoz. 3. HEGLPDLEN NYELV. A" megkorosodott, magát "s a" világot valamennyire kitapasztalt emberek közül mellyikben nem támadt fel ez a" gondolat: Vajha gyermek éveimet, az élet" nyíló pályáját ujra kezdhetném , azzal a" tapasztalással megérett választó ésszel, mellyel most birok ; beh máskép" intézném uta- mat ! beh más és más tárgyakkal barátkoznám! beh különb szorgalommal , minden egyébnek félretételével "s magam? teljes megtagadásával üzném kitűzött czélomat! — Ez ugyan hiú, soha nem teljesíthető ohajtás, de van mit elvonnunk belőle. A?" szegény gyermeknek, a" serdülő ifjunak csak azt "s úgy kell tanulnia, mit mások akarnak , "s miként mások akar- 26 202 ÉRTEKEZÉSEK. ják; egyéb akaratja nincs, "s nem is lehet, mint semmit sem akarni, "s mindent akarni a" mit mások akarnak. Mit tehet ő róla, ha inkább fran- cziás nevelést veszen , mint ELEGEK , hogy dolmány helyett frakkot szab reá a" varró ? Midőn ezt, hogy nevelésünket, melly egész életünknek jegyzi ki pályáját, mástól vegyük; midőn ezt a" természettől szabott rendet meg- változtatnunk sem szabad sem lehet: azon legyünk legalább, hogy minél hasznósb , hozzájok minél illőbb , minél szükségesb , képzőbb , nemesítóbb tárgyakkal barátkoztassuk fiatalainkat; vagy inkább, barátkoztassuk őket mindennel, minek hasznát, szükségét , kellemét tapasztaljuk, másokban csudáljuk ; magunkban fogyatkozását sajnáljuk; mind azzal, valami csak hatalmunkban vagyon , "s valamire őket fogékonyoknak , képzethetőknek találjuk : akkor , mikor még a" fiatal lélek képes mindent felfogni , a" fia- tal szív érezni ; hogy majd mikor maga szabadon választhat , a? sok; félig ismert, "s inkáb érzett mint ismert hasznu, szükségü, kellemü tárgyak közül azt választhassa, mihez nagyobb vonzódást, kedvet érez önmagá- ban. Ez a" vonzódás legbizonyosb jele a" ben röjtözött erőnek , reátermett- ségnek. Jaj neked szegény ifju, kit előre bizonyos életrendre határoztak önkényü , felőled nálad nélkül határozó szüleid ! Távol ama"? tudatlan gőgtől , mellynek sulyát vajha még ma is ne kellene éreznünk , hogy apáink "s minnenmagunk elleheténk az élet fino- mabb kellemei nélkül ; ama" fekete irígységtől, hogy majd utódink meg- haladnak bennünk"; ama" gyáva rettegéstől, hogy ifjaink idegen, hiú, puha, csak a" képzelődést éltető gyönyörökbe sülyedve elvesztendik erős, férjfias nemzeti charakteröket! A" mívelt lélek, mívelt szív merengjen bár , el nem merül ; "s ha egykettő elmerül , többeket fog a. merengés ma- gasbra szöktetni. A" miveletlen durva nem mereng, mert mindig alant mászik "s igy örök merülésben fuldoklik, "s felszöknie csak egynek is lehetetlen. Az emberiség" czélja fentebb míveltség. Ezt a" Gratiák, nem a" metaphüsikás fejü Németek , sem az udvari pompában úszó Francziák , sem az örök melancholiával teljes Angolok, nem szóval a" gyermekesked- ni vénségökben kezdett nyugotiak , sem a" komolyabb , folyvást egy lábon HELLEN-MAGYAR LITERATURA. 203 álló keletiek , hanem legtermészetesebben , legkellemetesebben a? hellen Cha- risek nyujtják , a" mindig egyszerüleg szépek , fiatalok, nyájasok ; "s ezek legbiztosabban hellen nyelven szólanak hozzánk. A" Gratiák minden ren- det, minden nemet, minden kort és hivatalt ékesiítenek; minden ügyet szebb , kedvesb színben öltöztetnek; minden bajt és fájdalmat szelídebbé , türhetőbbé edzenek, "s még a" legvadabb történetekben is emberiségre emlékeztetnek bennünket. A" Gratiák" felkentjének haragja is kellemetesb , mint a" beavatlannak mosolygása , "s millyen lehet még szeretete , barátsága ! Mennyit fogánk nyerni, ha a? latin nyelv" izzasztó tanulásában el- töltött több esztendőnek csak egy negyedét is a" hellennek szenteltük volna! "s mennyit veszténk most, midőn a" hellent épen nem, amazt csak külsejéről ismerjük , épen azért, mert az elsőt, épen nem ismerjük. Miként is ismerhetnők lelkét annak a" bár egész életünkön át tanult nyelvnek , melly ama nélkül még csak atyát, anyát sem tud mondani? melly a" művészség" neveit, valamint majd minden mesterséget és tudományt, minden szépet és jót, együlegyig a. Hellenektől költsönözte , elannyira , hogy még szavakat sem tuda vagy mere magából teremteni nisi graeco fonte cadant parce detorta! — Graiis ingenium , graiis dedit ore ro- tundo musa logui. — Auibus nil est negatum; nobis non licet esse tam disertis ! Igy Róma" neves irói: Horatius és Martialis. Kikelvén az iskolai feszességből , a" szépet szomjuhozó fiatal lélek , érezvén magában a! hellen nyelv" ismeretének hiányát, annak tanulására későbben adja magát; "s szerencsésnek mondhatni őt, hacsak középszerü- ségig viheti is benne jártasságát; ha szótár" segédével kinyomozhatja a" elassicusoknak értelmöket. Idegen forrásokból, vagy legfőbb idegen nyel- ven nyujtott honiakból kell előbb a" hellen szokásokat, gondolkozásmódot tanulnunk, hogy nyelvöket "s műveiket érthessük; holott ellenkezőleg kell vala ezt tennünk, "s a" nemzeti charaktert, szellemet, gondolkozás- és szólásmódot a" nemzeti nyelvből magából kifejtenünk. Csak egy illy munkálódás érdemelheti meg a? valódi studium" , tanultság derék nevét. Illy csekély, fogyatkozott lévén ismeretségünk a"? hellen nyelvvel , mi csuda, ha annak szellemébe tökéletesen nem hathatunk; annak szép- 267 204 ÉRTEKEZÉSEK, ségeit , kellemeit , csak árnyékban , "s árnyékban is igen homályosban sejt- jük? Annyit mondhatunk , hogy emberi nyelvet, a" hellennél tökéleteseb- bet alig gondolhatni , akár tekintsük annák kimeríthetetlen bőségét , melly- ből minden különös fogatnak, ideának , érzésnek, tárgynak , cselekedet- nek , ezeknek legkisebb, lefinomabb különzésökre, alig sejdíthető válto- zásokra külön "s külön szavak merítetnek. Csak egy példát , a" legközön- ségesebbet, legyen elég említenem: az igére, mellyel szólást, mondást , beszédet jelentünk , csak magából Homérosból én tizenegy egyszerü külön igét jegyzék meg, alig egy órai olvasás alatt. — Akár tekintsük annak csuda hajlékonyságát, engedékenységét a? szármoztatásokban és összeté- telekben , hol a" latin annyira makacs, hogy majd minden honi műszavak nélkül áll, elöntve hellenekkel, mellyeket, hanemha körülirással akar élni , önmagából ki nem teremthet. Akár ama" rövid , sokat mondó kerek- dedségét , mellyet Horatius magasztal; akár nyájasságát , mellyen kegyek és kellemek ömlenek el, "s gyönyörü emberi fennségét , melly isten-embereket illet: minden azt kiáltja, hogy a" hellen nyelv az emberi találmányok között a" legremekebb. "S melly korán leve ez a" nyelv illyen: az első költőkben , Orpheosban , Homérosban és Hesiodosban az , csekély különb- ségekkel , mi a" későbbekben ; azt vélnéd, egy isten? ajándéka az, mind- járt eredetében legtökéletesb ajándék. A" különféle dialektek, mellyek a" költői szabadságnak, szépvegyületű hangnak annyira kedveznek, már azokban mutatkoznak. "5 ha a" későbbi költők , különösen a" lantosok és dramatikusok amazokat lágy, gyenge ecsetökkel, mellyekkel érzelmeket festenek , bájolva felmulják; ezek az utóbbiakat férfias charakter" rajzol- tával mulják fel és természetességgel. — Feltalálni a" nyelvben a? nemzet legkisebb vonásait : maga az a" szüntelen változás , könnyelmüség , hiuság , állhatatlanság, visszálkodás, fortély, melly közmondássá vált, nyilván kitünik belőle. Itt majd minden külön tartománynak külön éjtése; minden Irónak saját nyelve "s tolla; minden kornak külön tulajdona , színe a" legnagyobb különféleséget, a" mindenkori változást, a" legszebb vegyületet árulja el. Ki ne irígyelje a" hellen költőknek szerencséjüket, kik illy nemzet középén; illyen ég alatt, a? természet gyönyörü virányain; illyen hajlé- azrt dalként a esta a HELLEN-MAGYAR LITERATURA. 205 kony , szabad, minden kény" és kéjnek engedékeny nyelven énekelheté- nek!? A" férjfias hősi atticismus, a" nyájas édes ionismus, az egysze- rü dorismus, a" poétai nyelvvel szabadon hajlongó áolismus — mellyek- kel majd külön, majd vegyest, kedve kéje szerint , minden fennakadás nélkül , tárgyával egyezőleg élhete "s élt a" helien költő — mennyi könnyü- séget, mennyi bizonyos győzelmet nyujta, teremte a" választani, alkal- mazni , vegyítni csinyán tudó lelkes költőnek ! Nem kelle rettegnie , hogy nemzete az új színben meg fog ütközni. Nem félté a" hellen nemzet nyel- reg vét újításoktól, nem , nemzeti charakterét az új meg új színektől : fő cha- raktere az újság kivánata és a" mindenkori változás szépítés , charakteré- nek eleme. Minden szépet gyermeki kedvvel ölele ; "s ismét letevé , fele- dé azt hason könnyüséggel "s új báb után futott. , Sub nutrice puella ve- lut si luderet infans" mond igen szépen Horátius. Jegyz. Egy nagy hiány , kipótolhatatlan kár, hogy a? valódi tiszta hellen kimondás örökre eltünt. A? hajdan nagy nemzet" most is élő sarjadéka nem az a! nép töb- bé ; mellytől azt tanulhatnók. Megvesztegeté az nyelvét, feledé a" szépejtést. Az a" nyelv , mellyen annyi csuda történt, ma csak könyvekben éldegel; ezek" szer- zőik már több század óta nincsenek , "s; közülök egy sem támad fel, ki énekét fülünkbe zengené , "s a?" helyes kimondást , mellytől annyi függ, visszaállítaná. — Az új grammatikusok , ugy tetszik, nem legjobb szolgálatot tettenek e" nyelv- nek , "s e? nyelvet tisztán olvasni kivánóknak. Az olvasást segítő jelek , mellyek- re a" még élő nemzetnek szüksége nem volt , azon korban hozattak , melly meg- romlott izléssel birt, és gyakran erőltetik a" különben természetes , szabad hang- szállongást. Ha ki ezek szerint olvassa a? hellen verseket, az ezen itélet" igazsá- gát tüstínt tapasztalja. A"? hellen könnyen lebegő , édesen zengő , harmóniás ej- tést az fogja legbizonyosabban megközelíteni, a" ki jól kitanulván költőkből a" tagok? természetes, vagy helyzettől függő tulajdonságokat, egyszersmind a? tárgyhoz , az indulatokhoz , a? környülményekhez szabja ejtéseit. Felette megvesztegette, véleményem szerint, a? helyes ejtést a" hangzók tulajdon hangjaiknak eltévesztésük: mikor a? kettősöknek (diphtongusoknak) 3 latin nyelv? akár, mi nem hihető, eredeti, akár, "s ez hihetőbb, későbben be- csúszott ejtése szerint egyszerü hang tulajdonítatik , "s az az £-nek , az cí , oz í-nek mondatik ; mikor a" tulajdon ( hang még ezen fölül az a és v formáknak is ada- tik, úgy hogy e? szerint a? visszás szabás szerint öt külön formán í hanggal ter- a 206 ÉRTEKEZÉSEK. heltetik az a? különben annyira csínos , kényes hellen nyelv. Ha ki e" szerint ol- vas, annak csak dűl a? sok z hang szájából. Vegyünk egykét homérosi verset pél- dául, "s álljon elől mindjárt az első , hogy távol keresésünk szavunk"? igazságát gyanússá ne tegye: Mivw úérde Orá Ilnkjiáden Ayidmos. az uj olvasás szerint: Míinin aide Thea Piliiadeó Akhilios. látod egy versben a? nyolcez í-t! Vedd a" 26dikat: Míce, yégov, xoilmow Ép megá vnyoi kiyeim. az uj olvasás szerint: Mi sze geron , kiliszin egó para niiszi kikhio. csudáld a" kilencz (-t. Rekeszd a" negyvenedikkel : H" el Öö moré Tor xeró miova uno? txne. az uj olvasás szerint: Ti di poté ti kata píona miri ekia. "S nevesd a" nyerítő Helleneket ! "s hitesd el magaddal , hogy Homéros igy nem olvasott , "s igy olvastatni nem akar, kit magát is e? szerint Homirosnak kellene mondanunk. Tudniillik azok a? jó latinizáló grammatikusok nem tudták , hogy az e és zi tiszta hangokon kívül még egyéb hangok is vannak. Ha magya- rúl tudtak volna , "s a" hellen hangokat inkább e? miénkből mint sem a? szük la - tinból akarnák meghatározni , tudták volna, "s nem eszelősködnek. Ma a" hellen majd folyvást hason hangzatu nyelvet csak magyar tudná leghelyesebben beszél- ni. Mennyi ösztön csak ez is annak szorgalmatosb tanulására ! 4. HELLEN ÉS MAGYAR NYELV. Többen iparkodtak hazánk? tudósai közül a" magyar nyelvnek ro- konságát, majd a" keleti — mint Beregszászi — majd az éjszaki — Sajnovics és Gyarmathi — régi nyelvekkel kimutatni, kiknek nyomdokikon indulván a" mélyen látó nyelvtudós Révai, készíté a" súrü homályt szétoszlató nagy grammatikát. Hason rokonságát nyelvünknek kezdé újabban mutogatni egy nyelvtudósunk a? hellennel is , mennyi sze- rencsével, vagy inkább reménynyel? most ide nem tartozik ; kettőt még is bátor vagyok megjegyezni: először: hogy ha bár bizonyos volna is ro- áílntktkílhintttetttmnmnásán MOKÁACZNÉT JÓ a Nösa et HELLEN-MAGYAR LITERATURA. 207 konságunk a" Pelasgokhoz , Hellas? legrégibb lakosihoz; mivel még is He- rodotos szerint olly nyelvet beszéltek, mellyet a" Hellenek nem értettek , rokonságát nyelvünknek a? classicai hellennel hasztalan vitatnók; másod- szor: néhány szavaknak hason hangok és értelmök, bár milly nyilván legyen az , épen nem szolgál okúl a" két nyelv közötti rokonságot hinnünk. Mikor azért én a" két nyelvet összevetve vizsgálom , nem az czélom 5 hogy akár egyiknek a?" másikból lett származtát , akár mindkettőnek egy harmadikból, mint közanyából eredtét hozzam-ki ; akár végre a" kettőnek bár miféle rokonságát tanítsam: hanem közelebbi czélom ugyan az , hogy miután a" hellennek minden egyéb nyelvfeletti elsőségét közönségesen megismerjük , a miénknek ahhoz közelségét, itt ott még felettiségét is ki- mutassam. Távolabbi czélom pedig ezen összevetésben nyelvünkre némi- nemü világot deríteni "s azt, a" mi benne eddig csak a" köznép" szájába illő csekélységnek , vagy irói önkénynek "s makacsságnak , vagy még hi- bának is tartatott , fontosnak , alaposnak , igaznak , legalább nem helyte- lennek láttatni. Nem szünik a" panasz Iróink ellen, hogy az irásban egymás közt meghasonlanak "s folyvást egyetlenkednek; "s a" panasz azért nem szünik , mert a? hasonlás sem, "s ez azért nem, mert az egyetlenkedés? okai folyvást maradnak. Vannak tudatlan Irók, vannak gondatlanok , vannak makacsok, "s ezeket "s ezeknek eltéréseiket nem védem; de azt kér- dem , ha hát ez az egyetlenség , átalán véve, jele-e a? nyelv "s irás? tö- kéletlenségének ? akadálya-e tevábbi mívelődésének ? Én nyugodtan fele- lem: nem; sőt örömmel adom hozzá, hogy épen az egyetlenség jele nyelvünk" sokféleségének , minden nyelv" legszerencsésb tulajdonságának ; a" további mívelődésnek pedig legbizonyosb leghatalmasb rúgója. Holt az, a mi nem mozog, "s csak az él, a" mi folyvást mozgásban szállong ; "s változik. Az egyetlenség? okai nálunk többfélék: majd az etymologiának nemléte vagy bizonytalansága, melly hiány minden nyelvvel közös , majd a" különböző ejtés és a" széphang iránti változó itélet és izlés, "s az a kisebb nagyobb tisztelet, mellyel beszélőink "s Iróink az új vagy. régi 208 ÉRTEKEZÉSEK, szokáshoz, az etümologiához vagy euphoniához ragaszkodnak inkább. Végre magának a" nyelvnek különfélesége "s az a" szabad hajlongása, melly nem vétke, de erőnye és dísze. Ki fog ezen összehasonlításból tetszeni, hogy a" Hellenek szintúgy sőt még inkább egyetlenkednek a" beszédben szinte mint az irásban, "s nem csak nem törtek egységre, sőt teljes szabadságot vevének "s adának egymásnak választani a? sokféléből; "s én azt hiszem, hogy épen ez a" különbözés tevé a" hellén nyelvet olly csuda erejüvé és szépségüvé. — Rendre fogunk menni , előbb ugyan az egyes betükön és tagokon; aztán a" beszéd főbb részein keresztül; majd a?" hangmérsékletről és szármoz- tatásról, az úgy nevezett szócsinálásról is szólandunk valamit. A. A betük és tagok. a) A rokonhangu magánhangzók. — Azokon kívül, mellyek majd minden nyelvben egyezőleg találtatnak , különösen rokonhanguak a" hel- len és magyar nyelvben a" következendők : 8, ) — e, é: csimn (hold) — szerényé. 0, w — 0, Ó: uoouw (ijesztés) — forró. v — ü: ús (disznó) — hús. Jegyz. A? hellen e, o mindig rövid; y, a mindig hosszu; az v közös; szinte így a? magyar e, 0; é,óő; ü, ű. b) A rokonhangu kettősök (diphtongi.) — A latin nyelvet a" mai kimondás szerint tanuló Magyarok, mivel abban a" holt nyelvben ma a" diphtongok egy egyszerü harigot adnak, azt vélvén a" diphtong? természetéhez szükségesnek, hogy a? két összefoglalt hangzó csak egy- szerü hangot adjon; mivel a" magyar nyelvben ez az eset nem jő elé, elhitették magokkal, hogy a" mi nyelvünkben nincsenek diphtongok; "s még haragvék is a" nagyobb rész, ha ki illyeneket kimutatni törekvék. Ha meggondolják vala, hogy az egyszerü hangnak kábaság két hangzót adni; hogy, ha az ae eredetileg is csupa e hangot adott, hihetetlen , hogy a" Rómaiak ae-vel éltek légyen; hogy a" Hellenek , kiktől tanultak vi seő öuszíbés í HELLEN-MAGYAR LITERATURA. 209 a" Rómaiak , bizonyosan mind a"-kettőt hallatták a" kimondásban : a" dol- got megfordítva fogják tanítani , t. i. hogy a" latin nyelvben, a" mai ki- mondás szerint, nincs diphtong, van pedig a" magyarban, "s ezek ím" a? Hellenekkel egyezőleg a" következendők : az — ai ár; aj áj: éz (jaj) — máj és mai; ua (föld) — mája; Korgat c marhái v. marbháji. Igy: baj, báj "stb. e — ei, éj, ej éj: [ocsiow (Neptun) — felejtni; Baouis (királynak ) — fejedelmei. Igy: éj téj stb. oz — oj: ozos (ház) — bojtos. Jegyz. Kazinczy kezdé , "s már többen 1.) jól követik, egy tagba összehuzni ezeket ; melly olvasztások épen olly szépek, mint az elválasztások a? hellen költőknél. Tudjuk , hogy. Aázai , enekei , többes számu neveinkben az z birtokot jelentő "s azért nem a" gyökér sajátja ; de hát a" latin és hellen második és harmadik egyes számu eseteikben az e v. z melly oda forrasztatik az a-hoz, gyökér sajátja-e , "8 nem inkább birtokot , tulajdont jelentő betü-e ? Különben is mind természe- tesen olvad az össze, a? mi törvényesen olvad össze a? nyelvben. Fábchich is meré oldni "s irni: ddísziA játsziA helyett. 2.) Voltak , mint Kalmár (Prodrom) kik hosszú hangzóinkbanláttak kettősöket. Nem tagadhatni, hogy igen gyakran két összeolvadt hangzó hallatszik ezekben , "s a? régiek két hangzóval is irták. De azért, mert természetesen hosszú valamelly hangzó, nem következik, hogy kettőből olvadt össze; a? sejtett kettős hang sem minden hosszúban találtatik: az 4, ő, 4-ban bizonyosan nem ; a? többiben is csak a? köznép" szájában némelly vidéken, p. o. a? Palóczoknál. A" régiek végre , mert nem saját betükkel éltek , csupán szükségből kettőzteték a? hosszú hangzókat, "s ezt sem tevék egyezőleg , sem állhatatosan. Nem fog uton kívül lenni, a" régiek? irásmódjukat röviden kimutatni, "s itt egyedül a? hangzókra nézve : á — a, v. aa , de ritkábban. a — a, Vv. 0 "8 ez gyakrabban. é—ev. ee, v. i. e — e v. i ritkábban. ís iv. y. Igy a? rövid is. Ó — 0, u, ov és w. 0 — 0, u, VVv, uv. 27 210 ÉRTEKEZÉSEK. ÚSZVA WV LL ET AAA 7 GTV. W 09 00. EN JSV..ÜD, MS ELL GÉTLSKŐZ E z ÜL sss ÜLÉS Ül SS Wa. ég" Van V/gMÁS Kitetszik innen, hogy csak az 6 és é-ben kettőztettek ollykor az a és e; de épen azért, mert ugyan azon hang kettőztetett, diphtongnak nem mondhatni, melly két különböző hangnak vegyületéből szármozik. Előbb tarthatnók diphtongnak az ő és 4 hangzókat, mellyek e és o, z és v vegyült hangot látszanak adni , va- lamint a" rövid ő és üz is. Ezek igy hasonlíthatnának a" hellen lappangó (impro- priáknak nevezik) diphtongokhoz, millyenek különösen az vu, gy, ov. — Meg- jegyzésre méltó az is, hogy a? Hellenek is régi időben a? hosszú e és o hangot hihetőleg a" rövideknek kettőztetésekkel irták: ee, 00; mellyek utóbb imigy ol- vadtak egygyé: EZ (Hi) és u 2, v. w. Hihetőleg tehát hibáznak azok a" philolo- gusok, kik e? kettőt is a? későbben talált formák közé számlálják ; csak össze vonott betük ezek , nem újan találtak. cz) A rokonhangu mássalhangzók. — A" majd minden nyelvben rokonhanguakon kívül : t — z: taba (páncsél) a zabla; C€ayrin (sarló) zarló. z s k: zoouos (törzsök) kormos. v s v (két magánhangzó között): evervs (doldogság ) — evet. Jegyz. A" magyarban szépen majd össze majd felolvasztatik az v és üz: daru, daru , kedü, kedv; daruas , kedües , darvas , kedves ; nagy könnyüségökre a" költőknek ; "s igy volt ez a" Helleneknél is. d) A magánhangzók változásaikban. — Mit a" Hellenek külön- féle dialektusaikban tettek, azt teszik a. Magyarok különböző időre "s helyre nézve, t. i. a betüket különfélileg változtatják el igen gyakran. Ezennel a" magánhangzókon megyünk át. j x — s vagy n (á — é; a — e): Tecosoa, recoaga (négy) ; Ücios, velos (üveg ); copiua, copun ( bölcseség ); VAUG , VIUG (hajó ) ; csal, csel ; család, cseléd; akadály, akadély v. akadék; András, Endre. — Igy ma mi mondjuk és irjuk : halálnak , paradicsomban : a" régiek HELLEN-MAGYAR LITERATURA. 211 mondák és irák : halálnek , paradícsomben , melly szólásmód ma is fenn van hazánk" némelly vidékein. a o vagy w (á — Óó, a — 0) walazn, Holozn (málva ) oroaros , orgoros (tábor, hadnép ) zeatw, zowow (kiáltok); zoza, zozw (haszon- vét.) Nálunk ez igen gyakran történik legsűl a? rövidekben és a? köznépnél: házam, házom; háza, házos; kamara ( xauega, came- . ra.) komora; arcz, orcza; tollad, tollod; halt, holt; magas, magos; szokosztja vola (Régi halotti besz.) szafasztja vala. A" hosszuk ritkábban cseréltetnek: óma , szóma , alma , szalma helyett a" köznép" szájában ; hajdan: házóá, hűzává helyett (halott. besz.) Annál gyakrabban cseréltetik fel nálunk a? hosszú "s rövid egymás- sal: zyár , nyarat ; adok , ad, ád; hagyok , hagy, hágy. Valamint a" Helleneknél v áll néha" a helyett p. o. ovoxes (hus) oaoxss helyett ; úgy nálunk (Molnár Albert) ártfuni, ártani helyett. A? halotti be- szédben muga, maga helyett, hanemha, mint Révai hiszi, az o u helyett áll. z — a (e — a) Tewyw, rauw (metszek); gpozor ( peny-ből, elme ) pouo. Nálunk felcseréltetnek: gelegenye, galagonya ;. deli, dali. 1. fenn. c — n (e — Éé) zalew, zalnw (hívom ); szél, szelet; beli, béli; mer , mér; ver, vér sstb. £ — t (e — i) őde, ödt Trade, rad (ez az) ; egyenes , igyenes ; keze , ke- zi; bére, béri a" közbeszédben; mige gocostia (halott. besz.) meg- szakasztja. — Nálunk az e és ö széltében felcseréltetnek a" nagy rokonság miatt: sötét, setét; röpül, repül; pör, per; szerzés, szörzés; betü, bötüs; tükör , tüker; örömek, örömök "stb. n — e (é — á) uüzmn, muzava (műszer); anyn, zaya (forrás ); ha- sonló példa nálunk a" már említett cseléd család, "s az idegenektől kölcsönözettek : Árajczár kreuzer; császár, caesar. Másokban, a" szármoztakban és, kötöttekben törvényesen változik: az ész p. o. ász- ra : hal-(é)-ász "stb. n s o és w (é — 0 és ő) az első tudtommal nem találtatik a" Hellenek- : nél ; nálunk: ajándék ajándok; szarándék szarándok. Ellenben a" 27? 212 ÉRTEKEZÉSEK. második a" Helleneknél jő elé: zzrwoow, zruoow ( megrettenek ); ná- lunk pedig ő áll é helyett: £érem , köröm; megsértett megsőrtött ; csév csőv. Jegyz. Az elé és elő, különb értelműek lévén, rosszul cseréltetnek fel: előmegyek , praeeo ; elémegyek , prodeo. — a (í — é) zolos zolnos ( városé ) ; szelíd szeléd ; tanít tanét ; alig alég; barnítom barnétom ; Molnár Alb. öarnéjtom. Nálunk ollykor i s e: világ, velág ; villa, vella; ifju, efju Molnár Alb. : - v (i — ü): a" Helleneknél ritkábban : zerpelta rovpadzra ( három ta- réju sisak ) xeww fut. xavow ( gyujtom.) Nálunk gyakrabban: dics , dücs ; idő , üdő ; méves , műves. Nálunk még az z és z is felcserél- tetnek : Zyik , lyuk; tik, tyuk; tudva van, hogy régieink y-nal éltek a" rövid iz helyett 7. 209. lap. o — a (o — a) erxoot, exec ( húsz ); ocva, acca ( akarmik ) őuov, án Cegyütt.) Nálunk még gyakrabban : ovas , avas ; bolha, balha ; asz- talnok , asztalnak; bajnok, bajnak. Az idegenekben különösen az 9 és z cseréltetnek fel: abroncs, adrincs ; oskola, iskola. — v (o — u): ovonc, ovvuc ( név ); önorov , iuorov ( hasonló ); házbol , házbul ; járol, járul; podva , pudva. Igy a régiek irták: hug , pu- kul; hogy, pokol helyett. bal o Jegyz. Figyelmet érdemel a" Horvát István úr felélesztette irásmód, mellyet ezen munkámban vettem fel először én is: Aalapuk , kalapok (kalapjok) helyett , az az : a? többes számu harmadik személyü birtokos esetben o helyett w-val; e vagy ő helyett i-vel élni. Ezt az irásmódot , látván a? nyelv? szelleméből az efféle fel- cserélésnek szabadságát, kettő ajánlja: első az, hogy több vidéken hallani azt a? közbeszédben: attyuk , annyuk "stb. a" második , a?" mi fontosb , hogy illy mó- don a? birtokot jelentő többes szám a? független többestől folyvást megkülön- böztetik: 2ázuA házok; tudományuk tudományok; ökrük ökrök; "s igy már nem fog ellenvetésül szolgálhatni a? dévaj szeszély , hogy a" Magyarok" ökrök, mert már nem ökrök hanem ö4rük lesz a? Magyaroknak. — De itt most az a" kérdés támadhat, vallyon nem kellene-e az ő névmást is , mellyből ered az a? szemé- lyes ragaszték 4£-nek mondanunk ;-mint több vidéken mondják is? Azonban lát- juk, hogy a? névmások mint ragasztékok nem egyféléleg változnak. HELLEN-MAGYAR LITERATURA. 213 w s a (ó — a) kovoov, uwovoany ( Músáké) ; ye2wy , ved (nevető) ; zowros , zoaros (első.) Nálunk ritkábban : csónak (csónok) csanak ; zanót, ganat. w s o (ó — 0) öve , öga (óra) ; £0ws , egos (szerelem) ; tu, ton (élet.) Nálunk : 66Z , 601; ágyból, ágybol , nagy könnyüségökre költőinknek. Régieink irták : dódog , hód, hónap , kódus , fót ; "s a: köznép ma is igy szól, mi pedig 7-et szurunk közbe "s feloldjuk a" hosszú o-t: 401- dog, hold , holnap , koldus , folt. Szertelen dolgot cselekszenek, kik ezen esetben is megtartják a" hosszú hangot. Jegyz. Hód és hold; hónap és holnap! nincs-e, legalább nem lehetne-e különbség ? hód (jugerum) egy hódföld; hold (Tuna) az éj" változó napja; 4őnap (mensis) , "s innen a? Aava , sz. György havas; holnap (crastinum) mintha mondani akar- nók : hol, mikor, ismét nap lesz , t. i. a" közel éjre virradó nap. w — v (Óó — új) zelwva , xedwn (teknyós.) Nálunk igen gyakran: azóta , azúta ; alól, alúl; lótól , lótúl "s lútúl. 0 — Go, a, 0, w (u — ú) Awerov , Aweco (Éneásé) s öov, ön (együtt) ; zapevovs, xaodevog (szúzeket); unovon, uwoa (Músa) ovoxvos, wocyos (ég.) Mi a? hosszú "s rövid u-t egymással gyakran és könnyen cse- . réljük fel : ur, úr ; kivált hol a" szó nevekedik : uram , tudom , turok ; úr , túd , túr gyökerektől. Igen sok fő és mellék nevek végződnek nálunk w-val, ezen esetben mások hosszúnak mások rövidnek veszik azt, a" költők pedig szabadságokkal élnek. Élünk még u helyett a-val is : fukuk , kakuk ; gyakrabban o-val: őucsu, bócsus; csuda , csoda ; tompul , tompol; a" Göcsei mondja : miesida , kicsida, micsoda , mi- csuda "stb. helyett. u — zt (ü — i) ípoda , ewpodev (fölülről) ; izáo ízag (látás); övzos, örzos (kétlábu.) A" magyarban : dühös , dihes; együgyű, egyigyű ; azért is ügy, igy; ügyekszem , igyekszem ünnep (ülnép) innep ; bükk, bikk ; fül, fil (Párizp.) Felcseréltetik nálunk ő-vel is (ez a: hang , hanem ha az oz diphtong közelít hozzá, a?" Helleneknél ismeretlen volt) : döl- ni, dülni; dőgsölni , dőzsülni; bő , bú ; btór , búr ; cső , csú. 214 ÉRTEKEZÉSEK. d) 4" kettósök" változásaikban. za Ezek a" Helleneknél , nem kü- lönben mint az egyes hangzók , felcseréltetnek majd egymással majd egy- szerü , többnyire hosszú, ritkán rövid magánhangzókkal: yazc (föld) y70- uerenc ( földmérő) ; zaiaos (régi) zainos (ugyan az) ; ziuhor , xiaöos (kul- csokat); guiew, piny (szeretni); zrewvw, xraww (ölök) ovzwos, ovorgos (álom) ; siew, zievv (több) ; 2oyov, 2oyoro (ok, beszéd.) A? magyarban is történnek hasonlók: ohajt, ohít ( Tinódi) ; ájtatos, áhítatos; énekei, éneki ; fej , fő; elejbe , elébe , elibe. § Végre a" magánhangzók valamint a" hellenben majd összevonulnak (crasis) , majd megoszlanak (diaeresis) majd felvétetnek (paragoge) majd ismét kilöketnek (syncope); úgy a. magyarban is: a" Helleneknél össze- vonulnak : zozw , zoiw (csinálok) yelazws, yeles (mosolygsz) ; zodems, 70- ös (dábok) a2n0zos, cindovs Cigazé.) A" magyarban: társai, társi; az összetettekben : hálaadás , háladás; gazdauram, gazduram; oda ide- adja, od idadja ; lelkiismeret , lelkismeret; kétségbeesés, kétségbesés "stb. — A" Helleneknél megoszlanak leggyakrabban a" kettősök úgy hogy az egyhangu kettős két különös hangot ad; "s ez nálunk is igy történik , mint fennlátók. A" Helleneknél felvétetnek : özsöov, söazsöov (pallózat , igazabban lábalzat, v. láball) ; xviwooc, zviawoos (kapuór.) A? Magya- roknál : bajsz , bajusz; szélt , szelet; hajtok , hajítok ; irt , irott ; halld , halljad; igy több mássalhangzón végződő egytagu szavakban , mint : mél , máj , csőv ; méhe , mája , csőve. — Fábchichnál : énekelettünk ; selyemes ; csurogat ; tevett. — A" Helleneknél kilöketnek : aorsgozn , oreoozn (villám) zardayog , xardyos (gyermekes) eyevero , eyevro (lőn.) A" Magyaroknál: éne- kelek , éneklek ; esküszöm, eskszems; aluvás, alvás; szükségképen : sze-, relmet , szerelemet helyett. e) A" mássalhangzók" változásaikban. — A" felette kényes Helle- nek a" széphang kedvéért folyvást sértik az etümologiát; főtörvényök , hogy a" három osztályu betük folyvást vagy késérjék vagy kerüljék egy- mást : a, vékony vékonynyal ; a" kemény keménynyel ; a" közép középpel pá- rosodik (tenuis tenuem; media mediam; adspirata adspiratam post se reguirit.) Mi illy kényesek a" magánhangzókra nem pedig a?" mássalhang- HELLEN-MAGYAR LITERATURA. 215 zókra vagyunk ; ezekre nézve csak az idegenektől költsönözöttekben szok- uk, különösen a" szó" elején összehalmozott mássalhangzókat megoszlat- ni , majd előre , majd közbe tévén egy magánhangzót. Azonban szükséges változások történnek nálunk is némelly esetekben. A" Hellen ezeket: 4, z, p; ő, T, d; y, §; x; szüntelen cserélgeti a" széphang kedvéért; hason- lólag teszen a. Magyar bizonyos esetekben ezekkel: gy, cs, m, s, sz, t, ny, és v. A" birtokos név j ragasztóját, "s a" parancsoló mód" ugyan j cha- rakteristikáját nem szenvedvén magok mellett vagy egészen kiugratják , vagy magok kettőztetésével, vagy másnak felvételével pótolják: faggye , faggya; hattyú, hattya; hagy, haggya; kalács, kaláccsa v. kalácsa ; malom , malma ; olvas , olvassa; kalász, halásza ; tanít , taníts; anya , annya; műv , műve; fagygyúja , hagyja , kalácsja, malomja , olvasja , kalászja , tanítja , anyja , művje, v. műje helyett. Mások a? taníts helyett tanijj ; taníjjon, tanítson helyett , a gyökér £ betünek kiugratásával. De itt nem ollyanokról van szó , mellyek vagy szükségképen, vagy a" széphang vagy a" már megrögzött szokás kedvéért törvény ellen változ- nak; hanem inkább azokról, mellyek szabadon, minden törvénysértés nélkül változhatnak; "s illyenek valamint a" Helleneknél úgy nálunk is számosan vannak , "s talán csak nálok és nálunk olly számosan. — A? vál-. tozás módjai ím ezek: a) felcserélés; b) kettőztetés; c) egyszerítés; d) beszövés; e) kiugratás ; f) általtétel. Ollyanokat iparkodom felhozni , mely - lyek alkalmasint egyeznek. a) FELCSERÉLÉS. A Helleneknél. 4 Magyaroknát. jvantrw, xazrw gerebelek. gunyhó, kunyhó; lyuk, lyuggat. Öerdovros, Ctaxiovros igen gazdag. esdeklek, esdeglek; csudálkodom , ; csudálkozom. nov , mov, jöjj. " addig, eddig, adziíg , edzíg , eredeti- leg : az-ig , e3-ig ; v. azdíg , ezdíg. Beizorog, Bevrioros legjobb. búsolgás , búsongás ; talál, tanál. emorofew, emoronew kíinevetni. alkotmány , alkotvány ; bámulok , bá- vulok. 216 ÉRTEKEZÉSEK. zevte, zeuTe, Öt. különb, külömb; talán, talám. mev , us, ugyan. j szelel, szenel; part, mart. ouzoov, Cuwxoov, kicsiny. szala, gala; szarka, Zzarka. ouvova , tuvova mirha. csendes , csendesz; Balás, Balázs. Daooew , Daposw, bízni, duzzadt , dursadt, duzsmadt. Talacon, Talarrn tenger. eszem , ettem. b) KETTŐZTETÉS. csAnyn , ceidave, hold. felül, fellül; szól, szólt. tusg, auueg, mi. 48 , 488. ozn, ozzn, hol. ban, bann; virad , virrad. 000yv , 0000v, mennyi. MEZŐ, MEZZŐ ; ASZU, ASSZU. cz) EGYSZERÍTÉS. TETTLEG, TETOOES, négy, taníttok , tanítok. zadhov, zeltov, jobban, ballag , balag; dall, dal. d) BESZÖVÉS. meonsoe , ueonubora , dél. tódog , kódus , fót ; boldog , koldus , folt. zeluBizos, xalvBorwros , aczélos. bezárom , bezárlom. "S ez az 7-el igen gyakran. e€) KIUGRATÁS. 2002ov, so2ov, jó. áldomás , ádomás ; bujdosó , búdosó. me, ee (85), egy. egyette , mondja Szalában a" Göcsei s megette helyett. f) ÁLTALTÉTEL. EUHO0Cy HEHOOC , TÉSZES. facsar , csafars; pök, köp. E7O(TOV, ezUOTOV, vertem, kalán , kanál; egyelít , elegyít "stb. KOGÖLN , KADÖLE, SZÍV. Ide tartozik a? hellen v égeixvoriróv, és a" magyar lan hozzáadás : inkábtblan, meddiglen. e SSL ük lássak áá HELLEN-MAGYAR LITERATURA. 217 Ezeken és a? hasonlókon kívül, mellyek a" két nyelvben közel rokonok , vannak még mind a? kettőben számosan honi sajátságuak. Csak a" magyarból említünk nehányat: a" j és v majd felvetetnek, majd ki- hagyatnak, majd felcseréltetnek egymással, azért nyugvóknak , a? keleti . nyelv" természetével egyezőleg , neveztetnek : szív, szíj; szú, szí; bu- jik, búvik, búvott, bujt, bút. A? v ú-val is cseréltetik : szaro, szarú ; darv, darú; darvak, daruk. — Régenten is ma is a" parancsolóban ts helyett 7; hallik sok vidéken: segíts, segijj; utasíts, utasijj. Majd a j gy-val cseréltetik: Ahajítok, hagyítok; majd h-val: ájítat , áhítat. A gy cs-sel: agyarkodik , acsarkodik; az sz cz-vel: bajusz, bajucs ; ba- raszk, baraczk; az s cs-sel: suttogok, csuttogok; a" d sz-vel: dícse- kedem , dicsekszem; haragudom, haragszom; mindig az előtti hang- zónak helyes kiugratásával: cselekedem , cselekszem. Innen a" féligmult idő és a" részesülő új változással: dicsekvém, dicsekvó; haragvám, ha- ragvó ; cselekvém , cselekvő. "S melly szép változásokon megyen iít az aluszik, alkuszik; esküszik ige! aluszom, alszom, aluvám, alvám ; alunnám, alunni, alvó, alván , alva; igy alkszik, eskszik, "stb. Innen alhatik , altatik, alkthatik, eskhetik "stb. § ez mind onnan, hogy a" d §3-Vel, az sz v-vel felcserélhető, a" v pedig nyelvünk természete szerint kiugrasztható. f r B. A" beszéd részei. " a) Kezdjük a" névmutatón, mellyel a" Hellen nem különben mint a" Magyar, gyakran csuda megegyezéssel, különféléleg és sokszor él. Fő hivatala ennek mind a" két nyelvben a" fótárgynak meghatározása , melly esetben nálunk az ige is határozott formát veszen fel, mi nem történik a" hellenben , 7s nyelvünknek ez kitünő felsősége azon. : Már e. szerint a" Hellen. ési; Magyar a" bizónyos személyt vagy dolgot mutatóval jegyzi "meg, a" bizonytalant megfosztja attól : us edjábágglsádáá e jegy bizonyos embert. j 28 215 ÉRTEKEZEÉSEK. ewpazas évőpe EVŐCLMOVEGTEVOV TOVTOV ; láttál embert, boldogabbat ennél? "§ melly jól esik ez mind a" két nyelvben ott , hol különben bizony- talan értelmü a" beszéd! János evangelista eme? mondása: Osos ny ő 4oyos, Isten vala az ige, épen olly világos a" két nyelvben , milly homályos a" latinban: Deus erat verbum, mellyik itt a? subiectum ? A" Hellen és Magyar kimutathatja azt a" névmutatóval. Még a? következendőkben tünik ki az egyenlőség : 1) A Magyar szinte mint a" Hellen a" névmutatónak kitételével vagy elhagyásával jelenti a szónak tágosb vagy szorosb értelmét : fokárkit. ÓL moldot TWY GLAOCOpPOVUTWY, a" sok bölcselkedő. Ellenben : jvulgus , multitudo philosophorum. TOAAOL TWY PLAOCOPOUVTWV, sok bölcselkedő. :. Az első esetben összesen jelentetik a" nagy szám; a" másikban a" nagy számnak nagy része. Illyen a? magyarban ez is: a sok bölcs; sok jeti philosophorum. a bölcs. 2) Ékes mind kettőben a? beszéd , mikor a" névmutató a? név előtt is , a reá következő "s a" névhez tartozó szó előtt is megjelenik ; vagy ha a" névnél elhagyatik , megjelenik pedig a" reá következő előtt : To Tuns Maas Boepos To aort rezőev, Maja" gyermekét a? most szülöttet. Alezavöpos Ő keyüge Sándor, a" nagy. Jegyz. Nem tudom, mi gyávaságból — talán mert német sajátságunak tartatik — tá- madták meg némellyek közöttünk az efféle általtételeket: Hunyadi a? derek ; La- jos a? nagy; u? derék Hunyadi; nagy Lajos helyett? Szép tulajdona ez nyel- viünknek; emeli a?" beszédet; egyszersmind kikerülteti velünk azt a" szüntelen egyformaságot , mellynél fogva a" melléknév folyvást megelőzi a" főnevet. 3) Szépen egyez a" két nyelv ezekben: " HELLEN"MAGYAR LITERATURA. 219 TEVTESG ÜL COOL , mindnyájan a? bölcsek. TOVTOV TOV GYÖ0G , ezt a" férjfiat. zooÜvuov éves TOV OIpaTOY, lelkesnek találta a" sereget. TOV JEO0ÜVHOV tVOE OIOGTOY , a" lelkes sereget feltalálta. 4) Valamint-a" magyarban a" névmutató egy a" mutató névmással : ez, az; emez, amaz: úgy a" Hellen gyakor cserélést teszen a" kettő között : 0 Hev ezozyset UVoov, 0 de Tovs Tugavvovs Özgezevet , az kenetekkel él, ez pedig zsarnokoknak hódol. Illyen ez is: zo0 rov, ezelőtt; óöe, azon, ugyanazon, ugyanaz ; ort azért. I b) A" főnév, akár kötetlen akár kötött legyen , a" két nyelvben ke- vés hason különségekkel bír; a" szármoztatás és összefoglalás , tekintvén az elsőnek sokféleségét, mindkettőben temérdek , de a" másiknak könnyü- ségében a" hellen valamint minden egyéb nyelvet maga után hagy , úgy a" magyart is jóval megelőzi. Innen van; hogy a" műszavak majd nem vala- mennyen hellen eredetüek a" nyugoti nyelvekben. Mi azokat ma is töre- kedünk sajátunkból eléteremteni , de eddig nem igen boldogulánk. A" szár- moztatásról egyebütt fogunk szólani, most csak néhány példáit adjuk a" kötésben sejtett hasonságnak. 1) Nem épen különös , mert majd minden nyelvben feltalálható a? főnévnek némelly esetekben elhallgatása : deouw Zovzodar, melegben mosódzni. A 0001, egyenesen , t. i. uton. Tny ajuav anorwew, a" magáét megadni. Öt ayalot, ör zxaxot, ) eyÜgwIroL, a jók, a" rosszak, ] emberek. 28 § 20 ÉRTEKEZÉSEK. 12 Egy van különös: Ezeket: mondják, beszélik, tartják, hiszik,t.i. az emberek, mellyeket a" latin személyetlen szenvedő- ben mond csak jól: dicitur, fertur; ereditur, a? Hellen épen úgy adja mint a" Magyar : pauot, 2eyovot , ztorevovot , t.i. avdowot, 2) A" városok neveiket, mellyeket a" latin praepositio nélkül mond ; a" Hellen nem különben mint a" Magyar azzal adja, habár azt néha elhall- gatja is közönséges szokása szerint: ev Toon, Trójában; ézo I2rov, Ilionba; ev Any Athenében $Sstb. 3) A" Magyarnak különös ejtésü vocativusa nincs; a" Hellennek van ugyan, de gyakran nominatívussal él helyette. Tiszta ablativusa egyik- nek sincs. cz) A" melléknevek. 1) Mit a" latin közönségesen tiszta ablatívussal mond , azt a Magyar és Hellen, ez elől az utoljáróval mondja: specie formosus; alakra szép; zra2dos zerg To TT. Croesus eratigenere lydus; Krösus nemzetségre lüdiai; Koorcos 4vdos zera yevog, — 2) A" melly fő vagy melléknevek a" latinban gerundiumokkal jár- nak, mint: tempus dicendi; peritus egnuitandi; a" Magyar szinte mint a" Hellen tiszta infinitívussal mondja: van idő szólani; lovaglanitanult; zazgog Tov. Aeyetny , emetpog i7ETtvenv, 3) Valamint a" Magyar a? superlatívust comparatívussal adja nagyí- tó szócska"? előtételével: legjobb; ezt teheti, bátor nem szükségből te- szi , a" Hellen is: ua42ov $aovreoos, legnehezebb, faovraros helyett. d) A névmás. 1) Valamint a" Hellen, úgy a Magyar is , a" személyes névmásokat különféle esetekben különféléleg adhatja; a" Hellén mondja: nom. eyw , eywy , tw, iwye "stb. gen. ewov , ú6y , 640, éuev, "eoro , uo "stb. dat. ewot , uo , eu, u. A? többesben: nöm. fue , íusés , émés, auues "stb. A? Ma- gyar: én; nekem, énnekem; engem, engemet; mí, mű, mink; minket, bennünk, bennünket. 1114 HELLEN-MAGYAR LITERATURA. 221 2) A" birtokos állapotban a" Hellen genitívussal adja a" névmást , bármi esetben legyen a" főnév, ellenkezőleg a? latinnal: zarne fjuwv, zare- 0a huwv , zetot suov,pater noster—nostri— stb. manu mea — mei. — Ez az eset még szebben van a" keleti természetü Magyarban , mikor a? névmás" genitívusát oda függeszti a" birtoki főnévhez: atyám (ém az enyém-ből; kezemmel, a" kézzel, melly enyém sstb. 2eyet ézac- Tos Tyy éavrov owuwuv, kiki önerejét beszéli. 3) Igen megegyez a" két nyelv ezekben: euavrov, enmagam; czav- To, tenmagad; éavrov önmaga. De a" Magyar" felsősége a? Hellenen abban áll, hogy a" többesben változtatja a" névmásokat: min—minnen magunk; tin—tinnen magatok. 4) A? Magyar ezt: maga minden személyhez felveszi; így a Hel- len is ezt : égwvrov, csak hogy a Magyar személyes ragasztékkal is külön- böztet, a" Hellen egyedül igével: szeretjük magunkat égvrove aya- zwwev. Csináljatok magatoknak barátokat; zoycare égwvrorg pedovs. Idejetanácskoznunk magunk közt; óoyő fm ev opot untuacbat, e) Ige. A" nyelv" ereje épen úgy tünik ki az igékből , azoknak különféle formáikból, külön értelmü hajlásukból, mint a" nemzeté ennek munkás- ságából. Mennél többféle végzetü , formáju, értelmü "s változásuak az igék , "s mennél nagyobb számuak valamelly nyelvben, annál nagyobb annak hatósága, sőt, ha a? nyelv tűköre a" nemzeti charakternek, ebből ma- gának a" nemzetnek elevenségére, lelkes munkásságára majd nem bizo- nyos a" következtetés. "S itt bátran szemközt áll a Magyar a?" Hellen- nel, "s a" kettőnek összehasonlításából nyilván kitünik, mennyivel di- csőbb a" mi nyelvünk a" legdicsőbb Hellennél. 1) A" Helleneknél néhány időben elől áll a?" megszerzés (aug- mentum) és kettőztetesíreduplicatio), a Magyarnál hátul : ruzrw, erv- nov, Terupa, ererupew, Szün, szün-ik, szünte-nek; kell, kel- 1e-tik, kellettek, kellette-nek. 2) A? Hellen a? végmagánhangzókat összehuzza: zozw, zorws A? Magyarnak illy sokhangzóu igéi nincsenek, nem is kellemesek azok, 222 ÉRTEKEZÉSEK. azért szereték magok a" Mellenek összehuzni ; inkább a" mássalhangzókat oszlatja meg egy hangzónak közbevetésével: hall-sz, hall-asz; halld, halljad; termeszt-sz, termeszt-esz; vész, vész- esz (nem veszel) tész, teszesz (nem teszel.) 3) A" Hellenek minden időt a? jelentő mód" jelen idejének egyes számu első személyéből alkotnak közvetetlen"? vagy közvetleg. A? mult idők között legszebbek az aoristok, különösen az első aorist, mellyet, kivált a" participiumban leggyakrabban találni a" hellen iróknál. A? Ma- gyar minden időt, pedig közvetetlenül a" jelentő mód" jelen idejének egyes számu harmadik személyétől (elvetvén ha vagyon a" megszerzést) származtat. A?" mult idők közt legszebb "s a? szépíróknál leggyakrabban találkozó a". féligmult tiszta idő: láték, látám; néznék, nézném. Mind a? kettőben legkeményebb a?" mult idő a?" £ betü (a" Hellennél áta- lán minden első mássalhangzó") kettőztetése miatt, valamint a" szenvedő és míveltető formának némelly más idei is. 4) Úgy látszik, a? Helleneknél nem különben mint nálunk a? sze- mélyalkotásban a" névmások szolgálnak ragasztékul: ruzxrw (w az yw-ból) Tuzrets (ra? ov-ből, melly némelly dialektek szerint rv innen a" latin Z2) , Tuzrst (et az 0v-ból, melly némelly dialektekben zv-nek és zro-nak mon- datik) ; ruzrouev (7usws-ből) ; ruzrere (a? ror-ból) ; ruxrovoz (az ovror-ból.) Ez a" ritka tulajdona a" két nyelvnek (a" keletiek birnak csak vele) nem cse- kély figyelemre méltó. 5) Általtérünk a? formákra , mellyekben minden nyelvek felett ma- gyaré a" dicsőség. A" formák minden mívelt nyelvben értelmükre és vég- zetükre különzenek ; legközönségesb a" három forma: cselekvő, szenve- dő , és közép , mellyek minden nyelvnek tulajdoni, ha nem végzetre, ér- telemre bizonyosan. — A" hellen nyelvben mind értelmükre, mind végzetükre különös figyelmet a" közép és w végzetü igék érdemlenek. A? közép igék , mellyekről mindjárt bővebben szólandok , értelmükre valamint változók , úgy , legalább ma nekünk , bizonytalanok is; hajtogatásuk pedig majd folyvást egy a" szenvedőkével; nem is lehet ezeket a? latin akár azén btllüú HELLEN-MAGYAR LITERATURA. 223 neutrumokkal, akár deponensekkel átalán egyeknek tartani. A" uw végze- tüek majd cselekvő , majd közép értelmüek. A" Magyarnak itt van dicsősége. Ennek a" következendők , inkább értelemre mint hajtogatásra különző formái : a) cselekvő: zár, vív. b) miveltető: zárat, vívat. cz) külszenvedő: záratik, vivatik. d) belszenvedő: záródik, vivódik. e) ható, cselekvőleg: zárhat, vívhat. míiveltetőleg: zárathat,vívathat. külszenvedőleg: zárathatik, vívathatik. belszenvedőleg: záródhatik, vívódhatik. f) gyakorló, cselekvőleg: zárogat. hatólag: zárogathat. míiveltetőleg: zárogattat. hatvamíveltetőleg: zárogattathat. külszenvedőleg: zárogattatik. hatvaszenvedőleg: zárogattathatik. g) közép: jár; kél, sír, virad, gyönyörködik. hatólag: járhat, — gyönyörködhetik. cselekvőleg: járat, kelet, sirat, viraszt,gyönyörködtet. míiveltetőleg : jártat, keltet, virasztat. gyakorlólag: járdal, sirdogál, virasztgat. értelmet változtatólag: feszül, feszeng; óhajt, óhaj- toz; gyúl, gyúlong, gyúlad, gyúladoz; ing, ingadoz; sír, siránkoz; lejt, lejtőz; hull, hullong; borúl, borong; derül, déreng; búsul, búsong, buslakodik; kerül, kereng, kereke- dik, kerít (cselekvőleg.) Jegyz. Az 0z-zal végződők, úgy látszik, 7 megszerzőt is vesznek fel: oAajtoz-ik: Itt a magy. tud. Társaság azt tevé" törvényéül, hogy az i4-ezett gyökigéktől szármozottak tartsák-meg az sZ végzetet; ellenben hagyassanak tisztán az ilet- 224 ÉRTEKEZÉSEK. lenektől szármozottak. Jó tehát oZajtoz "stb. az otajt tiszta gyökértől ; ellenben rossz esőz az esik-től. Í Mennyi erő ! mennyi finomság a? különözésben! Hol a" nyelv , olly gazdag, olly kényes igékben , millyen ez az édes miénk? Ha a" nyelv? ereje igékben feneklik: ha a" nyelv" ereje az azt beszélő nép" erejének tükre: úgy a" mi nyelvünk teljes erővel; úgy a" magyar nemzet, bármi kicsiny számra , erőre nagy ; valóban hősnemzet, mit a? történet is bizo- nyít minden időben. "S ennek a" nyelvnek , "s nyelvével ennek "a? nem- zetnek kellett volna-e kitöröltetnie az élők" számából? "5 a" nyelvnek akkor töröltetnie ki, mikor még csak holt betűkben sem fogná méltólag fenntarthatni magát, milly módon a" hellen és latin holtok "után is hal- hatatlanok! oh embertelen emberi törekvések! de hála! hogy" egyszers- mind sikeretlenek is.— Pedig még nem minden ereje határozódik nyel- vünknek a" felmutattakban; hátra még a? határozatlan és határozott forma , ez az egyetlen és egyedül miénk; "s az a? könnyűség, mellyel mindenből , még a" legkisebb részecskékből is igét alkothatnunk. Ne új nyelvrendszereket hazám? szép" iparu" grammatikusai! " Rendszerünk , nyelvtudományos műszavaink, annyira mennyire készen vannak már; ezeket minduntalan változtatni annyi mint a?" már tiszta eget új felle- gekkel borítni. A" nyelv? kincseit adjátok minél bővebben , minél tisz- tábban"tanítványaitoknak; hogy minél többen, minél forróbban szom- juhozzák annak birtokát; Se ne panaszkodjatok, se ne piruljatok szó- tárunk" kisdedsége miatt: a? nyelv" dísze nem épen szóbőségben áll; és szavakat Jakár költsönözni, akár teremteni szabad és: lehet. Nézzétek a" ma legmíveltebb nyelveket, az angolt, a" francziát, az olaszt (nem épen kirekesztve a" különben legnagyobb sajátságu németet is) nem jóval" gazdagabb-e azoknál erédeti honi szavakban a" miénk? Mi oka tehát, hogy azok a? míiíveltség" fokára léptek, míg mi alant csúszká- lánk? minden inkább, mint a? szótár" ott bősége, itt szegénysége. Ha egy Német, ha egy Tót azzal zaklat téged, hogy ezt "s azt a" szót add annyitérővel magyarul, "s te azt. nem tudod; ne aggódjál semmit is: lám ő a" természetet, ezt a legérzékibb , legnyiltabb "s.elevenebb fogatu HELLEN-MAGYAR LITERATURA. 225 szót sem tudja a" maga nyelvén adni, "s Naturnak nevezi azt a" la- tinból költsönözött szóval. Ebbeli szükségén a magyar könnyen segít; sokat segített már is, "s még többet fog segíteni. De térjünk által arra , mi a" két nyelvet, eddig talán nem is sejtett közelrokonságban mutatja. Ez a" míveltető értelmü forma, melly a? mi nyelvünknek olly szép , olly ritka, olly állhatatos sajátja. Ki gondolná? a" hellenben ennek is akadunk nyomára. A"? Hellennél ez ugyan nem olly bizonyos, nem olly rendszeresen állhatatos mint a" Magyarnál. De ki tudja, nem volt-e ez eleve abban is épen olly rendszeres mint a" miénk- ben? Nem lehetséges-e, hogy az e? különösséget a" magokéban nem talált "s azért nemis értett Rómaiak , "s majd latinizáló minden nemzetbeli gram- matikusaink, kiknek fás kezeik között nyögdécselt a. szabad szellemü hellen nyelv , téveszték el ezt a" ritka tulajdonságot? Én legalább ezt hiszem. A" mit minnenmagunkban nem lelünk, nehezen ismerjük ki azt mások- ban , "s az ismeretlen tulajdont minnen szegénységünkhez csigázzuk le. Fenn mondám; hogy a! hellen közép forma bizonytalan és változó értelmü. Igy szól egy hellen grammatikus. , Significatio media , seu communis , medium tenet inter transitivam et passivam, guae a latinis cum formam propriam non habeant , gua eam exprimant, variis modis exponitur." Szegény latinizáló grammatikus ! Mi az a" medium inter transítí- vam et passivam ? Ő azt nem tudja , nem tudhatja, csak a" Magyar tanít- hatja meg reá , hogy a" közép forma majd öehatólag szenvedő , majd mé- veltetve, engedve, hagyva, parancsolva cselekvő. Nézd a" Magyart , melly könnyen talál a" hellen közép formának nyelvében megfelelő értel- met "s ezt a" legbizonyosabbat. Vegyünk elé a" fenn beszéltettem grammati- kus által nyujtott példák közül néhányat: a) miveltető értelemben. ezomoavro avögtevras övo, duas statuas faciecndas curaverunt; két szobrot csináltattak. örövozw , tanítok ; drdaozona , tanítatok (valakit) 29 226 ÉRTEKEZÉSEK. Jegyz. örönozw ige jő a" dcw-ból , melly itt ott eléjő Homérosnál "s teszen : 1) tanítok; 2) tanulok; 3) öanyar , tudni; 4) örönos, önnzos , Öoruov, tanult , tudós. Mit gon- dolunk ? régi , kiveszett gyökszó a?" Helleneknél , de Homérosnál még fennvan "s némelly más költőknél; nem pelasgi maradvány ? — A? magyarban ezek: dal, dana ; tanul, tanít, tanács, tud: nem elváltoztatásai-e vagy szármozottai a?" szinte úgy kiveszett fuz-nak , "s talán, talán daz-nak , mire a? danul v. danol "s dana szavak emlékeztetnek ? a?" Hellen öcew , összehuzva őgy! De hagyjuk ezeket. A" tan gyökérnek még is nagy hasznát vehetnők! srellw , rendelek , küldök. ereldcőda tewa, valakit hívatni. b) behatólag szenvedő értelemben, (melly esetben a" gyökérige majd egyszerüleg cselekvő, majd mívelte tő.) amorjut, költöm , felállítom. cvioreuwo (közép forma) kelek, felkelek. evpoaww , gyönyörködtetem ; eupoawouu, gyönyörködöm. pulacow, őrzöm ; j puixccoda Tov zwővvov, őrizkedni a" veszedelemtől. — Itt nincs míveltető; mi hát? közép az átható és szenvedő között? épen nem, hanem az átható cselekvőből leszen beható: önnön magát őrzi, mit a" Latin ugyanazon egy igének változtatásával tenni nem tud, tud pedig a" Hellen és Magyar. poBew , rémítek , ijesztek ; gpobovun , rémülök , ijedek, félek. " A" latin szenvedőleg mondhatná , ott fimeor , itt ferreor ; de a" hellen és magyar érthetetlen neki. xogeuw átverem, hajtom ; zxogevonai, átverődöm , vergődöm. Ime a" Magyarnak ujvégzetü behatója? illyenek: hajtom , hajlom , hajlítom ; hódulok , hódítok ; lapulok , lapítok ; félek , félemlem ; féltem őt. zavw , szüntetem ; zavouat, szünöm. — Itt a magyar míveltető érte- lemnek a" hellen cselekvő forma felel meg, miért? mert a? hellennél kö- HELLEN-MAGYAR LITERATURA. 227 zönségesen a" gyökér cselekszik áthatólag; ellenkezőleg a" magyarban a szármozék átható , a gyökér majd át majd beható , kivévén az ódik , ódik behatólag szenvedőket. Igy lapul, hódol, rezzen a? gyökér ; lapít , hódít, rezzent a" szármozék ; azok behatólag szenvedők , ezek cselekvőleg szen- vedtetők. azezw , tartóztatom ; azezonc , tartózkodom, Itta" magyarban mind a" kettő szármozék; gyökér a" tart ; innen tartózik , tartóztat, tartózta- tik, tartózkodik. zoztw; bántom; zozrouc , bánom. zxeordatdw, öltöztetem ; zeordeidona , öltözködöm. A" magyarnak gyökere ölt , öltöm , igen egyez a? hellen fPedlw-val; zrepi- Bedtouu , körülöltöm. Kevés változással mondja a" Magyar : egy gondolat ötlik eszembe ; eszembe ötlött; a. Hellen: Ballesöge eg égvrov, magában gondolkodik. A" Hellenek e" szerint a" közép formát különfélileg használják ; de magát a" cselekvő formát is majd át majd behatólag vették; a" Magyar ellenben minden értelemre változtatja a" formát. avSavw , nőlök (növök) és nevelek, vevw , kóstoltatok(izletek vagy : izleltetek) vevonua, kóstolok (izlek, vagy izlelek). Vannak a" Helleneknél igék , mellyek csak némelly időben vesznek fel beható értelmet. Illyen p. o. ol2vw (ol2uu) vesztek (perdo); olivuu (közép) veszek (pereo) olwia (mult idő) elvesztem (perii). Igy rornmu , daww stb.— Igen sokban egyez értelemre a" Magyarral a? yeww (gyvona) szülök ige; igy: veyova születtem , lettem. yevsolat Twos , valakié lenni, t. i. valakinek barátja , szolgája; ki- vált a?" mult időben , az uré, az asszonyé lettem. ayogs eyevezo aurw, őaja lett. Igy: hirtelen nagy fófájásom lett ; szerencsém lett. 29 228 ÉRTEKEZÉSEK. eyevero eg hexsöcuova , Lakedümoniában lett. Igy: csak hamar Pesten lettem. zevra yeyvouct , minden , mindenféle leszek. — Különösen az indu- latokról mind a" két nyelvben : haragos , nyájas lettem Te yevonat ; mi, mivé leszek , lettem ? mi lesz , lón, lett belőlem ? Legyen ennyi elég az igékről; a" beszéd" egyéb részeit elhallgatom , bátor nem kevés példái vannak azokban is a" két nyelv közötti hason- ságnak. Még csak röviden a" hangmérséklésről és a? szármoztatásról. C. Hangmérséklet. (Prosodia.) Mennyi rokonság itt is, és itt jelesebben mint akárhol másutt, a" két nyelv között! Talán csak ez a" két nyelv , hellen és magyar, birnak saját természeti igazzal a? mértékes verselésre. Természetesen rövid , természetesen hosszu, nem , akár az önkény akár a?" helyzet szabta szótagok , egyedül a" természet vezére itt egyiknek is másiknak is. Netalán pedig a" természet szabta határok megszorítsák a" két nyelvü beszélők palladiumát, a" szabad szállongást, többet engede szabad , szépízletü önkényükre , mint a. mennyit megkötött. MATKA , j természetesen rövidek. A" magyar a, e, 0, Öö A" hellen gy, w, "s a? diphtongok ; 3 Es [g-t e , .a (természetesen hosszúk. A" magyar á,é, Óó, ő, s a" kettősök A" hell s HET; úg 57 ú Uközösök. A" magyar i, u, ü J A" Rómaiaknak , bármint illegették is nyelvüket a" hellen előkép után , ennyi nem jutott : nekik a? természet , a" helyzet esetén kivül, nem világít. Szabadabbak voltak-e tán hát? Épen nem, az önkény elfojtá a" szabadságot egészen. Csudák" csudája, hogy azok a" nagy népnek nagy költői a" csupa önkény" határozatinak olly szolgailag egyetértve, olly ma- kacsan , még a! szabadság" legártatlanabb , legigazságosabb esetében is hó- ze sz seats ref NótÁnE ORTTERE ÉN HELLEN-MAGYAR LITERATURA. 299 doltak! hogy a? canis canis legyen , de panis a" panis ; ludo, a" Iudo ; de cudo a" cudo ; se a" se; de gue a" gue ; et az egyik kapcsoló de ac a" másik "stb. de a" kik szolgailag vetettek mindent magok alá, magok is úgy hó- doltak önkényüknek. A" Hellen még a" természettől szabott határon is mert áttörni, ő hangzó előtt még a" természetesen hosszút "s a? diphtongot is meg merte perdíteni. A" magyar szerényebb; tiszteli a" természetet "s az attól szabott törvényeket szentül megtartja. De annál igazabban kiván szabad lenni a" közösöknek hagyottakban. Jaj annak, ki őt e? szabadságában, még most is a" latin bilincseket zörgetve, gátolni merész. Mind ezekről Theokritom előtt álló előbeszédben, melly már többeket kiemelt a" szi- goru bilincsekből , eleget mondtam, és semmit sem a" mit eddig megbán- tam volna , "s azért vissza kellene huznom. D. Szármoztatás. Ha a" Hellenek szerencsések voltak a" szószármoztatásban , mit nem kell példákkal mutogatnunk ; a" Magyar , mihelyest nyelve" jó természetét, forrásait, engedékenységét , "s ott hol , igen sokszor, makacs, megtörhe- tése módját tudja , semmivel sem áll utánnak. Nyilván tanúja ennek csak a" néhány esztendei tapasztalás is mióta nyelvünk nagyobb gonddal , szor- galommal és erővel kezd míveltetni. Mennyi s melly szerencsés szármoz- tatások történtek csak e" rövid idő alatt is , "s mennyi hézag töltetett már is be; mennyi tusakodástól mentek már is szorgosb Iróink, mellyek alá voltak vetve a" közel előbbiek! mennyi új szavaink támodtak, "s mint hátráltak ezeknek , legalább íratainkban , a?" számtalan idegenek , és idom- talan honiak ! — Szép és maradandó hálára tarthat számot a" lelkes Hel- meczy , ki a" szármoztatás? utján készült új, többnyire világos és jóízletü szavakkal tömi Jelenkorát. Az ujság legbiztosb ut azokhoz juttatni, las- sanként szoktatni a" nemzet" azon részét is, melly különben nem igen barátkozik könyveinkkel. Ezen uton és az egyházi szónoki széken vi- tethetnek azok legkönnyebben az életbe. 230 ÉRTEKEZÉSEK. Hogy ideáink, fogataink, ismereteink a" vizsgálódás és tapasztalás utján naponként szaporodnak , bővülnek ; hogy a" társalkodó nyelv "s ezzel érzelmeink tágulnak, nemesülnek ; a" tapasztalás , korunk"? vizsgálódó , le- leményes szelleme , nyilván tanúja, tekintvén a? közösülést is, mellyben egész nemzetek szinte mint egyes személyek állanak egymás iránt. Hogy az új ideákhoz "stb. szavak is újak szükségesek, nem különben tagadha- tatlan, ha az idegen nyelven betanultakat, vagy még csak lelkünkben lebegőket anyanyelvünken akarjuk tudni "s közleni. j A? forrás megnyilt ; "s bőven is kezde már áradozni; sok jóval sok rossz is keletkezett. Hagyjuk a? jókkal eveczkélni a? rosszakat is, majd elmaradoznak "s végre egészen fenékre szállanak. Erősen hozzá fogánk a" purizáláshoz , "s itt nyelvünket minden egyéb mivelt nyelveken túl akarjuk ragadni, midőn még a" hellen eredetü mű- szavakat is mellyeket mások megtartának , magyar eredetüekkel törek- szünk felcserélni. Néhányan annyira is mentek , hogy még a! századok óta megmagyarosodott idegen , jelesen tót eredetü szavakat is ki akarják nyelvünk" birodalmából igazítani; melly törekvésnek ha sükere lenne, nyelvünket azon tisztaságra látnók emelkedni , mellyben mivelt nyelv még nem állott. Mert hogy a" hellen, ez a" bő forrása minden későbbi lite- ratúrának , nem annyira tiszta idegen szavaktól, csak története is elhi- tetheti velünk; a" persa szavak benne tagadhatatlanok; hát ha még az egyiptomi és phönikiai régi nyelveket ismernők , mennyit fognánk benne ezekből találni! a Én is barátja vagyok a" tisztázásnak, de úgy, hogy a" szavak" értelmükre , habár csak homályosan is, vezessen az etümologia; tehát , hogy az alkotott szó más értelmes magyar szótól szármozzék. A" helyett, mit Horátius kivánt a" római szócsinálóktól — ut graeco fonte cadant — kivánom, út fonte cadant patrio. Megkivánom másodszor, hogy az új szó teljesen adja tárgyát, mellyre alkalmaztatva van. Kivánom harmad- szor, hogy a" jó izlésnek is megfeleljen: hosszaságával, darabosságával ne alkalmatlankodjék a?" nyelvnek és fülnek. Végre megkivánom, hogy HELLEN-MAGYAR LITERATURA. 231 a" nyelv" természete ellen alkotva ne legyen; legalább is egykét példa vivjon mellette, hogy az analogia kitünjék. Melly temérdek mező! Nem hiszem , hogy a" szármozékokban leg- gazdagabb hellen gazdagabb legyen a" miénknél, majd mikor ez is fel- lépend a" tökélet non plus ultrájára. — Bőven öntik egymást a" beszéd" részei: a" kis határozó is megtanult már engedni az ügyes kéznek, be- lőle igék és nevek szármoznak jó bőven és könnyen. A"? végzet is an- nyira van különfélesítve, hogy az egyformaságtól nincs mit tartanunk , "5 a mi legnagyobb nyereség, majd minden végzetnek külön értelmet szülő ereje vagyon. "S mennyi elavult gyök támosztatott már fel! 7s melly jó szolgálatot tesznek a" többnyire egytagu gyökszócskák a? kö- tésben! Mert két vagy több szónak egygyéforrasztása az, a" mi könnyü volt a" Helleneknek , nehéz nekünk. Ők az előző szavakat kedvük sze- rint kurtíták , "s úgy enyvezék ezekhez a?" másodikat "s néha a" harma- dikat is: eu, 0508, zalos, zazos, pt2os "stb. tengerszavakkal kötve egybe, nagy részét teszik a" hellen szótárnak. Nekünk ritkán szabad kurtít- nunk, vagy csak változtatnunk is az előszót; ennél fogva pedig melly fárasztó hosszuságu szó kerekedik elé az összefoglalásból! De itt is egyengetve utunk már! Sok hosszu szó vitetett már egytagu gyökére vissza, több fog vitetni idővel, "s ezeket, ha talán magokban állva nem is , összekötve másokkal hiszem meg fogjuk szenvedni. A" gyógy már alkalmasint győzend; az ész, magában is mindig álló, már is igen sok kötött szavakat szült: gyógy-ász ; csillagász, füvész , művész "stb. illye- nek a" szer, tár, "8 ha a" fenn fejtegettem tan felkaphat , tudományos múszavaink tára sokat nyerend. — Nyelvünk szép, bő, és engedékeny; a" gond, szorgalom, erő mindent megtehet. Következik a" hellen - magyar poésis. GUZMICS IZIDÓR. 232 ÉRTEKEZÉSEK. HI. A" FA ÉS KŐHIDERŐ? HASONLATI MEGHATÁROZÁSA: 15100 Az emberi elme az építésben , legmerészebbnek legnagyobbnak mu- tatja magát. Minden erőmív tudákjait, minden idő vetéseit megmozdítja, hogy építés által, apró darabok sok, egyre irányzó kezek és mívszerek- kel, rendes öszverakás által, roppant alkotmányokat állítson elő. Az építések között fő helyen állanak a" hidak, az az két, egymástól termé- szet (viz, mélység "s a t.) által elválasztatott helyeknek járhatólagi ösz- vekötése. A" hídak hajdantól fogva , fából vagy kőből építtettek. A? vas (ru- dak , láncz, vasfonal tekercsekkel), és kötélhidak későbbiek. Ezeknek előállítása; a? mint az erőtudók"? legfőbb feladásai közé tartozik: úgy iparkodnak is mindig a" tudákosok, a" legmesszebb lévő vizsgálati tiszta igazságokat, a" hídalkotmányokra alkalmaztathatni; "s keresni szüntelen a" közt , melly által a" tiszta szemlélési tudákjaink , a. legnagyobb mívek előállítására vagy a" legnagyobb gyakorlatra (tehetségeink két végső sar- kai egymásra) alkalmaztathatnak. Igen szükséges ezen köznek ismérete, mert ez viszi által merész szemléleteinket a" tapasztalásra. De igen nehéz is e? nélkűl a? fent járó szemlélődéseket a" külső való életre alkalmaztat- ni! — Ellent állnak magas feltételeinknek, mellyek csak az üregbe mennek , a" tömeg" tulajdonai. — Igyekeztek azért, hogy tárgyunkhoz közelebb lépjünk , a" híd tömegeinek , az erősség meghatározásába befolyó tulajdonait kikeresni, és ezt azon Aöztudáknak venni, melly által a" puszta szemléletek bátran alkalmaztatnának. De fájdalom ez a" gyakor- lásra vívő közmód, sem a? fa, sem kivált a" kőtömegü hídakban nem lévén elégséges, és igy nem is mindig bízonyos: hogy bátorságosan mehessen elő a? gyakorlás ; a" Aasonlatokat vették nem régen elő , melly közmód által, az előttünk lévő kisebb mértékü mivekről a nagyobb mértéküekre felemelkedhetünk , "s bátran meghatározhatjuk, hogy kell v 2 ál stzzzzttlk százzal ha. e . fá had av - gyes FA ÉS KŐHIDERŐ. 233 ai az előttünk lévő isméretes kisebb alkotatokról a" nagyobb alkotványok- ra bizonyos következést húzni. Ezen hasonlattudák nélkűl megbuk- hatnánk, ha az előttünk lévő tapasztalati mértékeinket, szükségeink által kényszerítetve, nagyobb formákra alkalmaztatnók. A. A" fahídak? hasonlatairól. 2V0; A? hasonlatok?" tudáka, a" hídakra, különösen a" kőhídakra a" mellyeknek tudákos elvei legkevésbé vannak még kidolgozva, igen szükséges. A? fahídak" érői meghatározhatásában messzebb haladtunk. Ugyan is, hogy az előtcieknek, "s különösen hazánk nagy tudosánakv, Horváth Keresztelő János emlékének adózzunk; az, a mit ezen tudós hazafi a" fahídak? erősségéről írt 7) ezeknek ereje tndákaira elégnek látszik. 1., Könnyen által láthatjuk, hogy egy négy szögre faragott gerendának (valamint kőnek, sőt vasnak is), az eltörés ellen álló ereje úgy nő mint szélessége —s (egyéb méretei , az az hossza és magassága egyenlő lévén.) Mert ha egy s szélességű gerenda t terhet bir el , több ugyan ollya- nok is külön t-ét, és igy m egymás mellé tettek, vagy m.szer széle- sebb gerenda: mt-terhet fog elbírni. 2., De a" gerenda hossza—h, megfordítva jő be az erő jejlléábéso zás sába, az az, mennél hosszabbak a" gerendák , annál kevesebbet bírnak- el. Mert egy h hosszúságú gerendának (mellynek egyik vége mozdúlat- lan nyugszik) , a másik végén lévő teher (—t) mozdúlatja (momentu- ma)— t. h. az az a? teher t, sokszorozva a?" nyugvó ponttól való távol- sággal vagy h hoszszal. Következésképen ha a" h nagyobbodik , "s lesz hm , tsak úgy állhat meg az erő egyarány, ha a" t épen annyiszor fog kisebbedni az az ha lesz —: mivel e? szerint lenne —. hm —th, mint az elébb. Í 9) Dissert. de methodo futuram pontis lignei unico arcu constaturi firmitatem inves- tigandi. Auct. Joh. Bapt. Horváth, Praesb, A. Dioec. Strig. AA. LL. et Phil. "D. etc. Budae 1780. 30 234 . ÉRTEKEZÉSEK. 3., Azonban a" fekvő gerendák magasságai — m , leghathatósabban nevelik azoknak az eltörés ellen álló erejöket; minthogy (egyéb méretei, vagy hossza és szélessége egyenlő lévén) a" gerendák ereje úgy van, mint ma- gasságoknak második emelete , vagy guadratuma. — Világos ez onnan, hogy ha egy gerendát nagy erővel nyomunk ; az a" pont , a" hová a" nyomás közepe szolgál a" felső pontja lesz annak. Ez a" pont egyszersmind nyugvó pontja lesz a" törésnek , míg az ezzel ellenben lévő alsó ponton két felé kezd hasadni (le fordult A formában) a" fa (vas , vagy kő is). Ez a" magassági törés mozdúlatja tehát, melly által a gerenda alsó szilánkjai eltörni kezdenek, annyi mint—a fa alsó szilánkjai ereje vagysae, sokszorozva a" nyugvó ponttól való tá- volsággal, az az a. gerenda"? magasságával, vagy — e. m. Úgy de, minél magasabbak a? gerendák, annál több szilánkjok és szilánk erejek va- gyon: és igy az e helyett lehet a?" hasonlatokba m-et tenni, a" mikor lesz az em-ből— m. m—Mm az az: a magassági törés mozdúlatja , úgy van, mint a magosság második emelete. 8 3. §. ú Ezek szerint ha a" g gerendának szélems, hossza—h, magas- sága—m; és más, ugyan azon fa nemből való nagyobb G gerendának S, H, M, ugyan azon méreteit teszik: lesz a? gerenda erőket előlállító hasonlat , öszve téve az, s, m, h, S, M, H-ból: 8: G—S: ke az az a" gerendák minden ereje egyenes arányban van szélességekkel és magasságok guadratumaival "s visszásan hosszaságaikkal. Ha azért ezen gerendák"? erősségeit, az azokat eltörő terhekre visszük; mivel az az eltörő teher, melly a" g gerendát eltörte, annyi mint a" maga terhe—g, és még a" reá rakott teher—t: tévén a" g he- lyett —g--t ét, ugy a" G helyett is—G--Tét: lesz áma hasonlatból : g-t: G3-T—SÉ : SE Tíz mennyiség vagyon ezen hasonlatban, és így tehát tíz kérdést féjthetünk meg ebből. Legnevezetesebb kérdés a" T, vagy a" nagyobb gerendát eltörő teher, mellyet, ha a? többi adatik , megtudhatunk ; mert r FA ÉS KŐHIDERŐ. 235 lesz: T—(g--0ESS- —G. Itt, a" kis betűk az előttünk lévő kisebb ge- Hsm? rendácska mértékeit tévén, és a nagyok a" nagy gerenda könnyen meg- - tudható szélesség , magasság , hosszaság? méreteit: csak a" G-nek, az az a" nagy gerenda nehézsége" megtudásán akadhatunk fel. De ez a? G is, az ugyan azon nemű kisebb gerenda g nehézségéből könnyen kijó. Mert annyiszorta nehezebb a! nagy gerenda G, a" kis g-nél, a? mennyiszer na- gyobb hizakja van annak; az az: G:g—SMH: smh és így G—ge E szerint tehát az a? teher—T, a" melly már épen eltörné a" nagyobb ge- rendát, lesz: 1— (g-t —gie a" faerőnek egy olly sé egyen- lítése, mellyet sokképen lehet használni. 4. §. Azonközben világos, hogy ama g, és G hasonlatjai , nem csak egyes gerendákra, hanem egész öszvetett fa alkotmányokra is alkalmaztathat- nak; a" mikor a" kis g lesz a, nagyobb építendő fa alkotmánynak kis másolatja , árjenst ha nem mindenben volna is hasonló a? nagygyal , de szük- ség , hogy 5 s és . a" kis és nagy formáknak minden részeiben állan- dó artáylák égy énétő Ez által tette a" feltett T egyenletét a? tisztelt emlékozetü tudós hazafi igen nagy hasznúvá. Ezen hasznokat legjobban által láthatjuk , ha azonlegegyszerűbb esetet vesszük fel, mellyben a" kis másolat az ugyan azon fa nemből teendő nagyobb alkotmánynyal épen hasonló lesz, az az ha Sie v egyenlők, vagy a" kis másolat minden méretei, bizonyos számszor (10, 50, vagy közönségesen a-szor) lesznek kisebbek a?" nagy alkotmány megfelelő méreteinél. Ha azért ezen felvett a hasonlatszámot tesszük az he —— hely ett, lesz : T—(g-4-0)58s — gaaa, vagy T— (g3-t) a? — ga" az az, ssükyta T—a"(g3-t—ga) —a"(t—g(a-i), az az (magyarúl olvasni jobban esik visszájáról balra). Az egyhíján vett hasonlatszám sokszorozva a" kis másolat nehézségével , kivéve a másolatot épen eltörő teherből , és ez 30 7 236 ÉRTEKEZÉSEK. a maradék sokszorozva a" hasonlatszám második emeletével , annyi mint a nagyobb hasonló fa alkotmányokat épen eltörő teher—T. Világos e" kijött egyenletből T—a"(t—g(a—), hogy, ha a? t-nél nagyobb volna a" g(a—r) : úgy a T tagadós mennyiség lenne; az az: ha a" kis másolatot eltörő tehernél nagyobb az egy hiján vett hasonlat számnak e? kis másolat nehezségével való sokszorozatja: úgy nemhogy valami idegen terhet bírna el a" nagyobb alkotmány, de ön terhe által rogyna le. Ámbár tehát nevezetes terhet birhatna is el a? kis másolat, "s elég erősnek látszanék , még sem bátorságos azt ezen fel tett egyen- lítés nélkűl vaktában nagyra alkalmaztatni. Ha 1—-g (a—1) , úgy lesz T— 0, vagy a" nagy alkotmány semmi idegen terhet nem bírna. — De ha csak egy fonttal többet bír is a" kis forma, mint az egy hiján vett hasonlat számnak a" kis forma tulajdon terhével való sokszorozatja, az az ha t—g(a—1)— 1. fb: lesz a TS a? , vagy a" hasonlat szám második rangja. Úgy , hogy ha a— 50, az az a" másolat 50 szer kisebb az építendő alkotmánynál: lesz T—507"—2500 font, mellynél többet már nem bírna az alkotmány. 5. §. A" mi nagy emlékezetü tudósunk XXVdik és XXVIdik §-ában az építő mesterrel a" gerendák" magasságait nagyobbítatja, hogy a" famunká- nak kivánt ereje legyen. De van a" gerendáknak egy metszése, mellyel egy adatott vastagságú faderékból, a" lehető legnagyobb erejű gerendát lehet faragni. Mert ugyanazon hosszban, a" gerendák ereje—e, lévén—s. m? az adbe kerék fa" derekából ollyan négyszöget lehet vágni , melly minden más ugyan azon fa" derekából lehető vágatok között, legnagyobb sm", vagy erőt adjon. Ambár ezen leginkább gazdálkodó gerenda faragás kimutatására felsőbb differentialis tudákot kell alkalmaztatni; de az alkalmaztatás majd a" gyakorlásban egyszerű lévén; az ácsok könnyen követhetik. Legyen tehát az adb fél karikában , mellynek küllője ch—r , a" Cf—a" m keresett fél szélesség—x; és az fh a" keresett fél magasság—-—y. (az FA ÉS KŐHIDERŐ. 237 az, az x, y, a! circulus coordinatái, vagy együtt rendeltjei) : lesz az Ikih gerenda metszés ereje e—s.m" — 2x. 27y? —2x, 4y" — 8xy". — Mivel pedig a" karikában mindig: y"—r"—x? (az az: hf"—ch?—cf?): ezen r"—x? tétetvén az y? helyett, lesz: e—Sxí(r"—x?) — 8xr?—8xő, Ezen egyenletben e—8xr"—8x", változván a? szélesség x, válto- zik az e is: vévén azért mind a? két egyenlítés oldalnak elenyészet közeit vagy differentialett , ezt a munkát jelentvén a" görög ő ; lesz; de — ö (8xr"—8Sx") — 8r"öx—8.3x"öx vagy: je — öx(8r"—24x"). Minthogy már az a? kérdés: mikor csinál- hatja az x, a" legnagyobb .e erőt? a" mint a. maximumok törvényeiből tudjuk, akkor lesz megfejtve, mikor 5.07 semmi. És igy ezen esetben akkor , mikor Sr" —24x7 0, vagy mikor 8r"—24x?, vagy mikor TEX az az: mikor az x középső irányos az r, és annak harmada az 7 között. Mert így lesz épen r: x—x: aból z-x a" mint kell. Könnyen ki lehet már ezen x-et, vagy a" legnagyobb erejű gerenda metszés fél szélességét a" fa dereka" kerek adbe fürészeletébe jegyezni; mert megvonván az ab, de, függőket, "s a" cd küllőnek harmadát a" g-be kijegyezvén; a" ge átmérővel vonjunk egy fél kört gfe; a? hol ezen fél kör vágja a" Cb-ét az f-be, itt Cf—x. És igy fh—y , s az egész gerenda- szelet, mellynek ugyan azon faderékból legnagyobb ereje van 2cf, és 2fh, vagy hikl, négy szög. A" faerő gazdálkodásának illyen metszésére csináltatván, mind a? — kis másolatot, mind a" lehető legnagyobb szeletű gerendákból a? faalkot- mányt : többé a? gerendák magasságai által az alkotat erejét nevelni nem lehet. Más öszverakásokhoz más kötésekhez kell tehát folyamodni , ha a" feltett alap hasonlat után a" hídnak kevés ereje volna. B AP ök öhidaló hasonatatrtol 6.6. A" fahídaknak kötésekkel való erősebbítései, sokféleképen lehet- nek. Ezért sokféle új elmés öszverakásokkallehet erősíteni a" fa alkotatokat. 238 ÉRTEKEZÉSEK. De a" kőhídak?" öszverakásai igen egyszerűek. Az egész formamív itt egyszerű bolthajtásban áll , mellynek erejét csak a munka tömöttségével , rendességével, "s mértékeinek változtatásával lehet nevelni. (Feltevén mindenkor, hogy a AídAólábak elég tartó erejűek és tökéletesen fe- neklettek). A" kőhídak ereje? megitélésébe bé jő ugyan, — (mint a? geren- dákba) — a" boltköveknek szélessége ; magassága és hossza után való elő- adása. Mert könnyen általláthatjuk , hogy egy négyszögre faragott kőszál, nagyobb szélességben erősebb és gyengébb a" nagyobb hosszban ; sőt, hogy a kövek is magasságaiknak második rangja szerint erősebbek , épen úgy mint a" fák. Ugy hogy s, m, h, tévén a" már ismért mértékeket (széles magas , hosszas) : egy vízmértékre csak a?" két végén nyugvó kőszál ereje lenne mint SZ. cé Minthogy tehát a" kőhídaknak közönségesen egyszerű bolthajtási formájok van, mellyekben nem az elmés öszvetételek "s kötések viszo- nyai, hanem az egyszerű forma" hasonlatja teszi a" valót: következik , hogy a kóőhídak erősségét, főképen a" költsönös hasonlatokból kell itélni , az az egy kőhídnak a" másikhoz való tudákosi hasonlatából kell felvenni. Nincs pedig a" bolthajtások hasonlataiban egyéb , a" bolt magas- ság és hosszaság (az az a" kőlábak távolsága) ; és a? bolték köveinek ma- gasságoknál. A? kőhídak szélességeinek nem szükség irányosan nőni azon méretekkel. Elég ezeket a" szükséghez (két szekér és két gyalog járás- ra) — 6—7 ölre alkalmaztatni. A" kisebb másolatokat a?" kőhídakban igen nehezen lehet használni. A" faalkotmányokban a" véknyabbra faragott szálakkal kisebb előre bíráló formákkal lehet élni. De a" kövek magokat : 1.) sem vékonyra faragtat- ni tetszésünk szerint nem engedik, és ha ezt bizonyos mértékig enged- hetnék is, de 2.) illendően öszve rakatni "s szorítatni nem hagyják a kisebb kő darabok magokat. FA ÉS KŐHIDERŐ. 239 Fel kell tehát hagynunk a? kőhídak? birálatjaiban a? kis másolatok szerint való meghatározásokon. És mivel minden fellengős sokságveté- seink mellett is, a" bolthajtások" erejéről, előre vagy bizonyosan még mind eddig is igen keveset tudhatánk : nincs más mód , mint: a" kóhída- hat , a már készen lévő leggazdálkodótban építettek szerint, hasonli- tások után építeni. 8. §. A" kőhídak erejét változtatja: 1.) A?" két kőláb között való hid- hossz, h, H. 2.) A" bolték kövei" magassága , vagy a" bolt vastagsága — m , M. és 3.) a boltmagasság, mellyre a" bolt, a" maga párnáitól felkava- rodik—m, M. Ezek közűl, tudjuk, hogy a" hid erejébe a? bóltékkő magassága (m, M,) második emelete szerint jő be, (az az mint m" és M?). Hacsak nagysági hasonlatba vesszük a" K, k, kőhídakat, világos, hogy hasonlataink lesznek: K: k— H7: h—IZ: mi —M:: m? az az, (mint minden hasonló hízakok), úgy vannak mint az egynemü oldalak harmadik emeletei. Mivel pedig a" hiderőre kell itt mindent irányozni: ezen hasonlatot , ollyan öszvetevésre kell vinni , a" mellybe azon boltozat mennyiségek jőjjenek be, mellyek a?" híderőt teszik öszve; és így, mint tudjuk , az m2?, m, és h viszonyaira. Úgy de látni való hogy a? hason- latban kell lenni : m : M —h: H. — épen úgy az m-re nézve hasonlítván : mm: MW -—h? : H7. és így ezeket öszvetévén lesz : min? : M—-h" : H7, az az öszvetett hasonlat, melly alatt kell lenni minden kóhídak egymásra vitt erejének. Csak az az igen isméretes hasonlat tehát ez, melly szerint a" hízakok" hasonlati esetében , a" hosszaságok harmadik emelete , úgy van mint a" magasságok harmadik emelete (cubi longitudinum sunt ut cubi altitu- dinum) : csakhogy , kétféle m,m magasságok jövén be a" bolt erejébe : az m ,-boltkő , mint második rangú úgy jó be mechanikai természetéhez- képest az m mellé. 240 ÉRTEKEZÉSEK. 9. §. Természetes, és a! bolthajtások hasonlatain könnyen felvétethető alap egyenlítés tehát ez: mm": MJI47—hb" : H" , az az: a" dolt" hosszak harmadik emeletei (h" : H") — úgy vannak, mint a" bolt magasságai , öszvetéve a boltékkó magassága" második emeletével. De hogy itt is az ezekben gyakorlott nagy emberek emlékezeteinek hódoljunk: épen ez az elég egyszerű forma jő kia francziaországi hid és úti biztos Gautheynak széles tapasztalásokon álló alap egyenlí- téséből is. 7) Ez a nagy tapasztalásu tudákos, felvett 63 külföldi kőhidat, úgymint: olaszországi 18 xrégi hídat; (Sylla alatt a? Tiberisen épült Aemilius hídja Rómában a" legrégibb, melly még áll,) s Olaszországi 18 újabb hídat. .Ezek között van a? florenczi márványhíd is, mellynek boltékköve — 5 láb magas, (és nem csak 2 láb, mint Wiebeking által hibásan van téve) , a H—hid hossz —130" láb és a? boltmagasság —M—28" láb, — angliai 8 hídat. — Németországiakat 9.— Spanyolt és portugal- liait 4, "s végre 6 chínait. Majd francziaországi 90 kőhídat mutat fel , ugymint a" XV3 századig épülteket 17te, XVI, XVII: százban állí- tottakat 14"t, a?" XVIII: századiakat 53"t. Újat hatot. Öszvesen tehát 153 kőhídat vizsgálván meg: úgy találta, hogy a" bóltékkó" magassága (mM ,) ezekben, nem hogy csak 27: rész volna a" hídhosszának (h, H) mint Wiebeking teszi; de -tz részénél is nagyobb. 10. §. Illy előkészületek szerint a" készenálló erős és állandó hídak öszve- hasonlításaiból (II. livre, chap. III.), úgy találta, hogy ha ad — a" híd- félbolt (legegyszerűbb kerek forma), mellynek közép pontja a" c; és igy 9) Traité de la construction des ponts, par M. Gauthey , insp. gen. des ponts et chaussées; membre de la legion dihonneur. Publié par M. Navier , Ingen. ord. . des ponts et. chauss. Tomes II. Paris chez Firmin Didot 1809 et 1813. (Negyedben 27 rajzolattáblával). A" munka megbiráltatott a? Hálai és Lipsiai Lit. Zeitung 18164:k; folyam. 128, 129, 130, 131—146, 147, 148 , 149 számai alatt. a GEN ÉGÉLÉLÉKlllllkttlltátltítnmánazáazazásásszzzáaízásászákátei ia FA ÉS KŐHIDERŐ. 241 félhidhossz — H3 ssab, és boltmagasság m—bd , mikor a? boltkó"magassága mint eddig—m: ezen hasonlatnak kellene állani : EL ARATOR sin. ad 4 sin. AD é TÉT : Jar sin. vers. ad " sin, vers, AD" 92 aZ a" boltkómagasságai , elosztva a" hídhosszal úgy vannak , mint a?" második gyökerei a" hidfélbolt sinusának, elosztva ugyan azon félbolt sinus ver- susával. Minthogy pedig a" 2 figurából láthatjuk , hogy Sin.ad—ab,— 57 vagy fél hídhossz, és sin. vers. ad—bd , vagy boltmagasság,az az —m: követ- kezik hogy ezen feltett hasonlat csak ez: Th: sak Éz VS vagy az ab, AB helyett il és a" bd, BD helyett m, M-et tévén : mM. V/2.4/5 eXx/n.V/n MLÉSÁTL Tsa sz 777 üli 2m " 2m Ezen hasonlatot magával sokszorozván , tudjuk , hogy nem változik. Így lesz : m2 we? . - is H he: BH zm"2m? VAgy: az (a Mező Bla EI I tt HSCm tm Ez vén a mi feltett alapformánk. Mert ha itt az irányok? elsőbb tagjait , (aa ESÉS 2) sokszorozzuk h?m-ei; a? második tagjait is H? M-el sok- h2 szorozzuk: nem változván igy az egyaránylat, lesz : 2, g 2 2 h. 2 H. H2 M. fp k A Tz sát : Az fla ÉG BENI att TT ez pedig ugyan az, a? mi a? mienk : mm MMEah:H. 11. §. Adatván egy kész, gazdálkodva építetett, még is erős kőhíd? méretei a" háromnagyobb betűben M,HJM: ezekből, ha akármelly más építendő hid ugyan azon m mh méretei közűl egy nincs tudva, a? feltett alaphasonlatból meglehet határozni, és igy a" kőhídak" építéseiben három fő kérdést megfejteni. A" körülmények meghatározzák előre , (a" víz , szélességével mély- ségével) a" hídbolt hosszaságot—h; úgy a" hídbolt magasságot m , (a! víz- 31 242 ÉRTEKEZÉSEK. partok, áradás által) : következésképen az ezen adatottak után magát formáltató boltékkő" magassága m, a" főkeresendő mennyiség. Ez az m tehát a" feltett hasonlatból lesz : 2 M2Mh; ; MeMh3 — MARW /Mn Nam ia honnan [/ mH Rn Van 12. §. Ha a" Gauthey által felvett neuillyi hídat vesszük az M,M , H- be- tűkbe alapúl; lévén azon hidnál 4M—5 , M—30" és H—120" vagy 20 öl 4 a" bolt hossza: lesz akármi más ezen hiddal hasonló erejű hídban 2M. h3 5220. 0.38 p . 77 E DEE (ÉT es V vagy kifejtvén a" számokat , mivel 1205 m ? 5730 5 VERŐ EGHÜL Lt ARZÉSÉZ 1 — .1 5 Vis: 7 mV 120 7 x VA Kezi a 5 ág VÉN TA VÁ STARKT ek méz a VE VÁGY MS ag Vagy, ha tetszik logarithmusokban : log.-35 4-3 1og. Sze RGB ett mm. az az: mivel log.3-—0,3187588—2 , lesz: Log. m—- o , 3197588 —2--3 log. rosszt ak m: — minden módon könnyen alkalmaztatható. forma. 1. Igy lehet a" florenczi hidban, hol h— 130", m — e Log. MÉZET seátádi : lész aa 130.—6, 3418302 ebből kivévén — log. 28-——1,4471580 marad : 4,8946722 mellynek feléhez — 2,4473361-hez adván: 0,3187588—2 lesz: — 0,7660949—log m. És igy m—5,8357. láb. Ez ugyan valóban Florenczben szinte csak 5 láb; mert a: márvány keményebb lévén, természet szerínt kisebb mértékű lehet. De még is veszedelmes hiba, ezt csak 2 lábra tenni Wiebekingnél. 2. A" heraulti hídon Nizza mellett, h—98"! és m— 14". És igy itt m:— 5 , 4. láb. FA ÉS KŐHIDERŐ. 243 3. Ezen hasonlat törvényei szerint, ha 50 öl hosszú és 10 ül magas bol- tozatot rakatunk; minthogy igy h— 300" és m— 60": kell lenni : log. m — 0,3187588 —2--3 log. 300—1og. 60 mellyből, elfejtve lenne m:— 13 , 97 láb , vagy 2 öl és majd 2 láb. Így nevekednék a" bóltékkó" magassága , — ha a?" kőlábak"? távolságait nevelnők , ollyan nagyra, hogy utóljára a" bolt felrakásokra illendő erős boltállásokat szerkeztetni , még nagyobb mesterség lenne. 13. §. Még is kisebbíthetjük a? boltékkó" magasságát ezen az úton is vala- mennyire. Mert láthatjuk a" köz formából mú VE: (12. §.) vagy ha a" nagy betk 5 helyett teszünk a— t: az , m-— AV ból: 1. Ha nő az m vagy a" boltmagasság: kisebbedik az m vagy a? bóltékkő magasság. És igy a" magasabb bolt véknyabb lehet (s megfordítva) [gy kellett a" heraulti hidban , mellyben eg z7) ésigy az m irá- nyosan igen kicsiny, az m-nek 51-nak, nagyobbnak lenni, "s majd nem annyinak , mint a" florencziai 130! hosszú hídban. Még ennél is nagyobb a" z iránya a. (uadalguiuir vizén Valenceban lévő hídon, hol h— 40", és m csak — 4", következésképen ——10. Ebben a" hidban, a". mi számvetéseink szerínt a?" boltkőó n—2, 635 láb. A? melly ha fél karikára építetett volna, és igy -—2— 42; a? hol tehát lett volna m— 20: az m-nek csak 1, 1785—lábnak kellett volna ugyan ezen felvetések után lenni. 2. Ha állandó iránya van az nek ; P- 0. a" fél karika boltokban , mely- lyekben , az m— k mindig: akkor az m nő vagy fogy mint a" h. Mert ekkor lesz M: m—a mV: an. — HV2: hV2 s H: h.— Igy lenne az egyenes boltozásokban is mellyekben m — o és igy ——oo: M: nm—aHVoo: ahVoo: vagy M: m—H: h.— Mivel tehát a" neuillyi hidban — 1: minden illyen arányba épí- tett hidakban a" kövek mint a" hosszak. Ésigy 80 öl hosszú hídra nézve H: h— M: m vagy 317 244 ÉRTEKEZÉSEK. 20: 80— 5 : 20. az .az 80 öl hosszú egy boltú hid 20 láb magasságú bolt köveket kivánna , a" neuillyi hid szerint. 15. §. A" kőhidak? erősségébe is lehet tehát egy alaphasonlaton építenünk, levén az m-a VE Csak az a" kérdés ; mi bizonyos és gazdálkodó ér- téke lehet az a-nak , vagy az TV vak. Vallyon reánk tolhatják-e a" neuillyi hid mértékeit vezér méretekre? Igaz ugyan, hogy a" 120" hossz körűl lévő hidaknak szükséges mennyiségeit , a" Gauthey által fel vett, ezen mérték nagyságához közelítő hidaknak állandóságai igazolják , hogy a" felvett a—-z. lehet. De bizonyos azis hogy egy nagyobb hid mértéket , noha az a" maga helyén "s mennyiségével erős , nagy ugrással kicsinyíteni "s határozatlanul kisebbíteni nem lehet. A" neuillyi hid szerint egy 8" hosszú fél karikájú boltnak ékkövei lesznek m — 47. 8 V2 — 3.1,4142—0,2357" láb. De 37 láb. 8 láb hosszra, minden bizonnyal igen gyenge boltvastagság. ; Ezért javasolja Gauthey könyvének hálai birálója, hogy : 3"-znál kevesebbre jött m-höz , 0, 37" lábat kell adni. ÉG: Ott vagyunk , a" honnan kijövénk, nem lehet szerfelett kevésíteni a" kőhídak" másolatjait (7. §.): Itt volna tehát határa a" kőnid hasonlattu- dákjainknak , melly csak annyiban alkalmaztatható hogy : bizonyos távol- ságra az adatott erős hid méretei körűl, a" feltett hasonlat után erős hidat rakathatunk. De a" már készen lévő hídméreteket — kétszerte annyival inkább többszörte nevelt méretekkel átlépni —lehet ugyan, de nem le- hetünk bizonyosak a" felől, vallyon nincsen-e vesztegetve az e! szerint meghatározott hiderő , hasonlataink által? Imé a" neuillyi erős hid" hasonlatját 72 láb hossz alatt a" melly h-ban lenne épen az m— 3!) , már nevelni parancsolja recensens ur o , 37 lábbal. Ez a" 375 láb nevelés által 12 , 8 láb, és igy 45 rész hosszu hidban (melly- nek m—je fél karikára épen 0,37" volna), egészen megkettőztetnék a" bóltékkő" -je. má a LG KKKGGKKKÉKKKÉttttl szer Cak TÖR A ZRTÉ SE teste Tettek — FA ÉS KŐHIDERŐ. 245 De nem korlátolhatnak el minket a? hasonlatoknak felebb emelé- sétől ezen természetes határok! Itt újra nagy mezeje nyílik fel a" hason- latoknak. Feltévén azt, hogy: a" hasonló hidak ereje is hasonlóan né fú. ugyan azon mérték távolságokon: következik , hogy a" neuillyi híd" ereje , minden tized rész hosszakon hasonlóan fogy. Rakassunk tehát egy bi- zonyos kőnemből 12 láb hosszba a" neuillyihez hasonló kőhidat (és így 3" magas és félláb boltékkövekkel). § rész vagy 1 öl szélességre. Meg- tudhatjuk azt a" terhet T a" mi ezt a" hidat már betöri, mert ez nem olly nagy lesz , "s csak megterheléssel is megtörténhetik. Deha még ollyan nagy lenne is, el lehet czélunkat érni a" Brahma új vizerőnyomó sajtójá- val 7) nem nehéz alkalmaztatással; vagy még inkább egy végetlen sróffal forgatott sajtó sróffal is.— Újra állítsunk egy kis bolthajtást12! vagy 1,2" hoszszal , 0,37 magassággal és 0,05" vagy rás vagy 415 láb magasságú boltékkövekkel; tudjuk meg ennek is eltörő erejét—t. Ha már a" mér- tékeknek egyenlő tized rész fogyásaiban , hasonlóan fogynak a? hiderők : lesz a" neuillyi hid tlher—T: T— T: t úgyhogy a" 120" hosszű nagy TÁS hid, ugyan a" próbánkra vett kőből elbirna ne Így lehetne ereszkedni mindenféle hosszuságú boltok" megbirálásába is; — tudományos felfogásainkat, segítve a" tapasztalatokkal ; hogy azok- ban, mellyeknek általános erejét tudni, még eddig csekély erőtudák- jaink tőlünk megtagadták —még is bátran mehessünk előre! NYIRI ISTVÁN. 7) A" Brahma új hydromechanikai sajtóját Párizsban , "s nem régóta Bécsben is le- hetett csináltatni. De sokkal olcsóbbakat, és szintolly helyeseket fogunk ezután kaphatni itt hazánkban is. Mert már 13 évtől óta hazánkban lévő igen ügyes angol mechanikus Newbeuld Ernest (vagy mint németesen irja Neupauer), Gróf Andrássy Károly úrral kötött egyezése által, azoknak "s többféle gőzerő mírszereknek kész műhelyét állította fel a? Gróf Gömör vármegyei jószágán Oláhpatakon. A" legkisebb "s olcsóbb sajtó 50 mázsát nyom 10 font erővel. 246 N S 8 ri E 7 e - sz hi racs metsz POÉTAI HARMONISTIKA. 247 IV POÉTAI HARMONISTIKA. Intézet. Harmonistikám nem egyéb akar lenni, mint a? poétai szép fő létszereinek "s ezen létszerek" szerközetének ösmerete. Gondolkodván t. i. a" poétai szépnek természetéről, annak titkait a? harmó- niából és három fő létszer harmóniás szerközetéből fejtegetém , "s igy nevezém nyomozatim? egyetemét harmonistikának; a? mit, úgy vélem, csak annyiból sem tettem minden ok nélkül , mivel a? muzsika és poésis olly rokon művészetek, hogy több tekíntetben nevezhetjük a" poésist lelki muzsikának. A" dolgok létszerein nem értünk egyebet, mint azoknak reánk ható tulajdon- ságait. Mert a?" dolgok?" legbelsőbb valóságait nem ösmerjük, csak azoknak tulaj- donságait nevezzük létszereknek annyiban , a" mennyiben minden dolgok? létét külön- féle tulajdonságok"? szerközetében állani látjuk. Igy a" poétai szép" fő létszerei vagy alkató részei sem egyebek, mint azon legalkatóbb — leglétadóbb tulajdonságai, mellyek annak legközönebb ") létvonalait formálják. j Illy alkató részek összefolyásának — concentratiójának rend és rangszeres egyesületét nevezém én szerközetnek; a" mi tehát tulajdonképen annyi mint forma, olly legközönebb létforma, melly a" poétai szépnek csak legfőbb charaktereit mu- tatja ugyan, de a" mellyekből a" poétai szem az egészet megösmerheti. Tárgyomat a? természetben és emberben keresem. Mert ámbár a" legtulaj- donabb poétai szép nem más mint emberi szép; de mivel az ember csak olly része és kifolyása a" természetnek , mellynek minden létszerei, életvonalai és törvényei a" világéval összefolynak elannyira, hogy az ember, ez a? rég "s jól úgy nevezett kis világ, mintegy láthatja magában a? világot, a? világban pedig az embert; s mivel igy minden poétai szép egyszersmind természeti szép, vagy az emberi és ter- mészeti szépek? egyesülete : tehát úgy intézem szemléletimet, hogy minden állítmá- nyim ezen természetekből folyók "s ezekre támaszkodók legyenek. Mert csak annyi- ban ösmerhetjük mind az igazat mind a? jót mind pedig ezeknek egyetemét a" szé- pet, a" mennyiben ezen természetek? rejteményit nyithatjuk. ") Van külön, különb , az az , különetb , van tehát közön és közöneib is, De egyébiránt is, ha nyelvünket szebbíteni akarjuk , a?" sok ságost — ségest fogyasztanunk kell. 248 ÉRTEKEZÉSEK, ELSŐ RÉSZ, Legközönebb szemléletek. L HARMÓNIA, Midőn Thalestől azt kérdenék: mi legszebb? ,a világ, úgy mond, mert Isten műve." Igy Aristoteles sem monda igen egyebet, mi- dőn a? poésis? legfőbbjét a" természet" szép követésében állítá lenni; de igy érez még a Magyar is, mikor a" legszebbet világi szépnek mondja. A" természetben van minden még a?" phantasia világa is, mert az sem egyéb mint emberi természet, melly is csak addig valami mig természetes, mert hol a? természet megszűnik, ott kezdődik a" semmi. ; A" világ vagy természet nem egyéb, mint a? legközönebb élet , avvagy minden életjelenetek? közöne. Melly szerint mondhatjuk ugyan hogy a" legszebb annyi mint természet vagy élet "s annyi mint legtermé- szetesebb élet; de mivel nem tudjuk mi a? természet "s mi az élet, holott azoknak nem legbelsőbb valóit, hanem csak vagy reánk ható vagy ben- münk megjelenő tulajdonságait ösmerjük; tehát e? részben sem lehet az emberi tudomány más, mint tulajdonságok ösmérete, ?s e? részben sem tehetünk egyebet mint ha megtekintjük a" reánk ható világnak legközö- nebb életjeleneteit "s azokból fejtegetjük a" szépnek örök létszereit és törvényeit. ; Megtekíntvén pedig a világ? egészét, mi közönebb és főbb élet- vonal tünik szemeinkbe, mint az egésznek nagy harmóniája ? Melly sze- rint önként foly ezen szemlélet" természetéből ezen legközönebb alaptétel , ugymint : Valamint a" világ" egészének legközönebb érzéki életjelenete nem egyéb mint minden részeinek harmóniája; a szerint mindenben legkö- zönebb "s legfőbb életjelenet élettökély vagy szép a" harmónia, a" leg- közönebb nem szép vagy rút pedig a" harmóniátlanság. POÚTAI HARMONISTIRA. 249 II. HARMÓNIÁS KÜLÖNFÉLESÉG, Minden harmónia különféleséget tesz föl, mert különféléket hoz harmóniába, különféle részeket formál harmóniás egészszé; melly szerint a? szép annyi, mint a" harmóniás különféleség — harmóniás kü- lönféleségü egész; a" nem szép pedig annyi mint egyformaság és har- móniátlan különféleség vagy tarkaság. A? szépnek ezen ideáját fejezi ki ezen szavunk: szép, melly nem egyéb mint szi-ép, az az, szép-ép, szép egész. A? szz t. i. e- leinte tüzet jelentett "s utóbb lett annak elvont érteménye a" szép, melly elvonás igenis helyes volt, kivált ha meggondoljuk hogy eleink mint nap és tüzimádók a? tüzben lelket, Istent "s teremtőt képzeltek; mert igy már ezen szóban összeköték az Istennek, léleknek és szépnek ideáit. A" harmóniás különféleség érteménye össze foly a" szépnek ezen régi definitiojával : ,egység a, különfélékben." de úgy látszik mégis, hogy ebben vagy a? gondolat vagy a" kimondás nem épen igaz. Mert az egység és különféleség már magokban egymásnak ellent mondani látszanak; de egyébaránt is a? harmónia valamint a" szeretet nem egy- séget akar és tesz föl, hanem csak össze egyezést. Az ideal össze e- gyez a" természettel, de azzal egygyé nem lesz, "s a? poétaköveti a" ter- mészetet, de nem másolja. — e . — Megtaláljuk ez érzést nem csak a? poésis? egész lelkében, de még annak legkülsőbb hangmüvében is. Érezzük ugyan is hogy az olly hangegyezetek, vagy rímek, mellyek a? beszéd különféle részei- ból valók, szebbek mint azok, mellyekben ez a? különféleség nincs, de érezzük azt is, hogy a?" rímeknél valami föntebb nemü szép a" görög mérték , mellyben nem az egész hangok , hanem csak a" különféle han- gok" lebegései egyenlők. i NI. " HARMÓNIÁS KÖZÉP, Valamint a" világ harmóniája nem egyéb mint a? természet min- den létszereinek concentratiója; valamint minden harmóniás életjelene- 32 250 ÉRTEKEZÉSEK. tek nem egyebek, mint a" természét különféle létszereinek különféle okban és czélban concentrált — össze középelt — összefolyt szerközetei , "s igy a" különfélék?" összefolyása által azoknak harmóniás vegyületü kö- zépszerei — közép lényei: a" szerint minden harmónia , valamint kül lönféleséget, épen úgy a? különségek összefolyásának középpontját és harmóniás vegyületü közép lényét — középszerét —- középszinét, vagy hogy mind ezeket egy szóba szorítsam, középlétét teszi föl. Mert a" különfélék" szerközetét csak az teszi harmóniás egészszé, csak az menti meg a" tarkaságtól, ha a" különségek" ellenkezetei és tarkaságai az össze- folyás" pontjainál, egymásból egymásba folyó középszineik által . össze- olvadnak és vegyülnek. Melly szerint tehát a" szép annyi mint harmóniás. vegyület és harmóniás középlét;ra" nem szép pedig annyi mint különösség , szélső- ség, vagy ezeknek vegyületlen tarkasága. Ezen okfő szerint nem akarom az egyes szín" szépségét tagadni , hanem csak azt állítom hogy a? legszebb nem egyes színben, hanem különféle színek" harmóniás vegyületében áll. Mert midőn a" legközö- nebb szemléletben a? szépről általában szólunk, nem az egyes szépek számtalan nemeit, hanem csak a? legközönebb "s legfőbb szépet érjük, a mi pedig természet szerint nem egység, hanem különféle egyes szé- pek" vegyülete és középléte , "s a mit nyilván láthatunk mind a? termé- szet mind a" müvészet" szépségeiben. Igy látjuk azt hogy a" reggeli és alkonyati fél fény; az az, ső- tétnek és fénynek közép vegyülete, szebb mint a? nagy fény, valamint a" vegyes rózsa középszine a? többi egy szinü virágokénál; "s igy érez- zük a" harmóniás vegyületnek és középlétnek kellemeit mind a? hangok- ban mind az izekben, de igy még a" lelki színekben és hangokban is. Mert valamint a" testi hangok" és mozgások? szélsőségeinek harmóniás kö-. zéplétei formálják az éneket, muzsikát és tánczat, úgy a? lelki muzsi- kát is a" lelki hangok és mozgások harmóniás középlétei adják; "s tapasz- taljuk hogy mind testi érzékeinknek mind lelkünknek legkedvesebbek az olly középszerü bényomások, mellyek mind az igen erős mind az igen POÉTAI HARMONISTIKA. 251 erőtlen illetéstől egyiránt távol vagynak, "s mellyek sem egyformaság- gal sem szertelen külünféleséggel nem fárosztanak, hanem e? részben is középszert tartanak. Igy folynak össze mindenütt a? harmóniás középlétben a? szép középszernek középpontnak , középutnak, vegyületnek , harmóniás kü- lönféleségnek , mind a" két értelemben vett közönségesnek és legfőbbnek ideái; mert mi a?" dolgok" legfőbbje egyéb mint azoknak közönséges középpontja, az az, legfóbb oka és czélja?t De összefolynak ezek még a" teremtésnek és Teremtőnek ideáival is: mert a? teremtés sem egyéb mint a" világ létszereinek harmóniás összefolyása, mellynek pedig har- móniázó középpontja a"? Teremtő , valamint az emberi lelket is csak úgy tekinthetjük mint minden létszereinek harmóniázó középpontját. Innét van hogy valamint egyik főcharekterünknek, az okos- ságnak , legközönebb törvénye a" józan közép ut; úgy másik főcharak- terünknek, a" teremtést érző és követő phantasiának is, legfőbb tör- vénye a! szép középlét. Igy van az hogy minden szertelenség, az az, a" józan középútról és szép középlétről távozás, annyi mint oktalanság és méltatlanság, "s annyi mint rossz; és rút, a" szép középlét pedig min- denütt annyi mint jó és szép, az az tehát, a" jónak és szépnek harmóni- ás összefolyása, harmóniás közepléte. vi Ezért utáltak a szép érző Hellenek minden különösséget és fölöt- tébbvalót annyira, hogy valamint Apolló legfőbb templomában, úgy minden görög szép művön nyilván irva volt a" szépnek és jónak ezen ö- rök törvénye: , semmit ne fölöttébb." a" mi pedig épen a" szép középlét? legfőbb törvénye, olly törvény tudniillik, melly a" szépnek határiból min- den mértéktelent, minden fölöttébb valót és igy minden szélsőséget, az az, nem középszerüt egyiránt kizár, Igy érzett Lessing midőn a" tragoediának Aristoteles által alapí- tott főczélján — a" szenvedelmek" tisztításán — azoknak helyes, illendő mértékre szállítását érté. Mert a? helyességnek és illendőségnek mértéke természet szerint nem egyéb mint az okosságnak és szép érzésnek örök I 32? 252 ÉRTEKEZÉSEK. mértéke, a" szép középlét, az az a? különféle helytelen és illetlen i- genségek egyenlő kerülése vagy középszerre szállítása. Hogy pedig Aristoteles épen ezt érté, nyilván mutatja azon mun- kája, mellyben ő az erkölcsi tökélyt vagy szépet, mindenütt a" szélsők" közepén lenni mutogatja. De ezt érté még akkor is, midőn a" poésis t legfőbbjét a? természet szép követésében állítá lenni. Mert a? természetet szépen követni, mi egyéb mint szebbítve követni? "s mi egyéb mint a" szebbítésnek és követésnek középléte? "S épen azért állítja azon defi- nitiót legjobbnak korunk" Argusa Jean Paul, mivel az két szélsőket egy- iránt kizár, ugymint a poetai idealismust és naturalismust, mellyeket ő játszilag nihilismusnak és materialismusnak neveze.. De különösebb az, hogy ezen igazságot nem csak illy Argusok látják, de látja a legegyügyübb Magyar is: mert mikor a" dolgok közepét kellő középnek mondja, mit mond egyebet mint a" miket én mondo- gatok? A" mit pedig mind a" legfőbb görög bölcs mind az együgyü Ma- gyar szépnek lát, az minden ép szemnek szép. De nagy okerő előttem az is, hogy én a" legközönebb szem pon- tokból indulván , igy össze találkozám a" földre néző Aristotelessel , elan- nyira hogy valamint ő az erkölcsi tökélyt vagy erényt mindenütt közé- pen lenni mutogatja , épen úgy az én alapnézetimből is önként folyt az, hogy harmonistikámnak egyszersmind olly tabellának kellett lenni, melly a" szépet mindenütt középen állani mutogassa; a" mi pedig úgy hiszem nagy bizonysága szemléleteink igazságának, de bizonysága annak is, hogy az erkölcsi és poétai szépek, valamint egy kutfőből — a" szeretetből ered- nek, úgy a" tetőn vagy legfóbb szépben mulhatatlanúl egyesülnek. Hogy tehát tabellánk tovább is a" természetre támaszkodjék, térjünk vissza még a" legközönebb szempontokhoz, de minden or úgy, hogy egyik szemünk az emberen függjön. IV. HARMÓNIÁS MOZGÁS. Valamint a" világ harmóniájának legközönebb érzéki jelenete és tö- kélye nem egyéb mint a! világ minden részeinek harmónias mozgása, a" szerint POÉTAI HARMONISTIKA. 253 a" legközönebb szép sem egyéb mint harmóniás mozgásu élet vagy lé- lek, a nem szép pedig mozgatlan vagy harmóniátlan mozgásu lélek és élet. A" lélek és élet minden léterejének harmóniás mozgásában áll a- zoknak tökélye és szépsége; "s minél elevenebb és harmóniásabb moz- gásuak , annál szebbek, mert ezen szempont szerint a" szép annyi mint élet tökély. Innét van hogy a" világ" harmóniáját érző és követő képzőszel- lem vagy phantasia, gyönyör vagy szépérzet által ösztönözvén ben- nünket lélek és élet tökélyre, minden ömleményeit vagy képző játékait és műveit különféle testi és lelki harmóniás mozgásokká formálja, a" mit az ének, muzsika, táncz és poésis nyilván mutatnak. Ezek pedig vala- mint legtulajdonabb, legtermészetesebb ömleményei a?" képző szellemnek , épen úgy legtulajdonabb emberi szépek "s legkedvesebb emberképzők, úgy hogy ezek minden ép embert nem csak gyönyörködtetnek , de egy- szersmind valami föntebb "s lelkesebb életre emelnek. A" muzsikának és táncznak lelkesítő ereje teszi azt, hogy a? nap terhe alatt kifáradt munkás megujul egy furuglaszóra "s egész éjjel el- tánczol."§ tapasztaljuk hogy a? cséplő a? csépet, a" kádár a" sulkot harmóniásan forgatni nyilván ösztönöztetik , "s ha úgy nem forgathatja előbb elfárad. Az úgy nevezett vad népek énekkel és tánczczal kezdik azütkö- zetet "s minden fontosabb dolgaikat; énekkel és tánczczal gyógyítják a?" be- teget; a! halálra itéltetett bünös énekkel és pompás hadi tánczczal kezdi a? tigrissel a" halálos viadalt; a? hadi fogoly a" legiszonyubb kinzások alatt énekkel és tánczczal emelkedik fölül a" fájdalmakon "s utolsó lehelletig zengi halottas énekét, néhol pedig a" tánczban megbotló azonnal lenya- kaztatik; melly szerint látni való, hogy ezen természetes emberek nyil- ván valami religiót éreznek az énekben és tánczban. De nem csak a" vad népek érzik ezt, hanem nyilván így érzett a" világ leglelkesebb népe, a? görög nép is el annyira" hogy az egész görög cultura nem egyéb volt mint a" képzőszellem?" természetes fejlemé- nye , mellynek legfőbb szentségei valának az ének , muzsika , táncz és poésis. 254 ÉRTEEKZÉSEK. Igy regélték a? Hellenek hogy Delphi? oraculumát tánczoló kecs- kék födözték fel "s hogy Delphi a? népesedett földnek , az az, a! civilisa- tiónak vagy a? culturának és religiónak középpontja. A" mivel termé- szet szerint csak azt akarák jelenteni, hogy a" muzsika táncz gyüjté tár- saságba az elszórt embereket, "s hogy igy az énekből, muzsikából és tánczból fejlék ki a" poésis valamint az egész görög szép cultura. V. MEGHATÁROZOTT MOZGÁS, A? harmóniás mozgás meghatározott mozgást tesz föl; a! mi pe- dig annyi mint határozott szabadságu mozgás vagy a" mozgás határo- zottságának és szabadságának harmóniás középléte; "s igy a" szép annyi mint határozott szabadságu élet, az az tehát, a" határozottságnak és sza- badságnak harmóniás középléte, Ily harmóniás középlét a" világ; melly mozog ugyan, de a legfőbb harmónia és harmóniázó által meghatározott rendben. Illy szabad és egyszersmind határozott élet a" szép emberi lélek: szabad mert a" föl- dieken szabadon fölül emelkedik "s minde nléterejét szabadon játszodtatja , határozott mert határozott testbe van öltözködve, "s mint harmó- niát érző lélek függ a" harmóniától vagy legfőbb harmóniázótól, "s nem akarhat egyebet mint szépet és jót. NA világ és lélek ezen charakterének symbolás ömleményei az ének táncz és poésis, az az, hangaink, tagaink "s minden lelki érzelmeink mozgásainak harmóniás határozatjai , vagy egy szóval, harmóniázatjai. A" szépnek ezen charaktere szerint szebbíté Daedalus a" maga szobrait, midőn azoknak határozott mozgást ada, olly mozgást, melly oknak , czélnak, akaratnak harmóniás összefolyását, "s így az októl és czéltól függő akarat" szabadságának és határozottságának harmóniás kö- zéplétét mutatá. Mert az illy harmóniás mozgásu akarat a" szép lélek , "8 a" lélekjelenet a" szép. Igy van az hogy a? szépérző lélek szabadon játszodtatja ugyan minden érzelmeit és gondolatjait , de mindig csak a? jónak és szépnek ha- eszt etérüála mutéczzoszozz ttal náaszállás nád lnkambamzme ! 3 POÉTAI HARMONISTIKA. 255 tárában. Igy a" poéta részint szabadon idealisálja a" természetet , részint pedig alája veti magát annak és követi, a" mint t. i. a" legfőbb okok és czélok kivánják. Igy idealisálja a" nyelvet, igy harmóniázza a" beszédet vers formákká , "s igy lettek a" görög vers formák a" határozottságnak és szabadságnak olly szép harmóniás középszerei, valamint az egész görög poésis , a" természetnek és idealnak olly harmóniás középléte, hogy attól a" mostani természetlen idealismust ideálnak néző aesthetikusok meg is tagadák az idealitást. V. HARMÓNIÁS MOZGATÓ. A" harmóniás mozgás harmóniás mozgatót tesz föl, "s jelenti a" mozgónak és mozgatónak harmóniájat , valamint a" világ harmóniájának" érzete a" világ harmóniázójának érzetét; mivel pedig az embernek harmó- niás mozgatója a" harmóniát érző lélek, a" világé pedig a. mindent meg- harmóniázó Isten ; tehát a" szép annyi mint harmóniás lélek és Isten , annyi mint istentérző lélek vagy lélek és istenérzetnek harmóniás középléte. Innét van hogy a? szépérzet egyedül az emberiségnek , még pedig csak a" főbb emberiségnek adatott , más állatokban pedig annak még ana- loguma sem találtatik. Ezt érezték az emberi érzelmeket nálunknál jobban értő Hellenek, midőn nem csak a? lelki szépet, de még a" testi szépet is valami isteni jelenetnek nézték elannyira , hogy gyakran a" szép embe- reknek , csak azért hogy szépek voltak , szobrokat emeltek "s holtok után isteni tiszteletet adtak. Ezt érezték midőn mind aegaei Jupiternek , mind az ismeusi Apollónak a? legszebb ifjakból rendelének papokat; "s igy mondá Plato a? szép lelket legszebbnek, "s igy látá a legfőbb szépet az Istenek? keblében. VI. SZERETET. " A" harmónia nem egyéb mint a? szeretet érzéki jelenete vagy alkató létszere és tulajdonsága; melly szerint a" harmónia érzékibb, a szeretet lelkibb és leglelkibb vagy isteni szép, Mivel pedig a" szeretet 256 ÉRTEKEZÉSEK, érzéki jelenete a? harmóniás testi teremtés vagy természet, lelki jelenete a" harmóniát érző, szerető és ösmerő emberi lélek, leglelkíbb jelenete pedig a" szerető lélek leglelkibb erejéből folyó teremtő és Istent érző kép- zőszellem; "s mivel ezen háromféle jelenet adja a?" háromféle természe- tet vagy szépet; tehát igy a poétai szép annyi mint a" testi lelki isteni természetek , vagy testi lelki isteni szépek" harmóniája és harmó- niás középléte. Illy harmóniás középlét a? testi lelki isteni természeteket magá- ban egyesítő harmóniás vagy szép ember, valamint az illy emberben magát tükröző világ, mellyeknek harmóniája legfőbb harmónia "s leg- főbb szép. Mivel pedig ez a" legfőbb szép ánnyi mint poétai szép , tehát lát- nivaló hogy a" poétai szépnek fő létszerei nem egyebek mint a! testi lelki isteni szépek , mellyeknek harmóniás szerközete pedig annyi mint a? testi szépen a" lelki szépnek , ezeken pedig az isteni szépnek fölülemelkedése. Mert valamint nyilván érezzük, hogy a?" harmóniás ember nem egyéb mint a? testiekkel részint összefüggő, részint azokon fellülemel- kedő , az istenérzet által pedig Istentől függő lélek, úgy legszebb világ- nézetünk, vagy legfőbb idealis világunk sem lehet egyéb, mint az illy harmóniás emeltségü ember szineibe öltözött világ, mellynek minden főbb létszerei és szépségei a" testi, lelki, isteni szépnek, ezen három Grátiának ölelkezetét "s innét kijelentett tánczsorát mutatják. Mind ezeket tehát egybe szorítván, a" poétai szép létszereinek szerközete annyi mint a? testi lelki isteni szépek" harmóniás középléte, "s annyi mint ezen középlétben a" testi szépen a? lelki szépnek, ezeken pedig az isteni szépnek fölülemelkedése. Igy fejti Plato a" poésist, midőn azt Diotimával lelki szerelem- nek , lelki nemzésnek "s az "öröklét isteni érzelmének és ösztönének mondja. De igy érze akkor is midőn a" poésist isteni sugalmakból , an- nak elragadó erejét pedig a" heraklesi kő vonzó erejéből fejtegeté, mert valamint a" legfőbb Isten nem egyéb mint szeretet, úgy a? heraklesi kő vonzó ereje sem más mint a? szeretetnek lelki kötele. gy nm ur bé) POÉTAI HARMONISTIKA. VII- HARMÓNIÁS SZERETET, A" harmóniás szeretet nem egyéb mint az emberben megjelenő hármas szeretet, ugymint: az ön, tárgy, és viszonszeretetnek, szerető szerettető és teremtő erőknek, gyönyört érző, gyönyört éreztető "s gyö- nyörben teremtésnek harmóniás középléte. "§ ime, a" hármas szeretetnek ezen leglelkibb ereje ismét a" leg- lelkibb három Grátiák, mellyeknek rangszere ismét nem egyéb mint e" különebb és testibb önszereteten , a" tárgyszeretetnek , ezeken pedig a" legközönebb "s leglelkibb viszonszeretetnek, vagy a" viszonos szeretetből folyó teremtésnek fölülemelkedése; "s mellyeknek háromféle hármas jelenetei a" legközönebb három fő szépben, ugymint: a? testi életben , erkölcsi világban és religióban, formálják a" háromszor három Grátiát vagy kilencz Múzsát. ! i Mivel pedig az ön, tárgy, és viszonszeretet harmóniája azt je- lenti, hogy az ember szereti ugyan lelketlen tárgyait is, de mégis in- kább az élőket, leginkább pedig a" vele legharmóniázóbb és szeretetét legvisszonozóbb embert; tehát ezen szempont szerint legemberibb szép az emberszeretet, vagy az emberszeretet" és viszonszeretet" harmóniájából folyó gyönyör. Illy gyönyör a" szerelem "s a" szerelemből folyó szülői, fiúi, roko- ni szeretet, valamint a" barátság és egész emberi nyájas élet. Innét van hogy a" görög poéta leirta ugyan a? lelketlen tárgyakat is, de csak mint valami decoratiókat a? fő tárgy mellett, melly mindenkor az ember volt ; "s amaz érzelgő ragaszkodás a?" holt természethez, mellyet az utóbbi poé- táknál látunk, csak akkor kezdődött, mikor az emberi társasággal együtt az emberszeretet is megromolván, a? poéta több gyönyört lelt a" holt természet" szépségeiben, mint a" romlott emberekben. Innét van, hogy ezen szempont szerint a" legközönebb embersze- retet annyi lévén mint legközönebb "s legfóbb szép, a" szerelem és ba- rátság" áldozatait is szépeknek érezzük ugyan, de mégis sokkal föntebb szépet érzünk a? nép és honszeretet" áldozataiban , legfőbbet pedig az e- 33 258 ÉRTEKEZÉSEK. gész emberi nemzetért áldozó szeretetben. Illy áldozat és szeretet Krisztus. De érezzük azt is, hogy az önáldozatnál föntebb a? tárgyáldo- zat, mert az önszeretetnél föntebb a" tárgyszeretet, "s a? viszonszeretet sem egyéb mint a? kettős tárgyszeretet. Illy tárgyáldozat Ábrahámé, Agamemnoné , a" fijait föláldozó Brutusé, Manliusé. "S igy oltárainkon nagyobb a" fiját föládozó atya, mint a" magát föláldozó fiú; de mégis e" kettő csak egy, mert mindenik legközönebb tárgy és emberszeretet; "s innét azoknak feje fölött a? legfőbb szeretet" jelképe a" szerető galamb. A" szépnek eddig kimutatott és a" következő szempontokban is előmutatandó három fő létszere adott, úgy gondolom, okot arra, hogy a? régiek a" hármat mindenben szent számnak tartották ; "s megle- het, hogy a? miket én itt mondogatok, már ezredek előtt el valának mondva. új VIII. POÉSIS. Minden eddig mondottakból tehát látnivaló , hogy valamint min- den szépnek és jónak , ugy a" poésisnak is legfőbb oka és czélja a" szere- tet és a" szeretetből folyó teremtés. Innét van, hogy a" szerető lélek szeretni és szerettetni, gyönyör- ködni és gyönyörködtetni kivánván, gyönyöríti képzi szebbíti har- moniázza magát, hogy szerettessék és gyönyörködtessék:; gyönyöríti képzi harmóniázza tökélyíti minden tárgyait, hogy mindent szerethessen "s mindenben gyönyörködhessék; innét az ön és tárgyszeretetből az ön és tárgyképzésnek az ön és tárgy tökélyítésnek és teremtésnek harmóniás egésze és harmóniás középléte a" poésis vagy a?" képzőszellem" meg- szebbített testi lelki világa. Innét van, hogy a" képzőszellem nem egyéb lévén bennünk , mint a teremtés" örökké folyó munkájának gyönyörben öltözött folytatója, mint . valami isteni kéz minden iránylatit gyönyörnek örök folyamává bájolja POÉTAI HARMONISTIKA 259 8 gyönyör által vezeti lelkünket legfőbb czélainkra az élettökélyre és életterjesztésre , ezek által pedig legfőbb gyönyörre és boldogságra. Innét van , hogy valamint a? szeretetből folyó erény, úgy a" sze- retetből folyó képzőszellem minden földieken fölülemelkédnek, "s nem csak valami föntebb czélt tökélyt és gyönyört iránylanak ; de egyszers- mind nyilván istenérzetté magasodnak és világosodnak. Mert mi az erény egyéb mint a" legközönebb szeretetnek, vagy Istennek, az önszereteten fölülemelő érzelme, vagy az önszereteten való diadalma? "s mi a" leglelkibb poétai szép, mint az erényből folyó lelki szépnek "s az istenérzetből folyó isteni szépnek harmóniás középlé. te vagy szép religio. Illy szép religio volt a? görög poésis, mellynek rejteménye nem egyéb volt mint szépben rejtett jó, "s mellynek valamint szép istenei nem egyebek voltak mint istenített testi lelki erények, úgy szentségei is azon képző játékok valának, mellyek a?" görög muzsikának és gymnasti- kának, a? lelki és testi ember" egyirányu "s gyönyörreljáró képzetének nagy harmóniáját alkoták, mellyből pedig önként folyt a" görög erény és boldogság. De a" képzőszellem isteni természetére mutat még az is, hogy a! muzsika és ének, ezek az Istent érző emelt lélek" beszédei, még a" mi ko- moly szentségü religiónkban is örökre föntarták eredeti méltóságaikat. Mellyek szerint tehát úgy vélem, nem fogok nagy idealismussal vádoltatni ha mondom , hogy a" képzőszellem olly isteni tulajdona az em- beriségnek , melly nem csak egész földi életünket megszebbíteni "s az ál- tal boldogítani ösztönöz bennünket; de egyszersmind ösztöne valami szebb életnek és religiónak; "s jól mondá Jean Paul, hogy ha minden templo- mok leomlanak is, de a? poésis? oltárain az áldozatok meg nem szünhet- nek. I Mivel pedig a" képzőszellem bennünk van, s nem egyéb mint maga a" leglelkibb ember, tehát térjünk annak különebb vizsgálatára , "s látni fogjuk abban a? legtulajdonabb poétai szépnek örök törvényeit "s azoknak legtulajdonabb középpontját. £ 33 260 ÉRTEKEZÉSEK, MÁSODIK RÉSZ. Különetb szemléletek. IX. HARMÓNIÁS VAGY SZÉP EMBER. A? nagy természetnek vagy világnak egyik kis része a" földi természet , mellynek különféle életjelenetei adják a" földi szépségek? közö- nét , "s mellyek között legszebb életjelenet az ember, vagy határozattab- ban, a" szép ember és szép emberiség. Legszebb földi életjelenet a" szép ember , a" közönre nézve azért, mivel minden földiek között legközönebb tökélyü élet , elannyira , hogy életerejével minden földieken uralkodik, minden földieknél szebbet tud gondolni "s minden földieket tud szebbíteni és jobbítani; reánk nézve pedig azért , mivel természet szerint, valamint minden állat a" maga faját szereti és látja legszebbnek , úgy az ember is nem csak legszebbnek látja a" természetben a" szép embert, de egyszersmind legfőbb czélja , tökélye és boldogsága a" szép emberiséget szeretni. Innét van, hogy a" mindent szebbítő képzőszellem legfőbb ideálai sem lehetnek egyebek mint szép emberek, a" mit az emberiség" legfőbb ideáliban, a" Hellenika" szép isteneiben nyilván láthatunk, mert azok sem egyebek csak szép emberek. Valamint pedig ezen ideálokon nyilván látjuk, hogy azoknak legközönebb tulajdonsága az, hogy azok az emberiség" legközönebb kö- zépformáját mutatják ; úgy e" részben én sem mondhatok mást mint azt , hogy legszebb ember az, ki az emberiség" legközönebb tulajdonságainak harmóniás középléte , az az, ki az emberi formák" különféle extremitásait vagy végléteit és különösségeit egyiránt kizáró középen áll. Igaz ez mind a" testi mind a" lelki szép emberre nézve, mert nyilván érezzük, hogy minél több ésnagyobb különösségeket látunk azok- ban , annál kevesebbé tetszenek , "s érezzük, hogy minél nagyobb a?" kü- lönösség , annál nagyobb hiba. Innét van, hogy a" poétai lélek az emberi lelkek? legközönebb for- máját viseli és azok között középen áll. Mert ha az emberi lelkeket meg- POÉTAI HARMONISTIKA. 261 tekintjük , úgy tapasztaljuk , hogy azok három fő formára oszlanak , úgy- mint: poétai, philosophusi és harmóniátlan formára. Poétai forma az, mellyben minden lelki erők harmóniás emelt- ségben vagynak; philosophusi az , mellyben az értelem emelt , de a? többi erók kisebb nagyobb mértékben munkátlanok; harmóniátlan forma pedig az, mellyben az alsóbb, az az, testibb érző és képzelő erők emeltségben vagynak ugyan, de harmóniátlan emeltségben, az az, majd egymással majd a" lelkibb erőkkel ellenkezetbe jőnek "s a" harmóniátlanságnak kü- lönféle nemeit szülik. Hogy a" poétai forma ezen két forma között áll , mutatja az, hogy mindenikkel összeér. A? philosophusi formával összeér az értelem? emelt- sége által , melly a" poétának épen olly fő charaktere valamint a" philoso- phusnak; összeér pedig a" harmóniátlan osztálylyal az alsóbb erők" emeltsége által. Innét van, hogy a" keletiek a" prófétát vagy szent embert és belondot gyakran egynek nézik; valamint a" Törökök is azt hiszik, hogy a" Mahomettől való szármozásnak legbizonyosabb jele az, ha az ember a" középkorban eszelős. Hogy pedig a" poétai osztály" középszere egyszersmind annyi mint tető , látni lehet onnét, hogy a" poéta philosophussá tud lenni, de a? phi- losophus poétává nem emeizzedhetik. De lehet látni onnét is, hogy mind a" philosophusi mind a" harmóniátlan osztály" az emberiség" vég vagy vész- pontjai felé való hanyatlásnak kezdetei : mert a" harmóniátlan osztály" vég- pontja a" bolondság és düh, a" philosophusi osztály" végpontja pedig a" kretin vagy plántaélet; "s igy mind a" két osztály véglétei általmenetelek a" nem emberi természetekbe. Az pedig úgy gondolom kérdést nem szenved , hogy a" harmóniás vagy poétai osztályban van az emberek? többsége; mert ámbár a" földi természet nem kevés tökéletlent hoz elő, de mégsem olly mostoha , hogy legfőbb teremtményében , az emberiségben , több rosszat mutatna mint jót, hacsak valami igen ellenkező körülmények az emberi természetet egészen meg nem zavarják. 262 ÉRTEKEZÉSEK. De még a" mi harmóniátlan culturánk mellett is tapasztaljuk , hogy a" legjobb poéták legáltalánosb tetszést nyernek ; a" poétai culturában pedig még a" philosophusok sem igen tudnak egyebek lenni mint poéták , a" mit a" Görögöknél nyilván láthatunk, valamint azoknál látjuk még azt is, hogy Homeros" verseinek hallására , olly lelkesedésre ragadtatott a" igörög nép , hogy a" poésis" hatalmát a" szép műveletű népnél majdnem minden- hatónak kell tekintenünk. A" mik pedig mind azt mutatják, hogy vala- mint közép és legfőbb , úgy legközönebb is a" poétai osztály. Innét van, hogy a" poéta midőn szebbít, mindent középít "s közö- nít , mert a" szépben a" középnek, legfőbbnek és legközönebbnek értemé- nyei egybe folynak , mivel a" legtulajdonabb poétai szép nem egyéb mint az emberi osztályok" legközönebb közepén álló poéta. A" mi azonban nem csak a" poétára, hanem a? természet egészére nézve is, a" mint már lát- tuk, így van. De így a" dolog a? testi szépségre nézve is. Mert valamint az emberi test" nagyságának van bizonyos közép mértéke, mellytől minél messzebb távozik, annál inkább szünik szép lenni; úgy van az emberi forma" minden részeinek bizonyos közép mértéke, mellyet az emberi for- mák" legközönebb tulajdonságai szerint formál magának az egészhez, kö- zönhez és többséghez vonó szeretet vagy szépérzet és izlet. A" mi ter- mészet szerint olly isteni ösztönünk, melly minket nyilván a? közönhez von, "s melly minél közönebb, annál boldogítóbb mind magunkra mind az egészre nézve; "s nem ok nélkül mondá Jean Paul ezen érzehmünket , melly szerint az emberiség" legközönebbjét érezzük legfőbbnek és legszebb- nek, valami titkos istenérzetnek. De ezért kerültek a?" görög müvészek is ideálaikban minden in- dividualitásokat annyira, hogy még a" magában szép különösséget is min- denkor távoztaták "s mindenben a" szép középszert és az emberiség? leg- közönebb tulajdonságait választák. Mert midőn isteneiket az emberi kö- zépszernél nagyobbaknak formálák , ekkor religiói bényomásra ügyeltek "s az istenek? föntebbségét ábrázolák. JD kslköltákénbtttttmzzzzááésam Erve -- POÉTAI HARMONISTIKA. 263 Igaz ugyan, hogy az emberi forma a? különböző égtájak szerint változván, azzal együtt, a" szokás ereje miatt változik az emberi szép- nek mértéke is; de ez a" mondottakat meg nem zavarja: mert minden égtájnak van bizonyos középszere, "s minden égtájnak szép mértéke a? maga középszere. Egyébiránt pedig azt is hiszem, hogy a" nyiltabb eszü szerecsennel is könnyü azt általláttatni, hogy nem a? szerecsen "s nem a? kakerlak , hanem a" középszinü ember legszebb. Még inkább igy van pedig a" dolog a" lelki széppel és szép mér- tékkel. Mert a" lélek nincs úgy alája vetve az égtájnak mint a? test; "s azt hiszem, hogy a" lelki emberiség nagyjában mindenütt egyenlő , vagy legalább egyforma culturával egyenlővé lehet formálni, mert annak legfőbb charakterei mindenütt ugyanazok; "s mert ámbár a? lelki szere- csenek , lelki kakerlakok és kretinek az égtájak?" hibáival együtt néhol igen megszaporodnak is; de többséget vagy közönséget sehol sem for- málnak , sem pedig az emberi szépnek mértékei nem lehetnek. Csak hogy, a" mint már a!" bölcs Görögök tapasztalák és meg- jegyzék, a" nép" erkölcsi romlása fölforgatja még a? szavak" érteményeit is elannyira, hogy azokhoz egészen ellenkező ideákat köt. Igy mióta az emberi közönség középszerü többség megaláztatott, azóta ezen sza- vaknak érteményei is annyira elváltoztak és alacsonyodtak , hogy azok- hoz még a? papiroson is alig tudjuk eredeti érteményeiket erőtetni. Mert természet szerint, midőn egyszer a? szeretet annyira meg- romlik, hogy az ember nem szeretni és szerettetni, hanem csudáltatni , bámultatni , különködni "s mindeneken fölül csillogni kiván; akkor a? sze- retetlenség , hamis becsület és fényüzés a" szép érzést is meghamisítja /s a? szépnek minden ideáit fölforgatja. xX. TESTI ÉS LELKI EMBER. Az emberi természet legközönebb tulajdonságát abban látjuk len- ni, hogy az ember nem egyéb mint szép testben öltözött és testén ural- kodó szép lélek; melly szerint a" poétai szép annyi mint a" szép testnek 264 ÉRTEKEZÉSEK, és szép léleknek , szép testiségnek és szép lelkiségnek harmóniás közép- léte, "s annyi mint ezen harmóniában a" szép léleknek és lelkiségnek u- ralkodása. Az emberi természet" ezen tulajdonsága szerint szebbíté a" termé- szetet a? görög képzőszellem, midőn az egész lelki világnak szép testet, a" testi természetnek pedig szép lelket ada, és a" lelkieket a" testieken u- ralkodókká tette; "s midőn , szebb lelket az emberi léleknél, szebb testet az emberi testnél nem ösmervén, a! lelkieknek emberi testet , a" testieknek pedig emberi lelket ada , s igy mindenikre a" maga szép emberi képét nyom- ván, azokat megemberíté "s az által mind egymással mind az emberiség- gel harmóniába hozá. Mert a! testi lelki világok közt lebegő ember csak úgy hozhatja magával harmóniába , csak úgy szeretheti leginkább mind a" két világot, ha mindeniket megemberíti, mindenikre a" maga szép emberi képét bá- jolja s mindenik a! szép emberiséget tükrözi. Igy bájolt a? görög képzőszellem testi tárgyainak szép emberi lelket, lelki tárgyainak pedig szép emberi testet; "s igy formálta a" Hel- lenikának szép istenembereit és emberisteneit , valamint annak egész em- berített vagy emberistenített szép testvilágát; "s valamint magában érezte , hogy ő a" testieken fölül van emelkedve , az istenérzet által pedig az Is- tentől függ ; a" szerint a" testieken a" félisteneket , az az , istenített emberi erényeket, ezeken pedig a" főbb isteneket fölülemelte. Ez vala magában a? görög ideal. "S mivel ez tulajdonképen nem egyéb vala mint a" testi lelki isteni természetek" harmóniájának jel- képe, "s mivel ez a" jelkép olly igen emberi kép vala , mellynél emberib- . bet vagy szebbet soha nem lehet gondolni; tehát látni való hogy a gö- rögideált úgy kell tekintenünk mint az emberiség" örök és legfőbb ideálát. Ezen ideálból folyt az, hogy a? görög szellem mind a? testi mind a" lelki világot úgy megnépesíté, hogy a? Görögnek minden szál fü élt és szólt "s minden idea legszebb testben jelent meg, "s a" szünet nélkül szép istenek közt lebegő ember a? szépérzet által természetesíté magában a" morált és religiót, mert épen ezeket látta mindenütt maga körül legszebb ln dlkasásálii POETAI HARMONISTIKA, 265 emberi szinekben öltöztetve, "s épen ezeknek mélyen érzett lelki szerel- méből folyt a" görög lélek" uralkodó színe — az isteni vidám nyúgalom. Mert a" testi szép érzetből foly a" lelki szép érzet, "s a " lelki szépnek szerelme öleli föl az embert ama szép lelki világba, hol az mintegy Isten minden földieken fölül lengve mosolyg. A" léleknek ezen emeltségét, "s ezen emeltségből folyó szabad- ságát példázta az olympiai játékok" jelképe , a? leereszkedő delphin és a" fölemelkedő sas, a" mi nyilván csak azt akará mondani: le a? hal és hasemberrel , "s föl a" saslélekkel! b.d 18 SZÉP LÉLEK. A" szép emberi lélek, a" mint már az eddigiek mutatják, nem egyéb mint harmóniás mozgásu és harmóniás emeltségü szerető okos lé- lek. Harmóniás , mert abban az érző, gondolkodó és képzelő erők har- móniás mozgásu játékban vagynak; harmóniás emeltségü, mert abban a? testi érzelmeken a? lelkiek, ezeken pedig a" leglelkiebbek vagy isteniek fölül lévén emelkedve, annak minden érzelmei, gondolatai és képzele- tei az emberiség?" legfőbb charaktereivel és czéljaival az okossággal, erénynyel és religióval harmóniázók, az az tehát, egy részről a" közönsé- ges emberiséggel , más részről pedig a" természet" idealis életével egyezők. Mert a" világi életre néző világi okosság adja a" világibb vagy testibb szé- pet, amazok pedig a" lelki és isteni szépeket. Innét van, hogy az illy szép lélek ön képét érezvén legszebbnek, a" poétai szépnek fő létszereit az érzelmi, gondolati és képzeleti töké- lyekben vagy szépekben, annak egészét pedig ezen háromféle szépek" har- móniás középlétében , az az, az érzelmes és képzeletes gondolatban, lát- jalenni; innét van , hogy valamint magát ezen három fő létszer" és az imént említett három fő gradus" harmóniás szerközetének érzi; a? szerint a" poétai szépet három fő létszer és három legfőbb charakter és gradus" harmóniás szerk özetének látván, azt három fő gradusra osztja , úgy mint : 34 266 ÉRTEKEZÉSEK. Első gradus az , melly az érzelmi, gondolati lés képzeleti szépek- nek az okossággal, második az, melly azoknak az okossággal és virtus- sal, harmadik legfőbb "s legközönebb gradus pedig az , melly azoknak az okos- sággal, erénynyel és religióval egyező harmóniáját adja. Ezen szempont szerint tehát az érzelmi, gondolati és képzeleti szépek formálják a" poétai szépnek legtulajdonabb létszereit, melly há- romféle szépek" hármas jelenetei a" szépnek három fő grádusában vagy tartományában — a? testi, a" lelki, isteni szépekben, ismét háromszor három Grátiát vagy kilencz Musát mutatnak, de mutatják egyszers- mind a" legtulajdonabb poétai szép" létszereinek szerközetét is : Ugyan is, az első gradus az, midőn a" lélek minden érzelmeit, gon- dolatait és képzeleteit azokosság" törvényei és czéljai alá rendeli; második az, midőn a!" lélek az erényben az önszereteten "s minden földieken fölül emelkedik "s ön erejében nyugszik; harmadik az, midőn a" lélekben az erény komoly nyugalmát az istenérzet vagy religió vidám nyugalommá dicsőiti. : Vagy máskint: az első grádus adja az érzelmi , gondolati és kép- zeleti józanságot; a" második adja ezekhez az erkölcsi nagyságot; a" har- madik pedig adja mind ezekhez az isteni fönnséget és a" religióból folyó vidám nyugalmat. ; Innét van , hogy az első gradusbeli poésis is nagy szépségü lehet ugyan, de a" legfőbb poésisnak mulhatatlan által kell menni a?" föntebb grádusokba, mert egyedülaz erkölcsi nagyság és religiói fönség" rajzolatai adják a" poétai fölségest. Innét van, hogy Schiller a? Propylacumok" kiadójához intézett értekezetben , Hektor" bucsúvételének rajzolatai között, leginkább kétféle szépségüt jegyez meg. Egyikaz, midőn Hektor komoly de nyugodt mél- tóssággallép alá háza" lépcsőin, csak orczája hajol a?" szenvedő Andróma- che felé, de egész teste már a" vitézek felé van fordulva; a" virtus?" ereje fölülemelte földi érzelmein, ön magán nyugszik, nincs szüksége iste- nekre. Ez az erkölcsi erő , erkölcsi nagyság vagy erény. Másik "s legidealisabb rajzolát az, melly szerint Hektor a" maga fiját vidám nyúgalmu tekintettel, az istenekre bizva, fölemeli. Ez az is- POÉTAI HARMONISTIKA. 267 tenérzetből "s religióból folyó isteni vidám nyúgalom, isteni fönnség , legfőbb ideal; mert ez nem egyéb mint az erénynek és religiónak, az em- bernek és Istennek harmóniás összefolyása. Igy szebbíté meg Rhesus lovai elrablásának rajzolatát Minerva"? jelenete ; nem csak azért hogy a" képzelet" tárgyait szaporítá, mint Schil- ler magyarázza; hanem leginkább azért, mivel a" magában rút gyilkos scénát az Isten? ideája és béfolyása által megisteníté. Igy folynak örökre össze a" poésisban az okosságból folyó philo- sophia, "s a" szeretetből folyó moral és religió, mellyeknek harmóniájá- ban állott a? görög poésisnak "s egész görög culturának nagy harmóniája, Ezen hármóniából folyt azon legfőbb lelki emeltség, melly sze- rint a" görög lélekben a" lelki szépnek emelt érzelme a" testi szépnek ér- zelmén uralkodóvá lett. Innét a" platói szerelem "s Venus Urania ; "s ezen leglelkibb isteni szerelmet példázta Alcibiades"? paizsán a" menyköves Eros ; "s igy veszté el Orpheus Euridicet, midőn azt más világi, az az, lelki szemekkel megpillantá. A" szép culturának ezen legfőbb charakteréből folyta? görög lélek- be amaz aeguatori szélcsend , vidám nyúgalom , mellyet semmi meg nem háborított. Igy lett az, hogy ezen boldog életü emberek , olly vidám nyú- galommal meg tudtak halni, hogy voltak olly görög népek , kiknél szokás volt az öregek között, innepi vendégségre barátjaikat összehivni "s azok között felkoszorúzva a" halál poharát vidám nyúgalommal meginni. Igy a" haldokló Sokrates? utolsó szava is religió és áldozat: ,,egy kakassal tar- tozom , ugymond , Aeskulapiusnak , vigyétek meg neki." Az illy legfőbb emeltségü és szabadságu lelket, "s az illy lélek" legközönebb szép érzetét, az az, legközönebb gyönyörét és boldogságát azon boldogságát t.i. melly szerint mintegy Isten a" testi lelki világok minden szépségeit egyiránt érzi; mind pedig ezen legfőbb gyönyörnek a? . testi szép érzetből a? lelki szép érzetbe, innét pedig az isteni vagy leg- lelkibb "s legközönebb szép érzetbe folyását fejtegeté Plátó mind az aga- thoni vacsorán Diotimával, mind Phaedrosban a" szárnyra kelő lélek" játszi 34 268 ÉRTEKEZÉSEK, képével ; a" mi természet szerint a? görög szép culturának menetele , irány- lata és legfőbbje. Ezért volt az , hogy a? szép cultura" természetét ismerő Solon az illy lelki szabadságra nem emelkedhető köznépnek a? görög szerelmet meg- tiltás; azoknak ellenben , kiket a" szép képzet a?" lelki szerelemre meglel- kesített, ajánlá. XIL ÉRTELEM ÉS ÉRZÉS. A" leglelkibb élet nem egyéb mint szeretet, a" szeretet pedig érzés. Innét van, hogy a!" szivben gyúlad az élet, "s annak utolsó ütésén fagy meg; innét van, hogy mindent előbb érzünk mint értünk , "s gyakran a" mit egyszerre megérzünk, azt csak hosszas gondolkodás után, néha pedig úgy sem érthetjük meg; innét van , hogy valamint minden földi élet inkább függ a" melegtől mint világosságtól, úgy mi bennünk is a" leglel- kibb élő és éltető, a" szeretet , érzésben jelenik meg; "s innét van , hogy a" szép érzetből folyó képzőszellem nem csak az okosság" munkáit szebbíti, de megszebbíti még azon szükségeinket is, mellyeket az okosság elhárí- tani nem tud. A" mik pedig mind oda mutatnak, hogy valamint a" szeretet ön és tárgy szeretetre oszolván, ön és tárgy ismeretet vagy értelmet tesz föl; "s valamint a" legfőbb teremtő erő nem lehet egyéb mint a" szeretet- nek és értelemnek, a" nap a" melegnek és világosságnak harmóniás egyesü- lete, úgy az érzésben megjelenő szerető és képzőszellem sem lehet egyéb mint a" leglelkibb érzésnek és értelemnek harmóniás középléte , olly közép- lét, mellyben minden érzet értelmet "s minden értelem érzést foglal ma- gában, a" mit a" szeretet" czélra vonó ösztöneiben nyilván láthatunk. Mert valamint a" testi szép érzet által legfőbb világi czélainkra jutunk , úgy a" lelki szépérzet által is legfőbb lelki czélainkhoz emelkedünk; a" mi pedig nyilván mutatja, hogy a? szép érzet nem egyéb mint czélérzet , "s mutatja hogy a" lélek , mintegy Janus fő , egyszerre két világot lát ; úgy hogy valamint Rafael athenei oskolája Platót égre nézve, Aristotelest ú [. Ú i 4 ; j POÉTAI HARMONISTIKA. 269 pedig földre függő szemekkel mutatja; épen úgy van a? léleknek is két életre szolgáló két szeme, u. m. a? világi okosság, melly a? földi életet világítja, és az érzésben megjelenő képzőszellem? lelkibb látása, melly mint egy hold égi testeket és más világot mutat, "s melly a" maga tárgyait csak az érzés? lelki fátyolában látja ugyan, mint Mózes az Istent a" sinai hegyen, "s mint az álmadó Endymion az éj? istennéjét , de minden bizon- nyal látja, mert érzi. Így éreztek a" régiek , midőn Venus Uraniát — a? lelki szerelmet vagy szép érzést — egyszersmind halál istennéjének nézék. Érezték t. i. hogy az egyszersmind valami lelkibb és szebb életnek érzője és ösztöne vagy homályos látója; érezték hogy annak lelki látása miatt nem elég- szünk meg a" földi élet kellemeivel, hanem valami szebbet sejtünk és óhaj- tunk, elannyira, hogy a" világnak gyakran élve meghalunk, vagy csak félig élünk ; érezték hogy a" lélek" legfőbb érzelme, a" szeretet vagy szép érzet , nem tehet föl egyebet mint legfőbb értelmet és legfőbb czélérzést. Az érzésnek és értelemnek ezen harmóniájából foly az, hogy va- lamint a" képzőszellem nem egyéb mint a" leglelkibb érzésnek és érte- lemnek harmóniás egyesülete; úgy a" poétai szép sem egyéb mint a" szép érzet által iránylott szépnek és az értelem által iránylott jónak harmóniás középléte , az az , szépjó vagy jószép. A" leglelkibb érzésnek és értelemnek ezen egybefolyását érzék a" bölcs Hellenek , midőn a? lélekképzet" egész munkáját a" muzsikára és poésisra alapíták. "S innét lehet azt kimagyarázni, miért tulajdonítának Hellas" minden bölcsei a" muzsikának olly végtelen béfolyástaz egész életbe, melly szerint egyiránt azt állíták, hogy a" görög muzsika" legkisebb vál- toztatásával , mulhatatlan változni és romlani kell az egész görög alkot- mánynak. Ezen állítmányt Montesguieu az emberiség? nagy könyvében pa- radoxiának nevezi ugyan, de valójában nem az, valamint az sem igaz, hogy itt a? görög muzsikán a?" tudományok" egyetemét kelljen értenünk. Hanem ezen egész dolgot elsőben úgy kell fejtenünk , hogy a" mu- zsikában élő haló "s harmóniás érzelmü és értelmű görög lélekben a" testibb 270 ÉRTEKEZEÉSEK. érzés a? lelkibb érzelemmel és értelemmel, olly harmóniásösszefolyásban vol- tak, hogy a" görög a? maga muzsikáját , nem csak homályosan érezte mint mi a? mienket, hanem egyszersmind értette is, az az, a. muzsika"? meg- határozott érzelmeit olly világosan és határozottan érzette , hogy ő benne azok meghatározott értelemmé és gondolatokká világosodtak. Melly szerint a" muzsikával a" görög léleknek , ezzel pedig az egész görög alkotmány- nak igen is változni kellett. Másodszor pedig fejthetjük ezen állítmányt úgy , hogy a" Görögök- nél miuden muzsika énekkel lévén összekötve , a" muzsika? változása ezen összekötést felbontotta: mind azért hogy a" régi énekek az új muzsikához nem illettek , mind azért hogy a" mesterkéltebb és lármásabb muzsika az éneket maga mellett elnyomta, "s az által a?" lyrai poésis" befolyását elrontotta, a. mi pedig nagy rontás volt. Mert a? görög népdalok nem csárdai dalok voltak, mint nálunk, hanem a! görög poésisnak olly remekei , mellyek a" szép culturának legele- venebb , legmindennapibb orgánjait formálák , olly orgánjait, mellyek az örömnek és muzsikával járó gyönyörnek egész erejével bájolák a" legszebb érzelmeket és gondolatokat a?" szépnek megnyilt lélekbe , "s mellyek tán legfőbb képzői valának a? görög léleknek , "s mellyeket a" muzsika magá- val együtt elrontván, vagy maga mellől elnyomván, kérdésen kivül megrontott mindent. Igy gondolkodott a? bölcs Sparta, midőn a" Timotheusok" bujál- kodó hurja ellen az ephorusi bárdot több izben fölemelte; "s hogy igen jól gondolkodott, az idő megmutatta. Mert látjuk azt, hogy a" görög mu- zsika szép egyszerűségének romlása után , a" lármás és bujálkodó muzsika csak bamar előhozá a" bujálkodó szenvedelmeket "s az egész görög lélek" harmóniájának enyészetét. "S igy lett az, hogy mind a" muzsika mind a" poésis elvesztvén az egyszerűségnek és okosságnak alapját , Anaxilaus mon- dásaként , mindenik elkezdett évenként új csudákat szülni mint Lybia. De ezen okból emeltem föl én is a" kritikai bárdot a" nálunk mó- diba jött érzelgő sentimentalismusra és igen mesterkélt versformákra. Mert bizonyos az , hogy valamint a" Görögöknél a" lármás muzsika elnyom- özdetdttte Glozettn éz teás a ő (Be utdítnttmmet POÉTAI HARMONISTIKA. 271 ta maga mellől az értelmes éneket és poésist; úgy a? mostani mesterkélt versformák és érzelgő csapongások , mint a? poésisnek külső és belső lár- más muzsikái , elnyomják a" legbelsőbb poésist, nem csak annyiban hogy a" mesterkélt forma a" gondolat? szabadságát igen megköti és a? nagy sen- timentalismus az érzést ragadozásra szoktatja; de már magában a? mes- terkélt forma mesterkélt izlést terjeszt, a" mi pedig annyi mint termé- szetlen vagy rút izlés; "s annyi mint a" szép érzet" és okosság? harmóniá- jának, "s igy az emberiség" legfőbbjének végtelen következetű megrontása. Mert valamint ezen harmónia szül minden emberi s ss jó épen úgy ezen harmóniának bomlata szül minden emberi Le MBRIRÁÉS "§ a" mi legveszedelmesebb , igen ragadékony rútat és gonoszt; holott a képzőszellem valamint legfőbbje , úgy leggyengébbje is a" léleknek, mind annyiból hogy a" képzőszellem" minden látása csak homályos látás lévén igen könnyen téveszthető ; mind pedig annyiból, hogy annak szép vágya a" tisztátlan szépet is könnyen megszereti. Ezen gyengénkre vagynak az emberiség" minden rombolatai építve. A" lélek érzi czéljait, de nem látja , "s igy az érzés? ereje által a" hitető- nek könnyen hisz. Innét vagynak a" földet pusztító erkölcsök és religiók, "s innét hogy a" görög bölcseség még a" legkisebb hurhangot is az okosság" örök törvényei alá rendelte. XIIL KÉPZELET. Jól mondá Jean Paul, hogy a" képzelő erő csak prosája a" képző erőnek vagy képző szellemnek, "s nem egyéb mint valami potentiált világosb színü emlékezet, melly a: barmokban is megvan, mert álmodnak és félnek, "s mellynek képei csak hozzánk szállangó levélhulladékai a" valóságos világnak. s t. Igen rosszul itélnek ellenben azok, kik a" poétai erőt majd az alsóbb lelki erőkben, majd az értelemmel egyező, majd pedig épen az 272 ÉRTEKEZÉSEK. értelmen fölűl emelkedő képzeletben keresik. Melly bal itélet termé- szet szerint csak onnét szármozik, hogy az erők" játékában az alsóbbak, mint érzékibbek, előbb szembe tünnek mint a? lelkibbek. Az értelemmel egyező képzelet látszik ugyan valamit mondani , de valójában igen keveset mond: mert minden józan ember képzelete egyez értelmével, de azért nem minden józan ember poéta. Az értel- men fölül emelkedő képzelet pedig épen olly valami mint a" képirón fölülemelkedő ecset, vagy épen lelki veszély! Igaz ugyan, hogy Plátó is illy váddal illeti respublikájában a" poésist; de ezen veszélytől nem a? poétát félti, hanem a" poésis" gyenge publicumát. Mert való az, hogy a" poéta képekben öntvén gondolatait , az által az ifjuság? képzeletét élesíti "s jóra rosszra ragadhatja. De egészen más a" dolog a? poétával, hol nem a" képzelet játszik a" lélekkel, hanem a" lélek játszik a" képzelettel; "s ha vagynak olly rossz poéták , kikben az értelmen a" képzelet fölülemelkedik , azok vegyék magokra Plátónak ezen leczkéit. A" képzelet nem egyéb mint a! testi látásnak visszalátása, az az, a mit láttam vagy beszédben lefesteni hallottam, ismét vissza tudom képzeletemben látni. A? képzeletnek egész munkája csak az, hogy a va- lóságból és leirásokból fölkapott képeket megtartja , mellyből a" képeket mintegy képes könyvből, mikor tetszik, kinézzük. Az a? tehetség pedig, mellyela" képzelet képeit módosítani , el és összerakni tudjuk, már nem képzelet, hanem fictio, az az, a? fictio játszik a" képzeleti képekkel ; és csak illy értelemben lehet a?" képzeletet poétai erők közé tenni, a" mint hogy én is illy értelemben vettem azt. Mert a" fictio vagy költés már olly szabad munkássága , a" léleknek mélly már a" külvilág" és képzelet" képeivel meg nem elégszik , hanem azokon fölülemelkedik , "s; azokat ön nézetei szerint módosítani "s új alakokká formálni igyekezik; következőleg a? külvilágon és annak bényomásain uralkodni , "s igy költeni —idealisalni akar. Ez tehát már olly létszere a" poétai léleknek , melly nyilván a? teremtő és képző ösztönből foly. POÉTAI HARMONISTIKA. 273 De még illy egyesületben sem legfőbbje a" poétai léleknek a" kép- zelet, mert még igy is csak akkor emelkedik valódi poétai erővé, ha azt a" képző szellem , az az , a" szép érzet és értelem intézi, vagy ha azokkal egyesül; mivel ezen egyesület nélkül a" lélek legbelsőbb természet szerint rút is rossz is lehet. Ezért van, hogy a" vidám lélek vidám világot költ és képzel, a" szomorú szomorút, a" rút pedig rútat, az az, a" vidám lélek vidám ké- pekkel, a" szomorú szomorúkkal , a" rút pedig rútakkal játszik "s mindenik olly világot fest mint maga. Mikor pedig nem a" lélek játszik a" képek- kel, hanem a" képek játszanak a" lélekkel, már akkor a" lélek nem poé- tai lélek , hanem olly romlottdélek , melly a? poétai szabadságot és emelt- séget elvesztette. A" mit Montagne mond : hogy a? képzelet minden embert lökdöz, sokat pedig órra buktat , csak a" nempoétákra illik. Mert ámbár a" költés vagy fictio olly igen természete az embernek , hogy alig van ember, ki magát és világát valamivé ne költené és képzelné, úgy hogy még a" leg- földszagubb realista is költ valami vakondoki világot "s a? maga kuka- czait koránt sem nézi azoknak a? mik; de épen az a" nagy különség a" poéta és nempoéta között, hogy a" poéta csak szép világot költ, és csak olly képzeletekkel játszik , mellyek az okossággal és szép érzettel egyezők. Innét van, hogy a? poétai lélek mind való mind képzelt zajlati- ban úgy jelenik meg, mint Julio Romano?" mosolygó Junója a? rémült iste- nek és tüzokádó oriások között. Ezért legfőbb charaktere mind a? philo- sophusnak mind a" poétának a" józanság , melly szerint mindenik ollyan, Jean Pau? szép képe szerint, mint valami égig emelkedő "s általlátszó jéghegy a" többi földi Alpesek között, azzal a? különbséggel, hogy egyik- ben polusi hósivatagok , a" másikban pedig aeguatori örök virulatok tük- röznek. Igy van az, hogy a" nempoétai lélekben majd érzés majd kép- zelet az értelmet hanyat-homlok lökdözik "s a" harmóniátlanságnak kü- lönféle rút formáit mutatják; a? poétai lélekben pedig mindenkor az 35 274 ÉRTEKEZÉSEK. öreg okosság" figyelme alatt játszanak , mellynek feje fölött nem a" kép- zelet, hanem a? szeretet" galambja terjeszti ki szárnyait. De jegyezzük meg itt azt is, hogy a" fictio vagy költés csak olly része lévén a" poésisnak, mellyet az egészszel össze nem zavarha- tunk, igen rosszul nevezgetjük a?" poétát költőnek "s a" poésist költés- nek; a" mit még akkor sem lehetne helyben hagyni, ha a! poésisnak jobb nevet nem adhatnánk. Midőn pedig előttünk állanak a" Aöltész és költészet, mellyek épen olly jók mint mivész és művészet; tehát ha a? poésisnak magyar nevet akarunk adni, természet szerint ezeket kell választanunk. Mert a" szónak lelke és tökélye a" határozott érte- mény , "s jobb új szót nem csinálni, mint értelem zavaró rosszat. Igen ohajtanám tehát, hogy a" helytelen költő és költés helyett a" költész és költészet jőne divatba, a" költés pedig maradna az a? mi volt t. i, fictio; mert a" költésnek egyébiránt is már sok érteményeket — még pedig alacsony érteményeket — adtunk , mellyekkel olly fő tárgyo- kat mint poésis és poéta, összezavarni , semmi tekintetben nem illik. XIV. JÁTÉK ÉS VALÓDISÁG. Valamint a?" költésnek és költészetnek , úgy a" játéknak ösztöne is , olly igen természetében van az embernek, hogy ha az kénye szerint élhet, ha rossz cultura vagy nyomorúság azt el nem komolyítja, egész életét játékká szereti tenni; a" mit nyilván látunk mind a" szebb égali vad- népeken, mind a? természet" ösztönein fejlett görög cultura"vidám embe- rein , kik az egész emberképzet nagy munkáját különféle játékokban öl- tözteték , "s az által az egész életet egy szép játékká bájolák. Ezért neveztek a? régiek minden tanulmányokat játékoknak, "s ezen ösztönre épít a" poéta , midőn az emberképzet" minden munkáit játé- kos formákba öltözteti. De valamint a" költés csak úgy lesz költészet , ha szép érzettel és okossággal egyesül; úgy a? poétai játék is csak ezen egyesületben emelkedik szép vagy képző játékká. POÉTAI HARMONISTIKA. 275 Mivel pedig ez annyit tesz, hogy a" szép játéknak az okot és czélt érző lélek"? czéljaival, a? testi lelki emberiség" képzetével és boldo- gításával "s igy az emberiség? legfőbb realitásaival összemunkálónak kell lenni; tehát következik, hogy ezen szempontban a? poétai szép annyi, mint a" játéknak és valódiságnak harmóniás középlete , "s annyi mint ezen har- móniában a? valódiságnak föntebbsége. Mert a" költészi játék" czélja nem játék , hanem a" játékból folyó realitas , a? mi természet szerint nem más mint az emberképzetből eredő emberi tökély, és a" tökélyből következő minden emberi szép és jó. Valamint a?" Teremtő az által teszi szépekké a" természet minden életjeleneteit, hogy azokat végtelen kölönféleségü játékos formákba öl- tözteti ; úgy a? költészi lélek is játékos formákba önti ugyan minden mü- veit; de azért egyiknek sem fő czélja a?" játék, hanem igenis mindeniké a" teremtés. Minden képző játék? lelke és czélja az emberképzet , "s mindenik annál főbb tökélyü, mennél egyezőbb ezen czéllal , "s mindenik" szép mér- téke ezen czélirányossága ; olly mérték , melly a" szép játékot a" gyerme- kestől , ezt pedig a? rúttól megválasztja: gyermekes t. i. az, a. mi ezen mértéken alúl marad , rút pedig az, a" mi ezen mértékkel ellenkezik. Nem kell azonban innét azt következtetni , hogy csak az szép , a mi egyszersmind hasznos ; hanem csak azt, hogy a" legfőbb poétai szép- nek , egyszersmind hasznosnak, czélirányosnak kell lenni. Mert a" szép- nek számtalan nemei és gradusai vagynak mind a" müvészetben mind a" természetben , mellyeknek a? hasznossal semmi közök. De mikor a köl- tészi szépről általában szólunk , akkor csak a? legfőbb poétai szépet értjük, a" mi pedig nem más, mint a? szépnek , jónak , hasznosnak és czélirányos- nak harmóniás vegyülete. Van szép virág, szép szín, szép hang, szép gyermekség , mert " a gyermek is része a? szép emberiségnek , valamint amazok a" szép ter- mészetnek ; de mind ezen szépek úgy alatta vagynak a" költészi szépnek, mint a" test a" léleknek, mint a" gyermek a" legfőbb embernek , olly em- 35 ? 276 ÉRTEKEZÉSEK. bernek , ki valamint magában, úgy minden munkáiban a" szépet hasz- nossal párosítja. Ezen szempont szerint nevezzük a" poésist phantasia? játékának. De ha annak határozottabb érteményt akarunk adni, definiálhatjuk azt a" képző szellem" harmóniás lelki játékának : harmóniásnak , mivel harmó- niásan emeli lelkünket: lelkinek, mivel igy kell azt megválasztanunk a" testibb szép játékoktól, mint: muzsika , táncz , képirat "s t. A" lelki játék már valódiságnak és játéknak középletét jelenti , "s ki- mondja, hogy a" képző játéknak a" legfőbb czélra hatónak "s legfőbb czélt érző lélekkel egyezőnek kell lenni. Az illy lélek pedig igen érzi azt, a" mit Sokrates monda : veszszen el, ki a" szépet a? hasznostól legelőszer megkü- ; s 8 ; lönböztetni merészelte; és az illy lélek mondja ezt Platóval: az olly müvésznek, ki hasznosra nem ügyel , ha Charisok" kezeivel hinti is virá- gait , töltsünk illatokat fejére és küldjük tovább. De ezen alapnak elvesztése nem csak meghaszontalanítja a" képző . játékokat, hanem. egyszersmind el is korcsosítja és csúfítja. Mert a" hasz- nosra nem ügyelő müvész, nem használni, hanem csudáltatni akarván , a" józan és szép középről, csak hamar rút különösségbe, fölöttibbségbe "s különféle czéltalan végletekbe bukik. Innét van, hogya! czélirányos görög egyszerüség" enyészete után minden miüvészetek elkezdtek tulajdon határaikon és czéljaikon túl ka- landozni, "s valamint saját czéljaikat és magokat, úgy az egész szép cul- turát is meghamisították ; mert minden müvészet csak addig szép és hasz- nos, mig tulajdon határaiban marad és legtulajdonabb czéljain túl nem hág. Igy látjuk már ma többnyire, hogy a?" müvészek különféle kárté- kony tulságokban és fölöttibbségekben keresik a" müvészet" legfőbbjét. Az ének, mellynek czélja az értelmes beszédet a" hanglebegés" harmóniás já- téka által megszebbíteni, elnyeli a? beszédnek egész értelmét, "s által megy az értelmetlen muzsikába, a? szép emberi hangból a" fülemile" hang- jaiba, "s csak akkor ér czélt, ha tüdőt repeszt. A" muzsika, mellynek tárgya a?" szép érzelmek" kinyomása , által megy a" képiratba festeni a" fülnek szemtárgyokat és kapuczédulákat. A er ál POÉTAI HARMONISTIKA, 277 táncz, mellynek czélja mozdúlatink" harmóniázatja "s minden erőnknek gyönyörrel járó kifejtése , általmegy a" nyakszegő nehézségekkel való küz- désbe és kötélen tánczolásba. Igy a" költészet, mellynek czélja lelkünk? minden erejét harmó- niás emeltségbe és szabadságba hozni, túlmegy a" maga határán és czél- ján, midőn majd csupa festővé lesz és szünet nélkül festeget ; majd csupa philosophiává , midőn szünet nélkül bölcselkedik; majd csupa muzsikává, midőn majd csak az érzésnek, majd csak a? fülnek muzsikál; majd pe- dig, midőn czéltalan nehézségek" meggyőzésében keresi a? költészi tö- kélyt, általmegy a" gyermekes mesterkélésbe és artistai kötélen tánczo- lásba. XV. A" KÖLTÉSZET" FŐ CHARAKTEREI ÉS CZÉLJAL A? poétai lélek" szabadsága és vidámsága önként szüli a" vidám philosophiát , valamint a" vidám morált és vidám religiót; mellyek is va: lamint fő létszerei és charakterei , épen úgy fő realitásai a? poétai lélek- nek; mert egyedül ezeknek harmóniás egyesülete által éri el legfőbb czél- jait , az erényt és vidám nyugalmat. Mivel pedig a? poétai lélek nem egyéb, mint maga a" legbelsőbb poésis , következik , hogy ezen alapnézet szerint a" poésis annyi mint a" vidám philosophiának , vidám morálnak és religió- nak mosolygó ölelkezete; olly ölelkezet, melly valamint az élet komoly tanítóit, a? komoly tudományokat, a" szépben egyesíti; úgy azoknak egyesülete által , az élet mosolygó dajkáinak , a? szép müvészeteknek , ölel- kezetét is következteti , "s igy szüli az egész szép culturát. A" tudományok" illy egyesülete charakterizálja a" görög poésist , valamint annak minden jobb rokonait. Raiman egész encyclopaediát vont ki Homerus" énekeiből ;7s a" ki Raiman szemeivel nézi a? görög költészet lelkét , látni fogja, hogy a" görög nép nem ok nélkül látta abban a" szép- nek , jónak és igaznak örök kanonait. De mivel vagynak olly hajszálhasogató aestheticusok, kik a költészet és tudományok? párositását érteni nem akarják; tehát azokra nézve jegyezzük meg e" következendőket: 278 ÉRTEKEZÉSEK. A" müvészetek" és tudományok? összehangzása épen az a" poésisban és poétai culturában , a" mi a" testnek és léleknek, a" szivnek és főnek harmóniája az emberben, az az: élettökély. Ez pedig fő czélja mind az embernek , mind az egész emberi culturának. És épen az a?" poésisnak és poétai culturának nagy charaktere, hogy azok minden szép müvészeteket és tudományokat egymással és az emberiséggel harmóniába hoznak. Ezen harmóniából lehet azt kimagyarázni , hogy a" Hellenek olly rövid időn és játszva azon tetőre jutának , hová minket harmóniátlan culturánk soha nem emelhet. Mert az egyoldalu cultura, a" mit egy részről épít , más részről elrontja ; "s tapasztáljuk, hogy mink a" régieknek még testi és kész müveiket sem tudjuk követni , az ő lelki szobraik iránt pedig úgy látszik örökre béhunytak szemeink. A" költészettel párosuló philosophián nem oskolai hiú speculatió- kat, nem az élet" halvány képét fölfedező , "s az által a" lelket elkomo- lyító hideg igazságokat kell érteni; hanem csak életbölcseséget és a" poé- tának azon okosságát , melly szerint minden müveiben a? szépet hasznos- sal, és az egész poésist az emberiség" javára néző czélirányossággal páro- sítani tudja. Nem kell azonban innét azt vélni, mintha én a" poésist egészen a" philosophia alá akarnám rendelni. Sőt igen azt hiszem, hogy a? tudo- mányok" egyesülete nem függés , hanem szerelmes ölelkezet. Függetlenül harmóniáznak azok, "s mint a" szivárvány" szinei, úgy folynak össze a" poésis" közép szineiben. É Midőn a" szépnektörvényeit az okosság" törvényeiből fejtegetjük nem azért tesszük "azt, mintha a" poésist egészen azon törvények alá vetni akarnók; hanem leginkább csak azért, mivel az okosság? törvé- nyeit jobban ösmerjük , mint a" homályos szép érzetét; mind pedig azért, mivel tudjuk, hogy ezen kétféle törvényeknek egyezniek kell, holott harmóniátlanság és ellenmondás volna a" lélekben és poésisban. Igy midőn azt mondjuk is, hogy az érzésnek és képzeletnek az öreg okosság? figyelme alatt kell játszaniok , "s játékaikat annak törvényei alá kell rendelniek , akkor is csak azoknak szerelmes ölelkezetét, össze- h POÉTAI HARMONISTIKA. 279 hangzását kell érteni. Mert mind a? szivnek mind a?" főnek vagynak sa- ját független törvényei, "s valamint a" világnak, úgy a? léleknek tö- kélye is harmónia , mellyben a" philosophia , moral és religio, mint szé- pek, fölülemelkednek ugyan egymáson és a? poétai lelket valami theo- cratiává formálják; de eza? theocratia csak a? szeretet? és harmónia? theocra- tiája. Ezért mondja Schiller: az ember ne legyen se okos, se oktalan állat, hanem csak ember; a" természet ne kirekesztőleg, az okosság ne föltétele- sen uralkodjék azon. Mind e? két törvényadások teljesen függetlenek legyenek egymástól, és mégis teljesen egyezők. Messze tévedt Plátó e? részben , midőn a" poésisban a" philosophiát kirekesztőleg uralkodóvá emelte , "s a" poéták" hibái helyett az egész poé- sist galádúl kárhoztatta. A? mit, úgy látszik, csak azért tett, mivel nemzetének a! poétai cultura helyett philosophusit akara adni. Nem lát- ta Plátó, hogy nemzetének egész dicsősége a? szép culturán függött, "s nem tudta, hogy lelket komolyítani, annyi mint rontani; a" mit, a" poésis? enyészete után , elég nyilván mutat az elkomolyított és rontott világ. De még messzebb tévedtek azon német bölcselkedők , kik a? do- 10g" kérgéről itélvén, a? poésist a" lélek? alsóbb tehetségeire szoríták ; 7s igy azt csak valami érzéki szépnek tekintvén, elégnek tarták, ha a poéta a" föntebb lelki szépeket nem sérti. Való az, hogy holmi lyrai hul- ladékok ellehetnek azok nélkül. De az aesthetikában nem csak ezekről van szó; hanem főképen az egész poésisról vagy az egész poétai világ- nézetről , mellynek pedig a" moral és religio épen olly fő létszerei, vala- mint a" szép emberi léleknek. A? hellen müvészek nem csak lantot adának a" költész istennek, hanem egyszersmind fénysugarakat, orvos füveket és sárkányölő nyilakat. A" görög nép addig olly kényes volt e? részben , hogy legkedvesebb dra- maköltésze, Euripides ellen, csak azért föllázodott a?" játékszinben, hogy aza gazdagságot dicsérte. A" mit pedig koránt sem csupa politikai czélból tett a" görög nép; hanem leginkább az erkölcsi szépnek magas érzetéből. Mert mint e- 280 ÉRTEKEZÉSEK. rényt érző és imádó lélek , még politikai hasznait is gyakran föláldozta a? lelki szépnek. Igy tiltá bé Themistokles" hasznos javaslatát, midőn azt Aristides igazságtalannak jelenté; "s igy nem engedé Filep? magános le- veleit fölolvasni. Athene annyira tisztelte és idealizálta a? szeretet" tör- vényeit, hogy az areopagusból, csak azért kitiltatott egy areopagita , mivel a?" keblébe repült madarat megölte; Sparta pedig , tudjuk azt , maga volt a" megtestesült erény. : Él pedig még Sparta és Athene minden szép lélekben ;7s a? mi azokban szép volt, szép lesz az örökre , mert az utólsó szép lélek , hason- ló lesz az elsőhez; "s valamint azon szép nép" remekeit legszebb erkölcsi Charisok charakterizálják , úgy a szépnek minden remekeit örökre azok- nak kell charakterizálni. Midőn azonban a!" költészettel összekötendő morálról és religióról van szó , nem kalugyeri száraz üres moralizalást és szenteskedést kell gon- dolni ; hanem szép morált és szép religiót , ollyakat t. i. mellyek a" leg- szebb emberiség" charaktereivel és czéljaival egyezők ; "s mellyeket a" poéta nem mondogat , hanem eleven előadása által a" szépben éreztet és szeret- tet; "s mennél nagyobb a" költész genie , annál szebb angyal alakokat teremt és annál rútabbnak festi a? gonoszt, hogy amazokat szeresd, ezt pedig gyülöld. ) De azt sem kell innét gondolni, hogy a" keresztyén poétának ke- resztyén mythologiát kell koholni, mint némellyek iztelenkedtek , "s a" mi mind a" szépnek, mind a" keresztyén hitnek természetével ellen- kezik. Mert a" mi Istenünk csak lélekben jelenik meg, mint a? görögök" legfőbb istene, a" fatum; "s elég annak csak ideájával megisteníteni a? poésist, mint a? fatum" homályos ideája megisteníté a" görög drámát. Igy isteníté Kotzebue drámáinak legérdeklőbb jeleneteit, mikor Pp. 0. Húgó unokái holttesténél térdre esik; mikor Zameo hölgye" lelkét az égben látja; mikor Das Casas a" haldokló Rolla" fájdalmas scénájában a" legszentebb igék által békélteti és enyhíti a? lelket "s t. Igy isteníté Voss idylli eposát a" grünaui sc/Zlafrockos Predikátor által, ki nem csak idylli , de egyszersmind igen idealis személy ; mert a" leglelkibb és legfőbb POÉTAI HARMONISTIKA. 281 ideal nem egyéb, mint szép erkölcs és szép religió által dicsőült em- beriség. És épen igy kell a? keresztyén religiót a? poésissal harmóniába hozni; nem pedig annak formátlan lényeivel a? poésist formátlanítani. Mert a" keresztyén religió" lelke igen szép "s igen idealis ugyan; de annak minden személyített alakai nem poésisba valók. Mert mindazok igen egyformák , komolyak és határozatlan szinüek, "s mind a" poétai szép- pel, mind a" poétai játékkal egyiránt ellenkezők; a?" mit tán fölösleg is éreztet azon hidegség, vagy tán sokaknál épen gyülölség, mellyel azok iránt korunk viseltetik. De ha ezen hidegvette időt nem tekintjük is, még akkor is csak azt kell mondanunk, hogy a" költészetben nem elég az új religió és új világnézet; azoknak szépeknek is kell lenni ; "; nem az próféta a?" poé- sisban, ki új religiót mutat; hanem csak az, ki legszebb religiót alkot. Mert ámbár minden religióban lehet valami szép; de azért távul legyen, hogy az újság" hiú kecseinek a" legfőbbet föláldozzuk. A? poésisban nem az a kérdés: mi új? hanem csak az: mi legszebb? ; A" mire pedig természet szerint minden szép érző örökre csak azt fogja felelni: hogy a" legszebb csak egy, és ez az egy a" Hellenika. Ugyan azért mink is csak azt mondjuk, hogy e! részben legfőbb föladás , reánk nézve , a Hellenika" mosolygó képeit religiónk" magas szellemével párosítani , olly formán, hogy költészetünk? egész szelleme keresztyén phi- losophiát leheljen ugyan; de annak képtárát és virág öltözetét a" görög mythosok formálják. Azon ellenvetés, hogy a" Hellenika? istenképei, már ma nékünk csak hideg jelképek és nem adnak olly religiós bényomást , mint a?" Gö- rögöknek , nem szinte helyes. Mert ha megengedjük is, hogy azok szeb- bek voltak a" Görögöknek mint nekünk ; még is csak azt kell mondanunk , hogy azok mind a" mellett is szebbek nekürk, mint a" romantika? testet- lensége, vagy annak formátlan lényei, mellyeket sem idő sem hely a költészet természetével harmóniaba nem hozhat. 36 282 ÉRTEKEZÉSEK, Egyébiránt pedig tudni való az, hogy a" görög nép"? jobb része szintúgy ösmerte azon isteneket, valamint mink; "s ha volt olly rész, melly azokat valóságos isteneknek hitte, arra csak az a" felelet, hogy az alnép nem publicuma a? poésisnak sem Hellasban sem nálunk. Meglehet, hogy a" romantika? vázlelkei és boszorkányai a? mi al- népünkre bényomóbbak , mint a" görög Charisok; de a? valódi poétának nem lehet czélja a" vakot vakabbá tenni; "s nem elég a? poésisban a nagy bényomás ; annak szépnek is kell lenni. Mert egyedül a? szép érzetben egyesűlhetünk örök ideálainkkal , a. Görögökkel; csak annyiban emelke- dünk pedig, a" mennyiben azokhoz közeledünk. XVII KÖLTÉSZETI OSZTÁLYOK. Az ön és tárgyszeretetből folynak az ön és tárgyképzetek , vagy személyes és tárgyas költészetek; a" viszonos szeretetből pedig, melly az ön és tárgyszeretet" egyesülete , foly a" tárgyas költészetek"? harmóniás ölelkezete és középlete ; olly középlet, melly amaz osztályok?" szépségeit magában egyesíti, és igy azoknak közöne és legfőbbje. Melly tetőn lehet ugyan a" költészet majd személyesb majd tár- gyasb; de mihelyt kizárólag csupa személyessé, vagy csupa tárgyassá válik, azonnal leszáll a" költészi tetőről "s olly egyoldalú végletbe bukik, melly már csak általmenetel vagy a? muzsikába, vagy a" festésbe. Melly szerint tehát a" valódi költészetek nem csupa személyes és tárgyas, ha- nem személyesb és tárgyasb osztályokra válnak; mert igy azon kétféle szinek" középletét teszik föl. Igy a" dolog a" naiv és sentimentalis, a" természetes és idealis osztályokkal is. Mert itt is kell mondanunk , hogy a? poésis nem csupa természetes és ideálos; hanem ezeknek harmóniás középlete, melly ter- mészetesb és ideálosb szinekre oszolhat ugyan, de nem csupa természe- tesre és ideálosra. "S igy a dolog, ha az emberi nemek? és korok"? termé- szetéből folyó legbelsőbb szellemszinek szerint osztjuk is el a" költésze- et Bt tag lami ná zt áke A Le Stt KT POÉTAI HARMONISTIKA, 283 teket. "Mert akkor is csak. azt látjuk, hogy a" valódi poéta nem csupa naiv asszony és gyermek , nem komoly férfi vagy öreg; hanem csak em- ber, az az, az emberi nemek"? és korok" kellő közepén álló olly közép ember, ki az emberi nemek" és korok" minden szépségeit magában egye- síti, azoknak minden élesebb különösségeit levetkezi és az emberiség? legközönebb szineibe vagyon öltözve. Ez a" közép ember az örök ifjú, a" fodros Apolló, kit mink gyakran csak gyermeknek nézünk ugyan, mint az iztelen afrikai hie- rophanta gyermekeknek nézte a" Helleneket: de valójában az illy közép lélekszín a?" legközönebb és legfőbb poétai szellemszin. Ezen szemléletek szerint nevezhetjük az illy közép szinű költésze- tet közép vagy harmóniás "tylusnak, mind azért, mivel azon stylusok" vég- leteit vagy vétkeit egyiránt kerüli, "s azoknak legszebb közép szineit egymással harmóniába hozza; mind pedig azért, mivel legközrehatóbb, az az, az emberiség" különféle osztályaival legharmóniázóbb, mert azokkal egyiránt összeérvén, mindenikre egyiránt munkál. A" mi ismét a? har- móniás stylus" legfőbbségét mutatja; mert a" legfóbb költészetben mulha- tatlanúl össze kell a" szépnek és hasznosnak folyni. Az asszonyi vagy gyermeki könnyüség , naivság , természetesség, és a" férfiúi erő , sentimentalitas és idealitas, épen olly létszerei a? köl- tészetnek , valamint a" lágyabb és keményebb hangok a?" muzsikának ; "s valamint ezeknek összehangzó játéka formálja a" muzsikát, épen úgy for- málja amazoké a" költészet" lelki muzsikáját. Ezt példázták a" régiek midőn azt mesélték , hogy a" harmónia az összeköttetett Venus" és Mars" szerelméből született. De ezen szerelemből született a" görög költészet" szép közép szine is, melly annyira fölolvasztá magában azon szinek" individualitásait , hogy alig lehet meghatározni, mellyik szín uralkodóbb azon. Ezért tulajdonít annak Schiller csupa gyérmeki naivságot , Luden pedig férjfi erőt és egy- szerűséget. Melly ellenkező itéletek? oka csak az, hogy Schiller a? mostani német sentimentalismushoz , Luden pedig a" mostani asszonyi és gyermekes 36" 284 ÉRTEKEZÉSEK. kécsességhez képest itélt. Igy pedig a" Hellenek igenis majd csupa gyer- mekeknek , majd csupa öregeknek látszanak ; de ez csak annyit tesz , hogy azok minden végletektől egyiránt távul vagynak "s a" legszebb középleten állanak. A" naiv és idealis költészetek" összekötéséről gondolkodott már Schiller is, úgy hogy azt nem csak lehetőnek , de egyszersmind legfőbb megfogásnak is tekinté. Azonban ő e" részben , Jean Paul" jegyzete szerint is , még tisztában nem lévén , ezen megfogást csak említé; pedig épen a" legfőbb megfogás lett volna legfőbb tárgya az aesthetikának. De leginkább elárulja homályát midőn azt mondja, hogy mig a" tökély" tetejére nem jutunk , addig ezen összekötésnek eleget nem tehet- vén, jobb addig vagy az idealitast vagy a" természetességet a" lehetségig űznünk , mint, azoknak egyszerre meg nem felelhetvén , mindeniket elhi- bázni. A" mi épen annyi, mintha azt mondaná , hogy mig tökélyesek nem lehetünk , addig legyünk a" lehetségig tökélytelenek. Illy alaptalanságból folytak Schiller" túlságai! Megösmeri, hogy a" különösségek és végletek a" tetőn összefolynak; még is a" tetőtől való tá- vozást és a" végletek" lehetségig üzését javallja. Valójában Schiller azt gondolá, hogy a" német sentimentalismus"? szertelenségeit és a" romantika" vázképeit kell a" görög naivsággal és Cha- risokkal párosítani; a" mihez természet szerint több mint emberi költész- genie kivántatnék, ha azt akarnókv, hogy költészetünkből korcs alakot vagy arabesket ne formáljunk. De nem ez a" föladás; hanem csak az, hogy a" poéta hányja el a" sentimentalismus" végleteit "s térjen a" szép görög középszerhez és egysze- rühez , mint Voss" szép Luizája és Göthe? közép szinü remekei. Schiller" értekezete a? naiv és sentimentalis költészetekről, jó intő példa arra , mennyi készület kivántatik , még olly geniusnak is mint Schiller , hogy a?" poésis" természetéhez jól tudjon szólni; mert ő minden bizonnyal ezen értekezetben, minden mély látásai mellett is, gyakran fonákul lát. POÉTAI HARMONISTIKA. 285 Igy midőn a" naiv és sentimental szellemek" gyökereit nyomozza, annyira téved, hogy a" naiv vagy görög poésist a" culturátlan természetes emberiségből, a" mostani sentimentalismust pedig az emberi müveltségből származtatja. A" mit természet szerint egészen meg kell fordítani , "s azt kell mondani , hogy a" görög szép cultura és legfőbb görög müveltség szülte a naiv görög poésist; a" mi culturátlanságunk pedig, az az, a? szép cul- tura" nemléte , a mi épen annyi mint nemcultura , szülte a. mostani nagy sentimentalitást, melly minél nagyobb, annál nagyobb culturátlanságra mutat. Schillernek azt kellett volna itt mondani, hogy a?" természetes, következőleg szép és jó görög culturából folyt a? görög poésis; a?" termé- szetlen , és így rossz és rút culturából pedig foly a?" sentimentalismus. A" görög cultura természetes ; de csak annyiban , a" mennyiben minden ideal- nak egyszersmind természetesnek kell lenni , mert nincs rútabb a" termé- szetben , mint a" természetlenség. De úgy látszik, Schiller még azt sem látta által, hogy a" mi igen egyoldalu "s ugyanazért igen tökélytelen cul- turánkat, a? Görögök" mindenoldalu "s igy mindentökélyü culturájokhoz még hasonlítani sem lehet; ha csak a" mi boldogtalan chinai ábéczénket, azt a" minden terminologiák" terminologiáját, culturának "s a?" görög mu- zsika" és gymnastica" nagy harmóniájának nem tekintjük. Mind az a" mit Schiller a" culturából származtat , nem egyéb mint tudatlanság", és a" mint már mondám , szeretetlenség" szüleménye. Nem szerettetni , nem használni , hanem bámultatni akarunk ; "s nem az ifju- ságnak és népnek énekelünk , kiknek használhatnánk , hanem tudós ter- minologusoknak , kiknek már nem használhatunk. "§ ha tudná a? poéta, hogy minden fölöttébb való rút és rossz; "s ha tudná mi a!" fölöttébb való és mi a?" szép középlet; kerülné a" sentimentalis- ták" fölcsigázott gondolatait , érzelmeit és képzeleteit; ha tudná hogy a" költészet fő czélja és tökélye a" gondolatot minden lehető módon érthe- tővé, érezhetővé "s mintegy láthatóvá tenni; nem vonná le tárgyairól a" testet , hanem inkább lelki tárgyainak is testet adna , mint a" Görög ; "s nem burkolná mindennapi gondolatait a" tudós mysticismus? burokjába , hanem inkább a" legmélyebbet is gyermeki alakba öntené, mint a" Görög. 286 ÉRTEKEZÉSEK. Igy nem különben, ha tudta volna Áriosto, hogy a" súgónak a" súgólyukban kell maradni; szintúgy minden compiimentum nélkül hagyta volna Ferrant és Rinaldót , valamint Homerus Glaucust és Diomedest. Mindezek , mondom , nem a" cultura", hanem a? szeretetlenség" és tudatlanság? szüleményei ; "s igy a dolog a romantika" minden egyéb iztelenségeivel. Hanem úgy látszik, Schiller igen a" maga fazeka mellé szított, "s nem csak védeni akará a" maga stylusát; de azt egyszersmind valami legfőbb osztálylyá akará emelni, a" mi természet szerint hiú aka- rat vala. Mert ha megengedjük is, hogy azon érzelmi és gondolati erő és mélység, azon pompás nyelv és komoly fönnségű férjfi arcz, mellyek Schiller költészetét bélyegzik , magokban véve, valami főbbek, mint a" naivabb stylus" pompátlanabb szépségei; de a" legfőbb szempontra, az emberi közönségre nézve, csakugyan azt látom , hogy a" főbbség a naiv szellemé, mivel ez közre és czélrahatóbb. A"? mi pedig nem csak annyit tesz, hogy hasznosabb ; hanem annyit is, hogy szebb; mert a" czélérzet, a" mint már mondám , annyi mint szép érzet, és a" legközönebb minden- ben egyszersmind legfőbb. Schillernek ezen tisztulatlan eszméletei igen gyakoriak a" né- met aesthetikákban , valamint igen szembetűnők azok Bouterwecknél is , ki hasonlóképen olly balúl fogá föl a" természet aesthetikai követését , hogy a? szépet majd a" természetes és ideálos között állítja lenni (I. 95. és 294.) majd pedig azoknak végpontjaiban — a" csupa természetesben és ideálosban. (I. 180.) Melly nyilványos ellenmondás, aesthetikájának egész alaptalanságat kimutatja. Én illy nagy gondolkodóknak illy nagy tévedéseit , ronnét gyani- tom szármozhatóknak, hogy a? festő és szobrozó müvészetekről itélnek a" poésisra, mellyek pedig koránt sem egyek. Mert a? csupa természetes stylus csak a? festő és szobrozó müvé- szetekre alkalmaztatható , azokra is pedig csak föltételesen, az az, csak addig, mig azok legsajátabb műköreikben legsajátabb czéljaik szerint, sztk sátba önt llaskazlmáásts [ÉR A klllkáa mák aaa E POÉTAI HARMONISTIKA. 287 csak hív követői és másolói a" természetnek , nem pedig ideálozói , melly szerint is tehát azoknak stylusa nem is lehet egyéb mint csupa termé- szetes , holott ezen körben neni egyebek , mint valóságos müvészeti pró- sa osztályok; mihelyt azonban általmennek ideálozó osztályaikba, hol Simonidesként, néma poétákká válnak, azonnal párosítniok kell a? ter- mészetességet az ideálossággal, holott ezen osztályban már nem csak követik a" természetet, de azt egyszersmind ideálozzák is mint a? poéta. Melly szerint ezen müvészetek magokban prosa és költész osz- tályokra külön válván, azok igenis czéljaik szerint, majd csupa termé- szetes stylusban, majd pedig ideálosban követik a? természetet; de mi- vel a" poésisnak prosa osztálya nincs, azoknak csupa természetes stylu- sát a" poésisra alkalmaztatni semmiképen nem lehet. Mert ámbár a? köl- tészetnek is lehetnek prosaibb és poétaibb osztályai; de itt a? prosaibb sem csupa prosa , hanem csak az ideálosságnak kisebb gradusa, úgy hogy a melly poéta Trója? történeteit csupa természetes stylusban adná, az nem Iliást, hanem csak krónikát adna, még pedig azt sem igen derekast. Melly tekintetben pedig nem csak a" költészettől válik el azon két müvészet; de szintúgy elválik az az énektől, táncztól és muzsikától is, mellyeknél szintúgy nem lelünk prosa osztályokat, holott ezeknek legkisebb mozdulataik is olly ideálozatok, mellyek a" prosai életen egé- szen fölűlemelkednek. A" poésis, ének és táncz nem csak szép müvészetek , mint ama- zok, hanem egyszersmind legtulajdonabb ember képző müvészetek, "s nem egyebek mint az emberiségnek ideálos fölemelkedései, mellyeknek prosájok nem más, mint maga a" prosai ember. XVŰL KÖLTÉSZ NYELV. A" mindent megharmóniázó képző szellem megharmóniázza a? maga hangtestét a? beszédet az által, hogy azt magával, tárgyaival és 288 ÉRTEKEZÉSEK. czéljaival harmóniába hozza. Melly harmóniázatnak fő létszerei pedig , úgy vélem, e? következendők : 1. Valamint maga a?" poétai lélek az értelemnek, érzésnek és képzelő erőnek harmóniás elevenségű egyesülete; a? szerint beszédét az értelmesség? érzelmesség? és képletesség" harmóniás elevenségű középle- tévé formálja. Hogy minden beszédnek fő czélja és dísze az értelmesség, azt itt fejtegetnem szükségtelen. De minthogy itt még az értelmesség is közép útra van szorítva , nehogy a" kártékony és rút mysticismust hely- benhagyni látszassam, jegyezzük meg itt, hogy a?" poétai értelmességet a" prosaitól meg kell választani. Ugyan is, mig a" prosa a! gondolatnak minden ágait és mellék ideáit fejtegeti és mutogatja; addig a" poéta annak csak legfőbb oldalait , "s azokat is csak játszva vagy fúj szinekben öltöztetve érinti; melly sze- rint ennek értelmessége , amazéhoz képest igenis középszerü. De egyéb- iránt a" poétai értelmesség?" gradusai , valamennyire csak a" költészet" ter- mészete engedheti, mindenkor gradusai a? poétai szépnek : holott épen az értelmesség egyik fő létszere az előadás"? elevenségének; a" mit csak azok nem akarnak hinni , kik a? poésist majd az értelmetlen muzsikába , majd a" hetedik égbeli német metaphysicába sülyesztik. De én úgy gondolom , a? poésis nem arra való , hogy lelkünket mysticismus" ábrándozatiba buktassa; hanem leginkább csak arra, hogy mind értelmünket, mind érzelminket és képzeletinket olly egyirányú derületbe hozza, hogy a" poétai gondolatot ne csak értsük, hanem egy- szersmind érezzük és lássuk, a" mi pedig annyi, mint legfőbb értés. Ezért bájolja a" poéta érzelmeinket az érzelmes beszéd" muzsi- kájával , képzeletünket pedig a" képletes beszéd" festeményeivel. De mivel ezek , valamint eszközei lehetnek , illendő mértékeikben , az értelmesség- nek; épen úgy eszközei lehetnek az értelmetlenségnek is, midőn mérték - telenségeik által a? poésist vagy üres muzsikává , vagy csupa festeménynyé korcsosítják ; tehát minden tekintetben ezek is csak addig szépek és hasz- nosok , mig józan középszert tartanak; mihelyt pedig szertelenkednek, POÉTAI HARMONISTIKA 289 mindenikre csak azt kell mondanunk , a?" mit Corinna a" képekkel pom- pázó Pindarusnak monda : a" virágokat nem elönteni , hanem csak hinte- ni , illik. 2. Valamint maga a" kültész lélek nem egyéb mint a? természe- tesség? és ideálosság" harmóniás középlete : a" szerint nyelvét is ezen szinek? összehangzó vegyületévé formálja, az az, képzi egy részről a" nyelvet minden lehető módon; más részről pedig szintúgy minden lehető módon azon van, hogy annak természetességét meg ne rontsa; mert valamint mindenben , úgy a" nyelvben is legrútabb rút a? természetlenség. Minden valódi poétai nyelv csak valami nemesebb természetes nyelv; melly független ugyan a" prosanyelv" szorosabb törvényeitől, va- lamint a" görög költésznyelv az atticismusétól; de koránt sem annyira, hogy czél és határ nélkül szertelenkedhessék ; hanem csak annyira, hogy saját természetéből legsajátabb szépségeit szabadabban fejthesse. Így fejlett a? görög és római költésznyelv , "5 mindenik megrom- lott, mihelyt a" poéták zabolátlankodni, különködni és tudóskodni kez- dének. 3 3. Harmóniába hozza a" poéta tárgyaival a? beszédet akkor , midőn stylusát tárgyai természetéhez alkalmaztatja. Mert valamint magunknak más a" bál gyász és pomparuhánk ; úgy a" poéta is különféle érzelmei és tárgyai szerint különféle színekbe öltözteti beszédét; úgy mindazonáltal, hogy valamint a" jó izletü ember mindenféle öltözeteiben minden éles kü- lönösséget kerül; úgy a? poéta is változtatja ugyan érzelmei és tárgyai szerint beszédét; de csak úgy , hogy e? részben is minden végletektől egy- iránt távozik. Kiterjed ezen harmóniázat még a? beszéd" külhangjaira is, úgy hogy a" poéta, valamennyire csak a? nyelv" természete engedi , a gyengébb érzelmekhez és szebb tárgyakhoz lágyabb és szebb hangu szavakat válo- gat, a. zordonabb tárgyakhoz pedig keményebb hanguakat. A? mi azon- ban itt csak olly föltétel alattlegyen mondva , hogy a" poéta ezt csak annyi- ban kövesse , a. mennyiben a? beszéd"? lelkének sérelme nélkül követheti ; egyébiránt pedig a" külhangnak a? belsőt föl ne áldozza. Mert ha a" tárgy" 37 290 ÉRTEKEZÉSEK, lelkét legszebben kiejtő szavak helyett, a" külhang? kedvéért helytelenebb érteményüeket választ; akkor sokkal többet veszt mint nyer, mert a" poésis csak ugyan a" szavak" lelkében van , nem pedig azoknak hangjában. 4. Harmóniába hozza czéljaival a" poéta beszédét , midőn azt meg- közöníti , közrehatóvá teszi, az emberi közönséghez alkalmaztatja , "s az által a" poésist az emberiségben terjeszti: mert a" poésisnak, mint a cultura? legemberibb "s legközönebb terjesztőjének, minden czéljai az emberi közönség" képzetében és boldogításában egyesülnek. A" poésis Hellásban népreligio volt, nálunk pedig népképzet. Ugyanazért legfőbb föladás a poétának a" poésist úgy popularizálni, hogy egyszersmind a" mívelt izletnek is eleget tegyen. A" mit pedig én koránt- sem látok olly nehéz föladásnak mint Schiller; mert a" népen és popu- laritáson nem parasztot és parasztságot kell érteni; hanem azon népet, melly a" poésisnak elfogadására el van készítve, és azon szép termé- szetes együgyüséget , melly a" régiek" jobb költészeteit bélyegzi. Az illy popularis poésis egyiránt szól mind a? miveltebb mind az együgyübb néphez , és az épen a!" czél, hogy ezekhez egyiránt szóljon, vagy iga- zabban, inkább azokhoz, kiknek még használhat, mint amazokhoz, kiknek csak gyönyört adhat. Mert föntebb czél a? többséget lelki világ- ba emelni és teremteni, mint a? már ott lévóket gyönyörködtetni. Ezért illik ohajtani , hogy a?" német sentimentalisták" tudós nyelv- pompáját , melly néha engem is megkezde szökni, a" szép görög termé- szetességgel váltanák fel költészeink, és azt soha el ne felednék, hogy minden világképző lélek egyszersmind szerető lélek, olly lélek, melly nem a" felhőkben lakik; hanem leszáll az emberiség" templomaiba "s ezt mondja: én vagyok a" szeretet, — küldjétek hozzám a" gyermekeket, — "s csudálák őtet a" nép" vénei. — "S igy szálla alá Homerus, a" kit imád az öreg "s gyönyörélve hallgat a" gyermek. POÉTAI HARMONISTIKA, 291 XIX. KÖLTÉSZETI FORMÁK, A" költészi beszédnek számtalan formái vagynak és lehetnek ugyan; de annak fó formáit még is csak három Charis formálja, ugy- mint: a" lyrai, drámai és eposi költészet; úgy hogy minden egyéb for- mák csak annyiban poétai formák, a? mennyiben ezen három fő formá. hoz közelednek és rokonodnak ; mennél messzebb távoznak pedig ezek- től, annál inkább csak különféle általmenetelek a" prosába. Mivel pedig ezen három fő forma ismét három fő létszerét adja a" költészeti szépnek ; tehát itt is csak azt kell mondanom, hogy a" leg- főbb költészet nem csupa lyra, nem csupa dráma és epos, hanem ezek- nek harmóniás vegyületü középlete; olly középlet , melly a? lyrai muzsi- kát, drámai szobrozatot és eposi festeményt egy alakban egyesítvén , mind ezen költészeti szépek" közönét és legfőbbjét formálja. Meg kell azonban jegyezni , hogy ezek nem a! versformákról vagy- nak mondva; hanem azon költészeti formák? belső természeteiről. Noha azokra nézve sem merem állítani, hogy a" drámában és eposban a! lyrai érzelmekhez lyrai versformák is ne illenének. Holott a sok egyforma vers , csakugyan előbb okozhat unalmat, mint a" különféle tárgyak" ter- mészetével változó versformák" különfélesége unalmas tarkaságot; midőn egyébiránt is a" dolog" természete azt látszik mutatni, hogy a? szenvedel- mes beszédhez igenis más forma illik , mint egyéb félprosai beszélgetéshez. A? költészeti formák? belső tulajdonságaira nézve pedig, kérdést nem szenved , hogy a" legfőbb formában ezen három Charisnak ölelkeznie kell. Mert valamint az olly szüntelen muzsikáló lyrát, melly sem fest sem szobroz, hanem csak érzelg meg érzelg, muzsikál meg muzsikál, Pin- darus? és Horatius? festő, szobrozó és egyszersmind ömlengő ódáikhoz nem hasonlíthatom; úgy szinte azt is meg kell Herderrel vallanom, hogy engem is hamar meglep az eposi szender, ha a" drámában és eposban a" szobrozatok és festemények mellett egyszersmind az emelt szív" beszé- dit is nem hallom. 37: 292 ÉRTEKEZÉSEK. Ezen eposi álmosság" okát pedig igen könnyü megfejteni, ha meggondoljuk , hogy a" lyrai lélekömlet a" poésisnak lelke és legfőbb hang- ja; "s meggondoljuk, hogy a" természetben nincs semmi szebb, semmi " nágyobb , mint a" szép lélek és annak magas szózatja. Ezért járult a" görög dráma"? érzelmes beszédéhez még az éneklő chorus is, melly a" drámát a" lyrával párosítá ; "s ezért kell a" muzsikát , éneket és beszédet harmóniásan vegyítő melodrámát legfőbb drámaformá- nak tekintenünk; a" csupa éneklő operát ellenben csak olly egyoldalú lyrai végletnek, melly a" poésist egészen a" muzsikába fullasztja; még pedig olly muzsikába, mellyet a" dolog" természetlen és nehéz tulajdon- ságai gyakran elég dissonantiákkal töltnek el. De épen illy hibás véglet az is, midőn a" dráma és epos a" szív- nek és főnek minden lyrai játéka nélkül gombolyítják le a" történetet, "s a szívemelő lelki jelenetek helyett, csak hideg és lelketlen bábokat járat- nak előttünk. Ezt vette észre Schiller, midőn utóbbi szomorú játékaiba lyrai jeleneteket szöve, valamint Kotzebue, midőn a" görög chorus? ly- ráját és reflexióit a" játék" hőseinek szájába adá, "s az által ama" sok lel- kes episodiumát formálá. Más részről továbbá a" chorust és lyrai eszméleteket, nem csak úgy kell tekintenünk, mint a" poétai szépnek kiegészítőit; hanem egy- szersmind úgy is, mint legbölcsebb czélirányosságot. Mert mikor a" drá- ma és epos az élet" tarka és homályos meséit mutogatják ; mi lehet czél- . irányosb , mint ha a!" lélek intéző Ilyra kifejti előttünk azon szemponto- kat, mellyekből a" dolgok? természetét néznünk kell? "s mi lehet czél- irányosb és szebb, mint az olly meleg szív" beszéde és életbölcsesége, a" millyenek Voss" Luizájából és Göthe" Hermannjából hozzánk szólanak? Igaz ugyan, hogy az illy lélekintézés , egy két philosophusra néz- ve fölösleges; de ne feledjük azt el soha, hogy a? poésis?" publicumát nem egy két philosophus, hanem leginkább az ifjúság és nép formálja. Az illy publicumra nézve pedig a" valódi poétának , nem csak mulattatónak , de egyszersmind és leginkább lélekintézőnek is kell lenni. POÉTAI HARMONISTIKA. 293 Az eposi és drámai tárgyasságot sokan balúl értik és messze vi- szik. De én azt hiszem , hogy a" szépérző és értő Winkelmannak azon állítása, melly szerint a" Hellenek" követését nem kétlé a? természet" kö- vetésénél inkább ajánlani , ha valamiben, minden bizonnyal e? részben legelőbb kifogást szenvedhet , "s reánk nézve szenvedis. Mert bizonyos az, hogy a" mi hidegebb érzékeinkhez és hamisabb nézeteinkhez képest, gyakrabban és hathatósabban kell nálunk mind a" szívet mind az elmét pengetni , mint a" nyiltabb szívű és fejű görög népnél. Platónak több helyéből láthatni, hogy a? Helleneket Homerus" nyugalmas verseinek hallása már olly nagy elragadtatásba hozta, mil- lyent mink már ma nem értünk , nem érzünk "s a" millyenre minket sem- mi lyrai hév nem melegíthet. De én azt is hiszem, hogy ezen boldog gyermeki népnek már csak a" helyes beszéd is olly valami gyönyört ada ; miilyent nékünk a? legszebb költészet alig adhat. Én legalább csak így tudom magamnak megfejteni mind Plató" végtelen üres beszédeinek okát, mind pedig azon gyilkos predikátiókét , mellyeket Homerus az öldöklő hő- sek" szájába ád. A" Görög mihelyt csak hallá a" poétai nyelvet, már megzendűlni érzé lelkében az egész Helikont; mert valamint az aesthetikai nevelés , úgy az életnek minden formái igen fogékonynyá képzék azt a" szép érzetre; minket ellenben a" kedvetlen prosai életés nevelés olly hidegekké fagy- lalnak , hogy csak a" lyrai és Schilleri reflexiók kapnak meg valamen- nyire. XX. SZOMORÚ ÉS VÍG KÖLTÉSZETEK. Szint olly pompásan mint hamisan szóla Bouterweck , midőn a" szomorú és vígjátékokra azt mondá , hogy a? poésis általában csak extre- mumokban ünnepli diadalmi pompáját; mert csak ott concentrálja magát a" poétai effectus egy olly érzetben, melly másik alatt nem áll. Azt gondolnók illy beszédre, ha egyéb tisztább helyeire nem emlékeznénk , hogy ő valójában a? tragoediát halottas házak és siralom" 294 ÉRTEKEZÉSEK. völgyének, a" lenncomicumot pedig fonó lakzinak nézi? — Azonban én úgy vélem, ezt csak úgy kell érteni, hogy a? szomorú és vígjátékok, egy- másra nézve, extremumok ugyan; de magokban még sem extremitások. Különben a? szépnek Apolló"? templomára irt örök törvénye, a" , semmit ne fölöttébb" a?" drámavilágban egészen fölfordúlva volna? Igaz ugyan, hogy a" vígság, mint már magában szép és kellő ér- zés, nem hamar esik túlságba; de csak ugyan mégis nem a? szertelen hahota, hanem csak az aesthesisi mosolygás közelít a" legszebb lélek- szinhez a" vidám nyúgalomhoz; a? csupa szomor és annak végletei pe- dig még inkább ellenkeznek a" poétai játékkal és a" lélek"? szabadságával. Ha tehát annyira tudnók is a" költészet foganatját vagy effe- ctusát concentrálni, hogy illy végletekre ragadó lehetne, azt tennünk szabad még sem volna. Mert ámbár egyik czélja a" tragoediának szána- kodást gerjeszteni; de koránt sem ollyant, melly a" nézőt czéltalanúl gyötri, hanem csak ollyant, melly a? szívben a? szeretet" hurjait pengeti. " Az illy érzést pedig a" nélkűl, hogy azt egyéb érzelmek alá vetnők, azokkal olly harmóniás szerközetbe és vegyületbe hozhatjuk, melly a" szomor és vigság végletei helyett azoknak aesthesisi tulajdo- nait magába concentrálhatja, "s igy az élet minden színeinek közönét mutathatja, és ez a" közön a?" drámai közép tető. Ezen tetőn formálják az erénynek , hős szellemnek, szerelemnek és örömnek jelenetei a?" leg- főbb játékot, nem pedig a? szomornak és vigságnak aesthesis nélkül lévő végletei. Az igazi poésis, ez a, tündér világtűkör,"minél inkább po- étai világtűkör; annál inkább nem egyes színeit, hanem mindenkor egé- szét mutatja az életnek; az élet pedig nem csupa szomor , nem csupa víg- ság, hanem csak ezeknek vegyülete, és épen az a? valódi poésis, melly a" valóság" tarka vegyületét harmóniás vegyületté formálja. A" görög tragoedia igen egyszinüleg komolynak látszik ugyan, de valójában még is vegyes érzelmeket ád. Mert ha egy részről az em- beriség" fájdalmaiban osztoztat ; más részről az idealis világ? látásával gyö- nyörködtet , az erény" nagy jelenetei által emel, a? fatum isteni ideája POÉTAI HARMONISTIKA. 295 által pedig nyugtat és resignatióra szoktat , az az tehát, egyszerre sebhet és gyógyít. Így az igazi poétai vígjáték vagy lenncomicum, egy részről vidámít és nevettet ugyan ; de más részről a! tréfa alá rejtett komoly igaz- sággal és komoly czélzattal komolyít, Nem csak a? jobb drámák adnak pedig illy vegyes érzelmet, de illy vegyes érzelmük sok jobb lyricumok is, valamint igen érezhető az érzelmi vegyület még a" magyar tánczmuzsikában is. A? mi komoly tobor- zónk nem csupa szomor, annyival inkább nem siralom; hanem a? legszebb hós érzelmek" pompás vegyülete ; valamint a" mi víg tánczdalunk is nem csupa víg, hanem a" szerelem" vegyes érzelmeinek mosolygó ölelkezete. Ott Hektor bucsuzik Andromachétól ; itt a? harczból visszatérő ölelkezik. És a" magyar mizsikának ezen igen idealis charakteréből jött az, hogy Biharinak még halotti nótájából is kimosolyg a? tánczütés. Horatius nem csak az érzelmi vegyületet szerette; de egyik leg- pindarusibb; ódájában még illy csupa prosaszintis vegyíte: ,,Vindelici , guibus mos unde deductus per omne tempus amazonia securi dextras ob- armet , guaerere distuli: nec scire fas est omnia:" és én ezt nem foltnak nézem , hanem valami kellemes változatnak és pihenetnek , mellyról midőn újra fölkap, újra érzem a" fölemelkedés? gyönyörét , a" mit tán eddig ezen pihenet nélkül megúntam volna. Ha már olly lyrai hangok és villámok, millyenek a" Horatius? ódája és magyar muzsika , ennyire vegyítnek; hát mikor a" költészet na- gyobb térü drámában és eposban, vagy épen egy Shakspearei nagy drá- ma eposban az egész tarka világnak tükre akar lenni ; nem lehet-e illendő mértékben Shakspeare és Calderon? Én úgy hiszem, a" tárgy" terjedésével együtt terjedhet és világo- sulhat a?" vegyület; "s hogy terjedjen és világosuljon , a" költészet" tökélyé- hez tartozik. Mert ideig óráig elég gyönyört lelünk a" franczia izletü kert- nek rendszeres szépségeiben; de sokára csak ugyan megúnjuk azt, és örömmel lépünk az angol parkba , onnét pedig a" kopasz alpesekre. Mellyre nézve bátran elmondhatjuk, hogy a" nagyobb kiterjedésü költészetek, mellyeknek különféle részeik , mintegy különös egészeket formálhatnak 296 ÉRTEKEZÉSEK, "s az ellenkezetek" tarkaságának enyhítésére elég közép szineket vegyít- hetnek, inkább lehetnek képei az angol parknak, mint a! franczia iz- letünek. Hogy a" Hellenek a" tragoediában igen egyszinüleg komolyak , nem csak onnét van, hogy az ő tragoediáik igen lyrai hanguak ; de onnét is, hogy ők az erényt és imádott hős eleiket istenítő tragoediát úgy tekin- ték, mint valami legünnepibb szentséget és religiót, mellynek komoly méltóságához a" humoros játék természet szerint nem illhetett. Nálunk ellenben , hol a" legkomolyabb tragoedia is csak játék , e" részben sokkal tágabb útunk nyilt; "s tán czélirányosb is a? még igen földszagu népet az elevenebb tarkával a" lelki világba csalogatni, mint az egyszinübb komolysággal a" poésis" publicumát fogyasztani. Schiller gáncsolja Göthét, hogy Egmontban a" Klárika"? képében megjelenő szabadság a" komoly valóságból égyszerre valami operavilágba ragad bennünket. De én úgy érzem, köszönettel tartozunk Göthénekv, hogy a! fojtó és kinzó valóságból egy szebb tündér világba emel, és a" le- verő fájdalmak után enyhülten bocsát el, mint a? Görögök , kik ugyan ezen czélból a szomorújáték után vígjátékot következtetének, hogy a" szívnek vidám nyugalmát visszaadják. Illy vegyület nélkül szintolly komoly fájdalommal hagynók el Egmontot , valamint Schiller Don Carlosát. Ugy látszik Schiller nem is- meré a" valódi tragoediai pathost és halált, mellyekben a" fájdalomnak mindenkor valami édessel és szívemelővel kell vegyülve lenni , úgy hogy nem ok nélkül mondja Jean Paul, hogy a" poésisban örömében hal meg az ember. Midőn Zameo" és Rolla" halálát látjuk , elragadtatunk , édes fájda- lommal érezzük a" szerelemnek és erénynek édes halálát; midőn Brutus, fijait megöleti, érezzük az atyai szíven fölülemelkedő erény" diadalmát , "s azzal együtt emelkedünk , de midőn Don Carlos hidegen az inguisitornak általadatik , vegyül-e borzadalmunkhoz valami édes vagy fölséges? Igy midőn Egmontban az erényt dülni, a? bünt dúlni láttuk, csupa leverő , csupa prosai komoly lett volna látásunk, ha azt Göthe az idealis világ? POÉTAI HARMONISTIKA. 297 és egy szebb jövendő" látásával nem vegyíté vala. Az illy szép csuda és szép lélekjelenet már magokban poétai szépek , mivel azok már magokban religiói bényomással vagynak összekötve; itt pedig Klárikában a" szere- lemnek , szabadságnak , az erénynek és egy szebb életnek érzelmei össze- folyván , Egmont" tömlöczét templommá dicsőítik , "s olly égi fényt vetnek sötét szíveinkre, mint a" zivataros felhők közül egyszerre kimosolyodott hold Schiller" koporsójára. BERZSENYI DANIEL. Vv. AZ EMBER? IRÁNYA. — —- c — Non leritas mihi , Sed certa ratio causam scribendi dedit, Phaedrus L. IV. in prol. Hasa Az ember iránya körül vizsgálódó észnek határai ís útja. A" világ" messzeterjedő körének középpontja lehetne talán azon hely , mellyről a" mindenség? különféle részeinek irányos összefüggését legjobban szemlélhetnők. Látkörünk még tágasabb , látásunk még messzebb- ható lenne ; ha illy helyezetünkben mind a" múltak" homálya felderűlne , mind a" jövendők" szövevénye kifejlenék előttünk. Elménk , ezen képe "s szikrája az istenségnek, leginkább illyen körűlállásban tüntethetné ki csu- daerejét. A" mik voltak , összekapcsolhatná a" jelenvalókkal , "s mindket- tőt a" leendőkkel. Az eget egybefűggve tekinthetné a?" földdel, a" nagyot a" kicsinynyel , a" megvettetni szokottakat a" nagyra becsűltekkel. Innen pedig, nem kétlem, azt következtetnők: itt semmi, az egész világban semmi nincs ok nélkül; mindennek bizonyos, határozott iránya vagyon. Most egészen más lévén álláspontunk épen nem csudálhatni, ha nézeteink nem legegyenesebbek. Nemünknek sem tudománya sem mívész- 38 298 ÉRTEKEZÉSEK. sége nem képes a" természet" számtalan tárgyainak együttlétét, reánk "s egymásba hatását világosan előnkbe terjeszteni. A" múltak nagy részint ismeretlenebbek előttünk , hogy sem az emberi nem" jelen állapotját" azok" természetes következésének bátran mondhatnók. A" lefolyt "s jelenkornak minő befolyása leszen a" jövendőbe ; ollykor sejtjük , de meghatározni nem merjük , talán nem is tudjuk. Röviden szólván: az egész világ" nagy al- kotmányának részeit és változásait, a" részek" összeköttetését "s a? válto- zások" okát kevesebbé ismerjük ; mint sem az alkotó" szándékát minden- ben általlássuk , annak irányzatit mindenkor eltaláljuk. Mind e" mellett gondosabban figyelvén természetünkre könnyű észrevennünk , hogy azon számtalanok között , mellyek felől semmit vagy csak keveset tudunk , nagy számmal találtatnak ollyak is, mellyekről sej- téseink vagy a!" sejtésnél még bővebb ismereteink vagynak. Hogy a" sok közűl valamit említsek: nemde az égi testek? rendszeres forgása "s egymás- tól függése , a" földt gömbölyegsége "s rendszerínti változása , azután több- féle állat, növevény", ércz? "s egyéb teremtmény"? természete , haszna épen nem titok előttünk ? Sőt még az ember is, a" föld" ezen igen nemes lakó- ja, nemde sok viszonyban mint ismerős tűnik fel? Ő benne minden arra mutat , hogy az enyésző "s porrá válható testet egy tökéletesebb való lel- kesíti. A" történetek is , az emberi ész" "s kéz? míveit rajzolván, több erónk" "s tehetségeink" néminemü ismeretére vezérelnek bennünket. Már pedig ezen pontnál lévén épen nem nehéz józan következések után indúlni. Itt azonban, a" mit nem titkolhatni , a" bizonytalanság "s csalódás" veszélye igen nagy ; minthogy ismereteink" meddig érhetésének körét ki- mérni , "s eszünknek mintegy határ szélein állván határozottan mondani : tovább nem mehetsz nem könnyü dolog. Különben is nyughatatlan. el- ménk gyakran oda is törekedik behatni, hová gyengesége miatt nem jut- hat. Ez okra nézve , a. mi másokkal már többszer megtörtént , velünk is könnyen történhetik , hogy ismereteink" fonala elszakadván a? vélemények" országába tévedjünk ; "s onnan visszatérvéna? világ" piaczán mint tiszta igazságokat árúlgassunk ollyatén állításokat, mellyek inkább álokoskodá- sunk" szüleménye mint tagadhatatlan valóság. vall GAEL VÉT ös dala szi Gsd AZ EMBER? IRÁNYA. 299 A" tévelygés" illy veszedelmeit csak az által kerülhetjük ki; ha szorgosan különböztetjük , a" mit helyes okokra nézve bizonyosan tudha- tunk , attól, mi illyen okok nélkül szükölködik. Ezt azonban , úgy látszik, könnyebb kimondani, mint az előfordúlható esetekben teljesíteni. A" mi- nek bizonyítására legyen elég csak emlékezni azon ellenkezésekre, mel- lyeket a" legmíveltebb nemzetek" bölcseinek állításiban találunk. Minden esetre pedig akármelly dolog felől természeténél fogva, mennyire ez előt- tünk ismerős , legtanácsosabb itélni. E" szerint állíthatjuk, hogy ezen rop- pant világalkotmány , mint minden mívek között legnagyobb , legszebb "s legjelesb, nem a" vak sors? szülöttje, hanem valamelly igen tökéletes lény"? teremtménye. E" szerint mondhatjuk , hogy a" gyönyörködtető rend , melly a" sokféle "s sok részben magyarázhatatlan változások mellett a" világban állandóan "s változatlanúl fennmaradni tapasztaltatik , nem a" buta fatum elmaradhatatlan származéka; hanem a?" gondviselés? bölcs kormányának bámulandó következése. E? szerint bizonyosnak tarthatjuk, hogy a? te- mérdek "s jól elrendelt égi testek, mellyekkel a" föld és minden hozzá tartozó szoros függésben vagyon, nincsenek a" világban irány nélkül elszórva, nincsenek mintegy ide oda vetve. Igen, illyekben csak azon esetre: csa- lódnám; ha lehetne mű mivész nélkül , rend rendtartó nélkúl, irányzat irány vagy kapcsolat kapocs nélkúl. Nincs itt csalódás ! sőt meggyőződésünk a" szerint nevekedik , mint az előttünk forgó tárgyak? természetének ismeretében előbb megyünk. Ha egy némellyt csak a" fejér liliom" szemesebb vizsgálgatása a" Teremtő" meg- ismerésére "s vallására bírt vala: bizonyára a" józan ész" messzeható ereje minden helyesen gondolkodóban kétségeket oszlat, "s alapos állítások"? fel- találására vezérel bennünket. Azt ugyan nem vagyok bátor mondani , hogy az ész , legyen ez bár nem tudom millyen mívelt, hosszabb gondolkozás után a" homályt mindenütt fel fogja derítni: de ezt kétségtelenül állítom , hogy sok , még most bennünket az igazság" keresésében hátráló akadály idővel el fog az ember elül gördúlni. Sok, már most nekünk világosnak látszó igazságot hajdan éjjeli setétség fedezett. Mi gyógyszer gyanánt hasz- nálunk ma sok tárgyat, melly hajdan veszedelmesnek sőt ártalmasnak tar- 38 7 300 ÉRTEKEZÉSEK. tatott "s ismertetett. Már ma több ollyatén dolgot hasznosnak és irányos- nak mondhatunk, melly felől hajdan legfelebb az mondatott: a" teremt- mények"? száma ezzel is nagyobb. Korunk az emberi természet bővebb "s mélyebb ismerete által oda juta, hogy a" testre nézve többek között egyet említvén, sok gyógyíthatatlannak állított nyavalya már ma szeren- csésen megyógyítatik; és hogy, a"? lélekre nézve többféle tehetségeket "s munkálkodásokat különböztetvén, rendeltetésünk iránt már most határo- zottabban szólhatunk. Az ember" irányának alkotó részei. A" kisded már előbb, mint sem eszmélni kezdene , minden körü- lötte lévőt érint, mindent látni akar, mindent ízlelni vágy. Életkorával testi "s lelki erejegyarapodván mindig tesz vesz, ront bont; mindent ön- tapasztalása által próbálgat. Értelmének szük volta "s szinte értetlensége számtalanszor elakasztja , "s fürkésző kérdezősködésre készti. Ha tudni- vágya gúnyoltatik , ha kérdéseire válasz nem adatik , vagy a" válasz érez- hetőleg hibás "s tévesztő ; elkeseredik , sót gyakran sirásra fakad. Az erő- sebb korú nevendék talán azért, minthogy ifjukori ép elevensége miatt mindent könnyen felfog , észrevetetlenűl "s jobbára kedvtelve gyüjtögeti , "s körülállásihoz képest szaporítja ismeretit. Idővel ezen tanúlni kivánás némellyekben annyira megy , hogy örömest feláldozzák ennek nyugalmo- kat, gyönyörüségöket , vagyonukat, hasznokat , egészségöket "s mindenö- ket. Valamint pedig a" keresett "s végre kitalált igazság magyarázhatat- lan örömére szolgál a" tudományokban fáradozónak: úgy a?" bizonytalan- kodás" "s kétkedés? nyugtalan állapotja kimondhatatlan aggodalmat szerez neki: Ahhoz képest tovább, mint a" tudományok" pályáján kitüzött irány- nak elérésenagyobb vagy kisebb erőbe kerűl; "5 ahhoz képest, mint azon irány" elérhetésére nézve nagyobb vagy kisebb remény sugárzik: az el- mebeli öröm "s vigasztalás majd nevekedik , majd fogy. Találkoztak, kik a" nagy nehézségekkel összekapcsolt igazságok" feltalálásából eredett öröm AZ EMBER? IRÁNYA. 301 miatt költségesen áldoztak "s vendégeltek ; mások , kik elméjök" új szüle- ményét leroskadhatatlan oszlopnak tekintvén mintegy magokon kivűl ra- gadtatva örvendeztek; ismét mások, kik elméjök fáradtságos munkáját kivánt foganattal végezvén örömükben halhatatlanságot igérének magok- nak. Még egyet említek : sokan a" megismért 7s vallott igazságot annyira becsülték, hogy készebbek valának az élettől megválni, mint az előttök sérthetetlen igazságot megtagadni. Ezek, "s az örökké munkáló , emberi ész" majd nem végetlen egyéb törekedési" mit mutatnak ? Nemde azt, hogy az igazság" keresése rendeltetésünk ; annak feltalálása pedig irányunk ? De az embert újonnan vizsgílóra vévén tapasztaljuk, hogy a" milly szembetünő vonzódásunk a" természetünkkel egyező tárgyakhoz; épen olly érezhető tartózkodásunk a" velünk ellenkezőktől. Minden ép szívű "s meg nem vesztegetett érzésű ember aggódva iparkodik, hogy önnön "s a" hozzá tartozók" külső állapotja minél épebb "s kellemesebb , minél diszesebb 7s tisztesebb legyen; azért gondosan igyekszik elhárítni mind azt, mi az életet rövidíti, egészségét rontja: vagy akárminő kárt, kellemetlen vagy disztelenséget okozna. Az élet örömeit még azzal is szok- tuk nevelni , hogy majd a" csínos természet" gyönyörűséges tárgyait , majd az emberi szép mivészség kiválasztott, sokféle munkáit szemlélgetjük , használjuk : a" mi pedig rút, undorító ; elszigeteljük, kerüljük. Továbbá mintetteinket "s mások" cselekedetit úgy szoktuk különböztetni, hogy vi- gyázva elválasztván a" becsteleneket a? becsületet hozóktól, ezekben gyö- nyörködve mulatozunk , azoktól pedig búsan , keseredve szemeinket elfor- dítjuk. Végre nyugodtabb óráinkban mintegy andalogva néha néha általte- kíntünk a" jövendőbe , "s a" jelenélet után is élni, pedig boldogan élni, tár- salkodni pedig a? nekünk kedvesekkel óhajtunk. A? boldogtalan örökké valóság" képzete ellenben , valamint a" semmivélételé is már magában el- annyira borzasztó , hogy ettől csak a" tunya semmivel sem gondolás, vagy az elfásúlt érzéketlenség nem irtózik. Mind ezek egyenesen oda mutat- nak, hogy a? boldogság után törekedés is rendeltetésünk, mint annak elnyerése meg irányunk. 302 ÉRTEKEZÉSEK. Vagyon az emberi természetben még egy , talán így nevezhetem, vegyes tulajdonság, melly, úgy szólván, kétfelé vonja tétovázó akara- tunkat. Ez okra nézve történik , hogy nem csak két különböző, hanem ngyanazon egy személy is egyenlő esetben más és más módon határozza el magát, más és más sót gyakorta épen ellenkező módon cselekszik. Úgy látszik, két nem egyező erő vonz bennünket; "s tőlünk függ, mely- lyik után akarunk indúlni. Az erkölcsi törvény mintegy középen áll; "(s rajtunk fordúl meg hozzá közelítni vagy tőle távozni; ec? kettő között mindazáltal olly különbséggel: ha, nem tekintvén az előnkbe szabott ren- det, szabad fékre bocsátjuk vágyainkat, ollyatén örömökben részesü- lünk , mellyek édes ital gyanánt ízleltetik magokat, de későbben bád- gyasztó émelygést éreztetnek velünk. Sőt sok ízben még sanyarúbbak a törvényszegés" következései el annyira, hogy voltak , kik azon gyö- nyörűségekre, mellyekben a" törvény" ellenére vettek részt, utálattal te- kintettek vissza; mások pedig tilalmas tetteik miatt belsőkép mardos- tatván soha nem nyúghattak ; mások végre törvénytelen cselekedeteik- nek siralmas áldozataik lettek. Ha ellenben a" megismert parancsokhoz mér- sékeljűk tetteinket; egészen más, jó következéseket fogunk tapasztalni. Igaz, hogy az erény gyakran nagy erőbe "s nehéz magagyőzésbe kerúl; de még e" részben is az búzdíthat bennünket, hogy minél terhesebb a? viadal, annál dicsőbb a?" diadalom: sőt sokszor a" parányi erőködést tar- tós vigasztalás követi: még a? halál is, mellyet tiszte? teljesítése miatt szenved az ember , dicsőséggel koronáztatik ; "s mint egy halhatatlanság- gal dicsőítetik. Azonban az erkölcsi tökéletesség pályája nem mindig tövises, az erkölcsben fáradozók" sorsa nem mindig fanyar ; hiszen a? jó- tett nagyobb részint ön magát megjutalmazza: a?" belőle származott örö- mök kezdetben egyszerűek, idővel nevekednek, "s bennünket örökké tartó boldogságra vezetnek. Említhetném, ha a?" példa szükségtelen nem volna, annak szikkadás nélküli örömét, ki csak egy, de bizonyos ve- szélyben forgott ember" életét valamelly segedelemmel megmenté; vagy annak egyre nevekedő vigasztalását, ki szorgos gondoskodása által csak egy, nagy miveletű, derék hazafit nevele; vagy annak felemelke- AZ EMBER) IRÁNYA. 303 dett , édes érzelmeit, ki fáradhatatlanúl munkálódván, találmánya vagy hasznos intézete által, nem mondom, az egész emberi nemet hanem csak ön nemzetét boldogabbá tevé; vagy annak több mint emberi vigal- mát, ki a feslettség veszedelmében volt embertársát a" jámborság? ös- vényére vezérlé. Ámbár tehát magunkra hagyatott, az előttünk lévő két út közűl mellyiken akarunk járni; tekintvén mindazáltal a? dolog? mi- voltát, nem nehéz így határoznunk ; az erény" gyakorlása rendeltetésünk , az erkölcsi jóság" birása pedig irányunk. Ime tehát előttünk vagyon az ember" iránya. A? jelen élet csa- tamező : a. megismert igazság életünk" vezére, a" józan erkölcs vitézke- désünk" pályája, a" tartós boldogság diadalmi koszorunk. Ezen élet vi- lág" tengere: vezér csillagunk az igazság, kincses hajónk erkölcsi érde- meink , révpartunk az óhajtott boldogság. Ez élet kijelelt pályakör: pá- lyakormányozónk az igazság, futásunk" érdeme az erkölcs , pályázásunk; díja a" boldogság. Az igazság, erkölcs és boldogság három ollyatén testvér, kik az embernek igaz életet, az életnek tartós kellemet, a" kel- lemnek bennünket kielégítő hatást "s erőt szereznek. Természetünknek olly javai ezek , mellyek nélkül a?" bőségben szegények, a" hatalom mel- lett gyengék , a? méltóságban méltatlanok, a" fényes hivatalban becstele- nek vagyunk. Olly kincsek ezek, mellyek nélkűl senki nem szükölköd- hetik, ha fogyatkozni nem akar; olly kincsek, mellyekből mindenki gyűjthet, "s gyűjtenie szükséges. Mennyit? Nincs kimérve; minthogy a? mérték kisebb "s nagyobb lehet. De épen ez okra nézve a" közirány elérhetésében senki sincs akadályozva. 3. §. Az ember irányának különböző útakon eszközölhetése. Jóllehet a" test és okos lélek, mint az emberi nemnek mivoltikép sajátja, rendszerint minden emberben feltaláltatik ; "s a? három fő tehetség , úgy- mint az értelem , akarat "s érzés rendszerint minden embert az igaznak, jónak "s kellemesnek óhajtására "s keresésére ízgat; következéskép az irány , melly az emberi munkásság és törekedés elejébe vagyon tűzve; 304 : ÉRTEKEZÉSEK, már első tekintettel minden emberre nézve ugyanaz "s egyenlő: mind e" mellett olly különös jelekre , "s tulajdonokra találunk az ember" természe- tében "s külső körűlállásiban; hogy gyakran hajlandók vagyunk az egyik embernek más tehetségeket "s irányt tulajdonítani mint a" másiknak. Tekintvén először a? nemet: már csak e" miatt is sokfélekép különböz a" testalkat, lelki tehetség és polgári helyezet az emberek között. A" testalkat rendszerint erősebb "s izmosabb a? férjfiban mint a" másik nem- ben; a" lelki tehetségek is rendszerint nagyobbra termettek amabban mint ebben; a? köz életben végre rendszerint szükebb a" fejér személy" munka- köre mint a" férjfi nemé. Mind ezek azonban legfelebb azt bizonyítják, hogy az embernek neméhez képest is lehet bizonyos irányzata. Így. a" férjfi, mint testi "s lelki erejére nézve első, tartozik a" foglalatos élet" terhesebb munkáit választani "s viselni; midőn a? gyengébb nem, cseké- lyebb erejéhez képest, a" hasonlókép szükséges és hasznos de könnyebb dolgokban foglalatoskodik. De ezen csupán nembeli különbözésből szár- mozott különös irányzat semmi ellenkezésben sincs nemünk" közirányá- val: sőt inkább, ha a" férjfi. tanúlt elméje "s mélyebb gondolkozása az igazság" felfedezésére útat nyit; a" másik nem" tiszta, természetes esze s helyes észrevételei ezen foglalatosságot szembetünőkép könnyítik "s elő- segítik. Hasonlóan ha még a" férjfiban is a. különféle gyengéd" érzések szűlik a" kellemes, boldog állapotot; a" másik nem" még gyengédebb ér- zéseinek nevelni kell öröminket "s boldogságunkat. Elvégre, ha azon erkölcsök , mellyek komolyabb meggondolást, bátrabb szivet "s nagyobb elszánást kívánnak, fökép a? férjfv köréhez tartoznak: a" " szelídséggel "s hosszan türő várakozással kapcsolt jótettek leginkább a" másik nem által gyakoroltatnak. A?" nem és nem között tapasztalt különbség tehát nem csak nem akadályozza az ember" végirányának elérhetését, hanem a" jóltévőn egymásraható viszonyok miatt még inkább segíti. A" nemen kívűl másodszor a" vér" különböző alkatja szinte mint az élet különböző kora "s módja is kitünő különfeleséget okoz közöttünk. A" véralkatra nézve: az egyik könnyű kedvvel általfut mindenen, míg a" másik gondos komolysággal gáncsra, akadályra talál mindenütt; az AZ EMBER" IRÁNYA. 305 egyik csendes vérrel nézi a? dolgok" folyamatját, míg a?" másik gyakran esekély értékű dolog miatt heveskedve ellenkezik ; az egyik szünet nél- kúl érzékenykedve változik, míg a" másik majd mindennemű ingerlésre érzéketlen "5 csaknem egészen tompa. Hasonlóul az életkorra tekintve : a" csecsemő" "s kisded" idejének nagyobb része álomban vagy mint álom túnik el; az egész gyermekkor pedig valamint az ifjúkornak is elsőbb évei majd nem egyedűl készülő esztendők a? jövő érettebb korra; ez elérkezvén vele hozza a" nagyobb gonddal járó munkás életszakot, melly addig tart "s foglalatoskodik, míg az erőtlen élemedettség" következései vagy a" reánk rohanó egyéb bajok életünk? fonalát el nem szakasztják. A" mi tovább az élet különböző módját érdekli: ez a? körülállásokhoz ké- pest változván, még ugyanazon emberre nézve is nagy hatással "s befolyás- . sal szokott lenni; annál kevesebbé lehet következés nélkül több "s egy- mástól elvált személyekre. Valóban az eredet, neveltetés", ruházat", lakás", táplálat "s egyéb körülállások" különbözésének, okozatokatis különböző- ket"s több nemű változásokat kell előhoznia. Csak hogy ezek inkább hasz- nos "s végirányunk" könnyebb elérését eszközlő, mint bennünket mivol- tikép egymástól elválasztó különösségek. Sokszor történik, hogy mit az egyik" lángelméje eleven lobbanással feltalál , azt a? másik" hosszas gondol- kozása köz haszonra fordítni tanítja; vagy mit csak a" fiatal kor" kellemes virágának , sót gyakorta fanyar éretlenségének mondhatni , későbben azt mint édes gyümölcsöt: sőt orvosi szert használhatjuk ; vagy mit ez a" köny- nyebb életmód mellett fürkészve , országokat járva, tapasztalva "s gondol- kodva mint hasznost közénkbe hoz, a" másik azt a" nehezebb élet mellett kézi munkája által "s testi ereje"? használásával köz hasznúvá teszi. Tudni- illik olly bölcsen vagyon alkotva az emberi természet , hogy a? különféle- ségek is összeillenek, "s egy ugyanazon irányra dolgoznak ; úgy vagyon alkotva, hogy benne minden irányos mint valamelly jeles műszerben , hol a gyorsabb s lassúbb, kisebb nagyobb, könnyebb "s nehezebb részek helyesen összeegyeznek; úgy vagyon alkotva, hogy épen ama? különös vegyületek által terjed az igazság? országa , gyarapodik az erkölcsi jó, a boldog állapot pedig érezhetőbb. 39 306 "ÉRTEKEZÉSEK. Harmadik helyen említhetjük a"? nemzetek és éghajlat szerinti különbséget. Az emberi nem olly egész lévén, melly a? világ" minden nemzetiből "s népeiből mint meg annyi részekből vagyon egybe alkotva, számtalan különbözéseknek kell lenni az emberek között. Bizonyára azon népcsoportoknak "s embereknek, kik polgári alkotmány nélkül szűköl- ködvén majd egyenként majd nemzetségenként magokra vagynak hagyat- va , és hegyek , völgyek , tengerek "s egyéb akadályok által minden embe- ri társaságtól mintegy el vagynak szigetelve , sok tekintetre nézve külön- bözniek kell azoktól, kik határozott országos szerkeztetésnél fogva mind egymás között mind más nemzetekkel törvényesen összeszövetkeztek. De még ezek között is sok különösségekre találunk már csak azon egy okra tekíntve, hogy majd egy vagy örökös, vagy bizonyos rend szerint vál- tozni szokott uralkodó, majd pedig több személyből álló felsőség által kormányoztatnak ; ha azon különbséget nem említnők is , hogy más és más módon szolgáltathatik az igazság , más és más módon tartathatik fenn a" rend , más és más módon gyűjtethetik össze a" köz jövedelem , valamint a" katonaság is más és más módon állítathatik. Azis nagy különbséget okoz, ha valamelly nemzet mívelt vagy míveletlen állapotban, más nemzetek- kel közelebbi vagy távolabbi kapcsolatban vagyon; ha csendes békében vagy zavaros háborúban él ; ha a?" míveltség, kapcsolat , béke hosszabb vagy rövidebb időre terjed. Ezekhez adhatnók a? mívészségek? és tudományok"? különböző állapotját, a" kereskedés" csekélyebb vagy nagyobb előmentét , a" társasági élet "s honi szokások" számtalan különösségeit, Mind ezeket 4 nemzetekre nézve; a" mi pedig továbbá az éghajlatot illeti: ez, úgy látszik , nem csak a" test termetére , külső alakjára "s szinére nézve CSu- dálatos hatású; hanem a? lélekre tekíntve is olly munkálatú , hogy ennek az éghajlathoz képest majd serényebb majd tunyább, majd élesebb majd tompább , majd derűltebb "s vidámabb , majd pedig csüggedőbb "s komorabb állapotját tapasztaljuk. Azonban ezek sem osztályozzák "s különözik úgy el nemünket , hogy a" nemzet "s éghajlathoz képest az emberek között mi- volti különbségekre találnánk ; sőt, a? szóban lévő tárgyat hasonlítva ad- Ván, az egész nemzeti "s éghajlati különbözés nem egyéb , mint az emberi Ta [ ! AZ EMBER? IRÁNYA. 307 nem" nagy képében különféle szinezetek , mellyek némelly részeket azért terjesztenek árnyékozva előnkbe , hogy más részek annál kitünőbb világos- sággal "s fénynyel hassanak szemeinkre , és így az egész" bájoló szépsége mintegy meglepjen bennünket. De talán épen ezen körülállás , hogy minden ember, nemzet 7s éghajlat különbsége nélkűl, hajló az igazság" elfogadá- sára, az erkölcsi jó? gyakorlására"s a" boldog állapot" eszközlésére , kezes- kedik, hogy az ember" már többször említett végiránya természetünknek nem reáfogott hanem való tulajdonából származik. Bátran állíthatjuk, hogy az emberi nem" nagyobb egyenlősége mellett szűkebb határok közé szo- rítatnának ismereteink, kevesebb alkalom szolgáltatnék az erény" kitün- tetésére , de még az élet"? örömei is ritkábban "s kisebb mértékben érez- tetnének. Itt negyedszer figyelmünket érdemli a" vallás. Ez iránt hallhatunk illy beszédet : , Lelkünk mindegyre munkáló természeténél fogva nem elég- szik meg a? körűlünk lévő tárgyak? puszta szemlélésével ; hanem minden- nek szerzőjét "s fenntartóját , mindennek kezdetét, irányát "s következéseit keresi, vizsgálja. Ezen munkálkodása közben gyakorta olly helyezetbe jő, hogy az egymást felváltó kérdésekre nem talál választ. Azokhoz 10- lyamodik , kiket a" mély elme "s a? messzeható belátás nagy hírre s névre emelt. Ezektől is sok ízben üresen vagy inkább nehézségekkel terhelve tér vissza, Ez októl indítva a" világosság után sovárgó ember más útat s módot keres a? homály? felderítésére, és a? kétes állapotból szabadulásra. Mindent felkutat. Csak hogy itt annál könnyebb a" tévedés , minél nehe- zebb a! feladott tárgy. A" csalódott, talán a? csillámlást fénysugárnak 1e- kíntvén , ha nem akar is csalni, könnyen hamis útra vezet bennünket. Csudálkozást gerjesztő dolgokat terjesztenek előnkbe a? történetek. Vol- tak emberek , sőt népek , kik a? napot mint a" nappali világosság kútfe- jét; mások , kik a" holdat mint az éj" világító szövétnekét ; mások ismét, kik mind a? kettőt mint az ember" legnagyobb jóltévőit; de még a" csil- lagokat is mint az Istenség? tündöklő képeit Isten gyanánt imúdák. Sokan a" tengereknek , folyóknak , tavaknak , hegyeknek , völgyeknek , erdőknek , ligeteknek , mezőknek , várasoknak , kisebb"s nagyobb helységeknek , még 39 § 308 ÉRTEKEZÉSEK. az egyes hajlékoknak is külön Isteneket tulajdonítottak. Az pedig köz- szokás szerint történék , hogy emberek is, kik ez életben kötelesek va- lának Isteneket imádni, holtok után az Istenek közé számítattak. A? mi több ; nem csak az erénynek, mint a? vitézségnek, tisztaságnak ; hanem a" bünnek is, mint a" bujaságnak , részegségnek Istenek koholtattak. Né- mellyek bizonyosnak tarták, hogy az idő? változásai is külön Istenekre vagynak bízva. Azt is olvassuk , hogy épen azon fajta állatok, mellyek egy helyen az Isteneknek feláldoztattak , más helyen Isten helyett imád- tattak. Israel maradékai a" vallás? tisztább ismerete mellett is mire jutá- nak ? Megelégedvén a" külső szertartások" vakbuzgón gyakorlásával az ész? tökéletesítését "s a" szív" nemesítését kevésbe vevék. A" vallás" jelen álla- potját szükségtelenűl említeném. Különbségeket, szembeszökő különbsé- geket találunk közöttünk e? pontra tekíntve. Az mind e? mellett legkülö- nösebb, hogy még azok is, kik a" fő dolgokban általán fogya megegyez- nek , számíthatlan különösségek által vagynak egymástól elválva. Szemé- lyekről lévén szó: világ" kezdetétől mostanig talán nem vala még kettő , kik közűl az egyik , tekíntvén a? vallást, egészen , még a" csekélységekre nézve is , egy értelemben lett volna a" másikkal. Mint személye, úgy kü- lönböző mindenikünk"? ismerete, érzése, vágyása. Mind ezek azonban in- kább mellékes mint mivolti különbözések. Az igazságot keressük mind- nyájan, az erkölcsi jót dicsérjük, szeretjük mindnyájan, s mindnyájan boldo- gúlni óhajtunk. Egy, ugyanazon végirány után indúlt vándorok vagyunk. Azért valamint én embertársomat sem elméjére nézve tompábbnak , sem érzé- sére nézve nemtelenebbnek, sem akáratjára nézve gonoszabbnak nem tartom; hogy szorgos vizsgálódás után igaz lélekkel más úton megy mint én a végirány felé : úgy magamra nézve bátor vagyok reményleni , hogy ő is hasonló kímé- léssel viseltetik irántam. Ha a? gondviselés" előttünk nem egészen isme- retes , de minden esetre bölcs határozásai úgy rendelték volna; hogy, el- hárítatván a" mostan bennünket hátráló sokféle akadály , mindnyájan egy, és pedig legrövidebb úton menjünk rendeltetésünk? czélja felé: semmit nem kételkedem, az igazság? szárnyaira kelve, a" boldogság? reményétől ösztönözve , és az erény? kellemes képe által vonya, örömzaj között mind AZ EMBER)? IRÁNYA. 309 egy ösvényen sietnénk, vagy inkább mindnyájan egy vonatban repülnénk végirányunkra. Most az legyen legforróbb óhajtásunk , hogy a" valaha talál- kozás" reménye mellett a" béke" szelíd angyala vezéreljen bennünket kü- lönféle pályánkon a? mindnyájunknak kitűzött czél felé." Igy a" vallás sem leszen akadályunkra az ember? iránya"? elérhetésében. Még kevesebbé akadályoz bennünket ötödször az állapot, vagy a" rend "s helyeztetésünk a? polgári társaságban. A? főbb rendűek egy- szersmind szerencsésebb helyzetűek; minthogy az élet" bajai kisebb , kel- lemei pedig nagyobb mértékben éreztetik velek magokat; épen ez okra nézve az ember" irányzatit hátráló akadályok is kisebb, az ugyanazokat elősegítő eszközök ellenben nagyobb számmal vagynak hatalmokban. Csak ugyan a" tetemes költséggel kapcsolt gondosabb nevelés, a? lélek" tehet- ségeinek kifejtését "s tökéletesítését eszközlő mindennemű szerek , a"? fino- mabb társalkodás , a" hosszabb útazás, a" sokféle tapasztalás mindannyi segédek az igazság?" bővebb ismeretére , a" boldog állapot" előmozdítására "s az állati vágyak" salakjától tisztúlt erény? gyakorlására. Tekíntvén to- vább az előbbiekkel egészen ellenkező helyezetben lévő alsóbb rendűeket : ezek a" tanúságos természet" nagy "s kivétel nélkúl minden ember. előtt nyílt könyvéből olvasván, de még nagyobb részint, a" helyesen intézett társaságok" rendelései szerint, hasznos oktatásban is részesűlvén , ő előt- tök sem lehetnek teljesen ismeretlenek legalább a? közösen szükséges igazságok. Az éle örömei pedig olly sok neműek, hogy a" töméntelen számú érző teremtmények közül egyetlen egy sincs, mellynek természe- téhez képest saját osztályrésze ki nem adatnék. Különben is az elége- dett szív, melly ha nem egy a" boldogsággal, bizonyára ennek fő része , elly egyszerű alapokon épül, hogy egy állepotnak sem kivált, "s máso- kat kizáró tulajdona. Sőt mondhatjuk: az alsóbb rendí? örömei rend- szerint természetesebbek , tisztábbak "s már csak ez okra nézve is éde- sebbek, mint az igen érzékeny gyönyörűségek? több kikerecsett nemeinek gyakor használása miatt eltompúlt izetlenkedőkéi. Az erkölcsi jóság mezeje meg olly tágos, hogy az erény? minden nemének egész terjedésben gyakorlása, tehetségünkön felül lévén, mindenikünk csak határozottan 310 ÉRTEKEZÉSEK. kiszabott körben mívelheti az erkölcsi jót; azonban olly tökéletű szándék- kal, hogy akárminő reánk mérendő tisztünk" minden részét mindenkor igaz lélekkel betöltendjük. Igy tehát az alsóbb rendűek is körűlállásaik- hoz képest tehetnek jót, lehetnek boldogok, "s ismerhetnek igazságot. Végre szó lévén a" közép rendről: ez olly karba helyezteti az embert, hogy a? sanyargató szegénységtől "s veszedelmes bővelkedéstől egyiránt távul legyen. Azért az illy állapotú ember, kutatván a?" hasznos igazságo- kat, valamint egyedűl csak helyeztetése miatt könnyen segít magán , a" mi illeti a" szegényebb sorsúknak fogyatkozásból eredett nehézségeit ; úgy csupán állapotjánál fogva könnyen elhárítja a" főbb rangúknak gyakran fényüzéssel párosított életmódjából származó akadályokat. Az élet örö- meire nézve: a? boldog elégedettség" kivánatos. állapotja, úgy szólván, ő nálok tulajdon honjában vagyon, mivel a" középszerűség" áldással teljes arany poharát olly módon tartják kezekben , hogy sem a" kiürülés? sem a" kicsordulás" veszedelmétől nem félhetnek. Az erényre pedig olly hasznos befolyása vagyon a" közép sorsnak , hogy talán egy neme sincs az erköl- csi jónak , mellyre útat nem nyitna; a" mit vagy az eléggé bizonyít , hogy akármelly jelesebb nemét tekintsük az életnek, majd mindenikben legszá- mosabban találtatnak a?" közép sorsbeliek közűl. Ezek szerint tehát vala- mint sem a" felsőbb sem az alsóbb rend, úgy a" közép sors sem akadá- lyozza a? végirány" elérését. Utoljára tekíntetbe vehetjük az élet" különböző nemeit. Ezek az emberi nem" foglalatosságihoz "s egyéb körűlállásihoz képest igen sok "s csak nem annyifélék , a, hány az. ember. Csak egy nemzetre tekíntve hány különbségeket találunk a? fejedelemtől az utolsó alattvalóig, a" fő paptól az egyházfiig , a" törvényszék" előlülőjétől az itéletet teljesítő po- roszlóig , a" fő vezértől a? sereghajtóig , a" mély elméjű tudóstól az írni "8 olvasni tanulóig , a" milliomos nagy kereskedőtől a" házról házra járó bu- torhordóig, a" tanúlt, gyakorlott, gondolkodó gazdasági tiszttől az eké- vel bajlódóig? Illy ennyire igaz, hogy az élet egy bizonyos nemében is majd annyiféle különbséget tapasztalunk , a" hány embert látunk. Nemünk- nek ezen körülménye valamint külsőkép sok "s csak nem bennünket egy- AZ EMBER? IRÁNYA, 311 mástól elválasztó alakba öltöztet : úgy mindenkinek más és más ösvényt jelel "s mér ki a" végezél felé. Itt érdemes egy kevessé állapodva elmél- kednünk. A" Teremtő" isteni bölcseségének "s hatalmának csudálására ta- lán semmi nem gerjeszthet inkább bennünket, mint annak meggondolása : az egész természetben, mennyire ez előttünk ismerős, nincs csak két tárgy, mellyek egymás között mindenben megegyeznének ; mind e? mel- lett mindenik, neméhez, fajához "s egyéb osztályához képest, a" kitett czélt elérheti. Ezen állítás az emberi nemre nézve is igaz. Tartózkodás nélkúl mondhatjuk: bátor az élet különböző nemei különfélekép osztá- lyoznak bennünket; bátor az élet ugyan azon nemében majd nem számlál- hatatlanok a" különbségek ; sőt, a" mi első tekíntettel különösnek látsz- hatik , bátor világ" kezdetétől a? jelen időig "s az ég? és föld" megszüntéig soha két, mindenben egyező ember nem fog találtatni : mindazáltal senki előtt sincs elzárva az ember" irányának eszközölhetése. Nincs is a? vi. lágon embert lesujtóbb "s igazságtalanabb állítás ennél: csak egy vagy néhány bizonyos életnemekhez vagyon kötve a" végirány? elérhetése. Hi- szen a" Teremtő valamint általjában az egész emberi nemnek "s öszszesen minden nemzetnek; úgy különösen kinek kinek "s egyenként minden em- bernek Istene. Azért tekíntvén a? végirányt, úgy llátszik, az a?" legna- gyobb különbség a" fejedelem "s alattvalói között, hogy amaz jóttehető , terjedtebb hatalomköréhez képest magával "s maga mellett több ezereket "s milliókat vezethet a" való igaz" ismeretére, az erkölcsi tökélyre "s a? kellemes , boldog állapotban részesülhetésre; holott ezek, fosztva ugyan a" millióknak szerzett jó alkalom" "s nyújtott segedelem"? édes érzésétől , melly a! nemes szívű fejedelmet szünetlenúl örvendezteti, de annál na- gyobb sikerrel mozdíthatják elő a" magok" "s csekély számú övéik? köz- javát. Azok is, kik a" lelkiekben nemünk" előljárói, mindnyájan ugyan, de ahhoz képest, mint felsőbb vagy alsóbb helyen állanak , majd tágabb majd szűkebb körben, majd kisebb majd nagyobb számmal, majd több majd kevesebb társakkal mennek a? végezél felé: vagy, még világosabban szólván, ők nemes hivattatásokhoz képest mindnyájan mind magok igaz úton járni "s boldogúlni törekednek, mind a" reájok bizottakat igaz útra 312 ÉRTEKEZÉSEK, vezérleni , "s boldogítni iparkodnak A? törvényszéken ülők is nagy ha- tású tiszteknél fogva azért tartják fenn a" rendet, azért szolgáltatják ki az igazságot, azért fenyítik a" vétséget; hogy mind magok mind polgár- társaik akadály nélkúl mehessenek a? kijelelt úton ezéljok felé. Még a vitézi rend is , mint a? köz csendnek , külső "s belső békének és bátorság- nak erős oszlopa, kicsinytől fogva nagyig éltét "s mindenét azért teszi ki ezer veszélyre, hogy az emberi nem, különösen a?" haza senkitől ne akadályoztassék az ember" irányának eszközlésében. Az emberi nem- nek tanúlásban foglalatoskodó "s különféle tudományok körűl fáradozó osztálya szinte tisztének tartja, "s annak is kell tartania útat keresni "s törni a" végirány felé, olly annyira, hogy a" helyesen gondolkodó előtt semmi becse, semmi érdeme afféle igyekezetnek , melly vagy közbevetve vagy közvetetlenűl végczélunkhoz nem tartozik , ide nem vezet. Ez ok- ra nézve minden kisebb nagyobb nevelő vagy tanító intézet, minden kü- lön törekedés oda irányoz, hogy az igaz mind inkább terjedjen, az erény mind inkább nevekedjék , a" boldogság mind inkább eszközöltessék. De végre a" kereskedés , a" kézi mívészség , a" földmivelés ; az állattenyésztés ? "s a gazdagság egyéb számnélküli ágai sem akadályoznak senkit a" vég- irányt tekíntve; még inkább a? mi illeti a kereskedést, ez érintésbe hoz- ván egyik embert "s nemzetet a" másikkal, tágas útat nyit az igaznak , jó- nak "s kellemesnek feltalálására, közlésére "s mindenütt használására. Az elmés mivészség, az ügyes "5 okos gazdálkodás pedig annál közelebb vi- szen bennünket ezélunkhoz , minél inkább megismertet a" mívészi "s termé- szeti tárgyak? tulajdonival. Az élet" különböző nemei tehát, úgy látszik, nem egyebek, mint az emberi nem? csuda nagyságú "s elevenségű tes- tének mindannyi részei, mellyek épen olly kevéssé tartanak vissza ben- nünket végezélunktól , mint testünk" különféle tagjai "s lelkünk" sokféle tehetségei. Vagy, a" valót még igazabban akarván kifejezni, valamint egyes személy épen az által ember "s az által ér czélt , hogy különféle testi "s lelki erei egy pontra irányoznak , "s mintegy összehangoznak ; úgy az emberi nem épen az által tartatik fenn, "s az által éri el a" végirányt, hogy az élet minden neme az igazat, jót "s kellemest elősegíti. AZ EMBER? ARÁNYA, 313 4. §. Az ember" irányára nézve bővebb világosság? óhajtás a. Im itt vagyon, a" mit az ember" iránya felől a" korlátozott em- beri ész vezérkedése után röviden mondhatni. Mindnyájan különbség "s kivétel nélkül kerülvén a" tévedést, az igazat keressük ; mindnyájan még minmagunkban is útálván a" gonoszt , még ellenfelünkben is magasztaijuk az erényt; mindnyájan, mennyire lehet, távoztatván a bajt "s mindent, mi kellemetlen, boldogság után sovárgunk. Ezen határozottan kijelelt czélunk? eszközlésében sok nemű akadályok mutatkoznak ugyan: dea" mi első pillantatra akadálynak látszik; hosszabb tapasztalás "s értebb gon- dolkodás után szinte segédeszköznek mondathatik. Mind e" mellett tagad- hatatlan, hogy e" tárgyban, tekíntvén főkép a" jövendőt, a" bővebb vi- lágítás igen kívánatos. Általában szólván a? jelen "s jövő élet között olly sűrű homály vagyon , mellyen a? legélesebb elme sem képes általhatni ; ez oknál fogva, miket az ész" útmutatása szerint a" végirány felől a" túlvilágra nézve mondani "s állítani szoktak, mind azok inkább csak sejtések "s vé- lemények mint rendíthetlen valóságok: olly sejtések, mellyek legfelebb ezen forró óhajtást gerjeszthetik szivünkben: vajha a" gondviselés olly i- gazmondható "s mondó tanítót küldene "s állítana közénkbe , kinek hibát- lan szavain teljesen megnyugodhatnánk. A? mit az emberi nem" nem csak mindenkor merészség" vétke nélkűl kívánhatott, nem csak mindenkor bizodalommal kérhetett; hanem mindenkor bátran reménylhetett is az isteni bölcseségtől "s jóságtól: annál is inkább, hogy ez egyetlen út annak biztos kitanúlására, vallyon nem egyedűl szép álmodozás -e emez állítás : csak a! jelen élet után szemlélhetjük a" túlvilágban az igazat teljes fényben, az erényt egész méltóságban, a" boldogságot tökéletes mértékben. SZILASY JÁNOS. 40 314 ÉRTEKEZÉSEK. VI. A" GYŐRI VIDÉK LEGRÉGIBB IDŐBEN ÉS A" RÓMAIAK ALATT. Azon roppant változások" ideje alatt, mellyeken a" föld" felülete a" jelen szerkeztéig áltment , a" mi tájunk is el volt borítva a" tengertől ; bizonyítván ezt nem csak a? mélységében terülő fövény" tengeri csigákkal vegyülte , hanem több isméretlen óriási csontnak majd onnét, majd a vizei fénekéből napfényre hozatala , mellyek vagy éghajlatunk alatt hajdan tenyészett és az özönben elveszett állatok" részei , vagy ugyan ekkor távol- földről e? helyre hömpölygetve, az árok" elapadtával azon megmaradtak. Sőt hogy lapányos fekte, és három folyamnak rajta egybeömlése miatt, ezentúl is víz birta hely , csak idővel , elemi béhatásoknak tulajdonítható feltölte után lett lakhatóvá , és utóbb emberi szorgalom" hozzá járultával emelkedett a? jelen magasságra , szinte nem szenvedhet kérdést, miután a" belső város" akármelly része megásatván, előbb épületromok és min- denféle műszerek" töredéki , alul pedig zsombék és növevény földrétegek találtatnak, X A" köz vélemény szerint különbözött a" Rába és Rábcza" régi fo- lyása is a" mostanitól. A" Rábczára nézve , mellyet még a" XVIdik század közepén élt Oláh Miklós , sokkal fölebb mint most, Abdánál a" Dunába szálltnak ír, 1) bizonyos ugyan az ezen irányzatban később esett válto- zásnak nem a" természet, hanem emberi munkálat által, csupán a" vár nagyobb oltalmáúl eszközlése. Sokkal bizonytalanabb ellenben a" Rába folyásának mikor és mi által okozott elfordítása ; nem lévén ez állítmány" alapítására egyéb támaszunk, a" városi határ" keleti részében szemlélhető, folyamágyhoz hasonló , és a? Rábától a. Dunáig nyúló csatornán kivűl, melly a" maiglan divatozó hagyomány szerint a" Rába" hajdani válújának tartatik. :) Matthiae Bél Adparatus ad Historiam Hung. Dec. I. pag. 15. A? GYŐRI VIDÉK LEGRÉGIBB IDŐBEN ÉS A" RÓMAIAK ALATT. 315 Kik lakták e" környéket legrégibb időben , azt meghatározni teljes lehetetlenség ; minthogy magának azon egész tartománynak eredeti lakosiról, melly utóbb Pannóniának hivatott, és most Magyarorszás" dunántúli ke- rúletét teszi , nem tudunk semmit. A" Görögöknek , Europa" legelőbb csínosúlt népének , a" felettök éjszakra terjedő tartományokról szűk ismeretei, egész az Argonauták" hajókázásáig , melly Kristus Urunk" születésénél 1260 évvel előbb történt , és még sokkal későbben is, nem épültek egyében határozatlan mythu- soknál, mellyeket az Egyiptomiaktól , mint azon országok? létét még jó- val előbb sejtőktől kölcsönöztek. Minden éjszaki népek eleinten köz ne- vezettel hyperboraeusoknak hivattak nálok , míg a" földleirásban előbbre haladván, a" nemzeteket is egymástól jobban tanulták különböztetni. He- rodotus idejében a: Duna" mentében letelepedett népek közűl már ismertet- tek az Illyrusok ; a" honnét , és kivált abból , mivel Strabo 1) és Appianus 2) a" Paeceon, Anthar, Japod és Triball nemzetségeket Illyrusoktól szárma- zóknak hirdetik, és a" béköltözött Celtáktól szorgosan különböztetik, melly utóbbiakról beszéltében Justinus 3) is mondja: hogy Galliából ide bécsapván, és számos vad népekre találván, csak ezeknek meghódítása után tehették sajátokká székeiket; igen is alaposan következtethető : hogy az Illyrusok , ha talán nem is az eredeti , de legalább mennyire tudo- mányunk terjed, a Dunát környékező , és következőleg a" győri vidék- nek is legrégibb lakosi voltak. Kristus Urunk" születése előtt, mintegy 590 évvel kezdődött a? biturigiai Celták" Galliából kiköltözése két csapatban, mellyeknek egyi- ke Belloves alatt Itáliába, a" másik pedig Sigovestől vezetve a? Rajnán át a? dunamelléki tartományok? azon részébe, melly utóbb Pannóniának hivatott, rohant bé , "s az ott tanyázó nemzetek" legyőzte után állandóúl !) Geogr. lib. VII, 2) Lib. Illyr. 5) Lib. XXIV. Cap. IV. , per strages barbarorum penetraverunt et consederunt pugnando cum ferocissimis gentibus:" tf 40 316 ÉRTEKEZÉSEK. meg is telepedett abban. 1) A" Celták" eme felekezete zsákmánylás vé- gett több ízben Görögországot is meglátogatván, nem kevés rettegést ter- jeszte mindenütt, míg vérengző csatában meg nem veretett, és továb- bi nyugtalankodástól el nem ijesztetett; mire egyik része új honját oda hagyván, visszatért Galliába, a megmaradott pedig ezentúl veszteg élő- dék. ?) Kilenczven évre ezután költöztek által, az előbb Itáliát ellepő Celták" ivadéki, a" Rómaiaktól eddigi lakhelyökből elűzött Bojok, roko- naikhoz , a" havasokon túl székelő Tauriskokhoz; 3) kikkel vegyest lak- va, majd az egész vidéket elfoglalák, melly a? Cetius hegy (Kablenberg) és Duna "s Mura folyamok közt terül. De itt sem lelék a?" kívánt nyugal- mat , majd a" Dunán átszállongó Geták és Dákokkal, majd önnön tő- szomszédaikkal a? Scordiskokkal elegyedvén öldöklő háborúkba, mind addig, míg a?" Getáktól, Boeresbistes alatt, 45 évvel Kristus születése előtt meg győzettek, §) és csekély maradványokon kivűl, mellyek az elpusztúlt, "s e? miatt a" Bojok" kietlenségének 5) ,,Deserta Boioariae" ne- tek. A" Bojok" elnyomatása után, úgy látszik mintha a; megürült tartományt a? bérczekről letolongó több nemzetségek lassanként szállták volna meg. Illyenek voltak az Azalok , kik a" mai austriai Főherczegség" ke- leti részében; a" Kydnok, kik ezek alatt a Rábáig terjedő vidékben; és az Araviskok , kik a? Rábán túl foglalának helyt. 7) Mind e" mellett fenn maradt a? , Deserta Boijoariae" név, e? vidékre nézve még a" Róma- :) Justinus Il. e. 2) Pausanias de florentissimis Graeciae regionibus Lib, X. — Justinus Lib, XXIV. Cap. VIII. 5) Strabo Geogr. I. V. 3) Strabo I. c. 2) Plinii Hist. Nat, edit. J. Harduini Parisiis in folio P. I, L. III, C. XXVII. 7) Jacobi Angeli codex M. S. membran. Claudii Ptolemaei, antea Ebnerianus nunc Apponyianus: , inter éő5 aut versus öccasumi Bij.:s ") Ptolem, I. c. vezett vidék" egyik részébe vonulának, £) csaknem végkép eltöröltet- A" GYŐRI VIDÉK LEGRÉGIBB IDŐBEN ÉS A" RÓMAIAK ALATT. 317 iak alatt is, noha nagyobb része már megnépesült; sót a? mi több, tud- juk, hogy annak egyik része, a" Fertő és Duna közti sík , maiglani gyér népessége miatt a" Németeknél nem csak a" közép korban , $ier vagy £ervelot (Lecr Zel0) nevet viselt, ! ) hanem jelennen is mint , Parndorfer Heide" isméretes. Fölhat-e városunk" kora ezen időkig? melly néptől "s mikor építetett ? mind ollyan kérdések, mellyekre évrajzi nyomok? fogyta miatt nem adathatik egyéb felelet annál: hogy a" római időben itt diszlett vár" sArrabona"nevezete , mint kétségtelen, celta nyelv származatú; mellyben t. i. , oz, ona"S lakást vagy hont, 2) Arrabona tehát az Arabo folyam melletti lakhelyet jelent ; igen hihetővé teszi, magának az alatta értett hely- nek a" nagy Celta nemzet? a" Rába körűl székelt valamellyik ágozatja ál- tal alapítását. — Szintolly keveset mondhatunk eleinteni állapotjáról , noha e" részben sem fogunk hibázni, ha az első és második keresztyén századi iróknak róla mély, és minden esetre még akkori nevezetlensé- gére mutató hallgatásuknál fogva, mind zsengéjében mind jóval utóbb csekély tekintetűnek tartandjuk. Időszámozásunk. előtt 34 évvel győzé és hóditá meg Augustus Csá. szár az akkor még a?" Száva" két partjain tanyázott Pannor, nemzetet , 3) mire csak hamar és könnyű szerrel előnyomúltak seregei, a még most is sivatag, hajdani Celta honon keresztűl, egész a: Dunáig. Áltlátván azon- nal mind ő mind Tiberius az új foglalmány" tetemes becsét, elhatározák azt maradólag a? roppant római birodalomhoz csatolni, és népesítéséűl az úgy is sűrű laktú Pannonokból számos gyarmatokat abba áltköltöztet- ni. Felüdüle erre sebes léptekkel az egyébként kellemetes éghajlatú és bő termékű tartomány olly annyira, hogy Plinius idejében már két neve- zetes várost, Sabariát és Scurabantiát számlált, és proviriciává is szer- keztethetett , mélly új szállói után Pannóniának hivatott. !) Otto Frisingensis de gestis Friderici I-mi L. I. C, XXXII, ap. Urstis, T. I. p. 425. — Ansberti Hist. expeditionis Friderici I. Imperatoris. edid. Dobrows- ky p. 21. 2) M. Büllet Ménióirés surla langue celtigué. Besancón 1759 in föl. 5) Dion. Cassii Hist. Lib. LIV. p. 762. 315 ÉRTEKEZÉSEK. Törekedének ugyan eleinte a? Duna" jobb partja" felső részeit bírta Marcomannok , az őket is veszélylyel fenyegető új vendégeket szom- szédságukból elrezzenteni ; de olly bal szerencsével, hogy utóbb magok is székeiket oda hagyni, és a? Dunán túl menedéket keresni kénytelenítet- tek. Vespasianus, Nerva , Traianus, Hadrianus, Antoninus (Pius) és főkép az ekkor már megint erőre kapott, "s a" határszéleket újra megtámadott Marco- mannokon , kikkel a" Ouadok és Jazygek is szövetkezve voltak , hosszas és véres háború után diadalmaskodó Marcus Aurelius Császárok" erős kézzel vezette kormányzásuk alatt, olly virágzóvá lett Pannóniánk, hogy a?" tö- mérdek római birodalom? legbecsesb függményének "s mintegy védpai- zsának tekintetvén, mind inkább nevekedő népessége és érdeke miatt, a" második században már két részre osztatott; mellynek egyike, a" nyú- goti Noricummal határos vidéket, "s következőleg városunkét is ma- gában foglaló , felső Pannónia" (Pannonia superior) ; másika pedig, melly a" Rába? torkolatjától a" Verbás és Száva folyamok". egybeömléséig önké- nyesen húzott vonal által az előbbitől elválasztva , ezen vonal "s a" Duna és Száva közt terjeszkedék , , alsó Pannónia" (Pannonia inferior) nevet vi- selt. 1) Arról, vallyon a" Rómaiak vidékünk" elfoglalása után, abban azon- nal letelepedtek , "s az itt talált Celta várost vagy helységet önnöneikkel népesítették? nincs az első századi írókban semmi nyomdok. Sőt a 160-dik év körűl élt Ptolomaeus , ki egyébiránt több nagyobb és kisebb pannon helységeket előszámlál, és a" Rába" torkolatját is a? hosszúság? 41-dik és a" szélesség? 47-dik íze "s 40-dik percze alatt említi, 2) sem helyeztet e? mellé várost; mire nézve méltán támadhatna városunk? ez idő korban fennléte iránt kérdés , ha e? hiányt más teljes hitelű bizonyítmányok ál- tal, az itt talált római pénzek és emlékekkel, ki nem pótolhatnók. Korántsem elegendők ugyan egyes pénzek magán véve azon kö- vetkeztetés" alapítására, hogy fellelésük" helyén régenten maradós tele- 1) Claudii Ptolemaei Cosmographia, edit. Moletiana in 4-to Lib. IL Cap. XV pag. 52. 2) Ptolem. I. c. , Divertigium Narabonis 410; 470, 40./-c A" GYŐRI VIDÉK LEGRÉGIBB IDŐBEN ÉS A?" RÓMAIAK ALATT. 319 pítmény találtatott; elszórások véletlenűl vagy táborozás közben is tör- ténhetvén ; de mihelyt több egymás után országlott Császárok? számos pén- zei jőnek elő valamelly tájon, akkor mintegy bizonyosnak vehetni, a? Rómaiaknak azon nem csak ideigleni mulatásukat, hanem tartós megtele- pedésőketis. A? mit városunkra alkalmazván, miután területén első és másod századi pénzek vegyest találtatnak, ha egyébiránt is a?" helyze- ti körülményeket nem tekintenők , mellyek e" pontot az egész környék" és a" Rábán átjárás? védelmezésére, sőt emennek tökéletes elzárhatásá- ra szolgálandó erősségnek olly igen alkalmasítják , "s az illyesekben felette szemes Rómaiak által ide jöttöknél minden bizonnyal észrevétettek és használtattak ; még is véleményem szerint bizton feltehetjük: hogy az el- ső században, ámbár nevezetes nem volt, de még is fennállott. Az itt talált pénzek" legrégibbike Julius Caesar" idejebeli, mint e? felirása bizonyítja : JVLIVS. CAES. DICT. PERPETUO. a" Dictator hajadon feje balra fordúlva. DYEZLS IAN, 4AEO/ZOZ. TII-dik idomú sárga rézből; de mivel Caesar alatt a" római önkény még nem hatott e? vidékig, hajlandóbb vagyok e" pénz! későbbi ide hozatalát feltenni. A" többi ezen időszakba tartozó pénzeink közűl jelesbek a?" kö- vetkezők : DIVVS AVGVSTVS PATER. Augustus balra fordított hajadon feje. PROVIDENTIA. négyszegű oltár, és oldalt e? betűk : S. C. I[-dik idomú rézből; veretett Tiberius alatt, Augustus Császár dicsőítésére. AGRIPPINA. M. F. MAT. CAESARIS. AVGVSTI. Agrippina" balra fordult feje. S. P. 0. R. MEMORIAE AGRIPPINAE. Két öszvértől vont szekér. I-ső idomú sárga rézből; készítetett Caligula" rendeléséből, nevezett anyja" emlékezetére. TI. CLAVDIVS. CAESAR. AVG. P.M. TR. P. IMP. PP. A" Császár? borostyánozott feje balra fordulva. 320 ÉRTEKEZÉSEK. EX. S. C. OB. CIVES. SERVATOS. koszorú közt. I-ső idomú , rézből. TI. CLAVDIVS. CAESAR. AVG. PM. TR. P. IMP. a" Császár hajadon feje balra fordulva. CONSTANTIAE. AVGVSTI. sisakos palástos jobbra álló bajnok , baljában kopja , két felől S. €. II-dik idomú, rézből. Veretett mind a" kettő a" 41 és 46 keresztyén számozási év közt. NERO. CLAVDIVS. CAESAR. GERM. PM. TR. P. IMP. PP. a" Császár" borostyán koszorús feje balra fordulva. DECVRSIO. S. C. két kopjás balra haladó lovag. I-ső idomú sárga rézből. Készült Nero császárkodása alatt a" 60 és 68 év közt. IMP. CAES. VESP. AVG. PM. TR. P. COS. VII... a Császár" balra fordult feje sugaras koronával. FELICITAS. PVBLICA. S. C. balra fordult asszony , kinek jobb- jában békepálcza, baljában bőségszarv. II-dik idomú, sárga rézből. IMP. CAESAR. VESPASIAN. COS. VIII. Vespasianus? jobbra for- dult koszorús feje. 8 VICTORIA. AVGVSTI. S. C. a" győzedelem hajó órron balra fordulva állva, jobbjában koszorút tart. II-dik idomú, rézből; veretési ideje amannak a" 76 , ezé a" 77 vagy 78 év. IMP. CAESAR. DOMIT. AVG. GERM. TR. P. VIII. CENS. PER. PP. a" Császár" koszorús feje balra fordulva. PONT. MAXIMVS. LVD. SAEC. A" Császár köntösben , zsámola- ton ülve , mellyen e? betűk látszanak . SVF. P. D. az előtte álló asszony- nak nyujt valamit, e" mellett kis gyerek felemelt kezekkel ; oldalt templom, alúl S. C. I-ső idomú, sárga rézből; készült a?" 88 év. körűl. NERVA. CAES. AVG. P. M. TR. P. COS. HI. P. P. a" Császár" sugaras koronával díszlő feje. LIBERTAS. PUBLICA. S. €. jobb felé álló asszony , kinek jobb- jában kalap , baljában dárda. II. idomú s. r. veretett a?" 96 évben. IMP. NERVA. CAES. AVG. REST. szárnyas villám , alúl 5. €. A" GYŐRI VIDÉK LEGRÉGIBB IDŐBEN ÉS A" RÓMAIAK ALATT. 321 DIVVS AVGVSTVS, Augustus Császár hajadon feje. II-dik idomú , rézből; készítetett a" 96 és 98 év közt. Városunk"? másod századi álladalmának ismerete már biztosb ala- pokon épűl , minthogy lefolyta alatt készűlt nem csak számosabb pénzzel, hanem némelly emlékekkel is állhatunk elő , mellyek több itt diszlett jeles szerkezetű építmények, és római lakosságra mutatván , minden e? részben netalán még fennforogható kétséget tökéletesen elhárítnak , "s már ezen egy tekíntetből bővebb értekezést érdemelnek. Legnevezetesb "s egyszersmind legrégibb emlékkövünk volt az, melly még a" XVI. század" derekán megyés templomunk? nagy oltára mellett szemléltetett, !) de azóta onnét eltünt, és Schönvisner" igazítása szerint a" következő felirattal díszlett : ?) IMP. CAES. TRAIANO. HADRIANO. AVG..P. M. TRIB. POT. XXI. COS. III. IMP. II. L. AELIUS. CAES. FIL. TRIB. POTES. COS. IT. PROCOS. XVVIR. SACR. FACIVND. (IÍmperatori Caesari Trajano Hadriano Augusto , Pontifici Maximo , Tribu- niciae Potestatis vicesimum primum , Consuli tertium, Imperatori iterum, Lucius Aelius Caesar filius Tribuniciae Potestatis, Consut iterum , Procon- sul, Auindecimvir sacris faciundis. 3) 1) Lazii Commentarius de Rep. Rom. lib. XII. Sect. II, c, XV. ?) Appendix ad Commentarium in Romanorum Iter per Pannoniae ripam , p. 113. 5) Gruteri Corpus Inscript. czímű munkájában a? 252 lapon a? II, sz. alatt, és La- ziusnál az imént útalt helyen szinte közöltetik e? felirás, de némelly változá- sokkal; amott XVVIR. helyett XVTRIVIR, ennél pedig L. AELIVS. helyett LAELIVS. szavak állván, és azon kivűl a HADRIANVS név elhalgatásával a" COS. IT. betűk COS. P. R-nek és a? P. M. jegyek P. P-nek olvastatván, 41 322 ÉRTEKEZÉSEK:. Az időszámozási jegyek szerint, mellyek e" felirásban előfordúlnak, kibizonyodik a" 137 évben készítése; ebben viselvén t. i. Hadrianus huszon- egyedszer a! tribunisi és L. Aelius másodszor a" consuli hivatalt. Kivilág- lik továbbá belőle az is, hogy valaha olly. épületen vagy emléken díszlett, mellyet Lucius Aelius Hadrianustól örökbe fogadva, és caesari . czímmel pannoniai helytartónak (Proconsul) nevezve, hálaadása" jeléül e" helytt Hadrianusnak emeltetett; mit bizonyára nem teend vala , ha az más házakkal is beépítve és római szállóktól lakva nem lett volna. Ugyan ezen időkorinak tekíntem a" főtemplom" párkánya alatt helyzett, egyébiránt csekély müvészeti becsű kőtáblát, mellyet a? rajta kivésett férjfi mellképe" arczvonásai , és Hadrianusnak a" nevét viselő pén- zekből eléggé ismeretes ábrázatja közt észrevehető hasonlóságnál fogva, ha nem a? felebb előterjesztett kővel hajdan egybefoglaltnak, de bi- zonyára valamelly e" Császárnak szentelt emlék? részének állíthatni. A" harmadik szinte a" dicsőített templom" Duna felőli falán látható kövön olvassuk e" szavakat : VICTORIA. AVGG. N. N. ET. LEG. I. ADI. Pf. F. ANTONINIANAE. :) P. MARCIVS. P. FILIVS. SEXTIANVS EPHESO. cagbba A (Victoriae Augustorum Nostrorum et Legionis Primae Adjutricis Piae Fide- lis Antoninianae , Publius Marcius, Publii Filius, Sextianus, Epheso Prae- fectus Praetorio dedicavit. 2) 1) E: szó hihetőleg kihagyatván eleinte, a? kőfaragótól későbben vésetett ki a" hely" szűke miatt sokkal kisebb betűkkel. 2) Találtatik e" felirás már a? XV. században írt Bonfinnál és Appianus" 1534-ki kiadásáb . A" GYŐRI VIDÉK LEGRÉGIBB IDŐBEN ÉS A" RÓMAIAK ALATT, 323 Schönvisner" igen alapos véleménye szerint Marcus Aurelius és Lu- cius Verus közös császárkodásuk" idejében vagya" 161 és 172 évek közt ké- szűlt ezen kő , valamelly diadal! emlékezetére , mellyet az első antoninusi ezred (legio) hihetőleg a? marcomanni háborúban szerzett, Publius Sex- tianus pedig ekkép örökítni kivánt. 1) Ha tehát római főtisztek , sőt ma- gok a" Császárok is, a"? mit a" Praefectus Praetorio, vagy testőrzői sereg vezére" jelenlétéből következtethetni , az itt állott városban megfordúltak és mulathattak is: nemde nem magából foly-e annak ez időben már ser- dültebb létezése? Mint szinte e" századbelit említésre méltónak tartjuk végre ama" nem rég a" belső városban a vármegyeház? áltellenében felfedezett, "s egy gyerek" tetemeit magában záró kőkoporsót , mellynek partján látszó betűk: L. I. AD. (Legio. Prima. Adjutrix.) 4 az abban temetkezett kisded" atyjának, az első ezredben vitézkedését bizonyítják. "§ e" szerint már két kövünken említve látván az első legiót, nem szenvedhet többé kérdést, ezen Galbától pannon fiakból felállított és adjutrixnak bélyegzett , 2?) Vespasianus által pedig addigi álló helyéből , Hispaniából Pannoniába, a" hol ezentúl két századnál tovább marada — ált- költöztetett 3) ezred" némelly csapatjainak e? helyen is húzamos tanyázta ; kivált miután a" nem messze Tatán , Asszonyfán és Örkényben talált em- lékek és téglákon szinte előjőne neve, és Ptolomaeus $) az antoninusi úti könyvvel együtt, ámbár külön időben készültek, Bregaetion (Szőny) és Car- nuntum közt szállítottnak hirdetnék. Következnek már most az érdekelt századból itt talált pénzek , az időrend szerint imígy helyezve: :) Comment Geogr. in Iter. Romanorum P, III. p, 215. 2) Dio Cassius Lib. IV. p. 564. 5) Corn. Taciti Hist. Lib. III. Cap. XLIV, 4) Ptolem. Cap. XV. edit. m. pag. 52 ,.Bregeetium - - - Legio 1-ma auxiliaria."" 7 a l$z 324 ÉRTEKEZÉSEK. IMP. TRAIANO. AVG. GER. DAC. P. M. TR. P. COS. V. P. P. Trajánus? koszorús feje. , S. P. 8. R. OPTIMO. PRINCIPI. a" Császár 4. lovas diadalmi szekéren, arany. IMP. TRAIANO. AVG. GER. DAC. P.M. TR. P. a" Császár képe. COS. V. P. P. S. P. d. R. OPTIMO. PRINC. alúl DANVVIVS. e? folyam? szobra" j. fekve , jobbját hajóra , balját vizet ömlesztő vederre támasztva. Ezüst, verettek a" 105 és 112. évközti időszakban HADRIANUS. AVGVSTVS. a" Császár" hajad. feje balra fordulva. FELICITATI AVGVSTI. COS. III. P. P. gálya. I-ső idomú, sárga rézből. HADRIANUS. AVGVSTVS. a" Császár" koszorús feje. HILARITAS, P. R. COS. TII. két gyerkőcze közt álló asszony jobj. hosszú pálmaágot, balj. bőségszarvat tartva. I-ső idomú , rézből. SABINA. AVGVSTA. HADRIANI. AVG. PP. a" Császárné" , kon- tyos feje balra fordulva. VESTA. S. C. ezen istenné jobbra fordul űlve , jobbj. palladium , balj. dárda. II-dik idomú, rézből. Készültek a" 119 és 138 év közt. ? ANTONINVS. AVG. PIVS, P. P. TR. P. XI. a Császár" koszorús feje balra fordulva. COS. IIII. Az élelmet (annona) képző asszony, kinek jobb olda- lánál véka, bal kezében horgonya. Ezüst, veretett a" 148. évben. ANTONINVS. AVG. PIVS. P. P. TR. P. XXIII. a" Császár" ko- szorús feje. COS. IIII. j. £. álló asszony , kinek jobbj. golyó , bal karjában gyer- mek , és a" két lábánál még két gyerkőcze. II-dik idomú , rézből , készült a" 160 évben. DIVVS. ANTONINVS. Antoninus b. f. hajad. feje DIVO. PIO. Oszlop. Ezüst, veretett Antoninusnak a" I61 évben tör- tént halála után. IMP. CAESAR. AVREL. VERVS. AVG. Aurelius Verus?" koszorús feje balra fordulva. A" GYŐRI VIDÉK LEGRÉGIBB IDŐBEN ÉS A?" RÓMAIAK ALATT. 325 CONCORD. AVGVSTOR. TR. P. II. COSII. S. C. Verus és Marcus Aurel. Császárok jobbjokat fogva. I-ső idomú , rézből , a" 162 évből. M. ANTONIVS. AVG. ARMENIACVS. Marc. Aurel. koszorús feje b. f. PAX. AVG. TR. P. XX. COS. III. a" béke b. f. jobbjában ág , balj. bőségszarv. Ezüst , készítése ideje esik a? 166 évre. FAVSTINA AVGVSTA. Faustina" pártás feje balra fordulva. SAECVLI. FELICIT. két férjfi gyermek nyoszolyában, ezüst. FAVSTINA AVGVSTA. ennek hajadon arczképe. MATRI. MAGNAE. S. C. Cybele b. f. űlve. I-ső idomú, rézből, veretett Marcus Aurelius alatt, de minden esetre a" 175 év előtt, mellyben Faustina elhalálozott. COMMODVS ANTONINUS. AUG. a? Császár? borostyánozott feje. TR. P. VII. IMP. IILI. COS. III. P. P. az isteni gondviselés HA állva, j. k. ág, b. pálcza, lábainál golyó. Ezüst, a 182 évből. L. SEPT. SEV. PERT. AVG. IMP. II. Septimius Severus? koszo- rús feje. VIRT. AVG. TR. P. II. S. C a" daliás erény j.f. állva, COS. II. I-ső idomú, rézből, veretése ideje a?" 194 év. A" harmadik században mind inkább aljasult a" római birodalom? sorsa , ritkán örűlhetvén tökéletes csendnek, majd a" mindenfelől elő to- longó vadnépek" gyakori bécsapongásaik , majd az egymást Versenyt érő belső zenebonák miatt. Septimius Severus fenntartá ugyan ideig óráig- lan belső és külső bátorságát; nem úgy az utána következett és csupán a" seregek" önkényétől függő , sokszor alig magasztalt "s már is porba suj- tott Császárok , kik ön fenntartásokkal bajlódva, igen keveset, vagy soha sem lehettek népeik" boldogítására munkásak. De ezen az egészet annyira nyomasztó és szabad kifejtődését hátráló körülmények , épen ellen- kező béhatással voltak a" Duna" mentében terjengő határszélekre (1i- mes Danubii) és abban találtatott véghelyekre, mellyek a? szüntelen fe- nyegetődző veszély ellen kénytelenleg mindig jó karban tartva, és kato- nasággal teledes tele tömve, mind lakosaik? számára , mind becsök és ne- vezetességükre nézve szemlátomást előhaladtak; minek is főkép tulajdo- 326 ÉRTEKEZÉSEK. nítható több annak elötte alig ismert város vagy erősség , "s ezek közt a? mienknek is delibb virágzásra vergődése , "s e? tekíntetből az akkori irók által említésre méltatása. Nincs még eddig az úgy nevezett antoninusi úti könyvnek, melly- ben városunk legelőször fordúl elő , Arrabona" nevezet alatt, szerkezési ideje tökéletesen meghatározva; ha mindazáltal fontolatra vétetik, hogy a" 4. század? fogytán élt Aethicus, kinek közönségesen tulajdonítatik , 1) munkáját nem másból, mint előtte fekvő régibb tudósításokból készít- hette; hogy továbbá az emezek" sorában legelső helyet foglaló Itinerariumok, ha előbb nem, bizonyosan Septimius Severus és Caracalla, mint a" leg tetemesb útjavításokat eszközlők" országlása alatt jöttek divatba; igen . alaposan következtethetik: előadásainak alkalmazhatósága az őt jóval megelöző időkorra , "s tehát városunk? sokkal régibb létezésére is. Ámbár egyébiránt az Itinerariumnak Arrabonánkról tudosítása sem áll másból, neve"? háromszori említése és más helységektől távulsága" puszta megjegyzésénél; még is felette nagy világot derít vizsgálatunkra azon egy tekiíntetnél fogva, mivel segedelmével az akkori messzeségeket a" mostaniakkal összehasonlítván, városunknak a?" hajdani Arrabonával azonságát fenekesen megmutathatjuk; minek bégyőztére közöljük ime az Itinerarium"? ide tartozó szakaszit, előszöris a" Duna" hosszában Tau- runumból (Zimon) Noricumba vezetőt vévén, melly mint a" végvárokat egymás közt, sőt az egész napkeletet a" nyugottal egybekötő , méltán a? legemlékezetesbek közé számítandó , és Aguincumból (Buda) Vindobonáig (Bécs) következőkép adatik elő: 2) Aguincumból Lacus Felicis helységen ált (Csév) Crumerumig (Új fa- lú) számláltatik XXXIII. M. P. (ezer lépés) Innét Azao (Almás) álló helyt érvén Bregetionig , (Szőny) a hol az első ezred tanyáz, XVIII ezer lépés. 1) Mudar Das Nömifde Noricum 1. Bb., 233. 6. 2) Itinerarium Antonini edit. Wesselingiana in 4-to pag. 245. — Schönvisner. In Ro- manorum iter per Pannoniae ripam commentarius P, 1. pag. 99—132. Mannert Gep- grapbie der Griedjen und NRömer III, Bd, 657. 6. MM an ee ela nk atta lualatntmiáasníta HG öKzü VKNEKÉRKEÉN kén al A" GYŐRI VIDÉK LEGRÉGIBB IDŐBEN ÉS A" RÓMAIAK ALATT. 327 Még is ad mures et ad statuas helységen keresztűl, melly hihető- leg Gőnyű terűletén álla, Arrabonánkig XXX. ezer lépés. Arrabonától pedig Ruadratis (Ötevény) álló helyt útközben hagy- ván Flexumig (Óvár) XXII. ezer lépés. Továbbá Gerulatán (Oroszvár) keresztűl, Carnuntumig , (Petro- nell) a XIV. kettős legio szállásáig XXX. ezer lépés. "§ ettől Aeguinoctium és Ala nova álló helyeket útban érve Vindo- bonáig, a" hol a" X. legio áll, XXVIII. ezer lépés. "S igy összeleg CLXL. ezer lépés. A" római mértékeknek a" maiakra álttétele eszközöltetik követ- kezőkép. A" feladott régi hosszúság sokszoroztatván a? római milliare vagy millia passuumnak megfelelő új mértékkel, vagy 777 bécsiöl2 15 lábbal, az így nyerendő summa pedig a" mostani mértföld? tartalmával — 3666 öllel felosztatván, — melly szám kihozatik, az mutatandja a? kérdéses távolság foglalatját a" mai mértékre áltvitetve. E" szerint te. hát a" felebbi messzeségekkel bánva úgy találjuk, hogy: Az Arrabonánkból Aguincumba vivő nyolczvan egy ezer lépés- nyi út 62,904 bécsi ölet, vagy 17posta mértföld 642 ölet. A" Bregetiontól harmincz ezer lépésnyi 23,310 ölet, az az 64 mf. A" Flexumig huszonkétezer lépésre terjedő, 17,021 ölet , vagy42 mt. Végtére a" Vindobonába vezető nyolczvan ezer lépésnyi hosszusá- ságú, 62,187 ölet, az az 16 p. mf. 3531 ölet teszen. "§ így mindenhol csaknem épen annyit tesz, mint a" millyen hosz- szúnak az út városunk és Buda, Szőny, Óvár és Bécs közt jelennen mutat- kozik; csekély különbségeket kivéve, mellyek nem egyébnek, mint a? hajdankorban némelly helytt volt rövidítő áltvágásoknak tulajdonítandók. A" másik úton, melly a" római időben olly emlékezetes Syrmi- umtól (most Mitrovicz Slavoniában) Pannonia" belrészein keresztűl Arra- bonáig szolgált, találkoztak a" következő helységek: :) Syrmium , Vidulia , :) Itiner. Antonini p. 267, Mannert mint felebb a" 681 lapon. 228 ÉRTEKEZÉSEK, Spaneta , Ulmum , Celena , " Cibale , Lentuvanum , Antiana , Sopianae (Pécs) Pons Mansuetianus , Tricciana , Cimbriana (Fejérvár) , a" honnét, Crispiana, legközelebb nyugvó helyig számláltatott XXV ezer lé- pés , innét pedig Arrabonáig szinte XXV. ezer lépés. Nem érdekelvén bennünket a" Cimbrianán inneni helységek, csak tőle kezdve vettük számba a? lépéseket, azon czélból leginkább, mivel azt több velős oknál fogva, valaha Székes - Fejérvár területén települt- nek gyanítván, az onnét Arrabonáig terjedő és mai mértékre véve 102 mértföldnyi út, és a" Győr "s Fejérvár közti jelen távulságra nézve ész- revehető egyenlőség által, Arrabonánk"? helyzése iránti állításunkat újra megerősítve szemléljük. Többnyire nem kételkedhetni ezen jelességére nézve a" Duna mellettihez ugyan nem hasonlítható útnak is gyakor jára- túságán , minthogy amannál száz negyven két ezer lépéssel rövidebb volt. Sabariából is vitt egy út Arrabonába "s innét Bregetionba, melly a dunamenti számos végvároknak a" tartományi anyavárossal egybe- kötésöket eszközülvén szinte nevezetes lehetett, és helyről helyre így adatik elő az Itinerariumban. 1) Sabariától (Szombathely) számláltatott Bassianáig XVIII. in- nét pedig Arrabonáig XX. összesen tehát LXXII ezer lépés. Vagy mos- tani mérték szerint 153. mértföld , a" mi hasonlólag meégegyez a" mái távul- sággal Szombathely és Győr közt , ha a régi útra nézve elpártolván Schön- 1) I c. pag, 262. — A" GYŐRI VIDÉK LEGRÉGIBB IDŐBEN ÉS A" RÓMAIAK ALATT. 329 visner" véleményétől, ki azt nagy kerűlővel Csepreg és Csornán viszi ke- resztűl Győrnek , 1) más biztos irókkal, Mannert 2) és Reichharddal 3) feltesszük: hogy Bassiana Sárvár, Mursella pedig Marczaltó" terűletén állott; a. mit egy nem rég, Lovászpatona? határában, "s tehát Marczaltőhöz nem igen messze talált és Mursellát említő római kő is némúűleg gyámolít. 1) Ezen három leginkább hadi tekíntetben emlékezetes úton kívűl, volt egy negyedik is, mellynek , ámbár a" régi Itinerariumokban és iróknál különösen nem említetik, hajdani létezése és Arrabonánál kezdete újabb vizsgálatok" és egybehasonlítások" segedelmével eléggé ki van víva , t.i. a Duna" bal partjától Germania magna" vadonain keresztűl a" keleti tenge- rig nyúló, "s a" régieknél olly nagy divatú borostyánkőnek a? római bi- rodalomba vitelére szolgáló kereskedői út. Kruse? véleménye szerint, 5) ki legelső talált Ptolemaeus" tudosításaiból ezen útra, Komárom? terűle- tén kellene ugyan a? legelsőbb azon ért Kelemantia várost keresni; minél fogva maga az út kezdete is, nem Arrabona hanem Bregetionnal esnék szemközt; de miután az e" részben egyedűl kalauznak tekínthető Ptole- maeus Kelemantiát Germania" negyedik éghajlatába, melly szerinte a" 47 és 49 szélességi íz közé esik, jelesen a" szélesség" 479 és 40" alá, kö- vetkezőleg a: Narabon" béfolytával egy vonalra helyezteti, sőt e? két pon- tot még hosszúsági fektükre nézve sem különbözteti, mindenikét a? 41. ízre tévén; meg nem fogható: mi birhatta az egyébiránt olly szemesen vizsgáló és helyesen okoskodó Kruset arra: Kelemantiát, és a? boros- tyánkő kereskedési út kezdetét , a? Narabon? torkolatjánál egy egész szé- lességi ízzel alább , a" 46 íz és 40 percznyi Bregetion felé tolnia. 5) !) Antigg. Hist. Sabariensis p. 39. 2) Geogr, der Grieden und Nömer II. Xb. 687 6. 5) Orbis terrar. antiguus , Tab. XI. 4) Tud. Gyüjtemény 1820-diki folyamat, III. köt, 70 lap. ") $rufe Archiv. für alte Geograpbhie Gefdhidjte und A(terthümer Germanieng 3. Öft:15ún0 75 S. ") Bővebb tudósítást találhatni e? tárgyról ,,Kelemantia:" czímű értekezésemben , melly az , ANrdjiv für Gefdjidjte, Vteratur und Kunít" folyó írat? 1828-diki vagy XIX kötetében a? 354-dik és következő lapon foglaltatik. 42 330 i ÉRTEKEZÉSEK. Annyi útaknak itteni összeütközte magától is elegendő volna vá- rosunk" ez időkorban örvendetes előléptének kitűntetésére ; de vannak még ezen felűúl más okaink, mellyek azt teljesen bégyőzik, úgymint több itt ta- láltakkori emlék, sírbolt , egyéb jeles maradványok és számos pénz. Ide tartozó emlékeink közt időrendszerint első az, melly főtem- plomunk" éjszaki oldalába, a" már felebb közlött 137-dik évi kő mellé rakva szemléltetik , "s e? felírással bír : DEDICANTE EGNATIO VICTORE LEG. AUGG. BR" 4 PR ET . . . CL. PISONE LEGATO LEG. V. IDVS IVNIAS. APRO ET MAXIMO COS. (Dedicante Egnatio Victore Legionis Augustorum Propraetore , et Claudio Pisone Legato Legionis , Ouinto Idus Iunias Apro et Maximo Consulibus) Megismerkedünk ime itt megint két római főtiszttel, Egnatius Victor, és Claudius Pisoval, kik osztályaikkal Arrabonánkban tanyáztuk- kor, hihetőleg annak egyik térén, legiojok, vagy Septimius és Caracal- la Császároknak, valamelly jeles tettük? dicsőitéséül, a? jelen számozási 207. évre esett Aper és Maximus? consulatusa idejében emléket szentel- vén , arra e" felírást helyezteték. :) ") Bonfinnál Dec. III. Lib. IX már érdekeltetik e? felírás , némű. hibákkal , c és olly- kép , mintha a" felebbi 137. évivel egybekapcsolva lett volna. A" GYŐRI VIDÉK LEGRÉGIBB IDŐBEN ÉS A" RÓMAIAK ALATT. 331 Az 1545-dik évben fedezé fel itt Vels Lenárd a" következő , fejér márvány sirkőre vésett, "s azóta megint elveszett felirást: 2) D. M. AVR. DORISON. VE EX STAI. PRAEF. AL ENT. AN. XLIX. ET AVR. MVSSA. FL AN. VII. AVR. NÉRON. LIB. ET. CONIVNX ET. AVR. LVPVS. ET. AVR. LVPORINA. ET BASILLA. FIL TITVLVM. PATRI ET FRATRI. FAC. CVRAVERVNT. (Diis Manibus Aurelii Dorisonii Veterani et Stailuco Praefecto Alae Cen- tonarioraum Annorum 49 et Aurelii Mussae Filii annorum ? Liberi et Con- junx Aurelia Neronina et Aurelius Lupus et Aurelia Luporina et Basilla filiae Titulum Patri et Fratri Faciendum Curaverunt). Ezen a" valaha itt elhalálozott és temetkezett pannon, nevezetre stailucoi 1) születésű, s a" sátor és vitorlaszabók? osztályi igazgatója Aurelius Dorison és fiának sírok felett önnöneiktől emelt kőnek készíté- se tétethetik a" 228 év körűlti időre, mivel a" többek közt rajta előfor- duló Aurelius Lupus" neve egy másik Budán talált feliráson is említetik , mellynek ezen évben szerzése biztos jelekből bé van győzve. ?) Az 1827-dik évben találtatott, a" belső városban közel a? fejér- vári kapuhoz egy régi kő, mellyet midőn már újabb elsülyesztését vár- :) Commentar. Reip. Romanae Volfggi. Lazii p. 957. ") E" helység terült Arrabonától 14000 lépésre , hihetőleg Sövényház táján, a" hol már több jeles római maradvány találtatott. 5) Schönvisner Appendix ad Commentarium in Romanorum Iter per Pannoniae ripam. p. 251. 42" 332 ÉRTEKEZÉSEK. ná: megpillantván, ettől megmentve sajátommá tettem; felírása így szól : ú AVG. SAC. AVR. LATINIANVS. STRATOR. COS. MIN: 4 /E. (Augusto. Sacrum Aurelius Latinianus Strator Consul Votum Solvit Lubens Lubentissime) j E" fogadási vagy oltár" táblát képző és valamellyik Császárnak . szentelt kő? szerzőjének Latinianus Strator" emlékezetére mindeddig semmi consularis lajstromban nem akadhatván, magát ezen emléket is csak betűi idománál fogva, melly e? század" elejére mutat, tehettem e" helyre. Illy helyezetben vagyunk két más kőtöredékkel is, t. i. azon ál- talam az új városban felfedezett fejér márvány koporsó" oldal darabjával , mellyen még ezen betűk látszanak : AL. P. EG. DO. ASIS. HERES ; s CVRAV. (Alae Praetorianae Egues Do . . . . asis Heres . . . Curavit) és a" vár árkai legutóbbi egyengetésekor talált következő felirásu kővel: D. 0. M. COCC. (Deo Optimo Maximo . . Cocceius . .) mellyeket más biztos jelek" fogytában, szinte csak betűik" idoma? tekínte- téből állíthatunk a?" 3-dik század? lefolytában készülteknek. Még bizonytalanabb a! két következő hasonlókép itt talált felirás" kora, mellyek újra elveszvén csak irókból ismeretesek, és másként is minden számozati jel nélküliek. Egyike Latz !) szerint "a? hajdani püspöki palota" konyha falába volt rakva, és szóla imígy : :) Comment. Reip. R., és szerinte Katanchich Istri accolarum Geographia Vetus P. I. pag. 443. Nro DXXXIV. A" GYŐRI VIDÉK LEGRÉGIBB IDŐBEN ÉS A" RÓMAIAK ALATT- 333 MARCIAE. CANDIDAE MATRI. PIENTISSIMAE. AVBELIVS. LAVRENTIVS FILIVS. VIVVS VIVAE POSVIT. Ki volt az itt említett és fiui szeretetét imígy kitüntető Aurelius Laurentius , biztos nyomok" szűkében meg nem határoztathatik; "s így elég légyen ezen emlékról megjegyeznem: hogy hajdan bizonyára vala- melly helybeli templomon, vagy más köz épületen díszlett. A" másik emléken olvastattak e? sorok: VDLPIA. PARATIANE. LAVDABILI. FEMINAE. VALERIAE. MATER FILIAE. CONTRA. VOTVM. OVAE. VIXIT. AN. XVI. (Ulpia Paratiane. Laudabili Feminae. Valeriae Mater. Filiae. Contra. Votum. Guae Vixit Annis XVI.) Muratori, 1) ki e" kő emlékezetét fenntartá , ekkép adja ugyan felirását elő : , Ulpiae Paratiane Laudabili feminae. Valeria Mater filiae etc.," de mivel egy másik Győr és Komárom közt talált kőkoporsón , ? ) mellyen ugyanezen személyek" nevei előfordúlnak, az anya nyilván Ulpia Para- tienak, a" leány pedig Valeriának mondatik, amaz hitvese, ez leánya lévén Valerius Valerianus"? a" IV-dik flaviai ezred" századosának , mi is e" szerint igazítottuk meg jelen felirásunkat. A" felirásu emlékek közé méltán számláltathatik végre azon 1830-ban Kisasszony hava 21-én, az itteni vásárállásnak a" Rábára néző részében, az országút alól kiásott két sírbolt, mellyekben nem csak készi- :) Nro MCCXXX. Katanchich Istri accolarum Geograghia Vetus p. I. pag. 446. Nro DLXVI. 2) Tollii Epistolae Itinerariae p. 245. Marsiglii Danubius Pannon T. II. tab. 35. num, 5. Schönvisner Appendix ad Iter Roman. p. 271. 334 ÉRTEKEZÉSEK. tésök" idejét meghatározó több pénz, hanem bélyegzetű tégla is talál- tattak. A" rakott terméskő oldalú és oromlag felállított téglafedetű na- gyobbikban feküdtek egy serdűltebb gyermek" tetemcei , több elefánt csont- ból, pelikánt képző, ezüst bádog szegletű, "s peczkein még most is azon faszekrénynek , mellyhez valaha ragasztva voltak, több mint tizen- ötszáz évnyi darabjait mutató pártázatok , egy eltörött palaczk, és a" kö- vetkező harmadik idomú rézpénzek : GALLIENVS. AVG. a" Császár" feje sugaras koronával b. f. LIBERO. P. CONS. AVG. j. f. lépdelő párducz, veretése? ideje a" 268 év közti időszak. IMP. CLAVDIVS. P. F. AVG. Claudius?" sugaras koronával disz- lő feje. 3 PROVID. AVG. j. ford. asszony , jobbj. pálczát, a?" lábainál fekvő golyóra tartva. "72 Í IMP. CLAVDIVS. AVG. a?" Császár" feje mint felebb ékesítve. FELICITAS. AVG. j. f. álló asszony , kinek jobbj. békejel, b. bő- ségszarv, közepett B. Készültek a" 268 és 270. év közt. IMP. AVRELIANVS. AVG. Aurelianus" feje sugaras koronával. ORIENS. AVG. A" nap j. f. állva felemelt jobbal , balj. golyó, lábai- nál két fogoly. Veretett a" 270 és 275 év közti időszakban. IMP. CARVS. P. F. AVG. Carus" feje sugaras koronával díszezve. SPES. PVBLICA. a" remény jobbra haladva, alúl SXXI. a" 282 vagy 283 évből. Jelesek az e" sírt fedő téglák is, mellyeknek hosszúsága 20 , szé- lessége 153 és vastagsága 1 hüvelyk , két hosszabb széleik pedig emelteb- bek. Közepett látszanak egynehány körök és e" bélyeg LEG. X. G. P. V. (Legio decima gemina pia guintum) a" miből , ide járúlván a" , Notitia Im- perii" erősítése is , nyilván következtethetni : hogy a" IV-dik század" fogy- tán már nem az I-ső, hanem e" téglák" égetésével munkás X-dik ugy ne- vezett kettős ezred tanyázott e? tájon. — A" másik , jóval kisebb és merő téglákból, mellyek közűl egyne- hány e" betűkkel: LEG. X. COH. IV. (Legio decima cohors guarta) mások A" GYŐRI VIDÉK LEGRÉGIBB IDŐBEN ÉS 4" RÓMAIAK ALATT. 335 ellenben e? jegyekkel RVHDRAT (fRuadrata :) valának bélyegezve , készített boltozatban, az előbbinél fiatalabb gyerkőcze? csontjain kivűl rejtettek e" tárgyak: egy vas kapocs, két gomb, egyik üveg a" másik kőből, farkát szájába fogó kigyótól képzett és az örökkéséget jelentő réz gyűrű , két különböző alkotású , de mihelyt levegőt ért szét töredezett köny- üveg, és két réz pénz, mellyeknek kisebb idomú egyikén szemléltetik elől a" 268-tól a" 270-ig császárkodott Claudius" koronás feje e? felirattal : IMP. CLAVD. AVG. és hátúl a" diadal j. f. állva, e? körirattal : VICTORIA. AVG. másikán pedig, melly másod idomú, és hihetőleg a"284-dik évben veretett , egyik felül Diocletianus pánczélos mellképe , koszorús fővel, "s e? szavakkal: . IMP. DIOCLETIANVS. P. F. AVG. és a" másik oldalon oroszlány és bika közt álló asszony , jobbj. zászlót, b. elefánt agyart tartva, e" körirattal: FELIX. ADVENT. AVVG. NN.— alúl: P. K. A. E" sírok" mikor készülte, a?" közlött pénzek" segedelmével igen könnyen meghatároztathatik. Mivel t. i. ezeknek legutóbbika , a" nagyobbik sírban Carus idejebeli, ki a 282 és 283 évben uralkodék, a" másikban pedig a" 284-ben országláshoz jutott Diocletiánusé, minden bizonnyal következtethe- tő: amannak a" 283-ban, ennek ellenben egynéhány évvel későbbi csinálása. Lássuk már most a" többi felirás, vagy más biztos meghatározó jel nélkűli római maradványinkat, mellyeket ezen hiányosság miatt bizo- nyos időszaknak nem tulajdoníthatván, azért foglalunk itten össze a? 3-dik századról írtunkban , mivel ez vala Arrabonánk virágzása" déli pontja, "s így igen hihető, azoknak is, habár nem mind, de jobbadán abban létre jutása. Az 1831-dik évben dúlt görcsmirigy alatt, a" tömérdek dologta- lan emberek" hasznos foglalkodtáúl a" vár" árkai béhúzattatván, találta- tott a? szűrszabók" addigi szárító helyén a" földszine alatt csak egynéhány hüvelykre egy csatorna, terméskőből rakott oldalokkal, és hosszúkás, :) Arrabona és Flexum (Óvár) közti állóhely, mellynek fekte a" mostani Ötevényével megegyez; a? Notitia szerint mauri lovagok tanyáztak benne. 336 ÉRTEKEZÉSEK. négyszegű bélyegtelen téglákból fenékkel. Jelen hosszúsága tön 7 ölet, belső szélessége fenn másfél , alatt egy lábot, mélysége 2 láb 9 hüvelyket. Oldalai még most is mohhal és víz okozta vereses szinnel el lévén futva , de folytatása is az áltelleni sáncz? lehuzatala után több helyen mutat- kozván , kétséget sem szenved , hajdáni vízlefolyásúl használata , és egész a" Rábáig szolgálása. ; Ugyanazon alkalommal ásatott ki a" vásárálláson keresztűl vivő út mellett egy rakott kő oldalú , főnél széles kőtáblával borított , de innét fedetlen sír, "s abban egy férjfv csontváza , sárgaréz ssodronynyal összekul- csolt kezekkel és gyűrűvel , mellyen egy kigyó virág felett képezve szem- léltetik ; továbbá valamivel közelebb a" városhoz egy felirás nélküli , egyéb- ként is gyártalan művű oltáralap , "s ehhez egynéhány lépésre égész test- állásu férjfit, könnyű öltözetben ábrázoló kőtábla; még is valaha tűz által elpusztúlt házak" alap falai, és körökben különbféle idomú korsók, pa- laczkok , edények és kis házi bálványok; téglákként égetett négyszegű, oldalt kilyukasztott fűrdőcsők; "8 végtére számos részint felirástalan , részben majd e" bélyeget LEG. X. G. P. F. (Legio decima gemina pia felix) majd ezt: LEG. X. mutató téglák. Vannak ezen kivűl ollyan régiségeink is , mellyek újra elveszvén, csak szóbeli tudósításból ismeretesek, úgymint : egy igen téres , négy csont- vázattöbb réz pénzekkel rejtő , a? Vármegye útczában egy pinczéből kiá- sott koporsókő; a? vásárálláson az első calváriai imádhelynél talált sír- bolt, mellyben emberi csontok, gyűrűk , lámpás és egynéhány pénzek va- lának ; a" római fellegvárnak a" káptalan domb? töve hosszában terjengő alapfalai, és némelly még az 1534 évben a" Rábahid mellett terűlő , és a" valaha itt díszlett körszin (amphitheatrum) vagy más köz épület" marad- ványinak gyanítható romok. ") y !) Litterae Capituli Jaur. ddto Festi assumpt. b. Virg. Anno 1534. ,,nobis exstitit notitia domum Francisci de Giotha per violentiam Turcarum incineratam a parte meridionali versus pontem , territorio publico seu fundamento structurae antiguo- rum gentilium dirute adjacentem.§ A" GYŐRI VIDÉK LEGRÉGIBB IDŐBEN ÉS A" RÓMAIAK ALATT. 337 Egynéhány e" században veretett pénzek már felebb közöltetvén, most csak azokat terjesztendjük még elő, mellyek ép megtartásuk által jelesek : ANTONINVS. AVG. PIVS. P. P. TR. P. XVII. Caracalla? koszo- rús feje. INDVLGENTIA. AVG. COS. IV. j. f. ülő asszony , j. csészét , b. dárdát tartva. [-ső idomú, rézből, veretett a" 214 évben. IMP. M. OPEL. SEV. MACRINVS. AVG. e? Császár?" koszorús feje. P. M. TR. P. II. COS. PP. a? Császár j. ülve, jobbj. golyót, balj. pálczát tart. Ezüst. 218-dik évbeli. IMP. C. M. AVR. SEV. ALEXAND. AVG. a? Császár" koszorús feje. PERPETVITATI. AVG. j. f. álló asszony , golyóval jobbj. és pál- czával baljában. Ezüst. IVLIA MAMAEA AVGVSTA. Julia Mamaea , Severus anyja? pár- tás feje balra fordulva. VENVS FELIX. Ezen istenné , j.f. ülve, jobbj. gyerkőczét, balj. dárdát tart. I-sóő idomú , rézből, veretett mind a" kettő Severus Alexan- der alatt a" 221 és 235 év közt. MAXIMINVS. PIVS. AVG. GERM. a" Császár" koszorús feje. FIDES MILITVM. S. C€. j. f. asszony, mindenik kezében hadi jelt tartva. [-sóő idomú , rézből , készült a" 237 év körűl. IMP. CAES. M. ANT. GORDIANVS. AVG. a? Császár" b. f. feje borostyán koszorúval. VICTORIA AVG. S. C€. j. f. erény, jobbj. koszorút, bali. ágot tartva. [-ső idomú, rézből, a" 238 évből. MARCIA. OTACILIA. SEVERA. AVG. Fülöp Császár" hitvesé- nek pártás feje. PVDICITIA. AVG. a" szemérem j. ülve. Ezüst, veretése esett a" 244 és 2148 év közt. : IMP. TRAIANVS. DECIVS: AVG. e? Császár" borostyánozott feje. 43 335 ÉRTEKEZÉSEK. P. M. S. COL. VIM. alúl AN. XI. Viminacium felső moesiai város" geniusa oroszlán és bika közt. I-ső idomú, rézből, a" 250-dik évből. IMP. CC. VIB. TRIB. GALLVS. AVG. a? Császár" borostyáno- zott feje. P. M. S. COL. VIM. alúl AN. XIII. hasonló az előbbihez. I-ső idomú , rézből; veretett a" 252 évben. IMP. CC. VIB. VOLVSIANVS. AVG. a" Császár sugaras koronával. FELICITAS. PVBL. j. f. asszony , kinek j. békepálcza , b. bőség- szarv , ezüst, a" 252 és 254 év közti időszakból. IMP. GALLIEÉNVS. P. AVG. Gallienus? feje sugár koronával. SALVS AVGG. jobbjával kigyót etető , balj. dárdát tartó asszony, oltár előtt; ezüst, készült a 253 és 259 év közt. IMP. C. M. AVR. PROBVS. P. F. AVG. a" Császár" feje sugaras koronával. SOLI INVICTO. a" nap 4 lovas kocsin , alúl N. A. A. III-dik ido- mú , rézből, veretett a" 277 és 281-dik év közt. DIOCLETIANVS. AVG. a" Császár" borostyánozott feje. VICTORIA SARMATICA. négy férjfi tábor előtt áldozva. DIOCLETIANVS. AVG. borostyános . fó. VIRTVS MILITVM. az előbbihez hasonló. E" két ezüst pénz ve- retett a" III-dik század" utolsó tizedében. a Az előbocsátottakból mintegy önként kifejtődzik Arrabonánk"? álladalmának mivolta ez időben. Sem gyarmat, (colonia) sem szabados város , (municipium) hanem csak fellegvár (praesidium) lévén, még is igen érdekes , és a" felső pannoniai dunahatári várak közt, Carnuntum és Vindobona után legelső helynek állítathatik; a" mit leginkább helyzetének köszönhete, melly nem csak az itt összeütközött útak "s a? Rábán átve- zető hidnak elzárhatására; hanem a? szerin szerte terűlő vidék, sőt talán a Duna balparti Germania? ide közelebbi részének is árútér és fő- fokhelyévé alkalmasítá. Jeleskedett tehát minden bizonynyal az e? czélza- tokra megkivánt intézetekkel, úgymint a" benne számosan tanyázó, és szünetlen fel "s alá szállangó katonaság" számára szolgáló szállások , életes- A?" GYŐRI VIDÉK LEGRÉGIBB IDŐBEN ÉS A" RÓMAIAK ALATT. 339 házak , posta hivatal és más köz épületekkel ; mellyekből hogy illy kevés maradvány jutott korunkra, csak annak tulajdonítandó , mivel a? hajdani város az ujabb tapasztalat és találások szerint a?" vásárálláson belől, a? már akkor is, valamint jelennen azon keresztűl vivő országút mellett, nevezetesen ott állván: a" hol az utóbbi vár" falai, árkai és sánczai" csinál- tatása végett a" föld egészen feldúlatott; az akkor kétség kivűl nagyobb számban napfényre hozatott régiségek közűl sok elhurczoltatott, össze töretett vagy ujra a" falakba elrakatott. 1) A? IV. század mindjárt kezdetén emlékezetes lőn Pannonia és kö- vetkezve tájunkra nézve is, a" kegyetlen Diocletianus parancsolta keresztyén üldözet által. Nem foglaltatik ugyan a" régi irókban egyenes nyomdok a? keresztyéneknek már akkor is itt találkoztáról; de ha fontolatra vétetik , miként az új tanítmány alig mutatkozva a? 63-dik új számozási év körűl alsó Pannoniában, már is igazságai ellentállhatlanságával szövetkezett , ámbár titkos ápolat következésében szemlátomást tenyészett, és a" III-dik század" végéig mind alsó mind felső Pannoniában mindenfelé el volt ágaz- va, 2) egy általán nem kételkedhetni: hogy vidékünkbenis számos köve- tőkre talált, és utóbb a" kormánytól pártoltatva a? bálványimádást las- sanként elnyomta. Szinte olly bizonyos az Arianismusnak ide szivárgása , melly kivált Pannoniában elhatalmazván, 3) ott egész a" római uralkodás" eltörültéig, sőt a" Gothok alatt is, minden egyházi gyülések" kiátkozásai" ellenére virultan divatozott. Tetemes változások történtek e? században Pannonia? felosztása és kormányozására nézve is; először Galerius alatt, ki a" 308 év körűl alsó Pannoniából jókora darabot elszakasztván, abból új provinciát alko- ") Bizonyítja ezt Pighius tudósítása is , (Hercules Broditius) melly szerint idejében 1572-ben még a" régi vár? romjai is látszottak. ? ) Acta S. Ruirini Martyris in Actis Sanctor. T. I. Junii ad diem4-tam 380—584. 5) Sulpicii Severi Hist. Ececlesiast. L. II. , ut omnes fere duarum Pannoniarum epi- scopi in perfidiam Arianorum coniurarent.:6 43 " 340 ÉRTEKEZÉSEK. ta, mellyet hitese után Valeriának hivatott; és nagy Constantinus" csá- szárkodása vége felé, vagy kevéssé utána; a" midőn a" felső Pannoniának Dráva és Száva közti része alsó Pannoniához csatoltatott , "s eddigi neve helyett , amaz Pannonia prima , ez Pannonia secunda czímmel bélyegezte- tett. Ugyan ekkor rendeltetett mindenik osztálynak különös igazgató (Praeses, Consularis Praefectus , Conrector) a" polgári ügyek" elintézése, — és hadnagy (Dux) a dunahatárszélek" és várokban tanyázó őrízetek" vezérlete végett. Első Pannoniában és a" vele összekapcsolt parti Nori- cumban (Noricum ripense) székelt 30 alnagy, (Praefecti, Tribuni co- hortium) és ezek közűl három Arrabonánkban, melly minden felosztási másításokban, a" később csak nevét változtatott felső Pannoniánál hagyatott. Nagy Constantinus" végrendelete szerínt, három fia: Constantinus, Constans , és Constantius közt osztatván fel öröksége: Constans" részébe esett Pannonia, ki azt haláláig (a 350-ik évig) birá;-ez után pedig ált- ment Constantius, mint akkoron már az egész birodalom egyetlen ura birtokába; több évi nyugalomnak örülve, mellyet az e" Császártól Ve- tranio és Magnentius bitorlók és a" határait újra háborgató Sarmat és Ruad nemzetek ellen szerzett diadalminak köszönhete. Julianus és Jovianus Császárok rövid uralkodásának nem volt nagy béfolyása Pannoniára ; de midőn Valentiniánus? parancsából a" dunahatárszélek" megerősítéséűl e? fo- lyam" bal partján guad földön is több városok építetnének : újra felinge- rüle ef nép, és szövetségesivel, a? Sarmatok és Jazygekkel, 347 évben átcsapván a" Dunán, mindenüvé dúlást halált terjesztve, ellepé nem csak Valeriát, hanem első Pannoniát is ; a" mikor Carnuatum és Sabaria 1!) több városokkal csaknem végpusztulásra jutván, hihető, hogy Arrabonánk sem maradt egészen ment a? rablók?" dühétől. A" rá következett évben el- jött ugyan maga Valentiniánus tömérdek hadat vezérelve Pannoniára , és akadály nélkül átszállván Acincumnál a" Dunán, nem kevés rémülésbe ejté szerencsés csatázásival a" Ouadokat, míg az ősz" kora beálta miatt vissza térni kénytelenítetnék , forralt szándékinak kivitelét a" jövő évre !) Ammianus Marcellinus Lib. XXX. C. V. A" GYŐRI VIDÉK LEGRÉGIBB IDŐBEN ÉS 4" RÓMAIAK ALATT. 341 halasztva; mellytől mindazáltal, nem sokára Bregetionban történt halála meggátolá. Innen tova napról napra hanyatlásnak indúlt a?" római hatalom Pannoniában , olly annyira, hogy a" 377 év körűl a: Hunnok azt könnyű szerrel elfoglalván, magokat abba állandóul bé is fészkelhették , 1) még ekkor ugyan a" kulcsos város és várokat jármok alá nem keríthetve. ?) Sőt valamivel ezután a"? Rómaiak" szövetségeseikké lévén, és zsoldért se- regeikben harczolván, úgy látszik, mintha ezentúl engedelmökből foly- tatták volna itteni lakásukat, míg a" 427-dik évben a" Gothok? segedel- mével abból elűzettek. Nem sokára mindazáltal Attila alatt a? Dunán újra átkelve, a" 441 év körűl meghódíták egész Pannoniát, minden város és erőségekkel együtt. "S így szakada vége a" római uralkodásnak e"? tar- tományban, és vele minden műveltségnek, melly 400 év? lefolyta alatt az idők" és veszélyek" minden vihari közt gondosan dajkálva a" jóllét olly lépcsőjére emelte vala azt, millyenre ezután egész a? Magyarok által rendes szerkezetű Országgá képzéséig nem juthata többé. Arrabonánk"? létezését az ménti időszak alatt, látszik ugyan némüleg kétesítni a" IV század" végei felé készült ?) Tabula Theodosiana , vagy Peutingeriana, midőn a" Vindobonából Aguincumba vivő útat imígy adja elő: $) Vindobona X millia passuum Villa Gai IV — ke Aeguinoctio XIV — — Carnunto XIV — a Gerulatis AVI — — Ad Flexum XIII — — 1) Marcellini Comitis Chronicon ad Hierii et Ardaburis Consulatum. 2) Ammianus Marcellinus L. XXXI. C. X. Sidonius Appollinaris in Panegyrico ad Ma- iorianam Augustum. Zosimus Lib. V. 3) Mudar Dad römifdje Itoricum, 1. Tb. 107 6. 4) Katanchich Orbis antiguus et tabula itineraria Theodosii, guae et Peutingeriana audit. Budae 1824 in 4-to pag. 302 et segg. 342 ÉRTEKEZÉSEK. Stailuco XII millia passuum Arrabo íluv. XXX — — Brigantio V — —- Lepais fluv. XIII — — Gardelaca XIII — — Lusomana XII — - Aguincum "s tehát városunkról mélyen halgatva , helyén csak az Arrabo folyamot említi. Ezen, véleményem szerint aligha-nem annak: hogy a? szerző az Arrabo folyót mint jelesebb pontot már feljelelvén, a" mellette terűlő , azzal majd egynevű Arrabonát érdekelni feleslegnek tartá; tulajdonít- ható hiányt, bőven kipótolja mindazáltal a? szinte azon korú , Notitia Im- perii ,!) melly szerint a" Liburniai fiakból gyüjtött X. és XIV kettős le- gio" egyik osztálya és alnagyán kivűl, két lovag csapat is, az úgy neve- zett Stablesianusok (Eguites Stablesiani) és Promotusokból, (Eguites Pro- moti) hasonlólag vezéreikkel, 7s igy iránykép sokkal több katonaság lévén abba helyezve, mint a? Duna part hosszanta fekvő várak" akár mel- lyikébe; magától érthető: hogy "alkalmas fekte miatt a" két Pannoniá- nak úgy szólván kulcsa, most is, kivált a" rémítőleg nehézbülő vad népektől való veszély tekintetéből, mindig jó védelmezhető karban tartva, míg csak római fegyver e" tájon villogott, belső álladalmára nézve sem fogyott, hanem inkább becsesült. Ide helyzendő emlékünk sincs több egynél , melly sírkőt képezve S láb 10 hüvelyknyi hosszuságú és 2 láb 5 hüvelyknyi szélességű. Felső részé- ben mélyre kivésett rejtekben szemléltetik egy szakálatlan férjfv 7 hü- velknyire kiálló mellképe, "s azon balra szágúldozó pongyolán öltözött lovag , íját oldalt kitűzött, már három nyillal talált czéltekének irányoz- va. Kiásatott a" belső városban közel az új kápuhoz , a" hol egy ház? ud- 1) Notitia utrague cum Orientis tum Occidentis ultra Arcadii Honoriigue Caesarum tempora, Basileae MDLII in fol. A" GYŐRI VIDÉK LEGRÉGIBB IDŐBEN ÉS A? RÓMAIAK ALATT, 343 vari falába rakva, majd 40 évig lappanga , míg általam észrevéve onnét kivétetett, és kertemben felállítatott. Felírásúl e? sorok olvastatnak rajta: ACRABANIS ABABVNIS. F. ALA. AVGVSTA. ITVRAIOR. VM. AN XLV STIP. XII. H. S. E. HANICVS FRATER. HERES. POSIVT. (Acrabanis Ababunis Filius Alae Augustae Ituraiorum, Annorum 45 Sti- pendiorum 12. Hic Situs Est. Hanicus Frater posuit) Nincsen ugyan itt is semmi jel, mellyből e? kő" korát voltakép meghatározhatnók , felírása? betűinek idomát tekíntve mindazáltal nem lehet kétségünk ezen időszak alatti készítése iránt; a? mit némüleg támo- gatni látszik egy másik, Esztergomban talát emlék is, 1) melly FI. Val. Maximianus Császárnak a" 3-dik század" fogytára , és a" 4-dik kezdetére esett országlásakor alkottatván, szinte Ituraeusokat emleget. Alkotának pedig ezek ázsiai népet, melly Palaestina, Lycaonia és Syriában elszélledve la- kott; ámbár csak a Palaestina" nyugot éjszaki szélein terjengő hegytartomány neveztetett sajátkép Ituracának. ?) Ügyes nyilazók lévén , kényszeríttettek meghódítások után a" római seregekben hadiszolgálatokat tenni, "s így történhetett, hogy főkép a" vad nemzetek elleni háborúkban használt, "s e" végre Pannoniában széttanyáztatott csapataik közűl egyik másik valamikor Arrabonába is helyeztetvén, itt tartózkodta alatt, az abban vitézkedett Acrabanis az élők" sorából kiköltözött, "s testvérétől e? kő? emeltetése által megtisztelteték. Az e" korban létet nyert pénzek közűl emlékezetesebbek e? kö- vetkezendők : IMP. MAXENTIVS. P. F. AVG. CONS. II. Maxentius? borostyános feje, jobbj. sasvégű uralkodói pálcza. 1) Descriptio arcis Strigoniensis in 4-to 1828, pag. 76. 2) Lucae Capite III v. I. Paralipom: Lib. I. Cap. V. versnu XIX. 344 ÉRTEKEZESEK, CONSERV. VRB. SVAE. Róma istenné hat oszlopú templomban úűlve , jobbj. gömb , balj. dárda , alúl A. 0. S. II-dik idomú, rézből, a" 399-dik évből. VAL. LICINNIANVS. LICINNIVS. P. F. AVG. az idősb Licinius" borostyános feje. VIRTVTI EXERCITVS. balra haladó férjfi, jobbj. dárda , vértes baljában diadalmi jel. II-dik idomú , rézből. CONSTANTINVS. NOB. CAES. első Constantinus"? borosty. feje. CONSERVATORES. KART. SVAE. Karthagó" geniusa hat osz- lopú templomban állva, alúl e" betűk: P. K. H. II-dik idomú , rézből. IMP. CONSTANTINVS. AVG. a? Császár" borostyános feje. MARTI CONSERVATORI. Mars sisakosan, pánczélosan balra for- dúlva. II-dik idomú, rézből. FL. DALMATIVS. NOB. €C. Dalmatius Császárfi? borosty. feje. GLORIA EXERCITVS. alúl ANT. hadijel két fegyveres közt. III-dik idomú, rézből. FLAV. CONSTANTIVS. NOB. CAES. második Constantius" va- sas mellképe. FELICITAS. ROMANORVM. három Császárfi diadalmi ív alatt, mindenik dárdát tartva; alúl S. M.H. ezüst. verettek mindnyájan Iső Con- stantinus? országlása alatt, vagy a" 307-dik évtől a 337-ig. ; D.N. FL. CL. IVLIANVS. P. F. AVG. Juliánus Császár" feje gyöngy füzérrel. SECVRITAS. REIPVB. Apis balra fordúlva, felette 2. csillag, előtte orrával koszorút tartó madár , alúl e? betűk: CONS. T.; II-dik ido- mú , rézből. FL. HELENA. AVGVSTA. a? Császárné" mellképe. SECVRITAS. REIPVBLICAE. jobbra álló nő , jobbj. lehajló ágot , balj. ruháját tartva , alúl SM. T. S I.; III-dik idomú, rézből ; készültek a" 360 és 363 év közt. D. N. IOVIANVS. P. F. AVG. a" Császár" feje gyöngy füzérrel. A" GYŰRI VIDÉK LEGRÉGIBB IDŐBEN ÉS A? RÓMAIAK ALATT. 345 VOT. V. MVLT. X. koszorú közt. S. CONST. III-dik idomú, rézből , a 363 évből. ] D. N. VALENTINIANVS. P. F. AVG. első Valentinianus? feje. " GLORIA ROMANORVAM. a" Császár" térdre borúlt ellenséget üs- tökénél vonva , és baljával a" keresztyéni jellel díszezett zászlót fogva; alúl B. SISC. III-dik idomú , rézből. D. N. VALENTINIANVS. P. F. AVG. 2-dik Valentinianus feje taréjos sisakkal. j GLORIA ROMANORVM. a" Császár gályán állva felemelt jobbal; hátúl a" szerencse a? kormány mellett űlve. II-dik idomú, rézből, vere- tésök történt a. 364 és 383 év közti időszakban. D. N. THECDOSIVS. P. F. AVG. Theodosius? b. f. feje. REPARATIO REIPVBLICAE. a" Császár", előtte térdelő asszony- nak nyujtja jobbját, baljában a" diadal!" szobrát tartván; alúl A. SISC. II-dik idomú , rézből , veretett a" 379 és 395-dik év közt. P. N. ARCADIVS. P. F. AVG. a" Császár" gyöngyfüzéres feje. GLORIA ROMANORVM. a? Császár" baljában Kristus jelét, jobb- jával előtte leborúlt fogolyt üstökénél fogván. III-dik idomú , rézből , ké- szült a" 383 és 408-dik év közt lefolyt időszak alatt. Mi történt Arrabonánkkal a?" Hunnoktól elfoglalta után, arról hallgatnak ugyan kútfőink; kételkedhetni mindazáltal vég eltöröltetésén; mivel még a" nyolczadik század" vége felé élt Ravennas földleirónál elő- jó emlékezete, 1) és a Magyarok" letelepedte utáni időben is azonnal megjelenik a? jelesb városok között. ?) CZECH JÁNOS. ") Ravennas edit. Abrah. Gronovii. Lugd, Batav. 1722. lib. IV. pag. 779. 2) Thurocz, Chron. P. II. Cap. XXVIII. , Ipsum vero Cupam beatus Stephanus in guatuor partes fecit mactari; primam partem misit in portam Strigoniensem , sec cundam in Veszprimiensem , tertiam in Jauriensem etc. 41 346 ÉRTEKEZÉSEK. VIL SZILÁGYI MIHÁLY KORMÁNYOZÓ? EREDETI TÖRVÉNYKÖNYVE, 5 1458. Azon körűlállások, mellyek ezen nevezetes törvénykönyvet megelőzték , és azt mintegy szüliték, tudva vagynak az olyasó előtt ha- zánk? történeteiből. Ezekből és hazánk"? akkori állapotjából lehet csak , annak egyes czikjeit magyarázni, és voltakép megérteni. Ezen érdeklős vizsgálat azonban most igen messze vezetne, azért azt inkább azon idő- re halasztom , midőn hazánk" történeteinek ezen nevezetes időszakát, és nemzetünk" akkori állapotját, egy külön nagyobb munkában , és egy kiterjedtebb tökélletesebb képben terjeszthetem hazámfiai" elejébe. Elég legyen most ezen eredeti oklevelünk" felfedezéséről, külsőjéről egykét szóval emlékeznem , annak valóságos foglalatját olyasásom szerint , a" ré- giségben gyönyörködő hazámfiai , elejébe terjesztenem, azokat a? törvény- tárban lévő lenyomás és e? közt előfordúló különbségre, és annak né- melly különös kifejezéseire egyes jegyzetekben figyelmetessé tennem. Maga ezen eredeti iromány , mellynek csak létele sem volt tudva ha- zánk" régiségeinek tudós vizsgálói előtt, sokáig hevert a" régi Komori Bedeko- vich nemzetség" igen gazdag levéltárában. A" múlt esztendő? elejével, tisztelt barátommal Báró Komori Bedekovich Lajos Septemvir és Kőrösi Főispánnal ennek némelly részeit vizsgálván csak történetből akadtunk rá. Alig tudá meg , szeretve tisztelt Nádorunk. Ő Főherczegsége, minden jónak , "s különösen a" tudományoknak és Társaságunknak is épen olly kegyes mint buzgó pártfogója, ezen hazai kincs" felfedezését , azonnal felszólítá annak birto- kosát , hogy azt az országos levéltár" számára engedné ált. A? hazája" javát mindenkép előmozdítani törekedő Báró engedett a" kegyes felszólításnak , és a" nevezetes oklevél már most hazánk? köz birtokában vagyon. Az egyébiránt, közönséges papiroson azon nagyságban és azon be- tűkkel vagyon írva, mellyeket az ide mellékelt gondos metszés híven előád. Az összehajtások" némelly helyein, kivált az egyik oldalon az idő által szenvedett, és a? papiros"? megemésztése miatt némelly szavak olvashatatlanok lettek , a" mint az a? metszésen is ki vagyon jelelve. Mind . SZILÁGYI MIHÁLY? EREDETI TÖRVÉNYKÖNYVE, 347 e" mellett azonban az egészre ennek majd semmi befolyása sincs; az ér- telem sehol sem vész el, és ez régibb okleveleink közt bizonyosan a? legjobban megtartottak közé tartozik. Különös figyelmünkre érdemes még a" pecsét, melly magára az oklevélre veres , az idő miatt már sárgúlni kezdő viaszba vagyon nyomva. Az idő és a" több oklevelekkel volt szorosabb összekötés ezt is több helyt megrongálta; neveli ezen kedvetlenséget a" metszésnek durvasága , melly a" művészség" elég csecsemő korára mutat. Szilágyi pecsétjének igen ke- vés reánk szállott lenyomásai közül épebben megmaradottra alig akadha- tunk. Tisztán ki lehet venni a" bizonytalan alkotású paizsban, a? félig látszható vadkecskét, a" Szilágyi nemzetség" ősi czimerét, egy falombot tartván lábai közt és egy koronán emelkedvén fel. A" paizs felett lebeg egy angyal kiterjesztett szárnyakkal; ezen idomtalan alaknak alsó felét elfedi a" paizs , mellynek két oldalát némelly, mineműségeikre nézve meg nem határozható czifraságok is környékezik. A" kiálló domború betűkkel egy bevésett karimában látszható körűlirás legtöbbet szenvedett; sok betűk egé- szen eltűntek, és csak igen kevés maradott épségben. Annyit azonban még is láthatunk meglévő maradványaikból , hogy az oklevél" irásától kü- lönbőző egészen goth alkotásúak, és következendő módon egészítethetnek ki : 17 S. MICHAELIS. ZILAGI. DE. HOR OGZEG. GUBERNAT. HUNG. REGNI. Az oklevélnek magának szavai így következnek: Nos Michael Zilagy de horogzag :) Nomine et In persona 7/lus- tris 2?) Principis 21) domni Mathie dei gratia Hung hemie 3) 1) Mind a? törvénytárban mind más egykorú oklevelekben Szilágyinak helyneve Horogszegnek fordúl elő, úgy hogy itt alkalmasint irásbeli hibát gyaníthatunk. 2) A? törvénytárban előfordúló Serezissimi az akkori idő" szokásaival kevesebbé egyez meg mint az itt olvasható Illustris. 25) A" törvénytárban itt közbe jő még et domini. 5) Az eleje ezen szónak a? papiros" szakadása miatt nem olvasható , de nyilván bi- . zonyítja a" vége, hogy Bolemie állott itt. Alkalmasint az író, ki már a? méh- benhagyott László alatt megszokta volt a? Királyt ezen czimmel ruházni fel , vigyázatlansagból tulajdonítja azt Mátyásnak is, ki még ekkor azzal nem élt, nem is élhetett. Azért maradt az ki a? törvénytárból. 44: 348 ÉRTEKEZÉSEK. Dalmatie Croatie cke. electi Regis Gubernator in eisd Regnis constitutus (Éc. 4) Memorie commendamus per presentes 5) Auod nobis una cum dominis prelatis Baronibus Nobilibus et proceribus 6) regni hungarie universis circa festum Circumcisionis domini prexime preteritum, In hanc Civitatem 7) pestiensem , convenientibus §) et pro faciendis ordinationibus gue pro conservanda pace et statu utilitategue et comodo pretactorum regnorum , et partium eis subjectarum oportune et perutiles , videbantur tractande , relictis sopitisgiie et sedatis omnibus et singulis guerris et dissensionibus in alterutrum, pravis rationibus exortis et suscitatis inter alia gue hinc inde concorditer expedita sunt prefati domini prelati Barones nobiles, et proceres 9) universi exhibuerunt nobis concorditer et presentarunt ulos 19) infvrascriptlos petentes et desiderantes ut eos et in eisdem conten- 4) Ezen etc. melly a? törvénytárban nem fordúl elő, arra mutat , hogy Szilágyinak a" kormányozóságon kívül más hívatalai is voltak. :) A" törvénytárban praesentihus. £) A" törvénytárban a" proceresek megelőzik a?" nemeseket. Azonban hogy ez hibás, bizonyítja nem csak ezen előttünk lévő iromány, hol más helyenis mint a" 9-dik és 61-dik szám alatt, utolsó helyet foglalnak a" proceresek ; hanem bizonyítják számos más egykorú oklevelek is, hol ugyanazt tapasztaljuk. Innen nyilván kitetszik, hogy ézen időben e? szónak egészen más értelem tulajdonítatott, mint ma. Erő- sítiksezt ezen oklevél több helyeiis. Igy midőn a? 16. szám alatt az ország? birtokos lakosai felszámláltatnak, a? proceresekről nincs említés; hasonlólag, mi- dőn a? 67. számnál az Ország? egyeteméről vagyon szó : csak a" főpapok, zászlós urak és nemesek neveztetnek. Egyébiránt kik értettek a? proceresek nevezete alatt? A? királyi tanácsosok-e, mint Engel gyanítja, vagy a? városok? követei , kik polgár társaik? bizodalma által a" többek felébe emeltettek ? egy különös ér- tekezés" , egy tudós hazafi" szorgalmas vizsgálatának méltó tárgya lehetne. 7) A" törvénytárban itt közbe vetett zostram, melly Kovachichot, Suppl. ad vest. Co- mit. II. p. 137. néminemü aggodalomba hozta, itt egészen elmaradván , annak a? jele, hogy a" Mosóczi" leírásába csak hibából csúszott. ?) Itt áll még a? törvénytárban et proficiscentibus. 9) Lásd a? 7. szám alatt, 19) articulos, SZILÁGYI MIHÁLY? EREDETI TÖRVÉNYKÖNYVE, 349 ta rata habere admittere ez !!) per nos ac prefatum dominum nostrum Matlúam electum regem observaturos promittere dig mur 1?) Aduorum guidem articulorum tenor seguitur in hec verba It e m 18) primo guod omnes ecclesie occupate aut :1) posesiones et bona earumdem ac prelatorum et Baronum ac !§ ) nobilium , 18) possessiones et portiones possessionarie si- militer occupate, tempore scilicet guo non fuerunt octave judicialiter ce- lebrate , hoc est a tribus annis , citra 17 ) remittantur , usgue 18) guindecim dies ita gjuod occupatio talis probetur per attestationes vicinorum et com- metaneorum ac nobilium conprovincialium prout consvetum est in pro- clamata congregatione Et si occupatas ! 9 ) remittere zoluerit ?9) extunc sine ulteriori processu convincatur ? 1) in facto potentie. Et dominus Guberna- tor possit occupari facere possessiones et bona talis conyicti, et propriam personam ejusdem captivare Item guod dominus Rex contra omnes et gíiios- libet inimicos et devastatores hujus regni ??) hoc regnum hungarie de suis proventibus ? 3 ) regalibus protegere ?$) defensare teneatur. Ita videli- cet guod si idem dominus rex ?5) Insultibusipsorum inimicorum hujus regni 11) A" törvénytárban az ez helyettac áll 12) dignaremur. 15) Az item a? törvénytárban elmaradt, 14) A" törvénytárban ez. 15) A" törvénytárban megint ef. 16) Lásd a" 6. szám alatt. 17) A" törvénytárban vel circa. 15) A" törvénytárban közbe vettetik egy ad. 19) A" törvénytárban occupata. 20) A? törvénytárban zoluerint, 21) Convincantur a törvénytárban. 22) A" törvénytárban így áll et huius regni devastatores, mintha a" huiusregni nem vi- tetnék épen úgy az ellenségre mint a" feldulókra. 25) A" törvénytárban de proventibus suis. 24) A" törvénytárban egy ef vagyon közbe vetve. j 25) A? törvénytárban itt áll egy aZ. 350 ÉRTEKEZÉSEK, cum ipsius ?6) proventibus protegere non posset aut ? 7 ) non valeat , extunc prelati et Barones ceterigue iri?8) ecclesiastici 29) hujus regni Banderia seu gentes ipsorum juxta limitat —— 39) divorum regum hujus regni e 31) factam levare et insurgere debeant et teneantur , si autem cum eisdem etiam ipsis Inimicis resistere non possent extunc universi Nobiles et alterius cujusvis status possessionati — mines 2) m 33) more prout aliorum regum tpib. 34) hungarie temporibus fuit procedere etperma- nere 35) teneantur. Itemguod de omnibus illationibus damnorum et Inju- riarum et aliorum malórum generibus a festo beate katherine virginis in anno domini millesimo guadringentesimo guinguagesimo sexto preterito usgue hec tempora per guoscumgue patratorum et comissorum juxta Ordi- nationem et conclusionem prelatorum Baronum ac regnicolarum hujus regni hungarie pridem in generali Congregatione hic Bude facta in comitatu guolibet judicium et justitia celebrari teneatur, hoc est 35) contra liberta- tem regiam et palatinale officium, igítur id ipsum permaneat in anti- gua consvetudine 37) Item guodipse guatuor octave singulis annis cele- 26) A? törvénytárban ipsis. 27") sex a?" törvénytárban. 29) piri. 29) A? Nemeseknek és procereseknek nem voltak tehát banderiumaik, 50) limitationem. 51) in hac parte. 52) homines, 535) evercituantium. 34) Az író a" temporibast rövidítve hibából ide tette volt , de tévedését észrevévén azt kihúzta. 35) A" törvénytárban egercituare. 36) A" törvénytárban eset. 57) Ezen rekeszték arra látszik mutatni , hogy a?" Rendek által javallott törvény czik- kelyek iránt ezek és a? fejedelem? nevében jelen volt kormányozó közt nem volt semmi alkudozás, hanem ez mindjárt a? törvények" megerősítésekor tette meg reájok észrevételeit. tra a sali BÁR s Vá — lmi kos atgjllttt SZILÁGYI MIHÁLY? EREDETI TÖRVÉNYKÖNYVE. 351 örare teneantur 3?) et nunguam pro alia 39) ardua causa pretermittantur excepto guando erit generalis exercitus et nulla alia causa prorogentur Item guod , nunguam dominus noster rex et negue dominus Michael Zilagy Gubernator hujus regni pro guacumgue causa seu negotiis guibusvis arduis- simis aliguam taxam seu solutionem pecuniariam 49) per Jobagiones Reg- nicolarum seu alios Nobiles petere valeat atgue possitItem guod universa fortalitia seu Castella per guoscumgue in guibusvis Comitatibus erecta et constructa ex guibus spolia et depredationes committuntur diruantur , ex- ceptis , gue ad utilitatem ipsius Comitatus sunt remaneant 91) itaguod si aligui moniti per Nobiles illius Comitatus in Sede Judiciaria infra guinde- cim dies non diruerent , extunc tales notam infidelitatis incurrant eo facto, et dominus Rex vel Gubernator tales ut infideles punire valeat Et guodcun- gue fortalitium in aliguo Comitatu remanere debebit extunc tale fortali- tium vigore et testimonio litterarum Capituli vel Conventus ez 42) Judicis nobilium illius Comitatus in guo tale fortalitium esset erectum remanere valeat It em guod ipse dominus Rex negue dignitates ecclesiasticas negue aliguos 3) honores officiolatus vel perpetuitatis hominibus extraneis dare et conferre valeat Item de Castris et aliis bonis extraneis hominibus do- natis Rex faciat recuperandi diligentiam Itemguod Judices ecclesiastici negue Archiepiscopi et Episcopi vel eorum vicarii judicare valeant nisi dotes et res paraphernales , iura guartalitia factum decimarum effusiones sanguinum et verberationis ecclesiasticorum et mulierum nec non testa- menta 341) causas matrimoniales et 433) de periurio prout in Canonibus ex- 55) A" törvénytárban celebrari teneatur. 59) A" törvénytárban az alia helyett aliguwa fordúl elő. 40) A? törvénytárban pecuniarum. 11) A? remaneant nincs a? törvénytárban. 42) A? törvénytárban ac. 43) A" törvénytárban aliguos. 451) A" törvénytárban közbe vagyon vetve egy et. 453) A" törvénytárban az ac. 352 ÉRTEKEZÉSEK. pressum est Item guod nullus omnino hominum de sacerdotibus 14) ac 15) nobilibus negue thelonia et negue decimas prout vetus regni consvetudo reguirit 453) exigere debeatItem guod dominus noster rex et ipse domi- nus Michael Gubernator ex parte omnium et guorumlibet fratrum ac 46) familiarium ipsorum omnibus guerulantibus absgue omni favore debitam ius- titiam ac omnimodam satisfactionem impendere teneantur , et zec $7) per aliguos fratres vel familiares ipsorum aligui regnicole hujus regni guovis- modo oprimanturItemguod pecunie nove cudantur , guarum ducenti pro floreno et obuli earumdem guadringenti habeantur et numguam mutetur .48)Item guoduniversi regnicole et homines possessionati singulis annis ad festum pentecostcs ad opidum Pestiense persingula capita $9) et si güi se rationabiliter 393) — usare 59) non poterint, talium possessio- nes per dominum Gubernatorem vel per5041) dominum regem öccupentur Item guod universe Civitates murate ac Castra Regalia ad manus pre- fati domini Mich — 51) Gubernatoris adstatim 5?) resignentur Item guod universi possessionati homines de eorum possessionibus ad possessiones aliorum obtenta licentia iustogue terragio deposito et aliis solitis debi- tis 53jantiguam consvetudinem hujus regni absgue omni lz- 14) A" törvénytárban itt áll még a? ScAolaribus. 45) A" törvénytárban elmarad az ac. 152) A" törvénytárban regwirit: consvetudo. 456) A" törvénytárban ef. 17) A" törvénytárban ac. 48) A" törvénytárban mutentur. f 45) A? törvénytárban itt következik még congregare teneantur, a? mi az értelemre tartozik. 252) A" törvénytárban rationabiliter se, 50) evcusare. 501) A? törvénytárban nincs a? per. 51) Michaelis, , 52) A" törvénytárban stfatim. i : Y 55) persolutis jurta. SZILÁGYI MIHÁLY?" EREDETI TÖRVÉNYKÖNYVE, 353 tígínario 53) processu 55) pacifice et tute securegue permittere debeant Si autem aligui permittere nollent extunc Comites v 56) nobilium illius Comitatus hujusmodi Jobagionem cum sex marcis eli- :berare teneantur, prout antigua consvetudc reguirit Si autem aligui ho- minum Comitibus obedíre noluerint tunc ia 57) Mayestas vel eejus Gu- bernator possessiones talium occupare " 8) et tamdiu tenere 59) donec hujus- modi Jobagio cum duodecim marcis eliberabitur. Nos itague petitionibus dictorum rum 50) prelatorum Baronum nobilium et procerum f1:) regni universorum iuri consonis inclinati articulos descriptos f?) et singu- lum eorum inviolabiliter observare complere et exegui per nos et 73) per um 54) dominum Mathiam regem electum promittimus et volumus cum effectu In guorum omnium premissorum testimonium presentes litteras nostras eidém universitati dominorum pre : 5) Baronum ac ff) no- bilium £7) regni hungarie predicti duximus concedendas f8) Datum in 54) A" törvénytárban léligijonario, 55) A" törvénytárban közbe vettetik Jobagiones. 56) Vel Vice Comites et Iudices. k 57) regia. 55) A" törvénytárban occupet. 59) A" törvénytárban közbe jó valeat , a" mi az értelmet. kiegészíti. 0) Dominorum. 51) Lásd a" 6-dik szám alatt. 2) A" törvénytárban praescriptos. 55) A" törvénytárban ez helyett vel. 635) praefatum. 15) Praelatorum. 56) A? törvénytárban az ac helyett ez. 7) Lásd a" 6. szám alatt. 55) Kovachich Vest. Comit. 298. már kételkedni látszott azon, hogy ezen törvény- könyv a? maga épségében meglegyen törvénytárunkban , iz suppl. ad Vest. Comit. TI. 135. pedig a? Nádasdy Tamás, Festetics és Szapáry kézirataiból még a" következendő czikkelyt közli mint pótlékot: Item ad hoc, guod litterae 354 ÉRTEKEZÉSEK. Pest vigesima gnarta die congregationis supradicte Anno domini millesimo guadringentesimo guinguagesimo octavo. GRÓF TELEKI JÓZSEF. u k IVITTIS te VÉLEMÉNY vev EGYEDEN TALÁLTATOTT ÉKES MIvRóL. 1515" EGYIPTOMBELI TISZTELETÉRE SZOLG ÁLÓ VALÓSÁGOS IBRIKRÓL. Hazánkban eddig találtatott mindennemű emlékeken , a? régiség , ritkaság, és nevezetesség? tekintetében felül hat Isis Istennőnek egyiptombeli tiszteletét ábrázoló , és képző réz veder , vagy is elomlott részeinek meg- találása és egybeállítása után már tagadhatlanúl egy ÁLDOZÓ IBRIK 1) (deákul gutturnium, vagy guttulus, németül Giesskanne) melly 1831. esztben October holnapban Egyeden Sopron Vármegyében Gr. Festetics Vincze" jószágán találtatott. . Az első találmány , (I. kép. D; II. kép. D.) melly egyedűl csak az ibrik" vedrét mint valamelly üres golyóbist feltüntette, sem a" találó- kat, sem az érczet vizsgáló mester embereket , de a" helybeli Plebánust is a" régiség" jelességéről figyelmessé nem tette , holott azonban az ezüst , és arany rajzolatoknak fénye, 7s bérakása szertelennek, és álmélkodásra praeceptoriae proclamatae congregationis generalis vires integras habeant, iura- mentum ad caput deponen. conclusum est, ut adminus sex commetanei , totidem vicini , ac duodecim Nobiles comprovinciales attestati habeantur; ubi autem de- fectus pluralitatis commetaneorum fuerit, suppleatur talis defectus per vicinos tantumdem numeri.:: Honnan vették az említett kézíratok? írói a?" Szilágyi törvény- könyve"? mását , nem tudom ; de az előttünk lévő eredetiben az említett pótlék nem foglaltatik , és ez új bizonyságúl szolgál arra , hogy törvénytárunk egész kiter- jedésében magában foglalja ezen országgyűlési végzéseket. 1) Molnár Albert és Parizpápai Ferencz mind ketten illy értelmet adnak az ibrik- nek , a? nélkül, hogy e? szó? eredetére vagy tulajdon jelentésére oktatnának , mellyet immár csak kávés ibrikre használunk. hi VÉLEMÉNY AZ EGYEDI HATÁRBAN TALÁLTATOTT ÉKES MIVÜ IBRIKRŐL. 35 vonzó különösnek tetszettek volt nékiek, melly észrevétel sokkal inkább fel- gerjeszté a" birtokos Gróf urat, ki azon különös képzeteknek, vona- toknak , ésaz egész mívnek felvilágosítását kivánta. Ezen vedernek , vagy is, már most bizonyosan állíthatván ibrik- nek gyomra tojás gömbölyűségű, magossága 5" szélessége pedig 43 hü- velyknyi, nyaka, szája , füle, az az: markolatja, és alja általában hibázván sokaknál hihetlennek látszott állításom, hogy ezen gömbölyű alaku mív- szer egy ibriket képezhessen, mind addig, mig csak ugyan későbben a" leom- lott, és elszéledt részei, mellyeket a" ragaszték" jeleiből (I. kép. AA. és III. kép AA.) észrevettem , remény felett megtaláltatván előállítattak. Nem öntött hanem kivert , nem sárga hanem veres rézből alka- tott , ez előbb fényes ezüsttel megfuttatva , vagy is inkább vékony ezüst hártyával borítva , felette pedig barna fénymázzal (Glazur) alkalmasint midőn már a" személyes képzetek megkészűltek fedezve volt. A" képzetek pedig arany és ezüst vékony szálkákból, vagy szélesebb hártyákból al- kottatván szinte a" rézbe mesterséges rajzzal vésett vonásokban rakattak bé. Láthatni ezt leginkább a" II. képen előadott képzetek" közép táján , olly helyeken , hol belső voltának kémlelése végett a? külső szín lerás- poltatott. Sajnálni méltán lehet, hogy árvaságra jutott illy felséges em- lék , a" tudatlanságnak ollyan mostoha gyámsága alá kerűlt, melly az arany- nak sacra famesétől ösztönöztetvén pápai ötvessel, annak megtudtáért aranyból lenne-e belsőképen vagy üstből ? megszemlélését bizá, a" ki előbb választó, később királyi oszlató vizekben több ideig mártva tartván an- nyira, a, mennyire magassága felérte e" vedernek, vagy is ibriknek felső, és alsó részeit úgy elrongálta, hogy nem csak az arany és ezüst szálkák kiolvasztatván puszta helyeiket hagyák , de némelly helyen ma- ga a! réz alapja is már felforrott, többeken összerágatott, és azoknak edző nagy erejétől megemésztetett. Ezen ezüstre kent mázba beállítva vannak azon arany és ezüst vonásokból készült személybeli szinte, mint ékességi képzetek, mellyeknek nevezetes voltok a" tudományokat pártoló birtokos Grófot helybeli ásás- nak ismételt folytatására felgerjesztvén, okozák egyszersmind hogy az ibrik- ú8 5 356 ÉRTEKEZÉSEK. nek sok századok viszontagsági alatt leomlott, és egymástól elhánya- tott részei: nyaka, ajka, füle, és fenekének alja egymás után, még ; pedlg fülezetén kivűl (mellynek csak egy ékes ifju nő" ábrázatját kép- zelő alsó gombját lelhették meg) mind megtaláltattak, a" mint ezt az I. kép. C; II. kép €C. és C.C. betűkkel jegyzett rajzatokban szemlélni lehet, melly második találás voltaképen tökéletesíté Isis" ibrikének haj- dani egész alkotását. jabédjéri Nem ugyan ezen úton , t. i. Gr. Festetics Vincze? dicsőséges buzgósá- gaáltal mutattatott bé a" magyar tudós Társaságnak , hanem T. N. Veszprém Vármegye a" nemzeti muzeum" gyarapítására már több izben kitünt adakozó pártfogása által küldetett bé a" harmadik találmány , vagy is az egyedi ibrikhez alkotására nézve hasonló, és azért hozzá tartozó smedencze, nyomban talált és hozzá illő fogattyúval (manubrium). Ennek üres és a" végén nyitott volta bizonyítja, hogy fa vagy vas nyele lévén, serpenyő- nek szolgált, mellyel az áldozó pap akár az eledelt, akár italt feláldoz- ván, tűzbe öntötte. Ez hasonlóképen vert rézből készült; aljának kari- kás vonati esztergályos munkával inkább hogy sem szabad kézzel kike- rítve látszanak, — párkánya ezüst hártyával szinte úgy, mint az egye- di ibrik"? ajakán (az I. kép. €. de még jobban a" II. kép. €. rajzatban) kivehető, köröskörül ékesítve vagyon. Belsejét azon módon arany és ezüst szálkákból készült állati képzetek, arany meg ezüst hártyákból alkotott koszorúk, és czifrázatok ékesítik , mellynek egyike ismét az egye- di ibrik" (I. kép. E. és II. kép. E.) koszorújával tökéletesen egy arányos. De fájdalom! és annál nagyobb fájdalom, hogy a" tudatlan vandalismus" kéméletlen kegyetlensége által, az egyedi ibriknél sokkal mostohább bánást szenvednie kellett; mert találáskor amannál épebb voltát, az erőszakos elrontás" nyomai nyilván bizonyítják, tagadhatatlanná tévén, hogy belé töltött választó, és oszlató vizek több ideig benne tartattak, mellyek a" jeles képzetek nyomait már csak némelly helyeken hagyák látszhatóvá , magát az alap rezet is egy oldalán egészen megemésztvén általrágták. De azért, az egyiptomi készület főbb tulajdonsága, t. i. a réznek ezüsttel általános bévo- nása , ebben rakott ezüst és arany képzetek, és felette elterjesztett máznak VÉLEMÉNY AZ EGYEDI HATÁRBAN TALÁLTATOTT ÉKES MIVÜ IBRIKRŐL. 357 volt léte, több helyek" bizonyítása miatt tagadhatatlan. Ez hiketőleg azon medencze, mellyről a"? nemzeti dicsőség" és tudományi dísz? csorbulására közelebb kimult Veszprém vármegyei és pápai orvos doctor Zsoldos Ur azonnal , hogy az egyedi ibrik" feltüntét hallotta, rövideden halála előtt az értekezőt és a" magyar tudós Társaság" Titoknokát azzal együtt tudó- sítá, hogy egy pápai ötvöstől kiváltotta légyen. Mennyire azonban ezen áldozó serpenyőnek nagyobb részint már "már enyészett állati képzetei az egyedi ihrik" tulajdonit, "s minémüségét világosabb voltra deríthetik,ezt azon időre hagyván midőn rajzolatának közre bocsátását reménylenünk lehet, most egyedűl az egyedi ibrikre függeszt- vén figyelmem? , előterjesztem észrevételeimet. Az ibrik"? szájának ajaka, már a" mint említettem ezüst hártyá- ból készült czifrasággal ékesítetett. (I. kép G. és II. kép. G.) — Nyakát körűl- veszik két egymástól elágazó szőlővenyege"? levelei és gerezdei; de ezek- nek már csak bévésett helye látszik , alkalmasint szára és levelei üsttel , gerezdei aranynyal bérakva valának Gyomra , azaz: domborúsága ezen ibriknek fő és legnevezetesebb része, "melly legelsőbben és magánosan találtatván inkább veder, hogy sem ibrik formát képzett; három udvarra osztatik, ezek a? köröskörül folyó ezüst hártyákból bérakott (EE és FF) koszorúk, vagy is öved- zetek által elkülönöztetnek. Azok mellyek a" legfelsőbb udvarban körbe helyheztettek tollakból, vagy falevelekből alkatott 16 számú képzetek , a" mint a" III. kép. H. rajzata adja elő. Közép udvarát foglalják elaz egyiptomi rajzolatok szerint készitett különös személybeli ábrázatok (az I. kép. D.) homlok tekintete, és (a II. kép. D.) köröskörül lévő képeknek terület színe szerint. —. Az alsót sugárképen kirakott lothus virágszálak (a minta" III. kép. I. rajzolatja előadja) töltik. Az ibrik" ezen része különösen alkotva lévén azon III. képben és K. rajzolatban képzett talpalatra volt helyheztetve, a" melly már tőle leom- lottan, csak" a" második ásás" alkalmával felfedeztetett, bár ennek is haj- danán üsttel, vagy aranynyal bérakott ékesítései valának , most azonban csak üres vonásai szemléltetnek, 358 ÉRTEKEZEÉSER. Dicsősége tekintetében illy felséges emléknek tóbb részekre om- ladását tűz , és láng" dühének méltántulajdonítani lehet , mind azért, hogy Gróf Festetics Vinczétől gyakori ásások" alkalmatosságával szorgalmasan összeszedett csont, cserép, vas, és réz darabok , számtalan római pén- zek, de továbbá egy jelesen felékesített ési öntött nagy. ibrik" füle, vagy is fogattyúja, melly T. Veszprém Vármegyétől, a" serpenyővel együtt ál- tal küldetett , láng? dühösségétől történt felolyasztását nyilván bizonyítják. Valamint az ibrik? szájának ajakai (II. kép. I.) úgy nyakának (II. kép. LL.) és a? talpalatnak alsóbb részén szemlélt ékesítések" (III. kép. MM.) vonásai, véleményem, szerint görög izlést, és mestert, nem pedig egyiptomit első tekintettel is elárulnak. : Szinte úgy nyaka körűl (III. C.) folyó szőlővesszőnek mesterséges vonásokkal készült levelei és gerezdei, a" miveltségnek felsőbb emelkedé- sét jelentik, "s bennünket a" legszebb atticai rajzatokra vissza emlékeztetnek. A" személyes rajzatok felett lévő kettős övedzet nem más, mint gömbölyüségre vont valóságos és tulajdon görög Meandernevű ékcsítés. Képzetek alatt lévő babérkoszorú, és övedzet pedighogy görög nem légyen, csak az mondhatja, ki ezt számtalan egyebek közt a!" ná- lunk legismértebb görög pénzen MAKEJON2N IIPOTHZ sem nem látta , sem figyelemre nem méltatta. Azonban még is ezen görög ékesítések közé foglalt legnagyobb udvara az ibriknek nem görög, hanem valóságos egyiptomi személye- ket képez. Itt a? köröskörűl egy társaságban állított "s arany szálkákból áb- rázolt személyek között fő helyet tulajdonítani lehet annak, a" ki EF. övedzet közepettén D. válasz jel alá, és két oltár közé (ha a" békákat, mint oltáron helyheztetett bálványokat tekinthetjük) áll (5. szám) és min- den oldalról egy férjfi, és egy nő személy hozzá fordítják arczulatjaikat. E? fő személyt Isisnek, egyiptomi Istennőnek nála lévő tulajdonok; u. m. jobb kezében a?" csengő (sistrum), balban a?" báb, lothus virágszál, és fejének díszesítése jelentik. az zik VÉLEMÉNY AZ EGYEDI IATÁRBAN TALÁLTATOTT ÉKKS MIVŰ IBRIKRŐL. 359 Mellette mind jobbra , mind balra ezüst szálkákból rajzolt oltáro- kon ülnek arany vonatokból képzett magokat felfuvó békák, mint vala- melly bálványt Aieroglyphicus értelem szerint képzelő rút állatok. Jobbról és balról egészen egyformán rajzolt, öltözött, "s pálmafa vesszót kezükben tartó férjfi személyek vannak (4 és 6 szám) , mellyek Ibis madár fővel képeztetvén horgas orrokkal az Istennőre tekintenek , és a! vesszővel köszöntést tenni látszatnak , kik ne talántán Osirist, és Horust, Isisnek ismért tesvéreit állítják elő. Ezeken túl, mind a" két oldalról (3 és 7 szám) ifju nőszemélyek hasonlóképen az istenasszonyra tekintvén állanak , és egyformán szoknyában, "s madár" szárnyaképen kétfe- léhasított, és kiterjesztett köntösben, valamint is lothus virággal éke- sített fej díszszel rajzoltatnak ; imelly gyengébb arczulatú nők, Isis" ifjabb leánytestvéreit jelenteni, és mind ezen öt személyek egy társaságban helyheztetteknek lenni tetszenek. Által ellenekben (1 szám), csak ugyan azon körben áll egy nősze- mély, kit az attributumok ismét Isisnek jelentenek ; reája két, övedzetig fel öltözött férjfiak tekintenek ; egyikének a" 2. számnál sokkal rövidebb hor- gas orrú feje van, mint a" 4. és 6. képzeteknek , bal kezében zászlót tartván jobbikkal bábot nyujt Isisnek. Másika a"8. számnál kellemes ifjuábrázattal bir, noha fejdísze amazéval egyenlő, de két kezeivel dárda nagyságú nyilat egy kigyó ellen szegez, hihetőleg hogy ezen férjfi képzetek Isis? testvé- rének azon tetteit adják elő, midőn a? kigyó kép alattlévő Typhont meg- ölte, és diadalma után Harpocratest, Isis" szülöttjét , anyjának vissza adta. Hol az ibrik" domborúsága nyakához vonúl, ott ezüst szálkákból bérakott tizenkét ékesítések , a" mint a" III. kép. H. előadja, látszanak. Mint hogy ezek az első képen I. 2. 4. 5. 6. 8. fejdíszekhez többnyire hasonlíta- nak , méltán itélhetem, nem egyebet mint Isis áldozatja alkalmával a" Papoktól, és Papnéktól használni szokott. fejdíszeket jelentik. Illyen egyiptomi fejdísz nem csak a" jelen ibriken, de a" nevezetes turini táblán , (Mensa Isiaca.) Isisistennőnek fején is hasonlóképen látszik. Pignorius kit alább bővebben emlitek , ezen ékesítést musa egyiptomi fa" levelcinek lenni állítja, mellyeket azért szentelének Isisnek , mivel a?" hold iránt Isis" 360 ÉRTEKEZÉSEK. név, és képzet alatt isteni tisztelettel lévén, ezen nálok termő fának gyenge levelei mellyek minden újhold" napján kihajtottak, istenes diszesítés- re méltatták. i De azlsis? és leány testvérei? homlokán látható mudánrfejecske és ettől hátrább nyúló szárnyacskák is figyelemre méltók; mert ezen jel többnyire minden rajzolt, faragott és öntött Isis képzetében észreve- hetőképen találtatik, mind Pignori, Kircher, mind utóbb Montefaucon, Cay- lus "s a" t. egyiptomi régiségekről értekező szerzők egy értelemmel megz- egyeznek, hogy ezen madárfej, és tollak numidiai hímes szinekkel kér- kedő nagy kakasok tollai volnának , mellyeknek nem csak díszesen ösz- sze állított tollaikkal, de ezekkel együtt mesterségesen lehúzott bőreik- kel az egyiptomi Királynék úgy éltek fejeiknek ékesítésére, mintha azokat fejüken ülve hordozták volna, mikép szépeink is jelenkorban a" paradicsomi madárral. Mind tehát az ibriknek képzései, mind alkotása, hogy vert és ezüsttel megfuttatott mázzal borított, a? mi fő, kiveretett és nem öntött rézből készitetett, rajzati pedig arany és ezüst szálkákból "s hár- tyákból tulajdon ízléssel mesterségesen alkottattak, azt egyiptomi szer- tartásokhoz tartozandónak jelentik annál bizonyosabban, mivel az ibrik Isisnek isteni tisztelete? alkalmatosságára használtatni szokott. Apulejus Metamorphoseos XI. könyve szerint, hol az egész ünnepi szertartás kör- nyűlállásosan leiratik, az ioriAhordozás különösen és szükségképen ahoz tar- tozik. Valamint tehát senki sem tagadhatja, hogy hazánkban felfedezett Egyedi ibrik Isisnek tiszteletére szolgált fényes egyházi edény légyen, úgy méltán állíthatja, hogy ott, holezen ibrik, és fényes serpenyő mint valóságos és tulajdon egyházi edények találtattak; hol római pénzek, cserép lámpások , azon évkori töredékek kihányattak ; hol hajdani épületek" romjai fennmaradtak és a" helynek emeltebb , domborúbb volta alkalmatos helyre szolgált, hogy mondom, itten Isis istenasszony" imádására , áldoza- tira rendelt templom annak idejében állott légyen. Még példa nélkűl lévén eddig egyiptomi régiségeknek hazánk- ban találása, az egyedi ibriAnek, mint idegen földről elorozottnak csak 46 AZ EGYEDI HATÁRBAN TALÁLTATOTT ÉKES MIVÜ IBRIKRŐL. 361 behozását, nem pedig itt honni voltát állíthatná ugyan valaki: de való. siker nélkűl, mert Magyar, és Erdélyországot görög, és római emlékek? tekintetében classicus földnek (classicher Boden) lennie, újabb és újabb je- les régiségek" felfedezései bizonyítják. Erdélyben Várhelyett : ) 1823 és 1832. eszt. felfedezett mosaiA padolatoknak ketteje a" Rómaiak? idejét hajdan- korokkal felűlmulják; Ptolomaeus egyiptomi Királyoknak nagy réz pénzei, egynehány darabban TiszaJenőnél kiásattak. Erdélyben találtatott chalcedon fejérségű, és opál színeit játszó, fennálló képzetekkel ékesített, "s öntött üveg pohárnak készülete, a" mint, Curiositáüten der physisch. litterür. artistischen Vor und Mitwelt. Weimar. 1815. IV. kötetében Bertuch bizonyítá, 2) Egyiptom" valóságos míve. Berezin Orosznak Magyar és Erdélyország- ban 1821 és 1822 eszt. folytatott utazása pedig, hozzá mellékelt 150 mesterséges rajzatokkalleginkább bebizonyítná állításomat , de Olaszország- ban történt véletlen halála kéziratinak szándékolt kinyomtatását a" tn- dós világgal közleni nem engedte, és hazánk" dicsőségének nagy fogy- tával e" remeket elenyésztette. Azonban nem csak valódi tanúságok , de történeti bizonyítások is hihetővé teszik az egyedi ibriknek Isis egyiptomi istennő tiszteletére hazánkban is használását, nem különben, mint utóbbi századokban /47- thrának persa isteni tiszteletét. Mind a" kettőről történetiróink mély álom- ban, és setétségben még szunnyadnak, csak a? későbbi idők, ha ugyan valaki mostani időszellemmel ellenkezőleg múltakba tekintvén, külső kútforrásokat is használandja, deríthetik Isisnek és Mithrának hazánk- ban bizonyosan űzött cultusát világosságra. Isis" egyiptomi tisztelete" módját , papjait, az az: férj és nő egy- házi személyeit előszer Corinthos görög városból Rómába Sulla? idejében által jöttnek állítják a" tudósok ; kik azonban Piso, és Gabinius Polgár- mesterek" idejében Kr. sz. előtt 58 eszt. a" városból kiűzettetvén, későb- 1) Abbildung und Beschreibung v. zwey alten Mosaiken. Fol. s. 1. b. Thieri 1825. képekkel. — Magyar Minerva — Transilvania I. B. 2. h. p. 264.kép rajzattal. £) Ez most néhai B. Seeberg József cs. kir. Aranykulcsos , "s erdélyi kincstár" Ta- nácsosa gyűjteményében tartatik Pozsonban. 46 362 ÉRTEKEZESEK. ben ismét visszahozattak; Augustus Császár Antoniust meggyőzvén , és az egyiptomi tartományokat meghódoltatván , a" mint Servius, Virgilius- hoz irt commentarjaiban előadja: minden vallásbeli rendtartások" szabad űzését Róma városában megengedte, mellyben Isis" egyiptomi tisztelet módja is ezentúl naponként terjedett , annyira, hogy Domitianus, Antoninu- sók , Commodus és Caracalla Császárok nem csak azon vallásbeli czere- moniákban részt vettek , sőt felséges templomokat is nékie Rómában emel - tek. De továbbá nyilvános lévén több rendbeli görög és római szerzők" mun- káiból Isis? tiszteletének Egyiptomból és Görögországból a" győzedelmes római seregek által lett béhozása, mint nem különben Császárok által lött pártolása, anéltán következtetni lehet, hogy azon vitézlő seregek azt magokkal Pannoniába is béhozák. Béhozák pedig leginkább MM. Au relius Antoninus idejében, mert épen akkor, midőn a" fővárosban Isis" tisztelete főképen divatkozott, 1) számos római légiók, uadoA és Marcomannok ellen több esztendeig folytatott viadal! okáért felső Pan- noniában, hol Egyed , ezen ibriknek honja helyheztetik állandóan teleped- ve valának, Isisnek templomot állítván, abba minden egyházi rendtar- táshoz szükséges edényeket, millyen az iőrik és medenczés serpenyó , bészerzettek , mellyek azonban a? hirtelen dúlás, és gyullasztás" szeren- ésétlenségéből ki nem mentethetvén , az összeomlott épületek" romjaivala: földnek — minden régiség" legápolóbb édes anyjának — méhébe temettettek. Az egyedi ibrik" felséges jelessége hazánkra fényes dicsőséget derít, midőn a" világ? legnevezetesebb egyiptomi emlékével t.i. Isis" tá- tlájával egy alakú, formájú , és azért egy idejű remek edénye , Isis" hajda- ni istenes tisztelete" rendtartásának.L.arról Bouginé Handbuch derLitteratur. 1) Bizonyítják ezt Rómában feltalált kóirások annyira, hogy miad esküvéseiknek mind átkaiknak (jusjurandum et imprecatio) erőt adni Isis" nevével kivánnának. Gruterus több példát hoz elő sírköveik? felirásából, mellyeket Isis" pártfogása alá ajánlának , u. m. 304. lap. I. ,.Mitem Isidem iratam habeat." vagy 917. lap. 1. , Habebit sacra Isidis irata," az t. i. ki a?" sírköveket rongálni bátorkodik. — Továbbá Róma városának 3-dik regiója vagyis osztálya tulajdonképen Isise/ neveztetett. j VÉLEMÉNY AZ EGYEDI HATÁRBAN TALÁLTATOTT ÉKES MIVÜ IBRIKRŐL. 363 Zürich. 1789. 8. imígy tudósit : , Das merkwürdigste Monument der egyp- tischen Hieroglyphen ist die Mensa Isiaca, die noch in dem königl. Ar- chiv zu Turin aufbewahret wird. Sie ist eine linglich viereckigte kup- pferne Tafel, darin viele hieroglyphische Figuren mit Gold, Silber , und einem verwischten Metall eingelegt sind." Volkman, Nachrichten von Italien. Leipz. 1777. 8. és Winckelmann észrevették : , dass es mit einem sehwürzlichen (az egyedi ibriken setét barna) Schmelzwerk überzogen sey.§ Már pedig az egyedi ibrik, hasonlókép rézpléhből veretett minden felől ezüsttel megfuttatva, általjában setét barna mázzal (glazur) bebo- rítva, képzetei arany, és ezüst szálkákkal , "s hártyákkal mélyebb vona- tokban bérakva vannak; következőleg nem csak ahieroglyphiai képze- tek, valóságos egyiptomi emléknek, de alkotását is, épen azon idő. beli mívnek , sőt talán alkotóját is, az Isis" asztala", vagy táblája? készí- tőjével azon egy mesternek lennie bizonyítják. Ezen világszerte isméretes Isis" táblája (Table Isiague, Isische Tafel) legelőszer feltünt at XVI. században Rómában 1559 eszt. Aeneas Vicus finom rézmetszésével kisebb folio formában , mellyet Giacomo Franco Velenczében 1600 eszt. másodszor, de hibás másolattal kinyoma- tott. Cardinalis Bemto ajándékul nyerte azt tudományi igyekezete? pártfo- gójától III. Pál római Pápától, ki egy lakatos mesternek közhaszonra va- ló fordításától megmentette. Torgúato Cardinal Bembónak unokája , man- tuai Herczegek" képtárának eladta, hol Pignorius szemre vévén, tudós értekezésével felvilágosította; de már 1630 eszt. Mantuának német Csá- szártól szenvedett ostroma , és bevétele alatt elidegenítetvén, annyira el- tévedett, hogy még a" német lipcsei Conversations Lexiconnak 1820. eszt. kiadása is azt egészen elenyészettnek hibásan hirlelé; mert különös szerencsével, a" mint már Brucker Hist. Critica Phil. Tom. I. p. 249. 4. értésünkre adja, Savojai Herczeg" tudós orvos Doctora által feltaláltat- ván "s megszereztetvén a" turini levéltárba helyheztetett, hol bővebben megvizsgálván azt a?" régiségeknek nagy mestere tudós Caylus, Recueil d" antiguités egyptiennes. VIE.köt. könyvébenismét rézre metszette és a"haj- dankor emlékeinek isméretére sikerrel oktató értekezésével közre bocsátotta. 46 § 364 ÉRTEKEZÉSEK; Ezen veres rézből alkatott tábla 3 láb, és 10 hüvelknyi hoszszú, szélessége 2 láb. 3 hüvelyk és 9 vonat (linea); három udvarra vagyon osztva , mellyekbe állított képzetek között legfőbb helyet foglalván Isis, méltán Isis, vagy az első birtokosától Bembina táblának hivatik. Kivánták ugyan Pignoriusnak illy czimű tudós értekezése után s, Laur. Pignorii Mensa Isiaca, gua sacrorum apud Aegyptios ratio, et si- mulacra subjectis tabulis aeneis exhibentur, et explicantur" 7) több tu- dósok e? felséges emléknek értelmét világosságra hozni , úgymint: Hohen- tburg (J.Georg. Hervart de) Thesaurus Hieroglyphicorum munkájában; Kircher Cedipus Aegyptiacus könyvében. Tom. III. Synt, I.— Montefaucon. Antiguiteés explig. Tom. II. Part. II. L. Z. 1. 1. 3. — Keyslers Reisen IL. 194. I. 4. — Banier, és ennek német fordítója, "s gyarapítója ScAlegel II. B. 350. I. de főképen Cgylus már felül előhozott munkájában, melly- nek állításait Diderot és D" Alembert a" franczia encyclopédie méthodi- gue munkájokban szoról szóra kinyomtatták; kik mindnyájan az emléket nem valamelly hajdan egyiptomi, hanem későbbi Rómában és akkor készült munkának , midőn a?" Rómaiak vallásbeli buzgóságokat egészen Isis" isteni tiszteletére fordíták , vélik ; mindazonáltal még is egyiptomi módra készítve , minthogy Plinius a" réznek ezüsttel megfuttatását és mázzal beborítását , mint egy különös egyiptomi szokást , úgy említé. Én azonban a" czifrázatok" formá- jából, mint a" régi mívek tekintetében leghitelesebb criteriumból, itélvén, ha Bómábanis készültek az Isis" Táblája, és a" hasonlóul alkatott egyedi ibrik későbben találtatott medenczével: ezeket valóban görög izléssel, és azért gő- rög mivésztól eredetteknek tartom. Bölcsen itéli Eschenőurg Joh. Ioach."") s) Pignoria értekezése Isis?" táblájáról három különös czím alatt adatott ki. I.) Ve- tustissimeae tabulae aeneae sacris Aegyptiorum ceremoniis coelatae accurata descriptio et. etc. Venetiis 1605. 4. —II.) Characteres Aegyptii, h. e.sacro- rum, guibus Aegyptii utuntur simulacrorum accurata delineatio et explica- tio. Omnia in aes incisa per Jo. Thom. et Jo. Israel. de Bry. Francof. 1608. 4. — HI.) Ez utolsó kiadás a" felebb előadott czím alatt nyomtattatott Amsterd. 1669. "4. Lásd Brunet Manuel d. libr. 46) Eschenbuúrg Joh. Joach. Lessing (Goth, Ephr.) Collectaneen 2. Litteratur, Berhin 4790. 8. I. B. 420. I. ERETT TT TEAR (né: VÉLEMÉNY AZ EGYEDI HATÁRBAN TALÁLTATOTT ÉKES MIVÜ IBRIKRŐL, 365 hogy Caylusnak és a" többieknek mind eddig világ eleibe bocsátott Isis táblája iránt kiadott tudós előadásaik, reá rajzolt hieroglyphok? értelmét tökéletesen fel nem világosították, sőt nagyobb részint homályban ha- gyák. De különösen Caylusnak szorgalma és tárgya tovább nem látszik terjedni, hanem csak hogy a" táblán lévő számos képek? valódi "s igaz leirását a" tudós világgal közölvén, azokat kik ezen hieroglyphok? vizs- gálatában és felderítésében foglalatoskodni kivánnának, az egymáshoz való hasonlításra sikeresebben figyelmessé tehesse, és igy szorgalma in- kább csak az emlékek" alkotását (materialeját) és mivészi voltát vette tárgyúl, mellyet ő alkalmasint Plinius" tanusága miatt, noha későbbi i- dőben, de valósággal Egyiptomban készültnek állít , melly értekezésében az egyiptomi mivészség" isméretével tudósan oktatja olvasóját. 1 Másoknál több szorgalmat áldoza Isis" táblájának felvilágosítására "s értelmének bizonyosabb határozására Jablonszky: Miscellan. Beroli- nensia tudós folyó irásban, és Tom. VI. p. 339. Tom. VII. p. 373. ki- adá értekezéseit, első azt állítván, hogy ezen Isis? táblájának vagy asztalának nevezett emlék, Isis" tiszteletére szolgáló valóságos ünnec pi kalendáriumnak, vagy is esztendőnként tartandó ünnepi szertartá- soknak valamelly templomban nyilván felfüggesztett táblája voltlégyen melly Rómábari lakó egyiptomi vallást és Isis" tisztelete? rendtartásait követő biveknek számára készítetett Kr. sz. után 2-dik vagy 3-dik században. Ugyan azért jóllehet mind most nevezett értekezéseiben, de már ez előtt is kiadott Pantheon ÁAegyptiorum Francof. ad Viad. 1750. 8. köny- vében, itt előforduló, mind pedig egyéb Aieroglyphus képeket nagy tu- dománynyal felvilágosít, mindazonáltal az Isis táblának csalhatatlan értelmét sem ő , sem utána valaki mind eddig tökéletesen meg nem fejtette. Bok- ros olvasású, és nagy tudományú, éles itéletével messze ható Gotkh. Eph. Lessing is , Isis" táblájának, vagy mint Pignorija nevezi, asztalának felvilágosítására több esztendők" folytában gyüjté és szaporítá észrevételeit, de valamint ezeknek enyészetét, annál inkább Isis táblája iránt szándéko- zott munkájának ki nem dolgozását , sőt végképen elmaradását , felettébb sajnálja Eschendurg már említett munkájában. 366 A" MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG? KÖZ ÜLÉSÉRE. Mind ezekre nézve tehát az egyedi ibrik és medencze serpenyó nem csak felséges emlékeik hazánk" elődi korának , hanem egyszersmind legújabban feltünt tárgyaik az egész világ" tudósait egyiránt érdeklő vizs- gálatoknak , és azon gyönyörködtető foglalatosságoknak , mellyekkel Na- poleonnak egyiptomi hódoltatása után nem csak minden európai fejedel- mek egyiptomi museumok" felállításában vetekedve serénykednek , de tu- dósaik is azoknak megismértetésében "s leirásában folyton folyva ipar- kodnak, a? nélkül, hogy Europában is talált egyiptomi emlékekről emlékeznének , vagy ezeket bővebb fontolásra méltatván Egyiptomból ál- talhozatott Aieroglyphoknak és egyéb felirásoknak, vagy emlékeknek vi- szonos felyilágosítására használnák és alkalmaztatnák. ; W, JANKOWICH MIKLÓS, A? MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG? KÖZ ÜLÉSÉRE. SEPTEXB. §-dikán 1832. Barátim ! párosi fejér márványokból Emeljünk oszlopot , borostyán ágakból : 1Irjuk fel e" napot fényes tetejére , Hogy hasson sugára unokák" szivére ! — Megnyílik az ünnep, látom méltóságát , Látom Magyarimnak régi buzgóságát. ÁNYOS PÁL. Ge Melly fénylés mosolyog ma reád , és mennyi dicsőség Áradoz el rajtad , "s lelked mint gerjed örömre Szép Haza! Nem tünt rád illyen tündökletes ünnep Még soha Árpádnak koszorús diadalmai óta! A" nagyok országot dúsat, "s törvényeket adtak , Nyelvet is egyetlent késő fiaikra hagyának , Összekötő kapcsát a? bajnok nemzeti testnek, "S atyjaik által ezek voltak köttetve szivökre : Hogy míg lélekerő a" Szittyát élteti, tartsák Épségben hagyományaikat , mint annyi ereklyét. Ámde viszontagság fenyegette eloltani százszor Mindeniket, "s Libitina halált mondott ki fejünkre. A" MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG? KÖZ ÜLÉSÉRE, Már közelíte nevünk" végső órája Sajónak Partjainál, hol sírba szakadt szinnépe Budának, Ujra megint fölkelt ; fényt rá Lajos ujra deríte , Fényt, mellyhez tizszáz évtől nem láta hasonlót A" magyar ég , "s föld közt Etelénk ivadéka ragyogni, Várna is elveszthet, ha nem érezi Bisztricz urának A" haza oltalmát , ki előtt a" stambuli vadnép , Már keletet benyelő, "s országunk? farkasa retteg, Hát mi sötét felhő borul ismét? szólsz-e Mohácsról, Gyászunkat gyakor emlegető bús hurja lyrámnak! Ah ne okozd Magyar e"? temetőt! a" belhad emészté Két haza gyermekidet! Furiáknak aczéla: szalasztott A" megoszolt Magyarokra halált magyar ajkuak által, Igy veszténk sok milliomot. Fogyatékra az Ország , És fogyatékra jutott népünk. Szállókkal elönti Vendég nyelvü az Országot , "s terjeszteni nyelvét Nem feledé Árpád? földében. Már közel állott Sirjához mint árva, kinek nincs gyámja , sajátunk. Ébredez a? nemzet" tüze most , és lelke hevével Fogja körül nyelvét, védvén a" mélyre bukástól. Támad irósereg , és harczol mindenki dicsőbbre , A" haza lángjától gyulladván, vinni törekszik , Összevetett vállal fejlengő nemzeti kincsét , "S már az előhaladott külföldet elérni sietnek, Most messzebbre tekint: oltárt , tisztelni Apollót Nyer bölcs atyjaitól , kik az Ország? oszlopi, melly hogy Mindent hátra hagyó százak" viharának is ellent Állhasson , törvényes erő védelmire bizzák. Nem vala illy az ügyed, miidőtől kezdve mosolygón A" napi tündöklet szép arczát nyitja fölöttünk. Nem soha! Római nyelv? bűvös pálczája taszított Vissza , "s te a? köz rend? ajakán megvetve maradtál. Nagy Lajos , és Zsigmond hiresek , Mátyás is az: ah de Nyert-e az ősi beszéd nem kémélt áldozatikkal ? Egyiptom Ptoloméusait lássadsza , mi lánggal Barbarusok? földén csinosíták helleni nyelvök. 368 A? MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG? KÖZ ÜLÉSÉRE. Sándor is a? macedó szólást győzelmi helyére Általvitte, "s határt neki tön csak az indusi Ganges, Róma is így , hordván diadalmas sassait; a? hol Megfészkelte , latin nyelvét fölvenni parancslá. A? terjedt Országok előtt im ennyire szent volt, Ennyi nyomosságú , illy nagy becsü minden időben A? nyelv? kincse! csak a? Magyarok mellette buzogni Voltak késfedezők, hült vérrel szélnek eresztvén E"? gondot , mellyen fordul meg nemzetiségünk. THála azért néked mindenkor , apostoli Felség! Számtalan érdemidet később is hirdeti minden Érző szívü Magyar. ,,Mit szent emlékü Királyink Nem tettek, Te tevéd. Köztünk maradó neved évek" Végéig. Történetirók fössétek aranynyal És magas ihléssel nagy könyveitekbe Ferenczet, Messzire tündöklő , "s a, kort nem félte betűkkel, Áldás gyermekiden! Koronázott magzatod égből Nyerje: midőn nem lész , legyen ő követője nyomodnak "S benne szelíd házad boldog, "s valamint Te szeretve Ő viszon a? Magyarok? szívében lelje nyugalmát. A? magyar évkönyvek nyilnak díszt kérni nevedtől És kegyes oltalmat Tőled Főherczegi Nádor E? magyar intézetre. Leend így védve. Pirosló Hajnala hogy fölkelt, köszönettel járul elődbe. Fölséges szárnyékod alatt mindenha takargasd , Esdeklik , valamint kezdéd , hogy lássa virágát, És Néked , fejedelmi magyar , bemutassa gyümölcsét. Ti pedig Országunk? fő Nagyjai! kikre leszállott A? Magyarok? geniussa , "s hazánk? több Rendei , kikben A? nemes ér szökdös; kik mennyei hévtől elöntve Gazdagon áradozó kincscsel, "s szivsugta tanácscsal Intézétek ügyét nyelvünknek ; "s nemzeti tüzzel Telve kinyujtátok kezetek magas áldozatokra ; A? Nemzet? szava kikre hatott: hordozza dicsőség Szárnya dicső nevetek , valamerre van érdeme a" szép A" MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG" KÖZ ÜLÉSÉRE, Tetteknek; hol az ég fejlik, "s pirosodva előkel Rózsás leple alúl a? nap: hol ereszkedik ágyra Haldokló lángját rejtvén völgyébe vizeknek; Túl a" tengereken , "s futamát elvégzi , odáig. Ti, kiket érdekelek, mi időn majd éltetek átkel, A" Magyarok" sziveikben lesz temetőtök. Amottan Boldog atyáinktól hálát, áldást is arattok Elyzion mezején , hol nincs már semmi kajánság A" jeles érdemnek melly nem hágy adni borostyánt. Szent sugalom mondatja velem: vetekedve dicsérnek Lelkes lantosaink gerjesztő énekeikben Ezredek ezrin túl, "s míg e? föld lángba borulván Elpusztít mindent orkánja az égi tüzeknek. HORVÁT ENDRE. 369 NN a VI az oSzwxyk D28a 2 SDÁNNU MLSZ e 9) NM á 2. B ) MG? : 18 / GY 2 a 99) 1 a XS i NI Z 2 Xi (SZAZ ENKÉS Len ssal eaas Sa N a w1 tsx ő NSS 1 Posze VTA tg Lm JN 4 ? Va a SGI AL [I 6 ét Sa Dá 4 7 GE May 42 AGG Av Get NAN NAA [7 CSRRRA 17 ha